* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.
6.65 MB | |
2015-01-21 14:54:46 | |
Nyilvános 696 | 3589 | Rövid leírás | Teljes leírás (403.84 KB) | Cím: Zalavármegyei évkönyv a milleneumra részlet - 001-170. oldal Közreműködő: Halis István (1855-1927) (szerk.) ; Hoffmann Mór (1843-1915) (szerk.) ; Rákosi Jenő (1842-1929) (bev.) Szerz. közl.: szerk. Halis István, Hoffmann Mór ; Rákosi Jenő elüljáró beszédjével Kiadás: Nagykanizsa : Wajdits József Ny., 1896 ETO jelzet: 908.439.12(058) ; 943.912.1(082) Tárgyszó: Zala megye ; Honismeret ; Történet ; Évkönyv ; Zala Szakjelzet: 908 Cutter: Z 21 Oldalszám: 331, [5] p. Z A L A V Á R |VI EG YEI V , \\\'¦\\\'\\\'ry-\\\'\\\'\\\'\\\'-^^\\\'\\\'ff:E^\\\\ ;\\" ÉVKÖNYV /•:;\\\'~\\\'\\\' :]-. ^Kí(\\\':-i\\\'\\\'\\\'. .\\\'¦ ¦¦ ¦;.\\\'\\\' .\\\'¦:.\\\'¦$ ¦\\\':¦,¦;:;\\\'.\\"V..\\\'\\"\\\'r \\\' i lV :-\\\' ->•¦ ¦¦.,... .:v. •¦¦,-. \\\' \\\'¦ ¦..¦.. ..\\\'¦¦\\\'\\\' ¦¦ . . .\\\' \\\'-\\\'.. \\\' ¦: ?\\\'\\\'r^k,.A MILLENNIUMRA. ¦ ,,;.;-W: 1U) KLPPLI. HALIS ISTVÁN ts HOFFMANN A1ÓR. .«¦ RÁKOSI JtNO ELÜLJÁRO KESZLDJtVEL. SZERKESZTŐK SAJÁTJA. NAGYKANIZSA, IPJ. WAJDITS JÓZSEF KÖNYVNYOMDÁJÁBÓL 1890. :: .¦\\\'¦ ¦•¦.- \\\'-\\\'\\\'K ¦->\\\'\\\' ^8-** X A Z A T Y A M R O L. Elüljárú beszéd. Irta: Rákosi Jenő. Ez a könyv az ország legszebb vármegyéjéről szól. Mert a hol a hegyek pompája fenségesebb, olyan van. Síkságok is vannak, méltók Petőfi tollára, melyekkel semmi hasonló e hazában nem versenyezhet: az alföldi róna. A Fertő tava lehet - kivált ha jó ideje jár versenytársa mint tó a Balatonnak. De annyi természeti szépség, oly változatosság: groteszk hegyek, megkoronázva várromokkal, melyek egymást nézve birkóznak az idővel; rák nevelő szeszélyes folyója mint a Zala vize; ennek a viznek - immár igaz pusztuló berkei; a titokzatos lapos Marczal bujdosó fekete vize; lankások arany gerezdes szőllőkkel; merész alakzatok, kihűlt apró tűzhányók, lábainál a Bakonyinak a szomszéd vármegyéből ide menekült maradványai; egy miniatűr Svájcz minden ellentétével, a havasokat leszámítva, és mindezekhez a Balaton tündértükre; ennyi csak ebben az áldott vármegyében van együtt. És erről a vármegyéről szól ez a könyv és ehhez a könyvhöz kell nekem előszót írnom, melyhez utasításom azt mondja, szerkesztőinek nagy örömére lenne, ha személyemről, a vármegyében eltöltött éveimről, vagy családomról emlékezném meg. Mind a társaim, a kik nevökkel és munkájokkal ezt a könyvet fölékesitették, édes anyjokról irtak: a megyéről, a mely szüli vala őket. Én csak adoptiv fia vagyok a szőllőfürttel koszoruzottnak, nekem tehát nem anyám, hanem édesapám Deák Ferencz vármegyéje. Én eszerint apámról fogok irni. í fíogy sajnálom én mindazokat a boldogtalan gyermekeket, a kjjfe ártatlanságuk napjait nem Eötvösön élhették le a Szggedyek bájos ¦¦¦\\\'$pusztáján, Görögország és a görög történet bűvös képei tettek rám .-.-;¦. ifjú koromban ahhoz hasonló hatást, a melyet ma is őrzök eötvösi gyermekéveimről. Mikor egyszer-kétszer egy esztendőben az uraság berobogott a pusztára, s a kocsija bakján vadásza belefútt a kürtbe, hogy mindenek megtudják érkezését: ez csak epizód volt nekünk. A puszta nem az uraságé, nem a tiszttartóé\\\'volt, hanem a mienk, a tiszttartó gyermekeié. Soha senkinek több gyönyörűsége nem volt benne, mint nekünk. Erdő és mező a mienk volt. Nagy kertjei, melyek a jó öreg kertész, a derék Lipkovics bácsi kezén virultak: a mienk volt; a pusztatéglaszin, a hova szamárkordén vittük ki édes anyánk... |