Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* DjVu megjelenítő: Windows Mac OS Android

 
4.92 MB
2015-01-21 14:56:06
 

image/vnd.djvu
Nyilvános Nyilvános
259
3564
Rövid leírás | Teljes leírás (455.54 KB)

Cím: Zalavármegyei évkönyv a milleneumra

részlet - 171. oldaltól végig

Közreműködő: Halis István (1855-1927) (szerk.) ; Hoffmann Mór (1843-1915) (szerk.) ; Rákosi Jenő (1842-1929) (bev.)
Szerz. közl.: szerk. Halis István, Hoffmann Mór ; Rákosi Jenő elüljáró beszédjével
Kiadás: Nagykanizsa : Wajdits József Ny., 1896
ETO jelzet: 908.439.12(058) ; 943.912.1(082)
Tárgyszó: Zala megye ; Honismeret ; Történet ; Évkönyv ; Zala
Szakjelzet: 908
Cutter: Z 21
Oldalszám: 331, [5] p.

hőkülömbséget meghaladó egyes hidegebb pontot, milyent egy hideg forrás okozna, hiába keresünk. Mindamellett valós2inü, hogy a hévizi tó a gyógj\\\'-forrás vizén kivül egy kevés másnemű vizet is tartalmaz, nem számítva az esővizet, mely beleesik: beleszivároghat a környék talajvize és az Egregyi kis patak és más rejtett hidegforrások vize a föld alatt, annál is inkább, mert a tó környezetét minden oldalról laza turfás talaj képezi. Csakhogy ezen csekély mennyiségű idegen viz sem keveredik össze azonnal a forrás meleg vizével és nem gyengíti ennek gyógyerejót, mivel a meleg viz oly nagy tömegben forr fel a mélységből, hogy hatalmas erejével a szivárgó vizeket a tó partjaira szo-ritja és ezek csak lassankint a tó kifolyásánál vegyülhetnek a meleg viz közé. Ezért is egészen hiábavaló dolog volna az, a mit avatlanok sokszor emlegetnek, hogy más gyógyforrások mintájára a hévizi forrást is körülfalazás vagy más ily igen költséges eljárás által javítani kellene. Lehetne azonban könnyű szerrel a forrás mélyéből csöveken vizet vezetni a parton felállítandó külön fürdőházba.
A forrásvizek melegségének oka tudományos felfogás szerint földünk központi tüzében található fel: ugyanis artézi kutak fúrásánál azt tapasztalják, hogy minél mélyebb a fúrás, annál melegebb a viz és körülbelül a százfoku hőmérő minden fokára 25-30 méternyi mélység számitható. Ha tehát a forrás vize 35°, mig ugyanott a kutviz 10°, akkor a külömbség 25 szorozva. 28 méter mélységgel, 700 méter mélységű a forrás. Ilyformán a Héviz forrása kétszer oly mélyen lenyúlna a föld alá, mint mennyire a Badacsony hegye felemelkedik a Balaton víztükre fölé; és a tenger szine alatt mintegy 600 méter mélyen volna keresendő azon földréteg, mely a forrást oly jó langyossá teszi.
Azonban egy másik magyarázata is van a viz felmelegedésének és nézetem szerint ez jobban illik a Héviz forrására. Tapasztalati tény ugyanis, hogy a szerves vegyületek szétbomlásánál vagy hétköznapi szóval kifejezve a rotha-dásnál meleg fejlődik ki, a mint ezt minden trágyahalomnál észlelni lehet: és hasonló rothadás megy végbe a föld felszínét boritó turfatelepekben és még inkább a mélyebben fekvő kőszén rétegekben. Ha tehát felteszszük, a mi épen nem lehetetlen, hogy a hévizi forrásnál nagy részben azon esőviz jön napfényre, mely a közel fekvő vindornyai tőzegcs mocsárban föld alá szivárog, és hozzágondoljuk, hogy ezen viz útközben még mélyebb fekvésű kőszén rétegeket is érint: igen természetesnek fogjuk találni a viz felmelegedését.
Ezen feltevés annyiban is érdekes és figyelemreméltó, a mennyiben útbaigazítást nyújt az iránt, hol lehetne vidékünkön legvalószínűbben kőszenet találni.
Különös sajátsága a hévizi tónak azon korpaszerü anyag, mely vastag rétegben terül el alatta. Alig hinné az ember, hogy ezen érdekes anyag származása, vegyi alkotása és gyógyhatása máig sincs kiderítve, daczára annak, hogy szájról-szájra jár azon vélekedés, miszerint a Héviz gyógyereje leginkább ezen korpában rejlik. A korparéteg a tó azon részén, hol a fürdőházak állanak, egyenletesen 6-7 méter vastag, mert azon czölöpök, melyek itt láthatók, ennyire saját súlyuknál fogva lesülyednek, azután pedig igen szilárd talajra találván, a további leveretésnek nagy erővel ellene szegülnek. Ezen szilárd réteg is meg lett vizsgálva földfuró által és kékes márgának, vagyis az úgynevezett sikárló földnek látszott, mely a puhább fajta kőzetek közé...