Kazinczy Ferenc elpusztult kúriájának parkjában, ahol az író-nyelvújító 1804-től 1831-ben bekövetkezett haláláig élt családjával, 1873-ban Ybl Miklós tervei alapján építették fel a neoklasszicista Kazinczy Emlékcsarnokot.
A mauzóleumot a képen látható fasor köti össze a kis temetővel, ahol Kazinczy Ferenc és családtagjai nyugszanak.
A sírkert helyét 1806-ban, első gyermeke, az egyéves korában elhunyt Iphigenia halálakor Kazinczy maga jelölte ki. Már akkor megírta barátainak, hogy felesége és ő is oda fognak temetkezni.
A fénykép 2007 augusztusában készült.
Felh. irod.:
Látnivalók Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Miskolc, Well-PRess, 2004 www.vendegvaro.hu
Busa Margit: Adalékok a Kazinczy család történetéhez. = Széphalom. A Kazinczy Ferenc Társaság Évkönyve 12. kötet, 2002
A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről
Kazinczy Ferenc elpusztult kúriájának parkjában, ahol az író-nyelvújító 1804-től 1831-ben bekövetkezett haláláig élt családjával, 1873-ban Ybl Miklós tervei alapján építették fel a neoklasszicista Kazinczy Emlékcsarnokot.
A mauzóleumot a képen látható fasor köti össze a kis temetővel, ahol Kazinczy Ferenc és családtagjai nyugszanak.
A sírkert helyét 1806-ban, első gyermeke, az egyéves korában elhunyt Iphigenia halálakor Kazinczy maga jelölte ki. Már akkor megírta barátainak, hogy felesége és ő is oda fognak temetkezni.
A fénykép 2007 augusztusában készült.
Felh. irod.:
Látnivalók Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Miskolc, Well-PRess, 2004
www.vendegvaro.hu
Busa Margit: Adalékok a Kazinczy család történetéhez. = Széphalom. A Kazinczy Ferenc Társaság Évkönyve 12. kötet, 2002