A barokk stílusú templomot egyes források szerint 1755-ben avatták fel, mások szerint 1757-ben fejeződött be az építése. Kováts J. István az 1549. évre datálja megépítését. Telkét még II. Rákóczi Ferenc adományozta a református szent eklézsiának, a katolikusok által kisajátított templom helyett. A megépítésekor 850 férőhelyes szentegyház 1805-ben már bővítésre szorult. Ekkor toldották hozzá a főhajóra merőleges, a szószékkel szembeni hajót. 1826-ban tornyot építettek a templomhoz. Udvarát „négy szegletén négy magas kőbástyájú” kőkerítéssel formálták menedékhellyé, részben az egy-két generációval korábban őseiktől megtapasztalt katonai zaklatások kivédésére, másrészt a tőlük elfoglalt templom kerítését utánzandó. Az 1826-ban épült tornyot a felső szintjén – bizonyára a református egyházat és a mezővárost katasztrófába sodró 1810-es tűzvész megismétlődésének elkerülése céljából – tűzőrségi körerkély övezi. A templom hajója felköríves záródású, mennyezete sík. A főbejárat fölött karzat van, barokkos mellvéddel. A templom berendezése – faragott padjai, copf stílusú szószéke – az 1861-es tűzvész után készülhetett. A templom – úrvacsorához, kereszteléshez használt – legértékesebb tárgyait ma már Sárospatakon őrzik.
A fénykép 2007 augusztusában készült.
Felh. irod.:
Takács Péter: Tállya. Bp. Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht., 2001. /Száz magyar falu könyvesháza/
A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről
A barokk stílusú templomot egyes források szerint 1755-ben avatták fel, mások szerint 1757-ben fejeződött be az építése. Kováts J. István az 1549. évre datálja megépítését. Telkét még II. Rákóczi Ferenc adományozta a református szent eklézsiának, a katolikusok által kisajátított templom helyett. A megépítésekor 850 férőhelyes szentegyház 1805-ben már bővítésre szorult. Ekkor toldották hozzá a főhajóra merőleges, a szószékkel szembeni hajót. 1826-ban tornyot építettek a templomhoz. Udvarát „négy szegletén négy magas kőbástyájú” kőkerítéssel formálták menedékhellyé, részben az egy-két generációval korábban őseiktől megtapasztalt katonai zaklatások kivédésére, másrészt a tőlük elfoglalt templom kerítését utánzandó. Az 1826-ban épült tornyot a felső szintjén – bizonyára a református egyházat és a mezővárost katasztrófába sodró 1810-es tűzvész megismétlődésének elkerülése céljából – tűzőrségi körerkély övezi. A templom hajója felköríves záródású, mennyezete sík. A főbejárat fölött karzat van, barokkos mellvéddel. A templom berendezése – faragott padjai, copf stílusú szószéke – az 1861-es tűzvész után készülhetett. A templom – úrvacsorához, kereszteléshez használt – legértékesebb tárgyait ma már Sárospatakon őrzik.
A fénykép 2007 augusztusában készült.
Felh. irod.:
Takács Péter: Tállya. Bp. Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht., 2001. /Száz magyar falu könyvesháza/