532.61 KB | |
2007-11-04 10:43:50 | |
Nyilvános 297 | 1075 | Baja, Szentháromság tér: Szentháromság oszlop | A bajai Szentháromság teret magyarországi Szent Márk térként emlegetik. Értékét nemcsak épületei, hanem kövezete is adja. A teret, amely három oldalról beépített, s nyitott negyedik oldala a Sugovicára néz, lóhere formában keresztezik az utak. Egykor a mai tér területén a törökök vára állott. 1542-től kezdték építeni, hogy a számukra hadászatilag fontos kikötőt megvédjék, biztosítsák a hadak utánpótlási útvonalát. A belső vár területe nagyjából megegyezett a ma a teret határoló épületek által határolt területtel. Evlia Cselebi török világutazó így írta le az erősséget: “Kettős palánkfal kerítésű, négyszögű, szépen rendezett erődítmény. A belső várban két mihrábja van, melyek közül a Szinán pasa dzsámija a régi időben templom volt, ennek vékony minaret tornya van. Van egy Ogrun-kapuja, (gyalogosok számára szolgáló kis kapu), és egy nyugatra néző Nagy kapu. A kétségbevonhatatlan prófétának törvénye szerint való törvényszék e kapun belül van. A belső várban 50 deszkaházon és 15 bolton kívül más építészeti munka nincs.” A várat, uralmuk végén, maguk a török seregek gyújtották fel 1686-ban. Ezt követően a tér piacként szerepelt. A tér Sugovicára néző részében, a középponthoz viszonylag közel áll a város egyik legrégebbi, későbarokk stílusú műemléke, a szépen felújított Szentháromság-oszlop. A négy evangélista fölött Mária áll, az oldalpillér tetején pedig a Szentháromságot megjelenítő szimbólum látható. Az oszlopot az 1740-es években a lakosság áldozatkészségéből emelték. Eredeti helyéről, a mai Városháza előtti utcából 1793-ban állították fel a tér közepén. A fénykép 2007 októberében készült. Felh. irod.: Látnivalók Bács-Kiskun megyében. Miskolc, Well-PRess, 2002 Gál Zoltán: A bajai Szentháromság tér. = www.bacskaisport.hu Gál Zoltán: A Szentháromság szoborcsoport. = www.bacskaisport.hu |