Augustinerstrasse 2. Lobkowicz-palota
Eredetileg a Dietrichstein grófok számára épült 1685-87 között barokk stílusban, az olasz Giovanni Pietro Tencala építőmester tervei szerint. A Lobkowitz hercegek kívánságára a főhomlokzatot Johann Bernard Fischer von Erlach alakította át 1709-11 között.
A palota dísztermét Eroica-teremnek is nevezik, mert 1805. január 3-án Beethoven itt mutatta be III. (Eroica) szimfóniáját. E palotához fűződik az az anekdota, hogy – ugyancsak 1805-ben – Fidelio című operája első változata körüli vitában Beethoven feldühödve hagyta ott a tiszteletére összegyűlt főúri társaságot, s még visszakiabált az utcáról: „Lobkowitz szamár!” Ám a kapcsolatnak ez a dühkitörés nem vetett véget, a zenekedvelő, saját szimfonikus zenekarral rendelkező herceg továbbra is Beethoven mecénása maradt. 1807-ben ugyanitt rendezték meg Beethoven IV. szimfóniájának az ősbemutatóját is.
A képen az Eroica-terem bejárata előtti előcsarnok látható, a szemben levő ajtó vezet a terembe (a freskókkal ékesített zeneteremben nem lehet fényképezni).
Ebben a palotában tekinthető meg az Osztrák Színháztörténeti Múzeum gyűjteménye is.
Eredetileg a Dietrichstein grófok számára épült 1685-87 között barokk stílusban, az olasz Giovanni Pietro Tencala építőmester tervei szerint. A Lobkowitz hercegek kívánságára a főhomlokzatot Johann Bernard Fischer von Erlach alakította át 1709-11 között.
A palota dísztermét Eroica-teremnek is nevezik, mert 1805. január 3-án Beethoven itt mutatta be III. (Eroica) szimfóniáját. E palotához fűződik az az anekdota, hogy – ugyancsak 1805-ben – Fidelio című operája első változata körüli vitában Beethoven feldühödve hagyta ott a tiszteletére összegyűlt főúri társaságot, s még visszakiabált az utcáról: „Lobkowitz szamár!” Ám a kapcsolatnak ez a dühkitörés nem vetett véget, a zenekedvelő, saját szimfonikus zenekarral rendelkező herceg továbbra is Beethoven mecénása maradt. 1807-ben ugyanitt rendezték meg Beethoven IV. szimfóniájának az ősbemutatóját is.
A képen az Eroica-terem bejárata előtti előcsarnok látható, a szemben levő ajtó vezet a terembe (a freskókkal ékesített zeneteremben nem lehet fényképezni).
Ebben a palotában tekinthető meg az Osztrák Színháztörténeti Múzeum gyűjteménye is.