* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 23.79 MB | |
| 2023-01-04 13:48:22 | |
 | |||||||
Nyilvános  170 | 349 | Zalai Közlöny 1877. 026-034. szám április | Zalai Közlöny Nagy-Kanizsaváros helyhatóságának, nemkülönben a „nagy-kanizsai kereskedelmi s iparbank”, a „nagy-kanizsai takarékpénztár”, a „zalamegyei általános tanítótestület”, a „nagy-kanizsai kisdednevelő egyesület”, a „soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai külválasztmánya" s több megyei és városi egyesület hivatalos értesítője. Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön, megjelenő vegyes tartalmú lap. 16. évfolyam A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: NAGY-KANIZSA, 1877. április 1-én. Tizenhatodik évfolyam. <3 QMzetési ár: i eg^se évte . . 8 írt. 1 QMwtéslár egész évTe . . 8 fél érre negyed évre Egy szánt 10 kr. A Hirdetések 6 hasábos petitaorban 7, másodszor 6 • minden további sorért 5 kr. NYILTTÉRBEX aoronkiut 10 krért Tételnek fel. Kincstári illeték minden egyes hirdetésért külön 30 kr. fizetendő ------- w^fig A lap szellemi réleét K ílletS közlemények a i szerkesztőhöz, Taka- |; rékpénztiri épület földszint, — anyagi részét illető közlemények pedig a kiadóhoz bér-mentre intézendők : NAGY-KANIZSA Wlasslsskáz. Béroentetleo levelek i) csak ismert mnnkatár-l! saktól fogadtatnak el i cülön f Kéziratok tíiio nem küldetnek. előbb: ÖZ i N.-Kanizsaváros helyhatóságának, nemkülönben a „m-kanizsai kereskedelmi s Iparbank«, a „iL-kanizsal takarékpénztár*, a „zalamegyei általános tanítótestület*, nevelő egyesület", a „soproni kereskedelmi s iparkamara n.-kanizsai kültálasztmánya" s több megyei és városi egyesület hivatalos értesítője. n.-kanixsal kisded- HV « vav vaj^ I''CTiaiV v I M VUI KCI UtiaVUVIIUI £3 ipui nuinui h tat nwuajjLFMi hm« m«KMi « ww w ---- Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. Felhivás előfizetésre ! A mult márczius bó végével az 1877-ik év első negyede letelt, tisztelettel felkéretnek mindazok, kiknek évnegyedes előfizetésük lejárt,hogy azt mielőbb megújítani szíveskedjenek, nehogy a rendes küldésben fennakadás történjék. Előfizetési ár: 1877. április -junius évnegyedre 2 frt. , „ — szeptemb. félévre 4 , „ — deczember végéig 6 » »Zalai Közlöny" kiadó hivatala Wajdits József könyvkereskedésében. Húsvéti elmélkedések. A keresztényvilág egyik legmagasztosabb ünnepe a húsvét s ha a keresztény hi-vóség őrömének ad kifejezést, miért nem adhatna eszmelánczMatnál fogva érzelmeinek kifejezést a honpolgár akkor, midőn a véges egyed szabad röptöt enged gondolatainak s egy kis időre leteszi vállairól a terhet, melyet az idő, a helyzet, a körülmények önsúlyként1 nehezitóleg raktak reá. Kimondhatlan édes boldogsággal siet a gyermek szüleihez a húsvéti szent ünnep reggelén, kívánja, hogy több ily magasztos napot éljenek meg; oh, mert nincs fenségesebb a családi élet szeplőtlen életénél! s vájjon a nemzet, a magyar nemzet, mely újjászületésének kéjgyönyörét oly keserű labdacsokkal vegyítve élvezi,nem-e mohó vág}''gyal gondolhat a kormányra, mint & nemzet család ügyének fószerepvivójére ép oly bizalom , vonzalom- és szeretettel, mint a gyermek szüleihez. Igen, bizalom az a láncz, mely a tettek mezején egybefüzi a nemzetek minden egyes részét, önmunkássÁgra serkentve; vonzalom az a gyengéd kötelék, mely az édes bizalomnak drága testvére, ez adja meg azt a megnyugtató érzést, mely a kormányt hibáiban sem hagyja el, mert a hiba, bár hiba, mégis csak magunkban keletkezvén, magunk által gyógyítható meg s váljon van-e a világon egyetlen ember, ki e szót hiba, nem ismerné, ki ezt kisebb-nagyobb mérvben ne tette volna ? Nincs, nem lehet; de a hibát jóvá teszi a szeretet isteni érzete, melynek bírásában az ember magát félistennek ismeri, ismerheti. A társadalom ékessége, gyön gye. koronája a szeretet s mihelyt ennek égi eredetiségét tagadjuk. nem gyakoroljuk, — megfosztjuk a virágot illatától, megraboljuk a sziv templomát arany oltárától. Jöhetsz édes atyámfia áldozni az oltárhoz, nem lesz az kedves a népek istene elótt s Kain áldozataként leszáll a füst a rideg földre vissza, önmagát az áldozatot ölelve át . . . azért a keresztény világ legmagasztosabb ünnepén tápláljuk sz:vünkben a szeretet hálás virágáts nyujt-suk azt koszorúban oda mindazoknak, kik a viiágpolgárosodás elóhaladottságán működnek. különösen a magyar nemzet állami létének tétovázó hajójáf kik az élet veszedelmes tengerén kormányozzák, biztos kikötőbe vezetni igyekeznek. Kössük a honszerelem eme koszorúját a bizalom és vonzalom nemzeti szalagával körül, hadd bámulják a körülöttünk levő nemzettöredékek, hadd csodálják a művelt nemzetek s hadd imádkozzék mellette a népfenség, a népszabadság őrszelleme! Különösen ez ifjú (16 éves) lap, mely egy hazáért élő-haló egészséges, józan s higgadt gondolkozású népfaj törzsében keletkezett, hadd nyújtson a feltámadás napján a béke olajágában egy kis csokort s ha kell, a harcz mezején királya s édes hazájáért bátorságot, szózatot, tolmácsolván a közvéleményt: adjon a jó ég kitartást, buzgalmat a haladásban I S midőn ez imaszerű óhajnak adunk e pár sorban kif^zést, kívánjuk, hogy ezóriá8i mérvben haladóváros és honfi erényekben tündöklő lakóssága felett a béke szelleme lengjen s óvja meg a természet Ura minden bajtól, minden csapástól! S mivel e város teljes jóakarata mellett is vidéke nélkül oly feltünó haladásnak nem örvendene, nem örvendhetne, indíttatva érezzük magunkat őszinte kivánatnnk szíves tolmácsolására. Egy lap, egy szép szellemi virág, hová a gondos méhek szorgalmasan szállonganak, egyik visz, másik hoz, egyik gyönyörködik benne, másik árnyat lel mellette, egyik ápolja, másik rágicsálja, sok igyekszik körül zöngeni, sok észre sem akarja venni, a legtöbb csíp, de óhajtjak, hogy e csipéstól a virág külső részei megóvassanak, viruljon soká a törzs, mely ifja ugyan, de melynek gyökerei a nép szivében, a tiszta, jóakarat áldása közt fogamzott meg 8 éltető eleme a bizalom, vonzalom és szeretet háromsága! vezércsillaga : ernyedetlen munkásság s a munkásság törhetlen becsérzete! _ BÁTORAI. Emlékbeszéd Petrekovits Ferencz 11. éves bölcsészel-hallgató halálára. Mstts : „Oh balál! mit kegyetlenkedsz as oly sziveken, Kik csak most kezdtek örülni sxent hivségeken? Mit mutatod hatalmadat gyenge ágakon, Csak tegnapi hajnalban nyilt virágszálakon ? Bús birodalmadnak Mi örömöt adnak, Ha ezen Erőtlen Szálak berradnak ?• Ányos Pál. („A kedves sírja") Keblem elszorul, szivem, lelkem fáj, mi- TÁRCZ,\ Megbocsíitni, mlJiépen te. Melyhez tévelgés vihara. Vr»rte dühön hullámait, Szilárdabban áll a ke-reszt, Biztatóbban a tisztult bit. 8 hűse, az „embernek fia." — Istenségig magasztosult. Mi előtte és utánna Nagy. dicső volt — árnyba borult. Olvasva a „könyvek könyvét* Figyelem szent lépte nyomát Jászoltól, hozsánna között R mig eléri a golgatát. Gyermek körben, a bölcseknél Tenger bősz vihara közben, Áhitó uéptől ölelve S csábitó ördöggel szemben. Ott a kútnál — a menyegzőn A lányka koporsójánál, Olajfák begyén .... s ah ! midőn Keserv-utján es-kélve jár.. . Mindenütt oly nemes, nyugodt, S x • 1 i d, még is oly erőt, nagy, Mint — nyári éjei ax égbolt, Ha hold s csillagok ragyognak Ajakán csak szent igaz szó. — S hald — szeretete szivének Mint imáz: „Atyám irgalmazz. Nem tudják, mit cselekvének." Van-e? van-e? kit e fohász Ereje meg ne jobbitna ? Kaján sziv jég-burka, melyet Melege ffil nem olvasatna ?...... Hisz'' a mi isteni tökély Beoltva tenyész a szívben A bocsánat drága gyöngyén Mosolyg, beszél leghívebben. 8 melytől éltünk boldogsága A mennyel nyer rokonságot. Az — ágról int, hajlik felénk, Melyen tPrem a bocsánat. ... Oh, te legdicBŐbb I isteni! Példád a porból felemel. Vér, köny közt is szelid az ind Látva, ajkam igy esd ni mer. Hő* szenvedő I hincs egy azemnyit Szent erényidből szivembe. Tudjuk szeretni, szenvedni S megbocsátni, miképen te. - GUOTI1 GYULA. Az emberi test idegrendszere. Felolvasta: Dr. Schreyer Lajos. A ki a mai világban igényt tart az u. n. műveltebb osztályba soroltatni, annak bizony meglehetős sokat, sok jó és hasznos, sőt első tekintetre nélkülözhetőknek látszó tárgyakat kell tanulnia, idegen nyelveket, latin és görög írókat, mennyiségtant, mértant, természettant, fóldrajzt, történelmet stb., azonkívül zenét, rajzolást, tornázást, tánczolást és a legújabb időben N.-Kanizsán még a korcsolyázást is, mindezen tárgyak közvetlen haszna ugyan nem szembetűnő, de a mennyiben már maga a tanuláaái tal r gondolkozást képesség és as emlékezet gyakoroltatnak, némely tantárgyak pedig a test erejének kifejlődésére szolgálnak, hasznuk általában véve elvitázhatlan, de mindezen hasznos ismeretek mellett a meglehetős müveiteknél szembetűnő hézagot lehet tapasztalni, t. i. csak dőn egymás után látom elhullani egykori osztálytársaim legjobbjait, ha meggondolom, hogy rövid más fél év alatt te vagy már a harmadik, ki egykori osztálytársaink kaiauza, dísze, virága vezércsillaga valál, ki megmutattad a helyes utat, ki mindnyájunknak példány képe valál, ki buzdítottál, serkentettél a lankadatlan szorgalom és kitartásra — miben mindig te jártál legelői — s versenyezve lépdeltünk nyomdokaid után, ki bátorítottál, hogy nehéz, göröngyös utunkon el ne lankadjunk s az elénk gördülő nehézségektől, akadályoktól vissza ne rettenjünk, hanem elszántan bátor lélekkel nézzünk azoknak elébe; ki feddettél, ha hibáztunk s oh! mily jől estek ezen baráti feddések; s mily gyógyító írként hatottak ezek zajgó szivünkre és lelkünkre: együtt örültél, busultál velünk mindig! Oh, ha mindezeket meggondolom, ki kisdedkoromtól fogva veled együtt növekedtem testben és lélekben, ki tőled annyi szépet, igazat és jót tanultam: kinos érzés szállja meg egész valómat, mit csak érezni, de szavakban kifejezni képes nem vagyok! Mit mondjak azon fájdalomról, melyet szegény, magára hagyott özvegy anyád — elhalálozásod folytán érez?! Hol vannak a szavak, melyek est kifejezhetnék, hol vannak azon demosthenesi ajkak, melyek elmondhatnák, elrebeghetnék ezen fájdalmat?! Mije valál te anyádnak ? Reménye egyedüli boldogsága, gyönyörűsége, csillaga, élete, egyszóval: mindene! s öreg napjaiban -egyedüli támasza!! Ea most benned egyszerre mindezeket elveszítette. Ki kisded korodtól fogva gondosan mindennapi szorgalmával táplált, ki fölismerve benned korán a nagyra törekvó, a szép, igaz és s jóért élő haló szellemet, ki véres verítékével szerezte mep neked a legszükségesebbeket; mert meg volt győződve, hopy ma-gasztosabbat nem tehet, mintha szellemednek megfelelő neveltetésben réssesit; mit, hogy csak nagy áldozatokkal tehetett e szegény özvegy : azt nem szükség mondanom, ismervén azon nyomasztó anyagi viszonyokat, melyek közt élt; most az annyi reményekre jogosító virág lehullott. Midőn már-már az annyi év óta a világ nagy óczeánján hánykódó hajód a di- kivételesen találkoznak olyanok, kik önmagukról valamit tudnak, pedig az önismeret, amint már Sokra tes mondá, minden bölcsességnek alapköve és a hajdan híres delphiai orákulum bejáratánál olvasható felirat: .ismerd meg magadat'' még most, évezredek után sem veszté el érvényességét, nem csak azon értelemben, hogy az ember maga-magát erkölcsi szempontból tanulja megismerni, a mennyiben as álul képes lehet saját hibáit belátni és kerülni, hanem azon tekintetből is, hogy as ember némi fogalommal bírjon saját teste alkata és szerveinek m üködéséről, mert csak ezen önismeret által képes az ember egészségét öntudatosan megóvni, életműködéseinek szabályozása által azokat ösuzhangzásba hozni és igy azon hibákat kerülni, melyek a test és lélek egészségére káros behatást gyakorolnak. Sokkal hasznosabb volna már korán tudnunk és as iskolában tanulnunk, miképen élünk, hogy történik a légzés, a vérkeringés, az érzés, a mozgás és a többi működések testünkben, mint p. o. ss évszámok és csaták egész sorszámát, a számtalan rendhagyó görög igék légióját, távol világrészek, városok és hegyek neveit betanulni ; mert mig ezeket idővel elfelejtjük, és ugy látszik, mit sem vesztünk vele, addig as emiitett valódi önismeret alkalmazása által sokszor képesek lehetnénk magunkat és másokat bajoktól megóvni és életünket vagy mások életét meghosszabbítani vagy épen megmenteni. Amint már emlitém, ezen önismerettel esak néhányan kivételesen bírnak és ezen hiány pótlására legnjabb időkben hazánkban is üdvös divattá lett az élettan és egéssségtan egyes részeit népnzerü felolvasások által tágasabb körben meg ismertetni és jelen előadásom czéljs az ideg- rendszert, mint testünk életének egyik fontrs tényezőjét» tisztelt hallgatókkal a mennyire az idő é»''csekély tehetségem megengedi, megismertetni és kegyes elnézésüket kérem, ha talán a tárgy vagy előadásom nem felelne meg várakozásuknak. A mi a Urgyat illeti, már régóta vont* magára* a természettudósok figyelmét, ki pedig a természettudományokkal foglalkozik vagy csajk némi érdekkel viseltetik irántuk, — ha eb ár a legparányibb állalkának alkotása és életének folyamata méltán ébreszti figyelmét, annál inkább érdemli azt az emberi test idegrendszerének működése, mely magas tökélye által az ember a többi állatok felett különösen kimagaslik ós melynek feladata testünkben az úgynevezett élet nyilatkozatokat közvetitni. Jíehpgy utoljára a hosszas bevezetés által a tisztelt hallgatók idegeit türelempróbára tegyem, átmegyek értekezésem tárgyára: As összes idegrendszert az életműködések szerint két egymástól élesen különböző csoportra lehet osztályozni: 1-őr. Azon idegek, melyek a bennünk önkénytelenül történő — többnyire testünk táplálására szolgáló — mozgalmakra hatnak, milyenek az emésztés, vérkeringés, légzés és kiválás képezik as «gyik csoportot, a tsngéleti idegrendszert (systema nervorum vegetathrum.) 2-asor. A másik csoportba tartoznak az érzé-életi idegek, melyeknek feladata egyfelől a külvilágról reánk ható benyomásokat öntudatunkra hozni, másfelöl pedig akaratunk nyilvánítását: szóval szellemi életünket és testrészeink mozgását esskösölni. Ezen két idegcsoport, ha hasonlattat éloem szabad, ugy aránylanak egymáshoz, mint egy rendezett nagy háztartásban a ház belső gaz- caőaég révéhei eljutott, 8 még csak egy év és lankadatlan, kitartó,ritka szorgalmaduak-gyü-möleséit élvezed b vele a világot élteted : most ragadott el a kérlelhetlen halál s ily korán vált | el nagy szellemed porhüvelyétől s tétetett ez utóbbi az örök nyugalom helyére, hol nem fáj semmi s mely a béke és a nyugalom hazája! hisz annyi fáradság, munka után édea a nyugalom ! Letették nagyra törekvó szellemed porhüvelyét a rideg földbe, hogy beteljesedjék az irás szava: .Porból lettél a porrá válsz." De szellemed él b élni fog mindazok között, kik ismertek. Oh jöjj, buzdita, serkents, bátoríts ezután is a jóra, igazra és a szépre ! Oh jöjj, árnyékolj be szellemed nagysága álul, hogy hasson minket is át azon magasztos eszme, mi kebledben honolt, hogy azon utat választhassuk s azon haladhassunk, melyen te oly dicsőségesen járdái ál! Mit szóljak azon fájdalomról, mely el-hunytod miatt barátaidat, rokonaid, ismerteid és minden nemes aziv egész valóját átjárja ? ! Barátaidnak kalauza, vezércsillaga b példány képe, rokonaidnak szerető rokon, ismerőseidnek s magának az emberiségnek szerető barátja valál. » * Nem szándékom kedves halott érdemeidet, tettekben dus és munkás életedet részletesebben fejtegetni, de engedd meg, hogy csak röviden emlékezzem meg az oly tövises, göröngyös, de mégis dicső életedről: és pedig csak azért, hogy azok, kik a te Borsosaid, példát vegyenek rólad, ki soha el nem csüggedtél, sőt ellenkezőleg mennél több akadálylyal találkoztál, annál nagyobb erővel, bátorsággal, el szántsággal törtél kitűzött czélod felé, hogy ezek példád által felbátorítva, tudományszomjas lankadatlan, ritka szorgalmú életedet irányadóul vegyék s te lebegj mindig szemeik előtt! Petrekovits Ferencz Kis-Kanizsán (Zala megyében) 1853. évi november 15-én szegény földmives szülőktől (atyja Petrekovits Ferencz, anyja Pap Júlia) született; meghalt ugyanott 1877. évi márcz. hó 3-án. Atyját már 1854-ik évi junius 5-énf tehát még nem volt egy éves, mi-d''- elvesztette. Fölneveltetésének egész súlya -zegény özvegy anyja vállaira nehezedett. Tanulmányait szülővárosában kezdette meg. ó azonban azzal, mit itt tanulhatott,nem elégedett meg s a testvérváros másikában (Nagy-Kanizsán) folytatta b igen jeles eredménynyel be is végezte középiskolai tanulmányait. Elérkezett az idő, hogy magának pályát válasszon. Két ut volt előtte: vagy hogy a már megkezdett szellem irányát kövesse s a felsőbb tanulmányok elayerhetéseért a fővárosba, hazánk szivébe menjen, hol úgyszólván hazai tudományunk concentrálódík, a mely uton előreláthatólag is száz, meg száz akadály tünt elébe az anyaginak hiánya miatt, — vagy félbe hagyva tanulmányait, valami állást keressen, ó nagyra törekvő szellemének megfelelőleg az előbbi terhes utat választá, nem rettenve vissza az előre látható akadályoktól, felment a budapesti egyetemre s ott a tanári pályára lépett. Szakmájául a bölcsészetet és a magyar irodalmat tűzvén ki; itt is menynyire tanúsítja szellemi nagyságát s kodves hazánk, különösen annak irodalma iránti szeretetét; b annak daczára, hogy ott tanítással is foglalkozott, hogy magát nagy nehezen fón-tarthassa, mégis oly előmenetelt s szorgalmat fejtett ki, — mint ezt indexe (leczkekönyve) mutatja, — hogy ritkítja párját. Budapesten daságát, a főzést, tisztogatást, mosást és más ilyféle működéseket ellátó egyének a házat tulajdonképen képviselő személyekhez, azon különbséggel, hogy míg az említett foglalkozásra alkalmazott egyének a mint a házi asszonyok igen jól tudják, ritkán maradnak sokáig egy helyen, addig ezen két idegrendszer, míg az élet tart, szoros összefüggésben vannak egymással, alkotásukra nézve nem igen különböznek egymástól, a mi tehát az egyikről mondatik, az nagyrészt a másikra is illik, most főleg az érző-életi idegről akarok szóllani, miután ezeknek működése sokkal szembetűnőbb és érdekesebb. Az idegrendszer központja az agy. Az agy három részből áll: A nagy agy, a kis agy és a nyúlt agyból, ennek folytatása a gerinczagy. A tudomány jelen álláspontja szerint kétségtelen, hogy szellemi tehetségeink, a gondolkozás, az érzés, az emlékezet, a képzelődés, az akarat vagy mint röviden szoktuk mondani, a léleknek lakhelye az agyvelő, különösen a nagy sgy felső lebenyeiben létezik. Érdekes tudni, hogy ezen most általánosan ismert tény nem volt mindig közísmeretü; Plátó hires görög bölcsész ugyan már helyesen ismerte meg az agyat mint a szellemi tehetségek központját, ellenben nem kevésbé jeles utóda, Aristoteles azon hibába esett, hogy a lélek székhelyét a szívben lenni képzelte, míg az agyat érzéstelen és hideg szervnek tartotta. A nép nyelvében ezen kifejezések „üres fejű" ,hig velejü" arra mutatnak, hogy az emberek között mindig találkoztak olyanok, kik az agy jelentőségét jól fogták fel, ellenben évezredek óta használtatnak azon kifejezések „szivének érzelmei'' „érző szive van" .eszével nem tud léte második évében munkálkodása közben megbetegedvén, haza kívánkozott, hogy lássa még egyszer a szerető, önfeláldozó anyát, ki érette annyit nélkülözött, ki magától mindent megvont, hogy egyetlen nyagyra törekvő fiát erejének teljes megfeszítésével kiképeztethesse. S itt a szerény szalma födelü házban érte őt utol a halál sújtó és kérlelhetlen keze! Innét ragadá el a szegény özvegy egyetlen magzatát, hogy megfossza őt reményétől, boldogságától, örömétől egy szóval mindenétől ! Ha ismerjük azon körülményeket, melyekben élt és nevelkedett, ha tudjak azt, hogy 11 évig egyik testvérvárosból a másikba reggel korán, estve későn, hidegben ugy, mint melegben gyalog tette meg — és pedig örömmel — as egy óra járásnyi utat, ha tudjuk, hogy száz, meg száz napon ebédjeül nem volt más eledele, mint a száraz kenyér és a viz, s ha meggondoljuk, hogy minden osstályban ezeknek daczára a legeslegelsők közt foglalt helyet: csak akkor látjuk be, mily kiolthatlan szeretete volt a tudományok iránt! S nem hogy ezen silány anyagi viszonyok elkedvetlenítették volna, sót annál nagyobb erélylyel, munkássággal, ernyedetlen szorgalommal, s példás kitartással látott munkája után. Hogy mily jó szive volt, s anyjáról meny nyíre gondoskodott, s mily nagy mértékben volt meg benne a tudományok iránti szeretet, kitűnik továbbá azon kérvényéből, melyet a rtnéltóságu m. kir. honvédelmi ministerium-líuz intézett (azt. István napján 1873-ban), midőn,mint 6 ik osztályos tanulót besorozták ka-'' tanának. A kérvény ekkép kezdődik : .Alulírott, ki folyó évi február hóban a n.-kanizsai sorozó bizottság álul a 12 ik vár-tüzér ezredhez Boroztattam, a nagyméltóságú m. kir. honvédelmi minisztériumhoz a szolgálatba lépés idején tul két évi szabadságol tatásért esedezem. Mert, mint ide mellékelt két felsőbb osztályú bizonyítvány tanúsítja tanuló, még pedig kitűnő rendű tanuló vagyok, de csak 0 osztályt végeztem, b igy nemcsak magam — hanem a hadsereg kárára is hiányos ismerettel volnék kénytelen belépni a hazának teendő szolgálatba, mert mi bővebb világnézetet, alaposabb ismeretet nyújt, az a felsőbb cursuson kívül a 7-ik és a 8-ik osztály. De családi körülményeim sem olyanok, hogy örömmel hagyhatnám el megszakasztott pályámat. Mert anyám szegény munkáanő. ki keserű verítékkel szerezte meg fiának a szükségeseket, mert reményiette, hogy én, ki felől, örülök, hogy mindig szépet hallhatott tanáraimtól, megfogom hálálni jótéteményeit. Dé ily körülmények közt nagyméltóságú minisztérium aligha teljesíthetem irántai kötelessé-gémet! Pedig már itt az idő, hogy segélyemre volna szüksége"! stb. Látjuk tehát saját szavaiból, hogy anyja-, hazája s a tudomány iránt mily nagy szeretettel viseltetett. Tanulni rendkívül szeretett! Meg is engedtetett neki, nem, — ugyan a két évi szabadságoltatás, hanem az, hogy a szünidők alatt három éven át szolgáljon a hadseregnél. S mig a többi tanulótársai kifáradva évi munkájokban, a szünidők alatt szórakozást keresének, addig ő a hazá iránti kötelezettségének tett eleget; s itt is szabad óráiban a tudománynak élt! Ez volt mindene (hisz egyebe szive felett uralkodni," ámbár jól tudjuk, hogy a szív nem gondolkozik és igy nem is érezhet, hogy a szív nem egyéb, mint a vérkeringés eszközlője és központja. A tudomány tehát ellenkezik a költők és különösen a szerelmes költök ábrándjaival, kiknek verseiben a sziv nagy szerepet játszik; evvel épen ugy vagyunk, mint sok más szokással és beszédmóddal, melyeket előbbeni időkről átvettünk, daczára annak, hogy a helytelenségekről megvagyunk győződve. Az egyptomiak is tőlük átvéve Mózes a biblia szerint a lélek lakhelyét a vérben lenni vélték, annak oka bizonyosan abban áll, hogy nagy vérvesztések következtében ájulás és halál szoktak belépni, pedig ennek oka nem egyéb, mint azon körülmény, hogy az agy működéséhez bizonyos vérmennyiség szükségeltetik, melynek hiányában ezen működés vagy gyöngébb less vagy végképen megszűnik. Hogy az öntudat, a gondolkozás az agy ban jönnek létre, kiderül: 1) hogy az agy bán-talmai, u. mint esés következtébeni rázkódás, az agyállomány sértése, as agy véredényeiből eredő vérzés — agynevezett gutaütés éa agy-gyuladás által as öntudat megzavartatik vagy egészen megszűnik,különösen észleltetett, hogy a nagy agy féltekéinek lemetszésénél (madarak vagy tengeri nyulaknál) álomszerű állapot jön létre és hogy embernél is as agy homlok részének sértéseinél bessélési képtelenség (aphasia) volt a betegség állandó tüneménye. 2. Tapasztalati tény továbbá, hogy azon állatok,melyeknél az agynak csak nyomai vannak, mint p. o. as ázalagok (infusosia) és puhá-nyok (mollusca) élnek agyán, a mint mondani szokás tengődnek,de nem gondolkoznak és hogy az emberi agy a most ismert állatokéhoz össze- sem volt) s ennek is lett áldozata; mert .Aki-nek lelkét eltöltötte a kötelesség szava, valamely szent érzés, valamely nagy gondolat, az ennek él egyedül, s kész veszni érette, ha kell"! Igy töltötte el a te lelkedet kedves barátom a tudomány iránti szeretet; ezért éltél, a ezért haltál, s ezért a babért, a hervadatlant meg is érdemled^ Kérvényét ekkép végezé: Igy csak bennem lenne minden reménye (érti: anyját) ha a nagyméltóságú minisztérium méltányolni méltóztatnék egy özvegy nő könnyeit és fiának megengedné, hogy tanulmányait minden akadály nélkül végezve, mielőbb teljesithetnégyermeki kötelességét, s ha kell, a haza, a kato naság is tudományos férfiút talál j on bennem", stb. Nem kell ehez magyarázat, nem kell ehez dicsérő szó, hiszen maguk beszélnek! Ifjú barátim, kik ugyanazon, nem ke-véabé tövises és göröng/őa uton jártok, melyen e korán elhunyt baráVink járt, ne csüggedjetek el ezen azomoru esemény miatt, sőt inkább — tegyük jóvá, pótoljuk némileg ha zánknak ezen veszteségét az által, hogy meg kétszerezett erővel látunk munkánkhoz, mert csak igy teljesedhetnek be koszorús költőnk nek ezen szavai: Mert még neked virulnod kell oh hon, Tul és innen aok kéaő századon !" Igen, virulnod kell oh drága hon, de csak akkor virulhatsz, ha fiaid önzetlen kebel lel, szilárd akarattal, megfeszített erővel, lankadatlan szorgalom- a kitartással a te jóléteden fáradoznak! Igas: A magyar nemzetnek volt nagy és aok vétke ; Büntetését átszenvedte ő. De erénye is volt, s jutalmat érte nem nyert. Jutalma lesz majd a jövő!" Oh mindenek Ura engedd, hogy e jutalom az legyen, hogy hazánknak, — melyet első koronás Bzt. királyunk, István, a bold. Szűz oltalmába ajánlott, ez elhunyt genia-lis szellemű, ritka szorgalmú fiatal virágnak minden porából egy ily önzetlen keblű haza-fiu váljék! És most Isten veled a viszontlátásig! Hiszen hited, meggyőződésed, vallásod az volt, mi az enyém, ennélfogva tudod, hogy jutalmad el nem marad! Te elmondhatod magadról szent Pállal: .Jóhsrczot harczoltam, a a harezot kiállottam !" A miért el is nyered az örökké dicsőségesen ragyogó koronát. Mi is törekedünk mint eddig, ugy ezután is példádat követni, azon helyes uton járni, melyen te oly dicsőségesen jártál; hogy mi is elmondhsBsuk annak idején: .Jól harczoltunk s a harezot kiállottuk!" Isten veled! Az áldás és béke angyala lebegjen poraid fölött, nyugodjál csendes békében, hisz annyi küzdés, szenvedés, fáradság és munka után édes a nyugalom! KELL ANTAL. Helyi hírek. — Lapunk mai száma husvtft elótt egyszersmind az utolsó lévén, ez alkalomból szíves olvasóinknak boldog ünnepeket kívánunk! hasonlítva aránylag legnagyobb, különösen a nagy agynak féltekei, mely agyrész as embernél leginkább kifejlődöttnek található. Oly egyének pedig,kiknél a nagy agy tökéletlenül kifejlődött, tapasztalás szerint gyöngébb szellemi tehetségekkel bírnak, az úgynevezett hülyék (cretineknél) legtöbb esetben az agy rendesnél kisebb, olykor pedig az agy kamrákban több viz találtatik és aok elmebetegnél az agy kóros elfajulása, különösen az agy állomány kisebbedése tapasztaltatott. Tapasztalati tény továbbá az,hogy az agy állomány mennyisége as életkorban is különböző — Peacok angol élettanár mérései szerint ar gyermekségtől fogva a 25-dik évig folyton nő — azért a koponyacsontok a kisdedeknél nem szorosan, hanem lazán vannak ösz-Bzekapcsolva és oly embernél, kire valamivel több ész rá férne, arra azt szokták mondani, még nem nőtt be a feje lágya, — ismeretes pedig, hogy az óezbeli tehetségek ezen időben évről-évre jobban kifejlődnek, az agy ezentúl rendes viszonyok közt egészen az 50-dik évekig változatlan marad, ezen időtől kezdve sz agy állomány fogyása észlelhető; az agy sólya is kisebbedik, a támadó űrben viz gyűl össze, as emlékezet és a gondolkosási tehetség gyöngébbek lesznek és innen ered, hogy az öregek sokszo- gyermekesekké válnak. Ámbár mindennapi tapasztalat, hogy vannak nagy szellemi tehetségekkel Uró,sőt olykor tudományosan képzettokos nők,gyakran sokkal okosabbak, mint némely férfiak, mégis több jeles tudós alapos és összhangző buvárlatának eredménye, hogy a női agy átlagban */lt résasel kisebb a férfi agyánál, súlyra nézve a különbség 140 grm. vagy 8 latot teás. Sok tudós as agynak ezen suly kűlönbségé- — Hélyisé&váUontatás. Az eddigi talán 100 éven felül egy helyiségben volt Lo-vák Károly-féle — jelenleg Práger Béla tulajdonát képező — a .fekete sashozu czimzett gyógytár ősfészkéből a szomszédságban levó Babochay-féle házba — az ujabb kornak mindenben megfelelő ízléssel berendezendő he lyiségbe — april hó 5 én fog átköltöztetni. — Hamis bankjegy. Schleifer Imre pacaai bélyegáruatól a nagy kanizaai adóhivatalban ismét egy hamis 5 frtoa állam ie^y foglaltatott le. — B. Polgár Gyula azinigazgató ur uj azerepkör és nevezetesebb erőkkel azervezte társulatát. Szerződtette mint első opera, operetté énekest (tenor) a bécsi udvari opera színház tenoristáját, Dalfi G. urat, mint 1-ső coloratur énekesnőt az aradi színháztól Alszegi Ilon k. a karmesternek Matuschek F., a székes-fehérvári színháztól, azon kivül Kraliknét, Béresi Marit, Bácskainét, mint segédénekesnőket, Szépei Gusztáv és Dárocsi Árpád sat. mint segédénekeseket Legközelebb szinre kerül a magánénekesek bemutatására: ,Szép Galathea," ope-rette. April hóban következő operettek adatnak elő: „Utazás Chinába," „Szerelmes kántor," „Angotasszony és leánya" és „Faust." mindezen b ugy a legújabb darabok, melyek a budapesti népszínháznál repertoiron vannak, bérletben adatnak, mely okból 12 előadásra bérletet nyit. következő helyárakkal: körszék 8 frt éa zárt-székre G frtjával. Legközelebbi újdonság: „Stro-goff Mihály utazása Moszkvától Irkuczkig- Ju-les Vernétől, melyre a díszletek, kellékek ée ruhatár a budapesti színházi ügynökségnél már megrendeltettek. Ma, húsvét vasárnapján a helybeli kisdedovoda és a ,«zegényalap javára pedig hangverseny rendeztetik, miből a t^zta jövedelem fél része nevezett alapokra forditta-tik a a kezelést a helybeli tek. főkapitány ur eszkö.Ii, a hol is előlegesen előjegyezhetni helyekre. Felülfizetések nevezett alapúkra köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyug''ázU.nak. Ezen folyvást előre törekvő színtársulatot méltán ajánljuk a n. é. közönség pártfogásába. — Következő sorokat vettünk: Tisz telt iparos társaim ! a korszak intő sz^va, szeretett hazánk bonyolódott s ip»rtörvényeink hiányos alkotása, iparunk pangaaa, kötelez bennünket, hogy tömörüljünk, mert h kézi ipart a végveszély előjelei fenyegetik, nem vagyunk versenyképesek, hogy a külfölddel szembe szállhatnánk, nincs anyagi erőnk sőszintén meg vallva: a szellemi uton is hátra állunk a külföld előretörő nemzetek soraiban, zilált helyzetünk oda juttatott bennünket, hogy a helyett, hogy egymást felismerve, magunk között értekeznénk 8 közös bajok elhárításán — jövőnket — biztositanók, farkas Bzemmel nézünk egymásra, mintha a baj egyik — vagv másik ipartársunktól eredne : a baj felülrüljön. egy láthatlan — mégis látható hatalom műve az, mely lefelé nyom — s erőtlenit bennünket, ez a Lajtántuli szövetség, mely évszázadok óta zászlajára tüzé a magyar ipar lenyomását, innét jön a baj egyrészről — másrészről a baj önmagunkban keresendő — mert láthattuk h tapasztalhattuk, hogy a Lajtántuliak már 60 év előtt az ipartéren társulatokat képeztek — szemeink láttára fejlesztették tömegesen a különbféle iparágakat. ésmiV elezéheskedtünk. úgyszólván kifosztottuk fiatal ipartársunkat, ha önálló akart lenni, tehát a helyett, bogv :< bői azt következteti, hogy a nők már agy ve-lőjök aránylagos kisebbségénél fogva nem volnának alkalmasak azon foglalkozásokra, melyek nagyobb asellemí munkássággal össze vannak kapcsolva — mások ismét azt állítják, hogy ezen kisebbedés onnan ered, mivel még a czi vilizált népeknél eddig szokásos, hogy a núk szellemi tehetségeikre kevesebb gondot fordítanak, mert mig a 16—18 éves ifjak tanulmányaiknak ugyazólván csak küszöbén állanak, addig igen ritkán fordul elő, hogy az ezen korban levő nők még tanulással foglalkoznának. A kik a nők teljes egyenjogoaitásáért u. nevezet* nők emancipátióért küzdenek, ezen szokást heh telennek tartják, azonban ha nem is tagadhatni, hogy a nők különösen a müvéazet és szépirodalom terén s férfiakkal versenyezni tudtak,sőt. ámbár igen ritkán voltak nők, kik az exact tudományokban ia jelesek voltak, mégis elvitáz hatlan, hogy a természet által alkotott törve nyek szerint a nőnek hivatása, ámbár nem kevesbbé fontos, mégis egéssen más, mint a fér fiáké. A férfiúnál az ész és a megfontolás a nú nél a kedély és az érzelem túlnyomók, a férfi testi ereje aránylag nagyobb és a nemi élet által nem igen háborgatott, mig a nők testi alkotása átlagban gyöngébb éa hivatásuk k<»-* vetkeztében folytonos tevékenységök szám«* háborgatásoknak ki vannak téve. A nő mint anya, mint a családnak központja és lelke a gyermekek nevelésére van alkotva, mint beteg ápoló angyaltürelemmel és gyengédséggel felülmúlhatatlan, mint a kisdedek tanítója is tölti be helyét, de olyan pályára, melynek elérésére 10—15 évi tanulás szükségeltetik, mily en az orvosi, a tanári, a jogászi, birói, technikai pá lya, nem alkalmas, az orvosi pályára épen legkevesebbé alkalmasok a nők, mert elszá- tömörülés által anyagi erőnket szaporítottuk volna — ezt meggyöngítettük., elfelejtettük ij>artanonczainkat rendesen iskolásztatni — (sajnos, hogy ezen égbekiáltó bün — jelenleg ie terheli még az ipar osztály többségét.) Ilyen dlapotban lepett meg bennünket a szabad ipartörvény, eget össze-vissza átkoztunk a meglepetés perczeiben — a helyett, hogy a korszak intő szavát kutattuk valna, szétmállottunk, el-szelettünk, mint a farkas által szétugrasztott nyáj — a helyett, hogy általános társulatokat képeztünk volna, ki-ki a maga rovására tizte, h hogyan tudta üzletét. — De csakhamar bekövetkezett az elmulasztás átka — ''az elszegényedés. a borzasztó adó, az ipar pangás, ezt követte a (^nincsen hitel) sat. Mindezeket látva, érezve, mai napság is vonakodunk napy ipar-társulatokat alapitani, holott ez az egy ut vezethet még ''-sak oda, hogyha már egyesleg nem hatolhatunk át a nagy folyam áron : tömörülve készítsünk egy erős hidat, melyen biztosan átjuthatunk a régen várt és óhajtott ipar területre, hol egyesitett erő csudákat mü vei az együttartáa által. Igen uraim, a jelszó legyen összetartás, szorgalom, és fejlődés, ha e három nemes tulajdon lengi át lelkeinket, megérleli a magát megismerést, az önerőre való támaszkodást, buzdit bennünket a munká.--tságra. serkenti bennünk a versenyt, bátoreá ^ot ad a nagyobb vállalkozásokra s biztositja jövőnket. — Vegyük csak például szegcdi iparos testvéreinket, kik pár év alatt csudákat műveltek,a hazának utolsó kiállításuk által becsületet, magoknak pedig gyönyörű anyagi t-redményt vivtak ki, és ezt mind a tömörülés ¡,zent eszméje teremté meg. Itt az idő uraim, hogy mi is ébredjünk, meg van teremtve az általános ipartársulat, és pedig a törvények koriatai között, van csinos helyisége, könyvtára, válogatott hasznos könyvekkel ellátva, többrendbeli hírlapja és kétszázhatvanöt összetartó tagja. kiknek nevében ezennel visszaút* siiok — minden ez ideig történt zugirás alakba, .szerkesztett megtámadásokat, seperjen mindenki maga «lőtt. — A nagy-kanizsai ipartár-suíat ugy. mint eddig is, tudni fogja ügyeit ren dezni. s nem szorul senki éretlen irkálására PTnrgnézi, kivel ereszkedik polemizálásba. Mi ineghajulunk a törvény előtt, jelszavunk: le a kalappal a tudomány előtt, babért az érdemnek — vesszen a ponyvairodalom, éljen a haza! Kápli Antal, társulati alelnök. — A hatni* bor árulása vagy készítése felett beszelget most ország világ, bizony p-ídisr egy szó, mint száz, a borcsinálást. ha az a csinált bor az egészségnek nem árt, betiltani nem lehet. AZ tehát a kérdés — igen helyesen jegvzimega „Székesfehérvár és Vidéke" — árt-e az egészségnek vagy nem ! — ha árt: — t-gvszerü rendőri intézkedéssel betiltható, ha azonban nem árt; — ugy azt betiltani, jogosan nem lehet. — Hanem az a kérdés merül fel aztán, hogy az illető áruló vagy készítő, mi czim alatt hozza forgalomba? — ha ugy hozza for- 1 1 — galomba, mint természetes bort, — csalást kö- mitva az arra szükséges alapos.előkészülő tanulmányokról nem igen kellemes látványt nyújt, midőn egy szép és tiatal felserdülő nő balosakat bonezol, továbbá az orvos foglalkozása folytonos éberséget, erős iestet, jó idegeket és háborituilan egészséget és sok esetben, különösen müteteknél kiváló elszántságot, nagy testi és lélfkeröt kiván, milyennel a nők nem itren birnak. Éjszak-Amerikában, hol a nők •-mancipatiója nagy haladásokat tett, hol politikával,vagyonszerzéssel mindenféle pályán,a családi élet elhanyagolása mellett foglalkoznak, tapasztaltatott, hogy a nők között a tébolyodot tak száma igen szaporodott, jeléül annak, hogy nem lehet büntetlenül a természet törvényeit megváltoztatni. Ezzel azt nem akarom mondani, hogy a nők ne tauuljanak többet mint eddig és szellemi képességökre gondot ne forditsanak, mert hogy a nők műveletlenek ne maradjanak, azért is szükséges, hogy feladatuknak a házban és családban jobban megfeleljenek, hogy mindenféle előítéletek és babonás szokásoktól, melyek a tudomány alapelveivel ellenkeznek, megszabaduljanak, de azért nem szükséges, hogy a férfiakkal szerepet cseréljenek, mert a milyen kellemesen hat reánk és csodálkozásra méltó a csalogánynak csattogása ós a milyen bámulatos ismét a sas magas repülése — a szerepek felcserélése épen nem igen tetszenék, nem igen tetszenék a sas kellemetlen károgása és a csalogány gyönge szárnyaival csakhamar bele táradna, ha láthatlan magasba kellene röpülnie. Bocsánatot kérek, hogy tulajdonképeni tárgyamtól eltértem és engedjék, hogy annak fonalát ismét felvegyem. Átlagban az agy 1500grm. nyom, különös énztehetséggel áldott férfiúknál, p. o. Cuvier híres franczia természettudós Byron angol iró agya 1 bOO grm. nyomott, elmebetegek és hüléknél az agy súlya sokszor tetemesen kisebb. (Folytatása köv.) megismertetni. vet «1, épen ugy, mintáz, ki arany helyett aranyozott rezet, vagy más aféle históriát árul, — s mint csaló, a büntető törvénykönyv paragrafusai alá esik. — Azt kell tehát egyszerűen elrendelni, hogy a csinált bor „Csinált bor" czim alatt árultassék. — Akinek ilyen tetszik, — ám vegye; — ha azonban a csinált bor áru mint csináít nem jelestetik, hanem természetes bor helyett árul tátik, — as illetőt feljelenteni bárkinek jogában áll és a többi a fenyítő törvény-ssék dolga. — ElgáxolUUott Gáspár N. helybeli kőmives 10 éves fia. A megijedt s vadfutásnak eredt lovak által vont bőrrel rakott terhes kocsi a szerencsétlennek épen fején ment keress tül. A városházba vitetett s gyors orvoei segélyben réssesíttetett. Felgyógyulásához azonban kevés a remény. — Helyreigtizitás. A „na^y-kanissai dalárda" alapszabályainak módosítására kiküldőt: bizottságból a mult számunkbani erre vonatkozó tudósításunknál tévedésből kihagyat-ta*: tiszt. Szilványi Gyula evang. lelkész és Wajdits József urak. Midőn ezt helyreigazítani iparkodnánk — hozzáfüggeazteni is tartjuk szükségesnek, miszerint ez egylet újjászervezése és tetterős kezek általi felkarolása a múltnál fényesebb jövőt enged feltehetni. — A jelentkezett tagok létszáma eddig is majdnem az 5U-et haladta meg. — Felvételűk szigorú zene-képességi vizsga és morális minőségtől tétetik függővé. — Az egyleti nyelv mindig a magyar. — Az egyházi zene ápolására is fektettetik suly. — Az ujjáalakuló közgyűlés az uj — választással együtt e napokban tartatik, melynek eredményét nem késendünk t. olvasóinkkal S. S. — A keszthelyi országos vásár nem apr. 5-én, hanem april 12 én tartatik meg. — Örömmel értesülünk, hogy a szent-adorjáni legújabban épített államiskola — melyhez hat község tartozik, s mely vidéken emberemlékezetóta ez a legelső tanintézet! — kezdetleges állapotában is oly örvendetes virágzásnak indult, hogy már 110 tnnonezot oktat abban a szép készültségü Náday Ferencz fiatal néptanító. -y. -r. — A letenyei vidékbeli h e rezeg Eszter-házy erdők ideiglenes zárgondnokául — mint biztos kútfőből halljuk — 8. H. ur neveztetett ki az illető vidékbeli szolgabíró áital. Nem kívánatos és nem hihetjük, hogy ezen intézkedés illető helyen jóváhagyassák ; mert S. ur, mint az Eszterházy uradalom által beperelt főbérnök-ségnek albérlője a főbérnökséggel — a n.-kanizsai kir. járásbíróság! iktató számai szerint — többrendbeli végrehajtással is meghaladt peres viszonyban állván ; jogszerűen ezen hivatásra nem alkalrnaztathalik. — Az alsólendvai .műkedvelő társaság" (ugyanott) f. é. april hó 2-án a polgári egylet termében jótékony czélraa „Szökött katona" czimü Szigligeti Ede eredeti színművét adja, melyet táncz követend. — Sümegen f. évi márczius hó 2S-án tartatott meg Szakmáry József ur leköszönése folytán a bíró választás; a három kijelöli közül t. Kutassy Jáuos ur, Sümeg érdemes polgára legtöbb szavazatot kapván,bírónak választatott. — R&vid hirek. Kaposvárott a dyphte-ritis nagyban dühöng. — a budapesti királyi olasz conzulátushoz contc del Maino alkonzullá neveztetett ki. — Rudolf trónörökös mult pénteken teljes sikerű vizsgálatot tett a katonai földrajzból. — Május hó folyamában az összes tábori tüzőrség uj ágyukkal lesz felszerelve.— A honalapítás ezredéves ünnepe alkalmából — tehát 10 év mnlva — Budapest világkiállítást rendez. — Moldvában egy kis oláh falu lakói a múltkori nagy fagy áldosatai lettek. — Klisch-nig Edét a híres majommüvészt közelébb temették el Bécsben. — Szerbiának a háború 16 millió aranyba került. — Ihnatkó György losoncsi tanár „Czigány nyelvtant* irt. — Tokajnál a Tisza egy nap alatt másfél ölet nőtt — Neda-nóezon Nyitramegyében 22-én tizenkétszer csapott le a villám. — a pápa örömünnepére Magyarországból 200 zarándok jelentette Rómábajövetelét. — Szent-Pétervárott a nihilista perben működött védő-ügyvédeket honorárium fejében száműzésre ítélték. Irodalom. — A m Hasznos Matatta tó • czimü ifjúsági folyóiratot melegen ajánljuk a magyar ifjúság figyelmébe. Ezen vállalat a serdülte bb korú ifjúságnak van szánva, tartalmaz kítfinő elbeszéléseket, költeményeket, magvasabb ismeretterjesztő közleményeket, meséket, regéket s számtalan apróságot, saó-, szám-, betürejtvénjeket Megjelenik könyv alakú füzetekben havonként kétszer, előfizetési ára negyedévre 1 firt., fdévre2 frt, mi Dolinsy Gyula szerkesztő czime alatt Budapest, ősz-uteza 15. sz. a. küldendő. April 1-vel uj lapezámosással uj folyam kezdődik, ekkor belépő előfizetők önálló egészet képező olvasmányok birtokába jutnak, különben teljes számú példányok as év elejétől is kaphatók. — Burger Zsigmond özvegye szegődi könyvkiadónál megjelent „Rövid utmutatás s kösségi faiskolák csdjai és hnssnairől« esi mű munka Gaál Józseftől. A járatlan fatenyésstők-nek igen hasznos átmutatóul szolgálhat Ára 20 kr. — A ,Lányok Lapja'' czimü hézagpótló vállaiatot sántán ajánljuk a közönség figyelmébe. Es nem gyermeklap, hanem a serdült korú ifjú hölgyek ssámára szerkesztett komoly irányú folyóirat, melyben a gondosan megválogatott szépirodalmi réssen kívül bő tér jnt a gasdssssonykodisi és háatartási hass nos tudnivalóknak is. Esen gondosan szerkesztett már is nagy népszerűségnek örvendő lapnak egy művelt hölgy ssstaláról sem volna szabad hiányozni s a divatlapok, regényfolyóiratok mellett mindenesetre igényelhet egy szerény helyet a „Lányok Lapja'' ¿a, melynek előfizetési ára a nélkül is fölötte csekély, negyedévre 1 frt, félévre 2 frt Számos iró nő kösrem&ködése mellett szerkeszti Dolinay Gyula s az előfizetési pénzek czime alatt Budapest, ősz utcsa 15. sz. a. intésendők. — Vj zenemű. Táborssky és Parsch urak zenemfikereskedésében megjelent „Da-menabend" polka-francaise, zongorára sserzé ifj. Fahrbach Fülöp. Ara 50 kr. — A . Vasárnapi Újság« 1877. évi 8 ik szám következő tartalommal jelent meg: Pestalozzi (arcaképp«]) György Aladártól. — Salamon veseklése. Költemény Szász Károlytól. — .A bolgárok földjén- (nyolez képpel) Erődi Bélától.— „A se nem régi, se nem jó időkből." (Egy volt szerkesztő nsplójából.) — „Mi s pol-gárosultság ?'' — Egyveleg.— Ez is mérges csók. (Az eloláhosodáaról.) Hermán Ottótól. — A Medzsidjerendjel (képpel). — „Minuendo licitatió.* Bank-karczolat Junius Brutustól. — Irodalom és művészet, közintésetek, stb. rendes rovatok. A „Vasárnapi Újság* előfizetési ára negyed évre 2 frt, a „Politikai Újdonságok*-kai együtt 3 frt Teljes ssámu példányok január elsejétől kezdve még kaphatók. Ugyancsak a Franklin Társulat kiadó hivatalában (Budapest, egy etem-utcza 4-dik sz.) megrendelhető a „Képes Néplap* legolcsóbb hetilap a magyar nép számára, mulattató és tanulságos tartalommal s a hazai és külföldi politikát tárgyaló rendes rovattal. Előfizetési ára félévre csak 1 frt „A Jogtudományi Közlöny® 8 ik száma következő tartalommal jelent meg: Az államcsél gyakorlati jelentősége. Dr. Kuncx Ignácz, jogtanár úrtól. — A telekkönyvi törvényjavaslat Dr. Berkovits Ferencs ügyvéd úrtól. — Törvénykezési szemle: A telekkönyvi talajdon vagy birtoklásra vonatkozó igények. — Különbfélék. — Melléklet: Curiai határozatok. Nagy- Utazók névsora I-Kanizsán, 1877. márczius 21-töl— 1877. márczius 28-ig. — .Arany Koronáh o x"cximxett sxállodába* Fincher Gy. Sopron. Hollósi I. Budapest. Koba A. Zombor. Meyer K. GySr Hetxer E. Pécs. Dervarics F Kilimán. Petrikovits N Sopron. 8xegedy I. Inke. Nelean K. Berlin. Polák N. Strukovacx. Bit*. J. Prága. Kobn S. Csurgó. 8cli5n J. Székes-Fehérvár. Olleno Z. Pécs. Markus T. 8zt.-Lássló. 8ebők E. Pécs. Schlesinger N. Berlin. Schertz A. Bécs. Schws.rU A. Budapest. Weise M. Budapest. Scholbof L Prága. Vogelreiter Z. Bécs Horgosy J. Kis-Telek. Wellen M. B.-Csaba Weit« Gy. Budapert. Blech P. Bécs. Békásy 1. Budapest. Tóth 1. Budapest Miklóty M. Körmend. Reiss. A. Makó. Klein M. H.-M.-Vásár hely. Polák M. Strukovacx. Babochay F. Babácsa. Psjnmer I. Z. Egersxeg. Vértessy L Kesxthely. Barbásy L Bács. Diamant S. Ó-Becse. Polák M. Ludbrek. Luadg J. Debrecxen. Weiss M. Bécs. Kobn H. Bndspest. Botenberg J. Prága. Marschal J. Berlin. Markuss L Budapest. Pintér J. Rakicsa. Polgár I. Budapest. Litkey M. Szombathely. Stern J. Prága. Hoffman F. Budapest. SchSnman I. Esxék. Neumann I Bécs. Baly K. Bucsn-Sxt.-Lásxó. Spitxer A. Zágráb. — ,8 x a rr a s b o x« csimsett ssállodábs : Klein K Budapest Os Gáborné Arad. Weiss L. Béos. Deutsch N. Bécs. Rosstocsin K. Károlyráros. Sehers H. BndspesL Hedbuy N. Budapest. Schmidt N. Bécs. Lakner M. Gráta. Kardos N. Sxobb-Atád. Vismathy N. Lecdra. Nenman N. Kaposvár. Kirchsar N. Béos. Wesstl. N Sxékes-Fehérrár. Schwarz N. Pécs. Hirsch-man N. A.-Domború. Weiser N. Zágráb. Arnold F. Bécs. Frantscbel N. Gysnafalva. 8xép N Budapest Albert N Gráts. Lackenbachei N. 8«ombathely. Rech-nitxer N. Srombathely. 8chmers N. Gráts. 8korinssky N. Budapest Drexler N. Munkács. Klein N. Bécs. Schusxter K. Iháros-Berény. Stnrm N. Bécs. Ixaók N. Z.-Egerszeg. Palkovits F. Bécs. Mitzky N. 8*ékes-Fehérrár. Grünwald N Bécs. Schlesinger N. Budapest Fischöl A. Gráts. — ,0 ronl áoh oi1 cximxett sxállodába: Polák L Kottori. Wolf J. Alsó- Dombom. Starnberger. F. Varasd. JFuchs J. Kőszeg. Pliger J. Gráts. Lengyel J. Marcxali. Kovács ». K-Kanizsa. Stronxl F. Radkersbuzg. Klamhols A. Bécs. Láposy B. Légrád. Gerit* M. Lédrád. Szele K. Kaposvár. Schwanenberg D. Z.-Apáthi. Darvasi Gy. Budapest Österreicher M. Z -Egerzseg. Lyubits Gy. Légrád. Gntman J. Csáktornya. Krix L. Bsbócsa. Lacskó F. Budapest Üzleti szemle. Kelt N.-Kanissán, 1877. aárcs 30. 1 d 5 j á r á s: derült, meleg. Ü s 1 e t i forgsloo. i mult hétfSi orsságos vásár — melyhez kösAsségttak oly nagy reményt ssokott kötni, sajátságos igénytelen jellegű volt. — As általános pénxtelenség sxomorn képmása! Vételkedr hiánya mellett a behosatal is fyaoge. — As üxlet teljes nyugvásnak engedett helyet, habár a fSvárosi piactok kevéssé ssilárd hangulatnak mutatják sxinét B u x a finomabb minőségben kelendőbb. Alárendelt fajinak nyomott árakon találnak elhelyexétt. R 0 x s b ó 1 nagy készletekkel rendelkezünk vevS hiánya mellett Ára nagynebexen tartja magát Eokorieis, sab keresettebbek és valamivel jobban fizettetnek. Egyébnemfiek változatlan lanyha irányt követnek. Piacai mai jegyséseink: Busa minSságébes képest 10.80—12.80—13 frtig. Boss . , 8^0— 9.20 kr. Knkoricaa . , 6^0— 6.50 , Arps . , 6.20— 8.10 . Zab , , 7.50— - „ Bab fehér . , 8^0--. . tarka . . 6^0—30 ki. 100 kilo gram momkint 8INGER. Piacd árak. Hivatalosan jegysett pifoaiárak Nsgy-Kanbsaráros piacsbistosi k&nyváhíl: 1877. évi márcains hó 28-án. Busa legjobb suly 39, ''/« hektoüterkint 100 kilogramm sserint: 12 frt — krn kOsépnerfl suly 88, 11 írt — kr. — Kétsseres legjobb suly —, — frt — kr. köxépsxerü suly —, — frt — kr. Roxs legjobb suly »6, 9 frt 50 kr., kOsépsssrü saly 34, 9 frt — kr. — Árps legjobb suly 32, 7 frt — kr., kfixépsxerü suly SO, 6 frt 20 kr. — Zab legjobb suly 20, 1 frt, 56 kr köxépsxerfl suly 18, 1 frt 40 kr. — Kukoricxa ^ten-geri) 7 Ért — kr. — Burgonya 3/ht 10 kr. — Ssin-lisxt 26 frt — kr., zsemlyelisst 22(írt — kr., kenyér-lisrt fehér 19 frt — kr., fekete 16 frt — kr. - Rixs 24 frt — kr. — Busa-dara -28 frt —. Árpa-kása 36 frt — kr. — Borsó 30 frt — kr. — Lencse 30 frt — kr. — Bab 9 frt 60 kr. — Köles-káas 11 frt — Savanyu-káposxta 12 frt — kr. — 8avanyu-répa 10 — kr. Sxéna kötött legjobb — frt — kr., kösép-sxerfl 3 frt 80 kr.; széna kötetlen legjobb 3 írt 60 kr-, köxépsserü 2 írt 20 kr. — Kötött- vagy ágy-•sAlma legjobb S frt — kr., — köxépsxerü 1 frt 80 kr ssalma Ukarmánynak való Isgjobb 1 frt 70 kr. köxépsxerü — frt — kr., szalma alomnak való leg jobb — frt — kr., köxépssorÜ — frt — kr. -<* Uj-bor hectoliterkint 7 frt — kr. Ó-bor 10 frt — kr. — 1 liter pálinka 40 kr. — 1 liter ecset 6 kr. — Bflkkfa, egy köbméterkint, egy méter hossxu hasábokban, keiesxtrakással — frt — kr, keresxtrakás nélkül 3 frt 40 kr. — Cserfa keresxtrakásasl — frt — kr., keresstrakás nélkül 3 frt 20 kr. — Tölgyfa keresxtrakássál — frt — kr., keresxtrakás nélkül ífrt 80 kr. — Kósxén a bányából 100 kilogrammkint kr- — Lámpaolaj, repcxéból, egy kilogrammkiut 56 kr. — Stearingyertya 1 frt — kr. Fagyugyertya öntött 68 kr., mártott 72 kr. — 8sappan 44 kr. — Nyers fsgygyu 32 kr. — Lámpa-bél, egy méter, 8 kr. — Marhahas egy kilogramm sserint 48 —50 kr. — Borjúhús 58 kr. Sertéshús 56 kr. — 8xalonna 80 kr.— Disznóssir 86 kr. — Marhazsir 1 frt 10 kr. — Köménymag 65 kr. — Vöröihsgyma 18 kr. — Fog-hagyms 40 kr. — F8tt só 16 kr., k5-só 13 kr. — Bors 1 frt — kr. - Paprika 72 kr. — Csukor 70 kr Kiadta: (P. h.) M a n i n g e r, _ alj egy x6. Értik ét váitéftfyaa Márczius 29. ÓV, metaliques 63.65; b*í% nem*, kölcsön 68.— ; 1860-ki álladaimi kölasöa 109.50; bank-r^ssv. 816. — ; hitelintézeti rássvónyek 151.20 ; London 123.— ; mmgyzr földtehermetitési köt vány 74.—; temesvári fÖldtehermentósi kót vény 72 25 ; soproni fbldtehermentési kötvén j 71.— ; horvát-slaron földtehermentési kötvény —.—; esőst 109.70 ; cs. kir. arany 574.— ; Napoleond''or 9.83— ; arany jár. 77.80: márka 60.45. Vasúti menet e n d. Érvényes májas 15-töl 1876.v ^ A badA-pesti időtmautó óra szerint, indKauissáról Vonat hova: ^ Ora Perc. ld« 906 Essék, Mohács,Dombovár s Fiúméba 4 48 reggel . . . , 2 80 dálut. 313 Buda-Pestre........ 4 68 reggel ...........26 délut. 204 ...........11 30 estve 313 Bécsbe (Ssombathely, Bécs-Uj hely felé}5 8 reggel ■ .........11 48 estve 815 Bopronyba ........3 38 délut. *08 Triesstbe ás Pragsrhoíon keressttU örács ás Bécsbe ...... 4 50 reggei 301 Tnesxtbe ás Prágerhoíon keress tül Qrács is Béesbe ......J 47 délut. Érkesik Kanizsára honnét: 316 Essák, Mohács, Domborár s fiúméból 1 41 dálnt. 306», . II 11 estre 308 Buda-PestrSl........4 20 reggel 201 w ........2 5 délut. 211 n .........944 estve 314Bácsb51 (Sxombath. Bács-Ujhsly)fel5l 10 27 estre 302 „ n „ .45 reggel 316 8opronyból........11 53 délei. »14 Bécsből örács, Marbarg, Pragerhof fel51 ......... 4 12 reggel. 201 Triesst- ée Bácsbál Marbarg, Pragerhof fel <51.......". . 1 21 délut. 204 Triesst- ás Villachból Prágerhof felöl 11 — estre. Marburgba csatlakosás Yillach és FfSbcesiestbe . • • » .-fiaacesfestbó 1. I-« 74 1877. Hó- ás heti- Kath. ás prot 1 Görög i ^ aap naptár naptár Jntj 18. Jésus feltámadásáról. Márk. XVL l VssArssf 1. Hssvétvas. 20 B. 6. Vir. T. 4C 2 Hétíí Hssvétkétff 21 Jak. ap. 8 Kedd Richard 22 Vasul jg 4 Sserda Ambrus 23 Nikon fm 5 CsAtOrtOk Yincse 24 N. csötört. 1 dg 6 Péntek 8>ztus 25 P. N. G. 0. 7 8sombat Hermán 26 N. ssombat ? Felelóe szerkesztó : Bátor! Lljtf. Hirdetmény. Iván-Egerszegen, Vasmegyében, hol 4 országos vásár tartatik s hol a Győr, Kis-Czel,Szombathely, illetőleg soproni országút átvonul, az italmérési jog, épület és szántóföld szabad kézből eladandó. Veszprém, 1877. márczius 7. (312 4—12) Mustos János. Valódi o I a 8 z, 5 érdemmel ki tüntetett direct 6ilt Dtlttl feltalálótól Budrioban, Olaszországban. Égést Európa részére egyedüli főraktár kizárólag Witte Ed. fóbizományosnál Bécsben, veri. Kárntner- strasse 59. van. (286 8-10) Jelenleg C&rrt lovardájában Budapesten appeninnai lakósoktól (úgynevezett Ocarinu«ok) ezen a hangsseren hangversenyek adatnak, a melyek feltűnőséget okoznak, mintán múvésxiebb műveleteket nem ia lehet képtelni. E hangezer ingyen hozzámellékelt iskolám szerint még laikusoktól is néhány óra múlva sikerrel megtanulható'' és olcsó ára mindenkinek lehetővé tesxi, hogy igen kellemes mulatságot se-rezzen. H . . I.H li''U^Pe D0HAT1 ,N BUDRIO | Eredeti gyári árak nyom- ( I. II. III. IV V. VI. VII. Sz. tátott iskolával együtt: ( 1.1.50.2.2.50. 3. 4. 5. írt. Az V-dik szám zongorakiséretre van hangozva I. II. III. számú bangjegyfdxetek (zene nemtudóknak is alkalmazható) 12 dallammal á 40 kr. — Bőr tokok L—IV. számig 50 kr. V —VII számig 1 frt. 7 12 Egy összh&ngulag hangozott Terzett * , Qairtett , . Sextett óriási mély hanggal (tökéletes zenekar) 3o . Szétküldés készpénz vagy utánvét mellett, vásárlók rabattot kapnak. frt. ) egyleteknek különösen alkalmasak. Nagybani be- A nyomozó erőmútudomány legnagyobb csodaművek egyike az Anglia, Francziaország, Belgia és Olaszhon majdnem minden konyháiban legjobb alkalmazásban lévő láztartási mértet ) a melyeken bármely tetszés szerinti tárgy a mérlegcsészére téve, maga magát méri meg, minél fogva sulymértékök nem is szükségesek hozzá. — Csinos kiállításuknál, elérhétlen magas mű- és erőtani tökéletességüknél, nagy horderőnél, feletti pontosságuknál, czélszerü alkalmazási módúknál és fölülmulhatlan tartósságuknál fogva egyik háztartásban se hiányozzanak. Ezek beszerzési árának csekélysége már kevés hét múlva az által ismét többszörösen behozatik, minthogy minden bevásárlottat és a konyhákban alkalmazandókat pontosan utánmérni lehet és azzal jelentékeny megtakarítás éretik el. Daczára e rendkívüli előnyösségeknek, a melyeket e mérlegek nyújtanak, áraikat mégis, — hogy azokat mindenki beszerezhesse. — következőkép szállítottuk le, úgymint : Egy 15 kilogrammos mérleg, grammok szerint beosztva csak 15 frt. Egy 10 kilogrammos mérleg, grammok szerint be osztva csak 12 frt. Egy 5 kilogrammos mérleg, grammok szerint beosztva csak 10 frt. Hogy bebizonyitsuk, miszerint ezen mérlegek a t. cz. hölgyeknél minő kedvezményben részesülnek, a hely szűke miatt a megszárnithatlan hálalevelekból, a melyek erről birtokunkban vannak, csak néhányat emiitünk fel: Gróf Fongrátz Adrienne urnó ő méltósága e fölött 1874. september hó 28-án Pozsonyban kelt levelében a következőket irja: A megkapott, önnek raktárából származó mérleg egyetlen a maga módjában, az minden súlyt oly sza-kerestetik a varasd-topliczai kénfürdőhelyre az egész idényre batosan és pontosan jelez és oly czélszerüen kezelhető, hogy május 15-dikétói kezdve. — Ajánlatok a gyógyintézet igaz- nem mulaszthatom el azt minden tekintetben dicséretesen gatóságához intézendők. (329 1 — 3): kiemelni. Valahányszor látom és használom, soha nem tudom különös elismerésemet fölötte eléggé elrejteni. A számvevői tauácsosné, Grabner Louiza urnó 1875. május 17-éról Welsben keltezett .''eveiében bennünket ily formán tudósít: A nékem beküldött mérleg valódi oltalom szakácsnéim és konyhai szállítóim ellen. -- Nagy pontosságánál fogva a bevásárlásnál havonként nevezetesebb összegeket takarítok meg, miután azon mindent utánmérek és ellenőrzők. Klein Teréz urnó, szabómester neje 1876. február 9-ról Breslauban keltezett levelében a következőket irja: A megkapott háztartási mérlegért önnek sok köszönetet mondok. — Nagyon megvagyok vele elégedve és mint ellenőrzési műszer előttem már is nélkülözhetlenné vált, konyhai szükségletemben hetenkint sokat megtakarítok vele. Ilyen mérlegeket kitűnő minőségben folyton készletben tartják és azokat pénzbeküldés mellett a világ minden irányai felé szétküldik. Egy 10—12 tagból álló enetársul z a t Tömeges nyereményeket a kifl lutriból általam lehet elérni; én az egyszerű betétet megtérítem, ha a huzatnál (tekintet nélkül a hnzási helyre) nem nyeretik. (326 2—6) Visszbélyeggel ellátott levelekre azonnal felel W. Werndl. Bécs, Wieden, grosse ííeu-Gaase 2b. 3000 kötetből álló magyar-német ii i ii rát ajánlja W^jdits József őknyv kereskedése N- Kanizsán Olvasási díj havonként csak 50 kr. Bátorkodunk a t. cz. háziasszonyokat egy nagy takaritraá nyra figyelmeztetni, mely abból áll, hogy a kávé valódi jó fügekávé vegyülésével készíttessék. Ezzel 2 előny jár, még pedig: 1 az izlést nemesíteni lehet és 2. a jntányos bevásárló s lényeges ta-karitmányt hoz magáv&I. E czél-ból kérjük hamisítatlan A egy ki*ér-letet tenni. Mintán mi. aranyozott | papirban becsomagolt fügekávénk minden egyes csomagjának tartalmáért a valódiaágit illetőleg, 100 frt-tal jótállónk, tehát lajstromozott védjegyünkről különösen tndomást venni kérünk. ScMt Győzi s Fia. cs kir. gazd gyárosok Bécsben. Egyedüli raktár Nagy-Kanizsán : Strem és Klein uraknál. (179 41—*) Vidats István (327 2-3) gépgyára Budapest, IX. nyul-utcza 8. szára. Ajánlja a minden idSben nagy készletben levő jó hirü eredeti V i-dats-ekéit fa- vagy vaagerendelylyel, továbbá ugyaaaaon ekéit » kopásaak kevésbé kitett iitbid. ekefőkkel, — úgyszintén * magyar gasd egyesület részérói igen kedvező Bírálattal kitüntetett kovácsolt vas szabad. Vidata-ekéit, valamint a legújabb szerkezetű egy-, két- és három baráadás ekéit, végre szelel5-rostáit,órlö-é«*uzó-trépeit, borsajtóit is tengeri - m omoliit minden nagyeágban a legjutá-oyosabb árak mellett. Árjegyzékek kívánatra bérmentesen szolgáltatnak. Bugányi Frigyes és társa, (262II. 5—15) Stadt Eiemergasse 11. sz, a. Bécsben. Natürliches OFENER WASSER Dm beste and sicherste Hittel rar Behebung habitueller Stuhl-Verstepftrag, nicht schadend dem Innern Organismus durch andauernd fortgesetzten Gebrauch. MATTONI k WILLE k. k. österr. Hoflieferanten. Besitzer der 6 vereinigten Ofher Bittersalzquellen Budapest, Dorotheagasse 6. M AT TONI & O _k. fc. Hof-IAeferanten FSANKM8BAD (Böhm • xx) Wteas «apfohlaaM vwsMdn die irztítchsrMiU *s4 10 Kilo. Pndnkt«, i—r n Bi4*rs und DmsckUfaa. (troekeoM Maor-Extcact) ia ITi^-Vr» in als: 1, t, t tb » WtMM 1 MriUtr ikren Erfoi iMHaace (íftj-iye. M «ad Tb ikren ~ IT» ick« _____ Ha.o«f«bruok. fast Streichend« IlM d Mittel Bxtnct) ia Fluckes i Í Kilo Etsea. Aa»Ultrn ond dea die ftr Bade K*teer*»«ll« ia JWhen Liter lakait. MlftrUch«* BalsernaeltoaU ia FbadMa k m Onaa. ia allen ErkraakaagM. bei denen «aa echarnW ReUade Darment-l*eriac«i «ruelen »Ol. entweder als Znaata zveckentaprecaender Hineral-wiassr oder U reiner Lfeuf Ton siebenter Wirknn*. = Kurvorschriften und Brocharen gratis. == B|nt HteUrl*«*: Wkn, KutaOtastruM 5 ». TochlMbenH. N* a iBtt gmuft» Utnlwuxáuüu#* «et Ii- k AasUaées. Hirdetmény, Legfelsőbb meghagyás folytán ezennel megindi:tatik a jótékony czélokra szánt f f Vl-ik inagy. klr. állainsorsjalek, melynek tiszta jövedelme 3 eaászári és apostoli királyi felségének 1876. évi májas bó 18-án kelt legí»l*őbb elhatározása folytán a gyógyitliatlan, de közveszélyes elmebetegek számára felállítandó ápolda javára fojt fordíttatni. E sorsjáték összes, 3334-gyel megállapított nyereményei a* alább következő játékterv sxerint 200,000 forintra ragnak és pedig : az I főnyeremény l''K) OOi frttal o. é a II. főnyeremény 20.000 frttal o. é. 2 nyeremény 5OO0 frttal 10 000 frtban o. é. 10 „ KXK) „ 10.000 „ „ 20 „ 500 10.000 „ „ „ 100 „ 100 „ 10 0(X) „ „ „ 200 „ 50 10.OoO „ „ 3000 sor.-nyerem. 10 .. 30 000 „ „ „ A hueás visaiavonbatUnul 1877. évi jun. hó 4-én törtónik. A Korsjegy ára 2 frttal o. é. van megállapítva, -orsiegyek kaphatók : a lottoigaagatóságnál Budapesten (fóváraópíilet) ; valamennyi lotto-, só- és adóhivatalnál ; a leg-t3bb postnhivatalnál ; és minden városban és nevoxet«sel>l> helységben felállított sor3jegyániló k{''»regeknél. M. kir. loltoigazgatóság. Mudepestcn, 1877. évi márczius 3l-én. 314 1—6) Motusz Alajos, m. kir. osztálytanácsos és lottoigaxgató. (Utánnyomás nem dijastatik.) Ad. 1058. 877. Fa-eladás. Nagy- és Kis-Kanírsaváros köaönsége a városi faiskolában levi" s kiültetésre alkalmas 4000 drb 4 éves nyárfának — egyenkint 10 kr-jával leendő — eladáaát elhatározván, felbivatnnk ezennel a venni szándékozók, hogy a vétel eszküz?»lhetése czrljából Botfy Károly vi-rosi erdőmester urnái ^lakik Nagy-Kanizsán, vásártér, 430. sz. házban) jelentkezni szíveskedjenek. Kelt Nagy és Kis-Kaoizsa városok közösügyi bizottmányának Nagy-Kanizsán, 1877. évi márczius h4>. tí-án tartott üléséből l324 3 —A közösüfcyi bizottmány nevébt-n : Beius József, elnök. r. -. -.-- r1 MiutAn a ros* fl/.let mecet végett ch na-eziistáru-gyárunkat teljesen beszüntetjük, ''.kényszerítve vapyunk pompás ci.ina .züst-gvártmányaink tömérdek készletét a le(tgyorsabb»n az előállítási áron sokkal alább elárnsitani Kísérletül szolgáljon kővetkező kivonat a nagy árjegyzékből, mely utóbbi kivánatra b^rmentesen megküldetik. (277 3 — 3) Mérsékelt ára: most db. kávéskanál evőkartál . asztali kés asztali villa leves szedő tej-szedő *"ir,tt csupán frt 3 50 I 50 „ 7 50 2.80 7.50 2.80 7.50 2 80 5.-- 2 30 3 50 1.50 azelőtt most csupán 1 db. ezukortartú zárral . . frt 14.— 8 - 1 p. gyertyatartó „ 6. 3- — 6 d. kés-nyugtató „ f>.— 2.70 6 „ csemege-villa ,, 6 — 2.5t 6 csemegf-kés „ 6 — 2.5o vaj-szelencze „ 5.— 2 — Legújabb kézelőgom b-g arnit ura. gépezettel á J frt. Parafa-dugók állat fejekkel á 4« kr Továbbá pompás findzsák, kávé- és thra ibrikek, U>já.*késx-Ictek, fogpiszkáló-tartók, ecr.et- és olaj-készletek és más egyéb számos czikkek, stb. stb. szintoly meglepő olcsó árakon. Különösen tígjelemre méltó: f> dl>. evőkanál, 6 db. villa ) mind a 24 drb- együttvéve elee»ns 6 ., kávéskanál, 6 kés ) tokban 2-1 frt h.-lyett csak 10 frt Ugyanaz britaunia-esüstb ő 1, mind a 24 darab elegan* tokban csak 7 frt Vidéki megrendelések utánvét mellett pontosan és lel kiismeretesen eszközöltetnek. C»im : , Bécs, Rothenthurmstrasse 16. Minden rangú személyek, különösen nyugalmazottak,- mirdonnemfi tisziviselők. biztosító intézetek képviselői, igazgatók, könyvvivők és állásnélküli szemelvek tartós és jutalmazó mellékjövedelmet találnak, amely némi képzettség mellett évenkinti 1000—1MK» forintnyi főkeresetté vAl-h:.t. Feltételek : ió hízomitványok. vagy kisebb betét. K- C- 2494 alatti iratok D&obe G. L. és Tártának hirdetési üzlete által Bécsben, Singerstrtsse 8. szúllittataak tovább. (317 6 — I I I I I I I I I I I I I II I I I I I Parádi savanyúvíz. Alulirt hivatal által friss töltésű p a r á d i v i z megrendelésre bárhová gyorsan és pontosan szállíttatik következő árakon : 40 darab 1 literes üveget tartalmazó rakasz 7 frt 60 kr. 50 , 75 cenliliteres „ „ „ 7 . 60 „ «5 » ™ - • - . 4 . - n 60 „ 60 , . . 6 . 30 , 90 „ 50 . . , 3 „ 40 . A rakaaaokat Kis-Terenne vaauti állomásra saját költségünkön taálÚtjuk és adjuk fel, ellenben a vasúti vjtelbér és egyéb eshetőség a megrendelő terhéje. A rendelmény összértékének egy harmadát a megrendeléskor előre megküldeni kérjük, kétharmada pedig utánvéttel fog eszköxöltetní. Rendelményektt tarUlmazó levelek a név, lakhely, utolsó pójta, vaauti vagy gőzhajó állomás n.egjelölésévol Párádra (Hevesmegye) alulirt hivatal boa czimzandők. Végre megjegyeatetik, hogy a fővárosi közjnséx kényelmére Jurenák Pál utódainál országút 11-ik szám alatt, a parádi savanyuvianek állandó raktára van, hol szabott ár mellett friss parádi savauyuviz mindenkoi kaphatő. Bővebb felrilágoaitáasal és teljea árjegyzékkel megkeresésre készséggel tzolgál. Paráion, február 24-én 1877 (323 3_3) A parádi savanyúvíz forrás kezelő hivatala, i ■ W^jdits Jónef kijuió-, Up- ét oyomdatulajdonos gyorssajtó nyonssA, Ntgy-Kaniisán. NAGY-KANIZSA, 1877. április 5-én. Tizenhatodik évfolyam. 1. 8 (ri. V □Mzstés! ár gén évre . fél évre . . 4 negyed évre . 2 Egy szám ÍO kr Hirdetések '' 6 huábo« petitaorban 7, Biáaodator 6 a minden további aorért 5 kr. I NVILTTÉRBEN i aoronkiet 10 krért vé tetnek fel. „'' Kincstári illeték minden (| 1 egyes hirdetéaért külfln 30 kr. fiaetendS. g5^ '' a A lap axeüemi réisét B J illető közlemények a l ji szerkesztőbe*, Taka- || rékpénztári épület fcld-szint, — anyagi részét - illető közlemények pedig a kiadóhoz bér-j mentve intézendők : i NAGY-KANIZSA f Wlsssiosház. I Bérmentetlen levelek csak ismert munkatársaktól fogadtatnak el. íi Kéziratok vissza nem f J küldetnek. k jRfjy*--- ----piljg N.-Kanksavkros helyhatóságának, nemkülönben a rn.-kanizsai kereskedelmi s iparbank", a „n.-kanizsai takarékpénztár", a „zalamegyei általános tanítótestület", a „n.-kanizsai kisded- nevelő egyesület", a „soproni kereskedelmi s iparkamara n.-kanizsai kfilválasztmánya" s több megyei és városi egyesület hivatalos értesítője. KOZLORY LJ! előbb: O 25 o 3\r Heíenkiní kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. Felhívás előfizetésre ! A mult márczius hó végével az 1877-ik év első negyede letelt, tisztelettel felkéretnek mindazok, kiknek évnegyedes előfizetésük lejárt.hogy azt mielőbb megújítani szíveskedjenek, nehogy a rendes küldésben fennakadás történjék. Előfizetési ár: 1877. április —junius évnegyedre 2 frt. . „ — szeptemb. félévre 4 , , „ — deczember végéig 6 „ .Zalai Közlöny" kiadó hivatala Wajdits József könyvkereskedésében. I^evél a szerkesztötaez. Hogy a mainál már jobb világot is éltünk, arról mindnyájan megvagyunk győződve ; de hogy éltünk-e már roszabbat is annál, mely még csak ezután következik, az már oly kérdés,a melyet Bach tudna legjobban megfejteni! Engedelmet kérek, hogy e gyűlöletes név tollamból kicsúszott. Mert voltaképen nem is gyűlöltük mi azt a Bachot ugy, mint némely magukat demokratáknak kürtölt „hazafiak" kiabálták, kik csak addig demokraták, mig aristokraták nem lehetnek. Hány példát látunk erre napjainkban, mi-dón féligmeddig alkotmányos nemzet vagyunk, mikor tehát legnagyobb mértékben lehetne demokrata a demokrata. Hja! de ha nincs, miért demokratát játszani! Ját-sza tehát az aristokra tát. Mert ezt van, miért játszani! Ilyen bogarai vannak ennek a szegény országnak. És e bogarak képezik a nemzet fajában a szümagot! Jó lesz tő-lök őrizkednünk! De mielőtt tovább mennénk, jegyez- zük meg magunknak jól, hogy e szúmagu demokraták között is akadnak jellemek. Ezeknek aztán jó lesz tetteiket megfontolni s őket a nyilvános functió teréről részvétlenség által le nem szorítani; mert minél erősebb egy alkotmányos államban az ellenzék, annál erősebb ott az alkotmány maga és megfordítva! Tessék elhinni, csak az az alkotmány életképes, a melynek árnyában mindenkor két oly elvért foly a küzdelem, melyek megvalósításától amaz alkotmány javítása van kilátásba helyezve. Már a természettudományokban is kimagaslik az életfejlódes terén az az eszme, melvszerint élet csak ott 7 • van, ahol mozgás van. Ellenben ahol nyugalommal találkozunk, ott a halál dermesztő szele lankasztja a létet. Igy van ez a nemzetek életében, igy főleg azok alkotmányos életben is! T. szerkesztő ur már azok közé tar-tozhatik, kik kenyerök javát megették, lehetnek tehát bőséges tapasztalatai e részben. Nemde, soha sem aggódtunk az alkotmány veszedelemben volta felett akkor, midőn egy hatalmas ellenzékkel, mint com-pact egységgel 8 nem részekre töröttel állott szemben egy szintén hatalmas többséggel rendelkező kormánypárt! Mig ellenben most ugy állunk, hogy ha ez a borzasztó nagy hátvéddel rendelkező kormány lemond, nincs rá eset, hogy az alkotmány veszélyeztetése szótárgyává ne tétessék s ne lássuk előre Bachot közeledni az ország felé. Hogy jól van-e ez igy, azt mindenki tudhatja, aki ismeri a történelemből azon károkat, melyek egyes nemzetekre ily felette nagy hátvéddel bíró kormányok alatt háromlot-tak. Bizonyára nincs jól igy. A kormány- nak mindenkor csak egy oly többséggel lenne szabad rendelkeznie, hogy az alatt tul-elbizakodottá ne legyen ! Mert ekkor, ha sok egyébre háromolhatik is némi kár, de maga az alkotmány veszélyeztetve nem lehet ; azért tehát jó lenne, ha igen sok vidékén hazánknak nemcsak az által vezéreltetnék politikájokat, hogy „ha kormánj-pár-tiak vagyunk, több jótéteményben részeltethetünk !* Veszedelmes egy politika ez! Veszedelmes a társadalomra, mert ennek tiszta erkölcsét kétségbe engedi vonatni ; veszedelmes magára a nemzet létfeltételére, ennek élete, jövendőbeli boldogsága, s alkotmányára, mert mindez egy csapásra elenyészhetik miatta, beáll hatván az az eset, hogy az egész ország csak egy párthoz, a kormánypárthoz tartoznék, mely eshetőség tökéletesen kizárja azt, hogy egészséges legyen a parlia-ment; tökéletesen megszünteti a parliamen-taris kormány szükségességét, előtérbe nyomja az absolut kormány fejének fölemelkedését, egy szóval megszüntetésére tör az alkotmánynak ! Am ha nem hiszi valamely nemzet, próbálja meg! Ezekről kellene felvilágosítani a szegény ország elszegényedett népét, ily értelemben kellene, a hol a nép éretlensége megkívánja, a népnek a választási tőrvény határain belül magyarázatokkal szolgálni, s akkor nem kellene attól félnünk, hogy ha egy kormány lemond, már mindjárt Bach kopogtat az ország kapuján! E levél tartalmán szerintem nem any-nyira politizálás, mint inkább a társadalom egészsége ügyében tartott eszmemenet vonul végig. Ugyanazért azt tartom, hogy kedves szerkesztő ur lapja keretébe tartó zikr4íaowdé értelemben szándékozván kedvességeddel jövőben is elcsevegni. SZEKÉNYI. Az utczák befásitása Nagy-Kanizsán érvre emelkedni látásik, hogy mi az oka, nem tudom, annál kevésbé tudja sok, a ki fákat ültet háza elé. Ugy mondják : „szép a fa, mert éven át zöld«, hogy sok, más okát fürkészné, nem tessi, beéri azzal, hogy a szomszéd ültetett, ültet ő is, arra azonban nem sok gondot fordít háztulajdonos & hatóság, hogy minő fa, mikép és mi csélra legyen ültetve. Ez okozza aztán azt, hogy midőn az egyik egekbe nyúló nyárfát ültet, akkor a másik közönséges, vagy tövises akácsíát rak le, itt hárs, amott sárga akáczfát ültetnek, másutt pedig semmit. Megjegyzem, hogy az utczák befásitásá-nak egészségi és szépltészi szempontból kell történme. Első czélból azért, mert a fák levelei nappal magukba szivják azon gőzpárákat, melyek az embereknek ártalmasak, éjjel azönban, midőn az emberek hajlékaikba vonulva alusznak, elpárologtatják azon tárgyakat, melyek az emberekre roszul hatnak. E tekintetben tehát mindegy, akár miféle fák, bárminő sorrenddel ültettessenek is, mert legyen az akár . miféle, ha levele^ vannak, megfelel a czélnak. Nem ugy áll a dolog szépitészeti szempontból. E tekintetben a befásitásnak meglepetést, élvezetet kell szereznie és hogy e czélnak megfelelhessen, czélnak megfolelő fákat k^U lerakni és pedig a legnagyobb renddel. Rendes, szabályszerű befásitást egyesektől nem lehet várni, annál kevésbé követelni. Hatóság dolga ez és az is marad, még csak a czél általa egészségre és élvezetre hatna. Pár év óta hallgatag vagyok,pedig vajmi sokszor kellett volna tollhoz kapni,de hogy ne mondassék: —„nem szép a kotnyeleskedés", jónak láttam nem szólni a dologhoz. Ma azonban kifogyva a türelemből, felszólalok és azt mondom — vegye át a városi hatóság az utczáknak befásitása munkálatát, tiltsa be a magán szor- TÁRCZA Az emberi test idegrendszere. Felolvasta : Dr. Schreyer Lajos. (Folytatás.) 3. A koponya méréseknél kitűnt, hogy azon népfajok, melyek kisebb koponyával és eszerint kisebb agygyal birnak, m. p. o. a négerek,az emberevő karaibák és más vad népfajok az ertelem igen alant fokán állanak, sőt általánosan tagadbatlan tény, hogy néhány század óta Európában is az emberi koponya és vele együtt az agy állománya nagyobbodott, amint ezt Brocca hires franczia tudós a 12 ik és 18-ik századokból eredő 125 koponyán tett mérései által bebizonyult; világos jeléül annak, hogy ezen századok folytán a szellemi műveltség általában növekedett, mert a 12-dik században az már igen nagy tudós volt, a ki mint most a 7 éves gyermekek írni és olvasni tudott; a nagyobbodás tetemes 50 köb centimétert tesz. Kérdezhetik, miért vannak okos emberek kis fejjel és buták aránylag nagy fejjel ? Ez onnan magyarázható, hogy nem csak az agy nagysága mérvadó a ssellemi tehetségek foka megbírálásánál, hanem as agy vegyi tartalma és egyes részeinek arányossága is nagy befolyással birnak a szellemi tehetségek fokára. Igy tudva van, hogy a gyermek agyában a vi-lany (Phosphor) kisebb mennyiségben létezik, mint a felnőtt agyában és az agy némely részei még tökéletlenül ki vannak fejlődve, minél fogva a gyermekeknél a szellemi tehetségek is tökéletlenek. Ámbár nem ritkán tapasztalható, hogy a gonosztevők sokszor olyan tetteket követnek el, hogy kétséget ébresztenek a vizsgáló biró és orvosban, vájjon akkor, mikor ezen tettet véghez vitték, tiszta öntudattal birtak, midőn továbbá tapasztaltatott, hogy ilyen egyének rövid időretettök elkövetése után agybajba estek és megtébolyodtak, midőn továbbá a fegyházakban letartóztatott egyének koponyáján nem ritka szembetűnő rendellenességek láthatók, mégis túlzottnak tartom Benedict bécsi tanár azon állítását, hogy minden gonosztevő agyában kóros változást utálni lehetne, mivel ő néhány gonosztevő, gyilkosok, rablók agyainak megvizsgálásai foly tán azt tapasztal ta,hogy azoknak agyában mindig rendellenesség volt észlelhető, sok esetben ezeknek agya a majom agyhoz hasonlított s ennél fogva a bűnösöket betegeknek tartván, következteti, hogy a halálbüntetés a tudomány szempontjából is eltörlendő és hogy olyan bűnösök ugy tartandók fogságban, mint a veszélyes őrjöngő tébolyodottak; Benedict tanár ezen feltevése még nem lett általánosan érvényes, a mennyiben más tudósok hasonló tapasztalatokat nem tettek és a legutolsó Bécsben kivégeztetett hires rablógyilkos Francesconi agya tüzetesen megvizsgáltatván, abban rendellenesség nem észleltetett. A kis agyról kísérletek utján tudják, hogy az különösen as izmok mozgatása és a test egyensúly bani tartására van befolyás-sal, a nyúlt agy pedig a légzés és vérkeringés vezérlője, a miért is annak sebzése rögtöni halált okoz, de látom, hogy már igen sokat beszéltem az agyról, átmegyek most az: idegekre: Az agy tehát az érző-életi idegrendszer központja, de minthogy állománya igen finom, a külső káros behatások elleni védelméül a merev koponyában van zárva, minek következtében maga közvetlenül nem érintkez-hetik a külvilággal ; ezt eszközlik az idegek, melyek az agy velút a test felületével, különösen pedig az érzéki szervekkel és az izmokkal kötik össze. A világsugarak szemünkbe esnek, de maga a szem még sem veszi észre a világosságot, sem nem ítélhet a színekről ; a hanghullámok dobhártyánkra ütnek, de maga a fül nem különbözteti az egyes hangokat, kezünk érinti a tárgyakat, de nem itél azok minősége fölött, mind ezen benyomások az illető érzéki és érző idegek által hozatnak öntudatunkra. Testrészeink mozgatása közvetlenül az izmok által jön létre, de csupán az agy parancsai szerint; melyeknek átvivői ismét az idegek. Működésűk tehát a távirati sodronyéhoz hasonlítható, mely hasonlat, a mint későbben emiitjük, még más tekintetben is illik az idegekre. Tekintsük most mindenek előtt közelebbről az idegek alkotását. Mindazon testrészekben, melyek érzést és mozgási tehetséggel birnak, számos finom,fénylő, lágy és nedves fehérszínű fonalak találhatók szétágazva, mely fonalak nagyobb csomagokba egyesülve, az agy, avagy a hátgerincz velőig terjednek. De ezen finom idegfonalak sem egyszerűek,hanem számos még sokkal gyöngébb idegszálakból állanak melyeket elsődleges idegszálaknak nevezünk, sokkal finomabbak, mint a legfinomabb selyem szál, szélességük nem nagyobb egy párisi vonal Vsoo"1^ részénél, mig némelyiknek hossza, mint például a kéztől az agyig három lábnyi is lehet. Ezen elsődleges idegszálak állanak rost- anyagból (fibrin) képzett cső vagy burok és fe-hérnye és zsiradékból álló béltartalomból. Vannak még azon kívül számos úgynevezett idegsejtek (Nervenzellen) melyek az ideg csövekkel együtt képezik az idegszövetet. Az idegszálak némely helyeken csomókká vastagodnak, mely csomók idegduez nevet kaptak, az agyban as idegsejtek tulnyóm^k az idegssá-lak fölött. Vannak még nevezetes különbségek az agy és hátgerinczvelő szürke és fehér állománya közt, továbbá emlitésre méltó, hogy az idegssálak az agyban többnyire irányukban keresztezik egymást, a honnan magyarázható, hogy az agy bal oldalán történt sérülés folytán a jobboldali végtagok vesztik el mozgási tehet-ségöket és megfordítva, de mindest körülményesen előadni as idő nem engedi. Vegytanilag az ideganyag fehérnye, rost-anyag és zsiradékból áll; találtatnak benne ezeken kivül mindazon alkatrészek, melyek a vérben találhatók, úgymint víz, konyhasó, kén és vilsav, ez utolsó a zsiradék-aljakkal összekötve nagyobb mennyiségben, mint a test többi szövetjeiben és innét ered Moleschott hires élettar nár állítása, hogy vilany nélkül n&csen gondolat („Ohne Phosphor kein Gedanke.*) A mi az idegek számát illeti, ismerünk 12 pár agy- és 31 pár agygerincz ideget. Az idegek közül néhányan a nemesebb érzékekhez szolgálnak, milyenek a látideg, mely a szemben végződik, a hall ideg, mely a fül belső részeiben, a szagidbg, mely az orr takhártyáján és a nyelvideg, mely a nyelv izlő szemölcseiben terjednek és ezek felső érzéki idegeknek nevestettek. A többi idegek ismét kétfélék: olyanok, melyek as érzést mint fájdalmat, meleget, hide- galmi befásiíást, teljesítse ezt hivatalból ugy, hogy évenként más ós más utcza fásitaasék be egyenlő faj, egyforma nagyságú fával, ők tudják, mily szélesnek kell lennie a járdák és utaknak, ők húzhatnak egyenes vonalt a sorrendek egy formaságáért. A fák gondozását bízza a városi kertészre kárpótláshoz kötött felelősség terhe alatt, van a városnak kertje, neveltethet abban évenként ezer meg ezer, ssebbnél-szebb díszfákat, hogy a hiányt pótolni, a költséget kímélni lefessen. így aztán lesz értelme a város befásitásának, de máskép soha. Ha a tekintetes városi hatóság magának e tárgyban meggyőződést kiván szerezni, méltóztassék kevés időt szentelni az utczák áttekintésére, látni fog eleget és oly befásitás módokat, melyekel bizonyára nem fog helyeselni és adatokat gyűjthet e czélra, hogy a befásitás miképenje felett szabályt hozzon, tényleges végrehajtásával a városi mérnök, rendőrkapitány, városi erdész és kertész urakat bizzameg. — uk [fásitaák az utczákat takarékos költséggel és mi — háztulajdonosok kész fizetők leszünk. Jesyzéke azon bünpercknek, melyek a zala-eger szegi kir. törvényszék április havi nyilvános ülésein előadatnak u. m. A p n 1 6-á n. 1384/B. 876. Szabadon lévő Pálfi György súlyos testisértés miatt vádlott elleni ügyben végtárgyalás. Í305/B. 870. S. 1. Csalló István csalás miatt vádlott elleni ügyben végtárgyalás. 1446/B. $76. Sz. 1. Sípos József és társa; súlyos testisértés miatt vádlott elleni ügyben végtárgyalás. 1791/B. 876. Sz. 1. Rádly János sikkasztás miatt vádlott elleni ügyben végtárgyalás. 90/B. 877. Sz. i. Csúcs-Vajda-János és Nagy József tolvajlás miatt vádlottak ellem ügyben végtárgyalás. 186/B. 877. Sz. 1. Szabó Vincze és társa véres verekedés miatt vádlottak elleni ügyben kir. táblai itélet hirdetés. 323/B. 877. Sz. 1. Tóth János ós társai hamis okmány készítés miatt vádlottak elleni ügyben*v|ctárgyalás. 381/1. 877. Sz. 1. Kell Zsigmond hamis okirat készítés miatt vádlott elleni ügyben vég-tárgyaláa. A pril 10-én. 396/B. 877JSz.). Kovács József súlyos testisértés miatt vádlott elleni ügyben királyi táblai itélet hirdetés. A pril 13-án. 1S24/B. 876. Sz. 1. Sebestyén István, Sza-lay István és Dömötör György emberölés miatt vádlottak elleni ügyben végtárgyalás. 1853/B. 876. Sz. 1. Németh István ujoncz szökevény elleni ügyben végtárgyalás. 56/B. 877. Sz. 1. PilhotTer Imre és társai hamis okmány készítéssel vádlottak elleni ügyben végtárgyalás. 64/B. 8 77. Sz. 1. Vachter József és társai fatolvajlás miatt vádlottak elleni ügyben vég-tárgyalás. 221 — 266/B. 877. L. t. Hcrczeg János s Sz. 1. Martoű József emberölés, illetőleg súlyos testisértés miatt vádlottak elleni ügyben vétr- i y * ® tárgyalás. get stb. öntudatunkra hozzák és ezek a beható vagy érzési idegek, azon idegek pedig, melyek az agynak akaratját átviszik az izmoknak kiható vagy mozgató idegeknek neveztetnek. Amint az idegek a test részeiben terjednek, többnyire vegyes érző és mozgató szálakból állanak, de az agy és hátgétinezben mozgató és érző gyökerekből erednek. Gharles Bell kísérletek által legelőször megmutatá, hogy a hátgerinczből eredő idegek hátsó gyökere érzési, az elől eredők pedig mozgató idegek. Ha tudniillik valami állaton, p. o. békán a hátgerincz megnyittatik és a ezombideg hátsó gyökere szétmetszetik, akkor ezen állat ugrálhat, de csipép, égés és más inger iránt érzéketlen ; ellenben ha az előli ől eredő ideggyökér szétmetszetik, akkor az állat azon testrészt, melyhez az ideg Bzolgál, nem mozgathatja, de fájdalom érzésre még alkalmas. Fontos kérdés, hogyan történik az idegek hatása? Ezt példákkal akarom megmagyarázni: felteszem, az ember ujját akarja behajtani : Ez közvetlenül az újnak behajtó izmai által történik, de hogy az izmok mozgásba jöjjenek, arra az ideg behatása szükségeltetik, ez pedig amint már emiitők, az agyból ered. Hasonló ezen eljárás a távirathoz, ámbár nem azonos; a gondolat megszülemlik az agyban, az agy parancsa az ideg utján táviroztatik az illető izomnak, az izom, pedig a vett parancsot végrehajtja. Ha a távirati-sodrony, ez esetben az ideg, szét van Bzakitva, akkor az adott parancs nem érkezik czéljához, sz izom mozdulatlanul marad és akkor azt szoktuk mondani, as uj megvan bénulva. Épen ugy van ai értések észrevételével. 172— 173/B. 877. Sz. 1. Horváth János súlyos teatisértés miatt vádlottak elleni ügyben végtárgyalás. 301/B. 877. Sz. 1. íaigl József és Böröcz Anna tolvajlás miatt vádlottak elleni ügyben ujabbi végtárgyalás. a p r i 1 20-án. 1591/B. 876. Se. 1. Pálfi Ferenc« tolvajlás miatt vádlott elleni ügyben végtárgyalás. 1798/B. 876. L. t. Varga Lajos emberöléssel vádlott elleni ügyben végtárgyalás. 242/B. 877. Sz. 1. Ádám Antal s társai, mint ezent-káli lakósok, nyilvános erőszakosko dással vádlottak elleni ügyben vágtárgyalás. " 403/B. 877. Sz. 1. Kovács János sikkasztással vádlott elleni ügyben vágtárgyalás. a pril 27-én. 1646/B. 876. Sz. 1. Kis József súlyos tes-tisértés miatt vádlott elleni ügyben végtár-gyalás. 1856/B. 876. Sz. 1. Vörös Ferencz sikkasztás miatt vádlott elleni ügyben végtárgyalás. 4/B. 877. L. t. Dér Imre cs Samu János emberölés miatt vádlottak elleni ügyben végtárgyaláa. 103/B. S77. Sz. 1. liuzsa Ferencz és társai súlyos testisértés miatt vádlottak elleni ügyben végtárgyalás. Helyi liirek. — Lapunk bezártakor értesülünk, hogy Séta Pista ís bandája Szent-Borbás v. Lakócsa közt a fogl .várok és katonák által elfogattak, vasra verve kedden Szigetvárra vasúton szállitattak, de hallomás szerint Séta Pista megugrott — a rablók 3-an voltak — a negyedik a1 támadás közben elesett, valamint egy pandúr és egy katona szinte eleseti — a rablónó férfi ruhában fogatott el. — Színészeink megkezdették előadásaik ujabb sorozatát. Kedden este a „Szép Ga-lathea" operette adatott elő teli ház előtt ki-tűnő sikerrel. A közönség megelégedve távozott, ezen víg és kedélyes operetteben léptek fel itt , először Dalfi éa Alszeghi Ilon, a szép számmá!, megjelent néző közönség mindkettőjök énekével, valamint játékával meg volt elégedve 6 mind kettőt többszörös élénk tapsban része-síté; ugy látszik, az uj tagok szerződtetése az igaz- \ gatóságtól meglehetős tapintatos fogás volt, mert közönségünk hogy ha szép sétaestéitől magátmegvonja és anyagit is áldoz, élvet is kiván és ha ezt a társulat megadni képes, ugy pártolásban is részesül, remélhető, hogy közönségünk ezentúl szivesebben fogja a színházat felkeresni. — Tiiz volt az úgynevezett czigány-ut-czában apr. 4-én éjjel, elégett két ház. Derék tűzoltóink erélye megakadályozta a romboló elem tova terjedését. Feltűnőnek tetszik, hogy a város több részéből nincs a központra távir-dai értesítés. E tárgyban közelebb felszólalunk. Egyébiránt a tűzről t. munkatársunk,a kanizsai járás tevékeny szolgabirája következőleg értesité lapunkat: April 3. és 4-ik közti éjjel ll/4 órakor a ezigány-utezában ismeretlen okból tűz támadván, mely tüz alig 5 perez alatt két zsúppal fedett házat és annak közelében volt egy cseréppel fedett melléképületet elhamvasztott, derék tűzoltóink, bár a tű/helytől majdnem mértföld távolban voltak, a tető leesésére teljes Ha p. o. kezemet hideg vízbe belemártom azon czélból, hogy annak hévmérsékét megviszgál-jam, a bemártott kéznek felülete bizonyos mennyiségű meleget közlött a viznek, de a kéz felületén terjedő számos ideg szálacsok hőmér-séke szinte apadt — ez által bizonyos váltpzás történik az ideg belsejében, mely változás az ideg hosszában egészen az agyig terjedvén, ott ez által öntudatra hozatik a víz hévmérsékének foka. — Magából értetődik, hogy midőn az érző idegek utjukban félbeszakittatnak, az érzés az illető testrészben megszűnik, minthogy nem hozatik az agy öntudatára. Ezen tényt használják az orvosok igen fájdalmas idegbétegségek, különösen pedig az úgynevezett idegzsábák, többiek közt a Fother-gilt-féle .arezfájásnak gyógyítására. Ezen betegség iszonyú, éjjel és nappal tartó arcz és fogfájással jár, majdnem minden szerrel daezol és sok esetben csupán az elfajult ideg szétmetszése által sikerült ezen kínzó betegséget gyógyítani. Azon idegek végre, melyek a felső érzéki szervek benyomásait hozzák öntudatunkra, nem képesek más érzést felfogni; így a látideg nyomása vagy átmetszése fénytüneteket, p. o. szikrázást hoz elő és fájdalmas érzést épen nem okoz. Az idegekben működésök alkalmával bizonyos változás jön létre; azon változást, melyet az ideg vagy külbehatás vagy az akarat által szenved, idegingernek nevezik. Az inger a sértetlen idegcső egyik végétől a másikig vezettetik és ott ismét ingert gerjeszt — így az akarat ingere az ideg által izgatja az izmot a mozgásra, az izgatott látideg izgatja az agyat a világosság észlelésére. Minthogy pedig egyetlen egy perezben számtalan inger hat idegeinkre, ezeknek czél ja készséggel mindkét derék parancsnokuk vezetése mellett megjelentek és ügyes önfeláldozó készséggel oly buzgón működtek, mikép az épületben zsúfoltságánál ós hosszura nyúlásánál fogva nem megvetendő látványt nyújtó esetnek alig V/2 óra alatt teljes végeztével távoztak, a szobák és kamarákból még kihurcsolko-dás sem történt, a földszinti részt a beégéstől megmentették. Különös elismerést érdemel a cs. kir. katonai parancsnokság azon jeles intézkedése, mikép a midőn a legénységnek egy részét számitáson tuli gyors megjelenéssel teljes fegyverzetben őrködésre kirendelte, ugyan ekkor egy másik részt az oltó eszközök körüli segédkezésre is kirendelni szíves volt, mely esetnél ismét a tisztikar fényes példáját adta nemes önfeláldozásának és ama magasztos hivatásának, hogy hol a veszély, ott rögtön segítségre siet, fogadják a felriadtak nevében a közönség hálás elismerését. — Körjegyzőink egyik kitűnő, szorgalmas tagja hunyt el közelebb: Töttösy Károly szentpéteruri körjegyző. — Gyászhír. Kovács Béla, kir. járás-bíró Nagy Kanizsán, valamint gyermekei Ilonka, Béla és Kálmán, továbbá Knauer Frigyes és neje szül. Stadler Friderike s ezek gyermekei Emma, Friderike és Károly, ugy Kovács Antal és neje szül. Kenessey Julianna s ezek gyermekei Josefine, Géza, Vincze, Emília és Hermina szomorodott szívvel jelentik forrón szeretett neje, édes anyjuk, lányuk, testvérük, menyük illetőleg sógornőjük Kovács Béláné, szül. Knauer Paulinának, f. évi. márczius hó 31-én délelőtti V210 órakor tüdő gümőkórban történt gyászos elhuny tát. A boldogultnak hűlt tetemei f. é. april hó 2 án délutáni 4 órakor tétettek a kecske-kapu melletti evang. sírkertbe örök nyugalomra. Pozsony, 1877. márczius 31-én. Köztíszteletü járásbiránk családi gyászában méltán osztozik mindenikünk. Az elhunyt hü nő 8 jó anya hamvain lengjen örök béke ! -- Meghívás. A .kanizsai dalárda" ujjá alakuló közgyűlése csütörtök, azaz f. hó 5-én tartatik meg a városi kath.elemi iskola nagy termében délutáni 6 órakor — melyre épugy az eddig már jelentkezett, mint az időközben még belépni óhajtó t. cz. tagok ezennel tiszteletteljesen meghivatnak. — Az eredetileg mult szerdára tervezetbe vett határidő a közbejött ünnepek miatt változásnak volt alávetendő. — Kelt Nagy-Kanizsán, 1877. april 1. Elnöki megbízásból közli: Singer Soma, titkár. — A húsvéti ünnepek kegyeletes meg-ülcsére kedvezett az időjárás. A feltámadási körmenetek lélekemelő módon tartattak meg; a plébániai templomból kiindult mennyezet mellett acs.kir. sorkatonaság, míg a kegyesrendiek templomabelinél a m. kir. honvédség képezte a sorfalat. — Lapunk előbbi számában említve volt, hogy a kocsi egy gyermeket elgázolt, az orvosok gyors és tudományos intézkedése folytán legnagyobb valószinüséggel jelezhetjük felgyógyulását. — „A hazai ipart pártoló és terjesztő egyesület", melynek Nagy-Kanizsán Gelsei Gutmann Henrikné buzgólkodása folytán számos tagja van, f. évi apr. 15 ón tartja alakuló közgyűlését Budapesten a megyeház teremében. Szolgáljon tudomásul az itteni tagoknak az is, hogy az alapszabályok megerősítettek. — Két sorezredbeli köz-katona garázdálkodott mult hétfőn éjjeli 2—3 óra közt pedig azt további rendeltetéséig átvinni,szükséges, hogy az idegek vezetése — úgymint a zongorahurok és a távirdai sodronyoknál — elszigetelt, azaz egymástól elkülönítve legyen, egy idegcső rendesen nem viszi át az ingert a mellette levőre, míg az idegek központjaiban, u. m. az agyban, gerinczagyban és ideg-duezokban egy itiig munkássága nem ritkán átsugárzik a másikra. Ezen tüneményt nevezzük idegátsugárzásnak. Innen magyarázhatók azon mindennapi tünemények, melyek az ideginger átaugáreáaá-ról erednek. így a garat csiklandozása hányingert hoz elő, a garat ideg ingerlése a gyomrot ellátó idegre ugrott át, — a szem vagy az orr takhártyának ingerlése prüszentést, ha a gége vagy légcsőbe idegen test vagy levegő hat, azonnal köhögés támad,'' igy fájdalom érzésnél önkénytelenül sikoltunk vagy kezünkkel kapunk a fájdalmas helyre; némelyek vérnek lá tására elájulnak, némely vitézeknél az ágyuk dörgése nem annyira a hallideg, mint a hasidegekre hat, mindezen tünemények az ideg inger átsugárzása által történnek. Érdekes továbbá az idegek azon tulajdona, hogy ha az agy és külső végük közötti utjukban ingereltetnek, akkor az inger többnyire az ideg szélső pontjáról érkezőnek gondoltatik. így, ha valaki könyökét megüti, akkor, mint már mindenki maga-magán is tapasztalhatta, a legnagyobb fájdalmat a kéeben érzi, mely érzés akkor is volna, ha a kéz lemetszetnék, amint az a csonkitöttaknál található, kik bizonyos időben a régen elvesztett tagrészekbeni fájdalmakról panaszkodnak, igy azon boldogtalanok, kik alsó végtagokat csonkítás által el- a Kölcsey utcza egyik házának udvarában s t majdnem egy óra hosszáig éktelen lármával zavarták a békésén pihenő lakókat. — Körünkben szép emléket hagyott s a mult évékben köztünk időzött Kehler ezredparancsnokot ó felsége tábornokká nevezte ki. — Rákosi László barátunktól igen érdekes közleményt kaptunk koszorús költőnk Sároay Gyula életéről, melyre előre is felhívjuk az irodalom-barátok figyelmét. — Lalcits Vendel budapesti tanító- és a .Népnevelők Lapja" jeles szerkesztőjét, Zala-megye szülöttjét családi gyász érte, Aladár kis fia márcz. 29-én meghalt. — Balaton-Füredről a „Gyógyászatiban Dr. Mangold Henriktől igen érdekes közlemény jelent meg, mielőbb közöljük. — Az Apollo zenemű folyóirat legújabb száma következő tartalommal jelent meg: 1) Egyveleg Brüll Ignácz „Az arany kereszt" czimü dalmüvéből Hölzl Lőrincztől. 2) »Mért nem zug az ungi malom" és „a minap hogy Debreczenbe jártam", csárdás kedvelt népdalokból szerkesztette Wachtel Aurél. 3) Gondoladal zongorára négy kézre Pap Dezsőtől. 4) Két népdal: I. „Juhász legény, szegény juhász legény." II. „Erdő mező virágozik" átirta Kapi Gyula. A zongorázok és énekesek számára igen ajánlható folyóirat előfizetési ára egész évre 6 frt, mely a kiadó hivatalhoz (Budapest, vár országházuteza 94. sz. a.) küldendő be. Kívánatra a lap utánvétellel is küldetik. Még folyton előfizethetni az egész évfolyamra. — Előfizetési felhívás a Petőfi-társaság könyvkiadó*vállalatára. Midőn pár hó előtt a „Petőfi társaság" czim alatt egyesült irók ha nyatlásnak indult szépirodalmunk érdekében vállvetett munkásságra szövetkeztek s a nyelvére és irodalmára mindenkor féltékeny nemzetet hazafias törekvésük pártolására szóllitot ták fel, szemük előtt nem csupán az lebegett, hogy szépirodalmi közlönyük megindítása által egymást nagyobb és lelkiismeretesb tevékenységre ösztönözve az időszaki szépirodalmi sajtó emelésére törekedjenek, hanem hogy oly nagyobb eredeti szépirodalmi müvek megje-leahetését is eszközöljék, melyek a kiadási kedv megdöbbentő hanyatlása következtében mai napság csak az író áldozatkészsége mellett kerülhetnének napvilágra vagy épen sehogy. A nemzet megértette a hozzá intézett szózatot s a kedvezőtlen idők ellenére is sietett megmutatni, hogy méltányolja törekvéseinket s támogatásával közlönyünk fennállhstását biztosította. E rokonszenves fogadtatás felbátorít, hogy ujabb vállalkozásunkat újra buzgó és tevékeny pártfogásába ajánljuk.,A „Petőfi társa ság könyvkiadó-vállalata" a hazai éé csakis kizárólag a hazai szépirodalom ujabb és jobb termékeinek kiván tárháza lenni, minthogy megvagyunk győződve arról, hogy szépirodalmunk felvirágzásának legbiztosabb és legnagyobb eszközét akkor találtuk fel, ha az njabbésjobb hazai termékek minél szélesebb körökben való elterjedését eszközölni képesek vagyunk, a magyar könyvpiaezot a külföldi irodalmak jó és rosz termékeinek kevés anyagi áldozatba kerülő átültetésével utóbbi időkben annyira elárasztották egyes magán vállalkozók, hogy a magyar szépirodalmi iró ma már ugy szellemi, mint anyagi tekintetben csak igen csekély elismerésre számíthat e ha kedvét végleg elvesztve, bucsut még sem mond, az vesztették még azon vigasztalásba sem részesülnek, hogy tyukszemök többé nem fájhat. Térjünk most vusza azon változás természetének magyarázására, mely az idegekben tevékenységük alkalmakor létre jön. Melyek azon rejtélyes hatásnak közvetlen okai, a mely képes azon finom fehér csövek által majdnem villámsebességgel fájdalom és kedv érzését vagy a testrészek különbféle mozgását eszközölni? Talán feszes hurok gyanánt működnek az idegek az agy és a szervek küst,mikor rövidítik as izmokat és éreztetik velünk a fájdalmat? Vagy pedig folyadékkal telt csövek-e, mely folyadék az agytól a test felületéhez és ismét vissza hullámzik ai idegek működése alkalmával ? vagy pedig finomabb ezen ható anyag, mint p. o. a villanyosság, a világosság és melegség sugarai ? A régi természetbúvárok könnyen segítettek magukon ezen kérdés feleleténél, azon állítással, hogy valamint a lélek valami foghatatlan : ugy is annak szolgái az idegszellemek lát-hatlanul teljesitik parancsait. A 17-ik században a villanyosság bővebb ismertetésével némely tudósok azt állították, hogy az idegek működéseinek alapelve azonos ávillany osoággal; voltak ezen állitásnak pártolói, de ellenei is. Akkor egyszerre minden kétely megszűntnek látszott Galvani bolognai tanár 1790-ben tett felfodözése által, ki kicérlet áltál be bizonyíthatónak vélte, hogy az emberi és állati idegek és izmok, a meddig élnek, folytonosan villanyosságot termesztenek. (Folytatása köv.) anyagilag oly háláüan térnek, azt azért nem tezzi, mert szivében elég lelkesedés s elég kötelességérzet van arra, hogy egy ily fontos nemzeti ügy szolgálatától magát a mostoha viszonyok által el ne riasztassa. Járuljon tehát továbbra is támogatásával a nemzet a szép ozél előmozdításához'' s akkor a magyar szépirodalom jelenlegi pangásából felocsúdva, ujabb emelkedésnek és virágzásnak induland. Társaságunk egyig fő feladatául épen azt tűzte ki, hogy az írókban a lelkesedést s a közönségben az érdeklődést fenntartsa, s&t fokozza, s azért talán nem egészen jogtalantól remélheti, hogy a nemzet támogatni és pártfogolni fogja Ot törekvésében. Vállalatunk első/évi folyamát lógják képezni: Endrődi Sándor költeményei, Jókai Mórtól egy kötet szépirodalmi dolgozat, Balázs Sándor víg elbeszélései, gr. Zichy Géza költeményei, Vadnai Károly-tói egykötetes regény. Ezen öt kötetet két szállítmányban, május és november hónapok folytán kapják meg az előfizetők, kik három évi kötelezettség mellett lépnek be e könyvkiadó-vállalat s azzal együtt a Petőfi-társaság pártolóinak sorábs. Az első (valamint minden utána következő) évfolyam előfizetési ára 5 forintban van megállapítva. A kik az egyes köteteket díszes angol kötésben kívánják, kötetenkint 50 krt; az ulső évben tehát, az előfizetési dijon felül 2 frt :">u krt fizetnek. A müvek diszes kiállításáról és pontos ezétküldéséről Aigner Lajos gondos kodik, kihez az előfizetési pénzek (legczélsze-rübben postautalványok utján) küldendők. Budapest, 1877. márczius hó közepén, a „Pe tőd-társaság." Aigner Lajos, mint a „Petófi-úrsaság könyvkiadó-vállalatának" kiadója. — Rövid hirek. Horváth Mihály kitűnő történészünk ,A magyar egyház törté nete" czimü munkát irt. — Veszprémmegye területére is kihirdettetett a röktönbiráskodásí eljárás félévre. — Budspesten Patti két hangversenye huszonkétezer forintot jövedelmezett. — Porosz Sziléziában a mult hetekben 160 ember halt meg éhen. — A fővárosban októbertől márczius végéig 57 hangverseny volt. — Eger városa folyó évi augusztus hóban mű-ipar- és termény-kíáilitást rendez. — Gőzfűtéssel tesznek ujabb kísérletet Amerikában. — A bécsi lóversenyen több magyar ló vesz részt. — Ó Lublón egy 15 éves fiút fogtak el, ki 50 és 100 írtos bankjegyeket hamisított. — A püspöki kar májusban nagy ülést tart Bpesten. Vegyes liirek. — A uölc egyenjogositáen. Amerikában, nevezetesen az Egyesűlt-Államokban nagy tevékenységet fejtenek ki arra, hogy a nők egyen-jogositása valahára ténynyé váljék. Az Egye-Bült-Állaraok . majdnem minden tájáról száz meg száz aláirással ellátott kérvények érkeznek a törvény hozótestület elé, melyekben követelik a nők szavazatjogát .i Calitornia részérói tüzes beszédet tariott közelebb Sargent az állam tanács tagja, a mellett, hogy a nők ép-ugv szavazhassanak, mint a férfiak. Kansasban és Michiganban már meg is adatott a nőknek a szavazási jog, mig több államban az iskolaszéki választások adnak szavazatot. — A nő egyenjogositók pártja már csak néhány lejjel kisebb az ellenpártnál. Legtöbben csak azt tekintik bökkenőnek, hogy a cselekvő választási jogból csakhamar szenvedő váltsztási jog fejlődnék ki, ekkor p-idig nagyon sok nő beülne a törvényhozásba, mivel ezek nagyobb számú pártolásra találnának a kerületben. A házban aztán nagyon sok volna a beszéd s azalatt kifutna a leves a konyhán. — Azt mondják, hogy az Egyesült-Államokban a női szavazatjog megadása már csak hónapok kérdése. Sára : — Én szeretem a pBrczöt meg a zsirkát. Klára: — Hát a töpörtőt ? Sára.: — Azt meg még jobban Nálunk, mióta Majoros Pista a karzatra szorult, nincs szó a házban a nők egyen jogosításáról. — A petróleum hazája bátran mondjuk, hogy a Kaukazus vidékein van. A petróleum források itt kimerítbetleiiek. Nyáron, midőn a 7 nap melege a gázok terjedését vonja maga után, a petróleum oly nagy feszerőt nyer, hogy némely helyeken száz lábnyira is felszökik a földből; máshol ismét csak néhány lábnyi üre get kell ásni, s a gáz roppant erővel áramlik kifelé. E tájékon a napimádók számára mintegy a földből kinőve — roppant gázláng ég szaksdatlanul. A föld e ritka adományának feldolgozásával, évente körülbelül 180 gyár foglalkozik. — A gyilkol szerszámok történetéből* Most, midőn mindennap uj, meg uj eszközt és módot találnak föl as emberirtás művészetében s midőn Krupp dicsekedve vo.regeti zsebeit, hogy ó legmiiliomosabb milliomosa Németországnak, érdekes az 1792. ápril. 11-én tartott párisi jakobinus gyűlésre utalni. Ezen Desfieux két feltalálót mutatott be, kik oly ágyút öntöttek, mely perczenkint 25 ször lő. Még a franczia „forradalom szörnyetege," Ro-bespierre is azt mondotta: az emberiség nevében tiltakozom az embergyilkoló eszközök fejlesztése ellen! S valóban még azok is, a kik oly vadul rontottak neki a társadalomnak, iszonyodtak és elálltak az ember aratógép használatából. — Gubá» iparlovag. E napokban történt, hogy egy fiatal pór megjelenik a pécsi közjegyző előtt b bemutat apjául egy másik öreg pórt. Arról lett volna szó, hogy az ,öreg" átíratja rá a vagyonát. A szerep jól is ment volna, ha az okmány aláírásakor be nem toppan egy fiskális, aki az .öreget" más néven üdvözölte. Az »Öreg* erre szűknek találta a közjegyzői irodát a megugrott. Kisült, hogy az ifjú ez uton akarja apja vagyonát kézre keríteni: de az apául bemutatott „öreg" elpárologván, az iparlovagi szereplés igen szomorúan végződött, mert az ifjút bezáratták. Csak az a furcsa, hogy a pécsi közjegyző nem tartotta meg a szabályt s azonossági tanukról szó sincsen a fura történetben. — A török parliamentböl. A konstantinápolyi parliamentben nem kevesebb, mint tizenhatféle nyelvet beszélnek. A nagyvezir oly előzékenységgel viseltetik a képviselők iránt, hogy titkárai által fogadtatta őket a kikötőkben. A képviselők mind tisztelegtek a nagyvezirnél és Achmed Vefik effendinél, ki I a képviselőház elnöke. A képviselőházban irott papirszeletkék jelölik meg az illető képviselők helyeit, és pedig igy: „N. N., fia N. N.''-nek, ki N. N. fia volt; az Isten éltesse őt sokáig ! — Hogy a török parliamentben kitűnő szónokok lesznek, sz már bizonyos- mert az ékes zólás igen kedvelt a keleti népeknél. Papírszeletek. Két bire» verekedő dicsekedett erejével. Mindenik a magáét nagyobbnak állította. — Kn n^y vágtam a földhöz minap e^v embert — s»ájh5sieskedék az egyik — bogy csak alig tudott lábra állni. — Ez még semmi. Mert akit te földhflz ütöttél az — felkelt, de akit én tegnap földhöz vágtam, a■>. többet nem kel fel soha — mond a másik. — Igen ám — mentegetődzött a« imént szó-. lőtt — de ugy vedd, hogy — kalvt kelt fel. — Elárulta magát szépséged — mond Henrik a nőre czélozvin. — tTigyan, fölsóg ? — akadó zá — elárultam magamat ? HL^ egy szót sem szóltam..... — Éppen axárt — felelt a király. N. város fóutezáját kikövezték s többi köztas akkori''polgármester, ki Németországból szakadt oda, ezeket is bangoztatá az utcsát megnyitó beszédében. — Sokakat látok, kik nincsenek itt. — (Est akarván mondani: sokak nioesenek itt, kiket itt szeretnék látni. Apám 1 mond a paraszt 6u, én csillagász leszek, mert mint a mester ur mondá, azok egész napon át nem tesznek egyebet, mint hanyatt fekve, as ég felé néznek. Én pedig, közbe szól a kis lány, nagy asszonyság leszek, mert az ispánné is minden héten uj ruhába öltözik, mivel ő nagy asszonyság. Párosan menjetek ti akasztófára^alók, rivalt a falasi tanító tani)ványaira, kik közül egy pár nél kül maradván, igy szólt: „én hát tanitó arammal menjek.* __ Lottohuxáft. Bécs, márcz. 31-én: 86, 71, 90, 6, 34. Grátz,. . 85, 68, 23, 83, 78. Temesvár,, , 8, 30, 13, 15, 87. Érték és váltéfolyara április 3. 5*/, metaliques 64 55 ; 5*/. nemz. kölcsön 68.10; 1860-ki álladalmi kölcsön Ili.—; bank-részv. 818.— ; hitelintézeti részvények 153.50 ; Londou 121.65; magyar földtebermentési kötvény 74.50 ; temesvári földtehermentési kötvény 72.25 ; soproni földtehermentési kötvény 71 50; horvát-siavon föld tehermentés kötvény —.—; ezüst 107.10 ; cs. kir. arauy 572.— ; Napoleond''or 9.70— ; arany jár. 77.75 ; márka 59.80. Felelős szerkesztő : Bátsrfi Lajss. INTyllttér. *) Tekintetes szerkesztő ur! Becses Ispjának 23. számában .többek nevében egy jeletvolt'' aláirással megjelent nyilt levélben Hess Tivadar ur, déli vasút társulati tisztviselő ellen irányzott támadás magán ügyet képezvén, — ennek birálatár* nem érezzük magunkat hivatva, de amennyiben névtelen levelező a kereskedő világ nevében is a déli vasút társulat helybeli felügyelőségének ugy, mint a Bécsi igazgatóságnak figyelmét telhiva, Hess urnák eltávolítását kiváuja, — kötelességünknek tartjuk ezen, a kerekedő világ nevében kifejezett hivatlan óhajtás ellen tiltakozni, — mort * kereskedőknek Hess ur ellen sem ügyleti, sem társadal mi magaviselete ellen nem | csak hogy kifogásuk nincsen, sőt ellenkezőleg ed-, digi érintkezéseink alapján teljes megelégedésünket és tiszteletünket nyilváníthatjuk ki személye iránt. Mi pedig azon óhajjal fejezzük be sorainkat, hogy ezen nyilatkozatunk illetékes helyen figyelemre méltassék N.-Kanizsán, 1877-ki márci. 30-án. Több czég megbízásából : Bettelheim Gyóző s. k. Blau Lajos s k. Ebenspanger Leon s. k. Knglaader Lajos s k. Gutmann Vilmos s. k-Leszncr Henrik s. k. Stolzer Gusztáv s. k. Wolbeim Ernő s. k. IV. Henrik franczia király egyik udvarhölgye • gyünfjéd viszonyban élt X herrzeggel. Henrik e tit-: kos viszonyt fölfedezve s azt több izben tudtára adta '' a hölgynek, ki azonban soha sem válatxolt a király '' e szaraira. Valamennyi beteg erőt és egészséget nyer gyógyszer és költség nél- (202 24-30) köl a Revalesciére du Barry Syőgytápszertől Londonból. 28 évöta semminemű betegség sem, volt képes e kellemes egészségi tápszernek ellent- *) E rovat alatt koslüttért felelősséget nem * Szerk. állni i üdvSsnek bizonyul az felnőtteknél úgymint gyem ekeknél orvosság és kéltség nélkül súadeagyomor-, ideg-, mell-, tadő-, ssáj-, mirigy-, nyákhiztya-, lélegzési-, hólyag- és vesebaj-, gttmS-, ankdr-, nehéz lélegzés-, köhögés-, eméssthetlsnség-, dugulás-, hasmenés-, álmatlanság-, gyengeség-, aranyér-, visi-betegaég-, lázszédülés-, vér-megssorulás-, ftllxaibongá**. émelygés és hányás, sőt terhesség folyamatában, hártyalob-, mélakór-, aoványodás, cráz, köszvény, sápkór ellen, agyszintén csecsemőknél eledelül dajkatej helyett előnyt érdemel. Kivonat 80,000 bizonyítványból gyógyításokról, a melyek minden gyógyszer ellen dacsoltak, esek k8st bizonyítványok Dr. Wuraer tanártól, Beneki, Dr. Angelstein, Dr. Choreland, Dr. Campbell, Dr. Déde tanár, Dr. Ure, Castlectuart grófnő, Brehan márkiné, Iasenstein berezeg Mennsdorf-Poulli ministerelnök éa több magas állam személytől, tetszésre bérmentve beküldetnek. -. R&vidrevopt kivonat 80,000 bizonyítványból : Hét hava most már, midőn vigasztalhatlan állapotban voltam. Mell- és idegbajban •senvedtem ugy, bogy napról-napra szemlátomást fogyatkoztam, ennek következtében tanulásomtól hosamosb ideig háborgatva voltam. Ekkor csodálatos Revaleeeiére-jétf! hallottam, azt fölhasználtam és biztosithatom, hogy tápláló és kellemes Bevalesciéie-ja egy havi élvezése ntán, tökéletesen egészségesnek éa erősbültnek érzem magamat, úgyannyira, hogy a tollat a legcsekélyebb reszketés nélkül ^birom vezetni. Indíttatva érzem magam ezen aránylag igen olcsó Ízletes elődeit, minden ssenvedőnek mint legjobb szert ajánlani és vagyok alázatos ssolgája. TESCHNER GÁBOR, a magasabb kereskedelmi-tanintézet hallgatója Az igen nemes de Bréhan markiné levele. Nápoly, 1872. april 17-én. Uram ! Májbetegség következtében hét év óta borzasztó sorvadási állapotban voltam. Nem bírtam olvasni vagy irni; reszketés fogta el idegeimet és egész testemet, rósz emésztés, tartós ¿a a minduntalani idegráxkódás idestova hajtott s pillanatra sem volt nyugtom, a mellett a legnagyobb mérvben mélakóros valék. Sok orrot bánt el velem anélkül, hogy könnyebbülést szerezhettek volna. Tökéletes kétségbeesésekben as ön Revalesciére-jét használtam s most, miután bárom holnapig éltem vele köszönöm a jó Istennek. A Revalesciére a legfőbb elismerést érdemli, egészségemet tökéletesen helyreállította s oly állapotba tett, bogy állásomat a társaságban ismét elfoglalhatom. Fogadj * tisztelt ur legforróbb köszönetem és teljes tiszteletem nyilvánítását. DE BRÉHÁM MÁRKINÉ. Y5.877. sz. Köller Flórián, cs. k. katonai felügyelő Nagyváradon tüdő- és légcső-horut, fejszódülés és mellszorulásból. 65,715. De Montlouis kisasszony, eméssthetlea-•ég, álmatlanság és sorvadásból. Táplálóbb levén a hutndl, 50-»xer&M»n megkíméli a gyóaytzer árát, felnőtteknél ugy, mint gyermekeknél. Pléhszeleuczékben ''/, font 1 frt. 60 kr., 1 font 2 frt 50 kr., 2 font 4 frt 50 kr., 5 font 10 frt., 12 font 20 frt., 24 font 36 frt. Revalesciére piskóták szelen-czékben 2 frt 50 és 4 frt 50 krral. Revalesciére Cho-coladé táblákban 12 csészére 1 frt 50 kr., 2i-re 2 frt 50 kr., 48-ra 4 frt 50 kr., poralakban 120 csészére 10 frt — 288-ra 20 frt — 576-ra 36 frt. — Megrendelhető Barry du Barry & Comp által, Wien, Walffischgasse Nr. &, Valamint minden város gyógyszertáraiban és füsser-kereskedésetben ; azonkívül a bécsi hás minden vidékre megküldi postai utalvány vagy utánvét mellett. N.-Kanizeán Práger Béla, {ezelőtt Lovák Károly) gyógyszertárában; Peeten Török Józsefnél; Aradon Tonea F. éa társánál; Debreczenben Mibálovits István gyógyszertárában a kígyóhoz ; Eszéken Dávid Gyula gyógyszerésznél; Kassán Wondraschek Károly gyógysz., Marosvásárhely« Fogarasi Dömötörnél; Pozsonyban Pisztori Felixnél ós Söltz Rezsó gyógysz., Székes-Fehérváron Die-balla Györgynél, Sopron Voga A. gyógys»., Temesvárott Pap Józsefvárosi gyógyszerésznél, Újvidék Grossinger C.B. és Ernst János gyógy -szeréeznél: Varasdon dr. Halter A. gyógysz., Verseczen Fischer Móricznál, Zágrábon Irgalmasok gyógyszertárában. Tisza-Ujlak: Koyko Vidor gyógyszertárában. Gyógytár helyiség változás. Yan szerencsém a d. é. közönséget értesíteni, miszerint a már 100 éven felül fennálló a „Fekete Sashoz* czim-zett gyógy táramat, az eddigi Lovák-féle ''.házból, mellette, a fó-utezán létező Babocbay-féle házba helyeztem át és ezt a kor igényeinek megfelelően díszesen átalakítottam és felszereltem s igy minden kívánalomnak pontosan megfelelhetek. A n. é. közönségnek eddig a gyógytár iránt tanúsított pártolását és bizalmát továbbra is kérve, maradok teljes tisztelettel Práger Béla, gyógyszerész N.-Kanizsán. (:J35 1-3) Birtok-eladás. A gy5r-p£paí va«ut közelében fektő, mintegry 320 bold t a g o s i-tott birtok, melynek réare bntatermelő fáidból áll, urilak, cselédlak s egyéb gasda«ágbos tartozó épttletekkel egyitt 86,000 f r t é r t igen kedvexő feltételek mellett, részletfizetésekre is eladandó. Bővebb értesitéit sd GALAMB JÓZSEF, 1333 1—3) ügyvéd Pápán. Onkénytes birtok árverés. Néhai Cbernel-Mayer Jozefinának oldalOrOköseiL illető bagya- t.kból as örökösök által meghat almai ott és az egerasegi kir. törvényszék álul ia feljogosított hét tagn bizottság árverezni fogja 1-őr. Zalamegyében Sümegen a belvárosban helyezett, két lakrész és melléképületekből álló-, 6000 írtra becsült, 4. száma bázat a helyszínen, folyó évi april hó 18-án, a beesár meg nem igérése esetében pedig másodszor május hó 15-én mindeukor délelőtti 10 órakor. 2 or. Ugyanott és ugyanakkor a városház utczában fekvő, 400 frtra becsült belsőséget. 3-or. Szinte akkor a 150 frt. becsértékü káposztás kertet. Mind a három árverésnél a becsösszeg 7io"e<* részét biztositék-képen letenni — a vútelárt 3 egyenlő részletben 7 hó alatt lefisetni kell, — a házat S*t-0yörgy napkor — a belsőséget azonnal, a kápostás kertet azonban csak 1878. évi újévkor lehet átvenni. 4-er. Szt-üyörgy hegyben fekvő, 6000 frtra beesült nagy szőlőt és épületeket a helyszínén f. é. april hó 19-én, esetleg másodszor május 16-án délelőtti 10 órakor. 6-ör. A díszeit mnlomrészt, melynek beesára 800 írt, a diszeli vendégfogadóban f. é. april hó 19-én, esetleg május hó 16-án délelőtti 10 órakor. 6-or. A dobosi erdő és legelő részt, melynek becsára 260 frt, ugyanott és ugyanakkor. Bánatpénz ezen árveréseknél is a beosár ed része. Fizetési feltétel: hogy a vételár 4 egyenlő részletben 1878. évi május hó l-»ő «*pjá»g fisetteseék le. A szőlő megtevője tartozik az idei megmivelésre fordított kiadást megtéríteni. Valamennyi árverés többi feltételeit 8ümegen t Cheh Lássló urnái lehet megtudni. Kílt Csabrendeken, 1877. márczius 27. Barcza Sándor, (330 1—2) % hetes bizottság elnöke. Wajdits József könyvkereskedésében Nagy-Kanizsán (233 8-*) kaphatók: Epen most jelent meg az 1876. évi országgyűlési törvények összes kiadása egy teljes kötetben és általam megszerezhető; vidékre is, postai utánvét mellett készséggel megküldöm. , Magyar nyolezadrétü nagybetűs kiadás; fűzve 2 frt 50 kr, diisesen kötve 3 frt 40 kr. Magyar diszes zsebkiadás, fűzve 2 frt 50 kr, diszesen kötve 3 frt 40 kr. Bámulatos olcsóságu levélpapírok és borítékok. 25 franczia levélpapir 25 borítékkal egy csinos tokban franczia felirattal 30 kr., angol 60 kr., 25 levélpapir és boríték szines kerettel 60 kr. Gyászkeretü levélpapir borítékkal 60 kr. Pflug és Társa Platin-mázanyag, minden azínbeu, az időjárási viszonyoknak cllcntálló, visment, a vas-, fx- és falépítményeket roxsda, gomb» ós nedvesség ellen védrt, 50 kilója 42 írt. — Próba-sxelencxék 3 kilo tartalommal. Mindennemfi mázoló-ninnkák több évi jótállás mellett, jutányosán elvállxitatnak. Tüi-menten máxanyag, véilaxer a tüxvi''sx ellen, xaindelytetők, tctőfa, gabnaraktárak, árulakhelyok, szinháxi disxitmények és mindennemfi szövetek számira, 50 kilo 15 Irt. Próba-küldemények 2 frttal a gyári raktár által Bécs, 6etreidemarkt 15. Hasxnálati utasítások ax ésxakí, déli stb. pályák elöljáróságának a legnehezebb munkák több évi sikeres eredményérőli bit onyitványok bórmentve megküldetnek. (.328 2—3) I I I I I I I I I I I I II I I I I I I I I Vidats István (327 3-3) gepgyara Budapest, IX. nyul-utcza 8. szára. Tömeges nyereményeket a kis lutriból általam lehet elérni; én az egyszerű betétet megtérítem, ha a huxásnál (tekintet nélkül a hnxási helyre) nem nyeretik. (326 3—6) Vissxbólyeggel ellátott levelekre azonnal felel W. W e r n d 1, Bécs, Wieden, grosse Nen-Gasse 2«. ttttlfHKMHKWK HHIHIIH«M PS S • i ■ Ipilepsia nyaTalyStorúsirásilag gyógyitta tik Dr. Kil-lisch specaialista által "Dresdában Neu-stadt (Szászország). Már több, mint 800O sikerrel gyógyíttatott. (222 21-60) . ********** Megvizsgált és megjobbított barommérlegek kilogramm-felosztással baromvásárok, baromkereskedók, gazdák, czukor- és szeszgyárak, sörházak, községek, házaló intézetek és baromtenyésztók számára. Ajánlja a minden időben nagy készletben levő jó hírű eredeti Vi-d a t s k é i t fa- vagy vasgerendelylyel,- továbbá ugyanazon ekéit s kopásn&k kevésbé kitett szabad, ekefőkkel, — úgyszintén a magyar gar-d. egyesület részéről igen kedvező bírálattal kitüntetett kovácsolt vas szabad. Vidats-ekéit, valamint a legújabb szerkezetű « g J-, két- és három barázdás ekéit, vógro szelelS-rostáit, ó r 1 «"- és zuzó-g épéit, b o r s a j-t ó i t ós t e u g e t - ír. o r c * •> I b i t minden nagyságban a legjutá-nyosabb árak mellett. Árjegyzékek kívánatra bérraontesen szolgáltatnak. II II M I I II ! II I II II 11 I I JJbLL SE IDLITZ- POR A. ríordereje750,1000.1250, 1500, 2000,2500,3000 klgr. ára 170, 200, 230,260, 300, 350, 425 frt. vas-korláttal és teljes sulyokkal ellátva. Fa-korláttal 15%-kal, korlát nélkül pedig 25%-kal olcsóbb. Ezen mérlegek több kiállításnál kitüntetvék. Az utóbbi bécsi világkiállításnál szakférfiak által minden tekintetben kitűnőknek ismertettek el. Ausztria-Magyarország-, Orosz-, Olasz-, Oláh-, Törökországban s Egyiptomban rész-rehajlatlan elismerés és fokozódó kelendőségre találnak. Ily elérhetlen jó minőségű mérlegeket ajánl Bugányi Frigyes és társa, (262III. 5—15) Stadt Riemergasse 11. sz. a. Bécsben. Egy 10—12 tagból álló zenetársulat kerestetik a varasd-topliczai kénfürdóhelyre az egész idényre május 15-dikétői kezdve. — Ajánlatok a gyógyintézet igazgatóságához intézendók. (329 2—3) Az 1876-ik évi szegedi országos ipar, termény és állatkiállitáson érmet nyert kehpor, mint vérjavitó, hizlaló étekpor, kehes bántalmak, vérbajok, puffadás, kólika s hasonló bajok ellen igen hathatós szer, lovak, szarvasmarhák, juhok, sertvések s baromfiak számára. Valódi minőségben egyedül kapható 80 kr. oszL értékben Beszédes Gyula gyógyszerésznél D.-Vecsén (Pestmegye), Thalimayer B. és Társa uraknál Budapesten, Die-balla György gyógysz. urnái Sz.-Fehérvárott, Rosnyay Mátyás gyógysz. úrnál Arad, és Wajdits József urnái Nagy-Kanizsán. (260 4-*) Tekintetes Beszédes Gy. urnák. Hídján, jul. 2-án 1876. Tisztelettel megkérem te*, uraságodat, wiveskedjék a hidjai gazdaság részére 25 csomag „kehport" küldeni, affélét, melyet a tolnai uradalom részére a birkák vérnyavalyája ellen küldött. A küldést haladéktalanul tessék megtenni, stb. Késs szolgája SZALAY ISTVÁN, kasznár. Tek. Beszédes Gy. urnák. Ercsi, sseptember 4-én 1876. Legyen sziv es a juhoknak azon bizonyos vérbaj elleni porból a kevermesi uradalom — Csanádmegye — számára is 50 adagot a pest-aradi vasút Lököeháza állomására Prokop Antal tiszttartó ur czimén utánvéttel mihamarább küldeni. KRIEGER PA1, főkormányzó. T. Beszédes Gy. urnák. Igen kérem, legyen szive« nevem alatt posta fordultával utánvét mellett egy csomagot azon porból küldeni, a mely baromfi betegség ellen oly jónak bizonyult. Agg-Szt.-Péter, 1876 november hó 10-én. GÖTTMANN TÓTH BERTA. Kimutatása a csabrendeki takarékpénztár IV-ik évi üzleti forgalmának 1876. évi január 1-tól deczember 31-ig._ FSkv. lapix. Bevétel i Oixt. érték. forint ! kr. Főkv. lapu. Kiadás Osxt. érték, forint I kr. rloftlr olrlrrn* i-olA/li ^a m''n(lon doboz czímlapján a sas az én sokszorosított czégem van lenyomva. Büntető bírósigí ¡téletek ismételten constatálták czégem és védjegyem meghamísíttatását; azért óva intem a közönséget az ilyen hamisítványok vásárlása ellen, minthogy azok csak ámításra vannak számítva. _Egy lepecsételt eredeti doboz ara I frt. o. é. Valódi minőségben az x-szel jelölt czégeknél. 59 55 33 48 56 fa f>2 57 37 » Pénzmaradvány 1875. derzembor 31-én Visszafizetett váltók ...... előlegek ..... jelzálogok..... a kölcsön u k..... Betételek .......... Viszlesxámitolt váltókra..... Kamatok .......... Hátraléki kamatok Dijak ........... Tartaléktőke számlán...... 5318 556000 2910 47189 4560 26856 122110 19468 240 336 17 A legmegbízhatóbb önsegélyző szere a szenvedő emberiségnek minden belső és külső gyuladásnál, a legtöbb betegség ellen, mindennemű sebQlések, fej-, fül- és fogfájás, régi sérvek és nyílt sel«k, rákfekélyek, üszök, szemgyuladás, mindennemfi bénulás és sérülés stb. stb ellen. Üvefoekben használati utasítással együtt 80 kr. o. é. v»lódí minőségben a t-tel jelölt czégeknél. Dorsch-halmaj-zsirolaj. _ Krohn M. és társatói Bergenben (Norvégiában.) Exen balmáj-xsiroíaj valamennyi, a kereskedelemben előforduló faj köxött ax egyedüli, mely orvosi ezélokrx használható. Ara I üvegnek használati utasítással együtt I frt o. é. Valódi minőségben a *-gal jelölt czégeknél. RaktánSf: N. - K a n i x s a (x) Príger Béla gyógv (xf) Rosenberg Jóm. (x) Fesselhofer Jóts. (x) Roienfeld. Barcs (x) Dorner S. Csáktornya (x) Göncx L. gyógy. K a r á d Bernatzky A. gyógy. Kapós-vár(xf*) Koha J. (x) Behröder 8ándor gyógy. Kaproncxa (xf*) Werli M. gyógy. Kő szeg (x*) Csacsinovics Ist. gyógy, (x*) Küttel lat. gyógy. K e s x th e 1 y (x) Schleifer A. (x) Wünsch F. Körmend (xf) Kátx Ján. Szombathely (x) Pillich Ferenc» gyógy. 8 o p r o a (x) Mezey And. gyógy, (x) Molnár l*. gyógy. V e r 5 c z e (x*) Bécs J. K. gyógy. Báuok-Sx.-György (x) Fibic gyógy. Zágráb (x)Mitlbach 8; S76K7- (*) Irgalmashoz gyógy. ;x) Hegedűs Gy. gyógy, (x) Perklet Ján. gyógy. Sxalonak (x) Schwarx Gusztáv gyógyszertárában. egyenesen Florencxből hoza- f j tott, vértisxtitó hatása miatt álUUbaa ismert, 1 üveg 1 frt. — 1 ládácaka 12 üreggel 10 frlnak postantalványnyal való beküldése mellett, bérmentve küldetik ««ét. 47 65 > Leszámítolt váltók ........ • • 571016 93 43 32 Előlegek állampapírokra...... • 2675 — — 33 Ingatlan javakra adott kölcsönök 61738 — _ 48 Kölcsön vísszafixetés ....... • • 4560 — _ 56 Betételek............ • 24475 — 87 35 Betétek után fixetett kamatok .... • • 7764 9K _ 46 Viszlesxámitolt váltókért...... • 99800 — 03 47 Visxlesxámitolási kamat ...... 2531 93 _ 50 Adó «•«•......... • . 672 18 67 51 Betéti kamatok után 3°/0 adó illeték . . • • 227 51 — 38 Költség............ • • 630 43 49 689 66 36 5530 — 43 325 — 43 103 84 39 91 — 59 Pénzkészlet 1876. deexember 31-én . . • ♦ 2175 01 4* 785006 47 Mérlege és vagyonának kimutatása 1876. évi deczember 31-én. Fókv. lapsz V a g y o n Osztr. érték. forint kr. Főkv. lapsx. Teher Osxtr. érték. Pénzmaradvány 1876.. deczember 31-én Leszámítolt váltfür * tárczában . . Kölcsönök ingatlanokra..... Hátralevő kamatokban . . . • - 2175 01 1152205 23806 160 '' — 180346 Ol 18 60 56 35 '' M 36 37 37 43 43 51 59 Befizetett részvénytőke .... Évi 6°/o kamatja ...... Betételek ......... Betéti kamatok....... Viszlesxámitolt váltók .... Osztalék 1875-ik évről .... Tartaléktőke — frt. 3165. 09. Tartaléktóke növelése „ 683. — Tiszteletdíjak ........ Jótékony cxélra....... Betéti kamatok utáni 3v/0 adó illetek 187<. évi tiszta nyereség .... 1876-ik évi veszteség és nyereség számla. Főkv. lapsz. Tart o z 1 k Osxtr. érték. forint I kr. Főkv. lapsz. Követel Osxtr. érték. forint kr. 60 47 35 35 38 60 49 37 43 43 39 51 59 Résxvénytőke után járó 6°/0 kamat Visxleszámitolási kamat számlának Betétek atáu fixetett kamat . . . Betétek után járandó kamat . . . Költségi számlának...... Adó ........... Tiszti és sxolga fizetése Tartaléktőke számlának .... Tiszteletdíj . .... Jótékonycxél „ .... Napibiztos „ .... Betéti kamatok utáni 3°|d adó illetik 1876. évi tiszta nyereség .... 93 98 18 43 18 66 04 30 ■w 45 57 52 Váltó és jelzálog kamat számlától Illetéki sxámláu.l Kamathátraléki számlától (261 15—52) MOLL A. CS. k. udvari szállító, Bécs, Tuchlauben 9. Csabrendek, 1876. deexember 31-én. Barcza Sándor m. k elnök. Chernel Gyula m. k. alelnök. Böhm Jakab m. k. könyvelő. Böhm Jónásm. k. pénztárnak. nekben &SXSÍ2 iSTj^KT * ^ ^ny.skke! ö^xehasonUtotCk ós »inda- ttz . xr„ , Af 1876'' éTÍapril ^^ köH7<Ué«ben mefrálawtott felügyelő bixottság. Háczky Kálmán s. k, Bogyay Antal s. k. Epstein Vümos Á. s. k. Wijdits József kiadó-, lap- ós nyomdatulajdonos rrorasaitó nyö«áttj N^pr.gani^" NAGY-KANIZSA, 1877. április 8-án. 281H szám Tizenhatodik évfolyam. —----r | QHzetési ár: V ; rgénx évre . . 8 frt. \ évre ..•4,1 u.gycd évre . 2 . ¿^y szám 10 fer Hirdetitek G hasábos petitaorban 7, másodszor 6 s minden ''további »őrért .r> kr. nyilttkrben soronkiút 10 krért vé telnek fel. Kincstári illeték miuden ¡j ) egyei hirdetésért külön f J 30 kr. fizetendő. fc előbb -SOMOGYI KOZLON f A lep azellemi réssét i illető közlemények a szerkesztőhöz, Takarékpénztári épület földszint, — anyagi részét illet£ közlemények pedig a kiadóhoz bérmentve íntézendők : NAGY-KANIZSA '' WllMlotfcáZ. Bérmentetlen levelek csak ismert munkatársaktól fogadtatnak el. 1 Késiratok vizsu nem i küldetnek. V II nem f N.-Kanizsavaros helyhatóságának, nemkülönben a .n.-kanizsai kereskedelmi s iparbank", a „iL-kanlzsai takarékpénztár", a „zalamegyei általános tanítótestület*, a -kanizsai kisded- neveló egyesület", a „soproni kereskedelmi s iparkamara n.-kanizsai kQlválasztmánya" s több megyei és Tárosi egyesület hivatalos értesítője. Hetenkiiií kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalma lap. Felhívás előfizetésre ! A mult márczius hó végével az 1877-ik év első negyede letelt, tisztelettel felkéretnek mindazok, kiknek évnegyedes előfizetésük lejárt,hogy azt mielőbb megújítani szíveskedjenek, nehogy a rendes küldésben fennakadás történjék. Előfizetési ár: 1877. április—junius évnegyedre 2 frt. , , — szeptemb. félévre 4 , „ — deczember végéig G „ „Zalai Közlöny" kiadó hivatala "Wajdits József könyvkereskedésében. Belügy. Nézzünk egy kissé körül, hogyan állunk? Be jó, hogy soraink nem valami külföldi atyafihoz irányoztatnak, különben kénytelenek lennénk a naptári ujoncz katonával káplár uramnak mondani, hogy hát csak azt irja. hogy : jaj! jaj! jaj! a dádé tudni fogja, mit jelent. Beszéljünk az iparos-, kereskedő-, fold-miveló-, vagy bárkivel, mindenki panaszszal tölti be a leget; az ipar és kereskedelem pang. a földmiveló neúi hoz ki talajából anuyit, amennyi szükségletét adója, de mi több. adósságára fizetendő kamat követelne! Tán csak nem élte ki magát már a föld is ? avagy hűlni kezd tápláló anyánk, keresnünk kell az afrikai oáz ? Nem, annyira nem vagyunk, hazánk-rúnája még nyers terményekben egyáltalában országunk képes külföldre is évenkint mintegy 3U4 millió frt értéket kiszállítani; ez szép összeg — elég sajnos azonban, hogy a behozatal 521 és l/2 millióra rug, e sze- rint helyi kiadásunkon felül a külföldnek 2U0 millióval adózunk ! Ezen kell haladék nélkül a mily gyorsan csak tőlünk kitelhető, segíteni! Rá is léptünk már a javitás ösvényére, ipart, iparhoz kedvet, házi ipart, ipar tanodákat fogunk teremteni! az ut biztos, csak hosszú ne legyen! ? Ezt előzőleg már rég tehettük volna, a hazai ipar pártolása által nagyon sokat, továbbá nem kellett volna az uzsorának oly szabad tért engedni: nem zsemlve ám ez!! tessék tetszés szerint sütni, • # aki kicsinynek tartja, nem veszi meg. Az igaz, magyar ember saját kárán szokott okulni, nem addig tart, el fog ismét töröltetni, jó lesz minden. Róma addig volt erős, mig erkölcsében meg nem ingat tátott. Mily két ellentét Kr. e. 280-ban Pyrrhus Epirus királya megismervén a rómaiak jellemét, íölkiállt: „Valóban, inkább lehet a napot pályájáról leteríteni, mint Fabriciust az erény ösvényéről eltántorítani *! Kr. e. 111 — 106. .lugurtha (numidiai) szavai: „Egész Róma eladó, csak vevő találkozzék!" Nálunk a tör vény szabta 6% idejében lelkiismeret dolgának tartatott ennél többet kérni; mióta szabad lábra bocsájtatott: a vallásos érzelműnek ismert földmives sem találja túlzottnak ennek három,sót többszörösét sem, habár birtoka esik később áldozatul. A kamatláb eltörléssel megingattatott az erkölcsi érzelem! Vigyázzunk, e rut növény buján tenyészik, miveletlen földben még erósebb gyökereket képes verni, mint a gondozottban. I)e már most félre e sok rémképpel. Kormányunk nem kiméi áldozatot, egyik fő gondját az iskolák felé irányozza, ezek száma és ezzel a tanulók-é — is évről-évre szaporodik, a minden jő- és nemesre fogékony magyar kebel szívesen tér vissza, ha csakugyan el tért volna is a szilárd erény útjára, hiszen „Magyarország nem volt, hanem lesz"! mondá a legnagyobb magyar. Az ipar fejlesztése-, élénkítésére elma-radhatlan kellék a jó ütés gyors közlekedés. Eltekintve mellékutainkat, Zalamegye or-szágutai felett panaszkodni ugyan nem lehetne, távírda, posta statisztikát vizsgálva, nem csekély emelkedést tapasztalhatunk; 1872-ben, iíletóleg 3 871. végén magyar állam területén 321 állomást láttunk jegyezve, jelenben országunkban a távírda hálózat hossza 4749 myriameter, melyen összesen 856 állomás létezik, ebből 358 állami, a többi vasúti. Posta 1872-ben volt 1837, 1877-ben ellenben van 1930 posta hivatal. Ennek daczára oly közlekedési kapcsolat, mely czélszerünek bizonyult, lón beszüntetve di-rect Sümegh és Keszhely között. Nem hozzánk tartozik kutatni, mily indok vezérelte az e fölött rendelkezőket Keszthelyről csak Szántóig postát járatni, illetőleg sümeg-keszthelyi eme fele útját úgyszólván megszakítani, de annyi tény,hogy ez a közlekedés hátrányául szolgál; midőn először Tapolczára és onnét kerül Keszthelyre a küldemény. Midőn ezt a nyilvánosság előtt fölemlítjük, már is azon kellemes hirt csatolhatjuk hozzá, miszerint örvendetes tudomására jutott Sümegh közönségének, hogy f. évi márczius hó elején Z.-Egerszegen tartott közigazgatási bizottsági ülésben az ügy szőnyegre kerülvén, a megye érdekét oly hűn képvi- TÁRCZA Farkas László barátomhoz. Mint a szivárványnak ragyogó szalagja Kgyik tájt a miiwal átköti — hidalja, K mim» ürt, mely ásítva köztünk fekszik, Átrüppeni szellemein, — hozzád törekszik. Felkereslek, fel én.....u<*m telietek jobbat — Ölelni kebledet, szorítani jobbodat — Hallgatni agyad furráaának zenéjét. Figyelni jó szived szerető beszédét . . -Egvütt lapozgatni veled a nagy könyvet, Melynek még ezernyi titka árnyba rejtett. Olvasni at égnek csillagos írását, Megérteni a szellő sóhaját, panaszát ; — 8 a hit szent sugarán fel--fel szállni oda, Hová kétkedő szem nem pillant be soha, — Meg letérni ide, — eme kies kertbe, Hol ifjú csemeték állnak sorba, rendbe — Itt még a vadonexok — fél ő rájnk nézni — Oly szúrhatnék formán tekintnek tüskéi, — Levelükön még gubbaszt útszéli sár, por . . . — Jó Istenem, mi lesz ezekből ? és mikor? — I>e erély, buzgalom, nyájas szelídséggel Összeolvadva — lám — mily csudákat mivel. Amott már egy egész csoport fiatal fa Vihar ellen óva, gondozva, beoltva .... Odább meg üde, zöld levelekkel az ág, Imitt-amott reánk mosolyg egy-egy /irág S a virág édes illata sejti már. Méhében ébredésre nemes csíra vár...... Kg te itt élsz köztük, — mind egyét ismered, Rajtuk csügg szerető, kémlő tekinteted. Ott a fattyú hajtást, i»t a buja galyat, Mely virágtól árva, — 8 gyümölcsöt sem bullát, Letéped, amott meg, mely szivig bevágna, A rut férget kezed idején kivágja. • — így erősbül a törzs — s büszke koronája Soha nem hajuland le a föld sarába. — K ki ennyit mersz, ki vagy?.... szegény fogadalma s. De szellem életed gazdag és hatalmas S kitudná felmérni a gyöngynek értékit, Mely már annyi ifjú — s férfi szivet ékit — Ks egyre aknázod lelkednek kincseit S mind, mind másnak adod, . . nem vonsz vissza semmit. Kincsed birtokában gazdagok annyiak 8 szegény csak te »ólnál egyedül egy magad ? ! — Szegény ! oh ! nem. Tea szellem fejedelme, Kire azért mosolygott le ég-kegyelme, Hogy mely ide hullta legszentebböléből A parányi magra templomot építs föl, Bele oltárt, szentélyt, melynek fénye, lángja Tégedet öleljen, .. s Őt imádva á1d;a ! . . _GUOTH GYULA Az ember! test Idegrendszere. Felolvasta: Dr. Schreyer Lajos. (Folytatás.) Már előbb ismertek néhány halnemet, milyen a villanyos sajgó cz és a zsibbasztó rája a villanyos sajgóczról (gymnotus electricus) Humbold Sándor irja, hogy dél amerikában, hol néhány tavakban honos, csupán agy foghatják meg, hogy a tavakba előbb lovakat behajtanak, ezeken a villanyos halak villanyos ütéseiket alkalmazván, kimerülnek és csak ily módon foghatók, melyek annyi villanyoa-sággal bírnak, hogy hatalmas villany ütéseikkel erős embert is földre teríteni képesek, de ezen talajdont caak kivételesnek,mint terméscet csodájának tekintették, nem is gyanítva, hogy minden állat és az ahoz hasonló ember testében kisebbfoka villanyosság rejlik. Galvani a villanypép szikráival kísérleteket- tevén, ezen alkalommal esetlegesen azt találta, hogy a béka lábszárának izmai nemcsak a villanygép ütésére, hanem a nélkül is rángásba jöttek, mihelyt vagy maguk, vagy a hozzájuk tartozó ideg különböző fémlemezzel érintettettek. 6 ebből azt következteté, hogy az állati és emberi agyvelő nagy villany gép, melyből a villanyosság a nyugvó állapotban, villanyos idegekre nagyobb mennyiségben terjed,mi által az emiitett tevékenységet kifejthetik. Leirhatlan volt azon benyomás, melyet ezen felfödözés akkori időben Európa tudós vi- lágában inditott. Megoldottnak hitték az élet alapelvének rejtélyét, felfedezettnek az orvosok ós bölcsé- szekről képzelt önálló életerő eszméjét. A villanyfolyam oly szernek tekintetett, melylyel az életerőt megüditeni, öregeket fiata- lokká tenni és minden idegbetegséget gyógyí- tani lehetne. Számosan ismétlék Galvani kísérleteit és felledezése által nagy csapás jött a szegény bé- kákra, a mennyiben ezek legalkalmasabbak az idegek természetének tanulmányozására. Maga Humbold Sándor, I. Napoleon csá- szár, Herschel csillagász és több akkori korban élő híres tndós felkarolták Galvani tanait. De Galvani tana téveszme vala és kísér- letének becse tanítványa a híres Volta tanár 1797-ben által hozatott valódi érvényére. ó megmutatá, hogy Galvani kísérletei az idegek villanyosságát nem bizonyítják és csak az világlik ki belőlök, hogy két különböző fém, mint horgony és rés érintése is villanyos ságot hoz elő, mely villanyosság uj neme érintési villanyosság, vagy Galvanismos név alatt most általánosan ismert és a villanyos távírás, as aranyozás, idegbajok gyógyítására, világításra és más czélokra alkalmazta tik. Az állati villa- nyosság eszméje mindinkább elveszté hitét. De az egyszer megpendített essme mégis utoljára, ámbár nagyon módosítva bizonyait selő közigazgatási bizottság — Sümegh-Szántó között és ezzel Keszthelylyel a poéta közledést ismét helyreállíttatni szükségesnek nyilatkoztatta, valamint ezt a soprou^postaigazgatósághoz felterjesztendő Eszerint azon biztos reményt óhajtjuk táplálni, hogy a soproni igazgatóság ez any-nyira kívánatos rövid, de még is egy hosz-szabb úttal összekötő posta közlekedés megnyitását a vidék előnye és érdekében el fogja rendelni! Ez által ha vaspályával nem is, de legalább posta összeköttetésben lesz ismét De-vecser-Sümegh-Keszthely-Sz.-Györgygyel. Adja Isten minél előbb ! BÁOTI. 1 gyorsírás (Sténographia) lényege. « A gyorsirás, mely már Krisztus születése előtt a rómaiaknál oly nagy szerepet játszott s a forumon a nyilvánosan tartott beszédek beírására használtatott, hazánkban, bár már 1802. év óta folytonosan történtek kísérletek a gyorsírás terén, hogy nálunk is ez olyannyira fontos találmány meghonosulhasson, bár Andrássy György és Károlyi György grófok — a magyar gyorsúáa előmozdítását eszközlendők — 100 aranyat tűztek ki a legjobb magyar gyorsirási tankönyvre, ^melyet Borsos Márton — daczára annak, hogy gyorsírása még igen tökéletlen volt — nyert el) s bár a gyorsirás nálunk már az 1832. évben parlamentaris alkalmaztatást nyert (s azóta országgyűléseinknél használják is) mindazáltal a közönség, különösen az ifjúság körében csak 1863. óta — midőn Markovíts Iván, országgyűlési revisor Gabelsberger — Feny vessy Adolf, gyorsirodai főnök pedig Stolze gyorsírást rendszerét, — kik a gyorsirás történetében egészen uj korszakot nyitottak meg — a magyar nyelvre alkalmasák, — kezde még csak gyökeret verni. Örömmel constatálhatjuk, hogy e rövid idő alatt is a gyorsírás elterjedése — különösen be; nevezetesen Dabois-Reymond híres berlini élettanár kísérletei azt bizonyiták, hogy as emberi és állati idegek és izmok, a meddig élnek, viilanyosságot tartalmaznak, hogy eren tulaj» donságot haláluk után elveszeik és hogy mi a legfontosabb az idegek működése, valamint as izmok mozgása,villanyosságukkal szoros viszonyban vannak. Hát csakugyan igaz volna azoknak eszméje, hogy az agyvelő villanygép, az idegek pedig a villanyoeságot vezető sodronyok és az életerő azonos azon villanyos folyammal, mely a mint judjuk, egy másodpercz alatt 60,000 mértföldet átfut? Megvalósult-e Galvani azon állítása, hogy az idegek nyugvó állapotban víllanyossággal teltek és hogy tevékenységük villanyosaágok szaporodása által történik ? így korántsem áll a dolog, sőt azt tapasztalták, hogy as idegben léteső ▼UUny-folyam azonnal kisebbedik, mihelyt az ideg izgattatik. P. o. a szem ideg, mely a sötétben bizonyos mennyiségű villanyos folyadékot magában tartalmas, azonnal elveszti viilanyosságának egy részét, mihelyt a világosság a szemre hat és as ideg tevékenységit kifejti. Mig tékát a távirdai sodrony működése alatt a villanyosság benne szaporodik, addig as idegekben aa ellenkező történik. A nyngvé ideg vagyisomban nagyobb a villa* nyoaság, mint a működésben levőben. Azon változás tehát, mely az idegek működése alatt bennök történik, tagadhatlan ¿villanyos természetűek, de mégis egészen különbözők. De hogyan lehet, hogy a fehérnye és zsíranyag, mely a mint előbb mondtak idegeink at ifjúság körében — örvendetesnek mondható : ami kétségen kivü! ait matatja, hogy a gyorsírás hazánkban jó talajra talált! A nagy közönség koréban azonban ha-eánkban még kevéssé lévén a gyorsírás, különösen pedig annak mibenléte, lényege ismeretes : ez okból cxélszerünek, sőt jónak látom, ha annak ezúttal röviden lényegét kifejtem; s ha a tek. szerkesztő ur tetszésével találkozom: a legközelebbi alkalommal a gyorsírás eredetét,fej-•ődését, hasznát, nagy fontosságát s hazánkban való elterjedését ismertetem meg a nagyérdemű közönséggel. A gyorsírás (Tachygraphia, Sténographia; ösisetéve: ~ar/yp, t''a, y = gyors, rr.vöp, rt, :v — ssük, = írok; vagy 7 r, = a levél, as iras, der Brief, das Schreiben) azon Írásmód, melynek segítségével — legfúbb kifejtésében s a megkívántató technicai ügyesség mellett — a leggyorsabb menetű beszédet is szóhűen, azonnal, röptében leírhatjuk; s mig a közönséges írással a legnagyobb technicai ügyesség mellett is — rövidítés nélkül — alig 40—50 szótagot (nem szót) irhstunk ki peresenként, addig a gyorsírás segítségével 300— 360 szótagot is képesek vagyunk perczenként leírni, a mennyit pedig csak igen ritka szónok ejt ki egy perez alatt. (Legközönségesebben a szónokok 160 — 250 szótagot ejtenek ki perczenként. ) Vannak, kik a közönséges Írásban is oly ügyességet fejtenek ki, hogy lassúbb menetű beszédet képesek leírni. — Ezt azáltal érikel: 1) hogy igen sok rövidítést használnak, 2) hogy legtöbb esetben csak a mássalhangzókat irják ki. — Tercnészetes, hogy írásuk nezn tiszta s nem világos; nehezen és csakis általuk olvasható. — Gyorsabb menetű beszédeknél azonban egyátaljában nem boldogulhatnak. — Az tehát, ki írását avagy írásbeli teendőit könnyíteni akarja: jobban cselekszik, ha addig, mig a most emiitett testet lelket fárasztó írásmóddal vesződik : — a gyorsírást megta nulja. A sténographia segítségével körülbelül nyolezszor (8) annyit Írhatunk, mint a közönséges írással; természetesen: ugyanegy időt értve mindkettőnél. — A térre nézve pedig ötször kisebb helyet foglal el, a gyorsírás mint a közönséges, cursiv írás. Megjegyzem, hogy a sténographia ép oly világos és könnyen olvasható, mint a cursiv irás, sőt még snnyival könyebb, mennyiben, egysserre többet áttekinthetünk. A gyorsírás által tehát helyet, fáradságot, s ami leçfôbb: tetemes időt takarítunk, — mentünk meg^a mi (reális korszakunkban) nem csekély hadfion ! A gyorsírás a föntebb említett rövidséget as által éri el : 1) hogy jelei kicsinyek, folyékonyak, s egysserüek (többnyire csak egy vonástól 2) hogy ezen írásnál rendszerint csak minden szó végén kell a tollat, vagy az irónt fölemelni ; tehát a pontozás, s egyéb hátráltató jelölési mód, mely a közönséges írásnál gyakran fordul elő, — (á, é, i, 1, ó, ö, ő sat.) mellőztetik ; 3) hogy a betűk, szótagok és szók nem külön jelek, hanem elhelyezés, vastagítás, vagy más jelölési mód által jelöltetnek ; 4) hogy a fokozott rövidségü gyorsírás- ban mindazon szókat, ragokat és képzőket, melyek úgyszólván a nyelv természetéből folynak: — elhagyja. — Ezen elhagyások azonban olyanok, hogy as elhagyott szó elemet mindenkor határozott azabálylyal pótolja, ugy, hogy ez által sem kétértelműség, sem zavar nem támadhat. Pl. a közönségesebbek közül, melyek már a levelezési gyorsírásban is használtatnak — egy-kettőt felhozok. a) Valahányszor ugyanazon mondatban két ige fordul elő, a határozatlan mód „ni" ragját sohssem írja ki; mint: Fogja-e hazánkat vész ér(ni) ? A jó gyermeket megszokták jutalmaz(ni). — sat. b) Oly szavak után, melyek közép fokot vonzanak a „bb", „abb", „ebb''et nem irja ki. Pl. Minél keresettebb) valamely áru, annál drág(ább). — A megelégedett ember legboldogabb). — sat. c) Többes ssámu alany után az igénél, illetőleg az álütmánynál a többes szám ragját mindig elhagyja. Pl. őseink vitézül harczolt (ak) sat. Nem szándékom ilyesmikkel a t. szíves olvasó türelmét koczkáztatni, hanem a gyorsírásnak számos észszerű rövidítései közül jónak láttam mégis egynehányat bemutatni. 5) Hogy nagyobb számú rövidítéseket és jelényeket (siglae, singulae literae, Sigel) hasz nál. Az írására vonatkozólag megjegyzem továbbá még, hogy a stenographiának csak egyféle jegyei vannak. — Nagy és kis betű közt nem tesz különbséget. A szavak elválasztásának a sor végén mint ezt a cursiv Írásnál látjuk — a steno-graphiában nincsen helye. — Részint erre nem is szorul, mert szóképei rövidek, de másrészt meg nem is használhatja, mert ez által köny nven más érteménve lehetne a szónak. KELE ANTAL. a Gabelsberger gyoriiró-ogyeatllet elnöke, a Gabelaberper-Markovití • a Stolse-Fenyvessy magyar gyorsírásnak oki tanára. Helyi hírek. — Ma, april 8-án van évfordulója a legnagyobb magyar elhalálozásának. Gróf Széchenyi István egyike azon lángszelleműeknek, kiknek érzelmök fensége, jóságuk hatása és élet-czéljuk szentsége nemzejtet boldogíts a hazának büszkesége, éke, gyöngye minden időben! Áldjuk a gondviselést, hogy vele bennünket megajándékozott, emlékét kegyelettel őrizzük meg s tetteiből lelkesedést merítünk. — A nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet igazgatóságát méltán elismerés illeti ama nemes ösztönből keletkezett intézkedéseért, hogy ezukrot Surányból hozat s ez által a hazai gyáripart mozdítja elő, vajha a magyarországi kereskedők hasonlómód cselekednének, nem vándorolnának külföldre a milliók. A surányi ezukor nemcsak kiállja a versenyt bármelyik külföldivel, sőt felül is múlja. Mint halljuk, a szövetkezetnél az idén már is nagymennyiségű hazai ezukor fogyasztatott el. — Nyilvános köszönet. B. Polgár Gyula ur igazgatása alatti magyar színtársulat húsvét estéjén jétékonyczélu előadást tartott, melynek tiszta jövedelméből 28 frt 20 krt a helybeli kisdednevelő egyesület részére kézbe- lényeges alkatrészei annyi villanyosságot ter-messtnének ? Ennek felfogására csak azt hozzuk fel, hogy a villanyos halak ssinte csupán fehérnyé bői álló képletek álul képesek erós villanyos ütéseket előhozni, a mi ezeknél nagyban, ez az idegnél kicsinyben történik. Mikor as ideg működik,nemcsak villany os-sága, hanem vegyi alkata is változik, olyan sav találtatik benne, amely a nyugvó idegben nem fordul elő. Az ideg tevékenysége által egészen változott Mi az idegek ezen változását elfáradt-ság érzése által vesszük észre. Mihelyt az ideg nyugszik, ez pedig az al vás közben történik, azonnal törekedik előbbi áilapotját a környező vér éienyének segítségével visszakapni és akkor azt mondjuk, az ideg visz-szakapta izgékonyságát Ilyen folytonos változás történik as élő idegekben, melynek valódi természete azonban még homályba van burkolva. Eddig csak hasonlatok által tudjuk ast megmagyarázni — vegyünk p. o. egy puskaporral behintett hosszú vonalt, ha az első szem meggy ulad, ez a mellette lévőt felgyújtja egészen végéig, épen ugy van az ideg izgatásánál, az első idegréssecsae inger által megváltoztatván, az terjed egésa hosszába; használjunk egy más képet, a szabadon függő delejtü tulajdona, hogy egyik sarka mindig éjszak felé, a másik dél felé van irányozva, továbbá ismeretes, hogy mihelyt két szabadon függő és mozogható delejtü egymás mellett van, asonnal a két egyenlő sark egymást eltaszítja, ugy, hogy az egyiknek éj-ssaki sarka keresi a másiknak déli sarkát és megfordítva, képzeljünk 1000 ilyen szabadon mozogható kudelojtüt egymás mellett s gondoljuk, mi történik, ha az első delejtü állása változik, azonnal a többi 999 delejtü is egymásután változtatja állását. Vigyük át esen képet az idegre. Minden idegcsőben számtalan egymás mellett úszó fehérnye részecskék vannak, melyek mind bizony ós mennyiségű villanyossággal birnak. Ha most az első részecske valami inger követ keztében villanyos mozgásba hozatik, az a köz vetlen mellette fekvő részecskét, mely szinte villanyos — is hozza rezgésbe, a mi az ideg egész hosszában Agymis után megtörténik. Annyi tehát bizonyos, hogy az idegek mű ködése alkalmakor villany ősségük apad és ezen kivül vegyi állapotjuk is változik, a mennyiben bizony ós sav támad bennök, a mely nyugvó állapotukban nem találtatik. Nem szorulunk tehát az idegszellemek hitére és meglehet,hogy idővel még több világosság derül ezen érdekes tünemények megfejtésére. De valamint a puskaporszemek egymás utáni gyuladáaa vagy a delejtük állásuk váltó záaa nem történik egyszerre, ugy az idegrészecskék egymásatáni változására is bizonyos időköz szükséges. Mennyi idő szükségeltetik, mig^s akarat parancsa éri el az izmot, milyen idöközfeen-érkezik a világsugár benyomása a szemről az agy állományához? szóval, mily sebességgel történnek az említett változások az idegcsőben ? Ezen időnek megmérésére minthogy igen csekély, igen finom időmérők szükségesek, melyek által egy másodpereznek 20,000 ik részét lehet mérni és ha a világosság és villanyos fo lyam sebességét megmérték, miért nem lehetne megmérni azon időt mely az idegek működésére szükségeltetik ? Midőn tehát a világosság egy másodpercz alatt 42,000 mértföldet halad, a villanyos folyam pedig szinte azon időben 64,000 mérttöl- sittetett, mulaszthatlan kedves kötelességemnek ismerem ezen nemes figyelemért a nyilvános ság előtt őszinte köszönetemet kifejezeni. Nagy-Kanizsa,april 6-án 1877. Martínkovics Károlyné egyesületi elnök. — Gyászhir Halvax Józsefné szül Szűcs Mária a maga s gyermekei: József pécs'' egyhásmegyei áldozár, Terézia férjezett Dem-csik Józsefné, Szidónia férjezett Bartos Jánosnó, Viktória, Mari és Gy ula, valamint Irene és József unokák, nemkülönben Halvax Terézia, Anna és Károly testvérek nevében szomorodott szívvel jelenti felejthetlen férje, illetőleg atyjok, nagyatyjok és testvérük Halvax Józsefnek, f. é. april 5-én reggeli 8 órakor élte 62 ik évében hosszas szenvedés s a halotti szentségek ájtatos felvétele után bekövetkezett halálát. A boldogultnak hült tetemei april 6-án dél utáni 5 órakor tétettek az örök nyugalom he lyére. Nagy-Kanizsa, april 5-én 1877. Béke hamvaira! A boldogult 1868. febr. 17-től 1872. apr. 18-ig Nagy-Kanizsa város polgármestere volt mely elég tanúbizonyság arra nézve, hogy szorgalma- és a közügyek iránti buzgalma folytán polgártársai bizalmát s tiszteletét kiérdemelte. Az ő hivatalos működésének idejére esik azon felemlitésre méltó körülmény is, hogy a messzevidéken párját alig található városházának építése megkezdetett. Temetése nagy részvét mellett történt. — A hitelsorsjegyek apr. 3 ki huzá-«ában a következő sorozatok nvertek: 110, 268, 293, 647, 980, 14X7, 2359. 2688, 2737 2994, 3098, 3272, 3737, és 4150. — , Adatok Zalamegye történetébe** czimű kiadvány IlI-dik kötetének III dik füzete következő tartalommal jelent meg : Vass László (életrajz.) — Kunhalmok Zalame gyében, Hencz Antaltól. — Zrínyi Boldizsár, Illyés Bálinttól. - Gróf Nádasdy Pál kanizsai főkapitány adomány levele 1633. Kőváry Bélától. — Mikor lett Muraköz a Cilley grófoké? 1405. — Zalamegye hely név tára, nagyrészt Hayden Dénes gyűjteményéből. — Hau lik György zágrábi püspöknek az illyrismusi vádakra magát igazoló levele 1844. — Harcz Péter eladó levele 1685. — Laky László a Kustannál levő zala-szigeti remetének levele Deák Gábornő született Hertelendy Annához. Közli e három levelet Ujlaky József paceai plébános. — Kazinczy Ferencz Zalamegyében 1789. — Kazinczy-ünnep N.-Kanizsán 1859. — A Balaton. Császár Ferencztől. — Kanizsai levelek I —IV. XVI. századból. Szerkeszti s kiadja Bátorfi Lajos. Ara kötetenkint 3 frt mely 6—6 füzetből áll. — Nagy''Kanizsaváros tanácsa, Széli Lajos, a „Közegészsegi Lapok" szerkesztőjének az itteni kórházépítés tárgyában készitett emlékiratai és terv eszméjeért egyhangúlag köszönetet szavazott s ezt közelismerés jeléül jegyzőkönyvbe vétetni határozta. — Színészet. April 4-én adatott „Robin de Bois, vagy az ördög naplója* Arragó és Vermond jeles vígjátéka kielégítő sikerrel. — A czimszerepet Szirmay játszotta s ha játékával nem ragadott is el bennünket, de he-lyenkint tanúsította, hogy a szerep szellemét jól fogta fel. — Az est hőse azonban Balázsy volt, a budapesti conservatorium fiatal növendéke, ki Rayiniere lovag szerepében gyönyörűen játszott. — Balázsy általában a társaság egyik legjelesebb tagja és minden mozdulatán det, addig a hanghullámoké a légben 1000 láb, a vízben 4500 láb, a sasé 100% az ágyúgolyóé 1500'', a gőzmozdony közép sebessége 70'', az ideg inger a béka idegében 60, az ember idegében 200 láb sebességgel halad, azaz, ha volnának békák 60 lábnyi, meg óriás emberek 200 lábnyi hosszú idegcsövekkel, akkor min-dig egy másodpercz múlna el, mig az ideg inger egyik idegvégtől a másikig érkeznék. Miután idegeink csekély hosszúsággal birnak, természetes, hogy az idő, a mely az ideg inger vezetéeére szükséges, majdnem semmi. Igy p. o. azon idő, mely szükségeltetik, hogy a szemben történt világbenyomás az agyhoz vitessek, egy másodpercz 800 ad részét teszi. Mig az agy akaratja kezünkhez ér, addig egy másodpercz ''/»©• része múlik el. De addig is, mig az agy a benyomásokat rendezi, idő is múlik el, ugy, hogy túlzás nélkül mondhatjuk, hogy mig a szem valamit lát addig egy másodpercz Yjp. része elmúlik, innen magyarázható, miért nehez a vadásznak repülő madarat lőni, miért veszélyes sebesen nyargaló ló, vagy gőzmozdony előtt az uton átfutni, mivel meglehetős idő kell hozzá, mig meglátjuk és mig hatá rozatunkat végrehajtani akarjuk, addig a madár jó messze elrepült és a ló vagy gősmozdony jó darabbal közelebb jött hozzánk. A távirati sodronyokhoz képest idegeink igen lassú eszközök. De épen ezen lassúság bi- | zonyitéka annak, hogy anyagi változás történik '' az ideg működése alatt, mely változás egyik idegrészecskétől átvitetik a másikra, erre pedig több idő kell, mint a villanyosság futására. (Vége köv.) meglátszik, hogy tanulmányait kitűnő siker rel fejezte be. — Pesti és Halmay, az első Gaathíer, a második Lormias marquis szerepében szintén jól játszottak; — Vihar azonban a szokottnál sokkal gyengébben, minek az le het oka, hogy Valentin nem az ő szerepköréhez tartozik. — Polgárné nagy otthono««<S gal és érzéssel játszotta Rongurolles mar 1>..„ nő szerepét, Polgár Fánni és Viharné azonban felette gyengén adták szerepeiket — Az előadás azok közé tartozik, melyek sikerülteknek nevezhetők. — Ismételve figyelmeztetjük az igazgatót a zenekar botrányos rosszaságára. Kőváry. — Meteorologiai észleletek a nagy-kanizsai főgymnaaiumnál 1877. évi márczius hóban. Közép légnyomás: 741-78 millimeter; leg nagyobbb légnyomás: 754 6 mm. 3-án reggel 7 órakor; legkisebb légnyomás: 73ü''5 mm. 7-én délután 2 órakor. — Közép hőmérséklet: -j~4"19®C: legmagasabb hőmérséklet: -+-19-4° C 20-án délután 2 órakor; legalacsonyabb hő mérséklet: 9 6°C 13-án reggel 7 órakor. — Kö zép páranyomás: 4*8 mm. — A levegő közép nedvessége százalékokban: 72''3°/0; legcsekélyebb nedvesség: 38% 28-án délután 2 órakor. — Közép felhőzet (0-tól 10 ig számítva): 51 ; egészen derült ég (0-val jelölt) észleltetett 1 l-szer, teljesen borult (10-zel jelölt) 18-szor. — Közép szélerősség: (0 tói 10-ig számítva): 3—5-nél erősebb szél észleltetett 8 napon. 93 észlelet közül jegyeztetett összesen 86 szél. és pedig: északi 21, északkeleti 1, keleti 5, délke !eti 3, déli 39, délnyugati 9, nyugati 2, északnyugati 6; szélcsend pedig 7-szer. — A légköri csapadék (eső, hó) havi összege. 30*75 mm. Eső esett 10 napon, havazott 5 napon. E hónap első felében egész 14 ig többnyire zordon télies volt az időjárás, azon lul kellemes tavaszi. A megelőző két hónap rendkívül enyhe időjárása hirtelen termény hidegre fordult az e ho : -u korán reggel beállott viharral, mely északról jőve, 3-án estig tartott. 8 án este ismét erős viharos északi szél támadt, mely északnyugatnak fordulva s valóságos viharrá erősödve, 9. és 10-én is szakadatlanul dühöngött csaknem folytonos hózivatarral. A városban s a vidéken roppant hófuvAtok támadtak, melyek a közlekedést több napon át megakadályozták. Az ezen ket napon esett hóból nyert viz 8 mm. magasságú réteget képviselt; ez azonban valószinüleg jóval alatta áll a valóban leesett csapadéknak, mivel az orkánszerü vihar a havat kisöpörte a felfogó edényből. A nagy hötonaegek csak 19-ike táján enyésztek el. F. — A „kanizsai dalárda" tegnap tartott ujjá-alakuló-közgyülésén az uj választás is megejtetett következő eredménynyel: Elnök Löwinger Ignácz 19 szavazattal; alelnök : Ollop Imre 12 szavazatul: Karmesterek : Rózsavölgyi Antal 16 és Berecz Imre 13 szavazatul; titkár Singer Samu 8 szavazatul; pénztárnok: Löwinger Lajos 12 szavazattal (e hivatal a jelölt álul való elfogadása még nagyon kétes); leitárnok Ecksteín Mór 7 szavazattal. — Választmányi tagok: Szilvágyi Gyula 16 szavazatul. Valbach Mór 15, Ebenspanger Leo 12, Zalay Lajos 8, Rosenberg Ernő 7, Szalay I^ajos 7, Horváth Pál 6, és Milhofer Ödön 6 szavazattal. A választmány kiegészítő részét a fenti két karmesteren kivül egy 3 tagból álló műbíráló-bizottság képezi, mely a felveendő tagok képessége felülvizsgálatára kinevezve — a műveze tést kezeli. — E három bizottsági tagul a következők nyertek legtöbb szavazatot: Kartsch-maroff Leó, Récsey György és Ollop Imre. — E közgyűlésre vonatkozó még egyéb adatok jegyzőkönyvi kivonatként hivaUlból később fognak közzététetni. Kelt N Kanizsán, 1«77. april 6. Singer Soma, egyl. titkár. — A „Társaskör* által rendezett felolvasások egyike tarUtik meg ma a városházá-nál, mint a falragaszokon olvassuk : Hoffmann Mór „a regény- és társadalmi hatásáról" urt felolvasást. — Következő hivatalos levelet vettünk : ad 1405./877. Tekintetes szerkesztő ur. Folyó évi april hó 1-én B. Polgár Gyula helybeli szinigazgató ur által jótékonyczélu előadás rendeztetvén, ez alkalommal — a költségek levő násával — tiszta jövedelem fejében befolyt ösz-szesen 56 frt 40 kr, mely összeg fele a helyi kisdednevelő egyesület elnökségének átküldetett,fele pedig a helyi szegény alapnak beuUlta tott. — Midőn tehát a nagyérdemű közönségnek ezen előadás szíves pártolásáért köszönetünknek adunk kifejezést — egyszersmind megjegyezte tik, miszerint tekintetes Plihál Ferencz kir. közjegyző ur 1 frtot felülfizetett s vagyunk te kintetességed tisztelői a városi tanács. Nagy-Kanizsán, 1877. évi april 4-én. Belus József, polgármester. — Lukáts Gyulától „A török nem zet vendégei" czimű érdekes mű jelenik meg Metzger Gyula könyvárusnál, mely a konstantinápolyi élményeket s álulán e mozgalom történetét tárgyalja. Előfizetési ára 60 kr. Képpel 80 kr. — Perlíikon folyó hó 2-án nagyszámú közönség előtt játszott a perlaki polgárokból alakult színtársulat — muraközi horvát nyelven. — Előadatott: „Halodrián" czimű vígjáték. Szerzője: Lisziák Ferencz ügyvéd ur. — A rendezés és előadás körül Lisziák uré a fflérdem. — Csáktornyán e hó 4-ón éjjel fél tizenegy órakor földrengés észleltetett. — Rövid Mrek. Sealay István fővárosi polgár 20 ezer forintot hagyott iskolai czé-lukra. — Az innsbrucki küldöttség szónoka * pápa előtt egy magyar növendék pap volt. — Szabadkán uj lap indul meg. — Ácsán 8 oap alatt 164 gyermek halt el kanyaróban. — A r^ápai Lapok" nagyobbított alakban jelennek meg. — Nagypénteken Pápán a villám a távirdaveaetékbe csapott. — ó felaége 1000 frtot adott a távirássnők nyugdijalapjára. — Bismarck betegedés miatt egy évre visszavonul. — Györgyösön számos gyújtogatás fordul «lő. - D.^Mathé Domokos fogorvosnál 1000 dolláros raüszék van. — a vakok bpesti >n-téz*tébe mult évben 7866 frt 41 kr. folyt be. - 0 fel»ége a király Gödöllőn van. — A ma-ar püspöki kar májusi gyűlését a M. Á. koholmánynak jelentiki. — fekete János Fehérmegye levéltárnoka meghalt. — A mont-cenisi alagút beomlott. — Öomoskőit Párisban rliogták. — A népszínház'' sorsjátékát Királyi Pál. Báró Liptay Bél»», Steiger Gy. és Kléh István urakból álló bizottság rendezi, a húzás 1878. apr. 1-én lesz. i A nagy-kauizsal takarékpénztár részvénytársaság 1877. évi márczius havi forgalma. BKVÉTELEK. Pt''iiztár maradvány 1S77. febr. 28-án ........ Pi''uztár számi* 16. Hitelezőnek. Hetét n*xmlán»k Váltó K-"<lts;>n • • hlülrKeZ«ríi , Ht''lyegUloték . Kötvény váltó kamat sr. Heiratási dij « Kósedtlmi kamat Költség n Százalvk - Házjüvedelem . KiutlevG kamat Kisdedóvó Alap Betét kamat 3°/0 illeték Adományozási * Frank betét B Krtrkpapir . Betét arany „ Arany költsön » Értékpapír szelvény Arany kölcsön kamat _. X. •í 1 m « < ''X j 15 1 735 KIADÁSOK : 12 Adós Pénztár számi. Betét j»7.áml* Váltó ,, Koit.4«>D ,, Betét kam.lt K;>lt.".ep „ K''.tvéuy é.« váltó kamat sr Vrgyes „ Hár.jii vedelem er.átnla Tmrti fizetés ,, Kl<"lei;e*éíli „ Százalék „ Betét kamat 3°|u illeték „ , Bélyeg illeték Éitékpapir Adomány Krtékpspir szelvény osztalék Frank bftét VeszteBéjr ég nyeremény —I 45 I 106'' — 25 — kr 12.599 52 45,195''90 52.379 23 18.753 — 1695 — 1 55 C,«24 93 43 70 57 26 1 60 40 13 10583 1493J63 42 69 »»i llOÜ 131 45 i 126.634 47 » n » 35.247 52 <»3.7i''4 49 8,740 -1444 13 13R93 651,95 5 — 375| -1,560,- 20 3 8,80 <>6 85 Pénzkészlet 1877. már<*2 3l-én (»»«te* forgalom. 780 15Go I I —! -|| 112,768193 75- / tuo 146 Ii w 292 26,465 06 278,467 98 Vegyes hírek. — A viráqtérmékből Bécsben. Ziehrer C. M. ur, a Bár«'') Knebel gyalogezred karmestere arra & szerencsés ötletre jött, hogy egy Witte Eci. ur raktárából való Oearina-Septetten a virágtermekben néhány darabot adatott elő ze-netársulatának néhány tagja állal és ezek oly uagy sikert vívtak ki magoknak, hogy at Oca-rina-hangveraenyek ismétlése általánosan kívántatott. — A fúvók 3 nap múlva megtanulták e hangszert és már egy bizonyos remek-négig vitték fel. Valamennyi törvényhatóságnak. A császári és királyi ügynökségek jelentéseiből értesültem arról, hogy Egyptomban a lovak között egy ragályos, de eddig még tüsetesen meg nem ha tározó''t betegség nagy mérvű pusztításokat tesz és mindinkább terjed. Ezen ragályos lóbetegség'' kiütéséről, természetéről és ragályos voltáról, valsmint terjedéséről eddig következőkről értesültem : „Azon számos bajok közé, melyek az ahessyniai háború következtében Egy ptomr% báromlottak, legújabban még egy onnan behurcsolt járvány is sorakozott, mely rövid idő alatt több ezer lovat ragadott ei. Ezen betegség, mely kezdetben csak szórványosan mutatkozott, később tökéletesen járvány jellegűvé fajult s Kairó legközelebbi kör- nyékén üté fel tanyáját, a honnan tovább ástak -felé Deltában is elterjedt A kérdéses betegség az abessyniai háborúban használt egyptomi lovakon és öszvéreken és pedig már Abessynia előtartományaiban és Massawa körül jelentkezett először, még pedig oly módon és mérvben, hogy mig az oda szállitott 400Q. darab egyptomi ló és öszvér közül csak 159 darabot lehetett megmenteni, addig az abessyniai lovak ezen betegségtől tökéletesen meg lettek kiméivé. A megmentett 159 db. egyptomi lóval azon megfoghatlan hiba követtetett el, hogy azokat a helyett, hogy a pusztában elkülönítve hagyták volna, Suezbe szállították és ily módon a járványt nemcsak az édesvízi csatorna melletti Badiba az Abessyniából visszatért lovas csapat Yel-el-Kebio nevü helyére, hanem a Kairó melletti abassichi őrségi állomásra is elhurczolták, hol az ott szabadban tanyázott lovasság és tüzérségi csapatok lovainak nagy része elhullott, — igy például egy század ló-állománya három darabra apadt le ; — innen ezen ragályos járvány a határos birtokok, helységek és majorokba, nemkülönben az alig egy kilométernyi távolságra fekvő Kairó város területére is behurczoltatott. Az elhullott lovak száma naponkint 3 — 400 dbot tett. Ezen járvány által csupán a lovak és öszvérek lettek megtámadva, a szamarak és szarvasmarhák ellenben eddig megkíméltettek. E betegség két különböző tünettel lép fel, és pedig vagy mint ragályos láz, vagy mint egy neme a lépfenének (typhus carbuncolvides) e szerint legközelebb áll az Antraxhoz, mindkét tünetében azonban a legnagyobb mértékben ragá-lyo-í. Az utóbbi jelenséggel fellépett betegség tünetei abban állanak, hogy a különben teljesen egészségesnek látszó állatnál, mely még épen, — noha talán kevésbé mohón evett, — hirtelen gyors haslégzés áll be, eldűl és többé felkelni nem bir. Az állaton nagymérvű bágyad tság, gyors ütérverés és magss hómérsék észlelhető, néha köhögés áll be. Az ürülés visz-8zatartott, a vizelet csekély és gyakran vérrel kevert. Az elhullás rendesen 2, néha 6—24 óra eltelte után következik be és csak felette ritkán 2 nap múlva. Azonnal az elhullás után az állat szájából, orlyukaiból, és végbél nyílásból véres folyadék szivárog, a rothadás és gáz kifejlődés pedig igen rohamosan áll be. A fent emiitett első esetben a betegség tünetei következők. A ló szemei meredtek, fejét lehor-gasztja, nyelve megdagad annyira, hogy az egész szájüreget kitölti, szájából kilóg és épen ugy, mint az ajk, megfeketedik. A beteg ló dagadt nyelve miatt nemcsak hogy nem táplál-kozhatik, de inni is alig bir, lázt kap, kinyuj-tózva fekszik, orrlyukaiból vizenyős állomány folyik, erős rángásokkal lélekzik, az ajkak és nyelv feketébb lesz és átható bűzt terjesztenek. A nyelven behatóbb vizsgálatnál sárgás tályog daganatok észlelhetők. Ezen esetben a beteg Bég néhány napig, ritkább esetben egy hétig elhúzódott. Belső szerül különösen bor erős chinin adaggal, e mellett ealicylsav és salicyl-savas nátron ajánltatnak, habár ezen gyógyszerek majdnem kivétel nélkül hatálytalanoknak bizonyultak. Egészségügyi intézkedések a legutóbbi időig úgyszólván alig történtek, a mennyiben a járványnak helyhez kötésére szükséges határzár alkalmazása, a ragályanyag és az azzal érintkezésbe jött tárgyak megsemmisítése vagy fertőtlenítése el sem rendeltetett. A hullák ugyanis alig pár száz lépésre a szabadba kivitettek s a helyett, hogy elásattak vagy mészezel fertőtlenítettek volna, a számtalan kutya, hyena, sakál és sasnak prédául hagyattak, mi által természetesen a ragály el-hurczoláaa még inkább elősegittetett. Az európai kormányoknak tudomására jutott ezen menthetlen és veszélyt hozó közönyösség megszüntetése, illetőleg orvoslása végett tett felszólításai annyiban vezettek némi eredményre, hogy. elrendeltetett, miszerint a hullák elásat-taauanak és szoros határzár által a betegség elterjedése meggátoltassék. Legújabban érkezett hirek szerint ezen járvány 6 hét óta Massana, Felsó Egypiom és Abessyniában megszűnt és csupán Alsó-Egyptom, Behera nevü tartományában uralg, azonSan szórványosan Alexandriában még mindig jelentkezik. Hiteles jelentések szerint AlBÓ-Egyptomban mult év vé geig 35,500 db. ló esett áldozatul Magának az alkirálynak istállóiban Kairóban b nap alatt 200 db. legnemesb fajú ló hullott el. Mint-hogy a jelenlegi keleti zavarok következtében Egyptombó) ♦etemes lovas segéd csapat és tüzérség lett Törökországba és Szerbiába szállítva, tartani lehet attól, hogy ezen járvány nevezett országokba is áthurczoltatott. Nehogy tehát a többször emiitett ragályos betegség kelet felől nevezetesen Szerbiából hazánkba is behurcioltassék, szükségesnek láttam az ezen országgal határos törvényhatóságokat, nevese* lesen Bács-Bodrog, Temes, Torontál, Krassó és Szörénymegyét még mult évi october hó 7 én 20555. sz. leiratomban kellően figyelmeztetni. A fentebb előadott aggasztó észleletek által indokolt elővigyázat szempontjából azonban ez idő szerint kívánatosnak tartom ezen ügyre nézve a törvényhatóság kiváló figyelmét is elere felhívni -és egyúttal utasítani, hogy a fentebbiek legkiterjedtebb módon való köz- zététele mellett törvényhatósága területén szigorúan rendelje el, miszerint ha a lovaknál előforduló belbetegedési eseteknél a fentebb leirt kórtünetek észleltetnének, az ilyen gyanús esetről mindenki jelentést tenni tartozik a községelöljáróságnál, ez pedig rögtön a járási hatósághoz tegyen jelentést; a hatósági közeg pedig a nyert értesítés után rögtön orvosi szakközeggel ránduljon a helyszínére s a be teg állatot behatóan megvizsgáltatván, a tapasztalati khoz képest intézkedjék, elhullás esetében pedig részletes bonezjegyzőkönyvet vétess^ fel, továbbá az előfordult és gyanúsnak talált esetet azonnal; ha lehet, táviratilag a törvényhatóságnak jelentse tel, ezután s törvényhatóság kötelességében álland azt tudomásomra hozni és addig is, mig saját küldöttem a helyszínére érkeznék a járványok ellen fenálló óvintézkedéseket egész terjedelmükben foganatosítani. Végre felhívom a törvényhatóságot, miszerint jelen intézkedésem pontos végrehajtását ellenőrizvén, annak egyelőre állandó alkalmazását a rendelkezésére álló minden eszközökkel biztosítani iparkodjék. Trefort. Papírszeletek. Az országúton egy raklovat vexető cxigány fiúnak mondá egy szembe rámenő utazó: ,Ugy-e te, vak as a 16 ! ? Nem azs instállom, — csak nem sere ti nézsni exat a honcsat világot" — volt rögtön az elmés válasz. Egy szomszéd falában két elöljáró e napokban karöltve haladt az utexán • egy kia hídról mind« kettő karöltve alá ia zuhant. Később érzékenjen panaszolták, hogy okét valami .vörös» belökte a hid-árkába. Ez axonbau nem valami „vöröa ember" volt, hanem „vöröa bor." Egy taoár a dohánjrxáaról tartott felolvasást. — A azivarnak el«5 fele erőaebb a második felénél, mert amabban a nicotin tartalom több, mint emebben — olvasta többi közt a tanár. — Akkor én ezután a szivar második felét mindig eldobom, ha r&gyujtok — mondja azomazéd-jának X Egy bakancaoa nagy tüxxel beaxélte el háború élményeit, még pedig olyanformán, mint az obsitos katonák azoknak. — De X. várát nem tudtátok ugy-e bevenni — szégyenített rá hallgatóinak egyike. — Ja, azt ne csudáld — mormogta a baka — mert annak a várnak még a fája is merő vasból volt. X. kutyájával játszott A játék késftbb majd-nem verekedésbe ment át. — Látom, már kutyariadal lesz — szavakkal lökte el magától a kutyát. Úszás tehetségével dicsekedett egy társaságban bixonyoa Dandy, ki, hogy szavainak hitelt nyerjen, igy szólt barátjához : nemde Pistikám, mily rettegés és félelem nélkül mentem én át akárhányszor a Dunán ? igen, /eleié ez. a hídon. Megtörtént. Egy mérnökné, kinek férje még csak .tekintetes," él-hal a .nagyságos" czimért » megköveteli cselédjeitől, hogy 6tet ne merjék téosasszonyuak czimezni. Egyszer elküldi egyik cselédjét a telekhivatalba, hogy épen akkor ott dolgozott férjét hivja haza. A cseléd bfiségesen engedelmes itt is az asszony bibéjének s amint betámit, igy szól ■ „Tiszteli a t é n s urat a nagyságos asszony, g/üjöu haza!" No erre aztán jót nevettek a hivatalnokok. Lottobuxás. Brünn, apr. 4-én: 52, 2, 34, 21, 4. Érték es váJtéftfyui április 6. 5*/« metaliques 63.90; 5"/« nem., köicsöu 67.80; 1860-ki álladalmi kólcaön 110.5; bank-réezv. 817.— ; hitelintézeti részvények 150.50 ; i/ondou 122.40; magyar földtehermentéai kötvény 74.80; temesvári földtehermentési kötvény 72.25 ; soproni földtehermentéai kötvény 71 80; horvát-síavon földtehermen tési kötvény —.—; ezüst 107.40; cs. kir. arany 574.— ; Napoleond''or 9.70— ; arany jár. 71.15 ; márka 60.10. Utazók névsora Nagy-Kanizsán, 1877. april l-töl—1877. april 6 ig. — .Arany Koronáho z''czimxett exáll''odába: Siffer J. Arad. Leopold J. Belovár. Kohn 1. Bécs. Gulich K. Trieszt. Lisxiák |F. Perlak. Lakács N. Kot-tori. Petrigovits N. Sopron. Baumgartner L Szabadka. Eiszier J. Bécs. Horváth I. Bécs. Mészáros K. Budapest. Kis J. Kaposvár. Vértessy I. Keszthely. Keller J. Bécs. Kurts M. Baja. WtU J. Prága. Weiler M. Kaposvár. Lusstig N. Sst-íván. Miklósy J. Sxékea-Fehérvár. Kohn I. Budapest. 8ehönberg M. 8opron. Schwarzenfeld N. Cilii. Kohn D. Prága. Márkus I. Budapest. Weiss. M. Budapest. Horváth M. Budapest. Krausx Za. Csurgó. Grflnwald I. Grátz. Krásits. I. Szombathely 8chön J. Berlin Bartoa Gy. Csegléd. Miklósy Gy. Budapest Sehwarts J. Pozsony. Malier K. Prága. Schüller K. Triezt. Hofman J. Budapest. Ohlman I Zágráb. — „8zarvashoz" czimzett sxállodába: Tandler N. Bécs. Wizanya N. Pécs. Vogel N Szombathely. Leopoldakj Zs. Bécs Szentmihályi N. Hahót. Pet-sornik N. Csáktornya, Hartman N- Péea. Weiss N. Bécs. Deutsch N. Bécsújhely Mensen N. Bécs. Hausman J. Zágráb. Lenky N. Budapest. Br Mikos N. Újfalu. Seliuek N. Székes-Fehérvár. Bnchstaller M. Prága. Pubedil N. Szombathely Kornried er N. Barcs. Zakál N Csáktornya. Gutman N. Bécs. Surhalek N. Bécs. Hencz N. Pacsa. Már H. Bécs. Edilm K. Zágráb. Sknblits K. Z -Egersxeg. Eidlitx N. Sád. Kraft N. Bécs. Szabó Gy. Keszthely. Vojnits K. Szabadka. — .0 r o s s 1 á n h oi'' eximzett szállodába: Sckalomisch L. Székesfehérvár. Schillinsky 8. KmbU hely. Stern Zs. Bécs. Kaesoh P. Gyékényes. Böhm V. Bendek. Taust M. Budapest Henwirth N. Sopron. Htáqsman H. Tarasd. Bayer E. M.-Szerdahely. Was-sermau N. Bécs. Poruba H. Bécs. Varasdy S^ Körmend. Ehrenstein K. Budapest. Piaczl árak. Hivatalosan jegyzett piacaiárak Nagy-Kanizaaváros piaezbiztosi könyvéből: 1877.évi április hó 4-én. Busa legjobb suly 39, ''/t hektoliter kint, 100 kilogramm sserint:, 12 frt 50 kr, középszert suly 38, 11 frt — kr. — Kétszeres legjobb suly —, — frt — kr. középexerfl suly —, — frt — kr. Rozs legjobb suly »6,9 frt 20 kr, középszert suly 34, 8 frt — kr. — Árpa legjobb suly 32, 6 frt 60 kr„ középszert suly 30, 6 frt - kr. — Zab legjobb suly 20, 1 frt, 55 kr" középszert suly 18, 1 frt 40 kr. — Kukoricza (tengeri) e^frt 60 kr. — Burgonya 3 frt 20 kr. — Bzin-liaxt 3« frt 50 kr., saemlyelisxt 22 frt 50 kr., kenyér-lisxt fehér 19 frt 50 kr., fekete 16 frt — kr. — Rixa 24 frt — kr. — Buza-dara 30 frt —. árpa-kása 36 frt — kr. — Boraó 30 frt — kr. — Lencse 32 frt — kr. — Bab 9 frt — kr. — Köles-kása 11 frt. — 8a vanyn-káposzta 12 frt — kr. — Baranyn-répa 10 frt — kr. Széna kötött legjobb — frt — kr„ kösép-szerfl /3 frt 80 kr.; széna kötetlen legjobb 3 frt ? 50 kr., középszert 3 frt — kr. — Kötött- vagy ágy-sxahna legjobb * frt — kr, — középszert — frt — kr szalma takarmánynak való legjobb 1 frt 90 kr. középazerfi — frt — kr., azalma alomnak való legjobb 1 frt 80 kr., középazert 1 frt 70 kr. — Uj-bor bectoliterkint 7 frt — kr. ó-bor 10 frt — kr. — 1 liter pálinka 40 kr. — 1 liter eozet 6 kr. — Bükkfa, egy köbméterkint, egy méter hoassu hasábokban, kei esztrakáasal — frt — kr, keresztrakáa nélkül 3 frt 40 kr. — Caerfa keresztrakáasal — frt — kr, keresztrakáa nélkül 3 frt 20 kr. — Tölgyfa keresztrakással — frt — kr., keresstrakás nélkül 2 frt 80 kr. — Készén "i bányából 100 kilogrammkint 70 kr. — Lámpaolaj, repcséból, egy kilogrammkint 56 kr. — Stearingyertya 1 frt — kr. Fagyugyertya öntött 68 kr., mártott 72 kr. — 8zappan 44 kr. — Nyers fegygyu 34 kr. — Lámpa-bél, egy méter, 8 kr. — Marhahús egy küogrzmm sserint 48—50 kr. — Borjúhús 56 kr. 8ertéshua 56 kr. — Szalonna 80 kr.— Disznózsír 84 kr. — Marhaxair 1 frt 10 kr. — Köménymag 64 kr. — Vöröshagyma 18 kr, — Foghagyma 40 kr. — FStt só 15 kr, k5-aó 13 kr. — Bora 1 frt — kr. - Paprika 72 kr. — Czukor 68 kr Kiadta : (P. b.) M a n i n g e r, _ v. aljegyző. Vasúti menetrend. Érvénye« májas 15-től 1876. A budi-pesti időtmatató óra szerint, indul Kaniseáról Vonat hova: azám Ora Perc. ldS 205 Eszék, Mohács,Dombovár a Fiúméba 4 48 reggel 215 . , , , 2 30 délut. 2l2 Buda-Pestre........ 4 58 reggel 202 .....................2 6 délut. 204 . .......... 11 30 eatve 313 Bécsbe (Szombathely, Béca-Ujhely felé)5 8 reggel 301 . ......... 11 48 estve 315 Sopronyba ........ 3 38 délnt. 203 Triesztbe és Pragerhofou keresztül Grácz és Bécsbe ...... 4 50 reggel 201 Tnesztbe és Prágerhofon keresztül Grácz és Bécsbe ......t 47 délut. Brkeiili Karnis ara honnét: ! 216 Essék, Mohács, Dombovár s Fiúméból 1 41 délut. 206 , . . 11 11 estve 203 Buda-Pestr5l........ 4 20 reggel 201 „ . . v......2 5 délut. 211 „ .........44 estve 314Bécsb51 (8zombath. Bécs-Ujhely)fel5l ft 27 estve 302 « „ . ,45 reggel 316 8opronyból ........11 53 délel. tl4 BécsbSl Grács, Marburg, Pragerhof fel81 ......... 4 12 reggel. 20« Trieszt- é-i Bécsből Marburg, Pragerhof felől.........1 21 délut. 204 Trieszt- éa Villachból Prágerhof felől 11 — eatve. Marburgba csatlakozás Villach éa Franceafestbe-• a , , Fiaaceafestból . Április 8-til április 14-% 1877. Kó- és heti- Kath. és prot Görög nap naptár 1 naptár utj 14. ^¿zus zárt ajtón jő kereestül. Ján. XX 3 Vasárat* G. 1 Qoas. 27 Ó. Husv. v. á 9 Hétfő 0 öl estin 28 Husv. hétfő 10 Kedd Ezechiel 29 Marcus 11 Szerda Arszlán 30 Ján. Cl. * 12 Csütörtök Gyula 31 Hypat. 3Ht 13 Péntek Jusztin 1 ó április ¡Hr 14 Szombat Tiburt. 2 Titus K* Fdelós sserkesztó : BáUrfi LajM. ISTyUttér. *] Hirdetmény. A nagy-kanizsai aradalom részéről közhírré tétetik, miszerint f. é. april hd 23-án reggeli 9 órakor a nagy-kanizsai tisati irodában, ezen uradalomhoz tartozó .Arany Koronához* czimzett szálloda és kávéház, f. é. május hó 1-től számítandó három egymásutánt évre nyilvános árveréa utfán hsazonbérbe fog kiadatni Kárt ajánlatok az árverést megelőző napig be-sárólag — ellátva, az ígért összeg 10»/a-ával as uradalmi irodában elfogadtatnak. A szerződési feltételek helyben naponta bete-kinthetők. Kelt Nagy-Kanizsán, *1877. spril hó 7-én. Nagy kanizsai uradalom. vállal a *) E rovat alatt küzlöttért frlclossóget nem Szerk. Dijaztatott 1867-ben Párisban! fehér mell-Syrup Mayer A. G. W.-től Boroszlóban és Bécsben. 1858. évi deczember hó 7-dikéról kelt 130/645. szám alatt kiadott cs. k. szabadalmazvány szerint védjegy által hamisítás és utánzás elől biztosítva. Megpróbált háxlsser. Sok orroti tekintélyedéitől 20 ér ÓU »jánlv» köhögés, tartói rekodtaég, benyálkiaodáe, löhhornt. köb, toroklob, g5g«pgyn-Udát, éle«- én idült tfidó-hnrnt, Térköhögé«, vérpöké« éafnladoxá« ellen. Valódi minőségben csakia Prá§er Bél« gyógytteré« urnát Nagy-Kaniwán kapható. (332 L 1—♦) Tömeges nyereményeket a kis lutriból általam lehet elérni; én az egyixerü betétet megtérítem, ha a hozásnál (tekintet nélkül a hazáni helyre) nem nyeretik. (326 4-6 Viwzbélyeggel ellátott leveH lekre asonnal felel W. Werndl Bécs, Wieden, grosae íícu-OaMe 28 Suctumek Sándor, ráltóüxlet« B: ünnben r elfinyö» föltételek mellett ügynököket fogad fel kihúzott sorsjegy sorssámmal ellátott sorsjegy-bistositási levelek elirusitáaára. (337 1-2) Bátorkodunk a t. cx. háziasszonyokat egy nagy takaritmínyra figyelmeztetni, mely abból áll, hogy a kávé valódi jó fügekávé vegyülésével készíttessék. Ezzel 2 előny jár, még pedig: 1 az izlést nemesíteni lehet és 2. a jutányos bevásárlós lényeges ta-karitmáoyt hoz magával. £ czél-ból kérjük hamisítatlan egy kísérletet tenni. Miután mí aranyozott papírban becsomagolt fügekávénk minden egyes csomagjának tartalmáért a valódiságát iUetSleg, 100 frt-tal jótállónk, tehát lajstromozott védjegyünkről különösen tudomást venni kérünk. s Fia. ca. kir. gazd gyárosok Bécsben. Egyedüli raktár Nagy-Kanizsán : Strom és Klein uraknál. (179 42—*; ! Miután a roaz üzlet menet végett chna-ezűstáru-gyáninkat teljesen beszüntetjük, (kényszerítve vagyunk pompás china ezüstgyártmányaink tömérdek ""készletét a leggyorsabban az elóállitáai áron sokkal alább elárusitani Kísérletül szolgáljon következő kivonat a nagy árjegyzékből, mely utóbbi kívánatra bérmentesen megküldetik. (2 3) Mérsékelt ára: most azelőtt most db. »» kávéskanál evőkanál . asztali kés asztali villa leves szedő tej-szed5 vaj.szelencze csupán db. czukortartó zárral . . frt P- gyertyatartó ,, d. kés-nyugt*tó „ „ csemege-villa ,, „ csemege-kés „ 14.-8.- 5.— 6.— 6.— 8-3-2.70 2.5« 2.5« frt. "«^"csupán frt 3 60 1.50 „ 1 60 2^0 „ 7.50 2.80 7.50 2.80 5— 2.30 3 50 i.50 5.— 2- Leg^jabb kézelőgomb-garnitúra, gépezettel á 1 Parafa-dugók állat fejekkel á 4« k r. Továbbá pompás findzsák, kávé- és thea ibrikek, tojáskészletek, fogpiszkáló-tartók, eczet- és olaj-készletek és más egyéb uámos csikkek, stb. stb. szintoly meglepő olcsó árakon. Különösen figyelemre méltó: 6 db. evőkanál, 6 db. villa > mind a 24 drb* együttvéve elegáns 6 „ kávéskanál, 6 „ kés ) tokban 24 frt helyett csak 10 frt Ugyasaa britannia-esüitb ő L mind a 24 darab elegáns tokban csak 7 frt. Vidéki megrendelések utánvét mellett pontosan és lelkiismeretesen esskösöltetaek. Ciim: Bécs, Rothenthurmstrasse 16. Onkénytes birtok árverés. Néhai Chernel-Mayer Joxefinánsk oldal örököseit illető hagya tékból a* örökösök által meghatalmazott és aa egerszegi kir. törvényszék által is feljogosított hét tagu bizottság árrereani fogja 1-ör. Za-lamegfében Sümegen a belvároaban helyezett, két lakrész és melléképületekbe áDó-, 6000 frtra becsült, 4. saámu házat a belyaainen, folyó éri aprü hó 18-án, a becsár meg nem igérése esetében pedig másod ssor aájoa bő 15-én mindenkor délelőtti 10 órakor. *or. Ugyanott és ugyanakkor a »elsőséi Hirdetmény. Iván-Egerszegen. Vasmegyében, hol 4 országos vásár tartatik s hol a Győr, Kis-Czel, Szombathely, illetőleg soproni országút átvonul, az italmérési jog, épület és szántóföld szabad kézből eladandó. Veszprém, 1877. márczius 7. (312 5 - 12) Mustos János. "Birtok-eladás. __ „. városház utczában fekvő, 400 frtra becsült belsőséget. 3-or. Szinte akkor a 150 frt. becsértékü káposztás kertet. Mind a bárom árverésnél a beesössseg 7t0-ed részét biatonték- képen letenni — a vételárt S egyenlő részletben 7 hó alatt lefizetni kell, —a hátat Sat-György napkor — a belsőséget asonnal, a kápostás kertet azonban csak 1878. évi újévkor lehet átvenni. 4-er. Szt-György begyben fekvő, 6000 frtra becsült nagy szőlőt éa épületeket a helyszínén f. é. april hó 19-én, esetleg másodszor május 16-án délelőtti 10 ¿rakor. 6-ör. A diazeli malomréast, melynek becsára 800 frt., a disaeU vendégfogadóban f. é. april M 19-én, esetleg május hó 16-án délelőtti 6-or. Á dobosi erdő és legelő részt, melynek becsára 260 frt, ugyanott és ugyajpütkor. Bánatpénz ezen árveréseknél is a beoeár l/í0 td réase. Fizetési feltétel: hogy a vételár 4 egyenlő részletben 1878. évi május hó 1-ső napiáig fizettessék le. A szőlő megtevője tartozik az idei negssivelésre fordított kiadást megtéríteni Valamennyi árverés i nál lehet megtudni. Keh Csabrendeken, 1877. márczius 27. többi feltételeit 8Bmegen t Cheb László ur- (330 2—a) Barcza Sándor, a hetes bizottság elnöke. W Valódi olasz 5 érdemmel ki tü nte tett direct Gint Ossstl feltalálótól Budrioban, Olaszországban. Egész Kurópa részére egyedüli főraktár kizárólag WlttO Ed. fóbizományosnál Bécsben, veri. Kárntner- strasse 59. van. (286 9-10) Jelenleg Carrt lovardájában Budapesten appeninnai lakósoktól (úgynevezett Ocarinusok) ezen a hangszeren hangversenyek adatnak, a melyek feltűnőséget okoznak, miután mdvésziebb műveleteket nem is lehet képzelni. E hangszer ingyen hozzámellékelt iskolám szerint még lai-kuaoktól is néhány óra múlva sikerrel megtanulható és olcsó ára mindenkinek lehetővé teszi, hogy igen kellemes mulatságot sze- rezzen. Minden valódi Oca- [-gJ^SEPPE DONÁTI IN BUDRIOl r i n h a feltatáló bélyegét viseli Eredeti gyári árak nyom- ( I tátott iskolával együtt: ii. in. ív v. vi. vn. Sz. 5. frt. 7 frt. ) 12 30 egyleteknek különösen alkalmasak. Nagybani be- ( 1.1.50. 2. 2.60. 3. 4. Az V-dik szám zongorakiséretre van hangozva. I. II. ül. sr.ámu bangjegyfüzetek Czene nemtudóknak is alkalmazható) 12 dallammal á 40 kr. — Bőr tokok L—IV. számig 50 kr. V —VII számig 1 frt. Egy összhaugulag hangozott Terzett Qsartett . . Sextett óriási mély hanggal (tökéletes zenekar) 8sé!küldés készpénz vagy utánvét mellett vásárlók rabattot kapnak. Hogy mindenkinek a legdöntőbb bizonyítékot nyújtsak arról, miszerint a fent ajánlott Donáti feltalálótól való eredeti olasz Ocarináim a legjobbak, bátorkodom a n. é. közönséggel tudatni, hogy Z i e h r e r C. M. ur, a báró Knebel cs. k. gyalogsorezred karmestere egy tőlem kapott S e p t e 11 e n a cs.. k. kertésztársulat termeiben állandó Ocarina-hangver-senyéket rendez, melyek közül az első már márczius 18 án meg is tartatott és rendkivülí tetszéssel vétetett fel. (Bírálatokat lásd a legtöbb bécsi lapukban.) Minden másutt ajánlott Ocarinákon, legyenek azok szabadalmazottak, vagy nem, — hangversenyt adni lehetetlen. Kiváló tisztelettel WITTE ED. Bécsben. A győr-pápai vasút közelében fekvő, mintegy 320 hold tago * i-t o t t b i r t o k, melynek s|4 része búzatermelő földból ál^onlak, cse lédlak s egyéb gazdasághoz tartozó épületekkel együtt 36,000 írtért igen kedvező feltételek mellett, részletfizetésekre is ''''»¡«f . Bővebb értesítést ad GALAMB JOZSÜJ'', ^333 2-3) ügyvéd Pápán. Egy 10—12 tagból álló zenetársulat kerestetik a varasd- topliczai kénfördőhelyre az egész idényre május 15-dikétől kezdve. — Ajánlatok a gyógyintézet igazgatóságához intézendők. (329 3 — 3 Wajdits József kön; vkercskedésében Nagy-Kanizsán (233 8-*) kaphatók: Gyógytár helyiség változás. Van szerencsém a n. é. közönséget értesíteni, miszerint a már 100 éven felül fennálló a „Fekete Sashoz" czim-zett gyógy tárámat, az eddigi Lovák-féle házból, mellette, a fő-utczán létező Babocbay-féle házba helyeztem át és ezt a kor igényeinek megfelelően díszesen átalakítottam és felszereltem s igy minden kívánalomnak pontosan megfelelhetek. A n. é. közönségnek eddig a gyógytár iránt tannsitott pártolását és bizalmát továbbra is kérve, maradok teljes tisztelettel Práger Béla, / (335 2—3) gyógyszerész N.-Kanizsán. Megvizsgált és megjobbított b aro m m ériege k kilogramm-felosztással baromvásárok, baromkereskedők, gazdák, czukor- és szeszgyárak, sörházak, községek, házaló intézetek és baromtenyésztők számára. Hordereje 750,1000.1250,1500, 2000,2500,3000 klgr. ára 170,200, 230, 260, 300, 350, 425 frt. vis-karJáttal ét teljes sulyokkal ellátva. Fa-korláttal 157,-kai, korlát nélkül pedig 25%-kai olcsóbb. Ezen mérlegek több kiállításnál kitüntetvék. Az utóbbi bécsi világkiállításnál szakférfiak által minden tekintetben kitűnőknek ismertettek el. Ausztria-Magyarország-, Orosz-, Olasz-, Oláh-, Törökországban s Egyiptomban rész-rehajlatlan elismerés és fokozódó kelendőségre találnak. Ily elérhetlen jó minőségű mérlegeket ajánl Bugányi Frigyes és társa, (262 m. 6—15)8tadt Riemergasse 11, sz. a. Bécsben. Megjelent és minden hazai könyvkereskedésig kapható : Halljak a Mép azét ! Magyar felköszönt« (toaszt) könyv szerkesztették Wajdits József és Bátorfi Lajos. Második javított és tetemesen bővített kiad. A di&zes keménykötésű könyvnek ara 1 frt. 50 kr. Rajta Stk vigadjuk! Közkedvessépfl daikönyv, ötödik bővített kiadás. 1 frt. 8o kr., dkzkötésben 2 frt. 80 kr. Rajta flak^yigadjaak! Magyar dalkönyv olcsó kiadása, küt\e 96 kr. Rajta leányok «állassunk! Mulattató kézikönyv, magyar li<-l gyek számára, gyűjtötte Wajdits József. Ára az 600 lapra terjedő szinnyomatu borítékkal ellátott könyvnek 1 frt. lio kr. Aranymetszést! díszkíadásnak 2 frt. 60 kr. Rajta párok tánozoljnak! Lakatos Sándor tánczkönyve díszes czimboritékkal. Keménykötésű mü ára 1 frt. 40 kr. Uagara iaa Spiegel deatsoher Dlchtaag Magyarország a német költészet tükrében, díszes kiállításban fűzve 1 frt. 80 kr., elegáns diszkötésben aranyozva 2 frt. 80 kr. Waitftta Wzsef „Képet aépaaptára" 1877-ik évre megjelent. 30,000 példányban, kötve 50, fűzve 40. kis kiadás 25 kr, Postai rendelések a levél vétele után azonnal teljesíttetnek. Továbbá : Bámulatos olcsóságu levélpapírok és borítékok. 25 franczia levélpapír 25 borítékkal egy csinos tokban fran-czia felirattal 30 kr., angol 60 kr^, 25 levélpapirés boríték szines kerettel 60 kr. Gyászkeretü levélpapír borítékkal 60 kr. Feltűnő olcsóságu monogramm-levélpapirok femtéfclUL 20 levélpapír 20botiték és tokkal 30 kr., szines monogrammal csak 50 kr. — 50 levélpapír 50 borítékkal csinos tokban 100 szines monogrammal együtt 1 frt 50 kr. — 25 levélpapír 25 borítékkal gyönyörű arany monogrammal díszes tokban 1 frt 50 kr. Natürliches OFENERJiíl WASSER Wajáits József kiadó-, lap- ós nyomdatulajdonos gyorsaajtó nyomást, Nagy- Das be«te und siebente Mittel zur Ile> hebnnjt habitueller Stuhl-Yenttopfting, nicht schadend den Innern Oitputlmniu dnreh andauernd fortceselzten Gebrauch. MATTONI & WILLE k. k. österr. Hoflieferanten. Besitzer der 6 vereinigten Ofner Bittersalzquellen Budapest, boretheagaae 6. MATTONI & Ca k. fc- Hof-Lieferanten FRÄS ZESÍBAI) (Böbrnsa) 41* irtUidMtMiU bMteaa «.pfohlw» «fci ra Bidum b»4 UaucUifM. (trockraM Xoor-Extract) In Kistéka xo 1, | Kilo _________und 4m Hiunbnick KalMr^tell« lm Fluciii i ft Liter Ükxit, KMblIrkM Kaiaer^MlIuls In Pkwch«. I «S Grus«. ^ «WXJ0« r«liada Dtnat- iMmi« «xtalra will, m«w«4w U* Zauts xweckenUpreehfodor Min.rU-wi«*» oder U nfaMr Uni( tm sicksntor Wirkmog. = Kurvorschriften und Brochüren gratis. = Ogeae Ißoderlagt: Wka, lCufasfflttstruse 5 tu Tuchlaaben 14. ii >11« gmurtt jacfilnagkitfliifft itxhk Anlafa. ud M Kilo. als >l*«H«a|rc («ftnifM Moor-Ei traft) ia Fluck» k s mm «ad ia Um Krfolna die fraaitartwItT »M«r Cut erreichende Mittel ftr Bade • Aaetaltea NAGY-KANIZSA, 1877. április 12-én. 1 BMzstésiir efiu érre . évre negyed évre Bffy szám 10 kr 8 írt. C 4 2 Hiréttéask 6 hasábos petitsorban 7, másodezor 6 s minden további sorirt 6 kr. NYILTT ÉRBEN soroukint 10 krért vétetnek fel. Kincstári illeték minden 4 \ égje« hirdetésért kfll6n 30 kr. fizetendő. kfllCn f Tizenhatodik évfolyam. előbb: - S OM O Gr ÖZLÖN ga^-- « A lap »elletni tuut r i illeti közlemények a l II szerkesxtShöz, Takarékpénztári épttlet föld ■sínt, — anyagi részét illeti közlemények pedig a kiadóhoz bér-mentre intézendők : NAGY-KANIZSA Wlaaaioakár-'''' Bérmeotetlen levelek . csak ismert m unkatár - 1! saktól fogadtatnak el. | -=- Kéziratok rum nem küldetnek. I N.-Kanizsjtykros helyhatóságának, nemkülönben a „n.-kanizsai kereskedelmi s ip&rbank^, a „n.-kanizsai takarékpénztár0, a „zalamegyei általános tanítótestület*, a „n.-kanissai kisded- nevelő egyesület* a „soproni kereskedelmi 8 iparkamara n.-kanizsai k&hálasztmánya^ 8 több megyei és városi egyesület hivatalos értesítője. Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalma lap. Felhívás előfizetésre ! A mult márczius hó végével az 1877-ik év első negyede letelt, tisztelettel felkéretnek mindazok, kiknek évnegyedes előfizetésük lejárt ,hogy azt mielőbb megújítani szíveskedjenek, nehogy a rendes küldésben fennakadás történjék. Előfizetési ár: 1877. április -junius évnegyedre 2 frt. „ , — szeptemb. félévre 4 „ „ „ — deczember végéig 6 , »Zalai Közlöny'' kiadó hivatala Wajdits József könyvkereskedésében. A községi orvosok rendezése Zalamegye Kanizsa járásában. Zalamegye törvényhatósága intézkedett az iránt, hogy a kanizsai járás 3 egészségi kerületre osztassék és egy-egy körorvos fizetése egyenként éven át 350 forint legyen, igy lett megállapítva: A szepetoeki egészségi kör 14 községgel 12072 lélekszámmal. A szt.-baiázsi egészségi kör 13 községgel 6915 lélekszámmal. A kig-komáromi egészségi kör 14 községgel 12575 lélekszámmal. Ezen intézkedésből kitűnik, hogya41 községből álló járás a 31561 lélekszámmal orvos gondozása alá került. Ha tekintettel akamnk lenni az intézmény czélja; — a községek egészségügyi és térképi viszonyai ; — ugy nemkülönben a népnek vagyoni állapota iránt, eltekintve az országos pénznyomortól, akkor azt kell kimondanunk, hogy az intézkeüés nagyon megszorított s e megszorítás által veszélybe hozatik az intézmény léte, czéljától elesve, nem fog foganatositathatni azon közszolgá- lat, melyet a törvény körvonalaz és magában értelmez. Nem laikus módjára szólalnnk fel e nagy fontosságú ügyben, hanem szakismerettel, azért is, mélyen látva az ügy természetébe, a közszolgálat kivitele nehézségeibe, sokoldalúságába, gyakorlatból merített adatokból mondhatjuk: sokkal jobb, elónyősebb fog lenni a kanizsai járásnak legkevésbé 4, legfellebb 5 egészségi kerületre leendő beosztása, mint, ha 3 körre osztatik; mert azt kétségbe vonni nem lehet, hogy egy orvos sokkal sikeresebb közszolgálatot tehet 6000, mint 3 0.000 léleknek. A javaslat elfogadható, az indítvány kivihető, mert az intézmény még mindig csak elvben áll, de íoganatositva nem lett. A mióta a közegészségügyi törvényt bírjuk, azóta mindig azon tünódöztem, mikép lehetne leghelyesebben foganatosítani a közegészségügyi orvosi intézményt a kanizsai járásban,hogy czéljának megfelelhessen.Kerestem a megállapodást és meg is találtam ezt: az intézmény czéljában ; a járás egészségi és térképi helyi viszonyaiban ; és a népnek vagyoni állapotában s midőn a rendezés gyenerális kulcsát ezekben kikovácsolni szerencsés lehettem, azon meggyőződésre jutottam, hogy egy orvosnak 6000 lelket éven át helyesen gondozni elegendő szolgálat és mivel ennyi népet szántam egy-egy körorvos gondozása alő, szükségesnek tartottam a kanizsai járást: szepetneki, kis-kanizsai, szent-balázsi, galamboki és kis-kemáromi egészségi körre felosztani. Az intézmény czélja, kitelhető módon megszorítani a népapadást, tehát a halálozást; — intézkedni az iránt, hogy orvosi "gondozással életrevaló, munka és keresetképes nép neveltessék, mert a nemzet, az állam életrevalósága, ennek anyagi és szellemi ereje népének életrevalóságában, munka, keresetképességében tükrözik vissza, E czél-ból az intézmény foganatosításakor első rendben válik szükségessé nemcsak általánosságban, hanem a kanizsai járásra is, hogy az apróbb községek csoportosításában ne a maximum (10.000), hanem a minimum (6000) lélekszám határozzon. A ki érdekkel tud viseltetni ezen ügy iránt és részrehajlatlan tanácscsal akar hozzásegélyezni az intézmény foganatosításához, az lapozgassa át az európai népmozgalmi kimutatásokat, e kimutatásokban hazánkat bizonyára azon nemzetek sorrendjében fogja találni, melyek legkevésbé részesülnek a helyes orvosi gondozásban, igy halottjuk is a legtöbb. Nem lehet kételkedni afelett, hogy hazánkban a népapadás a népszaporodással szemben nagyon is felötlő, meggyőződhetni erről az évenkinti népmozgalmi kimutatásokból, mely legmegrázkódtatóbb oly években, melyekben valamely járvány uralg és ez mind azért történik, mert hiányosak, hézagosak minden közegészségi intézményeink. Hogy példával éljek; hogy áilitásomat érvényesíthessem, egyelőre csak a nagy-kanizsai katholikus hitfelekezet népmozgalmi kimutatásából hozok bizonyítékot és ez untig elég lesz igazolásomra. Ugyanis: 1876 ban született..... 685. 1876-ban meghalt.....461. 1877-ben született márt. hő 20-ig 110. 1877-ben meghalt „ , 20-ig Up. és névszerint: Január hóban . . . 39 ) Február hóban ... 50 ) 140 Márczius hó 20-ig . . 51 ) 140 1877-ben járvány betegség volt a vörheny és ez is segítette a népet apasztani. Meghalt vörösben: Január hóban 1 ) Február hóban 10 ) 33. " Márczius hó 20-ig 22 ) Ezek után megjegyezzük, hogy a görög, az evangelikus és izraelita hitfelekezet szülöttjei és halottjai e helyen beszámításon kívül hagyattak. Midőn egy járásban egy plébániából ily nagyszerű népapadást lehet feltüntetni, akkor nem tudom, mittevő lehet egy körorvos, midőn egészségi körét nem a minimum, hanem még a maximumot is meghaladó 12072.12575 lélekszám fogja képezni. Mélyen fekvő okai vannak a népapadásnak, ilyek kiaknázásához, elhárításához éles tudomány, fáradhatatlan, kitartó szorgalom, sok idő kívántatik, mely alapos ok kívánhatni, hogy Kanizsa járása ne 3, hanem legkevesbbé 4. legfellebb 5 egészségi körre osztassék. A községi orvosi intézmény nem uj, létezett az már a mult kormányrendszer alatt is. Abban az időben a kanizsai járás 4 egészségi körre volt felosztva és mikép a következés mutatja, nem volt elégséges a közszolgálatra, azért is megbukott. Ma ugy tekinthető, mint halottaiból feltámadott és feltétel nélkül szükséges intézmény, mint oly rendszer, melyet az ország háza támasztott fel. Elrendelte pedig iT fennt jelzett czélból azon meggyőződés folytán, mert belátta, hogy a nép apadása hazánkban azon idő alatt, míg a községi orvosi intézmény létezett, sokkal kisebb volt, mint az előtt és az óta. TÁRCZA. Az én szerelmem. Az én *zf>relmem nem csürgő patak, — Mely zöld mezők kötött szalad tova ; — Partja mentén virágok nyillanak, 8 xepbir játszik enyelgve, suttogva. — Az ón szerelmem nem kies vidék, Hol njra éled a lélek s kebel, — — Hol zöldebb a mező, kékebb az ég, A melyről csak a lant zeng, énekel. — Az én szerelmem nem dalos berek, Hol bájosan dalol a csalogány,-- Szép dalát alkonyatkor kezdve meg, 8 ezzel virasztva csendes éjszakán. — Ac én szrrelmem nem bői erdő, bol Árnyék alatt a vándor megpihen ; — Hol a lomb közt gerlepár turbékol, Boldogságról suttogva csendesen. — Az én szerelmem nem virányos rét Fedve dúsan a fG bársonyával ; — -Hol a kis pacairta rakja fészkét, 8 fészke mellett csicsereg párjával. — Az én szerelmem nem paszta táj, nem, Hol nincs forrás, s nem bapgsik madárdal; Honnan eltOnt az élet teljesen, 8 a hol minden növény, virág kihal. — Az én szerelmem nem kert, melyben szép EzerszinQ virágok nyillanak, — — Melyben illattal dúsan telt a lég 8 tarka lepkék játszva szállonganak. — Az én szerelmem egy nagy, mély tenger, Midőn medrében csendesen pihen ; — Midőn nem zúg, hullámokat nem ver — Oly néma, oly saent és oly végtelen ! — VÉBTE88Y BÉLA. Az emberi test idegrendszere. Felolvasta: Dr. Schreyer Lajos. (Folyt, ée vége.) Midőn az idegek szerkezete oly mesterséges és finom, midőn működésük oly különbféle és — az egész testben kiterjedt, képzelni lehet, mily számos rendetlenségek és betegségeknek kivannak téve; ezeket elősorolni nem szándékom, mivel ez értekezésem keretén kívül esik, csak röviden akarom említeni, hogy az idegbetegaégek lehetnek mozgatási rendetlenségek, mint bénulások és görcsök, érzési rendetlenségek, mint fájdalmak és érzéktelenségek vagy eszmélethiányok és elmezavarok. Most csak azon befolyásokat akarom elő-sorolni, melyek az idegbetegségeket előidézni szokták. I) Lehetnek ezek erőműviek, mint az idegek sértései; esés, rázkódás és sebzések áltat. II) Villanyosak, mint a villanygép ütései, a villám, mely nem más, mint a villanyos felhők szikrája; a villám által snjtott embereken és állatokon olykor égett sebek, olykor pedig semmi sértés nem látszik és mégis a villám ütésének hatása az idegzetre oly nagy, hogy kábulást, vagy halált okoz. III) Lehetnek vegytaniak és pedig olyan szerek, melyek az idegekre kábitólag hatnak, milyenek a kábité növénymérgek, a mákony és készítményei, ezen szer fájdalom csilapitására és álom létrehozására mérsékelt adsgban használtatik az orvosok által, de a keleti népek, különösen a chinaiak és törökök — részint dohányban, részint italokban, mivel kellemes álmokat okoz, mint élvezeti czikket használják nagy mennyiségben ugy, hogy ilyen mákony- evő fél lat mákonyt nyel le egyszerre, a mi másoknak halált okozna. Mint áruezikk az angoloknak évenkint milliomokat hoz, de a vele élők idegrendszerét rövid idő alatt tönkre teszi, a mennyiben feledékenység, butaság és az idegek eItompult8ágában szenvednek. Nálunk a lelkiismeretlen dajkák máklefőzetet szoktak haaználni a csecsemők elaltstására és nem ritkán megtörtént, hogy ilyen gyermekek örökre elaludtak. Hasonló ehez az indiai kender kivonata, mely szinte keleten mint kellemes álmokat előhozó kábítószer Hadschisch név alatt használtatik. A szoral (stryehnin) szinte igen hatalmas idegméreg, hatása abban áll, hogy az egész test összes izmai dermedtek és görcsösen összehúzódtak, igen kis adagban már halálthozó. A maszlagot nadragulya, (Atropa, Belladonna) és készítményei, szintúgy a red őszi rom (Datura Stramonium) és a csalmatok (Hyoscia-mus niger,) nagyobb adagban véve őrjöngést és félrebeszélést okoznak és különösen a szem látáiát kitágítani képesek, ilyen kábító mérgek a kéksav s készítményei, különösen az ujabb időkben öngyilkosságokra annyira kedvelt Cyankali, a szénsav, a kéjgáz Chloro-form és borégény (aether,) melyek a sebészetben fájdalmas nagy műtétek véghezvitelére használtatnak. Kisebb fokban kábítószer a dohány, épen ugy a kávé és thea, melyek az idegekre izgatólag hatnak, de ugy látásik, igen lassú mérgek,mi vei gyakran 80 évig élhet velők as ember. Valamint a hangyhalvag, ugy általában a borszesz tartalma italok kezdetben izgatólag hatnak as idegekre, azonban nagyobb adagban áély álmot és kábulást okosnak. A bor mértékletlen élvezete as idegéletre igen káros befolyást gyakorol, a mennyiben általa a szellemi tehetségek eltompulnak, az agyban kiis-zadások támadnak s a tagok reszketése,as iszákosok Őrjöngése (delirium potatorum) kifejlődnek. Nem kevésbé káros befolyást gyakorolnak as idegekre némely fémek, mint azólom és higany, melyek kalap- és festék gyárakban és bányákban vele foglalkozó munkásokra károsan hatnak ; de az u. n. azépitőszerek, haj festőszerek és arczkenőcsök lelkiismeretlen kuruzslók különbféle ssép hangzású, mint Pulcherin, Pasta-Pompadour, rizspor, szeplők elleni Merek czíme alatt, mint ártalmatlan szerek áruitatnak, de hosszassbb használat után nem csak a bőrt és fogakat rontják, hanem fejfájást, álmatlanságot és más idegbajokat hoznak létre. Végül, mivel as agy és ideganyagban, amint már emlitve lőn, működésöknél bizonyos változás történik, vagy a mint mondani szokás, as idegek elfáradnak, szükséges, hogy a kifáradt ideg nyugalom által előbbi ruganyosságát viss-sza nyerje, erre pedig az éjjeli álom legalkalmasabb, ennek nélkülözése hosszabb időn keresztül az idegzetre nagyon károsan hat és a sok éjjelezés számós idegbetegségnek okozója. Általában mindennemű kicsapongás étel-s italban és más élvezetekben, a kávé, thea túlságos élvezete, a sok mértékletlen dohánysás, a hosszas ideig tartó éjjeleséssel és „izgatottsággal összekötött úgynevezett hazárdjátékok, fé-kezhetlen szenvedélyek, a harag, félelem, sso-moruság képesek a legerősebb ember idegrendszerét tönkre tenni, amint est ss életben számtalanszor tapasztalhatni. A nők különösen számos idegbetegségeknek ki vannak téve, milyenek as egyoldalú fejfájás (migraene) a vittáacs, Ily bizonyiték ellenében épen nem helyeselhető a megszorító intézkedés, mely ismét annyit tesz, hasson törvényhatóságunk a kanizsai járásnak minél apróbb egészségi körökre leendő osztására. A kanizsai járás egészségi és térképi viszonyaira rázve azon megjegyzést kell hoznom, ha nem mondható is a járás általánosságban egészségeileninek, mégis vannak viszonyai, melyek éven át igen sok beteget tüntetnek fel. A légkör gyakori változásai; — a talajnak különbfélesége: — ivóvizének különböző vegyálladéka; — az építkezésmód; — az életmód ; — a szokás ; — házi nevelés; — munkakeresetmód sat. nagyon behatók az emberek egészségi jólétére. A községi orvosok, az okleveles szülésznők hiánya; a sok kuruzsoló, javós ; — a temérdek kontárszer mind annyi alkalom, hogy a nép szorongatott helyzetében kuruzsolóknál, boltokban keressen segélyt vagy végkép elhanyagolja magát. Aki beavatva van az alsó néposztály rétegeibe, csak az mondhatja és így mondhatom én is, hogy éven át igen sok viselős nő azért szüli el halva gyermekét, mert nincs körében orvos és szülésznő, ki neki jó tanácscsal szolgálhatna; — sok viselős nő azért szül szerencsétlenül, azért hal meg gyermekágyi állapotában, mert nincs, ki ót szakavatottan ápolná, temérdek szülónő szülése után alhasi, mtéhbajba esvén, őrökre nyomorék marad; — sok csecsemő és kiskorú a fonák gondozás miatt hal] meg; — későbbi korban lég. emésztőszervi, testi bajok tűnnek fel, azért is a tüdógyuladás, tü-dóvész, a gyomorcsorvák elfajulásai tesznek legtöbb embert tönkre, a váltóláz általánosságban nyomorgató ; — nagyon sokan sérvben sinlódnefc; előkelő betegségek a rheuma3 köszvény, görvély, évek óta feltűnő a buja-kór is, mely az alanti néposztály körében nem ritkán mái a csecsemő korban jelentkezik a legrémületesebben. Némely kedvezőtlen években nagyon erőszakos támadást tesznek ; a természetes járvány himlő, cho-lera, váltóláz, a typhns, utóbbi időkben a roncsoló torokgyik sat. Ily*s<^ldalu támadás közepette, hol erélyt kell* ifejteni, sikert feltüntetni az a méhszenv (bysterie), különbféle zsábák és görcsöknek, ennek oka nagyrészt a helytelen nevelés és foglalkozásban keresendő. A szabad levegő és testmozgás nélkülözése, a sok ülés, varrás, a gyakori kávézás, a sok regény olvasás, mely némely nőknek kizárólagos foglalkozása, bizony nem jó hatástgyakorolnak a szervezetre, különösen az idegekre, a fiatal uők a nálunk gyakran előforduló sápkor következtében mindenféle idegbajnak ki vannak léve, mely betegség sokszor a helytelen életmód következménye. A nőnevelésnek feladata tehát a nőket hasznos foglalkozásra, testet és lelket erősítő munkára szoktatni és így a nőket számosan náluk előforduló idegbajoktól megóvni. Végül tapasztaltatott, hogy sok idegbaj örökölt, milyenek a nyavalyatörés és az elme-zavarok, miért is ilyen bajban szenvedők jobban teszik, ha nem házasodnak. A testnek hideg vitzeli mosása, a tornázás, hosszabb séták, nyáron kirándulások szép hegyi, élenydús vidékekben, tengeri fürdők és általában hideg fürdők olyan szerek, melyek az idegbetegaégc-ket gyógyítani vagy enyhíteni képesek, némely idegbetegségekre a villanyozás hasznos és más szer álul alig pótolható. Most jön előadásom java, t. i. a vége, mert már attól tartok, hogy hosszura nyúlt értekezésem által a társaskör 5-ik felolvasásában oly jelesen leirt ideg kimerültség által okozott tünemények jöhetnek létre a tisztelt hallgatóknál és hogy ezen levelek a mákony hatását pótolhatják. Csak röviden akarom összefoglalni előadásom lényeges pontjait. 1. Az idegrendszer az, a melynek magas tökélye által az ember a többi állatok felett kimagaslik. ~ 4 2. Az érző életi idegrendszer központja, valamint a szellemi tehetségek székhelye az agyvelő, különösen az agy féltékeiben létezik. 3. Az agyban és az idegekben működésök ideje alatt folytonos vegyi és villanyos változis jön létre. 4. Az ideginger átvitelére bizonyos idő és a villágosság és villanyosság sebességéhez képest aránylag hosszú idő szükségeltetik. 5. Az ember rendet életmód, a testnek edzése, szenvedélyeinek megfékezése és bizonyos káros szerek kerülése által képe« lehet magit idegbajoktól megóvni.__ orvosi közszolgálatban, majd alig intézkedhetni miskép, mint a járásnak 4-5 egészségi körre leendő beosztásával. Térképi gzempa&iból a községeknek egymáshoz! távolságtnem nagy,mégis hogy a 3 részletre való felosztással mindegyik kört nehez, szorongatott viszonyok közt lehetetlen is helyesen gondozni. A most jelzett körülmények «¿80d rendben teszik szükségesé, hogy Kanizsa járása ne 3, hanem legkevésbbé 4, legfel-lebb 5 egészségi körre osztassék, mert nem kell másrészről felednünk, hogy a községi orvosok ne csak legyenek, hanem tegyenek is. A kanizsai járás községeinek vagyoni állapota Isten kegyéből korán sem oly szorongatott, hogy, eltekintve az országos pénz-nyomoruságtól, nem volna képes megillető számú orvosát minden érzékeny megterhel-tetés nélkül szolgálatához illó módon jutalmazni. Nincs oly község az egész járásban, melyben találkoznék lakó, ki családja egyes tagjának éven át szükségelt orvosi gondozásáért legkevésbbé 10 krajezárt ne tudna meggazdálkodni. Haaz egészségi körök 6000 lélekszámmal lennének megállapítva, 10 krajezáros biztosítással 600 forint évi fizetése lenne egy-egy orvosnak és ez oly ösz-szeg, melynél kevesebbet megállapítani nem tanácsos. Könnyű ennyit meggazdálkodni annak, a ki nélkülözni tud és nem is kell 7 * több hozzá, minthogy némely családban egy pár liter borral kevesebb fogyasztassék el, szüntettessenek meg az annyi költségbe kerülő halotti torok, tartassék vissza minden lakoma költségből egy pár hatos, fordittas-sék e czélra a behajtott pénzbírság, sat. Ily csekély és ártatlan meggazdálkodással korty -nyü megvásárolni az prvost és lesznek is folyamodók az állomásokra a nélkül, hogy törvényhatóság, lözségés orvos compromit-táha legyenek. Ez teszi harmad rendben lehetővé, hogy az intézmény fennállhat. Nem tudom, mit gondolt a törvényhatóság, midőn egy községi orvosnak évi fizetése fejében 350 forintot állapított meg, nem gondolt bizonyára azon körülményre, hogy minő költséggel jár az első betelepedés ; — mily mellék évi jövedelemre tarthat igényt egy orvos oly körben, melyben a nép inkább szokott kuruzsolóhoz, kontár szerekhez, mint rendes orvoshoz; patikához ; mennyibe kerül a szállásbér; mennyi évenkint a megadóztatás; mennyi szükségeltetik naponta az önfenntartásra; esetleg a gyermeknevelésre ; mennyi a szakügyhez megkívántató szakkönyvek, szaklapok eszközkészletek, gyógyszerek beszerzésére. És pedig mindezekre, legkivált arra, hogy az orvos rangjához, hivatásához illó önfenntartásban részesüljön, nagyon is előzékenyen kell gondolnia. Az orvos szorongatott jö\ edelem mellett soha sem képes szellemi mi velőd ésé re elegendő áldozatot hozni. Jaj annak az egészségi körnek, mely oly orvost tart, ki nem hoz szellemi művelődésére áldozatot. Szorongatott keresetmódja mellett az orvos minden, csak nem gyógyász. Ilyeknek szembe jobb mondani: ,ments meg uram minket." Ha a törvényhatóságok nem gondolnak a községi orvosok illó existentiájuk biz tositására, jobb évi fizetések megállapításával, be fog következni azon szomorú eset, hogy nem fognak a kijelelt állomásokra folyamodók jelentkezni; vagy ha igen, nem fognak az orvosok existálhatni; — vagy ha igen, keves feltüntetések fognak történni a közszolgálatban és elvégre nagyon meg fog kevesbedni az intézmény hátrányára az orvosnövendékek létszáma, mely előbb-utóbb megsemmisitendi az egész intézményt és méltán, mert kinek is lenne kedve oly pályát választani, melyen lehetetlenné tétetik a becsületes önfenntarthatás tehetsége. Ezzel bevégeztem értekezletemet.*) ♦) A köíegéiMégügynél alig van oemeíebb, és mégis elbaoyagoitubb ügjr, axért igen tiaxtelt munkatársunk ebbeli teljéi jóakarata, gyakorlati s •xakértő felrtólaláaAt ar emberiség nevében forintén megköszönni mid ón alkalmat vesxünk magunknak, nem malaastha^jak el felhívni a cztkksoroiatra ax illetők figyelmét és bebató intézkedését. Az Qgy édes mindnyájunké, »¡kereaíuQk váUtvetve, hogy e* által as emberiség jélétét el«mo*dftha$suk. óhajtják, hogy a magas kormány ia tudomást vegye« ily neme« össtönbSl keletkezett irodalmi mozgalomról. Szerk. : K^y-Kanizsára vonatkozólag más alkáJom-'' mai hozandom megjegyzéseimet. TERSÁNCZKY JÓZSEF, Zalfcaapye K járás tisali''-S^osa. Eszmék & scepticus világból. A világ uoo töri fejét, — mi baktatta legyen meg Bismsrkot? Pedig a felelet igen egyszerű: „az aati blsmarklsmus". Loyolájéknál nagy as őröm noha a ,kul-tur kampf''-nakes által még távol sincsen vége. A küzdelem ha simább fegyverekkel is, de folytattatni fog. Ha Loyolájék fejtetejókre állanak is, — a nyilairag esalhatatlaasi^ának lejárt a* ideje. A miveltség, az ész s< ha nem egyeltek a nem egy ezen dnek abba, hogy csak azon reformok jogosítottak, melyek a syllabus elveivel vágynak összhangzatbs, — s valóban nem a Loyolájék tanai képesték azon sziklát, melyen as egyház épülete közel már két ezer éve bizton nyugszik. A Loy ola ant ibismark ismus tehát nem is o!y mindenható, — hogy Éismark bukását ennek lehetne tulajdonítani. Ennél sokkal veszélyesebb az antibismar-kismusnak egy másik neme t; i. a— Páusláv-antibismarklsraus. Ez, mint az ordító oroszlán bolyong a világban, keresvén, kit nyeljen el. — Legutóbb, Ignatierv képében lette vészteljes körútját s proh dii immortales! magát a tisztes öreg Vilmost is megbabonázta. A Pánslavantibismarkismus buktatta meg a nagy Bísroarkot. Minden esetre tanuságteljes esemény, melyre 10-szer is ellehet mondani: „vídeanxcon-sulfs"» Helyi hírek. — Mult vasárnap megtartotta Hoffmann Mór polgáriskolai tanár ur felolvasását „a regény éa társadalmi hatásáról" meglehetős számú köeönség előtt. A tárgy vonzó, de igen dióhéjba szorított volt; ha több felolvasásra osztja s egyes nagynevű regényírók müveinek társadalmi hatását rajzolja, nagyobb elismerést arat, így Dugonicsunk, as első magyar s nagyhatású regényírónkat meg sem emlité, vagy ha igen, ugy a városházi nagy terem rosz acusticája miatt nem hallottuk. — JHáfu* elsejéit az ovoda nádor ut-czai uj helyiségébe költözködik, a helyiség és udvar, ugy a kert nagysága semmi kivánni valót sem hagy; bátran elmondhatjuk, hogy az országban ez ovoda ritkitani fojtja párját. A kisded nevelő egyesület választmánya apr. 14-én ülést tart, melyben számos folyóügy fog tárgyaltatni, egyszersmind előkészítő ülés lesz az évi rendes közgyűlésre, mely valószínűleg már as uj ovoda helységében tartatik meg. — Fagy-Kanizsa járás tanítói köre f. hó 19-én tartja rendes gyűlését Sormáson az iekolahelyiségben, a hová a rendes és pártoló tagok, ugy a tanügy barátok tisztelettel meghivatnak. Sormás, april hó G-án, lw77. Rumszauer S., a körjegyzője. — Köszönetnyilvánítás. A helybeli tűzoltóság, melynek létrejötte Halvax József polgármesteri idejére esik, ennek april (J án végbement temetésén képviseltette magát; ezért a család nevében köszönetet mond: Halvax József pécs-egyház-m»''gyei áldozár. — GfafUirdönkben a bérlő urak több czélszerü ujilást tesznek, f. apr. 1-től kezdve naponta vehetni''gőzfürdót, a nyári ussoda vizét — szükséghez mérve — gőzzel melegitni fogják ; a köpülözós hatósági engedély mellett orvos jelenlétében vitetik véghez, a rend és tisztaságra nagy figyelem fordittatik. Mely körülmények méltán ajánlatossá teszik nemcsak a helybeliek, de a vidékiek számára is. — Színházi újdonságok. Élénk játéka folytán anyi tapsot arató igazgató B. Polgár Gyala ur jutalomjátéka apr. 21 én lesz. Dóczy pályanyertes rCsók«-ja adatik elő, e reznek műre, mely Bécsben is oly hatással adatott elő, felhívjuk a közönség figyelmét. Mint hslljuk,e jó erőkkel rendelkező társaság a nyári idényre is köztünk marad és a .Zöldfa* kertben csinos nyári színkört épiltet, melyet a legújabb látványos darab .Strogoff Mihály utazásával* nyit meg; ezáltal Kanizsa még azon kiváló álláspontot is elfoglalja, hogy Budapest, Berlin után először tapsol e költséges darabnak,melyet, Ha egymásután 5—6 szor teli ssinkor előtt nem adhatna elő as igazgató, bukást jósol magának. — Meghívás. A nagy-kanizsai általános ipartársulat folyó évi april 15 én délután 3 érakor a városház dísztermében alakuló nagy ülést tart, mivel alapszabályai a magas minibz- ! tenum által helyben hagy va záradékkal ellát-, tattak, a tagok figyelmeztetnek minél számosabban beirási nyugtáikkal ellátva megjenní. As elnökség. — Hymen. Hild Ferencz müfaragó apr. 9-én vezette oltárhoz Csizmadia Imre művelt-lelkű leányát, CsizmadiV Lina kisasszonyt; nássnagyok Varga Imre őrnagy, Martínlcovics Károly, Epeijessy Sándor é* Darás Zsigmond ügyvéd urak vohak. Kísérje-boldogság a szent frigyet! Az esketést Viola plébános ur tartotta Merenyérői. - . — Ma, csütörtökön Hatos Istráo, a prágai zeneakadémiát kitünőleg végsolt Nsgy-Ka-nizsaváron szülöttje kösre fog működni a szini előadáson. Midőn a szülővárosában fellépő és a nehéz clarinettet kiváló ügyességgel kezelő ifjú egyén pirtolására felhívjuk, a t. közönség figyelmét, megvagyunk győződve, hogy az ifjú tehetség méltán) olása elismerést arat. — lUeyhivás. Sümegh járás tanitói köre folyó évi tavaszi nagygyűlését május hó 2 án tartandja, melyre a t. tagtárs urak és tanügybarátok teljes tisztelettel meghívatnak. Sümegh, april 9 én 1877. Könnye József elnök. — A becsehelyi erdőben apr. 9-én két gazdátlan ló és kocsi találtatott rendes lószer szám nélkül, valószínűleg a czigányok lopták valahol. A letenyei szolgabírói hivatalhoz haj tattak be. — A balatoni .Zala Somogy« gőzhajó részvény táraaság Konrád Antal bécsi lakosnak 13,476 frt 40 krral levén adós, a hitelező lefoglaltatta „Balaton" gőzhajóját, egy nseályhajót s egyéb raktári és irodai ingóságokat még 1874. márcz. 13 án. A becsérték 8469 frt. A tulsjdooi vagy elsőbbségi igény bejelentésének határidejét most hirdetik, melynek leteltével a hajó dobra üttetik. — TJj zenemű. Táborszky és Parsch nemzeti zenemű kereskedésében megjelent „Technikus csárdás" eredeti magyar, zongorára szerzé a genealis népzenész: Rác* Pál. Ara 60 kr. — Az adóvégrehajtó segédek ügyében a p. ü. miniszter körrendeletet intézett a megyékhez, a melyben több oldalról feltett azon kérdésre, váljon az 1876. évi XV. t. cs. értelmében a közadók behajtásával megbízott szolgabirák áItaI,skadályoztatásuk esetén ez adóvégrehajtás teljesítésére felveendő segédek (helyettesek; ki álul neveztessenek ki V egyöntetű eljárás elérése czéljából kijelenti, hogy a törvény rendelése szerint a szolgabíró oly esetben, midőn egyéb hivatalos teendője mellett az adóvégrehajtást személyesen nem eszközölheti, azt a helyettesként általa megbízott segéd által végeztetheti. Ennélfogva a szolgabiráknak áll nem caak jogukban, de kötelességükben is az, hogy azon esetre, ha halmozott hivatalos teendőik miatt az adó végrehajtás rendes eszközlésére idejük nincsen, ai adóvégrehejtói teendők végzésére alkalmas helyettesekről gondoskodjanak. — Régészeti nagyérdekü mozgalmat jelezhetünk.Szalacsy Farkas ventei földbirtokos ur a régészet s történet lángbuzgalmu pártolója meghívta országos* érdemű tudósunk Rómer Flóris urat vendégeül, mely alkalommal több vidékbeli érdeklődő jelenlétében ásatások történnek, Ventén és Pólán, hol számos római s kőkori régiség találtatott. Hazafiúi örömünknek adunk kifejezést, midőn a mai riáeg 8 háborús időben is a tudomány és közismeretnek hódolva, Szalacsy ur ő nga. nemes hajlamát követi s áldozattal sem riadva vissza a régészet terén Zalamegyében ily élénk érdeklődést kelt. — »Jegyzők lapja" czimü uj vállalat indult meg Váczon Félix Mihály szerkesztése-és Serédy G. kiadásában. Tekintve, hogy az állam jólétének alapja a jegyzői kar tevékeny ségében s lelkiismeretes működésében gyökeredzik, csak elismerést szavazhatunk a kezdeményezésért 8 a községek figyelmébe e vállalatot melegen ajánljuk. Ara egy évre 4 frt, félévre 2 frt. — A Perlakon tartott színi előadásról még a következő kiegészítő sorokat veszszük: „Halodrián" czimü muraközi horváth nyel ven irt 3 felvonásos mulatságos színdarabját Lisziák Ferencz urnák Perlakon folyó hó 2-án az ottani tűzoltó egylet javára ugyanis a tűzoltók által 144 frt 50 kr bevétellel adták elő. Mint u£ypzólván először fellépett műkedvelők oly szépen töltötték be sz«*-repjöket, hogy méltó dicséretet érdemelnek; — Lisziák ur a falusi iskolamestert valódi falusi iskolamesteresen adta elő teljes otthoniad sággal;— s valamint Vizmaty Sándor ur * falu bíráját, ugy Glatts ur a jegyzőt, Verli. Glavina, Jelachieh, Kutniak, Baranasics, Ba-nelli testvérek, Stéger, Dr. Steindi sat. urak sze repjeiknek teljesen megfeleltek, a kis Safra-nics pedig fiatal kora daczára kitett magáért; — egy szóval a közönséget as omelett kis pom pás szinpadocskán előadott ssíndarab folyto nos kaczagás és élénkségben tartotta. Mint hal lottuk, nemsokára magyar, azután német előadást is rendesnek, bogy es által Perlak és vidéke minden ajkú közönsége ki legyen elégítve, a mi a czél előnyére szolgáL H. — nA czeglédi százas küldöttség Kossuth Lajosnál Baracconeban, Olaszországban 1877-jan. 24.« czimü nagyérdekű s gyönyörű kiálli-Usu s számos képpel ellátott könyv megjelect 0 beküldetett hozzánk, ára caak 50 kr. E törté neti nevezetességű momentum hü leírása óhajt-juk, hogy egy magyar embernél se hiányozcék — Miidóssy színtársulata Kaposvárról Zala-Egerszegre készül. A társulat jó erőkkel rendelkezik s a székváros pártolását érdemli- — Rövitl hirek. Gr. Apponyi Albert» bubrói ker. orsz. képviselőjévé választatott. — j A skupstina 320 tagja vádirattal lépett fel a Kisztics kormány ellen. — Csornán egy ifjú bzép nő szivén lőtte magát. — Belgrádon az olasz consul ablakát beverték.— Sárossy Gyula Hirjára özvegye emléket állított. — Gr. Zichy Ferraris Manó meghalt. — Fehérmegyei Csurgón a német katonák húsz magyar embert m''gvagdaltak.— Dessewfy László it. táblai bíró maghalt. — Pécsett leányok számára »ipariskola" nyittatik. — Egy 16 éves inas játékból Bpesten felakasztotta magát s meghalt. — A fővárosban villanyvilágitási kísérletet tesznek. — Lipcsében nyilvános intését alakult az emberi tápszerek vegytani megvizsgálására. — A tolnamegyei gazd. egylet Szegszárdon május 14 én eke- és szántásverseny t rendez. — A magyar óváriak apr. 2-án Lenau ünnepélyt tartottak. — Anglia deficitje 10 millió forint. — Kaposvárott népkör alakul. — Színészet. April f> én adatott „A xsídó honvéd.* K!et-k.''p d*l«ikk*l. Irta: Lukársy Sándor. — Fxiuésxeink i»njilt egy élvetetrs estét szerexlek a közönségnek; a darab nem is annyira lélektani, mint látvá- i.vo* mfi, mégis helyén vxn, hogy a változatosság k-dvéért időkóxönkint ilyen is színre kerül ; Halmay Ktirlich Sámuel szerepében önmagát multa felöl, i:^láz«y Blind Z«ígmondot játsxotía, a mint tőle vár- ii.ttó, i^eu jól. — Polgár üyula (J)urst Izsák) zajos, -ztinui uem akaró tap«okra ragadt* a köxünséget. j Tharasxaznvits Margit, uj tagja a társaságnak (Marcsa) ii!rii kedves jelenség v»lt a sxinpadon s ugy látjuk, ],. jr\ nyereség a színtársulatra nézve szerződtetése. _ Vibarné, Fenti jól adták szerepeiket. — Kom : .djuk eléggé ajánlani színészeinknek, hogy a síért betanulására nagyobb gondot fordítsanak. Apr 1 7-én adatott „Dunauan apó és fia utaxása.* Vig « perette 3 felvonásban. írták : Sirandin Pál és Mooiaux Gynla. — Pesti Lajos (Dunanan apói Vihar (l''auoclas) Polgár (Tympaaon) Szép (Lespignot) Kzert-peiket sxerencsével adták, különösen Polgárt ••* Ptsiit kell kiemelnünk, kik élénk tapsokra ragadták a közönséget. — Alszeghy Ilon (Pxmella) gyönyörűen énekelt s taglejtései is gyakorlott sxi-jiészúóre mutattak. — Polgárné (Leokidía) szintén sikerrel adta''a szerelmes agg szüzet. — Általában az előadás a legjobbak közé tartozik, ősit ed dig színészeink bemutattak. — A kar és az egyes LUrkedek összevágó játéka bizonysága annak, hogy a társaság karmestere Matousek ur sxakmáját tel-n ért:. — Közéjilég szép számmal. — Vasárnap, .\j>r. 8-án F>íagy apó* népsxíumfi került színre. Szigligeti ez éléuk, de hosszú darabját ritka jó kedv-vrl adták elő, ugy. hogy sok is voit a jóból Ilal-roay kilünőleg alakította a nagy apót. Az előadás »«sxevágó s így dicséretet érdemlő yolt A terem 7.«iif.ilásíg megti.''lt. Hétfőn, apr. 9. f Ü r d ü g párnája* Tóth Kálmántól; sxínésxeink igyekeztek ugyan, de uem sokra mehettek ex unalmas, bár szép alapeszméjü darabbal, mintha csak dróton rángatnák mindig párosával a sxereplőket s egy és ugyanazt kétszer kell elmoudaniok. Kár a hétfói napot pihenő napnak nem venni, kis köxönségíluk kifáradhat. — K-iid.-n .Trirochí és C a c o l e t t e", másodszor ••x idényben. B. Polgár üyula és Pesti Lajos Ügtes-ségnknek tág tér nyílt A berezeg és báró túloztak. Kúzons-''g közép s/.ámmaL KOVÁKY Vegyes hirek — Egy fazék arany. Nagy Margitta mellett abban allapodott meg egy kondás egy béressel, hogy becsületesen megosztják a talált fazék aranyat. A kondás el is jött osztozkodni de a béres akkorára eltüotette az aranyokat. A kondás feljelentette az esetet, mire a két találót hűvösre tették. A kondás azt vallja, hogy szá mitása szerint a roppant fazékban hatszáz ezer Irt. értékű vert aranypénz volt. — Kivándorlói Muszkaországba. Toron tálmegye s a szomszédos vidék több községe ösz-ezeaeu 20<j0 lakos fogadta el a maszka kormány azon ajánlatát, hogy az elpusztult Kaukaztájra vándorolnak, hol 40 - 40 hold földet s 200— 200 rubelt, ó évi adómentességet, az építkezésre ingyen fát sOrsovától a telepig ingyen fuvart kapnak. — Egy roppant hatalmak törvényhozó. Az angol lordok házában m. hó 26-án ülés volt, melyen az elnökön kivül caak egy tag jelent meg. A főrendiház összes jogát tehát ez az ♦•gy etlen tag gyakorolta, kit az elnök a közönség folyionos derültsége közt igy szólítgatott: .Tiszteit ház!" — Kaland a holtak világából. Drezda és Berlin közt vasutat épitenek. Az ásatások egy családi sírhelyen vezettek keresztül. A családi sírhelyet tel kellett bontani. Ugy volt, hogy a koporsókat más helyre szállítják át. A munkások vigyázatlanságból betörték as ott levő bét koporsót 8 mit láttak ? Egy koporsóban pihent a családi sírhely tulajdonosa, ki 20 év előtt halt meg. Ez természetes. A másik koporsóban kellett feküdni az egyetlen utódnak, egy 24 éves férfiúnak, ki tiz év előtt haJt meg. S mit találtak a koporsóban? Egy nagy bábot. — A vizs gálát azonnal elrendeltetett, de a kicserélt halottat eddig nem siker< kinyomozni. Minthogy a neje is eltűnt, az a gyanú, hogy as illető nem halt meg, hanem valószínűleg valamely külföldi életbiztosító intézetet szedett reá ason tettével, hogy özvegyének biztosított pénzen keilemetesebb életet folytathasson. — A botnyák menekültek. A dalmát ha tárról következő érdekes sorokat veszi a „P. N.« : A bosniai menekültek most, hogy anyagi helyzetük mint roszabbra fordul, hogy éhség- gel és betegséggel küsködnek és dalmát „test véreik" alkalmilag kifosztották őket, hogy a legkeserűbb csalódásokon mentek keresztül: most abbanhagyák az eddigi tartózkodást és világosan, nyiltan beszélnek állapotukról. Pár nappal ezelőtt alkalmam volt több menekült közt időzni és itt hallottam, amint hangoztatták, hogy nem a törökök kényszeritették őket kivándorlásra; Ők a fölkelő bizottságok álul falvaikba küldött dalmata emíszszáriusok meg-hívásainak, Ígéreteinek, fenyegetéseinek és végül erőszakoskodásainak engedtek; ki kellelt vándorolniok hazájukból és osztrák terű létre menniök, hol csakhsmar sokkal roszabb állapotba jutottak, mint amilyent hazájukban tapasztaltak. E szerencsétlenek most átkozódnak, hogy árulásnak lettek áldozatai, megneveztek több knini lakost, kik a fölkelő bizottság tagjai; mult évben a csőd előtt állottak és most sok ezer forintot bírnak, s ezt a menekültektől csikarták ki. — Borzasztó dolgokat beszélnek; tuczatszámra beszélik a lopásokat és rablásokat, miket a dalmatáktól szenv ed ifik, akik védelmezőkül és szabaditókul ajánlkoztak nekik. Átkozzák a gonosz géniuszt, mely őket kivándorlásra kényszerité, örülnének, hu mielőbb tullehetnének a határon. — Szegény emberek! Baromcsordákkal jöt''ek át a határon ; egészen szegcnyekül, éhezve és majdnem meztelenül térnek vissza g átkozzák árulóikat. — Ilyen az a „szláv testvériség !a — Elégett herczegnő. Párisban megrendítő szerenc«étlenség történt a napokban. Mont-morency herczegnő ugyanis, bálból hazajövet, hálószobájának kandallója elé állván, a láng belekapott ruhájába. A komorna hasztalanul iparkodott letépni az égő ruhát a herczegnő testéről, ki iszonyú kínok között mult ki. — Az elhunyt neje volt Talleyraud Périgord inar-quísnak, kit III. Napoleon emelt berezegi rangra. — Felsőházunk jelenleg a következőleg van összeállítva : Tagja a felsőháznak: két cs. királyi berezeg; iy herczeg: 13 zászlóur, kik közül kettőt (a koraaa-őröket) az országgyűlés választ s a korona megerősít; a prímáson kivül 55 egyházi főrendü (római kath. görög kath. és gör.-keleti érsek és püspök) 07 főispán, a kik az illető belügyminiszterek szerint szavaznak zsinórra; 417 gróf; 2l7báró; 7 királyi rega-lista; a borvat szlavón tartományi gyűlésnek két küldöttje. A felsőház tehát összesen 709 tagból áll. Ezek között 652 örökös, vagyis született törvényhozó, kik születés és nagykorúság folytán már tényezői a törvényhozásnak, 123 egyén hivatalánál, illetőleg méltóságánál fogva ül a főrendiházban, ezek közt a G7 fő''spán csak addig, míg hivatalban vaunak, a többi éltefogytáig. Ebből a 799 tagból a legnépesebb ülésen is alig van jelen 20 főrendi. És ezek határoznak mint a uemzet képviseletével egyen jogú tényezők. Az egyes családokat illetőleg a gróf Nyáry család, a Bethlenek 10, a Csákyak 12, a Széchenyiek, Pálfiak és Telekyek 14, a Pejacsevichek 15, a Batthyániak 16, a Festeti-chek 17, az Eszterházyak 18, a Zichyek 36 szavazattal lehetnének képviselve a főrendiházban. Ha a Zichyek teljes számmal megjelennének a főrendiházban : leszavazhatnák az ösz szes „nagyméltóságú és méltóságos főrendeket." így azonban csak a belügyminiszter által berendelt főispánok szavazzák le az öszszes fő-Vendeket. — A klagenfurti párviadal. A Voikfy és Wolkensteiu grófok között a napokban történt párviadalról a következőket írják Klagenfurtból : Három nappal ezelőtt amputálták a szerencsétlenül járt fiatal Voikfy gróf jobb karját, Billroth tanár közbenjárásával. Az ifjú grófot csak életerős természete mentette meg. A nagy vérvesztés következtében annyira elgyengült, hogy az orvosok altató szert nem használhattak s igy öntudatának teljes birtokában kellett a műiét kínos fájdalmait átéreznie. A gazdag, szeretetreméltó fiatalember, ki előtt néhány nappal még oly rózsás színben tünt fel az élet, most megnyomorított csonka. Betegágyát vigasztalhatlak anyja és két nővére, kik közül egyik férjezett Pallavicini grófné, állják körül. — Hogy e végzetes párbajnál minden megkivántaló elő vigyázatról elfeledkeztek, kitűnik abból, hogy-a jelenlevő katona orvos még sebkötővel sem látta el magát s midőn a szerencsétlen, a csontot is sértő vágás megtörtént, senki sem tndott csak némi segélyt is nyújtani. A nehezen megsebesült gróf majd három óra hosszáig feküdt a lovardában, orvos nélkül s csak este felé szállították el onnét. A iiir, hogy Wolkensteín gróf megszökött volna, valótlan; annyi azonban tény, hogy a gróf vagy egy óra folyásáig barangolt szerte szét a városban, mig egy orvosra akadt, ki sebét bekötötte, — most pedig szintén as ágyat nyomja. — Kft királyleány ment férjhez a mult hónapban anélkül, hogy a hirlapok, mint már hasonló alkalmakkor szokás, valami nagy dolgot csináltak volna belőle. Persze a királykisasszonyok nevei nincsenek is benne a goth almanachban. Milanóban ugyanis férjhez ment Lionetta Lusiquano Commeno herczegnő egy — kőfaragólegényhez. A herczegnő leánya volt VII Leónak, Arménia királyának, ki Milánó egy kórházában hunyt el tavaly s ivadéka volt a keletrómai birodalom egykor hatalmas uralkodóházának, Comnén dynasztiának. — A másik királyleány Annina, Harral állam (Afrikában) szultánjának leánya. Atyját tavaly lefejezték. Annina egy olajárussal váltott jegyet Zuitah városában. — A réttletjegyekJul is ígérvényeidül (Promesaen) tudvalevőleg eddig is nagymérvű csalások történtek ép ngy nálunk, mint Ausztriában. Lelkiismeretlen üzérek reá szedik a jóhiszemű közönséget, melynek eladnak oly értékpapírokra és sorsjegyekre vonatkozó rész-letjegyeket és ígérvényeket, melyeknek birtokában nincsenek. A Leitner .binkLáz" bukása Bécsben felhívta e kérdésre a politikai körök figyelmét is. Számosan károsodtak meg e bukás folytán hazánkban is. As osztrák képviselőház igazságügyi bizottsága közelebbi ülésében tárgyalta a sorsjegyrészletivek kérdését. Sturm azon indítványt terjeszté elő, hogy uta sitaasék a kormány oly törvényhozási intézkedések javaslatba hozatalára, melyek vagy teljesen eltiltják sorsjegyek iparszerü elárusitá-sát részletfizetések utján, e sorsjegyek egyidejű kiszolgáltatása nélkül, vagy ezt oly feltételekhez kötik, melyek a közönséget a sorsjpgyela-dók nem reálio eljárása ellenében biztosítsák. Az indítvány elfogadtatott. Ily törvényhozási intézkedés kazánkban is egészen helyén lénne, mert a részletjegyekkel és prjmessekkel való üzérkedés nálunk is nagymértékben terjed. — üchatius. Péterváradon a várban van már 2 UchatiuB-sgyu, s mint a várparancsnokság passusa mellett mutogatják. — Vetzedelmet tévédét. Újvidéken egy katonaasolga Hoffman-cseppeket akarván inni, az üvegcsét eltéveszté, s tevedésből a fegyver-tisztitáshoz használt választó vizes üveget vette, 8 több kortyot tett, minek folytán néhány óra múlva borzasztó kínok között meghalt. — Kouuth Lajot az arczképek kíséretében egy levelet is küldött Bartha Ferencz czeg-lédi polgármesternek, melyből a következő sorokat közöljük: „Méltóztassanak a fényképeket szívesen fogadni emlékül öreg hü szolgájoktól aki, amíg csak élek, mindig hálás megilletődéssel fogok emlékezni a szeretet és bizalom megható nyilatkozatára, meiylyel viszontagságos életem vég alkonyát megvigasztalni méltóztattak. S ha a megpróbáltatások napjaiban, melyek még a sokat hányatott Hazára várnak s csak épen most is készülőben vannak, néha-néha a barac-conei remete arezmására találják vetni tekintetüket, jusson eszökbe annak jelszava is „Törhet, de nem hajlik.'' Jusson esszükbe, mert a polgárok a haza életvárának őrei a most bár az egyén törhet, ha nem hajlik, nemzet csak ugy lehet biztosítva a halásna törés ellen, ha sem erőszak nyomása, sem ármány csavargatásai miatt nem hajlik meg odáig, hogy akár jogait feladja, akár életfeltételeit elalkudja. Higyjünk önmagunkban. A hit üdvözít, ha munkával karöltve jár. De öngyilkos nemzet számára nincs feltámadás. Tartsanak meg jó indulatukban, melyet rokon érzelemmel viszonozni soha meg nem szünök. Fogadja polgármester ur nagyrabecsülésemet s barátságos üdvözletemet. Kossuth Lajos." — Nevetetet korcsma van Sopronban, mely a „magyar hatos"-hoz van czimezve. E czimet pedig azért viseli, mert az itt használatban álló pohár és palaczkok mindegyikének fe nekében egy 49-iki magyarhatos van elhelyezve. Papírszeletek. Tanító: — Hányadik évben történt a 48-ki forrod alom ? Diák : — 1526-ban. Egy hivatal főnökének Csordás volt a neve; a hivatalnokok csordásnak gúnyolták. — Igen, csordás vagyok — sxokta a főnök mondogatni — a disznók köxt. Egy tanító a tanárhoz: Ugy van bíz ax : én is oly kamasx kölyök voltam egykor, mint most ön. — Hogy hívják a nőstény papagályt ? — Hát... hát... ixé mamagál/. A szolgálók báljában erSsen kurizál as ifjoocs egyiknek is, másiknak is, a többi közt egy sxakácsné-hoz igy ssólt: Ugyan kérem, mily gyengéd állást méltóxtatik elfoglalni a társadalomban ? (N.) A x elitéit. Törvényszék előtt állt lehajtott fővel a gonosztevő. Az itélő biró felolvasá az ítéletet, hogy t. i. ax okmányok — és tanuk vallomásaiból kitűnt, miszerint a bűntényt csakugyan 6 követte el, miért is öt éri fogságra ítéltetett. Erre ax elnök megszólal t — Ám hallotta kelmed ítéletét; megeléksxik-e vele. avagy szándékozik-e e» ügyet, mi egyébkint jogában áll, fellebbezni ? Ax elitéit mélyen meghajtá magát az elnSk előtt, és feleié: — Köszönöm alásan nagyságos uram, de,én inkább — lejjebbexem. — Megtörtént — Egyik körjegyző vásárolt a kereskedésben s a kereskedő kimélytelen szavakkal illette ; a köaség bírája, jókedvében levén, odasúg a jegyxőhex : Kérem, ne üssem pofon ezért a gorombáskodásaért. LottohnzÁ«. Buda, april 7-én: 50, 7, 34, 5, 45. Érték- n váltóftJytin április 10. 57, metaÜques 63.45 ; 5"/« news. kölcsön 67.75; 1860-ki áiladalmi kölcsön 110.50; bank-részv. 806.— ; hitelintézeti részvények 146.40; Londou 123.40; magyar földtehermentési köt vény 73.75; temesvári földtehermentési kötvény 72.75 ; soproni földtehermentési kötvény 71.40; horvát-sJavon földtehermentési kötvény 84.— ; ezüst 107.60 ; cs. kir. arany o^y.— ; Napoleond''or 9.85— ; arany jár. 76.70; márka 60.55. Felelés szerkesztő : Bátorfi Lajos. 3Vyllttér. *) Valamennyi beteg erőt és egészséget nyer gyógyszer és költség nél- (202 24-30) kül a Revalesciére du Barry gyogytápszertöl Londonból. 2S év óta semminemű betegség sem volt képes e kellemes egészségi tápszernek eüent-állni s üdvftsnek bixonyul ax felnőttekuél úgymint gyermekeknél orvosság és költség nélkül minden gyomor-, ideg-, mell-, tödő-, máj-, mirigy-, nyákbártya-, lélegzési-, hólyag- és vesebaj-, gümő-, aszkór-, nehéz lélegzés-, köhögés-, emészthotlenség-, dugnlás-, hasmenés-, álmatlanság-, gyengeség-, aranyér-, vizl-betegség-, laxsxédülés-, vér-megsxorulás-, fülxsibongás-, émelygés és hányás, sőt terhesség folyamatábau, hártyalob-, mélakor-, soványodás, csúx, köszvény, sápkór ellen, agyszintén csecsemőknél eledelül dajkatej helyett előnyt érdemel. Kivonat 80,000 bizonyítványból gyógyításokról. a melyek minden gyógyszer ellen daczoltak, exek köxt bíxonyitványok l)r. Wnrxer tanártól, Beneltí, Dr. Angelstein, Dr. Choreland, Dr. Campbell, Dr. Déde tanár, Dr. Ure, Castlestuart grófnő, Brehan márkiné, lasenstein berezeg Mennsdorf-Poulli miniaterelnök és több magas államsxemélytől, tetsxésre bérmentve be-küldetnek. Rfiridrevont kivonat 80,000 bizonyítványból: Hét hava most már, midőn vigasztalhatlan állapotban voltam. Mell- és idegbajban sxenvedtem agy, hogy napról-napra szemlátomást fogyatkoxtam, ennek követkextében tanulásomtól huxamosb idetg háborgatva voltam. Ekkor csodálatos Revalesciére-jéről hallottam, axt fölhasználtam és bíxtosithatom, hogy tápláló és kellem es Kevalesciéxe-ja egy havi élvezése után, tökéletesen egészségesnek és erősbültnek ériem magamat, úgyannyira, hogy a tollat a legcsekélyebb resxketés nélkül birom vezetni. Indíttatva érxem magam exen aránylag igen olcsó ixletes eledelt, minden sxenvedőnek miut legjobb sxert ajánlani és vagyok aláxatos sxolgája. TESCHNER GÁBOR, a magasabb kereskedelmi-tanintézet hallgatója Ax igen nemes de Bréhan markiné levele. Nápoly, 1872. april 17-én. Uram ! Májbetegség követkextében hét év óta borxasxtó sorvadási állapotban voltam. Nem bírtam olvasni vagy irni; resxketés fogta el idegeimet és egésx testemet, rósz emésxtés, tartós álmatlanság és a miuduntalaui idegrázkódás idestova hajtott s pillanatra sem volt nyugtom, a mellett a legnagyobb mérvben mélakóros valék. 8ok orvos bánt el velem anélkül, hogy könnyebbülést sxerexhettek volna. Tökéletes kétségbeesésekben ax ön Revalesciére-jét hasx-náltam s most, miután három holnapig éltem vele köszönöm a jó Istennek. A Revalesciére a legfőbb él:-ismerést érdemli, egésxségemet tökéletesen helyreállította s oly állapotba tett, hogy állásomat a társaságban ismét elfoglalhatom. Fogadja tisztelt ur legforróbb kösxöaetem és teljes tisxteletem nyilvánitását. DE BRÉHÁM MÁRKINÉ. 75,877. sz. Köller Flórián, cs. k. katonai felügyelő Nagyváradon tüdő- és légcső-hurut, fejsxédülés és mellsxoralásból. 65,715. De Montlonis kisasszony, emésxthetlen-ség, álmatlanság és sorvadásból. Táplálóbb levén a húsnál, 50-tsereten megkíméli a gyógytter árát. felnőtteknél ugy, mint gyermekeknél. Pléhsxeiencxékben »/, font 1 frt. 50 kr., 1 font 2 frt 50 kr., 2 font 4 frt 50 kr., 5 font 10 frt., 12 font 20 frt, 24 font 36 frt. Revalesciére piskóták sxelen-cxékben 2 frt 50 és 4 frt 50 krral. Re* f.lesciére Cho-coladé táblákban 12 csészére 1 frt 50 kr., 24-re 2 frt 50 kr., 48-ra 4 frt 50 kr., poralakban 120 csésxére 10 frt — 288-ra 20 frt _ 576-ra 36 frt. — Megrendelhető Barry du Barry & Comp által, Wien, WalHIschQasse Nr. 8., Valamint minden város gyógysxertáraiban és füsser-kereskedéseibea ; azonkívül a bécsi háx minden vidékre megküldi postai utalvány vagy utánvét mellett. N.-Kanitsán Práger Béla, (ezelőtt Lóvéik Ká- roly) gyógytsertáráb a.%; Pesten Török Józsefnél; Aradon Tones F. és társánál; Debreczenben Míhálovíts István gyógyszertárában a kígyóhoz ; Eszéken Dávid Gyula gyógyszerésznél; Kassán Wondraschek Károly gyógysz., Marosvásárhely« Fogarasi Dömötörnél; Pozsonyban Piaztori Felixnéi és Söltz Rezsó gyógysz., Székes-Fehérvárott Die-balla Györgynél, Sopron> Voga A. gyógysz., Temesváron Pap József városi gyógyszerésznél, Újvidék Grossinger C. B. és Ernst János gyógyszerésznél; Varasdon dr. Halter A. gyógysz., Versecsen Físcher Móricznál, Zágrábon Irgal-maaok gyógyszertárában. Tisaa-üjlak: Royko Victor gyógyszertárában. *) E rovat alatt közlöttért felelősséget nem vállal a Szerk. Legeltetés. . A lórántházi uradalom részéről közhírré tétetik, hogy f. ¿tí apr. hó 24-től oktober közepéig lovakat és csikókat legeltetésre elvállal. A legelóbér előre fizetendő. Bővebb éstesitést Szajer József lórántbázi ispán ad és alulirt. (340 1—3) Séllyey László. Keszey M. első székes-fehérvári tömören hajlított bútor- és fanemü gyáros, ajánlja minden ezen szakba vágó munkáit, úgymint: különbféle nádas székeit stb, Kocsigyártdknak: Egy fából hajlított kocsi részleteit és hajlított egész kerék talpjait. Továbbá : a n. m. uraságok, földbirtokosok és általában a gazdászattal foglalkozó uraknak hajlított talpú kerekeit, bármi finom kocsikhoz, ugyszinte: teherhordó és gazdasági szekerekhez. Munkám czélszerüsége és tartósságaért jutányos áraK mellett jótállást biztositok. Árjegyzékek bérmentve küldetnek. (338 1—3) Becses megrendeléseiket kérve, a legillóbb tisztelettel Keszey M. Wajdits József könyvkereskedésében Nagy-Kanizsán (233 S—*) kaphatók: Gyönyörűen kiállítót rom, katli. iuiakönyvek irta: Beke Kristóf, plébános. Minden hstzai künyi-kereskedésben kapható : Mennyel Msnnsskert, 8-n''*ft, fűzre 1 frt. Fél bőrben. tokban 1 frt. 20 kr. Kgész bőrben, tokban finom aranymetszéssel 1 frt. SO kr. Kirósz bor. aranymetszés, csat és kereszttel 2 frt. *«) kr. /.rrgebőrben. csat és díszítéssel 4 frt. Finomabban készítve fi frt. Selyem- v. bársonykötés aranymet>aéssei diszitrr 8—10 frt. Meaayel líaneáskert, ) finom papírra nyomva, !2-rétíi, hm kitftníí Üdvösség >svénys, '' aczélmetszetfl képpel. Szmnyumattt czíin-Biztoa lelki vezér, \ lappal. Negyedik kiadás. Ára fűzve .1 frt. Fél bőrben, tokban 1 frt. 20 "kr. Kgész bőr. finom aranymetszés és tokban 1 frt. 80 kr. A czél kereszt és csattal 2 frt- 80 kr. ZeVgebür díszítéssel 3 frt. 40 kr. Finomabb kiállítáml h—6 frt. Selyem- vaey bársonykötés díszitménvnyal (í—8 frt. Mennyel Mtnnáskert. ö2-ré"tii, temérdek képpel díszítve, papirkr.tés. tokban 40 kr. Aranymetszéssel, tokban <¡0 kr. Aczél kereszt, csattal 1 frt. Zergebör. dis/esen 1 frt. f>0 kr. Selyem-bársony disziünénynyel 2 frt. í>0 kr. Egyházi énekkönyv. kötve G() kr. Honokkoaársnl enlény. kötve 40 kr. KI» Rózsáskert, kötve 30 kr., aranymetszéssel 50 kr.. keresztel 80 kr. Wajdits József -Kepe» népuptsrs-'' 1877-ik évre. megjelent :UMkmj _ példányban kötve 50, fűzve 40, kis kiadás 25 kr. l''ostai rendelések a levél vétele után azonnal teljesíttetnek. Továbbá: Mindennemxi irodapapir; 1 rizsma finom irodapapir csak . . . . 2 frt 20 kr. 1 „ rovátkos, duplán enyvezett . . . 3 „ 10 „ 1 * fél minister....... 4 „ 20 „ 1 „ egész minister .... 8 — 9 „ — „ 100 nagy negyedrétü íenboriték egész név és lakhely kinyomásával együtt 1 frt 10 kr. 500 példány 2 frt 50 kr. ezer példány 3 frt 40 kr. Havanna-papiron 1000 példány névnyomással együtt csak 3 frt 50 kr. Bámulatos olcsóságu levélpapírok és borítékok. 25 franczia levélpapír 25 borítékkal egy csinos tokban fran-czia felirattal 30 kr., angol 60 kr., 251evélpapir és borítók színes kerettel GO kr. Gyászkeretü levélpapír borítékkal _ 60 kr. Feltűnő olcsóságu monogramm-levélpapirok barttéUkal. 20 levélpapír 20 botiték és tokkal 30 kr., szines monogrammal csak 50 kr. — 50 levélpapír 50 borítékkal csinos tokban 100 szines monogramul együtt 1 frt 50 kr. — 25 levélpapír 25 borítékkal gyönyörű arany monogrammal díszes tokban 1 frt 50 kr. Továbbá ajánlja dúsan berendezett könyvnyomdáját mindennemű nyomtatványok elkészítésére. Gyógytár helyiség változás. Van szerencsém a n. é. közönséget értesíteni, miszerint a már 100 éven felül fennálló a „Fekete Sashoz« czim-zett gv''ógytáramat, az eddigi Lovák-féle házból, mellette, a fó utczán létező Babocbay-féle házba helyeztem át és ezt a kor igényeinek megfelelően diszesen átalakítottam és felszereltem s igy minden kívánalomnak pontosan megfelelhetek. A n. é. "közönségnek eddig a gyógytár iránt tanúsított pártolását és bizalmát továbbra is kérve, maradok teljes tisztelettel Práger Béla, (335 3—3) gyógyszerész N.-Kanizsán. Birtok-eladás. A gySr-pápai vasút közelében fek*5, mintegy 320 hold tag o s i-t o t t birtok, melynek *|4 része búzatermelő földből 411, nrilak, cselédlak s egyéb gazdasághoz tartozó épületekkel együtt 36,000 írtért igen kedvező feltételek mellett, részletfizetésekre is eladandó. Bővebb értesítést ad GALAMB JÓZSEF, (333 3—3) ügyvéd Pápán. Megvizsgált és megjobbított barommérlegek kilogramm-felosztással barom vásárok, baromkereskedők, gazdák, ezukor- és szeszgyárak, sörházak, községek, házaló intézetek és baromtenyésztők számára. Pflug és Társa Platin-mázanyag, va«- miu den színben, az időjárási viszonyoknak ellent illó, vumj-nt, fa- és felépítményeket rozsda. Romba és nedvemé* ellen védó, f)0 kilója 42 frt — Próba szelenczék 3 kilo tartalommal. Mindennemű mázoló-munkák több évi jótállás mellett, jutányosán elvállslUtnak. TüJ-in p n t e s m á * a n y a g, védszer a tűzvész ellen, zsíudelytetők, tetőfa. gnbnaraktárak, árulakhelyek, színházi diszitmények és miudennemfi szö-etek számAra, 50 kilo lf> trt Próba-küldemények 2 frttal a gyári raktár által Bécs, Getreidemarkt 15. Használati utasítások az északi, déli stb pályák elöljáróságának a legnehezebb munkák több évi sikeres eredményéről! bizonyítványok bérmentve megküldetnek. (328 3—3) pilepsia uysvalya^t.réaírásílag gyógyittatik I)r. Kil-lisch sperzíalista által Dresdában Neustadt (Szászország). Már több, mint 800U sikerrel gyógyittatott. (222 22-60) Tömeges nyereményeket a kis lutriból általam lebet elérni; én az egyszerű betétet megtérítem, ha a húzásnál (tekintet nélkül a hnzási helyre) nem nyeretik. (326 5-6) Vísszbélyeggel ellátott levelekre azonnal felel W. Werndl, Bécs, Wieden. grosse Jíeu-Gasse 28 Hordereje 750,1000.1250, 1500, 2000,2500, 3000 klgr. ára 170, 200, 230,260, 300, 350, ~425 frt. vas-korláttal és teljes sulyokkal ellátva. Fa-korláttal 15%-kai, korlát nélkül pedig 25%-kai olcsóbb. Ezen mérlegek több kiállitásnál kitüntetvék. Az utóbbi bécsi világkiállításnál szakférfiak által minden tekintetben kitűnőknek ismertettek el. Ausztria-Magyarország-, Orosz-, Olasz-, Oláh-, Törökországban s Egyiptomban rész-rehajlatlan elismerés és fokozódó kelendőségre találnak. Ily clérhetlen jó minőségű mérlegeket ajánl Bugán yi Frigyes és társa, (262111. 7—15)Stadt Riemergasse 11. sz. a. Bécsben. NI OLL SE IDLITZ- POR A. Hirdetmény. A nagy-kanizsai uradalom részéről közhírré tétetik, misierint f é. april ho'' 23-án reggeli 9 érakor a nagy-kanizsai tiszti irodában, ezen uradalomhoz tartozó „ Arany Koronához" czimzelt szálloda é* kávéhá?, f. é. májuí hó 1-től számítandó három egymásutáni évre nyilvános árverés utján haszonbérbe fog kiadatni. Zárt ajánlatok az árverést megelőző napig bezárólag — ellátva, az igért összeg 10"/o-ával az uradalmi irodában elfogadtatnak. A szerződési fíltélelek helyb"n naponta betekinthetők. (339 2—3) Kelt >*agy-Kanizaáu, 1877. april hó 7-én. Nagy-kanizsai uradalom. Suchanek Sándor váhóflzlete Brünnben előnytfs föltételek melleit ügynököket fogad fel kihúzott sorsjegy sorszámmal ellátott sorsjegy-biztosítási levelek elárusi tására. (337 2-2) T. cz. POPP J, G. cs. k. udvari fogorvos nrnak Béc*bni, S(nd(, llogucrgaMüe IVr. 2. Anatherin szájvizét megvizsgáltam és ajánlásra méltónak találtam. Oppolzer tanár, érdem, rector raagnii, a cs. k. bécsi kóroda tanára, (294 II. 2—G) szász kir. udvari tanicaos stb. Kaphatók: Nagy-Kanizsán : Prager Béla gyógyazerész urnái, Rosenberg, ás Fesselhoffer József füszerkereskedésökban. — Pápán : Tschepen J., és Bermüller J.-nél. — Keszthelyen : Pfisz-terer gyógyszerész. — Zala-Egerszegen : Isóó F., gyógyszerész. — Kapronezán: Werli gyóp-szerész. — Varasdon : Haltor gyógy»«. — Sümegen : Dorner Kajet.— Szombathelyen: Pillieh Ferenc* és Rudolf gyógyszer. — HatárSrvidéki Sz.-Györgyön: Fibic E. C. — Veszprémben : Tnszkau és Társa, Gnthard Tivadar ás fiainál, ngy Ferenczi gyógyszerész. — Székesfehérvárott : Braun JM Brosxmann, és Díeballa gyógysz. — Lovas-Berényben: HeisUr gyógysz. — Kalocsán : Horváth K. gyógyszerész.— Pakson: Flórián J. gyógyszerész. — Körmenden: Horváth J.Somzenrend gyógyszerész. — Kaposvárott: Kohn J. Schrőder és Darás gyógysz — Smegszárd : Brahsay gyógysz. — Bonyhádon : Kramolin J. — Baján: Mi-chitsch 8t, Herzfeld fiai, é« Bőszek gyógysz. — Pécsett : Zsolnay W. és E., Zách, Kunz, Kovác«, és Sipőcz gyógysz. — Kárádon: Zadobánszky gyógysz. — Marczaliban: Kiss gyógysa. — Tolna: Fichtel S. gyógysz. — DunafiSld várott: Lakács gyógysz. — Szent-OyBr^yön : Nöthig. - Alsí''-Lendván : Kiss iryógysa. — Rohon-Simon gyógyszerész uraknál- finn f^calr olrlrrM» \''olÁrI5 «lóhoz czimlapján a sas atVKUl \ dlUUlj és „ én Bokszorositott czégem van lenyomva. Büntető bírósági ítéletek ismételten roastatálták czégem és védjegyem meghamisittatáiát; azért óva intem a közönséget az ilyen hamisítványok vásárlása ellen, minthogy azok csak ámításra vannak számítva. 4 Egy lepecsételt eredeti doboz ára I frt. o. é. Valódi minőségben as x-szel jelölt czégeknél. CRANCZIÁ BOBSZESZ SÓVAL. J A legmegbízhatóbb Önsegélyző szere a szenvedő emberiségnek | minden belső és kfllső gyuladá^nál, a legtöbb betegség ellen, mindennemű sebülések, fej-, fül- és fogfájá«, régi sírvek és nyílt sel*k, rákfekélyek, üszők, ssemgynladás, mindennemű bénulás és sérülés stb. stb ellen. Üvegekben használati utasítással együtt 80 kr. o. é. Valódi minőségben a f-tel jelölt czégektiéL D ORSCH-HALMAJ-ZSIROLAJ. Krolin M. és társától Bergenben (Norvégiában.) Ezen ha)máj-z8Írolaj valamennyi, a kereskedelemben előforduló faj között az egyedüli, mely orvosi czélokra használható. Ara 1 üvegnek használati utasítással együtt I frt o ó. Valódi minőségben a *-gal jelölt czégeknél. Raktárak: N. - K a n i z s a (x) Pr*ger Béla gyógy, ^f) Rosenberg Józs. (x) Fesselhofer Józs. (x) Rosenfeld. Barcs (x) Dorner S. Csáktornya (x) Göncx L. v. gyigy. K a rá d Bernatxky A. gyógy. Kapós vár (xf») Kohn J. (x) Schröder Sándor gyógy. Kaproncea (xf*) Werli M. gyógy. KŐ szeg (x*) Csacainovícs Ist. gyógy. (x#) Küttol Ist. gyógy. Keszthely (x) Sehleifer A. (x) WQnscb F. Körmend (xi) Ráu Ján. Szombathely (x) Pillich Ferenc* gyógy. Sopron (x> Mezey And. gyógy, (x) Molnár L. gyógy. V e r 6 e ze (x*) Bécs J. K gyógy Bánok-Sz.- György (x) Fibic gyógy. Zágráb (x) MiÜbacb gyógy (x) Irgalmashoz gyógy. ,x) Hegedűs Gy. gyógy, (x) Perklet Ján. gyógy. Szalonak (x) Schwarz Gusztáv gyógyszertárában. egyenesen Florenezből hozatott, vértisztitó halása miatt — 1 ládácska 12 üveggel 10 CIBOP PÁGLIANO, m* álUlábanismert, 1 üreg i frt. --------- _ _ #w küldeUk «ét P°SUt,tlŰvan^1 beküldése mellett, bérmentve HOLL A. cs. k. udvari szállító, Bécs, (261 16-52) TuchUubeu 9. Wajdits József kiadó-, lap- ós nyomdatulajdonos gyorssajtó nyomiaa, Nagy-KAniöán. 5AGY-KAKK8A, 1877. április 15-én. Tlzeühatodikjévfolyam. Elitzstésl ár: P i «?géaz érre. . 8 frt. * fii érre . . 4 „ | negyed évre . 2 , j Egy ttaám 10 tcr. Hirdstássk 6 hasábos petitaorban 7. másodszor 6 s minden további »őrért 5 kr. fíYlLTT ÉRBEN ioronkint 10 krért Tétetnek f«L Kincstári illeték minden egye« hirdetésért külön 30 kr. fiastendS I0ZL0IT előbb: O ixr g5^ ^gg lAlip Mellemi résaét f \ J illető közlemények a < : j| sxerkeaatőhöz, Taka-rék pénztári épület föld-'' szint, — anyagi részét illető közlemények pedig a kiadóhoz bér-mentve intéaendSk : NAGY- KANIZSA Wiassissház. Bérmentetlen levelek caak ismert munkatársaktól fogadtatnak el. Késiratok vissza nem küldetnek. r >.-Kanizsavkr08 helyhatóságának, nemkülönben a „n.-kanlzsai kereskedelmi s Iparbank", a „n.-kanizsai takarékpénztár0, a „zalamegyei általános tanítótestület0, a „n.-kanizsai kisded- nevelő egyesület", a „soproni kereskedelmi s iparkamara n.-kanizsai külválasztmánya" s több megyei és városi egyesület hivatalos értesítője. Heteokiiit kétszer, vasárnap- 8 csutoríököu megjelenő vegyes tartalmú lap. Felhívás előfizetésre ! A mult márczius hó végével az 1877-ik év első Degyede letelt, tisztelettel felkéretnek mindazok, kiknek évnegyedes előfizetésük lejárt,hogy azt mielőbb megújítani szíveskedjenek, nehogy a rendes küldésben fennakadás történjék. Előfizetési ár: 1x77. április -junius évnegyedre 2 frt. „ — szeptemb. félévre 4 „ , — deczember végéig 6 , „Zalai Közlöny- kiadó hivatala Wajdits József könyvkereskedésében. Nrtio bajok, - nacy gondok. Igen érthetően megmondotta Kossuth Lajos, egy nem rég hozzánk in tézett levelében, hogy hazánk culturalis el-nyomatasának legnagyobb oka volt mindig az. hogy: hazánkban a culturalis mozzanatok csaknem minden ágában még most is tulnyomólag praedominál a n é m e t t y p u s." Ez elég nagy baj ugyan, de még sem olyan, hogy elviselni ne birnók. Van e mellett egy másik nagybaj azonban, a melyneb gyökeres kiirtása mar Herkulesibb munkát igényel. Baj az, hogy a különben is megfogyatkozott magyar népen, — hisz alig vagyunk annyiau. hogy egy döntő szavazatu népként szerepeljünk Európában — oly átok súlya fekszik, mely annak nemzetiségét készül alapjában megtámadni. A lapok régóta hangoztatják már az eloláhosodott magyaroknak visz-szatéritését a nemzet kebelébe. Fájdalom, hogy ez, habár nem is volt egészen v„kiáltó szó a pusztában," még mindig csak terv marad s terv marad még jó ideig, habár az egyeseknek áldozati fillérei meg is indultak már. — Ezen, a nemzeti jelleget oly hevesen megtámadó fekély ellen indult meg a gyűjtés s jött tervezetbe egy, a nemzeti nevelést elŐmozditni akaró vállalat. S ez lenne szerintem is a legszebb, legnemesebb s minden keserűség nélküli gyógyszer ellene! Nem akarom megtámadni ez által a románság nemzeti hitvallását, mert legyen tisztelet és becsület minden pártnak, minden nemzetnek s különösen olyannak, kikhez különben a honi érdekek is csatolnak, hanem védenünk kell minden ellenséges kül-behatások ellen a nemzeti bélyeget, a nemzetnek fennmaradását s az alásülyedés ellen minden követ meg kell mozditanunk. A magyar cultura terén már. tekintetbe vévén a mostoha idők körül mén veit, szép haladás indult meg. És kimerem mondani, hogy a kormány és a lelkes magyar nép í észéről egyetlen egy közmiveltségü intézmény megindítása nem volt oly korszerű s biztos gyógyszer typusunk megvédésére, mint a leendő nemzeti nevelés megindítása azokkal szemben, kik talán nem is önhibájuk folytán, annyira kezdik már levetkezni a hazai jelleget. Valljon miben kellene keresnünk ezen betegség szülő okát? Abban, hogy annál a csekély értelmiségi! köznépnél nincs meg az észt felvilágosító eiem, a czélszerü tani t á s ; abban, hogy vannak megyék (pl. Erdélyben elég), hol ezerekre megy azoknak száma, kik még az élet legaluntibb fokú értelmi szükségességet sem bírják, nem levén ugyanis közegük, honnét azt meríteni tudhatnák; abban, hogy éltük leg- nagyobb részét vegetatívszerüleg töltik el s nincs, mi értelmüknek is adna egy kis tápanyagot, szóval abban, mert nincsenek iskoláik. A kormány és az intelligencia czélszerü gondoskodását dicséróleg hozhatjuk fel s csakis ennek, nem másnak lesz lehető majd visszaterelni azokat az eltévedt bárányokat a nemzeti egység közös keretébe. Aztán meg milyen furcsa hírek járják be az országot a hazai sajtók utján. Egész kivándorlások vannak indulóban, írják alapok. „Torontálmegye s a szomszédos vidék több községe, összesen 2000 lakón fogadta el a m u s z k a kormány azon ajánlatát, hogy az elpusztult kau-káz tájra vándorolnak, hol 40—40 hold földet s 200-200 rubelt, 5 évi adómentességet, az építkezésre ingyen fát s Orso-vától a telepig ingyen fpvart kapnak.- Hát uram, teremtőm, mi akar ebből lenni! Mennyire kell éreznünk a nemzeti nevelés nagy szükségességét már itt is. Ha a nép ilyeneket vesz fejébe, azt kivenni nagyon bajos lesz később. Mintha ennek a szegény hazának annyi volna már az embere, hogy bőven adhat a külföldnek is belőle. Azok a kecsegtető ígéretek jobban hangzanak, mint a honszeretet hívogató szava, mert az a szegény nép azt sem tudja, mi ez. fcs lesz majd az ebből, hogy félszázad múlva ezek az atyafiak azt sem fogják tudni, volt e valaha magyar nyelv, lesznek belólök azok, kikről a nemzet nagy lantosa olyanformán nyilatkozott, hogy: „ti f e k é-lyek a hazának testén____* A népet ugy lehet vezetni, mint a gyermeket; érzése neki is van, bárha csak emberjogában; ha ez felébresztetik, minden jóra és roszra egyaránt hajlandó, ugy, amint vezetve lesz. Ezt felébreszteni s helyes irányban növelni lenne czélja a nemzeti nevelésnek majd, a miről a nevelészetnek egy buzgó apostola: György Aladár égy czikkében oly szépen megemlékezett. S mindezek majd, nemcsak a nemzeti jelleg hű megőrzésének lennének őrei, hanem azt is eredményeznék, hogy a nép saját n emzeti irányában neveltetvén, sokkal tapintatosabbá, okosabbá lesz s nem engedi magát sem anyagi érdekek, sem egyéb által nemzeti büszkeségétől el-tántorittatni, hanem hallgatni fog az ész és sziv szavára is. Ijehet a tudományok elsajátításában idegen elem is, de csakis ebben. Igen sok hasznos, sőt mondhatjuk a legtöbb külföldről származott át hozzánk, azonban ennek rovására ne legyen elvetve nemzeti jellegünk s ne legyünk kénytelenek újra elmondani, : ,p Q 8 z t n 1 n n k, veszünk!* Az a pár fillér, mitől megfosztjuk magunkat, nem tesz szegényekké, meggondolva különösen azt, hogy ez a pár fillér szegény eltántorított testvéreink visszatérítésére van fordítva. V. SÁRFFY IGNACZ. Fürdészeti levél Balaton-Füredről. Minden gyógyhely gyógykészülékekkel felszerelt, oly nyilvános sanatorium, melynek gyógy tárgyait idült betegségek képezik. A fürdőorvosok feladata, hogy ezen gyógy készülékek állapotáról időnként hírt adjanak, s ast hiszem, hogy azt téve, a gyakorló orvosok bizalma s figyelmére több igényt tarthatnak, mint ha éveskint megszokott fürdóorvosi látogatásaikat teszik meg, melyek nem ritkán terhesek, kellemetlenek s a tulajdónképeni csél elérésére elégtelenek. TÁRCZA »vess... Nevess, nevess csak szende lány, Mosolygj csak dőreségemen, Mivel leérted ég, buzog, Forró szerelmi érzetem. Mosolyéi, miként a kis virág A. szédítő -Vöm felett, Mely ékesen tekint feléd, De Őt bob'' el nem érheted. • Mosolygj, miként a* ég szokott. Ha csöodes tükrü tóba néz, Melyen mozogni fél a hxb. Elült, elsznnny sdott a vész, Virág vagy szende angyalom, Magasban, fönt a szirt fokán ; Egem szemednek párja, mely Oly bájolóan né* reám. De azt a saép virágot én Keblemre még sem tűrhetem, Elérhetetlen ó a menny Boldog világa énnekem. Reményem még se'' veaahet el, Áthatja keblein svOnteleo, Mert lángra kelti folyton ast A hfi a* erei mi éraelem. SZIKLAI JÁN08. Hogyan kapott a rózsa töviseket. A* első regg harmatja nedvesité meg a még csak egy napos földet. A Mindenható által a cbaosból teremtett világ leendő ura az emberpár, — az nr ezen legdicsőbb remeke még csak ez nap vala behely hezendó az édenbe. A világ, mint as épen megszületett gyer- mek, nem is gyanitá még jövője sorsát s nem ismerte még a megingató s duló elemekei sem, melyekkel később daozolnia, melyektől később Bokát kellend eltűrni s szenvedni, — a barlangokban még nem mozdult meg« tompa moraj, * vihar nem korbácsolta még fel a habokat, a szél nem tépte még le a fák leveleit, nem harsogott még menydörgés, a villlámok nem czi-káztak s nem csaptak. Az uj világ mint egy alvó kisded, anyja ölében míg lenyugodott volt s egyik részéről a másikra csak a lenge szellők repdestek, — egyik vidék virágai illatát a másikra vive. S ezen szellőkéi együtt repdesett idestova azon angyal is, kit azzal bizott volt meg az előbbi napon az ur, hogy a földön mindenfelé ezer meg ezer nép s illatos virágokat idézzen elő 8 hogy ekép feldíszítse s felbokrétázza mindenható ura mfivét. S a merre jár ezen angyal — a virágok angyala repült volt, ékesekké lőnek mezők s erdők, ibolyák, hajnalkák szásszór szépek, a violák, harangvirágok — .zegfük, ranunkulo-sok, liliomok, tulipánok 9 ki tudná elősorolni, mily nevü egyéb virágok keltek ki, csak egy virág nem virok még ki, a legszebb virág, a virágok fejedelme — a rózsa. S im, amint a virágangyal oly helyre ért, hol tömör — s maragd zöld gyep lepte el a földet — lehajolt s ajkaival megérinté az üde gyep egy pontját. S im, varázscsókjára egy szempillantás alatt levéldusan zöidelt a rózsabokor, — azonnal kifakadtak bimbói is. Egy szempillantás még s teljes díszében piroslott a kinyilt rózsa a zöld levelek közt. — A virágok köztársasága megszűnt, mert megszületett királynőjük. A gyönyörű fejedelmi virág láttára vi-gabban kezdtek csevegni a madarak s fölötte, körbe repdesve dicsőiték az urat, hogy ismét egy uj ékességgel díszítette fel a természetet. E közben több bimbó is fejlett ki s fakadt meg, de egy sem virult még ki s az egyetlen, mely teljes szépségében diszlett, meglepte magát,a virágangyalt is, kinek forró csókja létre hozta s ki most örömet s szeretetet tolmácsló tekintettel esüggött legifjabb, legszebb gyermekén, kit védtelenül kellend hátrahagynia, felrepülve sz égbe, hová visszahívta a teremtő szava és parancsa. Búsongva nézett a rózsa mindég a magasabbra emelkedő virágangyal után s amint végre nem láthatta, bátorságot vett magának körültekinteni, hogy lássa a teremtő egyéb m&veit s a föld egyéb virágait s díszeit. örvendett a gyönyörű látványnak s a körülte hemzsegő életnek, a szép virágoknak, éneklő tarka madaraknak, lombdus fáknak s bokroknak, a körülte repdeső rovaraknak s pillangóknak. Oly boldog volt; jóságában jónak vélt s hitt minden egyéb teremtményt is s oiy őszintének s szeplőtlennek, mint maga volt. — Szerette as ur minden -teremtményét s mindegyike által szerettetni óhajtott. S im egy hernyó közelgett feléje, nem szépsége, nem illata cs. lta oda, hanem azért jött, azért mászott levelei közé, hogy ¿leimet csipdeljen belőlük magának. A rózsa, melyet megörvendeztetett a szép csíkos hernyó látása,most megdöbbent s lehajolt a közelében csak imént felnyúlt csalánhoz, mely szinte rokonszenvvel látszott telé fordulni. Mint örvendéit ennek a szép virág, — barátnét, — ki vigasztalva talán a leveleit dűlő hernyótól megszabaditni fogja, vélt találhatni szomszédjában s im egyszerre hegyes tőlevelei szúrását érzé. Megrettent, felemelte lehajtott fejét,— de ezen csalódás által még sem rettentetett vissza, hanem amint látta, hogy időközben különbféle virágok fejlettek ki körüle, szeretetet tolmácsolva s kérve nézett reájuk. De a színére s alakjára büszke tulipán, melyet nem hevitett a benső élet melege, — gőgösen s irigyen is tekintett reá, mert bár mily szépnek tartotta is magát, mégis bántá a gondolat, hogy talán mégis szebb nálánál ezen uj virág. A harangvirágok, a ranunknkuzok csevegtek s nem ügyeltek reá, — a gyöngyvirág ide s tova forogva, nem méltatta figyelmére s a hy aczint is másfelé forditá virágdús szárát, részvétet nála sem talált. A hernyó által megcsípd esve, acaallánok levelei által megszórva s a virágok közt nem taiálvaszeretetteljes közeledésre s rokonszenvre, kívánkozott találhatni akár a növény, akár as állatok országában oly társat, ki a rokonszenv jelével köaeledne felé, vagy fogadná el közeledését, ki barátja len se, szeretné, örömet szerezne, megoltalmazná s megvéd né, ka erre szükség lenne. S im! as arany fényével s bibor színével felékesítve közeledett feŰ^e egy lepke, — mellé ért, — gyöngéden megérinté szárnyaival s hajlékony szarvacskáival, — azután hízelgő sug. dosás közt lebegte körül, majd reá ssállt s a szeretetet lángoló kifejezésével tekintett ke kelyhébe piczinyke szemeivel. Öröm ittasan hallgatta, a mit a szép lepke sugdosott, oly boldog volt, mert ast kitté, hogy t £ szempontból kiindulva, Balaton-Füred természetes gyógy hátányainak objectiv leirá-sát van adiii szándékom, s az ügytársak figyelmét ujolag e gyógyhelyre fordítani, mint mely 18 év óta folytatott tevékenységem sainhelye. Balaton-Füred Zalamegye tapolcsai kerületében igen kedvező éghajlati vissonyok közt fekszik a „magyar tenger*, a Balaton partján. Délkeletről a Balaton tavába nvelv-alakulag benyaló Tihany félsziget által natá-rolUtik, keletről a Balaton s a messze terjedő somogyi hegyiáncz által s nyugatról erdők és szőlőkkel szegélyezett hegyektől. A természet mindent elkövetett, hogy Füredet előnyös fekvése, fris növényzete által kellemes nyári mulató helylyé, a természetes gyógyhatányai ál t&I pedig gyógyhelylyé emelje. A tavak ismert előnye, hogy az éghajlatot hőmérsékileg egyenletessé teszik, ez előnyben Füred is részesül, a mennyiben hőmérséke a meleg nyári időszak alatt enyhébb s hullámzásoknak alávetve nincsen ; a tél sokkal előbb ér véget, mint máshol, már april hóban a növényzet teljes virágában diüzlik, a május oly meleg, hogy a Balatonban a fürdés lehetséges a szeptember havában a leggyönyörűbb ősznek örvendünk. A Bnlaton, melynek közép hőfoka -J-18° R, enyhe, lágy vize a tapasztalat sserint sajátlagos gyógy hatással bir s már ezer meg ezer segélykeresűnél valóságos csodahatást szült. Vize sajátságos vegyi összetétele folytán, mely szerint kétszer annyi szilárd alkatrész szel bir, mint a közönséges folyóviz, higitott ásványvíznek mondható. Egyébiránt a viz vegyi összetétele hatás tekintetében csak alárendelt szerepet játszik, főtényezői a hullám-csapás és a tó levegője. Hullámcsapása nem oly erős ugyan, mint az éjszaki és keleti tengeré; azonban tudjuk, hogy a betegségek nagy részénél, kiválólag idegbajoknál és gyengeségnél, mint a hol Balaton-.Würed leginkább javalva van, a mér sók es hullámcsapás jóltevőb-ben b sikeresebben hat. A tó levegője, melyet sok tekintetben a tengeri levegővel azonosíthatunk, éleny és ozon tartalmának nagyobb mennyisége által tűnik ki, állandóan egyenletes hőmérsék-kel s bizonyos nedvességi fokksl bir, ugy, hogy B e n e k e szerint tüdővészeseknél előnyösebben hat a hegyi levegőnél, főleg ha a bántalom kezdeti szakáréi van szó. A Balaton partján, . hol a beteg a nap bármely időszakában szabadban időzhet s még inkább s tóba nyúló hosszú hidakon, hol a tó levegőjet közvetlenül élvezhetni, ily betegek már egyedül a léggyógymód következtében szemlátomást javulnák s e hatás még azáltal fokozható, hogy időnként könnyen öltözött testre a mindig mér-, sékelt mozgásban levő levegőt behatni engedjük. Ezen valódi tavi lógfürdők tüdőbetegekre praev|ntiv és kurativ módon a legkedvezőbb befoly^t gyakorolják, mivel a folyton mozgó, poaitiv ozontartalmu, mindig egyenle tea hőmérsékü tólég belehelése által a tüdő, va-iamint a bőrrendszer szellőztetését, a hőelvonás megszokását (edzést), igy alkalmat a meghűlés ellen és a gyorsult légzés folytán étvágy-fokozódást érhetünk el. Ily tavi légfürdők elő-haladott tüdóvészeseknél a tófürdőket teljesen pótolhatják, mely utóbbiak, már azon nyomás következtében is, melyet a víztömeg a betegek mellkasára eszközölnek, káros hatásúak lehetnek. A léglürdők használata mellett alkalom nyílik tüdővészes betegeknek még arra is, hogy a tó partján tartózkodás által folytonos s elégjráges belehellést (inhalatio)gyakoroljanak. Miután tudvalevőleg a tólevegő a légzést könnyíti, már lassúbb és kevésbé mély van már, a ki ssereti s szeretheti ő is — forrón szerette a tarka szép lepkét Most már nem fogok egyedül állani a világban, van, ki megértett, ki szeret s ki hü társam lesz s mellettem maradva el fog szeretete jeleivel halmozni. A virágangyal megszánt, a viszonzott szeretet boldogzágával vigasztalt meg, hála ezért neki, a legforróbb hála. S ím ! míg a jövő ily szép képeiben merengett a rózsa, a lepke tovább szállt A szegény virágkirályné ismét csalódott, s lepke elrepült, a legközelebb levő virágra szállt, azt is csaló suttogással ámitá, dicsérte, hogy a legszebb, hogy szeretete tárgyául választotta s amint a virág hitelt adott ámításának, elrepült, ismét el más virágra, hogy később majd azt is elhagyja. Szomorú, igen szomorúan tekintgetett szerte most a keserűen csalatkozott rózsa s im észre veszi, hogy bokra galyjai egyikén helyet foglalt egy rút alakú állat s hogy ez bámulatot ügyességgel s gyorsasággal fon könnyű s igen vékony szálakat s ezekből sebesen hálókat kéazít. A rózsa feszült figyelemmel kisérte ezen állat minden mozdalatát s eközben elfelejté fájdalmát — Csodálkozva látta, hogy bokra majdnem egészen fátyolszerü növéssel van körülvéve. Ekkor még egyszer feléledt bizalma, mert azt hitte, hogy a gyors s ügyes szövő megszánva csalódásait s részvétre gerjedve iránta, egy, bár gyönge védgát álul akarja elválasztani b meg-védni a hideg, a caaló, a szeretetét felfogni s méltányolni nem tudó világtól s hogy azután belégzésnél nagyobb mennyiségű éleny vétetik fel, mint a különbféle légsűrítő készülékek segélyével: mely körülmény tüdőbetegeknél — kik éleny szegény levegőben gyorsabban s mélyebben kénytelenek légzeni, hogy a szükséges éleny mennyiséget felvehessék — számításon kívül nem hagyható, már azért sem, mi-veJ az erőszakolt légzés okozta káros esélyek hason!ag elesnek. Hogy a tüdővéas gyakrabban gyógyítható, mint akármely más idült bántalom — mai napság ugy szólván senki sem kételkedik; ép ugy abban sem, hogy annak szünetelését vagy gyógyitáaát elősegitő főtényesőjét a N i e-meyer Pál által oly észszerű és ssellemdus módon felállított „atmiatrikus gyógyeljárás-ban'' kell keresnünk és feltalálnunk. A gyógyszer nem exotikus növény, nem is mükéssit-móny vagy gyógytári csikk, — oly elem az, melyet nekünk a természet nyújt pazar bőséggel mindenütt, hol szabad ég alatt és nem tető és fedél alatt tartózkodunk. E (gyökeres) szert — ugy szól N i e m e y e r — az utczán találjuk, mert hiszen az üde, tiszta, légköri lég az. Ily módon ő a tüdővészt a tüdőn és nem a gyomor utján akarja gyógyitani, mivel a betegség nagyobbára „atmiatrikus hibák" folyton lámád és a megbetegült szerv önállólag vesz fel „tápot" és választ ki „elhasznált részeket." Ily észszerű magyarázat után, hogy mennyire méltánylandó a tiszta tólég gyógy hatása, azt hiszem, nem kell külön hangsúlyoznunk. A gümőkór mindennapos bántalom, mely azonban nem egyedül atmiatrikus hibák következtében, hanem hiányos hygienia folytán is jő létre, s javul ott, hol az egészségtan sdiaetetika követelményeinek megfelelünk. Nem érdek nélküli azon körülmény, jegyzi meg Wal den bur g, hogy beteg állatok üdülésé és gyógyulása a tavasz kezdetével s fris, zöld takarmány nyújtása után áll be. Az emberekre is — kik tüdővész és gümőkórhan szenvednek — ha csak e bántalmak nem igen előre haladott fokuak, jóltevőleg hat a meleg évszak. Mily táplálék helyettesíti az embernél — kérdi Waldenburg az állatok fris, zöld takarmányát? — Feleletül ast tanítja a tapasztalás eddigelé, hogy a tej es hus képlékeny és respiratorikus alkatrészei tüdővészeseknél a táplálkozás főtényezőit, a hőképzós főszereplóit, képezik, ezeket nélkülözni nem lehet, mivel az elvesztett testsúly viszpótlására, a zsír-képződésre szolgálnak, mely utóbbiak mint tudjuk, a folyamat megszűnésének biztos jeleiként tekintetnek. Én részemről azonban ép oly kevéssé foghatom pártját a kizárólagos állati tápláléknak mint kizárólagos tejkurá-nak, értve azt ugy, ha más ételek egyidejű használatát teljesen eltiltjuk. Minden rendszer nélküli, a nap minden időszakában használt tejkura, vegyes, állati és növényi, de kiválólag állati étrenddel összekötve tavi lég gyógymód mellett Füreden még előhaladt ttabb tüdővésznél is viszonlagos. javulást, azaz szabad időközöket, sőt sokaknál teljes gyógyulást eredményezett. A tüdövész gyógyíthatósága nekem bebizonyított tény ; a tüdővész gyógyulása Füreden lehetséges, miről számos élő példa tanuskodhatik. E szempontból a „tó éghajlata" elébe teendő a jelen időben annyira feldicsért „magas éghajlatoknak" is, s es utóbbi tüdővészesek-nek csak nagy vigyázattal ajánlható. A magas éghajlat száraz levegővel bír, mely a légzést nehezíti, mig a tó éghajlat nedvessége a légzést könnyíti — továbbá a tólég nedvessége annak egyenletességet kölcsönöz, mig a hegyi levegő hullámzásoknak van alávetve. A tólég mint hü barát, védő s oltalmazó marad mellette s gyöngéd érzeménye s gondoskodása folytonos jeleivel halmozza el. S a szegény fejedelmi virág ismét csalódott, — mert csakhamar átlátta, miként a gyors szövő nem védelmére készité a fátyolszerü hálózatot, hogy nem is gondol vele, hanem csak enmagának s hogy galyjait caak azért választá ki működése színhelyéül, mert legalkalmasabb nak találta gyilkos czélü szövete elkészítésére. Elborzadva látta, egy zzegény légy a pók áldozata lett, hogy megölte s vérszomját csillapította vele. Iszonyodva nézett az állatra, melyet előbb jótékony szelleme nemtőjeként tekintett, mely most mint versenyző szörnyeteg tűnt fel előtte. Végkép elnyomorodva busongotts teljesen átadta magát a szomorúságnak, kétségbe volt esve, mert hisz s természet gyönyörű szépsége s as ur annyi teremtménye közt egyedül, fel nem fogva, a szeretet nélkül áll — s as ismételt csalódások által vigaszul tatva, elkeserítve — ifjú élte kelyhét már megtelve látta a keserűség cseppjei vei. Ily bús kedélyállapotban találta a virágangyal, ki este ismét lessállt, hogy lássa gyermekeit s enyelegjen velük s a harmat cseppjei által üdülést szerezzen nekik. Amint hozzáért s látta, hogy búsong, réezt-vevőleg kérdé baját s a rózsa elpanasslott neki mindent, elmondá, mennyit kellett tűrnie, meny-nyiszer csalódott, kérte, hogy valamint életre hozta forró csókja által, ugy ölje meg egy hí- , nedvessége és egyenletessége folytán a köhögésre oldólag, mint egykopést okozó gysnánt, a légzés szükség ellen pedig mint ingerszüntető hat Már Laennec a tüdövész gyógyíthatóságáról szóliott s gyógy hatányai között ki- | emelte a tengeri levegőt; sőt annyira ment — ! mint Niemey er Pál megjegyzi — hogy azt a kórházakban is előidézhetni gondolá, fris tengeri moszatot terítvén a padozatra. Egyébiránt márCelsus és Plinins ajánlottak hosz-szu tengeri utazást tüdövész ellen; C i c e r o a görögtengeren tengeri utjának köasöné szenvedő egészségének, melyet kiválólag a gümőkór fenyegetett, helyreáliitáaát Ekkép a „tengeri éghajlat" már a legrégibb időktől fogva el volt ismerve, mint legalkalmaaabb éghajlat tüdőbetegek számára, mig a „magas éghajlat" érdekében, még bővebb statistikai adatok gyüj tésére van szükség, hogy \>ebisonyitasaék an nak a légző szervekre gyakorolt óvó ós gyógyító befolyása. Minden savóintézet egyúttal éghajlati gyógyhely. Füredről ast állíthatjuk, hogy első sorban éghajlati gyógyhely, azután savóintézet, melynek gyógy eredményei azonban a klimá éi mellett szintén második sorban érdemelnek figyelmet A savó tápértéke tüdővéasea bán-taiomnál csekély. Füreden juhtejből készítik azt, mely a lótej kivételével, mint tudva van, a legtartalomdúsabb, mennyiben 4,20% vajat, 15,3% sajtanyt és 2—3% tejesükről tartalmas. A savó nagymérvű hő-fejlődésnél hűsitő-leg hat, gyorsítja a kiválasztási folyamatokat s ekkép a vér képlékeny alkatrészeinek csökkentése folytán inkább pozsgás alhasi bántalmak ellen alkalmas, mint tüdővéssnél, hol a mindinkább jobban elterjedő t ej k u ra álul kiszorítva less. Legújabban P r e y e r elméleti magyarázatot adott azon felvételnek, hogy a savanyu tej estve adagolutván, üde álom előidézését közvetítené. Preyer azt ulálta, hogy állatoknál elfáradás esetében az izmokban tejsav halmozódik fel; ennek folyUn ő a tejsavat mint az elfáradás terményét altató szernek tekintve, állatoknak tejsavas nátront adagolt, s mély álom bekövetkezését észleié. Ezen elmélet — nézetem szerint — igen gyenge, mivel UpaazUljuk, hogy például gyomor betegeknél, kik gyakran kivétel nélkül savanyu tejjel élnek hoszabb ideig, s kik ez elmélet szerint ily „alUtó szerrel" telítve volnának, ép oly kevéssé lép fel szunykóros állapot, mint azon tüdőbetegeknél, kik esténkint savanyu tejjel élnek. Dr. MANGOLD HENRIK. (Vége köv.) Helyi hívek. — Bittó István volt miniszterelnök ő exja a napokban Nagy Récsén Inkey László urnái lett látogatást. — Űrményi Jóxsef főispán ur ő msga. ! körútra indult apr. lS án, hir szerint ez uap Zala Apátiba ért, innen Keszthelyre, Tapol-czára, Sümeghre s Szent-Gróthon át vissza Egerazegre. — Következő Borokat vettüuk: Ig^ntisz-telt szerkesztő ur! ön szíves volt f. hó 8-án Ur- j tott felolvasásomról b. lapja csütörtöki számában I megemlékezni. Legyen szabad egy pár megjegyzést tennem álláspontom jelölésére. A „Zalai Közlöny" ugyanis említi, hogy én a regény ée társadalmi hatásáról olvastam. Ez a szempont másodrendű volt nálam. Az én felolvasásom czime ez: „A regény és annak viszonya a társadalomhoz ;" — ez pedig egészen más dolog. A hatás szempontjából említhettem volna ugyan deg lehellet álul, mert kin lenne neki élni e hideg, színtelen, önző és sértő világban. De a virágangyal nem teljesítette kérését, hanem komolyan igy szólt: Az ur csak azzal bízott meg, hogy kifej leazszem a földön a virágokat s feldíszítsem általuk a nagy egészet, me- i lyet teremtett, de ami egyszer már létre jött, ! megsemmisíteni nem áll haUlmában, mert mindennek, a mi egyszer életet nyert, vagy megteremtetett, rendeltetése 8 kitűzött czélja van, a legkisebb hernyó, bogár, füszáll és por egy szemecske a nagy egészet képező lánczolatban s igy nem vehető többé ki belőle. Téged nem szabad kivonnom a körből, melybe tartozál, neked is hivatásod van e földön, te a szépség s kellem jelvényeül vagy kijelelve, valamint arra is, hogy az ur remekét, az embert,ki ma teremtetett meg, örömre s a jó b szép iránti lelkesülésre buzdítsd. As emberek szeretni fognak, de le is tépnek, hogy egyedül bokrétákban, koszorúkban homlokaikra, állásaikon szobraikra tűzzenek s felékesítsék veled lakhelyeiket A hölgyek keblükön hordanak, a szeretők téged adnak ajándékul egymásnak, mint forró érzemény ük jelét — az ara virágaidból fonand koszorút fejére, szóval az emberek kedvencz virága léss s ünnepélyek disze, de hogy az lehess, előbb lefognak törni. De most átlátom, hogy bár oly népnek teremtettél és egy hibázik, mi nélküi el nem lehetsz, lágy s érzékeny jellemeddel durva s hideg köröseted közt Oltalmazó szerre van Dugonicsot, ki mint népies író nagy népszerűségnek örvendett korában, de korssakot alkotó író nem volt s nagy népszerűsége is egéssen más forrásokra vihető visssa; a regény alapitójának Magyarországban nem tartom őt Azután nem is szándékozám a magyar regény történetének vázlatát megírni, a hol mindenesetre helye jutna Dugonicsnak is — mert akkor, ami a tanirányt illeti, nagyobb joggal említhető Fáy András „Bélteky hás''-a, ámbár az én szerény nézetem szerint, a regénynek, nevezett műfajnak kellékei ebben a regényben sincsenek meg. Ez esetben azután néhány jelesebb regény tartalmát is elmondhattam volna, de mint emlitém, a regény hatása a társadalomra másodrendű volt azon asempont mellett, melyből én kiindultam, mikor keresve a regénynek vissonyát a társadalomhoz, azon szerves egybefÜggést iparkodtam megállapiUni, mely a regény egyes fajai és a társadalom különbféle létérdekei között okvetlenül fennáll. Mintán az ily felolvasások mindig fáradtsággal járnak ■ a felolvasónak érdekeben áll, hogy szempontja helyéből ki ne mozdittas sék, remélem, hogy e pár sort becses lapjában közzé teendi. Nagy-Kanizsa, 1877. április 12-én. Hoffmann Mór. — SxinUgy Kedden, april 17 én 1877. — Pesti Lajos juUlomjátékaul fényes kiállítás sal adatik: „A két árva". (Die beiden Weiseu) kitűnő színmű, mely a világ minden nagyobb színpadán a legnagyobb kitüntetés s köztetszésben részesült. 4 felvonásban, 8 képpel. IrUk: D''Ennery és Cormon. Zenéjét szerzette: De-billemont I. J. — Pesti Lajos egyik tehetséges, igyekező s jól alakító tagja színtársulatunknak, azért a t. közönséget felhívjuk a méltó pártolásra. — Megjelent Jenvay Géza, a fiatal írók egyik tehetséges tagjának lapunk Urczájábau közölt érdekfeszítő regénye „A nagyravágyás átka" egy nagy kötetben. Ara 1 frt 20 kr. Megrendelhető e lap szerkesztőségében s szerző nél Győrött — Grész ügyvédjelöltet az igaz ságügyi miniszter Csáktornyára kir. járásbiró-sági aljeg$EŐvé nevezte ki. — Helyes indítvány. N.-Kanizsa, 1877. április 11 én. Tekintetes szerkesztő ur! Mint a halhaUtian Gabelsberger T. X. remek találmányának egy szerény tisztelője a „Zalai Közlöny" vasárnapi számában Kele Antal U-nár ur álul „A gyorsírás (Stenogruphia) lényege" felől megindított czikksorozatot őszinte örömmel üdvözlöm ée midőn ugy személyem, mint néhány barátom nevében a gyorsírás körül kivívott érdemeiről ismert t. Unár urnák ezennel hódoló kössönetünket szavaznám, egyutul inditUtva érzem magamat — a tek. szerkesztő kegyes engedelmével — egy rég Uplált óhajtásomnak kifejezést adni, mely abban áll: vajha e város mivelt osztálya keble bői egy gyorsirási egylet mielébb alakulnék ! Hogy ez időszerű, nemes és hasznos intézmény városunkban is könnyen gyökeiet verhetne, azt azon körülménynél fogva constaUlhatom, mi szerint itt 1868/69-ben egy „gyorsirási koszorúcska" fennállt s ha bár előttem ismeretien okból (én mint kültag szerepeltem) az egylet csakhamar feloszlott, mégis biztosan feltehető, hogy az említett koszorúcska volt tagjai s a helybeli társadalom rétegeiben jelentékenyen előforduló intollegentia elég érdekeltséggel vannak a gyorsírás intézménye iránt, ugy, hogy ez — tekintélyes és komoly férfiak, különösen a nagyérdemű Unitótestület illető tagjai álul — életbe léptetve — gyors és szép eredményt felmutathatna. — Bezárom e soraimat azon kedves re ményben, hogy az íme megpendített eszme az szükséged s én most tövisekkel látlak el, fce csak törzseiden, szép virágodat s kelyhed olyan marad ezentúl is, abban nem leendnek szúró tövisek, kit bele fogadás, ott nem félhet karczo 1 ás tói s sértéstől. Használd a töviseket a durva illetés meg-gátlására s visszatorlására, de megtámadásra soha se élj visssa velük. Ezt mondva, végig húzta kezét a rózsa száraz gályáin s e perez óta tövisek veszik körül védőleg a virág királynét az ember szive, mely jónak 8 érzékenynek teremtetett, sokat fölötte sokat azenved az önzés, irigység, kajánság s gonoszság által,megsértetve látja magát legszentebb érzéseiben s nemes buzgalma, félreismerése elmellősésre U-lál s e miatt, ha megveti a gőg s lenézi s hiúság s kigúnyolja az ostobaság, megkellene szivének repednie, ha nem fejlődnék ki későbben a sebek véréből egy erős hártya, mely olulmul szolgál, hogy a megUmadások, megsértések ssurásai ne hathassanak sebsőleg, ne okozza* nak ujabb vérfolyást. E hártya alatt lassankint kiábrándul s meghidegül, tűrni, nélkülözni, lemondani s szenvedni tanul s sokszor meg is fájul — s még midőn teremtetett, csak szeretni akarts tudott, megUnul gyűlölni s fájdalom, hogy gyakran leginkább ast kell gyűlölnie, kit egykor leginkább szeretett Sz. v.-né. illetékes körök méltatását kinyerendik, mire nézve első sorban a tekintetes szerkesztő ur ke-^v"» pártfogását kérni bátorkodván, megkülönböztetett tiszteletem kifejezése mellett sat. Steinitz Miksa. (Szives készséggel mozditjuk elő az ügyet, lapunk ily nemes czélra mindenkor nyitva van. Szerk.) — Tilx volt ismét az Atilla utczában, derék tűzoltóink gyorsan ott teremvén, elfoj-tatott a romboló elem tovaterjedése. — A tiszti önsegélyző szövetkezet utóbbi ülésében elhatároztatott, hogy a nyári idényben május 1-tól kezdve a betenkint háromszor, kedden, csütörtökön és szombaton délután tartatni szokott hivatalos órák ugyanazon nsp délelőtt 7 — 8 óra közt fognak megtartatni. Hivatalos helyiség a kir. dohányraktár épületében van. — Alsó-Domboruil márczius hóban az uralgott diphteritis miatt nagy aggodalomban voltunk, nemcsak számos gyermek, de öre ^ebbek is lettek áldozata. Hála az égnek s hála járáaorvosuuknak Rózsay Mór urnák, mert gyors intézkedésének és szorgalmas orvosláaá-nak sikerült községünket e ragályos nyavalyától csakhamar megszabadítani. Alsó-Domború, 1377. april 10. Többen. — „Délibáb" czimű uj szépirodalmi heti lapot indított meg Debreczenben Dengi Já-uos kedves munkatársunk. A lap élénk és változatos tartalommal bír, mely a szerkesztő buzgalmáról b lelkesedéséről tanúskodik. Ara csak 4 fri egész évre. Melegen ajánljuk t. olvasóink pártfogásába Az előfizetések ^futassi Imre kiadóhoz intézendők Debreczentte. — Csáktornyáról fcják nekünk: T. »zerkesztő ur! — Utolsó becses lapjainak számában olvastam, hogy Kanizsán a feltámadás ünnepének szertartása a lehető legnagyobb áhítattal és részvét mellett vitetett — végbe, — el nem mulaszthatom tehát önnel közölni azt is, hogy ezen ünnepélyesség Csáktornyán is hasonló módon tartatott meg — miért is kérem a következők közlésére. — Esti ti órakor nagy néptömeg és az értelmiség nagy száma mellett a fehamadási szertartás a helybeli templomból kiindulva, minden jelenlevőt meglepett,a midőn a szeniséget vivő lelkész mellett jobbról-balról fehérbe öltözött csinos kis leánykák égő gyertyákkal a kezeikben felvonultak, — a mit is Csáktornyán működő és hazafias szellemű Pe esek Péter hitelemző szt.-Ferenczrendű atyának köszönhetni, — a merre a menet ment, az ablakok mind, még az izraelitáknál is kivilá-gitvák — igy végződvén a n. szombati ünnepélyesség; — húsvét napján a szokásos magyar misén nagyszámú intelligentia jelent meg, — a kiknek meglepetésükre tisztelendő Pecsek Péter hitelemző atya a feltámadásról tartott ke-netdus beszédje bezártával egy fohászt intézett az egek u ához, — hogy szeretett hazánk jövőre boldogabb feltámadásra virulhasson. — Adjon az ég szeretett hazánknak, ugy az egyháznak is igen sok hasonló fiakat, — kik az egyház és az oktatás terén magukat így kitüntetik. — Csáktornyán, 1877. április 11-én. Horváth Ede. — Rövid hirek. A porta visszautasítá a londoni jegyzőkönyvet. — Bismarck lemon dását nem fogadta el a császár. — A zultán megrendelte, hogy a Konstantinápolyban levő corvinák vissza adassanak Magyarországnak. — Rudolf trónörökös nagy körútra készül. — So-moakeői a lyoni törvényszéknek adatott át.— Abday Sándor veterán színész Szathmárt üli aranylakodalmát. — Gonda Béla .Gazdasági mérnök" cz. folyóiratot indit meg. — Albrecht fhg. ötven éves szolgálati jubileumát Bécsben nagy fénynyel ülik meg. — Bismarck elbocsátó-kérvényére a császár ezt irta: soha !— A pozsonyi gymnasiumnak egy nőnövedékeis van. —Bpes-ten 3 uj kórház épül. — Az olaszországi interna-tionalista mozgalom elnyomatott. — 1560 Ucha-üuságyunk van. — A suezi csatornán 1876 ban 1457 hajó ment át. — Ignatieff herczegi rangra emeltetik. — Színészet. — Szerdán, apr. ll-én „Sz^p Gslathea* ez idényben másodszor és „Varázs hegedű" operettek kerültek sciure szépszámú kö/önség előtt ; az énekek nagyrészt sikerültek, bár a zongora melleit bajos, de mégis jobb, mint az itteni zenekerral. Óhajtandó, hogy a coulisaák közt el6adás alatt csendesség uralkodjék. — Csütörtökön »Három Kalap* franczia Vígjáték. ¿lénk, összevágó előadás. Pesti és Szepessy többszörös tapsot arattak. Matas I. nr clarinette előadásai viharos tapssal fogadtattak, valódi műérzékkel játszotta nehém hangszeren. Szép jöv5 áll előtte. Na-gyobbuzámu közönséget érdemelt volna. Vegyes hirek. Egy művésznő megható történeté. Szép volt G, mint a feslő bimbó, olvassuk az élénken szerkesztett „Magyar Hirlap''-ban, kedves, mint a tavaszi hajnal első zefircsókja s bámulták és elmerengtek művészetén, kik először tapsolták meg a színpadon, hol annyian lelnek elismerést, dicsőséget ragyogó örömet vagy kárho-zatot, megsemmisülést, örök poklot. Neki mindkettőből kijutott. A kitüntetés délpontján beteggé lett; feje szédelegni, lábai reszketni, aj- kai halványulni kezdtek, arcsróssái eltűntek, szemének fénye megtörött, tisztelői elhagyták, így hagyta el fényes termeit, hogy szerényebb lakásba szálljon, mely folytonosan szerényebb és szűkebb lett, végre egy szobára, majd egy ágyra kényszerült s ki ezrekkel játszott egykor, keset csókolt egy falst kenyérért. Legszűkebb szál láss is szűkebbre vált még tegnapelőtt, midőn megtört szive megszűnt dobogni s egy tuczatos sírgödörbe hányták 11 párjával együtt, hol s rémitő valóság ismét boldogító álommá ssüródik. Szállás-adója, egy szegény özvegy Bécsben, megkísértette, nem sikerülne-e régi tisstelóitól tisztességes temetésre gyűjtést rendezni, de ajtót matattak neki. Ti, kik a dicsőség nspsugaraiban fürödtök, ne feledjétek el a ross napokra zsebeiteket ssáras kenyérről megtömni. — Kétlelkű személy. E. . . . asszonyság különös dolgot tapasztalt párisi termeiben: roppant pusztultak ékszerei. Ki lehet s tolvaj ? — ez volt a kérdés, melyre senki sem tudott válaszolni. Cselédei egytől-egyig kipróbált becsüle-tességüek voltak; a gyanú árnyéka sem érhette őket Maga as épület erősen el volt zárva, ugy, hogy képzelni sem lehetett, mintha kívülről hatolna be valamely tolvaj. És az ékszerek mégis pusztultak. — E napokban hazaérkezett a nő ¿a, ki hadapród a franczia gyalogságban. Egéss megilletődéssel panaszolta rl fiának a nő, hogy mily sajátszerű ügyességgel lopkodja el valaki ékszereit. A hadapród megígérte, hogy őrt áll s elcsípi a tolvajt. Csakugyan lesbe is állott. Éjfél tájban a terem hátterén egy fehér alak jelenik meg, mely a nappali szoba felé tartott. A hadapród elsütötte a pisztolyt, de az csütörtököt mondott. És szerencse, hogy igy történik, mivel a csattanásra magához tért a fehér alak, ki nem volt más, mint maga E. asszony, a had apród anyja s ki éjjel fölkerekedve éksz''m lopott, azt elrejtette és ismét lefeküdt. Heggel aztán nem emlékezvén a történtekre, azt hitte, hogy lopni jár hozzá valaki. A* ékszereket hosszú kutatás után mégis találták egy falnyi-lásban; lehetett ott már vagy kétszázezer frtot érő gyűjtemény. — A klagenfurti párbajnak szomorú következményei lettek. A megsebesült Voikffy gróf karját kétszer is amputálni kellett nővére pedig fivére szenvedéseit látva, ideglázba esett és meghalt. Halála legmélyebb megindulást ébreszt minden körben. — Vérbostu és öngyilkosság. Rémítő éjféli dráma folyt le a mult éjjel a dunaparton. Volla Sándor az első tüzőrség istállójában roezat nem sejtve, leheveredett. Behunyta szemeit és elaludt. Épen e perczet leste ki Fekete Zsiga kocsis. Fekete kenyerét vesstette s ezt Vollának tulajdonította, mert Volla volt a főkocsis. örült dühbei rohanta meg az alvót s hogy kínosabbá tegye elvesztését, fölverte álmából s forgópisztolyt szegezett mellének: .Elvetted kenyere met " — mondá, — „nesze jutalmad" s a lövés eldördült, mire Volla arezra hullott. Fekete meglévén magával elégedve, kirontott az utczára s futásnak eredt. A dunapart megnépesült, a hajszra az ablakokat is kinyitották. A gyilkos káromkodva fenyegette, hogy a ki hozzányúl, a halál fia. Erre kétszer mellébe lőtt s a Dunába ugrott, a hol végképen eltűnt. Volla már jobban érzi magát. — Valamennyi magyar vasút 1876 iki üzleti eredménye együtt véve: üzletben volt pályahossz. 9160. 1 km. - Az 1876. óv folyamában szállított: 17,041,486 személy és 15,071,940 tonna ára; a bevételek tettek: személy és podgyász szállítás után, 21,871,222 Irtot, gyors és teheráru szállittásután 71,201,145 fnot, összesen 93,072,267 frtot. — Az 1875. év folyamában szállíttatott 17,681,397 személy és 14,957,717 tonna áru; a bevételek tettek: személy és podgyász szállítás után 23,097,246 frtot, gyors és teheráru szállítás után 68,383,490 frtot, összesen 91,471,736 frtot. — Jajveszéklés hangzik az egész országban,hogy az ingatlanok, melyek as ország fundamentális létjogától csaknem elválaszthatlanok, az egész országban mesés olcsó áron el pocsékoltatnak. Földönfutóvá tétetik a föld népe, mely a földmivelésen kivül más keresetforrást nem bír feltalálni s igy koldusbotra jut. Philloxera vastatrix gyanánt külföldi tőkepénzesekből con-surtiumok alakultak, melyek kizsákmányolva szomorú vissonysinkat gazdagon jövedelmező üzletet nyitnak népünk pusztulása fölött — A negyven szépség szabály között, melyeket a római költő a női báj megítélésére felállított, s tiszta, üde arezszin nem áll as utolsó helyen, és ezen ssépségszabály a régi Kóma ideje óta változatlanul fennmaradt mai napságig. Legyen s nőnek bármily szép termete és még oly vonsó arcsvonása — a rut, tisztátalan arcsssinelhomályosítja ez előnyöket. Nem csoda tehát, hogy a viruló arcsssin fenntartása a hölgyvilág egyik fő-pontját képezi; fájdalom, hogy e czélra gyakran oly szereket használnak, melyek ép az ellenkezőt eredményezik, s csak a pillanatra lévén számitva, s gyöngéd bőrt alapjában tönkre teszik. Mi tehát a hölgy vúágnak ssolgálstot vélünk tenni as által, ha az ilysserü ross készítmények, s különösen az ólomkéssitnaényekkel elegyített rissportól, mely a kereskedésben gyakran elő- fordul, s nemcsak s bőrre, hanem as egészségre általában ross hatással vannak, — őket óvni törekszünk. Előnyös módon különbözik ezen ártalmas készítményektől a párisi Dr. Lejosse féle „Rsvissante" (főraktára Schwarcs Henriknél, Budapesten, Mária Valéria-ntcsa, — valódi minőségben kapható Nagy-Kanizsán Prá-ger ur gyógyszertárában.) Ezen bőrfinomitó szer minden ártalmas anyagtól teljesen ment, és lelkiismeretes vissgálat után mint legjobb szer a szép üde arcsssin fenntartására aiánl tátik. A szépségről gondoskodó gyöngébb nemnek nem tehetünk udvariasabb ssolgálstot, mintha esen becses szépitőszerre a leghathatósabb módon figyelmestetjük. Papírszeletek. — (ifj.) Kigyuladt a caigány háza ■ ahelyett, hogy oltásához fogott volna, einaladt a templomhoz, ajtaját bed öntötte és kétségbeesve félreverte a harangokat. A megrémült harSngozó fölsiet a toronyba és dflhös szavakkal kérdőre vonja a caigány vakmerőségét. — A czigány lelke majdnem elszakadt a nagy eróködési *>n, oly erófeszitve hozta a harangokat ée lihegve szói: - — Kigyuladt a házsam .... ias oltani csak kell. Hállottam, hogy mágá is félreverte a harangokat, mikor a somsidom házsa kigyoladt ; hát gondoltám : én is caák hozsom, astán majd elalsik a tűz. — Megtörtént. X. családnak a mult farsangi ivad alatt a helyben rendezett s tombolával összekötött vánczvigalmak egyikén a szerencse any-nyira kedvezett, hogy egy üveg pezsgőt (?) terno-nyereménykép nyert, melyet másnap azonnal a pin-czébe helyeztek el s csak az 5-ik hét folytan, a mi-dón nevezett X. családnál több vendég volt jelen, a háziúr őket a nyeremény elköltésével akará meglepni, lement tehát a pinczébe s felhozta a pezsgővel telt Üvegei, de mielőtt azt kioyitni akará, az ott jelenlevő vendégek egyike figyelmezteti, hogy ügyesei» nyitna fel, különben egéss tartalm* kifolyik, a melynek minden cseppjeért kár volna. Végre tehát az üveg felnyitva 8 egy tele töltött pohár a jelenlevők egyikének átnyújtva lett, ki is a hozzá illő (elköszöntésben élt«té az egész caaládotl ■ befejezésül még ezeket mondá : .Adja az ég, hogy e kedves X. család gyakorta nyerjen ily alkalomhoz illő nyereményt" s ezzel lógja a poharat, melynek tartalmát kiakará inni, — de fajdalom, a pezsgőnek még csak hire sem volt, annál kevésbé ize. Erre a jelenlevők iszonyúan bo-szankodva jót nevettek s megfogadták, hogy többé soha sem fogadnak el pezsgőt nyereménykép. V e n d é g : Ugyan ispán nr! miért ordit as a szamár minden reggel ? Ispán:* Nem mindig teszi azt, csak akkor, ha mást (t- i szamarat, lát. Vendég: Ejnye, pedig még kin sem voltami Külvárosunk egyik utcrajának házán e felirat olvasható : Ezen házbo nem sukhára egy lakás less kikapható a ki skor felőle valgamit tndnyi beszéljen J W. hanszberrol. Lottobuzás. Prága, spr. 11-én: 35 , 40, 84, 59, 9. Sieben p . 75, 5, 73, 68, 32. Lemberg, „ 63, 54, 32, 77, 6. Utazók névsora Xagy-Kanizsán, 1877. april 6-tól-1877. april 11 ig. — .Arany Koronábo z''czimzett szállodába: Gyömörey N. Keszthely V értess y I. Keszthely. Woü A. Prága. Kohn A. Budapest Sebőn I. Bécs. Deutsch A. Bécs. Bárdosy N. Budapest. Unger Zs. Gyékényes. Horváth 1. Budapest. Gasparits J. Prága. Lasztig J. Bpest. König I. Bécs. Koller I. Páka. Blass M. Budapest. Bchultaer ftf. Bécs Weiser 1. Triest. Wolheim M. Prága. Hild J. Bécs. Schiffer J. Zágráb. Nagy J. Warassd. Liptaner Zs. Belovár. Keller J. Szabadka. Dénesy I. Budapest. Mészáros Gy. Bécs Korcsmáros 1. Sopron. Koller Zs. Bécs. Ungár J. Gyékényes. Sebőn J. Triest. Fischer J. Bécs. Eigner J. Kismárton. Schwartz A. Bécs W ellesz J. B.-Csaba. W«iga L Prága. Markus L Bécs. Oldosy 1. Zombor Schern J, Bpest. Krsusx N Perlak. Weiler J. Brünn. Schüller A. Prága. Mozer J. Budapest. Hollósy Gy. Sopron. Eötvös J. Budapest. Bauer Zs. Triest. Lendvay K. Budapest. Mayer A. Berlin. Szekeres N. Pölöske. Grésa E. Z.-Egerezeg Negrelli N. Füred. Krauss A. Beleg. Nea-markt A. Keszthely. Beger Zs. Leadva. Blan J Temesvár. Sváb F. Budapest. — a8sarvashos" czimzett szállodába: Pester A. Zágráb. Br. Mikos N. Szépiák. Fiseher I. Bécs. Stern Z. Borde fa. Weiss B. Bécs. Gr. Festetics L Szigetvár. Müller F. Budapest Krauss V. Bécs. Löwensohn M. Bécs. Sazl I. Béra. Pollák S. Gráta. Gali taste in H. Bécs. Bienesfeld S. Komárom. Lőwy I. 8opron. ScbiMerfer K. Oroszton. Bubb I. Páka. Baoer M. Bécs. Guary Ch. Görz. Kaapmaan L. Grácz. Hermann E Marburg. Redlmayer EL Klagenfurt. Miklósy K. Kaposvár. Seiser T. Budapest Len eck ö. Lendva. Frank F. Nagy-Bajom. Hittinger G. Nagy-Bajon. Ruttkay P. Nagy-Bajom. Ivaaovic R, Szentpétervár. Berta L Szent-Marton. Boffmaa N. Várasd. Weste A. Bécs. LŐwy A. Bécs. Laatovicz L. Páca. 8ocsics K. Varasd. Franklaé Chehoveoa. Kardos K. Atád. Strupi 1. Varasd. Sármay A. Sopron. Metál L Gráta. Gr. Zichy E Budapest WisMeckar JEL Kőszeg. Ulreich Z. Keszthely. Hirschl 8. Bécs. Glückmann H. Siófok. Zakál M. Letenye. Molnár L P.-Ssácseny. Neuhaas E. Rehmschein. Grünwaid N. Bécs. Fridman N. Bécs. Riegl F. Kraszna. Österreicher K. Bartovita. Neuman 8. Szombathely. Gehelea M. Uj-Grad is ka. Schwarz I. Szombathely. Eglész P. Keszthely. K^n I. Bécs. 8cherz K. Bog. 8tanic V. Varasd. Buch-valter R Bécs. Eitesdorfer I. Szegaárd. Haosmaoiag F. Marburg. Kereszty F Grits. Faics K. Bánok-SaL-György. Breisr L Bánok-Sat.-György. Weiss I. Viavár. Piaczl árak. Hivatalosan jegysett piacziárak Nagy-Kanisaaváros piacsbiztosi könyvéből: 1877. éri április hé 11-én. Basa legjobb suly 39, */« hektoUterktot, 100 kilogramm sserint: 12 frt 50 krn középszerű suly 38, 11 frt 20 kr. — Kétszeres legjobb suly —, — frt — kr. középeaert soly —, — frt — kr. Rozs legjobb suly S6,9 frt 20 krn középszerű soly 34, 8 frt - kr. - Árpa lsfjobb soly 82, 6 frt 60 kr, középszerű suly 80, 6 frt - kr. — Zab legjobb suly 20, 1 frt, 60 kr kösápsaerl soly 18, 1 frt 40 kr. — Kakoricza (tengeri) 6 frt 60 kr. — Burgonya 8 frt S0 kr. — Sain-jiszt 86 frt 60 kr, zsemlyeliszt 22 frt 60 kr., kenyér-Uszt fehér lt frt — kr., fekete 16 frt — kr. — Rizs 24 frt — k*. — Buta-dara 30 frt —. Árpa-kása 36 frt — kr. — Borsó 80 frt — kr. — Lencse 82 frt — kr. — Bab 9 frt _ kr — Köles-kása 11 frt. — Savanyú-káposzta 11 frt — kr. — Savanyu-répa 10 frt — W. Széna kötött legjobb — frt — kr, köaép-szerü 3 frt 80 kr.; széna kötetlen legjobb 3 frt 40 kr, középnerü 8 frt — kr. — Kötött- vagy ág^-szalma legjobb * írt 40 kr, — középszerű — frt - kr szalma Ukarmánynak való lsgjobb 1 frt 90 kr. középszerű — frt — kr., szalma alomnak való legjobb 1 frt 80 kr, középszerű 1 frt 60 kr. — Uj-bor hectoliterkint 7 frt — kr. ó-bor 10 frt — kr. — 1 liter pálinka 40 kr. — 1 liter eczet 6 kr. — Bükkfa, egy köbméterkint, egy méter hosszú hasá-bokban, kei esztrakáaaal — frt — kr, keresztrakás nélkül 3 frt 40 kr. — Cserfa keresatrakásaal — frt — kr, keresztrakás nélkül S frt 20 kr. — Tölgyfa keresztrakással — frt — kr, keresztrakás nélkül 2 frt 80 kr. - Kőszén a bányából 100 kilograamkint 70 kr. — Lámpaolaj, repcaéból, egy kilogrammkint &6 kr. — Stearingyertya \ frt — kr. Fagyngyertya öntött 68 kr, mártott 72 kr. - Szappant kr — Nyers fagygyu 82 kr. — Lámp^bél, egy méter, 8 kr. — Marhahús egy kilogramm szerint 48 —50 kr. — Borjúhús 56 kr. 8ertéshus 06 kr. — 8aaionna 80 kr.— Diaznóasir 86 kr. — Marbazair l frt 10 kr — Köménymag 66 kr. - Vöröshagyma 18 kr, — Foghagyma 40 kr. - Főtt zó 16 kr, kő-ső 13 kr. — Bors 1 frt — kr. - Paprika 70 kr. — Csukor 68 kr Kiadta: (P. h.) / M a n i n g e r, _ v. aljegyző. noha : Szerkesztői üzenet. 2306. „Esik eső ... • nem üti meg a mértéket» aDobogó szivem verése Valóságos égdörgése." — 2307. A. Sümegb. .A pálosok Zalamegyében* czimű nagybecsű csikkét igen köszönöm, a fűzetekben közlöm. Másikra nézve mozgalom vaa. Érdeklődésén örvendek, az illetőkkel közlsni fogom,szives üdvözlet 1 2308. K. P. Budapest. Épea levelem elküldése ntán jött meg a tagadó válasz. 2309. V. M. Helyben. Igen köszönöm. 2810. K I. Fiume. Megérkezett, de igen borsos. 2311. V. Nagy-KŐrös. Hassnálunk belőle. 2312. B L. Bpest Várom, mielőtt hosszabb tárcaaköaleményt kezdenék meg, szeretném hozni. Érték fts valtofoiya® április 13. 5*/e metaliques 60.50; 5*/, nemi kölosön 65.25; 1860-ki áUadalmí kóiosön 108.80; bank-réssv. 783 — ; hitelintézeti részvények 138 50; Londou 126.65; magyar földtehermen lési kötvény 71.— ; temesvári földtehermentési kötvény 70.25 ; soproni földtehermentési kötvény 69 — ; horvat-slavon földtehermentési kötvény —.—; ezüst 111.75 ; os. kir. arany 598.— ; Napoleond''or 10.14; arany jir. 72 90; márka 62.25. Vasati menetrend. Érvényes májas 15-töl 1876. A bud*-pesti idótmatató óra szerint, ✓ loéml Kanissáról Vonat hova: Ora Perc. Idő 205 Eaaék, Mohács,Dombovár s Fiúméba 4 48 reggel ?16 • . . . 2 30 dé)ut. 212 Buda-PesUe........ 4 58 reggel ...........2 6 délaL ■ ..........1130 estve 813 Bécsbe (8zombathely, Bécs-Ujhely felé)5 8 reggel • .........11 48 estve 815 Sopronybs ........3 88 «lat. S03 Triesztbe és Pragerbofon keresztül Qrács és Bécsbe ......4 50 reggel 201 Triesztbe és Píágerhofon keresztül Gráea és Béesbt: -......» 47 délut. Br késik Kanisaiír« ÄOtlflÄ e 216 Essék, Moháes.Domborárs Fiaméból 1 41 délut. 806 • . . . 11 11 estre 203 Buda-Pestről........4 20 reggel 801 .........2 5 délut. ti ......... 9 44 estve 314 Bécsből (Szombath. Bécs-Ujhsly)felől 10 27 estve 302 , „ . .45 reggel 316 Soproayböl ........11 5». délaL 214 Bécsből Grácz, Marborg, Pragerhof W61 ......... 4 12 reggel. 201 Triesst- 4« Bécsből Marburg, Prager- bof felől.........1 21 délut. 204 Triesst- és Vülaehbéi Prágerkof felől 11 - eetve. Marburgba csatlakozás Ylllaeh és Franceslestbe- • • , Ftaaeesfestből. ApriUs 15-tÜ 2M»I877. Hó- és heti-»•P Kath. és prot naptár Görög naptár 15. A jó pásztorróL János X. '' lő IS 17 18 18 20 F» Vasárnap H4tf8 Kedd Szerda Csütörtök Péntek Szombat Q. 2. Miser. Toribiss Rezső Apollonia Antonia Agnes Anseimus 3 B. 1. Nie. 4 Jósa. G. 5 Theodor 6 Eutyeh. 7 György 8 Herold 9 Eopsych 1 m Felelős szerkesztő : Bátarfl Lajt8. ff Wajdits József könyvkereskedésében Nagy-Kanizsán (233 8-*) kaphatók: t Halljuk! Megjelent és minden hazai künyvkereaJcedésben kmphaU : Halljak a Uép szót! Mairvar felköszöntő (toaszt) könyv szerkesztették Wajdits József és Bátorfi Lajos. Második javított és tetemesen bővített kiad. A díszes keménykötésű könyvnek ára ! fit. 50 kr. Rajta fiak rifadjaak I Kózkedvesaégü dalkönyv, ötödik bővített kiadás. 1 frt 80 kr., diszkőtésben 2 frt 80 kr. Rajta fiak vifiadjaakj Magyar dalkönyv olcsó kiadása, kötve 96 kr. Rajta Itáayok maltassMkl Mulattató kézikönyv, ui^gy ar hói-gyek számára, gyíijtétte Wajdits József. Ára az 500 lapra terjedő szinnyomatn borítékkal ellátott könyvnek 1 frt 60 kr. Aranymetszés fi diszkiadásnak 2 frt 60 kr. Rajta párak tártlaijaakl Lakatos Sándor tánezkönyve díszes czimboritékkal. Keménykötésű mö ára 1 frt 40 kr. Ungars la Spiegel ieatacher Dtehtwg Magyarország a német költészet takrében, díszes kiállításban fűzve 1 frt 80 kr., elegáns diszkőtésben aranyozva 2 frt. HO kr. WaJdlta Jézací „Képe* aépaaptára" 1877-ik évre megjelent 80,000 példányban, kötve 50, fttzve 40, kis kiadás 25 kr, Postai rendelések a levél vétele atán azonnal teljesíttetnek. Továbbá: Epen most jelent meg az 1876. évi országgyűlési törvények Ö8S268 kiadása egy teljes kötetben és általam megszerezhető; vidékre is, postai titánvét mellett készséggel megküldöm. Magyar nyolczadrétü nagybetűs kiadás; fűzve 2 frt 50 kr, díszesen kötve 3 frt 40 kr. Magyar diszes zsebkiadás, füzvé 2 frt 50 kr, díszesen kötve 3 frt 40 kr. Mindennemű irodapapir; rizsma finom irodapapir csak . . . 2 frt 20 kr. „ rovátkos, dnplán enyvezett . . . 3 , 10 „ , fél minister . ......4 , 20 , m egész minister .* . > * 8—9 , — , 00 nagy negyedrétü lenboriték egész név és lakhely kinyomásával egyfttt 1 frt 10 kr.* 500 példány 2 frt 50 kr. ezer példány 3 frt 40 Havanna-papíron 1000 példány névnyomássál é0Mt csak 3 frt 50 kr. Imritékok. 25 franczia úa felirattal 30 kr., aogoi tokban fran-levélpapir és boríték les kerettel 60 kr« Gyászkeretü levélpapír borítékkal Feltűnő olcsósága monogramm-levélpapirok MéUiI. 20 levélpapír 20botiték és tokkal 30 kr., színes moöogram-mal csak 50 kr. — 50 levélpapír 50 borítékkal csinos tokban 100 színes monogrammal együtt 1 frt 50 kr. — 25 levélpapír 25 borítékkal gyönyörú arany monogrammal diszes tokban 1 frt 50 kr. Látogató-jegyek angol, franczia, bristol, színes és gyász^eretft 100 példány díszes tokban 1 írttól kezdve 2 frtig. Hirdetés. Zalamegyében Mindazentkál-Kisfalnd község határában a t. veizprómi káptalan tulajdonához tartozó 54 hold szántóföld, 57 hold rét és 180 Md legelőből álló tagbirtok 1200 □ öllel számítva, a folyó 1877-ik évi oktöbér 24től számított 6 egymásután következő érre haszonbérbe adaadé lévén, bérleni szándékozók a feltételekre nézve az uradalmi felügyelói hivatalban Veszprémben tudomást szerezhetnek és ugyanott lepecsételt írásbeli ajánlatok is elfogadtatnak. Kelt Veszprémben, 1877. évi aprü hó 10-éo. Nagv Károly, (Mg _¿¿¿fMflgy.18. Hirdetménye A nagy-kanizsai uradalom ré-•sértl közhírré tétetik miszerint f é. april hó 23-án xsggeli 9 órakor a nagy-kanizsai tiszti irodában, ezen uradalomhoz tartozó . Arany Koronához" czimzett szálloda é* kávéház, f. é. május hó 1-tSI számítandó három egymásMtáni évre nyilvános árverés utján haszonbérbe fog kiadataL Zárt ajánlatok az árverést meg-•15*6 napig bezárólag — ellátva, az igért összeg 10»/a-ával aa uradalmi irodában elfogadtatnak. A ssarrSdéei fWtételek helyben naponta betekintbetők. (359 S—3) Kelt Nacj-Kanizaán, 1877. april hó 7-án. Nagy-kanizsai uradalom Tömeges nyereményeket a kia latriból általam lehet elérni; én az egyszerű betétet megtéri*««, ha a hozásnál (tekintet nélkül a hnzáei helyre) nem nyereük. (326 6-6) Vizszbélyeggel ellátott levelekre azonnal felel W. Wemdl, Bécs, Wieden, grosse líeu-Gaase 28 Legeltetés. A lórántházi uradalom részéről kőzhirré tétetik, hogy f. évi apr. hó 24-től oktober közepéig lovakat és csikókat legeltetésre elvállal. A legelóbér előre fizetendő. Bővebb éstesitést Szajer József lórántházi ispán ad ési alnlirt. (340 2-3) Séllyey László. Hirdetmény. Iván-Egerszegen, Vasmegyében, hol 4 országos vá<ár tartaúk s ho! a Győr, Kis-G*el, Szombathely, illetőleg soproni országot átvonul, az ráfrnérésí jog, épület és szántóföld szabad kézből eladandó. Veszprém, 1877. márczius 7. (312 6 - 12) Mustos János. A hölgyvilág Iáltal mintfelfilm ulhi bőr-saépitósaer * elismertetett a hívatalosau V megvizsgált ár tal m a 11 a ti, Q valódi A HAVISSAXTK o 3 A A Ezea vlláflMrB azépltéezer v pUlaaat alatt a legszebb, leg természetes b Ifja arczszlnt idézi elő. a Mrt fehéríti fris alti és fiieaitja, a lég beha táaaltét védelmezi, eitávo-Üt legrövidebb idő alatt szep-lőt, májfoltokat, orrvörössé-get s a bőr mieden tiszta-talanságait s a rizsport valamint minden kendózőszert fölöslegessé tesz. Macy-ftaitlzsáa kapható valódi minőségben : Práger ar gyógyszer tárában. Vidéki megrendeléseket pontosan teljesit (3»1 1- 10;V "•rhvars Henrik, indapest Mária Valéria-uU»za.f 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 ,0 Bátorkodunk a t. ez. háziasszonyokat egy nacy takaritmányra figyelmeztetői, mely abbúl áll, hogy a kávé valódi jó fügekávé r<-cyülésével kéf»7.íttes«.»k Ezzel 2 #-|ő»i_v jár. még pedig: 1 az ízlést nemesíteni lehet és 2. a jutányos bevásárlrs lényeges ta-karitmá.iyt hoz magával. E őzéiből kérjük hamisítatlan fkriMM egy kísérletet tenni. Miután mi aranyozott papírban becsomagolt fflge-káv^nk minden egyes csomagjának tartalmáért a valódiságát illetőleg, 100 firt-t n 1 j ó t á 1 l u n k, tehát lajstromozott védjegyünkről külön« tudomást venni kérünk. Mml Győző s Fia. >''* kir. gr.zd gyárosok Bécsben. Kgyedüli raktár Nagy-Kanizsán : strem és Klein uraknál. (179 43—*) 4?Á b Hirdetmény, Legfelsőbb meghagyás folytán ezennel megindiltatik a jótékony ezélokra szánt Vl-ik magy. kir. államsorsjáték, melynek tiszta jövedelme •> császári és apostoli királyi felségének 1876. évi május bó 18-án kelt legfelsőbb elhatározása folytán a gyógy ithatlan, de közveszélyes elmebetegek számára felállítandó ápolda javára fog fordíttatni. E sorsjáték összes. 3334-gyel megállapított nyereményei az alább következő játékterv sxerínt 200,000 forintra rúgnak és pedig : az I főnyeremény 100.000 frt^al o. é. a II. főnyeremény 20.000 írttal o. é. 2 nyeremény 5000 frttal 10.000 frtban o. é. 10 „ 1O00 „ 10.000 „ „ „ 20 „ 500 „ 10.000 „ „ „ 100 „ 100 „ 10.000 „ „ 200 „ 50 „ 10.000 „ ., „ 3000 sor.-nyerem. 10 „ 30 000 „ „ A huaáa viasaavonhatlaoui 1877. évi jun. hó 4-éa történik. ▲ aorajegy ára 2 frttal o. é. van megállapítva. Sorsjegyek kaphatók : a lottoigazgatóságuál Budapesten (fővámépület); valamennyi lotto-, kó- és adóhivatalnál ; a legtöbb postahivatalnál; és minden városban és nevezetesebb hely-sáfbea felállított eongegyáruló közegeknél. M. kir. iottoigasgatóeág. Budepesten, 1877. évi márczius 31-én. ■otusz Alajos, m. kir. osztálytanácsos és lottuígazgató. (Utánnyomás nem dijartatik.) (314 2—6) Valódi olasz, 5 érdemmel ki tüntetett direct 6laa Daaatl feltalálótól Budrioban, Oluszországban Erfész Európa részére egyedüli főraktár kizárólag Witte Ed. fóbizományosnál Bécsben, veri. Kárntner- strasse 59. van. (286 10-10) Jelenleg Carré lova.dijában Budapesten appenÍDnai lakó-soktól (úgynevezett Ocarinusok) ezen a hangszeren hangversenyek adatnak, a melyek feltűnőséget okoznak, mintán művésziebb műveleteket nem is lehet képzelni. E hangszer ingyen hozzámelU''Velt iskolám szerint még laikusoktól is néhány óra múlva ¡»ikerrel megtanulható és olcsó ára mindenkinek lehetővé teszi, hogy igen kellemes mulatságot szerezzen. Mi?d,cn.M *u fd c v RÍÜS&>PE"DO^ATI "II("BUDRIO"| r i a H a feltatai<''. bely-get viseli 1--1 Eredeti gyári árak nyom- ( tatott iskolával együtt: l. 11. III. IV V. VI. VII. Sz. egyleteknek különösen alkalmasak. ( J. 1.50. 2. 2.f»0. 3. 4. 5. írt. Az V-dík szám zongorák¡»éretre van hangozva I. II III. számú hanjjjegyfüzetek (zene nemtudóknak is alkalmazható) 12 dallammal á 40 kr. — BŐr tokok I.—IV. számig 50 kr. V —VII számig 1 frt. Egy öMzhangulag hangozott Terzett 7 frt. ) Qiartett 12 „ ) Sextett ) óriási mély hanggal (tökéletes zenekar) 3ti . ) Szétküldés készpéuz vagy utánvét mellett. Nagybani be-vá.-.árlök rabattot kapnak. Rogy mindeukinek -a legdöntőbb bizonyítékot nyújtsak nr-ról, miszerint a (• nt ajánlott I) o n a t i f-halálótól való eredeti olasz O i- » r i ii » i m a legjobbak, bátorkodom a n. é. közönséggel tudatni, ho^y Z i e h r e r C. M. ur, a báró Knebel es. k. gyalogsorezred karmestere egy tőlem kapott Septetten a cs k. knrté-ztársulat termeibon állandó Ocari na-hang versenyeket rendez, melyek közül az elaő már márczius 18 án meg is tartatott és rendkívüli tetszéssel vétetett fel (Bírálatokat lásd a legtöbb bé.**i lapokban.) Minden inásult ajájilott Ocarinákon, legyem-k azok szabadalmazottak, vagy tiern, hangversenyt adni lehetetlen. Kiváló tisztelettel WITTE ED Bécsben. . Keszey M. első székes-fehérvári tömören hajlított bútor- és fanemü gyáros, ajánlja minden ezen szakba vágómunkáit, úgymint: különbféle nádas székeit stb. KOCSigyártdknak: Egy fából hajlított kocsi részleteit és hajlított egész kerék talpjait. Továbbá: a n. ra. uraságok, földbirtokosok és általában a gazdaszattal foglalkozó uraknak hajlított talpú kerekeit, bármi finom kocsikhoz, ugyszínte: teherhordó és gazdasági szekerekhez. Munkám czélszerüsége és tartósságaért jutányos árat mellett jótállást biztositok. Árjegyzékek bérmentve küldetnek. (338 2—3) Becses megrendeléseiket kérve, a legillőbb tisztelettel Keszey M. 3NJ em Bzlnleltvegreladás! Miutan a rosz üzlet menet végett ch na- ezüstáru gyárunkat teljesen beszüntetjük, kényszerítve vagyunk pompás china ezüstgyártmányaink tömérdek készletét a leggyorsabban az előállítási áron sokkal alább elárusítani Kisérleiül szolgáljon következő kivonat a nagy árjegyzékből, mely utól-bí kivánatra bérmentesen megküldetik. '' (277 2—3) Mérsékelt ára: azelőtt 6 db. kávéskanál 6 „ evőkanál . „ 6 „ asztali kés „ 6 „ asztali villa ,, 1 „ leves szedő ,, 1 „ tej-«edő 1 .. va^.szelencse.. most csupán frt 3 50 I 50 , 7 60 2.S0 7.50 2.80 7.50 2.80 5. - 2.30 3 50 1.50 5.— 2 — azelőtt most '' csupán 1 db. ezukortartó zárral . . frt 14.— 8 — 1 p. gyertyatartó „ ő. - 3 — 6 d. kés-nyugtató ,, :*>.— 2.70 6 „ csemege-villa „ 6.— 2.5» 6 „ csemege-kés „ G — 2.5« t^egnjabb kézelőgomb-garnitara,gépezettel á 1 frt> Parafa-dugók állat fejekkel á A% kr Továbbá pompás findzaák, kávé- és thea ibrikek, tojáskészletek. fogpiszkáló-tartók, eczet- és olaj-készletek és más egyéb aaámos czikkek. stb. stb. szintoly meglepő olcsó árakon. Küftmöaen figyelemre méltó: 6 db. evőkanál, 6 db. villa ) mind a 24 drb" együttvéve elegáns 6 „ kávéskanál, 6 kés ) tokban 24 frt helyett csak 10 frt Ugyanaz britannia-ezüstb 51, mind a 24 darab elegáns tokban csak 7 frt Vidéki megrendelések utánvét mellett pontosan és lelkiismeretesen eszközöltetnek. C»im: E., Bécs, Rothenthurmstrasse 16. Wajdits Jóxaef kiadó-, lap- és nyoradamiajdonoR gyorasajto nyowaaa. Na^y-Kaniaaán. NAGY-KANIZ8A, 1877. április 19-én. Tizenhatodik évfolyam. •jQ** 3 Sétzstésl ár i égési érre íéi évre • • * . negyed évre . 2 p f^ry *zám 10 kr. Hlrfstéssfc ; g huábol petit»orb»n i 7, mávodnor 6 ■ mioden ''további »őrért 5 kr. nyilttérben •oronkint 10 krért ?é i tétnek fel. , Kincstári illeték minden \ egjeji hirdetésért külön jj 30 kr. fi*«t«od8 tnaen ;| külön í KÖZLÖNY 1 A lap »Mlleai rtss* J illető kCmkorfajak a 1 ] szerkeextőhö*, Takarékpénztári épület ftld-•Kint, — aayafíricxét Ü1*S k5c]«mÍBj»k f* dig a kiadóhoz bér-maatre inbéxandSk: NAGY-KANIZSA Wlassiesfcáz Bérmentetlen levelak csak ismert moakatir-sakt ól fogadutoak el. előbb -soivr o g I KOHLON 1 Kénrata I kt Kéziratok Títm ni küldetnek. í í N.-Kanizsaváros helyhatóságának, nemkülönben a „n.-kanizsaf kereskedelmi s iparbank''*, a „n.-kanizsai takarékpénztár", a „zalamecryei általános tanítótestület", a „n.-kanissai Usded* nevelő egyesület", a „soproni kereskedelmi s iparkamara n.-kanizsai külválasztmányau s több megyei és városi egyesület hivatalos értesítője. Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. A modern nevelés hibái. I. '' Hegel, a mélyen gondolkodó bölcsész mondja: „Minden embernek törekvése oda van irányozva, hogy magát boldoggá tegye, kivévén azokat, kik oly nemes flekkel vannak megáldva, hogy másokat boldoggá teendők, ÖnnÖnmagukat feláldozzák." S valóban nemes sziv, magasztos lélek szükségeltetik ahoz, hogy az ember saját boldogságát megvetve, azt feláldozza, csak av-végre, hogy mást, vagy másokat boldoggá tegyen. * Van eset arta, hogy az önfeláldozás kötelességgé válik. Ilyen p. o. ha a haza veszélyben van. Ekkor kötelessége minden honpolgárnak életét s vagyonát a haza oltárára fektetni, kötelme kész örömmel vé rét a harezmezón ontani. De ha a nevezett esetet komoly vizsgálat alá veszszük, csakhamar kitaláljuk, hogy ez önfeláldozás nem ment minden egoismustól, vagy jobban mondva, azon törekvéstói, hogy magunkat boldoggá tegyük. Mert mi biztosit, hogy a felhők, melyek hazánk ege fölött ósszetornyosultak, villámaikat ránk nem fogják szórni ? mi biztosit, hogy a közveszély minket is elnem sodor? tehát ez esetben az önfeláldozás nagyon azonos az ón védelemmel. Hol találjuk hát az önfeláldozás tiszta forrását ? Az Önfeláldozás tiszta forrását csak a szerelemnél találjuk. A szerelem azon menyei adomány, melyszerint szivünkben azon vágy támad, hogy egy másik személyt, kihez vonzódva érezzük magunkat, boldoggá tegyük, hogy folytonosan oda törekszünk, hogy mindazt, mi szeretetünk tárgyát boldoggá teszi, legyen ez: tudomány, rang vagy vagyon, megszerezzük. I íja, a küzdelem közt jóllétünk, egészségünk, erőnk elvész is, boldogtalanok uem leszünk; mert az, ki szerelemből áldozza fel magát, szerencsétlen ogyan, de boldogtalan soha sem lesz. Boldogtalansága csak akkor kezdődnék, ha czélját nem érheti el; de ekkor fájdalma, kinja oly nagy, hogy erős phisikai erő szükségeltetik ahoz. hogy czélja vesztését tniélje, anélkül, hogy őrültté legyen. Találjuk az önfeláldozás egy más nemét is; szintén a szerelem forrásából jó; de ez az előbbi szerelemtói lényegesen különbözik; az első szerelmet, a lelki tulajdonok s erények egyenlősége okozza, de a második a természet parancsa, értjük a szülőknek a gyermekük iránti önfeláldozását. Hány éjet virasztanak a szülők gyermekeiknél, hány nélkülözést szenvednek, csakhogy a gyermek jóllétének alapját megvessék. Kérdezzük csak a szülőket, s mindegyik hajlandó lesz életét feláldozni, csakhogy gyermekétől a veszélyt s bajt távol tartsa. Nézzük csak, mennyire törekszik az anya gyermekének mindazt megszerezni, mit ez kiván, hogyan igyekszik annak legkisebb óhaját is teljesíteni; dehogy is ne ? Hisz szereti gyermekét, hajlandó érte áldozatot hozni. Mondjuk csak nyiltan, szülőink tudnak szeretrti; de tudják oly szeretettel, hogy az gyermekeiknek kárára válik ; nagyon helyesen mondja Hegel: „Könnyebb gyermeket szeretni, mind nevelni." Nem kerülhette ki senki figyelmét, hogy mostani szülőink fótörckvése oda van irányozva, hogy gyermekeiket minél előbb gyermekiségukbői kivetkőztessék, azokat a világgal s annak örömeivel megismertessék, kiragadják gyermekeiket az ifjúság édené-ből, s helyezik őket a valóság rideg pusztájába ; az ily szülőkről s nevelőkről mondja bold. Eötvösünk : „ Legyen átkozott az, ki a gyermeknek akkor, midőn még boldognak érezheti magát, virág helyett borostyánt ad." Ne mondják ellenvetésül, hogy czél-szerü a gyermeket korán a világ valóságával megismertetni, hogy később annál job ban kiállhassa a nyilvános élettel való küzdelmet Oh, tév felfogás! A gondos kertész nem zárja-e nemes csemetéit gondosan el, mielőtt a szabadba ülteti? S az ember, kinek nemcsak a külviharokkal kell küzdeni; csak az ember löketik ki a szabadba e szavakkal: „Küzdj"! Meggondoltuk-e, vájjon van-e elég erkölcsi ereje, hogy a küzdelmet kiállhassa; nincs, de nem is lehet, mert a nevelés van hivatva, hogy „a félig angyal, félig majmot" mint Eötvösünk mondja, emelje s sülyeszsze, hogy ember lehessen. De van-e nevelése? A szülők a helyett, hogy szent hivatásuknak eleget tennének, szerelmüket annyira viszik, hogy a gyermeket saját akaratokra hagyják; s ez szint oly káros, mintha nagyon is szük korlátok közé zárták volna. Épen mert a közép utat nehéz találni, szükséges, hogy a szülő kiváló figyelmét gyermekére fordítsa, nehogy a nagy szabadság által teljesüljék rajta, mit Eötvös mond: „Épen azon szülők, kik szüntelen gyermekeikről gondoskodnak, többnyire legkevesebb hálára s szeretetre találnak." És ez nagyon is természetes, mert a gyermek szülői házában megszokta, hogy minden kivánatot parancsnak tekintett, melyet teljesítenie kellett, sót mind gyermek, a világ is, melylyel érintkezésbe jött, szeszélyeinek engedett, levén ezt a szülők iránti tiszteletből. De fölnővén, a világ igényeivel ő hozzá is lép; de ő ezek előtt nem akar s nem tnd hajolni, mert hisz ő csak parancsolni szokott; mi csoda, ha a világot megunja, felebarátit, sót mert önnönmagá-val elégedetlen, Elégedetlen azokkal is, kik létének okai. Mi lett a szülői túlságos szeretetből, mi lett az önfeláldozásból ? Az önfeláldozás bár magasztos, de csak akkor mondhatni valóban annak, ha ez erény az észszel párosul. Kívántuk jelen czikkünkkel a szülőket figyelmeztetni, hogy nem helyes az ut, melyen járnak, a szülpi önfeláldozás nem abban áll, hogy gyermekeik legkisebb kivánatát is teljesitik; hanem abban, hogy azok kívánalmait, ha azok károsak, megtagadják ; s hogy a gyermekeket hagyják gyermekiségökben. Csak az lehet valóban boldog, ki megszokta, hogy a körülmények előtt, melyekkel daczolni nem tnd — meghajoljon. LÖB IGNÁCZ. A „kanizsai dalárda'' ujjáalakuló közgyűlése. Lowinger Ignácz ur elnöklete alatt 1877. april 5 én. Jelenvoltak: Elnök, alelnök, titkár, pénztárnok, Valbach Mór, Vagner Károly, Ebenspanger Leo, Rózsavölgyi Antal, Milhofer Ödön, Szilvágyi Gyula, Luatig Jóssef, Ollop Lajos, Bachracb Mór, Blau Arnold, Poliák Sándor, Szalay Lajos, Lisztner József, Sebestyén Lajos, Knopfler, Récsey György, Schulcz, TÁRCZA. Aki igazán szeretett. — (Betiélyke.) — I. Szegény Kálmán barátom egy szerencsétlen ifja volt. Minden szép, nemei tulajdon összpontosult benne. Hanem rögeszméjétől nem wdott megszabadulni; ugyan is art hitte macáról, hogy ő a legcsekélyebb stellemi tehetségű éa legrutabb sz egész világon. Többször hivtam nők körébe, de mindannyiszor elkeseredve válaszolta: — Nem megyek, mert oly rutát, mint én vagyok, nem látnak szívesen a nők! Igaz, hogy nem volt szép. Sürgettem, bogy pbotographirostassa le magát, ez ellen is szabad kozák, mert úgymond, nem kivánja látni rútságát! Lakása — melynek ajtaja feketére volt festve, mintha csak temetőre nyilnék — j kötelében egy mulató-kert feküdt. — Ha itt a vigadosók ujjongtak, Kálmán bezárkózott szobájába, mert ha ezt hallá, még komorabb lett. n. Hazánk egyik kies megyéjének A. falujában lakott egy gacdatisct rokona. Kálmán 15 éves lehetett, mikor atyja e rokonaihoz elvitte; «ek közé tartozott egy gyönyörű leányka; Jolánnak hivták. Csudaszép kék szeme, halvány »rcsa, szóké baja volt, melyben ugy illett az a keskeny kék szalag, mint gabna közt a búzavirág. Jolán és Kálmán egész nap sem mentek a azobába, hanem a kertben futkoztak, játsza-dortak. Oly botdogan csüngtek egymáson, oly boldogan csókolództak, mintha egymást rég nem látott jó testvérek lettek volna. A fiatal Kálmán szivében egy homályos értelem ébredt, melyet az angyali Jolán költött föl benne. Több vala ez érzet, mint rokoni szeretet. Mikor elbúcsúzott tőle az elválás tudata kinosan nyugta-lanilá. Jolán oly élesen lelkébe vésődött, hogy évek múlva is hön emlékezék bájos vonásaira. Ez időpont végzetes lón reá nézve; előbb vidám volt, most komoly, szótlan letts a magányt szerfelett kedveié, bol elmerengett Jolán emlékén. Egy izben irt Jolánnak, de Jolán nem felelt levelére. Kálmán jobban jobban fejlődött s szerelme ia mindinkább égetőbb lángokban tört ki. III. Eközben gazdatiszt rokona pensionálta-tott. Kálmán elrándult hozzájuk. Egyrészt örömtől dobogó sziv vei tette kezét az ajtó kilincsére, hogy imádott Jolánját ismét láthatja; de másrészt félt, rettegett vele találkozni, mert már előre hallani vélte a gunyoros suttogást, hogy ő Kálmán, mily rút! A háznál vendégek is valának. Kálmán itt több barátjával találkozott, kikkel letelepedett az ablakok előtti hársak hűvösére. A leirhatlan szépen kifejtett Jolán kilejtett az udvarba ós Kálmánnak szívélyes, resikető üdvözletét nagyot hidegen fogadta. Kálmán szótlanul ellépegetett a kertbe, ledült egy szomorú tűz alá es sirt, keservesen sirt, mert Jolánnak''iránta tanúsított magaviseletét rettenetes ellenszenvére magyarázta. Mikor bement, azonnal felkérték zongorázni.Kálmán búsongó érzelmejto zongora accordjaiba öntötte, melyek oly mégha 5n zokogtak, hogy Jolán Kálmán háta mögött elragadtatva gyönyörkö-dék e nagyszerű zenében és Kálmánra olykor-olykör nyájas pillantásokat vetett. De midőn Kálmán sóvár szemeit rá emelte, ridegen végig mérte és kisietett. — Naponként délelőtt, délután kisétáltak a szabadba. Kálmán ugy szerette volna karját Jolánnak nyújtani, do nem merte, mivel lehetetlennek tartá, hogy vissza ne utasittassék. Ugy óhajtotta volna megvallni szerelmét, de a szó mindig elhalt remegő ajkán. S ha egyik-másik barátja karon vezette Jolánt, ugy érzé, mintha szivét izzó láva árasztaná el, E<ry kora reggel a kertben járkálgatott, hol Jolánnal találkozék. Jolán forró csókot nyomott homlokára, mit Kálmán százszorosan viszo- j nozott. — Adj egy kis fürtöcakét hajadból, én is adok az enyimből, — susogta Jolán, szemeit esdekelve függesztve Kálmánra. Kálmán epedő tekintetét szó nélkül meresztette a szép Jolánra, ki Kálmán bajából levágott egy kicsike fürtöt, medaillonába rejtette, aztán a maga arany hajából is vágott le egyet azt pirulva nyújtotta Kálmánnak, melyet Kálmán elhalmozott csókjaival s örömittasan szent ereklyeként tette el. De kábitó öröme csak rövidke néhány perczenkig tartott, mert azon lesújtó gondolat villámlott meg agyában, hogy Jolán részéről mindez csak rokoni szeretet záloga, nem szerelemé, nem rajongó szerelemé, | mely az ő szivét gyötri. Ily hangulatban ért a szobába, szorosan fűzve karjára Jolánt, mintha többé soha, de soha sem akarna tőle megválni. A szobában senki sem volt kivülök. Kálmán zongorázott. Jolán oda Olt az ölébe; enyelgett vele; Kálmánnak vörös haját fölgyurte kis ujjaira, majd ismét legombolyitá róluk. Ezerszer és ezerszer szerelmet esküdtek, — örökre és minden vallomást hév csókokkal pecsételtek meg. Jolán édesen suttogta Kálmánnak, hogy ő Bzép, minőt még nem látott. És Kálmánnak minden ily vallomásra el-elazorult a szíve, mert minden vallomásában gúnyt vélt felfö-dözni! — Jolán énekelt egy régi magyar dalt, és minden versszak végén hosszú csókot lehelt Kálmán homlokára. Egy hét múlva, mikor Jolán elment a templomba, Kálmán előkérte Jolán medaillo-nát, hogy haját, mit Jolán egy héttel ezelőtt belezárt, kivegye. De az ő haja helyett egy fekete hajfürtöt lelt a medaillonban, mely piros szalaggal át volt kötve. A hajfürt egy ismeretlen fiatal ember arczképét iodte el. Kálmán nem szólt semmit, de szemei annál többet beszéltek.... Egyszer kártyáztak. — Gondolj arra,akit szeretsz; s ha előszörre föl votem a „vöi-öe-tizest*1, akkor az,— szeret téged — mondá Jolánnak baratnője. A kártyát fölveté, — és az a „vöröe-ti-zesa volt. — Nos, kire gondoltál ? — kérdezte tőle barátnője. Jolán nem válaszolt, hanem ehelyett so-katjelentően megszorította Kálmán kezét, kinek ajkáról erre nehéz sóhaj lebbent el. Egyszer meg Kálmán megbetegedettjolán egész nap az ágyánál iüt Betegeskedése alatt azt álmodta, bogy elment a templomba, hol Jolánt az oltár előtt látta térdelni, kesében tartva azon fiatal ember kesét, kinek arczképét múltkor a medaillonban találta, — és a lelkész megáldotta őket Mikor felébredt, mély bánattal nézett Jolánra, ki részvéttel simította hátra Kálmán haját veritékes homlokáról. Fölüdülése után Kálmán kiment a mezőre. Szendergéséből Jolán csókjai költötték Fürdéssel! levél Balaton-Füredről. (Folyt, és vége.) Mintán .az éghajlatot s a Balaton tavat mint gyógy ha tányt kiemelttik, szükségkép Füred. savanyu vizeire kell áttérnünk. A .Ferenc« József kut« ivó gyógymódnál leginkább ran használatban. Vegyelemzéeét még néhai H e 11 e r tnr. ejtette meg. Ez utóbbi szerint a füredi .szénsavas, sóségvényes, vasas vizben'' foglaltatik szabad szénsav (19,2450 szemer egy polgári fontban) és kénsavas nátron (6,0365 szemer egy polgári fontban), melyek azt oldaló hatású savanyu vizzé mindsitik. A szénsav, mint tudjuk, gyorsítja a verőczéri vérkeringést, izgatólag hat az idegrendszer érző idegeire, kiválólag a gyomor és bélidegekre, honnan hatása as egész idegrendszerre elterjed. Ép ily mödon hat a hajszáledónyrend-Bzerre, miért a füredi vit ellen javalva van oly egyéneknél, kik vértorlódásokra, vérzésekre hajlamosak. Miután a gázok a bőrön is áthatnak, a szénsav izgatólag hat ez utóbbira. A Ferencz-József-kutból czélszerü készülékek segélyével előállított langyos vasas gázfür-d <5 k a bőrön zsibongó érzést, melegséget és pírt idéznek elő, elősegítik a bőr- ós hugyki-választást s azért mint zsongitó-izgató fürdők ismervék. — A kénsavas nátron gyorsítja a bélműködést, anélkül, hogy a bóledé-Dyeket felette izgatná, inkább emésztést előse-gitőleg, mint hajtólag működik, mivel a szívós és pangó nedveket mozgásba hozza, az epeképződést szabályozza és a máj vérbőségét csökkenti. — Ezenkívül, noha kis mennyiségben, még konyhasót (0.6989 szemert egy polgári fontban) találunk a füredi savanyu vízben, mint az aíhasi szervek legtermészetesebb izgató szerét, és szénsavasnatro n-t (0,8294 szemert egy polgári fontban) mely emésztési gyengeség és feles savképződés eseteiben, a gyomor tevékenységet lényegesen előmozdítja. — Egyik jellegző alkatrész végre a szénsavas vasélecs (0,0845 Bzemer egy polgári fontban), mely az idegéletet nem beidegzési inger, hanem a szervezet képlékeny alkatrészeinek átznásitása által fokozza. Javítja a vérv egyet s annak az ideg tevékenység fenntartására ösztönt nyújt, amennyiben az izom- és idegrostok zsongját emeli. A mint a vér vegyi viszonyait, ugy javítja egyúttal idegvelőjét is, miután keringés folytán as ideg plasmába hatol s ezen tulajdonánál fogva, Sobern heim szerint idegzsongi tó-nak tekinthető. Oly esetekben, hol kiválólag a vas hatása kívánatos, ott Füred másik forrása jő alkalmazásba, mely határzottan több vasat, de sokkal kevesebb szénsavat tartalmaz, mint a Ferencz-Józset-kut, s savó vagy tejjel elegyítve használtatik. Az egyes alkatrészek részletes gyógyszer-hatástani leírásából kitűnik, hogy a füredi savanyu vízben részint olyanok foglaltatnak, melyek az anyagcsere zavarait hárítják el, részint pedig olyanok, melyek, a szövetek zsogitására szolgálnak. A füredi savanyu víz azonban ép oly kevéssé egyetemleges gyógyszer minden kigondolható betegség számára, mint bármely máa ásványvíz. Szervi elváltozások sem ivó gyógymód, sem egyéb gyógy el járások utján nem gyógyíthatók s csakis ezen bajok enyhitéeéről lehet »zó. A füredi zavanyu víz alkatrészeinek összhatása folytán következő, a tapasztalat álul igazolt javallatok állíthatók fel: a gyomor- és bélhuzam, az epeutak, hugy-és női ivarszervek torpid alakjainál, vérszegénységnél, görvélynél, sápkór, mébszenv, ráazt-kórnál, váltólázas'' ismétlődés iránti hajiamnál stb. — A légző szervek idült hurutjánál a savanyu viz tejjel vegyítve alkalmaztatik; azonban ily esetekben nagy elővigyázattal kell eljárulnunk, névleg gümőkor iránti gyanú vagy vérköpési hajlam esetében, az ásványvizet teljesen kerülnünk kell. Az ívó gyógymóddal együttesen für d ő-gyógymód is alkalmaztatik, mely czélra Füreden ülő- és kádfürdők állanak rendelkezésre, utóbbiak melegített tóvizzel (mely a közönséges vízfürdő zsongitó hatását emeli), töltetnek, továbbá gőzfürdők, vasas gázfürdők, zuhanyok és a Ferencz-Józeefkutból táplált hideg bassinok (hőmérsék 9-10° R) Az első helyet azonban valamennyi közül a balaton tavi szabad fürdők foglalják el, ezeknek köszöni Füred a tengeri fürdő és éghajli gyógyhely hirnevét. Ha végre felemlítem még, hogy Füreden czukorgazdag >és savszegény szőllőket találunk, melyek szőllőgyógymódra alkalmas esetekben u t ó k u r a gyanánt használhatók s hogy a balatontavi iszap górcsőileg kimutatható ásványi, állati és növényi alkatrészeinél fogva erőmüvi bőringer gyanánt mint elvezető szer gyakran sikerrel alkalmazható — ugy Füred természetes gyógy hatányai egész összeségét felhoztam s visszaidéztem a kartársak emlékébe. * ^ * A mi Füred hygieniai és társadalmi követelményeinek megfelelő gazdászati berendezéseket illeti, itt csak a közérdekkel bírók legyenek felemlítve. Két vaspálya érinti a fürdőhelyet; a déli vaspálya Siófok végállomással, honnét naponta kétszer, egy óra menetben, a . Kisfaludy gőzös közlekedik Füreddel — és a magyar nyugoti vaspálya Veszprém végállomással, honnét kényelmes bér- és társas kocsikon két óra alatt, a regényes .Noeztori" völgyön át, ér-kethelni Füredre. A fürdőhelyben m. kir. pósta- és táyirda hivatal és egy jól berendezett gyógyszertár van. Füred, a Benczerend tulajdona, az uradalmi fürdőigazgató részéről jó kezelésnek örvend ; a példás rend fölött egy m. kir. fürdő-biztos őrködik. E nagy, árnyas park, tágas sétényok, pompás rózsaültetvények, tisztán tartott por- és sármentes utak vannak a gyógykutak és fürdők közelében és a Balaton partján. A gyógyivó vendégek gyülhelyétafelső sétányon levő Fe-rencz József-kut képezi, hol reggel ésestve zene játszik és hol egy tej és juhaavó-ivóhely is van berendezve. A kedély viditására szolgálnak: szín-előadások, tánczestélyek, bálok, hangversenyek, tombolajátékok, kirándulások a regényes Eclutein Mór, Pollák Imre, Szeidl Ágoston, Kohn Henrik és Pick Ede urak. I. Elnök megnyitó-beszédileg körvona-lozza a választmánynak a lefolyt időszak alatti működését; — kiemeli a mostoha sorsot, a mely -lyel megkelle küzdenie — és őrömét fejezi ki afelett, hogy a dalárda ügye ujolag oly sokat ígérő, tetterős kezek által lőn felkarolva. — Maga ée a valasztmány nevében leköezön az eddig bírt tisztviselői minőségről és a bizalomért háláját kifejezve, kéri a közgyűlést, hogy a mai ülést — a napirendhez képest — uj választással fejezze be. II. Következik ámult ülés jegyzőkönyvének felolvasása és észrevétél nélküli hitelesítése az azon czélra felkért Ollop Imre és Szeitl Ágoston urak által. III. Az alapszabályok módosítására kiküldött bizottság javaslatot terjeszt elő, mely vita tárgyává téve — titkár által felolvasásra kerül. — A javaslat az alspszabályok majdnem mindegyik § át szövegestől és részben szabályostól változtatva tartalmazza — és csak 2 függelék ee toldalékkal bővítve (lásd: a II. rovat 6-iki és a III. rovat 14-iki §§-okat) egész terjedelmében eifogadtatik. — Kinyomatásáig az egylet titkári hivatalában van letéteményezve a tagok betekinthetésére. *) IV. Ezek után az uj választás vétetik foganatba; elnök ur indítványához képest Ollop Imre, Singer Soms, Szilvágyi Gyula, Blau Arnold és Schulcz urak hivatnak meg a szavazat-szedő bizottságba, mely is az ülés bezártául a következő választási eredményt jelzi: Elnök : Löwinger Ignácz 19 szavazattal. Alelnök: Ollop Imre 12 Titkár: Singer Soma 8 Karmesterek: Rózsavölgyi A: 16 „ Berecz Imre 13 „ Pénztárnok: Löwinger Lajos 12 „ Leitárnok: Eckstein Mór 7 „ Választmányi tagok: Szilvágyi Gyula 16 Bzavazattal. Valbach Mór 15 „ Ebenspanger Leó 12 „ Zalay Lajos 9 „ Szalay Lajos 7 „ Rosenberg Ernő 7 „ Horváth Pál 6 Milhofer Ödön 6 Műbíráló bizottság: KiTtschmaroff Leo Ollop Imre Récaey György és a fenti két karmester. E választás eredménye a megválasztottak mindegyikével levélileg közöltetik. K. m. f. Jegyzi: SINGER SOMA, egyl. titkár. Az egylet tagjaivá lenni óhajtók méltóztassanak az egylet titkára, t. Singer Soma ur-nál jelentkezni. *) Lapunk kétőbb botandja egé«x terjedelmében. fel. Kálmán némán simuit Jolán keblére. Jolán feje pedig az Övére hanyatlott Nem be-Hzs^tek, de gondolatuk egy vala, — hogy így édtó lenne a halál. Otthon megfogadták, hogy leveleznek, hogy leveleik is azon szerelemmel leendenek tele, mely Bzivükön gyógyithatlan sebet ejtett. Leveleztek ia egy álló évig, amikor aztán Jolán egyszer csak felhagyott a levelezéssel. Kálmán folyton búskomor volt. Nem látogatott el sehová. Jolánnak szavait ámításnak tartá, bár Jolán szerelméről meggyőzendő, Kálmán szemei előtt pusztított el minden emléket, mit valaha csak fiatal embertől kapott. Kálmán még sem merte hinni, hogy lehet sziv, mely szerelmét viszonozni tudná. El-elballagott a temetőbe, órahosszat bolyongott a keresztek közt s a kápolna harangja megkondult, ugy szerette völna, ha e bús harangok őt köszönte-nék. Elhallgatta azokat a szomorú füzeket, melyek szomorúan suhogták: „jobb oda fönn, mint e földön ! . . . . IV. Három év forgott le az idő kerekén. Kálmán fürdőbe utazott és kit talált itt? — Jolánt, az imádott, hűtlen Jolánt, Kálmán oly szenvedélyesen zárta karjai közé, hogy Jolán szabadulni igyekezett. Kálmán elkeseredett, mert azt hitte, hogy Jolán azért szabadkozik, mivel nem szereti, — gyűlöli! De Jolán min« den csókját szive« odaadással viszonozta ée víg kedélyben volt, mint aki valami rózsás jövendőnek néz eléje. Kálmán zaklatott szivének pár pillanatra képes megnyugvást szerzett volna, ha megkérdezi Jolántól: gondolt-e rá annyit, mint ő gondolt rá, avagy volt-e egy, csak egyetlen egy pillanat, mit az ő emlőkének szentelt? De nem merészelt ily kérdést hozzá intézni, mert borzadt attól, hogy kérdésére Jolán hátha gunykaczajjal felelend! Kálmán egy éke* gyürüt pillantott meg Jolán ujján. Gyötrő sejtelemtől elhalavány ul va, meresztette szemeit a gyűrűre és addig — ad- 4 dig felejtette azokat rajta, mig nem egyszeresek egy könycsepp rezgett a gyürün. Kálmán könye volt, — a fájdalom igaz gyöngye! Önmagától látszott megdöbbenve kérdezni: „miféle gyürü ez?" Jolán felfogván tétovázó pillantásai jelentőségét, arczát bíbor pir lepte ól s kedvesen rebegé : — Jegygyűrűm ! . . . Kálmán lázasan kapott szivéhez, melyet pokoli kin szakgatott, mintha az szár, meg száz felé akarna hasadni. Kevés vártatra betoppan egy csinos, barna, nyúlánk fiatal ember. Jolán örömBÍkoltozva szökelt eléje; kezét a fiatal embernek nyújtotta és ah! kis kezét a fiatal ember megcsókolta. Egy óránál tovább fecsegtek, még pedig igen bizalmasan. A társalgás folyamában Kálmán egyetlen hangját sem lehetett hall ani. Sötét gondolatokba merülve sütötte le tekintetét; olykor a fiatal emberre estek pillantásai, — és e pillantások iszonyatosak voltak ! Most látta életében először e fiatal embert s még is oly kimondhatlan boldog lett volna, ha szívébe egy hoeszu, igen-igen hosszú tőrt döfhetne. Ennek az arczképére akadt egyszer Jolán me-d&illonában. — Ki ez? — sóhajtott fel a szenvedés megindult hangján, a fiatal ember távozta után. — Vőlegényem — hebegte Jolán boldog mosolylyal és gyűrűjével szemérmesen játszadozó k. Kálmán szemei pedig köny árban úsztak. Elsápadt, mint a halál s Jolán nyakába borult, hogy elrejtse előle könyüit, melyek most patakként ömlének alá. Hasztalan szorította ajkait Jolán hab-nyakához, zokogását nem tudta csillapítani. S ha most láthatta ve Ina Jolánnak a szemeit! Kékebbek voltak azok a legtisztább májusi égboltozatnál, —- egy könycsepp ragyogott igéző szemeiben! Ekkor vendégek jöttek. Kálmán kocsija is megérkezett • mert Jolán a vendégeket nem hagyhatta magukra, csak futólag, fagyoaan mondott neki „Isten veled''-et Ez halálos caa-pás volt szegény Kálmán vérző szivének. Fél őrülten dobta bele magát a kocsiba; egész hazáig sirt, mint egy kis gyermek. Mikor hazaért, legelső dolga volt betérni a vigadóba, hol szüntelenül húzatta azt a nótát, mit Jolán ezelőtt három évvel énekelt, akkor, mikor ő — neki szerelmet esküdött örökre. Feltárult lelke előtt Jolánnal töltött óráinak fájó emléke és könyei még sűrűbben hulltak. Égetők valának e könyei, mégis, Isten tudja! olyan igen jól esett neki .... Ivott, egyre ivott. De hiába! A bor nem állította el könyüit, nem fojtotta el zokogását. Egyszer caak lecsapta poharát az asztalra s mint ki hosszas fontolgatás után valami rendkívülire tökélte el magát, óriási léptekkel rohant ki a lebuj ból. V. Azóta, hogy ezek történtek, immár másodszor vetette le magáról a természet téli öltönyét. Kálmán annyira magában zárkózott lón, hogy még velem is nagy nehezen ereszkedék otóba. Világgyülölő lett. Átkozta születése per-ozét. Nem ment máshová, mint néha a temetőbe, vagy hébekorban a közeli vár omladékai közé. Egy reggel együtt ültünk a kertben. Sápadt vala; szemei szikráztak. Ahová nézett, ugy oda tapadtak a szemei, mint egy élettelen szoboréi. A levélhordozó, egy levelet nyújtott neki; a levél olvasása után sápadtabb lett, szemei élénkebben szikráztak, a levelet habozva gyűrte hol egyik,hol a másik zsebébe. Néhány sort oda vetett egy papirosra s e szavak kíséretében adta kezembe: — ígérd meg, hogy még a temetőbe nem érsz, nem bontod fel e levelet. — ígérem — válaazolám, azt sem tudva zavaromban, hogy voltaképen mit feleljek. A temetőben felbontottam ée a következőket olvastam belőle: .Imádott Jolánom! Élj boldogan, boldogabban, mint én. Ha valamikor B-be jönnél, fáradj el síromhoz, mert én síromban is szeretlek, — szeretlek örökké. — Téged környékbe, vízen és szárazen, csónak ozáea Ba latonon, fesztelen, társas élet aat As étkezés a vendégek szükségleteinek megfelel, minden osztály ellátásáról, valamint teljes peatiórél is gondoskodva van. Jó ivóvízben, mely egészségesek és betegek első föltétele, Füred a fürdőhelyek között ritkítja páiját. A park szélén levő kut édes vizét ne-thodikai vizsgára ;.s használom. Mindéi* lak házban száraz, tiszta lakások állanak rendelkezésre. As nj fürdő- és a kényelmes Horváth ház, mérsékelt ár mellett, nagyobb követelménynek is eleget tesz. A kezelésem alatt álló Horváih-háaban, orvosok és családjaikat klllOnös kedvezményekben részesíteni képes vagyok. A gyógyidény hivatalosan május 15-étől szeptember 15-éig tart De nem ritkán már április vége felé jönnek vendégek s tejkúrát tartandók és még october elején is vannak ott, a szőlőkura végett Ideges és alhasi betegeknek a tavaszi és őszi, vérzzegények és senyveseknek a nyári hónapokban ajánlhatók kúrára. Mellbetegeknek Balaton-Füreden való tartózkodás az egész nyáron át hasznos és kellemes. Dr. MANGOLD HENRIK. Helyi hírek. — Értesítés. A nagy-kanizsai kisdednevelő egyesület választmányának határozata folytán értesítem az „ovoda8 ügyében tisztelt érdekelteket, miszerint az ovoda eddigi helyiségéből a nádorutezai nj helyiségbe tétetik át, a költözködés és elhelyezés miatt f. 1877. évi április hó 30 án (hétfőn) és május 1. és 2-án (kedden és szerdán) az ovodaintézet zárva lesz. A nádorutezai uj ovodahelyiség május 3-án (csütörtökön) reggel nyittatik meg. Nagy-Kanizsa, apr. hó 1877. Martinkovits Károlyné, elnök. — Áthelyezések. Bartha Ignácz, nagykanizsai kir. törvényszéki jegyző a kezdivásár-helyi kir. ügyészséghez alügyészszé, Lendvay Mátyás, alsó-Iendvai kir. járásbiró a dévai kir. törvényszékhez törvényszéki bíróvá helyeztettek át. — Popper - Menter- hangverseny. Előleges jelentésül tudatjuk n. é. olvasóközönségünkkel, hogy a művéespár által városunkban tartandó egy hsngversenye valószínűleg f. hő 27-én tartatik meg. — Ez ügyhöz — kiváló érdekességénél fogva — még bővebben szólan-dunk. S. S. — A* iparegyesület első közgyűlése szépszámú tagok jelenlétében mait vasárnap délután megtartatott Az ideiglenes tiszti kar előterjesztő eddigi működését, Hencz Antal egyesületi elnök éljenzéssel kisért beszéde közhelyesléssel találkozott, felolvastattak a könyvtári, házi és rendszabályok s egyhangúlag él-togadtattak. A temetkezési szövetkezet szabályzata esetről-esetre tagonkénti 10 krban, ugy az egy év alatt beiratkozó tagok beira-tási dija 2 frtban állapíttatott meg. Költségtervezet 500 frt. Kápli Antal alelnök sárbeszéde ólénk helyesléssel viszonoztatott. Az uj tiszti kar s választmány Bartos János tapintatosan vitt korelnöksége alatt következőleg alakult: pedig, édes jóbarátom, áldjon meg a jó Isten. — Kálmán.* Lélekszakadva futottam vissza. Már messziről kiáltoztam Kálmán nevét, de csak a visszhang felelt tompán......A kertben irtóztató jelenet tárult szemeim eléH Kálmán azon hársfa alatt, hol Jolánt legelőször meglátta, élettelenül, vérrel borítva terült el! Jobbjában egy pisztoly t, baljában pedig egy levélkét tartott, melyben e sorok álltak: .Kedves Kálmán! Mához két hétre lesz esküvőm. Egyik vőfély szerep rád várakozik. — Jolán.* Szegény Kálmán szivébe lőtt, mely igazán szeretett. VL Kálmán sirját a szép Jolán hófehér kezecskéi gondosan ápolgaták. Nem mult el hét, hogy ei ne látogatott volna hozzá; imádkozott a fejét búsan a sírra hajtva hallgatá a szomorú füzek panaszkodó suhogását...... Beültette virágokkal s Mindszentek nap-ján tele rakta égő gyertyákkal. Aztán mindig ritkábban és ritkábban ment a sirhoz. A virágok hervadozni kezdtek, — el is hervadtak. Jolán többet nem ültetett bele.Beköszöntött újra Mindszentek. Kálmán sírján csak egyetlen mécs pislogott, mit könyörületből egy agg koldus tűzött szétszórt hantjaiba. A sir pusztulásnak indult s mikor két év múlva elzarándokoltam hozzá, a fejfa " széttöredezve hevert a sürü gyom közt, mely az elhagyatott sírhalmot felverte. Én meghagytam a sírásónak, hogy e sírra kiváló gondot fordítson. * * Sokan minden öngyilkosság okául bűnt tulajdonítanak. Kálmánt is bűnnel vádolták. Pedig vajmi nehéz egy öngyilkosságot megítélni ! Megítéléséhez széles lelkiismeret kell, el Ítéléséhez pedig embernek nincs elegendő böl-csesége. Azért ily borzasztó tettnek csak a mindentudó Isten lehet bírája, ki előtt a szívek legtitkosabb rejteke sem titok. VIRÁGHEGYI. Elnök: Henc« AnUl. Alelnök Kipli Antal. Jegyző: Kopfmahler Károly. Ügyész: Lengyel Lajos. Számvevő bizottság: Bartos János, Cae-mícs Károly, Topolica József. Pénztárnok a vá-laaztmány álul válaszUtik. Választmányi tagok : Samu József, Fehér György, Nagy Károly, Savel János, Engel Adolf, Ben esik József, Vasa Károly. Kardoa Sándor, Weber Mihály, Hartmann Ignács, Weiaaberger Zsigmond, Ko-ronya Gergely, Pichler József, Kollárics János, Páll Sándor, Marschall József, Virág Józaeí, Grosz Miksa, Kotmano György, Pietrovsky Béla, Leber Ignác«. Póttagok: Szommer Károly, Szokoli Ferencz, Sailér Lajos, Szeidl János, Harsai György, Bognár István, Alt mann Mihály. ~ Berecz Imre, polgáriskolai zeneU-nárt s családját súlyos veszteség érte, egyetlen kis leányuk Berecz Ida az uralgó vörheny és hürglob áldozaU lett. A Unitói kar szép jelét adá collegialis érzelmének,midőn a család fájdalmát részvét álul enyhítendő, a nagyobb tanulókkal testületileg megjelent a temetésen. — Színészet. April 24-én szintársaságunk egyik legjelesebb és igyekvőbb Ugja, Balázsy Ssndor juUlmául Schakespeare „III dik Richárd király" czimü nagyszerű müve adatik. — Reméljük, hogy minden nemesért lelkesülő közönségünk nem mulaszUndja el a nagy angol költő ezen egyik legszebb müvét s vele Balázsy urat, mint juUlmazandót tömeges -5oegje-jenése állal kitüntetni. — A tornaegylet tisztújító közgyűlésén elnök Valbach Mór, alelnök Bogyay Ödön lett. Az alapszabályok módosítására bizottság küldetett ki. A tervben volt athletikai club szervezői belépvén a torna egyletbe, jelentékenyen gyarapodott s egész uj lendületet nyert. — Értesítés. a „zalamegyei általános tanítótestület" központi választmánya f. é. április hó 21-én, szombaton délután 2 órakor a szokott helyen ülést Urt, miről a vidéki tagok is ezennel értesíttetnek. As elnökség. — A , Délibáb* szépirodalmi hetilap második száma dús tartalommal megjelent s a széptehetségü szerkesztő Dengi János kiadótulajdonába ment át, mire nézve az előfizetések hozzá küldendők. — Uj zenemű. Táborssky ée Parsch urak nemzeti «enemükereskedésében Budapesten megjelent: „A szerelmes művész" polkamazur. Zongorára szerzé Ellenbogen Adolf. Ára 50 kr. 4 — A lesenexe-tornaji megüresedett r. k. plébániában, — mint a „Veszprém"-ben olvassuk — gróf Deym Ferdinánd kegyúr kijelölésére az egyházmegyei hatóság derék polgár mesterünk széptehetségű fiát Dunst Ferencz veszprémegyházmegyei áldozárt és boldogult Hertelendy Kálmán zalamegyei főispán fiának nevelőjét a napokban megerősítette. Kívánjuk, hogy Lesencze Tomaj kies vidékén híveinek ragaszkodásában lelje fel a jó pásztor igazi boldogságát. — MuZt szombaton este a villám Galambokon és Kis Komáromban leütött s mind két helyen egy-egy házat elhamvasztott. — Gyászhír. Léránt Mariska férjezett Fatér Györgyné, Irén férjezeit KolUy Ala-josné szomorodott szívvel jelentik szeretett édes atyjuk illetőleg ipájuk Léránt Tamás urnák f. hó 15 én életének 68-ik évében végelgyengülés következtében történt gyászos kimultát. A boidogultnak hült tetemei 1. hó 17-én délután 3 órakor a kaczorlaki sírkertbe örök nyugalomra tétettek. — Az engesztelő áldozat pedig ugyan az nap délelőtt 10 órakor a szt.-ba-lázsi anyaegyházban megUrtattak. — Keit Kaczorlakon, 1877. évi április 16-án. Béke hamvaira! A boldogult számos évig megyei közszolgálatban működött s mindenki álul becsültetett, emléke sokáig élni fog. — Perlakon f. hó 15 én másodszor adták „Halodrián" czimü színdarabot. — Hymen, Sárossy László ur, csáktornyai ügyvéd, jegyet váltott Grész Gizella ur-hölgy gyei, megyei főorvosunk kedves leányával, Zala-Egerszegen. — Csáktornya, april 14. A dal — hála nemtőjének — Csáktornyán újra felébredt. Már öt éve mult, hogy az itteni dalkör nyilvános előadást nem rendezett, azért annál nagyobb örömmel üdvözlendő legújabb fellépése a mai dalestélyen, melyet a dalkör Majhen József karmester ur vezetése mellett rendezett. A müsorozat kilencz részből állott, úgymint: 1) „Jelige." 2) Élj őseink hazája!« Schumann-tól, zongorakísérettel, előadU a teljes kar. 3) ,\Vann und wo" Stoiberttől, elŐadu a fél kar. 4) „Souvenir de ma Patrie" ábránd Székely Imré-től, zongorán előadU Göncz Etelka úrhölgy . 5) Keringő. Wandracsek-től Solo-quartett, előadU a dalkör négy tagja, kisérve harmoniummal. 6) Egy v e 1 e g, hegedűn zongorakísérettel, elóadUk Satrahia Ferencz (hegedűn) és Majhen József (zongorán) urak. 8) Magyar népdalok, előadU a teljes kar. 9) .Narrenpoesie* Koch-Langentreu- tói, gyors-polka, előadU a teljes kar zongorakísérettel. Az előadás nagy tetszést aratott, melynek elérésénél a buzgó dalárokon kivüi különösen Majhen J. ur, a dalkör lelkes karmestere érdemel dicséretet, ki fáradhatatlan buzgalommal és odaadással működött a fényes eredmény lét-re hozásán; nemkülönben elismerést érdemelnek : Göncz Etelka úrhölgy ritka ügyességgel előadott zongora-játéka és Alszeghy Alajos ur, ki a kardalokat részint zongorán, részint har-moniumon szépen kisérte. A dal estély végén a válogatott közönség nagy tetszésére Muraköz egyik kitűnő fia, Lisziák Fer. és Sztrahia Fer. urak a czigány-zenekar élére állotuk és szép játékokkal molatUtták a díszes vendégkoszo-rut. — Ily élvezetes estélyt gyakrabban is szerezhet a dalkör a közönségnek, ha tagjai továbbra is összetartók maradnak. Ezt pedig van okunk reményleni, miután Ziegler Kálmán urnák, a lelkes dal-pártolónak kezébe van letéve a dalárda elnöksége, kinek minden törek; vése oda irányul, hogy a Ursulatban a szükséges egyetértést fennUrtsa, mi neki annál köny-nyebben sikerülend, midőn oldala mellett a derék, buzgó dalár: Szinkovics Ferencz ur mint alelnök működik, kinek érdeméül írandó, hogy a dalárda nemcsak meg nem szűnt lcUzni, hanem az ó buzdítása álul még uj virágzásnak indul. Hogy az est hősei, a derék dalárok csak másnap, ugy reggelfelé mentek nyugodni szerzett babéraikon, talán említenünk sem kell. Egy jelenvolt. — Rövid hírek. A galicziai határ felé nagyszámú honvédcsapat küldetett. —■ A phyl-loxerát hazánkban Gerger Ede fedezte fel. — Husztnál több száz egyén halt a Tiszába. — Az olasz királynak 22 millió líra adóssága van. — 8 ügyvéd arra kötelezte magát Egerben, hogy zsidóleányokat vesznek nőül. — Bpesti vár- és térparancsnok Krautvald tábornok lett. — A Belga királyné az országos magyar kép zőmüvészeti társalat alapító Ugja lett. — Hertelendy János ezredes özvegye Rohonczon meghalt. — Csicseri János, a 70 éveszeneaggastyán Sárvárott elhalt — Komáromban a tornatanárt 4 katona megvagdalta. — Egy cseh lelkész a pápának 80 ezer forintot hagyott. — Kalafat-nál a törökök hidat vertek a Dunán. — A „Szini Világ" Feleki Miklós arczképét közié. — Az országgyűlés apr. 21-én ül össze. — Igalban egy asszony maszlaggal mérgezte meg férjét. — Színészet. — Stoobiton, apr 14-én .Stern Izsák" cr. grinmfi volt kitűzve előadásra, azonban a hirtelen jött zivatar miatt közönség nem igen levén, az előadás elmaradt. — Vasárnap, apr. 15-én „A falu roit-■ x a" Tóth Edének ismert jelei darabja kertllt azinre. Tharasszovioh Margit, mint mindig nagy könn vad »éggel játszva szépen énekelt. Csütörtökön jutalomjátéka lest, hisszük, hogy a közönség kedvenex mulattató színművésznője kiváló pártolásban részesül. — Hétfőn a gxombatrol elmaradt „Steru 1 zsák* adatott elő kevés számú közönség előtt. Polgár igazgató ur kitűnő isidó. Kisfaludyné, Vihar jól fogták fel szerepkörüket. — Kedden, apr. 17-én Prsti Lajos jutalmául ,A két árva* hatásos mfi került seinre A jellem festések ex életerős alakjai igyekvőleg adattak ugyan elő s a személyzet láthatólag iparkodott, mindamellett egyes jelenetek halá5át gyengité a szerep nem tudás. Mi nem hiszsiük, hogy a conliasák megetti ajtócsapkodások zavarólag ne hatnának a mfikodókre. E darab elővételeért fogadja Pesti ur köszönetünket. Közönség az esős idő daexara is nagy számban jelent meg. Vegyes hírek. -- Amerikában egy gazdag különcz el-halálozván, igen sajátságos végrendeletet hagyott hátra : bullája halála után megégetendő és a körülbelül 1,800 grammnyi hamuból labdacsok készítendők fiatal leányok számára. Azon gyógyszerész, ki e labdacsokat késziti 6000, a vegrendelet végrehajtója (temetőőr) 100,000 dollárt kap, a fiatal vállalkozó hölgyek pedig, kik labdacsokat vesznek be, egy-egy labdacsért fejenként 5 dollárt. Meggy ült a törvényszéknek baja a „leány-labdacsokkal", mert az örökösök megtámadUk a végrendeletet, azonban a végrendeleti végrehajtó és gyógyszerész hevesen replikáznak mellette. Váljon minő leend e sajátságos per kimenetele? — A borivók figyelmébe. Befűtött már egy híres frsnezia vegyész a hamis borárusoknak. Egy papirnemet talált fel, a melyet csak bele kell márUni a borba, mindjárt megtudja mindenki, mit iszik. E papirt „önokrine"-nek hijják. Mialatt a korcsmáros esküdözik, hogy bora ilyen,meg olyan tiszta, belemártjuk a papirost a borba, benne hagyjuk 4—5 másodper-czig, kirántjuk, lefujjnk s egy darabocska tiszta papirra teszszük. Ez a papiros különbféle azint kap; lehet kékessaürke, világos kármhiveres, világos zöld, bőrszínű, ibolyaszín és sötétek! A kihúzott papíros színe rávall a bor hamisságára, kékesszürke, tiszU vörös bort, kármin-veres fuxint, violaszín cochenille amoniacalet zöldszin bodzabogyót, a bőrszín tzinerforgá-csot, sárga fernam bakot, a kék in dogot árul el. — A Vezúv dühöng. Palmieri tanár jelenti e hó 5 érői, hogy % Vezúv belsejében folyton öregbedik a moraj és élesbedik a kitörés eshetősége. — Ennek lehet tulajdoni tanunk az ádriaparti földrengéseket. — A nemzetgazdasági egyesület választmánya a pénzegység megváltozUtász tárgyában a következő föliratot intézte a kormányhoz: A »Nemzetgazdasági egyesület* tisztelet- tel alulírott választmánya legközelebbi gyűlésén pénzrendszerünk ügyével behatólag foglalkozván, elhatározta, ez igen fontos Ügyre a magas kormány, különösen pedig nagyméltóságod, mint szakminiszteri becsen figyelmét következő irányban fölkérni. — Egyéb mértékeink már s tizedes rendszer alapján Európa forgalmához vannak áulakitva. Csupán pénzünk, az áulános értékmérő, képes kivételt, annak rendszeralapja folyvást as oestrák értékű ezüst forint levén. Ugy mutatkozik azonban, hogy e rendszer, különösen a viszonyaink közt annyira szükséges takarékoeság és kíméletes gazdálkodás kívánalmának épen nem felel meg; mert egysége tulmagas és akaratlanul bő költekezésre vezet még a magánháztartásban is, a szám mennyiség csekélysége önkénytelenül megvesztegetvén az egyén föl-fogási érzéket Valamely középrendü házUr-tásban például ma könynyebben, kevesebb megfontolással hiadatik 4000 frt, mint kiadatnék ugyanabban a 8000 mark vagy a 10,000 frank, holott as érték ugyanaz, csupán a számmennyiségek különbözők. A magas kormány és nagy méltóságod előtt szükségtelen a kérdés nagy horderejét bővebben indokolnunk s a javítás módozaUt megjelölnünk. Csupán arra szorítkozunk tehát, hogy e fontos kérdésre nagy méltóságod becses figyelmét ismételten fölkérjük és szerencséseknek fogjuk magunkat tartani, ha az ezen kérdésnek tanulmányozása és megviutása iránt neUlán folyamatba teendó tanácskozásoknál egyesületünk meghallgatása is igénybe vétetik." — Ki ellen készül Oroszország. Mai napig, ha az orosz fegyverkezésekről volt szó, mindig csak az orosz-török háború eshetőségével hozták kapcsolatba. Nagyon megérdemli azonban a figyelmet a sugalmazott ,BresLZtg." egy rövid berlini közleménye, mely a következőket mondja: „E napokban érkeztek vissza Oroszországból a porosz torzakar tagjai, kik az orosz katonai intézkedéseket megfigyelték. Észleleteik eredménye egyebek közt az is, hogy az orosz hadsereg oly tökéletesen mozgósittatott, miszerint még oly hadtestek is hadilábon állanak, melyeket semmikép sem lehet a török harezté-ren használni. Ez arra a meggyőződésre vezette az illetőket, hogy Oroszország kétségtelenül nagy háborúra készül, még pedig valamely elsőrangú európai nagyhatalom ellen." — Váljon nehéz volnt-e kitalálni, hogy melyik lehet ez az európai nagyhatalom? 8 elővette az orvos által neki adott reCzsp-Ut, egészen saétmálva. O. — £xt főxted ki ? v Cz. — Est kexsát lábát aaolkolonx. Az orvos görcsös nevettében esak e két szóhoz tndott jutni: — Csakhogy használt! Papírszeletek. — (iíj.) X. búskomor kexdő írót régre sikerült sok rábeszélés után a cximborák kedélyes mulatságot igérő szavaiknak rávenni, hogy 8x . . .-ékhez mulatságba menjen. — Vacsora alatt szerencsés volt egy angyali hölgy mellé ülhetni, ki elfogultan dicaérgeté sxemébe besxélyeit. A Eatal iró axeréojkedett: — Bocsánat, nagysád, hogy bátorkodom becses szavait kétaégbe vonni .... én nem tudok gyönyörködni saját darabjaimban. — Oh, hisxen te semmiben sem tudax gyönyörködni — válaszolt egyik barátja, hivatkozva búskomor terméaxetére. — Már kedves barátom, axon mfinek, mely nekem élvexetet szerez, ugyancsak meg kell felelni mind sx aestbetika, mind a lélektaniság szigorú kel lékeinek — felelt ax iró a haragtól neki hevülve. — Azért nem tudsx saját beszélyeidben gyönyörködni, válaszolt a mosolygó cximbora s a kien-gesxtelődés jeléül végig húzta tenyerét barátja hátán. Érték- ős váitéMyui április 17. 5*/« metaliques 58.40; 5*/« nemi kölcsön 63.25; 1860-ki álladaimi kölcsön 105.75; bankrész v. 762.— ; hitelintése ti részvények 134 50; London 130.50: magyar földtehermentési kötvény 69.— ; ''temesvári fÖldtehermen tési kötvény 68.50 ; soproni földtehermentési kötvény 66 25; horvát-siavon földtehermentési kötvény —.—; ezüst 114.75 ; os. kir. arany 615.— ; Napoleond''or 10.44 ; arany jár. 69.40; márka 64.-. (ifj). — Édes tistelendő arám — szólt pre-dikácxio után a prédikáló baráthox néhány mise árával tartozó cxigány — olyan sépen prédikált ax árvákról, özvegyekről, hogy sinte nekem is kedvem jött rajtuk segélyni. De nincs miből. — No jól van édes fiam. Isten a jósxándékot, ha nincs más, tett helyett fogadja. — Akkor jól van tistelendS ur, igy hát mi ketten is qnittek vagyunk — válaszolt a tisztelendő ár részére és rovására örökre kereket oldott cxigány. — A rangkórság erőt vesz néha még a nősülni szándékozó ifjún is. Példa rá a következő eset. A nagy és sok ünnep tisztességére lányos házhoz ment ax Ifjú s a házi k. a. szívélyes magaviselet« által elcsábíttatván, egy .magasztos pillanatban" felajánlá neki kezét, szivét, keresményét stb., természetesen holtáig]an. As ajánlat némi réssben elfogadtatott s csak azt kérdezték meg aa ifjútól, hogy hát tulajdonképen mily állást foglal el ? — Könyv vezető vagyok — mondá 6 ! Egy kis utánjárásra azonban kisült, hogy a házasulandó .gyerek" nem annyira könyvvezető volt, mint inkább könyvh u r c s o 1 ó egyik helybeli üzlettől a másikig. (ifj.) Cxigány. — Kexait lábát csolkolom, ides-nagyságos orvos ur, segitseu sxegévj gyermekemen. O. — Ki baja vas ? Cx. — Hát ktrem egy düh fis, degistt máláexot talált, és megette a fójtani való. Altéi félünk, hogy hát megdShösödik vágy meghál á ayomorult ördög. Orvos megirja a recseptet, és átnyajtja. — Ext — értvén alatta aa otvoaaágot, mit a reexepten kap — főxxe ki vitben, amArje meg, B igya meg fia. Erted ? — Igenis nagyságos ur. Iáival tártozsunk? O. — Semmivel. Cx. — Eezsét lábát csolkolom, áas Isten áldja meg. Egy hét múlva vissza megy ax orvoshox a Ca. — Hát meggyógyult ám a fiám. Isten áldja meg, hogy oly jó orvosságot tsdott ádni ■ 0. — Hogyan vetted be ? Ca. — Kassát lábát «aolkoUm, kifőstem vias-hm, megsfirtsm astán fiam torkába töltöttem. —... Hasnálhatom még est im orrosságot, Valamennyi beteg erőt és egészséget nyer gyógyszer és költség nél-(202 26-30) köl a Revalesciére du Barry gyógytápszertől Londonból. 28 év óta semminemű betegség sem volt képes e kellemes egészségi tápszernek ellent-állni t üdvösnek bizonyul ax felnőtteknél úgymint gyermekeknél orvosság és költség nélkül miuden gyomor-, ideg-, mell-, tüdő-, máj-, mirigy-, nyikhártya-, lélegxéfi-, hólyag- és vesebaj-, gümő-, aszkór-, nehéz lélegzés-, köhögés-, emésxthetlenség-, dugulás-, hasmenés-, álmatlanság-, gyengeség-, aranyér-, vixi-betegség-, láxsxédülés-, vér-megsxorulás-, ftllxsibongás-, émelygés és hányás, »őt terhesség folyamatábau, hártyalob-, mélakór-, soványodás, csúx, köaxvény, sápkór ellen, ngysxintén csecsemőknél eledelül dajkatej helyett előnyt érdemel. Kivonat 80,000 bizonyítványból gyógyításokról, a melyek minden gyógyszer ellen daczoltak, exek köxt bizonyítványok Dr. Wurxer tanártól, Beneki, Dr. Angelstein, Dr. Choreland, Dr. Campbell, Dr. Déde tanár, Dr. Ure, Castlestuart grófn&, Brehan márkiné, Isaenstein herexeg Mennadorf-Poulli ministereinők és több magas álIsmsxemélytől, tetszésre bérmentve be-küldetnek. Rövidrevout kivonat 80,000 bizonyítványból : Hét hava most már, midőn vigasztal hattan állapotban voltam. Helt- és idegbajban szenvedtem Ugy, hogy napról-napra szemlátomást fogyatkoztam, ennek követkextében tanulásomtól huxamosb ideig háborgatva voltam. Ekkor csodálatos Kevalesciére-jéről hallottam, axt fölhasználtam és biztosithatom, hogy tápláló és kellemes Revalesciére-ja egy havi élvezése után, tökéletesen egészségesnek és erősbültnek ér-zem magamat, úgyannyira, hogy a. tollat a legcsekélyebb reszketés nélkül birom vezetni. Indíttatva érxem magam exen aránylag igen olcsó ízletes eledelt, minden sxenvedőnek mint legjobb ssert ajánlani és vagyok alázatos szolgája. TE3CHNER GÁBOR, a magasabb kereskedelmi-tanintézet hallgatója As igen aemes de Bréhan markiné levele. Nápoly, 1872. april 17-én. Uram ! Májbetegség kövstkeatébeO bét év óta borzasztó sorvadási állapotban voltam. Nem birtam olvasni vagy írni; reszketés fogta el idegeimet és egésx testemet, ro*x emésztés, tartós álmatlanság és a minduntalan! idegráxkódás idestova hajtott s pillanatra sem volt nyugtom, a mellett a legnagyobb mérvben mélakóros valék. Sok orvos bánt el velem anélkül, bogy könnyebbülést szerelhettek volna. Tökéletes kétségbeesésekben ax ön Revaleiciére-jét használtam s most, miután báron holnapig éltem vele kösxönöm a jó Istennek. A Revalesciére a legfőbb elismerést érdemli, egészségemet tökéletesen helyreállította s oly állapotba tett, hogy állásomat a társaságban ismét elfoglalhatom. Fogadj . tisztelt ur legforróbb köszönetem és teljes tiszteletem nyilvánítását. DE BRÉHÍ.M MÁRKINÉ. 75,877. sx. Köllar Flóriáa, ca k. katonai felügyel« Nagyváradon tüdS- és Iégcs«-hnrtit, fejszédülés és mellsxorulásból. 65,715. De Montlouis kisasszony, emóssthetlss-ség, álmatlanság és sorvadásból. Táplálóbb levén a k*s*4l> öOszeresm megkíméli a gyógyszer áráU felnőtteknél ugy, mint gyermekeknél. Plébsxeleuexékben </. font 1 frt. 60 kr., 1 font 2 frt 50 kr., 2 font 4 frt 50 fa-., 5 font 10 frt, 12 font 20 frt-, 24 font 36 frt. Revalesciére piskóták sselen-cxékben 2 frt 50 és 4 frt 50 kn-al. Revalesciére Cho-coladé táblákban 12 csésxére 1 frt 50 kr., 24-re 2 frt 50 kr_, 48-ra 4 frt 50 kr., poralakban 120 eséeeére 10 frt — 288-ra 20 frt — 576-ra 36 írt. — Megrendelheti Barry ta. Barry & Comp álul, Wien, Walrtscbgatte ftr. a, Valamint minden város gyógyszertáraiban és füsxer-'' kereskedéseiben ; aannkivül a bécsi ház minden vidékre megküldi postai utalvány vagy utánvét mellett. N.-Kanizsái Práger Béla, (ezelőtt Lovák Károly) gyógyszertárában; Pesten Török Józseinél; Aradon Tones F. és társánál; Debreczenben Mihálo vits István gyógyszertárában a kígyóhoz; Emséken Dávid Gyula gyógyszerésznél; Kassán Wondraaohek Károly gyógysz^ Marosvásárhely tt Fognrasi Dömötörnél; Pozsonyban Pisstori Felixnéi és SölU Rezső gyógysz., Székes-FehérviroU Die-balla Györgynél, Sopron Voga A. gyógy sz., Temesvárott Pap József városi gyógyszerésznél, Újvidék Grossinger C. B. és Erest János gyógyszerésznél; Varasdon dr. Halter A. .gyógysz,,-Verseczen Fischer Móricánál, Zágrábon Irgalmasok gyógyszertárában. Tisza-Ujlak: Boyko Victor gyógyszertárában. *) E rovat alatt köalöttért félolősaégdt nem ▼állal a Sxerk. Wajdits József könyvkereskedésében Nagy-Kanizsán (-233 8 — *) kaphatók: t Megjelent ésfrninden hazai könyvkereskedésben kapható: Egy tarlszay. ostobaság. IJumoristiru.s eszmék ötlrtek, él-<7.t*k, egyvelege, gyftjtöttc: Nevető Vilmos több felfedezetlen tudomány profossora. Ara díszesen kötve 1 frt. 40 kr. Rebelhangok. I''jévi {>$ névnapi köszöntések. Irta: Hnffmann Mór, diszes nyomat ti ki-tucmkotésben ára 1 frL Vedd síivsatt szivedért! Szerelmi levelező könyv, szerelme pánik számára, Szivélvesitül. Csinos borítékba kötre, ára 1 frt. 2<> kr. Lsasraasd. A híres czigúnynő igazmondó kártyája, 152 szint''-zett kártyával magyar aláírással és szöveggel, ára 50 kr. ÁlBsakSsyv, nagy legújabb egyptomi, 200 lapra terjedő, GOO képpel, ára I>0 kr. WajAtt Jézsef „Képes ■épsaptára''- 1877-ik évre. megjelent Su.ouü példányban, kötve 50, fiizve 40. kis kiadás 2,''j kr. I''ostai rendelések a levél vétele után azonnal teljesíttetnek. Továbbá: Epen most jelent meg az 1876. évi országgyűlési torvények összes kiadása egy teljes kötetben és általam megszerezhető; vidékre is, postai ntánvét mellett készséggel megküldöm. Magyar nyolczadrétü nagybetűs kiadás; fűzve 2 frt 50 kr, díszesen kötve 3 :frt 40 kr. Magyar diszes zsebkiadás, fűzve 2 frt 50 kr, díszesen kötve 3 frt 40 kr. Mindennemű irodapapir; 1 rizsma finom irodapapir csak . . . . 2 frt 20 kr. 1 „ rovátkos, duplán enyvezett . . . 3,10, 1 „ fél minister.......4 , 20 , 1 * egész minister . . . . 8 — 9 „ — , 100 nagy negyedrétü lenboriték egész név és lakhely kinyomásával együtt 1 frt 10 kr. 500 példány 2 frt 50 kr. ezer példány 3 frt 40 kr. Havanna-papiron 1000 példány névnyomással együtt csak 3 frt 50 kr. Bámulatos olcsóságu levélpapírok és borítékok. 25 franczia levélpapír 25 borítékkal egy csinos tokban fran-czia felirattal 30 kr., angol 60 kr., 25 levélpapír és boríték színes kerett#L60 kr. Gyászkeretü levélpapír borítékkal % 60 kr. Látogató-jegyek angol, franczia, bristol, szines és gyászkeretü 100 példány diszes tokban 1 frttól kezdve 2 frtig. Mint valódi és őszinte emberbarát mutatta magát irányomban amindenfelöl »«mart O r 1 i «é B u d o 1 f ur, a mennyiségtan tanára éa irója Berlinben, WiU helmatraaae, 127, mert csakis as 5 felette tudományilag kidolgozott utasításai álul sikerült nekem egy Ternot és több Ambot nyerni. — Ezen urat tehát mindenkinek a legjobb lelkiismerettel ajánlhatom. Bayer Henriett«. Hirdetés. Legeltetés. A lórántházi uradalom részéről közhírré tétetik, hogy f. évi apr. hó 24-től oktober közepéig lovakat és csikókat legeltetésre elvállal. A legeló-bér elóre fizetendő. Bővebb éstesitést Szajer József lórántházi ispán ad és alulirt. (340 3—3) Séllyey László. hölgyvilág Iáltal mint fel Ü lm ulhatlanQ i bőr-Bsépitőerer U elismertetett * hivatalosan Q megvizsgált ártal ma tl a n, o 0 » ■ £ ? 0 o sl P»? nno Ors mJI megvizsgau a r iái m » n » y KAVÍ''SSWTEo Zalamegyében Mindszentkál-Kiaiaiua község határában a t. veszprémi káptalan tulajdonához tartozó 54 hold szántóföld, 57 hold rét és 130 hold legelőből álló tagbirtok 1200 □ öllel számítva, a folyó 1877-ik évi oktober 24-től számított 6 egymásután következő évre haszonbérbe adandó lévén, bérleni szándékozók a feltételekre nézve az uradalmi felügyelói hivatalban Veszprémben tudomást szerezhetnek és ugyanott lepecsételt Írásbeli ajánlatok is elfogadtatnak. Kelt Veszprémben, 1877. évi april hó 10-én. Nagy Károly, (343 2—3) jószágfelflgyelő. Natürliches . i pilepsia nysvalyatorésirásilag gyógy itt* lik Dr. Kil-lisch speczialista által Dresdában Neustadt (Szászország). Már több, mint 8<MXJ sikerrel gyógyíttatott. (222 23-60) Ezt* vlláfUrfi szépitószer Q pillanat alatt • le«szsbb, leg Otemészetssb ifi« arci szint . idési elő. a bért fehéríti, fris-0 siti és ftssBltja, a lég beha Q tásaltél védelaszl, eltávo- Q T Üt legrövidebb idő alatt szép- T Q lőt, májfoltokat, orrvörössé- Q get s a bőr minden üsstá-y ulanságait s a rizsport, va-V lsmint minden kendőzőszert Q fölöslegessé tesz. ▲ Nagy-ICaaizsáa kapható va-y lód; minőségben : Q Práger ur gyógyssertá- Q rábao. A Vidéki megrendeléseket a pontosan teljesit (311 2 — 10)ü Hchwari Henrik, »Budapest, Mária Valéría-utcza 262. ii. Dréher Antal kőbányai sörraktárában Nagy-Kanizsán, Kazinczi utcza (ezelőtt Sörház-uteza) Unger-féle ház. Mindennemű sör 25, vagy 50 literes hordókban és 25, vagy 50 palaczkos ládákban a legjobb minőségben kapható. — Helybeli palaczksör megrendelések, házhoz szállítva, mindenkor jégbe hűtve és különbfélé minőségben eszközöltetnek. (346 1 — *) Keszey M. első székes-fehérvári tömören hajlított bútor- és fanemű gyáros, ajánlja minden ezen szakba vágó munkáit, úgymint: különbféle nádas székeit stb. Kocsigyártóknak: Egy fából hajlított kocsi részleteit és hajlított egész kerék talpjait. Továbbá: a n. m. uraságok, földbirtokosok és általában a gazdászattal foglalkozó uraknak hajlitett talpa kerekeit, bármi finom kocsikhoz, ugyszinte: teherhordó és gazdasági szekerekhez. Munkám czélazerüsége és tartósságaért jutányos árak mellett jótállást biztositok. Árjegyzékek tármentve küldetnek. (338 3—3) Becses megrendeléseiket kérve, a legillóbb tisztelettel ____Keszey M. [314 3—6) Motusz Alajts, m. kir. osztálytanácsos és lottoigazgató. (Utánnyomás nem dijactatik.) OFNER BITTERWASSER 4m beste ud tarrrtlMlic«!* ülttel *Wa kabltaelle Staklrrrkal-Ii» »Ur darsa* rcnltlrradra kraakkrltra ohne ir(fBd w*lehe flblr \arhalrknac sark bel ISairerrm «ebrsack. MATT0NI & WILLE, k k 8stsrr.Hofli.fera.tes Istttssr ir 6 rtnisiftt: «zw Kttroslj-ftssllsa. Budapeat, Dorotheagasse 6. |f AIQFD. QUELLSALZ HHIOCM (Sel purgatif) •ja mllduflllMBd«« Kittel bei kabitaellar SUhlrrrk».Unn£ met ehroni- •ckaa Xaf*a-. uud Do-noti^n khnUo. Ksllfi^n»!)« in F1a»ek.n k •, Liter, riifiialnrnilnunr to HiJ.m a ad l''awUip«. Elieamvorlancr (fl6«.ifcr Mooraxtnct). EI(eaai«or«ali (trocieu.r Moorrxlnurt). Be^una. und bvz&clicli ihr«< Kifulge« di* Frsaseasbsdcr ElseomoarbftdFr fut «rrsiclMDd* llittel far b*de»uUlt«i «ad d«n H»u»y»brmck Tersenden ^Kattouí & k. l BcícWm $ixanjenzbab Canror»chrift*n snd BrocLtkroa gnli». Egeae Nisdsrlago: WIEN. luiailtuitrtne 5 u Tidlukea M. Depota is »llen fi6«eren Min»t»lwi»»ír-Hiadlaa^en de« la- a. AotUadM. (345 1-2) OLL SEJDLITZ - POR A. Árlejtési hirdetmény. A Upolcta-n.-kaniuai államat 23 1— S/8 mrtfld kSzütt a keszthelyi otmestarségben leró 32. sx. boltoxott hid újból építése a nagyméltóságú közmunka ét kBxlekedéai miniateríum f. é. april hd 10-én kelt 2366. sxámu magas rendeletével 1271 frt 67 kr. össxeggel engedélyestetett. Ezen hídépítési munka bistositása tekintetéből alólirt bíratai irodájában folyó 1877-ik éri május hó 7-én reggeli 10 órakor, írásbeli ajánlatok elfogadásával párosult nyilvános ssóbeli áriejti* fog tarUtni, melyre a vállalkoxni saándékosók aszal hívatnak meg, hogy az árlejtésben! resztre vés esetére, magukat a fentkitett összeg fi''L-rel mint bánatpénzzel ellássák, mely vállalkozás esetében !0°/o biztosítékra lesz kíegészitendó. As írásbeli ajánlatok 1877. évi május hó ? én reggeli 7,10 óráig fogadtatnak el, ezekben az ajánUtteró neve, lakása és polgári állása pontosan kiteendS ; továbbá számmal és szóval kíirandó sxon száztóli elengedés, melyért ezen munkálatokat elvállalni szándékozik, világosan kifejezendő végre, hogy a költségvetést és terret betekintette s hogy a kdlönlege* feltételek tartalmát ismeri, ezeket eltogadja. A. ajánlatokhoz a vállalati összeg l0*/0-j« készpénzben, vagy magyar állampapírokban'' csatolandó. A terv, költségvetés és különleges feliételek alólirt hivatal irodájában a szokott hivatalos órákbsn megtekinthetek. Zala-Egerszegen, 1877. évi april hd 14-én. Zalamegyei magy. kir. építészeti hivatal. Hirdetmény. Legfelsőbb meghagyás folytán ezennel mcgindútMik a jótékony czélokra szánt Vl-ik magy. kir. államsorsjáték, melynek tiszta jövedelme 8 császári és apostolt királyi felségének 1876. évi május hó 18-án kelt legfelsőbb elhatározása folytán a gyógyithatlan, de közveszélyes elmebetegek számára felállítandó ápolda javára fog fordittatní. E sorsjáték Ssszts, 3334. gyei megállapított nyereményei az alább következő játékterv szerint 200,000 forintra rúgnak ét pedig : az L főnyeremény 100.000 frttal o. é. a 11. főnyeremény 20.000 frttal o. é. 2 nyeremény 5000 frttal 10.000 frtban o. é. 10 „ 1(KX) „ 10.000 „ „ „ 20 „ 500 „ 10 000 „ „ „ 100 „ 100 „ 10.000 „ „ „ 200 „ 50 „ 10.000 „ „ „ 3000 sor.-nyerem. 10 30.0(K) „ n A húzás viaazaTonhatlanul 1877. évi juo. hó 4-én történik. A sorsjegy ira 2 frttal o. é. van megállapítva. Sorsjegyek kaphatdk : a lottoigazgatóságnál Budapesten (fSvámépfllet) ; valamennyi lottó-, só- és adóhivatalnál; a legtöbb postahivatalnál; és minden városban és nevezetesebb helységben felállított sorsjegy áruló közegeknél. M. kir. lottoigasgatöaág. Budepesten, 1877. évi márczíus 3l-én. A Pöíilr Qtknr A''^lÁrlí hA minden doboe a sas <4K.IVl#I > dlOUl, ¿s xz ¿a »„kszorositott cxégem van lenyomva. BQntető bírósági ítéletek ismételten ronstatálták rtégem és védjegyem megbamisittatáiát; azért óva intem a közönséget as ilyen hamisítványok vásárlása ellen, minthogy azok csak ámításra vannak számítva. Egy lepecsételt eredeti doboz ára I frt. o. é. Valódi minőségben az x-szel jelölt czégeknél. SÓVAL. A legmegbízhatóbb önsegélyző szere a szenvedő emberiségnek minden belső és kftlső gynladásnál, a legtöbb betegség ellen, min-denaemfi sebdlések, fej-, fal- és fogfájás, régi sérvek és nyilt set«k, rákfekélyek, Őszök, szemgyuladás, mindennemű bénulás és sérülés stb. stb ellen. Üvegekben használati utasítással együtt 80 kr. o. é. Valódi minőségben a f-tel jelölt cxégoknél. ORSCH-HALMAJ-ZSIROLAJ. Krohn M. és társától Bergenben (Norvégiában.) Ezen halmáj-zsirolaj valamennyi, a kereskedelemben előforduló faj közfltt az egyedflli, mely orvosi czélokra használható. Ara I üvegnek használati utasítással együtt I frt o. é. Valódi minőségben a *-gal jelölt czégeknél. Raktárak: N. - K a n i z s a (x) Prígnr Béla gyógy, (xf) Rosenberg Józs. (x) Fesselhofer Józs. (x) Rosenfeld. Barcs (x) Dorner S. Csáktornya (x) Göncz L. v. gyógy. Kirád Bernatxky A. gyógy. Kapós-v á r (xf») Kohn J. (x) Schröder Sándor gyógy. Kaproncsa (x+#) Werli M. gyógy. Kőszeg (x*) Csacsinovics laU,gyógy, (x*) Küttel lat. gyógy. Keszthely (x) Schleifer A. (x) Wansch F. Körmend (x|) Rátz Ján. 8zombatbely (x) Pillich Ferencz gyógy. 8opron(:! Mezey And. gyógy, (x) Molnár L. gyógy. Verőcze (x*) Bécs J. K. gyógy. Bánok-Sz. - György (x) Fibic gyógy. Zágráb (x) Miübach 8- íy^gy (*) Irgalmashoz gyógy. Kx) Hegedűs Gy. gyógy, (x) Perklet Ján. gyógy. Szalonak (x) Schwarz Gusztáv gyógysze»tárábai>. egyenesen Florenczbűl hoza- ''I tott, vértisztitó hatása miatt áltaUban ismert, 1 üveg l fn. - 1 ládácska 12 üveggel 10 t^.a postautalványnysl való beküldése mellett, bérmentve kflldetífcjszét. MOLL A. cs. k. udvari szállító, Bécs, (261 17-52) Tuchlaubeu 9. Wtjdlts Jóaef ki»d6-, Up- és ttyoadstnlíjdonos gyormjtó nyomán, Ntgy-Kaniisáii. NAGY-KANIZSA, 1877. április 22-én. Tizenhatodik évfolyam. •íSk«'' 1 EMIntitiár egész érre. I fél évre .. A n«-gyed évre . 2 Egy szám 10 kr í frt. í naen i; [ülön j I0ZL0RT 1 A lap szellemi résaét f J illető közlemények a l 1 szerkesztőhöz, Taka-I rékpénstári épilet föld , szint, — anyagi részét illető közlemények pedig a kiadóhoz bér-,| mentve intézendők : NAGY KANIZSA Wlasslesfcáz. 1 Bérmentetlen levelek csak iamart mqnkatár--jaktól fogadtatnak el. előbb OGTI OZLOlV I Kéziratok vi&aaa nem küldetnek. ------- Hirdetések i 6 hasábos petitsorban ■ 7, másodszor 6 s minden további sorért 6 kr. NYILTTÉRBEN i aoronkint 10 krért Tétetnek fel. I Kincstári illeték minden 1 egyes hirdetésért kOlön | 30 kr. fizetendő s --== S.-Kaiílzsavfcros helyhatóságának, nemkülönben a ^n.-kanizsai kereskedelmi s iparbanku, a „n.-kanizsai takarékpénztár44, a „zalamegyei általános tanítótestület«, a „n.-kanlzsal kisded- nevelő egyesület", a „soproni kereskedelmi s iparkamara n.-kanizsai külTálasztmánya" s több megyei és városi egyesület hivatalos értesítője. Heteokint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. Meghívás. A , nagy-kanizsai kisdedne velő egyesület" évi rendes közgy űlését 1877. é v i május 10-én délután 4 órakor tartja a nádor-utczai uj ovoda helyiségében. Tárgyak: aj A választmány évi jelentése. b) Az alapszabályok 15-ik §-sa szerint kisorsolt következő 10 választmányi tag helyett nj választás, vagy a 17-ik §. szerint újbóli megválasztása: Schreyer La-josné, Darás Gusztávné, Gyórffy Jánosné, Csizmadia Imréné, Eisinger Henrikné, Man-tuano Józsefné. Hirschel Edéné, Hegedűs .Józsefné, Chiuórányi Gézáné és Berecz Imréné. c''i Alapszabályok módosítására kiküldött bizottság jelentése. d) A pénztárt felülvizsgáló bizottság jelentése. e) Netáni indítványok tárgyalása. Van szerencsém az egyesület alapító, rendes és pártoló tagjait a szíves megjelenésre tisztelettel felhívni, megjegyezvén, hogy a választmány külön egyes meghívók kibocsátását nem rendelé el. Nagy-Kanizsán, 1877^6vi april 14-én tartott választmányi ülésből. MARTINKOV1CS KÁROLYNÉ, egyesöleti elnök. o-> A „veszprémi Iparos ifjúság művelődési köré*-tol. Veszprém, 1877. április hó 15. Azon mozgalmak közepette, mely a mindenfelől sürgősen követelt iparfejlesztés érdekében hazánk különböző vidékein különbféle szempontokból kiindultak, egy nemében szerény, de fontosságú és a hazai iparossegédek szellemi művelődését, anyagi gyarapodását nagyban előmozdítani hivatott mozgalomra van szerencsénk becses figyelmét tisztelettel fol-Hivni. Szegeden, az 187G. évi országos ki-/ állítás megnyitása után, a „szegedi iparos-ifjusági-egylet" meghívása folytán összesereglett iparos-ifjúsági, egyletek küldöttei (Kolozsvár, Debreczen, Szeged, Budapest, Kecskemét, B. Csaba és Veszprém városokból) egy közösen tartott értekezlet alkalmával annak szükségét hangsúlyozták, hogy az iparos-segédek művelődése, esetleg segélyezése érdekében a hazai iparos-ifjusági egyletek egyértelmű eljárása bizonyos rendszert állapítsanak meg. Ezen irány fóbb elveit az említett értekezlet ugyan nagyjában kijelölte, azonban fölkérte a testvér-egyletek közül alulírottat, hogy 1877. tavaszán Veszprémbe egy vándorgyűlést hívjon egybe, melynek napirendjére mindazon tárgyak kitüzendók lesznek, a melyeknek megoldása a hazai segédek helyzetének javítása érdekében nemcsak szükségesnek, de sürgősnek is mutatkozik. Alulírott egylet a föladat nagyságának tudatában megkezdte az említett czél-ból az előmunkálatokat és ezennel szerencsésnek érzi magát a folyó 1877. évi május hó 20., 21. és 22. napjain Veszprém városában tartandó vándorgyűlés r e mély tisztelettel meghívni és különösen fölkérni, hogy a legközvetlenebbül érdekelt testvér- és szakegyleteknek minél hatályosabb képviselése érdekében t. hatáskörében lehetőleg hatni szíveskedjék. Annálinkább szükséges az érdekel- tek minél impozánsabb részvétele e gyűlésen, mert — nem tudjuk eléggé ismételni — hosszú időre kiható fantos tárgyak kerülnek a napirendre, melyre megállapodásaink és javaslataink értelmében egyelőre a következő kilencz pont lesz fölveendő. 1. Kívánjuk, hogy az iparos-ifjúság társulása országosan képző és segély ző-egy letek alakítása által eló-mozditassék és hogy ezen különböző helyeken megalakított, de egy czélért működő egyletek egymással testvéries összeköttetésbe lépve, tagjaikat kölcsönösen az általuk nyújtható előnyökben részesítsék. 2. Kívánjuk, hogy az iparos-segédek szakképzése ezen egyletek által is elómozditassék s azoknak az iparágaikhoz legszükségesebb tantárgyakból rendszeres szakoktatás adathassék. 3. Kívánjuk, hogy ezen egyletek tagjai az őket betegség esetén érhető bajoktól — anyagi támogatás által — lehetőleg megóvassanak 8 hogy a hazai segédegyletek ezen kedvezményt tagjaikra kölcsönösen kíterjeszszék. 4. Kívánjuk, hogy ezen egyletek kebelükben akis takarékpénztárak (penny-bankok) intézményét életbeléptessék s ezáltal tagjaiknak a takarékoskodásra alkalmat nyújtsanak, bennök a takarékossági hajlamot fölébreszszék és ösz-szegyüjtött filléreiket kamatozó tőkévé nevelhessék. 5. Kívánjuk, hogy a testvér segédegyletek tagjaik szakértelmének fejlesztésére, ösztönzésére és buzdítására, koronkint anyagi s egyéb jutalmazásokkal egybekötött m u n-kakiállitásokat rendezzenek és a segédek észbeli tehetségének fejlesztésére elméleti és gyakorlati irányn szakkérdésekre pályadijakat tűzzenek ki. I 6. Kívánjuk, hogy a föntérintett testvér segédegyletek munkaközvetítési intézetekről gondoskodjanak s ezeket saját kebelükben szervezvén, a munkanélküli segédek elhelyezhetése tárgyában egymással összeköttetésbe lépjenek. 7. Kívánjuk, hogy f, testvér segédegyletek tagjai számára a hazai vasúti- és gőz hajózási társulatok kedvezmény-áru utazási jegyeket engedélyezzenek. 8. Kívánjuk, hogy az iparos segédeket érdeklő fontosabb kérdések koronkinti megbeszélése és megoldása tárgyában, valamely iparos segédegylet székhelyén kölcsönös megállapodás mellett időről-időre v á n>d o r-gyűlések tartassanak. 9. Indítványok, javaslatok, melyek azonban május hó 20-ig alulirt bizottsági elnökhöz írásban beterjesztendók. Ezek azon kívánalmak, melyeknek megoldását a vándorgyűlés föladatává tettük. íme, törekvésünk oda irányul, hogy hazánk iparos ifjúságából józan, értelmes, szakképzett iparosokat teremtsünk a hazának, hogy bennük fölébreszszük az önmaguk és pályájuk iránt való becsülést és bizodalmat, hogy előre küldjük őket a haladás ösvényén, mely út egyedül van iparunk és iparosaink számára kijelölve Ezzel egyrészt javítani akarjuk helyzetüket, másrészt e 1-lensulyózzuk azon káros irányú mozgalmat, melyet a külföldi socíalísták közül bevándorolt vezérekkel bíró u. n. ,m u n k á 8 p á r t" az országban terjesztett és terjeszt. De főleg magakarjuk óvni az iparos ifjúságot az erkölcsi és anyagi TÁRCZA. Van egy kincsem .. (Márcxiua 15.) Van egy kincsem, drága kincsem, Kgyebem hisz'' amngy sincsen, Éa e kincset, est imádom, K/.l szeretem e világon- K szép kincsem dajkált engem, Vult a földön áldó egem, Nagygyá nevelt, boldogitott, Táplált, védett, sok jót adott. Szerettem is, szeretem még, Tanúm lehet a magas ég, Élek, balok, kfizdök érte, Hin*'' * tok jót ő ram mérto. Boldogitott lépten, nyomon, Nyugalmat is ád egykoron, A szomorú fflzág alatt Árnyékolja a válfalat. . . Ha tudnátok, mi e kincsem, Ah. kirűle dicsőbb ninosen, JAkat. tevő, áldó — as ám, Az én édes magyar hazám ! NOTTER ANTAL. Hertelendy Gábor. m Emlék ezrünk régiekről Hálával és kegyelettel! a franczia forradalom kitörésétől kezdve 1815 ig sok terhes háborúja volt I. Fe-r«ncz királyunknak, ki népei szeretetétől környezve, a hadi szerencse legkedvezőtlenebb koczka vetései között is rendületlen állott; — n*pei, közöltök mi msgyarok is legragaazko- dóbb jobbágyi hűséggel vittük a vér és pénz áldozatot a hon oltárára, dynastiánk védelmére. Hogy ezen áldozatok meghozásában a Jászkunság nem volt atolsó: annak bizonyítására csak egy történelmi tényt melegítek fel multunk emlékéből, azt, a mi halhatlanná tette előttünk jászok és kunok előtt a nevet, mely soraink élén konzoruzottan áll. 1800-ban egy lovas ezredet állitott ki a Jászkunság saját költségén, saját fiaiból; kerületeink levéltárában okmányszerüleg kimutatható, hogy melyik községünk hány lovast állitott ki s hogy névszerint kik voltak e lovasok ; öszvesen 1233 főből állott e lovasság, 1212 lóval s mindennemű telscerelvényekkel ellátva; az ezred osztályai még a zászlókat is kerületeinktől kapták, de a melyek későbben rendes hadi zászlókkal kicseréltetvén, most ezek Jászberény város muzeumában őrizgetnek, mint a kegyeletnek méltó tárgyai. Ezen ezredünk n á-dor huszár ezred nevet kapott s ujoncz-állitások alkalmával későbben is ebbe soroztat-tak a jászkun ifjak. Esen ezered a főtiszteket nagy részben, a törzstiszteket pedig egészen, már a hadi páiyán szolgált veterán tisztek közül kapta; ilyen'' veterán volt nevezetesen ezredesük Hertelendy Gábor. Sajnálattal kell felemlítenem, hogy e hős katona előéletéről csak töredékes adatokat bír irodalmunk. Nagy Iván annyit emlit róla, hogy alacson sorsból származott Kecskemét táján s mint nyugalmazott altábornagy Gyöngyösön halt meg; és hogy nem azon Hertelendyek családjából való volt,kik Zalamegyében birtokosok. Hősünk tehát saját vitézsége által küzdötte íel magát a legfőbb hadi tisztségekre s azok közé tartozott, kikről német francziásan ezt szokták mondani: Vom Pique aut avancirt. És épen ilyen ezredesre volt szükségük a nádor huszároknak; ilyen ezredes vezetése alatt érdemelte ki a még akkor ujoneznak nevezhető nádor huszár ezred 1805-ben a lovag sarkantyút. És most beszéljünk kissé a történelemből minél rövidebben. 1805-ben már tulsulyrs emelkedett Euró-pábsn Napoleon s vele a franczia vitézség, de ekkor egy nagy csapás érte őket, a franczia flottát tönkre tette Nelzon Trafalgárnál, mely jeladásul vétetett arra, hogy itt az ideje többé nem tűrni a franczia dictaturát Európában s megtörtént a hadizenet a francziáknak s egy küzdelem teljes hadjárat követte ast, mely Aus-terlicznél a császárok harcsával végződött. Ezen hadjárat mint tudjuk, szerencsétlen kimenetelű lett; Ausztria és Magyarország seregeiből egy hadtest Bajorhon és Würtemberg vidékein táborozott, fővezére volt Uack táborszernagy, ki bizott abban, hogy a francziák respectálni fogják némely kisebb német fejedelmek területeit, kik neutralisoknsk vallották magokat, de csalatkozott s azon vette magát észre U1 m n á 1, hogy körül van zárolva s kénytelen lett magát mintegy 26,000 emberével a francziáknak hadi foglyul feladni. Esen hadtesthez tartozott azon hadosztály is, melynek parancsnoka a dynastiánkkal rokon Estei főherczeg Ferdinánd Károly József volt, ki nem tudott megbsrátkozni a capitulatió gondolatával, de nem tudott assal megbarátkozni a főherczeg parancsnoksága alá beosztott Her-telendy ezredes sem, sőt nem a legutolsó katonája a nádor ezrednek sa körülsáruló franczia hadsereg karéjából kivágták magokat s Ferdinánd főherczeg Geiaslingenen Oettinge-nen keresetül elérte Csehország határait 2000 lovassal, kik között volt a nádor esred is, a küzdelem és vérontás részleteit a közöttünk korosabbak, még hallhatták a csatákban részt vett s későb házi tűzhelyeinkre haza került veterán huszárok ajkairól. Csak annyit említek itt meg, hogy N ey marsai a Napoleon legderekabb vesére ellenében vitetett keresztül e fegyvertény, melynek emlékét örökítette meg a következő induló. Hertelendy indulója. Hát fiaim! ti vitéz nevetek! Rabiánczcsal váltjátok e fel ? óss fejem is ma tehát veletek Nyert koszorúit veazti-e el! ? . . . Nem magyar az, ezudar az, ki kivont Karddal is esdekel ée kér pardont. — Rajta tehát velem, a ki vitéz! A csatán elől lobogó, tollamra nézz! Kzeredem vér mezején vezetem, Győzni vagy halni tanult seregem. Nem tudom, — nem elfogultság szól e belőlem, — de már csak kirukkolok vele, hogy én enné] különb magyar indalót nem igen tartok ; — ki nem venné észre ez induló szövegében a fülnek oly kellomes le ngedi (dactylus) verslábak hangzatosságát, mely lábak a 8 tk scrba''n oly szerencsésen vannak lejti (trochaeus) verslábakkal vegyítve?! Hát ha még es induló zenéjét hallaná valaki! E sorok írója a bármin-czas évek elején hallotta azt, danolta ez indulót akkor minden valamire való fiatal s húzta minden derekabb zenebanda. De hát mi tiltana el bennünket, hogy ismét ne gyönyörködhessünk ez induló zenéjé- sülyedéstől, melynek előjeleit fájdalmasan tapasztaljuk a társadalomban, hol a proletariátus gyarapodásában nagy része van a teljesen magukra hagyatott, mindennemű humanisztikus segélyt és támogatást nélkülöző iparos ifjúságnak. C zélunk rövidé-d e n:a segédekből hasznos állampolgárokat nevelni, kik a kor követelményeihez képest megfelelni képesek tisztes állásuknak ugy is, mint iparosok, ugy is, mint a társadalom tagjai. Ezen czél előmozditására kérjük fel a hazai iparosságot és azok szaktestületeit. Az egyeseket, kikhez ezen körlevelünk intézve, kérjük a biztos megjelenésre, az ipartestületeket és iparos segédegyleteket pedig fölkérjük, hogy magukat kiküldötteik által képviseltessék a gyűlésen, mely az iparra nézve oly általános érdekű, mint az iparosokra s segédekre nézve. Ugy az egyes megjelenni kivánókat, mint az ipartestületek és segédegyletek kiküldötteit kérjük, hogy neveiket alulírott elnökhöz legkésőbb folyó étV ín á-jus hó 10-ik napjáig beküldeni ne terheltessenek, hogy a megjelenők szamára lakásokról gondoskodva legyen. Becses figyelmébe ajánljuk még az ugyancsak a fontérintett helyen és időben rendezendő mankakiállitás ügyét, melynek programmját és bejelentési ivét esetleges használás vagy terjesztés végett kívánatra szívesen megküldjük, de bejelentések egyszerű levélben is május 2-áig elfogadtatnak. Midőn az ügyet és magunkat hazafias legjobb hajlamaikba és jóindulatukba ajánljuk, vagyunk hazafiúi-üdvözlettel a „ veszprémi iparos-ifjuság művelődési köre" előkészítő bizottsága nevében: GELLÉRI MÓR, BENKŐ ISTVÁN, kültag. elnök. istély. Májua 22. (Kedd.) Birálat. Este bucsu- A végrehajtó bizottság. A vándorgyűlés, munka-kiállitás és ezzel kapcsolatos ünnepélyek sorrendje. Májas 19. (Szombat.) Vendégek fogadása a vasútnál és ások elhelyezése. Este műkedvelői színi előadáa. 10 órakor ismerkedési estély az előadás után. Május 20. (Vasárnap.) Délelőtt a vendégek fogadása és elhelyezése. Délelőtt 11 \/7 órakor a kiállítás üünepélyes megnyitása. Délután 6 órakor kirándulás a „Betekints* kertbe ós ezzel összekötött daleetély. (Rendezi a budapesti dalkör.) Május 21. (Hétfőn.) Heggel tűzoltói diBz-gyakorlat. Délelőtt 10 órakor a vándorgyűlés "megnyitása. Délben közebéd. (A „Korona" vendéglőben.) Délután 21/* órakor a kiállitáa nagygyűlése és a biráló bizottság megalakítása. Délután 4 órakor a vándorgyűlés folytatása. Délután 5 órakor a polgári és honvéd lövöldében diszlövészet. Este tánczmulataág. (a „Győre"-féle kertben, kedvezőtlen idő beálltával a »Korona" nagytermében.) ben ? Itt vannak jeles zeneszerző barátaink Pa-lotási János és Riszner József; kérjük meg szépen őket, hogy egyikőjök vegyen annyi időt, ez indulót hangjegyre tenni, sokan vagyunk, a kik annak dallamát tudjuk sigy zenészeink képesek lesznek ez indulót ismét megkedveltetni országszerte. Hajdani ezredesünk az előttünk feledhet-len Hertelendy Gábor öreg napjaiból barátunk Scopian Sándor szíves közlése után annyit''jegyezhetünk fel, hogy aző atyjának lakásán, Gyöngyösön gyakran sakkozott az öreg ur s elbeszélte, hogy az U 1 m körül történ t fegyvertény, subordinatió elleni vétségnek tekintetett s ezért néhány órai házi fogságot kapott, a katonai szabályoknak ennyiben eleget kellett tenni; de a mint a házifogságnak vége lett: vitéz ezredesünk melle a Teréziarend keresztjével diszittetett fel. Még egyet: ugyancsak tisztelt barátunk közlése után. A hiree zenész Bihari egykor bandájával megjelent Gyöngyösön s az ottani intelligentia magához véve a Bihari bandáját, zenével lepte meg Hertelendyt s épen az ő i n d u 1 ó j á t rántatta rá ablakai alatt. És ez oly hatással volt reá s es i n d u 1 ó hangjainál annyira szivére tolultak a mólt szép emlékei, hogy ez a harca zivataraiban megedzett agg katona könnyezett. Ha szíves olvasóink Hertelendy életéből valami érdekest tudnak, kérjük azt közleni addig ia, míg talán országos vagy hadi levéltárainkból bővebb tudomást menthetünk. GYÖNGYÖS. Főváros! levél. Budapest, april 17-én 1877. I. Hallottad? a bey már elindult! kiabálja egy félrecaapott süvegü kosák *) az egyetem előtt $ tulboldogan rohan a „Ssabadi''-ba, hogy a fogadtatás felett tanácskozsék. Igen! Tahír bey már útban van régi nagyságunk emlékeivel, a corvinákkal, melye ket a pusztulás napjaiban ősi ellenség rabolt el, és most végtelen örömriadás között mint test vér nép ajándékozza vissza azokat. A bey nagyszerű fogadtatására a bizottság az egyetemi ifjúságból már megalakult, s a polgárság nem kevésbé lelkesül. Ezrek ajakán van az óhaj : „Vajha Tahir bey körünkbe érkeznék minél előbb, ő, ki két nemzet egymás iránti nagyrabecsülésének hozza zálogát !" Ki tudja, a későbbi magyar történetíró ezen esemény megírásakor nem kiált-e fel lelkesülten: „Te voltál oh nemzetem Istene, ki e két népet összevezetted és nagygyá tetted! Te voltál az!" Talán a két nép, mely fénykorában vallási fanatísmussal tört egymás életére: as elnyomatás napjaiban kezet nyújtva egymásnak — oly jövőnek veti meg alapját, melynek fényessége megvakítja azokat, kik oly régen várják a „halálos beteg" és a „maroknyi nép" enyészetét. Nem halálos az a boteg, a a rokon nélküli nép testvérre talált! Minden nagy eseménynél van nevetséges. — Ki akarja most mutatni mindenki a török iránti barátságos indulatát. A „Lövész" kávéház pinczérei fezt viselnek szolgálat közben. Dühös ódákat zeng a versfaragó a fez dicsőítésére stb. „Csakhogy aztán, hogyha ember kell a gátra: akkor gyáván ne maradjon senki hátra !" Különben a régi vitézség meg ^an még fiaidban, hazám! sőt meg van áz leányaidban is: csák a mult héten páholták el a dohánygyári munkásnők — a végrehajtót! A nyomott pénzvíszonyok nem látszanak a fővároson. Derűre-borura jön az idegen vendégszereplő : Sarasate, Patti, Salvini, Trebelli etc, — és néhány nap múlva kedves viazszaemléke-zéssel hagyják itt a tíz-húszezerrel megkönyi-tett magyar fővárost! Míg a nemzeti színház Felekit, a színészt és irót meleg kegyelettel tűnteti ki, azalatt a népszínházban a szűnni nem akaró tapevihar Lehmannt és Galót 3) illeti. Dicsérik őket a vállalkozó Rákosival együtt agyba-íőbe. „Stro-goff Mihály utjá"-nak — melyet mindig telt ház bámul — díszlete ós gépezete nagyszerű is! Némely helyütt azonban akaratlan mosolyt csal a néző ajkaira. Az Ural megdöbbentőeu zord vadonában a fákra léczek vannak kereszt ben felszegezve, hogy a phlegmatícus hírlap-tudósítók annál kényelmesebben mászhassanak rá a medve jöttekor. S annak a lompos medvének — valószínűleg, hogy nagyon meg ne ijedjenek tőle — bundája között hézagot hagy- '') IV. éves jogász. *) Az elBö színházi fofettő, a második fűgépétz A fecskéről. Miután az első emberpár megszegé Isten parancsát, a boszuló angyal lángpallosával ki-üaé őket a paradicsomi édenből. Gyász és ború terült el a földön s az inség és nyomor ezer alakban gyötré az elbukott bűnösöket. Isten látá és szánalom fogta el jóságát, szivét. „Megbocsátok, így szóla magában az ur, de a paradicsom kapuját nem nyitom meg többé előttetek. A zavartalan jólét bőségében újra elbíznák magukat és hálátlanok lennének; jóakaratomat hátmásjelek állalfogom kimutatni." És leküldé Isten a tavaszt, mely eddig csak az édenben létezett s a föld göröngyös, kietlen felületét millió virág és gyümölcs borítá el. A halandók nem kényszerültek továbbra is arczuk verejtékével keresni kenyerüket; a munka csak szórakozásul szolgált. E jótétemény hírnökeivé Isten két kis madarat választa, melyeknek szár ny a fehér volt és fényes, mint a liliomlevél.Öröm csicsergéssel röpködtek ezek a trón körül s mi dőn az ur kinyujtá karjait: tenyereire telepedének. Ekkor Isten szent ajkainak csókjával érinté őket éa szóla: „Fecske legyen nevetek s a mennyei áldást jelképezzétek valamint ti, ugy utódaitok ia. Szálljatok le az emberekhez, rakjatok fészket hajlékaik fölött s e fészkek s szép fehér színetek hirdesse nékik irgalmasságomat és áldásomat." És a fecskék meglebbenték szárnyaikat, lehozák az első napsugarat és tavasz lőn a földön. A fehér madárkák a házak tetején és ablakok párkánysalán épiték első fészkeiket és boldogok valának magzataikkal együtt, mert tak, hol minden mozdulatánál kivillan az em- béri váll ós nyak. A darab végén, midőn Ogareft megöli azt a villogó szemű czigány fejedelemnőt, — szomszédom nagyon igyekezett kimutatni tetszését. Oldalba teremt: , Vette-e észre öcsémuram ! A gyönyörű csigánynő keblén az a lurkó milyen gondosan megtapogatta a helyet, hova tőrét döfje!" J JURATUS. Helyi hírek. — Popper - jtfhangverseny. Mielőtt e ritka pár városunkba lép — szükséges, hogy azt városi ós ennek környékbeli közönségünk azon kicsi részével is ismertessük meg, a melyhez nagy véletlenségből a zongora-királynő és férjének — a mindenható celliatának hírneve eddig nem hathatott. — Menter Zsófia müncheni születésű és már 15 éves korában magára vonta majdnem az egész világ figyelmét. Játékának egyazeri hallatára Liszt Ferencznek azonnal az élő művésznők közül legnagyobb kedvenczévé vált. — Ó a fiatal művésznőben saját óriási szellemének egy jó részét fedezte fel és nem késett őt az egész világgal szemközt magával egy polczra emelni. — Menter Zsófia ma Popper-Menter asszony, a sors szerencsés intézkedése itt ritka frigyet kötött: összefűzte a jelenkor legnagyobb pianistánéját a legelső cellistával boldog, harmonicus házasságra. — Popper Dávid, prágai születésű, már 18 ik éve óta friumphatorként járta be Németország , Svajcz-, Angolországot és a németalföldi királyságot. — Férj és nő rövid idő előtt még félig ismeretlenül először lépvén fel Bécsben, azonnal elragadták a kedélyéket és a sajtó ősszhangzóan magasztalólag nyilatkozott felölök.— Ujabb ragyogó két csillag száll tehát fel kicsi művészt láthatárunkon. Szerencsés korszak! Csillag csillagot felváltja egymást nyomban.(Akad e sok csillagász a ritka tünemények tanulmányozására? Meglátjuk!) S. S. — „Adatok Zalamegye történetéhez* czimŰ kiadvány III-dik kötetének IV dik füzete következő tartalommal jelent meg: Cser-tán Sándor (életrajz.) Zrínyi Miklósnak Csáktornya és Strigó várakra vonatkozó adomány-levele 1546. Jdősb BeluB Józseftől. — A mura-szerdahelyi Kumiczcsatáról 1704. Tuboly Viktortól. — Zalamegye helynévtára B F. Hayden Dénestől. — Kun László király adománylevele 1278. — Hahold, később Bánffy család eredete s leszármazása. — III-dik Andrásnak Kedhidán kelt levele 1288. Ujlaky Józseftől. — .Zalai Közlönv" Kőváry Bélától. — Kanizsai levelek a XVI dik századból V-XV. — Régi dal régi dicsőségről. Mezriczky Pétertől. Szerkeszti s kiadja Bátorfi Lajos. Ára egy-egy hat füzetes kötetnek 3 frt. — Lapunk mult számában megjelent „Aki igazán szeretett" czimű beszély ben előfordult sajtóhibákat ezennel kijavítjuk. A 89. sorban perczenkig" helyett „perczenetíg* értendő; a 157. sban „s a" közt kimaradt a „ha" ; 158. sban. „harangok" hely. „hangok" értendő. Az V. fejezet 21. sorában „feleljek" hely. „felelek" értendő. — Gyászhír Fájdalmas szívvel vesz-szük a gyászhírt, hogy a magyar clerus egyik disze, a ritka jószivüségü s vendégszerető csesz-treghi plébános, Pogány Gábor, élete 67 dik évében a napokban meghalt. Nyugodjék a derék pap s kitűnő jóbarát békében ! az emberek e mennyei jóság képviselőit ismerék föl és tisztelék bennök s hálásak valának az Isten irgalmasságáért. De csak rövid ideig. Alig tűnt el néhány év, a halandók ujrasokalnikez-dék a iót, számosan megfeledkezének a köteles alázatról, sót néhányan közülök arra veteme-dének, bogy éjjel egy fecskefészket szétrombo-Iának. Másnap reggel összegyülének a fecskék s fájdalmas csicsergéssel szólának egymáshoz: Hagyjuk itt a földet s térjünk vissza a menybe, íme az emberek gonoszul bántak velünk s még nevetnek is jajainkon. És ugy tevének. Kibontott szárnyakkal repültek az ég felé, magukkal vivén a tavaszt is és újra zord, rideg lón minden a földön. Ekkor az emberek jajveszékelni s panaszkodni kezdének, mondván : „Csak néhányan vétkeztek a fecskék neheztelésére, mégis mindnyájunkat sujt." Isten kedvencz madárkái könyörültek hát rajtuk s visszarepülvén a földre, ismét a házak tetejét és ablakait választák lakhelyül. S íme egy éjjel emberek jövének, megfogván a fecskéket, egyenként s együtt egy nagy toronyba rekeszték. A szegény foglyok siránkozása és jajai mind hiába valának, midőn felébredtek: szabadságesdő kérelmeik nem lőnek meghallgatva. Minthogy a tavasz veletek jő g veletek távozik, nem akarjuk, hogy szeszélyeitektől függjön b hogy néhányak hibájáért mindnyájunkat büntessetek. E torony legyen hát ezentúl állandó lakhelyetek. Az örökös tavasz elveszthetésének félelme igy nem forogván fönn, csakhamar dinom-dá-nom tölté be a léget, a föld urai elfeledkezének a mindenség uráról és az ő irgalmasságáról s gondtalanul átengedték magukat a hivalkodás- — Nyilvános köszönet. Kedves Ida leányunk temetése alkalmával tanúsított rész-rétért fogadják a jelenvoltak mindannyian, különösen a kegyesrendi, polgári és elemi tanár- s tanító urak őszinte hálás köszönetünket. Nagy-Kanizsa, april 19. 1877. Berets Imre és nej«. — Tahir bey, ki a zultán nagybecsű ajándékát,a Corvinákat hozza, nem a mi vidékünkön, hanem Bécs-felé vette útját. A fővárosban nagyszerű késsületek folynak fogadtatására. Nálunk is készülnek a visszautazás alkalmára, ha tán erre venné utjlt; mint halljuk, a város vendége lesz az esetben az indóházban tartandó disze béden. — Kis Komáromból irják nekünk, hogy a múltkori zivatarban nemcsak egy villám ütött le azon házba, mely le is égett, hanem egy másik távolabbi házba is leütött s egy asszonynak lábát megsértve, az ablakon tova tünt, az aassony veszélyesen beteg. — Szepetneken egy jómódú gazdaember agy bántalom ban szenvedvén, egyik nap reggel öt órakor a toronyba felfutott s a harangot félreverte, majd minden ruháját levetve, a torony külső párkányán futkosott köröskörül, az összecsődült nép nem tudta, mitévő le gyen ; míg végre leugrott s ugy fogták meg s házába vive, lekötözték. — Chernél Kálmán jeles történetbu-várunktól megjelent „Kőszeg sz. kir. város jelene és múltja" c-íimű nagyérdekű művének elBóré-Bze, mely Kőszeg város föld, természetrajzi viszonyait, lakosságának iparüzleti, földmiveiői foglalkozását, erkölcsi s értelmi műveltségét, tárwi-dalmi, ugy közhatósági állapotát. — nagyszorg;». lommal gyűjtött történelmi vonatkozásokkal — tárgyalja, míg a második rész, mely most rendeztetik sajtó alá, a város történelmi múltját h<> zantlja. A becses mű igen szép kiállításban jelent meg Seiler Henrik szombathelyi nyomdájából. A történetkedvelők kiváló figyelmébe ajánljuk. Megrendelhető szerzőnél Kőszegen. — Nyilvános köszönet. Tekintetes szerkesztő ur! Midőn a magas állam az alsó-lendvai úgynevezett vámos utat a mult évben átvette s annak helyreállítását az átvétellel egyideüleg megkezdette, Alsó Lendva és vidékének, de az utazó közönségnek is egy régi komoly baján segített. Áldja is érte boldog, boldogtalan. Az átvett útszakasz ma egyike a legjobb utaknak, a hol edoig az év bizonyos szakában csak bajjal vagy épen nem lehetett közlekedni, ma minden időben s kényelmesen haladhatni. S ebben nagyérdeme van a vállalkozó SchönvaJd Jórsef baksai lakosnak, ki daczára, hogy a felajánlott napszámokat vagy rendetlenül vagy épen nem kapta meg, s ezen felül ez elemekkel is küzdenie kellett — kéez töltéseit az árvíz néhányszor elszakítván — feladatát, mely 2, összesen 30 öl hosszú ily hid épitése, négynek felemelése és átalakitása, némely helyen 2 meter magas töltések eszközlése, az egesz útszakasz bekaviceozásából állott, oly lelkiismeretes pontossággal s önieláldozó tevékenységgel tett eleget, hogy ezért neki nyilvánosan köszönetet mondani emberi kötelességünknek ismerjük. — Alsó-Lendván, 1877. april 14-én Prey György vbiró, Lobi Ignácz v. esküdt, Pálinkás Mihály v. esküdt, Ehrenreich János jegyző. — JBoderA. „Levélszerinti oktatás a né metnyelv öntanuláeára- czimű tanfolyamáuak 40 ik (utolsó) füzete megjelent. A mű tehát tökéletesen be van fejezve. Egyes levelek ára 20 nak s mindenféle rosznak. Sót ketten közülök szövetkeztek, ho^y a toronyba hatolván, a ma dárkák tollait kitépjék s ezek szabadulását így még azon esetre is meggátolják, ha a torouv őrizete elhanyagoltatn -k. Ugy is tevének. Füi-menve a toronyba, durva gyönyörrel hozzáfogtak a szegény állatkák kopasztásához, a torou v aljában összegyűlt bámészok tömege pedig » b lyett, hogy megakadályoznák ez istentelen* séget, — tenyereiket égnek emelek, hogy felfogják a fehér tollacskákat. De csodák csodája lágy és meleg tollak helyett hideg és nedv--? pelyhek hullának alá, az ég boltozatát szürke fátyol borítá el, a pelyhek mindig sűrűbben hullának s több lábnyi magasságban — mint valami fehér lepel — befödék az egész föld»''t-A tavasz eltűnt s zordonabb s ridegebb lőn * lég, mint valaha volt. Hiába kiáltozának most a künnmaradt bámészok a bennlevő gonosztevőkre, hogy „kíméljék a szerencsétlen foglyokat," a két kis madárka már egészen kopást volt, kifordulván fészkeikből, élettelenül hullottak a friss hóra. E pillanatban vakító villám ütött a torony oldalán keresztül, a magasból pedig e meny dörgő szózat intéztetett a fecskékhez : „Legyetek szabadok s térjetek vissza » mennybe!" És a fecskék engcdelmeskedének s megcsapkodván szárnyaikat, halottaikat sirató keserves csicsergéesel ég felé repülének. A földön pedig rideg tél uralkodók és az emberek vigasztalhatatlanok valának. A fecskék Isten trónja körül röpködve láták a föld lakosainak gyászát, kétségbeesését és a bánatot, melyet sz elkövetett gonosz tett miatt érzének s megesett szívok rajtok. „Kegyelmezz oh mennyei atyánk, — imígy eadének — s engedd, hogy visszavi- kr., az egész tanfolyamé pedig kettős tokkal együtt csak 6 frtJMegrendelbető postautalvány rí ital a szerzőnél Szombathelyen vagy akármelyik hazai könyvárusnál. £ díszesen kiállított folyóirat, mely a Touwaint Lagenscheidt féle tanmódszert vette alapul, könnyed, népszerű és érdekfeszítő előadásánál fogva a németnyelv gyors és alapos megtanulására igen alkalmas, miért is melegen ajánljuk a közönség figyelmébe. — Rövid hírek. A kávé vámját 16 frt 20 krra emelik. — A székesfehérvári börtön ben 10 végrehajtó van elzárva. — Barton József apát meghalt. — Feleki Miklós a Ferencz .Jőzsefrend lovagkeresztjét nyerte. — Felséges Királynénk a nyarat Iscblben tölti. — O-Bu-dán kntonaszállitó dereglyéket készíttet a ka-lonai hatóság. — A Tegetthoff emlék juliin ''¿l)-án iepleztetik le. — Lulu hg. Triesztben vesz palotát, — Klapka tábornok a Neue Freue Presseben irogat a keleti ügyről. — A Sugáruton lovarda építtetik. — A czár pénteken reggel indult Kissenevbe s apr. 23-án ér oda. Husztnál 146 ember veszett a Tiszába. — A karczagi polgármester ellen népzendülés volt. — a jászberényi hitelegylct pénztárnoka minden vallót, készpénzt s könyvet megégetv.», agvon lótte magát. — Nemosan Tahír b*-y j>" a korvinákkal hozzánk, hauein u szófiák ée hwd-zsak küldöttsége is. — Keokeméthy Ai*«;i h szellemes író meghalt. — Majláth (a vörgy nnilt szombaton tartotta ezüst menyegzőjét. — Fló-reuczbeu a káromkodás ellen «rgylet alakult. Szülészet. _ Szerdáit, api. lS-án Tóth Edének .A kintornás család- czin.fi egyik jeles népszinmfive adatolt elő kevés számú közönség előtt. Vihar kitünőleg jói jalszott. _ Csütörtökön, apr. 19-éu Thara»*zovics Margit juUlomjátékaul „Strikc* Kz.gligetí pálya nyertes színmüve került színre. A jutalmazott nő kilépésekor gyöu) t>rü koszorúkkal és virágcsokrokkal ixa.iUlöi; el* Jatéka kedves voli, d<= uaiai .t zenekar ro.-^rajjága nnatt hatástalanok voltak, bolgár Halinay- és Kisfaludyné fim.inau al* kitottak. Szép József iuprovizálása» rendőri fegyelem alá tartozók. Illem cs erkölcsei,«-ne* k.f.-jezé»*ku. k a, (.ziiipadou i-gyaltaiab.au uíuca helye Kozon-eg nagy ■«záiiKiial jelent ''»»«-g Vegyes hirek. — Visszatmlékizés egy 40 év elütti rím-tettre. Pár nap előtt kisérték nagy részvét mellett örök nvugalomra Bpenten Wierzbikki Rőtb Kmiiia asszonyt, kinek életével negyven év ótu ••gy borzasztó esemény emlékei vannak összekötve A megboldogult negyven év előtt virágzó korú leány volt, ki általános figyelem tárgyát képezte a társas körökben. Ott lakott a váezi utoza és Kristóftér szögletén levő házban özvegy anyjával és testvéreivel. Történt, hogy házuknál 1837 ik év valamely napján egy ezüst evőkanál elveszett, a sikkasztás gyanúja ••gy szolgát terhelt, kii el is bocsáto''tak és mánkat fogadtak helyére. A házi asszony sej''.ette azonban, hogy az elbocsátott gonosz erkölcsű szolga boszun töri fejét, azért megparancsolta, hogy őt semmi szin alatt ue engedjék többé a házhoz jönni, különösen az uj szolgának kötötte ezt szivére, ki az elbocsátottnak ismerőse volt. De minden elővigyázat hiába történt, mert a ¿oíiotíz szolga még azon éjj«l visszatért és barátját könyörögve kérte, adjon • neki helyet ágvábau, mert nincs, hol fejét lehajtania. A hessiik a tavaszt a földre! Avagy egyesek vétkeiért mindnyájan szenvedjenek-e az emberek ? Haragod súlyát eléggé éreztetéd most velők, hogy ne feledkezzenek meg többé rólad.® Isten hallá e könyörgést és hallgatott. Végre megszólalt: „Jól van, irgalmat fogok gyakorolni, de ugy, hogy emlékem fönnmaradjon az emberek között. Ti visszavienditek földre a tavaszt, hogy azonban szüntelen eszébe jus-hOQ az embereknek a kin, melyet nektek igaztalanul okoztak, tollaitok egy részét feketére változtatom s e szin hirdesse nekik: „Jaj an nak, ki fecskéimet bántja, vagy tészk-iket >zétrombolja.* Visszavienditek tőidre a tavaszt, de nem a régit. Virágtalan legyen az évnek -gyík tele, hideg pehely borítsa a föld színét, az emberek dolgozzanak és fáradjanak, bogy a rosz gondolatok és kísérletek erőt ne vehessen rajtok s fájdalom és betegség gyötörjék, hogy részvétet érezzenek mind ama lények irányában, kiket én teremték. Kllenben az év másik fele, melyben ti időztök náluk, virágdús és verőfényes fog lenni s boldogság árad szét mindenfelé. Repüljetek hát tova én kis madaraim! építsetek íészket az emberek hajlékai fölött s maradjatok ott, míg angyalom jő s visszaszólít hozzám !* "n És a fecskék szárnyra kelének s lehozák a tavaszt; hat hónap múlva pedig megérkezek H7. ur küldöttje a vissza hivá őket az angyalok hónába. így történt ez azután minden évben, igy történik ez ma is s jig érkezésükkel kizöldül a haraszt s örömdal zengi be a leget: távozásukat enyészet követi s a természet gyásza hirdeti, hogy ők az .Isten madárkái. Sz. v.-ué. wirt is tartott eladás végett, készített egy czimtáblát, melyen egy fél sertés és egy zsíros véudel volt reá festve, jeléül annak, bogy o.t hus és zsir is kapható. £ czímtáblának elkészülésekor a festő erről szóló számláját kiivetkező furcsasággal irá: .N. N. Korcsmáros urnák helyen Egy fél sertés ■ egy telt véndel zsírral való kissolgáltatásáért jár 4 frt. Tisztelettel N. N festő mester.* jószívű barát megszánta őt és minden tilalom''® — Megtörtént. Egy esimtáblát készítő helybeli daczára bebocsátotta. Éjfél után 3 óra lehetett, egy korcsmárosnak, ki egyszersmind hőst és midőn a magát bekoldult bűnös szolga felkelt és alvó barátjánaK nyakát elvágta, azután betört a család lakosztályába és szörnyű kegyetlenséggel meggyilkolá a házi asszonyt, majd az ártatlan siró-rivó öt éves kis fiúnak esett az anyai vértől párolgó gyilokkal. A kis fiún ki-vül még két lány volt a háznál, ezek egyikének sikerült a mellékszobába menekülni s ott az ajtót magára zárva borzasztó lelki rggodalmak közt hallá anyja, nővére és kis öcscsének halál hörgését. Ea hogy történt, hogy nem, e leány megmenekült, észrevette őt ugyan a gyilkos, mégis rohanta, de irtóztató munkája már any-nyira elbádgyasstá. hogy döfése nem volt halá lós, ügyes orvosi ápolás mellett gyorsan felgyógyult neje lett az ápoló orvosnak. Ez a nő volt Wie^bikki-Rőth Emilia asszony. Miután a negyven éves mult egy borzasztó eseményét felidéztük, kiegészítésül csuk annyit kell még mondanunk, hogy a gyilkos elől a szakácsnénak bikerült elmenekülni s a p.tdlásra jutnia, hol az ablakon tüzet, gyilkost! kiabált, mire a rend őrség leinyittatta a kapukat s a gyilkos szolgát, ki egy, az udvaron levő vásáros ládába bujt, hatalmába keritette. A gonosz megérdemlett büntetését a hóhér koteie által vette. — A nök a tükör előtt. Egy tudós angol azt is kiszámította, hogy száz nő közül hány tekint a tükörbe ha előtte elmegy ? Azon eredményre jutott, hogy kilenczvenkilencz. A századik átlag csak azért nem tekint be, mert vagy szürke háiyog van a szemén,vagy oly rövidlátó, hogy az orránál tovább nem lát. — Egy német meg azt számította ki, hogy nőtoiletteket magában foglaló kirakat előtt hány hölgy halad el, hogy meg ne álljon. Egy tuczat közül tíz megáll, kettő elhalad, de csak azért, hogy viszsza. térve még jobban megnézze. — Egy külföldi tudós a vmgyurok eredetéről. Clarké Hyde ur a londoni anthropologiai társulat f. é. márczius havi ülésében a magyaroknak Himalava vidékéről való eredetéről ér-tekezésében feladatul tűzte ki magának, bebi zonyitani, hogy a himalayai nyelvek az ugor nyeivhez tartoznak s azokban a rokonság a finn, magyar, lap és szamojéd nyelvekkel világosan kimutatható. Clarké ur ezen fejtegetései közben a magyarok eredetének kérdését íb felvette. Szerinte a Himalaya környékén a magyarok és kunok sokáig szerepeltek, ennélfogva ajánlja, hogy a tudósok azon nyelvemlékeket figyeljék meg, melyek a Pannoniának magyaroktól elfoglalása idejére vihetők vissza. — Idézés a más világról. A gráczi hivatalos lap egész komolyan közöl egy megidézést, melyben utalva arra, hogy Kaltenegger Mária mint panaszlott elhalálozott s hogy ennél fogva részére gondnokot kellett kinevezni — tehát felszóllittatik Kaltenegger Mária, bogy ne feledkezzék el jogorvoslatáról gondoskodni, ellenesetekben tulajdonítsa magának mulasztása következményeit. Oh, azok a bürokraták ! — Az országgyűlési pártok jelenleg igy állanak : 253 szabadelvű G9 független szabadelvű, 26 jobboldali. 31 szélsőbal, 02 párton kívüli, kikhez a szászok is tartoznak. * / — Érdekes epizód az önvédelmi harcz idejéből. Közelebb jelentették a Upok, hogy Dessewffy Kálmán — az Aradon kivégzett Dessewffy Arisztid fivére — elhunyt és saját kívánatára az erdőben, egy nagy tölgyfa tövében, temették el. A nBp. N." most a következőket közli: Dessewffy Kálmán, ki már a negyvenes években nyugdijaztatott őrnagyi ranggal, jó magyar érzelme dacsára — testi hiba miatt — nem vehetett részt az 1848—49-ki szabadságharezban. Nem lesz érdektelen tudni, hogy mindazonáltal egymaga bírt visszavonu-lasra egy egész sereget. A dolog ugy történt, hogy Hurbán pánszláv vezér 1849-ben, nagyszombat napján, megszállta a topolyai völgyet, értesülve airól, hogy ott nincsenek magyar csapatok. Mily nagy volt azonban a tót fölke-lősereg meglepetése, midőn húsvét vasárnapján reggel a környék erdóboritott hegyei huszártrombiták harsogásától visszhangoztak ! Az ellenség D-ssewffy Kálmán volt, a ki koia reggel fölmenve egy a környéket uralgó hegyre, hatalmasan harsogtatta a visszhang által minden oldalról visszavert huszárindulót trombitáján. Hurbán kémlelő csapatokat küldött ki, melyek nemsokára azon hirrel tértek vissza, hogy a távolban jelentékeny csapatok láthatók az országu''akon. A tót fölkelő vezér rögtön takarodót fúvatott, nyakra-főre távozván soregével a topolyai völgyből. A kiket előőrsei magyar csapatoknak néztek, azok nem voltak mások, mint a szomszéd falvak lakosai, kik tömegesen zarándokoltak a környék egyetlen templomába, húsvéti nagy mis&re. Igy hát Dessewffy Kálmán megfutamított egy egész sereget. Hurbán a topolyoi völgyből Eperjes alá vonult, hol azonban Beniczky Lajos derekasan elverte csapatát. 1 s k o 1 ába n. Ugy-e te Pali te gaz, mindig kísértetről beszéltek. a mit már mondtam, bogy nem létezik, ba te oly jól tudod, mood meg, bogy nézz hát az ki ? Pali: Fakete, mint a mi macskánk. Tanító: Nem igaz. mond meg Gyuri. Gyuri: 8zürke, mint a tisztelendő ur kabftja. Tanító: Ez sem igaz, mond csak te Sándor. Qándor : Vérvörös rezesssinü, mint a tanitó ur orra. —^J?jnye ti szamarak, nem tudjátok, — láthatatlanul név ki. Ejnye bíró uram. s/óla egy obsitos katona, ki a korcsmában a biró mellett borozott : Hallott-e kend biró ursm a bécsi Stefánu* toronyról? nem bíz én, felelt a biró. Na bizony magas ám ax, ba kend a csucscsáról leejtené a pipáját, mire a földre érne, kirobadna a «zára belőle. — Ejnye be magas? Utazók névsora Nagy-Kanizsán, 7«77. (¡[ml lJ-tol - IS77. ai>ril 18 ig. — .Arany Koronábo z"«rzimzett szállodába* Deutsch M. Sopron. Schlnml.ar K. Budapest. Hlass I). Budapest. Várady I. Debrrczen. Bauer K. Prága. Schertz A. Berlin. Weiss K. Tríest. Kobn M. Budapest Schlesinger A. Zágráb. Fischer J. Budapest. Bettlheim J. Sopron. Ábrahám J. Gráu. Krausz I. Letenye. Kaufman I. Bécs. Tainá*y T. Leteuye. Kehn J. Leteuye Auer M/Sopron. Fuchs M. Sopron. Leopold J. Belovár. Weiss M. Budapest. Kreiszier F. Szegxárd Weisinjfer L Budapest. Babocsay. N. B»-bocsa. Herky A. Zombor. L«vy M. ''lriest. Fo*l Gy. F-Lendva. Pfeifer J. Prága. Wolheim J. Berlin. W«?i*s L. Budapest Kromüc 1 >*e|jzárd Singer M. Csurgó. Tonka J. Budapest Musqaitter N. Csurgó, l-gár Zs. Gyékénye*. — ,S z a rv a s h o z* czíaizelt szállodába : Lüvy j. Hud.ipest. Gadó M. Létrád Armuth Gy. Szombathely Sterz Z Bées. Gyongyösy K Szombat-holy. Grünwald S. Szombathely. Kuch A Siss. k. K^ar (i. Csurgó. Krauss M. Pctrinja. Hocsiál X. Eszék. Kosler A. Bpest. Fuchsjáger N Grátz. Heller A. Becs. Balleja 1. Brünn. Neutnan F. Kaposrár. Fleisrh-man N. Be]r»rár. Merkovíts N Bpe.M. Vitar M Sop-rou. Keinl''eld A. liohoncz Hirscbler H. Domború. Hacker'' L Sopro''n. llausner I Ötvös. Rózsay M. Kottorí. Goldschmied N. iN''ovigrád. Br. lukey N. Kécse. Kiss F Marczali. Dawide J. W. Bécs. Weiss L Budapest Heimier M. Grátz. Zeialer N. Budapest. Luzsovits L. Péca. l.enk Ö. L^itdva. Friedeuhaua M. Bécs. Schmied 1 Perlek. Freilo I. Béc«. Jüngst F. Bécs. Herdy J. Vékem Kraniez J. ¿zombathf ly. Bruik A. Bécs. Kues O Grárz Lápos 1. Létrád. Schmit-d A. Szt.-Gotthárd. Schneider K. Bécs Stern B Budapest. Roth N. D. B-o* Krause 1. Slatiua. Gr. Nítzky A.-Lendva Fechtig Körmend. Oswald N. Bécs. Goldschmied N. Bécs. Stolczer F. Sőjtnr. Gr. Csáky N. l''écs. Torkos N. Körmeud. llirschl S Budapest. C. Degöl Posz nv. Mayer J. Nagj- Bajom. Kraus« K. Bécs. Kosenbt-rg A. Grátz. Kre''mzir A. Berzencze Friedwald iL Lcjrrád. Molnár F. Keszhely. Rotenberg N Budapest. Blancbek 1 Bécs. Oranka K. N.-Újvár. Flesch D. Bécs Gans S. Budapest. Svas-tits I. Z.-Kgerszeg. Molnár N. Keszthely. Weiss S. Csáktornya. Lr.w,>nsolir< M Balatnn-Chehi B»«;ch M. Bécs. Hoff man í>. Ks -.ék. Mranrzl F. Kegede Linczky B. Szántód. Kiefi-r A. E iisvála. Stcíndl K. Pcrhtk. Koc h J Bécs. Sperl M Bé< *. Herschkovío N Béci. Pollák 0. Bremeu. Weiss A. Kaproncía.Saxl 1. Bécs. — ,t> r o s « 1 áuh oz'' czimzett szállodába : Neufeld S. Kaposvár. Kiss R. Dombóvár. Mausberger S. Bécs. Pámer A. Z -Egerazeg. Eisinger R. Vidovecz. Reiner J. Nagy Várad. Tolnay J. M.-Szerdahely. Uruubaum J. Zágráb. Dárid J. Kőszeg. Laky Gy. Morócz Cíuáry K- Gorirza. Lengj el J. Marcza i. Sanevar J. Triest. ScbGnfeld J. Csurgó Reisíng H. Fölöstom. Rosenfeld. J. D.-Szerdahely. Pulay N. Zágráb. Spiegel A Marczali. Sors M. Atád. König J. Belati ncz. Warga J. Rechnitz. Mayer J. Bernstein. Sneíder Gy. Sachgenfeld Lebnau B. P-Magyaród. Krauss E. Bécs Kiss J. Biikk. Haker M. Sopron. Ehrenírank M. Bécs Feiertag J. Grátz. Rechner L. Tfmesvár. Frank L. Székes-Fehérvár. Löwenstein I. Bares. Kohn I. Szombathely. Krausr. J. Marczali. Papírszeletek. * Egy őala! ember, kinek »ok adóssága volt egy hitelezője által Esetésre felszól Utat ott az uracs kérdé a hitelezőt, hogy bivják önt uram ? — Zsíros a nevem, volt a felelet — Ugy tajnálom, ön várhat mert előbb sovány hitelezóim^t kell kielégítenem, volt a ü lelet. Piacziárak. Hivatalosan jegyzett piacziárak Nagy-Kauizaa város piaezbiztosi könyvéből: 1877. évi április hó 18-án. Busa legjobb suly 39, \t hektoliterkínt, 100 kilogramm szerint: 13 frt — kr., középszerű suly 38, 12 írt — kr. — £ét««ere« legjobb suly —, — frt — kr. középszerű suly —, — frt — kr. Ross legjobb sulj »6,10 frt — kr., középszerű suly 34, 9 frt 20 kr. — Árpa legjobb suly 32, 7 frt — kr„ középszerű suly 30, 6 frt 80 kr. — Zab legjobb suly 20, 1 frt, 60 kr középszerű suly 18, 1 frt 42 kr. — Kukoricxa ^tengeri) 7 frt 50 kr. - Burgonya 3 frt 20 kr. — 8»in-liszt 30 frt - kr., zsemlyeliszt 25 frt— kr., kenyérliszt fehér 22 írt — kr., fekete 19 frt 50 kr. — Rizs 32 frt — kr. — Bu**-dara 30 frt —. Árpa-kása 86 frt — kr. — Borsó 28 frt — kr. — Leucse 30 frt — kr. — Bab 9 frt — kr — Köles-kása 11 frt. — Savanyu-káposzta 12 frt — kr. -— Savanyu-répa 10 frt — kr. Széna kötött legjobb — frt — kr., középszerű 4 frt — kr.; széna kötetlen legjobb 3 frt 60 kr., középsserü — frt — kr. — Kötöu- vagy ágy-szalma legjobb 2 frt — kr., — középszerű lfrtSUkr szalma takarmánynak való legjobb 1 frt 8U kr. középszerű 1 frt 70 kr., ssalma alomnak való legjobb — frt — kr., középszerű 1 frt 60 kr. — Uj-bor bectolherkint 7 frt — kr. Ó-bor 10 frt — kr. — 1 liter pálinka 40 kr. — 1 liter eczet 6 kr. — Bükkfa, egy köbméterkint, egy méter hosszú hasábokban, keiesztrakással — frt — kr, keresztrakás nélkül 3 írt 40 kr. — Csería keresztrakással — frt — kr., keresstrakás nélkül 3 frt 20 kr. — Tölgyfa keresztrakással — frt — kr., keresstrakás nélkül 2 frt 80 kr. — Kőszén a bányából 100 kilogrammkint 70 kr. — Lámpaolaj, repcséból, egy kilogrammkint 5G kr. — Stearingyertya \ frt — kr. Fagyngyertya öntött 68 kr., mártott 72 kr. — Szappan 44 kr. — Nyers fagygyu 36 kr. — Lámpa-bél, egy méter, 8 — Marhahús egy kilogramm szerint 02 kr. — Borjoha« 56 kr. 8ertéshus 56 kr. — Fr.alonna 8t) kr.— Dísznózsír 84 kr. — Marhazsir 1 frt 20 kr. — Köménymag 65 kr. — Vöröshagyma 20 kr. — Fog-^ hagyma 40 kr. — FStt só 16 kr., kő-só 14 kr. — Bors 1 frt — kr. - Paprika 72 kr. — Czukor 6ö kr Kiadta r (P* h.) M a n i n g e r, _ v. aljegyző. Lottoh«zás* Brünn, apr. 18-án: 86, 11, 54, 24, 32. Szerkesztői üzenet. 2313. 8z. K. Komárom. Nem közölhetők. 2314. A. Szeged. Jövő számunk hozza. 2315. M Sflmogh. Egyiket k.^zftliflk de a máfcik szaklapba való. 131«. D. Debr*czf>n Xapokbsn irok. 2317. H. Alaó-Lmdva. Közérdekű dologért nem, de magánflgyiért — igen! t,«??18 T°P°üár- A hiányzottakat késséggel megküldöttük. Érték- ét valtofoiya* április 20. D#/t metalíques óy.40; 5% nems kolcaőu 64.20; 1860-kiálladaimi kölcsön 107.75: bank-részv. 765 — ; hitelintézeti réazvénvek 136 60 ; London 129.25; magyar föMtehermeniési kötvény 71.25: temesvári foldtehermentéai kötvény 68.— ; soproni fóldtebermentéai kötvény 67.— ; horvát-slavon földtehermentési kötvény —.—; ezüst 114.75; cs. kir. arany 608.— ; Napoleond''or 10.34 ; arany jár. 70.75 ; márka 63.45. Vasúti menetrend. Krvényes május 15 tő) 1876. A buda-pesti ídótmutató óra szerint, indul kauíznáról Von»1 hova : /L Ora Perc. Idő AJO fcszék, Mohács,Dombóvár s Fiúméba 4 48 reggel Vxl « p " '' » 2 30 délut" ¿12 Buda-Pestre........ 4 58 reggel írr ........... . déiut. frD, • ............ 30 estre 313Bécsbe (Ssombatbely, Bócs Ujhely fe!é)5 8 reggel - " .........11 estve 315 Sopronyba ......... dóllU> 2U3 Triesztbe és Pragerhofon keresztül Grácz és Bécsbe .... 201 Tnesztbe és Prágerhofou keresztül Grácz és Bécsbe 4 5U reggel* 2 47 délut Srkeaik Ksuiisnra fumtiéí : 216 Eszék. Mohács, Dombovár s Fiúméból 1 41 dól&tj 2 D » n n - , Hü estre" 203- Buda-Pestről....... 4 20 reggel ¿VJ ..........2 5 dó'', ut. ^j1 ........... 9 44 estve 314 Bécsből ^Szombath. Bérs-lJjhely)felŐl 10 27 <*tve HÍR e " u. " '' " 4 -5 316 Sopronyból ........11 53 délel. 214 Bécsből Grácz, Marburg Pragerbof íel51 ......... 4 12 reggnl. 202 Trieszt- és Bécsből Marburg, Prager- büf ■.........1 21 délut. 2<>4 Trieszt- és Villachból Prágerhof f«loi 11 - -stve. Marburgba csatlakozás Villach és FrniK-esjestbe . » • » „ r i ancesfestból. Április 22 tél április 28-ig 1877- Hó- és heti-'' aap Kath. és prot. naptár Görög ¡; J) naptár . Qtj i I 16. Kis id o múlva látni fogtok engem. .János XIX -2 Vasárnap i G. 3. Jub.l. .23 llétio Béla •24 Kedd György 2n Szerda Márk Ev. 126 Csütörtök Kilit páp. 127 | Péntek I Peregrin [28 | Szombat 1 Vitályoa 10 B. 2. Ter. 11 Antip. 12 BasíI 13 Artem. 14 Márton j 15 A-íjtar. ; 16 Agapia á? n !*í « Felelős szerkesztő : Bát«r4 Lafw.- Hangverseny ■enter Zsófia, Popper D. cs. k.k&mara pianístáné. Vioioiwll tu::%»''-»f. 1877. évi april hó 27-én a „8z»r?a8ö fogadó dísztermében. Müaorozat: 1. .Carneval'' Schumanniól. előadja Menter Zs. 2. a) . Seren ad e orientale" ) Violoncell-re, Popper-fa ) , Mazurka" ) tői, előadja Popper D. 3. a) «A dal szárnyain" Mendelwobn-tól,) előadj b) .Valee* (As) Chopin-tői, ) Menter e) „Fantasie" LUst-től, ) Zsófia. 4. a) »Eomanca« Servais tői, ) előadja b) .A ssökókutuál- Davidoff-től ) Popper I) 6. ,Tarantella" Lls«t-t«l, előadja Menter Zsófia 6. .Magyar Rhapsodia,* Liszt utár., előadja Popper D.. Jegyek kaphatók: Körssékre o/ é. 2 frt, karzat és zártszékekre o. é. 1 frt 20 kr, és bemeneti jegyek 70 krért FísQhel Fülöp nr könyvkereskedésében és estve a pénztárnál. *) E rovat alatt közlöttért fi-lolőwéget nem vállal a Szerk. Wajdits József könyvkereskedésében Nagy-Kanizsán (233 8-*) kaphatók: Megjelent és minden hazai könyvkereskedésben kapható Halljak a szép azót! Magyar fl9w6szöntő (toaszt) könyv szerkesztették Wajdits József és Bátorfi Lajos. Második javított és tetemesen bővített kiad. A díszes keménykötésű kúnyvnek ára 1 frt.frt) kr. B^tt flik vigatfjsak ! Kozkedvcsségu dalkönyv, ötödik bővített kiadás. 1 frt. 80 kr., diszkótésben 2 frt. 80 kr. Rajta tsk vigtdjsBk! Magyar dalkönyv olcsó kiadása, kötve 96 kr. .. Rajta laásyok Hallassuk! Mulattató kézikönyv, magyar lm! gyek számára, gyűjtötte Wajdits Józseí, Ara az 500 lapra texjedö szinnyomatn borítékkal ellátott könyvnek .1 frt. 60 kr. Aranymetszése diszkiad ásnak 2 frt. 60 kr. Rajta párok tánozoljoak! Lakatos Sándor tánczkönyve diszes czimboritékkal. Keménykötésű mü ára 1 Ért. 40 kr. Uagara {■ Spiegel destsobsr Dicbtong Magyarország a német költészet tftkrében, diszes kiállításban ftlzve 1 frt. 80 kr., elegáns diszkötésben aranyozva 2 frt. 80 kr. WaJdits József „Képes sépaaptára" 1877-ik évre megjelent. 30,000 példányban, kötve 50, fűzve 40. kis kiadás 25 kr, g^* Postai reudelések a levél vétele után azonnal teljesíttetnek. Továbbá: Most jelent meg az 1876. évi országgyűlési törvények összes kiadása egy teljes kötetben és általam megszerezhető; vidékre is, postai ntánvét mellett készséggel megküldöm. Magyar nyolezadrétü nagybetűs kiadás; fűzve 2 frt 50 kr, díszesen kötve 3 frt 40 kr. Magyar diszes zsebkiadás, fűzve 2 frt 50 kr, díszesen kötve 3 frt 40 kr. Mindennemű irodapapir; 1 rizsma finom irodapapir csak . . . . 2 frt 20 kr. 1 „ rovátkos, duplán enyvezett . . . 3 „ 10 „ 1 , fél minister.......4 „ 20 „ 1 , egész minister .... 8 — 9 „ — , 100 nagy negyedrétfl lenboriték egész név és lakhely kinyomásával együtt 1 frt 10 kr. 500 példány 2 frt 50 kr. ezer példány 3 frt 40 kr. Havanna-papiron 1000 példány névnyomással együtt csak 3 frt 50 kr. Bámulatos olcsóságu levélpapírok és borítékok. 25 franczia levélpapír 25 borítékkal egy csinos tokban fran-czia felirattal 30 kr., angol 60 kr., 25 levélpapír és boríték «xines kerettel 60 kr. Gyászkeretü levélpapír borítékkal 60 kr. Látogató-jegyek angol, franexia, bristol, szines és gyászkeretü 100 példány diszes tokban 1 frttól kezdve 2 frtig. Feltűnő olcsóságu monogramm-levélpapirok borítékkal. 20 levélpapír 20botiték és tokkal 30 kr., szines monogrammal csak 50 kr. — 50 levélpapír 50 borítékkal csinos tokban 100 szines monogrammal együtt 1 frt 50 kr. — 25 lcarélpapir 25 borítékkal gyönyörű arany monogrammal diszes tokban 1 frt 50 kr. További ajánlja dúsan berendezett könyvnyomdáját mindennemű nyomtatványok elkészítésére. 3000 kötetből álló magyar-német kölcsönköny vtárát. Olvasási dij havanként csak 50 kr. Alsérvben szenvedők a felette jó ■ ártalmatlan Utá*u Stsrzeaegger 8«ttii«b Hertsaabas (Hehreczia) fél. sérv-kenőcs használata álul meglepő gyógyírt találnak, ugyszinte alsérv- s nemi bántalmakban szenvedők is. Bizonyítvány- s h*-lairat \ hasimé Isti utasításhoz van mellékelve. Megrendelhet ''égflyen-klnt 3 frt 20 krrért o. é. akár egyenesen Sturzenegger G.-t5l, kftvetkező raktárakból : Budapesten : Fonnágyi F. ,8at- Mána"W" Temesrárott: Pecher J. gyógyaxerésznél C200 9— T. Mayer G. A. W. urnák Boroszlóban. Ezennel felkérem uraságodat, sziveakedjék nékem mellay-mpjából ismét 4 üveggel beküldeni, a mely, as egyik üveg tartalmáról itélre, r^V™ nagyon jó hatással volt, különösen megerőltetett szólás és éneklés után. Uraságodnak alázatos szolgája Machalewski, helyettes plébános. Laskowitz, Kreis Schwetz ín Westpreussen 1870. junína 28-án. A valódi 1867-ben Páriában díjaztatott G. A. W. Mayer-féle fehér mellsyrnp ; legbiztosabb azer mindennemű köhögés, rekedtség, benyálkásodás, mellbajok, uyakbajok, vérküpés, mellszorulás sat. ellen. Kapható Nagy-Kauiz3án: Práger P é 1 a gyógysrortá-rában. (332 II. 1 —• Hirdetés. Zalamegyében Mindszentkál-KisfaliH község határában a t. veszprémi káptalan tulajdonához tartozó 54 hold szántólold, 57 hold rét és 130 hold legelőből álló tagbirtok 1200 □ öllel számitva, a folyó 1877-ik évi oktober 24-tól számított 6 egymásután kővetkező évre haszonbérbe adandó lévén, bérleni szándékozók a feltételekre nézve az uradalmi felügyelói hivatalban Veszprémben tudomást szerezhetnek és ugyanott lepecsételt Írásbeli ajáDlatok is elfogadtatnak. Kelt Veszprémben, 1877. évi april hó 10-én. Nagy Károly, (343 3—3) jószágfelügyelű. I MiutAn a rósz üzlet-menet végett ch na-eztístáru-gyárunkat teljesen beszüntetjük, ¡kényszerítve vaeyunk pompás china exöst-gyártraányaink tömérdek készletét a leggyorsabban az előállítási áron »okkal alább elárucitsni Kísérletül szolgáljon következG kivonat a nagy árjegyzékből, mely utóbl>i kívánatra hérmentesen megküldetik. (277 3-3) Mérsékelt ára: 1 Hirdetmény. Iván-Egerszegen, Vasmegyében, hol 4 országos vásár tartatik & hol a Győr, Kis-Czel,Szombathely, illetőleg soproni országút átvonul, az italmérési jog, épület és szántóföld szabad kézből eladandó. Veszprém, 1877. márczius 7. (312 7-12) Mustos János.. Dréher Antal kőbányai sörraktárában Nagy-Kanizsán, Kazinczi utcza (ezelőtt Sörház-utcza) Ung&r féle ház. Mindennemű sör 25, vagy 50 literes hordókban és 25, vagy 50 palaczkos ládákban a legjobb minőségben kapható. — Helybeli palaczksör megrendelések, házhoz szállítva, mindenkor jégbe hűtve és különféle minőségben eszközöltetnek. (346 2 - * azelőtt m0? csupán db. ezukortartó zárral . . frt 14.— 8.— 1 p. gyertyatartó ,, 8.— 3— 6 d. kés-nyugtató „ 5.— 2.70 6 „ csemege-vili* ,, 6.— 2.5« 6 „ csemege-kés 6 — 2.5o most azelőtt csupán 6 db. kávéskanál frt 3 50 I 50 6 „ evőkanál . „ 7 60 2.80 6 „ asztali kés „ 7.50 2.80 6 „ asztali villa ., 7.50 2.80 1 „ leves szedó „ 5.-- 2.30 1 „ tej-szedo ., 3 50 1.50 1 „ vaj-azelencze „ 5.— 2.— Legújabb kézelőgora b-g amit ura, gépezettel á 1 frt'' Parafa-dugók állat fejekkel á 4o kr. Továbbá pompás ündzsák, kávé- és thea ibrikek, tojáskéaz-Irtek, fogpisakáló-tartók, eexet- és olaj-készletek és más egyéb számos czikkek. stb. stb. szintoly meglepő olcsó árakon. Különösen ti^yelemre méltó 6 db. evőkanál, 6 db. '' illa ) mind a 24 drb'' együttvéve elegáns 6 „ kávéskanál, 6 ,. kés ) tokbau 24 frt helyett csak 10 frt Ugyanaz britannía-ezüstb ő I, mind a 24 darab elegáns tokbau csak 7 frt Vidéki megrendelések ntánvét mellett pontosan és lelkiismeretesen eszközöltetnek. C»im : Bécs, Rothenthurmstrasse 16. 262. sz. ) Ló-árverezés. Néhai báró Sina hagyatékához tartozó zádori ménesből jövő május hó 24-én délelőtt 10 órakor Somogymegyé-ben Nagy-Atád szomszédságában, a duna-drávai vaspálya szobb-nagy-atádi állomástól fél órányira fekvő simongáti pusztáján következő nemes vérbeli lovak és pedig: 2 drb. idősb mén « 5 drb. 4 éves tenyész kancza 1 - - pony 1 n 4 „ . „ pony 10 „ , tenyész kancza 1 „ 4 , herélt pony 2 • » • - Pony 7 , 5 „ herélt 2 „ 5 éves tenyész kancza fognak készpénzfizetés mellett elárvereztetni. Bővebb felvilágosítások nyerhetők a helybeli tiszttartósági hivatalnál. (350 1 -3J Simongáton, 1877. évi april hó 19-én. Az uradalmi tiszttartóság. Hirdetmény. Melyszerint ezennel közhirré tétetik, miszerint a szt.-Benedeki alapítványi uradalomhoz tartozó ujfalusi pusztán létező lóistálló helyreállítási s illetőleg átalakítási munkálata alulírott tiszttartói hivatalban Lakócsán, f. évi april hó 30 án délelőtti 11 órakor zárt ajánlatok utján ki fog adatni. A költségvetésileg előirányzott munkálatok a szükséges anyagokkal együtt a következők : 1) Kőművesmunka..... 363 frt 19 kr. 2) Ács, asztalos, lakatos és üveges munka . . . . . . . 2530 , 06 , összesen: 2893 frt 25 kr. Az 50 kros bélyeggel és 300 forint bánatpénzzel ellátandó zárt ajánlatok, melyekben a feltételek ismerete és azok elfogagása jelzendó, f. évi april hó 30 án délelőtti 11 óráig alulírott hivatalnál annyival is inkább beadandók, mert később beérkező, vagy a feltételektől eltérő ajánlatok tekintetbe vétetni nem fognak. A feltételek, terv és költségvetés időközben alulírott hivatalnál bármikor megtekinthetők. A tárgyalásban csak kőműves- és ácsmesterek, avagy építészek versenyezhetnek. Lakócsa, 1877. évi april hó 18-án. (348 1—2) A m. kir. közalap, tiszttartóság. (345 2-2) Árlejtési hirdetmény. A tapolcza-n.-kanizsai államut 23 1—2/8 mrtfld között a keszthelyi utmesteraégben levő 32. sz. boltozott híd újból építése a nagyméltóságú közmunka és közlekedési ministerium f. é. april hó 10-én kelt 2366. számú magas rendeletével 1271 frt 67 kr. összeggel engedélyeztetett. Ezen hídépítési munka biztosítása tekintetéből alólirt hivatal irodájában folyó 1877-ik évi május hó 7-én reggeli 10 órakor, írásbeli ajánlatok elfogadásával párosult nyilvános sróbeli árlejtés fog tartatni, melyre a vállalkozni szándékozók azzal hivatnak meg, hogy az árlej-tésbeni résztvevés esetére, magukat a fentkitett összeg 5°|0-vel mint bánatpénzzel ellássák, mely vállalkozás esetében 10°/o biztosítékra lesz kiegészítendő. Az Írásbeli ajánlatok 1877. évi május hó 7-én reggeli óráig fogadtatnak el, ezekben az ajánlattevő neve, lakása és polgári állása pontosan kiteendő ; továbbá számmal és szóval kiírandó azon száztóli elengedés, melyért ezen munkálatokat elvállalni szándékozik, világosan kifejezendő végre, hogy a költségvetést éa tervet betekintette s hogy a különleges feltételek tartalmát ismeri, ezeket elfogadja. Az ajánlatokhoz a vállalati összeg l00/0-j® készpénzben, vagy magyar állampapírokban csatolandó. A terv, költségvetés és különleges felvételek alólirt hivatal irodájában a szokott hivatalos órákban megtekinthetők. Zala Kgerszegen, 1877. évi april hó 14-én. Zalamegyeimagy. kir. épitészeti hivatal. goo< 0 a hölgyvilág Iáltal mint fel apa n lhatlan] bőr-8zépitőszer 1 .elismertetett a hivatalosan megvizsgált ártal ma tl a n, valódi Bátorkodunk a t. cz. háziasszonyokat egy nagy takaritményra ügyeimestetni, mely abból áll, hogy a kávé valódi jó fügekávé ▼együlésével készíttessék. Eszel 2 előny jár. még pedig: 1 az ízlést nemesiteni lehet és 2. a jutányos bevásárlrs létoyeges ta-karitmányt hoz magával. £ czól-ból kérjük hamisítatlan fie-lMöiól egy kísérletet tenni. Mintán mi aranyozott papirban becsomagolt ffige-kávénk '' minden •gy«« csomagjának tartalmáért a valódiságát illetőleg, 100 frt-taljótállunk, tehát lajstromozott védjegyünkről különösen tudomást venni kérünk. ScMt Győzi s Fia. CS. kir. gazd . gyárosok Bécsben. Egyedüli raktár Nagy-Kanizsán : Strem és Klein uraknál. (179 41—*) o RAVISSAME? Os Wajdits Jóoef kiadó-, lap-és nyomdatulajdonos gyorsaajtó nyomosa Nagy-Kanizsán. Ezen világhírű szépitfszer pillanat alatt a Isgszsbb, leg-teraészstssb ifja srozszist idézi el3. a bőrt febérftí. fHs- A siti és flaaaftja, a lég beba- U tásaitél védelaezl, eltávolít legrövidebb idő alatt szep-lot, májfoltokat, orrrQrössé-get s a bőr minden tisztátalanságai s a rizsport, valamint minden kendőzSszert fölöslegessé tesz. Nagy-Kaciz&án kapható valódi minőségben: Práger ur gyógyszertárában. Vidéki megrendeléseket a pontosan teljesít (341 3 — 10)V Schwarz Henrik, \ kBudapóst, M*ria Valéria utcza.: § NAGY-&ANIZ8A, 1877. április 2*-án. Tizenhatodik évfolyam. 8 fri. i b{Ím érre. fii érre . . 4 . negyed 4rre . 2 . JSfr* aaám ÍO Jer MNitiwk 6 hasábot petitsorban 7, násodaxor 6 > minden további »őrért 6 kr. NYILTTÉRBEN aorookint 10 krért tí '' tetnek fel. Kincstári illeték mioden j| egye« bír de ti* Art külön 30 kr. fiaetendS. I0ZL0IT jpi * % I A lap ttellemi rWt r J illeti kOalemáoyek a < '' szerkeeatShöa, Taka-rékp4natári épületeid, ■siót, — anyagi részét illetS közlemények pedig a kiadóhoz bér-mentre intázendők : NAGY-KANIZ8A Wlassfesház. Bérmentetion levelek csak iámért munkatársaktól fogadtatnak el. I előbb: X O ISJ | Kisiratok viaaaa Bent í J küldetnek. k gs^ ------ N.-Kanizsavkros helyhatóságának, nemkülönben a „n.-kanizsai kereskedelmi s íparbanku, a .^.-kanizsai takarékpénztár*, a „zalamegyei általános tanítótestület*, a „n.-kanizsai kisded- neTeló egyesölet*, a „soproni kereskedelmi s iparkamara n.-kanizsai kiil választmánya* s több megyei és városi egyesület hivatalos értesítője. Uetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjeleoő vegyes tartalmú lap. Hiúságok hiúsága . . . Nagyon csúnya dolog az az e m b e r-szólás 8 ha az ember belemártja az ujját, rendesen megégeti; hanem azért próbálkozzunk meg egy kissé vele. Vegyük rostára a világot. A politikai átmenet eme válságos korszakában, mikor már a háború ajtónk e 1 ó t t, az ég csapásai meg fejünk i ö 1 6 t t vannak és mikor a bank és vám-szerzódés pro és contra vitái any-nyira fejlődtek, nem irok politikáról, hanem a társadalomnak egy nyügzó s ellenünk háborút inditott más bajról próbálkozunk egy kis visszaható harezot megpenditeni. Az ipír érdekében annyi min-deuféle mozgalom indult meg már, hogy szinte jól eső kötelességet teljesítünk azem beriség és a nép legtöbbjei nevében, ha ezt azoknak megköszönjük, kik előmozdításában részt vettek. És ime, ezek mellett mégis menynyi a panasz, hogy az ipar és kereskedelem emberei nem elóre, hanem bátra haladnak, mint a rák s daczára annak, hogy a hazai ipar megmozgatása oly buzgó lendületnek örvend, egyesek fináncziális és talán ebból kifolyólag a hazának magának pénzviszonya és forrása annyira csökkent. Az egész világ azon panaszkodik, hogy nincs pénz! ezen nincs, mit csodálkoznunk oly nagyon s okát nem kell sokáig böngésznünk. Sokat irtunk mára külföld termékenységéről anyagiak és szellemiekben egyaránt s még bizonyára sokat fogunk irni, de egyszersmind kijeleltük azt is, hogy a külföldnek minden vívmánya roppant haszna melleit roppant károkat tón már. Nagyon szegény nép voltunk mi; minden ügyes szel • lemi és művészi munkára képtelenek az egy harezon kivül, mely ugy felemelte s rette-getté tette a nemzetet már a legrégibb korban. Ezen kivül minden szellemi termék, minden anyagi finom művészet a külföldről származott át hozzánk. Megköszöntük neki! Ez nem hiba, sőt óriási haszon, azonban már azt a régi nemzeti büszkeségét megvető, elpubultságig hajló kórságot, — hajolni s vonzódni mind-ahnz, a mi idegen, — nem lehet hibául be nem tudni. Az az iparnak legnagyobb átka, hogy hazai termékeink, művészetünk, tudományunk, szóval minden, mi ennek felvirágoztatására üdvösen hatna, ignoráltatik s hajlunk oda, hova nem volna szabad hajlani. Azt nem tagadhatja senki szinte, hogy a külföld óriási vívmányaira!, kitűnő alkotási képességével minden nagyot és jót bir létrehozni. Az ipar és kereskedelem körében a mi finom és pompás, az tőle jön s nem csodálkozhatunk azon sem, hogy a finomabb értékkel s Ízléssel ellátott ember ezt szerzi meg magának. De e mellett igaz az is, hogy népünk mindenre fogékony szelleménél fogva igyekszik s igyekezett az elsajátított idegen elem nyomán maga is létrehozni azt, még pedig létrehozni s megalkotni jól és becsületesen. Minden úgyszólván, a mi a külföld ipara és művészete közt első rangú helyet foglal el, nálunk ép ugy feltalálható, mint ott, oly qua-litás és qnantitásban, az egyszerű mesterember munkájában szintúgy, mint a nagy művészében. Valljuk meg az igazat, hogy hiuk vagyunk s erkölcsi romlottságunk egyik leghatalmasabb neme ez. Hiúságunknak nem birunk kielégítést adni s még ezt az ártatlan 8 a hazai gyarapodás elősegítésére nagyban közremunkálódó dolgot, az i p a r t is eszközül használjuk fel. Vannak emberek, kik őrült büszkeségükben el nem viselnék még talán azt a r u-h á t sem, amihoni és magyar ipar által készült. Vannak, kik szégyenlik nyelvüket s egy művelt társaságban megbocsájthatlan bűnnek tartanák, ha »magyarul* beszélnének. Vannak emberek, kik szégyenlik talán még hazájukat is, szégyenlik, mert magy arok, hogy ettől a barbár nemzettől származnak s nevetséges hiúsággal igyekeznek magukat valami külföldi nagyságtól leszármoztatni. Oh ! minő tudatlanság! mondhatom el M o 1 i e r r e 1. Legyen az ó hitök szerint, de azt tartom, hogy az, ki nemzetiségét, hazáját, nyelvét megveti, a ki szégyenli a hazai ipar használatát s ez által mintegy nemzeti érzületét s annak pártolását tagadja meg, — az magára lemoshatlan bélyeget üt. Persze, hogy az a brabanti csipke sokkal finomabb, mint a mienk, de váljon azt a brabanti csipkét lehetőleg jól utánozni s készíteni nem iparkodnak-e nálunk is ? És míg azért a brabanti csipkéért a külföld nyeli el a hasznot, váljon nem volna-e sokkal jobb s rzélszerflbb — kissé durvábbat viselni egy darabig — a hazai vállalkozást elősegíteni, a h a z a í iparost buzdítani? Biztosak vagyunk benne, hogy a munka rövid időn át e buzdítás következtében roppant lendületet nyerne, miként, nyert is már azon egyletek üdvös hatása következtében, kik egyedül a hazai ipar készítményeit viselni tűzték ki f el-a d a t n k n a k. Ily egyletek, a mennyire • emlékszünk, eddig Szegeden, Pécsett, Szatmártt, Kassán, stb., sót még a rangkórság, luxus és a vidéki elemek hazájában, az ország szivében, Budapesten is léteznek. Ezek áldásos működése félreismerhetlen s bár követné a vidék minden egyes helye! Külföldről szerezni meg azt, mi itthon is megkapható, kétszeres költséggel jár, de persze ezt nem tekinti a hiúság, nem törődik árával, ha háromszoros is; meghozatja daczára annak, hogy itthon is megkaphatná, csak azért, mert külföldi s hogy elmondhassa a társaságokban, hogy ez a selyem c h i n a i, ez a kalap párisi készítmény, hogy ez a csipke B r ü s s e 1-b ő 1 való, egyenesen Páriából, Brüsselből. De ha aztán azt az idegen készítményt ott Brüsselben, Páris-ban esetleg egy magyar iparos készítette volna, az mitsem tesz, mert azért meg van a neve, hogy — külföldi. Ha egy mágnás teszi ezt, azt mondják ráj jói teszi, van neki miből, méltóságához megfelelő készítményeket itt benn nem találni. Jól van, mondjuk rá mi is, bár sajnosan a helyeslést, tegye, ha akarja, hanem nevetséges hiúság az, bogy még olyanok is, kik kenyeröket csak szorulva keresik s aspirálnak arra, hogy »uraknak* neveztessenek, iparkodnak utánozni a többH is. Kidiculum quid ! .Hiúságok hiúsága,... minden csak hiúság!" Legká-rosabb kórsága az emberiségnek ! TÁRCZA Dalok. — I r m :i n a k. VI. Mi köze van a liilv.íny világnak, FHgy éi» rabja vagyok egy ki» lánynak. E világon agyi* semmim sincsen ; Az a kis lány u ¿11 minden kincsem. VII. Örülök ar. ibolyának élűre; Csokrot kötök a róz»Amnak belőle. Régi nóta: ,ba nyílnak a virágok: Hívebbek a legényekhez a lányok." Egy szefotót tartok én csak, de szépet, Egynél többet nem is tartok, mig élek. Ez kz egy is rabbá tette » szivem . . . Mert Zalában * legszebb lányt szeretem.* RUFFV PXL. A hazugság. *) Előadta a sümegi tanítói járáskörnek 181 fi. évi május libán tartott nagygyüle''sén Metzl Henrik. A gyermekeknek első helyen orvoslundó örkolcai hibáknak egyike a hazugság, lía gon-lolnók, hogy er kevés befolyást gyakorol a gyermek fejlődésére, ^aludnánk, mert nera-f''*ak hogy a jellem szilárdulását nem mozdítja elő, de még káro«an is akadályozz*. Sok kiirtandó rosz tulajdonságnak ez a gyökere a míg •) A járáakör ezen kérdéat tűzte volt ki : „Mi-k*nt lehet a gyerru kek erkölcsi hibáit orTosolni ?" kfcei szóltak megbiráa folytán 1) Könnye József ur, pedig .az engedetlenségiről ás „a dacz"-ról Meul Henrik „a hazttgság''-ról. a gyökér nincsen tökéletesen kivágva, a legnemesebb oltások sem használnak, mert a szerv, melyen a gyermek szellemi táplálékát ereibe ezija, meg van rongálva és rothadása, valamint emésztő férge oly gyorsan terj''íd, pusztításai, ha gátot nem vetünk elébe, oly iszonyúak, hogy az orvos igen nagy ügyessége kivántatik ahhoz, hogy a beteget kiragadhassa a veszélyből. Ez uraim nem túlzás. Vizsgálják csak ezen betegség eredetét ós következményeit. A jó csak jóból, a rósz pedig csak roszból szármaxhatik. Ez ellen azon ellenvetése lehetne valakinek, hogy e szerint minden gyermek vagy jónak vagy rosznak születik és az emli tettem elv szerint a nevelés haszontalan, czélhoz vezető nem volna. Ámde a természet tökéletessége abban rejlik, hogy mindennek változása, tökéletesbülése örökké tart. A tokéletesbülés változásokkal jár, a változások pedig csak befolyások. következményeik lehetnek. Jól tudjuk, hogy a befolyások nem egyenlők, de még egyenközüek, vagy egy irányban hatók sem. Különböző irányban hatván, különböző czelhoz vezetnek. Mondják ugyan, hogy minden ut Rómát« vezet, de a fold tekealaku, a fejlődés pedig sokoldalú. — A jóság sem tökéletes lévén, az ia változásoknak van alávetve s igy természetesen nyerhet is, veszthet is, nagyobbodhat vagy kisebbülhet. A hány fokkal a jóság alább száll, annyival közeledik a rosszasághoz. A jó be folyások a roszaickal örökös küzdelemben élnek. Ha a jó befolyások túlnyomók, azok lesznek győztesek és az eredmény a jó lesz; ellenkező esetben a roszak győznek és rossat szülnek. I^e itt a rosz nem a jónak eredménye, mert a többség, melyből származott, a rosz befolyások, a jók csaknem bírták ezeket legyőzni, mert kisebbségben voltak. A hazugságnak a forrása, a szülője rosz. Miért hazudnak az emberek? Vagy, hogy az igazit, ah az épen vétkest nem is foglal magában, de mivel más nézetű vagy rosz tulajdonságú emberek véleményével megütközik s igy azoknak visszatetszésére, sőt sokszor kárhoztatására akadna, bevallani elég jeliemök, kellő bátorságuk nincsen ; vagy pedig, hogy valami roaz tettet, mely nekik szégyent vagy még kellemetlenebb következményeket okozna, eltitkoljanak. Első esetben az alap nem biztos, az utóbbiban pndig részt hozó. Ha a bazudó csak kellemetlenségek elhárítását akarná elérni, ez épen megrovandó nem volna, hanem inkább emberi kötelesség, ha t. i. a kellemetlenségek önvétkünk nélkül háramla-nának reánk és ha az eszköz helyeselhető volna. Minthogy pedig a czél nem szentelheti az eszközt, a hazugságnak sem szabad eszközül szolgálnia. Legtöbb esetben azonban rosz vágyainak kielégitését akarja a bazudó elérni. A mit törvényes uton, a mit erővel el nem érhet, ahhoz megvesztegetéssel, ámítással, hitegetéssel akar jutni. Kz legveszélyesebb foka a hazugságnak. A hazugság lekkedvezőbb esetben is jellemhiba. A kiben nincsen annyi erő, hogy as igazsággal nyilvánosan föllépni, hogy a hazug-, »¿gg*l szembe szállanrmerne, annak öntudata ; gyenge, annak akarata nem lehet szilárd, nem • lehet kitartó; az ilyen ember nagy dolgok ! kivitelére, olyanokéra, melyek as emberi nem javára szolgálnának, képtelen. Mondám bevezetésemben, hogy a hazugság iszonyú puaztitá-. sokat okoz. Hogy a hazudóból könnyen tolvaj | is lehet, as már régen elismert és bebizonyult ■ tény, oly annyira, hogy a nép ezen igazságot közmondásban is kifejezi. De még gyilkos is lehet. Hány embernek becsületét sértették már meg halálosan rosz beszéddel, dolgok elferdítésével, ráfogással, rágalmazással ? Hány emberi élet rontatott már meg ez által ? Néhány hónapja csak, hogy egy verseczi tanodai igazgató lett ilyen rágalmazásnak áldozata. Avagy hány testvérnép szilt már csatára egymás ellen, mennyi vér tolyt már a hat-gság politikája következtében ? holott igen békésen élhettek volna egymás mellett szomszédi és testvéri szeretetben, ha a hazugság a szenvedélyek tüzét nem élesstette, ha az igazság szándékosan el nem csavartatott volna. Az elmondottak után szükségtelennek tartom tovább is bizony itgatni, hogy a hazugság a gyermekeknek első helyen orvoslandó erkölcsi hibáiknak egyike. Hogyan orvosoljuke hibát? Mint paedagogai orvos tőlem telhetőleg megkísértem esen kérdés megoldását. Legelső gyógyszer a példa. A tanitó ne csak színleg, hanem tettleg is át legyen hatva az igazság magaastos voltától.A gyermekek a tanitó ssilárd jelleméből is nyerhessék aaon meggyőződést, hogy a ki ellenkezőleg cselekszik, az emberek becsületét,tiszteletét nem bírhatja. Ha a jót naponta látják, belátják a gyermekek maguk is, hogy a jó ssép is és hogy csak sz szép, a mi jó. Igy képződnek bennök tartós elvek,, igy oda juthatunk, bogy a hazugságot oaunya ruhának fogják tekinteni, mely viselőjének dissére nem válik. A gyermeknek az iskola a világa, tág értelemben is; mert az iskolában nyert behatások egész életén hasódnak keresztül, as iskola képsi, az iskola adja a gyermeket a világnak. Mennyi befolyással bir a tanitó személye növendékeinek képzésére, az megmér- Természetesen a kor jelszava a h a-1 a d á s, nem lehet elmaradni a kor szellemétől, mondják ezek. Igen, de a kor szelleme nem kivánja azt, hogy ezen baladás által a hazai művelődésre háromoljék vissza akár. Nálunk már nem kell az ipart újra teremteni, olvastam nem rég egyczikkben : „ kézmű iparunk némely ága a külfölddel szemben is virágzónak mondható s a gyáripar jelentékeny fokra emelkedett." Csak pártfogolni kell, semmit egyebet, ez pedig ugy hiszem, senkinek sem fog valami rendkívüli megerőltetésébe kerülni, különösen ha észre veszi, hogy ez által a haszon csak önmagára háramlik vissza. Csak .kis önmegtagadás s egy kis levetkőz é se a hiúságnak, . . egyéb semmi. Akkor azután a panaszos hangokat hallató ipar nem lesz kénytelen pangás^.* tespedni s az ország pénzkészletét nem vivén ki a temérdek idegen vásárlás, nem leszünk kénytelenek annyit küzködni a... deficittel sem. Irám pedig ezt az ezernyolczszáz hetvenhetedik esztendőben, bár adná az ég, hogy erről ne kellene többet firkálni! V. SÁRFFY IGNÁCZ. A „kanizsai dalárda" I. választmányi ülése Löwinger Ignácz ur elnöklete alatt 1877. apr. 15. Jelen voltak: Elnök, Ollop Imre, Kartsch maró ff Leo, Zalay Lajos, Valbach Mór, Ssalay Lajos, Ebenspanger Leo, Rózsavölgyi Antal, Singer Soma, Récsey György, Eckstein Mór, Szilvágyi Gyula választmányi,- és Venczel Re-sső, Sseitl Ágoston, Plánder György, Hoffmann Mór és Schmidt rendes tag urak mint vendégek. I. Elnök ur üdvözli a jelenlevőket és sajnálattal tesz jelentést az ujjon választott alelnök, pénztárnok, leitárnok és egy választmányi tag időközben beérkezett demissiójáról. — As egylet ügyét ily jelenségek mellett újból veszélyeztetve látja és kéri a gyülekezetet, hogy e baj orvoslását tegye legelsó és legfőbb feladatává. II. Titkár előadá&a szerint lemondottak: Ollop Imre ur az alelnöki, Löwinger Lajos ur a pénztárnoki, Eckstein Mór ar a leitárnoki hivatal- és Horváth Pál ur a választmányi tag-ságról. — Ezeket a f. hó 5 én közgyülésileg megejtett nj válasstás eredményéhez képest legtöbb szavazattal követik: Morgenbesser János, polgisk. igazgató ur, mint II-od elnök; Sseitl Ágoston, vár. könyvelő ur. mint pénztárnok ; Pollák Imre nr, mint leltárnok és Venczel Rezső tanár ur, mint választmányi tag. III. A választmány ezeket tudomásul vévén, elhatározza, hogy Morgenbesser János ur — mint a nevezettek közül egyedüli távol-lsvő — megválasztatásáról levélileg értesíttes- sék. Eckstein Mór ur pedig a választmány megkeresése folytán demissióját visszaveszi és as általa eddig is érdemdúsán kezelt hivatalt ujjolag betöltendi. IV. A fel véti-vinsga tartása és vele a gyskorlati-ivad megkesdése csütörtök, azaz f. hó 19-ik esti 8 órára tüsetik ki, oly meghagyásai, hogy arra a f. hó 1-jei kelet alatt körözött iven való sajátkezű aláírásukkal belé-pésöket kijelentett tagok külön-külön felszóili-tással hivassanak meg és egyúttal informál-tasaanak, hogy csakis az ugyanazon alkalommal és csélrs megjelenők fognak as eddig jelentkezettek közül az egylet tagjaiul tekintetni. V. Valbach Mór ur helyesléssel találkozott inditványára a vizsgát teti tagok mindjárt a helyszínén evidentiatartás végett hangsor szerint beiktattatnak és minél előbb felvéti jegygyei látandók el. VI. Egy a tagok által szigorúan betartandó hásrendssabály szerkeztésével Schmidt és Szilvágyi Gyula urak bízatnak meg. így a napirend kimerülvén — elnök ur az ülést felfüggeszti. K. m. f. Jegysé : SINGER SOMA, titkár. hetetlen. Azért óvakodjék az mindenkor, még tréfában is az igazságtól eltérni, mert nem minden tanuló birja a tréfát a valótól megkülönböztetni, de tanítójuk állítására csaknem mind-egyikök szeret hivatkozni. Ha mesélünk, akkor is bizonyítsuk be példákkal, hogy ez voltaképen nem hazugság, hanem tanulságos valónak kellemetesftbb, szembetűnőbb körülírása. A gyermek öntudatának és ezzel kapcsolatban becsületérzetének ébresztése és fejlesztése volna a második gyógyszer, még csak a második azért, mert az első nélkül akárhány orvosi rendeletet is írunk, azok a beteget nem gyógyítják. — Jó öntudatának birtokában as ember as igazsággal nyilvánosan fellépni is mer, nem helyesli vizsgálat nélkül mindazt, mit mások mondanak és tesznek, a hazugsággal szembeszállani kellő bátorsága lesz, nem fogja az igasit eltitkolni asért, mert az emberek visszatetszésére találhatna, hazugsággal pedig nem fog ason csélból élni, hogy megtapsolják. Öntudatának birtokában kellő erőt érzend magában, kellemetlenségek árán is az igazságot bevallani, kellő erővel birand az igazság ée az igazságos ügy védeül föllépni, bármely érvek ellen, mig ások meggyőződését meg nem tántorítják, síkra kellni. A kiben a becsületérzés kellőleg ki van képezve, az nem fog olyasmit elkövetni, a mi sségyent hozhatna reá és amit asért el kellene titkolnia. A becsületérző ember félti a jellemét és ast tisztán megtartani törekssik. Mondhatnám, hogy ébreazssük és fejleszszük a becsületér-zetet ée egyéb orvosi szerre nem is szorulunk, — de ennek kivitelére as előbbi sserek nélkü-löshetlenek. Esek képesik as utat, melyen haladnunk kell, hogy ahos juthassunk. Ezen paedagogai easkös oly fontos, hogy nélküle a neveié® még puszta szó sem volna, mert róla ssó nem is lehetne. Est mindenikünk belátja ée igy annak további ajanlása elmaradhat. Csak Helyi hírek. — Hajgató Sándor barátunkat családi öröm érte, april 23-án neje figyermeket szült, mind a kis fiu, az uj honpolgár, mind az édes anya egészségesek. Sok szerencsét és boldogságot kívánunk tisztelt irótársunknak a családi örömhez! — A Popper-Menter hangverseny holnap, azaz f. hó 27-én tartatik a „Szarvas* fogadó dísztermében ée esti 8 órakor veszi kezdetét. — A müsorozatot t. cz. olvasó közönségünkkel mult számunk nyílttéri rovata alatt ismertettük meg. S. S. — Ismét tüx. F. hó 22-én esti 7t9 óra tájban a „Petőfi"utczában másod ízben eddig ismeretlen okból tüz ütvén ki, amely 2 szalmával fedett házat a hozzátartozó melléképülettel együtt elhamvasztott. Tűzoltóink, mint mindig, ugy ez alkalommal is szép számbani megjelenésük s fáradhatatlan munkásságuknak adtak kifejezést, nemkülönben a 48 ik gyalogezred parancsnokságát sem hagyhatjuk említésen kivül, midőn a romboló elemhez elegendő legénységet volt szíves tűzoltóinknak rendelkezésökre gyorsan kiküldeni, amelyért hálás elismerésünket fejeszük ki; igy sikerült tehát a tüz tovaterjedését az összpontosult erő által megakadályozni. — Nyilvános felolvasás. Vasárnap, f. hó 29-én délután 5 ómkor Witt Fülöp, helybeli izr. tanodai tanító ur, a városház nagytermében, kísérletekkel egybekötött népszerű felolvasást tart a villanyoeságról (elektricitás,) melynek tiszta jövedelme az önkt. tűzöl tó-egylet javára fordittatik. Belépti díj: személyenkin t 20 kr. A felölvaaás megkezdésével az ajtó zárva tartatik. — Ax iparegyesület közgyűlésén következő zárbeeséd tartatott: Tisztelt uraim! Szükséges, hogy a társulat keletkezéséről né- annyit akarok még megjegyezni, ámbár nem tartozik szorosan a kitűzött kérdés keretébe, hogy itt íb kellő mértéket kell tartanunk. Iparkodjunk minél jobban távozni a fagyponttól, de igen közel ne jussunk a forrponthoz, mert ott ég. Emlékeztetek csak Schillernek ,Der Verbrecher aus verlorener Ebre* czimfi heszé-lyére. Mint 3. gyógyszer kerülne rendeletemre a nagy férfiak életrajza. Ez, mint közvetített példa, a gyermek kedélyére nagy befolyással bir. A mi valóban nagy, az csudálkozásunkat előidézi, az ártatlan gyermek meg nem romlott, még minden jóra fogékony kedélye azt legnagyobb figyelemmel kiséri. Nagy emberek életrajzával az emberiség fényes oldalát mutatjuk be tanulóinknak. Ez olyan tükör, melyben a gyermek maga-magát szereti látni, azon vágyból, hogy azon embereket, kik csudálkozását és tetszését, valamint más jó emberekét is keltették, utánozza. Ha a gyermeket nemesiteni akarjuk, nemes eszközökkel kell élnünk, a valóban nemessel kell őket érintkezésbe hozni, a vaióban nemessel, az emberiség fényes oldalával kell őket megismertetni. Óvakodjunk nekik szükségtelenül a másik oldalt is megmutatni. Mihelyest ezt teszszük, boldogságuk egy részét kitépjük keblünkből. Még elég korán és akaratuk nélkül is fogják azt látni. Végül a jó könyvek olvasását is ajánlhatom. A ki gyermekkorában sok jó ifjúsági iratot olvasott, az tudja önnönmagáról is, hogy menynyire képesek ezek a szivet és kedélyt nemesiteni. A jó és tanulságos elbeszélésekből állandó elvek származnak. De még más igen fontos haszon is ered a jó könyvek olvasásából. A tanuló sokszor talál azokban egyéniségéhez hasonlókat. Azonnal felakad elméjében, hogy ilyen tulajdonságokkal, ilyen terméssettel ilyen szokásokkal bir ő is; csak es vagy az hiányzik még, hogy egészen olyan lenne. Örül ilyenkor, hány ssót enilitsek fel a t. kösgyülésnek, hogy jövőre becsülni és emlékükben megtartani tudják ason derék nagy-kanizsai iparosok neveit, kik a társulatot alakították, ée fáradhat-lan erőt fejtének ki szívós munkálkodások által, s kiknek fáradtsága nélkül ma e helyen a magas ministeriam által ssentesitettt törvényes alapszabályokkal ellátva aligha tanács-koshatná « nyíltan és szabadon. A társulat keletkező serije 1875. évi február hó 15 én Kilik Ferencz polgártársunk egyik csinosan rendezett vendégszobájában fogamzott meg. Jelen voltak Kápli Antal, Kollarics János, Szanweber József, Csemics Károly, Eger Ig-nácz, Topolics József, Radakovics Péter és Ki-lik Ferencz iparosok. Szerényen vitatkozva, Kápli Antal, jelenlegi alelnök, sajnálatát fe-jezé ki a fölött, hogy eddigi tapasztalata szerint Nagy-Kanizsa városában minden osztályt rendezve, testületileg összekapcsolva talált; csak a város zömét képező iparos osztály van szétszórva minden rend ée tekintély nélkül, mire nézve melegen ajánlá egy iparos társulat létrehozatalát, annál is inkább, mert a kisebb iparos osztály egész a lenézésig sülyedett. Erre Kollarics János, Csemics Károly s a többiek felkérték Kápli Antalt, hogy gondoljon ki egy elfogadható essmét, mely sserint hogyan és mily módon lehetne esen sújtó helyzetből ki vergődni. Követkesménye esen bizalomnak az lett, hogy 1876. évi márcsius 2-kán az .Oroszlán" vendéglőben tartott értekezletre az iparos osztály falragaszok által összehivatott. Hogy mi történt ezen értekezleten, azt minden iparos tudja. Ssóval: megalakult slz ideiglenes választmány, ós — hála Istennek, — ma lép először törvényes működésébe. Felemlítendő, hogy ezen értekezleten Kápli Antal szívhez szóló, s ösztönző megnyitó szónoklata, valamint tettes Kovács János szolgabíró és Szakonyi József kapitány urak velős szellemű utmutató szónoklatai folytán Kardos Sándor, Csillag Károly, később Kopfmahler Károly, Topolics József, Samu József, Saller Lajos Hartman Ignácz, Bartos János, Nagy Károly es az összes választmány oly erőt fejtettek ki, minővel kevés egylet vagy társulat dicsekedhetik. Ezen erő ki fejlésének két forrása volt: a helybeli két lapszerkesztő ur, kik hazafiúi készséggel támogatták a társulat életbeléptetésének eszméjét, s többször hallottuk gyönyörű buzdításaikat; miért is vegyék a n.-kanizsai ipartársulat ssivbeli köszönetét; Bátorfi Lajos és Hofíman Mór szerkesztők nevei meg lesznek örökítve a társulat emlékkönyvébe! Köszönet nyilvánittatik a város legelső polgára Belus József polgármester urnák, ki első volt azok közt, kik az essme támogatására nevöket adták. Köszönet Hencz Antal elnök urnák, kiben teltalálta az egylet azon erélyes elnököt, kit az újkor előretörő férfiai közé büszkén számithat. Adja az ég, hogy ezen társulatnak még igen sokáig vezére lehessen! így s ezek által közreműködve keletkezett a n.-kanizsai ipartársulat. Mint minden kezdet, ugy a társulat úttörő munkálata is sok nehézséggel járt, míglen megteremte az összetartás és testvériség eszméjét. A jelenlegi választmány tárad-hatlan ténykedése megkönyité működését az utána következőknek. Már most a kényelem- ha azt tapasztalja, hogy a jó könyvben magasztalt és dicsőitett tulajdonságok az övéi is, vagy hogy más egyénnek kárhozott tulajdonságaival közöseket nem bir. Ez által ön* és emberismerethez jut. A mekkora hatalmat gyakorolnak a jó könyvek a gyermekekre positiv értelemben, ép akkorát gyakorolnak a roszak ellenkező értelemben. Hány ártatlan szív, hány tiszta kedély rontatott már meg rósz könyvek által. Tavaly is olvastam valamely újságban, hogy egy rablónál találták Sobri, Rózsa Sándor és még több efé-léknek a legélénkebb színekkel kitüntet!etett életrajzaikat. Közoktatásügyi minisztériumunk nagy szolgálatot tenne a hazának, ha nagyobb felügyelettel volna az ilyen, a nép megveszté-sére és csak pénznyerés vágyából kiadott könyvekre. A vásárokon sok ilyen iratot lehet látni, melyek a népet tévútra vezetni aikalma-sak. Jobb volna, ha a vevők az ilyen hiábavalóságokra kiadandó pénzt összehordanák iskolai- és népkönyvtárak felállítására, mi által maguknak és gyermekeiknek sokkal nagyobb szolgálatot tennének. Ha mindenikünk, kedves barátim, csak kevés buzgalmat is tanúsít ezen ügyben, ilyen könyvtárakat akár városban, akár falun, a nép csekély áldozatival is fel lehet állítani. Még több gyógyszert is hozhatnék föl, hanem azok mind a mondottakra vezetnének vissza. Ezen gyógyszerek azonban csak eszközök, szerszámok a mester kezében, kinek tapintatosságától, ügyességétől és szorgalmától függ a mü tökéletessége. Ha kellő időben és kellően vegyítve adjuk be, hatásukat el nem téveszthetik. A mü dicséri a mestert és caak a műnek érdekében, nem pedig dicsvágyból kívánom, hogy minél több dics''éretet arassunk. mel ellátott helyiség, s szellemi fejlődésre felállított csíe-os könyvtár, — as egyes ssak-mákba vágó hírlapok mintagyüjteményei állnak a tagok rendelkezésére. Most uraim önökön a sor, hogy működjenek ! Őszinte óhajunk, hogy jövőre minél gyakrabban látogassák társalati helyiségünket, hol tért találnak a művelődésre; hassanak zilált helyzetünk ja vitására tehetségük minden kitelhető erejéből, tartsanak kisebb, — szakmákba vágó felölva sásokat; váltsanak józan eszmecserét az ipar haladása, az üsletmenet s egyéb hasznos vál lalatok felett; keressék meg a nagy-kanirsai iparhatóságot, hogy erélyes kösvetitésével as elhanyagolt s égető szükséggé vált ipartanon-czok oktatása valahára rendbe hozattassék, mert ez az első alapja minden iparos jövőjének ! buzdítsák a még társulatunkhoz nem csatlakozott többi iparos társakat is, hogy sorakoz sanak ezen életrevaló egylet zászlaja alá. Ezek után átadjak önök kezeibe a társulatot. Nem kívánunk fársdtságunkért sem fizetést, sem köszönetet; hanem igenis leköteleznek önök bennünket azon jó akarattal, ha elvállalt kote lességeiket jobban s több eredményt hozólag teljesitendik, mint mi teljesíteni képesek va-Iánk. Jelszavunk : legyen önerő, testvériség és ssorgalom. Végre annyit mondhatok önöknek uraim, hogy ssivem, lelkem legbensőbb mélyéből örülök, misserint ezen sokat igérő társulat létrejöttét a mindenható megérnem eu-gedte; működjenek uraim jövőben önök is ugy, mint működtünk mi, s én ígérem, hogy amig élek, — ha atyát nem is, de testvért mindig találni fognak bennem ! Isten önökkel. Kápli Antal. — jKövetkező czáfolatot vettünk. A napokban jutván csak kezemhez a „Zalai Közlöny" 16-ik száma, egész megbotránkozással olvastam, hogy egy Keszthelyről keltezeti levélben azzal vádoltatom, hogy valami aláírási iv 1Ö70/71-ik évről, mikor a magy. kir. felsőbb gazdasági tanintézet hallgatója voltam, kezemen egészen eltűnt. Nehogy ez a vád egé-ssen rajtam maradjon, kötelességemnek tartom egy kissé megmagyarázni, hogy tulajdonképen ba akartam volna is, egy oly aláirási ivet, minővel ezen levélben vádoltatom, még roez szándékból sem tüntethettem volna el, mert egy oly aláirási iv nem is létezett. — A ííbs telt levélíró czikkének harmadik bekezdésében aláirási ivekről beszél, — igenis ezek léteztek, — volt — sőt mai nap is megvan az én általam kibocsájtott aláirási iv, melyen nyolez akkori intézeti hallgató van aláirva, — s ilyen aláirási iv csak azon két évben, mig én Keszthelyen voltam, legalább 35 bocsájta-tott ki, s igy nagyon különösnek találom, hogy csupán az én ivem elvesztése jutott a tisztelt levélíró tudomására, holott a többi 34-ról tudni sem akar, — mert nem akarom elhinni, hogy a másik 34-et látta volna, (nem is említve azon iveket, melyek kibocsájtattak, mikor én az intézet hallgatója nem voltam,) — mert ugyancsak leveléből tu''lom, hogy az intézet alig 25 volt hallgatója jelent meg a találkozáson, abban pedig kételkedem, hogy mindnyájan fel lettek volna fegyverkezve két-három aláirási ivvel, s igy a kellő szám talán kijött volna s csupán az enyém hiányzott. — A negyedik bekezdésben a tisztelt levélíró ur már csak aláirási ívről beszél, s itt fordul elő az én nevem is. Ezen aláirási iv ugy magyarázódik ki ezen levélből, mintha lett volna egy olyan iv,mely évről-évre megmaradt az intézet kebelében, 8 ezen ivre különböző évekbeni hallgatók írták volna alá magukat, — én határozottan állítom, hogy ezen értelemben vett aláirási ivet én soha nem is láttam, sót egy ily universalia iv nem is létezett, 8 igy kezemen az el sem tűnhetett. — Bocsájtott ki igen-íb az a hallgató, a melyiknek ép «kedve tartotta, egy ivet, azt aláíratta akár egy, akár ke! hallgatóval, — magam is — mint már emiitettem — láttam vagy 35 aláirási ivet, s ezek közt volt olyaú, melyre két hallgató — b volt olyan, melyre tizenkét hallgató volt aláirva — s ezen ivet az illető félre tette, vagy szobájába felakasztotta — de senki irányában kötelezett séget nem vállalt, hogy azt í877-ben előmutatja; — de egy oly aláirási ívről, mely nagyobb számú s több évben az intézetet látogatott hallgatók lettek volna aláirva, tehát eg.v oly fő iv, melylyel lehetett volna ellenőrizni, hogy megjelentek-e mind a találkozáson — vagy nem az illető aláírók, egy ily generális aláirási ivről nekem sem a múltban, sem a jelenben tudomásom nem volt s nincs is — i£T kezemen nem is tűnhetett el. — Székes-Fehérvár, április 16-án l877.Blaske László. — A .Jogász naptár" 1877. évi függeléke megjelent; e függelék az 1876. é*'' szept. 20-tól 1877. évi márczius 15-ig történt bírói s ügyvédi változásokat tűnteti elő; * figyelmes szerkesztő Szántó József fővárosi ügyvéd ur ez által nagyhaaznu szolgálatot tett mindenkinek, mert idővesztegetés s kérdezősködés nélkül könnyen megtudhatók s felmerült változások. A függelék kapható Tettet Nándor kereskedésében. — Á kis komáromi országos vásár april hó 23 án megtartatván,a marhaállomány bc 33499 frt forgalomjegyzés volt, eladva 520 írton egy pár ökör és Clement Lipót pallini bérlő vette meg. Jó ökröt keveset lehete látni, vidéki vevő sem sok jelentkezett — JZrucker Alajos sümegi tanító s lapunk egyik szorgalmas munkatársa ministeri engedélyért folyamodott, hogy „Bánfi''-ra magyarosíthassa nevét — Sümegh, f. évi april. hó 15 én. - E napon Toltunk szerencsések Ürményi József megyénk köztiszteletben álló főispánját körünkben üdvözölhetni, ki a hivatali helyiségben történt látogatás után t. Bessenyey Ernfl közigazgatási bizottsági tag, továbbá Bogyay Antal és Forintos Kálmán szolgabíró urak ki Méretében az iskolákat is megtekintette. A ta noda helyiség udvarában a városi elöljáróság éa t. Cseh László iskola bízozottaági elnök által, nemkülönben, a lépcsőzeten Ádám Iván igaz gató és a tanári kar által lftn fogadva. O méltósága a fóelemi osztály tantermeibe lépve, nem kesett meglepetésének kifejezést adni, mi-dón ily diszes épületben kövezett szobákat talált Valóban különös is, ma — midőn a félreeső falvakban már padlózott iskolaszobák léteznek, akkor épen Sümegben ily czélszerütlen kövezetet kell az elemi osztályokban látnunk, hul a polgárság, a földmives nép gyermeke — egyáltalában számtalan ruhátlan szegény tanuló — kénytelen e hideg talajon helyet foglalni, kénytelen a tüdőre oly kártékonyán ható légiaport az egéazség rovására naponkint be-ttzini! Nem késünk e helyen azon óhaj, de reményünknek is kifejezést adni, vajha a tanúséiért oly lelkesedéssel viseltető város ezen hátralevő fontos bajt minél előbb figyelme tárágyává téve, kípadoltatás által orvosolná! remé- uyünk ssilárdul még akkor is, midőn a mai világban oly köz szokássá vált „nem lehet" szavakat halljuk, szilárdulhat ily helyen, hol áldozatra kész polgárokat találunk ! Meglepő hutást gyakorolt ő méltóságára a reáltanoda tanszer tára, melyekben — kiválóan a vegytan, természettan, terményrajzi és rajzteremben hosszasabb ideig időzvén, a tanulók kézi rajzait Bzem-lélve, midőn sajnálatát fejezé ki a felett, hogy a tanulók feleleteiben ez alkalommal nem gyönyörködhetik, egyszersmind a felszerelést látva, a tanári kar tagjainak huzamosb beszélgetés után — erősen hiszi, úgymond: a tanítást bizonynyal a legszebb siker koronázhatja ! Értesülvén ő méltósága, hogy a reál iskola alapnak 40.000 forinttal történt kezdeményezése, a tanügynek ekként fejlesztése Sümegben egyedül Ramasetter Vincze lovag müve, ki ezen kivül tetemes áldozattal járult a népnevelés előmozdítására — ovoda alapítás stb., ki jelenleg is a közjó javára saját költségén kórházat épitett — annak fenntartására tőkét biztosit, — egyáltalában dicső teltei halmaza itt mind fel Dem sorolhatók levén, mindettől ösztönözve érdeklődéssel tudakozva a lovag miként létéről, mely után kíséretével őt azonnal meg is látó gatta. Főispán ur távoztakor őszinte szivből kivánt tanügyünk lovagjának jó egészséget, mi ezt viszont neki is kívánva, hozzá teszs^ük: bozza Isten körünkbe minél többször! B. — MagyarSxerdahely község örömünnepet ült f. hó 2l-én, mert e napon Sáringer Károly községi iskolatanitó tanítványaival a fél évi vizsgát megtette, igen, vizsga volt ez a szó szoros értelmében, még pedig oly hathatós és hatalmas, hogy a számos vendég és még számosabb szülők szemeiből önkénytelenül az örömkönyeket csikarta ki, mert a gyermekek bátor és nyilt felelete,szabatos előadása kétségtelen tanúbizonyságot tettek arról, hogy vezetésük, szabatos képzettségük alapos, bárki bármely oldalról tett kérdést a kérdezett azonnal nyilt választ és őszinte tiszta feleletet adott, ily derék tanító méltán nevezhető a község atyjának, legelső ós legjobb jóltevójének, — ezen vizsgán jelen volt 165 tanítvány tanúságot tett arról is, hogy a gyermekek mind az iskolát, mind pedig a tanítót szeretik, érette minden áldozatra készek, de nemcssk a tanítványok, sőt mindenki, ki ezen vizsgán jelenvolt csak kedvesen és édesen fog e napra visszaemlékezni, mely napon annyi ''örömet élvezett, hogy azt átérezni igen, de leírni nem lehet, — a vizsga befejeztével következett a jutalmak kiosztása, mit is a minden jó és nemesért lángoló Zathu-reczky Zeidmond ur teljesite, ő ugyanis több csinosan kötött imakönyvet és 10 krosokban nagyobb mennyiségű pénzt osztott ki, természetesen csak serkentéseül annak, hogy a gyermekek minél nagyobb örömmel látogassák az iskolát és szorgalommal tanuljanak. — Ezek után az öröm sírásra változott, mert a 12 évet meghaladott tanulók, kik a Untérről a nehezebb munkatérre térnek át egymástól elbúcsúztak, Istenhozzádot mondtak, ez ismét megrendítő állapot volt, látva azt, hogy e kis pályázók és polgárok a több évi együttlét elválasztását mily zokogó sírás közt hajtották véghez, hasztalan volt minden vigasztalás, ók csak sirtak és zokogtak, mert az iskolában, hol annyi sok szépet és jót tanultak, jövőre csak vasárnapokon fognak találkozhatni. — Isten áldja meg a derék Sáringer tanítót, valamint Magyar-Szerdahiily és Bocs ka egyesitett községek lakósait. — A JJeák lerencx-SMObor felállitá-«ára kibocaájtott 3154. számú gyűjtő ivre kö- vetkező adakozások jegyeztettek, — mely 47%. sz. alatt Zalamegye alispáni hivatalához felteijesztetett. Svsrtsics Domonkos Sormás 50 kr, Mester Sándor 20 kr, Miskolay M. sormási 10 kr, Blau Bernád 20 kr, Blau Mária 10 kr, Rumszauer Simon 50 kr. —- Szepetnekről — Malovecz Mihály 10 kr, Kolossá József 10 kr, Berger Rezső 20 kr, Berger Nándor 50 kr, Freer József 10 kr, Hájnik Bálint 10 kr, Sveber 10 kr, Erős István 5 kr, Kreznár János 10 kr, Varga József 10 kr, Kreznár Ferencz 10 kr, Málék Ferencz 5 kr, Póós József 20 kr, Bu-fcráber Flória 20 kr, Dénes Ferencz 50 kr. — Bajosáról Lukács György 5 kr, Pintér János 10 kr. Sznopela Pál 5 kr, Sznopela István 5 kr, Gergina János 10 kr, Horváth Ferencz 5 kr, Horváth János 10 kr, Pintér István 10 kr, Vizsnovics János 15 kr. — Fityeházáról — Malecz Imre 2 kr, Kocsis János Kollátszeg 3 kr, Valder Bernád 10 kr, Matalics János 10 kr, Lovrek György 5 kr, Málék József 5 kr. — Végre Simon Gábor N.-Kanizsa 1 frt. Összesen — 6 frt 25 kr. Fogadják a neme« adakozók adományukért hála elismerésünket Kanizsa, apr. 24. 1877. Kováts szb. Vegyes hírek — A baromfidög ellenszere. Ez áll aloepor és riczinus olajból készült lapdacsokból. A készítési és használási arány ez: 1 lat aloeporhoz végy annyi riczinus olajat, a mennyi annak lapdacscsá alakításához szükséges (mintegy 8 kr árun, a labdacs alakitáaakor ujjaidat finom lisztbe mártsd s ezen vegyitékből 10 lap-dacsnak kell kitelni. Ebből a tyúknak 1, ru czának 2, pulykának 3, ludnak 4 lapdaca beadandó, ha gunynyasztanak vagy közelében baromfidög hire hallatik. Ez egészséges baromfinak óvszer, betegnek pedig tapasztalt orvosság; ismétlése bizonyos időnkint ajánlatos, mert teljességgel nem árt a legegészségesebbnek sem. — Egy siilyedö község Somogyban. Borzasztó eseményről tudósítják a „Somogy"-ot Döröcskéről, mely bármelyik tengeri szigeten is meglepné a kutató észt Döröcskén (egy jelentékeny német község Somogy megy ében magas hegyek lábánál) f. hó elején nagy rémületbe esett a lakosság. Szilárdon épült házak elkezdtek sülyedni, csúszni, repedezni, sőt maga a nagy templom is meg van repedezve. Egy 15—16 meter mély kut majd egészen tele van vizzel, mely a mult nyáron fenékig száraz volt. Már több ház összerogyott s a la kosság kiköltözött a veszélyeztetett helyekről. Egész utczasor ilyen kétségbeejtő állapotban van, 8 a már vizsgálatra kiküldött mérnök a baj orvoslását lehetetlennek találta. Szaktu dósokat várunk, kik a borzasztó, rejtélyes eseménynek kulcsát kezünkbeadják, mert a nyomorult lakoságból több családnak holnapja sem biztos. íme itt közöljük a kerületi szolgabírónak as alispánhoz tett jelentését, melyre, hogy mielőbb vigasztalóbb hirek érkezzenek, szivünkből kívánjuk. Tekintetes alispán ur! Döröcske községet fenyegető veszélyről sietek jelentésemet tenni. Folyó hó 5 én temető kérdés barátságos utoni elintézése végett Döröcskén megjelenvén, elszomorító látvány tanuja lettem, — a falu keleti oldalán a föld sülyedni kezd — szemmel látható nyilások támadnak, — ugy, hogy több ház romba dült, — többek roskadozó állapotban vannak, ugy az iskola. Nagyszerű evangelikus templom az épület harmadrésze táján elnyillott s hüvelyknyi ür van. Számos épület fenyegetve van. Lehetőségig igyekezni fogok észleleteimet leirni. Falu közepén vonul egy nagy árok, némely helyen 37*930 m. 10*965 méter. — szélesség különböző mélyedéssel — ezen gödrön, illetőleg mélységen gyalog, mint kocsival, hidakon történik a közlekedés. A gödör helyétől keletnek mérve föld-nyillás, némely helyen 28*447 mtr. — némely helyen 44*516 méter, — szélességben észlelhető 235*164 mtr. hosszúságban. Egy nagyszerű diófa legközelebbi napokban 9*482 méter területtel lecsúszott; de anélkül, hogy elgörbült volna, a falu keleti részén két utczasor van — közvetlen a gödör melletti részek már dűlőfélben — de as nton tuli épületek, hol a templom is áll, veszélyestetve vannak. — Hivatalos tisztelettel kérem a tekintetet alispán urat, méltóstassék szakértők kiküldetésével vizsgálatot eszközöltetni és évrend szabályok javaslat készítésére utasítani. — Feljegyzem az épületeket melyek félig meddig romban feküsznek és melyeket veszély fenye geti. A templom, a községi és uraaági korcs mák veszélyeztetvék. Az iskola. Schneiker Konrád, Schmidt Bálint, Horváth György, Laman András és Rozenbeckker János hásai eldőltek vagy eldőlni fognak. — Tisztelettel maradok Szt. Gálc*kéren, april 8-án 1877. Alázatos szolgája, Svastits József s. k. ssbiró. — CsudaszülötUk. Bélabányán, minta „P. N.''-nak írják, egy bányamunkás neje csu-daikret szült Az ikernővérek szemközt akként vannak összenőve, hogy egyesülésök a köldök-táj fölött iya centiméter távolaiban kezdő-dik : a két egymásnak irányult meUtáj mindinkább összeforrván, látszólag egy nyakban és egy fejben egyesül. A szemközt átló arczok egymásba nem vesznek el, s ott, hol as egymásba folyni látszó arcsok füleinek kellene lenniök, a fül helyett két ellentéte«, tehát rendes tengelyéből felényire kifordított, ugyanazon egy fejből fejlődött eres látható, ugy, hogy ezen arcsok mindegyike as egyesülő mell két idegen vállfekvósének felel meg. A felső végtagok rendesek, as össsenőtt mellnek és a hát-gerincs irányának tökéletesen megfelelnek, ugy, hogy mindkét oldalt a másik gyermekével szemközt rendes irányban csüggnek. A köldök alatti testrészek tökéletesen szabadok lévén, mellel egymásra támaszkodott gyermekekéihez hasonlitnak. A végtagok, hátgerin-czek és a koponya nyakszirtcsontjainak szemközt fekvő irányát a természet játéka leginkább abban tünteti föl, hogy az arczok oldalas fekvése ~tegy-egy gyermek fél árosából kép-ződöttnek látszik. A bélabányai munkásnép műveltségének primitív állapotáról tanúskodik azon körülmény, hogy a szerencsétlen család apát és anyát gunynyal s hahotával üldözik. A halva született iker spirituszban a tiszti főorvos kezei közt van, a honnan valószínűleg a fővárosba vándorol. — Érdeke* tudnivaló. Az orosz czár fizetése naponta 50,000 frt, a török császáré 36,000, az osztrák császáré 20,000, a német császáré 16,400 a belga királyé 3,286, a fran-czia köztársaság elnökéé 1,000, és as amerikai államok elnökéé csak 264 forint. — Magyarok a töröltük ellen. A rigai orosz színház megvette Suppé „Fatinícza" esi mú operettejének előadási jogát, de a sajtóhivatal csak ugy engedte meg az előadást, ha a második felvonás végén nem as oroszok, hanem a magyarok verik le a törököket, — ők úgyis a valóságban szeretnék a törököket leverni. — Megrázó gyilkosságot követett el Kecskeméten Megyeri Mátyás, a kit mindenki jó magaviseletű embernek ismert; agyonlőtte anyját és a város erdészmérnökét, Gyeness Pált. Az esetről a „P. N." a következő értesítést kapta: Folyó hó 14 én délután Kecskemét város erdészmérnöke, Gyeness Pál, D. L. társaságában, ennek kocsiján kirándult az ugyne vezett .Sárga ház''-hoz s ott munkálkodása közben hallá, hogy valaki poskával lövöldös. Izgékony természete nyugodni nem hagyván, befogatott s az irányban, honnan a puskalövéseket eredni vélte, megindult s nemsokára megtudta, hogy a vadászati törvények ellen kihágást elkövető egyén bizonyos Megyeri Mátyás, ki anyja földjén a szomszédban lakik. Oda hajtatott, de a „vadáaz''-t nem találta a tanyában s a tanyabeliek is tagadták egy ideig, hogy hozzájuk tartoznék a lövöldöző ember, később azonban bevallák, mikor aztán Gyeness Pál azzal ijesztette őket, hogy a lövöldözés milyen sokba fog kerülni. Megyeri Mátyás távozni látván a mérnököt, bement a tanyába s ott anyja nemcsak szemrehányással fogadta, hanem fegyverét is elakarta venni, mit azonban a fiu átadni vonakodott. Az anyának e közben segélyére sietett a másik fiu is, mire dulakodás fejlődött ki köztük, mialatt a fegyver (tán véletlenül) elaült s as anyát szíven találta. As anyagyilkos erre fájdalomtól és bossutól ragadtatva megtölté fegyverét s ment a mérnök után, kit anyja halála okának tartott s midőn nemsokára B. J. halasi bormérő helyiségében ráakadt, rövid b só váltás után agyonlőtte. Két emberélet egy haszontalanságért I A gyilkos Me gyeri rövid bujdoklás után másnap elfogatott, megtörtnek látszik s töredelmesen vall. Anyját siratja, a „másikat" pedig sajnálja —mint magát kifejezé. Most a 30 éves férfiú a törvényszék börtönében várja büntetését. Papírszeletek. I. városban a toronyárát éjjelenkint köd alkalmával kivilágították, a falusi paraszt látva ezt,'' kérdi egy deáktői: Euyje uram, mondja, miért világítják ki az órát? Hát nem látja kend, hogy a mutatók ebbe a ködben kikerülhessék egymást, volt a válasz. Vígan szökdelve ment basa a kis fin as iskolából és egyenesen buaongó apjához sietett. — Papám 1 ■— mondá, — ma az Isten parancsolatait tanultuk, mondd meg nekem, mi az a há. zsseágtörés t — Menj kis fiam anyádhoz, majd as megmondjál — válaszolt az apa. Néhány fiatal ember Dnbliabaa egy restanra-tióban pompás ebédet költött el s fizetésre kerülvén a dolog, a ssásJit mindegyik erővel fizetni skarta. Végre sbbsa egyeztek meg, hogy s pinesér szemét bekötik s kit kps&Mk ss megfog, aa fogja fizetni az ebédet. A pinesér még eddig egyet se fogott meg kfetOÖk. _ — Egy oraea egy gyönyörű tqeslánynyal találkozván, igy szólt kossá : „Kedvesem, mit kivánna ön tejéért, magával együttt- A lány rögtön válaszolt: „Önt, aram, egy arany gyürflvel." — Mentség. Egy uri ember birtokot vásárolván, uját erdejében vadászat kösbes eltévedt s felkért «gy ógyelgó parasztembert : vezetné a helyes ntra. A felszólított saiv«sen engedett a kívánatnak. Amint-egymás mellett mennéaek, aa v kérdést inté-sitt vs*6jéh—: bogyma vs—sk megelégedve ss aj földesúrral. .Azzal ceak meglennénk valahogy, hanem s feleség«, — az vslóságos bossoikány." Jó k«dvvel árt hass a földesúr s elmondta felesigének a paraszt véleményét. Az asszony haragszik, dul-ful s nem nyogszik sddig, roig a rágalmazót maga elfitt nem látja. „Igas-e ss, te mihsüsns, hogy engem bossor-kánynak neveztél ?" — .Kérem sitiin, nem tadtam én azt, hogy a gazember oláxul", mentegeti magát a paraszt. Most már as aassosyságoak lett jó k«dve. Érték- ét váltéftfyia április 24. 5*/« metáliques 57.50; 5*/« nemz. kölosöa 62.70; 1860-ki áiladalmi kölosöa 107.25; Utxk-részv. 763.— ; hitelintése ti réesvények 134.60 ; London 130.65; n^agjar földtehermentési kötvény 70.25 ; temesvári földtehermentési kötvény 67.50 ; soproni földtehermentési kötvény 66 50; horvát-slavoo földtehermentési kötvény —.—; esőst 114.50 ; cs. kir. arany 613.— ; Napoieond''or 10.45 : arany jár. 69.— : márka 64.20. ^ Felelős sxerkesrtó : Bátort Ll)0S. Valamennyi beteg erőt és egészséget nyer gyógyszer és költség nél-(202 27—30) kül a Revalesciére do Barry gyógytápszertil Londonból. 28 év óta semminemű betegség sem volt Mpes e kellemes egészségi tápszernek eUent-áUni s üdvösnek bizonyul sa felnőtteknél úgymint gyermekeknél orvosságéi költség nélkül minden gyomor-, ideg-, mell-. töd5-, máj-, mirigy-, nyákhártya-, lélegzési-, hólyag- és veaebaj-, güm6-, aaskór-, nehéz lélegzés-, köhögé«-, emészthetlenség-, dognlás-, hasmenés-, álmatlanság-, gyengeség-, aranyér-, visi-betegség-, lázszédülés-, vér-megssorulás-, fttlzsibongá*-, émelygés és hányás, s5t terhesség folyamatában, hártyalob-, mélakór-, soványodás, esúz, köezvény, sápkór eUss, agy szintén csecsemőknél eledelül dajkatej helystt előnyt érdemel. Kivonat 80,000 bizonyítványból gyógyításokról, a melyek minden gyógyszer ellen dscsoltsk, esak közt bisonyitványok Dr. Wurzer tanártól, B«neki, Dr. Angelstein, Dr. Choreland, Dr. Csmpbcll, Dx. Déde ts-nár, Dr. Ura, Csstlastuart grófní, Brshan márkiné, Issenstein berezeg Mennadorf-Foulli minister elnök fa több magss államssemélytSl, tetssésre bérmentve be* küldetnek. Rövidrevont kivonat 80,000 bizonyít ványból: Hét hsva most már, midőn vigasztalhatlan állapotban voltam. Mell-és idegbajban szenvedtem ugy, hogy napról-napra szemlátomást fogyatkoztam, ennek következtében tanulásomtól huzamosb ideig háborgatva voltam. Ekkor csodálatos Revalescíére-jér51 hallottam, azt fölhasználtam és bistosithatom, hogy tápláló és kellemes Revalesciére-ja egy havi élvezése után, tökéletesen egészségesnek és erSsbültnek érzem magamat, agyannyira, hogy a tollat a legcsekélyebb reszketés nélkül bírom vezetni, indíttatva érzem magam ezen aránylag igen olcsó Ízletes eledelt, minden szenvedőnek mint legjobb szert ajánlani és vagyok alázatos szolgája. TE8CHNER GÁBOR, s magasabb kereskedelmi-tanintézet hallgatója Az igen nemes de Bréhan markiné levele. Nápoly, 1872. april 17-én. Uram! Májb«tegség következtében hét év óta borzasztó sorvadári állapotban voltam. Nem bírtam olvasni vagy írni; reszketés fogta el idegeimet és egész testemet, roaz emésztés, tartós álmatlanság és a minduntalani idegráxkódás idestova hajtott s pil • lanatra sem volt nyugtom, a mellett a legnagyobb mérvben mélakóros valék. 8ok orvos bánt el velem anélkül, hogy könnyebbülést szerezhettek volna. Tökéletes kétségbeesésekben az ön £evale»ciére-jét haaz-náltam s most, miután három holnapig éltem vele köszönöm a jó Istennek. A Revalesciére a legfSbb elismerést érdemli, egészségemet tökéletesen helyreállította s oly állapotba tett, hogy állásomat a társaságban ismét elfoglalhatom. Fogadj i tisztelt ur legforróbb köszönetem és teljes tiszteletem nyilvánítását DE BBÉHÁIÍ MÁRKINÉ. 75,877. sz. Köller Flórián, cs. k. katonai felügyelő Nagyváradon tüdő- és légcső-hurut, fejszédülés és mellszorulásból. 65,715. De MonUouis kisasszony, tsifailliiüw ség, álmatlanság és sorvadásból. Táplálóbb levén a húsnál, 60-steresen megkíméli a oyóayszer árát, felnőtteknél ugy, mini gyermekeknél. Pléhsselenezékben ''/, 1 frt. 60 kr., 1 font 2 frt 50 kr., S font 4 frt 50 kr., 5 font 10 frt., 12 fopt 20 frt, 94 font 36 frt. Revalesciére piskóták szelen-czékben 2 frt 50 és 4 frt 50 krral. Revalesciére Cho-coladé táblákban 12 csészére 1 frt 50 kr., 24-re 2 frt 50 kr., 48-ra 4 frt 50 kr., poralakbsn 120 csészére 10 frt — 288-ra 20 frt — 576-ra 36 frt. — Megrendelhető Barry *du Barry & Comp által, Wien, WallfischQasse Nr. a, Valamint minden város gyógyszertáraiban és füszer-kereskedésetben ; azonkivül a bécsi háa minden vi. dékre megküldi postai utalvány vagy utánvét mellett. N.-Kanizsái Práger Béla, (ezelőtt Lovák Károly) gyógyszertárában; Pesten Török Jósseínél; Aradon Tones F. és társánál; Debreczenben Mihálovits István gyógyszertárában a kígyóhoz ; Eszéken Dávid Gyula gyógyszerésznél; Kassán Wondraachek K^ly gyógysz., Marosvásárhely« Fogaraai Dömötörnél; Pozsonyban Pisztori "Felixnél és Söltz Rezső gyógysz., Székes-Fehérvárott Die-balla Györgynél, Sopron Voga A. gyógysz., Temesvárott Pap József városi gyógy aseréssnél. Újvidék Grossinger C. B. és Ernst János gyógy & szeréesnél; Yaraadon dr. Halter A. gyógysz./ Verseczen Fischer Móricznál, Zágrábon Irgal-maeok gyógywartárában. TW-Ujlak: Royk* Victor gyógyszertárában. *) E rovat alatt közlöttért felelősséget nem ▼állal a Szerk. t H I H D T Ő 9 B g; Wajdits József könyvkereskedésében Nagy-Kanizsán (233 8 — *) kaphatók: ad. 1500. t. 877. s*. (353 1—3^ Árverési hirdetmény. Megjeleni éa minden hazai kOn^vkéimhedésöen kapható ; Dr. Kriegler Mór. „öttMati" vénynántákkal mindkét aern-bt-li betegek »Rámára, árr- «»0 kr. Dr. Kriegler CAz elveszett tdegerfcwfc vlsszspstiáss" vénymintákkal orvosok éa betegek számára, ára 90 kr. Mindkét füzet egy kötetben dmes kiálütásban 1 frt. 60 kr. SiSféayM lesz Vaz4ft0, jó számvetéssel, gyors éa biztos segítő minden adás- verésnél. Ara kötve e díszesen kiállított zsebkönyvnek 90 kr. Usfars isi Spiegel dsstsobsr Dlohtssf. Magyarország a német költészet tükrében, dísze« kiállításban fűzve 1 frt. 80 kr., elegáns díszkötésben aranyozva 2 frt. SO kr. Ws}dits Jézief -Képes sépsaptárs~ IS77-ik évre, megjelent 30,000 példányban kötve 50. fűzve 40, kis kiadás kr. Postai rendelések a levél vétele ntán azonnal teljesíttetnek. Nagy Kanízsaváros területén a folyó évi april hó 1-én 13605. lun) alatt kelt nagymélt. beltigyminiatt:« rendelettel engedélyezett község. fogyasztási póudó (accis) szedhetési jog, - mely - bor ós sör_ után az állami fogyasztási adó 25%-ának, - a mustot i. pedig 15 /„-inak felel meg — 8 mely a bornál hectolitorenkint art, — a sörnél 50 krt, — és a mustnál 35.5 krt te»E oly megszorítással azonban, hogy az csakis a korcsmárosok és a bor, vagy sörraktárosok által kimérendő bor, must és sör után szedhető; — ellenben a magánosokra (magán fogyasztókra) ezúttal ki nem terjesztetik, — a városi képviselő testületnek f. 1877. éri xpri! hó 21-én hozott, s az 1871. XVIII. t cz. 110. §-an alapuló határozata folytán 1877. évimájus hú 8-índ. e. 10 ó r a-k o r a városház nagy termében tartandó közárverés utján a legtöbbet ígérőnek — a városi képviselőtestület utólagos jóváhagyásának fenntartása mellett folyó évi május hó 15-tol égést 1878. évi deczember hó 31-ig terjedő időre haszonbérbe adatni fog. Miről az árverezni szándékozok oly felhívással értesíttetnek, hogy az árverési feltételek alulirt városi hatóság tanácstermében május hó l-től kezdve naponkint a hivatalos órákban és pedig d. e. 9-től 12 ig és d u. 3 órától 5-ig bárki által megtekinthetők. . Kelt Nagy-Kanizsán, 1877. évi april hó 21-én. A városi tanács. Teroo — Terno ~ Szerencsés jótékony cz Terno! (307 V. 1 -1) é 1. Mindenkitől biztosan elérhető, aki Orliré Rndolf, a mennyiségtan tanára és írója német kiadóhivatalának igazgatóságától Berlinben, Wilhelmstras«e 127. a terno-nyeremény-jegyzóket 1877-re azonnal meghozatja, am»-ly bárkinek ingyen és bérmentve küldetik meg. Sok nálunk levő terno-nyereményekről szóló eredeti levál a legbiztosabb tanúságot ad arra, hogy csak a nevezett ur Iránt kell bizalommal lenni. (307 V. 1—1) A referens. Ló-árverezés, Néhai báró Sina hagyatékához tartozó zádori ménesből jövő május hó 24-én délelőtt 10 órakor Somogymegyé-ben Nagy-Atád szomszédságában, a duna-drávai vaspálya szobb-nagy-atádi állomástól fél órányira fekvő simongáti pusztáján következő nemes vérbeli lovak és pedig: 2 drb. idősb mén 1 * > pooy 10 „ , tenyéss kancza 2 . „ , . pony 2,5 éves tenyész kancza fognak készpénzfizetés mellett elárvereztetni. Bővebb felvilágosítások nyerhetők a helybeli tiszttar tósági hivatalnál. (350 2 - 3J Simongáton, 1877.''évi april hó 19-én. Az uradalmi tiszttartóság. 5 drb. 4 éves tenyéss kancza > * 4 „ » „ pony 1 M 4 . herélt pony 7 . 5 „ herélt M Pályázat. Zala-tárnoki községi iskolatanitó s r. k. kántor, Nova mezóvárosi tanitóvá megválasztatván, eszerint tárnoki álló mása üresedésbe jött; következve: Kik a megürült állomásért pályázni kivánnak, okmányaikkal felszerelendő folyamodványaikat alólirthoz e f. évi május hó 30-ig bérmentve Tárnokra (hol posta állomás is van) hozzám elküldeni; magok a tisztelt pályázók pedig a választásra kitűzött napon, azaz f. évi május hó 30-án reggeli 10 órakor Tárnokon személyesen megjelenni ne terheltessenek. Az érintett tanitói és kántori állomásnak évi jövedelme, — a karcz búzából, rozsból, lélekpénzból, temetésből, harangozó kévékből, koleda borból, tandijakból, vallásalapból, 10 hold szántóföldből, 4 hold rétből, 10 hold legelőből, fából s 300 □ öl belsőségből, melyen a magas kormány kegyes adományából, egy igen szép tanitói lak s iskola van; — 300 forintra számitható. (351 1—2) Kelt Zala-Tárnokon, 1877-ik évi április hó 18-án. Kozáry László, községi iskolastéki elnök. mm , v > Wüuay /. ^v/ ,-r- 7: —« ^ - . 4? Csak akkor valódi, ha minden dobos czímlapján a sas és az én sokszorosított czegem van constatálták czégem és véd a közönséget az ilyen tiami-csak ámításra vanuak szá- Barátim egyikének ajánlatára megkísértettem az Anatherin-száj vizet használni az én csorbutoa. csúzos szájbajom ellen, melyhez még több üres fogtól való kinoztatás is járult; s a melyek ellen azelőtt többféle szert eredmény nélkül használtam. Ezen szájvíz teljesen meggyógyította ínyemet és jelentékenyül enyhítette az üres fogaimtól származó fájdalmakat is ; tehát azon kellemes helyzetben vagyok, hogy dr. P o p p ca. kir. udvari fogorvos urnák az én teljes elismerésemet és köszönetemet nyilvánosan elmondhassam. Bécs. (294 III. 2-6) Báró Brandstein Fern. Kaphatók: Magy-Kanizaán : Prager Béla gyógyszerész urnái, Eosenberg, ás Fesselhoffer József fUszerkereskedésökben. — Pápán: Tschepen J., és Bermüller J.-nél. — Keszthelyen: Pfisz-terer gyógyszerész. — ZaU Égerszögen : Isóó F., gyógyiserész. — Kapronczán: Werli gyógyszerész. — Vzrasdon : Haltor gyógysz. — 8ümegen : Dorner Kajet.— Szombathelyen: Pillich Fereuca és Rudolf gyógyszer. — Határőrvidék* Sz.-Györgyön: Fibic E. C. — Veszprémben : Tuszkau éa Társa, Guthard Tivadar és fiainál, ugy Ferenczi gyógyszerész. — Székesfehérvárott : Brau.i J., Broszmann. és Dieballa gyógysz. — Lovas-Berényben: Heísler gyógysz. — Kalocsán : Horváth K. gyógyszerész. — Pakson : Flórián J. gyógy-tzerész. — Körmenden: Horváth J.Somzenrend gyógyszerész. — Kaposvárott: Kobn J. Schrőder és Darás gyógysz — 8aegszárd : Brahsay gyógyaz. — Bonyhádon: Kramolin J. — Baján: Mi-chitach 8t., Herafeld fiai, és Bőszek gyógysz. — Pécsett : Zsolnay W. és E», Zách, Kuna, Kovács, és 8ipőcz gyógysz. — Kárádon: Zadubánszky gyógysz. — Mareaaliban: Kiss gyógysz. — Tolna: Fichtel 8. gyógysz. — Dnnaföldvárott: Lakács gyógysz. — Szent-Györgyön : Nöthig. — Alaó-Lendván : Kiss gyógysa. — Eohon-caon : Simon gyógyaaeráas araknál. lenyomva. Büntető birósÁgí ítéletek ismételten jegyem meghamisittatását; azért óva intem sitványok vásárlása ellen minthogy azok mitva. Egy lepecsételt eredeti doboz ára 1 frt. o. é. Valódi minőségben az x-szel jelölt czégeknél. CRANCZIÁ BORSZESZ SÓVAL. 1| A legmegbízhatóbb önsegélyző »rere * szeu^edő emberiségnek | minden belső és külső gyuládénál, a legtöbb betegség ellen, mindennemű sebUlésck, fej-, flil- és t''ogfájá*. régi »érvek és nyílt set-k, rákfekélyek, üszök, szwtngyiiladás. miudenm-mfi bénulás és sérülés sth. sth ellen. Üvegekben használati utasítással együtt 80 kr. o é. Valódi minőségben a f-tel jelölt czégeknél. D ORSCH-HALMAJ-ZSIROLAJ. Krohn 1L és társától Bergenben (Norvégiában.) Ezen balmáj-zsíroijij valamennyi, a kereskedelemben előforduló faj között az egyedüli, mely orvosi caélokra használható. Ara í üvegnek használati utasítással együtt I frt o. é. Valódi minőségben a *-gal jelölt czégeknél. Raktárak: N. - K a n i z s a (x) Prsger Béla gyógy (x+) Rosenb»»rg Józs. (x) Fosselhofer Józs. (x) Rosenfeld. Barcs (x) Doruer S. C s á k-i t or n y a (x» Göncz L. v. gyógy. K a r á d Bernatzky A. gyógy. Kaposvár (xf*) Kohn J (x) Schrőder Sándor gyógy. Kaproncza (xf*) Werli M. gyógy. Kő szeg (x*) Csacsíuovics Ist- gyógy, (x*) Küttel Ist. gyógy. Keszthely (x) Schleifer A. (x) WQnscb F. Körmend (xf) Rátz Ján Szombathely ^x) Pillich Ferencz gyógy. Sopron (x) Mezey And gyógy, (x) Molnár L. gyógy. V e r ő c ze (x•) Bécs J. K. gyógy. Bánok -Sz. - György (x) Fibic gyógy. Zágráb (x Mitlbach 8. gyógy (x) Irgalmashoz gyógy. vx) Hegedűs Gy. gyógy, (x) Perklet Ján. gyógy. Szalon ak (x) Schwarz Gusztáv gyógyszertárában: CIBOP PÁGLIANO, egyenesen Florenczből hozatott. vértisztitó hatása miatt fr^ álUlában ismert, 1 üveg 1 frt. — 1 ládárska 12 üveggel 10 ^^ frtnak postautalványnyal Való beküldése mellett, bérmentve küldetik szét (261 18-52) MOLL A. cs. k. udvari szállító, Bécs Tuchlaubmi 9. Hirdetmény. Mely szerint ezennel közhírré tétetik, miszerint a szt.-Benedeki alapítványi uradalomhoz tartozó ujfalnsi pusztán létező lóistálló helyreállítási s illetőleg átalakítási munkálata alulirott tiszttartói Hivatalban Lakócsán, f. évi april hó 30 án délelőtti 11 órakor zárt ajánlatok utján ki fog adatni. A költségvetésileg előirányzott munkálatok a szükséges anyagokkal együtt a következők : 1) Kőművesmunka..... 363 frt 19 kr. 2) Ács, asztalos, lakatos és üveges munka . ...... 2530 , 06 . összesen: 2893 frt 25 kr. Az 50 kros bélyeggel és 300 forint bánatpénzzel ellátandó zárt ajánlatok, melyekben a feltételek ismerete és azok elfogagása jelzendö, f. évi april hó 30-án délelőtti 11 óráig alulirott hivatalnál annyival is inkább beadandók, mert később beérkező, vagy a feltételektói eltérő ajánlatok tekintetbe vétetni nem fognak. A feltételek, terv és költségvetés időközben alulirott hivatalnál bármikor megtekinthetők. A tárgyalásban csak kőműves- és ácsmesterek, avagy épitészek versenyezhetnek. Lakócsa, 1877. évi april hó 18-án. (348 2—2) A m. kir. közalap, tiszttartóság. 1(222 24-60) pilepsia uyuvalyatoréairásilag gyógvíttatik Dr Kii lisrh speczíaliata ál tal Dresdáhan Nou-s tadt lSzászo rszág). Már több, mini ö<Hmi sikerrel gyógyíttatott OLL S E1DLITZ - POR A. tr> C ^ a. ZS - * £ a XI O N CD O C.''SS ÖC -C s £ -Ö yy N! « * * C V3 S ¿é o _ a> ""^ i- -Q oo a? wJL ^—n zj -Q — « 2 .a ® s JZ BBC r- 3 O ^ ® 3 w N ac^J -OS C ^ ^ b « S »S rz ti öc-o ím 35 ► sas o > gSé ^ © oo cr> s x8 N ca 3 "S < u o a ^ s « * s i <D J3 ir. ^—'' ''O c Sg&g&gggg^ 0 A hölgyvilág o A által mint felülmulhatlsoQ ^ bór-azépitószer a v elismertetett a hívataloa&u ▼ Q megvizsgált ár tal m * t 1 a 1», Q A valódi A 0 RAVISSAMEo cr •O cr> co O o h*5 = Cw ^ c ^ M rs V) só eS qj S 7S p. o d — a 03 5 2 -ö e « 00 I a o O» -O CS > CM O vd oT o > N ct —> lO ^c Ezen világhírű szépitőszer T pillaaat alatt a legtztbb, leg- Q terwészetesb Ifjo arozszlnt Q idézi elfí a bért fehéríti, fris- T alti és flooBitja, a lég betoa- U tásaltól védelaezi, eltávo- Q lit legTÜvídebli idő alatt szép- Y ^ lót, májfoltokat, orr vörössé- v Q get s a bor míuden tisztá- A X talanságait s a rizsport, va- Z V lamint minden keudózőszsrt y Q fölöslegessé tesz. rt X Nagy-Kanizsán kapható va- ^ V lód* minőségben : U Q Práger ur gyógyszertá ''Q rában. Q Vidéki megrendeléseket a pontosan teljesít (311 4 —1U)V •»chwari lleurik, Q kBudapést, Miria Valéria-utczaj Megvizsgált és megjobbított barommérlegek kilogramm-felosztással baromvásárok, baromkereskedók, gazdák, ezukor- és szeszgj''árak, sörházak, községek, házaló intézetek és baromtenvésztók szamára. Wajdits Jóxsef kiadó-, lap- és oromdatnUjdonos jfyorsaajró nyomara. Nagy-Kanizsán Hordereje 750,1000.1250, 1500, 2000,2500, 3000 klgr. ára 170, 200, 230,"260, 300, 350, 425 frt. vas-koriáttal és teljes sulyokkal ellátva. Fa-korláttal 15%-kai, korlát nélkül pedig 25Ye-kal olcsóbb. Ezen mérlegek több kiállításnál kitüntetvék. Az utóbbi bécsi világkiállításnál szakférfiak által minden tekintetben kitűnőknek ismertettek el. Ausztria-Magyarország-, Orosz-, Olasz-, Oláh-, Törökországban s Egyiptomban rész-rehajlatlan elismerés és fokozódó kelendőségre találnak. Ily elérhetlen jó minőségű mérlegeket ajánl Bugányi Frigyes és társa, (262III. 8— 15)Stadt Riemergasse 11, sz. a. Bécsben. tf AGY-KÀNIZ8A, 1877. április 29-én. Tizenhatodik évfolyam. f^EtfUetésJ ár: & ) egéss é''it. ® frt» I fél érre . . ♦ , ; En *****10 kr. 11« <|||,.L MffttMK 6 haxábos petitaorban 7, másodszor &» minden további »őrért & kr. nyilttérben •oronkint 10 krért vétetnek fel. Kincstári illeték minden egye» hirdetéeért külön 30 kr. fizetendS nden jj fölön f ? mi£ R0ZL01Y wáag ik » l 1 À lu «sellemi récéit J illet8 közlemények szerkesztőhöz, Takarékpénztári épület föld szint, — anyagi részét illető közlemények pedig a kiadóhoz bér-mentre intézendők : •'' NAGYKANIZSA Wlassícskáz. Bérmentetlen levelek esak ismert munkatársaktól f<|^dtatnak el. előbb : -SOMOQ OZLON j Kési Késiratok vissza nem küldetnek. N.-Kanizsavaros helyhatóságának, nemkülönben a „n.-kanizsaí kereskedelmi & iparbank*, a „n.-kanizsai takarékpénztár44, a „zalamegy ei általános tanítótestület*, a „n.-kanizsai kisded- nevelő egyesület", a „soproni kereskedelmi s iparkamara n.-kanizsai k&lválasztmánya" s több megyei és Táros! egyesület hivatalos értesítője. Heíenkiní kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. A modern nevelés liibái. II. .Az életben egyszer van nyár S mikor elt<ílt5d a nyarat. Csak a nráraz lombja marad." Szász Károly. Ugyan van e valaki, ki azt hiszi, hogy költőnk e szavaival csak egyszerűen «a-természetet akarta ecsetelni? Ninc«! Kísértsük meg mi e mondatot paedagogiai szempontból felvenni. Mit gondolhatott költőnk a ;nyár," mit a »száraz lomb" alatt? Mi lehet a nyár más, mind az ifjakor. A kor, melyben az öröm százszoros színében mutatkozik; a kor, melyben az életet mintegy prismán át fényes ezerszeres csillámló színezetében látjuk. Igen, semmi kétség, ezt gondolhatta költőnk. A nyár elmúlik! igen, mert el kell múlnia; mert e földön minden mulandó ; különben is a nyár, melyet mi gondolunk, nem is arra van hivatva, hogy maradandó legyen, hanem az Fay szerint előkészülő a férfikorra; tehát a nyár rendeltetése az, hogy az elvetett magvakat fejleszsze, érlcl-lesse; hogy majdan a férfikorban hasznát vehessük. Tehát nem volnának ;de alkalmazhatók a költő szavai, hogy nyár elmultával csak száraz lomb marad. Fájdalom, a modern nevelés igazolja nagy költőnk szavait. Az élet göröngyei közt haladni, bizton haladni s haladni ugy, hogy kárt ne valljunk, vajmi nehéz. E nehézség természetes; mert :iz ember két fő részből áll, működése is kél felé irányul. Nevezzük e két működést morális s phisikai működésnek. Az egyiket a lélek, a másikat a test, vagy pardon, ha nem egész széptani kifejezést használok, az állati ösztönt sugalmazza. Állati ösztönünk gyakran oly tettre indit, melyet a lelkiismeret kárhoztat. S vajmi nehéz természetiségünket a mórálnak alávetni. Mert a morális tett nem szenved kétséget, hogy bizonyos megelégedést szül; de ez ellenében ösztöneink tán kéjt, örömet, vagy jóllétet biztosit s még ehez a lényeges különbség kettő közt az, hogy a morális tett jutalma a jövőben fekszik; míg ellenben azon tetté, melyet természetiségünket követve teszünk, a jelenben van. Nem csoda tehát ha igy az emberbeni két fóraüködés coalissióba jőve, az embernek bel viharral kell küzdenie. Hogy e két működés közt melyik kap többnvire tűlsulvra, ezt mondanunk nem kell; elég, ha telt börtöneinkre, a sok tol-vajlás- s rablásra, a számos öngyilkolásra utalunk. A nevelés fófeladatainak egyike tehát abban álland, hogy oda hasson ; miszerint az ifjúban a morál túlsúlyra jöjjön. Nem tagadjuk, hogy e feladat nagy; mindamellett csak a nevelés, a helyes nevelés tehet itt-mindent; mert eldönthetetlen tény az, hogy a gyermek azzá lesz, mivé nevelik, vagy mivé környezete teszi; de ne feledjük el, hogy a környezet is nevelőleg hat az emberre s nagyon helyesen mondja egy költő, ha nem tévedünk, Byron; hogy nem történik életünkben .olyasmi velünk, mi nyomait ne hagyná rajtunk. Az nagyon helyes, hogy a nevelés egyik fő szabályaivá azt tevé, hogy a gyermekkel tettének rosszát, vagy káros voltát be- láttassuk, sajnos azonban, hogy nem tarta- tik meg; miért ? könnyen belátjuk, ha mondjuk*, vagyis inkább regisztráljuk azt, hogy a nevelő nem büntetheti meg a gyermeket egyedül, hanem egész gyűlést kell evégre néki összehívni s igy mi csoda, ha a tanító gyakran szemet huny; de különben is a tett elhalasztva sokat veszít, sót gyakran a büntetés egész hatása elenyész, sót károssá is válhatik. A szülők gyakran az által vélik gyermekeiket arra szoktatni, hogy természeti sé-güket a morálnak alávessék, hogy túlságos nagy fegyelmet tartanak, a gyermeknek, az ifjúnak csak afct szabad tennie, mit a szülők parancsolnak; pedig a helyes nevelés, melynek czélja az önálló embereket nevelni, azt parancsolja, hogy a gyermeknek bizonyos szabad tér engedtessék, melyben saját akarata szerint mozoghat. De lássunk csak egy példát, hogyan történik ez a modern nevelésnél ? A gyermeknek meghagyják, hogy ez, vagy az előtt bókot csináljon, kezet csókoljon s tudja a jó Isten, még mit nem; az illetővel a szülők legnyájasabban szólnak szembe; de egészen másként a háta mögött. A gyermek, kinek combinatio tehetsége nagy, csakhamar belátja, hogy érdek forog szóba — s igy a gyermek korán hozzá szokik az álarezoskodáshoz s azérdekhajhá-záshoz s sóhajtva mondhatják azok, kik tán rendes nevelés folytán boldog, megelégedett polgárokká lettek volna, Horaciussal: .Hoc erat in votis : modus agri non ita magnu* Uortns nbi et teeto ricinus jugis aquaefons Et paulum silvae super his.* — Azonban megelégedésüket a modem nevelés elvette, érdekbajházóvá tevén őket; mind ehez még az is járul, hogy nevelteté- süknél hozzá szoktak, hogy mindent az adott szóra tegyenek, feltétlenül engedelmeskedjenek, bábokká lettek, kikben az önállóság hiányzik. Ily egyének pedig nem a mi századunkba valók. Ily egyének, kik csak a mester szavának képesek engedelmeskedni, boldogok csak addig lehetnek, míg a nyár tart; de ha az elmúlt, belőlük csak száraz lomb marad, melyet az élet vihara ide s tova hajt; nem képesek arra, hogy természetiségüket a morálnak alávessék, a véletlen által ide s tova csaptatnak; egyik, vagy másik természeti-ségü hiba náluk túlsúlyra kap, ha eztet kielégíteni nem tudják, őngyilkoláshoz folyamodnak; melyek — sajnos — az utóbbi időben olyannyira elterjedtek, hogy az, ki társadalmi életünket éber figyelemmel kiséri, megijed e jelenettől. Lám-lám, a modern nevelésnek mily dicső következményei vannak! Eötvösünknek igaza van, ha mondja, hogy a gyermeknek .félig angyal, félig majom" sokat kell emelkednie s sülyednie, mig ember legyen. Igen ! sülyedni angyali, emelkedni majomi tulajdonaiban, mig ember, oly ember lesz, minőt a modern nevelés gondol. Igaz, hogy nem szabhatni a szülő elé, »gy s ne u&y nevelje gyermekeit — igen, törvényileg nem lehet ezt parancsolni; de morális kötelesség, mert a polgár első sorban is a hazáé s a haza jólléte kivánja, hogy férfiak s ne bábok lakják földét; de a helyes s jó nevelés szülői kötelességünk; mert gyermekeink jóllétét biztositanunk kell. Kötelességünk, hogy a modern nevelés hibái ellen minden lehető morális erővel küzdjünk ; hogy azokat mielőbb hazánk ja - TÁRCZA Fiam születésére. — 1877. apr. 23. — Könyt hozóit Memembe jöttöd, Ob, ki tndná. mit jelent ? ! Mily jövendő vári* egykor Ar. örömben dús jelent. — Nem kutatom, nem jósolok ; Isten látja végzeted'', Mi csak áldást adunk hozzá. Mely bfi társként les* veled Mondanék »ok szépet és jót, Ámde hangot köny nem ád . . Töltsd be élted úgy, hogy egykor Mondja el djcso hazád I — — HAJGATÓ SÁNDOR A gyorsirás (Sténographia) haszna. Napjainkban, midőn az emberiségnek le íeslegnagyobb része első sorban — s majdnem kizárólag — a hasznosat tartja szemei előtt « azoû arányban pártol valamit, a mily arányban bejőle — természetesen a maga részére — hasznot húzhat: helyén lesz talán, ha mi is a stenographiának hasznát röviden kifejtjük. Bár hazánkban már ezrekre megy azoknak száma, kik a gyorsirást ismerik és használják, bár elmondhatjuk, hogy nincs hazánkban neve- ■ zetesebb város, avagy tanintézet, hol a gyorsírásnak kövelói ne volnúnak, mégis sajuosan kell bevallanunk, hogy még koránsem éressük h gyorsírásnak áldástelj«e hatását, nagy fontosságát, rendkívüli előnyeit és hasznát ugy, mint akár az amerikai egyesült államok, akár An- ( glia; nem minth* itt nem nyújtani a gyorsirá* ugyanazon hasznot és előnyöket, miket azoknak nyújt, de, mivel nem használjuk, illetőleg nem akarjuk kihasználni a gyorsírást ugy, mint azok; nt-m adjuk meg neki az őt méltán megillető helyet és tért. — Hazánkban még mindig nagynak mondható a közöny — annak daczára, hogy az ifjúság körében örvendetesen terjed, — melylyel a gyorsírás iránt viseltetnek; a minek megint nem más az oka, mint, hogy nem ismeri közönségünk azon sok előnyt és kiszámíthatatlan hasznot, melyet egyrészt a gyorsírás ismerete, másrészt pedig annak h magános és a nyilvános életben való használása nyújt; itt is áll természetesen ama latin közmondás „Jgnoti nulla cupido.* Ezrn nemtudásbői és félreismerésből ered aztán a gyorsírás iránti előítéletek rengeteg sokasága. — Pedig: .Minél inkább jut érvényre a szóbeliség és nyilvánosság ugy polgári,mint büntető törvénykezésünkben. annál inkább lesz ez utalva a gyorsirászat igéuy be vételére. Esküdtszékeinknél, hol ezen két elv im már behozatott, tökéletes elismerést vivott már ki magáuak a tárgyalások gyorsírászati felvételének szükségessége.**) - Nálunk ezen kívül még csak a parlia-mentben használják a gyorsírást. — Hogy itt is mily megbecsülhetetlen haszna van a gyorsírásnak, azt talán — ugy hiszem — nem szükséges hosszasabban bizonyítgatnom; de szabadjon erre nézve egy tndós angolnak (Garotres) szavait idéznem, ki azt mondja, hogy, „a politikai történelemben fehér lap támadna, ha csak egy hétig is felföggesstetnék a gyorsírók működése." •) Ld. Dr. Feyer László : A szóbeli eljárás ós a gyorsirászat. Törvényszékeinknél még nem alkalmaznak gyorsírókat, de bizton reméljük, hogy itt is nagy jövóoek néz a gyorsírás elébe. E tekintetben már az ókorban a rómaiak túlszárnyaltak bennünket, mert esek már akkor használták törvénykezési czélokra a gyorsírást. *) Az ujabb korban pedig először a gyakorlati azellemű angolok méltányolták a gyors-iráat. »Angolországban már a mult században alkalmaztak gyorsírókat a fontosabb törvényszéki esetek tárgyalásánál és ezen feljegyzések még jelenleg is igen nagy becscsel birnak az azon korbeli törvénykezés tanulmányozására. — Ujabb időben annyira elterjedt a gyorsír á-szatnak a törvényszéknél való alkalmazása, hogy iaasanként számos törvényszéknél lett állandósítva a gyorsírói állomás, és a hivatalos gyorsíró részint a bíróság rendelkezése folytán, részint a felek kivánságára felveszi a tárgyalás egész folyamát."**) Törvényhozásilag előbb részleges intézkedés tétetett, majd később általános törvény hozatott a gyorsírás alkalmazására nézve. Hasonlóképen van ezen ügy as amerikai egyesült államokban is rendezve. Francziaországban a tribunaux correctio-nels előtt***) tárgyalt kisebb vétségek legnagyobb részénél haaználnak gyorsírókat, azonban csakis a felek kívánatára és megbízásából, és igy as általuk készített munkálat is magán — jelleggel bír. •) Lásd errSl: Dr. Zeibeig: Dia Bechtspflege und die 8tenographie I. Dresda 1867. I 1. és 2. 1. •*) L. „Warte* Dresda, 186b. 2. sa. 5. L ***) L. Dr. Feyer fentebb idáaett mftvét. a tanúvallomások bzó «¿érinti fölvételéről ami perrendtartásunk is rendelkezik.— Ugyanis a 201. §. mondja, hogy va tanúvallomások egész kiterjedésben vétetnek fel a tanúkihallgatási jegyzőkönyvbe", továbbá a 203. §. igy szól: A biró a vallomást lehetőleg szó szerint jegyzőkönyvbe veszi.- Ezen két rendelkezésnek csakis gyorsirói feljegyzés tehet ugyan eleget, de mivel a polgári perek roppant tömegénél nem is lehet gondolni minden tanúvallomás gyorsirati felvételére, annak as lett a következménye, hogy a törvénynek ezen határozz tlan rendelkezése épen nem vétetik tekintetbe és sehol sem alkalmaztatik a gyorsirászat.*) ...■••! Figyelmet érdemel a nagym. -igazságügyi minisztériumnak 1872. évben elnöki &137. az. a. kelt rendelete, melyben a törvényszéki; és járásbíróságí tisztviselőknek a gyorsírás tanulását ajánlván, igéri a minisztérium, hogy a „kinevezéseknél különben hasonló quair&eatíó mellett a gyorsirászat ismerete tekintetbe fog vétetni.* Bár a gyorsírás, mint a föntebbiekből röviden láttuk, még koránsem töltötte be hazánkban azon tért, melyre egyedül az van jogosítva, (mert, mint tudjuk — épen a nyilvános tárgyalások és szónoklatok szó szerinti leírására találtatott »1 a gyorsírás) hol is egéss nagyszerűségében áll előttünk s as általa nyújtott hasson s előny kiszámíthatatlan: mégis igen csalatkoznék az, ki azt hinné, hogy ily körülmények között egészen haszontalan a gyorsírás tanulása! Lássuk tehát, minő és mennyi hasznot ♦) L. Dr. Feyer f. 1. m. vára kiirthassuk; kívánandó, hogy szavunk ne csak írott malaszt maradjon, hanem hogy figyelembe vennék mindazok, kik a jó nevelést abban látják, hogy gyermekeiket külsőségekre tanítgatják. Vegyék azok figyelembe szt. ÁgostoD szavait: „Ego sum veri tas et vita, dixit Dominus; non dixit: ego sum consuetando." „Az ur mondá: én az élet s az igazság vagyok : de nem mondotta: én külsőség, ceremónia vagyok.- Sokrates szerint pedig az ember rendeltetése Istenhez minél közelebb jönni. í LOB IGNÁCZ. Fővárosi levél. II. Budapest, 1877. april 24 én. A ki a jelenlegi sajtót figyelemmel kisérí, lehetetlen, hogy fel ne tűnjék neki azon ellen-séki szellem a kormánynyal szemben, mely a tóvárosi és vidéki lapokat átlengi. Nem csoda! Hiszen megmaradhatott e az az örömteli bizalom, mj»1*" a mostani magyar kormányt székfoglalójakor követte, mikor politikája oly titokzatos, hogy még attól ia retteghet egy hazafi, hogy a tengeri katonát azért tartja, hogy az északi kényúr jogtipró uralmát emelje ?! E napokban egy pompás „stíkli" lepte meg e hon minden polgárát. A török nemzet egy millióra becsült — valójában pedig megbecsülhetlen — kincset küld a magyarnak s a mi mindennél több, — küldi az egész nemzet barátságát számunkra. Vendégszeretetére büszke nemzetünk, híréhez méltó fénynyel akarja a küldöttet fogadni. „Polgárok! régi vágyunk teljesül! Ünnep legyen az a nap!" hangzanak a piros falragaszok, és hangozza vissza a hazafi kebel. A szakadó esót tekintetbe se véve, csoportonkint állanak meg az emberek elolvasására. Mindenki siet egy kokárdához jutni; szó van róla, hogy ason éjjel a főváros víllsny-fénynyel, vagy impozáns fáklyás menettel mutatja ki örömét és tiszteletét a kedves vendég iránt; hogy fogadtatására ifjúsági bandérium áll össze díszmagyar öltözetben; Hegyalja legjobb borát küldi a lakomához; az ország minden részéből rokonszenves táviratok buzditnak; minden készen áll, hogy „ünnep legyen az a nap'' — és ekkor a bey, kiért mindez történik, Bécsbe hivatik, Budapestet nem is érinthetvén. Az elkeseredés moraja tör ki az ajkakon. Ekkor érkezik a hír: „A török nemzet küldöttsége jő, hogy viaszaadja a testvérek látoga-táaát." A Bofták és hodsák jönnek ! „Ki fogjuk mutatni rokonszenvünket csak azért is!" riad fel a tömeg; a a kormány, mely attól félt, hogy Thahyr bey kitüntetése kormány-ellenes szint ölt — ezzel valószínűleg eléri azt, amit megakart akadályozni. Kitörő örömünk mellett fognak nemzetünk vendégei nálunk tartózkodni. A fáklyászene — mondja egy hírlapíró — azért meglesa; ha a küldöttséget is megakadá- vehetünk még a magános életben is a gyorsírás ismerete és használása által. — Természetesen, mint mindenütt, ugy itt is áll ezen igazság: aKi mint és a mennyit vet, ugy és annyit arat." Sokan vannak ugyanis, kik nagy tűzzel a gyorsírás tanulásához fognak, mert több helyütt hallották emlegetni, hogy mennyi előnyt és haasnot nyújt a gyorsírás tudása, de caak-hamar kisül, hogy ezen „nagy tüz" nem volt egyéb, mint s z a 1 m a t ü z! az ilyenek ugyanis alig fordítanak egynéhány órát a gyorsírás ta-nuláaa, már nyilvánossn tartott beszédeket akarnak vele leírni; természetesen, minthogy ez nem megy és nem is mehet ugy, mint ők kigondolák: szépen a gyorsírás tnculáaát abban hagyják s visszatérnek ismét arra a testet-lel-ket ölő nehéskee és lassú közönséges írásra. — Pedig máshoz arányítva, a gyorairáa igen rövid idő alatt elsajátítható. — A hosszabb tapaszta lás azt matatja hogy az elemi (leveleséai) gyorsírás 50 — s vita irás 30 óra alatt egész könyvűséggel elsajátítható. - Ezen 80 órai tanuláa ét gyakorist után a kezdő körülbelül 160 azó-tagot ir (tehát már is négyszer többet, mint a közönséges Írással; a mi, ugy hiszem, — ily ksvéa fáradtság után elég jutalam!)peresenként; tehát annyit, mennyi lassúbb menetű beszéd és iakolai előadás leírására egéssen alkalmas. — Ezután nem marad egyéb hátra, mint a folytonos gyakorláa és ami mindennél a sikert biztosítja: a kitartás. — Ki már eddig haladt, meglehetünk róla győződve, hogy a gyorsírást többé el nem hagyja, mert már oly annyira érsi ekkor a gyorsírás áldástelies hatását és nagy haasnát, hogy akarva sem hagyhatja el; éa csakis ott használja a közönséges curmv-iráat, hol est elkerülhetetlenül használnia kell; s midőn ia ugy érzi magát a gyorsíró, — ha ssab&d e trivialia példával élnem, — mint ason valaki, ki naponta a közel vidékről négy teli véren lyossák az idejövetelben: megadjak a ooosol-nak s ha a conault is elssöktetik: megsdjuk a félholdnak, mely a török követaég palotáján ragyog ! Még egy esemény két ragadunk ki es izgalmas napokból. Et még ritkaságnak is ritka. Szalay István nevü fővárosi öreg ura .Fővárosi Lapok" szerkesztőjének 500 irtot testált azon élvezetes órákért, melyeket lapjával szerzett neki. „Hálás előfizető" mondja Vadnay. A tavasz is itt volna; de nem a természet éledéséből, hanem az ibolya- és gyöngyvirág-árus leánykák beköszöntéről tudja meg azt a fővárosi dandy. Nem csoda, ha a nagyvárosi ember néha valami nagyon primitív dologhoz olyan szép keveset ért. Nem régiben magam tapasztaltam ilyenformát. a kerepesi uton van egy „vendéglő a fehér kakashoz", hol a czimerre egy derék kakas van pingálva amint szörnyű erőködéssel kuko-rikul. .Hohó, pajtás, itt hiba van, nézd caak !" mondja egy felrándult salai ismerősöm. — „Ugyan mi?" — kérdem figyelmesen nézve a esi mert. — „Hát, tanuljátok meg nagyvárosiak, hogy: miként a borjú nem kél tojásból, szintúgy a kakas, ba kukorikol, szemeit behunyja; ez itt pedig «>ly dühösen néz,mint valami bestia!" JURATUS. Felhívás azon szülők hoz, kik serdülő gyermekeikkel a külföldet s annak nevezetességeit megismertetni óhajtják. Szemere Bertalan szerint négy féle módon mivelődik az ember, úgymint: ha sokat gondolkozik, ha sokat olvas, ha sokat társalog s végül ha sokat utazik. Az első három mó^ot ki-ki könnyen követheti, de a negyediket, költséges volta miatt, sajnos, csak kevesen használhatják. Ismeretes dolog, hogy a tanuló-ifjuság nagyobb része a nagy szünidő alatt egészen búcsút vesz a könyvektől, mig a kisebb rész házitanító vagy nevelő felügyelete alá helyezve, a testi fejlődés rovására, tanulmányai folytatásával kelletén túl foglalkozik. Mindenki tudja, hogy a folytonos szórakozás, kocsisás, vadászat stb. az ifjúra nézve testileg előnyös ugyan, de lelkileg nagy hátrányára van, mert elszo kik a szellemi munkásságtól, s qui non profiéit, deficit; de a folytonos feszült szellemi munkásság szintén ártalmas, mert ezáltal a fiatal elme elveszti rugékonyságát s lsssankint közömbös lesz minden iránt, mi a tudományra vonatkozik, mig végre belefáradva a tanulásba, a tanév beálltával fásultan, kelletlenül fog a munkához. De ha a szünidőt helyesen osztjuk is be, a szülői házban ritkán tesz az ifjú oly előmenetelt, mint azon kívül oly eszközök ée körülmények felhasználásával, melyek elméjét minden megerőltetés nélkül gyoisabban fejlesztik. Ily eszközül ajánlkozik az utazás. Boldog azon szőlő, ki gyermekét kellő felügyelet alatt tapasztalt mentorral küldheti útra; mert nem elég csak utazni, látni is kell valamit; nem elég csak látni, a látottat érteni is kell. szokott berobogtatni a városba s néha néha arra kényszeritik, hogy ezen utat az ökrös kocsira ülve tegye meg. — Legyen meggyőződve a t. olvasó, hogy a mily unalmas- és fárasztónak (s hoztá még lassúnak) tetazik ezen „ipsének" az ökrös kocsin való utazás: ép oly unalmas, vagy talán még fárasztóbb a gyorsírónak a közönséges írással való irás. A föntebbiek kiegészítéséül megjegyezzük, hogy egyik gyorsirási rendszer sem képez és állit elő a kezdőből annak megtanulása után mindjárt kész gyorsírót, hanem ehez még a gyakorlat kívántatik meg. — A gyorsíró-kép zésre nagyban, befolyt továbbá az illetőnek individuuma, arravalósága, technicai ügyesbége és műveltségi foka. — Mert mennél nagyobb tudomány- és nyelvismerete (főleg az azon nyelvben való teljes és tökéletes jártassága elmaradhatatlan kellék) annál könnyebben s pontosabban tud megtelelni gyorsirói állásának. *) A gyorsírás hasznáról értekezvén, nem hagyhatjuk említés nélkül azon körülményt, hogy általa nyolezszoros időt és fáradságot kimélflnk, — mentünk meg (természetesen: legfőbb tökélyére vive) és segitségével a leg gyorsabb menetű beszédet is — a megkívántató technicai ügyesség föltétele mellett — szóhüen, azonnal, röptében leírhatjuk. — Ennek hasznát, — ugy hiszem — fölösleges bizonyítgat nom, mert ugy sem találkozik egy Bem t. olvasóim között, ki ezt kétségbe vonná. S kérdem: vájjon mi annak as oka, hogy az 1832. év előtti időből nem maradtak reánk nyilvánosan tartott jeles beszédek ? 1 As talán, hogy nem ia tartattak ? Nem.— M*rt káromlát a t z ü n n a p o k a t a s utasát* nál hatsnotsbbra fordítani nem lehet, mert a megfontolt terv sserint végrehajtott utazás soknemü ismerettel jutalmazta t felüdíti a jó és tsép iránt fogékony, de a tanulásban kitté elfáradt ifjút, ugyanit: 1. A legkellemesebb ét legártatlanabb saórakozást nyújtja. 2. Különös m egerölte tét nélkül asspo-ródnak általa az ifjú ismeretei, táj, nép, társadalom, tudomány a művészet tekintetében; szóval gondolkodás- és látköre igen tágul. 3. Emlékezete erősbül, mert akaratlanul is visszaemlékezik ama száz és szás különféle tárgyra, íj.Jfcyeköt oly hihetetlen nagy számban látott. 4. Mit különösen a történelemben s a földrajzban tanult, az mély gyökeret ver elméjében, mert az mind concret alakban tárul szemei elé. 5. A fontoló, összehasonlító s itólőtehet-ség erősödik s tökéletesedik. 6. Az izlés nemesedik, a szellemis anyagi szép iránti érzés felébred vagy erősen fejlődik. 7. Szívélyességet s finom, do emellett őszinte bánásmódot sajátít el, mert gyakran van alkalma oly egyénekkel találkozni, kik egészen idegen létükre kiváló előzékenységgel, finomsággal bánnak az utassal, s az ifjú utas ösztönszerűleg elsajátítja e modort és a szó legszebb értelmében fiuom társalkodóvá válik. 8. Szemessé, óvakodóvá, életrevalóvá, szóval praktikussá válik az ifjú, mert bár az utazáskor felügyelet alatt van, mégis sok tekintetben saját erejére kell támaszkodnia, mire őt a mentor ismételve ébreszti. A test fejlődésére, az izmok és idegek erősödésére mily befolyással van a légváltozás, azt nem is említem. Ily utazás után a testileg, lelkileg felüdült ifjú könnyen fog beletörődni ismét a szünnapok végével a tanulásba, melyet útközben sem hagyott el, csak más alakban gyakorolt, nem a könyv, hanem a természet lapjait forgatva; mi szemére is nem csekély jótétemény volt Ezen csél elérésének köny-nyebbitését tűztem ki leiadat o-mul, midőn társas-utazást tervezek tanuló ifjakból olyképen, hogy ez utazás évenkint a szünnapok alatt hat hétig tartana: julius 7-től augusztus 18-ig, mely idő alatt az idén Bécsés München műkincseit,a regényes Schweítz kitűnő vidékeit, azonkívül: Patsau, Hegen sburg, I n-golstadt, Augtburg, Schaffhau-sent stb. látagatnók meg. Az uti terv mind lélek tani,mind gyógytani tekintetben iparkodik a korszellem észszerű igényeinek megfelelni. Az uti terv minden illető szülőnek az elutazás előtt elküldetik, hogy tudhassa naponkint gyermeke hollétét. Mióta önállóan mflködöm, egyrészt kiváló előszeretettel foglalkoztam az ifjúság nevelésével, másrészt pedig beutazván néhány szün-napi időszakban Európának több országait, ismerem ezek nevezetességeit s az utazás fortélyait Szolgálatot vélek tehát tenni hasám- •) Ennek okát flletSleg lásd e becses lapok SS. számában megjelent: .A gyorsírás (Sténographia) léryegé''-ről irt csikkemet. volna ilyesmit dicső és juridicus elődeinkről föltenni ! Az okát a t. olvasó az elmondottak után könnyen kitalálhatja. — E század elején, átlátván egyes áldozatkész hazánkfiai a gyorsírás roppant fontosságát és hasznát, különösen a nyilvános életben, jutalmakat tűztek ki a legjobb magyar gyorsirási tankönyvre : *) daczára azonban minden áldozatkészségüknek, az eredmény akkor még nagyon csekély volt. ''Már Danier kapitány is, ki első adott ki gyorsirási tankönyvet **) hazánkban 1802-ben ily czim alatt: „Sistema generale Sténographia Samuelia Taylor etc. Ad linguam latinam accomodavit T. C. Danser, Pesthini 1802", „Prooemium''-ában a többi közt ezeket mondja: „Proceribuí clarisaimae gentis hun-garicae, cuíus propria haec lauaost latine loqui, gratum accemtumque ait, aiea, quaein foro aut curia ab oratoribus traotata estent, hac methodo suae posterietatis mémorisé aervarentur"***) Dacsára azonban ezen hízelgő hangon irt azavaknak, ezen rendaser akkor még nom honosulhatott meg. Mert megjegyzendő, hogy a gyorsírás elterjedésére nézve megkívántatik, hogy az a czélnak megfelelő — a a nyelv természetéhez alkalmazott legyen. A sténographia (felső fokán) továbbá egy •) így pl. A o d r á e s i György ce. kir. kamerás és Károlyi György grófok 100 aranyat tQstek ki ; jutalmat UUött ki Fehérmegye is stb. ••) Taylor anfol rendszere atán latinnyelren a magyarok amámára. —*) Magyarul: „A jeles magyar nemcet ren-deinek, kiknek saját dicsére tök aa. hogy lation) be ssélnek, kedves át kívánatos lesnd, ha aeoo figvek, melyek a gyfilésen. vagy törvényszéken a szénokok álul tárgyaltatnak, ezen módszer Ütni saját és ntédaik emlékére fö no tartatnak". nak, midőn bátor vagyok a t. cs. szülőket ét gyámokat arrs felssólitsni, hogy bizalom mai forduljanak hozzám és bizsák vezetésemre gyermekeiket a szünnapok alatt. Kiktehát gyermekeik vagy gyámoltjaikról emiitett módon gondotkodni szándékoznak, szí. veskedjeaek velem levél utján érintkesbi, hogy bővebb felvilágosítást nyújthassak. ARÁNYI ÁGOST, sregedi kegyesreodi pap, fSgymnaxinmi rendes Unir. Helyi hírek. — Menter-JPopper hangversenye ki-tünőleg sikerült, jö.ő számunkban bővebben. — Színészeink Nagy-Kanizsáról május 1-én Keszthelyre távoznak, miután nem sikerült as igazgatónak nyári színkört építtetni. Mint halljuk, Miklóssi színtársulata Zala-Eger-szegről pedig körünkbe készül; figyelmeztet jük as igazgató urat, hogy a nyári estéke^ közönségünk inkább a kertekben tölti idejéi; Hubay és Sztupa igen jó és nagy társasággal voltak egy nyáron itt, nyári színkört is épített a vállalkozó szellemű Bachrach Gyula ur és mégis roppant bukás volt az eredmény. Felemlítjük tájékozás végett. — Mint országszerte minden becsületes magyar szivében, ép ugy nálunk is fájó keserűséget oltott a polgárokba azon magyar nemzetet szégyenitó dolog, hogy a corvinákat ajándékba hozó bey felsőbb beavatkozás folytán nem jött Magyarországba. Mi adjuk a pénzt, az erőt, a hatalmat és ha kell, a vért érf mégis nullák vagyunk. Bizony sokra vittük! —- Nagy-Atádról irják nekünk: Kémes dráma folyt le a napokban Nagy-Atádon Somogy megy ében. Méry Ignácz volt cs. kapi tány és testvére Kristóf atyjuk végrendeletében megröviditteté8üket látván, miután a törvé nyes uton keresett igazságszolgáltatás részükre nem hozta meg a kedvező eredményt; elhatározták az örökös rokonokon boszut állni, azokat a halál s vérszomjuk martalékává tenni. E tervük kivitelére egy időben indult el a két testvér, egyike a Somogy megyében Sárdibűkkön tartózkodott Gyula testvérük, — másika pedig báró Majthényi atádi jbiró sógorukhoz. Mérey Gyulát Kristóf csakugyan hon találván, a rálőtt revolverrel annak vállait életveszélyesen megsebesité a ezután önmagát Jötte agyon. Ugyanazon órában Ignácz, báró Majthényi lakásán annak egyik mellékszobájában hajtotta végre az iszonyú rémtettet s miután Majthényi a rálőtt golyó következtében szörnyet halt s ennek nejét (a gyilkosok nővére") szintén halálosan megsebzé, Kristóf saját életének vetett véget. — Valóban felette aggasztó jele a mindinkább sülyedező társadalmi életnek. — Hazafias káptalan. Elismerésed veszszük a hírt, hogy a veszprémi káptalan nagyobb külföldi kölcsönre tevén szert, arrs használja fel. hogy a veszprém-egyházmegyei községek szegényebb sorsú birtokosainak 5% kamatra ndja ki. Hogy mily áldásos jótétemény ez intézkedés, lehetetlen kiszámítaui, főleg a mai nyomorúságos állapotban. * — Matkovics Antal ifj. káptalanfai segédlelkész april 25 én reggeli három órakor hatalmas ész tornászat nak mondható; nemcsak azért, mert folyvást kell, hogy a gyorsíró a nyelv természetéből folyó , irály- és ész-tani szabályokat szemei előtt tartsa, hanem másrészt azért is, mert az észt és emlékező tehetséget nagyban erősíti, s nz értelmet fejleszti. — Ugyanis, a gyorsíró azon különös helyzet ben van, (természetesen: midőn beszédet ir^ hogy mindig mást hal 1 é s m á s t í r; mégi» mindig helyesen hall és helyesen ir. — Első tekintetre a t. olvasó azt mondaná: hiszen ez lehetetlen és egészen contradictio! Pedig mégis csak ugy van az, mint mondám. Ugyanis a gyorsíró néhány szóval mindig , — néha egész mondattal is — a szónok után van; (a mi különben nagyon természet szerű valami) tehát sohasem írja a gy orsin1 azon pillanatban, ast mit hall, hanem már az ez előtt elröppent szavakat. — A gyorsírónak tehát erősen kell figyelnie előasör arra, hogy mit ir; másodszor, hogy h o g y a n ir (mert jegyezzük meg, hogyha valahol, ugy a gy°r»-írásban nagyon életen kell dittinguálni. — Mert könnyen mát érteménye lehet nemeik egyes azóképnek, hanem akár egész mondatnak is, ha pl. egyik, vagy máaik vonást ott vastagítjuk meg, vagy írjuk ferdén, stb. hol nem kellene; (azonban koránsem oly nehéz ezeD distinctio, hogy helyesen azért diatinguálni képesek ne volnánk) a ez az oka, hogy a gyorsírás megtanulása által a pontosságot, ébersé get, szabatosságot ée a rendet (mely mindennek a veleje) olyannyira megtanuljuk és magatokjuk, hogy egyébfoglalkozásunkban is mit denütt hü barátként kisérnek bennünket) és harmadszor, hogy mit mond épen moi'' (midőn ő mást ir) a tzónok. (Vége köv.) meghalt. Lehet len, hogy e hir hallatára mind-azoknak, kik őt ismerték, azivök fájdalmát ne i»rezzen. A buzgó segédlelkész, a fáradtságot és lankadást nem ismerő pap, anyiltsaWü és tissta jellemű jó barát nincs többé. — Kínos bél gyula dás vetett véget reményteljes életének és A, ki mindig buzgó ssolgája volt as árnak, a végső szentségek ájtatos felvétele ntán adta vissza tiszta lelkét teremtőjének életének 31 -ik, áldo-zárságának 7-ik évében. Nyugodjék békében! — Sopronból Galhtzenstein Benő ügyvéd Nagy-Kanizsára jővén, ügyvédi irodát nyitott. — A xala-egersxe&i kir. törvényszékhez biróvá Méfazöly Lajos ottani járásbirósági nlbiró kineveztetett. — Kisfaludy Sándor koszorús költőnk ujabb szobrát már Balaton-Füredre szál litottáa Ünnepélyes leleplezéséről közelebb. -- Keszthelyen a városi tanács ama helyes intézkedést tette, hogy a hosszu-utczát mindkét oldalon befásittatta. — Szabó Imre szombathelyi megyés püspök urat a magyar tudományos egyetem theologiai osztálya tudori czimmel tisztelte meg. — Rendőri. A bécsi cs. kir. rendőrigaz-galóság t. évi april hó 26-án délutáni 1 órakor Einspinner József volt komornyikot egy 2000 t''rtos takarékpénztári könyv s nevezetes pénzösszegnek eltolvajlása miatt sürgönyileg o^ oniox ta. A sürgöny a helybeli kapitányi hivatalban átvétetvén, Tarródy József v kapitányi segéd a tolvaj kézrekeritéae végett személyesen s azonnal lette meg a szükséges lépéseket, mely ek oly ered-uiéu) re vezettek, hogy már 3 órakor annak tudomására jutott, miszeriut h tolvaj csakugyan Nagy-Kanizsán tartózkodott s innét Söjtör közegbe kirándult. Ennek folytán Tarródy József ur umak indult Söjtör felé s Német-Szt. JMik-iós közelében az országúton találkozott is a tolvajjal, kit nevezett kapitányi segéd ur megállítván, saját kocsijára ültettetvén s Nagy Kanizsára szállított. A tolvaj 1061 írt 35 kr, egy 3UU frtos s 191 írtos kötvény, arany óra s láncz, körülbelül 150 frt értékben s egyéb, mintegy 200 irtot érő ingóságok birtokában lévén, az illető tulajdonos kára teljes fedezetet talál. Ezen ese: elűsorolásánál nem mulaszthatjuk el a helybeli kapitányi hivatal s jelen esetben különösen Tarródy Józseí kapitányi segéd ur tapintatos s ügybuzgó eljárását különösen kiemelni s azon óhajunknak is kitejczé*t adni, hogy egy rendőri hivatal, mely ily erőkkel r-udelkezik, a város igényeihez képest nemcsak teljesen leszereltetnék, hanem annak tiszvíse-lői a jelen drága élelmi viszonyokkal összhang-za«ban álló dijazásban is réezesíttetnének. — KŐM hirek. Petőfi Sándor Síbériá-bao életbeni léiéről szóló hir kapcsában számosan felszólalnak, hogy több száz bonvód van még mo*t is Oroszország ólombányáiban fogva. — A FBukaresti Híradó6 a háború alatt Kust-sukban jelenik meg. — Albrecht főherczeg Eszékre utazott. — Mozgósítás esetében nagy hivatalnokszükségnek nézünk elébe. — Hatvanban Juhász nevű ügyvéd agyonlőtte magát. — A kolumbácsi legyek ismét mutatkoznak V« raecz vidékén. — Szegeden s Kecskeméten nagy ban készülnek a szofták fogadására. - Ve leuczébeu egy főtör vény széki bíró meggyilkoltatott. — Korner Florie nagyváradi kanonokká neveztetik ki. — Tbahyr bey visszautazott Trieszten át Konstantinápolyba. — A muzeum javítására Trefort 80 ezer frtot engedélyezett. — Az ezüst árkeletpótlék május hóra 11%. — Szombathelyen 1500 drb 10 frloH részvénykibocsátásával állandó szinházat építenek. — A honvédségben előléptetések történtek. — Persiábnn kitört a pestis. — Farkas Ferencz prímás-érseki tttó meghalt. — A szofták apr. 29 én érkeznek Budapestre, az elfogadó ifj. bizottság nagyban működik. — A Tisza rohamosan árad. — Háboríts hirek. E rovatot — fáj dalom * újból meg kelle nyitnuk. — A czár maniíesiumának veleje azon nyilatkozatban fekszik, hogy immár a jegyzőkönyv elvetése s a porta makacs vonakodása Európa jogos követeléseinek elfogadása tárgyában meghozták Oroszországra nézve az önálló cselekvés pillanatát. — A 9 dik orosz hadtest 24 én román területre vonult. — Mohke kijelenté, hogy tartós békét nem lehet remélni, minden állam saját existentiája biztosításáért fog küzdeni. — Anglia nagymérvű élelmi s hadiszereket vásárol be. — Az oroszok vereségét onnan következtetik leginkább, mert az uj fegyvernemekkel nem tudnak bánni. — Oroszország egy milliárd frank hadikölcsön felvételén alkudozik bankárokkal. — Az oroszok erősen nyomulnak a Duna felé. — A montenegróikat a törökök megverték a Dugassorosnál. — A törökök Oláhországba nem hatoltak be. — A czári család 2 miliő rubelt adott hadi czélokra, Moszkva város pedig egy miliő rubelt ssavazott meg. — Minden orosz templomban ünnepélyes isteni tisztelet tartatik. — A czár visszautazott Szent-Péter várra.— As oroszok Ázsiában a ba-tárt Alexandropolnál lépték át. — Klapka tá- I bornok a porta kívánságára Konstantinápoly ba megy. _ Erdehan mellett Ázsiában az első ütközetben a törökök győztek. — Romániában (apr. 26.) már 80 ezer orosz volt. — Szulina torkolatba 5 páuczéloe törökhajó érkezett. — Lengyelországban ostromállapot hirdettetik ki. — As oroszok as első csatában 800 katonát vesstettek. Vegyes hirek — Borzasztó szeréncsétlensig. Egy tegnap érkezett tudósítás után közöljük — olvassuk a „Székes-Fehérvár • Vidéké--ben — miként a moóri vasúti állomás közelében tegnapelőtt borzasstó szerencsétlenség történt. Egy kétfogatú paraszt kocsi ugyan is, melyen három egyén ült, épen azon pillanatban akart a síneken keresztül hajtani, a midőn a déli vasútnak bécsi vonata Kisbérről Moór féle robogott. A kocsit a mozdony elérvén, összezúzta, melyen va lamint a rajt levő három egyén, ugy az eléje fogott lovaknak is életükbe került. Közelebbi adatok még hiányzanak. — Erkölcsi kip Berlinből. Egy bábaasz-szonyt togtak be nem régen Berlinben i e be-fogatás iszonyatos megütközést, s a berlibi hölgyvilág egy réazébeu rettentő aggodalmnt keltett. E bábaaszony roppant vagyonra tett szert azáltal, hogy bizonyos következmények elhárításából ipart űzött. Elfogatását arra alapították, hogy egy ifjú leányt menesztett a másvilágra „titkos szerével." A kérdéses leánykát kiásatták s beleiben tűhegyeket találtak. — A kuruzsolásssl foglalkozó bábaasz-szony ugyanis tűhegyeket adott be oezi ke nyérgalacsinokba gyúrva. — A vissgálat most egész Berlinre terjesztetett ki, innen a roppant aggodalom s a még nagyobb megütközés. — Hajmeresztő gyilkosság. A bajai szőlők közt f. hó 12-én egy férfiú hullájára akadtak, kinek arc.zböre elárulta, hogy Pharaó nemzetségéhez tartozott. A rendőrség azonnal üldözőbe vette hát a váróéból rendőrileg kitiltott czigány karavánt és sikerült is annak mind a 130 tagját visszaterelni. A vizsgálat azonnal megindittatván, kiderült, hogy • gyilkosságot Sárközi Feruncz nevü társukon négy uj magyar boszuból követte el, mivel Sárközi állítólag családi békéjük fel forgatására törekedett a tízparancsolat tizedik pontjába ütköző kívánalmai által. Útközben egy éjjel a négy czinkos Sárközit lefogta, s mig kettő kezét-lábát, a harmadik fejét tartotta, azalatt a ne gyedik bugyiival közel fél óra hosszáig nyiszálta áldozatuk torkát, ugy, hogy a fűrészelés egész a nyakcsikolyákig terjedt. Ezt a vallomást oak egyik czigány tette, ki a hóhér szerepet vállalta magára, míg a többi konokul tagad mindent. — Thahyr bey utazási történetéről következő népdal kering: Rajta pajtás ürítsük a poharat, Fojtsuk bele a keserű gondokat; Ne bttsuljunk. lesz még idő, mikor hej — Eljfi hozzánk jóbarátunk Thahyr bey Papírszelet Két csizmadia párbrszéde: Kaptafa Pista, ugyan mond meg; kedves komám Bocskorait} Mátyás, hogyan lehet az. hogy te olyan olcsón adod a csízmáidat lásd, én lopom a bőrt és még sem adhatom oly olcsón. Hej Kaptafa Pista komám, rég tudtam, bogy nem érted a csíziót, én nem a bőrt lopom, banem mindjárt a kész csizmát tehát olcsóbban adhatom, mint te. «Színészet. — Nyilatkozat. A lói írott ezennel nyilvánítom, hogy a „Stricke* czimű darab előadásáról szóló szíupadi réferedát nem én írtam. N.-Kanizsán, 1877. april 25. —- April 24 én adatott Sbakespeáre nagyszerű darabja .111 Riksárd'' Balázay Sándor jutalmán!. — A kellemetlen idő a közönség legnagyobb réssót visuza tartotta a megjelenéstől s így a jól sikerült előadást csak igen kevés számú közönség nézte végig. — Balázsy ^ Richárd grotteri berezeg) bemutatá körönségdnknek, bogy a szerep roppant nehézségeit leküzdve, olyan alakot állit elénk, mely teljescu összevág a darab szellemével. — A tehetséges fiatal színészt a közönség zajosan megtap solta és többszörösen megéljenezte. — Halmay (IV. Edward király) szintén jól játszott, azonban nézetünk szerint tulságig viszi a mardosó léi okiam ereitől gyötört ember kínjait; — aa 5 IV. Edwardja egészen természetellenesen s nem egy beteg ember kedélyállapotának és ph>sicai erejének megfelelőleg volt előállítva. — Mid5n végre a eulissák mögött elhunyt, akkorát sóhajtott, hogy a meglepett közönség nem tudta, mire magyarázni a»«>n harsány knrjantás jelentőségét — Pesti Buckingham berczeget jól alakította, de játé-hából hiányzott az élet 8 mi nem ismertük fel Buc-kinghamban a híres csels«öv6t, hanem csnpén egy egyszerű bűntársat. — Viharról ismételve megjegyeztük, hogy a drámai szerepek nem tartoznak aa f> szerepköréhez, 5 igen jó Patroclns és vén czigány, de igen gyenge Hastings. A nők közül kiemeljük Viharnét, ki ma igen tapintatoaan és érzelemmel adu Margit királynét, Tharassszoviez Margit k. a. elfeledvén megtanulni ■serepét, igen csökkentette aa egész temetési jelenet hatását. — Als-egbi Ilon k. a. igen jó énekesné, de királynlT aqha te legyen a színpadon, csen szerepében egyáltaljában nem érezte magát otthon. — A többi szereplők kivétel nélkül jól betöltötték helyeiket s as egéss előadás, dacsára a felmerült hiányoknak, igen kielégítenek mondható. — A kiállítás ellen sem lehet senkinek legkisebb kifogása. — Óhajtottuk volna, hogy közönségünk a színtársulat kétségkívül ennek tehetségesebb tagját tömegesebb megjelenésével jutalmazta volna meg. KOVÁRY. Utt «18. Általában sikerült előadás, a uagyaaimu közönség mind végig feazütt figyelemnél * Aénk tapssal kísérte. Hétfőn utolsó előadás len s B. Polgár igasgató ur jutalomjátéka, Dócai .Csók "-ja elmaradt s ehelyett aLumpáesius Vagabund»" kerül »sin re. — Csütörtökön, apr. 86-án 8zép József jutalmául „Dallos Pista" Szigligeti aépssinm&ve ada- Egy szántogató reflexiói. P « t r é t e, april 28-án 1877. na figyelmünkre méltatjuk hazánk nagyhírű statusférfiait. igen jeles nemset-, kitűnő törvénytudósait, elsőrendű mezőgazdák és erdőbirtokosait, mint a nemzet közvéleményének legilletékesebb képviselőit, esek ason darázsfészkek, melybe nyúlni vajmi veszedelmes ! ¿lazánk a tatárfutás alatt ily veszedelmes, ily égbekiáltó időszakot nem élt, mint mi ¿lünk manapí. Tekintsük mi a mfiködő ügyvédi kart, kik szeretnek kis perből nagyot csinálni, melynél a költség a kár értékének nemcsak százssorossává, de esersseressévé is válhat ik, — valóban as ügyvédi kamarák hálafeliratot intézhetnek azokhoz, kik a jelenleg kezelt törvény részét készítettük, hogy oly bámulatosan megszaporították a bélyegérték és a perlekedők számát! — Ne neked vakon szavazd bal és jobbpárti cortes, felborsadhat most még a bajsd ssála is ily condem-. nálandó alkotmányos élettói ! Szántó vető ember létemre nem tartozom azok közé, kik a kákán is csomót keresnek, azonban én azt hissem, hogy annál veszélyesebb lesz a ké.dés megoldása neaaseti viszonyaink és húlysetűnkre nézve akkor, ha oly helyekről jönnek majd megtámadások, honnan kevésbé föl-tételezvék, — azért jó lesz a túlterhelt dolgokon még idejében segélni. Aa időjárás is megváltozott, ne is szóljunk többé, ne is panaszkodjunk a mult 4—5 évi roaz termésekről, a nép mostoha helyzetéről, a roppant szelekről, sem a najry vizekről. — de igen, a nagy vizekről mégis legalább annyit, bogy vidékünkön a kiáradt folyók sok helyütt nemcsak az utakat, hanem öiisze* legelőinket megsemmisíték ; ennek oka a vidékünkön letexő mély fekvésű és nagy kiterjedésű azon térek, melyek egy időben a nép költségére lejtmérezve és a Zalába vezetve lett; azonban több év óta sem a fiók árkok, sem a ÍS csatorna kellő karban nem tartatnak; eltekintve attól, bogy anr.ak tatarozása és felügyeletére befolyó és ezerekre menő összeg évenként ss illető felek által pontosan befizettetik — Uuiuk végtelen roszak és a ki nem hiszi, tessék csak Ka-ezorlak. Dúsnak és Pölüskefőu keresztül Hahóton át Egerszegre utazni, egyasersmint a felső-rsjkí alsó falu ▼égét megszemlélésére méltatni és hiszem, bogy inkább az é>zaksarki expedítió útját — mint ezen utat fogja az illető még egyszer megtenni. Vetéseink mostoha állapotáról csak annyit, hogy rozstermésre épen semmi kilátásunk, a tavasziak is pásztásan kelnek, — azonban mindez kedvező időjárás mellett még javulhat, de a srőllők és gyümölcsöseink már oly nagy mérvbeu szenvedtek a tavasai fagyos szelek következtében, hogy bortermésre egyáltalán nem számithatunk, — tehát még arra sem le-bet kilátásunk, a melylyel hébe-hóba búbánatos óráin-kst eloszlathatnánk. Annyit elmoudbatuuk. hogy rósz idóket élűnk és terméketlen évek járnak, — ínég hozzá az, hogy alkotmányos életűukkel Magyarország egén a megelégedés napja sem derűit föl ! eat nemcsak én, mint szántó-vető, de minden jóravaló magyar ember látni és érezni fogja t A jövőben, valamit a jelenlegi catasterről. Utazók névsora Nagy-Kamzpín, 1877. aprii J9-töl-lS77. april 26 ig. — .Arany Koronáho z''czimzett szállodába : Irály 1. Krizolán. Kralj P. Dubrava. Gyórffy L Budapest. Milhofer EL Bécs. Kreutser Zs. Prága Wolluer J. Gráts. Wohlman A. Prága. Weiss A. Bécs. Krausz N. Baja. Kohn A. Budapest. Grésx A. Z.-Egerszeg. Goldmann J. Prága. Kohn A. Bécs. Glu*elman N. Budapest. Szalay I. Szombathely. Zambony 8. Szombathely. Bezerédy E. Szt.-Gróth. Scbulmau S. Budapest Erdody V. Szent-Gróth. Horváth 1. Baja. Tnsák E. Dunaföldvár. Krausz E. Budapest. Striciéi J. Budapest Kovák N. Csány. Nagy K. Zala-Egerszeg. liáry 1. Zala-Egerszeg. Uitgár Zs. Gyékényes. Ramj>el 1. Szabadka. RiedI I. F.Lendva VogI Gy. F.-Lendva. Holtser J. Bécs. Gngl J. Gráts. Nagy C. Bpest. Scherts J. Budapest. — „8 z a rv as h o s" czimzett szállodába: Frank N. Bécs Brenner L. Veszprém. Pollák N. Keszthely. Káráas 1. Budapest. Gefrocrer N. Stuttgart. Ulmauu G. Zágráb. Postofsky N. Bécs. Rubin-stein H. Bécs Kocsis L. München. Löwy L Bécs. Goldschmied K. Bécs. Berger A. Budapest. Roth M. Budapest. Váry E. Bogárd. Zloha P. Sopron. Goldschmied E. Kaproncza. Boeckman A. Bécs. Neuman P. Szombathely. Berger N. Budapest. Hofmann 8. Bécs. Soüschek F. Wolfoberg Spitzer M. Budapest. Haske R. Bécs. Spitzer S. Bécs. Koayáry L. Uras-koveta Blau Zs. Bécs. Tabak P. Csokonya. Kron-wetter J. Budapest Mion D. Waldbach. Flatz M. Somogy. Wiener N. Zágráb. Kaüwoda N. Letenye. Hirsrhler L. Dombom. Ifko J. Domború. Auterin N. Zákány. Birschmaa N. Csáktornya. Zetwits. I. Scha-chendorf. Salamon K. Zala-Bgsrszeg. Salczev N. Zala-Egerszeg. Berezeg M. Bées. Oostereicher 8. Zala-Eger szeg. Rosenblüh C. Bées. Unger M. Budapest Saltser K. Budapest. Kleman N. Palin. Essinger 1 München. Gruber A. Bécs. Efferl J. Msrburg. Eislitser H. Bécs. Neuman F. Szombathely. Leiters-dorfer I. Szegzárd. Eardos 8. Ötvös. Hercseg i. Ssegxárd. Horváth 8. 8st Mihály. Hausner I. Ötvös. Rács V. Szombathely. — .Orosslánhos* czimzett szállodába : Fleischman I. Belovár Kuh A. 8issek. Tomas K. Prága. Wasserman D. Gráts. Scbwarzenberg A. Hosz-sznfalu. Mayer E. Prága. Kohn I. Apáthi. JLeitner 11. Prága. Wiener A. Bécs. Grabman 8. Chantonin. Sei-bold J. Pinkafő. Stadler F. Bécs. Fink E. Gráts. Hofman M. Sopron. Priestsr M Agram. Erdélyi Gy. P.-Szerdahely. 8cbmidt JSopron. KirchnerJ. Szombathely. Neuwirtti A. OlmfiU. L&hne A. Sopron. Wehofer A. Vasvár. Gteidler J. Bécs. Rosnsr E. Bécs. Detten-dorfer J. Bécs. Dettendorfer A. Bécs. Németh M. Kaposvár. Pankaldy M. 8ümegh. Letogyel F. Domború. Molnár J. Martonfa. Waldner G. Atád. Czleti scemle. Kelt N.-Kanizsán, 1877. apr. 27. d. u. 3 órakor. Időjárás : meleg, derült és a vegetatióra kitűnően kedvező. Üzleti forgalom. A komoly szint öltött politikai helyzet nagy befolyást gyakoroh as aranyra, essél közvetve pedig as üsleti életre és fel villany- hatotta át a kere.kedelem minden rétegét. — Az áremelkedés szokatlan mérveket öltött és egy da-«»W* — ártve a mult hűvös és a vetéseket félteni engedő időjárás tartamát — biztos áttekintést sem rasadeti — A vételkedv egyformán éléak, mig a ki-M* Wszá képest aMaylag gyetge. '' Basa minden minőségben ulál vevőt ; a hausse alatti összes árlejtése majdnem 2 - 2''/. forint méter-mázsánkint; lsgkedvetlenebb ezikk. Nyomában rozs és kukoricsz követkeaik ; noha mind a kettő aránylag kisebbmérvü haladásnak indult; rozs 60- 60, kukoricza 40—50 krnyi emelkedést jeles. 3 Árpa inkább etetési czélokra, úgyszintén sab keresettek. t T 1 > . Mai nórainál piacai áraink métermázsánkint r Busa minőségéhez képest 18.50—14.20 krig. f°M s . 9.60—10.10 . . . «£0-7,50—8 ft. Kukoriosa , . 6 60-7-7.26 kr. n''/ ti » • 7 70—8 írtig. Bab fehér . , 9 frt. • Urka • . 7 Hsjdina (poháska) . , 8.ÖO-8BO krig. TKöle/, . - 4.50—6 frtig. Lcndekmag , , 5.50-6.50 krig. _IQ. 8INGER SOMA. Lottobasád« Bpest, apr. 2l*én: 20, 23, 83, 51, 44. Prága „ 25 én: 16, 56, 23, 42, 81. Szeben, , , 52, 74, 41, 77, 10. Szerkesztői Qzenet. 2319 I. Győr. 60 példányt küldöttünk 2820. D. Kessthely. Nem közölhető. 1(fll 232|" fi- Csássárfürdő. Nagy köszönettel vettük s alkalmilag közöljük. 2322. N. .Nem azt raoudád . . jó / „ . «2íj23, L Csab-Rendek. Miféle ajánlatról irt /utóbb ? A czikk közlését különben olég feleletnek gondoljuk. 8zives üdvözlett 2324. N. Pötrétén. A kérdéses lap még uem jelent meg. 232.V A kanizsai járás tanitókörének jegyzőkönyvét megksptuk, mielőbb közöljük. 23«6. I. Budapest. Most már kérjük becses nevét tudatni velünk. 2827. B. Szombathely. ígéretemet én — beváltéin 2328. M. E. Budapest. Nem küldhettük hamarabb, Bécsben valsnk. Érték és váltéfelyaa április 27. ÖV, ruetaJiques 57.70; 5*/t nemz. ktficsöo 62.90; 1860-ki álladalmí kölcsön 106.75; bank-réssv. 764 — ; hitelintéseti réMvények 135.80 ; lx>ndon 129.75; magyar földtehermenlési kdt vény 70.50; temesvári földtehermentési kötvény 67.50 ; soproni földtehermentési kötvény 66 75; korvát-slavoa fíildUkerro»ntési kötvény —.—; ezüst 113.20; cs. kir. arany 611.— ; Napoleond''or 10.38 ; arany jár. 69.50; márka 63.75. Vasúti menetrend. Érvényes máfos 15-től 1876. A buda-pesti idótmutató óra szerint, Indul Kattissjírót Vonat hova : , "*m Ora Pere. Idő 205 Eszék, Mnh&cs,Dombovár s Fiuméha 4 48 reggel . . « » 2 30 délut. 212 Buda Pestre........ 4 58 reggel 202 .........2 6 délut. ''A* ...........11 30 estve 81.SBécsbe (Szombathely, Bécs Ujhely felé)5 8 reggel » .........II 48 estve 315 Soprouyba ........ S H8 délül. 203 Triesztbe és Pugerhofou keresztül Grácz és Bécsbe ..... 4 50 reggel 201 Triesztbe és Prágerhofon keres«tűi Grács és Bécsbe ...... 2 47 délut. Srkexik Kauissára honnét: 216 Eszék, Moháea.Dombovár* Fiaméból 1 41 fcélut. M S , s . V % 203 Buda-Pestről . . . 4 2a Veggel 201 „ ........2 5 délut 211 „ ......... 9 44 estve 814 Bécsből (Szombath. Bécs-Ujhely)felől 10 27 estve 302 „ „ . ,45 reggel 816 8opronyb61 ........11 &S SéTel: »14 Bécsből Grács, Marburg, Pragerhof 1 " felől ......... 4 12 reggsf. 20» Trieszt- és Bécsből Marburg, Pragerhof fslől.........1 21 déhít'' 204 Triesst- és VIDachből Prágerhof felíl 11 — estve. Marburgba csatlakozás Villzch és Franeesfastb*. • a s« FiascesfestbSI . »ti naptár. Április 29-tfl májas 5-1« 1877. Hó- és heti- '' Kath. és prot aap 1 naptár Görög | naptár & otj 17. Visszamegyek ahoz, ki engem külde. Ján. XVI. 29 30 l 2 3 4 6 Vasárnap] Hétfö, Kedd Szerda Csütörtök Péntek 8sombat 0. 4. Caatat " 8* KataL Fül. Jak. Zsigmond f feltalál. Flórián Vincze 17 B. 3. 8im. 18 János D. 19 János 20 Tódor 21 Január 22 Theod. 8. 23 György f — Beküldeteti. Érdekes a lapunk mai ssámában elófordaló sserencse-jelentés idősb Hekscher Sámueltól Hamburgban, finn ház pontossn és titoktartó kifisetéseáital as itt és a környéken nyert összegeknek oly jó hir-névre tett ssert, bogy mindenkit figyelments- tünk e helyen mai hirdetésére. 7 ... .. «1 Felelós sierkesztó : Báttri Lajtt. Wajdits József könyvkereskedésében Nagy-Kanizsán (233 8—*) kaphatók: A tőrök-orosz háború nagy térképe! A közelgő események fontos volta minden mivelt ember kötelességévé teszik, hogy egy oly térkép birtokában legyen, mely neki az egyes hadtestek folytonos állását tisztán és világosan matatja. A nálam kapható hiteles, magyar nyelvű orosz-török birodalmak térképe pompás színezetű és ára csak 65 kr. Vidékre 75 kr. j Mindennemű irodapapir; 1 rizsma finom irodapapir csak . . . . 2 frt 20 kr. 1 „ rovátkos, duplán enyvezett . . . 3 , 10 , 1 . fél minister.......4 , 20 , 1 „ egész minister .... 8—9 , — , 100 nagy negyedrétfi lenboriték egész név és lakhely kinyomásával együtt 1 frt 10 kr. 500 példány 2 frt 50 kr. ezer példány 3 frt 40 kr. Havannarpapiron 1000 példány névnyomással együtt csak 3 írt 50 kr. Bámulatos olcsóságu levélpapírok és borítékok. 25 franczia levélpapír 25 borítékkal egy csinos tokban fran-czia felirattal 30 kr., angol 60 kr., 25 levélpapirés boríték színes kerettel 60 kr. Gyászkeretü levélpapír borítékkal 60 kr. Alsérvben szenvedők a felett« jó s ártalmatlan határa Stammgger Bottlíeb Heri taakai (Helvécia) féle sérv-kenőcs használata által meglepő gyógyirt találnak, ugyszinte alaárv- s nemi bántalmakban szenvedők is. Bizonyítvány- s bálairat .1 használati utasításhoz van mellékelve. Megrendelhető tégelyenként 3 frt 20 krrért o. é. akár egyenesen Sturzenegger G.-tSl, ugy követ-kexő raktárakból : Budapesten : Fonnágyi F. „Szt- Mária" gyógysz., Temenrárott: Pecher J. gyógyszerésznél (200 10—12) Ló-árverezés, Néhai báró Sina hagyatékához tartozó zádori ménesből jövó májns hó 24-én délelőtt 10 órakor Somogymegyé-ben Nagy-Atád szomszédságában, a duna-drávai vaspálya szobb-nagy-atádi állomástól fél órányira fekvő simongáti pasztáján kővetkező nemes vérbeli lovak és pedig: 2 drb. idősb mén 1 . . . pony 10 „ , tenyéss kancza Dréher Antal kőbányai sörraktárában Na^y-Kanizsán, Kazinczi utcza (ezelőtt Sörház-utcza) Ungerféle ház. Mindennemű sör 25, vagy 50 literes bordókban és 25, vagy 50 palaczkos ládákban a legjobb minőségben kapható. — Helybeli palaczksőr megrendelések, házhoz szállítva, mindenkor jégbe hűtve és különféle minőségben esz közöltetnek. (346 4 - *) f 2 2 íj . . pony 5 éve« tenreaz kancza 5 drb. 4 éves tenyéet kancza 1 » 4 » „ „ pony I .,, 4 0 herélt pony 7 „ 5 „ herélt fognak készpénzfizetés mellett elárvereztetni. Bővebb felvilágosítások nyerhetők a helybeli tiszttartósági hivatalnál. (350 3— 3J Simongáton, 1877. évi april hó 19-én. Az uradalmi tiszttartóság. ad. 1500. sz. t. 877. (353 2—3) Árverési hirdetmény. Nagy Kanizsaváros területén a folyó évi april h* 1 én 13605. szám alatt kelt nagymólt. belögyministeri rendelettel engedélyezett k5zségi fogyasztási pótadó (accis) szedhetési jog, — mely a bor és sör ntán aa állami fogyasztási adó 25%-ának, - a mustot illetőleg pedig 15%,-ának felel meg — a mely a bornál b*ck>Htoreukint 45 krt, — a sörnél 50 krt, — és a mustnál 35.5 krt teez, a városi képviselő testületnek f. 1877. évi »pril hó 21-én hozott, s az 187l. XVIII. t. cz 110. §-án alapuló határozata folytán 1877. évi május b ó 8 - á n d. e. 10 ó r a-kor a városház nagy termében tartandó közárverezés utján n legtöbbet ■ gerSnek — a városi képviselőtestület utólagos jóváhagyásának fenntartása mellett folyó évi májns hó 15-től egész 1878 évi deczembrr hó 81-ig terjedő időre haszonbérbe adatni fog. Kiről az árverelui szándékozók oly felhívással értesíttetnek, hogy az árverési feltételek alulirt városi hatóság tanáratermében májns hó 1-től kezdve naponkint a hivatalos órákban és pedig d. e. 9-től 12-ig és d. n. 3 órától 5-ig megtekinthetők. Kelt Nagy-Kanizsán, 1877. évi april hó 21-én. A városi tanács. Hirdetés. Zalamegyében, a szigligeti határban az Eger, vagyis Kapolcs vizén fekvő három kerekű fch''ilcsapós malo m az 1878-ik évi január hó 1-től kezdve 12 egymásután következő évre haszonbérbe adandó. A kibérelni szándékozók ajánlataikat f. évi junius hó 15-ig levéüleg báró Puteáni Géza úrhoz Szigligetre, utolsó posta Keszthely, beküldhetik. (354 1—3) Bátorkodnnk a t. rz. ^ háziasszonyokat egy nagy takaritményra figyelmeztetni, mely abból áll, hogy a kávé valódi jó fügékévé vegyfllésével készíttessék Ezzel 2 előny jár. még pedig: 1 az izlést nemesíteni lehet és 2. a jutányos bevásártrs lényeg«*» ta-karitmányt hoz magával. K <*él-ból kérjük hamisítatlan egy ki »érietet tenni. Miután mi aranyozott papírban becsomagolt füge kávénk minden egyes csomagjának tartalmáért a valódisigát illetőleg, 100 frt-t a 1 jótállunk, tehát lajstromozott védjegyünkről különösen tudomást venni kérünk. Scluol Győzi s Fia. cá. kir. gazd gyárosok Bécsbon. Egyedüli raktár Nagy-Kanizxáii : Strem és Klein uraknál. (179 45—*) A hölgyvilág Q A által mint felülni u Ihatlan '' X bór-ezépitószer v elismertetett a hivatalosan Q megvizsgált ártalmatlan, o RAVÍSSANTE T Ezea világblri szépitészer 0 pillanat alatt a le«szebb, le« Oterné&retesb ií]a arc/színt A idézi elő a bőrt fehéríti. fH$- 0 siti és ftRoaltja, a lég beba Q tássitól védelmezi, eltávo- 1 lit legrövidebb idó nlatt szep-Q lőt, májfoltokat, orrvörüssé-/S get s a bőr minden lisztá-¥ talanságait s a rizsport, va-Q 1 amint minden kendózőszert Q fölöslegessé tesz. 0 Nagy-Xaaizsán kapható valódi minőségben : Práger ur gyógyszertárában. Vidéki megrendeléseket pontosan teljesít (311 5—10) Srhwarz Henrik, kBudapest, Mária Valéria-utczj Hirdetmény. Iván-Egei¿¡¿egen, Vasmegyében, hol 4 országos vásár tartatik & hol a Győr, Kis-Czel, Szombathely, illetőleg soproni országút átvonul, az italmérési jog, épület és szántóföld szabad kézből eladandó. Veszprém, 1877. márczius 7. (312 8-12) Mustos János. 286. sx. (356 1-2) Árlejtési hirdetmény. A pozsonyvaraadi államáton levő 243 ik sa. mura-szerdahelyi Móra bid kijavítása a nagyméltóságú közmunka és közlekedési ministerium folyó évi április hó 2367. sxámu magas rendeletével 5010 frt 70 kr. üsz-szeggel engedély estetett. Ezen bid kijavítása munka biztosítása tekintetéből alólirt hivatal irodájában folyó 1877. évi május bó ltí-án reggeli 10 érakor Írásbeli ajánlatok elfogadásával párosult nyilvános szóbeli árlejtés fog tartatni melyre a vállalkozuí szándékozók azzal hivatnak meg, hogy az árlejtés-beni résatvevés esetére magukat a fentkített összeg 5°|0-vel miut bánatpénzzel ellássák, mely vállnlkozíls esetében 10°|0 biztosítékra lesz kiegészítendő. As irásbeh ajánlatok 1877. évi május h<s 16-án reggeli ''LlO óráig fogadtatnak ^iJ^ezekben az ajánlattevő neve, lakása és polgári állása pontosan kiteondő ; továbbá számmal és szóval kiírandó azon száztéli elengedés, melyért ezen munkálatokat elvállalni szándékozik, világosan kifejezendő végre, hogy a költségvetés tervet betekintette s hogy a különleges feltételek tartalmát ismeri, ezeket elfogadja. Az ajánlatokhoz a vállalati összeg 10°/o-je készpénzben, vagy magyar állampapírokban csatolandó. A terv, költségvetés és különleges fellételek alólír. hivatal irodájában a szokott hivatalos órákban megtekinthetők. Zala-Egerszegen, 1877. április hó 25. Zalamegyei magy. kir. építészeti hivatal. Főnyeremény 875,000 mark nj német birodalmi érték. Szerencse-jelentés. A nyereményekért a kormány részérói kezesk«dt«tik. Pályázat. Zala-tárnoki községi iskolatanitó s r. k. kántor, Nova mezóvárosi tanítóvá megválasztatván, eszerint tárnoki állo mása üresedésbe jött; következve: Kik a megürült állomásért pályázni kívánnak, okmányaikkal felszerelendő folyamodványaikat alólirthoz e f. évi május hó 30-ig bérmentve Tárnokra (hol posta állomás is van) hozzám elküldeni; magok a tisztelt pályázók pedig a választásra kitűzött napon, azaz f. évi május hó 30-án reggeli 10 órakor Tárnokon személyesen megjelenni ne terheltessenek. Az érintett tanitói és kántori állomásnak évi jövedelme, — a karcz búzából, rozsból, lélekpénzból, temetésből, harangozó kévékből, koleda borból, tandijakból, vallásalapból, 10 hold szántóföldből, 4 hold rétből, 10 hold legelőből, fából s 300 lIj öl belsőségből, melyen a magas kormány kegyes adományából, egy igen szép tanitói lak s iskola van; — 300 forintra számitható. (351 2 — 2) Kelt Zala-Tárnokon, 1877-ik évi április hó 18-án. Kozáry László, községi iskolaszék! elnök. Natürliches OFMER BITTERWASSER Felhívás, a hamburgi kormány részéről kezesked- tetett (352 1.1- 6) nagy pénz-lotteriából eredő iiyereményekbeni részt vevésre, melynél 7 millió 470,000 birod. mark biztosan nyerendő. Ezen czélszrrQen szervezett pénz-lotteriának, tervszerüleg csak 79,500 sorsjegyre alapított nyeremények következők: 1 nyeremény eshotöleg 375 000 birod mark, kfllönleg 250,000, 125.000, 80,000. 60.0*0. 50,0o0, 4a,000. 36,000 ; 4-szer 30,000, és 25.000, 4-szer 20,000 28-szor 15.000. 12.000 10,000, 23-szor 8000, és 6om 66-iuor 5000 és 4000 206-szor 2500, 2400. és 2000, 41.''»-szőr 1500,1200, s laoo 1358-szor 500, 300 * 250, 25061 sr-er 2oo, 150,138,124 és 120, 14889-szer 94, 67. 55, 50, 40 és 20 birod. >barki mely nyeremények néhány hó alatt 7 osztályban biztosai elváltnak Az első nyeremény húzás batéságllag állapíttatván meg és ára egy egész eredeti sorsjegynek csak 3 frt 4P kr. .fél „ - * „ I „ 70 „ „ negyed „ . „ — . 85 „ a koraáay részéril kezeskedtetek eredeti sorsjegyek (nem tiltott ígérvények) a vételáraak béraeatssea, készpéazbeal vagy posts-■talviay stjáal beküldése sieUett általam még a legtávolabbi vidékekre is bekQldetnek. Minden megrendeld az eredeti sorsjegygyei együtt egy, s kormányczimmel ellátott játszótervet fagyea. a búzás utáu pedig hivatalos nyereménykimutatást kap. A nyeremények kifizetése általam közvetlen és szerény titoktartás mellett intéztetik el. S^F* Megrendelések akár postautalvány, akár készpénz bérmentve beküldése, akár pedig ajánlott levélbeni átszármaztatása mellett eszközölhetők. Megrendelésekkel & köse] álló huzá« tekintetéből f, é. május hó 15-ig mindenki teljes bizalommal fordulhat Sámuel Heckseher sen. bank- és váltó-üzletéhez Hamburgban. 4ss beste aad rarrrll»»lr»tr Mittel enjt« kabltaelle SlsklTrrkal-tarn and slle darmui rcaltlrrnclrn Kr«nkhrllr« ohne Irgend «elehe ttbl« Siscbwlrbniic «orh bei Hagere« Cebraaeb. MATT0NI & WILLE, k. k. österr. Hoflieferaatea Xuitxer is: 8 T«rcl:^Ua Cizsr Bteamb-QssOsa. BndapeKl, Dorotheagasse 6. KAISER'' (Sei purgatif) •in BildaaS6«rDdf>» Mittel b«i hal.iturllcr Sttihlri-rhaltonj nach ebroni- •choc MkKPD-, L«-U r- und l>*ncknuikbeitou. KsUerqnMlc in Dwchrn i ■, Liter. SlMnmlarrklaoor xn Kid«m ond Cn»cliUg«a. EttenmoorUnge (S&xogvr Moomtnct). Clsramooraali (trockener Moorextrart). Hoqurme and bfnQfrlich ihrtw ExfolRe» die F»■■Iflbilltl ElarnmoorbSder fast «rroieband« Mittel für Badou«Ult«a and den Hiunfebranch reraanden "^fiattont & go., k. k ^frrttt^enößab (Ummy Curroracbrirten and Brocbftren fiati*. Iiim» Msdwlage: WIEN, luiaiiiustnat 5 v hckUikes 14. Dapota ia allen gröaaaran ÄineralwiseT-Haadlaagea <Ua la- a. Xuelaade*. Wajdita József kiadó-, lap- ós ayomdatiiUjdonoa gyoraaajtó uyomaaa, Nagy-tíanizián. Önkénytes birtok-árverés. Méhai Chernel-Mayer Josefina oldalörökösei álul meghatalmaxott és az egersaegi kir. tOrvénysaék végzésével is feljogosított hetes bizottság árvereanifogja: 1. Zalamegyében, Qógánfán, caorépzstndelylyel fedett lakbáz i* számos gazdasági épOlettel ellátott 34/. bold belsSség, 216, 1200 négv szög 6les bold busa termS szántóföld és 10 hold háromsaor kaszálható rétből álló tagositott s 36 eaer frtra baesfllt birtokot folyó évi május iió 14-én s ha akkor a becsár meg nem igértetaék, junius hó lí-én, mindenkor 10 órakor. 2. 8ümeghen, a rárosbázánál a nyirlaki tagositott s 44 ezer írtra becsalt birtokot, mely áll: két lakháa, igen sok gazdasági épQletbSI, 6''/. bold belsSség, 118 hold saántóftld, 125 hold rét és 176 hold erdő és legelőből, Gssxesen 425''|, 1200 öles holdból — május hó 15-én, es<-tW junius bó 12-én délelőtt 10 órakor. 3. Ugyanott és ugyanakkor a sfinaeghi határban aa üleméri ¿sí«1»*: dűlőben fekvő tagositott 91*/« bold . szántóföldet 0« rétet — a költségben levő 36 hold erdő és leg^ő és a kőfejtőből járó illetőség?''1 együtt, melyek összesen 10.000 frtra Tannak becsülve. 4. A temető útra dűld 200 frtra becsült 2 hold földet. ▲s árverés keadete előtt a becsárnak Vi0-ed részét biztositékké pen letenni, a vételárt pedig négy egyenlő részletben 187S-Ík évi »* jus hó 1-ső napjáig lafiaetni kell. A többi feltételeket Sümegben, t. Cseh László urnái lehet megtudni. Kelt Caab-Rendeken, 1877 april hó 22-én. Barcza Sándor, (3Í>5 1 -2) a |,ete, bisotuag eluöke. |
