Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* A Flash fájlok támogatása világszerte megszűnt. A Következő gombra kattintva (ha van) az mp4 változathoz juthat.

 
16.84 MB
2012-04-12 14:21:51
 
 

flv-application/octet-stream
Nyilvános Nyilvános
791
3313
Kanizsa TV 2012-04-11 15:33

Emlékterem avató

Nagykanizsa - A könyvtár egyik feladata, hogy összegyűjtse, rendszerezze és továbbadja mindazt a tudást, ami környezetében termett. A Halis István Városi Könyvtár is ezt teszi, amikor a városhoz, Zalához, az irodalomhoz kötődő jelentősebb alkotók, köztük a 2008-ban elhunyt Pék Pál költő, irodalomszervező hagyatékára irányítja a figyelmet. E hagyatékból hozták létre a Pék Pál - Takács László Emlékszobát, melyet a Költészet Napján avattak fel.

„A költő akkor él, ha olvassák verseit” - e gondolat jegyében köszöntötte a megjelenteket Czupi Gyula. A könyvtár igazgatója szerint példaértékű, hogy a város, miután 2011-ben Pék Pál hagyatékának birtokosa lett, úgy döntött: berendez egy emléksarkot, melyben a költő bútorai, könyvei, hanglemezei, pipái, valamint Takács László kéziratos versei kapnak helyet. Minőséget és mértékletességet közvetít ez az emlékszoba – tette hozzá Cseresnyés Péter polgármester.

Az emlékszobát Cseresnyés Péter polgármester és Pék Pál testvére, Pék Zoltán avatta fel.

Az ünnepségen Bagarus Ágnes, a művelődési és sportosztály vezetője Pék Pál kollégáinak, tanítványainak a költő-pedagógushoz kapcsolódó emlékeit idézte fel: igazságos, következetes tanár volt, az ostobaságot nehezen tűrte, kritikai észrevételeit nem rejtette véka alá, olyan egyéniség volt, aki űrt hagyott maga után – sorolta a „tanár úr” tulajdonságait. Szemes Péter, a Pannon Tükör szerkesztője atyai barátjaként tekintett Pék Pálra, akitől sokat tanult.

Pék Pálnak sok dedikált könyve volt, maga is sok embernek dedikált – ez adta az ötletét annak az emlékkönyvnek, melybe az ünnepségen mindazok beleírták nevüket, akik kapcsolatban álltak vele. A költő, irodalomszervező szellemiségét egyébként nemcsak a könyvtárban őrzik, a hagyaték várostörténeti része a Thúry György Múzeumba, a képzőművészeti tárgyak pedig a Magyar Plakát Házba kerülnek.