| 402.1 KB | |
| 2006-12-31 18:40:25 | |
 | |
 | |||||||
Nyilvános  358 | 1059 | Sárvár, Vár | Kossuth tér déli oldalát lezáró reneszánsz várkastély az ország egyik legkiemelkedőbb műemléke, a város szimbóluma. A vár fénykora az a mintegy másfél évszázad volt 1532 és 1671 között, amikor a birtok a Nádasdy család tulajdonában állt, akik európai mércével mérhető udvartartást alakítottak ki Sárváron. A család fényét a köznemesi családból származó Nádasdy Tamás (1498–1572) alapozta meg, aki feleségül vette a Kanizsai család utolsó sarját, az öröksége miatt jogilag fiúsított Kanizsai Orsolyát. Nádasdy Tamás, aki pályafutása csúcsán Magyarország nádora lett, művelt, művészetszerető ember volt. 1534-ben Sárváron iskolát és nyomdát alapított (lásd még: Sárvár, Széchenyi u. 7.). A vár parkjában állították fel Tinódi Lantos Sebestyén emlékművét. Tinódi 1545-től három éven át tartozott Nádasdy Tamás szűkebb környezetéhez, a sárvári várban ura mellett mint deák teljesített szolgálatot. 1548-ban Kassán telepedett le. 1555-ben újra a sárvári udvarba indult, valószínűleg azért, hogy Nádasdy Tamás támogatásával kinyomtattassa újabb históriás énekeit. A már korábban is betegeskedő énekmondót Sárváron legyűrte a betegség, s s a vár tiszttartója volt tanúja élete utolsó perceinek. E tiszttartó levélben számolt be Nádasdy Tamásnak az énekmondó haláláról, s e levél alapján feltételezhető, hogy Sárváron, a mai Sársziget utca 52. alatt álló középkori eredetű templom közelében, vagy annak kriptájában temették el Tinódit. A fénykép 2005 júniusában készült (az emlékművet éppen tisztították). Felh. irod.: Stefánka László: Séták Sárváron. Escort ’96 Bt., 2000 Dabóczi Dénes – Söptei Tamás: Nádasdy Ferenc Múzeum Sárvár. Kiállításvezető. Szombathely, Vas megyei Múzeumok Igazgatósága /Nádasdy Ferenc Múzeum Kiadványai 7./ www.lutheran.hu/z/honlapok/protestans/magyarorszag/sarvar |
