Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* DjVu megjelenítő: Windows Mac OS Android

 
6.65 MB
2015-01-21 09:21:02
 

image/vnd.djvu
Nyilvános Nyilvános
265
1805
Rövid leírás | Teljes leírás (70.13 KB)

Cím: II/30., Dalmatiában
Alcím: adatok az ötvenes évek történetéhez
Közös adat: Helyismereti témájú másolatok II.
Szerző: Halis István (1855-1927)
Szerz. közl: írta Halis István
Kiadás: Nagykanizsa : Fischel Fülöp, 1897
Oldal: 30 lap


A következő szöveg a könyvből keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:

DALMATIÁBAN
ADATOK AZ ÖTVENES ÉVEK TÖRTÉNETÉHEZ
IRTA :
HALIS ISTVÁN
nagy-kanizsai városi tanácsos
NAGY-KANIZSA,
NYOMATOTT FISCHEL FÜLÖP KÖNYVNYOMDÁJÁBAN
1897.
I.
Elüljáró beszéd és kérelem.
Szülőim elhunyta után annyi öröm seholse ért, mint „Rozgonyi mama gyerekei" között.
De hát ki az a Rozgonyi mama ?
Egy magyar úrasszony, kinek férje annak a Rozgonyi famíliának, melyből Rozgonyi Cicelle származott, utolsó férfi sarjadéka volt, és a mely híres család másik ágából két szép leánygyermek él Üszögön Baranyában: Rozgonyi Lujza és Czella.
Rozgonyi Nándor, az utolsó férfi Rozgonyi, talpig magyar volt, a magyar ember minden hibájával és erényével, kí szívből örült, ha a mindig nyitott kapun vendégei érkeztek s kí után, mikor meghalt természetesen semmi vagyon sem maradott.
Özvegye, ^mikor Batthiány Strattman Ödön hercegtől (kinek Rozgonyi Nándor főerdésze volt) nem nyert kegy dijat, — dehogy adta siránko-
2
zásra fejét. Mindent számbavéve, látta, hogy még megmaradott részére valami: a főzőkanál.
Messzeföldön ismerték, hogy páratlanul készíti az izes magyar eledeleket, hát most a főzési tudományából akart megélni. Bejött lakni Kanizsára és kosztosok után nézett.
Mikor aztán hire ment Rozgonyiné vállalkozásának, az asztalánál elfoglalható hal székre mindjárt akadtak pályázók.
Ennek a hat tagból álló asztaltársaságnak neve: „Rozgonyi mama gyerekei."
A név maga megmond mindent. Nem olyan asztaltársaság ez, mint az egyes korcsmákban levő: „Kerekasztal grófjai" vagy »Hunnia fehér lovagjai« ci müasztaltársaságok, hanem olyan, ahol meleg otthont találnak a családtalanul élő, rideg legények, hol ugy élnek, mintha egy családnak lennének gyermekei; ha valamelyikük szomorú, azt felvidámítják; ha rosszul érzi magát, lefektetik ; ha beteg, megvigasztalják ; mikor pedig a feje fáj : nyers krumpli-szeleteket kötnek a homlokára. A hűvös krumpli csillapítja a fájást, a meleg szeretet pedig teljesen megszünteti.
Rozgonyi mama gyerekei mindig szerették egymást, de senkit sem szerettek jobban, mint Arvay Sándort, az asztaltársaságnak több esztendőig volt seniorját.
Ugyan tudja-e még valaki, hogy ki az az Arvay Sándor ?
Néhányan talán fognak emlékezni — dacára
3
hogy már hosszú két esztendő óta nyugdíjazták, — arra az, öreg emberre, ki Kanizsán királyi al-biró volt ; kinek sohasem volt renstantiája, mert mindig elvégezte minden dolgát; ki sohasem kért senkitől semmit, ki az igazságot mindenkinek egyforma mértékkel mérte ; ki politikai elveit soha nem változtatta ; ki védelmezte a gyöngéket, . de nem görnyedezett a hatalmasok előtt, és aki teljes életén keresztül természetesen mindig albiró maradott.
...Ép°n a mult napokban dicsekedett valaki azzal a szerencséjével előttem, hogy a követválasztásoknál még eddig mindig a győztesek táborában volt Kanizsán.
Pedig ez idő alatt Kanizsának országgyűlési képviselői voltak a következők :
Csengeri Antal Deákpárti, Unger Alajos függetlenségi, Inkey László egyesült ellenzéki, Inkey László nemzetipárti, Hertelendy Béla szabadelvüpárti, Hévízy János Ugrón-párti, és Zichy Aladár gróf, néppárti.
Vagyis az emiitettem szerencsés embernek néha Deák-párti, máskor függetlenségi, azután egyesült ellenzéki, megint nemzetipárti, újra kormánypárti, majd Ugronpárti, végre pedig nép* párti volt a tiszta meggyőződése.
Ha ilyen okos politikája lett volna Árvaynak:
4
magas polcra helyezték volna s manapság or...