A klasszicista stílusú, oszlopos kúriát 2001-ben újították fel ilyen gyönyörűen. Ma Szilágyi-kúriának nevezik a nagykállói születésű Szilágyi István (1819-1897) nyelvész, író emlékére.
2005 óta Nagykálló helytörténeti múzeuma működik az épületben.
A múzeumban létrehozták a településhez kapcsolódó "Kállai kettős" emlékszobáját. A középkori eredetű páros tánc népi formájában ma is él Nagykálló művészeti együtteseinek köszönhetően, Kodály Zoltán által feldolgozott változata pedig a Magyar Állami Népi Együttes előadásában az egész világon ismertté tette Nagykálló nevét.
Kodály Zoltán 1926 novemberében járt Kállón és megtekintette és a Kállai kettőst és lejegyezte dalait (lásd még: Nagykálló, Nagybalkányi út 1.). Az akkor készült ez a csoportkép, Kodály az első sorban balról a második.
A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről
A klasszicista stílusú, oszlopos kúriát 2001-ben újították fel ilyen gyönyörűen. Ma Szilágyi-kúriának nevezik a nagykállói születésű Szilágyi István (1819-1897) nyelvész, író emlékére.
2005 óta Nagykálló helytörténeti múzeuma működik az épületben.
A múzeumban létrehozták a településhez kapcsolódó "Kállai kettős" emlékszobáját. A középkori eredetű páros tánc népi formájában ma is él Nagykálló művészeti együtteseinek köszönhetően, Kodály Zoltán által feldolgozott változata pedig a Magyar Állami Népi Együttes előadásában az egész világon ismertté tette Nagykálló nevét.
Kodály Zoltán 1926 novemberében járt Kállón és megtekintette és a Kállai kettőst és lejegyezte dalait (lásd még: Nagykálló, Nagybalkányi út 1.). Az akkor készült ez a csoportkép, Kodály az első sorban balról a második.
Felh. irod.:
Harsányi Gézáné: Kálló kincsei. Nagykálló, 2007