Szerencs, Kossuth tér 4. Református templom - Rákóczi Zsigmond tumbája
Szerencs legrégibb temploma a XIII. században épült eredetileg román stílusban. Az épületet 1480-ban átalakították, ekkor készült a középen álló gótikus torony. Az épületet gótikus támpillérek fogják körül.
A templomot 1595-ben adományozta Rákóczi Zsigmond református hittársainak, az ő támogatásával jelentős átalakításokat is végeztek rajta.
A templom nemcsak építészetileg nevezetes, hanem jelentős történelmi emlékhely is.
1605-ben az e falak között tartott országgyűlésen választották Bocskai Istvánt Magyarország fejedelmévé.
A templom hajójában található Rákóczi Zsigmond (1544-1608) címerrel ékesített vörös márány szarkofágja (tumbája), amelyet 1618-ban a fejedelem három fia, György (1630-tól erdélyi fejedelem), Zsigmond és Pál készíttetett.
A síremlék tetején levő latin szöveg fordítása:
"Tekintetes és nagyságos felsővadászi Rákóczi Zsigmond, Borsod vármegye főispánja, a magyar király néhai lefőbb tanácsosa, először Szendrő, azután pedig Eger kapitánya és Erdély fejedelme, a magyarországi részek ura és a székelyek ispánja számára állíttatott jeles címer, akinek erénye gyakrabban híresedett el Magyarországon legnagyobb örvendezések közepette. Aki meghalt az ő kegyeletes szülőhelyén, Felsővadászon az 1608. évi december hó 5-én, midőn innen-onnan 64 évig élt. Három gyászoló fia: Rákóczi György , Zsigmond és Pál az ő legkedvesebb édesatyjuknak, aki irántuk és a haza iránt jól érdemesült."
A szarkofág nyugati oldalán a következő felirat olvasható:
"Tebenned reméltem Uram, hogy nem leszek porrá mindörökké! " A déli oldalon Miskolczi Csulyak István prédikátor verse őrzi Rákóczi Zsigmond emlékét:
"Itt nyugszik végső lehelete után a békében és háborúban győzedelmes Rákóczi zsigmond, Magyarország oszlopa, akinek Eger csodálta szerencséjét, a császár fővezérének kies lángelméjét is, Erdély oltalmazóját, a kegyetlen török pedig ostorát, mi honfiak az ő kegyes atyai indulatát. Azért Magyarország, Eger, császár, honfiak, érdemihez illően fizessetek könnyeitekkel a haza atyjának."
A síremlék alatt egy deszkaajtó felnyitása után lehet lejutni a kriptába. Ott található a fejedelem földi maradványait őrző urna, amelyet 1849-ben kapott adományul a város a X. zászlóalj tisztikarától. Bár 1644-ben, amikor Esterházy Miklós nádorispán csapatai megrohanták és kifosztották Szerencset, meggyalázták a fejedelem síremlékét is, Rákóczi Zsigmond koponyája megmaradt, s ma a kriptában egy kőurnában őrzik. Bizonyítéknak a koponyán található gyógyult fejsérüléseket tekintik, amelyeket az itt eltemetett személyek közül egyedül a fejedelem kaphatott.
1855. október 19-én járt a templomban, zempléni kirándulásuk alatt Arany János és Tompa Mihály. Arany a következőket írta levélben egy barátjának: "Szerencsen egy Rákóczi korabeli templomban láttuk Rákóczi Zsigmond fejedelem czímeres és feliratos márványravatalát.”
A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről
Szerencs legrégibb temploma a XIII. században épült eredetileg román stílusban. Az épületet 1480-ban átalakították, ekkor készült a középen álló gótikus torony. Az épületet gótikus támpillérek fogják körül.
A templomot 1595-ben adományozta Rákóczi Zsigmond református hittársainak, az ő támogatásával jelentős átalakításokat is végeztek rajta.
A templom nemcsak építészetileg nevezetes, hanem jelentős történelmi emlékhely is.
1605-ben az e falak között tartott országgyűlésen választották Bocskai Istvánt Magyarország fejedelmévé.
A templom hajójában található Rákóczi Zsigmond (1544-1608) címerrel ékesített vörös márány szarkofágja (tumbája), amelyet 1618-ban a fejedelem három fia, György (1630-tól erdélyi fejedelem), Zsigmond és Pál készíttetett.
A síremlék tetején levő latin szöveg fordítása:
"Tekintetes és nagyságos felsővadászi Rákóczi Zsigmond, Borsod vármegye főispánja, a magyar király néhai lefőbb tanácsosa, először Szendrő, azután pedig Eger kapitánya és Erdély fejedelme, a magyarországi részek ura és a székelyek ispánja számára állíttatott jeles címer, akinek erénye gyakrabban híresedett el Magyarországon legnagyobb örvendezések közepette. Aki meghalt az ő kegyeletes szülőhelyén, Felsővadászon az 1608. évi december hó 5-én, midőn innen-onnan 64 évig élt. Három gyászoló fia: Rákóczi György , Zsigmond és Pál az ő legkedvesebb édesatyjuknak, aki irántuk és a haza iránt jól érdemesült."
A szarkofág nyugati oldalán a következő felirat olvasható:
"Tebenned reméltem Uram, hogy nem leszek porrá mindörökké! " A déli oldalon Miskolczi Csulyak István prédikátor verse őrzi Rákóczi Zsigmond emlékét:
"Itt nyugszik végső lehelete után a békében és háborúban győzedelmes Rákóczi zsigmond, Magyarország oszlopa, akinek Eger csodálta szerencséjét, a császár fővezérének kies lángelméjét is, Erdély oltalmazóját, a kegyetlen török pedig ostorát, mi honfiak az ő kegyes atyai indulatát. Azért Magyarország, Eger, császár, honfiak, érdemihez illően fizessetek könnyeitekkel a haza atyjának."
A síremlék alatt egy deszkaajtó felnyitása után lehet lejutni a kriptába. Ott található a fejedelem földi maradványait őrző urna, amelyet 1849-ben kapott adományul a város a X. zászlóalj tisztikarától. Bár 1644-ben, amikor Esterházy Miklós nádorispán csapatai megrohanták és kifosztották Szerencset, meggyalázták a fejedelem síremlékét is, Rákóczi Zsigmond koponyája megmaradt, s ma a kriptában egy kőurnában őrzik. Bizonyítéknak a koponyán található gyógyult fejsérüléseket tekintik, amelyeket az itt eltemetett személyek közül egyedül a fejedelem kaphatott.
1855. október 19-én járt a templomban, zempléni kirándulásuk alatt Arany János és Tompa Mihály. Arany a következőket írta levélben egy barátjának: "Szerencsen egy Rákóczi korabeli templomban láttuk Rákóczi Zsigmond fejedelem czímeres és feliratos márványravatalát.”
A fénykép 2007 augusztusában készült.
Felh. irod.:
Tájékoztató feliratok a templomban
www.szerencs.hu
http://tokaj-turizmus.wplanet.hu/irodalmiut