A XVIII. századi, eredetileg barokk stílusú épület mai, klasszicista alakját az 1827-es tűzvész után nyerte el. Ennek emlékét őrzi a homlokzatán látható FATI PARTUS (a végzet szülötte) felirat.
A XIX. század elején a ház Spetz József gyógyszerész tulajdonában állt. Spetz 1812-ben Povolny Ferenc tervei szerint átalakíttatta házát: a földszintre kávéházat, az emeletre tánctermet építtetett, ahol színházi előadásokat is tartottak.
Nagy valószínűséggel 1815-ben, a vándorszínész–korszak kezdetén játszott itt először néhány előadáson Déryné Széppataki Róza, amikor a társulat Miskolcra tartott, s útközben körülbelül egy hétre megálltak Egerben. Miskolcon töltött időszakai alatt többször járt itt a társulattal vendégszerepelni. Az első dokumentálható dátum 1815. június 22., amikor a Béla futása című daljátékban lépett színre. 1823-as ittlétéről emlékirataiban a következőképpen írt:
„Jó színészek voltak, kivált a férfiak az első szerepekre. Mindannyian művészek: Szentpétery, Czelesztin, Kőszeghy, Éder, és az egész társaság általában jól rendezett. A publikum nem gondolt a hideggel, szorgalmasan járt a színházba. Szerettem itt lenni. Én félvén a nagy hidegtől, a Spetz–házban laktam, hol a színpad is volt berendezve, hol ahogy éppen kiléptem a szobámból, egyenesen a színpad előcsarnokában voltam. Ajtóm e csarnokra nyílt, ablakaim pedig a ház kertjébe szolgáltak. Már jó mélyen belehaladtunk a télbe, nekem igen sok fa kellett a fűtésre, mert szobám igen nagy lévén, sok fűtéssel járt.”
Az évtizedek folyamán jeles hangversenyek is zajlottak itt.
Jelenleg az épület a Művészetek Háza otthona.
Felh. irod.:
Wellner István: Eger. Bp. 1987, Panoráma
Csiffáry Gergely: Történelmi emlékhelyek Heves megyében. Eger, 1985
Déryné Széppatai Róza: Déryné emlékezései. Bp. Szépirodalmi Kiadó, 1955
Koczka László: Az egri színház történetéből. = Hevesi Szemle 1982. 1.
A XVIII. századi, eredetileg barokk stílusú épület mai, klasszicista alakját az 1827-es tűzvész után nyerte el. Ennek emlékét őrzi a homlokzatán látható FATI PARTUS (a végzet szülötte) felirat.
A XIX. század elején a ház Spetz József gyógyszerész tulajdonában állt. Spetz 1812-ben Povolny Ferenc tervei szerint átalakíttatta házát: a földszintre kávéházat, az emeletre tánctermet építtetett, ahol színházi előadásokat is tartottak.
Nagy valószínűséggel 1815-ben, a vándorszínész–korszak kezdetén játszott itt először néhány előadáson Déryné Széppataki Róza, amikor a társulat Miskolcra tartott, s útközben körülbelül egy hétre megálltak Egerben. Miskolcon töltött időszakai alatt többször járt itt a társulattal vendégszerepelni. Az első dokumentálható dátum 1815. június 22., amikor a Béla futása című daljátékban lépett színre. 1823-as ittlétéről emlékirataiban a következőképpen írt:
„Jó színészek voltak, kivált a férfiak az első szerepekre. Mindannyian művészek: Szentpétery, Czelesztin, Kőszeghy, Éder, és az egész társaság általában jól rendezett. A publikum nem gondolt a hideggel, szorgalmasan járt a színházba. Szerettem itt lenni. Én félvén a nagy hidegtől, a Spetz–házban laktam, hol a színpad is volt berendezve, hol ahogy éppen kiléptem a szobámból, egyenesen a színpad előcsarnokában voltam. Ajtóm e csarnokra nyílt, ablakaim pedig a ház kertjébe szolgáltak. Már jó mélyen belehaladtunk a télbe, nekem igen sok fa kellett a fűtésre, mert szobám igen nagy lévén, sok fűtéssel járt.”
Az évtizedek folyamán jeles hangversenyek is zajlottak itt.
Jelenleg az épület a Művészetek Háza otthona.
Felh. irod.:
Wellner István: Eger. Bp. 1987, Panoráma
Csiffáry Gergely: Történelmi emlékhelyek Heves megyében. Eger, 1985
Déryné Széppatai Róza: Déryné emlékezései. Bp. Szépirodalmi Kiadó, 1955
Koczka László: Az egri színház történetéből. = Hevesi Szemle 1982. 1.