| 923.42 KB | |
| 2007-05-12 12:14:14 | |
 | |
 | |||||||
Nyilvános  375 | 981 | Pápa, Fő utca 15. Griff Szálló - a Kaszinó megalakulásának emléktáblája | A Fő tér és a Fő utca sarkán áll a Griff Szálló copf stílusú, 1780–1790 között emelt, 1870 körül némileg átalakított épületegyüttese. Nevét az Esterházy család címerállatáról kapta. A Fő utca felőli oldalt Kapuszínnek is nevezik, ugyanis az emelet alatti részen nyílik Pápa sétálóutcájának, a Kossuth utcának a bejárata. A ház másik része a szálloda. A XIX. század folyamán a Griff volt a pápai társas élet központja. Itt alakult meg 1834-ben, Széchenyi István kezdeményezése nyomán — az országban az elsők között — a pápai kaszinó. E jeles eseménynek 1999-ben felavatott vörös márványtábla állít emléket. A Griff ma is meglévő patinás tánctermében — az ún. Tükörteremben — egykor színielőadások és megyebálok zajlottak. Testőrtiszt korában táncolt itt leendő feleségével, Szegedy Rózával Kisfaludy Sándor. Jónéhány évtizeddel később Mikszáth Kálmán volt jelen egy itt tartott táncmulatságon, s ez az élmény inspirálta A Noszty fiú esete Tóth Marival című regényének báli jelenetét. A XIX. század legelejétől 1881-ig, a pápai kőszínház (lásd: Pápa, Március 15. tér) megépítéséig a városba érkező különböző színtársulatok — kevés kivétellel — a Griff nagytermében tartották előadásaikat. A magyar színjátszás nagy egyéniségei közül játszott itt Déryné és Kántorné is. 1842-ben a színielőadások rendszeres látogatója volt két pápai diák, akik maguk is színészi–művészi vágyakat melengettek szívükben: Petőfi Sándor és Jókai Mór (akkor még Petrovics Sándor és Jókay Móric). Petőfi már itt tapsolhatott későbbi jóbarátjának, Egressy Gábornak, aki nevezetes szerepeiben lépett fel a társulat vendégeként — többek között Hamletet és Lear királyt játszotta. A társulat vezető színésznője Szatmáryné Farkas Lujza volt, aki elbűvölte a kamasz Petőfit. Petőfi és Jókai tiszteletüket kívánták tenni a művésznőnél, akit azonban éppen egy társnőjével civakodva találtak a Griff folyosóján. Petőfi — kiábrándulva — ekkor írta meg Szín és való című költeményét, amellyel aztán két arany pályadíjat nyert. A teremben sok jeles hangversenyt is rendeztek. 1937-ben fellépett itt Bartók Béla is fiatal kamarapartnerével, Gertler Endre hegedűművésszel. E nevezetes koncert 60. évfordulóján, 1997-ben emlékhangversenyt rendeztek ugyanitt, melyen részt vett az akkor már 90 esztendős Gertler Endre is. Mindkét eseményről vörös márványtábla emlékezik meg a Tükörteremben. Felh. irod.: Pápa. Szerk. Sz. Farkas Aranka. Bp., Magyar Képek, 2000. Németh Adél – Szabó Lajos: Pápa. Bp. Panoráma, 1989 Nádasdy Lajos: A pápai kőszínház története 1817–1931. Veszprém, 1981, Veszprém megyei Tanács www.kincsestar.radio.hu/harangok "A kényes úrfi s a rongyos baka". Tanulmányok két halhatatlan pápai diákról. Pápa, Pápai Református Gyűjtemények, 2001 |
