Zalai Közlöny 1881 079-087sz október.pdf - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Nagykanizsai Kistérségi Adatkezelő Rendszer

www.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	20.78 MB
Keltezés:	2023-03-24 08:16:46

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	295
Megtekintések száma:	497
Leírás:	Rövid leírás \| Teljes leírás (727.77 KB) Zalai Közlöny 1881. 079-087. szám október Zalai Közlöny Nagy-Kanizsaváros helyhatóságának, „nagy-kanizsai önk. tőzoltó-egylet”, a „nagy-kanizsai kereskedelmi s iparbank”, „nagy-kanizsai takarékpénztár”, a „zalamegyei általános tanítótestület”, a „nagy-kanizsai kisded-nevelő egyesület”, a „nagy-kanizsai tiszti önsegélyező szövetkezet”, a „soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai külválasztmánya" s több megyei és városi egyesület hivatalos értesítője. Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. 20. évfolyam A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: N AGY-E Aííl®^ 1881. október 2-án. o >: EJót^stéai ár eges. érre......8 frt. fél évre.......£ '' Dugved évre......i » ÍTjry Azám 10 Arr HIRDETÉSEK " h<iíál>OS p^iuorbin T. maaodszoi s minden. tOTibbi sorírt 5 Vr XYILrrÍRHKN soronként 10 krf-rt vCU-tn.k fel. Kincstári illeU-k minden <-g>e? binlt-likért 30 kr. fitt-tendó t A Y a7«Kf / .Í>''J 1 i Httszadft évfolyam, A lap szellemi részét illető kízlemé-f nyrft a szerkesztőhöz, anyagi résrét fflető közleméayfk pedig a ki-döhoz bérmentve ueUrr endók: NAGY KANIZSA WlasslesHt. Bérmvutcucn levelek csak ismer: munkatársaktól fogadtatnak el Kéziratok vhuxa nett kükfctDek. N?-;y-Kanizsa város helyhatóságának, .nagy-kanizsai önk. tüzol tó-€gvlef, a .nagy-kanizsai kereskedelmi s iparbank«, , nagy-kanizsai takarékpénztár«, a „zaíamegyei általános tanítótestület'' L nagy-kanizsai kisded-neveló egyesület", a nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet'', a .soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kmizsai külválasztmánya0 s több megyei és város egyesület hivatalos értesítője. Hetenklui kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. _________ .. .i.----- ------- 1 ...... " -----——-- -* -- „ZALAI KÖZLÖNY* TsM-ik évi utolsó n*gy©dér«''. Tisztelettel felkérjük mindazokat, kiknek elófizetésök m. hó végével lejárt, hogy azt ideje korán megújítani szíveskedjenek, nehogy a iap szétküldésében hiány merüljön fel Igyekezünk a helyi visszonvok-n&k megfelelően a közérdekű kérdéseket megvitatni, a helyi események regisüálásában lehetó gyorsaságot, fókép hitelt érdeiulóleg tanúsítani. Előfizetési ár a régi. mely lapunk homlokán olvasható. Vidékről legezélszerübb postautalványon küldeni. A iap t. előfizetői kedvezmény árban megrendelhetik Rudolf trónörökös és neje Stefánia fóherczegnó aranykeretes arczképeiket. A kik az utolsó évnegyedre aj előfizetők ül belépnek, a szép képeket 5 frt 50 krért bérmentve kapják a lapnak három hónapos küldésével. Kiadóhivatal WAJDITS JÓZSEF könv v kereskedése. A phyiioxera ügyről. Hogy a magas kormány ezen a szólótermelés és borászatunkat ve-szélyezó s ezzel egyideüleg nemzet gazdászatunkat óriási mérvben fenye-geó veszélyes rovar kiirtása s annak pusztító hatásárúi- minél inkább is nagyobb mérvben a kellő tájékozást nyújthassa, tette azon intézkedést, mely szerint már e lapok hasábjain is tudatott 31615 számú intézkedése folytán Zala- és Veszprémmegy és bői a helyi phyiioxera biztosokat m. hó 21-én Veszprémmegye, Sóiy közsé- gébe, illetve annak szőlőhegyébe összehívta, - mely felhívás következtében a színhelyen megjelentek még pedig Véghely Dezsó, Veszprémmegye alispánja, Dr. Horváth Géza, miniszteri kiküldött mint előadó, Czigler Lajos, Gsigó Pál, Biró Dániel, Kováts János, Thomka Endre, Nagy Áron, Kanovics György, Horváth László, Hruska Nándor Zala-megyéból. — Perger József, Lakat János, Nagy Iván. Kórősi Antal, Lakat Mihály, Kolozsváry Sándor, Pap Gyula, Brenner Lórincz. Perlaki József, Nyikos Kálmán, Ratner Sándor, Lótze Dezsó Ve^zprémmegyéból. Mielőtt Dr. Horváth Géza ur előadását megkezdendő volt a megjelentekkel a megtámadott szólóbe hatoltunk, hol is a már ott varakozott napszámosok és a közeli községek elöljárói jelenlétében elkezdődvén a phylloxerának felmutatása és a szó-lőtőknek mint bántalmazottaknak beteges kinézése. A ki még phylloxerát soha sem látott, és ha az e tárgyban megjelent számos leirásokat akár a lapból, akár küiön e tárgyban kiadott füzetekből olvassa, látva beteg kinézésű és kisebb s nagyobb foltokban föltűnő helyzetet önkénytelenül felismeri itt a baj nagyságát és a veszélyeztetett helyzetet, mert ez oly kirivó, hogy azt külsőleg felismerni nagyon, de nagyon könnyű, ez meg levén a szőlőtök kiasatása kezdetvén, a kiásott legelső tón már a phyiioxera jelenléte s annak pusztító ha tása szabad szemmel is, annyival inkább a nagyitóüvegek segélyével látható volt, lehetett tapasztalni, hogy a megtámadott szólótón már az él tetó gyökerek teljesen a rovar által, illetve annak milliárdja által tönkre tétettek, mar az ott észlelt rovarok a törzsön élősködtek, ott is annak az elágazó gyökerek töviben leginkább észleltettek, még pedig nem egyes megjelenés, de azok milliárdjai által oly számban, hogy azok jelenléte szemmel is fellelhető veit. — Alkalmunk volt meggyőződni t rovarok gyors terjeszkedéséről is, mert mig a szóló funduson észlelt egyes foltok igazolták a rovaroknak ottani elhelyezését, addig tapasztalható volt, hogy ezen foltok körül ra(>g külsőleg egészségeseknek látszó tókéken is azok jelenléte észleltetett, bár az ily egészségesnek {látszó tón azon jelenléte csak gyéren tapasztaltatott. Miután azonban kétségtelen.hogy Sóly községnek mintegy 80 catasteri holdat tevő szóleje teljesen tönkre tétetett, az a teljes elpusztulás előestéjén áll, de tekintettel e rovarok gyors terjedésére lehetien a legua gyobb aggodalmat kifejezui a felett, hogy ezen terjeszkedés által borter-termelésünk és szólőtenyésztésünk teljesen tönkre tétetik. — Igaz, hogy ezt meggátolni lehet, de hogy e tárgyban tétetnék vaiami, annak ép Sólyban csakis azon látszata van, hogy a fertőtlenítéshez szükséges anyagszerek szállíttattak oda s azok ősszehalmozva egy hajlékban elhelyezve vannak, de még hogy a gyökeres kiirtásra más történi volna, azt ott észlelni nem lehet; pedig az ott tapasztalt szomorú meggyőződés a rovaroknak váltakozó és elszórt fellépte arra ad következtetést, mikép az egész 80 hold területű szőJÓ meg-mételyeztetvén, mint ilyen a végenyészet szélén áll. És hogy e baj, mely nemcsak Veszprém, de Zaia-megye területét is veszélyezteti, gyökeresen kiirtassák. arra egyedüli mód az azonnali szóló kiirtás, annak ösz-szeégettetése s ezzel a teljes meg semmisítés ; és mivel belátja mindenki, hogy csak is ez az egyedüli mód e gono z és pusztító buja rovaroktól szabadulni, azért várva várja a gazda közönség, hogy a magas kormány, ki a más nemzetek szólóvagyonának e rovarok általi teljes elpusztulását látta, okulva azok szerencsétlenségén gazda közönségünk vigasztalása 8 adóképessége megmentése érdekében az inficiált területek kipusztítása és fertőtlenítése tekintetéből felmerülendő költségek kiutalásától visszariadni nem fog. — Mert ha tekintjük, mikép Zalamegyével e gazdag szólótenyésztéssel ellátott megye közönsége aggodalommal néz a jövő elé, mert Zalának szőlőhegyei kevés ki Tétellel oly meredek oldalban feküsznek, hogy azon területek, ha mü elés alatt hagyatnak, kizárólagosan csak is szólók mivelésére használhatók, teljesen igazolt azon aggodalom, mely epusztító rovaroknak fellépte következtében gazda közönségünk keblét aggodalom és pedig a legnagyobb aggodalomba tartja. Ez aggodalom elháritása és az adóképesség fentartása kell, hogy igazolja azt, mikép a vészesnek jelzett sólyi hegy teljesen kipusztíttassák az innét átcsempészett egyes hegyekben mutatkozó terek szinte kiirtatván fertőtleníti essenek. — Hogy mi módon érethető el a czél, azt fejtegetni nincs szándékom, mert tudom, hogy a hol mentésről van szó, ott az eszközök nem válogathatok, ott csak is a gyors kivitelről keli gondoskodni. — Teszem azt: Sóly községnek van 80 hold szóleje, ennek értéke tesz 96.000 forintot, ezen terület most kiirtandó ; nem kívánunk többet, mint a 96.000 írtnak 54/o kamat iát évenkint vagy is addig, mig a fundus ismét a fertőtlenítés után szőlővel beültetve termóképes lesz és igy tovább a más területeken a szóló értéktökéjének 5% kamatai mint évi járulék a birtokosságnak biztosíttatván, lehetővé tétetnék az elfojtás mellett az adóképesség megtartása is, mert ezen 5% kamatból az évi adó átalány is ievonatván, csak is a maradékok fizettetnek r. tulajdonosnak. Ezzei elérve lenne azon czél, hogy a kiirtás által a rovar tovaterjedése megaka- dályoztatván, a föld után esedékes adó megtérülne és a mi fú a szom szédos gazda közönség'' nyugalma és vagyona biztonsága, melylyel a pénzintézetek is nem csekély részben vannak érdekelve megóvatnék, igy ezen egyszerű, de alapos és a czél elérésére egyedüli mód létesítésével a kivánt siker eredményeztetnék. Ezek elórebocsájtása után szabadjon Dr. Horváth'' Géza ur miniszteri biztosnak a phyiioxera ügyben tett előadására visszatérni. Mely előadás ugy a helyszínén észlelt, tapasztalatok csak fokozták ott jelenvoltakban azon aggodalmat, mely aggodalom gyötrőieg hat a kedéhre, látva, hogy ily parányilag látszó rovarka rövid idő aiatt -níly óriási pusztítást a gazda közönség refcényét miiy könnyen tönkre tenni és meg-semmisitni képes. Barha az előadás és e gotoosz rovarnak szaporodása érdemében tett felvilágosításért az igen tisztelt eíóadó ur az ott megjelentek elismerését kiérdemelte. Mindamellett kívánni valót még is hagyott hátra, azt t. i. hegy a kiirtás módozatai & azon eszközök, melyek e czél elérésére legbiztosabban igénybe vehetők, hol található s minó eljárás lesz akkor gyakorlatba veendő. Ezen előadást kivette Lakat ur szives vendégszeretetéből feltálalt ebéd, melyen a pohárkőszöntések 3em maradtak el, de ezekben, valamint a jelenvoltak arczaiban az öröm szokott kifejezése helyett az aggodalomtól telt kifejezés látható volt s az egész társalgáson végig gyász foltként vonult végig azon aggodalom, hogy mig ma'' Sóly község szólótora ületett meg, addig holnap már a sor reánk fog kerülni. - A po hárköszöntést Véghelyi Dezső alispán ur nyitotta meg ; éltette Zalamegyéből átjött biztosokat, kívánta, hogy ba. már a sors Veszprémmegyét a phylloxerás kellemetlenségbe sodorta Zalát az ég ettől mentse meg. — T ARCZ A. Öszi lombok. i. MuLaudí''S&g képe, haldokló természet, Milyen gazdag vol''ál, * milyen koldus lettél! Netois tudod t<-sted meaitelenségét J£itak arai Itt ott takar el <-sak egy két Elhulló falevél. Régi ismerősid. daru, gólya, mind-mind Kihagynak. Nincs mivel Sket dédelgetnéd 8 ó ez neki-d fájhat, i mi még vigaszt adnat Hogy e jöl; majd a tél, s reád borítja majd Fehér siem fedőjét. Kertí ablakomnál hosstan elmerengi«. ül-BhiéK-m axt a htrvjdó virágot Qly aehé* a lélek, óh ha hervad»* lát 0»i bií 1 sivít ták lombozAtjá.Q át, H letör egy-íjí) ág-.t Ugy elsír a leiko.u, óh m ert én Is énem, Nincs mMtke s engem is temetőbe visxoek, Virághervadásban, íalevélholiátbau, Oh de fáj az^ látni mennyi elmalás van. Nagvon fáj a ixivnek ! Mu»í a terb«« felhSk, ssállnak a madarak. Focim-madár te U saálij csak arra délnek 1 9 oioud meg jó anyámnak, hogy fáj nekem élni, Hogy ttiként u; én is, nem»okára én is ^xebb hazába térek. ¿4 ha teuki, senki... 6 meg fog «Íratni, Ai én údfi anyám ... óh, de még se m- nd meg, nadd remélje , hogy még. . . hogy még Cgy»aer meglát. S mig eljön ax 6ra. addig is legalább Könnyebb lesi sairének. U- J»j a ssivnek, mely nem tad feledni, Mely sebében égetőn ujog. Met/ a máltai még övének ralija, Ejta ód«« íájóc ud&log. S cinai tud a lány harag »tavában. 3 tud remélni ssebb javít «iában ! Csalatoit giv mért keaeregtx saQnetlen. Nincs ki »zánjon tégel, gxenredó: ! Mái (fondja van moit a nagy világnak. .Légy vidám ós jobb. folejUJ el 5t, ¿3 ne bánt.on rósaa h>-rvadá»a. Cjra nyílik szebb viritóbb mássá ! Csalatott »sír felpjtsd «1 a multat'' Ne tépd fel a gyogvu ó »dbet .'' Majd az idó, ax öreg sirásó, Oda ibba mindent eltemet, Öiö:n, bánat, hogyha elpihennek, Nyugovása csak ugy lesz a »«ívnek ! TOMKA GÉZA. Az asszony, ha angyal. — Beszély. — IriH SZALAY SÁNDOR. (Folytatás.) Xariska-e vagy Karia? Srwgéoy Erdő« Feri dúlt ezivvel meut visHxa Buda foíd, hoey ott gyárfel-ügy előijálláaát elfoglalja. Tele eeivvei jött; must ugy érexé, mintha minden lépten nyomon valamit elvesztene abbói. Felmerültek lelkében két óv elfini emlékei. De másként volt akkor minden 1 Vájjon ax rolt-e o»«Jk áiom ? A ««erelem édce órái, édes szavai, reményei, ábránd jai, az órök hfiaég eaküje, a forró ajkak egygyó olvadáé, az ogygyé sxakadni kéasUló svivek lázas veréee, a kéje« öleié« . . , ezek voltak-e álomképek; vi-•ió egy idillt azereimesnek ? Vagy talán moat álmodik?! Attól a pillanattól fogva, mikor pihenése kőiben ösv. Puastainéval taláiko-10 tt, s attól aa öBÓraetét fellázi''ó aranyakat kapu, lelke folyton nagyobb ráakó-dá»okon mant át. A mait ¿dm emiékei és a ielen csalódása vívtak agyában éa idés tek föl kőlőnJéle jeleneteket. Mikor a kit év előtti eiváiáí édes kinos búcsújára gúudi/l\ újra ma^a előtt látta Beregi Mariskát könyázou «zemeivel, melyben akkor csak fajdalom volt és szerelem; ujr érzé azt u sztinni nem akaró ölelést, azokat a hosssu, édei csókokat, mikkel egymásba csókolták át leikeiket, szereU mökei. — Ez az édes, ez a feledbetlen emlék annyira fölsjzá szivét, hogy csak álomnak hitte csalódását. De most a csalódás állitá lelke elé a viszontlátás elsó jelenetét. Maga elótt látta Beregi Mariskát, a mint az ohár előtt állott halvány arczczal, könytelen szemekkel, mikben akkor csak reményvesztő hlde^Sí^ volt, reménytadó szerelem semmi Újra érzé az( a kimondhatatlan, észbontó fájdalmat, m^ly örd5gi karokkal fogta át szivét, mely fölajzott szivének idegeit akkor ugy tépte, ugy marczangoltA, mint most. Ily ellentétes emlékek kaczarogtak agyában. Az ersíány arany meg-megcsörrent zsebében. Eszébe jutott az a fiatal, szép öavegy, éesréazegitö sötét szemeivel, mik ben ennyi vágy és acnyi szereiem volt, mikor ő reá nézett Miért? Egy gazdag ösvegy és egy szegény vándor! Jó iaút kacza?ott magán. Nem is volt más czélja, mint az «ranyokat lábxibos vetni, mert Ő oem koldus. Dehát n^m meni e be vándorlásiban akárhányszor élelmet vagy segélyt kérni ? Van-e joga egy kopott vándornak gy úrnő kegyadományát önérseteeen visszautasítani ? Igen is neki van, mert Ő eltűrt ayoxnort, szenvedést; két napig nem evett, minthogy megnem asolgilt falatot tett volna Májába 1 O nem szegény, mert a néikfilöani todáe magiban gazdzfság, sőt oly kincs, oly erő, mely minden egyébbnél jobban biztositja az önálló •ágot. — »Igon — gondolta magában — vissza fogom vetni az erszény — aranyat. Ehhez jogom v»n. — Itt van asszonyom — ezt fogom mondani. — Koldus ak. missnához nem vagyok saokva, s mig e két kézbe» Lton megtartja az erót, a kegyadomáuy i megaláztatásnak fogom tekinteni." Azután sokáig: elgondolkodott, hogy nem fog pihenni, éjt nappallá tett; tanul, dolgozik, sokji gondolkodik, de neki meg kell mutatni > hogy a kink önérzetét egy erszény arany ugy képe« volt föllá-zitani, ax ucm szegény »mber Beregi Mariskához, ha mindjárt uem olyan ur is, mint a kiket a vén Európában szörnyű maradiságunkban „tekintetes''-aégöknél fogva isfiaertinkés tartunk tekintélyeknek. Gondolataiba mélyedve, folytonosan erőeebben és erőaebbeu ment, e mellette elhaladókat észre sem vette. A lelkében duló fájdalom valóságos lúíolvunjtéat ontó el velóját. Rendes körülmények között képtelen lett volna tovább menni; mindene égett a láztól. De • szeljem a tett erő hatalma óriási a test fölött. At a gondolat adott neki erőt, a naenté meg az útban való kidőié«tói, hogy neki küzdenie kell és meg k -11 mutatnia valamit, valami oly nagyott. a mit a semmibói kell elő teremtenie. Már majdnem teljesen erőtt vett rajta a Iái. Szerencséjére egy kis mezőváros-féle késeiébe ért. Ott egye* nesen e korcsmába tartott. Amint be akart menni, onnét a fiatal öaregj hajtatott ki. Erdő« megkövülten állott meg. A ssép öiregy kedvesen mosolygott rá. Szép, mély Üizti az^meiból újra az a be-láthatlan világ sugárzott ki, s mintha azok a kárhozatba csábi tó, némán mo solygó ajkak mondták volna: ,JSézd e világot, ex a viiág a tied tehet, csak akar ood keli l A szép ösvegy megáiJitá kocsiját. .Honnét jón ön ax Istenért igy?." A sor..!»! ««arevette, hogy lázban ven. ,B...ről jövök 1* „fcLiss ön eröe lázroham bsn v»n !* „Semmi bajom sincs l''_ „Ugyan ne tréfáljoa ! Önnek ágyba kell feküdnie." „Nem lehet. Még ez éjen Pestre kell éroem." „Üljön fei tehát kocsimba I* Szegény Feri nem tudta, hogy mit tegyen, az volt szándéka, hogy az erszény aranyal as első találkozás alkalma vei a szép özvegy lábaihoz dobja és most, mikor tettre került volna a dolog, e legnagyobb durvaságnak tönt fel előtte, nv birta végrehajtani. Az a gyöngéd bánásmód, as a megtngy«ráabatlaa. seive«. bensőtel j-a gondoskodás aoég önérsetát is eloltatta. Pedig aaok ez aranyok minden mozdulatára meg-megosörrentek, mintha mondták volna: „Vigyász! A sa^p asaz-szuny mosolya elaltatja önérzetedet és ez nem fog többé felébredni." A vándor felakart &lni a kocsis mellé. „Mit gondol ön ? — »»ólt a szép asszony. — A Barosay-gépgyár felögye-lője, teljhatalmú igazgatója csak nem fog a kocsis mellé akti?" Pusztainé moeolygott Feri pedig szájtátva állott meg, hogy miként tadje s a rejtélyee viseietfl nő at 6 állását is, holott vándorköntöeéről ast agyáltalán HUSZADIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY OKTÓBER 2-án 1881 Ezt követte Kovics Jánosnak felkö-szőntóje, ki mint zalai — biz&lommn néz & jövő elé, mert ott, hogy megye legelső tisztviselője & közveszélyt annyira fel fogta, mint Vég helyi Dezsó alispán, ott szabad reményleni, hogy a vész csirájában el-fojtatván Zala és a szomszéd megyék e kellemetlen helyzettói megmenteinek, ezért poharát a derék ügybözgó alispánra üritté. Eósze Dezső Vesz prémi evangelikus lelkész Dr. Horváth Gézára találóan szövegezett felköszöntőt mondott előadásának szellemi részét megvilágositaDdók. Czigler Lajos Csáktornyáról szinte mondott felköszöntőt, éltetve Veszprémmegye lakósságát. Ezek befejeztével Forintos kanonok nr ó nagysága, mint a megyei phylioxera-bizottság elnöke is megjelent, kit is a társaság a legnagyobb szivélyességgel fogadott. A házi gazda egészségéről sem lehetett megfelejtkezni, melyre is az alispán nr üritté poharát, ki sietett is vendégeit a jó és kitünó 34-ik évi sólyi termés felhordásával a nyomott helyzetből kibontani, de hiába ott a vészhelyen a szokott magyaros jó kedvet fellelni egy&talan nem lehetett. haszontalan volt minden vicz, Ígértük, hogy majd ha idővel epusztulás után sólyi hegy romjaiból ;fel-kél és virágzó heiyzetbe jön, majd akkor nagyobb kedvnyilvánulással mondjuk el ,Isten éltesse Lakat Mihály háza gazda urat! — Csemegi Károly legfőbb itélószéki tanácselnök Ausseeból, hol hat hétig tortózkodott visszatért. A büntető perrendtartást — mint az Ell. irja — teljesen befejezve és véglegesen megszerkesztve hozta magával. A javaslat a napokban már nyomdába kerül s így az igazságügyi kormány a parlament eL>ó üléseiben már bejelentheti a nagy fontosságú törvénytervezetet. Csemegi az eljáráshoz terjedelmes indokolást is füz. elvégezve ekként büntetó eljárásunk tudományos előkészítését, mint az anyagi törvénykönyv kodifikálásánál történt. nem következtetheti, Sót a gyárt is megnőve« te. „Na, na, csak ne csudálkozzók annyim. Üljön ide mellém! Itt nem fog átfázni; meg kényelmesebben beszélhetünk a gyári ügyekről.« Feri ssó nélkül engedelmeskedett. „Ha szabad kérdenem, miként tudja nagyvad oly határozottan jelenlegi állásomat, a mit még tényleg el sem fog laham ?« „Na hát, ne hogy valami női ruhába öltözött kémnek tartson, megmondom, miszerint »»«mélyemben a Barcsaygépgyár tulajdonosával beszél.* •Erre asután Erdős Ferinek alsó illa egész a kabátja lefelsó gomblyukáig esett ée érthetetlen szavakat mokogott. „Lássa, lássa, bohó — szólt a szép asszony, — mikor a külföldön egy gyárban önt megláttam, kiléte után tudakozódtam. Megtudtam nevét, származását, lakhelyét, egész múltját. Törekvése ne-me> ügyekeaete nagyou megtetszett és gyáramba óhajtottam megnyerni. Nem emlékszik ön, hogy egy alkalommal ax ottani gyárfalügyelője áltai telszóllitta tott: nem volna e hajlandó egy pesti gyárba munkavezetőül menni? Lássa aszal én bistam meg a gyárfelügyelót. Na és arra is igen jól emléket hetik, hogy mit felolt. Azt mondá, hogy mindaddig nem jón hazájába, mig a gépészetben oly haiadást nem lesz, hogy jtthon gyárfelügyelói állomást nem kap. - Szorgalma meghozta a kivánt eredményt s ekkor ón voltam az, ki a gyárfelügyelői áliomáara pályázatot hirdettem. ''Okvetlenül önt szántam oda, de est pártfogás nélktl, bizonyítványai alapján is ön érdemelte meg pályázó társai köaótt.« „De kérem nagyaidat, ka kegyed engem már ismert, miért tette Telem azt, a mit tett.* »Ahá, tudom, tudom 1 As aranyakra gondol ugy e ? Lássa nekem az ilyen passióm. Egyéb ilyen dolgot is elkövetnetek, mert gyárom oaége ás nevem nem ugyanaz.* „Miként van hit aa is?'' .Hit lássa kedves felügyelő vsgy mondjak osak agy, hogy igazgató ur 1" .Kérem oaak felügyeli« Hogyan kell a leghatásosabb trágyát ax agynevezett padrettet előállítanunk és ast trágyául használnunk ? (Folytatás ) Ha as árnyékszék aa épület valamely részében ugy van épitve, hogy csatorna által sem hozható kaposolatba, az emésztő gödörrel ezen esetben meg mérem az árnyékszók padkájának m .gas ságát, szélességét és hosszát, s ezen Buóre tek szerint késsittetek asztalos által egy ládácskát fenyődesskából. E ládára ko-vicsosal alulról vasból tengelt erősittetek, melyre még két kereket alkalmazok, de z melyeknek átmérője legfellebb 15 oentimeter lehet és ssilárd szerkezetű, továbbá a ládát a kovács még egy «-rős kalantyuval vagy fogaotékkal is ellátja As igy felszerelt ládácskát, mely belölről kátrány festékkel is be van festve a nedv átssivárgásának megakadályozása végett azutin betolom az árnyékszék padkája alá. (A pad ugy van készítve, hogy annak előrésze felnyitható ée becsukható, a nyíláson pedig a láda ki ée betolható.) Ha már félig van a láda ganajjal, nem várom be, hogy egészen megteljék, hanem cihuzom fogantékjánál fogva az árnyékszék padja alól, • >-1 húzom az e végre késsült gödörbe üresiem, s üresen vissza tolom előbbi helyére. Hogy z kellemetlen szag a ládából az udvaron szét ne átadjon, e végre a ludat légmentesei: fedővel eizárom. Ily módon nemcsak saját lakházxmnál levő, hanem még a közeli szomszéd házaknál levő árnyékszé kek''beo összegyűlő emberi ganajt is összegy üjthetem. Ha ily módon a gödör megteilett ga.iajjal, a hamu, márga vagy ennek hiányában földeli keverést nem mulasztván el — hozzá fogok a pudrette készítéshez. Először is lapáttal kihányom a gödörből a ganaj, hamu és marga vagy fold keveréket egy halomba. És azután kapát fogok s ezzel kétszer háromszor megvágom, s egyszersmind mégis fordítom. Ha már ez is megtörtént, egy pár i ) ölnyi tért beterítek gypsz v»gy mrirga porral, ha ez nem volna iszap földből előállított porral. S az elterített porra egyenlő nagyságú darabokat vágva a trágya gyurmából, sorban lerakom S ha már tele raktam az erre elkészített tért, akkor a kapát vagy lapátot kezemből letéve, sorba veszem az előbb lerakott darabokat, s a porba meghentergetve, kezemmel pogácsa alakre. össze nyomogatom és a szárító deszkakra a kocsiszínben sorban lerakom. Ha elfogyott már a kiszaggatott darabok pndretté alakítása, újra tele rakom kapa segélyével as üresen maradt ós porral újra meghintett tért ugy mint előbb tettem. S ezen munkálkodást mindaddig folytatom, mig csak tart a pudrettének való anyagból. Megjegyzendő, hogy az emésstő gödör mikor benn van még az anyag, de egyébbkoris mindig deszkával befödendő, nehogy marha vagy gyermek beleessen, .Na hát ezennel directornak neve zem ki. A decretumot mthonn megkapja. Tehát director ur! Az én férjemnek a Barcsay-cr.ég tulajdonosa, az öreg Barcsay Ferencz nagybátyja volt. Az öregnek az volt a kedves passiója és gyönge oldala, hogy folytonosan fiatalabbnak mondta magát. É» semmiért se haragudot annyira, mintha valaki öregnek mond:a. A gonosz nyelvek ast beszélték róla, hogy csup» hiúságból maradt nőtlen ember, szörnyen félt az ilyen kifejezésektől. „A felesége is melléje öregedett. Az én öregem. örsg papa." így maradt at én férjem szerencséjére nőtlen. Halala utánra gyárát az én férjemre hagyta. De a czégre ós nevére oly büszke volt, miszerint ast kikötötte, hogy a czégnek, mig az a gyár, gyár marad, mindig az ő nevét kell viselnie, így maradt az én férjem birtokában is őarcsay gyárnak. As én szernecsémre az öreg bogarai közt az nem volt, hogy utódja is olyan agglegény maradjon, mint ő. Másként sohase lettem volna Pusztaíné és a Barcsay-gyir tulajdonosa. Az én férjemnek kedves nagybátyja oogaraiból nem igen sok jutott, de volt neki ásóinál sokkal veszedelmesebb: a féltékenység. Ennek köszönhetem, hogy balila utánra, mely bizony Sfju koriban bekövetkezett, a gyir mellett rólam is végrendelkezett és pedig oly formin, hogy én senkié ne lehessek. A gyirt t. i. oly föltétellel hagyta nekem, hogy másodsiór férjhez ne menjek, mihelyt pedig ezt tenném, a gyir legközelebbi rokonaira fog szállani. Hogy pedig ez meg ne történjék, ügyvédem íz azt tanácsolta, miszerint maradjak én osak a Pusztai Család hitbizományi birtoka, a gyir megmaradjon as én birtokom. Természetesen én is e nézeten voltam." Erdős Feri a szép awzony beszédje alatt egyre aton tűnődött, hogy miért akarta Ót már külföldről is elhozni és most is különösen neki adta az előnyt, sőt mi több as első találkozásnál, még tulaj-dooképeni iliisit el stm foglalta, már is a legmagasabb állásra directorsigra emelte. Nincs olyao köaönyös ember, a kit s rögtön jött szerencse gondolkodóba ne ejtsen. vagy felesleges eső vagy hőiével megteljen. Lehet a pudrettet négy szeg alsku-lag is mint a téglát forma segítségével is vetni. Csak hogy nem oly nagy darabokra, mint mekkora egy közönséges tégla, hanem legföllebb egy fél tégla nagyságuakra. A vető formát homok helyett gypss porral vagy hamuval kell meghinteni, hogy ne ragadjon hozzá semmi a pudrette anyagából. Es cssk azok kedvéért hoztam fel, kik kezeikkel félnek hozzá nynlni, mert a fentebb leirt mód egyszerüebb és könnyebb. m. Most azon kérdésedre akarok megfelelni kedves fóldmives barátom, hogy a pudrettel mi féle növényeknél mily mennyiségben hssználjuk. Legelőször is kezdjük a gabna vagyis liszttartalmu növényeken a sort, mert itt fizeti meg legjobban a reá fordított szorgalmat és faradsigot, mivel a gabna esek kózótt főleg a bua és árpa, mindig bittó pi-aezra és vevőre talál A buza és árpa alá, ha a földje nem sovány éa valamelyes márga tanulómmal is bír, elég a pudrettéből 3 raina 160 legföllebb 200 kiló egy kataszter lóidra. Ugyan ennyi elég akkor is, hu a szántóföld nem igen régen 3 vagy 4 évvel előbb széilébeu volt trágyázva. II» van e a főidben márga vagy gypez meg udjuk ha próbául a szántóföldből egy darabra kénsavat öntünk, mert a márgás Öld pezsegai fog ha kénsavval leöutetik ; mivel a márgában rejlő síénsr.Tat a* erős-bb kénsav kikergeti pezsgést j elő. A pudrettet legjobb porrá zuiva a vetés előtt vagy mindjárt utána a mag lázakba tézze! bele hinteni, vagy sorveti utáu a sarokba elhinteni. Ez ugyan kissé tésó szaporatlan muuka. de kifizeti a 3 vagy 4 munkáauak dijját sosszorosan. mennyivel igy & termés nagyobb lesz mintha ugy szórták volna ei a fold rí a juaretté''. Mert hintve a maghoz közelebb kerül a trágyspor és nagyobb területet * lehet igy m-gtrágyázni vele, mint ha ugy szórtuk volna éa mélyebben is kerül a trágya r. földbe Soványabo természetű löldre már több kell ezen trágya porból, loldankint 300 vagy 400 kiló elégséges, ía ugy szórjuk akkor mindig két annyit cell számítanunk. Ne gondolja azonban senki, hogy eszel fól vagyunk mentve a ngy mun-si ée sok vonó ebivel járó sséhibeui trágyázástól. Ezzel ne ámítsuk magún-tat, mert keserű csalódásra ébrednénk, la csak a pudret''ébő! kéasült irágya-x>rr& támaszkodva, megszűnnénk földeinket istállói trágyával is bővebben trágyázni. Szüksége azért a pudretto használata mellett is legalább 6 év alatt egy szer istállói trágyával is bőven és szélti->en trágyázni. Ugy járna s föld melyet egyedü1 csak pudrette porral győznének, mint az ember, ki csak mindig egy féle A szép asszonynak feltűnt Erdős hallgatagsága. de ezt lázának tulajdonította. — „Nem fogok most önnek többet beszélni lesz erre időnk" P&sten is. Azért tettem ki a pályázatban, hogy nőtlen pályázóknak előnyük vau, mert ugy szeretném, ha a gyár fel ügyelőj vagy most már director — eddig ez nem volt, — egyszersmind házi titkárom is lenne ; kivel mind n tekintetben tartózkodás nélkül szólhatnék, ön mint nőtlem ember házamban fog lakást kapni s igy mindent otthoun intézbetü ik el. Most nyugodjék ön. Talán az álom kissé enyhitendi a lázt? — Nézze itt van egy nagykeudő — takarózzék be jól vele!" Aszal a -zép asszony gyönyörű nagy téli kendőjét adu át Ferinek és segítette a betakarásban. Valami olyan bűvös, olyan -eüdki vüli ilelejoa volt a kösben a nő érintése, hogy stegény Feri még erősebb lázt kapott tőle. Agya égett, minden tagja lángolt, mintha parásson feküdt volna. Gondolatai zavarogni kezdtek, majd elő álltak a láz rettenetes vissió, azok a borzasztó emberi formából kikelt alakok; emberek, kiknek csak akkora a lábuk, mint egy gyermeké, a fejük meg a pad lást üti; a szájuk fültől fülig ér ; a fogaik akkorák, mint valami óriásnak a hüvelykujja; aztán olyan vérfagylalón vigyorognak a szegény látbeteg flé, hogy az majduem meghal tőle. Azután látott csatázni véres embe reket, kiknek szájukból csak ugy düh ki t tüz. A melyik győzött a másikat megette. Végre, mintha egy maradt volna osak! ezután őt kergette, de nem tudott előle menekülni és jajgatott kínjában. Pusztainé könnyes szemmel nézte a lázbeteget, megesett szive rajta, de nagyon megesett. Kiszólt a kocsisnak, hogy csak siessen, de a zökkenői helye ken jól vigyizaon. Azatin k-dvej betegéi szépen betakargatta, fejét oda von''a dobogó szivére és simitgatta forró, lázb vu égő bomlokit: »okiig elnézte ssép, nemes vonású arcsit és......rá tevé vigy- tól égő ajkait a beteg homlokára. Meg-rezsenve kapott utána sajit homlokához hogy mit teit ? Hátha a beteg megérezte 1 étellel é''ne — végre kifogyna a termő erejéből. Nem kell feledni, hogy a földnek nem csak aon vegyi részekkel kell birsia tr bői a liszttartalmu szem, baoem olyanokkal is,'' melyeké a ssalma és a növénynek többi részei ) /tí>¿T~k, Bnsa nemesítésnél igen előnyösen használhatjuk fel a pudrette port. Sőt itt alkalmazhstjuk s legnagyobb sikerrel. Közönséges erőben levő földben nemsei tett faju buza alá pudrettével trágyáava, bámulatos eredményeket tapasztalhatnak. A mostani viszonyok között, znidőu föld birtokok a kisbirtokosok kazén nagyon elaprózódtak, ha as ősatyáinktól tanul'' régi módszer szerint gazdálkodunk, akkor midőn nemzeti fenmaradhatásunk is nagy terheket róv minden honpolgárra — nem tarthatjuk fenn családunkat rosz-szul mivnlt kis birtokunknak silány ter meséből. Önfenntartásunk is parancsoljs, hogy más gazdálkodás módot kövessünk. És szerintem esn üdvösebb czélhos vezv tóbb mód abban állana, hogy földeinket knrtileg műveljük. A trágya kezelésre pedig nagyobb szorgalmat és gondot kell fordi.atjunk. Hogy külső szántóföldjeinket kertileg mivelhessük a hol még a tagosítás nem történt meg, ez volna as első teendő. Alább fogok egy kis birtokosnak körülményeihez mért''/« jobbágyi telekből s egy tagban lévő birtokhoz be oszlott vetés forgást ajánlani. De előbb lássuk még mikép keü a pudrette trágyát más növényeknél is használni s vele elbánni. A második helyet a sorban gabona után a dohány illeti. Magyarország délib réaze a dohány termelésre, mind közép hömérséke, mind földjé e nézve igen alicalmas. Még is kivéve egyes vidékeket, hol a dohány termesztés ukszerüen kezeltetik — nagyobb részt igon silány dohányt állítunk elé. Egyik oka ugy hiszem as : miután a dohánynak a termelőktől) beváltáskor a termény minőségénél nem a dohány illatjára, hanem nagy leveleire és színére fektetik a fősúlyt, azért a termelőktől sem lehet rosz néven venni, ha ók is a sokra nem a jóra törek stenek. Hogy sokat ós uagy levelűt termelhessenek a dobiny ali gazdagon trágyáznak istállói trágyával, mely a dohányt és leveleit megneveli ugyan nagyra, de a gazd g éa nagy levelű dohány lavtan és későn érik, tökéletesen nem is bir megérni. A füllesstőben megnyeri ugyan a szép sárga szint, de az illatot nem, mSrt hs a földtől nem nyert illatot, mi máV azt nem adhatunk neki, bár mily gonddal kezeljük is. Adjunk a dohány földjének nem olj gág trágyázást, hanem jobbat a pudrettet, majd meglitjuk, hogy e trágya a dobiny jósigán ée illatjic mily bimulandó változást idéz elő. Az igen kötött agyagföld nem alkalmas a dohány termelésre. Legjobb ha a földben agyag, homok, mési ós tele/ény a leghelyesebb arányokban megvannak. De azzal vigasztalódott, hogy az nem volt csók, c^ak ajkát értette kissé oda. Mintegy öt órai haladás után Budapesten, a szép özvegy lakánál voltak. A betegei a legnagyobb gonddal szállították szobájába. A zép asszony azonnal házi orvosáért küldött, kinek tudtára idta, hogy ez a megmentendő él«t és az övé saoroean függnek ösaze. Az orvos megértette, megvizsgálta a beteget és megvigasztalta Pusztainé ő nagyságát, hogy a láz nem annyira idegrázkódás, mint erős meghűlés következménye és pár hét múlva a beteg lábra álland. Ai úrnő megnyugodott. A beteg ápolását egyedül végezte, segélyére egyetlen megbízottja, komornája volt. (Folyt, következik.) Ily hevesebb termésaetfi földet késő bt. szel felszántunk, hogy s bólé a talajb beivódhaason, s a felszántott földet pedig a fagy elegendóleg megtörje. Kora tavasszal másodszor megszántják, s hagyjuk állni, mig a dohány plánták a kiülte tésre alkalmas nagyságra as erre készült melegágyban megnevekedtek. Ekkor megrántjuk földünket harmadszor, i jó l ''gas Doronával megfogasolva, mindéi gaztól megtisztitva és megheagerezve, * földet a dohány itültetésére alkalmassá teltük — hozzá fogunk a dohány sorok kijelöléséhes ös a pudrettéveli trágyázáshoz. Ide szükséges három munkás, u első kis hegyes kapival kerti «J60r mellett minden 30 vagy 40 ceotiaeter tivolsigra kis fészkel vég, utiaa másik munkás ^ézi kosárban lévő puár«.t< porból egy egy (él marékkal minden egy fészekbe beiehint, mely ekkép meg trágyázott fészkekbe a harmadik munkás már a dobányplánti kat fogja ültetni. Hs szirtzaig uralkodnék i dohinyplint* ki-ültetésekor as öntözést nera szabad el-hanyagolni. Ha öntözéssel kell ültetnünk, akkor az öntözésnek egy vsgy fél órával előbb kell történni, miat as ültetésnek. A fő figyelem arra forditando. bogy a rágyapor a dohány gyökér közelébe kerüljön, s hs időnk engedi, kereset öesze is keverjük s főiddel, hogy annál nagyobb térben érintkezhessen a trágya a dohány gyökereivel. Az őszi repezék trágyázásánál u igen szép eredményt hoz elő a poudrettc. Ennél is mint a búzánál a maggal együtt vagy utánna közvetlenül hintjük a pud retteport a sarokba, valamivel bővebben mint a búzánál tettük. Egy kataszter holdra 5 sőt 6 száz kilót is számlthatuní. Kendernél hol sorvetést nem. any-oyira alkalmazzák azért, hogy fioomabb szila legyen, a pudrette port jobb h* ugy szórjuk nl s tóidon. A hajma féiék igen ss&etik as erői képességgel birő trágyát, azért esek föld jét még nsgyobb mértékben lehet pudrettével trágyázni. Szinte igy a káposzta és répa félék földjét is. As ugorka és dinnye földjét nene szabad pudrette és más ily égvényes tartalmú vegy trágyákkal keverni, mivel ezek nem szeretik az ily erős trigyaazereket. Dinnye és ugorka legjobban díszlik jó erdei földben, vagy elporladt növényi trágyában. Egy 6 holdból illó s egy tagbat levő agyagos föidü birtokba következő ve.és lorgist ajánlanék. 1-ső évben erős széltibeni trigyt-záaba a tagnak egy tizenketted részébe — kukoricás vagy burgonya, másikba takarmány répa, vagy »-bbe burgonya, másikba kukoricza. 2. évben tavaszi árpa vagy zab lóherrei vetendő. 3. évben lóhere felüli fél trágyizi»-sal.Mégjebben az érben őssszel egy szántásba pudrette-trágyával busát vetünk. Á lakodalmak. A köznépre nézve legörveudeteaebb esemény, ha házánál nászünnepet Ülhet. Ifja és véne vidor szívvel tekint egész éven át ez időpont elé. As oly falusi gazdának, kit az ág nagyobbk) birtokkal áldott meg, többszörös munkaerőre van szüksége; z családi tajrok száma arra, hogy minden földét megmivelje és as összegyűlt munkát elvégezhesse, gyakraD nem lévén elégséges elkerülhetlen és örvendetes szükséggé válik a fiút meg-báza itani. bogy ezáltal a ház dolgos menyet nyerjen, vagy fiu nem létében férj-hes adni a lányt egy szorgalmas ifjahoz, k: & szüléken fársdslmas munkáiban segi''sec. Falun eddig as ifjn 20, a leány pedig 14—16 éves korábsn lépett báaas-sági életre ; azonban legújabb kormányrendelet szerint s legénynek 24 s a leánynak 16 éves kora előtt házasodni teljességgel nem ssabad. A házasságok as egész ersságban rendesen késő ősszel uj borrai vagy farsangban rvonnek véghez. Es azon évssak, mely megadja a gasdánsk véres verej lék kel «zerzutt munkabérét. Jó formán iulc van ilyenkor a csűr, magtár és pincse. De ha épen as nem lenne is, gondoskodnak év folyta "alatt a szülék igyekezettik és takarékosságuk álial néhány forintocskát összekaparni, bogy uhI á lakodalmat megülhessék. Sőt ha még oly szegény is * család, arra fordítja legutolsó fillérét, bár félig-meddig megüonepeltessék. Igen természetes, hogy s va^-\ouos ilyenkor nsgyobb lakodrlmat : d » t bb verdéget hiv, kik bor és cigányzene mámora közt több napon át ünnep-inek s teljes örömnek engedik át magukat. Azonban a szegénynél sem szabad hiányozni a lakomának, csakúogy itt kevesebb a vendég s legfeljebb az egyb..ngu duda pótolja a senöt, melynek hasonló vigságot s ugyanazt a karjonga''.á»i idézik elé Szóval gazdsg, mint szegény egyíormán élvezi e nap örömét s egyformán árzi magát boldogaak. Alsó Magyarországon, hol a föld termékenysége által inkább 7an a falusi gazda bőséghez szokva, szokássá vált sőt mulhatlannak tartják, minél többet áldozni a lakomára. Az ilyeneknél rendesen e czéira egy ökröt vagy egy tehenet vágnak le, bor bőviben van ugy, hogy gyakran 3 — 4 napig tart a náhztiniep s 15 akóvsű sem £ik b. Felső Magyarországon olluobes a tót nép takarékosabb. 8ovány ^idje miatt kevesebbel tauulván beérui, náia-üuor-pét is osupiu két nap tartja m«g, néhicy font hast 7ees a lakomára és mi-ses pálinkával ssiveskedik vendégeinek. Ha már közelget a késő ősz, um a szüret utáni idő, a mikorra szokott rendesen msjd minden háaassági szövőd és s annak megkötése esni; Tzsárnaponkiit a házasulni vágyó subanezok, ha saját faJujokbta magukhoz illő ieányt nem találnak (mert a fahtbelijöknek mindig előnyök van,) átjármak a szomszéd fa-lukba, hogy ott a templom karzatáról s minden ünnepen s vasárnapon tiaaapi öltözeteikben templomba gvülni szokott leányokat megMemléijék éi< egyet ki-válasszanak. Ha a legény szeme megakedt valamelyiken, osak hamar a dolog utáL lát, egy kérőt választván ugyanazon faluból, ki hírül viszi a leány szülei->ek, bogy leányuknak szerencséje akadt. A házasulandó még as nap elmegy k ósttU a leáay házához, ki őt már egénz üonrpi öit«»etbo várja. Mig ezek agy * más közönyös tárgyról beszélgetnek, de egy szer. »in a huszadik wvfolyam ZALAI KÖZLÖKY OKTÓBER 2-in 1881. 4 évben a. busát learatván, még azon őaazei egy vagy kétazántába rozzot 5. évben roz» learataaa alán Urló rspit velünk. 6. évben fele róazebe dohányt vagy repczát ülietüah, illetőleg vetünk vegy-irágyával(pudrett«)maaik felébe hajdinát. A 7. évben már megint elől kezdjük. Lehetett volna a tagot 8 vetőre i* caziani * ekkor a dohány alán következő ^érben rozaot, ext követő évben pedig z»bo« bűkkocyt, vagy hajdinát. Vifyázvu arra, hogy egy mi után folytonosan liszt tartaima növények ue kerüljenek a földbe. Mert igy még ©rőt trágyám** mellett i» hamar kímerüine .azántóföldűnk a termőerőből. IV. Vannat háztartások — példanl mé azaroaok, heoteack ¿* vendégfogadcaoknal — hol évente igen aok csont, állati szőr, szarv, vér és köromhuliadék kerülnek a trágyadombra, melyek ott caak igen hiányosan ée aokara porladnak el. Ha tehetjük, liyen aliati hulladékokat m: szorgalmáéin óaazegyüjijük.Mikor már jóformán gyűlt &sze, akkor eg> gödörbe, melybe több helyen 4 vagy 5 hosszabb karót — milyen t. szőlőkaró — könnyedén függő-jbg leütünk. Ennek megtörténte alán íegaiól egy réieg fahamut, erre egy réteg oita ian mezet,erre pedig egy réteg csont, köröm., szőr és mái hulladékot, erre iámét egy réteg oltatlan meszet ée igy felváltva rétegenkint csomót, oltatlan meeze., faha mu. ;a, — ha kerül — öntünk mindaddig míg a gödör be nem telt. Ha be''-elt, akkor kiiiuzzuk a karókat a az igy támadt üre gckbe vizet öntünk annyit, mennyit caak elnyel a gödör. Ekkor földdel befödjük, és magara hagyjuk mintegy 6 heti ideig, mely idő alatt a hoaazan tartó hőségben meg & legvastagabb ökör ée ló szárcsou» tok ii elmáluak és ujjaink kősót'', eirnor-zsoiha''.óvá válnak. A. hat hét eltelte u án Kibontjuk a gödröt éa kihányjuk a gödör partjára a megomlott caonl éa mésianya go''.; ha mégis ott találkoznék köztük összeáll«) nagyobb darab, azt a lapát szélével elzuzzak. Ezen csont éa más ebaá ioit áltat; maradványokat, hs mi a már poaare''.te készítéshez készenálló árnyék-•zéki anyaggal öeazevegyujuk éi lobb-szorosén megforgatva összekevertük, eszel csak szaporítottuk a poudrette anyagát ós emeltük annak trágyaerejét. .Szemesnek áll a világ ée .az találja meg az aranyokat, ki korán kel." Ne engedjük, bogy mások előaaenek meg ebben is bennünket, hanem aieaaUnk mi magyarok a jó lauáoaot elfogadni ét minél előbb éi minél szorgalmasabban az árnyékszék! trágyát szántóföldünkre -- Conpost vagy i* poudrett« alakjában — hordani. Ne törődjünk azzal, ha kezünk eiszenve-aül is, csak keblünk maradjon tisztán, a szorgalmas munkt pedig nem azenyezibe a lelket. a háztáj állásat ia kipuhatolni igyekeznek, ez alatt a leány £ói<eríti aa asztalt tiszta fehér abroszazal a arra egy uj aütetü kenyeret tesz oly caélból, hogy azl a leánykérő megssegje és jósága felett ítéljen. Miatau ez meg öriént a a legény a kenyeret jónák találta, haza megy mind ő, mind pedig a leánykérő. Ha a leány nak a logény tetszik, nem sokat késik, hanem tudatja ezt vele azonnal a látogatás után. jrléül annak, bogy a kérőjével együtt ismét eljfhet és a leáuynyal kéz fogóját mofctarthatja. Mire a leány szülei úgynevezett háetüxnézés vég«tt a legény szülei házát meglátogatják. Megtörténvén ez is egy barátsagos, rendes vacsoránál vagy uzaonáná! megerősítik a haaassagi egyezményt. A tótoknál szintúgy a kérő (pitizi) taendói közé tartozik a leánynézés, eljegy zée a a lakodalomnál szokásban levő lépó-sek megtétel. Ha a legény már választott vagy rábe»zéltetve vén asszonyok dicsérete által, (tik falyuhelyeken leg-töb házasságot hoznak létre) egy vagy más ieány részére nyilatkozott, elmegy eztefeld kérőjével agyütt s leány házához a példázoló beszédben, mely jtdám, Érára i íz oidalbordai történetre vonatkozik, megkéri a leányt, melyre a leány részón levő átadók is (tótól oddawaci) hasonló hangon felelnek. (Folytatása következik ) Stf tét &z éj... Sötét az éj, lassan esik u esS, Könnyezve néx a távolbdl a me«5, Kinémolt már régen a kii pitypalaty, Oh kii virág kérlek csak még te maradj ! Ne hagyj „1, e bubánato« éjaxakán , Barei azemtt, gyöoyörfi azép kii leány I M«rt na elmégy., .»egény szivem megreped, Ma* »serelme álul 6 be nem üege4. SzereM engem ííve» m¿j » .¿ba mégy»z, Mert kis szived ax ecyimbsn el nem vész : Nálad látom mecyorsxágom kitárva, Hs te neretaz, nem lehetek én árva! R. H. Volt uékem egy hetyhe szolgám, ki már azegődéskor tudtomra adta, hogy ő nem fog ám árnyékszéket tisztogatni vagy ganajpogácsát készíteni. \|Mivel szük séges volt a cseled, azért felfogadtam, magamban azonban utána gondoltam_ .várj Jancsi,megfogod ám te mégapoad-reites lapátot is." Az aratás ideje elmúlt. Learat unk ét szépen beUkarultunk. Egy kia üre* időm lévén, az árnyékszéki trágyát, mely lyel a gödör megteiett, kiforgattam a gödörből egy halomba, egyszer kapával mégis forgattam, de az én Jancsim oda ae nézett, nem hogy segített volna. Éo nem ia kértem, az igaz. meri hiaba is kértem volua arra. Hanem mikor forgattam a közepe tájra, alól három drb estist forintot ruhába tekerve a trágyával eltemettem, és pedig titkon, bogy senki észre ne vegye. Másnap elővettem s szol* gát, nagyon aggodalmas képpel kérdeztem nem talált-e az udvaron jártában egy rahába tekerve egy pár darab ezüst forintot. Persze, hogy jó leiekkel mondhatta, hogy nem. En pedig vállat vonva est mondtam: ,mo»t már nem tudom nem-e akkor esett ki zsebemből, mikor a conpost trágyát kevertem s melegem lé vén mellényemet magamról leöltöttem. Csak el ne kellene most a szomszéd fa luba mennem, honnan csalc holnap térhetek vissza, hát még egyszer megtordita nam a poudrettnek való trágyát, talán meg is találnám." Midőn ezeket mondám, a szoiga hallatára, egyik szemmel figyelemmel kisértem a szolgát. S jól láttáin, mint örült a azoiga az eseménynek. Éu caakugyan elmentem hazairól, s ezolgá-nak pedig egyéb doigot nem adtam, mint azt, hogy a caéplőeszközoket hozza rencbe, ha valamelyik hibás volna azt javítsa ki. En másnap haialérve — mihelyt a Irá gyahaiomra néztem, azonnal amint vár iám is — láttam, hogy a trágya forgatva volt. Mindjárt én ib hozzáfogtam a forga> táshoz. Mikor odáig értem, hol a pénznek kellett lenni, de nem találtam. Tudtam mindjárt, hogy a Jancsi szolgám találta meg. En azért neki gyürkozve hozzáfog« lam a poudrett készítéshez ée azeliden kérdeztem Janc«it, nem volna-e kedve kézre adogatni lapáttal? Ez pedig szívesen vállalkozott éa megkerdezte, ha ne talán megtalálná a pénzt adnék-e belőle neki? Miért nem, talán felét vagy taiau többet is adnék belőle — mondom. A szolga serényen dolgozott még a poudrette alakításában is ; már végére jártunk a dolognak, mikor mondottam : .tehát csak nem találtuk meg a pénzt'' mire Jánosi válaszolta: .gazda uram talán nem is itt ve«siette el pénzét." »meglehet mondem én hogy másutt veszthettem el.'' Ezzel abba hagytam a pénz históriát, hisz ugy is tudtam, hogy Jancsi kezére került. Így kevertem az én hetyke szolgámat a pud-rette készítésébe, ha szép szerével és rábeszéléssel nem lehetett, csinnei kellett élnem. PATAKI GÉZA. Helyi liirok. — Ő felsége a király nsvenapja október 4-én leez. — JEUaMcőtt a nagy-kanizsai kir. törvényazékí börtönből Trojók Imre prekopai azületósü vugriaineczi lakó« 31 éves, ki lopási bűnhalmazatáért 1881. ¿vi juliua hó 9 én 5 évi fegyházra, 5 év hivatal vesztés ée politikai jogainak felfüggesztésére elitéltetelt. Letartóztatva voli 1881. év ápril 14-től. Megazökött 1881. évi azeptember 26-án eati ya8 órakor a munkaieiepről. Este a .szükséges hely " re bujl a onnan a Zöldfákért kéri téaén kellé átszöknei. ítélete még nem volt jogérvényea, miután fellebezett. Kézre kerítésére minden szükséges intézkedés megtéietett; horvát ember levéz, valószínűleg Boszniába menekült. — Bő áldás- Tuboly Viktor író-társunkat családi öröm érte. Neje mait szerdán iker fiu gyermekkel ajándékozta meg. Mind az édes anya, mind a fiu ikrek egészségeseké Kívánjuk, hogy a szülők öröme tartós legyen 1 A snentgyörgyvári szőlőhegyen okt. 5-én veszi a szüret kezdetét. Előre láthatólag általában savanya lesz a bor, mert a szőlő megérésére nincs elóg napos, meleg idő. — A köztemető kapuja előtt lévő vasati hidat ajra építik, emiatt a közlekedés okt. 5-óig felfüggesztve van. Csodálatos, hogy e munkálat ép most telje-sitt sták, mikor a szüreteléshez készülődnek a Kanizsán lakó azent-györgyvári szőlőbirtokosok. — Iskolatársi kegyelet. — Beszámolás. — Virágkorában elhalt Petre-kovics Ferencz Il-od éve* bölcs, kallga-tónak iskolatársai közt — kik 6t annyira szerették — mozgalom indult meg aa iránt, hogy a kis-kanizsai temetőben nyugvó porai főié síremlék álÜtassék. Ez ügyben f. ó. márczius hób-n felhívás bocsáttatván ki, — a fenti czélra következők adakoztak : Csesznák \lön. Per-lk frt, Csiszár Pál, Budipest 1 frt, Gaál György, Budapest 5 frt 20 kr; Hal is István 5 frt, Hegedűs Ferenc«, Budapest 6 frt, Imrey Ferencz, Kraljo-vecz 2 frt, Dr. Kele Antal 13 frt 17 kr; Knortaer György 50 kr; Ko«áry József Budapest 3 frt, Roas Mór, Pannonhalma 1 frt, Samu látván Ferencz dtto 1 frt, Simon György Tádé dtto 1 frt. Schuch Lajos Győr 5 frt. Zomb^ry L íjoa 5 frt. öaszesen 52 frt 87 kr. A síremlék : pyra-mis alakú, ssil eziai szürke márvány, mely f. é. azept. hó 24 én a kis-kanizsai temetőben Pelrekovic Fereucz airja fölé már főlálliitatott. Főiirata : .Itt nyugszik ifjú Potrekovic* Ferencz íl-od éves bölcs, hallgató. — f 1877. évi márcz. hó 3-án élte 24. évében. lldá* ham vain ! — Emeltették: barátai 1881. évben * Az emlékkő Budapestről hozatvan, gyári ára, — 39 frt. A fölirat, fólállitaa éa egyéb költségek; 13 frt 87 kr. ö«aze«eu 52 frt 87 kr. teltek ki, — a igy a bevé lel ée kiadás egymást leljeson fedezik. Végre az óhaj megv«lósaii! A küzdő társnak pihenő Jheiy« nem áli többé jel lelenül. Midőn ez?n eljárásunkról a nyilvánosság előtt beszámolnánk, kedves kötelességünknek i«m>-rjük, hogy a szive* adaki«óknak mindazoknak, ki> bennünknt e kegyele os czél elérésében brmiképen támogattak, ez uton is őazinte köszönetünket nyi vánitjuk. Nagy Kanizsán, 1881. évj szept hó 29-én. Dr. Kele Antal pénztárnok. Hali látván ellenőr. — IMlráx* M-ika kitűnő, jeles zeuel&raasága szerdán elutazik Meránba. Vasárnap az ,Oroszlán", hétfőn a .Korona", kedden ,0-<>szián'' a szerdán et>le a .Szarvas"vendéglőben játszanak bucsu zóul. Uljokban caütortókon Csáktornyán játszanak. Melegen ajanljuk azenemüba-rá''.ok partfogásába. — A gÖ%tiír<lő iisz-ogatásra nézve a tevékeny bérlő uraktól löbb figyelmet vár a közönség, igy a mull vasárnap egyik városi lanacaos sértene meg lábát egy kiáltott szügb-n. — Ggásxhir. Köztiazleleiben álló Dr. Tomcaanyi Imre helybeli honvéd főorvos urat mélv fajdalom érte, szeretett nővére Tomcsanyi Matild úrnő Szat-márrói testvére a ennek csaladja látogatására jővén, egy hét alatt meghalt. Te meiése azept. 28 án nagy részvétlel tör tént. Enyhítse t. barátunk s kedve csa ládja, ugy a távol levő jó szülők fájdal mát a közrészvét I — Rázás János zaia-egc-azegi kir. ügyészségi irnok az ottani kir tőrvényszékhez helyeztetett át. — I>r Schiebinger EmUhtao diktinus tanár temetéséről írják Tihany-ból: A tihanyi koloator elhunyt perjelének temetése vasárnap délután történt. Nem csak a vidékről, de még Somogy DÓi is számosan jelentek meg az általános tiszteletnek és közszeretetnek örvendő tudós férfiúnak az utoisó tisztességet megadni. Maga Simon Zsigmond apát ur szenteltelte be a koporsót, melyet aztán községi elöljárók vitték ki vállaikon a kissé távoleső sírkertbe. Valóban megható látvány volt, mikor a beszentelÓ6 után jelenlevő rendtarsak. köztük igen koros urak is, könyekre fakadtak. Schiebínger Emil hittudor emléke nagyon megérdemlé a szeretetnek es a:on nyilvánuláaát. A messziről érkezett gyászvendégek üdité-aére az apát fényét tort adott a csendes zárda ref-któriumt''ban. — G-yásshir Dömötör Lajos lete-nyei t. járás orvos hosszas betegeskedés után szept. 29 én jobblélre szenderült. 5 árva gyermeke kesergi halálát. A bol dogult azon vidékbeií korteskedésről volt nevezetes, megia irta Tuboly Victor rólt: Rászóltsm a Dömötörre, hogy a népet ne gyötörje! Béke hamvain 1 — Gyümölcskiáliitás. Villásy Pál ur, a keszthelyi m. kir. gazdasági tanintézet érdemdús főkertésze álul Keszthelyen az intézel kertészeti helyiségebea rendezett gyümőlcskiállitáa jegy zekét ígéretünkhöz képect a következő hiteles névjegyzékben közöljük. Almák : Golden Noble. Osnabrücki renet. Parker pepin. Dovntoni pepin. Oberdick gaiamb-kája. Angol eper-alma. Arany nyári re net. Mandula renet. ószi csikós bordás. Landsbergi renet. Tiszafüredi magoncz. Burchard renetje. Csikó* szegletes. Pírt Winter. Bécsi nyári. Orleanai renet. Korai Rózsa calvill. Deák renetje. Scarlat piros Agát alma. Van der Laa renetje. Piros őszi oslrill. Sándor czár. Luiki alma. Ripston pepin. Csillag piros renet. Pázmán alma. Nyári pepin. Anyóka. Vérvörö Bibornok. Megváltó bordása. Királyi kurtaszáru. Genova pepin. New-yorki renet. Monbijon Ízletese. Americai kurta szárú. Sicuiai alma. Török alma caikóa téli. Koródái renet. Székely alma. Caaseli nagy renet. Píros nyári Api. Csillag renet Multkaupt renetje. Berze-viczi magonca. Édes szürke renet. Téli arany pazmén. Alant Alma. Rhod Izlandi téli. Woltmann renetje. Bedfords-hirei talált Mátyás magyar orsz. királya. Téli csikar. Csillag Ramoour. Boaoopi szép. Sárga téli calrill. Markosdi Nőzsér. Czígány alma. C»nadai renet. Fromm arany renetje. Champagnei renet. Gra-vensteini. Gyengehéju renet. Carmjliták renetje. Sohvrariembach parméo. Csiaós szegletes. Tőrök Bálint. Edes Holaart. Bonne Beauti. Baltvin alma. Carpentin. Montmoreney renet János főherczeg. Hó calvill. Hawthornden. Fehér mat alma. Deák muskotály renetje. Prinz Camil Rohan. Téli czitrom alma. Piros téli Calviii. Anatias. renet. össi scarlat piros parméu. N_\ ári Rabau Prigaí k-r e alakú. Kia azürke renet. Chőster parmén Braannaui roszmarín. Lángazinü renet Piros Margíi aima. Wul mann csörgő almája. Narancs alma Tafota alma. Do-mauer galambkája. Szászpap alma. Staa-en permén. Harmat alma. Fénysshási róssa alma. Ss&rke őaai renet. Boiki alma. Czukor araoy reuetje. Leány csocaü alma. Bretagnoi reuet. Ghőring renetje. Hórlin pepinje. Müller csaoso* simája. Németh arany pepir. Királyi Calvill. Brabanti herczegnő. Zöld Fejsdelmi alma. óazi harang alma. Sredani zöld. Körték Du-mont vajoncza. Hollandi vajoncza. Nyári Kálmsn. Alonczoni füge körte. Spac vajoncza. Maria Louisa. Esperen arak körtéje. Ószi azürke vajoncza. Marianna h-rczegnő Vilmos körte. Ch.irles Basiner. Szép és jó körte. Korai arinin. Lovenjouli isleiése. Gregoire Zephirin. Hennaa la-.^ár. Baronne. Megvetell. Diste Iván. Mi-rny herczeg. Durondeau vajoncza. (Jaftszir körte. Szerenoaós körte. Szép Júlia. F-shér őszi vajoncz. Clairge»u. Napoleon vajoncza. Ghelin vajoncza. Desportea Janosné. Congressui emléke. Nemea Colmár. Hardenpont téli vajoncza Diel vajoncza. Zwicbotzer. Breati haj koite. Armín kórtéje. Jogoigne diadala. Uj Poiteaa Capiiimont vajoncza. Har denpon izUt''-.-e. Klopp-il körte. Crassan pergamemje CapacinoVan Mons. Rousse-let Van d>-.r Veeken. Knoop ananas körtéje. Piue IX. Espren vadoncza. Sándor czár körte, Duval vajoncz. Boisbunel kobakja. Madame Aduk Dos-portes. Baclialier. vajoncía. Szilvák : Augol nagy szilfa. Kék tojás szilva. Braunnaai k:.jssi szilva. Kirke kotrója. Decaisne ii''giója. Vicloria királynő. Ageni szilv.. Royer kaj«zi szilvája. Tarka Pe.-d''igon. Merőid ringlója. Gon-dim szilva Wagenheimi korai szilva. Nagy czukor szilva. Sohuyier G»ge. Schőnebergí szép Olaaz szilv. Tulson szilva. Majiandi haazár azilva. Mayrets Reineclande. Hartvia aárga szilvája. Bavay ringlója. Altban ringlója. Valesi herczeg. Aszalt dinnye: Ugorka Maxixe lüskéa héju. Garfiol Haage féle Lései óriáai nagy. Early Vermoat bargouya Korai rózsa. Perl»'' I'' Emper nr. Idahó. Magnum Bonum. tlarli Ohio. Hópehely. VelliSgton Wb;ibe. — Tils. Balaton-Szent-Györgyön f. é. azeptember hó 25-én esti fél 11 órakor tüz ütött ki a több lakház é» gazdasági épület esett martalékául a gyorsan terjedő lángoknak. — A keszthelyi önk. tűzoltó-egylet szepiember hó 25-én tartott közgyűlésén az egyl-:t főparancsnokává Puiy János ur, választmányi tagokká pedig (kettő üresedé* levén) Csak Antal urad. azámtartó es ifj. Roiachl Vonczel urak választattak el. — Hatai rövid, hírek — Az uj hadügyi közös budget 6 milió frt — Az országos vereskereszt-egylet ujabban 15 fiókegylettel azaporodott. — Több franczia író Bpestre rándult le a bécai irói congressusról. — Pécsett egy építőmestert a ledőlt fal agyonzúzott. — H-ik Rákóczy Ferencz születési emlékkövét okt. 9-én leplezik le Sátoraljaújhelyen. — 1912 lakossal bíró TekézőoataW.cn egy kut aincs. — Braasómegyéből azámosan vándorolnak ki Romániába. — A keleti marhavész edd>g csak Dévényujfalubau lelt conatatálva. — Kézdi- Vásárhelyen azept. 28-an erősen havazott. — A temes-vár-szeged'' vonalon éjjel kiraboltak egy tehervona.ot — Báró Bánfy Elek meghalt. — Hamisított áiványvizgyart fog laltak ie Bpesten. — A király Bécbe utazott, a királyné Gödöllőn van. — Az újvidéki főgymnasiumot a szent Benedek-rendiek veszik át — Szlávy közös miniszter Boszniába utazik. — Sárvárott állami távírda nyittatott — Kőazegen .Csalán" czimü humoros lap jelenik meg. — Külföldi rövid hirek. — Királyunk a cíárral hirazerint Varsóban találkoznak. — Garfieid özvegyének 267 ezer dollár gyűjtetett eddig. — Jövő évi máj. 16-án nyittatik meg a szent-péter-vári világtárlat. — Prága mellett hó eaett. —Widoveczen (Morvaország) egy kovács öt tag^i csuládját megölte, magát meg felakasztotta. — 23 ezer ócska kalapból egy belgiai kalapos háaat épített — Ro-chestérből jelentik, hogy uj üstököst fe destek fel. — lháas Dániel siijára Turin-ban Kossuth Lajos mellszobrot állitatott. — Párúban november közepén czimba-lom-hangverseny lesz. — A német nyelv hódításokat lesz Francziaországban. — Upsílanti herczeg 3 millió frtért adu el eichhorni birtokát báró Hirsch párizsi bankárnak. — Sothen báró gyilkosa a börtönben megesküdött kedvesével, kinek 14 évig várni kell. — Moszkvában a nagy bazár leégett — Nápo!y vidékén nagy hegyomlás volt. — Vegyes hirek. — Tolvujfurfang. Csorváson történt - az ügy .kényes" természeténél '' fogva a szereplők nevét elhsllgatjnk — hogy egy fiatal ember bement éjnek ide-jéo egy csorvási vagyonos gaada beken tett udvarába, onnét a nyitott »stálóba, ! honnét egy délezeg lovat vezetett ki, melyre künn az atcaán rápattant ét veie — elpattant Máanap azonban bitang-S''gDa eraszté a lorat Akkor észrevette a fiu, bogy a lóelléUsi müvslet a ősbe ^ s pipáját ejtet e eL Elment tehát a fót''ilaj. i donos gazda háza elé s keresgélte a^ipái Kzt meglátja a gazda felesége s az a gon dolat villan meg agyában, hogy ez a tol vaj. ,A pipáját keresi? - kérdé a mit aem sejtő le-ásytőL „Igen!" volt az ön kénytelen válasz. No hát akkor maga : lopta el a lovunkat — és nyakon csípte ** bős asszony és a községházára vitte. A hétfőn a gyalai törvényszék elölt lefolyt végtárgyaláaon beismeré a legény, hogy igenis ő elvitte a lovat, de koránUsm lo pási szándékból,hanem hogy a háai gazdát annak keresésére indulni kéuyszeritve, hazulról eltávolítsa, mert nekie viazonva van ő kelme feleségével. Tehát hogy eh-z juthasson, vezette ki a lovat. Bizonyítja, hogy el nem adta, han»m elcsapta A törvényszék azoaban ezen furfangosan kigondolt kifogaat el nem hitte, hanem valóbbszinűnek találvan azt hogy a ló és nem az asszony iránti elóazeretet vitte & legényt az istálóba; annak rendje é* módja azerint hat havi börtönben sima raaztalta. Vádlott felebbezett. — Lovát a köx^ghánULL Báttaase-ken e hó 16-án aaalatt mialatt a iiösség: elöljáróság ebédezni volt, a kös ¿rháaánál ismeretien tett lesek nagy mennyiségű lóéi marhajarlatot loptak el. A járiatok'' szamozva levén, a vizsgálat eddig kide-rilé, hogy az 5 kros lójiratokból a 379. számtól kezdve ege« 4bl-ig. — s azintéa 5 kros marhalevelekből pedig 164-tő! 202-ig bezárólag terjedő azámu járiatok lopattak el. Az utóbbi járiatok megyei szamai 26692-től 26700-ig terjednek. Űaletl 8emie- Kagy-Kaoissác. ltoi okt. 1. ki nyert? Brütin, azep. 28-án: 31. 59. 8. 56. 29. Id&járásonk a lefolyt hétet nagyon hívüi v ssele ¿a e6i volt A gyakori lec<zpodi»3k a »tóiSre fölötte káitékonyar Látottak agy, tog) reményeink jó borterméa iránt jelbbtékenjcn csökknt«>k. Ozletftnkbet utolaó tadósiiiaock ótf. k lanyha bangnlat volt uralgd, a forgalom ez«, kély volt, ma maink csak legközelebbi nUkiég leteiket fedezék, míg a «peeslatiú 0zt«c ogeaze:. stíinetelt 1 aaegnehexfil: «»ladA» miaU a fi-talkeiv i* gyenge és árak cs«k alig unhatják macákat. — Bura iránt esekélj az érdeklőde« ; árak hanyatlanak. Hon jelenleg mioásc cxikk kösOtt legjobban van kereave, árak valamivel emelkedtek. - Árpa csak finom minüaégbeo kelt némi figyelmet, míg közép- és alárendelt fajok el vannak hanyagolva. Arak alább tzálliak. Zab caekéJy Ozletet fejt ki; árak nem szenvedtek lénye?«* vált-->xát Kukoriczábax a furdalom nagyon »serény mérvet öltött; ai nj terméa kQsiöbéu levés, árak tetemeien csökkentek Babban as <Ul«t mé; fejl5dtlen ; ax ó készletek ki vannak merítT<-, míg aj irabói még nom voh hozatalnak. Az árak névszerintiek. Bnxa 11 20-12 — Kos* 8.10-S75 Árpa 8.25—«50 Zab 7.—7.40 Kakoricxa 7 20-7 50 Bab 10.50-11.- K. H Roxs &.— —7-20. Ka- Flaczi árak. 100 kilor. ssámitva. PÁPA Uuu 11-20—11.60. 8&o Árpa 7.20—8-—. Zab 7 -koricza 7 10—7 30 VESZPREM. i''ox* 11.60 — 12.—. Row 8.70——. Árpa 8.20—8.80. Zab 7.30.-7.50 Knkorícza 7.50—8.— GYŐR. Buta 11.90—12.40. Eo«a 8i0— 9 24. Árpa —.--.— Zab 7 80—7.40 Kukorica 7.10—7.30. BÉCS Buxx lS.20—13 30. R«zs 9.SO— 9.60. Árpa---.— Zab 8 50—8 76 Knko- ricza 6 90—7.40. ti meratrond. Indul Kanisairól bora: V(.sat taata (>ra P»rc. ldt 207 Kaa.k, Uvktu, Uonkorii 6 II reg(»l «16 , . 2 SO délut. »•9 . , . 11 1 jjí ¿02 Hada-PMU-e (gyorrvoaai) 5 &£ reggel 204 . (postavonat) 2 6 délat. •212 . (vgyea vonat) U 2ü éjje 813 B4o.be (HmoBbathely, Sopron UU) « 15 r<r(.l 201 1150 éjj 315 Sopronba 3 40 iUat 206 PrágThof Kotteri, CSzáktomya 4 56 reggé 203 . . í 47 délül 201 . , (ryorav) . 10 50 éjje Zanizztra nornót; > 27 reggel 1 11 dálb. 11 1 4újel (vegye vonat) 4 15 léggel (pokUTonai) t 5 delnt (g^onvoMt) 16 M éjjel 4 l rogge. SrkeaDt 210 Zákány f.ló: 216 . 208 . , 211 lt-«5a Pe«tr3! •¿03 • 20i 302 Bé^t.91 314 - .. 316 Sopronból 202 Prigerbof fal&: (gyorsvonat) 204 06 - .___ 10 15 éjjel 5 délben 6 37 reggel 1 20 dalát. 10 ÖO éjje Felelő aaerkeaztő : bITÓRFI LÁJÓS. HUSZADIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY. OKTÓBJBB 2-4» 1881 HIRDETESEK. i. SUCKER MC^XTÖDÉJ^ SZOMBATHELYEN. Ajánlom újonnan berendezett telepemet, melyen harangönfések mioden nagyságban eszközöltetnek és jótállást vállalok a harangok összhaDgzására (harmónium) 2, 3 és 4 hangnál is. Úgyszintén avult harangoknál is aj összhangzatot csinálok és megrendeléseknél kérem csak a harang hangját és súlyát határozottan megírni éa ezeket csakis vasból készült fedővel és kötéllel látom el a koronán áihuzva legújabb rendszer szerint. Továbbá ajánlom az én uj szerkezetű 2 kerekű hydrophor Aprotz fecskendőmet, különösen pedig a tűz oltó-egyesületeknek egyszerű practikus kezeléssel, mely 5 perez alatt 12 akó vizet függélyes 8 méter mélységről huz fel; fecskendez 6''" nyílással 27 méter magasra, két 5"'' nyílással 23 méter magasságnyira. Bgyszersmind ajánlom a legjobban berendezett műhelyemet, géperővel, és azon helyzetben vagyok, minden ezen szakmába tartozó munkákat pontosan eszközölni óx ajanlatokat mindennemű vasból készült kutak, tűzi fecskendők, rézszivattyu-részek, érezmunkak mindennemű cséplőgépei nél. gőz-és műmaWuok fürészmun-kakat a legjobban és lehető legjutányosabb árakért és jótállás mellett elfogadni és elkészíttetni. 371 6-6. tnnnnnnnHnHnxMnnnnnnnnHHnnnní^nHUH Van szerencsém ti- •* ettij«»en jelet?leni, hogy a ,Hii schler és Hlatkó'' czég alatt helyben 7 év óta fen^lló férfi-ruha üzletből kiléptem, s ugyanily üzletet nyitok és vezetek HLATKO JÁNOS főtér, az Ebenspanger-féle házban, az , Arany Szarvas vendéglő mellett törvény széki leg bejegyzett czég alfrít. A nagybecsű bizalomért, naelyljeJ eddig megajándékozott, mély köszönetemet fejezvén ki, tiszteletteljesen kérem, hogy azzal engem továbbra is megtisztelni kegyeskedjék, és pedig azon leszek, hogy lelkiismeretes, pontos és sxolid munka, valamint a legolcsóbban szabott árak által t. cz. vevőimnek teljes megelégedését kiérdemeljem, a mi már azért is könnyen eszközölhető, mert a legelső bel- és külföldi gyárakkal vagyok összeköttetésben és minden idényre aleg ujabb és legdivatosabb szövetekkel, (libériákat is magyar ós franc/ia kivitelben) ellátandom magamat. — Egyéves önkéntesek számára szükséges ruhákkal is szolgálhatok. Becses megrendeléseit kérve, vagyok teljes tisztelettel HLATKO JÁNOS H. SCHNEID gépgyáros Marshall Sons. ÓC Co. Limtd. főügynöke BUDAPEST. gyár-uteza 58. (bárány-uteza sarkán.) gőzmozdonyok at nagyobbított tűz iszekrénynyel, ajánl cséplőgépeket magkülönitó hengerrel 370 6-6 r 1 ő m a l m o t a t fogaskerék és szijhajtásra, háromvasú ekét, kétvasu ekét, sorvető és szórva vető gépet, szelelő rostát, „Backer rendszer", trieureket szelelővpl vagy anélkül, répavágógépet és daramalraot sat. sat. amerikai lovagoló fűrészt. Árjegyzékek és költségvetések kivánatra bérmentve és ingyen isten után sgyedtíi az ön Hoff János féle maláta kivonat egészségi sörének köszönhetem életem megmentését. \ rroff isaos cs. kir. odv sxállitó umik, kir. kereskedelmi Umtioi koronás arany érdemkereszt tulajdonosa. a fől>b poro»* és ém<>t randák lovagjáatk." A Hoff Jáoo«-féle malátakivonat feltalálója s a^yedali késsitőj''nek. Európa legtöbb fej-dalmének udvari szá''litója Báct fiyirfcelyiíée: 6rakea»af 2 Irada ti fiyárir»átár Srakaa. Briamr ttntu 8. izám GYÓGÍJELENTÉ8 Tekintet«« nr! Freistadt, 1<J81. mirca 21 Am ön Hoff János-féle rezláta kivonat egészségi tőrének u in, makacs köhögé»emet ill»-ti''>l«g igen kitOnő hitáta volt l felkérem rérsemre utÍDT.''-tel nj''-Uett ezen t&rbúl iimét 13 palxczkkal s 2 xxcski malátx-ezukorkát küldeni, WaJÜLt TIvséar cs kir. őrnagy. Hít»U1os gjóf?jjelentés Berlin, ax uj laktanya kórház. a tOér-ntrzábzn A kitűnő Hoff-féle maláta-kivonat i-gészaégi sör:ifk, moly a sebí-aOl töknek olj tett, hogy aaok azt nem örömest nélkülözik, egy ujabb axaliitáaért kéri 5st fel az ápoió hölgyek nevében. R#í, miniaztr, Két fbriatM aié.'' neat küietik szét HOFF JÁNOS, cs. kir udvari szállít.. Béét. Brabea, Bráaaarstrasae 8 Főraktárak: Nagy-Kanizsa: Faasalbafar Jézsaf. StrWB •« Kl^a. — Zala - K\|«ri«íf: Ha^iaszky A — 8 o j. r o n : P MüUer - K - a a t b • I y Wiaseb Feraacz. — Kaposvár KiU««t. Bahr B. Llpét. - V » r a » d lasy Haohalatar uréfysz — S7a 4—12 Cflak Gsry foirLrx-t-ta.1 % mint a badapesti hatodik NAGY LÓ-SORSJÁTÉK egy sorsjegyének árával, játszhatni az 1881. Október 19-éü rátartandó hozáson 500 értékes nyereményre 500- 1-sB rmmw s?pompis ne?jM fo?at teljesen felszereire, értéke ,2-1 mrnw öt egy négyes jucker-fugat • értéke il mrnm 2500 fit egy kettős fogat, teljes, értéke további »ye.-ewÁ.jrak, cgymint: hintók, hátzs lovak, sat. tat flt ipar-, arany ¿« exfisttárgyak Valamennyi nyeremények a bizottság közvetítése folytán készpénzben is értékesíthető. E»en sorsjáték a haxai lótenyéwté. javára s a boáan«..; ■ t , ugyanitt 1881. október l&-t<51 23-ig dija^ és ax Ogot6 verseny alka^7foe me^ti ^ Ezat tarajagyek HMárMiUai bcJylúp a 378 3 —6. tirfóMTHialMat biliéi Tálté-lzlcte (Politzer 8.) Dorottya-utcza L BUDAPEST. Pályázat. Nedeliez mezővárosban — ZalamviryrHen Murak5«beu. a róm kath elemi iskolánál egy taoúdnói állaoiá-ra pályáaat birde<t«tik A pályást tani''Anőktől Vépesit», a női kézimunkákbani iartas«ág és a}ma^yar éa borrát nvelv tu''cUaa kirántatík. — Eri fixetéeo -120 frt szabad lakás az iskolabáabao i^a nu kuayhfUMfrt 383 ''2 3 Az állomás 1882-ik évi j.uoár hő t-őn féssen plíoglalanló Pályázni kivánók felszerelt /ylyaroodriuíyaikat f. é. október bó 30-ig l^gyeneV szivetek alőliroitboz bekOldeoi. Küt Ned-.''licz^n 1881. aze\|>t«-nib<T 13-án SZBloI IG-XAOZ ©8p. pl«ab. i«kolezéki elaok. JU________'' Eg3 rnép a legjobb karban fevfi pi. nino eiikdó N. Kanizsán ; bóvebb órtéaitóat Wajaiu József ur köcyvkereekeáéaábou. . y 3i4 »-8; v v. Halljatok és bámuljatok í .xy brittáuiexüs:-gjfár caödauudáaa kuretíezU-bes ni''et óriási raki^. !>octáron a:ul i» mélyen leaxállito:tau adatik el. $ íri bO kr bekaldesi'' vajry pedij: ntánrétellel mindenki kap egy kfllSaAscu nvaj tott éi 51 «larabból álló brittániaezOst étkező-easkSs'', (maly elGbl.'' 40 frton felQl vok kapható) és st evóeeakSafik febérmaradáaáért 25 órlf les» jótállva és pedig . 6 asztal! kés angol aczélpengével 6 legfinomabb brittáuiaexü»: vils 6 tómótt maaaiv brit tán iaezQst r/ékjtaái. 12 legflnom. brittániaezüt kávaakaaák 1 nehéz britúuiaezüst 1 oehés brittiaiaesOst 2 elejárra jyertyatarté. 6 szép ma. iv tajássartof 3 gyönyörű finom ooksríiltn, 1 Neaaziró legfinomabb f-ju, I igeL- szép ««kar- áa berstarts 8 drb brittiniaezüst tojáska»Ái, Hebizoti} itáasi, bogy ezeo hirdetés nem ssédeigeMtt alapsatk, nyilvánosságra boxok egy pirt az eserekre meni köszönő, ét ataoreo-delő levelekből, nalyeket és étkesőnereanek elónyösaégt ¿s nvolékoov-•ágára ronatkoiőiag Ubb ávi hxuálata otác «yertea kM''Wrew ms gamat qrtlváaotao, ha az ára nem tetszi k, siat mtadeo költaó« óik a'' %i Tcvni. IUm sbés 02etek által kh-fetatt étkazészarak árlatUviaa «lat zisak Kjgeh.t egy jó éa sojid áru. akar, a« fordaljon csakis a •: yct-lrn mogrSáelési helyre: L NELKEN brittanlaesűst gyár-főraktár Bécs, VI. WindmOUgaMe Nr. 26. 5Í E . «£ rg-fi Jt ■ « £ S« & Nagyon t. ur 1 Kőrülbelai 14 hónap előtt hozattam s ■ a, y tánia.-zflat garnitúrát, melylyel teljeses meg vagyok eligedre év kár«"t ezúttal még egyszer egy küldést belőle hozzám juttatói. Ti»xt l''tíel Klriii''Scbelkenbea (l">dé!yorazág ) Ka.-neng»! Si-noa, er. lelkeM. Nelken L uraak Bé<-« ! Én két évrel eselőtt 5otőI 11 garnitúrát számomra és barátaim számára vettem és vele igen me; vttyok eUged^e, kitek móg < gy garnitúrát számomra kdldeni. ''fizt<lettel Bwigrád (8aerbia.) Petroiits J. kentkodí. Továbbá rannak kőszflnetry.lvánitá^ok és Utór^ndeióaek a kóvet-kexő draktöl: Vilmar, gróf Pálfy-Daun Sfflblngben, Pr«ck Kíírolj ban, Wacrtschuma Perd. cs. kir. zdóhivatall ad uakttól Jamaiuban, reuer Kajetáatól Trientbec, Diehl cs. kir. posts«e^ert«J llorteviesba«, SeTolmayer ca kir. oaandőrtől Bnchértben (Cseborezág), Kolzer J erenat Felixdorfban sat sat. 1 - HaztftéMr brittánia eazkőzém számára nagy esomagban 15 krárt nálam kapható, óriázi megTandelósek végett kéretik a mMSbbi »•«-rendelés. [ NfceY-KAWgW 1881. október 6-án, SfcT.'':: : 5* ■ m-gTpd érre......t* ~ ^^H •■"•■''. J^f «<4m JO Jer ^^ HIRDETÉSEK . J i> hasabos petitsorblK 7, luósoUsxor 6 ■ «akiden további sowt 6 kr NYlLTrtRUKÍ. K soronként !0 krért rétetnrk fel / Kiftciúri ittetrk miudcn egyes hirdo-trt.-rt 3« kr. fizetendő Y A Ü J Hogzadik évfolyam. A lap szellemi részit illető k^zU-uj< oyek i zzerkesztőhóz, anyagi ré»zc-t Illető kftzleméuyek pedig a kiadóhoz berottiivf intezendők : NAGY- K AK l Z 8 A Wíttticiki; Brr«, ntctlen levelek csak -smen munkatársaktól fogadtatnak Kéziratok ti&sta nem k&ídeuiek. N? /jy- Kaoizsaváros helyhatóságának, „nagy-kanizsai önk. tüzol tó-egylet''. a .nagy-kanizsai kereskedelmi s iparbank«, ,nagy-kanizsai takarékpénztár", a „zalamegyei általános tanítótestület" a „nagy-kanizsai kisded-nevelő egyesület", a nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet, a «soproni kereskedelmi s iparkaraara nagy kanizsai külválasztmánya" s több megyei és város egyesület hivatalos értesítője. Hetenkini kétszer, vasárnap- s csütörtök0íí megjelenő vegyes tartalmú lap. „ZALAI KÖZLÖNY44 Tsbl-lk é>i utolsó negyedére. Tisztelettel felkérjük mindazokat, kiknek előfizetésük m. hó végével lejárt, bogy azt ideje korán megújítani szíveskedjenek, nehogy a lap szétküldésében hiány merüljön fel. - Igyékezünk a helyi viszonyoknak megfelelően a közérdekű kérdéseket megvitatni, a helyi események registráiásában lehető gyorsaságot, főkép hitelt érdemlöleg tanúsítani. • Előfizetési ór a régi, mely lapunk homlokán olvasható. Vidékről iegczélszerübb postautalványon küldeni. A lap t. előfizetői kedvezmény árban megrendelhetik Rudolf trónörökös és neje Stefánia fóherczegnő aranykeretes arczképeiket. A kik az utolsó évnegyedre uj elófizetőkül belépnek, a szép képeket 5 frt 50 krért bérmentve kapják a lapnak három hónapos küldésével. Kiadóhivatal WAJDITS JÓZ8EF k ön y v k or esk edése. Budapest wzeptemb^r 28. Ó felsége déli 12 órakor a következő trónbeszéddel megnyitotta az országgyűlést: „Tisztelt urak, főrendek és képviselők! Kedvelt híveink! Örömmel üdvözöljük önöket ezen uj törvényhozási időszak küszöbén, mely alatt fontos kérdések megoldása képezendi önök feladatát. A mult országgyűlési idó hiánya miatt több fontos törvényjavaslat nem tárgyaltatvan ezek tárgyalása az önök munkásságát veendi igénybe A szomszéd szerb fejedelemséggel kötött több rendbeli egyezség fog jóváhagyás és beczikkelyezés végett önök elébe terjesztetni. A Horvát-Slavon határőrvidéknek Horvát-Slavon országokkal és ez által magyar koronánk országaival való egyesítése tettleg megtörtént. Kormányunk mielőbb javaslatot terjesztend önök elé, oly czél-ból, hogy az azon vidékeknek általunk nyújtott kedvezmények s az intézkedéseknek egyéb oly részei, melyekre nézve ez szükséges törvény beiktatasára, Fiume közjogi helyzete, hovatartozandósága ugy dicső emlékezetű ősünk Mária Terezia császárné és királyné oklevele, mint az által egyéb régibb és ujabb törvények által meg vas állapítva, vannak azonban egyes részletes kérdések, melyeket az 1868. évi 30. törvény czikk függőben hagyott és a melyek vég ieges elintézése napról-napra szükségesebbé lesz. Kormányunk megteenai ama lépéseket, melyek szükségesek arra, hogy ezen kérdések a már idézett törvény megállapított módon Fiume emiitett közjogi helyzetének megfelelően a méltányosság és a közös érdek alapján mindenek megelégedésére megoldhatók legyenek. A büntetőjogi törvénykezés a bűnvádi eljárás szabályozása által ki fog egészittetni. A magánjogi törvények tekintetében elodázhatlan szükség ~z élet viszonyának megfeleióleg előre haladni és ezáltal a teljes polgári törvénynek létesítését g eszközölni. A pénzügyi közigazgatás javítása és a pénzügyi biráskodás helyesebb alapokra fektetése égetően érzett szükség. A hivatalnokok és tisztviselőktől megkívántató képzettség törvény általi meghatározása, a megyék háztartásának a törvény által szabályozása el nem odázható. Egyéb a közigazgatás érdekében teendő törvényhozási intézkedéseket nem említve, a közigazgatási biróságok felállítása lehetőleg mielőbb eszközlendó. Az ipar-törvéayek javítása, a közlekedési rendszer kiegészítése, a kereskedelem előmozdítása ós mind az. a mi az ipar, a mezőgazdaság és kereskedelem fejlesztése és az által az egyesek és az állam vagyonosodása érdekében lörvényhozásiiag^tehetű. hasouló nagy mértékben fugja önök bölcs intézkedését igénybe venni. Biztosan hisszük, hogy öuök átérzik az ezen irányban teendők nagy fontosságát, de hisszük azt is, hogy ezen intézkedéseknél is figyelemmel lesznek arra hogy az Ülam háztartásban helyreállott ren det az államnak helyreállított rendét még ezen czélok miatt is veszélyeztetni nem szabad, hogy arra, hogy az egyensúly az á.lam háztartásában ha lassan és fokozatosan is, de okvetlenül hely reál iitassék, következetesen és önmegtagadással is törekedni kell. A közmivelódésnek oiy fontos érdekei is kiválóan kell. hogy önök gondoskodását igénybe vegyék. A főrendiház ujabb szervezése egyike azon kérdéseknek, melyekre már többszőr felhirtuk hú Magyarországunk törvényhozásának figyelmét s mely felhívásunkat megújítani ma is idején tevőnek találjuk. Mindezen jelzett ügyekben, melyhez még mások is fognak javulni, sietni fog kormányunk a törvényeknek megfelelő módon megragadni e kezdeményezést. Meg vagyunk győződve, hogy önök bölcsessége, hazaszeretete és ügy buzgósága képes minden ügyeket őszintén kegyeit Magyarországunk javára elintézni. Midőn ezt önöktől várjuk, örömünkreszoigái nyilváníthatni, hogy a hataimak kölcsönös jóakarata, mely eddig is lehetővé tette az idónkéntleime-rüló kérdéseknek békés utoni megoldását ma is fennáll. mely körülmény valamint barátságos viszonyaink va.ameny-nyi kormányhoz alapos reményre jogo-sitanak az iránt, hogy népeink a béke áldásait zavartalanul fogván élvezhetni,önök egész munkásságukat az ország belügyeinek rendezésére anyagi és szellemi érdekeknek előmozdítására fogjak szentelhetni. Áldást az egek-Urától és sikert kívánva hazafias működésüknek az országgyűlést ezen nel megnyitottnak nyilvánítjuk. Országos maj;y. iparművészeti muzeum. Felhívás. A műipar emelésének és versen) képessége fokozásáuak egyik leghathatósabb tényezőjét képezik a szak kiállítások. Ezen bó tapasztalatok által igazolt meggyőződésben a hazai műipar és a közönség múizíésének fejlesztésére hivatott országos magyar iparművészeti muzeum is, a nagyméltóságú magyar királyi vallás- és közoktatásügyi miniszter ur helybenhagyásával, időnként egyes iparágakra vonatkozó kiállítások egész sorozatát tervezi, melyeket jelenben a könyvnyomtatás, könyvdiszités és könyvkötés termékeinek bemutatásával szándékozik megrvitni. Czél ja e kiállitásnak a keretébe eső nagyfontosságú iparágaknál, melyeknek közgazdászati jelentősége a közművelődés terjedésével párhuzamosan nóttön nő. azoknak hazánkban történeti kifejlődését, jelen állapotát és követendő mintáit felmutatni. Ehhez képest a kiállítás alkatrészeit képezendik: 1. A nyomtatást megelőző korból, a magyar nyelven irt és a legjelen tékenyebb hazai vonatkozású latin kéziratok, valamint egyéb, hazánkban létező oly codexek, melyek kiállításuk fényénél és mintaszerű díszítésüknél fogva figyelmet érdemelnek. Itt fognak helyet találni a Corvinkönyvtár maradványai, melyeket ugy a hazai, mint a külfi^di könyvtárakból lehetőleg nagy számmal összegyűjteni igyekezünk, és a melyeket mig a nagy közönség hazafiúi Kegye lettel fog szemlélni, a miniatűr-festészet művelői és a kaligraphu^ok, kiknek napjainkban díszoklevelek, fel- iratok stb. előállítása bő foglalkozást nyújt, haszonnal tanuiiuányozhaiuvk-. 2. A magyarországi nyomda szat fejlődését feltüntető könyrkiál litás. mely a Magyarországban ^bármely nyelven) nyomatott műveket 171 l-ig lehetoieg teljesen, azontúl napjainkig az, egyes nyomdáknak jellemző vagy diszes kiállítás által fei tűnő termékeit fogja magában fog lalni. Régibb idó óta fennálló nyom dáink tekintetében óhajtandó, bogy azok az általuk felállításuk óta napjainkig nyomatott munkák kiválóbbjait idórendes sorozatban álli«£ák ki, s eddigi terméktik teljes jegyzékének kinyomatása által a kiái-litás érdekességét és taculságo:. voltát emeljék. 3. A magyarországi köayvkö té«zet régibb dUzes példányai mellett az ez idő szerint működő haza; könyvkötők munkáinak kiállítása ; mely, azt hisszük, kifogja tüntetni, hogy ^gy 31 alakítás és díszítés szépsége, mint a műnk« tökéletessége és az előállítás költségéi tekintetében a magyarországi ipar »«^ija a külfölddel a versenyt és csakhamar a nyomdászat példájára a magyarországi megrendelőket a külföldi piacitól el fogja vonni. 4. Egyes magángyűjtők kiállításai és általában oly nyomdászat; érdekességek, melyek a kiállítás czél-jait előmozdíthatják. így birjuk egy kiváló gyűjtő ígéretét, bogy régi nagy mesterektől származó könyv díszítmé-nyekból álló ritka gazdag gyűjtőméin ét átfogja engedni. A kiállítás történeti részének rendezésére bizottság alaicuit, meiy aiulirtakon kívül Dr. Ballagi Aiadár. Caoutosi János, Dr. Fraknói Vilmos, Dr. Hegedűs Csanád; Lajos, May -iáth Béla, Dr. Pulszky Károly, Szilagyi Sándor és i(L Szinnyei József urakból áll. A bizottság fenntartja magának további, különösen kültagokkal való kiegészítését. TARCZA. 5c húzd ezigány... ke hozd czigácy! ninc osksm már k&űYemt > ifl»gvoU az ré^earégec eagem, Mert oly hoiiau ¿vixxzadot óta .Szom• ruao »zól z mapyar nóta.* De mit :yondok? hozd! sirion a rono ! Mi a magyar mis. mint í&idönfou. ? ÍLaüö szóljon iuu oak butar. a nóta! .Hiuen .Tiiíkcut hogy i mikjpen szólna * F t:ép f eletl le maii rtíréoj- n«iz lenf, Lantja our^a «¡«zakad é* uera p Nem bitii, ho^j valaha vig lígjen, ,Nem tadom én, bog/ mi rac e nép«n ?* Hozd ri, tVuár bmz a mAfcyai zziro, Könyekkoi Tan raordulúg a szeme, Hiiz a* arcza könyiől ment nem létaen, ,Sírva vig.d mir a mafjar régen.'' BAKÓ JÚZ8EF. Aic asszony, ha angyal. — B«««<ly. — Irta SZALAY SÁNDOR. (Folyta tá«.) Ápolás köabeu a láz lefolyás* alatt hilloit a szép aaatooy olya dolgokat » betegtói, a mik ax latén őriste, bogy ót a láxoa sem ejtették. Annyi minden aze-r&lou« dolgot mondott ax el valami Ma-riaka f«L6U / , Ki hát az u. Mariaka ? Ő is .Manaka'', caakbogy] ó riá nak iratkozik. Még ó bele nem volt még szereimea^ nem is luheteit ez a futai betrg. Az * Mariska, kii a boieg emieget, valaki más leket. A sok kérdezősködés »meg vannak-e még a virágok? Hát az a aefeiei^ a mit a JLAa" partján !ek Szt. István napján, meg van-e? Akkor ciékoita mrg elóazor. Emlékszik e rája,hogy olyan piro* lelt, miot a cseppenten vér? Zavarában nem bújhatott más hová, hanem odaboruh keblére és ugy •irt ot''f mint a gyermek, kinuk nem volt éd(»s anyja, aztán egyszer csak adnak neki édes anyát Ezek a szavak eg> igen, igen szeretett Mariakát illettek. Azt is megtudta Pusztayné a beteg láaas besaédjéból,bogy megcsalatott Olj kínosan, oly kifakadás-sai saóll erről a bet''-g, hogy még a sziklat is megíndi^tta volna. Minél többet hallott PoszUyoé a be tagtól, aonál jobban meggy ózód ölt, hogy oly szivet birni a legnagyobb gyönyör lehet a világon, annál jobban gyűlölte ismeretlenül azt a nót, ki Uy nemaa férfiút megcsalhatott; mindenek felett ped^g ast érezte, -bogy az ó ifjan xiadof* axive életében elóször most kezdi követelni jogait. Együtt szenvedtek a beteg és ápolója. - Három hét elteltével Erdós fel-gyógyult és átvette a Barcsay-félc gép-gyár igazgatásit. A* egyszerű, kopot: v»ndorb<51 lett ur. Mihelyt »z igazgatást elkezdte, clsó reformja ax lön, hogy a munkások bérét, valamint a rendes alkalmazású h.vatalnokok fizetését fölemelte, a munkaidőt leszállította. Azt egyátalán nem engedte, hogy gyo-aan, el hamarkodva dolgozzanak, h»n -m. bogy jól, Usaan, vigyázva ; neircaak szemre, hanem erote is. A munkások áldották a jó Istennel ast ax órát, mikor közéjök jött. Puszta) né is észre/ette, hogy sok kai jooban megy a munka, mint egyébkor. A megrendelők leveieiból látta, hogy sokkal jobban meg vannak a tárgyakkal légedve, miot azelő.:. Erdős Feri maga télrevonult a világtól. Erósen ragaszkodott feltevéséhöz, hogy neki kell valamit teremtenie valami nagyot a semmiből. Folytonosan tanult, dolgozott, száz meg száz kísérletet lett. Ezen kívül az volt a legnagyobb élvezete és szórakozása, hogy feledhetien szerelme íájdalmávsl kéjelgeit. Egy alkalommal este a gyárból ment hasafelé. Az &gyik ulcza-fordulatnál egy rongyos öreg támaszkodott a szöglett ház falához. Erdősnek feltűnt az a kopott, nyo-morviselt ember. E»zébe jutott onbánya-lása, mikor is föl ''.ette magában, hogy a muokáilanok felkarolása é* pártolása leend élet föladata. Odalépett a gondolatokba mélyedi öreghez, megérinié váll«:. — Az öreg feltekintett. Erdős meglepetve nézett rá. Pál bátyó, az „örök legény* állon elölte, megóregitve, m»-g viselve a nyomortól, a mankállanságiói. Az öreg csak nézett a tisztes úrra, nem ismert rá; azt hitte valami olyan ur, a ki az ilyen msga-fajia csavargókat becsű katja. P — Nem banteon az ur! — szólt .ört, rekedt hangon — elbordom én magam is az irhámat. Az ördftgoek sem ártok ; magammal is jóformán tehetetlen vagyok, azért nem adnak sehoi muukát. — Hát nem ismer rám Pál bácsi" ? — kérdé Erdős. — „Egy kicsit rémlik előliem, miatha láttam valamikor. Hát nem olyan elfogató ur? Akkor kát szerezzen valahol nekem becaüle''.cs munkát. Eneobea a rettenetes nagy v&rotban »oh* ki nem találom magamal. Azi mondják, hogy az Erdős Feri itt vaiami gyárban nagy ur lett, de ahhoz el ueiu megyek, nem én.* — .Miért?'' — „Hát csak nem megyek, mert nekem ugy tetszik. Furcsa birek járnak róla. Különben az u^mit törődik vele, azt se tudja: ki lova, fia?* — „Hogy ne tudnám,hiozeu magam vagyok Erdóa Feri! Én b;zouy kedves P&i bácsi] Hál hogy meg nem ismert?! Erdős Feri meg akarta ölelni az Öreget. Ez elejbe tartolta »¿áraz, éhség-aszalta karjait és mogorván mérte végig. — Megálljon s tekintetes ur !'' — Mi az Pal bácsi? - - szólt meg ütődve Erdős, mint tudta, hogy Pál bátyó részéről az a legnagyobb gorombaság, mikor valamelyik régi tanítványát meg ksndesi. Ez a titulus meg a mit Erdősnek adott, kivül esett az ó szótárán, ez példátlan gorombaságot jelentett. — „Hívjon csak Feri öcsémnek!* — szólt bátorítással Erdős. — „Híjjá az ördög skárminr-k it! Hát ha már elejbem hozta a mé-ikü, tudja meg, hogy a „tekin''.e''es ur* hitváuv ember, mert jó módért, szép a««zonyért elfeledte szegény Mariskát." Az öreg egy könyoseppet dörgölt azét szemében, orrára húzta kalapját aztán odább állott. A szép asszony igazgatója megkö vülten állott meg. Ilyen tehát a világ, így ítél az emberekről?! De különben mii törődik vele, ha lelkiismerete megnyugtatja. Aa fájl neki legjobban4 hogy •s zm öreg, bftoaületcs Pál ia ugy el kitt* a ! látszatot. Csak neki egyedül neki voit szabad nyilatkozni, a hogy nyilatkozott Erdős Feri előtt. A mint a directo;- igy tépelődve mont hazafele és némileg elismerte bogy fajdalma eokat enyhült a »ép asszony gondossága folytán. „Különben szólt egy kanyaruUtnál Beregi Mariska most már Kondor Gy aláné. Kérdés, hogy emlékszik-e rám?* — „Hazudik az ur, mort z moit ic «z ágyat őrzi. Én tudom, Toltam ott titokban. Hanem annyit mondtam annak is szegénynek, hegy Puaztaiuéból nemsokára Erdósné lesz. — Azzal az öreg odább állott. Erdős Feri dált kedélylyel rohant haza, föltette magában, bogy beadja azonnal lemondását és elhozza Mariskát. Fölemelte két kezét, homlokát azokba rejté. Ott volt egy csomóban mindene. Az apai átok. Beregi Menyhért ajtaja mindenki előtt zárva volt, pedig igen egywerü okból. Ax a szegény szenvedő leány rettenetes dolgokat aeaxéii- kedveséhez, kit folyton maga előtt látott. Elmondta neki, hogy édes apja, mi mindennel fe nyegetle, ha Kondor Gyulához nem megy. Iiyen dolgokat minek tudni a világnak? A világ egy kis porszemből hegyet csinál. Mariskához szülein és a doktoron kivül még egyetlen lénynek volt sxabad közeledni. Ez Beregiék nevelt leánya Pergő Julcsa volt, valami vadhajtáson rokonaágban állott a Bátor családdal, s ennélfogva Bereginé, szül. Bátor Katalinnal is. — Ez a kis 16 év« Julcsa még HUSZADIK 8V FOLYAM 1 i Meh^^-^f''ö " T .hí ■¡-a wi,vtífo .im <M$m.«m Az ujabb könyvnyomtatási s könyvkötési kiállítás rendezésére maguk * kiállítók által választandó bizottságok támogatását fogjuk kikérni. A kiállítás a műcsarnokok az országos magyar képzőművészeti társulat által átengedett tág és díszes helyiségeiben jövő 1882-ik évi jan. hó 15-én fog a n;igy közönség számára megnyittatni Ezek után felhívjuk a hazai közönség szives figyelmét ezen kiál litásra, mely a nemzeti mult nagy emlékeinek felmutatása mellett jelentékeny gyakorlati czélokat is tart szem előtt. Felkérjük . mindazok közremú ködését, kik ezen kiállítást részvéte lök által gazdagíthatják; névszerint a) a hazai könyvtárak őreit és a magángyüjtóket. hogy folyó évi okt. hó végéig egyelőre az 1711 előtt bármely nyelven kiadott magyaror szági nyomtatványaik betűi endes jegy zékét, valamint a kiállításra szánt diszkötések és codexek leirását beküldeni szíveskedjenek : b) a hazai nyomdákat és könyvkötőket, hivatkozva az ez irányban hozzájok intézeti előleges felhívásra, hogy a kiállíttatni kívánt munkák számát, a mennyiben még eddig nem történt volna, ugyanazon határideig jelentsék be. A kiállítandó tárgyak tényleges beküldésének határidejét a jellentke-zókkel utólag fogjuk közölni, valamint időközben is a kívánandó részletesebb felvilágosításokkal készségesen szolgálandunk. A kiállításra vonatkozó mindennemű közléseket „Országos Magyar Iparművészeti Muzeum Budapesten (sugárut, műcsarnok)" czimzéssel kérjük ellátni. Kelt Budapesten, 1881. szept. hó 30-án. PÜLSZKY FERBNCZ; mint a könyvtárak és muzeumok országos felügyelője. RÁTH GYÖRGY, mint az országos iparművészeti muzeum ideigl. vezetője és felügyelője. Dr. FEHÉRPATA KY LÁSZLÓ, mint a kiállítási bizottság jegyzője. igen távol volt attól a kor ól, mikor már az ember hzzal is beérje, hogy magával beszélget. Ebből azután az következett, hogy Julcsa nagy .nagy titokban elmondta kedveskedésből valamelyik legénynek, hogy miket beszél álmában szegéuy Mariska. Alegény e hirrel hízelgett a ¿zolgá lónak ; as inas-gyerek kihallgatta a hátuk mögött. Na éa kelle-e ennél több?! Jutka elmondta a mészáiszékben, meg a kútnál. Gyurka-inas annál büszkébb volt, hogysem pletykálkodjék; kinótázta, kifütyölte a nagy ulczán végig, bogy „Megkínozta Beregi a lányát, Hogy felejtse szegény régi babáját! Fiskálisnak adta volna szívesen, Hejh, de máskéntakarta ajó Isten !" A nóta járt szájról szájra. Mindenki kezdett átlátni a szitán. Azt tudták, hogy nem ssive sze rint, nem jóakaratából egye zett szegény Mariska a dologba; de hogy holmi fenyegetés, erőszak, vagy ajó Isten mimindin, házasságot teremtő szörnyű ígéret is volt a játékban, arról mindaddig hallgatott a krónika, mig Jutka nagy titoktartásában a mészárszék és akut hallgatást ígérő publikumának el nem mondta ós Gyurka nótában nem hallhatlanitá A dal mindenfelé hangzott. Beregi nem mutatá magát a világnak; őrúte leányát. Azt hitte, hogy oda be s onnét ki semmi hir nem járTríyugodt volt. Ea alatt az orvos is erős reméoysé-get táplált, hogy betegének állapota pár nsp múlva teljesen jobbra fordul. A válságon már keresztülment, hanem javaslása kösben mikor emlékei tisztán állottak lelkében : folytonosan gondol kodó, szomorú, szótalan volt. Az orvos attól kezdett tartani, hogy mélakórba esik. Föl is szólította Beregit, hogy vala hová szórakozni kell vinni; különben nem áll jót: vájjon nem esik-e őrültségbe. De bát hová vigyék ?! — Beregiué találta ki. — „Tudod-e apjuk : a kedves vónk, a tekintetes ur, hogy utoljávi itt volt, azt mondu, hogy s Margit Ősigetre megy fUráSre! Milyen pompás Iviz; oda me-gyŰnk Mariskával, Ott jotban össze g. Felhívás. Minden nemzet büszkén mutogatja azon emlékjeleket, melyek nagy férfiainak neveit hirdetik. Mert ha bár az emlék, melyet szeretetünk emel szivünkben, maradóbb az érez nél, mégis kötelességünk oly külső emlékkel örökíteni meg neveiket, melynek láttára a haza fiai lelkesülni tanuljanak a czélért, miért amazok küzdöttek és szí vökben a honszeretet mind erósebb gyökereket verjen. Ily emlékszobor legyen jutalma mindenkinek, ki egész életét és működését a hazának szentelve, ennek háláját méltán kiérdemelte. Tóth Kálmán azok közé tartozik, kik érdemessé tették maguka'' a haza hálájának e tanúbizonyságára. Mert dalai bezengték az egész országot ; felsirtak a Kárpátok bérczei között épugy, mint az alföld rónáin ; a zongora húrjairól épugy, mint a fouó leányok ajkairól. Színművei a lelkesedés szikráját lánggá lobbantották a hazafiak kebelében s a nehéz időkben reményt csepegtettek a nemzet szivébe egy jobb jövő iránt Hírlapírói működése nagy és jótevői hatást gyakorolt hazánk mind politikai, mind irodalmi életére oly időben mi dón mindkettő egy nyomasztó uralom átka ala;t nyögött. De lelkéuek nemes érzelmei közvetlenül csak szűk körben hatottak. Tóth Kálmán nem vágyódott a nagy világ bámulata és tapsai után; elég volt neki, ha jót tett a hozzá legkö zelebb állókkal. A hazáért, a szüló-Öldért akart csak élni; a hazát, a szülőföldet akarta csak szeretni: a haza, a szülőföld volt az 6 mindene: a haza a szülőföld tartozik neki mindennel. A szülőföld le is akarja róni a hálát, mehlvel nagy fia iránt tartó zik. Jöjjön segítségünkre a haza, nyújtsa segítő jobbját: emeljünk egyesült erővel szobrot a nagy költőnek, a dicső hazafinak, a nemes szívű embernek! niszterek szabályrendeletet készítettek: l azt a f. évi október első f\ lében tartandó szak tanács kozmán; elé terjesztik, melynek elnöke Kovács Kálmán igazságügy miniszter; tanácsos, A szaktanáeskozmány tagjaiul a kir. legfőbb itétóaaék részé röl Jamniczky Lipót kir. legfőbb ii élőszók i bíró, a vallás- és közokta-iá«fisyi minisztérium részérói Boncz l en ue/. közalapítványi Ügyigazgató, a kir. pőnzügyminiszteriam részéről Touházy Gyula kincstári ügyész és az igazságügyminiszlerium részéről az eluökőn kívül még Berczelly Jenő miniszteri tanácsos és Dr.j Wlassica Gyula kir". alügyész, mint "jegyző hivattak meg. reitekkel, hogy szenvedéseihez méltó emlék hirdesse a ti bálátokat. Hazánk iljai, kiket a költő szivének legtisztább érzelmével szeretett, kik a legjobb és 1 ^önzetlenebb barátot veszítettétek el a dicső elhunytban: áldozzatok most filléreitekkel, hogy szeretetéhez méltó emlék hirdesse a ti hálátokat Hazánk örege <''s ifja, akik gyönyörködtetek a költő halhatatlan műveiben és fennkölt szellemében : áldozzatok most filléreitekkel, hogy nagy lelkéhez méltó emlék hirdesse az egész haza háláját. Ha e nemes czél elérésére egyesül a női gyengédség, az ifjúi lelkesedés és a férfiúi akarat: ugy rövid idő alatt Tóth Kálmán szobra állani fog azon a helyen, ahol bölcsője ringott és ahova ó a nagy világ zajából mindig vissza-vissza vágyot t Biján, 1881. szeptember hó 17. ALLAGA IMRE, s. k. főjegyző. Dr. HA USER MÓR, s. k. polgármester. — Az uj dt forintos áiiani-pénzjegyek október 1-én hozattak forgalomba. Az uj bankjegyek a császár-király arc/képét viselik czimer helyett és ugy, mint a 10 frtos bankjegyek az egyik oldalon magyar, a másikon német szöveggel ellátvák. — Az alap^zinezés barna és a felső zöld. — A régi öt forintos állam pénzjegyek 1882. évi junius 30-ig fogadtatnak cl fizetéskt''p az állami pénztárnál és ezentúl az év végéig csak a kö/.pouti főpénztárnál. Egyúttal megemlítjük, hogy a régi 10 frtos bankjegyek október 1-tól decz. végéig jegyzék mellett nyújthatók be osztrák-magyar bankfiókjainál. Ezentúl a forgalomból kizáratnak. A törvéu) kezéa köréből. bűnügyi tárgy alázok jegy síké auala-eger szegi kir. törvény sziknál. 1881. évi október 5 én. 1579. B/81. Sz. I. Horváth Zsófia és társai lopással vádoltak elleni ügyben vég tárgyalás. 1580. B/81. Sz. 1. Szabó István súlyos testi sértéssel vádolt ellesi ügybea vég tárgyal ás. 1775. B/81. Sz. 1. Drozd János lo- pissal vádolt elleni ügyb«n végtárgyaláa. 1889. B/81. Sz. I. Molnár Péter s társai iopáesai vádoltak illeni ügyben vég tárgyal ás. Ok tober 6 án. 1730. B/81. Sz. L Szabó Jáasef s társai súlyos testi s^téesei vádoltak elleni ügyben régUrgy. „ 2075. B/81. S-„ f Horváth László s tároa súlyos testi sértéssel vádoltak elleni ügyben végiárgy. • 1777. B/81. Sx. I. Kiás Fereocz súlyos testi »értéssel vádéit elleni ügy boa 3-ad bír. i''hird. 1815 H/81. S/. I. Moj/.er Antal su lyoe tenti séritatel vádolt elleni ügyben 2 od bir. iihird. 2v66. B/81. Let Major Mihály »«-l\ os t<s i sör léssel vádolt elleni ügy ben 2 od bir. unird. 2083. B/81. Sz. I. W-be/József sikkasztással vádolt elleni ügyb >n 2 od bír. Ítélethirdetés. 21! 1. B/81. Let. Ssáraz Lármán János » társai lopással vádol:ak elleni ügybeu 2 nd bir. ithird. Október 7-én. 1630. B/81. Sz I. Németh KsUÜn omberoléssí-1 7ád<»U rHni ügyb. végtárgy. Október 13 áj. 1901. B/81. Sz- L Varga Kigó Fe reuez s társa súlyos testi sérteásul vádol la* elleni ügy ben 2-oa bir. iihird. 2161. B/8l.Sz, 1. Szike Pal ¿.társai súlyos testi sértéssel vádoltak elleni ügybeu 2 od bir. ithird. Hozzátok fordulunk először, hazánk hölgyei, kik tudtok lelkesülui minden szépért és jóért, kik nem tekintitek áldozatnak, mit honleányi kegyeletből a haza oltárára felajánl-tok. Hazánk hölgyei! Ha valaha gyönyört találtok a költó dalaiban, ha valaha megkönnyeztétek az ő szenvedéseit: áldozzatok most fillé- merkednek. Eddig is abban hibáztuk el, hogy olyan „bü bele Balázs* módjára cs»k minél gyorsabban esküdjenek, mert az Istenért! . . . Na tudja apjuk, ez p impás alkalom ! O.t meg kell szeretnie Maris kanak ezt a derék, okos vőuket a tekintetes urat!" A k. olv.só no ütközzék rtioj; Katalin asszony titulusadó módj&ban. Ebben és csak igy vala öueki gyönyörűsége. „Vőm" és a „tekintetes ur" csuk egymás mellett értek valamit. És Katalin asszonv le nem te''.t volna arról, bogy a tekinte:es ur neki veje. Ha meg nem esküdtek is, de már ott állót tak az Isten oltára előtt; ami több az ő veje a ''ekintetes ur, már esküt is tett Mariskának ; teh it mást nem is szabad neki elvennie. Ha Mariska felgyógyul, az is elmondja az esküt, aztán meglesz az egész. De bogy megint a boldogság annyira el ne fogja a Bzivét, megkell jól erősödnie. Bereginé még magában se hitte voloa el a félvilágért a mit a kofanyelvek beszéltek, hogy Marika Erdős Feri láttára ájult el. „Az ördög hozta úgyis ide! — Mondta sokszor kedves apjukjának. — Holt hire kelt, mé* is él. No hanem -hála Isten! — elhordta vidékünkről a szél. Ne is jöjjöu a »temem elél Hogy mer egy olyan közönséges legényféle Mariskára gondolni, mikor fiskálisok, tekintetes arak kapkodnak érte!" Szegény Mariska meg ez alatt «»gyre arról a közönséges legény féléről gondolkodott, mintha as ó édes anyjának veje, a tekintetes ur e világon se lett volna Képzelete szünet nélkül abban a retene tea alakban állitá ésémei elé, a hogy az esküvő napján, az oltár elótt megjelent. „Bizonyosan megőrült." — Ezt gondolta szegény Mari. — Megőrült és most lázas agya kínjaiban irtózatas átkokat mond az ő fejére. — Mégis érdemli. Csak ál-kozsa, a mint birja! ó az oka mindennek ; miér. hitt az álhirnek, miért hitte el, hogy Feri meghal anélkül, hogy bistos tudó-siláe''. kapott volna — Pedig, ha tud>s volna hogy él, bogy még meg van, s kibes éíec raménynyel, üdvössége gondolatival — A kath. főpapok hagya téki ügyében a javadalmi törzsvagyon elkülönítése, a javadalmi értékeknek az elhunyt főpap hagyatékából az örökösök és netaláui magánhitelezők igényeit megelőzőleg leendő kiegészítése, ugy az elhalálozáskor folyamatban levő év jövedelmének felosztása tárgyában követendő közigazgatási eljárás felől az igazságügyi és a vallás- közoktatásügyi mi- füződheiik : elhagyta volna a szülői házat, mikor Kondorhoz erőltették ; ment vola* gyalog, nélkülözve, sunved ve, mig Ferii fel nem taUlta volna. — Di miután mindenki azt híresztelte, hogy meghalt — egj etlou gondolata Volt a sirootuü eg) o-süléd. — l,gcn jól mdia, miszerint apját, anyját csak hiusig készteti arra, hogy ügyvédhez menjen; oly emberhez, kit soha sem szeretett s nem is fog sz-retni soh i. Legyen m-ig — gondolta— boldog ságuk! Legyen vejük Kondor Gyula ügyvéd ; éi a menyegző napján vigadjanak a holt menynSaxony fölött. Igen,'' ő ezt akarta. De másként volt megírva ctt, honnét emberkézz még nem törülhetett ki soha < gyellen vonást. Javulása közbon százszor is megfordult agyában naposa, hogy mit le:t és miként segíthetne rajt»? Az őrültségtől csupin az a gondolat mentette meg, bogy Feri él ;s hogy minden erejével, lelke teljes szerelmével pótolaadja annak kiáí-Iott szenvedéseit. Táplálkozott s remény-nyel,bogy nekik egymásénak kell lenniök. Egyik napon azonban fontoskodó képpel lépett be Julcsa Mariskának is MtünL „No talán csak vaLmi bsj történt!" „Ne lármázz — az Isieo áldjon meg! — Mariska í" „Hát szólj, édes Julcsám !" „D-i megígéred, hogy nyugodtan maradsz? „Hi sodorna ki engem állapo lombó! ?'' „Hanem el ne árulj ám, hogy tőlem hallod tad!" „Csak beszélj! Senkinek sem szólok felőle." Julcsa egészen Mariska fülében bájolt s méj: a két kezét is a szájához tette, nehogy valamelyik szónak cs-ik az árnyéka is tovább jusson. „Erdős Feri Pesten van !" Mariska megrezzent.J halántékához kapott és rémült arczczal nézett Julcsára. „Talán az őrültek házában ?!« „ügy-n ne bohóskodjál Mariska! Azt el »e hinnéd. Különbed gonosz férfiak 2246. B/81. Lat Varga JTsrencz é* társa lopással vádoltak elleni ügyben 2 od <«ir. iíbrí 2293. 3/81. Ss. 1 Horváth Tallias Péter lopással vádolt allsní ügyben 3-ad bir. ithird. * ~ 2365. B/81. Sa. L Olasz aibsrt ide-gen vagyon megrongálásával vádolt elleni ügyben 2 od bár. itkird. Október 19-én. 1464. 1895 B/81. Let. Horvát Peti János erőssak a lopással vádolt elleni ügyben végtárgy. Oktober 20 án. '' 1776. B/81. Ss. L Mohos Pál ¿k-k asztásaal vádoit elleni ftgytM« 2«od bir ítélethirdetés. 2033. B/81. Ss. I. Szabó F«. rpocx csalással vádolt elleni ügyb«« tíirf itkirtl. F,}t '' « - - 2069.fi/Sl.Ss 1. Bokk Pál sikkasztással vádolt ellesi ügy boa 2-od bir itélethirde''éa. 22 1. B/81. Sz. 1. Hofsr Máris magányoku»at hamisítással vádolt elleni ügyben. Oktober 27-én. 216a B/81. Sz. L Tukofy Mihály és társa ¡aulyos tosti sértéstől vádollak ellesi Ügyben 2-od bir ithird. 2162. B/81. Ss. 1. Szabó Mihály , társai súlyos testi sértéssel vádoltak eile«, ügyfces 2-od bir. itkird. 2122. B/81. Sa. I. Hirschi Hearik éa társai hatóság ellőni erőssak kel vádol lak elleni ügy bin 2-od bir. itkird Zl»-Egersieg.»nt 1881. sz-p1 30-¿a MUZSIK KÁLMÁN iroda ifax(at6 a ki saazony-Hát hscssk soks/or mondogatják, hogy nyal tart, az mind bolond : ugv netn ?! „Ncin értelek." „Ah Le Mariska, máskor te olyan fifig voltál. — Hát tudod az Erdős Feri, a ki olyun nugy-gorombáu megzavarta a ti »»küvőtökot, a ki olyan igazán-bolond-íormában jött a templomba, mintha bá^ rom hete nom fésülködött volna: most elegáns gavallér, tekintetis ur, egy fiatal sép özvegy gyárában igazgató, szerek irgyeltje. Mit szólsz hozzá? Scegény Mariska elhalványult, aztán tompán, mintha koporsóból zólt volna vissza, azt mondta: „hasugs>Vg!■ Julcsa megijedt Mariska állapotától, de mindaléle ügyes lány, azonnalfor ditott a dolgon. „Hát neked most mi ju''ott estedbe? Hát mondtam én egyebet, minthogy egy fiatal ösvegy gyárában igazgató?Látszik milyen féltékeny vagy f Ast gondolod, hogy, ha egy férfi egy szépasszony melhs kerül, as már ss ördögé. Isxea lőhet, hogy ez iga s is — folyta''á nevetve — hanem a te Ferid <ist hiszem : nem adja el ssivét olysn könnyes ss ördögnek." Mari s tréfára fordi ott beszédrehidegen maradt. „Kitól hallottad, hogy ő csakugyan Pesten van és gyári igazgató? „Kitól?! Hát as öreg Pál bácsitól." „Issen sz, ha jól emlékszem, már nincs nálunk." „Nincs bizony, hanem éppen Pest ről voit itt, s akkor moodta." Mariska nem ssólt többet Az ár tat ian csacska Julcsi nem is képzelte, hogy mit tett. Az üdülő beteg telj-sen elkomorodott. Azt a gondolatot, mely ss őrültségtől eddig megmenté, a kétség kezdte íoeslányozni. As nap az orvos egy napi várakozást sem idott. Azt roood''arbogy másnsp reggel okvetlenül vigyék ssórskoztatni fürdőre, vagy bárhová; mert itt kínzó emlékei vél bibelBdik, meg minden tárgy ellensége s jobbulásnak, szóval vigyék, különbén a 1#bor tfsrőbb vüdd kftvetke-zik be >.''ijsscji i<-''jl m ''J.á Zala-EgerKzeg, 1^.81- október S. A zalamegyei gazdasági egyesilet mindig és mindig ád magáról egy egy kis életjelt; alig sártá be a tavaszi mezőgazdasági gépkiállítást, már is egy sjab bal lepé meg » gazdaközönséget, s a»«aj nyiben f, hó 2. 3 án szóló bor- és gyümölcs- kiállítást rendeseit, mej; ben nem csekély hntybili és vidéki termelő veti részt. A kiállítás nagyon jól síkerftJt. -Annyi minden és szép tárgy állíttatott ki, hogy ss ember lelj- s gj ön; őrrel számié He s pompisüMl pompásabb k¡állítmány t, mely ss „Arany Bárány" szálloda nagy teresében helyenteteti el.- A kiállításnak ünnepélyes nsegays-tasa 2-án délelőu 11 órakor lörtént; ast megelőzőig n pféb^nia templomban isteni snoigálát tartatott b«vég zés-t u''áo megjénk szeretett (Aimplmj* öíjivín* L»joa ur 6 m/gá, Svastils B-snó alispán ur kitérőiében m egjolenvén.Hácz ky Kálmán a kiállítást rendező biso.Uág elnöke szép beszéddel a kiállítást megnyi tottnak n/iiváni''á. A teremben roppant uéptötaeg g> ült össze; alig tudtunk idt s odamozogni, miért is csak ngy nebisen szorithattnnk magunknak egy !iis helyet,bonnét egyst-mást szemügyre vebettfiek. A beteg állapoU s hir után vissza esett. Csskkogy okát nem tudta Jaloán kívül senki. Másnap Beregi uram elérette azt a háromhajtáau zairos bugyolárist, a mit még Istenben boldogult édes spja örököli tudja, az ég hányadik kárból, ás ¿gs Ion os családi Örökség. Mindig a. logtaka-ré<Oiabb fiu íWkli T«la0i jegyzőkÖnyv fé e is VMrbéne^ ennek lapjaira sértőt lenül föl vaj írva, bogy mindenik örökös mennyi örökséget kapott, mikor e ossládi klenodiumot • álvsus és mennyivel sdta át leesármasó örökősének. — Az öasaegek majdnem mind* níknél megkétszereződ ek. Beregi Menyhért, mint sgyetlnn nu örökölte 20000 forinttal, ó is kSsel voit ahhoz, hogy az 0rökö!t tökét me^kéts»-rezendí. De bál most sok kiadás dótt ál lott. Mégis vakarta keményen »skányssor fejét, mikor as ersaéoy fülkéiben a ropogó százasokat rakta. 1 „Tudod anyjuk, mégis esak furcsa dolog ám na, ssikor as ember igy pénses és pedig drága pénson vess lelket s gy« rskébe. Nem volt ennek a lánynak sem»'' baja, mig <s a házssság annyira sxóbs nemjöt«." — Igy okoskodott Menyhért uram a maga rendes esse^szerinU .Ugy apjuk, - kardoskodott Katalin asszony — csak nem akarod, hogy szégyen lejre abban maradjon a dolog. Aztán meg tadod: érfra mi snó, ily«"» egysserü népek, mint ml vagyunk, ing sn bizony nem részes Ül hetünk abban s >»se renoseben, hogy egy fiskális, egy tekintetes nr legyén s vónk.'' Meny kért spd sokksl jobb feleség. WÓ és — beesftló ember voU, hogysem mást még gondolni is sksrt • volna, mint az ő kedves oldalbordája; azért hát csak t>»leegy esett. Harmadnapra már n Msrgit«3sige* tec virsdtak föl. Biz es szórakozás kbsé sokba kerü''önek mutatkozott Mariska lánya fWderilésére; dé már as uton teteme« Jávuta állott be annák állapotában^ • igy remiioL lsbste^t a títjt MUpÜl+t V '' Y xv • OKTÓBER 6-án 1881. A tMM "«»P* bt)«« SSZtal Tojt felállítvaa a bemenettel szemben mind járt elií sorban a .Keszthelyi Gazdasági Inthet« álul kiirtott alma 64 körte cso-poriozsttsl találkoslunk. Ez valami ritka-benyomást gyakorolt ránk. A egy« alma és körte csoportozatok oly itléslel-jesen elegantiával voltak elhelyezve A» oly stép példányokba, hogy kiállításunk díszét, korouáját ez képezte. Mellette ugyanazon asztalon Kai ser József zals-egerszegi tarmelő 151 fajú alma őa 58 fajú körte kiállitmánya fog lalt helyet; et szintén kellemes meglepő téül szolgált rAnk nézve s s/iveaen oszt juk a bíráló bizottságnak erre vonatkozó ítéletét, melyet alább lesz szerencsénk közleni, mig ai a»zlal végéu Janda Károly kanizsai termeifinek ntgyazerü, ugy-azólváu mindenki előtt bámulatot keltő körtéi vonták magukra figyelmünket Ugyan itt volt elhelyezve még Korch-máro N. Jánosné, szül. Fhoríntoa Ludo-víka asazouya<.gnak azáritott aszalt gyümölcse, mely színre és izre nézve nemcsak kiállja akármely külföldivel a ver senyt, de azt felül it muij». ^Folyt. következik.) llelyl hírek. — ö felnége neven»pján októbor 4-én a Szent-Ferenczrendüek egyházában disz Ízleni tisztelet lariauilt, mely alkalommal a Éőgymu. ifjúság óoek- ¿4 zenekara. tobb műkedvelővel lélek emelőfeg működött kőire » a nagyszámú polgári s katonai halóságot s közönséget méltó eüstű''vresre ragadta. _ Király í felsége névünacpóc Zala Égerszögen a plébánia templomban féuyűz It«wi tÍMtelnt tartató.t, melyen jeleo voltak a megyei iízti kar, Glavinz Lajos tői<p. nr A rnltaga vezérlete alatt, a kir. trvszek, kir jár. bíró, a p''Jgári ée ehrrni isk. tanulók, Krób Pal kir. tanfelügyelő ur éa a^kir. adó éa mérnöki hivatal számos kelybeli és vidéki közönséggel együtt. Ax ünnepély«* mise 9 órakor kezdetett s 10 óráig-tartott. — Gyáshir. A városi tisztikar egyik tagja AlbAuich Kálmán alkapitány ur hoiszas szenvedés után jobblétre szenderült. Temetése nagy réaivéltel történi A családi gyáazj elestét igy szól: Aba-uich Kálmánné, szftL Milhofer Antónia, a maga é gyermekei nevezetesen Fló rián, Kalmáu ét Elia nevében szomoro doti szivvel ]-lenti lorrón szeretett férjének, illetve apjuknak Albanich Kálmán, városi alkapitáoynak f. évi okt. hó 1-éu éjjeli 11 órakor, életének 34-ik, boldog házasságának pedig 6-ik évében tüdő-v észben tör tón t elhunytát. A boldogult hűli tetemei f okt. hó 3-án d u. 4 órakor tétettek a helybeli rum. Jkath. sírkertben örök nyugalomra. N.-Kanizsa, 1881. dri okt. hó"2-án. Béke poraira ! — Mit, okt. 6 án van az aradi vértanuk zaamoki ki végeztetésének évforduló napja. Keserű visszaemlékezés! — Bótyay Dénes karánaebeai kir. t&rrisynéki irodatiszt neveztetett ki {rod aigszgatóvá a nagy kanizsai kir. törvényszékhez. — Pa*tía. Múlt vasárnap d. u. kereszteltettek meg Tuboly Viktor ügyvéd ur gyermekéi. Az egészséget szép iker fiuk nevei Viktor éa Lajos, aman-annak kereszt szülei Dr. Fárnek László nejével ét Oroazviry Gyula, emennek ke reaztazüloi Győrffy János nejével és Bá-torfi Lajos. A szertartást vidám paszita követte, melyen a szép pobárköszöntéaek sem hiányoztak. Tisztelt irótáraunk s most már kománknak családi nagy Őröméhez azt kívánjuk, hogy a költői tollat minéi gyakrabban vegye fel. — Sáros&ttn (Zalam-gye) okt. 1. Z végrohaj ái! szenvedő lakósok ellent álltak a végr.-hajt^nak és az ügyvédi kiküldöttnek oly annyira, hogy az ille tőknek clzárkozotun kellett a Sűmeghről szabaditásukra érkezett pandúrokat be-vámiok. Nem irigylendő helyzet! Dr Rómer Flóris f. évi szept. 30 án érkezett Sümeghre, hol megtekintette ifj. Dorner Kálmán régészet ked-velőnok csinual rendezett gyűjteményét, okt. 1 éu Adám Iváu reáligazgatóval Ztlmegye monográfiájának érdekében, Balaton vidékére egész Tihanyíg utazott Egészség környezze fáradozó munkás életét ! — Hynietí. HajósMibály köztíaz-teletü aisó-lendvai ügyvéd urnák kellem-és «zellemdúa leányát, Ilona kiaaazonyt okt. 4-én vezette oltárhoz Nábráczk/ Lajos kir. aljáráabiró Alsó-Lendv án. Kí térje boldogság a szent frigyet! Szerkesztőségünk következő távirattal üdvözölte : Az érdeme szülők magasztos öröméhez lelkünkből kívánjuk: Éljen az uj pár! — Neerolog. Ferber Józef sü meghi ügyvéd, iskolaazékí tag, a tanügy nek lelke pártolója hosszas botegtég után 52 éves korában f évi szept. hó 29-én m-ghalt, tetemei 30-in délután 4 óiakor té ettek Sümeghoo az örök nyugalom helyére. Béke porai fölölt! — A baUUon-füredi önkén te* tűzoltók a napokban avatták fii nagy ünnepélyességgel uj fecskendőjüket. — Szeptember hónapra ron átkozó éghajlati feljegy zéaok. Kő/ép hő mérséklet: 14 6 C". A légnyomá* valódi közép?: 46-5 mm. Logmagaaabbb hőmérséklet: ¿40 C. 22 éa d. u. 2 órakor legalacsonyabb hőméraéklet: 5 6 C. 25'' reggel 7 órakor. Legnagyobb légnyomás; 7537 mm. 24. d u. 2 órakor, legkiaaobb légnyomá •. 7380 ram. 22-én délután 2 Órakor. A napok acáma, melyeken csapadék eaeii 21. A csapadekok baazege 70 35 mm. Nagy-Kanizsán, október hónap 3. 1881. V. — Haxrti rövid hírek. — A dr.legatió okt. 27 re hivatik egybe. — A királyné Bpeatou egyik árvahdzban okt. 2 án ozsonnát rendelt az árvákuak. — A budapesti áványviz hamisító egy Cieh. — Egy soproni 21 éves iparoa ifjú a szent Gellért hegyről Ugfotl le. — A Margit-Szigeten először is kedves vejöket, a tekintetes urat kérették föl, tud tára-adandók, hogy igen is hát ők is itt vannak éa a Mariakai* itt van gyógy u-!a»l keresni. KoudorGy. azután el is járt szorgalmasan Mariskához; megpróbált minden módot, a mit oaak egy szerető lélek kigondolhat ée megadhat, hogy a beteg le.inyt, kit igasánszive mélyéből szeretett, kígyó* gvitso méiabuí állapotából. De a leány vele szemben hideg maradt, mint az éjszak jega, melynes nincsen engesztelő napja. Megérkezésük után mintegy 10 nap múlva Mariaka egyedül járt a Duna partján. Le''kében gondolargondolatot ért. Eigondulta, hogy most milysn közel van Erdős Ferihez. Éz talán mégis ugy fog innen távozni, hogy nem i* találkoznak.-Miként lehetne tudtára adni, bogy iu van j a ha még szivében oaak sgy azik rája ál annak a véghetttlun szerelőmnek, melylyel ót a bucsu órájában elársaztotta, jöjjéu és Mabadi^tz m-g? ! De hát eljön ne-e V Vajion az a azép özvegy nem kö.ölt-e le az özvegyek varázserejével ? ! Gondolatai közben neszt hallóit háta mögött. Viaiaafordult; félig elfojtottsikol-táaeal futott a közelében illó férfiúhoz;.. .. Erdős Fari állott eltite. E ¿04 Frn gyöngéden karolá át Mariakát; arcza halvány volt éa caupán ajkainak gyenge rángáaa árulták el nagyobb fölinduláaát. Csak hosszú, houzu öleié* után szólalt meg Mariaka. (Kolytatása következik ) Bodó Pista... Haxd rá czigáuy, bnzd rá, buzd Bodó Pistának'' Táucxoltassad ujjad, ne táitsad a »aájad. Ne bóbia kolj bej, ao ! adu. mi g se hallod ? 1 Öumiuíob rajtad a bőgőt, eúmbalzaot 1 .Templom z saoasz^ikaa : z«Dg a nép imája; Nincsen most idX * tásezra, mulatságra.'' .Hogy»»* reng imijok. hadd »esg>«n, mit bánom 1 Ha .gy tartja kedvem » iát* imádom. Bug a bőgő a pattog s cximba!om bang>; Puu, 8zél Pannával, s»-llel, tttsael rakja'' ,Irgalmazz, oh uram!" bangslk boa nyögécjei. .Baj rá, baj no ! kurjant PisU tüvSlUstl. .Irgalseazz, irgalmazz ! Hurd rá Csűri, Bonkői Hogy Üssön belótek a menrdörgö« n-.enyk8: .Légy irgalma« nékünk, mio«l>-nUató latra!'' .PerdQlj, miut z pergő, Panna, ¿Jea kincsem.* BXe kísértsd ax Istent, Panna, édex lányom Ne kiaéruH ax Utent a könyörülj anyáJon ! Hagy.! ax ördög házát, jer lslen házáb* !'' .Az ám, anyám asszony, viszket a bokája...* .No, ha ax a baja a rén ¿sorolajának, Ha rzárax bokái tá-.czoiásra vágyusk: Hasaitok, czigáoyek ! kend meg jAj;ön, kinexem Nem átkozlak, fiam, de megver ax isten ''.* .Sxídülök, megfúlok! hagy el Ctun, Bsnkő, Hagyjátok ei üamár, fisxön meg a meaivkS!" .Hoaxátok calgányok, jobban, UUsa«U>esl Járjad te ia lányom, lá>d, megjött a ksdvem.'' Éa a vadnlr tánezot já-ja mind a bárom ; ElSbb me^ sem állnak csak a máivilágon. P felharsan az ének mély bánattal, bosin .Irgalrnaxx Irgalmazz, én I«leneo>, arain !'' BKHOE BANDI. A lakodalmak. (Folytatás.) A turéczmegyei tótok ezen megkérési modort, ily a szülőkhöz in''esett kérdésekkel azokták megkezdeni: — N-mu volaa-ejegy üszóborgy ujok eladó ? — Igeo, de még nem tudni, ha váljon van-e kedve az udvart elhagyni. Ezalatt a leány elvan rejtve s csak hoaaza kereséa után találják meg • a kérőnek ezen kérdésére : N«m volna-e kedve az udvarból kimenni?* igennel felel. Erre a vőlegény két poharat tölt meg pálinkával kölcsönös kivánatok közt egymást a köszöntenek s kézfogó fejében felpénzt ad a menyaaazonynak, mely kél forint szokott lenni rendesen. Ilj előzmények után az illető lelkész eJőU végbemegy as eljegyzés, mely után rnenyaaaxonyí ajándékot kap a vő legény, mely a magyaroknál 4 zsebkendőből, t. i. egy selyem, egy gyapot s két leokon dóból áll, mely utolsók közül egyik fehér, másik tarka. A tótoknál ellenben két selyem zaebkendőt t egy bokrétát tzokát a vőlegénynek adni s pótlékul egy kalácsot küldenek, melyet néha oly nagyra szakasztanak, miskolczi hadgyakorlatok közel két millió frtba kerültek. — Szilágymegyében 10 ember lett a víziszony áldozata. — Na poleon Jerome herczeg Budapoateu volt. — A fővárosban uj pályaudvar építtetik. — Külföldi rövid hirek. -Mekkában lázadás lört ki. - Garfield temetésén százezer embernél több jelent meg. — Muckay, az amerikai ezüst király, kinek 600 milió dollár vagyona van Berlinben mulat. — A washingtoni rendőrségét figyelmeztették, hogy az uj elnök élete ellen ÖsazeeskOvéa létezik. —A pipa Róma elhagyása esetére Trientbe költözködik. — Zwickauban egy pápaszemes ló nagy bámulatot kelt. — Emlékkövet állítanak fel az oroszok a Sipkaszorosnál elesettek f«letl. — A .Standard4 jelenli, hogy Auíztria-M^gyarorsziig a magyar kormány aggodalmainak eloszlatása után beleegyrzett Szerbia a.:iályággá emlé sóbe. — kl nyert? — A bécsi vdroti tortjegyek okt. 1. tartolt húzásában következő sorozatok nyenek: 1G5. 404. 559. 634. 788. 1107. 1486. 1770. 1798. 1858. 1871. éa 2829. — A Rudo''ftortjA''jy6kuél. pedig a következők : 76. 159. 260 442. 444.675. 754. 880. 1032. 1044. 1053. 1110. 1224. 1276. 1694. 1800. 1807. 2058. 2124. 2177.2265. 2400. 2479. 2617. 2828. 2881. 2942 . 3069. 3249. 3291. 3338. 3364. 3389. 3486. 3564. 3677. 3783. 3839. irodalom (K rovat alatt megemlített munka Nagjr-Kaaixaán Wajdils Jóxarf kriuyikfrrsiedéae által mefrendelhubS ) — A „Pnti Hirlap,'' miut a hozzánk beküldött mutatványszámokból és előfizetési fölhívásból látjuk, a legnagyobb terjedelműé* leggazdagabb tartalmú napilapok egyike, amellett, hogy a legolcaóbb is. (Előfizetési ára egész évre 14 frt, félévre 7 frt, negyedevre 3 frt 50 kr, egy hóra 1 frt 20 kr.) Megjelenik mind- nnap egy éa háromnegyed iveu, vasárnapokon p<-dig kél én fél íven, számos rovattal és 15—25 réazinl politikai, részint szépirodalmi, szatyrikus és ismeretterjesztő tartalmú köZ''eménynyel. Közöl mindenuap regényt, beszélyt, két-három tárczát ét amellett hetenként löbbizör gondos kivitelű illuslrácziókat. Mellékletül azonkívül zenedarabokat éa ''.érképeket is nyújt olvttóinak. II}* sokoldalú é* változatos tartalommal egyetlen más fővárosi napilap i«m jelenik mag. A .Peeti Hirhap" iránya nemzeti, független minden irányban. Küzd Magyarország öuálláaáért, gazda sági tüggetienségeé''t, az igazi liberalizmusért. Vezércikkeit a legkitűnőbb pub liezísták és parlamenti korifeusok irják : Eötvös Károly, Hoffmann Pál, Lukács Béla, PuUzky Ferencz, TJra Kálmáu, Számjs dolgozótársa közül legyenek még megemlítve: Boroe''.yáni Nándor, Erdélyi hogy megsütéaére a kemeanze Bzáját jb bekell ütni. Most már a legközelebbi vasárnapon megtörténik at. eUő hircetés, rá pedig a harmadik vasárnapon az esküvő. Ezalatt a falu vén asszonyai a különféle tanácsadásokat el nem mulasztják a menyasszonynál, mikre a tapasztalatlan leányka gyakran sziveaen hajol. Az ily tauáctok töobnyire következő küiönös tárgyakra vonatkoznak. Ason egyenetlenségek elhárítása végett, miket az „ördög* a házassági életben szokott előidézni, mielőtt eküvőro megy a meny-aaazony, egy pár foghagv ma vagy petrezselyem szeletet kell, hogy akker lábán lévő czipőjébe vagy csizmájába dugjon hogy ezáltal miután az ördög sem a fog hagymát, sem a petrezselymet nem szagolhatja, azt magálól elűzze. Vagy ha pedig gyereket kiván a házassági életben, esküvő előtt annyi ujjára üljön a mennyi gyermeket óhajt; ellenben ha gyermekkelen házatságot kívánna, egy rozsdás lakatol vessen a kútba. Ha pedig as a czélja, hogy házassági élete egyáltalában áldott Ugyan, mákot hintsen az útra, melyen a násznép a templomba vonul. Több ily babon as vélemény ma is divatozik. Elérkezvén az eaküvő napja, van ám dolguk, mind a kérőnek, mind pedig a vőfélyeknek. Vőfély ekfti mindig egy házas, egy nőtlen egyén válaaatatik. As első fontosabb szerepet visz, ő hívja meg a vendégeket s a lakománál ő hordja fel az étkeket. Korán reggel & menyasszony házához mennek, mind a kérő, mind a vőfélyek, részint azért, hogy a kiházitás tárgyait, melyek egy a menyasszony ruháit tartalmazó vörös virágos, kék ládából s ágyneműből állanak, szokott ünnepélyes séggel (mi némely helyen délután ének közben szokott végbe menni) a vőlegény házához vigyék, részint hogy megnyissák a kösel esküvőre templomba manó nász menetet Elől mennek a vőfélyek, kik közül az egyik borral töltött üveggel kezében tánozol és kurjongat, & másik szia lén ast Gyulí, Győri Vilmos, Hevesai József, Jakab Elek, Kászonyi Dániel, Kakujay Gyula, Kenedi Gésa, Mikszáth Kálmán, Pulszky Károly, Radó Antal. Rud uyánsrky Gyula, Szana Tamás, Szemere Attila, Újvári Béla, Váradi Antal'' sst. A .Pesti Hirlap a-ra a hó bármely napján lehet előfizetni z a kiadóhivatal (Bu dapeat, nádor utcra 7.) megkeresésre azonnal díjtalanul küld mutatványszámokat. — Bodrvír ZrigmOTid által szerkesztett .Magyar Szemle" októberi füzete gazdag tartalommal megjelent. Kiadja M<-hner Vilmoa. Ara 60 kr, — Kompolthy Tivadar szerkesztése alatt Veszprémben uj heti lap jelent meg, Czi me: .Veszprémi független hirlap." Kompolthy írói tehetsege, szorgalma ia-mereies, az uj Lp szép jövőnek néz elébe. Ara negyed évre 1 frt 50 kr. Kiállítása diszea. Tartalma élénk, méltán ajánlhat juk a közönség figyelmébe. — Uj zenemű. Stoinacker Károly fővárosi zeneműk ereakedéiében megjelent .Ficzi polka tipegő, . zongorára szurzé Sárosí Gyula. Ara 60 kr. — Révai Tettvirek kiadásában .Gróf Saéchenyí Béla keleti utazása* czi mű becset mű 15 dik füzete megjelent. Ara 30 kr." E füzetet ia számoa azép metszetű kép diaziii. — Uj zeneművek. Táborezky ée Parach zenemüki-reekedésében Budapesten megjelent. ,A szép asszony kocsisa* népozinműből. Alföldi hangok Az apád az anyád csellagát. (Elmennék én lehozzátok.) Kis kertemben rózsafa . . (Megérdemli az a leány ) Zúg a szellő . . . Nem azért jöttem én ide. Huber Sándortól. Ara 80 kr. — wNana Leánya" czimű kiadványból Macii H. éa Társa fővárosi könyvkiadónál megjelent a 6 ik füaet. Ara 30 kr. , — A .Képet Ctaládi Lapok* negyedik évfolyamának első számát megkaptuk s annak átl&pozása után iámét éa ismét meggyőződtünk, hogy e lap valóban megérdemli azt a nagy kereaeltaé-get, pártolást, melyben a közönség réaze-sili. Tailalmat, élénk, ezen heli lap, mint nálunk hason irányú lap egy sem. ingyenes gazdag mellékletek, az előfizetőknek nyujiott értékes kedvezmények tekintetében is páratlan. A kiadó ée szer k esz tőség — ugy látszik — vételkedve szon vannak, hogy a caaládok minden támadható igényét kielégítsék, s feleslegessé tegyék a külföldi selejtes, kétértelmű becicsel bíró termékeket. A mult év fo^ ama irodalmi névvel birók dolgozataiban gazdag. Degré, Vértessy, Lauka, Mikazlth, Szépfaludi, Vajda, Ábrányi Emil, Bartók, Reviczky, Rudoyánszky Bib. íróink éa költőink írlak bele eredeti dolgozatokat; mig más oidalról Smith, ezen jeles angol regényíró érdekfeszi tő, ragyogó nyelvezetű egyik regényét közli egy-egy ivnyi külön mellékleten. A most megjelent 1. számban Mikszáth Kálmán .As ostoba ember« czimü eredeti elbe szélése kezdődött A szerzőről mellékessn jegyezzük meg, hogy közelebb megje lent egy kötet dolgozatát sngolra, fran-czia s németre egyszerre fordítják. Szabó Endre jó nevű poétánk ,Oktobsrb«n* czimü hangulatteljes költeménye; egy pompás humoré»k, két más szép beszély, v. Wald E. illustráit magyar tárgyú re gönye. (.A Kárpálok közt") a hét tör ténete szellemes csevegéssel előadva, a a legváltozatoaabb apróságok az irodalmi művészi világból, a fővároa, vidék s a külföld eseményeiből — egészítik ki a főlap tartalmát, míg a boriték talányokat naptárt atb. közöl. Érdekessé teszi a bori.''ékot az is, hogy az előfizetők ott egymással converaálnak, egymásnak felvilágosítással szolgálnak a dij nélkül hirdethetnek eladásra, cserére szánt, vagy vételre óhajtott dolgokat. Mindez igen ajánlatosét teszi a .Képes Családi Lapok-at. Ha még megemlítjük, hogy havonként egy divat lapot s egy gazdasági lapol külön külön ad pompás kiállításban, egészen ingyen; hasonlókép ingyen igazán művészi kivitelű szinnyo-matu arczkép albumot (egyelőre művésznőink arczkép-csarnokát) s hogy minden szám telve van a legszebb metszésű honi a külföldi tárgyú képekkol: mindez caak ugy hihető el, ha tudjuk, hogy a lap már eddig is tízezer példányban njomatik a kél el. Előfizetési ára 6 frt égész évre, mely is Mehner Vilmoshoz a vállalkozó szellemű kiadóhoz küldendő Budapest, papnövelde utcza 8. sz.) Ajáoljuk a lapot minden magyar család asztalára! teszi boros kulacsát magasra emelve. Uta-ook me^v a menyasszony barátnőitől környezve: ezt követik a szülők, rokonság s a többi násznép ; végre jó a zenekar. A tehelősbeknél egész csigánybanda, a szegényeknél azonban csak egy dudás pótolja. A templom előtt illő távolságra az egész nászmenet megáll, a vőfélyek tán-csolnak, kurjongatnak, csak a menyasz-azony tartja meg komoly arezvonásait, melyet ezen templomi menet igényel. A táncz ezalatt is foly, mig a pap a templomhoz közelit, ekkor a zene elhallgat, a a zenészek künn maradván, a többi egész násznép a pap után a templomba vonul. A menyasszony öltözete hasonlit a többi falusi leáhy vasárnapi öltözetéhez •hnez járul a párta, mely különösen arra készített s üveggyöngyökkel tűzött arany csipkével szokott behúzva lenni és számtalan tarka relyem czafrangok ékesítik; rendesen fehér vagy kék posztó mentét visel a menyasazony, melyet a tótok .mentyiknek hívnak. A többi leányok ilyenkv>rí öltözete többnyire kék, vagy fehér ránezbs szedett szoknyákból és tstfka virágok pusziikból áll. Csixmájok nem ritkán vörös. A férfiak öltözete vagy kék posstó ruha, ujassal és osizmába húzott nadrággal, vagy tiszta fehér vássoning s gatya. Ujasaikat vagy szőr gubájokst (tótul halina) pányolán váltókra vetik. Esküvő után a nászmenet ugyanazon renddel elől t. i. kurjongató tánczo* vőfélyek, utánök mátkapár, násznép és zene, a menyasszony házáhos megy. A menetet gyakran egész csoportja követi as ujaágkivánóknak s általában cseng a falu a vig zajtól. Mintán a násznép a menyasszony házánál magát kitáncaolta és kimulatta, hozzá késsülnek a lakomához. Egy-két üres Jiordót a szobába honnak ~ájok (esznek néhány száll deszkát, beterítik tiazta »broszszal s s vőfély (a házas vőfélyt rendesen násznagynak hivják) felhordja az ételt rendre, minden tál étéinél néhány alkalmatos verest szavalván el • Vegyes hírek. — Mit teist egy pár busztyü* Körülbelül 30 vagy 40 áv elölt jött Víddínbi egy fiatal ember, ki Hutáéin basá/uí, a hely parancsnokával kiván''. beazélni. E fiatal ember szép volt, mint ^gy hölgy, e ti, teletet gerjesztő, mint egy félisten. Fehér, tiszta bőrrel, kifejezésteli szemekkel és izmus, de hajlékony termettel birt. A törökök, kik babonáaok ae ar-czuiaíokra nézte, rzivdlyesen és tiszte lettel fogsdták őt, s megmutatták neki a basa lakásat Haascin Viadia előtt egy pompás sátorbac, lakot:, a fiaUl ismeretlen elébe mocí, de épp->a oly időben, midőn a basa ros» kedvében volt. .Mit akarsz? kérdé nyersen Süssem az alkalmatlan könyörgő! tKegyelraessegoü ssol-gálalába kivágnék lépni." .Nékem már ugy is elég szolgám van. Lrfdj. Törökországban a legalsóbb Osztályn emberek is adhatnak ajándékot nagy embereknek a nélkül, bogy as illendőséget megsér tenék. A fiatal ember a fönebbi szavakra előhúzott zsebéből egy gondosan oasze göngyölt csomót, átnyujtá a baeának a kérte őt, fogadná el. .Mi ez ?* kérde a basa, a mint a usomót fölnyitotta. .Kesztyű, kegyelmes uram." ,S mire való ez?* „Ha kegyelmességed a napra megy. a sugarak nem fogják; kezeit megbarnítani. (Hussein kezei nagyon fehérek vol- minden nyomon ason igyekezvén, hogy szerencse kívánat mondókák a nevetséges tagjártatása által mulattassa s vendége-ket. A lakoma többnyire levesből, savanyu káposztából, téaztás é-.elekbői,,pecsenyéből s divatos kásából áJl, de csemege gyanánt meg kell sz .örömkalácsuk* is (tótul rodocnyik) lenni. A pslócz Jobban kedveli a leveses ételeket, ugyanezt lakó dalmi ünnep vagy bucsunapkor 6—7 féle leveles ételt készít. Mialatt a kása aaztalra kerül, bejön a szakácsné bekötött kézzel, panaszolván, hogy kezét s főzésnél elégette, melynek gyógvitása végett pénzre lenne szüksége, arra a kezében tartott kanálba pénzt vetnek. Ebéd ulá-i a táncz újra kesdődik s tart egész világos virradtig, mikor zene-kísérettel mind a táncsos ifjak, mind a vőlbgén? a menyasszonytól korcsmába mennek s egypár óráig ott is eltáncsol-nak. A tótok ellenben délután csapssék-ről osapszékre járnak és mindenütt eltán-czolnak egyet. A magyar nemzeti táncsát, a caárdást kedveli, mely lassú lépteiből átmegy a sebesbe és élénkbe, a tótoknál ellenben a táncz megmarad saját egyfor-maaágában és szüntelen ide-oda tologatásból áll, melyet a táncz tót neve is (furikuvaty) magyarul .taligatolás" kife jesni látszik. SZELESTEY LÁSZLÓ. (Folyt, köv.) bzferaz ¿¿ra... Száraz ágra ezáll a fecske csevegni, A xőld lombok nem ked-rések 5 neki, Tán azért ncáll as elszáradt -galyakra, Hogy asoknak hervadását sirassa. Mit nekem s mindig örvendő g«rie, Csak te légy ax én madaram kis fecske, Látogasd meg gyakran az ablakomat, És itt as én hervadásom sirassad. Te pedig, te turbékoló madárka, Szállj annak a hűtlennek ablakára; Tanítsd meg az álnok szivét bttségre, Hogy uj hivét nálam jobban szeresse. &OZGONYI. HU8ZADIS í^g^iYAM Z^tfJ^ÔZLOKI. tak,) 8 ha lovának kantárátf tartja, ujjai a bőr keroéaysége ¿Ital nem fognak megsértetni. • ,8 bolyán kel! ezen kesztyűket tel húzni ?" A fiatal ember felhúzta neki az egyik kesztyűt. Most a másikat. Ezt ís megtette. Ekkor Hussein háromszor markába Ütött, s bejöttek kíséretének tisztjét, kik ffilötte csodálkoztak a kesztyű fölött. Ezen pár kesztyűnek, mely »okáig a basa s tisztjeinek bámulásul szolgait, köszönte az ismeretlen, hogy Hussein őt szolgálatba fölvette a segédé n--k kinevezte. Ezen ismeretlen Laltas Mihály horvátországi születésű volt, előbb osztrák hidászoknál és árkászoknál alfél-ügyelő, aztán Omer pasa az ottomán bad sereg főparancsnoka. — Az országgyűlés főrendiházába 2 főhercteg, 6 ér-ek, 29 megyés püspök, 23 czimzetes püspök, 2 főapát és prépost, 10 orazág-szászlós, 3 miniszter, 56 magvarországi s 8 horvátországi főispán, a fiumei kormái yzó, 2 uralkodó berezeg, 16 nem uralkodó h-.-rczeg, 360 gróf, 190 báró, végre 5 erdélyi királyi hivatalos, rezesen tfhát 7 ''3 tag nyert királyi meg bivó levelet. — Nevezetes ember hűlt meg FI6-renezben, dr. Pagliano, a róla nevezett szyrup készitöj-. Van-;" a ki e nevet nem ism-ri n világ összes lapjainak leghátsó oldaláról. Valaha b«ritonista volt. de egy amerikni csodadoktor; ól tanulta el a minden torkot kisimító szer gyártását, és miliiomokut szeri tt, rneiyből megépítette Flórenczb^a a fényes Pagü-.no szinbázitt. Mellékesen játszott a börzén is, vesztett és ¡negbukotr, de szyrupja megint csak milliomossá tette, s éietének 80 ik évében-itt hagyta a világot. — Szibéria Lakossága az utolsó népszámlálás szerint igy áll: 1 388,000 lélek ; e szám a különféle tartományokra ekkép oszlik fel: Tobolstkra esik 463,000, Irkuttskra 65,000, Jeniseire 164,000, TraDBbsikalra 141,000, Amourra 3000. Maritimére 13,600, Jakoutskra 12,000 Iskós. — 100 íves egyének. Európa 288 millió lakója között vn 3108 száz éven egyén, köztük 1864 nő és 1244 férfi; Anglia, Belgium, Dánia é Swajciban legtöbb 60, 70 és 80 éves, Norvégiában és ¿kócziában pedig legtöbb 100 éves vau; Francxiko:szagban a hosszú életűek óveukint csökkennek, ámde a 70 évesek szaporodnak. A szárévesek magas élet korukat mértékletes, józan, jól rendezett, minden izgatottságtól mentesség, egéz séges foglalkozás és mezei életnek köszönik. — A jöv8 tél, mint öreg emberek íHitják, igen száras és hideg lüsz. A va dászok érf erdészek különös időjóslója, az erica vulgáris nem szokott csalni. Minél több virágja van a növénynek, annál keményebb és szárazabb télre van kilátás. Az idén az ericza vulgáris egész csúcsáig virággal van tele, ebből azt. következtetik, hog; a jövő iél oly hideg és száraz lesz, mint aminő forró és tikkasztó hőség volt nyáron. — Papnövendíkek zendülése volt a mult nup.ikban a cbarkovi somtnari-umbun. A kispapok ö<szelörék a kezök ügyébe eső sztalokat, padokat, kályhá kat, lámpákat éit ablakokat, rektort és a tanárok;'',t megszalasztották. A zendülő ket csak a kirendeli katonaság volt képes lecsöndesíteni. A megindított vizsgá latnál a zendülők kijelentették, hogy sertésólukban nem képes-k lakni Ugy látszik, hogy ezen kijelentés nem volt egészen alaptalan, mert az összes papnövendékeket egy havi tartamra hxzaeresz-tették s ez idő alatt a „serié«'''' ólt kiigazíts tják. — Ai. aranyhftju leány. Nagyváradról irják lapunknak : Van városunkban egy fiatal leány, közliaztelotü szülők gyermeke. Megajándékozta a leányt a természet miudeunel arra, hogy szép legyen, c-t-k egyel lelejtett el neki adni: hajat Csodaszerüleg ugy született, hogy fején soha nem nőtt egy szál haja lem Fürtös aranyszőke vendéghaj födöz e a leány e hiányát s koronázta meg a bájos arezot. Ti kát a családon kivül «coki som tudta s a város fiatalemberei rajong ak a szép gyermekért. Pár hát elő t a leány átszalad a szomszédba, csak ugy kalap nélkül. Egy gonosz szélroham egyszerre lekapja fejéről a vendéghajót és o:t áll a szegény teremtés az ép vasárnapi templomból kitolongó nép előtt, ott kopaszon, ijedelme rután. Ájultan rogyott össze, s minta „Függetlenség-nek irják, e napokban tébolyodás tört ki rajta. Azt mond íják, gyógyíthatatlan. — QarjUld temetése mult bó 27-én meot végbe. A résivét általános volt. A 12 lótól vonatott halotlkoasit Hajes, Han cock, Sehrman, Sberidan, 100 szenátor, az államok kormánysói, a kabinet tagjai, a fóbirák és s városok polgármesterei követték. Garfield családjából senki sem volt jelen a menet kÖst. A temelőhez mintogy 6 mértföldnyi távolságú utat a roppant gyászoló tömeg bori:á el. — Londonban is gyászoltak ezen napon. A tőzsde és piaezok zárva voltak, a középületeken gyászlobogók és a harangok hirdették a mély gyászt. - Eredeti boszut állt egy budapesti borbély a mioap egy uri «mberen. Ez ar utóbbi jó ur ugyanis többszór el-ellátoga tott a borbély — felo^''-géhez, kinek is szive egész be» év«l udvarolt. Egyszer azonban roszkor talált hozzá menni, mert — a borbély otthon volt. Nem iálván egyéb kibúvót, azt mondta a borbélynak, hogy : faj a foga. A féltékeny borbélynak sem kellett több, be!o erőszakolta a zavarba jött Don Jüant a karszékbe, s hamarjában ugy kirántotta — minden szabad k órása daczára — a mondvacsinált patiens egyik egészséges fogát, hogy job-bau se k''-lk-li! mét kimo juk, fcöbliljük, ka megszárad megvasalják. Ssáp less s ^lyem. — lUgi gyöng^ö.. »ifís kiiis-titani. Régi és písskos gyöngyöket jjs-gssszunk be tésstáha^ a tésztát süssük meg; ha megsült, vígjuk fel, a gyöngyöket igen tisztáknak és fényeseknek fogjuk ''a''álni. , — Selyem, vászon it pamutkelmit vioiaszinre festeni. Olvasatunk fel 12 iteze forróvizben 4 lat fehér borkövet és l ''at vitriolt és esen folyadékban a keltűé. félóráig áztassuk, azután kiöblítvén, meg kell szárítani Egy más edéuyben áztassunk 24 óráig 8 Isi berzsenfát (fer-nambukot) 11 lat kékbírzsent (blauholz) 4 lat timsót és ezeket főssük fél óráig, szürjük Je tisztára, 2 lat hamuzsirt ke verjünk közé és ezen folyadékban ue gyed óráig főzzük a kelmét, most a tűzről vegyük le éa hagyjuk a festékben egy óráig, végre vegyük ki és tisztt vizbon kimoíváti a« árnyékban száritsuk meg. t-t iJ a''u: Hasznos turiuivalók. — A leves főzet legjobb m ódja. A bus mellett csont és porezogó részek lo gyeuek és sohasem molog, hsnem hid--g vizben tetessék a tűzhöz. Ezután egyen le tesen följón, eróen forrnia nom szabad, mert ezáltal a képződő bab is belefő é pedig a jós^g rovásán». A zöldségfélék ból kell venni a petr.zselem lev-.lét és gyö kbfét, sárgarépát, zellert, páatinákot, kevés póréhagymát,egy negyed vörös hagy mát, néhány esem magyar borsot, egy darabka gyömbér, és kevés szerecsendió virágot. A loves ügy «ép. ha tiszta s asért a megüliepedéire vigyázni keh, nem pedig csak ugy betálalni, hocy a buBuak rostjai benue úszkáljanak. (Gazd. Népi.) — A selyem és birsony vasalás módja. Á bársony összevarrt széieit sem vasaló deszkán, sem ruhán nem vasalhatjuk, mivel az álul fényt nyerne, hanem ha puba kefére tesar.lik, a varrá sokat ugy szétvasaljuk, bogy a bársony a vasalás alatt semmit sem szenved. A selyomkeime Bzéleit pedig soha sem Kell szé''.vasalni, mivel az a t -iosa csak foly-tot hagyna maga után — Piszkos selymet tisztán kimosni. Főztük meg folyó virben az apróra vagdalt ti''rta buz~. szalmát és ezen vizben szappannal a. selyem kendőt vagy kel- Papirszeletek. Tilalom. A pipázás és szivaroaá« e Tárosban til Útik, Swt mivel a disznóperzscléa a város ut-czáin niogengedtctett, miudxmollett a díszaé-p#rzsolés mcllott dohányosai szorosan s büntetés terhe »latt tilalmatátik. Emlékvers. Törik, Utár ás a német A u.agyarnak »okai. vételt. De maguknak a magyarok Még többet, mint ogyü''t aaok liazatU a fogorvos a szebbnél szebb nótákat a cxigányoyal. — Hnzzsd. htizzad Miska, majd én is hnzom neked. — Sem «ktrok sírni, az 4o husá omon mnlat ön, de az &a fugbaaasáa ín szomorkodnám. — _ Két-három porexió stelt fogyasztott el a rendért » haultuawiu cseDget a pinctérnek, ki ott termeti. — Hozzon nekem egy nsgy adag . , A pinczér erő»en fülel , . . — Tudja, hozzon nekem egy nsgy por-czií — fogpiszkálál. Kőseivcicn »irt a szobalány egy doktor, temetésén. KLérdezták tölc. ''iogv mért sir oly kese: vesés ? — Oh, bogy ne siroók, hv moj; nem halt volna, íelfogadhatoU volna szobalánynak, mert most ip«n nincs kelyem Szerkesztői fisenet. 4738. 8. L Vosaprém. As etói»eliei pé=zt átadtak a kiadó hivatalnak. 4729 Cs. ."Kifogót<51 eskÜTSig. ke£ kaptak. Aki oly „véjfst* tní frnl, az n«« siethet az irás n estért igével. 4730 B^ ,A bwól" árdekes «»e-vegés, mielőbb közöljük. 4731. Br. Qy. A kéziratot «egkOldöt. tak. Szlres fldTÖzlet 1 Alii. Budapest A kfránt «ti köJts^ megkQldetett. 4733. B. Fftred. Mind a hároai l»pl>»c jöreod. Üdvözlet! 4734 H. Bíc. Káwsigge). Vasúti raenetread. Indul Kanissáról hova: Vonal ssÁm Or« Paro, tjí 207 s«.''k, Móbtr«, Domborár 5 10 r»cr,j 216 . . * 30 d"B1 »« . - 11 1 Oul lludi fcil.r (gyor«voiut) 5 56 r»^ 204 . " (po»UTonal) U 6 ¿12 . vonat) 11 20 ijjt 31S (Sn,«bi»t»««ly, Sopron 301 „ 12 5C Íj. 315 Sopronba 3 40 dálnt 206 Prigerbof Kottori. Csáktornya 4 55 re«e 203 . . 2 47 díb: »01 . . . (ryo«»> . i0 6o <jjt Érkezik Kan is sár a honnét: 210 Zskájiy felől , 5 ¿1 re„.\| 216 . i 41 d4b . " 1 éjjel 211 K-:iU P«Ktről (vegye» rouat) 4 15 rsgpíj 203 „ 1 (potxsvosat) 2 5 delet 201 „ (gyorsvonat) 1U 30 éjj,/ 302 Bácabíl . tv 4 1 n-í, 314 10 15 iLi J 316 «»opronhM 12 SdUW i Felelős szerkesztő: BlTORFI Lim A flyflmftícs hartya-papiros (PERGAMENTPAPIU.) jó minőségbeu és olcsó áros kapható Wajdits iéztaf köuyv- ét papirkeresksdésé^eB S -XAniuác Hutát -a a fogorvos a sscbbsil ílsül nótákat & czigánynyal. HIRDETÉS. A récsei gazdaságban, Nagy-Kanizsa melletc 242 darab jegelőt javított mustra birka eladó. Bővebb értesítést ugyanott az uradalmi tisztség, post» Nigy- '' Kanizsa. sss 1-3. HIRDETESEK. X k ¥ x i M x x GYÖNYÖRŰ ROM KATH. IMAKÖNYVEK. ^ an szerencsém jelenteni, hogy a köztiazteletü llrke Kristóf vörös berényi róm. kath. plébános éa hirrnsves magvar író által figyelemmel szerkesztott harmadik és negyedik kiadást ert, az hitatosságot előmozdító, a katb. hivek szivét neinesitó, háromféle kiadása: .Mt-nnyei Mann iskerC, Cdvő-eüg Ö!.-vénye«, „Bixtos lelki vwr czimű és már tlxenkót exer peldaoyou felül a kath. hivek köst elterjedt imák önyvelret a teljes írói joggal őrök áron megvásároltam. Beke Kristóf plébános ur, a kath. hivek jobbléteért lelkesen küzdő lelki atya bölcsen beláiá ezen imakönyvek szükségesgégét, és ezek álul igyekezett a nyelvetronló és hibás ima-könyvek kiküszöbölését előmozdítani. Ezen imakönyvek megjeleoésök ÓU mindenült szivesen fogadtattak és eddig a veszprémi, pécei és hxouibathelyi pflKpökf hatísáfjok jóváhagyását kinyerték, s ezáltal ki fejezést adtak, miszerint e szépen kiállított hibátlan imakönyvek terjesztését t. kath. hívek közt szivasén látnák. ■ ennye! mannáikért, ragyis teljes urulmn ima- és énekönrr kere«-tény katholikusok haí^álaUra. harmadik kiadás, öl ,.Qvé „1 ^czi^lt ssstü képpel 8-rétfl, fiibőrben, kötve tokban . . tn \90 tpész bőrben, tokban é» finom aratiymtUzéMel frt i''ao Égési 1.5r aranymetssés, csat és kereszt . Zergibfrbec, csat és diszittéssel . '' f" í Finomabban készitre .... ^ 6 Selyem- vagy bársonykötés aranymetszése! dissitre frt ^ — loJ Messye: maimaskert. ) finom pzpirr* nyomra 12-rétfl hat B z 0t,fsfl.klv^y,: i 1C1<WUlCta "»»"L Szinnyoaatu ri;!V k''Y,"L Negyedik kiadás. Fél bőrben. ioki>an ... Egész bór, finom aranymetszér és tokbsn Atrél kexestt és csattal Zergebőr disziiéssel ... Finomabb kiállított ...''.'' 8e!yem- bársonvk diszitménr Mennyei aaooáskcr 32-rétfl. temérdek képpel disiitre papirk. tokban Aranymetszéssel, tokban A czél kereszt, csatul Zergebőr, diszesen Selyem-bársony finom diszitménynyel Kis rézsáskert. ragy a kath keresxtény ¡Qoság isoái ki:Qr»ő caimlappsl. caino. arany nyomata papirkötésben, tokban; ára 30 kr. ; ang. ezüst nyomással 40 kr., egész bőrben velinpapiraranymsU.és« —.40 1.— 150 250 énekei kis _ >1 vásson .A , - ,, ---'' - O--— v«wvu T í linpapiraranymsUsés»el, tokban •W kr. ; aczélcsatra 70 kr; egésr bőrben velin papír aranymetsz éssel és acrel csatra. Wesrttel 80 kr. Eaybázi enekkönyv. 115 egyhási éneket ta:Ulmazó, Il-ik kiadást ért csir.o» »rnymet«éssei készített könyvecske, ár* 60 kr. Honokkosi áron! Mrféoy, a bolj. sz Máriát Jcogyeletteljesen tisztelő mapysroknak a;ánlva, ára 20 kr Nagy aldszaí, irts. Tóth Mike .lézus tii^afcAyi Ur IV. kUdás, csinos könyv képekkel ár* fötre 18, köt»o arauynyomaasal »8 kr. A szest keresztsti ájtxtssss«, képes kiadás iru Saemáuyi A«ost sent-Vcr a»-g r. aldoiár, kemény kötés, araaynyomással 28. kr tW M;ndrn megrendelés posU fordultával essközöltetik. fff Tiszteletül WAJBITS JÓZSEF, köoyrkiadó N -Kamasán. r r A. Z SEIDLITZ- PORA. A Nagy-Kanizsán egy gyalog tartalék ezered részére épitendó laktanya épitési terv és részletes költségvetésének elkészítésére pályázat nyitlatik. Fclkéretuek azért szakértő vállalkozók, kik,a bizottságilag megállapított és felsőbb hatóságilag jóváhagyott. Nagy-Kanizsán a városi levéltárban betekinthető épitési megállapod ás (Bau Programm) értelmében 1 : 100 mérték szerint elkészítendő és részletes költségvetéssel ellátandó oly épitési terv elkészítésére, mely felsőbb hatóságilag az építésnek aJapjául elfogadtatik vállalkoznak, hogy ez iránti nyilatkozatukat ezen pílyá^at keltétől számítandó 15 nap alatt a munkadíj és terv elkészülte na-táridejének kitüntetésével az alulirt kiva''álhoz beadni szíveskedjenek. Nagy-Kanizsán 1881. október bó 4-én. i-i. i POLGÁRMESTER. Egy még a legjobb karban levő pianino átadó N.-Kanizsan ; bővebb értenitést Wajdiu József ur könyvkereskedésében. 3<J4 3-S, ály a z a Nedelicz merCrároíban — Zalampgyében Maraköxbe i rőm. kath. elemi iskolánál egy Unitdníi állomásra pályázat hirdettetik A pá yázó Uni''éoőktől képesítés, a női kézimaukákbaai jártasság és a magyar cs horvát ajaly tudás jtivauUti. — Éri fizetés»- 420 Irt szabad lakás az iskolaházban és ogy kis konyhakert. 383 3 3. Az állomás 1882-ik éri junuár h(5 1-én lésxen elfogljlan.U. Pályázni ki»átiék felszerelt folyamodványaikat f. é. október hó 30-ig legyenek «»ívesek aióiirotthoz bekdldeni. Kelt Nedeücxen 1S81. szeptember 13 áo iskolasséki elaók. Csak akkor valódi, lenyomva. ^ 80 ér óU a leüjol.b »!k rek mellett fennáll minnenp^mü'' jysa'' bsts«segek ás eassztásl «kstfátyek, (miot étr.^ybiánr. hssstnr=i»»l, vár tsjslás i> srssysr ellen KaiCn6aa oly egyéneknek iáol»a, kik aiö ékt-módot folytatnak. HsmlsHsssk t9rv«sylle« bBststtstssk. Egy lepecsételt eredeti doboz ára. J frt. tt. ó. ÜANCZIA BORSZESZ SÓVAL. . S leiftneebizhatóbb öi>s-gé!y5 itsre a szenvedő caüieriségn<t _ mincen belaő S- kül.-C RyalUdásaáT, a legtóbb beteeséc éltén, mi« dennt-mO sebesülések, f»-j-. »1- és" fogfájű rég^ sérrek ttyift" aebrk-rákrekéiyjk- dazök, szemgyolladás, mindennemű óéneiás és »érfiUs sifc. tb. eU.^ ''i . Üvegekben használati utasitássai együtt 80 kr. o. é. /li.ai KrohB K.ós tár»4tól BergemiKmJ (Korvégíibaa.^ elóiordaií Ezen halmáj zulrt.Uj ralamcnnyi, a kereskedelemben aj között a egyrdilü, n.eiy orrosi czélokra hasi''i£l}>stó. ára egy üvegnek használati utautássai 1 frt o- e. p ó Moll A. gyógyszerész¡ iiá''llltás cs. kir. udrari szállítónál, Tncblanben. Bées eap. pleb. : ¡i - '' r.'' R»V.Ur ar Clam miu<ien hírneves .gyójurazerüiráb« kcre.ke.léecben Raktár nélküli helyiekben msgánegyének nagyobb aingreiidelAssknél megfsisló r!eenedel.eii réise«0luek. A t 02 kuön«c ké.etik li.Uros.tUtf; MoU.léU késmitsiényt re:.d.-lui és csak olyanokat elfogadni, m "lyek »»31 óvjegyeni es alatra- sommal vannak ellá.va Raktárak: Ns«y Kssízss Relns J. Cyry, Práger Béla gyótyss-Possdhofer Józs-f, Rosenfeld Adolf, Koseoberg Kere»«, Strém é« KI«b. — Zats-Cssrszsf Uollesy J. E Hsrozall Isstl K.rd , - Bsros Dornor 8, - Csáktersys Qőue* L. gyógysz.rssz - Kasesvár BaMckay Kélm. Kóbn J. gyógy. Th. Kecskessy gyóiry. — M^1«« ^ «T^L Uszst OScsínories Ist. gyógy. — KSStbt»y ttnach frV — ir«SSŰ at« Jáa. — Zázrtb Ir »slm»sbo« tybij Mittlbscli S. jcyárr Holjae V - Ssprss a«Ty Aod. o-ógy - Lstssye KsHwods J. t40 9<-+t) Na^y-Kauiaán, nyoiutoU t kiadó tulajdonos Wájdits József gyorssajtóián. s<: m l * V- rí O-m; J t Isa '' • - «»'' i NIflX-miTCZ&tff 3Ő8L október 9-én. T - BlflUH! tr t egésr évre \ • • fél én« - - • • - "■• utgyed éyre ..-■»* ij^y <oíím 10 kr. hirdetések < hfjábos peúuoriwLB 7, másodzzor 6 s mindéi tOTibbi son''-rt 6 kr. sorooke;.; 10 krért ^U''UrkM. Kincstári illeték minden .''Ű" h>rde-tA«.-rt 30 kr. fizetendő. Huszadik évfol t/ ''fi A lap szellemi részét QktC kfrzlrm»'' , nyék,a ,, . anyagi részű illető közlcMfetyek '' P«li* & kisd6ho* bénaentve intéxendek : . N A O Y • K AKI Z 8 A A Wlsilioshzí 3 . jj s.í j • , ,''j B< rmcntedi-ji levelek csak ismert munkatársaktól fogadtatnak A. >. ii f Réziratok »issza nem lrttid«a<»k. ..... . . , / f s •< N^^-KaBizsa^áros helyhatóságinak, -kanizsai Önk. tűzoltó-egylet'', a „nagy-kanizsai kereskedelmi s iparbank, ,nagy-kanizsai takarékpénztár«, a „nlasaegyei általáaos t&aitótest^let o nagy-kanizsai kisded-neveló egyesftiet", a nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet'', a .soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kxnizsai kül választmánya'' s több megyei és ¿város egyesület hivatalos értesítője. . muciikini líátszer, vasárnap- s esötőrtőköit megjelenő vegyes tartalmn lap. E „ZALAi KÖZLÖNY" THHl-lk évi utolsó H<g>edén\ Tisztelettel felkérjök mindazokat, kiknek előfizetésük m. hó végével lejárt, hogy azt ideje korán megújítani szíveskedjenek, nehogy a lap szétküldésében hiány merüljön fel. — Igyekezünk a helyi visszonyok-nak megfelelően a közérdekű kérdéseket megvitatni, a helyi események registrálásában lehető gyorsaságot, főkép hitelt érdemlőleg tanúsítani. Előfizetési ár a régi, mely lapunk homlokán olvasható. Vidékről lógczéiszerübb postautalványon küldeni. A lap t. előfizetői kedvezmény árban megrendelhetik Rudolf trónörökös és neje Stelánia fóherczegnó aranykeretes arczképeiket. A kik az utolsó évnegyedre aj elófizetókül belépnek, a szép képeket 5 frt 50 krért bérmentve kapják a lapnak három hónapos küldésévei. Kiadóhivatal WAJDITS JÓZSEF kőny vkereskedése. Felhívás adakozásra a balaton-füredi „Szere-tetház* javára. Gyakran bizonyították már Kő szeg város érdemes polgárai jótéte mények és nemes czélu adakozásoknál áldozat készségüket, számtalanszor bizonyult, hogy városunk polgárai nemes czélu intézményekre bőkezűen és kész szivélysoéggel adakoztak. Ezen tényekre támaszkodva bo-sátom ki jelen felhívást polgár-eársaimiioz, kérve a balaton-füredi * -----B -------- .Szerdetház* javára bárminő cse-kéb adományt is nyújtani. fígy oly intézet javára kérek adakozást, melynek czélja az anyat-lan, apátia^ gyermeknek anyja, apja kuni és ezekből derék, hasznavehető embereket nevelni. A balaton-füredi , Szere te tház"-ban, (melyet a nem rég boldogult Molnár Aladár 1870-ben alapított) felvétetnek oly teljesen vagyontalan, anyagilag és erkölcsileg elhagyott fia-gyermekek, kik vagy árvák, vagy szülőiktől kellő értelmi és erkölcsi nevelést nem nyerhetnek és olyanok, kik az erkölcsi romlásnak ki vannak téve. Az intézetben felvett növendékek kötelesek az intézetben a 16-ik életévök betöltéséig maradni, míg erkölcsi és értelmi képzettsügéknél és jellemük Önállóságánál fogva már veszély nélkül az életbe léphetnek bizen intézetben nevelt és eddig kilépett növendékek közül 5 tanító, 4 vinczellér, 2 katona, 3 iparos segéd, 15 inas, 1 irnok, 1 kereskedő inas, 5 tanitó-nÖTondék, 7 vinczellér-inas, 4 bányamunkás sat. Ha összehasonlítjuk a kilépett növendékek mostani helyzetét az intézetbe lépésökkori állapotukkal, — megnyugvással tekinthetni az intézet 9 évi áldásos működése által elért eredményre. Legyen itt néhány példa felsorolva. 1) Azon növendék, ki most Veszprémben lakatos segéd, minden iskoláztatás nélküli pásztor gyermek volt. • 2) Azon növendék, ki most Svájczban egy óragyárban dolgozik, romlottsága miatt vétetett fel az intézetben. 3) Azon növendék, ki most Cs . . . . n. oklevelei tanitó, mint igen vásott fin jött az intézetbe. A b.-füredi .Szeretetház" az intézetből kilépett növendékekről azok kilépése után is gondoskodik róluk, óket figyelemmel kisérik és folytono- san levelezésben áll mindenikkel, ez lévén az eikölcsí kapoe-nak egyik hatalmas fen tartója ; az eddigi tapasztalat azt bizonyítja, hngy a kilépett növendékek az intézet iránt kellő vonzalommal és gyermeki szeretettel viseltetnek. íme rövid vázlat a b.-füredi „Szeretet háze áldáso; működéséről, ki még bővebben kívánja, az intézet .értesítőjét" (egy 100 oldalra terjedő könyvecske) az intézettől ingyen kaphat beküldve. Egész bizalommal fordulok tehát polgártársaimhoz, azon biztos reményben, hogy ezúttal sem fogják áldozat készségüket a nemes czélu intézet tőkéjének gyarapítására meg vonni. A legcsekélyebb adományok is betehetők az e czélra hatósági enge-délylyel felállított .gvüjtőperzselybe* mely városunkba köröztetni fog. Adakozásokat azonkívül elfogad a .Kőszeg és Vidéke'' hetilap kiadó hivatala (Leitner Nándor könyvkereskedőnél) ugysziatéu a b.-füredi .szeretetház* által felkért és megbi zott gyűjtő. Kőszeg, 1881. szept 6-án. CZEKE JÓZSEF. Hazafiúi készáéggel közöljük í meleghangú, rokonszenves felszólalást 8 egész örömmel fogadunk mi is el ily perselyt, bizton meglévén győződve, hogy méltó pártfogásban részesül eDd. , „Zalai Közlöny« szerkesztőié^e Tüzoltó-egj ietüukről. Alkalmunk volt a dnnántuli tűzoltó szövetkezet pápai gyűlésének fóbb mozzanatairól megemlékezni, illetőleg a nagyérdekü elnöki jelentést és a közgyüiés jegyzőkönyvét egész terjedelemben közölni. Ez alkalommal tüzetesen a kanizsai önkéntes tűzoltó-egyletről szólunk. Oroszváry Gyula tevékeny elnökünk vezérlete alatt veit öten jelentünk meg; a jó hirnév, mely a nagy-kanizsai önkéntes tüzoltó-egyle tet övedzi. méltó figyelem tárgyát képezé s a pápai derék elnökség s lelkes tűzoltó testület kiváló elismerésben részesít é. Mindjárt az ismerkedési estélyen Oroszváry Gyula tisztelt elnökünk oly talpraesett felköszöntést mondott, mely valóban közfigyelmet és zajos tetszést aratott. Ama juryben, mely a szakkönyv megbirálását vala eszközlendő '' és egyébb tűzoltói intézkedésekben bíráló tagul beválasztatván, alapos és higgadt érvei győzelemre jutottak. Az volt a nagy kár, hogy a pápai tűzoltók vizgyakorlata az ép akkor keletkezett vihar által elmaradt s így sem elnökünk, sem a küldöttség bírálatot nem mondhatott, sem a gyakorlat egye s tényleges pontjait el nem sajátithatá, holott ez lett volna a küldetés koronája. Azonban az elemekkel d&czolni nem lehet Az egész ottlétünk ideje alatt folytonos eszmecsere fejlődött ki a tűzoltás ügyébeni újítások és alkalmazások felett keletkezett vitatkozásokban. Az a vendégszereiet, figyelem és előzékenység, melylyel a küldöttség Pápán találkozott, tiszteletet és méltó hálaérzetet gerjesztett. Bebizonyitá, hogy ily egyesületeknek többször kell tálál kőzni megvitatandó mindazon kérdéseket, melyek e téren felmerülnek s közismeretté tenai a vívmányokat, melyek hasznot hajtanak. Ennyit utólagosan jónak látunk megemlíteni. B. nök : br. Kemény János, második alelnök: Szontagh Pál, báznagygyá: Kovács'' Láfczló, jegyzők : Baross Gábor, Beöthy Andor, Pécsy 4íeno, Bakovszky István, Tibád " Antal, Duka Ferencz. — Csehesitett bankjegyekre vonatkozólag, miután ilyenek némely postahivatal pénzbeszolgállatásában is talaltattak, a közlekedésügyi miniszter, utalva az ily bankjegyek érvénytelenségét elrendelő pénzügyminiszteri körrendeletre, utasítja a f>o8-tahivatalokat, hogy e bankjegyeket ne fogadják el s a netán már meglevőket kicserélés végett haladéktalanul a postaigazgatósági s onnét az országos fópostapénztárhoz küldjék be. t — Az országgyűlés megalakult. Elnök lett: Péchy Tamás, első alel Zala-Egerszeg, 181. október & (FolyUtáf.) A erem fölső és jobb oldtlán Ár vaj litván urnák, a gazdasági egyesület érdemdús elnökenc-k, a reinta eső lesznek tárgyúi foglaluk helye:. E tiállitmá-jy ban 108 faj szőM, 50 faj alma, 37 faj körte ée többféle bor — rizzling, tramia, opporto, burgund stb. volt képviselve; minden a Jánka hegyről ée mindbe oly cainnal elrendezte, hogy ai eli»meri« koexoruját, melylyel a Jury által megtiszteltetett, méltán megérdemelte." '' " JflIJ! Ettól balra Tbeodorovic« Károly ur által gondozott Kovács családnak bz61ó, gyümölcs ós bor terményei voltak elhelyezve; nagyszerű sailfi kiá^litmány toll itt is, melynek minden fürtje fényes b»e nyitékot szolgáltatott arra nézve, hogy Theodorovich Károly nrban a Kovács család szelőjének kezelése és gondozása ban bz&kértAt szerencsés birbatni. A terem hitső és egyéb részein FábianiU Ignicz urnák körte és alma csoportjai, Talsbér Zsigmond, szép almái, as • ollári urodalom szőlő, alma és bor kiállitmányai, továbbá Dervarich Akos nagyszerű fzőIIő és borai foglaltak heWet. E két utóbbi kiállítónak szőlő és bor ki-áiiitmánya nem csekély feltűnést «kozott. Bésztvettek még sokan, de ig»n sokan a kiállításban, kiknek tárgyait mind ismertet annyira hoszadalmas volna, bogy a tekintetes szerk«ztő ur »égre TARCZA. A néTtelen hősök. Prológ:. (Itta Ábrányi • Kornél, «xaTalta a kirlapirók ■nyag^jiniireU javár sxapt- 27 4a a ueiazet> drámai lakjai álul rendsreU dut® 18-adáaon Nac Imre.) A nÍTteleo hüaökrfil antiji dal ss<Sl, — A TÓé-rttlen Maókj-CI, áik eMtákoo Halálba menuek, mel/nek rómec arexit A haittatadan&ág ura arao/oaaa : »ok jeUtnek dija jeltelen sir, S o* mej a jobbik — Mert sok élve tér mef, S a koldusbot io»i minden táaasaa. ]1t »¿rt^ea iő^Skr61:«S»iyi dal ssól, •! Ü a mrlapiiút még ueo rengi ének, Pedig egy nertaJen b5s mindenik 1 £ tábor, rncl/nek 5 a katonája, hatalom Kornelle» a vezére, fi mi oda* eaatában diadalt arat, öré a második hó; s aj tu»óíznak ,tüáfco^i« légy»; £ 18n. — Sem I uélkflle ■Tárnádul nem tad, minden általa. As éhetó nap, ti«tité TÜiar, gtiati ekájfl, sarlója, VILág magtára, — mindex, mindes 5. E najr sáad bárom csudája közt a'' harmadik. — egr«« a haladásnak Scentbárom»ágs, mely a flJldre asáüt: A göx, a TiUSay r« a bklapiró. A megváluS, bogy »mbert Odrösiuen, "Minden kint s szenvedést magára Tatt, 8 a sajtó, hegy s embar mag legyen -▲ tsoigsságtól váiiva mindörökre Magára vett mindtn r»bs»olga»ágot B bo«j a riLábnak Qnnepe le«yto, A sajtó minden flnneprSl lassondott. 8 bogy mrtden embar Taiaki iobeazes. Baálit a hírlapíró seskiuek. Ha MX>»e kell fáklyának, tartja 6, Ha rédni kall jogot, megvédi 6. Ha ken Iga»ág, eser késsel adja, Ha kell Ítélet, megkongatja a VHág leiki is «eret ének ércaha rangját, Ha kell paiza, cs»k egv vékosy papirt ád. „SJa nincs acsáiTést, ssaly ennél e»5t«bb, Ha fegyver kell, ledöntni egy kolosscst. Oly kia tollat ragad, hogy ahho'' képest Dávid parittyaköve óriá», 8 nincs Oóliáth, kit aaaal poraa nem sajt. 3 mi van drágább a földön a tudásnál? Mi van nagyobb kínos, mint aa ismeret? Mi as, mi több ingert ád núnt ax nj ? Mi cdesebb, mint soha elhagyottnak Nem lenni ? Mi lehet vigasstalóbb, Mint tgy olyan bivalmas j& barát, Ki mindig rölfcorea, kinek elStted Nincs titka, mindeat megmond s megtanít ? Ki mind a sajtó és bog}* es lehessen Nincs nyugta, nincs nspja, éjjele. A mit a közönség kényelemmel otsas, A hírlapíró bajjal szerzi meg. 8 hol a közönség ssórakoxra élve. Még ott is fár^d « kösd a hiriapiró. S im más azért munkálkodik, hogy ezzel Szerezze meg nyugalmát > pihenését: A hiriapiró, ki mindenkinél Több mnakát végez, sohasem pihenhet! Mindent keli tudnia, — s''t tudni azt is, Hogy rúla senki sem tad I Tadni azt is, Hogy minden szensáa háláab mint a toll, 8 minden kiskoruan rs -rxett diploma Jobb kalauz, mint ts a Lámpa, melylyel á hiriapiró egy egész világot Kalauzol járatlan utakon. A névtelen bSsökról annyi dal ssól, S a hírlapírót még nem zenti ének, Pedig egy névtelPn h5s mindenik! Dicsőségére válik a világnak, £s dicaóaéget nem kér a világtól. 8 el-5 eset, aa eh! tisstjlt közönség, A ki a hírlapíró egyedlll: Szerelme, czélja s btUzkesége vagy, S kinek kedvéén mindenüvé elmegy, Hogy most a birlapirófc aedviért Te jSaa ide. Elsó eset, de ne legyen utolsó! Nem tartozásból, — mert annak kevés; Csák szívességból, — mert ennek elég. Ét bízoay''águi arra, hogy • pályát Vidáman futni vsa miért a kiirt 8 ha tapsot hoztál, sdd azt a művésznek. A hiriapiró tápéhoz nem szokott, ő véle csak némán szorítsd kezet, 8 jsulma megv.n, többet aem keres: És téged éltet, mert esak aiked éL 8 .az asszony, ha angyal. — Besxély. — Irta SZALAY SÁNDOR. (Folyt tás.) .Miként kerültél ide édes Ferim? Ssdlj édes angyalom! De teneked valami bajod van ; nagyon bálvány vagy. Szólj életem ! Jöjj menjünk szállásunkra!" — Ezek voltak az első szavak Mariska ajkain. A szf-relem kedves gondoskodása megelőzte a szemrehányást. „VArj csak édes Mariskám, — szólt Erdős — előbb beszéljünk együtt!.. Tudod-e bonuan jövők most? .Honnan ?" „Tőletek." „B . . . ről ? „Igen. Oda mentem, hogy megkér jelek; de azt mondták, hogy idejöttetek ; léhát ide jöttem egyenesen. .Igazán azért jöttél Feri? Hát jer menjünk apámhoz !" .Most rögtön nem megyek. Abhos egy kis készület is kell. Tudod, hogy apád, édes an^ád föltevéseiben engesztelheti en.« „Nem, nem, Feri! csak most mind> járt! Látod most már agy is látják, hogy senkit szive ellenére valakihez erőszakolni nem lehet; bele fognak egy esni 0 „Megállj csak angyalom! gondol* tam valamit. Mintha veled nem is talál* kostám volna, majd csak névjegyemet küldöm az öregekbe. Kíváncsi vagyok, mit szólnak kozsá? Ugy-e nem tudnak semmit jelenlegi illapotomról ?" „Semmit, de semmit! Én is hirből hallottam, de ossk titokban." „Jó, tehát ma csak névjegyemet küldőm; holnap pedig ssemélyesen jövök, addig úgyis sok dolgom 1 Még csak néhány pereset töltöttek együtt Erdős és Mariska ; de ez a rövid idő fölért egy örökkévalósággal. Azután elváltak abban a reményben, hogy másnap njrs találkoznak és hogy ason találkozás leend az első lépés s szentelt boldogsághoz. Mariska állapotáról az orvos as nap igen megelégedetten nyilatkosott. ^ • Másnap l Beregi-pár összedugott fejjel tartott cs«ládj konferenciát egy névjegy fölött. .De hát mond meg anyjuk igas lelkedre: »ondolbatta az ember, hogy az latén ugy tö4vi«i még sorsát ?* .Az ördög hitte volna. Aztán talán te apjuk azzal már valam: nsLgy ti«steaség jár ugy-e ?a „Olyan tissteeaégről egy lakató« legény se álmadik." .Ugyan ne beszélj! Hát mi légyen az?" „Bizony tudod anyjuk tiszteletadás dolgában annak ugy dukál, hogy .tekjn* tetes direktor ur I* .Te —kin —te —tes ur ? ? ? ! Iste-tenem. Istenem! Látod ember, látod! Sokszor mondom én, hogy te hiába őrültél meg. Még egyetlen legényedből st tudtad kilátói: less-e belőle vslamiro való ember? Látod én osak egy pillantást ve-tek a szárnyas jószágra, mar m«pmo»d»m, hogy ki kell-e mustrálni, vagy magnak való-e?" „Jól van na! Kár, hogy tikászáé nem lettél____Jobb lesz arról gondolkod jál, hogy miképen engeszteljük ki Ferit?" Bereginé asszonyom aztán csak ugyan elkezdett valami engeszteló-áldo-zatról gondolkodni; Beregi uram pedig i - nyugodt képpel nézett élete pár jár? és elgondolta magában, hogy milyen jé, mikor az embernek gondolkosó masinája is v»u Es as egész dolog egyetlen névjegy miatt (örtént, mit egy gyári asoiga kézbesített Beregiéknél asoo üzenet kisére-tébeo, hogy a .tekintetes direktor ur tiszteletét teendi." A névjegyen es volt: •» -.Erdős Ferencs, gyár-igazg. Budapesten.'' Mikor elolvasta ezt Beregi, mindjárt futott Katalin asszonyhoz és tanácskoztak a vendéglátás fölött. A gondolko dás terhe a bölcs asszonyi észre bánatván, a dolog odalyukadt, hogy Katalin aaz-szonynak a .tekintetes urak" iránt roppant érzékeny delejü speculatiójában a két rtekintetesség" között ingadozás állott he. Ezen ingadozás csak akkor szűnt meg, mi or a „tekintetes vő" édes gondolatával lelke teljesen eltellett. Akkor már rá ért arra is goodolni, hogy hát iszen talán lányát se kellene kihagyni a srámitásból. No annak meg szive-lelke a tekintetes director uré! Ekkor atu''án a delejtü teljesen Erdfe Ferihez bajok. 1 A fenn ti párbeecéd a férj és nő között már osak vége volt azon hossza beszélgetésnek, melylyel megvitatták, hogy ulajdonképen hát mégis nagyobb tenao lenne "rájuk nézve is, meg láayukrs nézve is : Erdős Feri. Bereginé főzött ■ ki már valami engeesteiéai módozatot, de nem ért rá akt kedvez térje, urának fejecskéjébe verni; mert az ajtót külről csendesen megkopogtatták. Bereginé nagyot taesitott férjén ; ez pedig a legközelebbi almáriomon. Fenn hangon e figyelmeztetés annyit jelentett, hogy : „saedje össze magát 1" 4 / > HUSZADIK ÉVFOLYAM megtagadva tőlünk a közleményt. Áttérünk inkább a Jurj működésére, megismerte'' a nap hőseit, hogy kik és miféle jutalomban réssesittettek. A biráló bisottaág tebát a következőket taiáltu érdemesnek a julalmasá>r. És pedig : A legszebb alm es körte kiállitmányért első rendű dics. oki. kap-Wk a .keszthelyi kir. gazdasági intését* ¿3 Kaiser József sala-egersxegi lakó»« II r. dics. oki. Walduer István csácai és T.borcZ Mihály mihályfai lakósok. A legxzebb alma és körte kiállításért Arvay István ur 2 drb. 20 frk. aranyat. A leg''-sebb simáért Talabér Zsigmond (sirszegi) 3 drb. 10 frk. aranyat. A lngH»ebb körtéért Janda Károly (kanizsai) 3 drb. 10 frk. aranyat. Sáringer Károly szerdahelyi néptanító gyümölcs kiállításáért 1 drb eiüst két frtos. Péntek György pacsai néptanító 1 drb. ezüst kél frt. N-igy Károly zala-egerszegi ¡akós 1 drb. 2 frtost. ▲ ssJs egnrszegi város községi faiskolájáért 1 drb. 1 frtost. Juhász István. Németh József és Gocsovics Ferencz 1 drb. ez. frtot. A legszebb községi gyümölcs fais koiáért néptanítói dij 3 drb. ezü:>t 2 frtost Sáringer Károly szerdahelyi, — 3 d:b. ezüst 1 frtot Schmied József rócsei tani-tók nyerték el. A legszebb szóló kiállításért 2 drb. 20 frk. aranyat Durvarits Ákos kilimáni, — 3 drb. 10 frk. aranyat Arv»y István urak nyerték. A harmadrendű dijat 1 drb. 10 frk. aranyat Theodorovicb Károly keze lése alatt levő Kovács család szőlője uverte; ezen felül I r. dics. oklevelet. Továbbá 1 drb. 10 frk. aranyat cyertek as ollári urodalom és Csács község. Két drb.Jesüst frtot nyertek, Wald ner István csácai, — Pirithí Lajos, Ro-senkranz József, Juhász István, Kovács György zala-egerszegi ós Kósi János csácsi lakósok. Végre pedig K;rchmáros N. Jánosnó szüi. Fhorintos Ludovika asszonyságnak az .Első magy. gyümölcs aszaló gyár»" (Huszonyáról a kiállított szárított aszalt gyümölcséért I r. dics. oklevelet. A borokról nem lehetek szerencsés valamit közölni, miutáD nem tudtam megszerezni mág mai napig sem a bír. bizottság véleményét. ZALAI KÖZLÖNJ .¡T b-ii V>4 Íotífo OKTÓBSB 9-4» IB81. \ v Statáriumot nekünk ! Zalavármegye f. é. szept. közgyűlése .helyeslőleg* vette tudomásul hz alispánnak azon jelentését, .hogy a megingatott személy és vagyonbiztonság helyreállítása tekintetéből azonnal megtette a szükséges lépéseket az iránt, hogy Zala-vármegyében a rablók, rablógyilkosok, gyujtogatók, bűnrészesek 8 azok orgazdáira nézve a rögtönitélö bíróság felál-litiascék." .Régi dal, régi dicsőségről 1« ... Ha Apolló kegyesebben mosolygo t volne. reám, tán képes volnék ezen idé- Menyhért apó biz'' alig ért rá ösz szeszedődni. Erdős Feri udvarias üdvözléssel lépett be. Katalin asszony kecses mosolyIyal ugrott feléje és minden teketória nélkül nyakon tarolta és a tekintetes director ur mágus tetszésével találkozott vagy nem: olyan szivee csókot nyomott annak szép arczára, hogy valami Balonké-pee franczia a legnagyobb gorombaságnak vette volna. Na iszen nem kellett ennél több Beregi báty ónak 1 Az is csak neki gyürközött; elővette a tekintetes director urat másik oldalából; aztán amit felesége mondott, azt mindjárt ő is elmondta még egyszer. Ebbőá keletkezett komikus szobai viszhang. Bereginé: .Isten hozta, kedves, éd''-s galambom tekintetes director ur I" Beregi; „Isten hosta kedves, édes galambom tekintetes director ur!« Bereginé: ,J»jh Istenem, mivel legyünk szolgálatjára. . . Eredj, eredj csak apjuk, hívd be az izét!* Beregi: .Jajh Istenem, mivel legyünk. . . . Apjuk hid be az izét* 1 Apjukban annyira benn volt a buzgóság hogy már a nagy ölelkezés köz ben, ha & felesege mondta voina előtte, mégis gazemberölte volna minden más alkalommal nagy tisslelettel őrzött, becses személyét. Erdős Feri teljesen megvolt hűlve. Azt gondolta ugyan, hogy névjegy > után illendően fogadják, de ilyen agyba, főbe ölelő őrömről mégsem álm.idott.És mikor már nagyon elég volt a tyúkszemtipró szive« fogadtatásból, hát olysn formán kezdett mozgoiodni, hogv „ne lessék tovább fáradni!" Beregi uram iszen csak abban hagyta volna, de ha egyaaer as asszony nem engedett, hát neki sem volt szabad tágítania. És minekjránna sziveeségük folytán Erdős Ferinek valamennyi tyúk •»eme vérzett, nyakravalója eloldódott, kalapja, botja főidre hullott; arcsa pedig a termékeny csókoktél elég dicsóülUo fénylett: akkor azután nem tágító vendégszeretettel nyomták a köze!! székben • zett trave«tátiófával-jellemezni a rögtöni-élő bíróság „régi* intézménynek mivoltát, röviden é« találólag, — de így gyarlóságom tudatában, gyenge tollal bár, de mindenesetre a jóakarat éa aa emberiség szeretetének felbuzdulása ve sérel, midőn igénytelen nézetemet éa véleményemet e tárgyra vonatkozólag nyilvánítani elhatároztam. Tudom bísonyosan, hogy különösen a corpus juris megcsontosodott tudósai egynémelyikének füldobját kellemetlenül fogják érinieni némely állításaim ; de én arról nem tehetek. Én lelkem sugallatát követem, s a felelősséget Isten ós ember előtt elválva harsányan kiáltom, hogy a rög önitélő bíróság nem segít és nem javít a helyzeten semmit! Minden intézményünk czélszerüsége hatásaiban és hatásainak következményei ben nyilvánul. A rögtönitélő bíróság régi intézmény. Javitott-e valamit a társadalmon ? Mert ha javított volna, nem volna reája minduntalan szükség ! Avagy jóvá teezi a rögtönitélő bíróság a hibát azzal, ha rövid uton bitóra huzatja a gyilkost! ? A rablógyilkosok és gyilkosok által elkövetett bűntetteket nem teszi, nem teheti már jóvá semmiféle törvény, sem miféle biróság! A meggyilkoltakat már nem adja vissza az életnek, gyászoló családjának, a társadalomnak semmitéle rögtönitélő bi róság, bármiféle intézkedés is ! A haza tevékeny és hasznos p°lga-raínak a gyilkosok által kiontott vére boszuért kiált az égre; de s boszu, melye: a törvény hideg betűje .életet életért'' végrehajt, már nem teszi s nem teheti jóvá a bajt, a vesztességet. A társadalom a hibás! Miért teremti meg „nyomorultjait" a törvény a hibás! mért nem hat javitólag ? majd akkor nem kellene hatnia büntetőleg! A halá! félelme nem riasztja vissza a gonosztevőt a bün elkövetésétől, reája nézve legtöbb esetben már a hslál nem büntetés, hanem jótétemény ! Hisz valamelyik bölcs is — a nevét biz én elfeledtem, — azt mondá, hogy az emberre nézve a legnagyobb szerencsét lenség, hogy születik, s a legnagyobb szerencse, hogy meghal. Ez a bölcs alighanem a társadalom „ nyomorult"-jainak a bölcsője volt. Es ez a mfiveltnek, humanusnak gúnyolt 19-ik század még sem veszi magát észre, gyilkol, hogy büntessen, pedig hát épen az ellenkezőjét éri el czéljának, ma már, midőn az erkölcsök oda qualifi-káiódtak, miszerint akár hányan bünt követnek el azért, hogy tél idején a bőr tönben meleg szobát és kényelmes ellátást nyerjenek. Üszköt a 19 ik század ál-humanis-musának! — szellemi üszköt! Hadd perzselje meg üstökét! tán majd eszére tér, ha ezopfja leég s a helyett, hogy itt a fold színének fertőzött mocsáraiban a bűnök tenyészetét stoikus bölcseletének maguk is letelepedtek a vendéglátás hó-ditó fáradalmai után. .Mondja csak kedves tekintetes director ur! — szólt Bereginé. .Édes, jó asszonyság — vágott közbe Erdős — ne hivjon engem ugy, nem vagyok én tekintetes ur. De ha az volnék se engedném, hogy önök másként szólítsanak, mint ahogy náluk iétemkor szólítottak. Legyek ón a síromig önök előtt: Feri !« „Ah, de derék ember vált belőled, öcsém!" — szólt elragadtatással az öreg Beregi, kit Erdős szavai rendes tempójába hoztak. Nem kellett agj ib Katalin asszony-nak.J aj annak,aki az ő tekintetesek iránti szerelmét megsértette. „Mit beszél maga?! — rivaltBere gire. — Micsoda illetlenség ez?l Azt hiszi valami inassal beszél, mi? vagy valami hitvány mesterlegónynyel?" Azután rögtön nyájas mosolyba takarva haragját, Erdőshöz fordult: „Issen kérem alázatosan tekintetes director ur, tudje mi azt, hogy miképen volt előbb; nem is felejtettük el még csak egy órára sem; ugy szerettük a tekintetes director urat, mintha édes fiunk lett volna; de már kérem alázatosan tisztesség-dás dolgában egy tekintetes director urnák osak megdukál a tekintete« titulus." „Igen is hát könyörgöm alázatul, tekintetes direc or ur, bocsásson meg! A feleségemrek igaza van; én biaony meg-botlottam. De hát magam se tehetek róla, mert lelkem úgyse'' éppen a szivem sse-rint szólott, mintha csak azt a szegény Ferit hallottam volcük* —így iparkodott helyrehozni a ssegény öreg Beregi meg feled késését. „Sohse mentegeteiózzék kedves uram bátyám. Megmondtam én, hogy nem va- fyok director; hivatalomról leköszöntem, egnap és ma történt az átadás. Ismét a régi Erdő« Feri vagyok, kinek üdvössége telje« életében as önállóság, a becsületes munka adta kenyér volt8 elavult, rongy oa köpenye alatt hideg vérrel nézi és tftri, Oaak asért, hogy 6 aztán rája a magas fellegek közül menyköveket szórhasson, bün tethessen! Társadalom! nyomorult vagy ! mert nyomorullakat teremtess! S ha majd eljó as idő, hogy nyomorult munkádért saját teremtményeid nyomorult módon firetnek meg, egy cseppet se csudálkoazál és ne maradjoo a szád tátva, mert mar késő leax a fogcsikorgatás ! Olcsó dicsőség a társadalom felszínén lebegve, az elkövetett bünók ocs-mányságán szörnyűködni éd kapkodni a kegyetlen ég eszközei után a m •gtorlasért. Barátja as erénynek, mennyivel okosabban cselekednél, ha a dolog iénye-gébe hatolva kutadnád, hogy mi hát voltaképeu az ok, mely az okozatokat szüli!? Ha ezt tennéd, csakis akkor töltenéd be helyesen magMXtos küldetésedet, csakis akkor tündökölhetnél méltóan azon a szép polezon, melyre a jog és igazság védőjéül Isten és ember helyezett! Nem usgyon régen lörtént, bogy London egyik utexájiban egy lakház ud varából kihajolva nőtt eperfa ágára az ottAni társadalom valamelyik „nyomorultja* -gy éjszakán felakasslotta. magát. ki. élettől ekként való elbúcsúzás annyira megtetszett több „nyomorultaknak* is, hogy ezután mindsn reggel egy -»gy öngyilkos hulláját himbálták Aibiou ködös szellői az eperfa ágán, mig végre a hatóság kénytelen volt az ágat levágatni, hogy ne akaszthassa rá mt ját senki. A hatóság mig itt levágatta a faá gat,hogy ne akaszthassák rá magukat az élettől önkényt és olcsó módon menekülni akaró „nyomorultak, addig ugyanazon hatóság akasztófát állit, s ő maga akasztatja költségesen erőszakkal a törvény nevób-m a „nyomorultakat, de már csak akkor, ha azok érdemeket szereztek a bi tóra, ha gyilkoltak, életet oltottak ! ! Kérlek benneteket jogtudósok! legyetek oly jók, gondolkodjatok és elmélkedjetek az emberi társadalom ilyen forma oyilvánulásai felett. Kérdezzétek meg sziveteket s ne induljatok csupán az ész „kötelesség szülte* utain. A.törvén betűi ridegek, érzéketlenek. szárazak, ha az érző bzív nem me-Ienge i értelműket magyarázat idején. A ridegség, érzéketlenség és szárazság pedig nem javit az emberi társadalom tarka-barka virányáu és nem javitott még soha, sőt ront, sorvaszt és pusziit. R<nt, mert nem jávit, pusztít, m^r. életet olt törvényesen. Halomra gyilkol oly egyedeket, kikből más körülmények közt tán tündöklő csillagai leendőtek volna társadalomnak. LJrak! jogtudósok! szépen kórlek benneteket, ha fár±^ztó munkátoktól me nekü''va kedves családotok üdítő légkörében a szeretet meiegénél felengedve, mintegy megszűntök, — habár csak pár órára is, — a jéghid-g. kérlelhetlen ítélő bíró lenni, igy magatokba száliva, gondolkodjatok az emberiség magasztos hiva- >''e esküdj leányka . . . Ne esküdj leányka, Ne esküdj in nekem — Tniom én, hogy miijei! A leány szerelem. Te is caak leány »agy. Olyan, mint a többi S mit « Uny ma ígér, holnap s''felodi C»ak álom — 8 nem egyéb Az igaz szerelem, ÉHren ast, élve ezt Hiába keresem. — No nyi»d hát újra meg ^aivamen a sebet, Amely már meggyógyult, a m>-ly mar béhegedt. Nsgvon gyakran volt már Eab az én jó saivem, — Viselte a lánczot Türelmesen, híven. — Hitt, remélt, »»eretett. Várt, de mind hiá''>a. Mindig csak csalódás lett as ó j malma De moti mái fllggetlen, <zéttpte a lánczot S kért, hogy fogadjam meg Ezt a jó tanácsot: — Ne tegyem 5t többé Szerelem rabjának, 8 ne higyek sem sz5ke, sem bara«. leánynak. KÁROLYI L GYULA. A lakodalmak: (Folyt és vége.) Miután a lakodalmat rendégeskedéc és táncz közt egy-két nap a menyasszony házánál megülték, a vőlegény házához megy ezen egész gyülekezet, hol a bar madik nap hasonló öröm közt ünnepeltetve fejezik be. Ha netalán vidéki a menyasszony, akkor annak lakhelyére indu több szekéren és ünnepi öltözetben egész násznép. A menet előtt két lovas nyargalván, kik virágokkal és zászlókkal ékesitvók, lovaik kantárja tarka kendőkkel felczifrázvák, •őt ilyen kendők a többi szekeres lovak szerszámaihoz is tüzvék, végül «zekeren ülve czigánybaoda, mely ilyenkor a trom« bitát, vagy klarinétét nem nélkülözheti haladnak sebes vágtatva • örömittaaan ,ene és kurjongatás közt azon falu felé, hol & menyasszony léte«. Olt annak házánál p már említett ünneyélylyel ülvén meg tásáról s a társadalom azon hibáiról, melyek a hivatások útjában Állasak, azt számtalanoknál úgyszólván lehetetlenné tflSZÍk. Maja meglátjátok, szivetek ast fogjs súgni, hogy mennyivel édesebb munka volna oda hatni, törvényes uton, hogy as élet göröngyös utain vándorló ember el no oahnssék, mint oda hatni, hogy aki elbn-kott, ast a törvény hevében bitóra húzassátok ! Az Isten képére teremtelt ember az élet bármely körülményei közt, mig el nem esett, hasznos tagja a társadalomnak, de ha egyszer slbukott, rabolt, gyilkolt, akkor átkává lett, jobb ha posztul Oh de. pusztulásával nincs helyre ütve a hé s.ig, melyet gonoszságával a társadalom ütött. Ez esetben a törvény jogosan gyil kol, d« nem kárpótol és nem javit. Ha van kebletekben az emberiség szeretetének csak egy szikrája, ápoljatok, lobbantsátok lángra »st s szálljatok le a magasból. A stiv lángja megmutat ja majd az u''.at, melyen haladnotok kell, hogy ki-kutathassálok az okokat, melyek a borzalmas okozatokat szülik. Édesebb lesz a kenyér, melyet szá jatokba tesztek, s édesebb Írsz a „kenyérkereset", mert áldás kél nyomán i Nézzetek csak körül, figyelmesen, az életben. Vegyétek szemügyre a keze-teikhoz jutó p«r> aktákat. Ne örüljetek annak, hogy szaporodik a „numerus," moly egy-M vidékeken állomástok szük ségesség* mellett bizonyít. Gondoljátok meg, hogy amint most megy, az alperesek ol is fogyhatnak előbb-utóbb, s ha a mostani „numerus3 szaporító felperesek felülkerekednek, Isten a megmondhatója annak, sm: axnlán következik. Lapozzatok csak a hitelkőnyvok teherlapjai közt, cem lesz nehéz megtaláln&tok az okot hogy hogyan s mért megy oly rohamosan töukre egy idő óta annyi ez-ir és eaer család. Kik nem régen még jólétnek örvendettek, egy Hzép reggelen arra éb-edoek, hogy meg ütik házuk előtt a dobot, egy rövid órai árverés, és vége mindennek.fa jólét helyett ott van a koldusbot! Az éhség rosz tanácsadó, a nyomor és kétségbeesés még rosszabb! A vasvilla hatalmas fegyver, a történelem bizonyítja, nogv legyőzte már akárhányszor a «au-rouyt és igyut is. A szabadságszerető, és hazáért élő-haló magyar nem jó lesz rabszolgának saját hazájában, nemcsak azért, mert benne az államalkotó elem pusztul, hanem mert egyseer majd csak elpattan a túlfeszíteti hur, i az akasztófa még gyermek-ijesz 5 valaminek sem fog beválni! Némítsátok el a bünsz-rzőkot és megssünnek a bűnök, mert a magyar, mig száraz kenyere van, nem bántja a másét, hscs&k máe tehetetlen náczió rá nem kész ti. Eleven példt rá a nem régiben tőr tent gelaei rablógyilkosaág I Hersfeld neve és alakja véres felkiáltó jelként áUott.l Társadalom, segíts magadon, mort „nyomorultjaid" előbb-utóbb nyomorul- tul.fognak fizetni mulasztásaidért! Akkor artán ne tálisé a .''szád éa ne bámoli, ha m":d nem leauek válogatósak a botsa t.r'' >zei ! Ti hatalmasok! kik hivatva vagytok arra. bogy a magyar társadalomban vft/é-osillagokul tündököljetek, kik kezeitekben tartjátok nemzetünk, — saját nemzetetek sorsát, ne engedjétek oda fajulni a dolgot, hogy időjártával a statárium csak jótétemény legyen társadalmunk nyomorultjaira nézve, mert akkor irtózatos lesz ébrodéstek! ,Poriéulum in morál" ezt írjátok ajtótok fölé, s valahányszor azon ki és be léptek, mindannyiszor goodolkokjatok értelme felett Ne hagyjátwk könyezni soká s ma-gy ar a emse: Geniasét, mert már vér kő nyeket hullst! Ugy áldjon meg benneteket s magyarok Istene, amist megérdemlitek I „Di-xi, et-salvavi aminam meaai." KEÖD JÓZSEF. ag'' -két nap a lakodalmat, szintoly robaj ja! mint jöttek, visszatérnek ismét a vőlegény falujába kísértet/e a menyasz-szony szülői és rokonai által, hol a legény házánál a harmadik napot is őröm és zaj közt ünneplik meg. A lelkésznek esküvő után az eske-tési dijon kivül ajándékot visznek, mely egy tyúkból, msrhanyelvbőj és egy-két törülköző kendőből áll ét e szokás leginkább a tótoknál divatozik. Lakodalom utáni első vasárnap as í fje pár templomba megy, hála imát mondani. Itt asonban a menyecske már nem áll a templom köse pen a leányok közé, hsnem beül s padba. A többi fiatal asssonyokhoz, kiknek magát u; asszonyi aissöltösetében mutatja s kik őt minden dicsérettel halmozzák. Első évben as ifjú básaspár gyakran s örömest látogatja korcsmai táncz-vigaimakat, de ha egyszer gyermekkel áldja meg as ég. komolyabbá lesz a nő. Ily régi megőrzött szokások mellott mulat a nép, felserdülve falusi egyszerűségében f arra nevelve is. A ehinai nők. A cbinai nőnek valóságos rabszolganői helyzete van férje irányában scsak az lehet vigasztalása, bogy neki is van-n&k rabszolganői, t. i. férje törvénytelen nejei. A cbinai nők végképen kivannak zárra a fórfi társaságokból, még a térj apjának sem szabad látni, mennyit as esküvő után b ha véletlenül találkoznék is vele a hás körül elkeli fordulnia. Ceak óvenkint egyszer — uj év napján — van megengedve a nőnek, hogy sürün elfátyolozva horidssékbe ülhet s a rokonok Utogatáaára vitetheti magát A vőlegény bizonyos ö«esegen veszi meg menyasszonyát eanek apjatéi s a lakodalomig pusztán hallás és leírás alán iameri őt A mecyaesaouyt a lakodalom napján ünnepélye« menettel; caukott hord szék ben a vőlegény lakására kísérik, ki ökörtől vont szekéren eléje megy • s menyssstony rokonaitól megkapván a a soproni kereskedem! g Iparkamara köréből. IssT HirdM mánK- A nagy mélt magy. kir. tőldmive-ési, ipar és kereskedelmi minisztériumtól vett tudósítás szerint Edinburghban 1882. év aprít hsvábsn nemzetközi halászati kiállítás fog tartatni, melyen halak, halászati eszközök éa általában a halászattal egybefüggő tárgyak, minták és rajzok fognak kiállíttatni, Errőí as érdekel''ek assal értesít-tétnek, miszerint e tárgyban as amlitett kiállításnak „Iaternatioaál Fiscbaries Echibitibe* ősim alatt működő irodája, Edinburgh 22 RoyaJ Cireus, továbbá felvilágosításokat nyújt és as illető böjtien léseket elfogadja. Sopron, 1881. október 1 én A kereskedelmi «•» iparkamara. Holyl hírek. — Október 4-én, mint király ő Felsége névünnepén, Csáktornyán is ünnepélyes isteni tisztelet tartatott, m v lyen p Sst.-Ferencsrendüek cj quardi-ánja, Dolmányos Döme atya celebrált, (Horváth L»joa, az előbbi quardíáo pro-vinciálístá neveztetett ki.) Jelen voltak : a helybeli kir. járásbíróság és telekkönyvi hivatal, kir. adóhivatal, kerületi szolgabiróság, urocalmi tisztek, az ál-lami tképesde. polg. és elemi iskola ta nárai. tanítói és növendékeik, tűzoltói diezcsapat ttb. A kart Margitai Jóssrf képezdei zenetanár vezette, s a közreműködők képezdei növendékek voltak, kiknek pr&cis éneke éa zenéje nagyban emelte az ün&ep magasztosságát — Könefedik a VL magyar lósors-játék hasása, mely október 19-én törté uik Budapesten. Főnyeremények 5000. 2500. 2000. frt értékű equipageok. Egy sorsjegy ára 1 fr. mely szjrkosstőségi irodánkban kspható. hordszék kulcsát, azt kinyitja. Ekkor látja meg először menyasszonyát s ha nem tets/ik neki, visszaküldi, hanem a már előre kifizetett vételárt természetesen el vess ti. Ha pedig a vőlegény saépnek ta iái ja menyasaaonyát lármásé zen«asó kísérete mellett iskásába viszi. Itt imédkos-nak s s menyasszony szobáiba t&nifr. E perestől kudve elvan zárva asösszas férfi világtól. • _». j Az unalmas semmittevéc megtanítja azután Ciibuksásra és eszel elvan foglalva egész nap. Ha a férj válni akar, e ssándékát minden nagyobb nehézség nélkül végre* hajthatja. As elvállásra az is elegendő ok, ha nejét óhajtása fölött beszédesek találja. Ha a nő hűtlen, férje, mint rabszolganőt eladhatja. A nő sohasem örökli féfje vagyonát, de es mégis mindig megemlékezik róla végrendeletébea. A boldogság alapja — ax erény. As ember örömest társalog legalább lélekben ások ka!, akiket szeret s tiszta szivbM óhajtja, hogy azok boldogok legyenek — éo pedig most a boldogságról akarok szólani. Ha amiodtnnapi Ästetfigyeí«ss»el vizsgáljuk, ast fogjuk tapasztalai, hogv as emberek vágyait, törekvéseit mindenek fölött egy fő essma foglal kod tatja, mely mint életcaél lebeg míodenfeielőtt• melynek ax emberi stme aa egyetlea «óban talált kifejesést boldogság. A régi bölcsészek, kik as ember esé!jainak meghatárosáaáról essmélked-tek, észleléseikben nemosak mint ss en* öeri törekvések főesélját áUiták föl a boldogságot, hanem erkölcsi rend »erők ke is a „legfőbb jó" neveset alatt irtatják ast be. De a vélemények • legtöbb jé fogsl-máról mindig oly különbözők valának, hogv tán nem ok séikül következtetjük, mi kép e fogalomnak meghatározása as« épen a legkönnyebb feladatok kösé Urtoaik. Voltak, kik est a feldi örömet « as élet kábitó és határtalan gyösyöreisek élvezetében gondolák rejleai — oly gj- HC8ZADI iV^ÖLTAM ZALAI KÖZLÖNY OKTÚSKE 9 én 2881. — Am or»ágg\fCUéa okt. 5-»fc»? ülésben kijelentetett, miszerint Trefort Ágoston minister ur lemond a zala-eger «egi mandatumról és a sopronit fogadja el: Turgunji Lj''* a biksai kerületben másodízben megválhatott képviselő pedig a pincxebelyit tar ja meg. Eszerint '' Zaiamegy ében két kerület uj képvisel* választ. ^ — Trefort AgoxUrn minisster ur külön ÍÍUeiüen kiadta azon bess dei»,'' m<;ly eket Z-«l« E^ersz-gcn és Sopronban mondott; vl.»ztóip»''< «negkfldótto emlékül. Egyszcrsmtníd jelezhetjük, hogy í excja a soproni m>»ndatum<»t fogsd a el s eszerint a zwla-«>gerstegi k-rületben jj választas lesz. — ParuMx é* védekexé* E Up uioisó előtti számaban nlvaMuk boy egy fürdő vendogan. kanizsai fürd''1 inté<e:ben lábát igen megsértette oly ssfggel, mely a bülő kádoao létezett, ereimet as inté zet megrovásával ''eszi, ara ssólitváa a kezelőséget, bogy miskor óvatosabb, elővigyátóbb legyen. E nyilt panasz olv Tormán hangzik, mintha nz emlitett kádban oda nem való z<-g foglalt volua illeték tolen helyet. Minthogy pedig ily íeiozó.laiá-ok- «a ieUsete«k inkább vál hatnak hátrányára, mint előnyére még akkor is, midőu a tényállás máskép áll. Ktttelességsz''-rünsk ¿ur o''.tam mint hivatott a nyiTt pnnasz íflen az intézet javára nyíltan védekezni," mik«>p következik: Alulirott meggyőződni akarván a sértő ízej bóllt-le a az »-set története frUtt zoros vizsgalatot lettem muly alatt asoo\| meggyőződ rtsre jutottam hogyja kiálló szegnek tulajdoni ott séi tési o-m sz-g okozta, banem hz<>u k''Wzlet, melya kádbni viset elzárja, kif"I\ui nem engedi (Ventil.) A fürdővendég élénkebb mozgásokat telie sitvén, e készleten is ugrált 8 mivel ezen szükséges és el n m távolitható, meg nem máaitha''ó kis emelvény lét-zfk, asért is elkerülhetetlen volt lábának sérelme, m<íly korü mény eié^'' ind"k arra. bogy a nyilt megrovás ell^o a megróvott részéről, de az intézet védelmére védckezs«m. Tirsáoczky. (Nagyon ho!y«s « felvilágosítás, legalább tndomásu! szulgil a fürdővendégeknek hogy a ventilen ne ugrán dozeanak, mely úgyis a hasain.* sarkában van. Szerk.) — Orsz/igon vásár .-az oki. 10. Nagy Kanizsán, mely őszi vásár élénk szokott lenni, amennyiben a betakarítási befejizvék, az adás-vételre több kedv mutatkozik anagyobb pénzforgalma'', szül. — A iuzQy-kani*ai önkéntes tűzoltó egyesület ma vasárnap délután lak''anyáj □ választmányi ülést tart. — A knxzárnya épité<e ügyében élénk mozgalom áralg A tervek éa költség ve lének elkészítésére a pályázat már kihirdetve van. — jyará« Miska n.-kanizsai zenekarit mult csü örtökön Meráuba utaz táb.n Ceaktoruyan a Hattyú szálloda nagy Wmébn zdneestélyt rendezett, mely hírnevét és tárczája tartalmát egy iránt fokozta. Ugyanezen éjjel még sere-nadot is játszattak vele. — A swüretek általában ke«detöket vették, termésre nézve a minéség rosz, míg a mennyiség középszerűnek mutatkozik. A mulatságok szűkebb körre asoritlaln.ik, éit is a kellemetlen időjárás okosts lebangultság uralg. — írják a P. Hírlapnak Nagy Kanizsáról, bogy boldogult Alb»icb Kálmán városi alkapitány hivatali bus-gősigáaak lón áldozata, ugyaais egyik Ui.esetnél meghűtötte magát mely ha lalos kimenetelűvé vált. — JPalyáxcU ny¡itatott a zalaegerszegi kir. ügyéssségnél írnoki állo - Izraelita -TO''sfártársadnk szokott kegyelettel ülték meg a legna gyobb ünnepjöket a »Jom Kipur«t, ss úgynevezett hosssu napot. A szentírás tulajdonkép engesstciő napnak neve« ss ünnepel, mert ezen nap békül ki Jehova az ő népével, mely lőrodelmesen ós áhi-tattal bevallja vétkeit, a fehér halottas ruhába öltözve verdesi mellét, midőn felzendít1 a gyónás éneke : .Uram Istenem vétkeztem előtted 1 Előtte való estétéi, mindaddig mig csillag uiocs az égen, tart a szigorú bőjl ét vezeklés és ig<-n kevés zsidó van, ki legalább ezen egy napot ne töltené vallási áhítattal. Midőn a zsidók még saját orsságukbxn Plre-linában laktak és még áldozati isteni tisztelettel kedveskedtek Johovának, akkor is már e napot rendkívüli üunepé lyősséggel ülték meg. A főpap cakis e napon lépett be a szentélybe, melybe kívüle halandó ember soha a jótt, fehérbe öltözve a Kumim és Úrimmal övezve ós itt végezte imHjt. Azután eló-bos''ák S bűnbakot, azt levágtak, vérével az oltár minden oldalát b<-f. cakendesték 6 áldozatnak megégették az oiiáron, egy kost pedig ell ajtotuk Azazel völgyébe, annak jelképéül, bogy Izrael vétkeit magával vissi sz elátkozott völgybe, honnét visssa soha se térhet. Még mai nap is igen szép szokás maradt fönn ama régi ídöaből azon körülményben, bogy Mózes paancsa szerint a gazdag a „Jom Kipur-t megelőző napon szegényebb hitsorsosának segít óe pénzt küld neki, bogy a szent ünnepre mgát minden szükségease: elUibaasa. — Zalamegye. Z»la egerszegi, alsö-lendvai, csáktornyai, letenyei, készt helyi és tapolczai járás A vetés jvában folyik s a korai szép sóid; a repezevetés a Csáktornyái és letenyei járásokban jó, aa alsó lendvaiban gyengébb. A tengeri a keszthelyi járásban közepes, a letenyei járásban silány, as alsó-lendvsi és csáktornyai járásokban neheses érik s részben még zöld. Burgonya a letenyei járásban kösepes, a keszthelyiben silány, as alsó-lnndvai járásban rothad, a tapolczai járásban újra bajt a sok eső folytán. A sarjú a kesztbelyi járásban bő és jó minőségű termést adott, a letenyeiben közepest s az egerszegi járásban silányat; a cs ktornyai járásb.in a sarjú részben még betakaritatlan s a sok eső folytán nehezen szárad; a gyümölcs e járásban erősen rothad. A ssőiő a tapolczai, készt ■yörök éivezetében, melyektől minden fájdaimak miod«n küzdelmek s az élet aggodalmainak még csak árnyéka is mess SS'' mesize jái. Máaok az óp egészségű tea:, szeren-ősét anyagi helyzet s a kiképezett elme tehetségre akarák építeni a boldogság fogaimának erőditvényét. Plató egyszerűen as istenségnek megismerésében ke résé azt, mint adományozójában azon magasrtos erényeknek, melyek még a nyomorban is boldogítanak. Aristoteies azt mondja, hogy a legnagyobb boldogság az erény, mert általa a testi és lelki jó leginkább kioszkösfllhető s így a tökélyre vág; ó ember törekvéseit es teszi legjutalmazóbbá. Ily fogalmakra vezetnek a stoicusek tanai is. Mi ugy vagyunk ms>;győz''dve, mi kép a véleménykülönbség leginkább on né'' származik, mert 1-ör. Sokan a legfőbb jé fogalmát a boldogság fogalmival azo dob: -ját, holott ez csak egy része aman Bak. 2 or Mer'', a boldogság kellékeit ész lei ti* nyomár akarjak meghatározni. Már pedig véleményünk szerint ezeket csak tapasztalásból lehet felismernünk s mivel az ember tapasztalásai nagyon is korlátolt térre szorítkoznak innen van, bogy az érintetnem kellékekét biztos határozottsággal kimutatnunk nem lehet. De hol is van ember, ki e kellékek kijelölését magára vállalná? Midőn az "ember életében, idő, hely és körülmények oly nagy sz-repet játszanak, hogy sokszor »ég az «mberi szellem is rabszolgává tö: -ptíl általuk s a végtelen erő idegzetében csak «z ő akaratjuk szerint működhetik. Én hányszor esik meg ss életben, hogy ugyanazon ajándéka, ugyanazon áldása sserencaének egyik embernél boldogságot, s másiknál elleukesőt eszkősöl. Az ember egyénisége, értelmi köre; Jelke emelkedett vagy korlátolt világa az, s mi s boldogság kellékeinek meghatá rozásásál sinórmértékül ssoigálhatna, bs esen é-telmí kör, ezen lelki emelkedettség oyekrs; fcStlr fbrgsteskrs L roppaa* -asgj helyi és letenyei járásokban rosz minő ségü és gyenge termést ígér • as alsó* lendvai járásban érésben megkésett; as egerssegi járásban a sok eső foly tán erősen rothad, valamint a Csáktornyái já rásban is, hol e terményben az aog. 28-iki jég-ső különben is sok kárt tett. — Árverés Zaiarnegytben — Ticz Ján^s 330 írtra b. ingt oki. lé B -dacson Tomajon. — Tar József 444 írtra b. ingt. okt 15. Nagy-Kamzaán. — Zakál öynla 587 Írtra b." ingt. okt 29 Z jkon. — Pagosic* József 450 írtra b. ingt, ok«. 28. Balykoa. — Kantó F-rencz 320 írtra 1». mgf. okt. 22. Alsó Rajkón. — 8ipos Kata''un 450 írtra b ingt. nov. 7. Ceapín. — Kiss Marton 1068 frlra b. ingi. nov. 9. Goricsfcnbn. — G rgely Dávid 2695 frtra b. ingt. okt. 15 én Galambokon. — Kocsis Pál 986 frtn b ingt. nov 15 D''sskoveczen. — G:vspár György 840 frtrs b. -ngt. okL 12 Nagy Knisán. -- Horváth György 670 frtra b. ingt. okt. 14. GaUmbokon- — Pintér Józseí 758 írtra b. ingt. nov. 1. Palin ban. — Mózsi János 1882 frtra b ingt. nov. 16. Komorvárosban. — Hauai rövid hírek • — Göczel Ixtvannak adandó diszkard láXJ di> körmöczi arany értékű. — Budap- st bevétele jfivő évre 6.249 666 frtr» van előirányozva. — Egy horvát szoigabiró levelében Bánát királyságot említ. (Óbból) — Pécsett egy 55 éves egyén fma kasztotta magát. — Liszt Ferencz okt. 2-án lesz 60 éves — A ¡eégett temesvári ssinház t«lkét a város 20 ezer írtért m -gvette. — Stadler József zágrábi egyetemi tanár neveztetik ki szerajevói éraekké. — József fhg és calád;a a telet Fiumebaj töltendi. — A Dugovics család kihalt, özv. Bánhidy Józsefné sz. Dugovics Te rezia Szegeden meghalt. — Kóbury hg Murány várában emléktáblát készitlet, hogy Pelófi és Tompa ott valának. — Külföldi rövid hírek. -Adenbxn megszűnt a cholera. — Auszt ráliában 40 tagú magyar zenekar működik, a magyar népdalok általános tets/ést aratnak. — Innsbrucknál okt. 5 én tíibb lábnyi mugas bó eselt. — Egy mil''io frankot ajándékozott Hir^ch bécsi bankár az Oroszországból kivándorló izraeli táknak. befolyással van, oly külön''bö/ő fokozatú nem volna különböző egyéniségnél, bogy tán mindén ember szamára egy kbiön boldogság szint kellene az esetben ösz sseállitani. Mi ugy vagyunk meggyőződve, mikép keli egy általános erkölcsi alapnak lenni, melye az ember boldogságát építheti s mely nélkül vslódi boldog nem lehet senki s ezen alap hitünk szerint as erénynek megismerése — átérzése és gyakorlatában áll. Féder azt mondja az emberek valódi s állandó jóléte azok eré nyeseétől van feltételezve. (A jólét még nem boldogság. Én) s Mont-squirn statín asempontokat vévén figyelembe ast ál litja, hogy a polgárok becsületessége képein legszilárdabb alapját a status bol-dogsagának. 8 valljon nincs-e igazsága ? Nem bizonyiija-e a történet, sót a minden napi tapasztalás, mikép s legüdvös-bb törvények a legmagasztossabb iostitutiok is csak ugy bírnak hatni s üdvös eredményekre vezetni, ha azokat a polgárok be csűielesseje támogatja erkölcsi erejével. Az emberi s polgári eréoy azon magasztos erkölcsi hxtalom. mely egye seknél, úgymint a statucéletben a vaiódi boldogság alapját képesi; az erény értele kárpótolja az ''embert azért, mit az inga tag szerencse tőle megtagadott, as erény érsete biztosítja a törvények iránti tiaste le''et s nemes iránybsn veseti ss ész törekvéseit. És mégis es s legolcsóbb és legkönnyebb tana ss életnek. Ez sson tündér világ, melyhez s romlatlan kebelnek s.iját természeti ösztöne megmutatja as utat. Sem nemes termésseti ösztönnek megőrzése, szilárdítása és''tovább fejlesztése a nevelés feladata s pedig mindenek felett azon nevelése, melyaek alapját már ts atyai ház küszöbén belül ss édes jó anya meleg kebelén a szeretet malaszt-jávsl együtt ssivja be a gyerm-k , . . S innen magyarázható meg, mily Bagy feladata van a szülőnek s gyermeknevelés körűi s nsinő felni ősség nt vállal magira, mióta annak leUtét a nemesebb éJstelvek KI nyert? Budap-st okt. 1-én: 31. 17. 70. 66 Lincx Trieszt Szeben Prága Lemberg okt. 5-én: 42 76. 13. 39. 58. 10 77. 69. 48. 62. 60 16 17. 25. 90 58 71. 57. 37. 9. 33 7. 1. 15. 50.55 Irodalom (K rovat alatt mogemlitet: munka Nagykanizsán Wajdits Jóuef könyv kereskedése által me^reuüei hetó.) — „Btgényviidg.* Az lujabb időben keletkezelt kiválóbb szépirodalmi vállalatok közül kétségkívül legnagyobb elismerést érdemel a mult ősszel megindult , Regény világ, mely főczéljául s hasai regényirodalom nagyobbssabásu ápolását tűste ki — A szépirodalom, különösen s regéayirodalom, ss utolsó években sálunk, egynehány diosérendő példa kivételével — s ssé ssoros értelmé bee parlagon hevert; annál nagyobb elismeréssel tartósunk oly vállalatnak, mely mondhatni újra tevékenységre serken''ette ifjabb és idősebb, jelesebb re géoyíróinkat.'' Egy rövidke pillantás arra, mit nyújtott e vállalat már fönnállása elsőévéb-n olvadóinak meggy ós ar ról, bogy ugy sserkesztőséj^valamint az áldos<ttkész kiadók elkövetlek mindent, hogy U szer nc-é- auspitsinmok alatt és legkiválóbb magyar irul3k támogatása mellett megindult vállalatot magas ssel-lemi színvonalra bclyeaz''ék. Kezdve ko szoros írónkon, Jók a! Méíbn, ki ,Pá''-er Péler czimü remek re^éWyével vezette be a vállalatot, a régi jó btfnévnek örvendő Szathmári Károly „"H-sboldogi tök* czimü politiko socziaiis regényével, Véka L»jos „Köd előttem, köd mögöl tem* csimü nagy társadalmi regényével, Jártaius István, „A féltudósok* czimü humoros regényével és Abonyi Lajos, „Az özvegy tehénkéje* czimü nagyobb elbeszélésével gazdagították az elismerésre méltó vállalatot, mely a külföldi "rodaloníból vett müvek választásánál is a legjobbakat és legtisztességesebbeket szemeli ki. A kiadók áldozattal megszerez ék a hírneve* franczia iró, D^udat Alfonz ,Numa Roamestan* czimü legújabb reg''-nyét és e mű valamint Spiel-hagen .Quisísana''-js, Guldos „Glóriája, Greville , Ar aaszony kegyelméből" czimü müveik mel''óau sorakosnaJt az évfolyam eredeti mflv.-j mellé. A vállalat előttünk fik vő j<j?ó évi programmjából meggyő ződtünk a felől, hogy a jövő évfolyam lehetőleg változatosabb ieas még as csideinél. Koszorús regényírónk, Jókai Mór „Egy já ékoe, ski nyer" czimü nagy obb ''társadaltai regényt irt a „Regény-világ részére, tnelynek színhelye ba/ánk gyöngye: Fiume, Tolnai Ljos, e rég elismert írónk , A nemes vér czimü jeLes regényével és ifj. Ábrányi K „Egy mo drrn apostol* czimü regényével szintén hoszá fog járulni a lap szellemi becsének emeléséhez. Abonyi Lajos nagyobb szabású müvet ir, melyben egy paraszt család törtenetét fogja leírni három különböző korban. A nagyobb mü első és önálló vége %Az igéret földje* czim alatt már ez évfolyamban fog kösöltetsi. A női olvasóközönség körében ismert írónő, Faughné Gyújtó Izabella: „Multak árnyai* osimü regénye és Degré Alajosnak egy ujabb regénye szintén ez évfolyam programjáb* vannak fÖlvéve. Ha hozzávesszük, hogy as „Emlékei* által híressé vált szellemes csevegő, gróf Teleky Sándor i» fogja ez évfolyamot „A selyemgyerek" czimü társadalmi regényével díszíteni — agy reméljük, meggyőztük a L olvasóközönségei arról, hogy e vállalat valóban a jónak legjavát nyújtja. A német füzetes vállalatok túlterjeszkedését illető gyakran f--lmerült panaszok sokkal aggasztóbbak — semmint hogy ajra és ujrs ne figyelmeztetaők irodalompártoló közönségünket oly vállalatra, a mely a pártolást megérdemli és a mely még árára nézve is versenyezhet s külföld ilynemű vállalataival. — A „Regény világ* évenkint 6 írtnyi előfizetési árért 52 számot vagy 26 ötives füzetet nyújt és igy a legolcsóbb és legjelesebb szépirodalmi magyar vállalat. (Előfizet- hetni minden rendes könyvkereskedésben valamint egyenesen Révai Testvérek kiadóhivatalában Budapesten.) Verycs hírek. — Láibéli eladó raktár. A ffiulcsat a Korona mellett városi eladó ''ixŐTékac egy nagyobb lábbeli raktár van, a meiy. '' nek tuldonoss Weicbselbergsr Josset gricsi csipesz s Steierorssági ipar-kiálli- ; táanál nagyobb é-met nyert. Tartózkcr-dá a csak a vásáron áti figyelmsntetjük a n. é. közönséget. Bálát \koldui. Az elfogott Or-msy, mikor oaég s Rókus gondnoka volt, as ott állom-socó Havrák koldusnak min dennsp egy bstű^t ssokott adni alamízs-nakép-n; mitof a koldus meghallotta bogy Orm yt /Amerikábél m^hosták,'' fiával a Forti^sába vesettelte magát s a Oörtonóraec''e saavakkal adott át két fo ríntot: azon alamizsnából gyűjtöttem flssze, sfmit nekem sdní ssokott — talán most ezzei is segithetek valamit sorsán * — Három nnp hársm éjjel aludt P J. a kolozsvári vasúti állomás egyik vonatfütője. Néhány nap előtt egyszerre csak eltűnt, s mert nem jelentkezelt, a vonalon mindenfelé körözték, de ered ménytelesül. Negyednap előáll nagy szégyenkezve s elbeaséli, hogy Qres idejét nyugalomra kívánván használni. Kajántó csendes völgyébe ment, hol nem bántja a vasút ,fU>ott saja, s ott egy boglyába lefeküdt. A sok virrasztás után ugy elaludt, hogy cak negy»d napra ''ébredt M. Váljék egészségére ! Papira letek. — Mi bsja van a Móriezkának, doc-tor nr? — Én biitosra Trnnm bogJ birkahiai-I6je lrz — Lehetetlen! Hogy esnék birkahi» 18he egy ilyi-n okos gyerek? — Ol-sd mnlatság A világ rslstyecnyi mozsikasa nem ár annyit, mint a esalSgány, mondá fj fukar. — Ijfen, visa^asi X. bs-rátjs, mert xok oem járnak tinvérral a ha 1. pxtók kötött bólrj találkosik a kora^c — Ah, ön gyászol kedvesem ! — Iree, özvegy vagyok, — Én is .... s hány hónap dU vegy ön ? — Két hónap óta És ön ? — Két íve már l — Ax önnek mindig jobban kedvesstt a sors, mint nekem. felfogására, — az erény átérzésére egy en-geti, szóval, midőn annak lelkébe a boldogság magvait lerakja. SZELESTEY LÁSZLÓ- Éljen a Tlg szüreti Beköszöntött az ósz Mogorva arexival ; De azért közöttünk Fényes jókedv szárnyal Kezn iáihatsz ssemQnkben Mist. csak öröajtfiZ''H; Ajknc% pedig zengi: „Éljen a vig Bsflretl'' ▲ hrgy megnép^sült S a madarak helyes LelkesitC nótát Zngnak az emherek. Kincs a kedvözöabe" 8 a anáinorban ssttneí Ajkunk pedig Z"ngi : , Éljen a vig ssüret ! Han.zik * ssivhez s a Talphoz szóló zene -, Boldogan ily hangra Kis is cem értene''? Taps és tréfa árj* Érinti a ftllet . . . Ajkunk pedig sengi: „Éljen a wg ssüret!" Dörög olykor-elykor Az ttdvözlS mezsár ; Késről késre kering A bujdosó pohár. Telik a kád s hordó, íiLies is abban üreg . . . 8 ajkunk fennen zengi: Éljen a vig szüret!« Serény méhecske lett Köröskörül a kés; Leend is földi üdv, A msnkv, hogyha kása. Odv rácsa a £at is, A bokrot s a füvet . . . 8 ajkunk asért sengi: „ Sljes a vig ssüret I" VÁEOST MIHÁLY. öi Termény. Hfcletl jelentés. Budapest, 1881. okt. 8-ác Van szerencsém értesíteni, hogy ma a termény üslet hanpuata j«l«ctékenyen megszilárdult és noha a m. államvasút fekbérét még nem sxáJlitá és a kinálat ennek folytán még mindig erós volt — addig másrészt a malmok nagyobb vétslkedve és újonnan érkeaett szilárd hangulata külföldi árje^ysések. határozottan kedvesebb értékesítését eogeóék és bnaáaál — 30.00C m. m. forgalomnál — átlag 30 kr smelksdést mutat mult heti árakhoz képest. Art hiszem ezen kedvesS fordulat, meg-ongedbet. már a saálütások megindítását melyek legjobb érték esi tésér 51 gondoskodni fogók. LOBMAYEB J. F. Szerkesztői üzenet. 4-$* X L Kottori Mind s két beexélyt megkaptuk. Mielőbb elolvassuk. 478€ H. D. Bndepest. A kis (7) VOlte-ményt megkaptuk, as Ígért dobosatokat kérjük, nekünk is beülik s aztán igyekesünk róla szólani. 4737. B Pápa. Rosszal Felelős szerkesstó: EITORF! LAJ08 H I B D E T fe ''8. !Csakis, vásár utánig! J\| Alulirtnak van szerencséje & n. é. kőtönségnek tudtir» adni, hogy ő If bd cziflő-rattárral Erázi a helybeli vásárra megérkezett és ajánlja szolid-, Urtóeaágiról igen híres készítményét mely a cs. kir. kereskedelmi ministerrarc által az Brdetn-aílamdij éremmel a kereskedelem és ipar érdekében tfiatettetett ki. URI- ÉS GYERMEK-CZIPŐK, iííen előnyös es csinos ráncz >8 szára csizmák béös; ^ orosz-bagariából készítve. A a. t. hölgyeknek figyelmét felhívom csinosan és elegánsan készített nöi-czipőimre bécsivágással, készitve mindeD borfajtából és posztóból. — jöjjenek ét nézzék vizsgáljanak mindent é* tartsák meg a legjobbat — A leg pontos szolgálat köteleznek azon kérésre, hogy a és számos látogatásáért esdjek. Mély tisstelette!. W eiehselberger Ferencz, örázb^. ELADÓ. ~ A városi fóotezán levő Kilik Ferencz ur tulajdonát képező Svajczi Stytben csinosan épfllt házikó szabad kézból igen jutányosán eladó és rövidesen átvehető. Minden köseielebbi a tála jdeoosnal tudható meg. 398 1—• dnsabb kiválasztás és n. é. közönség szives HUSZADIK ÍVfÖLtAM Z A h A IS KÖZLÖNY. OKTÓBRE 1881. j CÍM tóot a<j ;!•,; / • ... •:.. HIRDETESEK. í 9 11 I t FüTótásot, sjciDorsaT ARANYÉR. s t1cr«ktdit. uiÁj- ep«b»jok. tisztátalan vér, agy- á« wlNrértoliflfo ellen, 0 r vo « i vény után kéHgitV. FÖ-ALKATRÉS2E Srájczi gyógyhttásn növények kivonata. V»»fiakor BRAHOT RICMARO iyé®y»zerész svajozí labdaosai kéreudők, melyek bádog-sze ieuczékben adatnak és p^dtjt 50 s»«-m 7<"> kr. .''•« !. isebb pról>adoboz 15 siemmo! 25 kr. o ért- - Minden valódi sváj-zi Ub laei-H''-bozon fannt jelzrtt ragjegy íét«xík : fehér rrijcsi korp«t vörös mezőben a késsítő m''v aláírásával, Brandt Richárd fyógy2 srijczí labdacsai Egészen ártalmatlan. Jobb éfi olcsóbb, línt íármely teserörí2. Gyengén oldó h«tAti. MIVDEKKORU BETEG használhat''«. A kazználsti ntaitá« az alább J«l»»tt gyógyszer, tárakban Ingyen kapható •oely mtíraos szskkör véleményét fart''lmazza. t & labdacsok hatásáról ■ azok ¿rtalmatlan«ágáról tanúbizonyságot tosznek 1< JÓ SZEMÜVEGEK és LORGNETTEK J''alegfinom. csiszolt ólom-I üvegből, valamint kitűnő \|\| dupla tábori csövek, színházi látcsövek, távcsövek mfkroskopok kipróbál t ablak-, kerti-, fürdő és 1 szoba hőmérők, valami&t ■ megvizsgált, eltörhetlen faro-barometer.mely akö- vetkexő időváltozást előre jelzi.Kívánatra posta utján küldetnek. Megrendelteket kérem körvet. lenQl 11 alúlirt raktámmra kfll deni, ahol is eaak jó látozerétti készítmények ngy választékban ''gen olcaó árakon készletben tartatnak. Mind eien szakmába tar-to«ó Makik • levitátok lerobban és gyirtu nzkiiltliti. 33, látszerész NAGY KANIZSÁN, FS-utcza, Csengeri-utcza »zögletén, Ro»enberg és W<-lidi-féle házban. Csak egry forinttal mint a budapesti hatodik NAGY LÓ-SORSJÁTÉK. \| * '' % * "? '' • egy sorsjegyének Arára!, játszhatui az 181. október 19-én megtartandó húzáson 5 0 0 értél£©s nyereijoónyre 5 Q0 1-s Ó''f! InFPPPITlPTlF P,,r,,Pás négyes fogat Dflílí JULJf ül GlíiuM/ teljesen felsze- e>e, értéke j(JUl M 2-it nyersméiiy w 250( )i TL 3-it 1 mm 1"" -nikc 2000 írt o w . ts Lc b W •c JÉ további nyeremények, úgymint: hintók, hátas lorak, ipar-, arany ¿a ezílstiárgyak sat. sat. Valamennyi nyeremények a bizottság közvetítése folytán keszpénzben is értékesíthető. -".zen sorsjáték * naza: lótenyésztés javára s a budapesti lóvásár emelé''ér© az ugyanitt október 13-tól 23-ig tartandó lóvásár ét lóárverér ménkiállítás, ló- dijaxás és ar Q(fnt5 verseny alkalmával fog megtartatni. Ezen sorsjegyek ««lémsiUsi helyisége a 378 4-5. 1 J 1 kiatiiüratalánat M-és yaltö-üzlete (Politr.er S.) Dorottya-utcza 12. sz. BUDAPEST. Halljátok ós bámuljatok! Egy nagy brittániaezüst-g<ár csődmondás* ki>vctkeztélien átvett óriási raktár becsároa aiul is mélyen leszállította« adatik »1 6 írt 60 kr. bektldése raf pedig utáoTétellel mindenki kap egy különösen nyoj-tott és 51 darabból álló brittániaezüit étkexö-(mely elébb 40 frton felül volt kapható) és a« evőeaakösök íehérmaradáaáért 25 érig les* jótáH^a és pedig : 6 asztali kés angol aczdpengével 6 legfinomabb brittáuiaezOst vila 6 tömött njaasiv brí''tániaexfist evékasál. 12 legflnom. brittániae«0«t kávéskaaái, 1 nehéz brittániaozOst leresmerc, 1 nebéx bríltániaexOst tejaierc. 2 elegáns gyertyatartó, 6 szép mas.iv tejásserleg. s gyönrerS fliom ewkartileza. 1 tbeaszüré legfinomabb f»ju, l igen ssép czBfcor- és borstarto 6 drb brittániaeaiUt tojáskaaái, Bebizoayitásn'', hogy ezen hirdetés nem sródelgesen a!ap*:k, I nyilvánosságra hoxok egy párt ax exerekre menő köszönS- és utánren-del5 lev-lekb&l, -nelyeket én étke»6«a«remnek elónySsségo és nyalékooy- , «ágára vonatkosólag több éri hawuiálata után nyertem é« kötelezem magamat nvilváuoaan, ha az ára nem tetszik, act minden költaég nélkQ! visszavenni. Minden sás «égek iliai hirdetett étkezés2erefc értéktetea «tán zásak Ki tehát egy jó és solid áru: akar, ai forduljon csakis a« egyet-1 len megrendelési helyre: L. NELKEN brittánlaezüst gyár-főraktár Bécs, TI. Wlndmühlgasse Nr. 2G. Nagyou t or ! Kőralbelal 14 hónap előtt hoaattam öntSl egy hrit-tániaí-züst garnitúrát, melyiye! teljesen meg vsgyok el«íg«dve éa kóréi" ezúttal még egyszer egy küldést b«161e hozzám juttatni. Tisztelettel Kleín-Schelkenben (Erdélyország.) Kernengol Si-noc. ov. lelkész. Nelken L urnák Bé«-s ! Éc két évrel eielőtt ^ntől 11 garnitúrát számomra és baráuim számára vettem és vele ig«n meg vagyok eUgedve, kérek még • gy garnitúrát számomra küldeni. Tiaatelettcl Belgrád (Szerbia.) Fetrorits J. kereskodfi. Továbbá vannak köszönetnyilvánítások és utórendelések a köret-ke«6 áraktól: Vilmar, gróf Pálfy-Daun 8tDbicgben, Pnick Károly Koltá-baa, WanUrhaxaa Ferd. cs. kir. adóhivatal: adjunkttól Jamuitzban, \e-retter Kajetántól Trientben, Diehl cs. kir. posta mestert 51 Hostovicsban, Sevelraayer cs kir. csendórtól Buchersben (Csehország''). Holter Kerencz Felixdorfban iát sat. S85 2-20. TIsztitépar brittánia eszközöm számára nagy cscmagban 15 krórt nálam kapható. Óriási megrendelés -k végett kéretik a sii lőbbi megrendelő«. Van szerencsém tiszteletteljesen jelenteni, hogy t .Hirschler és Hlatkó'' czég alatt helyben 7 év óta fenálló férfi-ruha üzletből kiléptem, s ugyanily üzletet nyitok és vezetek HLATKO JÁNOS fótér, az Ebenspanger-íéle házban, az .Arany Szarvas'' vendéglő mellett tőrvényszékileg bejegyzett czég alatt. A nagybecsű bizalomért, melylyel eddig megajándékozott, mély köszönetemet fejezvén ki, tiszteletteljesen kérem, hogy arzal engem továbbra is megtisztelni kegyeskedjék, és pedig azon leszek, hogy lelkiismeretes, pontos 06 szolid munka, valamint a legolcsóbban szabott árak által t. cz. vevőimnek teljes megelégedését kiérdemeljem, a mi már ázért ia könnyen eszközölhető, mert a legelső bel- és külföidi gvárskka! vagyok összeköttetésben és minden idényre a legújabb és legdivatosabb szövetekkel, (libériákat is magyar és franczia kivitelben) eliátandom magamat. — Egyéves önkéntesek számára szükséges ruhákkal is szolgálhatok. — Becses megrendeléseit kérve, vagyok teljes tisztelettel 368 8 — HLATKO JÁNOS. u GYONYORUROM KATH.IMAKÖNYVEK. I ^ an szerencsém jelenteni, bogy a kíistiazteletü Heke Kri."»t«f vörötí br-rénji róni. katb. p''ébános Ás hírneves magyar író által figyelemmel szerkesztett harmadik és negyedik kiadást ért, az hitatosságot előmozdító, a kath. hivek aiivét nemesit^, háromféle kiadáau: .üfepnyei Hannánkért11, Cdvön»^^ ö»-véoy", „BixtnA lelki VP.xér" ctimü és uiár tizenkét exer péMnnyon felöl a kath. hivek közt elterjedt lmanöny-veket a telies irói joggal örök áron megvásároltam. r Beke K>i8tóf plébános ur, a kath. hivek jobbléteért lel-IfcWftn kúzdí lelki atya bölcset» beláti ezen imakötiyvek wüké-gességót, és ezek által igyekezett a nyelvetrontó és hibás ima-könyvek kiküszöbölését előmozdítani. Ezen imakönyvek megjelenésűk óta mindenütt szívesen fogadtattak és eddig a vtsxpréuii, péel és «zoiubathelyi pÖHpÖki hatd^HRok jóváhagyását kinyerték, s ezáltal kifejezést adtak, miszerint e szépen kiáilitott hibátUn imakönyvek terjesztését a katk. hivek közt szireaec látnák. Hewy« maaaáakert, vagyis teljes tartalmn ima- és énokönyv keresztény ka''.holiktnok használatára, harmadik hiaiás. öt mflvé.szl aczélmet szp''tfi képpel 8-rétü, félbórben, kötve tokban . . írt 190 Eiréss bérben, tokban és finom aranymetcésse'' frt 1.80" Egéfz L5r aranymetszés, csat és kereszt .... frt 2.70 Zergr-WrboB. csat és disntté»scl . ... frt 4.— Kinomabbaa kéazitve............frt 6.—. SeJvem- vapy bársonykötés sranymeUzéssel dUzitve frt 7—10— Ile7tyei canaáakert, } finom papírra cyom\z 12-rétü, hat kitűnő ''Jdvisség ftavéays. '' aczélmetazetfl képprl. Szinny^mittn czímlappal. Bl.-t»s lelklvezér ÍV.\)r u • v £(yA«Uk kiadás. Féi b5rben, tokban..... Egész bór. finom aranymetszés és tokban / kereszt és csattal ...... Zergebör «liszitéssel Finomaob kiállított..... Selytm- agy bársonV^ disatmény <''(''•'' »l Meánysi «annásker 32-rétü. temérdek képpel d>itve, 5 ¡fi* papirk. tokban , . Aranymetszéssvl, tokban . Aczél kereszt, csattal Zergebír, áisz«s«n Se''yem-hársoov finom diszitménynyel .'' Kis rózsáskért. vagy a kath keresztény imái csinos aranynyomatu papírkötésben. tokban ; ára 30 kr. ezüst nvomassal 40 k''., egész bórben velinp:.pi raranymetszéssel, tokban I WJ kt. j-ACKdpsatfa 70 kr ; »gesz bőrben velin p-ipir aranymeUzéssel és ac»él ¿átra^.-resztt«! 60 kr. .'''' •; Egytázl éwkkínyv. 116 egyháai éneket urtalmazó. U-ík kiadást ért esi nos aranymetszéssel készített Könyvecske, ára 60 kr. HMokkomaroaí ealeay a bőid. s* Sfi iit ke^rysk-tteljeíen tiszteló msjgvf^knak A« 20 kr. "l&gy aldszat irta Tóth Míke Jézas társasági tag IV. tdadás, eainos kfinv'' képekkel ára fftave 18, kötre aranynyoqauial 28 kr. A'' szent keresztúti ájtatosság, képes tfadás írta Szemányi Ágost szent-Feret z r. aldozáf, kemény köté^, aranynyoinással 28. kr 19 Minden megrendelés ppau fordultával ^axközöíutík. om IA récsei gazdaságban Nagy-Kanizsa mellett, 242 darab legelőn javított mustra-birka eladó. Bővebb értesítést ugyanott az uradalmi \| tisztség, posta Nagy-Kanizsa. 389 2 -3. p-, frt 1.20 frt 1.80 frt 280 frt 3.40 5—6.— 6-8.- —.40 -.00 L— í. 50 énekei kis angol vászon frt frt irt frt írt tH frt és I V,Hí Tisztelettol WAJDITS JÓZSEF, könyvkiadó K -Kanizsán. Isten után egyedQI az ön HofT iános-féíe maláta-kiYonat ageszségl sörének köszönhetem életem megmentését. Holl iáaos os. kir. ud>. szállító urnák, kir kereskedelmi tanácsos koronás arany érdemkereszt tulajd''-iosa a f5bb porosz és német rendek lovagjáaak. A Hoff János-féle malátakívonat feltalálója s ecyedali készítőjének, Európa legtöbb fejteimének udvari szállítója. BéOS, fiyirtefyisét: 6rabeah«r 2 Iroda és fiyáHraktár SrabesL Gria^r- strasse 8. sraa GTÓGTJELENTÉS Tekintetes or! '' Freisudt, 1881. márcz. 21 Az ön Hoff János-féle maláta kivonat egésasép sörének az én, makacs köhögésemet illetőleg igen kitflnő hatása volt s felkérem részemre utánvétel mellett ezen sörből ismét 18 piűacakkal s 2 zacmkó suűáia- ezukorhát küldeni, Wulu Tlraáar cs kir. őrnagy. Hivatalos gyógyjelenté«. Berlin, az uj laktanya kórháza, a tflzér-ntczában. A kitflnő Hoff-féle maiáU-kivonat egészségi sörnek, mely a sabcsClteknek oly jót tett, hogy azok azt nem örömest nélkOlöaik, egy ujabb száliításért kéri önt fel az ápoió hölgyaV nevében. * R*«- miniszter, Két Tartaton alél mm klUstlk szét- HOFF JAN0S, CS. kir. udvati szállító Béo, Brahea, Briaaerstrass« 8-Főraktárak: Nagy-Kanizsa: TMMUMftr Jézsef. Stréa SS KWa. — Zala-Eterszeg: Hrtlnszky k. — Sopron: P. Miller. -Kesxthejy Wiweé Ferwcz. — Kaposvár Lajpezif Által. — Kai őesa : Sohr B. Llpét. — Varaid: Kasy Hoohatager gyé^ysz — Budapest TrMlerfaase 7-ik ukm — 375 5—12 ! i '' ''<»>:,• • l : 1» • . ! 30 éven át kipróbált ANATHERIN-SZÁJVÍZ. t> J. G. POPP, cs. és kir. udvari fogorvostól BÉCSBE I Bognergasse 2. i { Gyök^ros gyórretzkiiz m«''nden fogfájás, mint szintén minden száj- és Ínvbeugsóg »''llen. Kit''nő gargarizáló vi* ez továbbá taía-denféle nyakfáfás olK-n. 1 ney palaczk 1 M 40 kr^ köaépsserfl palacsk 1 frt és kis paiarzk 50 kr. JV''drényi foffpoxcía rövid használat után vakitó fehérré toazi a fogat, aoélkQl, hogy «nnak ártana. Ara egy doboznak 63 kr. Anatherin fogpaszta avegszcK-aeékben- 1 frt 22 kr., kitflní: fogtisztitó szer. (273 9-14) Illatos fogpaszta a legkiválóbb szer a rzájflr** ®s fogak ápolására s épségben fönnUrtására. Darabja 35 kr. Fofftömanyag a legbiztosabb és leggyakoriaUbb szer a lyukas fogaknak öomaguak általi betömésére. Egy tigí-ly ára 2 frt 10 kr. Xövémpaxappan ; a Wr szépitéeére a legjobb s »gen _ kellemes eszköz. Ara 30 kr. A t közönség kéretik, hogy vásárlásainál határozottan a POPP-féle készítményeket adasia magának s csak darabokat fogadja el, melyeken a Popp-féJe védjegy fonelb^ö. Bizományoson: - Nagy-Kanizsán Práger Béla, B^as iózaef gyógyszer «a» uraknál, Pesselhofer Jóasef ur ffiasarkereakedéaében — Pápán J Tsbepen J. it Berjsflller J.-nél. — Kassán Bárányi L gyógys. I • Keszthelyen Laknor P gyógysaerésa. — Zala-Egerszegen Hollóay I J. E. gyógysz. — Kaprencaán Werü gyógyszeré« — Varasdon 1 Haltor gyógyszerész. — 8ümírghon Dorner Kajetán. — 8zo=bat-helyao Ssmon A. és Rodolf győgya. — Határőrridéki Sz. Györ-gyön Píbic E. C. — Veszprémben Gnthard Tivadar és fialnák Ferenczí gyógyszerész. — 8zékeafehérrárott Braun J., Brosamann'' és Dieballa gyógy«. — Lovas-Berényben Kertász 1. gyógyszerész — Kaioesác Horváth K gyógyszer. — Pakson MalaÜnssky A gyógy«». — Körmenden Sonnenrend M. gyógysz — Kaposvárott Kohn J., Augustin A , Baboohay A. gyógys»«r. — «Bzwgszárdoc Staaroezky L. gy^gy. — Boayádon Kramolin J. — Baján Miehlu 8t , Hársfáid ftai, ás PíJlermant. E gyógysa. — Pé«stl Kua, Kovára él 8ipőez gyógyss. — Zá-adoa Rachtüs 8t. győgy«. — MareaaHban Kiss gyógyaz — Tolna Blray S gyógysa. — Duna-földvárott Marín I. és Mftüer L özvegye gyógy-z. — 8»«t-Gy6r gyön: Walleradorfer A. — AtaJV-L^odrin Kiss gyigr» — bonezon 8haoa gyógysz. — Ragy-Atádon P6s«ter«r K. gyt^gy — Períüton Sípot K. ösv gyógyss. araknál r. '' »í -tt f i : í _ >. - • I Nay-Kaaia4tt, ojooatott a kiadó toixjdoaoe Wajdits Jóoef gyonojtójáa. NAGY-KANIZSA, 188L október 13-án. EtM»Htl ér-- érre ••• • ] frt íél evre....... • aegyed érre......* • Egy szám 10 kr. HIRDETÉSEK 8 baniboí petitsorbin 7, másodszor 6 s minden további sorvrt 5 kr NY1LTTÉRBEK »oronkéot 10 knrt Tétetnek fel. Kincstári illetők minden egyes hirde-\t-ih\ SC kr. fizetendő ik árfolyam, A lap azeüessi réa«ét illető ktxlemé-Mjfk a n«rkrsxtők«L "TMP rWt Uietf koxleaéav,* psdi« a kiadáhos kéra^tré KAOT UNIZ8A Bérsat-ateüea le-«lek csak umert munkatársaktól logadutaak el. Kéziratok ititu sem ktidetaes. Nn.^-K&nizw-TÍLros helyhatóságának, ,nagy-kanizsai önk. türoltó-egylet, a ,nagj-kanizsai kemkedelmi s iparbank«, ,n?gy-kaaiz8ai takarékpénztár«, a »zaiaiaegyei iltaünoa tanítótestület'' a .oagy-kanizsai kisded-nevelő egyesület", a nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet, a .soproni kereskedelmi s ipai>amara nagy-kanizsai kalválasztmánya'' « több megyei éa viros egyesület hivatalos értesítője. Heteukinl kétszer,_vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalma lap. . - - - - -- —— Előfizetési fü?ás „ZALAI KÖZLÖNY* H81-!fe éYl utolsó negyedére. Tisztelettel felkérjük mindazokat, kiknek előfizetősök m. hó végével lejárt, hogy azt ideje korán megújítani szíveskedjenek, nehogy a iap szétküldésében hiány merüljön fel. - Igyekezünk a helyi viszonyoknak megfelelően a közérdekű kérdéseket megvitatni, a helyi események registrálásában lehető gyorsasagot, főkép hitelt érdemlóleg tanúsítani. Előfizetési ár a régi, mely lapunk homlokán olvasható. Vidékről legczélszerübb postautalványon küldeni. A lap t. előfizetői kedvezmény árban megrendelhetik Eudolf trónörökös és neje Stefánia fóberczegnó aranykeretes arczképeiket A kik az utolsó évnegyedre nj elófizetőkül belépnek, a szép képeket 5 frt 60 krért bérmentve kapják a lapnak három hónapos küldésével. Kiadóhivatal WAJDITS JÓZSEF köny vkereakedéae. A könyvolvasásról. Nullás est liber um malu», u. nOr. aliíJU» part« pro»ít. Plrart-. / -Sokat tapasztalásból tanul az ember, de annyit tapasztalni, a menynyi egy emberi életre szükséges, senki sem képes. Egyiknek tapasztalása kipótolja a másikét s oktatva és tanulva egymás ismereteit sokban kipótolhatjuk. De a szó elrepül s a hatás, melyet a szívre vagy a lélekre gyakorol nagyon gyakran csak pillanatnyi. Amint elhangzott a szó a légbon, elmosódik a nyom, melyet maga után hagyott, hogy ujabb benyomásnak engedjen helyet. Azirott szavak hatása sokkal nagyobb. Előttünk áll minden gondolat, mintegy megtestesítve látjuk őket 8 m»jd minden érzésű ökre hosszasabb benyomást gyatorol. S ép e fokozott ha tás az oka annak, hogy sokkal jobban megmarad emlékezetünkben az, amit olvastunk, mint amit elmondani hallottunk s azon különös sajátság, hogy a hihetetlent i* könnyebben elhisszük, ha olvassuk azt. mint valami rendkívülit, ha elbeszélik. S a nyomtatott szavak, melyek még a felnőttekre is nagy hatással vannak, mennyivel jobban befolynak a gyermekek és iQak szellemi fejlődésére. A könyv a legjobb nevelő, de csak akkor, ha olyan olvassa, akihez való; mig ellenkezőleg más kezekben a legkárosabb lelki betegségek szülő anyja lehet. Beszélnek gyakran oly könyvekről, melyek minden erkölcsiséget lábbal tipornak, melyek gunv tárgyává tesznek minden nemesebb érzelmet, melyek előtt semmi szent, semmi magasztos eszme nincs, melyek még az Istent is lerántják égi trónusáról, hogy a földi sárban meghemperges-sék, szóval, melyek berkinek kezébe adva, annak erkölcsi érzelmeire káros hatást gyakorolnak. Az ilyen bírálat mindig túlzás, mert valamint nincs ember, aki minden jó tulajdonság (nem is erény) nélkül szűkölködnék, ^kiben a gonoszság valóban ördögi lenne; ugy nincs emberi mü, melyben az erkölcsi szépnek és jónak fénye legalább egy kissé át ne csil lamlanék a sötét külszínen. Vaunak könyvek igaz, melyek az erkölcsi sülyedést a legki ál tóbb, legduryább színekkel festik; az em beri nem gyengéit a nagyito üveg által adott kép után rajzolják ugy, hogyha azt egy tiszta erkölcsű lény olvassa, elborzad az emberi gyarlóság felett s ó is azon bűnök áldozata lesz, mert azt hiszi, hogy ez közös sorsunk. De ha olyan olvassa, aki saját tapasztalásából ismeri e bünö ket, aki maga gyakran elkövette azokat 8 sohasem jutott eszébe az a gondolat, hogy amit ó moi saját hasznára tesz, mások sokkal nagyobb kárával jár, az megismerve saját jól talált arczképét, eliszonyodik annak undokságán, elborzad, látva a mélységet melybe bukott; — szabadulni igyekszik, s ha még lehet megjavul Mit mondjunk a regényekről ? Nem a Zola télékről, mert azok az előbb jellemzettem közé tartoznak, hanem a sokkal nemesebbekről, mint Jókai, Jósika, vagy éppen Eötvös és Kemény regéaveiről. Sokakat már elijeszt maga a név: regény.— Ez a legkárosabb, legveszélyesebb s ieghaszontalanabb olvasmány, mondják sokan; megmételyezi a lelket s ezért cserébe csak pillanatnyi szórakozást, nem is ékezetet nyújt Mások ellenben egyedüli élvezhető olvasmánynak tartják a regényt. Nem erőlteti meg a leiket, midőn életigazságokra, erkölcsi szabályokra, sőt a tudományos kutatások eredményeire is tanítja. Az olvasó elmerül hőse küzdelmeinek szemlélésébe s észre sem veszi, mint változtatja meg a regény egész lényét s teremt becnc nj világot. S ami fű, ezt gyönyörköd tetve teszi. Lmbet e ennél élvezetesebben tanulni ? Igaz, hogy a regény számtalan ismeretet csepegtet az olvasó lelkébe, melyek oda mélyen bevésődnek, de ez ismeretek nem az élet valódi is meretei. A regény életvilága nagyon sokban eltér a való világától. Hisz az az élet, melyet ott látnnk szemünk előtt lefolyni, nem oly ember élete, ki közöttünk él, kivel mindennapi érintkezésben állunk; az a földi ember ideálizált élete, kiemelve a föld salakjából s más tisztább lég körbe emelve. Hányszor mondjuk a leggyö nyörködtetóbb regény hőséről, hogy ilyen ember nem létezik a földön. Természetesen nem. De ha a földi ember oly világban, oly társadalom ban élne, uúlyec a regény világa és társadalma, akkor az emberek közt is lenne regényhős elég, mig ma-azt, akinek lelke a regényesség felé hajlik vagy őrültnek, vagy legalább túlzó ideálistának mondják. Ideális-tának? Igen, mert a regény az ide-álizál^ ember, ideálizált társadalom, idealizált világ tükre. A tapasztalatlan lélek valónak tartja e tükör nyújtotta képet, aszerint igyekszik élni, elsajátítja a benne foglalt életelveket, szive s lelke törvénykönyvévé teszi, mintaképe a regényhős s életét annak élete ntá-i iranyozza. Az ilyen későn látja be csalódását, midón már nem tud szabadulni regényes eszméitől, melyek át és áthatották egész lényét. A világ nem olyan, mint milyennek ő hitte I nem arról győződik meg, hogy Ő csa lódott^hanem, hogy a világ romlott Az ilyenekből lesz a regények számoj szerencsétlen áldozata. De ha oiyan olvassa a regényt, már ismeri a való világot, aki alkotott már magának hű képet a való emberről, aki ismeri az élet valódi igazságait, a boldogulhatás valódi elveit, annak lényét nem fogják megváltoztatni a regények. Az látja ugyan égbe emelve a földi életet, de tudja is, hogy ez nem való, hogy ez csak a leg^&ké letesebb élet képzelt képe, hol az igazság mindig diadalra jut a gonoszság mindig, elbukik. S e világ nem változtatja meg eddigi életftézetét, csak tiotitóUg luí reá, amennyiben a földi gonoszságot a gyarlóságot a menyei jóság s tökéletességgel kiegyeztetni igyekszik, ó e kettő közé igyekszik állani, hogy amennyire lehet megközelítse az ideális életet, de vigyáz, nehogy kiejtse iába alól a föidi talajt, mert akkor fe neketlen örvénybe bukik. Ott áll 6, mint az ókor Herakles szobra, mely két világrészt kötött ősaze, hogy ó is* két világot kössön össze: a ralóés az ideális világot. Tehát a regény sem oly köayv, mely akár minden erkölcsöt tönkre tenne, tkár az egyed ftít hasznos g élvezetes olvasmány lenae. Olyan eí is, mint az esőesepp, mely ha a porba hullik, sár lesz belőle, a virág szirmán pedig harmatcseppé válik. __B. A kiadások megtérítése. A kiadások m<gtérité$e a készpénzzel való vásárlásnak legbiztosabb előmozdítója, irta Beek Dénes. Kap ha tő minden könyvárusnál, ára 30 kr. Fenti munka tartalma tán eiéggé tanusirja, hogy annak kiadására nem személyes ok indította szerzőt, hanetr. cak a tárgy maga éa annak okvetlen foníos jelentősége ífe habár e könyv épen a tárgy fontom jelentéi »égénél fogra már augáben véve megérdemelné a közönség osztatlan pártfogását, rótttamailéit W hívjuk reá t. olvasóink és különösen a keraste-dök szíves figyelmét jól tidva, hogyha ezen kérdéshez jóindulata állast fog lalnak el, ugy anuak létesítése kételyt nem szenvedhet. A kiadások megtérítésére egy .általános kiadásokat biztosító tarai lat* alakítása «jtnktatik. mely tutér ménv Ang iában már 1874. óta Jé tezik ós azon okból lett alapítva, hogy általa a ¿ctaii kereskedésbe* a készpénz melletti á sár Iá i bohoth ló legyen. A ki JuLüvagú. hazai viszonyainkat ismeri, az bizonyára szivein látná, ha ez ige testté válnék. A készfizetés azáltal voiaa behozható hogy az eladó a készpénz mellett vevőnek 5/,-ot elenged Ezen elen gedés megadására annál inkább számithatni, mert abból egy az eladó-oak, mint a vevőnek annyi elő&ye ered, hogy «sok egymást saját érdekűkben a fent említett ezébtak el- L LÍ! I lí T ARCZ A. Darázs Mlakkhoz. n. Hegedűdnek üveg- hangja, A lelkem ii elaltatja. Mé^is oly éde« ez az ¿lom, S hogy felébredek, c»odAiozn ! De ki zladndk e danán ,Hallod-e te Kőrös! ikayf Cealfa »zosy hrtteg rure, Keg epe lett minden réro''.) Mopnjulni. Efffffn«»ülne. 3a bS dalodban résxnaQlnc Mikor boaod, oly o-.egbxtó l „Bofájta ax out a hó.* TemetSi getet ímyak, Mi* világról felénk ixilUixk" Oiy éde« lejt a halott csókja, Mikor begedfic elzokogjx S borod minden ize remeg .. ,Tcmetdl>ea láttalak meg. Kde« Mi.kám ! ellestelek, Sirt a lelked, »irt a aaivod, Sírt hefadúd u rettentSen, Mind 9we. Omeolradt b8r««. Öiiteolradt »»ont im ár .Eaik etS karikára* ... Majd borjaid búv erője, Mint a tillám tör elíre S mtnyd«,-6gu,tí tomboláaban Jelxed, hogy porba, romba láaaam. A hitvány ha»a4nilót.. . Ildid a^üáJcócy-ÍDdul<"!« _. BáTOHFI. A borról. (8»«lreti tárr«»e«?kk.) ,Bo rbac a goi.d trc^bet^gnik KI a kedv.« Ví5r5»aiarly M. Igyál a világ s m BrCkké áll! Bánkbán Bord.i Azoknak kik a aört axeretik vigj a kávé mellett buzognak, azoknak legjobb loez e ezikket olv&aatianal hagyni, mert a kÁvaöc- óo viaivók legoagjobb ellonségéről & borról aaándékozunk egyel mást elmoodi si, a mit egj kia tárezaczikk k''retébeu ogj oiy félelmes óe halai ma« italról elmondani lehet — mini a bor, amoly habár nem ia kóp««te egyikét sem ama 4 elemnek, amelyből a világol származtatják, habár a jóborbafl Van és a jó borból születik a tüa, de bizonyára Thai''ss a nagy vicbőlcs is mág gondola tokra tér, ha ama számtalan apre cselekményeket megfigyelte volna, a melyekre a bor — ha nem ia közvetlen, de közvetve sxülú hatással van és amelybea igen igen sok esetben az emberi lény is, létrejöttének egyik mellékokát találja. Azonban minket a borról ne tea»ék gondolni, hogy osak a szüreti idény — kényszerít szóllani, mert a nfl, a sz«t»-lem, a hazasság ntán bizonyára önök U gondolták, hogy azon categoria következik, amely ha csak az emberiség felének kedves is, de azért mégis közvetlen a aú atán következik: s ez miienne, mioi a bor! De ki is tudna a kávéról, theáról visról, aörröl, valami érdekeset mondani, hallott-e már valaki közülünk sörazöret-ről vagy volt-e sörszürelen agy sör hc-gyen, vagy kávébagyen, azt velem «la posan ód»« kevés kávénak, sörnek m^ a születése sem történik oly Qnnepélylyel, oly vig dank közt, hogy azokat halálukon felül az értük emlt gyászon kívül, mással is kitüntethetnénk, mig a murcit, az ürmö#t egy »fótbidal* örökité. Vagy oly régi nemesi csaiádból származik-e a sör, kávé. pálinka, hogy azok NoA (a Noah) az elsó 8/»z.Mlöagazda idejéig ki bírnák mui»lui csaiádfsjukat, vagy legalább, ha azt nem ts, im> hasznos rsolgálmányokal, melyeket rövid életükben az emberiség történelmében felidéztek? — Én aat gondolom uam1 Hiszen még s borok közól — p-dig ő az italok királys — is az elsó tokaji aazubor hire ia &»k 1650 ben, s ménesié csak 1788-ban, a :usstié 1720 körül került a vilárf elé, a pálinkát pedig 1502 elölt csak gyógyszerül használják a vendéglő házak, kávéházak, dohányzók pedig 1500 elölt ugy mint l&X) ulán 1700 >g valami ismeretlenek vollak, hogy lehetne tehAl akkor, midőn a bor, e nemes ital, mind rangjánál, mind kocánál, mind erejénél, mind el terjed (ségénól, születésénél fogva elhomályosítja — ilallárzait, öt annyira lealacsonyítani, hogy másról beszoljüsk, de s dalerejénél fogva m öt az első hely illeti meg fit, mert shárom Isten él közöl tünk, bor a szép leány éa & lant, enétkül halál sz élet és vígalmuk nincs alant. Élj en a bor, m»rt ebben az igaz«ág I Éljen! mert „vinum Isotificat cor bominia", amely kitűnő tulajdonaágai között még azt ií feltaláljuk, hogy valóságos nemzeti ital. Igen valóságos nemzeti italunk a bor. Ha vsn sttilásnk, ha él » .magyarok Istene", ha van egy semmiféle nyelvess Iádtól átae« örökölt aemseli nyalvlsk, ha vasnak más országban fel nem található «zép nőink, van magyar tánezunk. ugy van magyar semzeti italunk is: a bor. De hiszen m<Vt is ne lenne a bor nemzeti italunk 7 N»m n^mzen Itala-e az angolnak s ah''-rry, a porler, — a grogg ? a francainak s ahampagner, ■ 1 q ieur, a németnek is porosznak á sör, az orosznak a vatkt, at amerikainak« b->r»zpz, a tatárnak a kumisz (lótej) s ap.myolaak a p^jarel és mantanitta, s cbinainak, s japaninak va^y tibetinek a thea t A töröknek a kávé ? így nemti itala a magyarnak S bor — A bor a legelső ital a világos. Hrrirí,Háfiz, Peiófi, Cwkoaai, ?oé Edgáf s hány jeles költő láncolt érte s s história irja, hogy Macedóniai Fülöp. C»tó és Ptatí» is szerették, sőt megengedék jó táreasig-ban as emb >rnek szomján tnl is inni még egy pohárkával. A boriváat s Korán nem engedi m«g. de azért lUfii a a többi török is ra jong ért«, azért danolja: Fáj Háfisoek hogy 6 a b^rt Csak titokban iszogatja. Rajta doboljátok hát ki, Hogy ezt minden ember tudja '' ''• De voltak a vannak valamint min d«nben, akik a bornem i»ás—és ivásban egyaránt a Kzélsőségekei tartjáks valamint vannak olyanok, akik életükben aobasem nevellek, mini Cato Heraclís. An axago. ras Phokion XII. Károly (.Az éjszak caillags" czimü Abonyi-féle regény • jeles bőse) ugy bizony ára Tilly ki sohtm^m kártyázott, sem nŐ" kezét nem fog1« .bornemissza aágában ia talált követőkre. - De hogy szt ne felejtsük el, hogy nem s dy^orisi-kotból isnunír — akinek többé «sátán sohase k »flott s bor, m<rú-jünk vissza mi is a nemzett italra a borra a annsk okada oláaára miért is noveshet-nők a bort italnak. Hágában véve hs posítiv b<zonyité-kokksl ketiene olőáihaí, én sem merném ráfogni, de ha ssremb* Jnt, hogy olva«fsm statisztikákban, hogy háziakban 12mf1lic hectolrtart eltgyasrhrnk Hletví» maggnk használatira partnak meg. í • Habár goadoUlra éhresat w anta 375 aőr^yár, amely Ma^aroraaá^haa a hor-dtgjmáatási ^láaUiaiakarja mégis ismorve is tudva, hogy ama ssáuatalan nemzetiségek között, melyek a magyar nemzetat alkotják, aénsetek ts vaunak a kik ismét a aört sserelik — a bort nemzeti itallá kell d''^olarilnom. Dt talán jogunt vst. távolabb fekvő okok utifi ts kere»ni. Mert biac mi ok hrezolnaa amellett m«nap Európa kft zepóa midőn a «rgéayaég terjed a prni^-lenatu« szaporodik, az arkbics sütyed, hogy a korcsmák, veadeglők, csapszélrek lebnjók, barbáraik szapárodjaaak, ha vé rünkben «em lenne bizonyos eiőmemtnt vágy s bor iriat, amely dslainabas va viaazatükrözi magát és ka se« Urtmank szt s jelszót ''.Hogy mi az embert ss állattól, a magyart más nemzettől aseg-külöobösieti. nem éppen k»vsgtasaága fényűzésé és vendégszeretete (no emiek sokan örülnek rasnap w1) de i''pp^o « b r iránti olőazeretete és mig sz állat <u»k annyit wk amennyit saoteja kíván éi más «masetbeH ia, « msgyar kr léténél in tőbbet iszik, mintegy megkülrtnbözte téatl ebbeo is as álattél és ■fankléi Z A& K Ti I/-Ö N T. • OKTÓBER ''l3-ia íéátf. a» ■ érésében, t. i. a készpénzfizetés behozásában kell, hogy támogassák. Az eladónak előnyei sokfélék: a legfőbb az. hogy készpénz mellett árul, az által szinte készpénz mellett sokkal olcsóbban vásárolhat. A készpénz melletti eladás által. biztosítva van a hitelre tőrtént eladásokbői rendesen eredő veszteségek ellen. Továbbá azon nagy előnyben részesül, hogy a társaság hirdetményeiben szerepei, mi által ismertebbé lesz. mint a költséges által hirdetések által. A er5. &gy fogyasztó előnye" pedig. az. hogv melletti vá- sárlása által kilátást »ver a mindennapi szükségletre kiadott összegeket bizonyos iüó letelte után megint egészen visszakapni, mi által ama kiadások nem elveszet leknek, nanem csak idóközileg kiadottaknak tekinthetők. Ezt ugy teszi az angol kiadásokat megtérítő táisuiat. hogy az elaác által adandó y/^-uji. elengedést elóre ¿yüjti és a fogyasztó részére imnacdig áama^oziatja, mig az húszszor annyi lesz, vagy az 5"/0-nak megfelelő tőkeösszeggé válik. Iiyen kamatp^. áit^l való 62 év alatt, tf)rtélnikr '' '' ■ , Az eljárás maga. vagy sa nyi elengedés gyűjtésének módja igen egyszerű. Az angoi Expewöture As-surance arra igyekezvén, hogy a fogyasztó a tehető legkisebb kiadott összegét is ismét értékesíthesse, eiad a társaság czéljáho* hozzájáruló kereskedőnek'', gyárosai vagy kisiparosnak — a elv .hozzájárulás csak azon nyiiatkaxatot követeli, hogy az üietó a készpénz melletti Fáafcriásnál 57j-öt elengedni ¿■¿t&sdó -rr jegyeket hat fivértől keeáve öt iont sterlingig. melyeket ezek a fogyasztónak uwnáen készpénz melletti vásár iái alkalmával az elengedés fejében felszólítás nélkül kiszolgáltatnak- Ezen jegyek azonban nem az <6%»os el engedés, kanem az egéaz kiadott ösz-azeg értókét képviseéik, jgaxt, ha egy font sterlingért vettem árukat, akkor ne« egy afeillingért, mely az 5 V»-oe elengedésnek megfelelne. kapok je gyeket, haneia egy egéaz font ster üfig erejéig,- aert anayú költöttem ét annyi keU, hogy Jfeaét visszakap jak. Ha a fogyasztónak ilyen jegyek egy font stefiing vagy ötven frtra menő össsegig összegyűltek, ugy azokat a társaságnál egy hasonértékü kötvényre becserélheti Ástál átvesz a társaságtól egy értékpapírt, mely őt a társaság irányában semmire sem kötelezi, mig a társaság kötelezve van, azt egy meghatározott évsor után. annak teljes értékéig készpénzben visszaváltani. A visszaváltás kisorsolás utján, minden sorszámból évenkint kétszer történik. A sorszár mok-mmdíg egy-egy évben kiadott tötréüvek- összegét tartalmazzak és 179 sorsolásra felosztva, minden 90 évben teljesen kisorsoltatnak. Előbb azt mondottam, hogy egy tőkének 5c/eos kamatja folytonc» kamatozás által már a 62-ik évben eléri a tőkének magasságát, mig itten 90 év alatti visszafizetésről van szó. E tekintetben szolgáljon felvilágosításul. hogy Angliában azon tikéból vagy inkább azon ősszegbe, mely az 5%-os elengedésből befolyt a társaság kezelési költségei fedezésére mindenekelőtt''20V.-Öt levon, a I r 1 ^ • j tŐkesitésre tehát csak" 8(J% vagy az eíengedésiiek ''/s része marad'', miáltal a tőkésítés az 570-ua.k megfelc''.ó tőke erejéig hosszabb időszakot k<v (vetél s így a visszafizetésnek is te-¡mészetésen hosszabb időre kell kiterjedni. Ha valamely fogyasztó kör -vényeivel a kisorsoltatásig várni nem akarj ugy azokra 90%erejéig a társaságnál előleget nyerhet, vagy* azokat a társaságnak el is adhatja. De felhasználhatja azokat életbiztosítási szerződésre is. midőn évenkint bizonyos1 mennyiségű kötvényeit a társaságnak átadja> ki ezért helyette az általa választott életbiztosítási társaságánál vett biztosításért, a dipkat megfizeti A kötvények száma, melyek életbiztosítás esetében &z Expenditure Aasuraace-nek di^zetés fejében évenkint átadandó k, a dijak otán xrányol-nak, ezek pedig a biztosítottnak kora után. Ennélfogva Aagliáhaw 1000 frtnyi biztosítás után a kötvények a következő módozat szerint adandók áV, úgymint: a biztosított kora 25. 30. 35. 40. 45. 50. 55. 60. 12. 14. 16. 20. 22. 26. 32. 40. a kötvények száma. Az ilyen kötvényeknek csak egy éveseknek kell lenni, minélfogva több évig forgalomban levő kötvényekből kevesebb fog kelleni. Ezen módozat szerint egy 30 éves fogyasztó, ki évenkint Í500 forintot költhet 2100 forintig válthat életbiztosítási kötvényt, mig egy hasonkora. ki azonban 400 forintot költhet 5700 forint erejéig anélkül, hogy egy krajezár dyt fizetnének. — Aliamtisztvtsetók özvegyeinek el8Ő8ége. Az állam pénzügyi helyzeténél fogva csak szerény nrug-dijt biztosithatván tisztviselői özvegyeinek, a pénzügyminiszter elrendelte. bogy minden dohányáruda, úgyszintén lottó-gyüjtóde betöltésénél — az államkincstár érdekeinek megivása meilett — államtisztviselók özvegyei ejsóséggei bírjanak, ha különben a kezeléshez szüsséges kellékkel tel vannak ruházva — Idője izes. A folamivelés-ipír- és kereskedelemügyi m. kir. miniszter a következő köriratot intézte vdiamennyi haza; gazdasági egyesülőihez! budapesti időjelző állomás működése és értesítései tárgyában az egyesülethez intézett közleményeim kapcsán értesítem az egyesületet, hogy a nevezett állomás által naponkint kiadatni szokott időtérképeknek mennél tágabb körben leendő elterjedése érdekében ezen idó-jelzési térképek előfizetési ára az eddigi havi 2 frtról 1 frt. 50 krra ieszál liuatik, mely intézkedésem í. é. okt. hó 1-tól fog életbe lépni. Ezen intézkedésemet oly felhívással közlöm az egyesülettel, bogy azt a gazdaközönségnek alkalmas módon tudomásra hozni s azt az időtérképek járatására buzdítani szíveskedjék." =SS= Más kérdés sll esik azonban ¡tanuk a problémának a kifejtése, beg^ a felhő zattok szempcntjábóL Vaa-e as&kségünk annyi i orcsmára, /vendéglőre, vagy akár kávéház ék borbánra mint amennyivel borunk? Bisonyára nincs! olyanok e nálunk is a tá^ádálqii '' viszonyok, mint Tőrtkorutagba* ?'' Nem 1 OPfan-e fc '' osa-iádi éiet * két neinnek,-egymással: érintkezése, a-f éré és nó ¡»Wyzete . nálunk j mint ás ópium . evóknél ? Nem I Vonz i-W családi tűzhely ott a férfit, mint nálunk keli-e azért kárpótlást keresnie másutt Igen : Kálank ? Nemi ott vau értelme as olyan, azóraifozáai helyeknek, mint a török kávéházak, ott vau helye a ^«fH^i életérti kárpótlásnak, de nálunk, akik a házasságban s tökéletesedés, a nyugalom, a takarékosság s se otthon alapját keressük nálunk a kxxxznák terjeditek« a kávé'' ház bujáinak — sem társadalmi, sem erkölcsi, som ssórakosás:, asm egésaségi Bsempontokból helye woxn lebet, mert s kávéházak íojiógóze, % korcsmák egészség és erkölcsroaté lsvegóje anon időket rabolja el tőlünk, melyet a munka után értünk epedő családunknak kellene juU Ütni, mulatt a szegény nó vagy anya otthon a magánosság kínzó gyötrelmei között gondol ríaaza fiata''kors boldogabb éveire! A létet es nem léte* ne s korcsma -és kávéház, de z munka és s család kö» zött osszuk fel; — mert különben o!yun (A lessünk, mini a {oljUm utasé és élvesó Páris, akiknek vannak hasaik, sttkoottkj szüleik, gyermekeik, de akik miacittBt csak az ólniaietée nagy munkájának egyik pihenójéüi tekintik, amelyre alig ültek le,- már is -asaai keilnek lel róla, hogy tovább ziessenek s vons »oltassák magukat azon áramlattal* amely eek neve t élvbajsz, álnisietos, gyönyör, színházi bál, korcsma, Mabille, csticnantant, fürdő es a jaluó Pápaban és ml; akaratlan, öntu datlan követjük est, mint egy termeset-törvényt, melyet akadt ember — Qteto» let — a ssab^i akaratra is reáhusott. Tehát ne nyakraftre, . Rohanj előre l Aurea mediocritasi Fordítsuk ts. kintetünket a basában létosó vissonyok felé és gondoljuk, meg mennyi clubb, egylet, kör, alvs^ótáfsaság csávát alatt állanak fel ossinók — tisstelet s kivét®--sk&ek — igsaábbaa korcsmák?! Hát még mennyire szaporodnak s kávéméréeek éa pálinkamérések, esen ördög párnái l ..Nészük meg Bécset a birodalmi fővárost s a nagyobb városokat, mint pexseg ott a nép éjjel is s mulaté-kertek-ben, mint''tömve vannak télen át a ven-áégiókr eae k bisonyára otthonoknak nem as otthont, hanem a korosmát, s életüknek » korcsmai életit tekintik. — Magyarországban még alig van nói kávéiás, Bécs azzal is diosekszik. Pedig a—nagy városi éUt kttlösbeai drágasága mellett a korcsma, a vendéglő hány forintjába kerül egy családnak ? Xkorcsma, vsndégíő magával bosza az éjjelezést az bgésxség, a társaságot s család rovására. As erkölcsi megmételyesésnek is n«>m egyezet, oks s korcsma. Hány férj a ki ^ bor ölő mámorába sülyedt — asá-pMitja innét boldogtalanságán&k keserű kínait. Hány kártyás vagyonának romjaitS bány jő család spa, családjának örökSs viszály át s szenvedéseit ? Az bizonyos, bogy s családi boldogság a házi otthon eaík áldozatni; íéeyüzés a dolce far niente, élvhajhássat majdnem ki ma radbatlan következményei a korosmai és kávéházi életnek, sőt s nótlenségnek is hatalmas bsrátnéja. És es kór 1 Valóságos kór — nem társadalmi szükséglet. Fogunk találni embereket okik reggel, embereket akik délben, embereket akik reggel, délben, eate folyton oaak as ivás ördögét táplálják és családjaik jóllétét elhanyagolják; jvakat, akik szüleiket tönkre teszik, öregeket, akik másokat is esen megrögzött ssokásra csábítanak. £sek azután nem gondolják aQ®g mit tesznek, nem gondolják meg, hogy az önmérsékletet ak józanságot a legnagyobb emberi erényt változatták át a legnagy okb bűnné: a ré> A részegsége; hajdan a rómaiak nyilvános ij^esztó példaként haassálták a« ifj os ággal ssemben, manap a népek törvteybosás által igyekeznek a részeg-ságet korlátozni Igy Sv^osban a osaplá-rosnak i frankon felül hitelezni nem szabad, aki éjjel lármás, as ajtókon zörget, az alvók nyugalmat háborgatja 40 frank bírságot fisét, de legeredetibb Unterwalden csckáajoga, (melyről B. Pongráca E. Buton-utíéJen* czimü munkájában olvastam,) amely a követkesó (agy korcsma- ajtaján) „Dem Jakli Müller istder Besuch der Wirthsháuser und alles was ráuschig macht zu trinken und Jederman ihm dergieichen geistige Getránke zu versb-reichen verboten. Ist saszukunden and auf die öffentliche Trinkzettel zu schrei-ben.'' Aki vslakicek iiyen tilalom ellenére is bort ád, egy hóra beaáratik. A magyar kiÁSgási törvény nem is kasonlithstó ezen kitűnő prscticus módsserhez és nyil váno» jsvitóessköshös, ugyanis kit hallottunk, vagy fogunk hallani, hogy a másikai .ssándéfcoean* ieréasegitae, vagy ki fogja a ssándékosságot bebizonyitani. ha pedig es nem igazoltatik, előáll a gon daUanságbóli leréssegités s mi ennek a büntetése, ha amannak 50 frt? A részegséget mindig büntetni kell és pedig mindig szigorúan. A részegséget a régiek is ia>ncrték. Piautas ast mondja: ,A bor álnok bajnok legelósoór is lábadat üti ki alólad.* Aristoteles azt mosdá nagy Sándornak: »Az első pohár bor, melyet megittál as egészségé, s második s jókedvé, a barma, k a bánaté, a negyedik a gya-lásaté. Anacharsis állitássként s ssóiő báromféle gyümölcsöt terem s gyönyört, S mámort s a bánétól. Anoarloot a legszebb görögdalno kok egyikét a borban maradt azólőmag nagy Sándort mérgeseit bor ölte meg. Hegedűsről ^kioek neje egyike volt a legelső és legjobb népszinmüéneke« nőknek) irja Jókai, hogy felesége halála után''bárom napig nem evett semmit, hanem ivott, ivott az éhség ellen, ivott a bánat ellen, ivóit ss álmok ellen. Különös volt ast látni s pohár mellett. Néhs ugy tett mintha jókedve volna, már tréfálni, enyelegni kesdett, egjsserre azután szikrákat hánytak ssemoi, elkesdett ordítani, sírni, olyan haagosan, amikben nem volt semmi emberi.'' Zola Emil (e manap oly sokat emlegetett franczia íré) as ,Emberir;é" csimü művében, ahol as iszákosságot ostorossá, s annak káros következményeit a józansággal szemben kimutatja egy csaiádon, ét bemutatja Coupeaut a Saint Anneben következőleg irja le as italkor e kőaének drámai cselekményeiben utolsó ▼iius-Unczát (ekkor már Coapeau 3 nap 3 éjjel szakadatlan táncsol egy maora — A honvédetei miniszter a csendőrök nyugdíjazásáról szóló törvényjavaslatot legközelebb benyújtja s ezenkívül még ez év folyamában bét más javaslatot fog benyujttni. - Az eisé törvényjavaslatot sz uj országgyűlés elé a ház 6-ki ülésén terjesztette be a vallás- és közoktatási miniszter. — Újra bemutatta ugyanis a gymnáziális és reáliskolai közoktatásról szóló törvényjavaslatot. A iiasy-kanizsai .Kisdednevelő egyesület* köréből. 1881. évi október 2 án sartoti választmányi Ülésben jelen voltak: Kocb Mihály né elnök, Zathureczky Zaigmondné másod alelnök, Axenli GyÖrgyné, Erdődy Lajosné, Kocsis Ferencané, Morgcnbesser Jánosné. Somssieh Löríncsné, Schreyer Lajosné, Stemmer hLálmánné, Teraáncsky Józsetné é* Y>Tj''.tinger AnUiné választmányi tag araiak, Somssieh LórincZ gondnak, Lengyel Lajos ügyész, Szeidol Agoet pénztárnok és Bátortí Lajos másod titkár urak. 1.) A {. évi juliufr 20-kán koii válaxttmáay i jkouyv felöl van iatván hite-1 esi t teteti. 2.) Az egyesülő: tulajdonát képezó nádcr-uicsai haza a ud^Hrtelkések átkeb-lezoaér« nézve Lengyel Lajos ügyész ur a szükséges teendőkkel mogbiaatoit, részére az ügyvédi maghataim&sáo kialli tatni rendeltetett. 3.) Az izr hitkörség ud-.''iriban iuvS t az egyesület tulajdonát képező fák ügyében az igazgatóság íntózkedé-e helye-seltetvéc, as ügy kedvező lebony olitásá-va. gondaok ur újból megbizatik. 4.) Kemény József nevelő ur és neje Miíeíz Mária nevelő urnő állomásaikon való végfegeeitéei kérvéoyök az alapsssbályok 19. §-ask o.) pontja értelmében elintétiat nyert s részökre a dij-levél eddigi :lletményökkel kiadatni rendeltetett. 5.) Az országos Kisdedovó egyesületnél az alapár. 3. 6-a értelmében ujabb 6 évi oyklusra (1882-1887) tagságul jeionikezett. 6.) Olvastatott s városi tekintetes Tsnácsnak 2800 ss. a. végzése, mely sze rint aa egyesület véleménye kéretik Js-gócsi Péterffy Jóssef ministeri bistos ur által szervezendő ,2sói ipar tasmüheij" érdemében. Elvben elfogadta a választmány s a felolvasáson minél ssámoeabban megjelenni igyekszik, oaonban anyagilag e szép ügyhez nem járulhat, mert az idő sserint még bx alapszabályok 2 (lik pontja értelmében kell működnie. csókkal bevont ssobábao) A hus tánczoll még, a csontok is tásesoltsk. Bóre alatt folyt valami, mintha egész folysm volns irhájaalatt. A paprika Janoczki gyomrával is tánczolt, az izmok voltak egymás vis-a vis i a bőr rengett mi nt a- dob, kezek, lábak keringóstek, egymásnak bokolva. As utolsó táncz volt ez. midőn s bál régén kitárodva járják as utolsó galoppot. A réssegeákedés az a szenvedély, mely snyagHag. szellemileg, erkölcsileg és társadalmilag tönkre taas, asért KLleo-balos s görög bölcs jelmondata ax volt Legjobb a mérséklet. Herodot «serint persaa férfigyermekek csak e hármai tanulták: lovagolni, nyíllal lőni ée igásat mondani, s hogy idején a józanaighos s a náborukkal járó nélkülősésekhes szokjanak canpán kenyérrel és ssássával táplál kosták s italul vizet kaptak. BABOSS LÁSZLÓ. (Folyt, köv.) 7.) Ciotta J jP3 Zzsiei polgármesl«-ur köezöfiő levele kellemes tudomácr. vétetett. 8 ) Gondnok ur lelkes Mhiváaa i heti biztosokhoz, hogy as ovodát szorgi. maaan látogassák, a jelen volt válást: mányi úrnők köszönettel fogadták a ss«d figyelmeztetést. 9.) Dr. Schreyer Lajos egyesül«; orvos megbízása folytán titkár elóttr-jessté, hogy a magyar-utcaa: ovodábu zz előbbi 30 kr. havi fisetés lépjen ujioi hatályba, a többség által elfogadtatot , as igazgatóság végzés- érvéaytelenit>. tett. 10.) Másod titkár kérelme, hogj a leköszönt első titkár helyett a közgj-Q... sig egy helyettesítő titkár választassa elvben elfogadtalott s intézkedésre u: elnökség felkéretett. Ezzel sz ülés véget ért. Közöljük ezúttal Jagóosi Pé-erf József ministeri bistos ar levelét. egy nemes eszme s csél életbeléptetésééi szólván, érdemes, hogy miné1 tágis:: körben tudomásul vétessék. 498 —861. Tekintetes városi tani.;. Hogy női ipar tanitása — mi űem egjVu a nők ker esetkép ősségé oak kifejtések >-t való törekvésnél, — uaprói-napra ér-.r. bötóbb sziiks^gé válik, arról eléggé naskodik azoa mozgalona, mely hat sv elótt u>rtént, kesüeuícü^ szóseni uUu végre orsaágcwsá vált. — Nem szükség* tehát elomeznem azt. hogy railj áldii«», hatáss lehkt egy jól szerveseit női ¡pír tanműhelynek, melybeo a nőknek »:• csíny je, nagyja, korkuionbség néiti. ¿anuihat, megtanulhatja a becsúloan szerzcí mesterségé''. Az iiy tanműhelyek felálliláas t» fen tartáss s társedzlom munkakörétex tartozik, városok, egyáltalán töfvés» hatóságok ós az állam ast kesdemÓD''M-zésre és aegéíyzűara vsának hivatva. A módok és eszközök a miot ói a melyekkel as ily ipari tanműhelyek léu-sithetók, a belszerveaet és köKségvttfti megállapítása a áeiyi viszoayokiél ftgg — és épen asért egy á^Voláaw mitm. erre felállítani sem lehet, minélf<^va feleslegesnek tartom, ezeknek hosszuu elemezésébe boo>átkosni, mert bármeoi7ft rrnék íz, s személyes érintkezés el kerti hetléti maradna. » Ennélfogva következő tiszteletei, je; megkeresést van aaereacsém a tat.u tetei városi tanácshoz intézni. Feltéve sst, hogy a tekintetéé vá-i; tanács ugy mint én hasznosnak és áhá-sósnak tortám a városban sg/ női ¿>u tanműhely létesítését, méltóztatnék uuu esetre velem közölni. 1.) Van e valamely nőegyesüln » vároabsn szervezve, moly jótékony oaae-kedelek czéljából alakult? As asszony, ha angyal. — Besxely. — Irta SZALAY SÁNDOR. (Folytatás.) .Micsoda ? . . . Hát... ízé . nem tekintetes ... hát csak olyan izé? — Kérdésé leképedve Katalin asszony . Nem laláh tíactelő szót ss olyan állapotbeli embernek a ki nem tekintetes ur. „De hát mi a ménkű keserített a lemondásra öcsém ?" — kórdé most már bátorságoson Beregi. E< a hetedik égből — atekiatesség mennyországából — a rideg valóra — a teljes csimüség mindennspi göröngyérc — pottyant Katalin asszony e vakmerőségért nem rívalt férjére. .Tudjs kedve» bátyám - felelt Bereginek Erdős — furcsa es az élet; de még furcsábbak as emberek. Minél kevesebbet töfődik velők valaki, annál jobban dobálják s háta mögött sárral. — Nekem igen szép állásom roll, oíyos szép, hogy néhány év elteltével régtói táplált fényes álmaim mind meg testest hetók lettek volna megtakargatott pén-semból. Teljes érőmből állásomnak, és tanulmányaimnak éltem. És tudja mit koholtak s hátam mögött? Azt, hogy én a hiva''Jos őessekötetésnél eaoroeaW) viszonyban vagyok s gyár tulajdonosával, özvegy Pueztay néval. Minden csepp véttm fóliásodt, mikor as öreg Páltól eoi m^ hollottom; és becsületem, de még inkibu s derék nő becsülete érdekében beadom lemondásomat. Az öreg Páliól agyai&k kor megtudtam, hogy van még egy w kinek fájhat a sok mende-mosido, s t t: édes reméoynyel fűződik honim. Föasa tem magamban, hogy oda megyek; « a mentem. Onnét ideuiositolUk. Eljötem tebái ide. Jó! tudom, hogy ő, kit szlvim-ben őriztem vándorlásom nyomergutai közben, akinek emiéze saasszorozá erónei s nélkülözés nopjaiban és s küzdés utou ő még mindig engem ssereC A mi törum. ast is cssk halálom hire idézte elő, s éjidül gyermeki sxvetetból s önfeláldisas ból tette. Eljöttem tehát, kegy.a mit íeai sohasem mondtam, s mit neki mégis nes;-vállott a sserelem könyvekbe nem fojiai ható némasága: ayiltan elmondjon tt önök elótt kedves bátyám, és megkérem önöket, hogy adjanak arra a szent erőiemre áldást, amire Isten úgyis álétast adu már, mikor sziveink elősaör dob »ontok egymásért. Itt állok önök elóit, »ej« mint gyár-igasgotó, hősem mint egy awru iparos, ki munkát akar, asert lonni k rAa és tettre vár, meri erőt in». Es szettül hiszem, hogy küzdésemre szentelt óaim nem fognak haszuatoUnok tenni ás nun-kam. ha nyomorral járasd is, nem of nyomudanul elvessm. Lesz mindig <T szereli ssiv, ki mikor elboral körülöt»«i napot tár fölém éltető szereimével.'' .Isten ugy se jól beszél« kecres öcsém!" — saólt őszinte örömmel Bee<ji s most már igaaán ssive szerint öelte meg az ó kedves régi legényét. Hanem beszeg Katalin sswonv megvasvillásts gyilkos szemeivel. .Megint, már megint. Láthuis hogy mor aem gyerek az iáé." Must aor derogált neki, bogy térje ilyen kio^p>enl tekinteWseéggei btaalmaskodíék. Fökeít és elkezdett rakosgatni, mintha vend<<j ie volna a hasnál, a közben asután igy »olt: „Hm, hm, talán hát asért jött aa-ga izé, hogy e Móriakat megkérje ? Nagyon sajnálom, okkor bizony as ördögnes ar-toeott eszel as útjával Mit gondol ? tsen Mariska meny asszonya, azaz bojyau mondjam: félig felesége Kondor C-raJa tekintetes ura ok, a híres fiskálisnak Beregi uram megadással hallfnot. huszadik bvfolyam ZALAI KÖZLÖNY 2.) Mely idó volna arra legalkalmasabb, hogy én a városban megjelenve, a mi veit közönség előtt, ezen ügy felett egy alapos kimerítő ós beokUtó érteke-iést tarthassak. Én személyesen behatóbban fogom az ügyet szóval átmagy arázhatni, ha ugvan szerencsé« lehetek & tisztelt közönséget rend, rang és osztály különbség nélkül. - főleg a hölgyeket — értekeié sem meghallgatására megnyerni. Kiváló tisztelettel maradUm, tekintete« városi tanáéinak Budapesten 1881. május 31-éü, király-utcss 85. kész szolgája jagócsi Féterőy József ministeri biztos. 2800/1881. szám. Végzés. Jelen megkeresés tudomásul szolgálván levéltárba helyeztetni ós másolatban a helybeli jótékonyczélu nőegyle-tek elnökeinek szíves véleményezés végett kudatni rendeltetik. Kelt Nagy-Kanizsán a város: tanácsnak 1881. junius 11 én tartott üléséből. HÓFER FERENCZ h. főjegyző. VAGNER h. polgármester. Közöljük továbbá Erdősi Biba Eugénia kisasszony, ünnepelt művésznőbe Berlinbe az igazgatóság által intézett következő ieveiet: Mélyen tisztelt Nagysád! F. évi szept. 1 én Nagy-Kanizsán rendezett hangversenyénok jövedeimé bői szíves volt Nagysád az egyesület elnökének kezéhez 15 frtot juttatni, mely kegyes adomány az igazgatóságnak szept. 10 én tartott ülésében bejelentetvén, a készpénz át is adatott a pénztár részére. Az igazgatóság őszinte köezönettel vette Nagysádnak óvodánkról! szíves megemlékezésé., b kedves kötelességünkké tette jegyzőkönyvének 13-ik pontja értelmébe, bqgy az igazgatóság köszönetét toimáosoljuk- Midőn ezt örömmel tesszük, fogadja Nagysád a távolból elismeréssel párosult rokonszenves őszinte köszönetünket honleányi nemes figyelmeért, mely figyelem s áldozatkészség annyival is becsesebb, mert szülőföldjén keletkezett s hála Isteni már is virágzó szerény intézmé-ny ttokéi érte. Beigazolta Nagysád nemf»lelkü-ségének ebbeli nyilvánulatával Üdvözítőnk ama szent szavait: hagyjátok hoz zám jonui a kisdedeket! Igen, a jövő reményeit íspotáFta némes "ténykedésével" s szellemi erejével. Viaiont mi azt kiván juk Nagysádnak: Legyen boldog! kegyeltje a sorsnak s csüggedést nem ismerve, haladjon a tövises pályán, mert s kostorus költővel; „Kiben nemes szívvel meg van az akarat. Bizonyára országos diadalt arat." Szirélyea üdvözlet Szülőföldjéről! =fes= „De kedves asszonyság — sióit higgadtan Erdős — az esküvői eset meg győzhette önöket arról, hogy » «ven -elkövetett erőszak mily keserű gyümölcsöt terem !'' Nem kellett ennél több Bereginének „A mi történt, történt. Ahhoz ma gának tudja izé semmi köze. .Azért én meg mutatom, hogy leányom sohase 1 esz olyan ember felesége, a kinek — a mint beszé lik — egy szép asszony szemé''ől függ a kenyere.'' „Asszonyom — azóltFeri mérsékelt induiattal --én megmutattam, hogy az a mende-monda nem igaz." „Hjah, ha éppen nála nem lakik is, asért tudja vao annak ezerféle utja, módja. .. . Már nem tudom az én kedves Menyhértem miként gondolkodik? de már én csak ast tartom, hogy ilyen körülmények között csak boldogtalanságba verné as ember leányát." Erdős Feri arczát elborította a vér. „E föltevés éretlenebb a rágalomnál És tudja meg asszonyom, hogy Mariska elérte azt a törvényes kort, mikor a nő szabad elhátárosáara van jogoeitva." „Még csak az kellene, hogy ne ugy történnék minden, ahogyan én akarom. Mariska nem lesz öné soha, tudja izé Szeretném látni: ki mond ellent? I A mellékajtó csendesen fölnyilt Haloványan lépeti be Mariska. Fájdalmat tükröső, mélabús, nagy kék szemeit haragvó anyjára föggeszté; abbau volt a iogóriásibb ellent mondás. Odalépett Er dós Feri mellé és kezét nyujtá neki; azután snyjához fordult. — „Mindent hallottam, anyám. Engedje meg: hadd szóijaki . . . Szenvedtem, tűrtem eddig;... de legnagyobb szenvedéseim közben elgondoltam, bogy mennyit szenvedhetett szegény Feri is. Akkor föltettem magamban, hogy ha ót élve föltalálom, lelkem minden erejét az ő boldogitáaára fogom forditaui. És bogy kívüle nem leszek senkié soha!" „Lányom, azlstenért! talán valami bajod van ? Hogyan beszélhetsz igy menyasszony létedre.« — Szólt ijedten Bere-gmé, ki leánya részéről sem volt ilyen hallatlan vakmerőséghez szokva. Azt hitte, hogy ss orvos gysnitáss bevslóroit. „Nem anyám, csalódik. — Felelt Mariska. — A jegygyűrűt felgyógyulásom óta nem viselem és ma levélkíséreté Helyi hírek. — Az országos vásárt elmosta az oső, mindamellett axámos eladó jelent kezett, de vevő nagyon kovés. — A délzalai ts kerék pénzt ár épületej valóban remek külcsinnai bír; bérlői azonban nagyrészt vonakodnak bele menni. Ok tudják miért. A szép épület tagsdhztlanul csinosítja s várost A királyutcza is szépül, amennyiben polgármester ur ottani emeletes házát ssinosittstjs. — Október 6-án,S magyar nemzet e gyászemlékezetü kegyeletes napján tudtunkkal nem volt sem gyászmise, sem egyéb gyászünnepély. — Jó ezt feljegy esni 1 — Szomorú hir. Nagy-Kanizsa városát a kormány a fogyasztási adóra nézve „zárt várossá* akarja tenni — Veszprémmegye alispánjának jelentésében olvassak : A szomszéd Zalamegyében Csab-Rendeken elkövetett rablógvílkosság kihatással volt vármegyénkre is As üldözőbe vett rablók kS rül állítólag Savanyu Józsi átcsapott vármegyénkbe és társával Gyíróthról birkákat hajlott el. A birkák tőlök elvétettek, a tettesek egyike elfogatott, a másik állítólag Savanyu Józsi azonban menekült. Zalamegve a csabrendeki rabló-gyilkosaág indokából röetön bíráskodást kért és nyert. Ily körülmények között és tekintettel arra is, hogy Somogyvár-megyében a megye alispánja a rablók rendszeres üldözésére külön csapatot állított öosxt- s mert különösen a Zala- és Somogymegyékból menekvók vármegyénket igen könnyen és kös-l érik s ha itt a törvény kivételes szigor» nem érvényesül, veszélyes állapotnak nézhetünk elé: az 1876 VI.-t ez. 18-ik §-ára valé -hivatkozássá; tisztelettel indítványozom, hogy s megingatott k>"íebistoeság szem pontjából a rögtön bíráskodási eljárásra vonatkozó kormány engedély kieszközlése iránt a nagymélt. belügyoainiatari umboz fölterjesztés intéztessék. — Zala Eger szegen okt 2-án acVörös Kereszt" egyesület javára láncs-v igáimat rendeztek.Jeles voltak as egye s Öleti választ mány részéről S vas tik Benőné, Isoó Alajosné, Hollósyné, Skabiics Jenőné, továbbá Nagy Károlyné, Szily Dezsóné, Horváth Bertalanná nővérével, Zsibrikné nővérével, Caíllagh nővérek, Szűcs Vilma, Skublies Marianna, Bot ka nővérek,Skublics ürssi és R-faella,Rajky, Szladovics, Ssecsódy, Vizy és S ublics Eugénia kisasszonyok. — Homok- Komáromban a szüret okt. 11-én vette kezdetét- vissza is küldöttem — Hymen Dr. Háry István za-Ia-egerszegi orvos okt. 8-án vezette oltárhoz Söjtörön Oszterhuber László pasat, edericsi birtokos bájos leányit Ferikét. Násznagyok Tarányi Ferencz és Csertán László urak voltak, — Kottoriban legközelebb állami távírda hivatal létesíttetik, moly a postával lesz egyesítve. A távírda hivatal korlátolt szolgálatul bir. Ezen mellék állomás vezetője egyszersmint s tevékeny kir. postamester Korber János ur. — Gyászhír. Laposy G. Márton perlaki plébános életének 59-dik évében elhalálozván, temetése nagy részvéttel történt okt. 8-án délelőtt 10 órakor. A dicsőült derék pap, híveit buzgón szerető népbarát volt. Az irodalma; hévvel aze-reté s a szabadságharcz egyik lelkes harczosa volt. A perlaki tü.-oltóság teljes díszben mígjelent a végtisztes«''jtételén s mintegy 20 azon vidékbeli lei Ítész és nagyszámú résztvevő közönség. Lengjen örök béke a dicsőült hamvain ! Az őrük világosság fényeskedjél: neki! — Hazai rövid hirek. — A király 200 frtot adott a birlapirók nyugdíjintézete javára. — Az unitáriusok Bpestec anyaegyházat alapítottak. — Török-Szent-Miklóson egy Lendl nevii iparos Göczelre változtatta nevét. — Hon védelmi miniszterünk fia F.umeből nősült. — Lendl ellen neje valópert indilott. — Sirk János szalámiért a királytól 20 ara nyal kapott. — B. Haymerle Henrik Károly külügy ministerünk okt. 10-én délután 4 órakor meghalt. — A jövő évi hiánylat 36 milió frtal mutatkozik. — Morócz István jeles gazdasági író meghalt, okt. 11-én reggel. — A szarvasi rabbi neje hármas gyermeket szült. Mind egészségesek. — Északi fényt lá''.''ak mult szombaton Újvidéken. — Verbovay Gyula a „Függetlenség* szerkessiője ar^ny tollal kapott a Lendel Göcsei ügyben tanúsított magatarlássért. — Az országos nóipar kiállítsa vaaárnap délntán rekesztetett be. Kossuth „Iratait" román nyelvre is lefordítják. — A kaaaai szin ház nov. 9 én lesz száz éve, hogy megnyílt. —»- Az aradi gyáizünnepre a leg-asebb kuasorut í)amjnich özvegye küldötte. — Külföldi rövid hirek. — Reményi Ede Chicagóban hangversenyez. — Eugénia excsászárné Napoleon Vik tort, Jerome bg legidőab fiát nevezi« ki örökösévé — Brüsszelben kéznélküli festő müve nafj feltünéat kelt. — A phylloxera már Oroszországban iz pu«z-tit — Prágában csak rendőrségi engedély iy el lehet fekete zászlót kitűzni. — ben tiszteletteljesen Kondor Gyulának." „Mit tettél te szerencsétlen teremtés! Megakarsz bennünket gyilkolni? — Szólt kikelt arczczal Bereginé. Hallod-e ember, mit mond e lány? Végünk van, oda van becsületünk, jó hírnevünk, minden reményünk, boldogságunk. — Ah te szerencsétlen leány! Áldás gyanánt fogadtunk a jó Istentől é< te átokká lettél; szörnyű átokká, mely ősz apád és agg anyád fejére száll; összezúzza őket és megássa sirjokat" „Csillapodjék anyám 1 Lássa én az egyen kívül, Ferin kivul soha nem birok szeretni. Ő beosületes, jószívű, azorgilmas munkás ember, ocgetn sem felejtek el; tiszta szivéből sseret: szereti, tiszteli szüleimet is. Mért akarják; hogy föláldozva szivem szerelmét, boldogságomat, oly férfiúhoz menjek, ki talán szégyennel mondaná meg ismerősei faggató kérdéseire, hogy egy kösönségee lakatosnak a láayát vette el?!a „Igazad van lányom'' —szólt meg fel ed késéssel Beregi. Katalin asssony majdnem megölta tekintetével. „Hallgasson maga! Van-e sütni vslójs ? Azonnal takarodjék Kondor Gyula vőnkhös, a tekintetes úrhoz és szégyen ide. szégyen ods, vallja meg, hogy lányunk egy kicsit botlik az eszében éa hogy bolond órájában küldte visssa a jegygyűrűt. Egymásután, menjen!'' Beregi indulni készült. Katalin asszony férjétől Erdőshöz fordult. „Az ur pedig hordj el az irháját és ne zavarja meg egy tisztességes család nyugalmát se! Az ilyen lépés undorítóbb a rablásnál.'' Erdős Feri nem felelt Katalin asz szony sértő szavaira semmit, hasem oda állott Beregi elé. „Ne menjen kedves bátyám! Várjon minekünk My körülmények között rögtön végeznünk kell!'' Azután megfogta Mariska kezét. „Édes Mariskám, látod, bogy a dolog hova fejlődött. A gyárigazgstót, s tekintetes diréctcr urat tárt kaiok, anyai csókok fogadták; ss egyszerű munkást, közönséges lakatost ugyanason karok ki taszítják, ugyanason ajkak meggyalázzák Látod, bogy távoznom kell. Te már elérted azt a kort, hogy ssabadon rendel keahetel jövödröt 5 szabados váia#tbatss magadnak férjet! Szólj ; vau nyerőd azt követni, kit hozzád semmi egyéb n-m csalói mint a legtisztább szerelem." Mariska odaadással simult Erdős Ferihez. .Mindenhova köve tlek. Éi ha min denki megátkoz, Isten fog megáldani." „Ez nem igaz, ez nem lehel! — kiál tozott Katalin asszony. — E< a leány megőrült Ez a gonosz zsivány, haramia az oka mindennek." Azzal Erdősre akart rohanni I Mariska testével födőzte Erdőst, mert tudta, hogy as föl nem fogja emelni as ő anyja ellen kesét. A dühöt asssony rettentő fölindulásában as Erdősre irány sott csapást öngyermeke fejére mérte. Ordítozott mintegy dühöngő őrült. „Menjetek, távozzatok! Vigyétek átkomat! Verjen az Isten benneteket hajléktalansággal! A legédesebb étel váljék szátokban keserű méreggé! Napjaitok tel jenek munkátlanul, éjssakáitok álomtalan ul. Szerelmetek s gyönyörűség közbea legyen utálattá!'' Erdős Feri ksron fogta Mariakát. „Jöjj angyalom e helyről. Neked ez mérget termeszt szivedben. Aztán visszafordult az átkozódó Beregíuóhez. „Ez átok emléke édesike meg hátralevő napjait 1 Erre a dühöngő asszony lelkében még rettenetesebbé nőtt az indulat. Oda ugrott a lecsüggesztett fővel, némán álló Beregihez, felkapta annak kezét. „Hát maga, hogy álihat itt némán! Nem hallotta: miként adtam áldást rá-jok? Az legyen örökségök ! A távozók után ordított. „Halljátok el még as apai örökség hátra van. Ez a kés, amit kezemben tartok, sokat tett, sokst munkált lánya boldogságán. Most én emelem fel az égre, mert viselőjét már félholltá tettétek! Ha van Isten as égben, nézzetek e kéz helyett az ó keze nehezüljön rátok ! Minden, amit kezetekbe vesztek, váljék rátok nézve átokká .... a mért gyalázatot hoztatok őas tejeinkre ! Menjetek 1 Ez le gyen spsi örökségtek 1" Az elátkozottak «1 ie mentek, minden szó nélkül. Az ilyen átokra csak Istennek van felelete. A a majd felel rá. Ki nyert? Temesvár okt. 8-án: 81. 55. 41. 7T. 64I Bécs „ , 76.58.53. 3.31. G«» . , 37. 5.81.68.12. Irodalom (E rovat alatt meg.mliUtt mnaka Nagy-Kaniasán WajdiU Jóeí kfiojvkeraaksdá«« által ms^randslbető.) — „Harmónia magyar senemű vészek zenemű kisdó részvény társulata." A zenészvilágbsn nagy mozgalom indull meg. Országos hírnevű zenészeink közül löbben egy részvény társulat alakításán fáradoznak, mely a zenetéren, szűkebb körben természetesen ugyan az lenne, ami a magyar irodalom terén as „Athae neurn'' vagy a „Franklin'' társulat. Az alsptőke 15.000 0. m. ért. forint, a kibocsátott részvények szama 300. egynek névértéke 50 frt, mely üsexegnek csakis fele fizetendő alakuláskor, másik fele a szükséghez képest egy esztendőre tervezett részlet-fizetésekben. Az alapítási tervezet, az alapszabály tervezet é* a részvény aláiráai ivek vácxi utcza 24. s félemeleten levő songora teremben megtekinthetők. Eddig már 210. résivény jegyeztetett 10.500 frt értékben Az aláírás sárideje oktober 12 én. A társulat üzletágai a következők: zenemű kiadás, zenemű kereskedés, zongorák, nemes vonós hangszerek bizományba vevése. Hangverseny ügynökség Magyarország egész területére. Tekintettel a magyar zenemű kiadó viszonyok primitív fokára o arra, bogy magyar zenészeink eddig külföldre kénysserültek mű veikkel menni, ürömmel üdvözöljük az uj magyar vállalatot s kívánjuk mí hamarábbi felvirágzását. Barlsy Ede a. k. nemz. sonedei igazgató az uraz. dziárszÖvétség elnöke. Huoer Károly s. k.zen. tanár és karnagy az uraz dalárszovétség karnagya. Barta lus látván s. k. Székely Imre s. k. Gobbi Alajos s. k. Hubay Jenő a. k. Aggházy Károly s. k. . -rí Mtgpdni s 1 frt'' 20 kron meg rendnlheiő ssersőnél Muorony Pál, Budapest, koron&herczeg-utcza 6. ss. Magyar Uzlelkönyv. A magyar közönség üzleti látköréi kitágítani, as üslet nagy fontos aágát kimutatni, gazdxgitó hatását az egyesek és a nemzetek életéhez feltüntetni, hazánjt és a külföld üzleti életét megismertetni, a fontosabb teendőket megjelölni 4 a magper Űzieti ssc<lUme> és kedvet felébreszteni — volt csélom könyv megírásával. A szerző. Vegyes hirek. — A tolvaj mint Inró. A hidelsheimi törvényszék előtt minap mulatságos esel történt. A tárgyaláskor, a vádlottak már elfoglalták helyeiket, s kíváncsian vára- Az öreg Beregi, mikor dühöngi felesége elerészté kezét, még egyszer, most már jószántából fölemelte azt és halkan s távozók után mondta: „Isten szándéks kísérjen benneteket/ A két egymásnak termett szív elhagyja a hajlékot. Alanyai átkot elfeledték, csak az apai átok visszhangzott lel kökben. Annak átka áldás volt, a mit Katalin asszony mondott helyelte, szt mind megfordítva gondolta a ssegéay erélytelen apa. Iiyen örökséggé! lépett Mariaké kedvese karján a nagy világba. Pap nem eskotte óket még mag: de as egymásért dobogó szivek verésében Isten áldó sza va szól. ■ , i Erdős Feri föitetta magában, kogj habár Márisks örökségét joggal k&?áel betné, soha egy fillért el nem fogu.d annai szüleitől. Egy gondolat -ék bone,, bogj neki még földerül valamikor : és akkor nagy lel köségggl, áldássaTrakjá vfcts* a rájok hal mosott átkokat. Egyelőre ss foglalkoztatta lelkét, hogy Mariskát tiasts, azeny tslen hirtövf érdekében hovsvigy e addig, mig as askttd te lés megtörténhetik. Fenn és alant 1 Özvegy Pusstsynénsk üres lón a tm tág Erdős lemondása és távozása után. ; Gyönyörű palotájának emeleti lakáj ban hiába ragyogott, hiába fénylett min4 den a gasdagaágtól, a jó módból; az urn<J ssép arcsára a bu tátyola borult Pár év) özvegysége után most érzf csakugyan, hogy ösvegy, hogy nincs a világonasskij de senkije: csupán csak fájdalma vsn és elhagyatottsága. Ugy tetszett neki, mintha szegé* nysbb és szerencsétlenebb teremtés nemi is vo Ina a kerek ég alatt sálánál. Neki öröme, ha volna, fájdalma, mely oly bój ren van. egyaránt holt, mert megoaztstj ianul kell viselnie. Keki még gondslataij is holtatt kell hordosni lelkében. KJask mondjs el ? Hol a rokonléiek, ki megn értse asokat? A koldus megáll as ismerős háá küszöbénél, csak addig koldus, mig imádságát mondja és alamizsnát kap. Azután letthetik, szépen mintha rég! régi ismerős volns; elbeszélgetnek vele ; elhallgatják buját, bánatát, szenvedéseit éa megkönnyezik. Es sjó Isten kosták a törvényszékre. Ekkor megsyV lik s tan ács terem ajtaja s as elsők, áí lamügyéss és békebirák megjelennek s elfoglaljak szokott helyeiket Az egyik békebíré azoabas különös jelenség volt, s fiatal kora, szellemiségre épor sem mutató vonássí által nemcsak s közönségnek adott alkalmat élezelődésre, hsnem as állsa-űgyéss figyelmét is magára vonták. As elsők mindest nem látszott észrevenni s tárgyaikéhoz fogott Az egyik tolvajt 8 napi börtönre átélte a törvén; szék, amely ítéletre a fiatal békobiró it jóváhagyólag bólintott fejével. Következett egy másik tolvsj ügye A vádlott ssonbaa'' minden kjtresés daczára nem volt föltalálható, már már el akarták a tárgyalást halasztani, midőo az egyik Lékebiró figyelmeztette az elnököt a csodálatos hasonlatosságra mely a vádlott s aszóban forgó fiatal bé-kebiró arcza közt létesik. „A békebiró-e ön vagy pedig vádlott ?'' kérdezé hirtelen törvényszéki elnök s fialal embőrtől. A vádlott'', felelte ez utóbbi ¡jod-.es, majd hozzá lette: „Ilyen még sohasem történt velem.'' — „Velem sem" felelt gúnyosan az elaök, mi alatt a közönség óriási hahotába tört ki. A* álbétebíró csakhamar a vádlottak padjára került, hol njra ast kiáltotta: ilyen még velem n»m történt I — Megszökött s kocsisával. Londonból írják, hogy ott kínos feltűnést kelt egy magas állású kalonatiast buszonhárom éve» nejének szökése, ki kocsisával hagyta oda osaláui tüshelyét A menyecske — két gyermek anyja — férjével együtt sógoránál mulatott Corn-walbán, s mig a férfiák vadászgatu-k, séta kocsizást lett a városban. A ssekugret és lovakat idegen eoberrel küldte haza maga pedig a fiatal kocsissal Devonportba hajózott Onnan tovább ulastak — (A UtfrAftbb M ««¡¿ált) Ahday Sándor a ki l8)7-ben Siegadoti. első U kitott a hasábaa vándor társulatot — v. jövő évben ^zásdákozik jubHaenmá^ megtartani és körútját megu^,— 45 város van a bssábxa, xnely^bea a sm> gvar asioéaaetstő iamerieU« mag eiőssör Nagy társaság vár rá. M égbec. apókból, kiket s földön ő avatott fioi, k&stftk Szerdahelyi; Megyeri, B^rta, Eg^essy Gábor, Petófi sió. A m^ti ssmkáa alapját a míoéssst részéről ő viw.sU« dm^. — A sssrsimss dóim tragidúáju. Pécsett — irja a Figyelő, - Mézer Norbert 68. zászlóaljbeli boa véd dobos a 19. száma barakk has agyonlőtte magát Mő zer Norbert szeretett egy nép leánysót tiszta szívvel, ígasás, d vtssontzsere-lemr» — fájdalom — sem UUH. A kjg utóbbi időkben miadee polgár: ruháját, ezen kírt! éráját, gyűrűjét záloghásha csapta s a pénzt kedvesének adu, hogy ezzel is megmutassa, mennyire szereti. tadja, ha valaki könnyez velünk, mintha kevesebb maradna a fájdalomból! Ssegééy aaép özvegy , ő hiába járt végig fényes termein. Ások z féayss ■bútorok, aranyes képek, ragyogó tükrök, birsonyssőnyegek nem voltak iiyen bá-nstos arcához szokva, azok nem hasaltak vele, nem értették meg. De kinek panaszkodjék ausken kívül? Gazdag barátnőinek, ha agytn vasnak? Pompában, örömben élő ismerőseinek? Azok kisevetik, kikaezagják, elfordulnak tőle és bolondnak eevozik egymás köaött Koldusnak való, knay-hóba illik osak .o^rsa ibcáados bolond-■vág, a mi fájdalomnál jár. Á gazdagnak gyönyör való, a-palota esak kéjt terem. As élet rövid, ss elmúlás őrök, az mind bolond, ki csak cseppnyit is hagy a gyönyörök kelyhében. Szegény PnsBtay né sseretett végte lenül és életéből eiőoör. Férjhez menetele csupa számltisbél történt; szülei akarták ugy és «gedelmsskedett Ilyen hideg belenyugvással ék néfcány évig férjével, mig az ttegttalfás roppant vagyonát ő rá hagyta. . -J* Külföldön jártában látta meg Erdős Ferit; megeserede és föltstis magában, bogy azt maga mellé vsam bármi áron; mert ő sasai igen igen boldog less. Meg íogjs vele oestssi minden gondolatát, örömét, fájdalmát, s ugy lessaek mint az édes testvérek; szeretik egymást, gon dot viselnek egymásra, egymísaak élaek egy üttlétűkben^egymásra goadolask föly vást távollétükben, s ugy fognak meghalni szépen együtt Álmodott boldogsága ment volt minden földi gonaulattól és be is teljesült Erdőssel ugy éltek, mintha édes testvérek lettek vslnt^ Ápolás közben megtudta, hogy 9 sseretett és végteleaül sseretett & a szerelem gyógyítkatlan fájdalommal élt ssirébes. Nem haragudott értő, sőt as iránt a nő iránt érzett gyűlöletet, a ki Ferit sem szerette éa meg-csalta. Erdős életének minden mozzanatát adta. Nem voltak egymás elótt titkaik. Egyedül szereimérői, caalódáaáról nem . zólatt.előtte és a ssép asszony nem kérdezte, nem kutatta soha, méíTTudta,"hogy as fájdalmat okossá Ferinek \ _ .y j ^ „. HUSZADIK ÍYFOLTAM yM LA I KÖZLÖK f 1 i» i\ "» : -• OKTÓBER 13-án 1881. — Uj postahivatalok. Somo -ne-gye Sámson községében Somogy S od elnevezés mellett f. ári október bt1 án királyi postahivatal lépett életbe. .. uj postahivatal kézbesítő kerületét 17 5r-egybáz, Fölső Zsitfa, Horvátkút, Sá jd. és Sávoly községek, továbbá Csikód ''y, Gyota, Marót, Sávoly, Szécaény ós o-berje pussták fogjás képesni. — Otasó krokodilok. Nemrég néhány krokodilt küldtek Egyiptomtól Párisbs a .Jardin des plantes'' állatgyüj-teménye számára. As állatokat elébb a Sorbonneba vitték, hol megvizsgál tat tak és osztályoztattak. Bért Pá! azután újra .becsomagoltatta* és elküldte rendelte-''•éeök helyére, A veszélyes állatokat szájkosarak kai látták el, de útközben sike rült az egyiknek a kosár huzal-fonadékot lerántani. A szokatlan égalj és az éhség igen nyugtalanította a fenevadakat A szájkosártól megszabadult krokodil azon pillanatban tátotta ki száját, midőn a felügyelők hozzá közeledtek és kétségkívül meg is kapta rotna az egyiknek lábát, ha társa bimulatOÉ lé!ekjelenettel egv darab fát nem vág oda a borzasztó fogsorok közé. Ezen ügyes fogás meghozta a várt eredményt; a vad álla: dühösen nekiharapolt az odadobott f&nak, de ugyanazon pillanatbin újra rádobták a szájkosarat, ugy hogy a .társaság* minden további baj nélkül megérxezett a »Jardin des plantes" ba. — Egy második házasság. A Miksa m-X''kói császár iránt nagy hűségéről nevezetes Salm-Salm Bódog hg. öiTegye, mintán már eléggé megsiratta férjét, nóü. ment vgy Hennaye nevü angolhoz. Ai aagolnak ezer frt óv: jöveielmet kellett neki bis''osiuuia. Az esküvő után B''>nnba mentek, de egy pár nap múlva s férj Angliába utazott s ast akarta, bogy oeie kövesse. A nő nem ment ée a férj nem fiiette az ígért évi jövedelmet. Pörre került a dolog és a bíróság elválasztotta őket ágytól és aszUltól. Do Albion fia nagyon szerette a rebellis herczegnőt és minden áros bírni akarta. A cő azonban bérbeadU has#t és álnév alatt a Vier- Szerkesztől Ibsenét. vraldsfiidtí tó partján így villában lakott Ar Angol kutatott utána, meg ts tslálu. Ekkor rokonainak nnszolásárs megengedte, hogy férje meglátogsssa, de csak ol} feltétel alatt, ha az ő nevére egy bir''.okot vásáróL. Sokáig kereste'' égrt. Stá ierorszighan uláitak egy asiélyi 30J hold földdel és ott laknak most is A berezegnének vannak tehenei, birkái, sertései, lovai és as állattenyésztéssel iog-Ittlkozik és igen boldognak érzi magát. An^iiusaval pisztrángot h«Iász, vadászni jír ée építi kastélyát. Hasznos tudnivalók. — Selyem , vászon U pamutkeiméi feketére festeni. Annyi mosnivsló vizben, mennyi 5 font kelméhez szükséges, olvasszunk fel a tűznél 1 font vasvitriolt és a kelmét benne két ő-a bosszatt áztassuk, azután facsarjuk ki és száriuuk meg. Most kéezitünk jól kifőzve egy és fél font vassal luggos és a tisztájában az ázUtott kelmét addig főzzük, mig szép fekete nem lesz. Végre öblítsük ki és szárítsuk meg. — Szárnyas állatok betegségei. A háziállatok között legtöbb veszedelemnek van kitéve a liba, p"dig ez kerül legtöbbe s ,ez ad legtöbb hasznot. A kis libák betegségei ellen legjobb óvszer 1.) a füleiket kőolajjal egyszer máskor megkenni. 2.) eledelök közé eleinte minden harmadnap keserű ürmöt összevagdalva kevorni s legalább kétszer egy hétben dohányhamuval és büdöskő virággal meghinteni. 3 ) Ivóvizökbet. gyakran sót adni. Ha már betegség mutatkozik a szárnyasok között, akkor igen jó szalonnát apróra megvagdalni f papri kába mártva egy-egy darabot éhgyomra beadni. Lószemgyuuadás. Bodzafa ágát izen-kint elvágni (egyik rügy''ől a másikig), bélit kitolni; ebbe sót tenni — a két végit beupaazivÁn kenyér béllel., sütés után a kemonczében megszárazUni, a sót porrá j törni, est a hályogos szembe funi Második fúvás után pár n,.pra a hályognak nyoma sem látható. 4738. á névmsgyarositáakos saéló uu-sitást és fgyeaületi torvezetet lapunk jóvi ■zárna bosxa.- 4739. F B. E ¿íagyou termósaetc« «n. 4740 D K Sttmegh Magán levelet utunk 4741. „Ilkához. Sajnálatonkra nem ki-zfiibetS A kOldöttokért kösaöaot I L»bf>Irt!on hogy emlékül egy példány nem volna fcun.'' tartva a megtekintésül leginkább az0kfézc4 _ sorsjegyből 474^ A ,Vasmegyei Lspok'' két utóbbi azámának cserepéldknyát nem kaptak I 4743. H D. Bpert. 8. B.-tól 2 dobói küldetett 4744. „Hogyan áll a nagy-kanizsai ka-Zaámya épitési ügye* Jövfi námank hosía. 4745. „Munidpalumai-e t»^ eentraJú mai'' K5»«önettel retttlk. 4746 W B. Megkaptak. Vasúti laa.enetrenr''i. Indul Kanizsáról hova: nem zavarta, Egéss idő alatt sohasem . voltak betegek, nág csak főfájásról sem panaszkodtak, s a legutóbbi időig oly tris I egészségnek örvendtek, bármely hosszú Utat a városban gyalogosan sőt futva és fáradság uélkűl :ettok meg s 60 éves fiuk látogstására ily módon sokszor elrándul-! Uk. A napokban az agg'' házaspár hirtelen beteggé lett s azóta mind a kettő ágyban fekvő bteg. Az öreg GHas I. Napóleon idejében, 1809-ben az osztrák-Érán-czia hadjárat alkalmával lovakat liferált ar osztrák hadsereg részére. — Egy fUl tartalma Dr. Qruber tanár fülorvos az 1880. évről tett orvosi jelentésében fölemlíti, hogy egy betegnek fülében a következő tárgyakat Uláita: két oseresnyemag, két kis kődarab,három asontdarab, pihe, óralánozdarab, képke-rettörodék és egy revolvergolyó. Es idegen testeskék legnagyobb részét minden fájdalom nélkül viselte a beteg fűiében. — Életveuilyben forgott Koburg Fülöp berezeg neje, a magyarokat szerntő s mindig nálunk lakó Lujza herczegnő, pár bét előtt, mikor Stájerországban volt zergevadászatokon. Egy verőfényes őszi nap egyedül ment ki sétáini a íranks''al-bergi havasra, csak kiskaíyája kísérte. L-ijövet eltévesztette sz ösvényt s egy meredek helyen megcsúszva, leesett a mélybe. Esésközben szerencsére megtudott kapaszkadni a kiálló sziklákba és kidőlt fákba, de igy is véresre ütötte jobbik arczát, egyik keze pedig érzékenyen megsérült. Nem bírt fölkelni, de szerencsére volt nála vsdíazsip, melynek szavára csakhamar elősietett egy hajtó, ki a hercsegasszcnyt a földönfekve, véres arczcsal találu Ep jókor jött, mert a herczegné elájult. A paraszt levetette kabátját, a hölgy feje alá tette, aztán a közeiforrásból vizet hozott kalapjábsn éa csakhamar sikerült ápoltját magához téríteni. Majd félig vezetve, félig karján hordva, a kösel vadásziakhoz vitte a hercsegnőt, ki pár napig fekvő beteg voH a kiállott ijedtség és sérülések folytán. Jobb árosáról aligha múlik el valaha a keskeny forqtdás. Minden hiába volt, a , márvány szívű leány elfogadta ugyan a pénzt, de mégsem szerette a Marsfit Pénteken éjjel elszánva magát a legvégsőre a rajongó szerelmes, mélységes mély bujában lekapta szomszéd társának polczáró! a fegyvert, megtöl-j tötte, egy levélkét tűzött a puskavesszőre'' ée egy evőkanalat helyezvea fegyver billentyűiére, tzáiába vette a cső vágét s a lábával a kanálra lépett, mire s töltény eldurrant s a szerencsétlen szerelmes agyvelejét kereszt ül furvs s golyó, szon-nal a másvilágra röpítette a lelkét. A levélben, melyet a puskavesazőre tűzött, társaitól búcsúzott el, megmondvs tettének ax okát. — Kiceerélt feleségek. Rozerleuil-lesbő! (Lorraíne) írják: A helység két vinczellérje pár év előtt'' azt tapasztalU, hogy fiaUl feleségeiket nem aseretik már ugy, mint régenten. Hosszas tanácskozás után bélyeges papiroson szerződést kötöttek, me!y szerint feleségeiket kölcsö nősen kicserélik A szomszédok ugyan bámulták az újmódi cserét, de mivel mindkét házban béke s egy^térté uralkodott, nem beszéltek többet e különös esetről. Pár nap előtt az egyik kicserélt leleseg leánykát szült s mos, a hatóságok zavarban vannak, hogy az újszülöttet a férjnek, az anyjának, vagy pedig atyjának neven irják e be a polgári anyakönyvbe — A „Berág" irja: Magyar irodalomtörténeti kincs. A eddig ismert magyar irodalomtörténeti régiségek közt a legrégibb 66 legbecsesebb irott emlék az, melyet néhány nappal ezelőtt Mező-Vári levéltárában Kiss Mózes otUni városi biró fedezeti fel. — As eredeti okirat 1066-ból való s magyar nyelven van szerkesztve. Tartalma: kimutatás az azonévi munkácsi szőlőhegy terméséről. Aláírva: Ambrus deák. Az okirat pár szó kivételével egészen olvasható. Nagysága: egy diósgyőri papíralakú negyedrét ivlap. — Az érdekes és történelembuváraink figyelmére teljesen méltó okiratét szemlélni piemélyesen volt alkalmunk Azonban ast a felU.éló felhasználás éa illetőleg tudományos értékesítés szempontjából a m. tudományos akadémiából szándékozik felküldeni. Kivánosíán várjuk arról a szakértők véleményét. — a közönség tájékozása végett megjegyzendőnek találjak, hogy az eddig ismert legrégibb magyar írod alom történeti irott smléket, az u. a. »halotti besaéd-, ée könyörgést irodalomtörténet íróink a XU. "¿«a^ utslsó feléből eredettnek ááli^ák, tehát ez egy wésadaái többel elóbbi eredetű. — A legöregebb házatpár Magyarországban. Olas József éa seje dunaföldj vári lakosok; előbbi 103,utóbbi 101 éves. Már 82 év ÓU élnek együtt, mint házasfelek. sok szép és zavaros időt megél tok, de a családi &ékét köztüt semmi meg Vonal »ám f>ra P«rr. Mí 307 E«mAk, Mohi««, Dambo.ár 6 10 r«Kg.l H16 . . 2 50 dólut '' '' 11 1 ^ 202 Bad-P»tre (gyorsvonat) 5 55 r«gK ! 204 . (poitavonat) 2 6 déUr ¿12 . (v»gyo» vonat) 11 20 fij. 313 Bó<-obe (8sambath»ly. Sopros Wí) 6 15 r»Cí.l 301 . 11 50 fjje 315 Sopronba 3 40 dilot 205 Prágerhoí Kottori, Csáktornya í 55 tvggf »03 . . 2 47 délut 201 . . (ryonv) , 10 50 i}}< Érkezik Kanizsára honnét: 210 Zákány folfl 5 27 reggel 216 i 4i «08 , . 11 1 éjjé" 211 Bdda-P»«lről (vegy«i vouat) 4 15 r»gg. ] 203 „ (poitavonat) 2 5 délut 201 „ (gyorsvonat) 10 30 éijel 302 Bé.«b51 4 1 regge 314 „ 10 15 íjjel 316 Sopronból 12 5-dá,-ben 204 1 20 délut íOG „ B 10 50 ítfe. 202 Prigarboí feI51 (gyorsvonat) 5 37 í^ffe. Felelős szerkeaztő: BXTOBFI LAJOS. - — — ----- 1 • - OLL SEIDLITZ - PORA, Eltek együtt boldogan. A szép asszony üdvössége eszményi sssreimébon volt és ast nem zavarta semmi bú semmi fájdalom. Ez a buldogság egy napon össze* omlott. Erdős Fari tudtára adu urnőjéi-uek, hogy hivatalát nem fogja tovább viselni. Hiába kérte a áaép ösvegy. hogy ne hagyya ptó, maradjon vele, mert na-gyoE, .de nagyon boldogtalan less, ha eiválnak: Erdóc Feri azigoruaa föltétele mellett maradt. , (Folytatása kövatkexik ). mm Alkonyatkor. Lenyugodni készül a nap _ Bíborvörös as ás alja; — BiborvörSi tényt varázsolt, A lenyugvó nap reája. — A kaazáló — aa arató —I 8zép leánykák, ssép legfeyak Párossárai, dalolgatva, A városba viasiaUrnek. A jnházs is fnralyájáJ Betsssi s Esfircöába. H jiszéledett báránykkit. Tt>?«lgsti egy íaíkábs Azntác s major felé '' Intetnsk ss orságat«n, 0 a ¿vájat, ót bodrija, K''»érg«ti láptas-oyomon- Majd ¡«nyngsxík végkép a nap — Alkony borni U a tájra, Futakén ptksn a kis «ae4ár, A áfij erdő homályába. Távolabb a rónaakgot Fsl-fsllobkao a pásztor tfli « a »»en« a taskagjávai, Psjko vidám játékot tta. Fönn az ágén a sselíd hold Mog-megjeiei egy két peresig; Bepillant t tó tükrébe, 8 bárányfelhők mög^ búvik Ide a felkS nem me- ilyen Kiaeaet ioká rejtegetni, 8s«116«aáxafán tovs rspUi, 8 ha4jt amsit r-.erengeni. . i . i Mindet nétta, minden esSnAes, 1 Emb-r, állat nyspsik már. Néha kiált csak a caendt* E«7 ÍM knvik .madár, áatán újra néma csend Issz, Suttog u éj lágy fnvalma, Csend.-« s táj. mint tsmetS,— Kint a bolui birodalma. KÁ&OLYl íj GYULA ás. minden doboz caimlapján i »as éi a« én sokíxoroeltott czégem vtn Csak akkor valódi, lenyomva. 80 év óta s legjobb sikerek oie iett fannál! aindennemfi fyssisr fcetufséfik és emésztést akadályok, Cmiut étvágykiánj, haMsombU), vér tefziu és srasyér ellen. Külöaöi-ec oly egyéneknek ajánhi kik fll« életmódot folytatnak. Hamisítássá tSrvésyHsi bisteHetsek Egy lepecsételt eredeti doboz ára. l frt. o é. borszesz sóval, á legmegbízhatóbb önsegély$ sasre a szsnvedí emberiaégDok minden bsbí é« külsC gynlladásaál, a legtöbb b«cg»ég ellca, min. dennemfl »sbesalésok, fej-, f&l- ós fogfájás, régi sérvek és nyílt «ebek-rákrekélyek. flstak BzemgyolUdá^ míadennemü bénnlá* éi lérOlé» stb. :tb. ellss. Ove«okbeR használati utasltámJ együtt 80 kr. o. ó. ZSirolsj valamennyi, a Ili, mely orvosi caáiokra kaaauálhaió Hal-májolaJ. Krobn M. és társától Bergenben. (Norvégiában.) kere(kod«lemben előforduló Kasa halmi, a; k0«6tt cs sfy^ ára egy Qvegnok használati utasftássai I frt o e r6 s X á llitái cs. kir. udvari szállitónál, Moll A. gyógyszerész. Tarhlaeken. Baktár a« állam mindet; airaevas gyógyszertárában vagy Bécs rUter- wag>obb {, 1. sr 51 ^íii- ti».-: ''.•> Ifli. i ) il kereekedésében Baktár nétkUli helyég«kben magáuegynuek megrendeléseknél megfelelő árleongodésben réaxcsQltiek. A t SZ kusönaég kéretik határozotUn Moll-IAU készítményt rendelni és csak olyanokat elfogadti, melyek aaját óviegyem ée aláírá-eowzial vannak ellátva Baktárak: Nsfy Kasizss B^ss J. gyógy. Práger BéU gyógy". Fesaelkofer Jéassf, Roaeníeld Adolf; Bosenbe.-g Ferenc», Strém él Klem. ---- 1 * HoQosy J, B. Kar száll Isztl Ferd., — Strtl Dorner 8. — Caáktsrsya Oöoea L gyógyszerész — Kapssvtr Babéckay Kálm. Koba J. Th- Kseakésrr eyógy. — Upriilll Werh M gyógy. Csaesínovies Ist. gyógy. — KsazthOy Waasch ¥■ — Unsasd - Záfráft Ir^almaskox cyégy. Mittlbacb S. gyógy Holjac V Meze, And. gyégy. — Utosyt Kaliwoda J. (140 »5—52) -i s^: ''lr-,-nn sojb.. ¿A \| « * * gyónyöbo rom kath. imakönyvek. Tan szerencsém jelenteni, bogy a köztíszteletü Beko KriHtóf vörös herényi róm. kath. plébános és hírneves magyar íré által figyelemmel szerkesztett harmadik és negyedik kiadást ért, az hitatosságot előmozdító, a kath. hivek szivét nemesítő, bárom féle kiadású: .Mronyei Maiin inkerf, vénv-'', „Biztos lelki vezér" czimü ós már tizenkét pridffnyon Télül a kath. hivek közt elterjedi imaKönyveHet a teljes írói joggal örök áron megvásároltam Beke Kristóf plébános ur, a kath. hivek jobbléteért lelkesen küzdő lelki atya bölcsen belátá ezen imakönyvek szüksé geeséget, ée özek álul igyekezett a nyelvetroiitó és hibás imakönyvek kiküszöbölését előmozdítani. Ezen imakönyvek megjelenésűk óu mindenütt snvesen fogadutuk ée eddig a veszprémi, péct.1 és zombathHyi pflMpökl hatóságok jóváhagyását kinyerték, s ezáltal kifejezést aduk, miszerint e azépen kiállított hibátlan imakönyvek terjesztését a kath. hivek közt szívesen látnák. Meaayti msaakskert, vazyi« teljss tai-Uimu ima. ét ém-kSeyv aeresa-tény katboliknsok haaanálatára. ham.d.k kiadás, ftt mflvé.«. ^''»r1 izetfi képpel 8-rétfi, félbörben, kötve tokban - »» Egész tórben, tokban és finom aranymotaaíaaei . «/t ^ Sgéss bír aranvmetaséa, caat é« keresd Zergebórben, wt és diaaittéaacl . trt í - Finomabban készítve uT'' Selyem- vagv bár.onykölé« aranymeUaés-sl di-a»tv® írt Msáave: msasásksrt. i finom papirr. nyomva 12-rétü, hat k. 0..6 Udvssséf ösvésye. [ aeiélmeb.retfl képpel. Bainuyoms''u calmlapi-al. Bltíss leOüvszér ) Segjcílk kiadá» Féi b6rbcn, tokban..... Eg^* Mr, finom aranymeUíé» é» tokban Art él kercsat éi caattál Zergobör disaitésscl Finomabb kiállított Sflyem- vagy báraonyk diaaitménj-HestycJ msosásker 32-rétC. temérdek aéppel diaziUP. papírk tokban , . . • gt - Jjj AranymeUzéa»11, tokban ............ _ Acaél kérésit, caatul ''írt 1 50 Zergebír, diszeaen . . L t> »J, Selyem-bársony finom diaaiUBényryel . • ■ ¿V Kis rázsáskert vagy a kath keresatósy ífjuaág imái és enekw ki» csíbo* aranyny >mats papirkötéaben, tokban ; ára 30 kr ; ung..J vásson eaftst nyomásta! 10 kr.. ogé«* bőrben volinpipiraranyraetaaéaefl, tokban 50 kr. ; aczélcaatra 70 kr ; cg^s» bSrbrn vclln papir aranymeuzé^»! és acél csatra, keresztül 80 kr ai* Esykázi ésskkSsyv. 115 egyhási éneket uru:mazó, II-ik kiadat on <-aü>o* aranrTOet»rés«el kéexitett kf.nyvecike, ára GO kr. Hamckkomsromi omlésy a bold sx Máriát k»gy^«>ljes.n tísatel« magyaroknak ajánlva, ára 20 kr .....rta Tóth Miké iéius Uiaaaági tag IV. kiad». ín 1.2»1 frt 1,80 frt 2 öO frt 3.50 5—S- e -6.— ramo» gjusa Ráta Já Nagy áMszst._____________________ kr.Hw képekkel ára fűivé 18, kötve aranynyomaa! 28 kr. A ezaat ksresztetl ajtatessa». kípo, loaJ« in Saemány. Ago.taccnt- Ferencz r. áldotár, kemény köté», arany nyomaasal 28 kr ^^ ■r Mind r. megrendelés po»ta fordnltával eaaköaMteUk. Tiszteletűi WAJDITS JÓZSEF, könyvkiadó N -Kaoiasáa. ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ f.t.i.I^I •y* i Ml '' . I. sjoastott a kiadó talajdonoe Wijdits József gyor«tjtój4a. "•MO NA6Y-KAÍTÍZ8A, 1881. október 16-án, Báfcstéa» ár egésx étié......8 frt. fél érr........ < . Dt-gr^ évre......2 . Km «wim iO Acr HIRDCTESEK 8 h^ifi^"« petittorban 7, másodszor 6 i minden további sorért ft kr NYTLTTÍIRÜEK soronként 10 krért Tétetnek fel. Kincstári illeték minden egyes hirdetésért SO kr. fizetendő. Huszadik évfolyam. A lsp wttOmá részét ölető 1 nyék s iserkesstíbós, anyagi részét illető k&zle»ésyek pedig s kiadóhoz bérmentre intéxendök : k A g y K an I Z S A Bérmentetlen levelek esek ismert munkatársaktól fogadtatnak sl Kéziratok Tissas nem ksidetnek. Nsí^-Kanizsaváros helyhatóságának, „nagy-kanizsai önk. tűzoltó-egylet«, & „nagy-kanizsai kereskedelmi s iparbank'', nagy-kanizsai takarékpénztár•, » „zalamegyei általános tanitóteztület* & , nagy-kanizsai kisded-nevelő egyesület , a nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet'', a .soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai kül választmánya" e több negyei ée város egyesület hivatalos értesítője. Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalma Up. »ZALAI KÖZLÖNY44 1K81-U éTl utolsó neg) ed ér. Tisztelettel felkérjük mindazokat, kiknek előfizetősök m. hó végével lejirt. hogy azt ideje korán megújítani szíveskedjenek, nehogy a lap szétküldésében hiány merüljön fel. - Igyekezünk a helyi visszonyok-nak megfelelően a közérdekű kérdéseket megvitatni, a helyi események registrálásában lehetó gyorsaságot, főkép hiteit érdemlóleg tanúsítani. Előfizetési ár a régi, mely lapunk homlokán oivasható. Vidékről legczélazerübb postautalványon küldeni. A lap t. előfizetői kedvezmény árban megrendelhetik Rudolf trónörökös és neje Stefánia fóherczegnő aranykeretes arczképeiket. A kik az utolsó évnegyedre uj eióflzetákül beléplek, a szép képeket 5 frt 50 krért bérmentve kapják a lapnak három hónapos küldésével. Kiadéhívatai WAJDITS JÓZSEF könyvkereskedése. Hogyan áll a nagy-kanizsai kaszára)a építési ügye? Ezen ügy fontossága városunkra és megyénkre nézve azon reményre jogosit, hogy a közügyek iránt lelkesedni tudó közönség szívesen veszi ugy a felmerülő tények, mint a magány vélemény ismertetését. Az építkezés kiinduló pontját képezi az 1879-iki beszállásolási törvény, mely szerint a katonai kincstár a beszállásolási költségért megtérítést ád, még pedig olyformán, hogy rendes laktanyában háromszor annyit fizet, mint egyéb az elszállásolásra csak félig-meddig alkalmas helyiségben. Ezen kedvezmény daczára azonban nálunk a jelen kamatláb ée az ^építési anyag és mnnka szokott ára mellett a laktanya építés pénzügyileg nem hozza be magát, hanem a pénzügyi tekinteten kívül álló egyéb okok indítják elsó sorban megyénket s aztán városunkat arra. hogy mégis igyekezzék egy a katonai kincstár minden igényeinek megfelelő rendes laktanyát felállítani. A megye közönsége elég nagylelkű volt elismerni, hogy azon csekély megtérítés, melyet a laktanyákon kívüli beszállásolisért a katonai kincstár fizet, nem áll arányban azon költséggel és kellemetlenséggel, me lyet az ily beszállásolás okoz, ezért elhatározta, hogy a megye is fizet megtérítést, még pedig többet, mint maga a katonai -kincstár. Ha már most ily megyei megtérítés a laktanyán kívüli beszálláso-lásnái méltányosnak van elismerve, közel fekszik azon eszme, hogy ugyan azon megyei megtérítés számba rételével a laktanya építés tétessék lehetővé és ezen eszmét karolta fel városunk, midőn kaszárnya építésére vállalkozott. Látható, hogy a leirt ügymenet nem igen egyszerű, azért nem is csuda, ha soká tartott, mig a jelenlegi álláspontra jutottunk ; midőn már most ugy áll a dolog, hogy N.Kanizsa városa ajánlkozik laktanyát felállítani kölcsön veendő pénzen azon feltétel mellett, hogy a fcöiesón törlesztésének egy részét Zalamegye vállalja magára. Ezen megállapodás után következett''az épitési programm elkészítése, mely a törvény értelmében vegyes polgári és katonai, megyei és városi bizottság által még a mult télen sikeresen végeztetett. Ezután azonban hosszú szünet állott be, míg a programm jóváhagyás végett a várostól a megyéhez, ettől a magyar-, ettől a közügyes minisztériumhoz, ettől katonai szakbizottsághoz és mindezektől ismét visszavándorolt — Ezért nem lehetett egész nyáron át •nitsem hallani az ügyről. Jíost a programm csekély módosítással jóváhagyatván következik a tervkészítés és ezzel eljutottunk azon sikamlós térre, melyen országszerte, de főkép városunkban sok baleset szokott megtörténni. Indokolva van itt egy kis körültekintés és a multak emlékének felidézése Gymnáziumnak toldott-foldott épülete terv nélküli építésről tanúskodik; utczakövezetünkhez egy vasúti mérnők csinált tervet granit-koczka kövezetre számítva — és máig sincs egyetlen granitkoezkánk, hanem a mérnök kapott 600 frtot a tervért; Városházunknál pályázat hirdettetett s aztán a pályázati tervek lényeges változásoknak vettettek alá mig végre a bérház Hencz és Bergh helybeli építészek terve szerint rendesen és pótszámitás nélkül épült; míg ellenben.a hivatak* helyiségek tervéért Adam bécsi építésznek 2000 frt fizettetett, melyért aztán kaptunk viszhangos és megfüthetlen tanácstermet, sötét folyosókat, csurgató fÖde-lyet és körülbelül 40 ezer frt pót-számítást ; végül gőzfürdőnk is eléggé szomorú példa. Bele épült 30 ezer frt részvénytőke és az évi jövedelem 300 fürdőjégy. Valószínű, hogy a kaszárnya építésnél nem lehet ily nagy hibákat elkövetni, mert beleszól a megye és a katona: hatóság is; de mindamellett csudálatos dolog, hogy a városi hatóság a tervek beszerzése vdgett árlejtést hirdet, mint ha csak a hajdúk öltözetének, vagy néhány mázsa petróleumnak liferálása forogna szóban. Nem félreértésből írunk árlejtést pályázat helyett, amely névre építési bizottságunk uj találmányát keresztelte, mert a hol az a kérdér.: k i olcsóbb, ki gyorsabb? ott bizony — magyarán mondva - 1 i c « i t st i ó tarta tik. Nem kétkedünk, hogy a kiirt pályázat agy fog értei meztetni, hogy az olcsónál olcsóbb ajánlatok közül nem köteles a bizottság éppen a legolcsóbbat elfogadni, ha nincs elég b i-z a I m a az ajánlattevő szemé-l y e iránt — és ennyiben a pályázat nem liczitatió — hanem épen az által van bebizonyítva, hogy a választott eljárás jelen esetben nem az egyenes czél hoz vezető at, hanem csak oly kerülő, mely által az egész ügy lényege a bizalmi kérdés a helyett, hogy komolyan megfontolva megoldhatnék, elodázta tik éa különféle esetlegességektől tétetik függővé. óhajtjuk, bogy a kerülő ut tévnttá ne váljék. _ a A névmagyarosítás kérdéséhez. Jól tudjuk,, hogy nagy és erős azok száma, kik az öröklött veze-téknsvet megváltoztatni jobban mondva az idegen s nem magyar hangzást családi nevöket megmagy árost tani nem hajlandók; de vannak ismét sokan, kik a magyar állam polgárainak névleg is történő magyarosítás? érdekében meghozzák ez áldozatot A jó katona életét ad)a a hazáért, a jó polgár mért ne hozná meg esi az . áldozatot?! Ezek tájékozásául közöljek a ktvetkeaóket: Vt&gitá* n névmagyarosításhoz. 1. Az anyákönyví kivonatról. A névmagyarosításhoz kivétel nélkül anyakönyvi kivonat (keresztlevél, születési bizonyítvány) kívántatik. — Ha egy apának több gyermeke ugyanazon anyakönyvbe van bevezetve, akkor nem szükséges minden gyermeknek külön anyakönyvi kivo- nat, hanem egy íven együtt mindnyájával az úgynevezett »családi érteátó is elegendő. 2. A bélyegekről. A bélyeg bO kr. minden nagykor« személy, valamint család utáa, ha azonban nagykorú családtag is van, azután is külön kell az 50 krt fizetni. A törvény érteimébej egy kérvényen többen is folyamodhatnak a& egész községek is, de a bélyeg minden nagykom után fizetendő. Külföldi anyakönyvi kivonatokra meg külön 15 kros magyar bélyeg teendő. 3 A folyamodvány kelükeiről. A folyamodványt igen rövidre lehet fogalmazni annál is inkább, mivel benne nem szükséges elősorolni a névmagyarosítás okait. Azonban a kérvényből nem szabad kifelejteni az aláíráson és lakác&u kívül a foglalkozást is kitenni. Szab. kir. és rendezett tanácsú városokban a tanácshoz, kis- és n&gy községekbe?, a járás* szolgabíróhoz kell intézni ée h^pdai a folyamodványt, melyben az iUtsó hatóság fölkérendő, -hogy a kérvényt pártoló''ag terjessze fiK (a szolgabíró az alispán utjun) a sl kir. belügy-mmisterinmjaoz. A ki az igy szerkesztett * aláirt folyamodváryt személyesen adja It az illető hatóságnál, mindjárt ott ki&dlgatását kéri esaky megrövidíti és meggyorsítja az egész eljárást. ,:o. 4. Az illetőségről és honosságról. Xilscófléggei mindeaki/. ott bú, hol éven At lakik idófc fizetetf. Kiskorúak mindig sz&eik -laké helyén bírnak illesóééggel. Oly külföldi aki öt évig át az országban bár különböző helyeken lakik, adót fizetett, 8 valamely választási névjegyzékbe he van jegyezve^ magyar honpolgári joggal bir. 5. Az eljárásról kiskonQtk és árváknál fordul elő eset, hogy az apa kiskorú gyermekének megengedi a névmagyarosítást, de é »aga nem változtatja meg a nevét Uywkor '' i. TARCZA. Az életunt I£a . vagyok mondják aa e n berak, Dt én tudom, hogy- caalódaak; Aratom ugyan még i$at jelez, Nyoma nincs rajt még a gondnak. — Ám de lslkam .... ab ! az mkr öreg, Reménytelen vén nyomorék; Tüze agy kihamvadt, bogy aat Nem txitja fel aam tőid, »em ég. Mig a jflr« élveit kerestem, vádiig virág volt életem ; D« mióta a múltba vágyom, A földi létet megvetem Sxáradni indult kóró t-atem, Benne esak ugy t<-ng az élet Mint a lámpa vég«£ fénye, Mely kapkodva fal-fal éled .Alig valék ax ifjúkor delén. Megtépd olt már a sori k»ze; _ Legjobb barátim elhagyáaak Mint ószazel fát a levele. A leány — kiről féltévé«», hogy Életemnek 5rangysla — Boldogságom tetőpontján Kém életlen ül megesaia. Oh istenem ! U láttad lelkemet, É§ a vihart, mely benne dalt, Midin esspá* — ccapást követre, Kelattem össas tornyosult; De akkor som adtam meg magam, KI — még ekkor sem esOggedék Hittem ama könaondásnak ■ „Borc után derül az ég.* D«rfilt-e ? nem, sót jobban rá vonult ▲ felleg éltem egén, Didösés és. csalódás leve Annyi küzdelmeim bére; — Reményem, mely még megmaradt, Lassanként aa is elhagyott, — 8 végre mi lett b181em? .....Földön nyfisgS éi&-haJott. Hah 1 de minek tépdaljem fel njra A hegedt írbet lelkemen. Úgyis eleget kínzott, gyötört Már e kösd elme életen;--- Testem saée—e nen «oki kialaaik. Még tán egyet kettői lobban, Addig hadd pihenjen itt fene . . Aztán lenn a »öté'' sírban. rüpa A borról. ''Saüreti tárcsacmikk.) (Folyt, és vége.) A rómaiak 30 éves kornkig bort nem ittak. Svajczban mérséklet-egyletek néi kül is a legjózanabb nép lakik, s virág sík a polgári erény. Amerikában a pálinka egész fajokat pusztít el. A borral nagyon vigyázni keli, mert hasonló a méreghez, malyből kevés meggyógyít, s a sok megöl. A borok kösött vannak édes borok (Luneli malaga ronssíllon.) Kemény borok (a magyar a rajnai moseli) alkoholban gazdag borok (burgundi olasz spanyol) osersavban gas dagok bordeaoxi. Pessgó borok. Minden ki nem borkereskedő, igy nem is ismerheti a borokat, de mindenki ismerheti saját terméssetét, s ne igyák senki aaórt annyit a jóból, hogy as megirtson neki, mert régi példaszó: ,A jóból kérés is elég;« mert 1 a megárt, látni fogjuk, mint sir a legvidámabb terméesetü, mint komolykodik aa epés, hogy fog tornssaati gyakorlatokat csinálni, aki ast soha nem tannlta, mint alssik el es, mint sselidttl meg aa. Demostheneesé less a «¿fukar a a be-édes dalra fakad- Kedély ss hatása azonban ritkán ssokott elmaradni ée ami £ó ósaintévé teszi as embert, amivel ssinig van a ssiv, könnyes kicsordul s szájon a isim k&a-mondás esen szavai szerint: „in vino veritac,3 esért s régiek a komoly Harpoe-rátesnek a hallgatás Istenének réssát adntáuak Ámor által ajándokul él mint ilyen snerepelt lakomáknál as asstalok fölött, annak jeléül, hogy ast megpillantva, mindenkit emlékeztessen s lakoma k&sti gyakran igen vidám besnélgetés titokban tartására, innét vess eredetét eme kife-jeaée ,sub rosa." — Nem érdektelen, ha már a bornak hatását siemensük vissz menni bölcsőjébe, s melyről a magyarok is bevándorlának. amelyről valószínűleg a szőlővesszőt is magukkal hosák. A szőlő és bor eredeti ssftiőfölde a Kaspi tengertől délre fekvő vidék. A görögök már Homér idejében ismerték és éltek vele, Homér királyai kanyarét esanek s bort isznak, Numa Pompilius pedig megtiltja a halotaknak borrali beíeoskeodesését. Hasán ban a saőlőmi-veiés Nagy Lajos aiatt vet, legnagyobb lendületet és habár most is a ssőlő ás borker skedés hazánkban szépen viráguk és anaak 778. Ö78 hold ssőlő földjén 24—30 millió akó bor is megterem jó években, a phyloxera, a ssőlődénsmsvált-ság, a müborok, a nagy vám és a rosz időjárások a szóló és bornak, amelyre Msgysrorsaág specsialiter utalva van kereskedését megakadályozták jeles kor-mánybistoaok, vincaellérőnkolák, pincze egyletek kellenek tehát — ás a hami-Kitott boroknak szigorú üldöaése, hogy a magyar boroknak régi jó hirneve visszaállíttatván Magyarország ne os^ s termelés mennyiségére, de a min ősig tekin- tetében is as első hsiyct foglalhassa sl as európai oontinenaen. Hissen a bornak nagy kivitele, mindenfelé mutatkozik dacaára a nagy vámnak, de osak a kösépsserü vagy éppen harmadrendű boroké, pedig nekünk érdekünk, hogy összes boraink ; abortál-tssasnsk. csakhogy akkor aa itthon való vis- éa fuohainourákat a vegyes vényig»* rendaaert nem saabad karesstül vinni mert hs igaz is, hogy a bor története i visösönnsi esik össae, (nem a Csepregi: Viaöaönével) es asonban a gyakorlatban nem mindenkor talál kellő elismerésre. Uri oantonhan pl. minden osaplá-ros aki ross bort mér 46 franoot fiiét, melynek fele a feljelentőé, mennyi pénst lehetne Magyarországban szerelni, ha es nálunk ssabály lennel Vegyük pl. Noé már ''.isstán saerette s bort és nem visenvén, jnnyit ivott nem ismervén a bor erejét — hogy megrészegedett éa disstnlenül feküdt a földön, — amikor tudvalevőleg őt betakaró fiát Jafetet megáldotta, Chámot pedig megátkozta — és elment haspire, hogy a zsidók, ez időtől fogva — mintegy örökre példát véve ée kijózanodva — szeszes italokai alig issnak, s igy a borivásban is oly igen mértékletesek, hogy. vsjmi ritaaság részeg zsidót látni is — holott tudott dolog, hogy Magyarország majdnem össses regalei, pálinkamérése: és koros-mai a zsidók kesén vannak, de ők a józanság oly valódi hivei, a melyet nem is a mértékletesség, hanem egyeneseo természetüknél folyó faji különbségnek vagyok hajlandó tnlajdonitaai, ép ugy miként a francaiénak a glofet, a gera^oj- ÍW fönyünést ás a lovágiasságot, a aiciuainai s fösvénységet és már amellett a véUtem mellett harasol «aa is, hogy jé—nságak kiterjed mindenre, még a —rrnlsmin isr mert ő rájok nem áll aa mit ZötvMLsk Karthaoaiájában a szerelemre amodott; »hogy a ssersiem.''nem saámit,e mert ék )ösanrÁgukat as életnek legnagyobb há''-rom elveaetáre is átviaaik, átvisaik a borra, a dalra és a agaraiéra,—ért kát ran elmondhatjuk rájuk a kfiamonéá—sl; „Wer nioht liebt Wein, Weib and iGe-sang, der bleibt Narr sás 4ab-l»ag.* As pedág elvitáahatlan, hogy aaind a^náv romra igen keveset adnak ás sántái józanságukból kifolyólag, amely ismét ter. cnéssetük, fajuk, elválasntian kilénSsV^q, mely as ész törvényeit elébe Jimm a kedély a ssiv törvényeinek, amelyeknek asonban kimaradhatlao aoyagi jé követ koaményeit — ssaporedáaak böl is — statisztika nélkül önmagnak»afc könny ec levonhatjuk. De est as öoméraékktet, est a jé'' aanságot, est as aooetai életet tön— ki a^ ember feladatának, rabssolgái legyünk önmagunknak ? Nsl És 100-ssor ne 1 As iparos, a napaaámoa a bortól* erőt, s művest, a kélté lelkesedést nyer. Van-e ki a ssabály mellett kivételt nem ismer ? Vagy Krisatns urunknak, par abc iája a kútba esett —amár kthuaáaira vonatkosólag, nsm-e —tt jelenti, kngy minden kirételn* SM#aab%n» «Vame, las doiectakAkik tsydják a bor élve-setét, asak jik «M is, kagf aa a képaale^itÉM^úHiafc a.knáélym vsdi-tólag, as éssre erőaitőleg, a t—Ira pedig ''. ^Kf Marira elmondhat-, hatjuk, mint a hogy Éötvöa olnsondjs ^ valami képen oselekréseink és gondoiko -/ BOá tárnáim csatit —llékletrü felWvjwk t t tlvasé-kizSntég ««yalaét HUSZADIK ftVFOLYAM ZALAI KÖZLŐN Y aa" alatta bály okat esetleg aw d <>»i tani'' él változta tni 4.'') einrtbt_jdinök^ iegy sátrasa "l - kikaak szá m ajtizen, kettőb 2 ¿Uapittatik meg — évenkint megválasztani. < \ ijF S B®: &» elnök ikádáJyoatata.11:- -«etében az alelnök kéfiyiseii;,»..«ársaságo. — a végreÜMé bízót Uágbao^-harrnrid magával --s}a közgyűlésen pedig aa tagok •zárnának ^j-éve! már érvényein hatá roa, mindig egyszerű asétÖbb* éggel hívja Össze a közgyűlést és a végrehajtó bi-aottságot, amazt évenkint, ezt havonkint legalább egyszer. Rendkívüli közgyűlést a végrehajtó bizottság határozatára vagy 15 társulati tag kérelmére — végrehajtó bizottsági ülést 3 bizottsági tag kérelmére az elnök 8 nap alatt kihirdetni tartozik, saját belátására pedig a végrebsjtó bizottságot barmikor összehívhatja. 10 §■ v A meghívások a helybeli lapokban adatnak ki, a k*gtülésre szőió tárgysorozatai !-»g»lábl> 8 n''sppal végrehajtó bisottsagi ntéare 1-galáub 24 órával at ülee megtartása elótt — ha a közgyűlésen a ''agok határozásra elegendő számban nem jelentek meg, 8 nappai késóbbre a megirt módon hirdetendő annak tneg-taríáas, mely a megoem tar''oU közgyűlés tárgyaira — tagjai számára való tekintet nélkül határos, mir« a tagok az ujjabb meghívásban hgyelmeztetendók A végrebajtó bizottság telj-w üiéa-ben üléseinek idejét égési évre is megál lapítja, mely esetben külöb meghívás csak rendkívül: üléshez sztiknége* li. §. Megszűnik * tári»a«ág, hKCsak b tagja m^rad -gji »zárnának jK rénze a kfogy(\,ó«en s fo! >sz!ást elhatározza a ro. kir. V rminv pdig felfüggesztheti. «/lt «»«abályos visegálat után be is szüntetheti, a társaság működését, ha kitűzött caél jától eltér — s ha saját tagjai vagy as állam vagyonát veszélyezteti. 12- §-. • A feloszlásra vagj az alapszabály ok módosítására voti»tkc»ó határozat foganatosítás előtt a to. kir. belűgymínisterium hoz felterjesztendő. ^^¿Abb/''ü''^ipitialyamodik fia.yneyében. Kiskorú árvák szintén megmagyaríthatják ne vöket, me$f-her. az anya; mint természetes gyámj'' vagy a törvényes gyám folyamodik és pedig legelőbb az illetékes árvaszékhez bélyegceleri térvényen Rennetí eDgedelm^ " ltKérni, mellek megnyerése ntáa lehet csak annak csato^ lása mellett a n&vmagyarosítj&t"kérelmezi. (j A névről. A név szSbadon vaoeztAaUi,. azonban kivá»atos, hpgy i név,. ^^. és .helyes válasz tásánál ugy a nyelv törvényei, valamint a szerénység aestetika stb. szw^lju tta^sWj fcgajiaia-tosíbb ebben a szakférfiak nezetét ""kiTőrni! ■ A végzésMl. A '' tnagy. kii. '' Velügyraimstéríbm a -névmagyarosítás] engedélVt -a hivatalos Buda-,peéti<''k6zl<j&ybiéD'' triMeáeti- ki, külön J pedig"áfc iifet''éfcés hatóságot is érte-: ''öitíí ¿"''Mtóüig ''''"¿¿«íc^* folyamodót meNék;er>Hiek visszacsatolása mellett. A hfVfrtAos HuSapesti -közlöny épj oly- bi''zvA^tfr égővel bir, ''mint báróiéi v kiáll^tótt okmány. ar <'' fúítiín ./ szenvedd, válásatási valamint a szavazati jog a közgyűlésen ♦''há^egválasztatnak M :4É Jfrulea társalati tagak kétalasJH és ala^aabályok érlSSSZ haaSfeklk SUge, WWU« •éggel a tagaég nincs összekötve társaság köaegei: az elnök, ennek ihelyotean alelnök, ajegysö, a végrehajtó bizottság, a működő bizottságok a ■közgrülés. 6§. " '' Az elnüfc ^''¡eg az alelnök hatás-ki>re kiterjed az erélyt tekintve mindarra mi a v ¿grnhijt«1» bifcottságask vagy közgyűlésnek fennUrtva nincs, elnököl a végoehfjtó bizottságban és a kötgj ülében. •^.jegyző áz írásbeli teendőket végzi s az .írattári.őrzi o ás as- elnöklő hitelesítik s végr^liajtó bizottság jegjtókönj vnt, a közgj dlé^eit p-xlig ennek 3 tagja. 7. §. A végrehajtó bizof^ág batáskCré» ben álM • •., V . a közg> üléi határozatainak végrehajtás. 2.) »• családnevek magyarosilása akadályainak elhárítási, iránt az ország hatóságai, kormánya és törvényhozásánál ja szükséges Lépéseket megtenni. 3.) hir;apok, telpivasasok ée o^sze-köítetéeeik u''ján as eszmét terjoszteni. 4 J a oevmagyaroeitási eljárásra közvetlenül vagy hírlapok éa nyotntntvá nyofc utján a közönséget Ki''aaitani, töre kedven eg.» »zer^mmd arra »«, hogy Uj név a tU''^yaj uyelv szabftiyainak aeg feleljen. Ö.J a viszooyokh''jz kép»-t m ..dfi törvényenged 10 medot a tömeges oé^ma-gj aroaitáa érdekében megragadni s rond sserbe fuzv« frlhasználoi « ecen mnd-szerben, . 1 piaonyos körre, területi- ■ agy eszme érvényesítésére működő biz-ttsá gokat kirendelni. val»mennyi bhottaá''gának kös-gyülésének cséiját, Ügyrendét megáilupi-fani, végre 8.) ogyes névmagvarositási ügyekben is a feleknek minden seged''Íme m%ádeí ''Wí módjában 411. « '' - -8. §. A kÖSgyütós hatáaköré? '' ■ 11: Lila végrehajtó bizottság által mié" deg évbes /müködéM mjnd^n ágáról es enwlményér,fl ( teendő részletes jelentéit tárgyalni i a fölött határozni.. : ''2:y k társulati crétúak miné^ ssélt»-sebb'' köbben VáWérvényesítése érd -kében a végpebajié Jwnottaágnak'' auartást adni s az id^.iroastkoM\á«ditwánj«k^- ¡¿M^ kozgyűlówa^.téie^k i-.,,^ gyalni — / . , . ! 1 in! o V kanizsai 1iéMnaf> aro- '' vtjáveüte- " " 11 • i->1 uj Ím»r 11• gj• í '' '' ; -1«I - -; -fíA «áraanág cairne: . Nagy-kabiz«t , . / névmi^yároi ío társsaagV —/¿lék hMlye,: J!jísj3-(-,Íaűi?i.a?,.czéíja : nz id«g< n c»^lád-11 evek n^mt^tiáégi «zempoütbó'' v..ó tömege» '' magy''arositását orszaksser -e elő ^ HtOíéditMbi, MVéMvH'' társadalmi tootgaí-mat mdítaei. est istápolni es «samét vidéken és társalatok alakítása tneilMt . ifwü6«'' ^ ffgy^ét rositása ugyébeu kifs\|tem. — Működébe J köréből ¿efté««n kizár a társaság minden í''Wáakéáel«f.-,ÍJ'' >v'': " '' •J-rti :•/ /»''»•» 2. §. .i::;- tánmság.j,.tagja leh<st mindeo Ihl. Megszűnik a 4ánwság tagja "lenni, ki önként-kilép,-kit k végrehsjté bizoUsag 1 kizár, vagy .* ki slbalálokott. Aa uj tag felvételét^negtagadii vagy valakit a . társaságból kizáró végrehajt '' bizottsági határozat a kösgy Üléshez feU-lebbezhető. '' W"- --A ,-a.§i •/. ..: i;,. AMrsuiati tagokjogai ¡; 1. A,a indit^foyoaáa^ s a t sásunk legtobonyiM gyomrunk állapotá ttü. ugy a«setn<k. is orfik a obontosodás, > testi kifejts éfr mozgat a bor élveze-.tétjl, ^^gp.ik. a:m tudja azoa ut^m általam wlveíett — de mindenki által '' énámlíifiifök1 igazságot, bo?y s bortermő országikbn-ikkió emberek általában vÁdo-rabbakx,««^iiemdu»ar)bakv barátsAgoeab , ^^Mtébbek «iő^kenyeobek, s, bár '' ktSxn''yebben feínáb''órodnak^ '' haragjuk •k'' W^t&r-''boskujrikTirtn afáttottioa — IL-Vifc -ki retn fűdja ast; bogy ugyaoeaec i< ,«swÜákjéllaa»k,az 9gye»«kre js. w fis mi különbség van a bor- é<> sörivók kö-sött V A sorivS m?fa\|"csenHé8,~las8u gon-ü): dölkoaástt, tnbonvas, -'' aki munkáját is ¡tv reot megtenni, izmaiban fáradság, kedé .t. lyékná- Tisszatassátó zárkózottság ehi}é * .géken 3 feísdékenység v ü asórakozotts&g^ . j.; dgyanannyira, "hogy a rendes sörivás, a sebest lassufrá, aixaízédast csendessé,vi* -i''idesat némává kónityeu átváizftsta.tja.\ \| • s iis-ivAE6Et:í nvm is haitjaa a bonvót,. ;. kogy ások vitézség, iovagiassag, seetiem« i dossagr'' elmeél dolgában, ▼fraenynsbst-íheteének/k/bort kedvelő népet kel :V/mél- • .tánÖrülhetünk azért, hogy Magyarország bortermelő uraság és pedig kitÁikéüQ bor- -u termei 6.vországr hogy Eurépabaa e tett in ■vtétben ¿a 3-dsk helyen áll és Frsncziaoír-s«ág ripanyuiorsság után küzv etleo JcÖ vet •• kaaik. d'' :»••. • \ l>< t'' Magy arország ''közép borteruaeíese -¿rvsnkint-24 m. hektoliter, mig Franczia orsságé ¿42.itde mégis a Rajaam allék kel > aordeaojMtai» Chatnpagnei vei, nem -e vetekedik Hegyalja, Érmellék, Ménes, Ma gyárát; Euut, Somlyó, BaUlon-melléké, 1« Keasmély.mBuda,: Szegazárd. • Viüány, - -fig»ir, ÍVisotrts^Mserednye, KarioviU ? '' 1 Van e párj* a tokaji, mád) czali. ménesi, ruizO, aszúknak ?■''. ''.¿-.í ii . V''fcD-e a buoai, síegazárdir-''víllány\|, karloviczi, egri vörösnek ••■>'' !■ irt 11 ;5•''HhMB!í;»IÍ''»jí: s. 4* i j. -.''.''-íA-j líaatr». mooda^a daU ,ee hevtti - fet •vésÜnk«c,- :-él«isti tsgyvérűnket;< , «aakre fsktn—i> mint legdrágább -ki vj- tali .ceikkre, tgyskacatüuk. hogy asop elv me>4l ott «aatoraS éea regienter vivko» — gasdagságnnknnk ¡Sléeeráaa, jólétünk kntfeje, vidámságnak iWáénójs a kivitt "bor; lágyan U .^olíuíaÉ^e siiitr aa^-loí \| -)anbhomÍ9 X -i- BABOSS tiUMBUd-1'' j ■i '' .:»< i.v, AZ aH8«>ny. ha angyi ; / M>ii>. í-<, .: liP.''^W'' ''-''f-t .'' . «J». ., . Irta SZAÍ+A.Y SÁNDOR. ; ^ (Polyttá».) ^ — ,De hát mi okozta, h''ogj on Ily rögtön távjsni skas?« — kérdé Pusz-tayné. - : [ • — .Ne kérdezse, mot t ast s''>bus;m fogom megmondaai, Ax mnrad at sirba fogok vele ssáJlaní,1'' — fe^-lt r\ Erdős. '' ''<• ''»'':•» A^''-aaáp. özvegyet sokkal aagfubb ,.»srtottaiihgy i.-eaa ^mugkíée-ritette volna aszal a mrnde-mondával, r mit- "RRBfcTiéíőífeE. T3T&?fe magá-ban/hogy. ©géenan tánJ ssarad Pnmetaysá. tói, semminemű hrrataü őesssköttejéabe ■neca lépvele,.mar inkább minden* .oaps kanyere ae jlegyen, mintbeirya.q]^ «agyaii -iéiek ¿«/''aságin gámlksssob at-srili^^r-í''ij . ..<! ú:t:\- - ''-. e s-q^í. \| f< 1 x -És el » baesosot t'' tóié Vávosá^a nká-aakitndstása nélkül. • % .''.r.r, A ■ ssép özvegy osak zárt oapral napra, hogy talán csak tréfált ás> ¿wiama : jön Vagy talán osak álom volt? cl Naponta tízszer is bement .^aok ba a ssooakba. boi Erdős Feri . iak.ittV A bútorok j miud ott" voltak; ug; áÜou minden mint alább, de u, kiért szive vágyott, nem volt sehol. Olyankor elkes dett keservesen sírni és mint egy őrült beszélt ax érzéketlen, holt tárgyakhoz. Fölkapott egy-egy '' papírdarabot, melyen valami -tervrajz vett, össseosékolta. tele sírta könyeival és jwáaasor is «laxvndtsi zokogva, fuldokolvs : «Dgy e.visssajo« ugy e aem hagysa el ádes mindenségem ? i. < A - tárgyak némán maradtak. Ez a némaság is as tje ieniet ie,bogy a- „min-ámaig'' eivassett, .nem jő vissza soka; Azért lett olyan ür«s a világ ssegány PnszUy né előtt- ;;;> - v Erdős szobájába nem volt szabad aswkinek kívüle belépni. Oda járt ö mindennap fájdalmainak kínos óráit eltölteni. - V . . J .V h Jí ..l : : Ez alatt ''egyre remélt Napok teltek" ''hetek, hónapok multak,0de Erdős fiártrőí'' nem hallott semmit Utofjára föltelte magában, hogy felfogja keresni, ílmondja neki, hogy nélküle oém élhet, í" nem tóá Olyan könnyen félejteni. kit betegségé''^ WW - iiiStWr ő''Writm foea IBWfHKl- vrWy « .n; Helyi hírek. ^ Legnagyobb váHóállomáayt áliitott ki mult-hó végével az osztrák-magyar baak nagy kanizsai őókintéznte az Öeszrs mag^var.bankintézet között.,i-2.275.tkX) frtot, ki-év a buda.p«etit. , ! A ,f Tárnas-Kör- \ tisztujnó ''közgyűlésén leginkább az ei-őbbcr.iek vá-Jossztauak meg; Elnök Dr. JUcky Kristóf, alélnék Dr^ B<M-váth .Feceucz, • ügyész Lengyíl Lajoa, könyvtárook Dr. Szúk its am XK''tj Nándor, pénatárnok Erdősy Lajos, ház nagy Barabás Béla. Választmányi tagok : Somssieh Lőrinc», Hamer János^Wachtel Zsigmond Gulyás JeaóWágnar Károly Lovák Ede, i$fWlhofer Jóaseí, Öut-mann Henrik,^fDr. Schreyer Lt^os és Ebenspan^er Lipót. ^Ri - iïr I>r ! SHetrichstein páv''.>. urat à^nagy kanizsaifísr. hitkózség ^ö«-gyülése nàgy si^tóbbseggel kórhiai ;.és hitközségi orvosának válaaatotta -r A gelsei rábtéé-ilkomágliii Vádoltak Mftkképei ftiáőbb engedélyig Wajdîts^foisêf Irfadá^iban megjelenteké négy fén^.^pnyomatu srczkép egy lapoa, van 1 t. íjén->c - sikerű'' n sk m »ndbaté Ár-v 26 kr. A jövndeie» jótékou^ekétra'' forditt - ík. — Meney JánO* e-sö magyar daicsarapk igazgatása alstiit jdaitáís^at. mülatta^aközönségünket. Aszüréuideuy miatt kevés hallgatója vas. p»dtg "ttF érdemelne buzgóbb párttogást, Ma va-sárnsp as »Arany Szarvas dis«tiirméb«n játszik. — Eljegyzés Posfai Hofvá<b János budapeeli.lakós eljegyezte Forintoí Kálmán sümegh-mihályfai birtokos bájos leányát Irmát — BalatoumeUékérol Wfák h ugy a Korán beállott rothadáa miatt" a ssürottel várni nem lehetett, • így a must oiic^sége nem felel meg a várakozásnak. A mennyiség tűrhető, da minőség mi^tt » !» aját 4 írtért sem akarják venni, minek foiytán s beriizíetben teljes csend uralkodik. Badacsony vidékén azonban jobb a termés e ott a közönséges bor hectoli-terjét 12-13 frtért, a jobbat 15—16 trtérr, s a badacsonyi és ►somlysi ovf hectoü tőrjét 28 frtjá''ai voszik. — B.eiyrtfigamitás. Osaktomyá-ról »gyík tiastelt barátunktól következő sorokat vettünk : Becses lapod a „Zsiai Közlöny okt 9-tki 81. számának „rftv:d hírei* között azt olvastam, hogy .a Dugovios család kihalt Özvegy Báohidy Józsefné sz. Dugovics Terézia Szegeden meghalt,,. Minthogy kívülem Vas ¿a Pozsony megyékben ason „Dugovics család több tagja isten kegyelméből még él, kik Dugovics Titusz — Mátyás dic^t királyunk által ''megnemesitatti fia : Du gevics Bertalantól törvényesen s beigà-zolható '' a? saár rnsstaij uk uiagun k wt,enn -fogva a. lapod es«u állítása alaptalan lévén, kérlek légy szives azt beíyreigar-zitaní. Özvegy -B nhidy'' JAza^fné,1 ha valóban ^Dugovioa- leán; vult'' akki«r e családnak utolsó tagja — fenntebbiek sérint nem ishei«^», . ha. p^jg. ^»bm volt „Dugovics leánj, akkor: Ug^é^1''* szinübbea ^Dugonics, leányf l^héteií, amenny ibéri — -W''dtoarmaf Szegeden „dugoniö^.féio-''feísláduétciít^. jlutti.:.,. óevoserévíel már fngomus Mifcbeaí; «e^ tiiateltek^ * aesj^meU iv^m,. jól ártók. Ba Bl--.¿j-.ÍLti SLJIá-Jttii -V^űL J''Míjr egyedül, megosz''Atlanul, lemond mind« néröi, ott hagyja pelotáját, gyái-ai, mindenét, de mindene:, csak Feri lehessen az övé'' Né!kük es a sok, Bok minden ugy is csak roppant semmi Dolgosui fognak együtt éjjel nappal, w«»nvednek, tűrnek, misdanoapi kenyerek édessége a kóícaonöts szerviem less. , El is járt egyedül gj »iog oaph «t szánt; minden házba tudskoeód :t. min den gyárt megnézett Sehol mdttk róla biri mundaoi • '' '' : ^! •j7 Mikor már s szebb atozsafcaa né talál ta.akkor elment a szegény es utcsákba, Kői a ''kiáltó ayomor mittdes undorával'' taiálkosott. Nem jó oda zsősye^khez ssokott lábakkal lépni. > " jí t 1. De a «»ép asssonyt: még i»-.járu ásókat egy ss ás ntár. iSohamrf ugy . átjárták minden idegét* nyomemak-iéjei kiazott. »lakjai, bogy^sem enni,: sem tiudni nem bírt. Soha aa ekó''.t-nera tadfk, hogy miiyen éa meanyu: Avomor van i a földön. »..Azt gondolta magában bogy ő azokat a nyomorulukat segíteni fogja. Ezentúl minden nap pénzt ts »itt 10agával és hásról hasra járva, orstá aa ai&missnát, segité a szegény »kot, kiktől nagy elhagyatotuagukban, ''¡a nyomor borzalmat keltő fertőjében Isten, ember elfordult- A szép Özvegy azt tapasatai:«, hogy egészen nj világ tárui föl Isssankiat előtte. A seb, mit «ivén szerelme vágott lassan lassan kezdett hegedni. De aaért jótevői Htjában mindig Erdó* Feri uián is tnda-konódott..'' v, ! Egyik napt«- a mint s hazakat sorban jarta— egy * többinéi valamivel tisztább hajlékba lépett. A lakás két nyomorúságos kis szobából sllott. Bútorzata e »ét nsobának vaiéságos iim-iom volt. t>" t ■ , • J > J. A '' rozzant asstsl előtt még rozaan-tabb székes egy össaeaseott öreg kösyö keU; Ugy láiasotv. hogy nem tgen sokat törődik a- rüággal, maga elé merungett és mikor Puaztaynó belepettéol aem : te kintett. á. ■ 1- «-. -•'' ■ ,Jó^aap''rt:-édos ör^rttr? szölt szeiiden az özvegy. " Az or^ fölemelte fáradt szempilláit, a fel világ iői bü<»uzni készülő, tört fényű saemnit aa özvegy f^é fórditá. At ráti üdvözlettel vagyok" ti«aléK~Earátod Dugovics Pál, kírV aljárásbiró. r- Hymen. Tegnap taftoUa eskü vőjét fizalmsy Antal honvédé kapitány ur múveJtleákútkedvas leányával Páldy Károly péoaügyigaagatéáági hivatalnok. Tanuk Paleecó : Ottmár és Oberhuber Iván défr^vsán ti hivartalnokclf-Budapestről. Kísérje boldOgaág frigyökecl — A Kemenesaljái agarász-egyesület f bő Í6 án tartja 2-ik aga-ráseatát. Összejövetel rtgjjti 9 őrskor Vóuoczkon (Vasm. Kiszeli mellett) Lovak u. 0. nyernek ellá«ást s uagy-rkoráiiaáíisau At egyeaftíst dijeg»zézatát pedig 00,v hó 7-éa .kartja. öfazejöveteJ szintén 9 érakor reggel Vönflczköö. Futhat minden agár bárkié legyen . az egye-4»ül»tí tag, ki sg^áysL verswryRz b frtot #áet. aem lagJOjtrtotj A i\| versenyzők kér-taek ast az egylet titkárjánál b«?je lent<-ni no- 4 ig Leaonese-Tomajru, n. p. Tapolcsa, Zalamegys, Montul 7-ég Bán-kalmira a. p. Kis Csell. vagy pedia kös-veUea a viwaeny elötl á ^nhebeuTiNov. 8-án pedig a 7 iki agftrversenyben rósz: vett lovakkal rendez versenyt, d. u. 3 órakor. Erre a böjeltiatéseke^azintén a titkár fogadja eí 7 én / színhelyib. Este 9-órakor Kis-Ozeüb -n zártkörű- . bál, melyre külön meghivók bocsáttatnak szét ée kéretnek mindazok, kik véletlenségből vagy m pésta miatt ah boa n<-m jutottak ér áira igényt, urtanak^- a titk: r-hoz iordutci. ¿eít L^sencse-Tomajon, 1881. <kt. 14 Herteleud v Feri,'' ^«¿yesü leti títká". {> — Hytnen. L)r. Schwari A''íber: városi va»uti orvos Csáktornyán jegvot váltott Weiaz Henriett« kisaes^onynyal Rohcnctról. — Árverés Zaiameggében. - Brigiév¿cs Lajos 978 frtra b. ingt. nov. 3. Sándor házán. — Csinuctia ¿Mária 3016 frtrz b ingt. nov. 3. Aléő-Domboruban - ■Péw 40e frtra b. ingt. okÜ^ 16 Tihanyban.— Vuk Oyörgyné 703 -frtra b mgt okt. 27. Gardino veczen. .irfcLeit-ner Igaácz 8343 frtra b. ingt. okt. 29. Kémén fáu. — Merczigán László 313 frtra L. ingt.'' óítf. 2fi DÖmefÖldén. -^-^ctónka -Jáaoh 395 frtra íngt ''okt. I7^éh bob rin. Bet Jáaw 359 frtra b, íjagC^ok t. UrKscsínengea. -..Tóth Borbála8üS frka b-. ingt ím>v, 9« Felsé-Kual^y- -KáJ^m Ö?örgy pkt. Vj. Vanyarczou. — - Hanoi rMd * -A horvátib-Hcáv«!!^ tartomány gyülé- ll^e&Sí? Aeg^hbjméfvskat, öltenek. J( HaíTkiVitel n agy ban emiíksdik. -csökönyös lónak szájába földet kell tenni, mi^ azzal bajlódik, elfeledi gonosz szo-'' V ¿--Á-.. — Pozsony megy ében s marhavész töWir.bJyeB kiütött 11¡^I ,jy»«áki gőiQ,aiom leéái''.t. — Szögeden városi . Fogadj btteu 11- telelX Piti as üdvözlésr-v Nem"kelt föl. tudta, hogy tőle már ezt nem veboli rosvséven senki. A fényes uraól sem kínálta meg üléssel« először mert több szék nem is völt, má sodszor, mert tudta hogy ilyen helveo olyan nagyúr félék ugy se saoktak leülni. Csak azért jönnek ide, hogy el ne feiejtsék : mi képen keli könyeani. Otthon nsoca . benne módjuk, ide jönnek és jó pénrt adnak érte. „Maga lak<k itt édes öregem?* kérdé Páiztayné, .Én is, még más is t* — íáltflt _ asj öreg közönyösen. ''''.Hát tik V . A Feri öcsém, meg a folesége." ; Pusataynéflak aresába asoköttj a vér/köseíebb tépett az öreghea.'' < ■ i ,Hbgj'' hrvják a maga Féri öL ^a ■■/-/. v; \| .Másképen Erdős Ferinek.'' v/'' 4>untayné arcsábó! minden «jér nliavosott, res»ketv«t, hsiv.vnyan állott) a nyomor lanyájában. Ide jutott tehái sz. kitől ő Üdvösségét, mindenét várt«. Erőt vett magán ás tovább b<zéii ax öreggel. .Mi amssteraége amaga «oscsének V ^Valamikor becsületes lakatos ¡k gény volt, hanem asu''ár br:iea>áll<^t efy darabra as örd$g. egy szép asssony aak, » kinek'' nagy ^ára yan, »ser.''tőj-r lett, azért ak gyári dlrecloraak tette. ^usztaynéval szédülni k esdett * világ. Talán öaaterogyoit volna, bá »az taiba nem fogódzik. .Tovább, tovább!" — ayögé alig ballható tag. a? öreg Pál nem is hallotta, hanem foly tatU jó ssántáb«^. .Mikor a« é« sse^fShy jé FerKÖcséro tőlem m''egtüdta, hogy toit boksái a ví-lág —'' mindjárt iemobdott állásáról. Akkor Völt íU .a MargllatigeteB fürdő», szegény Üariaka, & véflt huncáful peregi majszternek a leánya. Szegényt az (a sárkányfőirióa anyja erővel valami éhtea* kórász fiskslisoák ajcarta adni, han''ftm Mariska csakVFVi öcWmet szerep hát •«épén eRié^jŐU vele. Apj, Abyja kiál-kozu. A lány addig uálam #bÍt, vagyis hál én voltam Mariskánál/ Férmek még volt egy kii pénze, taVíUf vett fel Mari bak, aatán hogy maga ne legyen engem küldött oda meUája. Iákor aatátf mege». f. ,J trt : i. -•n-''V»-.1 t y. heii küd''-k mind z hármao''egy neiyre mentünk lakni.« Sd .Hát most hol van foglal kotásöac ?'' kérdé halksn Pnastay né. rth .-^iJ . «Bisouy most egy kicsit keservesen megy Szegény" eleinte járt »okfóle Valami jóravaló állás után, de hát m&r minden-íelé ismerték a nevét, hogy milyen áliáa-ban volt, miad-ínüit igen furcsái szemmel néztek rá. gondbíták,1 hogy í tddja Isten mit köve4hetett el, mivel ¿annka-rezetök aem ige..lemnek -a- dircctaiok-ból. Atváfi bia^iy. -hát .^nost boi '' egjyik akatosnál, hol a másiknál kap egy kis In unkát, ta^f á "KYtt^r «rC«bb mttb ki tart. Attan tgigep iridrjettMzeaény ördög a nyakáéi t^at^n >én vagyok. Na a felesége asegény sz egész nap dolgozik ; abból is, ha nem csurran, csöppen valami. Mégezj^jind jóV volna csak Isten neki. hanem en attól tártok, hogy szegény F r, öeaérn iksd«''i^hámból.«Mert kérem alaza'' jsaa ígért'' nap dolgunk "aí Ián még az íjazaka nagyobb ió^ér w''fé&^^lli. Éu mar »»in «^t «vagyok,. nem igéa birom át-tiudni ss éjsa«ká^ «uy folytában. De akí''-hA.nyssor ébredek;" as ttiár szent, bogy a F«ri cxxérr. fónn van.J Valami g/p-n t-.e, a- Ipjét, for^, ,í»r§gN]\|^alapál, rKizi''l »«órnii. Ejb kámtn...«iáítatosxn ^m io vége-,4efcsp eiiBekl •Dl talán untat un» b a sbk boáié díde L ?• .De- hogy öregem, ^ Kogy.f,\|nkább még más alkalommal - <is e^övűk. Ügy igaz hát a tetaége ninoe itthons Feri ívcícs^oek V .De hogy niacs. Majd elősséíitom 1* Az öteg Pál megmozdult éa rogyá inakkal ment a másik rzoba betett ajtajához, csak ugy sörgúlt minden caontja- \ .M-u-iska, jojjöv» ki egy kiemt !• Erdősoé kdépett. Amint áz urnót meglátta halyápj aroaát , gyödig* pir bontá. ; • ■'' ».: • . r .Édeá áasaoevom, snóh Pusatayné, Élatem^kkyA, » üldözöttekkel-megosztási nyomorukat asenvédéseiket, Ha valami, ez s légboldo-gitóbb A^s Ön aprsukat ejó ör^tűl megtudtam , tgen osatosom Öpök sorajtíban.* „Köszönöm a^ea részvétét i- szón Erdőané, ^ Az eg «anek jó amvÓt meg fogja jUtalowaai, .szabadjon kérdenem nevét." 1 1 :.t 1 , .¡liU.''l n-V'' huszár v Z A L A. I. KÖZLŐN T. /. » . A. »''. OKTÓBER I Ma 1881. számtísztté egy oói .¿lzwtotf a gyüléa. — Rudolf trónörökös Gödö 116 mellett vadászkastélyt építtet. — — Külföldi rövid hireJc. — A japaniak selvempuBkát készítenek, mely könnyű a messze hord. — Reichen-bergben egy őrült elfűrészelte saját lábát. — Gambetta ministerium alakulásáról írnak a franczia lapok - Királyunk ő felsége bíC 18-án lengyel Tóidon találko-ik a czárral. — Az olasz király ell-n összeesküvést fedetek fel. — Egyptom alkirálya Napóleon Jerome leaz. & Irodalom (K rovat alatt m^gemlit^tt ninuka Najfy-Kaqiasán Wajdits Jótsef kKcj-TkÉ-reieedíie által megrendelhető.) — A német irodalom gy uj szőlő-szeti könyvvel araporodott, — m«lynek czólja szőlőtőkéinknek megvédésére módot ismertetni a phylloxera ellen.A könyv czime: „Der Weinstock, seine Cultur u. Verediung" von Aimé Champin. Németre fordította Profeeaor Dr. L. Keezler Bécs ben 1882. A mü 12 .vet meghalad 70 ábrával vau diazitve.Hhr iebec A. kö-yv kiadó hivatala. Ara 1 fr: 80 kr. Ki «dó Baját tapa6T.''.a.iái-Ára hivatkozva az- :rja. bogy Bemmisem oly biztos óvszer a phyl-loxera ellen,mint az ojtásnak u/.On módja, mely által ami bfc''^ai fajuiok:»''. az am»ri-kaiphy lioxera elleoea fr.jok eg: esitbwtfk. Felemlíti névleg mindazon am-rixai faja kat, melyeket & phylloxera meg uura tá mad, el nem pusztít. Ter jedeímeaon részletezi az ojtás mó«iokut, c.zek módozatait s''mindegyikére jói ''.alál i:.brát mutat tol. Előterjeszti a beojio:: tőkék további gondozását. Az ábrák oly élénken vannak készítve, hogy azoknak egyszeri áttekintése ''¡légsóges az .»jtá- bármely uemeuoK. dikeres foganatos;látóra a természetben. A mü bocsát a kiadónak szakképzettség-», állása, hivütása biztoóitjr.. Tekintvén az eddig kevésbé ismert tényr-lladék tel tüntetését a pbylloxera ellen ajánlót: ojtási módok -iímertetósét s azon körülményt, hogy kiadó, teljes biztonságot uyujt ssílő-s''zttnknek megóvásában a phy llofcftfa ül-len,1 a jelzett mü továbbá tanulmányozás végett ¿»éltátr-tn^gérd^mli, hogy könyv; tirtüii:í)''k''h''"''érdémiiaerü helyét foglaljon el. E tárgynál több helyen meghaaonló véleményeket lehetott olvasni, melyek/ Után azon véleményben vagyunk, hogy a kér déses tárgy még nincs eléggé megoldva. jfejépgn-azért, mert megoldva nincs, azok . sarrendjébo sorakosunk, kik mindig fél-, nek az ameríkpi azóiőfajoktól, e mivel könnyÜ azok beszáilitásával növelni a Ve^élyf''— azt tartjuk, jobb egyeseknek késm a kísérletté tel «k kel, mintelkap&tva nekirohanni as amerikai fajoknak, a oly -rrtígréeetrö menni szőlővesszőkárt,—mely hazája a phylloxeráuak. Annál nagyobb fá^gédaldmnk e kiiérftt felett/jmert azt''ia A szép özvegy-csak.reggel feié szunnyadt ei egy kisaé: de kínosai aima-dott, nem alndott sokáig teli erszény aranyat csúsztatott ar aaz-talra. A félhomályban nem ia láthatták. ..j.iS „Isö&n önnel 1* — szólt b Erdősoé-vel kezet fogva, távozott.. - Talán a harmadik vagy negyedik háznál mehetett,- , mikor? nyomorúságos, viseltéé ruhában Erdős jött elébe. A halvány -alak lehorgaaztott fővel, haladt. — Tudja laton minő teremtő gondolatok ^nyomták"azt az óriási nyomor melletti? ____■ Puaztayné igen izgatottan tért haza. Az egész éjei álomtalanuj.töl/ötte; folyton azon, gondolkozott, hogy miként lehetne:.Erdős .¿Win segíteni.,/Azt, tudta, ''ho^ hozzá az őritől megtodottak után '' zeffiTninerftt álláara többé nem megy; segélyt pedig eisnem-fogacLaoha.senkifői, mert tiltja büszkesége^inkáhb áhao^ hajléktalanul fog elvesanií" '' 4 - '' '' ö n JMoif már''látta azt a nőt is, kinek névét j^''előtte sohasem említé, s kiről tfjufo hiUe4 hogy megcoaltá Ferit. Az a pózve is valóságos angyalt mutat. De hátha még Bem érdemel meg. olyan nemes szivet, olyan emeikodett leiket, ■ mint "Erdős Feri?S Ha előjönnek a nyo-rtpof- valóságos kísérletei, lesz-e benne -^rő?''Mikor férj^ bejárja a várost reggel-. tői estig"és egyetlen falat kenyér nélkül -tér meg: Pedig ea mind megtörténhetik, mert az iOBég kereke ép oly kövtlkoxe-tősen gördül, mint a szerencséé, egész a forduló pontig. —• Mikor majd a nyomor, feágyta íoagyokat k letépik, leszaggatják ''róluk néhány forint áreuda fejében Üá hajléktalanná téve koldusként keli Tinazorognia ée meghúzódni valahol a fagyó» kövön, valami emberiátogatailan auglwín éjjelre, s ott ringatni síró, száraz emlőit rágó gyermekét. — Pedig, hogy ec nincs messze, azt jói látta PusztaynéJ ''Ji ^ jaj e nőnek, ba ki nem állja a próbákat 1 0 szedette Ferit, bár soha nem mondta neki, de képes lett volna érte lemondani mindenéről, megosztani szenvedéséit, ny''omórogní,"'' ináégbén-''élní: Számára nem volt hely ErdŐB szivében. As'' .5 mindenséget má& nő bírja. Hogy neki mennyire /ájrnem fogja megiüdni.''soba-. senki, szerelme.;".titkávnl Bzált -sirbV-De jaj a nőnek, ím azt a mindeneégót meg nem érdemelte I olvastak a lapokból, hogy a pbylloxera csak addig nem bántjaaa amerikai szólő fajokat, mig honosítóttakra talál, amint azonban ezeket felemésztette, megtámadja azokat is. - .— A ,Qazdaígi Mémhk'' ez: óv október elrjétél kezdje a .Műszaki''Heti lapVpal, m»«ly beleolvadt, egyesülve az eddiginél tetemesen nagyobb alakbán és terjedelemben jelenik meg. Czélja a mezőgazdasági és műszaki »meretek terjesztése, különös tekintenelhazai viszonyainkra ée á gyakorlati igényekre. Most megjelent első száma a legelső magyar gazdának Korismics Lászlónak kitűnően ''.alált arcképét, élet ét jellemrajzát közii a lap élén ; ily éle és jellemrajzot a »Gazdasági Mérnök'' ezután minden hónapban fog közölni, lega''ább egyy.t k mezőgazdasági és a műszaki tudomány óe gyakorlat jele^bb müvólői sorából. A lap e száma nak gazdag tartalmából kiemeljük » kö vetkezőket: Vízi törvényeink. Budai Istvántól. — Az epitéazeti ismeretek, népszerűsítése. — Új sterkezMlü emelőcsiga (ábrával.) — Vizi ügyek. — Közlekedés. — Mezőgazdáéig. — Borásrat. — Építőipar. — Ipar kiáll itáaok.— Vdlla''atok. — Építkezési árlejtések éa azok eredménv e. — Pályáz-.tok és szolgálati ajánlatok. — Gabonaüzlet Budapesten és a külföldön — Időjárás. — Vízállás - A „Gazd sági Mérnök* mc-gjcicnik minden hé''.eD, Dagy jn^gvedrét als.b»n f,gv. ngész másfél iv-yi tartalommsii : szerkeszti éa kiadj; Gonda Bela műegyetemi m. tanár Mun k iürsai sorábhű a mezógüsd^Bági és mü-szf.ki tudomány és gyakori: annyi jele-Bével .alálk<zunk, hogy már nz magáb>»n véve í« kellő biztosítékot nyuj: K-ra nézve, hogy a „Gazdasági Mérnök'''' képis Ueud mogfeiolai annuk a feladatnak, melyre irányánál fogva hivuivi van. — Előfiz« té«i ára »s október 1 én kezdődő hatodik évfolyamn egész évro 8 trt, félévre 4 írt, negyedévre 2 frr. Az diflfi/etén a .Gazdr. zági Mérnök" kiadóhiva''.aií.ba (Budupes:, üllői ut 4.) küldendő. :V — nNana.leányr.u --zimü rogény^T; éí 8-dik tüz<ete mcgjulen: Mucb H és jórsii kiadásiban Budapesten.Ara 30-Jtr. Az ''afé«z ,mü .15 -fűr.-t less. ■^^Ch-tidg Vüdg^ cixmM képes''folyóirat felhívása v»d lapunk mai számához mellékelve ; s vzép képékkel s bő tar talommal biró jele6 lapot ajánljuk a t közönség méltó pártfogásába. : i. s .. - - ^eeyes hírek- ■ üH''í* — Hogy csinálódik a pénz ? Pénz jegyek nyomatásánál legyenek azok bank-vagy államjegyek — mindig szokott bizonyos százalékarány u hassnavohetetien, elrontott példány is előfordulni. A jegyek uyomatáiia a legnagyobb lelkiismeretes séggel történik pl-ha csak a legcsekélyebb hlbá merúl is fel, ai egéaz. nyomtatott ir eldobatík mint manulatura « természetesen megsemmisíttetik Uj pénzjegyek nyomatáaakor, kivált •.-ínte sokkaL. nagyobb százalékarány ily elrontott pénzjegy iordul elő,.a mi az uj öi forintos államjegyeknél is igy történt. Legelőször a jegy papír minden egyes ive szorgosan megvizsgáltatott s ahaszonvehetleneknek talált ivek még mielőtt sajtó alá jutottak volna a papírgyárban összezúzattak ; aa után pedig eltávolíttatott minden iv, melyen még csak a legcsekélyebb hiba is mutatkozott. Ily módoE mintegy 25,000 —26,000 darab meg szét sem vágott ót forintom Államjegy gyűlt össze mint mu kulatura a közös pénzügyminisztériumban a iegközelebb bizottság jelenlétében fog semnibittetni. — ,A Károly huezár.''d Ki mai napság CJj Pesten iátja azt az összetört, csak aem rongyokba öltözött nőt járni-kelni az utczákon, alig gyanítja, hogy e nő ezelőtt 32 evvel, mint fiatal leány Bzabadsághar-c.unk egyik „huszár főhadnagya" a deli „Károly huszár" volt. 17 éves volt, mídőn a mwgy&r szabadságharc? kezdotét vett«?. Szülri Zágrábban jómódú kereskedők voltak a leányukat Lebsúch Máriát Bécsbe villék a neveidébe. A fiutai leányt ott érte a béc&i forradalom, ő elhagy ta Bécset e Ptttre jött. Itt ''oborzo<ák a szabadság ! hősö t»t. A Jeány h „vadászokhoz" beál lott férfinak öltözöt''eo. Vadász. «Ivadáaz és fő vadászi minőségbeküzdötte a aza-badságharctot. s midőn 1849. évi február 27 éu kéí vasiist lelőtt, w tábornok — Dembinszky — kin«, re^te badnagygyá a kápolnai cnata után Miot hadnagy átlépett a „Mikiós* hu?zárokhoz, megtartva egyszerű felvon Károly nevét, mihez a husiárok hozzátették a „huszár* jelzőt, b íyy iett belőle „Károly huszár." Mint ílyesi Komáromban volt, hol Méczáros hadügyér főhndn&gygyá léptetne e]6 A 6<»!>i.diKgb.ircsor végig vivta Auoak be-tejtz''.e atáu áokst hányódott, vetődött s mos: szerény viszonyokéba^, él-Uj-Pesten elfeledve^ ceak I^nvód.tifjt4f8í.i ismerik Ír. egiVc-i „KVrofs hüaz^rt 2 »1 -iCSSj — Balga,tréfa a s^eraevfiagabakerült egy; Elegén y: v^''ginidk''-^Win öózsBfnek.Xizüreten i4£ukci£ltek-«py puskát, hogy aüase el. de előbb „tréfából8^ kapszli mellé lőport hintettek minek következtében az egész töltés a gyujtó-likon jött ki s a szegény embernek egyik szemét kiégette. BOiidan- kéazit-.fíek, ,avnt is a hirdetéshez függesztett küosooetoyil vániiások és alán -rendellsek, melyt a czég nyert, el^gó bizonyítanak^ '' — Ihdtz Dániel síremléke á túri ni protestáns temetőben, köyetkeső feliratot viselir>. - ■ v - > . PÁRATLAN HÚ8ÉGÍj BABÁTJA a''-: SZÁMKIVETÉS KESERVEIBEN 32 ÉVEN ÁT '' TÁNTORÍTHATLAN OSZTÁLYOSA i A MAGYAR SZABADSÁGHARCZ EGYIK KITŰNŐ BAJNOKA IHÁSZI IHÁSZ DÁNIÉL EZREDES . i EMLÉKÉNEK: ; . GYÁSZOLÓ BARÁTJA Ú KOSSUTH LAJOS HÁLÁS KEGYELETTEL EMELTE. ÉLT 68 ÉVET 1813—1881 . '' MEGHALT COLLEGNOBAN, .: ÁPRILIS 10-IKÉN f. r— üjízalonkScti. Az osztrák állam-vaspájy a társaság Bécs, Prága és Bud pest köz» kí>zIekodő vonalain uj szalonkocsi kat hozott forgalomba, melyekben kis Bzalo vao hat űlőheiylyel és öltözővel mig a k icsi többi része két koupéból áll. A szalon használatáért hat első osztályú váltandó. A vaspálya-társaság e rendelkezése, máris közl''pdveltségnek örvend. i : '' . — bzép lányokra — előfizetés. Az amerikai éleim«* újságkiadók njabbl4at-hatós módját fedezték-, f^a^nkk, Áoíyán $ell ^ófizjatőStet tftcaaahi.^Caiq ^am-lüai nem rég''egy i^j lap indőlttaeg, melynek első oÜaíámériásrtjaíükben olrkáiaíó Volt, hogy-a lapkiadói szeízőÜésl. kötá-tek az Uűio legszebb és I^gazdagabb leányaival, mely szerint ezek arra kötelezik magukul, hogy csak a lap előfizetőihez mennek nőül. No ennél még a Iegkö vetelőbb előfizetők sem kivánhatnak többet. '' r" , A sirkalom.titka. Halmay Gábor gazdatiszt négy héttel ezelőtt azt jelentette á rendőrségnek, bogy nyitva felejtett. szekrényóbó^-ejtÜBi_ ey ci»xfából 6»ragótt csinos saatulya, melyet azért bedfült.meg, mert tetején olhttnyt''nejí''-] nek azezképe, kettős feneke között pedig ezefcytte^ fö^t.^orr E jiinsTbáá»^ küöö.tjflakv hogy.á»uáü&n „Nevemet ne kérdje öc. Majd később jobban megismerkedünk !* — Igy szólt a szép özvegy, mialatt titokban egy Még pongyolában volt, mikor szoba lánya egy öreg rongyos koldust jehuteit Óm, hogy besüéloi azerotne ő uagyaágával. Mióta Pusztayné az ínségbeo szenvedők jótevője lőn, többszö«- megtörténi, hogy szokatlan időben is bejöttek hozzá tanácsot kérni, vigasztalást kapni. Ez alkalommal is megengedte, hogy bebocsáthatják. As öreg Pál lépett be meggörbül-ten, de nem a koldusalázattal, hanem az évek és iuség Bulyától '' 1 '' Pusztayné nyiijas képpel sietett eléje és;kezét nyujtáj az öreg felé. — Ez minthaj-ésaro se vetjte/¡rolpa. Azöreg^e t6kiníetbön >''is '' ugy ; gondolkozott,, hogy iazen az iiyen mind qsak mondva csinált dolog; azért teszik a :gazdagok, hogy bo-széljenek róluk. hogy. béletegyék őket az újságokba, aztán lepingálják a kalen dáriomokba.'' 0 köszöni alázatosan, nem szorult az olyan bírátságra; nem eiére; a nagyurakkal egy tálból cseresznyézni. PuBztaynét az előző esii párbeszéd és ismerkedés után meg se lepte as öregnek ez sr —/mint a nagy urak szokták mondani — parasztos gőgje. „Na édes öregem, mi jót hozott? Talán segíthetek valamiben ?* „De hogy-jkérem alázatossággal! Hanem hál tegnap este, mikor vslamiért — bizony .most se tudom: • miért 1 — oda\|- Í''ött hozzánk, ott feledte aa erszényét, azt ióztam . vissza. .Tessék K - — . Az öreg Pusztayné felé nyujtá az erszényt. — „Ast nem tudjuk mi yae benne? Hanem egy fillérnek se szabad belőle hiányozni. „De édes öregem — szólt moeo-lyogva Pusztayné — én aem feledtem ott erezényemet.'' „Annál rosszabb; akkor ugy hagyta Ott késs akarva. Azt göndolja, hogy mí elfogadjuk an.alamisanát''? ! Szegéoy Feri öcsémnek meg se mertük mutatni, mert rpég azt gondolta , yeina, hogy jó szántunkból ''fc^gádtu^ . ; hogy,. ^érletba akarjuk hottri".. Aatán'' szegény Ma - iiskávai kipkoskodtakj.hogy ktlabetet^ meri a nevét nom mondta meg. Na hát agy-e bogy igaz?I Mf méokűnek'' jír mosi- a azegé&y Feri öcsém után ? . Utóbb még megint ross hirbé hoxza magát ia. — Briitaziiaezüst. Felhívjuk ol sóink éa olvasónőink külöaöa figyelmét azáníuakban közölt főiken L. ur barittaniaeaüstgyári hirdetésére, (Fórak-.tár Béos. - VI. Windmühleaese 26.>-:Mí ezen cséget a T cz: közönségnok ''. lerobban ajánlhatjuk és 2zt legUfegyobb :jaáüz séggel tesszük, mert mii^t; egy hozatott készletet láttunk, az ezen czég ''által hir =7=7= mé^ Feri.t ^...Kereasoo m&gánák'' itl fenn az emeletekben,- hagyja meg nyugalmát a mi pinczelakásunknak ott alant f* Pal az 6 ázokott őröklegónyl nyer seségével elmon''dbu »¿-.tviiL után az erszényt az asztalra dobta « távozni rakart. A szép asszony elébe állott. „Megálljon ör^xgem I Valamit ''kérdezek, ha megmondja.'', '' * " " . .* v7.'';'' „Na mit?* ." v '' y „Hogy is hívják a maga Feri öcscee feleségének apját?uí - » • '' „Beregi Menyhértnek, közönségesen c^ak Menyhárt lakatosnak." r - '''' ''„Igen. — Kihez ie akartá : adni erővel Beregilaz í leáoyáv."-!'' „Ördögnek az akarta. Tud is az akarni. .MonfUam már, hogy .leginkább as > vjLperaíorma feiesége skártaJ1-." .ís-^. iíí.^mí is a neve-annak s-fiskálisnak9-'' „Az ístendyilá tudja l Olyan bíder-^ bodorforqa aeve.van.. > • • E^e,:iga»ág: Kondor!41. -''.r. • v•»•«''. • -? - nitiqa^, , A másik'' nevet nem'' tudná-meg-'' mondani?« - . ••• -¡-y> „Nem én azt, ha fid:ül égig nyújtanak '' :* fVst» „Köszönöm ezt is öregem, köesÖ- ndm 1« - '' . V „Isten áldja meg! Hát, mondok, aztán no csináljon ám közöltünk valami-képs-n izgágát! Éljen nyugodtan itt fann, hadd éijüuk mi i& itt alant!" At öreg Pál szépen eldöczögött. Pusztayné gondolatokba mólyed?tt. " Ez már fényes bizonyságtétel arról, hogyha nélkülözés közben is azüfen maradt e nyomorultak önérzete. Az öreg Pál és Erdőané el is titkolhatták volna Feri elótt, hogy valaki pénzt hagyott náluk s mégis - felhasználhatták volna. Talán hónapokra bxztORitva lettek voina általa ? Es a jótevő úrnő szavai után ítélve, az a forrás nem i<i dugult volna be egy hamar. Még sem fogadták el a koldus alamizsnát. — Visszaadták anélkül, hogy Ferit még'' csak hiréval.ia megkeserítették foína. Tehát Erdőanek még csak tudomáas sincs arról, hogy Pusztayné ott volti > • -K/i {i. Más e nyomorultak helyretéban büszke volna arra, hogy előkelők látogat* jáki Esek egyenesen megmondják, bogy őket ne háborgássá, mert féltik a jóravaló értékpapírokat vásároljon rajta. Halaay senkire sem''gyanakodhatott, mert második nején ''éá két leányán kívül senkit sem booaáton «.szobába, öcscaét értesiíé az esetről sa károsult fisUlember feljött s fővárosba, bogy a tisztviselők egyleténél kölcsönt kérjen. As elveszettnek hitt pénz a skatulyával együtt tegnap délután napfényre jutott Hahnay kisebbik leánya, ki helylyel-közzeí őrültségi rohamokban szenved, a eztfra dobost kivitte anyja sírjához a ferenezvároei temetőbe s elásta a rög alá. Tegnap szintén kisétált a temetőbe s utána leselkedő atyja tetten érte ót, amint a skatulyát kikaparta a föld alól. _ » Hasznos tudnivalók. - A csigák alkalmazása baromfiak etetésére. Egy franczia mezőgazda azt ajánlja, hogy a tyúkok s más baromfiak olcsó s mégis jó táplálására czéiaaerüen. alkalmazhatni a házaikból megszabadult csigákat, mely eledel a nevezett állatokat gyorsabban és jobban hizlalja, mint bármely más eledel. A csigákat korpával ée vizzel lehet kiverni. Azt nem lehet mondani, hogy nem volna annyi csiga, kivált némelv vidékeken. A caigákat tVgczál3zerdb Den réggel harmat idejében vagy napon át eső után lehet szedni, mit a gyermekek ia megtehetnek. Voralberg-ben a csigák különös kertekben is neveltetnek e czólra. Ezen kertek 100—3000 négyszög öl kiterjedéeüek, s azáraa fü-földdel bírnak. Egy ilyen kertre 15—40 ezer csiga jön. Az etetéa füvei és káposztalevelek kei történik. Azonfölül a kertben erdei moha van halmokban, {hogy a esi-gák hideg'' ós meleg ellen megóvhassák magukat Télen ezen halmok alá bújnak a csigák, s 2 — 3 hüveíyknyire a földbe ássák magokat Innen is kilehet azokat szedni, s -szekrényekben szalma között vásárra kütíbni. . -— Metters^ges f»»r. Össze kell ol-jraszUni onlrlris^gárányfaggy uí és tgjf Cgsazelyjó fijet jut^addig, &ig zseleg finéro^sziUrnítWglrai, ^ezutö ^folyfcnos >eXeós kézben ^ fér« j^ittákolajjal ín egk&v ern^T ezöti keve»reket"4 lyt keayér-iiajja^ egy lat üfömm^rÓe két ¿darabolt vereshagymával ''serpenyőben felfonraini s átszűrni. Ez valódi szag- ás isnégeüli zsiranyagot ád, mely mind sütésnél, ¿ind főzésnél teljesen pótolja a vajat b tetemesen olcsóbb. A mellett az éUnek zsirogib-bak és jobbizück, s sütemény köny &bb, fórjj. bíícáületes hírnevét egy oly nőtől, a kí -gazdag, tehetős, a múltban szoros összeköttetésben élt Erdőssel. Könnyen azt;tnc^<Jbatná a vilíp högy tOc Özvegynek ismét különös érdekei lehetnek; nagyon iáUígatja ^.Ji^hókat, -fiaméi director uUn jár. rtr.pn • . ^ . Pusztayné wndozt elgondolta és eli^ierte, ii ugy jarény t fi a m~a" J>á1 piált bah kelte« lehet .tanuhai^« a tíszts erjuMca-nekyuem a^na^y iiri lg''^''nic fény es tsrmei-bex^: nem i ott.fenná fn hazája^ hanem többnyire ^ uyomár^inség és az Istenhez kiáltó, nyomomótf álant. \| fiosazu göndoíkozSőfetáif Puázfáyöé leil^ Egy hosszú levelet irt, összehajtó- ''''\| -PrókitoríMíl ÍM!9^ í Eb ben-;á" mi •órékátorokjéán^.sőha ■jüídkunk, hogy a jogvédelem bajnokai j°tna>k ionen-onaa^.^ tartM lék ^regbe, a hol bi a mint tudjuk — fajönipias val«Jságbau csak Jituluaimn, de vitu^ ¿^nui U M'' 1 l í " •, < ''i <n fs, '' \| 1 i I y -j • r \ f vj''ifl «Tj • - A dologban még'': ai u sü jnós,'' hogy m Íb''-ó1 as okai, fithr pVókitsj^kM tették, hanom a részvétlen publikum. Miért, »em porolmiért ¿írem ^eaxéked i if jó magyar szokás azarintt? - iáért—vastag a -bórej^rt.ínmenfttie^ábMi VjegfciíTsd,'' mert fy''áva- ós «tiüt^./toioden. séríTxnet,'' megrövídltésí, V^vaB^iOsa^bogy.! pré-kálorrá ne''szoruljon. Inkább ott hagvja péazét^- jóságát^ telebsfátjánál, niiSi hogv ¿bküis rakj a''ksebÓré. Ho^vágytok ti-boldog idők, mikor egy-egy örökieödási pörből három p-óká-tor-nepizedék meggazdagodott ? Ilyea -formáo elmélkedett aktáflan irodájában Koadoi Gyula, ^»i>lalt )tü lönfóléi^piíthblpgiai al^k''.''kaV x^zok as előtte hevLT^ p"aprrric;iáftfy^á joj&b jjáág-bap;ek''o8abl/ílolog is elrén''voín«:. '' : , : •• ■ ,1 j • ^ ;''í• I . r Sehogysem voít megelégedve helyzetével.: Minden számítáeá csütörtök« raopdott>;AiTa.- a''.lointdra-.^ii^e'' Beregi" Mariakát \|»óül veáai, valami jószívű üsao4 rástól kapott annyi pénzt, hogy as ügyvédi vizsgálat^ letehette ¿í mint vőlegény nem valamennyi Em^jiknjfk, nem 6r annyit, mint a csalogány, monoí'' egj fuka-. — lgon, vieconsá X. ba-rátja—ciert aaok aoc járnak tánrérral a hall- iatór%«s«r KiAM fölléphetett." Sőt még tovább* a lérjedett az uzsorás nagylelkűsége. Mikor Kondor meghallott, hogy Beregi MSHOSÜ&VSSáfav&Q&Ust ajánlott a doclor, azonnal V3ti fol aa nnsorásíéi.-^pásisi-.-éa fAhxXÁztmi, hogy Mai^iiozigeu-e mr^. Igeh.jM ftdta, miszerint Bevcginé'' '' Marifik ki . iá minden áro?. oda ^wfTtf''femérC''ó nagyobb, sőt teljes diadalra jutni a''bcerelem dolgában. Hogy-Marisk át a pénz-epecuiataó mellett szerette ii'' is iagadh&uitlaaj-''d«e tsere-lem lángja aem- -csapott fel ''á {».ragrafu-85^ir%fcEá éaak ''ást mondta volna vele minduntalan: „Nagyon sseretlok, dje wkem -páüí-keH>- : Kondor csalódott óe bele ia nyogo-d^tw-^utá^^ °}Wtötie, 2 a" rényee kilátás^ eiszrJasstotta, bssa jóu ber''áfáíijfóltóvfttózendóket. De bezzeg az uzsorásnak idáítnem •terjedt jóazrvtiiége''ée nyKgaíma-" '' ^egéaj.íwBidor Gyula a legkinoeabb váltólázban volt. jOMS a»om«m-üÍÉében minden eazébe jutott, a mivel nem segíthet magán, de yalami tiszteaaéges.expúdjeoat nem talált. ''"■Hü : j; (Folytatása k^vo\|k\|iÄkiV '' \J} Kxotu-eyttoinfl-^—— <''■ Hej, esapláíwa, WpjM^-lea j^iaczéb©'', '') Meleg a-bor a fcanocöba", ítesábe''; : i •'' -^ÁddTi ps4Jg s>wsnyéizí5t bizza rám, * '' ''''"-Vr^-iiok rá o^yan hiven, i«en Igaián ! Marádon i''.t csaplároaié, angyalom, "'' Sít-Rnt'' «ackott a csapláros a csapon. Xldom ast a hamis aázát kebllben, ;N6»«5s;ide p^olegebbeii, j -TekioUon rám szelíden 1'''' ^Mpat-caavaijs még ax a csapot, . ''"''Vág^ tatán n^k odáig seV ballagott. . . , Ugy-í -moi>dtam> sokat ké#ik odalenn,. iße fenös a pinczíbSl " Akár ^l¿yoh5^elesi^••;•''. : • -■ r. « >jíJ-t :+>? .t>i %aej, caxptiros, os ifszfjk a pjncaébea,. Samis-hnslTei''.a menyecske ttrrébta-, 1 • Hozza hamar m inait, ha tndja, ,. ~rUrt infretc itt « ldla6hl>n1 " « yPgso''-imsgii; a guta''.", X''í y..: - - ..:; * * .t\\. \i. . * * ■ - '' ÖKKQE BáNDL í- HTOZAtiEEiftttOLYAM Y- ZALAI EÓZLÖKT OKTÓBEB 16inl88L „ !] A gyermekvilágból. al U >• 171 - kérdé s kis Pepi a kis mamától. ,Ai angyal olyan kis gyermek, aki rep&l,* — feleli az anfa — „Hit akkor ni irt hívja a - papa a a«el6n0t angyalnak f Mert « la smr (okira el fog repftlai innét. — Vadásxat urán. Sok foglyot lőttél as ;idéf T Egyetlen egyet <em... de asért meg vagyok tnagaipmal eWgadvs, már sokkal kö ««•lebb voltam ootxá. mint tavaly. Kgy vún hivatalnok k®Srve»«n sirxr: elhányt oojét Barátiu vigasztalják. Nem uram! sób»jt at «reg .. érsem, bogy nam lilém tol, kai-sak — ejra meg nem tui tatod ok '' Kiszámított vifssttalás. Mi bajod van létig fiam, hogy oly iiomoro vsgy ? A rabbi igei. megucáritott onf^m, awt arról beatéit Éj«gy óránál tovább, hoy porból vagyunk. * porrá leszünk mindnyájan. — Hagy saamár vagy Me« fiam, hogy e miatt busulod agy el magadat Mán volna, ha aranyból volná] ¿a porrá krlieue lenned, mert akkor ötven peren ntel vett»n^Sl, de igy som nyer« se nem TMSt«(I. Hivatalos pUcsi árak. Eaíy-gasWn/1881 okt U. lOü kilogram»jávai asáaritva. Busa ll—--U- Kom 810 9. árpa 7.60.—9.— Sab 7---.740. Kukoricás —7-eO Burgonya 2.50—.—. Boraó , Lencse W.-''-r——A Bab 12.--- Bsáaa 250 —''—- Saaíma -— 1 kilogrammjával i« ámítva Marhahús 48 —.6«. Borjohns - -. Ser-teshui 56''—,,—., 8ak>nse — 88— Disanózair ■—>-¿80. ^F4itshagyms 16-i Fof hagyma •----80. Czukor —66. Bors .— — 1''40 Paprika 90.—. Saappa« • —.—40. j .... 1 liuriéwl «»ámítva Ó bor 32 — 48 kr UJ bor 90 28 kr Páliak a 4dr- Krttt 6 kr. ————— , Piacai arak. 100 kiloe. számítva PÁ Pá., Basa lk-40—11 SO. Boas 8.40 8«0 Árpa '' 7.60-8—. lab 7-7 90. Ku- korioas. 6.90—7,— , 7 VRSZPREM. Huta 11.60—18.—. Boai H.frO—»■ — Árpa 8l20—8.60. Zab 1.40 -7.»0 Miikoricaa 7--7.90. GYŐR Rasa 19.10—1290 Row 9-90—1 9.40. Árpa —.--.— Zal. 7 16—7.40 Knko-j riraa 7.50—7.60. SZOMBATHF_T Busa IS.-.—lt.80 Rozs 8.40—890. Árpa 8.--8 60 Zab 7.10—7 40 Kukoricás 7,60—7.80 BITDAPS8T. Boss 12 80—12 90 Boaa 9 70-».— Árpa 7.50—7.70. Zab 7 56-7.70 Kokoriesa 6.75—7.80 KAPOSVÁR: Boaa 10.60—11.—. Ro«s a80—».10. Árpa 7---7.40 Zab 6.90.- 710 Kokoriesa 6.80—7.—. SOPRON. Buta 11 50—12 — Rott 9 20 9 50 Árpa 8 80—9.10. Zab 7-40 7 M) Kokö-riesa 7-60— — utl menetrend. Indul Kanlaséról hova: Vou»l lt.-¿07 Ks« 215 209 „ 202 Huda Pe.tr« 204 M Domkorái t»ra Perc. 1<ÍÖ 5 10 regf«! 2 tO délnt 11 1 éjjel 6 -45 reggel 2 6 délnt 11 20 ije (gyorsvonat) (postavonat) 212 . (vegyas vonat) 81" Birth« tH«ou.h»tli»lj-. Sopron Iftlé) 6 16 rrggrl 801 >150 -jje 815 Sopronba 3 4U délut 206 Prágerhof Kottor., Ctáktornya 4 55 regge 203 . 2 47 délut 201 . , (gr°rsi ) . 10 50 éjjé 4rkeüc Kanlaséra honnét: 210 Zákány fel61 6 27 reggel 1 11 (vrgj— vonat) 4 (postavonat) 2 216 «08 „ 211 H»>U lMtr6l 203 301 802 314 316 ''toprowWol 204 . 206 » j 202 Prágeriiof fel61 (gyorsvon«») ■---- 41 d;ih. 1 éjjel 16 regg-1 8 délnt /gyorsvonat 10 30 4jj«l 4 1 regje. 10 16 iH 12 6 Hál ben 1 20 délut 10 50 éjje. 5 37 regge. Felelős szerkesztő : BÍTOEFI LAJOS. Kryllttér1) Rosenberg Ádám zene-Iskolája. T ca Van saerenesém a t. érdekelt kösönség-gel tisrt eletteljesen tudatni, bogy f évi október hó lén h elybrti, szülővárosomban z.-neiskolát nyitottam. A zeaetanitásban külföldön kttlönöstn Glasgowbau (•»kócaiában flért siker«im atón reménynyel bictatnak, hogy szQlSvárűSom mű- ) E rovat alatt krfxlouért fsl''d&as^get nem vállal a Szrk. véssst kedveli kftatestffaek is ldérdesdeai« teljes bizalmát As űkola bsreadsséss követ kez6 lesz: A jeleotketC növsodéksk aegrissgákat-nak és elfihaltdárukhoa kápsst egyas oostáJyokbs osstatuak bs, egy-egy csoport 6—8 kasoseU. meneteld nörsndókbSl áll As igy beosztott növendákak ketspki» háromszor kapnak egy-egy órai oktatást. Minden egyes növendéknek kiképeateU«« ugy a zsafarikaa, mint aa éiÉtu a legsa. gyohb gondosaágra! esakösöltetik. A tanév 10 hónapból áll, melynek váffe a növendékek nyilvános via^álatoa bemuU;-ják haladásukat ogy s «ongorajátókbaa, mist st énekben. A növendékek v.sárnsponkint dtí^ótt 11—12-ig, hétköznapokon 5— 6-ig jelsotkeahet-nek felvétel végett alul Írottnál. Azok részére, kiknek még xongoiájai nincs gondoskodva lati as Iránt, hogy mars-kat gyakorolhassák. ^ A Undij mindet egyes tatml6«rt ka von-kint 4 frt Nagv-Kaniasa, 1881. október havában Teljes risctal ettél Magánoktatás tongurábán és ^nekbm óránként 1 frt H I R D E T E S E K. '' .j u mist s forinttal tl hatodik NAGY LÓ-SORSJÁTÉK. egy sorsjegyének árával, jáUthatoi as Október ld-éll megtartandó busáson 1 I 500 500 I. :fl li ÍÜ leni IJV . pompás négyes fogat Pl 11/ teljesen feltzerelve, értéke 300 Öt I u-riMi l 2500 ft n u t Ige««!] ^ egy kettős fdgat, taljes, értéke i IffiJ további nyeremények, agyadat: Uatók, hátas lovak, <ar-, amy és ertstíánys* ir i> jl a toettsáfl kfzvetttése fMy-táa készpiozbea is értékesitkeíé. ¿¿i 1 1 rJOC -^Iít<k,a hasai tótsoyáe^ás jsvára t a badspMti lováaár amalÁ.^ M 878 6—6. tattfcir&iáffit teltéi mmtís (Politser 8.) Otrottya-ifteza 12. sz. BUDAPEST. 3SK) 2-'' JÓ SZEMÜVEGKK és LORGNETTEK a legfinom. csi«/.olt ólomüvegből, valamint kitünö dupla táiMri csövek, ftzin-bázi látcsövek, távcsövek ■flcroskopoM i p r óbál t ablak-, kerti-, fUrdé- ós SZiba-btoéfék, valamint megvizsgált, eltörhetlen fém barowotsf,mely akö s inerte NAGY-KANIZSÁN, FS-utcaa, Ctsngen-nlrta stegletén. Rosenberg és Weliscb-''éle hisban vetkező időváltozást előre jolzi.Kivánatra posta atján küldetnek. Megrendeléseket kérem közvetlenül at aióiirt raktáromra kfll-desi, ahol is esak jó látszerész! késsitmények nagy válasstákbaii gen olraó árakon készletben tartatnak. Mind eten ssakntábs tar. tosó —fcá> s ¡avltassk tagak-bas és gyersss etzki zh ts tasi .1 Halljatok es bámuljatok! "Sgy nagy brittániae«<!st-g?ár c»5dmondás« kövctkcztéfi^n átvett óriási raktár bacsáros alul is mélyen lesxáilitoltan adatik el « frt 60 kr. bekaldése vagy pedig utánvétellel mitdeuki kap egy kulan''Ssí''n nyoj tott ás 61 darabból álló brittániaezQst étkezó-e^sköat, fmelv «lfibo 40 frton fslttl volt kapható) ti at evöesaköaök fehérmaradá«á« rt 25 évi* less jótáll™ és pedig: * asztak kés anroi a«él pengére) 4 legfinomabb brittáoiaeat vlls 6 tömött maasiv bi :ttániaezBst »vOuaál. 12 legfinom. brittániaez&st kivésáxnál, 1 nehéz brfttáüiaezfist Isvesseré. 1 nehéa brittániaeaöst tafaeré 2 elegáns gysrtystarté 6 szép maasiv ttjásserisf. 8 gyönyör« flaom enkertáleza 1 tkesziBré legfinomabb fajta. 1 igen s«ép czaksr- és bsrstarté 6 drfc brittaniactüst ts.iásksaál __ Bebizonyításul, hogy ezen hirdetés ■»«•m stf.d«iir<s«''n alapstik. nyilváaoaaágra botok egy párt az ezerckrr m^nö kosaönő- o» utáüron-deló lev«lekb61, Helyeket én étkeaSsssremnek el^nv^seéjfr és nvuiékocy-ságára vonatkotólag több évi hastoálata ntán nyerte« é- kAteÍex»m magassal nyilvánosan, ha at áru nem tetstik, al mindéi: knltsép nóllcfl! vistta-vesni. aisáes síi ezéfsfe áitai Mrdeiett sdtszíszsrsk értéktrisa sUs zásek. Ki tehát egy jó és «olid áru ak«r, a« forduljon cjuxkii »« egyet- > l«a megrendelési helyre: L líELKEN brittánlaezüst gyár-főraktár Uées, TL WlBdmöhlgasse Nr. 26. _ e ? ? E . c jp JD JL ^ 5 Nagyon t or 1 Körí!belai 1.4 hónap el«tt hoaattam Bnt«l egy brit-táalaestst gamitwát melylyel toljeeet »eg v.gyok ti^c^re t* kink esattal még agyaser egy k&ldó^ belőle kostám juttatni. TissteUttel Kleia-SehelkeabM (Erdélyorsa^.) Femengjel Simon. ev. lOlkéaz. -Mólyen tísxtelt Selksn orl Én aa ön gyors brittánía«ifl« kcldését megkaptam ós vele teljesen meg vagyok elégedve. — egée« joggal hirdeMa, hogy as aesa ssódalgóa. Legyen stire« nefcew még egysaer a feaí említett kósalete« megkftldeo . Lant Heinrich lovag Lamruh Ikir tanácsos a es. k. fíhivatalaál éi pénttári udvarnál Grátban Továbbá vasnak kftseflnetDyilvánitások ée utórendelések a köv.t-ke»6 teáktól: Vlhnar, gróf Pálfy-Daan 8rtlbiiigben. Pmck Károlt Koltá-bac. Wastschama Fsrd. cs. kir. adóhiTaUli adjunktus; JamnitabSo. Nn-retter K»jetántól Trientben, Diehl es. kir. poaUmertert.''Sl Hostoviesba», Ssvelmay«" cs kir. csendórtól Bnchersbm (C»ehor«xá\ Holser Ferenrj Psíixíorfbatt.. Gróf Forgách Károly Ghyme« at «at S86 2 - 20. Tlsitltéper bríttánia eezkösém ssámára n«VT «»onisgb.ti 16 >rért ni>»"- kapható, óriási megrendslés'' k vécrtt k«;retik a faiflőbl^ medren" ''.0«. < isten után egyedfll az ön K«ff iános-féle aaláta-kívonat egészség sörének kSszfcibetea élete« neguentését Hsff Jáses cs. kir. udv. stállitó aruak, kir. kereskedelmi tanácsos koronái arany érdemkereszt tulajdonosa, a fjbb porost és német rendek lovagjának. A HoflF János-féle malátakivonat feltalálója s »tye-lflli kéeait6j únek, Earópa legtöbb fejedelmének udvari szállltój». Béét fiyárteíylséfl: Braheohof 2. Ir^a és ByáHraktár Grahea Brisasr •trasse 8. szám. GYÓGYJELENTÉS. Tnkintetes ur! Kreistadt, !i)81. márca. 21 At ön Hoff János-féle maláta kivonat egészségi sörének az éa, makacs köhögásamet illetóleg igen kitönS Uatása volt s felkérem rá «se»™ utánvétel meUeU eaen sSrb61 ismét IS palaezkkal * 2 tacskó maláu-rzukorkát kflldeni Waaka Tivadar cs. kir. 6magy. Hivatalos gyógjjelentéa. Berlin, at uj lakUnya kórbása, a tOaér-utczábaa. A kltftnf Bői-féle maláta-kivonat -gé^sigi söraek, mely a sebesffiteknek -oly jét ts* hogy ások azt nem örömeat nélkfclöaik, egy njahb asAliÜisért k^ri M fel az ápnió hslgyek nevében. Két fsrhrtas aléi ssm UMstik szét- HOFF 1AN0S, kir. udvari oiálMt/i P5raktárak: Nagy cs. Béea, Brahes. Briuasritrssss 8 K a n i a « a : Fsaséihsfbr Jézsef.. Strm ét KWa. - Zsla-Bcerssejg: HshUszky A. — 8opron: F. Biliar -K''-sxthrly W&ssob FereWr. — Kaposvár La]pe2i\| Altai. — K a 1 ó <- s « : Behr B. Upét - V a r a f d Kssy H»aksls»sf gyéfy« — Budapest TrMlergasse 7-ik tzám - , . 8W S—12 BÁRON LIEBIG-FÉLE MALTO-LEGUMINOSEN-CHOCOLADJA a LISZTJE. ^ Legjobblvértképz^ tápanyag Starker 4 Pobuda cs kir fiszálllté gyárából Stnttgártban. A Malta-Legnminosen chocholad a legelső orvosi tekintélyeit ité lete szerint gyenge emésztésben szenvedőknek, vérszegény gyermekeknek, szoptató nőknek, gyengélkedő leánvoknak stb kitOnő tápláló és kellemes iü Italt nynjt. A WaltO-leflyintsaB-Bszt a, előbbi esetekben mint erősítő és könnyen emészthető levesnek mntatkozik, valamint jóhatásu táplálkozó''szernek és kitűnő gyermek- tápláló anyagnak egy évestől kezdve. A kisebb mértékű árak mindegyik csomagra kinyomtatvák és kaphatók a birodalom összes eyógytáraiban és füsaerkereskedéseiben; ellenben aa-gyobb mennyiségben a főraktárnál Bo&axdt PÓ1 Bécs, I. Weihborggasse 24. t5t> vTar Rakttrak- Zágrábban MITLBAOH ZSIGMOND gyógysz. Eszéken DÁWID JÁNOS gyógysz. Mária-Theresiopel JÓÓ J BSAÜx* LAJOS gyógysz.. DIBBALLA G. gyógysz. Zupanje (Szlavónia) MATTES A. gyógysz. Komárom SCHMIDTHAUER L. gyógyaz.'' Haaééaáaaa**** ------------- . gyógysz. 8zékesfehér?irott 8i* 9-12 X1'''' 1'' Ili ■ ;•: - • Natf-Kartaia, nyomatott a kiadó ti ibríbs Wajdits Jl gyorssajtojánV Van szeróicsém tiszteletteljesen jelenteni, hogy h „Hiruchler és Hlatkó czóg aiatt helylx.-u 7 év óta fenálló férfi-ruha üzletből kiléptem, h ngyanfly flílétet nyirok ós ve/etek HLATKO JA NOS fótér, Kbenspanger-íéle házban, az ,Arany Szarvas-vendéglő mellett tőrvényszókileg bojegy/eu c/.óg alatt A uagybecsü bizalomért, melylyel eddig megaiándé-kozott, mély köszönetemet fejezvén ki. tiszteletteljesen kérem, hogy azzal engem továbbra is megtisztelni kegyeskedjék, és pedig azou leszek, hogy lelkiismeretes, pontos és szoHd mnnka, valamint a legolcsóbban szabott árak által t; cz. vevőimnek teljes megelégedését kiérdemeljem, a mi már azért is könnyen eszközölhető, mert a legelső bel- és külföldi gyárakkal vagyok öwzeköttotósben és minden idényre a legújabb és legdivatosabb szövetekkel, (libériákat is magyar és franczia kiviéiben) ellátandom magamat. Kgyéves önkéntesek számára szükséges ruhákkal is szolgálhatok. Becses megrendeléseit kérve, vagyok teljes tn/Mettel 868 9 - • HLATKO JÁNOS r^i III. ÉVFOLYAM. agyar olvasó közönségünk körében sokszor lehetett hallani azt a szomorú panaszt, hogy a művelt, és irodalmi tekintetben bizonyos igényekre följogosított családi körök-kénytelenek nélkülözni a szükséges szellemi táplálékot, mely egyrészt társadalmi műveltségükkel egy színvonalon állna másrészt pedi^ az ízlést nemesitené. és tökéletesítené. Ez a hézag kétségkívül igen nagy volt; az írók és a közönség kölcsönösen szemrehányásokat tettek egymásnak, s egyik a másikat vádolta hidegséggel, hanyagsággal, indolenciával. Ennek következménye volt, hogy idegen, különösen német folyóiratok ezer meg ezer példányban terjedtek el hazánkban, s helyet foglaltak a legmagyarabb családok olvasó asztalán is. Hogy ennek nem lehetett ió befolyása sem nemzeti fejlődésünkre, sem pedig a hazai irodalomnak haladására, azt mindenki könv-nyen beláthatja. Azonban a szemrehányások, melyeket az írók s a közönség egymásnak tettek, épp oly alaptalanok, mint igazságtalanok voltak, mert a dolgok ezen állásának oka egyrészt abban rejlett, hogy a közönségnek nem volt üt oly közlönye, melyet buzgón pártolva, emelhetett, javít-" hatott és igényeinek teljesen megfelelővé tehetett volna: másrészt meg az íróknak nem volt elég terük, tehetségüknek teljes kifejtésére. Ezenkívül az anyagi viszonyok is folyton kedvezőtlenek voltak, úgy hogy egy ilynemű vállalat nem remélhette, hogy versenyezhet a külföld hasonló termékeivel; a kiadó el lehetett rá készülve, hogy vállalatát mindjárt kezdetben össze fogják hasonlítani a külföldiekkel, s arra is, hogy az összehasonlításnál az övé fogja húzni a rövidebbet. Csak lassanként, a legnagyobb szorgalommal, kitartással, s nagy anyagi áldozatok árán sikerűit nekünk az Ország-Világ-ot azon színvonalra emelni, melyen ma áll. és nem riadunk vissza ennek utána sem semmi áldozattól, hogy végre elérjük azon színvonalat, melyen a külföldi folyóiratok állnak.- De fáradságos munkánkban szükségünk van a közönség támogatására, és hálásan kell elismernünk, hogy az olvasó közönség eddig valóban buzgón támogatott is bennünket, és ha továbbra is részesülünk e pártolásban, s talán még nagyobb mérvűben is, — akkor bátrabban folytathatjuk versenyünket a külföldi vállalatokkal s talán rövid idő alatt el is érhetjük azokat. Október elsején megkezdjük a harmadik évfolyamot. A mi lapunk művészi kiállítását illeti, számos jeles hazai festőnk igérte közreműködését, s igy azon helyzetben leszünk, hogy mentül több eredeti képpel szolgálhatunk olvasóinknak. A lap irodalmi részét illetőleg pedig biztosíthatjuk közönségünket, hogy megnyertük irodalmunknak számos jelesét és a fiatal tehetségek legnagyobb részét, s munkatársaink díszes koszorújának köszönhetjük, hogy az Ország-Világ azon színvonalra emelkedett, melyen most áll. Szavaink igazolására álljon itt névsora azon jelesebb munkatársainknak, kiknek nevével a t. Az „ORSZÁG-VILÁG" kiadóhivatala BUDAPESTEN, koronaherczeg-utcza 3. szám. olvasóközönség már eddig is találkozott lapunkban, és kiknek legnagyobb részével ezentúl is fog találkozni: Abafi Lajos. Ábrányi Emil, ifj. Ábrányi Kornél, Ágai Adolf, Asbóth János, Balázs Sándor, '' Bánóczi József. Bartalus István, Bartók Lajos. Beksics Gusztáv, Beőthv Zsolt, Bulyovszky Gyula, Csukássy József, Csikv Qergelv. Czobor Béla, Deák Farkas, Endrődi Sándor, Erödi Béla. Fejes István, Fejérpataky László, Frecskav János. Gold-ziher Ignác, György Aladár, Hoke Lajos, Jakab Elek, Kazár Emil, Kiss József. Keleti Gusztáv, Komócsy József. Könyves Tóth Kálmán, Kvassay Ede, Lauka Gusztáv. Lévav József, Majláth Béla, Majthényi Flóra, Mar-gitay Dezső. Márkus Miklós, Mezey Ernő, Mikszáth Káimán, Milkó Izidor, Moldován Gergely, Myskovszky Viktor, Petelei István, b. Pongrác Emil, Pulszky Ferenc. Reviczky Gyula. Sümegi Kálmán, Szabó Endre. Szabóné Nogáll Janka, dr. Szalay József, Szász Károly, dr. Szath-máry Imre, P. Szathmárv Károly, gr. Széchen Antal. Szépfaludi Ö. Ferenc, Szilágyi Sándor, Thallóczv Lajos. Tolnai Lajos, Tóth- Béla. Tóth Lőrinc, Vadnai Károly. Váradi Antal, Vargha Gyula. Vértesi Arnold, Xántus János, Zichy Antal. Ezen díszes névsor kezeskedhetik a tisztelt olvasó közönségnek arról,'' hogy lapunk ezentúl is sok és sokféle közleménynyel fog szolgálni a szépirodalom s a tudomány mezejéről, és a szerkesztőség mindig azon lesz. hogy a művelt közönségnek minden tagja lapunk minden számában találjon néhány őt érdeklő dolgozatot Lapunk iránya nem fog változni; szépirodalmi és encyclopaedikus tártalmú lesz ezentúl is, de tartalma, az olvasók könnyebb tájékozása végett, ezentúl három részre lesz osztva. Az első szépirodalmi részben főleg regényeket fogunk közölni, célunk levén ez által is emelni hazai regényirodalmunkat. A sorozatot ifj. Ábrányi Kornélnak „Az elvált férj" című egv kötetes víg regényével fogjuk megkezdeni, mely művészi kivitelű képekkel lett illusztrálva; ezenkívül egy érdekfeszítő francia regényt továbbá kisebb eredeti és fordított elbeszéléseket, rajzokat. humoreszkeket és költeményeket is adunk minden számban, mint eddig. — II. Magyarország képekbenu című áliandó rovatunkban nevezetesebb hazai tájékokat, történelmi nevezetességű helyeket; romokat, festői népviseleteket stb. fogunk olvasóinknak bemutatni s ismertetjük a népéletet, népszokásokat s a régi magyar életet stb. Harmadik állandó rovatunkban, melynek címe lesz: III. „A nagy világból,- a külföld nevezetességeit tárjuk olvasóink elé, s egvszersmind figyelemmel kisérjük a világ folyását, a nélkül azonban, hogy napi érdekű dolgokkal foglalkoznánk így. azt hisszük, minden olvasónk meg fogja lapunkban találni a magáét, mert a lehető legnagyobb sokoldalúságra és változatosságra fogjuk mindig helyezni a fősúlyt, hogy minden jogos igénynek megfelelhessünk. Ezek után reméljük, hogy nagy anyagi áldozatokat igénylő vállalatunkat a t. közönség ezentúl is szíves pártfogásában fogja részesíteni, s igy minket kitűzött célunk elérésére segíteni. Hazafias üdvözlettel DL SZINNYEI JÓZSEF, az „Ország-Világ" szerkesztője. $ 4 A lap előfizetési ára: Egész évre 10 frt. — Félévre 5 frt -r Negyedévre 2 frt 50 kr. Minden második füzethez — mint eddig — egy pompás fáiynyom&tú mellékletet csatolunk, s ezeknek megválogatására kiváló gondot fogunk fordítani. Megrendeléseket elfogad: "Wajdits József könyvkereskedése NAGY-KANIZSÁN. $ jL 1088. WUckM» K. C. én fi* k.&DjTüyomd»J» ButUpc-utn. MftY-KANIZSAf 1881. október 20-án, EtótittHI ár: egétx évr* ''......8 frt íél érre.......* t negyed érre......2 ■ Egy szám. 10 kr. HIRDETÉSEK 8 hasábot petitsorbaxi 7, máaodazor 6 s minden további »őrért 6 kr. NYILTTÉRBKN soronként 10 krért Tetetnek leL Kincstári illeték minden egye» hirdetésért SO kr. fizetendő. Huszadik évfolyam, A lap szellemi réasét illető közlemények a szerkesztőhöz, anyafi réazét illető kózlemeoyek pedig a kiadóhoz bérmentve intéz endők : NAGY - KANIZSA Wlassieshaz Bérmentetlen letelek csak ismert munkatársaktól fogatainak el. Kéziratok vissza nem küldetnek. N^-Kanizsaváros helyhatóságának, „nagy-kanizsai önk. tűzoltó-egylet'', a „nagy-kanizsai kereskedelmi s iparbank, „nagy-kanizsL. takarékpénztár", a „zalamegyei általános tanítótestület'' a „ nagy-kanizsai kisded-nerelő egyesület", a nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet'', a .soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai k ül választmánya" 8 több megyei és város egyesület hivatalos értcsitóje. Hetenklnl kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. Municipalis más-e vagy centralizmus ? Ha nem volnánk conversativ nemzet, mely az államigazgatás körében felmerülő minden változás és újításnak jogezimét fürkészgetve, bírálgatva, a czélszerüség kedvéért nem igen szívesen vál meg hagyományos formái- s institutióitól; de főleg, ha nem volna oly nagy a patriotismus köpenyével takaródzó önzés, azt hiszem. e kérdés már rég megoldást nyert volna, igy azonban — bár a haladó korszellem, nem csak a közjog, hanem társadalmi életünk, polgári létezésünk terén Is teljesen szétdúlta a multat, melyhez jó- és balszerencse között oly szivósan ragaszkodtunk — daczára annak, hogy a megyerendszer incapacitása a reformok kivivására, már eléggé tisztába hozatott, meglehet, hogy — közigazgatásunk kárára — még éveken át vitatkozunk egy oly kérdés felett,mely már évtizedeken át szőnyegen forog anélkül, hogy a megoldás stad.jmába juthatott volna. Mert, hogy a municipalis kormányzat reformálásának kérdése nem uj, ezt — azt hiszem — mindenki fogja tudni, ki a magyar közigazgatás történelmében csak egy kis jártassággal is bir, a ki pedig közigazgatásunkat tüzetesebb tanulmány tárgyává tette, az elótt nem lebz ismeretlen dolog az sem, hogy a statu tarius jog kérdésének megoldása hosz-szu időkön át éppen azért lett szegre akasztva, mert a centralisatió hivei ép ugy, mint a municipalis önállóság régi szószólói makacsul megmaradtak eredeti positióikban s egyik sem volt hajlandó a másik javára conces-sióba bocsátkozni. így — hogy csak egyet említsünk — hazánk nagy fia: Kossuth Lajos, nemzetünk újjászületésének, oly hamar alkonynyá lett hajnalán, a statutarius jogok széles értelmezése által, a megyéknek oly féktelen hataimat kívánt kezére ját- szani, mely a központi hatalom egységének megbénítását teljes tönkretételét eredményezte volna, mig gróf Apponyi vele szemben a municipalis jogok szétterjedt 8 határozatlan körét összebbvonni s annak végső szálait a minisztérium, vagyis a centralis hatalom kezébe óhajtotta letenni. — S igy ment ez azután évről-évre anélkül, bogy a két tábor közül csak egyik is kivivhatta volna elméletének diadalát a tényleges állapotok fölött, s hogy ez örökös harcz s meddóvita^ közepett, az egymással farkasszemet néző ellenzék között a végszak?.dás még sem állt le, ez csakis a körülmények szerencsés ós történetes ösz-szetalálkozásának s azon, soká meg nem szűnő hiu reménykedésnek köszönhető, melynél fogva mindenik párt a másiktól várta az engedményeket, mikor azután ennek a czél-talan önámitásnak is vége lón, lassan-lassan szépen elaludt az egcsz ügy 8 maradt a megyei élet „in statnsquo" mig nem a legutóbb mult évtizedben — mert a modern közigazgatás érdeke nagyon is kézzel fog-hatólag rámutatott municipalis életünk kóros állapotára — az ujabb centralis eszmék újból hadat üzentek a conversativ mnnicipalismusnak. — A fóérdem itt elvitázhatlanul Grün-waid Bélát illeti, ki egész lélekkel neki adván magát a közigazgatás tanulmányozásának, azon meggyőződésre jutott, hogy a megyekéniés hazánkban a legszorosahb összefüggésben van a nemzetiség kérdésével, amennyiben t. i. a nemzetiségi kérdést egyedül a történeti vármegye rendszer elejtésével s az összes közigazgatási erőknek állami központosításával, vagyis az állami közigazgatás behozatalával lehetne mego''dani s igy a magyar államot a magyar nemzet részére megmenteni — Nagy eszme ezl mely — ha nem ment is minden rajongáf s túlzó egyoldalúságtól — képes volt a kormányt, közvéleményt s az egész saj • tót felrázni, s í mely, ha soha nem lenne is valósággá, a politikai siker dicsőségét már akkor kivívta, midőn a parlamentben vitatkozás tárgyává tétetett 8 igy újra megteremtő a municipalismus kérdést modern alakban, melynek korszerű, vagy korszerűtlen voltán, vonatkozólag, azt hiszem nagyon is könnyű megadni a feleletet maaap. midón egy-két érdekhajhászó clique kivételével, — mely minden állami beavatkozást perhorrescál, — már mindenki által elismert dolog, hogy közigazgatásunk beteg, s hogy addig, mig a protectió gyermekei kurursolják nem is fog gyógyulni soha, valamint hogy kétségtelen lón az is, miszerint a municipalis kérdés helyes megoldásáról addig hasztalan álmodozunk, mig a centralismus és mnnicipa.ismus theo-riának szélsősége között maradunk, tóleg, ha az egymással szem Den álló pártok tzon régi bűnét követjük el továbbra is, melvszerint mindenik tábor nézetei - éa eszméinek csak előnyeit fitogtatja, árnyoldalai- s hátrányairól pedig bölcsen hallgat. És ha már egyszer az életfogj'' tiglani választás rendszerével nem tudunk, vagy — jobban mondva — nem akarunk megbarátkozni, legaHbb ne vágjak atjá: minden haladásnak a centralis eszmékről való iuegenke-désünk által s ne várjuk, hogy lát-hatlan kezek intézzék el azt, mit alkotmányos ulon elintéznünk lehet és szabad! Ne rémítgessük magunkat s ne árnitgassunk másokai azzai, hogy a centralismus &z Absolutismus kezébe akarja játszani a megyék minden jogait, ismerjük el, hogy a mu nicipalis rendszer mai alakjában már teljesen lejárta magát; igy azután talán majd megegyezünk s szerethetjük, becsülhetjük továbbra is a megyét, c mely, — mert annyiszor megvédett bennünket az absolutis- mus jármától — mig csak a magyar magyar lesz mindig tiszteletet érdemel, de azért óvakodjunk, hogy e tisztetelet bálvány imádássá fajuljon, mely mindenkor útját állja a józan s kor-kővetelte reformoknak, a minthogy napjainkban is éppen e túlhajtott rajongás oka nagyrészben annak, hogy közigazgatásunk még mindig a régi, daczára, bogy ma már nagyon kevés azok száma, kik belátni nem tudják az ősi megyei rendszer hibáit s, azt, hogy a reformálásnak nagyon is itt van az ideje, amit különben elég eclatans módon igazol azon körülmény is, hogy már alig van megye, mely nem kérelmezte volna önmaga a re-organisatiót, s hogy alig van nap. melyen a megyei élet corruptiójáról egy-egy sensatiós hírt ne tálaina elénk a sajtó. Ismerve a bajt. érezve a reform szükségét, önkénytelenül felmerül tehát a kérdés, hogy tulajdon-képen hát miért idegenkedünk, vagy — jobban mondva — miért fél és retteg s kisebb fractió olyannyira a megyei élet modem reorganisatiójától? — Ha egész őszinték akarunk lenni, erre nagyon egyszerű a válasz. Az egyik ok az önérdek, mely tehetetlenségének tudatában irtózik minden reformtól, esakhogy protectió utján szerzett hivatalát továbbra is megtarthassa; a másik ok az, hogy a magyar nép százados institutióinál fogva nagyon is hozzá szokott az önkormányzathoz 8 nyilvánossághoz s ennélfogva előítélettel viseltetik min den oly intézmény iránt, mely az állami beavatkozásnak csal: halavány szinét is viseli s harmadszor, mert a „régi jó időkben a megyerendszer nagyon is nagyra fúvatta fel, különösen akkor, midón a municipalis jognak Kossuth Lajos szerinti értei- j mezése a svájezi kantonok feodera-1 tiv viszonyához hasonló állapotot készült előidézni, — mely törekvés annak idején ép oly aggodalomba ejté a hon egységét féltő kebleket, mint manap az állami közigazgatás eszméje azokat, kik ebben csak a megyei élet végóráját látják bekövetkezni, — s végül a negyedik ok és legfőbb bűnünk, hogy közigazgatásunkat nem tanulmányozzuk, nem ismerjük s ennélfogva csak egyéni érdekből, vagy levegőből kapkodott okoskodással szoktunk hozzá szólni, róla beszélni. Ami az eisó okot illeti, erre kevés szót vesztegetünk, mert manap,'' midőn éppen a nagy többség általt '' kimutatott hibák s önző érdekek ellen indult meg a harcz, azt az elvet, hogy, „egyesek érdeke jmiatt szenvedjen a köz-1 ügy'' — ugy hiszem — többé se»ki sem fogja védeni, annál is inkább, miután — hála a haladó korszellemnek — már túléltük a szabadalmazott tudatlanság korszakát s napjainkban már nem igen lehet a hazafiúság, vagy népszerűség eszméivel önön silányságunk meztelenségét takargatni. Hogy a magyár nemzet nagyoa i« hozzá szokott az ön kormányzatho* s nyilvánossághoz az tény! hisz népünk egyik legszebb jellemvonása a nyíltság s az ósi alkotmányosság szelleme az. melyben élünk, általa lé-lekzünk, de azért ebból a szempontból kelni védelmére a municipalis élet bajainak, nagyon is tulhalsdott álláspont, különösen akkor, midón az önkormányzat joga a megye zöld asztalától már rég a parlamentbe költözött, s midőn már nem a megye autonomiajában; de a parlamentaris felelősségben kell keresnünk a szabadság alapkövét, legbiztosabb garan-tiáit. — Az a megye, mely a magyar népet az önkormányzat eszméjéhez szoktatta, az a megye, mely a magyar jellembe a nyiltságot s őszinteséget csepegtette, ma már nincs! Csak egy történelmi emlék az. mely után hiába sóvárognak azok, kik a TARCZA. '' öszszci. Pirosak a ftleveisk De nem a hajnalsugártói, Bttm a leáldozó napnak Végső biborvirágától 5 Pirosak a fal«rvei«k, UaloUaárgák, hol lad óznak 8 igy susognak rejtelm&aec -. .ősz a halált ránk mért hoatad ?" Le vas hangolva a nellS, Eltűnt minden vidámsága, Boruaiá és komolylyá lőn Nincaen egy ezepp nyájassága, A lombokat Utépdeli^ Játszik azokkal, dalolgat-8 eképen hangzik bái dala : , Ósi a halált ránk mért hoztad T« E némultak a madarak, Vagy máz bonba költöztek el ; Tarka pillangó a tájon Ét zengő méh asm szerepel. Zokog az elárruit patak, f> t zokogái oly folyton tart: S eképen szól sóhajtása : „ő.z a halált ránk mért hoztad?'' Kihalt a balzsamillat ls. Kihalt minden porczikája. Püaztclás szállt aa agykor szép Bona, a erdő világára. Hálni jár abba a lélek. Vonaglik s a haldoklónak ;ty oyős ajka tördelt hangon: ,ösz a halált ránk mért uoaíadt" VÁB.O6Y MIHÁLY Az asszony, ha angyal. — Beszély. — Irta SZALAY SÁNDOR. (FoiyUtás.) „Dehogy üregem de Logy ! Inkább még más alkalommal is eljövök. Ugy igaz bát a felesége nincs itthon Feri öcscsének ?" „De hogy nincs. Majd előszólítom !'' A> öreg Pál megmozdult éa rogyó inakkal meni • másik rzoba betett ajtajához, caak agy zörgött minden csontja. .Mariska., jöjjön ki egy kicsit!'' Erdósné kilépeti. A mint az úrnőt meglátta halvány arcait gyönge pír boritá. „Édes asazonyom, szólt Pusztayné, ni tűnjék fel önnek, hogy ide jöttem. Életemnek egyik legfőbb cxélja a sors üldözöttekkel megosztani nyomorukat, szenvedéseiket. Ha valami, ez • lagboldo-gitóbb. Az ön sorsakat e jó öregtől megtudtam, igen oeztozom önök sorsában." „Köszönöm szíves részvétét — szólt Erdősné, — Ax ég önnek jó szivét meg fogja jutalmazni, szabadjon kérdenem nevét." „Nevemet ne kérdje ön Majd később jobban megismerkedünk!'' — Igy szólt a szép özvegy, mialatt titokban egy teli erszény aranyat ososstátott aa asztalra. A félhomályban nem is láthatták. „Isten önnel!" — ssólt s Erdósné vei kezet fogva, távozott. Talán a harmadik rzgy negyedik háznál mehetett, mikor nyomorúságos, viseltes ruhában Erdős jött elóbe. A bal rány alak lekargaastott fővel haladt — Tudja Isten minő teremtő gondolatok ■jiwiitAk mmériári ayonsor ariWttlf Pusztayné igen izgatottan téri hasa. Az egéaz éjet ¿lomtalanul töltötte; folyton azon gondolkozott, bogy miként lehetne Erdős Ferin segíteni. Azt tudta, bogy hozzá az öregtől megtudotuk után semminemű állasra többé nem megy: segélyt pedig el nem fogad soha senkitől, mert tiltja büsskí-sége; inkább éhen, hajléktalanul fog elveszni Most már iá''.ts azi a nőt is, kinek nevét ő előtte sohasem emlité, s kiről ő azt hitte, hogy megcsalta Ferit. Az a nő rá nézve is valóságos angyalt mutat. De hátha még sem érdemei meg oiyan nemet szivet, olyan emelkedett lelket, mint Erdős Feri?! Ha előjönnek a nyomor valóaágos kísérletei, lesz e benne erő? Mikor férje bejárja a várost reggel tői estig és egyetlen falat kenyér nélkül tár meg. Pedig ez mind megtörténhetik, mert az ínség kereke ép oly Következetesen gördül, mint a szerencséé, egéss a forduló pontig. — Mikor majd a nyomor hagyta rongyokat is letépik, leszaggatják róluk néhány forint arends fejében éa hajléktalanná téve koldusként kell vánszorognia és meghúzódni valahol a fagyos kövön, valami emberlátogatatlan zugban éjjelre, s ott ringatni siró, száraz emlőit rágó gyermekét. — Pedig, hogy ee nincs mese&e, est jól látta Pusztayné. Ét jaj e EÓnek, ha ki nem állja a próbákat 1 0 sserette Ferit, bár soha nem mondta neki, de képes iett volna érte lomondani mi&denéróí, megosstaai ezen védéséit, nyomorogni, Ínségben élni. Számára nem volt hely Erdős sai vében. Az 6 mindenséget más nő bírja. Hogy neki mensyire fái, sem fogja megtudni soka i, amim titkárai mm D* jaj a nőnek, ha azt a mindenséget meg nem érdemelte! A szép örvegy csak reggel felé szunnyadt el egy kisaé; de kínosat álma dott, nem aludott sokáig. Még pongyolában volt, mikor szoba lápya egy öreg rongyos koldust jelentett be, hogy beszélni szeretne ő nagyságával. Mióta Pusztayné az Ínségben szenvedők jótevője lőn, többször megtörtént, hogy szokatlan Időben is bejöttek hozzá tanácso* kérni, vigasztalást kapni. Ez alkalommal is megengedte, bogy bebocsáthatják. Az öreg Pál lépett be meggörbül-ten, de nem a koidusalázattal, ban&m ax évek és ínség súlyától. Pusztayné nyájas képpel sietett eléje ée kezét nyujtá az örg felé. -- Ez mintha észre se vette volna. Az öreg e tekintetben is agy gondolkozott, hogy iszen az ilyen mind caak mondva cainált dolog; azért teszik a gazdagok, hogy be-azéljenek róluk, hogy beletegyék őket as újságokba, aztán lepingálják a kalen-dáriomokba. 0 köszöni alazatosan nem aaorult az olyan barátságra; nem szeret a nagy urakkal egy tálbó! cseresznyézni. Puestaynét as előző esti párbeszéd és ismerkedés után meg se lepte az öreg nek ez a — mint a nagy urak szokták mondani — parasztos gőgje. „Na édes öregem, mi jót hozott? Talán segíthetek valamiben?" „Dehogy kérem alázatossággal! Hanem hát tegnap este, mikor valamiért — bizony most se tndom : miért I — oda jött hozzánk, ott feledte as arwfeyát, azt hoztam viasza. T«aák!« - As öreg P«mujmé a; ujtá aa srsaáoyt. - Azt nem tudjuk mi van benne? Haneyi egy fillérnek se szabad belőie hiányozni. „De édes öregem — szólt mosolyogva Pusztayné — én nem feledtem ott erszényemet. „Annál rosszabb; akkor ugy hagyta ott készakarva. Azt gondolja, hogy mi elfogadjuk az alamizsnát?! Szegény Feri öcsémnek meg se mertük mutatni, mert még ast gondolta volna, bogy jó szántunkból fogadtuk el, hogy kísérletbe akarjuk bozni .... Aztán szegény Mariskával kiokoskodtak, bogy ki lehetett mert a nevét nem mondta meg. íia hát ugy-e bogy igaz ? 1 Mi ménkünek jár most a szegény Feri öcém a tán ? Ctóbb még m ígint rosz hirb« hozza magát is, meg Ferit is. Keressen magának /tt fenn az emeietekbea. bagyja meg nyugalmát a ffii pinczelakágunknak ott alant! Pál as ő ozokott örökiegényi nysr-soségével elmondott szavai után az 0r szényt az &szialra dobta s távozni akart. A szép acszony elébe állott. „Megálljon örogem! Valamit kérdezek, ba megmondja" „Na mit?'' „Hogy is hívják t maga Feri öcsoae feleségének apját ?" „Beregi Menyhértnek, közönségesen csak Menybért lakatosnak." „Igen. — Kibes is akarta adni erővel Beregi aa ő leányát." „Ördögnek az akarta Tud is az akarni. Mondtam már, hogy leginkább az a viperaforma felesége akarta." „Ki is a neve amnak a fiskálisnak-?• „Az istennyila tudja! O.yaa bider-bodoríorma neve van .... Ebe, igasaág: l" HUSZADIK ÍYÍOLYAM ZALAI KÖZLÖN 7 OKTÓM3L BOa municípalis dogmákból egy talpalatnyit sem akarnak engedni. Pedig hasztalan! Államszervezetünk, alkotmányos formáink ma már nem igen tűrik, hogy politikai kérdések felett nagyhangú megyei kortesek, elfogult nyers erők határozzanak. A mai kor már megszűnt egy régi s hiányosnak ismert rendszer báiványímádója lenni b nem messze van az az idő sem, midón a modern eszméken teljesen meg fog sírni a régi megyei rendszer haldokló életereje. Sok és sok szenvedés és csalódás kellett ehhez; mert a régi megyei élet túlterjeszkedése mellett nagyon is hozzá szoktunk a központi kormány nélkülözéséhez s volt idó, midőn oly határokig mentünk, hová jutni más országokba . teljesen lehetetlen lett volna. Gren-doljuk csak az 1825-ik évi országgyűlést követő korszakra, melyben a kormánynak az országgyűlés ellenzéki táboránál is több bajt okoztak as opponáló megyék, s a mely akadékoskodásokra a központi hataiom végűi is csak a megyeház termeinek bezárásával s a megyei pecsét lefoglalásával felelhetett. — S éppen a municipalismus ezen tulten-gésében kell keresnünk a régi megyei élet politikai s erkölcsi árnyoldalát s azon harmadik okot, mely a mai kisebbséget a mult iránt való utópiák s ábrándokkal töltve be, lehetetlenné teszi, hogy emlékükben az ősi institutiók s traditíók bélyegei elmosódhassanak. (Folyt, köv.) — Az ¡gazsagügyminiszter által beadott négy törvényjavaslat, 1. a királyi táblához kisegitéskép beosztandó birákról; 2. az ügyvédi rendtartásról ;3. a curiai bíráskodásról és 4. a zsidók és keresztények közti házasságról lényegben egészen megfejel a mult ülések szakában beadott hasonczimü törvényjavaslatoknak. — Eltérés csak a curiai bíráskodásról szóló javaslatban van. A korábbi javaslat ugyanis mind a peütióval, mind a választási jegyzökönyvek hibás volta miatt megtámadott mandátumok elbírálását, tehát a házszabályok szerint ugy a b) mint c) alá tartozó mandatumok fölötti Ítéletet a Curiára bízta. Az igazságügyi bizottság e részben azt a változtatást tette, hogy csak a petitióval megtámadott, vagyis a b) alá tartozó mandatumok „A másik nevét nem tudná megmondani ?" „Nem én azt, ha fódtiil égig gyújtanak se." «Köszönöm est is öregem, köszönöd. !" „Isten áldja meg! Hát, mondok aztán ne csináljon ám közöttünk valamiképen izgágát! Éljen nyugodtan itt fenn. hadd éljlink mi is itt alant!« Az öreg Pál szépen eldöczögőtt. Pusztayné gondolatokba mélyedett. Ez már iényes bizonyságtétel arról, hogy a nélkülözés közben is szüzén maradt e nyomorultak önérzete. Az öreg Pál és Erdósné el is titkolhatták volna Feri előtt, hogy valaki pénzt hagyott náluk b mégis felhasználhatták volna. Talán hónapokra biztosítva lettek volna általa ? Es a jótevő urnő szavai után itélve, az a forrás nem is dugult volna be egy hamar. Még sem fogadták el a koldus alamizsnát. — Visszaadták anélkül, hogy Ferit még csak hirével is megkeserítették volna. Tehát Erdősnek még csak tudomása sincs arról, hogy Pusztayné ott volt. Más e nyomorultak helyzetében büszke volna arra, hogy előkelők látogatják. Ezek egyenesen megmondják, hogy őket ne háborgassa, mert féltik a jóravaló férj becsületes hirnevét egy oly nőtől, a ki gszdag, tehetős, a múltban szoros összeköttetésben élt Erdőssel. Könnyen ast mondhatná a világ, hogy az özvegynek ismét különös érdekei lehetnek; nagyon látogatja a kunyhókat, ismét director után jár. Pusstayné mindezt elgondolta és elismerte, hogy erényt nem s palotákban keli és lehet tanulni és a tiszta erkölcs-Bek nem s nagy uri lakok fényes termeiben, nem ott fennt van hazája, hanem többnyire a nyomor, inség és as Istenhez kiálló nyomor fertőzött tanyáiban ott alant. Hos,«zu gondolkosás után Pusstayné leült. Egy hosssu levelet irt, összehajtogatta, borítékba sárta és csimekte''{''Kia-dor Gyula ügyvédnek Z ... re. elbírálását ruházta a Curiára, a választási jegyzőkönyvek hibás volta miatt kifogásolható s igy a c) alá tartozó mandatumok elbírálását ellenben a képviselőháznak tartotta fen. Ugyanez álláspontot foglalja el az uj törvényjavaslat is. - A kir. táblák deczentráli zálása. Értesülésünk szerint azon miniszteri tanácskozás, mely az országgyűlést megnyitó legfelsőbb trónbeszéd szövegének megállapításával volt elfoglalva, a kir. táblák deczen-tralizálásának fontos kérdésével is foglalkozott, a mennyiben szóba került, hogy ezen kérdésnek a közel jövőben leendő megoldása felvétessék-e a trónbeszédbe. A minisztertanácsban e kérdés nem jeleztetett olyannak, melynek megoldása már a közel jövőben szükségesnek mutatkoznék s éppen e miatt nem is érintetett az a trónbeszédben. Az igazságügymi-niszteriumban mindezek tekintetbe vételével azon vélekedésben vannak, ha csak rendkívüli körülmények közre nem hatnak — a kir. táblák deczen-tralizálásának kérdése a most megindult országgyűlés'' folyama alatt megoldatni nem fog. Erre mutat azon körülmény is. hogy e kérdés tanúimányozasával" a jelzett minisztériumban már tényleg felhagytak. — A megyei hivatalnokok qualifikácziójának megállapítása ügyében az egyes minisztériumok képviselőiből egybehivatott bizottság, a tervezet előkészítésére való működését már befejezte. A trAsya befolyása a zöldség Izére. Azt, hogy a trágya nemcsak a no vények jobb fejlődésére, hanem a termények, kivált pedig a konybazöldaég izes mivoltára nézve is nagy befolyással van ; vita tárgyává senki aem fogja napjainkban tenni, de nagyon is természetesnek kell mondanunk, ha a fogyasztó közönség, a kertész és termelőktől, pénzeért nem csupán szép, tökéletesen kifejlett, de egyszersmind jó izü zöidséget is kiván ée hogy az oiyant szivesebben is veszi. E körülmény tekin''.etbe vételével gondolom, hogy e iapok olvasói kedvesen fogják venni, hogy ha a különféle trágyanemeknek a kony bazöidség izére való befolvását. az alabb következendőkben némi tájékozásukul röviden körvonalo zom. A juhtrágyás földben termelt kalarábé nyersen igen jó izü, gyenge és édes, mig a sertés trágyával kevert talajban Prókátorra száll a fűst. Ebben a mi prókátorokban soha nem szűkölködő édes hazánkban oda jutottunk, hogy a jogvédelem bajnokai egyenkint jutnak ianen-onnan a tartalék seregbe, a hol is a mint tudjuk — fájdalmas valóságban csak titulus van, de vitulus semmi. A dologban még az a sajnos, hogy nem is ő : az okai, a kik prókátorokká tették, hanem a reszvítlen publikum. Miért nem pöröl, miért nem veszekedik jó magyar szokás szerint ? Mert vastag a bőre, mert nincs tisztában jogaival, mert gyáva és eltűr minden sérelmet, megrövidítést, kárvallást, csakhogy prókátorra ne szoruljon. Inkább ott bagjja pénzét, jószágát a felebarátjánál, mint hogy fiskális rakja a zsebjére. Hol vagytok ti bold°g idők, mikor egy-egy örökösödési pörbői három prókátor-nemzedék meggazdagodott ? Ilyen formán elmélkedett aktátlan irodájában Kondor Gyula, mi alatt kü lön féle mitbologiai alakokat rajzolt az előtte heverő papírra, melyen jobb világban okosabb dolog is elfért volna. Sehogysem volt megelégedve helyzetével. Minden számítás; csütörtököt mondott. Arra a kontóra, {hogy Beregi Mariskát nőül veszi, vala ni jószívű uzsorástól kapott annyi pénzt, hogy az ügy védi vizsgálatot letehette és mint vőlegény fölléphetett. Sőt még tovább is (erjedett az uzsorás nagylelkűsége. Mikor KoLdor meghallotta, hogy Beregi Mariskáink levegő-változtatást sjánlott a doctor, azonnal vett föl az uzsorástól pécx és elhstároata, hogy Margitszigetre megy. Igen jól tudta, miszerint Bereginé Mariskát is minden áron oda viszi. Itt remélt ő nagyobb, sőt teljes diadalra jutni a szerelem dolgában. Hogy Mariskát a pénz-Bpecuiatíó mellett szerette is, az tagadhatatlan, de e szerelem lángja nem csapott tul a paragrafa sokon. Mintha csak azt mondta volns vele minduntalan? .Nagyon szeretlek, de nekem péns kell!'' isetlen. A nem trágyázott kertifoldben leves — saftig — édes és gyönge. Oly földben, melyre emberi ürülék hordatott, silányabb a nem is hssoolithatni s juh-bogyókkal trágy ásott területe-} termett hes. A lóganéjos földben nŐti izére nézve maradhat ugyan, de mi nedve sincs. A legjobb isü ée iegnedvd&sabb szó sincs róla, hogy csak tekén trágyává, kövérített földben nő. Főre, a mint mc.lék- vagy másodéfelnek a konyhán készítik, legyen aa'' ember, tehén- vagy lótrágyával mi vettetett földben nőtt, igen gyenge, szagtalan kellemes izü. A sertéstrágj ás földben nőtt kellemetlen ize párolva aem javul és a juhtrágyás főidből való még főve is fanyar és ízetlen. A kel, a fehér éa vörös káposzta, hogy ha oly földben term"«szteuk, muiy-nek javításához emberi ürüle — árny ók-széktrágya — használtatott, nyersen többnyire bizonyos csípőssége'', árul el; kevésbé ily sajáteágu a serlésTájrya után; tehéntrigyás földben nőtt pedig inkább rostos s alig vau nedv benne, legalább feltűnően nedvszegényebb az az ember és a juhtrágyás földben nőttnél. s az olyan, mely lótrágyás földből kerül, még kedvesebb nedvtartalmu. Félig megfőve, legyen az ló , tehén, vagy juh trágyával javított talajnak terméke, egyaránt kellemes én jó illatú, ellenben sertés és emberi trágyával munk- li földről visszás csaknem undorító szagú. A fodros kelkáposzta, — Wiraing — serléstrágyáe földről édes. majd csi-pős, embertrágya után keserűbb, mint a lólrágyával mi veit talajból került, s a többi trágyanemekkel v<-gyiteti földtermékeinek egészen sajátságos ize van. A mi megfőve szagát illeti, juhtrágyás földön termelt kellemetlen, s még undorítóbb ser lés trágyázott földről. A többi után azonban, szaga épen nem sérti szsg-érzékeinket. A karó répa vagy inkább „Quaka* néven ismeretes földi kalarábé, a sertés trágyával mivell földből a legsilányabb b e trágyanem a murok vagy sárga répának is meglehetősen fanyar izt kölcaö nöz. A fehér és tarló répa ellenben, az ilyenből igen gyenge, nedvdús ós kellemet izü és még gyengébb, hanem kissé Ciipóa tulajdonságú az emt>ertrágyával munkált földről.d« valamennyi trágyanem közül ebben nő legnagyobbra, a tehéntrágyás földben gyönge ée csipős. A czékla legédesebb, kellemes é-i gyönge, ha jubbogy óval kövóritett földben miveitk ; édet- és jó a ló ós sertés trágyával munkált földről is, silány a tehén-, fanyar és isetlen az emb-ri trágyával kevert talajról. A különféle retekfajok : a hónapos, nyári es téli reteknek meg annyi válfajai a iegjooban sikerülnek s ugy jóság mint gyöngeség a tdesen Ciipós kellemes iz tekintetében mi kivánni valót sem hagynak f^nn, ha ember és tehénganéjjai javított földben teremnek, csak középszerű minőségű a sertés-, még silányabb a juh s úgyszólván mit sem ér és kellemetlen undoritó szagú a lótrágya ulán. A petrezselyemnek semmi szaga sínes, gyönge és poka a ló, »gen jó fűszeres isü a tehén«, sminden nedv hiáavi-ban való, kemény, a sertéatrigy itól s ennek szaga ú magérc iható azon, a juhtrágyás Kidben mftt erós iHstu jó isü, mig sa ember trágy átél csak asm szagtalan és isellen. A saller, ha aartéstrágyával vegyi-tett fokibet. mívelík, kevéssé szárai ugyan, hanem igen fűszeres izü is. illata, sokban hasonló á szarvasmarhatrágyás földben termesztett is, de nem oly ízes, nagyon apró marad; száraz és Ízetlen embertrágyival vegyitett földről. de nagyra nő, nedvdús s mindenek felett a legjobb a lótrágyás földben. A pór hagyma nagvon gyöoge$ finom, múlékony — fllücntig — szagú az ember- és lóganéjos földről, vsd és keserű izü tehén trágy ázott talajon ültetve, a juhtrágyától ennek izét veszi át; keserű, csipös, undoritó ize van, ha sertéstrágyával kevert földben mivelik. A vereshagyma eleinte édeses, majd nagyon is csipős isü ée erós szagot nyer s lótrágyatói; jó ée kellemes isü, ds kevésbé édes a juh , eleintén édes, majd csipős és sajátságot mellékizt nyer a szar vas marhatrágy ával munkált talajban ; édeses, nagyon nedvdús és kellemesen esi póz. ha földje sertéstrágyával kevert, as emberi trágys után hssonló ahoa, mely tehén-, illeióleg azwas marha trágy ás földben nőtt. S ép oly feltűnő a trágyanemek befolyása a spárga nyú''ámyékra is. Egykorú ugyanegy minőségű földtalajon készített spárgaágyak, ha télen át lótehén-, sertés- vagy jubtrágyával fedetnek be, az által is különböznek egymástól, hogy legelőbb azon spárga-tövek hajtanak, melyek jubtrágyával vol ak takarva, azután ások, melyeket tehén , majd a lé-, s legutoljára az, me iyet sertéstrágyával fedtünk volt. Meg-jegyezni méltó as is, hogy a tehéntrágyás spá-gaágy Igen vastag, tömött és erőteljes termést szolgáltat, mig á juhtrágyás igen finom és gyönge, s a sertéstrágya folytán vékony és nyúlánk spárgaasáia kat metszhetni &-ak. Vé7re, habár a felsorolt konyha-zöidség-nemüekkel semmi összefüggésben sem áll, lehessen pár szóval a ssőiőlől is érintenem. A szőlőnek árnyékszéki s egyáltalában büdös trágyával való trágyázása következményeiben káros hatással vas a bornak illatára, mig a lasaan korhadó ée egészen szag nélküli trágyanemek: a oeontpor, korom, szarufoi-gáes — mely utóbbi a fésűsöknél bóviben kapható — annak nem csupán illatát, hnetr zamatját is emelik. Különben a legkitűnőbb trágyaszer a szőlős kertben a lomb, kivált maguk a szőlőlevelek s egyáltalában minden oly hulladékok, melyek nagy mennyiségű alksliákat tartalmasnak. KUNSZT JÁNOS. Kondor csalódott ée bele is nyugodott. Miután a fölvett pénzt elköltötte, s a fényes kilátást elszalasztottá, haza jött bevárni a bekövetkezendőket. De bezzeg az uzsorásn.* idáig nem terjedt jószívűsége és nyugalma. A váltók lejártak. Szegény Kondor Gyula a legkínosabb váltólázban volt. Olt szomorú ültébeu mindet eszébe jutott, a mivel nem segithet magán, de valami tisztességes expedienst nem talált. Keserves nyugalmából kopogtatás verte föl. Nagy alázatossággal lépett be a jószivü uzsorás, hozta az esedékessé válott váltókat. ,Alázatos szolgája tekintetes ur!'' .Jónapot!« Csak ennyit felelt Kondor Gyula ée szorgalmasan tovább pingált, mintha archimedesi munkát végezett volna. Az uzsorás állott nyugalmasan és várta, hogy mikor tetszik a tekintete« urnák fölpillantani. A tekintetes ur asonban konokul megmaradt papírra szegezett figyelmében. Végre azután az uzsorás belefáradt és bátorkodott ót megszólítani. , Kérem alázatosan tekintetes ur, talán nem tetszett észrevenni egészen, hogy itt vagyok ?" , Mit akar?!« , Könyörgöm tekintetes ur, azok a lejárt váltók." rMenjen velők a pokolba! Nem fizethetek !« „No hát Ulán én károsodjam ?« »Bánom is én. Eleget nyúzott, vesz-szen valami a maga bőréből is !'' „No de ne tessék tréfálni, mert bizony Isten 1 . . . .« „Na azután mit akarni teirnr?!" „Mit, mit? Kívánja, hogy megmondjam?" „Semmivel sem fog megijeszteni. Várjon becaülétre. Mihelyt módomban lesz, mindent tisztába hozok. Ha pedig lietvénkedik, kícsin''álom/hogy egy flflér-jéhea sem fog jutni." Almabor készitéarél. As almabor késsitésére szánt alma, teljesen érett koriba« ssads«dó Is és szalma agyakra kiteregetve utóérésaek teendő ki, ugy hogy fisakar, még pe<i,g a kéaón éró £ajok raao««« almaborrá feldolgozhatók legysaek. A borra való feidolgosás a következők t>en jeisett eljárás sueriat tóvtenik • V'' u in,Ak » prés old alához támasztott deszkán fabunkóval összezúzatnak, o így összezúzva hullnak vagy caoasnak a présbe, mikor a prés megtd''t a összezúzott alma azonsai kiaajtoltatik — lerméaseteseo minél spróbb darabok-s zuzatik szét az ali£a, annál jobb, mert annál tökéletesebben lehet azokat wu.; *á rTJi . Az almasnzásrs különösen e etélbéi szerkesztett gépeket is hasznáínsk, melyek az almát dóbo késekkai apró dara-bokra vagdalják, s «tana egyenletesen szétzúzzák, az igy összezúzott alma esetre vagy pép pár óráig állani hagyatik, m«lj idő alatt a mást jobbat kiválik a gyümölcs hasából, mi ast eredményeii, hogv a aaitotaa tókeWteeebbea iees végrehajtható és több mtut nyeretik. A leggyakrabban használt gyü mölcazuzó gép szorkesete a kővetkesd: egy malomkő közepére egy 2 61 hosszé rad tétetik, melynek vég« to''gó ssoggal egy osziophos vagy falhoz van erősítve, mgh a malomkő pedig féitör aiaks vályúban áll; a vályú megtöltetvén almival, b-''-nne a malomkő elért-hátra hajtatik, s ezen eljárás alkaícjával netán még nem eléggé Őssz^ause''.t a!a»ák falapát segitségévei a maioakö »té ta sait tatnak. Midőn az összes egys» r s rálynba töltött alma tökéletosen öesza ven tuvi s vályú egyik végénél lévő ajtó feltas».-tik, s as ily módos támadt -.-yiiáaos *-restül as flassezunott axnaa ezhrs talap* t aegélyével egy a vályú alá helyeset: edénybe — takaríttatik, — aa ei álul megürült rálc pedig njra megtöltetik. Minél érettebb ée dúsabb, ezuker tartalmú as alma, aanál jobb «imabor készül belőle, aaoabsx jó» keli figyeli arra, hogv az alma tai ae arjen, mert akkor mar kíisssst válik éc igeA a-vét mustot ad. Kétszeri sajtolás után a mai tintás kiforrásott és kinaoso''.t kéoezA.>en hordóba töltetik, ho! as kösöasóges pincsi hómérsék mellett is oóbáay be1 aia''.t kiverjed. — Erjedés közben a fiatal almabor igen p''quánt, csípés ital, — kiterjedése után azonban hamar megtisztul és akkor seprőjéről lefejthető. Első vagy második lefejtés után már fogyasztásra késs as almabor, s különösen, ha előzetesen visibóly aggai derittetett, ugy tökéletes tűklrtiszta italt nyerünk. Az almabor aimaaavbaa gazdag lévén, igen üdítő asess égény nyári italt képez, mely hüsité hatásánál fogva sokak állal többre becsültetik, mint a ssőlőbői .Micsoda ? ! Hát a csód mirevaló ? Csődöt kérek, igen csődöt. Aztán nem bánom, ha elvész is pénzem.'' „Mi ... mi . . . micsoda? Aztán képes volna ezt megtenni?* — azólt elkepedve Kondor. Arra nem is gondolt, hogy az uzsorás a legkegyetlenebb doi got is elköveti boszuból. Mindenkinek barátja, a kiés élődhetik, kérlelhetles el.enségs, ki pénzben megkárosítja. Minden fölött álló bün slfitte: az uzsorás megkárosítása. Hitelező és adós hallgatásba mélyedtek. Kondor azt gondolta magában, hogy ezzel az emberrel még is becsületesebben kell bánni, mert utoljára megfosztja oklevelétől. A 1 itelező meg ast gondolta magában: „eh* most rá ijesztettam, sz a kis íjesz''-éi ezer forintot ér." „Hát talán egyezségre léphetünk," szólt barátságos hangon Kondor. „Már bizony nsgyon bajos. A fényes pariié elröpült. Aztán kérem alázatosan, a mint tetszik tudni, a mai világban bizony nagyoa bajos jóravaló házasságot csinálni A kinek egy pár ezer forintja van, igen megnézi, hogy kihez megy." „Azt hiszi talán, hogy az én szerencsém aj''aja teljesen bezárult ezzel az ostoba fe!süléssel, mi?" „Ah kérem alázatosan azt éppen nem is akarom hinni. Tekintetes ur még fiatal, szép ember. Aztán még elég olyas bolojd lány akad, ki tehetős, gazdag és psrtie dolgában prókátoron alul meg se áll.« „És miér* kételkedik ön mégis? Miért vodakodik még is kiegyezni tisztességes nyereséggel ?• „Kérem alázatosan issen ssíveaea megtenném, de hát — tetssic tudni — ahhoz még amit elmondtam szerencse is kell ám. Aa pedig még nincs s bölcs mondások kösött, hogy „prókátorra száll a f üs-L" '' ¿Se''mtoi ároaráem -akar s^Hopva egyezni ?* As uzsorás dörzsölni keaáé kesait és mosolygott. „Ka ... h* ... . agy 1 . . Mórt kérem si risiko . . . Hanem ha . . . tustes-séges . . na igen tisztességes prooeaMot kapnék ■ „Mennyit kíván?" „A követelés kétezet forint. — Ak én jelszavam — a miat itfdni naéitóstatik — mindest Vkgy semmit. Vagy megnősül a tekintetes ur vagy nem — vagy gssdag feleséget kap vagy nem Ennélfogva vagy megkapom a pénzemet vagy nem, azaz mondjuk ugy, hogy vagy négyezer frtot kepok vagy semmit.c „Tehát a kétesei helyet«, aégyot akar velem eifogdtatn>. No már tudja es még is lelketlenség." „Mi nem lélekkel dolgosunk, hanem pénzzel. Tetazik vagy aem ?" „Adja tehát a váltót!« Az uzsorás már nyujtotts a váltót, mikor a levélhordó egy ajánlott levelet vitt be. Kondor átvette a levele^ viaagál-gatta. As irás teljesen ismeretlen. Budapestről érkezett. Kíváncsian szakította föl és olvasta. E közben a-cza egyre jobban kiderült. Mikor befejezte, hahotázva fordult hitelezőjéhez. „Na hit tudja e mit mondok ?'' „Tassé pa.aac»olni 1" KCsak nyargaljon «zoporán vslami* bölcshöz és mondja neki: „prókátorra szátl a füsf Hah, ha, ha!" A hitelező csak nésett.aat gondolta magában, hogy valami gazdag nagybátyja halaiáról értesült a tekintetes ur. „De kit köcayörgöm sláastosst. tekintetes ur, még nsm végeztünk" — szólt alázatosan az uzaorazs. „Igaz. igazi Hát tudja mit moadok én msgánsJt 1« „Parancsoljon 1 „Hozson ide nskem még eser frtot de rögtón. Akkor sdok a kamatokkal együtt négy ezer forintról váltók« „De kérem sláastossa * huszadik ÍT^OLYAM ZALAI KÖZLÖNY OKTÓBEE 20-án 1881. nyert bor, utóbbival való összekeverését j as almabor sokszor sxép sikerrel tűri. A fentmaradó törköly, sertés, vsgy szarvasmarha etetésre jól használható, ugy busonlokép alkalmasható eczetkésxi-tésre is, utóbbi ctélból a törköly kevés viszel föleresttetvén, meleg helyen tarta-tlk, hol a szeszes erjedés is megkezdődik és 6 — 8 hét múlva majdnem kész eczet sajtolható ki az almatörkölyböl. a soproni kereskedésiül s iparkamara köréből. T88? . .. U^mény A esés«, és kir. kösös hadügyminié-teriam azon ruházat é® feisz-rdési tárgyaknak besx-rtéte végett pályázatot hirdet« melyek as 1882. évi atükségiet-aek fedezésére kivin atnak éa melyeknek beszerzésére az általános verseny fenn tartva van. Eren tárgyak: Iolakarók, pakró-ezok, különnemű tó vegek, f«gy encaöltö tekék. nyakravalók, bőrkesztyűk, fém-gombok. paszományok és zsinórok, isák fejszék, csákányok, főzőedények, tábori palaczkok stb. stb. A pályázati kérvények legkésőbb 1S81. november 30. napjáig déli 12 óráig a csász. és kir. közöshadügyminis-terium igtatő hivatalához beküldendők. Minden tárgy mustraszerüen készi t-ndő. a mustrak pedig a brüni, bpesti gráczi és bécsi ruhaaati raktárakban megtekinthetők. A röezletes határozatok egy szerződési tervezetben foglalvák és es az alul irt kamaránál mindenki által betekinthető, vidékieknek megkeresés folytán ;rásbeli felvilágosítás adatik. Sopron. 1881. okt. havában. A kereskedelmi <:s iparkamara. Helyi hírek. — Berecz Imre egykori nagykanizsai zenetanár Győrött baöérkoszo ruval tiszteltetett meg. Ugyanis két nap egynsásuun a táp i tüxkárosultak javára előadás tartatott, melyről a többi közt igy ir a .Hazánk" : Az ének- és zeneegylet működését és valóban mövó''zies előadását ismerik már a győriek, de a mai műsora egyszersmind hazañas érzületről is tett tanúságot. A „Szabadaágdal, * „A honfi búcsaja * ós a „Kossuth-índuló" mind oly darabok, meiyek általános lelkesedést keltettek a közönségnél. £ lapok szűk kerete nem engedi, hogy bővebben ssóijauak azoknak jeles eJőa dáaáróii de ugy hiszem elég, ha azt mondom, hogy minden egyes dal után a közönség tüntetőleg hivlc. ki Berecz Imre karmester urat, miat akinek szakavatott é; odaadó művezetése alatt érte el a jeles egylet jeleulegi tökélyé''-. De nem csekélyebb volt a taps az egyleti zenekar által előadott „nyitány" eljátszása után. És e tekintetben is a tehetséges karmestert illeti a siker oroszlánrésze. Szóval az écek- és zene egyiet megfelelt a várako- zásnak és ms is egygyel szaporította babéréit. A második előadás megkezdése előtt as ének- és zeoe-egylet legördült függöny mögött megható jelenetet rögtönzött. A siker, melyet a győri ének- és zene egylet a két estén is aratott, kizáró lag Berecz Imre szakképzett karmester ur odaadó tevékenységének köszönhető, ó minden nehézségnek bátrsui szemébe nés és as eléje gördülő akadályokat, mint hős hadvezér, lelkes seregével könnyedén legyőzi. Berecz Imre ur a dalok megválasztásában p.ratlan Ízléssel bir és azoknak pontos előadásával nyerte m»g a nagy közönség pártolását az egylet számára. A győri ének- éa zene-egylet jelene és jövője Berecz Imre ur nevével és személyével szorosan összefügg és ezt elmondom minden hízelgés nélkül, mert az egylet csakis ezen jeles karmester vezetése alatt kezdett rövid idő alatt ily azépen virágozni. De Berecz Imre ur nemcsak karmestere az egyiet működő tagjainak, hanem őszinte, igas jó barát é<i ha valami képes indokolni azon össz hangzatot, mely nemcsak az egylet dala iban, hanem tagjai körébea is jelentkezik, az egyedül Berecz ur rokonszenves egyénisége. Szerelik is őt a tagok. Mint a kisdedek az édes anya szavaira, ugy figyelnek a koros férfiak is szeretett karmesterük hangjára Seóval minden oldalról a szeretet ée tisstelet érzelmével találkozik működő tagjai és a nagy közönség részéről is. Ezen szeretet és tisztelet adóját rótták le tegnapelőtt a hálás tagok s karmesterük iránt. Fél hét órakor összegyűltek a színpadon és körükbe vévén vezérüket. Zechmeister Károly igazgató ur meleg szavakban fejezte ki a tagok érzelmeit s a szeretet és tisztelet jeléül átnyujtá a működi tagok nevében azt s babérkoszorút, mely a második előadáson a karmesteri állva nyon volt elhelyezve és melynek fehér, kék selyemszallagjain: „Szeretett karmesterünknek a működő tagok emiékeül, 1881. okt. 16-áu" szavak ragyogtak arany betűkkel. A meghatottságtól elfojtott hangon és örömkönyekkel szemében mondott köszönetet az ünnepelt férőd, k: annyi babérlevelet szerzett as egyletnek, hogy azokból — mint Zechmeister ur monda — a tagok koszorút fonhattak. Éa részemről őrömmel vontam e borok körébe az eseményt és kívánom, azon harmónia necsak az egylet dalaiban a tagok és karmester közt, hanem az egylet és nagy közönség kőzött is zavartaianu. igen soká fennálljon. — Téves tördelés következtében mult számunk lárczájának egyrészét újból közöljük. — Meghívás. A zalamegyei ált. tanítói testület zala-egerszegi járásköre f é. november kó 24 én Zala-Eger^zegcn a polg. isk. rajztermében délelőtt 10órakor fogja tartani őszi közgyűlését, melyre a u tagtárs urak és tanügy barátok tisztelettel meghívatnak. Tárgysorozat: 1. Próbata nilás az elemi iskolaban Weisz Joel ur által. 2. Értekezés az oktatás elemeiről, „Mit de kérem alázatosan" ? Hallgassa e levelet; Ez szorul szóra igy hangzik. Jól kinyissa füleit 1" Tekintetes Kondor Gyula ügyvéd urnák Z . . . n. Ezennel folzóiiiom önt hajlandó-e elfogadni a „Barcsay gépgyár" jogügyeinek képviseletét? önt mint fiatal,képzett jogász igen melegen ajánlották, s én ez ajánlat alapján hivom lel. Az Ügyészi tisztelet dijat balezer forintban állapítottam meg. Posta fordultával feleletét várom Budapesten 187 . . Öivegy Poaztay Mária, a „Barcsay -gépgyár'' tulajdoaoaa" „Ka mit szói hozzá ? „Hát osaic ast mondom rá — szólt a hitelező — a mit a tekintetes urnák is tetszett mondani, hogy „prókátorra száll a füst." „Na hát csak trappoljon s pénzért-Remélem hallotta ast a hangzatos aláírást, hogy „özvegy". Tudja mennyit ér ez? Egypár százezer frtot. Elveszem a pénzeért, ha kilencx „iksz" díszeleg is s hátán." „Azonnai hozom a pénzt, ha paran-osolja nagyságod ?" „ Mehet I* A hitelező ugy ment, mintha szél vész a-án gombolitott volna Kondor Gyula pedig ceibnkja gyuj''ott és ugy füstölt, mintha már a gyir csakugyan a markában volt volna. Ajtaján ismét kopogtattak. Most már arra sem érdem esi té a b-sxándéko zót, hogv rszabad." Hanem azért ax csak bejött nagy alázatosan. Ha a tekinteten urnák méltóztatott volna ods ekinteni, talán s füstfellegen át jupiteri trónusából megismerté volns Beregi Menyhért buaszalt alakját. De bi-sony u«,Q, aézett oda, hanem osak ugy kérdezte, hogy ,ki az?" - „Én vagyok kö-jyőrgőm alásan tekintetes or. Ugy e bizony megviaslt as idő ? Rám Is ismer.* Persze szegény Boregi uraoi a fŰst-fel hőben meg ast gondolta, hogy ő rajta pihennek * tekintetes fiskális ur szemei. A "ok bű, a sok köny, meg as öregség meggyöngitették szemeit Kondor ő tok in te tessége az ismerős hangra kegyeskedett ugy félválról oda nézni. „Maga az édes Beregim ? Nos mi jót hosott ?« „Hát kérem a''ázatosan isxec tudja tekintetes fiskális ur, hogy mikepen jár tunk azzal a szerencsétlen leánynyal." „Igen egy kicsit emlékszem rá 1" Az öreg Beregit majdnem elkapta as ígaaaágérzet e szavakra, hanem csak elnyelte; hozzá volt ssokva, a felesége ugy kívánta „Igen is kérem — folytatá az örag — hát most a jő Isten tudja hol vannak ? Se hirökst se nevöket nem hallani. Nem lehetne vaiamiképen visszarendelni a lány unkát? Nincs erre semmi törvénv semmi igazság? A plébános ortói elvitették a iányom keresztelő levelét. Talán meg is esküdtek ?" „Hja bis az igen valószínű. Másért csak nem vitették a ksresstelő-leveiet.a „Iszen kérem alázatosan te intetee ur, bogy an eshetett volna meg a mi akaratunk nélkül ?" „Mit ért mtgs ahhoz öreg?; Igen könnyen. Kimutatták, hogy a maga lánya hat hétig az ottani plébánia területén tartózkodott, s hogy s törvényes kort elérte — aztán punktum. Sőt többet mondok ! Ha annak s bisonyos férjnek eszébe jutna s leány törvényes örökséget követolni annak idején, azt is megnyeri.* „Hát nem lehelne ezen valamiképen segíteni ? Én ilyen rósz hírrel nem merek a feleségem szeme elé menni." „Akkor menjen a háta mögé! . . . Külön bes írassa át valakire a birtokát, de'' ne ám ajándékképpen, mert akkor is megtámadhatják." „Talán "tekintetes ur olvégezné?" „Eh én nem bajlódom ilyen apró-oseprő ügy gyei. Menjen valami más prókátorhoz, aki jobban rá van moreivá 1'' Szegény öreg Beregi nagy alázató san köszönt én távoaott Kondor távoaása köftben utána szólt: „Legjobb lesz vegye viasza őket magához. Most már úgyis megdöglött a tekintetes vő 28 Kovács György spáti tanító ur által. 3. Elnöki slőterjesztvények. 4. A tagsági dijak beszedése, a hátralékosok nevoinek felolvasása s esekre hozandó végleges határozat 5 Egyéb indítványok. 6. Tiszt-njitáa Bődy József e. elnök. — Kinevezés. Mískolczy Arnold oki. középiskolai tanárt a vall. és közokt minisater s Csáktornyái polgári iskoláhos segédtanárrá nevezte ki. — A Z SsL-gróthi kaszinó alap szabályait a belügyi minisztérium megerősítette. — Broncz-érmet nyert a nagykanizsai felső-leányiskola az országos női iparkiállíláaon. — Savanyu Józsi a hírhedt fegyveres csavargó ugyancsak, felverte a közbiztonság őreit nyugalmokból. Személy leírást.. mint a Pápai Lapokban olvastuk x egész vidéket bejárta s annak alapján keresÍK. is ám mint a tűt. Ez a vakmerő rabló, ki B>gyaí Antal meggyil kolásával is van vádolva, azonban — ugy látszik — nemcsak a ruháját, hanem foglalkozását is tetszés szerint változtatja mert érti a szabó, czipész és mészáros mesterséget, s ha megszorul pinczérnek is beáll. Igy hát legfö.lebb at arcta lehet árulója, mely szeplő én ripacsos. no m g a hangja, me''y oly vékony mint a csér naszáll. Jellemzésé.-e meg annyit mondanak. bogy dicsekedni szokott, miszerint í rendőrséggel jó lábon áll, s hogy 4 nyelven képes magát kifejezni: magyar, német, tót és horvát nyelven. — Egyszerű telephont készített Tapolczán Rédl József állami útmester, mely főleg utméréaek ée jelöléseknél igen jó szolgálatot tesz. Ax egész készülék két bádogcsőből s az ezek hártyájára feszitett Nender fonalból áll s a bangó'' pompásan vezeti. Feltaláló nem kér rea privilégiumot s azt mondja, az vitte ót egyedü. e találmányra, mert szeles időben az uti -munkálatoknál emberei szavát nem érthette. — A Szent-István szoborra ismét tekintélyes összeg értetett hozzánk irja a P. Napló. Nemcsak a ha^ifias adományt, hanem még inkább zzon lelkesül'', kíséri'''' sorokat, melyekkel az egész összeg horzáck jutott, vettük őszinte örömmel és eiég-etellel. a levelet főt. Berzay Elek, a kegyesrendiek nagykanizsai ház.üi>.k nagyérdemű főnöke, a magyar ''.anári tes.ület egyik tistteletre méltó tevékeny tagja Intézte hozzánk. Lelkes sorai'', egécz terje-deimében ide iktatjuk, hogy a hasai tanári kar buzdítást merítsen és lelkesítő példát vegven belőlük s basgó részt vegyen egy nagy nemzeti eszme valósításában. A hazafias lelkesedéssel írott levél igy hangzik: Szent István el»ő apottoli királyunknak emelendő szobor ügyébec az első lankadatlan butgalmu dlőharctost szerkesztő úrban üdvözöljük ki nemes honfiúi érzelemtől áthatotUn magasan fölemelte a világító fáklyát, sziveket ébresztett fel a dermedtségbői s áldásos lettekre lelkesített százezreket, hogy áldozatkészséggel járuljanak fillérekkel a semzeti szent oltár fölállításéin* J»ely s. atzgyar név. nek megdicsőitéss leend. A lelkes sző nem hangzott el s pusztában, hanem buxdi-tólag ha ott ai áldozatra mindenkor kész magyar nemzetre, mert ki-ki már is siet tehetsége szerint szcretetadományával járulni a dicsőség oszlopának létesítéséhez. A kegyes tanitórendiek vezetése alatt álló n igy -kanizsai főgymnasium hazafias érzelmű tanári kara, valamint szorgalmas ifjúsága is a szent czél elérését lelkesen fölkarolva, iparkodik lefizetni kegyeletes adóját nem ugyaii országra szóló nagyszerű adományával, hanem szerény tehet sége szerint szívből nyújtott filléreivel, azt tartván szem előtt : „Bis dat, qui cito dal" ée „Adde parum modico, magnum cumuhtbis acervum." — Adakoztak : főtiszt. Pap János igazgató ur 5 frt, Kötlek Nándor 5 frt, Vőneky Pál 1 frt, Groszmann Ignácz 1 frt, Malonyai István 1 frt, Szaitz Alajos 1 frt, Martin Péter 1 frt, Szabó Ferencx 1 frt Palkovics Kíroly 2 frt, Hám József l frt, dr. Ormándy Miklég 1 frt, P»p Ev. János tanárok 1 frt, Berzay Elek házfőn >k és tanár 5 frt 13 kr.''— 8-dik osztálybeliek : 11 frt 80, 7-dik - 9 írt 06 kr , 6 dik: 14 frt, b-dik : 10 frt-30 kr., 4-dik: 5 frt 37 kr., 3 dik: 2 frt 30 kr., 2-dik: 1 frt 34 kr.. az első Osztálybeliek közül: Hirsch Alfréd 30 kr.. Pálffy László 40 kr, tek. Fexselhoffer József ur 5 frt. összeg: 86 frt. Hazafiúi tisztelettel Berzay Elek, házfőnök és Van ár. — Vj képviselő választás Zala- Egerszegen éz Baksán november 10-én -artauk meg. —- Z-apunk bezártakor vesszük a n;rt, bogy perlaki plébánosáé Gadó Má tyás a köstisztelivü légrádi plébános neveztetett ki, helyébe pedig Varga ¡János mur&azentmártoni plébános jó. ; Jövő számunkban bővebben. — Két szép leány lett letartóztatva a kauizsajárásí szolgabírói hivatalnál. Ugyanis léiekkufárok által elámit-tatva Tórök-Bródba hivattattak, hogy mily nagyszerű dolguk lesx ott. A két szép leácy Budapestről a gyor»vonattal Kanizsára jött a kufárral itt kellett volna laiálkoxmok, axonban nem találkoztak. Pénzök elfoeyván gyalog akartak vissza menni Budapestre, azonban ehévesxtetlék ax utat s a bécsi vasutmentén gyalogoltak, Palinon felül egy járási pandúr letartóztatta őket s Kanizsára szállitatta. Inneu táviratilag értesíttetett a fővárosi kapitányi hivatal s minden intézkedés megtétetett szülőikhez való visstajulás érdemé ben. A lélekkufár erősen nyomoz''.atik. — Árverés Zalamegyében. — Kovács Gáborné 862 frtra b. ingt okt.22. Nagy Kanitsan. — Horváth István 426 frtra b. ingt. okt. 29. Csapin. — Benke Mihály 658 frtra b. ingt nov.9. Esztreg j nyén. — Ifj. Böjthy Györgyné 618 frtra ! b. ingt. nov. 4. Pólán. — Mikó János 802 j frtra n, ingt. nov. 14. Leienyén. — Kun • József 516 frtra b. ingt. okt 21. Nagy Kanizsán. — Csordás Katalin 740 írtra b. ingt nov. 21. Csapin. — — Hazai rövid hirek. -A harmadik egyetem Pozsonyban i nem Szegeden lesz. —A „Veszprémi Független Hírlsp" szerkesztője ellen sajtóper indíttatott — Siófokon olvasókör nyittatott — Blaháné 55 ezer forintos hásat vett. — As országos nőiparkiállitás 9 ezer frtot jövedelmesett — Varsányban a postahivatal kiraboltatott. — Madárfejü 12 éves lányt mutogatnak Bpesten, — A lengyelek azt óhajtják, hogy Andrássy gróf legyen ismét külügyminister. — A honvédmenház: skandslumok véget ér-lék, kibékültek. — Rákosy Jenő megvált a népszínháztól, igazgató Evva Lajos lett. — Gróf Szapáry Láasló altábornagy ve-sxélves szívtágulásban szenved. — Cseg-léden állandó szinhis épül'' — Délma-gyarországon hollandokat telepítenek le. — Temesmegyében nagy az ínség. — Bécsújhely mellett egy lőpormalom légbe repült. — Az országos vörös keresztegyletnek 247 fiókegylete, 31846 tagja és 163560 frt készpénze van. — Pécsett viz-gyógy;ntézet nyittatott. — A királynénak Bécsből Gödöllőre naponu ivóvizet szál-litanak. — Jósaef fbg. Fiumében 80 ezer frtért villát vásárolt — 3pest«n moxga lom indult meg, hogy magyar nők magyar ruhát viseljenek. — — Külföldi rövid hirek — A franczii, hadseregben 8 isr. tábornok van. — A zultán európai utat tesz. — A pápa ujabb hír szerint Salzburgba költözik. — Liszt Ferencz Beyruthból Rómába utazott. — Írországban számos elfogatás történik. — Francziaorszagbar már egy milliárd fra»k értékű ssőlőűltetményt pusztított el a phylloxera. — Angliában borzasztó vihar dühöngött — A svéd király tragoediát irt — Montenegró fejedelme Oroszországba utazik. — Lendonban oly leány czüietett, kinek lábai, sem kezei nicoienek. — »e ki nyert? Budapest okt 15-és : 75. 58. 47. 24. 37. Lincz „ „ 47. 15. 42. 32. 82. Trieszt , „ 72. 42. 62. 8. 84. Az öreg erre nem szólt, csak a fejét csóválta, hogy mégis huaezfut ez a világ! Beregi távozta etán Kondor megírva a levelel Budapestre, melyben kijelenté, hogy a felhívásnak — habár itteni roppant ügybalmazának átadasa nagy nehézséggel jár is — engodn. fog 1 A levelet bepecsételte, aztán vígan kezdte dúdolni valami operetté dallamra, hogy ,prókátorra száll, száll, prókátorra száll száll, száll a füst, a tűst, a fűst . . . száll a fűst 1" Az uzsorás csakugyan beszállott az eser forinttal. (Folyt következik.) Kézfogétól eskÜYŐig. (Elbeté:éO Irta. CSlGOLI JÓZSEF. L A mult alkalommal irtam biz én valsmi olyan ssivtörténe; félét az újságba, nem tudom olvasták-e, vagy ha igen, tetsz«lt-e e lap kedves olvasóinak ; de mert hát a szerkesztő ur oly kegyet volt kinyomatni, megfogott a bátorság, még pedig oly ezörnyt módon, hogy én, — aki soha életemben sem resskiroztam — (még vörös ászra em) mosl as egysher megkisértem, tán nem leez oly kegyetlan s szerkesztő ur, hogy annak a kis szív-történetnek egy más váriátióját ki ne nyomatná. E helyet s czim helyett írhattam volna ugyan azt is: Meckálói Rómáig, mert nincs idő, nincs posta ut, nincs nyalós bori de nincs semmi e világon oly hosssu, mint as az idő, amit a kézfo-gótól esküvőig elől a boidog jegyespár; de hát kérem legalább a caimet akartam egy kimé érdekesebbé lenni. (Itt sár jel közt figyelmestetem as olvasót, különösen a nősülni vágyó &atai embereket; érdekes kis história ám es, — osak tessék belőle as üdvös tanulságot megérteni.) B. község érdemes iskolaszékének kegyelméből elnyertem as ottani, 180 frt és tsljm ellátással dijasoft másod ta- nítói állást Ez, kérem a mai világban igen jó állomás egy szegény tanítónak, igy nekem is jól esett volna ha a teljes ellátás mellett nem magamnak kell reggelit ée vacsorát főzni, s ha mosatnom nem kellett volna, (no természetesen ezt is a 180 Értből.) A világítás és tisztogatás szintén azját gondjaim egyikét (azaz párdoni hettejét) képezé. Ennyivel azonban még mindig kijöhet az ember igen tisztességesen, ha csak nem szerelmes és nem nagyon fiatal. Én pedig mind kettő valék. Most már, hála Isten! egy kicsit idősebb is vagyok, meg aztán kérem, szerelmes. (De bizon nem folytatom további Isten bocsássa bűnömet még most se tudtam annyi bátorságot magamra erőltetni, hogy ne remegnék, ha látom szokat s kedves kis kesekel ökölbe szorulni. — De tessék nekem megengedni, kényes dolog is ám es.) Mivel peaig kitaláltam már mondani, hogy szerelmes voltam, hát ezennel helyben hagyom i folytatom ott, hol azt félbe szakitám. B.....i tanító vaiék. Főtanitóm H . . . kedves, szeretetreméltó és igazán osinos ember volt. Ott létem első napjaiban bemutatott két első megítélés után — kedves családnak, M____és P----éknak. A: elsőt mellőzve, csak ez utolsóról fogunk ssóllani. Nem Írhatom le a szives vendég ¿xeretetőt, mivel bennünket fogadtak, csak azt említem meg. miszerint első tisztelet tevésem s lehető legkellemesebben folyt le, lévén a családnak egy — mint aat ott létem alatt megítélém — kedves leánya, ki is a sz. keresztségben M____nevet kapván, aat 16 év óta viselte. Hogy mily igazán ítéltem meg a család egyetlen'' kedvenczét a történet folyamán ki fog tűnni. . Kérem tehát becses ori avagy höl-gyi égyeimüket 1 Ügy volt bis s kérem 1 Ai slaő látogatást több is követé. Vegyes hirek. — Egy katona. kivigzÍM Béctbm. Nussbaam, ki Hartel Gyula káplárjántk boszuból golyót bocsátott s hátáoa, ma végeztetett ki a bécsi Aizer-kaszárnya udvarán. Ott várta az elitéltet korán reggel s 32. ezred, melyhez maga is tartozott, s Willenbacher hóhér. A katonák fegyvertelenül jelentek meg, s ax őrnagy vezényszavára pont 6 órakor vették körül a bitófát; az elitélt 8 percsnyi halálküzdelem után kiszenvedett; megjegyzendő, hogy s lelkész magyarul tolmácsolta végbucsuját pajtásaitól. — A jelenlevő tisztek elborzadtak a hóhér cxin izmusán, ki — miután s testet ievette a bitófárói — igy szólt legényeihez : „Munka után édes a pihenés! Most igyunk egy pohárka bortl" A papa nagy kalapácsának zuho-gása — itt felemiitendónek vélem azon máskülönben mellékos körülményt is, miszerint a már előbb kedvesnek titulált családnak érdemekkel koszorúzott feje, az apa, ax uj éa törött szekereknek, ssegekn.ík, eke-vasakntk s mas egyéb vassserszámoknak doktora, más szóval kovács volt — A papa nagy kalspáasá nak suhogása tehát, — mint mondám — semmiképen sem gátolt beDnüuket abbeli jó szándékunkban, hogy egymás beszédére ne, . . . csak a magunk gondolatának útra booaátására figyeljünk. (Vége következik.) Li eihervadt rlrfcg Búsan zn/faak a harangok. Temetósrs haratifotaak. Gviaat T''»2lek — jyáatba vagrok Nincs határa bánatomnak. Halra fekszik ii> előttem. Kit »tivemből h5n teerettem. S ki eopeaaet agy itereleU. Mint a csfllvf a kék eget Egy ifja, »»ép leányka Feknik itt a ravatalon, Virág volt 8 — s elhervad. N''em virit már t&bb tavason. Soh'' sem hittem, hogy a halál. Dycn hamar reá talál. 6 . Siegény v''.rág 5 »«m hitte. Hogy letöije at óe szele. ^ Nem is régen, két bét alött, Beesélgettflnk a jövőről. Kebelemre atontám St. S boldog voltam végtelaDOi £t mostan míx 5 a boldog. Éa meir stegény árra vagyok, Beteg testem, beteg leiken, Meg sem gyógyul tán sohasem ! Ismét több van a sírkertbe, Egy zord-, rideg sirhaloasoai. Irmét több vaa at életbe. Egy számadó bds árvával. De érvem, bgy nemsokára Elköltözöm én ls 0<ia Hol mgtanik a fájdalom. S hol a kedvest újra látót . KÁBOLYI L. GTULá HUSZADIK EVPOLYAM ZALAI KÖZLÖNY. OKlÚBgB 20-4i 1831. — Frankéi Móricz a kis fejszámolá, egyik helybeli középiskolában tegnap mutatta be rendkívüli ügyességét a fejből való számolásban. Bizonyos számtani operácziókat szédítő, majdnem ijesitó gyorsasággal végei. Második, harmadik gyököt oly gyorsan von ki 8 — 10 jegyű számokból, hogy a felelet majdnem nyomon éri a kérdést. Mintha nem is gondolkodnék, mintJüa a feje holmi gépforma volna, mely nyomban átformálja, kibocsátja, a mit beléje vetettek. Különösen ügyes annak kiszámításában, bogy hány napot, perczet, másodperczet élt valaki, kinek élte éveit ismeri. Mintha csak leolvasná vai&mely láthatatlan papirosról, oly folytonossággal elmondja a milliókat is kitevő számokat A fiu most 8 évee, korához képest testileg eléggé kifejlődött, kissé halovány, de különben egészséges. A mily bámulatos számolási tehetsége, oly naiv gyermeki elméje. A csodagyermek & fizikai laboratóriumban ugy sze-ret játszani a szerszámokkal, mint bármely raás kis fiu. Sőt nsgyon is naiv. Ugy odasimul az emberhez, ozirogatja hogy az ember szinte sajnálja, hogy ezt a csinos kis gyermeket e''iczipolik az egéss világba e pénzért mutogatják. Az apja különben a jövő év:ől fogva taníttatni akaija — ha igaz. Eddiglé irni, olvasni sem tud. nem akarták mással is megerőltetni a fejét. Ki tudja, miiy rendkívüli szellemi tehetség fog elveszni a hercze-hurczában, meiylyel eddig a fiu rendki-vüli tehetségét kizsákmányolták. A kis fia eléggé jó! bestéi magyarul, de tele tömik a fiu fejét idegen nyelvekkel, a helyett, hogy rendszeresen, óvatosan taníttatnák. — Mindenesetre mél''ó kíváncsisággal várhatjuk, mi válik majd e psychologiai csodatünemény bői. - - Mont várotkában régi szokás szerint az idén is volt egy olyan bál, melyen a lányok tánczára páiyadijat tűztek ki. Ezt Cai''et kisasszony nyerte meg, ki teljes 3 óráig járta a keringőt, de mikor átvette jutaimát, rosszul lett és azóta súlyos betegen feküdt; e napokban ei is balt és utoisó szavai ezek voltak : „Hát a gyönyörűség is megölhet?'' — Maria VaUria főbe rezegni és a csárdás. Müller Lajos Valéria főherozegnő lánca tanára, érdekes visszaemlékezéseket közöl a „F. L ''-ban. Többek közt igy mondja el, hogy tanitotla meg a csár dásra a főherczegnőt: A királyné elu''.a-■ása után elhatároztam hozzáfogni egy tervem kivi''eléhez. mely mar kezdettői fogva érlelődött bennem. A csárdásra akartam megtanítani a főherczegnőt. Tudtam, hogy megbízásom határan tul megyek s hibát követek el, de hiába magyar tánezmester vagyok s a csárdást nagy örömmel tanilom. Meg a főhercegnőnek is örömet akartam szerezni, a ki mindig kimutatta, bogy szívvel, lélekkel magyar leány. — Mikor elmondtam neki a tervet b hozzátettem, hogy az egésznek titokban kell maradni, mert csak igy lephetjük meg vele hazatérése után ő felségét, kis tanítványom az öröm miatt nem találta helyét. ,Oh igazán nagy örömet szerez vele nekem, mondá elragadtatva * a mama nem fog haragudni. Én nagyon szeretem a csárdást. Hiszen tudja, hogy magyarnak születtem, a magyar az én anyanyelvem s én a magi arokat mennyire szeretem. .Mondanom sem kell, hogy a csárdás ugy ment, mint a parancsolat. A főherczegnőn meglátszott, hogy rátermett szép nemzeti ¿án-ezunkra. Olyan kedvesen, tűzzel s odaadással lejtette, mint akármelyik »1 földi Bzépség. Alig várta az őt órát, hogy a gyakorláshoz fogjunk, s ha a palota elé érkeztem, kedves gyermekarczát mar láttam kikandikálni szobájának pompás függönyei mögül. — Daczára annaic, hogy a királyné visszatérése után az udvar csakhamar elutazott Budáról. & igy a tanfolyamot egészen nem végezhettem be, mégis megvagyok gyósődve, hogy Mária Valéria főberczegnő most is versenyezhetne a legjobb csárdás tánczosnőkkei. — Visszatérése után a királynéő Felsége természetesen azonnal értesült e dologról 8 őszintén gyönyörködött leány a kellemes csárdás- tánczán., — (Rabiógyilkossdo•) Belovárról a következőket írják az , Agr. Ztg.''-nak : A Beiovártól egy órányira fekvő Gudo- vecx tegnapelőtt iszonyú gyilkosság színhelye volt, Drakics korcsmáros és föld« birtokos reggel 7 órakor elment kocsin Belovárra a hetivásárra s egy órával kéaőbb hat rabló tört be házába, s as otthon maradt asszonyt és szolgáját megölték és kirabolták as egész házat. S ez fényes nappal történt a község háza közvetlen közelében. A törvényszéki bízott ság rögtön megjelent a helyszínén, hogy a tényálladékról jegyzőkönyvet vegyen fel s a zsandárok azonnal nyomozni kez-dék a rablókat. Belovárban azintén ugyancsak gyönge lábon áll á közbiztonság, a lopások, betörések napirendben vannak. — Oodard léghajót Vasmegyében. Tudvalevő dolog, hogy Gocard léghajós Lichtenstein Henrik herczeggel és egy szerkesztőnővel Bécsben kedden este 71/» órakor szállott fel a felhők közó ez évben utolszor. A mint velünk közlik, kedden éjjel 10 Órakor a tómördi erdőségben akad: meg a léghajó a fa tetején, honnan herczeg Lichtenstein veszódséggel lemá szőtt e embert vagy emberi lakot keresendő Tömórdre érkezett, hol több helyen bezörgetett, de egyelőre sikertelenül, mig végre talált mégis embereket, a kik a iéghajót szétvagdal-a leszedték sa levegő vándorait Acsádra szólították hajnali 4 óra tájban, kik ott a vei.déglőben regge liztek meg. Tómórdön azért nem bocsá tották be őket, mivel rusz jt-raiban levőknek vélték. A szerencsésen megszabadultak Fertő tava és Sopron város fölött repültek tova délfelé, sőt Soproumegyé-ben rájuk is lőtt-k söróttel, miből néhány szem Lichtenstein bercwgeí ért« l, de a nagy magasság miatt ártalmatUnul Papirze letek. — Kávéházi pofozkodás Két ori ember összeveszik egy káréház- ban, az egyik póton Qti a másikat, mire ez imponáló helyzetbe vágja magát s kérdi : — .Komolyan volt ez, vagy csak tréfából?'' — — .Igen, komolyan — felel a másik — , No azért, mert ki is kérnem magamnak az ilyen tréfát.* óda a disznóhoz. Egy amerikai német meg s«n tagadhatván leadfll.tes köitfi hajlamait, tárgy «tán nézett szét, mely méltó lenne egy német dalra. A prózai Amerikában logköltiibb tárgynak a disznót találta a némát poéa s következő nyma oszt zengé ei róla: Üdv neked sörivóI/es, mint eledel kéjes, Hízott, eg-észséces, nyirztlan rzépségez. Kedvez disznó ! Költőt lángra gyojtó, moziékot fogyasztó Röfögve sóhajtó, aalaczot szoptató Derék dikznól A nótám ezt fajjá : Cdv és haliéin ja N''ekeo vegtU wjra, szivem négy láb a; a Pompás disznó ! Szerkesztői tUenet. 4747. lW-Paidrá,. lUgkflld^att 4748 a X. A kiadói Uvulaafc átad tak, a hirdeti« oda tartosik 4749. Koeztheíy. Aaoaual tsttásfccduak 4760. „Kioizai* kfefttMtik. 4761. a reflexiókat köstónjak x i7il f f közöJ.ak, tabbir. nérre magár i»veiét irrtak 476«. Szákecfehárvár. V)—iiflldiUU. 4754. Lt«aye. I^óeorsjerrea már n«. valának kaphatók nálan ^ 4756. P P. Kérfek , ier<ibeB ¡rotuv aziven teljedté«ér>. 4756. Bpest A aóiparkiá litási tárgv vTasaakttldésére ex «tea ti kértek 47M, Kakoricaa «Un. Ke. adhatam áolyet FeielőTsaerkesztő: BITORFI LAJOS. H \ R D E T E S. *** * un* ***uxximxxxxxnnnn ** Pályázat. X)t Szentgyörgy völgyén — Zalamegy ében (Alaó-Lendva, JÖf Baksa közelében) az ev. reform, egyház, a már készen levő anyagokból emeletes iskolát akar építtetik, a törvény kívánalmainak megfelelő két tanteremmel 80 — 80 tanonc* számára. Továbbá egy rendes tanító részére két lakszoba, konyha s kamara s egy segédtanító lakásául egy szobával. Ezeken kívül egy tanácsteremmel. Pályázni szándékozó építész arak felhivatnak a hely megtekintésére s az épület tervrajzának és a költségvetésnek (asztalos- és lakatosmunkával vagy anélkül) a reform, lelkészi hivatalhoz folyó évi deczember hó 15. leendő beküldésére. Posta helyben. Csak azon pályázónak fog megtéríttetni útiköltsége (és tervrajza díjjá) kivel az építkezésre nézve megállapodásra jutunk. Kek Szentgyörgyvöigyén, 1881. okt. 1$. BÉNYEl GÁBOR, ev. reform, lelkész, mint az építkező bixottsáf elnöke. • SOÓS KÁEOLY, építkezési ¿oodnok. fi A T,A VfON Pál. pirvhári ffnniinf^r HIRDETESEK. OLL SEIDLITZ - PORA. £ Csak akkor valódi, J; - Jp lenyomva 80 év óta a legjobb sikerek mellett fesnáll mindennemű gyosser ^ betegsejek ét eatsztésl akadályok, (mint étvágyhiány, hasszomlái), vér toittlae én arsByer ellen. Különösen oly egyéneknek ajánlva, kik ülő életei módot folytatnak. ST Htmisftássk tírvísylleg bSstettetnek. Egy lepecsételt eredeti doboz ára. I frt. o. é. BOBSZESZ SÓVAL. ^Betegbarát''. Az e czim alatt Ríchter lipcsei ¡.iadóintézetében megjelelt rOpirat egéazaégeseknek az eltC beUgségi tüiielck le-lektlzdéaére, betegeknek pedig a baj «keres gyógyltásara megbízható tanácsokat nyújt. K könyvet Gorisehek Itársly <•». kir. egyetemi könyvkereskedése (Brcs, I., Istvántér 6 ) ingyen és bermentve kQldi meg t igy a megrendelűnek nem okoz több költséget 2 iu«j-cxárná: a iuvelezó lapért. 402 1 — ll ooqooooQooooooooooooo poooo 10000000000 iOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO 4896 8z. 8l7 397 1—3 A legmegbízhatóbb önsegélyző szere a jzenvedő emberizégnek minden belsó é< ktllsS gynlladáanál, a legtöbb betegség ellen, mis. dennemfi sebeaQléeek, fej-, ffil- és fogfájás, régi sérvek éa nyilt seb«k-rákrekéiyek. üszök, izemgynlladás, mindennemű bénaláz és sérülés stb, tb. ellen. Qvegekben használati utasítással együtt 80 kr. o. é. Hal-majolaj. Krohn M. és társátó] Bergenben. (Norvégiában.) Ezen halmáj zsirolsj valamennyi, a kereskedelemben előforduló aj között az egyedOli, mely orvosi czélokra használható. ára egy üvegnek használati utasítással I frt o. ó. Fő szállítás Moll A. gyógyszerész, cs. kir. udvari szállítónál, Bécs Tnchlanben. Raktár az állam minden hírneves gyógyszertárában vagj fflszer-kereskedésében. Eaktár nélküli helységekben raagánegyének nagyobb megrendeléseknél megfelelő árieengedésben részesülnek. A t ez. közönség kéretik határozottan Moll-iéle készitmúoyt rendelni és csak olyanokat elfogadni, melyek saját órj egyem és aláírásommal vannak ellátva Riktárak: Nagy-Kaaizsa Belas J. gyógy. Priger Béla gyórysz. Fesselhcíer Józaef. Rosenfeld Adolf, Rosenberg Ferenez, Strém és Klein. — Zala-Egersze^ Küilosy J. E. Marezall Iszti Férd., — Barcs Doraer 8. — Csáktsrnya QönetL. gyógyszerész. — Kaposvár Babóchay Kálm. Kobn J. gyógy. Th. Kecskéssy gyógy. — Kaproscza "Werli M. gyógy. Kiszeg Csacsinovics 1st. gyógy. — Keszthely Wtiaach F. — KSrwead Rátz Ján. — Zágráb IrTaim»shoz gyógy Mittlbach 8. gyógy. Holjac V. — Seppoe Mezey And. gyógy. — Letéaye Kaliwoda J. (24C M—ó£) 0 Q Néhai Láposy G. Márton perlaki volt esperes Qj 5 plébános hagyatékához tartozó összes ingóságoknak Q ^ u. m.: szobai, konyhai bútoroknak, gazdasági álla- Q'' 5 toknak és eszközöknek elárverezésére határidőül f. Q évi október hó 23-ik napjának d. u. 3 órája s kö- ft vetkező napjai s a netán addig írásban beadandó igények- $ nek letárgyalására határidóQl szinte a fenti nap d. Q Ü Ő u- 2 órája Perlakra, az örökhagyó volt lakására mint QÍ 0 helyszínére kitüzetik, a mikorra és helyre a venni szán- Q i Q dékozók- azzal hivatnak meg, miként az árverés tárgyát Q \| 0 képező ingóságok készpénzfizetés mellett szükség ese- Q Q tén becsáron alól is a legtöbbet Ígérőknek eladatni Q fognak. 0 Felhivatnak tehát mindazok, kik a leltárilag 0 összeirt ingóságokra tulajdoni vagy elsőbbségi jogot 0 ~ vélnek érvényesíthetni, mely összeírt ingóságok a A bíróságnál lévő leltárból megtudhatók, — miként igény kereseteiket alólirt bírósághoz Írásban még az árverés napja előtt annál is inkább beadják, mert 0 tekintettel, hogy a hagyatéki ingóságok részben tart- 0 hallanók, — a többiben pedig csak nagy költséggel tarthatók el s igy az árverésnek sürgős megtartása szükségeltetik, tehát a jelen hirdetménynek hivatalos lapbani háromszori megjelenéséből számítva 15 nap alatt, még kellő időben ugyan, de már az árveres megtartása után beérkező igények beigazolás esetén is csak a vételárra lesznek figyelembe vehetők. Kelt Csáktornyán, a kir. járásbíróságnál 1881. október 14-én. ►ooo< GYÖNYÖRŰ ROM KATK IMAKÖNYVEK Yen azerencaém jelenteni, hogy a kőctiarteletü Bek^ Kristóf vörös berényi róm. kath. piébaco* t* hiroeva magyar iró által figyelemmel szerkesztett harmadik es nngjedik kiadást ért, az bitatosságot előmozditó, a kath. hívek ssivét nemesítő, háromféle kiadáau: .Mt-onyri Mtn«:»»ker<. ÜdvÖKi^g 6a-vényf, „Bixtoz lelki czimtt és aair tUeah^t eier példányon felül a kath. hivek közt elterjedi lrnaü önyvöltet a teljes írói joggal örök áron megvásároltam. Beke Kristóf plébános ur, a kath. hivek jobbléteért lelkesen küzdő lelki atya bölcsen belátá ezen imakönyvek s«ükae-geasegét, ée >zek álul igyekezett a n^elvelrontó és hibás ¡tankönyvek kiküszöbölését előmozdítani. Ezen imakönyvek megjelonéeöL óta miadenütt sziveeen fogadtattak i* eddig a vrntprémi. péc\| és asoiubathelyi pftapőkf ható^amok jéváhaifyáoát kinyerek, a ezálta. kifejezést adtak, miszerint e szépen kiállított hibád aa imskköayvek terjesztését a kath. hivek köat sziveeen iátaák. ■ eaaysi aasaaskort. vagjis teljes tartalmú Ima- és ének&ovT keresztény katholiknsok használatára harmadik kiadás, M mflvé.eaj aeséimet sz««: képpel 8-rétfl, félbörben, kötve tokban írt 13u ¿.gesz bórbea, tokhas és -finom araaymeuaéasel . . írt 1.80 Egész I 5r aranymetszés, csat és kereszt .... frt 2.70 Zergt-bórbea, csat és disaittáaael......frt 4 — finomabban készítve . . • . . • frt 6 —• Relyem Vagy bámooykötés araovmetsaÓMCÍ dlsaitve írt 7—10 — Meaaye: maaeáskort." ) finom papírra nyomva 12-ráta, uat kitkoó Üdvösség osveaye. / aezélmeuzetfl képpel. 8zinoyomatc czimiappal. BUtot lelkivezer Negyedik kudáa. Fel bőrben, tok''.an .......frt l.í '' Egé«z bór. finom aranymeUiée ée tokban . írt 1.80 Acaé: kereszt és esatta''l ....... írt t.80 Zergehór diaai<éasei..........ín Finomabb kiállított frt 5—«.— Selyem- vagy báradnyk diasítmény ... frt 8.— Heáaye: aaaaáaksr Sí-rétfi, teménUk képpel diaaitve, papirk. tokban , . rrt —.40 Axanymetazéssel, tokban ..... frt —.#0 Aczél kereszt, csattal ......írt 1.— Zergebór, diszesen.....• írt 1 60 Selyem-bársony finom di«zitménynyel .... frt 2 XI» rózsáikert. vagy a kath keresstény i^naág tasáí és énekei kit csinos aracynymatn papirkötésbea, tokban ; ára 30 kr.; angoi váason ezOst ujomiasal 40 kr., ogéa? bórben veliopap:raraoymata»i««ei, wkbaa 60 kr. ;* aaúlcaatra 70 ki ; efesz bőrben velin papir arany»c»w és ac«él csatra, kereszttel 80 kr. Egyházi éeekkSsyv, 115 sjyháai énekai ta.-ta.U»zó, II-ik kiadást ért csinos aranymetszéssel készített kónyvocjke, ára 60 kr. HaMkkMáriÉ smlesy. a hold. sz Máriát kecy.lettoijes.n tisaleló magyaroknak ajánlva, ára 20 kr. Na«y Utalt, irta Tóth Mik. Jézos társasági tag IV. kiadás, csízo* könyv képekkel ára fllzve 18, kötve aranynyomaa»al tü tx. A szaat ksrasztati ájuteaaa, képes kiadás irta &ie«áayi Á40« s»««^ Ferene* r. áldozár, kemény kötéa, aran; nyomással kr Minden megrendelés posta fordoHával eazközölutik. Tisztelettel WAJDITS JÓZSEF, könyvkiadó K -Kanizsán. Nagy-Kanizsán, nyomatott a kiadó tulajdonos Wajdits József gyorssajtóján. 1881. október 23-án. tlíJ-J EMfestési ár VI.: » , / "J tf/.Y.XVrt 21(1 • k éyfptyapL .....1i<rtnH,iiin Sfrte » M ém!ívt • T . . . • 4 negyed ávi* 2 » T^^^^Pv aaám 10 kr J HIRDETÉSEK • i hasábos petitaorban 7, máaodaaor '' 6 a minden további sorért 5 Ict ; . NyiLTTJtBWg^ . , • '' > ll soronként "tO krfft vártní-k fel. j ^K,- . „ Kincstári illeték minden egyes birde- Jj tésért 80 k. Azetendó. , . » V- !.•'' I I ••• . v t" "•>• »■IKV/S''II i'' i iP>i ni A lsp sxaOstni réasét ilfefcf ksl«aé-nyk a saerkesxtőb*, anyagi réstét ilktő kflaieménrek pedig a kiadóhoz Itéroeotve intéxendök JT A 0 V K AX 1 Z S A Wtssaieskáz > yjl ÍJ - • •»; ■ HírmenUrtleo letelek csak uuert m unkatérsakttS fogathatnak el. Kéxirutok \n&zx aeui kald''Uiek N jy-Kanimváros helyhatóságának, ,nagy-kanizs.rí önk. tüzoltó-egyief, a .nagy-kanizsai kereskedelmi s iparbank, ,nagy I. niz&ti takarékpénztár '', a .zalamegyei áknláaoa tanítótestület'' a ,nagy-kanizsai kisded-nevelő egyesület'', a nagy kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet'', a .soproni kereskedelmi & iparkamara nagy-kaniiaat külválaszttnánya" s töéb megyei és város, egyesület hivatalos értesítője. lletvHkioi kétszer, vasárnap- s csütörlökün megjelenő vegyes tartalmú lap. * A • . i » s -úri urnám M unlelpallHinas-e vagy cen-frallhuiUH ? (Folytatás és vége.) A régi mnnicipalis rendszer - Bgyanis megtanított bennünket a központi hatalmat egész a végletekig '' BélkQlöznl. A táblabíró megyéjében tejesen magára lévén hagyatva, feléiről ritkán nyert utasítást, vagy ha kaplt arra nem igen szeretett hallgatni, már csak azért sem, mert 6 rendszer int csak oly nézeteket pártólt, mely a tekintetes vármegye jóváhagyásával volt ellátva, ''V ha azután ez meg volt, intézte az ügyeket agy, á hogy az ő bölcs belátá sának tetszett. A hatáskör pedig nagyon is szélesre terjedt; nem lévén hajdan bépzeitatéUárgy, mely a öMsgyegyülés eM^KH Wto%otr'' volttá, tett légyen az, ö^j f-''f^áí1külügy. — A régi megfagy ülésen kinek valami szivén fekQdt, elmondhatta A maga egyszerűségében, sőt a .tekintélyektől* még üteg is kivánták, hogy minden fontosabb ügyben nyilatkozzanak, hogy értet lek-ös dologhoz, vagy sem ? Azzal nem gondolt senki, sót még azoknak is, kik éppen sem-aaihea sem tudtak hozzá szólni, meg volt a ruagok szerepköre: ezek rivalgták a „vivátot. nyilvánították tetszésüket vagy nemtetszésüket azon boldog meggyőződéssel, hogy ezáltal honpolgári kötelmeiket teljesen betöltöttek. — így volt ez hajdan, s hogy ma-nap hogyan vau ? erről fogalmat szerzendó: tessék csak egy megyei közgyűlést végig hallgatni. Közöny és közöny mindenütt! Féuyes bizonyítékául annak, hogy a megyerendszer nem csak ósi alakjában, de még az «jabb centralisticus elvekkel felfrissített idomaban is túlélte magát. Hajdan, inidón a sajtó utján még csak kevesen tudták és szokták nézeteiket, véleményeiket nyilváni tani, — ellenben egy a megyegyü lésen elmondandó dietióval bárki is csakhaiqar elkészült, — a megye gyűlés volt a nyilvánosság egyik legnevezetesebb orgánum a, — a magtar ép egészen hozzá lévén szokva ahhoz, hogy nézeteinek minden hi-mezés hámozás s minden tartalék gondolat nélkül a tekintetes karok és rendek védszarnyai alatt adjon kifejezést, mely ósi szokás azután annyira belénk oltá a nyíltságot, hogy volt idó, midőn ezen magyar erénynek egyesek nagyon is keserűen adták meg az árát Ma színién van megyegyülés; de hogy hányan emelnek ott szót, azok számát nagyon könnyen megolvashatjuk. Klho.tiÁlyo-sult a iuuuicipalismus ezen fénypontja is a fóriros eszméi s az ország szivéből kiinduló törekvések által tekintélyiyé emelt hirlap-iroda-lomnak engedve át azon pokzot, melyen egykor a megy egy ülés, mint nyilvánosság legkiválóbb organuma terjeszté mpgasztos eszméit s a hazafias érzelmeket. Ily történelmi előzmények után, azután legkevésbé sem kell csodálkoznunk azon, hogy az, ki valaha táblabíró volt, vagy a boldog tábla-birő-világ növendéke, a mai korkö-vetelte reformokért - melyek lény ét, szellemét nem is érti, vagy érteni nem is akarja — nem valami nagyon rajong ; de hogy az ifjabb nem-zedék is idegenkedjék a megváltozott viszonyos a uj szükségletek által igény el t reorgaaisatiótól, ez csak őnámi-tás. önérdek és saját ügyeinknek a közérdek «le helyezése mellett gou-dolható; de még akkor is nvgma rad azou vigasztaló remény, hogy néhány emberért a közügy, a társadalom inár soká nem szenvedhet, sót — ha a jelek neiu csalnak — nagyon is közel van az a/, idó, a melyben majd a régi bűnök s tévedések po-lástolhaiása végeit nem igen hivatkozhatunk a múltra, melynek tra-ditióért oly nehezen akarja hiúságát feláldozni — a törpe minoritás. De egyébként is oly halálos döfés volna az a megyei életre, ha az ad-ministmtiót szakképzett és életfogytiglan alkalmazott tisztviselőkre bíznánk?! Higyje, ki tudja és akarja! Éu azonban H Seunyeyuek a köz igazgatási eiiquetten - a viszonyok teljes ismeretének tudatával nyilvánított azon nézetet osztom egészen, hogy a mennyiben még megvan a megyékben a mnnicipalis jogok iránti érzék, ugy e jogok ellenórizése s a tanácsadó közreműködése egy iskolázott tisztikar mellett is még mindig termékeny eleme maradna a közigazgatásnak, ha pedig ezen érzés mar kihalt, ugy a választás joga sem lesz képes fentartani a municipalis élet színleges lételét. Egy qualificált s életfogytiglan alkalmazott tisztviselői kar szervezése által tehát semmit nem vesztene a megye, a mint hogv nem vészakkor sem, midőn a törvénykezés • gy képzett biróikar kezébe tétetett le. sőt ha a municipalis jogok egy vagy más tekintetben ném: kis csorbát szenvednének is. százszorosan kárpótolná ezt azon előny, mely a közigazgatás reorganisatiójaból az egéí-z országra hárulna. Azzal azonban, hogy a megyei élet bajainak orvoslását a quaiificatió meghatározása s a tisztviselők életfogytiglani alkalmazása mellett gondolom — szerény felfogásommal — elérhetőnek, még legkevésbbe sem állítom azt, hogy mindez csakis a centra-lizatic merev keresztülvitele mellett valósitható. Éppen uem! Sót nem is tápiálok a centralizmus elvei iránt va lami csaihaiatlaiü-ági hitet, talán azért, mert modern euiópai eszmék, s mert nagyon is jól tuaom. hogy a központi hatalom erélyes gyakorolhatásának ősszegyeztetése egyes physicai vagy jogi személyek politikai szabadság há boritatlansága és sértetlenségével képezi az állam közlét rendezésének egyik legnehezebben megoldható pro- blémáját. Az elien a felfogás ellen azoqban, mely a centralismus kővetőit, a municipalis jogoknak a kor mány kezébe leendő játszásával vádolja, tiltakozom, miután a centralizátió tulajdoukép csak oly reformat óhajt, uiely nem egyéb mint első lépés közigazgatásunkat azon magas színvonalra emelni, a melyen már a müveit államokban régen ali. A centrális tábor, tehát nem oly párt, mely megyei életűnknek csak gyengéit bűneit kutatva, a municipalis jogok élete ellen tör minden áron. Koránsem! Kgy oly párt ez, mely a históriás emlékek res-pectálása mellett a czélszerűség elveinek hódolva, a közszabadság bizt<> sitását ugy, mint a jó közigazgatás garantiáit a személyes felelősségben keresi fed felé ugy. mint lefelé, s a mely e felelősség érvényesítése — s kezdését a iegbatályo&abb ellenőrzési jog fentartása mellett, a muni cipalis képviselet kezébe akarja letenni, egy oly párt ez, mely lépést tartva a culturai haladásokkal, tekintettel a kor jogosult követelményeire, 8 municipális jogok s az államhatalom közötti kölcsönös s tartós ősszeműköaés és egyetértés megszilárdítását s így a közhaza ielvirulását óhajtja és czélozza. így fogva fel a dolgot, egész joggal tiltakozhatunk tehát B. Seny-nyeyvel azon felfogás ellen, - mely az érintett elvek keresztül vitelét merev centralismusnak declarálja, sót ellenkezőleg, a közigazgatási tisztviselők kinevezése csak decen-tralisatióra vezetne s a központi hatóságok egyszerűsítése által tetemes megtakarításokat eredményezne. De szóljunk végül még valamit a közigazgatási miseriá»'' negyedik okáról is. — Hogy közigazgatásunkat nem ismerjük, nem tanulmányozzuk, azt hiszem, ezen állításomat nem keli hosszasan bizonyítgatnom s elég lesz hivatkoznom a közigazgatás terén előforduló minden -napi tapasztalatokra s azon körülményre; hogy a magy ar kőzigazga-; tási jognak egyéb tudomány szakokhoz képest, alig van irodalma s miért ? ! talán mert közigazgatásunk 1876. óta .állandó ideigtenességben, sinylik a mert kózigazgatabunk re-formálásának évről-évre kilátásba helyezett keresztülvitele, még niindig .pia desidería" tagadhntlan. hogy e körülmény is zstbbisztóiag hat -az irói munkásságra, de « fő ok abban keresendő, hogy a magyar ember* már egészen ho .zí szokott a közigaz gatási hivataioskodásról éppen ugys gondolkodni, mint a mezógardaszat • ról, azt hisszük, vagy kgalabb a/.t hittük, sót még ma nap is sokan vannak, kik abban a boldog meg , gyózódésbeu élnek, hogy a magyar ember '' a gazdaságra, vagy arra, < hogy közigazgatási tint viselő lehes sen, csak ugy — születik s egész mindennapi dolog, hogy ha valakiből" i. világon már éppen semmi sem tudotí lenni, hát'' ráfogjuk, hogy jó lesz gazdának, vagy ha gazdái kodni valóját már eigazdálkodia, hat jó lesz. — szolgabírónak! Hjtnetu azután, hogy ez az .ősi nézet'' mily szépen megboszulu magái, akár a közigazgatási hivataloskodás, akár s mezőgazdaság terén, ennek beigazo-Iására — ugy gondolom nem kell argumentumokat teresnem, előttünk áll a szomorú tapasztalás, a kisbirtokosok tönkrejqfisa, közigazgata-sunk tarthatlan volta, mind meg oly tények, melyekből kétségtelen, hogy a jó gazda, Tagy a jó szolga biró nem olyan valami, mint a poéta, kiró'' azt mondja a latin közmondás, hogy: »nas citur.* Ma már a modern közigazgatásnak oly fontos és oly sokoldalú kívánalmai vannak, hogy azok köve telményeit csak egy elméletileg s gyakorlatilag képzett szakszerűen iskolázott, jogvégzett tisitviselóí kar TARCZA. . f • '' • . Hé. fckUat. Menyhárt István Arany ml Heréje. 1881. ÖMrsn uráes keasaa évek folytán, iiUái ktUdve cAgg«d<-ü«o<il; Mint a nap saétss^rrs feÚjvilágát, Alk'' nyájra latsanként kibfl!. ötrm évnek térbe nyomja vallod) . Mennyi mnuáa, önfsláldosá» . . . T MagretCask sorsa már csak iljraa. laaad fárad, a dijt hassa — máj. OtVsa éve Ifja saiv remépynysl, Zsngt« ajkad a dics — (Hdriát <kum évnek makával most ajra maid Hk írté isfid kő imát. Akkor tett sr8t kértél pályádra. Most kálára váltod átírnád. Hogy aa M kasaxi ««¿♦Imébea, Mtm B/—hal)s lelked semmi vád. Ok psdif ds Urbas volt s pálya Melyen ötven évig fárodái Mint a váea kSaé v«4«( kit sajka, em várt enyh'' a béke partiaál. Máadsaaknsk múdaaéré WtUl. Tőid savává gyertya láagakánt. Fogyva fénylett élűdnek világa, &k asm tadU oássa bád • a kint Káradaág ás öníe áldeaás volt Életedbe» mindig jslsaavad... Pótra földi kényelmet cnpáa etilt Máaofc Odwaért gyötréd magad 8wig»ké»t tarrá« bevet — népedre &amii Igében kollatss kamatot; Lriked bíatoo saámit ági kárre, Alkonyatra kogyka ttáll napod. Kiad kidőltek melletted, kik egykor Versenyétben voltak tárnáid. Mnnks kötbea banytak el — mig néked Pályádon vexáred rótt a kit •) áld«sári árakat ártva. Ugy állsz, mint ss erd''k bQsxke tölgye. Mely \ibrbsc li«it& ágakst, CiyOuge cserje felkntmó repkényuek Véss elől menbeljrt é< árnyat ad. Odvbtfllek ! srest hitönk vit<«e OdTöaölt légy kétoser e nspon ! A midőn a bála, kebled vttgya Újra ac nr lépeaejéhes von Ifjo szívvel adj bálát uradnak, Tégy agy, mint a jáapor Simeon . . Hogyha élted mlkoayatra válik, O bakárt fisz fflrtetdre von Psolgaként az nmak «xfilfijében, ötven évig híven fárodil ; Sok helyett viréd terhét a napnak, Kikre jólét, tttatetés rang vir Mégis, mégit tagolódra hálód 8ohaae Ifin megvetve általad, Megnyugodván Ikten rendelésén, Ízletes volt a >záras falat. Ssép a aap bár felkZk köst nyugodjék. Tudjak róla, bogy fenn tflndököl. Htinyta kösben fénysogár szőve bői - Másik napra asebb ruhákat Alt. Fellegektől terhes éltrd napja. Alkonyatkor Alt logármeset; Boldog vagy te 1 múltod fáradalma Biatos és örök 1 étkez vesét. GYÚROM. A miért a gxzdagokrdl oaak suttognak, azért a nyomorultra gyaláaat vár. A hatalmasak lelki fénye meane ragyog erényeiket, tetteiket nagy szavakkal hirdeti a Krónika. — A koldusok lelki nagyaága a szenvedés, a bűnös kísértetek iekflsdéae. Minden jutalmok érte a nyugodt öntudat, mely csak önmaguknak világit, mint tanyájok szerény mécse. Ks igy volt öröktől fogva ét igy less örökkön örökké. az asazeny, ha angyal. — Bessély. — Irta SZALAY SÁNDOR. (Folytatás.) A nyomor kísértetei. A ki gasdag, fény ben és pompában •esik, as pénzen veszi meg a bűnt. A bíbor igen kényelme« párnája az erkölaai sülyedémek. a ssegényhes, a nyomorul tkot Ínyen asegódík a bűn. A nyomor 1 egellen-Ihatlanabb kieértate a bűnnek. &on-gyokhot tapadott a földi kárhnaat £ Szegény Grdösékhes egészen beszállásolt a nyomor, a testet és lelket ölö inség. A munkák keveebedtek, keveebült as élelem is. Egy ki fekete kenyér, vagy óéba egy kis falat aselooaa melléje, ea volt egyedüli élelmük. Mind a háromnak árosáról aá pad tan néset; aa éhaég. De asért sohasem panaszkodtak volna egymásnak. Mikor csak agy kis darab kenyér került mindössse napi élelemnek« akkor mind s három jé volt lakva, egyik sem kívánt enni, mindegyik a másik kettőre akarta erdssakolni, hogy ne hagyják már ott vessni ast as istenadta kenyeret, ast as életmentő, áldott, édes kenyeret 1 Egyik se nyúlt hosá, meri kettőnek nésni kel lett volna és kínosan stenvedni gyomortépő éhséget. Ssomoru verseny gése volt es a nyomorral kűsdőknak, a mint egymásért ihestek és mindegyik első akart benne lenni osupa sseretetből. Fari most is csak fenn tol ti as éjssa-kákjó részét. Mariska vsls virraaatott késimunkája mellett, Ssagény öreg Pálnak már nebés volt a munka. Elég erőt kívánt tőle, hogy kesét fel emelje. As •segéaj heveréssett erőtlenül, gyöngén egyik sarokban, a birsért néhány marok asalma is volt alatta» Ott azután mikor as éhségtől szempilláit is alig emelhette, csöndesen fütyörészett valami tudja Iaies miféle túlvilági nótát. Teljes életében Különösen kedves passiója volt assgéoy-nek a hityölés. Perese öreg korára azoknak a kaoskaringó* fiatalkori nótáknak már osak töredékei maradtak, miképen ő is ossk romja volt a róssáa kedvű ifjúnak. Hanem asért osak el elfűtyölgetett. Legalább asegény Feri öosose ast gondolja, hogy jóllakott. Mikor igy hanyatfekve, inségassalt tetemként a Malmával hintett penészes földön hevert ée félig csukódott nem-pillákkal fél ébren, fái álomban fűtyö-résve kínlódott, mindenki rámondhatta, hogy bisony-bisony igen megéret'' s ha. Iáinak. Olyan volt ssegény öreg, mintha nagy gondolatai közben elfelejtett volaa maghalai • most igy félig holtsa, félig élve kell még »okiig tengődnie, a mért as első terminust nem tartotta be Erdős Feri e nagy inség idejében késsen lett munkájával. A találmány egy egéssen nj tserkesetü vasúti ütkösőből állott^melynsk nagy becse abbén volt, hogy vasúti aserenceétlenség nem fordulhatott el alkalmasása mellett. E találmányát több vasúti társa •ágnak megküldte rajzban és magyarázattal. Egyik napon, aikor nyomorok már tetőponton volt, levelet kapott a délivas pályatársaság vesérigssgatóságátéi Bécsből, hogy siessen mielőbb fai, hogy találmányával gyakorlati próbát tebasee-osk. Ha a gyakorlatban is jónak bisoayul alkuba fognak vele booaátkoaai.Sseaélye-sen asért kell fslmsnnis, mart i vállaikesik a próba asgtételérs. Elhatározta, hogy rögtön uank indul. De ki less as s másik, a ki a vészéi} esnek kürtölt próbára váUaiktmni fog? Hies mindeokiaek kedves éiete, h> még oiy nyomoruaágo is. As órng Pálnak és nejének avat »s saólt, kanom ntsak vált a ssegóny emberek alkalmatosságán. Ottboc oaak .»nayit mosdott, hogy kedvesd njániattéielt ka pntt egy v aauV társaságtól • oda keli menni«. tr. ■ 1 '' Ssegény Mariska bel«3yagcdott, tudta, hogy mindent ő érssidk tesa. De as öreg Pál, mikor buonufi ve«t u5» na 6 jó Fari óoscse, megosóválta dra feyát. as tán ások a olvatag, May kelen xwmek, mintha magneércssátek velna. Ások voltak tán as nuUsá könyek. ,1 „Sokat m kénsál öcsém 1 Ldtod raak magunk vngyank''J! — Ennyit bír, osak mosdani as öregf asiáa vi—ifekádt mts a megszokott fekhelyre és esspa asakás* bál, mert kiolódett. hát fütyöl«* ksadett. Feri elment. Marieka egyedül maradt aa öfeggel. Art bítiák, begy pár . ap alatt Feri vissiajön. Msriskáeak veit néhány pár bariseyájs kém«, eladta. Addig beérik vele, mg férje rmnsajftn — gondolta magában — nsntás mafd csak fordít eorsnkon a jé isten talán sikerül végre valami tsgésj Ferinek is. A harisnyák igen roewul keltek el, bárom párért kapott égy árv«^ forintot. Mág s belekötött pamut árát is alig fiaet ték meg, de ksaytskn Voli asegény oda ádni, mert kettsn éhestek ő és s ssegény öreg Pál. Még talán még egy harmadik £fT- ^ • (Folyt, köv) huszadik Évfolyam ZALAI KÖZLÖK Y .iíirt. í!i.j/i 4) i >.y QEIÖBKR S4» 18É1. elégíthető ki. Szakértelmet, teljes odaadást pedig addig, mig a quali-ficatiót törvény nem irja el<5 s mig a megyei tisztviselő kar a választás esélyeitől függetlenítve s állásában biztosítva nem lesz. józan észszel nem várhatunk, annál kevésbbé követelhetünk s azt hiszem: ezt megdőnthetien igazságul el is ismeri mindenki, ugy azt is, hogy oly állítás ez, mely ellen hamis érveikkel lehet ugyan argumentálni, de meg-czáfolni alig, mert csak az elfogultság nem látja be azt, hogy képzett tisztviselői karunk egyéb téren is csak azóta van. mióta a megfelelő qualificatió előírása meliett, a hiva-taloskodás is minden tekintetben állandósítva lón, már azután, hogy a közigazgatás reíormáiásakor ezen biztosítás akár az életfogytiglani választás, akár állami kinevezés által történik-e a megyék jogait altéráihatja ugyan, de nem magát a hivataloskodás érdekét is. A megyei szolgálat ecsetelt nelyzetét tekintve, ne csudálkozzunk tehát azon, hogy a magyar közigazgatásnak alig van irodalma, s hogy azt kevesen, vagy a legújabb időkig mondhatni — alig tanulmányozta valaki — hisz az nagyon is könnyen érthető s természetes dolog. A közigazgatási szolgálat teréről ugyanis a mai rendszer mellett, a tudományosabb s rendszerint kevésbé vagyonos elem teljesen le van szorítva. mert egy képzett ember, kinek tanulmányai ezrekbe kerültek — habár a jövőt biztosító egyéb pályákon ma már egy nyomorult diurnista állásért is élet halál har-czot kell vívnia — nem léphet oly térre, hol anyagi léte. vagy nem léte a választások esélyétől függ. s igy, a megélhetés parancsszava más pályára terelvén, termé szetes. hogy nem sokat gondol egy oly tudománynyal; melyet, ha az utolsó betűig is magába tőm, gyakorlatilag érvényesíteni alkalma nem nyílik, vagy ha nyilna is, nincs kézfogótól esküvőig. (Elbeszélés.) Irts: CSAGOLI JÓZSEF. (Folytatás ée vége.) Az is megtörtént — óe pedig igaaán mondom kérem sokszor, hogy mikor ő (már megengedjenek kedves olvasók, feltételezem, hogy az ő alatt nem a máskülönben szeretetreméltó mamát; de a kedves lányát értik) hallgatott, én abban buzgón segiték vala neki, meiy idő alatt aztán ugy-ugy megtaláltam nézni, hogy ha valaki hirtelen azt kérdezi: mi neved ? biz Isten igy feleltem volna neki.'' Várj egy kicsit, hadd gondolkozzam. De aztán kérem mily feledékeny az ember egy hölgy társaságában 1 Ast gondoltam nincs is több lány a világon! Dehogy jutott volna eszembe a kedves B . . . . dehogy s világ legszebb lányának neve . . . (No ez természetes, mert nem ie hallottam Bohasem!) Azt tartják, vannak kigyó bűvölök. Hm! meglenet; de én azért Tamás vagyok benne, mert még nem láttam; de megengedjenek kedves olvasók, ast már láttam, tapasztaltam és ereztem is, hogy a lányok, ezen feltételesen léteső k igy ó-bú vészeknél sokkal hatalmasabb — no meg aztán veszedelmesebb — osztályát k képezik a bűvészeknek. Hogy DÚvéssiesen szóljak, mikor a 4 óra elmúlt, ugy oda sandnirozott engem valami láthatatlan hatalom — szax láttam bis én azt, hisz épen az volt a baj — P... ékhea, hogy észre sem vettem már ott voltam, s csodák csodája! ugyan az a hatalom ugy kisandzs''irozott mindenkit a szobából (még kérem a meleg kályhát sseretó mamát is) hogy csak est vettem ésare: ketten vagyunk. 1-2 — 3—4—5. No ez bossantó! Ily hamar múlik ax idó? Bocsánat I privát óráim vannak, mennem kell. Legalá zatoaa''bb szolgája 1 Ezeket v.gy legalább legtöbbször ilyféle mentegetődsóseket mondtam, mikor a fali óra ötöt ütött. Még máig is gondolkodom, töprengek a felett, hogyan lehet aa, hogy mindig, de mindig épen mikor kimentem vagy búcsúztam : .Tessék még maradni'' féle szólásmóddal jött be a mama s csodálatos, egyszer ugy eltalálta magát szólni, hogy téli időben azzal montette magát kinmaradásáért: a kertben voltam. Én aztán gondolkodhattam rajta, hogy mit csinálhatott a kertben. Sokszor megtörtént velem az z eset is kérem, hogy boldog álmádoaás 4 bátorsága azt acceptálni, lévén any-nyi józan esze, hogy nem áldozza fel, habár még oly «erény; de biz tos állását s közigazgatási szolgálat pünkösdi királyságáért, talán csak az okból, hogy elméleti képzettségét e téren érvényesíthesse s ha eljó az uj restauratio elvestől, családostól, mindenestől elbukjék. Hogy pedig azoktól a „sacra famíliák-tol, melyek még mai nap is a megyei jogok kiváltságosainak képzelik magukat, mennyiben lehet irodalmi működést várni, erre nézve ugy gondolom — igen könnyen tisztába jöhetünk, ha ismerjük Petófi által is megénekelt douket: rnem írok, nem olvasok, én magyar nemes vagyok !* Igy álltak a közigazgatás ügyei hazánkban eddig. Az ujabb időben azonban a közeli reform biztos reményében ismét megindult az irodalom terén is az üdvös mozgalom, s ha a megyei élet reorganisatió-jához kötött reményeink nem csalnak, majd csak eljő az azaz idó is, midőn a közigazgatás terén sem lesz ritka a szakképzettség s a tel jes odaadó hivataloskodás. Csakhogy ebez természetesen évek kellenek, mert könnyebb semmiből valamit létrehozni, mint egy elhibázott intéz ményt és tizedek mulasztásait pótolva, ujjá teremteni, különösen akkor, midőn a megyei szolgálat te rén megőszültek családi existentiájára is méltányos tekintettel kell lenni, minden reform törekvésnek s főleg midőn egy oly szövevényes institutió ujjá szervezéséről van sző. minő a magyar közigazgatás. Mert ne gondoljuk, hogy a közigazgatás az államtudományoknak valami nagyon is egyszerű s lényegtelen része. — Tessék csak — Arens. Pűtter, Me-jer, Hugó. Lieber, 8tein, Gerstacker Stubenrauch s egyéb külföldi irók műveitől eltekintve — csak Toldy, Kassay, Karvasy, Schwarcz Récsi. Cziráky, Kerékgyártó, Györk, Frie-beisz. Bartal. Virozsil, Hegedűs. imból kedvee princzipálisomnfk H. volt a neve. — Hornén kaczaj által kisért ilyetén figyelmeztetése riasztott fel : No, no, no! öcsém! még bizony elveszti a fejét!! Van elég lova az uraságnak, bizzi azokra & busulást 1 n. Nagy szerencsétlenség ért bennünket. Kedvee főnökömnek szeretett neje jobblétre szenderült. Regtől fogva várhattuk ugyan e gyászos eseményt, de annak bekövetkezése mégis mindnyájunkat megrendített Én, ki már ugyszólva a család tagjául tekintettem, rendkívül fájlaltam kedves nő elhunytát, vérző Bzivvel gondoltam a kis iys éves árva sorsára, s végnélküli keserűség érzete fogott el, ha láttam az én kedves princzipálisomat a fájdalom súlyától görnyedve, könytelt szemekkel csél és irány nélkül bolyongni. Első keserűségében ugy nyilatkozott, hogy soha sem nősül, sok rábeszélés, érvelés után mégis jobban meggondolván a dolgot, oda nyilatkozott, miszerint szivére vévén az életénél is jobban szeretett kis leánykájának sorsát, nem vonja vissza magát a társaságtól, sót hogy a lányok közt is — mint ő kifejezte — körűi néz. Első látogatásunk a gyász után a már fennebb is emiitett P . . 1 éknál volt, kik egyébként távolról E . . nak rokonai is lévén, a dolog nem lehetett feltűnő. Ai elsőt második, ezt harmadik, tisedik, tán századik látogatás is köreté. Mig asonban az első látogatásokat közösen, a későbbieket k&lön-külön tettük. Kérdezhetik olvasóim mi ennek as oka? A* kérem, hogy mig mi ketten voltunk, a családban csak egy leány volt, ami aztán nem gátolt bennttnket, hogy mindketten ssépnok ne találjuk ót. ........Tetszik látni ezeket s pontokat? Hát ezeket azért tettem ide kérem, mert a mi — eddig — önzetlen barátságunk e látogatások után ilyen alakot kezdett ölteni, azaz barátságunk köteléke nagyon is meglazult. Ha a petendieket oly határ nélkül nem tisztelném, azt mondtam volna magamban : „Ez gond a Petendieknek'', de mivel tissteletem nem engedett róluk igy nyilatkosnom, mit gondolnak nyájas olvasók, mit tettem ? Hát kérem — szinte hihetetlen — jól orron ütöttem magamat, ily formán adva kifejelt — no, no Józsii (már mint és) te sem vagy ám különb Petőfi szamaránál 1 Jó lenne, ha valami juhász volna itt melletted, aki bójában egy — Fésűs, Grűnvald s mások, e tárgy ban irt munkáit, az ide vonatba«) törvények s rendeletek tömkelegét végig olrasaí, tanulmányozni, s ka valaki ezekután is csak olyan „gyerekjátéknak41 nézi a magyar közigazgatást, leteszem tollamat; de ha netán zug a kicsinylők feje az-érintett művekben egybefoglalt eszmék és paragraphusoktól, engedjék meg, hogy nekem legyen igazam. De hát mit törődünk mi a tudósokkal, törvények s rendeletek labyrinthjával — fogják sokan mondani — megéltünk nélkülök eddig is, s ha jő a választás napja ugy is mienk az elsőség! — Sajnos, eddig igy volt; de hogy azután is, ha az országgyűlés jelen cyciusában a qua.ificatió kérdése megoldást nyer, igy lesz-e? az már más kérdés! legalább nem akarjuk hinni, hogy a corruptió teljesen elharapódzhassék azon körökben, meiyekre az ország nagyon is fontos éru«.kei bizvák, s hogy egyesek előnye miatt a közügy továbbra is szenvedhessen különösen akkor, midőn a nagy közönség értelmes része — belátra azt, hogy egy oly rendszer, mely még a képzett és jó közigazgatási tisztviselőt is megrontja. felületességhez, könyelmüség-hez szoktatja — tovább fen nem állhat — nagyon is hangosan sürgeti a reformot, melynek szükségéi s el-odázhatlan voltát lépten-nyomon érezzük s érzi mindenki, azon kis fractió kivételével, mely még mindig a túlélt eszmék, — egyesek bitorolt tekintélyek — és saját önérdekének bókol, a helyett, hogy meghajolna a magyar nemzet józan értelmi s azon magasztos erkölcsi tulajdona elótt, meiy — ha bajainak orvo-lásáról van szó — nem igen szokta eltűrni, hogy egyesek bűnei s botlásai a hazafiúság paiás-tyával takargattassanak. Mielőtt azonban a közigazgatási reformot keresztül vinnénk, idézzük fel emlékünkbe egyik jeles puplicis-tánk azon szavait, hogy nekünk ma- gyaroknak feledni, tanulni s emlékem kell! m jm f e 1 e \| a i t aegyei életben átélt régi jó igket, tx lé institatiók, megszokások és traditíók emlékeit, mert «nélkül oak elméletekért, ftte-sülhetler. dolgakért küzdünk, melyednek pedig már. lejárt idqök Tanulni, mert enélkül % mai sokoldala követelmények tózött senki be nem töltheti hatáskörét s meg nem választhatja munkássága eszközeit, s végül: Emlékezni, mert a multat ignorálva, történelmi basis nélkül, e nyolca száz év óta alkotmányos országban még isten erővel sem fog senki sem a közigazgatás terén sem egyéb téren maradandó művet létesíthetni. Szóval multunkat egészen soha meg nem tagadva, a közigazgatás mezején is haladnunk kell, mert ha akár a meggyőződés, akár az önmegtagadás eselye* folytán emelkedünk is azon színvonalra, melyről hazánk jövőjére egy látnoki tekintetet lehet vetni, be kell ismernünk, hogy ha népünk és fajunk közös érdeke által kivánt követelményeket az európai civilisátió nagy kérdésével összhangba nem hozzuk: „ha százszor inkább is fogjuk szeretni szülőföldünket, mint. Codrus és százszor több könyet hullatunk is sorsunk felett, mint Niobe, mégis azt tapasztaljuk, hogy mindig éppen azon jó, melyet leginkább kívántunk, nem történik meg s éppen azon rosz, melytől leginkább féltünk, — bekövetkezik.* JENVAY GÉZA. is mert az ügyvédet azon kellemetlen helyzettől menti ftl, hogy oly ügyben, melyben a fél reája, bizalmánál fogva, titkait bizta, nem lesz kénytelen fele irányába* hűtlenséget elkövetői. — A tulajdoneper való hadi szolgálatra alkalmatlan, de had czélokra szükséges másnemű szolgálatokra alkalmas éa ilyen szolgála tokra a védtörvény 18. fe-te^. ben Kötelezhető egyóoet oaazeirás* és nyilvántartása tekintetében a honvédelmi miniszter, egyetértfleg t kő zöi had tgymis iazíerrfl, azabályo kat állapított meg, meiyeköt a honvédelmi miniszter jövőbeni auhezur tás régett a tőrvénvhatúságoknak megküldött. - A kezigaipatási uMftifi)i ügykörébe utalt — rendes ciaó lotc hatóságok a felek pőréről, törvény ellenére oly hosszú jegyzőkönyveket vesznek föl, hogy azokból az agy-állást csak nagy időveszteséggé» het kivenni, — miuek folytán a belügyminiszter felhívta a tArvéay-hatoságokat, hogy ntasitsák a kiha-gási ügyekben eljáró első foka hatóságokat, hogy jövőre az eljárás; utasítás rendelkezéseihez aztgonm alka) mazkodjanak. ZalamegyéDen termett — szi.aj somfa — fütykössel jól főbe tisztelne. Hat nem láttad át józan epedig kérem egy gyüszünyi józanság sem volt bennem Hanem azért ne tessék ám mindjárt a murcsira gondolni ószszei, hogy mtkor egy szegény altanitó rőtanitójával versenyez egy leány kegyéért, rendesen & főtanittíi állás nyom a latba? (pedig az igas kérem, hogy a B . . . i fótanitóság még t m. iruázsát is lenyomná Mi Tagy te? te, akinek az ur Isten még a szépséget is behunyt szemmel s pénteki napon adta, te, kinek egyéb tudománya sincs, minthogy az ultimora remekül tud vadászni, te . . . te . . te . . no itt már több jő ée rosz tu ajdonságom nem jutván eszembr, csakugyan orroa ütöttem magamat, de hogy félre érteni ne méltóztassanak, sietve kíoyiiakoztatom, miszerint egy szemtelen légy épen — haragtól vörös orromra szállván ast akartam becsületre tanítani, s véletlenül magamat találtam el. Köszönöm ! köszönöm ! . . . . Tudják kérem miért mondom ezt? Azért, mer, ugy» tudom, hogy mikor ezt olvasták, igy szóluk : Egészségedre váljék ! (Ezt kér-sm magamról tudom.) Ez ugyan kiment már a divatból, mert most „Egészségedre váljék" heljett „tízezer forintodra váljék"-ot szoktak mondani, de hát ha egyszer egészségemre kivánják, csak megköszönöm. Szükségesnek tartom itt még meg jegyezni, misaerint ez a — princZipáü-sommal folytatott — harag legkevésbé sem akadályozott bennünket, megszokott látogatásaink folytatásában. Én ugyan szerelmet ar igaz nem vailottsusa, de mikor elfogott a buzgóság, oly ájtatos pillantásokat vetettem leendő szerelmem tárgyára — leendő igen, mert még szerelmes nem. csak Bzerelmeejelölt voltam — hogy as a rimócz nyúlnak is becsületére válhatott volns — tudva lehetvén kedves olvasóim elótt, miszerint a rimóczi nyul is remekül tud pislantani a káposztára. És ee a buzgóság napról napra jobban kerülgetett s napról napra szive-sebben fogadtatott (csókkal illustrálva.) Itt e pontok kérem azt jelentik, tessék türelemmel lenni, mert most az iró egy kiasit nyugodni kiván Ugysn ne lógassa a fejét tanító ur, bizony még elveszti 1 Mieo busul ? Esek voltak az első barátságos szavak, mikor H. kedves fő tani tómhoz szólék — A legfőbb ítélészék legutóbb tartott ülésében, előfordult esetben kimondotta, hogy az ügyvéd nem köteles vallomást tenni saját fele bűnügyében s ha tett, ennek hittel való megerősítésére nem kötelezhető. E döntvényét üdvözöljük a legfőbb itéló-széknek, nem csak azért, mert ezáltal oly elvet mondott ki, mely minden kult uráliam ban megvan, hanem azért (pedig hát ez is elég gorombán hangzik.) A jég — a közlések sorozatára — meglevén törve, előadja az én rrinosipáli-80m búját, jaját, baját (de aztán hogyan. Oh pádnai szt. Antal, ahoz képest kérem Jeremiás siralmai hálaadó énekek vagy bordalok.) Hogy ne volnék én — úgymond szomorú, mikor k''dvesF. .. i rokonaimat akarom kézfogómra meghívni s nem kapok kocs:t, pedig a dolognak szombatra meg kell történni, sib. stb. . , . Nem kérdeztem, ki a boldóg menyasszony, megmondta ő maga azt kérdezés nélkül is, d-s meg a legérthetőbben megmondta azt a hideg fogadtatás, mint P . • . éknál elég szerencsétlen valék tapasztalni (kérem ugy annyira hideg volt, hogy meghűléstől féltem — holott künn kánikula volt.) No de éu ssereimes Istenkém, mi igényem is volt nekem M . . . hez? Az az egypár csók? Nevetségos.l (Pedig kérem akkor épen a jobb szemem visz-kedt.) Hisz rai vagyok én ? Altanitó. Mi az az altanitó? Semmi! Pedig könyörgöm ¿gr jó káqtortanitói állás csak többel ér, mint a semmi vagy a kilátásba helyezett valami. (Ne a főtanitó ő előttük úgyis szinte csak ráadás volt a kántori áilo másra. Ha,ha, bs, ha! Hát nem ugy gon dol odik mindnnki? Én huss éves voltsun Még eltelhetik 10 év. mire önálló leszek. No kéremássafi ebben volt is némi igazuk, mert én semmitől a világon — még 21- esem elfogatásától sem — féltem any nyira, mint az orgonától. Inkább ki-mond''am volns a pagát ultimét hat darukra, min''-sem egy nagy misét végeztem volna.Hanem hát a végzet utai kifürkész-hetlenek. Huss éves valék — mint emlitém s ime K . . . községtől a pályázás után két hétre megkaptam kántortanítóvá történt kineveztetésemet. Hogy ezután mi történt — bármennyire bisem is az olvasó regény alkotó képességében — kétlem, hogy eltalálják. Elmondom tehát Az történt kérem, hogy P . . éktől s szeretetreméltó M . . . leányuktól a meghivások egymást érték, melyeknek legnagyobb rétiében „szerencséjüknek" tartanák, ha „becses" látogatásommal Őket rmegtisztelni" kegyeskedném. Én ? Noe én ? Bár ex szörnyű udvs-riatianság vofc, de meghiváeokat nea fogadtam el. Hja kérési aa idő alatt, míg M .. nak H . . . urraH viszonya — már mint je- JegysŐköüy? felvéve a aévaagy&roeitó társaim 188L október l&-éa délutín 5 ó?akot tartott ülésén. Babosa László szervc4Ú bizottság: ts^ előadja, hogy a központi cévmagja-rositó társaság a ért nyotaiatvizvok» t alapszabáiyok&t stb. aegkűidötte, t aogj ások a hoiybeli lapokban a nevjna sítáí barátjainak tájékozása vételi mar közzé is tétettek, résibac s rZata: Kö» lönyben 188!. októfcw 16-án fognn. magjeieani : — i nditvOxyozz^ pyűjti ivek kibocsájtását a aéraaagytársulatba. belépés régett- s agyszersoisd azon lapszámoknak, amelyekben a zárna agy áros i tó társulat slapssabályai é» utasításai rpegjeíeni»k, agy a „Zalánál-, mint a „KöxiÓRy•»aéí 100—100 példányban ha lehet — fele ároa atfcgretc- gyesi viszonya — tartett, meft&nultana P . . . ékat és eddig kedveaaefe ''.artoit lányukat M . .. t ismerni. Addig mig tani tó — orgo semmi voltam, jól esett hiúságának, hogy bra -nem szépségének tÖmjésóját látta, mikor már önállóvá lettem, nem hiúsága, de érdeke kiráata, hogy állandó ¡»¿dó-járás tán később férjkezaenssi tervemst vak eszközévé tegyeo. (No aaert kéreti mihelyt meg.udlák önállóvá iételeirot, a jegyesí viszonyt H. úrral minden egyét ok nélkül megszakiták, ugy sxámitva^s most többet ér a fia<al erő — már mint én — az még sokra vihetir. lám még oaák husz éves s mar kántortanító.) , 1 Ne ra akarom itt azt a mesét faszé getni, mikor a kutya egy darab''ssjíót tartván szájában, a vízbe «esett s meg-latta ott saját ari portréja], 4 Azt gondolván, & visben is egy kutya van, ugyancsak sajttal tsájában as ott láiéaó fajt. atáa kapstt, ailköabtfc magáét is vizbe ejtette. Ez igen goromba hasonlat, nem is. akarom tehát fessegetn:, a helyeit sietek; tár sokakra nézve taaabágoc elbeszélés-kémet befejezni. Miután H. úrral az eddigi viss&ayl megszakiták, beismerte ő ss, hogy csak játékot űztek vele, de olyat, mely (ha én t. i. B . . . i kántortanítóvá nem lessek) könnyen as oltárnál végződhetett volttá. Keserű usalódásá''. könnyes főiedé. Én Dien látok a sairekbe, de asért állitom oly bizton, mely ex esethez két hétre üy forma hirdetést lehetett a rito kath. templom szóssékéről hallani. H . . B . . . i tanító rmmi sMfs nak házastársul R . . . főmolnár hajadon leányát M . . . t. '' a Hirdettetnek harmadszor. a Ugyaa s n»poo fogadtak astáa as én vőfély kedéeem mellett örőt hftségat ff:'' ur és B . . . község legszebb leánya. A cserét nem kisaeot, hogy r-aWka megbánná bármelyikőjük is. Hát én ? fogja kérdezni m olvasó. Megfelelek rá. Miután még H . . ur esküvője után két meg''nivót valék kéayteien P . . . éktől elfogadjál, látogató jegyemet küldém, melyre e vál^ss volt irva: Sürü csillagos ax ég, v M&jd eszedbe jutok aég, De már akkor későn less, Ha szivem más^ less. Hogy jól tettem e? annak megitélé-lését a kedves olvasóra bízom. HÜEZÁDTE 1 ÍV^LYAM Y Yx O A X i.i /í » J A X ZALAI KÖZLÖNY HAYJCTCVft yiítlA IT OKTÓBEB 23-án 1881. dőlni ,a névmagyarositó- társasig* ssám lá''ára ós pedig *on tekintetből, bogy a leíkessek, tanirok, jegysók. Unitok felvilágosítást kórók, vagy a vidókbeli ■?fy«fcrT - iii^Tv''.nyozza tYvWU, b»gy 1881. október 29 én délután 4 órakor alakuló kösgyülés tarlassék. amely időig Laky Kristóf ur, mint a név magyal rositó társaság leendő elnökét is, esnek majdani elfogadására már most felkéressék. Ha tároltatott gyűjtői vek kibocaáj taadók 3--4 példányban s egyszersmind » névmagyarosiunii ''«karok lehetőleg ösazeiriindók, a 4ri"pszAmök a ,Zalá''-nál és a .Zalai Közlöny "-nél 100—100 példányban, megrend«iendók, a lappéldányok pedig a lelkészüknek stb. lehető hamar kiküldendök, a közgyűlés ók}. 29-re a befybeli lapok által közzéteendő. Sót nagyrészben leveiezó lapokoei meg hivások által eezköslendó; — Dr. Laky Kristóf ur p''ídig felkérendő az elnökség e". fogadás árn. Hoffman Mór sz. b. t. azon sseren csée h«lysetben van, hogy jelentheti, mtníírint « névmagyarosiló társaság eszméje nem talált kemény ulaj-a,s ő maga 20 — 25 névmagv arositani akarórdl bii^ tudomással, akik a megalakulás utan valószínűleg a közvetítésért fogják igénybe, vonni: szükségeknek tsrtaná telni, hogy a válassUndó uj neveknél csak a mostani helyesirássali ncvviltos-tatás engedtetvén meg a m. mrnisaturium által, as t^ „óh „tlr* stb. s Htf csa-ládnevek e eriteriuma elhagyandó, s a felveeadp. nevekben ez meUézendő, aj á dija további egy aikalm&tes 3 évm agy a rositó iroda helyiség s a felvételi iroda és a a frkáréit idő meghatározásit. -v, . w . A bizu''.tság örvendetes tudomásul . veszi a közhangulat kedvezőségét, ugy a helyesírás szerinti nevekre vonatkozó további táj^koaást, felvételi irodául as ovodahelyiség irodáját óhajtaná megnyerni, időfil pedig d. u. 5-ig terjedő időt^véli alkalmasnak. Bátarfi Lajöd m alapszabály tervezet azon paaszusá:, hogy az eg; let fénzt nem kezel módosiUndónak véli, mert nesete szerint posUköltség, blenquettákért b—6 xr., másreszt aseg a nyomtatványok, postadíjak is megkívánják, hogy kis larUlék alapja legyen a társulatnak, hogy a szegényeknél a bélyeg költségek, születési bizonyítványok beszerzése köny nyebben eszközölhető legyen, szeretné az iparosokat S névmagyarosítás eszméjének megnyerni, akik a névmagyarosítást valószinüleg szivvel és lélekkel ka rolnák fel, ezért Földy Ferencz urat, mint a szervező bizottsigi tagok egyikét felkéri, hogy az eszmét terjeszteni igyekezzék, de azon megjegyzés mellett, ha társulatnak elve: va személyes preesiotól való szigorú unózkodás'' meg ne sértessék. - A bizottság magáévi teszi b. Ug ur véleményét, s sweeByfre lehet azt a közgyűlés előtt is indítványba. hozza, a a náv magyarosi tó társalat anyagi gyarapodását azonban annak igazi barátaira bizsa; sz iparosok közti mozgalom megteremtése egyhsngulag helyesnek véleményeztetett. bátorfi lajos, hoffmann mór, baboss lí.szló, Olvastam és teljesen osztom kovits jxnos, id. elnök. lebogójával, a helybeli polgárig felsó, aép- és elemi iskolik Unitéi testületei r Unulókkal együtt, a kir. jkriabirósig, a vwosi hatóság, aa «radalni tisztikar, a ««oltóegylet (gyáarfobogóva!) t a vidékből számos lelkész. Nyugodjanak békében hamvai! — Brazíliai .csorda ifjúnak" nevezte már évekkel ez elótt a művész világ okt. 26-in Nagy-Kanizsin működő Dengremont Mór hegedű mővésst, kit bécsi működése alkalmával a bécsi lapirodalom nagy elismeréssel emel ki, a közönség méitó ovatiója köz:. Folyton teli házak elölt jitszott, óhajtjuk, hogy műértő közönségünk se maradjon hátra. A programmot muí sznmuuk hozza. — Hj/men. Dr. Fraenkel Sindor fővárosi ügyvéd és kir. törvényszéki hites tolmács jegyet váltott Freund Sámuel nagykereskedő földbirtokos bájos leánya Freund Gizella kisasszonynyal Hirschler Henrik kedvee nejenek nővérével Fel legteien boldogság kisérje frigyöket! — Weiss Joél zala-egerszegi is kula-igazgatóUnitót ő f-ílségo as arany érdemkereszitál tüntett» ki. óhajtjuk, hosrv a veterán ''.anitó wkáic gyönyörködjek a méltó kitüntetésen ! — Dengremont Jt16r hegedűművész ¿6 Leitert György zongoramű-^észnrk hangversenye, mely folyó évi ektober hó 26 án az .Arany Szarvas" szálloda dísztermében tarUtik m»g. Mű-sorozat: ]) Chopin Andante a Polonaise zongorára Leitert György. 2) Leonard Variations sur une Gavotte de Corelli hegedűre Dengremont. 3) a) Raff, Romance b) Liszt, Tarantella de bravoura zongorára Leitert Gy. II. 4) Wioniawski. Polonaise brillante D dur hegedűre Dengremont 5) a) Ritter. Les Courriers b) Liszt, Khapsodie hoLgroise zongorára Lei-••eri Gy. 6) aj Chopic, Noolurne (Sara-sate) b) Leonard, Souvenir de Haydn hegedűre Dengremont. Helyárak: 1 só sor 2 frt, 2., 3 , 4. és 5-ik sor 1 frt 50 kr., ö-ik és további sorok 1 frt karjati ülőhely 1 frl 20 kr. Belépti díj 60 kr. Jegyek előre válthalók Práger Béia ur gyógyszertárában. Kezdete 8 órakor. — Szoöatüz. Keszthelyen, folyó évi okt. hó 19-én d u. 3 órakor, a városon kivül az úgynevezett „csóré-gödörben" épült házikók egyikében eddig is meretlen okból tűz ütött ki. A tűz meiy egJ ¿gyt hamvasztott el, az alig két négyszögméternyi szobácskában oly nagy füstöt terjesztett, hogy az ott levő aszuít és ládát egészen megbarnította. A házikó tulajdonosa bizonyos „Hodics" n.vü napszámosnak egy 7 és fél eves aiketnóma leánya, ki egyedül volt otthon a füstben megfuladt. A leánykán égési sebek nem voluk, a füst azonban egész testét megbarnította. — j&mlitettilk lapunkban, hogy a periaki plébániát grófFestetich György ¿ "XCeientiája Gadó Mátyás jelenlegi i ég rád i plébánosnak adományozU.Ameny-nyire sajniljuk, hogy a nemes Légrid virosát elhagyja, hol annyi sok jót, üdvöst cselekedett, ép ugv örvendenünk kell, hogy Perlakcn még nagyobb tevé-kenyaégnek nyílik tere." A hazafias érzelmű derék pap, ki Muraköz értelmiségének s általában lakosságának szerete-.ét finom bánismódja, hazafisága és em-Derbariti tiszta éizelme ilul megnyerte, már elíbb hirom évig Porlakon mint Káplán működött. Kisérje laten áldása szent hivatásában, éljen soká híveinek boldogiúsára, ée kedves hazink díszére! — Hazai rövid hirek. — A „Gazdasági Mérnök" 3-ik szima Mo-róoz István srozkópét hozza. — Moaony- Helyi hirek./{ — Kozma, Sándor kir. fóáUam ügyész okt. 20-án fiumei útjából N.-Ka-nizsira érkezett, hoi _a oörüinöket meg- ben talilt. — Ax országos aijnok-egylet alapszabályai beküldettek szerkesztőségünk he«, fölkérettünk annak fölemiitésére, hogy sz egyletnek tagja lehet Magyaror-saág területén alkalmasásban levő díjnok. Bővebb felvilágosítással ssolgál az elnökség, Budapest, II. ker. Donati-utcza 4. ss. — Jótékonyezéiu sorajáték. A pozsonyi országos nőipari tanító nők^pezde épületének megnagyobbitására, s a czéi-nak megfelelőbb módon való áulakitására aa Ipari oktatást s házi ip-»r'' terjesztő egyesület áitai sorsjáték rendeztetett. 510 nyeremény van, egy sorsjegy ára 1 frt Husi 1882 febr. 28-án történik. Ily sorsjegyek szerkesztőségi irodánkban kapha tók. A nemes csélu sorsjátékot ajánljuk a népnevelés baráUinak buzgó figyelméb?. — Tisztviselőink Icörébené lénk mozgalmat idézett elő azon megpendített azép eszm«, hogy egy .általános dunán- tuli tiszlviselő-egylei" létesittrasék. Mi is külöt.ö«en ajánljuk az érdekellek figy-l-méb> ez eszmét s kérjük egyszersmind vidéki ijtptársainkst annak terjesztésére. — Deák ünnepéig. A keszthelyi népoktatási tan intésetekbe« a halhatatlan em lékü na^y hazafi, a hasa bölcse, Deák Ferencznek e hó 17 én volt «aületési emlékünnepe a legnagyobb kegyelettel ün ¡atpelteteti meg. — A vörös kereszt-egylet nagy kanirsai fiól egylete mint halijuk ma tiaat újító közgyűlést tart a váronháza nagytermében. — Alkalmunk volt Kotoriban az otUni állomásfőnök vendégszerető házánál szűkebb családi körben nevelőnő U-Ul Urtott próbatéten jelen lehetni. A nö-veadékek száma 3 s mégis egész napot igéay be vett. Nem czélunk bó leirást közölni róla, mert magán jellegű; de nem hallgathatjuk el constatálni azt a meglepő körülményi, hogy a magyar nevelőnő által Urtott vizsgaeredménye mily ö rvendetes. Három nyelven (magyar, német és franczia) folyékonyan írnak per dicUndo s a nyelvUni szabályokat egész könnyüdséggel kezelik és értik. Zongorajátékuk szabatos és valóban meglepő. Rajzuk, szépírásuk semmi kivinni valót nem hagy hátra s mi fő a hazafias és honleányi irány méltó örömet ssül, miért teljes olísmeréaael adósunk a derék nevelőnő, Tóth Irma kisasszonynak 1 -- G-yászMr. Főtisztelendő Szitu Sándor hites ügyvéd s gymnasiumi tanár és igazgató, a főtisztelendő csoraaprémoct-rei kanonokrend kiérdemüll, s legidősebb tagja, Keszthelyen, folyó hó 19-én éjjeli 11 órakor, élte 91 -ik, áldozárságánat. 59. évében, a halotti szentségek ájtatoe felvétele után végelgyengülés következtében, jobblétre szenderült. Sziu Sándor. Gábor született Alsó-Páhokon (Zalam.)'' 1790. okt. 28-án, a szerzetbe lépett 1816. szept. 29-én, ünnepélyes fogadalmat tett 1822. apr. 7-én ujmieét 1822. nov. hó 5-én. a aranymisét 1872-ik évben mondott. A boldogult emiékü s mindenki által sseretett és tisztelt pap, jó tanár és jo barát hűlt tetemei folyó hó 2l-én d. e. 10 órakor igen nagy részvét melleit kísérteitek ki az örök nyugalom színhelyére. Agyász szertartást Svastics Károly apát fényes segédlettel végezte. A gyászazeriartáson részt vettek : A boldogult rendtársai a m. kir. gazdasági tanintézet tanári kar, a gymnasiumi ifjúság fehér fátyollal bevont hogy csak fisessek, msjd ha elengedik a jövő évre betudják adóiba, no de mog-élem-e ast ? Különben asm hissem, ha az i!let6 utolsó óráján volna, s mi ^ába szál na vagy egy lelkes pap álu! figy slmestetve lenne, bogy meg aem .bocsátutik a b&n míg az elvitt jószág vísssa nem adatik, akkor tán megtörténne, különben nem hiszem. SALAMON JÓZSEF, zaia-koppányi plebái. n. Vesyes^hírek. . — A régi ét uj nagy hordók. Az első 1591 ben Heidelbergben készült ée még ma is fennálló 212,250 literes hordó, a második 1725-ben készült Kónigsstein ben (Szászország) ez 600 akóval nagyobb Az eberbachi hordó 70,000 litert volt képes magába venni. Ezen hordónak a iásadó parasztok ütötték De a fenekét ew 1543.-ban lett szétbontva. Hires még a kloaterneuburgi hordó, mely 999 osztrák akó bort tartalmaz, legutoljára a mult szazad utolja felé lett megtöltve, de most űr^en áll ; az 1000-dik akó a hordó szájába fér. Ujabbi időben is készültek jókora hordőcskik : a Bréma viros pin-czéjében egy 18,210 literes hordó áll használat alatt. 1875 ben a bécsi íaker«-kedő Pfeífier készíttetett egy 48,00) liUres hordócskát, de legnagyobb ujabb időben készült hordó Birklau Perking« & Comp. londoni portarfőző-gyár pincéé jében fekszik, melynek uruima 864 00<> liter, ehez képest még a heidelbergi hordó is csak kis Miska. — A wLeiiha'' bankháznak, Bécs, mai .Bécsi tőzsde" czimü hirdotf«ér^ kiváló figyelmet kérünk — Ai aradi tizenhárom vértanú i kivégeztetéei helyén emeit dombon, hoi okt. 6 án oly megható ünnepély tartatott, az uj emlékkő — mint.ax „Arad és Vidéke" irja — már tegnap feiállittatott. Ez emlék mely magasan nyúlik ai éj: felé, igen ezép, sötétszürke ősgránitból ké?zült s kedvoző benyomás tesz h nézőre A gúla e»só oldalán aranybetükkfi van bevésve: 1849. okt. 6. A gu a közvetlen Ulapzatán pecfig e felirat olvasható : AZ ARADI TIZENHÁROM VÉRTANÚ KIVTÉGEZTETÉSI HELYÉNEK MEGÖRÖKÍTÉSÉRE EMELTETETT 1881. OKTÓBER 6-án. A gula felső, többi három oldalán a tízenhárom vértanú nevei vannak arany betűkkel bevésve. Az egész kiállítás kitűnő ízlésről tanuskodia. Még csaz a vasrác» bronzirorása van hátr* s ha az is elkészül, az aradi ifjúsági hetes-bizottsága, a honvédegylettel egyetemben még egy ünnepélyt rendez. megyében kiütött a marhavész. (Közeledik!) — A kSzokta ásügyi miniasterium technológiai muzeumot állit fel. — A péesi reáliskola növendékei Garay. ünnepélyt tartottak. — Hiroosacékme-gyében székély nemzeti muzeum fog felálÜUtni. — A Tátrában uj l>arl»ngot fedastek fel. — A veszprémi ksssinó ablakán belőttek. — Mosonymegy > első virilistája Albrecht főhercseg. évi ^déjs ott 45.824 frt 34Vi kr. — Karczagon bankó hamisig bandát fogtak el. — Sal-vator Jáno. '' herr-i«? Pozsonybsüo fog .akni. — j • - Külföldi rövid hirek. — New-Yorkban s lóvonatu vasút isUllói megéglek, 200 ló benne vtjsett — Az angol pokolgép-merénylet koholmány. — A berlini kir. színházban nagy tűz volt- — A brűnni helytartó hirtelen meghalt. — A berlini törvényszék elnökétől 80 ?zir márkát lopUk el. — Kairóban több ezer utczai kutyát agyonveretett a rend-Srség. — Közönség köréből1") Zala-Koppnny, okt. 16. 1881. Tekintetes szerkesztőségi B«-cses lapját Uláltam jónak, ée leg-»élaserubbnek mín-l zalamegyei lapnak, hogy a világnak tudomásárc. hozzam azon visssaéléseket, melyek a zala-egerszegi kir. advó fel ügy el őségnél elkövettetnek, igas már olvastam ilyes féle megadóz tatásí igazságtalan tényeket a hírlapokban, de hittem is. nem is azokat, és most, a mit nem hittem, velem történt mag. >879-ben elmentem a kerületi körjegyzőséghez adót fizetni 8 ott megdöbbenve^ hallotUm, hogy tőlem 6 frt tőke kamatot is követelnek eszerint hát l''.XX) forintom volna kiadva, hogyan fizess?« en tőke k amatadót? mondám, miután nekem nincs s nem is volt kamatos pénzem kiadva, —'' haszontalan volt, — ekkor elmen-.em a «ala-<jgerszegi adóhivatalhoz s ott ezen igszságUian tett miatt panasz-kodUtr, onnét az adó felügyelőséghez lettem utasítva, de ott meg sem hallgattak, én a 6 frt tőke kamat adót nem fizettem meg;,— utánna az l88C-ba ismét mentem adót fizetn: de a mult évi 6 frt lerovásával, ekkor tudtomra adatptt, hogy tőke kamatot most már nem 6 frt hacam 12 frt 71 krt fizetek, összesen két évre 18 frt''71 kr igy hát egy év mulvs már eszerint 2000 forinton felül van kamatra pénzem kiadva, megvallom megböszon-kodva mondotUm : e* már igazán gyalázatos bánásmód, elmentem ismét s zalaegerszegi adófelügyelőaégbes s kijelentettem neki: miután én nem tudom a kamatos pépzemet, utasítson hol van. ekkor felmondom, • megoestom az adófelügyelő úrral, s utasított, hogy bizonyítsa be mi szerint nekem tőke pénsem nincs, be is bizonyitotu, no de minden haszontalan, 1881 be ismét fizettem, ekkor mir csak 70 kr követeltek, de a 18 frtra nem, azonban még is bir igazsigtalanul rótták reám, meg kell fizetnem az élőbbéni években követelteket, e azt a gyalázatos szégyent.okozták, bogy a végrehajtó tehenemet foglaiU le, csak fizess az a jelszó, ha igazságos, ha nem. Uram ! ez alávalóbb bánásmód. — hogy adót kell fizetnem, szívesen teszem, de igazaigUlanul reám róni, egy alivaló tettnek tekintem, írtam is ez ügyben ismét a zala-egerszegi adófelügy elóséghez, irtam a cméltsgu pénzügyminisztériumhoz, megírtam a visszaélést, de le«-e orvosolva? — nem tudom. Azzal kéri a jegyzóeég if számot, ''•) E rovat alatt közlőttért felelósiégei aem vállal s Szerk. Szerkesztői üzenet. 4758. Gy. A. A jelzett helyre eikOl- detett. 4759. Possony Amint lehst, WesisecK«! 4760 Gyűr. \ novexott lappal cserevi- sxonyban vágyónk. A 80-dik ssánot ixívason m»g «Oldattak. 4761. Gr K. J''vC számunk houi 4782 S. Sch. 3 példány u küldetett. Sok a jóból is megárt 4763 C. K. Megkaptak 4764. Fr. T. E nárcból kisiorult 476Ö. G. Vártunk. 4766 Ax a nóta" kedve« ku vers 4767. P. P. Még jókor jött. 4768. W Gy. Saoáljuk, kogy vissiaklll- dötte. nem LAJOS. HIRDETESEK. il.í./í.'' i: :I/U il •>''«t'' l i. Ki! BÉCSI-TŐZSDE. Wrmil a Lanan innen s a Lajttan til ecjetíl a bécsi tőzsde. Ama totomoi hátrányokat, melyeket bizonyos vállalatnak egj min-bsrfolyái és akarat nélkflli pén«zegíny rldekl tőzsdés saenvedni kell — » Viszont eg}- fitízsdessl működés roppant előnyelt— mint szintén a kormány és ». társulat éí testületek székhelyét, kiknek eaimei a piacion forognak, várojok. ahel ajánlatok és tndakotódások tétetnek, hol minden nlágreazból * tndá^tások ^»«pontostilnak, a hol a politikát csinál-Í/l* * lf°a«y<>t>b pspilapok jelennek meg, a hol a nagy ttxérke-dések s ^zséiek as árkeietet csinálják, ásóval axon városodét, hol mind SkSdvMÍ, mind a kedvetótlen éaxleletek annak idejóbsn tétetnek s •fe; saólesebb körökbe kiszivárogna, a IsfUzalassafeb értesítések idejekorán nyerhetők, ami által szavazva az árfolyamra befolyással lehetünk — »iniezt röpiratunkban (26. é« 42. lap) kimeritően elősdtuk. — A tózsdéaea kttsxöbén álló nsgy mozgalmait vé ve tekintetbe, a .szabad, ipeoalation és az annyira kedvelt Ursssá\|i üzleteinken kivOl a" sérs^ k«lt ksezkáztstáísai yats «Ivaletrttst ajánljak leginkább, . különösen a asttás dijat (esetleg nyereség: egyaránt akár emelkednek, akár esnek az árfolyamok) ai mellett a dijak még a legkedvesöttenebb esetekben sem veszhetnek U>k6i etesen el. Jutalék: árak a legolcsóbban. _ A vesérkörök-ketí közelebbi visaonvainknál fogva egvenes, közvetlen és győri értaiité-sekkel szolgáíbauink ^szakértően i köíuég nélkfll.) Posta« titaktartis o^ietti kivitel. POrgfi forgaiom. Erteihő levelek ingyen. W A jelenlegi pénzviszonvok s s befolyó tókák követiezteben Tl«7Tínk. m"''»zerint az Bzérksdási vétetskaéi s s tikék es^értékpyplpokra. kölcsönöknél a kamailábat évi 5%-r» leszáUithattuk i^rr^l-* W Muutványszámok a .Leitta" pészftgyi ás sorsolá«-. Upböl ■Wmentve. H Tarulomdnsi nélkoiöxhetlcn sersjsf r sap-JlL5""'' Jáíéktervezetek), elhelyezési, bártadéai pi\|irtM)t es SCMker «»rsjsfjrWrtstltásskat (figyelemre máltó a kftazöbön álló hn-zásokatjéve tekintetb.) sat tartalmazó röpiratokat, kiviaatra ingyen és : bermSÉÉre kflWjflk meg. — -mm A «TPB^PÍ (Halmai) kiadóhivatalának 3270/18»! 4U6 1-3 irdetmény. Nigy-Kanizsa város rendezett tanácsa részéről ezennel kőzhirré tétetik, hogy az országos marh»-vásári helypémszedési jog folyó évi november ívó ló-én délelőtt 10 órakor Nagy-Kanizsán a városház nagytermében — szó vagy 50 kroe bélyeggel ellátott Írásbeli zárt ajánlatok elfogadása agv az ezúttal 1520 írtban megállapított évi bér mint kiáltisi ár mellett nyilvános árverés ntján a legtöbbet ígérőnek 1882. január 1-ével kezdődő három egymasutáni érre a városi kép viseió-testület jóváhagyásának fenntartása mellett bérbeadatni fog. Az árverés megkezdése elótt bánatpénzül -a tíkiálitási ár 10% leteendő. Az áiverés egyéb feltételei a városi számvevői hivatal b&n megtudhatók. Nagy-Kanizsán, 1881 oki . 19-én. A városi tanács. Árverési hirdetmény. Most csütörtökön f hó 27-én délelőtt 11 órakor a Deák \| téren levő Itltfk Feresoz nr tulajdonát kupezö sckweltzl házikó a színén a többet ígérőnek árverés ntján eladatik. A feltételek a tulajdonosnál megtudhatók. 401 1—1. Siámoi tekintélyes »veitxi nemet és osstrák orvos továbbá számos orrosi szaklsp egyexó véleménye alapján, S Siaffhausenben lakó Brandt Richárd gyógysaeré&x álta. nveitai gyógynövénvekből készített iveiui !abda-csokátmelyék saereocses {^arsetétalik folytán a DÍlkOl, hogy a test ártalmára volnának, minden esetben, á hol gyengf sxékletétel, •pe- és nyák-kiOritések. vértiszUl/. as g emésztSsaervek élénkítése, erósitése kell, mint biztos, fájdalom nélkfll ható olcsó gyógyszert, mindenkinek legmelegebben ajánlhatjuk. 1-» vitelkor Brandt Richárd gyógyszerész »vcitti labdacsai kérendSk, ssslyek bádogsaeienczékbtn adalnak és pedig 50 szem 70 kr, és kisebb próbadoboz 15 tzemma 26 kr. o. é. A valódi sveitzi labdacsok minden «elencaéjén a fentjclzett ragiegy van fehér »veitti kereszt vöröf mesóbea a késaHŐ névaláírásával. — A használati utaaitáa az alább jelzett gyógy»ertárakban .ngyen kapható. Raktár: Bellis József gyógysz^Vagr-líaaizaái 371/881. sz. 407 J—3" Hirdetmény. Nagy-Kanisaa várói rendezett tanácsa részéről ezennel ^kizhirré téteftik hogy a bels« piaczi és beti marhavásári beiypénssseüési jog folvó éri november hó 15-a délelőtt 10 órakor Nagr-Kanizsác a váro.-hái narvtemében »aó vagy 50 kros bélyeggel ellátott írásbeli zárt ajánlatok elfogadása ugy az ezúttal 12S5S frt 80 krban megaüap.tott évi bér mint kikiáltári ár mellett — nyilvános árverés utján a legtöbbet ígérőnek 1882. január 1-ével kesdödő három egymásután követkesó évre a városi képviselő testület jóváhagyásának fentartas* ®ellett -bérbeadatai Jog. As árverU ssegkesééM Hőtt bánatpénz«: s kikiáltási ár 10°/o-ka leteendő. Ax árverés egyéb feltételei a városi »«amrrrSi hivatalban megtudhatók. ... , Nafy-Kaaizsás. 1881. október 19-én. A »arss« tasaes 1 I HUSZADIK ÉTTOLYAM ZALAI KÖZLÖNY. OKTÓBKfi TXO f '' * _...._., ----- H I ß D E T E S E K. isten után eyyedöi az ön Hrff János féle maláta-kivonat egészségi sörének köszönhetem életem ■egmntését. Hot? jaaot cs. kir. adv. leállító nrnak. kir kereskedelmi tanáeso« kor«. Iláj irtaj érdemkereszt tulajdonosa a ÍS»h porota és rendek lovagjának. A Hoff Jánoe-féle maláukivoaat feltalálója s ezyodl1K kójtit«j-nek, Európa legtöbb fejedelmének udvari szállítója. Bá«S, Gyartslylaés Brakeabsf 2 indi m fiyáHraktár Brmfcsa, 8rlwr- itniM 8. tzkm GTÓGYJELEJÍTÉ8-. Tekintetes nr! Freistadt, 1881. márcx 21 I A» ön Hoff János-féle maláta kivonat egészségi »őrének az én, '' makacs köhögésemet illstóleg igen ldtünS hatása rolt a felkérem ré«semre utánvétel molett ezen sörból iámét 13 palaczkkal s 2 sacskó maláu ezukorkát küldeni, Waak Tivadar c* kir. 6rcagy. Hivatalos gyógyjelentés Berlin, az uj laktanya kórháza, a tOsér-utcsában A kitüsö Hoff-féle maláta-kivonat egészségi sörnek, mely a iebnQltekuc-k oly jót tett, hogy azok azt ne® örömért nélkülöxik, eg> ujabi. saáliitá.ért kér; önt fel az ápoió hölgyek nevében. Rmi mim-zter, Két ferintot alél nem küldetik azét. HOFF JÁNOS, es. kir. udvari «állító Bécs firaben. Brasasrstrasss 8 Főraktárak: K a g y • K a n i « « a : Fsssslbefsr József Strem is Kleis. - Zala-EeerEzeg: Habisizky A — Sopron: P Miller -K - « * t h « 1 y Wnaacfc Ferescz. — Kaposvár Lsj\|»flzi\| Aatal. — K a I ó <■ » * . Bebr B. Lipét. - Várasd: Kasy Hsokslafler gyáffysz — Budapest Trödleryasss 7-lk tzaai — 373 7—12 390 3- • JÓ SZEMÜVEGEK és LORGNETTEN a legfinom. csiszolt ólomüvegből. valamint kitűnő dupla tábori csövek, szintezi látcsövek, távcsövek mikroskopok.ki próbál t ablak-, kerti-, fürdó es SZOba-hőmérők- valamint megvizsgált, eltörhetlen fem-barometer,^elv akő ▼étkező i dó változást dórt jelzi. Kívánatra posta utján küldetnek. K-grvDdeUaek* kér,» kcsvet. lecOl a> sióiirt raktáromra kai-deai, ahol U caak jc láuxri,si kés¿ mények nagy válaszokban igc-e alrí ''i árakon kisz!e>.b«a tar tatnak Mind eren «eki,ába tar-toaó Makak s ta vitas«. M. baa és tysraaa tszkizi isU £ J & x. K- 3 Halljátok és barnuljatok! Egy nagy brittániaexüst-gyár csődmondáaa következtében átvett óriási raktár becsáron alul i» mélyen leszállítót tan adatik el. 6 írt 60 kr. beküldése vagy pedig utánvétellel mindenki kap egy különösen nyoj tntt éf 51 darabból álló brittániaexüst étkcx5-e«xköxt, (mely előbb 40 írton felül volt kapható) és ax evóetxkösök íehérmaradáaáért 25 évig les« iótáilva éi pedig : 6 asztlll kés angol acsélpengérel e legfinomabb brittáoiaexü»t VÜS 6 tömött massiv brittáaiaezflst tvíkazál 12 lvgönom. briuáoiaesOot káveskaaal, 1 nehéz brittániaexüst Isvesmsré, 1 nebés brituniaexCst tsjaerf. 2 elegani gyertyatsrté. 6 tzép masiív tsjáiseHef. 3 gyönyörű fiaom czakortslozz 1 tbsasziró legfinomabb fajta, 1 igen szép ozsksr- ét bsrsUrtd I drb brittániaexüst te}áskaaál Bsbizonyitásni, hogy exen hirdetés nem sxédelgesen a''apsaik, nyilvánosságra hoxok egy párt az ezerekre menS kösxönS- é« utánrendelő levelekből, -»nlyeket éo étkexö«xei-eccnek előnyössége éi nyalékony-bágára vooatkosólag több évi haixuálaU után nyertem é« kótelezsm magamat nyilvánosan, ha ax ím nem tetszik, as: minden köl''ség nélkül Tissxa-Tepni Hiades aát jzegek által hirdetett étksziszsrsk. értéktslsa atás-zások Ki tehát egy jó és solid áru. akar, ax forduljon csaki» a'' egyet-ien megrendeléii helyre: L NELKEN brlttáníaezűat gyar-főraktár Bécs, TI. "Windmühlgasse Nr. 26. Nagyon t. ur 1 Körülbelül 1,4 hónap előtt bosattam öntől egj- brit-tánia.''-rüit frarnlturát, melyrlye] teljenen meg vagyok elégedve él kérek exnttal roéu egyszer egy küldést belőle hoxxám juttatni. Tisxtelettel KieLn>Schcikenben (Krdéiyorsxág.) Fernengel 8i<non, ev. lelkész. Mélyen tisztelt Nelken ur! Én ax ön gyor« brittáníaezüst küldését megkaptam és vele teljesen meg ragyok elégedve. — Ön egéss joggal hirdette, hogy ez nem sxédelgé«. Legyen szíves nekem még egysxer a fent emiiteit készletet megküldeni. Lanz Heinricn lovag L»amruh kir. ''anácsoi a cs k. Í3hivatalnál és pénztári udvarnál Grázban. Továbbá vannak köszönetnyilvánítások és utórendelések s követ-k.-/ő nraktol : Vilm-r, gróf i''álfy-Daun Stübingben. Prnck Károly Koltá-ban, Wantsrhuma Ferd. c. kir. adóhivatali adjunkttól Jamnitxban. Ke-retter Kajetintól Trientben, Diehl cs. kir. postamestortői Hostovicsban, ¿evelmayer cs kir. csendőrtől Buchersben (Osehország), Holzer Ferencz Kelixdorfbau. Gróf Forgách Károly Ghymes. sat. sat 3Ő5 4— ÍO. Tlsztltépor brit tánia eszkózém sxámára cagy csomagban 15 krért nilax kapható. Óriási megrendelések végett kéretik a mielőbbi megrendelés. O O 8 Pályázat. Szentgyörgy völgyén — Zaiamegyében (Atsó-Leadva, Baksa közelében) az ev. reform, -egyház, a már készen leró anyagokból emeletes iskolát aka£ építtetni, a törvény kívánalmainak megfelelő két tanteremmel 80 — 80 tanoncz számára. Továbbá egy rendes lanitó részére két lakszoba, konyha s kamsra s egy segédtanító lakásául egy szobával. Ezeken kivel egy tanácsteremmel. Pályázni szándékozó építész urak felhívatnak a hely megtekintésére s az épület tervrajzának éa a költségvetésnek (asztalos- és lakatosmunkával vagy anélkfll) a reform, lelkészi hivatalhoz folyó évi deczember hó 15. leendő beküldésére. Po3ta helyben. Csak azon pályázónak fog megtéríttetni útiköltsége (és tervrajza díjjá) kivel az építkezésre nézve megállapodásra jutunk. Kelt Szentgyörgyvőigyén, 1881. okt. 19. BÉlNTEI GÁBOR, ev. reform, lelkész, mint az építkező bizottság elnöke. 393 2- 4. soós KÁROLY, építkezési gondnok. SALAMON PÁL, egyházi gondnok. . y '' -i. ■ Szíves kössönet a „ Betegbarát" czimü röpirat megküldéséért, melyből látom, hogy rnéjf a megrögzött bajok is gyógy.fbatók, ha a megfel gyógyszerek használtatnak- A sok évi saeavedlsék ktán régóhajtott felgyógyulás örvendetss reményébon kérek küldeni sat. — llyea köszönetnyilvánítások nagy számmal érkeznek be s esért egy betérnek s''-m k-1-le''ne elmulasztani s Ricbter-féle lipcsei kiadó-intéaetben mar 29-ik kiadást ért „Betegbarál" czimü röpiratnak Goriachek Károly cs kir egyetemi könyvkereskedéséből: (Sécs, L, íatván-tér 6.) való meghosaiá-sát annyival inkább, minthogy költségébe nem kerti, mert infysn éa bérmentve küldetik meg. 1—& ooooooooooooooooooo< j489€ 0 zz. 81. 397 2 3. 0 f Ö B látszerész NAGT KAMZISáN, FC-uteza, Csengsr.-utcza-sxegletéc Soseaberg és Weliscb-ttle házban § Árverési és ifféfly bírűetmény. Q Néhai Láposy G. Márton perlaki volt esperes Q Q plébános hagyatékához tartozó összes ingóságoknak Q 0 u. m. : szobai, konyhai bútoroknak, gazdasági álla- Q Q toknak és eszközöknek elárverezésére határidőül f. rt 5 évi október hó 23-ik napjának d. n. 3 órája s kö- rt í vetkező napjai s a netán addig írásban beadandó igények- ^ Q nek letárgyalására határidőül szinte a fenti nap d. Q Q u. 2 órája Perlakra, az örökhagyó volt lakására mint Q Q helyszínére kitüzetik, a mikorra és helyre a venni szár- ^ Q dékozók azzai hivatnak meg, ruiként az árverés tárgyát Q Q képező ingóságok készpénzfizetés mellett s?flkség ese- Q Q tén bf^sáron alól is a legtöbbet Ígérőknek eladatni Q Q fognak. Q 0 Felhivatnak tehát mindazok, kik a leltárilag Q Q összeirt ingóságokra tulajdoni vagy elsőbbségi jogot Q Q vélnek érvényesíthetni, mely Ssszeirt ingóságok a ^ Q bíróságnál lévő leltárból megtudhatók, — miként Q Q igény kereseteiket alólirt bírósághoz írásban még az Q $ árverés napja elótt annál is inkább beadják, mert 5 0 tekintettel, hogy a hagyatéki ingóságok részben tart- 0 0 hatlanok, — a többiben pedig csak nagy költséggel 0 0 tarthatók el s így az árverésnek sürgős megtartása Q 0 szükségeltetik, tehát a jelen hirdetménynek hivatalos 0 0 lapbaui háromszori megjelenéséből számítva 15 nap 0 0 alatt, még kellő időben ugyan, de már az árvercs 0 0 megtartása atán beérkező igények beigazolás esetén is 0 0 csak a vételárra lesznek figyelembe vehetők. 0 5 Kelt Csáktornyán, a kir. járásbíróságnál J g 1881. október 14-én. Z OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOQ HIRDETMENY. Ó C8ÁSZ. ÉS AP08T0LI KIR. FEL8ÉÜÉNFK 1881. évi janaár hó 14-éről kelt Ugfeí»^ slhaUrcaás ezennel megindittatik a i folvtán M MAQY. Klfi, ÁLLAMSORSJÁTÉK, • melynek tiszta jövedelme fele részben, vagyis annak három-hatodrész»- a magyar királyi vagyontalan hivatalnokok özvegyei- és árváinak segélyexésére alak.tott alap javára, egy hatodrész a magy-r gazdasszonyok or.sagns egyesületének, egy hatodrész a pei''i első böicsóds egyietaek. végre szintén egy bstodrés» a pesti Elisabethinum hasaonszsoví kórháxnas segélyezésére fog fordíttatni. E sorsjáték ösasas-, 3248 ben megállapított nyereményei az alább követkeső játékterv szerint QflO.OOO forlntara rugnalc, ¿s podíg. 1 főnyersmény......70U>00 írttal ) ó/o magyar 1 Mnveremény......25 000 írtul > papirjáradékí 2 «nyerem, ogyesk 12 500 frt 26 000 fn \ kötvényben s nyer. egyenk. 5 000 frttal, 10 000 írt > 8 nyer. egyenk. 2^00 . 20 000 . j l sr o. 5 nyer. egyenk 1000 , 5000 . f ■ 30 nyer. 500 . íöooo „ ; •D «. 100 nyer. egyenk. >00 . 10.000 „ I P B 200 nyer. egyenk 50 . 10000 . \ tr ; o 3000 sor-oyer. egyenk w . ao/oo , 1 a A huzas visszavonhatatlanul 1881. évi deczember hé 5 én történik. 396 1—6. Egy sorsjegy ára 2 frttal o. é. van megállapítva. Sorsjegyek kaphatók :. a lottóigazgatóságnál Budapesten (Pest, fővámháa, félemelet) valamennyi lottó-, só- és adóhivatalnál, a legtöbb postahiva tálnál ás minden városban és nevezetesebb heJysegben felállított egyéb közegeknél. M. kir. lottóigasgatóság Budapesten 1S8I. évi október hó 2S ás:. Freyseysen Ádám m. kir. p. ü. mm. osztálytanácsos és lottóigazgató. (.Utáaaysaat iw díjazta tik.) I I Mindeddig utolérheilea. MAAGER Jk. W. es. kir. szab. va¿4 tiffirtíttn CSUKAMÁJ-OLÁJA IIAA6ER VILMOS-tol BÉSS-bee. A legeltó orvosi tekiatélysk áltai megvitagál.í és jóváfi.ry ,a. - ktav-nyen emé«th^ősége miatt gy«rmer..kB«k ka!öoö»»n sjáolh U - i mi»t teraéaseti legjobb) tiszU és kaiályostága áltsj elismert se«r - t lw hathatósabb gyógyeróvel bír mslí- és ''Báltgnk, járv^v »44 twt( Wrklitéssk ellen. Eiy \|HŰaezk árt I frt. grári-rMitá^btó Beit* a^'' markt 3.*; vslamint az osxtrák-magyar bt>odalo«. legtöbb .gyógyszertáraiban és nagyobb ÍÜsserkereskedésetben. Na«y-aatziu kapható: Bélns József. Práger Béli ey»^- uracsé Rosenfeld Adolf es Rosenberg Ferencs ÍOsa«j-ken»»k«4éMiibce. — Vtmv dM: Dr Halter á , L-dlIt Ed. gyógy« - . e»ey Üel- nár L, Reckert E. Károly, Yoga A gyógy«» Sa^irár»H BaSoebay Kálmán, Angnaztia öus«táv gyógysaerési nrakuáL <J9Íí 1— •) Ujabb időben észielhotó, hogy több cség — köx&asigec U.%»táti»a rsnkamáj-olajat háromszögű üvegedben - Malgcr valódi tisztított Dorseá-csukamáj-olaj gyanánt árusit. Ily rássedések ás megcaslásokat kikerttiendő kéretik a n. é közönig csak a»on üregeket , ralé# Meafer-réi i tiscU-tott csukamáj-oUjjal töltöttnek eiisiaerui, aelyek »édjetygyal ellátva vannak, é« melyeknél a palacakon, cximen, dngass-bnrkoiatot i> k&scaá-lat: aUsitáaos a név .Maafáll. Ugyanott létesik aa osxtrák-magyar birodalom ssámása echaAau »er.i .nemzetközi jebkötS-gyár* főraktára, nemkAlSebea s »e«-yorki eaeg Hall ét Ruc-kel ,Sosod<-.ut gyárá''nak főraktára és a semoitzi Hartenetesn társa .Legnminos. -gjrár főraktára. GYÖNYÖBÜBOM KATH. IMAKÖNYVEK. ^ au szerencséin jeleniooí, bo^y a küstiazteletti Hekr Kristóf vfiriis bnrényí róm. kalh. p''ébánue és híraevec a»gyar író ál tai figyelemmel sioke.stott haimadík óe negyedik kiadást ért, az hitatosságot előiuozditó, a kalb hívek szivét Qnmesild, háromféle kiadású : .Mennyei Maiin .ker('', C4«i>sé\| Ösvény«-'', „Bistoa lelki veiér* czimú és mar tiaeaktk earr példányon felül a kath. hívek kőst^terjedl '' lmak önyveket a aeljes írói jcg^al ftrök áron magvásárolu». Beke Kristóf plébános ur, a kath. hívek jobbldtaárt lel-keano kiiz¿¿ lelki atya bolceen belátá ezen imakönyvet az&tae-gősségét, és ezek által igyekezett a ayelvetruulo és hibás tlaa kcioyvek kiküszöbölését előmozdítani. Ezen itnakünyvek m^^jei«oéeök óta mindenUu szíveaea fogadtattak és eddig a veaxprénii, pér»\| As »xotubaikely 1 pÜHpökl hatŐHUKok júvahay.i<«nt cmyorték, s eaáluJ ki-fejeaeat adtak, misaerint • taepaa kiállított áibáUas iiMkMffik terjesztését a kath. hívek koat sziveaoc látnák. HeMyei maaaásksrt, vagyi« teljes tartalma ima- ás éaeköoyv kerees-tény katbolikntok haaxnalatára. harmadik kiadá-, ti aaftTé.aa; aesélsset «seta képpel 8-rétft, filWrbeti, kötve tokban M '' 1 » Egész bőrben, tokban és finom aranymetssás«si . frt 1.80 Egésx t 5r aranymcteeéa, csat ác karesst .... frt 3.70 Zerg.-bórlen, csat és diasittéaeei......frt 4 - Finomabban készitve ............frt • —. Selyem- vagy bársonykötés aranvmeUaéa«! ÜsaUve frt 1 —10 — Mntry1 ■aa¿skertl l fincm papírra I.voum lL-rátt, hat kitftní (Mviaséf osvéays, / acsélmi-uzetfl kápp^L 8ziany«atu czsmlafK1 Biztss lelkivszsr ) Xegredik kiadás. Fel bdrben, tokban........ Egésx bór, finom aranymetsx.ii és tokban Aesél kereszt és eeattal....... ZergebSr diaaiiéasel......... Finomabb klánított..........frt Selyem- vagy bársonyk dissítméay . Maáaysi maaaáskír SJt-rétü, temérdek kóppei á^sitva papirk. tokban Aranymetsiéss-1, tokban..........fr1 Aesél kereszt, csattal ......öl Zergebír, díszesen..........fr» Selyem-bársony finom diasitménynyei .... frt Kis rtoáaksrt, vagy a kath ker.»stéey »(juaág tasái és cainoi aranyny-matn papirkötésben, tokban; ára 30 kr.; aag-i vásaon esist nyomással 40 kr., egész bórben velínp-piraraaymetssé^el, tökben 50 kr. ; aczéleeatra 70 kr ; eg^-zz b^rb.-n vel:3 f -yir aranymetsséeeel és ac«él csatra, keressttel 80 kr. s Efyfcázi éaskklsrt 1!5 egyháai éneket tartalasaft, Il-ik kiadást ért csinos aranymetiséaeel készített könyveeake, ára 60 kr. MlBlUl^ild Ml ij « beid ss UiriÁl kegyek-ttejjasea üeeuló magyaroknak ajáidva, ára 20 kr. gf Miadea megrendelés posta fordultával eesközAluitk. ''VB Tisztelettel WAJD1T8 J(^S£P könyvkiadó H-Kaaieaáa frt 1J< frt i m írt tao frt IM e-8.- i— 1 50 9&0 éuekei kis 9s«j<KtaiBáa, ajosstott s kiadó tal^jdoDoi Wtjdits Jóatf gyoraMjtójáA. —r ...... dt-» NAe¥-R«tM0SMH881. október 27-én. EtcfLetési ár «•«ész évn- ''. . léi érrt-....... negyed évre...... Kon xzSrm ÍO kr 8 ín HlRDETESEK 6 hasabos p-titsorl>aii 1. mu.«xlRxor 6 » mimlfn további sorért •''> kr nvji.ttkuikn soronk. nt IC kr. rt vi''-UU>fk fel. Kin-ntani illi-t.''-k minden o^ye hirde-tt-si''-rl ''M> kr. tizi-tondó tinaarök A la? szellem rtisillető kf-zkmé-njek & szerkesztőhöz, anyagi részét illető közlemt-nyek pedig s InadóBoi bénneni • intézendők r X A G T KANIZSA «Tbústosház Bfrtnentetlen levelek css.lt ismert annkstárzaldtói fogadtatnak el. Kéziratok vissza nem küldetnek. . « N jy-Kanizsa város heh hatóságának, .nagy-kanizsai önk. tűzöl tó-egylet'', a .nagy kanizsai kereskedelmi i iparbank". , nagy-kanizsai takarékpénztár", a .zalamegyei általános tanítótestület" a , nagy-kanizsai kisded-neveló egyesület", a nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet, a .soproni kereskedelmi s iparKamara nagy-kanizsai k ül választmány a" s több megyei és váras egyesület hivatalos értesitóje. Hetciikiui kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. Re flexió k it 6 i»s /á m I á I as cm k adataira. .Tsremt-e lst n tcbb m»fy rt Mig a világ n pja tri, Ha mink i« elfognánk?" A magyar költőkirálynak e mottóban kifejezett hazafias aggodalmá ban osztozom, midón reflektálni akarok a közel múltban végbement or szagos népszámlálás szomorú adataira, llyszerü aggodalom — sajnos! nem alapszik valami másod, harmadrangú bizonyítékokon: itt a számok kérlei-hetlen szigora szól hozzánk, Ez ellen oppositiót kifejteni, ezt a számadatot fel rúgtatni nemzeti, szoros kötél esség. Az országos statisztikai hivatal ép ez idótájt készült el a legutóbbi népszámlálás adatainak szakszerű fel dolgozásával, tehát bizonyos tekintetben időszerűnek is látszik, hogy a már tudományosan öso/eáilitott adatok rendszeres részletek nyilvánosságra bocsáttatása elóe tárgy ventilláltassék. Magyarországon eddig 4 rend szeres népszámlálás volt a következő eredménynyel: 1850-ben 13.191,553 lélek; 1857-ben 13.768,513; 1870-ben 15.417,327 és 1 880-ban 15.608,723. Hazáns népessége tehát 15.608,723 lélek. Mint ez adatokból világos a szaporodás liz év alatt 191,396 lélek. Kiviláglik továbbá az is. hogy fajunk szaporodási aránya nem versenyezhet a többi nemzetével; mert mig az angol 36 év alatt, a német 45, a franczia 55 év alatt megkétszereződik, addig a magyarnak - az utóbbi 10 év alaít mutatkozó uépe-sedési növekedése mellett — 600 esztendő volna szükséges, hogy lakos-saga megkétszercsedjek. Igaz, hogy a lefolyt 10 év alatt kétszer (1872 "és 1873-ban) volt kolera s voitak ismételve igen rosz termések ; de volt az 1857 - 70 alatti 13 év alatt ugyancsak 2 kolera év, 1859-ben és 1866-ban ; volt Ínséges termés és volt két pusztitó haboru is. De a pusztulás hatása 1876. végén már ki volt egyenlítve; ugyanis Ma gyarországban. a társországok nélkül. 1870 ben a népesség 13 561,245 lélek volr. 1876. végén pedig 13.670.624-re ment. Az 1876-ikév igen kedvező volt, mert Magyarországon 145.166 főnyi szaporodást ho zott. Csakhogy az utóbbi négy év alatt megint tespedés állott be, mert a szaporodás 1877. elejétói 1881 elejéig Magyarországon és Erdélylx-n csak 27.375 ember. A magyar b rodalombeli nép számlásról edd;g közzétett átaláno? adatok szerint emelkedést mutat a Duna-Tisza köze 95 /c szaporodás, vagyis 203,000 lélek. Ámde ebből magara a fővárosra 85.000 ember esik. Mennyi hát a valósagos emelkedés száma ? A Dunántuli kerület aránylag még legjobban áll, noha* korántsem valami túlságos a 64/, nyi szaporodás; csakhogy mégis szaporodás, mely-lyel meg lehetünk elégedve. A szegény Tiszán inneni kerület csaknem 4 l/a, a Tiszántúl 3Va, s Erdély 3 %-át elvesztette népességének. Maga a hires Bánát 2% f<»gyással jelenik meg. Az egész Dunáninnen 21,000 lélek szaporodást mutat — két mi-lióra ! Ez is szörnyű hanyatlás, de legalább nem fogyás. Horvátország 4®/«-nyi emelkedése elég megnyugtató. Általában szomorú eredmény ez, nagyon szomorú. Sót ha összevetjük más országok népesedési statisztikáját a magunkéval, igazán megdöbbentő. Megfogyott népességünk mindenütt, a Dunántult kivéve. De hát kit tegyünk ezért felelőssé? — Magunkat magyarokat közerkőlcsiségünk lazasága miatt. Igen, mivel az utóbbi tiz év alatt békés önkormányzat alatt éltünk, s az eredmény mégis szomo-ritóbb, mint a háborús és ínséges évtizedekben. Ha ez igy tart, vájjon mi vár reánk ? — Okozzuk talán a végzetet? — , Kmber, segíts magadon. akkor majd az Isten is megsegít!" Fiz az igazság. Régi frázis, hogy a magyar faj nem a hitvány macska, hanem a dél-czeg oroszlán szaporodási rendszerét követi. Frázisnnk csép, de büszkévé nem tehet. Inkább tegyünk arról, hogy a köznép uémely rétegében — ha mindjárt a vagyouosabbjaból való is - napról-nap-a több tért nyer az úgynevezett .egykézés * Akkor is annyit szül az illető anya, a mikor és amennyi neki tetszik Ha egy fia van. elég, van örökös, legfeljebb még egy leányt óha;t. H? két gyermeke van, főleg leány, akkor .nem ad az Isten többet" . Az ily lelketleneket birtok aránylag meg kellene adóztatni s ez adóból a sok gyermt-kkel megáldott családokat jutalmazni franczia mód szerint. Ez volna a legpraktikusabb eljárás a gyermekvesztés nndok bűnének megtorlására ; itt az egyház és iskola csak megszokott és föl sem vett tanácsadó; a törvény meg nem igen jöhet nyomára e bűnnek. Természetes oka még népessé günk apadásának a sok magyar aggle gény. — Hát ezek a sivárkeblü hazafiak ugyan miféle jelszót tűzhette1-- erkölcsi életük kétes színű zászlajára? Talán a űógyülölet vagy korlátolt anyagi helyzet az örv, mely alatt különben sem igen teszik le a szerzetesi fogadalmakat. Egyik se lehet alspos indok, amaz cziíra.divatos hazugsag.emez pedig sokszor munkaiszony kifolyása Kivételesen azonban mégis ok a pályáján vakoskodó szegény öraóguek, kinek balcsillagzata esküdt ellensége marad a sovárgott sirig. De van ám proletárunk is annyi hogy .fele se kél", ezeknek örök hivatása a dijnoksílg: egy kis irnoksagon tul nem is aspi-álnak. vágyaik oly nagvon messze nem mennek, ergó be kés polgáiok maradnak. — Hát ame- lyek meg éppenséggel abiiliard-asztalt és hártyát tartják műhelyük tőkéjének ! A kész vagyon rohamosan fog}'', s az-tan? . .Eh! de no erről, ig«>n sötét képe* bontakoznak ki ez eszméből . . . Ezen a bajou csak a korszellem s-git-het. - Hát a/, agglegények ? Ezeket, főleg ha pökhendiség bői lettek azzá, derekasan meg kellene adóztatni. Hogyha van hadmentességi dij nem lenne méltatlan az agglegényadó sem. Ebből aztán jutalmaztatnának a szegénysorsu nagy családok. — Mindjárt gyérülne a vadhá/.asságok száma is<Vaiahany-zor magyar agglegény mellett haladok el, mindig akaratlanul szorul össze mind a két öklöm . . S tán másé is. — Sokan a polgári házasságtól várják e baiok orvoslatát. És részben igazuk van A polgári házasság a köz-erkölcsiségnek egyik javító föltétele ; assimilálc hatása pedig több, mint el-maradhatlan; ámde a nagy közvéleményben hiányzU a hozzávaló rokonszenv s igy ez orvoslás csak részleges marad és bizalmatlankodása elfogadta-tik ott, ahol éppen a czél által szentesített eszközül kellene tekintetnie. ,A kövekből is magvarokat kell teremteni s még az apagyilkosnak is megkegyelmezni. csak azért, mert magyar." — írja Széchenyi. , Nem hagyhatom emlités nélkül ama nem csekély fontosságú körülményt sem, mely szerint mult évi népszámlálásunk éppen az év végére esett. Klméleti szempontoknál fogva védelmezheti ez időt a statisztikus, de mint a gyakorlat igazolta, inkább czélszerüt-len. A városokban tartózkodó vidékiek fóleg tanulók, a korácsonyi ünnepeket jó részben otthon töltik, s ez időzés kiterjed még január első napjaira is. Innen származik aztán a zavar, mit még a népszámlálási szelvények kifogásolható szövege is elósegit, arra nézve hogy az ügynökök nem tudhatták & kiosztásnál határozottan, hogy hány szelvényt tegyenek az ideiglenes meg bővülendő vagy megfogyandó családoknál. — Ez nem közönyös dolog ily nagy horderejű kérdéseknél. Tényekkel állunk szemközt, melyek világosan bizonyítják. hogy más időben, pl. deczem-ber elején, mint Németországban, sokkal czél rávezetőbb megejteni a népszámlálást. Természetesebb a föltevés, hogy ilyenkor mindenki állandó tartózkodási helyén található. Néhány ezer - azt hiszem — szamba vehető ösz-szeg a népszámlálás nagy jelentőségű munkájánál. Annyi pedig bizonyosan elesett a kalkulusból. Végre, ha fontolóra veszszük, hogy bevándorló őseink számát semmi esetre sem tehetni többre másfél milió-nál; 8 ha visszapillantunk történeti multunk gyászos ppocháira, nagyon meg lehetnénk elégedve szaporodási fokozatunkkal, — ámde csak a mult évtizedig; legújabb adataink arról tanúskodnak, hogy nemcsak megállapodtunk számban, de meg fogyunk is, — Ennek lehetőleg elejét venni legyen minden magyarnak hazafias szent kötelessége, mert „Teremt-e Isten több magyart ... Ha mink is elfogyánk? GAEAMVÖLGYI. - Felhívás az 1848/9-ík évekbeli hon véd társak hoz. A honvédmenház odajutott, hogv saját erejéből fenn nem á''lhat, — keresni most már azt, hogy miképen jutott jelenlegi tehetetlen, ügyefogyott állapotába? a legközelebb lefolyt napokból ismert dolgok után keserű és czél tévesztett fáradság volna , de keresni és felhasználni az utat és módot, hogy fennállását eme háznak gyámolra utalt egykori derék)» bajnoktársaink javára biztosítani lehessen, ez volt utóbbi években törekvése a budapesti honvédegyletnek és becsületbeli kötelességévé válik ma mlr minden 1848/9-ik évekbeli honvédnek. TARCZA. Az a nóta. . . Az a u6ta ha oteabc jőne, A meljrlyel a »z-relmót kendózti-, Kidauoluám, a hol S i« hallja, Keprdjeti n>>■? csalfa rajta Júsismbe'' vau, rátaláltam végri-, De nem birom eldauolui mégse: Mert a suvem . . jaj ««egéay saivemnek ! Ssm sx Bré, xz onyiro rt-pod meg ! . . . Hej, hogyha én tudnék paaaazoiui ! Ha báuaiom kitudnám dalolni 1 De nem bírom. cak a ssivem rágja. . — Ha most látua tn-lo<n megsajnálna! . . SZABÓ LÁSZLÓ. \z asszony, ha an^jal. — Boaxély. _ Irta SZALAY SÁNDOR. (Folyt.-, táa.) Biz az az egy forint csak három napig tartott. Pedig csak annyira tiplál-kostak, hogy éhen no haljanak. Most tuár nem volt hová fordulniok. Ferii hiába várták. Az alatt a lapokban olvasható volt, hogy egy fiatal magyar gépész, valami Erdős Feri nagyszerű vasali ütkőzőt talált fel, de s gyakorlati próbára senkisem vállalkozik vele. azu-tán azt is utána tették a lapok, hogy bir sserint « kitünö genie a legnagyobb nyomorban él, s e találmány sikerétől függ további fönnmaradása. És csodálkozásokat fejezték ki, hogy a különben bátorságáról és vállalkozó szelleméről hires magyar nemzetben egyetlen olyan ssakértő gépász ninos, ki s találmány mngvizsgálása ulán próbatársul vállalkoznék, hoiott — a mint hírlik — a ozegény feltaláló már a jövedelem felét is hajlandó átadni. Alig pár napra e sensationalis hir után már azt irták a lapok, hogy már meni fel Bécsbe egy fiatal gyári munkás Budapestről, ki hsjlandó Erdőssel a próbát megfenni. A fiatal gyári lakatosról megjegyezték, hogy igen veszedelmes alak jutott benne a bécsiek közé. Aiigha több szivei meg nem hódit alakja, mini bátorsága. Mig ilyen és hasonló hírekkel jártak szél a lapok az országban, az alatt szegény Mariska és az öreg Pál kifogytak mindenből az utolsó falatig. Egyik napon aa esti órákban csinos külsejű ur lépttlt be tanyájukba, Erdőené □ tán ludokozódott. A fiatal asszony már alig birt lépni a nagy erőtlen «»égtől. .Bocsásson meg asszonyom, hogy idi jöttem, de ugy hiszem önnek segélyre van szüksége?" .Uram, mi nem élünk alamizsnából !" — felelt sértett önérzettel Erdősné. „óu oly széf* asszonyom 1 Mily kár kegyedért J Ennyi nemesség egy háládatlan kezében." .Mire czéloz ön?" „Szegény még nem is tudja . . Hát azt hiszi asszonyom, hogy én csak jó kedvemből léptem ide ? Nem. Én kegyedet többször láttam as utczán. Kiléte uiás tudakozódtam. Megtudtam, hogy kogyed Erdős Ferinek, ama bizonyos ex-gyárdi-rek tornak a neje. Nmde igáz ?" "r .Igen azé vagyok." » t '' „Na lás.-a az én vérem fellázad:, mert kegyedet férje . . . De nem szólok Maradjon ön továbbra is azon hitben, hogy férje kimondhatatlanul szereti!" „De uram, mit akar elérni mind ezzel?" .Semmit és mindent . . . Kegyedtő. függ! Ha kivánja, leplezetlenül fogofi szólni s tudni fos arndúnt." .Szóljon ! Az igaz szó meghallgatásra érdemes. „Kegyed mondá, tehát légyen ! . . . Tudjs meg kegyed, hogy férje ■ leggyalázatosabb módon vissa«él szerelmével é* kétséget soha nem ismerő bizalmával." „Uram, gondolja mrg • mit beszél?!4 .Tudom, igen jól meggondoltam." .Azt is gondolja meg. hogy öc ki gondolt rágalmával tönkre tehet, meg semmisíthet" .Mindent meggoudoltam." „T«hát foly lássa I" „Még egysser mondom, hogy a kegyed férje gyalázatosan visszaél a bizal mávaL" Erdősné elsápadt; remegve lépett az ismeretlen ur közelébe. .Ön hazudik ; ön él vissza gyalása-tosan ugy védtelen nő bizalmával. Távozzék !'' .Asszonyom, ne üszőn el! Mindenre kérem ! Jöjjön vel«m • Én önt megszabadítom rettentő nyomorából mely szivemet tépi, marczangolja." .Távozzék ! Átkozott legyen a pillanat, melyben e bajlékba lépett í . . . As ón férjem ártatlan. Így csak gonosz ellensége beszélhet felőle." „Asszonyom, még most sem hisz? Ne kivánja, hogy bizonyitókokkal álljak •16 t« .Az ón rágalmai bebizonyíthatlak z." .Nos tehát tudja meg asszonyom, hogy férje jelenleg nem valami kenyérkereseti ügyökkel bíbelődik, hanem Bécsben igen is kényelmesen mulat egykori szeretője, ösvegy Pusztayné társaságában." .Hazugság,ragalom!" saólt Erdősné, de már minden idege remegett a felindulástól. .Ha kételkedik, in s bizonyitek." Es után a fiatal u< táviratot nyújtott át Erdősnének. A szegény nő mohón kapta a távi ratot. A szerény mécs alig terjesztett annyi világosságot a szobában, hogy az alakok kinh itők legyenek. A fiatal ur ssebjéből éji lámpát vett elő s az abban levő gyertyát is meggyújtotta. Erdősné az idegenre nem is tekintett, hanem a nagyobb világosságnál mohón kezdte olvasni a táviratot. Annak tartalma az volt: .Azonnal -kérek ezer forintot. Eljött tünkkor nem hoTtam elegei. Erdős Ferinek minden sikerült. Vele vagyok. A többire nézve otthon intézkedem, ösv.Pusztayné" Erdősné halálaápadtan nósett a táviratra, majd as idegenre vetette szemeit. Akkor még sápadtabb lón. Az előtte álló ur kissé megváltozva, nagy városias külsővel Kondor Gyu''» ügyvéd volt. . .Most már értem uram as ön bossu-müvét. — szólt megvetéssel Erdősné — Igy akart boszut állani, a miért terve telein szemben nem sikerült." .Ne híg'' jel Miután felismert, meg-mondhslom, hogy ón a hássssági eatastro fába teljesen belen; ugodtam. Hanem an nál érzékeny sbban sért aa, hogy ugyanaaon személy, ki miatt első házasságom nem sikerült, a második is veszélyeztetve var." .Micsoda? tahát azt hiszi, hogy Feri az ösvegyet szereti ?" .As szent igaz!" .Távosaók! Önt az ördög küldte maga helyett." .Asszonyom ne érzalegjünk. Én kegyednek holnapig gondolkozás; időt adok. Ha holnap nekem esekután kije-lanti, hogy férjétől válni óhajt és 6 tekintetben e teendőkre nérrs engem mint ügyvédet meghatalmaz: ősnek sorsát jóvá lessem, sőt biztos lton egész jövőjét." .Távozzék, már sokszor mondtam ! Ast hiasi, hogy a nyomor mindenre ké pessé teszi az embert? Még ha igazak is, miket öa mondott, inkább táidalmambau meghalni, mint as a}ánlott lépést megtenni !a . o - .Erőszakolni nem akarom a dolgol. Gondolkozzék 1 En holnap ismét eljövök.'' A fiatal ügyvéd gyorsan távosott. Szegény Mariska eesméiotlenüi hanyatlott a még cgye^lea asék.re, mely s jobb világból mogmaradt és síri keser- vesen. Nagy sírtában, de leginkább aa éhség miatt végre ugy ültében haladt. Ssegény öreg Pál nem hallott abból a beszélgetésből, a mi Erdősné és &ond<>r között folyt, semmit. Amint ott lassan-lassan fütyüróssett szegény, valami mély álom lepte meg. Mindig mélyebben, mindig .mélyebben aludt, azután egysserjoaak megállott szegénynek lélegzete, ajkai ugy mandtak füttyölve, valami álmodott kedves nóta töredékén. Az éhség a halál párnáján fektette s ott igasán elooendesüst • 7'' OKTÓBKR 27-éfi 1881. / A tisztelettel alulírott egylet nyugod tudattal kiálthatna most fel: Megtet tem kötelességemet, a sikertelenség felelőssége azokat terheli, kik törek vésemet meghiasították! s a mul márczius hóban megtartott rendkívüli országos honvédgyülés tagjai bizonyára igazolni fogják e szavaknak teljes értékét mert ma már látniok kell, hogy épen e törekvése miatt tartatott távo a budapesti honvédegylet az emiitett tanácskozáson való részvételtől. Mond hatná a budapesti honvédegylet, hogy vajha az ő ntját követte volna a többi társegylet már a mait tavaszszal, bi zonyara nem vált volna a honvédnév oly keserű meghurczolások tárgyává Ezen egylet azonban a honvédmenház történetiből és jelen állapotából azon meggjózódést látja meríthetni, hogy az eme ház fentartásáért — különböző nézetek szerint — különböző utakon vívott küzdelem immár véget ért ; a küiönbözó nézetek képviselői a végső pontnál találkoztak és itt be kell látniok, hogy innen uj czélt tűzni ki s uj küzdelmet indirani meg, semmi kő rülmény által sincsen indokolva. Belátta ma már a fővárosban éló minden 1848/49-ik évekbeli honvéd, hogy a honvédmenház az eddig követett módon fenn nem állhat és nincsen más hátra, mint annak fenntartásához a mélyen tisztelt országgyűlésnek f. évi april havában e tárgyban hozott határozatát igénybe venni és bizonyára magukévá fogják tenni ezen meggyőződést, ma már a vidéken élő honvédtársak is. Félre tehát bajtársak a czélra nem vezető további személyes harczczal! Félre minden a honvédmenház s a honvédnőv tiszteletbentartása iránti törekvéssel össze nem férő mellékes érdekkel? A most november elsejére összehívott országos honvédgyűlés hivatva van üdvös és tisztessé ges fordulatot adni a honvédügynek. Kövessük az elénk táruló utat egymás-iránti férfias szeretettel s a kipróbált katonához illő jóindulattal. Legyen ezen gyűlésünk elóünnepe ama magasztos napnak, melyen kezébe vévén majd a nemzet a honvédmenházat s azzal öregjeink és tehetetlen társainknak gondozását Isten és ember előtt büsz- Hejh, ha hallotta volna, ha olyan igazán nem aludt volna, tudom lett volna menekülni gondja Kondornak! Szegény Erdóané caak reggel éb redt fel. Az éhségtől elcsigázott teetek álma hosszú szokott lenni. Mikor odament Pál bácsihoz, hogy megnézze: nincs-e valami baja? az olyan nyugodtan nézett rá azokkal a fénytelen szemekkel, hogy Erdőené megborzidott tőle .Alszik még Pál bácsi?'' Az öreg nem felelt semmit. Biz aludt ám szegény. Csakhogy, a mit az ó agyán álmodtak annyi milliók, nem beszélte el még senki. Erdósné lehajolt hozzá, megérintette lehanyatlott kezeit. Nagyot sikoltva futott el tőle. Hidegek voltak, nagyon hidegek. A halál borzalma rettenetes. Szegény asszony nem tudta: hova forduljon ? Sehoi egy parányi remény ; mindenfelől inség, nyomor. Valamelyik kórházba vitesse ac öreget? Ott ugy bánnak vela gorombán, kegyetlen embertelenséggel, mintha rabló lett volna. Egész életében ugy ragaszkodott hozzájok. Milyen hála lenne es a halál után?? Caak Ferit hozza meg a jó Isten, hogy tehetnének valamit. As talán módját ejtené a tisztességes eltakarításnak? Ilyen gondolatok keltek Erdóené lelkében, mialatt sürü könyhullatással nézte az örök álomba merült szegény „örök-legényt* Olyan nyugodtan feküdt az régi fekhelyén, mintha most is együtt éheznék jó Feri öcecsével meg Mariskával 8 mintha nagy éheztében most is fütyölné álmábs.0 azokat a daltöredékeket, a mikkel ast akarta m^iidani, hogy ő miatta se hasaljanak, mert 6 sem éhes, jól van lakva, azért fütyöl, Mariska nem sokáig gondolkodhatott, mert az ajtó felnyílt és belépett a házi nr. azaz hogy megállott a küszöbön. .Készen van-e az árenda? Ez volt a szíves adjon az Isten, mely után ssélbeü tágult termetét kissé beljebb tolta. Erdóané letörié könyeit s a hási ur kőseiébe lépett. »Még csak néhány napig legyen türelemmel uram! Férjem már több nap óta Bécsben van; Minden órán várom. Ne féljen mi meg nem csaljuk, kifizetjük.'' „Ejh, nekem hiába bessél! Eleget bizUtott a férje ia, hogy caak eddig várjaki Talán valamire megy, nem tudom miféle ostoba gépjével ? Ismerem én már az e fajta népet. Ösaze-vissza olvaanak ezerféle regényt, tanulják a hunczfutaágot, öt-hat féle meatérségét is értenek ; és ezt mind arra használják, hogy a hiszékeny embert rászedjék vele. Proletárok önök, proletárok! tudja ? Ha nekem egy óra múlva as árendát be nem fizetik, bezárom az ajtót. Érti? Ha nincs pénz, szerezzen! Lehet azt teremteni, csak akarni kell!'' Ez utóbbi néhány szót oly hangos ós oly nyomatékozássál mondta a jószivü házi gazda, hogy Erdősnének arczába szökött a vér; de ieküzdötta felindulását. Szegény Pálra gondolt; most azért el kell tűrnie e megalázó czélzást. Inkább közelebb lépett a házi úrhoz és a megindulástól reszkető hangon szólt hozzá: „D- uram nézze szegény öreg barátunk halva fekasik. Legalább addig várjon, még eltakaritjuk szegényt!'' A hási ur egy pillán iást vetett az öregre. .Rokonuk volt a megholt?'' .Nem?'' .Hát mért tartották ?* .Atyámnak volt régi legénye. Feri is igen szerette.* .Ebe, hál nem is volt köztük valami rokoni kötelék ? Najsxen én est aa eljárást is ismerem. Persze az öreg már kö oyörületet keltő alak volt, alkalmas a koldulásra. Igy segítenek magukon a tétle nek. Tudja asszonyom, még ast sem hissem, hogy ez az ember belőtt. Ez kiszámított dolog az én megindításomra. Hah, hah! volt nekem már ilyen néppel dolgom. Csalók, nyomorult csalók!* Erdósné megvolt semmisítve, szólni sem birt; undorral fordult el a kegyetlen embertől, a ki egész nyugodtan távosott azzal a bistatáasal, Hogyha egy óra múlva kesei kösött nem lesz az árenda, besarja előttük as ajtét. Alig távosott el a haxi gazda, egy gazdagon öltözött nő lépett be. ,I«t laknsk Erdősák?* 1 „Iger — szó t balkan Erdóané s oda fordult ss úrnőhöz. .Sr- it Isten Mariska! de megvál tostál. Aztán hogyan jutottak ebbe a nyomorúságos féssekbe? Jajh kérlek, hisz ide borssngva lép as ember." Azútán az úrnő elkezdte felszedni selyem ruháját, ne hogy valami férget kapjon. «Ugy s kén vallhatjuk, hogy honvédek valánk. Hozzon e czélra a bajtárai bizadaknn minél többünket össze. — Kelt a budapesti honvédegylet választmánya — úgyis mint az egylet teljhatalmú végrehajtő bizottságának 1881 ik évi október hó 11-én tartott üléséből. Mi-Vár Zsigmond 1848/9-ki honvéd al-százados mint egyleti főjegyző. Feleki Miklós 1848/9-ki honvéd'' százados mint egyleti elnök. A „Phőnix Ij&pok." A .Phőnix Lapok-ról. K<>mH.roray Mihály budapesti ügyvéd ezen sokat emlegetett találmányáról kell ezúttal meg emlékeznünk. i E lapok az egyeteme« sokszorosi tásrs vannak szánva, a feluiáló, a >egua gyobb feltűnési okozta e ialálmányával agy » szakkörben, mint a nagv közönségben különösen a nő ipar kiállításon, hol találmányra az eit eremmel lett kitüntetve. mindig nagy csoport kózonaég sereglett össze, valahányasor a Phőnix gyár nyilvános kísérletek által mutatta meg, mikép lehet e lspok kai bármely irományt, rajzot, sót nyomtatványt is papírra, vászonra, fara,''porcelánra ée üvegre m-g-sokssorositani mindenféle képzelhető szí oekben anélkül, hogy az többé kimosható enne. E lapokat Budapesten a varuti gazgatóságok. valamint kereskedelmi és más vállalatok irodái általánosan haas-nálják, az ügyvédi irodák meg épen nem nélkülözhetik, mert 10—12 forintnyi .PhŐnix Lap" által egy írnok egész évi Etetését biztosan meglehet általa gazdái todni. E magyar találmány oly sikert aratott, minőt még -ddig magyar találmány nem képes felmutatni; Berlinben, ?árisban, Londonban és Nev-Yorkban egymásután állíttatnak fel gyárak e talál mánv gyártására; 8 biztosan hiszazük, miszerint rasholnnp a „Phőnix Lapok'' kai való számos sokszoroai:ási nemeket épen ugy fogják az iskolában tanítani, mint ina a szép irást és rajzot tanítják, a mint* logy valóban a budapesti ipar-rajztanoda felkeresése folytán, feltaláló már tényleg megkesdte előadásait több mint 60 hallgató előtt, kiket felette meglepett azon iámulatoá eredmény, melyet e* uj lalál-mánynyal elérni lehet, ugye hogy azonnal ujibb hallgatókjelentkezt k,kikssámára egy ujabb tanfolyamot keliend megnyi-tani. Nincs olyan nyomat, melyet a .Phőnix Lap'' vissza ne adna; — de a közönséges írás megsokszoritása oly egyszerű, hogy azt egy gyerm-k Í6 elvégezheti, ha a használati utasítást elolvasta. De nem is lehet már más sokszorosító késsüléke: látni, mint.Phőnix''-et,mely HU bűsskén mondhatjuk, hogy legyőzött minden külföldi találmányt s háttérbe ssoritott minden más sokszorosít* készü léket. Egy hssonlé .Phőnix11 nyoiflat szerkesztőségünk höz is beküldetett, es «•gy gyönyörű sói fej, melynek e-edetijét a lipcsei .Illustrirte Zeitung" hozta, e képet s .Phőnix Lap* minden rajzolás nélkül öt peres alatt sokszorosította inog s szakértők tapasztalata után mondhat juk. mikép a .Phőnix* nyomatok oiy kitűnőek hogy azokat valóban művészétté aeknek mondhatjuk. E nevezetes találmánynak tőraktira Károlyi Györgynél. Budapst<»n Dorottya utca 10. szám alatt van, kinyomott mintákkal, használati utasitassal a legkészaégesebben szolgál, mit »wn figyelmeztetéssel em litünk meg, hogv i»e forduljunk haszon ala^ külföldi gyártmány után midőn magunknak épen i sokszorosítás terén páratlan kitünőségü találmányunk és gyártmányunk van. llolyl liirik. — YOröx-Kereszt egylet köz- ''yülése. A mint már lapunk számában is jeleztük, a nagy-kanizsai Vöröe-K''r-izi egylet fiókjai e hó 23-án délután 3 óra kor tartották meg együttes közgyűlésüket a városház nagytermében — Kevés sol bárom óra után a megjelent hölgy óe férfitagok ssámsz-rint 5tJ an a terembe gyűltek é-i elnök Plihál Ferenczné úrhölgy melegen üdvösölvén a nagyszámban megjelent tagokat, a közgyűlést megnyitott-nak nyilvánítja, a jelentós felolvasására Plíhál Ferencz urat, a jegysókönyv fel vételére Huffmann Mórt kérvéc- fel. Plíhál Feroncz ur olvasván a jelesen szerkesztett jelentést hü képét vázolja az egyesület eddigi tevékenységének számokkal bizonyítván, mily nagy erő fekszik az egyesület akaratban és tevékenységben Kiemeli, hogy ujabban ie szépszámú tagok gyűjtettek, hogy az egyesület Puhái Fe-rencz és dr. Tomcaányi Imre urak által képviselve volt az orsz segélyző nőegylet budapesti közgyűlésén is, melyben az orsz. veres-kereszt egylettel való egyesüié» kimondatott, a roelyro nézve itt i« határoz látni fog. — A közgyűlés Plíhál Ferencz ur jelentéséi örvendete«» ée helyeslő tudo másul veszi. Erdősy Biba Eugéniának is jegyzőkönyvi kössnnetet szavaz, mint kinek jótékonyczélu föllépés»- után a veres kereszt egyesülőinek ifi jutott egy kisösz-szeg. Plihál Ferencz ur olvassa továbbá gróf Károlyi Gyulának á''iraUt ..z uj alakulás. illetőleg egyesülés iránt. A* egyesülést a módosított uj ulapszabály<>k szerint a közgyűlés kimondja es-ezek értei- nem ismersz rám , Mariak» ?a .Talan Julcsa ?" .Persze hogy az. a te csintalan Jul-csáó, Pergő Julcsa. Most mar TükÖrné Férjhez mantem ám, angyalom, férjhez bizony. Igen jóravaló férjem van ; 8 a mi a fő hiszékeny, türelmes és szamár! Ugy élek mellette mintha most i» leány volnék. — Na de nézd én a nagy bfazédben meg se csókoltalak ! Pergő Julcsa, férjezet«. Tukörué nagy kényesen ment Erdóanét megcsókolni, nehogy piszok érje szép selyem ruháját. .Hol laktok férjeddel Julcsa? — kérdé Erdósné. .Jajh kedvesem minekünk pompás helyünk vsn. Engem is egy gépész vett el, nemsokára azuián, bogy te ugy m-g-haragitottad as öregeket és Feri neje lettél. Most egy jómódú szép fiatal uraság nál vagvunk, a ki olyan jó hozzánk m.nt egy angyal____De hát tí hogyan jutót tatok ilven sorsra?'' .Látod Julcaa. ssrtgény férjemnek sehol sem sikerült állást kapni; kénytelen volt egyik, másik lakatosnál segédképen dolgozni. E mellett mindenünkb''l kifogy tunk igy las«»ankint.a .Hát nem tudtál valaki pártfogót aseroam? Te szép asszony voltál, még moit is az vagy. Látod a mai világban nem megy másként." .Mit gondolsz Julcsa az Istenért ? Est te csak könnyelmű tréfából mondhatod.'' .Nem tréfálok biz én! Te eifitted sohasem titkozódtam, mosi is osak megmondom, hogy es a drága selyem ruha, ez a sok szép ékszer mind az urasagunk ajándéka. Egy két eestendó alatt megaze dem mellette magamat, aztán adtó! . . . Rólatok hallottam ugy félfüllel, hogy ro-azul megy dolgotok. Gondoltam : eljövök és ha lehet segitlek benn''tekét addig is, míg jobb sorsra juttok. Nésd ez erszénybe tettem egy kis pénzt. — Segíts vele magadon 1 De e mellett jó tanácsomat fogadd el és kövesd pé dámat." Julcsa az aszúira tette az erszényt. E közben asouban acon sarokba talált nésui 1 a hol as öreg Pál hullája feküdt -Nini, te Mariaka, es az Öreg Pál bácsi ? Talán alauk -segény öreg. Hogyan került hozzátok.* »Igen, as az öreg Pál, a becsület halottja. Csak jól megnésd! — »sóit Er mében elhatározza, hogy as nj választ mán yt 18 férfi és 18»ótagg»l Megalkotja. — As eUkbi leirás kapcsában Plihál Ferencz nr melegen indokolt sson javas» latot tessi, bogy a uagy-kaniasai egyesület is alapítson egy ágyat s budapeití kösp. kórhás számára. Ugy vélekszik, bogy as egyesület megerőltetés nélkül lefizetheti aa összeget 4 rátában. E* indítvány is elfogadtatott 8omasieh Lórincs ur nak ason módosításával bogy as ósaaeg 8 év al.tt fisetessék le. El fogad tat váfl aa egyesülésre ciélaó indítvány elnöknő a szavasé bizo.taág tagjául Somamch Lő-síncz Ebenspanger Lipót és Plibal Ferenc* urakat küldvén ki. a szavazás öt órakor kezdetét relto, mely 7 órakor befejeztetvén, a gövetkoaő eredményt ssolgáltatta. Megválasztottak: hölgyU gok : Plihál Ferenczné, Somaaich Lörincs né. Ebenspanger Lipótné Erdődy Lajos-né. Laky Kristótné. W«iss Samuué, Hoff-mann Mórné. id Fes«eiboff"r Józsefné, Eising«r Henrik né, Gelsei Guttmann Vílmosné Blau Ntndorné. Somm«T 5ián-dorné, Knausr. Boldixsárné Rosenberg Izrael né, Weinz H^nrikn«4. Kürscbner Iguaczné. ZadubáHssky Lajosné, Lessner Honrikné Férfitagok: Plihál Ferencz, Horváth Lőrincz, Hoffanann Mór, Ebenspanger Leo. Knáusz Boldizsár, dr Laky Kristóf. Ebenspanger Lipót, Gntmann Lásár. Henos Antal, Pa>aky Andor, Blau Lajos, Valbacb M^rt dr. Tomcaányi Imre, Fiechel Pál, Hírsckl Ed-., Wolheim Ernő, Oilop Imre, dr. Weiss Zsigmond. A legfőbb szavazatot nyertek kösül esetleg behívandó póttagok följegyestettek. a böl gyek közül: Fridocsky őrnagy né, Weiler Mó-né, Rosenfeld Adol fné, a férfi tagok közül: Wéber Károly, dr. Tuboly Gyula, Hauser János. A választás eredménye kihirdettetvén, a közgyűlés véget ért. Két hét mnlva as elnökök megválasztáaa esél-jából a választmány ülést fog tartani. — A névmagyarositó egyesü let alakuló közgyűlését jövő szombaton tartja, örömmel regisztrálhatjuk, hogy az elnöki tisztet a minden humánus intéz ményért lángbéwel viselte''ó Dr. Laky Kristóf kamarás ur ő méltósága elfogadni hajlandónak igérkesett, amennyiben s szervező bizottság küldöttségének (Kovát* János és Bátorfi) est kijelenté, midőn nála oktober 22-én tiastelgetL — A szüretelésre nem a legjobb idő járt. A hideg, nedves idő nem egy tervezett ssüre«i mulatság megtartását akadályozta Itt ott azonban m-^gie b>< gyományos dmom dánom kösött vig szü rot folyt : bar a t«rmés eredménye egész megyénk területén sem minőségileg, sem mennyiségileg nem volt kielégítő. — Bigyáczon Vuk János birtokában oly cochin chinai tyúk van, mely hat font sulyu. — Egy a magyar és német kereskedelmi levelesésben, valamint a kösy vitelben jártas egyén e lapok kiadó hivatalában azonnal íoglalkoaást syerbet. — Kymeru Weiss Lajos zágrábi kereskedő ok». 25 és déhrtán tartotta esküvőjét s bájos Stero Irén kísa^sony-syal a nagy-kaniasai í«r. ¡»aháaban — Kozma Sándor föállam- SQémt a muh bó végen Kesathelyec volt egtekintette a kír. járásbíróság, börtös-helyiség okét. -^inésmet Balogh Alajo. sain-társulata C^ktoruyár. érK«etc . »IWa-•aat mull vasárnap kezdte H^sván Willbraodt A. jei. ^aoriciu. ur leányát.'' A csáktorovai érteimig, mint mindig, ugy mo.t ■„ ^ pártolásban résaesiü Tháiia papjak. Ba logh társulata pedig mindenkor igazolt* a koson ég bisalmát. — A Ut-furrjátéJc burása oki rto üudape«te^ megtörténvén, a nyeremények k.mntatá a szerkosztőségi íru-dankban megtekinthető. — Uj Vá>fiHgtások. A baksa. kerület képviselője Turgonyi Lajos iemond ván, e kerületben az uj válaaatás okt. 29-én le8z. Jelöllek: Fack Károly kormánypárti, Chorin Ferencz mérsékelt ellenséki és Thassy Miklós salalövői föld-birtokos függetlenségi. - Ugyanekkor uj válasstás less Zala Egersaegen is, Tre-fort Ágoston lemondása foly tán. Jelöltek Modrovits (Jergely sala-apáti apát kormánypárti, Háczky Kálmán mérsékelt ellenzéki és Csertán Károly fűggetleaségi. — A keszthelyi m. kir. gaada-sági tanintézet segély egyletének tisstvi-selói a folyó Uaévrekövetkezőleg válaai-UtUk el: S»e<rUth Mihály 3-ad éves elnökké, Jakabhásy Béla 2-od éves atel-sökké, Choczenssky Miklós 3 ad évas pénztárnokká, Kerekes Lajos ?,^od év« tő — ós Füsy Kálmán 1-ső éves aljegyzőkké. Bizottmány i tagokká váioastauak : Szabó Láesló, Adamecs Elek, Kesert Béla, Wieman Bernád 3-ad, Ssabó Ámold, Bóné Gyula, Haydekker Lásaló 2-oé ét 5 te fai ts Pál, Regensberger János, Seka mek Jóssef 1-ső éves« . — Hivatalos. Zala megye. Késs? helyi járás. A vetés jól halad. A Jendvai, n. kanizsai, letenyei, egorssegi. «limsghi, Csáktornyái, novai, pacsai és Upolcsai járás. A vetést a sok eső hátrálUija, as aLié-iendvai járáabaa a vsté»«ket as egér erősen pusztítja : repcse a a.-iendvai e> sümegi járxa<rkban jó, a lecgeri-term^ az a-landvai járásban jó, a keszthelyi pacsai járásoabaa közepe«, a kanizsai t* tapoJczai járásokban satig órouat,, a osak tornyai járásban most törik ; a burgonya a letenyei járásban közép, a kaazthelyi, a.-lendvai és letenya« járásokban aiiany termést adott; a répa a kanizsai és ta dósné, mialatt kezébe vette-az aszúira tett erszény«, — Ne felejtsd el azt a képet sohí t« öreg nem lélekzik. .Te Mari. az meg van halva !" .Igen ő meghalt becsület''el, az éh nég karjaiban. Tudd meg, hogy hárman éheztünk sokszor napokon át. de alamizsna után n<.m nyúlt karunk soha sem becstelen falat nem került szánkba. Selyemruhádon, ékszereiden és ez erszényen is a becstelenség izeunye sötétedik, Tá vozsal velők, mert megtalálod fertőztetni e halottas soba vegójét. Vidd nyomorult pénzedet!" Erdósné odadubu Julcsa labaiboa az erszényt s elfordult tőle. .Ah szegeuy koldus kevéiy! — szóit megvetéssel Julcsa. — Most már nem csudálom, hogy férgekkel jutottak esek egy tanáj <ba. Hanem még ugy látszik nem Uoullak belőle. Na már nincs nevetségesebb, mint a koldus büsaktu^g ! Szegény bolond caak affektálj !" Pergő Julcsa odább rúgta az erszény l ós Erdóanét többször haragosan vé gig nézve, távozott. Erdósné utánna ¿em nézett. Mar jól távol mehetett Pergő Jnlcaa, mikor észrevette, hogy az erszényt ott hagyta. Ki gyuladi arcsc^al kapta azt lei és ez aj ói feltárva a kapuhoz mecl ós kivágta az utcsa kövezetére. Ha uiás megtalálja, nyugodtan elköltheti, talán eegitve is lesz rajta - de a ki ludja, hogy minő szenny tapad ahhoz, annak a sárba kell tipornia. Éppen visszatérő Ben volt, mikor Kondor GyoL üdvözölte s botérlek lakba. .Nos asszonyom, gondolkoxotl már? — kérdé a szobában Kondor. — Lássa én javát akarom Persse egyasorsmind a magamét i». Nézze csak! Ha Erdős Feri caak ugyan sserelmes Puastaynéba, akkor as ön által indított válóperbe belenyugszik ée uetn gördít g&tat; ha pedig nem szerelmes, akkor nem hogy b^lenyugod nék, sót kegyedet mindeuképen megtogja nyugtatni és megkövetvén, kerüli a gyanúra nzoig-Uó alkalmakat. Tehát kegyednek nem vesztesége, hanem minden kö rülméoyek kösött uy«resége iaez. mert meggyőződést »seres esuitai férje sseret-m«Vől, vagy hűtlenségéről. Most már vegyük as éa ssempon tömet! Én asösve gyet, illetőleg annak vagyonát akarom bírni. Ha már most as ösvsgjr senkit nem szeret előbb utóbb ssivébe jutok s akkor törvényes egybekelés nélkül bár, de ura leszek a roppant gazdaságnak ; ha pedig szeret valakit, akkor bisooyoaao Erdős Ferit szereti. De Erdős F ri férj, ''.ebái nem ¡ehet föltétlenül as ösvegyé. Mihelyt e gátló körülmény nem less, Pusztayne — e tekintetben ismerem - - inkább vagyonától vál meg, mint Erdőstől. Mihelyt ő fcirjhez megy, a ropps.nl vagyon asoidaI örökösökre szalland. Én ez alkalommal mint a gyár ügyésze e pert az ösvegy ellen megiudijom és addig húsom, addig csűröm csavarom, bogy utoljára as egész gyár az enyém l«az. Érti aasZcnyom? És ha kegyed ax ügy első részére t. i. válóperre nézve meghatalmazást sd, kötelesein magamat, hogy kegyedoek úrnői ekartasaról gondoskodom. Nos?" .önnek uram, ugy látásik : mindig igen ügyesen kigondolt számításai vau nak, de a kivitel dolgában szerencsétlen szokott lenn^ Tegnapi válassomba nyugodott volna vele! Mert tudja meg, hogy a földi nyomoroknak ninc<t olyan kiaérete, mely a bűnnek megnyerjen. Ugy bissem ön is megsértett engem ?" Aüg végsé Erdősné szavait, valóságos haramiaként tört be a hási ur. Veis hozott rendőröket is, kik a nem várt ellenállás esetén közbelépjenek, azon kívül kórnáai szolgák jöttek a hullaszállítóval, hogy a holtat elvigyék. Kondor m-gtudia, hogy mit akur-nak a szegény Erdőanével tenni, »nnyir» nem prókátor»kod<>tt meg a szive, hogy ily körüíméuvek között szánalom ne-k-it volna benne. Odalépett a hxi urhos. .Mit akar ön itt? Tán hátralékban vannak az áreudával e lakók ? .Igenis kérem alázatosan. Es ni-r igen sokszor meejártam. Én bizony egy peresig sem várok tovább." „Tudja mit, én az árendát esennel kifizetem, a hátralékot ia, meg egy negyedere előre.* . .. Konaor erazéoyét elővette s nyújtotta a pénzt Erdósné odsugrott. V -Nem uram in kább itt hagyom « lakot. Maradjon itt, a mi kicsinyünk még van. Talán kiválthatjuk? Mit gondol? Mim ön nekem? Még csak legtávolabbról sem rokonom. És tudja, hogy aaily jő tettekhez minő emberi véleméuy fűződik ? Nem, inkább meghalok, öntől a hallottak után szássaorossn tiitjs lelkiismeretem e kölosőní elfogadni." HUSZADIK 8VK>L¥AM ZALAI KÖZLÖNY. OKTÓBER 27-én 1881. polczai járásokban közepes, sz alsó-lend--vai járásban gjeuge. A szüret általán megindult, az aJsó-leudvai járásban a bortermés jobb a tavalyinál, a sümegi járásban közepes ; & kanizsai, Csáktornyái, lelcoyei, pacsai és novai járásokban a szőlő igen rohadt, minélfogva kevée é< rosz minőségű tjrroéxt ád — Hazai rövid hirek. — Aradon a huzaló kereskedés eltiltatott. — Az osztrák ma^yr bank Serajevóban is fiókbankot állit fel. — A .Vasárnapi Újság* Liszt Ferencz arczképét hozza. 41 ti-roesmogyei község velésmagér foly.imodott a kormányhoz. — A királyi csxlÁ.i Karácsonyt Béeaben tölti. — A v»\|dahuuyadi vár restaurálására ujabban 10 ezer irt fordít alik. — A vaxsáuyi {.oKlahivatal kiraboltatott. — Murmaroi bn uj petróleum forrásra leitea. — Trónörökösünk ujabb m egy kötet muu kát irt. — Székelyföldön komlótelepeket Áil i tanak fel. — Külügyminiszterünk alkalmasint gróf Káln.>ky lesz — A <i''-iegatióx novemberben hivatnak öasze. — Zágrábban 23-au ismét n-.igy földrengés volt. - A perrendtartási novella uj év napján lép életbe. — Bécsben magyar érzelmű lapot ¡«karnak létesíteni. — Edels-heiűi-Gyulay felgyógyul. — Az olasz ki rályi pár Bécsben v:in az osztrák császárnál s miért mim a magyar királynál Budapesten. — Végh Ignácz szabadlábra helyeztetett. — Külföldi rövid hirek. — Forater Henrik boroszlói érsek meghalt. — St. L>ui-b''n a legvastagabb, s legvékonyabb emberek congreazusa lesz. — A garsteini fegyházban élelmez«« miatt a fegyencsek fellázswiuk. — A duge palotában nagy b-töréses lopás történt. — Umbertó király okt. 28 án jő Bécsbi. — B''untschli János Karlsruheban meghalt. — Amerikában 962 napi lap jelenik meg. A tuniszi harcztéren egy Eszterházy gróf mint franczia tiszt elesett. — Garfieldnek szobrot emelnek az angolok. — Triesztben a jövő évben kiállítás renueztetik. — A czár és czárne koronázására -rendben készülnek. — 1885-ben lesz Rómában a viiágkiállitás. — A Pyrenaoken át alag utat azándékozQxk fúrni. — Ki nyert? Bocs, okt. 22-én Grácz . 25. 27. 31. 85. 42. 17 77 14 66. 39. Irodalom (E rovat alatt mepeffiütett monka Nag^-Cxaiiits WajdiU Júiff k eyrkeresked4«c által megrendelhető I — E&oJizeUsi feLhivás gróf Belez nay Luiza, a világtalan költőnő „Éji Virágon" czimü költeményeire. „A Erre azután Kondor kacz&gva távozott, a házi gazda meg izgett, mozgott, bogy ez rettenetes, ez hallatlan egy jószívű ur nagylelkűségét igy elutasítani! Hiába ctak élhetetlen aép ez a proletár-nép ! Pal hulláját a kórházi szolgák beletelték a szállítóba és kivitték a kocsihoz. A házi ur becsukta az ajtókat. ö egény Erdösné u rajtavalojában m>nt a kórházi kocsi után. min ha csak ax örök nyugalomba kisérte volna a jó öreg Palt. A kórházba már nem mehetett be; megállott auüak egyik sarkánál. Hova ment volna szegéuy ? Hajléktalanná tette a véginség. Ott csak meglesz, meghúzódik a kórház körül — gondolta magaban. — Ha rá kerül a sor, legalább nem kell érte messze fáradni. Eljött az éj. Ott aludt el a hideg kövön azzal a gondolattal, hogy ugy Bem fog többé fölébredni. (Vége következik.) V üzerelem büszkeség. Hiába őrizted Sáfár György, biiba, áivébeu kinyílt a sxer--lem v.riga. Hiába gyűjtötted azt a «ok pénxt 5«sxo ; Sx«-gény legéűvt szeret Hjdu .Jóiait Örast, Rzi-reti, smereti, majd hogy mégha! ért«..... Üe bevallani tiltja átkoi büszkesége.* Mit kürtöl a rosz hir, hallod e szép lányom ? Mondd ki.bogy nem igax.mooUd oly várva várom." ,K¡mondom hát apám, nem biában várta : Nem loaxek én övé . . . inkább örök párta." Haaudt ax ajka. mert szive vérxik é^ve ; De matatni tiltja átko: bOíZKeségtí. Kie kertjében órase, a leghalványabb virág. Halványabbra festi * saende holdvilág, Elölte Hajduné, Józsi öreg anyja Könyörgő kérését válasz oélkfll hagyja Hegy mentsék ? nem megyek I igy vájaaxoi végre fir.e kónyszeriti átkos büsik-sége. üjfélt kong ax óra, messxe, moasze hallszik, Pihon ax egész táj, minden-minden aisaik. Hangos lövés dördfl! rémesen a caendbe Uajdnné sikoltva borul a bült testre, Fiam, 6am ab mindennek vége Wgjr átkozott Orxse s lelked bügzkeséje. • Két bslotut tennék le a csendé sírba JÖfelkor sápadt árBy lebami ott sírva Majd kacxxgva fut fal és 1« a falun vég;g Apja ÍM a sxolgak utol alig ér.k Msgvac 8jv- Sáfár házáoá* a bóke. Lám lám, mire vitte átko» ba«xkesége. HEGYI GUSZTÁV sorsnak alig van nagyobb csapása, mint megfosztva l^noi a szem világától. Ámde z örök sötétségre kárhoztatott egyéneknek is megvan az ő életörömök, vigaszta-lódások az ész ét képzelem világában. Azén szem "világától megfosztott leányom Luiza is, leginkább a költészet nemesebb honában találja fel örömét, boldogságát, nem csak ismeri, d« nagyobb részt kÍvűiről tudja a magyar költők legtöbb műveit, s csendes éjjelében m»ga is teremt szebbnél szebb költői virágokat. — És én, hogy még nagyobb örömet zerezz"k széplelkü leányomnak, ki orvosi ápolás s gomlo« bánásmód mellott mé-> visszanyerheti szeme világát, elhatározáin az ő költeményeit egy bokrétába fűzve kiadni, s ha n?m is oly tökéletesek azok, mint » vak Homér és Miiion ünnepelt költeményei, de u magyar oivaaó közönség még is szívesén fogja aokat venni, s már caak irányuknál fogva is méltányo-Undja." És én örömmel r némi büsz<e hazafiúi öntudattal mondhatom »1, hogy l''-ányom verg«»il>ő\| szépirodalmi lapjaink a legméltányoaabb dicséretek kíséretében közöltök mutatványokat, míg idézett fel-hivámomat h minden szép. jó és nemes iránt hevülő magyar olvasó közönség a legnagyobb részvé tel fogadá, s a balsors által oly méltatlanul sújtott leányomat még inkább buzditá arra, h°gy költői világának tündér kertjét később is még szebb 6* nemesebb virágokkal gazaagitsa. Minthogy pedig leányom Luiza költeményeit számosan keresik. — a közkívánatra elhatározám válogatott verseinek egy kötetben leendő kiadását eszközölni, s a nagyérdemű hazai olvasó közönséget, a műnek meleg huzafiui, s emberbaráti részvéltei való kellő pártfogására, illwtőleg a költeményekre leendő előfizetésére Mhini. A körülbelül 12 ivre teri''-dő diszee mü előfizetési ara csak 1 forint, aranyozott pompás diszkötésben 2 f«rint. Ki a költőnő nagyalakú hü arczképét (Barabástól) is birni óhaj''ja külön 1 frtot szíveskedjék beküldeni A l gyűjtőknek minden 8 u''án egy tisztelet pei<lány nyai szolgálok. Az aláírási ivek és pénzek beküldésének határnapjául f ó. november 25-ikét tűzöm ki, — s azokat egyenese« hozzám, Budapest. — Császárfürdő, beküldeni kérem. A már sajtó alatt lévő mü t. cz. előfizetőinek nevei emlékül a könyv végén ki fognak nyomatni. A könyv f évi deczem-b''ír hó 6-ikán fog megjelenni. Beloznay Árpád gróf." A legmelegebben ajánljuk t. közönségünk pártfogásába. Előfizetőket mi is elfogadunk. — Uj zenemüvek. Táborsskv és Ptirsch zeneműkemskedéeében Bpesten megjelent: „Z''íngő bokor." 1. Selymes Panna. 2. Szeretni. (Már az aztán valami.) 3 Gyász ba borult . . 4. Hét utcza - a faiunkban . . 5. A bírónak. 6. A rózsának tövise van . . Énekhangra zongorakísérettel (vagy zongorára külön) szerié: Szentirmay Elemér. Ára 1 frt. — Naptárak 1882-ik ivre. A „Franklin-Társulat" magyar írod. iutezst álul épen most küldettek be szerkesztőségünknek a következő, közkedveltség-Den részesülő, csinosan kiállított és a legnagyobb gonddal szerkesztett 1882-ík évre kiadott naptárak Valamennyiek a földmiveiés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minisztériumban összeállított leg ujabb adatok nyomán szerkesztett országos vásárok kimutatásával vannak ei látva. István bácsi naptára vagyis családos házigazdáknak és gazda asszonyoknak, népnevelőknek, helységi elöljáróknak, iparosoknak és földmive-löknek való képes kalendárium 1882. évre. Alapitá Maver István, szerkeszti Kőhalmi Klimms''.ein József. Közleményekkel Nyulassy Antal, Udvardy Imre, Kiss Rezsó. Zámolyi Varga Mihály" Frank tanár, Horváth Béla, Markovich Incze s többektől. XXVIL évfolyam, lm fűzve 50 kr. Falusi gazda naptára 1882. évre. A magyar gazdák, kertészek, lelkészek és tanitók számára sserkessli Sporzon Pál. Közlemén vekkel Oroszi Miklós, Erdélyi Károly, Nagy József, Ébner Sáudor, Pókni Dezső, Nuszbeck Sándor, Sissovics Károly, Abonyi Károly, Dömötör László, Villásí Pál, Iby Ferenc? s többektől. XVIII. évfolyam. Számos ábrával. Ara fűzve 80 kr. B o r á s z a t i naptár 1882. évre. Több szakember közreműködésével szer k ess tel te Dr. Nyáry Ferencz tanár. IX. évfolyam. Ssámos ábrávzl. Ára fűzve 80 kr. Honvéd-naptár az 1882. évre. (Egyúttal katonai naptár.) A magyar nép számára szerkeszti Aldor Imre. XV. évfolyam. • Bem tábornok" (1831-iki arczképe) nagy czim- és sok a szövegbe nyomott képpel. Ara fűzve 60 kr. Lidérc* naptár 1882. évre. XX:i évfolyam. Tartalm iz bűnesetek , csodálatos tüne mények-, tündérregékot, vadász- és uti-kalandokat, stb. számos képpel. Ara fűzve 60 kr. A é p z á s 11 ó j a n a p-tára 1882. évre. A magyar nép számára szerkeszti Aldor Imre. XIV. évfolyam „Az 1830-ki lengyel szabadságharcz hó- * nagy czim- és ssámos sssöveg közzé nyomott kissebb képpel Ara fűzve 40 kr. Kossuth naptár 1882. évre. Szerkezeti Honfi Tihamér. XII. évfolyam. .A girondiak utolsó peresei« (Piloty festménye után) nagy czim képpel s több kisebb képpel. Ara fűzve 40 kr. A magyar nép naptára 1882. évre. Képes kalendárium sokféle hasznos és mulattató olvasmányokkal ellátva. Szerkeszti ifj. Tatár Péter. XXVII. évfolyam. Sok képpel. Ara fűzve 30 kr. Nevessünk! mulattató naptár a gyö-nyf)-üség<* 1882 esztendőre, megcsinálta vala e£y Ásztromókus. Számos illustratiókka! Xin. évfolvam. Ara fűzve 40 kr — Az „Olvasótár'' 47 dik füzete megjelent, szerkeszti B-ankovics Györey k;adja Mach H. és Táraa Ara 15 kr. — Az „Ország Világ* ciimü képes szépirodalmi és ismeretterjesztő lapnak, melyet dr. Szícnyei József szerkeszt és a Wilckens F. C és fia czég ad ki, megjelent az idei harmadik ezs-m, mint mindig ugy most is igen érd«k''^s tartalommai és mfi-észi kivitelű illustrácziók-kal. A lap harmadrészé: szépirodalmi közlemény -k foglalják el melyek közül első hel; en érdemei emli''ést ifj Ábrányi Koriéinak, a jeles fiatal regényírónak „Elvált férj" czimü humorisztikus regénye; továbbá Reviczky Gyuiáuak ¿8 Ebeczky Bélának cino< Költemény»ii; egy igen ked-es spany ol á-gy u novella es „A báróné szelleme" czimü érdekle szitó franczia regény. Az ismeretterjesztő részben Nstgy Gyuls igen érdekes ée tanulságos leírását adja Rákóczi Ferencz szülőháza kétszáz év előtti állapotának, Xan''us János folytatja a khinai jövendő mondókról szóló czt''kkét, K-ímeoczky Káiman az ősvilagi emoerről értekezik stb. Ugyanebben a számban közölve ae érdemekben megőrtüit Morócz Istváu nak éa Haymerle külügy mir iszterne1«. életrajza ée arczképt is. Végre számos apró rovat, u. m. irodalom, zene, szinhás, képzőművészet, díva'', régészet, utazások, közlekedés, »port, társulatok, stb. és rejtvények zárják be a lapot. Az illusirá-eziók közül kiemeljük a „fürjek vándor-lás.it* az „első áldozást", a budai gymna sium képét, a gyönyörű amerikai u<i képeket ée végre _az iskolából" csimü fénynyomatu m^mellékletet. Ajánljak ezen diszes kiállítású és gazdag tartalmú lapot olvasóink figyelmébe, mert valóban mgérderali bogy minden szalun asztalán helyet foglaljon. Az „0szág Világ" ára egé« évre 10 frt.. félévre 5 frt, negyedévre 2 frt 50 kr., füsetenkint 40 kr. Előfizethetni minden könyvkereskedőnél, vagy egyenesen a Kiadóhivatalban, Budapost, IV. korouane czeg utcza 3. sz. — ,Emlékiraí az országos magyar iparegyosüiet eddigi működése, annak eredménye és jövőben megvalósítandó feladatáról* megjelant, mely az orsz. m. iparegyeeüiet tagjainak és a hazai ipar fejlesztése irárt érűtAlődőkiiek ajánlta tik. Árt 10 kr. — Gróf Széchenyi Béia nagyérdnkü kebti utazásának leiráaabó, megjelent a 17-ik fűzet. Révai Testvurek kis^iása. Ara 30 kr. Megrendelhető az első szám tói kezdve. Veioe* hírek- — Vérfagyasztó rablógyilkosságröl értesítik a „Székesfehérvár és Vidékét" Várpalotáról. Szomoaton sstc 8 és 9 óra köz:, két, eddig ismeretlen ember befeketített arczczal tört be Gold Gerzson várpalotai lakós házába. Bezárták az ajtókat és irtóztató vérfürdőt idéztek elő. A gazdának 90 évea atyját, a gazdát, nejét ós 3 gyermekét, kik közül a legkisebbik csak 6 hónapos csecsemő — gyilkolták mag és egy nőcselédet is súlyosan megsebesítettek. Az egyik 12 éves leányka hasztalan könyörgött, hogy legalább a csecsemőt ne bántsák, a gyilkosok nem hallgattak HL At asszony még él, de eszmélet nélkül van, az hihetőleg sebeiben már eddig meghslt. A gyilkosok mindet értékes tárgyat magukkal viven, eltávoztak. A cseléc vallomásában csak annyit tudott mondani, bogy az egyik nagy, a másik kisebb ember volt. A gyanú már több egyén felé fordult és a rendőrség nyomozza a tetteseket. Hogy boszu, vagy csak rablás volt-e s véres tett indoka, ast eddig még nem tudni, de mint hírlik, az üzleti főkönyvből a tettesek néhány lapot kiszakítottak, miből azt lehetne gondolni, bogy adósok követték el a vérfagyasztó tettet. — E gyilkosságot illetőleg még a következő részle''.ekről tudósítják lapunkat: Szombat este 8 órakor az üzlet még nyitva volt ée mig az egyik tettes azon jött be, rögtön bezárván maga atán az ajtót, addig a másik .£ udvaron keresztül a konyhába ment ós szintén bezárta ai ajtót. Ekkor pisztolyt czegezve a házigazdára, mindenkit halállal fenyegettek, a ki egy hangot mer kiejteni ée felszóliták a gazdát, bogy adja elő pénzét és pénzértékét. Mig ez megtörtén:, a cselédeket ic a szobába hívták és a mint a pénz birtokukban volt — elkezdték a mészárlást. Előbb a 90 éves őr dg embert, a házigazda apját, azután a gazdát, nejét, 19 éves. 12 éves leányát ée az 1 éves csecsemőt. As egyik cselédnek előbb csak nyelvé; vágták ki, ds attól félvén, hogy téláa irui tud; Mt is megölték. A másik cseléd is sulyossn megsebesülve lerogyott, de ez nem halt meg, hanem oaak elájult. Reggel, midőn odaértek a vevők, iszonyú látvány tárult szemeik elé: 8 áldozat feküdt vértócsában, az asszony még élt keresetűi vágott nyakkal és rögtön kórházba ssállittatott. És a kis gyermekek fölött őrző gondviselés mentette volna egy kis fiu életét, x li éves leány karjai közt feküdt a vérben, de élt. Nr y bbik leaívére meg akarta menteni, ma„-;. tsenvedte érte a halált. Mind''-zen réstlet-k-t az életben maradt cseléd vallja, hozzátévén, bogy az egyik azak-i-llas, bajuszos nzgy ember, h másik kis-bb volt. A házban lakó péknek két fiát, sulyoe gyanú terhe alatt már elfogták. — Egy szép asszony tragö<Uája. A váltóhamisiUs miatt letartóztatott May Arpádnéről a „B. H." következőket írja: Nagyon szép volt és szegény volt. Szépség» virágában gyuj otta lángra annak a férfiúnak a szivét, aki szerencsétlenségének oka lett s fki viszont érte es általa homályosult el egy fényes pály» züszo-tién. Ez u. férfiú mostoha fia volt nagy történe''irónkuatc, — Szalay Lászlónak, kiről az időtxjt egyik helybeli napila punkban érd<-k"s czikkeket is irt. Kiváló tehetségek kei küzdelmeinek areuájába, s minthogy készültséggel Í6 volt hozzá fölfegyverkezve, gyorsan nyíltak meg előtte a szerencse sorompói, gyorsan tá ruit fel egy nagy karriére pempektivija. Ei a férfiú, mint egészfiatal ember elérte már, &mi nem tehetség nélküli férfiaknak csak egy munkás élet után jut szinte ju-ta.omkepen osztályrészül: tisztes, meglett korú alakok kollegájává, a királyi t-ábl» itélőbir&jává lett. Ée ez a férfiú, a kivel szépség dolgában mostohán bánt el a sors, sremét a szép fiatal hajadonra vetette, lábai elé tette szerelmes szivét, képességeit, jövőjét, mindenét! Az ifjú leány nem "iszouos''.a kérője érzelmeit, de sőt ellen-k-sző érselrnefctől hajtva, elfordult tőle 8 rimánkodott, ne kényszerítsék a házas ságra. ne lökjék a kárhozatba. A fiatal embert barátai óvá intették e baljóslatú ; frigytől, elébe tárták lépese eshetősége \| következményeit. Semmi Bem használt. 1 A tündér szép fiatal, de szegény leány neje lett a diszns állású, fiatal embernek, akiben emésztő szerelem égett e leányért. Ezen az esküvőn két ember oorzasztó sorsa pecsétel teteti meg. Egy felül allt az oltárnál a remegő s remélő szerelem egy fiatal ember vonagló szivében ; másfélül egy pokoli eltökéltség é* szakitas az erkölcscsel egyjangyalfejű leányéban. Boldogság egy perezre sem lakott az auj há-sok otthonában -^nyugalom sem a házuk-ban. sem a szí vökben. A) boldogtalan férj munkája minden gyümölcsét, állása minden előnyét, hitelét — mindenét imádott neje lábai elétette. Előtte kedvesnek lenni, neki kedvet sserezoi, szórakozás", nyuj tani, egy mosolyt caalni ajakára: myden gondját csak ez az édes czól vette igény be. Az a azép aB&zony azonban mosolyát.ked-vét, kedélye ragyogását, ezüstcsengésü nevetéséi nem otíbena nem férje számára tartogatta Még most is szinte látom, mint veti magát egy izgalmas tourtáncz u''án a vigadó ns^y termének egyik pamiagára pihegve, a táncz s a társalgás hevétől mámoros szemekkel, legyezője aia csak félig rejtve csábosán hátraszegett fejét; s mint foglal helyet boldog ¡ánezosa köz vetieto mellette, mint kaczagnak. mint élvezik gondtalan szilajsággal a muló Óra kst . . . S midőn a {érj teli vágygj^al égő szűrné bej, de félénkséggel is közeledésében felkeresi őt; a bűbájos szyrén egy el-mésséget mond balján ülő — táncsosának s egy kecses és merész mozdulattal a pamlagon jobb felül odateremti babos uszályát, mielőtt as a gyűlölt szerelmes ember oda ülhetne. — De azt a boldogtalan férjet semmi sem riasztotta visesa ádáz küzdelmétől Nem akart, nem tudott lemondani a reményről Már már végső eszköseihes nyúlt, már-már kimerítette eszközeit, kimerítette hitelét, kompromitálta állását, de azért küzdött fu.dakolva, mint a kétségbeesett víz behaló Egy napon díszes állásától fölfüggesztetett, majd szerény nyugdíjba tétetett. Kiesett keséből az utolsó tegy ver, kiesett szivéből as utolsó remény. As asszony elhagyta Most esztendeje ért véget s valóper . . A boldogtalan férj, akit Vénus tett koldussá, a csalfa istennő fiánál keresett menedéket. Ettől, ha csak órákra is hallga* kinjs. ... A szép asz-szony pedig uj tánezos karján vetette magát uj meg ismét uj tánca bóditó kéjeibe. A fővárosnak érdek >s alakja volt, közhelyekeD gyakran lehetett látni dae-moni tűzben ragyogó szemeit, a tejnél fehérebb, a rózsánál rózsásabb kéj orczá-ját. De akinek a bűn uszályára lépett, annak a járása lassúdik s ast az igazság slérí. A szép asszony ma egy szégyenteljes fenyitő eljárás hőse — a szerencsétlent férj elfelejtett, meczán alakja a társadalomnak, melynek ez asszony nélkül di-sse lehetett volna . _ A fösvény vige. A Prster Jour-nálnak irják Széplakról: Itt ól falunkban régóta egy Galambos nevü vagyonos paraszt, kinek kapzsisága és fösvénysége szinte közmondásom Rut uzso-a álul sok ezer foriAtot haráosolt össse : nábob akart lenni, amerikai nábob, a minőkről as újságok szoktak aranyos képeket fssteni. Nagy vssszekrénye tömve volt pé ízzel ; a kincses tárt asonban nemrég iamei etlen tettesek föltörték s s pénzt elrabolták. Galambos a fölött ugy elbosulU magát, hogy megtébolyodott; ast hiszi, hogy ő Peabody, az amerikai milliomos és busz millió frtjs vad. Köaelebb felhozták a lipétmezei őrültek házába. — Mennyit ér a magyar embtr. Egy bolgár lap szerint Berre makedóniai város mellett görög rablók elfogUk egy magyar embert (a nevét nem emiitik) és 120,000 forint váltságdíját követelnek érette, vagy p-''dig török fogságba kerüh Niko kapitányuk szabadoneresztését. Ha se pénz. se Niko, azzal fenyegetőznek, hogy föl konczolják a magyart. — Jó fogás. Győrteieken a biró kidobolUtta hogy az uj tízesek csak öt napigbirnak érvénynyei —Je sddig adóba elfogadtatnak; ennek aton eredménye lett. hogy mindenki befizette adójá''.. — A gumi ember. Kaucsuk ember már volt''elég; most jön a gumi ember.— A napokban bekopogtatott egy bécsi lap »zerKeazttíségebe fekete kabátos, fehér-nyakkendős tmpressario kíséretében. Hívják Haag Henriknek és született B»joror»ságban, ahol a jó sör terem. Ez a rendkívüli ur a bőrével csinál olyan gymnásztikát, a minőt még nem pipáK az ót világrész köstil egyik se. Nyúlik a bőre. taintha csupa gummi-iebernyeg volna. Kecsesen moghajtván magát aa ujágiró>k előtt, megfogta tokáját ée ugy 6ÍörehuzU, hogy mindnyájan elrémültek. A rémület elasörnyedéssé lett, mikor a gumi ur nyúlós tokáját — akárcsak pala-csinu volna — fölvonta a képére egész a homlokáig. A keze bőre szirtén csupa gumi, a karjáról pedig egész bórv<torlAt feszit ki. melyben világosság felé tartva, látásik az érhálósat. Ha külön megfizetik, tán aaivesen kibúvik a bőréből. Doktorok előtt fogja magát produkálni, majd a tisztelt czimfi közönség elé lép. méltón képviselni a XlX-ik század ízlésének fejlett volU:. — Egy párisi divátüsUt, Pária ban f. hó 3 án u] toiletteif kiállitasa nyittatott meg. a Gr randa Magasins du Louvre-ban. melyet az említett uepon, több mint 72,000 ember látogatott. A bevétel a legnagyobb volt mely ily divat-üzletben még valaha egy nap aiatt begyült és 1.740.000 frankra rúgott. Ez összegből 785.000 frank selyem árukra ée 138.000 frank köpönyegekre esik. . — Hirdetés miatt elitélve. A wiee-badeni törvényszék a napokban 30 márka birságra ítélt el egy otUni napilapot, mivel következő hirdetést vett föl - Egy önálló ur (özvegy) közös kirándulások oséljából egy szintén önálló ifjabb -nővel érintkezésbe óhajt lépni. — A képviselőház íölirata, melyet Tisza Kálmán nyújt át a királynak, elegáns kiállítású okmány. Egyes lapjai minden csikornya-disz nélküi valók, de azért nagyon Ízléses leirásuak s keskeny nemzeti szalag álul füzvék össze. — A azeveg boritéka barna sajtolt bőr, első oldalán aranyba nyomott ország czimerével, hátsó lapján az év ,1881" felírással. A boríték belső oldalai fehér atlaszszal vannak bevonva — József főh&rczeg vasúti ka landja. József főhercseg legutóbbi had-gyakorlati útjából a következő érdekes episódot beszélik : A vonat, melyen a fő berezeg Fiuméből a pécsi hadgyakorlatokra utazott, késő este sokáig állott Zákánynál Egész éjet ott kellett eltölteni, mert csak reggel indult Pécs felé a vonat. A főhercseg a szalonkocsiban javában aludt. Éjfélkor érkeaett meg a budapesti Sorsvonat. Egyik falusi ember, ki mag-llc''.ta, hogy s magas vendég itt van az állomáson és psdig szalonkoosijában, oda sietett, hogy — üdvösölja Többször ko-pogUtott egymásután s kocs: ablakán. ,Ki az, mit aJta-?" — kérdé álmasan a fŐherczeg. — „Semmit!" — feleié embe rünk, — „Csak azt akartam kiálum, hogy éljen József íóherczeg, élien, éljen !" — ,Jól van fiam, csak most hagyj aludni!" — ,Móg egyszer: éljen József főharcseg!" kiáltá az atyafi teljes torkából. szl vem parancsát kö»ettem, roidóc ő feuségét igy üdvöziém, s mint ma bizonyosan senki tea) üdvösölu." Az atyafi kiabálásaira oda sietett egyik hivatalnok, emberünket elfogatU s bevezettetve az iro dába, ott as állomásfőnök megtagadta a további utazhatást s gyorsvonatul — további intézkedésig. Reggel a fŐherczeg kiszállva koosijából, s perronon sétált, hol már késsen várU as állomás öessee sze, mélyzete élükön a főnökkel. Hirtelen oda lépett emberünk, kivel a fŐherczeg kedé lyes beszélgetésbe eredett s mintegy negyed óráig társalgott vele. Ekkor s főhercseg odalépett az állomásfónökhöz. .Nézz« el es embernek hibáját főnök ur, — mondá a herczeg — zászlóUrtó volt ezredemben s óhajtom, hogy semmi baja ne essék Szive vonzalmát kö7«tie . . . mit tehet róla ? — Babona ékszerekben. Egy sst.-pé-tervári éksserés kirakatában egy tábla ékeskedik, melysu as ékasereket s kö- HUSZADIK IVTOLTAM % A hA I KÓZLÖKY OnOBMR tf-ém IStlj Hasznos tüdnf valók — £aóot puádra /«»ni. Egy kanál boréesetet kell tenni a visbe, vsgy kevés sóskát rnhába kötve a bai> közé. iy könnyen p a bár a megfől. Lósxemgyullaálás Midőn as áílst seeme könyez nsponkint 10— 12-si.r kell rizzel mosni. Hs ss nem használ végy tojás feherjét, keverd el snnyirs czakorral, mennyit felvess, ezután hagyd s levegőn száradni, vagy t-dd múltig helyre s törd porrá, átszitálvs egy roet szett\|<udtollon keresztül fájj s beteg %• men reggel és estveegy jó késhegynyire valót, közben tiszt viszel kel] mosni. ám tgtrsk is patkány ok kiirtása. Ujabb tapasztalatok szerint egy csapdában fogott eleven egeret vagy patkányt kátrányba kell mártani, fejét kivéve, hogy meg ne fulUdj on, aztán szabadon kell ereszteni. Ez a patkány vagy egér-járásokat mindenütt bekeni,ennek követ kez ében e kártékony állatok nyom nél kül eltűnnek. — Téli saláta tökből. A zsenge, éretlen tökfiak mielőtt magvok fnrmáód-nak, megszedetvén. megmosatván, mrg törültetvén és aikkaoctatván, erő« só« vizben addig főzette''ne, mig egy kevéasé magpubulnaV ugyan, de nem válnak egészen porhanyu-v Darabokra vágni azon ban ntim kell, ha»»sm egészen szinte, mint az ugorkát szokás, jé eczettel és szokás-i beli fűszerekkel hordócskákba rakni. — Midőn haszonra akarjuk fordítani az igy készített és tartott tök fiakat, sr.eletekre aprítván, lekeforman a salátatalba rakjuk ée aa asstalrs frissiben teladjnk. Sokkal kellemesebb as igy csinált ssiáta azeczet beli ugorkánál. — Ronda, vagy gyümölcsfoltot fehér rucából kivenni. Valamely czin- vagy üvegedény meg ölietik forró viszol s a rozsdafolt caak edény fölé tart&tik s egy kevés czitmmlé csepegtetik reá Mindad dig ismételtetik, mig a rozsdafolt a ruhán meglátssik. Minekutánna e módon a folt elenyészik, a folt helyét friss virz^l ki kel! mosni. E szerint s legmakacsabb gyümölcrfoltot is kivehetni. pspitmmietek. Vek agyasét «gy •rssággyüUai képvisetf. Derák, Ukistálves volt a termete Várták. hogy »«jd beiflti foK, várták, .várták de hiába várták két ás fél Mattadéig. Két es fái <«»»44 Bsuháa felállt ustii etyaaer. végig bordoatx adbllesi tekintetét a hasban és otegsxólalt: — Tegyék be as ablakot, mert rheumát kapok Ni-ai is szólt ott asntáa soka ogy »»ót t»l>bet Éa rkeamát ''kapott i», de mandátumot t«bbé n«m. Élemedett nő áll a törvényaxék előtt Elnök: Kora ? XS: Hnszonkilencx év. Klaók : Hogyan 29 ? SS (hanyagai): Mattam El..ök (komolyan): Klhiase» PUcri ink. „„ 100 kilét. ssá.ite „«fS1?3® íLse-iLm &--8J0. árpa 7 ÖO—JUk 7__ Kakoriesa 6 80-7.— atOMBATHKLY. Boaa 11.80 _In BUDAPEST Bn»a 12 6O-.12.7-j tu» a ,0_f._árps 7Ü0-770 Zab 7-.">6 7^* Kukoriota 8.75 6.80 OTŐR. Boaa 11 90—12 26. Be lo SU 10.90. árpa 7.9C-8.40 Zab 7 «0-T£ G.W—T.—. SOPRON Ba»* 11.80—IS 20 Rosa 9 20 ricxa 7—8 40 Szerkesstöi fa-aet. 4769. Kis-Komárom aaonnal aidr- t-tt. A hajdani boltosok. Régente a falu»i nép .görBgnek* hi»ta a boltoat mert többnyire azok voltak » falu tS-ltóe^S''. E<0»«onl.aa a meghalt görög boltját zskíó v tte ki. Mikor e«t vitte a magyar fuvaros, a kérdésre, hogy mit visx ? — ezt fe. lelte a ZsembejövÖknek. — Zsidót viszek a görögnek. — Krumplivásár a sörödében. A. H -hez .Nem tndna nekem krumplit riadni ?• — 3: „De igen." — A.: ,Vannak-e oly nagyok, mint a fejem ?- — C (közbes»óí) . Oh i hiszen az már nem krumpli, hanem t n k.» i 4770 Cs. .Őssi idStöhési* megkaptuk Sorát kentjük K ¿_,i77! L •Mikor »wáj meg''enni* ■>e«érkes»a 8a>ndarabo: nem örAmeS'' kö«ISnk mer1 Norial • aránylag k~»r. ol^ vaamanyt nvojt 4772 U. Köazön -t a költségkimélé^rt Rám fér vetkező humoros módon kin Alja: Gyermekek viseljenek — achatot, a mely hosszú életet és egészséget jelont; ss öregek — aqaamarint. a meiy balsikert jelen:; tiatal leányo* — gyémántot, a uiely ártatlanságot jeieut; fiatal asszonyok és barátok — »lmandidot, a mely hűséget jelen''; az özvegyek — amethys-tet. a mely a szenvedélyekre való hajla moi jelenti; » bankárok - besyblt, mely «zereocaét jelent; lókedvelők — türk isi, » mely üzlet szerencsét jelent; a tanuló ifjúság — heliotropot, mely sse-rényséct j-lent: a j-gy««ek — grsnatot; mely állhatatosságot jelent; tóssérek. épi téezek — smaragdot, mely szerencsét jelent a vállalatoknál; vén leányok és »¡.''gleprények — opált. mely « reményt jelenti; b megcsa luk és elhagyottak — rubint, mely elfelejtést ée gyászt jelent; fiatal házaspárok — sardonixet, mely -z«rencsée házas életet jelent; papok és hiva-alnokok — carneolt, mely szilárd ságot jelent. — Halált okotó szdm. Tegnap este h«t»-dféi órakor egy a munkás osztályhoz tartozó «ueaebb nő a király-utezai Mo caonvi féle hátban levő lotiógvüjtőbe lép-v<» kérd-ző«ködék vájjon a 8-as azám kijött-«? A lottogyüjtő tulajdopoe igenlő válaszAra az asszony hirtelen zsebéhez kapott, szava elált én ájulUn rogyott í»s.7.<- N''-m lehetett magához tériteni.R.nd-örf hivUk elfl. a ki a ss«rencsétlent ko »árban a Rókusba szállította, de midóu ott h kosárból kiemelni akarták, már meg volt halva. Megmotozás alkalmával zsebében egy üree tárczát ée több lottó-szelvénv között, egy a 8-as számra szóló resconrót uUIUk. a mely szám a legutolsó búzás aikalmaval 11 frt 90 krt nyert. A szegény asszonyt, kinek kilétét mindwdeig kipuhatolni nem lehetett, örömében megü''ötte a guta. A 11 frt 90 kr. nyereményt a lottóüzlettulajdonos egyelőre visszatartott. — Oyémsínt lakodalom. Victoria ausztráliai ''állam Sandhurst városában nenorég h Lewis-házaspár gyémánt lakodalmát ülte. A férj 98, az asazony 80 esztendős s mindkettő egészséges, mint a makk. Gyermekök 17 volt, közülök még !9 él; unoka 38, dédunoka 18. Lewis ur j atyja 107 éves rolt, mikor meghalt, anyja '' pedig 100 esztendőt árt meg sigy szÖrag Lewisnek, ki 76 irm rolt, mikor Ang^-országból kivándorolt Ansstrálisba, reménye lel et, hogy még jé ideig éldegélhet e siralom-völgyben — Fatms, Asokat, kik a f. ér aug. 14 én megjeleni .Fiume* czimü nmlék-lspot megkapták, de mindeddig árát be nem küldték. zenol iiszt»lette\| felszó-li''om snnak postnfordultávaii beküldésére, hogy a .Mária ji.rv»ház'' sal »z-mben elvállalt kőteleze''taégemn''k mielőbb !«»-get tehessek. Tisztelettel Károlyi Qyörgy : kiadó. Budapesten, Dorottya utcsa 10. sz. - Csak jól kell tudni indokolni. E;y német ezred parancsnokához azon kérdés intéztetett a számadások felülvizsgálati hivaulától. hogy miért kell a \| bőr raktár macakáj» sz.im-~.ra naponkint öt fillér tejre, holott ac él»ime«éei raktár macskája »zámára három fillér is elegendő ugyanazon czélra. A kérdés elég fontos volt és szakavatot valaszt követelt Hosz-szán töprenkedé után a parancsnok kö-vetkoző hivatalon jelentést terjesztett fel. .Az élelmezési raktár macskája liszttel ea gabonával hizlalt e^irekkel táplálkozik a bőr-raktár macskája azonban csu pán oly sovány egereket Ulál, melyek hitvány bőrhulladékokkal tengetik éle tükn! Innen magyarázható as utóbbi macska nagyobb tejszükséglete.* — Az alapos indokolás megny ugUthatU a felülvizsgálati hivxUlt. mert a parancsnok azóta nam kapott macskákra vonatkozó kérdéseket Hivatalos placzi árak. Nügy-Kaniaaán. 1881. okt. t6 100 kiiog^aamjávai námitva. Busa 11"--12 — Roas 8"-. 9. - Arp« 7.--8.- Zal. 7--.7 60 Kukoricaa 6 7-60 nj6.í0 Burgonyái---B-.rsó 36.— — —. I^eneae 82—----. Bah II-__ 8sé..a 2-50.——. Ssahaa • - .--. 1 kilogrammjával ssámitv* Marhahús 48 —^6. Borjúhús - -70. Ser-téslius 60—._. Sxalonna •—JÖO-. Disanézsir •— -ím. Vöröshagyma —.— 14. Fojharyma ''--.-30. Csnkor • —tó. Bor» . 160 Paprika 90 —. 8appaa -- .—4<> 1 literjével ssámitva Ó bor 28— 48 kr. üj bor 14 20 kr Pálinka 48 kr. Eeset 6 kr meuetrend. ■»Indul Kani sssról hova : Vu»H IUQ1 i07 Kaa^k, Miibir., Dombóvár ^ « 202 Ha4a-Peetre (gyorsvonat) * (postavonat) vVg7»« vonat) B4r.be (H.«M»beCk,ly. Sopves (•44) 301 . 315 Sopronba _ 205 Prág.-rhof Kottori, Ciktornya i 55 903 . . 147 >l '' . (T«>r.v.) . 10 60 Bzkesdk Zsnliaárs honnét 204 212 8tn «>ra fmre. IJt 6 10 rHC,j 2 30 «tálat U I ájjel 6 65 reggsJ 2 6 tálat 11 20 Üj, • 15 recf.l 1150 ájje 3 4C délut regg^ dálut Ajj.- Stertlmi áradó sás nem képez bűntényt. As xi törvényszék nemrég at^ ban a kérdésben hozott Ítéletet, hogy egy szerelme« levélnek nyilvános helyen való telolvaaása becsületsértést képes-e vagy sem ? Egy fiául ember ugyanis bepörölt e^y tanról, meri ez -gy korcsmában egy forró ftmUngések ben gazdag saerel-mcut levelel olvasott fel, melyet as emli tett fiatal ember egy a tani tó álul ismert kisasszonyhoz intézett. A törvényszék kimondotU, hogy ez a tén\ becsületsértést nem képez. 210 Zákány felöl 2''« . 208 . 211 lt..4»-!''MUai .m 201 302 Bé^ahSl 314 316 Roprouból 204 . * . 202 Prág»rb/,f felöl(g,orjvoo-t) ---u 6 37 reg gal 1 41 441b. 11 1 éjjel Cvegya» voual) 4 15 (postavonat) 2 !S délut (gyoravoaati 10 30 éjjel 4 regfe 10 15 4jjel 12 5 4sib«a 1 30 déiot 10 50 4jjoI 6 $7 ragfel i Felelő« szerkesziő : BÍT0.SFJ LAJ0H H^RDETESEK. I I js71,oSl >z 407 2—3 Hirdetmény. Kagy-Ksnix.a város rendezett tanácsa részéről ezennel közhírré tétetik, hofry a belíő piacai és heti marhavásári heiypén»»scdé«i jog folyó cvi novo-uber hí 15-én délelőtt 10 irakor Nagy-Kanizsán a ráro«-l.Ár uvifvlermében vaey 50 k>os bélyeggel ellátott írásbeli zárt ajánlatok elfoga iá»a agy az ezúttal 12859 frt 80 krban meKállapito« ,''vi bér mint kikiáltási ár mellett — nyilvános árverés utján a legtöbbet iiféröuek 1882 »niiár 1-ével kerdódS három Pgymáíután következő évre a vívrrsi képviselő testület jóváhagyásának fentartása moll»''it berheadatni fog. Az árverés megkezdés* Hótt bánatpénz«! a Hkiáltási ár 10®/r-ka leteendő. Az árveré» egjéb feltételei a váiosi saámvevói hivatalban megtudhatók Nagy Kanizsán 1881 október 19-én A városi issáes I I WWJWJVWAWV.NVJVW OLL SKIDLITZ - PORA. » % % % % % % % % % % * * % % * i Néhai Láposy G. Márton perlaki volt esperes plébános haayatékához tartozó összes ingóságoknak u m.: szobai, konyhai bútoroknak, gazdasági állatoknak és eszközöknek elárverezésére határidőül f. évi október hó 23-ik napjának d. u. 3 órája s következő napjai s a netán addig Írásbad beadandó igényeknek letárgyalására határidőül szinte a fenti nap d. u. 2 órája Perlakra, az örökhagyó volt lakására mint helyszínére kitüzetik. a mikorra és helyre a venni szándékozók azzal hivatnak meg, miként az árverés tirgyát képező ingóságok készpénzfizetés mellett szükség esetén becsáron alól is a legtöbbet Ígérőknek eladatni fognak. Felhivatnak tehát mindazok, kik a leltárilag ös-sz^irt ingóságokra tulajdoni vagy elsőbbségi jogot vélnek érvényesíthetni, mely összeirt ingóságok a bíróságnál lévó leltárból megtudhatók, — miként igénv kereseteiket alólirt bírósághoz írásban még az árverés napja elótt annál is inkább beadják, mert tekintettel, hogy a hagyatéki ingóságok részben tart-hatlanok, - a többiben pedig csak nagy költséggel tarthatók el s igy az árverésnek sürgős megtartása szükségeltetik, tehát a jelen hirdetménynek hivatalos lapbani háromszori megjelenéséből számítva 15 nap gjatt, még kellő időben ugyan, de már az árveres megtartása után beérkező igények beigazolás esetén is csak a vételárra lesznek figyelembe vehetők. Kelt Csáktornyán, a kir járásbíróságnál 1881. október 14-én. I r^aalr ulrlr/ir volÁrlí min,íen dob-.* crimiapján » VjSttK rttkH-Ur VttHIUl, í, „ ^ 8f)k„oro,itot, cséjem * ír. lenyomva. 90 ér óta » lejiobb »¡k>-rek mell.-tt f»ui>ár miiiHnnn-mQ fyssisr bstsfse«ek ss saésztésl aksáálysk, (mint étvágyhiány, haassomlás) vér ts\|tfás ée srssysr ellen Kfllönö»«-n oly egyéneknek ajánlva, kik illő élet. módot folytatnak Namlsltássk tirvc-ayile« bistettetsek , Egy lepecsételt eredeti doboz ára. I frt. o. é. CRANCZIA BOBSZESZ SÓVAL A lrgmegbiihaUibli ön» gé.y»3 7tr* * ^.Zenv«H>< i-inlx-. iségiiok miadrn beUó é- kOKS gynIUdásil.-l. n leg i^bti l etcg.iég ellen, min denn>-nitl «cl exfllések, fej-, flil- é» rogfájás rigi ier»ek é* nyí''t ert-lc-l rákrekélyek. rtS7ök, szem<ryali»d.''-.* mtr.denneiaQ hénnlá» é. xérllté* s.tt•. tb. eliau Üvegekben hasznalati utasítással együtt 80 kr. o. é. Hal-iuájolaj. Krohn M. és társátó] Bergenben. (Norvégiábau.) rlsen halmáj Zkirolaj valamennyi, a kor c» W®.ihleni ben előfurduló íj köxötl »* rgycdüli, n..-!y orvosi cxélokr.''. hassNálbitó 4ra egy üvegnek használati utasítással I frt • e Fő szsllitás Moll A. gyógyszerész, cs. kir. udvari szállítónál, B«5^ Tscltlsski''u BakUr a> állam ninüen hírneves gy>V)-yi./.ertá.-ál>aM v«.»y ÍUsci-kt-resko les- ben linktár uélkflli bely»é\|(--kl>i''<i mxjjánegyének nng> obli megreridn!é»eknól megfelelő árleengedé»l>en ré ae«<lluek. A t SZ k<>sKns^e kéi »tik határozottan Moll-iéle kesit:nényt revüeiui es csak olyanokat elfufxdni, w iyek xaját óvjegyom ás alálra. sommal vansak ellá''va Kktárak : Nafy Kssizsa iteln» -I. ry^gy. Prager Béla gyógysx. Kess.-lhofer JóaSef, Iloseufelil Adolf. Rosenbe''g Kerene, Stréra éi Klein. — Zals-Ecerszs« Ilollo»y J. E HarezaJi Isxtí Kérd — Barcs Domer S. - Csáktsrsys Gö:>e« L gyógyszer-»» — kapat var Hxbórkay Kálm. Kohn J. gyógy. Tb. Kecskéssy gyógy. — ItaprsBCZS Werli M gyógy. Késze« Csarsiaovics Isi. gyógy. — Keszthely Wonsch F. Kénsestí RáuJán. —Zigráh Ir;alm»shox gyógy Mitt,bucii S. gyógy Holjac V. I I — Seyrss Mexey A ad. gyó^y — Lstssye ¿aliwoda J (240 87—52) i wy^wwwwwvyw I Pályázat. Szentgjörgy völgyén — Zalamegyében (Alsó-I^endva, Baksa közelében) az ev. reform ^yház, a már készen levő anyagokból emeletes iskolát akar építtetni, a törvény kívánalmainak tnegf« lelő két tanteremmel 80 — 80 tanoncz számára. Továbbá egy rendes tanító részére két iakszobt, konyha s kamara s egy segédtanító lakásául egy szobával. Kzeken kívül egy tanácsteremmel. Pályázni szándékozó építész nrak felhívatnak a hely megtekintésére s az épület tervrajzának ós a költségvetésnek (asztalos és lakatosmunkával vagy anélkül) a reform, leflcészi hivatalhoz folyó évi decz>''mber hó 15. leendő beküldésére. Posta helyben. Osak azon pályázónak fog megtéríttetni útiköltsége (ós tervrajza dijja) kivel az építkezésre nézve megállapodásra jutunk. '' Kelt Szentgyörgy völgyen, 1881. okt. 19. BÉNYKI GÁBOR, ev. reform, lelkész, m nt az épitkexő bizottság elnöke. 39a 3 4. SOÓS KÁROLY, építkezési gondnok. 8ALAM0N PÁL, egyházi gondnok. 3270-1881 »iám. 406 2—S Hirdetmény. Nagy-Kanizsa város rendezett tanácsa részérói ezennel közhirré tétetik, hogy az országos marha-vásári helypénzszedési jog folyó évi november hó 15-én délelőtt 10 órakor Nagy-Kanizsán a városház nagytermében - szó vagy 50 kros bélyeggel ellátott írásbeli zárt ajánlatok elfogadása agy az ezúttal 1520 frtban megállapított évi bér mint kiáitási ár mellett nyilvános árverés utján a legtöbbet ígérőnek 1882. január 1-ével kezdődő három egymasatáni évre a városi képviselő-testület jóváhagyásának fenntartása mellett bérbeadatni fog. Az árverés megkezdése elótt bánatpénzül a kikiálitási ár 10/, leteendő. Az árverés egyéb feltételei a városi számvevői hivatalban megtudhatók. Nagy-Kanizsán, 1881 okt. 19 én. A varrt tanács. NExy-ffaajMá, nyomatott a kiadó tulajdonos fájdíts József gjoraui¿tó}án NAtit-KÁfoMíl 188L október 30-án. Eléfitttsi ár: egész érr......8 frt tél éw.......4 . negyed évre......3 > Fcy szám 10 kr. , HIRDETÉSEK 8 hasábot pi-túsoroan 7, míV«luar 6 B minden torábbi sorért 6 kr N.YlI.TTÉaitKN soronicut 10 krert réU-tnek fel. íuurst^ri illetek minden epe« kirde-léíért 30 kr. fizeteiiiló. Huszadik évfolyam. A lap aseilemi részét illeti közlemények a szerkesztőhöz, anyagi részét Uletó közlemények pedig a kiadóhoz bérmentve intéxendöl : NAGY- K AN iZSA WltttkikÉi IWrmentetlen lev«-l#-k csak imert munkatárs ikt6'' fogadtatnak el. hV-zir.iiok rrsza nem koid^tnek. N»T3-Kani«»táros helyhatóságának, .nagy-kanizsai ónk. tüw>ltó-egylet«, a .nagy-kanizsai kereskedelmi s iparbank", nnag;, '' ni«sa: takarékpénztár", a .talaraegyei általános tanítótestület« a nagy-kanizsai kisded-neveló egyesület", a ntgr-kanizaai tiszti önsegélyző szövetkezet", a .soproni kereskedelmi s iparkamara nagy kanizsai külválaszt nánya" s több megyei ós város egyesület hivatalos értesítője. II«teukiiit kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. —nrr Halottak napján. A tarasx újra stegjS — A fa ajra xöldel . . . A halottak fel tárnod ..ak. Busan-busan szólnak ab&rangok, Halottak napja Tan. Menjünk a teme-tóbe. — Soha az éleiben nem szorul el keblüak annyira, mint mikor az elhunytak eme gyászos szomorú orszá gba lépünk. Mennyi kincsünket, örömeinket, vigaszt, gyámolót födél lelki szemeink elói a sírhalom? Minó szivet metszó hangot ad a koporsó födelére zuhanó rögdarab v — mit a temetó szomorú napszámosa gépies egyformasággal ¿djesit. Valóba, ez a hely az, hova a tintáé éraó kebel áhítattal lép be. iíég a legelvetemültebb gonosztevő is magába szili,''ha. e helyre lép. Ha miudep halandó mindig ugy érezne, iniut midón az elköltözőitek eme gyászos országába indul leróni halottjai iránti köteiességét, mennyivel jobbak volnának az emberek! - De halot-tav napja Tan; Menjünk & temetőbe. Minó fényárban úszik most a teűkító. Szebbmii szebb, drágábbnál értéke* ebb koszorúk övedzik a sírhantok fejfáit. Nézzünk kissé körül, Az első sirkövöu feltűnik a gazdag aranyozott felirat; btzoayosan vala mely f5ratrgu hamvait födi, ki meglehet életében könyörtelenül ereszté el ajtaja elől a kétségbeesett éhezót 8 holta után véli nagygyá tenni azt, mit életében gyakorolni elég fukar lehetett. Minó ellentéte a szomszédos szerény sirhalom egyszerű fakereszl-jóvel. .Nem ragyognak azon féuysu gara''g —■ csak egy pislogó mécs, melyet a kesergő özvegy illesztett a korán elhunytnak. Szomorúan, bánatosat siratja négy kisded árváival a kenyér kereső apát. - Távolabb gyászoló ifjú karolja át az elvesztett menyasszony emlékét, némán térdelve a félig letört emléken, könyeit hul- latva a mindig ájuló nefelejtsre. Még a fü is zöldebb a sírhalmon, mert meleg forró kebel alnssza örök álmát oda lenn a halotti ágyon, hova oly korán ment lefeküdni. Emitt rokou ott barát — amodább jóltevóért hul-lauak a megemlékezés édes bus kö nyel Hiába emelkedik magasra a gráuit obeliszk, elenyészik a márvány tükörsima lapja azon tudatban, hogy itt nincs rangkülönbség. — Egyenlővé lesz itt király, koldus, ellenség barát miudenik az enyészet aláren delije. — Ma még a legvégső erót megfeszíti halmaz kincsei gyarapítása végett, s bo''aap már a közős anya gyermeke a földé! . . . De hagyjuk el e bánatos helyet. Üt a halottak órája. Távozzunk. — Töröljük le igazi kőnyeinket a tekint-süuk a temetó kapu fölötti felirata: .íeltámodnnkl'' Nyugodja nak békével, hisz ez életben tán eleget szenvedtek. Legyen könnyű hamvaik fölött a rög s az őrök világos ság fényeskedjék nekik. SAMAY ISTVÁN. — Az italmére» regale moq váltására folynak már az előkészületek az igazságügyi- és pénzügyi uiinisz:erinmban. A .hübóri kiváltságok ezen legfontosabb éa legsulyosab ban érzett maradványának eltörlését már rég eg)bangulag és kővetkezete sen sürgeti a közvélemény. A szóló dózsma-váltság terén szerzett szomorú tapasztalatok után azonban alig akad hat komoly politikus, ki e megváltást az állam utján akarná végrehajtatni. Mindenki tudja, hogyan sza porodnak évról-évre a hátralékok, s hogyan szaporodik ennek kővetkezté ben az állam terhe mely pedig eredetileg csak a közvetítésre vállalkozott. Az italmérési regale megváltását tehát csak ugy követelhetjük, ha abból az államra s ezzel az adózókra semmi ujabb teher nem háromolha-tik. Ez elvet tartja ?zem előtt a készülő tőrvényjavaslat is, melv a megváltását nem az állam, hanem a községek által akarja végrehajtatni. Kz elvet csak helyeselhetik mindazok, kik a kérdéssel foglalkoztak. A községek által történendő megváltás természetesen feltételezi azt hogy akadnak magánpénzintézetek, melyet a müvelet közvetítését magukra vállalják. Szerencsére a pénzpiacz mai helyzetében uem lehet azon kétkedni, hogy csakugyan akadoak majd póne-iutézetek, melyek a kellő b.ztositék mellett e nagy műveletre hajlandók. S némi jóakarat mellett e biztosítékok megtalálás?, sem képezhet le győzhetetlen nehézségét. A mi magát a megváltást illeti, a kővetkező irányelvek körül foly az eddigi eszmecsere. Az italmérési jc® mindenütt a községre szállna át. mely azt önmaga nem gyakorol halná, hanem a körülményekhez képest egy vagy több bérlőnek adná ki. A bérlet ugy volna eszközlendó, hogy annak harminczkét évi jövedelmével a megváltási ősszeg tőkéstül és kamatostul teljesen törlesztetnék. Az italmérési jog eddigi - A régi tíz forintos bankje gyök. Felsőbb rendelet értelmében a kir. adó- es sónivatak>né-l evf©- czember 5 l-ig az osztrák-niagy.tr back pénztárainál pedig 1883 de- czember 31 ig fogadtatnak el. - Magyarországnak össze? kiadása 1882 ben 292 millió 757.137 forint. Ebből kimegy a királyi udvartartásra 4.650.000, kezősügyi kiadásokra, központi és egyéb nyugdíjakra majd 42 millió forint; maga a belügyminisztérium 8 milliónál többet emészt föl, a vallás- és közoktatásügyi minisztériumnak hazánk legdrágább kulturczéljaira alig marad meg 4 millió forint. birtokosni a kárpótlást egyszerre é> tőkében kapnák meg. A megvábás Ulrgyát maga a jog képezné, az illető épületek, korcsmák és vendéglók tekintetbe vétele nélkül. — Nehogy azonban oly helyeken, hol a r-gale Sirtokos épületein kivül máse czélra alkalmas helyiség nincs, s a község ennek következtében csak nagy áldozattal, vagy épen nem adhatná bérbe az ital mérési jogot, minden ilyen helyen a község optió jogával birna azon épületek haszonbérletére melyekben eddig az italmérési jog gyakorol tátott. A megváltás alapjául azon regale-jövedelem szolgálna melyet eddig adóalapul bevallottak. A régi ^béresek italmérési joga. melynél f<%va minden szólóbirtokos Szt. Mihálytól Gyertya-szentelóig saját borát szabadon kimérhette, az italmérési jog megváltásánál érintetlenül hagyat nék. A többi''kisebb haszonvételek, a malomipar és halászati jog egyelőre változatlanul fennmaradna, s csupán min: érdekes adatot akarjuk felhozni, bog}'' az előbbinek tőkeértékét 40 millió fcrirflra, az utóbbiét 18 millió fo rintra becsülik. - Az 41 j száz forintosok. Miután a mnevar és osztrák pénzügyminiszterek helyben hagyták az osztrákmagyar bank által a régi százasok beváltására meghatározott határidót, az uj száz forintos bankjegyeket okvetlenül ez évi október 31-én adják ki. Az uj bankjegyek valamivel nagyobbak a tízesek él és ugyanannyival kisebbek, mint a kiadandó ezresek. A szinek ugyanazok, mint a tízeseknél, csakhogy a kékszine tónusa kissé finomabb. Az egészben a százasok oly lényegesen különböznek a tizesektól, hogy azok felcserélése lehetetlen. Mig a tizeseknéi a felirás derékszöget mutat a százasoknál a felirás derékszögű tagolt keretben levő tojásdad alakot tüntet fel. A medailfion helyét itt gyermekek fog- lalják cl; balra a földtermékenységet jobbra a tudomány á< művészeiét áb ráz««! va. - Az adóhatralókok —c^npin az egyenes ad''iknt \éve — 1 880 végén kerekszámban 40 millió íerintra mentek; a pénzügyminiszter föltevése szerint a hátralékos, az 1881. évi ba fizetések kedvezőbb eredmenye daczára ez év végón megiut 40 millióra fognak menni. A. pénzügyminiszter az uj adó-kezelési törvényben szabályként szándékozik kimondatni azt. a mit különben most is rendszerint követnek, hogy cz adózó által az egyenes adók törlesztésére befizetett összegek azon esetben ba az adózó mult évekből származ<r bátralékokkal tartozik, ezen hitralé-kokrasazazok után járó késedelmf kamatokra és behajtási, illetékekre könyvelendók mindaddig, mig ezek telje;ten törlesztve nincsenek, és csak azon része f »rditható a folyó tartozás ós járn-ruiékai ierovasára, mely a hátralék törlesztése után fennmarad. A pénzügyminiszter a különbö/.ó czimeken mintegy 10 milliót vesz föl. mint esetleg törlés alá kerülő hátralékoka:, a hátralevő 30 milliót pedig 3 évre felosztva, azt reméli, hogy ajőró C Ucu a i cgi uavisioxukMi »o —-H-- törlesztetni fog. A költségvetésben egyébként nincs egyik direkt adónál sem nagyobb ősszeg előirányozva,mint mennyi a folyó s a mult év tapasztalatai szerint hátralék és folyó adó u:án befizettetni fog. Az eredmény csak az lesz. hogy a régi hátralékok helyébe ujak keletkeznek és az összes hátralékok csak annyiban fognak apadni, a mennyiben a régiekből az alaptalanul kivetett vagy behajthatatlan tartozá- . sok töröltetni fognak. A nyilvántartásban azonban még nagyobb lesz a konfúzió. TARCZA. Halottak napján. 11 «Jutlak napja van . . A nap busán kelt f»l , Nehaieu volt ilyen (JyáazUíljei a reggel, '' om<>ruság van a Kuld&ii ét as égen , A sírok lakója * Nymodiák békében I Halottak napja Tan . . A.saiv olyan levert. Sóhaj kel a msUból . S a ss<-m vörkönyet ejt, ^♦hsn^olt nép tanyái A holtak kervébe» ... A <in>k lakója Nyugodják békében : Halottak napja van .. A fOsrá! kivenett: üoki''trói és fáról Hullnak a levelek. Zokog &s &asj ujj 8irok :«tejében : ,A eiri''k lakója Nyufoi^ék hitiben''.- SattiE k.-er»g itt Egyszerű hant mellett-, Ott könyeit 6eti S^egáay árvagyermek, Emitt hü íérj s amott Kön\ek özönében '' i Ara Wgoatalja ; r^yacodják békébeu 1« Halottak napja van Ugy elgondolkodott , aaacab« ícJm.rüi Sírba lökött houom. keblemben a pokol Miodst, kínját énem. Majdnes az) kiáltva: Nyugodjék békében I* Pedig lite.i órist ! A-hon halálából Kaljen fal, mint Krisatui Kelkelt saaut sírjából, Támadjon fal boldog 8 ékes dicsCségben, Zsarnokára aagva : , N> ugodjék békében !* VAROáY MIHÍLY. m asszony, ha angyal. — B estély. — Irta SZALAY SANDOB. (Folytatás ós váge.) A halál bísalmát semmisem neveli ugy mint a ss«gény ember temetóso. A pompa, a fény akármilyen sxo-moru saertartá«nak csökkenti lesajtó ha láaát. Mikor a koporsót tele rakják gyönyörű koesorukkal, beleteerik ragyogó kocsiba, melylyel toborsdkolva indul meg a tündéri esen felókesi ett négyes, vagy hatos fogat; a muzsikusok rákezdenek valami gyáaaindulót: es a sokféle ragyogás, es a mindenképen kigondolt cseri mo-nia ugy elrejti elölünk a halál aápadt képét, hogy még a mosoly is ott marad ajkunkon. Hanem mikor nem iát as ember mást, osak egy pár deeak ad arabból öaase-tákolt koporsót, melyrei«n teesaek egyetlen koecorut sem, de annál több könynyel hulUtják tele; mikor odaáll a köayesök köaó szomorú ünnepélyes képpel a pap és neoi ugy keedi miot a gaxdagok, batal-maaak felett, bogy ^boldogsága kösepéből szólította magáko* as Ur," — hanem aaon kexdi, hogy .iámét egy földi saenvedón könyörült as Ur;" mikor a nertartás vé feativel mágy mnWtáns ráUakra mmII a boldogult földi maradványát s ugy viszik némán, ugy kisérik sírva, sokogva : akkor leples«tlenűl áll elóitűnk a halál, nem fogja el a ssomoru képet elólűnk semmi; akkor lelépi sjkunkról a mosolyt én borsaimat kelt b-unünk a halál gondolata. És a gazdagoknak még a holt utáni fájdalma is többnyire ünn«pi köntös, csak különös alkalmakra venik fel; de a ite-gényaak raimloni-spí ruhája; még eon-gyait is soká hordosv.a skkor is, mikor a gazdagok már ast e* tudják : miért vi selik? Harmadnapra nomoru sse.-tartáasal vitték ki aa öreg Pált örök nyugalomba. A kórháai halottszállító kocsi után egyedül Erdő»né ment. Ott hált s kórház mellett, nem volt hajléka szegénynek, hát ott húzódott meg, a hol lehetett. Ily állapotában vették még legjobban körűi a nyomor kísértetei. El jöttek hozzá a társadalom ördögei, ránctos képű vén asszonyok a bűnök fertőjéből, ideg-borzongató alakban emberi formájukból kivetkőzött re tenetes képek, Ígértek neki kényelmet, fényt, ah módot. Milyen csáboe, észkábító szavak esek annak, kinek nincs egy falat kenyere s a ki nem tudja: hol hajtja le fejét ? l>e Erdóené föltette magában, hogy iakább éhen fog halni, mintsem csak egy,4«r gondolna becstelen dologra. Kondor Gyula szavai igas, hogy mindig fölében caengtek ; de iegyőste lel kébeo a gyaaut. ,As nem lehet! — gondolta magában. — Egyetlen egyszer látta ast a nőt, de annak igen jó szivének kell lenni. Ha Moretie m Ferit, de most aaár vége raa aanak; élőhalottként hordozza szivében, nem fogja ast kivQle megtudni aoha senki.'' Temetés után a vaspálya felé intécte lépteit. Bizonyosan PuazUyné táreaaágá-ban fojf visszaérkezni férje, — goadolU — ott fogja ő hát várni a vaspályánál. Bevárta vaUmennyi vonat érkezését. Azalatt igen sok ismeretlen egyén ment el mellette. Egyszer két egéasen idegen ur bécsi kiejtéssel beaaélvén, térje nevét hallotta emliteni. .Tehát teljesen sikerült?" - kérdé as egyik. ^Jgen, — felelt a másik — csakhogy szerencsétlenséggel." .Hogyhogy?" .Az a fiatal magyar lakatos legény, ki a kísérletekre vállalkozott, halálosa» megsérült. * Erdósné követni akarta a két idegent, hogy többet is halljon férje felől, de azok csakhamar gyári dolgokról kezdtek beszélgetni. Alig várt azonban pebány pillanatig, mint a vaapályn állomás feié nézett, örömsikolt is£ál futott egy közeledő férfiúhoz. Aa volt Erdős Feri. Erdósné odavetette magát férje karjaiba, azután mindketten némán ölelték egymást Csak hoaasu ölelés,, aok nebói könyoaepp után tudta meg Erdős Feri a történeteket Ssomoru képpel haladt neje mellett .Most már légy nyugodtan aagya-< lom 1 le tea végre megsegített bennünket; találmányomat teljes tula jdoni joggal megvette a déli vzauttáraaaág. Ez által oly összeggel rendelkezem, hogy bátran gyárt állíthatok." „Hát édes Forim — szólt Erdőené — ki volt aa a fiatal lakatos legény, ki a prób ira veled vállalkozott ? fclóbb b-aséUe két ur, hogy veszélyesen megsérült-" .Ne kérdezd aagyalom! Mindent megfogsz tudni Oeak siessünk mart minden peres a agy késedelem !" Erdósné kérdő pillanatott vetett fér jére, de sohasem szokta kiv»nosi kérdések k 1 ostromolni. Hosssa haladás a tán egy osído* emeletes házba léptek, hol minden feltár tóztaiás nélkül csentek fel az emeietbe. A legalsó teremn^n valami szoba leány féle fogadta el őket Erdős lassan közeledett hossá. .Hogv van a nagyságos asszony ? — kérdé. .Nem tudom. As orvos minden is-galmat megtiltott'' Erdős meglehetős tisztesség** öltözetben veit de szegény neja viselt«, kopott ruhájában. Ezt már szobaleány i g&g gel méregette végig a fiatal leány. .Eeejen osak, kérem, jelentse be ó nagyságának Erdőst és nejét* — ssólt Erdős. A szobaleány azonnal visszatért, ho^y ó nagysága örömmel fogadja őket. Mikor beléptek, Erdő'' megfogta nejs kesét odavezette a beteg ágyákos. -.Néad aagyalom I itt aa a nemes saiv, a ki érettünk föláldozta önmagát !" A beteg nő Pueztayaé rolt. Erdósné elhalmoztsya beteg nő kezét csókjaival, kösyeívsL .Édes Mariskám, ugy-e sokat szenvedett ? Né haragúd jék: én tetsUea ám magát próbára, hogy igaaáí. sseretí-e fér jét, hogy reaáitheilen naarad-o a kísérletek kösött? Ds látom, hegy valóéi angyali* HUSZADIK ÉVFOLYAM ; ír 17 )ÍÍÍ>{-\» — Az osztrák-magyar bank évi száz forintos bankjegyének lefcrása. At oestrák nsa^ysr bank 1680. cau-jus 1-ről keltezett 100 forintos bankjegyei 153 milliméter szélességű és 107 milliméter magasságú reform»vai bírnak, és a vizjei nélkül egységes anyagból ké-«tűit papiron kettő* nyom''..itá«t mulat-» oak. egyik oldalon német, a másik oída-• on magyar bankjegy-szöveggel. Egészben tekintve a bzáz forintén oankjegy német és magyar oldalai két tökéletesen egyforma képet mutatnak, melyek csupln a szöveg nyelvi Vüfönb-téeeben térnek el egymástól. A tulajdonképeni 140 milliméter zélesjégü és 94 milliméter magnssagu bankjegy kep közepéu eg> tojáaüjd, 70 milliméter szépségű és 53 milliméter iráamezói mutat világosbarna liappnl, Körülvéve egy kék színben nyomatott, tojásdau 12 mi-.imiteruyi szélességű keret által, melyet egy ugyanazon színben uyomatott, a bankjegy-Kép teljes lobbi reote; kilói ló, deiéKBiogŰ keret bekerít. A tojásdad keret kül-ő vaiamint oelsö határolása Vét miliimfc-r «éless^gü, •ígymásba fonódó szalagok álul képeztetik, melyek egész hosszúságúkban a sasa iagszéiekkel párhuzamosan haludó két kettós vonalon belől, szabályos — csak apró függőleges keresztecske által meg szakított — sorrendben a ,100 számot sokszorosan viselik. A szalagok egymásba fonódáss által tizennégy kis négyoldalú mező között tizenkét kis köralaku éren? ■ kép k ele Utazik, mejből a szemlélőre tizenkét azonos gyermekteljarczkép tekint, mig az előbb emiitett tizennégy mező tíz mezejéből világos azámjegyek-oen sötét karikán sik ékitmónyi motivu moK által körülvéve, a „100" sam ki-ünik. Ezen kis számmezőből négy ós pedig a tojásdad keret felső é alsó köze pén kettó-kett«''. az épen jrlr<tt he''.y-k-n alkalmazót'' zárpaizsok által majdoem eijeeen fedestetik, ugy, hogy ewn mezők csak egyes részei láthatók. A felső paize tojásdad alakban a ^uémet szöveg-oldalon a oémet bankezég ,ó ü B'' kezdőbetűit, a magyar oldalon a magyar nyelvű czég .0 M B'' kezdőbetűit foplalja magában. Az alsó paizs világos (világon barna) alapon a sötétnyomatu ¿100" .-zámjegyet tartalmazza. A második fej-éremképnél, az iráraező tojásdad b''.uze-t^élyezósének felső és alsó zárpaizaától iobbra és balra, egy-egy, rajz ée színben •i bankjegykép kék derékszögű keretével 1 0 1 t.r.__— ^ V -. I* I mulj uO^ ■-zőslet egy az irásmeíó ós ennek tojásdad Kerete által fedett derékszögű középmező szögleteinek képzelendők. ZALAI KÖZLÖNY. jrfl-^O A kék derékszögűjét. mely a fent leirt kozépképei körtiz^a. egysé- sstó i három-három egymáafcl* csoportosított mezé rés^arányoa rendesésa-1 a bankjegy, kep jobb ét baloldali részét képezi, mig & többi két mező az irásm<>aő felett éa alatv elterül éa a keret kát oldairászét egy derékszöggé oaazuköti. ; r. A bankjegy kép két három tago, egymáshoz hasonló oidalréssáaek mindegyike. felső derékaaógfl mez-jébea a'' ,100* számot arabs szamokkal urtal-mi.zza világos zini>ec finom ékitmény«-zett alapon, mely et ismét derékszögű alakban egy világosabb a .100'' számot mikroskopikus kis számjegyek ben ismetelten tartalmazó ékitmény körülfog. A két oldal rész kŐzépsó derékszögű mezeiben 60 milliméter magasságú ai. -kok vannak alkalmazva és \|>edig az irá mezőtől balra egy gyermekaUk a föld-mirelés ós bányászat jelvényeivel, az irásmezőtől jobbra egy má:k :udomány és művészet jelvényeivel. E''^en »lakok vonaloa háttere igen keskeny derékszögű sötétkék koretek által van körülvéve, melyekből apró vilsgcwi antiqua-betükkel a bankjegy német szövegoldaUn „Hun der''. Gulden és a magyar szú egoidaián „Száz torint" jelzés ismételt-n szembe tűnik. Ezen keretek a bennfoglaK antiqua írással együtt azonban részint .iz alakok ós jelvényeikrajza, részint az iráamező tojásdad kerete által több hely a elfedetnek A bankjegykép mindkét -Idairéssé-nek alsó mezei, melyeken a gyermekalakok sarkallanak, sötétkék, é ritményes keretben mikroskopikut Írásban a bankjegyek hamisításának megbüntetéséről azóló törvényes határozmányt tartalmazzák. Ezen bűntető határozmány saövege a DÓmet oldalon következőképen hangzik: „íie Scrfűífdjuug (^a^cu^un^ ober 8b» anbemna) ber oon ber cftcrrtic^ifí-unaa: riícben ®anf au&jefertigten köteti trirb in beiben íbriíen beS 9?eióe4 ate Skrfrreéen ber íkrfalíóitng öffcntlicfeer &Tíbitöpaí>im na6 ben Öeftinnntmgen ber Strafgefeíc beftiaft. a magyar oldalon pedig-'' »Az oaztrak-magyar bank által kibocsá-tott jegyeknek hamisítása (utánzása vagy megmásitása) a monarchia mindkét részében mint nyilvánoe hitelpapi rok hamisításának bűnténye törvény határozmány ai szerint büntettetik.'' A bankjegykép két oldalrésze felül és alul derékszögű hosszúkás mezők által összekötvék, melyek az iráamező tojásdad Kcmkc »na: rcszoen terteztetnek es Közepükön ezen tojásdad keret előbbemlitett két zárpaízsának nyugvó pontjául szolgálnak. Ezen mezők vonalos hátterét, Aztán lassan, töredezetten elmondta, hogy minő kísértéseket állott ki Mariska. Végre áttért a gyár ügyeire „Ügyvédem már megkészítette a "ZTzódés''., már alá is irtana. Csak önnek is alá kell irnia Erdős ur!" „Hogy? A gyár megvétele érdemében ?" ,igeo, igea ! — Éu a péuzból nem tartottam meg semmit; többnyire jótékony czélokra jelöltem ki. Ugy is a jó Isten tacíja hasznát se venném.'' „Isten jobb, hogy sem vaUki nemes ÖDÍeiáldozását tekintetbe ne venné," — szólt Erdős. Tovl"bb ra beszélgettek voba, de Pusztayné igea elgyengült volt. Erdőseket az épület másik szárnyába szállásolták- Ott elmondta Erdős uejének, hogy önképen ment fed férfiruhában PUBíUyné Bécsbe s ott jelentkezett alpróbár«» A próbának abból kellett áilania, hogy két mozdunyj egymás ellen kellett vezetni aa általa föltalált ütközővel ellátva. . . . <-. :.- ó szakértő társat kerosett, mert az minden esetre seükséges volt. Arról nem :s álmodott, hogy fiatal társ» Puextayaé •igyen. Erdós biroU -<s»kértel tnében, Puls; •-ayné arcúban a, mosdoay'' hátuljígb az ittkócő egyik ruganyát roHBzul zártíi és utkózé- alkalináv&l a cuosdonvról pár .ilnyrre kidobta. Enneü követkeat^ben ^ldalán irtózatos tátongó s-bet kapott, melyen át ac összetört bordákat látuj lehetett. Gőzhajón szállították haza. Még ol sem végeste teljesen beszédjét Erdős, mikor a szobaleány gyorsan oenyitoti s kórto Erdőseket, hogy men jenek, a nagyságos ms''.oiiv kívánja magához őket. .:•''. Erdős és neje gyorsan oda siettek. Szegéay Pusztayné mnr küzdött a halállal. .ígj - • • »gj — igJ - reöegte — • ójjetek! . . Milyen jó igy — meghalni. Áldjon mag Isten 4. Mariska . . Feri . .* Az utóbbi nevet már ketté vágta ajkán a halál. Feje lehanyattlott^ két Kezével még pgy daraoig fogta Erdős ée Mariska kezét, astán azok is lehanyatlottak. Mariska keservesen sírni kezdett, Erdős némán, mereven nécte a szép halottat, a ki ó érette halt meg. /. \ Harmadnapra, kisérték kiérük nyu galomra Pusztaynét ogytnaaoa taknetőbe, ge melybőt T .tOP-a tojáadad keret zorpaizs&hól''vklra és j»bbra kiemel* ;eéik -noij eéié tkék keret* k éo vi -lágosabb-éKitméoyek záiják körű . mint a nrinők aa ddalréázek ké^akmezeit veszik körül. A bunkjeg;. ne\|( kék esmbea kidolgozott tóképe még finom osípkeaz rü ékítmény által bekent te tik. A '' bankjegy- Tilágosbaraa színnel nyomtatóit alakja, a''miot aa leginkább W kozépaó irásinesóa. a bankjegy szé.én éa-a lcétzí- : zaoa lesz Iáat4á; sukszo-rosan ismétlődő kapcsolatos nyolez szögekből képeztetik, melyekben a „100* szám mikroskopiku» számjigyekoan fol^-tonossn ismétlődik. A bankjegy ssövegc, melyet német és magyar oldalon a bankj-gy kiizép-taezeje • a bank <í»égj«gj aésév-J e^yün tartalmaz, a német szövegben köve k -z<* le? hangzik : „Ztc oftcrrtréii^-imípirij^t ÍJaitf be^ablt fcfcrt auf SJerlaiycn bem üebcrbringci ¿egen biefe intDeíiun^ bei ibren crnftalten in 5Bíen unb S3rbape)t ^»unbert Önlben öfterr. ffiafjrung tr gticr^fióer SRünje. ©int, 1. SHai lbm Oesterre;cluscb uugariucht Baok A. M o s e r Qouverneur. W o d 5 a n e : L«onhardt Oeneralrath. Oetierale»rerár a magyar szövegben : „Az osztrák-magyar bank ez utalvány átvétele mellőtt bécsi és budapeiti f>intézeteinél fizet legott kívánatra az eló-mutatónak osztrák értékű Száz frtot törvényes érezpénzben. Bécs, 1880. május 1 én. Osztrák Magyar Bank. Hoier A. kormányáé. Wodianer ° Leonhardt fítanácae«. vezértí''kár.» A bankjegy német eufivege fölött as irasmezőben a sorozat roegjelölé«e. a ban«jegy magyar szövege fölött hasonló helyen a bankjegy száma vörös színben látható. Bécs, 1881. okt. 20 án. Gr. Hugonnay Karmán, Gulyás Jené, Stófly^lijoa, aljLás brtjJagytó: Vaber Ktfoly, kir. tbrv,\|Hyzó^ f- Jl Bécs kwtxai v^utvos». Loa oly^nagy * forgalom, hogy a-.- mozg®á posta kocsija, kicsípj a aaáflitniáoyok feKeielére, pn«Sfogta^noak aaftyobbit-Utása vált sAikségett/ mi 70^lo ezer forintot vesa-jgényb* í»omoni aiat biz «m Üogy jí kaálhtaaáaryok aaég mindig BAsb&ériMÉek- o^^oag^- a^frvbaa a ezért a pénz kíasivárog az országból, mi nek következtében folyton szegényebbek leszuuk. • it • '' — Hangverseny Kétéve annak, bogy a fiatal Dengremont contigenrünk<>n ép ugy, m<nt az uj világrészben magira vnnu a zetH''értók élézk -Ügy»liijét.'' Már »z ~kkori első művészi körútja alkalmával a iegtárgyiiagosabb zenekritikuok is valódi elragadtatással irtsk a I2éve«csrda-gyermekről. Ökaiutén bevallva mi ezen kritika iusé ojsoltnak s oaupán azon renkd;vüli körülményből magyarázandó-Duk tariotluk, hogy ©gy 12 eves fiu korá boz képes: oly technikailag nehéz dara-bokstép és mnglepő előadására vállalkozik, melyek más ugyancsak jó aenstehettséggeí megáldott . halandókaál évtizedeket is igénybe vrsznok. Dengremontnak f. hó 26 -án vároaunkban megtartott hangversenye alkalmával azonban meggyőződtünk arról, hogy itt nem a jövőben szép reményekkel kecsegtető ifjúval, hanem egy bevégzett s-a világhírre érdemes m<L-véazazei van dolgunk. Idézzük vissaa emíék''.-zotünkbe az igen csinos külsejű fiatal művészt még csinosabb játékával. Először variatiokat mutatott be hrres mesterétől LeonardtóU CorelÜnek egyik Gavotteje fölött (Deogreaontnak ajánlva.} E zen «szerzemény ben a hang versenyző rendkívüli technikáját mutatta be, mely« az eddig non plus ultrának Urtott fokon áll. Mindaz, ami a hegedűt a legnehezebb hangszerré teszi. Dengremont álul köny-nyüdwéggel éa s legnagyobb szabatossággal oldatik meg. Gyors (aUmai biztosak és gördülékenyek, kettős fogásai tiszták és haurmotuk, staccatoja különösen a vonó lehúzásával gyöu^vszerű. Mindezek fűlött bámulatra méltó a hangszinezést megadó vonókezelése s különösen as adagióban. « saiveket magával ragadó interpret-tió. A közönség e darab befejez-tével lelkesen éljenzett s őt minden egyes szám eljátszása után öbbször kihívta. Vieafavszky Polonairté: hnaonft} bravour-ral játazottm. Cbopinnak Sarasa te által átírt .Noctue»oei>rc, mely mar inaabb elassical-stylusban van tartva. L>ungremont az interpretatióban is igazi művésznek mu-Utta magát, mi külonöien azon korban, / melyen hangversenyző, valóban riu aaaág. Ugyanezt mondhatják So«va«Mr í Jlaydn (Leonardtól) előadáaárék hal a -Mtönségre különösen meglepő »oltazerv hegedűn jáUzott nlfcáp,, doett, (MegU-bet, hogy e játéknem érlelte meg honi £arna zenészeink egyikében a«,n nyilat-ozarot, mizzerint lehetetlen hogy e £ul müvési valami gono« miSimel ^^e kot te tétben ne legyen. (Leitnrt mt-társa, a programm első számában (Cjíopin, Andante a PoJoanise) némlfeg ÍMfcgen hagyu a közön^get, tuwJÍ elegen..hangon szólt zenéjében hozZk. Maspdik darabjában as éréskeltsAr ár ^ko^ midőn pedig Luatnek egyik Rh.psodisjlt eljátszotta a halUíS.^ frenetikus Upsban tört ki, ugy h^v e!f iészét ismételnie.u kelletett. OaM-ldx^í 4>dfo«műté^Í .Ut •taUTT^U Joe-fFy). Ettka •«^Pjechníkája as ele£an-t:a, melyet JítétíFan tud TiTejten^ ds főleg a p.aaisban m gyay3fcang,,in<5. zest megadni tudó w^pesaége oly tulajdonai, melyek 4t Deagrenjont méltó művées Uraává tessik.-S.igy a közönség, mely e hangversenyre a szakadó t»6 dacaára szép saammal jelent meg, örömmel fog visszanm lék esni asoo valóban nagysaerü ssellemi élvezetre, melyet mcgáack az alkalommal aaersett. — Tegnap követkéz« megintu leti kibocsátva; vaa —rraraéak armá, godat a helyben 188l.''oktobsr hó 29-én délután 4 órakor a polgár iskolai ének teremben megtartandó „nagy-tranlzaal gév-m agyarad tő társaság'' alnfcr^ kflagyllá-sére tisztelettel aeghivni. Nagy-Kanisaáa 18S1. okt. 23. A «erveső bizottaág, Tár^ gyai l 1. A szervező bizottság iekatése. 2. Aa alapszabályok elfogadása. 3. A társaság közegeinek megválasztása. ~4. A Eladások fedezése iránt hetártMMS. 6. 14& ványok. A közgytléa el só kié dn. i^ky Erist '' f őmlsgat egy hangulag tnagvainffi^« kiért küldöttség mont s elnöki székét cagj halkán lelkes beszéddel foglalu al. AíT-nök Weiss Samu, jegysó Babe«« Lásaií. péhzUrnok Fisoher Tivadar. Többiről jövő számban. ; . 1 . — A r Korona recMglő étterme megnagyobbáttatott, aSMAayibeá egyik oldalán, egész hossaábaa m^ék épület emeltetett, melyhea a« atőbki étterem aao^ oldalán levő ablakai ajtókká alakíttattak átj valamint ez, ugy a nagy ebédlg-fcsrwo is igen ízlésesen kifestetett a kksiaoek-taiott. Es intézkedések igen helywsk.j bizonyára a tevékeny vendégifls ur sl^-oyére szolgálnak. — folyamat A ncgy-k£aissai kir. sóbivatalnál Porhonoaák Aüdrá* ur nvugdijazáaa folytán a só tárnok; áiiásrs pályázat nyittatott a hol szegény öreg Pál nyugodott. A temetésen ott volt az öreg Beregi és felesége is. Erdős t. i. ugy fizetett nekik, hogy mihelyt ügyeivel tisztában volt. még Bécsből irt, hogy ő most gazdag ember lett, hát jöjjenek fel. Fel is jöttek s éppeD szegény Pasz Uyné temetóére. Temetés után azonnal megtörtént a törvényes átadás. PuazUyné összes vagyonát Erdós vette meg. Minden szenvedésük meg lett jutalmazva, boldogan éltek- Beregíné is csak belebyugodot''t most már a házasságba, cenk azért nem bírt megbocsátani Erdősnek, hogy már mért nem engedi magát „tekintetes urnák'' hivatni, mikor az megdukál neki. Legjobban kibékült az élettel ét a teljes czimüaéggel, mikor Mariska férjét egy szép egészséges leánykával ajándé-kozu meg. Httlyl hl rok. - Statárium 01 össze a nagykanizsai kir. törvényszéknél holnap, hétfőn okt. 3I-6B é. e. 9 érakor. Rablással vádolt s^t-grothi illeté-ségö Horváth János ellen. Panaszos: Bflky Löriim? bakónaki lak* A rOgUhiitólé bíróság következőkép alakittatik meg: Elnök: Sózony Ferencz. Rendes birak: Miklós Károly, ii Erdős ée Mariska a két sirt ápolták annál ezorgalmasabbaa, minél boldogib bak voltak. * » * Ne féljetek teh''U édes agglegény barátaim annyira az asszonyoktól ! Az ördögöt sokszor feketébbre festik, mint a minő. Házasodjatok meg, vagy legalább is feleiégesedjetek! Szeressetek, hogy viszont »zeretceaaelek, de egysrfrtim''nd vigyázzatok, hogy kísérletbe ne ens< lek ! Az a nő a valód angyal, aki kísértetbe soha nem ejt, de maga sem raik. Honestos. Börne müveiből Kanitz Lajos. Oezkár egy fiatul svéd, Párisban a testő művészettel foglalkozván, mindenkor vigan élt, habár sokat küzdött is a nyomorral, szivét gonos. tettekkel még sem mocskolá be soha Gyakran berontott barátaihoz bar sány hangon mondván! „Rajta fiuk! menjünk és igyunk!- Egy vendéglőbe siettek : illatozó átéleket, drága borokat parancsolának, do Oszkár csak mé«ékcl-ten evett a tálból éa aprók vt hörpintett a pohárból; az ő ¿étének keble ügyi izzó, gyöngyöző vérrel volt telve és minden hőzzáöntött csepecske kiömléseei fenye-tett. Egy napOn az olasz operába sietett, hogy „Mozart don Giovantiát" megtekintse. Thalia temploma még zarva volt ée rettentee züizavargás uralkodott a va rakozó sokaság között. ó a tömeg közé vegyült s utolsó Ullérját kivéve a zsebéből, hogy ne keljen várakoznia, ba majdan a pénztárt megnyitják. Ekkor valaki meglöki», s a pénzda rab csörömpölve hallott alá kezebői. tovs gördülvén az utcza kövezetén. Egy vén koldus biczczent eléje két mankón s áUdá neki a pénzdarabokat. „Fáradságod fejében tartsad meg magad azámára, becsületes Oreg,'' mondá Oszkár. „Fáradságom juUlmául er nagyon sok,'' válaszolá amaz. „Nekem nem nagyon sok," feleié Oszkár. Pedig ő nem volt gazdag s azért gyorsan tova sietett, nehogy a körülállók egyike őt hazugsággal vádolhassa. .Oszkár a város egyik Uvoleső reszében lakott és siető léptekkel ment hazafelé. Midőn lakására'' érkezett, az iméut emiitett öreg koldust ajtaja előtt lel:«, Ki imigy szólná m-g: „Oh fiatal ur, ön ígt-n gyorpjárasu !" ,S te öreg még gyoraabb v-agj..it feleié a megszólított. „Ami engem illet, mendá az orog moatk} ogva, én nem gyalog, hanem kocsin jöttem. Oszkár bámulva tekiníett\|rá s oon dá: „Ugy-e jól cselt öreg ~.t a kis kényo-lem ?'' — Beakart lépni lakásába, de ^z öreg eléje Urtá mankóit. „Ne siess olyan nagyon előlem, ne is gondolj felőlem valamely roasaat azért, ho^y jótéteményedet ma^a i Kér.ye.mére bAszualtam fel — Azt hisred. hogy koldulni olyan könnyű dolog? KisérUd mug csak egyszer. — Adni nehéz, elvi-nni meg nehezebb, de legnehezebb követelni. — Gyakran, hogy egy gazdag inyeacztől, kinek én e mankókkal szeretném üres feyéí, bevagdalni, hízelgő szavakkal kell koldalnom: akkor érzem caak milyen ke aerü kenyér a koldus kenyere ! — Tegnap alkonyatkor láttam egy férfiút, amint köpenyébe burkolUn egy becsületes polgár náaából kisurrant, kinek leányát elcsábította. — „Ne felédkest, el a szegéay kjoidtjsról, auttogám í^Jéje éa kin/ujtám üres tenyeremet. - A gonoszléiek felka-czagott és egy aranyat adott nekem. — Ab, a koldus kenyér, nehéz kenyér! Hányszor fel nem tevém már magamban, hogy öreg napjaimban kényelmesebben cselekszem, dolgozom és nem fogok többé koldulni; de a szokás csalékony parancs, még a börtön kínjai sem tudják azt elűzni.'' Oszkár összetett karokkal állott az öreg koldus előtt. „Igen okosan beszélsz öreg; ugy latszik jól begyakoroltad. — Jó éjt kívánok >. . » t ^ '' „Nem, fiatal ur még ne men) el! — Szórakozást * kar tál magadnak keresni és örömödet nekeu. álooaád fel.----Az est hosszú, jöjj velem; igen ssépeket akarnék neked mesélni. — Látod ott ama házat ezen felirattal: „ac gagne petité?'' — 0:t lakom.'' „Látom ama felírást, — mondá Osz kár — de nem tudom, hogy mit jelentsen az.'' »Hogyan, tán csak nem fogsz félni tőlem, nem látod milyen öreg, milyen gyenge vagyok.'' ,Eppea.aért,:pert ör^g é gyenge vagy, téiek tíled, mért nem volna szabad ellened erőmet használpi." Az örog ttpgíagfcdá azTfjifkízét és elvezette egész a Kárig. tileLyoek kapuja gyenge kopogtatás utan mtígnyilt. , Felmentek cg)'' lépcsőn, . xt öreg gyertyát gyújtott é3 Oszkár bámulattal tfckin''-e maga körűi egy barátságos szobácskában, mely minden vagyonos embernek szükséges kellékekkel el valalátva. „önnek igen jól mehet dolga öreg ur, mond Oszkár.* „Persze, persze! válaszolá a koldus. „De -sért semmit sem loptam, mindent becsületesen koldulum össze s ezeu feiül — te ve hozzá halkan mosolyogva — büvésiattel foglalkozom. „Valóban?" kérdé Oszkár nevetve. — Ejnye, hadd iássak hat egyet bűvé szeleidből." • * • • •» . - J / . * . - (Komolyan mondod fiatal ember? — Bizonyítékokat kivánaw? — Yen-e bizalmad ön érzékeid bez ?•■., > . „Nincs !• kiáltá az rfftx hevesan. — Érzékeim nek. nem''- hívsek, azok csalnak, mert gyakran megcsslatnck - keress más embert bohóságaid Végig nézésére!'' »Koí, nos, caak ns légy olyaij vad. -j-.Egy pohárka,bj>rt osak megfogsz .áár . t • .. lam inni ?* — Az öreg kiment ■ nemsokára három üveg borral tért viasza. „Öreg igen jól mehet dolgod 1 monda Oszkár. „Nem magam számára tartom, és soha sem iszom bort. — Ezt mind n^ed hozUm — s ha Un kevés volna; majd hozunk még többet.* — Az öreg töltött. Oszkár tek intete erősen á'' poházra volt szegezve. - 1 ''J: Mint olvasztott arany, ugy oaillogptt á bor s minden csopjében gyÖP^Mftt. fénylett és csalt, egy ssép leány szeme párjaként. "'' .'' K Oszká.- kiürité, a koldus újra ''^Öltött. — Oszkár egyre az öreg pedig gyorsabban töltögetett. . As ifje-vére peaaegve Udatt .régi? ereiben, szive gyoesabban vert, ajkai ''remegtek. „Vén sas, borod kitűnő!« 4» fjNemde igaz gyermekem ''r aDe még jobbal is birok.'' „Ide vele nyomorék !'' „Türelem, először szép ''egyetoa^so mat akarom neked megmuUtni." EgJ fílggőny emelkedett a magasba ép a mámoros Oszkár feje felett Kristál paloU keletkezék, melyben eaea láthaUt Un gyertya rilágított; — mitafald mély öle k>tacsakben elUkar, -mit as emberek kese művészete csak alkotni tud, mmdast magában rajié a pompás terem. Arany, e/üs. éa drága kövek fedték a padozatot s ezerféle ékszer, kehei és ssdeg állott jobbról és balról ; s falakön mindennemű fegyverek lógtak csillogva s asáz madár csicaergett, énekelt srödpösötta#»ayjvesz-szőkön ide s tova. Oszkár mély bámulatba uaatt. — Ekkor rekedt hangon kiáltá vaiatni; „»n gem vigy ! engem vigy f" Oszkár odatekintett és egy seregélyt pillantott meg, melynek nyakáról selyem zsinóron egy urany hároaiazög lógott siá. — Egy gyémánt, egy záphír éa egy rubin diasíté a háromszög sarkait. — Ellenállhatatlan hatalommal voczá eme drágaság Oszkár tekintetét. „Engem vigy, ongem vigy 1" kiálu a seregély. , „öreg 1 e háromszöge1 nekem kell adnod!'' (Folyt, következik.) •/. 1 __ . .. .1. / iá HUSZADIK ZALAI KÖZLÖN ? OKTÓBER 30-án 188!. — JHeghivás A zalamegyei ált tanító testület nagy-kauizaai járáakörének f. évi november hó 10-éu, reggeli 9 óra kor Nagy-Kanizsán a polgári iskola n«jp «M k&irf** •ára a lag urak és tMHgy&arátPfc tiaz Ivettel meghívatnak^ -* Mely alkalommal kérefcsek tagsági dijakat ír, szabályszerű nyugtázás végett magukkal hozni. — A gyülé» tárgyai le-iinek : a) elnöki jeienlée, bi folyó ügyek elintézése, pénztár, c) a jköri választmány kijelölése, d) a budapesti or t. tan gyűlés z .Umegyei kéovi B^cte, e) a névmagyarosítás Ügye'', f)gyakorlati eiúadások, g) netání indítványok, ifclt NAgy-Kanizsán, okt 22éa 1881-r\|ajgató Sándor, jköri elnök. — A pótképviselő választás kla-Egerszegen és Bakuin tegnap volt; Igersze^en 170ezó:öbb»éggel a iüggetlen-"ji párti Farkas Dávid, Baksán pdig Ókorin Ferencz egyesült ellenzéki lettek caagválaaztva.\| — A ESlík-féle schweicti házat, □K y a főutczán ideiglenes mészárszékül használtatott, Horváth József vendéglős uj vette "meg 201 frtért. — Ax ujbor bee''óját a nagy-ka nbaai pi»L-zon .3 frt 50—4 50. kr közt vasziWv- — Örvendetes hir. A házadó átiaki;ása következtében a miniszteriem Ilit.aíon szándékától, hogy a fogyasz-ii adókra nézve Nagy- ée Kis-Kanizsa viárosst körülzárja és vám hivatalokat áfiitsou fel. - — Büvénzi estély a „Szarvas vendéglő aisztermébon. Bautitr hollandi k\|r. "udvarj bűvész le,gn»p először, ma váaárnap este szinte előadást tart. Több lakban dicsérettel és eiismeréssol említve otta»tuk.azértfel bivjak a közönség figy«l-dtfl © kitűnő bűvész előadására. Zártszék 5f kr.; többi székek 40 és 30 kr. Bemenet karzat 20-20 kr. Kezdete fél 8 d a kw—Délután szintén nagy gyermek-előadá leend. mely nél az árak mérsé keltőbbek. ■—'' Uvfla havax/tx volt (rzoutat éjjel s ma vanarnap reggelre hólepel bo-ri ááatotóket, wetj asonban csendes okri>dásnak indult. Ji&TttrPvr** ?ú]éat iHf n» va»anrtápt ^éftWáé V lÖzolió egylét Ifladden pedig a működők közgyűlése -Jvi-óf Battbéá^L Lajos öáregy« m. Zichy Agtónja grM^S szép jelét atli''a ujabban vallásos érzületének. l%y«is a netneskablü honleány Horvát-S»ot-Miklósi>D a kagyari-t<mipi<imbo i»n díszes uj oltárt készi tteteH. A fóiszen-t«és ünaejjé''.y« ma történik meg. —í. AÍsó-Lendvém letelepedett Pet rik Qy ttia ügyvéd, a soproni ügyvédi kamara nórwjrábó! kKörül''etett. — Árverés Zalamegyében. — Hermann Pál és neje 795 frira b. ingt. nov. 5. Kapolcson.J — Tó''h Pál 1200 frtra b. ingt. nov. 3. Díszei-Sáskán. — Fajli Mafdolsa 350 frtra b. ingt. nov. 30. Újlakon. — Pap Is''váD 380 frtra b. ingt. okt 29. Győrszegen. —Maiszter Fe-r«icz 345 frtra b. ingt. ncv. 8. Újlakon. — Domma Illés 517 frtra b. ingt. nov. 5-én Orosztonban. — Varga István 1165 frtra b. ingt. decz. 12. Palkonyán. — Tóth Antal 461 frtra b. ingt. decz. 5. Garaboncz. — Balogh István 628 frlra b. ingt. _nov 14. Geisón. — Vixsy Józsefné 14 frU b. ingt. nov. 21. Bonczföldön ti V » ''. il: Hasai rövid hirek. - 23 miiió deficit helyett tavaira 42 milió mutatkozik. — A Henczi szobor eltávolítása ügyében az egye''emi polgárság BMwtf.'' — Landaner bpesti helyiségébe betörők kézre kerítésére 20ü0 frt jutalom van kitűzve — Gerőfi azintársulata Kas sán nem réazesül pártolásban. — Az amerikai párbaj áldozatai egyre szaporodnak, ujabban egy 15 éves fiu is főbe löt te magát Bpesten. — Deák Ferencz össkos beszédei megjelentek. — A várpalotai rablógyilkosokat elfogták, hárman voltak, egy társukat önmaguk agyon lőtték. — Szende Béla honvédelmi miniszter t.z első osr.iályu vaskoronarendet nyerte. — Edelsheim — Gyulay pírbaj folytán lett beteg, Mariaszy tábornok lőtte meg. — Liedl Ferencz hagedüvirtuoz zenek«rig.iz-gató s első hegedűsnek szerződtetett » népszínházhoz. - KülfőUli rövid hirek -a görögök badikészülődéa^it jelzik — Spanyol é« Franczia ország közt kezd a viszony feszült lenni. — Gambetta ellen sikertelen merénylet követtelett el. — Párisban két Adonis kalapáccsal vivott párbaj''. — Uhrich tbnok jStrsszburg védője meghalt — Dr. Sarkady Sándor hazánkfia Sydneyben magán kórhaza alapított. — Metternich herczegtől Milánóban egy 12 ezer forintos gyürü; loptak el. — Amerikában a mult hóban 58452 ejryéc vándorolt. — Izabella exki-rálynét Madridban ünnepélyességgel fogadták. — Ki nyert? Brünn okt. 26-án: 40. 30 . 53 . 29. 35. Irodalom (K rovat alatt inegntnlí tóti moaki Nx^y Kauiaaán WajdiU Jó»f kftny. kereked« e ilta megrendelhető.) — Elö/Utéii felhívás. A „Magyar Dal album" czimü füzetes vállalatra,mint a magyar nép dallamainak zongorára al kaimazott egyetemes gyűjteményére. — Gyűjti és 8zerkeazti Limbay Elemér.Zon-gorára alkalmazza Nnmesovits Antal. Uj folyam I. kötet 1—200 dallam, vagyis régi folyam III. kötet 401—600 dallam. Megjolen f. é. notember ho 10 tői kezdve, minden hó elején egy-egy fűzet. Vállala tank ezéija: A magyar nép daiait ée dal-lemait egybegyűjteni és ez által nemcsak a feledéstől megóvni, hanem azokat hazánkban ée külföldön a lehető ¡egjutányo-sabb áron a legszélesebb körben terjuez-toni megismertetni éa megkedvehetni. — Vállalatunk nepn az első, mely azon czél-ból indult meg, kogy népdalainkat egy ^^J^j''86» de jelenleg ez az egyedüli,mely folyamatban van, vaiamint tartalomra nézve is legterjedelmesebb, mert a „Dal-Album megjelent kél kötetében már is 400 darab, zongorára alkalmazott daliam foglaltatik, mig szövegkony ve a .Magyur Daltár- közel 800 olyan dalt közölt me iyeket uma dallamokra énekelni szokásos A harmadik kötet megjelenése után podig gyűjteményünk majdnem annyi népdall tartaimazand, mint eddigelé a nyomtatásban megjelent összes kötetes és füzetes kiadások. Gyűjteményünk kiváló elő nyei 1. hogy a szöveg és dallam külön-külön Jelenik meg és pedig azért, hogy mindenki telbzes szerint vehesse meg akár az egyiket, akár a másikat külön, akár pedig mindkettőt együttcsen. 2. hogy olcsó, mi- szerint as eddig kiadottaknak alig kerül egy tized ré^jíbe, 3.hogy a zongora-átiratok könnyű modorban sserkeaztvék. 4 hogy a kiállítás a lehető legdíszesebb éti végre 5. hogy a régi szép dalok mellet a legújabb népdalok is közöltetnek. Mindezek következtében vállalatunk rendkívüli sikert aratott, mert a „Dal Album* nemcsak hazánkban található majdnem minden zongorán, de a külföldön is sok ezer és ezer példányban van elterjedve. Nem nagyítunk, ha azt mondjuk, hogy ujabb időben nem jelent meg zenemű, mely rövid id"> alatt oly rendkívüli ke Jetnek örveuc''ett volna, mint gyűjteményünk ! Igy tehát vállalatunk kitűzött czéljának teljesén mpgfelelt. Ezen rend kívüli er- dtnény által burdit''atva gyűjt" mén} ünk kiadását addig folytatjuk, mie ez a közönség részéről az addigi pártolásban részesül. Hogy p^dig a gyűjteménynek mind kidolgozása, mind pedig megszerzése megkönnyebbittessék, a „Magyar Dal Album" ezentúl havi füzetekben fog megjelenni ós pedig azep.ember és októbert kivéve minden hó elsején egy-egy füzet, moly egy ivből, azaz 8 oldalból ál land, 20 dallam tartalommal és esi no* borítékkal ellátva; 10 fűzet képez egy kötetet 200 d» lamma! A 10-ik füzethez lesz mellékelve a kó''et czimlapja is, A kiállítás nagyon díszes lesz és minden kötethez egy valóban Ízléses diszbokötési táblát készíttettünk, melynek ára csak 80 kr. és minden zongorának díszére váiand. Miután a müböz töob nagyobbszerü kézirat: népdalgyűjtemény vétetett meg, melyek közt kitűnő alföldi, valamint székely népdalok is vannak, ezenkívül a műnek füzetes kiálli ása úgyszintén azoknak az előfizetők részére való bérmentes bekül-lés* a kiállítási kö tségeket felettébb szaporítja, ez okból a „Dal-Album* árát kénytelenek vagyunk a reá fordított költ ségekkel mérsékelt irányba hozni. Mind ezek daczára gyűjteményünk oly ojcsó marad hogy más kiadásban ennyi zenemű tízszerte többe kerülne. A „Magyar Daltár III. kötete, mint a „Magyar Dal Album* III. kötetének szövegkönyve akkor jelenik meg ha az »uóbbi be le-»z fejezve. Különben ha előfizetőink kívánjak, előbb is közre bocsájtjuk és pedig 50 dallam szövegeit tartalmazó füzekben. Arát an-annak idején közö ni fogjuk. — Ha»moi könyvecske jelent meg Miskolczon Princz Miklós fogyasztásiadé regale ügynöktől. Czime: „Útmutató fogyasztási adó éa regale ügyekben. Fo gyasstási adó és regale fizetésére köteles főlek ós beazedésér. hivatott közegek hasr iiálatára a fennálló törvények, rendeletek és utasítások alapján. Ara 50 kr. — r Athaeneum r. agy képes naptára* ezerkeszt; Conchx Károly. A legnagyobb terjedelmű naptár, aok képpel, kitűnő ol-vasmánynyul és hasznos tudnivalókkal, a jeles szerkesztő helyefi b-josztásial s körültekintő tapintatjssággal oldja meg feladatát. Czimképül adja József főherczeg és Klotildé főherczegnő arczképét; közli továbbá a trónörököepár, Tóth Kálmán, Révész Imre.. Ihász Dániel, gr. Károlyi István. Takács Lajos, Kübnel Ignáczné, hg. Kóburg Ágost. Garfieid, BeaconBfield, Girardin, Bartolucci Viktória k. a. Lévay József, Urváry Lajos. Torma Károly, Tel-nay Lajos. Pallaviccini Ede arczképeit s hazai s külföldi eseményekre vonatkozó illuaztrácaióka''i Snépirodalmi tartalmából megemlítjük . „Szegény asszony'' ballada Szász Károlytól; „Haj tó vadászat* elbeszélés Balázs Sándortól. „Dalok* Ábrányi Emiltől. „A Panna némi imádságos könyve, raja Váradi Antaltól.„A csonka dal'' Tóth Endrétől. „A szerelmes szeszélyes. elbeszélés Porzsolt Kálmántól. „A magyar föld", költemény Borecz Kárciy-tól. Gazdasági tudnivaló is van benue, t:L»ti czímtára pedig a legterjedelmesebb minden naptár k >z A«» 1 frt Vegyes hirek. — RtginyhSs. A napokban halt meg Henson Jozisb. kinek madame Bee-ch<-r Stowe által dramatizált élettörténete, — a mint ;iz& „Tamás bátya kunyhójáéban meg vnn írva, a 40-es években az érzékeny sz vüek könycaatornáit erősen igénybe vette. E derék néger, miután több mint 40 esztendőn keresztül rabszolga volt pap lett Kanadában b általános tisz telelnek örvendett. Marad 11 gyermeke, 44 unokája és 6 dédunokája; eiéggé te-kintél es sarjadék ^rra, hogy Tamás bátya kunyhóját betöltse. — Értesítés és felhívás. A Kereskedőkre é* a kereekedő segedekre ¡gen fontos intézméjyt létesített és a gyakorlati szükségnek nagy szolgálatott tett a „Ma gyar Kereskedők Lapja, midőn kiadóhivatalában a helyeszközlő-oszúlyt azer-vezé. A czégfőnökök a közvetítést azon erkölcsi megnyugtatással vehetik igénybe, hogy rendszerint teljesen megbizható szakképzett személyzetre, minél gyorsab ban és a lehető legkényelmesebb utón tehetnek szert, — miért is saját érdekékben fel kéretnek, hogy üzleteikben előforduló üresedések alkalmával, azok betöltése ezéljából, nemkülönben a kereskedői személyzet alkalmazása tekintetéből — a „Magvai Kereskedők lapja helyesz-közlő rovatát ugy helyben, mint a vi- , dékről, minél számosabban keressék meg. A helyeszközlő rovatban folytonosan pzámcs üresedés és alkalmazást-kereső egyén vsm előjegyezve — a- ily .hirdetéseket nddig kösöHük, mig eredményre vetetnek, a miért egyszer mindenkorra osak 2 frt fizetendő. Felvilágosítással, a váiaszhoz szükségelt postabélyeg békül dése után a kiadóhivatal (Budapest, váczi utcza 10) megkoresésre díjmentesen és készségesen szolgál. A „Magyar Keres ked5k Lapja* kiadóhivatala. — A ki saját magának nagyatyja. Amerikai lapok egy öngyilkosról írnak, kinek csizmaazárában czédulát talállak, melyen öngyilkosságának oka követze-aőleg van feljegyezve, „özvegyet vettem nőül.-: kínok felnőtt leánya volt. Atyám megszerette mostoha leányomat és feleségül vette. Igy lett tulajdon atyám vömmé, mostoha leányom anyámmá. Egy év muiva nőm fiúval áldott meg, ki egyszers mind atyám sógora és nagybátyám ia lett, mert mostohaanyám testvére volt. Atyám felesége, vagyis leányom, szintén fiút azült: a ki fivérem és unokám is volt egyszerre, mint leányom gyermeke. Feleségem nagyanyám volt, mint anyám anyja. Én feleségem ura ós unokája voltam és miután egy személy nagyanyjának az ura, annak a nagyanyja — igy én, szegény szerencsétlen tulajdon nagyatyám lettem! Ez kergetett az öngyilkosságba. — Egy család tragédiája. Rákos-Palotáról jelentik a következő borzasztó esetet: Egy paraszt feleségével és 8 hónapos gyermekével a mezőre, me tt a-szálni. Déltájban a paraszt elment s ka-száyát egy fához támasztotta A kaaaa azonban eldőlt ée oly szerencsétlenül esett a fa alatt heverő gyermekre, bogy annak torká* azonnal elmetszette, ugy, hogy rögtön meghalt. A paraszt visszatér-r i látta ezt, s oly düh fogta el, hogy egy hos-rc kést felesége keblébe döfött. Mikor látta a piros vért felszökelni, kőtelet ragadott, s a legközelebbi fára akasztotta msgát. Arra menők ésErevették, s levágták. öt is, feleségét is eszméletlen vitték haza. Pap] r* »eletek. „Ne hidj majj-ir a németsek, Akárhogy íj hitegetnek, Hogyha ad is oly leTelet, Mint a kerek köpenyiged S oly p< csétet Qtnek rája. Mind kilapod kanmája Nincsen abba semmi virtus, Verje meg a Jézus Krisztus * Eey, vagy több nyelv. Kérd este!; valakit, hogy leányát taníttatja-« több njeÍTre is? — Nem én, — váisssol. - kérdett. — egy nyelv •gy nőnek actig elég. Egy helybeli keretkedS három tárgyat rendelt BéctbCi, de csak -gyet kapott, todako- . xódvío otáoa, a m&velt Bécsből ast a váiasxt k»pta egy''levelezési lapon: Iü dem ron 16/8* kei.ne Wahre bekomm«n habén, da bin :ch _ rer.-.nlaast''di sendoug Proklamireu lassen da^ icii die Post-Bacepisse in der Hacd habe. Valaki asebkendőjét rette elS erés kőiben s orrához lette. A. figyeltaes házi asszony szórakozott-8á#bál szóil : hát netr adtam szalvétát!? Szerkesztői üzenet. ; Í773. Becs A költeményt s íletrajzot a~ Z. T hozza. 474. asliSec^hásja. Szíveskedjenek a kiadó t.rboz fo-dulni <775. s8etétedik." Igaz. de jobb t vüá-'' posság. 4776 Csáktornya. Várjak. > 4777. V. K Elfogyott a nótá. 4770. Pápa. Még mindig késik válaszod. TT tl menetxend.. Indul Kanizsáról hova: Vuoat saáia f>»''r- t^5 307 K««Äk. Uohies, Ooeibovár 5 10 216 , . S 30 délut. 2>9 . 11 1 20a Boda Postre (gyorrronat) 6 55 204 . (postaronat) 2 6 délntl 212 . (regyes vonat) II SO íije 31i BAcsbs (HsomhaUiely. Sopron tr''.í) 6 15 roggal 301 1150 <jje 315 Sopronba 3 40 délnt 205 Prág''-rhof Kottori, Csáktornya 4 55 reggé '' 203 . . 2 47 délut 201 . . (gyorsv) . 10 50 éjjé Érkezik Eanlitira honnét: 210 Zákáu; felől 216 . 208 . 211 ind»-Po«tr6l 203 201 314 Soprocbúl 204 „ 206 •202 5 27 reggel 1 41 dílb. 11 1 éjjel (ve^ryM vonat) 4 15 rsgge; /___.___O K Jiln, (postavonat) ífyonvonat^ Prlgerbof fel51(gy orsvonst; 2 5 délnt 10 30 éjjet 4 1 regge. 10 16 éjjel 12 5 délben 1 20 délut 10 50 éjjsl 6 87 röggel Felelős szerkesztő : BITÓKÉI LAJ08- HIRDETESEK. bűvészi előaűá s kx rr-31, ma oktober 3U án ATI ER le DIABLE I Tfláglilfü MTéSZ . . Wh. , iytile b ;< . . . Uj es mrts^.ig,,« tr.Csorozattal. második é«4^0.1sá , íjkövébz Hslyán ír^euvebzoti oUiadá-át rendezi. < Iveadete: órakor. ¿axlszék , .50 lu.( eisó hely Vr és. karzat 20 Jer, détiíAí 4 Kralcö''r szintén ÄfGY GYERMEKI ELŐADÁS mérsékelt áron. Melyárj helr 20 \t.. Il-lk Karzt 5 Vr he!y 10 kr KETELKEDVE kérdi némely beteg önmagától: melyik gyógyszerhirdetésnek lehet hitelt adn:? Rt ragy ama hirdetés nagysági. által tüuik fel; a b»tcg válásit Z a legtöbb esetben epen — a legrosszabbat! A ki az i yen ca-lódíst s a hiába valé p-nzkiadxst elkarttini akarja, asnsk taxá-esoljuk hogy Gorischek Károtff, cs kir. egyetemi könyvárustól (Béesboo Istrintér 6.) Lozágsa aneg magán** a rBeteflbsrat" rzimC k«nyversk-t, mert abban » legjobbaknak bbooyult gyogyszrn''k tárgyilagosan és kimerit5ec vannak ismerte''-rs, nvy hogy minden beteg tlj«-4 nyugalommal biráltiat és a logiobbai válasxtiiatj» ma fán.k A tVnntobbi, már 29 kiadást ért könyvecske ingyen és bérmentve kfcidetik meg a megrendeltnek, tehát nem okoz több költséget, mint 2 krajezirt a levelező lapért, mely magvai- is lehet 405. 1- 10 K U T T E R A. Bank ós váltóüzlet Bécs I. Bognargats«. Ajánlja magát minden bank és váltóQzlethez tartozó megbízások átvételére éa mindenneaiZ bel-és külföldi, aracy ezttst pénzek és értékpapírok készpénzbeli eladására vételére Kib >csájt sorsjegyeket rí .aletfizetésre, értékesít bel külföldi értékpapírokat ét zálogleveleket. Leszámol bnzott sorsjegy-két, zálogleveleket és előbbi jogú kötelezvények^ valamint méf le nem járt kamat szelvényeket s logolesóbb feltételekkeL A bécsi és külföldi töaid-,-kre sióié megbízások, poutosan és ssigoruan ha;Utnak végbe Czérdij 2 frt 50 kr. zárlatnál és mérsékelt fedezettel. Mí gvásárolt értékpapírok addig tartatnak a raktárban, núg aack nyerességgel cl nem adatnak. Sorsjegyek minden huzaafctz. Tudósítások készséggel iügyen és bérmentve szolgáltatnak ki. 410 i—4. ON ÓÉ Bl G-f é l e* M ALT Ö - L EGIÜ M INOSEN-CHOCOLflDJfl ^LISZTJE ^jgjobb vértképző tkpm&K ~wm Starker & Pobuda cs. kir fé«záilitó gyáriból Stuttgártbaa A Maita-Legominosen cbocholaá legelső orrow tekmteiyec iw^ ''ete szerint gy en f e és ütésben Bzenredöknek, vérszegény gyermekeknek, szoptató nőknek, gyengélkedő leányoknak stb. kitünó, tápláló & kel is m es . talt áyajt. A <aif0-LegUtnin0san-liSZt az előbbi esetekben mint erósitó és könnyen emészthető levesnek mutatkozik, valamint jóhatásu táplálkozó ¡szernek és ctnao ; tápl&ló anyagnak egy évestől kezdve. A kisebb mértékű árak mindegyik csomagra kinyomtatvák és kaphatók a birodalom összes gyógvtáraiban és füszerkereskedéseiben; ellenben, nagyobb ímennyiségben a fóraktárnál Bottarslt Pó-l Bécs, I. Weibburggasse 24. '' ö u »áuMirotí ass.^-. iaktárak. Zágrábban MIT/.BAOH ZSIGMOND gyógysz. Esxéken DÁWID JÁNOS gyógysz. Mária-Theresiopel JÓÖ J. gyógysz. Székesfehérvár BRAUN LAJOS gyógysz.. DIEBALLA G. gyógysz. Znpanje (Szlavónia) MATTER A. gyógysz. Komárom. SCHMIDTHAUEE L. gyógysz. sm 10—12 HUSZADIK ffVTOüYAM ZALAI KÖZLÖK Y OKTÓBKE Saa !SSt. HIRDET. E8EK. HIRDETMENY. Ó CSÁSZ. ÉS APOSTOLI KIB. FELSÉGÉNEK 1881. éri január hó 14-érCl keh legfelső elhatározása folytán ezennel megindíttatik t. IX-ik MAGY KIR. ÁLLAMSORSJÁTÉK, melynek tiszta jövedelme feli* rétiben, vagyis annak három-hatodrésze a magyar királyi v-igyon-ulau hivatalnokok özvegyei- és árváinak segélyezésért alakított alap javára, egy hatodrész a magy«r gazdasszonyok or.tago* egyesületének, ozj hatodrész a pes''i elsó bölcsóde-egyietnek, végre Kiot^o egy bstodrész a )>eb(i Eiitabethinom hastonszanvi sárhátnak iegélyezéaére fog for-iitutnj. E sorsjáték Stszes-, 3349 ben megállapított nyereményei at alább követketS játékterv nennt 220.000 forintra rUgTLalC, ée pedig: 1 főnyeremény..... 70.000 frttaJ , S''/0-o* magyar 1 főnyeremény...... 25 000 írttal ; papírjáradéki •2 főr.verem. egyenk 12 500 frt 25 000 frt. * kötvénybe.: nyer. egyek. 5 000 frttal, 10 ''>00 frt 8 nyer egyenk. 2.500 20 000 . 5 nyer. egy enk 1.000 a 5000 . 30 nyer. egyenk 500 15.000 „ 100 nyer. egyenk. 100 10.000 . 200 nyer. egyenk 50 ■ 10.000 . 3OÍJ0 sor-nyer. egyenk . 10 a 30.000 . A húzás visszavonhatatlanul 188!. évi deczember hó 5 én történik. 3% 2-6. Egy sorsjegy ára 2 frtt&l 0. é. van megállapítva. •Sorsjegyek kaphatók : a lottóigaxgatóságoál Budapestet; (Pest, fSvámhás, félemelet) valamennyi lottó-, só- es adóhivatalnál, a legtöbb postahiva tálnál ó* minden városban ós nevezetesebb hf-lysegbec felállított ogyéb közegeknél. M. kir. iouóigasgatosáf Budapesten 1881. évi október hó 23-án. Freyseysen Ádám m. kir. p. ü. min. osztálytanácsos és lottóigazgató. i IháaaysBat seai dijaztatik. Pályázat. Szentgyörgv völgyén — Zalamegyében (Alsó-Lendva, Baksa közeiében) az ev. reform, egyház, a már készen levő anyagokból emeletes iskolát akar épittetni, a törvéoy kívánalmainak megfelelő két tanteremmel 80 — 80 tanoDez számára. Továbbá egy rendes tanító részére két iakszoba. konyha s kamara s egy segédtanító lakásául egy szobával. Ezeken kívül egy tanácsteremmel. Pályázni szándékozó építész urak felhivatnak a hely megtekintésére s az épület tervrajzának és a költségvetésnek (asztalos- és lakatosmunkával vagy anélkül) a reform, lelkészi hivatalhoz folyó évi deczember hó 15. leendő beküldésére Posta helyben. Csak azon pályázónak fog megtérittetni útiköltsége (és tervrajza díjjá; kivel az építkezésre nézve megállapodásra jutunk. Kelt Szentyyörgyvöigyén, 1881. okt. 19. BÉNYEl GÁBOR, ev. reform, lelkész, mint az építkező bizottság elnöke 396 i 4. SOÓS KÁROLY, építkezési gondnok. SALAMON PÁL, egyházi gondnok. 3X71/881. « «7 3-3 nirdetmény. Nagy-K»nit»a város rendezett tanácsa részérói ezennel közhírré tétetik, hogy a belsí piaozi é* heti marbaráaári hevpenzstedé«« jog folyó évi november Uó 15-én déldőu 10 órakor Nagy-Kanizsái. a v^r»»-)<á> narvWmében taó vagy 50 k<o* bélyeggel elláiott i-áabeli zart ajánlatok eífoga ''áaa agy az ezúttal 12859 frt 80 krh.n roegáilap.lott évi bér mint kikiáltási ár mellett — nyílvánoi árveré» ntján a legtöbbet Ígérőnek 1882 jannár 1-éval kasdód* három egymáutá.> követk>-«ó évre II városi képriaaló testület jóváhagyásának ÍMbrtáw mellett bérbeadatai fog-Az árverés megkezdése elóu bánatpénzül a kikiáltási ár 10®/,-ka leteendó A árverés eg?éb feltételei a várom »tánnevói hí vaui bar. megtudhatók. Nagy Kaalzaáa 1881. október i9-en A vártai iatecs c-s3- 30 éTen át kipróbált ANATHER1N- SZÁJVÍZ. i. G. POPP, es. és k«r. ndvari fogorvostól BÉCSBEN I b^Tnergasae 2. Gyökere* gyúgyestkut m:.idefi fogfájás, mint szintén míndrn száj- és in> betegség elien. Kit nt gargantáló vi* ez továbbá mindenféle oyakfáíái ell u. 1 nagy palac.-k 1 frt 40 kr., középaiert! palaczk 1 frt és kii paiarzk 50 kr. Növényi fogpaszta rövid használat ntán vakító fehérré teszi a fogat, anélkül, bngy »nnak ártaua ár» egy dobosnak 63 kr Aiuitiierin JogyassUi Uveg»zelene<ékben- 1 írt 22 kr.. ki ün* fogtízztitó stfr. (273 10—14) Illaton fogpaszta a l-gkiválóbb star a «tájüreg ét fogak ápolására i épségben fönntartására. Darabja 3Í> kr. F''offtömanyag; * ¡egbittos.tbb é« leggy&korlatibb iier a lyuka* fogaknak önmagnak »Itali betömésére. Egy tégely ára 2 frt 10 kr. S&vényaza-ppan ; i bór wzépitétére a legjobb • igen kellemet eukoi. Ára 30 kr. A < közönség kéretik, hogy vásáriánainái határozott in a POPP-féle készítménye*''- adassa magának s csak azokat a darabokat fogadja el, melyeken a Popp-féle védjegy föllelhető Bizományosok: •Vagy Kanizsán Práger Béla, B«Jui Jótaef gyógy«tcré»i uraknál. Feiselbofer .lóaaef ur fü»zerk>-re»kedé«ében — Pápán Tahepen J. é» Bermüller J -nél. — Kas«án Kárányi I. gyógjrsz Keszthelyen Lakner P gyógy»zeré«z. — Zula-Egerszeger. Hollósy J. E. gyógy»» — Kapronczán Werli gyógysae-éez — Varaidon Haiter gyógyszerész — SttTieghcn Domer Kajetán. — Pxomba--helyen 8imon A é« Rudolf gyi>gy»z. — H»tárőrridéki ftz. Györgyön Kibic E. C. — Veazprémben OatSard Tivadar és fiaioil, Ferencz; gyógyszerész. — Székesfehérvárott Braun J.. Broaxmann és Dieballa gyógyat — Lovas- Berényben Kertéat l. gyógyszeréit — Kalocsán Horváth K gyógyít r. — Psksoo Malatínszky A. gyógy<t. — Körmenden Sonnenrend M. gyógysz — Kaposvárott Kohn i., Augoztin A , Babochay A. gj''ögyster. — Szegnárdoc Stan.-oczky L. gy^gy.— Bocyádon Kramo in J. — B tján Miehits 8t Herzfeld fiai, ét Pallermann B gyóey»t — Pé--»ett Kntiz. Kovács és 8ip<jit gyúgvsz. — Károdon Rachtilz St gróiysx — Marrtalíbaj. Kí»s e^ógysz — Tolna Biray S gj-ogysz. — Duna-földvárott Murin 1. és Müller I. özvegye o^ey • — S-ent-Györ gyön: Waliersdorfer A. — Alio-Lendván Kiss gyógysz — Ro-houezon Simon gyógysz. — Nagy-Atádon Pfiszterer K. gyógyit. — Perlskoil Sipoí K. özv gyógysx uraknál CO ►OOOOOOOOOOOO 3270 1881 szám. 406 3—3. Hirdetmény. Nagy-Kanizsa város rendezett tanácsa részéről ezennel §zhirré tétetik, hogy az országos marhavásári helypénzszedési jog folyó óv: november hó 15-én délelőtt 10 órakor Nagy-Kanizsán a városház nagytermében — szó vapy 50 kros bélyeggei ellátott írásbeli zárt ajánlatok elfogadása ugy az ezúttal 1520 frtban megállapított évi bér mint kialtási ár mellett nyilvános árverés utján a legtöbbet Ígérőnek 1882. január 1-ével kezdődő hár: m egym.tsutáni évre a városi képviselő-testület jóváha-gvásának fenntartása mellett bérbeadatni fog. Az árverés megkezdése előtt bánatpénzül a kikiálitási ár 10/, leteendő. Az árverés egyéb feltételei a városi számvevői hivatalban, megtudhatók. nagy-Kanizsán, 1881 okt. 19 én. A városi tanács. § 0 0 l 0 0 0 0 0 0 0 0 0 f\ V 0 0 0 0 0 0 0 0 0 o Halljátok és bámuljátok! Egy nagy briUást>»«Ost-f/ár ca6d«aoc.<UU* lAnXkeaU«« at«« ''óriási raktár b»óváron a ul is asé4jr«.i laatAilita.taa aáiUk el. t ¡Tl kr bekaldése va^y pdig atá..véw-l^l oie4wál kap rgj k«l6»awk a,MJ. U>ti é< 51 darabbal Illó britráiiiaezü t étkec6 ••tköat (aeiy «iibt'' 40 frtou felül volt kspkatd) és as evia.zkötftk febévmaxvdás£«,n tt évlr lest jótállva és 4ig . 6 aartaü kás tagol aeaéipetxrv»; ( legfinomabb brittáiiiai-rft»''. vUs 6 tömött maa>iv bri''tá-iia«s4st avAtasAi 12 l-(lnnai brittáaiaesO«t kávsaAaaél l nehéz b-ittaoiazflst Isiliws i. 1 Bebet briUtaiaeaüst tsjmsrf 2 elsgans gyertya tárté. 6 tzép mas.tv tsjasssriag 3 gyönyörű fl ,on Uak»: ''U«ZS 1 tkeasziri legfinomabb f-Jta, I igen saep czaksr ss barstarts e drb br ittániaetOtt t''j^asksaái. Be bizonyítása1, h gy ezen hirdetés nem sa«a«lCMCa a.a,,,»^ nyilviooeságra botok egy pírt mx exerekre »enó kúsafteí- és vHmT''-v delő lev- iekből, nelyeket éu ¿''krt&sxaretnnek elAo.i''m^ ét vjaHkoaj-tágára voii»tkocó;»g több évi ta.tnái«u otán ■yertem é« ■"-■m, . . gamat nyilvánosan, ha az ára nem tatstik, aat miadni költség aélkSj i ssn .venni Misdei sút ueysk álial bsréststt stkszészsrsA s^tsAMaa staa zásak Ki teb >t egy jó és solid áru akar, as for.lnljon csakis a> egyat-''len megrendelési helyre: L NELKEN brlttánlaezüst ^yár főráktár Béea, TI. Wlndm&hlgaa»« Nr. 2S. E M EX Nagyon t ur ! Körülbelül 14 hónap elStr koaattam öut«I egy brit tánia-zflsc garnitúrát, melylyel teljesen mag vagyok ai+g.dve ét aérak '' etattai még egyszer egy küldést balfi le hoztáa jattaui. TieateJ«Uei Hei i.''ychelkeobeo (Krdéljortzi^ ) P#''>-»o(ti ßnnoi. , OV. Mkésa Mélyen tisztelt Netken nr! Ei. aa Ö« gyón br.kt.''AéUt megk.ptsm él vele teljesen meg vagyok «Urá^ve. — ()o J^gal hirdette hogy ez nem széd«gé« L#egy. o a^ives uskoa sí>i c fent em ite t készletet megküld«.; Um Hainrii^i lor»5 Laaanth Itir. • aoársos a es. k. fobivauinái ét póaaú.-. advzrná! Gráabaa. Továbbá vannak kötanseteylváaitások éa 7t0''. a feCvSt- ke«C máktól Vilmtr, g óf Pálfy-Daas Srtbiagbaa. Prcca Kárfcy tsM-ban WivtS''-buma Kard. a. kir. adóhivatali aäjouktt»! JaWAlicáaa Streiter Küjetintól Trientben, DiahI e k>r. po.lime^UrtC.1 Bostoróabaa, Sevelmnyer cz kir. c»eudórtól Jlnch-rsb-r (Ctehirtzág), Holxar Fer«aez Felíxdorfbtn, Gróf Korgách Károly Gbvmos jau _ai Stó 5 -íO TiIZtltSMr briuán,a eaxkóaém saájs^a racy eaoaa^baa 15 árért nálam kapható. Óriási megreadeiéa k rég«ü kéretik « eu. iSV-x mag. rendelés. Mindeddig ytoiértetjea. MAAGEB ct. idr- szab. CSUKAMAJ-OLAJA MAAGER VILMOS-tsi BÉCS-hw A logelsí orvosi tekintélyek által megvizsgálva és jóváh gyva, — köay-nyen emésztbstSségi- miatt gyermekeknek külőnóaaa ajánlható — l Biat termésteti Ugjobb) tiszta és hatáiyoatága által elismert szer — » Iftf-hathttóss-bb gyógyeróvel bír síeli- ái ''fi«4éaj»k. (érvwy timér, Miit, bárki&téaek ellen E«y psiaezk ára 1 frt. gyá »-raktáramban Becs. hn-markt 3 j valamint az osztrák-magyar birodalom legtöbb gyógyszertáraiban ét nagyobb fü(zerkere»kedés«iben. Magy-Kaalzaaa kapható: Bélas Jótaef, Práger Béla gyógytx. arakaái, Eoaenfald Adolf éa Hosenlx-rg Per.-nct fOsaerkarefkadéaaibea. — Varait-tel. Dr Haiter A , L ilit Ed gyógysz. — Sapruabas : Matev An4r.. líol-nár L , Rockért K. Károly, Voga A. g>ógyaz — Kapasvftratt ; Baboabay Kálmán, Augnsztiu Gnsztáv gyógyszerész araknál. 399 1—lfc. ) Ujabb időben ésxlelbetó. hogy több őség — kötjnzígfs usatátiac csukamáj-olajat háromtzöga uvegetber - Maagar valódi UaaaUHt.l>orah-esokamij-olaj gysnánt árualt. Ily ráaaeáésak éa coagaaaláackst kikérüiea^A kéretik a n. é közönség es»k azon ttvegekat .valMi >>>\|sr f<ln unt-tott raukamáj-olajjal töltöttnek elismerui, melyek festi védjegygye! alláttt vannak, é melyekaél a palactkou, ctimac, dugaat bnrkolatoa és használati utasításon a név .lU.afSr- áll. *) Ugyanott létezik at osttrák-magyar birodalom (tárnára aekaAaa-seni .nemtetközi sebkötS-gyár fü rak tára, nemkülöokan a paw-york i caég Ha!l és Rackai .Soaodout gyárá''uaá fSraktára él a seaattxi Hartaaama és társa ,Leg«mtno«e-gyár főraktárt 390 3-* JO SZEMÜVEGEK és LORGNETTEK legfinom. csiszolt ólom-üvegb<M, valamint kitűnő dupla tábsri csövek, színházi látcsövek. távcsővek mfkreskspok, k i p r ő b á 11 abia-, kerti-, fürdő és szoba-hőmérők, valamint megvizsgált, eltörhetlen fern-barometer,m elv a kö- vetkező időváltozást előre jelzi.Kívánatra posta utján küldetnek. Megrendeléseket kérem közvetlenül as alólirt raktáromra küldeni, ahol is csak jó látszerétxi készitmények nagy választékban igen olcsó árakon kéazletben tartatnak Mind eten szakmába tar-toaó sáskák e is vitásak tsfjsk-tea és gysrsas eszközéltetaek B , látszerész NIGY KAN21SÄN, Fő-ntcza, Csenge--.- atcxa stegletin Rosenberg ét Weliacb-4éle házban. iste. után egyedffi az in WrT fik mattta-.. veoat egészségi téréoz kHMmtm életem Hsf iaaot cs. kir. ndv. amálUtó oraak, kir. karMksteiai taaáwos kgeo-náa arany érdeinkeresst tulajdonosa a Cbh porosa áa aéaMt r—dak lovagjának. A Hoff János-féle malátakivoaat feltalálója e egyadtti kéatitSj ének. Euiópa l«gtóbb fajedolmének ndvari arállitója. fiyárteíylaéf: firtestesf 2 irda te «yariraktár ~ '' straaac 8- utt GYÓGI JELENTÉS- Tfkintetat nr! Freistadt, 1881. márcz 21 At &n Hoff János-féle maláta kivonat egészségi i&réaek ax éa, makacs köhögésemet ílletáiag igen kitfln! hatása volt I felkérem ráasasar utánvétel mellett eten sörbíl ismét 13 palaezkkal ■ 2 tacskó majáu ezukorkát küldeni. . WuJu Thraáar. cs kir. Hlvatalo« gyógyjeleutés. Berlin, az nj laktanya kórháza, a t&sér-atczábaa. A kjtfiaí Hoff-féle maláta-kivonat rgéazségi s«rnek, msly a ssbesOJtekaek okj jU taU hogy axok azt nem örömaat nélkOlösik, egy ujabb saálifeásért káli Ónt fel az ápoió Mlgyek nevében. Kit fsratas alól mm illtetik az át. HOFF JÁNOS, es. kir. ndvari axáUitó Főraktárak: Nagy-Kanizsa: Fssssítefsr JázteC. Kiflid - Zala-Egerszeg: KaMaSZky A. — 8 o p r a a : f. Keszthely- Wisset Fsrwcz. — Kaposvár K a ló e s a : Bter B. ü^st — Varaid: Ustepeit TrMsrfasa« 7-flt Kasy lyáfysz — r» i— is Nagy-Kanixaán. nyomatott a kiadó tulajdonos Wajdits József gyorssajtóján.