| 115.88 KB | |
| 2007-06-03 20:06:00 | |
 | |
 | |||||||
Nyilvános  368 | 890 | Szekszárd, Pázmány tér 6. Újvárosi templom | A neogót stílusú római katolikus templom Hrabovszky Péterné Kassay Anna alapítványából épült 1864 és 1868 között. Terveit a grazi Hans Petschnigg készítette. Az alapítvány ügyeit Augusz Antal vezette, ő felügyelte az építkezést és megnyerte személyes jó barátját, a szekszárdi házában (lásd: Szekszárd, Széchenyi u. 36–38.) több ízben vendégeskedő Liszt Ferencet, hogy a templom felszentelésére misét írjon. A Szekszárdi mise ősbemutatójára sok hátráltató körülmény miatt végül Jénában került sor 1872-ben, ezért a szakirodalomban Jénai mise néven is említik. A szekszárdi bemutatóra csak 1978-ban került sor e falak között, a Liszt Ferenc Társaság szekszárdi csoportjának kezdeményezésére, amikor a mű vegyeskari változata hangzott fel. Eredeti, férfikari változata 1986-ban, Liszt születésének 175. és halálának 100. évfordulója alkalmából szólalt meg először a templomban. Liszt és a Szekszárdi mise emlékét két dombormű és mellettük emléktábla is megörökíti a templomban. A képen látható Liszt-domborművet még 1865-ben, Liszt életében helyezték el a templom kórusán. A Szekszárdi misének irodalmi emléket állított a városban született Baka István Graves–díjas író 1984-ben megjelent kisregényében, melynek főhőse Séner János, a Szekszárdi Dalárda egyik alapító tagja. A "Szekszárdi mise" című kisregény cselekménye e mű partitúrája körül forog. Utolsó jelenete itt, az Újvárosi templomban játszódik. A fénykép 2006 júliusában készült. Felh. irod.: Töttős Gábor: Szekszárd. Bp. Panoráma, 1986 Töttős Gábor: Irodalmi séták Szekszárdon. [s.l.] 1985 Hadnagy Albert: Liszt szekszárdi kapcsolatai. Szekszárd, Tolna Megyei Tanács levéltára, 1969 |
