| 884.05 KB | |
| 2007-06-17 18:54:15 | |
 | |
 | |||||||
Nyilvános  343 | 1060 | Sümeg, Szent István tér 7. Ferences templom | A ferences kolostor és templom épülettömbje a vár után (lásd: Sümeg, Vár) Sümeg legrégibb műemléke. A ferences atyákat a XVII. közepén Széchenyi György püspök hozta Sümegre a török elől idemenekült lakosság kedvéért. 1649 körül először az egyhajós, akkor még torony nélküli templom épült meg. A hozzá tartozó vastag falú, erődítmény jellegű kolostor néhány évvel később lett készen. A templom tornya és két oldalkápolnája 1724-33 között épült. Kiemelkedő értéket képvisel a két oldalkápolna kovácsoltvas kapuzata. (Sajnos, a templomot kívülről nem tudtam lefényképezni, szinte teljesen eltakarják a lombok. Talán majd egyszer télen... K. K.) Itt működött a XVII. századi ellenreformáció egyik fontos dunántúli központja. A szerzetesek járták a végvárakat és falvakat, s fejtettek ki térítő, illetve szociális tevékenységet, a kolostorban pedig messze vidéken híres hitvitákat tartottak. A lakosság kedvelte a ferences atyákat, akik a szegénység vállalása mellett a tudomány művelői, egyes tagjaik pedig a haza védelmében vitéz kardforgatók voltak. A templomot 1699 óta kegytemplomként is számon tartják. Ebben az évben ugyanis itt gyógyult meg a bécsi Berghoffer Mária, s a gyógyulást a templom főoltárán elhelyezett, a XVI. század elején faragott Pieta-szobornak tulajdonították. E szobor, mely a XVIII. században lebontott Szent Katalin-templomból származik, tűzvész következtében többször is megsérült, s helyreállításra szorult. A fénykép 2007 júniusában készült. Felh. irod.: Koppány Tibor - Kozák Károly: Sümeg útikalauz. Veszprém, Idegenforgalmi Hivatal, 1965 Látnivalók Veszprém megyében. Miskolc, Well-PRess, 2004 Sümegi kalauz. Sümeg, Sümegi Fórum alapítvány, 1993 Hőgyész László: Sümeg évszázadai. Veszprém, 1989 |
