Tállya központjában, a Polgármesteri Hivatal előtt egy 1922-ben felállított és 1994-ben felújított obeliszk látható. Három, a településsel kapcsolatba került híres személyiségnek állít emléket. Egy–egy oldalán Lavotta János, Bernáth Béla és Zempléni Árpád domborművű arcképét helyezték el, korabeli ízlésű méltató verssorokkal, a negyediken pedig a felállítás körülményeit rögzítették: Közadakozásból emelték tisztelőik és barátaik: Vikár Béla, Markó Miklós hírlapíró, Vaszari László szobrász, dr. Asztalos Kálmán, Kovács Ferenc 1922-ben.
Lavotta János (1764–1820) a magyar zenetörténetben nagy szerepet játszott verbunkos triász egyik jeles tagja volt; Tállyán hunyt el (lásd: Tálly, Rákóczi u. 24.), s sírja is a helyi katolikus temetőben található (lásd: Tállya, Temető). Emlékszobája 2001. júliusában nyílt meg a Maillot–kastélyban (lásd: Tállya, Rákóczi u. 10.).
Az 1878-ban született sátoraljaújhelyi főszolgabírót, Bernáth Bélát mint a hegyaljai szőlők újratelepítőjét tisztelik. A tállyai születésű Zempléni Árpád (1865–1919) — eredeti nevén Imrey Árpád — a maga korában jónevű költő volt; legnagyobb sikert aratott verseskötetének címét — Turáni dalok — is megörökítették domborművén.
A fénykép 2007 augusztusában készült.
Felh. irod.:
Takács Péter: Tállya. Bp. Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht., 2001. /Száz magyar falu könyvesháza/
Látnivalók Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Miskolc, Well-PRess, 2003
Dombóvári János: Pusztafedémestől Tállyáig. Miskolc, Szent Maximilian Kiadó, 1994
A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről
Tállya központjában, a Polgármesteri Hivatal előtt egy 1922-ben felállított és 1994-ben felújított obeliszk látható. Három, a településsel kapcsolatba került híres személyiségnek állít emléket. Egy–egy oldalán Lavotta János, Bernáth Béla és Zempléni Árpád domborművű arcképét helyezték el, korabeli ízlésű méltató verssorokkal, a negyediken pedig a felállítás körülményeit rögzítették: Közadakozásból emelték tisztelőik és barátaik: Vikár Béla, Markó Miklós hírlapíró, Vaszari László szobrász, dr. Asztalos Kálmán, Kovács Ferenc 1922-ben.
Lavotta János (1764–1820) a magyar zenetörténetben nagy szerepet játszott verbunkos triász egyik jeles tagja volt; Tállyán hunyt el (lásd: Tálly, Rákóczi u. 24.), s sírja is a helyi katolikus temetőben található (lásd: Tállya, Temető). Emlékszobája 2001. júliusában nyílt meg a Maillot–kastélyban (lásd: Tállya, Rákóczi u. 10.).
Az 1878-ban született sátoraljaújhelyi főszolgabírót, Bernáth Bélát mint a hegyaljai szőlők újratelepítőjét tisztelik. A tállyai születésű Zempléni Árpád (1865–1919) — eredeti nevén Imrey Árpád — a maga korában jónevű költő volt; legnagyobb sikert aratott verseskötetének címét — Turáni dalok — is megörökítették domborművén.
A fénykép 2007 augusztusában készült.
Felh. irod.:
Takács Péter: Tállya. Bp. Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht., 2001. /Száz magyar falu könyvesháza/
Látnivalók Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Miskolc, Well-PRess, 2003
Dombóvári János: Pusztafedémestől Tállyáig. Miskolc, Szent Maximilian Kiadó, 1994