A neogót stílusú római katolikus templom Hrabovszky Péterné Kassay Anna alapítványából épült 1864 és 1868 között. Terveit a grazi Hans Petschnigg készítette. Az alapítvány ügyeit Augusz Antal vezette, ő felügyelte az építkezést és megnyerte személyes jó barátját, a szekszárdi házában (lásd: Szekszárd, Széchenyi u. 36–38.) több ízben vendégeskedő Liszt Ferencet, hogy a templom felszentelésére misét írjon.
A Szekszárdi mise ősbemutatójára sok hátráltató körülmény miatt végül Jénában került sor 1872-ben, ezért a szakirodalomban Jénai mise néven is említik.
A szekszárdi bemutatóra csak 1978-ban került sor e falak között, a Liszt Ferenc Társaság szekszárdi csoportjának kezdeményezésére, amikor a mű vegyeskari változata hangzott fel. Eredeti, férfikari változata 1986-ban, Liszt születésének 175. és halálának 100. évfordulója alkalmából szólalt meg először a templomban.
Liszt és a Szekszárdi mise emlékét két dombormű és mellettük emléktábla is megörökíti a templomban.
A Szekszárdi misének irodalmi emléket állított a városban született Baka István Graves–díjas író 1984-ben megjelent kisregényében, melynek főhőse Séner János, a Szekszárdi Dalárda egyik alapító tagja. A "Szekszárdi mise" című kisregény cselekménye e mű partitúrája körül forog. Utolsó jelenete itt, az Újvárosi templomban játszódik.
A fénykép 2006 júliusában készült.
Felh. irod.:
Töttős Gábor: Szekszárd. Bp. Panoráma, 1986
Töttős Gábor: Irodalmi séták Szekszárdon. [s.l.] 1985
Hadnagy Albert: Liszt szekszárdi kapcsolatai. Szekszárd, Tolna Megyei Tanács levéltára, 1969
A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről
A neogót stílusú római katolikus templom Hrabovszky Péterné Kassay Anna alapítványából épült 1864 és 1868 között. Terveit a grazi Hans Petschnigg készítette. Az alapítvány ügyeit Augusz Antal vezette, ő felügyelte az építkezést és megnyerte személyes jó barátját, a szekszárdi házában (lásd: Szekszárd, Széchenyi u. 36–38.) több ízben vendégeskedő Liszt Ferencet, hogy a templom felszentelésére misét írjon.
A Szekszárdi mise ősbemutatójára sok hátráltató körülmény miatt végül Jénában került sor 1872-ben, ezért a szakirodalomban Jénai mise néven is említik.
A szekszárdi bemutatóra csak 1978-ban került sor e falak között, a Liszt Ferenc Társaság szekszárdi csoportjának kezdeményezésére, amikor a mű vegyeskari változata hangzott fel. Eredeti, férfikari változata 1986-ban, Liszt születésének 175. és halálának 100. évfordulója alkalmából szólalt meg először a templomban.
Liszt és a Szekszárdi mise emlékét két dombormű és mellettük emléktábla is megörökíti a templomban.
A Szekszárdi misének irodalmi emléket állított a városban született Baka István Graves–díjas író 1984-ben megjelent kisregényében, melynek főhőse Séner János, a Szekszárdi Dalárda egyik alapító tagja. A "Szekszárdi mise" című kisregény cselekménye e mű partitúrája körül forog. Utolsó jelenete itt, az Újvárosi templomban játszódik.
A fénykép 2006 júliusában készült.
Felh. irod.:
Töttős Gábor: Szekszárd. Bp. Panoráma, 1986
Töttős Gábor: Irodalmi séták Szekszárdon. [s.l.] 1985
Hadnagy Albert: Liszt szekszárdi kapcsolatai. Szekszárd, Tolna Megyei Tanács levéltára, 1969