XIV. századi, gótikus eredetű templom, amelyet 1730 körül barokk stílusban, majd a XIX. században neogótikus–romantikus ízlés szerint építettek át.
A mai Sárvárnak ez a nyugati része 1912-ig Sár vagy Saár néven önálló település volt, saját plébániával, s ez a templom 1767-ig Sárvár plébániatemploma is volt.
Valószínűleg itt, a templom körüli egykori temetőben, esetleg a templom kriptájában temették el 1556. január 30-án Tinódi Lantos Sebestyént.
Tinódi 1545-től három éven át tartozott Nádasdy Tamás szűkebb környezetéhez, a sárvári várban (lásd: Sárvár, Vár) ura mellett mint deák teljesített szolgálatot. 1548-ban Kassán telepedett le. 1555-ben újra a sárvári udvarba indult, valószínűleg azért, hogy Nádasdy Tamás támogatásával kinyomtattassa újabb históriás énekeit. A már korábban is betegeskedő énekmondót Sárváron legyűrte a betegség, s s a vár tiszttartója volt tanúja élete utolsó perceinek. E tiszttartó levélben számolt be Nádasdy Tamásnak az énekmondó haláláról, s e levél alapján feltételezhető, hogy itt temették el Tinódit.
A templom szentélyének külső falán 1935-ben helyeztek el emléktáblát:
E TEMPLOM KÖRÜL ELPORLADT TEMETŐBEN
PIHENI ÖRÖK ÁLMÁT TINÓDI LANTOS SEBESTYÉN,
A MOHÁCSI MAGYARORSZÁG VÁNDOR POÉTÁJA.
HÁLÁS KEGYELETTEL A SZOMBATHELYI FALUDI TÁRSASÁG.
1935.
A fénykép 2005 júniusában készült.
Felh. irod.:
Bük, Csepreg, Sárvár és környékük. Kalauz turistáknak és természetbarátoknak. Szombathely, B. K. L. K., 2000
Békefi Antal: A vasi várak zenei élete a török megszállás idején. 1-2. rész. = Vasi Szemle 1965. 2., 1966. 1.
A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről
XIV. századi, gótikus eredetű templom, amelyet 1730 körül barokk stílusban, majd a XIX. században neogótikus–romantikus ízlés szerint építettek át.
A mai Sárvárnak ez a nyugati része 1912-ig Sár vagy Saár néven önálló település volt, saját plébániával, s ez a templom 1767-ig Sárvár plébániatemploma is volt.
Valószínűleg itt, a templom körüli egykori temetőben, esetleg a templom kriptájában temették el 1556. január 30-án Tinódi Lantos Sebestyént.
Tinódi 1545-től három éven át tartozott Nádasdy Tamás szűkebb környezetéhez, a sárvári várban (lásd: Sárvár, Vár) ura mellett mint deák teljesített szolgálatot. 1548-ban Kassán telepedett le. 1555-ben újra a sárvári udvarba indult, valószínűleg azért, hogy Nádasdy Tamás támogatásával kinyomtattassa újabb históriás énekeit. A már korábban is betegeskedő énekmondót Sárváron legyűrte a betegség, s s a vár tiszttartója volt tanúja élete utolsó perceinek. E tiszttartó levélben számolt be Nádasdy Tamásnak az énekmondó haláláról, s e levél alapján feltételezhető, hogy itt temették el Tinódit.
A templom szentélyének külső falán 1935-ben helyeztek el emléktáblát:
E TEMPLOM KÖRÜL ELPORLADT TEMETŐBEN
PIHENI ÖRÖK ÁLMÁT TINÓDI LANTOS SEBESTYÉN,
A MOHÁCSI MAGYARORSZÁG VÁNDOR POÉTÁJA.
HÁLÁS KEGYELETTEL A SZOMBATHELYI FALUDI TÁRSASÁG.
1935.
A fénykép 2005 júniusában készült.
Felh. irod.:
Bük, Csepreg, Sárvár és környékük. Kalauz turistáknak és természetbarátoknak. Szombathely, B. K. L. K., 2000
Békefi Antal: A vasi várak zenei élete a török megszállás idején. 1-2. rész. = Vasi Szemle 1965. 2., 1966. 1.