A mostani városi bérpalota, a XIX. század végén eklektikus stílusban épült ún. Diczenty-ház helyén állott az a földszintes sarokház, amelyben Garay János költő született. 1881-ben még az eredeti házon helyezték el a költő emléktábláját, amelyet aztán áttettek a helyére épült Diczenty-házra. Ma viszont az eredeti táblának már csak egy másolata látható, csak Szász Károly verssorai ugyanazok...
Az 1812. október 12-én született Garay János apja kereskedő, árvaszéki teendőkkel megbízott, köztiszteletben álló szekszárdi polgár volt. Anyja, Valter Ilona tizenkét gyermeknek adott életet. A szekszárdi gyermekkor meghatározóvá vált a költő számára. Házukban otthonos volt az új magyar irodalom, és Garayban hamarosan mutatkozott a költői hajlam. Legismertebb műve, Háry Jánosról szóló elbeszélő költeménye is szekszárdi élményből született.
A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről
A mostani városi bérpalota, a XIX. század végén eklektikus stílusban épült ún. Diczenty-ház helyén állott az a földszintes sarokház, amelyben Garay János költő született. 1881-ben még az eredeti házon helyezték el a költő emléktábláját, amelyet aztán áttettek a helyére épült Diczenty-házra. Ma viszont az eredeti táblának már csak egy másolata látható, csak Szász Károly verssorai ugyanazok...
Az 1812. október 12-én született Garay János apja kereskedő, árvaszéki teendőkkel megbízott, köztiszteletben álló szekszárdi polgár volt. Anyja, Valter Ilona tizenkét gyermeknek adott életet. A szekszárdi gyermekkor meghatározóvá vált a költő számára. Házukban otthonos volt az új magyar irodalom, és Garayban hamarosan mutatkozott a költői hajlam. Legismertebb műve, Háry Jánosról szóló elbeszélő költeménye is szekszárdi élményből született.
A fénykép 2006 júliusában készült.
Felh. irod.:
www.csatolna.hu/hu/korbejart/garay.shtml
Hegedűs Géza: A magyar irodalom arcképcsarnoka. Bp. Trezor, 1993