| 880.79 KB | |
| 2007-03-03 17:41:44 | |
 | |
 | |||||||
Nyilvános  390 | 1094 | Kecskemét, Szabadság tér 7. Újkollégium | Református főgimnázium és jogakadémia céljára épült 1911–12-ben Mende Valér és Dombi Lajos tervei szerint. Kecskemét városközpontjának egyik legmeghatározóbb, várkastélyszerű épületének stílusában a jugendstil hazai válfaja az erdélyi építészet elemeivel keveredik. Homlokzati kerámiáit a világhírű pécsi Zsolnay–gyár készítette. A magasföldszintes előcsarnokban tekinthető meg a legnagyobb magyar klasszicista szobrászművész, Ferenczy István (1792-1856) művészettörténeti becsű, rusicai márványból készült 222x190 cm-es domborműve. Felirata: "Szánthó Mártonné, született Kuthy Julianna kedveseinek emlékül MDCCCXXXVII". Szánthó Márton (1765-1823) jómódú polgár és felesége, Kuthy Julianna (1787-1852) három gyermeke közül kettő egészen fiatalon meghalt. Férje halála után egy évtizeddel az özvegy napok alatt elvesztette lányát és egyetlen unokáját. A gyászoló asszony vagyonának egy részéből alapítványként két jogakadémiai katedra költségeit fedezte. Javainak másik részét egy jegyespárra: férje unokaöccsére, Karika Jánosra (Jókai tanárára) és saját unokahúgára, Rácz Rozáliára hagyta. Az összeházasodott fiatalok boldogságának 1852-ben a kolerajárvány vetett véget. A professzor, két nappal halála előtt, felesége koporsójánál hagyatékozta vagyonukat a református egyházra. A relief avatásán megjelent a szobrászművész, aki így mutatta be élete egyik fő művét: "A halál géniusza egyik kezével lefordított szövétnekre támaszkodva, a másikkal egy tele marok növényt és virágot örök álomhozónak hint, mintha az egész családot ki akarná irtani, s ennek hatalmától az atya, leány, s unoka elhalnak. Az atya gyászpadon feküdve ábrázoltatik, leánya fejénél ül elborult arccal csecsemő gyermekét tartva. Az atya lábánál az anya, keserveitől elborítva, égre függesztett szemekkel. Mögötte a tudományok istennője jelenik meg vigasztalólag, [...] mintha mondaná: Bízzál leányom, ha már családi örömeidet egészen elvesztéd is, azon pályán, melyre a tudományt és művészetet ápolva léptél, örömet lelsz és neved a háládatos maradéknál örökítended." Az Újkollégium dísztermében 1927. január 26-án és 1929. április 3-án Bartók Béla szólóestet adott. Koncertjét a terem bejáratánál emléktábla örökíti meg. A fénykép 2006 augusztusában készült. Felh. irod.: Heltai Nándor: Kecskemét. Kecskeméti Lapok, 1998 |
