Zalai Közlöny 1881 053-061sz július.pdf - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Nagykanizsai Kistérségi Adatkezelő Rendszer

www.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	19.4 MB
Keltezés:	2023-03-24 08:13:06

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	318
Megtekintések száma:	555
Leírás:	Zalai Közlöny 1881. 053-061. szám július Zalai Közlöny Nagy-Kanizsaváros helyhatóságának, „nagy-kanizsai önk. tőzoltó-egylet”, a „nagy-kanizsai kereskedelmi s iparbank”, „nagy-kanizsai takarékpénztár”, a „zalamegyei általános tanítótestület”, a „nagy-kanizsai kisded-nevelő egyesület”, a „nagy-kanizsai tiszti önsegélyező szövetkezet”, a „soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai külválasztmánya" s több megyei és városi egyesület hivatalos értesítője. Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. 20. évfolyam A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: NAGY-KANIZSA, 1881. julins 3-án. Elltkttéfl ár ffHx érre ...... 8 frt. Ml érre.......4 . negywi árrt......2 , Egy nám 10 kr. HIRDETÉSEK & hasábos pftiUurhac 7, mXKxUinr 6 » minden további sorért 6 kr. NVILTTfcEHKK loroukeot 10 kr-rt reU-tuek fel. Kincstári illetí-k minden egyes hirdetésért 30 kr. fizetendő. { Z ö .1 S ö Sí 1 A J A \ • Y.K •; ?.''• y:r- Vr ''V Huszadik évfolyam. A lap «xeüemi réaréí illető közlemények a szerkesztőhöz, -ny«gi résxét illető közlemények pedig a kiadóhoz bérmentve intézradök :" X A (i T K AX I Z S A Wl»8sfcíh2 Bermentetlen levelek csak Hmert munkatársaktól fogadtatnak el. Kéziratok vissza nem küldetnek. NíTjy-Kanizsaváres helyhatóságának. .nagy-kanizsai önk. tűzoltó-egylet, a ,nagy-kanizsai kereskedelmi s iparbank, ,nagy-kanixsai takarókpéaztir■, a „zalamegyei általános tanitótestület, a „nagy-kanizsai kisded-nevelő egyesület", a nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet, a .»ofroni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanixaai ktllválasztmánya 8 több megyei és városi egyesület hivatalpe értesítője. Hetenkiat kétszer, vasárnap- s csütörtökiül megjelenő vegyes tartalmú lap. Mait hó végével befejeztük & félévet, ez alkalomból bizalommal fordulunk lapunk mélyen tisztelt olvasóihoz az előfizetések megújítása ós lapunk szíves terjesztése érdekében. Fótörekvésflnk volt és lesz, hogy a t. közönség támogatását ki érdemeljük, nem rajtunk mult, hogy a képviselőválasztások alkalmával tüzetesebb közleményeket nem hozhattunk, ránk nehezedvén az állami főügyészi rendelet, mely szerinf még részben sem foglalkozhatunk politikával, avagy a közügyek emlegetésével. Ettől eltérő közhasznú közleményeink kimerítik folyton a megyében történteket, mert sem költséget, sem fáradságot nem kímélve hü leírást közlünk. Tisztelt levelezőink való és gyors közlése által az eseményeket lehető élénken registráljuk. Mihez képest kérjük az előfizetések szíves megújítását. Hirdetéseket gyorsan és jutányosán közlünk. Eléflzetési ár: julius — szeptember negyedérre 2 frt. julius-- deexember félérre 4 frt. Nagy-Kanizsa, jun. hó 1881. KIADÓHIVATAL. Wajdits József könyvkereskedésében. Ml módón biztosíthatják kisebb földbirtokosaink anyagilag gyermekeik jövőjét ) (Folytat»«.) De sét bárki is. midőn pályájára elkészülve lépett, kénytelen folyvást tanulni, magát tovííbb képezni, mint hogy az iskolákban mindent nem lehet megtanulni, de nég a gyakorlati téren sem, mert a uuvetódés halad s a mire egyes tudományos kutatók és szakemberek egy-egy téren évek alatt s hosszas tanulmány és kísérletek után jöttek rá, a tapasztalást, felfedezést ?agy a kieárietek kész eredmé nyét alkalmazás és használatba vétel végett röviden, rögtön kell átvenni, mire nézve egyedüli közvetítő az irodalom. Ezt a maga szakmájában minden embernek figyelemmel kell kisérnie. Az irodalom a fölvilágoso-dás terjesztője, a közmivelődés szövét neke, az eszmék érlelője, tisztázója, gyors szétosztója, a tudomány s a gyakorlati élet közti közvetítő s a közjólét felé vzló haladásnak egyik fótényezóje. Tehát a kis földbirtokosnak szintagy magának és ifjainak már a gyakoriati életben is folyvást kell tanulniok az iskola után az irodalomtól. A kis földbirtokosok gyermekei« nek jövője biztosítását illetőleg még egy fontos és elbatározó kérdést kell megoldanunk Nálunk ez ideig a családok fen-tartását és azok lételének megalapítását felette nehezíti, sót gátolja az a szokás, hogy a birtokot eldarabolják oly apró részletekre, melyek egy családot nem bírnak fen tartani. A majorátust kis földbirtokosnál ugyan szóba sem lehet hozni, de épen azért a kisebb földbirtokot legészszerübb lehetőleg egy kézben hagyni. Az ugyan jó szívre, de nem »•szélyességre mutat, hogy a kis földbirtokos gyermekeit egyformán, vagy hogy minden gyermekét is részelteti birtoka darabkáiban. Ezek az apróságok a tulajdonosokat csak lenyűgözik, földhöz kötik, de nem bírják eltartani. Ez vezeti a családokat romlásra. Az előszeretet senkit séta ment meg. íme maga a gyakorlati élet matatja, bőgj 1000 holdas földbirtokos, ha 5 gyermeke közt felosztja birtokát, egyre 200 hold jut; ez ebből épen olyan házat akar tartani, mint a minőt atyja tartott; tehát többet akar kiadni, mint iehetó bevétele van, ő nagyobb, mint birtoka; tehát birtokát, tőkéjét kell elélnie — mert még mellette az illető rosz gazda is. Az sem ment: meg a fiút, ha a házasság által egyen-értékét, t. i. még 200 hold földet kap: mert ak^ kor sem tarthat a férfi s a nó »ősi családjához méltó házat, miathogy 400 hold föld oem adhat annyi jövedelmet, mint adott az 1000 hold. De pedig az ősi név,büszkeség,czitner a fiúnál s a leánynál is annyi fényt követel, 8 oly háztartást igényel, a minő volt az apai háznál. Ez okból nem kevésbé lesz jó-szivü a kis földbirtokos, ha szive érzelmei, gyermekei egyforma szeretete mellett eszélyesebb eljárást követve, a már agyis kis földbirtokot nem aprózza el gyermekei között, hanem azokat egyenként külön-külön jövedelmező pályára nevelve, képzettsé gftkben adja ki illető osztályrészüket, továbbá pálvájokon — saját alapjából - segiti, véére magá: a kis földbirtokot egynek hagyja kezébe, annak t. i. a kinek legtöbb hajlama van arra hogy mezei gazdává képeztesse és gazdává tegye - maga után. S i t tekintetbe veendő azon körülmény, hogy az ipar terén kisebb töke, kevesebb befektetés vagy beruházás, arányiag nagyobb jövedelmet ad, és azt biztosabban adja mint a földbirtok. Épen azért kell az egyiknek pályája jövedelmezőségét tekintve, a másiknak osztályrészében a földbirtoknak megfelelő nagynak lennie, a ki pedig tiszti vagy hivatali állása után évenként 1500—2000 frtot, vagy az iparos ugyanannyi évi tiszta hasznot szerezhet, az e pályára lett neveltetése fejében jókora darab földről mondhat le az osztályban. Épen helyén van itt figyelembe ajánlani azt is, hogy a családok ne egyoidaluiag egy térre, egy pályára neveljék gyermekeiket, hanem egyiket erre, másikat arra; igy egyes ágai által biztositutik az egész család létele is, sőt azon megbocsáthatlar hibába sem esnek a szülők, hogy az első egy két gyermeket nagy költ-séggeí felnevelik, azokra kimerülve pedig már a későbbiek neveltetéséré nem jut költség, 8 félig neveltetve, fél műveltséggel kényszerül otthon maradni a többi. Holott a ezöíóí szeretet hozná magával, hegy aránylagos beosztás mellett a neveltetésből is egyenlő rész jusson minden gyermeknek. Etem elv érvényesítését a közéletben nagy családok részéi ¿1 még a politikai téren is látják, mert az esélyek ellenében a család fenállha tása végett egyik ág az egyik, másik ág a másik párt részére hajlik, 8 így az eshetőségre nem kocxkáztatják az egész családot. Ugyan ezen eljárást mutatják a leggazdagabb vállalkozók, a kik tőkéiket nem egy, hanem különféle vállalatokba fektetik; hogyha az egyik hálátlan le&z valami körülmény felmerülése miatt s nem fizet, vagy bukik, jövedelmez a másik: míg ha együtt volna elhelyezve az egész tőke — ugy buknának meg, mint azok, a kik elég eszélytelenek mindenüket egyik vállalat esélyére bizni. — Ha igy a családfának egyik ága nem életre való, vagy csapás miatt elszárad, — azért másfelé terjeszkedve él a többi, 8 él a törzs. Nem kell arra semmi jóe tehetség. csupán észlelés, a jelen társadalmi állapotnak elfogulatlan vizsgá-lása, hogy belássuk, miszerint a mostani kisebb földbirtokos oeztáiy családjai a még egyre öröklött régi irányú nevelés mellett, az ősi állapothoz való merev ragaszkodás, ez általi le-nyügöztetésbó'' ki nem bontakozhatás étért való pangás, a feiiil kerekedő sokoldalú műveltséggel s megélhetési kellékekkel birő elemek áramlata és az ezek által hozott fényűzés miatt néhány évtized alatt legnagyobb részben elpusztulnak ; helyöket más elem — mások foglalják el; egészen njak emelkednek fel & nép — s az iparos, a most úgynevezett „polgári* osztályból, minthogy a társadalmi viszonyok a művelődés által ezeket emelik, a politikai vívmányok pedig felszabaditák, minden közös térre utat nyitottak ne-kiek is; továbbá ók igy és már tőkére dolgoznak — legalább gyermekeik neveltetését illetőleg, mig a kis földbirtokosok nem akarnak minden jövedelmező tért elfoglalni; hanem csak egy téren s elszigetelten óhajtanak mozogni és csak tőkéből (földbirtok) élnek legtöbb gyermekükkel együtt, már pedig a ki tőkéjét fogyasztja; vagy csak anyagi és mindig csak kisebb tőkét adhat: az megbukik, annak gyermekei megbuknak. Tehát nagyon itt az ideje, -hogy saját fennállhatásukról és gyermeik jövője biztosításáról méltó aggodalommal gondoskodjanak ugy kis — mini nagy földbirtokosaink. Mire nézve gyermekeik nevelésének irányát meg kell vál-toztatniok, valamint átalakitniok az eddigi szokásos háztartást is. III. Minthogy a kitűzött kérdésben áfaiában a gyermekek jövője biztosításáról van szó. s eddig kiválóan a fiu-gyermekek jövőjét tárgyaltuk, mi előtt tehát magát a kérdést tulajdou-képen bevégeroők, minthogy nagy befolyással van a férfiak életére nézve, összefüggésben van az ifjak jövője biztosításával,. kiegészitőleg méltányos a leányok jövőjéről is szólani. Valamint a férfinak, ugy a nőnek is hivatása mutatja, mire kell azt nevelni, 8 e nevelés által biztosítani jővőjét. T A RCZ A. Sólyom ^ndris. Őiiinjojtereg röpköd x hu» légbon, Usxik x nap lángfal égő fényben ; Várja bibonr-mfödeioi »írj», Bocsvdaiát ki« pfcriiru. sírja. Felkel a nap öajoai haladtával, Nem löródro 4 rilig bajára!. H«j, pedif baj van • uagy riiágoo, Kint faieréi sirfl iombos ágon ; Hordja ki, hogy tarre békán, Mi« me^ ke«d: * eaattsnó» régén : T%m»lib» egyet a gondja, bühal, erdőasgek lombja. Kap«, katxa, «ka odaha^ra, Sólyom A adriai a fájdalom hajija, Belekapott fairébe a bánat, Tipre, dulri ait a csöndes házat ; Hóra édex »xerelemuek fénye Helyett a bfin aöUt éje lép«. villáin a terhet, fihsséat egy 6ráir ae nyerhet; A* «a árnyék aaünteUti nyomába A ki miatt oda koldog»ága • Sreme esakra, mégia ott lebegnok : Anyja, amony i a tejarcan gyermek ^nt« hallja at anya »iri.it, »«•llő »ugott a lerales fin it » Oiab. oMif hatlen uuo.y itka, acbbenS rac a bokrot mráu "5lc»Kj»b«0 mo»oi;og a gyermek: ''-•giltofiyobb litíii ext a «x.-nmek ''»törte ipolt »»ép rírigit, nyílni mér as aohaaec. lit : ^«•ogyott íibx elé bohan, A csábító «¿r nem dobban. ,, Straaaátok ! , tiétek, bánat en nuattjuc jie sujtaa a hám Légy azé bit, kinek kebelére Ráborultál rilág »tégyenére ; Ax apátlan gyermek könye airja, Harmatát a rirágtalan airra Ke várjatok haxa aoha engem. Föld elnyelue kin<5 »»égyenemben. Tettem lelkem mo»t ia aziate reasket J6 emberek re«»etek kereeatet : Haramia áll ax erdósxéloc, Mint a Sólyom Andrii olyan épen ; Sötét »eme mint a rillám ¿get, I Her adj a boltnak békeaságet I t HáLASY BÉLJl. A nép 8Z&T&. Temmi elbe«télé»e. FordiiotU: HAJÍÖ FEEENCZ. (PolyUtáa.) Talán eaak ilmodum ? De méf foant Ültem ai ágyban it eieo heljiet«m ben elóbb vilagoaan haJlotUm a cajt.Még «ötét éj volt. órámat ttttetém, a« tiwnkét órát ütött. hásb&n miiem mosdult, épen ugy kQnnt sam. Mit tegyek ?Nemaokira határoltam. Volt légyen itt bárki 6 akart bármit, akár jó, akár roes «ándék vetette, moat iámét miüden nyugodt volt-ét nyugodt maradt; nem lehetett tehát okom arra, hogj a hátban nyugtalanságot okosuk. Ki is tudbatoá, mily ártatlan saándékbd! akart valaki nálam látogatást tecni ? A kővetkexí reggel ki kellett a dolognak nyilvánulnia. így gondolkodtam. És ily gondolatok mellett nemsokára képes ralik ismét ^aludni. Sót mélyen, nagyon mély«* »1 ia aludtam. Kéribb ugyan ugy véltem, hogy álmomban valamely hirtelen saj álul háboríttattam. De lissta öntudathoz éa a fölötti biacnyos emlékeseibe* nem uthattam. Ila nem tévedtem, nérsserint, a nem csak álmodtam, ugy ama saj minden esetre képtelen volt engemet as álom ittasságából kivonni. Ásoaban egy más sajrt ismét hirtelenebb fölébredtem. Er&en kopogtak a ssobaajtón. Felugortam ágyamban, már világos reggel /olt. — Ébren van ön ? — kérdó ti ajtón kivül a hási garda. — Mi baj? — kérdém. — Nem lenne ssivee fölkelni ? Fölkeltem s néhány ruhadarabot ölték föl. órám két negyed ötöt mutatott éa öt órakor reggel már e akartam Utaaoi. Hogy tehát a gasda költött, nem volt feltftnó. Ásonban hangja ídlingerUlt és »ürgetőnek látssék előttem. Esaiatt föl-nyitám as ajtót és ó a asobába lépett. As ajtót, mint nekem föltűnt, némi elővigyá-sattal tette be maga mögött. Általában különösnek látssék. Valamiuek saivén kellett lennie. — Ne vegye tőlem rosx né van,hogy oly gyorsan fölköltöttem. — Hisseu ideje már tovább ulaa nom. — A k-rék a bodnártól visssakül-detett. — Rendben? — Egéssen rendben. ő esalatt, mint nekem tetssék.nagy kiváncaisággal és bisonyos aggályos fe-sxültséggel nésett körül a ssobábao, de nem láusék ast találni, amit kerecetL A aelléksMbába vese tő ajtóhox ment, jól me^nésé ast, bátralali a »árt éa belépett. Gondolám, hogy OU valami tenni valója van, talán egyik Wröndbea,melyek ott Tá- lának és nem figyeltem különösen rá, hanem asalatt fölöltösém. Egysserre tavart arcsc&al kirohant a kamarából. — Nem hallott ön as éjjel semmit ? — Zörej volt as ajtónál — Melyiknél ? — Ennél. É. a lépes őse tra vesető ajtóra mu tattam. — Éí ott a kamarában semmit sem hallott ön ? — Semmit. — Még is ugy tetssik, hogy valami saj, talán csak másodpereire félig fölébresztett volna. — De hát tflr tént valami? ó tűnődött, mintha kétségben lett volna asiránt, hogy kösölje-e velem axt, mi őt savarba hosta, vagy ne. — Önnek tudnia kell, — mondá asutáa — de senki másnak nem ssabad megtudnia, kérem önt erre. — Nagyoa íelioduli vala. — Iu egy gyaláiatos lopás történt — mondá. — Hol? — E kamarában. — Itt? Csaknem ágyam mellett? — Egy iasonyu gastatt. — Mit loptak el óntól? Sok as? — Én tönkrejutott ember vagyok. — Beszéljen, köaöljőn velem mindent ; minden enköst megragadjunk, hogy az ellopottat megkerítsük. Eddig alig volt időm, bogy előadásának igaasáffában kételkedjem. Külseje és egéas viselete olyan volt, rniat oly emberé, kit nehéz veszteségének hirteleni ftlfodesése megrázkódtat. Én esea éjjel kétszeres aajt hallottam, egyszer világosan, telje« éber állapotba^ másodszor azoobat. bizoaytaiaaal, —ifi bonélé: ó ás emberéi mint köfőnségeaen reggeli három órakor fölkeltek, közönsége« napi munkájukat a házban Sí az a<£ varban elkesdték. Egy szolgát as eltört kerékkel a bognárhoz küldött. Negyed óra előtt jött vissza a -szolga, ő, a hási gasda arról akart meggyőződni, hogy ébren vagyok e már. E caétből fc hásmő-götti kertbe ment, honnét szobám abla-'' kát láthatta.''Ezen ablak még zárva volt, de mellette a kamaraablak nyitva állott.'' Ez feltűnt neki, köseUdett e a földön láb- 1 nyomokat födözött fél, nagy aggály tzáUta meg. A kamarában az egyik bőröndben összes megtakarított vagyona liárönísxáz darab Friedrich iwany vala. Amerlkábőh'' ideérkeaése után Ham''targbaa vél fel be azokat. ViMsaaietett a hásba; osak sao-bántón keresstül juthatott a kamarába. Föl akart keltemi, midőn asosban aesürbe • lépett, valami sás tűnt föl előtte.. A.nagy.:í kapu alatt, mely a osurból a asabadba^'' vesetett, sao katlan világosságot látott. Oda ment. A kapu küssöbe alatt aagy nyílás volt. Még ir''.uea volt. a föjdben kaparva és asoa át vajaki káayelmesea a csűrbe bújhatott a onnét vussatérhtUett. . E végett asoaasl hossám eietetl, fölkel- -tett és a kamarába lépett. Ott bőröndjét . nyitva találta« A péns, as égés* bárom-ssás arany hiányzott. Es voH as ó körieménye. U Ez megegyesett aszal, amit" én ás éjjel msgaot éízrevettem; én eléggé jő vizsgáló bíró voltam, hogy a véghezvitt bűntett menetét azonnal megállapítsam. '' {. uj< i''o < " ÍÜ : • -,^''"1 ■ e . A tolvaj, ki valami ntos-mddon { megtudta, a péns a tamaráiiaa van, • a ki víilfüih^másaéH vessél r se nek taláito, i talán kezdetben kellő segédeeskósök hiá- HUSZADIK ÉVFOLYAM L: ZALAI rrt t i p^?! KÖZLÖK a-»—t--6»-— lii": 1 » ! f ? ^ i A leánynak hivatása röviden kifejezve az, hogy jó feleség, jó anya és jó gazdasszony legyen. A leányok nevelését illetőleg szinte nem terjeszkedhetünk a rész letek megvitatására, de különö5en a mostaDi társadalmi állapot s ferde iránya nevelés mellett a következő ket ki kell emelnünk. A nőt vallás-erkőlcsileg szendévé, gyöngéddé, s erényessé kell nevelni. A nónek lelki tehetségeit ki kel művelni, hogy széplelkü legyen, épogy testi képességeit is ki keli fejteni hogy a mire hivatva vau, annak ké pes legyen élni, hogy az életet kellemessé ttgvc önmagának, férjének gyermekeinek ; hogy családjának mea tője, őrangyala legyen. A nő abban legyen nevelve, hogy az o világa, az ó házi — családi kőre. S & mi a ieg több családot romlásra vezeti, a társadalomnak s a statusnak terbévé teszi — ne legyen hiu, ábrándozó, rajongó, munkátalan és fényűző. Ezek elérése vagy teljesithetése végett a nőre ép oly elhatározó a férjhezmenetel, mint férfira a pályaválasztás. Észszerűen nem ajánlhatjuk a némelyek által gyakorolt azon eljárást, hogy a leáoynak a szüiók válasz szanak férjet, de föltétlenül azt sem, hogy, kivált a fiatal leánykát szeszélyes válaszfása szerint azonnal csak adják férjhez. Mind a két eljárás rosz következésü szokott lenni. Arra nézve, hogy a leányt sem kényszeríteni ne kelljen, sem gátolui, a szülőket — a leány jő irányú nevelése, s az egymás iránti őszinte bizalom biztosíthatja legjobban. A férjhez menetel ideje is jelentékeny befolyással van a családi életre. A leánynak férjhez adását s a férfi nósüiését a terrnéa^et határozta meg ; már pedig tudjuk, hogy a természet törvényeit kijátszani, megcsalni nem lehet; mert a természet .megboszulja magát, az okra meg jön az okozat. A férjhez meceteJ s a házasulás ideje a viruló ifjúkor, s e fontos lépést mindkét résxrői sem siettetni, seia késleltetni nem szabad, mint nem lehet a férfi s a nó közötti nagy korkülönbséget összeegyeztetni. van, s az iljeo ritka önérdekű befo-Irás nélkül, az a leány pedig, aki i«T mm Ntt a (ftdhffabb) családok aarftgja és vissálya következtében a legtöbb esetben szerencsétlen ; minthogy az iiiosio multával a fej résaéről is prózaibb kezd lenni a házas élet, s akkor a férj sok esetben érezteti, a nő pedig észreveszi, megénd, hogy e tehetős emoernél ó etak házassági eszköz; mi soknak önérzetét töri meg, s erkölcsi és tényleges alárendeltségre, szolgaivá rabszolganővé törpitL Maga a természet alfefá mutatja, kik illenek s kik valók egymáshoz. A most is é^''ídzmondárt ''iok fenhé-jásó keseflte* igazolta, a leányt akkor kell fÁjfcez «¿ni, mikor veszik. .Vagy idejében, vagy soha.-A káaő házasság neveletlen árvákat hagy ; a korai pedig olyan szüléket képez, a kiknek egétz életükön át maguknak is nevelésre volna szftk-sógft; mindkettő csak proletárokat ad; hacsak a fiatal házasokat a szülök az unokákkal együtt nem nevelik. Harmadik eset volna a számitás-beli házasság, a minő napjainkban a legtöbb, mely a szivet és észt meghallgatva z legboldogabb, ha egyszersmind nyjlt, őszinte;de ha nem őszinte t. i. ha csupán érdekből történik, ismét a legveszedelmesebb, mert csalás és csalódác. Tehát mindezeket szem előtt tartva arra nézve, hogy a nó jó feleség, jó anya s jó gazdasszony íe gyen, a valódi műveltségen kivül még szükséges a vagyon vagy jövedelem biztosítása, miuthogy ez az alap elkerül hetién ül szükséges a család fenntartására s a gyermekek nevelésére. Mó s méltányos tehát a szülőknek minden álokoskodás nélkül tehetségekhez képest vagyonnal vagy jövede lemmel is ellátva házasítani ki leányaikat. Legtöbb házasságnak számítástól i csar''xiáo az átka. Ha nagy a látszat, számítanak a fiatalok, míg a szülök rendesen csak számításból gondolják a házassagoL ,Adja a térfi az ebédet, a nó lega ább a vacsorát.) Hiában várja a szüló, hogy «1 eányt csupán szerelemből vegye el vaiaiti, mert azt csak az teheti, a íinek családi élete már biztraitva szerelem, mind pedig a gyakorlati élet érdekeit elfogulatlanul s arányosan egyeztetik ki. RÁKOSI LÁ8ZLÓ. (Folyt. követkeaik.) ny& miatt is A csűr kapuja alatti ny ilást ásta, hogy ismét és at én íaobiaion át a Hamarába mehessen. A 6a jnieuléiem^t a lUzban, vagy >egaiább ao a txobában uem tudta. Megkísérté sxobáoi zárját ál-kulcsc»al kinyitni, mi nom sikerült, mintás a tolóárt betoltam Igy mégi« kívülről kellett bemáaania, mi és a tevábbi-kmte; »wtérült ú neki. Éa * meglopottal megszemléltem a kamarát. Az ablak és bóroad mégayiiva »oltak. Erössak nyomai sehol sem valásak töi tedeahelők. A bőröndnek tehát ái-tuicacaai kellett kinyrttatai«. A* abiak Kanyiiáaának módja keadetbea ulány volt előttem. Kél küincscsel volt xwví, <®k erőssn is ssorosan sáródtak. Azon ban pontosabb utaanéaé« utas a rejtély Megoldatott. Kívülről „ ablakkeret e. ablakkeresst kösé sgy esköz nyomatott, melyoek következtében a kilincsek üregeikből kiemeltettek. A kívülről nyíló ablaknak vjassahosódása ezután konoyen történhetett; azonban aaon easkös, mely lyei a kilioosek kiemelese esskösöltetett rendkívül vékony, finom éa épen oly erő. lehetett, valóasinüleg egy fölötte vékonyr. köszörült, fölötte kemény kés-él. Arra mulattak aa ablaknak alig észrevehető fa 64 tm nyomai. A« ablak »«gssenaiéiése után a meglopottal » lépcsőkön mentem T«rhogy » estr kapa alatti nyaláat mfgtjéaa««. ¿gy ember könnyen kia boaeketett r»jta. £4 taes^éM hirte»en ketaág támaát beonem. Nem mond katona, hogy miként éa m> állal. Amiut aaoubac üt vjúáaak. okaikat i* tudtam. 1 A iopáa a.gy rakmeró^ggel éa nyakaa kitartáaaal, de egyaaeramind n«gy előrigyiaattal H c»ak egy»tl«m mb«r által követtetett el, <»)yaa valaki ¿Ital, ki a biabaa iameró« toll, né»»»«rint, ki an-uak bdaí beoastáaáva], ogyaaintén a péa* ié^rfil ét annak hollétéről ÍMB«fetc« Tolt. Dfl ily tolvajaik as én )eié«léle«r61 éa a hasban éa a aaobáW tadai* éa bftatéoyét mái időre balaaaüuii* kellett. Aaoabaa mint jöhetett a meglopott «rra, hogy pénxét a oly jelentékeny ŐCMegei, a he lyett, hogy lennt lak éa hálóesobájiban beiyw«u Volna el, iu föeat aa AHset nél-küU keeaerabae tartó«? Végr« miért kiváat téleai a »egtflrtée» totya^iyélj •) Kfy tiíxta 900 f t. éri jffredelemicei bini faxdx taKj UattriacW méf ne h-»a»oH-h».tik ü«axe jSradelem nélküli leicyayalj iáért neki mayának ebb51 mef kíli élni •, de már rí laúo»u>; m-m lehet, kivált a mostani nsjj''áj; 01 ki»as»ioDjok" s iuJában axgj hiltartíj ét fiaj^zét mellett, aidSn a n.''. ■étiról dík u • jeíssó : ,ha »irettál, UrU"; pedig az uifT kttlönbaéf, midöo ralamair nőt «if^n r^t ei a férfi, hogy caak iart»a A boo frt trti jörc4eiem a tSkének kamaijial :ek.cth»-tő ; h-t moit tr.ár a dó mit »e^i bos, raioí méltánro» feitíég lehet Pedlí egy 80 1 frt fitetéMei hiró aiaber ha e«y »00 frt. éri 1 Svadéi tnQ tokérel bíró liSt kAr, slz kineveti. haligatáat? A tolvajaág tehát áluU c«ak jáuxntoti ? A ''aialt nyomok <5 maga által cuinátiafak ? Erre >«, vélem, kóneyti volt egy alapot találni. Heitu • aa as állttélag mnglopott. ax éj alatt büuieyói »«¿ndékból ajtóm előtt volt, atonbau nem éíte el Ciéljat ;foliette, de föl :» kellett tennie, hogy én haliotUm a «ajl éa e miatt gyanút tápláltam Hogy tehát gyantnuat mái mra terelje, e végből találta k> a tolvajaagot. Viaelete ög«í»xen termessrUs» volt De u- m vi>elé o arcián a Kain jelet? És mindeuekelótt, ha 6 as általa 00a néphit k''teriBi ?aói>D a félt merea« éj ravae« tolvaj vq!<. uláihfctotl e jobb rsxköit arra, hogy ax ellen« uralkodó éí elótte bitonyoean nem maieretleu gyanút magától egyassrre eitávo>iiaa,miot att, hogy egy ellene intéseit o»erés éa ravaai tol faj 1 ásnak oaa.knem ác lettem •xem és fül tan uja ? Ea maga. anélaüi, bogy egy ellesem iutésni axándékoit bdn gyanúját elfogadtam volna, kiderithetá, hogy miétt veseut. hásába és t»rtott olt ar éjnn át. Kétségemet é< gyanúmat nnm Volt >xabad vele éesrevétetni, mert ha gyanúm alapos volt, oaak a legóva''o&ahb, a törvényeséit éa rendőrség által együUe-•en éa egyaaerre intésendö kutatások v» iának képeaek %s ig»«aág kideritetóro. Caak egyet kellett tóié kérdeaaern, hogy réaxemróli fölötte való viaesatartóskodáa által benne gyaaat ne támsas«sak. — ön ai elóbh kért eagemet, hogy a lopást titokban tartsam. — J£rre most ts kérem. — Tudja ön, hogy ki vagyok ? — ön a büavádi igasgsté kocetaa — mondá. , — De hivatalomaál fogva büntet tekét nem asabad eltitkolnom. — Csák arra akarom önt kérni, bogj körülbelül nyolc* napig hallgaaaa el a dolgot. — Megmondhatná nekem as okát? Gondolkodott, csatán mondá : — Nekem gyanam van, hogy ki ▼olt a tolvaj, aki a vidéken as öaaseé lo pásokat végbe vitte, g Iopáa egysserre ráreaeéatt. Tegnap eetoas erdőben, midén önt a baleset érte éa éa ée«k mellett el-siatsi akartam, már nyomon vaMk — Hirtelen elhallgatott. Majd Mytata: — De ne« wM öoaek többet moá Mennyi férfinek adják azt a tanácsot, nofy érdekből na házasodjék, mert mint a tapasztalás mutatja, nagyon meg fogja bánni, s nem ó lesz a férfi a háznál, miért kellene tehát & nínek csak vagyont jólétért menni férjhez? A mit nem aka-sz, hogy neked tegyenek az emberek, te se cselekedd nekik, ezt mondja a keresz-ténr szeretet. Bármit mondjunk is felőlük, e tekintetben legeszélyesebben járnak el az izraeliták. Elére megtudják, megélhetnek-e, s miból élnek meg a házasulandók. S ez igen természetes dolog. Nem csalnak s nem csalódnak. Kzzei nem akarok elvet állítani föl, mely szerint talán csak az volna a legjobb, ha gazdag gazdaggal, s a ¿zegény csak a szegénynyel házasodnék össze, akar szerelemből, akár nem. Nem, sőt ha a szerelemnek logikája volna, az ellenkezőt kövstné; hogy szerelmesen mégis élhessen; minthogy végtére Í3 az életfentartási ösztön (az önszeretet) átalában a leg hatalmasabb; de ép azért, mivel a valódi szerelem t. i. a fiatalabb korban még nem számit, s nem okoskodik, a későbbi korban pedig már számit, okoskodik, s vagy a késő kényszerűségig nagyja a férjhez menetelt és házasulást, vagy végkép is elhagyja; a mi minden esetben szomorú következményű, a szülők a körülményekhez képest a mit tehetnek, legjobban teszik, ha gyermekeik részére a szellemiek mellett az anyagiakról is gondoskodva, annak idejében mind a nó, mind i férj. mind a nom. Egyedül csak én födöshntem föl a tolvajt éa én nyerhetem víbísa tulajdonomat, más mindenki mindent elrontana; a rendóraég éa a lőrvényaxékek ssmtén Higyje el et. Engedjen tehát engem »•gyedül működnöm, caak nyolc napig Én tönkre ett ember vagyok, ha pense raet iemé'' meg nem kapom ; éts egyedül en tn»g>m vagyok képsa ast ismét o"g-azerexni, ha a Jopáaró'' senki más nem értesül At én embereim még a«mmit sem tudnak és nem is fognak megtudni. Ofy igazán s meggyösáleg beasélt, hogy irany&bani gyanúm mia.ll caakoem szemr-hKnyásokat tettem ms^amnak. — Megigéréin neki, hu^y a tolvajláet nyolc* napig titokban tartom, é# hogy semmi btvatalr, lépiíet notr tesxek & dologban. Amint a dolog állott, meg ehetém a né! kttí, hogy neki jelentékenjen ártottam volna Mindenesetre rám nézve lelkiismeretes dolog rolt, hogy egy semmi tény által nem eröaitett gyanú miatt ahhoz járuljak, hogy esen ember vagyonát viasza ae kapja. M'';g csak egyet tevék A láb nyomoknak a* ablak'' alatt, melyekről beatélt, nyolc* nap alatt el kellett tÜn-aiók, pedig asokru is sokat ¡ehet adni. A keribi menék asuk megnézése végett. MegtaUJám az ablak alatt; vulaki ott fól s alájárt. Aaonban a tolvaj, vagy bárki volt Wgy-n, itt ia óvataa va!a A nyomok kétaégkÍ7fll asindékoean annyira el v«U aak topoava, hogy lehetetlen volt alakjukat tóüemerm ; nsmia vslék képes m«g" k&lönböstetni, vájjon ások egy vagy több •semély áítal okostattak. AzOnban nem kiméitem a íáradalgot, hogy éten nyomokat távolabb is, nemcsak ai ablak alatt kutaaaam; ások nagy fontoaaággal bírhattak. Kesdetben haastmlan volt fa-radtaagom, mert a nyomok egy keméuy uton elveastek ; de ennek végén a tolvajnak a kert keritéeén kellett átmonnie éa köSTetlen «sután a* útnak egy puharésxe ▼olt és itt találtam egy lábnak friasen benyomott nyomát; még mott is fölismerni véltem, amint ai ember lábának elaó ré asét csaknem benyomta, bogy egy eröe Ugrással fönnieremjen. A nyom egy meg lehetőa Irta emberláhat mutatott, mely •aroknélküli csipöt vagy cstsmát mutatott. Máa különös megkttlönböitetŐ Jele nem ▼olt. Kgy papirosra, mefyet magammal ▼ittam, a nyom telje« alakját lerajsoláta. Adalék & keszthelyi fleltkoBhoz- A .Fóvároai Lapok" 133. .A. keeihelyi Helikon" cs. alatt a haihaUt- lan eéilékeeetü gr<5f Peatetich György nagy hazafi műveit olvastam. Miután a helikoni ünnepélyeken mint tanuló én is réestvettem, (Ss. J.) tudóaitáaából némelyek nem vagy hiányosan említtetnek, hazafiúi kötelesaégserüleg hivatva énem magamat a ki maradottakat pótolni, rés* leteaen: A bálikon keletkectével as ottani Liceumi tanulók kost kihirdettetett a leendő üunepre munkákat kéasiteni, ezekből a jelesebbek elneveztettek .Membra laureata heliconia" Helikon ^oezorus köitöi; a* elnök megnyitó besséde után esek szavalták le munkáikat, magyar, deák ée nemet nyelten, (itt hibás a kitétel, mert Németh Péter nem latin, hanem magyar nyelven szavalt Zrinyi Miklósról, követkexó kezdő aorukka! : „Zrinyi, dicső neiezet, te hazám védan- gy»i», .Téged kivan lángba borult mellemnek .Tüze követni véreimmel, — , S érintni aivéi itt ennyi magyarnak.) A fiatal köt ők utsn nyomban lei-lépett D. Takács Judit k. a , 1-slk<-e magyar lány, kinek bátor beszéde Feiteti-cbet a haz* kerb-sréhez h»aonliiotia, ki a nemzetiség iránt buzgólkodik, a többek között gróf Festitich Györgynek ezt mondá: Te! Árpád gőzölgő vérének faj z.-iOá magzata, sat. A madárberkenyefa-ültetésnél nem Cíak a „Fóvároei L^ponf1 ban megnev* 7tett»-k, Gyöugyosi, Kazinczy, Kisfaludy, Bersaenyi, Horváth A dám, de Takáca Judit is kapott emiéköl, melynek ültetésénél gr. FVateticb György k* ott »ür gólődó Ruseek keashelyi npá.nak e tréfás szavak«'' mondá: eogedju f. l. ur t-seket a fiataloka'', (értette h kosroruM kóltóSet), b..dd öntözzék meg a klaasz-azony táját ezek, mert akkor bizooyi^6i<b b n megilled ; továbbá megjegyzendő az esti színdarab, a .Nevelők", a premon tiek házában volt, hol ''gyík alólirt ia szer epeilem. Az <»t'' Uucsvigalom vilagua bajaa-lig tartott A fak ültetésénél 12 tánexos uem juhanzlegények, han. m azon paraszt gyerkőceek volúk, kiket a gróf a* intézetben neveltetett és taniitatott; egyenlő juhász ruhába öltöztetett s jól betanított gverkőcték, úgynevezett ai praktikauaok volUk. Ebéd álatt a hírneves költőket egyenként felköszön tölte Festetich, elő- sorolva mindegyiknek <Utaiuk kiadott munkáit. As ünnepen megjelent költőknek ti''okban jutalmakat oastatott aaél knl, hogy a jutalmazott azt éssre ▼ette volna, csak midőn basaérkeavtt, vette éare a nagy hasafi működését, — éa et easkösölte. Asbóth jóaságprofektusa ta-pasztalt ügyessége által figyelme a költőkre, melyiknek mi kellemeteaebb, — igy birkákat, tehenekrt, gyönyörű foga tot, női ék-tert, de aőt értéke« pénx-összeget is. Nem lehet elhallgatni gr. Feetetich Györgynek előbbi páratlan tetteit snm. mely lyei felállította Keasthelyen a philo sophiát, (7. éa 8. osztályt), vele együtt a Georgicont. akkor egyedüli gsrc&n^í tanintézetet a mouarchiában. Ezen inti. zetben tanitolták a gazdasrlg minden ágazatait, áüatgyógy^«» ^pité\|.t. ker-:éeze>. szőllőszet, vadászat, lovagló intézetek Itt ismételtettek a jogtudományok, «sóval egy gadaságban előfordufhstó minden tudnivalók; éa mindezek aemcsak alapítása, a kitűnő tanárok össtegyüj-téíe és gazdagon fizetése, de kíterj-dt figyelme a tanulók jaUlmsaására is; igy a Lic-umban a fizikusoknál két egyeo 80 — 80 frttal. xenium msjua név al. lt-, kettő xenium minus 60—60 frttal; a logikírnoknál két X-nirrm majna ÓO—50 frttal; kettő xeuinm minusSO — 30 fritoj juidinazUt.ak A böieaéaceti defendea-aeknek, kiket a tanárok jelellek ki, egyenkint 10 — 10 frtoi adott. A tanárokat rendkívüli bőkezflleg jutalmazta; de elftsátn Iái hatni érdemeit e kis tér elég leien, szóval akkor r grdf Festetich György volt egyedüli tündöklő csillaga a magyar hazának ; sajnos, hogy bslála után végrendelete ellenére az intézel batr.ar elpusztult. NÉMETH PÉTER. A törvéuykézéi köréből. BiinUgyi tárgyalásokjegy síié a taln-g«r sztgi Icir. törvényttiknál. 1881. jaiius 6. 152. B/81. Sz. 1. Kováu látván • Ársa személybiztonaág elleni véuéggel vádoltak elleui Ügyben végtárgy¿Iáa. 1013 B/81 Ss. I. Horvaltis Antal magnnyokiraí hamisitáaaal vádolt elleni ügyben végtárgy. 1047. B/81. Sí 1. Koczet Ferencz caalással vádolt elleni ügybea végtárgy alás. 1155 B/81. 3. I..''.■Voltig Mari í társa lopással vádoltak elleni ü_'' bjo vógiúrgy. Julius 7 én 1156. B/81. S. L Sa\>ó Mihály s társai sulyoa testi fcérléeee! vádoitakellent ügyben végtárgyaláa. 1168. B/81. Sz. L Németh Antal s társai emberöléssel vádoltak elleni ügyben 2 od bír. Ítélethirdetés. -TT-ttT Én t nyom kutatását egyedül e«-kösöltem. még a meglopott sem tudott róla. ö a htabaű maradt; moat én is visszatértem oda, hogy r-jxolaaomat észrevétlenül s legalább nagyjából a* ő libá v%l összehasonlítsam. A konyhában, a kösönséges házi tartóskodási helyen hagytam el. Vias»lérésemkor már nem volt ott. A ajtó nyitva állt. éc tubát zaj nélkül léptem ason be. Már belépésemkor hallottam a konyha meilelti asobában beasédet, melyet a házigazda az elótte való estén lak és hálószobául jelelt ki. Férfi éa női hangokat különböztettem meg. Akaratlanul oda kellett hallgatnom, nem beszéltek halkan, nem látaxának tit-kolódzni. Amit hallottam, belépésem cséi-já: elfelojteté. A férfi nejének a történt veszteséget beszélé. A teljes higgadtság, melyet irányomban megőrsölt, ugy lát-sék, moot elhagvá őt. A nő vigastalá. — ki.: azért nem fogunk tönkte menni kedves férjem. — Dc nagy szerencaétleuaég ea ránk nétve. — Nem volt asükségünk e pénzre, mindent kifizettünk. Azonkivül takaró kosán élfink, szorgalmaaan do''goxunk és a jószág jóvedelmexó. Miseiu hiányzik ás ha ''zerencsétlenség nem ér, pfcr év alatt S veszteségét helyrepétolNntjuk. Aeért vigasztalódj jó férjem éí adjunk hálát az Istenn-vV, hogy sulyósb os»pást nem mért ránk Tégedet, vagy gyermekeinket is érhette volna szerencsétlenség. A oő mindent rendkívül gyönge, benső és annyira azivböl jövő hangon moudott. Jó asivének kellett lenni, s azzal férjét Leasón szeret halé. Éu látni vélém ól, <>mint as ő szép, fiuom, halvány ar-Ozával, melyet az eléirbi eile caak fu ólag pillaniottam meg, szerelv« és kérve állott Éérje előtt, hogy azt eruit»e éi batt>riua. E sötét embert, arczában a Kain jellel, ó a uú szavaiból egyel folkapott. — Ha szerencsétlenség o-^n ér bennünket mondod ? De ha jön ? Épen e csélra feküdi a pénc itt. — Ne gondoljunk arra, — szs-kasztá félbe hírtelen nő. — Mégis, mégis. Nem kelle rágon-doluunk ? És azután r —-As Isten fog rólunk gondoskodni. — A* Ist-n? Egyszerre egy szót hallottam,melyre a vér meg akart ereimben állni. Eddig mindketten németül beszélték. Én nem figyeltem arra, amit a paraszt mondott acoa idegen nyelv felöl, melyen akkor beszeltek, midőn, »at hivék, hogy egéssen egyedül vannak. Besiédjük t&rtalma nem engedé, hogy arra gondoljak. Annálin-kább meglepett azon idegen stó, amelyet most egysterre űailék. Csak agyétlen szó volt es éa teljesen közöny öt értelmű volt. — Klansik 1 — sogá as ember nejének önmagát félbeszakasztva hirtelen, sebesen, mintegy teljesen elfeledkezve Egysaersmind kinyitá ss ajtót, hogy iássa, van-e valaki a konyhában. Klansik! Ez egy hitvány ézó volt. Annyit tesz: .Hallgass!« — TebátL"li-vániából valók voltak? Lithvániaiak ? A gondolatok egéa* árja aaáUoit meg; az emlékezéae''x és kombinátiók egeas özöne. Én, miként már föutebbbesséltw.i^ több évig voham LithvánÍAbaa büa»aidí biró. Minden nehét biuiléayek, ««-lyek ott elkövettetek, éa melyekeek elköveföi Umeredenek maradtak, minden súlyos büutevö, kikről hallottam, kiket azonban magam nem ismertem, előttem áHoltak: é> ezen emberen az ó Kain jelűarczáv^l minden egyesült, ki ^negkisért* «»agát ezen elr njte t f''Jdasorosba el.ejteni, kit m általános nép sava büntevőoek nyilva-nüotl, ki épen most mé>; a isteni go»J viselés éa írgalmtsságbaci kételkedett. — F-jeiu zavarodott. Cssk egy világos gondolatom volt, hogy ezen ember előtt, ki figyelt rám, a rneglepeté<nnk egyet\|^a jelét sem szabad mutálnom. magam ó is ugyanest tevé éa a l«h«tA közönyoa are csJ lip « hotam a.konyhába ;''ugysa»k.k.»r más oldalról, aa. udvarból kocsisom jött eW, jelenté,--begy , kocsim ismét rendben van. bogy befegort • minden késien van a eluUxásr». A kocsi kiigailásí költaégét kifisetW». E''i a házigazdának köasöutem, embereinek borravalót adtam és elutaztam. Most gondolataimat rend esése ™rK kellett fontolnom, mit kelljen tcWH»»- A. lerajzolt lábnyomnak a meglopottéul ósszeh.sonlitására többé nem gondoltam. A* ember némely időben roa* büavádi biró De hissen a 4áb nem ssalad el lem, ha az eg« ember el nem »¿alsd. E« azon beséigeté- a férj és nó köst awa ▼olt-e bisonyos bisoayiték arra, hogy a HUSZADIK ÍVTŐL Y AM II2. C C • J Ki ZALAI KÖZLÖNY, JULIUS 3-âfl 1881. 1298. B/81. 8«. 1. Maylándar, Lip6'' osalás váltdhamiaítázeel ridöh'' «IK-ni ügyben 3-sd bir. ítélethirdetés. 1299. B/81. Sá. 1. Baosi Zsigmond • társai súlyos testi sértéssel vádoltak el leni ügyben 2-od bir. ítélethirdetés. 1354. B/81. Ss. L Ssabó Anna férj. Preasnyák Mártouné csalással vádolt elleni ügyben vegtárgyalás. 1385. B/81. Sz. 1. Biró Ferem-z a társai lopással vádoltak elleni ügybn 2-od bir. Ítélethirdetés Július 13-án. 1498, 1548. B/81. Ss 1. Kovács Júlia s társai lopással vádoltak elleni ügyben végtárgyalás. 1511. B/81. Ss. 1. Bödör Jóssel lopással vádolt elleni ügyb-n végtárgy. 1536- B/81. Let. Marton Ersét>et férjesett Nagy Pálné lopással vádolt elleni ügyben végtárgyalás. Julius 14-én 1215. B/81. Ss. 1. Szántó József s táraa emberöléssel vádoltak elleni ügy b«n 3 ad bír. ítélethirdetés. 1411. B/81. Ss. 1 Jakabti Vendel s társai súlyos testi sértéssel vádoltak elleni ügyben 2 od bír ítélethirdetés. 1427. B/81. Ss. ». Lőrinci György aik k aszta ssa! vadolt elleni ügyben 2 od bir. Ítélethirdetés. 1480. B/81. Let Simon János s társai tulajdonellem kihagáasal vádoltak elleni ügyben végtárgy. 1451. B/81. Becse József lopassa! vádolt elleni ügyben 2-od bír. ilélethir detés. 1457. B/81. Ss. I Kelemen Imre lopassál vadolt elleni ügyben 2 od bir. Ítélethirdetés. Julius 20 án. 1422. B/81. Lel. Csikai Pete Vendel s társai lopásaal vádollak elleni ügyben veg tárgy. • Julius 21 -en. 1426. B/81. Sz. 1. Sohár Lajos s tarsai hatóság elleni eróazakkal vádoltak elleni ügyben 2 od bírósági ítélethirdetés. 1443. B/81. Sz. I. Mesricsky Lajos nyilvános crőazakoaaaggal vádolt eiioui ügyben 2 od bir. ítélethirdetés. 150y. B/81 Let. Molnár (Bodoncs v. Horváth) István t társai lopással vádoltak elleni ügybeo végtárgyalas. 1529. B/01. Ss. I. Kopási Fekete Jóssef s társa lopással vádollak elleni ügyben 3 ad bir. Ítélethirdetés. 1554. B/81. Sí 1. Hompó István stttyaa les ti sér teaaol vádiét ehem ügyben ^ód bir. itélethirdelee. Julius 28-ín. 1558. B/81. S«''. 1. Varga Antal lo pással vádolt ellem ügyben 3 ad bir. ité lathirdetés. 1572. B/81. Ss. I Sebre.ner Jóssef hatóság elírni erőszakkal vádolt elleni ügy beu 2-od bir. Ítélethirdetés. Zala Egersiegen, 1881. iunius 30. MUZSIK KÁLMÁN iroda igazgató a soproni kereskedelmi s iparkamara köréből. Hirdetmény. I 1ÖW. 1881. A m. kir. földmirelés-, ipar és ke reskedelemügyi miaisster f évi junius hó 18 án 10,373 ss. a. kelt pótrendelelé vei, tekintetbe réve ast, hogy a tisedes mérlegek oly sserkesete, melynél a mérleg hídjának egy vagy valamennyi nyilt oldala • mérleg szilárd fekvésű te.ie állal keretké.it véietik körül, visszaélések elkövetésére ad alkalmat, a menuyioen a megmérUgendő tárgynak a mérleg hídjára helytelen módon való helvesése folytan a szilárd fekvésű kerei a rá uehezedő twher súlyának egy ré«»sét átvévén, a mérleg sz.bad működése gátoltalik; as 1874 ik évi május hó 28-án 9334. sz a. k>-lt ai.bályrrudelet 29 §-ának kiegészítéséül azt rendeli, hogy „i oly bor doshato tizedes mérlegek, melyeknek hídja a két hoasiu ós hátulsó nyílt olda Ián nem fedi teljes m a merleg tes''.él, es-utan hiteleattés ala nem vehetők." Ami alkalmazkodás s mihei tartás végett ezi-nuel at illető körök tudtára ho ratik Kelt Sopronbau, 1881- jun. 27. A kereskedelmi «-8 Iparkamara. toirajlas valóban megUtriéni, min p<-dig csak tettetett volt? Persze arr.4 uoui volt •aámithaló, bo^y hailam i» fogom. Kocsi a03 nem gyóz.e «leg^e dicsérni a jó lo-gSá''alásl, Kiuen ü-ű ú is r''S>.«bül — Éli gondolataimat rüiiderlietctn, a•• azért vi lágT íaboau nem láttam A ina orsr.ag iniud azon büotovői e bűnlevóuói, kikre via»i-kellett goudoinom. egyik s<-m akart a feifi s u6re illem, kiknek tode.e alaii fo^adut-.¥a Ma volt a kor, a azeuiéiy, a iuüvwll-tok, minden. Caak egy kép akart külöuosen e.őre tolakodni. Ez egy gono«ziovó par volt. Aaanban s nő, vagy inkább a leány mar iiea élt; neki iszonyú módon, saját bűne által a tüzhalalban kellett bűnéért bűn-bldnkv: Egyelőre mitaem lehettem. Lithvá-niával való levélbeui tudakosódasamr.ól is asos kérés kiindulási pontnál fogra mníylyel bírtam, nem várhaltam eredményt. Mindeosaetre várnod keleti, roig alkalmam leend a két emberről kft seltbbit magiudai. Aa alkalom megjö veid, midSn ffrotez nap múlva az elkö-vststt tolvajság fölött ovábbi isagáIaio-knt teszek és tennem kell. Ki ha táros ám oogy addig varok, habár nem kellett vptaa. Ezen éji kalaad atán harmad n»p mglva Heimann nevű asszony jeinotkesek nálam. Ama gyanús « mbr nőjének kellett lennie, kinél éjjelaatem, ugvanazon nónek. kit akkor osak fntólag S félpillantással láttam Mit kívánhatott tőlem ? ó siatve es gyorsba kíván veletn besséini, — munda a tor venyszolga, ki bejelenté Nagy fölindulásban van. u>-m képes kö-ny«l viaszalariam. ii Azonnal magambor. hivatám a női. F4tímerém i»méi, bármily futólag ia látta», s babér arcs. a fájdalom és «agy »ipáétól egAweo elváln/zstt. Szép vok, halvány, finom és rendes arca, az ó nagy tekste s büskOMoiy sZinfceivbl, a fájdalom khtyomatával, mely nem képződhet« t egyedül a mai éléuic fajdalomtól, in ''ly már évük óta álhatflt a finom vonásokon • fné^is nemesi lé ast.- ESgéss. 113 ulánC. aiakja ssép volt, valsmi jqij^iiujt.lfl.vi^M^ csaknem megragadó voK''m-gjelen ásét Kárján egy féléves gyermeket tartott, -gv kától <4 4fV»«iiM ráihatott A gyermek caak emelte aa írási* való érdeket. Holj l lilrrk. — Lxíjmnk mai ssámával megkezdettük a jelen évfolyam másaik félévét. Tisztelettel felkérjük t. előfizetőinket s általaban lapunk olva»óközi>r>sé^é<. hogy a lap előfizetésit mielőbb ineguji tani ssiveskedjenek, nehogy a Up küldé sében fenskadás történjék s kéaóbb jel nt-kező előfizetőknek teljes példányokkal ucm szolgaiba n^nk . — A \<ároi hípri#eiötetillet csütörtöki ülé^éb-''ii as az ugy, m-ly »z ujonan építendő hazak városi póiadn ni<ntoaségéi tárgyast», vélemény h«I ás végett » péuzügy i bizoliságnak adatot — A Ghraczban á''alakított honvéd fegy verek nie^érknzt.ik Knuirsira. — Ztyári viulatmiy. A buda- p--sti m. kir. tudomány egyet.-m Na>;y Kauizaán levő polgirai 1 S8 l. julius 6 a .»áneri kert«-ben aártk^ uiuczealélyi rendesnek. Dará< Zsigmond orvostaa-hallgató, üezsényi Árpad joghallgató. Eper jer \ li<Ua joghallgató, lla.is látván y ¿««Igtiriá, Laky Árpad nrvoatanhail-K"''ó Nagy D-z-ő \|o^hallg»tó, Rict Kai min orvostanhallgató, Rózsavölgyi Anlal --V-- joghallgató, Ssigethy Elemér joghallgató, Ssörcsöky Béla gyógyszerész Wéber Pál jogballgstó. Keadete este 6 órakor. A meghívó másra át nem ruháshstó és egy ssetsmind belépti jegyül is saolgál. Ked-vesótlen idő esetén julius 9-én lartatik meg. — Harmadik takarék péostár alakításáról beasélnek Nagy-Kaníasán. Nem lesz sok a jóból ''t — A aaUi~eger*egi valass''óke-rület asámos tagu küldöttsége érkeaett s fővárosba. írja a nPester Lioyd'', s dr. Horváth Károly spát vesetése alatt meg jelent & kerület ujonan megváűasstott képviselőjénél, Trefort miniszternél, • át-nyujtotts neki s választási jegysókAny-vnt. A küldöttség arra kérte aminisstert, hogyha máshol mag választják is, a sala egorsaegi mandátumot tartsa meg. A mi-ntaaler azt felelte, bogy máshol nem vá aastolták meg, (esóta Sopronban is nseg-válasstatott) tehát nincs is helye a man-datum-választásnak A küldöttség innét Kessthely képviselőjéhes, Falk Miksabos ment, üdvöáólték ót, mint a megye egyik képviselőjét, a megköszöntek neki, hogy minden alkalommal uemcsak a kessthe-lyi kerület, de az egesz megye érdekeit elómosdilaoi igyekeselt. — VUUuti SfU a keszthelyi gazdasági intését főkertészének s ez in réselnél s kertéeset tanárának alábbi közle menyében csalbatlan számokban megjelent egy kimutatása, hogy mily nagy fontosaággal bir a g\ ümölcstenyésztés felkarol asa; ezekből kifolyólag elmaradóit gyümölcs tenyésztésünk re tekintettel s annak minél sikeresebb s gyorsabb or voslása szemponijából egy amerikai mintára szer vésendő gy ümölcsészeli egyletnek a létrehozását ajánlja, miután tudtunkkal e tárgy már az országos gazd-»-sági «gyeaüUt kerté-tzeti szakosztályában beha''.ólag lelt tárgyalva s ennek folytán ott azon megállapodás jött létre, hogy az országos gazdasági egyesület kebelében a ker''étrel « g_\ űmölc ¿szel nagyobb mér vü telkaroUsára egy ker észeti ngylet sz T-vezte«sék. I oUasóink figyelmét e közleményre azon megjegyzéssel hívjuk tel. hogy miután véleményünk szerint is mi már nélkülözhetetlenné vilt egv oly kertészti egyUt felAllítás. m«!y az ilynemű ''gyUteknél gyakorlatiabo módon igye-kt-zzék megoldaui a gyümölcsteoyéss.és nagyobb mór ü felkarolásáuak nemset-gazdapági sxempon ból is annyira iuutoa kérdésé'', ha m«]d <-z egylet megalaku I isa szóba j >veod a mir« akkor újból uem fogjuk elmulaaaiaoi felhívni t. olvasóink figyelmét, minél többon aorakot zunk ama egylet lagjaiuak sorába. — KiiwrffH^k Zombory Lajos nagy kanizsai kir. törvényszéki dijnokot ugyanide as igasaágügyi miaisster Írnokká, Rulich Sándor zala -gerszegi kir. -.. --- — M.msií on ui g térjemet ! kialta gyoraau. — Oh uram krd ea uram mentse m^g ól! Egyi-diil ön képes ól megmeuleni. Éa a gyermekkel karján le akart előliem térdeim H-ndkivü> meg r»lelc~ indulva. Nem a nő aggályától, mely mindenesedre a halálos aggály hoz hason''itott. Valami más volt az: » n> hangja és mozdulatai. Ezek teljesen a litlivájok kiejté sei, hangzása és mozdulatai valanak, ha képesek németül beszélni. Csak Lilbvá mában tapasstaltam. hogy az alsó osztály beli nők, ha sürgős kérésük ran, térdre borulnak és aunak caisma s rub»ss«gély ét, kihez kérésüket intézik, megérintik. — A liihvsaiai goaoastevó pár képe i^Btét előttem állott. És e ttép. sserenosétlen-nő. halvány, ssonvedó arcsávsi térje mia''ti mély tájdaimarai és halotti aggályával, italán e parhoi tartoiott? — Aggálya megindítóiig leültettem sazután besaeinie k állott. Férje kosö. S vei«« történt lopást ; kösAtte vein azt u.''hegy r»íak»re gyanúja ran, kit míg is neveseit. As egyhás köz ségben, melyhez férje lányája is tartoaotl, mar nyolez, kilencs év óta egy öreg em ber lakott, kiről beszéltét, hogy koráb ban a asomszédaMamban jelentékeny fa kereskedést üsött és amellett sok pénst szerzett és a faluba visszahúzódott, BOgy öreg napjaiban nyugodjék. 0 egészen egyedül élt egy kis házban, melyeinlalu egy távolabb esó részében vett meg. Agg legény volt, kihez nem igen jártak ugyan, mégis a falában kedveltetett, mert a templom legrendesebb látogatója volt, a kSegényekkel jól tett, mérsékelt kamatokra pénzt kölcaönzölt és az adótokat nem igen aaklatta. Nef • Keller volt. Ssen emberre gyanakodott az ő férje a rajta elkövetett lopásra miatt. £zea ember eaássó-mássó lénye, ki senkutek áem nézhetett asemeibe, már régen föl (fin t előtte; ó est azon aaAaos tolvsjlassal hozta össaekóttftésbe, meiyek (¿.év ika elkövettetlek. Péfje figyelt rá, annAha^áhh, mari nem kerülte el figyelmét, hogy 5 maga, Heimann, tartag e lopások elkövetőjének, és midón artá a gondolatra jő«, 4ogy aJcas m A Kágen bolyról való idejövetelét akarja felhat»» náini, hogy gyaautlanul i$mét egy Mlet- í T '' hez foghasson, melyet valószínűleg évek előtt mar a irftltöid''na uzöu és sóU oly sok évet téllenül Kellett elszaJasstaoia. Már a lopás előtt több nappal látta essn emberi eate tanyája környékén járni; azonbau teljes bizonysággal nem ismerte frtl ot. Ugyanígy volt a lopás előtti estén. As erdőben látta őt nem messze aaon ut •ól, mely a faluból a Heimannféle tanyához vezetett. Hogy megöisonyoeodjék, hogy uem léved, mielőtt amaz éssreve hette volna, pyoraaa egy oidalutra tért, melyen amassal lalalkosnia kellett Az uton én szólítottam, és bogy se gélyemre legyen fölhagyott amannak további követésével. Azon éjjel meglopatott. Véleménye szerint csak Keiler ehetett a tolvaj, ezt föl kellett födöioie és isméi pénzéhez jutnia De mikéo t ? Keiler, a jámbor ember nappal s templomban ült vagy házaban és imád kosolt, lehat éjjel kellott bQaéaek élnie. Heimann minden este a Kellertéle haz kőseiébe m«nt As annak ki éa berae-neteit egéss éjjel figyelte. Két éjjel hiába fiit a leseo, as ember nem b^latá magát, nom mozdult, a basés környék csöndes és sötét maradt. , Harmadik e«to ismét odamente — Ason nap előtti ^aht volt os, on $ nó hozzám jött. Férje nem léri visas». Azon ban már reggé! as g4sz vidák ajalágos nyugtalaeságban volt. A Heimannféle advarb«a is emberek ide oda as^udgai-tak. Az saasonvt nagy aggály sólita »eg. Ugy tetsaék aeki, mimha »« en^berek as ó házára a ó rá olyan különösss nés<ek volna. Kiküldé emhereit, bry ludak o fidjanak^ mi történt. Az éjj«i a faluban sgy tolvsj, egy raW6 fogaiul» ejlyjelenték aeki, torâbb< bogy a Kelluriéln''lnkásnál fisgat(jli el és.végre, bogy aa ő férje az. Aa őierje akj/lasMK^n éjjel K«tkrt meg-lopm, liárotm áaáz aranyat, m^yai a derék drag fárad isagossn megtakaritott és öregségére el -akari tenni- De KsUer n merész tolvajt rajU kapta, vele küa&tt, aegély ért kiáltott $ tarlá őt, amíg »eg¿¡y, érkezeit. (folytatása ItBrstkiwttrf^w^ tárvényzsékí joggyakomokot ogyaneaea törvényaaékhes alj.gysóvé, Oaterhnber Láasló nagy-kaníssai kir. törrénysaáki Íoggyakornokot a sümeghi kir. jbiróaág ios aljegyzóvé, Dr. Simon Jóíaef kir. igazságügy minisztériumi dijnokot a ta-polaaai kir. jbiróaágbos szinte aljegyzóvé nevezte ki. — MegMvá. A nagy-ksnissaí iparos segédek önképsó egylete ma julios 3 án s .sóldfs'' kert helyiségében as egylet kebelében létező dalárda köare-működésével Zánkay Zsigmond ar veae-lése"mellett a fent neveseit egylet javára jótékony csélu nyári mulataágot rendes Zaáksy Lajos jeles senskarával, melyre s n. é. közönség ssives pártfogását kéri a rendezőség. Kezdete 8 őrskor. Belép ti-dij 40 kr Felülfizetések kössóaettsl fogadtatnak s hirlapilag nyugtáz latnak. Kedvezőtlen idő esetén a mulataág 8 nap pal kéaóbb Urtatik meg. Műsorral saolgál unk a pénztárnál. — Zárdai ünnepély. Sümegen f. éri jun. 95-én s szent FerencsrendSek Com Práter avatás ünnepély volt. A megtisztelt egyén Bocsáry 8 vas ti os Gyula urat ft. Tóth Reasó quardián megható sas vak kai üdvözölte, bemutatván ót az egybegyűlt diazes gyülekezet éa testré-reknek. Páter Cyprián felolvasta s pro-viaciálisiól érkezett ínpoaant oklevelet, mely után ünnepelt, midén a megtiszteltetést örömmel ressi, a testvérek imájában részesülést és sseretetöket kéri, egyszersmind s ssersetet további pártoló akaratáról óssinte kebelből biztositjs. A felavatást ebéd követé, melyen s lelkes felköszöntéeek nem hiányzottak — as uj tertvér s kedves családjára, a tartomány fősök, pat. quardián és a rend tagjaira, valamint a jelenvolt társaság egyes tagjaira. Részt vett as ünnepélyen Svastios apát Kessthely, több vidékbeli esperes s plébános és többen tümeghiek. A fran-cziák saelleme nern halott országunkba. Nincs is reá ssükség ! Egy jelenvolt. — A iskolai értesiivényekről, melyek hossánk beküldetlek, a .Zalai Tanügy "-ben emlékesünk meg. — Zaiamegye. Keszthelyi járás. A buza virágsásában sok kárt tett s ssél, a rozs kedvezően virágzott; árpa és zab sokat szenvedett a nagy hőség miatt, tengeri és burgonya meglehetős, kapálása folyik ; takarmány félék általában jók, ssólő még nem virágzik, gyümölcs kevés, rétek jók. Csáktornyai járás. A busán kevés rozada látszik, különben jó. rozs jó, a tavasziak nagyobb része ssép, ten geri kapáltatik; rétek és a takarmányfélék többny ire gazdagok, szőlő középtermést igér, gyümölcs nagy része lehullott. Novai járáa. A búzák jók, rozs rí ka, a tavasziak elmaradtak; rétek és egyéb kaszálók ^ól fizetnek, zkőlő és gyümölcs bő termést igér. Lelenyei járás. A buaá cm>< bó érmés várható, roqi jó, repose kö-zéptermésünek mutatkozik, árpa silány» sab )ó burgonya és burgundi jó, kapál 4sMk; tengeri azép, rét silány, takarmánykassálók jók, ssólő ssépen fejlődött Alsó lendvai járás. A busa közép, rozs gyenge termésre mutat, repose középszerű, tavasziak silányak, tengeri és bar gonya jó, lóherék és a rétek kösép ter rnést adnak, ssőló ssépen mutatkosik Pacsai járás. A busa szép, rozs ritka árps közép, zab jó termést igér, tengeri es burgonya középszerű, szépen hoaot fürtöket, lóherék és rétéit jó termést ad nak. Egerssegi járás. As ősziek mint szépek, tavasziak ritkák, tengeri éa bur gonys nagy része meg van kspájvs, ré teken kevés a fü, lóberéaek jók Tapol czju járás. A busák sok bslysn . roseda-sak; s rozsok ritkák, as árpák satnyák zabok kedvező idójárásssl megjavulhat nak, takarmány fél ék kaszálása folyik stóíő künéptermést igér. Zaiü-Egersseg A buza gazdag aratást igér, de a rozs nem fog jól fizetni, mert as idő nagyon kedvesótleu volt. Gyümölcs némely bolyén nagyon sok less, más helyes meg ke^és mutatkozik. s«besültek. — A királyi pár Iso41ben van. — Török -Szen t -M i k lóeo n 1547-i>eli bronzágyut Uláltak. - Gr. Károly P»s-tának ó felsége Gr. Zichy Ferraris Vio-torrali párbajban megkegyelmezett. — B. Schey 30 eaer frtot hagyott a kőszegi ispotának. — Plathy Tuhutum amerikwi párbaj következtében méreggel végezte ki magát. — Az üstökös valósainüleg julius közepéig less látható. - Külföldi rövid hirok. -Párisban .Hu^ó Vicior* csimű újságot indiUnsk meg. — Bismarck aggasstó-lag beteg. — Prágában egy fiu mébesi-pés folytán meghalt. — Milán fajedelmet s csár hidegen fogadta. — Hartmann híres aihilista elfogatott. — Tam-Sseve nasélnagy vasúti ssere nősét len «ég tör-téot. — Abdul Asiz megyilkoláaa ügyében 9 basát hslálrs Ítéltek — Mexikóban egy vasúti vonat folyóba esett, 200 egyén meghalt. — Az Aetna erősen füstölög-— Dufaure Párisbaa meghalt. — Prágában s csehek és németek köst véres össseötkösés történt. Kesső trónörökös kijelenté, ha még ismétlődik, ikonnal elhagyja Prágát. jun. Szeben rága ^emberg , — Arverig Zalamegyében - Lőrinci Jóssef 995 frtra b. ingt. jal 29. Kerka Újfaluban. — Babics Jóssetné 450 frtrs b. ingt aug. 9- Nagy-Réoaén — Takáos György 1397 frira b. ing. jul. 18. Cs.pin. — Stóoer József 410 frtra b. ingt. aug. 5. Nagy-Kaninsán. — Németh György 451 frtra b. íagl. jul. 7. Caapin. - Fülöp Tóbiás 350 frtrs b. mgt jul. 18. Kemenden. — Lóriocs Sán dor 440 frtra b. ingt. jul. 25. Tekenyén. — Ivanovics Iván 306 frtra b. ingt. jal. 4. Csáktornya. — — Hawai rövid hírek. — Lajts-Szeat-Miklóson a villám tánozolók kösé ütött, 1 ifja meghalt, 3 megséfült, 80 padig hosszabb ideig ess m él étlen álla pótban volt- — Raatmann Frigyes volt tekintelyea könyvkereakedő megőrült. — Mebádiában is földrengést észleltek. — Ráth Mór Arany Jáaosnak össses müvei kiadására vállalkozott. — A „Függetlenség* ellen s hadügyminisztérium által i«^>K)>l Msajtóperek iü-kátsan eisaa raastaló iléletbosatou Kovkct Pá'' mUnka- meghah. — Ssegeden nagy petroleum-sehhenáe ürtéet, sokén meghaltak, meg- KI nyert ? 28 án: 10.17.77.85.62. 76 55. 70. 56 41. 63 1.65.14 44. Irodalom (K rorat alatt mejfemlitett munka Nagy-Kauiaaán Wsjdlts J4aaef kftnyvker«.k«dése által magraodslketó.) — Felinvó szózat a nemzethez Kossuth Lajos születése 80-ik éve, politikai és journalistikai pályája félsaásadv>s örömünnepének dissemlékmülap és diss-emlékkönyv állal leendő oraaágos megünneplésére. Kossuth Lajosnak kösaoni a magyar nemzet legtöbb adóifisető zöme, földmivelő nép a robot alóli felsaaba ditást, a társadalom többi osztályai »al való egyen jogosítást, mint Kossuth leg becsületesebb polgári törekvésainek legfényesebb sikerű müveit. És valóban Kossuth Lajos a „birtoktalao zempléni fi,'' — ki ason ban a népszerűség földéből országszerte legtöbbet bir, a hon leghathatósabb boldogi lójának kell, hogy mii» den igaa érzelmű haaafi részéről tekintessék ; — őt a magyarok Istene küldte le hossánk, s ő kivívta és meghozta ne- künk és Austria majd minden népének a szabadaág diadalmi aászlóját. Előfizetést nyitánk ez alkalommal a már kinyomatott s megjelent Koissutb-család allegóriái emlékmű lapjára, m-ly Kotsuth Lajos nagy hazánkfiának, két fiának, édes anyjának és nejének legéiothűbb arczképeit, a baracconei házat, Magyarország fővárosa láthatárát babérkoszorúba oyedzvo tünteti fel nagyszerű lilographiai nyo oaatban. A nagy emlékmúiap előfizetési ára 1 frt 50 kr. Megrendelhető egyedül alól írt kiadónál előleges fiseiés, postai utánvét mellett, s minden 10 után egy tiazteretpéldány jár a C gyűjtőnek. A t. aláírók olvaaható neveit a pénzzel együtt aldlirt kiadóhoz bérmentesen kérjük beküldeni, ki a példányokat ridé^x» postás s töretlenül lógja elküldeni. Valamennyi előfizető s gyűjtő neve, aöása és lakhelye pedig egy a Kossuth Lmq« nagy hazánkfiának 1882-ik évre esendó£ssüle-tés napján küldötlségüeg ilnyujUndó aagyaaerü dieaettMkköny vbe, Kdaanth-albumba iess örök emlékül boiktsivs Remélni lehet, hogy Magyarország isi-kes honpolganága tömegesen fogja e ssép alkj^ímjr. megragadni arra nésve, hogy ss Ünnepelt nagy férfiú iránti S\|éiy haaááni tietdite és érdsea mditánftáaa s teljes bizalms nyilvánítását tettleg is. kifejezhesse és a tiszte 4S as magyar alkotmány és ss ab ad» ág várának Urem-tőj«, n h.se isgönzeíleafbb jetiomü nagy fia még életében a Iegnyugtaróbb tiszta hazafiúi öröm- és önérzettel tekinthessen majd végig iránta báiás kegyelettel viseltető tisztelőinek hoaszta éá disse* névsorán. Meg fogjaJc tiszteinf és lepni őt egy nagysssrü dísgalbúmmal, emlékköny vrel. mely hasai művészeink femek munkája leend, s melybe as x"mi előfizetők és gyűjtők nevoi be teisnek- iktátva. Megülve pedig majd oraaágtsaan is e nagyszerű ftrömüanapet, ssivből kívánjak mindnyájan ; a gondriauMi^1 luég sokáig tartsa meg és éltesse Kossuth Lajost ha* sánk, nemzetünk és az &£öz& emberiség jsrárs. Vahot Gynla, Mt a Kossuth-emlékmúiap ós album terrésője. Grand Vilmos, mint as emlékmülap és album ki add; a. Budapest, IV. kssv, zöldfa utasa 23-ik szám. E ssépen ^fcerült mfilsp sserkesstőségi irodánkban H''hstó s megrendelhető. Vdf^es hlMtk. — A győri állam, tamlón ók epe adoben a fölvételi vizsfálstölt* f. évi szép . tomber hó 5-ea fognak rrieysrtatni. Az állapii elemi »aaitónőképeadébe fölvétetik olyan növendék, ki éUtének 14 népiskolai réselt. A belépni '' ifcMKetéunáesáhoa intéieu folyamodványukat keresztlevéllel, orvosi bizoayitráaynyal és az állam- HUSZADIK tVFOLYAM Z A L A I ÍÖZLONf Pehlívant, Mustapha Djesairli és Hadzai Achaset baléira, Sayd bej éa Rizs bey 10 éri kénjszermunkárs ítéltették. — S agy iterencUtlsneigrbl érteai lenek bennünk ev Kalocsáról. Tolaáró érkezett Kalocsára 100 huss ár néhány tiaat vesénjlote alatt pénteken 24 éa reggel. A hussárokst magánházakhoz szállá-aoitak el. Dr. Pollik orvos básáhos ia jutott neiány kózüiók. A huszárok amiét elhelyezkedtek, takaritaDÍ kezdték aaer-ssámaikal; kozöi''ük ácsorgott a házi gazda kii 10—11 ár. a fia is Iraaies Si mon köshussár épen kiplrja ssersaámait törülgette; eióvette a revolvere« tokot, a bir a töltött forgó pisa tolj benne rolt bór tartójában, egy ruhadarabbal tisztogatni kezdé. véletlenül megnyomta a piáttolj kakasát, a revolver eldördült, l a Pollik kis fiit hatban találta ugy, hogy s fin rögtön összerogyott; s golyó ss alsó bordák köaött ment be s alól a szív fölött jött ki. s szerencsé lennek balkarjihél is elsodorva egy darab hast. Képzelhetni a szülők kétségbeesését, taidón látták, hogy egyetlen gyermekük mini esik ösaae sebe alatt, mely as örvösek állítása saeriat menthetlenbl megöli a fiút- - Kitűinek a halálra. Annak a hírnek, hogy a világ deci ember 23-án elpusztul, s samarai laskoiaikek (ó hitűek) miat a pétervári Goloaaak írjak, teljes bitóit adsak, s most egyebet nem lessnsk, miat várják a végítéletet. Már nagyon sokan becsukták aa üaletet, szer zódéaeket föl bon toltak, hássságokst föl mondottak stb. SsóraJ oaindegjik késsül s halálra. — ScÁey FVlöp laró, egyike a legismertebb alakoknak, elhunyt Badenben Beos mellett. Schey báré, ki nagybatyja volt Schey Fríg» es báró bankárnak és haasesi fóconsulnak, 83 éret élt. As elhunyt báró ritka bókesüségérót rolt ismeretes. .Szülővárosa Kősasg neki köasöui a azegenyek házat, melybe a munkaképtelen szegények valláskülönbség nélkül véntnek föl. Egyszerzmiud zsinagógát is épitietitt Kőszegen, mely 20,000 frtjába került. Bécsben hasonlóan gya korolta a jótevést részben nyilvánosan, résiben magán utón Az elhunyt as első magyar zsidó volt, kit 1859. márcziui 3-in „Koromls" előnévvel az osztrák nemessegge! tüntettek ki elismerésül jótékooyságinak, melyet minden alka lommal oly békesften gyakorolt. Házas aiga gyermektelen lérée, kérte, bogy rangjai usokaóescsér Schey Frigyeare rnhiahassa, a mi meg is történt. 1861-ben kapU s III. ossf. vaskoronsrendet ás a lovagi czímet, 1870-ben II. oszt. vas koros arenddel a a bárói aaéltésággal tüs-tették ki. Ksenkivül később még több érdemjelet kapott. Érdekes a telemlités-e, hofty Schey egysanr rolt beteg életében s ez s betegség — utolsó betegsége vslt. — BcrkxalUux* és borvásár lesz f. é október 20— 23. napjajs Sátoralja Ujhelyen, melyet a kassai keresk. és iparksaaars rendes agyetértólag a semp lén megyei gasd. egyesülettel. Felhívjuk erre a köafigyelaaet I — Ritka kincsei őr»« Samária pa leestiaai riroskában ss ottani zsidó bit kösaég. Pergament Biblia az, melyet állítólag még as Aroa főpap unokája irt Is. A késírat régén es áll: . Ea Pin-chas Eleszar főpap fis s Aroa főpap aeo kaja Írárn ls s ssent -könyvet.'' KoppanC i-MaaMrnkat fértek már e ¿önvvért, d« gyümölcsöt haszniltsk, vagy, bogy saép színe legyen, mérges aayagu festékkel festették meg. A fagylalterőket a gyors orrosi segély a halál reasedelmétől meg. mentette. A bolt beaárstott s s rissgilat megiaditutott. — Eákócsy-dtka. Wiadisch-Graets hercsegnek, Sárospatak urának egyetlen 5 érea fia és ö-ököse e hé 13-én maghalt. E gyászesetben, úgymond a P. Nap ; Sárospatak váriaak fátuma éresteti újból sujtoló kesét. MióU s rár s Kákócziak-tól konfiskálÜtött, egy tulajdonosa sem örvendhetett nemzedékeken it e kies fekvésű birtoknak. Traossohn hercaeg nyerte elsőben adományozás utján s s hercsegi ág mag nélkül kihalt; a rir iámét visass-száll t a fiakusra. Adomány osás utján nysrte ismét Bretaenbeim Károly hercseg s es ág Bretsenbeim Ferdinándban ismét egyenes igu örökösök nélkül kihalt. Oldalágon, Schwarzenberg Karolina berezeg nő után örökölte a mostam tulajdonos, a forradalmi időből ismeretei Wia-disch Graetz berezeg fia, kinek egyetlen fiát folyó hó 21-éa tették a sírba. JtftlüS 3-áár íSsV. Hivatalos piacai árak. üay-Cas»«aáa, 1881, Jai 1 100 kÜetrammMva] eaám.tra Boas 1060-11.—. JUaa 8 fiO~9 _ Í2T 7 50 r8" Zb 6''6Ű--7— Kukoricás b S0--• Burfon/a 4 —--. Róni 3j _ - — f lasss--- Bab - 9 _ _ Ss.na jjaaJssa 10. 1 kilofrassMjival számítva. Marha boa «8-Jt. Bor}nh«i. Ser- ^ha. 56 -Saalosn. - 90-, Disznózsír Czukn C7m aT-16'' rot***** J « Bor. .---1 40 Paprika 90 —, Saappa« -—.—40. 1 Literjével aaáitra ó bor 32 - 48 kr. üj bor Pálinka 48 kr. Ecset 6 kr. FARKAS, v. piacz kOnyvTSsetf kr 11 Indul Kanisséról hova: MubSea, ])uabuvár a aamaritáausok nundig elutasiták as ajánlatokat. — A vasúi silensíge Nákó Sándor gróf nejével és kíséretével Marienbadból a aj át négyes togaUn érkezett Egerbe. A grófot ugyanis érsk előtt vasúti szerencsétlenség érte s akkor megfogadta, hogy soha többé nem uus:k vasnton Magyar-országi birtokairól zárt hintóban hajtatott Marienbadba s onnan Egeren, Co-burgon keresztül pompis négyesen most tért viasza hazánkba. — üj txerkesstti lóvonatu kocáik. A budapesti kosuli vaspalyaursasag uj azerkexetü lóvonatu kocsik alkalmazásinak tervével foglalkozik. E kocsik egészen nyitva vannak. A foljiris ugy mint a vasúti kocsiknii, s kocsi ege«s oldslin húzódik régig. Oldalai a kocsiknak um csenek, miiltal azok tetemes súlyt vesz lenek. Az ülések az egyik oldalról a másikig, a kocsi egész szélességén mennek it és igy a kocsiban állni nem lche:, miiltal a taliömöttség is meggátolunk — Budapesten egy király utczai czukriszboltban a napokban husz ember életveszély es állapotba jutott a fagylalt-evéstől — mi a fővárosban nagy feltü-néat keltelt A fagylalthoz vagv rothadt Paplrazeletek- Kifine k''sastsony panaszkodik ba-átaS- jéask : — Ah t aa a Béla, az az agyatlan, ás újságok aat írják, hogj a Tálaaatásoa bizonyosan meg íog bökni 1 nem less többé képvisel5. — De miért jösz ezért oly ingerült banfulatba ? — Oh kedvesem, ha ¡ asm jí fel Pestre, ba 8 megbukik. — bát akkor ¿a hiába buktam ! — Ora Per«. Ijg á 10 rH(,l » 90 441«». 11 I ¿jfsl f> Ü6 r.((.l < 41 «I. 11 S0 4 je drtcélyért folyamodók szegénységi bizo ny i''.vánrnyal tartoznak fölszerelni. Benn-lakásra csakis mérsékelt dij mellett vé lelnek fel növendézek. A íoly amodvinvok f. é. juliuf hó 15 dikeig a győri illami tuaitónóáepezde igazgatótanácsának el linkéhez, Vargyas Endre urlioz küldendők A később* érkező folyamodványok uein <OK»dtatnak el. A képezdei tanfolyam kz 1KH1/2 taueviól kezdve4 évfolyamura nuelieiclL üyórott, I88I1 junius 18. Kaszlnor JauKa, képezdei tguzgató. — A braxiliai ndbol t a magyarok. A mull beLekbeo egy dúsgazdag brazi.iai inagvar születésű nejével meglátogalts Ma«:y ar ország biui lakó apósát és anyását « ez alkalommal annyira megszerette Magyarországot, hogy egy a napokban rokouaihoz érkezett 1 vélben valóaigtis lelkesültséggel emlékaaik meg hazánk cól és kéri rokonait, hogy valahogyan szerezseauk neki egy magyar fiaialen bort, a ki hajlandó volna jó fiseléaért kimenni éa ót a magyar nyelvre tanítani, mert-ő s jövő tavaszra ismét msg akarja látogatni Magyar országot s akkorra meg akar tanulni magyarul. — Megdöbbentő tserencsétlensig történt Szegeden Tíz órakor délelőtt a Deák utczábaü levő Kresztics-féle füaae-res bolt petrolectm-készlete felrobbant. Mint az 0. É. nek távirják, az üzl-tbeli »egód, inas és két utczin menő egyén összeégtek. A tűzoltók megjelentek, s mikor munkához toglak, egy ujabb robbanás törtéut. Hat tűzoltó és a parancsnok megsebesültek. Tizenegy sebesült van, köztük több életveszélyesen sérült. Az utcsát a roppant közönségtől katonai kordon zárta el. Mint magántáviratokból értesülünk, a petroleam tömeg felrobbs nAgát vigyázatlanság okozts; egy űslel-beli alkalmazott a tárházban égő gyújtót vetett a kőolaj hordók kfizé, m«lyek síketitő durranással robbantak föl, fala kat döntve, embereket ölve. E forrás aserint kilencz halott és számos sebesült van; bár ro.ninsk e számok túlzottak. — Konstantinápoly jun 4/9. Ma hirdették kí az Abda! Azi* meggyilko lázárai vádolt személyek ellen hozott ítéletet. A törvényszék kilencz vádlottat. éa pedig: Midhat pasát Mahmud-Damat pasit. Nuri-Dsmat pasát, Fabri beyt, Ali beyt, Nedzsib beyt, Meustaph 2CW Huda Peetre (fyoravoaat) I • (postavoaal) 212 . (Vfyas vonat) 313 Bicsbe (Hsombatlielj, 80pros Wá) • 1& retket 301 . U60 W 315 Swprouba 8 40 dálBt. 206 Práferhof KottoH Csáktornya 4 56 rr(t! 203 . . «4T dibit- 801 . (f7®MT) . 10 60 éjjel ■rkeaik Kanlzsira honnét : I Hathatós indok. BiriS. Akar-e 0o ssent esküt letenni arra, hof y ez nem az ön kézirisa ? Vádlott : Igen. Én agy tudom, bogjr «a Htm aa én Írásom. B. Hasonlít i az ön kézírásához ? V Én azt gondolom, hogy nem. B Tudna-e «n megesküdni arra, hogy • z as Sn késirásábos nem hasonlít ? V. Ast bisteoa, hogy igea. B. Tehát esküdjék meg »zentül, bog; "te irái a legkisebb ronáiokbaa sem hasonlít az Sd kézírásához. V. £skazam B Mivsl tudja &d azt bebizonyítani? V. Asaal, hogy nem tudok írni 210 Zákány felől 216 • P w ■ • ill U.ida P.atröl ** -''01 30J Bé-.i 51 314 . 316 Ropronböl 202 Prágerbof felöl (fjorsvos.t) 204 * • «06 5 27 reggel 1 41 d Sibil 1 éjjel (»egys. rouat) 4 15 reggel (postavonat) t & délül, (gyorsvonat'' 10 30 éjjsl 4 t rsggsl 10 15 éjjel 19 ödélbso & 37 (sfgsl 1 20 iáiul. 10 60 éjj sl Felelős szerkesztő: B.ÍT0BFI LAJ08. HIRDETESEK. ^«^pb^tó^ nijtjd minden füsier és csemege kereskedéiben. a o - t j* • 0 * u u. f ? m ü Takarékos háziasszonyoknak! A bevásárlásnál caak L E I T N E R féle wuj Páva kávé* kérendő, vagyis a Leitner- téie wUj frankhoni kávé44 é. vegve az általa haaználni szokott mennyiség felél, majd nyerő nd belőle erős, jó illatú és szép szinü kávét, tehát a fele pénzért a legfinomabb miaőséget. Egy próba elegendő arra, bogy aa ember fentiek igazságáról meggyőződhessék. A bizalomraméltó és meghilezelt vegyészek: Dr. WeiTier Th. 4 borosalói vegyelemzési műhely és műegyetem igazgatója, és Molnár János Budapest város vegyésze éa oklevele« gyógyszerész uj Páva és uj Franhonikávét vegyelomileg megvissgilvin, vegyvizsgálatukban határo- ozen 1r < va- lótlan kiemelik, hogy ezen kávépótlék felette jó és nagymeunyiségü tápláló éa vérképsóalkatrésssael bir. K tph átó majd minden füsxer és cíemege kereskedésben. Kénforrás. Varaad-Toplicaa Horvátországban. Kgy kiet ridékben, kdzel a liayer-magyar határhoz fekvs, a ftlrdí eredaénydus használatot nyújt a köszvény, a esúi régi nemei sllen-8ikerrel alkalmazható tagssngoródáa. mellhárty- él hasgyaladások ellen bojasenyrek, különféle bfirbet^gségek, ralaaiiot a léleksési- és omész-tési tzerroknél is. A farrá* b«M»niki 4S R, - A firééMéay aMfsyltáaa nájai (-asfés Csákiornya állomásról 3 óra, Kórós éi Kaprcccta állomásoktól 4 órányi távolra vaa Csáktornyától Varasdig valamint Varasdtói Toplicailf menó kocsik ára személyenkiat naponU 1 frt. Tetss^ars kfllön fogat is késxes áll. lígésaséges éghajlat, pontos szolgálat, esieo« »zobák nagy számban vannak. Van továbbá három ebédl«. hir apok, nagy tcrec káréház, 2 zongora, kölcsönkönyvtár, zenekar, számos tombola és táacz-estély Rendes gyógytár. (295 5-8) Az orvosi szolgálatot végzi Dr FODOR ADOLF. — Egyéb ajánia tok él megrendelések a fQrdS-igazgatóságboz íntéaend&k. HARTMANN IGNACZ raépleg-gyari« NAGY-KANIZSÁN eo Ajánlja kovácsolt vasból készült, erős és javított szerkezetű tizedes mérlegeit, melyek a székesfehérvári kiállításon éremmel lettek kitüntetve. Lakik a Kölcsey-utezában az Egylet-kert mellett. a kia4é tulajdonos Wtfru J«^ gyor«»)tó)4n. 687-707 szám. 1881. Árlejtési hirdetmény. A bndepnst-grácsi állSJnnton le»ő 70, 80 és 90''\|. és a nsgy-»««nl-sza-Upolcaal nton 76, 78, 81 ás 8W «sámu téglahldsk kija»ltá«át a nagvméltiaága köamnnka és kSalskodéil minlatfriam 1881. éri janlus hó 17-én kelt 11829. ss. magas rendeletével 24M írt 60 krnyi »«sseggrl Ufytzlnte: A nagy-kanissa.Upolcaai államuton aa 51-68 kllooietrr kfzt «4 —65 é» 78—74 kilát köst épiteadS háro» tégla áteresz helyreállltáaát a nagyméltósága köamunka é< kftslek«1é»\| minlsterium 1881 évi Jnnltis hi 10 in k«It 9«U szimn magas rendeletével IS05 trl T''Jt kn.yl nncsg-gel engedélyesMtek. K«en mnnka biztosítása tekintetéhSI alóllrt hivatal Irodájában folyé 1881 évi julins hó 12-én reggeli 10 árakor, Írásbeli ajánlatok elfogadásával párOeolt nyilrános ssóbeli árlsjté« fog tartatni, melyre a vállalkosni esándókozók asaal hlvaUiak meg, hogy aa árlejtésben! ré«st ▼ evés ese«ére, asagukat a fent kitett összeg mint bánatpénssel ellássák, «»oly vállalkozás esetében azonnal 10% bistoeitékra fesi kiegészítendő. As Írásbeli ajánlatok fennt kitett nap rergelt 10 óráig fo\|;adUt-Dak el eetkbeti »a »jAnlatl.rfl nere, lakiU« i, p«lgá,l Alli.a po.ito-san kitsendtf { továbbá utámmal és szóval kiirandó non száztóli elen gsdée, nielyévt esfn munkálatokat elvállalni saáadékosik, világosan ki-fejesendK végre, hogy ajánlkosó mnnkálatokat é« feltételek Urtalinét Ismeri és felfogadja. As Írásbeli ajánlatukból a vállalati fftezeg 10«\|,-je kéiapé»ben vagy állssipspjrokbao csatolandó A jnSsaerelTéayek és feltételek as alaljrott hivatal iro<U\|Aban a ssokolt hivatalos órákban megtekinthetők Zala-Egeraaegen, 1881. évi janin« hó 12-én A zalamegyoJ kir. építészeti hivwtai. Br Egy tanoncz kerestetik. IQ Egy élénkebb vas- és vegyes-kereskedésben <>gy tanoncz jó feltételek mellett azonnal felvétetik, »941-? falusiak előnyben részesülnek. Minden közelebbi e lapok kiadébivatalábait nyerhető. NAGY-KANIZSA, 1881. julius 7-én. ElMLrtétl Ir: •rész évre......8 frt. Ml évre.......4 „ ntgyed évre......2 , Eg\/ *ám 10 kr HIRDETÉSEK 8 hasábos petitsorban 7, másodszor 6 k minden további sorért ü kr. NVILTTÉR.KN soionkéut 10 krért vetetnek fel. Kincstári illfték minden egyes hirdetésért HO kr. fizetendő. flowadik évfolyam. • b szellemi rétiét illető kflzlemé -nme a szerkesztőhöz, anyait réazét illeti kózleménvek pettí/a kiadóho''jr- bérmént ve inté/.endök : '' V, ¡. .Ó''iiN JbO ferfCA?] Z S A 1. / Wlassicskáz . „i - Húnaeuteüen legelek »ok ismert munkatársaktól fogadtatnak el. Kéziratok vissza nem küldetnek. Ns-jy-Kanizsaváros helyhatóságának, .nagy-kanizsai önk. tűzoltó-egylet«, a .nagy-kanizsai kereskedelmi s iparbank'', , nagy-kanizsai takarékpénztár", a .zalamegyei általános tanítótestület■, a „nagy-kanizsai kisded-neveló egyesület", a nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet'', a .soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizaai k ül választmánya" s több megyei és városi egyesület hivatalos értesítője. Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. ------------------------- ---------- — - -------i— — ■ ■——■-------------— - II i..........- - Mult hó végével befejeztük a félévet, ez alkalomból bizalommal fordulunk lapunk mélyen tisztelt olvasóihoz az előfizetések megújítása és lapunk szives terjesztése érdekében. Fótörek vésünk volt és lesz, bog}- a t. közönség támogatását ki érdemeljük, uem rajtunk mult, hogy a képviselőválasztások alkalmával tüzetesebb közleményeket nem hozhattunk, rank nehezedvén az állami főügyészi rendelet, mely szerint még részben sem foglalkozhatunk politikával, avagy a közügyek emlegetésével. Ettől eltérő közhasznú közle ménjeink kimerítik folyton a megyében történteket, mert sem költséget, sem fáradságot nem kiméivé hü leírást közlünk. Tisztelt levelezőink-való és gyors közlése által az eseményeket lehető élénken registráljuk. Mibez képest kérjük az előfizetések szives megújítását. Hirdetéseket gyorsan és jutányosán közlünk. Előfizetési ár: julius - szeptember negyedévre 2 frt. julius--deczember félévre 4 frt. Nígy-Kanizsa, jun. hó 1881. KIADÓHIVATAL. Wajdits József könyvkereskedésében. Mí módon biztosíthatják kisebb földbirtokosaink anyagi lat? gyermekeik jövőjét (Folytatás.) A házasság az ember életében minden körülményt összevéve, a boldogulhatásra annyira elhatározó, hogy bármi pályán, bármi állapotban az ember lehetó boldogságának koronája. A szerencsétlen házasság a férfit s a nőt testileg, lelkileg és vagyonilag megrontja s a legvirágzóbb családokat pusztítja el. Petőfi Sándor csak prózai igazságot illustrált költőileg, midőn mondá: „a szerelem mindent pótol, a szerelmet nem pótolja semmi mert ha ezen mindennek pótléka is elmúlik, minthogy el is múlik — az embernek épen semmije sincs, minthogy a mije (szerelemben) volt, az is csak pótlék volt. Mind a szerencsétlen hazassá gok szaporodásának s az erkölcsi sü lyedésnek, mind pedig viszont a há zasságok átalános ritkulásának a fentemiitettek okai, vagyis a nőknek nem valódi s vagyoni állásukhoz nem arányosan reális irányú, hanem csak felüleges műveltsége, a kik lelki szépség helyett testi szépségre, ingerlő, feltétlen hódításra s az ezzel járó könnyű életre és fényűzésre vágynak, e miatt saját vagyoni állapotukhoz képest túlságos igényűek, mit még inkább elósegit magukuak a mostani legtöbb szülőknek fényűzése, mert bármint legyen a''leány (péld. intézetileg) neveire, végre a család élete, a háztartás, az életbeli példa tanítja ót ugy a hogy élni. Innen mondja a magyar: nézd meg az anyát, vedd el a lányát. Ugy látszik, a mostani nőnevelésnek iránya csak a férjhez adhatás és nem a házas életben leendő boldog megélhetés. Az ily modern nevelés a nőt csak élni. -- nem pedig meg is élni tanitja. Pedig a ki élni akar, első uem az: hogyan ? hanem miből? Tehát helyesebb iránya nóne velés mellett az életre maguk t szü lók adjanak jó példát. A házasulást s férjhez menetelt illetőleg pedig ne feledjék, hogy ,a ki megbotlik a küszöbön. keresztülbotorkálja az az egész házat." Végre szóljunk magáról az életpályáról különösen, melyre a kis földbirtokos nevelh« tné gyermekeit; s most már talajdonképen melyik tér voln* az, a melyiken egyik vagy másik életpálya volna a legbiztosabb jövője? Itt elóre keJ bocsátanunk, hogy midőn életpályáról van szó, mist a mely az egyéniség egész világának szűkebb köre, nem lehet eléggé ajanlani a szülőknek, hogy az életpálya megválasztásában tapintatosak legyenek, minthogy a rosz választás a szülőkre és gyermekekre nézve egyaránt megboszulja magát. Ha a szülők elfogultság, vagy bármi okból az ifjat nem azon pályára nevelik, melyre az mintegy született, az egész életén át elégedetlen, kibékü-letlen lesz, mivel egész életén át azt kell tennie, a mit nem szeret, s épen nem azzal kell foglalkoznia, a mivel szeretne; folyvást azon olt-hatian vágy emészti, bár azon másik életpályán lehetne, a melyen hite szerint jobban boldogulna. Ez fölér a rabsággal a számkivetéssel. Hogyan boldoguljou valaki azon az életpályán, melynek egész lélekkel nem él? melyen csak teste van, mint valami gép, míg lelke egy egészen más tér felé sovárog. Az a legszerencsésebb ifjú, a ki azon életpályára neveltetik, melyre a természet nemcsak hajlammal, hanem ennélfogva a legkifejthetóbb testi és lelki tulajdonokkal áldva meg, arra legkepest''bbé tette. Az életpalyp megválasztása olyan életbe rago kérdés, mint a férjhez adas ét házasulas, mert ha az illető a világba lépésuél .megbotlik, végig botorkálja az egész életet." A mi pedig a/, általanos tért, s azon az egyes életpályák inegvá iasztasát illeti, nem mondjuk, hogy a kis földbirtokosok gyermekei a tudományos tértől, a politikai, közigazgatási, törvénykezési, ügyvédi, stb. pályáktól végkép forduljanak el, de mint oly elvitázhatlanul látjuk, hogy mind az ország fekvése, helyzete, mind a társadalmi viszonyok s a művelődési haladás hivatásszerűen jelölik ki az irányt, a kis földbirtokosoknak pedig anyagi tehetségűk nem engedi a hosszas köhékezést, s a mi sürgeti az ifjúnak minél előbb jövedelmező pályára való juthatását. ezek együtt véve kényszerítik s utaljak a kis földbirtokosok gyermekeit (is), hogy mint a nálunk eddig legkevésbé elfoglalt 8 igy a leendő leghálásabb tért foglalják el, minő a közgazdaság — (mezei gazdálkodás, szólószet, borászat, kertészet stb.) az összes kézmü-ipar mindeu ága, a gyáripar, a mütan, bányászat és kereskedelem, szóval az összes ipar — de csakis szakképzettséggel való müvelése. RÁKOSI LÁSZLÓ. (Vége következik.) — Körrendelet. Kételyek merülvén fel az iránt, hogy a közigazgatási hatóságok hatáskörébe utalt kihágási ügyekben az ujabb büntető törvénykönyvek életbeléptetése előtt kelt, de ezen időpont után jogerőre emelkedett ítéletek alapján befolyó pénzbüntetések hováforditása tekintetében az ezelőtt fenállott törvények és törvényes gyakorlat, avagy pedig már az uj büntető törvénykönyv 27-ik §-ának. illetve a kihágási ügyekben birói hatalmat gyakorló közigazgatósági hatóságok által megállapított pénzbüntetések behajtása és kezelése tárgyában kiadott belügyminiszteri utasítás 10. szakaszának e részbeni rendelkezése'' tartandó-e szem előtt: megfelelő további eljárás, illetőleg a jövőben ahhoz alkalmazkodás végett, az igazságügyi m. kir. miniszter úrral egyetértóieg értesítem a törvényhatóságot. hogy mindazon esetekben, midőn a közigazgatási hatóságok által elbírált kihágási ügyekben a pénzbüntetést megállapító végérvé" nyes ítélet a mait évi szeptember hó 1-je után keletkezett, a meny- _ nyibeu egyes törvényeknek érvényben maradt e részbeni különös szab -ványa, avagy a büntető . törvénykönyvek intézkedése alá nem eső valamely kihágásra büntetést megállapító törvényszerű szabályrendelet e tekintetben máskép nem rendelkezik, az itéletileg kiszabott pénzbüntetések a büntető törvénykönyv 27. §-ában megjelölt czelra leendő fordítás végett aiindenkor az illető kir. adóhivatalokba szolgáltatandók be. Budapesten, 1881. április 29. __Tisza. — A pénzügvérik és uonié * szék, pandnrok, msgyei és városi hajdúk aadmenteaségi dija „ iránt. 1881. évi 18.293. szám. Főimerült az a kérdés, vájjon « pénzügyőrök, a szealószeket is ide értve, a megyei és várni hajdak, pandnrok és fogházak őrei, a mennyiben a hadmentességi díjról szóló 1880.XXVII. t-cz. 1. §-ának l., 2., 3. és 4. pontjai alatt feisorclt védkötelesek valamelyik osztályába tartoznának és igy hadmentességi dijat fizetni kötelesek lennének, minő díjtétellel rovar dók meg ? Egyöntetű eljárás végett, a m. kir. honvédelmi miniszter úrral egyetértóieg. a következő határoztatott. A péuzügyőrök, a szemlészeket is ide értve, mintát napizsoldjok a napdij természetével azonos, a hadmentességi dij fizetését illetőleg az 1880. XXVII. t.-cz. 10. §-a 2. pontjának c) betűje aiá esnek és a 4, azaz, négy forintnyi díjtétellel, ellenben a megyei és városi bajduk, pandúrok és fogházak őreinek illetményei inkább a napszámosok napi bérével hason természetüeknek tekinthetők, ezek a most emiitett törvény 10. §. 1. b) pontja alatti rendelkezés alkalmazása mellett, a 3, TARCZA. Bánatomban. Lelkem nehéz keservben ég. Pillámon néma köny rezeg ; Kedvem lotOrt, hulló virág. Még a remény se védi meg Örömtelm, tövis között Sóhajtom át az életet .A költó és a sorsharag Egy anyaméhből született." Misnak midőn öröm & osolyg, 8 nem ismer felhűt. bánatot ; Piros siiut lát a szem kóuyéu, Mert ő Cí«k róxsát álmodott; --Mint gyermek, ab '' már érezéia Rút mostohán : a végzetet .A költő és a sorsharag Kgy anyaméhből nüleleH." Később, tovább göröngy, vihar Jelölt« kétes álamat -I)c küzdtem egyre, bátorán, Zászlóm a szép remény alatt. Erőm lankad, megtépve a»; Vágyam nyugalmat emleget .... .A költi és a sorsharag Egy anyaméhből született * Mi boldog mást imára bí, A jó harang vészt kong nekem ; S míg a világtól megfagyok . . . Halomra ég maj<l mindenem S vigaszt ki nyújt? csak azt hiszem Az ég .s elhagy engemet. .A költő és a sorsharag Ugy anyaméhből született.'' Sötét holló: te fájdalom, Meddig kisírsz, hol lesz a vég ? ! Hisz már imázni sem birok, Oltárom is feldúlva rég. — Kisérj ; s majd énekes madár Légy ooc soká sírom felett. ,A költő éa a sorsharag Égy anyaméhből született " BAJGATÓ 8ÁNDOR. A nép szava. Teumc elbeszélése. Fordította: HANG FERENCZ. (Folyt, tás.) Végre az elvetemült vaazélves tolvajt éa rablót, ki a vidéket oly soká ve szélveztetie, oly aok bűntény t követett el, ki után oly soká kutattak, kit előbb aoha kéz-e nem keríthetlek, végre most elfogták. E tudóaitáa, mint a futótűz, a> egész szomszédságban elterjedt. A falában minden old .Írói összefutottak. Mindenki vad örömmel futott elő. A harag a dühvel találkozva emelkedőit. Azonnal törvényt kell a bűnös fölött tartani, a büntetés azonnal kövesse; a törvényszéknél egy ily ravasz és gyakorlott gonosztevő kihazudozz» magát Egyel őrei szabadon bo ciá''áa szokott közöuaégee vége lenni a hosszas évekig tartó vizsgálatoknak ily ravasz tolvajoknál. A nép fanatizmusa könnyen fölkeltetik és elemek és okok a népigazságszol-gáltatásr* nemcsak Amerikában vanuak. Heimann a f«lnháxaba kisérteielt. A falu feje azonnal bezáratta, mielőtt a nép összecsődült volna. ExuUn os''romol tátott, a fogoly kiadását követelték tóle ; de a biró megtagadta. A szerencsétlen nő e hírre a faluba sietett és hiába áliitotta férje ártatlanak, gát. Nem akarták őt férjéhei eresztem, csak k. rabló kiadatását követelték, hogy oly büntetésben részesítsék, miiyet csak ily g nosstevő megérdemel. Aggályában a nő nem tehetett I egyebet, mint hogy hozzám futott. Kért, hogy menjek vele a fsJuba. Éu volnék I az egyedüli, ki férjét megmenthetné, én tudom, hogy az ő férje uem a tolvaj, hanem a meglopott. Könyörgött hoszám, hogy mentsem meg férjét. Ezek voltak a nő közleményei és kűréaei. — Igaza volt; én megmenthetém férjét, nekem mégis kellett őt mentenem, teljas-n. ha ő volt a meglopott, mit most könnyen kiderithetónek hivék. Legalább a nép dühe elől meg kelleU mnntenem, habár ártatlanságát azonnal ki nem de rithettem is. Azonnal a falába kocsiztam. Az illető hatóságtól csendőröket kértem, kiknek kocsim előtt kellett nyargalniok, hogy lehetőleg minden kihágást megakadályozzanak. A törvényaxékjegyzőkönyvvezetőjét éa végrehajtóit magammal vittem, Heimann aaszocyt it magammal vivém. A szegény nő, mellén a szopós gyermekkel előbb egy nyilt szekéren jött. Esős, szeles s znrd idő volt. Magam mellé ültetém őt. Nem kételkedtem, hogy aikerülend férjének a lopásra vonatkozólag ártatlanságát kiderítenem. De mely más nagyobb és iszonyúbb bűnnel kellett vádolnom? És nem csak őt, bánom a nőt U, a szeren csétlen, jajgató, a halálos aggályban levő s gyermekét mellére szorító, átellenemben ülő bünöi nőt. Nem nézhettem rá anélkül, hogy magamat is aggály ne szálljon meg. Ha ő völt a bűnös, kit véltem, ha nem téved tem, ugy ó, bármily fisul volt, már több év óta kínos ssrnvedásí állott ki egy véres bűn, egy iszonyú büntetés és egy ujabb büntetés aggálya miatt, melytói nem vala szabadulás. És ezen uj büntetésnek adjsm át asután irgalmatlanul. És én uem tévedtem. Minél inkább mindenfelől gondolkodtam, a mait és jelen, távoli és közöli fölött, annál bizonyosabb, annál kétségtelenebb volt előttem, hogy iszonyú félelmeimmel sötét, de való uton, véres, de eltörülhetetlen gyanú utján valék. Az 1828. évi augusztus 3 án a lith vániai fényi tői ntézet leégett. A tűz késón este Ütött ki és hirtelen mindenkit mély álmában lepett meg. Több emberi fogoly, mint szinten hivatalnokok családjai, kik az intézetben laktak, a lángok áldozatává lettek. Még sulyossbb halált szenvedtek a 3-ik és a 4 ik emeleten bezárt foglyok, kik a lángoklón halálos félelmükben as ablakokból ugráltak le, hogy lennt az iszony u mélységben szólzusaltassanak. A tűz kéazskarva gyújtatott, orról kétség sem volt. De ki volt a tet''ee? Nem tudták. A legpontosabb, a leggondosabb és a legfársdhatlanabb vizsgálat nem volt képes kisülni. Több gyanú tá madt, egy sem lón bizonyossá. A leginkább oszlott s a legvalószínűbb a következő volt: A poro« határon egy félreeső falu ban egy özvegy korcsmárosné, névszerint Sennweit élt jó körülmények között. Egyetlen leánya volt, egy gyönyörű szép tizenhat éves leány. Sennweit Madline anyja gyönyörűsége és mindenkinek, kik ismerték, kedvencze volt. De mégis érdemelte ezt, mert ép oly derék, jó és szelíd volt, mint a mily szép. Azokban tapasztalatlan vala. Még tizenhét éves sem volt, midőn már a csábítás zsákmánya lón. A lengyel határon öbbféle csempészet űzetett. A csempészek a porosz határfalvak korcsmáiban tartózkodtak, bogy a kedvező idót as £ mesterségükre bevár- ják és gyorsan felhasználják. Ezekgyxk. ran távol vidékekről jöttek. Midőn Madline épen tiz«nhst éves volt, anyja korcsmájába ujabb csempészek szállásolták be magukat; ők a csempész üzletet oddig a* orosz határnál gyakorolták. 0« rájuk nézve a szigorúbb határfel ügyelet miatt az üzlet veszélyes volt és pangani kezdett. A lengyel haláron annál inkább kellett virágoznia. Igy gondolkodtak ők és igy is volt. Dolgot és szolgálatot találtak eleget, mert elszán, és bátor lithvániai ficzkÓk voltak. Különösen kiiüntegy kőzülök,Szeli-vat Ansos. Ei volt mindnyája közt a legelbatározottabb, a legbátrabb és a legügyesebb; vezetője volt ő társainak, kikkel jött és nemsokára a határ összes csempészeinek vezetője lőn. De más egyéb is, a azép, szelíd, ártatlan s tapasztalatlan Sennweit Madlínenak elcsábitóia. A férfi is fiatal s a legszebb ember volt, milyet osak látni lehetett és oly ügyes, oly bátor, oly vállalkozó és naponkint halálos veszélyben. És midőn a leánynál volt, midőn mellette ült, oly gyöngéd és szerény volt, csaknem félénk. És esküdött, hogy szive csak őt szereti, hogy nélküle nem élhet, és hogyha a leány neje nem lesz, az első kozák golyónak kiteszi magát. És valóban szerette őt. A leány viszont. Azonban ő csempész volt és semmi vagyonú; a leány a gazeag korcsmárosné egyetlen leinya volt és a korcsma mindea hozrátsrtczandóságával, ugy pénzével egykor a leány tulajdonosa teendő volt. Anyja makacsul megtagadta a köztük való egybekelést. Akkor elosábitá a leányt éa az anya megadta beleegyezését, HUSZADIK ÍTFOLYAM ZALAI KÖBLÖK Y azaz három forintnyi díjtétellel ro-; vandók meg. Budapest, 1881. május bó 14. - Valamennyi közig, bizottságnak. Értésemre jutván, hogy elbirált erdei kihágások után az országos erdei alapot megillető büntetés-pénzek a kir. adóhivatalokhoz kése delmeseD és igen kis mértékben fely nak be: felhivom a közigazgatási bizottságot, hogy az erdei kihágási bi róságokat az erdei hihágások gyors és törvényszerűen pontos letárgyalására és a hozott Ítéletek végrehajtására, a befolyt pénzbftntetések négy-ötöd-ré síének pedig az 1879. XXXI. t.-cz. 208. §-a értelmében az országos erdei alap jávára az illető kir. adóhivatalhoz leendő beszolgáltatásra utasítsa; a hozott ítéletek végrehajtására hiva tott közegeket pedig maga részéről is kellőleg ellenőrizze. Budapest, 1881. április 7. B Kemény s. k. vadászatik jegyek 1881. éri deczember feó végéig terjedő érvényességgel lesrnek kiáliiUndók, mely czélra s 6, illetőleg 2 frtos bélyeggel ellátott ▼adászati jegy űrlapok felhasználandók. Az 1875. XXI. t-cz. 11. és 12. §-ai értelmében 2, illetőleg 6 ftos évi bélyeg-illeték alá eső vadászati jegyek kiszolgáltatásáért folyamodó feleknek is csak a félévi bélyeg-illetéknek megfelelő három (3), illetőleg egy (1) frtnyi illetékösszeg előzetes lefizetés mellett adatnak 1881. évi deczcmber hó végéig érvényes uj jegyek. melyeknek kiállítása iránt az 188(1 évi"deczember hó 11-én 79,236 sz. a. kibocsátott körrendeletben kö rülirt eljárás lesz követendő. Felhívom egyúttal (a czimet). hogy az em litett bélyegzett űrlapokból szükségelt készletnek az eddigi módozatok szerinti megszerzése végett idejekorán intézkedjék. Budapest, 1881. jun. bó 3 án — A m. kir. pénzügymimszte rium f. évi 35,624. sz. a. a következő rendeletet intézte az ország Összes törvényhatóságaihoz a vadászati je gyek tárgyában. Minthogy a vadászat megadóztatásáról szóló 1875-ik évi XXI. t.-cz. határozatainak módosítása tárgyában kilátásba vett törvényhozási intézkedés csak későbben várható; hivatkozással az 1-880. évi deczember hó 11-én 79,236. sz. S. az ország Összes törvényhatóságaihoz intézett rendeletemre, mely szerint az 1881. év elaó felére kiszolgál tátott vadászati jegyek érvényessége f. évi junius hó végével lejár: miheztartás végett ezennel értesítem (a czimet), hogy mindazon felek részére, a kik az 1881. évi junius hó végéig érvényes vadászati jegyeket megújítani kívánják, vagy a kik az 1881-ik év második felében vadászati jegyek kiadásáért először folyamodnak, a fentebb idézett törvény 12. §. első bekezdése értelmében félévre esó (hat) 6 frt, és a törvény 9-ik §-ában emiitett egyének használatára szolgáló jegyeknél félévre esó két (2) frtnyi bélyegiUeték előzetes lefizetése mellett a kivánt további hogy egyetlen gyermekét a szégyennek ki ne tegye. Ax elkésett egybekelés napjs kitii-zelett, ekkor bűnvádi tisztviselők éi cseud-órök jelei.tek meg a korcsmában, hogy Szeliwat Ansost elfogják, nem s csempészt, hanem a tolvajt, a rablót, ki számos bűntény miatt huszonöt évi fegyházra Ítéltetett éa egy év előtt ac R—i fegyházból megszökött. Visazavitetett a fegyházba. Néhány nap mulra Sennweit Mad iine egy fiagyermeket hozott a világra és kétségbeesésében s gyermeket kivégsé, miért életfogytiglani fegyhásra Ítéltetett. A biiók kétségbeesését enyhitó körül ménynek vették és azért mellóaték a törvény által rendelt halálos ítéletet. Madline szintén az R — i fegyházba vitetett, hogy régnélküJi büntetését ott szenvedje el. A szegény épen üzenayolez éves rolt. Ssellwat Ansos vizsgálsts alatt má-rodssor íz megzzökött a fegyházból. Neki jegyeséhez kellett mennie, mert oem élhetett nélküle, éa hogy ót csak egyszer láthassa, tízszer kocsi áztatta volna életét Nem láthatá ót, mert a vizsgálati fogság ban üli és néhány hét múlva azon fegy házban, melyből ¿ megugrott. ő nem élhetett a leány nélkül, is mét egyesülnie kellett vele, ön mags jelentkezett z önként viaszaiért s fegyházba. Míly ereje ran a szerelemnek Még a gonosztevő szivében is! Most jegyesére! ismét egy födél alalt ¿s néhány hónap múlva látta is öt. A V6r tön rendszer akkor még nagyon hiányos volt Poroszországban. A börtönökben! felügyeiet is sok kívánni valót hagyott, éc. még most síncsen minden ugy, amint kellene lennie. Hanyag börtönörök minden időkben lesznek, legyenek ások bár tizenkét évig szolgált altisstek. És maguk s foglyok, — az emberi társadalomban nincs oly táraaság, mely jobban összetartana a jóban, a roszban, részvét ben ás gyűlöletben és mindenekelőtt i foghási tisztviselők megcsalásában. De vannak köztük árulók is. Hogy Ssellwat Ansos és Sennweit Maáhoe találkoztak egymással, ez elárul tátott. A legszigorúbban eltávolíttattak egymástél a Vlbbé nem látták egymást. Három hónap múlva leégstS a fegy hás. A tfe agy gyújtatott. Jegyzőkönyv, 1881. évi szeptember 24 ér* egybehívott országgyűlésre Zalamegye K~szthely választó kerületében, a kerület székhelyén 1881. évi junios hó 24-én történt képviseld választásról Jelenvoltsk: Nóvák Ferencz választási elnök, Lénárd Eraő választási jegyző A választási elnök a választási el-j-rást reggel 8 órakor megnyitván, 8''/, órskor kijelenti, bogy a képviselő jelöl lekre nézve következő ajánlatok tétettek: Szabó György Keszthely városi választó által 1881. évi jnnius hó 24-én kelt és már jnnius 23 án este 6 órakor beadott nyilatkozatban Falk Miksa ajánltatík képviselőjelöltül és részére mint biaalmi férfiak Woif Frigyes és Beck Kálmán jelöltettek ki éa pedig es utóbb nevezettek az I. szavazata redő küldöttséghez: Pap Károly és Király Lajos pedig a II. szavazatszedó küldöttséghez. Masek Ferencz választó által Keszthelyen 1881. junius hó 24-én kelt és mai nap reggeli órakor beadott nyilatkozatban Tuboly Victor ajánltatík képviselőjelöltül és részére mint bizalmi férfiak az I szavazatszedó küldöttséghez Kő György és Szalsy György, a második szsvszat-szedő küldöttséghez pedig Hsjdu József és Masek Ferencz jelöltetlek ki. Minthogy tíznél több választó, sza vazást kivánt, s ezt irásbsn íz beadta: a választási elnök álul s szavazás elren- Ki volt a tettes? A házban több mint ötszáz fogoly volt. Közülők csak egy lehetett a gyujto gató. A tisztviselők egyikére is a legkisebb gyanú sem esett. A tűz kívülről nem gyújtatott, hanem s ház nsgyobb dolgozó termeinek egyikében, onnét tört ki. On nét, hol legtöbb éghető anyag volt fölhal mozva, mint pépek, kerekek, szövőszékek, kender, len, pamut és hasonlók. A tüz veszett gyorsasággal terjedt s nemsokára as egész épület égett s hamuvá lőn. Ez a király születés napjának «»tején volt. Aa intézet hivatalnokai e napot megünnepelték s annál nehezebben éb redtek föl mély álmukból. As intézeti igazgató as ünnep megünneplése végett a nagyobb szomszéd városban tárol volt A többiek annál inkább fejőket vesztették az ijedtségül. A szerencsétlenség iszonyú volt. Ki volt okozója ? A kezdetben szállingózó és szétágazó gysnu nemsokárs egyesült Ssell wst Ansos élete zzsbadságát hozá áldozatul, hogy kedvesét iámét láthassa. Seno-weit Madline szerelmi kétségbeesésében gyermeke gyilkosa lőn. Ismét találkoslak, szétszakasztailak es többé nem látták egymást. De kitudódott, hogy egy tulbuzgón jámbor fogháafelügyelő Szeliwat Ansoa é* jegyese Sennweit Madline közt levelezést közvetített. Madline fogolytársai nemsokárs különös nyugtalsnaágot rettek rajta észre Egyik másik ss ő imakönyrecakéjében számos tűszurást vélt észrevehetői, melyek jelentősége előttük érthetetlen maradt. Később semmi kétség sem rolt ennek jelentősége fölött. As utóbbi napok bsn, augusztus haimadika előtt ny ugtalanaága emelke d?tt. A nerezett napon egészen lázteljes rala. A tüz kitörésekor és a tüzlárms alatt, ugy később is nem figyeltek rá, mindenkinek csak magárai voh dolga. Ssellwat Ansos, s ravsss, meggon dolt és tapasstalt bünlerő jobban tudott magán uralkodni, ó rajta a legkisebb változást, s nyugtalanság legkisebb nyomát sem lehetett ésarerenni. De régiebb időkből tudta, hogy a király ssületéanspjs as intését hirstalookaí állal megünnepeltetik, hogy esen este a dolgozó termek korább»«, miat máskor bezáratnak, hogy deltetvén, as a központi választmány által kirendelt két küldöttség előtt reggeli 9 órakor megkösdetett éa megszakítás aélkül folytattatoti Miután 2/». slI^a-WA 3 órakor minden község a megállapított sorrend ase-ríat szavszott és szavaztak azon közsé gek, illetőleg egyes rálsaatók is, mely köseégek vagy választók a megállapított sorrendbon nem jelentek meg, a választási elnök s szavazatok elfogadására még 1 órai határidőt tüsőtt ki, mely idő lefolyta után a szavazás 37a> illetve 4 órakor befejeztetett. Etek után a választási elnök a sza rázás végeredményét a küldöttség! Ugok előtt Öasseállitvin, kitüst, bogy mindössze 1474 érvényes szavazat jegyeztetett fel, melyből Falk Miksára 1059, Tuboly Victorra pedig 415 szavazat esett a ekként Fslk Miksa 644 szarazat-többséget nyervén, a keszthelyi kerület részéről megválaeztott országgyűlési képviselőnek kijelentetett. Mivel pedig két képviselőjelölt hozatott javaslatba, ennélfogva a rend fen tartása és s választási szabadság biztosítása tekintetéből szükségesnek találtatott már a választás megkezdését megelőzőleg s választás ssinhelyére a helyben állomásozó és a válesttási elnöknek rendelkezésére bocsájtott 15 sz. gr. Pálffy huszárezrednek V, századát és a 48. sx. Ernő fhg ezred szintén 1(t századát felállítani és a két szavazd helyiségre elosztani. A rálaeztáa folyama alatt semminemű rendzavarás elő nem fordult. A választás ekként történt lefolyásáról 3 példányban rézetett jegyzőkönyv ezzel befejeztetvén, annak egyik példánya a szarazatazedő küldöttségek jegyző könyveinek és a szavazók névsorának egy példányával együtt s megválasztott országgyűlési képviselőnek kézbesíttetett, s másik két példány s központi választ Hiánynak, megküldetett. Kelt Keszthelyen, 1881. jun. 24. NOVAK FERENCZ m k„ választási elnök. LÉNÁRD ERNŐ m k választási jegyző. A törTéuykezés köréből. Jegyzéke azoo bünpereknek, a melyek a nagy-kanizsai kir. törvénrszék büntető osztályánál 1881. éri julius hóbm előadatni fognsk. 644. B/81. Tóth r. Póts János és társa bszL-gyórgyi lakósok elleni lopási ügyben végtárgválás. 637. B/81. Müller I^nácz és társa elleni sikkasztási ügyben végiárgyalás. 1477. B/81. Kalecs Jakab ezoboti-czaí lakds elleni jöredéki kihágási ügyben végtárgyalás. azután minden hiralalnok az ünnepélyhez siet hegy a bezárás pillaoatától fogra a termekrei felügyelet teljesen megszűnik. A tüz ezen terembea tört ki először, mely ben ő dolgozott. Egy felügyelő még emlékezni vélt, hogy Szeliwat Ansos volt az utolsó, ki a termet elhagyia. Midőn as első lüzkiáltások után a czella, melyben Szeliwat Anaoc több fo-golylyal Ült, felnyittatott, ¿sok az oltás és mentés czéJjából öaazetartotlak; őt azonban azon pillanattól tóbbé senki sem látta, eltűnt. A kéaóbb a törmelék közt föltalált férfihullák miad föiiamertettek, az övé nem volt köz''ük. Neki tehát a tűz alatt meg kellett szabadulnia. Sennweit Madline is a tüz óta nyom nélkül eltűnt Azonban róla gyaniltalott, hogy a lángok közt találta halálát. Egy fogoly nő a tüz alalt látta őt; ő az égő épület bosszú folyosóiban órühkint szaladgált. Ugy látssék, hogy s füst és Ián gok miatt a kijárást nem találhatá. Kiáltott neki. de az nem hallá a kiáltást; eszméletét kellet'', elresztenie. Ugyanazon tájon később az elégeti romok közt egy teljesen megsi-nesült női hulla találtatott. Fölismerni senbiaem vsla képes, de csas az övé, vagy ugyanazon időben eitünt más fogoly nőé lehetett. Mindjárt a tüz után Szeliwat Ansos ellen és előrelátásból Senoweit Madline ellec is nyomozó terelek küldettek szél; azonbsn eredménytelenek maradtak, — meg akkor is, midőn néhány év előtt Litbváaiába meuék és akkor ia, midőn tobb ér mulra azon vidékről isméi más horá helyeslatlen.. — Ssellwat Ausos ós Sennweit Madline történetét többször hallottam é< raint sokszorosan érdekeset, magam az iratokbil olvastam. Ma is élénk emlékemben volt. Annái élénkebben, minél j ibban megszállóit az aggály, hogy én most évek mulra, a büulevőket ismét meg''aláltam, hogy Senuw-it Mad-liue, a szerencsétlen elcsábított a kocsiban előttem ült, a halvány, az aggálytól és fájdalomtól kiűzött nó, a csecsemő anyja, ki mellén szendergett. N<-m mertem rá nézni, hogy gjanumat el ne áraljam előtte éa még is szemeim nem akarák elhagyni. Százszor nyelvemen volt e név: Sennweit Madline és Szeliwat Ansos, de nem valék képes kimondani. Ea pedig egyazer mégis ki kellett mondanom. Két aggályteijes óráig mentem a nővel ko 1478. B/81. Sándor Antal komár-rárosi lakós ellesi jövedéki kihágási ügybe* végtárgyalás. 1486. B/81. Harecs Jáooe, Kovács Bódi kiakomáromi lskosok ellen III. bir. ítélet hirdetés 1484. B/81. Schifter János, Tőrök György ssnpetneki lakós ellei III. bír. ítélet hirdetés. 2077. B/81. Herjsrecs Lazio elieoí ügybea ítélet hirdetés. 2064. B/81. Nóvák Viocse ügyben II. bir itélet hirdetés. Julius 8 án 819. B/81. P«tó Mihály sala-apáti lakós elleni emberölési bűnügyben vég-tárgy alás. 793. B/81. Tóth Antal t. garabon esi labda elleni csalási stb. ügybea vég tárgy aláa. 967. B/81 Kulik János és t. elleni ügyben II. f. b. itélet kihirdetés. 1530. B/81. Baníts Lénárd elleni jöredéki kihágási ügyben végtárgyalás. 1557. B/81. Bakonyi Jóssef és tár-ssí ell eni ügyben III. bír. ítélet hirdetés. 731. B/81. Szobol János s társai ivsnoreczi lakósok elleni lopási ügyben ''¿gtárgyalás. Julius 9 én. 1651. B/81. Felső Tóth Istrán s társa galamboki lakósok elleni lopási ügyben régtárgyslás. 1656. B/81. Németh János st. szántóhegyi lakósok elleni hír. ha''alom-mali visszsélési ügyben ITI bír. itélet hirdetés. 1958. B/81. Tróják Imre letartóztatott elleni lopási ügyben vAgtárgyalás. Julius 14 én. 792. B/81. Sánta György szegi lakó« elleni lopási ügyben gyalás 865. B/81. Simon János s lakósok elleni súlyos testi sértési régtárgyslás. 1564. B/81. Hwráth József és társa elieni lopási atb. ugy bee végtárgyalás. 1710 B/81. Plese örzse sxt. mar toni lakos eileni ügybn II. bir. itélet hirdaléa. Julius 15 én 866. B/81. Korács János prosre-nyákfai lakós elleni súlyos teati sértési ügyben régtárgyalás. Julius 21-éa 790. B/81. Bodor Ferencz s társai nagy-k anizsai lakósok elUní ügyben hiv hatalommali visszaélési végárgyalás 896. B/81. Jakabfy Istráu p. ms-gyaródi lakós elleni rágalmazni vétaégi ügyben végtárgyalás. 905. B/81. Jambr«»vícs Fe«cucz s t. ell<oi lopási ügyben végtárgyalás. 1896. B/81. Péter György és t. rezi lakósok elleni talált ragyon jogtalan elsajátításai ügyben III. bir. itélet hirdetés. 1854. B/81. Hercseg Vendel baksa-hásai lakós elleni ügyben II bír. itélet hirdetés. 2028. B/8 1. Kiss József szt.-balázsí lakós elleni ügyben II. bir. itélet hirdetés. Julius 22-én 897. B/81 Much János nagy-k ani-elleni sasi lakós elleni gondolallanságból elkövetett hamis Unuzási ügyben vég. tárgyalás. < 889. B/81. Nyáry János ujnépi somogymegyei lakós elleni kösigsegat^j hatóság elleni erőszaki ügyben véuiar-gy alás. 744. B/81. Erdélyi, János ellem súlyos tea ti sértési ügyben végtárgyalás 1479. B/81. Németh József k csá-nyi lakós elieoí jöredéki kihágási ttgv-beu itélet hirdetés. Julius 28 ás. fii1'' 1129. B/81. Ponlyoe Horráth János agyedutai lakós e!)-ni lopási ügyben régtárgyslás. 1133. B/81. Varssanecz Lénárd goriciányi lakós elleni lopási ügyben régtárgyaláa, 1797. B/81. Horváth Ferencz és elieni ügyben II. bir. itélet hír- kollát-régtár t. rezi üg)ben csín. D« az ő aggálya nagyobb rolt, mint as enyém. Végre megérkertünk a faluba, melybeo Heimann fogra tarta totL Még mindig a faluházában rolt a sokaságtól őrizted e, mely azonban az rlót''.em odaért csendőrök álul érkezésem -rój értesíttetve, nyugodt vals Hs a némát nép a népigazságszolgáltstás kivite-lehez fog, ea kegyetlen kimenetelű. — Midőn a népet biztosilám, hogy azonnal gyors és pártatlan vizsgalat eszközöltetik és a bűnöst szigorú büntetés érendi, a fogoly nekem minden ellenmondás nélkül kissolgáltalott. A kiszolgáltatásra a legélénkebben ama kis öreg paraast nyilatkozott, ki az elkövetett lopások gya nuját előszór akará előttem Huimannra vesetni. (j most tóbb meglopottal vala itt és oroszlánbálorsága volt. — As u<- mindent tud, — bizioaitá a tömeget. — Én mindent kosöllem vele és minyugodtau ráhagyhatjuk magunkat. A tolvaj, a rabló n<-.m kerülendi ki bün le''éoét Igen, a nép szava Isten szava. És az Isten uiegjelelé ezen embert a valóságos Kain jellel. — Igen, — beszéltek utána a ti >b biek — a Kain jelet riseli arexán és a nép asava Isten ssara. Vájjon igazságuk volt n, habár egészen más irányban, mint ők vélték.? Éa azonnal az éji eset vizagalásái kezdem éd a tárgyalási a község bázáuál szigoruxn a törvény rendeletei szerint kezdettem. Mindenkinek a kihallgalao-dókoo kívül távoznia kellett. A kihallgatási sz állítólag legutóbb meglopottal, névszerim K-llerrel kezdem. Ó egy kicsiny, finom, jámbor, csöndes ét szelíd ember volt. Nagyon ponto an éi élesen kellelt ránézni, b»gy sz embor s szenes kedöleg az ég felé, vagy alázatosan a földre nésó és ez által minden emb ri pillantást kikerülő asemeknek mély lesel-kedését fólfedesse. Ha ő rolt s tolvaj és uotn s meglopott, ugy mindenesetre nehéz dolgom rolt rele. — Önt ma éjjel meglopták ? — Igen, és emellett rsblómódrs megrohantak. — Beszélje el az egészet. — Én as Isten segítségével egy kis tőkéi megtakarítottam. A világ rósz, mindenütt lopásokról hallani. Egyedül lakom a falu régén, azért ugy kell megőriznem pénzemet, amint tudom; azért lársai detés. társai de tód. 1708. B/81. Szekeres Katalin éa elleni ügyben III. bír. itélet hir- Julius 29-én " 1129. B./81. Cer Anna palíni lakós elleni lopási ügyben végtárgyalás. 1127. B/81. PoHák Dárids t. keszthelyi lakósok elleni sikks»ztási ügyben vég tárgyalás. 1540. B/81. Bedó Péter és társai elleni ügy beu II. bir. itélet hirdetés. Julius 30-án. 1620. B/81. R^rkorics Imróné feka-noveczi lakós elleni gyilkossági ügyben vúg''árgj slas. , Kiadta: PlánderGyörgy kir. tezéki kiadó. Helyi Itlrek. — A orx%/ingyillési képriselő választások végeredménye a következő : 227 kormánypárti, 95 függetlenségi, 55 mérsékelt ellenzéki. 17 pártoukivüli, 14 nemzetiségű 5 kerületben uj választás less. E szerint 46 absolut többséggel bir a jelenlegi kormány. — Ax iparosok mozgalmából ■ T. Földy Ferencz iparos urnák Nagy Kanizsa. Tobb nagy-kanizsai iparos ne vében a székesfehérvári ,gróf Zichy Jenő" párthoz intézett becses levele a mult heti bizottsági ülésen felolvastatván elástam azt kertemben egy oly helyre, hol senkisem gyanitolt pénzt, mert házamban miadeaütt kereshetett. — Hol rolt e hely ? — szakaszlám félbe. — Egy virágágyban, kózel x házhoz. — Ma éjj<-l enysz''írre fölébredtem Szobám a kert fel<5 fekszik Ugy tetszék. mintha a kertben zajt hallottam volna, szorosan ablakom alatt. Ott volt az ágy ia, melybe péozemet elástam. Fölugortam. Ekkor láttam egy embert, ki az ágyás irányában elfutott. A sötétben nem ismerém tol, de neki észre kellett engem reu nie. Ó elszaladt s átugrott a kert kéri lésen. Ezután nem lattam s nem hallottam som mit róla. Fél óráig váriam még. De most mar tudnom kellett, hogy meg vagyok-e lopva vagy nem. A kertbe meu em az ágyás felé; a fold ugyanazon helyen, hol pénzem volt elrejtve, fölbányalott. M«g kellelt győz''Sdnöm, hogy ott van-e. Viazza-siettem a hszb, ásót vettem magamhoz w ujrn fcilásiam a fóldet. A péas még ort volt: a tolvajt télbeszak asziottam. D<> inár el volt árulva és így magamhoz vet tom, hogy a házbi vigyem Ugyanazon pillanatban nyakamra egy ülést kaptam és a zacskó, melyben pénzem volt, kiráu tatolt. Azon i-mbernek, kit előbb látta«n, a kert közelében kellelt waradoís és mi dón az ásóért ménéit, isméi visszstérnie. Mi «lati ástam, hozzám lopódzott, hogy pénzt iól<-m elrabolja. Mmtáu annak bir-tokabiU volt, azzal el attail usonui, de. én az ülés dacára azoroaan tartám va segítségért kiál oium. Sz»badu''iii akart, de"nem sikerüli uek>, m«n mielőtt szab* dúlhatott volna, megjelentek assomszédok s neki meg kelleti tu-gái «dms. Mi fólia mertük benne H-imann földművelőt. A péus a szomszédok álul még kezni közt ulaltatott Aton elretemült, istenielen, di bála Istennek együgyű kiboizolcse rolt, hogy én loptam volna ei lóle ast a péuzt éa ő csak tulajdonai vette viszsa. Ez volt s jámbor ember elbeszélése. Ez magabsn réve hitelre méltónak látszók, miután a valóhág minden jeléről hozatott fel. Én tnsgam, ha négy ej előtl orni lelt«m voloa a Heimana házban, alapos kételyt nrm hoshattam voloa föl ellene éa ennek ellenében Heimann állításit, hogy ő csak az ó tőle ellopott tulajdonát akarta viaszahosni.egy nem ritka, de valóban épen oly kihívó mint egy ügyü HÜBZADIK fcVIOLYAM ZALAI KÓZLÖKY JÜLIDB 7-éa 1881. és u ország egyéb résseibM érkezett fid'' ▼ötletekkel m város választói kőzött ki-nyomatva asétosstatván, miudenűlt lel ke^^t keltett. Pártánk fényes diadalát nagyban elósegité annak tudata, bog) városunkat az egész ország iparos osztálya figyelemmel kiséri, hogy győzelmünk azok győzelme is. Mert gróf Zichy Jenő urnák az ipar és gazdaaági fejlődés körül kifejtett s kifejtendő munkásságs nem e város jsvát egyedül, hanem az egész haza boldogságát van hivstvs öregbíteni. — Adná az ég vajha a nemes gróf, urnák törekvéseit széles e hazában mindenütt önökhöz hasonló lelkes és buzgó ügybarátok támogatnák ! Fogadják t. uraságod és megbízói üd\özlő soraikért őszinte köszönetünket. ÉljeD a haza! éljen a magyar ipar! éljen gróf Zichy Jenő! Hasatias üdvözlettel Ssékeafehér váróit. 1881. junius hó 27. a „Zichy-párt'' bizottsága határozatából: Say Imre, ifj Folmayer István párt-elnökök. Rádai Lajos a párt jegyzóje. — Gyászhír. BlümUin Frigyes mélyen szomorodott szivvel jelenti a maga, ugy az alulírottak nevében forrón szere lett fia. valamint teatvére és sógorának Blünilein Fülöp urnák, folyó évi jul. hó 3''án éjjel 12 órakor élete 36 ík évé ben lüdővéxz következtében történt gyászos elhunytát. A boldogullnak hült teteme kedden f. bú 1 én délután 5 órakor fog a helybeli sírkertben örök nyugalomra tétetni. Nagy-Kanizsa, 1881. jul. 4 én. Antónia, özv. Grobeltí. Mária, férj. lovag Kosenzweig. Anna, férj. Kiemel. Szidónia, férjezett lovag Piskor, mint testvérek. Lovag Rosenzweig János cs. kir. vezérőrnagy. Lovag Piskor Tamáa cs. kir. kapitány. Kiemel Alfréd gazdatiszt, mint sógorok. Béke hamvain! — Temetése az élte virágában elhunyt ifjúnak kedden délután nagy részvéttel történ''. Szilvágyi Gyula légrádi ev. lelkész ur megható gyászbeszédet tarlóit a halottas háznál. Szerencsétlenség. Kolongya György ács az épülő délzalai takarékpénztár épületének II dik emeletéről jul. 4 én este felé leesett, azonnal szörnyet hait. 32 éves volt, özvegyet és 3 kis gyermeket hagyot hátra, rendőri felbon-czoláx másnap délelőtt történ''. — Nagy hetivásár volt szerdán Nagy-Kanizsán. Különösen marhaállo mány oly feltűnően erős volt, hogy máskor két országos vásárba sem hajtottak be annyit, az ár nyomott volt, mint halljuk Franuziaországb* Triest Mars&il lesen át nagymennyiségü bevásárlás tör lépt e történni fog. — JJr. IApp Vilmos a készt helyi algymn. igazgatója s jele.s régészünk jun 29-én ünnepelte tanárkodásti-nsk negyed százados jubilaeumát. Közel és távolból számoz üdvözlő irattal tiss teltetett meg, helyben pedig lélekemelő ovatióban részesült. A tevékeny s tudomány ós férfiú sokáig éljen 1 — A gelsei rémgyilkosaági bűnügy végtárgyalása f. évi aug. 22 és 23-án lartatik meg. — Törik E.HÖ barátunk, lapunk egykori buzgó munkatársa, harmadfél év óta a , Vasmegyei Közlöny" hetilap körültekintő s tapintatos sserkess-tője a nevezett lapot teljesen átvette eddigi kiadótulajdonos Seilr Henrik nyomdásztól, mely körülményt midóu megemlítjük a t. közönség méltó figyelmét e helyes irányú lapra felhívjuk, s hazafias pártfogásába ajánljuk. — 2>r. Falk Miksa megyénkből országgyűlési képviselő s jeles pub-liczistánk julius 3 án tartotta Keazthe lyen programmbeszédét. — Lelkiszválasztás A nagy kanizsai evsng. gyülekezet Légrádrs távozott Szilvágyi Gyula ur helyébe Hüt-ter Lajos urat választá meg lelkészévé, ki eddig Majoson — Tolnamegyében működött mint segédlelkész. — Alsó-Lendván fog tarts-ni 1882-ben u zslsmegyei tanítói testület nagygyűlése, hová a képviselő testület hivla meg. — Névmagyarosítás. Güns berger Boldizsár alsó-lendvai lakos saját, valamint Győző kiskorú gyermeke veze téknevének ,Gömöri"-re, Hónig ignácz keszthelyi lakos vezetéknevének „Mérei-re, Schwarz Adolf zala-ezent-mihályi lakos vezetéknevének .Szigeli"-re kért átváltoztatását a belügyminiszter megengedte. — öngyilkosság Soós Magda labérí születésű szolgáló ismeretlen okból a nyavaládi erdőben felakasztott» magát — Écsy Z/tszló B.-Füred köz-lisztelvtü igazgatója Balston Füred volt két érdemdús orvosá.iak Dr. Oesterrei-cher és Dr. Adleruak az ujonan épitett gyógy tere tűben emléktáblákat akar állítani és az erre szükséglendő költségek fedezésére a fürdővendégek közt gyűjtést indított. Megvagyunk győződve, bogy B.-Füred számos barátja és jóakarója. kik ott folyton uj életerő"-t nyertek, szíves adományaikat a fenti czélra me^ nem tagadják, és így lehetővé teszik, bogy ama két férfiúnak, kik Balaton Fű rednek a gyógyhely jellegét adták, em léktáblák állíttathassanak. — Közelismerést érdemlő intéz kedéat tett a déli vasúttársaság magyarországi vonalainak üzlet vezelő budai igargatósága, midőn kebeléből Babos Ödöu igazgatósági tagot a vonalrészek ellenőrével együttesen kiküldölte, hogy mind írásbeli, mind szób''li vizsgálatot tolvajkibeszélésnek tartottam volna. — Mennyivel erősebb és megrendithetlenebb-nek kellett ezen emberek meggyőződésének lenni, kik Kellerben csak a jámbor h jóttevő embert, mig IleimaDnbin i Isten által megjelölt tolvajt látták ! Az igazság kikutatásának rám nézve itt igen nehéznek kellett lennie. Eddig még ke .és kérdésem volt a jámbor emberhez. — Mily módon lehetett Heimann előtt elárulva azon hely, hová ön pénzét elásta ? — Én időnkint éjjel, midőn azt hittem, hogy egyedül vagyok, pénzem ulán néztem. A gazember tudla, hogy néha szegényeket a szükségből kisegítek, tehát pénzemnek kell lennie, s e miatt már régen kémkedhe etl házam körül. Az állítás hihető voll. — Mennyi ideje, hogy ön a pénzt künnt elásta? — Fél év óta, mióta e vidéken oly ssámos lopások fordulnak elő. — Mennyi volt az ellopott összeg? — Epen háromszáz darab porosz arany. — Ciupa porosz aranydarabok? — Egy idegen sem volt köztük. — Mióta hevert a pénz önnél ? — Én már kilencz év előtt magammal hoztam. Végszükségemre valaszánva, mely előbb meg nem kezdhető. Most rajta kaphattam. Véletlenül a háromszáz darab arany kózl olyan is lehetett, melynek évszáma az utolsó nyolez évből való. Azonban a jámbor ember gyakorlott volt. Nyugodtan és e''fogulat-lanul s anélkül, hogy magái félbeszakaaz totta volna, levé hozzá: —• De egy tulajdonságom van;sze retem aa uj s fényes aranyokat s ha ilye-ket kaphattam fölcseréltem a régieket. Heimann kihallgatásához fogiam. Föltűnő volt, mikéni jelent meg előttem. Ki őt nem ismerte, ki az én gyanúmról milsem tudott, viseletéről a lopásra vonatkozólag azonnal bűnösnek találta volna. Aggályas s lesújtott volt és csak félénken nézett rám. Mégis ártatlannak hittem ót s lopásban és az én előbbi gya oumról, előbbi bűntényére vonatkozólag mitaem tudhatott. Én azt senki előtt sem nyívánitám, legkevésbé elölte és neje előtt. Különben utóbbit ő már tegnap ó a nem lattá. Az ő viselete mindamellett ni -f>{''tiA<A a -y »••-n nnál alaposabb teljesítsenek as öessee magyarországi déli vasuttársulat személyzete felett, kik beszélnek és irnak magvarul a erről kimu tatást • jelentést lerjeszszenek be. — Junius hónapra vonstkozó ég hsjlati feljegyzések. Közép hőmérséklet 18''87 C. A légnyomás valódi közepe 745-14 mm. Legmagasabb hőmérséklet 30-4* C. 23 án d. u. 2 órakor ; legalacao-nysbb hőmérséklet 9-5* C. 9. és 11 én rfste 9 órakor. Legnagyobb légnyomás 751-4 mm. 25-én reggel 7 órakor, legki sebb légnyomás 732 0 mm. 7-én este 9 órakor. A napok száma, melyeken ess padék esett: 18. A csapadékok összege 43 45 mm. Kelt N«gy Kanizsán, 1881. évi julius 4. V. — Balaton-Füreden a fürdő vendégek száma jun. J27-ig 436 volt. Ge-rőfy jeles színtársulata jul. 4-én kezdette meg működését. — Szabadhegyen a mult héten phylloxera keresés vo\|t — Helyre igazítás. A .Zalsí Közlöny" folyó évi 51 ik számában meg jelent imn közlemény, hogy Dr. Falk Miksa a keszthelyi választó kerület országos képviselőjévé 644 szótöbbséggel megválaaztatott általam, mint a nevezett lap keszthelyi levelezője által küldetett be. Ugyan-e lapok 52 ik száma hírek rovatában „beküldeteti'' czim alatt igyekezett valaki az általam beküldött közleményt ct.''folgatni s elég vakmerően azt is állítani, hogy az eddigi közlemények a számolás! illetőleg nem feleltek meg a valóságnak. Nem tudom, sőt nem is akarom ama nagy tudományu férfiú nevét kutatni, aki vagy légből kapott hírek közlése által igyekszik, nemcsak e lapok olvasó közönségét, sőt magát az érdemdús szerkesztőt is tévútra vezetni, vagy pedig a számvetés legegyszerűbb módjait az összeadást es kivonást tette tévesen. Hogy az e lapok 51 -ik számában megjelent s általam beküldött közlemény való, kitűnik először az alábbi számokból, másodszo- pedig a jelen szám ban közlött választási jegyzőkönyvből A keszthelyi választásnál beadalott össze sen 1474 érvényes szavazat, melyből Dr. Falk Miksa úrra esett az első küldöttségnél 683, a 2-ik 370. összesen 1059. Tuboly Viktor úrra az l-ső kül dötuégnél 73,''> 2 ik 342, összeaen 415 levonva a 1059-ből 415 szavazatott. Fen marad 644 s így Dr. Falk Miksa a keszthelyi kerület országos képviselőjévé 644 szótöbbséggel — jelenleg már harmad izben — választatott meg. íme tisztelt közlő ur legyen szíves ezt örvendetes tudomásul venni s végül még arra kérem hagyjon fel egy más alkalommal légbő kapott híreivel, ne igyekezték a közönséget elferditéseivel tévutrn vezetni s az anuyi gonddál megáldott szerkesztőnek es által még több gondot án dolgot szerezni. Kessthely, 1881. jalius hó 3-án. A .Zalai Közlöny* keszthelyi levelezője. — Zalamegye gazdasági egyesülettől. A „salamegyei gazdasági egye« sülét," és a Budapesten ssékelő .első magyar általános biztosító társsság" között 12 évre — oly szerződés köttetett, mely szerint ss első msgysr általá nos biztosító társaság kötelez magát a következőleg azámitsndó s zalamegyei gazdasági egyesület tagjaitél befolyandó dijjakból következőasáaalékokat elengedi és pedig mindenféle épület biztosítások utáni dijjskból — kivévén malmokat, gyárakat es szészégetőket, a) 1% o/»l számított nád és szalma tetőzetű épüle leknél - 20% s/10 % al számított zsindely tetőzetű épületeknél — — 20% S/is /«• »'' számított cserép tetőzetű épülteknél 40% b; gabna készletek, takarmány és ingóságok tüz elleni biztosítá-ssinál a C. díjszabályzat szerint számi tandó dijjakból:--10% c) 1% %» számított gabnanemüeknek jégkár elleni úztositássinál, hs s biztosítási díj a száz ''orintot meghaladja--8% ha a biztosítási díj a száz frtot meg nem haladja — — 4% Tűzkár elleni gabna készlet bíztositások valamint a jégkár elleni biztosítások utáni dijak fedezésére s bk tositó társsság s fennálló gyakorlat szerint váltókat is elfogad. Hat évre dijvál-tók mellett történendő épület biztosításoknál az l-ső mint ingyen év engedélyeztetik Miután a biztosító társa&ág ál tal jövőre nyújtható további kedvezmé nyek főleg a biztosítási eszmének minél nagyobb terjedésétől függnek, a biztosító társaság azon esetre, ba a gazdasági egylet közreműködése mellett az üzlet csakugyan előnyös lendületet nyerne, a zalamegyei gazdasági egyesület tagjait még nagyobb kedvezményben is részesitení hajlandó lesz. - - Minthogy e kedvezmények csak a zalamegyei gazdasági egyesület tsgjsit illetik, a biztosítani szándékozók nevezetes előnyben részesülnek ha a salamegyei gazdasági egyesületnek tagjsi, mert ily minőségükben a fent kitett kedvezményekben részesülnek; erről a megyei közönség szaal értesíttetik hogy s zslsmegyei gazdasági egyesület rendes tagja lehet minden feddhetlen életű polgár, továbbá minden megyebeli község vagy teatület, s tekintve, hogy az évi dí csak 5 forint az az öt forint és hogy mi\|; egyrészről az egyesületi tagnak a tüz és jég kár elleni biztositásnál az engedé lyezett kedvezményekben ez összeg egészben vagy nagy részben megterül, másrészt a megyei gazdasági egyesület-nek s megyei gazdászat előmozdítására czélzó törekvései elősegélyezéséhez is járul, de a gazdasági egyesület által nyújtható kedvezményekben is részesül: volt előttem. Ó minden levertség« s bűne daczára bátor s gyorsan elhatározott vala s egyszersmind oly ember, kiben a jobb érzés még nem egészen halt ki. Már maga azon mindent föláldozó s uiercszlő szerelem a leány s peje ir.int, kit elcsábított, mutatá ozt„ Ily emberek — többszór tapasztalául ezt «— sohasem képesek a büuvádi bíró, a vizsgáló elolt a makacs tagadást fenntartani; az ő jobb voltuk győzedelmeskedik, bűnös természetük fö lőtt. Ké.ségkivül igy volt ez vele előbb is% (3 ismére magát. Már maga azon érze lem, hogy ismét egy vizsgáló k-zeiben van, nyomta s aggályba hozta ismét. Azonban én csak a lopás felől vizsgáltam s igy csakhamar magahoz tért, mert ab-bau ártatlannak érezte magát. — Ön vádul lati k, bogy ma éjjel Keiler, illeni lakóst rablómódon megtámadta. — Igazgató ur, szabad ama éjjelt fölemlítenem ? — kérdtízé és jegyzőkönyvvezetőmre mutatott. — Bizonyosan. '' — Már akkor mondám ön nek,bogy gyanúm van a tolvajra nézve. — Igen, ön mondá. — Él gyanuokaimat is előadtam. — En.lékezem. — K< ller, illeni lakós volt azon ember, kiről beszél lem. Hogy meggyőződjem, igazságom vau-e, azóta minden éjjel háza előtt őrt állottam. Gondolám magam ban, a vén tolvaj ki egyedül lakik és keveset költ, egy vén zsugori, kinek összelopolt kincseit látnia és számlálni kell Ezt az éjjel, ba magát a háborgatás ellen biztosítva gondolja, meg fogja tenni. Meg akartam ót emellelt lepni, megtámadni sekkint tulajdonomhozjönni, máa utón nem sz-resbettem volna azt meg. Ké. éjjel hiába őrködtem. Ma éjjel lörlént, de még sem egészen ugy. mint gondolám. A tolvaj nem merte az ellopott pénzt házában elrejteni, ő azt künnt kertjében ásta el, természetesen épen azou szoba ablaka előtt, melyben aludt. Ezen ablak közelében őrködtem. Szobája ezen éjjel is «ötét volt, mint a két megelőző éjjel. De nemsokára éjfél után egy ajtóját hallottam felnyittatni. Nemsokára kijött az öi ag a kertbe. Kezdetben ast gon doltam, hogy a kerten keresztül egy ujsbb bűntény elkövetésére akar menni, de a hás közelében meeállt éa oa«k szobájának ablaka alá ment. Kezében áaó volt, melylyel az ablak j* alatti ágyás'' ban ásni kezdett. Most már tudtam, hogy mit akart. Rejtett helyemen nyugodtan maradtam, mig ő az ásassál készen voll. Valamit kiemelt a főidből. Nem kétked tem, hogy az oz én pénzem volt. Ekkor feléje ugrottam, kirántám kezéből a péu zemet s távozni akartam, azonban ő szorosa'') tartott és segélyért kiáltott. E segély kiáltásra előjöttek a szomszédok és mielőtt szabadulhattam volna, tőlük letartóztattak. — Ezen elbeszél«» mindazokra nézve, kik az előzményt nem ismerték teljesen kiialáltuuk tetszék; előttem an uál hihetőbb volt. A jegyzőkönyvvezető is elhitte, miután ve.e a Heimaun házban kalandomat közöltem Azonban itt pillanatbau mástói függött a dolog. A még mindig künntlevó tömegnek kellelt az igazságról meggyőződnie és pedig nem csak azért, hogy pillanatra megnyugtat tassék. Kétségkívüli volt, hogy ha az általam tapaasialtakat az iratokhoz csato lom, a dolog már most ugy állt, hogy semmiféle törvényszék sem fogj* Hei mannt tolvajkint büntetni. Mindamellett a uép általános és meggyökeredsett elő ítélete ót tolvajnak nyilvánította. És ezen előítélet a bírói ítéletet aztán igazságta lannak lartandotta. A jogbani hiedelem ez esetben mély megrázkódtatást szenve • lett, mi a legnagyobb szerencsé''lenség mi egy országot érhet A zárt vizsgáló szobában tartott titkos eljárás nem volt alkalmas arra, hogy az előítéletet meg semmisítse s az igazságot köztudomásra hozzá. És még is nagy érdekemben volt Ugyan rendelkezésemre volt egy eszköz a Heimannféle kertben a magam álla fölvett lábnyom lenyomata a valóságoa tolvaj lábnyomának. Én azt előbb Keiler lábnyomával össze nem hasonlilám, bogy uetalán az ártatlan előtt egy bántó gyanút mutassak. Előbb az egy behasonlíthat Heímannál kellett elővennem. Megtevém. A lenyomat nem illett az ő lábaihoz. Hei-mannak sokkal nagyobb lába volt. — Kellemek, mint futó pillantásaim meggyőztek, kisebb lába volt s abboz jól il hetett. De hs a legjobban is illett hozzá, mit nyertem azzt] a nép előítélete ellen ? Előttük teljesen valószínűtlen voft, hogy Keiler Hoimannál lopott. És mily ,hamar ♦ R- V-t tn-li«t.nnl » t.^ftft^''«** elkéretik a tisztelt közönség, hogy esen köz és magán érdekek kedveső találkozását felhasználni, s salsmegvei gasda-sági egyesületbe évi rendes tag gyanánt >e!épni a e minőségben a valóban előnyös tüz és jégkár elleni biztosítási kedves-méoyeket ssját érdekében felhasználni igyekezzék. — A megyei szolgabírói livatalok, körjegyzőségek, • községi elől-áróeágok pedig felkéretnek, hogy es értesítést a közönséggel megismertetni, a gazdasági egyesületbe belépésre, ■ as ily minőségben élvesendó nevezetes kedves-mények mellett a biztosításrs serkenti, s cÖ-érdek tekintetéből is szíveskedjenek Zsla-Egera«eg, 1881. Junius hó 22-én. Zalamegyei gazdasági egyesület Arvay stván s. k. elnök. Szigethy Antal s. k. titkár. — Zalamegye. jun. 30. Eger-szegi járás. Busákban itt-ott üssög mutatkozik; rozsot kezdik sratni; árpák nagyobbréstt silányak, ugyssíntén s zabok iz; gyümölcstermés kösépsserü lesz; széna éa lóher kevés lett. Tapolcssi járás. As ősziekre és tsvassiakra, valamint a szőlőre is nagyon kedvesőtlen as időjárás, sséns és takarmány közép termést sdott; sz aratás 6 —8 nap múlva kezdetét veszi. Sümeghi járás. Buss középszerű, több helyen rozsdás ; rozs jó középszerű; tsvassisk ritkák; tengeri igen visszamaradt; széna kösépsserü termést sdott. Csáktornyái járás. Buza és ross-bal jó kösép termés várható; árpa és zab silány ; lóher bő termést adott; szőllőből jó közép''.érmést várhatni. Letenyei járás. Buza jó középtermést sdhst; róssok igen ritkák; repeze jó közép; árpa kösépsserü ; b jó; burgOnys jó; tengeri fele jó; fjle silány; takarmány félék közép termést adtak: széna jó, de kevés lett; ssólő szé pen fejlődik. Perlaki járás. Repeze takaríttatik ; szén a termé« nem felelt meg a várakozásnak \ tengeri töltése beíejeste-tett. Keszthelyi járás. Az őszi vetések jók; árpa és zab szépen fejlődött; ten geri nagyon elmaradt; burgonya jó; mezei és réti takarmányok termése kielégítő ; szőlők igen jó közép termést fognak adni. Alsó-lendvai járás. Bnss gyenge kösép termést fog adni; rozsból szintén gyenge terméí várható, repct.e közép termést ad; árpa igen silány , ssb jó ; tengeri középszerű, réti ssána és takarmány közép termést adott; ssólő jó közép termést igér. Kanizsai járás, öszi vetések a középaserüaé! valamivé] jobbak ; árpa igen silány ; zab meglehető« ; tengeri nagyon elmaradt; ssőlő és gyü mölcs szépen mutatkozik. — Az üstökös. Az épeu jelenleg látható üstökösről Klinger Fuess hirei götlingai tanár a következőket írja: A mostani üstökös pályájának feltűnő hasonlatossága van az 1807 iki üstökösével, is bizalmatlanság. Én s lenyomatot magam számára készítettem, senkisem volt azon alkalommal jelen. Nekem magamnak kellett egy egéez jövőb9ni bírói tevékenységemet megsemmisítendő részrehsjlásra jutnom. Csak egy szerencsés véletlen volt, mely mái gondolatra bírt. Kihallgatám még előbb Keiler szomszédjait, kik segélykiáltásait haliák és mint elsők siettek segélyére. Semmi ujat sem hallottam tőlük, aemmit, mi a dolog közelebbi meg határozáeára vezethetett volna. Ók a Kellerféle kertben, kösve''len a ház mellett egy virágágyáson Kellert és Heimannt egy mással kűzködve találták. Keiler Heimannt tartotta és utóbbi az ő érkezésükkor többé meg nem kiaérié az elilla nást. Keiler állitá, bogy Heimann elrablá pénzét; ellenben ez mondá, bogy Keiler megloplá ót, s hogy ő csak tulajdonáért jött. A pénz Heimann kezeiben találtatott. Az emberek dühösek voltak a tetten ka pott rabló nyilatkozata fölött, ki egy derék, általán tisztelt férfit tolvsjnak állított. A szörnyüködés áltsláno« volt; mégis reményiem azt lecsillapíthatni. Kellemek kihallgattatása után a községházban kellett maradnia. Lakására, mindjárt érkeztemkor két csendőrt küldtem őrizetül. Az állítólag meglopottat ismét magam elé rendeléra. — ön engemet lakására fog vezetni. — Nagyon bf.lyesen igazgató ur. — É« a helyet megmutatni, a hol pénzét eláata. — A föld még most is szétszórva fekszik. — Vájjon azon környéken még iöbb pénzt vagy értékességet elásott? Szemei ép ugy akaratlanul, mint észrevétlenül összehúzódtak, azonban nyugodtan felelő. — Ez volt minden csekély gazdag ságom. Elóhivstám ama kis öreg parasztot, ki több este előtt először figyelmeztetett Heimannra és ma a legszájosbb volt. Kellemek a kihallgatási szobában kellett maradnia. Kérdczém az öreg emberkét: — Egy negyed éve, bogy meg. loptak ? — Igen, uram. — Előadásod szerint körülbelül , x i>.t.jly.V aI »ŐIHH ? — Nyolczvan tallért uram és egy arany gyűrűt. • a » — Mily pénznemekben vplt e pénz ? — Tallérok voltak. Köztük két maucjfeldi tallér. — Miben őrizted e pénzt? — Egy öreg bőrzacskóban. — A sacskó is ellopatott ? — Igen, uram. — Milyen volt az arany gyűrű ? — Boldogult nőm jegygyűrűje volt T. K betűkkel. E rövid kihallgatás alatt Keiler fel-tűnő nyugtalan lőn. Folyváat jámborul nézett az ég felé és alázatosan a földre. — Elkisérendesz a Kellerféle házhoz, — mondám az öreg parasztnak. — Amint az ur parancsolja''. — Egy szívességet is tehetsz nekem. — Szívesen, uram. — Többen vannak itt jelen, kik az utóbbi időbén meglopattak ? — Oh elegen, uram. — Magaddal hozhatod őket ? — Velem fognak jönni. — Menjünk tehát. Az állítólag megrabolt pillanatig nagyon halavány maradt, majd aztán a legnagyobb nyugalmat és biztosságot mutatta. Valóban biztosnak tartá magát? Vagy azon csöndes, félig kétségbeesett arczczal fegyverzé föl magát; melylyel a a büntevő a fölfedezés fenyegető veszélye ellen magát, vagy másokat biztosítani akar ? Lakása felé indultunk, künnt a község hác előtt a várakozó tömeg ácsorgott. A kis paraszt már a tömeg közé vegyült, hogy közölje vele, hogy. éu a megrablott lakására igyekezem és hogy'' megbízásomból s szintén meglopottakat a bennünket való követésre felszólítsa. Égő kíváncsiság kínozta az összes jelenlevő ket, hogy mit akarok e házban, s hogy mit keresnek ott a meglopottak. Több száz ember iWvetett bennünket a házba; ezt akarám: Ha a valódi nyomon valék, ugy nem bírhattam elég tanúval. Keiler háza előtt nlhaladtam 8 azon nal a kertbe mentem. Kellemek, a kis parasztnak s a többi meglopottnak velem kellett jönniök. Az embertflraegnek kívül kellett maradni. Közülők többen aszóm-szédkerítésre s fákra mnsztak föl. (Vége következik.) HUSZADIK &YÍOLYAM amiért Goukl (as üstökös felfedesóje) est a''souosn k állítja as 1807 ikével. Ez azonban aligha fogadható el. Aa I8ü7-ki Uatököa pályáját Beese! mintegy 1600 évre >ette, 74 évea hosscu pályája p<dig azért sem lőhetne a jelenlegi ústökóinuk, iu«-rt 1807 előliről »ehol sincs följcgyzé sük oly üstökösről, mely a mostanihoz hasonlítana. Az is nagyon valószínt}:-lennek IáUzik, hogy a nagyobb bolygók mint a Jupiter, zavarokat okosbalua az üstökös pályájára, mert az égitest nagyon messze haladt minden nagyobb bolygótól. A mostani üstökös csak ha aoulit as 1807 ¡kihez Valamint a Biela üstökös egyes réssei valamikor egy egészet képezlek, ugy a mostani esetben is valószínű, hogy valamikor egy roppant .üstökös több réazre szakadt — se részek közül az egyik réss 74 évvel előzte meg a többit pályafutásábsn. A mostani üalö-kös átszeli a Vénusz bolygó pályáját, s egyszer valamikor össze kell vele ülődnie mint ahogy a őielaüsiökös egyszer <>k /ellenül összeütközik a földdel. — Merést» tolvaj. Nagy-Kanizsán jul. Ü-áu déUlótt a hetivásárban egy f-d sővidéki arató totember felkapta a sertés hust áruló kofaasszuny előli levő kosa rat s vele elfutott. Azouban szerencsésen elfogatott és a városházába kiiértetett A bus mennyisig 14 frt áru volt. — Árverés ZaUiniegyiben -Alis''ádter Borbála 1295 frtra b. ing. jul 29. Szántón. — Csordás János 531 frtra b. ijgt. jul. 29 Bezeréden. — Fái Ferencz 1358-írtra b. ingt. jul. 29. Nagy-Kanizsán. Tóth János 397 frtra b. ingt. jul. 8.''Galambokon. — Szabó János 458 fr''.ra b. ingt. jul. 11. Sormáson — Lukács György 1138 írtra b ingt. jul. 9. Nagy-Kanizsa. — Hanai rövid hírek. — Gy órött egy piuczér nevetés közt hirtelen meghalt.—Szombathelyei) szocialista rop iratok koboztat lak el. — Körmendnél egy subancz nagy köveket hengerített a nat elé Szerencsére észrevétetett s a vonat megállt. A suhancz elszaladt. — Ba godban rgy ku<ya 15-öt kolkezett. — Kraasómegyében uj csepkőbarlsngok te drziwitek fel. — Stefánia fhguő festeni tanul. — A temesvári sziuház a bécsi hitelintézete, a város 283 ezer írtért meg akarja venni. — Nagyváradon nagy felhőszakadás volt. — Kolozsvárott egy korcsmárost s nejét éjjel rablók legyilkolták. — A irónoroköspár Magyaror zagb* jő lakni. ^Nagyon belyes!) — A ZALAI KÖZLÖNY. JULIUS 7-én 1881. együtt negyedévre csak 1 frt 50 kr. Fel hívjak a t közönség figyelmét es egyet len ilynemű magyar ssaklsprt és a né met sorsolási Isnokat (.Merkúr" sst. rendeld közönségnek inkább est ajánl juk. Előfizetőnek beillik minden péuz intését, ksssinó, olvasóegylet, iparoskör és tebetósb kereskedő is. A „Magyar Pénzügy" kiadóhivaiala (B''idapest, vá-czi uteza 10.) kívánatra mutatványpél-dányokat szívesen küld jSiókely Közlöny" m-gszüu'', sajnáljuk ! — Ráth Lajos j biró tagi jegyző Budán amerikai párbaj következtében főbe lőtte magát. — 600 hold szőlőt vert el a jég Fehértemplom vidékén. — Kisújszálláson a phyiloxera 60 hold területű szőlőt elpusztított. — B Edelsheim GyuUy he lyébe Gr. Szapáry László tábornok jő. — - Külföldi rövid hirek. — Würteubergben női tüzolló-egylet is létezik. — Salzburgban aug. hó folytán királyunk tobb uralkodóval találkozni fog. — Irlaudnak 5.159,849 lakosa vau. — Washingtonban az egyesült államok elnöke ineglóvelelt, a tettes elfogatott. — A prÁgai királyi lakba rablók törtek. — Aálberg Ida finn művésznő as idén is el jő hazánkba. — A franczia állambevétel 30 milió frankkal haladja felül akíadast (Nálunk megfordítva van.) — Királynénk u etarubergi tó mellett 13 napig ^y ven-déglőb en lakott, a vendéglős számlája csak 40 ezer frt. — Londonban pipakiál lilás lesz. — A zultáugyílkosok halálos ítéletét a török főtörvényszék életfogy tiglani száműzetésre változtatta. — Bécsben nemzetköri irodalmi kongreesus lesz az őszszel. Becs Grácz kl nyeri ? Temesvdr jul. 2 án 66, 40,.57, 68. 19. . 50. 53, 4. 10, 3 , 44, 17, 82, 68, 74 — A Béct köztégi nyeremény kölcsön jul. 1. tsrtott húzásában következő sorozatok nyerlek : 201. 1075, 1161,1266, 1348 1386, 1388, 1939, 2099, 2287, 2568 és 2641. Irodalom. (K rovat alatt megemliteU muuka Nagy-Kajissán Wajdlts Jó«»ef köoyvkereskedáse által megrendelhető ) — Kik a közgazdatág, pénz, ipar, kereskedelem, biztosítás és közlekedés ügy iránt érdeklődnek, azoknak az uj félév alkalmából ajánljuk a .Magyar Pénzügy" czimü szaklapot, mely Budapesten Kormos Aitred szerkesztése mellett helenkint a fönnebb említett szakokba vágó érdekes tartalommal jelenik meg A .Magyar Pénzügy" .Altalános Sorsolási Értesítő* rendes ingyen mellékletén, pontosan, rögtön a megejtett busás után közli ss össses sorthuzásí lajstromókat. Miután a .Magyar Pénzügy" már eddig is szakkörökben osztatlan elismerésben és a hasai ssjtó részéről egyhangú diósé'' retben részesült, előfizetési ára pedig bő tartalma (!»/, iv) és osinos k,állítása ds-csárs as „Altalános Sorsolási Értesítő" vei Vegyes türek. —Egy viUamcsapát következményei. Dunaföldváron csütörtökön este 7 órakor nagy vihar dühöngött. A sívstsr alatt Latica Mihály jómódú dunafóldvári pol gár nejével, ¿árai, menyéről, két lányával éa egy kia gyermekkel szőlőjük préa báxában tartózkodtak éa épen vacsoráltak midőn a villám a házikóba caapott. Az Öreg Latica éa fia a villámtól sújtva rögtön halva rogytak össze, mig ax asszonyok egyikének a villám a lábát érintette, £ többiek pedig az ijedaégtől ájultan rogy tak össze. Az öreg Laticsot és fiát másnap nagy részvét közt temették el, mig a többiek mar veszélyen tul vaunak. Az épületen s villám semmi nyomot nem hagyot-. — (Talált fegyverek i» Kouuth bankók) A rákos-pslotsi határban Góc Péter fóldmives földásás közb n körül belül két lábnyi mélységben egy cso magra .bukkant, mely erős, vastag »iz hatlan viaszkos vászonba 4 szeresen be volt burkolva. A csomag mellett még két elrozsdásodott, hosszú csoniuyelü kést 2 kétcsövű pisztolyt, egy kardot és egy elöjtölió vadászfegyvert talált. A csomag tartalma pedig 5000 forintnyi ötösök is tízesekből álló és még épségben ma adt Kossuth bankó volt. — A mexikói vasúti szerencsétlenségről New-Yorkból a következő részleteket jelentik: Á szerencsétlenség 24 én késő déiután történt. A hid, mely egy beomlott, a legutóbbi árvizek által meg volt rongálva s ennek következtében en g-:dett a vasúti vonst nyomásánsk, melyen 3 gyalogos zásslóalj ült a esenkivül 3 alkohollal terhelt kocsiból állott, me lyek ''kigyuladtak. Tizenhárom tisst és százkilenczvenkét közlegény vagy az esés közben rögtön meghalt vagy nyomorultul a vizbe veszett; ötven pedig többé kevésbbé súlyosan megsebesült A gép vezető s a fűtő a halottak közt vannak. A vonat maga teljesen elégett. A mint hírlik, tudva volt, hogy a vonat nincs a legjobb állapotban A legcsodálatosabb, bogy a vasúton csak e bó 18-ka óta indult meg a közlekedés Egy más forrás a következőket jelent: A vonat két loko motivval egy záazlóalj katonát szállított ezek feleségeivel és gyerekeivel együtt s a San Anton folyamba zuhan. E pilla natbsn sötétség uralkodott, erre rögtön iszonyú tüz támadt. Száz hordó szess tüzet fogott s egy pillanat alatt az egész vonat lángban állott. 17 tiszt és 197 katona rögtön meghalt, 60 még él, de több kevésbbé mind mind meg van sebesülve. A folyam nagy esőzések köTetkeztében feldagadt s a hid alapjait alámosta. A hid megrongált voltáról vasúti személyzetnek tudomáss volt. — A t es. ssillSk is gyámokhoz a budapesti állsmi kösép ipsrtanoda igaz gatóságától. Azon szülék és gyámok — kik gyermekeiket a jövő tanévre az állami közép ipartanodába felvételűi kívánják — felkéretnek, hogy őket saját érdekökben a két havi nyári szünidő alatt gyakorlati ügyesség azerezhetése végett műhelyekben helyezzék el; mert ezután s szabályzatok ¿rtelmében a fel vételnél a gyakorlati előképzés is mind szigorúbban kívántatik. — Czxgány-versengi Berlinben. Említe''tük, hogy Benczy Gyula nyíregy- házi zenekara Boriinben húzza a fülbe mászó magvar nótákat a berliniek határtalan en thusiasmusa közt. A napokban érkezett oda egy másik czigáuy zenekar is, Farkas móré aki versenyezni akar Benczy seneksrávsl, s egyszersmind 1000 márks jutalmat Ígért an nak, a ki zenekara valamelyik tagjáról kimutatja, hogy nem czigány — Bixto* ser a rbeumatismus ellen. Georgia amerikai város közelében él egy Nelly Giles nevü mulatnó, kinek fő foglalkozása kártyavetés és kuruzslás Lakása, foglalkozásának megfelelően mindenfelé pbantastikus butor''árgyakks van megrakva. Pár hónapja, hogy egy Joé Stephano ne ü bérlő ment a kuruzslóhoz, s panasakodott, hogy nagy rheu ája van. Giles azt felelte vállvono gatva, hogy nem segíthet a baján, mert a bérlőben valami titkos ellenség lakó sík, s előbb nem lesz rsjta segítve, mig bsjánsk es okozójától vért uém csspol le. »Do hogy tudjam, hogy kicsoda?'' — kérdezé a bérlő. — A boszorkány erre is tudujt valamit moudaui. .Szoríts minden ismerősiiddel kezet, s jól ügyelj, logy melyiknél érzcsz villamos ütést minden tagodban, Az le.z az illető- Cöveikezó vasárnap Joé Stophano <nia élit a templomba sorba, s minden ismerősével kezett fogott s mikor Andrea barátjára került a sor, ez eresebben szorított vele kezet, mint a többivel, ugy hogy Stephano fájdalmábau fűlsziszszenteU. A bérlő áronnal hazasietett s egy élesre köszörült késsel tért viasza. A mise már megkezdődött; Joé Andrea háta mögé osout, s kés^t Andrea szivébe döfte. Stephauot csakugyan elhagyta rheumája, mert junius 13 áu gyilkosság miatt fol akasztották. — Helfman Jessze kérői Száz washingtoni fiatal ember kijelentette az ottani orosz követ előtt, hogy készek nóü venni Helfman Jesszét, ha a czár annak megkegyelmez. Helfman Jessze a száz közül maga választana egyel férjéül — (Galambposta.) Szombat este 38 galamb érkeze t Münchenből — az ottani galamb klub tulajdona — Kledbe. Miután megitatták reggel 4 órakor mezőre vitték őket, sorban felállították kosaraikat. Vezényszóra egyszerre meg nyilt a 38 födél; a gy«.rs vitorlások villám sebességgel emelkedtek a magasba 111 oszladozni kezdenek, tmnt ez szokásuk, nyolczan, heten repülnek egy cso >ortban A gyorsabb röptüek hamarabb érnek czélhoz, mely körülmény spurt-cörökb-n fogadásokra uyujt alkalmat Müncheni távirat szerint: az első bet galamb 6 Óra 45 perczkor reggel érkezett meg; déli 12 óráig még nem voltak valamennyien otthon. Miuap Simbach >ói eresztették el ugyaueieu galambodat. Jövő szombaton Linzbe viszik őket. Ezek a galsmbok vegyitett fajták, meg-ehetős nagyok. bosszú begyes szárnyak-tál, ssép gömbölyű fejjel, ökör szemeit tel, erős, az orlyiAaknál feher tollú csőrrel. Szi.iük kékes szürke, nyakukon zöl-des gyűrűvel. Gyorsaságuk oly nagy logy négy órs alatt 70 kilométert tesznek meg és 100 mértföld távolságról is laza térnek. — As orosz kivigz-ísek reformja. unius 7-én a következő és csak most napfényre került legmagassbb ukát adatott ki Szentpétervárott: 1. A halálos ítéletek, az esetet sem véve ki, ha az íteletet politikai, halállá változtatnék át, ezen''ul nem nyilvánosan hajtandók végre, hanem a börtön-épület falain belül; ha ez nem volna lehető, a ren lő''hatóság más alkalmas helyről gondoskodik. 2 A kivégrésné! jelen lenni tartoznak : az államügyészség képviselője, a hely bel rendőrfőnök, a törvényszéki jegyző, az orvos és ha a végrehajtás börtönben tör ténik, a börtön igazgatója. 3 Az eddig említett személyeken kívül jelen lehetnek a kivégzésnél tsz elitélt védője és legfó lebb tíz helybeli lakós; ha ezek nem je lennek meg, azért a végrehajtás nem szenved bslasztist. 4. Az esetekben, ina kor a kivégsés nem abban a börtönben történik, melyben az elitélt fogva van zárt kocáibau szálliundó a veszYőbelyr. 5. Az ítélet végrehajtásiról jegy zőköny vet kell fölvenni, melyet roindeu jélen volt slái.. — ,L# payez des Tziganes.'' (A czigáuyok hazája) névre valóban nem hiába keresztelte Tissot ur a mi szegény országunkat. Mióta a párisi világtárlaton Berkesék oly nagy becsületet szereztek a kflfóld csak ugy hemzseg s magyar országi boldog és b''iXogtaJac bandáktól Most is negyven . u czigásy senekar szervezésével foglalkozik Gslamb György fővárosi birtokos és egy Meurier nevü franczia és pedig a csélból. hogy buz dúlva a magyar zene dicsőségén s kül földön, ők is útra induljanak Európát meghódítani. A negyven muzsikus ma gyar diazruhát és magyar fekete szalon öltözetet kap. E nagy zenekar Európa nagyobb várossit be foçja utazni, de csakis belépti dij mellett fog játszani és hangversenyeket tartani. Eddig már közel busz czigányt sikerült osszetobor z»ni a verbuválóknak. — Egy hétéves Jtu öngyilkos kísérlete. Pécsen Ladia István nevü napszá mos hét éves fiacskája kedden esle fel. kölötte magát egy szederfára. Azonban uem balt meg. Rögtön észrevették, evágták a fáról. A mint a .Pécsi Figyelő" írja, a fiúcska azért szánta el magát az öngyilkosságra, mivel virágait nem bírván elárulni, retlegett a nagy verestől, mely kiszokott neki járni, valshányszor a reá bízott virágokat nem volt képas elárusítani. Hauznus tudnivalók — K"j»zi haraczkfának magról való tenyésztését ajánlja egy német kertész egyik kertészeti lapban,a azt mondja, hogy az ily tákon termett gyümölcs ap róbb ugyao, de ép oly heves és kelleme tes z&matu, mint a nemesített fákon termett. De ki-iueli, hogy ily fák létrehozására főleg csak az anxnan, a naney ós a bredo válfajok magjai alkalmasak Miu''án a kajszibaraczk idény néni so kára beköszönt — ajánljuk kísérletet tenni véle, mivel nz ily magról nereJt fák az illető kertész állítást szerint nem Csak er''sebbck a fejlődésben és az idő viszontagságaival szemben, hanem termékenyebb is. — Metszir szdllitaiuló gyümöl csök b csomagolása Aki gyümölcsöt rn -s-z''re akar küldeni, annak az egyes darabokat előbb papírral kell körül vennie, ezután ládákban ugy elrakni, hogy minden ré eg közé -gy réteg finom széna, moha, vagy papirszelet jöjjön. Ily berakás mellett a keményebb gyümölcsöket, mmt almái, kórté'', igen jó! lehet azállí tani, a nélkül, hogy ez megsérülne: ter-inéazetesen magától érthető, miszerint a ádák erősek legyenek, hogy a hányódás és más terhek nyomása folytán össze ue törj n«k. Levesebb, puhább gyümölcsödet dr. Lukas módja szerint csirizes író >apirba kell göngyölni, mely aztán mind-íé: végén b hajtatik Minden ilyen csomagokból álló réteg közé a kemény gyümölcsök becsomagolásánál felsorolt tói-leiékauyagok egyike teendő. Még pu-híabb s lágyabb gyümölcsök, mint őszi baraczkok becsomagolása, — melyek a l-gkisebb nyomásra is megsérülnek, ha hibátlanul akarjuk azokat rendeltetési helyökre jutatni, egyenkint előbb selyem papírral, azután vattával körül veendők, s így begöugyölgetéa után rakandók a fent említett eljárás szerint rétegekbe Papírszeletek. — Hiatoricum. Feljön egy vidéki szfl-rSs dei''uiáczió s beállít a központi végrehajtó bizottsághoz, adjon nekik kép visslöj, leltet. — Hát azután milyen ember kel<«ue atyámfiai ? '' — Megkövetjük alássan, el5sör U okos. legyen, azután legyen personája, ng. értsen a szóhoz, ne mulasson as ország xéu olyan dámákkal, a minók abba a olon. dus ujsáxba szoktak lepingálva lenni i retíll ej főképen tarisa''meg, a nít igér/ Erre a p ogrammra a régiak Ulfl] nem akadt képviselojelö t Körfllirás ! Kgy fiatal ember, ki V Z. • Z . nagyon ,ztret szepen beszélni és soha sem mondott k«» z szót, házasodni akar. tőle • ~ JöTendSbe,i ''W* f,lu,i Jíy«5, kirdi — Önnek m»r nincsenek rokoua-mondja — Je nekem egy élő nagybátyját beszéltek Mit c,inál az ? á fiatal ember készségggl és koa.oUau igy felel: — Nagybátyám jsleuleg s hal tuk kevéssé irigyelt s nem igen jflvedelmaző állását loglalja el Hivatalos stylus a Bach korszakból : A marbavé.z állapot járói m egkírd eztetvin s «•■«teyság.»» stulrikteratos a következő i lei t^«t küldi be: .Je4entjak, hogy nálunk a m«r!,avsz sein n-m un sem nem nincsen, Sem nem i_. láltatódik." Alázatos szolgája stb Az utas elhelyezkedik a szobában. Megjelenik előtte egy hordár: — Nagyságol uram, én hoztam fel a podgyászáf. — Ah! z ördögbe, semmi apró pénzem. Nem fizethetem ki magát. — Csak neiu skarja a nagyságos ur, bogy ingyen hordjam fel ezt a sok portékát? — A világért sem barátom. De miutiu nincs aprópénzem, tudia mit? Hordj»- le ntegint. Placzl árak. too "kilóg, számítva PÉCS. Bora 10.50-11. R,,« 930 9.50 zvrpa ti.60—7.— Zab G.30—6.40. Kako-ri''-zx. 6-30 —6 50. SZOMBATHELY. Buza 10.60-11.-. Koz. 9-40- 9 80. Árpa 7--7.8121. «-4O-6-60 Kukoricxa 7.--7 30 SOPRON. Busa 10.20—11 70 Ru«s 10 50 «''.80. Árpa 8--8.30. Zab 6-ÜO 6 85 Kok >- »ioza 7.--7 40. BÉCá Busa 11-90—I 19j Rozs 10 50.— 110 Árp •—— •- . Zab 6 45-650. nk oriexA fí 60 -6 80. VKSZPREM. Haza® 10.60—11.20. Rozs 8.60—9.10. Árpa 6.50—7.—. Kukorica« 6.20—6 50. Zab 7 20.—7 — utl menetrend. Indul K&nissáról hova: Vonal Ilin Ora P«ro. IdK ¿07 Ksaák, M .bi. «, Dumk ^ti 5 10 rsgg^l 215 . • . 2 30 dílu . . 11 1 ájjsl 202 Bnda Pestre (gyorsvonat) 5 !S5 reggel 204 (postavonat) 2 6 dílnt ¿12 . (vegyes vonat) 11 20 áije 31 ) Kiesbe \|St<iiukalbaly, SoprOu • 15 reggel 301 U50 ijje :)15 Sopronba 3 40 déiut. •205 Prágerhof Kottori, Csáktornya 4 55 regg. l 203 . . 2 47 délnt 201 . . (Kyorsv) . 10 50 ijiel Brkesik Kanizsára honnét : 210 Zákány felől 216 . 208 . ¿11 II.<da Pestről 203 201 302 BJ.-.i.ől 314 '' 316 Sopronból 202 PrAgerl.of felől (g>or»vou«t) 2<»* . ... «06 T 5 27 reggsl I 41 d-lb II 1 éjjel (vegye* vouat) 4 15 rgg«l (postavonat) i 5 délat. (gyorsvonat) 10 30 éjjsl 4 1 reggsl 10 15 í\|je 12 5 délben 6 37 reggel 1 20 délat.- 10 50 éjjel Kol.l.-» >urk~s><: BÀTOBFI LAJOS. TES. OLL SEIDLITZ - PORA Ky-Karâa, mjOMtott a kûutt uUjéooos Wajdita József gyorssajtójáa. Csak akkor vaiődi, ? ^j^nS''^k lenyomva. 80 ív ót* a lecjohb sikerek mellett fennáll mindennemű gyomor MfSáfSk ét Méutési akadályok, fmlnt étvágyhiány, hssssornlá«,, vér tMlé« S arssyér ellen. Ktllönftsen oly egyéneknek ajánlva, kik ülő ále». módot folytatnak. Hssilsltássk törvényileg büntettetnek Egy lepecsételt eredeti doboz ára. I frt. o. ó. CRANCZIA BORSZESZ SÓVAL.-»» A legmegbishstóbb OniigélyxS iserr a MZeuv«d''> Smberlsígn-k minden belső é« k0l»6 Kyullsdáiiiál. a legtöbb ''letegség ellen, miu. deonemtt sebesülések, fej-, fal- ¿« fogfájás, rvgl sérvek és nyilt sebek-rákrskályek. nsznk, sierncynllsdás, mltideuuMoO bénulás 4y «értllfs stb, ib. ellett Üvegekben használati utasítással egyUtt 80 kr. o. é. Ilal-iiiájol^i. KrohnM. ph társától Bergenben (Norvégiában >. Kseu halmáj ztlrolaj valamennyi, s kereskedelemben előforduló aj kttsOtt as egyrdnll, m-ly orwmi czwlokra basoiálliató ára egy üvegnek használati utasítással I frt o- é. Fő szállítás Moll A. gyógyszerész, cs. kir. utlvarr szállítónál, Héctf Tneblaabeu. Raktár as állam minden hírneves gyógyszertárában vsgy fUssor-kereskedésében, tyaktár nélküli helyisekben msgáuegyének nagyobb megrendelőieknél rfWftlelő árlssngedétben rákseiUInsk. • A t. M kttsftnség kéretik határozottan Moll-tál kénittnény t rendelni és cssk olyanokat elfogadni, melyek saját óvjegyem is aláírásommal vannak ellátva Raktárak: Ns«y Ksslzsa Mflus J. gyógy. l''ráger Béla gyógy.». Fesselhofer Jóssef, Rossnfeld Adolf. Rosenberg Ferenci, Stríro és Klein. — Zsls-Egsrtzeg Hollosy J E. Marozall Isztl Ferd . — Bsroi Doruer 8. — Csáktsrcys Qöoes L. gyógyszeréss. — Kspsivár Habócbsy Kálin. - Kobn J. gyógy. Tli. Kecsk^ssy gyógy. — Kaprsnoza Werli M gyógy. K«SZS\| Csacsinovies Ist. gyógy. _ KesztMy Wtlnsch F. — Kirakd KátsJán. - Zátrák Ir ^lra»sl.o» gyógy Mittlbscb 8 gyógy Holjac T. — SefTSH Mezey Aud. gyógy. _ Letenye Kaliwvda J. 21—62> NAGY-KAM^SÁ; 1881, julius 10-én, -Y V. O ElULrfézI ár r etrés érre......8 frt fél érre.......* - negyed évre......2 , .Epy «<í»i 10 kr. HIRDETÉSEK 8 hasábos petitsorb&n 7, másodszor C s iiánden további sorért f> kr NYILTT ÉRBEN soronként 10 krért Tétetnek fel. Kincstári illetik minden egyes hirdetésért 30 kr. fizetendő " -. A , i » <t v\\ - u'' KH Httszadík évfolyam, A Up ueüemi részét üktS k&zkaé-,. , BJ«k » sierkszztohűz, »eyzjp nssét illető k&ziewéojek pedig s kiadóhoz bérmentve intézeodök : NLAGY KANI7.SA . Wtasstosfctz. Bementeden levelek caak ismert -•• :rmakztártakt6l fofsdtstesk el. Kvzirstok vissza nem küldetnek. Na <?y-Kanizsa város helyhatóságának, .nagy-kanizsai önk. tűzoltó-egylet«, a .nagy-kanizsai kereskedelmi s iparbank", ,nagy-kanizsai takarékpénztár", a .zalaaegyeí ált&iáaoa Unitótea tüiet \ a , nagy-kanizsai kisded-nevelő egyesület", a nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet, a .soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai k ül választmány» s több megyei ős városi egyesület hivatalos értesítője. Uetenkiní kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalnu lap. Rendkívüli előnyös kedvezmény EL ..Z A L A I K O Z L Ö 1ST Y előfizetői és munkatársai számára. Sikerült e^ryik hírneves intézetből tömeges megrendelést eszközölni RUDOLF főherczep s trónörökös, ugy nej.; STEFANIA herczegasszony gyönyörűen sikerüli olajfefltéknyoinatu arcz-képeiből, külön-külön,- 52 ctn. hosszúság, cm. szélességű dúsan aranyozott keretben, mely minden szoba vagy terem méltó diszeül szolgái. 3365 sz. p. 881 Hirdetménv. A nagy-kanissai kir. törvényszék részérói közhit ré tétetik, miszerint Plihái Ferencz nagy-kanizsai kir. közjegyző kérelmére a pécsi kir. közjegyzői kamarának 1881. évi janius hó 20-ik napján 93 sz. alatt kelt rendelvényére! nevezett kir. közjegyző általános helyettesed! kirendelt s ezen kir. törvényszék ál tál szabályszerűen felesketett. Dr. Pósfai Sándor kir. közjegyzői jelölt helyettesi működését nevezett kir. közjegyző távolléte idejére folyó évi julius hó 9-én megkezdendi. Kelt a nagy-kanizsai kir. tszék nek 1881. juiiu6 hó 7-ik napján tartott üléséből. MIKLÓS m. k. Lir. l-xéki elue''k iiely.-Ue» LOVAK EDE m. k. Itir. UzcSI jciJlA. (P. II.) Nálam eredeti ára a kettőnek együtt véve 5 frt. A „Zalai Közlöny" előfizetői és munkatársainak csak 3 frt. Bérmentes küldése ezen felül 50 Icr. Tehát összesen a két kép ¡Kf" 3 forint öO krajezár. Utáu vétel lel nem küldetik, csak a pénz előleges beküldésével eszközölhető. Megjegyezzük még, hogy uj negyedéves előfizetőinknek a lapot 3 hónapon át a két fentjelzett képpel együtt helyb n 5 írtért, vidékre 5 frt 50 krért küldjük, mire nézve szives megrendelést kérünk. Tisztelettel Nagy-Kanizsa, jul. 8. 1881 WAJDITS JÓZSEF könyvkereskedése. Mi módon 11/.tos II haljak kisebb főid birtokosaink anyagilag gyermekeik Jövőjét (F»l_? t»tas és vége) Magyarország földe oly áldott, hogy az okrzerű termelés, az ipar. s a kereskedelem minden vidékén szakképzettséggel művelve a leg hálásabb. Alkalmilag szólva pedig. Magyarország felső vidéke a gyáriparra oly alkalmas, hogy jobbat már kívánni sem lehetne: van elég s felette olcsó tüzelő anyaga és folyó vize (patakja), tehát erője annyi, a mennyire gépek által sokszorozni csak kívánhatjuk. Mivel pedig, mint előbb mondottuk, nálunk a tudományosabb műveltség kisebb töredékben előbbre haladt, mint aulában a közmivelódés. más szóval: a tudományos műveltséggel birók — voltakép™ csak a tanult emberek — száma aránylag több, mint az összes ipar- és mütani pályákra kellő képzettségűek!, vagy a képzett mezei gazdáké, — mit eléggé igazol azon szomorú tapasztalás, bogy mig egy egy hivatalra több száz pályázó van, s annyi a (tanult) proletár, addig alig látunk jagy hallunk: egy-egy magyar kereskedői házat, gyárt, ipar telepet, vagy vállalatot alapilani j —, e szerint az ország területi és népességi nagyságához képest e tér (ok«erű termelés, ipar és kereskedelem) nem c^ak mindig biztos és hálás, de mig kellő arány nem lesz, — addig s igy ez idő szerint és még soká a leghálásabb lesz 1/ Kézzel foghatólag tapasztalhatják a földbirtokosak, hogy magában a termelésben is csak az aránytalanság kipótiá-a a legjövedelmezőbb ; t. i, az a productum íuet legjobban, melylyel a piacz még nincsen elhalmozva. Ez ált az emberrel az élet minden pályájára nézve. A hol s a mire sok ember van, ott s arra olcsó az -ember, mert nagy a concurrentia. Az a legszerencsésebb (ember, a ki. a helyzetet felismeri, s ! haladását, munkásságát a szerint irányozza. Mindenben az aránytalanság kipótlása a legokszerübb s legjövedelmezőbb vaUalat. Végre tehát Magyarországnak földirati fekvése, & szomszéd országokhoz való helyzete, miveltségi állapota, mivelódési haladása, társadalmi és más viszonyai olyanok, hogy a szülők átalában s igy különösen a kis földbirtokosok is c-ak ugy biztosit hatják családaik s illetőleg gyermekeik jövőjét anyagilag ha az előre haladott népek példája után, minden előítélet, elfogultság s pangásból] kibontakozva, gyermekeik neveltetésében azok szellemi és physicai Jfejlódését aránylago-san, öszhangzatosan fokozzák, t i. lelkileg és testileg jól kifejlett, erós embert nevelnek, gyakorlatibb, a vagyon elosztásában eszélyesebb (de méltányos), a házasitásban — (férjhez adás) egyenes, nyilt, elfogulatlan, a háztartásban pedig álszemérmesség nélküli, takarékosabb irányt követnek, s igy gyermekeinek az életre első s legvonzóbb jő példát is adnak. EÁ&OSI LÁSZLÓ. u»'' —■:> Ertwíid. A debreexeni ipar-mflkiállttásra oly tömegese» érkeznek a bejelentések az ország különböző réazeibél, bogy •''-''kiállítási végrehajtó bizottság elnöksége szükségesnek látta a bejelentési határidót f. év augustus l-ig meghosszabítani. A kiállítási tárgyak pedig beküldendők augustus augustus 10 éig. Értesíttetnek ennélfogva mindazok, kik 1 a kiállításban r&ztvenni Óhajtanak, hogy a fentebbi határnapig kiállítandó tárgyaikat bejelenteni igyekezzenek. .. > i . .«. t», ■ — A penzüflymmitriör hivatkozással az 1878- évi XXL törvény czikk XUI cziktére és a/ 1878, évi 71.914 számú. köxreadeletre, a vám-illetékeknek ezüstben történő fizetéaé-néL vagy bizto&itásáná! szedendő ár-keletpótlék, t birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok cs. kir. pénzügyö);aiwaeriumáwtJ egyetért ól eg, 1881. évi juUa* hóra tizenhat százalékban állapította meg. - A teáflweteétoégi 4ij -fize tésére köteles egyének nyilvántartási és az említett dijjal való megrovása iránt, ha az illető az osztrák-magyar monarchia egyik államából a má síkba költözött at, a pénzügyminiszter akként intézkedett, hogy a nvilvántartást ilv esetekben nem az adó , hanem a politikai hatóságok eszközük, kik minden egyes ki- és bevándorlásról értesíttetnek; intéz kedett továbbá arról is. hogy a monarchia másik államában levő közigazgatási hatóságok köteleztessenek, a magyar áUam területéről oda beköltözött, de az ottani államkötelékbe még fel nem vett dijkö- TARCZA. Az első emberpár. Megalkotád « földükét dicst''uok És benne kedved felleled ; Pusztát: azaridrk nsp, hold, csillsg lPnsk, Örök léted hirdetve ssét I>e puszta volt *, nem levén kirilys. Mint templom, melybea még- oltár nem áüs. Sárból midSn zz embert mepterouitéd, Rsiríbe gyujlvs »zeut Ulx.i t; Tudud, hogy a msjd e^kor elletted vét, A nyert j''-ért roszzsl fizet Ho^y megtéred sz édenben királyul. Azonnal megfeledkezett magárüL I»t»«ságod Byéaaint-lrónjáfi kifénylett Hirdetvén tár.ÍTal nvved ; Megszegvén sz parancsodat , miré lett? Ármány — mely munkádon nevet Folfltrén trónját x szép édenfára, Az snberrc mint karvaly váxa. Ígért nekik menyet, milyenb»» ö rolt, Tudást, mivel csak Isten bir; Mosolygci fo^ rájuk folyvást az égbolt. Novtik regéli mes«xe bir. Hittek szegény balgák • szép beszédnek, Bnkásuzkor könyek isemükben égnek. Két angyal áll kiront karddal — az éden Nem tárul fel többé nekik ; Komor felbSk vobulu&k át az égen. Útjuk ddhös radak lesik. Minthogv vettek gyümölcséből a fának, Nyomort magnkra és balált hozának. A földön, mit köny áztat és rerités, Mis netzi terem kóró, bogáncs; Mázok munkáját mért fáradt — elvitték. Bolond te csak munkálj és zzánti ! Két gyermekdk rolt és egyik már gyilkos, Bftaa alj aagy, mit isaai ktmj U mot . Mik> iit ba fáuak clvivék virá^''t. Szaggat van úgg»! lombokat; Ap^'' leik ük ismét uj örilznre abit, Hs mégis isten olyat ad ? Az Ártatlannak ég<e tecscs«u''. vére. Áldásként buli a bns szülők fejére. Mesnépesfl! az rlhagyo t lak újra, Öröm, vig«ág. zmj Ti«taatér ; Az Adám föidjét munkálva tarja, Aldá«t hozó az Ábel vér . Erós támaszt lát újszülött Szethében, Feledve lett »z átélt baj, bú sxepen Jó 1.-t és élv tanyája lett a bO&nek, Huza közölt konkoly te&yész ; Kr-ny. vallás, b<-cittlet mind c tDunek, Homályosai a józan ész. Kgykor vadakkal álltak h5zs eaatában. Most testvér testvért öldököl hiában. A ienger árját hogyha méí dühében LecsíHapítom perc« alatt. Az orkán «aómra Kgy dallá leai szépen, S e téreg gyarló, sárfaUt — Kit öaképemre alkoték legvégOi Magáh''>z a rut poiba vonni késxfli Miodennel felruháztam egy királyként, £zért tagadja letemet; Szive értem uem rer — csupán suány féoy'' Hajbász, a mely nem má» — szemet. Remegve bú vadállatim dabétől, KaexagjsL villámom, mely mint a vész öl. Virágillat pacsir.ji.Dak dalával, A szép tavasz jó és balad ; Csupán c.ak 5 a büszke ember átal Kugem di-sérni ég alatt. £ földön S neki nem kell as Isten, £:ég ézzszel bir, hogy magán segítsen. Midőn "gj hallom káromló bezsédít. Hatod napon, kit alkoték; A ba''r* büszkeség embert mivé rítt, Hogj tttes nincs r«nd, semmi fék... Ha ü itt nincs — mosolygna szép derült ¿g ! Örökfe fáj, högy ily korcsot teremték. OTÚBOM. A n e p szava. Tcmmo elbe«T.é!esi''. Farditolta: HANQ FERENCZ. (Folvts''ás és vége.) M''ndenl iálni akurtak mi a kertben történendő volt a ktvánUm is, bogy mindent lássanak. Heimar.nt a kötségháza fogházában őrizet ulaU hagytam. As engeaoot követő személyekkel a kertben azon belybez mentem, a hol a pénz rolt elisrs. Közvetlen a szobt egyik földszinti ablaka alatt volt az Az ablak Keiler lakssobájához tartozott, mely egyszersmind hálószobája is vala. Egy kes kény virágágyás húzódott el a ház előtt. A virágok gondos»o ápoltattak és többen kis fehér pilcsákhoz voltak kötve. Mindenekelőtt megnéztem a helyet, a hol a pénz feküdt. Csak kis lyuk volt a tőidbe ásva, a fölszedett főid még melletti feküdt. A kinyitott lyuk j.>bbraegy rózsafa mellett vala. A rózsafa ázna virágok közé tartozott, melyek'' a kis fehér pilezákhor voltak kötve. — Ott volt az 3n pénze elásva? —-kérdém a ház és kerttulajdonosát, a lyukra mutatva. — Igen. uram — És ön e ker ben és ezen ágy iában is pénzt, vagy máa drágaságot nem ásatott el. — Nem aram, már mondám önnek. -És a valódi vagy daezos biztossággal beszélt. A rózsafától bárom lépésnyire volt egy liliombokor szintén fehér pálczikáhoi kötve. Odamenék s egyik törvényszéki végrehajtót magamhoz intem — Végrehajtó, fogjon egy ásót. A csendőrök egyike, kiket a ház őrzésére odaküldöttem, az ásót, melylyel s lyuk ásatott, őrizet alá vette, most oda-nyujtá azt a végrehajtónak. — Ásson itt lyutat végrehajtó, — mondám a liliomcsoportra mutatva. A meglopottak csudálkozva néztek rám, majd egymásra. — Mit akarhat? — kérdék halkan, majd hangosan is. — Hogy mit akarok? — mondám magasabb hangon. — Azon ember, kit mi most mindnyájan tolvajnak és rablónak tartunk, állítja, bogy nem A, hanem ez, kit meglopo tnak tartánk, a valódi tolvaj. Az igazságszolgáltatás mielőtt valakit elitéi, megkívánja, hogy minden megvizsgáhaasék, az is, a mit vádlott állit, habár ez másoknak oly különösnek tetszik, Ezzel tartozunk neki. E,jy fél év óta e vidéken több lopás fordult >''elÓ. Ti mindnyájan gyanítjátok, és a gyanúnak sok alapja van, bogy mindenütt egy és ugyanazon személy a tettes. He tehát Heimann állítása való, hogy Keiler as ó pénzéi lopta el, akkor Keiler más lopásokat is elkövetett. Akkor a következőknek is ki kell derülniük : amint a tolvaj az ó biztonsága végett, nevezetesen, ha nála házkutatás volua, ama háromszáz aranyat itt á kertben elásts, hol ast egy harmadik nem gyaoithatá, ugy a ttbbi lopott tárgyat is itt kellett elrejtenie. És amint a rózsafához kötött fehér pálcsa ismertető jelül szolgálhatott az elrejtettnek hméti föl találására, igy a többi pálccávai » lehet. Ásson ön végrehajtó. A parasztok fejcsóválvanézhétmt1 De midőn azután as állítólag meglopott Kellert tsemlélték, amint * jÉttjbo^^ett bert e közben egyszerre minden nyugalma,'' minden daozoláaa ehagyta, amint boltha-lavány lón, amint reszketett, ''amint még azt is elfelejté, hogy jámborul az égre s alázatosan a földre nézzen, ekko* már n->m csóválták f^jCkei, arcrak gofcdolkcrcó lón, nagyon «^csendesültek ér » iagffeszültebb kíváncsisággal néztek a végrehajtó ásójára. É« körOskörfll a kertben is, bol szavaimat hallották, a legmélyebb, legvárakozázteljesebb osend állott be. — Itt jobbra a virágtól ásson végrehajtó. 11 ''1 '' :> Hangosan mondám, bogy minstenki hallhatta. A végrehajtó ásott. Keller láthatólag halványabb lón s ós aaoál bHrto-sabb »bban, bogy jó a ton járok:* —Jobbra a virágtól hároorlábnyir«. Épen oly távolban volt a péns is a rózsafától. ..''■»:-:•. Keller alig volt már képes feeatál-lani. A végrehajtó abban hagyjá-az ásást. — Mi az ? — Valami keményre akadtam. " — Aasa ki. — Éa tovább ásott. — Egy fazék. - — Vegye ki. Egy fazekat vett ki a földből és átnyujtá. N Levottem födelét A fazékban bőrzacskó vala, mélyet kivevék. Tel« volt. Magasra tartam, hogy mindenki láthatta. — Az éc zacskóm 1 — kiáhá a kis parnzt,ki ma a legzzóvivőbb ember vala. Hem tévedsz ? ^ «ik ü yackóns ! NyoJczvan tal- lérnak kell b«aae lennie, épen syolcsvan-nak, azok közfttt két tnautufeldi:1 gVftrüasnek is bennt kell lesnie, ha a gazemb-r máshová-lyezte. ^v<"'' sfli«- 1 cl- it- it :•». f u-.... . i-ij.. .d <, HÜBRADIC yiO\|,YAM teles egyének beköltöaéséről szód magyarországi adófelügyelót, kinek'' területéből az illető kiköltözködött, értesíteni és egyúttal a díjköteles által a megelőző évben fizetett ösz-szes egyenes adók összegét tudtul adni. Ebből kifolyólag mindazon magyarországi illetőségű hadmentes-»égi díjköteles egyének, kik a mo narchia másik területén tartózko#atk s engedély nélkül költöztek ki, ille tóségi helyükön mindaddig díjjal meg-rovandók, mig az állam kötelék be lett felvételükről szóló értesítés az osztrák politikai hatóságtól az illető magyarörstági hatóság adófelügyeló-jécek meg nem küldetik. Viszont, a magyarországi területen tartózkodó, de osztrák állami illetőségű díjköteles egyének nem tartózkodási hanem illetőségi helyükön lesznek megrovandók a hadmentességi díjjal, s ha illetőség iránti tudakozódás érkezik, a tudakozódásnak az illető hatóság pontosan megfelelni tartozik, s ha netalán ily ausztriai illetőségű itt megró vatott volna hadmentességi díjjal, az azonnal le-irassék s az illetőségi hatóságnak visezatérittessék. N Y. (i I! JÜJJÜS 1A81. — Hirtelen halálozás Weber Jóssef gyanafalvai születésű 56 éves egyén féloldali ssélhüdés foijtáa munkaképtelenné válván, kintornásból ált, iol. 4-én délután 2 önkor a városi tomplom melleti gyep n haWa találtatott. A hiva lalosan megejtett orvosi látlelet szerint agy szél hűd és okosta hirte''>n halálát e nem éhea halt meg. mint £ .yi laptársunk téresen ködé. A közegészségügyi bizottság figyelmét felhirjak arra a körű ményre, hogy a ssagtalannak ne vésett peczegö-dörtisztitó hordó nyáron ne a déli órákban vétessék alkalmazásba, hanem éjjel, mert as bizon kiállhatatlan btlzt terjeszt pláne oly helyen, hol magas épületek tömörülnek össze. A köz-gészségügy e ilyesmit nem tűrhet meg, azért hiszezük, hogy jóakaratú felszólalásunk hajótörést nem szenved. — Sajátságos durva nyári olló zéket kaptak as állami szolgálatban levő egyének Zsákszövet valóban. Igaz, nem kívánható, hogy a legfinomabb szövetet alkalmazzák, de legalább is olyannak kell lenni, melynél a tisztességes szó alkalmazható legyen, annyival is inkább, mert ruhára a kinevezési okmányban egyenkint 50 frt van előirányozva, holott a központról expediált ruha sem minÓ-ség, sem mennyiségre nézve nem ér fel a jelzett Összeggel. — Zala Eger szegről értesitte tünk, hogy az ottani .Vörös Kereszt" fiókegylet választmánya jun. 30-áa tartolt ü''ésébeu elhatározta, hogy a betegápoló nők kiképzése czéljából lé''.esi''endő kór ház berendezéséhez egy ágy alapítására 1000 forinttal fog hozzá járulni A me gyei székhely hölgyeinek e dicséretes kezdemény-zését midőn melegen üdvíi zöljük, óhajtjuk, hogy hasonló nemes cselek vényre buzduljanak a többi hason czélu egyesületek ií. — Elvesztett női kalapok. Kö-veskállán latcó GyorfFy Pongrácz ügyvéd ur mull hó 30-4n B.-Szentgyörgyról Keszthelyre utazása alkalmával az országúton becsomagolva 3 d»r»b női kala pot talált, a tulajdonos kellő igazolás mel lett a nevezett ügyvéd urnái átveheti. — Patkány i^ásár. B Ernó a mult szerdin a keszthelyi piaczra különféle áru czikkeket hozoit eladás végett. Az utcza közepén megállott uri fogatból (hintó) egymás ucán vagy nyolcz patkány ugrált ki, melyek között ö''öt egy kereskedő kutyája egyenkint elfogott ós megfojtott. A többi 3, az utcza járdáin küiöntele élelmi czikkeket áruló isszouyxk kosarai kor* ugrálva — a tömeg rémkiáltozásai és sikoltásai kozt elmenekült. Voltak a jelenlevők ki>zt többen, kik azt állitották, hogy a p^tká nyok lm közüiük néhányat ara''ás el-''tt más községbe visznek, mind eltávoznak s azon háztól véglegesen elvesznek. B«bc-náuak csuk megjárja, de nem kérünk az ily féle ftruczikkekből. — EUütU huszárkapitány. z»!amegyei szüleiéi györgy gyómörei Felhívás az országos magyar vadászati véd egylet ügyében. A szakszerű vadászoknak s a szabályos vadászat kedvelőinek egyik hőn táplált régi óhaja teljesült, midőn kevéssel ezelőtt mz »Országos vadássati védegylet" megalakult. Az alap meg rolna tehát vetve s immár rajtunk áll, hogy fölötte oly díszes épületet emeljünk, melynek tág tető sete alatt elférjen az össsea hazai vadász köaonség, szine-javáaak buzgó közreműködése mellett oda halva, hogy as ige testé váljék, hogy a ss»kba vágó törvények és intésvények érvényesüljenek es mindas mellőztessék, mi a vadássati ügy üdvös fejlődését bssánkban min i-eddig megakadályozz vagy lehetetlenné tevé. Mert, mint a mellékelt s időközben miniszteri jóváhagyást is nyert alapesa-bályokból látni méltóztatik, as országos magyar vadászati védegyletnek es czéija és felsdáta. Réazben a vadászat szakszerű fej lesztése, részben a visszaélések meggát lása. mindkét irány ben pedig as érdeme sült vadóvó és közbiztonsági személyzet nek segelyiése és támogatása a teendőknek oly láoczolatát képezi, mely teendők csak as összes hazai vadássközönség buzgó támogatása mellett lesznek foganatosíthatók. Fölnyitám a zacskót s megszámláltam a pénzt, nyíltan s h»ngosan, hogy a jelenlevők megfigyelhették. — Épas nyolczvan tallér ! És itt van & két mannsfeldi is A fazék fenekén még egy össaetürt papíros volt, melyet szintén fölmutattam. — Es as én arany gyürüm less ! — kiáltá az öreg paraszt — írd körül. — As én boldogult nóm gyűrűjén T. K. betűknek kell vésve lenni. Fölnyitám a papirost; egy arany jegygyűrű volt benae T. K. belükkel. Miad megnézték. — As én gyürüm! — kiáltá a parssst. A körültem álló parasztok mintegy sserevülten állottak. De künnt a kerítésen a nép haragja, dühe annál hangosabbao, viharosabban és vadabban tört ki. A végre fölfedezett toirsj elieni dühhöz a harag járult, hogy magukat rászedetni engedték, hogy egy ártatlant tartottak a tolvajnak. — A képmutató, az alattomoskodó a rabló! Fól keli akasztatoi! A íegmagasb aJtasstófa nem elég magas számira! A fölfedezett tolvaj megsemmisülve állott. Pillanatra meg akarta a menekülést kisérteni. Es a kétségbeesés utolsó kísérlete volt, a szalmaszál, mely után a vizbefuló kapkod. — Én miről sem tudok — dadogá. — Ezt valaki más tette, hogy engem szerencsétlenné tegyen. Heimaan maga. Ds ekkor dühösen ugrott eló a kis paraszt emberke. — Gazember, tolvaj, rabló J A báromsség aranyat is 6 hőst* ide neked, hogy kösvétlen ablakod alatt elássa ? Esen indok eléggé csattanós volt. — Ássunk tovább — mondám. — Még több kínosét kall találnunk. De a fölfedezett goncastevó tovább nem tarthatá magát és kfirtlte a nép hsngosabb a fenyegetőbb lón. jkseróssak-tól, a legdurvább erőszaktól ktllett féüue, ha tovább is tagad és a további ásás többi büntettait is kideríti. ITiasen a nép I Köszönettel fogjak venni szakavatott tagtársaink saolleaM támogatását tnanlszányaik s tspntnhflrtsik slagán nyáj tett bölcs tanáessikbaa; raknwnt kfczönettsi fogjak venai - nz ügy drde-kében — mindi snámssabb ssatlakonáeu-kat • anyag» járulékaikat as egylet obijaihoz. Senkit asm akarván kizárni es or •Ságos egyletben való részvétből, lehetőleg alacsosyrs vannak szabva, alapsaa-Wlyilag ia, az évi tagdíjak. De es viszont nem szab határt a tehetősebbeknek arra nézve, hogy kiki módjs és az egylet c/éljaí iránti busgólkodása szerint nagyobb összeggel is ne járulhasson ason alap megteremtéséhez és gyarapításához, melyből majdan az egylet humanitárius ezé íjai leaaoek érvényesitendők. Hogy azonban az egylet eleó zor-ban ason erkölcsi hatalmat nyerje, melyet csakis országos részvét s a vadássközönség zömének hozzájárulása nyújthat: első sorban Í3 arra kérjük fel, hogy — a mint saját buzgó részvételéről eleve is meg vagyunk győsódve — ugy ter-jnazsze azessmét körében is és megnyerve czélnak minél löbbeket, buzdítva a vadássat nemes sportjának áldozó minden hívéi és apostolként buzgólkodva az ügy érdekében, mutassa be az elért eredraé nyeket — az aláírási ivek beküldése által — mieiobb az igazgatóságnak. A közgyülésileg megválasztott igazgatóság viszont kötelességének fogja ismerni sz alapszabályoknak neosak in>U ia táró zalait hajtani végre és érvényesíteni, hanem egéss szívvel ós lélekkel oda törekedni, hogy Magyarország vadászali Ügye mihamarább azon színvonalra emeltessék, mely azt nemzetgazdasági, köz egészségi éi honvédelmi, mindenekelőtt pedig társadalmi szempontból megilleti. Budapesten, 1881. junius hóban. Hazafiúi tisztelettel és vadáss&dwei Az orsz. magyar vadászati védegylet elnöksége: Ifj. gróf NADASDY FERENCZ s. k. elnök. KELETI KAROLY a. k. alelnök. EGERVÁRY GYULA s. k. titkár. Igazgatóság: Br. Podmanicsky Gésa. Szenioaaj Öd&a. országgy. képvi-setl lfennaj Béta, far. tanácsos. Thaisn Slek, kir. tanácsos. ftkspitácy. Gr. Sséchenyi Pál. Qr. Brdödy István. Gr. Zichy Béla. Hoffmaon Sándor m. kir. fósrdőtasáoaos. Gr. Pálffy József. Bed« Albert, m. kir. országos főerdőmester. Horváth János, tbnok. Gr. Teleky Samu. Gr. Ohotek Rudolf. Aebly Adolf. Bárczy István, min. osst. tanácsos. Iliét Nándor, as. kir. erdöfelügyeló. Gr. Esterházy Bélz. Gr. Károlyi Victor. Jegysel: Tagsági bejelentések, kérdezősködések s as egylet lapjába szánt közlemények: Egerváry Gyula egyleti titkár ur ozimén az egylet hivatalos helyiségébe (Budapest, batvani-uteza, Nemzeti Casino II. emelet) küldendők be. A tagdijak egyenesen Aebly Adolf egyleti pénztárnok úrhoz (Budapest,Sservita-tér) intézendők. Az „Országos magyar vadászati védegylet" tisztviselői: Einök Ifj. gróf Nadasdy Ferencz. Alelnök Keleti Káról}, min. tanácsos. Ügyész Vancsó Gyula, köz- és váltó ügyvéd Pénztárnok Aebly Adolf, (S zervita-tér.) Titkár Egerváry Gyula, (hat vam-utcza. nemz. Casino.) hason- Utolsó «gy dühé'', as állati m Heimann iráni lóképen képes volt felkölteni, ereje is meg''ört. — Mindent megakarok vallani! — mondá. — Én követtem el a többi lopást is, én egyedül és minden ellopott vagyon itt van elásva, a fehér pálezák meilett. És ugy volt, miként mondá. ö öreg lolvaj és zsugor: volt. A nép dühe meg volt nyugtatva. A bün beismerésének varázs hatása van. kibékíti a bűnöst és sí embereket. Ez as emberben az erkölcsi elem ereje. Én a bűnöst a községi fogbásba vezettetém. Es minden akadály nélkül megtörténhetett. Á megnyugvást a saját szégyenkedés követte azon igazságtalanság miatt, melyet egy bűntelen irányában elkövettek. — Úrim — mondá as Öreg emberke zavartan elém lépve, — a nép szava nem mindig Isten szava. De — tevé hozzá, magát és a többit védelmezve, — miért hordja ezen ember arczában a Kain jelet? Mert azzal bir, emellett maradok. — Igen, azsal bir, — kellett aka ratlanul igazolnom. És össze kellett ma gam szednem, hogy hangosan hozzá ne tegyem: — És a nép szava mégis Isten szava. — Nem akarja ön Heimaunt szabadon bocsátani ? — kérdé aa öreg. — Még nem tudom. As emberek ismét csudálkozva néz tek rám. Nekik a lehangoltságot is látniok kellett, mely most kétszeresen erőt vett raj tam. — Mi baj ? — Menjetek baaa emberek Ti ma láttátok az igazság győzelmét. Bízzatok mindig as igazságban. Utójára mindig fog as győzni, habár még oly erőszakosan és még oly soká elnyomassák az, ba még azok is elnyomni s elölni akarnák, kiknek ast órísniök és ápolniok kellene. Meojetek most mind nyugodtan haza. _ Hogy mi fog történni ? As Isten adja, hogy több bűntény ne történjék Helyi hlrek- — A sánczi kertben rendezett szerdai mulatság táncz dolgában p>ropa san sikerült. Sok szép leány és sok szép menyecske jelent meg. A helyiség diszi tése elismerést érdemel. Zsákai Lajos kitűnő senekara fokozta a jókedvet fülbe máasó kedves nótáival. Azonban a ki-szolgálat oly miserabili« volt. hogy valóban csodálnunk kell, miazennt éjfélig is maradt ott valaki. As ételek és italok kritikán aluliak. — Közbotrányt oko* a köz temetőbeni felügyelet hiányossága. Az uj sirt ugy kőrülálja az elhunythoz n«m tartozók tömege, hogy a fájdalomban zokogó családtagok közel se jöhetnek a sirhoz, hogy az elköltözött koporsójára a legutolsó tekintetet vethessék. Mélyen sérti ez s kegyelet érzetéi, pedig egyéö intézkedést nem igényelne, mind a rnd fentartása végett egy pár bisalmi férfiú neveztetnék ki akár közrendészeli közegekből, akár más egyénekből, kiknek kóteleaségök lenne a végtisztesség tétel körüli rendea felügyelet gyakorata — Meghívás a nagy.kanizsai lövész-egylet által Lazsnakon f. évi jul. hó 16-án tartandó díj-lövészetre és d>j tekézésre. A lövészei kezdetét veszi délután 3 órakor és tart este 8 óráig. Lőve tik két czéltáblára; az egyik táblán 5 egymásután Következő lövésből álló soro zatban lőtt legtöbb kör, — a másik czéi-tábián 5 egymásután kővetkező lövésből álió sorozatban tett iegmélyebo lövésre történik a verseny. Mindegyik cséltáblá-nál 3 — 3 nyeremény osstatik kí. Egy egy táblán csak egy nyereményt lehel nyerni. A tekézés kezdetét veszi d u. 5 órakor és bezáratik este »/»8 órakor. Ezek után zártkörű tánczestély köv tke zik. Nagy-Kanizsán, 1881. évi julius hó 6-án. Varga Lajos s. k. főlovész-mester. Hoffmann Ernő s. k. lövész mester. Se bestyén Lajos s. k. titkár — Említettük, hogy Eraősi Biba Eugénia jeiee művésznőnk szülőföldjére jő Nagy-Kanizsára, ez idrt szerint e kilátásba hel-ezett látogatás elmaradt. rr,-;rt caeh-topüciai fürdőbe előnyös (eliéieiek mellett 20 előadásra meghívást hapot''. s ast el is fogadta. — A kisdednevelö egyesület zárünnepélye julius 30-án tartatik m>g a .Polgári Egylet-kert" helyiségébeu. Előre is felhívjuk a t. közönség figyelmét. nép I tek. És nyugodtan s csöndesen szé''men-Ea is csöndesen, ángyon oeöndesea mentem, de bensőmben annál nyugtalanabb valók Ismét egyik legcehnzebb órámhoz közelitettem, mely csak egy bűnvádi biró emberi szivét érheti. Hei mann asszonyt is a községházában hagy ám ; odamentem s az asszonyt magam elé hivatám. ó már tudta, hogy férje ártatlanaága fölismertetett, s bogy az igazi tolvai föltalál tátott. Hiszen az egész falu tudta. Csöndis, alázatos, de mégis oly magasztos örömmai s kezében a csecsemővel lépelt elém. A szerencsétlen 1 Csak a gyermekei eltávolnhattam volna karjaiból. Egy anya fejére a haláios ítéletet előidézni, mialatt a szopós csecsemői kar jain hordjx, ettól a gyilkos is visszarendül A hivatal hidegebb. Meg kell lenuie. A nő &rép halvány arezz még halványabb lón, midőn arezomon a móly fájdalmat látá. Vájjon a közelebbi iszonyú peres tudata fölmerüli már szivében ? Csak egy prcz, de egész éleiének megsemmisítése!. Egy perez, mely őt férjétói, gyermekeitől, a mellén levő csecse mőlől, as élettől s mindentől elszakasztja, csak a fegyház iszonyú faluitól nem! — Sem őt, sem magamat nem kinozhatám tovább. — As ön neve Seunvrei; Madline? — kérdem Erőterem kellett magamat, hogy reszkető hangomon e szavakat kiejthessem. — Iszonyú benyomást tettek e sz&.-ak as asszonyrs. Meredten nézett rám Egész teste megmeredt, csak kezei, melyekkel a gyermeket tartá, szorultak görcsösen össze. -És az ön férje, — kellett irgalmatlanul folytatnom — Szeliwat Ansos? — Ha''almas Isten ! — kiáltá. A gyermek kiesett kezeiből ; ő maga lerogyott. Én fölvettem a gyermeket, ó ismét felugrott. — Kegyelem, kegyelem! — kiáltf. — Isten s mennyekben, hatalmas Istes, lágy kegyelmes 1 — A földre veié magát • lábaimat átkirolá. — Uram, uram,, ked- ves uram ! Oh legyen ön irgalommal férjem, mag."n » gyermekeim irául ! Egy iszonyú pillanat volt ez. Ugy valék. min''fca az asszonyn* al együtt össze kellett volna n»skadnom. O ósszeszedé magát. A nó, aí »nya iszonyú erővel bir szivében. — Uram, uram, ön mindent tud ! Igen, mi vagyuoít a büntevők. De legyes ön irgalmis! Legyen kegyes! Ha irániam n-m lehat, legalább férjem iránt. Hisz ő mindent ériem, az ¡ránt»mi szerel«mbői telt. E^ ő ismét oly jó lett. Mi öt évig a a tengeren tul valánk. Mennyíre dolgo olt s kinorá magát egyedül csak én értem! Az én napjimró! akari gondoskodui. Ii> többé velem nem leiiet. Oh, ő gyakran gondolt «-zen órára, arra a mi most történt De máskiut. Csak őt, vélé, kelle ennek találnia, meri érzi, hogy bünteiését el nem kerülheti. Az ő súlyos bűne eroészté őt. A tüz! És csak értem tevé azt! É-> ó oly becsületes, oly hűséges lőn! Egyetlen becstelen fillér sincs azon pénz közt, me lyei ó oly véres veritek kel szerzett. És csak én miattam tért ide vissza. Én a távol, idegen országban nem valék képes tovább maradni. Közelebb akartam leani születésh-lyemhnz. És én hostam őt a szerencsetlenségbe. Uram. uram, legyen ön könyörületes. Vájjon nem kép-s ön erre ? Én nem lehettem. De a nó szerencsétlenségét és kétségbeesését sem néz heitem tovább és elvesettelém. hogy ujsbb kátségbeesés tanúja legyek. A nő férjét, H-simaun Szeliwat An-sost ii ki kellett hallgatnom; ó még a kózséghaza fogházában fogva volt. Elő akarám őt vezettetni, de magam is fölötte meg valék indulva s így néhány pereznyí üdülésre volt szükst''-gem ; ezután paran-rsolám a végrehajtónak, hogy Heimannt foghelyéből elóm vezesse. Többé nem lehettem a szerencsétlen kétségbeesésének tanúja. Nője, midőn a rovíd kihal''gatásról visszavesettetett, fog-hejye melíett ment el és a zárt ajtón át gyorsan néhány szól idegen ismeretlen nyelven mondott neki, ason idegen nyel- és teölvári Gyömörey Ede ea. kir. nyágéira ásott lovasszázados nyugdijastatáaa óta folyton a fővárosban tartózkodott és minden hó elsején ott vette fel nyugdiját is. Miután a ssásados nyugdiját ezelőtt rendesen vette fel, feltűnt az illetőnek, ki a fizetést szokta eszközölni, hogy * pénztárban fölösleg mutatkozott. A vizsgalat kiderítette, hogy e fölösleg Gyö möreynek mult évi szeptember hó óta fel nem vett nyugdijából áll. A helybeli főhadparancsnoksághoz es ügyben jelen, tée tétetvén, az vizsgálatot indított, melynek folyamán kiderült, hogy a százados 1880 ik évi augusztus hóban lakásából eltávozott és többé nem tért vissza. Miutfiii Gyömörey azóta sehol sem jelentkezett, nyugdiját másut. sem ve;fe fel és holléte sem tudalik, Mtehető, hogy valami szerencsétlenség érte. A körül-mény folytán, a budapesti főhadparanc»-nokság mint a Hircaarnok irja, körren-deletileg felszólította a katonai natósá gokat és a belügyminisztérium utján a polgári hatóságokat is, hogy a srüksé ges nyomozásokat tegyék meg és intézzenek kérdést az eltűnt százados rokonaihoz és ismeróseihes, hogy nincs e tudomásuk Gjömörey sorsáról és hogy mull év augut^''.us óla látták-e valahol nyomozás eredményéről a hatóságok kötelesek a főbadparancsnokságnak foiyó évi augusztus hó 16-ig jelentést teoni. dint értesülünk a napokban Nagy-Kasi-zsán volt s a , Korona vendéglóbeu szállt meg. — Yásárengedély. Zalamegyé >n fekvő Galambok köaeégnek megengedtetett, bogy február hó Julianna nap- at megelőző hétfőjén, ugy augustus ho ^ortiuncula napját megelósó hétfőjén rszágon vásárt larthassoo. — Egy fiatal kereskedő öngyilkossága nagy feltűnést keltett Buda->«sten a Józsefvárosban. Eisaler Lipót zalamegyei vidoveczi karesk^dó néhánv nappa! ezelőtt látogatóba jött sógorához iruckner Mór kereskedőhöz, a ki a tutó-utcza 23- sz. házában lakik. A házban leltünt, hogy Eiszler, a kit mindig beszédes, jó kedvű fiatal embernek ismerek, most szótalan és szomorú. Azt hitték, talán az utazás nagyon megviselte. Julius 3 án délben végre megkórduzto tőle sógora, mi oka hallgatagságának. Az alig 29 éves fiatal ember kitérőleg válaszolt és másra terelte a beszélgetés''. Este felé kijeieoté, hogy ma reggel haza utazni szándékszik és ezért sziveskeuje-uek őt 5 órakor reggé; felkölteni. M d''n a kijelölt órában Eiszler szobájába léptek, as ablak keres len függve találták. A rögtön odahívott orvos konstatálta, hogy öngyilkosságát már három órává-előbb végrehajtotta. A rendőrség, mely hz esetről értesíttetett, a holttestet a köztemető halottas házába vitette, a hol m.tsp>ip feibonczolták. Az ongyiikosság okát legtávolabbról sem sejtik, mert Eiszler semmit aem hagyott hátra. Zala-megyében Lkó ősz alyját kíméletes módon érleciietíék a szomorú esetről. ven, melyen mindketten, midőn magukat egyedül, kihallgatlanul lenni hitték, tit-kosaD egymássá! beszéllek. Most hangosan kiáltott be férjéhez a halai szavaival, hz ó hazaja szülei, gyermeksége, boldogsága és szive nyelvén. Midőn a végrehajló, ki a férjet ei-»ni vezetendő vala, fogháza ajtóját felnyitotta, a szerencsétlent a fogházban fölakasztva találta; már meg volt halva. Nője, Sennweit Madhae asszonyt hazája törvényszékének ki kellett volua szolgáltatni; azonban szive megtörölt, m. csapások a uiár év.-k ót* gyöngélkedő ajwzouyra nézve m-gsemmisitők voltán. Néhány hét múlva meghalt. Vajjou a nép szva, mindig Isten szava ? V á I j u II k el! Nyitány. .Győri ¿nek- ¿s z«n©egylet" feltámad»-i ünnepbe tartott tiaiwrverseüyhez, nem licgeda , hanem ¿iS.sóval előadva i>r. Kovács PáJ, által. Váljunk el! holott egyejsűini akarunk. — Nyitány! melyhez a zeneviUg minden terén dob, Irombita, síp és hege dü^zó szükségeltetik — élőszóval előad > v»gv még inkább csak felolvasva. — f''"'' támadás husvéi után, akkor, midőn £ mindnyájan a legjobb izüen aluszunk'' valóban, aháuy szó, annyi ellenmondás ! - - N-> de e-^ész életünk nem csup» eli«n mondásokból áll-->? — Az apa ellentmond tiátixk, ruikor az tőle péozt kér, d azt uein mondja meg neki, hogy — mire! X* itju ellenmondásba jó magával, mi dőn arájának mennyet, földet ígér esküvő előtt; azután pedig követeli tóle, hogy ótet is az tarts* el. A m -nny terméstele seu elpárolog, csak a föld mard meg. — az is stönyen betáblázva! — A pénztárnok esküvel köteleti magát, hogy a reá bízott pénznek hü őre lesz; s alig várja, h->gy elsikkasztva, Amerikába vitorlázzon vele! — A szeni atyák, siron tul, örök é!etlel s egy boldogabb, adómentes bazá val, — hol nem lesz közösügy, aem less Tisza-kormány, sem finánca, sem adór 3g- HUSZADIK ÍTVTOLYAM ZALAI KÖZLÖK Y. JULIUS. iO-én. 1881. 3 I . i s '' r. fi T _ jSajcsán a napokban több lud tolvajig törtónt, a tettesek Nagy-Kani-isán elfoga itattak. At ellopott tárgyak visszadattxk h Kárvallottaknak. — Stridó vidékén oly <rós jég>-ső volt mult csütörtökön, bogy még a vasúti kocáik ablakait is beverte; * Stridó halárában! kár kiszámíthatatlan. — Ha tuti rövid hirek. — A zágrábi törvényszéki elnök irodája fel-töretéit. — Győrött 2 tiu fürdés kozb-n a vizbe fulad. — A pápai követválasz ás nál összeütközés volt a nép és katonaság közt, 1 ember meghalt, 14 megsebesüli. — Bozsuyón egy nó a kul lánczára akasztotta fel magát. — Hazánkban uz idei selyemtermelés 70 ezer k lgrra tehető, mig tavai caak 12 ezer vol''. — Gerófy színtársulata Veszprémben nem részesült oly pártolásban, minőt megérdemel. — Takács János távirdai országos főigazgató meghalt. — Újpesten nagy tüz volt. — Botka Tivadar 50 éves KŐi jubilaeurnára » ,Bars* diszszámot adott ki. Helyen! — A soproni dalfüiér egylet aug. 20-án Bpestre utazik. — Blaha Lujza okt. 15 éu a népszínháztól bucsut vesz. — — Külföldi rövid hirek — Dumas hazánkba jó látogatóba — A németek ellen Prágában naponta ismétlödnek & kihág»B»k. — Kalkuttában egy angol csokoládájat egy háláira itéltiel ajánitat''a. — A japáni császár a rizt. István rendjét hordozza. — Színészei. Keszthely, julius bó 1881. Emiiteltük már e lapuk hasábjain, hogy Balogh Alajos színigazgató társulatával városunkba érkezett, s itt előadasai sorozatát f. é. junius hó 25 én .Tiszt u -ak a zárdában" czimü mulattató franczia müvei megkezdette. Az eddig előadott ''— legnagyobbrészt uj dara-bok ból.meggyózódtünk abból, bogy nagyon is léves volt ama uémelyek által i-rjesz telt vélemény. mi«zeriut Balogh Alajos társulata sokkal gyengébb, bogy sem a keszthelyi- s a vidékből a fürdók élvezete végett Keszthelyre rándult műpártoló közönség igényeinek megtelelhetne. Meggyőződtünk az előadások folyamából, hogy a társulat igen jol van sz--rv-.-/.ve. Tapasztaltuk, hogy Balogh Alajos ;ima színigazgatók közétartozik, kik nemcsak hogy minden iehetót elkövetnek hogy a kösouséget n társulat párlolasára meg-n\erheaiék, «ót ké-zek áldozatokat is hozni, hogy az irodalom legújabb és legjelesebb termékc-il megszerezve, azokat x közönség élveze (irt és mulattatására nzinrrho7Íu»SítHk. Elmu a-<z-ha''lan kötelességet vélünk teljesíthetni, amidőn a közönséget, mely eddig — nem tudjuk mi okból — csak gyéren látogatta az előadásokat, felhívjuk a jól szervezett társulat pártolására. A vAltozatOS s az itt működött társulatoknál még eddig nem látót'', szebbnél szebb színpadi disz-let<-K.HZ előadások kurekdedségét nagy ban i»ov li<. Óvakodunk a társulatról réozl — íes bírálatot hozni addig, mig közöueó- günk azt nagyobb pártolásban nem részesíti. A társulat jelesebb tagjai Balogh Árpád, ki nom csak kitűnő játéka által, de mint az előadott népszínművek és operettek jele« és szakszerű betanítója és vezetője is a közönség tetszésé'' megnyerte s teljes elismerését kivívta magának, Balogh Aiajos, Kövi, Paksi, Szigethy, Monori, Gyarmati és Kemény; továbbá Balogh Alajosné, Vanzeli Irma, Szige-thiné, Holottay Erzsi, Tóth Anna és Dö-inényné, a gyermekszerepekben pedig a kis Balogh Irénke. Végül még arra kér jűk Keszthely város és vidéke közönségét tegyen egy próbát b mi igen hiszszük, hogy a társulat előadásairól elismeréssel fog nyilatkozni. A viszontlátásig. Vegyes hirek. — Turgenjev Iván az orosz czárról. Turgenjev, a hires regényíró III. Sándorról a következőket irja : Oly emberek, kik a czárral gyermeksége óta együtt nevelkedtek, azt állítják, hogy sohasem ha zudott. Őszinteségét annyira vitte, hogy mikor politikai okokból elhunyt bátyjának feleségét eljegyezte, annak iz megmondta, hogy ő egyátaláo nem szerelem bői veszi el, mert mást szerel. Az asszony sem kés rtt erre a felelettel, kijelentvén, hogy ő is Bzenvedólycsen szerelte elhunyt férjét. E kölcsönös vallomások daczára, az orosz uralkodó pár igen jól összetörő-dött s már régóta boldog családi életei el. — Nyolczezer ember fölkonczo''lva. Közép Ázsiából borzasztó vérengzés hire érkezik. Orosz katonák nyolczezer menekülőt kouezoltak fel. Ez esetet az oroszországi dolfrukról rendesen jól értesült „N-wcastle Cronicle" igy adja elő: A .Wojennoi Sbornikban" egy hivatalos orosz katonai közlönyben, Skobeleff tábornok Gok-Tepe elfoglalásáról szólva, több''-k között a következőket moncja: „A tüzérség által támogatott dra^onyo-saink és kozákjaink, az üldözésnél, a mindkét nemű lakósságból 8000 emberi öltek meg. A vár bevétele után, a fala kon belül 6500 emberi temettünk el. Uldozéi közben 8000 ember konczol''.a-tot! le." És e hallatlan mészárlás oly vidéken történt, hol a menekülők még egy földhányásra vagy b rminemü védő-pontra sem akadlak. Délután 4 órától esti K) óráig tartott a vérengzés az egye-uee sík földön. Skobeleff azonban ezt hőstettnek tekinti és kérkedik vei»-. A vad mongol csordák a tizenhsrmádik században nem vittek véghez ily kegyetlenséget. — A londoni vrsuti gyilkosságról ujabban ezeket jelentik: A kormtny, vnlamiot a brightoni vasultársulat 110 - 100 frt jutalmat tűzlek ki a gyilkos Lefroy kézrekeritőjének. de eddig u nyomozásnak semmi eredménye. A mint eddig kiderüit. Lefroyuak, ki Perey efroy Mapleton néven is ismeretes, előélete nem valami jó. Folytonos pénz-zavarbau volt s semmitéle látható kere s¿1 forrással nem r>-udelkezelt, bai hírlap- irónak, e az „Erac és „Illustrated Sporting and Dramatic News" munkatársának adta kí magát, a mii azonban a lap szerkesztői megezáfolnak. — Annyi bí« zonyoa, hogy néhány levele megjelent a lapokban, melyek egy állítólag Offenbacb álul néhány évvel ezelőtt irt .Lucette" czimü operettére vonatkoztak, melyet e szerző egy Frank Coppin nevü ausztráliai embernek eladott, ki azt legközelebb akarta Angliában előadatni. Lefroynak egy férjes nővére azt állítja, hogy bátyja miudig olyannak látszott előtte, mintha az «-szí nem volna egészen helyén ; néha egészeu esztelenül viselte magát, gyakran ostobaságokat fecsegett, azonban mindig ártatlannak gondolta. Nagyatyja őrülten hali meg e azon időben, mikor Lefroy született, atyja agyvelő lágyulásban szenvedett. Lefroy g«-vlaaazony igen nyugodt, de excentrikus fiatal embernek mondja ezt, a kit soha sem hitt volna képesnek gyilkosságra. A rendőrség Lef-roynak ugy nővérénél, mint gazdasazo-nyánál szigorú hazrootozást tartott, de nem talált semmi gyanúsat e magána''s L-froynak eddig semmi nyoma. — Dolgorucki Kerete gnb a kórházban. A schönebeigi (Berlin melletti) Maison de sactó-ban betegen fekszik egy Dolgorucki herczegnó, a kinek vérót az ópium gyakori használata megmérgezte. a minek már többször mutatkozott elmezavar lelt következménye. Berlini nagykövetünk Széchenyi Imre gróf élénken érdeklődi« a beteg iránt< kivel Velenczében ismerkedett meg, ininden nap meglátogatja a kórházat és személyesen tudakozódik a be''eg állapota felől. — Pipa kidlLitát. Londonban az Alexandra palotában mosl egy nagyon nevez^itae kiál itás nyittatott meg csupa pipikből, a mi a dohányzókra nézve nagy érdekkel bír. E kiállítás, mint a londoni birde ések mondják, minden or* azág é minden korbeli pipákat mulat be a közönségnek. Francsiaorzzág itt gyönyörű aranyozott és remek festéssetü porczellán pipák által vau képviselve, e porczellán festészet a híres sevresí gyárból jön. Németországból drezdai, ulooi ós moisszoui porci illán pipák vannak kiállítva, valamint bsrnás-sárga agyagból készíttettek is, óriási pip-szárakkal, mint ezek a czéhek ünnepélyes meneteinél Kölnben voltak divatban. Németalföld pipái az álta! nevezeles-k, hogy mesteri-leg faragott fu-pi paszárat ka! vaunak ellátva, jelesül kitűnők a gudai pipaszá rak. Ezek közül legoevezelt-sbuk ar úgynevezett vőlegény pipák, m -ly ek bői a házasulandók pipáztak menyegzőjük napján, ebből soha máikor nem színak, csak hár.asságuk évforculóiu minden évben egy szer, de ekkor egész napon nem teszik azt ki szájukból. Az angol mész és gyalogfenyő pipák száma e kiállításnál nem kevesebb 700-nál, a legvilágo árgálól egész a Koromfeketéig kiszíva. A skandinávi pip.k régi runi betűkkel, szibériai kürtő pipák, az oda száműzöttek egyedüli vigasza, kemény fából vagy mammuth agyarakból, melyek oly fehérek mint as elefántcsont, kis baszk pipák fábói vagy szarvból, török tajték vagy vőrÖ€ agyag pipák hosszú vastag meggy szárakkal, vastag borostyánkő szipkákkal, úgynevezett csibu kokkal, ezek közt egy pár szultán és több pást pipái, melyeknek csibukjai drágakövekkel ékesitvék. Japánból 96 pipa van e kiállításon elefántcsontból, fából, szarvból, bérezi jegecxből, agátból Jés jáspisból. A pipákon levő vésések z japáni családi éleiből mindenféle jeleneteket ábrázolnak. E pipák egyike Enomoto a japáni császár fivéréé volt, ez aranynyal van kiverve s a japáni császár czi-mere is látható azon A japáni pipák oly kicsinyek, hogy azokat egy szippantásra szíhatni ki, ugy hogy egy ember naponkint 60—80, sót 100 pipával kiszihat, A chinai mákonypipák ébenfából, teknős békából, ezüstből vannak és zománezoz-vák. Ezeken kivül láthatni még indiai és syriai nargileteket, nyugatindiai huká kat, északamerikai béke- és háboru-ko-lumeteke'', azték és karaib pipákat kó-kuBzdíóból és lopótökból, afrikai elefánt csont-pipákat, ausztráliai legkülönbözőbb pipákat. Ez a kiállítás minden nagyszámú pipái daczára még is nagyon lökéleiles,. mert ebben a pipák legjava, & magyarországi tajtékpipák hiányoznak, melyek minden aranyozott, porczellán, zomáu ctozott és drágaköves pipákat háttérbe ezoritanának és valóban megfoghatatlan, hogy az angol kiállítók ezeket kifeiedték, valamint az is, hogy a Londonban élő magyarok a kiállító bizottságot nem figyelmeztették e nagy hiányra. Vájjon szerénység vagy közönyösségből történt-e ei, nem tudjuk, de mindenesetre na^y n^ulasztás. — Megmérgezett gyermekek. Masza ldv Gusztáv, neje, sógornője, négy gyermeke tegnap este a zugligetből a közúti vaspálya-állomáshoz mentek. Az utánok jövő gyermekek az ut szélén levő bozótokban valami vörös bogyókat (valószínű-ieg farkas cseresznyét) szedtek és meg ették. Már a kocsin elfcerdtek panasz kodni, hogy rosszul vannak ée mire haza értek, a gyermekeken veizéiyec jelenségek mutatkoztak. Csakis a gyors orvosi segély mentette meg őket a nagvobb bajtól. — Az ütiökötök befolyását földi viszonyainkra Bokfélekép magyarázták az idők folyamán, éa nem mindonkorüdvözölték örömmel e kóbor csilleg megj lenését. Európában az a'' néset van elterjedve, hogy nyomában nap/ény, meleg •égés termékenység kél. Az 1811. es 1857-iki évek bőrterméke — mint üstökös éveké — századunk legbővebbje vala. — Annak előtte félelemmel tölte el a kebleket az üstökös; háborút, dögvész''., és éhhalált kapcsoltak megjelenéséhez. Midőn a Halley féle nagy üstökös 1456 ban megjelent és Európa javában szepe g«tt a török hatalmáiól, a miatyánkot rehajió — kecsegte''nek bennünket: s maguk, aajit üdvösségüket is, ezen nyo morult fo.dón, ezen ugy ut-veze''t siralom völgyben keresik! —Sok ideges nó elájul, ha macskát lát 8 uj éleire ébr-d, ha hi-ztigó iíjak veszik körül. Pedig hoi van hizrlgőbb állat a — macskánái ? — Sok hazafi korteskedéssel akarja megmenteni a huzat, — erre aztán: ......nagyot ¡síiic * felsivit; Csakhogy &/[« tenne 1» már valamit !u énekié hajdan halhatatlan költőnk, Vörösmarty. Wagner, a hirhedt zeneköltő, aleg-fülsérlóbb hangokat erőszakolja ki hangszereiből, hogy azokat utóob, Bzivet t> a lelket elragadó mennyei harmóniává olvassza össze, b megalakítsa velők a jövő zenéjét! — És így megy ez tovább mindenütt, y földi élet viszontagságaid keresztül. Ha tehe.t én is-iiy ellenmondások-ból hzőlt czime-. adtam jelen igenytelen felolvasásomnak : ez által csuk a divatnak e a jelen kor igényeinek kívántam — hódolni. Érzem azönban, hogy a mélyen tisztelt hallgatóság előtt ezen eljárásomért számolnom keil. jobban, mint a bpe.-i''i Kókusz-kórházi pénztárnoknak s épen ugy. mint az űr b kosárral haz.»tért 8 mandátumát újra elnyerni óhajtó országgyűlési képviselőnek. Lássuk hát először íb; miért adum jelen felolvasásomnak ezen czimet : Váljunk el? holott ellenkezőleg, minden áron egyesülnünk kellr-ne! Ez csak egj kis írói fogás mélyen tisztelt hallgatóság ; mert a szegény felolvasónak, ki sem píro-sitóval, sem fényes jelmezzel nem rendel kezhelik, bizonyára fühöz-fához kall kap koania, hogy a mai közönyös, elfásult világban egy kis érdeklődést kelthessen maga iránt; mert a „tisz''elt uraim! és hölgyeim!" megszólítás uem mindig elég ám arra, hogy a .mélyen tisztelt közönség utóbb csakugyan mélyen el ne aludjék! De ha így kezdem , Váljunk el!" egyszerre érdeklődve less mindenki, aki csak a h''ason-czimü legújabb franoziu vigjÁték minapi előadásán jelen voll e annak mulatságos jelenetein s kitűnő elő-udóiban gyönyörködó''t. — H°gy ig az elválásból itt ¡>, mint ott egyesülés leend. arról biztosítom a mélyen tibzteh hallgatóságot. — S igy reménylem. hogy ezen kis megbocsátható irodalmi csellel,az érdeklődést fíloivaaásom iránt megnyernem sikerült! De lássuk tovább: miért nevezém felolvasásomat nyitánynak, miután ez □ nm zenemű V Ezt csak azért tevém, mert m-m csupán a mai hüngversenyt akarám ezzel megnyitni; de akarám, bogy a tisztei''. közönség zsebei i& megnyíljanak erre js éu mint szellemi zsebmetszó azokból egyenkiut 2 forintot kicsempészhessek az alakulandó győri ének és zeneegylet tiiega''Upitására. Ehhez pedig hangszer nem szükséges, csak egy kis vesztegetés-Bei nem járó ártatlan korteskedés. A feltámac ás is ellenmondáHnak latszik ; mert valóban mi még mindig aiuszunk, — P"d''g a feltámadás «zent ünn -pe már elmúlt s az apostolok áldása is leszáll: miud azon szegény bűnösökre, kik magukat megjobbítva, tisztultan Is lenhez térni óhajtanak. — No, de hiszen ha máskint nem megv, megüljük ám majd azt a nagy dobot is, — a a kinek füledobja erre viszbangot nem ád, az ugyan süket marad minden szép ée jó iránt, teljes az ő ó.etében ! Ezen kissé unalmas számadásért a tiszteit hallgatóság bocsánatát kérve és reményelve — mert hiszen minden szá madás unalmas szokott lenni; térjünk most már a dologra ! Tisztelt uraim és hölgyeim! Volt nekünk itt Győrött hajdauában egy Istenben D_id"gu!t ének, és zeneegylelünk, melylye!, mint boldog házaspár, vígan éltük napjainkat, a — mézes hetek alatt. Azután elkezdtünk czivakodni, mint a házasemberek szoktak, kezdtük egymást megunni, mint a házasemberek szokták, meguntuk a mindennapi kiadásokat is, mint a házi gazdák szokták, — azután — mi tagadás benne ! kissé kikapósok íb kezdtünk lenni, mint a nejeiket megant ferjnmurnmék szokták, más pár ctáo lát- egy versszakkal toldották meg, amelyben ac Istent kérték, szabadítaná meg őket a gonosztól, a töröktől és az üstököstől. Az évezred elején oly nagyfényü üstökösök jelentek meg, hogy a hold világával bátran kiállbatták s versenyt. — Az időjárásra az üstökösnél: befolyása nincs. — Egy oroiz a magyarokról és németekről. A „Szt, Péterburgszkija Vje-domoízli0 e hó l-ső számában egy budapesti levelet közöl valami orosz utazó tol Iából, a ki a magyar vendégszeretet magasztalva, a magyarokat víg ézjószivü embereknek találja, mindamellett, hogy ép Budapesten történt az, bogy azutl-vele miatt egy kis kellemetlensége volt, mely azonban gyorsan rendbe hozatotv — Panaszkodik a uémetek ellen, a kik benne orosz kémet neztek >>z már az utolsó magyar állomáson gőgösen kiabál''.ák : „Hier itt nichts mehr ungarisch — hier ist alles deutsch." Az illető annyira mtgh«,igu-dott a németekre, hogy levelét ily szavak kai fejezi be: „Ha még egyszer Magyarországija fogok utazni — akkor a német határon léggömbön megyek át." Azon mütártet üiely városunkban csak néhány napi meg-Bzoniólésr« tett fetaJUtvg. tartalmazza a legújabb Világújdonságokat, különösen érttekes lát ványt nvuji STEFAMlÁ főherszegr.ő ünnepélyes bevon tfiast Becsbe: továbbá az orssz czá»- nneggyilkc-íása Pó térváratt: ugys2i«ten ig&u szép yárosok és tájak, toyábbá művészileg mozgó viaszfigurák éa egy ¿lí krokodil látható. Számes látogatásért esi ULLRIDH aYORGY. Seiépiidij 10 kr. Papi rsael etek. A. forradalom évviin<L löiö a kurte.i keüésben. — Scuttlyt Vásárhelyre meat képviselőjelölt z olvét k5vc:xeijles; icdukoltA : . iCeiivsc polgártársaiul ! Éc t««te»!íl.lclkfcstí! apgyvetiny«lczas vagvok. Ar elvem 48. a meggy;;zöd«''s»m 4S, még ar intőmre is rí van hircrrv< p. 4t>, sói a bugyelárisoraban tincsen ''.})bb pétit Sünt forint! • E^y kortes közbeszól : ,Hxt ar ezerr.vo''.crixÁz hol Karadt?" Rutzn» k biv.á''ic a vendéglő»!, hová pgv vcricméuyczni szs.-ető íüzfapo»-tji betért nagy hrtykéc rá kiált .Jó úscé: Eau ! Kuui n»t adnx ? H. nem lesx malarr, Majfadri marad«! " Izraelita polgártársunk c-i£be áll. íAe! „Khárem &1Ú'' Van liba fiá« badgíifo khjl ''á.iz KhaniraárJl ciükrii KCaimel iikrtr. Tessék toj; kholt.- tunk, mint a hutien sz-retők s a többi. De e fouák gazdálkodással nem mentünk semmire, mig utóbb unalmunibau, ugy-nevezet'' szalmaözvegységünkben végkép el nem aludtunk. — Aludtunk pedig mindaddig, mig rideg hálószobánk ajtaján egy félig ismerős gyönge kopogás álmunkból fel nnm ébresztett bennünket. — Ki az ? — kiállók felocsúdva ágyunk széléről az ajtó felé. Gyengéd, elbűvölő, asoli hárfahang volt kérdésünkre a feleié". — Szeut Isten! — gondolok magunkban — ez nem lehet más, mini régi, jo bites társunk, az ének- és zeneegylet, kitől könnyelműen elváltunk s kiről azt hittak, hogy rég szétporlott egy rideg sir szívtelen hantjai alatt. Az aj''ó kinyílt, — iní megismertük egymást s egymás nyakába borulva es-küvénk. hogy a hosszú el válás u''án ismé* egyesülni fogunk, még pedig frlbonthat-lan szent frigyben! — Elváltunk tehát, bogy egyesüljünk s egyesültünk, hogy többé ei ne váljunk egymástól! íme tiszteli hallgatóság! ez a mi elhunytnak vélt, de feltámadt b ismét visszakerült ének- és zeneegyletünk sze relmi allegóriája! — Bár igy térne víesza javultan sok könnyelmű nó elhagyott férje házának küszöbére, — e bár igy fo gadná ott sok szívtelen férj méltatlanul elhsnyagolt szegény nejét! Ismét egyesültünk tehát! De bez zeg az elválás szomorú éveiben megfő gyatkozott, elpusztult a gazdaság! Nem volt a házban szorgalmas férj, ki megkereste volna a mindennapi kenyeret, — hiányzott a gondos nó, aki megtakari lotta vol ja a közös keresményt! Győrvárosának müveit s áldozatra kész közönsége ezen gyenge ecsetlel vá zolt allegóriából megtanulhatta e tudni is fogja kötelességét, mely abból áll, bogy a hamvaiból Phoenix-kínt feltámadt a győri ének és zeneegyletet teljes erejével pártolni s tömeges hozzájárulásával ennek létét biztosilani is fogjft. Hiszen m: adhat ----u.1 e nyomor.iH életben enyhülést és vigaszt mas, mint az ének ée zene? Mi szórakoz-la''hat kellemesebben, mi felejtethet velünk but és bajt gyökeresebben,, mint az ének és zeue V A bor pillanatnyi kedvel ad, bogy annál szomorúbb órák váltsák fel azt. Pillanatokra buzdít, lelkesít, hogy aztán buliUa a lelket s béuitsa a testet. — A pénz olyan, mint egy hálátlan jövevény* Ha befészkelé magát nálad, kimar szí vedből minden jobb érzést; bűnre csábit — s többnyire általános nyomorral vég ződík. — A szerelem, as égnek e legbá josb gyermeke olyan, mint az édes bor; itatja magái veled és — eszedet veszi. Akár csaltál, akár csalódtál, elpusztulsz szellemileg, tönkremégy anyagilag s utóbb öngyilkossággal végzed élelede.! Azért hangozzék magasan az ének s zengjen vigan a zene! Hisz egész éle tünk nem egyéb, mint egy nagy hang .-er-seny! Az igaz, hogy vannak ebben io hamis hangok, néha szakaduak a burok s telve unalmas pauzákkal; de mindezen lehet segíteni. Rozsdás torkunkat kiköszörüljük, — a leszakadt hurok helyett ujakat huzunk fa1, — az unalmas pauzákat pedig kitöltjük kellemesen szórakoz laló jókedvvel — s igy a siker sokkai biztosabb, mini némely képviselőjelöltnek megválasz''atása! Végre azonban itt is Cfzk elfogy ám a nóta! De nem tesz semmit; caak tapsok közt muljudk ki, a többit majd megfizeti az öreg harang, melynek mélabús hangjai bömbölik el koporsónk felett az eljátszott konczerl vég fináléját 1 Az élet hangversenyében is sokföle hangszerre van szükségünk. Kezdjük a legmagasabb, legvékonyabb pikoióval, mikor születünk — a ennok hangja, kivált az első bérletben, a legelragvíóbb, legbájolóbb zene a boídog 87ülék füleinek. Hanem késóbb a gyakori daczápók után. midőn egész sor orgona síppá növi ki magát az egye« pikoló, unalmassá, fülbo-szántóvá kezd válni a nót-i! Dj miud mellett felserdül mind a fiu.mind a leánv, hogy sólók helyett moet már duókat ját-exau.k ketlen, — a fiu lágy fuvolán, a leányka ábrándos hárfán. A fuvola mindig ezt sóhaj ja: szeretlek! a kiséró harfa pedig azt pengeti erre : „beszélj hát a mamával 1" — De nem mindig segít ez az idegen intervenczió: mert ha a mama közbevág, a kedélyes daóbó! t"rc«ett lesz, melyben a mama üti a taktust, mégj_pe-dig a boldog versenyzőknek a hátág ! Néha azonban mégis összekerül a? ilv boldog pár; csakhogy ilyenkor többnyire cserélnek. A férj nejét fuvolának sésl, mely mivel néha tán idegen ajk ¡8 érinti : hamis aangot ád. A nó ellenben hárfiogk tartja férjét s akkor is pengeti, mikor sz roczszul van hangolva. Igy aztán kifogynak az operettekből s eldobva hamis hangszereiket szavaló színészekké lesznek s eljátszák padig uagy bravourral ast h vígjátékot, hogy: váljunk el! — H- mégis a versenyző pár szerencsésebb eset ben együtt marad, ugy a hangszerek változnak. A bájos fuvolából nagy. feógü lesz, mely mindig mormog, — az aeoü hárfa pedig dorombbá válilc, mely mindig dörmög Végre azután csakugyan elfogy a nóta. Pikoló és fuvola, hárfa ¿6 Wgő elnémulnak s a versenyző művészete idegen hangok kíséretében lépnek azon nagyszerű oratóriumb i, melvnek zenéjét még nagy hazánkfia Liszt .Ferencz sefti irta meg — Pedig oly szép az a hxlotii ének, oly ábrándos, <>ly csábitó, mint áz osztrák néphymDUs, melynek igtzáu klasszikus zenéje vau é* mégis — egyikből sem instálunk s mindeniket csak ak kor hallgatjuk meg, ha — mH«mj ! Már a mi feltámadt s uj életnek indult éuek-és zeneegylétünk nótáit meghallgathatjuk ám, amint azonnal hallani iafogjuk öröm mel, csupa kedvtelésből is, —''hanem »7-lán mi se énekeljük ám még egyszer í> lőtte azt az ominozus circum dederurÍM>\ hanem azon legyünk, hogy der^k tűnk hangszereilifll s torkaiból W^íi-s fogyjon i-oha a -- uóta ! HUSZADIK SVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY JTÍLIU8 10-én 1881. t''.gj hu»ir mejhalt, ai exredorvo» el- ! — Hojrha imádottad gj-ecg^idet neTft- retdeli hOfY a halolt, kamriba vitték ; - 1 »kwj« t«nni k.rátoí. M6«t. hayd / W. . írLt j .. •! l TB»»«del»« DÓC midöc u ápolók lepedokb« odansiik — tél-ébred,- i kérdezi, hogy mi történik rele. Arra »i ápolók a»t felelék, botjr a halott« kama rába ri»xik, — a tetaxhalott arra azt mondj hogy hiitea még nem hiltim meg. —az ipo-lók pedig azt felelek neki, — ne lármázz, l.úzen in »i earedorro» urnxk jobban kell tudnia. Ha utóbbi túateleted alkalmival nem szerencséltettek . legyen «aerenaém "-et bal lanl, jele annak: kg7 »♦kik nem nagy •»-reocaéjtk téged látni. Ha imidottad tekintet'' az ut«in kike-rfll. törö''d íít ki ¡»»dotlaid »oriMl, mert 5 már téged kitörölt. — Látott-e Bn fejetlen prókátor: ? kérdi egy elm<-nc asataltáraától — t''gyan már hogy láttam volna ? — Pedig mind az ! Ön félrebew-1 ? — Hií en mind fejetleu. Epvik vem : fejheti. ^ Érkezik Kanizsára honnét: Hivatalos piaezl árak Nay-Kania»áa, 1881. jui 8. Ha imádotUd kegyébSl kietni non akar«, Ogyeeen elleplezd, ba ai njaágba , . i „n5kr«l* irs«. _ Hagyjon fel ón a borivá»»ai, mert _ különben megvakul, — mondá az orro» bete- Ínek vr-.o, x ..I f.l? - Ha a hiselgé^k- ét bókokban 100 kilorrammjáral wámitva. • í .vTS^JfJai kimerül.., táro.a, m-rt többé nem Uttatol 10 60-ll- R.« 8 50 -8— i mkabb ai ablakok legyenek oda, m.nt ai ^^ 7.50-8— Z»b 6 W-.7—. Kukor.ca egvax na. ______6 8o _._. Burgonya 4 — .--Bor.6 32 - _ —. Lencae--•—36—. Bah — 9 —.— Hogyha a házi kiaaaenony kinyitja »* Ha imádotud eongorái. d«- cm* a S.éna 2-— —•—. Saalma —1 20 -------- — ----- a '' J - • - 1 t ___•__A ____ — 1 m ■ Vf Aft i tflií • 1 kilogrammjával «aárnitva íáarliabu« 48 —.52. Borjuhm — -. Ser-téebu. 56--. Saalonna — 90— Diíinóxair aogyna a nati hhmwu; - —j --j— — , u« ----- - ---; ajtót é« buaamozb idSig künn marad, ideje , képeaaéget. hanem a darabot i» maga»xto»iud ; v_ .<- - í. külCuben tolykod elvetve van. — -80. VörCebagyma •—.--IC 1 315 Sopronba 3 40 délut -.-30. Czuknr • —Bo . - 140 ¿05 Príg.-rbof Kottori, Caiktornya 4 55 reggel Paprika 90.-. Saappa, -.-40. 203 . . . S 47 dilu: 1 literj ér el námitva . iar/i /■• , Óbor 32- 48 kr. üj bor 20 28 kr 201 - .(«»«») . 10 50 éjjel Pálinka 48 k-. Kcaet 6 kr FARKA8, v piacz könyvveaet« Vaautl menetrend. Indul Kanissáról hova: Vonat ««»m Ora P«ir. I(ir> 215 209 202 204 212 (postavonat) 2 6 délot hogy távosxál. 31 ''■ Bé. ebe (ST..i..l.»tl.^lj Sopron ff lé 1 301 6 15 11 50 210 Zikáltjr felöl 5 ''27 rectr.l 216 • »» 1 41 d-li. >8 » • 11 1 íjj.l 211 H a* P.ntrSl (vHjfye''« VKuat] •l 15 r»(f^. \| ''_> 3 ✓ (pOftar><nat) 2 l H I„t 201 * 1 gjrorxTouaty 10 30 ¿jj,i 302 4 1 314 11 10 15 A 316 ^opruuból 12 5di:be„ 202 Prájferlioí felöl (g»orsvou-t 5 37 reKg«l 204 m - 1 20 iélct 20T> » 10 50 íjj«, Feleld «erkeaitő: B.ÍT0RFI LAJOS. ¿jje .HIRDETES.EK. 704, 705, 706 nám é. h~ 1881. - 335 1—2 I I i 1 I I I I I Árlejtési hirdetmény. A nagyméltóságú m kir kSmn.unk» é. köüekedéti miniaxteriom ax 1881. ¿vi''jnn''u» hó 2ti-«n 961«. aa rendfletévrl: i-siór A jMi«»oiiy-varadi álUmutou 1-vö 208 éa 218. sa. köüidik hrlyreálliti«át 5& frt U4 kr., Stsseg erejéig • ? or. JqüÍus áO-án 9643 »» rendidével a péci-vara«di ái:amut.»n ■37_l3.it klw u»ka<án V«ev Kanixsa belys^L''ében levó • aatorna meg-oi>tását rsIaciiDt a 138 ¿39 klmt. kixötti 214 »« kftchidn.k kijaTÍU- iát 10-v2 írt 55 kr. ösíi^k erejéig 3 or. .luniuc hl''> 20-4n 9641 «z rendelerévi-l ogy«n axon államuton 1-vC 230 és 231 tt kőhidak helvröállitáaát 3016 frt 78 kr. öa.zeg ere jeig (•» 4-nzer. F'' ^vi Junius 20-án »612 reiideletév»l ugyanazon áliarsuton 144—145 klmt szakaszán lev<5 fahid belyreállitá^át 961 frt 50 kr ••Ssszeif erejéig eogedélytzle A fent«mlitett ma«kálatok f »¿aastoattáaának bicto»itá«a caéljából ai li>81 juiius bó 25 ik napjának d e 10 órájára a Zalamngyei m kir államépitészeti bivata! heh iségébea tartandó szóbeli és zárt ajánlati versenytárgyalás hirdettetik A v.-rtenyezni óhajtók felhívatnak, hogy a feutebbi munkálatok végrebajtásácak olTállalá^ár.l vonatkozó, az eneedélvezett kftltst-g utáp jzámiUndó. S » réizl''tes feltételekben 118irt 10'' ^-nyi bánatpénxtel ellá tott rárt ajánlataikat x kitűzött nap 10 órájáig a nevetett hivatalhoz annyival inkább igyekezzenek beadni, mivel a későbben érkezetlek figyelembe nem fognak vétetni. A szóban torgó munkálatra voaitkoaó műszaki müveiét éa róaaie- tea feltételek a nevezett magy. kir álJ&mépitészeti hivatalnál, a rendes hivaulos órákban naponkint megUkintbetők. Kel: Zala Egerszí-geu, 1"81. jn ius 5-én A zalamegyei kir. építészeti hivatal. A LEGJOBB LE HOUBLQN mxcziA gyXrtmXny UTÁNZASOTÓL ÓYATIK !!! I HARTMANN IGNACZ I mérleg-gyáros N A (7 Y - K A 1 Z S A > S sBvarkapapir csak likőr valódi, ba minden. lj. le HOUBLON bélyegzőt m^gán hordja ás minden karton xi vlant látható vodjegjgyel ét aláiráasa! van ellátT. »TS ff ^itó-f ¿L3 CAWLEY h HENRY ^íl. ,7sr.«»k. PARIS. Ajánlja kovácsolt vasból készült, orős és javított szerkezetű tizedes mérlegeit, melyek a székesfehérvári kiállításon éremmel lettek kitüntetve. Lakik a Kölcsey''-utczában az Egylet-kert mellett MiinniMi BÁRON LIEBIG-FÉLE MALTO-LEGUMINOSEH-CHOCOLADJA és LISZTJE. legjobb vértképzfí tápaa>ag "^p Starker &. Pobuda cs. kir föszállito gyárabólStuttgártban. V Jlalia-Leguuiiuuseii i hocholad a legelsO orvosi tekintélyek Ítélete szerint gyenge emésztésben szenvedőknek, vérszegény gyermekeknek, szoptató nőknek, gyengélkedő leányoknak stb. kitűnő, tápláló és kellemes izü italt nyújt. A Malto-Leguminosen-Iiszt a2 előbbi esetekben mint erósitő és könnyen emészthető levesnek mut&ikoiik, valamint jóhatásu táplálkozó szernek és kitűnő gyermektápláló anyagnak egy évestől kezdve. A kisebb mértékű árak mindegyik csomagra kinyomtatvák és kaphatók a birodalom Sss7.es gyógytáraiban és fiiszerkereskedéseiben; ellenben nagyobb mennyiségben a főraktárnál lEoltet-rClt I^ÉLl Bécs. I. Weihburggasxe 24. Raktarak. Zágrábban MITLBACH ZSIGMOND gyógysz. Eszéken DÁWID JÁNOS gyógysz. Mária-Theresiopel JÓÓ J. gyógysz. Székesfehérvárott BRAUN LAJOS gyógysz., DIEBALLA G-. gyógysz. Zupanje (Szlavónia) MATTÉR A. gyógysz. 324 »-¡2 tanoncz kerestetik. y -s. x « ® = - _ t 5 - --í '' : ^ •''W J, = r 00 r O í Egy élénkebb vas- és vegyes-kereskedésben egy tanonez jó feltételek mellett azonnal felvétetik, 334 ?_? falusiak előnyben részesülnek. Minden közelebbi e lapok kiadóhivatalában nyernetó. 312 7- 10 Kapható majd minden főszer és csemege kereske«l»sbon. Takarókos háziasszonyoknak! A b^váaárláanál csak JL E T T X K Ií éjféle „uj Páva kávé44 k,rcDdó, a »^j frankhoni kávé44 vWe s «ÍII.U hMxni.ni «okou .„.^ íeiéi, ».jd b.ióie erős, jó illat u és szép szinü i y kávéi, t-hát a felr p<>nzéri h Ipgön .''niMbb inirii>«éget. Egy próba eiegeiidó arra. hogy az etnb«r íenti^k igaz«:igáról ra-ggyőzódho^ék. A bizalonjraméltó éa raeghitc/e''.t vegyészek: Dr. XS eriier Th. boroa.iói vegylomzéti * éa Molnár János audnpeal v»ro.< vogyé«zc ¿0 uklevelea gyógy I > ez«n uj Páva és uj P ranhonikávet vegyelímileg megvizsgálván, vegjvisg»l»tukb»n határozottan kiemelik, ho^y e?en kárépótiék fele.te jó e oagym-nnyi»égíi tápláló éa vérképi/iiilkalré»»»««! bir. V műhely ea műegyetem ig»»g«uvja ® « — — —— fwagaa Kapható majd mindea fűszer és csemege kereskedésben .............................. 1 ........■niB^gMuimi 1 Ncy-K<ii2s4a, ®yot»atott a kiadó taUjdoaos Wa^ditó Józmíí gyoráMjtójia. NA6t-E^I2íW,:''l88L julius 14-én. EJISmHsI ér- »^m ív* fél érre negyed érr* xav 10 kr. MlROETE&eX ö hasábos petitsorbaa 7, másodszor ti a minden további sorért kr. KYILTIÍRUKN soronként 10 krért vételnek fel. Kincstári iiléték tniadon egyes hirdetésért 30 kr. fizetendő. Huszadik évfolyam. A lap azeUesni részét illető kflzlesié-njek * szerkesztőhöz anyagi ré«réi tíletó ktaletaények pedig a kiadóhoz bérmentve inttífudök : N .UV K AN IV. S A WUtaioafcáz Bementeden levelek csak ismert munkatársaktól fogidt.:tnak el. Kéziratok vissz- ueu» kúldetoek. Nf^-KániMtviros helyhatóságának, .nagy-kanizsai Önk. tűzoltó-egylet, a .nagy-kanizsai kereskedelmi iparbank-, „nagy-kanizsai takarékpénztár", a „zalamegyei általános tanítótestület'', a , nagy-kanizsai kisded-nevelő egyesület", a nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet«, a »soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai kül választmány a" s több megyei és városi egyesület hivatalos értesítője. Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. Tis£ie««é^tuá»8 és aflemérnn A magyar népnek igen számos jó tulajdonsága van E tulajdonságok Összesége alkotja nemzeti jellemét s különbözteti ót meg más tőle távol, vagy vele együttélő nemzetiségektől. A magyar jelleménél fogva ön érzetes, — hálás, nagylelkű s a mi fő, szemérmetes és nem tolakodó. . Ha ezekkel ellenkeeó vonás tűnik fel a magyar nemzet valamelyik-tagjánál, -- az a vonás már kirívó s az már. idegen vér hozománya! A magyar, ha csapások, szerencsétlenségek érik, nem csügged el, sót fokozottabb erélyiyel, kitartással szembeszáll . a v.ésxszel • e igyekszik azzal győzelmesen vivni meg a harcot. Ha szerencsétlenségei közepette létének föntartására segélyben részesül — saivesen fogadja a magyar s elköks azt, följegyezve emlékében, hogy ő azért, a mit kapott, hálával s viszonzással tartozik; de nem esik kétségbe, senki hatalmastól nem kér segítséget — nem koldul. Koldulásának czimet nem keres, Fényes példa erre a szegedi nép magatartása. óriási szerencsétlensége a min denét elpusztító árviz alkalmával türt, . nélkülözött e könyek között elfogadta ugyan az önkényt nyújtott segélyt, de senkitől sem kért. Maga a könnyező király világhalla tára mondta ki, hogy csodálatos nép a magyar, irae Szegeden a mindenét ves/.tett nép között nincs magyar ember. a ki tőle a királytól segélyt kérui kinyújtotta volna kezét. Csak egy asszony, feketébe öltözve borult lábaihoz s könyörgött a királytól adományért - - s ez az asszony is, a mint kiderült — német volt. A nemzeti jeles tulajdonságok megőrzésére mindnyájunkn»k tőre kedni kell. Ha tehát tapasztalunk oly dolgokat, melyek a nemzeti jel- lemvonás meghamisítását vonhatnák magok után : azokat mint a gyomot ki kell irtanunk. Alkalom szüli a tolvajt, szól a közmondás. Bizonyos alkalmak nagyon időszerűeknek tekintetnek sokak által arra nézve, hogy átlépjék az illem korlátait Sokan keresnek ezi-met arra, hogy magokat megjutalmaztassák, kitüntettessék, a kik tehát mindent csak bizonyos - czél elérése okából tesznek. Határozott példákkal kívánjuk állításunkat igazolni. Olyan példákkal, melyeket ezúttal épen kárhoztatni kívánunk. Sokan felhasználják a közszerencsétlenséget, bogy adományozhassanak, hogy tegyenek valamit, de c-tak azért, hogy magasabb helyről kitün-tettessenek. Brro alkalmas az árviz: — a sebesültek ápolása. A czél, a kitüntetés, a rangnyerés, a dccorál tatás. A vörös-kereszt egylet tagjai közt nagyon sokan vannak, kiknek Ügybuzgósása nem alapszik egyeben, mint azon a reményben, hogy alkalom adtával egy kis kereszt vagy kitüntető okirat lesz a jutalom 1 Sokan felhasználják a közörö-möt — különösen az'' uratkodó ház körében történő örömteljes eseményeket, mint a születés-, eljegyzés-, házassági ünnepélyek, koronázás atb., hogy alapítványokat tehessenek, jó-tékonyczélokra adakozhassanak. K/éknél is a czél nem ritkán a magasabb helyen való elismertetés, a ki-tünu-tés. - Száz közül egyet alig lel késit a jótékonysági nemes szándék, a mely ha tiszta, tnás »lkaimat is találhatna a megvalósításra. Az elmondottak még csak tűrhetők, mert legalább a hiúságból haszna van a társadalomnak Hanem egyeseknek már utála-tos azon eljárása, mely uem néz sem tisz.ességet, seui illemet csakhogy a maga részére bizonyos előnyt eszközöljön. Gyakran olvashatni a lapokból, bogy N. N. vagy X. X. ezt, vagy .ízt küldött a királynak, a királynénak, a család tagjainak s ajándéka elfogadtatott s viszonzásul az illető ezt vagy amazt kapott. Valamikor olvasható volt többek közt, hogy egy asszony szép kenyeret küldött a király asztalára s kapott érte vagy 16 darab ara-" uyat. Az ilyen eljárás már nem egyéb alávaló tolakodásnál, mely csekély szivesség tanúsítása által akarja magát busásan''megfizettetni. Az ilyen és ehhez hasonló tények azok. melyek képesek meghamisítani a magyar jellem egyik szép vonását a szemérmességet.. Legközelebb is olvasható volt a lapokban egy visszautasított kérelem története, melyszerint N. N. x-i szűcs felhasználta volna a trónörökös menyegzőjét s jókedvét s meghívta a ki rályfit s nejét, házasságot épen akkor kötő leánya násznagyául s nászasszo-nyául s a majdan születendő gyermek keresztszüleiül : de egyszersmind hozzá tette, hogy adjon a királyfi neki kölcsön 200 pengőt is, hogy terheit apaszthassa s perét megújíthassa. Ezen és ehhez hasonló eijárás tanúsítása már több a tolakodásnál, - az ilyen valóságos szemtelenség. A királyi család kell, hogyfelül-álljon" azon, hogy akárkivel is komt.-ságba keveredjék s a királyi család vagyona sem a Csáki szalmája, hogy közprédára osztassék mindenkinek, a ki csak szájat ind tátaai, hogy kérjen. Az egyesek ilyen tolakodásait a társadalom tagjaiuak meg keil róni s a lapoknak elkárhoztatni. Egy időben Kossuth Lajos lett ilyen tömeges tolakodásoknak kitéve. Ki egyet, ki mást kért tőle; ki levélért, ki arczképért esengett s a nagy férfin a kellemetlen zaklatásoktól csak a lapok felszólalása folytán szabadult meg. Sem ideje, sem szerény vagyona nem lett volna elég, hogy minden jogosulatlan kérelmet teljesítsen. Hasonló tolakodástól a királyi családot is meg kell oltalmazni. Annak nagy vagyona sem lenne elég az ilyféle kérelmek teljesítésére ; de másfelől az udvarnak kellemetlenséget is okoz ugy a teljesítés, mint az elutasítás. — Az ilyentől tehát a lapirodalomnak kell oltalmazni s a társadalomnak megvédeni azáltal, hogy elítéli a tolakodót. Távolról sem czélunk senkitől elidegeníteni a király s hozzátartozói szivét, vagy megfordítva, -- de a tisztességtelenséget ostromolni s kárhoztatni helyén látjuk. Jövőre ha ilyen tolakodási eset merül fel körünkben, határozottan rosszalni fogjuk. A nemzet egyhangúlag kéri, hogy az udvartartás költségei hazánkban költessenek el. Ez törvényes kívánság. — De naponkint olvashatjuk azt is, hogy a király és családja tagjai fele kezeti különbség nélkül az egyes egy házaknak s különböző czélokra saját pénztárukból tetemes összeget ajándékoznak, melyek évenkint igen magasra rúgnak ; tékát, hogy a kőzezé-lok általok annál hatályosabban s Önkéntesen támogattassanik, az egyesek indokolatlan s tolakodó kérelme elől szükséges, hogy védve legyenek. Mindenki maradjon meg a sorsa álul kijelölt körben; az ó társadalmi osztálya fölött, vagy épen az egész nemzet fölött álló körbe senki ne tolakodjék — s ne ajándékozgas8on csak azért, hogy ajándékának sokszorosan kapja meg az árát. - . Törekedjék az egyes ember, törekedjék az egész sajtó, hogy a tisztesség és illem áthágóinak száma a nullára apasztassék, hogy meg legyen oltalmazva teljesen a magyart jellemző tisztességtudás és szemérom. - A levélbélyegek összeragasztása. A közlekedési miniszter a következő hirdetm.invi tette közzé; • A postán elófordultakjevelck oly levéljegy hamisítványok kai, melyek használt levéljegyek tiszta részeiből állíttattak Össze. A kir. postahivata lok utasíttattak, hogyha ily hamisítványokat fölfedeznek, az illető külde ményt ne csak megfelelően megdijaz zák, hanem a czlmzett felektől az il lető borítékot vagy czimszalagot elkérvén, azt a postaigazgatóságnak fel ia terjesz&zék, — mely az ügyet az illetékes törvényszéknek fogja átadni; minthogy ily hamisítások az 1878. évi Y. t»-cz. (büntetőtörvény köny) 411. §-a értelmében a bélyeghamisítás vétségét képezik, mely egy évig terjedhető fogsággal, 1000 frtig terjedhető pénzbüntetéssel, 5 hivatal vágj állam vesztéssel toroltatik "meg. Érvénytelennek nyilváníttatnak továbbá a használat előtt részben vagy egészen kettészakadt vagy csonka levéljegyek, s ennélfogva az ilyenekkel ellátott levelezések mint bérmentetierftk (bgLak megdijaztatni, valamint azok is. melyeken a levéljegyek s boriték szélén tul a második oldalra terjednek. A közönség figyelmeztettetik tenái, hogy csak teljesen ép levéljegyesat használjon 8 azokat a mennyire esik lebet. a levelek felső jobb sarkira és mindenesetre ugy ragaazsza, bog)'' & boriték szélén tul ne menjen. Megjegyeztetek végre, hogy a kir. postahivatalok a használat előtt szétszakadt vagy csonka levéljegyek beváltására vagy kicserélésére nincsenek felhatalmazva. — Az erdőgazdaságnak nagy mérvben való emelkedését fogja előidézni a földmivelési miniszter azon legújabb, igen üdvÖ3 intézkedése, mely szerint a miniszter elrendelte, hogy ez évtől kezdve áz ország erdőségeinek, az ezekben előjövő egyes fanemeknek és fajoknak s az erdőgazda sági érdekből müveit és művelendő fáknak tenyészeti viszonyai az erdészeti szaktudomány színvonalán áMó igényeknek megfelelően sorrend sze rint leírassanak. Ezen üdvös intézkedés czélga ab ben áll, hogy a leirás TARCZA. ki anya mint honleáuy. (Költői raja.) Minden meg vl* már alkotva azUr keze altal: Földön a sok jóság, — égen a sok gyónyörtk. Ember a földön, — angyal ai égben s ó mosolyogva Kés kese művé» szét és akaratlanul egy Köny csepp gördül a földre szeméből és leve egy hölgy .''• Éisrevevé könyjét esni a földre ac Dr, Napsugarában küldte tanácsát és akaratját: pLógy hü képmásom, axürobe nevelt gyerekem! Légy anya é* szaporíts, mert nincs több könyje szivemnek. Légy nemes és boldogi Mint: nevelő any* lágy Gondviselő fejedelme nemednek. H4 szeretettel Áraszd jóaágod szerte a föld kerekén.'' — Elvégezne szavát, még egyszer viswtatekinte Es öröm érzéssel újra megáldta müvét. Ekkor a nap szintén örömében vérpiros arcpceal Búcsút intve-n wép isteni képre, — letűnt. — Sejted, hogy hölgyünk moai árván, elhagy»tottan, Rémteli vadságban, boraadoaó ijedés Közt maradott? Oh nem! Felserkent kebleUkója: Háladatosság ét térdre omolva imát ... Gyorsan a kék magas égen csillagok ezreje tüot fel, Mind érzésének tz^ms&gardból eredt. — (Szinte ma, hogyhs testünk bálás tettet, szemeinkbe» Apró csillagokat sejt a nemes szeretet! —) Nyomba nyilának a rózsák és liliomlevelek ki, Feltárván kelyhók édeni illatukat. i!y kéjnek közepeit, meny tori tagi siroi tanultak, És a virágok e könyt karvuttolakba szedék Mennyei dicsfény, illatWj Unrtólta ölében Első hölgyttsket, Istent szívadományt. És csoda-é, hogy a* éUő ember, látva e p<»mpát Félőrülve rohant; csókba f&röezlwn A<! Ekkor az égról elttltttíéoye» csillagok e»re, lk lón durva ■»''¿t minden a fóldkerekéu. Rózsák fonnyadózásnak eredve lehulltak a földre, És tövisek uóttek »táraikon szanaszét. Kellemes illatjok szintén ily szégyenetokben Válui kivánkoiükk e cteudbe rabolta a lég! — Bus leve Isten eaen, d« zért nem vágyta tiporni, Külde esőt, záport, mosni a szégyenüket. Villámlást, réme« dörgétt, méltó harcául Szinte teremte legott Volt ijedés isíonj u ! Bűnbánó érzettol mentek térdre borulni Vissza a ssép kertbe, tártak, imástak is ott . . . Végre az égből angyal jött s hozzájok imigy ss<>lt; ,Bóke legyen veletek l külde az Ur ide le. Csak legyetek türelemmel. Éss és sstc tietek még. Fejlesz«rétek a jót. — Jó nevelósból ered KiU szép U.''Ullan cseosemó: a hit és tudomány. Ezt Ápoljátok fel s léesea őrcm, diós — olég I — Térdre omolt hölgyünk s fogadá: hü gondja lesznn rá ! Férje pedig nyomban mondta reá: „Legyen ugy !« — * st * Váljon feasem-é azt, hogy a hölgy mily szent lürel-mroe! Várja kicsinyje azavát, hogy dadogó ajakán Elmondhass* .apám", — „mama". — .latén!" — C.i«n * hírom Hit, ez az .latén" szó, mert od* bála repül. Gondos »apám* szó nyújtja romínyt, eszközt nevehsbez. Míg „mama" szent sz«re«t, vére. tején nevei öl ---Váljon mondjam-e, hogy nincs nappala, éje anyáukn»k, Melybe nyagedl ieane, gondja ne volna reánk Sir jó lelke, ha már bádjadt szemeinkbe derű nincs, S aggódó kebelét dúlja a félelem-ár. Éí ha mosolyra nyílott ajakunk, könyjébe füröszt m««, Csakhogy e kónuy, ürömót tárj* élőnkbe dicsőn. — Már anya egymaga uj a nagy természetnek aUpja, S csuk nevelés, müveles adja meg igi btetít. Szive verése nekiink kincs, gyöngyöket osztorat azzal; Ah de minek? Nem kell, hisz közelünkbo vagyon . . Eldobjuk tőlünk s lemegyünk tenger fenekére Szedni a gyöngyöket. Ab durva, fonák gúnyol«» I Süllyedj el pokol örvényébe itóiete népnek, Megfertőzleted így ¿gh ráken hiterusL Oh jer elÓ iámét őraAgyaU gondolatimnak, . ^ .1 Szívből imádott név, mennyei édoa anya l Csak te veled szeretek lehető gyakran mosolyogni'' Eszményképe dicső, szép, nemes, itteniünk! — » * * Sirni ha látod a nőt, ne gúnyold, mert megver az Isten ! TŐle az élet jő s igy te becsülni tanaid. Mert legelőször nemde sírásban nyújtod a jelt: élsz! És az anyád szörnyű kínait eJfeledé. Vedd komolyan mikor & emlőjét adja először Kin s gyönyörében rád ¿ivteli könyje pereg. És te viszont ismét nem-e sírva köaxonsz neki mindru:. Fájdalmába, ha már Ó kimerülve ledől, Első édeaes álmát is felhagyj* azonnal, Hogyha te csak kissé sirci akarsz."Remeg ú. Legyen bár ez a föl lépése, halála, sietve Elcsicsikál, tataroz z csókjai közt aluszol. Vaijon hát van e bűn rettentőbb sérteni hölgyet? Niaec rútabb és ezt megveri ég-iszony un. — » » Oh ne gúnyoljátok, ki szegény hölgy, rongyba fedelinn Jár kel az utcaákon, aeblo azért tele kincs..... Ab nyomorult érez ! ismét csörteted ördögi lánczod. Gyilkosa annyi nemes lelki gyönyörnek. Od^i.b ! Menj, >ávozz alacsony, rut mérge a társadalomnak, Életrabló a büu ördögi ékszere te. — Mondom, bogy le ne n&tféiek, ha szegény any* <;rii>;. Adjatok ú^at, téct, hadd legyen itt szabad Ő! — Váljon szive «latt nem-e egy Széchényi, Petőfi. Franklin, Humboldt, vagy tán Czácaeró pibojt. él V! Tiszteljétek azér, oh mert a mit ád, nem övé «.z, Egy haza tart számot fia- a lányaira! Jó, vagy balsorsát megosatani «zent kötelesség, S el kell hagyni nyá'', tenni e hoc javaért. * * Fejlik a gyermek s eszmél, játszik, tárgyak mán Kisded sfise dobog, majd rebeg, érzeai kőzd. És ki az angyaltárs, ki eJőazör játszik a gyermek Fürge aze»zé)ye között? Nmáa* édes anya! És a nyíló szirecskét al'' ube ki érti ? Hölgy, ki szeretni tanít ¿dnni caékj<tun. Uj szeretetnek tárgyat, jelel ő ku És a kicsiny ért, mert anyja lehelli belé. HUSZADIK ÍYFOLTAM Z A L » ll : A I KÖZLÖK í % - rr U >. segélyével & kincstári erdőkben fo ganatositandó gyakorlati sa nemzetgazdaság igényeinek megfelelő gazdálkodást léptessenek életbe, s hogy a magán erdőbirtokosok az erdőművelési és használati érdekből részükre szükséges helyi s alapos tájékozásokat megbízható szakmunkálatokból meríthetvén, gazdaságukat a kor igényeihez képest berendezhessék. A kérdésben levó munkálatnak teljesítését. annak hosszabb idót igényió természeténél fogva, olykép szándékozik a földművelési miniszter foganatosíttatni, hogy évenként az ország íegfik rétxejfrassék le az e czélra külön megbízandó szakemberek által, s hogy a leírás, a mennyiben ezt az országos erdei alap időnkénti pénzkészlete megengedi, azon vidékek erdeire is terjesztessék ki. a hol kincstári erdők nincsenek. Kzen le irási munkálatok foganatositá-ía egyöntetű vezetés és irány mellett, egységes terv szerint fog teljesíttetni. 3 a munkálatok szakbeli vezetését az országos fóerdómester, tehát oly szakférfi fogja vezetni, ki erre bizonyára a legilletékesebb, s a kinek közreműködése a sikert már előre is biztosítja. Az előkészülő munkák a földművelési minisztérium álul az erdőbirtokosok használatára ki fognak nyomatni. A/- .Országos magyar vadászati védegylet alapszabályai. Aj egylet czéjja 1. §. Ak egylet a vadászai testedző ée leikel üdiló férfias foglalkozásának, a megfelelő körökben való terjesztése mellett, megadni törekszik azon testületi sier-''eselet, mely közgazdasági fontossága alapján megilleti: as oksserü vadtenyész lést és vadóvást, valamint keselóit is megfelelő oltalomban réssesiti; a vadászai tudományos és szellemi részét felkarolja s a közszellemet oly irányban ébressti és fejleszti, hogy a fennálló tör vények és intézkedések elleni mindennemű visszaélésnek eieje vétetvén, szigorú végrehajtásuk társadalmi uton is bistosittassék. Az egylet feladatai. 2. §. E cséibói az egylet: a) a vadászatot illetó minden országos törvénynek ós helyi rendszabály nak végrehajtását ellenőr* és* támogatja s vitásukra. miades módon hst»i törekszik; b) asrv vadásza ás vsdtolvajlás meggátlásárs kősreműkSdikj c) a vadászati tér» kiválóan érdemeséit vadáissti ás vadovó esetieg r őri szemé!y»stet jutalmazza, hivatásuk teijesitéeéb* megörült ily sgyénelet, Vagy balesetkor, ossládjokst segélyes»; d) a vad ¿árusítását s tilalmi idő alatt lehetőleg megakadályoz tatja, as ille(5bek hatósági megfenyltásét közvetíti; e) az ország viszonyainak megfelelő vadnemek megbonosifására és kihaló félben levó hasznos vadak megőrzésére közreműködik. f) társadalmi és irodalmi működés aJ al a vadássati tudomány fej levéséhez járul. • '' r Az egylet ezime és sxékhelye 3 §. Czime: .Országos magyar v.dászsti védegylet«; székhelye: Budapest A tagok jogsi és kötelességei. 4. §. Az egylet tagja lehet minden fedhetlen életű férfi vagy nó, ki a szabá lyok érteimében » tagsági kötelezettségek eljesitésére vállalkozik. A tagok felvétele az igazg.tóságot illeti. Az évi tagsagi d>j: a fővárosban 4 frt, vidéken 3 frt. a vadássati és vad ovó személyzetre uézve 2 frt, mely az év első havában befizetendő. As egyletbe lépés 3 évre kötelező, Tzeu időn tul is, az illetó mindaddig tagj« mtrad az egyletnek, mig kilépését egi félévvel megelósóleg be nem Jelenet-e. A tagok a közgyűlésen szavazati és indítványosási joggal birnk s egyaránt választók és válassthatók. A tagdij mindig azon egész évre fizetendő, melyben a belépés torién: s az első 3 évi cyclus ezen év januar 1 tői számítandó. Az egylet közlönyét a tagok ingyen kapják. Ax egylet szervezete. 5. §. Az egylet ügyeit iniézi: a) a közgyűlés, b) az igazgatóság, c) s tisztviselők. A közgyűlés. 6. §. A közgyűlés évenkínt egyszer, rendszerint május havábau ét a fővárosban tartalik meg. Mindamellett joga v»c az igazgatóságnak a közgyűlés idejére és helyére nésve máskép is intézkedni A közgyűlés napja a tárgysorozat megjelölésével egy«t as egylet közlönyé b-.n és Budapesten megjelenő elterjedtebb nspilapoköan idejekorán kösséteendő. A közgyűlési határozatok érvényes ségéhos legalább huss tag jelenléte és általános szavazattöbbség szükséges Szavazni csak as jogosult, ki az évi tagdijat lefizette. A szavazatok egyenlősége esetén as elnök szava dönt. 7. ff. A kfls&ttlfc tárgyai: a) az elsők, slel«8k, igazgatósági tagok és ügyész választása. b) as alapszabályok ■oádositása, e) az évi tagsági díj megállapítása, d) as igazgatóság által beterjesztendő évi és ssátnsdásí jelentén megbiri esetleg szám vizagálé bizottság vá lása iasstása. áltai e) határozás az igazgató.ág eWterfesstett indítványok felett.^ f) az egyesület feloszlása fölötti határozat önálló indítványok a köagyülést megelőzőleg 8 nappal as igazgatóságnál bejelen tendők. 8. §. Az elnök, alelnök, igazgató sági tagok ée Űgyéss titkos szavasas Utján aluúanos szótöbbséggel 3 évre vá i asztalnak. 9. §. Aa alapszabályok módosítására irányzott határosat érvényességéhez haUrotataépes köagyülés tagjaioak, vagy ha ''-nnél nagyobb szamban lennének jelen, a jelenlevők /t szavazala kívántatik ; az rgyle''. feloszlása felett caak külön e czélra összehívott rendkívüli közgyűlés határozhat melynek végérvényességéhez az öeszes akkor létező tagok /s többsége szükséges. As egyesület feloszlása esetén az gyleli vagyon a közgyűlés által m«g határozandó jótékony czélra fordítandó. Az Igazgatóság. 10 §. Az egyesület ügyeit as igazgatóság kezeli, melynek tagjai: az alnők, az alelnök és 18 igazgatósági tag. k<k közül 12 rendesen a fővárosban lakik, az ügyész, a titkár, a pénztárnok é* a vidéki einökúk vagy képviselők. 11. Az igazgatóság hatásköré hez tartozik : a) s közgyüléc összehívása. b) a közgyűlés haiárosttaiuak végrehajtass, c) saját ügyrendjének megáiiapi- 12. §- Az igaagatóeár, as sgy let érdek ébes külön kérdések elintézése végett Vidékre egy Isti ta?okst küldhet, kik az elsők álisl kiállított kftlön msg-kstnimasésaal láttatnak el. Ksss kiküldöttek írásbeli jelentéseket aa igazgatóságnak időről-időre beterjenstik. 1A §. Ax igazgatóság aa egylet tagjait időakint egyetemes ösesejővete-lekre saegkávhatja, melyskes általánosabb érdek» mowusatokról ssskelősdn-sok SsKatssk, fontosa ob szakkérdések tpegviutás tárgyává tétetnek és a vadászat terén vagy a vadász-sa-rok és ^készletek körül észleli gyakorlati hasznú találmányok és javilmányok bemutat-tatnak. Az egyetemes szaküiések az elnök által as egylet köalöoye utján s fel- d) a titkár és pénztárnok választása, e) a vidéki osztályok slakitáaának elrendelése, 0 kiküldöttek kijelölése, g) a jutalmazások eszkóalése és a jutalmak megállapítása, h) az időkötben megürült igszgató tagsági, ügyészi, titkári illetőleg pénz tárnoki állást a hátralevő időtartamra — titkos szsvazás utján - betöltése, i) r. ti kár liszleletdijloair meg-határozáss, k) «z egyoeülei. közlöny azcrkesi tési módozatának és költségaioek. meg állapítása, 1) valamely tag kirekesz ésenek kérdése és eldöutéee. És mi az éet. hogy ez úgy megkórlátozza a szívet?! — Nézd m«\| a kis csecsemőt, éveken át neveled S nagy nehezen fejlődik az ész, létünk adománya. Földi virág ez, mit mindenikünknek adott Éd es anyánk és gondban fölneveié szeretettel. Boldog, a kit szer. tő anyja bocsát »zabadon. Meg ran verve, kit másnak kebelén nevelének. Tépd le a sarfészket, fecske lakát s lehetesd Látnod a kisdedeket, hogy mint verik önmagokat szél. Míglen a szárnyra nevelt, anyja tanácsaival Vig csevegés közt búcsút vesz s száll tengereken át. Jón vihar ée dörgés, envhhelye meg van azért ! — * Kérdozz bús beteget, van-e oly ír, mint a minót nyújt Gyors részvétében — irgalom angyal* — hölgy Kérdezzétek as árva nát; hogy nem gyönyörűbben Nyugszik-e anyja Síén, minta világ örömén?! e Vagy mondjál megnvugróbb bölcselelet szerető nő Lelki hitinéi. bár vessd fel az észtudomány t ?! Kérdezzétek a hírnek büszke fiát komolyan meg Cserkoszorút vágy-e, vagy becsült anyakari ?! e Téves«» pályát i lá''.körödet felleg beboritja, Hü nóc résxtvevS csillaga féuyleni fog. * Küzdj, fáradj, izzadj bár — örvény nyílik elóttod, Ah, de felépül a hid, nőt erény lessen az. * Hogyha reményed megcsal s kétség égeli lelked, Hölgyima lesz balzsam s lelked erőt nyere így. És ha barátod esetbe hagyand megmarva a szived, Gyógyír hull rá, nőd könyje az égi nedű. * Bármint egyre csatázzon a sors. üldóssőn as élet, Hölgyed, hogyha szeret, győz szíve minden erőa — -* * * L»niom búrja mi lelt? agy tetszik, mintha rezegnél. /b igen is csupa kőny, most vessem észre, sirék. ■Ne» vagyok én asszony, nincs oly nemes érzete ss&mnek. Bosszú és méreg, durva szitok szerepem. MégL. hulla könyűm, hiszen érzem. Mily oeoda törtéot, Meg nem foghatom est, átalakult kebelem?! Érseni a szempillák nedvét, csupa könvbe borulvák, 8 arcsom két oldalt, mintha patakcsa vonult Volna keresztül s rajta barázdát szántan kivánt. Ily nyomokat leltem s szégyen-e mondanom est? Él még kis lányom s rokonimból senkiié balt e!. Semmi úton-módon nem tudom érteni meg Ab de mi es ? lassanként alvó félbe s mécsem, S hallgatagon, mereven aésem a ssikra tusát. Lassanként fogy, fel-fel lobban, kttsd erejével. . j____ napirendre tűzött foolosabb tárgyak sorolása mnllett hivatnak össze. 14. § As igazgatóság a vidéki érdekek kelló tekintetbe vétele végett, vidéki osztályokai alakithat, ezek magok választják elnökeiket, kik tagjai az igazgatóságnak ét annak ülésein szava zattal bírnak. 15. § Igazgatósági ülés b&vonkint rendszerint egyszer tariatik, as eluöksek azonban joga van, szükség esetén, as natóságot bármikor Összehívhatni. nyes határozatra öt tag jelenléte szükséges. 16. §. As egyesüle''. tisztvUelói: ») az elnök, b) az alelnök, e) a űgyéer, d) a titkár, »-»etleg, e) pénztárnok. a) Az elnök. 17. § Az egylet elnöke az egyletet minden irányban képviseli. Pénzbeli utalványokat ad ki. A pénrtá- az elnök '' teiügyele''e aiai. ¿11. b) Az alelnök Az alelnök az Giuökót távolléte alatt mindeuben helyettesíti. c) Az ügyé« Az ügyész az egylet peres ügyeiben jogi tanácsosa esetleg kép-iselóje. d) A titkár. Az egylet titkárát az igazg»ioság választja, ó végzi az egylet írásbeli dol gait és szerkeszti az összes ülések jegyzőkönyveit és a* egyesület kiadványait; működésiért az igazgatóságnak felelő, e) A pénztárnok. A pénztárnokot is az igazgatóság választja. A pénztár kezelését és ellenőrzését illetőleg, as igazgatóság által >»gállí»í.M''ott vagyon- es pésustArkezelési szabálya»''» szolgál zsinórmértékül. Egyéb határozatok 18. § A rendes tagsági dijon felül — akár alapítványok, vagy pénzbeli s-gelyek, akár termésielbeni rendkívüli kiadások- svsgy jutalmsoá sokra alakítandó alap fsjébes, as egye ■ftlet ¿Ital elfogadtassak. 19, §. / Z egyesület és a tagok kfet • Int örül esdő peres kérdések eKtélésér. a «oatbaáa utó bei i eljárás aellstt a fővárosi IV-ik ker , kir. járásbiréság Jelöltetik ki 2a §. As eeetbes, ha ss tgylet, ss alapesabá''yokbaa meghatározott őséit ée eljárást illetőleg hatáskörét meg Bml tartja, a kir. kormány által, s asasyibec további működésének folytatása áHsl •S állam vagy as egyleti tagok vagyosi érdekei veasélyeztetnések, haladdkiala-nul feif&ggeestetik s a údbggewUs stás elrendelendő szabályos visegálat eredményéhes képese végleg fel is oealst-sttk vagy esetleg as alapsaabályok iegpoato • sabb megtartására különbeni falttislati terhe alalt kőtelezWKifc* Ifj Gr. NaDASDY FERENCZ s. k. elnök. KELETI KAROLY » k. alelnök. EGERVÁRY GYULA s k. titkár 21726. szám. Ezen alapszabályokat ssaal hagyom jóvá, hogy mindazon eeotl«g hozandi közgyűlési határozatok, melyek as alapszabályok megváltoztatását, az egylst foioszlását, s ez esetben vagyosássk hov ¿fordítását cséloszák, foganatosítás előtt ezen miaiaaioriambos lesznek fol-terjesz tendők. Budapesten, 1881. junius bó 22. A minister helyett: MATLEKOVICB t, k. h. államtitkár. HeJyl h\|r««k. — Megkerestettünk asssk kijelentésére. hogy as utóbbi sáncai mulatság alkalmával résstvott t. közösség iv-ves megjelenéseért, ugy a rendesó jfjaaág előzékeny figyelme- és késiségeért Ispumk utján köszönet nyilvánittatik. — KzUhy Emil nagy kaaissni kir. törvényszéki ígutó ur a hesalapitái ÍOOO éves üonepéiye alkalmával létssi-•.endő országos emlékre 2 darab aranya küldött a „Függetlenség* lap sserkesstő jéhez, ki azt gyümölcsösé« végett a fővárosi takarékpénztárba hely este el. — Értealté.s. A nagy kasissai , kisd<dneveló egyesület" határozatából az .ovoda hatodik évi, a magyer-u.aai fiók-óvodának pedig alsó évi egy ittas aár ünnepélye 1881. évi julius hé 90-áa szombaton délután 3 órakor tnrtatik sae^ a .Polgári Egylet'' kert helyiségébe''. Kedvezőtlen idő esetér« máasap, vagy kövotkes''". napon tsrtaúk meg. As ovo- ajándékok, dai növendékek eltávozta u''ás est« sl- Többszörözé lángjai hirteleu és — elaludt. Ném- setétség lőo s szememel már szinte behunytam, Rémló óraülés ver fel a párna közül. Nagy toronyóránk éji tízenkettőt üte már el, S hírtelsnében fény vette körű! helyemet. Szent Isten! .... remeg«) hangon kezdettem iu<ázni. Ah de a hang elhalt $ kellemes élv lepe meg. Egy bú« nó álli ágyam eiótt s igy keade beszé.ui : .Éji napon ál mmdig itt vagyok én le veled. Több izbon vezelem kezedet s engem te nem ismersz. Hogyha köayűd ctordul, égi lehelletem sz. Oh de a perez i''t . . . Dolgozs, folytasd, pályadijad majd Éu adom ai néked, én adom éde anyád! —" .Édes anyaml uh édes anyám!'' — megölelni akartam. Jaj de hamar ''ovatünt s néma. »elét hely? voll. Képzelhetni minő zavaroc helyeseibe mardtam. Lelkemnek mégis jól eee s m«gnyugovám — * * Szükség itt kijelentnni, bogy osakis éjszaka írok, Gyűlölöm én a napot, mert nyugodalmamat az Zaj s örökös lármája között nem tudja megadni, Még a kicsiny légy is »ériesi szemtelenebb ! — Éjjel csak néhány rabló jár orsani tárgyat, Mig egy nap milió tőrbe ak«.dn: — kérési Nézd meg a gőgös dölyfös irigynek ssemtagarában Mennyi lenézés van 1 Lelkei öl ez sokakon. — É> i amaz''- joggal megbünteti lek r.sigoráao. Mert egy földi anyag rettenetes vaLrai Mig emezének tettél semmibe Sem veszitek fel. Puszta mosolygás kózt svujtva Uarati kezel Csak nemes érzületet, boldogságot tipor ez le. — Ah de ez oly kicsieég. fmmirn érdeme Ugy szeretem csendes éjben, «gyedttl, pipafüsioea Szárnyra boc»áiaui bús goudujatim tömegét I . . • • Jöjj ajakamhos anyám arcaképe, le »s^.nde »kiowág Hadd csókoljam meg, angyali asép saeme.dei — Ah de elég. menj, némd alakok jönnsk kös^irnb-. Fénylenek ók büsskéo s arcsak egész idegbe, ösi nyilakkal, fényes tőrrel fegyrer»«tt«n. Szép frjükön korona s m«t: fejedeimi palást. Kik vag^ U>k ti diosó alakok ? (Mint reszket a taslsa.) Mért ktvánkostok látni a tóid nyomorai ? Hajdan korbeliek lesztek, látom mezetekről. Oh ne keressétek azt. a mi akkario» Nagyszerű volt. Most emlékében tiszteli, őrsi Minden erős nemzet hsjdasi sagyjaikat. Most a legelső kép kde jött koseiembs S nem saólt semmit sem, ssép szemeit meraven Rám ssőgesé, mik barcsi diosAságet jelasések Bajteli aresa igéz, büsske tekistete gyújt öltő se tét lehetetlen mondani. Termete nyúlánk. Kic feje tart korosát, oldala sséles ácséit. Es a kesében pálca, királyiasas ragyogd ssép. Ilyen a féliles s bamabsn a btnsnemiem 1 ninos. — — — (Ily helyesetbec még szemeimOől könnyek eredtek, S jó érzés lepe meg: értelek édes anyám!) lm ez a hölgy vad népeket Űzvén, harezban elólment, Hódít, rendsz-rceit, nemsetet alkota ő Meg eiepiti hazáját, törvényt bos s szigorúan Fsotartatván ast, hódola messze vidék. Szíria vad pusztáiba ő uj életet ostott És örömet vitt bé, mit megirigyele sok. Még maga szinte a római es ászár Aurél ián is; S nyújtja kegyét és a szenttüzű Palmyfa hós Elmo«oiyogja magát, kifeszíti nyilát felelésre: .Eliennek nem kell S''-m kegye, sem kese! Bár Folyjon s harct véres, de hazámat nem nyered éive Római nagy császár!'' — Zengte Zsnóbia igy . — — És mire fölpitlanték már az alak tova eltűnt. Nyomba pedig több hölgy jptt id ? még közelebb. Andrumachét látom Penaloppel, oh de osekril Hallgatok én. ezeket istenitette Homer Istenek, emberi nem hallhatlan dalnoka s fénye. Mellellök látom Róma kegysogyzlait, Nője Veturia s anvja Volumnia CórioUnnak, Kii hona meggyűlölt, mig csataaajbs vsla. Győzve dicsőn megmenté buktát Róm* hiréaek. Éa mit nyert itthon? «értve, gyaiásv* sagat „Porba egész Rómát!" Iibege ó a tábora egy boa Bosszút állani rúg. vérbe füróez eoi nasad. Jöttek látnokok és papok is kónyöiogn; olón« Es a tanács ssmién lérdre ojnolva t»oag HaastaUnul volt. Vé^re a kei bölgy W«« Utérdeit .Gvóstél édes anyám! Róma ssab.d • v«U w I'' Oh muiát-é fénylőbb Input eunél köoyve. kosi a N-gy történelem és ennyi hetasi ssore^e ? — Itt lálom''még Com«ltát is Graoobusok anyját, Ssazadn .gyságuak két jelesét óéveié -Tiszta, nemes szellembe nevelt Lacreúa sziste Itt ven a tőrével, n»niy keb^be szorult, S általa egy nagy korszak uak ny.li meg ka^Usj. — Hát es a másik ki ? szinte kuoében a tőr, Hős Judith es, ki zsidó hölgy s tőrrel na-nti basáját. Zsaruokkal ki se birt, — ó mene S nyeri disd»U. — Kél korouás Castilia é AragOSta bolgye Ssep Izabella emas, nagybecsű érdemivel. Ó szabadítá meg s öeztonsé tettre Colnmbost — — Ah de ki győzne mind sorra Isirot e tésytl — Itt ismét egy haresos télisteonek alakja, Bai kese ssent sáaaslét, jobb kese kardot emel. Negyvenkét évig dali Frankhost menteni löt« me§. És sikerült neki. mert bosia IsosnsdsssdsU. Végre esért kellett máglyán áldosst magát fel. Érdemiért jutalom : marlyabaláL issosysl — Itt vaa Oroez Katalin, majd Zrínyi lloasal s bőenők És «elök annyi nemes fénylik eiömbe diosös''..... Lelkem e perozben bő s k&lönös vágytál lepeteU Honfi öröm s kéjbea nem osoda ily lepetés! Néma setéiség lós au&dOU, caak lelkem»! z f << ? f M z £ 9 ? y. JULIUB 14-ón 1881. kaimat idő esetében „táncskosioru6 rendeztetik, melyet a .Polgári Egylet* Uc lyíaégén kitűzendő oemte''i zászló « j«-''•sni fog. Belépti dij egyénenkint 20 kr. gyermekek felét fizetik. Fslűlfizetesek köszönettel fogadtatnak, e hírlapilag nyugtáztalak. Minél számosabb látogatni kér ax egyesület. — A mindkét ovo. dabeii növendékek saját kééi munkála-laikat a aárünnepély után való nap as óvoda saját helyiségében vehetik át. Az cvoda hetedik évfolyamának megnyitása 1881. szeptember 5 ón less. A magyar-utciai fiók-ovodának II-dik évfolyama ugyanekkor nyittat ik meg. Augusztus hónapban egyesületi «zthiídó van. Mindamellett miod,két óvodában augusztus hó tolytáü iá''rendes ovódai ór£k'' tartatnak tz elnökség . ngedélyével, melyekért be folyó díjazás a nevelőket illeti. — Dr. Ditrichstein és ueje faj dalommal jelentik rokonaiknak, barátaiknak ét jóakaróikuak. hogy kedves unokájuk Mezey Margit 6 ét fél évet korában hosszat betegeskedése után f. hó 11-én elhalálozott. Temetése jul. 12 ón történt. A valóban rilk» okos ét szép lo ánykí. mindenki áital szerettelek, kétszeres a réwvét a fájdalmas szülök iránt. — Sziní előadás Néhány fő gymnoaiumi tanuló * szünidónyt előnyösen felhasználva, most vasárnap itj. BUu Karoly ur valóban gyönyörűen rendezett virágos kertjében Btini előadást rendezett. Színre került Kisfaludy „Szeget szeggel" czimü darabja. A zenészek szintén az ifjúság köréből kerültek ki. A 60-80 meghívott válogatott szép közönségnek egy jókedvű esté; nyújtottuk. A asini ét zene előadók többszöri lapuban, a meghívott vendégek pedig igen jó megvondé-golictésbec részesültek. Vajha ilyen ma gán-kerti sziní előadások minél több utánzásra találnának, mi lauuló ifjúságunkat a szünidőben it komolyan foglalkoztatná. — Gyászhír. Jul. 12-én temették nagy részvéttől Domölki Lászlóué esül. Pávica Anna tanítónőt, kit élte virágában ragadott el a halál. Megható látványt nyújtott Unitványai, a fehérbe öltözött kis lánykák jelenléte. Beke hamvaíu ! — Hymeri. Néhai Csillagh László iegfóbb ítélőszék: biró leányát Csillagfa SarolU UrhStgyM Z. Egerszegen Schmie-dell Erigyes Vilmos közöahadneregbeli huszárhadnagy eljegyezte. — Tap$<myban postaállomás fog jy illatúi. — Zala -Szent-Grótho-n tartott megyei tao testületi közgyü ésen országos laüritógyülés^b Kpvisc&kül Csttfaó Alajos és''H&jgató Sáo^pr urak vájaaztatlak meg. — A keszthelyi iparos" ifjúság örwképzó ée- bétegsegély só egyletének. ali«píHbály»j .belügyTniníszlerium által a bemutatási záradékkal elláttattak. 60- — Hoi^fcwdf. fUbech Róbert kak álul ''»mert baUtOB füredi veadéglőa julius 7-én élete 5&-ik évében meghalt. — Hazai rövid hirek — A központi hon védegyletnek 28.456 fri készpénze van. — A fiumei dalegyesülete l Bpesten pompával fogadják auguss tusban. — A hazai árvízkárosultaknak 180 ezer forint adójuk engedtetett el. — Ab állami erdóiisstek egyenruhát kapnak. — Ungban oly tanitót találtak, ki imi, olvasni sem tud. — Mecséren a villám 4 ökröt ütött agyon egyszerre. — A pápai „Magyar vidék® lap megszűnt. — Az idei nagy hadgyakeriatók Miskolcz-oŰ lesznek. — Bpestet, egy asszony fekete himlőben halt meg. — A herendi porcxelláugyárt agy társulat vette kezébe. — Bánát Komlóaou a viHám 5 sm bcrt agyon sújtott. — Szemére Miklós ifjú lelkű agg költőnk beteg. — — Külföldi rövid hirek. — Bukarestben tőzsdét állítanak fel. — A „New-York Tribüné* szerkesztője 5 millió font sterling hozománynyal biró nő'', vett nőül. — Kamcsatka éo Szentpéter vár között s rendet posta évenkrot kétszer közlekedik. — Liszt Forrncz Wöi-marban betegen fekszik. — jelent meg, tar a''majván a czukor-, kávéét Söradó, a csődtörvény t és perrendtartás! novellát. 3. As egy«« fontOsb '' törvényé-kel zsebkiadásban csinos 6e kényelme« kötésben." E kiadásból eddig megjélent 1. a büntető törvény ára 2 frt 40 kr. 2. a csődtőrvény árt 88 kr. 3. a telj«« per rendtartására 2 frt. (es utóbbi egy hét malva hagyja el a sajtót.) Mindamellett, hogy & törvények jó papiroson csinosan és kényelmesen jelennek meg, áruk nem magasabb a többi kiadásoknál t azért jó lelkiismerettel ajánlhatjuk jogtsdó olvasóinknak. E törvények Wajdite József könyvkereskedésében készletben vannak. — Kornélia. Ünnepi lap jelent meg Máramarco-Szigeten Sz»-.rdahelyiné Priell Kornélia as&zony 40 évec jubileumára 1881. jul. 9. Szerkesztették SzabóSándor ée Szépfaludi Ferencs. Ara a díszes kiállítású e tartalmas lapnak 40 kr. Tiszta ! jövedelme az Ottani szinh.''« javára for-1 ditlatik. — ElöjUeUsi ftlkivát ily czimü munkára: A szentírás magyarázatának '' története kapcsolatban a zsidó irodalomtörténet rövid vázlatával irla Lőw Lipót v. stegedi főrabbi. A boldogult családjának beleegyezésével magyarra fordította Hoffmanc Mór, polg. isk. tan., íőgymná-ziumi ée poig. isk. ízr. h.loktató Nagy Kanizsán. Tudvalevő dolog az, hogy niHgytr-zaidó irodalmunk nincs, hacsak azon pár 7alláctani cétikönyvet nem akarjuk annak venni, melyek még a középtanodák ssidó növendékeinek szükségleteit sem elégíthetik ki teljeset. Tagadhatatlan azonban az is, hogy a magyar zsidók nyelvi viszonyai az utolsó két évtizedben oly lényeges átalakuláson mentek keresztül, hogy a zsidó Írásművekkel foglalkozó magyar nyelven irt köuyvek hiánya most már valóban érezhető. Ez a körülmény ösztönzött arra, hogy a boldogult, nagy tudományu és hazafias szellemű zsidó papnak, Lów Lipótnak fentczimzeU könyvéi msgyír nyelvre átt^-gym 6 a magam részérő! is egy kavicscsal járuljak azon épület hez, melynek alapjait magyar szellemű zsidó férfiak a hatvacn években oly uagy buzgósággal kezdek lerakni. A magy ar-zsidó irodalom azóta jámbor óhaja volt a magyar zsidóságnak, b & mi történt, as kezdetnek ugyan nemiképpen biztató, de semmikép sem elegendő. A fentczimzeU munkában Löw Lipótnak egy oly müvét veszik hitfeleim magyar nyelven, mely érdekei ée tanulságos voltánál fogva a csclad és az érettebb ifjúiig számára olvasó <k tankönyvül egyaránt használható. A köjyv roagáb''»'' foglalj« -¿sidó szellemi munkásság törtenetét kezdettől végig abban a gyönyörű áliátszó, világos irály bau, abban a vonpó modorban, mely a bol8o£jj1t, tudót psp-iiuk anuyira sajátja voll—.-¿iuk tokiolet- bet nemcsak a zsidókra aésve bir érdekkel • könyv ¡''has ¿A mfc''íel «keeetű mű* veit egyénekre nésve is, kik a ssidó írás* művek történetével meg akarnak isméig kedni • meg akarnak ismerkedni hitele«, akadatolt érvelésekben gazdag forrás nyomán ama rendkívüli szeilemi munkásságról, melyet a ssidó Írástudók, £ legzanyarubb viszonyok között is »ok évszázadon át kifejtettek. Nemcsak szidó felekeset: azempontbó! vélek tehát hass nos munkát Unni, hz e kiváló irodalmi terméket magyar nyelven nyújtom át a közönségnek, hanem hazafias szolgálatot is, ha alkalmat nyújtok mindazoknak, kik a zsidó írásművek, különösen az ^nnyissor ócsárolt Talmudnak valódi értékéről, jelentőségéről és mivoltáról meg akarnak győződni, hogy azt Lőw Lipót útmutatása Syomás tehessék. Egéez tisztelettel kérem fel tehit első torban haaánk magyar érzelmű zsidó papjait, vallás-tan árait, hitközségeit, iskoláit éc tanítóit; e egyáltalán a magyarul érsó és beszélő ssidó családokat, hogy a munka megjelenését szíves pártolásukkal lehetővé tegyék. A munka három szép kiállítású füzetben fog megjelenni. Mindegyik füzet 7 — 8 nagy nyoicsadrétü íven. Egy füzet előfizetési ára 80 kr. Az első fű zet megrendelése által, z megrendelő a többi fűzetek átvételére is kötelezi magát. As aláírásokat, illetve előfizetéseket au-. gusztus hó 10-ig kérem hozzám juttatni, hogy a nyomatandó példányok számi» iránt magamat tájékozbassam. Kik a három füzetet egyszerre rendelik meg, illetőleg arra előfizetnek, azoknak a füzeteket bérmentve küldöm meg. Előfizethetni postai uialványny»! is, meiy esetben az előfizető nevének tisita; olvnz-ható írását kérem. Kelló saámu előfizetések esetében a munka első füzete szeptemberben fog az előfizetőknek megküldeni, a második ée harmadik füzet rövid időközökben fogják követni az elsőt. Nagy Kanizsán, 1881. junius 22 én. Hofifcnann Mór. E nagyérdekü munkára felhivjuk as érdekeltek méltó figyelmét annyival is inkább, mert a classikiu tudományú szerző jelet müve Hoffmann Mór ismert irodalmi tolla által van fordítva. Nagyon méltányos és hazafias dolgot müvei, ki nyelvünk disseül szolgáló eme müvet megszerzi. Vegyes hirek. — Pályásat megzanésitendő költeményre» Ae oras. magyar daíáregyesü let egyrészt egyik főhívatásának ismérvéi & magyar műdal — főleg pedig a magyar férfi,.égyee — irodalom fejlesztését, másrészt pedig a jövő 1882 ik évi t Debreczen ss. kir. városában megtarts dÓ országot dal ée zeneünnepély alkalmával versenyezni óhajtó hazai dalegy- letek számára egy oly verseny darabról gondoskodandó, mely míndea tekintetben megfeleljen a művésseí igényeknek: egy megzenésítendő költeményre nyilvá-noe pályázatot tűz ki. - A pályásat föltételei következők: 1) A költő tzabadon választhatja tárgyát e a költemény iránya, hangulata, lehet lyrai, hősiec, vagy hazafias. Es utóbbi válfajnak eióey adt tik. 2) Alaki szerkezetére nézvs, a költemény 4—6 vagy 8 toros verssaakkai it bírhat, de s. versssakok összee sorszáma 30—40 soron tol ne terjedj««!. 3) A verslábak magyar mértékűek legy''eaek, kiváló tekintettel a aaabalot prozódíára ét az arányos metszetekre. 4) Az oly költeménynek elósy adatik, melynek agyét, versszakai. különbcső sztmu ét bfeoaztátu veralubakat tartalmaznak, ugy azonban, hogy as első és utoleó vérzsák, egymással'' megegyesó versiábu legyen. 5) A pályz művek ideges késsel irva és c azscsó nevét rejtő — szokásos jeligével ellátott — bepecsételt levélkékkel ellátva f. év szeptember hő 8-ig, mint sárbatárideig, alulírott egyes, titkárhoz különadók (Sugár-ut 74 ss. ióldssint 2-ik ajtó.) 6) A pályauyertes k&ltemécy pályadíj 10 db. os. kir. arany, mely összeg t pályásat eredménye kihirdetése után azonnal fölvehető az egyet, pénztárnokánál. A beérkezendő pályaművek megbírálására az egyesület közp. tg. választmánya illetékes hasai költőket éc zeaoazerzőket fog felkérni, kiknek aevei annak, idejében hírlapi!ag fognak kőszététetni. A pályázat eredmáaye f. év szeptember hkvábas fog közhírré tétotnL Ac oreo. magyar daláregy, kösp. ig. váL aavébtc: rest 1881. jul. 8. Id. Ábrányi S-orKéi. egyet, titkár. — Kitüniátéti wMí^yarok. Egy előkelő drezdai I&pbsx következőket olvassuk: PA ezáizorazági vaskerezs:read tagjai flűm rég sagjszferü ttunti^yes-téget rendeztek Zwtkcnbaa, me?y alkalommal s szegedi érri-ívessól y alatt magukat kitüntetet: rneütők a road tagjaivá avatinttak feL A telzvktá« nagy fénynyei ée űntíepéíyeteéfgél rueet véghez. At aj rendtársak mindegyikéért egy-egy arany »ieget re?tek a vaskeresstbe, íelkea zne&datokSdl ée míndaneyissor megujaló Üös-gí el jénait--tői kísérve, melyek tbtsz4C haB\|zottak fel egymásután.- Ugyanis StósísoE tirf-j derék megy ar ffijtstá yftist^tv ab! a knreaat-read tagjai kosé. séxa&triai a : következők : Augusst ¿aigexüstú, ¿óréoyi. 1 László, Öerster Lajot, Hseteleady F&«ct, Hódy Imre, Komlódy Gyula, Liesayty Tihamér, Porzsoit Gyula, V-.y Albin gróf ét Zuboviee Teodor. Velük egyidejűleg avatutott f<í Mr. Laudor R, Crosat, a londoni »öaylí Nevrt" levobwóje. A tzegbev érési fenye^ lakomt kövotto, mely alkalömmal a távollevő'' üuuepel- kí nyert? Bpeat, jul. 9-én: 23. 25. 53 56.43. Linz, „ „ 48. 47 68. 84 39. Triest B „ 60. 76. L8. 2, 75.! ___ Irodalom. (£ rovat alatt megemlitett munka Kag/-R&uizütn Wajdiu Jókh>( könyrker«sksdise Utal megrocdelbetó.) — Á törvényei egy uj kiadása. A magyar törvényeknek fölötte praktikáé kiadása jelenik meg Tettey Nándor és Társa kiadásában jelenleg melynek ügyvédeink ét bíráink nagyon jó hasznát fogják venni, mely hivatva van az eddigi törvény kiadásokat tiszoritaní. As 1881. év folyamtól kezdve ugyanis a törvények évenkint jegysetas-ílü kiadásban fognak kiadatni nyolezadrétü alakban. A gyakorlati ügyvéd ée biró, kinek t törvényükben folyton folyvást kell lapozgatni, azokba idézetekel, rendeleteket, bevágó döntvényeáol bejegyesni, örömmel üd-vózlendi a kiadást, hoi a lapoknak csak fél oldalán van "iiyomtalva a törvény szóvege, mig azoknak másik fele ües, bogy azon jegyzetek lehessenek lehelők. Az efféle kiírás előnyei it szembeszökők e igy art hisszük hamar fognak tért hódítani. A kiadók háromféle alakban bo-csájtják közre e tőrvényeket és pedig: l. A törvények gyűjteményéi évfolyamok ban. melyből eddig az 1881. törvények 1. éi 11 tüzete (1—20. t. ez.) jeleut meg 2. Az «gy<>e fontosb törvényeket külön kiudásban, melyből eddig 1-3 tüzel Miatha-amelkednék, hogy hova, nem tudom «xl. Mig azeqzeiinre^z álom jóit ée éc. kimerülten Dőltem ei ágyamba,"mely puha karral ölelt. v - • # ^ # Almodtimi a álmombstn. láttam sok gyönyörű lányt, Kik~díszes kőében énekeiének előbb, É« asutáD láncsolva 3tÔkçiiek fői helyeikről. Míg''as Sósebb nök vig mulatóktól oc''ább Régi "diayjségüflkrőí elmélkedve csevegtek. Nagy tw, fény pazaron, aciaíe vakitva hatott. — Most "égy." gyászba borult izszony jő ünnepMíseen, Egyik jrés^ táuczof, ¿1 se^fogndj* síhogy. Másik rész komolyan t fölkelve EÖszönti a hölgyet. (Abbifl. sok rejlik^ mint Togad el vaUki 1) pAss^ocyaim! t«djáto"E a hirt ? rémet, leverő as. öh ¿aj néktek aayákl* mood a szegény jövevény S elkezdett köuayotni ; a iájdalom érzete sebzé Alunît jó ízi vét; hogyne; m-îkor temetőt Sejt ssivé, lát is eme mi»ieohol;~.hol most virulás vau Drága .hazájában. Vërzeni látja fiát Mindkettőt ét orzaci lányát mesece vidékre .... „Mondj* qjí a hir^Mcérd^k »s özvegyei és Réeslvévőn-Ölelek,-búját »nyhitni siettek. 1 • Mindenik arczára félelem árja szökött. „Tudjátok ti it azt, mily párttusa nyomja hazánkat. Nincs egyetórtée! Nincs honszerelem; kialudt Árpád véreinek keblükből. Gyáva szokás ée Durva hiúság az, mely leszorítja % ¿őst Régi dicsőségünk ragyogó szép tissts egéről. Mondjátok : mr a àon ? Koncz, mfcps>.vágy va rohan Dttlni, rabo:uí a hiivácy önkény, fosztani széjjel — Mondjátok: mi a kardi hetyke, silány mutatás, Melyre pirulva tekint jobbaknak vajmi csekély je. Mondjátok : mi a szent ? tömni rakásra s pénzt, Mintha esen most váltni lehetne a hőst aeregaaseu — S mondjátok : mi a hölgy Ï egy remegő rstnete, Férjének kardját tyúk vérrel festi piroer» Szégyeneiében t igy tolja hüvely be megint- — — itt van ez or&ságnak közelében vad Szolimán már, S kétszáz ötvenezer csorda tömeg-nyomul át. Ea a vitéz magyarok mit tesznek ? egyre czivddnak, Min ha czivodásbói nyerne a hon diadalt; Üjra íatárjáráí lesz, uem vala egy^ser elóg még. Újra kí lesii fcaztva siép haza szép vagy0Í(M>d. Ssèmnek három gyermeke van t egy háuy, fi»".ketu>, Vélök kiuc8eimet-miod oda áldozom én. Okéi fölnevelém aly.jokÜal honszerelemben, üint nevelő anyámáf-''szárnyig boosáthntom így. Mindnyájunknak drága-anyánk biaí b^Jba v^you, s ók Oltalmazzák astcmsl^ kenyerjt t«rem, Ekkor lépe be agg íomR-iokkal Saálkni, P«i Busgó főpapok éérhóoazerető atya mind. ^asaosyniftk ÓÖ menjetek el, szét tüsirtlyeöÉ\|\|\|hez, M BiLTdátsátofc^ férjt^merl a veszéljRfczonpË üaaazterir -és tegyetek szere lettef.-Férfi-''kovée-van, - Kiknek bőa kebelök teltre sovárgna honért. Miudrnbol bőszült harag éa düh, szertelén érzet Tépi a hőci erőt, melyre hazánk éjj^dns. Párttusa áí egyenetlenség mély sírba ''íoeaet még. Menje ek és legyetek jó hazalán/íSTI I" — Igy szólt agg Touiorink ós áldva eaieU©'' kezét fel. DMenjetek ét tegyetek. Légyen ázlJr veletek !c Eltü nl erre a kedvük előbb még viga&SSOkuak ; Eltűnt jó ke 1 /ők, tán sohse vissza ae jő . . . . „Lelkes főpap! még én áldásodra esengem, Nálam már szavaid tettre borultak előbb." — „Oh kelj fel le wegíny öavegy, rétZ7Ó?te! emellek, Sorsodat osztoiA, hisz érzem a kipt>ziveden. Gyászíeli özvegységeddel rokon árva lazánké, Mint neked, ugy ennek gyávioie nincs igazi! Légy áldott te sx-jgény nő, áldjon a hit "vigaszával! Mond nevedet, kérlek; lényed oly''iameretes.'''' „Férjem Várdaí János volt!" — „Kséeáf rokonom, tai Jó Izabella te vagy ? jer ksbeleo^a.hamar. Rég nem láttalak én titeket már. Mondsza miként vsgy ? Hol vannak gyerskid? Élnek e, már nagyok c? Lásd moet minden időm, vagyonom mind árva hazámé, És éa oly £rŰaM»t''ze8taiéta életem is! Csak megmenteni bírnám. Oh de nehéz nekem oly kard, Melyre vitósjtar Váf; netft szeré^ém s^hfcsem. • Hi»s iudod''ast. jój4 mii szerotáák a hogy:, wínJd_gyer.okek Oh, de beszélj, lásd éc elesevegétn az idót. — „Jól ese nékem ez o^szejövet. Most drága idödot Nem vesiom el. Mogyek is; píllanatidra''iiasám Vár epedön Teveled valahof még összejövök majf Es asép gyermekimet látni fogod magad is.-%-RIsten véled jó anya, jó rokon 1 Istenem, oh de Mórt nincs ily anya sok, védci e drága hsíátl" Jött a király fényes seregével, harczi robajjal, Csakhogy a fény meg volt; hej de az ar-et szQEorú Mindanyinál! Délczeg paripák cseodet asökoiósseí. Mintegy megmutaták : búsak a hős daliák. —'' — * & * Vad Szolimán rettentő tábora Péct közelében öl, pusztít, csúnya mód, vérbe füröszti magát. Győzelem és zsákmány, Alláhr&l mienk Msgyaror«tág 1 És s magyar tábor „gy4** temetője : Mohács.c — Búsan néz seregére királyunk, azáccra csekély az. (Hajdani hősöknek korcs unokái ezek 1) „Légy üdvös, Felség! kérlek - azól Szálkai főpap. — Jer be e hásba, ho! egy búc oya végy te veled Pár szó'' szólani, még mielőtt harözolni sietnénk. Légy vidám, biterős, g ifi lel a c«üggedesőt" — Éc a király örömest ment, részint ssórakosásból, Réssínt ösztönből, tudni akarta, ki az? — Várdaí Jánosné mély gyászba fogadta királyát, ^''Olt vala mellette háromigaz gyereke : VárdAi István, Vfedai Péter jfe Isabella. Ast, hogy melyik a lány ? senki se mondta reá. : Miad-&á?om -déieaeg, katonád a jól fegy-vetu»seUec^ — '' 1 r fl /"W ''< < '' I r" ilbi-''l i. I -> T I - • Ott látjuk Tomorii aziate a bősök előtt „Felség! engedj meg, — szólt Várdainé a királyhoz. — Hü magyar asasouyhoz mérve fogadd Vagyonom int gverokim l Nincs több. Itt vannak hU katonáim, Ektzercm árából ily keveset teheték. Vedd sziveseQ, hiss gyermekeimnél nincá becseaebb kiuot, Es én által adom : áld meg a kardjaikat l Mert ni o-t mennek először harcai dicső viadalba. Győzelemért mennek: áld meg a karjaikat! Győzeíemüí egy főt hoznak. — Szolimán feje I«»* az! — Hódolalul néked, áld !eg a ctiljaikatl -Ée mosí egy magyar asszony ösi szokása szerint it Megkínálja úrát borral, ebéd — mijt Van!" — Agg Tomorit látnád, mint könnyeze azast örömébea, Ea a királyt szintén meglopj ennyi őröm. Nem tuda szólni szegény a igy sorba ölelte dioók<4. Szent izgultzágbtn átkarolá, öleié Ah! de mi tőrtént, egy hős cem vtáaoaopts királyit Csendbes hátra vonulta félve»remegve pirult. Megdöbbent a király t aggályo< félelem.- üzié . . . i a-bósérset? félre vonult elóiets! El azemeimből — — — ée Tomorim menjüak mi ol ieuot>. Stí.lkai mért faivá! ? Sebitesi-azive®, -jgy. o.?!^ — ; „Szűnjek meg haragod, méltatlan tépi r. lelked Felség!" — „Ejh ne beszélj, fái igen is nagyou oz!* — Várdainé lelkét ugy tépte a kin a ><>iohasztá Keble r^mónyert is. Seckis'' gondola ily Meglepetést a királylyal. Mindkét Várdaí némác Ee lesütött főveí kardjaikat szemelék. Ssép Izabelia pedig látszik, küzd érzületével. Végre erőt veszeti ét azól e kiralyboc imí^y; sFeI»ég! esküszöm itt, hegy kebiom ssándok* tiszta, S oly szent, mini koronád, melyre babért aratunk-'' wKo még stólui merészeli/ éc hoznám, a királyhoz! Gaz vagy, áh* ad eldobva királyi kegyem." oFelség! — stólt haragot hangon két Várdai uyombao. Meg ne kisértsd ismét mondani gas — magyarul. Mert örökölt kardunkat ketté tőtjük asonnaL Téged nem bántunk, tsect a király fúnekttnk!" — Látta as fláveg Várdainé, hogy női veszedelme Gyermekinek, bús«u térdre borulva könyörg. „Békesség"Felaéget aram ! nyújtod jobbcdst által Ée te húgom kelj fci! — Bort ido* — szélt Ttunori. — Mennyei Istenstyánt ! ím áldozom azt te 3<»ked t''H r Szivem taljéból. szent F»adé-i vegyed el ő vérét ontá kí miattunk, drága hitünkén, \ És mi pedig nyújtjuk árva hazánk agyéért. Oltalmazz minket, védj t áld meg fegyvereinket.4 — Mintfclevevé ciwkál és iaabella hagyá. űrre királyunk még dühöeobb lett; .Gyáva, pogáay ct''.* — 2S" sHalnia kell I^b ént!'' - szélt a kir ly dühie^. új i > BÁTQRKl. (Folytatása következik ) "j. '' hubzaímüé SWOILYAM ZUAI'' ÍÖ ZLÖK Y WÖtií i4-ét itfai: »1 : _ - -iM •;• tekreu nemcsak miat bajnok Uruk*,, ha uem roint magyarokra is ©gyárán 1 rokona onvea és lelkes íelköszönvések mondattak-" Valóban örvendetes ránk aátyii, hogy bon fit ¿raguik ba mind jár» egy kissé ejkésvq^.— ily kifünte-téobuu részuaittettek a külföld. rónáéról. - -Hatzndlt levétjefyekért Fiaodorí fer H-dHV nr ?R77. évi máios 3-141 1mája« l-ig 1 10 frt 4 krt vett ba, nWyból 20 érv»« fyérmeket rubátott, 1878. év tói 1879. évi má jósig 79 frt 50 krt, melyből II árvs gyermek kapott ruhá* ruszint lábbelit is és még 13 frt 4G kr. maradt 1 pénztárában. melyben 1880 évi májasig 57 frt 39 kr. gyttlt b»1 és igy összesen 70 frt 85 kr., roelyból szint* 11 árva gyermek kapott rubát és lábbelit, t maradt még 15 frt 52 kr. a péfiztái-ban. A f. évi májos végéig jótt ehhez 56 frt 23 kr., mely ösateaen 72 f« 68 krt test. Es összeget szinte ugyanazon czélra fordította. s maradt még junius 1 én 93 kr. s pénztáriban, s 40.000 levéljegy a beváltásra. Angol, vörös, une Pence, német Reichspost 10 Pfennige. ugyaeinte a mostani 5 kraj-czáros osztrák levéljegyeknek nioos már értékük, tehát ezekkel a t. gyűjtők ne fáradjanak, eflenben a mostani ma gyar 5 kros levéljegy értékkel bir, tehát ezek gyűjthetők. Sajnos, minden kütde menynél legalább a 6 od része nem hass nálható, mert a metszettek, elszabottak s csak legk''-vésbbé megcsonkítottak, piszkosak, avagy az erősen árbélyegzet-tek értéktelenek, amit a t. gyűjtők figyelembe venni, s arra ügyelni azivaskedje-nek, hogy minden oldslán a csikosott széle megmaradjon. c — Ax actéholl feltalálója meghalt. Apró jóstág az ácséitól!. Egy hüvelyk hosssa 7» hüvdyk széles és feftaUióját milliomossá tette. "I^eltaUlója, Mason egy szegény birminghami munkásnak a fia volt s jó idáig maga ia közönséges munkás. Találmányánál, az aczéltollnál fogva azonban neve nemcsak a 19. század kultur történetében foglal helyet, hanem a jótékonyság könyvébe is arany-betűkkel van beírva, mert roppant va gyonábói temérdeket áldozott iskolásra, árva és szegényházakra. Most halt meg Birminghamban, teljes aggkort érve. — Az Állatkert medveketreczében a napokban ismétlődött az a jelenet, melynek hőse évek -előtt a Deák Ferencz kedvenci medvéje Kristóf volt. Az őr vigyávatlanul lement a különben azelid-Dek mutatkozó fenevad k-streczébe, mely azonban egyszerre megdühödvén, a szegény embert ssétszedte. Aligha leec valaha belőle egéezseges ember. (Mar meghalt.) — A rn&iyköptuztitátai.K hó 10 én Lajta Szent-Miklóson bucsu volt. Délután ötórskorzivatar tört ki.a a meeoykó beleütött a uagy vendéglőbe, raeiyuek els<* emeletén javaban tanexoltsk A tánezolók közül 15 ember rögtön földre bukott. Egy meghalt, egy máiik élet és halál közt lebeg, többen sulyoe tebe ket kapuk. Ionén a villám lemont a földszinti terembe, mely tele volt vendégekkel. Ezek kozól 20-25 ember azé-dülten bukott az aszta! alá, ds senki te azenvedett jelentékenyebb sérüléseket. Persze rendkívül nagy zavar lelt a bát ban. Az emberek és asssooyok rémülten szaladgáltak ide-oda, a jó időbe telt, mig a nyugalom (de nem a kedv) vissza lu- . dott térni. — órvit Kegyhatodát. A. Görbéről irj.ík a Keletnek: Rendkívüli eset történt a szolnok-dobokamegyei Papteike község határán. A kftnégtóí északnyugati irányban fekvő rBu«áa nevü magas hegy junius hó 27-én reggel ketté hasadt. A -ti ed ad* nyílás — *<ramr \ tékre - 30—40 méter sséles 26—30 ha tjük ; .de sőt ©* által, világló erejét is növeljük. E biztos módsser már általános használatnak örvend és a kí meg akar róla győződni, a iáért« meg következőleg: a petróleum ''lámpásak a folyadékot magába" foglaló "üveg edényébe 1 — 3 lát iljen szemcsés konyhasót kell tenni, mennyiségre az üvegtest nagyságához képest. S a hatás csakhamar észlelhető lesz. Csak 2 — 3 hó múlva kell a konyhasót ismét ujjal felcserélni. — A férji-ingek kemény itéee. Ha a ketnényitő iele megfőzetik — a másik fels pedig nyersen less hozzá keverve s mé egy kis stearin-gyertya vakarcsot adunk hozzá — oly keveréket nyerünk, mely az inggnlléreló és kézelő résseknek a kívánható keménységet megadja. ¿■ÍfiT «élj s lehet. A hasadék széleset^ része kiflialaku s a községtől nincs messzebb egy kiló-méternél. Szakértői, ^ifigiw deríthetné k( e borzasztóan nagyszerű esemény okát. Ama körülmény folytán asonban, mely sterint a falu szélén levő házak némelyike megrázkódott, sől egy párbak fÖ''dje és falai megrepedeztek gyanitnilehet, hogy a leirt hegynyiiást földrengés okozta Ezt igazol ta több paptelki lakosnak sz az állítása is, hogy a szakadás történtekor uagy tompa moraj hangzott, melyet több kilométer távolságia is lehetett hallani. Kétszer ia megnéztem e azédití hegy hasadást és megrongált környéket, j láttam, hogy a hegy hasadékon aluli rész — mely szántóföldekből s két szólóból áll — össze-vissza van repedezve • sót káKu tom felfedezte egy helyen ast ia, hogy egy paptelki ember szántóföldje s a rajta levő váczkorfa helyet változtatott s 10—12 méterrel leiebb vonult. £ülö nös, hogy a vaczkorfa épen éi egyenesen áll változtatott helyze''ébec is. Cs. , Gorbóról a Papte!kéről számosan járnak Íki e hegy hasadék megnézésére. — A p^pteikiek közt nagy a rémület, hogy a j hegy további causx-.m lázával községüknek egy részét eltemeti. — .állni 0 trónOrCkötpér budapesti látogatása ,urrá° tett. Privorszky Fe reoc, az egykor volt tekintélyes fővárosi polgár a hatvanas évek Deák-clubjának kaftinóaa, s magának Deák Fe-rencrnek bizalmas embere, szerencsétlen vállalkozások folytán egészen tönkre ment, már jó ideje. A főváros azóta több •zör segítette őt, da csak nem birt lábra állani. A trónörököspár bevonulására épített tribünök engedélye azonban, mit a főváros neki juttatott — „orrá" tette újra. Falragaszok hirdetik, hogy Pri-vortzky Ferencz a kerepesi uti „Orient" tzáüóvendéglfli helyiségeit újonnan berendezte és megnyitotts. A gdtdig, »i obi Jüan unatkUó gyáros-boz beálBt agysWée«* fyirmenk. i, a» sitotaa jelen. befy maakit keres . £n is, tolel* flá''0« 1 A szerelmei Ifja imidoUjiral as iseó bis MeeKbeö sééálratrán. •Jrag.íUtá^baa épen akkor térdeit «erelmeee elá as.fl.''n ey érkesö vonat aalieUök robogott el. A kia»ezoay figyel«e«f.-ti a rajoegé ifjat : .Az Istenért kelljen föl és rirjon, mig elhalad a vouat, StllOabea mindketten blami-ro.va vagyunk ! Busa minőség tssrint. T5 ktg It.—Ti* 76 Hg.''12>—60. 77 klf H-W-W. 7» Mf 1Í40-90. Bot. 9 50 — 10 —. Kukoricza K 90—6 1« írr 6.á0 —7.50. Zfc 6 40-6 «0 tfepe«. ->isáli) S1.50—11.60 Saállitisra : Buza («zept-mber -októberrel ll -Sn-i-11.36. KnkoricaaCjsűins—aufnaat4s)-6 3S -6.«. Zab (szeptember—október) 6.4Í — Repcse káposztái (julius--aagumm T 12.50. - '' LOBMAYEH I. F "ti menetraad. Indul Xnnlsaáról hova: Vouat >i>n Papirseeletek. — íOn revient tcujours . ) Berlinben nefcáoy nap előtt «fr küISnrts pár lépptt az oltár eiá A meejasszADT »ár aép .er rolt \| férjoil, is mináaunyUsor elvált Hóit mid<"n \| ötödgxö.- ríss^sQl a háia»»ág izectiigében. « f • 5 férjivel kel Rssse Kérdi orvosit a bete^. .ssetldig tArtknt mif, csak kirína óssintio megsOndaoi. mert a lejr»Mzbiira is el vagjr<.)r V4sz0lve, meddig tarthat mig limit ihatott egv kis pilinkit ? Pineal árak. i''i •• n . 100 kilof. szimitva r. AOPSOK Bon 11 ÖO—12 —Eoes 10-3 lo.50, árpa 8.ÜÜ—MO. Zak 7-10 -7.10 Kuko-ricza 7<-7.30. SZOM BATHKLT. Bnsa 11.--11.40. i »07 KoH«. f^w^otV Buxs 9.-»60. Árpa 7.-713» 6 40—6<0 2,ft Kakoricza 7.10—7.20 .I 2.T9 BUDAPEST Beta l»-«0—írTO- Keas 9.90-10-—. i/pa 6 áo —6.60 Zab 660-6-SÓ Kukoricxa 6-6-6.10 BÉCS Buza 11-50—H-T5 Re«s I040.—I 2lS ÍOSO Árp, Zab X80-6d5, Kakoricza C 60 6 70. ■ OYŐB. Buza ll 90—¡2 —. Ros. 10 60— 10 90 árpa 7 tO-7 30 Zab 6 40—6.45 Kuko- Ora l"«c. 6 10 rnt„ 2 M) ll I fJJ.I Ó s6 rsjjej 2 6 diiut ll 20 ricaa 6.10-6.20. 202 Hada -Pestre (gyorsvonat} 204 . (postévoeat) (varyes voaat) 3lt RAnbe (flxi.mh«thot)r, SoproB feli) í T5 r.(t(t.: 301 n ISO ¿;jt 315 Sopronba á «0 di ns I Hasznos tudnivalók. — Rezeda folt Két rész vizet s egy rés-/ méeihalvsey (ohlórkalk) pert összeelegyítünk s a rozsdafoltos ruhát több ízben beáztatjuk s aztán arappanos vízzel rendesen kimossuk. A chlórkolk kapható pár krajosárórt bármely tüsser-kereskedésben. — Fekete tinta. A finom fekete tintához kell a következő négyféle anyag. 1) 9 rész darabokra tört gabacs (Gafláp-fej; 2) 3 rést sold gálicm. 3) 1 rész arab mézga és 4) 41 rész e»óviz vagy folyóvíz. E négyféle anyag összevegyiteodő s néhány nap múlva előái! a kívánt finom fekete tinta. __— A moly ellen. Alig küszöböl h-tjük ki a ruhából a molyt, ha egyszer zbba magát befészkeli Azonban arra kell szerfdlett figyelnünk, hogy e pusztító féreg ne menjen at öltönybe. Hintsük be azért a ruhát féregporr-l, többször tzellóstessük, porozzuk ki, k^léljük meg. Borssal elegyített kámfbrzacskót vagv dohányt ¡lle»»betűnk a megóvandó rub» köré. * — Penészedé* a befőttnél. Sem zamatját, sem izét uem adhatjuk viasza s megpenészedett befőttnek. De hogv az penészt ne kapjon, a következő ót dolog kívántatik: 1) egéstaéges gyümölcs, 2) ezukorbóség, 3) as üvegnek iégmente aeu való beki''tése, 4) a gyümölcsnek elegendő megfózése és 5) a befőttn»k hideg, száraz helyen tartása. Ez^n ót kellék megóv attól, hogy penész jusson a befőtthez. — petróleum Ha a petróleumba tinóm szemcsésen töröltkonyhusót elegyítünk, as áltai ast tehünóen meglisztitbat- Jolenti SrmesUréMk a hastar, hogy hiinlróJ kapta as elimutaw>U csoma^oL Ax Srmester megnézi éa mocdja : .no hat >ert£tt öltek nttbon. mert litOo} »onkát kaftlfk.* .Igec, órm»stw urlK Dálatok csak egr sóskája van a sertésnek?" kérdé tovibb cxélsólag l''ermény üzlet! jelenlés. Budapest, 18x1. julias 9-én i 205 Pricerbof Xottori Csiktort»»» 4 50 : 203 . . 2 47 üla: 201 . . íTJorsv ) . 10 50 íjjrl Brkasik Kanizgara honnét: Orro« eU rezeti az uionero: a napos slusnt. mirel gyengélkedőnek j^Uati magit. Jaj >''Zredotvos ar agy fij miodeoea, iem nem illh^tok, sem aem ülhetek, sem Bem fekbetok No. mond az orvoi a szinl"!8 ujonrahoz, akkor esak egr módja marad nyogahuinak; ! ak=sassá fel macit A kürtietekre njonezokat, midőn ax kért fi» ipeti grttiekezSt fujt a b.daa^v egyik ajoocxot, i tu. most as a kürtöt ? .KürtOt faj, hadnagy okoi rilasz! oktatta a hadnagy az iskola ablaka alatt egy Ko Tébiis. kérdi loadja meg, mit uram* volt ax A lefolyt héten ar aratisikilatávok javaiig* je lenUkenyec befolyi«olta sz Os''.etet éi u<) kist. irn mint sx''ilKti«rx tzóió, r^szitett érté k-ból. Buza a malreok .artóskodáta folytán csak eofjedmAnynycl vok értékez:thetó, mely minőse; saeriat 40 —60 kit t«U ki is esnpác tegnap nrert 10 krt ristsa a készletek cse-kílrsige miatt Az Stci ssállitisn baci ir« szintén meg\rn\ azoebm ''»anek ir nagyob-bira a tét%d'' i jatez tArgyf. levén irinjradis»! wm szolgilbat E-.as ugy kin, aint ssálütá«i áruban jeleotéktelen forgtlombao volt; mig kukoricza. sab éc irpa a helyi tzáks^gtetoek megfeleli mérsékelt Ízlettel, ri1tr,zatlan irra! maradt Repczibcc tűrt énnek ugyan Ötletek mir is, de az árak a verők részéről magaaal-ta;oak es igy pagyobbira ax érkezett sxiliit-mioyok beraktirostati.ak — Liszt feliQnöeu lanyha él uég a* id<«z«rfl «.zimokhsn is <-«e kély ker«Uttal raa Malmaink AagHiiba kúti nagyobb szállítmányokat leszar k, de as irak felette kedresőtleoek 210 Zákány felől 5 77 rcg«! 216 , 1 ál <"»> 208 . 11 l <jjJ i ¿11 H .An PeatrSl (regj— ron«t> 4 15 etggei >03 (poftaronat) 1 5 feWst \| -jyl _ (gyorsvonat'' 10 30 Jjjsl , 30 í Bé •> 81 • , él r®««^ 314 , 10 15 iga 3)« 9opr.»cl.AI 12 5 Sólbee J''.ií Prlgsrl.of feli! (gjorsvon-t) 5 S7 r-ffel . 2"4 . 1 20 délnt 20« , t« 50 éjjel As ir k ma késs irat 4« itt értve 100 kilónként következik HIRDETÉS. Felelős szerkesztő: BÁTOEFI LUOS. . 7 hirdetesek. Nafy-Kuiaáa, ayomtoU a kiadó taisjdoais Wsjdita Jóssef gyorwkjtójáa. " " * '' * — " »»»»''»•''rv^ 7«8, 704, 7(i\ 70« »ám 39ft 2 -a '' T r i. ti 1881 Árlejtési hirdetmény. A nagyméltóságú m kir kösmunka és kOatekedíii niiDitstoriutn a. 1881 éri j.inln» 1.6 aii-íti, 9618. ss. rendeletivel: l-tsör A possi''fiy-fariitdi államntou lerí 208 és 218. 8S. kölndsk bely.siMltiéit f.42 frt 04 kr., Bsneg erejéig T.or. Jenins UO-in %48 ss rtndeletével a péet-rarasdi áll»mt.«.,n 187-l.M kiint isakasiin Narr-Kaniass helysét^ben lerA . .«torna m,.g uiititát valamint a 188 -139 klrat. ktsOtti 314 as kaidnak Wijaritá •it 10''i2 frt en kr. nssteg erejéig 8-or. Jnnluc 20-4n M41 ss r«udel»léri>\| i.jy.n ason illam-Mon lev« 280 és 231 st. köhldak helyreállítását 3016 frt 78 kr. öwreg er-jéig és 4-tZSI K rl Junta. 20 áu 9612 .s rend.lotérsl ugyana.on illamntnu 144— Uöklml taaks.siii tevé fshid l.siyreálllUút 961 frt tO kr »•«ég erejéig eegedélyeste. A fentemlitett munkélatnk í>faii«to.itisin«k blsto.itita cséllil.ól a. 1881 juliu, hó 2N ik napjának á e 10 A,4jra . Zalamegv! m kir &llamépltr.«eti hivatal )u>hi.é^étien triMidó sióheli éa tárt siin-lati versenytirgyali« hirdplt''tlk A versenye«»! óhajtók -elM-afnaU, t.r.gy » f,.„tehhl mm.kilatok végrehsjti.inak elvillnlé.érs vonstkoió, sz eneedélyetett kMt.óg mén • xiinitandó, s a rén.Ute» feltételek ben .-Ifliri 10»/,-nyÍ hénatpém.el .Ili tolt rirt ajáiilataikat a kitUsótt n«p Kl óriiálg a neves.)» bivatnlho* annyival inkAbb Igyeki''s.ennk beadni, mivel a későbben érkeretiek flgyelemhe uem fogunk véletui. A isAban lorgó muiikAlstra r< n«tkosó infli.akl mtlielet és rét.laté. feltételek a neresett m»gy kir illamépité.i«ti hivatalnil. , reu.le. hivataloa órákban, naponkint megtekinthetők Kelt ''¿ala-Kgerasi-gen, 1H). ju iu. ö-én A zalamegyei kir. épltészoti hivatal. Aon mfit&rlat, mely vArosankbán csak néhány napi megszemlélésre lett felállít va, tartalmazta a legújabb világújdonságokat, különösen érdekes látványt nyújt STEFANIA föhércsegnö ünnepélyes bevonulása Bécsbe, továbbá az orosz czár meggyilkolása Pétervarott, ugyssintén igen szép varosok és tájak, továbbá művészileg mozgó vi-aazfigurák és egy élő krokodil látható. Szamos látogatásért esd Beleptídlj ¡0 kr. ÜI.LHIOH OYÖROY. tuetiiauban, Haktár n* illsm tninJtn liirnsv« gyósytaertirálian v«gy fisser-kerelri.1«i^es KskUr nélküli Helyekben i»»gt«egyének aagyobb sae\|reSd«\|éeekuér megfalető irleengedé«!.«, ré.ss«Olii«k. A t. «3 kósön«ég kéretik határoson«., Moll léi. kés.itsiéoyt renítlnt és r.ak olyanoké« «IfojíHni, melyek .aiii óvjegyero é. «iiiri-coierfisl rana«k elliir« Baktárak: Nagy Kanlisa Hel„. J .gyógy, prig.r Rél« gyósy.s. r esseihofer Jóssrf, Ito.enfeM Adolf. K....>nberg K.rene., Strém é. Klein — Zala-Eferax\| Hollosy J K Msrsiall Isstl K.rd, - Raras Uorner 8. -- Caéktarsya Oöne. L gyógy.seré.« - Kanavár Babórbay Kilm. Kobn J gyógy. Th. h''eeskés.y gyAgy. Ks^rssot« Werli M „yógy. KM<Sf Coaesinovtes Ist. gyóg). — Ksstthaly Wfln.rh F. Klrnaed BitsJin. —létrák Ir (»lm».lioi gyógy Mlttlb»eh S. gyógy Holjac V- — 8c#<>ea Meaey And. gyógy — Letesye Ksliwoda J (240 22—6«) —^-•——^B—■ - - • __ Az engedélyezett katonai tanodán Budapest, nagy korona-uteza 13. As előadások felyÓ évi október 1-én v«s»ik kesde<üket, és pedig: L ElókéHzlténl tanfoiyam » m. kir. Útónt! képe«dék éR hsdajpródi Iskolákban l««ndó felvételre. 2. ÍUókéMltó tanfolyam a tartalék UMtí vlr.HK&ra. 8. KWkéaalW taafalyan a téayleges faadapródl »Im-fára. Aa intézettel peotioaatus van egyl>ékspcs<»lvs. Klórajsok és be íratások e«sigfatóaál , KLUfilUII JiNÖ, nyug. kapitáay. x s í .» > — - f - a- ^ . I, : ~ — r » . _ A -j _ - - NAGY-KANIZSA, 1881. jnlim 17-én, Fi«l.tté«i ir 8 frt tl évre ..... » n«iryed évr«- ..... Kpi/ szám TO kr * " - ''1 HIRDETÉS« » liuálm pítitsnrl.an 7. másods/.nr ti • »iiMtö« további sorrrt » kr. XYI1.TTKKKKS •őrönként 10 kr. rt réU-ln. k fel. Kincstári iUMk minim egyw liirde-trt. rt »1» kr. fizetendő Huszadik évfolyam. • ''A lap szellemi részét üWtf közlemények a tz«-rkeszt/ihor anyagi részit illető Irtzleaaéevek pedig a kiadól»r bénoentTK intrzíudök : NAGY K AN I / B A Wlataictlu? lirruicuU-tleti letelek csak isuwrt % munkatársaktól fogadtatnak el. t - Kéziratok «issza sem k(ildrtiH>k. / • Irt: « ¡''3 . :., i N? >y- Kanizsa város helyhatóságának, .nagy-kanizsai őnk. tűzoltó-egylet, a .nagy kanizsai kereskedelmi n , nagy-kanizsai takarékpénztár«, a .zalamegyei általános tanitútestfllet* a , nagy-kanizsai kisded-nevelő egyesület", a nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet, a .soproni kereskedelmi s iparkamara nagy kanizsai külválaaztmánya" a több megyei és vároai egyesület hivatalos értesítője. Hficiiklni hétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. A «tlameoel "lóíeuyésziés emelésére engedélyezett lótenyésztési - jutalom-d ijosztás. folyó évi augusztns hó 1 3-án Nagy-Kanizsán d. n. 2 órakor fog megtartatni, mely alkalommal következő államdijak lesznek kitűzve: •I. Sikerült szopóscsikóval bemulatott anyakanczák számára, melyek jól ápolt, egészséges és erőteljes állapotban vannak s jó tenyészkanczák kellékeivel birnak. 1 -só dij 12 drb magyar arany. 2 ik dij 10 . 3-ik dij 8 . 4-ik díj ti , 5-ik dij 5 , ti-ik dij 4 „ II Hároméves kanc/acsikók szántam , melyek kitűnő tenyszképevsé»H Ígérnek. 1 - só dij 10 drb magyar arany. 2-ik <Jij 8 . 3 - ik dy 6 , 4 ik dij 5 , 5 ik dij 5 , Minden tekintetben kitűnő mén '' \ és kancza csikókat a kitűzött dijakból pályázaton kívül is jutalmazhat a dijosztó bizottság. Ezen állarodijakra pályázhat minden zalamegyei tenyésztő, ha községelóljárói bizonyitványnyal igazolhatja azt: hogy a szopó>csikóval bemutatott anyakaucza.'' már a csikó születése előtt sajátja volt, vagy pe digi hogy a kiállított hároméves kanczacsikó egy, az ollés idejekor birtokában volt anyától származik ós általa neveltetett A pályázatból csak az angol telivér lovak vannak kizárva, minden egyéb fajú akár nagyobb, akár kisebb tenyésztő által nevelt ló, az aranydijakra kivétel nélkül pályázhat ; ha azonban valamely ménestulajdonos vagy bármely más díjnyertes pályázó a nyert aranydijat a közügy érdekében a helyszínén ujolag pályázat alá kibánná bocsá tani, ugy kitüntetésül a dijak szerint fokozatosan osztályozott arany , ezüst- vagy bronz-díszoklevelet fog nyerni. A bemutatott lovak megbirá-lása, valamint az odaitélt dijak kiosztása is, egy e végre alakult ve gyes szakbizottság által azonnal a helyszinén fog eszközöltetni. Hogy a dijosztó bizottság kellő időben megtudhassa valamennyi pá lyázó ottlétét, köteles minden pályázó a kijelölt nap reggelén Nagy-Kanizsán , a helyhatóságnál jelentkezni, hol további utasítást nyerend. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. k. minisztérium. Elismerést az érdemnek! Meg választattak az országgyűlési képviselők és - Molnár Aladár. Schwartz Gyula kimaradtak! Nem jó e/.t hallanunk nekünk tanítóknak 1? Ügyünk azt kívánja, bogy a honatyák — a nevelés és oktatás tel« virágozása érdekeért lángoljanak. vessék félre a közönyt, mely még folyton egyes kötökben a tanítás és tanítók iránt létezik. Ha valaki vá laszul adná: ezen állítás téves, nincs közöny, sót fokozódik az érdeklődés! Helyes, elismeréssel adódunk mindazoknak, kik a közány osz látására, eddig is segédkeztek, azonban tenni való sok van c téren, cselekvésre kérjük képviselőinket. : A honatyának alkalma van gyermekéül fogadni az iskolát, al , kalma vau ismertetni a viszonyokat a nép legalsó osztályától fel a trón zsámolyáig. Én okát annak, hogy számtalan helyen nincs iskola, hogy a tanítók lakás, fizetés tekintetében nyomorral küzdenek, hogy a fizetés minimuma. 300 frtban lett megállapítva: egye dül a kellő tájékozatlanságban látom rejleni. Vannak áldozatkész főpapjaink, vannak nemeskeblü főáraink tőlük várhatunk első izben is legtöbbet. A nép adóval terieltetik, áz ország deficittel küzd, ezen okból ha segély kell, ne legyen e kettő csak azon fórum, hova minduntalan kérelmünkkel járulunk. E kettő támogatására a vagyonos osztály befolyása is szük s«''-ges. A népet nevelni, felvilágosítani, oktatni kell, bogy hazánk fennállása biztositassék. Hogy ezt tehessük, arra teljes odaadással, egyedül ezen magasztos ügynek : , mást tanítani* kell élni; de miként szentelhetné tanításnak életét buzgalommal az, kinek a lét fentartásáért küzdés napi gondjai közé tartozik ? — Lehet bármily szigorú, okszerű a törvény, lehet tanterv — minden — a jelen körülményekkel szemben kivihetetlen! K bajon segíteni lehet, csak akarat legyen hozzá. Ha minden honatya, tuint a tanügy apostola működik, felvilágosítással szolgál ott, ahol reá szűkség van, anyagi áldozatra / serkent, befolyását felhasználja a magas körökben, szószóló leszen a törvényhozó testületben: csak ily uton vo-uulnak cl a tanügyi láthatár felhői, Csak ezután tekinthetne a néptanító is valahára tiszta, nyájas égboltra; a dicssugár Titeket venne körül honatyák ! Titeket áldana a nép, áldozatkész egyba/nagy és fóur, és Ti ugy fittesen örvendhetnének az édes magyar liaza boldogságán! Gondolat menetem már papíron van, maradjon ; az érdem elismeréséről akartam megemlékezni és íme azzal foglalkoztam, miként szerezhető érdem, nem fejtvén ki egészen. — mennyi teendő vár reánk a tanügy emelése és felvirágoztatása dolgában. Molnár és Schwartz urak éide-mei ismeretesek, ezek felejthetetlenek lesznek; emiékőket őrizni fogja minden tauférfiu, nekik köszönettel tartozik a tanügy, i Kérjetek: adatik ; ekkiut hangzanak az írás szavai — megtörtént, ezt mutatja a példa. Kzelőtt három évvel Sümegh járás tanitóikör választmánya nevébeu egy küldöttség tisztelgett Bessenyei Ernő ország gyűlési képviselőnél, hogy a tan ügyet becses figyelmébe ajánlja. A különben is minden jó és nemesért lelkesülő ferfra igéretét várakozáson felül váltá be oly annyira, hogy a f. évi május hó 28 áu Sümegh-Mi-hályfan tartott tanitói közgyűlés köszönetének nyilvánítását jegyzőkönyvi kivonatban átnyújtani hatá-rozá. Örömömre szolgált, hogy nekem jutott ezelőtt 3 évvel a választmány és f. évi julius hó 5^én a közgyűlési határozat folytán, mint a sümeghi járás tauitókörének ez idő szerint elnö kének a szerencse Szent Gróth kerü leti képviselőt megkérni atanügjfpár-tolásra és most megköszönni szives feláldozó közmúködését, melyet e téren kifejteni kegyeskedett- A küldöttségben résztvevők : Perlaky Irma tanítónő, Lób Ignácz, Gosztony József, Galambos József Rendekről, Vellner Alajos járásköri jegyző Káptalanfa. Tóth Lajos Mihályfa - urakon kivül köszönettel tartozom tek. Krób Pál megyénknek köztÍ82»eletb«Mt álló főtan-felügyelője és Dr. Szánthó J. alsó-lendvai igazgat'') uraknak, kik velünk tartó megjelenésükkel járáskörünket, nemkülönben az érdeniteljes tanügy pártolót megtisztelni szívesek voltak. Bessenyei Ernő egyike azon országgyűlési képviselőknek, kik az is kolat a község fókellékének tekintik ; tudni kell az állapotokat, melyek Mihály fán ezelőtt voltak és melyek ma iskoía dolgában vannak Bessenyei, az iskolaszéknek elnöke, ó az, ki a leg csekélyebbre gondozó figyelmét kiterjeszti, ó az, ki 2.U0 frt alapot lett le, hogy ennek kamatából évi jutalomdíj a szorgalmas tanulók kózőu kiosztas-sék. Követik ót e téren Simon, Fo- rintos és Paár urak ugyanonnan. Nem részletezhetem e helyen a tanügy terén kivívott érdemeit, látni kell és hallani, midőn a gyermekek vizsgájáa türelem, örömöt sugárzó arczezal elnököl, szavával buzdít, munkára lelkesít, adományíval ösztönöz, példájával serkent. Évi vizsgara a járáskör tanítói közül többet meghi, jelenlétüket becsüléssel viszonozza, egyszóval honatya szó szoros értelmében, ki a tani tás és nevelésnek előmozdító bajnoka, fáradozó tanhónak sc^itó barátja Bessenyei Ernő nemcsak egyes jirási kör, nem Zalamegye, hanem az ország azon kép* iseloicek sorába számítandó, ki érdemrészes ieaz abban, ha majdan a tanügy, tanférfiak és a haza Ügye fényre derül l BÁNFI ALAJOS. — A vagyontalan egyének nem illetőségi heiyökön történő elhalálozása esetéber: fölmerülő kétségek tárgyában a m. kir '' belügyminisztérium közelebb egy "körrendeletet intézett a törvényhatóságokhoz tudomás és mibezUrtás végett. A körrendelet igy szól: .Tapasztaltatott, hogy némely töf venyhatoságok nincsenek tisz iában arra nézve, ki köteles fedezni a temetési költségeket oly vagyontalan egyének után, akik nem illetőségű heiyökön haltak meg, Ezért szükségesnek tartom a törvényhatóságot tudomás és miheztartás végett értesíteni, hogy az e tekintetben fen^lló gyakorlatnál és viszonosságnál fogva, minden község a határában halva talált, vag? ott elhalt teljesen vagyontalan egyének eltemettetésével Járó-mellőzhetlen költségeket fedezni, és azon esetben, ha az elhaltnak fizetni köteles és üépes rokonai nincsenek, végleg viselni tartozik. Budapesten.. 1881. május hó 26. Tisza m. k. Belyegmenteseéget engedé* lyczett a pénzügyminiszter az oly hitelesítéseknél, audte a katonai hteas- 1 TARCZA. ^ i kí anya mint houleao>. }. i (Kfiltfii rajs.) (Folytatás és vége ) .Békesség Felséges uram, még oiaos befejezve .... Engedd óh jó ég, győzői tanult seregünk Uj diadalt nyervén, áldhassuk szent nevedet még És ha eleanénk tán, védd a magyart a yakéntl — Végre ti Várdai István, Péter, halljatok engetn : Czélotok oly ssép, szent, ámde nehéz kivitel! Mindegy, szeut akarattal győzni szokott nagy apáink Sokszor nyertük már hősi dicsé diadalt. Kardjaitok ba bizom, mig közbe vivand Izabella, Körbe vegyétek hát s arra vigyázzatok is.* — — Ah a király ezt hallván, elmosolyogja magát s a Lelkesedés hangján kéri a hós Amazont. Nem tudván ily szép eseményről semmit előre Végtelenül örvend s bánj« ítéleteit. Helyre bozandja, ba majd győzvén Budavárba vouuluak. .Lóra királyom 1 halld tábori kürt riadoz.-- Néma búcsú intésekkel vUván, sietének. Várdainé szive fájt, könyj azért nem eredt. Már tova tünlenek ők s csendesség lelt a szobában, Olykor tompa tohaj szállá a hősök után. Bőmből az ágyú, kard caörreo, majd haldokolókn»k Rémes jajjaitól könyez az ég m»ga is. Már már megvan a győzedelem s a tőrök fogy erősau Ibrahim ezt látván visazavftuulni siet. Nyomban a bős magyarok riadót tuvatva nyomulunk. Mindig előbbre előbb törnek a holt törökön. Egyszer osak Szolimáoig hat három magyar ember. 8 már a merész rágást kapja nyakára, inidóa Testőrök leftték siaakát Izabella fejéről Bomlik a dús hajzat s látja e nőt Szolimán: .Alláh! vesszeu el országom, de e lány t''eh vontén Fogjátok szaporán és eme két siheder«. — Megvagyon. Ah Alláh! üdv, élet nékem ezcatfil mert gyöngye, virága enyém Kétíele menjen a táborom éc bömböljön az ágyú, Hadd vegyenek dijat, rettenetest, örökösi, M''-rt engedték ily veszedelmes harezba csatázni Alláh szép rokonát, melyet az égbe nevelt! Jöjj ide szép hölgy, jer Szolitnáuodnak kebelére . . . Rrkul már a magyar, vesszenek is, akarom." — Újra megint megszól ta. as ágyúk, renge a föld is. — — É« én álmomtól szinte riadva szőkém ..... Más oldalt fordultam azonual, föl se tekinték Almomban Szolimán stambuli lakba hivo t. Égbe nyúló mecsetekben láték derviseket és Alláht mint rebegék, arezra borulva tevék. Láttam a rabszolgák sokaságát. Sok magyar embert, S ugy faj'', hozzájok szólani nem lehetett. Láttam a tengert is gasdag kikötőivel egyben, Hol több fátyolozott hölgyalakot szemeié. Jöttének ők befelé, vezetőjük tobb eiijach voll; És én szinte velők mentem a háremükig. Itt látták szemeim meg Várdainét, a szegény nőt. Méltóságos alak 1 bárha törött szive már. Hogyne, mikor nincs már se hazája, se gyetmke többé, Nincsen semmi remény, n-ucs vigass és szeretet. Jött a parancs Ssolimántól, hogy kegyelem s a magyar u''<k Ezt és ezt fogják tenni, de Várdainé Ó felségének legszebb hölgyére vigyázand. S bármit óhajt, meg kell t«u«i, de óvatosan. Várdainét vuték csillámos, sz-^p terem<rkbe. Végre magára hagyjak s ment szom<> ú-»n odább. Mit használ én nékem n fény itt szolgai sorsban, Drág.i kopursó es, melyb) l< meive vagyok I .Ah jó édes. kudvis anyám! — „Lányom Izabella!* — És egy más keheién tiruk a hontalanok..... .Csitt, Szolimán jó, édes anyám, kérlek »z-relettel Ismerd helyzetemet éa nevemet sohse mond." — „Oh szép égi Zulejkám! sir tál ?* — .Nem Ssolimánom ! És ha sirék, örömem mennyei édje vala !-- .Hogy Szelimánodnak azivét elrablani tudtad. Ügy-e Zole^kám, ágy ? — jer kebelemre dicső! Büsske vagyok szíved ecyimén«k mondani. Bírva Nagy Mahomed menyjét, mely kebeledbe honol. Igy, igy enyhítsd Szultánod vágyát snereiemmel, ÓK i-''J Hadd élvezzem, igy, édeni csókjaidat . . . . Várdainé «»alatt már messze szobákba haladt el, . S áldta az Isteot, hogy lán> a körebe Jutott. Elkezdette a bútorokat megtörleni sorba, Jaj, de csodálta nagyon, bogy valamennyi visea. Nem vizes as jó nő, legdrágább győjjjp s«i vednek Hulllanak. Oh de te ast nem vétsed étzr- sehogy. Isteni szent örömed van miat amisót anya érez, Újra ha látja övé:, kit kebelábe neveit. Megtörülé szemeit s iámét folytatta a mgnkát,. Megcsörrent valami s felveszi, nésl mi az ? apró kis kulcsok, Szolimán elhagy fa bizony nyal. És elrejti hamar, ismeri l^f a kié ? — .Drága Zulejkám, mond: mit akarsz? van e vágya szivednek? Es én megteszem ast, rejtse magába a föld, Föltoretem miliő s miliő rabszolga csoporttal. Bírja talán Chiaa, Aibiou, avapy aa ég ? Éb én elhozatom uéked . . ." — .Ne, hatalmas uram, ne ! Minden megvagyon itt: kincs, szerelem, Szolimán l Oh vsn-e boldogabb éuoálam? Nincs! jBirva szerelmét Annak, kit magurai földön as,emberiség. Büszke as ég benned, mert nemcsak igaz, nemes is vagy. S igy ssultáiomnak hódolatára vagyok. Nem több, mint ép egy vágyam van, oh de bobóság! Oly kicsiny az, melye kérni neai is szeretek.* — .Mond oh drága Zulejkám, megvagyon az, mielőtt még Mondta <• per-kis szád, adj nevet, adj neki csak." — .Jól van, hát. bá , arra könyörgöm, bogy ne nevess majd. Kia gyermekkortól kezdve azerettem * jé, Szép zene élvet, hogyha tehát itt volna hazámból Bármi nyomorba levő, add nekem át örömül." — „Ez minden s nem több ?• — .Nem !« — .Nf»rab» adok ki parancessót. Hogyha van itt fogvaa meglnazea nz mielőbb.* Mig Szolimán tá«pl vala^addig Várdainé,a Kulcsokat áltaiadá — .Jól van anyám! di-dal. Menj. távozz tőlem oh drás;a anyám, örömem nagy ! Késsen légy mindig. Itt va e drága csomag. Rejtsd el jól szaporán. Innen pzabadu''ni fogunk ma. Honfi leszen vélünk, ?mm: mese h9">i a gaz. Légy mivelünk oh ég,. aru^c nagy ¿sten«! — Mir jő Menj, de maradj X#égia, tftzd meg haj»atom»t- — / W. / 3 f l s 11 rT7.> lí^vfn^ HUSZADIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY. JULIUS 17-én 1881. sági biztosítékok kamatairól szóló nyugtatványok a kir. közjegyző, vagy a kir. járásbíróságok által hitelesíttetnek s az ily hitelesítésnél csupán a szabályszerű munkadijak beszedése van megengedve. A mesterséges aszubtrok Francziaországban forrásnak indultak. Francziaország megkisérlette a termé szelet a mesterség által pótolni. A győzelem azonban az elsóé maradt. A szárított szólóból csinált borra kimondatott az itélet. Ezen gyártmány a hideg évszak aiatt mindenesetre eláll, ruosl azonlan a>: ily műborok birtokosának ugyancsak meggyült a bajuk, mert az ily borok a meiegség követ keztében újra forrnak, annyira, hogy a folyadék kitör a hordóból, mint a must. Ezen második „természéellenes forrás a tulajdonosokat nem kis rémületbe ejté. Ha meggondoljuk, hogy Francziaországban az aszubor-késziet legnagyobbrészt e múborbui ¿11. könnyen képzelhetjük atulajdono sok kétségbeesését. E gyártmány óriási mérvekben kezdett elterjedni ott. A folyó év 4 elsó hónapjában csak magába Párisba 660,251 hektoliter aszuszóiőból csinált bor vásároltatott meg, az egész Francziaországban létezőnek mennyisége az emiitett időben 2.210.942 hektoliterre rúgott. Természetes aszubor bevitetett mindössze 1.004.093 hektoliter, 797.04Ó Olasz. 207,048 Magyar- és más országokból. A franczia kormány valószínűleg intézkedni fog. hogy a napról-napra nagyobb tért foglaló borgyártás meggátoltassák. Az egészben az a csodalatos. hogy hatalmas s elsőrendű bortermelő országban e rengeteg hamisítás ellen a termelók erélyesebben fel nem lépnek, mi szol gyanura szolgáltat okot hogy ezek a phylloxerától szen védett veszteségeikért borhamisítással akarják maguka! kárpótolni. Egyébiránt Francziaországból kedvezők a tudósitások. Délen a virágzási idő baj nélkül folyt le. s az ország minden részében jó szüret várható, mely esetben a mübornak Isten hozzádot mondtatnának. egy igénytelen mesővároskáját, egy hajdani »«ép epochalis kor jellegének meséb« öltözteti. Azért szerkeastő ar becses engedelmével bátorkodom e — ugy hiszem — sokak előtt ismeretlen históriai dologrol röviden megemlékezni. Az ez érdemben kuUtók egyhangúlag elismerik, hogy Stridó hajdan püspöki székhely volt, miután est as előttük fekvő autbenticus históriai docu-mentumok kétségtelenné teszik. Igy pl. Fulirmann Mátyás jeles latin iró Nagy-Constantin császár fiinak uralkodásáról b-szél s elsorolja a római birodalomhoz tartozó püspökséget, c ezen püspökségek közt a stridói püspökséget is föltaláljuk. (Ezt latszik bizonyitani Saeo''.iványi cbronologiája is.) E dologban tehit, hogy Stridón püspökség volt,az illetékesek fenn nem akad''ak, de annál inkább vitatkoztak a körül, vájjon e Stridó a mu-'' aközi Stridó-e ? — mivel a régi g«og rapbiákban mis Stridó is fordul elő; azonban az erre vonatkozó adatoknak a történelem kimerithetlen tárházából való itssu összegyűjtése után, a legkitűnőbb kutatók véleménye érvényt nyert abban, bogy a stridói püspökség alatt mindig a muraközi Stridó értendő. — de daczára ezen el vitázhatlan érvekkel bebizonyi tolt ténynek s az ebből eredt morlis consensusna, találkoztak, kik megki-séríették erőltetett érvekkel z ellenk« sőt bebizonyítani. — Hanem, asnerentis est probar-. A ki ismeri Stridó fekvóeét, annak köroyékét, s olvassa a régibb id''kből megőrző''t topographiáka1. me Ivek némelyike Stridóval ée annak környékével speciálisán is toglalkorik. (lásd Hansiz Márk jezsuita iratait I. k. 4 függ. — és Vili f.) lehetetlen, hogy már az első behatás alatt reá ne ismerjen Stridónkra.Mert ezen topographia nemcsak hogy leirják Stridó fekvésé'', d« egyszersmind elsorolják a körötte fekvó falvak neveit, mely nevek pedig — eltekintve egy-két betű elvevéséiől vagy hozzáadásától — nagyobb részt meg egyeznek a mai nevekkel. Ezen abaolut érv már magában véve fölösiegeesé tesz minden további bizonyítást, de ssolgái-hatunk még ngy föltételes érvvel is. Ha ugyanis tekintetbe vesszük ast hogy az. Jer mosnak szülőhelye as általunk védett Stridó volt és ő későbo at egyházi téren miot legnagyobb tündöklött, — nem valószínűtlen, hogy ő hazája ssülóföldje iránti pietasból s ragaszkodásból, egy püspökség telállitásán fáradozott, s mit eg/ sz. Jeromos ki is vihetett. De — mondom — ezen érvünk caak fölté<eles. miután nem tudjuk az időt, melyben a püspökség alapíttatott, s lehet b>gy mi dón Jeromos született, a stridói püspökség fénykorát már átélte, — azért eset tekintetben paszta oonjeciurák körül forgolódunk. De ezek atán is reméljük, hogy bárki meggyőződhetett arról, hogy a muraközi Stridó egykor püspökségnek örvendett s mint püspöki város akkori ban, nymbusckkal koszorúzott, de mégis csak fejledezó Pannoniánkban szép sze repet jauzbatott. — Nagy érdekű heiy i sőt elvi kérdésso vált a kormány u.u az az »-.s-t, mely Kaai7san torieut hogy időleges adókedvezmé y adathatik é egyes spekulatív sz-llemü iixézmécynél az úgy is nyomasztó iszonyok kozt elő p.l^arsag rovására; mielőtt & tárgyboz :üzetea-n borza «ulna lapun a, közu.juk es érdemben a uiaga* miaisteriumboz aüldott felterjesztés'', meiy szó sz nnt igy szól: Nagyméltóságú m. k. Belügy minisztérium! As 186* évi XXII t. csikk alapján a Nagyméltóságú w k. péuzü<y-ministerium áltai kiadott, s éle.he léptetett pénzügyi törvények es szabályok hivatalos öesseállitasának 2. tüzele, s ennek 72. ij-a éneliráben az 1868. évi XXIi czikk 23. § », illetőleg az 1875. évi Xlll. i. ssikk 3 §-a alapján időnként e a gedely esendő dőieges adómentesség ossr a folyó állncni adóra ssori''.kjsik és U''-m ad igéuyt oly egyéb kór vagy község, terhektől felmentésre, melyekei a háztulajdonos az idői-ges adómentességbe részesített épülettől tórvéay szerint viselői tariosik E magas inléskedé* szerény felfogásunk szerint méltányos és igazság-», m-írt ha amint az /. alatt mély tiszteiette! bemeliékelt bázoéradó lajstrom kivonat 10. rovatának 3. airo vatába kiiüoieteM és Nagy Kanizsán az időleges adómentességbe részesített hi zak után élvezett, - 58020 fn 27 kr. házbérjövedelem után járó házbéradóra esedékes 45 —50/,-kos községi póladó mindéi adóforint után — ki nem vettetnék, az ez iltni mutatkozó vagy 500u fn évi hiányt a város töobi, s adome.tease get nem élvező adózó polgárságának, evi adójának aranyához képest k-llone fe dezni községi pótadó emeltetés tolytán; — esen eiv Nagy-Kanizsa városában eddigelé fenntartva is volt és a magas kormány a bekezdésben hivatkozott ebbeli intézkedése mint törvény tiszteletbe is tartaton. E magas intézkedés ellenében as ■/.. alatt bemellékelt közgy űlési jegyző könyvi részes kiírás rserint Nagy-Kanizsa város képviselő testülete 1880. évi julius bó 21-én tar ott rendkívüli közgyűlésében 3< >50/880. szám alatt hatámza-tilag kimondotta, miszerint ezen határozatának jogerőre emelkedésétől számítandó 3 éven belül ''építendő házak a községi pótadó terhektől is as adómentesség tartamára felroeu lelnek ; — az eddigi adómentes ós 3 év lefolyása ulán építendő uj házak azonban a . községi terheket továbbra is viselni ;artosnak. Ezen rendkívül különös felfogásból ered.'', és egyes vagyonosabb polgár a^y^gi érdekeit kitüntető városi közgyfi''ési hats rozat kimondására a nagy-kanizsai dé -zalai takarékpénztár igazgatója adta be az indítványt ason jóhiszemű r-ménybeu, bogy a délsalai takarékpénztár alta.1 >i indítványt megelőzőleg szándékba vett, s időközben már foganatosított uagy inérvü épitktjzés — én vagy 20000 frtot jövedelmező bérház filépité»e után a házbéradó meiit''-ssé^u fölül még a községi pót adó ''ói i fnlmcntést is kieazköz-lendi, a mi .s akkor távollevő azámo városi képviselők mellőzésével o-ki sikc rolt is. Minibugy -zen halar^ zat a Ngy méitósagu m. k. pénzügyminisceriumna hivatkozót; az - ualy reodcle lének 72. §-ban ugy az igazaág ea .»-éitányoaaágba ütkö zik, s a kozadózás terén pedig nem lehet egy-s testületei 1 agy adózó polgár'' ZeOvexmeoybe ruszesiteni a nagy kozöu ség rovására, legmélyebb alázattal járu lank a Nagyméltóságú ra. k. Belügyminisztérium kegyes színe elé azoa legala-zatosa t>b keretemmel, miszerict egyetértve a Nagyméltóságú m. k. pénzüg\ ininister urrai elvileg eldönteni méltó/-tatné<, hogy Nagy-Kaniza* város képvi-srlós>igénea 1880. évi julius bó 21-én 3050/80 szám alstt hozott határozata jogerőre «?melkedett-e, vagy egyáltalán a községi törvényben gyökeredselt önkormányzati jognál fogva a kozaég közadózásokrs voustkozó hataiozatokai jogervéayeseu hozhat-e? Melyek után legmélyebb tisztelettel és hódolattal maradiunk a Nagyméltóságú m k. Belügyminisztériumnak kelt Nagy-Kanissán 1881. évi julius hó 9 éu iegaláza.osabb acoigái sat. — PlihM lerencx kir. köa-jegyző ur hosszabb időrn Karlsbadba uUzoit. Adja Isten, hogy teljes jó egész ségben térjm haza ! — A* a hír terjoastetett Nagy-és Kis Kaaisaán, hogy Unger Alajos országgyűlési képviselőnk lemond mauda-tumáról, mivel egy magasabb hivatalos ál''aara szemeltetett volna ki, e hirt levesuek lelenibetjük. A mily kétes dolog as. hogy mikor alapíttatott a stridói p<V>pökaég, ép oly kétes, mikor enyészett el. Majd nem ugyanazt'' lehetne a régi dicsőség fényében sütkérezve róla eTzeugeui, mit a költő Trójáról: vJam seges est abiTrója fuiL És ha tekintetbe veanük az n pusztításokat, melyeket annyiszor vérben türdött honunk által élt, legkevésbé s-m csodálkozunk, Átélte honunk a Gólhok, Sarmaták, Alánok, Hunuok, Vandaiok es Thracis pusztításait s mint hazai történelmünk gyászos .apjai ,ól tanulluk a barbar Ta tárok vérengzéseit, kíméletet nem ismorő rombolásai . » a törökök hosszú kegyetlen uralmi.t Hol v»nuak ason városok, azon szép apátságok, melyekről a törté nel-m tesz nettünk tanúságot? . . Lloi vannak V .... c^yediil a torléuciem lap jain, s eg^ pi''iantast vetve hazánknak harczizajokban eltelt múltjára, még en nrk i» örülhetünk. Igy v«gyuük a stridói püspökséggel is (^rvrnd:''.es dolog leuue, ha tudnók slapittr.:ása idejét, virágz^sit, »l-''uyészé-senek törülménye t, d- h;i az idő mindent megemés/.lő vasfoga ottői m-''gfosz tolt bennunk-i. — orüijüuK azon szép emléknek, m- iy-t »pániktól örökül nyer-túna. Sz. [.. A H<lyI hírek din szfr. atyák. Koroncsy ve^zprémom gyei, Vajda fehérmegyei, Czapari pác megyei nőv. papok, Samu benczés, Kovács »irczi és Hedl kegyesrendi voitak. Az egyházi sz«ntbees«dei Simou Sándor aiya tartotta. As ujmisézó áldasaban igen számban részesültek. — Horváth J6#ef ozimbaiom művész hazánkfia Párixból hazajőve; néhány nap ó''.a Nagy K mizsao működik. Szándéka Héwiain és Balaton-Fii-reden is hangversenyezni, mire nésve ót eleve is ajánljak a fürdői köaöuség méltó pár''fogasába H»r>-ath Jóa»«f a czimbalmot oly mesterilrg kezeli, ho^y ez idő szerint aa oraságban lugelső. Azért nié!<ó a meghallgatásra s h-t-afias p.tri fogásra. — Nemen emberbaráti tett Városunk t>au él egy szegény es»"ny e néven Regent Anna, ki é/ek óta egy roasfui kezelt orvoei műtét kovetkeztebou t-géaz joou karja Ctoalhártya gyulád s (F-kiostiiis) miatt fekélyes sebekkel volt teie, ugy hogy borzasztó fajdalmai és a genvot''ó kUtegek mialt élem elvisel-hetetlen és v.-esélyeate ve lett. Helytáll ezredorvos ur Dr. Sapars János, Dr Kust Hugó inásodezredorvos ur segedke zé»e mellett a jobb kart váiban Iev-tte, mely roütet reményen te.ül annyira sikerült és állapota annyira kielégítő, hogy >-gy ily eset csak a legjrlrsebb mű ők evkönyveiben is, nagy ritkán fordul eió. a beteg minden aeblaatól c^ent, könnyen jár ide s lova pedig már a hetvenet években jardai s uem győai kérni az utent, hogy e nemes lelkű terfiut, ki ót bajától megmentette, valamint anyagi segély lyei is bőven gyámolítja, as Isten soká tartsa meg — A »a. la megyei gaidaság! egyesület által rendezendő szőlő, gyümölcs és bor, ogv a szólöreúvelési és azüretelési eszközök kiállítass október ''¿. <s 3. nspjaic tart»Uk meg Zala-Eger sz-g-n. A nagy kaniaaai gabona és borvásár az idénról elmaradt. — A ivigy- éa ki-kani*ai képviselőtestület mult sserdán dé''.uáq tartott ülésebnn a csukor , kávé é". sor art 6 megváltását 6000 frtban határozta eivál-lalha''óuak. — Feltűnő sok kéregető kezd al k almatlankodni s mindannyi hatósági engedélyt mutat fel, nem akarjak hinui. h<>gy e többnyire németajkú kéregetők a hatósag réssérti dédelgetve a poigárss.^ nyakára küldetnek, üanem egy ésu^yrn-ason engedélyivel lóbb egyén is kOszal Illő leuue utánna nézni ! — Qyáenhir Egy nemes hou-leány- s ritka c»aládnóvel kevesebb vau Zala- és Somogymegyével gy aszói dunáo-tul, aőt as egéas hasa. Bőveboen s gyász jelentés, mely igy hangzik : Chernelbazi Chernei lgnács maga, agy fiú Olivér e neje Báró Riffel Róza. esek gyermekei Josefin és László, — Gvul. és neje Bo-ceari Svastic« Rósa nevében is fajdalma« szívvel jilenti a ssere etl kedves caalád-jat boldogított nő, anys és nagyanva Szeutgyörgyi Horváth Cocília ő nagysá »»nak f. évi julius 11 én reggel 2 órakor í stridói pfinpökbég. Azon kérdés, vájjon volt-e egykor Murakózoen t. i. Stridón püspökség — még ezeióit egy-két évtizeddel is élénkén foglalkoztalá történészeinket. E dolo¿ mindenesetre érdekes, érdekes különösen reánk nésve, mert Zalamegyének jelenleg — A elSŐ szent mise áldozatot műit vasárnap mutatta be az Urnák Francsics Nándor sz F. r atya Nagy-Kanizsán, manuductor: L-tiinger Kele meo batfón >k, astansok : Qudlin éa Ber- .Ke''tő van nincs több, ezeket most rendeletedre Aluladom. csakhogy . . . .* — ,0b köszönöm, köszönöm. Nagy Ssolimánom, nékem ez által nagy örömet ayajtsz a — FCsakhogy vallásunk tiltja a férfiakai . . . .* .Jól tudom én ast, hozzajok hisz semmi köaöm sincs; Csak zeneélvezetet nyújtsanak én nekem ők 1" „— Még ma ugyan nem !~sznek bántva, de holnapi reggel Csúf szemeiktől is fosztva leendenek ók, Szende Zulejkámnak tündöklő csillagait, hogy Meg ne merészeljek nézni az én egemet.* Oh mi neme« vagy, mondám: tégy, mit tenni parauceol Nagv Mahomed, mert én bódelatodra vagTok! Ah de hisz itt jönnek bekötött szemmel Szolimánom, Légy te velem szintén, nésd örömem mi diceő !u — „Néhány perczig még lehetek, bár tábori tisztek Várnak a hadtesthez * holnapután ieszek itt ... * ,Üb mi sokáig nem látlak! epedő azerelemmrl Gondolatom kisér. áldva a lépteidet . . . — Elkezdettek s béveseteti foglyek faralyásni Sorsukhoz méltón, bús epedón, szomorún. És oly jól eee es most igy Izabella szivének. Mert haza gondolván, keble örömbe dagadt. Ah de a kis furulyák hangját már hallani vélte ! Hogyne, hazájában hallani pásstori dalt, Nemcsak a kunyhókban. Tissapartján, avvagy a réteu, Nagv palotákban már kedves a dallama rég. .Drága Zulejkám, pb ! mennem kell. légy türelemmel, .Holnapután ismét látni fogom szemeid. És most küld el a bitieueke''.. estin közeledben Éj s napon ál fognak lakni, zenélve neked — .Oh köszönöm Szolimán, nsékbsn vedd ért« jutalmad. Csak még ast kérem, kint a szabadba kresint. Hadd furulyirtaoak ők. hidd el, más élvcze''et nyuj''." — .Nem binom. de soki nem lehet itt maradás És te anyó, őrködj jól érterf e? Mert felelős »agy Legkicsinyebbért is, veszre leendss csunyamód." Néhány perez múlván Ssolimin tova ellovagolt már Ámde azért szóltak egyre a bús furulyák. Bent h szobákba pedig dolgoztak kincspstolásban. Míg a gyanú« ««olgák raé^gst ivának, a mit Drága Zulejkájok készite nekik s ads álul. Ámde azért szóltak egyre a bús furulyák .... .Légy mi velünk jó ég. magyarok nagy Istenei Kérünk, Mit te adál, eadjök vissza: legyünk szabadok. Itt van az óra auyám induljunk, Jertek utánam; Egy szót sem sehogyan, mig nem a csélboz eeénk 1" Mentek a durva setétégben. rejtett folyosókon Hős laabtlla elől, anyja, utána a két ők — Ismerete* furulyáz elszánt akarat s dühödéaa«.. Mentenek árnyszaporin, senki se vélte, hogy Végre elértek czéljokhoz, tengerkikötőbez, És egy könnyű hajót fe-fogadának. Aranyt Adva sokat nékik s partot rögion tova hagvUk. És a bajó tetején térdre boralva imás Várdainé, a szegény Özvegy, sírván ffrömében. Nyomba letérdeltek melleje mindaayian Majd egy matróz boz kormos lámpást köselökbe. És ak aratlanu is félbe zsakadt as ima: .Testvér!—.Édes anyánk I« — .István »- — .Feter !" -.Izabella !'' Nagy vala szent örömük, mondani nem ¡ehet azt . . . Szinte felébredtem legszebb álmomból asoncal, E lörülém szememet, mert örömen vaia nugy ! Asztalomon több ajság és egy drága levél van ; Felbontván estet, ő ira nékem imigy : .A kis iány nevelését lm ily rendbe akarnám — Meggyőződésből — kaxden; t tartani mt>g. Egysserü külsőleg, semtai de semmi hiúság. Kis szivéhez nem fog baiopódzaci. hisz Egysserüség maga már védő őrangyala nék;. — Nélkülözéshez kel1 szoknia, bogy vidorfto Küzdjön a sorssal s bármi csapás köst lelke nyugodt leer — Fényűzésre való hajlama messze osoz, Mert ki as életben ragyogó pompára pasalja Bármi ker''?«raényét, vesznie kell mihamar Mig takarékosságcal foidi javát emelendi És m-gelég'' dien nézi a messze jövőt. Hás.as, ot honiasnak kell ő nékie lenni. Rend ée munkásság fogja kiséroi nyomát. TiasU erénye«, hiuzere''ő és szófogadó leaa. Női s/e énység majd megkoszorúzza szivét Végre hazaftkról éu oltárképet emelendez Kis keheiébe, hogy ó tudja megőrzoni bűn Nemzeti nvelvünktt, kincséi, vagyonát a magy arnak S más ne legyen b-csesebb. mint a magyar viselet !* — * • Egy másik szelvény fekssik még ágyam előtt, ezt Felveszem és nézem, es vagyon Írva reá : .Jótékony nőegylet." — Lám mi diosA. rokon eszme. Jó tett s irgalom a női kebei gyönyöre. Ismerik ók a nyomort, a családi bajok sokasagát. Hol legfájóoban ég s seb. ott van as ir Kis kezeikből s angyali részvéttel kötösik be Ápolják a ssegényt, nyújtanak égi vigaast. — Csak tegyelek jó nők. áldást ád rálok as Isten ! Oh bisz amit látunk szép, nemes és gyönyörű. — Mint a virág gondos kertészétől oyere iéteh. — Aiulstok nyerjük. — Légyen aseri ezer üdv ! BATORFI. Mirv tanítsa » ga/,»la leányát? E kérdésre egy amer.kai lsp a követke/ó tanácsot adja : Tanitsuk arra leányunkat, hogy saját erejében bissék, — hogy tudjon kenyeret sütni, — bogy tudjon inget varrni, — bogy maga nézzec be as éléakami iba. Tanitsuk arra, hogy hamis hajat na visoljan bogy jó erö». meleg csípőben járjon TaniUuk ruhamosásra és vasalásra. TaniUuk arra, bogy maga készitheste ruháit. TaniUuk arra, bogy egy forint aaás krajcaar. Tanítsuk arra, hogyan kell jó rántást osiaáiai. Tanítsuk arra, hogyan kell fcarísayát foltosai és fejaini. TaniUuk arra, hogyan lehel karton ráhibáz járni, még.s királynéra emlékestetni. Tanítsuk arra, hogy beha''.óan é* helyeseo gondoskodjék. Tanitr.uk arra hogy a piros-pozsgás ar<u többet ér szs^ hala vinynal Tanítsuk arra. hogy uem a pénzben, hanem a jú arkölosben vau a gazdagsag. Tanítsuk arra. milyen uagy Istenáldás, mikor konyhát, savba t rendben ludja ''ártani Tanitsuk arra, hogy miuél okosabban osztják be jóvedslmUs ket, ásnál többet luhot meggazdálkodni. Tanítsuk arra. hogy * léha fiatal embernek feléje se nezsec Tamuuk arra, hogy minél bővebben k&ltüak, anad közelebb ju unk a szegények háaábos. Tamuuk arra, hogy leginkább as asszonyos fordul meg as uiódok boldog&ga. TaniUuk arra, hogy az okos számítás többet ér tizenk«t kenyérnél. TaniUuk arra, hogyan kell jó kenyeret sütai. Aosecnyire tehetségünk engedi, Uniisok s müvéeseukrs >• TawiUuk arra, bogy Isten az ó képére teremtette, de sem as erős fügéiben áll a hason Is tosaág. HUSZADIK fcVOLYAM ZALAI KÖZLÖK JULIUS 1-én 1881 Ötvösben éUte 67 ik és boldog bázissá gak 44 ik évében végelgyengülés köret k estében tóriént elhunytát. A felejthetetlen boldogul tnak hült tetemei f. éri julius 12-én délután 4 órakor fognak Ötvösban beszenteltetni -ts Caab-Rendeken f. hó lS-ia délután 4 órakor a caaládi sírbolt el késsül léig a sírkertbe letétetni. As engesztelő szent mise áldosat pedig t. évi julios 14-én reggeli 9 órakor s ctab-ren-deki és utóbb meghi''ározaadó napokon as ötvösi, sala szent-mihalyi és répcse ssent-gyftrgyi rom. ksth. templomokban a mindenség urának bemutattatni. Kelt Ötvösön julius 11-én 1881. Aldásósbéke a forrón szeretett hamvai fölött i — Farkas László k. r. tsnár Szegedről, ki hosszsbb ideig városunkban működött, körűnkbe érkezeti. — Xyilvános köszönet Mélj tissteletiel van szerencséje as iparos segédek ogylet kebeléből származó dalár-dának köszönetét nyilvánítani mindazok irányában, kik szíveskedtek s folyó hó 3-án tartott nyári mulatság alkalmával felülázetésekkel járulni é-i pedig : Milho íer Ödön 60 kr.T Práger Béla 40 kr., Férnek gyógyszerész 70 kr., Pollak Ármin 60 kr., Oszeszly Antal 50 kr., Lőbl Miksa 60 kr.. Szommer József l írt, Hirscbl Hermán 60 kr., Scbáfler Rota urinó 30 kr., Kanász János 20 kr , Czell-hofer Athanás 20 kr., Földy Ferencz 60 kr., N. N. 60 kr., Heim Miksa 60 kr., N. N. 60 kr., N. N. 60 kr , N. N. 20 kr. v^sazesen 8 trt 80 kr., köszönettel fogadta. Szintén ugy vau az«renc«éuk köszönetet kifejezni Schlésing»r Gyula ur iránya ban, ki e czélhos, deszkákat díj nélkül kölcsönözött. Tisztelettel a recdesóség. — A tapolczai ifjúság a tűsoltó egylet és a kisdedóvoda javára julius l(>-én tánczmu latságot rendezett a szeszgyár m lletti ligetben s tekintve a jóté. kony czéh, szép reményekkel telt kedély-lyel vonul ki a szépen berendezett lige''be-De fájdalom e sz -ot czél felé nem sukau nyujták segélyre kezeiket, melynek okát kifejteni vagy c«ak vélui e hely illetékte len. A jelenlevők mind vég<g a legkedé-iyesebbor éa fesztelenül mulattak, mitscm törődve a láthatáron fel-feltűnő fel bők fenyegetéseivel. A négyest 22 pár tán czolu s a követkeső hölgyek voltak jelen ; Hamburger Risa, Hochst&dter Julcsa és Irma kisasszuavok. Hoffmauu Julcsa, Lustig Ilka, Marton Berta, Poliák Ilka, Korner Ilka (Veszprémből ) Oss''erreicher Ilka (Sseroenyéböl), Schlésinger Hermin és Leontia, Schlésinger Luiss, Steiser Hermin, Toch Janka (Pápiról). Vajda kisasszony (Keszthelyről), Vittmann Julcsa (Kesziből), Volf Gizella (Győrből). Vagner Jozpha (KesxibőH kisasszonyok. A mulatság fesztelensége oly jó kedvbe hosla az öasses pubücumot. hogy daczára a bekövetkezett negy esőnek, nem hagyta el a láncztért; — csak midőu nem vette tréfára a dolgot, ment ál a szeszgyár épületebe. hol a táncz foly tatiatott. De alig hogy elállt az eső, az erdő bájai újra az elhagyott táncztérre csalta ki a közönséget; de alig folyt a tancz félóráig, as ég A l^guiérgesebb madár. Minél több epe van valamely szárnyasban, ez annál mérgesebb. A gunár (him lud) viiéz s elszáni megtámadásából következtethető, hogy sbban a harag s epe nagy mértékben forr; es még nagyobb fokban lángul a tyukháremét védelmező nemes kakasban, ami a kakasviadalból világosan ki is tűnik. De a tollasok közt legtöbb epe rejlik a pulykában, azért ez a legmérgssebb madár s igazán a megles lesült düh. Eredeti bszája Amerika, hol nem zeti madár. Laussuís tartomány ős erdőségeinek ékessége,mely a bevándorlottnak magános lakása nellstt a fris reggelt hangossn s élénken hirdeti. A cyprus és magnólia iák setét smaragdzöld lombkoronáján társaságban vidáman üdvözli a Íiros hajnalt, a hegyek, völgysk s erdők űséges visshangja majdnem mértföldnyi messseségben sokszorozza büszke kiáltá saikst. Ottan jól termett, kifejlődött és keresett állat. Eredeti honában mérges tollasunk vadon és uagy mennyiségben fordul elő. Egyik helyről a másikra gyorsan és szaladva vándorolnak, még pedig külön a bimcsoport, külön a nősténysereg, de egymás mellett rendben. Hs nem találnak kint a szabad termé-zetben elegendőélel missert s as éhségsárkány torka fenyegeti őket: akkor teljes bátorsággal bemennek a házak telkeire, hol asután pusstakézsel elfogatnak. Dühös szárnyasunkat Amerikából s spanyolok hozták a tizenhatodik század elején Európába, hol 572-ben augusztus hó 24 én tü időkölt az leg lőssör IX. Károly frsnozie királynak ragyogó asztalán, ki húgát Margitot nőül adU Na« varrsi Henrik berezegnek. Volt tehát a pulykának sülre főve látai szerencsétlen •ág« a gyilkos Bertalan-éjssakát, a világhírű .párisi vérná z"-i, melyen nem oaak haragos madarunk, de számos hara gos ember, — Piátónak e tollatlsn ma-dara — leöletett. osatomaiból suhogó eső árja miatt a közönség ssé''osabtL Ezrek kiráaták as eeőt, de a mulatságra állt a közmond»»: „Ad t .l uram esőt, de ainos köszönet benne!" Általában véve — eltekintve az eső által okozott zavartól — a mulatság sikerült-uek mondható. A rendesőség nevében Schlésinger Simon, III sd éves joghall gató. - — Egy sajátságO* faja az egér ueranek pusziuja a vetéseket, még pedig asgyobb résat a írt* trágyás földeken észleltetlek — ezen állatok a közönséges egérnél nsgyobbak és szélesebbek, kívánatos volna, ha hogy es<n állatok faja és szaporodása tárgyában lerméssetludó-saink vissgáiatot tartanának és s puss ti tó állatok kiirtása érdemében is a kellő intézkedések m^gtétetnének. — Gyászhír Reich Károly a keszthelyi önkénytes tűzoltó egyl t fő» parancsnoka folyó bó 10-én, reggeli 6 órakor, alig másfél napi szenvedés után jobblétre szenderült. Családja egy gyen géd térjet, egy forrón sserető édes atyát, barátai egy önzetlen igasi és őszinte jó barátöt. a tűzöl ló-egy lei tagjai szorgalmas éa buzgó bajtársat s önfeláldozó főparancsnokukat vesziték el a m-gboldo* gullban Élte delén, 4l éves korában szakította le a halál e nemeslelkü férfiú drága életét családja, rokonai, bajtársai, barátai és számok tisztelője legmélyebb bánatára és szomorúságára. A temetkezési gyászszertartás hétfőn folyó hó ll én este 6 órakor nagy részvét mellett ment végbe. Már délután 4 órakor — amidőn t. i. a tűzöltócgyleti kürtösök s tűzoltóknak jelt adtak as össaejöv e tel re — nagy számú közönség jelent meg a megboldogult lakása előtt s 6 órára ezek száma az ezeret jóval túlhaladta. Pontban egy negyed 7 órakor megindult a gyászme net elül a gyaazlobogóval melyet e^y csővezető 2 mászó közölt vitt, ezután a zenekar, a gy ász zer ariást végső lelkész s a két csapatra osztott tűzoltóság elő-csapata, melyet egy tiszt kivont karddal vezetett. A csapat után haladt a drága halott bültietemeit vivő gyászkocsi, ezután a gyászoló Család, a tűzoltó egylet elno kei, valaastmánya és tiaztikara s végű a tűzoltóság utócsapata egy h. parancsnok vezetése alatt. As elhányt hamvait takaró koporsón voltak a főparancsnoksági jelvények, s ¡üzolióegylei tisztikara éa möködőtagjai dissos koszorúi A tisztikar koszorújáról lecsüngő széle« veres szalagot, — melyen e felirat volt: .Felejthette ii bajtársának, az öak. tűzoltó-egylet tisz''ikara," — egy-agy liszt a működő tagok koszorújáról lecsüngő szé les veres szalagot podig — melyen a feiir.ti volt: „Szeretett tóparancsuoku^k. as önk. tűzoltó-egylet működő tagjai" — mindkét felöl egy egy tüzjltó tartotta és vitie kezében. A koporsó körül mind két felöl 5—5 tűzoltó vitte a fáklyákat. A lüzoltó egylet tagjai a gyászszertartáson teljes diszben, fekete fátyollal bevont karkötővel jelentek meg A lüzoiió-egyleti őrtanyán barom napig gyászlobogó lengett, s kát hétig szigorú gyász tart, mely Epés toilasunk fején éa torkán veres husezafat van, homlokán p<dig nagyobb húsdarab. Tollazata fekete, barna, néha lárkázoit barna és fehér. Farka kerék-idomú. Hiu uiint a galamb, veszekedő mint a házsártos kakas s ostoba mint a falusi liba. Ha veres tárgyat pillant meg ▼agy fütyülés'', ball, rögtön megharagszik. Ekkor dölyf<>s nyaka megdagad, huscsa-fatja sokkal véresebb lesz, tollai, mint s vadult macska szőrei, fel borsadnak, farka felfelé emelkedik, szárnyai leereszkednek és, mint a bőszüli bika, dühöngve rohan arra, ami neki nem tetszik s eszeveszetten toporiékoL Különösen éles füttyentés által, mint valamely óriás bika, kuruttyo-lásra ingereltetik. Igen jóizü husa miatt dühös madarunk nagyban tenyésztetik s igen gondosan, mint a himea tojás, ápoltatik. Nálunk kezdetben a konyha fölséges világában a bas előtt egésseu korszakot alkotó jelenség volt; mivel az édes élvesetet tökéletesen kielégíti, .őt — mint Antonius Anthus állitjs — dicső húsának különböző részeiben az izletcsségnek legsaere-tetreméltóbb változatossága rejlik. Falánk s pulyka mint a gödény ugy, hogy as ördögi irigység sst fogj a rá, miszerint firkas torkossága'' miatt majd nem löbbet megeszik, mint amennyit ér. Essak A -ierika rengeteg erdeiben nagy csapatos ban járnak körül, mint as Orbán kósza lelkei, hova őket ss éhség, e leghatalmasabb zsarnok s as élelem dusgasdsg és vérmes reménye össtőnsi. IV. Henrik frsnezia király, kissár-nyssunk húsának nagy kedvelője volt, 1599-ben február 27-én Carrier Ferencz jómódú parasztembernél időzvén, ez a fejedelmet pulykapecsenyével vendégelte meg. As uralkodó, Ii Carriert régi idő óta ismerte, kérdésé: .Van-e valami kívánságod ? teljesítem astl" A vagyonos paraszt eképen válaszolt: ,Ha fölséged csakugyan teljesíti kívánságomat, akkór kérera, tegyen engemet nemes emberré l" IV. Henrik erre nevetve mondá: BOh te bohól micsoda ősimért adjak neked?'' idő alatt a gyakorlatok is beasta tettet nek ; esea kivűl 3 hóig as egylet tagjai fekete fátyollal bevoni karkötőt viselnek. Nyugodjanak békében as elhuayt sserető férj, gyengéd családatys földi maradványai. Áldás és örökbéke lebegjen porai felettit! — BeUatincz julius 14. 1881. A helybeli r. k. eismi iskolában as idei sárviasgák réssinl, mert a tavaly újból épült sép emeletes iskolahás berendezése s felszerelése késór- haladván, as oktatás osak november végeidé vehette kezdetéi, részint pedig, mert s himlőjárváay miatt a tanfolyamot több ízben hu»zbb időre fel kelletvén függeszteni, csak ma tartathattak me;, s mi a nagysaámu minden rendű es rangú, nő és f«r£ vendég jelenlétében történt meg, és pedig elsőbben s felső emeletén s kisebb gyermekek szá mára berendezett, s Vajnesits Máris al , később pedig s földszinten Mártius Lajos fő tani tó vezetése alatt álló tanteremben. A csaknem kizárólag vendsslávajku ta-noncsok as előirt tantárgyakból mindkét helyen leginkább magyar nyelven szabatos tissts szép kiejtéssel és s fentebbéria. tett akadályok daozára is valóban meglepő jó sikerrel feleitek, ugy hogy mint az egyházi, mint a világi iakolasaéki elnök urak által a tanoncsok részére dicséret ,a két Unitónak pedig elismerés szavaztatott. — A reggeli nyolez órakor megkezdett vissgák egész délig tartottak, a mikor is aztán megelégedve a ssép sikerrel ssetmentünk. — Üj egylet. F. hó 10-én Kis Cselben ösezejött több vidéki és ssom sséd-megyebeli urak megalakították a .Ke menesaljai A gar áss-Egyes ül etet" Tisstviselőí kars: Elnök: Radó Kálmán cs. k. ksm. és korm. biztos. Alelnök: Vidos Kálmán. Titkár: Hertelendy Feri. Pénstárnok: Auguss Zsiga. Gyepvezérek : Vidos Márton, Vidos Jóssef, Bogyay István. Helyettes jegyző: Ivány Samu. Választmányi tagok: Ajkay Dénes, Bods Jenő, Gaál Ödön, Nagy Ferenci, Nagy Dénes, Kemény Andor, Skublics Gyula, Vidos Benő. Rendes tagok: Takács Lsjos vas megyei főispánr. Ihász Lajos, Kund Jenő, Békeffy Béla. Os<ffy Miklós, Percsel Sándor, Chernei Antal, Takács Jenő mérnök, Szila Károly, Henyey Pál, Tóreky Aladár, Bezeródy Iván, Paim Mihály, Ssigethy Sándor, Nagy Pál, Marion Elek, Dr. Berzaenyi Jenő, Her-telendy József. Reméljük, hogy eddigi tagok saáma csakhamar szaporodni fog és a f. é. szept. 9-én tar tatai határozott agarászaton a Kémenosi-Cseren, ssép ssainu társasagot fogunk együtt találni e nemes mulat»ágban. H. F. B — A gyö.-í tanitói póttanfolyam vezetésével Dr. Lázár Gyula csáktornyai képezdei tanár bisatott meg. — Trefori Ágoston miniszter Zala Egerssegrc — hír szerint — auguoi tus hó közepé i érkezik mag, tudvalevőleg a megyei székhely kerületében or-szággyülési képviselővé választatott. — Árverés ZoUimegyiben -Cziffray Antalné 1246 frtra b. ing. jul. s azután kissé gondolkozva tréfásan így folytatta beszédét: „Tehát legven ! mivel olyan kevély vagy, mint a pulyka, ennél fogva nemes; czimeredben is azon kevély szárnyas legyen, mely lyel eagem el elégen tul megvendégeltél s amely nekem olyan jól eaelt,* Ugy is lett. S a Carrier nemzetség,melynek nemesi csimerében pulyka van, nir szerint mostan is díszlik Frsn cziaországban s igen gőgös fsj. Franklin Benjámin kitűnő termé ssetbuvár s amerikai lángeszű államfér £iu Éjszak-Amerika dicső lobogóján czi-merül a pulykát ragyogtatta. U ezen hasznos és magában véve, főképen a nőstény, békeszerető madarat választotta s békés polgári állsmuak megfelelő jslké peül; midőn s többi birodalomnak kél kézzel odaengedte a ragadozó madaraknak, különösen a sasnak, háborúi véres jelképét. Hási szárnyasaink köst epés tollasunk a legnagyobbb s ezért talán olyan tetazelgő, fenuhéjjásó s okosabbnak tartja magát jóval a többinél. Fáy András sae-séje szerint a hási szárnyasok parancsolói lettek magok közt az ndvaron. Rendesen szin számra választották azt a épen a fehér színen volt mostan r. sor. Eonél fogva egy fehér kakast ért a szavazat. Fennen kezdette ez asonnal parancsait, begyesen lépdelt as udvaron és mellőzte még hsjdani barátait is. .Oh bsrátom ! — mond a magát bölcsebben tartó kan pulyka — ugy látszik, bogy csupán s sor ütött s aa is csupán színedet, nem p''dig hetykélkedő jó magadat" Európában haragos madarunk el tajzoit; mert tollasa iának aracyragyo gása szürke vagy mocskos fehérbe ment át. Frka hosszú, szárnyai kicsiny ok ás megnyúlt lábain négy ujja van, melyek kösül h rom elől s egy hátul áll. Tolla-sata többnyire tarka, vastag tollai kékes zöldek leginkább és féayesek. Tojásai olyan nagyok, mint a ludé, csak hogy olyan ssinütk, mint a sseplős arcz. Innen a sseplós arczu egyen runvosan -nuirJta 22. Letenyén - Balassa Mihály 621 frtra b. ingt juL 30. Beoseheljan. — Jerebits György 753 frtra b ingt. jul, 21. Akó Leadván. - Os.kó Pál 450 frtra b. ingt. aug. 16. Kapoicson. — Reich Fereaca 738 frtra b. ingt. joL 19. F. Habóton. — Gáspár Györgyné 1012 írtra b. ingt. jul. 23. N.-Kanianán. — Haas Apollónis 341 frtra b. ingt aug. I. Becsehelyen. — Szalay István 620 frtra b. ingt. jul. 30. Zala Szent Grótbon. — Nagy István 447 frtra b.;ingt. jul. 25. Zsla-Egerssegea. — Vadlek Jakab 350 frtra b. ingt. aug. 2. Cáktornyán. — Neumann Vilmos 501 írtra b. ingt aug. II. Ressseken. — Szálai Imre 760 frtra b. ingt. aug. 22. Badaoson-Tomajon. — — Hazai rövid hírek. — Gerőfi színtársulata aug. elején Kapós-▼ái ra megy Füredről. — Az aggteleki barlanghoz 142 iró s művész társaaág utazott, szívélyesen fogadtattak minds-nütt. — As óbudai ásatás ssépen halad. — As esztergomi főkáptalan egy templom javításához 10 eser frttal járult. — Vasmegyének a magyarnyelv lorjészté-sére 30 ezer frtnyi alapja van. — A szegedi színházat Fellner bécsi épitéss készíti. — Gr. Almásy Móricz meghalt. — Máriássy Manó gasdag s fiatal földbirtokos Bpeston főbe lőtte magát. — II. Rákóczy Ferencz pipája muzeumunkba került. — L.ndau Horácz anyja" elhunyta alkalmából bp»sti jókonycnélokrs 10 eser frtot adományozott. — - Külföldi rövid hírek — Az orozva meglőtt Garfield elnök álla pota foly vásl javul. — San-Marcoban a templom beszakadt, 50 ember meghalt, számosan megsebesültek. — GotcsskoíF Baden-Badenbe utazik. — Stadler József zágrábi egyetemi tanár less Serajevo érseke. — KI nyert? Prága jul. 13 án : 60l 61. 41 74. 53. Irod&iont (K rovat alatt lui''femHtsU moaka Na&y-Ka uaáa Wajdita Jóaaef könjrkere»k«d4«e ilu.1 mvgrende.hető ) — Or. 8zéckeuifi Béla keleti utazásának leírásából megjeleut a 8-ik füzet. Kiadja a Révai Testvérek könyv kereskedése. £ nagyérdekü munkát Krnitner Gusztáv as expeditió egyik tagja irta. Ara nisetenkiat 30 kr. Előfizetve 26 füzet 8 írt, 13 füzet 4 frt. — „Köizeg vidíke" czirneu uj lap indult meg Kőszegen R''biczey Aladár szerkesztése- és Leitner Nándor kiadásában. A hetilap mutatványszáma díszes kiállítású s tartalmas. Ara félévre 2 frt. Óhajtandó, hogy a .Güuser Anzeiger"-t leszorítsa. Papírszeletek. Rövid paplant és még rOvidebb ápyat aiitik a vendégnek . . . Mindi? csak foroff a rövid ágykan a rövid paplan alatt; de nem tad n; QRodni sehogy sem, mig végre felkel is jár le s fel a saobában. tojás-nak bérmáltatik. Tojásain ss egyszerű szalmafészek ben egy hónapig ül. Kikelt fiókáit nehéz felnevelj!, mivel nekik hamar megárt .-a nedves éa hideg idő s akkor ugy hullanak, mint ősrsze! a legyek. Túróval és darával tartatnak a kicsinyek; asonban felnőve többnyire szemmel élnek ások. De mégess i madarunk a rovart, sőt nagy faláuk-sága kövutkestébee a kövecset s üveget is, vagy as adoma szerint a gyémántos gyűrűt. Küzdi Jenő szentgyörgyi uraságnak ugyanis eltűnt értékes gyémántgyűrűje. Tűvé tétetett ss egész helységben miaden hogy az elveesett jónság megkerüljön. Nem került meg, noha nagy jutalom ígérte tett a beosületes megtalálónak. Végre s házhoz egy vándor-diák jutott, ki magát táltosnak adván ki, kijelenté, bogy károm nap alatt''még s pokolból is előteremti az eltüat drágaságot Megijedt erre s cselédek kösül kettő, a legostobábbak, kik meggondolatlanul hamar, el is árulták a diáknak, hogy ők loptak el a gyémántgyűrűt s imádkozva kérték a a táltost, misserint az uraságnak ki ne adja őket As elorsott jószágot kezébe is adták a diáknak, ki jó péncért «zent es ka el megígérte,hogy őket senkinek sem adja ki; a gyémántgyűrűt pedig, midőn senki sem látta, as udvaron pöffesskedve sétáló óriás himpulyka elé dobta, mely azt azonnal íelfalta. Ekkor kinyiíatkos-tatá as uraságnak, hogy as eltűnt drága ság a kanpulyka gyomrában ragyog. Küsdi Jenő, ki mérges tollásunkat még a legdiosóbb fülemílénél is többrf becsülte, azonban gyémántgyűrűjét, mely őlegé-nyi emlék, még ezerszer jobban kedvelte, pisstolyt vett elő, dühösen orditosva: „Sirva öletem meg legkedvesebb szárnyasomat; de ha abban nem less elveszett jósságom, akkor tad meg átkosott diak, bogy asonnal lelőlek." A ravasz táltos .pulyka-orr" (vagy pulyka takony) nevü aövénynyel hányt érthetetlen morgás ki-serétében keroszleket a hatalmú kan — Mi aa ördögöt óinál Ao Uram '' — Mondá a hási gaxoa — Sv-mmit U>aui, 1. gyet on nyugodt, csak pihenek, mert nagyon elfáradtam — Kivetted a vámot? - kérdi a mol. aár a legénytől. — Meghi&zem azt — Látta-«* a ptrui: ? i— Nem látta bia aa. — No hát akkor vedd ki m»g cgjsser, hogy lássa & is. Falnba ment az ajunca ron<cy«»-di~ » ■egazdlit egy szép asasonyt — Yan-í rongy asszony? — Ejnye err-a»ra. hát én rongy a«z-szonv vagyok? s ogy elpHfolu, hogy alig tudta kinyögni, «isssriut C ast akarta kérdezni; van-e rongy jí asssony. Üzleti H/,emle- • Nagy-Kanizsán, 1881. jul. 16. Utolsó tdéitá«ank óu uibhiabéli lecsapódásaink voltak; e hrt''-n azonban iimet pompás idf.járá» kedvesett & ja^ábau folyó aratási anokálatoknak. Üzletdnkbec ké»ziot--k hiánya miatt aajdaeu tökéletes paugáa ál-ott bet a kínálattal tsfltiot^l 5 vételkedv is. és reindeuki nagy váraknsatokkal uíi u uj uonulúunk elebe, weiyek hinstőleg . már néhány '' nap múlva vseudik ke/.detQkeC. Csak ropót- i■» kukoricás élénkité uémiieg piaexankat, alsóbb czikkbes az idei tvrtne» inioden tekintrtixfu IríelégitS ; mennyisé^ilr\|r i<5 kö»ep4»n»k Vuc.i-ható. míg az eddigi felmerült tételek többnyire ssáraz, «''géazséges é< kivál > «sép minoacgvt mutatnak fel. Miadamcllett m^g osn fejlődhetett b«-an aagyobbaeru minthogy inadat árkóvetelési-ink koránteem állnak egyhangbau eladási helyeink i''g;a-wivel. OregrxemC ku-koricsa a belfogyasztá* számára m^g mindig változatlan irakoc Tétetik, míg oiu^oaniin iráut csaknem eg-isen megizfln* a vételkrdv. Busa 10"--11—. Rom S 80—8-80. Árpa 7 50. Zab tí €-80, KnkorUza 6 40— 66U. Cinquaüún 6-?0—680. Repes« II Süli 80. K B. Szerkenzt^J üss^net. Dr. M Zcmbor. Nens eszkösöl- hetjak. 4834 .láegverte az I«tena. &x költemény nem közölhető. 4635 .Dalok* I—IV. Közöltetnek. 4686. Dr. St. Kész«éggel megkúldctett. 4637. .A hit" gyenge. 4638. B. 0. Majd a télen. 4639. Bellatincz Mindig tzivesen fe-gadjuk. 4640. .Háromsaor". Ecjemr ssio. Vaautl menetrend. Indul Kanizsáról hova : • . a Vooat asán 4 >ra P«re. Idő t07 K.s-k, Mohi<-., Dombóvár 5 10 reggr) 215 , . 2 50 dél$t ** ¿T • . 11 1 éjjél 205< Knda-Peatre (gyorsvonat) 5 /»5 rj»gk'' -I 904 . (postavonat) 1 6 dilul^ Íl2 . (vegyes vonat) 11 2<> éij., 818 Bérebe (8mombatbely, Sopron , felé) 8 15 fggCI ---1 I T --------r~\|— —TB 9Sim bárd segélyével levágatott s eldobatott. As ilyen fej a régi boszorkány világban a bűbájos szerek készítésénél czélszerlieü tel basznál tátott. A megölt pulyka felbontatván, csakugyan tündöa.oh Küzdi JenO örömére s ámulstára a gyémántod gy ürü. Mérges és büszke tollasánk csupán jőisii husa miatt larlatik, egyéb baszna ugy sincsen. Szeretett kicsinyeit szerfelett nagy vigyázsttal őrzi. ,Ha pityegek, — mond a nőstény palka a mese szerint — akkor jöjjetek, mivel ételt kaptok. Hs pedig sirvs nyögök, ugy bújjatok el, mi vei nagy veszedelem fenyeget titekef Csakugyan az anyamadár egy fekete fol tot pillantott meg as égen j azonnal sírt. nyögött és fejét a fűbe dugta. Fiai siiutc elbújtak a fűben, csupán kettő nem. melyek dőrén kinevették a többit. D<: ezeket a gonoss fekete folt, mely utm volt más, mint s rabló héjjá, megragadta s elvitte. / nyjok sirva-riva nézett azok után. Haragos szárnyasunk kiabálásához hasonlit Afrikában a busz ezer főre m^afi hoiteniott népség nyelve. Ki azek bessé dét hallgatja, a lélekvándorlás hite ra gadja meg s sst atell gondolnia, hogy talá as elhalt palykák szellemei emberi alá kokba költözködtek. Epés madarunk mogorván és bo-szusan jár kel as udvaron, nem is hede ritve as otromba ludakra, melyeket púre parasztoknak tekint, annál inkább megveti a bárdolatlan tyúkokat, noha ezek fajához tartozik, tehát vérrokon ; ámd« a.-ért olykor olykor a kakassal még meg i« verekedik. Komoly setét szemdi d c/os boasuságtól égnek, mely h^vee harang* fokoeódik. Est a kevélység iné* inkább növeli; mivel a himpulyka nyakas és bOsske. Ilyenkor hurukkolvaésduzzográ pöffeszkedik a fal vagy kerités hosszába a. Tollal mind felborssdnak. fark« «t^jHl terül, mint s női legyező <S* lo re-s «11 szárnyai recsgó zugsaal karmolják, mint a mucskák, a földe-. # VlRO-iY MiliÁLY. HUSZADIK OLYAM ZALAI KÖZLÖ JULIU 1-én 881. >l . 11 50 éjjel 315 Sopronba, . .TTT<,, 3 40 délaf •¿«>0 Prif.-rhof Koltori. Csáktornya i 55 f$H»j 203 . . 2« Lfll . (f)or»r) . 10 50 éjiel ■ •)<; Rrkezik Kanizzára bonnit : 210 Ztkán» M5I tl6 ■í,>8 5 27 "ex1 1 41 , 4-lb 11 1 éjj''-l _X)3 "01 :4U; B- «».51 •J14 16 Koproc<>ul 202 PrAgcrioí felöl (g>or»ron«t 204 ¿Otí „ „ 1 li...ia >''«ilrüi («try»< vonat 4 16 rtff-l (po»Uv..nt) 2 S d-Jut ■ gyorsvonat ! 10 30 éjjel 4 1 raec«'' '' 10 15 i.je í 12 5-téibeu'' t 5 37 reg« el 1 20 dolut 10 50 éjjel ; -- Felelő« szerkesztő: B.ÍT0RFI LAJOS. Nyilvános Wtzfaet. Snjtott telkemet máljen meg--hala u a szép. őszinte részvét, meiylyel feledhetlen, jó nóm teme téee régbe ment. Elmulaaztbatlan kötelességemnek tartoitam nagyon tiszteit karttranóimoek óa kedve« kartársaimnuk , úgyszintén Nt. Groszmaan Ignác« k. r. tanár urnák é* a segédkező papnövendék araknak a szivez, bnago ténykedést, m ''lylyel a szomorú szertartásban részt vetlek, melegen megköszönni. Hálás emlékezettel leszek iranluk, ugy mindazok iránt, kik szegény jó nóm porait az örök nyn-ghiomba »¡kitérték. * N^íy-Kmizsán. jul. 13. DÖMŐLKY LÁSZLÓ, tanító tJ '' KEL L E R JJ A T Y A S L^ Bfl-fiLgy-KanlMán, Fétér. WUCSIUT8 féli ház ^ STREM& KLEIN íllszerteresMese »ellett Ajánlja a n. é. közönségnek CZIPÉSZ ÜZLETÉT aroelvb^n mindennemű uri-, iiői- é» gyermek-ezlpők a legújabb divat szerint külföldi bórökból vagy egyéb kelmékből a lehető legjutányosabb árért készit. Vidéki megrendelések a beküldendő használt czipóminta szerint 24 Óra alatt pontosan teljesíttetnek. A ii. é közönség szivcs pártfogását kéri legmélyebb tisztelettel Kellí r Mátyás ozlpeaz ÉiÉiÉiiii t 4 * M M i î i t í ,11''¡Ha utoljára láthatóin Ason m öt arlat, mely ▼ Árosunkban ceak nóhftöy iíapi megszemlélésre lett felal-litva, tartalmazza a legn jabb világ újdonságodat küőnösen érdekos látványt nyújt 8TEFANIA fhgnő ünnepélyes bevonulása Bécsbe továbbá az orosz czár meggyilkolása Péter- várott, úgyszintén igen szép városok és tájak, továbbá művészileg mozgó viasz Agarak és egy elő krokodil latható Szamos látogatásért esd UIiLRICH QYÖRGY Peleptidij 10 kr HIRDETESEK. TTTTUIlUW Kapható majd minden fűszer és csemege Kereskedésben. 312 8—10. m cJS. ! Takarékos háziasszonyoknak! ^ : A bevásárlásnál csak - L JE I T N E H ®> féle „UJ Páva kávéU kérendő, vagyi. a L,tner-fále ijüj frailkhoni kávé44 a. v«^.-■ ? = az általa használni «okot; mennyiaég felét, majd nyerend belőle erŐS, jÓ íllutU 6S Szép SZÍnÜ ''5" kávét, tehát a fele pénzért a legfínomibb miuőséget. ''a— l Egy próba elegendő arra, hogy az ember fentiek igazaágárói meggyőződhessék. A bizalomraméltó és meghiiezett vegyészek: Dr. Werner Th. A borussloi Hc,OjsátÍ ao & / '' / I 6 műhely és műegyetem igazgatója, és Molllár J ¿Í10S Bud-pest varo vegyésze és oklevele» g> óg\szerész S-exen uj Páva és uj Franhonikávét regyelemileg megvi/jigál v»n, "egy vizsgt latukban baiáro- •mm 4 Í • • • . v* - A '' • a # ^ zotlan kiemelik, bo^y ezen kávépóiiék fele te jó és nagymennyiségű tápláló és vérképs<<alkatreszasei bír. Kapható majd minden fűszer és csemege kereskedésben. kén fo r r á s. Varasd Toplicza Horvátországban v.tj kiaa vidékben, k6zc] a s ajer-mj^prar batárboz (ekre, z fürdő sredméiivd>i« liasaoálstet nyújt a kosivíny, a rtit régi oemej étlen-■Sík. rr. l lk»l»azí>aí • ''.-taiugurúdi« mellliárty rs hxrgjuUiiísok »JIm. b''ijaaeayvek. kfllfti.féle bfiri>et<-g.égek, valamint a lélekzési- és emésztési «zerveku41 1«. t ; » A fsrrás btoérsékc 45" R. A fBrtféidssy aefiyitasz saa>a* l-aa\|ts Csák-ornya állomásról 3 éra, K«''>rfi» és Kaproocaa -il!otni->oktol 4 órányi távolra van CsáktnrSyától Varasdig valamint Varas<it<ll Tnpliczáig inenS kocsik árá személyeaáint naponta I frt. TrUsésra kair.o fogat ké«-en áll F.gisxsfge* <"gh .{lat pooto« »xol^ilat, ezíoc* -zo)>ák napy zz4mban vannak. Vau továbbá károm ebédlő, hir »p >k, najr^ teraiz kávéház, 2 zo ijora, k5!r,önk5nyvtár, zenekar számos tomhoia és ¡áncz-estély Rendes , J (295 6-8 J As orvon szolgálatot rigui Or FODOR ADOLF. — Kgvfc) zjáeta tok in megrendelések a fard5-tfc«e»l6»árbnz inté«en46k. X tttttittttttttttttmtttmttu M T T O Hí I VAS ni -1 á p s ó j a Soosmaorból -láplugony F r a n z t- n b * d-nál. Alkalmas pótlék fg^f* lápfürdoknek Előállítási szer aczél- és sÖfQ''-dŐkbŐI. Császárforrás-só (8el purgativ). Szétküldés: Matton! és Társa Franzensbad. Kupin46 minden gyógyszertárban és fOjtxerkrreskedésben. (2U9 7 -7) nMmtmmmtmt a-i cu 30 éven Ét kipróbált ANATHERIN- SZÁJVÍZ. J. G. POPP, cs. és klr. ndvari fogorvostól BÉCSBEN I Bogaergaase 2. Gyökerez (ry<jcyri<zk<''>c mindet] fogfájá«, mint szintén minden záj- ós ioybeteKée ellen, tüti n6 gargariaáln vi« ez továbbá mindenféle Dyakfáfás ell .o. 1 nafy palacak 1 frt 40 kr.t kSzápeaerfl palacsk 1 frt és kis palarzk 50 kr. Aövéwyi fogyxisxLa rövid használat a tán vkit<S fehérré teazi x fofTat, anélkül, hogy >noaV ártana Ara egy dobosnak 63 kr. AnatKerin f&gpasxta BvegazaUue.ékben. 1 frt ti krn kilünS ú fftintitó saar. , (273 «—14) Illatot fog-paszta a legki rálébb u«r a »aájOr?f és fogak ápolására s épségben fSoi tartására. Darabja >5 kr. Fogtöm anyag, a Ugbiatoaabb és leggyakoriatibb szer a lyukas fogaknak Sonaguak általi betömésére. Egy tégely ára 2 frt 10 kr. íí&vényszappan ; a bór ((építésére a legjobl. s igen kellemet eszköz. Ara 30 kr. o'' A t közönség kéretik, bogy vásárlásainál határ zottan a POPP-félc késsitményekst adaaza magának s csak ásókat a darabokat fogadja el, melyeken a Popp-íéU védjegy f&llelbetb Blzományoaolt: Nagy Karnisán Práter Béla, Belas Jössef gyó\|y<>créss nraknál. Feszelbofer Józzef ttr flisz«rker«dtcdésében — Pápán Tkhepen J ¿« Bennülik J ..éL — Ka>sáa Bárányi I. gyégyiz Keasthvlyen I^ikner F gy<igys»-réas. — Zala-Kgersargen Holi<y J. E. gy-gysz — Kapronrzáo Werli gyógyixe étz — Varasdon Halter gyógyszsré»z — Sümegben Dorner Ka jetin. — Pxomba:-betjrsn Simon A és Radolf gyi>gy«x. — HstirSrvidéki 8z.-Györgyön Fibic E. C. — Yenxprémben Gathard Tivadar és .Iáinál, -Ferencai gyAgyszerésx. — Székesfebérvárott Braau J.. Br>zniann, és Dieballa gyógys — Lovas-Berényben Kertész l. gjt>% izerész — Kalocsán Horrá h K gyógyszer. — Pakaoo Malstiuszky A gy<Sgy<«. — Körmenden ^Ounenread M. gyégysz — Kaporrirott 1 Kohn J., Aoguztin A , Babochay A. gyégyzaer. — 8zegs«irdoc Stanroezky L. gv^gy. — Konyádon Kramolin J. - Baján Miehiu 8t , Hersfeld fiai, és Pailerssann B gyógysz. — Péesett Knaz Kovács éi 8ipíez gyógysz. — Kárádon Rachtilz 8t gyógy»«. — Maicaaliban Ki.» gyógysz. — Tolna Biray 8. gyógysz. — Duna-földvár ott Mnrin 1. és Mttllar I. özvegye ryéfy«z. — 8«ent-Gvör-gyön: Wallersdorfer A. — Aisó-Lenürin Kiss gyógysz — Ro-honezon 8imon gyógyír. — Kagy-Atádon Pfuzterer K gyóryzz — Perlskon 8ipo» K. özv gyógyzz. nraknál CJ> HARTMANN IGNACZ mérleg-gyár o s NAGY-KA N1Z8ÁN 937-ik iflb. 18-?;. ss Ajánlja kovácsolt vasból készült, erős és javított szerkezetű tizedes mérlegeit, melyek a Székesfehérvári kiállításon éremmel lettek kitüntetve. Lakik a Kölesey-utczában az Egylet-kert mellett. r o ooa o ooooooooo .T>]V ♦VA li ; ''}■•■ À» i ":- ..•>■; i^ï S »■ : ■ * Örökeladási hirdetmény S u»ouiéltó. ra v^liA« é* k<»«okiati«ftgyi m. kir. min-...te ianiM»k\|SJOj \| lístíl. »« s. >>«lt r. ndelpu* folytán a lokolá-iyi »al.a- ala, itván/i «rads-Io:i.ho« tartoa • * a Zalamegyél.en kel»elez< U itpé:e Uri község katá rában létez* * azon köziég 2I9. «aimu telekjegyzSkönyvének 5-ik s«« Jlöft-ik h»ly»/t«elp»i száms alatr felvett 1504!,,, kat beid kiterjedéia •rdőbirtok i rajta le««i í«állo«iá iyuyal eüySlt aárt ajáotattal egybekai-csolt asóbrli nyilvános incrés uü^» 1SS1 -ik évi aoga&stps M 4-én dél elCtti 10 óiakor Somlyóvávárbelyen >-z uradalmi ss mtartó ági hivatal nil _ a nagyméltóságú miniaz''erium jóváhagyásának f^ntartisával. — örök áron t«g eladatni. A kikiáltási ár: buos''-nnégyezei bat xáx negyvenhat (^4,641 forint 55 krajezárhan állapi:a»tván meg, árverezni úuajt.k i xen összeg ««I ellátva, a kitflaött hely>e és időre sr.enuel megbivatnak. Zárt ajánlatok két-zor négyxzáa hatva .öt frt (2465 frt) bi latpén« bozÁesatolásával Somlyévá»irh<-iy n az alafitványi Meánitxrtózágtioz 1881 éi\| anjnastus 4 \|k napjának délelőtti :0 órájáig l>ezáróU^_ nyuj tandóit b>, — oly ■•yila:toáaital, írney az" arverrsési ré^xletp« fltt<-l»-k melyek szinte a s--nilj ¿vásárhelyi »zámtAZUii, bi^ata''sii mofU-i^nlbet^li, — a ajánlattevő előtt ism-r.^esfV " ÜTÓ«iánUt, vngy * fc.tételektől eltérő ajánlat tekintetbe nem fug lllUll • 34^ 1 — 3. Kell Győrött, 1881 jnlios h<> 6 in A 8omlyevasárbelyi közalapítványi kerületi királyi főtiszt »ég Után nyomat nem dl j azt - ti k — Laká8kiadf>8 j Kazinczy-uteza 7-ik számú 1 házban egy szép utczai és egy udvari lakás, továbbá istálló : V ..-/.»■:. . I! '' tl'' r »ties: örök árért is eladó, ; Egy három és egy négy kerekű vízi, és egy két kőre járó gőzmalom szép és jó karban leyő lak és melléképületekkel, valamint 40 hold birtokkal együtt, vagy mindegyiket külön is, esetleg a legkedvezőbb feltételek mellett örök áron eladó, a birtok a vasúti állomás közelében fekszik. Minden WAJDITS JÓZSEF könyvkereskedésében tudható meg. 331 2-2 ''t 62 . szám 1881 kiadandó. 340 1-3 HIRDETMÉNY A na£\inéhó«á(u iá. kir. közmnn-a és kö]^edéai miutsteriuoi .<» 1881. évi jnliu» hó 4 éa kelt 16761 »»ántu rend-leiével a »aUincgyebeli államoiak fetitarti árs »zfiktégei ntlszerck Wíí rz-sét 667 ''rt 8? kr. ösasef erejéig eng- d«Jy»/.te A (ei tetnii ett a/ál)iiái biatozitása cxéljáb..l as 1841 ''«l"M "'' -9 ik napjának d e 10 órájára a zals.megyei m kir. iUatue^ú«41 "V vatal beljiaégéHen tartandó aárt ajánlati verspnyárgy.ilás lurd«^''''''-. A versenyeni óhajtók fe''bivatnak, Irogy a fentebbi szálliúa re-.ajtdaának elvállalásába tunatk-zó, az enzedélyezett költség &tár. tlx mitandó, s a ré^slot. s felt t-lekben «15.rt l^ayi bá»tpéa»aa: slláJot'' zárt ajánlataikat a kitűzött nap i e. l«> ó.-á áif a nevesett kH»« 01 annyival inkább igyekezzenek beadni, miol a későbben érkrzottsk t>-gye!«mbe nem fognak vétetni. '' ''J A szOfesn forgti izaWkáKtra venztkozó múaziki müveit é< részletes feltételek a neve»-« magy kir. 41 amépítészeti hivatalnál, s reeic» hivatalos órákban naponkint megtekinthetek. Kelt Zala-Eferszeg, 1881. jnl hd ÍS án. 341 Zal a negyei m kir. építészeti Mrattl. ayoaatott- a kiadó tolajdoaoa Wajiits József gjorssajtőján. NAGY-KANIZSA, 1881. jnlíns 21-én. Y K 0 A X Ö A I A J A X 58-113: a^^vn 8 frt ElMLttéti ir- egésr évre...... fél évre ....... nedved érre...... Kgy zám ltí kr HIRDETESEK $ hasábos pftitsiirlMu 7, másodszor 6 s minden további sorcrt f> kr. NY1LTTÉRHEN soronként 10 krórt vétetnek fel. Kincstári illeték minden egyes hirdetésért SO kr. fizetendő. ZALAI KÖZLÖNY I Huszadik évfolyam. A Isp szellemi részét illeti kzlcmé-nyWc s szerkesztőhöz, anyagi részit illető kftzleményi-V pdig s kiadóhoz Wrmentvf intézondök : N A « T K AN I 7. S A Wlstslcsfcáz „ Bermeutetlen levelek csak ismert munkatársaktól fogadtatnak el. Kéziratok vissza nem küldetnek. N^-Kanizsaváros hely hatáságának, .nagy-kanizsai önk. tűzoltó-egylet'', a .nagy-kanizsai kereskedelmi s iparbank", , nagy-kanizsai takarékpénztár", a .zalamegyei általános tanítótestület , a .nagy-kanizsai kisded-ncveló egyesület", a nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet'', a .soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai külválasztmánya" s több megyei és városi egyesület hivatalos értesítője. ■ Hetenkiut kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. N&gy-KaniAHáu, 18H1. julius A tapasztalás bizonyítja, hogy a kir. bíróságoknál számos oly esetek merülitek fel, a mikor oly bírák találkoznak egymással, kiket egyéni természetüknél fogva difficilis embe reknek szoktuuk nevezni, — s mely egyéuiségek felejtve azon arany mondatot: „Noli ievi ex causa pacis vincnla abrunipere* minden csekélységért készek azonnal összekoczczanni, — ha pedig az első koczczanás már megtörtént, szerencsétlen idegességök szüli az élesebb másodikat s még élesebb harmadikat s így tovább. — A gyűlölködés ezen utján egyik''sem engedvén a másiknak, lassankint a hivauiban a viszonyok annyira elmérgesednek, hogy ezek nemcsak magára a hivatalos személyzetre elviselhetetlenekké válnak, de a közérdekre is roppant mérvben hátrányosak. Szenved a biróság iránti tisztelet, az állapot közbotrányossá fajul. Segíteni kell a bajon! -- De az a kérdés: miként? A sürü panaszokkal az elnöksé gek, a minisztérium elárasztatnak, s miután az esetek olyanok, hogy a fegyelmi uton kimondandó intés, rosszalás, feddés czélszerü orvoslatnak nem mutatkoznak, oly vétség pedig nem követtetett el, hogy a hivatal vesztés volna kimondható, világos, hogy a kérdéses esetekre nézve kellő orvoslat törvényeinkben nem létezik. Itt kézzel foghatólag a bajon csak az fogna segíteni, ha az összeférni nem képes egyéniségek egymástól elkülöníthetők lennének, — vagyis, ha a fegyelmi törvény azzal bővíttetnék meg. hogy az összeférhetetlenségnek eclatans eseteiben a í egy el mi biróság az áthelyezést mint büntetést rendelné el. A tapasztalás embere méltán összecsapja kezeit a felett, — miként is történhetett az, hogy az 1870. VIII. tczikkből a fegyelmi bünteté- sek közül az .áthelyezés", mely az előadott esetben egyedül czélra vezetőnek tekinthető, — kimaradt s mindekkorig pótolva nem lett. Azon ellenvetés, hogy, ki egyikkel'' összeférhetetlen, másikkal sem fog összeférni s így méltán pálezát törhetni az .áthelyezés" büntetésnek czélszerüsége felett, csak meddő üres phrazisnak tűnik fel. Nem is lehetett tehát ezen érv a törvényhozás előtt irányadó, sőt teljesen világos előttünk, hogy a jelzett kihagyást nem tekinthetni a szabadelvüség szülöttjének sem, mert a szabadéi vüség az áthelyezésben a kérdéses esetet illetőleg a birói függetlenségre nézve mi veszélyt sem látott, de nem is láthatott. -- Hiszen ha a fegyelmi birÓ3ág a hivatalvesztés büntetésnek kiszabására feljogositatott, akkor közönséges értelemmel is beláthatni, hogy az áthelyezés büntetésének — mint a hivatalvesztéssel szemben — minden esetre csekélyebbnek a jelzett eset-beni kiszabását is, a birói függetlenségnek minden veszélyeztetése nélkül teljes megnyugvással a fegyelmi bíróságra lehetett volna bízni. A kihagyásnak oka lehetőleg elburkolva lett. Megkísértjük fellebbentem a lepelt, hogy a valóságot láthassuk, mert ekkor az áthelyezésnek a jelzett esetbeni behozatala iránt minden eddigi ellenszegülésnek megszűnnie kell. Sajnos, itt egyike azon esetek nek forog fenn, a mikor maga a törvényhozás, a felemelkedettség magaslatáról, az opportunitás hináráha rántatik. — Jól emlékezünk, mennyire ellenezték a megyei Cliquek a bíróságoknak kinevezés utjáni betöltését, magasztalták s egyedül üdvözítő in-tézménynék hirdették a választási rendszert, valósaggal pedig cak azért, hogy ez uton hatalmi s a nepotismusi érdeküket további időkre is biztosítsák, — de jól emlékezünk arra is, hogy azon időben a megyei Cliquek hatalmas factort képeztek. — Hogy tehát a magyar állam a kinevezéssel kapcsolatos birói intézménynyel a a cultur államokhoz közeledhessék, kénytelen volt a törvényhozás a megyei Oliaue-knek concessiót tenni. Az 1869. évi IV. tezikk 4 ík § ban az mondatik: ,a birói állomások betöltésénél különös figyelem fordítandó arra, hogy a kinevezések az első folyamodási törvényszékeknél s az egyes bíróságoknál, az illető tör vényszéki kerületben lakó egyénekre való méltányos tekintettel történjenek." Világos, hogy ezen intézkedés nem a nemzet geniusátói eredett, mert ez a soproni, bihari, győri sat. honfiak között soha különbséget nem fog tenni, hanem közöttük az egyéni érdemhez képest osztja ki javait, — világos továbbá, hogy a ki ezen intézkedésnek életet akart adni, — annak ípso facto minden áthelyezést következetesen ellenezni kellett, mert különben, ha a fegyelmi törvényben a büntetések közé az áthelyezés is felvétetik, — megtörténhetett volna, hogy például a győri törvényszéknél N. N. és N. N. k. bíráknak elhunytával megüresedett állomásokra a rcrnisztervim a nyitrai és eperjesi törvénvszékektől fegyelmi uton N. N. és N. N. birákat he lyezte volna át Győrbe. — Ily eshetőséget pedig a megyei Clique-k perhorrescáltak - s a törvényhozás által adott Concessió csak írott malaszt maradt volna. — Ki kellett tehát hagyni az áthelyezést a fegyelmi törvényből is. Jelenleg azoLban 10 évi tapasztalás után a megyei Clique-k sajgó szívvel nézhetik, hogy bizony a kinevezéseknél a törvényszéki területen lakó egyénekre való tekintet legese kélyebb mérvadó s ugy szólván ezen tekintet a gyakorlatból teljesen száműzve van, — a minthogy ez a szűkkeblű particularismus érdekében helyesen fenntartható sem volt. Puhatolja csak valaki most már a megyei Cllqoe knek az áthelyezés iránti hangulatát, tapasztalni fogja hogy ezeknek kisebb gondjuk is — nagyobb annál, — mint törődni azzal, váljon a birák .összeférhetetlenség eseteiben", áthelyezhetők legyenek-e vagy sem A kérdéses esetbeni áthelyezhetem re nézve tehát senki részéről sem forog fenn akadály, miért is a fegyelmi törvénynek az előadott érte-lembeui pótlását még most is elle nezui annyit tesz, mint mikor az udvarban a zene rég megszűnt, a szobában még most is tánczolnak. — Katonatiszteit házassága. A közös hadügyminiszter értesité a katonai fótörvényszéket, hogy ezentúl katonák számára nem szabad engedélyt adni az úgynevezett kolozsvári, vagy unitárius-házasságokra. Mihelyt kitűnik, hogy a házasságért folyamodók oly, férjöktől elvált nővel akarnak egybekelni, ki az unitárius vallásra tért át, vagy ha még életben levő feleségektől elváltak s unitárius házassági engedélyt mutatnak föl, házassági engedélyért beadott térvényök visszautasítandó s az illetők figyelmeztetendők az ily házasság érvénytelen és meg nem engedett voltára. Az evangelikus papok ez értelemben fel világosi tandók s az ily házasságkötések tilalma újból kihirdetendő. A hadminiszterium semmi esetben és semmi föltétel alatt sem fogja ily házasságokra a beleegyezést megadni. Mint béesi lapok írják, a hadügyminiszter e rendeletet az uralkodó közvetlen kívánatára adta ki, miután Gruscha tábori püspök ily házasságok miatt legfelsőbb helyt panaszt emelt — E rendelettel egy-értelmüleg legközelebb az osztrák belügyi, közoktatásügyi és igazság- ügyi miniszterek is hasonló rendeleteket fognak kiadni, s az evangelikus fóegyházi tanács utasítani fogja az osztrák evangélikus lelkészeket, hogy az oly házasságok megáldását tagadják meg, annyival inkább, mert az unitárius egyház Ausztriában nincs törvényesen elismerve. A nag>-kanizsai kisdetinevelŐ egyesület kfirébol. lgaig»tósásr: Koch Mihály né elnßk, Weiss Sa-muné másodelnök, Z»dubánssky Lajosné • lelnök, Zathureczky Zsigmondné másod alelnök, Somssich Lőhdpz gondnok, Lengyel Lajos ügyész, Dr. Schleyer L»)''>s orvos, Szeidl Ago.ton pénztárnok. Dr. Benczik Ferenc« titkár, Bátorfi Lajo. másod titkár. » Választmány: Axenti Györgyné, Berényi Jóssefné, Blau Nándorne, Clement Lipótné, Eben-spaoger Lipótné, Eisinger Henriknr., Erdődy Lajosné, Fesselhofer Józsefné id. Győrffy Jánosné, Gutmann Simonné, Karczag Béláné. KocsisFerenczné, Koáuss Boldizsárné. Laky Kristófné, Lówinger Friderika. Mantaano Jówefné. Morgen besser Jánosné, Plihál Ferenczné. Rosenfeld Adolfné, Scherz Albertné, Schreyer Lajosné, Somssich Lőrinczné, Stemmer Kálmánné, Szukics Nándomé, Tersánszky Józsefné, Ullmann Istvánné, Vágner Károlyné, Wlassics Antslnó, Wittinger Antalné, Weiser Jánosné. Tiszteletbeli tápok: Martinkories Károlyné, Blau Pálné Knáuftc Boldizsár. Temetés. Zalavölgye vidékén a természetnek kedveaő időszaka szintén megérlnlé a gabonát; a gazda szeme csillogó örömmel szemléli a hullámzó kalász tengert. Jalius havában egy részben már a kurta snhogása vegyül a kellemes légáramlat közé ; a kaasás izzadva suhint, főidre hal a gyümölcs, élettel«» less a pár, halált oszt a munkás, as áldozat tárgy tá-pol, életerőt nyújt az embernek. Mi szép vagy haldokló ós örök ujjnló természet! mi nagy jóság vagy Isten, ki mindest as emberiség lét fenntartása és gyönyörére berendezéd! Ily és ehhez hasonló gondo latok kösött értem f. éri julius hó 13-én Z Egerszegre, még fülemben is aratók TARCZA. Nem áxol-e? nem fázol-e? Nem ásol-e, nem fázol-e? iúaik künn az eső; Nemcaak a nap, nemoak a hold, Megkeres a felhő. Nagy boralat szállt az égre, Ment, ment csendet búval; Kifedte a kii temetőt Sötét nagy borúval. Nem ejtett egy kőnycseppet sem, Csak nézett le búaa''n; A könytelen izemben olykor Mily végtelen bú van ! Könytelen bú, névtelen bú Mely S lelket tépi; A* eges* fold, egé«z világ: Egy nagy .semmi* néki Névt- ien bú, szótalan bú. Végre köuybe árad; Mo« a zápor árkot bokrot, O hogy ki nem fárad. Caorog le a kápolnáról, Érzed e, bog) ásol ? A «ir boltnak tiély ürél.en Érsed-o, hogy fásol ? Hogy éreaaád, ha nem érved K% n kön vem árját, Mely oly forr in hir, s Oaengre Már oly r¿g«> vár rád ?! Ha éress éd : «1 ¡1 jönnél. Jöttei volna régen ; É& számomra nem letessék Több ború az égen t MAJTHÉNYÍ FLÓRA. Eszelős Palkó. (Rajz) Elmondom történetét. Kineveti, kigúnyolja, sértegeti min denki s ő mindezeket eltűri a nélkül, hogy rósz szót is mondana, a nélkül, hogy valakit ezért kérdőre vonna. Az iskolás gyermekeknek ó a mulatsága, ha ott üi a falun keresetül folyó sekélyes pataknak rozzant hidjánál; kö i ülugrálják as apró gyermekek, letet'' kalapjába kavicsol, falevelet dobálnak, rongyos szűrét, mi forró nyáron is nyakába akasztva lóg. meg-meg ránczigálják s ő békén eltűr mindent, még mosolyog is, enyeleg is a pajkos gyermeksereggel. Egész nap bolyong, egyik házból ki, a másikba be; vagy kint az országúton ballag, kertek, szőlők alatt, vagy a temetőben. Nyugalmában nem zavarja semmi, podig kora reggel a csordás is oda kürtöl fülébe, mintha n»ki szólna, de asért Eszelős Palkó megy a maga utján, nem fi gyel»e semmire és senkire. Csak egy rémséges haog rássa fel tompa egykedvű ségéból s as őssülő, megtört öreget egészen átváltostatja, — s ezt tudják a pajkos fiuk. A harangok bánatos, rémes kon-gása az, minek hallatára füléhez kap, megrémül és mint a gyermek ugy sir, ugy zokog, hogy mindenkinek meg-sik rajta a s?ive, csak az ilyenkor ót körülfogó vásott fiak kaosagnak a vén ember siráaán. c Van e még hur ssivében, mit a harang ssava megérint s rajta vihart idés elő?- Mi összefüggés van az ő némán hordott bánata és harang kongása kösött, hogy ilyenkor megnyilik sebe és könyek törnek eló mélyéből ? Elmondom azt is. Mintha a sors gúnyolni skarná hitünket, hogy a lé ezónek életében hiatQnk, hogy gondolni merünk annak tartóssá gára: ugy letarolja a virágos mesőt, a gyümölcsöző fákat, ugy mogtöri azembor testét s marcsaogolja a lelket. Ha ugy feltámadnának a temető korhadt fejfii alatt nyugvók, rá nem is mernének Eszelős Palkó egyetlen vonásában sem a lányok egykori szeme fényére, arra a falu első legényére, ki mikor átjött a szomszéd községből, minden hás ablakából virágok hajladoztak feléje, azalatt meg éghetett a rántás, ugy rajta felejtette szemét az eladózág, de nem is osoda, mert hét határban bizony alig zkadt párja. Pedig réges-régen mindez ugy volt. Talán az uraság legvénebb hajdúja még tudna róla vaiamit mondani, ő egykorú legény volt Eszelős Palkóval; a trtb biek már csak mint mesét hallották az öregektói. Akkortájban még alig volt a falu helyén egy két ház. a hol a cselédek lak« tak, a többi az uraaágé volt, csak olyanféle paszta volt, a melynek népe ss akkori arasági kápolnába járt vasárnapon-kint. A patak partján ssen voltak házak, csak itt-ott egy, a melyek kötött legtetszetősebb volt a Kormos Lidiék portája, faragott oszlopos kapájával és tornác»« pitvarával. Ablakai sarfpen ki vóltak festve, as egész ház fehér volt, csak a léczkerités, mi egy kis kertet futott körül a ház előtt, volt nemzeti szinü. Akkor Lidiék^iázavége a patakra nózett, melybe suttogó fttsfák fürözstötték lombjaikat, azontúl tágas mezőség terült el és messze a szomszéd falu végső házai látszottak. Itt találkozott a szerotő pár gyakran, később minden nap. este felé, mikor minden zaj lecsendesedett, a gulyák ko-lompjai elhangzottak, szürkébb lett az ég. csak a felvert por szállt még as esti szél karjain, meg a kutyaugatás hallatszott élesebben; P<tlkó mindig átjött a a szomszéd batárból s a pntakon átfektetett pallón átjőve, rendesen ott találts Lidit, a ki lelkendezve várta a legényt. Leültek azután egymásmellé s ott suttogtak a füzek reszkető árnya alatt, ott tarbékoltak a patak partján, mint ▼ad galambok as erdő sűrűjében. Mily csöndesség volt körülöttük, csak a viz habjainak locsogása, meg egy-e^y röpködő bogár, ha bele fttkösött • fak ágaiba, koppant egyet-egyet. A szalmához kötött nyomtató lovak as udvar végében néha néha egyet fújtak, a küszöbön alvó katya álmában elfojtotta ugatott, osak es volt minden, a mi a szerelmesek halk beszélgetése közé vegyült Ábrándos, gyönyörű tyári éj volt. As esti találkozások mindennap megtörténtek, senki em beszélt másról, mint a boldog párról, a kiket as Isten is egymásnak teremtett. Az öregek is helyben hagyták z dolgot, hiszen v Isten, se ember nem találhatott bennük kifogást, ha lett volna ellenségük, még az is gyönyörködött volna bennük. A ki osak rájuk nésett mindannyinak örült a lelke. Ha odakinn ültek a hás előtti kis padon, melyre a Kinyaló széles eszterhéj árnyékot vetett, as évetédő gyermekeknek ugy örült as öreg Kormos Bálint At-meg-átölelgette termetes feleségét s rájuk sandított a fiatalokra, mintha tudtára akarta volna adni as anyjuknak as ő boldog ifíukorí sserelmüket. Ók is igy szerették egymás''. A fi ital pár épen nyomukba léphet. Kiöregedtek ók már a járomból, el is húzták a nagyja terhét, mert 6k egy talpalatnyi vagyont sem ksptak .* már most a fiatalokon a sor, erősek, dolgosak, legyezek ások, ók már majd csak as unokákat ringatják. " '' . Mindes szószerint beteljesülhetett volna, ha ainceea n sors könyvében más-kint megírva. Ember terven, Isten véger, mondja a közpéldabeszéd. Palkó agy mint előbb csak ellátó gc''ott azután is. vadvirágokból hozott Lidinek bokrétát, ki annak felét Palkó kalapjára, másik felét a maga hajába tftzte. Mint legtöbbször, most is a pataknál ültek. Épen takarítás végs volt A csépeletlsn asz tagok sorjába* állottak as ad varon, melyeket gyönyörködve nézett Palkó. A telehold fényesen lépett égi «t-jára, messze bevilágítva a tájat, melynek szélét setét dombok roj''oziák körül. Fel hó alig volt as égao, csak o^lyen bnzó-dott egy lomha barna fbfy as ég alján, itt-ott as is megssakgatvn. Aanyi wilfcag, ós oly tündöklő fényben égett a meny. boltozaton, mintha ború sokasom lett volna rajta. HUSZADIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖK Y. Tf - TT-^TT zengő dalával, midőn kelti más irány felé a kedve« I I harangok zúgása körben « irány lekötött figyelmet. A nép egy halott»« házbo« siet én vele. Kitüsött csélommal ellenkező egy két érni kedély helyett gyáss és iwino ruaág pereseinek tanuja lenni! kit temet uek ? élte vihtgában levő ifjút ö még as étet delét •etn''érhette el máris amindnyá ¡unk fonalát metaző kassá« suhintott nem várva a kitüsött csélra jntást Páslek Sándor első évet végjatt j«..''á»s fekssik a ravatalon. Pá«Uk Jőssef zala-egersaegi érdem dus polgárnak egyetlen reménye, a zokogó szőlők mindene. A követkeső évben ss eeyhési pályára sseíiteiendi jövőjét, hs s Mindenható magához nem szólítja s társai és baráti körnek eme kedvencsét A kr«>rukk ékített koporsót fáklyákat''vivő d?ss fiatalság /eszi körül, kik köcftl a temetőben megyei fótanW-ügyélőnknek 8 gymn. osztályt végzett fia Krób Károly meghatottan és szónoki tehetségre jogosított szabatossággal a következő be«sédet mondá : T. halott kisérő gyülekeset 1 .Ssomorn pillasat aa, melylyel szemközt állnnk. Egy reményekre jogosi-ott, de korán elhunyt tanuló társunk sirjs felett zeng az emlékezés és résztvevős ssótata. Még rövid idővel ezelőtt köztünk éltM ő 1» ifjú napjainak boldog örömeit s mo^t már a rideg baato^ takarják hült tetemét. Ha liijüc. hogy mily ««ép remé oyeket kötöttek ismerősei ez ifjúhoz s látjuk annak szomorú benem teljesülésé'', érző szívvel kérd^ézbetnők talfn, miért ■dsz annyi szomjú vágyat kebelünkbe oh gondviselés, ha oly >k akadályt gördítesz kielégítései elé? miért mutat.z a ragyogo csillagok felé. ha nincsenek »«árnyaink, melyek odá'' emelbe''nének? miért kell meghalnunk, mielőtt az Ígéret földére léphetnénk ? miért hájtod < b kötelesség a gvnge embert a tökély ntaira, hs a halál gátat emel elébe az ut közepén és mint a zivatar a gyenge méhet megsemmisíti ? s miért a" munka fáradtság, az élet küzdelmei, ha ezeket nem ju''almazza más, mint ama néhány hant, mely tes tünket elfedi! Ezen panaszok azonban, hála a gondviselésnek, nem felejnek meg a valónak. Mert ha az egyik munkás kifá rad, helyét,más foglalja el, ¡egyen a pálys bármi rövid, jutalma nem véss el, hatása megmarad, mint dús örökség. A közjóra törekvők gyarapítják ss emberiség kincstárát. Ilyen közjóra tö rekvő volt ason társunk is, kit most kísértünk as örök nyugalomra. Kitűzte magának a dicsőségesen ragyogó czélt. azonban elérni nem vala képes. Olyan A fiatal és boldog pár egymást át-ölelve nyugodott a gyepen, épen réjuk esett a falombokon átszűrődött fehér holdsugár, nem keresték, nem nézték a csillagos eget, hissen csak egymás szemébe kellett piliantaniok. Lassan suhogni kezdtek a falevelek, előbb lágyan mint a méhdongás. később erősebben. Hűvös szél oaapia meg égő ar-csaikat s rázni kezdé a lombokat. Felettük volt a felhő, mi ae előbb még az ég alján úszott. A bold hirtelen elsötétült, de újra meg újra előbukkant a foszlányok közül. Palkó talpon termett és átölelte a leányt, holnap újra látják egymást, igy nem volt nebéf az elválás, azután átlépett Palkó pállóu s neki indult óimos botja társaságában a mezőségen keresstül falujának. Lidi «okáig néaett még utána, befordult azután a házba, hol édesen álmodtak az öregek, talin épan egyetlen gyermekük boldogság Palkó pedig jobban szorítva botját, mindig gyorsabb lépésekkel folytatja útját, bqhosni akarván ast, a mit gyskori viaassnéséasel mulasztott. Gyér, de nagy cseppekben eredt meg a nyári esó, a szel hatalmas karral suhogtatta meg a patak parti fakat, ase szélyesen rázva a zörgő ágakat s verve egymáshoz a lombokat. Alig marsdt Palkónak annyi ideje, hogy elérte falaját, mikor teljesen kifejlődött a száraz sivatar. A fékvessiett szél süvöltve lépett mindent, a mit talált, a felhók feat a levegőben és as országúton s por égyenlő tánesot jártak. Palkó behúzódott ac egyszerű szobába s nemsokárs félálomban hallgatta a vihar dudolását. Egy egy szélttzte csepp meg megressenté ablakát, de ennek da szára is édes szender zárta le pilláit, a melyből egy irtósatos sejtelem vagy gondolatra rémülten szökött fel. Eleinte csak a szél roham zúgását hallotta, később egy-egy süvöltő hangot hosott füléhes, mely mint segélyért kiáltó kétségbeesett ssó weadAlt végiga mosón. A feltárt ablakon át piros fényt látott reszketni a barna felhőkön ason irányban, hol Kormos Bálint háza állott. Tisstáa kivehető volt as urasági harang éles, fájdalmas hangja, mely elkapkodva a ssél által, töredezett sikoltásokba* ka-liWttft 4t Ml volt as ŐS rövid élete, Mnt,jjjyssivárváuy, meiy egy pere« alatt ssétáraeatja tarkán pompásé snaitsi jáb ¿gboltoaalon, de egy hiSslrs'' frvő Ú&A mtysemmi»«i fényé''. Ea.tike asonbitf él é. hisaem, bogy élsi &g soká. mftX as ős munkásságának példájával tanujuak mi lelkeattlé.t és buzdítót hogy elérhessük életünk czélját. Tqdguk agy ««., bogy a renséay csal. a iMf-u^t .váftanó, as élet bir., azonban bfcyipunkat vetve a gondvise lésbe, remttflk és réméinüak kell, hogy hxssnoE .agj»j lehetünk a. polg társnak még akkor is, ha homályban fogjuk eltölteni napjainkat. ő volt aa, ki ernyedetlen ssorgal mával példát matatott társainak, hogy a tudomány elsajátításának módlát ők is megismerjék, ó volt as, ki egéss életével példát ny»tatoti társainak, bogy as erkölcs és vallás terén m«^maradjanak Már e két tényeső is megssersi n-ki ason érdemet. bogy emlék«setáeek időt szenteltünk. As ő jelleme ss embsri nagyság e két tulsjdoaával ugy ékeskedett, mist drága kövekkel, melyeket ason ban nem csillogásból hordott. Ea által akarta elérni azon osélját, hogy hassaáljon az emberi társadalomnak és helyesen ! Mi •« segit-heti ezt elő jobbaa, mist a munkaésa vallásosság? Mert a költő ««érint.Minden országnak támasza és talpköve a tiszta erkölcs" — és hossá tehetjük a munka. Minden nagyság hiányos az erkölcs nél kül. állítsanak bár «sobrot érdemeiből, nem fog as tökéletes lenni, ha osak az erkölcs nem fogja megvilágítani. Nyugodjék azért békével as, ki rövid életével ia ily magasato« példá'' mulatott. íme, ígas fájdalmun kban körül ve«snek társaid, sóhajaik mint valami oltár áldozatfüatje emelkednek s maeas »ágbelihez, midőn már a te lelked a mennyei boltokon repdes és a mindenható trónja előtt örvendezik. íme, szomorú gyülekezet! bi.-j» ő már a legártatlanabb örömöket. « legboldogabb örök életet, birja ő mindezeket. Kérjük azért mi is a miadenhatót, hogy maga leheljen mi belénk igaz bizodalmat, maga gerjessssen szivünkbe áilhatsto« reménységet és kitartást, hogy életünket ugy töltheasük el, bogy midőn reánk nézve is elközelget az utolsó óra, oly emléket hagyjunk hátra, mint s minőt ő hagyott Ti pedig barátai, ismerősei éa rokonai az elköltözöttnek asüntessétek fájdal-'' maitokat, sót .örvendenetek, mert boldog már ő, ki elhagyta e viszontagságos földi életet éa a túlvilági örömökben részesül. Kívánjátok neki, hogy legyen könnyfl s lant, mely tetemeit takarja. Nyugodjék békével!!! Mint as őrült, eredt futásnak Palkó, asosbsn majdnem kővé dermedt s látványon. A sötét füzek élénken világított hátterében ház é pajták, aaztagok éa minden lángtengerbep állt. Fekete, a«eny-nyes füst emelkedett a magasan kigyósó ingok caucsain, melyeit a felhalmozott termésben bő anyagra leltek. Futása közben, mintha Lidi e«dő szavait kosta volaa a ssél, mire még gyorsabban futott, de mire megérkezett, a kétségbeesett pillanat már simult. A menthető meglett mentve, de a tiké volt, ások kősói csak as ő«s anya volt életben.'' Palkó sihiló mellel, kunált hajjal, ciszáradt torokkal, melyen s levegő is késlelkedve ment le, érkezett meg s első szava Lidi volt, s mire azonban senki sem felelt. A kápolna kis harangja még mindig panaszosan «irt, kérve és esdve segítséget, de as nem jött. Palkó egy asszonyt látott rongyolt ruhákban, kezeit tördelve jajveszékelni, a ház bejáratánál. Fehérea haját a szél tépte, kőnyei a ssenes porba hullottak. Emberfeletti erőval tört magának atat az emberek közt, mig az asszonyhoz ért s kétségbe esetten ragadta meg ksr-ját; as asszony szó nélkül a szoba felé mutatott vézna ujjaival. Palkó beakart rohanni, de visszatartották. Most nyitott, meredt szemekkel bámult a lohadó lángokra, a recsegő ge-cendikra, miközben két ember egy égett ruhadarabokba takart tárgyat hosott ki s romok alól a aa advar gyepes balyére tette le. Egyik végsa bosasu kender saerö Valami lógott ki a füstös ruhák kösfll. Palkó odarohaat és felrántotta a laplet, azután egy iszonya kiáltással homlokához kapott és összerogyott. ____A «sénné égett tárgy Lidi teste volt, ss épen megmaradt keader fosalány, asóke baja. I .... Hajnalpír ömlött el as égen, a nap részvétlenül aranyozta meg s rom falait, a füatöa kövek halmasát, dalra kaitok a madarak mint máskor, dolga után látott mindenik, mintha mi sem törtéét volaa. Palkó sokáig ott Ült a fekete romok halmazán, fejét kesére hajtva bámult a «ak akkor ksjott füléhez, Tegy\|«k kossá: ss ayajtsos vigaszt norodott «sülöknek as idősek eey- vagy anfc iE^jíj alsti a halott, ffeIjtyi a gaboaa, bő termésből kedvet'' merit a termőié; a gyásso-lóknak v »esteit kiars stáa a faltámadáa maga«zu>« reménye ad eny bet. Temeeeün k a költővel: .Leboruló''* előtted Istenem, jóságodat ki nem beszélhetem 1« BlNFI ALAJOS a soproni kereskedelmi » Ipar ka mars köréből. IsSÜ Birdetmény. Több magkereekedő as 1881. évre megjelest árjegysékében s,bere .magvak Jcöst .Roatshulladék«, .»isstitott résfal j« .iucserna hulladék* atb. elnevoséa satt a 1 ucserna és h»rem«gokból kirostált hulladékot ajánlja eladásra. Midőn nsen hulladékok s rosUal-jakra felbivjuk gasdaközön«égünk figyel-mét, egyúttal óva intjük, nehogy as o\|-oaó árak által félreveaetve, tán vetőmagul vásároljon belólök. mintán a nagymélt. m. kir. földmiveléai-, ipar és kersake-dal mi misiss toriam által a vstómagviss-gáló állomásokon easkösöit vizsgálat fo lysmán kitűnt, bogy esen hulladékok a roataaljsk arank«magvakkal t«litvék, s hogy általuk esen vessedelmea éléadi nö vény tömegesen fogna terjesztetni. Egyúttal megemlítjük, bogy hasonló eset ismétlődésé esetére s m. minis terium ss illetó kereskedők neveit is syilvánosságra fogj« hosni. Kelt Sopronban, 1881-ik évi jalina bó 16 án. __ 123$ sz , , . I8sr BinUtmény. Mir több isben fordult elő azon aajnoa eset, hogy egye« megbizhatlan külföldi borkereskedő czégek a borászali törzskönyvből magyar termelők ősiméit megtudva, «zédelgési szándékból borvételek tárgyában a hassá termelőkhöz fordultak. s ily módon azok, kik elég hissé-kenyek voltak ismeretlen jellemű kereskedőknek borkflldeményeket — minren egyéb biztosíték nélkül — hitelben rendelkezésükre bocsátani, a legtöbb esetben a küldemény árának elvesztése által m eg k árosit ta ttak. Midőn e tényekel az e kamara területén lakó bortermelők é« el adásra szánt borkészlettel rendelkező tulajdonosok tu-domására hoznék, egyúttal figyeimentet jük az érdekelteket, bogy minden oly esetben, midőn wn^eretjen nevü boykeres-kedőcségek hitelben kivánnak tőlük bor vásárlást esskösöhii — kellő biztosság okáért forduljanak előaetoaea felvilágosításért vagy a m. kir boráaaati kormány jNztoaJftk 16« Gyula ur ő aagysáf^lmz ,v»ry Mg aaoa osstr. magy coasulatas kos, msiynek kerületében a« illető bor keresksdábaég lakik s esaka magnyugtató felvilágosítás vétele aián boesitkosaaaak sz illftő oaéggel üslali öessajtiWetéebe Végül értesítjük s kasaara bortar meló s borkereskedő kósOoségét. hogy minden borvidék «sámára megfelelő száma Ogya#kök nyertek s m. kir. borászati koránáey bieéoa ártól kösveti''ó megbízást, s miért legajáolatoaabb a kijelölt ügysö kök kösvetitésével boo^Ltkoani üsleti ösaseköttetéabe. Kelt Sopronban, 1881 ik évi julius bó 15-én mikor a kápolna s a később épült templom harangja megkondult . . . A hohak nyugoasnak, a falakról minden füstöt lemosott a zápor, s Esselős Palkó ma már fehér haja. arcza barázdás éa alakja a föld felé hajolt, mintha nvogodni vágynék . . HALASY. Dalok. r. Ssép virágos rózsafa a szerelem. Hej ! de fija töviseket ia terem, Hozott «gyszer neke« is már Virágot s rózsaág Oyöng« szálon barna kis lánv Odahajlott teboasád. A raikoron hűtlen lettel leányka, Sirt, aokogott a r^saaia magába, Nagy sirás kftat elhullott a Röasavilig levele. 8 haj t azóta az én szives Csak t6vi««el v«a tele. ii. ásért, kogj te hűtlen lettél, Azért, hogj már elfeledtél. Hidd nekem Nem átkozlak ssép leányka, Tudom ez a siv szokása, 8 erről nem tehst a ember ; Én is vollan már nem egyszer — Hfitelec " 6 ne hidd azt tAbbé, hogy "ég Hogy még rabja volnék ssép szemed tflkríoek, Barna kia leányka i Hiába mo»dod »ár, hogy saareUz, hus láttam Kivel BleWtél » kertek aljában, Méc ''a minapiba. P^dlg «a«rettelek, litU Isten, ember, szerettelek téged órtlt szerelemmel, Mint táa soha senki, De mig eljártál a sótétssinfl fikhoz, Sgy ssép szőke kis lány odakitt magához 3 tanított feledni. IT. Krdőirok, tüskebokor Ule vaa virággal. K« a város tele a sok csapodár leány nyal, Nincsen legény, nincs egy se, ki hQ szívre találjon. Htlségvirig nea terem már minden tOakeágon. Hd-éged aaép barna kis lány, e^llag volt aa écea. Csillag, hej de holló eaiilag. elveszett aarégra, tomka géza. A legiDérgenebb madár. (Folytatás és vége.) Egész tea te, mint s mesebeli béka, idétlenül felpuffad; syakárój ^adul le-osüng •^jfökiMfto. WM 1262 I8el Hirdetmény. A soproni élelmezési kerületben el-awállásolt o«. kir. kösfia hadsereg éa m kir. boavédeég oaztályainak élelmezési avükaégletsi biatoaitásárs f. évi (nliaz hó 25-ésd. e. 10 órakor s soproni katoaai élelmesési raktár hivatalos belyiségébea kiaárőiag írisbeli ajánlatok atjás syilvá sos árlejtés fog tarutni, a mi esennel as érdekeltek tudomására boratik. Kelt Sopronban, 1881 ik évi jalius hó 15-én. A kereskedelmi r Iparkamara. Helyi hírek. Nyilvános mnámad/ís és kfomönet. A nagy kanizsai polg iak. növendékek álul az-^gény tanulók felae gélyezéaére mult hó 23 án rendesen s hangverseny nyel egybekötött nyári mulatságnál befolyt ősezeg: 237 fi-t 65 kr. Erre felülfisettek a követkeaők: ünger Alajos képviselő 5 frt. Heim M h ly 50 kr; Psp Jánoa 2 frt; Groezmaon Ignácz 50 kr; Morgenbeaser Jáu»a 2 trt ; N. N. 50 kr; N. N. 50 kr; Berdin Már ton I fn- Szabó Ferenc« 50 kr; N N 50 kr; Hoffmasn Mór 1 frt ; Friedmann Bernát 50 kr; Zadubinasky Lajos 50 kr; N. N. 50 kr; N N, 50 kr; Brtoe János 50 kr; Grünhut Henrik 1 frt 50 kr; Perkó Péter 1 frt; N N 50 kr; Vág ner Károly 50 kr; Srhweitser János 50 kr; Engel Adolf 40 kr; Bicza Jánoa 50 kr ; Zurner Kár»ly 50 kr ; Báts An tal 50 kr; N. N 50 kr; N. N. 50 kr; Keiler Ignác« 50 kr; Hlatkő N. 16 kr; Bettelheim Alfréd 50 kr; Keiler Mátyáa 20kr; N. N. 50 kr; Oszeszl v Antall frt 50 kr; Oroszváry Gyul 50 kr; Győrffy Jáno. 50 kr; Albanich József 50 kr; ölesen 28 frt 26 kr. - Ebből s költségek levonáss után marádt 44 frt 20 kr., tiszta jövedelem, mely a Délzalai szőrei, mint a vadkan sörtéi. bőssülten felegyenesednek. Dühös csőrére egy cso dálatoa szilaj vér veres orr emelkedik, mely onnan goromba huanvaláb módon nyúlik le. Forr, mint a lángoló tűsnél i csuporban a borlevea, mokány madarunk ban a felkorbácsolt méreg; csupa egy dühö««ég nyaka s arcza, kíváltképe« akkor, ha veres szint lát. Szeretné e lázító szint még a világból is kiirtani tombol mint a makranczos gyerek, dü böng mint az óijöngő éa lármát c«ap mint akinek háza ég, mig csak látja a piro« szint vsgy pedig tehetetlen haragja, mint a ssalmf tüz, önmagától rövid idő alatt kialszik. Olyaa ő mint a lőpor, hamar fellobban, de azután hamar le is lohad mérgének tü«e. S a mérges bim-pulyks, jóllehet nem akaija, előttünk épen olyan mint a komédiában a kacsag-j taté bohócs; mivel ő boszankodik, hogy majd szétpukkad, mi pedig jóizü-n nevetjük s dühösködő bárgyút Harsgo« tollasunk nemcsak kényes éa hiu, hanem olyan vakmerőt álmodozik önmagáról, hogy ő minden madárnál, tehát még s gyönyörű pávánál ia azebb. S azért rendkívül nagy dühre gerjed, ha valaki apt mondja neki, hogy .«zebb a páva, mint a pulyka, rút a lába, rút, rút, rút!" Gyulay Pál koszorús írónk egy csinos költeményében regéli, hogy felfu valkodva jár az udvaron a pulyka; össze gagyog tarkát barkát, kiterjeszti szárnyát s farkát, aztán magát illegeti billegeti s méreg eszi; mivel senki fel nem veszi. A kutya annyit sem ad rá, hogy legalább ipegugatná; de egy veréb elébe áll s igy SSÓ1 hozzá: »Saebb a páva, mint a pulyka!* A pulykát ez szörjyen báatja, szárnyai yal a földet aaántja. berzenkedik, puffaaz-kodik és neki aeki ragaaskodik. De a seréb csak neve i s újra visssamosdja neki. A pulyka most már mit fc-gyea ? Dérrel • durral tovább megy en, összeg e-gyog tarkát-barkát, kiterjeazli jobbaa farkát s aztán magát illegeti-billegeti; 4e az egész udvar kineveti. Mert as alatt * kis kutya a verébtől megtanulta éa mai Hápig ia ast ugatja: .Ssebb a pára mint a, pulyka !• Egyébiránt mérges madarunk harsén boszuaságs daczára is «ser fett szerelmes indulatu; s igazán malat azon bódolatok, melyekkel a >yt rajongva körül vesai. Teljesen ká tesm őt a hóbortos ssenvedély ugy, Takarék pésstárbaa balpeatetett el. — A t. felűlfia«tőksek valamint s t párt-frgókn«k meleg kflsnflsstet savss a polg. isk. igasgatóeág. — Gyászhír. E lap kiadótul.j dososáask kőatissteletü sógora hUuvt al közelebb Pápáa, a gyáaajsleaiáa tgv «sói: Bichler Terézia férjezett W.jdVi. Náodomé, agy István, Giaella; további Wajdita Nándor a gyermekei: M..ou éa Viktória aaomorodott aotrvef jelentik feledhetetlen atyjuk, ipa éa asgyatTjak •sk, Bichler Andrisaak életének 72 ik. v"gyaégéaek 9 ik és hosszas b«teg.égé-oek 8 dik évében 1881. joüoa 18 á« d 9 órakor végelgyengülés folyiás .ftr-tént gyáasoa elhunytát. A boldogu''.inak földi maradványai f. bó jnl. 19 én d. u 5 órakor Pápáa. a kálvária m^latti .ir kertben tetetlek örök nyugalemrá. Béke hamvaira! — Nagyban éktelenül N«gv Kaaisaa vára. föutcsáját as a sok Bm-I»m melylyel ast elárasztják és ssemetmii.k Váljon sem Ehetne ««t megakad a lyosn, ? - A aent-fcretjmi emlOek nagy-ksniz-.i egyházában mosl javitj-k. az orgonát. - Genf, 1881 julius hó 14 Elu''asáMm előtt t. aserkewtő. m nak m g-igértem, hogy utazáaunk éa bogy létünkről onn-k tudósitáat fogok adni. - Be váltom most adott Ígéretemet c mdaioui uraságodat, hogy a milánói kiál''itaabaa 6 hétig voltam asorsődtetve a nagy let azéaben réasesfiltfink, msjdnea az ottani valamennyi lapok (reánk nézve) nagyon biselgő recessiékst bostak, — <sok következtében s turiui Vittoro Emánuel« királyi színház igazgatóság ason kérdési intézte hozzánk, ba készen volnánk « az ottani satshésban seneestélyeket ad-i ? Mi ezen ajánlatot elfogadtuk é. mait bó 21. 22 . 23 é« 24-ikéa o>t bangv.-r^nyez tünk; zenénk ott is a kösóo»égst oiy annyira elragadta hogy mind-n darabot majdnem háromszor kellett ismételnünk. Turinb.n még abban a kitüotetéaben is ré«ce«Ü ünk. l-«sör hogy angy hazánkfia KostU''h 2 fia és soeretáruaa Mennyay Amál ur uaaládjával minden aear-aíé-lyünkÖo jelen voltak, és 2 ator, hogy a volt apanyo! király éa most Tunnban lakó Amsdeo, a ustai hnrosegbez egy privát aoiréba ia meg voltunk híva. Tu rinból a Francziaországban lévó , Alt les Bai ne«" fürdőbe utaztunk, hol axii''té.i nagy tetszést és pénzt is araitonk ; — o fürdőhelyről ide Genfi»» jöttünk. 1 i m r as első concertünk után ia egy 14 nspi -ngagemeiu kaptunk as itt lévő .H»irl National ela''t rendű szállodában, -mely a genfi tó partján és a birea Mont Blanc b^gy^ á''ellenében fekasik. Vendégei csupán angol és amerikaiak —Innét e bó hogy as amerikai vadáas a nóatéry pulyka hangjának utánzásával előbb azerelmi mámorba ingerli őt, mi által aüketté és világtalanná válik a ekkor inditja meg ellene a vadászatot. Feifnjt orrtsréjjai, kiterjesztett farkkal poffeasked''e jár-kel köröskörül é« burukolva válassol miuden egfes hangra, legyen «« a kakas knkori-kolása. bagoly bnhogása, fütty, lebnlló faág vagy távolról dörrenő lövés Aaonban alig \|pjt veszedelmet a alig vess éasre legcsekélyebb gyanara követkesi''etó sesst, azonnal felegyeneaedik, áthaló hangon kiáltozik éa gólyalépéaekkel iramodik a vad rengeteg erdő «ürü éjjelébe, hol leteszi ssilaj szerelem égető gondját s orra szomorúan nagyot errsstve lekonyul. Fáy András meaéli, ^ogyt szen v e-délye« tollasunk pitty''edt veres orral é« kitárt farkkal berzenkedett nősténye körül. „Csodás állat! — mond a földe« ur — «gyébkor agy szólván sem orrod sem farkad nincsen ; midőn pedig lakodalmasod mii nem mutatsz !'' Mire az oda figyel nagyaágo« aaszony eképee vál««zoit: .Ugy vaa as nálunk ia, mert a vőlegény többet mu''at. mint a féri ad, hanem orrát, as igaz épen mint a pulyka, lakodalom a tán ereszt." Noha nem azép természet ss, mely hasonlít indul a tosasarnyaaun kéhez ; azonban mégis jóval szerencaéaebb s pulyka mérgü''egyén s asivós a állandó haragú nál. Mert nmes olyan mint a néma kuiy a : éazre étlen ül megmar és veszedelme« ; a olyan mint a caesdes folyó; mély, örvényes a igy haUIoa. De a pulyka mérge hxngoean csaholó eb; tehát félénk « eliramodik Olyan mint s lármásan ca<-r-gedezÓ paUk, bogy nem okos kárt; Bár sz ég slatt a a föld «sínén minden terem-te« haragja csupán pulyka mérge lenne 1 VlBOSY MIHÁLY. A H/.ivar én pipa- (Csevegés) . ■ A tárgy, melyről asólni akarok ugy hiszem eléggé ismert a kedve« olvssók legnagyobb része előtt s ezért ásnál örömes tebb fogok róla csevegni. - A szivar éa a pipa oly tárgyak, melyek úgyszólván az egéas világon kös-kedveluégnek örvendenek, megtaláljuk eseket kiomnynél nagynál. Már a kis iskolás fiuk is nagy eMeseretettel viseltetnek a a sí varsás iránt; de nem asért, bogy tán abból élvesetet vonnának, hanem huszadik évfolyam Z.A L«A I KÖZLŐN Y ÍCTLIUB íl-éo1881. s 24-én több előkelőség ajánlatára igy vesssük utunk»tí Lyon, Vyóhy, Royál, Trou ville, Douville éa igy a Normandiáo kereeslül Pántba, a honnét megint oly bátor leszek Szerkesztő unt felőlünk la datni. Hazajövé»ünknél a t. n.-kanizsai közönségnek sok uj é* azé>p páriái müda-r»b állal igen élvezetes eatélyeket nyuj tani törekvésem l<ar. — Maradok aat. Llorvath Laczi z"n«vezető. — Gyászhír Lapunk közönaége emlékezhetik Páalek Sándor köziemé nyeire, különönen helye irányú novelláira; a komoly tanulmányu fiatal ember, megyénk aaépreményü szülöttje nincs többé, Zala-Egerazegen temettetett nl szülői, rokon..1, s barátai mély fájdalma a részvéte mellett. L>punk feljebb bővebb értesitést kö/ol. A derék ifjú hamvai nyugodjanak békében ! — Üj misék- Muraközben jul. 17-én löbb helyütt tartatott ujmiae ün oepély. Nevezetesen tudomásunkra ^jött az alsó domborui, hol Kanotti Rafael zengi áldozár tartolta, manuductor íf^lub Jáno-> vidoveczi plébános volt, a köatias teleiü Hirachler-ház több belyütf diaz ebédet rendezett az ujpap tiszteletére. Czirkovly ánbau pedig KotnyáfcvN- rágrábi áldozár tartott«, hol a manaduc-tori ''isatet Lápoay Márton perlaki esp -rés-plébános ur teljesité E>éibee 1150 teritékü díszebédet udott az ujmiséanek édes alyj. Jövő vasárnap Pothim?tfben is mondatik u''mise. — Villámcsapás folytán Rajk vidékén mintegy 30 kereszt buza elégett mult vasárnap. — Jótékonyczélu nyári mulat •ágot rendezett folyó hó 7 én a baksai tüsoltó egy let \| mely a meghívottak tömeges megjelenése folytán igen szép ered meny nyel végződött. A nagyszámú vendég oazorun kívül jelen volt Őt környékbeli tűzoltó egyesület, melyek a bakssiak által igen szép fogad''atásban részesítettek Jelen voltak: a baksai mint rendező. továbbá az alsó-lendvai — novai — leutii — és rédicsi tüsoltó egy letek. — Az ünnepélyes fogadtatásokst táncz követte, mely a roppant hőség dacsára hajnalig tartott. — A balat<m-fH.%edi fürdővendégek száma a 6-ik kimutatás szerint jul 12-ig 546 folyókámban 931 volt. — BaU>gh Alajos szintársulata Keszthelyről Pápára megy s onnan a téli idényre Veszprémbe. — Hymen Kubass Mihály Zalamegye főcs -ndbiztos* jegyet váltott Ma-gyar I rma kisanszonvnval. — A sümeghi kir. jbiróaágnál I oszt. segndlelek könyvvezetői állomásra pályázat nyittatott. — Időjárás. Forró, száraz.Napon Reaumur jul. 20-án délben 36° mutatott. Ezelőtt hat évvel volt hasonló forró ság, mégis 33* mutatott. — Árverés Zalamegy ¿ben- -Tajaber János 490 frtra b. ingt. aug. 5-én Sümegben. — Zadranecz Jakab 860 frtra b. ingt. jul. 30. Csáktornyán. csak azon egyszerű oknál fogva, mert ez uekik legtöbbnyire meg van tiltva, s a tiltott gyümölcs élvezetét, tudvalevőleg, mindig kellemesnek találjuk, főleg gyermekkorunkban. Érdek es tapasztalatokat tehetünk az ily fiuknál, az egyik a mint a szivar zást bevégezte, siet » kúthoz, hogy száját a ssivar svagától tisztásza, nehogy szülei, ba hazajövntrlénél megtalálnák csókolni, átfő titkos élvezetének nyomára akadja nak, mert más különben .jaj" volna a kis világpolgárnak. Néha a szivarzás u^Lp egy ily kis hős rosszul lesz. fejfájást érez s szalad haza, elpanaszolja adujának, bogy ő beteg. — Képzelhetjük, mennyire ijed meg a szerető anya, midőn gyermeke, ki még egy fél óra eliu a legvidámabban s a betegség leg parányibb jele nélkül hagyta el a szülői házat, egyszerre sápadtan, szineveszetten kerül haaa,Hamar elküldenek as orvosért, de mig ez megérkezik, már megvan s °ks, az anya ugyanis ilyenkor gyermekét szivéhez szontja s megeső kolja, s ekkor a dohányszag mindjárt nyomra vezeti. Jon e közbeu az a''ya is, a ki a med-czinás orvos helyeit, hosza a házi orvost, melynek helye tközönsége-sen egy azobaaarokbau van, s jól elpal-czázza a betegeskedő fiút. Ezen orvos ság rövid időre elriasztja a gyermekei ama tilkoa élvezettől, de idővel elfeledi a történteket s ujbói kezdi a mesterséget, utóbb a ssivarzást annyira mtgszokja, hogy naire 15 — 16 évea, addig a ssivar-aás már második lermészetevé vált. Van azonban % nzivnrzás és pipá zásnak sok kelleme» oldaU ia, daczára annak, hogy a azivarzók, recte dohánylók, legnagyobb réaze ezt roas szokásnak nevezi, de azért mégis mindegyik vaske-tekkei ragaszkodik«: vagy szivarjához, vagy pipájahoz. mért épen a szivarban vagy pipaban találjak fel néha legkeile-mesebb, legszórakoztatóbb barátunkat, kinek mindenütt velünk kell lennie s ki reánk nésve férfikorunkban már nél-külözbetlenné válik. A mezőgazda, hs földjét szántja, rágyújt pipáira g igy kndvtelten vé^si tarkó György 484 frtra b ilit. aug. Németüjfcíufcab (KesztbAf.) — — Markó 2." '' Csordás Ferencz 380 frtra b. ingt. aug. 12. Nagy Kanizaán. — Szilé Józaef 485 frtra b. ingt. jul. 27. Pinczén (Alsó Lendva.) — Tőlli István 768 frtra b. ingt. aug. 24."Mtadiienlkállán. - Márton György 3173 frtra b. ingt. aug. 2. Komárvároe. — Pecaek Mihály 347 frtra^ b. ingt. aug. 16. Alsó Rajkon. — Hazai rövid hirek. — Az egervári határban kavicspart egy szolgalegény re szakadt s agyonnyomta. — Kis Czellben távirdaállomás nyittatott. — Monarchiánk gyalogaága uj szervezéat nyer. — A Begában egy 7 éves halászfia kimentett egy tanitónőt. — A budai császárfürdőnél a hajóhíd leszacadt, szá moaan a Danába eatek. — Karagyorgye viti bokszegi birtokát 3 franczia vette mng^00.000 frtért. — 4-lábu ciirk« ke-ruít-á nemzeti musnumba, 36 óráig élt. — Kaposvárott megjelent .Népjofc''csimü lap bon fisotl tátott. — Kolozsvárott Mátyás kiríjyuak szobrot azáadékoáaak emelni. — Nagy-Szeben ben ss oláhok kiállítást renáaaoek. — Esztergomnál 5 holt «gvén t fogjfafc'' ki a Dunából. — * - Külföldi rövid Mrek. — Garibaldinak bázi orvosa egy magyar embftr. — Északamerikában már kíne-verfek egy aaazonyt jegyzőnek. — Triesztben m agy su- és olasz szövegű lap indul meg. — A bolgár alkotmány feltüggeez--.áéíbe á bolgár országgyűlés egyhangúlag belegyezett. — Egy caeh araenikummal gyógyította ''ehenét, de mégis levágta, 60-nál több egyén lett megmérgezve, akik a húsból ettek . KI nyert? Bécs julius 16-án 27. 85. 10. 68. 18. Grácz . . 79 34. 14. 57. 7. Temesvár . 15. 5. 64. 73. 69. --- f Irodalom (K rovat alatt megemlített niunk.t Nagj-Ka.:ix»án W^jdits Jóawf kSnjvkereskedáse által megrendelhető l — Grimm Gusztáv főv.irosi könyvkereskedőnél megjelent Zola Emil birn<! ves .Nana" czimü képes regényének tel jes tüsele. Az egész regény 15 füzetből áll. füzetenkint 30 kr. mig ogéesben kél kötetet te«z s 4 írt 50 krajezárórt valamint a kiadónál, ugy minden más könyvkereskedésben kapható. Kiállítása diazes éa jól olvasható betűkkel van nyomatva. — Uj zenemű. Steioacker Károly kiadásában Budapesten megjelent, bnkűl-detett hozzánk .Coppini valze" zongorára azersé Bebr Ferencz. Ara a disz-s kiálli tásu zeneműnek 1 frt 20 kr. — A „Zalai Tanügy* 24-ik szám» következő tartalommal jelent meg: Néhány szo a vegytan befolyásáról a művelődésre. Csatbó Alajos elnöki jelentése a tantestületi közgyűlésen Df. Lipp Vilmos jubilaeuma. Járáai körök tagjai. Megyei hirek. Ssemle a a lappártolóinak aévsora. Ara félévre 1 frt. Szerkeszti s munkáját, A családapa, ha családjának élelfentartási gondja nehezedik ren s elbustil, a szivarban talál némi vigaszt, mintha csak attól kérdené vájjon mitévő-legyén s a szegény igy szivarozva csuk lassan-lassan türelmesen elgondolkodik. Az üzlettulajdonos, gyáros, kereskedő stb. ha ideje éa munkája megengedi, szinte szivarhoz nyul és e mellett tervez combinál, ugy hogy egy figyelmes szem lélő ast hinné, hogy annak a szivarnak füstjéből kaparja ki mindama nagy terveket. — Aa utazó azinte csak ^taeghitt szivarjában találja legjobb unalom foj-logatóját, mert egy jó szivar élvezete sokszor elfeledteti velünk az utazás unalmas voltát. Ezen okoknál fogva találunk sok szegény embert, ki inkább éhez, minthogy n« szivaroznék. Még nem rég midőn a színészet hazánkban a - legrosszabb életpályák egyike volt s nem vala oly jövedelmező mint ma, akkoriban egy ismert jónevü színészünk, kinek nem volt* épen több pénze a zsebében, mint b rom garas, a felett tanakodott magabkn. Vájjon ezen pénzért mit vegyen csípőt-é vagy dohányt, mert egyrészt a 12 órán át était nélkü iözó gyomor is kívánta á rrTága jogait, mig másrészt az unalom és gbnd színészünket majd megölte, végre ia arra határozta nl magát, hogy dofaTünyt vesz, mert as neki több élvezetet nyújt. Ebből láthatjuk mennyire válik aaükaéggé a szokás és csakis a szokás ar, ami ezen tárgyat nálunk férfiaknál szükséggé képezi ki, mert hogy nélküle meg lehet élni, annak legjobb bizonyítékát adjak a nemssivarsó férfiak — kik czivilizált or ságokban a lakosság csík egy tizedét képezik tán — és a nők, kik közt csak nagyon ritkán találunk asivsr-zókra. S moel még gyetJ Kí hinné azt, hogy a aaivar házasság közvetítőül is szolgálhat. Np ez már csak kuriózum 1 nemde kedves oltaaó? de mégis agy van,mert én tudok rei. egy esetet s hWgy ne hidd, misserint mfegh zudtollak, tehát elmondom a rövid lórfZ-n étkét. még kiadja Bátorfi Lajos. Kapható első számtól kezdve — Előfizetési felhivát a következő csimfi munkára: A S& gerei ügy. Vonatkozással a magyar daltársulatok szervn-séae ea az állandó dalcsarnok kérdésére. Fővárosi társadalmi tanulmány. Irta Borsodi Szilágyi Deza<>. Egy színezett kőmetszetfi alaprajz mellékletével. Midőn kímélet nélkül leleplezem a SSngereiok — Singspielhsllék — nyilt s rejtett üzelmeit, sem izgató regényt, sem botrány krónikát nem irok. Ha sikerül egy élet hűen rajzolt képet nyújtanom az ezeo förtelmes bün barlangok által okozott társadalmi elerkölostelen«déaről. kitüsött föladatomat teljesítve frtg&n Tftnl. Máa világvárosokban léteznek ilyen helyek, de sehol a föld kerekén még annyira el nem aljasodtak. mint Budapesten. A főváros önmaga, a társadalom s a magvar ság érdekei ellen vét, midőn az állatias ság. becstelenség, durvaság, botrányosság, embertelen nyúzáa, csalás, kapzsi hrzzonleséa s magyarellenes izgatás ezen kimustrált féazkeit caak egy perczig ia megtűri kebelében. Budapesten csak a msgyar daltársulatoknak lehet jövője, mert egyedül csak ezek őrizhetik meg a magukkal hozott s hivatásokkal karöltve járó nemes jellemszilárdságot Be akarjnk záratni a S&ngereiokat, magyar dal társulatokat akarunk helyükbe ültetni ! — Hiszen, uramfia, azt as egy magyart sem tudjuk — a kellő műsor ral — ellátni, a mi van. — Mily lelke sen beszéltek, vitatkoztak az .Írók és Művészek Társaságában" dal társulataink pártolása s a Sángereiok betiltása mellett, a mégis mi lett az eredménye! ? As, hogy az egyetlen magyar daltársu-latn-.k hosszú év óta még csak — helyi sége sincs a fővárosban a működésre, akár éhen veszhetne el az utolsó utcza-sarkon is. Megfelelő irodalom s legalább egy speczialisan daltársulati működéare berendezett állandó helyíaég nélkül gon dúlnunk ia alig lehet jelen körülményeink közt éle''erőa daltársulatok azerve-zésére: hogy mennyiben oldom meg a munkámban kifejlett elvek s eszmék alapján e kettős föladatot, ast a t. közönség a a szak bírálat ítéletére bizom. Munkám tartalma a következő: Első rész: 1. A germanirátíó viselt dolgai éa a fő-város — 2. A Sángereiok éa magyar dal tárául a tok. Második : 1. A magyar daltároulfctok szervezése: vonatkozáaaal az állandó dalcsarnok kérdésére. -—-2: A magyar dsi''áraulatok mű tor a. — a)-Ssinmü. Dal. Zene. Táncz — b) Mutatványok Vendégszereplések. — 3. Szakirodalmi szeml«. Munkám — gondos a Ízléses kiállitAb-vn — lehetőleg szeptember hó végén kerül ki aajtó alól. miniegy 140—150 oldallapnyi terjedelemben. Előfizetéseket szeptember hó közepéig — 1 frtjával — Aigner Lajos éa Lampel Róbert könyvkereskedése (Budapest, váczi utcza) fogad el. Két év előtt egy hideg zord téti reggelen talál kostám egy fiakkeren 8. barátommal. Hová? kérdém a mindig vig kedélyű fiatal embert. Feleség utáa nézni volt a lakonikus felelet. Én meg» nézem 24 — 25 éves ki eddig mindent a minek tiásasaság a neve, guny szavakkal érdemesített s mondom, oly hamar megváltostatád nézetod, hisS még nítros két hónappá, hogy s .Koronában" azzal diosekedtél, misserint te sohse hásasodol, hanem nőtlenül lessesn agglegény nyé. — Tán ast hiszed, mivel eddig minden legkisebb élményemét veletek eddigelé s legvégső részletekig tudattam, ''aserl már minden ügyemet ae orrotokra kell kötnöm, óssíntén megvallva én barátomtól ily valaast nem vártam a azért igy folyutám. Mit vétettem neked kedvea barátem. hogy igy beszélsz velem, bias tudhatnád, hogy kérdésem csak a tiszta barátság kifolyása vals. Erre megnyugodott s elbeszélé, hogy legutóbbi üzleti utazása alkslmá-val, egy köseleeő városkában tartóskodott, hol szivart akar van venni, egy dohányárudéba ment, ondót belép, meglát egy rendkívül csinos termetű azúrkék szemű le.syt a ki barátom szivét, as elaő szóváltásnál azonnal lebiliocaelé. Ó el tőkéié magában. h->gy ily angyali teremtés nem lehet máaé mint as övé. A két lény,kik egymás iránt nagy vouzalommal bírtak, lesaacskás jobban jobbsn megismerkedett egymásán.. S. minden héten átuts-sott ama vároakába, hisz most már volt ott mindig fontos dolga, az nap, midőn barátommal találkoztam, már a legfontosabb dolog következett t. i. a kézfogás. Igy ISK a ssivar bázianág köz-sti tővé s ama kis egy évea gyermek, melyben én moat barátomnak boldog családi körében örömömet találom, bizonyára nagy hálával fog vieeltetni á szivar irá-nyábaa, mert ez az ő létrejöttében nagy sserepet já&so''.t. Ha tehát a ssivar ily dolgokra képes, ugy kiálts (el velem ketfVea oitrsfó, hogy éijea s ssivisr, de még inkább élje-nek s azivarzók! BABTFALVy. Vetryes Mrek. — A hóhér a* éír^-í. Kozarek eddig tudvalevőleg aa általa végsett .magas" asoi gálatok ért csak biaonyoa honoráriumot kapott, de rendes éri fisetést nem husott. Eme ideiglenes ssolgálatí minőség terhére volt a bakónak s végleges alkalmaztatásáért folyamodott. As igazság ügy mi niazter tekintve Kozarek nélkülözhetlenségét sietett a főügyéaznek ide vonatkozó felterjesztését jóváhagyni a ma már ason szerencsés helyzetben van Kozarek, bogy vizitkártyája alá az .ák lami hóhér'' nagy hangzású czimet teljes joggal oda illesztheti. — A Berlinben muzsikáló csigány zenekar mult caütörtöki hangversenyén, mint berlini lapok írják, jelen volt Joa chim, a nagyhirü hegedűművész ia, több tanítványával együtt A meater elajétól végig hallgatta a bsngversesyt s végül élénk ré»zt vett ason viharos teUaéazaj-ban, melylyel a közönség a czigányokat elhalmozta. Végül a 1 k a 1 m s t vett magának, bogy Bencsy Gyula prímásnak teljea elismerését fejesse ki nem csak s zenekar kitűnő összmúködése-ért, hanem Benczy magán játékáért is. A nagy hegedűművész s legőszintébb eliamerés kifejeséaeivel halmosta el a prímást s végül ast mondá neki: .Kedves földim, ön nagysserüen, fölségesen játszó t: örvendeni fogok, ha meglátogat és alkaimat ád, hogy közelebbről megismerkedjünk. — A trónörökös-pár nyaralója Salsburgbaa, hova Rudolf és Stefánia e hó 5-ikén költöztek, már tökéletesen be van rendesve. A villa minden igénynek megfelel a mit csak eiegántiában éa kényelemben támasztani lehet, de egyúttal kellemea es eaép lakóhelyül ia azoigál. Négy hold területű, modern angol modorban rendezett kert köríti a kissé bizarr, de asért Ízléssel épített villát Pompás virágszőnyegek terülnek el a báraonyaae-rüen nyirt gyepágyakon, a róssabókrok, melyek most nyílnak a legszebben, egész illa''felbőt terjesztenek s kertben,s parkotkönnyed kerítés veszi körül a bejáratát egy egyszerű faráceos kapu képesi''. Széles sima ut vezet az épület perronja elé, melyet két, oxidált bronsbél müvéssiesen kéazitett sphynx őriz. Az oszlopos s fülkéiben azobordissasel ellátott elöcsarnok-hoz, melynek Ulaja díszes művű mosaik, nyolca márvány lépcső vezet föl — Az előcsarnok jobb oldalán vaj Pálffy gróf főudvarmester lakása,a háttér nagy ajtaja * faburkolattal borított nagy ebédlőbe vezet, melynek födisze egy fekete már ványból faragott óriási kandalló. Aa ebéilőből ajtó vezet a kertbe; szem ben vele van a nagy terem, fehér srany selyem fa (szőnyeggel, bútorai aranybarna ssinü selyemripszszel voavák be; esálon ból nyílik a fŐudvarmeaternő. Noatitz grófnő aa Ionja, (aötétbarna asőnyeg, török bútorzat;) s főudvarmesternő alvószobája éa s badaegéd lakása aaiptép a földszinten vannak Aa elaő emelateu van a főher cr.egcő boadoirja, melynek falait finom, tompa fényű rózsaszínű selyem borítja ; ugyanez anyagból kássültek as ablakfüggönyök is. E szoba veeet a asobrokkal díszített lugas erkélyre, bonnan as óriási salsburgi hegyláncára elragadó kilátáa nyílik. A boudoir mellett van a főhercseg dolgosé szobája (sötétbarna bútorokkal) s kényelmesen berendezett öltósój«. Ez, valamint a trónörökös alvó terme sötét bútorzatú. A ssolgassemélyzet szobái e termek kösvetlen közelében vannak. Á földssinten vannak ss egysserü berendezésű fürdóssobák, a konyhák, a kamrák. — A lutri csinosan mosolygott Budapeaten egy vi^kedélyfe czipéssinas-nak. 900 frtol nyert a kis lutrin, minek-folytén azóta komoly aa viseli magát meg as utczán is. — Zmertych Iván ismert veTocipe dista, tisztán szenvedélyből, fogadás oél kül szándékozik egy nagyobb gyalog-utat tenni, t i. Párist jul. 10-éo reggel elhagyva, Chalons, Nancy, Strassburg. Ulm, Augsburg, München, Braunau. (''»aztrák), Lina, Becs. Bruek. Magyar Ovár a Győrön keresztül Budapesté a legnagyobb kánikulában 30 napon belül gyalogol, a táv 909 ang mfd. a£s annyi, mit Zubovica léhaion t4 nap alatt tudott megtenni. — A király Miskoicton. A .Boradd megyei Lapok-ban olvaaauk a következőket: ¥. hó 2. éa 3 án városunkban idösött Prandmer udvari mérnök, két udvari caéndúrségi tísst kiséralében, bogy a király ő felségének itt tartózkodására az alókéasületeket megtegyék. Elaő a« ban látogatást tettek a kdybsli tisztikar tejénél, azután a polgármeatsraél, kiaák tarsaságában megtskinlették s SzatS-máry féle és megyekázat, majd » Stog^-maynr-féle ssállodát As ulótfoi megua-szett az udvari mérnöknek éa a leg* krlmssabbnak Ulália e czélra. Daczára a szálloda eagyságáask, nem elégséges ss ó felsége kiséreléoek befogadására. Ezért tárgy kiások st foly tatait s bécsi küldöttség Karner helybeli vendéglőaael éa kijelenté, bogy a vendég^ÉBlb sao-biira ia szükség iesz. Az uSSaMhérnök réasletna rajaokat készúett a Stögerroyer •»áflodi^éa táwy^skat folyUtof a bérösszeg nagyaágáról Eseknek eredménye most be lesz terjssstve s főud varmesteri hivatalnak, amely vég-érvényesen határos. A szálloda egy egéas hétre bérel tetnék és még a vendéglős sem tarthatja meg lakását — írói jog Ckinában. Chins éa Japán az írói jog védelmére csélzó aaer-ződéat terveznek. A chinai aaersők pa- naaskodnsk, hogy müveiket Jspánban nemcsak utánnyomják, hanem bogy ott késsült olcsó kiadásokkal hsaájuk könyv, piacsát ia elárasztják. Nyelv tekintetében a két állsm viszonya körülbelül olyan mint Angliáé Amerikához. Érdemes felemlíteni, bog a chinai írónak örököa tulajdonjoga van, a bogy a bitorlót azás botütéssel éa bárom évi depor-tatióval büntetik. — öreg nászpár. Aa Elbe melletti Auaaigban mult héttőn a 82 évea St. ha-rianyaazövő vésetett oltárhoz egy kiaasa azonyt, s ki caak két évvel volt nála fiatalabb. A derék barisnyassövő most harmadasor nősült. — Kossuth és Betbfi szabója meghalt- Király Mihály, a kiről közöltük, hogy egykor Kossath és Petőfi saabója volt, jaliua 9-én, — mint nekünk irják — Kis-Tétényben meghalt. Hatvanöt évet élt, szorgalmával és becsületeseégé-vel köstissteletel szerezve magának. Néhány év előtt kivonult Budapeetról kis tétányí házikójába, ott ia folytonoaan dolgozgatva megmaradt megrendelőinek. Temetése mult hétfőn volt Kia-Tétény-ben. As elhunytat özvegyén kívül egy leánya éa két unokája airatja éa azámta-lan tamerőse fájlalja. — Amerikából Európába — léghajón. Eat tervezik mept vállalkozó ssel-lemü Yankeek New-Yorkban s Kmg Sámuel .Unár" és jónevű léghajói, elnöklete alatt már gyűlést >s tartottak, melyen a részleteket megbeszélték. A léggömbnek 100,000 kobláb terjedelműnek, a lehetőleg vastag tafotából késsültnek kell lennie. Hogy s koneoy el ne illaajon a a levegő a gömbbe be ne szivárogjon, Kmg ur valami kaucsak-kéazüléket alkalmaz a gömbre. King ur azt reményli, hogy ha az igy bizioeitott ballont hyd-rogéngázzal megtölti, az képea lesz 4—6 napig a levegőben lebegni. Ku»g és társai egy nem a tengerpart mellett fekvő városban szándékosnak fölssállant, aau''.án a part felé röpülnek, a ha itt kedvező légáramlatra találaak, abba belev~tsk magukat, hogy átrepüljenek as atianti oc <4non. Mindenesetre vakdlerő vállalkozás. — Magyarok Man-chuban Chioá-bau. Treitler Lőrinci és Klein Zsigmond aaztalosaegédek a bécai világkiállítás ulán, hol aok pénzt kerestek, kozoa meg-egyezéaael kivándorollak Chinába, hol egy Man-chui angol ndlsaziaioSpli nyerlek alkalmazást. Treiller a napokba* Budapesten élő bátyjához levele; in^éseU, mely ásóról asóra igy )>#Bgsik : . jrdvm bátyám I lltolal leveledben kJdesad hogyan töltjük aa időt éa bogy mily Ál mesternél vagyunk. A mi meeterünC nagyon derék rember, a ki 8 nyelvae bessél és némdtÜf )s éammte örüit, mikor hossá kerültünk, mert as itteni munká* aok nagyon roeezak, mert lusták. Fíze-téaünk -a mi pénzünkben egy hónapra 130 frt a miaek felé« sióre kapjak. Mesterünk igen gasdag ember éa 6 raktára van. Aa üsietveaető asinfe angol. Iu Mao chttban Magy aráraségOl se* ismerik, sohasem is hallottak fei''óle. A chinai nyelvet más értjük, de bessélai nem tudunk. A saabad időnket aétáláa-sal töltjük. Nsponkéaf osal 6 órát dol gezunk és olykff«ln»«gj6uk iu angol oaaládhoz, a hol németül ia toécak-Kérlek kedv« bátyán K^<jél min* sűrűbben lapokát. Az atolaókat köasA-SÖm. ^ssáa fél esett mar hasámról vala-mit hallani stb- Hansiso« tuiniralók. — Hogyan jutunk a legjobb, ugorka-magboz? Magnak sem a legkorábbi, sem nagyon késé« kötésből nem kall hagyni, hanem logjobb akkor azemeU^ ki a magsak hagyandó ugorkát, midőn mar egy pár»sor meg lettek asedv« as ágyak. — Ugyanis a legslaő példányok rendesen nincsenek még eléggé jól kifejlődve, a késői kötésbőt hagyottaknál meg nem lehetünk bisteoak, begy be fognak-e még érodm. Magnak mindig s legsseob-dásyt kell kiválaastani éa pedig a. tfg-rsebbet nemcsak aagyságra,hanem alakra nésve ia a tegssebbei, vagyia a me^i a legstabáiyoaabban van kifejlődve, de a mely sem a gyökérbea ne legyen igen közel, sen egéssen as toda végén. bftüaBi as iada köséptájáa, a mindenkor «sk egyetlen egyet hagyjunk egy mdB^a magugor kából, ssert caak es esetbe» vár bstjuk aat, bogy aa lökéleteaatflüfeilődre lökéle''ss magot » tog adni. Hegy a%"ag-Ugorkál a teljea beérsdeaig a aaaroií''pll begyei,- ast, ast bissstik, Wgy-r feiealege* említeni ia, mert hiaael ez na^gától ért tödik. - Mit a firól érer-Dui l.-buió férges ^yámf»lc«eÉnl miaálni ? Igru ■ySsljek. bogy as ér-tienftf tebultd térg^. almái éa körtél ssede.ae minden gaada HUSZADIK ÍVPOLYAM ZALAI KÖZLÖKY JULIÜB fl-én T8f»l. öa»ze » miután azokban vannak a gjü-mölcspusztitó rovarok álcxái, azokat vagj a sertéssé! etesse fel, vagy áa»aaaa be a trágya fészekbe, bogy tt ott mindeaestől .¡pu»ztuljon.Ugyanezt kell t-nni az éret lm ül lehulló férg.-í azilvival ia. S ha a t-U«edé« előtt a fákat gyengén meg ia rázzuk, bogy a már különben ia megtámadott gyümölca iniuél előbb hogy hull jou le, még helyeaebbeu járunk el. Fapi rnze letek. Sirirat. Itt •••»S/ik a ini kedvre Annánk, Kit löbbú látni sem kívánnánk. Mindennap leitta magát, Még «m tOrt» a bor azagát Keudi-rében sem tett aok kárt. Miudig rongyos ruhában járt Józan fővel soha nem volt, T«>hát nem ugy kár, hogy megholt Kit jó barát találkozik egy fürdőhelyen. _ T« pajti». if?az-e, bogy ebben a fürdőben van r»ry fórrá«, melyben minden megkövesül, » mit belé u»sznek ? — Ka/, bizony, én épen tegnap köveztettem ctj almat. — No akkor ide küldöm a feletégeraet, hii''ha »él.''tl.nOl rnrgfürdik abban a forrásban. X ur kegyeltjei egeikénél ebédelt. Cse-meCézí« után a szoba egyik sarokjában kellemes nttogá«ha el-gyedeit vendégünk a »«ép kásiasszon) nyal, nnaiatt a férj «zannyadozni iatazék. A liázi z »¡x* íelba.zuálni iparkodván a kwlveaó alkalmat, a snunditó férj mell-tt fekvő ezüst evőe.''közöket kisér''é meg zsebre dugri. Terve azonban dugába dőlt, mivel ai alvó féri öt aaounal i.yakonngadra, következő nzavskkil -dábbitja ki * szubából : — „ Kamasz. nem mindenkinek alszom én !* Különös ni-vek. A madridi pénaügymi- « ui-terinm két alsóbb r-»ugu rl.ztriselűjének kSvetki-ző nevök van'': Do>< Ejiifanio Jíirurzn-rurduoday Z-ngoti''s. — don Jnan Nepomu-<• n" de Burionagoiia-etorecsgozezie-jcha Za-remba az ismert puro«x tá!.oruok teljes neve. Zirisari<">rumbarigizaremba Egy alkalommal teljes nevet kérvén csá«aára. midőn azt meg-mondá az utóbbi c«odálkosra kiáltott fel, h ry .ily neve még az ó-dögnek sincs.* .Az nem is az én családomból való'' — ritsonzá a tábornok. _ Mi az ember ? Az egyptomiak szerint beszélő állat, Mózes sserint latén képmása, Aenehylots azennt napi terem''.és, Sofoklet szerint k-ip, Plotinns szerint a jók ura. Sok-rttes szerint kis Isten. Pindár sserínt az kr-n\ék álma. Homér és Os«ián szerint leeső falevél, Hiob szerint a por fia Filemon szerint a nyomor indoka, Herodot «zerint maga a nyomor, Cicero sseriut okos állat, Plató szerint Isten eszköze, Je»n Panl aaerint félisten, Schiller szerint a természet ura, Goethe sserínt a világ kis Istene Hivatalos piacai árak- Hagy-kaniesáa, 1«81 jal. 20. 100 ki logmm■ iával aaássitvk. '' Busa 10-60—11-—. Rom 8MJ--9.— Árpa 7.50 —8-- »ab 6 &0-.7—. Kukorica 6 80 —.—• Borgonya 4"—.—''—• Borsé 32 — _._ x^eacse _._•—»«—. Bab - .9--1 Hiéna .—— Saalasa --.—1JO. 1 kilogrammjával saámitva. Markahas 48—-62. Borjúhús —•—. 8er téshas 56 —.— Ssalonna —90-. Dissnózsir —. -80. Vöröshagyma -—.-16. Poghagyms .___ 30. Czukor -—.— 66. Bors .—•—140 Paprika 90.—. Saappa«» —.—40 1 literjével saámitva Ó bor 32 — 48kr. üj bor 20 28 kr Pálinka 48 kr. Kcaet 6 kr. FARKA8, v. piaci könyrveaető. Termény üzleti jelentés. Budapest. 1881. julius 16-án. A külföldi olcsóbb árak és a kedveső időjárás befolyása alatt aa üalet hangulata ige a lányka és csökkenő volt. Búzában a két kezdetén a hangalat azilárd volt és aa árak 10—15 krral járultak, de már másnap a malmok oly nagy tartózkodást matattak és ast máig megtartották, hogy azóta naponta 10—15 kr. csökkenést okoztak; ma sem állt be java-lis, azonban a csókkenés sem haladt tovább, az fizlet nagyon életűién maradt s az árak csupán névleges becscsel bírnak. Forgalom 36 — 40,000 m m. Rozsban — nj áruban már több üzlet történt, mi aaonban próbaképen lett kötve. Szintén csökkent Kukoricza, aab, árpa változatlan árakkal, jelentéktelen forgalommal. Kepeiében kissé élénkebb rolt az üalet, kivált állomásokról. A dunántúli állomásokról nagyobb üzlet létesült Kínmén keresztül franczia számadásra As árak járniuk Lisztből malmaink minden irányban foreiroz-aák ax rlad-st, mivel attól tartanak, bogy később aa olcsóbb busa ár nagyobb értékcsökkenést fog előidézni. Noha az árak ma nem jelezhetők bizonyosan. tájékoaásul még is elősorolom. Az árak késs árut és itt értve, 100 ki-Ionként következők ; Buza minőség szerint 73 klgr. 11 60 — 11.80 76 kl. 11.80-12 - 77 kl. 11.90.-12.50. 78 kl 12. - —12.70. Ross uj 9--.9.50. Ku- koriexa &.&0.—6.20. irpa «.30—7.50. Zab 6 40 —6.50. Repes« (bánáti) 11—.—11 JbO.-Repcze káposztás 11.75.—12.25 Szállításra : Buza (szept-oktoberre) 11.20 —11 25 — Kukoricza (juL-aog.) 6.18—6.20 Zab \| szept.-okt) 6 50.—6.56. Repcxe-kápoa«''ás ''aug -sept.) li.62 —12.76. LOBMAYER J. F. Szerkesztői ttzenet. 4441. B Zala Kgerazeg A kávéházi ■ulaUág nem köa«lh<lő. Akinek péose és kedve ran mulathat anélkül, kogy a közer-köieaiaéget sértésé. 4642. VöczkBnd Intézkedtünk sz.v.saa. 4643. H. L Pária. Saivesea fogadjak ss ígéret beváltását 4644. W. E. Kősxön-t Jórőre is kéij«k. 4645 r. K Nincs birtokunkban. Varutl Indul Kanináról hova: Vonat saáa Ora Pere. ld« 207 Kast, Mokáe«, Dombóvár 5 10 reggel 216 . . 2 80 délut * . . . 11 1 éjjel 202 Hada-Peetre (gyorsvonat) 5 55 reggel ¿04 . fposUvonat) 2 6 délnt -12 . (vegyes vonat) 11 20 i.je 31S Héeab* (Ksomkathaly, Sopron felé) « 15 regg.l 301 . U50 ¿jje1 315 Sopronba 3 40 délut. 205 Prágerkof Xottori, Csáktornya 4 55 reggel . . 2 47 délut ■ 301 . . (gyorar ) . 10 50 éjjel ■rkeaik Kanlasára honnét : 5 27 reggel I 41 é^lb 11 1 éjjel 210 Zákány felől 216 . 208 . Rendkívüli előnyös kedvezmény „ZALAI K Ö ZLÖN Y" előfizetői ós munkatársai számára. Sikerült ejíyik hírneves intézetből tömeges megrendelés eszközölni '' RUDOLF főhcrczeg s trónörökös, ugy neje 8TEFANIA herczeíra8sz«»ny gyönyörűen sikerült olajfestéknyomatu arcz-képeiböl, külön-külön, 52 cm. hosszúság, 46 cm szélesséini dúsan aranyozott keretben, mely minden szoba vagy terem méltó diszeüi szolgál 211 Buda-Peatről («egye« vonat) 4 15 raggal 803 „ f posUvonat) 2 5 délut 201 302 Bé«si.ől J14 „ 316 Sopronból (gyorsvonat) 10 M) éjjel 4 t re<gel 10 15 Ajje 12 5 délben 202 PrAjerhof felől (gyorsvonat; 5 37 reggel 204 1 20 délut. »06 , 10 60 éjjel Felelős saerkenztó: BÁT0BFI LAJOS. Nalam eredeti ára a kettőnek együtt véve 5 -frt. A „Zalai Közlöny- előfizetói és munkatársainak csak 3 frt. Bérinentes küldése ezen felül 50 kr. Tehát összesen a két kép 3 forint öO krajezár.. Utánvétellel nem küldetik, csak a pénz előlug<»s beküldésével eszközölhető. Megjegyezzük még, hogy uj negyedéves előfizetőinknek a lapot 3 hónapon át a két fentjelzett képpel együtt helyben 5 frtért, vidékre 5 frt 50 krért küldjük, mire nézve szives megrendelést kérünk. Tisztelettel Nagy-Kanizsa, jul. 8. 1681 WAJDITS JÓZSEF könyvkereskedése HIRDETESEK. Három malom bérbeadása esetleg örök árért is eladó, Eg}'' három és egy négy kerekű vízi, és egy két kőre járó gőzmalom szép és jó karban levő lak és melléképületekkel, valamint 40 hold birtokkal együtt, vagy mindegyiket külön is, esetleg a legkedvezőbb feltételek mellett örök áron eladó, a birtok a vasúti, állomás közelében fekszik. Minden WAJDITS JÓZSEF könyvkereskedésében tudható meg. 340 2 -3 OLCSÓ és J<í>! Patent gyep kaszáló túlhaladhr.tali.ili sa«rk zetében müvei»: í« ár. a legha»zuosabb aagy- é< kis k«rttolajd''>no»ok-nak, 4 nagysagban. 6, 8. 9 és 10 frt árakbau drab->nkint KRAUSS Sl OO. Hécs, Wkbring Sarrengass«- 74. M 937-ik szám. 1881. y aá ---- a Örökeladási hirdetmény. A nagyméltóiígu vallás és közoktatásügyi m. kir. miniszterinmnak 1S102 \| 1881. « a. kelt rendelete folytán a rokolányi tallás ala, itványi arada-iombo. tartozó a Zalamegy«''( en kebelezett zzentpéie-uri község határában lé;«z-'' s azon község 2''.9. száma telekjegvzőkftnyvéuek 6-ik sor 2186-ik helysxierléai sz«ma alati felvett 15044!,,,.'' kat. hold kiterjedésű erdőbirtok a raju levő fai!tománynyal fgvUtt zárt ajáalattal egyhekao-rsolt «s.''.bfli nyilvános árverés utján 1881-ik éri augusztus bó 4-én délelőtti 10 órakor Somiyóváiárbrlytn «z nradalmi asimtartó,ági hivatal nál — a nagyméltóságú pinisz erium jóváhagyásának fen tartásával — örök árot t<>g eladatni. A kikiáltási ár: htiszonnégyexei iiat.záz negyvenhat (24.64r>> forint ■''.5 krajcárban állapíttatván meg. árverezni óhajtok ezen ö<szeg W/.-val ellátva, a kitűzött belyre éa ''dón: ezennel meghivat,iák. Zárt ajánl.ltok kétezer négyszáz hatvauöt frt (2466 frt) bánatpéna hozzácsatolásával Somlyőrásárk<-ly. n a alapítványi azámtartóságboz 1881 éri augusztus 4 ik napjáuak délelőtti !0 órájáig bezárólag nyújtandók be, — oly nyilatkoaattal, hogy az árv«-reséai részletes feltéirlek. melyek szinte a somlyóvásárhelyi számtartői hivatalnál megtekinthetők. — az ajánlattevő előtt ismeretesek. Uióajánlat, vagy a feltéulektól eltérő ajánlat tekintetbe nm fog vétetni S4J j_s. Kelt Győrött, 1881 julins hó 6-án. A somlyóvasárhelyi köz^Upitvár.yi kerületi királyi főtisztség. — Utánnyomat nem dijazttik — = ~ S B • E ^ m-z ''S''S X.* m i? iiíil ii SS fi ¡JJS E -a -O m c as Sacr-Saráfta, nyomatott a kúáó tolajdraos Wajdite Józaet gyofwjtójitta IV« . IRAUl, lOOl, HIRDETMÉNY A nagyméltóságú m. kir. köxmnuka- ét közlekedési mtnlsterlum aa 1861. évi jnlias hó 4-én kelt 16761 ssámn rendeltével a «alamcgycbeli állam utak fenUrtásira ssflktéges uliszOrek bcizrrr.ését 667 frt 8> kr. Oasscg srejélg eng-dély«rt<'' A fentpinlltett szállítás histo.<iiása cséljából am 18B1 julius hó 29 tk napjának d o 10 érájára a zalamegyei m. kir AllaraúnltésKsti hi-ratat helyiségében urlandó sárt ajánlati versenytárgyalás hirdettetik A versenyezni óhajtók felhívatnak, hogy a fentebbi szállítás vég-reb%jtAsának elvállalására vonatkozó, az engedélyezett költség után számítandó, s a részletes feltételekben előirt 10/.-nyi bánatpénzzel ellátott ■árt ajánlaUikat a kittUOtt nap d e. 1« órájáig a novesett hivaia hos annyival Inkább iryeksazsnak beadni, mivel s későbben érkexottak figyelembe nem fognak vétetni. A szóban forgó munkálatra vonatkozó mdsjzkl művelet és részletes feltételek a nevesett magy. kir. áltamépitésieti hivaUlnál, a rendes MvaUloa órákban naponkint meg''eklnthetók. Kait Zala-Kgorssce, 1881. Jul. hó 13 án. 841 2—2 Zalamegyei m kir. építészeti hivatal. Moll seidlitz - pora. rtűolr n]r\|rnr vn]A<li ba minden doboz cslmlaplán a sas V»HK »KKIir VHIUU1, M in «okssorositott rségam van lenyomva. 80 év óu a lagjebb sikerek melleit fsnnáll mindennemű gyaasr Mljitllli él Mésxtéal akadályok, (mint éivágyhlány, hasssoralás), vér (MIÉI él araayér ellen. K((''önösen oly sgyénekuek a\|ánlva. kik ülő élet-módot folytatnak. Haalaltáltk tlrvéayllss büntettetnek Egy lepecsételt eredeti doboz ára. I frt. o. é. FRANCZIA BORSZESZ SÖVAL.^t A legmegblahstóbb önt ''gélyso sasra a szenvedő emlienségnok minden belső é< kOlsS lyullsdásoál, a legtöbb betegség elleu, min. deunemO sabesOléssk, fej . fol- és fogfájás, régi sérvek és nyílt sebek-rákrekélyek. llszBk, ssamgynlladás, mlndennemQ bénnlás él sémiét ttli, tb. ellen. Üvegekben használati utasítással együtt 80 kr. o. ó. Hal-májo^i. KrohnM.M tfcrsMól Bergeuben ^NorvégiábRn''. Esee halmáj. aairolaj valamennyi, a korstkadelemben alóforduló Zj kösöti aa egyedüli, mely orvoll csélokr.i használható ára egy üvegnek használati utasítással I frt o e. 16 szállítás Moll A. gyógyszerész, cs. kir. udvari szállítónál, Bécn Tneblaaban. Raktár Ss állam minden hírnevet gyógytterlárában vagy fllssor-kereskedésebsn. Raktár nélküli helységekben magánegyének nagyobli megrendel éteknél megfalslő árl»engedét>>en réiaetüluak. I A t. U kösBntég kéretik halároxottsn Moll-I^ta kéttitményt rendelni éa csak olvanokat elfogadni, melyek kaját óvjegyem és aláírásommal vannak ellátva Raktárak: Nagy Kanixsa Melus J. gyógy. I''ráger Héla gyóiyts. Faaaflhofur Jósaef, RosenfeH Adolf, Hotenberg Kerenes, Strém é« Kitin. — Zala Eserue« Uolloty J. E. Marozall Itstl Ferd., Barot Uornsr 8. - Ctikltraya GAnoi L gyógyssarésa. — Kapetvár Habócbay Kálm. Kokn J. gyiígy. Th. Kactkésty gyAgy. — Kapranoia Werll M gyógy. UUN Csaeslaovies lat gyógy. — Keutkfly Wűnsch K. — MrwaM Hál« JAn. — Zá«rk lr>almashos gyógy Mittlbsrh S. gyógy Huljae V i — Seprés Mez»/ Anl. gyógy. — Ltteeye Haliwoda J. (240 2í— ftt> NÁGY-tóíftm; 1881. julius 24-én. \ (, A »1'' el««stésl ár: agész érre...... 8 frt. fél érrr- 4 . lMfTP«Í érre .... 2 , Kf/fj xám lO kr HIRDETÉSEK 8 hasábos petitsorbac 7, másodszor t> e minden további sorért kr NYIIjTtérhes soronként 10 krvrt vétetnek fel. Kinrstári illeték minden egyes hirdetésért IiO kr. fizeteudö iHPévfoíyam. A lap wlkmi részét illetá közlemények s szerkesztőhöz, anyagi rézzrt illető kdzlrmenyek pedig a ki aduhoz btmnentve intézeadök : i NAGY KANIZSA Wlassleakaz ^ Bernienteüen levelek caak isméit mnnkatárulctAl fogadtatnak el Kéziratok vissza nem küldetnek Nf>-gr-Kanizsa város helyhatóságának, .nagy-kanizsai önk. tűzoltó-egylet, a , nagy-kanizsai kereskedelmi s iparbank«, , nagy-kanizsai takarékpénztár'', a .zalamegyei általános tanítótestület, a ,,nagy-kanizsai kisded-nevelő egyesületa nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet•, a .soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai külválasztmánya- 8 több megyei és városi egyesület hivatalos értesítője. Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. A magyar gazdasszonyok országos árvaintézete. Nincs mit hízelegnünk r\agunk-nak, nincs mit tömjéneznünk; elég, ha méltót találunk a méltánylásra, elismerésre; ha találunk, mondom; mert nem ok nélkül mondják sokan, hogy a mai kor a többek közt nagyon is reális és anyagi iránya kezd lenni, közelebb érintve pedig, az emberek önérdeküek nagyon. De ez régi nóta, és mindig csak uj kiadása lesz. Egyre azt mondjak, hogy a régi időkben jobbak, jobb szívűek voltak az emberek, ugyanezt íogiák később is mondani mások. Azonban bármennyire lássa valaki sötét színben a világot, az emberiség haladását bármi rosz irányban azt el kell ismernie, hogy a politikai, társadalmi, közmi-velődi, ipar- és üzleti vajndások mellett is e kor a müveit, magasztos lelkű és nemes szirti egyesek sok példáját matatja fel, kik beismerve hivatásokat, egyenként vagy társulatokká alakulva, szerény tüzhelyök mellett csendesen munkálódnak az emberiség javára is, a kik mindinkább méltányolják az emberben az embert, valamint a valódi keresztény szeretettől áthatva, embertársaik iránt kegyelettel viseltetnek, s iparkodnak a szenvedők arczárói a szenvedés könnyűit letörleni. Ilyen a magyar gazdasszonyok országos egylete. Midőn tehát a hazafiak áldozat készségét, az emberbarátok önfeláldozását méltányoljuk, nem feledkezhetünk meg a honleányok, s illetőleg a nók jótékony munkásságáról sem a közéletben, midőn a »tartozás fölöttit — jószántából kevés teszi meg, s a legtöbben kényszerítve sem." Az önkénytes jótett y>edig mos tanában erény. Ezen egyletet támogatja a közönség, mi arra mutat, hogy az életre való, ez meg fogékony. Támogatja és figyelemmel kiséri működését a napi sajtó is. A közönség tetteivel, pártfogá sával nyilatkozik, de a mi nem mindig s nem mindenben határozott értelmű, ha csupán a számot s az eredményt akarnók zsinórmértékül venni. Sokat tesz az ismeretség, s a jó rábeszélés, meg maga az ügy, hogy az egyes ember a kivitel részleteivel ne bibelódjék. A bizaimas kérésre bizalmasan adja oda filléreit s jótétté öntudatával megnyugszik. De már a napi sajtónak nemcsak alkalma van, dc lelkiismeretes kötelessége is a nyilvánosságnak átadott intézetek felett véleményt mondani, s ha kell, megbírálni, az igazat pedig függetlenül s föltétlenül { kimondani, mert ezzel csak jót akarhat, jót tehet. Azt meg viszont azon jó lelkű és nemes szivü adományozókról ég aiapitókról, akik az embe riség javára nyilvános intézetet ala-pitnak és szerveznek, föi kel! tennünk, hogy az igazságos, méltányos és szakértelmű felvilágosítást nem veszik rosz néven, s ha valami fi-gyelmöket kikerülte, vagy szakértelemmel nem jártak voina el. ha erre figyelmeztetve lesznek. nem hagynak fel azért jótékony működésűkkel, sot, hogy valódi jótékony czél vezérelte őket, éppen azzal igazolják, hogy mások véleményét is méltányolják. • Ezzel megsértve nem érezheti magát senki, mig a föltétlen dicséret tévatra vezet, hiúvá tesz, már pedig azt mondja b. Eötvös József: , Kit az ég hiúnak teremtett, nem arra való, hogy magának magasabb vagy távolabb czélokat tűzzön ki. A hiúság szüntelen kielégítés után vágyódik ; neki minden szavára taps, minden tetteért dicséret, minden pil- lanatban magasztalok kellenek; e magasabb czélok kivívása csak azoknak adatik jutalmul, kik mindezeket nélkülözni tudják.« És Karacs Teréz szerint: „Ahhoz, hogy nagyot teremtsünk, bensó buzgalom belszerelem szükséges a tárgyhoz." Ezeket azért láttam jónak előrebocsátani, mivel tapasztalás igazolja, miszerint nálunk sokan a nyilvános feiszóialast ellenséges indalatnak veszik, s ha valaki az intézményeket föltétlenül nem dicséri, abban rosz akaratot keresnek, azt gyanúsítják. Távoi legyen tóiéra, mintha nézeteimet gáncsoskodáaocl mondanám el. De sót kegyeletem jelét akarom adni, midőn őszintén szólok. A magyar gazdasszonyok egy lete működését eddig a lapok agy a mint történt, előadták, megdicsérték, buzdították - és tovább hallgattak. Én sem akarok érdemeiből levonni, de mindenesetre jobb ügybarátnak urtom azt. aki nemcsak a méltá-njjst elismeri, de a ki a hibára ifl figyelmeztet. A sözéletben szinte jobb barátunk az, a ki hallgatással nem helyesli tévedésünket, hanem arról inkább fel világosit így a lapok elmondották, hogy a magyar gazdasszonyok egylete minő szép jelét adu jótékony működésének. midőn árva leányok számára nevelő-intézetet alapított. E végett házat vett s azt berendezte. Megdicsérték érte; jól tették, megérdemli ; azt is megérdemli, hogy a közönség részvétét hívták fel, hogy kegyes adományaival járuljon az intézet felszereléséhez. Ki szólhatna ez ellen? Nem; de mellette még többet kellett volna szólani. Megpróbálom tehát én s ha nézeteimben csalódom, nem veszem rosz né ven e czí.folatot. Abból én és sokan tanulhatunk, ha az eszméket — tisztázzuk J$iQC8 is egyéb kifogásom, mint épen az intézel házinak berendezése ellen. fi házban gyermekeket akarnak nevelni, nevelni pedig testileg és lelkileg. Igen, de épen nevelési szempontból, nem czélszerü a beosztás. Tudjuk ugyanis, hogy a mostani nevelési irány szerint a szakértők véleménye abban az egyben kivétel nélkül megegyez, hogy ne csak a lelket műveljük, hanem vele arány-lagosan, fokozatosan és összefüggóleg a testet is növeljük erőssé ; hogy az ember testileg, lelkileg egyformán jól kiképzett, erős és edzett legyen, minthogy az életre testben és lélekben egyaránt erős ember kéli. kü lönben összhangzás sem szervezetében, sem tetteiben nem lesz. Erre agy látszik, gondoltak a rendezők, midőn külön-külön dolgozó, tanuló, ebédlő, háló és fürdő szobákról gondoskodtak. De a kivitelben s illetőleg a beosztásban tévesen jártak el. Tévedésnek mondhatom, mert lényeges és a czélszerü nevelés elveivel egyátalán össze nem fér az, midőn szobákat rendeztek a föld alá, pinczébe. Sőt ellenkezően, a szorosan vett és szükséges pinczén kívül semmi, de semmi helyiséget sem kellett volna a föld alá, mint egészségtelen helyre rendezni. A növények, állatok s az emberek már természeti ösztönnél fogva iparkodnak a föld alól kijutni, s a nekik rendelt szabad levegőben élni. Már pedig az árvákból sem akarnak föld alatti vézna lakókat, hanem inkább erőteljes, egészséges, munka-biró egyéneket nevelni. (Folyt, következik.) — A gyalogság újjászervezése. Beck báró altábornagynak vezérkari főnökké történt kinevezésével a sereg vezetésének organisatióját tették teljessé. s most egy másik fontos reformra tesznek előkészületeket a gya- logság reformjára. A fennálló M 90r- és 80 tartalék gyalogezredből, továbbá 50 vadász zászlóaljbél, 160 egységes sorgyalogezredet alakitanának, 80 dandárban és 40 osztályban. A tartalékezredek tudvalevőleg 2 zászlóaljból s egy tartalékkeretből állanak, melyek háború esetén egy egy zászlóaljjá egészíthetők ki. — Miután azonban Bosznia occtrpálása alkalmából tisztek hiánya miatt e rendszer az utolsó pillanatban ke resztülvibetlennek bizonyult, háború esetén egy 6-ik zászlóalj válnék szükségessé. E baj kikerülése végett a szervezést már béke időben be , akarják hozni, ugy bogy 50 raáász-zászlóalj és 80 tartalékkeret helyett jövőre 80 zászlóalj volna. Alapjában véve tehát csak 30 zászlóalj reformjáról van szó, az önálló vadász iász lóaljak élelmezési tisztjeitek, zászló-alji trombitásának, a többi eharge-oknak elejtésével, továbbá némi redu-cáiásával a legénységnek. Mindez költség nélktü történnék meg, s csak a közös hadsereg egrit történelmileg typicus alakjai — a vadászok tűnnének el. — A tűzoltók hateaaga. A legfőbb törvényszék legközelebb igcu ; érdekes, elvi jelentőségű határozatot hozott. Ki mosdotta ugyaáis. hogy a tűzoltótestület — feladata teljesítése közben hatóságnak tekintetvén, annak tagjainak szóval vagy tettlegesen való bántalmazása közhatóság eiien irányzottnak vétetvén, «nívósabb beszámítás alá esik. Jó lesz ezt tudomásul venni azoknak, kik t tűzoltóknak — tűzvészek alkalmával való insailáiásában találják kedvűket — Az vsz. Unitogyüies a vallás- és közoktatásügyi m. kir miniszter rendelete folytán f. évi augusztus 12-ére hivatott össae Budapestre. A gyűlés tárgyait előkészítő bizottságba f. évi julius 28-ára a TARCZA. Románc/,. .Mi báut « epeszt te drága kedve»em, Hogy arccod oly fehér, akár a lil;ooi?* „Oh érezem, miként közel? halálom 8 begy nemsokára nyugszom édesei:." -Szegény beteg az élt« ssáloi ktsz, ¿i hervad, mint a hogy szeges? megmondta I Azóta virraszt ébr«n éj- s napoDta 8 tündéri bája egyre egyre vész.- „Oh istenem, bár küldenél halált'' — Hisz oly szép tartomány lehet az éden''-.....8 a lány a kinoi perezok egyikében Elssenderfllt s a meny hónába szállt. A hant alatt pihen most édesen, A szebb jövő ölében álmodozva ; — Mig bús szivem a bánat á''js dnlj. Oh bár mehstnek hozzád édesem !'' Patak partján... P-taa pariján «zomorúan áll a ffiz. Árnyékában baroa kis lány gyöugyöt fDz. Gyöngyöt, gyöngyöt, pirot gyöngyöt Hófehéritin nyakára, Mit a mioip rzelli bucsui: Vett a kedves babája .E gyöngyfQzér tart-e köfe tégedet, Nézésébe -agy-e oly elméiydett, Hogy nen hallod barna kis lány Mit kérdek én tetőled, A gyöngyökért caeréb« mit Adtál a szeretődnek • , Hitte adtaza babámaak a gyöngyökért S ktáeg gyöngyért rózsám crerét nem is V.ért. B5n szeret5 szive volt az. Amiért 5 és tőlem Vtlrmrt kapott cserébe — ö as pedig a hú szivem '' kis madár keserve — Himfyben — Miért dalolsz 6 ki* madár ott Oly búsan a zöld ágon. Talán bútlen lett a párod H azért keíergvr oly fájón t — Oh mily nagyuk a bánáti Amiatt szegénykének, Kis szive alig állja ki, Asrrt oly bús az ének — Tudhatnád már kis madárka. Kevés lány v»n, ki nem rsalf, Pe bú azért a- öljön. Van hú sziv is a, földön ORMAY ARNOLD A kit mindenki elhagyott. (Baja.) — Ldes anyádat kévéssé; apád halála után mindnyájan airva kísértük ki a temetőbe, ott nyugosznak mindsfcetten egymás mellett. Egész fala ott volt a misén, hogy latén békét adjon a meg boldogult&knak. Aiig volt a tied as a kevés rongy, mi testedet betakarta, rokonaid nem voltak, még a kutyák is megugattak, mikor árván tévelyegtél az u czákon. Én felfogadtalak, adum ru hát, elláttalak mindennel a mi tőlem telt és tisztességes gyermeket megilleti. Neveltelek, hogy szégyent ne váljak veled. Mindhiába! A roezlélek van benned, bogy a szép szc csak fairahányt boráé, mi lepattan rólad, a nélkül, hogy látszata. foganata volna. — De igy jár aa, aki mázokkal jét teesl A ki felveszi az árvákat az utcsai porból; a helyett hogy megjavítanád magad, vakon sietaz a szégyenbe. Mig aa aaaaoay ott aörgott-forgott a tütheiy körül majd apró forgácsot téve vá, vagy agy-e^y bögrét tologatva lorákb,, s nyelve neteit e csakis tulelfaradtságakcT szü-, addig a szegény ieácy — kihez korholás intésve volt, szégyenpirral arcián. megvonult a konyha Bsegletében, mintha a tárt ajtéo beómiő déli-napsugarainak fényétől akart volna elrejtőzni. Egy színehagyott, fakó iádán ült, melyről p. színes virágck régen lekoptak, ruhaja ócska volt, feién egy viselt keodA, mi fekete fürleit eltakarta s kezeit Slé ben összekulcsolva tartá, a melyre fajai-tan, meredi szemekkel nézett. — Mintha szivéből, t hova antyi szenvedés fajdalmát zárta, minden érzékenység kihalt voina már, mintha merevült vonásaiu sem a rosz, sem a jo, a legkisebb változást aem idésbotne e ő. — Imádságomban — folytaié a zsémbee asszony — egykor arra kértem at istent, bogy áldja meg lépteidet, égy oolaog, bogy öreg napjaimban a sok fá radságért, meiylyel as ég ergemel nagyon meglátogatott, — örümömbeL sírjak. Ast hittem saakczztotl mása leazsz jó édesaayádnak, — kinek Isten nyugtasss, — mikor szemeit befogtam, akkor ígértem meg, hogy gondodat fogom viselni. Isten — ember látja, tudja egész falu, bog. én beváltottam szavaimat, pedig azt nem h&liolta senki. Elűzhettelek volna, de saivem fájt, m.kor reád néztem s láttam nyomorúságodat, Örökké kino zott volna lelkiismeretem, ha fel nem fogadlak. A leány kéróieg esel te fel száras szemeit a beatéiért. Kinn dele< barangoltak épen. Térdeire osaaaott és némán alig mosgó ajakkal imádkozott. — Ne kísértse az Islent, — mordá aa ekaesdeeült asazonv, — azzal boment a saagéoyat mohába. A leány körülnézett, látta bogy egyedül van, kőnyei megeredtek s talán soha-soha ennyi vigasztalást nem öntött az ima szive bajgó sebére, mint most. Kétsz''res erősnek érzé magák megküzdeni minden akadálylyal, s ruhája szélével megtörölve szemeit, csendesen leült és várt. Kívül z délelőtti munkáról hazajövök ostorpattogása hangzott. A. ho! 6 v?it, ott nem várnak fiukat, sz özvegy asszony egyedül lakott, csak a maga számára főzte ebédjét, egyedül él. kötő-get, tonogat és t templomba jár. Ugy látszik elköltötte ebédjét od»^ bee a uémbes öreg, mert ujrs kilépett a szobából. Nem akarlak itten — szomjan nlüsni onnét, hol gyermekségedet töltötted, ne mosd, bogy viskóm egy farkas tanya. Ott as aastalon egy kevés étel maradék, menj egyél, hisssn koidulni csak nem fog, kinek keze-lába ép. Szégyenemre talán már agy is megtetted? Elborítaná s rét arcsomat, kiégnének e vén isemek a szégyentől, a melyek már oly sokat sirtak, mikor meghallottam messze földről is a te bot Iásodat — Messse megy a jónak híre, ds még messzebb t roessé! — Falj egy-két falstól. Elvontam magamtól, hiszen nyösrörög sovány ar-csodon as éhség, azután Isten hiréval menj viassa oda, abhoz a ki Deked tőb bet adott mint én, többet igért, mint s becsületes életmód. Menj ahhoz, a ki megtagadott téged, mint te megtagadtad nevelő anyádat, mint a hogy te megtn gadtad édes szüleid emlékét f A kinek1 mindenedet oda adtad, adjon most neked Mondbstott volnt mindent s hars gos asssoay, korholhfcttr. rolns s wegény leányt akármeddig, az talán érzéketlenebb maradt volna mint s márvány ; csak ételmaradékkaT -ée kioáita volna meg, csak koldushoz se hasonlította volna ót! £ szóra összezeadfilt aa alapjában még meg nem romjft sziv. e suó sápadt arcsaira ssökteié minden vérét, ártatlanságs — mi: képtelen volt bebi töDyitani, mélyen volt sértve e ealacs nyitó vád hallatára, erkölosisége ez egy szó által engeszUthetleoül meg volt bántva, de nem szólhatott, csak fuldokló zokogásban tört ki. Azcn a ponton volt, a melyen a tagadás és as engedelmesség harczolnak, amazt a sértett dacz. ezt a romlatlan ssiv rjgalfja. Mit legyen ? E!íogadja a ko.dúsnak kiáltó éhe csilla-pilásra odavetett, szánalamból (odadobott kenyeret? Vagy tetézze a véletlen által rásütött bélyegéi s bűnnek egy ujabb nemével, as álbüsskenégbó! eredi dacz czal?Nem tudott határozni. Lelkiereje biztatta ez utóbbira, de «■ nem a neki syujtott falatot utasította viseza, osak a fájdalmat növelte volna. A félreismert lélek, 8emezen megbocsátja, legalább egy kedreaóbb emlék hagyására «arto-nffzte öt az engedeimességgeí. az előtt ki méltatlanul, de hite folytán ih- melyen sértette. Felemelkedeti ülőhelyéből s lekor-gasztott fővel tévetegen kereste as ajtó kilincsét, pedig ágykor mily ismerős elt mindez. Bement a szobába. Az öreg asszony nem ídvettti őt Magára hagyta. 7 volt At snatalön még párol gott ás egyszerű étel de ő tnegsem érintette, — bábatos kétség bee—ti lelke inkább vágyott egy keTés táplálék »ián. HUSZADIK ÉYÍOLYAM ZALAI KÖZLÖNY l 1 iL JTJLIDB 24-én 1881. 7 ^ \ / '' >r, f i / következő 14 tani tó-egyesület megválasztott képviselői hivattak meg: az aradvidéki, beregmegyei. brassómegyei, budapesti, csongrádmegyei, debreczeni református, délmagyarországi. sz.-fehérmegyei, kalocsavidéki r. kath., koiozs-dobokai. pécsi, po-zsonymegyei, szepesi, zalamegyei ta-nitó-egyletek képviselői. Az ország összes szőlőinek rendszeres átvizsgálása, főleg azon szólóterűleieknek, a melyek a mult évi vizsgálások folyamán átvizsgálhatok nem voltak, ez évben folytattatni fog. illetőleg már a közelebbi napokban megkezdődnek az arra vonatkozó előleges teendők. Az e hó 5-én tartott phylloiera bizottsági ülés - mint értesülünk — e kérdéssel foglalkozván, a vizsgálás rendszerére nézve abban állapodott meg. hogy első sor ban és lehető szigorú részletességgel azon szólók kerüljenek vizsgálás alá. melyek az illetó lakosságnak valódi jövedelmi forrásul szolgálnak. A vizs-gáiásokat részint a földművelési minisztériumnak saját szakközegei, részint pedig a mult évben már vizsgáit és eljárásukra nézve teljesen megbízhatóknak bizonyult középtanodai tanárok fogják végezni. — E szerint szólóink kétrendbeliieg vizsgál tatnak meg és pedig egyrészt azon törvényhatósági bizottságok által, melyek a miniszteri körrendelet értelmében ezzel megbizattak és a fentem-litett szakemberek által. Azon ve-zénynél fogva, mely az ország legkülönbözőbb borvidékein folyton mindig újból és újból jelentkező phylloxerával összes hazai szólószetünket fenyegeti, a földmivelési miniszter ez intézkedése rendkivüli fontosságú, mivel ma már kétségbe vonhatlan tény, hogy a phyl-Ioxeravészszel sikeresen csak ott lehet megküzdeni, hol a baj minél korábban constatáltatván, csirájában elfojtható volt. _ -- A hazmesteri lakások a pénzügyminisztérium leiratA szerint megadóztatandók. — Miután & házmesterek nem oszthatók sem a gazdasági. sem a gyár-munkások közé. & kiknek lakásai kivételt képeznek. ki s ez irányban félévról íiflévre folyamodás nyújtandó a közigazgatási hatósághoz, mint a vadászjegyeket kiosztó hatósághoz, ebből az következett, hogy sok folyamodó félreértjén e törvényt, mind a két félévben 50 kros bélyeggel látta el a kérvényt; most a pénzügyminiszter rendeletileg intézkedett az iránt, hogyha valaki már az első félévben nyert vadászjegyet, a második félévben ha folyamodik. nem tartozik 50 kros bélyeggel ellátni kérvényét, ellenben azok, kik elsó félévben nem birtak még vadászjegyet. ha ilyenért az évnek második fejében folyamodnak, akkor kérvényüket bélyeggel kötelesek ellátni. rendkívüli érdeke tartalommal jelent meg.'' Ezen k(ilönöe hirlapajánlás bizonyára minden vidáki embernek fel fog tftnni. Ebben a nagy melegben. .. — Fővárosi tárczalevél. — Most midőn ax afrikai hőség majdnem pecsenyévé pörköli ax embert i a nagy közönség nem éri be asaal, hogy elmondja: jsj de tikkasztó, lankasztó, hervasztó, fullasztó stb. meleg Tan, hanem izzadó nyakát, homlokát szüntelen törülgetve türelmetlensége tetőpontján felkiált: .phuj, de d . . . nó meleg ex !" s futva-fut, sietve menekül a főváros falai közéi. tehát most ebben a nagy melegben egy leatület 60 tagja: a acélrácsa minden irányából összesereglett vidéki tanítóság gyakorolja magát a bud%i és pesti tornacsarnokban a gimnasztika elmélet: sgyr-korlsti mesterségében; s e körülmény nyújtja nekem as alkalmat jeien levelet irhalni ax ország szivéből. De tán ennyi elég volt bevezetésnek, ¿ellene már most valamiről valamit irnom is, de higyjék el nekem, hogy oly sok, de mégis kevés nevezetes történik ebben a nagy melegben Budapesten, hogy biaony-bisony jói öesze kell szedni magát az olyannak, a ki rásaánja magát a lár-czaczikk irás ilyenkor nem könnyű mesterségére. Emiitettem már, hogy aki csak tebeti, menekül innét; ámde tetszik tudni, hogy nem mindenki van ason kellemes erszény i és társadalmi hely cetben, bogy faiura vagy fürdőre mehessen . . . nos hát nem mondok valami merészséget, ha állítom, hogy az itthon időző rész a Duna hullámaiba zárkózik, zugligetbe megy, Margit szigetre hajóz,Város-ligetbe sétál,vagy megcselekszi, hogy Budakeszre távgyalogol, vagy legalább is . . . kovászos buborkát eszik. a lapokon is meglátszik a .buborka-saison. t ha Tisza Kálmán körútja, irók s művészek kirándulása, avagy a Császár-fürdő hidjának leszakadása s több ilyetén napi sserencsétlenség és öngyilkosság nem volna, aligha boldogulnának „A hulla-ég etés ről s több ily felmelegített csikkek közlése nélkül, de azért a .Pol Volkeblatt" s a .Pesti Hírlap, .Budapest sat. naponkint öles plakátokon hirdetik. hogy: ,A mai szám a következő Késsakarva hagytam ki az eiőbbi sorocatból egy érdekes újdonságot, hogy külóo emlékezhessem meg róla t ez a □épasinhái újdonsága, amennyiben 5 év ó''a nem adatott: .Utacáa a föld körül 80 nap alatt." Uj szerepbeo«ztá* részben uj diazlet s .Pepi nagysám" a cs''Kiálaira méltólag idomított elefánt. . . uera » ''da, bogy ebben a nagy melegben is folyton nagy köcőnsé? látogatja. Szemkápráctató az a látványoaság s a nagyszerű diazletek, mit e darabban a néző tündéries jelenetekben szemlél s hozzá a „eeoda elefánt1 mutatványai, kivált midón — falusiasan mondva — .fejtetőre áll" igazán a sró-nak nem relativ, hanem valódi érte.méhen .nagyszerű !* Én ebben a nagy melegben is .öbb kirándulást tettem s teszek folyton, de nem látom helyén valónak ez utón szer-cett tapasztalataimat, valamint tőbbé-kevéaoé érdeke« kisebb-nagyobb kaland jaúnat t élményeimet moat ily sietve irt levél keretébe felvenni, szándékom ¡évén kéaőbb s mint dukál .nyélbe sütve* pa-pirra rakni. Ez alkalommal tehát csak egyetlen egy kirándulást irok le. A budai tornacsarnokban tornatan-folyamot hallgató tanítók a nevezett egylet több tagjával egyetemben f. hó 14-én d. u. kirándultak a budai amphitheatrum s a fürdők romjainak megtekintesére. Dr. Tallóczy Lajos ur jeles tudósunk volt szíves ez alkalommal magyarázatot tartani. Elmondván mind azt, mi ax ásatások sok történetére vonatkozik s azzal íesze-függ: eimondá a többi kősói, hogy óesse-sen 34 amphítbeatrum létezik s nagyság szerint ex (t. i. a budai) a 15-ik helyen áH t körülbelül 5000 ember fért bele, megmutatta az .Aquincum" várót határait; előadását — melyet gyorsíró nem lévén, egészben sajnálatomra nem zözöl-hetek — bizonyítékokkal támogatta, mi nők : a látható 7 maradvány, a régibb irók ■ Béla névtelen jegyzőjének iderágó irata. Közölte velünk, hogy a vároc, ha — a már most is előrehaladott stádiumban lévő —ásatásokat befejezték, a meglehetős ép falakat befodelezteti, körülö''.to fákat ültettet ugy, hogy a hely idővel a főváros egyik kiránduló hely évé varázsol-tatik. Végül megjegyzem. hogy csekélységem véleménye szerint a fürdők még érdekesebbek (a tán culturai szempontból is,) mint az amphiteatram. Itt bámulatos épségben van minden; a berendezés hasonlít a mi mai fürdő-helyiségeinkéhez, első a langyos fürdő, második a gőz türdő, harmadik a .frigidem'' (hideg füruő) s negyedik a hatalmas Kőfallal elválasztott női-fürdő. Az egéez ásatás 42 hold kiterjedéssel bir. Ezen felette érdekes kirándulás után az ó-budai köcnyü és kellemes italu ,iand-wein"-nel öbiiutet-tük le a torkunkra szállt országúti port t a késő est vetett haza bennünket Eszel leteszem a tollat, jövő levelem tán érdekesebb lesz ; legyen elég ennyi most: ebben a nagy melegben. Budapest, jul. 20 án 1881. BÉKEFI ELEK. — Fólreértesek a bélyegtörvény körül Tudvalevőleg az 1875. évi XXI. t.- cz. ugy rendelkezik, bogy vadászati jegyek félévenkint adandók Csak egy scó vigasztaláai talált volna a régi küszöbön belől, hova enyhületért jött. Itt is elutasitják s talán érzéketle nebbül mint egy kéregétől. Két kesére támasztá fejét ée maga elé nézett. Itt senki sincs jelen, a kí für-késcsze arcza vonásait, átadta magát gondolatoknak, könyei felszáradtak. Csak egy véu ketyegő t&li óra carsrta a csen det. Jól emlékeseit arra, hányszor édes álomba srunyadt annak egyhangú kopogása mellett! Édes gyermekkor ! mért nem tart örökké s gonddal örömökben gazdag gyermekkor! Aj utczán gyermek csoport zsivajt hangzott a mint kergetve űzve egymást, megölik a napot. Egykor ő is játszott, □evetett, futkározott mint ások. Mint egy álom ugy tűnik fel előtte a mult. Idegen hangok zavarták fel elmerül tségéből. Ax öreg asxony beszélt vala. kivel halkan odakünn, alig lehetett ki venni mit és kivel beszél. A leány mintha belső vágy ingerelné, felkelt ülőhelyéből ée az ajtóhox közeledett, a hol a nyílás nál hallgatózott. Talán érezte, hogy róla foly a beeséd. Sohasem tette még ezt, visszalépett as ajtótól, de valami újra odavon''.a ellenállhatlan eróvol. — Ne menjünk be, ne háborgassak — folytatá as öreg asszony — tudja, hogy cak egy szobám van, ax a szegény pedig olyan gyenge, beteges, nem szeretném, hs nem nyugodhatni ki magát. — Ki lehet? — kérdé egy ¡1 meretlen hang. — Aiig tud felelni ha kérdem, váiaaxola a, asszony. — Mikor jött? — kérdé amaz. Mit akar? honnét vagy hovamegy? Megszánná, ha arccába tekintene. De rranjünk innét, még talán e suUrgás is savarja ast a szánandó lelket, majd elmondom, ha kivehetek belőle valamit. Itt megasaksdt e pár beeséd, egykét lépés zaja hallatesott még, asutáá újra osftad lett. a lélegzetét is visszafojtó Laáay egy peresig sem rolt kétségben aa irtat, hogy mit tegyen. Tékát őt rejtegeti nevelő anyja! Ki egykor dédelgette, ápolta, szerette, moat idegennek vallja szégyenében : nem akarja tudatni, hogy nevelt leánya újra visszatért, felkereste; Végtelen keaerüség önté ei szivét. Elitélve, megtagadva, megvetve a könnyen hivóség miatt, a véletlen által bűnbe sodortatva, s bárkihez fordul, mindenki menekül tőle. Ex elhagyatottság. ez egyedüliség fájdalmasabb a halálnál. Többé nem süté le szemeit. Fejét felemelte és körül járt a szobában, hogy még egyszer, utoljára gyermekkora emlékeit lássa. Minden kis tárgy mit az öreg asszony kegyeletes tisztelettel tartogatott, egy egy emléket idézett fel benne. Minden bútordarab ugyanazon helyen állott, hol évekkel as előtt, mikor e házat először hagyta el, az agy, melyben oly édesen álmodott, egyszerű bár, de boldog jövendőről. A megfakult almárium, a melybe szalaggal diszitett ruhája volt, mit vasárnaponkint maga az öreg adott rá s vele együtt ment a templomba, hol oly épületes, üdvös tanításokat hallgatott. Vájjon benne van-e még az ezüst kapcsos imakönyv, melyben nevelő anyja annyit lapozgatott, c lapjai közt a sárga rézbe foglalt kerek szemüveg? Nem felel erre senki, ő az'' .iem tudja meg sohse. Elmegy, elindul, maga se tudja merre, de ide viasza nem többé ! Árnyas szürkeség nehezedett a tájra, beesteledett. Kivül még semmi nesz. Hol iehet az öreg ?.. Talán elment, látni sem akarja ? Ránccos kezére egy forró könycseppet sem ejthet, abba a fénytelen ssemekbe utoljára nem is néshet.. Meddig és mire várjon még? Inga tag léptekkel közeledett as ajtó felé, de de nem tudott rajta kilépni. Habozott, de érezte, hogy moat erős szívre lesz scüksége, még eróeebbre mint eddig volt, • e késedelem nagyon elércékenyiti. öjra megindult, s még egy szar ftttí pil - iantást vetett a szobára, melyben már a homály egy beolvasztotta a tárgyak korvonalait Mért nem jön a halai ilyenkor, hogy az örök szabadulás küszöbénéi igazságot szolgáltatva, legalabb egy en< geastelő, megnyugtató mosoly lebeghetne ax ajkon, egy édes erzet töltené el a keblet, szenvedés és évekig tartó fájdalmak pereznyi jutalmaként!. . Remegő késze! érínté a kilincset, mi felnyilt s ő kilépett. Itt is körülnézett, azután szemei az öreget keresték. Kilépett az udvarra. Még egy-két ember járt az utczán, de a kert végiben levő kis rácsajtón végre szabadba jutott. Szo rongása megszűnt. A kanyargó gyalogúton megindult, jóformán maga sem tudta hova. Gonoszabb /ihar dúlt a vérező szív mélyén, mint az orkánok csatája, vagy a tajtékba verődő tenger hullámai. Fehér viragu ákácsok susogására felpillantott a leány és siető léptei itt meggy ökerectek. A temető mellett volt. Hideg borzongás futotta végig tagjait, nehéz sóhaj szakadt fel kebléből. Mellén a kendőt összébb vonta s ráhajolt a temető kapujára, a melyen belül fájdalmatlanul nyugosznak azok, a kik élve moat, földöntutó gyermeküket mindeneaetre befogad ták volna. Visscanézett a falura. Felette átálló nehéz porfelleg terült el, szélső házainak kisded ablakaiban itt-ott kigyulladt a mécs. Elhaló kocsizörej, késett madár repülése, falomb susogás volt hallható s a messze mocsárban éneklő békák egyhangú lármája. Nem űzhette lelkiismerete, ha csak a kétségbeesés réme nem. A temető sötét fái közt fehér ülő fejfák bontakoztak ki ssomoru némaságban. Szúró könnyeket morzsolt esét ujjaival szemében a aztán tovább indult, mig első pihenőjeül elérte a falu határdombján álló keresztet. Ide ült le a hideg köre, melyből «gy Hdyl hírek. — Berzay Elek kegywndi házfönök ur mult vasárnap ünnepelte névnapját, mely alkalommal a köztisztelet- és közscerotelbeu részesülő lelkes tan ügy barát számosak részéről szívélyese, n üdvözöltetett helybeli, mint messze ridéki tisztejóitól. — Kovács Zsigmond veszprémi megyés püspök ur ő excja a biariczi fürdőbői aug. 11 én érkezik haza a hosz szabb ideig balatonparti szőlejében fog tartózkodni. — Katonai hadgyakorlat tarta-tik Nagy- és Kis-Kanizsán aug. 21 tői szept. 3-ig és pedig a gróf Pálfy huszár ezredé. Az ezred törzse Nagy-Kanizsán 3 század és az utászosztály Kis Kanizsán, mig a többi csapat Szepetneken és Sormáson lesznek elhelyezve. — Somssich J?ál nagynevű pub-líczislánk a csurgói kerület országgyü.éaí képviselője kerületébe aug. 20-án érkezik. A fogadó küldöttség előtte való nap Nagy-Kanizsára jő. — Megható gyáaz érte a kottorii harangoaót, kinek egy 18 és egy 20 éves leánya uem rég a Murába fuladt. Fürödni volt mind a kettő, egyik már megfürödve öltözködni kezdett, mikor a másikat egy gödörbe sodorta az ár. testvérének segítségért sietett a másik, d" nem birván kivonszolni, összeölelkezve mindkettő a Mura gödrében lelte halálát. — Balaton- Eü reden Gerőfv Andor kí''űnő erőkből szervezett társulata napról-napra nagyobb közönség eló''t tartja előadásait. Eddig színre kerültek. Váljunk el, Mukányi, Proletárok, Piros bugyelláris, Kis herczeg. Boccaccio, Három pár czipő. A t rsulat éltető lelke Gerófyné Ilka, ki a közönség kedvencze ión s minden fellépése alkalmával kitüntetésben rées-sült — kitűnő játéka és éneke által. A társulat főbb tagjai H. Szabó Ilka, Locsarekné, Kőmivesné, Mészárosné, Balogh Árpád, Bokor J., Takacs Á.Fehérváry Ottó, Szegszárdy, Szigligeti, Dobocsányi, Lenkey.Mészáros. — Gyászhír. Angol születésű, de lelkes magyar nővé vált Massion Mary, férjezett Morocza Kálmánné Balaton-Füreden meghalt. A jó anya három kisdedet hagyott hátra. Temetése nagy részvéttel történt. — Egyed József kir. járásbiró-sugi végrehajtó Nagy Kanizsáról Lete-nyére helyeztetett át. — Figyelmeztetjük a vidéki SZÜlÖkeí Vargyas Endre gyórmegyei kir. tanfelügyelőnek, lapunk mai számában hirdetett ,Nevelőintézet* ére. A finövelde, ameiy Győrött a aéhai Zichy-féle palota czélszerü, tágas helyiségeiben van elhelyezve, a kir. tanfelügyelő szakszerű veze.ése alatt mindenesetre olyan, amely méltó a kivaió bizalomra, azért is darab, ha szive helyén van, talán csak jótétemény lett volna. Egyenkéut tünedeztek elő a esii lagok s a vérvörös telehold hosszú árnyékokat vetett a sikföldre. Izzó homloka oda tapaat a kőhöz, azután behunyta szemeit ¿s a fáradt testet kimerültségé ben elnyomta az álom... — Add ide asszony azt a gyönyörű kincsünket, hadd csókoljak piros rózsát a két arczára. És a szerető apa öibe ktpla, ruindrn vagyonát, örömét, büszkeségé''. Ossz-j vissza ölel te, csókolta, czirogaita s ba bement a városba.soha, e.gyszer sem tért vissza, hogy a kicsikének ne hozott volna egyet-mást. mit az még csak dadogva, de már is oly kedvesen, oly szepen tudott megköszönni. Mennyi, öröme boldogsaga /olt az édes anyának, mikor a szomszéd asszony meg az ismerősök nem g\ őzték ast a tejarczu, pehelykaru, eperszáju kis teremtést dicsérni. Kint a mezőkön versenyt dalolt a madarakkal, mikor virágokat szedett, maga volt köztük a legékesebb virág. Ugy ragyogott a két »seuie mini a csillag Apja — anyja öröme voit, de hajh nem soka.ig! . Irigyli a halál a boldogságot. Hosz napok virradtak a ki« családra. szomorú napok, ó is vele ment aszal a siránkozó tok néppel,mikor fekete koporsóban előbb édes apját, azután anyját elvitték egy azép nagy kertbe ée ott a földbe beásták Mit tudott ó még akkori. < — Hallottátok lányok? As ax apátlan — anyátlan leány is ott lesz! Mind utáua bolondulnak a legények, azzal dicsekszik, hogy minden ujjára nem is egy, akár öt legényt is kap 1 Ott volt, s a legények mint lepkék ugy röpködtek körülötte, hogy a szin mézet megízleljék, de az a virág osak egynek, egyetlen-egynek oyilt, azok a szirmok csak egy hajnal hatadáskor tá rultak fai s pirultak, mikor as a ssép, karom legény nwaeiygoit, osak akkor melegen ajánljuk az intezetut imnd zarm jobb módú azülók figyelmébe, kiknek aiemi. vagy gvmnaaiumi tanuló fiaiz ▼annak s akik bizton jól eihelyeani akar ják tanuló gyermekeiket. — A dunárUuli kerületben levő tüzol''ók szövetsége f. évi augusztus 27. és 26 napjain közgyűlést tart Pápán, melv alkalommal számos ünnepélyt is tervez nek, melyek as előkészületek utan i''élv* igen fényesek lesznek. Már eddig számos tagegyiet jelentkezett s a bejelentések julius végéig elfogadtatnak. A vendégek magánházakhoz fognak elazálláaolutni s teljes kényelmük bistositva »as A vasati igaagatóságok felkéretnek, hogy tűzoltókat ez alkalommai leazállitott áru menetjegyek mellett szállítsanak. — A kösgyu-lésnek fontos tárgyai lesznek, melyek eldöntése nagyhatása less a ss&vetaég, s általában a tűzoltási ügy fejloszté^re nézve. A dunántu''i ker. szövetség már több év óta fennáll, de — miat papai levelesünk írja — eddig aiig tett valamit, vezetőinek közönye miatt, mig a jelenlegi elnök P. Szabó Károly pápai Unár vaaazorgaiommal munkálkodik annak megszilárdításán s caéljaiaak ker^atűl vitelén Legközelebb nagy fáradaágga! égj begyűjtötte a azövetaég "terüleén leró városok éa közeegek tűzoltási statisztikáját, mely nemsokára napvilágot lát, s c nemben, nemcsak páratlan munka iaez basánkban, hanem felette nagy eaolgála ioi ''-«az a hazai tüsoháa footo» Qgye-nek is. — Ugyanezen tüzoltó-ssoveuég gyűlésben való szamélyes megjelenésre a nagy-kanizsai önkéu''.ee tűzohó-ogr let kebeléből eddig 3 jelentkezett. — A zaía-egerszegí kir jé-ái bíróságnál írnoki állomásra paiyaz.t nyittatott. — A miháldi szőlőhegyben tőr tént szomorú esetet beszéltek al náluat Néhány nap előtt egy aayt, kés év«i leánykáját a présházba sárta, uzjg ő dolgozni volt, egy kigyó k:«zivta a lányka vérét. (Talán góreny?; — Zalamegye. Kamatai ta Csak tornyai járás. A buza üszögös és rustti»a. rozs jó közepes, tavaszi árt. középen alóli, zab ¿italában silány, valamint a lóhere és luezerna is, szóló gazdag termásr mutat, a lengen a osattornyai járáabsui jó termén igér. Novai jaraa. A bua* középterméat igér, a rozs rosz, széoa es lóhere dus termést adott, szőlő és gyümölcs szépen mutatkozik. Letenyei járái Az őszi buza ée rozs jó, repeze jó közé-, termést adott; árpa gyenge Vösép, zai, jó, tengeri jó, burgonya kösép tenne»re mutat, lóhere es iuezerna jó, szóló szép t fejlődik. Alsó-lendvai járás. Az őszi buz* jó, rozs ós árpa gyeug--, zab jó köíép ; tengeri ée burgonya jó közép; rét jó közép sarjú ¡ermessel biztat; szőlő jói mutat, gyümölcs semmi. Pacsai járás. A busa jó közép; rozs közép, hojyeakint jó. — árpa ailany, jau jo kózép; tengeri, burgondi es b^rgooya uem sok reménynyel kecsegletuek : srőió rzépen mr.iaiko- harmatoztak, mikor as a legény szomorkodott. Szép volt az isten — adta. Minden leány ölet szerette voloa férjül, ő ra számított a legszebb, a leggazdagabb is. Göndör fekete lüriein porge kalapot hordott iengő árvaleány hajjal, s azt szerette én- kelni: .Árvaleanyhajasüvegem bokrétája Árva kis lány ar en szivem-violája.* A viola csakis neki virágzott. Tudt* 6 ezt. egyszer letöi te, de bervadot-tau uem kelleti már neki, masl kerese.t, a fouyadi viragoi eldobta az ut porába, mit a járó-kelők eltiportak, ast hive, hogy a virágnak lelke nincs . . . — A leány felpillantott. As alom mi ogész múltját eléje szőtie eitünt. Keleten az ég szemérmesen pirult, a hold lehajlott aa »gen. Hüvöaöa szellő Csókolni járta a nyíló réii virágokat, a még ason dee faIuHóI hujnalí imára kondult a harang, melynek ezüst csengésű szava a nyugodt ilUtos levegőben messze rezgett. Egy kis madárka énekeit üdvözlő dalt a hajnalnak, — ott ült a leány feje telelt a kereszten, s dalolt szerelme:, örömet és boldogságot. A leány rendbeezedte azeri«bom)oit hajfürteit, kendőjével félig eifede arczat, mélyen sóhajtoli, egy tekintetei vetett a teszi lei re és a kis madárra; azután megindult hogy folytassa uiját, melynek végén örvény, vigy barátságos küszöb feladja majd, meot ment luvább az. a kit mindenkiolhagyolt. HALÁSY BÉLA. A bajasz. (Történet hét levélben.) - Édes Erzsi kém ! Itthon vagyok. A zárdai ruhát eldobtam. Bisiositlak, el ragadtad va, ha látnál engem hossza ruhámban, a mint ssakajtói tartva keze imben, végig megyek birodalmomon- A sok szárnyas ositteg-csattog, hápog, a mint a magot közöttük szétszórom. Valé- kurta ieanél huszadik íyfolyam r r ZALAI KÖZLÖHY ■ik ; lóhere jól díszlett, réti széns is bő termést adott; ellenben a loezerna nagy részi kiveszett — Wafditn Jönnef könyvnyomdájában néhány Unoncz s beiüssedéere felvétetik. — Könnyebitének a köruUiási forgalomban a déli v»suton. A csoportosítható körutak nak a déli vasút magysr vonalain a mait évben éléibe léptetett ,-sndszere f. é. julius hó l-ével megváltoztatott, az eddigi átmeaeti — szelvények helyett úgynevezett vinairész — szelvények adatván ki, melyek a menetekben való nagyobb választékot nyújtanak — A déli vaspálya továbbá az Erzsébet császárné nevű vasút és u Rudolf korona-berezeg nevü vasút vonalain kívül még a magy. kir. allamvasulak zákány-fiumei vonaia és a magyar nyugati vasút székestehérvár-gráczi vonala, valamint a Salzkammergut gőzhajózási és láreae kocsi menetei is ujonan bevonattak a közutazási forgalomba. — Ezen jegyek, ugy mint eddig, a magyar vonalak Budapest (B ud») Kanizsa, Zágráb és Fiume áldomásaiban, mint kiindulási pontokb an, adatnak ki, mindazonáltal minden közbenső állomáson is vételezhetik. Közelebbi felvilágosítást az állomásokon kifüggesztett e t&rgybani hirdetmények tartalmaznak. — Ha»aí rövid hirek — A posta és távirda legfőbb igaz-atása egyesittetni fog. — B!aha Lujza Berlinbe megy vendégszerepelni. — Budapesten a városligeti artézi kut jul. 25-én a Közforgalomnak átadatik. — Sárvárott a 14. dragonyos ezred sug. 8-án lóversenyt rendez. — Pécsett Hocheueggir 52-dik gyalogezredbeli hadnagy szivén lőtte magát. — Az üstökös már nem láthatd, 20 milié mértföld messzeségre van már tőlünk. — A határőrvidék Hnrvátor-szágoa való Oekeblezésére Zágrábban öromünnepély volt jul. 19-én.— A „Falu rossza oro-iznyelvre is lelordittatott. — A bírósági szolgák évi ruha általánya 35 frban állapíttatott meg. — 476 lottógyűjlőde van hazánkban. — As asphaitburkolat Bpesten felolvad a nagy melegség tői. — Külföldi rövid hirek. — Amerikában oly roppant hőség uralg, bogy napszurásban számosan elhalnak. — A madagaskari Dennazülöttek fellá zaduk n gyilkolnak, pusztítnak. — Oroszországban a németség ellen izgatnak. — ilidbat pasa beteg, orvosságot nem vesz be, fél a megmérgezéstől. — A szibériai marhavész rohamosan terjed. — Kóburg hercseg jobban vn. — A prágai cseh nemteli szinház szept. 11-éu oy íttatik meg. — Bismark 1131/2 klgr. nehéz. — Solhen gyilkosa halálra ítéltetett. — Helfmann Jesse halálos Ítélete örökös rabságra változtattatott. — Rácz Pali Londonban időző zenekara aug. 4 éu Páriába megy. — A ez-rb sorsjegyeket Parisban késtitik. kl nyert? Brünn jul. 20-án: 42. 7. 74. 85. 69. aágoc művéssies monstre konczert képződik. Sőt több. Egy kis szinház. A gyöngytyúk mint egy primadonna hajtogatja magát. A páva opera-királynőként affektál. A csirkék, tyúkok összefutnak. A galambok. z eszmékért futó galambok megmutatják, hogy a kenyér szerepében is otthon vannak. A. verebek, mindmegannyi ballerinák átugrálják a karokat t a palyka-gavzllér, mint a nagy dob az orchestrumban, belevág a concertbe. Látod, egészen a részletek leírásáig költői hangulatban vagyok. Birodalmamban tísatel mindegyik. Csak s ludsk s a kacsák nem. Ezek arczatlanul csipkedik lábaimat. Sőt némelyik, képzeld, haris-■yámig tolakodik. Mindennel megvagyok elégedve, csak aassi nem, bogy nagy bátyám torzonbors bajusza felkarczolja arezomat, Istenem, milyen utálatos k bajusz 1 Isten veled! Tini. • • (Két bétle! késóbb.) Edes Erzsikém ! Most jövök egy nyári mulatsagról. Annyit Unczoltam, bogy a néném szintén telt u meghűléstől, rie bizony, nekem nagyon melegem volt. Egy csinos barna fiatal ember tánczolt legtöbbször velem. A keringő alatt magához szorított. Soha aem voltam férShoz ilyen közel. Fejem égett, szívem dpoogott, lábam tüzelt. A wünóra alatt szerelmet vallott, sőt meg is osókolt. Nem képzeled, milyen jól esett, » mint lágy selyem bajusza ajkaim felé A barátnői csók édes, da s mézet s osóknak osak a bajusz adjs meg. Te is tapasztalai fogod, a mint jegyesed les». Hidd el, a szerelemnek legnagyobb hűtő ««ere a beretva. Isten veled! Tini. Irodalom. <E rovat alatt megemÜUU munka Hagy-Ka uzaán WajdiU József könyvkereskedése által megrendelhető.) — P. 8tailtmdry\K<oly művelődés történetiből Tettey Nándor é társánál naegjelent a 21 —24 faset. befejezve a középkort tárgyaló II. kötetet és megkezdve az újkort annak nevelésügyi fejlődésével. A középkorhoz nagy szorgalommal készült becses tárgymutató van csatolva, mely a középkor minden nagyobb eseménye, művelődés törté nelmi mozzsnata éa személye iránt, rögtön útba igazit, mig a beszámadásí táblák könnyű áttekintését adják at uralkodó házak genealógiájának. A könyv, h» teljes lesz, mit a kiadók ez óv végére Ígérnek, egyike lesz hazánk legstebb diszmüveinek. Egy-egy füzet ára 30 kr. — Brankovics György szerkesztése alatt Mach E. és társa kiadásában .Olvasó Tár0 40 dik füzete változatos tartalommal megjelent. Ara 15 kr — tNana leánya* az ujabb firan-czia regény irodalomnak eme gyöngye megjeUnt magyar fordításban is. Előttünk fekszik as első füzet, melyből már következtetést lehet vonni az egész mű érdekességére A kiállítás felette Ízletes, a mellékelt kép nagyon csinos, a fordítás pedig zamatos és a mi fő. magyaros. A kiadók Mach H. és társa Budapest IV. sebestyén tér 6. az. jó hiruévnek örvende i ek s már ezen körülmény egy msga elég biztosíték arra nézve, hogy a t. közönség élvezetes olvasmányt nyert e művel. Egy tüzet árs 30 fcr., bérmentes postai küldéssel pedig 35 kr. Az egész mű 15 füzetre fog terjodn;. Ajánljuk ezen érdekes művet mindazok figyelmébe, a kik a mulattató, érdekfeszítő olvasmányoknak barátai. — At ,OrtxAg-világ'' 22 dik száma igen szép képekkel jelen, meg t. i. Béke, Garfieid, Statárium idején. Kortes világ, Szendergő álom. Jön a héja, Japáni szinház. Déli pihenő stb. Ara 40 kr. Kiadja Wilckens F, S. és fia. Szerkeszti Dr. Szinnyei József. Vegyes hírek — Kérelem. Alólirott a komáromi sziiiéssel története megírásával-* ■foglalkozom, ezen működésem elősegitésére nagy szolgálatomra lennének az egykorú színlapok. sugúkönyvek és naplók, azér; felkérem a t. ügy barátokat, lia ilyenekkei rendelkeznek, szíveskedjenek atokat akár pénzért akár használat végett, ez esetben pontosan visszaszolgáltatom ," hozzám beküldeni. Budapejt, 188 1. julius 11-éű. Id. Szionyeí József az egvetemi könyvtár ei»ő őre. — A magyar vasúti személyzet lé''száma érdeke« adatoka- tüntet fel. ugyanis s magyar vasutaknál nem keve sdbb mint 4080 hivatalnok ós 9879 alá rendelt egyén van alkalmazva, kiknek évi fizetésük 9 millió 905,052 frtra rug. Szép kis summácska egy rakáson. — Samil kincsei. A bires cserkecz felkelő vezér életéből a rTsrszkija Vido-moszti" hasábjain Szemenov érdekes epizódot irt le, melyet ss Eten-am környékén hallott Samil — ki nemcsak fővezére, hanem imámja (főpapja) is volt népének, — rendkívüli ügyessége, tanu-sitott minden tettében. Egy izben kényszerülve volt minden kincseit összeszedni és elrejteni, nehogy azok az oroszok kezébe jussanak. Megvárta az éjet, akkor felke rekedett s az Ezen-am mellett levő orosz koloniára ment, hol két katonát vett magához. Útközben m»gkérdezte őket, van e családjuk ? Az egyiknek volt, a másiknak nem. A családos katonát elbo c&átotta. Tovább menve, egy harmadik katonától kérdezte meg. van-e családja? Tagadó válaszára magához vette s a két családtalan katonával a hegyek közé ment. Az egyik hegyűek sürü erdővel borított részén meghagyta s katonáknak, hogy a nálok levő eszközökkel kát mély és széles gödröt ássanak. A két katona egymásra néze s megkezdték az egyik gögör ásását. Mikor készen voltak vele, Samil szekrényt helyezett el a gödör alján és behányatta. Enaek végez''ével meghagyta, hogy még egy hasonló mélységű, de szélesebb gödröt ássanak. Mikor ezzel is meg voltak,Samil megparancsolta, hogy álljanak s gödör két szélére, de hátul egymásnak, hogy ne lássák, mit tesz a gödörbe. A katonák a gödör rsé leire áílotUk s hátat fordítottak egymásnak, ekkor Samil kardot rántott és gondolat gyorsasággal csapta le elóbo az egyik, majd a másik katonsfejét. Hulláikat beledobta a gödörbe és önmaga ásta el. A kincsek rejtekéről Samiion kivül senkinek sem volt tudomása: nem is találta még meg senki, noha sokan keresik. — Kiika példája az értelmiségnek. N. Kerekiben nemrég a földműves ifjúság olvasókört alapitott, hova eljárogatnak vasárnaponként s majd a téli estéken egy kis szelletmi eledel elköltésére. Követhetnék est más községek ifjai is s meg fognának győződni, hogy munkasz&netbes •okkal üdítőbb a Iéleknemaeitő szellemi táplálék és barátságos jámbor essaraosere mint az egészségtelen korcsmai levegőben s lelket testet butító • egyenetlenséget kellő bor- és pálinka gőze. Éljenek a derék n.-kereki földisivM ifjak mfc úttörők ! — TücLSvésx gyógyítható. Lapunk olvasói előtt ismeretes, irjs a „Hazánk", hogy Dr. Karika Antal, volt gyflri űöztiKteleOl orvos s tüdőv%«z gyógymódjában t«tt fölfedezései széleab körben leendő terjesztése végett Budapestre költözött. A minden felfedezők közös >rta barátunkat sem kerülte ki: uj lakbfciyén sokan gnnyolódva, még több«« bizalmatlanul s kétkedőleg fogadták s ezen kívül még az a maiheur is érte. hopy tudományát eddig kivétel nélkül csak oly tüdőbetegek vették igény be, kik a szó szoros értelmében a sir szélén á.iottak. a.kikuek nagyobb részén isteni csuda aéikil már nem lehe eitt segíteni. Mindez mindazonáltal nem csüggesztette el, s mint bitosn tudjuk, tűrheti énül reményli, hogy a tüdrtJvéaz gyógyítható voltát bebizonyít hatja, az ellene szórt gúnyolódásokkal szemben bőséges elégtételt lát abban, bogy kevés, de általán súlyos tüdővészes betegei kösíil z legnehezebb körülmények kőzött 6 az idei felette egészségtelen téli időjárás mellett is 6 egyénnek állította vissza egészségét. Kevésnek látszik ugyan, de melyik orvoe tud ennyi eredményt is egész életében, nem pedig egy rövid fél év alatt felmutatni ? Ha mindezekhez hozzáadjuk azokat, akiket dr. Karika Győrött s vidékén a tüdóvészből, vérhá nyásból kigyógyított, s akik nagyobb részben ma is élő, egéazséges emberek s kik tözül nagyobb igazságért, amennyire tudomásunkra jött, többekat meg is nevezhetünk, ugymin:: Wurda J\nos, Borsós József színész, Kovács Iván, Tassler Kálmán, Eeimbach, Polgámé, Ravaz Mihály, Sznopek Venczel, N. vámosi lelkész, Krippel szemerei tanitó, Jáazoly Mihály nagy baráti jegyző, Hor váth János téthi földmives s egy itt tartózkodott bécsi nő, k Egyiptom égalja alatt sem menekülhetett tüdőbajától; mindez ason még számosabbakkal együtt, kiket dr. Karika csekélyebb íoku tüdő vésztől mentett meg, oly tekintélyes szamot számot tesz k:, melyet tekintve, mí is határozottan álliih-.tjuk, hogy a tüdővéez nokc^'' szélesebb határig gyó- . gyitbató, mint ahf^gy orvoaaink hiszik vagy elhitetni akarják és hogy dr. Karika a tüdőveiz gyógyításában jelenleg legügyesebb orvos. Róla egész Cyőr tanúságot tehel, hogy szerény, becsületes s alapos tudomtnyu orvos, ki képtelen a szédelgésre s ha a közönség iem kiván tőle lehetetlent, ha megelégszik az emb»-rileg lehetővel, ha betegeit akkor vezeti hozr.a. mikor emberi erővel megmentbetők : bizonyosan nem fog benne csalat kozn:. Egy szóval, mi a nevetett orvost e téreni általunk igen jól ismer, öeszer működése s gyógyeijáráaában mindenkor éber figyelemmel kisértük, s gyógysike reiről jó lélekkel bizonyságot tehetünk, ugyan azért mind a tudomány, mind a szenvedő emberiség érdekében bátrak vagyunk felkérni vidéki nagyon tisztelt laptársainkat, bogy jelen egbiztosabb s közvetlenebb tudomáson alapuló közleményünket felvenni s erre a szenvedő köaönség figyelmét különösen is felhívni szíveskedjenek. — Hirlap-stataztika. Magyarországon — a hivatalos lap szerint — a mult 1880-ik évben megjelent összesen 508 hírlap és folyóirat. Ezek közt volt összefoglalva a politikai, helyi érdekű és szépirodalmi lapokat az élczlapokat és szaslapokat, — magyar 828, német 114, magyar-űémet 8, horvát 23, tót 12, szerb 12, romát Í5, olasz 2, íranczia 2, héber L E hírlapokból es folyóiratokból 1880 baa s postán szétküldetett ósssesen 27 millió 732 ezer 577 példány. Ezek közül a magyar nyel vü volt politikai 9.174.907, helyi "érdekű, 1.176,440, szépirodalmi 2.313,796, waklap 2.115,763, élezlap 159,514, öeszesen tehát 15 millió 507 ezer 620 példány. Német nyelvű volt politikai 8,897.260, helyi érdekű, szépirodalmi, szaklap és élcsiap együtt 1.061 135, összes-in 9 millió 958 ezer 395 péidáuy. A többi példány (összesen 2,256.562) magyar német, horvát, tót,, szerb, román, oiasz. tranczia ée héber nyelvű. A magyar lapok az 1879 ik évhez mérve általában terjedtek, atöbbiok pedig mind fogytak. — Rablók a vamto%. E hó 15 ére virradóra éjjel a chicago-rok isíandi vasút vonatát Kaosas City mellett rablók támadták meg, kik a közbmeső állomásokon utasok képében szállták a vonatra kettesével, hármaaaval. — Legyilkolták a vonatvesetőt és egy utast, a ki ellsi-szegült. Erre megrohantak a postatiszt-viselőt és elralK>luk 15,000 dollórt, aztán lovakrs ülve, elvágtattak. A zsiványság ugy látszik, előre jól ki volt csinálvs, mert a hol a gazemberek a vonatot megállították, készen várták a lovak. tzóp. A drávántuli Hrvacka drss- JULIUS '' I" '' 1 . . 24-én «i ■■ 1881. folytán perase horvát uiroaaiosé voiaa) továbbá Tolna éa Pestmegye agy része s a Maros folyó, keleten Dako-Románia Bulgáriával, délen Görögország, nyugaton az adriai tenger, Olaszország és Tirol; a térkép szerint Szeged is a horvát birodalom, cserébe nekünk adnák Csongrád és Debreczen szláv (?) városokat. Tudják ők jól, hogy a magyar az ingét is odaadja, csak kérni kell tőle; henem talán ez a hórváih birodalom talán mégis egy kicsit nagy volna? — Négyet »tkilvö. Győrmegyei Nagy-Barcs községben asm mindennapi ünnepély, t i. négyes esküvő folyt le a napokban. Három vőlegény az ottani Szemethy Ignácz három derék fia volt, a negyedik pedig maga az örömapa. Hasznos tudnivalók, — Ha a lónak körömbaja van, A lónak körömbaja, ha nem is veszélyes, de mégis oly baj, mely miatt lovat munkára nem használhatván — a gazdának a mulasztás által esik a kára. Jó ilyenkor ha oly szert használunk, mely a bajt hamar elmulauztsni képes. Ilyen szer pedig a körömbajra következő folyadék : Venni kell a patikában 20 gr. aloe "tinc-turit I égy Mí ■ ólotoecastet — ezt jól összekeverjük c ebből öntünk a sebre, melyet aatán kóctczal kell betömnünk. — Sótka télire. Megmossuc a sós kát, Tnegvagdeljuk s kissé megszárítjuk. Ekkor üvegbe rakjuk, tetejébe pedig, hogy lég ne íé''jsa hozzá. SsírL vagy vajat testünk s erősen bekötjük az üveget s eiáraz helyre ''.e&zasi^k. Sookás a sóskát előbb zsirbM megdinsztolní vagy kenyér sütés után berakni üvegestől a komen-czébe e o''.tan megpárolni. Ibolya virig. Hogy egész éven át nyíljék és virágozzék az ibolya tavaszkor, nyáron ée őszkor a kertben félreeső s irnyas htlyen tartandó, de ugy, hogy bő levegőt kapjon. Földjére kávéalj, csontpor, törött szén s egyéb trágya teendő, kivált őszkor és télen. A hideg idő be állta előtt melegágyba ?agy mérsékelten födött szobába viendő. Ezen báaásmód álul &z ibolyát megUrthstjuk egész éven át. — Hogyan Uhet lakásunkból a legyeket kiütni ? E czélraigen jó ezernek biaonyult a száraz töklevél, roelylyel a lakást — égő szénen — kifüstöljük. A legyek csakhamar elh~yják as ekképen kifüstölt helyiségetét, vagy megdögöl nek. Egy másik hatásos szer a babérolsj, melynek szagát a legyek ki nem állhatják. Bntort, képeket stb a legyek ronda láfca ellen megolulmashatunk, ha azokat olyan viszel mossuk le, melyben 4—5 napig foghagyma volt beáztatva. Ha a szeoa festésére szánt olajfestékbe egy kevés bsbérolsjat keverünk, a legyeket a szobából távol unhatjuk ; de különösen napsütötte szobáknál — gyakori szellőzte lésről nem szabad megfeledkeznünk Mihelyt meggyőzöd tünk. hogy ások meg vannak gyökerezve, a borító cserepeket azonnal el lehet távoliUni. As ilynemű gyOkereztetésre minden remonUnt rózsa alkalmas, de lehet ily módon a nehezen gyökerező finom cserjéket is gyökereztetni. — Istálló-trágya ezukorrépa alá. Sokat viUtott kérdés : vájjon czukorréap. slá meg taabad e trágyázni ísUlló-trágyával a Ulajt? E kérdésről M&rker tanár a következőleg nyilatkozik: mérsékelt mennyiségű istálió-trágys még őszszel slászántvs, a ezukorrépának nemcsak hogy nem árt, sőt nagy hasznára van. A mennyiséget illetőleg ezen uton a legjobb eredményeket értek el és í. minőségre nézve sem upaszuluk eddig káros befolyást Hs a trágya őozsze: még kellő időben alászánUtik, akkor a szervi alkatrészek még eléggé felbomlanak, a nitrogén tartalmú alkatrészek egy réest salétromsavvá változik át és a sók a tél folyamán s talajban elosslódoak Tavasz sssl azonban nem ozélszerü réps alá trágyázni. A talaj a trágyázás folyUn akkor nagyon hátrányos, a nitrogén- vegyek konczentrált állapotban lesznek ekkor s talaj felső rétegében, ez álla! ez ht istálló trágyáhsn levő nsgy mennyiségű sók felytái a répa — ezukor szegény és sódás leend. — Idegen i&t''^knek a szemek bői i elUvolitásárs egy hollandi szemorvos tiszU faoiajnak a szemekbe való becse-pegtetéeét ajánlja. Por, hamu, mész, szálka stb. ekképen gyorsan eltávolitutnak. E szer használaU nem j/.r fájdalommal, s állítólag csaihaUÜan... . . — A Ugfott íbegtZxtitó )Ot Ai isten azért adott ar embernek észt, bogy mindaz''. • mit körtle ulál — hasznára is fordítsa. — Egész Htániá lene eióso-rolni mindason anyagokat, melyet figye lemre sem mHut-va, legtÖbbMÖr mint szemét íoglalnsk helyet. Igy a többek kösül a fűrészpor is. Pedig alig van olcsóbb ee mégis jobb üvegiisstitó scer, mint épen s fűrészpor. Nemcsak bogy at üvegnek fényét és álláUsóságái adja vissza, hanem oly üvegeket ra, melyekben ölaj, zsír, vagy egyébb erős szagú más folyadék volt — rövid időn szagtalanná teszi. Tegyük sl -tehát • lOrészpor. s haszftáijuk adandó alkalommal. Olaszország: élményeit beszélte a i>aka egy társsságunk. A többi icöx azt is mouda hogy vac Velenczében egy kut. melyből olyas vastagon, mmt az 6 dereka oiy&n magasra szókik a viz. mint & Saent-Mxrk tornya Ejnye! csodálkozék az egyik haligató és vsjjon honnét jöhet az a víz. hugy olyan magasra szökik? , Honnan ? 1 Hát ottan keresxtQl vas fúrva a tőid — és a fold m&sik részérői ömlik oda egy amerikai tenger '' Kérdi a paraszt fia apjától: . aeiór. teszi keed annak a uhéanek nyakára a kolompot? Báí azért &am. hogy ha as erdcb«~ elkódorog, a kolomp hacg?a után n<-gtalálhas sák. .No akkor az édes anyán: nvakába is tegyen kend egy kolompot, mert amint keed kimegyen a meiSr«-. édss ásváns-ís ugy síké dorog a tahiba, hogy csak as ast kajc-sli cdlMg vttí haza !■ — Kopást tmlyek ssőrreÜ benőv tése állatoknál ugy történhetik,ha az illető helyeket gyakrabban lenmag oisjjal bekenjük De ha s baj régi s s bőr sebet is, akkor a lenmagolaj magábau véve nem elegendő. Ez ssetben a kopást bolyokét arnikávsl kell hüsitnnünlL s azután lenmagolajba mártott ruhadarabokat reájuk raknunk. Ily kezelésmellett nemcsak a seb gyorsan meggyógyul, btnem s kopasz helyek is csakhamar benőnek szőrrel. — A halpütkelyék leszedése gyakran sok időt rabol el, s gazdasszony aink a megmondhatójuk, hogy minő boszusá-got oka«, ha a nagy elftvigyáaat daczára a bsl bőre mogeérül. — Pedig e kellé-métlcnséget könnyen ki lehet ktorttlni Nem szükséges e czélra egyéb, minthogy s hal hátgerincsét az agytól el válassszuk és szárazra törölve 2—3 m ásod perez ig forró vísbe mártják a ha« lat, mire a pikkelyek minden nehézség nélkül lemállanak. — A rózsa szaporításnak egy igsn egyszerű módja. A kertészet azon barátai, akik szaporító házakad nem bírnak, a rózsa gyökér-nemek szaporításának »Csókold meg leányom a doktorhácsit'' bizUtja az anyt kis leányát, ,/zj" mamft éc félek, eaóknii* mSg «löt* juuna ,N''o &am agy-« jó daigoá vau az «u azdádcál ?• kérdé az apa coesvcrségeí taoníó rH niacséc* ^ fejelt ''tmei. .hanem iától, sok !* / J! — Alomnak horvátok elkészítették ▼ina" vagyis a borvát birodalom térké pót, mely szerint határait aépezaek északon Stájerorazág északi csoou, Sopron ■egye, Vas , Zala- és Somogymogyék része (» többi testvéries oastáiy következő módiát igen ssiveeen fogják fogadni. Junius hóban kiválasstonk egyes 12 — 15 cmtr. bosszúsága, még teljeeen zöld, el nem fásodott hajtásokat azokat s régi hsjtásról nem késsel metsz ük ie, hanem egyszerűen lerepesztjük, s egy jól kéezitett kerti ágybs védett helyre ültetjük, csak oij melyen, bogy épen szilárdul áljanak. További elkészítésre a dugványoknál nincs szűkség, de igen is arra, hogy mint reggei a dugványokat elraktuk, mert ezek elrskáaára as s legjobb idő, a fáldet kőrülöttük meg kell ö&iö4»i ós ősieden sgyss dugványra ogy virájfoserepet kel] borítani, melyen « vkkrM^ _______ÍZ 14 nap maira e dugványok meggy üt e-ek h vidoras tenyésznek tovább. apát, kiask öt éve» fii kU, — CréfáUl -- tálnak aev«zték. Aa ^ysseT «aaláája kuíéW», egj- •aára« ayári vtpon bajtl .5». aw cz mégis régen tartó szárazság, áldás volna sgy kis e«ó !• A &u erre azt mondjs apjánsk .hát «rapUc wi fBlfeU éslw s< A aaom^séi mc leás«* c f" --3 > i! Fiátai házi orvos volt egy háznál, hol két .fejlet» róaaával* bírt ai apa Egynec iwui/ai jeienlétél/en megóvja as apa az orvest vacsorára köve:kt''z5 fcéps«: .Legyen szeriíncsénk ira egjr kis; es-télyre. l>aura leánj om költeményait feg;» s.avaini; Heién pedig zongorázni fo^. Nyicz órakor vacsorálunk — — aautár. —--y ■ áz orvot közbe szólt: .Oc ig«# ke^ei I Kyolos órakor aeg fogok jslsw:. = A tulajdonságok ác-j« Egy liirsa std-varoncztól azt akarta ralaki meg. cft;. miért nem nSsfll. As n''dvarooM >rre Jst rm. saolá, hogy még nsen talált oly«n r.aT kioél a jó tulájdonzágok ábc-je meg volnsh_.ileK 5 csak olyaa nőt vesa magának íelt-stjlfil. a ki ártatlan, Bec«flletes. Családias. Doiofsrewtő, Kgészséges, Finom, Gyöngéd, Hft. l^s.áfos Jámbor, Kedves. Lelkes, Mfiveh J«ilta«lTü, Okos, ü«ads»«reií, Szép. ^Tazaxos Cgyea, Yfdim 4í ^Wieiedvel«. PuakttJ:. . Újságot olvasott a sciáó. Jön a ;egrx '' — ^jnve Mózes, de nagy politikai ®tt ; táli» dUl ktret akar lenni ? _ Miért ne. sok orsaágatya lC o»t fOHB, aki Maját M ért s paubaaAes imxm.. s — Astás ha Ugy vélsUensegból Ugrt... -- JJLTlll HÜBZADLK ÉVFOLYAM Y ( N 0 > '' A '' A . ZALAI KÖZLÖNY. Y TCV-i V3 XIíi / -''jji JULHJB 2 4-én 1881. Hivatalos piacai árak N^-Iuiuáa, 1881. jtű 22. 100 kilogrammjával «aá-ltva. Bau 1050-11.-. Rost 6- -»-— Árpl 7 — —9.— Zab 6 60-.7 — Kukoricás --6 r>0. Burgonya 4 —--Bortó 32 — — —. Utci« — — — 56 — Bah -9-- Széua 2-—.——. SsJnat .—I SO. 1 kilogrammjával emamitva. Marhghat 48 — 61. Borjnbo» — ■ — 8er-létbut 56---SuIoqm ''—Ü8— Diaaoéxtir — 80 Vörötiiagyma -.-16. FoghagJ» 30 Cxukor • -S6 Bor» .-"-1 40 Papnk» 90 —. Stappa«» ''--40 1 literjével taámitva (> bor 32—48 kr. üj bor 90 28 kr Pil''.nkt 48 kr Rezet 6 kr PARKA8, v. ptaex k&u jweet Vaautl menetr Indul HaDÍiiiról hova: 818 Bé«»be (R»o««b»thely. Sopron " Mi) « 15 r«Cí'' 301 1150 éjj», S15 Sopronba 3 40 áélut.; 205 Prágerbof Kottori, CsAktornya 4 56 reggel 103 . . 1« «1«: 301 . . trr°r«T) . 1060 éjjel Krkasüc Kanlasára honnét: 210 Zákány Mii 216 . * . 5 27 regge 1 41 441b 11 1 éjjel 211 H .a« PaatrSI (vegye. vonat) 4 15 reggei (postavonat) 2 6 délut (gyorsvonat) 10 30 éjjel 4 1 reggel 10 15 fjje 12 5 délben 203 201 . 30.: B«> .1.81 M ., Vonal t.a« <>rt Perc. Idt j 316 Sopronból 307 M°ba«., Uo.borár 6 10 reff.ll''308 «« (tjonvou) 5 87 reggel •¿¡5 . . 2 30 délet 204 , . 1 » délnt. * . , . 11 1 éjjel «* . . 10 50 éjjel 202 Hudt-P.ttre (gyorsvonat) 5 55 regg«! , ni ■ 204 . (postavonat, % 6 délat Felélőé seerkeastő: BÍT0EFI LAJOS. 212 . l«CJM voaat) H 20 íjje -" ------------- '' '' -- A LEGJOBB ^ kft KA P4pi~ LE HOUBLON fbanczia qtírtmánt UTÁNZÁSGTÓL ÓVATIK !!! IHARTMANN IGNACZ «lérleo-gyáros nagy-kajn i z s á n H I I ntarkapapir csak akkor valódi, ha ■íaden, lap le HOUBLON yw, -r . , . , , bfiyegxót magár hordja« mindet: karton & o A janija KOVaCSOlt VaSDOl KeSZÜlt, ei''OS \| és javított szerkezetű tizedes mérle-$ geit, melyek a székesfehérvári kiállításon éremmél lettek kitüntetve. Lakik a Kölese v-utezában » az Egylet-kert mellett. 11 M 11111111111 M mvmmmmmwípmif RDE TESEK CAWLEY HENRY. «Hlli qirsák, PARIS. ít KELLERMATYAS czipész Xagy-Kanlzeán, Fétér, WUCSKITS fél« niz n^^W STREIi KLEIN teMeíese fflfiM Ajánlja & n. é. közönségnek CZIPÉSZ ÜZLETÉT amelyben mindennemű un-, női- és gyermek-czl^ők a legújabb divat szériát külföldi bőrökből vagy egyéb kelmékből & lehető Iftgjutanyasabb árért készít. Vidéki megrendelések & beküldendő használt czipóminta szerint 24 Éra alatt pontosan teljesíttetnek. A n. é. közönség szives pártfogását kéri legmélyebb tisztelettel Keller Mátyás S43 2-3 ozlpész jüüübttübbdübbtb^ OLCSO os JO! fiUenit üjepkaszaló tuihal&dbitatlac sx-rk- zetébeu mQrelet és ár, a iegba.»za>s>>b nagy- és ki« ker''.tul&jdnnotok-nak, 4 uagysagban. 6,1. 9 ét >0 írt árakban darabon int KRAUSS & Co.. áéca, Wkhriog Herreug»»«e 74. 3 iS 3- 6 II , i XXXttXXXXXXHKKMMUXltl&XK f ^ O ^ W ^ ^ ^ T^ WW TT T» VT V* ^ • M WVflf TTWfT 937-ik nus. lSol. ^ * Örökeladási hirdetmény \| A nagrméltóiiiga raliéi ét k5toklatá«agvi ai kir. minitaU<-iumnak 1^102 I OA 1881. t« a. kelt rendelete folytán a roknlá>iyi vallác alapítványi trada- TT X; lomho> tartóz<S t a Za^aaaogyél''en kebelezett szcuipé.eron köziig haut- rában Wseró s azon köxté/ 219 wimu telekjegyxCköcyvéock fv-ik sor ♦♦ 2 2186-ik b«lytinelé»i izimt alatt fölvett lr>0"flo4 kat. hold kiíerjedéífl TT erdőbirtok a rajta levő faáWományuyal Cí>Qtt sárt ajáaiatuj egjb«kaj>-n caolt taóbrli nyiUánot árverét utján 1881 -ik évi íQgosttns hó 4-ác Jel-2 előtti 10 órakor Somlyóvá»arbelyen »z uradalmi txímurtótáKi bivatal- ZZ X aál — a nagyraéitóüázn miniaZ''erium jovAhagyáaának feftiartítir} — Örök áron tog eladatni. A kikiáltási ár : hjkxonnéfyeier hat-zli oegyveoh-i (24,640, íonut 2 53 krajezárban áUapittt.tván m^p. árverezni óhajtok <-zec TJirreg 10%-val ellátva, a kitazött helyre ét idóre ezennel meghivatnak Zárt ajánlatok kétezer négytzat hatvanöt frt írt) báa&tpb£.i hozaácaatolátával SomIyóvátárh>-iy.D nz alapítványi »zinuartótágho: 1881 évi augutztut 4 ik napjának délelőtti :0 órájáig bevirólag nyújtandók be, — oly nyilatkozatul, hotry az árvc-reaér részletet feltételek, melyek szinte a tomlyóváaárhelyi trátnurtói hivatalnál megtekinthetek. — az ajánlattevő előtt Umereteiek. W Utóajániat. vagv a feltételektől eltérő ajánlat tekintetbe nem fog ^T vétetni 342 3-3. ** Kelt Grőrütt, 1891 jolius h<< 6 áu. W A somlyóvasárhely/ közalapítványi kerületi * királyi f5tisztaég. — [''táiuiyooiat n«>m dijazt«tik — ^^ :xnu*x*************nx 99 BÁRON LIEBIG-FÉLE MALTO-LEGUMINOSEN-CHOCOLADJA es LISZTJE. "^1 A— ----------- -na Oi—0 Pobuda c«. kir főszállito flyárabólStuttgártban A Jhiltít-Leiíaiiilu«.»en chocholad a legelsO orvosi teki"tAI— ény gyermekeknek, szoptató nőknek, gyengélkedő leányoknak stb. kitűnő, tápláló és kell i f , P / . . m < t __— A. a 1. L t>a I n «•% iné iaKaÍA On é / a^lX I !> Jk^a aU A r* '' ■ • f A n Legjobb vértképző tápanyag Starker & Pobuda c«. kir főszállito gyárabólStuttgártban A JhtltH-Legnmln«.íen chocholad a legelső orvosi tekintélyek ité lete szerint gyenge emésztésben szenvedőknek, vérszegény gyermekeknek, szoptató nőknek, gyengélkedő leányoknak stb. kitűnő, tápláló és kellemes izíi italt nynjt. A Halto-Legminosen-liszt a2 előbbi esetekben mint erósitó és könnyen emészthető levesnek mutatkozik, valamint jóhatásu táplálkozó szernek és kitűnő gyermektápláló anyagnak egy évestől kezdve. A kisebb mértékű árak mindegyik csomagra kinyomtatvák és kaphatók a birodalom összes gyógytáraiban és füszerkereskedéseiben; ellenben na gyobb mennyiségben a fóraktárnál ^oltetrclt Pál Bécs, L Weibbarggasse 24. . Raktárak. Zágrábban MITLBACH ZSIGMOND gyógysz. Eszéken DÁWJD JÁNOS gyógysz. Mária-Tberesiopel JÓÓ J. gyógysz BRAUN LAJOS, gyógysz., DIBBALLA G. gyógysz. Znpanje (Szlavónia) MATTBR A. gyógysz. Szé kesfehé rvárót t 334 4- 12 Kapható majd minden fűszer és esemege kérésiedéiben. 312 9-10. Takarékos háziasszonyoknak! j A beviaárliUnái caak ; L E I T N E R J féle wuj Páva kávé41 a Leiu^-We »üj frankhoni kávé44 ^ vegye -;? \ ai általa kaasnálai .»kot. mennjiaé« f.lét, »ajd njerend belőle erŐS, jÓ ÜlatU és Szép SZUlÜ ? % ''»«hát » fele pináért a legfiaomabb minő^5»t. «1 • Egj próba elagemdő arra, hogy u amber íentiek igaaaágáról meggyőződhea^k. £ ^ A bitaloraramtitő ¿a megbiteaeU r»^yé«»ek: Dl. Weilier Th. a borowlói vegyelemaíai í •s műhely é« műegyetem igaagatója, éa MoIHÍT JánOS Badapeet város vegyéaia é> oklevele« gyóg^ weréas J esen aj Páva éö Ilj PrailllOnikávet yegyelemüeg megviaagálván, vegy viMgálatukban határo- ^ J »ottan kiemelik, hogy esen kivépőtlők feletU jő ¿a nagymennyiségű tápláló és vérképxőalkatréaaaael bir. Kapható vajd minden fűszer és csemege kereskedésben NEVELŐINTÉZET elemi és gymn. tanuló ifjak számára Győrött. Az intézetbe felvétetnek 6 — 10 évet (ea! és 10-18 évei gymaa»laat taialéltjak, a kik á nevelőintézetben teljes ellátást, t»i(foru feiagyeletet. Inléseti beiil&kó ksrrtpetlttrak által tanulmányaikban «tM tatást, tzaktzeril vezetést él gondos áfatatt nyun-k, tanulmányaiVmt ¡>edig a gyórvároei elemi, il etőleg * győri kitűnő biril b«n<-zereudi főgyc&atiumba- «yílvta sa« végeik. Ax idatea ayelve!t elsajátítat* czéljából bmlakó rendet ae ■•í-fraaezia Beveti i« vau alkalmasra. Az intéaet: uj helyiség Győrváros Icftágabb h,lyiseje t egcusegts kalyea. as iskolákhoz kézal fektzik. i. lefolyt évben Baranya-, Rara-, Bihar-. Fehér-, ■arat Tsrda-, Saaafy- Vas-, Veszprém s Zalamaiyéhél voltak képviselve a növendékek. A fizetendő dijak & Whető iagmérsékel törtek — Bővebb fe''.világoaitás- és praframmal írásbeli tudakozódásokra bárkinek kéaatéggel szolgál 345 i -5 YAR6YAS ENDRE Győrmegye kir. tanfelügyelőié, nevelóiníéíettalajdono». if" Lakása : Gyúr, király-ntcza 4. az. a. a káA6 taiajdoooe Wajdits József gyocasaj tóján. ffVay-''KXlfl&A1, 188L julius 28-án. BMLstial Ar t ■tcHx évre ...... 9 frt íél évre......4 negyed évre......2 , XQV nám 10 kr. MWOCTtSEK 8 hasábos pctitsorbas 7, másodszor € s minden további sorért & In. NY1LTTÉBBEN toronként 10 krért Tétetnek fel. Kincstári illeték ""''"W egyes hirdetésért 80 kr. AzeteadS. l J< i 7- Hn«ytft\| évfolyam- A weTlsssi részét Okté kfrziemé-sy«k s azrrkesztöfcós, tnys«i részét íSetí kfizleanények ped% s kiadóhoz l>An»entve intéze»d<ac . NAGY KANIZSA Bérnestetlen letelek csak ismert munkatársaktól fogadtatnak el. Kénrstok viasza mb kftMetaek. N»<3>-Kaniisavároa helyhatóságának, .nagy-kanizsai Önk. tüzoUó-^gylef, & , nagy-kanizsai kemkedelmt s ipariak, „nagy-kanizsai takarékpénztár'', a .zalamegyei általános tanítótestület'', a , nagy-kanizsai kisded-nevelő egyesület", a nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet'', a .soproni kereskedelmi s iparkanura nagy-kanizsai kül választmánya'' a több megyei és vároai egyesület hivatalos értesítője. Hetenklni kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmo lap. A magyar gazdasszonyok országos árvaintézete. (Folytatás és vége ) Tudjuk, minő kellemetlen egészséges embernek is a pinezében tartózkodni. látjnk itt Pesten, minő szomorúan néznek ki a pincze-lakok; elképzelhetjük tebat, mennyire lehet ártalmas gyermekeknek csak órákig is pinczékben tartózkodni, vagy egyet-mást végezni. Gyermekeknek, akiknek jól fejlődni, erősödni kell, szabad levegő való; s a mennyire lehetne, majdnem azt mondhatjuk, hogy szabad levegőben kellene őket nevelni. Itt a beosztás még ugy jan, hogy például az ebédlő, fürdő-szoba, főző- és mosó-konyha a föld alatt van ; innen pedig a közlekedés közvetlen a felső szobákba vezet. Képzeljük el most, hogy midőn főznek és mosnak, minő gőz fejlődik ki; az mind a felső szobákba jut. (Más szempontból nem levén külön közlekedés.) Ezen sem a téli, sem a nyári szellőztetés nem segít. Maga az ebéd setn válbatik egészségökre - a hi deg (vagy bár meleg) és gőzös pinezében Még a lélekre, lelkületre, kedélyre is rosz befolyással van a pinezében való tartózkodás. Ezt pedig nem . parancsolta kényszerűség. és nem igazolhatja semmi jóakarat. Külvárosban, a hol elég térség van az épitkezésre, vagy berendezésre. ennek nincs értelme. Ha a ház nem volt eléggé nagy. ugy is építkeztek; ha pedig nagyban nem építkezhettek. legalább kicsinyben kellett volna jól berendezkedni — a nevelendók ja\ira és nem hátrányára. Isten mentsen, mintha én a rendezők jóakarata és különbeni értelmisége «''llen szólnék; de mindnyá jan — mindent nem tudhatunk. Ezt igazolja és elismeri nemcsak egyes egyesület, hanem maga- sabb kormányszékek, hatóságok, sőt kormányok is, midőn intézkedéseik előtt kikérik és meghallgatják, figye lembe veszik a szak férfiak véleményét, és gyakorlati nézetett. Ez a magyar gazdasszonyok egyesülete választmányának sem vált szégyenére, sem tekintélyéből nem vont volna le semmit. \Ha házat építünk, addig abba lakót nem vehetünk, mig a városi kiküldött szakértők uem vizsgálják meg és nem találják — erősnek és egészségesnek; ugyan igy kellene neveld intézetek vagy árva-házak be rendezésénél, vagy az előtt nemcsak építészeti, hanem egészség és nevelésügyi szakértők véleményét kikérni ba magunk nem vagyunk, minthogy mindnyájan mindenben nem is lehetünk szakértők. Ellenvetésül hozhatná fel valaki talán, bogy ezen árva intézetben „csak« cselédek ül nevelendók az ár vák, tehát — jó lesz ezeknek igy is; épen azért, hogy noha minden gyermeket erőssé kell nevelni. h<igy .életrevaló* legyen, annál inkább kell erőssé n«1 vei ni a cselédet s meg edzeni, bogy a rá nézve oly faradság«« életben ne csak tudjon, de bírjon is megélni. ¡¿egyen eléggé ki fejlett, erős, bog)- ne csak gyenge, satnya oe maradjon, de az idő viszontagságait elviselhesse, és a betegségek iránt ne legyen fogékony. Ugy egészségi, mint nevelési szempontból tehát az orvosok és szakférfiak véleményét nemcsak cl fogadni, de ki is kérni szükséges egy ueveló ictézet berendezésénél, ha maga az alapi''ó uem szakértő. Ezt az ügy saját érdekében. Van még azonban egy egészen más oldalról való frlfogás, a miért ezen eljárás megítélendő. Külföldiek vetődnek hozzánk hébe- korba, s ezek között épen tapasztalást szerzendó nevelók. tanárok;. a nyugat müveit országaiból valók, kik az ilyen intézeteket megnézik s megbotránkozhatnak ugy, miutha mások kelet és éjszak felől azon czélból jönnének hozzánk, bogy valamit tanuljanak, gyakorlati példát lássanak, ezek is megütközhetnek az ily szakértelmen ; tehát mint országos egyesület országos intézete után Ítélik meg az országot; de ha ez az eset nem is adná elő magát. Pest az ország fővárosa, a/, egyesület országos társulat, s igy hivatva van irányadóul; ha most már a vi déken efféle in ézeteket akarnának felállítani, nemde a kész példát kell mintául venniök, ezt meglátogatni, ismerni, tanulmányozni; hogyan tanuljon ebből valaki, bogyan induljon e példa után, melyet a kezdóleges ismeretekkel biró tanító, nevt-ló sem találhat helyesnek. firdekében állott v<>lna tehát előlegesen és még mindig érdekében áll az egyesület nek sajat jó híre. tekintélye, országos hivatása ezé Íjából, de nemzeti szempont bot is hogy mielőtt ez intézetet véglege. en szervezné, kikérje az illető szakférfiak gyakorlati véleményét mert mint mondám fentebb, mindenki mindent nem tud hat, s ez nem szégyen, csak az volna szégyen, ha valaki semmit sem tud jól. &zt teszik. mint fentebb mondám. városi kormányszéki hatóságok, de maguk a kormányok is, mielőtt intézkednének, hogy az illető például épitészeii, kereskedelmi , törvénytudó, katonai, neveléstani s átalábau a szakférfiak véleményét, felvilágosi tását kikérik ós alka mázzák. Végre, midőn nézeteimet cl mondottam, nem ellenséges indulat vezérelt, hanem inkább az ügy irárti jóakarat ós buzgalom, s valamint minden humani''ási intézvény-nek emberbaráti jó cselekedetnek vagyok barátja, agy az azokat elótnoz ditó ós alapitó egyéniségeknek is tisztelője vagyok, annak hiszem magamat és azokat lenni, akik nemcsak föltétlenül dicsérnek mindent, de a tévedésekre is figyelmeztetik az illetőket a helyett, hogy hallgatással ismernék el a hibát, s igy ártanak az ügynek, mely a nyilvánosságé levén, minden oldalról less megvitatva az egyes érdekeltek által a közélet ben, és ctak ugy lesz népszerű az eszme, ha legtöbb ember taJálja jónak, minthogy minden embernek kü lön ben sem lehet beJátása vagy tetszése szerint intézkedni. Már pedig az egyesület azon van, ugy hiszem hogy az általa jónak élt intézke dései a nagy rész tetszésével s ro konszenvével találkozzanak, hogy a közreműködés által a magasztos czól minél tökéletesebben legyen elérhető, s hogy igy jótékonyságát s működése áldásait minél többen élvezhessék és érette áldhassák. Jó az eszmét megvitatni s miként a gazdasszonyok tudják, mint a magot megrostálni, vagy kiszemelni, mielőtt elvetnők. Maga ez az eszme pedig oly humánus magasztos, szent hogy müveit lelkű, nemes szivü embernek lehetetlen iránta közön bősnek lenni; ez eszme terem tőire, magukra a nőkre pedig b. Eötvössel elmondhat-hatjuk: .egy szelíd asszonyi kebel részvételénél nincs semmi vigasztalóbb''. és Kisfaludy Károlyival: .minden nagy s dicső, jótét által szépül, s hová erős kar nem érhet, oda a/, adakozo kéz jut. -- Az aratáai és kiviteli kilátások. A Magyarország és Ausztria minden vidékéről naponkint érkező rozs és buza aratási hirek kedvezően hangzanak. Azon aggodalmak, melyeket a helyenkint beállt jelentékeny esőzések okoztak, a szép idő bekö szönésével ismét eloszoltak, valamint & rozsdáról és üszögről hangoztatott panaszok is kevésbé alaposaknak bizonyultak. Magyarországban a buza kielégítő középtermést fog adni, s azon kevés cséplési kísérlet, mely eddig nyugaton, északon és délen tartatott, a buza oly minősége mellett tanúskodik, mely a tavalyit lé. nyegesen felülmúlja. A rozs minősége, igen kevés kivétellel szintén kielé gitó s a mennyiséget illetőleg sincs még ok panaszra. Az árpa nem igér oly gtzdag eredményt, mint tavaly, mindazonáltal elég fölösleg marad arra nézve, hogy a redukált kiviteli szükséglet kielégíttessék, aay nyival inkább, mivel Morvaország ez idén ismét ugy a mennyiségre, mint a minőségre nézve kielégítő aratást remélhet. Zab ugy Magyarországban, mint Ausztriában jól fejlődött s gaz dagabb eredményt Ígér, mint tavaly volt. A magyarországi és tót-horvát-országi repezetermés minőségre igen szép, mennyiségre nézve pedig középszerű volt. A kiviteli kilátások, eltekintve a kereskedelem politika akadályoktői, többnyire a legfontosabb idegen termő és fogyasztó tar tományok aratási eredményei szerint alakulnak. Amerikában, az onnao érkezett hirek szerint az ezidei termés 20 — 25 százalékkal kisebb a mult évinél. Oroszországi hirek szerint ott az idén sokkal gazdagabb aratás lesz. mint mult évben volt, ugy. hogy Oroszország a gabnapia ezon ismét mint irányadó fog szerepelni. A Du nafejedeie mségek 20—30 százalékos csökkenésről panaszkodhatnak, ami kiviteli reményünket ismét növelheti. Franczia ée Olaszország jobb aratási eredmény következtében ez idén kevesebb külföldi gabonsra fog szorulni. Déli Németországban meg vannak elégedve az aratási kilátásokkal, északon azonban lényeges csökkenéstől tartanak. E körülmény talán arra fogja bimi a német kormányt, hogy ez idén végre részesíti a külföldi gabonát azon beviteli könnyítésekben, melyeket tavaly, ámbár a szükség már köze) volt, megtagadott. TARCZA. Juhász dala. Kerek háríts terebélyes lombja H&s árnyékai ae a ayngzlonr», ¿''áradt lelkem nefsaokott tanyája, Mikor s nap éget Sec SQt e táj}»», Deli bábos, Kerek paszta tájra S inig tolottem sflt a nap ss égen, K fa alatt bS riuim Síiben Megpihenek, kinek áldó karja Gonddal terhelt boa fejemet Hú Síében Angja)kép>-n Álo mba riogatja Pájjákoa icáU vadgalamb a íá a Pa«ztára j5 a jaháaz babája, Vadgalatabaak magit fin * fásaké Minekünk Meg itt a passtáot Ugjr-e édes Kis n gédes Ssfik kaujrbó tréW. Nem vágyu« a g» ed agaágra fényre, Ugy sattlettam B»ár a »f^én/ságra, Mária fényben, boldofaágbut élek A mióta 1> én kincsem Es a kedvei, £,><gedel«ei Jámbor foUi lélek. MABOSHALtfY 07(1 Lá- Jakab az árendás. Jellemre ja. A hatyanas iQq, kiaek élethű mását agy ssük keretben körvoaalozat óhajt®», mér fasüld hajtanai, rsaéas orr«, áttétes, sokat kifejeaó álcák asemei, kósépm lag-kevésbé asm hajlott taraaeta, madeaett bajosa tele sáskáin srosávs! igem arrds-tileg tSaik fel, s ereibaa magyar vér caargadsa. ó, ki oly kiísgykaitlaa Mki erővel s folyton erjedó lelkesedéssel beszeli •-1 sokszor » forradalom alatt átélt víg és borús napjainak történetét: ez a dnrék ember egy orígioxlis typns s naaga oeraé ben; méltó arra, hogy msgOrÖkiuftk. S aat hiszem a«m csalódom, hogy ó e megOröki lésre még büsake is less; — az igaz, bogy sok netba oea szereti a nyilvánosságot. Sgy typns, egy speosialia A, misót kevés v-iros, vagy fala tud felmutatni. BOaskék is lehetuek a széplakiak, mert agy aegályfen, kevés kŐsségnek a basái ségy folyó kOst vaa oly derék árendása mint nekik. A falában ast be-aséiik, hogy mióta aa özvegy ily eredeti ember, pedig már régen as, talán felesége se volt. öt gyermeke van as Öregnek, hogy két fia kósül alig lép nyomába egy is, ast már ia mernók állítani. Hogy mily megbeoaSlhetetlen gazdát és ember-barátot bir be«se a vidék, ast Miadeaki tudja, ki ftgysa-bajos dalgai ban nála megfordult. Tsláa mon iaaom is feleslegsa, bogy mily közkedresnágü emberé, hogy meay ayire bírja a nép bisalaát • mily ritka aápaserüaégeek örvaad Szépiákon, hol •sülatett, felnótt, hol saerapalt java férfi-korábaa, a hol most is állaadőaa élni akar • hol, valósaiaftleg árai fogja ót is iái végsetteljea nagy nap, melyen válla iakra üt agy hideg, fagyos kés sast mosdja: jójj vales oda, honnét, még aem játt viaaaa seaki. Maki ssoabas s saját—art és Uláa kéayalmetUa sétára alig lafcaUek kilátású (aat hiaaaik, kedve asoa raUa boaaá), kiman miat ifyrt matattak ba ansáfárt katttstbnm, mely biaálgó -p«- theton ót jogosan meg is illeti, noha már htt darab X ol^an római nuaiHras nyomja kedves Jakab bályáok eró vállait. Ha mégis bekövetkeznék az elkerül he len végsetinije, oataslropha éa rajta la beteljes&ine ama megdőuthitlen igaz aág, mit az egyaaerl plébáaos ájta os hi ▼eiaek oly isteni félelemmel jelent«] t ki, hogy miadeak>nek meg kell halai, még talán nekem is (a plébánosnak) és Utoljára még esetleg ami Jakab bátyánknak ia: biaonyára a aséplaki airkert less ssertQOaéa paradicsomai asolgálhatni kedvelt bátyánk porladozó testének, melyben élvezi majd a túlvilági élet nyújtotta képek és gyönyöröket, ha ugyan Mabomed prótéts nem hirdetett bmis tanokat éa létesik a halál után ia mámor, kedv, élet, vígság, vagy ha s bátyánk lelke véletlenül nem vándorol valami négylábúba. Saaem ó nehezen lens akármely emiitett jóveadd torsra elkészülve, s lélekvándorlás, vsgy pláne a .korán sohase« képeste búvárkodásainak tárgyát, s igy ignorálva a bizonytalant, a a asebba''k igérkesó jővöt, hihetőleg A ia velttak egyetemben a kevesebbel ia beéri és megayngoslk s sort végzésében, ha sa aeki még soká engedi élvezni a uláa kevéabé kényelmes jeient 0 as egéss falasak „bátyja* legalább is a háromnegyed falunak sógort meg keresztapja, majd miades lakodalomnál aássasgy, s .disznótorok* aak egyik lagélfeetöbb tényesóje, a kftaoághá-sásál mwdig mint a .falu asája" azere-pal, kévrt-, pap, h«ró- vagy agyéb váiásatásokaál düat, mart amit Jakab háotí rnemi. aatSaépiak ís msadja. A legfóbb dolog pedig as. hugy rang- és osztalykÜlönbeég nélkül kedvelt ember d as egész közeli vidéken. As alsóbb osztálynak mindenben tauácsadója, senki sem sdsá el eióbh busáját a világért sem, mig s Jakab bácsi Unáosát ki nem kérte. Ha asután 5 nsgy bölcsős kinézte sz újságból, mint állanak a pénz viszony ok, van-e hitel, péna, szükséglet a kttlfóldre és kimutatja, hogy s gabna saayit és ennyit ér, és ha ő ia méltányosak találja az árt, akkor astán viszi mindenki eladóját a piacara. As elAkeló körökben .Fi Figaro* azerepét játaza, már öreg Ugyan k bonvivantaak. de nem hiányzik nála még most sem a kedély, a gyors áttekio lés a ami aajátságoa. a kiváooaiaág, es egyedüli sói tn''ajdont aajáiitotu el a lehetó legnagyobb mértékben. Mi történt ma itt vagy aaftott, ennél vagy a másik nri családnál, as Jakab bátyánktól megtudható, aa ó feje néha valóságos eapitolium. Mindenütt sn''veaaa látják, megy in mindenhova • igy sem oaada, hogy oly hivea képes referálni egyes kis osete-paté ▼agy apróságok bél, tarméasetaaea itt arról, ott amarról. A vidéki társadalmi pikantériák, osaoakaaágok, spró pletykák ót nem OOBhandálják, as ily kényeanégekask Isgiakábbó vsa birtokában. Terméaaeten, bogy nokasor miadaa Ügyesség« dacaára M kéayas halysetbe jat, egy-egy siajteM f»»aal köasyea nyaka kflaé csavarodik aksratlaaol ia; de 6 mindig ücynaaa vitsi saerepét • a boboralt láthatárról mindig Két tudjs oszlatni a felbókat A kééysimM mindenek fölé belyaaL Kéa^a kel readenen, kényelmeden öltözködik a astán megtaasi ssnkoit kör alját. Már távolról hallani ércaea hang ját, egy pár ásás lópéeról minden ismerója felismeri látatlanul ia, ősapán hangja atáa. Mindig aa utcza közepén jár, biho tóleg mivel Saéplak fóntcsájáa orstágat vonul végig, különben alig teásé, fótag sáros idóbes. Balkezében van as elmarad hatstlan .igazmondó", mint furkos botját nevesei ezókta, Írjét, egyedül a kánikulát véve ki — mindig birka bór aapks fedi. Hosssa meglebetóeen megviselt téli kapat ját pláne miodaski ismeri. De, bogy igazságtalanok ne legyünk iránta (még álmunkban sem aseretaók még sérteni) tegyük bozsá, bogy nemcsak egy kopott téli kabátja vaa ám as öregnek ! A ki látta ót vsaáraapoakiat a templomba masni, caak ss tudja, mily értékes prémes bunda vaa ilyenkor rajUl Jobb kanébea a hosssa szára pipa, aaebéból s caifrára kivarrt kostök lóg ki. Hogy mily kedves elótte aa élst, bizonyítja aa, miazeríat kisaé büvöaabb napon ia keadót csavargat féltett nyaka köré és csizmájába két, sót három harisnyát is bals oomaadiros. Sokssor alig lehat faliamsrai, amint agy zord, hésivstaros téli napon fejét kapntjába behniva éa sapkáját füleire rántva, köaeledik as oraaágntoa. Ha agy ss ily orinaiaaiis idóbaa, midóa még as sbat is alttfjk s kandalló meUet^ akad egy-egy dideregve lovaié asagó atyaira aa ntaaáa, bisoayára asm fag almahatni mallatte a nélkül, hogy bal« ae kayoaáakodjék. HUSZADIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZ L ö N f — _ A IMA JWW tM. 1WL A határőrvidék bekebelezése. Aa átmeneti intézkedéseket tartalmazó kir. rendelet kivonaU. nagy fon toaaagánál togva közöljük:. 1. § A ságTábi főhad parancanok aág határórvidéki oszUlya ¿a aegédhiva talai, valamint közegei mint határőrvidék i kózig''Sgatáai batóeag ar ex idő aserinti torvéuyee személyzeti létszámmal éa tény lege» öaaceállitáaában ax ezen osztály hoz tartozó aktákkal 1881. évi auguaatas elaejéo az illetó magyar minissterekaek, illetőleg Horvát- Salavon Dalmátország bánjának, mint királyi biztosnak át-adandók. 2. §. a magyar kormány éa a bán kőzött tőr iónt megegyezéa után oeztau-dók be azolgálattéteire. A 3., 4 , Ő., 6-, 7. ée 8. §§. ennek réazleteit állapítják meg. 9. §. Az 1881 ik évi igaagatáai évre az 1880. évi deczember 18-ikan helybenhagyott előirányzat marad érvényben. 1882-ik évtől kezdve egéaz a pénzügyi kiegyezés időtartamának lelolyáaaig, a azükaéglet h magyar pénzügyminiazter ée a bán között évenkint megállapíttatik. £ k.adások megállapitáaánál, a határőrvidék bekebelezése által elérhető egyszerűsítések tekintetbe veendők. 10. § A fináncz szolgálat a határ őrvidéken közvetlenül a msgvr pénzügyminiszter által vezettetik. 11. §. A parancsnokló úiK>rnok-nsk átvitt hatáskörében pénzügyi téren gyakorolt teendői, melyek külonoen a magv ar pénzügy miniszter hatásköre alá tartoznak, jövőre as utóbbihoz osztatnak be. 12. §. Azon teendők, melyek a batirórvidéken eddig fennállt elaő és maaodf»lymodásu pénzügyi biróságokhoa tarioz''ak, azon megfelelő fórumokhoz tétetnek át, a melyek a horvai-eziavoc királyságokban fennálltnak.'' 13. § A batarőrvidéki kormányzatnak föladó kaiaazf-ri osrtálya. e czim aUtt: „A Horvátországgal és Sz avooiaval egyesiieit határőrvidéki tod-dó kaiaaxteri íg^zgatój n Z''grabban", teendői b-feje zéaeig f nn fog állani éa közvetlen m magyar pénzügy miniszter alá reudelie''ik, 14 § A határőrvidéki erdó-<>aslaly miat erd"igazgatóság közvetlenül a m. kir., foldmiv-ílés, ip-.''- é kereskedelmi miniaztet iuuiuak le«z alárendelve, » a m»gy. kir erdészeti igazg&t<>a4g<>k megszabott szervezete szerint fog megalakil-tatni. 15. § A vagyou közo^ége erdőgazdaságának a b-tn réazére fen tartott tlol volt, hová megj é« miért megy, arra mindenesetre telelnie kell neki s ilyenkor még a távoli szomszédok is tudják rögtöu, hogy ki bessél az országúton. — Ismert éles hangja mint sip zenéje tör maganak utat tova a léghullámokon. Ugy látszik roszul érezné magát, ha nem o«szélbetne mentül többet éa lehető leghangosabban. Pedig nem hall'' nagyot, a legkevésbé sem. Azt mondják, még éjjel is b>iazél; ha egyedül van, akkor önmagával zaörtő-lódik. A főu-teza végén lakik, s ugyanezen u''cza msik végén van a széplaki „Grand Hotel", melynek ő árendása. A régi „Fehérló vendéglő-vei as uradalmi remanenczialis földeket, s ezeknek közepére épített kit majort is még apja vélte haszonbérbe, hauem az 1848. bonyodalmak elején az ellenség felgyuj totta rakományát, elvitte haaználható lábos jószágait éa igy tönkre ment. Ezen állapot következtében apja nem bírván elviaelni a kárt, meghalt. A nemzetőri táborból hazaérkezett az ifjú Jakab, hozzá látott a gazdáiko-dáahoz, hogy az óai vagyon, melyet apja .és nagyapja birt, gazdátlan ne maradjon. Két évig csak ugy szegényesen vezette gazdaságát, hanem annyira még is gyarapodott, bogy a azükség-?seket beszerezte. Az ötvenes évek elején azonban -kedvezőbb körülmények között állott A pFebérló vendéglő'' czímét és a vakolása nagy részét lemosta az eső, tehát újra kellett meazeltetoi, de a háromszori meszelés után a fekete betűk még is kirívóan tűntek fel. Mit tehetett mást, ae akkor'' átalakulás folytán egy Uhlanus tiszt rábeszélésére, két heti töprenkedés «is hazafiúi gyötrelmek után végre t>ele-egyazett, hogy a régi magyar czim helyett „Grand Hotel" czimet kapjon. Tehát a falu egyik végéről a másikra a korcsmáig s visssa es utat teszi ő meg naponta kétezer, s a különben öt pereznyi távolságot rendesen két, usque három óra alatt éri el. Elaő ataliója szomszédja, a varga, kinek komája. Már hogy ia mehetne el ennek ablaka előtt, hogy öt perezre leg alább be ne nézne, s meg ne nézze, mit csinál a szomszéd s a komaasszöny, mert mellesleg legyen mondva, Jakab bátya ugyancsak lelkestt), ha szépet lát-. Astán jó a azatóca. Ennek a lakodalmán miat násznagy szerepelt. Csak nsm teheti, hogy ba ne néssen ide it egy fóigssgstáss külön törvény által fog meg* állapi Itatni. A 16., 17, 18. §§. részletek-fcal foglalkoznak. 19. g. A határőrvidéki építészeti osztály ügyei, melyek a magyar 1868. ITT tea. 9. § a értelmében sajátképi kösös építészeti ügyeknek tekintendők, tehát s vasúti építkezésen kívül (a kikötői ügyek, valamiat s hajósásra, állami utakra és folyókra vonatkozó ügyek, melyek a magyar királyaágotép ugy illetik, mint s horvát-szlavou királyságokat, a magyar közmunka- és köslekedésügyi minisztériumra fognak átruháztatni 20. §- Azon könöa építészeti ügyek ellenben, melyek csakis oly batárőrvi-déki kincstári épületekre vonatkosnak, melyek egy a magyar királyi minisztériumra átruházandó szakma czéljaira vannak rendelve, az illető magyar kir. azakminiszteriumnak fognak átadatni, tehát az adóhivatali hivatalos helyiségek ée lakoaztályok, a magyar pénzügymi-niszteriumnak, s az erdész hivatalos helyiségek és lakosstályok a m. kir. földmive és , ipar- és kereskedelemügyi minisz-teriumnak. 21. §. A határőrvidéki épitészet-nél alkalmazott tiszt viselői éa azolgasse-mélyzet elosztásánál éa a hivatalos okiratok kiválasztása és átadásánál, melyek az eddig a határőrvidéki épitéazetí szakosztály álul elintézett közös építészeti ügyekre vonatkoznak, k magyar köz munka- és közlekedésügyi miniazter a jánoal egyelértóleg fog eljárni. 22. §. A közös királyi horvát-ma gyar pénzügyi és erdé-Z''ti kormányzat alatt álló pénztárak, hivaialok, számadók naplóikat és számadásaikat * zágrábi jénzügyigazgatóságnak illetől-g a zágrábi erdéazigazga''óság szamv-vőaégének. ellenben as autonom kormányzat számszékei és számadói k bánnak, mint kirá-yi biztoanak alárendeli autonóm határ» őrvidéki számszéknek tartoznak átadni. 23 A határőrvidék i sz ím vevői osztály hivatalos működé-ének beaxüo''e-''éselg a határőrvidék ■ h.Vatalok ultal tett és az előbbi b''ároztok értelmében egy-reazről a btnnaK alárendelt au''onom ha tarőrvidéki számszékek, máareazről '' a zágrábi pénzügyigazgatóaág számvevőség • sztálya, illetőleg a zágrab erdészeti igazgatósági számvevősége «lé terj-szendő naplók és számadasok megvizsgálásának é* elkönyvelésének véglege* eliniéréerig é< befej -zéaeig, ugyszin én a azámkóny-vek lezárásáig s a határőrvidéki kormány-Za''nak a bánnak, mint kir. biztosnak átadásáig terjedő kezelési kimu''atáa elkészítéséig e munkák ugy az autonom pillanatra a jó reggelt ne kívánjon ? ! Már mit szólna a azatóca felesége, hogy a Var-gánénál oly aoká időzött s nekik még caak aat aem mondta: hogy „no, hát ti ia éltek, hogy vagytok, mi az újság, adj isten jó reggelt ?! Azt pedig ugyancsak tudja ám a azatócané, hogy Jakab bátya a vargától jő, még mennyire tudja; hiaz az asazonyok leginkább az ilyenre ügyelnek. Igy megy tovább, a félazemü ács, a sánta molnár, meg a kia korcsmáros, ki mr.ga sem tudja, már hány esztendő nyomja meggörnyedt vállait, mindany-nyian hallanak valamit Jakab bácsitól, hol ócska, hol ujat, de mégis csak valamit. A parasztnak minden )C — szokása mondani — örüljön, hogy tanulhat tőlem valamit. Astán következik a tiszttartó. Ritkán mulasztja el ide betekinteni. A tiszttartónak különben nagy embere s nála gyakori vendég, de hogy is ne? Az uradalmi pénztárba fizeti évnegyedenként az árendát, aztán ha a korcsmában valami elromlik, vagy pláne hiányzik, mindenért a tiszttartóhoz kell fordulnia s igy sokszor csups kénysze rüségből is be-betoppan az urasági lakba, hol szivesen látott ember mindig. Ilyenkor aztán elmondja az egéaz heti krónikát és viselt dolgokat mesél el, ho^y s szegény tiszttartó, az újságokból sem tud többet kibetűzni, akár órákig olvasson, mint amennyit as öreg Jakab egy kis félóra alatt elmondott. Itt már jól ismeri a házi berendezést, alig pár pereznyi ottlét után engedelmet kér, hogy rágyújthasson, azután leül egy karosszékbe s kezdi a krónikát. Addig a világért sem menne el, mig végkép ki nem ürítette az újdonságok tárházát, ha az megtörtént, kesd nyugtalankodni, jeléül annak, hogy moat már elég volt, hogy egy házzal odább igyekezik. »Megyek, sietős végezni valóim vannak, már úgyis tovább késtem, mint akartam. Mit mond rr jd s korcsmáros. Már délre jár as idő, a bora elfogyott s én moat sem vagyok még- lent, bogy kielégítsem ; azután meg a majoros gazda, ennek sincs vetni valója, az abrak iselfo gyott, mit esznek a lovak,, ha oda nem megyek. S es igy megy, mig as öreg az öreg as utosán nincs. Védi magát, akár egy prókátor, anélkül, bogy valaki megtámadta volna Es is egy neme a geaiálitáansk I A tisattartó pedig sgy félórát jól határőrvidéki asámssékeknél, valamiat a pénzügyigasgstőaág számvevőségi osztályánál és aa «wdéaseti igazgatóság szám-vsvőségéaél s natárórvidéki allenórtiaziek saemélyseti állományából alskitandó külön osztály által intésandók al. 24. §. As oly folyamatban levő magán perek, melyek bea a határ őrvidéki kiacstár vagy valamely határőrvidék! alapi fői peren vagy alpares, elosztandók a a mennyiben bizonyos esetekben nem tűnik fel esélsserübbsek, hogy a már folyamatban levő befejezése az azokkal megbízott ügyéssekné! s királyi fóügyéaz vezetése slatt megbagyaaaanak; aaon kíncatári perek tovább vitele, melyek az autonom határőrvidéki kormányzat vagy batárórvidéai alap költségvetését illetik, a horvát-azlavon báni tábla főügyés^aé gére biaandók; azon kincstári perez e. lenben, melyek közös kormányrati ágra vonatkoznak, a magyar pénzügyminiszter alárendelt zágrábi kincsiári jogügyek igazgatójához utaaitandók. A soproni kereskedelmi s iparkamara köréből. 912««- 188L Hirdetmény a nagyméltóaágu m. kir. valiás és közök tatásügyi miniszter ur f. évi april bó 24 . 10.992* sz. alatt kelt magas leiratában figy elmeztett arra, hogy a bu< apeati állami középipartanodának megnyitáaával éa fokozatoa feji-aztéaévei a gyáriparoaoknak éa a kézmű iparoa osztálynak kedvező alkalom nyujtatik arra, hogy fiaikat az parpalyára most mar tervszerűen kiképezte! hetik. Esen ipartanodának czélja. hogy az épi ési ip<x terére építő meatereket, palié-rvkzt, az általános mezei gazdaaági es vasúti gépészeti, továbbá a aülónbóző vegyészeti, iparágak »zámara fő-munka-sokai, mfivezeiőkrt, végre a jeleo''eke-nyebb kézmű pragak számarz szukaVatot-labb a ouálió működésre alkal mas mestereket neveljen. Ezen czélból az említeti in ózeiben mar megny ittalot'' az épitéamti, vegyészeti ée a fém — vasipari szakoaz''ály s igy kiképeztetést nyerhetnek ott Lőmivesek. gépészek, vegyészeti gyármu nkások, to vábba, vas é« rézöntők, építő lakatolok, bádogosok,kézművesek, «zerko vácsok síb. A tanfolyam bárom évre terjed, az U''óbb emliteit kézmüiparosoknak azon ban — a mennyiben cak egy iparaagot üxn-k vagy választanak — tanfolyam, as előképzettség szerint eaetleg két évre rövidíthető. töltött ei és sokat tneg tudott, mit a U pókból bizonyáru meg nem tudott volna Azt hihetnők, hogy moat mar caak ugyan egyenest a nagy korcsmába iét, hiszen a korcsmáros régen üres hordókkal várja árendás uramat, innen onnan dél leaz s nem lud bort mérni a nyugtalanul várakozó suhznczoknak. Pedig nem ugy van, Jakab gazda még miudig nem a korcsma felé tart, azt hagyja utoljára, gondolja magában; a majoros gazda pedig várhat délutánig. „Majd csak oda érek, ugy is tudom, hogy azidnak össze vissza mindennek, a a miért megváratom őket, legalább megérdemlem a szitkokat, adta sok parasztja, miért nem lettetek urak, mint Jakab bá tyátok !* Még van odáig egy két státió, azokon meg nem állapodni egyenlő volna az égbekiáltó bűnökkel. Mit szólna a plébános, a tanító, a doktor, meg a másik szatócs, kinek ő nagybátyja, ha róluk megfeledkeznék? No de tudja is ő jól, mi a köteles aége, az ellen cselekedni ép ugy nem merne, mint akár egyszer vasárnapon elmulasztani a templomot, az'' pedig beteges állapotában is osak egyszer tette. Utolsó állomás a szatócs, ott nagy ur, hisz nagybácsit Él is jogaival. Zsebre rak egy pár jó száraz öt-krajezároat és tovább megy. Végre csakugyan eléri czélját, a nagy korosmát. Itt elemében van az öreg, különö aen télen, midőn nincs sok dolog, mindenfelé szünetel a munka ée a nép is inkább ráér egy-két órát a boros üveg mel lett politizálni. A midőn nincs sem kukoríczakbpá-lás, sem őszi szántás vagy aratás; a csűrök szénával telve, a padlás gabnanemek terhe alatt görnyedez és a kamrában as elvérzett kocsák ezombjai lógnak minden tehetősebb gaadánál: mit tenne ilyenkor s nép egyebet s jónál, kinyugodni a hoss-azu év fáradalmait éa néha-néha a korcsmába elnézegetni, hol oly sok szépet és haaznoaat lehet hallani Jakab bátyától, az írástudótól. Hja, nem minden ember erazénye adja ám oly bőven, hogy még ujaágra ia kerül; Jakab gazda teheti. Azután a mit az az újság oly asép nyelven mondogat e>, ast nem minden ember fia érti I Jakab gasds pedig ebben is nagy mester. Ő ia kólákat ím végaeti, aaért oly hivatott ma- A felvételhez feltételül valamelyik középiskola, gymaasium, polgári vagy reáliskola négy alaéaaatályáaak jé siker-rel való elvégzése éa előzetes gyakorist a válasstott iparágban köttetik ki, dafei-vételi vizsga letétele ntáa, oly iparos tanoaosok és aegédek, kik fégebbea a középiskolának ussk két három osztályát végeslék s jelenleg s gyakorlatban működnek, is felvétetnek. As iránt, bogy mily módon készüljenek esek a isi vételi viaagára agy a k<>sép ipartan oda igazgatósága, miat asm különben e kamara ia azolgál felviiágo-aitásaal. Felhívjak tehát ason szülőket és gyámokat, kik gyermekeiket aa ipari pályára kiképeztetní kívánják, bogy a budap-ati állami kösépipartanodánál tu domáat szerezvén, abba gyermekeiket tervszerűen készitteaaék elő a középiskolák négy alsó osztályának elvégezeté>e s egyidejűleg legalább a szünidőkbes történő gyakorlati foglalkoztatás által. Kelt Sopronban, 1881. évi jalius bó 20. A kereskedelmi <8 iparkamara. Hrlyl hink. — Wlansics Antal nagy-kani zaai kir. törvényazéki elnök bitegsége aulyoabult, adja Isten, bogy sikeres felgyógyulását jelezhessük mielőbb! — Dr Hérics-Tóth János soproni kir. törvényazéki elnök asabad ságidejét Családjával együtt körünkben Nagy Kanizaán töl''í. — Szombaton délután van az ovoda növendékek zárünnepélye a ,Pol gári egy let"-kert hely iaégében. Eat* ánczkoszoru van. Belépti dij 20 kr. Gyermekek felét fizetik. A t. közönség tömeges pártfogását kéri az egyeaülei. — Második előadást ia unott a fiatalság mult vaaarnap délután iQ. BIhu Karoly ur kertjében. Szigligeti .L''liomfi* czirnü vigjaiéka adatott elő a/ivoa igyekezettel a felismerhető jóakarattal. Felvonások közéi zeneelőadaaok« kai lüs/erezrék. Közönség nagyszámban jelent meg s valóban elragadó képe'' nyújtott a dús növényzetű a virágillatos szép kertben ártatlan kedvvei mulatozók zajos taps-xi hallani, melylyel a derék műkedvelő kisaaa/.onyok a ifj-k játékai jutalm»catUk. Blau Károly ur amellett, hogy n költség«« iniézk-déat tette, meg hívott vendégeit még házias vendég ze-retelében ia réazeané, valamint ó a férfia kat, ugy k-dves jó neje a bájos leánya a hölgykoszorú iránt folytonos figyelemmel valanak. A kellemesen töltött dél-utáura sokáig vidám kedvvel gondolhat gyxrázója ő az iráanak, — ilyformán gondolkodik a falu nagyobb réaze. Midőn oaazeül a kupak tanács éa a tudnivágyókat elég azámban látja már az öreg maga körül, kezdetét veazi a tisztán népszerű congreaaus ülése. . Jakab bá''ya as utolaó szatócsnál vett szivarra gyújt, és az őt megillető méltósággal az elővett hírlapból olvaani kezd. Síri csend uralkodik s. teremben, s népnek nagyobb respektuaa van Jakab gazdától, mint magától a vícziapántól. Természetes, hoogy mind as, mit az öreg olyas, szentírás, mind az csalhat lan, megdőnthetlen igazság, de nem-e az öreg Jakab olvaaU, még hozzá ujzágból ? Persze, sokan épen annyit értenek s hallott széphangzásu szavakhoz, mint a széplaki kisbíró as újságszerkesztéshez ; de miért Tolna hát közöltük a bölcs árén dás, nem e azon férfiú ő, kibe méltán he--lyezhetik bizalmukat a falu emberei, mert tudatlanságukat el fogja háriUni tudós magyarázataival ép ugy, mint a plébános ur először is olvasU az evangéliumot és csak azuUn magyarázza meg körülményesebben. Megkell adni a módját, szoku mondani, hogy megértsenek. Ez teszi azután caak meg a hatást, midőn még ő is helyesnek találja as ol-vasotukat és kezdi as egyes híreket fejtegetni és azokat szélesebb alapra fekte tai. A különbaég a két prédikátor működésénél csak as, hogy mig a plébános magyarásaUit már megazokták s bennök semmi különös vagy rendkívülit nem találnak Széplak leányai, addig az öreg Jakab politikai a egyéb népaaerü előadásaiban a szokatlant az uj«ág ingerével kecsegtetőt bámulják nemcsak a férfiak, de sokazor kíváncsi menyecskék és snyókák is. Mondanunk sem kell, hogy as Öreget Ulán első sorban is eme jóakaró buzgalma, melylyel a népet ismeretlen régiókba igyekezett miodenkors törekszik most is lankadatlanul bevezetni ; tette oly népszerűvé. Hs kissé smbitiósus ember volns s akarna, még képviselőnek is bejuthatna; mert ó mutatná meg igasán, mi kép kellene ss ország sorsán jsviUni! De ő egész máskint gondolkodik. Minek asapontsa ő is oda fennt a bölcsek számát, hol ss ő sza vára agy sem eokat adnának s uláa asámba aem vennék; otthon pedig minden bea a tónust adhatja s vesérszerepre van hivatva, mig nak miad ások, kik jalea valának. Bl.u Károly ar éa kedves családja teljes elíe-merést érdemelaek. A műkedvelők sév-eorát kora ifjoságakaál fogva nem közöljük, de általában valamennyien dicséretet vívtak ki jóakarata ezándékukért a elismerésre méltó igyekezetükért. — Hasonló határos«tot hozhatna HgJ- ea Kía-Kaaiasaváros Uoácaa la, minőt Sopronváros Unáoaa hozott, mely-Szerint megtiltatott, bogy korosmába, kávéházba kutyát vinni nem asabad. — Furcsa. Lapunk kiadója német folyóiratot küldött W. közei ara dal mi ardőaaeatar árnak, ki aat ily meg jegyzéaael küldte vissza »Da ich der ungarischen Sprache nicht mächtig hin, so kann ich keinen Gebrauch machen." — Lapunk előbbi számában emli tat.ük egy ritka jó nó elbsláiozáaát. a családi gyászjelentés igy szól; Mórocza Káimán királyi járás biró kis korú gyermekei: 5 éves Martha, 3»/ évea Pál a 3 nupoa Jeuő ugy as öaszes érdeklődő rokonok nevében ia, megtört itiwel jelenti, hogy igazáo szeretett, f-ilej-hetetlen neje s legjobb anya, nemes szivü rokon Mórocza Kálmán né, azületett Masjon Mari életének 23-ík, boldog hásasságok 6 ik évében, lolyó hó 17-dikén éjjelt-11/» órakor váratlan nl akkor szenderüli jobblétre, mikor már slapoesá vált a remény, hogy as adott életet aem kellesd drága életével megválunia. Földi maradványai f. hó 19 én d. e. 9 órakor fognak bel vét hitvallású egyszerű szertartás mellett a balaton-füredi reformált v&lláauak sírkertjébe örök nyagalomba helyeztetni. Balaton-Füred. 1881. jaliaa 17 én. Áldás ránk! Áldás emlékére 1 — Dr. Kele Antal t. munka- táraunk Letenyére segédssolgabirónak kineveztetett. — THutvém Lenti mezővárosban e hób-n a város főtere mellett végig huzodó uiczáoak egy épüiő félben levó házában (űz ütvén ki, — es éa öt gazda-sági épület hamvadt el. A tüz keletkezésének oka, vétkez vigyázatlanaág A lemii tűzoltó testület érdeme, hogy a tömötten épült sorban nem terjedi tovább a tűz. Bizioaitva egy épület volt. — Névmagyarwtitáx Heldele József aümegbi lakó« „Havasi-ra,Lussiig Lipót t«polczai lakos pedig „Lenkoi''-re valtozlatia nevét — A vakmerőség áldozata. Lenti m-zővárosban as uradalmi gépé«z-legény, főnökével és egytk kollegájával — folyó julius hó egyik déluUnján nevezetes napon «xp-diczióra indult. Hol — hol uem szerzett néhány dynamit, — a fő váróéban legfeljebb egy igénytelen közkatona szerepét tölthetné be! Ezt az öreg természetesen igen jói tudja. Jakab tovább szokott gondolni a holnapnál, ő számit, még pedig erősen s ugy látszik aláírja jogosultaágat annak a ké''ezredes igazaágnak, hogy inkább Széplakon első, mint Budapasien második vagy talán az sem. Előadásai után, midőn a nép tetszés és elismeréeenek rendesen élénk kifejezést ad, as öreg könnyebbült lélekkel hagyja ott a korcsmát és kisétál a földekre, azután megtndandó a közvéleményre kí hatott előadásának eredményét, vissza jövet ismét betér s korcsmába az akarva ott feledett hosszú szárúért és s zacskóé: t és még valami mondani valóért. Midőn Mihók a déli imára as elaő jelt megadja, mintha elvágták volna szájából a hangol, egyszerre elhallgat, fel ál ülőhelyéből és sapkája leemelésével jelzi, hogy politikai, mezőgazdasági érdekek, ssóval mindennek el ksll némulnia, midőn egy oly hang saólal meg. mely nem muló kincsek, hanem egy magasabb valaminek hódol. A déli harangszó rendesen elnémítja az öreget; mert ő igen vallásos. Ujaágait éa pipázó eszközeit zsebbe tuszkolja, furkó és pipáját kezeibe veszi s ballag csendesen hazafelé. Útközben gondolkodik előadásának hatásáról és a képviselőházban felmerült vitákról, melyek — nézete aserint — est vagy amazt volnának hivatva eredményezni, hogy boldog legyen a haza! Bárkivel találkozzék ilyenkor, legyen az a plébános, kí rendesen es órában megy a póstára, a Unitó, jegyző, vagy as utolsó kondáv Jakab megállítja, mert nem állhatja meg, hogy vele pár szót ue váltson. Be azonban a vMágért se tér senkihez. A fóutozán mindenki tndja, hogy aa öreg megy haza a korosmából, hiasen oly sUntori hangon perorál mindenkivel, minths bizony ó volss Sséplakon a dicutpr. Végre haaa vergődik. Jaj ilyenkor as egéss háznak, ha nincs étel ss ssstaloa. No de sokkal inkább ismerik, hogysem ilyesmi meg tört ásnék egyezer ia. Délután iamétlődik ss ismertetett programm a koreamáig éa viaesa. S aa igy megy aak év éu naponta, ha bébe-korba Jakab bátyánk is HUSZADIK VOLYAM ZALAI KÖZLÖ JULI -n 1881. töltényt, me^akará tahit ezeknek rom-boló hatását, - "hogy a kitérít haszon n»l végződjék — a Kerka folyó halain próbálni. A dynamit töhéuy kanócza arányUlaanl rövid volt; mioek előnyéi akkép magyarára tn»g közönségének a fcizérlettevő, hogy igy gyorsabban robban fel a töltény, t-hát a hatáskörébe esó halak nem menekülhetnek el idején. Ép e rövid kanócz okozá a szerencíétlennek vesztét. Meggyújtva a kanócz lőpora kioait sistergett, de nem robbantá fel a töltényt — Alig készült vizsgálni ennek okait, a másik pillanatban a töltény szétrobbant, két társát fóldreteríté, (ezeknek komoly bajuk nem tortént) » sze rencsétlen expetimentálóuak pedig jobb kézfejét — csuklóknál teljesen ie ssakitá. Életben maradása — kétséges. — Nagy tüz volt Felsó-Rajkon ; jul. 24 én éjjel gynladt ki Unger János földbirtokos lábas pajtája, mely tele volt buza és árpával, a kár 2500- 3000 frt közt van- Biztosítva semmi sem volt. Csendes idő levén, a tüz tova terjedéséi meglehetett gátolni. Alig 20 lépésnyire volt a tűzhöz egy nagy asztag roza, szerencsére sikerült megmenteni. E rozsnak betakarítását éjjel 11 órakor végezték el. SzánUzándékos gyújtásból eredt a veszedelem. A teites nyomoztatik. — Letenyén a Murából rgy 4 éve« gyermeket mentett meg egy ratli kutya. — Vihar. E hó 22-ikónek dél utánján 3—5 óra között óriási orkán dü böngöit Lenti vidékén, háztetőket szakító t le. a mezőkön, szólökben és gyümölcsfákban jelentékeny k irokat okozott; imitt amott kevés jég is esett. — A balaton-füredi hírneves .Annabál" július 31-én vasárnap tarta-tik meg. Jul. 20-ig 731 foly.Wzámban 1244 fürdővendég jelentkezett. — AraUis. Lenti- és Szécsiszíget vidékén az aratás az őszi terményekre nézve nagyobb részben befejeztetett. Az eredmény kedvezőtlen mennyiségre, a szem minőségére nézve azonban eléggé jó. — Árverés Zalamegy ¿ben -Senkó István 502 frtra b. ingt. jul. 30. Kéménd-n. — Bxrtolome Sarolta 787 frtra 1». ingf ug. 12 Ördögh enyé". — Kováis Vendel 560 frtra b. in<t aug. ¿2. Géllé nbazáu. — Eiberschits Emánuel 800 trtra b. ingt. aug. 22. Kivágó Eőrsön. — Klár B -njaruin 7253 frira b. ing: jul. 30. Z ilai váoeson. — Lóvy Sámuel 56^ frtra 1>. ing«, aug 13. K''S-K<>máromb«u. — Benkő István 411 frtra b. ingt. aug 13- Behiákon. (Nagy Kani-i — Porae Pál 420 frtra b. ingi. aug. 23 Mahomfáa (Alsó Lendva.) — Germ Lázár 1078 frtra b. ingt. aug 8. Zsebeljen. — Csurica János 1200 frtrs b. ingt. aug. 27. Csáktornyáu. — Hazai rövid hirek. — Horvátországban szept. 25 éo less s képviselőválasztás. — Vessprémvidékén a ph llozera ngy mérvben fellépett. — Ristovoi a kolozsvári mészárlőt a keg^s lem kadéttá tette. — Pécsett két paraszt párbajra kelt — sarlóval, egyiknek füle a gyászté-en maradt. — Az esztergomi lap ellen 30 sajtópert ioditotlak politikai tartalom miatt. — 22725 szabadságolt katona van össpontosilásra behiva Budapestre. — A kormány Kolosvárott és Szegeden fiók zálogházat állit fel. - A lipiki jodfúrdőt 280 ezer írtért egy ma gysr consortium vette meg. — »Országos dijnok egylet" alakult Bpesen — Egy amerikai touriatatársa-ág jő Erdélybe. — — Külföldi rövid hirek. — A sooialisták világcongreczusa Haagban tarUtik meg. — Kréta azigetén egy 118 évea görög fóldmives hall meg. — Porosa országból rosz aratási hirek érkeznek. — Amerikába tavai 4363 magyar vándorolt ki. — A párisi szabadságünnep alkal mával 17 magyar záazió iz ki volt tűzve. — Görgey Arthur keleten utazik. — megunja az örökös ogyformaságot s be néz egy napra a varosba. Akkor van csak mit haliaui a falunak ! A színház ilyenkor elmaradhatatlan, legalább van pár napig mivel mulattatni a publikumot. S ki hinné el, hogy az öreg a bort árendás létére — hisz ó a regáliák bérlője — ritkán, csupa curiosumból iszsza. Ha az általa létesített népkörben estenkint leül kráglizni s valami különös jó kedve kerekedik, miután a játszótársukat a tiszttartó, jegyző és a papot agyon-kiiglizta ugy, hogy mind hosszú a. czokal vágnak, akkor az öreg, de csak ba különös rózsás kedve van, rákiált büszkén a koi camarosra. Jankó két deczilileri a jav.:bői, ma jó kedvem van ! É* az oreg ba játszik, rendesen disznóban van, (aptllerek lexio»nából csiplem ki e terminus technik ust) néh* alig lehet vele bírni; annyira élvezi kegyeit Fortuna asszonyságnak, bogv ő a szt roncsé képet az emiitett rendes compá-nii.b -n majdnem monopolizálja. Mentői inkább kedvez neki a szt r ncse, unnál jobban nő kedve ia; iiy<.tikor aztán oly originálitásokra vete-mrdik, hogy Dombszög Mokány Berczije alighanem tanulhatna tőle. Jakabban kü! öt.ben Berczivel közös tulajdont mást nem fedeztem fel, mint azt, hogy mind-ke ten szeretik a „csendest.* Néha még egy második ,két deozit" is eltemet, ilyenkor aztán azonnal tudhatja, aki osak némileg ismeri az öreget, hon''y a csendes jól jövédelmezett s hogy S bitikók hoszá zarándokoltak. Éjfél felé kiürül a népkör s a halványul pislogó lámpavilágnál a vizsga szt ni csak egy utolnó compániát lát még. Jakab et consorles! Ók még mindig ütik, a ves/tesfelek mtirczona arczkifejesése mutatja, hogy kiig goudolnak a hazamenetelre, hiss s d.ficit nemcsak a Státusnak, de nokik is ij sztő rém, melyet mindenkép el kell távolítani. De Jakab bácsi már ásítani kezd, kiszívott pipája tacskójával együtt a földön bever, kártyáit már kelletlonül t.rtja kezében, • feJá''omban gyakran bólingatva ballat csak egy-egy szót, erős b ssuss kísértetiesen vissshangz-k as üres fc''sőtét teremben. Pa a-s-sss — hangzik az öreg ajká rúl, midőn rosszul jő s kártyás ez ismert vftzényszót az ő zzokott eredetiségével, 1 o»ukotl pillákkal,másodparosakig husva / "«r • . . 1 Ki nyert? Budapest jul. 23-án: 8. 38. 34. 76. 88. Líucz . „ 26. 10. 8. 7. 20. Trieszt „ „ 39. 29. 60 78. 88. Vegyes hirek. — Koldusélet a gyöngyélet. Sajátságos fogadást nyert meg a mult héten Berlinben egy fiatal. Azt állitotta ugyanis, hogy egy ember, aki ért hozzá, a koldulásból kényelmesen megélhet, ó maga vállalkozott arra, hogy reggel 7 órától este hat óráig hal márkát koldul össze. A fogadás megtörtént. A fiatal ember elindult Útjára s könyörgésével majdnem mindenkit megiuditott Házról-házra jari s jóval » kitűzött hataridőnél már hat márkánál többet .kere»e/i." Ssáss-harmincz helyen kopogott be s csak negy venkétszer u taxi toltak el. A fogadtat e szerint megnyerte s az 50 markát az ö.-szekoduli pénzzel együtt egy szegény özvegy asszonynak adta. — Oarfisld gyilkosának életrajzát közli a Frankfurter Z-itung egy leve lesője. Guiteau- e s/>-riut egy köz''iszte-le ben állo''t polgár fi». 1841. szept. ben született Freeporbau Illinois államban jó nevelésben részesült, Chicagón tauulta a jogot, s aztan lobb évig utazott Euró nyögi ki, hiszen már jobban szeretne otthon szunyókálni. Egv erőltetett kaczsj hangzik a vesztes compánia részérói, mely mindannyiszor ismétlődik, valahányszor az öreg, még sajátszerűbb hangsulylyal adja tudtnl, hogy miként fest a .blatt." A játszma tovább folyik c ismét csend, mit az öregnek legföliebb egy ásítása vegy a kártya potyogáaa szakit meg. Végre is az öregen kifog az álom. fel kei szó nélkül, kifizeti a négy deczi bort, zsebre rakja az előtte megszaporo do''t bankót, jó éjt kíván s távozik. Ez napi programmja a sajátos kü löneznek, melyről szinte rosszul esik eltérni. ó is, mint az emberiség legtöbbje szokásos állstl (Nem találok szebb kitejezést) Nincs hatalom, mely őt a benne szinte vérré vált tulajdonokról lessok-atn:>. Csakhogy mig másoknak egy, sok ha két ily mániája van, addig as öreg tuczat számra birja az ily speciális tulajdonokat s szinte jellemébe forrt vonásokat, melyeknek rendsseres nyilvánulásai teszik őt oly különczczé, oly sajátságossá szóval egy typusaá, minőt as életben ossk ritkán fedezünk fel. Egyik furcsa tulajdona as is, bogy falusi ember létére, bármily oagy pipás ember is különben, ebédhes le nem ül előbb, mig egy kis czigsrettet el nem szítt, mit ebéd után ismétel. Szinte idegessé válik, hs rögtön nem nyújtja a kellő pillanatban egyik fia készen s ss»varkát. mi náls ebéd előtt a pálinkát, utána pedig á fekete kávét pótolja. Lehet, hogy e bár originális, de semmi esetre megvetendő rendszer egyik tényezője as öreg állandó, folyton viruló egéssaégének 1 Pálinka és fekete kávé, még csak a vörös bort vegyük hoszá, mindenesetre oly triás miserabilét képesnek, mely egy hatvanas embernek hamar beadhatja a netovábbat, s hihetőleg az öreg egészsége is, hs nem élne a gyanúval és véletlenül rendesen használná az emiitett báromságot, már rég w krach"-ot mondott volna és a jó Jakab, a falu mély aajaálatára kijelentette voln* már s,non poseumus"-t. -Nem is hinné as ember, hogy mily furfangos éss lakik as ő magoaas homloka mögött, mennyire tudja mi éget és mihez nem tanácsos nyalni. Hogy bsans «gy nagy diplomata pában. Amerikába viaszatérve különböző állásokban próbált szerencsét, s mint önálló ügyvéd is működött. E kösben azojban többféle csalást követett el, de ugy tudta intézni a dolgot, hogy üzelmei nem jutottak nyilvánosságra. Chicagóban olyan magaviseletet tanúsított, hogy s tulajdon aóge»a kitiltotta házából. Guiteau, mint író is szerencsét próbált, eKJ -könyvet irt Krisztus második megszületéséről és más ilyen kuriósus thémákról. — Aztán mint szónok próbált szerencsét, tagja lett a .fiatal emberek keresztényi egyesület" nck és a köztársasági konvencziónál is jelentkezett, hogy az u«olsó elnökválasztás előtt G«r-field érdekében népbeszédet tartson. De Guiteaunak egy vállalkozása se sikerült. Egy pár hónap eiőtt arra a gondolatra jött, hogy Waahiugtonba megy s ott a marseillei amerikái konzul állásaért pályáz, Washingtonban az volt legelső dolga, hogy a különböző hotel garni birtokosoknak, kiknél lakott, bérösszegü ket nem fizette mag. Kísérletei, melyeket a marseillei konzuli állás elnyerése ve getl trtt, természetesen eredménytelenek maradtak és igy ért meg ''agyában ama sokat emlugetett boldogtalan merénylet eszméje. — A világ vége Nem rég tréfásan több lap felemlité azt a jóslatot, hogy a világnak az idén vége leez. Ennek több helyt egészen komolyan kitelt adlak, mint ez a következőkből is kitűnik. Bukovinából irják ugyanis hogy ott a köznép már hetek óta nem beszél egyébről, mint a világ legközelebbi végpusz-tulásáról. A parasztok nem dolgoznak semmit s éjjel nappá, a kocsmában ülnek, azt mondván, hogy már ugy is mindennek vége lesz. Az asszonyok pedig sir nak-nnak é? mindenfelé előkészületeket tesznek a halálra. Ott általánosan az a hir van elterj-dve, hogy Bécsnek már egy negyed része elsülyedt, s azért Bukovinából most egyre érkeznek levelek Bécsbe tudakozódni, ha igaz e ez és hogy a levélíró ismerősei nincsenek-e as elveszetlek közt. — Midhat bata. Konstantinápolyból irják e hó 15 ¡kéről: Mindazon hirek közül melyek Midhát basáról forgalomban vannak, csak «-¿y igaz, t i. hogy a basa beteg. Álmatlanság és étvágytalan ságbau szenved, sok oly autói, a mit megszokott, m-g van fosztva börtönében s megszokott él* módjának fe ''bem>zakitáa természete«-n megrongálta ég''szségét. Otthon mindig a legnagyobb kényelem mel vette körül m»gái ¿a itt még saját szolgáját is eltiltották tőle, mig a többi vesz el, az régi dolog. Ha poli''ikusnalc nevelik, mihez gyakorta igen nagy haj iamot és tapintatot mu''at, talán már rég előállott volna egy hasamentő tervvel ! A sors azoub»n tudvalevőleg sokszor igen furcsán intézkedik igy történt az öreggel :s meg ama viszás eset, hogy államféi fiu helyett egyszerű árendás, bölcs helyett mások bölcsességének hirdetője lett; mindamellett meglátszik rajta az erős felfogás, megmásíthatatlan akarat, melynél fogva a baza-boldogitó easméket kóooyen feliamerve — hirdeti és polgártársai figyelmébe ajánlva meg-gyökeresiti. Neki különoen soha«em voluk fel-lengző tervei, sohasem hallani őt kikelni a sors moetohaaága -llen. ő boldog, elégedett ember s talán erővel sem lehetne őt szülőhelyétől eltávolítani, hol szeretik és becsülik. Lehet, hogyha véletlenül egy fényesebb pályára lépve még a veres bársony székig is felevedsett volna a szerencse hajóján, D>m lett volna talán oly elégült, oly nyugodt s boldog, mint igy, egysserü árendás létére. Ha vasár- vagy ünnepnapokon ép jó kedvében találjak nagyszámú látogatói, rendesen Budapest élményeit mondja el, azokkal azeret dicsekedni leginkább. Hosszas vajúdás után végre rászánta magát ő is, mint hajdanában Nagysajtai Zajiai István nótárius kori, hogy már osak megnézi ast a híres Pestet, igas-e az a sok ssép, mit ő hazánk fővárosáról hallott és olvasott. Neki már asm került oly sok fárad ságábr az utazás, mint a more patrio utazó peleskei nótáriusnak. Hja! ősze renoaésobb csillagzat alatt saületett I Útjában ki sem háborgatta, annál több viszontagságon ment keresztül a fővárosban. Egy álló hetet töltött ott s épen nem adta valami szegényesen, mert akár bissi s kedves olvasó, akár nem, ő bizony a ,Hungáriá"-bau lakott Nem akarta megszégyeniteni Szépiakot! Mily jóisüen hangsulyosta sokszor, hogy egysser legalább ő is ur volt, még pedig nagy ur. Soha életében nem járt annyit hintóban mint akkor és smi fő, mindig két lovasban. Egy lóval osak tollas zsidók, vagy utazó czigányok parádésnak, szokta mondani, már pedig ő nem asért ment Pestre, hogy ott agy lóval taligámék, mist akár szolgák bogy gy v>it ne vonjanak magukra, nem merne» : nta s^gyobb figyelmet tanúsítani. A szultán a mint meg hallotta, hogy beteg, azonoai orvost küldött hozzá. Ez reoz-ptetl irt neki s átadta a szultánnak. A c««zár erre előhivatta a vegyészeti laboratórium fejét s megcsináltatva vele as orvosságot, ast hadaegédétől elküldé Midhátnak. A baaa azonban vonakodott aat bevenni. Es is mutatjs, mily bizalmatlansággal van eltelve Midhát, hogy megmérgezik, vagy legalább is elgyengitik, hogy igy laasu, természetnek látszó hslállal múljon ki. Midhát barátai tudatták a nagykövettel, hogy a 40 napos nagyböjt a Ramazán következik, melyen a korán parancsa szerint egy igas muzulmánnak sem szabad nsppal eledelt venni magához. A basák természetesen nem szokták megtartani e szigorú böjtöt, s Midhát sem tartotta meg otthoa; moat azonban a Kalifa foglya lévén, valósággal böjtölni keli, s ez az a nélkül is megtört emberre veszélyes lehet. Különben kétségtelen, bogy ugy Midhát, mint társai, s kivégeztetés helyet örökös számkivetésbe fognak küldetni Arabiába. — Borzatztó szerencaétltruég történt a napokban Sebes községben Sopron mellett. Egy 13 éves fiu a mezőn felüli egy egyéves csikóra s a kötőfékb''l ken gyeit csinálván, ast lábára csavarta. A csikó ledodta a fiat s aztán vad futásnak indult. Mire megállították, a gyermek már borzasztón össse volt törve s néhány perez múlva meg is balt — Ctárdd* egy angol hadihajón Az angol hadihajóraj néhány nap előtt Triesztben tartózkodott. Ez alkalommal a parancsnoka a .Superb'' hajó fedélzetén fényes tánczvígnlmat rendezet'', melyen a rendezők meglepetésről is gondoskodtak. A bál folyamán egyszerre mindenkit a nagy terembe hiviak. hol a 44 gyalogezred zenekara magyar dalokat játszott. Ekkor hirtelen csikóanak öltözött har minca ifjú topogott be a terembe s lelkes éljenzés és zajos .che-r" kiáltások között eljárták a „lasua-t. Ez a harmincz legény. mindmegannyi somogyi fiu, as ezred bakainak szine java, teljez eredeti-'' »éggel tánczolta a csárdást. A vendégek alig tudtak elteloi as érdekes látványnyal. — Aratás csónakokban. Zombolyából jelentik e hó 17-éról: Miután me-gyéskben a vetések több helyen viz alatt állanak, földbirtokoaaink kénytelenek voltak csónakokba ültetni az aratókat és végeztetni velük az aratást. A mezőgaz daság évkönyveiben ez eset bizonyára a legnagyobb ritkaaágok között foglal helyet — Oj üstököst fedezett fel egy amerikai csills^áss ; as uj égi tünemény azonban osak táveső segélyével Iá tható. — A serfőző gyárak száma Európában es idő szerint 40,000 et tesz ki, melyekben évenként 107 millió bectoliter sört fősnek. v — A forrr6ss.gr61. A mostani nagy forróság, mely ellen világsserte annyi a panasz, még tűrhetőnek mondha''ó amaz esztendőkéhez képest, melyet a krónikások, mint roppant forrókat föl-^ jegyeztek. Ezelőtt ezer esztendővel például Ö79 ben oly nagy forróaág volt Vormaban, hogy a munkások a mezőn halva rogytak össse. Az ezeredik esztendőben Németországban kissáradtak a folyók és tavak; a halak kivesztek és pestis pusztitá az emberiséget. Százötven egy évvel később a föld sok belvütt m-g repedezett s a Rajna kiszárad: Elszász-ban. Napszúrás miatt sok más esztendőben sereg~stől hallak meg as emberek. 1277 ben minden takarmányt felpötaaölt a nap. 1308-ban s a rákövetkezet évben a Duna, a Rajna, a Loire s a Szajna kiszáradtak. 1473 és 74 ben borzasztó szárazság pusztitá Magyarországot, 1616-ban pedig egész Európát. Még a hideg Skótországot is aszály látogatta meg , 1652-ben. A mult században számos év igen forró volt. 1718-ban őt hónap alatt egy csép es''- nem ese t Francziaország-ban, a Réaumur-féle hőmérő árnyékban 36 fokot mutatott a a színházat Páriában t<e kellett sírni. Még nagyobb forróság volt 1793-ban, a mikor Németországban hőmérő higanya árnyékon helyen is a 38-ik fokig szökött''fel. A mostani század első évében elviselhetetlen hőségü nyár volt; tizenegy évre rá híres bortermés és szárazság köszöntött be s 1834-ben, 1868-ban is nagy mennyiségű és jófajta bori adott kárpótlásul s nagy hőség. a széplaki posta, hanem hogy egyszer legalább ur legyen. Meg is nézett ő mindent, ami csak látni való van, a tudományos akadémiától S .Neue Welf -ig. Büszke önérzettel szokts előadni, hogy ar akadémiát, daczára hogy az nap. midőn ő ic látni akarta, az zárva volt mindenki előtt, a királyi pár megjelenése lévén bejelentve: mégis meglatta s e kedvezménybea nem protektio, hanem csupán saját fellépése következtében részesült. Beszélni kell tudni mindenütt nemcsak itthon a tudatlan tömegnek ; e^y kis ügyeeaég s autoritás és meg van — leazt hozzá jóízűen az öreg. A szolga — igy beszélte nekem el egyszer akadémiai látogatását - — kivel előasör találkoztam a folyosón, határozottan kijelentette, hogy hiába jöttem, ma senki aem láthatja az akadémia nevese tességeit. E rövid elutasitással én korántsem elégedtem meg, kérdezősködtem, hogy ki as skadémiában a főszemélyiség, azzal szeretnék beszélni. A szolga az emeletre utasított s titkárhoz s távozott. Felmentem, de egy árva lélek sem mutatkosolt, vártam egy jó félóráig. Végre ia egy éltes, alacsony termetű ur közeledett felém a folyosó másik vége felől. Megszóütám. Nem lenne ssivea engem felvilágosítani, hol bessélhetnék s titkár urrsl. A titkár én vagyok, volt s válass. A nem várt meglepetésben síig tudtam szólani. Előadtam kérésemet, hogy öreg ember vagyok ée csupán asért jöttem s fővárosba, miszerint ast a híres akadémiát láthassam, melyet a magyar főurak áldosatkésrsége emelt a nemsetnek, hogy már mai nap okvetlen hasa kell utaznom és rosssul esnék, ha as ország első nevezetességé'', mint magyar ember, nem láthatnám, melynek érdekében agg létemre a nagy uUt először és hihetőlég utoljára megtettem. A kérdés hatott, ssótlanul nézett reám egy ideig a jó ssivdnek látszó öreg ur és gondolkodni kezdett. lm legyen, .szólt végre, bár ma nom volna saabad, jöjjön velem, öonek ssemél vesen matatok m»g mindent. Örömömben kesét akartam megosó kölni, de 6 nemesen atssitotta azt visssa. Igy láttam mag ősapán aaját érde- Hasznoe tudnivalók — A lej megkÁKtiUtinsk oka. Rhode A. szerint a tehén meghüléae folytán fellépő emésztési zavarokban rejlik. Esek alatt ugyanis a tejben egy rendellenes <rjanyag lép fel, mely a sajtonyá1 — casein — szétbontja, e bomlási termé nyek egyie aztá a léggel érintkezve megkékül, s a tejnek ís kék szint kölcsönöz Ezen kék szin eleinte a tej'' felü létén mutatkozik, később lassanként as egész tejben elterjed. E baj beszüntetése végett oda kell működni, hogy az azt okozó emész ési zavarokat beszünteaaük, továbbá s tejes edények kénnel jól kifüs- mem folytán a magyar tadományos akadémiát — folytatá beszédét az egészen fellelkesült Öreg — és oly kalausom volt, minő nem minden közönséges embernek kínálkozik. Az akadémiából egyeneaeu az országházhoz hajtattam. A bámulóz egész serege álta körül a bejáratot, midőn a batár viliámsebee-ségü robogás utác megállott. Mindenki azt hitte ki tud<iá miféle nagy ur, talan épen miniszter ül a kocsiban, a portás komoly arczczal ugrott •da. sebesen rántotta fel as üveg ajtót Mily jóízűt nevettem, midőn arezomat meglátva, egészen leforrázva ballagott visssa helyére. Sehogy sem ¡«merte fel bennem ast, kit talán jönni vélt. mert as bisony aem miniszter, sem gróf, sem főúr, hanem csak a széplaki árendás volt Tudtam előre, hogy keserűen fog csalódni, midőn kocsim felé ugorni láttam, de neki tudni kellett volas (hiss azért lakik Pesten), hogy ma már nemcsak a nagy urak és bárók, hanem árendások, de ásóknál hitványabb emberek is járnak batárbao, csak as apró költség ne hiány oszék hozzá! Nála az apró pénz soha se hiánysik. Épen ez a bökkenő, mert as öreg pénzbőségéről sokaknak van kissé bő tudomása, kik nem ia hagynak a bőrében semmit s nyúzzák snnyira, mennyire aat a kereastény felebaráti szeretet oaak meg-engedi. Sok modern .vasjellemü" uraos fordul meg as öregoél, mindig bizonyos rendsser szerint és mindig pontos időben. Az egyik ast hsllotta, hogy a bácsi gyengélkedik, tehát beteget jött látogatni; a máaik meg már nagyon is régen nem látta ót, a harmadik hozatni szeretne valamit, miután hallotta, hogy as öreg a városba készül, a negyodik pedig a lovait és egyéb nemű jószágait óhajtaná meglátni és igy tovább. E tok hallás, feltevés, gyanitás és dicsérésból eredő látogatás rendesen egy ebéd, vaosora, de legkevesebb pár liter jó borába kerül as öregnek. De ha olyan nagyon ssereMk! Senkinek ninos annyi vendége a faluban, mint neki, aa ő"háaa valóságos .Hotel Gsrai, hogy már nevet adjunk neki. Boldog as az ember, kit annyira sseretnek mint őt! Többnyire tudják az érte rajongók, hogy miért 1 HUSZADIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLŐ» Y. r \P . • .ífOMÜSaM-éa-laei. -i-L- tólendók é* kilagoaandók. A tej időszerű lefölözése u eljárást jelenték-nyen eló-mozditaná, de hozzá «zoktak mar, hogy 3—4 nap múlva acedik le a tejfelt tejről, remélve, hogy igy majd többet nyernek, :<z»nkivüt túrót ia akarnak kéazi''eui, m mi pedig — a« oltót nem ismervén — raá<kópen nem történhetik meg. Moeelben a íoj^t fejés uUn agyag-edényekre tessi.''c, 10 óra mulv» felmele gi''ik, a 24—48 óra múlva tefólhzik. As ily módon oynri tételből kéezttlt rgj tovább tart és jobb; egyszersmind fentebb emiitett rendelienee tzébomlás ia meggátol tátik es eljárás által. — At álmatlanéig éllm, egy angol orvo» a következő egysaerü. de biztos •sert ajáulja: Nedvesítsd meg epy tóról kőió felót, tedd nyaltadra ugy, hogy eg\ úttal a fej hátsó részének felel is födje, a bori''sd rá a kendő száraz rés/ét, gyors kipárolgás megakudályozasa czél-jabdl. A hatás gyors ós kellemes; a menynyiben az ugy felfrissül s egészség-« álom következik be. Lehet langyos vize: is alkalmazni, de jóték jnyabb hatású a h deg víz. Papírszeletek. A kit a « ját Wax.va v-rt raeg. Kgy j mndu vidéki Ugy éddel tflrtént, a kinek is Tolt a a/avajárása : ,:ia idő «1 én asántAfBidsm." 11a p> ös a''y^fi nyit-''t bc h«7zá. mielSu ex pana«xát ■ Ikwt-r.-gte volna igy izólott: — MiviStt sióin kend. fizessen 1« ót forintot. Most vagy két héttel, mi<ióu helységről helységre járt progr»mmhezéd-t tartás.1, Ca . hslytégb-n i« már fölállott ax asztal a. de egystc:re csak több oidalró] feléje kiáltották: — ► izessen le elóbb öt fon tot, zután szóljon ! Ez is megtöitétit.; igaz, hogv három évvel ez-16tt X. városban n-gyban folyt a szavazás. Y. tanár főkortes létére • gétz .íéleiőtt ide-oda z ladeál, végre kim rtJ ve, igyon izzad, a fü''d'' b" megy .Hát János, i- aga "mi^rt nem megy szavazni?" kérdi * K"lrát<>! Hja. tek.ntetea aram, tea áarybaton itt a f''lrilí''; ki terege-né •■ u«»dve» rnl-akat?" .Az ittenért, ír-ni-n é- «za<ázzon; ad dig majd v gerem én mag • do gát.* • áno.t v-g e kapa-zitálja a ''a-''ár ar fit pengővel - erő« ével h<»gy mi* Ján- s •zavazii'' jár, a fflrd" rubáa.-a (mi ot vi.el A pap«« einet ludé» ur k-t órán á> rarargs<ia. teregeti y z u» <> nadrágokat le-p dők»t. UJ.il'' ö''.ók : : jkkKor bfl.lli- ->áa s, kegyetlenül l-<-tug»''t állapotbin .Hát ¡ni» ásott mar?" kéid; a f''" fet.or . Iíehog «i.T««inm r hö^ vi««z* tust .hiazen ninca i» kér-m ii-k-m m>u< ti jogúm.* Egy ka nna ki »éaaej«** miatt i aran«-» e''éb- á lil''a''"''». a kaniranyu >k a-n ké> <iét re. ho/y ittál-e g«cemb-r? f-ie t - Ize is itt á lok r — Na hát akkor aljéi 24 órjt v«»bai — Mit -adnak ma a ssinHásfcan ? — JBárost pár est-6t,- — akkor hát elmegyek. sert három p;r ezipő. még- ha rozs is mejér 60 krxjczárt ver mén > Üzleti jelentés. Hudapeot, 1881. jnllas S-án. A kfilíBM kedvezőtlen vegyes hírek a moh heti - eökk-nést nem engedték tért fog 11 ni és amennyiben még is ölesebb eladások IS tórténtsk, azoknak iafrá''-h helyi és pilianat-n>i oka volt Kgésaben véve — s repczét ki-véve — majdnem ason árak vannak mint as azelAtti héten. Basából malmaink csak mérsékelve vettek, csapás egy malom tett kivételt, mely egy n»p aránylag sokat vásáréit. Uj ho-zából ia érkeaett néhány v-«"». ./állitmáoy 796—81 ko. minőségben, mit f.t 12 —12.60 értékeeitsttek A forgalom 45 - 50,000 m m. tehető. Rozs u^y ni mint régi íróban lanyhább. Zab '' keresett. Kukoricaa szilárdabb Rer>c«e — a exaporodó kere»l-tr<-, ngy külföldi mint b''lföldi réssről jelentékenyebben •ailárdult ée emelkedett k forgalom is tekintélyes m- nnyiséget tasz ki Liaztben as flzlet igen jelentéktelen ét az árak daesára a kis kéezlet nek ntponU jobban vissza mennek Külföld rétzéről hiányzanak a várt rendel-mények As árak kész ámt és itt 1() ki ónként értve kAvetk''sők : Buz minőaé - «térin» 75 k i 11 <90 — 11.8« 76 ko 11 80.-1277 ko jj y) 12.50 78 ko IX .— 12.70 K"». uj 9 -.— 9 50. Kukorirza 6 90.-6 10 Arp» Zab 6 éO. 6.80 Kepcae (bái»Atí1 11 tb —11.7b Repeze káposztát 12 - .— 15 50 Bsállitáara: Basa (ss«pt.-okt.) 11.40. — 11.45. Kuko-ricza ,jal-ang.) 6.17—6.20. Zab (xzept-okt. 6.75. 6 "0 Rej''cz* káposztát (aag.-szept.) 12.75—12.87''\|, LObM.tYKR J. F. Vasúti menet rentl. - • Indul Kaniaaáról hóra: Vonat taám <>''• P«". I » J07 Itwk. MoliSea, »^ifcovér 6 10 rr^gel »15 . 2 30 dél.l » ** . 202 Bod. Peetre (gyor.vooat) 204 . (postavonat. 112 . (vegyet vonat) 811 Bércbe (Hmombatbely. Sopron felé) 4 15 reKgrl 801 . 11 50 íjje 315 8opronti 3 <0 délut 205 Prágerhof Ko.''ori Csáktornya 4 55 re^j, 1 208 . .2 17 délu'' 201 . . (g)or,v) . »0 50 íjiel Srkasik Kanizsára honnét: II I 5 "5 2 6 II 20 -ljsl rergel délut ->1 Rondkivüli előnyös kedvezmény ..ZALAI KÖZLÖN Y" előfizetői és munkatársai szamara. Sik»;rűlt ejíyik hiruevea intézetből tömeges megrendei^Br entkösölhi RUDOLF fÖh«''rezeg b trónörökös, u^y n<>y. STBPANIa lierczegasszony gyönyörűen .sikerüli c»lRjfeHtéknynmatu «rcE-k^peiből, külön-külön, 52 om. hogBZuság, 4B cm. szélességű dúsan aranyozott keretben, mely minden szoba vagy terem méltó diszeül szolgál. 8/erkesztől flxenet- 4646 Gr. Zala-Kger-z^g. Kötzönet, má előbb kaptnnk közl«-ro.-iivt, 46t7. Kaposvár ?? C«al.r«nd-k. ?• 4648 Lepeénv. Felbasti áljuk. 4644 M S. Lehető :0zet«eo m gemlé kezünk róla. 210 Zákány felől 21$ . 2< . 211 lt»da >''.»tről 203 >01 802 Bér.i 81 H4 , 316 Sopronból •202 Prágerhof felöl (g>orvon-t) 2"4 206 5 27 reggel 41 d Ib 1 11 1 éjjel (vegye« vouat) 4 15 r«ggel (postavonat) 2 5 délut (gyorsvonat 10 30 éjjel 4 1 reggel 10 15 éjjé. 12 5 délben 5 37 reggel 1 20 délnt. 10 50 éjjel Felelős szerkesztő : B.ÍT0RFI LAJOS. Nálain eredeti ára a kettőnek együtt véve 5 frt. A „Zalai Közlöny" előfizetői és munkatársainak csak 3 frt. Bérmentes küldés.- eztn felül 50 kr. Tehát összesen a két kép WtT 3 torint 50 krajezáf. Utánvétellel nem küldetik, csak a pénz elől ges beküldésével eszközölhető. Megjegyezzük még, hoiry uj negyedéves előfizetőinknek a lapot 3 hónapon át a két feníjelzert képpel együtr helyb''-n 5 frt ért, vidékre 5 frt 50 krérr küldjük, , rnire nézve szivei megrendelést kérünk. Tisztelettel wajdits józsef könyvkereskedése »i I 11 D K T E S R K. OLL SKIDLITZ - l''OK \ Fgy udv-.-b-, hol ugy a.»xvny ruháit teregeti, bekiált a i.í/ ló: — .Hándlé. handlé — Már b.»gy .iz ö-dö-t>- «».doha-ilyent, mikor ínég c»ak no>t tereg • t-m fel ! 0 mag* mos«>i\ kiértib«n inoodo ga''.ta. bogy «Ok exrecskevel gazH.t;abi> volna, b- ol. aokau én uiy Dagy>>u nem szeretnék. N«'' de aa»ere''«-t m ndig foler a mulandó, gyar ó fö''di kincaek e^énz hnU maza vul. U óbbt idi''»kbeo aokaa vma/aelt^K jó''ágjval. s Ustv Utazik, nem fog többé annyinak, kölcsönözni, vagy épeo jót állani. ö >s eg>ikr volt évük h»as/u «torán át ama szereucaé''-len ba »i dókntK, kik azon édes öntudatban ringatjuk éojöke'', bqgy mivel ők derék, becsületes férfiak, talán mindenki ut. Pedig vajmi nagy azok száma, kikre a „becsületes jellog épen ugy illik, mint szántó vet£ ember kesébe a toll! Sokszor panrázkódik, mily keserve-sen kellett meggyózóduie arról, bogy az emberiség nagy menagetiaj \b»u sokau nélkülözik ama szeny telon, szűzies tiaala jelleget, mi a férfiút valóban a mindenható alkotásának koronájává teezi. Jakab gazda sokat csalódott már az életben, s néha sopanzod/a panaszkodik, hogy csak most, vén korában kezdi is merni az embereket, most gyózódik meg, bogy nem az erény és b-csületesség, ha nem túlnyomóan a piszkosság s vétek dominálják a társadalmat, ha nem is egészet, de annak egyes rétegeit. Szegény öreg, milj jó azivvel áldotta meg a végzet, még kásó vén korában is alig akarta magáévá teuni ast, mit máaok még éretlen, vagy ifjú korukban tisstán, leleplezve láttak. ó nemcsak Szépiákon, de mindenütt példányképe lehetne a becsületességnek! Minden eiósorolt sajátos, de nem immorális tulajdonai közt végül említettük meg azt, mit elfiször kellett volna felemlíteni, ama rilka, megbecaülhetlen kincsét, melyre valóbsn büszke lehet: a "Seny telen b?ciületesaége!. , Oly tiszta férfiú 6, kinek jellemében ellenei vagy irigyei sem találhatnak gáncsolni valót. XmUHXXHUUXMHHHXXMXMXUXHXUX n X X X X X X X X X X X X X X X coooooooooooo o o o § 8 o 8 Három malom bérbeadása esetlei Csak akkor valódi, Unyomva. ha 4a minden doboz cziinlapíán a a« én toktzoroaitott ■ »égem v»n év íta a le-inhb -¡kerek m. lett fennáll min^ennrmil gysmor betegségek és emésztési akadályok, (mint étvágyhiány. ha «szorulás., ver tsialas é-> arsayer -ll-n Kfllonfteen oly eiryéneknak ajánlva kik Illő életmódot folytatnak Hamisitássk tirvéaylls« bistettetsek Egy lepecsételt eredeti doboz ára. I frt. o. é. örök árért is eladó, Egy három és egy négy kerekű vízi, és egy ket kőre járó gőzmalom szép és jó karban levő lak és melléképületekkel, valamint 40 hold birtokkal együtt, vagy mindegyiket külön is, esetleg a legkedvezőbb feltételek mellett ö ők áron eladó, a birtok a vasúti állomás közelében fekszik. Minden WAJDITS JÓZSEF könyvkereskedésében tudható meg. 340 3 —3 V O F RANCZIA BOBSZESZ SÓVAL. A legmegbízhatóbb <>■■. gé y5 >%ere a ^zeuved''i emb-i itégu«k minden beled é- kttlwő nlladásna''.. a U-g-ubi> beteztég ellen, min. denn-mfi tebetQléeek, fej- fUl- ét fogfájás régi sérvek és uyilt seb-k-rákrekélyek. ílszök. tzemxynlladaa. miudenno^O héunlá* é. térOlés stl>. ^^ tb. ellen X 0vegekben használati utasítással együtt 80 kr. o. é. Hal-májolaje Krohn le« társától Bergenben (Norvégiában). Kzen halmáj zsirolaj valamennyi, a kereskedelemben slSfordsló kösöU as egyedüli, mely orvosi eaélokra haaználható. ára egy flvegnek használati utasítással I frt o ó. 8 8goooocoooooooooooocooooooqoo8 Az engedélyezeit katonai tanodán Budapest, nagy korona-uteza 13. Az előadások folyó évi október 1-én veszik kezdetüket, éa pedig: 1. Előkészítési tanfolyam a es. kir. katonai képeidék és hadapród! iskolákban !e«ndó felvételre. 2. Elókésritó tanfolyam a faHalék tUrtl vizsgára. '' 3. Előkészitó tanfolyam a tényleges hadapród! vlzs-gára. .Az intézettel penzionatns van eg^-bekapetolva. Elórajaok és beiratáaok az igacgatónál. 332 3-6 FI88IN0E8 JENŐ, nyng. kapitány. Bécs Fi szállítás Moll A. gyógyszerész, cs. kir. udvari szállítónál, Tnehlaabeu. . mi"d«n hirneves gyógyszertárában vagy füaa.r- ker-ksdéseb.n. Ktktár nélküli helytig,-kbeu magánegyének nagyobb megrendel étek ii él megfeleld árleengedésben ré.s^aluek. A t. az kösönség rendelni és sommal vannak . kéretik batározotüu: Moll-téls késsitményt csak olyanokat elfogadni, melyek saját óvjegyem és aláirá-nk ellátva LIVI Aü! w- iw^tárak; Nafy Kaalzu llelu. J. gyégy. Práger Sála gyézy«. resselhoferJéMef Eotenfeld \dolf. Rotenberg Verenez, Strém és Klein. — Zals-Efarsztf Hallosy 1. E Harazali Izstí Ferd. — Barcs Dorotr ?; - 0«»e L gyógysx^, _ Kaaasvár B«b<irhay hálm. Kohn J_ gy"gy. Th. Kecskessy gyógv. — gapraaeza WsrH U gyí«v. K«Sf Csacsinovice lat. gy .gy. — ÚaztMy Wltaach P. — Mrmsarf RataJáa. — Zátrjk Ir^almatho« gyégy Mittlhaeh 3. gyigy Holja« V- — "P»« M»7 A ad. gyógy. — Latsaye lúsHwoáa J. .(40 SS—61) . c ■ I -t"t , • : Jt.x ■ .;-.-.•-/ a legbiztosabb hatásn szer szepló, májfoltok és az arezon elófor- dnlni szokott kifttések ellen. Használata az areznak finomságot és egyáltalában hófehér szint kölcsönöz. , I - » « ; i ''f'' í I • '' Egy tégely ára használati ntasitássaí t irt 846 1 S Kapható: KOK AS MIHÁLYfryógy szerésznél KAKÁDON (Soraogymegye). nyomatott a kiadó Ul^jdooos Wajdita József gyonsajtóján. NAGY-KANIZSA, 1881, julius 31-én, EltfLstési ár? e^u évre......8 frt. fel évre.......* » negyed évre......2 , Egy nzám 10 kr. HIRDETÉSEK S hasábos petitsorben 7, másodszor 0 -s minden további sorért 5 kr. NYILTTÉRHEN soroukéut 10 krért Tétetnek fel. Kincstári illeték minden egyes hirdetésért 30 kr. fizetendő. Huszadik évfolyam. A lap szellemi részét illető kCzleméy nyek s szerkesztőhöz, anyagi részét illető közlemények pedig s kiadóhoz bérmentve intézendök : N A G Y - K AN I Z S A Wlsitlcibáz Bérmentetlen levelek csak ismert munkatársaktól fogadtatoik el. Kéziratok vissza nem küldetnek N^v-Kanizsaváros helyhatóságának, „nagy-kanizsai ónk. tűzoltó-egylet, a „nagy-kanizsai kereskedelmi s iparbank", , nagy-kanizsai takarékpénztár", a „zalamegyei általános tanítótestület", a ,nagy-kanizsai kisded-neveló egyesület", a nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet", a „soproni kereskedelmi s iparkamara nagv-kanizsai külválasztmánya" s több megyei és városi egyesüiet hivatalos értcsitóje. Heten ki n i kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. E»o gyakorlati kérdésről. Már e lap hasábjain is meg volt emlitvc a marhajárlati jegyek kezelési rendszerének hiányossága. czélszerütlensége. Indítványozva volt, hogy az ecdigi kezelési módszer decentrali záltassék a járási adóhivatalokhoz, hogy igy a kö/.ségjpgyzói hivataloknál itnmáj" mnjdneni állandó jelleg marhalevél deficit a vásározó közönség javára, végre — valahára megszűnjék. Mag3 a gyakorlat alaposan bizonyítja, hogy a legjobb akaratn elővigyázat mellett sem kerülhetik ki a jegyzói hivatalok, hogy helylyel-közzel ki ne fogyjanak e bélyeges „vásári igazságból." És mert a megye székhelyéről ki- és bentaló végzések és egyéb körülményességek közbejötte ntán lehet csak hozzájutni ezek megszerzéséhez, de felemlítve még a — sok helyre nézve — gyarló postai összeköttetéseket is: nem lehet zokon venni, ba — kivált a megyének a központtól távol esó részeiben — gyakran zúgolódni kénytelen a vásározni óhajtó közönség és a „passus" hiánya miatt, — eladásra szánt marháit otthontartani s később talán veszteséggel eladni. A jegyzői hivatalok belátva a népnek — ily esetekben való — érzékeny károsodását, olykép igyekeznek némelykor segíteni e helyze len. hogy a szabályszerű bélyeges járlati jegyek helyett „utalványokat", „igazolványokat" írnak, állítanak ki a vásározó részére. Ezen igazolvány alapján kollegiális szívességből, de meg a közönség érdekében is, — egyik — másik vásártartó jegyző megszokta tenni, hogy állit ki az eladó részére sza bályszerü járlati jegyet. Állit ki, de csak ugy, ha tetszik neki. Történhetik azonban, hogy financiális szempontból fogja fel az illetó „kollega" az ügyet és az „ igazol vá nyát" jámbor képpel, jóhiszemüleg előmutató subis atyafival keservesen megbánatja, hogy jegyzője és enrek reménybeli sziveaségadója — a másik jegyző — irányában bizalma volt Lelet nélkül is beveszi rajta az egy forint „bírságot", mely összeg azután — hogy minő czélra lesz fordítva és az állam, vagy község pénztára mily hányadot lát meg belőle......? Ám a magasabb financiális tudományok akár elméleti, - akár gyakorlati része iránt kevésbe van érzékünk, tehetségünk kifejlődve, azért nem is tartjuk czélszerünek tovább fejtegetni ily esetek jelentőségét és végeredményét. lllusztráláskép hozzuk fel ezen" észrevé''elt, mint káros eredményét a marhalevelek jelenlegi kezelési rendszerének. • • • • s A megyei fő-ízámvevóség helyett — szintén alaposan kezelhetnék, könyvelhetnék e számozott jegyeket — a járási szolgabírói hivatalok és az adóhivatalok kimutatása alapján kiadhatnák- és el is számolhatnák Igy a jegyzóségek hozzáférhetőbb helyeken is gyorsabban szerezhetnék be e szükségleteiket. Vajha — a nagy közönség érdekeire nézve elég fontossággal biró - ezen felszólamlásokat, kéré sünket, az illető intéző helyen némi figyelembe vennék. — v. — t. — A kivándoriáso meggát-lása érdekében a belügyminiszter a következőket renceli: Szükségesnek találom figyelmeztetni a törvényható ságot, hogy a kivándorolni szándékozókkal erre vonatkozó szerződé »eket kötni s általában a kivándorlást, akár egyes esetekben, akár üzletsze-rüleg bármi módon közvetiteni csak azoknak szabad, kik erre a belügyminisztertől engedélyt nyertek; aki ily engedély nélkül a kivándorlást közvetíti, kihágást követ el s annyiszor, amennyiszor 300 forintig terjedhető pénzbüntetéssel és két hónapig tartható elzárással büntethető. Minthogy pedig kivándorlási ügynökség felallitására részemről engedély ez ideig még senkinek nem adatott s igy kivándorlások közvetítésével ez idő szerint még senki nem foglal-kozhatik: fölhívom a törvényhatóságot, hogy azon esetre, ha a törvényhatóság teríUetén kivándorlást közvetitóüzel-mek tapasztaltátnanak, az erre vonatkozó törvény rendelkezésének az az illetékes hatóságok által — azonnal érvényt szereztessen. — A vámilietékeknek ezüstben történő fizetésénél vagy biztosításánál a törvény értelmében szedendő aranyárkelet pótlék, f. é. aug. hóra tizeuhat százalékban állapíttatott meg. — Galambposta a hadsereg SZOlgáiat&bait. A napokban egy altiszt utazott le a komáromi várból Duna-Földvárra 70 postagalambbal, melyekkel a parancsnokság kisérleteket tesz, hogy azokat szükség esetén használhassa. Mindegyik galamb szárnya alatt a következő piros bélyeg-nyomású felirat olvasható: »K. k. Feldpost, Komom" (cs. kir. tábori posta. Komárom.) Az altiszt a nagy kosár alakú kalitkából déleló t 10 órától negyedórai időközben négyenként bocsátotta fel a galambokat. Előbb egy kissé körben repdestek, mig az irányt megtalalták, azután nvilsebességgel rohantak tova s csakhamar eltűntek a nézók szemei elől. Mint hallottuk, a galambok 2i/t óra alatt érkeztek meg Komáromba. Egy hét elótt Ercsiből tettek próbautat s onnan a felbocsátott galambok 2 óra 5 perez alatt értek haza. Ugyan e kísérletet még Duna Szekcsóról s Eszékről fogják tartani. Badacsony. ZaLmegyének e legregényes»bb vi-dókét ki nem ismerné? A borivók vágv VK-várt édene ez. S mégis mily mostoha bánásmódba részesül e vidók, oly mosto háti bán vele arislokrattánk, hogy aka ratlanui óhajtanunk kell. vajh» e vidék-b-n egynéhány angol l»Td települne le. Sőt méz e vidékben — bortermő vidék — as u''ak oly járhatatlanok, a vasúti hálózat oly hiányos, hogy a közlekedés roppant nehéz, s igy a borterm'';sz<mény semmivé lesz Szép vidék ! »zebbet nála Nápolyon kivül alig láthatni. Itt terjed el, magas b-gyktől kórü véve, s kék Balaton. A hegyek versenyt nyúlnak egymással, mintha csak a költő szavai szerint, a Balatont, Istennek e r.zép csodáját akarnák bámulni. Hiába mondja a költő, hogy a Balaton Isten azeméből hullott könycsepp. A köny szelíden, enybitőleg toly, a Ba''.n-on pedig hullámzik, veri hullámait a part felé, sietve, mérgesen, mintha meg restelte volna már a nyugvást medrében, mintha rontani, dönteni akarná a vilá got, vagy mintha reatelné, hogy szépség ben ott mellette állnak a hegyek ; előre csapja hu''lámait, de mihelyt a homokos parthoz ér, s ott elótte Isten által alkotott gátat, a srép Badacsonyt látja, ij-dten visszasiet, az u''ána jövő hullám mintha csík réstelné elődjének gyávaságát, elcb-• karja lökni, de hiáb>, terve nem sikerül; átcsnp rajt-«, miot valam-ly hídon. ld-: e csoda szép vidékre siettem hazulról, hogy az év fáradalmait kinyugodjam, a gondot mag* tur-ii lerázz, m csend-» m igányban az etnberi-k hangya er-jéről,óriási terveiről gondolkodhassál», hogy erőt merítsek a Balaton üditő s erősítő vizében ujabb munkára. As utazás legelső kellemetlensége s ezt mindenki b fogja va''lani az u''.i ké szülődé* — fől-g ha az «mb»r azon s?e rencíében részesül, bogy tiókkei utazh <t. Á mi saját édes énjem toilleitiejét illeti, az csakh >mir kivala választva du« ruhatáramból. Parancsot adtam bogy két öltönyt málházzanak számomra, bogy melyeket? nem kelleti részletesen körül irni, eleve megvalék győződve, hogy a légit egenebb házamban rájuk fog is m^rni — — —. Azonban nemcsak magam utaztam, hanem szem elótt tartva egy ba.-átoai szokott szavát: „Pénzt s asszonyt őrizni kell", magammal vivém az éu kedves hitves''.ársamat, ezt >»mé: elkísérte édes anyánk s egy jó házibarat-néuk. E házibaratnőt szívesebben tűrtem ci, miuihn házibarátról (a modern világ e gyönyörűséges házi virágja, kikn-k az „enyém" s „tied* ről oly furcsa fog^mni vannak, mint akár az osztráknak Bosznia iránt) lett volna szó. Egy átvirrasztott éj után reggeli S órára az uti készületek megvalának téve s mi kocsira ültünk azaz én ültem szépen elő a kocjis mellé. A többiek is fel ülhettek volna, ha egy fontos kérdés. — hogy vájjon ki mikor a hova üljön, szőnyegbe nem került volna. Én szegén v ugyan k<>zbe velém, hogy az egész c«--kéiység, tán még csekélyebb mint a minőnek Boszniának occupatióját mondót ták, — de caakhamar megértettették velem, hogy én azegény tintapazarló as ilyesmihez mit sem értek. Igázok is lehetett, az általam csekélységnek tartott vita nagvon fomos lehetett, mert majdnem több időt vett igénybe, mint a d^legati-ókban oly 60 millió forint megszvzásii, melyről azok azt sem tudták. h"gy hova fog fordíttatni. Azonban ne Ítéljük* el ezért szegény országatváinkat. azon bölc« resignatióval sza^aatáb bizonyosan meg hogy „Die Sonne bringt es an den Tag"-Azonban azon nap, mely ezt kiderité, a mienket elbucauztatá. Azonban nyugodjunk "bele. ha nem is vigaaz''albat az, hogy érdekeinknek eleget tet''ünk, de vigasztalhat bölcs Salamon sza<-a : A világ örökké áll. Mig az én agyamban ily féle g u-dola''ok keringtek, a nők elhatározták, h"gv a problémát az uton megoldandják s előleges rendben a kocsiba ültek. Én hajtani kezdettem, a lovak vágtattak, akár Bürger „ Wiflhelmjével" versenyt futhattak volna, árkon, bokron keresztül. Bevallom, hogy kissé ügyetlen voltrm. M''Után a gyeplőt a kocsisn k átidtam, visszaakartam hajolni, hogy kellő indokokkal magamnak a kedves utitársnőimné! amuestiát szerezzek. Azonban Uram bocsá«d bűneimet mit kelle olt h«llsnom--— s nők a felett vitat kosták, hogy éa — alig mertem füleimnek hinni, hogy rólam beaz-iln>ík — mi; vezetek jobban tollat-e vagy lovat? Ki váocsian hallgattam, kehlem már írói hegykeségtől dagadozni kezdett; eleve TARCZA. A balai on-füredl savauyuvizeii. E helyet leírni Sz>-olemre nehéz, Nincs hozzá képzelet, R-.-fczkct benn » kéz Táját nektár heiryek Szaladják körttl; Alább a munkás d&> Kj.!ásznak örül. Virányos part kBsSt'' a Balaton té : Illatos légköre — Oly andalító. Tihany — sairttetCrél Bd&akén ide néz — Hirdetve — ra.t alkot ¿£ s emberi kéz. . Mindenütt "ép faltik, Torony harangja : t de. ábrándokba Ringat rl Lángja. Vig inapyar nép dala Száll a léten át, A üzem ezer szebbnél Szebb hajadont lát. Güly«, ménes, birka Part bosszant legel, Kolompjukra a té Vuzzhaugja felel Ily táj Síében ran Füred fttrdóhaly, Hol a félhalott is Ábránd szárnyra kel. Itt remek paloták. Ékes nyaralók, Szállodák, Ur, liget — Kényelmet aáók. Rejlik b t-n ne minden. Mit élrrágy kerek ; Vagy mire »zenv.-dó H5a epedve les. Érdeket eaelö A »zrretet ház, Nagv keltfink kéjlaka Szinte iu pompát. Lelkes Zalameg/e Ucmek emléke : Riafaludjr saobra — Szint" e hely ike Aggon — ha ide jösz : Ifjan távozol, S kéjidr&t epedve — Elálmadcsol...... Du* árojai sétányok, Víiágoi terek, Szebbnél szebb kéj ligát, Zöld erdő, berek. S ezeket nyaldosta Kalaton hat.ja ; Mindez együtt é.ien Fogalmát adja. . És az ásxányknUk Qyftnf-yözó vize, Isten italoknál Remekebb ize. Száz vitorláz jármú Csolnak ■ gondola, Bájos vendégekkel Száll ide-oda Na meg, ha sir»: kezd A magyar zene, 8 nyfizsg, forog szép neflnk Torka Szőne. S tárt, lígrtet be — aaáz Délczeg lányka tölt. ügy c hely valódi BQn'', btint kövttek el FSurak — papok, Midőn nzámQzitek Innec magatok. S ti dús kineaetek kint D5zsölit-k el — Hol ezzel bizony nincs Ver»enyez6 hely. Mert annyi szép, vonzó, 8ebol sem labet, A. mennyi eklti £ kies helyet. Azért is leirr i Szentemre nehéz. Nincs elég képzelet, Reszket benn a kéz HÉYá MIHÁLY Pásiek Sándor, f Mi az ? miért ¿úgnak oly btísaa A harangok. Átrezgik a szivet mint menyből Lesaáilt hangok. Fájón sújtva az ir5 szírét, Pedig ¿hajt viruló éltet... BÁTORFI. Meghalt! Te halai angyalai miért vitád el egy reménytelt ifjú szerényen pizlogó életméesét, melynek élénk lángját oly édes Örömmel szemléié szülő, testvér és barát, s melyet az erkölcstelenség caak megközelíteni sem volt képest Miért szaki tád le az élet fesledoaó bimbóját as ápoló és szeretó szülök kebléről, miért szakitád el egy nagyreményű ifjú magasztos éfi acélhoz vezető munkáját, melynek kezdete is feljogositá ót és övéit egy ssebb jövő hajnala hasad tának reményére. A nagy munka réazben be volt fejezve és csak egy arasztnyi tér válaaztá el a ezéItói éa ekkor..., le könyörtelen j«gea kezeddel l-tép''ed a virágot még mielőtt a nap életéről adó augarait rávetette volna! Miért tevéd ezt?.... Talán örömet lelss abban, ha a szülőt és a társadalmat egy reményétói megfosztod és könnyeket csikarva ezernyikből? vagy talán szemeidet az ily ártatlan teremtésekre forditád, hogy utálatos mesterségedet ezeken gyakorold ? vagy tán as emberiaég lelkifájdalma neked örömet szerez éa 1« e fájdalmat, a könnyeket és siránkozást gúayksczajjal viszonzod? ugy aklu r caak üzd. üd tovább azennyea, korlátlan mesterségedet, tipord el a nagyreményű ifjút, gyilkold meg a kezdő, fiatal és tehetség-a írót, öld meg a tudomány bajnokát és jutalmad legyen mindezért, az általánoa — utálat és megvetés. A „Zalai Közlöny« 5d-ik száma volt a gyásshirnök ! Julius 22-én kaptam kezembe e számot, ez hozta meg nekem a borzasztó hírt Bécsbe az osztrák fővárosba, — hol a boldoguittal együtt tznultunk — hogy feledhetlea jó barátom — nincs többé! Szoruláa fogja el azivemet, az igaz barátság kóbnyét nem tudom és nem akarom viaszatartaBi. Hogy ki voll Pái-lak Sándor? aat barátai közül éa tudom lagjobban A mait óazsaal feljött Bécsbe jogot hallgatni és hegy irodalmi mükódéaünk-beo gyakrabban értekezhessünk, nom szédságomba jött lakni ét egész nap együtt voltunk éa irtunk; aziveaeri megosztom vele íróasztalomat éa egymást segítve és tanácscsal ellátva dolgoztunk a „Zalai Közlöny számára. Itt irta meg a f. évi márczius hóban megjelent „A boazu* czimü novelláját is. melyet együtt birálgatánk. Egy ujahb novellát ia írt, de ezt nem fe]ezhelte be, mert beteg lett; de — miután kidolgozás elótt rendesen elmondtuk egymásnak a tbemát, — én képes lennék befejezni és vt ügyben a boldogult édes atyjának irtam is! Vajha elküldené a kéziratot tsámomra, hogy azt kidolgozva, mint a boldogult utolsó munkáját, a nyilvánosság elé hozhatnám 1 Folyó évi márczius hó 26-án hazautaztam Zala-Egerazegre, ő azonban néhány bete gyomorbajban szenvedet'', de ekkor jobban érezvén * magát, szülőinek általam jó bírt küldötl; nem akarta aze-retett szüleit szomoritani. Márczius bó 31 én visszautaztam Bécabe, de akkor már nagyon roaazul érezte magát éa as üde. rózaáa srez sápadt volt. Máanap április 1-én hasautzzott. Érzékenyen elbucsustunk egymástól ; szivem fájl, de miért? — sem tudtam, Taláa azért, mert utolszor cseréltünk baráti csókot ? ! A hozzam érkesA hirek ezatán mindig szomorúbbak voltak. Egy a szünidőt Za>a Egerstegen töltő barátomtól julius 2l-iki kelettel «gy levelet kaptam, melyben — a temetésre vonatkozólag — a többek közt írja; „O nyugszik ! Részvétemet fejezem ki, látván a a azegény caaládot, mely szerény lakában szeretett gyermeke elhunytát szaka- HUSZADIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY / föltevém magamban, hogy ez utazást versbe foglalom, hogy róis gyönyörű jámbusoküan írandók. Hogy tudok-e, ez kérdést nem szenved, hisz e nők most kifogják az ítéletet mondani, s az íróra nézve legcompeiesb biró a női gyengét ajk, kinek szive a szép s nemes iránt lelkesül. Csaknem remegve váriam legfelsőbb fórumtól jövő Ítéletet, végre elhangzott a szó, megoldották a nehéz tbézist, abban állapodtak meg, hogy egyiket rosszabbul mint a másikat. Akartam ugyan valamit e nőknek a bazájábani prófétáról szólni. Do jobbnak találtam a bölcs hallgatást. Női ítéleti Sokat, nagyon sokat gondolkoztam fej^m kissé lehajtva az ítéletek belyte leuségéről, mig végre a kocsi dőczögése éber álmomból felrázott, Badacsonynak küveltolt utján voltunk. Előttünk feküdt a tó, kék tükrének egy részét a lenyugvó nap nmny sugarai megvilágiták, mig a mas''k rész, hova a felnyúló b''gye* a sugarukat nepi bocsájtják. árnyékba feküdt. Gyönyörű látvány vala ez! Mely toll, meiy nyelv volna képes a természet eme ritka s.ép-tégét leírni. A természet szemlélése oly jóltevőleg hat az emberre, akaratlanul elmerengünk, az istenséghez érezzük magunkat ragadva, térdünk Isten eme s?ép oltára előtt meghajol, imát rebegünk a teremtőhez, ki gyönyörű édenét édes búzánkba plántálá. Soká álltam itt nézve mint veri a tükröző Balaton hullámait, mig kedves nőm csengő hamrja ügyes keze által be rendezett szobába hiva. Átöltözködésünk után a dúsan termő hegyen át lesiettünk a Balaton hoz. bogy fáradt tettünk vizében meg-üd ülhessen. Tarka kép volt az, mi szemeiuk elé tárult. A tóban álló fürdó cabinok közt mindkét nembeliek fürdőitek I t szép uők csinos fürdő öltözetben, amott komoly férfiak, mán helyen jámbor földmivelők, gverm- keikkel, oly öltözetben, meiy i.dnm ősapánktól fogva mai napsági^ semminemű változáson keresztül nem ment. Vizbe siettem. Soká időzhettem benne, m<rt mire kijöttem, már .beesteledett, & hold olt ragyogott az égen, de egész tányéra a Balatonban vieszatükrődzött. Ob mily gyönyörű látvány vala ez! A Badacsonyi Órsi, Funyódi, s Lábdi hegyek mintegy élő keret vala, m-ly a Balatont szegélyezé be. A viz nyugodt volt. Szent áhi''attal álltam ott, nézve a vízben a holdat, vájjon a mélység lakói nem örvendeztek-e e gyönyörű estének ? Ki tudná a természet csudáit kifürkészni. LÜB IGNÁCZ. datlunul siratja. Ha láttad volna őt, mennyit szenvede''.t, hogyan nézett ki, ha látuád a feketébe burkolt szegény családot, ugyauezt éreznéd te is; mert hiszem, hogy kedves barátod volt! Folyó hó 13-án tehát szerdán dél előtt órakor jobb létre szenderült. Mennyire fájt az neki, hogy szeretett szüiei, kik belé annyi reményt helyeztek, oly bánatot kénytelenek érte elviselni. De ha valaki ismerte őt, az elmondhatja : .megérdemli." Igen, megérdemli e bána tot, mert ő jó ifjú volt. 14 én azaz csü törtökön délután ment véghez 4 órakor a temetési szert»rtás. Az egész város jelen volt s levert, mit a mély csend még szo-moruabbá varázsolt. Itt vannak a lelkészek (3). A koporsót kihozták tauulótár sai s kétfelól égő fáklyákksl szintén tanulótársai állottak.A hosszas szenvedés a szegényt annyira megváltoztatta, hogy a koporsóban fekvőben nem ismerte fel senki a jó Sándort. Szegény szülők és testvérek! Hogy sírtak és Cíókoltáka hideg tetemet. Sok és igen szép koszo rukkai ékeskedett a koporsó. Fejénél egJ gyönyörű ssiv slsku, rajta fehér szalag s ezen szavak: „Felejthetetlen barátunknak Páslek Sándornak emlékül iskolatársai.* Lábánái szinte egy, hasonló fehér szalsggal és valamint az előbbi, ugy ez is arany betűkkel: .Örök részvétünk a szerencsétlen ifjú iránt. Rechnitzer család." Mellbetegségben balt el, mely hosszú időn keresztül kinozts. Béke poraira! Még megemlítem, hogy Krób Ká roly 8. osztályt végzett tanuló a temetőben egy nagyszerű és sikerült halotti beszédet tartott, stb.------ Szegény Sándor! Folyton irt; fel olvasta előttem munkáit és ugy Örvendett neki, ha jó volt, mint a gyerek a játékszernek. Az irodalmi működés az utóbbi időben szenvedélyévé kezdett váini és ecídigi munkái mutatják, bogy az irodalom terén szép reményekre volt jogcsult; — de a betegség s később a halál — fájdalom — terveit vörös irónnal vonta keresztül. 13 sz. A soproni kereskedelmi s iparkamara köréből. Hirdstmány. 1881. A magyar országos gazdasági egyesület f. évi oktober hó 1 2. és 3. napjain Budapesten .Gyümölcs és konyhaker-tésseti kiállítást- rendez, mely kiállitás tárgyait üde gyümölcs s konyhakerti termékek, elkés.ilett gyümölcs s főzelék, kerti magvak, kertészeti eszközök s kertészeti tanszerek képezik. Midőn e kiállításra felhívnák az érdekelt körök figyelmét, egyuttzl értesítjük a netán résztvenni óhsjtókat, bogy a bejelentési ivek e kamara hivatalos helyiségében (Sopron, templomu''cza 21. házszám) kaphatók. Kelt Sopronban, 1881-dik évi jul. hó 22. A soproni kereskedelmi s iparkamara 1880-ik évi zárszámadasa. Bevétel: 1. pénztári maradvány 1879. végével 8732 frt 29''/, kr., 2. illeték fejében b-folyt 13,350 frt 32''/, kr., 3. kamatok után időieg elhelyezett Ó9«zegek után 395 frt 38 kr., 4. a kamarai helyiségek egy részének albérlete fejeben 250 frt, 5. védjegylajstromzási dij fejében 5 frt, G. visszatérített előleg fejében 320 frt, Összesen 23 053 frt. Kiadás: 1. Lakbér a kamara helyiségéért a akbér utáni községi potxdóval 1013 frt, 2. a hivatalnokok és sz .Iga évi fizetése és lakpéuze 6202 frt 62 kr., 3. irodaszerekre 182 frt 74 kr., 4. nyomtatványokra 1806 frt 88 kr.. 5. könyvek, hírlapok és könyvkötő munkákra 392 frt 59 kr., 6. füté-re 156 frt 88 kr., 7. világításra 15 frt 05 kr., 8 póstabérre i20 frt 9 ipari-kolai j.«rülek 00 frt, 10. járulék a nyűg díjalaphoz 388 frt 80 kr., 11. nyugdíj alapra adott tőke 50<>0 frt, 12. kereskedelmi és iparczelokr* 330 frt, 13. véletlen kiadásokra 621 frt 82 kr., 14 visizafize és mellett adott előlegekre 500 frt. Összesen 16.930 frt 38 kr. Pénztári maradvány az 1880 dik év végével 6 122 frt 62 kr. Kelt Sopronban. 1881 dik évi jul. hó 18. A kereskedelmi rs iparkamara. H«lyl hirek. — Erdösi-Biba Eugénia ün- nep-lt művésznő, városunk szülöttje aug. -án körünkbe érkezik. Midón a leikos művésznőt szívélyesen üdvözöljük, óhaj tandó volna, ha műéiveretsovár közönsé l^üuket hangversenyadással megörvendeztetné. — Gyászhír. Oszeszly Antal városi ellenőr ur édes anyja julius 29-én délután 3 órakor hosszas »zen ve lés után meghalt. Temetése m>, vasárnap délután történik. Béke hamvain! — Ftirfangox kocsis- Vidékün- cön lakó özvegy nő kocsisa szeretőjét óhajtván Kanizsán meglátogatni, a legjobb ovakat fogt* a hintóba s éjjel behajtott, A gyomorbajból mellbetegségbe esett s ez megölte. Nyugodj békében feledhetlen bol dogult barátom, ki mindig oly szívesen láttatál családunkban, mint családunk tagja ; messze tőied már az élet gondjai, — te egy boldogabb hazában ütötted fel tanyádat! Ott nincs goud, munka s fáradság. nincs irigység; békés lakók lakják uj hazádat, hol téged nem háborgat senki, semmi ! És ha igaz. — miként a költő mondja — hogy a síron tul van a valódi boldogság, mely őrökfényü és egy örök-fény kápráztatjs el szemeinket és a sir nekünk sötétnek látszik, — akkor te bizonynyal a magas menyben foglaltad el helyedet, a honnan a gyarló emberiség tetteit és cselekedeteit szemlélheted! Legyen feletted haz tnkban levő sirod hantja oly könnyű, mint amily nehéz volt neked betegséged szenvedése és fájdalma! Becsben, 1881. évi jul. hó 22-én. SZOMMER SÁNDOR, épitészettanhallgató. Első szerelmem ébredése. Élettöredék ifjúkori naplómból. E tóiténet kezdete idején fájdalom, már nem voltak szüleim. - Alig valók tizenöt éves,midón bátyáim egyik unoka-öcsémmel, neveltetés végett * főváros egy nevelőintézetébe adtak. 1873-ik évi október havába érkeztünk a fővárosba házunk egy jó öreg szolgája kíséretében, ki a fövúros nevezetességeit megmutatta nekünk, másnap egy daltársulat helyiségébe mentünk este] íz ni; a főváros nevr.zetességi nem nagy hatással voltak irántam, mintán én már azokat több Ízben láttam ; bauem szivem öntudatlanul egy élénkebb szépségek titán sovárgoit és lelkesült, mint milyet művész k alkotni képesek. A daltársulatnál (S&ngorei Beleznaykert) tanultam meg ismerui az igéző lényt és ha csak megszabadulhattam as intézetből» minden időmet a dal társulatnál töltém, ott egy szűziesség hajnalban hasa akart menni ismét, anélkül, hogy úrnőjének erről tudomása lett volna, azonban a kanizsai rendőrök elcsípték as ipsét. — Lendvayné Fáncsi Ilka asszo: y a budapesti nemseti szinhás e kitűnő művésznője, folyó hó 27-én Kessthelyre érkezett s itt 3 előadásban melyek utolsója vasárnap e hó 31 én ,Sok hü hó semmiért" czimü vígjáték leend, — lép fel. Gratulálunk a derék és áldozatkész igazgatónak ama buzgóságaért, melyet — áldozatok árán bír — a közönségnek nyújtandó élvezetes esték szerezhetése végett elkövet. — Z<i la - szerit-gr ói hi születésű, de jelenleg Szont Gotbárdon lakó foldink Feigelstock Béla nr vezetéknevét .Fo-dor''-ra magyaroaí''otta, melyet a belügy-ministerium engedélyezett is. — Pauler Tivudar igazságügyi minister ur badacsonyi birtokán időzik. — Hymen. Pallini Iukey Tódor huszárhadnagy jul. 21-én keh egyb Erdélyi Marietta kisasazonynyal, ki es idő szerint a n&gy-kikindai színtársulatnál időzik. — AbaUiton-füredi Ilóra-bál mely julius 25-en tartatott — kedélye sen folyt le. Nem volt nagy, de elegáns társaság, mely fesztelen jó kedw-1 mu latolt. A ma vasárnap lartandó Anna-bál fényesnek és látogatot''nak Ígérkezik. — Kénnagyarositfis. Pozdo-retz József bellaunczi lakó* ,Pu»ztai-ra, Rajzinger József alsó-domborui lakós valamint Siídonia és Aranka kiskorú gyermekei .Utasi'' ra változtatták ne-vöket. — Tombola estélyi rendezett a keszthelyi jótékony nőegylet mult szombaton a Nieszner féle vendéglő kerti helyiségében. — Bfileset. Keszthelyen, a főut-czán épülőiéiben levő .Stieder féie háznál már a második leeeés történt. A mult héten Fargyó István nevü kőmivea esett le az elsőemeleti h»!yiségből s oly szerencsétlenül, hogy egy ott levő épület-fa, melyre ráesett, két oldalbordáját eltörte; e héten héttőn pedig <gy Stumfinger nevü inas esett le, mint hallottuk, miudeu komolyabb baj nélkül. — Hymen. Fényes esküvő volt Keszthelyen, f. hó 23 án déü 12 órakor. Hymen rózsalánczai egy ifjú, boldog s egymást kölcsönösen szerető párt fűztek össze, Somogyi Elek keszthelyi uradalmi ispán lépett örök frigyre a Keszthely var-js egyik legszebb gyöngyével a báj-, kellem- és szellemdus Wünsch Hona kisasszonynyal, Wünsch Ferencz tekintélyes kereskedő egyetlen leányával. Násznagyok voltak: Geyscblaeger József keszthelyi postamester és Somogyi Miklós vasmegyei első aljegyző, koszoru''eányok Somogyi Róza, vőfélyek: Csesznák Miklós kir. zlj. biró és Wünsch Károly. Az esketési szertartást Sövegjártó Ferencz a keszthelyi járás esperesje végié, ki is e szent frigy megkötése után az uj párhoz gyönyörű beszédet intézett. minden bájaival ékesített Vénus. láttam. Szemeim kápráztak (a trikó látására ) Hiába akartam közeledni szólni hozzá, szemeim mereven ráizeg-zve. hangom megtagadta a szolgálaot. — De a sze rencse kedvezett és ő énekét bevégezve, asztalomnál foglalt helyet,én mint tapasz talián gyerkócz jó estét kívántam és Azonnal a rosz esős időről szóltam neki, hanem az énekesnő aunal tapasztaltabb lévén, felismerte gyengémet. — Nem időzhettem soká, mert t* intézetbe kellett sietnem, mielőtt távoztam, megkértem, hogy tehetem — e tiszteletemet lakásáo. Rózsa ajkai között mosoly játszadozott és igenlőleg bólintott fejével, vele kezet szorítva, távoztam. — Midőn már pár tiapig az intézel rideg falai között valék elzárva, csak akkor vettem észre, mily váliozáaon mentem át. A világ fényben ragyogott volna etóttem, ha nevelőim a tanulásra n-m kényszeriteltek volna, minden gondolataimba csak ő fűződött, levert voltam, unokaöcsém több ízben kérdé. mi bajom, mi okozza levertségemet? felelni nem tudtam, hanem szemeim könyben úsztak és azt hívé, hogy a rósz szigorú bánásmód oka bánatomnak, az igaz, az intézetben nem a 1-gjobb bánás-, módban részesültünk, hxnem azért & czélnak megfelelt volna, ha a szerelem rózsalánczai az énekesnőhöz nem csatolnak. Bátyáim megtudták, hogy nem a legjobb ellátásunk van az intézetben, elhatározták onni-n bennünket egy privát lakásra adni, így a sors is pártfogolta fiatal szerelmemet, szabad lettem, és gyakrabban láthattam imádottamal, az uj gazdámnak és unokaöcsémnek azt hazudtam, bogy szinbásbe megyek és én a helyett, bogy a színházat latogattam volna, mindig a Ró^sika nevü szép komé-diáanét bámultam. — Egy fél évig nem volt alkalmam őt láthatni, mert az inté zet oly szigorú volt, hogy még nappal sem engedtetett meg egyedül kimehetni, most midőn szabadabb lettem, elhatároztam magamat a színházba menés ürü gye alalt a s&ogereíba menni, most a komédiásáé szépségű még nagyobb fény — A Balatonba fúltak. E hó. elején ké! meszetgyörki újdonsült halászt I a vihar a Balaton közepén utolért, kik''aj nagyorkánhoz hasonló viharban lélekje-leulétüket elvesztvén, mindketten a Baia tonban lelték sirjnkat. — Lendvayné, Fáncsi Ilka asssony a budapesti nemseti színház kít&aó művésznője, kit Bsiogh Alajos szinigasgatónsk három előadásra sikerült megnyerhetni, csütörtökön, f. hó 28-án a „Makranczos hölgy'' csitnü 5 felvonásos vigjátékbsn lépett fel először. A hírneves művésznőt igazán művészies kivitelű kedves játékáért as igen nagy számú díszes közönség feszült figyelemmel hallgatván, nemcsak a szinpadrs történt ki léptekor, de minden egyes jelenése alkalmával viharos taps és hosszsn tartó éljenzéssel fogadu, mit a jeles tehetségű és szép képzettségű művésznő, nemcsak kitűnő játéka, de nyájas, kedves és megnyerő modora által is igyekezett meg hálálni. P. P — Fürdővendégek Keszthelyen ez évben oly nagy számmal vannak, minőre pár évtized óta nem emlékszünk. A hévvizi fürdővendégek száma es idő szerint meghaladja az óOO-at. — Adomány. A „Tisza" biztosi tó-társaság a keszthelyi önkény t^s tűzoltó egylet javára a folyó évi junius hó 22 én Keszthely-Polgárvároson kiü tölt tüsvé«z alkalmával az égő ház közvetlen közelében levő s a nevezett társaságnál biztositolt lakház megmentése körül tett fáradozásai jutalmául 15 frtot utalványozott. — Hazai rövid hirek. — Bpesten „Úszók egylete" alakult — Szerbia fővárosunkban főconsulatust állít. — A szent benednki convent és templom leégett. — Dr. Rózsai Mór főorvos oriozva meglövetett Bpesten, n«m életveszélyes. Tettes elfogstott. — Faj-szon 52 ház égett el. — A soproni szinhás német színtársulatnak ada''ott ki. — Ó elsége 10 napig lesz Miskolczon, lakbérösszeg 8400 frt egy vendéglőben. — Esztergomban egy oazlr. tisztnél házmotozás volt nihiiiata iratok miatt. — Hg. Bismark fia gr. Andrá»sy Gyula Ilona leányát nőül veszi. — Október elején a Köztelken* gyümölcskiállitás lesz. — A tömöri honvédemlék elkészült. — Bpesten egy szép lány elvesztette tárcsáját, a becsületes megtaláló 15 frt készpénzt s egy csókot kap jutalmul. — A városligeti artézi fürdő ma nyittatott meg. — — Külföldi rövid hirek. — Ferenc* József éz Vilmos császár sug. 4-én találkoznak Gasteinban. — A czár Moszkvában megkoronáztatja magát. — Herczeg Koburg Ágost meghalta — Giadston minister leköszönt. — Corfuban erős himlőjárvány ü ölt ki: — Zichy Mihály festőművész Kaukazusbs utazik. — Egy angol nő fejére olsjat töltött, meggyujtá s retten ő kínok közt halt meg. — Prágábtn 180 siketnéma con gressust tartott. — B. Ambrósy Henrik ezredes Bécs mtllett meghalt. — ben lüot szemeimbe. Színpadra alkal mázott ruhája a legkellemesebb benyomást tevé, e harmadik találkozásomkor beszélgetés közben pillanataink többször találkozónak. Bámultam hajzata bujaságát, melynek fekete szine elütött ar-uzának vakító fehérségétől, finom karcsú •ermete, melyet könnyen átfoghattam volna négy ujjammal, bűbájos kellemet, mely egész egyéniségén elömlött, píczí ábair, de különösen bámultam szép szemeit — melyek nekem mondani látszót lak. Ab! milyen bensőséggel tudnék én szeretni oly halandót, ki nekem tetszeni tudna! Néhány bókot mondék az énekesnőnek, mit ő igen ssivesen vett, mivel látta, bogy önként ömlik &z le ajkaimról és végre bevallám neki, bogy én őt — szeretem — ¿a imádom, ő erre nevetve mondá, badarság az fiatal barátom nekünk nőknek bevallani, mi ug> is as érdekel tek szivébe látunk, ax idő előre haladt, jónak láttam basa pályázni, másnapra megígértem, hogy eljövök. Másnap csakugyan eljöttem a dal-társulat helyiségébe hol, meglepetésemre egy földímet találék, mellé ültem és tár salogtam vele. Kevés idő múlva as én énekesnőm színpadi coslümben asztalunk hoz ül és velem bizalmasan beszélt. És zavarba hozott, érzém, hogy elpirultam, elvesztém egész lélekjelenlétemet, mert féltem, hogy ösmerősóm elbeszél; bátyám ironak az én tanulásomat és én már mentegetést terveztem és gondoltam, ha megdorgálnak érte,elhiletem bátyáimmal, hogy az éjjeli mozgalmakat tanulmá uyozom ; de földim észre vette, mi okozá zavaromat, kijelenté, hogy ne féljek, nem fog elárulni. — Itt erkölcsrontó német hopsza nótákkal mulattatták a vegyes közönséget, azonban ezzel nem törődve, én napontai vendég voltam, már annyira megbarátkoztam szivem komédiásnéjá-val, hogy nem egyszer tevém nála tis«te-letemel, elhalmoztam őt minden nemű ajándékokkal, mit ő igen ssivesen fogs-dott és igéré, hogy ő is szeret engem és mindig há marad hozzám. JULIUB 31-éa 1881. Színészet Keszttaly, itrnini hi 1881. Balogh Alajos saintarsulata Kesstbalyec a színházat láiogatl — fájdalom 1 csak kávé* •zárna kCi&oság teljes ••fslifeééaár« bq. ksdik. Hess írtjflk mi lehet oka ama kSzSoj. nsk, laalyet z helybalí k&sönséf ás s v>-dékbSI oly nagy számmal iée költszött fa^j. vendégek a sainéazot (rést taoasitanalr Egy es«pp«t sem csodálkoznánk • zfinyBsségon, ka vagy a tánalat volna kriti-kán alóli, vagy a sainrohosott darabok volnának olyasok, melyek tán megvoUtt irdem«!-oéoek, vagj asotlag tán a disalstek nem felelnének mag a kellS czélnak; de mintán megvagyunk gyCződve arról, hogy a társa Lat tehetséges • rókból áll, a szmre hozott darabok ''és** olyan, ssoly Kaszthelyen «1-dtg még nem is adatott, s a díszletek oly csinosak, minSket az oddig itt makftdS társala-tok ligjobbjánál s-m láttánk, k&tsiességOsket véljtk teljesiten'', a midin a közönséget a szintánnlat pártolására ojból felhfvjnk. D« térjünk át aa alóadott színdarabokra Vasárnap folyó hó ll-én srinrokarük : GySri Vilmos .Nótát Kata1- esimft szedeti nép-színmüve, melybon .Katát", a ca.asxerep.". Tóth Anna nagy tetszés mellett játszi«, s valamint >zép játéka, ugy éoeke által is — me-lyek legnagyobb része ajráztatott, a közöntég álul elismerésben réesesittetett. K6t«Uaés'' arattak még Holottay Erzsi, ki Jnlcsát igen ügyeien szemályosit é, Balogh Alajosai, ki vén boszorkányt (Erzsók) felQlmolliatlan ala-kitásazl játszi a, Kövy, ki csanak sxabatoi játéka, de kotlemes éoeke által U kitflnik Saigethyné a szegény kétségbreaéeeel ét ÜJ0! mórral ktsdS Violát < élethűen alakította, Balogh Alajos, Balogh árpád, Saigethy, Paksy «a Kemény elismerést arattak. Kedden, jnlitu bó 19-én Lendvay Márton .Ordít és prókátor * cziffid ered ¿ti vigjá téka általános tetsséi kést adaSou Es o»5-adás alkalmával a művészet koronája Balogh Árpádot (Peterdi Béla, »si<:éa<; illeti, ki uaia-iut eddig is, de kal0»8sn ma mutatta be alakítási teU-tsége»- A közönség Balogh árpádot e valóban párat ac flgyes-égeért hosszan tartó tapsrihar és lelkesült Mjeasá»«! pároséit elismerésben réssesité. Holottay Krzsi (Rozsa) gyönyörűen já''«zta szerepét Balogh, Paksi él Oyarmathi a* eliadii c kerát nagyban elősegítették. Ss>-r án, jnlitu hó 20-án tzinre kerül: .Kapitány k:«aaszony", melyben a eriratzefe-pet Vanaely Irma a társulat kadrez ki« caalo-gásya játszta, ki ügyes és megoyerő elCadáts s kellemet ének* által a közönség figysimé: egészen magára vonta. Tóth Anna (Maria Franesiska). Kftvi íL.imberto), Szigethy ;Doa Jannario), Paksi Gyarmati (Domin gosx) nagy figyelemmel oldották meg nehéz szerepeiket CsttWitökia, folyó hó 21 -és Ssigotiy József .A V''E s''ereünes* czimü kedélyes ét mulattató bohózaté, adatott. A esimszerepben Paksi (Hatosi Gáspár) saép teUtségéról, — melyért a közönség ót tolj! .¡ismerésben xé-szesité — volt alkalmunk meggyósódni. 8zi- " gethjné, BalogL Á pád és Keméoy igen jól játsstak. Szombaton, jaliat 23-án adatott ,Fab-ricios nr leánya* Wilbraad'' Adolf e valóban jeles s elejétől végig érdskfe<sit3 sziomóve. xeréi.y laponk tsfik kerete miatt n»m bo caátk<>zhatnnk e jeles sziamü eln eiélésébe, azonban kétszeresen jól esik annak kitűnő rlóadásá ól elizmerésünke: nyilvánítanunk áziue.zeink egészen a kő.tő intontiójának hódolva — daczára, hogy kis kösónaég Volt jeles — remekül »ldotlák meg uebéz, de hálás feladatukat. Saigethyné a esimszerepben (Stern Agatha) valódi drámai benső hévvel állította elénk a sokat szenvedő « eltaszított Agathát,-s már as elsS felvonás végén, midőn anyját felismeri, viharos tapsokra ragadta a kis srámu közönséget; s e frapans hatás megteremtésá- Én e szavakból nem igen sokat értettem, még akkor nem tudtam mi as „bű" lenni; a „szeretetei" is igen gyer-mekesiesen magyaráztam meg ^ magam-pak, hanem mégis éreztem, hogy hiányzik valamim, ha ót nem látom és igen jól érzém magam, ha őt láthattam é* (habár erkölcar-ontó) nótáit hallhattam. Május volt, barátaim egy Zugligetben rendezett mulatságra vittek, hol igen szép hölgyeknek mutattak be — de a tisztességes hölgyekkel nem volt bátorságom társalogni és nem is jól mulattam, sokkal jobban találtam magam a nem annyira fényes társaságban a .daltársulatnál.'' A zugligeti tánczmulataágnak vége volt, barátaim elhatároztak, hogy a ,Be-Jesnay''-kertbe megyünk, én oda vonakodtam menni, de mégis rábírtak venni, hogy én is velők tartva elmegyek a kitűzött helyre mulstni.-- Jó kedvben voltunk, a daliáraulat nál egyik bard''om as én saivem énekesnőjét Ültette maga mellé, én csodálkoztam, hogy lehet valaki ennyire tolakodó, de láttam a hölgy nem vonakodik és őrömmel foglsl helyet barátom oldalánál. El lehet képzelni rémüliségemet 8s mintegy féltékenység fogott el, aa varba jöttem,hozzám intézett kérdésekre felelni sem tudtam és elmerengve busán ültem helyemen. De as énekesnő észre vette zavaromat és hozzám fordulva e szavakat mondá: ,Ne félj Soma! én azért szeretlek téged.* — — Barátaim nagy hahotában törtek ki és unokaöcsém magyarázta, hogy most már érti,miért nem akartam én ide velők jönni. — Egy jó barátom f&lembe súgva mondá: „te ezen sót szereted'' msjd kiverem én a fejedből e szerelmet, bogy szerethetsz te ily nőt, ki az egész világ galambja. —-- Nem igaz! ő csak engemet szeret, ezt fogadia nekem. * „No jól van barátom, én megfoglak erről győződtelai, hány órakor léss holnap nála? Ds mit akarás svvel ? HUSZADIK fcVPOLYAM ZALAI KÖZLÖK F JULIUS 31-én 1881. hex nagyban járult Balorfiné szép játéka, ki a mfgtért snyát\ »sintéa i\|asl beasótéggel játszta Ba''ogh Árpád e aokolda''u azorgalmaa és valódi tehetaéggel megáldott fiatal «¡nénitek ax öreg rokonszenvei Fabrieiuat kltfi-nóeu a''akitotu és játsxta Dómáoyiné »« kiválóbb szerephez jutván, alkalma volt tshetaégét érvényesíteni Pak.i, Vansély Irma » a töl.bt szereplők li mind megálltak helyükst. Atalá-ban e kitűnő elősdát. melynek folyamában a főbb izereplők nem egyszer könnyeket caal-Uk ki a nézők izrmeibSl, sokáig elénk amié-künkben tog maradni. Vasárnap, folyó hó 24-én a boldogult emlékű Tóth Ede „öokénytet tűzoltók* cslmfl — Kc>xibeljeo eddig még egészen ismeretié» — jelei ének«« népszínműve több helybeli tűzoltó közrvmfiködétével köztetazéa mellett, izép txámn közönség jelenlétében adatott. Balogh Árpád i^AndorlakyJ, Yanssly Irma (Erzsike) 8zigetliin^ [Margit], Kövi [Vili] mint mindig, ugy a mai elSadáa alkalmával is kivívták maguknak a közönség e.ismerétét. Gyarmati [Samu] helyesen fogta fel éj oldotta meg szerepé:, komikus jelen teit én énekét a közönség élénk tetszései fogidts, l Yanzeiy, Köri és Gyarmati énekei egytől egyig njraz t&ttak. Balogh Alajosné a házsártos s lolyto-nO''xn kötekedő Markotnét él thtten személyekit». Mészáros Sándor [Jenőki] műkedvelő tm» jelenete, midőn az őrtanyán megjelent s a tűzoltókról kicsinylőleg nyilatkoió lármái Markosnét kiutasította, általános elismerésben részesitletert Monori [Csisi Manó] a kalandor srer.-pet sx-pen játasta. — A darab második felvonásában előfordult tűzoltás- és mentési niurkálatok, melyeket a tűzoltók teljesítőitek, Balogh Árpád rendezői tapiutatosaágáról gj őz-tek meg bennünket. Keddi u. julius hó S6-án adatott .Váljunk el !• franexia vígjáték 3 felvonásban Írták Sardou V és Najac E. Fordította Fáy J Béla. Egy ig-i franctia szellemmel s a fi anexi« tá''sa lalmí é''etben most dívó s azon életből merített ví<ját-''-k. — Epy gizdag térje« lió kinek jó férje var, minden indok nélkül bele szeret f,:rje unokaöcscsébe A nő az elTálási törvényeknek minden czikkely<-t már köuyv Léikül baUnulta, t midőn férje rájön mindazon Qz^lmekre, melyek háta mögött tőrlén-tek — ő i, fraoczia könnyOvérűkéggel b-sséli meg oej^vel a e''váláa eszméjét. A nő eg-*z brtsái;oiaii buszéli el férjéoek né>;y hó ótai v,szony minden a\|>ró, de még ártatlan csiay-jeit ; raiií''.ött azonban végk-p elválnának, elmennek Pcy vendéglőbe vacsorálni, hol a nő férje körében oly ;ól találja magát, hogy hajlamot érez a jövendőbelit a faképnél bag^ni, annál is inkább m>-rt mióta tndja, hogy e viszony többé nem tiltott, — nem érdekli őt többé a Halai ember ; igy a jövendőbeli csakugyan .hopp"-ou marad t a házaspár kibékülve tér haza. — Pikán» — inny-siklandiató s a valódi franrxia életből merített s még pi-kansjbbul földolgozott azollemdat vigjáték. Mi magyarok azonban hála a m.-g míg nem romlott erkölcsi jóénékflnk és Ízlésűnknek — nem vagyuuk oly higvérűek, hogy bázi tflahe-lyűnk szentélyébe - ha egy ily ugrifüles be-lopódaik ót ily könny" módon hagyjnk ellábalni. Szólal a mi rrkölcsö< magyar höl-eveink a lázasság "Z«nt.égéből nem űznek ily könnyelmű > férjet gyötrő lelkiismeretlen játék-t. • i''gy uiocs okunk félni, hogy a fran-cxiikuá ni s: divó .váljunk el* jelszó oly könnyen lábra kapjon. — Szigetbynét és Ba. logh Árpádot pedig kétazereaen megilleti a d csérét, hogy e nem as ő vérmér^kletflkhöa irt vígjátékban derekasan megállták helyűket s a szép számmal «fybegyfllt kö''önséget él-v. setet nyújtó kedélyes játékukkal folytonos derü.ué.beu tartották. Mocori (Orasignvu) mindent elkövetett, bogy igyekezetet tmmitson s táu é} ec e talíiuzgaJma volt eks, hogy valamint ö a veszed Íme« udvarlót, ugy Kemény a szübiipincxért kissé túlozva adták. Sxerdán, f hó 27-én „Boccaccio* mi-todszor került ex évadban színre. Valamint as Semmit, te csak mond meg nekem, bánj órakor lész nála és majd meg^yő-ződől, hogy nem érdemli sze: elmedet barátom! mert ő nem szeret léged, csuk pénzed szereti." — — — „Jól van barátom ! ón igen leleszek előtted kötelezve, ha te nekem azt bebi zonyithatod, holnap délutáni 5 órakor ott leszek.'' -- De biztosan? — Igen, — Még egy félóráig ott időzénk, haza mentünk aludni, az ütközetben én voltam a gúnybeszód tárgya, barátaimtól elválva, haza mentem, as egész éjjeli álmatl.nul tőltém. ekkor éreztem előazör, bogy mi z szerelem éa mire képes as. Eljött a várra várt délutáni 5 óra, siettem as énekesnő lakására, oda értem minden bejilenlés nóikUi ajtót nyitók éa mit kellztt látnom, barátom az én imá-dotummal a pamlagon ül, kóz kézben, ugy> bog7 a nem irigy ia megirigyelte Tolna barátom helyzetét. Én nem tudtam szólani éz össze rogyva egy karosstókbe mem : barátom segiisógemre voft, magamhoz tértem és mit sem szólva elvezetett, én egy .Isten önnel'' köszöntem és az énekesnő gúoy-mosolylyzl válaszolt. Amint az utczára értünk, megfog tam barátom kezét és kértem, ne szóljon semmit, már megvagyok győződve, hogy kit én első szerelmemmel megtiszteltem, nem más, mint ahogy te mondád „az egéss világ galambja, mindenki babája.« Nem is volt többé szándékom, soha-•em látni és mai napig is kerülöm as ily éneklő h ily eket, melyek fájdalom z fővárosban oly nagy számmal vannak és nincsen más bivatásak mint a serdülő ifjú romlását elősegítsek. Amit itt leírtam, zaját tapasztalataimon alapszik és habár a tlsz elt olvasó közönségnek nem nyújt valsmi élvezetes olvazmanyt, mégis »janlotn mindazok figyelmébe, kiknek nagyreményű fiai a fővárosba kezdik pályájukat. EGERVŐLGYI 8. előadás, Ugy a magán- is kardalok is igen jól Síksrfiltek, s a mzgándalok legnagyobb részben ujr áztattak. Vanzely (Boccaccio) éa Holot-tay (Leonetto) a vívásban asép ügyességet ta- n ásítottak. TEOBEOK Irodalom (E rovat alatt megemlitatt munka Nagy-Eaaizván WajdlU József könyvkersaksdéae által megrendelheti.) — .Magyar Compau.* Megjelent as e czim alatt 1873 év óta kiadttni szokott pénzügyi évkönyv 1881. éri IX. folyama. A mü. melynek alapitója és szerkesztője Mihók Sándor, as öszzes hazai pénzintézetek 1881. évi mérlegeit, •ok egyéb és felelte érdekes pénzügyi, közgazdaság'' és statisztikai zdat kíséretében nyújtja. A vaskos és vászonba kötött kézi könyv tartalma: előszó, szerkesztői visszatekintés, 1880, évi nyeremény és oszUlék kiosztási matató, 1880. évi főmérlegek és Magyarország pénzű gyei. Ha z .Magyar Compass" ezen legújabb folyamát az előzőkkel összeha sonlitjuk, be kell ismernünk, bogy ez tartalom és kiállítás tekintetében felülmúlja as eddigieket. Figyelmet érdemel ama körülmény is, bogy e jelen kötet már julius hó derekán jelent meg, tehát a pénzintézetek m. évi üzlet eredményűi iránt a szakvilágnak előbb és hosszabb időn át nyújt könnyű és tüzetes lájéko záat. — Ajánljuk e nagy szorgalommal összeáilitott kézikönyvet, melynek bolti árs 3 frt 60 kr., z pénzin ézetek éa üzlet-etnbjrek figyelmébe, mert számukra készült és hasznukra szolgál. — A .Kotzoru'' Vl-ik kötete 1. füzetében 88—91 lapon, Dervarici K.ál mán „Zrínyi«-jéről ekképen szól: Az idézett történeti feljegyzések és követ keztetések, valamint az a körülmény, hogy z n mzeti muzeum ré^iséglárában egy puska ezüstözött lapján az ajándékozó Póka Qáb ír 1755 ben azt alluja, hogy Z-ínyit rokona: Póka látván e fegyverből lőtte agyon — D-^rvarics állításainak alaposságáról tanúskodnak.* — Az .O''vasó-tár'' 41-dik száma megjelent gazdag tartalommal. Szerkeszti Brankovícs György. Kiadja Macb H és Tarsa. Ara 15 kr. Vegyes hírek- — MegSgedtt aitzonyolc. Porosz országból borzasztó hírt jelentenek. Egy jószágigazgató 119 asasonyt és ieányt egy pajtába záratott, asután est meggyújtatta fólöttük. Ez esetet híva aloaan is megerősítik. A hivatalos jelentés igy szól: „119 asszony és leány, kik Karsk kormányzóságban, a putivli kerületben levő Woltzchiuoki fele uradalmi répa-mezőn dolgoztak, a munkát megakarta tagadni, mert a jószágigazgató msz, élvezb^tlen kenyeret adatott nekik. Midőn ez asuzonyok és leányok ebéd után egy pajtába vonultak pihenés végett, az aj''ót egy lakattal rájuk ciuktm a aztán Megyerte az Isten. Kinn a falavégen, dombon volt a báxa . Ott lakóit a falu gyönytírű róasújs.. Két szép piro» arcza, két sxép piros ajka, Mintha két meny üdve pirult volna rajta AldoU jó egy kis lány volt a »tép Önsike, örege-apraja, mindenki szerette ; Szegéuy öreg anyja... minden ember látta, Orssike volt, ki még gondot viselt rája. Netr volt szép ruhája, nem volt kláris gyöngye, Hej! mégis sok aziv várt Qdvöeaéget tSle, Sok azéj> nyalka legény sétá t a nyomába. De csak Ihász Bandi volt szivébe zárva. örzsikét egy »zegény jaháss szerette el, Volt szivében bozzá igaz sz -retettel. Hogy azép örzsikéjét majd ugy szüret tájba, Juhászáénak viszi leutii halárba Sötét hársfák alatt agy alkonyattájba'', Alig, hogy megszólalt Bandi faralyája, Orzse már ia ott volt Bandinak ölében, Aztán megölelte, megcsókolta szépen ... • ^ • Örzsike szegény volt éa igy tOzelőre Eózserzedni mindig kiján as erdóre, S útját önfeledten mindig arra v< tte, A merre Bandija a njájat terelte. Ott az erdőszélbe állt egy kis vadászlak, Rá tartós fia volt az öreg vadásznak, S hozy igy rőaseiaednt járt a kis barnája A jágerfi szivs megesett utána. Egysaer, hogy örzaike a r6ssét kötözte, Megrezzen a bokor, s ki áll ott mögött* ? — A jáge fi, s ekkép saóütjs meg örztit .Jó estét galambom, mi járatban jársz itt ?'' ¿a felelt örzsike: .Söx.erzedni jöttem, Na haragudjék meg, álgya mag Isten !* .Dehogy is haragszom szegény asszony lánya. Imádságot lelkem iegsz«ntebb imája !* Aztán még az orfi beszélt sok-sok szépet, Sok mindenféléről a ssép örzsikének, Se éjjel, se nappal, bory nincs nyugodalma, Hogy ssicte megesett öraae szive rajta. Soká beszélgettek, a nap már leasálla, Kisietitt Örssé jó''jssakát kívánva, Ott hagyta az úrfit, bej de meg nem állta, Mig egy pillantást is nem vetett atána. • • Föltűnt az Bandinak, bogy szép örssikéje Már egy idő óta Mm is nés feléje, Mert azelőtt merre a nyájat terelte, örssikájs ntját mikdig arra vetts. Egyzzer, mikor Örssé kimsnt sz erdőre, .Kimegyek ntána, megkérdezem tőle, Hogy mi báatíz szivét, jó, ártatlan lélsk, • ka tán megbántottam, bocsánatot kértt- el távozott. Rövid időre zzonbzn négy szolga jelent meg, s felgyújtotta z pajtát. A tűs gyorzzn elharapódzott, s csakhamar at egéss épület lángban állt. Az özsznzza ladt nép nem nyithatta ki az ajtót, mert befelé nyilt, ahonnan a bezárt szerencsétlenek kifelé tolták. Mindezek folytán mind a 119 asszony és leány a lángok áldozatává lón. öt aszzonyt kihúzhattak ugyan a tűzből, de azok is a kapott égési sebek miatt pár negyed óra múlva meghaltak. A 119 megégetett emberi holttest iszonyú látványt nyújtott. A négy gyuj togató közül az egyik azonnal a vizbe ölte magát, z többi hármat elfogták s z börtönbe zárták.« — 300 iv múlva. Dr. William Delise Hay „Háromszáz év múlva* czimü munkájában mondja: „A föld, n^elyen jelenleg 1438 millió ember lakik, 300 év múlva, szabályszerű fejlődés mellett 92,032 millió embernek ad helyet. A sarkvidékeket, úgymond, villamos napfény megszabadítja es megszárítja az örök hótól. — Egy jókora királyságnak nincs nagyobb budgetje, mint a magyar vasú taknál alkalmazott hivatali személyzetnek 4080 hivatalnoknak éi 9879 alárendelt vasúti egyénnek ugyanis nem kevesebb, mint 9,900.051 frt ¿z évi fizetése. — Kifizet több adót ? Egy tőzsde lap szerint, a frunczia polgár fizet éven-kint 70 frankot, az angol 53 at, a spanyol 46-ot, az olasz 40 et as osztrák 35-Öt, a német 32 tőt, a magyar ?9 et, a török 13-at, a montenegrói 4 et. — A Bud ipeaen tartandó országoa nőípsrkiáílitás sikere é* helyiségeinek reudezése érdekében megfeszilett erővel dolgosnak. Eddig 2000 kiállító negyvenezernél több tárgyat jelentett ba, de a kiállitási iroda még mindig számos bejelentést kap, melyek közül azonban csak »z érdemcasebbeket fogadja el. A kiálli tás augusztus 14-én nyilik meg nagy ünnepélyességgel. — As aradi vértanuk emlékszobra ügyében szólal fel az Arad és Vidéke kegyeletes ós meleg hangon. Immár két éve, bogy a szoborpályázat eldőlt s Huszár Adolf jeles mintája csak kivitelre vár, de s pénzslsp csak 70,000 forint, holott legalabb 100,UOO frlra van szükség. Az Arad és Vidéke a«t ajánlja, hogy a hiányzó összeg tisk-ajezáros gyűjtés után szereztetnék be. Ez eszme igen figyelemreméltó és mi is azt híszszük, bogy volna nagy eredménye. — A aajtó becsületbeli köteleseibe az aradi vértanuk szobrának ssont ügyét szolgálni; hisszük, hogy nem hsgyják ismét igy elsludni, mint most van évek óta. Bizalommal várjuk az uj lépéseket ugy a szoborbízottság, mint a sajtó részéről. — IfjHtngi véderli. A párisi közsóg-tanács elhatározta, bogy a katonai oktatás kötelező legyen a községi iskolákban és bogy s rég tervezett ifjúsági véderő'' sservezni kell, a mire különben 250 000 frznknyi hitel szüksége«. Az ifjúsági Febóhíj ott Bandi, ekkép gondolkozva: .Vagy tán az irigység től-m elrabolja, Vagy csak hamiskodik ax a kis baruaja, Akárhogy is legyen, elmegyek utána. És Bandi csakugyan otthagyta a nyájat, Xeki vetto ntját a sűrű magánynak. S mikor megtalálta. .. Orxsikéje szépet: K jágerfiánsk ott Űlt as ölében. Meghúzta m*át (gy cserfa árnyékában, Mtjd meghaladt szive nagy bubánatában, S lelkének — ez anoyi boldocág láttára, Kicsapott, lecsapott haragot villáma .Hah. czndar baramjz, véredet kívánom, Keg'' elemért »adj maid ott a má< világon, Te gaz caibitója kedves galambomnak, N''eoi hallod, hogy immár neked harangoznak?!'' Éa a nap magára felhőköpenyt rántott, Sem akarja mindig látni a világot.... „Téged pedig most már. áldjon a« ég, hűtlen, Ejb, d- hogy is áldjon, verjen meg as Isten 1« Bandi kebelében villámok czíkáztak, Utolsó Tltlámi bósvűlt haragjának, Aztán neki tartott a sűrű magánynak. 8 bujdoaója lett a kersk nagy világnak!... Mint egy aíri barlang, néma lett az erdő. Virágkelybekbe bojt aa esteli szellő, Fgy-két helyről, hogyha előjönni látszott, Egy nagy sóhajtással más vidékre szállott • • • Kinn a falu végen dombon van egy kii ház, A pitvarajlóban egy barna lány mé''ás, Feketeszén baja agy összekaszálva, Mintha csak villával hányták volna rája. Napefltött orexája haloványssint játszik, Régi, szebb időkön elmerengni látszik, Maga elé mereng, nagyot kacx.tg rája, Hol aainte kipirul halovány orrzája. Fadarab kákát azed, kötényébe rakja, H l egyet ia talál, ugy megörül rajta, Többet is keresni iodui a helységbe, Sok pajkos gyereknek örvendezésére. Pajkos gyermeksereg, bogy s kedvét öntse, Fennen kiáltozza. „Hej, bolondos Örssé :.... De nagy a to bajod, s ninci ki rajt'' Segítsen? Hej, Maróthi örzsc, de megvert as Is tea. Gy> rmekek, gyermekek, könnyelmű gyermekek ! Ne bántsátok Örssét, nem vétett as nekuk, Bandiját siratja, i nincs ki vigasztalja, Tán wajd a jé latsa megkönyörül rajta. TOMKA GÉZA véderő zázzlóaljakra less osztrz, minden zászlóalj négy századból fog állni c mindon században 100 .legény" lesz Ezek a kis katonák a kömül a legfiatalabbnak 11 évesnek kel. Jenai, puskát, subbonyt, nadrágot, bőróvet és gömbölyű, lzpos bszzk sspkát kapnak. — As ugorka töriAnetít kösleni érdekesnek tartjak az ugorka-idény slatt. A történelmi adatok szerint sz ugorka már több mint 3000 év óta művelés tárgyát képezi. A régi Egyptombzn valamint z mostaniban is igen kiterjedten tenyész tetett. As ugorka hiánya képezte azon panaszok egyikét, melyekkel a zsidók a pusztában Mózes ellen támad''ak. A bibliának más részében is van róla említés téve, valamint néhány görög író munkájában is. A görögök az Anliocbia körűi termett ugorkát tartották legjobbnak. Columella a római iró emliti, hogy Egyp-tom Mendes városának lakói a legnagyobb szedercserjéket, a melyeket talál''ak, fel ásták, n<tpos helyre üllettói^, tavaszszal a földlől pár hüvelykig lemetszették és belébe ugorka magvat duglak, ezuián ped''g hz egészet jó földdel éa trágyával fed é be. Ex eljárás által egész nyáron kepesok vol''ak ugorkát növelni. Ugyan-azou író mondja, bogy az ugorka magról tenyésztetik s néhány napig tejbe és mézbe rakatík be, minek következtében az puhább és kellemesebb izü lesz. Plini nus szerint az ugorka Itáliában igen ki cainy, míg más országokban nagy és viaszszínű vagy fekete is lehet Tib^rius császár annyira szeretle, hogy egész év folyamáb»n nem maradt le asztaláról. Ugyancsak Plinius szerint az ugorka nyersen egészségtelen, mert más napig eméazteilenül marad a gyomorban, mig megfőzve, olajjal, mézzel és eczattel ki-;ünő Bálát t ad Hogy az ugorka a többi európai népek által mikor kezdet használtatni és tenyésztetni, pontosan meg nem határozható. Németországban való sziuüleg Nagy Károly uralkodása alatt, vagy kevéssel ezután kezd''ék egyes ker lekben művelni. Azt hiszik, hogy e növénynek hazája Tatárorazág, »% azonban b .bizony itva nincs, minthogy eddigelé egy utazó sem találta itt vadon. Angliában , hol jelenleg beczinálásra óriási mérvben tenyésztik, még csak két századdal ezelőtt it méregnek tartották, e miatt adta Abornethy nevű orvos a következő reczeptet: „Hámozd meg az ugorkát, vágd fel, adj hozzá sót, borsót és eczetet, s aztán — dobd az asztal alá!'' Oroszorszigbin az év nagy részében szegény éa gazdag egyaránt eszi a az oroszok ennok műveletéhez kitűnően értenek. Az orosz köznép nyároo és ősszel mondhatni ugorkával él, a mennyi ben napról napra alig eszik egyebet, mint ugorkát s egy da>-ab fek''ite kenyoret. — A liverpooli rendőrség New-Yorkból érkez«it két hajó fedól«etén tizenkét dynami''ial töltőit és 6 óráig járó óraművel ellá''ott pokolgépet kobozott el, melyek cement hordókban voltak elrejtve. — Harci a czigdnyokkal. Corsica szigetén Cor''.ében a napokban következő eset történt : Egy meglehetős nagy számú czigánycsapat ütött tábort Perette község kapui elótt. Egy cortei fiatal ember, vasárnapjai. 17-én a város három lakójával be akart menni a czígányok táborhelyére. Ezek revolverlóvésekkel fogadtak őket, mire ezek segitséget hívtak Perret tóból. A két fél közt erre valóságos csata támadt, mely két teljes óráig eltartott. A corseiek tőrrel, kövekkel, tőt néme lyok lőfegyverrel küzdöttek sa czígányok revolverrel menlek a támadók ellen; a csata eredménye négy halott, ezek közt egy czigány és tizenöt sebesült, többnyire czígányok. A zsandárok és rendőrök már cáak a barcz kezdete után egy órával érkeztek a zzinhelyre. Hat oorsei lakós elfogatott, s a czígányok táborát zsandá rok szállották meg. Az elesetteket 18 án temették el, nzgy részvét közt. Ez zikz-lommal as ottani polgármester a népet nyugalomra iuté. A verekedés ügyében a vizsgálat folyamatban van. — Ügyet rencLSr. Egy az angol udvarnál tartózkodó külföldi követ felkérte a londoni rendőrséget, h >gy tadz kolják meg egy fiatal leány tartóskodási helyét, ki tadtán kívül néhány milliót örökölt. A dologuak azonban nem volt szabad feltűnést kelteni és azért egy alta lánosan ügyesnek ismert rendőrt biztak meg a kisasszony felkeresésével. Hat bét malva a rendőr beállít főnökéhez. „Nos — kórdé ez — megtalálta a leányt?'' .Igen, már egy hónap előtt, varrónő ▼olt." .De hol van most?" — ^Kálam, én agysnis nőül vettem." — Furcsa gyüjtenUny. A napozban elhunyt bécsi bankárról, Scbey Frigyesről ottsni Ispok egyebek közt följegyzik a következő adomát: Schey buzgó gyűjtője volt minden ritkaságnak. Igy gondo san összegyűjtött minden levelet, melyat — revolrer-ajságirók mtéstek hozzá. (Ezek Bóczben tudvalevőleg igen szép számmal vannak.) A bankár külön csomagokba rendeste e leveleket, kék, veres zárga, fehér fctb. szalagokkal kötve it azokat. A legnagyobb ilyen OMmsfbza un kevzzzbb, mint 180 levél ▼olt > némelyik nvolcz oldalra terjedi Azonkívül Schey külön könyvet vitt zz ilyen levelekben tőle kért összegről. Mikor aztán a tiszteletreméltó levél írok valamelyike felkereste, a bankár m<-ginu-tatta neki a könyvet s azt mondá ; „Nézzen ide. ön előtt már több miut egy millió frtot kértek tőlem; mihelyt ezek ki lesznek elégítve, önre kerül a sor." — A námet kommandó ÓL. Airó Széliből irják: Egy helybeli módos gazd t gyermekét tavaszszal besoroz''ák katonának. Egy obsitos baka addig ijesztgette a katonaélet nehezebb oldalaival, különösen a német kommandóval, moudvau : „öcsém, ezután majd néme: szór.» fölkelni, német kommnnóóra áilni, német szóra haptakolni, és ha 6 bét aíat''. a n* met szót meg nem érted, szíjat szabnak a hátadból", — hDgy a beszédnek komoly hatása lett. A fia töprenkedni kezd -it és tegnapelőtt — belébolondult, — orvosi felügyelet alatt áll és e napokban vixzik a Lipótmezóre. — ,As orvosok ¿s termtszetvizsg Lók egyesülete'' ez évben nem tart gyűlést : a jövő évben augufztu* hó második felében XXlI. nagygyü''éiét Debreczenbeu fogja megtartani. Ugyanekkor leiZ/O''.t a daiegyletek országos szövetkezeének dalversenye. Az előkészületek már m:nd két irányban megindultak e DtMireczen város, ugy a tudósokat, mint a daiárokai nagy ünnepélyességgel szándékozik fogadni. Hasznos tudnivalók. — A hírt mint mízlegelö. A hárs valamennyi növény kozöti a legjobo mézet szolgáltatja, s már csak azért ia gazdáinknak teljes figyelmére érd-.m-.i. A hársitéz ki^úcő izü, tiszta iniDt forrás vize s a píaczon minden más mézet felülmúl. A h''árs épen akkor kevd virágzani, midőn a here és mis inéíadó növények virágzása véget ért es igy a méze-lés idejéi legalább 3 héttel gyarapítja é-> csakugy-tu nem ismerünk máa tuez«dó növényt, meiy ezen ídőszikban oly bőven és oly huzamosan adja a iné-et, mini a hárs; azért ennek ültetései fóleg a méhé-tzeknek figyelmébe ajáuijuK. De gyors növekvése, sürü lombozata és m^gas ko ráual fogva árnyékfaul it kiválóan a''kal mas fasorokban, uiczakon ós kuz éreken Puha, mindennemű f-ragványmunkákra kedvelt, faja jó szenet ád a rajzhoz é< lőporkészíléshez; illatos viraga pedig * köhögés elleni ismeri gyógyszert — a hara virág-''heát — szolgáltatja. Mindezen jó tulajdonai miatt e fa kétségkívül több pártolást érdemel, mint a juhar v.^gy az u. n, platán vagy a jegenye, raaly számos rovarnak nyújtván tanyát, egyenesen ártalmasnak is mondható. — A mezei egerek kiirtásira Picar-diában következő, igen elmés eljárást alkalmazzák: A földeken hosszában és keresztben egy mástól 2 — 3 méter távolságra álló barazdákat huznaz eke segélyé-el, a kereaztezódési helyeken félig vizzel telt 2 — 3 literes fazókat asnak le, m-ílyeknek a barázda fenekével egy síkban £ekvő száj* fölött kevés mennyiségű zabknlászt állítanak a fó.dbe, ugy hogy azok egy lazán álló kúpot képezzenek. Ez utóbbi munkát rendesen este naplemente előtt kell véghezvinni. Naplemente után az egerek kibúvnak lyukaikból s a barázdaban futkosnak, amint ezek által képezett kúpra felkúszni, s belehullanak a fazékba, ugy hogy néha egyetlen fazékba egy éj lefolyása alati 16 — 20 egér is belefúlt. Ha ez eljárást minden birtokos ogy időben alkalmazza, as egész határt egy csapassal lehet meg. szabaditani a kártékony állatoktól. Az eljárás — a* eredményt tekintve — igen kitűnő; árnyolda:a csupán az, hogy a lazekak beszerzése nem épen jelenték telen költséget okoz; de hogy még ennek daczara is kifizeti magát, mulatja az, hogy Picardiának tobb községe a mesei egereknek egy isben nzgy elszaporodás alkalmával minden tekintetben kielégítő eredmény nyel foganatosította sz eljárást, — A foghagyma a tyúkok koleraja ellen egy canadai lap szerint .kitűnő szer, s az emiitett lap róla következőleg nyilatkozik : Mig szomszédainknak több mértföldnyi kerületben csaknem minden lyukjaik elhullottak az úgynevezett lyuk-kolera miatt, a mieink kitűnő állapotban vannak, bár ezek is megtámadtattak iz említett, s mint látszik, itt járványosán fellépett betegség állal; de mi véleiienül egy gyógymódot találtunk; melynek alkalmazása óta többé semmi bzjuk. E gyógymód következő: Daraboljunk fel nyers foghagymát s a tyúkok eledelébe keverve, adjunk azoknajt belőle néhány napig, később hetenkint e^yizer. ^ As eledelhez kétszer napjaban adjunk gyömbért iz, valsmint minden második vagy harmadik héten egy kevés sót s ezenkívül tartsunk távol tőlük mindenfelé dinnyét és tököt. Petrezselem zöldjének felvagdalt állapotban eledelökböz keveréze is nagyon jó hatású s amint látszik, ezt szeretik ¿». E«k közül a hagyma és gyömbér csupán a kolera ellea, a többiek állandóan használhatók. A gabnafélóket darálailan nagy mennyi »égben adni ártalmasnak találtak, mkább HUSZADIK ÉVFOLYAM bárom vagy oÁgj napban egyszer adjunk darát. Eddig az említett lap, — hoziá-tehetjük még, bogy a foghagyma ¿a gyömbér máaok tapasztalatai szerint ia kulim'' ezernek bizonyult, de a dinnye és tök ártalmas voltát tagadják, s sserintők a legnagyobb tyukdög idején is a hagymával s gyömbérrel etetett tyúkok bár nagymennyiségű rosz dinnyét, dinnye-héjat ée tököt elísgyasztottak, teljesen épek maradtak. — Eczetes ugorkáí penészedés ellen megóvhatjuk, ha egy vászonzacskóba 1 lat fekete mustárt teszünk éa a zacskót az ugorka közzé helyezzük. — OLctó hustdpláUk tyúkok számára. Egyik tenyésztőnk, irja a Gallus, a legolcsóbb bustáplálékot a következő módon állítja elő tyúkjai számára: Egy dézsába malátac<-irát tesz és ezt vizze jól megnedvesítvén, a dézsát a szobába egy nyitott ablak m-llé állítja. Kél m»p alatt amalá''.acsirában megszámlálhatatlan kukacz támad, mely tudvalevóleg a tyu kok kedveucz ételét képezi. Malá h.csirát h serfőzdeben lehet kapui és mivel maga a malá''acsira is takarmányul szolgálhat & tyúkoknak, jó lesz annak, ki könnyen hozzá férhet, vele kioé''letet tenni. — A patkányok kiirtó tár a a „Fund-grubében" egy gazda azt ajánlja, hogy meg kell közülók egynéhányat fogni s azokat kátránynyal egészen bekenve újra el kell bocsátani, Eiá''tal elérte, írja azt, hogy a patkányok udvarából elmenekültek » ott hosszabb ideig nem is muUt-tak^ S • mid-''n újra észrevette, hogy visszatért egy pár — a fentebbi eljárással újból m-.-gmcnek-dett tőlük. Meglehet próbálni. — Kötőfék nehezen vezethető lovak számár. Mkranczos lovak számára igen czólszerü h kötőféket ugy szerkeszteni. ZALAI KÖZLÖK T. JULIUS 81-te 1881. évre, akkor aztán káptalannak fórnak nyilvánítani z tanúskodásra. Es as indok, a miért éa hamisan eskfldiem, legyen tehát olyas jó a tekintet©« törvény#aék éa Ítéljen el eagam annak randjs-médja saarínt, hogy máskor ae hívhassanak tanúnak. 4663. P. B. Szent Gothárd. Készséggel intézkedtünk. 4664. Sz. L. Erdő-Kart. Miből áll az a \| honorarinas 1 Már elfeladtflk. 4656. E. I). K. Saivosen vssszük s azonnal kösölhetjflk. Rendkívüli előnyös kedvezmény Egy ügyvéd a törvényszék sltt két tolvajt védelmezett, kik köxül as egyik nappal s másik este lopott. Az Ögyréd védbeszédjében igy nyilat k«sott: -- A tisztelt kir. Ogyéss nr egyik vé-demczt-mre nézre snljrosbitó körülménynek jelai, hogy világos nappal lopott, a másiknál pedig azt tartja snlyosbitő körülmények, bogy as éj sötét leple alatt kövatte el a lopás bfln tényét Már most kérdem tisztelt törvéoyssék ugyan mikor lopjon a szegény ember? Üzleti szemle. Nagy-Kaniz»án, 1881. jul 30. A mult héten rekkeni meleg napjaink > oltak; de a közben beállott esőzések után lényegesen hÜTŐsUlt az időjárás. Az artá«i munkálatok befejeződtek és buts. roz» és árpa nagyobbrészt már be is van takarítva A hozatal uj gabonában csekély mérvben már kezdetét véve és aratásunknak er.-dméuye röviden a következőkben foglal-li it<S 5«sze 1 uti éi roijban középtermésünk van A buzik minősége általában kieléKithető, a x/.em többnyire sárga, » a snly 75 "8 klg. I kozt Tanai Azonban tiszkös é» nyomott ssemfi fajták is merülnek fel. Az eddig piaciunkra k-rült rozs nxgyobbrézzt teljes »zemö. rép é» tinzti min »éget mutat fel Árpa ros-zul «¡¡-érült és »zép minőségének csak elvétve ta-lilhatók. Zabból még nem láttunk mintákat; gazdáink közép termőire számítanak. A koko- I ricza növény »zípen áll Üzletünk mé? nem öltött határozott jelleget és a gabonavásároktúl várja szabályozását. A buza-, rozi- és árpából eddig piaciunkra került mennyiségek túlságos maga« árakon keltek el, mely alig fogiák magukat fentríhatni- Zabban készletek hiánya miatt csekély üzlet f-jlódötK Kukoriezában gyenge forgalmunk volt és áraiban uem történt lényeges viltőzás. Kepczében zzi árd a baagulat; Irak .-melkedueK Bab piaczu.iknak e régóta elhanyagolt rzikkc uj leudaletett nyert, benna kivit«! czámára nagyobbrészt Táláriatok történtek. « nn-k folytán árai rögtön 50—75 krral «elszöktek. Huz» 10—10.80. Rox< 7.80—8 40 Árpa 6—9 Z.b 6 áru 6.80--Kukoricza 6 20 — 6.60 Cinq-iantin 6.75—7. Repcz- 11.75—12 «0. Hab fehér 7.75 8 25. Bab tarka 7.- 7 "25. K. B. „ZALAI KÖZLÖNY" előfizetői 6s munkatársai szám&ra. Vajrutl menetrend. Indul Kaniaaáról hova: Vonat isim Ora Perc. ld 107 Eamék, Mohiéi, Dombóvár 6 10 raggal [ 216 . . 2 30 dálat [»>9 . . 11 1 éjjel \| 202 "Bnda-Peatre (gyorsvonat) 5 65 reggel \| 204 . (poitavonst) 2 6 ¿¿lat [212 . (vegyes vonat) 11 20 éijel ] 313 Bérab* (Hxorabalkel;, Sopron felé) 6 15 reggel I 301 . " 11 60 éjj« 1 315 Sopronba 3 10 délut \| 205 Prigerhof Kottori, Csáktornya 4 55 reggel 203 , 2 47 dilut \| 201 . . (gyorsv) „ 10 50 éjjel I s Sikerült egyik hírneves intézetből tömeges megrendelé&t eszközölni BUDOLF főherczeg s trónörökös, agy nej« STEPANlA herczegasszony gyönyörűen sikerült olajfestéknyomata arcz-képeiből, külön-külön, 52 cm. hosszúság, 46 cm. szélességű dúsan arahyozott keretben, mély minden szoba vagy terem méltó diszeül szolgál. hogy a lo orrára eső szij helyett egv lánczot alkalmazzunk; az alsó álkapocs alatti 8tij»t pedig hurokszerüen át vezetjük egy karikán ; ezen hurokba egy másik karika tétetik, melyhez a fék «zára kötendő. fia a ló nem akarja a vezetőt követni, ez a kötőfék húzása által annyira szűkítheti a láncz és a szij által képezeit s a ló orrát és állkapcsát körülfogó gyűrűi hogy ez a lánczszemek segélyével oly nyomást fog gyakorolni a ló orrára, észr<i térité, mely azt rövid idő alatt is enge delmességre készíti. Papírszeletek. Czigány i ■ ádtág. Aradról a napokban vindorczigányokat tolonczoltak Szegedre, í>k ott két napig városbár udvarán tanyáztak « egy krajezárért \agy gy km «/ivarvégér: eljárták a nagyidai rúkatáu -zot n elmondták a czigány-imá.lságot, n ''ly ipy hangzik : Sent D^vlácska. halld meg savunk, Hh''u, somján mijd m-gnaiauk. Adjál iiekíuk kiv.-r ka-síit, llizKO''.t disnót, perkelt ruoát. Arany halat friiis p''»cá''''«át, Kriss tepertüt, zsiro« kácaát O sent Iie-la. alj kalá<-»ot, Fistelt kolbást, kaiapácsot, Kriss szalonnát, télett hurkát, Hossut Devl«, c»ak ne kurtát; Febér csipót, piro« via»et, Savanyu It-gyen az« izie Adsa nekink est. de mindgyá" Adna, ezsért i ádkozsuck, Adz»s, m«Tt ha ném ads — lopunk. — Knt mellett teritettek vacsorát, <?e cr. kés<>u datván fel, az éhes vendég felkiáltott: Istenem! éhen- z 0. m j a n kell ajt emberünk Kzenvedui, holott kut mellett Ultluk. — A törvényszék kfliéhől Elnök : Vádlott beismeri a mivel vádoltstik ? Vádlott : Igen, én száudék''isan hami* esküt tettem. El-i.úk: Mit hozhat föi menuégül? Vádlott: Hát kéretn tek törvényizék, nekem ez évben már legalább ia hnuzizor kellett e«küt tennem. Ha a korcumáb&n vagyok s verekedés történik is a rendőrség bele avatkozik, miudig tanúnak hívnak Én ezt a sok hercze-hurexát nagyon nic''gut;tam, s az rt elhatároztam maga-nban. hogy bec«ukatom magamat legalább ;« egy Brkezik Kanizsára honnét 210 Zákány felől 5 27 reggel \| 216 , 1 41 dílb-208 . 11 1 éjjel j 211 Buda Pestről (vegye« vouat) 4 15 rsgg.-l 203 (posUvonat) 2 5 délut 201 „ (gyorsvoaat) 10 30 éjjel I 302 Bé.-ai.SI 4 1 reggel 314 , 10 15 ijje. 316 oprouból 12 5 .léiben 202 Prágerhof felöl (gjorsvoo.t; 5 37 regeel ( 2<>4 • , . 1 20 délat. j 206 , 10 50 éjjel .Nálam eredeti ára a kettőnek együtt veve 5 frt. A „Zalai Közlöny" előfizetői és munkatársainak csak 3 frt. Birinentes küldése ezen felül 50 kr. Tehát összesen a két kép 3 forint 50 krajezár. Utánvétellel nem küldetik, csak a pénz előleges beküldésével eszközölhető. Szerkesztői üzenet. 46>0 Béc« A németek üzérkedése ismeretes előttünk, de ha felülről nem tesznek semmit, alulról hiába 4651. K. Gy. Bpest. A lipot megindítottuk 4652 0. A. Jönni fognak. Megjegyezzük még, hogy uj negyedéves előfizetőinknek a laput 3 hónapon át a két fentjelzett képpel együtt helyben 5 frtért, vidékre 5 frt 50 krért küldjük, mire nézve szives megrendelést kérünk. Tisztelettel i Felelős szerkesztő: BÁT0RFI LAJOS. WAJDITS JÓZSEF könyvkereskedése.'' HIRDET ESEK. T T T T f T T T T T T T T T T T T T T T T T T S\| * K E L L E R MÁTYÁS czlpész * M M ]V a k y-Kanlzsán, Főtér, WUCSKfTS félt kaz ^^^ STREM&KLEIN fllsierteresíeúése mellett Ajánlja a n. é. közönségnek CZIPÉSZ ÜZLETÉT amelyben mlndennemQ uri-, női- és gyermek-czipők a legújabb divat szerint külföldi bőrökből vagy egyéb kelmékből a lehető legjutányosabb árért készit. Vidéki megrendelések a beküldendő használt czipőminta szerint 24 Óra alatt pontosan teljesíttetnek. A n. é. közönség szives pártfogását kéri legmélyebb tisztelettel Keiler Mátyás 343 3 -3 M M OLOBÓ ÓS JÓ! Patent gyepkaszáló túlhalad hatatlan szerkezetében művelet és ár, a leghasznosabb nagy- és kis kerttulajdonosok-aak. 4 nagyságbsn, 6,8, S és 14 frt árakban darabnakint KRAUSS & Co, Bécs, WXbríng Harrasgaase 74. 836 4—6 Kapható majd minden fűszer és csemege kere»kedésben. Takarékos háziasszonyoknak! A bevásárlásnál caak L E I T N E Ft 312 10-10. í ® s »t a \| \| féle „uj Páva kávé" k<rtía<W\| » Laiu»ar.m. frankhoni kávé* g az általa használni szokott mennyiség felét, majd nyerend belóle erŐS, jÓ Ílla.U és Szép SZÍnÜ 5 £ kávét, tehát a fele pénzért a legfinomabb mioóaéget. - Egj próba elegendő arra, hogy as ember fentiek igaxaágáról meggyózódhnssék. f A bizalomraméltó és meghitezett vegyészek: Dr. WeiTier Th. a boroszlói vegjalemzési ^ műhely és műegyetem igazgatója, és Molllár JánOS Budapest város tegyésse és okleveles gyógyszerész J; ezen uj Páva és Uj Franhoníkávét vegyeleüleg megvízsgUván, vegy vizsgalatukban határo- !'' ^ • «ottan kiemelik, hogy ezen kávépótlók felette jó és nagymennyiségű tápláló és vérképaóalkatréwszel bir íkedé ® a w ■< NEVELŐINTÉZET elemi és gymn. tanulóiig ak sz&mára Kapható maj >ge twmi SBflB As intézetbe felvétetnek 6—10 éves Siml és 10-18 ér» tasaláJfJak, a kik a nevelőintézetben teljes átlátást, amigora fslifyslstst, intézeti benlakó ks»rsf«tftar«á által taaal-másyaikban ztswtatást, ssakszerfl Vtzstést és gondos ápslást nyi rn-k, tanulmányaikat pedig a gyórvárosi elemi, UletSlag a győri kitin« hirü benrzereudi főgymnashimban lyflváz^sas végzik. As M«\|ea tyelvek elsajátítása cxéljából bmlakó, rendes lé ■t-fraa«2te neveti ia van alkalmasva. ás intézeti aj helyiség Oyőrráios leftágaáb MyM«e s nknéjM Myea, aa iskolákká» kfceí fekszik. A lefolyt éxbea Baraayt , Sarz-, Wfctr-, Fekér-, Maras Teráa-, Seasefy-, Vas-, Vecz^réas- s lelw^yéhil voltak képviselve a növendékek. A fizeUndó dijak a Uhst« Kféwétal-teábeá — Bővebb felvilágeaitás- és pri\|íi—l irásbali tagozódásokra bárkinek késséggel szolgál 345 2 -5 VAR6YAS ENDRE, Győrinegye kir. taafvlBgyelSi«, nevelóintésettalajdonos. Lakása: Győr, király-ntexa 4. sz. a. "M JÍMr-Kadzsán, o/oaatott x kiadó talajdoa>s Wajdits Jóssef gyor«ajtój4a. A társas pol«r. keresk.tanodában (előbb HAMPKL ANTAL) Budapest, nagy korona utcza 13. szám. a legközelebbi tanév .87,eptembor hó. 1-én veszi kezdetét, a beiratások augusztus 26-én kezdődnek. Növendékek teljes ellátás és felügyeletre is felvétetnek. Az egyéves önkéntcsi tanfolyamban felvétetnek még a társalatnál. M7 i-4 A tanoda tulajdonosai: GROSZ GYULA. PRASSEIt JÓZSEF, igazgató.