698.14 KB | |
2006-12-31 18:41:01 | |
Nyilvános 376 | 1204 | Sárvár, Vár | Kossuth tér déli oldalát lezáró reneszánsz várkastély az ország egyik legkiemelkedőbb műemléke, a város szimbóluma. A vár fénykora az a mintegy másfél évszázad volt 1532 és 1671 között, amikor a birtok a Nádasdy család tulajdonában állt, akik európai mércével mérhető udvartartást alakítottak ki Sárváron. A család fényét a köznemesi családból származó Nádasdy Tamás (1498–1572) alapozta meg, aki feleségül vette a Kanizsai család utolsó sarját, az öröksége miatt jogilag fiúsított Kanizsai Orsolyát. Nádasdy Tamás, aki pályafutása csúcsán Magyarország nádora lett, művelt, művészetszerető ember volt. 1534-ben Sárváron iskolát és nyomdát alapított (lásd még: Sárvár, Széchenyi u. 7.). A vár parkjában lévő emlékpadot Sylvester János tiszteletére állították, aki 1534-ben érkezett Sárvárra Nádasdy Tamás hívására. Sylvester itt adta ki 1539-ben Grammatica hungaro-latina címen latin nyelvtanát, majd 1541-ben az Újtestamentumot, amely a magyar protestantizmus első jelentős magyar nyelven nyomtatott műve. A fénykép 2005 júniusában készült. Felh. irod.: Stefánka László: Séták Sárváron. Escort ’96 Bt., 2000 Dabóczi Dénes – Söptei Tamás: Nádasdy Ferenc Múzeum Sárvár. Kiállításvezető. Szombathely, Vas megyei Múzeumok Igazgatósága /Nádasdy Ferenc Múzeum Kiadványai 7./ www.lutheran.hu/z/honlapok/protestans/magyarorszag/sarvar |