Kossuth tér déli oldalát lezáró reneszánsz várkastély az ország egyik legkiemelkedőbb műemléke, a város szimbóluma.
A vár fénykora az a mintegy másfél évszázad volt 1532 és 1671 között, amikor a birtok a Nádasdy család tulajdonában állt, akik európai mércével mérhető udvartartást alakítottak ki Sárváron.
A család fényét a köznemesi családból származó Nádasdy Tamás (1498–1572) alapozta meg, aki feleségül vette a Kanizsai család utolsó sarját, az öröksége miatt jogilag fiúsított Kanizsai Orsolyát. Nádasdy Tamás, aki pályafutása csúcsán Magyarország nádora lett, művelt, művészetszerető ember volt. 1534-ben Sárváron iskolát és nyomdát alapított (lásd még: Sárvár, Széchenyi u. 7.). Várkastélya a kor humanistáinak kedvelt tartózkodási helye lett. Pártfogoltja volt Tinódi Sebestyén is, aki 1556. január végén Sárváron, valószínűleg a Várban hunyt el (lásd: Sárvár, Sársziget u. 52.)
Nádasdy Tamás fia, Nádasdy Ferenc, "a fekete bég" idejében Sárvár a protestáns szellemi élet központjává vált. Az ő felesége volt az a Báthory Erzsébet, akinek neve máig hírhedett állítólagos kegyetlenkedései következtében. Személyét illetően a történészek még ma sincsenek egységes véleményen arról, hogy bűnös volt-e, vagy koncepciós per áldozata lett, amikor életfogytiglani várfogságra ítélték.
A „fekete bég” fia, Pál, majd unokája, Nádasdy (II.) Ferenc regnálása alatt folyt a legfényűzőbb élet a vár falai között. Az 1642-ben rekatolizált Nádasdy Ferenc a királyi Magyarország első közéleti embere volt: 1655-től országbíró, 1667-től ő töltötte be a helytartói tisztséget is. Ő rendelte meg 1653-ban Hans Rudolf Miller osztrák festőtől a sárvári lovagterem ma is látható freskósorozatát, amely nagyapjának, a legendás „fekete bég”-nek híres csatáit ábrázolja - köztük Kanizsa ostromát is.
Nádasdy Ferenc részt vett a Wesselényi-féle összeesküvésben, s 1671-ben Bécsújhelyen kivégezték.
A vár későbbi számos tulajdonosa között ott volt a modenai Este család, majd a XIX. század utolsó negyedében a bajor Wittelsbach hercegi család. Közülük többen is rajta hagyták átalakításaik nyomát a váron és magán a településen is.
A várban ma a Nádasdy Tamás Múzeum gazdag anyaga tekinthető meg; az épületben helyezték el a városi könyvtárat és a művelődési központot is.
A fénykép 2005 júniusában készült.
Felh. irod.:
Stefánka László: Séták Sárváron. Escort ’96 Bt., 2000
Dabóczi Dénes – Söptei Tamás: Nádasdy Ferenc Múzeum Sárvár. Kiállításvezető. Szombathely, Vas megyei Múzeumok Igazgatósága /Nádasdy Ferenc Múzeum Kiadványai 7./ www.sarvar.hu www.vendegvaro.hu
A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről
Kossuth tér déli oldalát lezáró reneszánsz várkastély az ország egyik legkiemelkedőbb műemléke, a város szimbóluma.
A vár fénykora az a mintegy másfél évszázad volt 1532 és 1671 között, amikor a birtok a Nádasdy család tulajdonában állt, akik európai mércével mérhető udvartartást alakítottak ki Sárváron.
A család fényét a köznemesi családból származó Nádasdy Tamás (1498–1572) alapozta meg, aki feleségül vette a Kanizsai család utolsó sarját, az öröksége miatt jogilag fiúsított Kanizsai Orsolyát. Nádasdy Tamás, aki pályafutása csúcsán Magyarország nádora lett, művelt, művészetszerető ember volt. 1534-ben Sárváron iskolát és nyomdát alapított (lásd még: Sárvár, Széchenyi u. 7.). Várkastélya a kor humanistáinak kedvelt tartózkodási helye lett. Pártfogoltja volt Tinódi Sebestyén is, aki 1556. január végén Sárváron, valószínűleg a Várban hunyt el (lásd: Sárvár, Sársziget u. 52.)
Nádasdy Tamás fia, Nádasdy Ferenc, "a fekete bég" idejében Sárvár a protestáns szellemi élet központjává vált. Az ő felesége volt az a Báthory Erzsébet, akinek neve máig hírhedett állítólagos kegyetlenkedései következtében. Személyét illetően a történészek még ma sincsenek egységes véleményen arról, hogy bűnös volt-e, vagy koncepciós per áldozata lett, amikor életfogytiglani várfogságra ítélték.
A „fekete bég” fia, Pál, majd unokája, Nádasdy (II.) Ferenc regnálása alatt folyt a legfényűzőbb élet a vár falai között. Az 1642-ben rekatolizált Nádasdy Ferenc a királyi Magyarország első közéleti embere volt: 1655-től országbíró, 1667-től ő töltötte be a helytartói tisztséget is. Ő rendelte meg 1653-ban Hans Rudolf Miller osztrák festőtől a sárvári lovagterem ma is látható freskósorozatát, amely nagyapjának, a legendás „fekete bég”-nek híres csatáit ábrázolja - köztük Kanizsa ostromát is.
Nádasdy Ferenc részt vett a Wesselényi-féle összeesküvésben, s 1671-ben Bécsújhelyen kivégezték.
A vár későbbi számos tulajdonosa között ott volt a modenai Este család, majd a XIX. század utolsó negyedében a bajor Wittelsbach hercegi család. Közülük többen is rajta hagyták átalakításaik nyomát a váron és magán a településen is.
A várban ma a Nádasdy Tamás Múzeum gazdag anyaga tekinthető meg; az épületben helyezték el a városi könyvtárat és a művelődési központot is.
A fénykép 2005 júniusában készült.
Felh. irod.:
Stefánka László: Séták Sárváron. Escort ’96 Bt., 2000
Dabóczi Dénes – Söptei Tamás: Nádasdy Ferenc Múzeum Sárvár. Kiállításvezető. Szombathely, Vas megyei Múzeumok Igazgatósága /Nádasdy Ferenc Múzeum Kiadványai 7./
www.sarvar.hu
www.vendegvaro.hu