| 887.87 KB | |
| 2007-05-12 11:46:08 | |
 | |
 | |||||||
Nyilvános  380 | 1058 | Pápa, Barát utca 1. Ferences templom és kolostor | A ferenceseket 1475-1484 között a Gara család telepítette le Pápán. A szerzetesek a reformáció idején is a városban maradtak, csak Török Ferenc földesúr idején, 1559-ben voltak kénytelenek elhagyni régi kolostorukat, amely akkor a Szent László utcában állott. Gróf Esterházy Ferenc és felesége, Thököly Katalin 1660 körül telepítette őket vissza s adományukból 1678-80 között felépíthették itteni új otthonukat. Az új rendházat 1707-ben felégették a labancok, 1715-ben építették újjá. 1747-ben tűz okozott benne nagy károkat, 1764-ben Esterházy Károly püspök építtette újjá. A templom az olasz barokk stílus képviselője, a római Il Gesu távoli hatását mutatja. A kolostorépület két egyemeletes részből áll: a Barát utcára néző négyzetes alaprajzú főépületből és a templom mögötti szárnyból. A Barát utcai homlokzat hangsúlyos eleme az íves záródású, oromzatos kapu, az Esterházy és Thököly család egyesített címerével. A kapuoromzat fülkéjében a Máriacelli Szűz Mária szobra áll. Egykor nagyon értékes könyvtára volt a kolostornak, mintegy 2500 kötetet tartalmazott. A kolostorépület jelenleg (2007. április) rendkívül elhanyagolt állapotú. 1842 csikorgó, hideg telén a templommal "átellenben" lévő egyik házban - nem tudható pontosan, melyikben - lakott pápai diákoskodása alatt rövid ideig Petőfi Sándor. Unokatestvére, szobatársa, a szintén pápai diák Orlai Petrich Soma a következőket írta: "... szállásunk nem messze esett az iskolától s az erős tél miatt nagy szobánk fűthetetlen volt, miért is a kollégium szomszédságában, egy német ajku szabó házában béreltünk lakást". Ekkor költöztek át a mai Petőfi utca 11. számú kis házba az iskola tudta nélkül, amiért Petőfit megintették. A fénykép 2007 áprilisában készült. Felh. irod.: Németh Adél - Szabó Lajos: Pápa. Bp. Panoráma, 1989 "A kényes úrfi s a rongyos baka". Tanulmányok két halhatatlan pápai diákról. Pápa, 2001, Pápai Református Gyűjtemények |
