Zalai Közlöny 1885 036-039sz szeptember.pdf - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Nagykanizsai Kistérségi Adatkezelő Rendszer

www.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	10.03 MB
Keltezés:	2023-05-19 09:37:31

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	317
Megtekintések száma:	498
Leírás:	Zalai Közlöny 1885 036-039. szám szeptember Zalai Közlöny A nagy-kanizsai „Kereskedelmi Iparbank”, „nagy-kanizsai önkéntes tűzoltó egylet”, a „zalamegyei általános tanítótestület”, a „nagy-kanizsai kisdednevelő egyesület”, a „nagy-kanizsai tisztiönsegélyező szövetkezet”, a „soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai külválasztmány"-ának hivatalos lapja. Hetenkint egyszer, szombaton, megjelenő vegyes tartalmú hetilap. 24. évfolyam A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: \ 4GY-KAiXlZSA» 1885. Szeptember 5-én. Előt izttk&i á.r: . « évre ... 5 frt. — —' .,1 évre • • 2 frt 60 lcr: ofgyetlérre . . ■ 1 . 25 „ Egye« szám 10 kr. hirdetések s hasábos petitsorban 7, másodszor tí, s minden további sorért 5 kr. NYILTTÉRBEN soronkéi.t 10 krért vétetnek fel. Kincstári illeték minden egyes hirdetésért 30 kr üzetendk. Huszonnegyedik évfolyam. A lap szellemi részét illető kQzle- mények a szerkesztőséghez, anyagi részét illető közlemények pedig a kiadóhivatalhoz bérmentve intézendők : N a a n i zs án Wlassicsbár Bérmentetlen levelek nem fogadtatnak el Kéziratok vissza nem k&tdstaek. A nagy-kanizsai „Kereskedelmi Iparbank„nagy-kanizsai Önkéntes tűzoltó-egylet", a „zalamegyei általános tanitó- testület, a „nagy-kanizsai kisdednevelö egyesületa „nagy kanizsai tisztiönsegélyzö szövetkezet', a „sopronikereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsaikülváJaszimány'-ának hivatalos lapja. HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Az iskolai év elején. ^ - . - j Az iskolaév küszöbén állunk! Ismét megnyíltak a tudományt elárasztó tantermek ajtai 8 vidor élénkséggel vonulnak be azon az ifjú né-pisségnek múzsa-seregei, hogy az üditő pihenés után újult erővel foghassanak szellemi nagy munkájok folytatásához. Igen, nem új ez előttünk, csak ismétlése, folytatása az előbbi években is tőrtént dolgoknak — folyta tása egy nagy hareznak, melyet nem a nagy csaták hőseinek 'fegyverévelj akarunk és tudunk v i v n i, ha-1 nem a szellem tevékeny erejével,! az ész szavával, mely harcz, hogyj mentül inkább sikerüljön, nemcsak a fejletlen uővendék, hanem inkább a harcz szellemi vezetője, a tanitótól, valamint — mint fontos tényező — a szülőktől is függővé van téve. \| Ha ugyanis a tanitó a nevelő,' fontos és magasztos hivatásának tudatával lép a tanszék zsámolyára s onnét tudatával annak, hogy fejlet-. len és képzetlen növendékeket kell bevezetnie a tudományok titkaiba — osztja szét a gyermek még derengő fezvilagába a fényt és világosságot; Hi nem főlületes kapkodással és ¿¿Doyelmü játszisággal akarja megértetni, azt, amit minden körülírással is csak ritkán és nehezen fog fel a gyenge értelemmel felruházott gyermek ember, ha hivatásbeli/ kötelességének lelkiismeretes pontossággal igyekszik eleget tenni nrnden részrehajlás és személyválog.-.tás nélkül: akkor a harcz biztos lehet és sajkank — bárminő nagy legyen is az elemekkel való küzdelem — a száraz földi kikötőt bizonyára előbb utóbb eléri. Azonban a szülőknek sem szabad gyermekeik iskoláztatása alatt szemet hunyniok és megelégedniük csak azzal, hogy eljáratják az isko-lába gyermekeiket s elvetni gondját a későbbi teendőknek, mert folytonos kőzremüködésök által, mit ha minden kínálkozó alkalommal mulasztás nélkül eszközölnének, leginkább.-czélt érhetnénk. Legyen a szülőknek vagy azok helyetteseinek minden időben gondjuk arra, eljár-e a gyermek a rendes oktatási órákra és pzoknak netáni észrevett mulasztásait érdeme szerint büntessék is meg és igyekezzenek a hibát jóvá tétetni; legyenek figyelemmel arra is elvégzi-e a gyermek rendesen feladatait, megtanulja-e felhagyott lecskéit és hordják szivükön a gyermeknek magaviseletéről és szorgalmáról időnkint nyert kimutatást. Szóval ne zuditsák az egész terhet a szegény tanitó nyakába, kinek az iskolában megtartandó rendszeres tanitás és nevelés — ideértve néhány rakonczátlan figyelmetlenkedőt is — eléggé próbára teszi türelmét. Csak igy volna elérhető azon eredmény, melyet az év végével aztán minden szülő megkíván gyermekétől sőt követel nem pedig is, ha ő maga egész éven át be sem pillant a gyermeknek szellemi világába. Ha esetleg Dem felelne meg az ő messzire terjedő kívánalmainak a gyermeke által felmutatott eredmény, akkor csakis a tanitó a hibás senki más s igy válik a család sok ízben ellenségévé az iskolának, ahely U hogy barátjává, segítőjévé szegődnék; eléggé sajnos körülmény ! "-Kedvező és egészséges állapo táróla tanügynek, tesz a tanúságot azon viszony, melyet e téren a legutóbbi időkben tapasztalhattunk és máig is tapasztalhatunk. Népoktatási intézeteink nagy számmal megszaporodtak és nem csakhogy szaporodtak — mert ez még magában nem mondható Örvendetes eredménynek — hanem czéljaiknak is nagyrészben megfelelnek, miután az illetékes ministerium tartja kezében a kormányrudat és irányozza az utakat, javítja a javitandókat. Épp igy kedvező haladást észlelhetünk a közép és felső iskolák körül is, amennyiben azok részben kiegészültek vagy ujakkal szaporodtak. Egyes szakiskoláknak sem vagyunk hiányában, habár még nem mondhatjuk a számot betöltöttnek, azért ne is gondoljuk, hogy egy^bb kívánni való nem marad hátra, mer4 nagy hiányát érezzük még a rendszeresen vezetett már részben felállított) de még hiányzó ipariskoláinknak, melyek a legutolsó időben kaptak nagyobb lendületet s bár meg se is pihennének mindaz ideig, amig a hiányokat teljesen pótolva nem találjuk. Yannak népoktatásunk igényeinek megfelelő jó tankönyyeink is, azonban korántsem elégségesek még ezek a gombamódra elszaporodott rossz, kötetekre menő példányok pó-! tol hatására, mert csak a jó képes a rosszat Kiszorítani az annyira behálózott fészkéből. Már pedig a jó tankönyv irányító eszköze a haladás mozzanatának. . ; ran mondhatjuk el a jóssal: „Magyarország nem volt, hanem leszi* Ehrlich Károly, tanitó. Ami bennünket, mint a magyar népnevelés bajtársait leginkább érdekelhet, az a Magyarhon területén helyet foglaló minden fokú iskoláinknak magyarosodása és magyarosítása, mert általános magyarosodásról még ma nem szólhatunk, csak annak kezdetén állunk: azonban bi- * i zunk az intézetek veze őinek magyaros szellemében, de különösen a közoktatást vezető minisztérium azon fontos és üdvös rendeletében, mely-lyel a magyarosítást minden hazai iskolában szigorúan és mulbatatlanúl elrendeli és annak végrehajtását föltétlenül követeli. Ha ily intézkedések által vezettetik szépen fejlődésnek indult tanügyünk ós ennek folytatásában megállapodás egy perezre sem fog történni, mig nem a más miveltebb nemzetek szellemi színvonalán áll u n k, akkor bát- Levél a Balaton-melléi. Keszthely, 1885. angus«.t. bó 26-án. A fürdő-idénynek utolsó napjai kötelednek Naponkint a bérkocsik egész Csim-boraszszóít hordják a bőröndöknek és ka-lapskatulyáknak — a költözködés eme kétségkívüli Jelei^a vasútállomásra« Csak néhány igazi törzs vendég lézeng még fürdő vendégeink közül a Balaton fasorai között moratoriamot matatva aa idénynek. Esek is azonban unalom-üzésésből, mint a fürdő kedvéért vannak itt, bár a „gyenge nem' itt is felülmúlja a „teremtés koronáját" a férfit a egynehányan a bájos hölgyek kőiül még - bátran aaeli aa üditő bnllámokat. A férfink psdig ehelyett bölcsebb dolognak tartják a szőlőkurát használni, csak hogy ők nem pilula alakban veaaik be aa orvosaágot, hanem a gyorsabb éa biztosabb hatás kedvéért megvárják mig decoctnm lest beiőie. A nappal legnagyobb része kirin-duláaohk»! mlik el. Erre aa idő is oly saép. — a Balaton oly kellemes minő a fürdő saisonban is alig volt H»nem az élvezet fő részét ac estére hagyjak. Sehol aa orszig egy vidékén sem lattam, vagy hallottam volna azt a sajátos termésse'i tüneméiyt, mely itt éaalelhető a n«p nyűg ival. Oh dehogy mulasztaniuk csak egy este ¡8 el, ennek szemlélését. Alkonyat felé, midőn as a csekély saellő is, mely a Balatonon lengeni szokott eláll, csónakra hllvr, beevezünk a tükörsima tó tükrén a somogyi pari oknak honnan a Badacsony hegye mint egy óriisi koporsó tűnik szemeink elé. A kép. melyet e csoda szép táj nyújt, igazin megkapó 1 Túlnan Keaatbely felé Szt.-Mihily hegytől kezdve a vonyarczi, gyenesi, csersseg-tomaji stb. hegyek vonalnak szemben a messzeségben óriási lánczként tova; átellenben pedig a somogyi partok révedeznek szemeink előtt as alkonyban fel-fel csillámló tornyaikkal. Amint aatán lessilli a nap, aa át-t elleni láthatáron mintegy ellentótképen ' megjelen — aa árny. — Körülötte óriási félkörben három saéles világot — kék küllő szeli keresztül a felhőtlen sötét kék eget, a közbe eső rétseket opál sginü mezőre osstva fel. A tünemény mind életebbé válik, a sávok mind erősebben tűnnek fel aa alkony égen, — mig beborítva a csil-Ugos eget ugy tűnik fel mintha az ember teje fölött a délkörök gerezdjeit látná. A csillagok mindig nagyobb áaám-mai jönnek fel, — a kelő holdnak vérvö-röe képe is előtűnik SzU-Mihály hegye mögött, -i ii egész tünemény véget, ér egy tűndériea csillaghullással, mely messze elhúzódik a hegyek mögé. Ez aa utolfó mulatsága már a fürdő-vendégeinknek. Mig aztán egy napon törzsvendégeink közül is egypárt haza-szóllit valami családi ügy. Az itt maradottak közül aztán a hölgyek összejárnak — mert mit csinálnának egyebet — t kezdetét veszi az eszmecsere az idényben szerzett tapasztalataik fölött. Mi féle népek nzek az X.-ék ? Mennyi lehet az évi jö,vödelmök ? Melyik család mit költ, hogyan él ? Ezek miért jöttek oly későn ? Azok mért mentek el oly hamar? Y. ur mért jött viasza stb. S ez igy megy mig csak be nem állnak a hűvösebb szeptem* beri napok s kit a foglalatossága — kit pedig as unalom meg nem szöktet a tü-dőből... Mert kérem nincs veszedelmesebb portók» az un«lomnáI — Eltűr az ember szive«en éhséget, fáradságot s minden jegy óbb kellemetlenséget — csak ne unatkozzék I . . . Ez szerintem képes a legédenibb dolgot purgatonumivá váltostatni — sőt többet mondok . . . képesnek tartom az unalmat arra, hogy valakit megöljön!. . . Hogy hogyan . . . . ? Hát csak akkép kérem, hogy a sok unalom folytán elő áll a >énespedés, ebből a rászkor, a ráaz-korból könnyen keletkezhetnek más kórok mint sápkor, lépkor, ebből majd daganat, ssivtiguli, ezekből ismét más bántalmak, melyek elégségesek lehetnek arra, hogy didöntsenek valami érzékeny keblű emberi lényt ez árnyék világból L. Vagy pld az ember unalmában fogát is szokta piszkálni, ez könnyen magával hozza a csontszút; ebből idült baj lesz a az ember csupa unalmában ráun ez árnyékvilágra t megtér egy mulatságosabb hasába. Lássák kérem mire oem képes as unalom I Azért én is sietek bevégezni e Tl®(SSA. Búcsúszó. Főtisztelendő Berzay Elek nagy-kanizsai házfőnök k. r. áldozár és hitunár úrhoz. Mint a fecske, gólya utra-utra kés«Ul .... Neked ia a válás jutott osztályrészül. Áldjon meg az Isten áldó két kezével, Szent működésed szép emlékezetével. Életednek legszebb korszaka mult nálunk, Kik téged örökre szivünkből sajnálunk, Hogy a sors közülünk kiszakít most téged Ki iránt szivünknek szent szerelme égett. Mint püloszi Nesztor, mézes volt az ajkad, Mindnyájan sxeretve, áldva csüggtünk rajtad Lesve várva a szót, melynek szép igéje Mindig leszállott a szivek közepébe Sok fiat neveltél, tudományra, hitre, Szellemi, anyagi ösztönnel aégitve, Sok fiat neveltél haza oszlopának Méltó' büszkeségül sok szegény apának. 8 most hova hagysz minket? bucsu szókat intve! ? Oh ne menj, ne, tekints sajgó sziveinkre. Sir utánoad ifjú, agg, ismerős, barát, s reszkedve nyajtja ki feléd bdcsú karát . . Szent, dicsó volt pályád, működésed tére, 8 nemes lelkednek a tudomány fegyvere S e fegyverrel vivtad ki szeretetünket S örökké tartó, «zép emlékezetünket. A kertész is gonddal, ápol, nyer. virágot Mint, hogy te gondoztad a szép Ifjúságot , De mint a kertész, ha túl-éli a nyarat: Virágból neked is, csak a tövis maradt . . . Áldjon meg hát az ég távozó aggastyán, Övetze homlokod n?yrthus és borostyán, Mit önnön kezeddel szerzél, homlokodra. Ex elismerésünk gazdag rózsa-bokra. Matkovits Oy- hálás tanítványod. Mátyás király gárdistái. „Meghalt Mátyás király, oda az igazság!' Eme szavakkal kezdhette históriás éneket valamely névtelen, XVI. századbeli hegedősünk, mely egyszerű, de gyöoyörü emléksort drága néphagyományként őrizzük sziveinkben: Sok szépet megörökített dicső királyunkról a krónika. Népmondáik egész rózsafüzért regélnek Mátyás tréfáiról. Minden magy&r ember hallhatta már hírét a czínkotai itezének, a budai kutya-vásárnak. Miként evett meg Bécsben hat tojást és hogy Gömörben miként kapálta a király főembereivel egyetemben a szőlőhegyet: ugy ezeket, valamint számos egyebet hirneves íróink már bőven és szépen ecseteltek. Mind eme történelmi adomák arról tanuskodt-ak, hogy Mátyás a jó tréfát kedvelte. A jó tréfát, melynek caélja a népet oktatni, az erkölcsöt ne-mesbitení, avagy a ferde gyarlóságokat, emberi gyengéségeket, nevetségesség tükrében felmutatva, a nép kebeléből kiirtani. Én is mcadok egy ily vig törté-netkót, melyet a tdt'ós G-aleottí nem jegy. zett ugyan fel, de az eibessélésre. talán mégis érdemei Buda meilett. a Jánoshegy tövében fekszik egy kis falu: Budakesz. A hazai geográfiában, vagy holmi kisebbszerü mappákon nehezen taláínók fel, mert egyéb nevezetessége sin;», minthogy jámbor svábok lakják. Mátyás király idejében nagyhirüek valának a „budakeszi svábok." — Nem azért talán, hogy a törökök elleni csatákban tüntdték vala ki magukat, hanem arról szólt hírük, hogy a bátorság nem volt valami fő-főerény ük. Tudta ezt a vitéz király is, ki gyakorta megfordult köztük kopott diákruhában s nyelvüket is megtanulta. — Hogy tehát előttük a gyáva félelmet furcsává t egye s köztük a bátorság aranymagvát elhintse: egy tréfát tervelt ki. Elküldé egy napon bizonyos főemberét Budake8zre ama királyi parancsolattal, miként hozzon fel neki Budára kilencz, erőteljes, budakeszi svábsuhan-ezot, kiket ő grádiatáinak teend, minthogy testőrségét szaporítani kívánja. — Titokban pedig kijelöló & toborzandó híres kilenczet, mert egy nyulvadászaton megismert a hajtó svábok közt kilencz oly daliát, kik egycsoportban mindkilenczen megfutamodának egy sánta nyúl elől, valószinüleg azt gondolván, hogy az valami sánta ördög, ki őket a pokolba akarja kergetni. (Ismeretes hasonló legenda a hét svábról, kik azon társukat küidék előre, kinek lábain csizma volt, bátorítván, hogy a nyul hatja meg: őt nem harap- „Hansele gehe Du voran, Do hast di« groase 8tiefel an Ia A király főembere a kilencz svib-suhanezot meghozta, a miután a király, kívánságát tudomásukra adá, a fegyvertárba vezettetónek a ott — az őrssemély-zet alig elfojtható gunykaczaja mellett,— remegve, fényes gárdista pánczélöltözetbe bujtanak mindannyian és a fegyverforgatás mesterségében bő oktatást ny erének. • / • 4 i ' • " • ' A király rendeletéből misnap mindegyik alá egy hollófekete ménparipa adatott,hogy a lovaglást is begyakorolják. De a dolog eleinte nagy bajjal járt, mert sehogy sem akartak a nyeregbe felülni, mig végre hosszas nógatás után a büszkén toporzékoló mének hátára magukat felhagyták tenni, de azon perezben szerencsésen le is potyogtak. Egy heti fáradtságos gyakorlás után azonban már délezegen tárták lábaikat a kengyelben, miről a király rögtön órteaitve lön. Mátyás, újdonsült kilencz gárdistájának bátorságit próbára teendő, cselhez folyamodott és svibtestőreinek meghagyá miként misnap reggel tiljes díszben sé-talovaglásra fogják őt kísérni. Igy is történt. Mis nap reggel a kirily és kilencz gárdistája a Remete-Mária fele vezető uton száguldáuak; előbbi veresbársony nyereggel felsserszámolt hattyufehér ménen, zöld vadászruhában, oldalán görbe magyarkarddal s fején kócsagtollas kalpaggal ; a kilencz pedig fekete paripákon gárdista pánczólban, villogó acaéldirdik kai csillogó sisakokkal. Épen midőn a „his-völgy ön« haladtak, aa e körül elterülő tölgyerdőből egyszerre csak elvágtatott s a királyi teatőrtégre tört hirom török lovas, három jánicsir! — Meglitta ezeket a kilencs gárdista!. .. No hissen, ucczu neki 1 ... Mig a kirily lovit megilliti, addig azok eszeveszetten visszanyargaltak Buda-felé, a fegyvereikre bízott Mityist jószeren-cséjére bizvin. A futás láttára Mátyás hahotira fakadt s odi szólt magyarul a hirom janicsárhoz: „Iramodjatok frissen utánuk s kergessétek ameddig meg nem állnak!' — ő pedig laasu ügetésben visszatért s jóizüeket kaczagott sikerült tréfáján. A bndai várkapunál, a tréfáról már előbb értesült nagy gyülekezet várta a derék girdistacsapatot, mely oly vitézül megfutamodott, s melyet a három — törökösen felmasakiroaott — valódi magyar testőr egész a várig felüzött. Mityis is megérkeaett a intésére a hirom jánicsir ledobván a álöltözetet, a kilencs girdista még csak most kezdett javiban hüledezni A kirily pedig, eleinte haraggal, majd enyelegve, ily szavakat intézett svábnyelven hozzájuk: „Gyiva szivüek! Hát csak ugy őriznétek meg a királyt, hogy ott hagynltok őt a fakereaztnél, midőn ellenaég törne reája? — E perestől fogva nem vagytok az én gárdistáim, de saolgálatomból azért nem boosájtalak el benneteket^ hanett itt lesztek udva- HUSZONNEGYEDIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY. M SZEPTEMBER 5-én 1885. kis tárezát, nehogy még a« olvasó közönség közül valaki a fentiek alapján mint „gyilkossági merénylőt' — perbe fogjon ... . A kocsi úgyis készen áll ... . a vonat utolsót füttyent .... Adien szép Balaton 1 . . . Miklótty K. Örömhír a szüléknek. Ez a levél kizárólag as apáknak és anyáknak szól. Számukra akar jő hírt és vigasztalást vinni, egy oly intézet megismertetésével, melynek hasznos és jótékony voltát minden apa és minden anya azonnal belátja. Mert nem kevesebbről van szó, mint oly tanítási és nevelési rendszerről, mely rövid óv alatt a legvásottabb t el-kényeztatettebb növendéket is szófogadóvá, illedelmessé alakitja át s a tanulmányaikban legelmaradottabb tanulókat is, megadva nekik & hiányzó tudományos alapot s felébresztvén szivükben a köte lességérzetet, a szorgalmat és saját érdekeinek fölismerését, arra képesiti, hogy évi szigorlataikat a szülék és volt taná-raia örömére és meglepetésére sikerrel és kitünőleg leteheBsék. Ez az örömhír, mit a szüléknek küldök, mely bizonyára számos oly családot fog felviditani és reménységgel eltölteni, melyet most egy vagy több vásott, hanyag s tanulmányaiban elmaradt és visszavetett fiúnak jövendője fölött val aggály búrit és szomorit. Mert ma már nem. úgy van mint! régen volt. Ma már a rossz tanulók szü-' lói nem vigasztalhatják magukat aszal, hogy ha a gyerek nem akar vagy nem tud tanulni, hit majd lesz gazda, kereskedő vagy iparos. Ma már e foglalkozásoknál is, ha valaki boldogulni akar, bizonyos ismeretekkel kell birnia s egyáta-lán mindeu téren csak a képzett és müveit embereknek van és lebet jövőjük. De még egy más körülmény is kívánatossá teszi, különösen a jobb módú családoknál, hogy a fiuk tanuljanak s magukat az érettségi vizsga letevésére képesítsék, Mert e nélkül egy éves ön-kéntesekül nem fogadtatnak el s kénytelenek három évig szolgálni, mi aztán nemcsak pályájukat szakitja meg, hanem velük még a legtöbb esetben ac előtt «ser-zett ismereteiket is elfeledteti. Nem lehet tehát eléggé örülni egy oly intézet létezésének, mely oly javíthatatlan vásottságot, melyet kigyógyítani nem lehetne s a tanulmányokban való oly elmaradást, melyet ne sikerülne utánpótolni — nem ismer. Tapasztalásból s személyes meggy ő ződésből merem állitani ast, mint oly valóságos csodák szemtanúja, miket as intézetben láttam és tapasztaltam. Ez az intézet Fekete Jóx«e f nyugalm. főgymnásiumi tanárnak s az országos köznevelési egyesület főjegyzőjének budapesti (VIII. siáczió-utcza 40 sz. a.) konviktusa. Itt győződtem meg felőle, hogy mily különbség van a tanítási mód és nevelési rendszerek között, hogy'mennyire különbősik egyik tanár a másiktól, hogy a nevelésben és tanításban mily nagy fontossággal bir a rendszer és a modor, s hogy az igazán hivatott tanár elölt, mint Fekete József, még a legvásottabb növendék ssive is megnyílik, s ügyes, könnyen felfogható, értelmes előadással, mily könnyen és gyorsan fejleszthetők és gyarapitha'ók még a legelmaradottabb növendékek ismeretei is. Midőu a mult év »lején meglátogattam a jeles tanár intéselát s láttam, hogy a beérkezett növendékek legnagysbb réssé mennyire el van maradva, a köztük néhányan mily makacsok és kényesek, bisony sohase hittem volna hogy egy rövid év alatt oly valóban meglepő és csodasserü átalakulás legyen essközöl-hető, mint aminőt as év végén, a szigorlatok alkalmával nagy és örvendetes meg lepetésemre tapasztaltam. As tntéset növendékei kösött egy sem volt, aki kitűnő sikerrel ne tette volna le vizsgáját. De volt is öröm ós hálál kod 4« a ssü lők róstáről s boldogság és önérset a növendékeknél, kik talán évek óta először örvendhettek Bsüléik elismerének és megelégedésének. Es a jelenet, a szülék meglepetése, boldogsága, s a gyermekek öröme oly mély hatást gyakorolt reám, hogy elha-tárostam ez intézetre részemről is felhivni a szülők figyelmét. Hadd derüljön fel már családok ege is s hadd mentessék meg e jeles intézetben sok más növendéknek is már-már elvesztett jövendője! íme, meg is tettem e sorokkal, melyeket azsal as óhajtással zárok be, hogy vajha orsságsserte mentől több ehez hasonló rendszerű s ily vezetés alatt álló t> nintézet keletkeznék, mert a nemzet jövendője az ifjúság kesében van. BtXátt Sándor. TSrvéaysj&é&i es Bűnügyi tárgyalások jegyzéke a zala egerszegi kir. törvényszéknél 1885. évi sseptembar 3-án. 2955. B/85. Let. Effenberger János ssándékos emberöléssel vádolt elleni ügyben 2-od bir. ithirdetós. Szeptember 9-én. 2178. B/85. Ss. I. Fullár János lopással vádolt elleni ügyben végtárgy. 2331. B/85. Ss. I. Büki Ferenci és társai Ippással vádollak elleni ügyben 2-od bir. ;thirdetés. Szeptember 10-én. 2626 B/85. Sz. 1. Piriti Sándor s társa ok irat hamisítással vádoltsk elleni ügyben 2-od bir. ithírd 2627. B/85. S». 1. Csepregi Istváii és társa hivatali hatalommali visszaéléssel vádoltak elleni ügyben 2-od bír. ithird. 2996. B/85, Sz. !. Varga János lopással vádolt elleni ügyben 2 od bir. ithirdetés. ! Szeptember 16-án 2058. B/85. Sz 1. Gerencsér Antal és társai rágalmazás és zsarolással vádoltak elleni ügyben végtárgy.. Szeptember 17-én. 2220. B/85. Sz. 1. Hérí György magánokirat hamisítással vádolt elleni ügyben végtárgyalis. 2449. B/85. Sz. 1. Steierlein József és társai halált okozott sulyoa testi sértéssel vádoltak elleni ügyben 2-oa bir. ítélethirdetés. 2490. B/85. Ss. I. Németh József 'üzvész okozásának véuégével vádolt elleni ügyben 2-od bir. ithird. 2687. B/85. ás. 1. Aranyás János súlyos testisértéssei vádolt elleni ügyben 3-ad bir. ithird. Szeptember 24én. 2877. B/85. Sz. I. Kardos társa magánlak megsértésével elleni ügyben 2 od birós. ithird Zala-Egerosegen, 1885. sseptember 1-en Muzsik Kálmán, irodaigazgató. romnál; u"jd más leend reátok bízva. Előre 1- - Ess hós gárdisták lehorgasz-tott fejekkel vonultak fel a nép lelkes »éljen 1 riadrlmától kísérve. Mátyás pedig még aznap készíttetett a vár alatt egy nagy ludastava», ast a Dunából viszel megtöltető, nagyszámú ludat és libát hozatott a tóra s a kilencz svábgárdistára bízta a ludak és libák őrisését. Azok pedig dárdásan, teljes pán-czélban naphosssanta ott sétáltak fel és alá a tó partján, dás ssoldért híven őris-vén a felséges király sárga libácskáit. Nagyot fordult asóta as idő kereke! Az egykori ludastó helyén fényes paloták díszelegnek s nem tudom, hogy ma már nem hiszi-e bárki is mesinek eme kis történetet Mátyás király gárdistáiról. Azt azonban tudom, hogy a budakeszi svábsuhanezokat most már nem ugy kell a csatába vinni, mint vásárra a kecskét. Flóri és vádoltak t soproni keresk. s iparkamara köréből. 4134/1885. ' Hirdetmény A romín kormány, tekín ettel, arra hogy f. é. julius hó 13-tól Romániában azon államok irányában, melyek vele, sserződéses viszonyban nem állanak as általános vámtarifa iépend életbe, elrendelte. bogy as említett határnaptól kesdve a szerződéses államokból, tehát az osst-rák-magyar monarchiából érkező áruk is, származási bizonylatokkal kell, hogy ellátva legyenek. Midőn erről miheztartás végett értesitenők kamara kerületünk érdekelt köreit, egyúttal tudatjuk : hogy ily származási bizonylatok vagy as indítás helyén, illetve a felrakodási kikötőben székelő román consulátus, vagy az indi-tás helyén lévő politikai hatóság, vagy végül a kiviteli vámhivatal főnöke által állíthatók ki. Sopron, 1885. julius havában. met császárság területén biztosítani óhajt» ják, hogy azokat, ha a törvény életbe léptetése előtt már be is lettek volna lalstromoeva, most ujabban ismét belaj-stromoztatni, igyekezzenek; mivel ellenkező esetbeu asoc védelmi jogosultsága as ottani lajstromokból törühetni fog s az ebből származó hátrányokat maguknak tulajdonithatják. Kelt Sopronban, 1885 aug. hóban. 445Ő/S85. szám. Hirdetmény. A szerb királyságban a védjegyek és mustrák oltalmazására nézve f, é. mi-jus hó 30-án egy uj törvény lett ssente-sitve, melynek értelmében a szerb királyság területén külföldiek csak azon esetben résstisülnek védelemben, ha védjegyüket három példáoyban a belgrádi kereskedelmi törvényszéknél bemutatják; mely példányok közül az egyik folyamodó igazolására visszaada-.ik, a második a bírósági védjegy és mustra lajstromhoz csatoltatik, á harmadik pedig a bdlgrádi közgazdasági minisztériumban vezetendő hasonló lajstromhoz csatolás végett átküldetik. A> elsőbbségi jog s bírósághoz történt bemutatás napiától ssámittatik. Ha a védjegy fémekbe vsgy más gyártmányokba benyomva alkalmaxtatik, ezeknek a bélyeggel ellátott eredeti példánya íi csatolaodó. Belajutromozási-díj fejében 20 dénár fizetendő, mely bélyeg alakjában a bejelentésre alkalmazandó. Mire ezennel felhívjuk az érdekelt körök figyelmét. Kelt Sopronban 1885 aug. hóban. A kerületi kereskedelmi és Ipark. Lám, tréfa! - mégie fogott rajtuk a jó B&Untffy Bálint. 4454/885. szara. Hirdetmény. A német cstssárság területén f. 1885 évi május bó 1 én életbe lépett védjegytörvény értelmében, a védjegyek minden tiz évben újra belajstromosandók. Felhívjuk ennélfogva as érdekelt köröket, kik védjegyeik védelmét a né- CSARNOK. „Első hazai regészeti kongreszus. ■ Közli: azentmártoni Darnay Kálmán. Érdemekben megAssült tudósunk Pulssky Ferencz, karöltve a központ fiatal tudósaival Dr. Hampel József, Dr. Csobor Béla Dr. Kamerer Ernő Dr. Réthy Lássló stb. megalakították saját keblű kői azon bizottságot, kik lé re bo-sandják az első h. r. kongreszust. Hogy esen eszme mily visshangot talált, hasánk ötsses régész tudósai és dilletánsai, köst ast eléggé bisonyitja a kongreszus ki ünő sikere, melyről majd később szólok. Nincs ugyan ssándékom a kongreszus tudományos sikeréről irni, rábizom est nálamnál ssakavatottabb férfiakra, Írjanak róla a szaklapokba; de igen én oly oldalról akarom loirni, melyről talán minden tudós tag megfeledkezhetett: t. i. a kongreszus társadalmá. Megválva : őszintén midőn elhatároztam, hogy a titkár ssives meghívására felrándulok, ugy képzeltem magamnak, hogy egy 4 n»pig foly oo gyüés-kedő társaságra fogok találni, hol folyton felolvasnak. előadnak és magyarásnak ; már pedig nekem mint a kongreszus legbajusztalanabb tagjának (már nem a főtisztelendő urakat értem, hanem as olyan magam fajta embert kinek nőlhetne de mégciak ezután igyekszik.) nem volt nagy kedvem hozzá, m»rt hiába a fiatalság kedvencz tanulmánya mellett szeret élvezni is. Nagyon csalatkoztam, mert itt bizony 10 aonyi ju ott ki as élvezetből mint az unalomból, már hogy is lebetelt volna unatkozni, anynyi humoros és szellemes öreg ur közt, kiktől csak ssépet és jót lehet hallani. Hé:fán aug. 2-án volt a kongreszus első napja. Gyűlés helyül a kiállítás hangverseny terme szolgált, mely ssépen berendezve e czélra, a hosszú zöld aszta! telerakva itju Kubinyi Miklós, nagyszerű árvamegyei brons tárgyaival; as emvlvény oldalfala pedig, a mosonymegyei régeszeli társulat, szép bronz leletével volt díesitve; az emelvény párkányán ssin én e lelheíybő. előkerült idények díszelegtek. Siettem 8 órakor a gyűlés ssinbe-lyére, s már ott találtam a kongreszus főtitkárát Dr. Hampel József egy. tanárt és a röktönősött iroda főnökét, Ssablo»-czay Mihályt, ki fiatal kora daczára már iroda-főnök volt annyiban, hogy vele senki nem osstosott as irodai teendőkben. Dr. Hampel, a szokott miiidenkit megnyerő előzékenységgel fogadott, beiratkozva és átvéve a kongressusi igazol vány-jegyet, programsserüleg siettem, as emeleten levó ós és mürégésseti kiállítás megtekintésére, hol már a kongreszus sok tagjs élvozle ft. Dr. Csobor Béla as ország minden réaséről össse hordott mű-kincsekrőli előadását, különössen érdekes volt as előadó saját gyűjteménye, ssép régi hímzések, éi as általa tervesett de hely szűke miatt nem létesített magyar ssoba remek faragványos bútorjai. As előadás véges lével ismét a hengverseny terembe mentünk, hol el-( nökünk Pulssky Ferencs mondott ssép elő-' beszéddel, melyben örömét fejast ki a hasai; régészet asép bslsdása felett, ünnepélyessen hangoztatva bessede végén : .Ezennel megnyitom ss első hasai régé-sseti kongreszust." Esn ünnepélyes ssa-vakra önkéntelentellett hogy némi büsskeség támadjou minden résstvevő tag keblében, áthatva ason érzettől: én is egyik részese voltam ason alapkőnek, melyre a hazai régésset felvirágsása épülni fcg. Ünnepélyes megnyitás után ífju Kubinyi Miklós tárulom dúsan értekezelt, a ritka sséd eredményű árvamegyei ásatásáról, bemutatva feltűnő nagy spirális brons tárgyait s. t. Utánna ft. Vosinasky Mór majd L^hoczky Tivadarra került volna a sor, kik azonban azt későbbre halasztották, miután bemutatásra ssánt tárgyaik uem érkestek be. Érdekesen értekesett ft. Dr. Lipp Vilmös pr. kanonok, a „Keszthely vidéki leletekről" bemutatva annak régészeti térképét. Ft. Ivánfy Ede „Avarkori maradványok Sopronmegye területén" csimü tanulmányát ol«uts fel; Dr. Sóter Ágoston, ki alig hogy pár éve működik régésset terén, érdekesen, mutatta be a szent-páterí és nemesvölgyi nagy brons leletét, mely sírok szerint tábláivá fűzve, ssépen áttekinthető volt, kü!önös figyelmet érdemeltek, a gyönyörű ssinesetű ékgyöngyők és dissitett fibulák stb. végül ft. Wosinssky Mór aa előbb elmaradt értekesését, miután tárgyai baérkestek, tartotta meg, .Kőkön telep Tolnamegyé-benu csimmel, as érdekes értekesést megélvezetesebbé tette, as értekező gyönyörű előadása, különösen a gomba alakú nagy lámpákról, mely essme cserére nyújtott anyagot. A gyűlést Pnlszky Ferencz elnök sárbesséde fejeste be, mely ntán rnind-anyian a hangverseny terem előosarnokába mentünk, hol ft. Wosinssky Mór praktikusan bemutatta, miként lehet őskori csontvásat a körüle levő földdel együtt kiemelni, hogy a csontváz érintetlen maradjon, esen csélsserű módot mint emlé-kembe)maradt elbeszélése után érdekesnek Utálom a leírásra. „Eltávolítva a felső földet a csontvázról, körüle egy oly négy-szöpű földet vágunk ki mely a csontváz minden pontjától legalább '/a méter távol van, akkor a kivágott négyssögre egy iakeresztet husunk, mely megóvja a Bsétomlástól, a csontváz körüli fold erősen lesulykoltatik, a föld hig cementtel, mif a csontváz stearinnal öntetik ha a csement a földön átszivárogva, ast kő keménynyé tessi, ekkor a fenék óvatosan alá hazatik, és a rekesz üveg tetővel ellátva, bármely muzeumbe elssállitható. így sikesült a fiatal tudósnak, egy őskori csontvásat ssugorodott helyzetben a kongressu«ra felküldeni és ott bemutatni. 12 ór&ra mindenki belátta, hogy bizony a tudomány csak a szellemet, de a testet nem táp álja s így minden unszolás nélkül jónak láttuk, magánkat a programhoz tar ani és sietni a Dreher-tóle sórcsarnokba, melynek diszes kertjében jóhatáasal volt reáuk a felterített asstal; hamar körül telepedve as asztal kösepéi Pulszky Ferencz szeretett elnökünk,jobb ján Csergő Géza őrnagy, szemben Kálo-csy Lajos, as asztal «-gyik végét Korner Flori. apát kanonok Dr.( Hampel József Dr. C»obor Béla, a két u óbbi fiatal tudós köst nekem jutott a szemccse helyett foglalni. As étkezés kedélyesen folyt ki ki iparkodott barátságot komi szomszédjával, melynek sikerülését eléggé bisonyi-totta a minden oldalról ballható, élczcsel vegyült kellemes társalgás. 2 Óráig ültünk együtt; akkor a két fiatal tudós ssomssédom indítványára a Bosnyák kávéházba men ünk, élvezendő a török mezbe bujt magyar lányok által felszolgált valódi török kávét, mely valódi is volt anviban, mert ssatsostól adták. A társaság egy réssé a kávéhás kerek ssobájábá vonult és telepedett le a kis gömbölyű törökös asstalkák mellé, élvesve a kávé mellé felszolgált 1—2—3 szár csibukot, meg nagyrésse a társaságnak a szabadban összetolt asztalok mellett vigan éleseit később a jókedvük minket is kicsalt a szobából, mire kiértünk már nagyban foly a bemutatás baráti sziuesettel, ki-ki iparkodott önmagáról élcselni; sikerültek is ások, megérdemelte volna a sok jó Ötlet a feljegysést; különös talpra esettea mutatta be magát a már úgyis mindenki által ismert ssere-tetett elnökünk .Én vagyok as üstökös« bői ismert Pulssky Ferencs." Nem különben sikesült „Mint nevem mutatja király: vérből ssármssom, őseim egy fltt jöttek be Árpáddal édes hasánkba; nevem König Pál" stb. 3 órakor as előirányzat sserint siettünk a tanrzer pavillonba, Torma Károly egy. tanár szíves kaiausolása mellett megtekintendő a maganemben páratlan Lafrankoní-féle gyűjteményt, mely a magyar korona összes várának és (megerősített városainak régibb és njabb eredeti képét tartalmasza, ki-ki tanumányoshatta esen nagy gonddal össze álitett gyűjtemény, őtet érdeklő részét. Később Hermán Ottó halasz eszkös gyűjteményét tekintettük meg. Hermann Ottó akadályozva lévén ssemélyes ka- lausolásban, katalógusát kiosstatva, a kalauzolást Pulssky Ferencs és Dr. Hat • pel József volt ssives végezni* A tanolmányosástól átizzadva (melyhez hozzájárult a kiállítási csarnokba berekedt hőség) a munkácsi csárdába mentünk a hitből ismert jó savanyú borra, mely csak is savanyú viszel volt élveshető, ugy minden utó hatásnéikül bátran olthatta hárki szomját; találkat adva itt a társaság este a szegedi haláss csárdaban, ki ki sintett a nap még hátra levő néhány óráját tetszése szerint töltenni. 2-ik nap aug. 4-én. 8—9 óra közt a művész csarnokba volt ez összejövetel, holy ismét Csobor Béla élvezetdus előadásában volt szerencsénk gyönyörködhetni, bemutatva hasánk ssebbnél ssebb ötvös műkincseit egyházi ruháit, a kosép és újkorból hímzett templomi sfcönyege-ketstb. 9 óra után a hangverseny terembe ft. Dr Romer Floris f. apát kanonok elnöki udvösletével nyitotta meg • ssakü-lest, melyben mivel előirt tárgyú értekezése nem volt „Vallomások" ősim alatt érdekessen beszélte el mikép lett régéss, milyen víssonyok köst mosgott a régésset fiatal éveiben, hogy nyerte el legfőbb vagyát a muzeumi őrséget és as egyetemi tansséket stb. Beszédje végeztével Pulssky Fereneset mint a hasai régésset megalapítóját éltette, ki elérzékenyülve, szorított kesett barátjával; egész öröm volt nézni a két őss tudóst kik egyesült erővel sok követ mosditottsk már meg a hasai régésset érdekében. A kedves kéz-ssoritásra, sikerülten j^gyeste meg Romer „Wir bleiben die Altén." Megnyitó besséd után Dr. Ostvsy Tivadar: „Éssre vételek a zsarnok gyilkosok néven ismert ó>görög szobor csoport feliálításáboz" csimü értekezését ol-vssts fel, melyre Dr. Hampol érdekesen válaszolt, fejtegetve hogy a régészét feladata nem a cserép darabokon kezdődik és végződik, hsnem igen ott kezdődik, de fő hatáskörét a régi művészet képezi ; egyúttal örömét fejesste ki, hogy az értekesések sorába egy ily múrégészeti csikket is sorozhatott- Téglás G&bor értekezett „a romai bányászatról Erdélyben." Különössen érdekes volt az arany olvass-tási műveletének elbeszélése, bizonyítékul egy eredeti ősrégi arany olvasztó tégelyt is mutatott be, melyben az arany szemcsék még láthatók voltak. Dr. Réthy László: .Daczia n^mzetiségi vissonya a romaiság idején" csimü ériekesése, ssép és érdekes essme cserét ssült Torma Ká-, roly egy taoár és Kovács Ferencz marosvásárhelyi apát köst. König Pál: értekezése ,Mithrás emlékekről a dévai muze-umban" zöstetstéeben részesült. Gyűlés végeztével a társas ebédre kellett volna mennünk, de a zuhogó eső némi zavarba hozott bennünket, miután reggel szép idő lévén alig Va ré"8 álu el magá. ernyővtl, így ki ki sietoit vaiamr ismerőse pártfogásába ajánlani magat, (kik minden esetre előnynyel birtak) er-nyóje ala és gyors léptekkel mentünk a Pohl-félerészvény sörcsarnokba a társas ebedhes. As eső délután is ssakadatlan folyt igy kénytelenek voltunk a kávét is ot aIkölteni, késóbb kalauzolás mellett meg-tekinttetük, a népipar gyűjteményt, bos. nsák pavillont, a horvátjés keleti kiállítást Szerdán aug. 5-én. Az edd'gi sse^ rínt ismét 8 órakor gyülekeztünk a művész csarnokba, a müemlének bi-sotságának kiállítása megtekintésére, Dr. Csobor Béla érdekes előadás kíséretében mutatta be a hazánkban levő, műemlékek rajzait és ások h ily rí állításának tervét többek közt Vajda Hunyad várát, és régi freskók másolatait. 9 órakor a hangverseny-teremben br. Nyári Albert elnöklete alatt volt ülésünk ; as elnök rövid szavakban üdvösölte tagtársait és felhívta Könyöky Jóssefet értekezésre, ki érdekesen adta elő tanulmányát: Magyarország nyugati határvonalairól a kösép korban. Dr. Csobor Béla szabad magyarázatot tartott a müvéss-csarnokban kiállított remek egyhási ötvös müvekről; különösen érdekes kincseket mutatott be a görög egy-hásakból, melyek kiválóbb darabjai a Fruska Górai egyhási süveg vörös bársonyból arany pántokkal és ékkövekkel, nemkü önben egy nyélre erősíthető gyönyörű ezüst áttört művei, kolpolás fűstölő stb. A kath. egyhás műemlékeiből érdekes arany kelyheket, melyek közöl kivált egy eddig még ki nem állított ízletes sománczu csimeres erdélyi kehely stb. A fiatal tudós előadása élénk taps viharban részesült, mit követett Dr. Ssend-rey János tanulmányának felolvasása .Dürer Albert szármasásárót és müvé-szétéről," különösen érdekese« biso-nyitja be, hogy Dürer a német müvesset büszkesége, tulajdonképpen magyar asár-mazásu, mert atyja magyar volt; »» alföldön ssülatstt Ajtós nevű helységben és mint aranyműves került ki német orsságba, hol letelepedve, elnémesedett; elsőben Tűrer később Dürer lett sőt huszonnegyedik évfolyam néhány száz darab tölgy és cserfa özvegy Farkas János né nál Talián-Dö-rögdön Zala-megyében. Teri! QnintBrnö! Teri! Prágai 71. 4. 66. 5. húzás! Öt nevezet ís, aranyozott szám Ez valóban a legnagyobb ritkaság [a lottójátékban ! Mennyire nehéz két vagy hlrom számot amint mondani szokás eltalálni! Az em<-z számítgat a lehető és lehetetlen esetek tekintetbevételével tanácsot keres as állomkönyvben és az eredmény végre is csak az marad, bogy mindez csak hiu törekvés, hiábavaló fáradozás, ha Fortuna, a szerencse Istennője nem kedvez Az utolsó prágai husás alkalmával, mely aogusztnz hó 19-én történt, a Icttogytljtőde nagyjelentékü aranykeretében diszlet 5 szám sorban min<l as általam megtett számoki Mily meglepés ez oly emberre nézve, ki tudja bogy azek ason számok melyeket ő megtette ! Tudom ó legnagyobb csodálkozással, a legfőbb elismeréssel fogja tndomásnl venni e sorok tisztelt olvasói mindegvike azon körülményt, hogy én mijt a Quinternó szerencsés nyerője öt számot sem álmodtan, sem találtam vagy számítottam össze, sem a szerencse dobosból nem vettem ki, hanem a Budapesten, kerepesi nt 74. szám 1 emelet 7. ajtó alatt lakó általánosan becsült, és köztiszteletben álló Mihalik János számfejtő űrtől kapum! — E kitűnő szimmfivész által mindenkinek lehetővé tétetik, ha nem is Qainternót (mert Mihalik ur csak külön megkeresésem folytán közölt velem öt számot) de Temót a legegyszerűbb és legolcsóbb uton elérhetni, miértis mindenkinek csak is azt tanácsolhatom, ha biztos nyereményt óhajt elérni forduljon Mihalik úrhoz, aki kivétel nélkül mindpnkinek készséggel nyújtja segédkezét Mihalik ur a világ ismert számfejtői közül a legkiválóbb, mert kivűle még senkinek sem sikerűit oly számokat fejteni előre, melyek a kis lottóban okvetlenül kihúzatnak; és hogy mennyire biztosan és tökéletesen ssámit Mihalik ur, legjobban bizonyitia az általam nyert Quinternó, mely valóban csodás számitó-képeaségre mutat. — Vajha sokan boldogit-tatnának e nemesszivű ember jótettei által kit az Isten nemtetünk örömére és áldására még sok boldog évekig éltessen! Legmélyebb tiszteletem és legforrőbK hálám kifejezésével maradtam. Bárndt, iskolaépület HARZER JÓZSEF, a Bárndti népiskola tanitója. Mihalik János úrhoz, Budapest kerepesi nt 74. sz. I. em. 7. ajtó czimzett levelekhez válaszadásra 3 drb. 5 kros bélyeg csatolandó. Vasúti menetrend. Indul Hsáról. Reggel. Pragérhof 5 óra 20 perczkor postavonat Barcs 5 óra 45 „ postavonat Budapest 6 óra 28 9 gyorsvonat Budapest 7 óra 20 „ vegyeavon. Bécsújhely 6 óra 35 , postavonat. Délben. Budapest 2 óra -c- pároskor potavosnat Pragérhof 2 óra 45 „ postavonat Sopron 2 óra 15 „ postavonat Barcs 2 óra 25 . postavonat Este. Pragérhof 11 óra 20 pereskor gyorsvonat Zákány 11 óra 5 „ postavonat Budapest 12 óra 15 „ postavonat Bécsujh. 12 óra 5 , postavonat. Íríezít Kanizsára. Reggel. Bécsujh. 4 óra 8 perczkor postavonat Budapest 4 óra 45 f „ postavonat Fiume 5 óra 25 „ postavonat Pragérhof 6 óra 17 , gyorsvonat. Délben. Sopron 1 óra 48 perczkor postavonat Prngerhof 1 óra 15 „ postavonat Brcs l óra 40 „ postavonat Budapest 1 óra 59 „ postavonat. Este. Budapest 9 óra 50 perczkor vegyes-on. Becsujh. 10 óra 26 , postavonat Budapest 10 óra 55 . gyorsvonat Pragérhof 11 óra 35 „ postavouat Barcs 11 óra 25 „ postavonat. íekintetes Tóth Anna urnőhez, a „Fortuma lotto-«zereuc80 számok kiadójához Budapest, vámházkörut 2. z. intézet f. é.julius hó 15-én és augusztus hó SO-án kelt eredeti leveleknek hü másolata. Julius 15-én. Tesztelt asszonyom! Felbátorítva a számtalan ön által gazdaggá 1-tt boldog embertársaim bálanyilatko-zatai által egyresit, — másrészt p»-dig a végből, hogy úgy saját mint őt szegény apanél-küli gy-rmekeim szomorú helyzetét enyhítsem, fordulok ezennel önhöz azon alázatos megke-reéssel, miszerint szíveskednék nekem oly ki-tűnóen összeállított szerencseszámokat közölni, melyek segítségével én is a sok ön által boldogított szerencsés nyerőkhöz számithatnám m^gam Vegye tekintetbe tisztelt asszonyom sanyarú helyzetemet, segitsen mielébb egy elhagyott családon, szerencséltessen meg egy szegény özvegy és öt árva kis gyermekét bölcs tanácsával, és megígérem, hogy háládatlan nem leszek — Remélve, bogy kérelmemet tekintetbe veendi, válaszadásra mellékelek 3 drb 5 kros levélbél/eget és maradok, ¡becses levelét elvárva tisztelettel Özv. HÜBNER JOZEFA. Angusztus 30-án. Mélyen tisztelt Tóth Anna úrnő! Örömteljes szívvel értesítem, hogy az öntől közölt 37. 58 80. szám kra a tegnapi Budapesti huzásbau 60 kr. secco betéttel 240o frtot nyertem. — Ön hozzott pénzt, szerencsét és örömet a hab-ba, — ön tett engem a legboldogabb nővé, miért is magam és gyermekeim nevében .legforróbb köszönetet mondok. E szerencse sxámok küldésével oly tettet vitt véghez, »elyet más nő a világon nem képes véghez vinni — ön egy hfi anyaként vett engem és gyermekeimet szives pártfogásába, és megmentett minket az iuség és nyomor keserves helysetéből. — Hogyan köszönjem meg e nemesszivű cselekvését? Egyelőre csak tiszta izivból eredő szavakkal nyilváníthatom hálámat, s legyen meggyőződve, hogy as egykor szegény özvegy, aki mo»t az ön szives tanácsa és kitűnő, váratlan tudománya segítségéve! örömteljes jólétnek örvend, halálig hálás emlékezetben fogja tartani jóltevőjét,a nemesszivű hölgyet, tekintete» Tóth Anna úrnőt • Kiváló tisztelettel: HÜBN'ER JOZEFA, orvos özvegye. Kislberg, Érsek-ntcza, az érseki palota átellenében. Tóth Anna uroő lak. Budapest, Vimbér-Lörut 2. szám. Az ide czímzendő levelekhez kéretik 3 drb. 5 kros bélyeget mellékelni válaszadásra. Lapvezér és kiadó: SZALAY SÁNDOR Felelős szerkesztő : TASS ÁLMOS. Laptulajaouos: WAJDITS JÓZSEF. ^^M^ lijllnlilil iftis/u legjobb asztali- és üdítő ital, kitűnő hatásának bizonyult köhögésnél, gégebajoknál, gyomor- és hólyaghu-^ rútnál. Battoni Henrik, Karlsbad és Budapest Tisztelettel értesítjük a t. cz. érdekelt közönséget, hogy nagy-kanizsai vezér ügynökségünk irodai vezetésével mai napon IMck Salamon arat bíztuk meg, illetve a megfelelő teendőket mai napon reá átruháztak. Kelt Budapesten, 1885. szeptember elsején. Tüg Gmliai Lile Assnrance SoíieU Gnfrfn nnt bármily tulajdona legyen rU&lQJUUL is, különösen pedig a iomlott és odvas fogakat, egy pillanat alatt és gyökeresen grógyit az Indiai kivonat melylyel a fájó fog bekenetik. Miért is e kitűnő szernek egy családnál sem Bsabad hiányoznia. Eredeti N -Kanizsán egyedül SCHWARCZ és TAUBER kereskedésében kapható 35 krért. juövétsetével is m»gyar eredetet biaonyit bd t. i. páratlan körös diszitményei, me-)veket müveiben oly izletessen használt, ,cem egyebek, minta magyar régi vitéz fcötés ügy»s összetételei, melynek bizo-0jil«fcául egy eredeti vitéz kötést is matatott be. Fl. Hann Lajos Dürer féle tnugyar családról értekezett, bemutatta u általa adatokból össieálitott nemesi gjimert. Az előadások tárgya külön merítve oeg 12 óra előtt jóval igy Torma Károly fgy®r* tanár indítványára a délutánra In tűzött óbudai csatás szép -árgyainak bsmuutása a fővárosi pavillonban délelőtt végeztetett el, hol volt alkalmunk szemlélhetni » szebnél szebb bronz ezüst ék iset-eka', márvány szobrokat szomoió bárczákat stb. V, órakor a - munkácsi csárdába mentünk társas ebédre, hol már uehezen várt bennünket a sok magyaros öltözetű pitykrgombos dolmánya pinczér, a jó kedv már as ebéd kezdőiénél megjött, oelyuek oka meglehet, hogy ason jó körülményben rejlett, bogy ma hölgyek is ríítt Vettek a gyűlés- és társas ebéden, és pedig Könyöki József kedves neje és leá-cjs é* Csergő Géza őrnagyné. A jókedv legjebb bizonyitékául szolgált a sok «ebnél szebb felköazontő,melyet Romerő otgjság* kezdett meg,éltetve Schönbornt, ft. Pontelli, felköszöntötte a kedves höl-fyektt.kik férjeikkel együtt működnek a hssai régészet előmozdításán stb. fl. Hann Lajos éltette Romért, ki őt régéssszé tette, éi örömét fejezte ki, ast hiszi, hogy as egé-z társaság óhaját tulmác«olja midőn jó egészsége fölötti örömének ád kifejezést és kívánja, bogy a hazai régészet dicsőségére még eoká jóegéssségben működhessék. Könyöki József megköszönte nejének és leányának szives fogadtatását és Kamerra ürítette poharát. 4-ik nap aug. 5 éo. Ezen utolsó nap programja képezte a fénypontját kongreszugunknak, 8 —10 óra közt találkozás. Nem muzeamba régiségtár megtekintése, kalauz Pulszfcy Ferencz és (lumpéi Józst-f. 10 órakor a n. rouzeum főrendiház termében Pulssky Ferencz elnöklete alatt értekezlet 1 szőr. A régiség leletek áll. kezeléséről előadó Galamb István kir. jár. biró Zircxről. 2-szor Az országban léező muzeumok és régészeti Ursala'.ok között érdekeiről előadó Ham-p<l Józset. 12 órakor díszebéd Szikszaynál. 3 órakor kirándulás Ó-budára az Ásatások megtekintésére. Midőn én is ssívből örülök as eltő hazai régésseti kongreszus ily szép sikerének, azt hiszem mindenkinek óhaját tolmácsólom, midőn a rendező bizottságnak a résztvevők nevében ez u<tal is hála* köszönetei mondok azon sok élvezetért, melyben bennünk részesítettek, óhajtandó volna ha ép ugy mint a t^r. tud. társulat éven kint mi is vándor gyűlést ásatásokkal egybe kötve tartanánk, ez által esen uj tudomány biztosan megóvatnék a netani közönytől. ' E i r e k. - Az Erdélyrészi magyar közművelődési egylet érdekében. Felhívás Nagy-Kanizsa város lelkes közönségéhez. A Kolozsvárott alakult Erdély részi Magyar közművelődési egyesület megkeresést intézett Nagy-Kanizsa város polgármesteréhez, valamint a Magyar irodalom-cs művészet-pártoló egyesület elnökségéhez; is aziránt, hogy az Erdélyrészi magyar közművelődés ¡egyesületet anyagi és erkölcsi támogatásban részesítsék. Áthatva lévén az érdekelt egyesület nemes és hazafias törekvéseinek szükséges voltáról, elhatároztuk együttesen, hogy Nagy-Kaaizsa város és vidéki területén gyűjtéseket eszközölünk s az igy egybegyűlendő összeget az Erdélyrészi Magyar közművelődési egyesület részére s rendelkezésére fogjuk bocsájtani. Nem kételkedhetünk abban, hogy Nagy-, Kanizsa városának lelkes közönsége, mely hazafias kötelességének mindenkor készséggel megfelelni szokott, ezattal is meghozza jóakaratának áldó gyümölcseit, s kiki tehetsége szerént fog járulni a körözendő gyüjtóiven a magyar nemzeti ügy előmozdításához, annálfogva bizodalommal lépünk a t. közönség elé, kérvén, hogy a szent ü"y előmozdításához filléreikkel járulni szíveskedjenek. Egyesek csekély áldozata, ha azt egy nemzet minden tagja támogatja, — a haza oltárán örök fényben ragyog. Nagy-Kanizsán 1885. szeptember hó 3-án. Dr. Fárnek László s. k. A Magyar irodalom- és művészet-pártoló egyesület elnöke. Babóchay György s.k. polgármester. — Uj mise. Mult hó 30- n mondta Wqber János Víncze, felssentélt áldozár, első miséjét, a Ferencziek templomában. A fényes segédlettel mondott mise közben Plánder hitszónok igen talpraesett prédikációt tartott. A misét mulatság követte, melyben egymást érték a ssel-lemes toasztok. Koszorús leányok voltak : Miltényi Terka, Csemics Gizella, Kiss Vemnka és Szélig Fanni kisasszonyok, A kedélyes társaság csak a késő éjjeli órákban oszlott szét. Kisérje türelem és kitartás a fiatal lelkiatyát, ki tudomásunk szerint a pécsi tőreáli- iskola hitoktatójának neveztetett ki. — nebéz pályáján ! — Hymen. Geöcze Bertalan, szom batbelyi kir. alügyész Kaan Anna kisasszonyt; Pickl Ferencz helybeli táviró-tiszt Szakonyi Gizella kisassaonyt; Tóth Lajos vessprémi posta-tiszt Nóvák Lujza kisasszonyt jegyezte el városunkból. A boldog jegyeseknek áldást, szerencsét kívánunk! — Szegény legényéket lánaz legutóbb a pallini erdőb-n Négym voltak. Az erdőkerülőtől tudakozódtak a pallini körülményeket illetőleg. Hogy kik laknak ott? Vannak-e éjjeli őrök? Az esetről a lazsnaki csendőrségnek jelentés tetetett s most erősen foly a nyomozás. Még eddig sehol sem adlak jelt magukról. — Gyászhír. Schrot} József a 48-ik Emészt fóherczeg ezredbeli főhadnagy f. hó 4-én elhunyt 33 éves korában. Te-me'ése e hó 6-án vasárnap d. u. 6 órakor leend. A boldogultat nem csak tiszttársai de az egész társadalom tisztelte, magas műveltsége, s szép jelleme érdemesiték őt arra. Kora elhunytaval lapunk is egyik törss előfizetőjét fájlalja benne — Béke legyen porain. — Zenészek figyelmébe! Lapunk rendes munkatársa: Lengyel G é-z a, visvári tanitó legközelebb nyilvánosság elé bocsátja zeneirodalmi müvét. 30 közkedveltségű magyar népdalt fog az tartalmazni harmoniumra alkalmazva. Ára 1 forint. Megrendelhető szerzőnél. (Vizvár, Somogymegye.) Tezintve, hogy magyar'népdalok, barmoniumra átírva egyátalán nincsenek, a má, már mint úttörő zeneirodalmi termék is, kiváló becsesnek igér kezik. Melegen ajánljuk a fiatat zeneköl'ó művét^a zeneértők figyelmébe 1 — A vidéki lapszerkesztők orsz. C0ngre8SUSkn egv 12 tagból álló végrehajtó-bizottság választatott. Tagjai: Roboz látván (elnök Várxdy Gábor, dr Ta»Sy Pal. dr. Holló Lajos \|A dényi D-z8ó, Varga Lhjos, E'ődi Dániel. Kompohhi Ttvkd-r, Martonfy, N-gy Sáudor, Móes Zsigmond. Farkas Imre E bizot sg foga engr. ssus határozatainak síeli-nnben tovább müRödni a vidéki hírlapírók és hírlapirodalom ügyé nek emelése érdekb«n A nehéz és nagyfontosságú mui<kához kitartást és sikert ki vánuuk. J . — Dicséretes intézkedés, hogy a városházra tett óra éjeut- ki van vilá gitva, Úgy, hogy az éjnek bármely idejében, bármily tomlöcs »ötéiben is teljesen kivehető: báuy óra. Ez mennyiben is örvendetes esemény: anytbm ezentúl legalább a mi városunk közön-ségn éjjel is jobban fogja tndni; hányat ütött as óra? 1 — Gelsei Gutmann Aladár jegyet váltott Rudini Pollak Oitilia kisasz-ssoaynyal Legyen áldás fngyüköu. — BŐ áldás A XIX. század a haladás százada. Ezt bizonyítja nemcsak a számos föltalált gép, de legújabban még egy vízvári kutya is. Régebben, mint a közmondás bizonyitja, már ast is megbánta a kutya, ha kilencset köly-kezett, s most Vízváron egy derék kutyamama tizenhat egészséges kölyökk.il ajándékozta meg gazdáját, s mégis elég vigao jár az utczán, legkevésbé sem látszik rajta, hogy bánkódnék. Nem haladás ez ? — A kocsis boszuja. Fát szállít a gazda. A kocsin ugy is nagy a teher, Ntehát gazda is, szolga is szépen a kocsi meltatt sétál; ugy is elég húzni a szegény lovaknak. Haza érnek, s a gazda a rávárakozó barátaival bemegy » szo bába, hol hamarosan egv pohár borral kínálja meg őket. A szolga a lovak körül foglalatoskodván, nem részesült hasonló szerencsében. E fölötti keserűségében fölkapja a csapófát, s összeszidva gazdát, lovat, mint a Pe:őfi juhásza: nagyot huz vele a szegény hajszás derekára. — Migács Márton a lelketlen kocsis neve, aki megérdemelné, hogy a gazda az ő derekán kóstoltatná meg : ' mily jól eshetik a csapófázás. I — Balaton-füredi levelezőnk irja: F. é. augusz'us 26-án lett a fillokszera jelenléte konstatálva, tehát tájdalom, de való, t határban levő szőlőhegyek minden részében helyenként és síelhető. Ha ily rohamosan terjed, mi lesz a oa-latonmelléki lakosokból, kik egyedül a szőlőművelésből élnek? — Folyó évi aug. 31-én tartotta * Tapolcza és b -füredi esperes kerületi r. k. tanitó egylet nagy gyűlését B--Füred fürdőhelyiségének oU vasó termében. Nagyságos Konkoly Ambrus czimzetes kanonok tapolctai esperes plébános ur elnöklése mellett. Elnök ur a gyűlést szívélyes szavakkal megnyitván, üdvözölte a jelenvolt tagokat, de különösen Nagyméltóságú Gróf Eszterházy László urat, ki mint vendég az egész értekezletet órdeklídéssel végig hallgatta. — Több tolyó ügy intéztetett el. Ezen értekezletből az egylet védnökéhez Nagyméltóságú Kovác* Zsigmond megyés püspök nrboz, Sümeghre táviratilag hódoló irat küldetett, melyre a válasz d. u. 5 órakor érkezett ő Excellentiájától. A gyűlés d. u. 1 óráig tar-tott,ezután következett társasebéd mely a s Kisfaludy " féle veudéglőben rendeztetett A felköszöntők sorát Konkoly elnök ur kesdte; több tagtárs folytatta. Megdicsér-tetett Fodor József vendéglős magyar konyhája, ki 1 frtért 6 tál ételt bort és fekete kávét ndott. Most mondja valaki, hogy drágaság van Fürödén ? I —• A néhány napóta tartó hűvös esőa idő nagyon leapasztotta a fürdővendégek számát. — Yörös Gyula zenekara Csáktornyáról városunkba jött 8 ittt meg is telepedett. 12 tagból áll. Tagjai legnagyobb részt ismerteink. Vasárnap, tolyó hó 6-án a K'ronálnn játszanak. Már Csáktornyáról is sok szépet hallottnnk felölök. Hiszszük, hogy közönségünk is téljeseu meg lesz velők elégedve. Garan-tiat nyújtanak erre nézve a zenekar azon jeles tagjai, kik a külföld nem egy helyén arattak babért a magyar zenének. A derék zenekart melegen ajánljuk közönségünk szives pártfogásába 1 — Gyászhír. A következő gyászjelentést vettük: „Alólírottak, valamint az összes rokonság szomorodott ssivvel jelentik Kenézi Konyáry Mihály hites ügyvéd, a Zalamegye perlaki járás szol-gabirájának t. hó 22-en esti 8 órakor életének 58-, boldog házasságának 17 ik évében aulyos betegség után bekövetkezett gyászos kimultát. Perlakon, 1885. évi augusztus hó 22 én. Áldás és béke hamvaira ! Özv. Konyáry Mihályné szül. Hegedűs Irén min^neje. Konyáry László, Konyáry Péler, mint test» érek. Kooyáry László, mint unoka-testvér. Konyáry Emil, unokaöcs. — Zágrábi dioeceslshez tartozó Alsó-Muraközben, angusztus folytán történt a bérmálás. Maga az érsek nem mehetett személyesen, mivel a gas'eini für dőben van. H lye'teséül G»8prics F -rencz, fölszentelt pü»pbköt külde. Aug. 21-én délután L-^grád'a érk«zeft. hol szép ünnepie«ftéggl fogadtak I t 22-én bér máit. Ugyanaznapon délu án pedig A. Domboruba m»n'. A határszélen Kostyál Ferencz s. szolgabíró fogadta lelkes magyar beszéddel. A.-Domborubau felállított diszicaputiái a helybeli plébános: Ciimraermann Ftr^ncz üdvözölte. A templom tere fenyü-galyak kai volt di-szitve. A házakon aiagyár zászlók lengtek. Este kivilági'ás s a Szent Háromság ■ erén görögtűz volt. E 'szép fogadtatás rendezésében a d'csőség oroszlánrésze Cimmermann Ferencz plébánost, Szlá-mek József tani ó>, Pichl«r Imre jegyzőt és a derék Hirschlertestvéreket illeti, kit mindent elkövettek, hogy a fogadtatást mentül nagyszerűbbé tegyék. A községi képviselő testület ahhoz külön 150 forintot szavazott meg. 23-ándélután a tőpap Ko' toriba ment, hol 24-én bérmált. Ugyanazon napon délután A. Vidovecre érkezeit, hol 25>én volt a bérmálás. E községben különösen dicsérettel emelte ki a templomot, annak valamint a fá-raháznak tisztaságát s általában elismerőleg nyilatkozott e község lakóinak rendszeretetéről. Innen Szent-Máriárs majd Draskoveczre és tovább utazott. Mindenütt mozsár lövésekkel és lelkes beszédekkel, bandériumokkal fogadták. A püspököt a fogadtatás meglepte; as ott tapasztaltak után pedig úgy nyilatkozott, hogy a muraközi népben szép jelei: tapasztalá a romlatlan vallásosságnak. — Téres, családi verekedés. Hor váth Mátyás salavári gazdag és tekintélyes fóldmive leánya, az alig 17 éves Horváth Anna, folyó év zöld-farsangján ment férjhez Soós János, szintén birtokos, salavári 26 éves fiatal emberhez; azonban a menyeske néhány héti házaséle; után julius 28-án minden ok nélkül férjél ott hagyva, a szülői házhoz tért vissza azon erős elhatározással : hogy férjéhez többé vissza nem megy, mert neki férje egyáltalán nem kell. — Ezen elvet megdöntendő, nevezett férj a leikéss köznejöttevel akarta a menyecskét a hazajővetelre birni, de hasztalan ! — Sőt f. év augusztus. 26-án, mert fiatal emberünk a menya szony bozomáoyát kiadni nem akart >, a menyecske nénje és sógora fiatal emberünket éppen hordás közben az uton vasvillával megtámadván, köztük csaknem végzeteszé vált, véres verekedés fejlődött ki ; mely alkalommal mindegyik f4] súlyosan megsérült. — A Dráva által fenyegetett Visvár község mellett még az ősz folytán megkezdődnek a védmunkálatok. A költséghez a kormány 15 ezer, Somogy megye 8 ezer forinttal, Vizvár község ped>g az ötszörös évi küzmunkával járu", melynek pénzértéke mintegy 4 ezer forintra rug. A munkálatok vezetésével hihetőleg a Zákányban működő állami folyammérnök fog megbizatik. — A nyári hő napokban, az életrend elleni c-ekély vétség miatt is, emésztőszer\einkben gyakran zavarok támadnak (székrekedés vérto-lulással, szívdobogás, fejfájás stb) ily esetben egy jó házi szer gyors alkalmazásával, milyen közelismerés szerint a Brandt R. gyógyszerész svájezi labdacsai — más nagyobb bajoknak mindjárt elejét vehetjük. Minden valódi doboz (a gyógyszertárakban 70 kr. kapható) czégjegye-. egy fehér kereszt vörös mezőben s Brandt R. névaláírása. ZALAI KÖZLÖNY SZEPTEMBER 5-én 1835. Eladó HlrúLetéaeU:. Tie Gresüam Life Assnrance Society, Loéoi. HUSZONNEGYEDIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY SZEPTEMBER 5-én 1885. ' • .' i T I S I K. T< f\|- H Legjobb szerkezetű j BORSAJTÓKAT rOSSDlâ11 0 BUMIII (j MMÏÛ SZOLOZUZOKAT ei8g magyar gazdasági gép-RÉPAVÁGÓKAT ^ára Olcsón és Ejorsao szállít \J^zék'k Pántra bérmentve küL- ;2o82 3—6. detnck MOLL SEIDL1TZ POR Csat ralóii Kzea poruk tartó* gy<5</h.tráía makacs gyomor elnylikásodás, gyomorégés, rögsCtt dagulás, májbaj IGofólébb női betsgssgek «lieu 30 év Óta folytonosan n<We< -lő -li«rorésben résaesfll Kgy eredeti doboz hasanálatí utasítással 1 frt Hsaisitvaoyok törvényesen üldöztetnek ha minden dobozon a gvárjegy : a sas ¿a Moll soksaoro-sitott czég nyomata látható. é altestkajak, gyómorgörcs és vérttluiá. aranyér és a l«gkQ- <1 C <11 HWttttt I I I I I I I I I I 11 I I I 11 I Dr. Meidlager tanár or által feltalált es kizárólag szabadalmazott gyár Meidinger-kalyhák előállítására. HEIM H. Felső Döblingben Bécs mellett. RAKTÁR : Budapest, Thonet-udvar. C8. KIR. "Z \BAD. 1881. A legelső dijakkl jutalmazva: Bécz 187S, Caasei >877, Pári. 1878. Sechs-bau. 1877, Wels 1878, Teplits 1879, Bécs 1880, Eger 1881, Triezt 1882. R. akt árat: BÉCS BÜK\RESZT MEILAJÍD Kárntneretr. 40,42. Strada Lipscani J6. Corso Vitt. Emánuel« 38. Legjobb fflülröl'Qtő »zelelővel ellátott kályhák lakisoknak, iakolák- és irodáknak stb, egyszerű és elegáns kiállításban. Egy kályhával több szoba fütnetó. ... „ Központi légfűtés egézz épületekre, azi-¡tó-készülék ipar- é« meG- gazdasagi exélra. . .. , A«.?mr- magyarbirodalomban 263 tanodáhan 1824 van a mi Meidlínger-kilyhánk-h"z"UtbAD' e<ek közt 74 Unodában a bécai kerületben 508 kályha, 47 tanodában 320 kalyha a budapesti kerületben. A mí Meídíneer-kályhánk eló'ye nemcsak a cs. k. hivatalokban, országos intézetek-ben és városi hatóságoknál, papírendeknél, kórhitaknál, vasunknál és gőzhajóknál, pénzintézeteknél és bixtoaitó társaságoknál, iparvállalatoknál, szállodákban, kávéházak és ebéd- Lz, w- 8Z4mb»n. h«em több mint 20,000 magán házakban vaunak a mi Meidioger kályháink használatban. Azon megkedveltetést, melyet a mi kályháink mindenütt kivívtak, többszörös utánzásokra adtak okot. — Figyelmeztetjük t»hát a t közönséget saját érdekében ia utalva gyári védjegyünkre — bogy óvja magát mindennemű A gyár védjegye: [ MEID1N6ER-QFEN I > t ».•..« jj«íi 'is«jc(juuMii — ao\|j ovjm uiifBi Dunaenoemu U U C\| U VjV hírneves és ismert'gvártmái yunk utánzás itól, habár azok V" ' W 1 m «gyszerüen .Meidínger-kályhák- vagy pedig javított Meidinger-kályhák gyanánt ajáulutnak is. A mí gyártmányunk aj Ujának belső felén gyári védjegyünk bele ran öntve IV Prospektusok és árjegyzékek ingyen és bérmentve. 2579 3 —5l ♦■I11 l \|MIIJII MIIIIIHIMIII Köszvény-, cznz, miudenueniü haso gatás és bénulás faj-, fül- és fogfájás sikeres gvógyi-taaához bedörzsö- lésre; borogatásaik mindennema sérülések és sebek, gjula.taao* é« dagucua el en, Beásóleg vízzel keverve, hirulen betege-lés, hányás és kól ika ellen Kgy üveg pontos atasitással 80 kr. 2401 41-62 Valódi, Moll védjegyével és névaláirásával. Moll A. gyógyszerész császár királyi udv. szállító. Bécs, Tuchlauben Baktárak : Nigy-Klliz II: Relus József gyógyszerész. RosenfoM Ad Fezaelbofer József Barcs; Dorner S. Csáktornya: GSoca L. gyógy Kaposvárott : Borovícz Ad. Keszthely : Schleif^r fia. Köraiead : Rátz Jáuo. Marczali : Isztí F«rd. Szigetvár: 8zalay József. Zala-Egerszeg : Holtósy J. gyógyszerész. •o I 71 35 Mai leu elf Arnoldnál Bécs, I. Pestalozzi utoza 1. Közvetite ingyen. ^ E szakban a legrégibb c/.ètr. OOOOQOOOOOOOOO _1— 0 0: 0 I 0 10 0 0 0 o! 0 0 0 °í 0 0\| 0 0, 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 o oo_ co oooq ooc ç-q- NESTLÉ HENRIK GYERMEK TÁP-LISZTJE © o © © © © © o o o o] 1° 10 Tizenötóví 21 kitüntetés, aelyból > p » XKXKXKKXKXKXXK Árverezés alkalmával rendkívüli olcsó ár mellett megszerzett 1650 drb kitűnően szabályzott, pontosan járó, és minden anyag nélkül ön világító inga-órák harangütósü-óbresztővel, 2 aranyozott sul v lyal, és inpóvai f-laserel vn, általam mától fogva tövid ideig csak NT * frt 45 kr. H leszállított ár mellett arub* bocsájlttm• k. Ezen pompás é* fólö tí kitütió órák, diazes uagjsz-rü diófa, gómbk ri tökbe toglalv», minden szoba diszé'e válik, és as aranyárnjékkal számozott számlap önvilágitáai enWt 10 évi kezesség vállaltatik. Megrendelések csak egyedül általam e«s-kozölietnek, utánvétel mellett azigoru pontossággal, mivel más oldalról hirdetett efféle órák érvénytelenek. Csomagolási díj csak 30 kr. űBBót lencütBüfler Uliren.FEKETE' Wieu. 5 Bez. Hundsthu'msirasae 18. ooocoooooooooo Jókarban levő használt hordók a legkisebbtől egész 50—60 akó nagyságig igen olcsó árért kapható hol? megmondja a kiadóhivatal. QDOOOOOO OOOOOQQQOOOÜOO „ Eladatik esetleg társ kerestetik Egy 3000 magyar és horvát nyelvet beszélő lakossal bíró mezóvárosban egy 1 fíiszer és dohányáruda olcsó áron eladandó, vagy esetleg az üzlethez egy társ kerestik. Hol ? meg mondja e lapok kiadóhivatala. ttXXKKXXKXXXXK OOOOQOOOOOOOOO — T T v ▼ . ▼ y . y * ^ v A t . ^ 8 Számtalan bizonylatok K MaHMtMlU 1 M ^ I első rangú orvosi tekintélyektől. 8 arany érem. gyAki jegy. Tökéletes tápszer kis gyermekeknek. Teljes kárpótláaa as anya-tejnek ez elválaaztáanál, könnyen emésst-betö és tápláló, miért is igen alkalmas a felnőtteknél is, kik gyomorfájásban szenvednek, mint tápszer. A védjegyheF — a ssámos utánzás és hamisitás végett — minden szelenczére a feltaló, - NESTLÉ HENRI. — aevo és a fedélre a fógyá-ros neve: BERLYAK F. iratik ösmertetésül az eredetinek. Bgy dóbOz 90 Ur. NESTLÉ HENRI soriíeít leje. WALSER FERENCZ olső magyar gép- és tűzoltó szerek gyára, harang- és órczöntödóje BUDAPESTEN, Rottenbiller utcza 66. Főraktár osztrák-magyarorsyág részére : 2530 10- 10. B E R L Y A K F. Na« y-K islllii: Fesselhoffer Jóxs.f Roseufcld Adolf éi Zellínger L. kerezkedólaiél, — valamint Magyarország minden gyógyszeitir és fllszerkereske-désben ia kapható. Ajánlja gyártmányát, mint magyar különlegességet kutakban és mindennemű szivaty-tyukban elvállal teljes vízvezetékek berendezését varosok, földbirtokosok, Ipartelepek, ármentesitö társulatok és magánzók részéről modern technihai 2522 12—50 alapon es kedvező feltételek mellett ajánlkozik köz-és magánfürdők felszerelésére, szagmentes ürszékek felállítására és minden vizmJ& vi muukálatok gyors és pontos kivitelére képes árlapok és részletes költségtervezetek kívánatra díjmentesen küldetnek. Egyetlen belföldi szivattyu-gyár. oqoo ooooo oooq ossoocooc ooo'o WajdiU Jóuef könyvnyomdájából Nagy-Kanosán. Fesselhoffer József Nagy-Kanizsán, Göncz L gyógyszerész Csáktornyán, Klein József Barcson, Kika-ker K., Kirch M Szombathelyen stb. ajanlják t. cz. vevőiknek ,Z ACH ER L" legújabb kiválasztott porkülönlegességét, mely erőre ós biztonságra inindun eddigi szereket felülmúl: „Z A C H E R L I N-4 minden ártalmas ós alkalmatlan rovar teljes elpusztításáért és kiirtására, mint poloskák, bolhák svábogarak, molyok, legyek, tetük, hangyák Stb. Különösen arra kell figyelmeztetnem a t. cz. közönséget; ,ZacherlÍnu-t nem összetéveszteni a közönséges rovarporral! „Zacherlin" csak eredeti üvegekben, de sohasem becsomagolt papirosban vágy nyíltan mérlegelve lesz eladva. Az eredeti üvegnek névaláírásommal ós védjegyemmel kell ellátva lenni. 240» 0-12 XAGY-KAMZSA, 1885. Szeptember 12 én. Huszonnegyedik évfolyam. Előfizetési ár : ,.<»(•«* ■ ■ Irt. — — r<* ■ • 2 frt 50 kr. I)r.j»v«-ii.vrf » . 25 , E^yes »ram 10 kr. • I ! U :) K T K S K K - hasal»«»' prtitsorban 7. másodszor »; miti'^'U tmálihi sori-rt 5 kr NYILTTERBtN ;,,roiik ■ t 10 kri-rt wti-tufk te! i\iui >tiiri ili'-i'-k iiiii'cicn e^ycs hir-ivi«'Scrt '¿V kr ti/, u-mlk _L A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez, anyagi részét illető közlemények pedig a kiadóhivatalhoz bérmentve intézendök : Nagy-Kanizsán Wlassicsház. Bérmontetlen levelek nem fogadtatnak cl Kéziratok vissza nem küldetnek. A nagy-kanizsai nKereskedelmi lparbdnku, „nagy-kanizsai önkéntes tüzolt6-egyletu, a „zalamegyei általános tanitó-testület-". a ^nagy-kanizsai kisdednevelö egyesület \ a „nagy kanizsai tisztwnsegélyzö szövetkezet", a ,soproni kereskedelmi s iparkamara" nagy-kanizsai külválasztmány~ának hivatalos lapja HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Hol a garantia? ^ „A garantia egyedül az ügyvédnél van s a kőz égi vagy körjegy zó-nél semmi* igy monda az ügyvéd-gyülés egyik szónoka. Pedig ha szónok ur végig tekintene collegáinak sokaságán, csak hamar megláthatná, hogy annak legalább egy ötödrésze csak tengeti életét, épen mint a községi s körjegyző ? — Már hogy ezeknél mennyivel több a garantia, az magyarázatra szorul, mert ha az ügyvédi oklevelet tekintjük, ugy a jegyzőnek is, — oklevele mellett még állása is, — szintén oly kényes, mint amannak az ügyvédi oklevél. Számos eset bizonyítja, hogy némely ügyvéd feledékenységből, vagy egyébb okokból a felek által kifizetett bélyegeket sem rakja fel a periratokra, s ekkor a hivatalnok, — a rendelet ellenére. — nem az ügyvéd. hanem a fél ellen veszi fel leletét, mert itt biztosabbnak látszik a béhajthatás, s ha e miatt a fél panaszt emel, azzal vigasztalják, jobb lesz a dolgot abban hagyni, mert ugy sincs semmije se. Ily esetben tehát hol a garan- tit? t , Kár tehfát az ügyet kerüldözni, s ilyképpen fellépni, jobb egyenesen kirukkolni, hogy sokan vannak, hanyatlanak, s tpbben már a megélhetés nehézségeivel küzdenek, segítség kell tehát. Kormányunk már látta, hogy a hatvanas évek végén, s a hetvenesek elején, nagyon megszaporodott az ügyvédek létszáma, — igen sok jegyzőből és tanítóból; iparkodott tehát azt korlátozni s a meglevőkön némileg segíteni; felállította a közjegyzői intézményt, mely ugyancsak a népnek nagy rovására történt. — De hát lássunk egy példát! Ezelőtt a hagyatékokat a kir. járásbíróság tárgyalta, vagy a közeli székhelyen, vagy megjelent az illetők falujában, ügyüket az illetőknek par ón alatt tisztába hozta, s csak az utóbbi esetben került a feleknek néhány forintjába. A bírónak az ügy a tárgyalás folytán emlékébe lévén,-csakhamar be is szavatolta, s ekként az ügy végelintézést nyert. Most egészen máskép folyik a dolog. Először a közjegyző megidéz egy örököst előleges értekezés, czi mén, mi bizonyára 5 frt és az értekezés abból áll, hogy pár hét alatt mind belesznek idézve. Csakugyan pár hét múlva megidéztetik minden örökös, kik a hosszú ut jniatt már egy nappal előbb megindulnak, s sokszor egy egész nap az utczán csutoráz-nak, míg végre az ügy harmadnap gyors letárgyalást nyer, — s épen ezért hazajövet már máskép osztoznak, — igy tehát két, három napi munkát mulasztanak, s rá még 30 — 40 frt tárgyalási költséget fizetnek. — Ezek megtörténte után az ügy mégis csak a bírósághoz kerül, s mert a bíró az ügyet nem ismeri, ' azt hogy elintézhesse, tanulmányoznia kell sokszor annyi i&eig, hogy a tárgyalásra is elég lenpai. • Már azt hiszem ezt czélszerü-nek s helyesnek senki sem mondhatja már azért sem, mert a kir. járásbíróság személyzete ezáltal épen nem fogyott hatíem itt-ott szaporodott. kötelezné ruháikat^ egyedül a szabónál készíttetni. Ez nevetségesnek tűnik fel, pedig egészen ugyan azonos amazzal. És az iparos osztály éppen oly jogosan követelhetné az ilyféle intézkedést, mert hiszen ók még inkább küzdenek a megélhetés nehéz ségeíve!. De hát lássunk az uj tervből egy példát. Egy leányzó férjhez menvén, nagy korúvá vált, az árvaszéknél kezelt pénzét felvenni szándékozik, elmegy tehát az ügyvédhez, mert hiszen máshoz nem szabad. — Az ügyvéd bizonyára papjához küldi házassági bizonyítványért, melynek beszerzése utan ismét fel kell keresni ügyvédét, mi által a mellett, hogy 5 frtot bizonyára fizet, két napot még el is töltött, mig ezt a jegyzőnél egyszeri megjelenés után legtöbb 1 frt 50 krral elintézhet». A fennti esetben ha még ügyvédi meghatalmazás is adatott, akkor a pénzt is felveszi az ügyvéd, és sokszor a nagy garantia mellett furcsa dolgok is szokták előfordulni, mint a/.t a tapasztalat is bizonyítja. Még ilyen sok esetet hozhatnánk fel, de hiszszük, hogy még sem leend igy, mert mély belátásu kormányunk nem fogja a nagy többséget oda vetni a kisebbség marczan-golására, hiszen akkor ugy járunk mint némely gazda méheivel, melyektől cszszel a mézet elszedte, s tavaszszal azokat táplálnia kell. —h.— Segítettünk tehát százan oly formán, hogy ezerek sírnak. Most már ha kormányunk ismét segíteni akar oly formán, mint azt az ügyvédség kéri és sürgöli, t. i. hogy mindenféle irat, illetve folyamodvány csak ügyvéd által legyen készíthető, akkor nem alkotmányos életet élünk. Mert ha felyamodvá-nyomat magam elkészítem, vagy barátom elkészíteni tudja, s- mégis ügyvédhez kell mennem, ez éppen annyi, mintha a hölgyeket törvény Az állatkiállitasok és mezőgazdaságunk. Irta: TORMAY BÉLA, min. tanácsos. Az utóbbi évek — úgy véljük — nem tar óznak azok közé, melyek tapass-talatai mezőgazdáinknál kárba lógnak-veszni. Ezen óvek bizonyították be ast, hogy azoknak, a kik a mezőgazdaságban a termelésnek több oldalúvá tételét ajánlják, bizonyára igazságuk van; igazságuk van azoknak.különösen, a kik as állattenyésztés előtérbe helyezését minden le hető eszközzel előmozdítani törekedtek; a kik as ez irányban való okss^rü keselés igéjét hirdetik. As utÓDbi években as állattenyésztés körében találkozott egyes ágasat, melynél időlegesen igen nagy ár csökkenés mutatkozott, de látjuk azt. hogy ezen árcsökkenés nem tartós, hogy újból javulás mutatkozik és hogy az állatoknak termelési költségei, különösen ba a hizlalásnál as általu l fogyasztott gabnanemüek értékét vesssük, még a nyomottárak mellett is, a gazda nagyobb veszteségtől óva van.. ^Ezen szempontokból, de azon szempontokból is, hogy a termelés által a talajból elvontakat visszapótolhassuk, hogy ni meritsük ki azon forrást, melytől lététünk függ. tudniillik a talaj termőere-jet: szükséges, hogy as állattenyésstésre kiváló gondot fordítva, annak szakértelmét lehetőleg magunkévá tegyük. Az állattenyésztésben való köoy-nyebb baUdás a biztosabb siker egyik alapfeltétele: az állatiameret Est/a te-nyéastő csak ott szeresheti meg. a hol módjában áll kellő öaazehasoolitásokat tehetni, a hol sok egymástól eltérő, d* egyúttal sok egymá hoz hasmló, vagyis egy fajiáhos tartozó álUt áll "gyűlt, a melyeket összehasonlítva, következtetést vonhat ason teendőket illetőing, a melyekkel sajatjatenyészetét előbbre viheti; végre a hol anyagot k-reshet ki magának, a mely auyaggl a netalán tényé-«setében levő hiányokat kiegyenlítheti és elenyéiztetheti. Ilyen alkalma kínálkozik vásárokon, de különösen olyan kiállításokon, a melyeken tenyészanyag és talán már a piaezra készített állatok — melyek kü lönbóző fajtákhoz tartoznak — mutattat^ nak be az érdeklődő közönségnek. Nagy kiállítások, melyek távol vi dékekról látogattatnak, melyek"a jellegek küiönfélesége által tűnnek ki, erre leginkább alkalmasak. Csak az az egy baj vao, hogy ilven kiállítások, a. tenyész-anyagnak ily tanulságos gyűjteményei, ritkábban rendeztetnek és igy csak szórványosan juthat a gasda azon helyzetbe, hogy ilyen tárlatokon ismereteit gazdagítsa, a tenyészetében való hiányok ele-nyésstetéfére szükséges, mondjuk javítő egyedeket magának megszerezhesse. A magyar gaadánafc jelenleg kinál kosik ily alkalma. Budapesten szeptember 1-én nyíltak meg a nagy nemsetkösi állattárlatok és alig hiszszük, hogy ezek hez hasonlók, ily gazdagok, ennyire látogatottak pár évtized alatt újból rendezhetők legyenek. Megnyílott szeptember 1-én a lenjészszarvasmarhák kiállítása, a kiállítási területen, a városligetben. Látható lesz 1200 darab teoyészmarha, köziüa 500 nál több a legkitűnőbb gulyákból való hazai marha. Megkeresték ezen tárlatot a külföldiek is és az általuk hozott jeles csapatok erős versenyzői leesnek hasánk legjobb nyugati vérrel foglalkozó tenyészeteinek. Kőbányán ugyanaz napon nyittatot meg a nemzetközi sertéskíállitás, melyben hazánk legjobb kondáiból versenyez a tenyészanyag; ott látható volt ugyanakkor a mintahizlaldában egy kísérleti csoport 4500 darabbal, melyek versenyeznek: melyik tenyesset állatai értékééi ik legjobban a nekik adott eleséget? Végre láth Htók ott h a s á n k legjobb pia-csán: Kőbányán szokáso s árú«, tudniillik as orssag különböző vidékein tenyésztett és hisialt, részben ped g- a kőbányai pisczon hizlalt és »prettirozott állatok — feörülbelő» 50.000 darab, — mellek azt hiszszük eddig még sehol a világon ilyen 'ömegesen be nem mutatott anyagról fognak szolgáltatni a tanulmányra. Fölhívjuk ezen tárlatokra hazai mezőgazdáink figyelmét. Mint esen ügy munkásai és iránta érdeklődők, ajánljuk ezen állattárlatokat; kérjük gazdatarsainkat: ne mulaszszák el ezen alkalmat, mely nem igen tér többé vissza, látogassák meg ezen tárlatot, használják fel azon tanulságokat, melyeket ezen tárlatokon merithetni; fegyverkezzenek ott, hogy mint erős küzdők álljanak belé azon versenybe, melybe forgalmi hálózatunk kifejlődése által belé jutottunk s melyben csak ugy tudunk helyt állani, ha szakértelem tekintetében nem állunk mögötte azoknak, a kik nálunknál a piaezokhoz közelébb esnek, vagy pedig a kik nálunknál olcsóbban képesek termelni. Reméljük, hogy figyelmeztetésünk nem hangzik el, hiszszük, hogy mezőgazdáink saját érdekükben is, de azért is, hogy azoknak — kik ezen tárlatok létesítésén fáradoztak és csak asért rendezték, hogy azok mezőgazdaságunk hasznára váljanak, — ezen önzetlen fárado-sásaikat és buzgólkodásukat a kiállításnak tömeg ss látogatása által erkölcsileg meg fogják jutalmazni. I rimik. Születésed. Édes-anyád lelke áltni Megcsókolt egy sz-p csillagot, Mikor téged az életfa Rózsáiból leszakasztott. Elvitt aztán füröszteni Harmat-patak gyöngy vizébe, Hol tündére nyilt szemeid' Nefelejccsel (llfeté be. Mikor pedig piros pünkösd Hajnal-csókja égett rajtad, Mint a bimbó tavas» keblén Ketté csattant eper ajkad. Majd utána tel« vágygyal A hold fénye szállt meg azon, Epedő szép ábrándjait Ott hagyva mind téj arezodon. S mikor igy elszenderültél, Egy kis angyal gyöngyöt hozott; Fogsor gyanánt elhelyező, Fejeden meg selymet hagyott Rajta most is születésed Bűbájai mind olyanok; — Hajtsd ölemre, hadd gondolom, Hogy nem is a földön vagyok. Z. K. Komor, setét, nehéz, nagy órák És semmi eszme, semmi fény. Megadtam rég a sors adóját, Felül is tán a kelletén — 8 mim van is még hiába róják. Tán sirom csendje sem enyém — S jogom bár volna : még élni boldogan, Sorsom betelt! és most már este van Ki tadja meddig ? hogy örökké Nem tart ez éjjel: érezem, Egy eszme, mely sijtelmes fénynyé Foly azét a jöv5 perexeken, Egy mély titok: az istenségé — JBittatva ködlik szüntelen; X bár emberész felfogni oktalan, Hiszek, biszek, habár rég este van; Mert lenni, múlni mindörökké, Az örök végzet: napra nap, Kisem mondhatja : soha többé: A tört hit uj erőre kap S köDyét a kétség te se törlé Vágy éa remény uj fenn ragad — Hajnalra alkony az örök folyam : Kihűlt a nap és most már este van. Bátky Lajos. És most már este van. Nyájas szelíden jő a hajnal, ■ Arany sugáros nyári regg: Csillám, ragyogvány kél a nappal Lenn harmat-gyöngyön törve meg — Zsibong a lég miUjó rovarral Mit tiszta nap fény fördetett, 8 per szelve lebbent fölebb, magasan ; Tovább, tovább ás most már este van. A főnyeremény. Egy kép az életből. Neme: után: Tünkéi Mihály. A aap lement 6 az éj már-már szétterítőé homályos leplét a földön, mig az égboltozaton imitt-amott egy-egy Cail-lagocska tűnik fel, reszkető íédynyel tekintve le a* utczákra, melyekben ama kellemetlen félhomály uralkodik, amidőn a távozó nappal világossága küzd a gázlámpák homályos fényével. A Margit külváros egyik kevésbé élénk utczájában, ./. 'i kíj 'j :..' * Ciicl H '/ v szorosan a falhoz húzódva áll egy fiatal pár, — ugy látszik — fontos beszélgetésbe mélyedve. Most hírtelen lépések hangzanak és a szerelmesek felriasztva gyorsan elválnak egymástól, azonban a lépések melyektől annyira megijedtek,csakhamar elhangzanak, s ismét az előbbi méla csend uralkodik körülöttük. „Nem, Ferenoz, nekem most mennem kell", suttogá a leányka reszketve, a papa nagyon megfog haragudni, már oly régen távol vagyok hazulról. Aconban Ferencz erősen tartá kezecskéjét as övében. „Hát mennyi idő óta állunk mi itt?" kérdé félig szemrehányólag, félig bo-szussan. „Bizonyosan egy jó negyed óra óta már." „Eb ennyi időre nem lehetne kifogást találni? — Neked a boltban kellett várni, azután lassan mentél, hiss az est olyan ssép-" „Igen, igen" — esek szavába a lány sóhajtva, de papa nem hiszi el ugy sem, mert nagyon jól tudja, hogy veled találkozom az utcain, mióta oly ritkás jöss hozzánk." / „Hiszen ő akarja igy." „Hogy veled az utczán találkossam ast bisonynyal nem akarja, éa hogy ritkábban szabad jönnöd, azért van, mert a mint ő mondja, ugy ¿sincs semmi kilátásunk, meri mindketten ssegények va-gyünk. „0 az a péns 1 kiáltott fel Ferenoz dühösen, miért is oly igazságtalan a sors, hogy egyiknek mindent, a másiknak pedig semmit sem ad ? \ A lány csillapítótag fekteté karjára 1 kezét. „ Légy nyugodtan Ferencz — kéri őt gyengéden — reméljünk a jövőbe. „Igen, de hát mit reméljünk?" — kérdezé szomorúan. „Hogy még minden jóra fordulhat, a remény as egyetlen amink van, nélküle éppen semmi vigaszunk nem volna." Mit ér a remény, ha mindig hamisnak bizonyul? „0 téma ismét egész pessimista vagy, remény lem, hogy holnap jobb kedvben leszeas, de most komolyan el kell mennem. Isten veled 1" „Ferencz nem tartá vissza tovább. Gyengéden elbúcsúztak egymástól és a lányka könnyű lépésekkel sietett egy szerény házikó felé a másik utcsában. Az ifja álmodozva tekintett otánna s midőn már nem láthatá, ő is elindult csendes lépésekkel lakására. Ezalatt a lány télért a2-ik emeletre, ahol egy egyszerű, de tissta szobába lépett. Itt még sötétség uralkodott, mert azoknak, kik ebben a szobában laktak, takarékosaknak kellett lenniök, az olaj pedig szintén drága 1 — Az ablaknál egy régi karosssézben, pipájából hatalmas füstgo-molyokat eregetve ült egy öreg ur, as atya, mig as anya as ablakpárkányára támaszkodva as utcsára tekintett. Lányuk belépésénél mindketten feléje fordultak. „Ah, Alma kisasszony már visszajött, mondá ironikus hangon as atya, hihetetlen, mily gyorsan megtessed te a legmesssebb utat is. .Várnom kellett." Hol és mire ? A boltban az.árukra, vagy ss utosán Ferenczre ? Nem volt tán ma pontos ? „Alma összeszorította ajkait, de nem felelt, csak két könycsepp gördült le kedves árosán. As öreg ésarevevé est és gyengédebb hangulatba jött. Egy kis vártatra megváltoztatott hangon folytatá: „Te bisonynyal rossz, keményszívű atyának tartasz, de légy okos, kedves gyermekem, és gondold meg, hogy es hova vezet. Ferencz semmi és nincs is neki semmije. 0 még mindig csak állást keres — és ha nyer is ilyent, vájjon képes lesz-e egy nőt eltartani ? Nemi S vájjon képes vagyok-e én is még egy vót is eltartani? Színién nem 1 — Nekünk alacsonyabb állásujhivatalnokoknak elég nehézségünkre esik csak önönmagunkat is eltartani. Tehát mégegyszer kérdezlek hova vetessen ez?" „Mi mindketten fiatalok vagyunk és várhatunk." Igen de mire? Mig mindketten megőszültök ? Hisz nekem nem volna máskép ellenvetésem egybekeléstek ellen. Ferencs derék ifjú és szorgalmas; ez mind nagyon ssép, de ahol nincs semmi, - ott a császár is elveszti jogát ; a szerelemből magából pedig nem lehel megélni. Alma hallgatott. Mit is válaszoljon? Iliss atyjának mindenben igaza van, amit mondott, dehát ő Ferenosnek örök hüségot esküdött s est meg is akarja tartani. Miért mondjon le minden reményről, hogy őt valaha bírhassa ? Oly szép, oly «édes es a remény. huszonnegyedik évfolyam ZALlI KÖZLÖNY. SZEPTEMBER 12-én 1885. A römaniai Irredenta ós a román kormány. A .Correspondance de Pesth" a ieg-competensebb forrásból nyerr authenticus tudósításokat a romániai Irredenta lázítóknak Bukarestben működő törzskara felöl. Ezen törsskar egy csapat egyénből áll, kik az izgatást üzle-szerüen folytatják éa kikről nem lehet tudni, vajjou inkább politikai „Brailiard'-ok e vagy pedig iparlovagok, — kik egy rendszeresített politikai briganUggio jövedelmeiből nyerik az eszközöket katiiinai ezistentiájuk folytatására. Ezen pamphle-isták programjának 2 váriatioja van. Első Variatio a mester-ségszerü összeesküvés a román királyság alkotmánya és uralkodója ellen. Roméniában as olvasó közönség egy réaze, mely demagógiái isgatásokra — kevés seosationalis mellékiszel — addig hallgat, a meddig asak nagy szavak, nem pedig tettek forognak kérdésben, — időnkint tul van ¡terhelve ezen kérdéses pamphietek élvezetétől, melyek époiy buták mint cynicusak. Ha azután az illető csőcselók az izgatást Romániában megunja, akkor ugyanazon politikai gyujto-gátók a második váriatióban kezdenek dolgozni ; t. i. ugyanazon fnlségsérlést és basa árulást csakhogy más formában prédikálják a Magyar állam területén. Egyébként aromáuírrendentismust illetőleg azon igazsággal vigasztalhatjuk magunkat, melyet Thiers mondott és mely a tapasztalat által mindig és újra megerősítést nyer : „Quand les idées maisai nes, qui ont présccupé les esprits, — tcuchent a leur fia, elles restent encore daos quelques tetes et s'y changent en manie et imtécillité." „Ha egéazsegtelen ideák, melyek a közvéleményt foglalkos tatták, — létezésük végét elérik, mégis megmaradnak néhány fejben, hol mániává és butssággá váloak. A magyar kormány semmit sem fog elmalasstani, hogy a politikai csalók ezen sectája ellenében minden lehető törvényes eszközt felhasználjon és semmi kétség sem forog fenn az iránt, hogy a román királyi kormány a közös külügyminisztérium direct hivatalos felszólítása nélkül is e tekintetben mindazon köteles-ságsknek eleget fog tenni, melyeket a népjog határozmányai értelmében minden civilizált állam teljesíteni kötele«. A „Cor-respodance de Pesth" a romániai Irredenta kiáltványáról ezeket irja: A magyar állam minden polgárának faj-, vallás- és nemzetiség különbség nél-küí tökéletes jogegyenlőséget nyújt és különösen a román nemzetiségi magyar polgárok irányában oly messzemenő lole-rantia- türelem és jósággal járt el, a mi-kép mz Európa egyéb államaiban teljesen ismeretlen, hol épen ugy mint i'.t, nem engedik tneg, hogy egyróaze az állampolgároknak, mely as alkotmány jótéteményeit minden korlátozás nélkül sziotén él'esi, nemcsak az állam elleni forradalmat magának prédikáltassa, hanem még az al kotmányos uralkodó személye ellenit is. As erdélyi román irredenták e csoport* jának a fent emiitett kiáltványban époiy ssemérmetlen mint hallatlan modorban hirdettetik a polgárháború és a leggyalázatosabb forradalom ssükségns volta, mely csak a Communardok hazaáruló lázadásával hasonlítható össze és mely utóbbi a köztársasági Franczíaország által, as egész orsság teljes és egyhangú beleegyezésével nyomatott el. — Az irredentisták ezen manifestuma a köszönet a magyar alkotmányos kormányzat enyheségeért, mely kormányzat ép annyi politikai sza- badságot nyújt, mint a mennyi Franciaországban éa Észak Amerika Egyesület Államaiban fellelhető. A román Irrendentisták hasaáruló cliquje és a Cjmmune gyujlogatói köst c«ic egy különbség van, és es as, bogy az előbbiek agitatiója époiy nevetséges mint megvetendő és otromba. A magyar államnak elég alkotmányos eszköze vau arra, hogy megakadá lyozza, miszerint néhány as elámított tö meg tudatlanságából éiő politikai parasita ostoba szavalatai, veszélyes alakot ne Öltsenek, melyek a közrendit é« béke' K--délyországben megzavarhatnák. A. „Correspondance de Pesth" hozzáteszi, hogy a román Irredenta ezen kiált ványának tényét főkép azért kell regís-trálni, hogy egyúttal constalálni lehessen, miszerint a királyi magyar kormány meg " ragadta miu-'iason rendszabályokat, melyek oairájokba elfojtják ama kísérleteket, hogy lelkiismeretlen izgatók a lakosságot bűnös cselekményekre csábitsák. Azonkívül azért szükség** ezen dolgokról bsrélni, m-rta romániai Irredenta hadi pénztárából fizetett zsoldosok, ugyanazon szájhősök, kik a francai a-román vámvissály alkalmából a franczia ,kor-máoyt szejnylexicjnjuk kimeríthetetlen szókincséből megvetésÜK kifejezéséivel tisztelik meg, más publicistikai rej ek utakon époiy hazug mint esztelen leírásokat esempéasnek be romín nemsetiségü magyar állampolgárainkról a külföld egye- lapjaiba. As anya egy szót sem szólt. Ö az atyának adott igazat és sajnálta gyermekét. Igy mult el az est, szótlanul, mert mindegyik saját gondolataival foglalkozott. Amidőn másnap délben as atya hi vatalából haza jött, mint közönségesen szokta, magával hosta az újságot. Alma asokása szerint lapozgatni kezdett benne, midőn hirtelen ssemei egy helyen megakadtak.; „Hisz tegnap volt az X. sorsjegyek húzása és a főnyeremény as 56341-ik számra esett. Ama sorsjegy, mellet éa keresztanyámtól kaptam szintén 56000-rel kezdődik, amennyire reá birok emlékezni, csakhogy % többi ssámot nem tudom. Nem akarod megnézni papa? Az öreg mosolygott. „Csak nem hiszed. hogy a főnyereményt megnyertük." "Miért nem? Lehetetlensé; csak nincs a dologban. Hisz már elég régen várunk e aorsjegygyel." .Igen husz év óta és ki tudja keresztanyád is már mióta vart, midőn neked adu. De vigasztalódjál, mi még tovább is fogunk várni és mindig hiába. „Dehát nézd meg atyám", bistatá Alma. „Nos est a kedvedet megtehetem." Ezen szavak után felkelt és kinyitotta iróasstalának egyik fiókját Egy papirnyomó alatt több iratcsomó is feküdt, melyek köst kutatni kssdett; de hiába, a i r e — A „Magyar Irodalom- és mü Té8ZetpártolÓ-egye8Ületa derakaaan megtette kötelességét, midőn M i k-lóssy Gyul a ssinigasgatótól — ki már körünkbe érkezett — 30 bérletet, azaz 480 jegyet késspéns fizetés mellett átvett Ily körülmények közölt azután nem kell a ssinigas-gatónak attól rettegnie, hogy néhány h-tet seTi bir nálunk kihúzni. A művészetpártoló egyesület szépen nyitotta meg és egyengette el az utat a színtársulatnak. A többi most m«r egészen a színigazgatótól és társulatáiól függ. Miklós-syt mi erélyes embernek ismerjük s hiszszük, hogy teljes megelégedésére lesz közönségünknek. Halljuk, hogy V i z v á-ritéa Pálmay Ilkát szándékozik vendégszereplésre lebozni. Közönségünk is mindeu e«etre elismeréssel lesz as érdekében teendő áldozatokért. — A hírhedt Szentgyörgyvárott, Kisasszony uapján ült egybe a szó ő-begybéli kupaktanács és nagy bölcsen kimondta, hogy rojsz idő esetén szept. 15-én, jó idő esetén pedig 20-án megkezdik a szüretet. Ezen határosat ellen az ülésen részt nem vett értelmiség felfolyamodást nyújtott be a csurgói szolgabírósághoz. Ezt igen helyesen tették. Bízhatnak is a csurgói szolgabíró: Csonka Gyula ur erélyességébon. Az majd kissé minden esetre lehűti a karezosra sóvárgó szólóbirtokosok szüretelési hevét. Október eleje előtt nem igea jutnak karcsos-hos ő-kelmék. — A tanalók létszáma a hel; beli gymnasíumban apadt. Ennek oka minden esetre az, hogy most már Csurgón is, Kaposvárott is 8 osztályú gymnasium van. Annál nagyobb a létszám az alsó- és felsőnépiskolában, hova eddig 1400-on felül iratkoztak be. As osztályok legtobb-nyire tultömöttek. Bisony :dej«* volna a magas kormányoak kissé tekintélyesebb sorsjegyet nem ulála, bármily sokszor átkutatta is as iratokat. Talán egy másik fiókba-etted, hogy nem találod, mondá neje. * „Nem, nem, biztosan emlékszem, hogy ide tettem és pedig egéasen fölül." „Talán mégis tévedss." Nos majd utána nézek. Ez'.el felvevé a nehesébet, hogy ismét vísszategye a helyére, midőn éssrevevé, bogy egy papír darab as asztalon maradt. Megnézte, a sorsjegy volt, mely a nehezékre ragadott volt. Micsoda ssámot is mondtál ? kérdésé nem csekély felhevüléssel. Ebben a pillanatban felsikoltott Alma és anyja nyakába borult. „Megnyertük a főnyereményt" ujjongut sírva é* nevetve % A két öreg megmerevülten állt ott csudáUozáaában. Ast hitték, hogy álmodnak és mindegyre össsehasoalitották * hírlapot és sorsjegyet, nem is mertek hinni ssereacséjüknek. — Csak lassan, lassan bírták magukat ama gondolatban föltalálni, hogy ók 100-000 frt birtokosai. Alma boldog volt, majd atyját majd anyját ölelte össse vissza. És Ferencs ? Ö már nem kénjtel.-n állást keresni, apósa egy asép üzletet rendesett be ssámára és as óssssel lesz a lakodalom. összeggel járulni a város által hozott tan ügyi áldozatokhoz, bogy kellő számban párhuzamos osztályokat állithatna. — A „Jézus sz. gyermeksége mÜYe" társulat részére ujabban M a o-t u a n o Jenő 1000 db. Hajgató Janka 219 drb. és Vagner Mariska 130 db. elhasznált bélyeget küldtek be aserkesz-tőségü ükhöz. — Schrott Jóöef OS. kir. főhadnagy temetése impozáns részvéttel ment végbe t. hó 6-án 6 órakor. Díszes koporsóját egész kostoru-özön fedte. Többek kösött láttuk a 48. gy- esred tisztikara, Negrelli alezredes, Hioselmann nyug. alezredes, Ulmann nyug. őrnagy. Piakor kapitány, az ezred-orvos, Seidl Lipót, a jó barátok, a Koch család, fivére és számos ismeretlen koszorúját. A munkás é.etet élt és köztiszteletben allo-t fiatal egyén elhunytát minden ismerőse fájlalta. Nyugodjék bék'ben. — A helybeli gőzfürdő folyó hó 13-tól kezdve csak csü örtókön, ssomba -vasar- és ünnepnapokon lesz nyitva. Est egyébként a bérlő által ssélhordostatni szokott ambulans tábla és a Neumann'féle vaskereskedés előtt kifüggesztendő hirdetés is mindenkor tudtul fogja adni a kötöttségnek. — A helybeli „Kisdednevelő Egyesület" f. hó 5-én tartotta 10 éves fennállásának emiék- és as aranyjános-utosai uj ovoda megnyitó ünnepét. A ros«s időjárás miatt nagyon kevesen vettek résat as ünnepélyen, mi asután s jelenvoltakra is leverőleg hatott. Kik meg ne-n jelentek, bánhatjik. mert as ünnepély programmjának minden pontja lélekemelő vol\ Kár, hogy ezea nagyohbssabásuoak ígérkezett alkalom a részvétlenség miatt szinte észrevétlenül folyt le a azéphiva-táau egyesület rpuiatiój ának rovasára. Ingadozunk is, hogy a kösönség kösó-nyének vagy egyébnek tudjuk-e be a sikertelenségét. — A Yörrös féle ide települt se-nekart volt alkalmunk legközelebb meghallgatni a örömmel oonstatáljuk, hogy ugy szervezettség, mint előadást képesség tekín'etében eléri azt a ssinvonalt, melyen a Városunkban oly kedvelt D arázs Miska bandája állt. Úgy a magyar, mint a tánc darabokat, nemkülönben az egyes operák nyitányait teljes praec isi lássál játszsza Ajánljuk » közönség pártolásába. — Gazdasági tudósítás. Mult, »ugusztus havi esők mennyire a kuko-riczákra és sarjukra jótékony hatáaaal voltak, annyi kárt is okustak szőlőkben, gyümölcsökben : meri még ott is a merre jégeső nem volt, a víz által megszaggatoltl mélyen kivájt ssántófö dek és főveuynynl megtntőlt rétek meg annyi '.anui a ztpor esők pusztításainak. A hol ->edig a jégeső is pusztított, ott óim maradt ép«ég a szőlőben és gyümölcsösökben. Sandi, mi-háldi, bagolai szőlőhegyekben a jég kimondhatatlan sok kárt okozott. N »gy csapás szegény szorgalmas népre, melynek kévéi gabna termésen kivül egy-dül a szóló vagy is bortermés képeié jövodel-mét. Mély lesujió laivany a ss>Mőmives. szegény emberre, midőn ogés« évi munkájának, szorgalmának gyümölcsét, mely bez szerény remenyet füsté, melyben as adóvégrehajtásokkal az-mbeo egyedüli mentő horgonyát lattá, — rövid alig 20 pereznyi idő alatt a duló jég-ső aital tönkre tétetni iá ja. Minden szép rémé nyeiknek vége. Adó, szőlőváílsági bátraié« megint egy évivel szaporodott nagyobbra. Az, hogy szegény károsult nép még kedveső termés esetében is jövőre képes lesz-e összeszaporodott ssőlő-vált-sági hátralékait leróvni? mikor as éven-kinti tartozást még a jobb teruiő években is alig bírja tisstázni : — oly kérdés, melyre csak nemmel felelhetünk Ott asonban a hol a jégeső nem dult, mennyiségre a közép terméaen alól ugyan, de kitűnő minőségű 48-dikivel is vetekedő bor-szüretet reményiünk mert, — még szép ember második hetében vagyunk, már is a szőlő oly érett, hogy tavaly szüretkor sem volt érettebb vagy még ilyen sem; de e reményünket még a szeptember, ha nedves talál lenni, elron halja. Jobb azért ha a ssőllőmives nem remél semmit, legalább nem csalódik, s nem is esik oly fájdalmasan, ha ellenkezőleg történik. Kukoricza, burgonya, kerék és burgundi répa középszerű mennyiségben remélhető, borsó (bab) e! lenben ugyancsak szűken takarni. Gyümölcsök közül ssilva-a!ma körte, a hol a jég el nem vag-ta, bőségben terme t. Csak as a baj, ho^y nincs ára. Az okos gazdasszony e miatt sem sugolódík, aszalja, befőzi a gyümölcsöket — s elteszi jövőre, s akkor fogja elárusítani, mikor jó ára lesz. Tudja, hogy a bő gyümölcs termésre többuyire ssük termés ssokott köveikesni; ilyenkor azután jó pénzért tovább ad as aasalt és befőzött gyümölcs féléken. — Denevér hecc. A közeli napokban két — valószínűleg ssereime* — penevér tévedt a Korona éttermébe, hol szép számú kösönség hallgatta a zenészek ábrándos dalut. A denevér-intermezsora .'ón a szépnem között sikogatás, a kevésbé ssép, ssas a férfioem kösött pedig hatalmas verseny a mulató-terem integritását megsértett denevér-pár leveretésére. A sok kalap asonban hiába lebbegett. Mosolyogva néste az erőlködést Rosenfeld Lajos munkatársunk. Majd fölkapta vékonyka aétapálcsaját; Boszniára gondolt és a két denevért egy-egy csapással leverte. Denique a mi Rosenfeld barátunk csak ügyesen le tudja vágni a szárnyas egereke' 1 — Ritka 8XOlgablrÓ. A letenyei járás szolgabirája a közelmúltban járásának egy rését éjjel beutasta, meggyőződést ssersendő ariól. hogy az éjjeli őrök kiállíttattak-e. — Ugy látszik asonban: sehol sem talált éjjeli őrt, s e miatt a bi-rak at érzékenyen megoün tette. Abban a jsrásban bizdonyára nem fog többé hiányozni az éjjd'i őr. — Letenyéről llják : Városunkban augusziua 27-én kezdte meg előadásai sorozatát Irsay Zsigmond derék ssiniár-sulata Falusiak, Szigethy József vígjátékával, igea pompás előadásban. A kösönség mely akkor közepes ssammal jelent meg, azóta igen ssépen látogatja a ssin-kört, s minden elősdás után csak erősbödik a társulat iránti elismerése éa ro-konssenve. A k sönség kedvenczeit u. m. Krassoi Lövey Szabolcsi párt, Fark « Mariskát, Irsay igazgatót éa Tiha nyi Endrei osztatlan tetszés nyilatkozataival taps és virágokkal tűnte'i ki. A derék kis társulat, melynek huss tagja van és igazgatója Irsay ur mindent elkövet, hogy közönségünket a lehetőleg kiele-gitse, • hó 12 ig időz körünkben s innen Lendvara megy. őszintén sajnáljuk, hogy ily rövid iitidósés után elmennek körünkből Thwlia papjai ■ elv asik magukkal a templomot is. hova a legnagyobb örömmel mentüok. áldozni a Múzsanák. — Vérlkzito gyilkosság. Letenyé-ról borzasztó e«e el jelentenek. Mult hó 22-án Cseresnyés András kánya vári lakos a földjére kimenvén, Pákán Náiráo kanáss bojtárt raj:» kapu a miM földjéről burgonyái ásoiu Fóleme t fokossal rohant a fiúra, s dacsára a ssegény könyörgő szavainak fokosával teljes erőből verni kezdé a bojtárt. Tizenegy aulyos ütést mért fejére a vadállat, s mikor meggyőződött róla, hogy a fiúban már nincs éle', hozsárugoita holttesthez. „No, le se essél több krumplit a máséból" mondá, azutan bement a faluba s as e«eiet, ugy a hogy történt, m.ga beszélte el. A bíró rögtön elfng.dta, a fiúért kiküldölt a haUrba s emberei az iszonyatos módon eltorsitott holttestet behosiák. A fiúra nem lehetett ráismerni. Feje helyett egy össsesuzoit hus és csonttömeg lógott a nyakán. A nép anoyira felmgerült e lá.omanyra, hogy a lettes kiadaaát követelte a bírótól s csak nagyaehezen volt rábírható arra, bogy bánén bevárja a hatósági intézkedéseket. — A bűnöst marnap beszá-lilo'-tak Letenyére s a bolttestei ugyanott bonczoltak foi mull ho 25 én. A letenyei jár-sbn«'iság a vizsgálatot nyomban meg kezdle. Cs^r-sznyea mindent réssleteaen berallou. — A hazafiság a szószéken. Va-lah a templom stóazek'-iröi is birde.tok csatákat s a hívek fellelkesülvi csoportosultak a keressl kóré, önvédelmi harcára a pogányok ellen. A 7allás-erkölci leoz-kék mellett helye van a hazafiságnak ott a hounan a legnagyobb, legszentebb kötelességekre int a p&p szava. Mert isten után a hasat, nemzete szeretni — legnagyobb, ieg«seD ebb kötele« g. És a hazafias magyar papság szép lenéiről krónikák beszélnek. E krónikákat néhány megható «orral szap>i itotta Veszprém megyében, Gergelyi a ősségnek derék keplanja, nt. Szily Lénárd ur, a ki á hatva a magyar nemzet legújabb mozgalmától, önvédelmünknek aa«nl cséljától, az erdélyi magyar közművelődéi egyesület támogatására a szószékből hívta tel a népet! A „Budapest" egyik buzdító czikkét ott olvasta fel a nt. káplán ur s ajkairól két ízben hangzott az ige: „Szeressétek a hazát !a A leikesitő szavakra az fgyhás-község gyüjtőperselyt állított ki. a templomban s a hivek odaviszik áldosatukai, hazafia adójuk filléreit. Igazán megható a tett s büszke lehet Gergelyi köaség papjára s a paphoz méltó hívek ások, a kik igy tudnak lelkesülni pásztoruk szavára. S aki érezni tud e hír olvasásán, as kövesse a ssép, s busditó pe dát. — Előleges színi jelentést bocsátott ki Sümeghen Balogh Árpád igazgató, kinek társulata kedveső pártolásban ré-sseaü t Tapolcáin Jól szervezett társulattal ígérkezik előadásait Sümegben f. évi szeptember 12-éo a Mojzer József féle nagy vendéglő termebeu megkezdeni. Régebben nem volt itt jó Ursulat, ha igáret ssarint cselekszik, asl bisssük meg less íit élégedve. — TŰZ ÜtŐtt ki, Türjén, f. hó 4 ón ^ste 8 Óra után. 14 hás mellék-épületekkel együtt porrá égett. A tűzoltásban réssi vetlek leg< Uő aorban a szen -gróihi tűs-oltók, élükön : Nl. P e r é n y i s-gédlel-késs é* főparancsnok úrral, ki Dagy buzgalmat fejtoti ki. A kár óriási, meri az élelmisser is mind elégett. Embor-áldozai nem volt. A sserencaétlénül jártakra borzasztó ínség vár, hacsak az emberbaráti könyörületesség nem segít raj uk. As ottaniderék ügybuzgó néptanító, H o c k Pál ur már felkértbennünket hogy szólítsuk fel közönségünket kegyes adakozásra. Mi st örömmel megtesszük s a gyűjtést a magunk részéről 1 írttal meg. ditjuk. — Posta-galambok. A pécsi szárnyas állal és posla-galambokat tenyésstó egyesület próbát tett posta-galambjaival. Röpítettek néhányat Német-Üröghről, Pellérdről, Szeu -Lőrincsről, Darányból és Barcsról. A próba si<nrült, a posta galambok „sserencaésen" érkeztek be Pécsre. Legköselnbb Nagy-Kanizsáról röpítenek Pacsre; ez alkalommal jutalom tog k;-tüsetni. — Megszökött rab Vskmeró módon ssökölt meg a sz.-fehérvári kir. törvényszék központi fogházából Szántó Ist vám karácsonyfa! illetőségű béres, kit a kir. törvényssék lopások bűntettei miatt 4 évi fegyhásbüntetésre ítélt s ez iiéletat a kir. Ítélőtábla is helybenhagyta. Szántó Istvánt a jelsett időben » megyeház épület dé'i részén levő földszinti épületrész padlására küldöttek, hogy kosárfonáshoz szükséges vesssőt hozzon le. Szántó ugy látszik, már korábban foglalkozott a szö« kés eszméjével s a végrehajtás tervét is megállapította, — mert a padi ¿ara érve annak keleti cucsánál a tetőt kiütötte;az igy támadt résen kimászott as épület vé gében levő kőkerítésre s innét könnyen leereszkedett a megyeház épüle1 s Linder-mann-féle hás kösött levő közben a földre. Hogy innét merre vette u ját. ast nem tudják. A szökést nemsokára észrevették, mert Szántó nem jött le a padlásról, azonnal börtönőrök indul ak elfogására, — értesített'» as ügyészség a szökésről a m. ; kir. csendőrséget is; de mind-ddig nem akadtak nyomába a szökevénynek. i I — Kettős szerencsétlenség. Lövi Mór, bel^snai korcsmáros iaUlójaba beütött a villám, minek folytán az rögtön láogokban állt A megrémült korcsmárosné a lakosztály kitakarítása kötben gy töltött fegyvert vert le a szegtől, a Í6gy»er elsült a a golyó a szegéoy nő térdébe fúródott, honnan azt még most sem sikerült eltávolítani. A tűs a korcsmáros pajtáját ia a benne levő késile tel 'gyű t elhamvasztotta. — Az egri no. Nem egerben történt a oolog, hanem a komolyságáról országos hirű budapesi-péc I vasút egyik nagytekintélyű vidéki állomásán. Ugyanis Vidovics Mihály e jeles állomáaon palya-ügyelő vagy raktáros, vagymí, az ő rangja ugy sem játszik aktív szerepei a hősi cselekedetben, mert ó csak a felesége után jött forgalomba, mint as a némtt berezeg, »ki az angol királynő lányát el vette. M-rt vagyon neki fe'esége, derék egy aaszony, amazon szamba ra-h t, amint az mindjárt ki fog sülni. — Nevezett vasúton ege sztal Ugyanis egy feketevérü, világgá ülölő fö'ő, akinek ason vénsassouyszokaaa van. bogy as«ret pletykákat komponálni a azokat szélnek ereazt-ni. Tobt.ek közt Vidovics-néra ast a pletykát fundálta ki, hogy ő Iánykorában azéi t járt iürün a vasútra, hogy valamikep férjhez mehessen. Mar mityen meggondolatlan beszéd ez! No iszen, csak azt kéne még a közönséggel elhitetni, hogy aki kijár a vasutakbos. as férjhez megy. Azonnal megakadna min* denféle közlekedés a látogatók sokasaga m att. Vidovicsué megintett« a fűtőt, hogy ha mégegyszer pletykálkodik, hát fntpo-fozsa. Minthogy a fűtő kíváncsi veh ezen ak'.u* minkénti lefolyására, ismét rágalmakat kovácsolt, as asssony pedig becsületeden szavát tartváu, megpofozta takarosan. A gyámoltalan ember ekkor a bírósághoz szaladt panassra, hogy ő neki milyen vitézi medalíákat rakott a képre Vidovicsué asssony. As egész állomási népség mosgósittaiott, főnöktől keydve as utolsó bakterig, hogy tanúskodjanak a kiszolgáltatott érdemjelek valódisága felől. Igy élénkülnek meg olykor a vidéki vasútállomások unalmas helyei. A dolog a bíróság niőtt jáozik most. — Talpig derék pap. MiassI Zsig mond Gács uógrádmegyei kösség plébánosa. Gáca lakóinak 1-gnagyobb része jő magyar érzelmű ugyan, de tótajku lévén, az egyházi b-s«ed. valamint az egyházi énekek is eddig tótnyelvüek voltak, ugy, hogy as intelligencia, mely kisáróUg magyar, kénytelen volt egyházi ájta os-aágain csup>n imakönyveire szőri kőzni. A derék lelkész csak as alkalmat várta, hogy e bajon segitaen éa a mr.gyar istentiszteletet megkezdhesse. Legalkslma»ab-Qak találta erre Ssent Istvánnak, as első magyar királynak ünnepét s az ájutós-kodó bivet el voltak ragadtatva hasafi»s örömükben, midőn as orgona hangjai mellett egyeserre felhangsolt a „Jöjj el Ssent lélek Isten 1", 'melyet azonnal ulpraeit, velős és tanulságo szent beszéd követett; ezuUn pedig az egész mise alatt magyar énekek hangzottak a templomban. A «0 -nyelvűek most már szorgalmasan tanulják a magyar énekeket, és büszkék reá, hogy őszinte hazafias érzelmeiket ily ssép mó don fejezhetik ki — M u r a k ö s nek bej. d* sok ősi m gyar nevü p»pjft követbe'né « német nevü, de jó magyar-érselmü plébános példájá t huszonnegyedik évfolyam ZALAI KÖZLÖNY SZEPTEMBER 12-én 1&35. — Őrizkedni kell a czigany jos-OÓktÓL Sept«mbor 1-én d. a Soprouban «gv 24 é»« nrtnel, kio^k férje fegyver-,%koriatr>» volt behív», megjelent egy ctie^a7 aZ007 s ast mondta, hogy kár-jygt v«t » tányéréból jorendő fog mondani. A nA trltakosutt az ellep, mire a ctigiaj a»«ouy az ajtót é* az ablaktáblákat becsukta. Etutin erőszakkal lefogta , követelt«-, ö881"« péoaét adja át peki. inert 6 sterejcsét hozott. Eközben megfogta senyerót a azt nézegetve, valamit érthetetlenül mormogott. Mit volt mit teflOi, » nő óssses pénzét, 1 frt 25 krt tUdu. Ezután egy szoknyát ét egy io-gít követelt, mit a rémült nótől szintén ujegkapot'. Moft levetkőzött, • ót is levet-ifőztette, ezután p"dig leírhatatlan dol güt vitt vele véghez. Mtd^i: mindennel veszett azzal a meghagyáaaal 'ávoiott ei. bugy másnap re^ei 9 óráig nem sza- ' bad seokinek sem szólnia erről az esemény^' mert különben nem less tuszna. » műveletnek. A kifosztott DÓ a kitűzött időig nem is szólt senkinek, hanem 9 óra uúd mert csak bemenni a rendőrséghez, följelentést tett. Ez alatt a czigánjasz-uooj elmtsnekülhetet-. Hogy felfedezni ¡ebessen a gonosz czigányasszonyt, meg-emiitjük itt, mikép termete alactony, erős, baja és szemei feketék, felsó fogsorából a közerő fog hiányzik, b németül is beszél. — A püspök hú kntyója. A „Vác«» Kozlonj" irja: Mindenkifog emlékezni arra a szép fekete szőrű, katalmas ujful -Isodi ebre, mely mindig ott volt látható , k püspök (Peitler) oldala mellett, valahányszor a rezid-Dczia kertjében sétált. Együtt sétált a püspökkel, együtt é't ve •le. A mint a püspök meghalt és eltemet, léi, » kedvenc* ku'ya egészen elvesz-K .tette kedvét az élethez, szomorúan lehorgasztott fóvel járt kelt a reziden-cziáb&n, minden szobát s a kert minden zu^át összekereste, hogy gazdaját felta-Uija, de haszdvan, a kit Mrííítt, nem lelte többé. Napról napra szomorúbb lett, ételhez n-m nyúlt, csak szaglált, keres -gélt egész nap a palotában és kertben V'gre aztáo m -gialá U a nyomot, melyen gazdája koporsóját kivitték, s azon oyornoo neki iramodva, kifutott az J 1 uiczara. Itt ereje elhagyta, összeroskadt s » pilóta kapuja előtt néhány perez mistt kiad a hü-iéges páráját. réizvénytár-kecskeinó^i-útcza ^allas irodalmi és nyomdai 8sghoz küldendők, 6 ik szám. i — Proth Mario Magyarországról «M<tgyaroraság" czimmol rendkívül érdéitns czikket irt Proth Mario a« .Ország-ViUg- részére. Ebből ax alkalomból a kitűnő képes lap közli Proth Marionak, hazank e lelkes barátjáoak •rcsképót és életrajzát Toldj László dr.-tól. Ezenkívül a következő' közleménye I ket találjuk : Ordódy Pál (arczképpel ;) ,A hársfa alatt'v elbeszélés Hevesi Jó-«seftól; „Az ügyvédek kongresszusa", (Hódossy, Burián, Gyóry, és Dell'Adami : arczképével) Egy ügyvédtói; ,A jövő .szárad férje-, Tabon Róberttől; „A nem-i zntközi mütarUt", Barónyi Lászlótól ; .A csoda gyerek, bécsi tárcza K«posi Bélától; „Két vén gyerek', regéuy Qabányi Árpád ól; „A hét története Székely^ Huszártól Költeményeket Dalm&dy Győzőtől ós Gáspár Imrétéi olvasunk a legújabb, ssept. 5-diki számban, melynek képei köztil még említjük Fiscb-r F. majolika kiállítását, há om kolozsvári kép-: s több arczképét. A gadag rovatok ezek-Tudomáuy és irodalom, szinbás és művészet újdonságok, a kiállításról, konyv-píacz, vidéki élet, sport, hymeu gyászrovat, inn^n-onnan, rejtvények. Az .Ország Világ* előfizetési ára: január—de-czemberre 10 frt, január—júniusra 5 frt julius—szeptemberre 2 frt 50 kr. junius — (£ rovat alatt megemlített munkák kaphatok Wajdits József ki}ujvkereskedéseben, vagy általa megrende hetők Nagy-Kanizsán.) — Általános iskolai atlaszt kaptunk, mely Mébuer Vilmos k>ad-isát>an jel mt.meg. Ez a lasz, m-ly népiskolai használatra készüli 8 me yet György AUdár nézett át és látott el a b «mákon statisztikai d«toickal, az eddigi hasonló ailastoKat főkép-n aszal mu ja fiü< hogy D«m csak nagyobb és terjedelmesebb, hanem e melle'.t pontos és a mi fő: igen tiazts nyomású. Nagyon figyelembe veendő dolog ez tanítók rétiéről. Mert vol'ak atlaszaink, melyekkel csak azért nem értek ciél< ae iskolákban, mivel s nem tiszta nyomás miatt a gyermek nem ismerte ki m«gat a . térképeken. Méhaer Vilmos st lsi4Q«k éppen az az előuyn, hogy a gyermek tájékozását a térképen tisztasága pontossága és kellő uagybága igen kö-oyüvé teszi és igy jelentékenyen előmos-ditja-a földrajt tanulását. Az atUsznak ára 36 krajezár, tehát igen csekély tartalmához képast. Egyes térképek is kaphatók belőle, melyeknek ára 10—10 krajezár. — Dürer Albert egy ismeretlen teatméayét, melyet a magyar származású festő 1526-ban festett, közli az eredeti u'án az „Ország-Világ" legújabb száma. Az ismertető csikké: hozzá Nyári Sándor irta. A legújabb (augusztus 22.) ssám kölí az elhuoyt L'povniczky nagyváradi püspök srcíképét is, életrajzzal —n — tollából. A kitűnő képes lap többi közléN. oényei a következők: .A franczia vendek", Arányi Miksától; profuo-köl'emény Fülöp Aron'ól, az „Ellák* szerzőjétől; .A kapitoli Venus története* Twain Márktól; „Hogy készül » papucs«, vig elbeszélés Tóth Józseftől ; »Az árvamegyei tótok" Dortsák Gyulául; „A bűvös vár", költemény Inczédi Lászlótól; „Két vén gyerek", regény Ga-t>»nyi Árpádtól; „A bét történele", Székely Huszártól ; „Az első Szent István-napi körmenet* Krónikástól. A képek közül megemlítjük, a „ Szen'.Istvánnapi körmenet" czimüt, a csorbái tó, Tátra. Püréd képét stb. A gazdag rovatok a következők: Tudomány és irodalom-színház és művészet újd mságok, s kiálli-tásról, könyvpiacz, vidéki élet, sport, liymen, gyászrovat, innen-onnan, rejtvények. Az .Ország-Világ" előfizetési ára: január —deczemberre 10 f", j»o- — ju-O'Usra 5 frt, juliue—szeptemberre 2 frt 50 kr. június —deczemberre 5 frt. Az »Egyetértés sel együtt: egész évre 28 frt, félévre 14 frt, negyedévre 7 frt, egy-hórs 2 frt 60 kr. Az előfizetési pénzek a deczemberre 5 frt. Az „Egyelértés'-sel ®gyüll> egész évre 28 frt. felévre 14 frt, negy dévre 7 frt, egy hóra 2 frt 50 kr. Az előfize ési pénzek a Pallás irodalmi és nyomdai részvénytársasághoz küldendők, keckeméti-utczs 6 ik ssám. - A Gróf Gnyon Rikhárd tábornok vezénylete alatt müicód<Vt magyar déli badtsst naplója 1849. As 1848 — 49-iki magyar szabadságit rcz történelmi kútfői, okmányai legnagyobb részben még a leveles ladákban feksze nek; a mi ezekből előkerül, kö'eleseé-güok nyilvánosságra juttatói, hogy tör ténetíróink majdan e dioó korszak eseményeit a kellő hűséggel vázolhassák. Nagy, igen nagy kötelessége ez as utókornak, mikor hazánk egyik legnagyobb fia Kossuth szavai szerint is elmondhatni, hogy .hasaellenes bünt és erkölcsi mulasztást követ el as, ki a még bir okában létező történeti okmáoyokat, ada okat, multunk e ^dicső korszakántk em'ékeit közzé nem ^essi, ha ezek felhasználhatá* sát bármely okból, talán akaratán kívül is, megakadályozná." E oehány szó álla' sngait meggyőződés, de hz»fiui koteles-ségérsetüok is arra indítottak bennünket hogy a minden magyar fel-db leu emlékében élő vitéz lábornok a „branyiszkói hős-" és a .hegy-sí győzőnek" delma gyarorstági hadjáratáról szóló nr«fdcti naplóját közzé tegyük. E r-udkivü^ érdekes okiratot Guyon áborno< egyik segedtiaztje által v«i«ve te. Tar.almá rov.d«u a kove k«'ó ben ism-rte jiik : 1849. junius 26.-1849 ju:ius 30. Eiu-tas-is a ftWárosból. — Szoluok. — Gőzhajón Ssigedig — koc-in Temesvár felé. Ssőregh. Béba. N-gy ^zent-Miklós. Lov-rio. A temesvári taoor és as ostromse reg. Vetter, gróf Vécsey tábornokok Utazás Aradra. A* ar«di vár c»pi u lácziója. — Nagy Lak. ismét S'-eg-d A ,Bem" gőzhajóval Torök-Bectere. - Az itteni tábor. Banfy ezredes. Tamdá«i tervek. Pereczy ezredes Pade-nál a Ti szán átkel. Igmándy ezredes Ó-Becsén A julius 5-iki h-gyesi tánrtkdás. — Jellasics bán. A hadtest átkelé-e a Tiszán Ó-Becsénél. Szeghegyi főhadiszállás. Az ellenség a Ferenczcsatorna mögé vonul. Bánfi ezredes Ó-Bee«éu marad. A többi egész had Hegyesnél össipontosittatik. Kmetty tábornok és Kollmann ezrede-Bajáról a tábor felé húzódnak. — Mes sséua alezredes bajai had'.est parancsnok jelentései. A „Schlick" osztrák hadigósős. Jellasics seregének fekvése. — Hírek a feiVidéki táborból. C-a a:»rvek. A juliu» 14-iki hegyosi csa'a. A győzelem. Az ellenség üldözése. Verbássnal az utolsó mérkőzés. Táborozás Verbászon és Kis-lKéren. — A foglyok Szegedre kísértednek. Jelentések a kormányhoz. A leégett Temerin. — A Titel elleni tervek. Ha ditörvényszék. Látogatás Péter« áradon Kiss Pál tábornoknál. Gayon tábornok beteg. — Titel siker nélkül os'romoita-ttk. Kendelet a Szeged felé vonulásra. — Csuroghi és ó-becsei táborozás. Ada. — Látogatás Dobsáron a Hertelendyek-nél. Ó Kanizsa. A zeg-di lőporraktár felrobbanása. — Horgos. Bevonulás Sze> gedre. Kossuth kormányzó, Kiss Ernő altábornagy. Ünnepélyes fogadtatás stb. Ez rövid kivonata ss érdekes nsplónak, melyet Guyon tábornok életrajza elósend meg Dudás Ódöutői. ki a sajtó alá rendezést Uljesité, a munkát kiegészítő jegyzetekkel és több még sehol nem kösölt okmán nyal bővité. Két arcskép is leas hozzá mellékelve, melyek egyike a tábornokot magyar, másik a török (reis-pasa) katonai egyeuruhában' ábrázolja Mindkettó külföld: fénykép után készült. A díszes kiállítású mú megrendelési és előfizetési ára példányonkint 1 frt o. é. — Szíves gyűjtőinknek 8 példány után egy dij nélküli példánynysl szolgá uok. A megrendeléseket és előfize'ési össz-geket tisztelettel kérjük folyó évi szeptember hó lö-ik nspjáig Topolyán (Bácsmrgye) alulírott kiadó czimén beküldeni, a nyomatás bevégzésével folyó évi október vége felé a mű. megjelenik s t. megrendelőinknek és előfizetőinknek pontosan megküldetik. Topolja, (Bácme-gye), 1885. aug. hóban. Krämer Rezső, könyvnyomda-tulajdonos, kiadó. Vasúti menetrend. Indul Kaimról. Reggel. 5 óra 20 perczkor postavonat „ postavonat Pragerhof Barcs Budapest Budapest gyorsvonat vegyesvon. postavonat. 5 óra 45 6 Óra 28 7 Óra 20 Bécsújhely 6 óra 3C Délben. Budap-st 2 óra — perczkor potavosnat Pragerhof 2 óra 45 „ postavonat Sopron 2 óra 15 . postavonat Barcs 2 óra 25 . postavonat Este. Pragerhof 11 óra 20 pereskor gyorsvonat Zákány 11 óra 5 „ postavonat Budapest 12 óra 15 . postavonat Bécsujh. 12 Óra 5 » postavonat. Érlezií Kanizsára. Reggel. pereskor postavonat postavonat postavonat gyorsvonat. Bécsujh. 4 óra 8 Budapest 4 óra 45 Fiume 5 óra 25 Prage. hof 6 Óra 17 Délben. Sopron 1 óra 48 perczkor postc.vonat Pragerhof 1 óra 15 . postavonat Barcs i óra 40 » postavonat Budapest 1 óra 59 „ - postavonat. Este. Budapest 9 Óra 50 perczkor vegyes on. Bécsujh. 10 óra 26 . postavonat Budapest 10 óra 55 . gyorsvonat Pragerhof 11 óra 35 „ postavonat Barcs 11 óra 25 , postavonat. Lapvezér és kiadó: SZáLAY SÁNDOR Felelős szerkesztő : TASS ÁLMOS. Laptulajoonos : WAJDITS JÓZSEF. IM yllttér. SMMCWKST legjobb asztali- és üdítő ital, kitűnő hatásúnak bizonyult köhögésnél, gégebajoknál, gyomor- és hólyaghu-^ rútnál. llattODi Henrik, IM ¿s Budapest Teri! Terid! Ternű! \ A Thaliakerti szerencsés nyerő. Alább közölt sorok a bámulatos véletlen, de különösen a Budapesten, Kerepesi ut 74. szám I. emelet 7. ajtó sx. alatt lakó Mi-halik János müssimffjtS ur tiszteletére hozatnak nyilvánosságra. Vig pohararással mulattunk nyolcssn, 5 férfi és 3 hóley a helybeli Thaliakertben, midén hirtelen vérfagyl&ló sikoltás hallatszott s nyomban reá a tőszomszédságunkban levő társaság egy tagja, Nagerle ur ájultan a földre iogyott A jelenlevők mindnyájan oda siettek, réscint kíváncsiak lévén, réssint a közkedveltségnek örvendő Nagerle urnák segédkezet nysjtaudó. — Hála a gondviselésnek ngymint a kertben lévő Vágner orvos ur fáradozásainak Nagerle ur rövid idő mnlra teljesen magához tért, sőt tél éra lefolytával ismét tirsaságbos Ölhetett. Ekkor tudtuk meg, hogy mi volt fenti sajnos esetnek oka. Nagerle ur rselédje as őt kereső sdrgöoyhordénak azt mondá, hogy gszdája a Tbaliakertben van E s>erint a sürgönyhordó ide jött s átadta Xagerle urnák a követkesó tartalma sflrgocyt: {¡.Fogadja szerencsekivá-natomat a 3600 frtos nyereményhez " Aláírva Frohner, lottogyQjtő —i Ezen sürgöny valamint a bor hatása okozta volt említett ijedtséget, mely azonban most már annyival jobban idott he.yett a legvígabb lagaiaak. — As egéss kertben hangaott ax éltetés Nagerle arra, mint szerencsés nyerőre, de háromszoros éljenekben részesült a hires számfejtő Mihalik János ar, ki a szerencsehozó számokat fejté és a nyerővel közölte. — Természetesen igénybe vettük mi is azonnal a bires m¿számfejtő ar szívességét, és reméljük, hogy rövid időben ama kellemes helyzetbe jatook, hogy Mihalik uraak köisö- Inetett szavazzunk, s a Tbaliakertben zene és pohárcsengéssel ujbo'l ünnepeljük a tentiher. hasonló örömünnepet. — Kiváló tisztelettel Egy rig asztaltársaság a Thaliakerben Abtenanban. Mihalik János műszáafejtó arboz Budapest Kerepesi nt 74. sz. I em. 7. sjtó alá <zimxend5 levelekhez válaszadás cséljából S drb. 5 kroi bélyeg melléklendő. Teri! Teri! ferio! Tekintetes Tóth Anna úrnőnek, a „Fortuna" lottoszerencseszámok kiadójának, Budapesten Vámház-körűt 2. szám. Mélyen tisztelt aaszonyom 1 Határtalan örömömben nem lelek asavakat melyekkel kifejezést adjak azon bálámnak, melyet velem tett jótéteményei által örökre biztosított magának ! Képselje, milyen nyomor és inség környezett, midőn féljem, ki iparos volt, hosszas betegség után elbaiván, négy ki* árvámmal magamra maradtam, vagyon, ismérős és segítség nélkül. Hogy a szenvedés mértéke teljes legyen, & háztulajdonos, ki eddig férjem beteg voltát vette tekintetbe, most. nem lévén kilátása a hátralékos háabérre sem, — kiutasitatott. — Siró kis gyermekeimmel as nt-czán virradtam meg! Borzasztó csapásai a sorsnak 1 Egymás mellett ülve busódtunk egy sarokba reggel, midón egy nő és férfi, kik az atezán végig jöttek, tftlünk néhány lépésnyire megállott és mosolygó arczczal bontott egy papir>>a göngyölt csomagot, a tartalom egy csomó kisebb nagyobb bankjegy volt. .Lásd", mondá a nő .mily jó volt, hogy daczára ellenzésednek Tóth Anna arnóhöz fordultam, mert a tőle kapott számokkal nyertük est ax összeget. Ezt Isten aj ¡matatásának tekintém, rögtön elszántan kegyedhez fordultam, s megkaptam a szerencsehozó 72, 9, 18 számokat, melyekkel a szeptember 5-ikéni Oriczi hozáson utolsó 50 krajczirommal tett betétem után 2400 frtot nyertem t minek következtében ma tisztes polgári lakásban és jó körülmények között élek. £ szerencsét önnek köszönöm asszonyom, az On tudománya, segítő készsége és nemes lette segített mostani előnyös helyzetembe fogadja ,érte legbensőbb szivemből fakadó hálámat, s azon biztosítást, hogy a Tóth Anna név a magam és gyermekeim mindennapi imájába bele van füsve. Hogy bálámat némikép lerójam, nyilvánosan felszólítok itt mindenkit a ki a lottó ntján kíván szerencsés lenni, hogy bizalomtelje sen fordaljon Tóth Anza úrnóbez, a ki egyedül van birtokában a lottorejtélynek. Tisztelem és hálám kifejezésével maradtam ösv. 8ZENDE GYÖRGYNÉ, Halmazon, patakmellék 18. sz. Tóth Anna úrnőhöz fordulni kívánók válaszadás cséljából 3 drb 5 kros bélyeget mellékelni szíveskedjenek. — Különös figyelem fordítandó a czimre: Tóth Anna urnő, Budapest, vámházkörnt 2. szám. Tie Greste Li Assiraie Societ. London a cz. Tisztelettel értesítjük érdekelt közönséget, hogy nagy-kanizsai ve/.érujfj-nöksegunk irodai vezetésével mai napon Pick Salamon urat bíztuk meg, illetve a megfelelő teendőket mai napon reá átruháztok. Kelt Budapesten, 1885. szép tember elsején. Tbe Mam Life Assnrance Societr maíyarorszati floija- Árverezés alkalmával rendkívüli olcsó ár mellett megszerzett 1650 drb kitűnően szabályzott, pontosan járó, és minden anyag nélkül önvilágitó inga-órák harangütésü-ébresztővel, * » • ■ 2 aranyozottsulrlyal, és ingóval felcserei-ve, általam mától fogva lövid ideig caak mr 9 frt 45 kr. leszállított ár mellett áruba boczájtatnak. Ezen pompás és fölött* kitUnö órák, disz«« nagyszerű diófa, gömbkeretekbe toglalva, minden szoba diszére válik, és az aranyárnyékkal számozot számlap önvilágitási eróért 10 évi kezesség vállaltatik. * Megrendelések csak egyedül általam eszközöltetnek, utánvétel mellett szigorú pontossággal, mivel más oldalról hirds-tett efféle órák érvénytelenek. Csomagolási dij csak 30 kr. Deplloicteilerüta,FEKETE' Wien. 5 Bee. Hundstburmstrasse 18. KXXXXKXKKXXXXX XXXXXXXXXXXXXX Eladatik esetleg társ kerestetik Egy 3000 magyar- és horvát nyelvet beszélő lakossal biró mezóvárosban egy fiiszer és dohányáruda olcsó áron eladandó, vagy esetleg az üzlethez egy társ kerestik. Hol? meg mondja e lapok kiadóhivatala. Birtok eladást és vételt bérbeadást és bérbevételt a dunántuli kerületben legszolidabb feltételek mellett, közvetítők kizárásával, egyedül közvetlenül érdekeltek megkeresésére eszközöl 2607 1—3. Österreicher Bernát, ügynöksége N.-Kanizsán. BORSAJTÓKAT TOS Sül íl II II SZECStAVÁSOKAT I SZÖLÖZŰZÓKAT;ei8g magyaí gazdasági gép-RÉPAVÁGÓKAT I gyára Olcsón és gyorsan szállít Árjegyzékek kívánatra bérmentve kül- 12582 4—6. detnek. HUSZONNEGYEDIK' ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY SZEPTEMBER !2-éo 1886. HIBDKTÍSKK. Csat raloii hm mindan dobozon » » »« ¿a Moll sokaaoro- ■itott czég nyomata látható. í.xeu p»r.)k tartós gyógyh.tia».» makacs gyomor- t-s altestbajok, gyomorgörcs éa elnyl&káxoti&s. gyomorégés. rógC?t dugulás, májbaj vertolulas, aranyér és a legkQ-loufvlébl) noi betegsegek elleu 3(1 óv ót folytonosai» uttvelcedő «lismerésben részesíti Kgy eredeti doboz haszuálati utasítással 1 frt Hanisltváaysk törveayssen üldöztetnek MOLL SEIDLITZ POR Köszvény , csúz, miudennemU haso gatás és bénulásfej-, fül- és fogfájás sikeres gvógyi- t&sához bedörzsö- _ lesre: borogatásnak mind^unemü sérülések ós so.bek, gyul.idás-k és daganatoa rlien. Bensóleg vizsel ke\erve, hirtelen betegedéi, hánvás és kólika ellen Egy üvee pont-»s utasítással 8U kr. 2401 41-62 Valódi, Moll védjegyével es név aláírásával. Moll A. gyógyszerész császár királyi udv. szállító. Bécs, Tuchlauben Baktárak : Na g y - K s n I z s a : Bein* József gyógyszerész. Kosenfeld Ad Fesselhofer József .Barcs; Dorn/r S. Csaktornya: G«nc* L. gyógy Kaposvárott: Borovicz Ad. Keszthely ; Schleifrr tía Körmend: Ráiz János. Marczali : lsztl Férd. Szigetvár: Szalay József.'Zala-Egerszeg: Hollósy J. gyógys«eréz'. (of o o o © © o o M M « NESTLÉ HENRIK GYERMEK TÁP-LISZTJE ^ Tizenötévi eredmény a.kKMatét,...yb« J&p.^tí, bizonylatok 8 érflem-otmány ¿agajp SzAmuiíD 8 arany érem. p orvosi tekintélyektől. otAki jxot. Tökéletes tápszer kis gyermekeknek. , a " > Teljes kárpótlása az anya-tejnek ez elválasztásnál, könnyen emészthető és tápláló, miért is igen alkalmas a felnőtteknél ia, kik gyomorfájásban szenvednek, mint tápsser. A védjegyhez — a számos utánsás és hamisítás végett — minden szelenczére a feltaló, — NESTLÉ HENRI. — ueve és a fedélre a ffigyá-ros neve: BERLYAK F. iratik ösmertntésQl as eredetinek. NESTLÉ HENRI sűrített Içje. Főraktár osztrák-magyarorsyág résxére : 2530 11—10. BERLYAK F. Nag y-K iilziii: Fesselhoffer Józsaf Rosenfeld Adolf és Zellinger L. kereskedőknél, — valamint Magyarország minden gyógyszertár és füszerkereske- désb<>n is kapható. Budapest kiállítási sorsjegyek 5844. 1885." 2608 1—1 "kiállítási' sors)átél Ezen sorsjegyek kaphatók Nagy-Kanizsán könyvkereskedésében. iái i i i i 111 ii111111111111111111ni 1 Dr. Heidlnger tanár ur által foltaliit és kizárólag szabadalmazott gyár Meidinger-kályhák előállítására. HEIM H. Felső Döblingben Bécs mellett. RAKTÁR : Budapest, Thonet-udvar. C8. KIR. HZ AB AD. 18S4. A legelső dijakkl jutalmazva: Bécs 1878, Cassell877, Pári* 1878. Sechs-haus 1877, Wels 1878, Teplíta 1878, Bécs 1880, Eger 1881, Triest 1S82. R akt ó, r a It : 4 BÉCS BÜKARESZT MEILAND Karntnerstr. 40,4. Strada Lipscani 96. Corzo Vitt. Emanuele 38. Legjobb Mülrőlfütő szelelővel ellátott kályhák lakásoknak, iskolák- és irodáknak stb, egyszerű és elegáns kiállitásban. Egy kályhával több szoba füthetó. , , Központi légfűtés egész épületekre, száritó-ká»zttlék ipar- és mező- gazdasági "czélra. v Al,ogztr- magyarbirodalomban 263 tanodában 1824 van a mi Meidlinger-kilyhánk-ból használatban, ezek közt 74 tanodában a bécsi kerületben 508 kályha, 47 tanodában 820 kalyha a budapesti kerületben. A mi Meidinrer-kályháuk előnye nemcsak a cs. k. hivatalokban, országos íntéaetek-beD és városi hatóságoknál, papirendeknél, kórházaknál, vasutaknál és gőzhajóknál, pénzintézeteknél és birtositó társaságoknál, iparvállalatoknál, szállodákban, kávéházak és ebédlőkben nagy számban, hanem több mint 20,000 magán házakban vannak a mi Krfdioser kályháink használatban. A gyár védjegye: ME 14 M E.101N6ER-0FEN H. HEtM^ Azon magkedveltetéat, melyet a mi kályháink mindenütt kivivtak, többszörös utánzásokra aduk okot. M Figyelmeztetjük tehát a t közönséget saját érdekében is ntalva gyári védjegyünkre — hogy óvja magát mindennemű hírneves és ismert gyártmáryunk utánzásaitól, habár ások egyszerűen .Meidinger-kályhák vagy pedig javított Meidinger-kálybák gyanánt ajánltatnak iz. A mi gyártmányunk ajtajának belső felén g/ári rédjegytnk bele van öntve. ■V Prospektusok és árjegyzékek ingyen és bérmentve. 2579 4-51 »I I I I I I I l-M-M I I I I I I II I I I* Arlejlésí lirietiíif. Nagy-Kanizsa város képviselő testületének megbízásából a laktanya épitŐ bizottság közhírré teszi, hogy a Nagy-Kanizsán két honvédzászlóalj számára építendő 91432 frt 90 kr. költség előirányzattal felvett laktanya megépítésére 1885. évi szeptember hó 15-ik napjára a városház tanácstermében tartandó szóbeli és zárt ajánlati árlejtést hirdet. Az árlejtésen résztvevők tartoznak az előirányzott összeg 5%-kát készpénzben, vagy óvadékképes papírokban, és pedig a szóbeli árlejtők a kiküldöttség kezéhez a zárt ajánlatot tevők zárt ajánlataikhoz mellékelni. A zárt ajánlatok 1885. évi szeptember hó 15-én reggeli 9 óráig vagyis az árlejtés kezdetéig beadandók, mert a később érkezők figyelembe vétetni nem fognak. Az építési tervek, költségvetés és feltételek, a városi tanácsnál a hivatalos órák alatt bármikor bé tekinthetők. Kelt Nagy-Kanizsán, 1885. szeptember 19. A laktanya bizottság. .i 0 o 1 CO Amerikai ú\m elf Arnoldnál Bécs, I. Pestalozzi utcza 1. Közvetítés ingyen. V E szakban á legrégibb czég. WALSER FERENCZ első magyar gép- és tüaoltősaerek gyára, harang- és órcaöntödóje BTJDAPBSTHSr, Rottenbiller utcza 6«. Ajánlja gyártmányát, mint magyar különlegességet kutakban és mindennemű szivaty-tyukban elvállal teljes vízvezetékek berendezését varosok, földbirtokosok, Ipartelepek, armentesitö társulatok és magánzók részéről modern technihai 2522 13—50 alapon es kedvező feltételek mellett ajánlkozik köz- és magánfürdők felszerelésére, 8 z a g m e n-tes ürszékek felállítására és minden vizmű vi munkálatok gyors és pontos kivitelére képes árlapok és részletes költségtervezetek kivánatra díjmentesen küldetnek. Egyetlen belföldi szivattyu-gyár. WajdUi Játuj könyvnyomdájába Nagy-Kamuán. NAGY-KANIZSA, 1885. Szeptember 19 én. Klő/izetési úr: ejtést ••vrc - 5 írt. — — l.'-l «m- 2 írt T>0 kr n«-gyed«-vre .1 . 25 . Egyps szám 10 kr. HIRDETB8EK hasábos petitsorban 1. másodszor 6, s minden további sorért 5 kr NYILTTÉRBEN soronkí>t 10 krért vétetnek te! Kincstári illetek minden egyes hir-detesert 30 kr fiz teúdk _ i Huszonnegyedik évfolyam. A nagy-kanizsai mKereskedelmi Iparbank", ,nagy-kanizsai Önkéntes tüzoltó-egyletu, a „zalamegyei általános tanitó- A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez, anyagi részét illető közlemények pedig a kiadóhivatalhoz bérmentve intézendők : X a gy-K anizsán Wlassicshár Bérmentetlen legelek nem fogadtatnak el Kéziratok vissza nem küldetnek testület,** „nagy-kanizsai kisdednevelö egyesületa „nagy kanizsai tisztiÖnsegélyzö szövetkezet* ; a , soproni kereskedelmi s iparkamara11 nagy kanizsai külválasztmány'-ának hivatalos lapja. HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Visszaélés a dohány-tőzsdén. 9 ' „Nagy Kanizsán és vidékén nem lehet jó dohányt színi." K jellemző mondást Czibulka pénzügyi titkár szavai után irtuk ¡c. S csakugyan, ha az itteni dohány minőséget más vidék dohány-minőségével összehasonlítjuk, tapasztalni fogjuk, hogy az idézett mondás amily jellemző, épp oly igaz is. Eltekintve attól, hogy a fiumei dohánygyár, honnan városunk is készletét kapja, nem átalja a májas hóban készített szivarokat már junius-ban forgalomba bocsájtani, hasonlólag a pipadohányt is a legutolsó termésből transportálja — az elárusító helyek nedves, setét volta, a dohánynak a só, petróleum s m. eff. szomszédsága is befolyással ' van a dohány-panaszra. Tény az, hogy a pénzügyőrség boldognak, boldogtalannak megengedi a dohányárulást a nélkül, hogy utánna nézne: hol fog az üzlethelyiségben a dohány elhelyeztetni s hogy ott nem lesz-e káros az elhelyezés? Sötét, nedves helyen a ¿ülönb n is nedves, még ki sem .«záradt dohány tartása és elárusi-tása, hogy mily ártalmas a fogyasztó közönség egészségére? azt itt nem feszegetjük, de mindea esetre felhívjuk rá az egészségügyi bizottság figyelmét. Az összes panaszoknak a felügyelet hiánya az oka. Vagy törődik e valaki azzal, hogy az elárusított szivar miiyen anyagból van? a praeparálás közben használt festék közt nincs e ártalmas anyag? s ha van, mennyi az ? Nem. Sőt bátran állithatjuk, hogy ha a fiumei gyárnak eszébe jutna minden szivart ópiummal inficiálni meg, arról mindaz ideig nem volna senkinek tudomása, mig az áldozatok száma fel nem hivná valakinek a figyelmét a do- hányra is és akkor is mindenki előbb tudná azt meg, mint a fináncz világ. Pedig a dohány-kérdés társadalmi kérdés is nem csak finánezíá-lis — de egészségügyi szempontból is. A rosz dohány segíti elő azt a sok dugárusitást, amit a nép maga is fedez, takar. Ha a trafik jobb, vagy legalább hasonló jó dohányt szolgáltatna, mint a dugárusok: bizonyára nem jutna senkinek eszébe kitenni magát annak a sok kellemetlenségnek, amit ilyen alkalmakkor a pénzügyőrségi világ okozni szokott. Megszűnvén iz ok, megszűnnék az okozat is. De különösen nagy mérvű a visszaélés a finomabb, u. n. speciális dohány csomagoknál. így a 22 fcraj-czáros Purzicsán dohány csomagban ngyan az a minőségű és vágata dohány van, m;nt a 25 krajezáros Kirben. vagy a 16 krajezáro-Ázsiai dohány csomagban. Ez persze a közönségre nézve jó, ha 16 krajezárért olyan dohányt szíhat, mint 25 ért. De nem úgy ^an az uraim! Mert ily esetben vagy az álllamot csalja meg az ember, vagy saját magát s ez mind a két féleképp csak a közönségnek baj. Felhívj k tehát az illetékes hatóság figyelmét e visszaélésre! Ha a fiumei gyár legalább egy évig visszatartaná dohány készletét s ennek alapján jobb, vagy legalább szárazabb anyagot hozna forgalomba s gondoskodva lenne szivarárus boltok felállításáról: az esetben nem kapna közönségünk annyira a szoz dohány után, mint azt most teszi.) —r.— ) Tudomásunk szerint az itt-ni illetékes hivatal megtette e tekintetbea kötelességét; informálta a felsSbb hatóságot a bajokat illetSleg; de az orvoslás elmaradt. Tehát itt csakugyan : „a capite foetit....." Szerk. Túlterhelés a nőikézimunka tanitas-ban, Nagy Kanizsán. Egész Magyarország, egész Európa, sőt talán mind az öt világrész cultiváltabb része jajgat a nőnevelésnek tekintetben téves iránya felett. Van reá elég. Mindenütt azon jajgatnak leginkább, hogy a fenálló nónevelési rendszer nem képes a hazának, a társadalomnak oly nőket adni, kik hivatásukat, különösen és első sorban pedig anyagi hivatásukat betömhetnék. És e panaszra nem lelki, e'köicsi, hanem anyagi, testi fogyatkozások adnak okot. Általánosan hangoztatott szomorú vád női nevelési rendszerünkkel szemben, hogy a serdülő női nemzedéket mindennek, csak éppen anyának nem neveli. Szomorú dolog, de való, igaz' sok betűt le kellene irni és sok fóliánst megtölteni, ha \ alaki teljes I képet akarna nyújtani azon túlkapásokról, mikkel lépten-nyomon találkozhatunk azon törekvésnél, hogy nőinket szellemi képzettség dolgában minden áron egy színvonalra akarják emelni a férfiakkal. Igen természetes, hogy e tő-rekvésenk megvan a maga káros hatása. De mi tulajképen a nőnevelésnek nem ezen ágáról, hanem a női kézimunka tanításról akarunk és pedig direct Nagy Kanizsára vonatkozólag szólni. A mi városunk tanügye a város által tett óriási áldozatok folytán egy évtized alatt (nagy lendületet vett, de csak annyiban, hogy az osztályok szaporítva lettek. Több a tanerő, több a taneszköz ; több a szé-szó. Nagyobb a harangzugás.' A rendszer maradt. A „con-servativek* tulysulyban vannak. A »haladók* is vesztegelni kénytelenek, mert mindenütt a többség akaratának kell érvényesülni; ha jó, ha rossz. Az iskolaszékben van igen sok jeles elme, biró, ügyvéd, orvos, pap, tanár, tanító. Többnyire minden tag tudományosan képzett ember. Nem szükséges nekik Disterweget vagy Dittest tanulmányozni, hogy valamely előttük levő rendszer ósdisá-gát felismerjék. Nem is szabad hinnünk, hogy ne látnák, ne tudnák. Hoüy mégis csak uézik, tűrik: az csak pietas lehet. Vagy a rendszer iránt, vagy követői iránt! Az is le het, hogy a szskférfiak ébredését várják. Minden esetre szép gyöngédség. Hogy az ügyre mennyit ér, azt e helyen nem constatáljuk. Csak egyet emiitünk fel, ami a többinek még legártatlanabb része. Nem darázsfészek. A női kézimunka tanítását, illetőleg az akkörül tapaszul ható túlterhelést! „Egészséges életerős a-nyákat!" így kiáltanak pádagogu-sainkhoz,sa szülőkhöz, elborult homlokú statisticusaink. Nagyon sok okuk van rá. Szomorú adatokat kell , feljegyezniük a csenevész, éretlen, görvélyes ideje-korán elhalt, satnya gyermekekről. Szomorú adatokat kell feljegyezniük azon nők haláleseteiből, kik anyai hivatásuknak esnek. Vérszegény, tüdőbajos, sorvadásban — éltők tavaszán — kimúlt anyák, utánuk veszett vagy nyomorékul megmaradt szerencsétlen gyermeket, szánalmat keltő kriptái virágok, egész légiója áll előttük intőjelül, hogy pusztulunk, veszünk. Ez az oka, hogy ma mindenütt szót emelnek a turhelés ellen. Általános óhaj különösen, hogy a lánygyermekeket satnyitó, a helyhez kőtő női kézimunkák tanításában kellő mérték tartassék. A női kézimunka előbb nem volt az elemi népiskola tantervébe ielvéve. Most már fel van véve, de tényleg nem sok iskolában tanítják. Ahol tanítónő van, ott rendesen annak a nyakába akasztják. Ha többen vannak, szépen megosztoztatják őket az egyes . osztályokon, mint p. nálunk is. Ho! csak férfitanitók vannak, ott a női kézimunkatanitás várja a boldogabb időket. Hát hogy fontos, nagyon fontos tantárgy, az kérdést sem szenved. Hogy azonban vele a serdülő lánygyermekeket túlterhelni nem szabad, az meg már nemcsak a helyesen gondolkozó szülők és nevelők józan elve, hanem részben ministeri rendelet, részben határozott törvény. Az elemi lányiskolákat illetőleg nincs sem a népoktatási törvényiben, sem az idevágó ministeri rendeletben megszabva, hogy mennyi idő fordítandó reá. A népiskolai hatóság józan belátásár.i vagy hogy úgy mondjuk: pádagogiai érzékére van bizva annak meghatározása. Ez azután igen tág és nem egy helyen veszélyesen tag kört ad az avatatlanok intézkedésének. Mindenütt nem lehet olyan intelligens iskolaszék mint Nagy-Kanizsán. És még nálunk is határozottan tul vannak á leánynövendékek terhelve kézimunkatanulással. Kezdődik a 2. osztályban heti 6 órával, folytatódik a 3. osztályban heti 10 órában, és befejeződik a 4. osztályban heti 12 ó r á va 1. Tehát az alig 9-10 éves leány eljó reggel 8 órakor előadásra, ott ül, görnyed 4 óra-folyásig. Ekkor haza megy ebédre. Ebéd után tanulnia kell, hogy a délutáni elméleti tantárgyakból elkészüljön. Szobában marad. Iskolába menve, megint ■ szobába kerül. És így az iskolaba menést meg az iskolából jővést leszámítva, úgy szólván 8 órát ülve, s az evést kivéve, munkában tölt. Na, ha ez sem túlterhelés, akkor ezen forgalom hazája nem e világból való. T ÁB62A. ,Magda* dalaiból v Megbánod még, megsiratod Keservesen meg kell bánnod, Hojry engemet oly hidegen Hagysz keseregni utánod Megtudod még te is egykor, Hogy mit tesien hűn szeretni . . . Azt az egyet, akit akarsz Akit nem bírsz elfeledni . . . Hogy mily kinnal, hány halállal Jár egy átvirrasztott éjjel . Ha a lélek csak felé száll Ortllt vágygyal, átkos kéjjel . . . Meg kell bánnod, megsiratnod Meg kell adnod kinom árát — ▲ miért ugy széttapostad Szivemnek a boldogságát VL Kórágyon. Kandallóm már végsőre lobog Késő az éj — mécsem rég kialva . Halaványan fekszem ágyamon Oly hossza, kinos az éjszaka . . . Néma csend, semmi nesz . . * Eier árny a talon .... Hideg verejtékes Borongó homlokom . . . Oly setét, csillagtalan az éj . . . Körültem eser hang, «ser árny . . . Elóttern állsz halvány bás képeddel Kis kékruhi« szép szőke lány . . . Ha te itt volnál Mostaa legalább . . . Borongó homlokom Lesimitgatnád . • • Üres szoba, — oly nyomasztó' minden . . . Csak a srél sir be az ablakon . . . Közbe valami agy zúg . . valami ugy búg . . . . Megtört árnyak járnak a falon . . Ha t« itt volnál S kezemben kis kezed Meggyógitna egy perez alatt Egyetlen tekinteted! . . VII. Ha meghalnék, meghalhatnék Oh de mily jó volna — "' Én is, te is, — mind a ketten De örülnénk rajta . . . Békén lennék éii oda lenn Boldogan te itt fenn Én sem lennék, te sem lennél Szerelmünkhöz hatlen . . . VIII. Ha as emlék Sfirü fá'yl* A multakról meg-tneg lebWen . . . S eszembe jntsz \e<ztatt üdvöm: Nem vádollak egy szóval sem . . . Emlékeink gyönyöre közt Szemrehányás mit kernsn« . . Ha lezajlott, ha kilobbant . . Hó szerelmünk szenvedélye . . . • • • Egy-««? hajszál .... tépett emlék Emlékeztet csak n.ég rája . . . _ oh ha akkor tudtuk volna . . . Vagy még egyszer, hát a . . . hátha . . . ? Ha még egysser vi-sza sillna A% as eltűnt régi álom . . Tudnáuk-e még boldog lenni . . . E iiiu, — e döre vágyon . . . ? Soha többé! — Vessd a fá^at A 'éledés sírhantjára . . Ha lezajlott, ba kilobbant Szenvedélyünk hő ingára . . . Hadd pihenjen ssép halottunk Eltemetve «sak nyugodtan . Többi emiékink közt majd csak Ez is meg fér valahogyan 1 . . IX. aztán Csak még egyszer látni . . . Nembánom hát Isten áldjon Megyek világgá bujdosni . . Édes elrablott világom 1 . . S f«Udve lesz minden . . minden Elmúlt idó . . boldog óra . . . Csak egy ssót . . . egy csókot még a Távozónak búcsúzóra! . . Kgy csókot .... ruhád fodrátél 8sép selyem hajad száláig . . Mig szivem a boldogságtól ígyen halottá nem válik ! . . . MIKLÓSSY KÁROLY. Törd össze . . Törd össze a lantot, Némuljon a dal! Hasadjon a zziv meg Fájdalmaival! . . Némuljon örökre! Mért zengene még? — Őrangyalodat ha Elvette az ég! . . . Szivednek a lányka őrangyala »olt; Őrzé szivedet ba Kebledre hajolt! . . . Mért zengne szerelmet Vérző ajakad ? ó menybe rrpfilt — s ott Örökre marad ! . . . Nem hallja szivednek Kinos panaszát, Nem nyújtja epedve Édes ajakát! . . . Nem hallja de senki! Gyötrelmeidet . . Gyógyitni ki bírná Keserveidet! . . . Törd össze a lantot, Némul;on a dal! Hasadjon a sziv meg Fájdalmaival! . . Bálintfty Balint Keszthelyi levél. („A saison morte." — A színészek a huszárok. — A külföldi gazdák. Alajos beszámolója. —) Jönnek Unger Városunkban most van „saison morte". Bár a kalandáriumcsinálók est jóval előbbre helyezik, de nálunk a legnagyobb kánikulában v»n a legpessgóbb élet. A fürdő vendégek elpakoltak mint. At utolsót tegnap buoUEtattuk el — a balatoni csárdaban. — Az unalom fészke ránk nebeaedelt. Olyan kihalt, olyan csendes itt most minden minden. Hiába ! hiányzik a fiatalság ! Ac as öreg ur ott elül csendesen asztalánál pipaszó mellett, elolvasgatva kedvencs újságát . . . de az ifjusagnak »aj kell, lármázva kiabálja: ,enyém ai élet ! A napokban egyszer csak hire futamodik: jönnek a színészek. És csakugyan Balog Árpád akart színtársulatával néhány heti előadást tartani városunkban. Azonban a felcsigázott bérrel sehogy sem tudott megbarátkozni mit Zsilinszki követelt szinhásáért, meg aztán valószi-'nüieg Miklósinak sorsa sem kecsegteti valami fényes jövővel, azért elejtette szándékát — bár pár heti előadást a jövő hóban szívesen lá'.ott volna a keszthelyi közönség. No de vigasztal bennünket az a tudat, hogy nem soká less városunk ilyen kihalt, jönnek a gazdássok meg a — huszárok . . . E hó 20-ára várják ide a Radecs-ky eket, kik Csehországból lettek Kesst-helyre áthelyezve. Laktanyájok épitése sürgősen és nagy szorgalommal folyik. Az épitést Hencz Antal n.-kanitaai építesz vezeti. As alapkőletételének ünnepélye a múlt nspokban tartatott meg. Ez alkalommai Hencz épitész meleg szavakban köszöné meg a benne helyezett bizalmat, igérve, hogy minden tövekvése oda iránjulaad. hogy ne csalatkozzanak benne. Erre Reischl Venczei városi-biró tette le az első követ, .Keszthely város jólétére." Utána még ^ Galua Károly tanár ée építést, Hencz, Pap Sándor urodalmi ügyész s még többen hely estek as alapba köveket, megfelelő jelmondásokkal kisérve. As egész kis ünnepélyt aztán egy kedélyes mulatság fejezte be. — E hó 17-én érdekes vendégei lesznek Keszthelynek. A külföldi gazdák — kik az országos kiállítás megtekintése végett jelenleg Pesten időznek — egy nagyszabású körutazást szándékoznak tenni Magyarország neveketeeebb vidé keire. Ez alkalommal útba fogják ejteni Keszthely városát is. huszonnegyedik évfolyam zalai közlöny SZEPTEMBER Ití-éa 1885. Hogyan lehetne most már ilyen rendszer mellett egészséges, életerős nőket remélni?! A felső lány-iskolában már a törvényből folyólag megállapítható a kézimunkatanitásra forditandó idő. Az 1868. XXXIII. törv. cz. 66. §-a a felső lányosztályok tanóráinak szamát illetőleg azt mondja: .Tanórája egy-egy osztálynak hetenkint legalább 18 és leg f ö 1 eb b 24 óra lehet a hittani órákkal együtt.« Miután nálunk; az elméleti tárgyakra tudomás szerint a felsó-lány osztályban 18 óra van forditva, kézimunkára a törvény értelme szerint 6 óránál több nem fordítható semmi áron sem. Véleményünk szerint most volna legjobb a kézimunkatanitában fennforgó, minden padagogiai elvet halomra döntő rendszert megszüntetni és azt a kor hivánalmaihoz mérten szabályozni. Az órafelosztások minden osztályból az iskolaszék eré kerülnek ilyenkor felülbírálás végett. Ez úttal lehetne a kézimunka órákat leszállítani ugy, hogy szerda és szombat kivételével minden natra csak egy-egy kézimunka-óra esnék. Mert ha tovább is csak igy marad, rohamosan satnyulnak a növendékek, más részről hátramaradnak az elméleti tantárgyakban. Ha valakit a t. iskolaszéki tag urak közöl e néhány szerény sor közelebbi * megfigyelésre indít, igazat fog adni nekOnk. Végtől végi» lehet látogatni azon osztályokat, melyekben kézimunkára hetenkint 12 óra van forditva, s alig akad egy két egészséges szinű arezra. Legtöbb nyíre sápadt, beesett mellű alakokat talál, kikből egészséges anyák ilyen rendszer mellett nem lesznek soha. E tekintetben a t. iskolaszéknek okvetlenül intézkednie kell. Kérjük is, hogy intézkedjék ! Mert köny-nyen megesik, hogy e tarthatatlan állapotot maguk a józangondolkozásu szülők fogják megssüntetni az által, hogy gyermekeiket kézimunk-órára nem eresztik. Ez pedig kissé furcsa dolog lenne. (E tárgyra különben még visz-szatérünk.) Fölhívás a magyarországi pénzintézetek országot értekezlete ügyében. A magyarországi pénzintézetek-igazgatóságaihoz az országos értekezlet előkészítő bizottsága a következő tartalmú fölhívást intézte: „Tekintete« igazgatóság! i Gazdasági és társadalmi életünknek az orsz. általános kiállítás alkalmával nyilvánul: élénkebb lüktetése napirendre bozta a megoldásra váró föladatok egész Fogadtatásukra már nagyban folynak as előkészületek. Az ünnepéy v ¿z-.lését „a kesz'.bely vidéki gazdakor* vette a kezébe Bogyay Máté elnöklete alatt. Keszthelyte e hó 17-én érkeznek s az állomáson a gazdakör b a város küldöttei fogják első izben is üdvözölni őket. Itt megtekintik gróf Festeiicb Tassillo uroda.mát s a keszthelyi gazdasági tanintézetet. Az éjszakát Hévizén fogják tölteni, onnan aztán Badacsonyba mennek s a Balaton mellék egyébb kie sebb vidékeit fogjak megszemlélni. Kesst helyről Badacsonyba menet hajón fog történni. As elmúlt hét legérdekesebb momentuma ké'-ségkivül a Keszthely város országgyűlésének Unger Alajosnak beszámolója volt. A fogadtatáaról szólva — őszintén bevallom, másként gondoltuk, hogy fogja fogadni Keszthely város országgyűlési képviselőjét. Különösen föltűnt mindenkinek, hogy a beszámolónál majd tökéletesen hiányzott az intelligentia. Az igaz, hogy es Kesithelyea ugy is kevés van, — de legalább ez a kevés jelenne meg ily alkalmakkor. Már a bankettel jobban meglehetünk elégedve. Itt aztán jelen volt úgyszólván egytől egyik valamennyi. — De ebből aztán nem szükséges ám köveikestetni I . . . PRAXI. sorozatát. Esek között a hitelügy és a hitelszervezet kérdése az első helyek egyikét foglalja el. A hasai pénsintézetek áldozatkész ségével létesített pénzintézeti pavillon föltűnteti jelenlegi hitelszervezetünket és képét nyújtja jeleuiegi e^éozhiteléletünknek, a maga előnyeivel éa fogyatkozásai val. Ezen előnyök lehelő továbbfejless-lése. a szükség esnek mutatkozó uj irányok fölkarolása által is, a kitüntetett hiányok orvoslása általános közgazdasági érdek, a mely azonban csakis a pénsintézetek öntudatos, vállvetett közreműködése által elégíthető ki. Az ujabb időben Európa-szerte vég bemenő gazdasági átalakulás hazánk viszonyaira sem maradt visstahatás nélkül. A gazdssági bajok a kielégítést kereső, de kielégítésüket még meg nem t alált gazdasági érdekek által támasstott, egéss Európában egyetemesen nyilvánuló mozgalomban a hitelszervezet és a hitelügy kérdése áll előtérben. A létező intézmények kritikájának eredménye részint azok ki nem elégítő voltának konstatálá-sában, részint pedig az nj alkotások egéss sorának javaslatában ¡nyilvánul. Ezek a mozgalmak bizonyara nem ismeretlenek a tekintetes Igazgatóság előtt sem. Esen mozgalommal szemben hazai pénzintéseteink nem állhatnak tétlenül. Mint nem pusztán magán, hanem közérdeket kielégítését kereső intézetek föladata alkalmazkodni mindazon igényekhez, a melyek e mozgalomban általáuoa azempontból jogosultak, viszont azonban nyomós szavukkal, a tapasztalat és a hitelélet ismerete által megérlelt ítéletükkel közre kell hatniok az ezen mozgalom általános szempontból jogosulatlan irányzatainak visssautasítáaiban. A létező hítelszervezetnek a mutatkozó új igények által kívánt továbbfejlesztése és kiegészítése természetes módon csakis a jelenlegi hitelintézetek közreműködése által foganatosítható, mert azok képesek éa készek minden valódi közérdek fölkarolására, egészséges alsotások pedig cs«.k a jelenlegi pénsintézetek támogatásával létesíthetők. A jelzett okok által támogatja ason fölhívás intéztetett as átalános kiállítás elnökségéhez, hogy as nyújtson alkalmai egy pénzintézeti országos értekezlet összehívására, a melyen a hitelügy ée a hí lel-szervezet napirendec levő kérdései megbeszéltetnének. A kiállítás elnöke állal a fővárosi és vidéki pénzintésetek részvételével összehívott előleges értekezleten a megoldandó kérdések egéss sorozata vettetett föl, a melyeknek tárgyalására egy pénzintézeti országos értekezlet Összehívása szükségesnek nyilváníttatott. — Ezen értekezlet által a pénzintézetek országos .értekezletének összehívására egy előkészítő-bizottság küldetett ki. Egy egészséges és minden jogoc érdeket fölkaroló hitelrendszer megbe»zé-lése méltó, de ki nem meríthető tárgya egy országos értekezletnek. A megtartott «lőzetes értekezleten épen ezért vettetett föl azon eszme, hogy a jelenlegi bitelszer-vezet továbbfejlesztésének eszközlésére, hitelintézeteink érdekeinek figyelemmel kisérésére, támogatására és a hol kell, védelmére alakit'assék egy pénzintézeti központ, mely mint állandó közeg teljesítené miodazon föladatokat, a melyeket a csak időnként összejövő értekezletek magukban nem oldhatnak meg. A pénzintézetek ezen központi közegének, legyen annak neve pénzin étetek egyesülete, pénzintésetek központi képviseletek vagy más, kettős föladata volna, minkét föladata azonban közér dekü. Az egyik a hitelügy továbbfejlesztése a jelenlegi alapokon, megbeszélése és tárgyalása a fölmerülő javaslatoknak, a közvéleménynek tájékoztatása a koronként napirendre kerülő kérdések felől. A másik a hitelintézetek érdekeinek figyelemmel kiséréie, támogatása a kormánynál és törvényhozásnál; az egyes intézeteknek nyújtandó útmutatás, jközös érdekű megállapodások kezdeményezése, az összes intézetek vagy ások egyes ré-sieinek előnyére a fölmerülő szükséghez képest. A megtartott elöértekeslet ilyen központ létesítését, mely as öss>es többi függő kérdéseket a saját szervezete utján tárgyalhatná, szükségesnek találta és kimondotta azt, hogy ezen kérdés tárgya lására az összes magyarországi intésetek közös értekezletre bivandók össze. A határozat végrehajtásával aláirottak bízatván meg, bátrak vagyunk a tekintetes Igazgatóságot a f. évi szeptember hó 28-án d. e. 9 órakor az országos kiállítás területén a hangverseny-teremben tartandó országos értekezletre meghívni. A pénzintézetek orsságos értekezletének egyetlen tárgya: a magyarországi összes pénziatézetek részvételével alakítandó pénzintézeti egyesület alakításának megbeszélése, illetőleg ezen intézet alapaaa-bályainak tárgyalása, azok elfogadása esetén as egyesület megalakítása és u választások mef ejtése. Van szerencsénk a tekintetes Igas gatóságot fölhívni, méhóztasaék f. évi szeptember hó 15-éíg nyilatkozni, vájjon hajlandó-e az országos értekezleten résztvenni. Ezen esetben kérjük a mellékelt bejelentes kitöltését és képviselőinek megnevezését, a kiknek a részvételi jegy és részletes programm meg fog küldetni. As értekezletre kiküldött képviselők a következő kedvezményekben részesülnek. I. Kedvezményes uti jegyben. 2. Kiállítási belépti-jegyekben. 3. Megkap, ják az értekezletről kiadandó tárgyalási nyomtatványokat. A költségek fedezéséhez minden az értekezleten résztvevő intézet öt o. é. forinttal járul, mely a bejelentéssel együtt küldendő.^ A tekintetes Igazgatóság válaszát várva, vagyunk kiváló tisztelettel Budapest. 1885. szeptember hó 1 én. A magyarországi pénzintése'ek orsságos értekezletének előkészítő bizottsága nevében : Matlekovics, einök. Dr. Heltai Feroncs, titkár. a pénzintézetek országos értekezletének ügyrendje. 1. §. A pénzintézetek országos értekezletének egyetlen tanácskozási tárgya: az alakítandó pénz ntézeti egyesület megbeszélése, alapszabályainak tárgyalása, ezek elfogadása esetén az alakuló közgyűlés megtartása és a választások mígíjtéae. 2. §. A pénzintézetek országos értekezletét az előkészítő bizottság elnöke nyitja meg és vezeti; as értekezlet elő-ádója az előkészítő bizottság titkára. 3. §. As értekezlet kél alelnököt és két jegyzőt válasz: a megjeleni képviselők köréből. 4. §. A szónokok az értekezlet jegyzőinél jelentkeznek. Minden szónok csak egysser szólhat a tárgyhoz és legfóllebb V» óráig beszélhet. A* indítványozót zárszó illeti, a magyarországi pénzintézetek központi képviseletének alapszabályai. (Tervezet.) I. Az egylet czíme és czélja. 1. § A magyarországi hitelintézetek a hitelügy és a takarékoaaág fejlesztése czéljából ,A magyarországi pénsintézetek központi képviselete' név alatt, egyesületet alkotnak. Az egyesület székhelye Budapest. 2. §. Az egyesület czélja: c. hitelügy és különösen a magyarországi hitelintézetek lejlődését, ügymene ét figyelemmel kísérní, as intézetek érdekeit támogatni és képviselni. Ezen czél elérésére: a) Képrjpeh az egyesület az összes és égyee in téletek érdekeit a szükséges módokon a kormánynál, hatóságoknál és intézeteknél. b) Statisztikai teendőket végez, a mennyiben adatokat gyűjt a bel- és külföldi hitelügy állásáról és fejlődésérői és azokat statisztikai kiadványokban közzéteszi. Az intésetek alapszabályait, évi jelentéseit és forgalmi kimutatásait, mérlegeit, havi kimutatásait, körleveleit bekéri és nyilvántartja; azokról megkeresésre a hatóságoknak és egyes intéseteknek kiadványokkal szolgál. c) A hazai és külföldi hitelügyet és hitelügyi törvényhozást figyelemmel kisérí; cz e körbe vágó törvényeket, rendeleteket és jogforrásokat beszerzi és as intésetek részérenyilvántartja. Figyelemmel kíséri as adótörvény hozást és intézkedéseket és as előforduló megterhelteté-sek orvoslására módokról gondoskodik. Törvényhozási intézkedések esetén a kérdéseket értekezletek éa irodalmi úton megvitatja. d) A hitelügy körében előforduló bajok orvoslására javaslatokat készít. e) A hitelugy ismeretének terjesztésére a hasai és külföldi ssakirodalmat és as azok utján felmerülő reformokat megfigyeli; szakkönyvtárt állit, mely az intésetek és a Szakférfiak rendelkezésére áll; népszerű felölvaaáaokról, fűzetekről és szakmunkákról a szükséghez képest gondoskodik; egyes reformkérdésekre pályadijakat iüz ki; gondoskodik, hogy a napisajtóban a pénzintézetek érdoi kellő képviselteté8t nyerjenek; a szakköz-lönyöket pártfogolja, eaetleg tudományos folyóirato. alapit, mely különöaen a bel-és külföldi reformokat, törvényhozást, a folyóirat- és könyvirodalom termékeit ismertesse. II. a tagság föltételei. 3. §. Tagja lehet minden a hitelforgalmat kösvetitő pénzintézet (takarékpénztár, bank, földhitelintézet, szövetkezet, önsegély sé-egyle', részvényes ós kölcsönös bisiositó-társulat), mely magát legalább három évre díjfisetésra] kötelezi. 4 §. A tagsági díj évenként 25 forintban állapittalik meg. 5. §. A tagsági díj éveuként előlegesen fizetendő, a mi által az illető intézet mint egyesületi tag az egyesület által nyújtott előnyök réasesévé válik. 6. §. Megszűnik a tagság: a) Az egyesületből való kilépée utján, a mi a háxom évi időszak letelte után, egy évvel előbb eszközölt írásbeli nyilatkozat utj\n történik. b) Ha az intézel csődbe, jut. c) Ki tárás utján, a mit az egyesület közgyűlése a választmány által megejtett előleges titkos vizsgálat utján, a közgyűlési tagok háromnegyed részének szavazatával határozhat el. III. A közgyűlés. 7. Az egyesület évenként rendes közgyűlést tart Budapesten áprili hóban, melynek tárgyai' a) A választmány évi jelentése, a választmány előterjesztései és javaslatai felett való tanácskozás és határosat. b) As egyesület zárszámsdásának tárgyalása, a feletti határozás sa jövő évi köl'ségvetés megállapítása. c) Az elnök, alelnökök s választmányi tagok válasstása. d) As alapssabály netaláni módosítass. e) As elnökséghez legalább egy hónappal megelőzőleg beadott índitványok tárgyalása. f. A netaláni felosztás felett való határozat. 8. §. Rendkívüli közgyűlésnek van helye, valahányssor a választmány összehívását ssavasattöbbséggel kimondja; vagy a mikor as egyesületi tagok Vle része Írásban összehívása iránt as elnökséghez indítványt nyújt be. 9. § A közgyűlésre a meghiváa a gyűlés tárgysorozatával együtt a kös-gyülés napja elölt egy hóval a hivatalos lapban tétetik közzé és minden tag külön levél utján is meghivatik. 10. §. Akösgyülés, tekintet nélkül a megjelent tagok számára válaazt éa határoz ; kivéve a feloszlás kérdését, mely felett csak oly külön e csélra összehívott kősgyülés dönthet, melyben a tagok fele jelen van s a többség a felosslás mellett szavaz. Ha a közgyűlés határosat képes nem volna, 30 napra uj körgyülés hívandó össze, mely tekintet nélkül a megjelentek számára dönt. 11. § A tagok a közgyűlésen egy-egy képviselő által vesznek részt. 12. §. Határozatok felett a szavazás nyilvános, választásoknál titkos s mindeniknél egyszerű többség határoz; az elnök, és a két alelnök általános szó több Béggel választatnak; szavasatok egyen lóségénél m sors dönt. 13. § A közgyűlésről jegyzőkönyv vezettetik, mit as elnöklő és jegyző aláír, s három kozgyülésileg felkért tag hitelesít. IV. A választmány. 14. §. A közgyülé.nek fen nem tartott jogokat » váUsztmány gyakorolja, ezin ési az egyesület ügyeit felelőség mellett. , A választmány egy elnök, két a elnök, 24 — 48 vál-sztmányi tagból >11, lehelő tekintettel arra, hogy egy réssé az intézeti válfajok szerint a fővárosi, más réssé a vidéki tagok sorsból válasz tassék. A választmány felhatalmazást nyer arra, hogy a hazai irodalom terén működő szak férfiak, a statistikusok, nem zetgazdák és jogtudósok sorából kültagokat kérjen fel. A választmány tsgjai, a pénzinté zetí válfajok szerint, osztályokba Boroztatnak. As egyes pénzintézeti válfajok kérdéseit as osztályok késsitik elő, saját, elnökeik vezetése mellett. 15. §. As egyesületét harmadik sse-mélyekkel és hatóságokkal szemben az elnök akadályoztatása esetén as alelnökök egyike a titkárral együtt képvi<eli. 16. §. A választmány kebeléből végrehajtó bizottságot küld ki, mely havonként ülést tart, s jegysőkönyveit a választmány tagjainak megküldi. 17. §. A váhsstmány rendesen évenkent kétszer ül össse, a közgyűlés előtt és után. összeül azonban, valahányszor a végrehajtó bizottság összehijja, vagy a választmányi tagok fele az össze-hivást kéri. A vidéken lakó válasitmá nyi tagok uti dija megtérítendő lesz.\| 18. §. A válasstmány ügyrendjét maya állapítja meg. V. Az iroda. 19. §. A képviselet feladatát egy Iroda végzi, melyet a választmány sser-vec ás vezet. A szervezendő tiszti állásokat a választmány tölti be, és látja el utasítással. Budapest, szept. II. Kiálli^Uaak fényes erkölcsi sikerei közt a legnagyobb jelentőségű és legör vendetesebb bizonyára as. hogy a nyugati nemzetek közvéleménye, mely eddig sok tekintetben balnézeteket, sőt igazságtalan felfogást táplált hazánk kulturtőrek-véeei irányában, most orsságos tárlatunk alkalmából as igazságos m- »ítélés medrébe kesd átcsapni. A külföld sajtójának leg-tekintélesebb közegei a tisztelet és elismerés hangján szóllanak Magyarország művészeti és tudományos fejlettségéről éi komoly ipari haladásáról és a mit egy évtized alatt csak elvétve tudtunk elérni annak most naponta örvendhetünk: as európai ssjíó kimeríthetetlen elimeréssel árasstja el hasánkat és osstatlan Ítéletével lelkesülten sorossá nemsetünket as európai kulturnépek közé. Ez kétségtelenül a leghatalmasabb vívmánya országos tár. latunknak, a melynek immát teljesítve látjuk ama hivatást, hogy kultularis fejlődésünk, anyagi és szellemi állapotaink való képet tárja a külföld szemei elé. £ rokonszenv elismerés egy ujabb tanajelével találkosunk a francsia sajtó egyik legelőkelőbb közlönyének, a „Tems"-nak legutóbbi számában, amely beható czikic ben foglalkozik hazánk művészetével és iparával. Van-e Magyarországnak nemzeti művészete és nemseti ízlésen alapuló ipara? Ezt » kérdést veti fel a ,Teps* irója, utalva arra, hogy vannak nemzetek, a melyek a művelődés szükség-» voltának tudatára ébredve, hírtelen rá-veték magukat a kultura mánkájára, de rendssertelenül, zűrzavarosan fogtak hozzá a nehéz műhöz és az eredményhez az lett, hogy a czivilizátióokk csak töredékeit tudták elkapkodni, de saját nemzeti kal-turát létesíteni nem tudtak. Magyarországnak azonban van nemseti művéssete és a hagyományok által megssentelt nemseti ízlése. A czikkiró ismerteti ezután agyag-, porczelláu- és majolika mű-iparunkat, a mely sserencsésen sajátította el a régi Pannoniá talajában talált ókori műkiocsek stíljét és formait. Keramikus hási iparunkról azt mondja, hogy formái feltűnő modon hasonliunak a Délfran-czi&orzzágban Üzrttt agyagipar idomaihoz éa a disaiiés és modellirosás e hasonlatossága annyira megy, hogy el gem hitte volna, mikép e tárgyak nem Franczia-orsságból hozattak be hazánkba, ha ípar-museumunk tisztviselői nem biz'.ositják a legünnepélyesebben róla, hogy e tárgyik hazánkban évszázadok óta igy késsittet-nek. Érdekes hasonlatosságot fedés tel a czikkiró a magyar népbutor stílje, diisi-téae és festékében is. E bútorok — ugr-mond — majdnem teljesen olyanok, mint az arabsok bútorai éa lát tikra as ember azt vélné, hogy valamely algirbeli fala szobájának beljese van szemei előtt. Azután \|fejtegeti, hogy a magyar bútorok, szőnyegek, ékszerek, sománezok mennyire megőrizték régi keleti jellegó ket. Az érdekes czikk a német ipar befolyasára utat s asután igy végződik: ,Németország kereskedelmi s ipari befolyása ellen legtöbb sikerrel küsdbetne itt Franciaország. Tarsada mi tekintetben m g »r nép rokonszenvét birjuk és a barátságos tüntetések z»jossága miatt nem ke:l as érzelmek őszinteségét kétségbevonnunk. A mezei gazdaságokban, a bányáknál ügyes mérnökök kitü Ő állasokat szerezhetnének, mü>pan csíkkeinket szívesen vennék és a nagyipar bizonyos ágai, igy nevezetesen a gazdasági gepipsr fontos (.iaezot találhatnának. De Magyarországban épp ugy, mint sok más orsság-ban, ugyanazon okok gátolják iparunk térfoglalását. Franczia ügy nóköt, alkussi, kereskedő-utazót alig látni, míg a német és angol ügynökök egészen elára-sják az országot. Es esek bámulatos művészek a rábeszélésben Egy pesti kereskedő, a ki igen alaposon ismeri a párisi irodalmat, est mondaná nekünk: .Olyanok vagyunk, mint a guillotine par persuasion (a kit rábeszélnek szép szóval, hogy guillotini-roztassa magát,) mert ha az ajtón kilökjük őket, visszajönnek as ablakon és képesek volnának akár a kéményen. Aratás előtt « Dunapari tele van angol gazdasági gépekkel, rne yek a Feketenger kikötőiből a Dunán feljöttek. As angol ügyrökök próbára kínálják tizenkét havi fizetési határidővel és évenkint óriási üzleteket csinálnak. Így áll e dolog egyéb Iparczikkekkel is, melyeket a külföldiek as itteni vevők utasításai sserint gyártanak. Ezen utazó ügynökök mind b-séinek magyarul; sok idegen őségnek állandó képviselője van Budapesten; a1 egyik béosi cség nagy palotát építtetett-A franczia gyarmat néhány francsia ta" nárból és pincsérből áll. Bécsbeo sincs különben; előkelő ember alig van hat, > a háromszáz más egyén hivatalnok, tolmács, komornyik vagy pincsér. A németek mindenütt ezrével találkoznak; * legkisebb magyar falunak is meg vsa a maga német gyarmata, melynek boldogulása a szoros soiidarításban rejlik. Abban rejlik a mi kiviteli kereskedelmünk hanyatlása, hogy mi nem megyünk külföldre, mintáz angolok és németek; ezek bebarangolják az egéss világot, * hol csak adni és venni lehet, s mikor » mi humorísstikus íróink ast állítják ironikusan, hogy as angolok a Cheops piramisán és a Jungfrau tetején hirdetik ssappanaikat, akkor nagy dicséred®» adósnak az angol nemzeti iparnak/ HUSZONNEGYEDIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY. SZEPTEMBER 19-án 1886. írek. _ Nyilvános köszönet A nagy-: kanizsai , Kisdednevelő Egyesület" szept. t 5-kn tartott II dik óvodájának megnyitása alkalmával belépti dijakból befolyt 21 frt 80 kr. Felül fizetésekből 27 frt 60 kr., összesen 49 frt 40 kr., kiadás: 32 frt, marad tiszta jövedelem 17 frt 40 kr. — Felü fitetni kegyesek voltak: Hencs Antal 4 frt 70 kr, Vidor Samnné 3 frt 8o kr. Knausz Boldizsár és neje 2 frt 40 kr, Jiattos Józseíné 1 frt 80 kr Ullman István 1 frt. Grünbat Henrik 1 frt Rapoob Gyuláué 1 frt, Naubauer Bécsből 1 frt. Smntbó Lajoa 1 frt. Daoscha Ottóné 1 frt. ifj. Fsaelhof"r Jótaefaé 80 kr. Lő-wioger Lajosné 80 kr. Dr. Saukitsoé 80 kr. Grünbat Henrikné 80 kr. Idósb Fes- ' »choő-r Józsefné 70 kr. Rosenfeld Adolf 70 kr Babort László 70 kr. Somorjai 70 kr. N N. 70 kr, Wittinger Antal 40 kr. N. N. 40 kr. N. N. 40 kr. Horváth György 20 kr. Morgenbesser Jánisoé 20 kr, Zók N. 20 kr. Schmiedt 20 kr. Neafeld Samu 20 kr éa Rosenfeld Emil 20 k r. öeasesen 27frt 60 kr. A intézmény iránti figyelemből történt kegyes felülfisető úrnők ée urak, ugysziotén Szigritz Róbert vendég 16b ur, ki * termet és világítást díjtalanul »dá, nemkülönben Janda Irma úrnő, ki egy virágtartót, s két nagy virágcsokort ajándékozott, fogadják az^gyesület hálás köszönetét. — A helybeli fógymnaslnm négy felső ossUÜyáaak növendékei f. évi saep. p-én tartották meg a tovább-képzés esz-közölhetése végeit a „Gyakorló iskola" alakuló gyűlését. Először is ft. Janky Károly igazgató ur, mint a .Gyakorló iskola' elnöke intéseit bucditó beszédet a kör tagjaihoz és vesetésél ez alkalommal is as atánna fellépő ft. Hám József vérér tanár úrra bízta, ki is a megbízást a legnagyobb készséggel fogadta s egyúttal a tiszti kart is kioevezte és p^d'g ugy, bogy • fÓj-gy«ő lett Caury Jenő, aljegyző Biedl Arthur. péozisrnok T»má« János, főkönyvtárnok Friedl Jenő VIII. ós alkőny vtárnok M»n-tuano Rezsó VII. oszt. tanuló. E'Utáu á főgymn. nagyérdemű Igazgatójának elnöksége alatt álló, jótékonyczélu „Segély-tó egyeaülei* alakult meg. Kinevezés utján kove'kező tagok lettek tisztviselőkké: einók Hajós ^Kálmán, titoknok N«gy Lajos és pénzárnok Vrantsits Károly j'vrIII. ottt. tan. Titkos sz»7az<is utján választmányi tagokká lőnek Csury Jenő, Friedl Jenő, Frietz Béla, Svarz Mátyás. T.más János, Zechmaister Győző VIII.; Kotrts Károly ellenőr, Csigaházy Gábor, Dugo-vicb Titusz. Eperjcssy Gfcbor, Zakál Lajos VII.; Fárnek Jenő, Unger Sándor VI. és Kirschbauer Endre, Török János V. oszt. tannlók. Ezek után a gyűlés faloszlott. N»gy Lajos r. e. titkár. — Wajdit8 József laptulajdono-sunk könyvkereskedése valóban elismerést érdemlő csinnal lett ujabban berendezve. A helyiség két szobával nagyobbittatott. Ennek egyike salonul van berendezve, hol az üzlet látogatói vagy a hosszabb ott idősésre utalt vásárlók szórakoztatására a világ- és magyar-irodalom remekíróinak müvei vannak használat végett a salon-asstalon elhelyezve. Ugyanott diszea iró-asztal is rendelkezésre áll. Ha valakinek esetleg halaszthatatlan írni valója van, a legnagyobb kényelemmel végezheti. W»jdits or ezen a közönség kényelmére tett ssép és költséges intézkedéseért, valam.nt aa üzlet gazdag felszereléseért — mi által - -a fővárosi könyvkereskedésekkel concu rálbat olcsóság tekintetében is — elismerést és pártolást érdemel. — Felhívás- WajdiU József könyvkiadó ur, az általam szerkesztett „Kiért^ emeljük a pohárt ?" czimu felkösztó = (toaszt) könyv második,bővített kiadását óhsjtván Baj'óba rendeztetni, egész tisztelettel felkérem mindazon t. irodalom-barátokat, kiknek bármily alkalomra irt felkoszöntóik volnának készletben vagy ujtkat írni hajlandók, (kötött v. kö ellen) alakban szíveskedjenek azokat f. évi novem. bó l-ig hozzám — a kötetbe leendő fölvétel végett — beküldeni. Kiadó ur értük a tisztelet-példányokat annak idején készséggel mev fogja küldeni. Nagy-Kanizaán, szept. hó 16-án 1885. H.jgató Sándor, mint az emiitett mű szerkesztője. — Kiadó lakás. Eötvöstéren a Bar-tos.féle házban egy lakás kisdó. Van benne 2 ssoba, konyha, padlás, pincze, fa-kamara. Kut az udvaron. November 1-én átvehető. — Leánynövelde. Lapunk előbbi számában emlitve volt, hogy özvegy Ve-zekenyi Horváth Lilla urnő leánynevelő intézete f. évi november 1-én az Üjváry-féle házba költözködik, oda módosítjuk, hogy as Eisinger féle újonnan épült isko-la-utczai hátnak egész első emeletét s a nép udvarkertet vette bérbe. E diszes lakás 8 szobából áll és egy nagy tanteremből. Ennél alkalmasabb helyet alig találhatni Kanizsán. A város közepén van és mégis csendes helyen. Tekintve az intézet felszerelését, a tanerőket és kényelmes lakást, a bennlakók részére igen előnyösen ajánlható, különben jutányosnak is mondható, mert a teljes ellátás, tanítás és zongoratanulás havonkint csak 25 frt. A neveidében alkalmazott nevelőnő folytonos felügyelete alatt vannak. A lelkes nevelő urnő e dicséretes törekvése és intézkedése valóban e'ismerő figyelmet és buzgó pártfogást érdemel. Színészet Miklósy Gyula sziniársalata a mait hét közepén városunkba érkeaett. A „Magyar irodalom- és művészet pártoló egyesület" buzgólkodása folytán a kezdet igm kedvező kilátásokkal indult. Egy hét leforgott s mos: már batarozottan ki is mondha'juk, hogy a fent nevezett Egyesület tagjain kivül aiig látni közönséget. M«-g a karzati publikum is derekasan viselkedik. Na de hiszszük, hogy a komorabb őszi napok bekössöntével, nőni fog a közönség. Most igen sokan szőlő- J hegyi kirándulásokon vanndc színház helyett. 4 A tár-ulat pártolást éréStael. Nagy ügyekezettel játszik, sőt egyik-másik tag egész bravourral. Szombaton, szept 12-én »Egy katona története' cimü szinmüvet ját-stották. A darab tudtunkkal itt csak ez alkalommal került először szinre. Elég érdekes; nem hiányoznak belőle a hatásos jelene'ek, miknek asonban egyikén, másikán nagyon is megérzik, hogy nem benső motivumok, hanem a hatáscsinálási törekvés eredményei. A szereplők általában helyes felfog-ssal játszottak. Kimagaslottak mégis jellemző alakításukkal:' Miklósy (Renó) Banyay (Lázár) Ssiklay (Sam borán j Molnár G.zella (apátnő) Szombalfalvi Anna (Adn«n) Sairmai Jó-zsa (Madlén.) Igm kedves jelenség a volt kis Miklósy Margit, mim Renó János 7 éves leaoya. —^s előadást sürü tapsok kisérték. Vasárnap 13-án „Az, árendás zsidó" népssiumü m«glehe ős szép ssamu közönség elő't került szinre. Ezen darab Címszerepében utoljára Solymosi Eleket volt alkalmunk látni. Most Miklósy gazgató k-zébeu volt e szerep, tehát az általinos érdeklődés, majdnem kizárólagosan esen szerepre központosult. Mit lehet egy belső érték nélküli, Kisáróla gosan szinpadi hatást elérni akaró darabbal csinálni, nem Solymoay, hanem Mik lósy mutatta meg. A kezdetben hideg keményszívű árendás, mint váltosii át, szerető odaadó apává, — oly alakitás volt, hogy csakis gratuiálha'unk Miklósy nak. Szombatfalvy Aona (árendásné) hűen visszatükröatette mindazon érselme-ket, melyek az anyai szivet a boldogság ée csalódás óráiban eláraszthatják. Szép-ligety (Betti) elég élénken és ügyesen játszott; csinos hangja azonban neth eléggé terjedelmes, hogy vele hatást lehetne elérni, csakis a Smüle couplet ragadta a közönséget élénk tapsra. Moóry (Smiile) kitűnő maszkirozása, ügyes játéka által minden tekintetben kielégített. Dicséretesen kell megemlékeznünk K. Molnár Gizelláról (Boris) kinek ugy látszik a színpad azothooa. Csatár (László) Bányai (rector) jól megállották helyüket. Hétfőn 14 én .Egy magyar nábob" Jókai Mór hasoncsimü regénye után szinre alkalmazva, (Kiáltal ?) adatott elő. A jelenvolt DH.m nagyszámú közönséget ezen darab tökéletesen hidegen hagyta, hiába fáradoztak /Miklósy (Kár-páthy János) Szombatfalvy Aona (Fáni) Moóry (Abelino) ; — a „magyar nábob' még mielőtt Abellinótól névnapi ajándékul a koporsót megkapta, már el volt temetve. Igy színre alkalmazott darabbal a közönséget vonzani, és ennek finom müérsékére hatni nem lehet. Legjobban tán az jellemzi az egész darabo', bogy a benne előforduló szép éa rut jellemek, noha kitűnő ssemélyesitők kesében, nem bir'ak elérni oly mérvű hatást, mint minőt Sziklay (Kántor) név napi felkö-ssöntőjével elért. Kedden 15-én „A sabinnők elrablása" bohózatos vígjáték került ssinre. A csekély zzámn'közőnség elég jól ma-látott, mert a szerepek majdnem kizárólagosan jó kezekben. Ezen alkalommal láttak Szirmay Jozefínt nagyobb neki va ó szerepben először a színpadon. Élénk arcskifejezése, üde játéka, szép alakja által csakhamar megnyerte a közönség tetszését, és valószínű, hogy Szirmay rövidesen a közönség kedvencsévé válik. Moóry (i\nár) Szombatfalvy Ann-\|(Irma) Szépligete (Róza) Csttár (Endre) csakis dicsére.et érdemelnek ; nem hagynók ai esek közül Sziklayt (színigazgatót) sem, de különösnek ta'áljuk, ha a szereplő többet nevet mint a közönség. Igy a komikum sokat vessit hatásából. Scánthó (örmény) sikerrel oldotta meg háládatlan szerepét, nálánál örményebb örmény nem is késelhető. Hollósiné (Borbála) egy kissé nagyon is dühöngő 'anárné, Sio (Dr. Ssilvasy) pedig nagyon élettelen alak volt; ugy látszik, hogy Sió játékára keveset, banem inkább a súgóra ügyel. Szerdán 16-án ,A bengália tigris" felvonásos vígjáték került szinre. Miklósy a féltékeny férjet, Szirmay as ártatlanul kinsott nőt, Moóry a szelíd és véletlen udvarlót, Szánthóné a titoktartó szakácsnét oly pompásan alakitották, bogy av jelenvolt szép számú s kitUnően mulató közönség a szereplőket zajos tapssaljutal mazta. — Ezt kellett volna követni az úgynevezett Abdakadabra világhírű bűvészi mutatványoknak; de e helyett láttak egy közönséges kókler csepűrágó ügyetlenül előagott ssemfény vesztési produktióit. Nagy őrömmel éssleltük, hogy a közönség nagy része, ott hagyta a szédelgőt. Csak azt sajnáljuk, hogy aszinpad, hacsak egy rövid órán át is, ily f?y»rló mutatványok által bitorol tátott. Résen leszünk, hogy többé ne történjék. Csütörtökön 17-én Váljunk el Sardou kitűnő vígjátéka került szinre. A közönséget ugy látásik elbűvölte az abrakrágó bűvész a színháztól, mert a látogatottság nagyon gyönge volt; pedig Szirmay Jozefin oly chiccel és elegánczi-ával játszta a könyelmü Gypriennet, mintha csak valódi franczia vér pezsgett volna ereiben. Moori (Prunelles) ez alkalommal is jó azinéstnek bizonyalt, ki ugy látszik mindenütt alkalmazható. Sziklay (Adhomar) jobban hasonlított egy tandíjmentes bölcsészhez, mint egy olyan udvarlóhoz, ki Cypriennek kíván tetszeni. A kisebb szereplőkről nem szólónk. R— s. Hivatalos piacziárak. Buza 7 frt 40 kr. 7 frt. — Rozs 6 frt 20 kr. 6 frt - Árpa 7 frt 40 kr 7 fri. — Zab 7 frt. 6 frt 50 br. Kukoricza 6 frt 60 kr. - Stéo. 4 frt. 3 frt Szalma l frt 60 kr. — Burgonya 2 frt 50 kr. Lapvezér és kiadó: SZALAY SÁNDOR. Felelős „szerkesztő : TASS ÁLMOS. Laptulajuonos : WAJDITS JÓZSEF. ív yllttér. Iratotát* áiilsyi legjobb asztali- ét űditő ital, kitűnő hatásúnak bizonyult köhögésnél, gégebajoknál, gyomor- és hólyaghu-^ rútnál. JlattODi Henrik, húúii és Budapest Teri! Teri! Teri! Tekintetes Mihalik János múszám-fejtó nrnak Budapest, kerepesl-nt 74. sz. I. emelet 7. ajtó. Sokáig éljen az emberek legnemesbike. a világ leghíresebb számfejtője, MIHALIK JÁNOS ur, a ki szellemi tehetsége ¿s bámulatos számtani tudománya által oly számokat fejt, melyek okvetlen megjelennek a kis lottóban s es által minden szenvedőnek, aki tudományát igénybe veszi, sect^g«t uj-njt Én is ama szerencsében részesültem, hogy a Mihalik János nrtól kapott 29. 71. 37 számokkal a f. hó 12-én tartott Trieati hazá- son 4800 frtos Urnot nyertei Kis városunk egész lakossága el van telve e nagy számfejtő iránti bámulattal, a ki kivQlem bizonynyal számtalan embernek hozott tudomáoya által szerencsét és áldást. Kivánom és óhajtom as emberiség érdekében, hogy sokan vegyék igénybe a nagy mathematikns tudományát és bftlcseségét s tudom, mindnyájan megfognak győződni arról, hogy csakis Mihá-lik János ur az egyedttJi megmentőnk, aki benndnket bánat, bú és gondtól megment, ki legnagyobb Ínségünkben segit rajtunk és szerencsét hoz reánk. Kötelességemnek tartom e szerencsés esetet a valótághoz hiven köztudomásra juttatni és felserkentem a t . cz. lottojátszó közönséget, hogy haladéktalanul forduljon Miha-. lik János úrhoz, mint a szerencse-vezetőhöz, mivel egyedal az 5 segítségével lelhetjük szerencsénket. Tartsa meg as ég még soká nemesssivü jóltevőmet, Míhaiik János urat az összes emberiség javára, szegény embertársaim boldogi-tására! Kiváló tisztelettel maradtam Pa Pér, 1885. szept. 16. VlRADY BELA. Mihalik János mdsiámfejtő úrhoz Budapest Kerepesi ut 74. sz. I em. 7. ajtó alá rzimiendő levelekhez válaszadás czéljából 3 drb. 5 kros bélyeg melléklendő. Teri! Termi! Turné! Egy özvegy bs elárrásodott gyermekei köszönete. Tekintetes Tóth Anna nrnónek, a „Fortuna" szerencseszkmok kiadójának, Budapesten vámházkörut 2. sz. Mélyen tisztelt as»onyom! Jól tudom hogy kegyes szive nagy hírének folytán sok eserre rug azok száma, akik önnek köszönhetik jelenlegi jólétüket, igénybe vévén emberbaráti szarét«tán alapuló segítő készségét, — tadom hogy sok szás ember áldja a Tóth Anna nevét, de meg vagyok győződve s biztosítom Kegyedet is, hogy azon hála mellyel én, és kis árváim viseltetünk Ön iránt, felülmúlja valamennyi ön által felsegített és boldogított ember kössönetét. Egyszerű asszony vagyok, a ki nem tudja ékesen leírni azt amit érez, csak annyit tudok némi hála lerovásként mondani, s mondom is minden ismerősömnek, hogy meggondolatlanul és haladéktalanul fordaljon TÓTH ANNA úrnőhöz, mint ason nagy és jószívű hölgyhöz, a ki különbség nélkül minden szegényt segit, s akinek tevékenysége Isteni áldás embertársaira I Mint első levelemben tudattam Kegyeddel, nekem egy távoli rokonom, Gáspár Já-nosné, aki az Ön játékterve szerint nyert a mult évben 3600 forintot, s ki mait hónapban volt nálam, azt tanicsolta hogy ugy mint 5, én is forduljak Tóth Anna úrnőhöz, a biztosított, hocy Kegyed nem tekintve szegénységemet, készségesen válassol. E reményben fordultam Kegyedhez s nem csalódtam mert a Kegyedtől aaoonal kapott és csalhatatlan játékterve szerint már összeállított 40. 85 74. számokat betéve, a f. hó 12-iki Linczi hozáson 2400 fiteyi ternot nyertem. — Forró hálámat ngy kivánom le- róni, hogy midőn nyilvánosságra hozom • ne-messiivüsége folytán elért szerencsémet, valamint kis árváim szerencsijét, felszólítok •zennel mindenkit, hegy kétség és acgodalom nélkül, bistos nyerés reményében forduljon Tóth Anna úrnőhöz Budapest, vámhaskörut 2. ss. aki kivétel nélkdl mindenkinek válaszol és segédkesét senkitói sem vonja meg Legmélyebb tiszteletem kifejezésével maradtam Guzlán, 1885. szept 15-én. ÖZV. ANDA ELEKKÉ szül. Gáspár Jnlia. Tóth Anna úrnőhöz fordolni kívánók válaszadás czéljából 3 drb 5 kros bélyeget mellékelni szíveskedjenek. — Kdlöoös figyelem fordítandó a czimre: Tóth Anna urnő, Budapest, vámházkörut 2. szám. 4S6S sz tkv. 84 Árverési hirdetmény. A Csáktornyái királyi járásbíróság mint telekkönyvi hatóság részé ől ezen nel közhírré tétetik, hogy Z<kal Henrik ügyvéd által képviselt Pin<ér Borbala férj. Kropf Rokusné kottorii lakosnak Obagyi (Obadji) Ilona özv. Kr<»pf József né ugyanottani lakós ellen 50 frt tőke s járululékai iránti végrsihajiasi ügyében a nagy -kaniasai kir. törvényszékhez tartozó, ezen kir. járásbíróság térülőién levő a kottorii 2025. sz tjkvben A + 1 — 2 sor sz. alatt a végrehajtást szenvedett tulajdonául felvett 187 frtra becsült a 2027. szijkvben A f 1 aor sz. alatt a végrehajtást szenvedett ée Obadji Katalin tulajdonául felvett 96 frtra becsült, a 2023. sstjkvben A f 1 sor ss. alatt végrehajtást Bsenvédett s Obadji Mária tulajdonául felvett 98 frtra becsült ingatlanok egész ben, végre a 2029 sstjkvben A f 1—6 sor ss. alatt felvett ingatlanokból a végrehajtást ssenvedettet illető 219 írt 33 V, krra becsült 7s-ad része, ugyanazon összeg kikiá^áai és ennek megtelelő 10% bánatpénz letétel ekötelezettsége mellett, a Kottori község házánál 1885. évi november hó 16-ik napján d. e. 10 órakor tartandó árverésen eladatni fog. A részletesebb árverési feltételek esen kir. járásbíróság telekkönyvi osstá-lyánál és a kottorii kösség házánál bete-kinthetők. A csáktornyai kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság. Csáktornyán, 1884. évi decsembsr hó 18-án. XKXXXKXXHXXKXX Gyakorlott ügynökök, tőrvényesen megengedett állami a városi nyeremény sorsjegyeknek bi-zomány kép való eladásra nagy díjazás mellett minden vidékre kerestetnek. Ajánlatok igy czimzendók: F. 677 an Rudolf Mosse, Breslau. XXXXXXKXXXXXXtt Zongora raktár. Nagy választék uj zongorákból a legjobb bécsi gyárakból. Régi átjátszott zongorát becseréltetnek Rosenberg Adám Tek. Tóth Lajos ügyvéd ur házában. 2617 1— VÁLÚDI orvoHi A klostern-uburgí cs. k. borkisérletí állomá. vegyelem/ései szerint kitiinő, jó, valódi malaga mint kitűnő erősitő-szer elerótle-nedett betegek, üdülők, gyermekek stb. számára, a vérszegénység Ós gyomorgyengeség ellen legki ünőbb hatású. 7i és Va eredeti palaczkokbao s törfé- nyesen bejegyzett védjegy alatt Y1KAD0R SPANYOL BORKERESKEDESKEK BÉCS HAMBUR6 frt 2.Ó0 és 1.30 oredetí árak mellett Kaphatók Nagy Kanizsán :MándákGy. Sándor ur gyógyszertárában, Schwarz & T a u b e r vegyeskereskedésében, Knortzer Frigye« vendéglőjében és Bogsnrieder I. vasúti vendéglős-nél. Rosenfeld A. vegyeskereskedésében Zals-Egerszegen: Kaszt er Sándor gyógyszertárában. Kaphat) továbbá : igen finom külföldi borok eredeti palaczkokban — és eredeti áron. 2616 1-6 A. jegyre VINADOR, valamint a védjegyre kérjük különösen figyelni, mert csak az ilyenekkel ellátottak a valódiak, melyekért jótállást válalhatunk- Erven Lucas Bols, Alapíttatott 1575. különlegességük Curacao-Anisette, 2615 1-10. k. k. Hoflieferanten, k. nied. Hof-Lieferanten. Amsterdam, az ország elsó üzleteiben «észletben vannak. tir. tizarólas. ij^jjf szabadalmazott. < Teke asztal- és teke golyó-gyár KNILL KÁROLY Bécs IX., Rossau, Rothe Lövengasse No. 5 - 7. Alapíttatott 1807-ben. Ajánlja különösen saját, általa újonnan feltalált tekeasztal falat uevezve 19 Excelsior-banden" a legfinomabb angol kautechukon, melyek tekintve jóságát ée tartósságát minden más íakeasztal falat felülmúlnak és a mellett a bizonyai csudás olcsó tekeaaztaloként csak 4o írtoa kerül. Az én cs. kir. kizár, szabadalmazott Teke golyóim, melyek az elefánt csontaakkal teljesen egyre megy, ^om egy évi jótállás mellett kővetkező árakért. 60-62 mm. ig 5 frt 63-66 mm. >g 6 frt. 67 — 72 mm. ig 6 frt 50 darabonkint. Árak és rajzok teke asztalokról iagyen és bérmentve. HUSZONNEGYEDIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY SZEPTEMBER 19-én 1885. I S T É. S I K. 9 Birtok eladást és vételt . •. \ i _ ^ bérbeadást és bérbevételt a dunántuli kerületben legszolidabb feltételek mellett, közvetítők kizárásával, egyedül közvetlenül érdekeltek megkeresésére eszközöl , 2607 2—3. Österreicher Bernát, Q ügynökség* N.-Kanizsán. Legjobb szerkezetű j BORSAJTÓKATATI mmmm\ UMÚ SZÜL0ZUZ0KÁT ejgQ magyar gazdasági gép- RÉPAVÁGÓKATi " ^ara Olcsón és cyorsan szállít \| Árjegyzékek kívánatra bérmentve kül-¡2582 6—6. detnck m Csat ralódí ha minden dobozon a » "M éi Mtll sokszoro-litott czég nyomata látható. Ezen porok tartó, gyógyhatá«» makacs gyomor és alteitbljsk, gyomorgörcs éa elnylákásodás, gyomorégés. rögaött dagnlás, raájbaj vertoimas, aranyér éa a legkülönfélébb női betegsegek ellen 3« év óta folytouosau n«vek»d5 -li«merézb.n részesül Egy eredeti doboz használati ntazitászal 1 frt Hamisítványok törvényesen ildittetaek MOLL SEIDLITZ POR Köszvény-, csúz, mindennemű haso gatás és bénulás-fej-, föl- és fogfájás sikeres gyógyításához bedörzsö- lésre; borogstássak mindennemű sérülések és sebek, gyuladás k és daganatok ellen, Bensóleg vízzel keverve, hirtelen betegedés, háuvás és kólika ellen Egy üvr* pontos utasítással 80 kr. 240l 41-52 7 Valódi, Moll védjegyével és név aláírásával. Moll A. gyógyszerész császár királyi ndT. szállító. Bécs, Tuchlaubeo Baktárak -.Nagy-Kanizsa: Belu» József gyógyszerész. Rosenfeld Ad. Fesaelhofer József.Baros; Dorn^r S. Csáktornya: Gönc* L. gyógy Kaposvarott. Borovicz Ad. Keszthely : Schleifer fia. Köraenú . Rátz János. Marozali : Isztl Fsrd. Szigetvár: Szalay József. Zala-Egerszeg: Hollósy J. gyógys«erész. Arverezes alkalmival rendkívüli olcsó ár mellett megszerzett 1650 drb kitünóen szabályzott, pontosan járó, és minden anyag nélkül önvilágitó inga-órák harangütósü- ébresztővel, 2 aranyozottsulyJyal, és ingóval f-lszerel-vi>, általam mától fogva tövid ideig csak IT 9 frt 45 kr. leszállított ár mellett áruba bocsájlatnak. Ezen pompás és fölött* kitünó órák, disses nagyszerű.diófa, gömbkere tekbe toglalva, minden szoba disxére válik, és az aranyárnjékkal számozot számlap önvilágitási eróért 10 évi kezesség vállaltatik. Megrendelések csak egyedül általam eszközöltetnek, utánvétel mellett szigorú pontossággal, mivel más oldalról hirdetett efféle órák érvénytelenek. Csomagolási dij csak 30 kr. Depót lencbteafler QHrei.FEKETE' Wien. 5 Bez. HundstburmstraBse 18. o ■o tD AMM ItiM? elf ^.rnoldn^l Bécs, I. Pestalozzi utcsa 1. Közvetite* ingyen. r E szakban a legrégibb : : bárnri.ilv tulsjdonn legyen^ ia. különösen pedig \ a •.omlott ós odvas fogakat, egy pillanat $ : alatt és gyökeresen grógyit az • Indiai k i v•■a t ♦ melylyrl a fájó f»g bekenetik. Miért is X e kitünó szernek agy családnál sem J szabad hiányoznia. Kredeti N -Kanizsán z Jegyedül SCHWARCZ H TAÜBKR ke- J reskedéséb n kapható 35 krért oooooooooooooo flfi Mai Life Assqmcg Societ, London. Tisztelettel értesítjük a t. cz. érdekelt közönséget, hogy kiaiD-kanizsai vezérügy-nökseffíiuk irodai vezetésével mai napon Plck Salamon nrat biztnk meg, illetve a megfelelő teendőket mai napon reá átrnháztnk. Kelt Budapesten, 1885. szép tember elsején. The (Mam Life Assnrance Societj ma£yarors2á£i fiókja- Fesselhoffer József Nagy-Kanizsán, Göncz L gyógyszerész Csáktornyán, Klein József Baroson, Klka-ker K., Kirch M Szombathelyen stb. ajanlják t. cz. vevőiknek „ZACHERL" legújabb kiválasztott porkülönleges ségét, mely eróre és biztonságra minden eddigi szereket felülmúl: „Z A 0 H E R LI N-k minden ártalmas és alkalmatlan rovar teljes elpusztításáért és kiirtására, mint poloskák, bolhák svábogarak, molyok, legyek, tetük, hangyák 8tb. Különösen arra kell figyelmeztetnem a t cz. közönséget; ,Zacherllnu-t nem összetéveszteni a közönséges rovarporral! „Zacherlin* csak eredeti üvcBokbon, de sohasem becsomagolt papirosban vagy nyíltan mérlegelve lesz eladva. Az eredeti üvegnek névaláiráso'»01»1,^ védjegyemmel kell ellátva lenni. 240¡> 11-12^ _ Dr. Meldlnger tanár nr által feltalált és klzárélag szabadalmazott gyár Meidinger-kalyhak •lóálUtáaára. HEIAI H. Felső Döblingben Bécs mellett. RAKTÁR : Budapest, Thonet-udvar. C8. KlR. i-ZABAD. 1884. A legelső dijakkl jutalmazva: Bécs 1878, Cassel 1877, Páris 1878, Sechs haus 1877, Wels 1878, Teplitz 1879, Bécs 1880, Sger 1881, Triest 1882. R. akt árak: BÉCS BUKARESZT MEILAXD Karntnerstr. 40, -12. Strada Lipscani 96. Corso Vitt. Emanuele 38. Legjobb Mülröl'ütő szellővel ellátott kályhák lakásoknak, iskolák-és irodáknak stb, egyszerű és elegáns kiállításban. Egy kályhával több »zoba füthetó. Központi légfűtés egész épületekre, szititó-ké»ülék ipar- és mezS-gazdaaági czélra. Ax osztr. magyar birodalomban 263 tanodában 1824 van a mi Meidlínger-kályhánk-ból használatban, ezek közt 74 tanodában a bécsi kerületben 508 kályha, 47 tanodában 820 kályha a budapesti kerületben. A mi Meidineer-kálybánk eló-ye nemcsak a cs. k. hivatalokbm, országos intésetekben és városi hatóságoknál, papirendeknél, kórházaknál, vasutaknál és gSzhajéknál, pénzintézeteknél és biztosító társaságokail iparvállalatoknál, szállodákban, kávéházak és ebéd-lókben nagy számban, hanem több mint 20,000 magán házakban vannak a mi Meidioger kályháink használatban. A gyár védjegye: ÜE.IDIN6ER-0FEN HEIM V Azon magkedvsltetáat, melyet a mi kályháink mindenütt kivívtak, többszörös utánzásokra aduk okot. _ Figyelmeztetjük t»hát a t közönséget saját érdekében is utalva gyári védjegyünkre — hogy óvja magát mindennemű hírneves és ismert gyártmányunk utánzásaitól, habár azok egyszerűen sM«idioger-kályhák* vagy pedig javított Meidinger-kálybák gyanánt ajánltatnak is. A mi gyártmányunk ajtajának bels6 felén g/ári védjegyünk bele van öntve. W Prospektusok és árjegyzékek ingyen és bérmentve. "VB 2579 5—5l ■ III11IIII I I 11 OOOOOOOOOOOOOO WALS ERFER E N C Z . . 1 . •• - , •>'.'<' I • ' ' ' • 1 '' . I • első magyar gép- és tüsoltósserek gyára, harang- ós órcsőntödóje BUDAPESTEN, Bottenbill«r utcsa 66, Ajánlja gyártmányát, mint magyar különlegességet kutakban és mindennemű szivaty- tyukban elvállal teljes vízvezetékek berendezését városok, földbirtokosok, Ipartelepek, ármentesitö társulatok és magánzók részéről modern technihai 2522 14-50 alapon es kedvező feltételek mellett ajánlkozik köz-és magánfürdők felszerelésére, 8 z a g m e n-tes ür8zékek felállítására és minden vizmű vi muukálatok gyors és pontos kivitelére képes árlapok és részletes költségtervezetek kivánatra díjmentesen küldetnek. Egyetlen belföldi szivattyu-gyár. WajdiU JÓ€*f könyvnyomdájából Nagy-Kannán 7 > . XAGY-KAMZSA, 1885. Szeptember 26 án. Elötixetési ár: cgés« évre ... 6 frt. — — ul évre . . 2 frt 60 kr. negyedévre . . . 1 , 25 „ Egyes szám 10 kr. U1K METÉSEK 8 hasábos petitsorban 7, másodszor 6, s minden további sorért 5 kr. NYILTTERBEN soronkéi t 10 krert vétetnek lel Kincstári illeték minden egyes hirdetésért 30 kr fiz-tendk. . .. . . • í -i -jui Hoszonnegjedík évfolyam. lap szellemi részét illető közle-mények a szerkesztőséghez, anyagi részét illető közlemények pedig a kiadóhivatalhoz bérmentve intézendők: Nagy-Kanizsán Wlassicsház Bérmentetlen levelek nem fogadtatnak el Kéziratok vissza sem küldetnek. A nagy-kanizsai „Kereskedelmi Iparbanku, „nagy-kanizsai önkéntes tüzolt6-egyletu, a „zalamegyei általános tanítótestület". a „nagy-kanizsai kisdednevelö egyesületa „nagy kanizsai tivtionsegélyzö szövetkezet', a 9 soproni kereskedelmi s iparkamara a nagykanizsai külválasztmány'-ának hivatalos lapja HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Országos kiállításra I Innen-onnan öt hónapja, hogy az országos kiállítás meg lett nyitva, öt hónap múlt, mi alatt a magyar nemzet haladását, fejlődését s ezekre raló képességének tannjeleit a vi lágnak bemutatta. És már is sajnosai! tapasztaljuk, hogy e kiállítás az ország különböző részeinek lakóitól nagyon kismérvű pártolásban részesül. Nem szól a leczke a dühös románokra, szerbekre s az eszeveszett horvátokra. De annál méltóbban illeti szemrehányás azon tózsgyökeres magyarokat, kik — habár anyagi körülményeik megengednék — csak gyéren látogatják kiállításunkat. Általános a nézet, hogy kereskedők, gazdasági egyesületek, gazdák óriási közönyt tanúsítanak; a nép legalsó rétegét illetőleg pedig — habár ott 100-200 utazó mindig akadna — nincs aki az érdeklődést felkeltse, s a látogatásra hajlandókat összegyűjtse. Sót a tanulni vágyó mezei gazdák legnagyobb része, kicsi és senkitől nem látogatott falujában még arról sem értesül, hogy minő nagyfontosságú mozzanatok folynak most az orsíág fővárosában. Arról pedig, hogy minő előnyök hárulhatnának rájuk s minő hasznuk lenne a kiállítás megtekintéséből, — éppen senki sem világosítja fel őket. így éppen azok. kik közvetlenül vehetnének a kiállitá>ból tapasztalatokat s kiknek leginkább szükségük volna az ily utpn merendő előnyökre, — hogy azokat a saját hasznukra érvényesíthetnék: nem is tudják s ennél fogva nem-is méltányolhatják országos kiállításunk kiható, — bátorságot, erőt, .törekvést, Ízlést, önművelődést, nemzeti büszkeséget, nemes tökéletesedést uyujtő hatását. Vájjon heíyes-e az, ha eltelünk ama hittel, ho.'y a kiállítás csak a külföld bámulatára s csak a végből rendeztetett, hogy anyagi és szellemi haladottságunkat ragyogtassuk ?! Nem helyesebb-e azt oly feladatul tekintenünk, melynek czélja párhuzamot húzni a régi és uj Magyarország között, helyes önismeretre vezetni * hon anyagi és szellemi munkásait a bel- és külföldi állapotok összehasonlítására adott móddal?! Önerőnk megismerése a főczél. Az csak a másodrendű, hogv a külföldet kedvező kritikára hangoljuk. Háromszázezer forint nyomdai költséget tüntet fel a kiállítási költségvetés. De ez még édes kevés arra, hogy Magyarország a kiállítás felől kellőképpen értesüljön. Eddig 1 millió ember látogatta a kiállítást. Abból azonban sok a 20, de sok a 30 krajezáros is. — a sétáló. Hol van a foldmives? a kisiparos? a kis kereskedő? Akik nem is tudnak felőle vagy ha tudnak; is, nincs, aki belőlök 100—200 em-j bért fél- vagy harmadáron együttesen felutaztatna. Azután panaszko dunk, hogy a deficzit óriási lesz. ( Beszélünk 600 ezer sőt 1 millió deficzitről! j A kereskedelmi és iparkamarák, a gazdasági egyesületek lapítanak, a községek s a tehetősebb mezei gazdáf meg csak akkor készülnek majd felutazásra, ha az országos kiál- : litás kapui bezáródnak. A vaspálya-társaságok ped'g, nevezetesen a vi-; dékünket behálózó Déli vaspályatár- { saság is szívesen nyújt kedvezményt az utazóknak. Csak toborzó, csak vezér kellene! De amit meg nem tettek egyesületek és egyesek, megtette a föld-mivelés-, ipar- és kereskedelem-ügyi minister. Felhívást bocsátott ki, melynek czélja Kanizsáról és vidékéről 4—500 iparost és mezei gazdát összetoborzani a kiállítás megte-! kintésére. Ezen czél ma már a va-: lesulás stádiumában van. A városi' tanács nagy lelkesedéssel fogadta. A! rendezőség alakulóban vagy tán már meg is alakult. Intézkedve van az iránt, hogy egy külön vonat indulhasson Budapestre, mely 1 — 2 frt vitelbérért a szegényebb sorsú iparost kereskedőt és gazdát a kiállítás megtekintésére elszállítsa. Üdvözöljük e sítíp gondolatot! Sikert kívánunk a vállalathoz! A vidéken s falukban levő jegyző, plébános és más intelligens urakat, kik befolyással lehetnek a közhangulat megteremtésére, arra kérjük, hogy e szép eszmét és vállalatot felkarolva, s á rendezőséget támogatva, tegyenek meg mindent a szent ügy és a haza érdekében, hogy a nagy áldozattal szervezett országos kiállítás necsak erkölcsileg, hanem,anyagilag is elérje a kellő eredményt!' esarmk. Sajtórendőri vétséggel és kihágással vádolt laptulajdoflosunk Wajdits József ügyében hozott ítéletek. 3657. B. 1884. Hív. másolat. ö Felsége a, király nevében h ou^j-kanizsai kir. törvényszék Erdődy Lajos kir. trvszéai biró elŐülése alatt, továbbá Gr. Hugonay Kálmán és Makay Dezső kir. törvényszéki birák, valamint Kiss látván kir. trv. jegyző mint tanács jegyző jelenlétükben az 1884. évi már-■czius 31-én 1037—884 az. a. hozott vád-határozat alapján Wajdits Józ<ef ell«n Zajló vétség mia ti ügyben a mai napon megtartott nyilvános Bzóbeli végtárgyalás • a Dr. Sass Elemér kir. alögyésznek vád és Gy őrffy János védő ügy védnek védbeszéde meghallgatása után következőleg: t < ítélet: Szabadlábon levő Wajdits József n.-kanizsai szüle éaüs lakos51 éves, j-om. kath. nős, hat gyermek atyja, nyomdata iajdonos és könyvkereskedő, — volt .lapkiadó. négy gymn. osztálytvégzett rovat-lan előéletű vádlott, az 1847 —8 évi 18. t. cz. 30. §-ba ütköző és az 1880. évi 37. t. cz. 7 § n«k végb«kezdése szerint minősülő vétségben ; — valamint 1847—8 évi 8. t. cz. 30. §. 4 pontjJba és a 40. §-ba, illetőleg az 1867. évi 481/1. M. E. sz, alatt kibocsátott Igazságügy miniszteri rendeletbe ütköző és ugyancsak az 1880. évi 37- t. cz. 7 §-nak végbekezdése szerint minősülő kihágásban vétkesnek mondatik ki, és mindezekért az 1847—8 évi 18. t. cz.. 30. §. 4, pontjának és a 31. § nak, valamint as 1880. évi 37. t. cz 12. §-nak egybevett értelme szerint, te kinte'.tel a btk. 97. § ra, összbüntetésül az ítélet jogerőre emelkedésétől számítva (3) három napi fogházra és 15 nap alatt különbeni végrehajtás terhe mellett fizetendő, a btkv. 27. §.-ában megbatározott czélra fordítandó (50) ötven forint pénzbüntetésre Ítéltetik, a mely összegből 20 frt az 1847 —8 évi 18. t cs. 30. §. 4. pontja, ille őleg a 40. §. és a hivatkozott Igazságügy ministeri rendelet szabványainak áthágása miatt szabatott ki, — ezen (50) ötven forint pénzbüntetés behajthat-lanság eseten a btkv. 53. §-á alapján, a (20) huss forintnak megfelelő (2) két napi, — a (30) harminos forintvak ,meg-felő (3) három napi; ekként összesen '5) öt napi fogházra változtatik át. / Elmarasztaltatik ezen kívül vádlott a magyar állam kincstár részére 115 frt' 90 kr. eljárási költségnek 15 nap alatt végrehajtás terhe melletti megfizetésében, agyssinte köteleztetik az 1847—8. ¿vi 18. t. cs. 35. § s alapjá i, jelen itéMet jogerőre emelkedés után a „ZIai Köz Íöny" csimü lapnak legközelebbi számában, — 15 nap különbeni. végrehajtás terhe alatt fizetendő s btkv. 27. S ban előirt czélra forditaodő (100) száz forint pénzbüntetés terhe alatt köszé tenni. Vádlott a btkv 41. §-a alapján, — tekintette] előkelőbb polgári állására és a fenforgó vétség illetve kihágás minőségére, r fogházi munka alól felmentatik és megengedtetik neki, hogy magát saját költségén élelmezte. — Jelen itélét jogerőre emelkedés után a helybeli királyi ügyészségnek és tudomás végett a szombathelyi kir. ügyészségnek kiadandó. Indokok: Wajdits József nagy-kanizsai lakos, j nyomda tulajdonos és volt lapkiadé az-sal vádoltatott, hogy nyomdájában illetve kiadásában megjelent nyomtatványokból,: a sajtó termékek felügyeletére hivatott' szombathelyi kir. ügyészséghez a köteles példányokat által ában, különösen pedig as iratokhoz l./'és 2'/. a. csatolt árje;yzÜk~ ben megnevezetteknek beküldéséi követ kezetesen el mulasztotta, továbbá hogy a „Zalai Közlönyu czimü s hetenként kétszer megjelenő vegyes tartaimu lapnak 1883. évi tavaszáig kiadója volt, ée a nélkül, hogy az 1847-8 évi 18 t. c«. 30. §-oan elősorolt feltételeknek eleget tett volna a lap egyes számaiban politikai tartalmú csikkeket közölt. Nevezett vádlott az első váddal szemben azt adja elő s azzal védekezik, hogy a nyomdájában, illetőleg kiadásában időszakonként megjelent nyomtatványokbői a köteles példányokat, az illető hatósághoz czimezve, kereszt kötés alatt mindig rendesen postára adta; — így ba azok illetékes helyükre nem érkeztek, ez az ő cselekvési körén kivül eső esemény; ezért ő felelős nem lehet; — a mi pedig as iratokhoz 1 sz. alatt csatolt árjegyzékben megnevezett müvek közül a „Rajta lányok mulassunk", „Nagy álmoskönyv" „Vőfélyek köszöntése" és a „Házas élet titkai" csimü kiadványokat illeti, miután azok nyomdájában még a hatvanas években jelentek meg, s azon időben a köteles példányok az illető hatóságokhoz megküldve lettek, minden évben ujabb példányokat nem küldött be; azt szükségesnek nem tartotta azért; mert a nevezett müvek az által, hogy reclam csi-nálás czéljából nekik külzetül évenkint uj czim adatik, illetőleg „ujabbi, vagy legujabbi javított kiadásnak" jelestetnek uj nyomtatványoknak nem tekinthetők. A második vádat illetőleg vádlott oda nyilatkozik; miszerint a kérdés tárgyát képező cikkek korán sem politikai hanem, egyszerű alkalmi közgazdasági, társadalmi és kereskedelmi irányú cikkek, melyekkel minden kereskedelmi; tehát nem politikai lap is foglalkozik ; különben pedig védekezésül azt hozza fel miszerint renkivüli elfoglaltságánál fogva a lapjában közlendő cikkeket minden e-gyes alkalommal elolvasni nem tudja, esenkivül szemei is annyira gyengék, hogy a késiratok elolvasására képtelen ; épen ez okból fogadott lapjához szerkesztőt, kihez a lap szellemi része tartozik.— Vádlott ezen fentebb elősorolt v Jdekezése figyelembe nem jöhetvén, az elfogadható volt, mert a mi az első vádat iMeti a végtárgyalás folyamán hit alatt kihallgatott Kaffer Béla Király Béla, Csooa László, Németh Ferencz és Kenyéri László tanuknak, mint szombathelyi kir. ügyész« ségnél alkalmasva volt hivatalnokoknak vallomásai által igazoltatott, hogy vádlott' Temetőben. Sötét ruhában Szép ifjú nő A temetőbe Borongva jő. Egy puszta siruál Letérdepel, És száll imája Az égbe fel. Beh mély, be fájó Lehet szive : Zokogva tör ki A köny vele. Némán lecsüngő Füzlorob ala t Nézem sóhajtva Mint küzd, sirat. Mnlt ifjúságom Búi képe ez, Boralva hervadt Reményihez. — Ha majd kisirta, Megenyhül ő. Boldog — Nékem már Könyem se jS. Hajgató Sándor. Dória. I. Ószi csillám ragyog fénylik Dér harmatos mezős végig, Ugy mosolyog, agy megnevet Mégis olyan halvány, hideg. Hiába jársz rózsaszínbe Mosolyogva szemre, színre. Boldogsághoz kedves leány, Halovány vagy, na/yon halvány. II. Hiába bflszke még e aomlok, Nem lésziz te többé soh'se boldog}. Hiú csillám szemed sugára . .. A mi világunk összeomlott. Hitünk, szerelmünk rég kiégett. Ez már korom, az semmivé lett. Mi megmaradt csak pavta emlék , Nekünk az is örökre vétek. A lélek árnya s sziv borúja, Hiába olvad lágy mosolyba, Kaczaj és vigság hasztalan mind, Kirí aiélnk százszorozva. Csak annyit sem hagyott a végzet, Mint egy Tulkáunak. mely kiégett: Midőn belül rideg, halott váz, Akkor virul rajt künn az élet. Bátky Lajos. Az első kölcsönkönyvtár megnyitása Nagy Kanizsán. Nagy-Kar izsa varos levéltárából közli: Bátorfi. Elmúlt 50 éve, hogy az első kölcsön-könytárt boldogult Wajdits János könykötő és könyvárus létesité Nagy-Kanizsán. Érdekesnek vélem a városi levéltárban létező beterjesstvéoyt lemásolva közölni annyival is inkább mert es időben e város polgársága nem maradt el a korigényelt törekvések lehető megvalósításától. 1873 febr. 23 án elhunyt Wsjdits János alig hogy letelepedett Nagy-Kanissán már íb szép érzelemtől herittetve nem csak a kölcsön-könytárt alapitá, de az 1836-ban tényleg megalakult s már diszes otthonnal biró „Polgári-Egylet" létrehozásának előküzdelmeiben is tevékeny részt vett, ugy másrészről az akkori hatóság nemzeti érzülettel ragadta meg az alkalmat, befolyásával buzdítva és előmozdítva a hazafias törekvést. Bizony- bizony ne tagadjuk meg a múltban élők érdemeit; minden csekélynek tetsző cselekedet nagy eredménynek lőn alapja s jó alap nélkül romba dől bármily magas alkotmány. Wajdits János beadványa és az arra hozott végzés következőleg hangzik .* Priv. Nagy-Kaniaa mező városának Nemes Tauátsához alázatos folyamodása Wajdits János N.-Kanisai könyvkötő és könyvárusnak. Nemes Város Tanáts 1 Düsőaégesen uralkodó Felséges (Jrunk Királyunk, és az egész magyar nemzetnek már öbb ízben Törvény által is kinyilatkoztatott elhatározott akaratja lévén az, hogy az Magyar nyelv 8 littera-tura, a hazánk kebliben lakozó ssámos idegen nyelvű és ajakú népek között, kik mind vendégek ezen jó Hazának annyi javaiban és áldásaiban részesülnek, terjesztessék s közdolgok folytatására a hasai nyelv különben is mát felvétetve tévén még közönségessebbé tétessék. Az alól- irott már második esztendő óta ezent Priv. Kanisa városban letelepedvén könyvkötői mestersége mellett a mag/d könyvakét a mennyire tsekéiy tehettsége engedte, terjessteni igyekezett s a könyvárosságot is — egy beköttetésben lévén a a hasabéli jelesebb köny vnyomtatókkal és könyvárosokkal mind itt helyben, mind ezen a vidéken kedvező foganattal folytatta. — Hogy asonban as országossan kitűzőit czél felé az alulirt is nagyobb sikerrel^ közeledhessék ezen Nemes Hegyében s egy réssrüla magyar könyvek olvasása által a hasai nyelr s littiratura jobban megkedveltessék, más réssről pedig, hogy as olvasásban gyönyörködő PubÜQum külömbféle hasznos könyvekhez jutalmasabb áron s könnyebb módoo juthasson — szándékozna az alőlirt ezen város kebelében egy ugy nevezett „k ö 1 C s ö n-k ö n y»-t á r t" (németül Leih - Bibliothek) felállítani. Ennélfogva alázatosan folyamodik a Nemes Tanátshos : méltóztassék ebbéli folyamodását kedvesőleg felvenni s néki a szokott mód szerint as ily „köl-tsönöző* könyvtár" megnyitására engedelmet és szabadságot annál is fogva engedni s adni, minthogy az alulirt eser köny tár fundussára elegendő vagyonnal b rván, magát annak megnyerésére eddigleni iparkodása s jó magaviselete által érdemessé tenni igyekezett. Kedvező végzését reménylvén tartozó, illendő tisztelettel vagyok Nagy-Kanisán április Holnapnak 11-én 1834. A Nemes Városi Tanátsnak alázatos ssolgája Wajdits János mk. könyvkötő és árus. 1834. esstendei Április 11-én tartott Tanáts ülés alkalmával. 345. Ezen folyamodás felvétetvén, minekutána a feltett Csél nemcsak a Magyar Nyelvnek pallérozódására, hanem a szükséges tudományok könnyebb utonnés módon lehető meg ssersésére kinek-kinek tárva leend, annál fogva a folyamodónak dicséretes és valóban hassnos Intését tétele, nem csakhogy meg engedtetik, hanem az igen jó néven leendő vétel mellett a tehetségig pártoltatni is fog. Kraf. Molnár György m. k. V. h. feő Jegyzője. Parasztleany dala. Kiskertembe rózsamagot ültettem ! Azt a barna legényt beh megszerettem! Ha kinyilik kis kerjtemn-k rózsája, Ihaj! ej haj ! én letzek a Barna legény babája I Kiskertembe rózsamagot ültettem, Azt a barna legényt mért is szerettem ! Kinyílott már kiskertemben a rózsa, Megszeretett, megszeretett. Meg is csalt [már azóta! Kiskertembe liliomot ültetek ! Megpróbálom : smőke legényt szeretak . . . Ha még es is megcsalta a szivemet : Akkor tudom fájdalmában. —Végsót dobban ; [megreped l ' B. B. HUSZONNEGYEDIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY SZEPTEMBER 1886 26-án jába és a 40. §-ba, illetőleg az 1867. éi 481/1- M. E. sz. alatt kibocsátott Igazság-ügyminiszteri rendeletbe ütköaő b agyán csak az 1880. évi 37. t cz. 7. §-nak vég-bekezdése szerint minősülő kihágás igazoltatván be, ót ezekben vétkesnek ki mondani kellett. 1 Vádlott büntetése : — hogy halmazat forog fan, — hogy a politikái tartalma cxikkek lapjában rövid időközökben ismételve jel <ntek meg, mint súlyosító, i — rovatlan előélete pedig és hogy súlyosabb büntetés esetében nagyszámú ártatlan családja sújtatnék, mint enyhítő körűimén vek figyelembe vétele mellett az 1847/8' évi 18. t. CS. 30. §. 4. pontjinak és a 31. § nak, valamintas 1880. évi 37. t. cz. 12. §-nak egybevet-tt értelme alapján, tekintettel a btkv. 97. §-ra, össz-büntetesül méretett ki. Vádlott pénzbeli marasstaitatása vétkességének következménye : — a mellékbüntetésül kiszabott pénzbüntetésnek behajthatlanság esetén fogház büntetéssé leendő átváltoztatása a btkv. 53. § a ren delkezésében leli indokát. — Vádlottnak a fogházi munkaaluli felmentése, s annak megendése, hogy magát saját költségén élelmezhesse ; tekintettel előkelőbb polgári állására, és a fenforgó vétség és kihágás miuőségére, a btkv. 41. §-a alapján történt. Nagy-Kanissán, 1854. évi október hó 29-én a kir. törvényszék mint büntető biróság. Erdődy s k. t. elnök. Makay Dezső s. k. előadó. Hiteléül a kiadásiban illetve nyomdájában megjelent nyomtatványokból a köteles példányt a sajtó termékek felügyeletére hivatott ügyészséghez általában b^küldani, következetesen elmulasztotta; ezenkívül Kafler Béla és Csonka László tanuk egybehangzólag határozottan igazolták, hogy vádlott különösen a .Szűz Mária édes hazánk védasszonya, Kis Képes, — valamint a , Wajdits József nagy képjs népnaptárából" a köteles példányt be nem küldötte ; — mert egyetlen adatot sem hozott fel annak bizonyítása végett, hogy a köteles példányokat csakugyan postára tette, holott az üzleti személyzetének kihallgatása, esetleg nyomtatvány kiszolgáltatási könyvének, vagy más üzleti könyvének felmutatása által könnyen tehette volna, de a mellett bármily postai rendetlenség mellett is alig tehető fel, hogy miegyéb nyomda tulajdodosok részéről a keresztkötés alatt beküldött példányok rendeltetési helyükre mindig megérkez tek ; addig épen egyedül Wajdits József nyomtatványai, mintegy következetesen vesznek el , — mert végül, a vádlott azt maga is beismerte, hogy az iratokhoz 1/. sz, alatt csatolt árjegyzékben megnevezett müvek közül a „Rajta leányok mulassunk, — „Nagy álmoskönyv,' — Vőfély köszöntő éi a Házas élet titkai", czímü kiadványokból köteles példányt minden évben nem küldött be. mivel ezen müvek az által, hogy reclam csinálás czéljából nekik külzetül évenkint uj czim adatik, illetőleg ajabbi vagy legajabbi javított kia-adásnak jelez etnek, uj nyomtatványoknak nem tekinthetők ; — holott vádlott ezen védekezését épen azon körülmény ; miszerint ezen megnevezett müvek csim-1 apjára „ujabbí javított kiadás :ett reá nyomtatva, vagyis minden évbtn uj czim alatt jelennek meg, a régi tartalomnál való teljes azouosságot megczáfolja. De eltekintve ettől, az 1847—8 évi 18. t. cz. 40 §-a a hatósági felügyelet kellő gya-korolhatása czéljából intézkedéseket tartalmazván, nem ezn ujabbi kiadás tartalmának a régi tarulommal való azonossága; hanem csupán azon kérdés képezheti elbírálás tárgyát; váljon azon nyomtatványoknak egyes különböző alkalmakkal rendezett kiadásaiból a köteles példányok rendesen beszolgáltattak-e ? A második vádra vonatkozólag vádlott védekezése szintén figyelmen kívül hagyandó; — mert azt maga is beismerte, hogy a .Zalai Közlöny« czimü vegyes tartalmú lapnak 1883. év tavaszáig kiadó tulajdonosa volt, s mivel ezen lapja nem politikával foglalkozó lap lévén, az 1847—8. évi 18. t, cz. 30. §-ban megbatározott biztosítékot le nem tette; mert a lap egyes számaiban közölt czikkak, nevezetesen az 1882.évi 71-ík számú „Fokról fokra" czimü vezérczikkje az állam pénzügyi kormányzati, jelesül a czukor, kávé, bor, sör és főleg a petróleum adók, nemkülönben az ország államjövedelmei és hitelviszonyainak kérdésével foglalkozik ; — » 78-ik szám „Kossuth ünnepély — király fogadás czímü czikkje, melyben az áüam fő, a koronás király, a kormány feje, — Tisza Kálmán. — Kossuth, — a forradalom, alkotmányos etz-mék; tehát mind oly kérdések, melyek határozottan politikai tárgyak körül forognak, tárgy altatnak. — , Hasonlóul politikai tárgyú közleményt tarulmaza 78. szám .Ujabb katonai hős tett* czimü czíkk is, hol a kormányzati időszakra való hivatkozással, s az uralkodó család szine ós czimere alapján a katonai rendszerre való félre ismerhetlen vonatkozással politikai tartalmú közleménynyel találkozunk. — A 88-ik szám .Halottak napjára" czimü vezércsík kjében nemcsak azon időbeli kormány cselekmények jel lemeztetnek ; de egyenesen alkotmányi; tehát per emínentíam politikai tárgyra nézve történik nyilaUozás. — Az 1833. éví.'2-ik szám .Enyhülést a nyomornak", — .szobrot a szabadságnak" czimü vezérczikkje; nemkülönben a 21. szám .Márczíus 15" vezércsikkje egész terjedelmében szintén politikai közleményeket tartalmaznak ; mert az 1847/8. évi 18. t cz. 31. §-a határozottan a kiadót nevezi meg, mint egyedül felelés személyt, az ezen törvényczikk 30. §-nak pontjaiban elősorolt feltételek betöltése nélkül kiadott lap közzététele miatt meghatárosott büntetés tekintetében; — de kiviláglik a kiadó felelőssége az 1847/8 évi 18. t. cz. 30. §. 4. pontjából is, mely határozottan azt mondja, hogy a szerző együfjótálló-nak tekintetik, kinek ezen mellék kötelezettsége másként nem élelmeztethetik, és csak ugy képzelhető, ha a kötelezettség alső sorban a kiadó tulajdonost terheli ; — ekként a fokozatos felelősségről, mit védő ügyvéd ugyancsak az 1847/8. évi 18. t. cz. 13. illetve 33 §-a »lapján ügyekssik kimagyarázni, — bzó sem lehet. — Mindezekkel vádlott ellenében tz 1847/8. évi 18, t. c. 30. §.ba ütköző és as 1880. évi 37. t. CZ. 7. '§-áuak végbe-kezdéee sserint minősülő vétség, — valamint as 1847/8 évi t. os.. 30. §. 4. pont- v PLANDER GYÖRGY kir. Irvszékí kiadó. Hivatalos másolat. t 40528 B. 2880. .r 0 Felsége a király nevében ! A budapesti kiz. ítélőtábla sajtó rendőri vétség ét kihágás miatt panaszolt Wajdits József elleni bűnvádi ügyet; melyben a nagy-kanizsai kir. törvényszék 1884. évi október hó 29-én 3657 ss. alatt ítéletet hozott, vádlott és a kir. ügyész fellebbezése folytán 1885. évi február hó 17-én tartott nyilvános ülésében vizsgálst alá vévén következőleg ítélt: A vádlottra kiszabott pénsbüntetést tekintettel vádlott nsgyssámu családjára, leszállítja, és vádlott figyelemmel a 73. T. K. 102. §-ára is, a vétség miatt ti» (10) frt pénzbüntetésre, bebajthatlansága esetén egy (1) napi fogházra, a kihágás miatt pedig £5) frt pénzbüntetésre, be-hajthatlansága esetén egy (1) napi fogházra ítéli; egyebekben azonban az elsőfokú bíróság ítéletét :z abban felhozott indokokból helyben hagyj«, azzkl a változtatással, hogy a vádlottra kiszabott szabadságvesztés büntetés, minthogy a vádlottat csak egy ssabadságvesztés bün tetéssel büntetendő cselekmény terheÜ, nem képoz Összbüntetést, mihez képest a . hivatkozás, a 73 T.K-97. §-ára is el-sik, Budapest 1885. fedruár hó 17 én Vajkay Károly m. k. alelnök, Németh Péter m. k. előadó. (P. H.) A másolat hiteléül PLANDER GYÖRGY kir. trvsséki kiadó. 16070 ssám B. 1884 Hivatalos másolat. Ö Felsége a király nevében ! a budapesti kir. itélő-tábla sajtó vétség miatt vádolt Wajdits József elleni bűnvádi ügyet, melyben a nagy-kanizsai kir. törvéuyszák 1884. évi martius hó 31-én 1097 ss-lm alatt vég zésí hozo't, vádlott fellebbezése folytán 1884 junius hó 10 én tartott nyilvános ülésben vizsgálat alá vévén következőleg 3450 B. 885 sz. ó Felsége a király tj,evében. a magyar királyi koria. Sajtó rendőri vétséggel és kihágási sal vádolt Wajdits József elleni bün vádügyet, melyben a nagy-znisssi kir. törvényszék 1884 évi ocktober 29-én 3657. •z. alatt a budapesti kir. itélő-tábla pedig 1885 február l7-én 40328 sz. alatt télt; vádlottnak inkokolt és a kir ügyésznek bejelentett íelebbesése folytán alól kitett napon tartott nyilvános ülésében vizsgálat alá vévén, következő ¡«életet hozott: Tekintve, hogy a vád egfik részére vonatkozólag, a bizonyítás tárgyát köteles példányok beküldés, mint pozitív állítás, s nem ennek, negativ természeti, ellen kezője képezi. Tekintve, hogy ebből következőleg « kir. ügyész'annak bizonyítására, hogy a vádlott kiadásában megjelent nvointatvá nyok köteles példányai benem küldettek szorítható sem volt, ellenben vádlott azt hogy a kérdéses köteles-példányokat az illető helyre juttatás végett a postán fela do<t volna, nem bizonyította: tekintve továbbá, hogy a "Zalai Közlöny jellegére" vonatkozólag as eldön tendó kérdés nem az emiitett lap czik-keinek tartalma által elkövetett oiyaa törvénysértés képs'si, mely az esküdtszék elébe van utalva, hanem kizárólag csakis azon általánosabb természetű kérdés: vaj jon az ebben közlött csikkek eltekintve tartalmakat büntetendő cselekménytm-'g-állapító vagy ast meg nem állapító voltául, politikai természetük-e ? Te kin tve, hogy ez utóbbi szempont kizárólag a sajtó rendőri intézkedés körébe tartozván, ennek áthágására vonat-kozólsg a sajtó-törvény 33§-ában meghatározott fokozatos felelősseg alkalmazást nem nyerhet; hanem egyenesen a lap kiadó tulajdonosát terheli a felelősség smiatt as ily tartalma osikkeket magá tan foglaló lapok megjeienhetésére a törvény által megállapított föltételeknek nem felelvén meg, ennek ellenére politi-cai csikkeket tartalmasé lapot adott ki Tekintve, hogy a sajtótörvény 30 § első bekesdése, a kül-és belügyi politikai különbséget nem teizi hanem általánosságban azt rendeli : hogy minden időszaki lap melynek tartalma akár. részben akár egészben politikai tárgyak kö i ül forog csak ugy adatik ki, ha biztosítékul 10, 000 frt. illetőleg 5000 frt. letétetik. Tekintve végre, hogy a vizsgál ti iratokhoz csatolt "Zalai Közlöny" példányai a belügyi politikával a legbeha óbban foglalkoznak, anélkül hogy vádiott mint azon időszaki laptulajdonosa az elószabott biztosítékot letette volna. A kir. táblának ítélete, ezen és az abban felhozott illetőleg s első bíróság ítéletéből átvett indoknál fogva, o!y részbeni, mindkét alsóbb birósági ítéletre kiterjedő változással helybenbagyatik, hogy a vádlottra kiszabott szabadságvesztés-büntetés, tekintettel a vonatkozó időszaki lap törvény ellenes megjelenésének hosz-szu időn űzött folytatására — (1) havi fogház tartamára felemel'O'ik. Kelt Budepeeten, 1885-évi junius hó 10-én Szabó Miklós s. k. Manoilovich Emil s. k. (P. H.) Hitééül PLANDER GYÖRGY kir. trvszéki kiadó. végzését bely- Végzett: A kir. törvényszék ben hagyja. Indokok. A köteles példányok beküldésének elmulasztása tekintetében helyben kelle t az első fokú biróság végzését, mtrt vád-lotl egyetlen adatot sem hozott fel, annak bizonyítása végett, hogy 5 a köteles példányokat csakugyan postára tette, holott ezt üzleti személysetének kihallgatása esetleg nyomtatvány kiszolgáltatási könv-vének vagy más üzleti könyvének felmu tatása által könnyen tehette volna, azon körülmény pedig, hogy a köteles példányok az illtékes közvádlóhoz nem érkéz tek meg, valóssínüvé tetetett. Egyebekben elfogadtattak kir. tör vényszék végzésében felhozott indokok. Budapesten 1884 junius 10-én Sza bó Miklós s. k. elnök Németh Péter «. k. előadó (P, H. ) A vasutak kiállítása. Országos kiállításunk — feladatá-hos híven — hazánk kulturtényezőinek egy hatásos össsképét tünteti fel. A vasutaknak, melyek e tényezők sorábau elő kelő helyet foglalnak el, ehhez képest szintén eiőkeló hely jutott kiállításunkban. Vasu'.aiuk kiállítása három főcsoportra osztható: az osztrák-magyar államvasút, a déli vaspálya és magyar államvasutak kiállításaira. Az osztrák magyar államvaspálya társulat pavillonja egyik legszebb építménye az egész kiállításnak. Parkírozott előtéren a magyarországi uradalmak ter ményei és gyártmányai, pyramisok kőszénből, vas- és aczélból vannak elhelyezve. Ugyan-e kitűnően kezelt uradalmaknak vannak a pavillon két belső azárnyai fentartva, ugy, hogy a bennünket első sorban érdeklő tuiájdonképeni vasúti kiállításnak kissé szüfctér maradt fenn. A de Üerres-Battig-féle jeles vas-felépitmény már több előbbi kiállításból ismeretes; az uj szerkezetű óriási emelő-daruk_ellenben e téren haladást jelentenek és annál inkább érdemelnek felemli-tést, mert tudtuok sserint a társalat műhelyeiben készültek. A magyarországi vonalokon jelenleg közlekedő személy kocsik és a mozdonyok néhány eredeti példányban vannak bematatva, bár az összehasonlítás okáért itt is, mint a magyar államvasutaknál, a régebben használatban volt jármüvek kiállítása is érdekes lett volna. Egészben véve as osztrák-magyar államvasút különben igen disaes és nagy költséggel előállított pavillonja inkább a tártalat magyarországi uradalmainak, mint a hatalmai forgalmi iotéset kiállításának tekinthető és asért vasúti szempontból behs'óbb foglalkozásra nem ad alkalmat. A déli vasat csinos kis paTÜlonjá-val még rövidebben kell végeznünk. Prenninger főépitésseti tanácsos azél felépítmény-szerkezete n<sm magyar találmány és különben is több más kiállitás-b in be volt már matatva. Egyebekben meglehetős tartalmatlan as amúgy is apró pavillon. A társulatnak Magyarországban níncsennek műhelyei és tehát nalank nem igen volt mit Kiállítani. Csinosak és eredetiek a Magyarország ée Budapest, különben Gráczban készült csimereí. melyek csupa apró sinprofilból, sinszegből és több efféléből vannak igen ügyesen összeállítva. Hogy a déli vasat ^legalább ennyiben vett részt kiállításunkban, az is, ez intését ismeretes forgalmi politikájánál fogva, vívmánynak tekinthető, melynekf elérése a magyarországi üzletigazgatóság érdeme. A többi magánvasut, szinte restel-jük kimondani, a közlekedési miniszte-terium pavillonjának oldalasstaUin eldugott egy-egy egyforma diszkö'ésü apró tokocska által van képviselve, «mely as illető vasút hoszszelvényét, némelyiknél még heiyrajzál is tartalmazza. Ennyi az egész. Ezenfelül csupán a magyar éjszak-keleti vasat j.-s.-ujhelyí főműhelye állított ki egy a mozdonyok káros mozgásának megakadályozására szolgáló elmésen szerkesstett késsüléket, és a kassa-oder-bergi vasat néhány forgolom-i'atisstikai és müszakírajsot, többek közt a Hernád-fahíd vasszerkezettel való kicserélésének é« a megrongált mosty-i alagutgyürünek szintén vassal való lecserélésének ábráit, melyek technikai tekintetben annyiban érdekesek, amennyiben e műtétek a forgalom megszakítása nélkül történtek. A vasúti osztály egész salya a magyar áljamvasutafc kiállításán nyugszik. Ez a közlekedési minisztérium tágas csarnokát majdnem egészen betölti és tartalmassága által némileg kárpótol as előbbiekben vázolt hiányokért. A m. k. államvasutak gépgyára és a Ganz-gyár által kiállított mozdonyok, személy- és teherszállító kocsik ssintén itt vannak elhelyezve. Ezeknél érdekesebb azonban és szinte történeti becscsel bírónak nevezhető a magyar állam vasutakon 1868. óta mai napig hassnálatban volt és levő különböző személyszállító kocsik összeállítása eredetiben és rajzban. Minő haladás a régi egyszerű coupés-kocsiktól a mai gyönyörű sálon- és belköslekedésü (intercommunicationális) rendszerű ko-^ csíkhoz. Ailamvasataink rohamos fejlődésének igen érdekes és gyorsan átnézhető kópét nyuj ják még azon igénytelen kis térképek is, melyek as allarn hálózatát 1868-tól 1884-ig ábrázoljak. — 1868-ban a kis budapest losoncz-salgó-is-rjáai vonal — 1884 végén as ország összes végpontjait felölelő hálósat; 129 kilométerről négyezeren felülig — ez oly rapid terjedés, milyen Amerikán kívül rövid n.áafél évtized alatt tán sehol se fordul elől Allatnvasutaink kiállítása egyáltalában dicséretes buzgalommal felöleli magában mindazon történeti adatokat, melyek e hálózatnak forgalmi, kereskedelmi, épitészeti és főleg műszaki tekintetben való rendkívüli növekedését é» gyarapodását tanulságosan és világosan feltüntetik. Ha felemlítjük végül a Banovita Kajetán szabadalmazott állomási távjelzőjét és uj szerkeze ü kocsi vészjelzőjét, a Sándori szintén szabadalmazott állomási vészjelzőjét és a Nenhold, Egger, Físcher Weimer, Teirich és Leopolder cségek, főleg jelzési és távirdsí szakmába vágó vasut-felszerelési tárgysít, akkor — a mennyiben szűk terünk engedi — nagyiában felöleltük mindazt, mit kiállításunk vasúti csoportjai tartalmasnak. pekat, hanem kénye kedve szerint boldog és boldogtalannak. Mindezzel caak azt akaitnk mondani, bogy igazgató or ne közönséggel, hanem a közönségnek játszik, mert tovább gyi ■ folytatva félünk, hogy Kanizsából is Kaposvár lesz. Az addig fo yton előksszületbeu hirdetett .Ördög a földön" és .Bip van Winkle* nagy látványos operettekből pedig: .Az ember-, akarom mondani ac igazgató tragoediája* siralmas szomorú játék fejlődhetik, ugyanazért íeméljnk, hogy a társaság végre valahára még is csak szervezve less és Miklósy méltányolni fogja a közönség jóakaratú pártolását. BUNKÓ. irei Közönség köréből:) A lefolyt héten majdnem kizárólagosan Szigethy József darabja adattah elő: úgy látszik, hogy Miklósy nagy elős>eretettel. viseltetik a régiség iránt, mert még eddig egy ujabb társadalmi színmüvet sem láttunk társulatától, hogy operatte nem V érült eddig szinre azt nem sajnáljuk, de hogy a modern tzinmfiirók termékeiből uem mutatott be még egyetlen egyet sem, azt határozottan romaijuk, Miklósy varosunkhan oly pártolásban részesült minőben vidéken színigazgató vajmi ritkán részesül, de 5 ugy látszik ezt méltányolni nem tudja. Idejöt: egy nemszerveaett társulattal (a bérleti felhiváa tökéletesen szervesett volt,) s 16 előadásra bérletet nyitott Jó kedvében üryes titkárának jutalomjátékot ád, tán a 63 bérletért, semmi tekiot ttel a közönségre, mely színpadon a színészt szereti látni, miért nem hirdette inkább Ssombatfalvy Anna bucaujáté-kát ugyanis értesülésünk .szerént nevezett mfi-vésznő, ki egyik támasza volt a társulatnak s közönség rokonszenvét is birta, csütörtökön .a csapodárban" lépett föl nálunk utoljára ; megvált a tánulattól S»iklay is, és mint halljuk Moori is menni fog. Igaz ugyan, hogy 8athmáry Károly jeles uinézz szerződött ojab->an a társulathoz, de oly múvé-zi tökélyre ez sem vitte, hogy a drámai színésznőt helyete-sithetné Azon kívül tapasztaltuk bogy Miklósy nem tehetséghez mértsn osztogatja a szere- (' E felel őségét rovat alatt közlöttért nem vállal a Sxsrk. — Előfizetési felhívás. Az év utolsó negyedének eljöttével ismét kérjük : a t. olvasóközönséget, hogy lapankat pártolni szíveskedjenek ! Azon t. megrendelőket pedig, kik a lap arával hátralékban i vannak, ennek beküldésére kérjük. Nagy-! Kanizsán, 1885. szept. 24. Kiváló tisztelettel: a kiadóhivatal. - Grünfeld Alfréd, világhírű zongora-művész városunkba érkezett. Örömmel üdvözöljük s egyúttal melegen óhajtjuk, bogy elragadó játékában ismételten gyönyörködhessünk. — A SZÜret Kanizsa vidékén e hét közepén kezdődött. Sűrűn robognak ki a fogatok, habár a szüret nem viami vig. A jég erősen megvámolta az itteni szőlő* ket. A bor minőségre nézve jobb less sokkal mint a legu'óbbi években volt. . — MIklóssy színtársulata tehetséges tagokkal szaporodott. Hisszük, hogy közönségünk a színigazgató áldozatkészségét méltányolni fogja és tömegesebben látogatja az átalán véve sikerült előadá. sokat. — Hymen. Ssigritz Róbert urnák, a helybeli .Korona" esálfó előnyösen ismert és nagy népszerűségnek örvendő vendéglősének, szép és müveit leányát : Laurát, — a mait hét folytábaa vezette oltárhoz B u r j á n, cs. és kir. főhadnagy, a helyben állomásozó, 48. sorezred tisztikarának egyik általánosan kedvelt tagja. /Kisérje áldás tsép fri gyöket! — Vörös Gyula zenekarába ujabban a Torma-fAle zenekar is beolvadott, s így as most még teljesebbé lett. Ezt igen helyesen tették, mert míg két zeneksr csak egymás kárára működhetett, addig egy teljes zenekar biztos existentiável és haszonnal élhet városunkban. Ennek örülhet másrészről a zenekedvelő közönig is, mivel es által oly senekart nyertünk, mely bármelyik vidéki jeles senekarral versenyre képes. — Csak azután méltó pártolásban részesüljenek 1 — Dr Kovács Zsigmond veszprémi püspök Sümeghen időz. Ott van Kund. a hírneves szarvas vadászó ír. — Felsószemenyel plébánossá Kiss Pál, csesz'regi plébános lett kinevezve, — Nyilvános elszámolásul a következő hivatalos végzés közzétételére kérettünk fel: 5831 sz. 1885. Tuboly Victor ügy ved helybeli lakos, mint az 1885. évi szent István ünnepet rendező bizottság elnöke 50 frt. 38 kr.. a szegény alaphoz leendő csatolás végeit beterjeszti. Végzés. A f. évi Szent István ünnepély tiszta jövödelmekém ki'üntetett es kama-tozólagN. Kanizsa város ssegény alapja javára fordítani határozott 50 frt 38 kr. azas ötven forint és harmincznyolcs kraj-czár az 1885. évi ragy-kanizsai Szent István király naj i ünnepély jövődeme csimén takarékpénztárba helyeztetni éa a nyereodő takarektári könyvecske a városi pénztárba őrizetbe tétetni rendeltetik. Ezzel egyidejűleg Tuboly Vidor ügyvéd ur mint a rendező bisottság elnökének Nagy-Kanizsa város rendezett jtanácsa részéről a város szegényei nevében köszönet nyilvánittatik. Miről Tubo'y Victor ügyvéd ur ugy s városi pénztár és számvevőseg tudomás, megfelelő intézkedés iletve az adományozott összegnek nyilvántartásba vétele végett végzésileg értesítetnek. Kelt O.-Kanizsán a városi tanácsnak 18S5. évi szeptember bó 6-án tartóit üléséből. Babocbay s. k. polgár» iester. Lengyel L.ajos s. k. v. főjegyző. (P. II.) — A mihaldi tanító ellen nagy az íntrigua amint értesülünk. Már annyira mentek, hogy a tanítástól is teljesen elakarják tiltani. Bevégzett tényekkel nem állunk még ssembon : s így érdemlegesen az ügyhöz nem szólhatunk. De ha az ügy ugy kívánja, nem fogunk eféle törvényellenes törekvés kellő ós tárgyilagos meg* ítélése elől elzárkozni- — Jéins szent gyermekségének müve a társulat részére ujabban K r o m-pacher Anna 400 db, é« G o 1 d-berger A n n a 367 db., olhasznált bélyeget adtak át a szerkesztőségünknek — Elragadtak a lovak e^y g«1»0' embert, a városunkban f. hó l7én tartott hetivásár alkalmával. A szerencsétlen embernek láb kitört és arczának izmai mind letépódtek a mint a száguldó lovak a földön tovább vonszolták. A kocsin egy kis 3 éves gyermek, a szerencsétlen unokája, ült, kit azonban szerencsére valakinek- sikerült a kociiról lekapni. A szegény embert ápolás végett a helybeli kórhásba ssállitoUák. huszonnegyed évfolyam ZALAI KÖZLÖNY SZEPTEMBER 26-in 1885. — Kedves vendég. Városunknak e héten kedves vendége volt : id. S Dj«í i i n- J ó t s e f, a Magyar Tudomá-nv,l( Akadémia köny vtár-óre. Látogatásá D'»k cxélja a vároaun* ban található régibb .érdekesebb nyomtatványainak ós ai akadémiai Icönytárban hiányzó hírlapoknak b^zerzése. Lapunk szerkesztőségét ia ro«.gtisztelte látogatásával. Szombaton búcsút vett városunktól b tovább utazott Szombathelyre, Hidasy Kornél püspök bő«- — Nagyérdemű közönség. Több ¡tbeo működvén N. Kanizsán -volt szerencsém a n. é. közönség szives pártfo ^¿idt megnyerhetni; azon édes reményben hogy azt ez évben sem fogja tőlem megvonni, tudatom, hogy az idén is Okvetlenül megjelenek; de ismerve a nagykanizsai n. é. közönség ízlését, tudom, jjogy szeptember és oktober hónapokat nem tartja alkalmasnak a táncztanulásra es egyáltalán addig, mig as esték rövidek g még * szabadban talál szórakozást, nem siert a táncsiskola falai közé zárkózni, ennélfogva elhatároztam, hogy akkor jovók N.-Kanizsára, midőn as esték bosz-ittbbak lesznek és senki sem fogja mon-dDÍ: „hiszen még nincs itt a tánczidény mert még meleg van táncziskolába járni 1 ennek következtében én f. é. november hó elején érkezem Kanizsára s a n. é. kö-zAuség igényeinek és islésének megfelelő eiegautiával berendezett s kitűnő zenével ellátott táncziskolát nyitok, tőtörekvésem Az ieend hogy a n. é. közönség szives megelégedését kiérdemeljem és kegyes pártfogásira méltó legyek. Felkérem tehát jóakaróimat és kegyes pártfogóimat miszerint szives bizalmukkal ezúttal is kitüntetni és nagylelkű pártfogásukkal es alkalommal is megtisztelni kegyeskedjenek. Midőn még ismételni bátorkodom hogy november elején okvetlen megjövök egyidejűleg magamat a n. é. közönség becses kegyeibe ajánlom. Pápán 1885. ezeptember hóban. Kemény Gyula táncz é« illemtanitó Pápáról. — Eladó könyvek. Egy helybeli úrtól Sekszpir és Schiller összes müvei (igrn szép diszkötésben) egyenkint 14, — összesen 28 írtért megszerezhetők. A kötetek teljesen ujak. A venni szándékozók szerkesztőségünkben megtekinthetik e egyúttal az eladó nevét is megtad-hstjak. — Vakmerő tolvaj. BIau Jakab örtg magánzó, magános ember a csengeri atezában levő házikójában csupán gazdaasszonyával lakik, na meg van még egyes 1 ova mellett egy kocsisgyerek sz istálló« ban. Ez képezi összes házi népét. — Vasárnap este 8 órakor szokás szerint rendesen bezárkóztak és az öreg idejekorán lefeküdt, lefekvése előtt gyűrűit, zsebóráját, töltött revolverét az asztalra rakta Mintegy fél 12 órakor felébrebt az öreg ur bizonyos do'got végezni és ekkor meg is akarta óráját tekinteni, azonban azt az asztalon nem találta, e közben a szobában zörejt hallott s kérdezve kivan itt? azt a választ kapta „zsidó adj pénzt,3 az öreg megijedt és a szobaajtót felnyitva » konyhába ugrott, a tolvaj is utánna akart iramodni, de e közben a gazdaass-ssony is felriadt és oly erővel fogta be az ajtót, hogy azt a gazember fel nem nyithatta. As öreg Blau pedig kiérve az udvarra lármát csapott. — A tolvaj pedig htliva a reá nézve végsetessé válható lár mát felssakitotta as utosára nyiló ablakot és azon kiogorva elillant. — Magával vive BIau Jakab gyűrűit, óráját, revolverjét sőt egy duplacsövű puskáját is. As utcián még sétáH a nép, de a lármára többen meg is álltak, de a lőfegyverrel kezében kiugró tolvajt senki sem merte elfogni és igy a vakmerő gazember könyű szerrel elmenekült. (Ebből as as üdvösséges tanulság, hogy nagyobb elővigyázattal kell lenni ; mert a rendőrség létszáma nem engedi, hogy minden ház sarkához külön őrt állítson a rendőrség. Szei-k.) — Az országos kltllitásra való tömeges felránt ulás eszközléséről szól vezércikkünk. Örömmel értesülünk, hogy Horváth Károly vár. előadó tanácsos és dr. Tuboly Gyula ügyvéd urak már a kedvezmények eszközlése iránt illetékes helyeken lépéseket tettek. Már kedvező válaszok érkeztek is. Csupáe a Délivas-palya társaság válaszát várják még s azután rögtön megalakítják á bizottságot, melynek az 500 utazó össsetoborsása jut feladatául. A szép mozgalomhoz fényes sikert kivánuokl — Az „ErdélyrészI közművelődési Egyesület" részére ez ide:g a következő adományok folytak be: Szigritz Róbert 5 frt. Wittinger 50 kr, Fleiscn-hacker József 60 kr. Kreisler Netti. 20 kr. Weisz Bernát 30 kr. N. N. 20 kr. N. N. 20 kr. N. N. 20 kr. N. N. 10 kr. N. N. 2 frt. N. N. 20 kr. N. N. 50 kr. Stefanek Albert 20 kr. Simon Gábor 20 kr. Hirschl Béla 40 kr. Fiacher Netti 20 kr. Ábráhám Zsigmond 40 kr. Venczel Rezső 30 kr. Tass Viktória 50 kr. N. N 20 kr. Dvorzsák Ferencz 30 kr. Welcz Lukács 10 kr. N. N. 50 kr Mes-ter Viktória 60 kr. Grets József 20 kr. Weber Mihály 50 kr. Babics Antal 20 kr. Baum József 40 kr. Klopper János 25 kr. Sattler Mór 50 kr. Knortzer Károlz 50 kr. Ilirschl és Bachrach 1 frt. Kumpert 40 kr. Nagyaágos Karczag István 10 frt. Nagyaágos Karcsag Béla 10 frt. Tóth Károly 50 kr. Schlesinger Gynla 50 kr. Geiger Pepike 50 kr Ke-gedüs Ferenc 20 kr. Virág József 20 kr. N. N. 20 kr. Toch 30 kr. Milhofferné 20 ¿r. Berger Jakab 30 kr. Pollák Momé 30 kr. — Balaton-füredi tudósítónk irja: Folyó évi szeptember 14-én tartotta itt Dömötör László méhésseti vándor tanár elméleti és gyakorlati előadását kevés számú hallgatóság előtt. Megmutatta, hogy mily könnyű szerrel lehet a kaptárokban elbánni a méhekkel. — A góz és melegfürgók e hó 15-én sárattak be„ A balatoni fürdőt még most ia többen használják. — E hó 22 én tartotta a „Balaton- felvidrki tanitó egyesölet' ószi gyűlését a fürdőhely olvasó-termében. Meg-jelont 16 tanitó és 4 tan ügy pártoló, elnök Nagy Aron, ki gyakotlati előadást is tartott az ének tanításból. Szívélyes szavakkal a gyűlést megnyitván, követkestek a felolvasások és az egyesület ügyeinek elintézése, mely példás rendben folyt le. 1 óra után volt társasebéd a „Kisfaludy" féle vendéglőben, hol szebbnél-szebb felköszöntők mondattak. Es alkalommal dr. Orbán Gyula fővárosi fiatal orvos egyletünk pártoló tagjává lett s 5 frtot fizetett az egyesület pénztárába, valamint Kábdebó István osopaki jegyző is 3 frt lefizetésével az egyesület pártoló tagjává iratkozott. — A „Budapesti HlrIaptó-ot, mint rendkívülien elterjedt fővárosi napilapot, ajánljuk a t. cz. olvasó közönség figyelmébe. Előfizetési ára : negyedévre 3 frt 50 kr., egy hóra 1 frt 20 kr. Előfizetni, legczélsserübben posta utalványnyal e czimen: Budapesti Hirlap, kalap utcsa 16. ss. Budapesten. — Hadmentességi díj. A harmadik korosztályból szolgálatképtelenség miatt sorosatlanul kikerült egyénekre nézve, a kik esetleg még a negyedik korosztályban is hesorozhatók, a pénzügyi mi niszter elrendelte, hogy ezen egyének amint a harmadik korosstályból kikerülnek, asonnal fölveendők a díjkötelesek jegyzékébe; ha a negyedik korosztálynál be-sorostatnának, a jegyzékből törlendők s as esetleges befizetés nekik visssatériten-dő. — Meglepetés. A rövid szivarokat ismét kezdik „törmelékkel" tölteni. A minap rágyújtott egy uri ember egy ily-lyen szivarra, melynek.közepe feltűnő kemény volt — félve, hogy talán dinamittal van töltve — as asztalnál lévő vendégek hozzáfogtak a szivarnak bonczolásá-hoz, s nagy megnyugtatásukra a szivarban egy ép szilva magot találtak. — Hogy mozognak a nők ? „Az emberi testtartás és járás elmélete" ozim slatt rendkívül szellemes értekezés jelest meg Párisban Balzac hagyatékából. As étdekes műből kivessssük azt a részt, a mely a legérdekesebb, b^r nagyon is bizarr sa nőkre vonatkozik. Es a következő: A-ok a nők a kik szögletesen mozognak többnyire erényesek, mig minden nő, a ki vétkezett, mozdulatainak kerekdedsé-ge áltai tűnik ki. Kerekdedség nélkül nincs kellem ; ez kétségtelen. Szabad-e a nőnek járáskösben a ssoknyát felfogni ? Jó ízlésű hölgy' tulajdonképpen nem is megy ki soha esőben vagy sárban, a ruháját pedig utczán soha fel nem fogja. Mint egy vénr diplomata bessélí, Mária Terézia királynőnek három herosegnőt muttak be, hogy válasszon közülök feleséget egyik kegyeltje ssámára. A királynő anélkül, hogy csak ssólott is volna hozzájuk, már megtette a választást. Láttam őket a kocsiból kissállaní, — beszélte később a királynő a dilpomatának. „A legelső félrelrelépett mikor kissált, a második természetesen és «elfogulatlanul szállott ki, a harmadik pedig csak ugy ugrott le a kocsiból. Én tehát a másodikat választottam, mert as első ügyetlen és együgyű, az utolsó pedig könnyelmű és könnyüvérü lehet." Mária Teréziának csakugyan jó szeme volt; választása sikerült. — Hogy főst a pokol ? E kérdésre Drexel Hieronymus jezsuita egy hosszabb értekezésben felel meg, mely 1431-ben látott napvilágot. A pokolt következőkben irja le : A ^pokolnak hét helyisége van. Minden lakásban van 7-tüz-és 7 jégfolyam és 7000 lyuk: minden lyukban 7000, repedés, s minden repedésben 7000 skorpió s ezek mindenikének hét teste van és minden testben 1000 tonna méreg. Már ettől csak lehetett félni — 1431-ben. — Csáktornyán f. hó 20-án nyitották mog a kisdedóvó-intézet, melyhez az épületett a vááos adományozta, s szükséges összeget, pedig ugy szólván gara-tonkint sakosgatta ösc xe a városi lakók jóindulata. A kisdedóvó-egyesület szervezettsége a legbistosebb garantia ez intézet fel virágost atásárá. Csáktornya város pedig egy hatalmas, mondhatni epochális lépéssel előbbre haladt ugy a művelődés mint a magyarosodás terén. Színészet .Irsay B. Zsigmond 22 tagból álló ssintársulata e hó21-én kezdte meg előadásait Csáktornyán, színre hozvj. Csikytől a „Buborékok'-at; e héten előadatott még „A senki fia" népszínmű a gyöngébbjéből és ^A nóuraJom, Szigligeti pályanyertes vígjátéki E három Előadás igazolja, hogy iparkodó társulattal van dolgunk, s ez Csáktornyán méltánylást szokott lelni. — Vidéki szinészet. Sümeghen Balogh Arpéd színtársulatának sikerűit, bérletet nyitni, előadások naponkint tartatnak a közönség ezeken mindenkor igenszép számban vesz részt s dicsérendőén pártfogolja a nemzeti szinészetett; de ez alkalommal városunkban időző társulat a támogatást méltán meg is érdemli. Szinre került f. évi szepi. 19-én „Bukow a székelyek hóhéra" Benkő Kálmán színműve. 20-án „Czigány Panna" népszínmű irta: Almási. 2l-én a „R&mcsauk" Erk-mann után fordította : Kuty Emilssinmű. 22-én „Kornevilli harangok." Nem bo-csájtkozunk egyes jelenetek kiemelésére, de a közönség hangulatából elimeréssel kell adóanunk. Balogh Árpád Monori, Rúzsai Etel, Bóczkó Dóra a régebben ismert és folyton érdemekben gazdagodó Balogh Alajosnét játékukért. Ok minden fellépésükkor kiváló tetszést aratnak. Bukowban Komjáthy (tábornok) ssíntén remekelt. Mátray, Iványi már többször kelleme« pereseket «ereztek játékuk-Tolnai és He'.ényi Antónia énekük által Az igazgató neje Balog" Arpádné, — mint műkedvelőből ugylátszik idővel kedves iskolázott Thália papnő lesz. Annak megemlítésével, ha egy ép ugyanazon egyén más-más személyt kény te' en jeleníteni máskép maszkírozza jövőben magát — ki emeljük a szereptudó és igen törekvő társulatot s a közönség .ovábbi pártfogásába ajánljuk. Moórí (Auenburg, gróf) egyetlen jelenéseért tapzott aratott. Szeptember 23-án a „Csókon átérzett vőlegény" csimű darabban a dicsőség oroszlánrésze S z é p 1 i g * t i-nek (Abrai Irén) jutott. A nagy sikerben osztoztak vele Szikla y, Molnár Gizella, Bányai, Moóri és S zá n thó, kinek ez úttal jutalom játéka volt. A sikerült előadás nagyobb közon-•eget érdemelt volna. 8zeptember 24-én a „Csapodár vagy : « férj javító iskola" cimű, kitűnő francia vigjátékot játsották. S z a t tímár y Károly a címszerepben oly ritka jellemzetességgel játszott, hogy a nemzeti színház deszkáin is ragyogott volna vele. Minél több aserepben látjuk őt, annál inkább bámuljuk. Minden sze repét geniálítás, tanulmány jellegzi. Na gyon kevesen képesek — még a tehet ségesebb színészek közöl is individuálitá-sát a szerepnek ugy alárendelni mint ő. Jeles játéka minden esetre vonzani fogja a közönséget. Szirmay Józaa is (Camilia) ez estén már nagyobb ólénk-séggel játszott, s ez nagy elŐDyére volt. Szombatfalvy Anna ssíntén nagy ügyekezettel, B án y ai és Mo órí pedig dicsíretesen töltötték be sserepeíket; Sopron Pragerhof Barcs Budapest Délben. 1 óra 48 perczkor postavonat 1 óra 15 . postavonat 1 óra 40 „ postavonat 1 óra 59 „ postavonat. Este. Budapest 9 Óra 50 perczkor vegyes"on. Bécsujh. 10 óra 26 „ postavonat Budapest 10 óra 55 „ gyorsvonat Pragerhof 11 óra 35 „ postavonat Barcs 11 óra 25 , postavonat. L-pvezér és kiadó: SZALAY SÁNDOR. Felelős szerkesztő : YASS ÁLMOS. Laptulajaonos: WAJDITS JÓZSEF. Nyilttér. Vasúti menetrend. Színészet- — Szeptember 19-én játszották „Anőeman cipació" című 3 felvonásos énekes bohózatot. Irta Szigethi József. Zenéjét szerzé Serly Lajos. Rn dező : Móori : A darabot itt először adták és megtette^^batását mint Ssígethynek általában legtöbb- darabja. A szereplők közül S s é p 1 i g e t i (Flóra) tűnt ki. Játéka igen nagy tetszést aratott. A közönséget jól megnevetette S s i k I a y as öreg huszár szerepében, mit nagy élethűséggel játszott. Molnár Gizel 1 a rövid szerepében exoedált. A többi ssereplők is megállották helyöket Szeptember 26-án a „Vén bakancsos és fia, a huszár" cimű darab nem valami nagy tetszést keltett. Az e fajta daraboknál fő dolog as élénk, gördülékeny előadás, mit ez úttal nem volt ssa-rencsénk élvezni. Igy azután meglehetős vontatottsággal és unalmassággai daráló-dott le a darab. S z i k l a y (Fricsi) és S z é p 1 i g e t i (Lidi) élénk játéka nagyban befolyt arra, hogy a darabot türelemmel végig lehetett hallgatni Szeptember 21-én szinre kerültek a „Kölcsönkért feleség" cimü ós ezt,meg-előzőleg a „Robin orvos" című vígjátékok E< alkalommal lépett fel itt először, mint ujoni sser2Ődött tag: Sathmáry Károly. Tehetséges erőnek bizonyult. Kitűntek mellette :Szombatfalvy Anna, Szirmay, M 9 ó r y és Bányai. Szeptember 22-én Ssigetby József "Rang és mód" cimü ssinmüvet játszották A darabot már volt alkalmunk látni. Ssathmáry ez alkalommal Barczai Gerő szerepét kitűnően játszotta. Szép, jellemzetes játéka nyílt jelenésekben is tapsokra ragadta a közönséget. Szombatfalvi Anna ésíH o 1 1 ó s i n é nagy élethűséggel alakítottak. Szirmay (Clarisse) kissé kedvetlenü játszott. Pragerhof Barcs Budapest Budapest Bécsújhely Budapest Pragerhof Sopron Barcs n Indul Kanisáról. Reggel. 5 óra 20 perczkor 5 óra 45 6 óra 28 7 óra 20 6 óra 35 Délben. 2 óra — pereskor 2 óra 45 „ 2 óra 15 „ 2 óra 25 Este. postavonat postavonat gyorsvonat vegyes von. postavonat. potavosnat postavonat postavonat postavonat Pragerhof 11 óra 20 pereskor gyorsvonat Zákány 11 óra 5 „ postavonat Budapest 12 óra 15 „ postavonat Bécsujh. 12 óra 5 „ postavonat. ■ Értezií Kanizsara. ' 1 Reggel. Bécsujh. 4 óra 8 percekor postavonat Budapest 4 óra 45 „ postavonat SMJÄWKJJT legjobb asztali- és üdítő ital, küönó hatásúnak bizonyult köhögésnél, gégebajoknál, gyomor- és hólyaghu-rutnál. Mattoni Henrik, hu « Budapest Fiume 5 óra 25 Pragerhof 6 óra 17 postavonat gyorsvonat. Erven Lucas ßols, k. k. Hof Lieferanten, k. nied. Hof-Lieferanten. Alapíttatott 1875. Amsterdamban.. különlegességük Curaca o- An isette, az ország első üzleteiben Készletben vannak. 2615 1—10. Zongora raktár. Nagy választék uj zongorákból a legjobb bécsi gyárakbői. Régi átjátszott zongorák becseréltetnek Rosenberg Adám Tek. Tóth Lajos ügyvéd ur házában. 2617 1-. Hirdetmény, Méltóságos tolnai gróf Festetics Tasziló ur somogy-megyei taranyi uradalmában legelőn hizlalt jó karban lévő 379 ürü és 433 darab nőstény m u s t r a b 1 r lt a -eladó. — Bővebb felvilágosítást ad az uradalmi tisztség Tarány-ban (Somogymegye posta helyben). Kelt Tarányban, 1885. szeptember 19-én teljes tisztelettel HORVÁTH JÁNOS szamtartó. ÍGÉRVÉNYEK a Bécs városi sorsjegyekre, buzas októtter 1-én. FŰNYEREMENY 200,000 FORINT éljt a frt 50 és 50 Kr. t>ólyeg. A pesti magyar kereskedelmi bank váltó üzlete Budapest, Dorottya-utcza 1 szóm. Nagy-Kanizsán kapható: ROSENFELD ADOLFNAL. HUSZONNEGYEDIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY SZEPTEMBER 26-in T É S I Birtok eladást és vételt bérbeadást és bérbevételt % a dunántuli kerületben legszolidabb feltété telek mellett, közvetítők kizárásával, egye-^ dül közvetlenül érdekeltek megkeresésére eszközöl Österreicher Bernát, ügynöksége N.-Kanizsán. « TOTT 1858. WALSER PERENCZ . '» ■ • . első magyar gép- ós tüzoltósserek gy&ra, harang- ós órcsöntödóje BUDAPESTEN, Bottenbiller utcza 68. Ajánlja gyártmányai, mint magyar különlegességet kutakban és mindennemű szivaty-tytlkban elvállal teljes vízvezetékek berendezései varosok, földbirtokosok, ipartelepek, mentesi tő társulatok ós magánzók résziről modern tt-chnihai 2522 15—50 alapon es kedvező feltételek mellett ajánlkozik köz-és magánfíirdők felszerelésére, s z a g m e n-tesürszdkek felállítására és minden vizmű vi muukálatok gyors ds pontos kivitelére képes árlapok és részletes költségtervezetek kívánatra díjmentesen küldetnek. Budapesti KIÁLLÍTÁSI SORSJEGYEK Egyetlen belföldi szivattyu-gyár. Ezen sorsjegyek kaphatók Nagy-KanUnáii wajdlta József könyvkereskedésében. >OOOo< »ooo o< 0 0 irodalmi é» nyomdai részvénytársaság könyvkiadóbivaulában Budapest, y kecskemétl-ntcza 6. 8Z. megjelent és Ugyanott, valamiot mind-n könyv- 0 0 0 0 0 0 0 árusnál kapható: A BUDAPESTI ARU- ES ERTÉKTŐZSDE ' XJJ 2619 1 - 3 ÁRUÜZLETI SZOKÁSAI (ÁLTALÁNOS ÉS KÜLÖNÖS HATÁROZATOK. 0 0 0 0 A l - 0 Q Függelékül a tőzsdei választott bírósagokra vonatkozó törvények, a Buda- Ű pesti tözsd^nróság uj eljárási szabályai s a tőzsde alapszabályai. JEGYZETEKKEL ELLÁTTA DE. FÉLEGYHÁZY ÁGOSTON, ÜGYVÉD a budapesti áru- és érték tfixade jogügyi titkár. Második tetemesen bóvitett és javított kiadás. Ara 2 frt. 0 0 ►oo< 1990909000000000000! ILL SEIDLITZ POR r• 1 / gyomorégés, rogscit dufljlav májbij vertolulas, aranyér < lönfelébb női betegsegek «tie.. 3n jr óu folyu»u.»«a«i nfivek-dó »li.merósb. Kgy eredet« dot...* használati utasítással 1 frt Hamisitváflyok tirvéayeseo i Csat valódi La minden dobozon * Ky»rjeg7 : .» és Moll sokszorosított czég nyomata látható. Ezen porok tar.tó* gyógyhará.; inikacs nyomor altestbajok. nyomorgBrcs és f.5!r,,v°_«V rögben duguláv májbvj vertolulas, aranyér és a lpgkű- részesül üldiztetaek Kömv'-ny , csúz, inindt* nriemü hasú (tatás és bénuüs-f«j-, fül- és fogfájás -.¡kt-res gvógyi-ia»áhoi bedörziö- lésrs; borogatásuk .mindennemű sérülésekéi sebek, gyaladások ás daganatok ellen Bensoleg vizsel keverve, hirtelen betegedé», háuváa és kólika ellen Eey dve* nontos utasnással 80 kr. • 2401 42 -2" Valódi, Moll védjegy óvói éa név aláírásával Moll A. Bécs, Tuchlauben gyógyszerész császár királyi udv. szállító. Baktárak Nagy - Kanizsa: Belua Jóssef gyógyszerész. Rosenfeld Ad tewelhofer Józsel Bsrrs. Dorojr S. Csaktoroy: Göncs L. gyógy «orovicx Ad. Keszthel y r Schleifer fia Körmend : Rátz Jáno«. Marczali Szigetvár: Szalay József. Zala-Egerszeg: H..lloHy J. gyógysierész. Kaposvárott: I : IsztI Ferd. Dr. Meidlager tanár tsr által föltalált és klzárélag szabadslmazott gyár ELeidinger-kály hák előállitáaára. , HEIM H. Felső Döblingben Bécs mellett. RAKTÁR : Budapest, Thonet-udvar. C8. KiB. SZABAD. 1884. A legelső dijakkl jntalmsava: Bécs 1873, Cassei l877, Pári* 1878, Secbs . han* 1877, Wels 1878, Tepllts 187«, Béca 1880, Eger 1881, Triest 1882. . H akt ét r a lt : BÉCS BC KA RESZT . MEILAND Kirntnerstr. 40,42. Strada Lipscani 98. Corso Vitt. Emánuel« 33 Legjobb Molről ütő «zelelSvel ellátott lcályhá* lakásoknak, iskolák -és irodáknak stb. egyszerű és elegáns kiállításban. Egy kályhával több »zoba fűtüetó. Központi légfűtés egész épületekre, számító-készülék ipar- é« merő gardasági caélra. Aa osstr. magyarbirodalomban 263 tanodában. 1824 van a mi Meídlinger-kálybánk-ból használatku, eek közt 74 tanodában a bécsi kerületben 608 kályha, 47 tanodában 820 kályha a budapesti kerületben. A mi Xeídinrer-kályháak előrye nemcsak a cs. k. hivatalokb n. orsaágos intésetekben és városi hatóságoknál, papirendeknél, kórházaknál, vasutaknál és gőzhajóknál, pénzintézeteknél és bistositó társaságoknál iparvállalatoknál, szállodákban, kávéházak éa ebédlőkben nagy számban, hanem tSbb mint 20,000 magán házakban vannak a mi Veídinger kályháink használatban. A gyár védjegye: [ meisineer-ofen H E III ^ Azon megkedveltetést, melyet a mi kál>báink min-donütt kivívtak, többszörös ntáizásokra adtak okot. Ki-gyelmestetjOk tbát a t köBn»é<et saját érrfek-l>en is átalva gyári védjegyünkre — hogy óvja maga: mindennemű hírneves és ismert gyártmáryank utáuzás itól, habár ások egyszerűen .Maidicger-kályhák- vagy pedig javított Meidiuger-kálybák gyanánt ajánltatnak is. .v mi gyártmányunk ajtajának belső felén g/ári védjegyünk bele van öntve. W Piospektnsok és árjegyzékek"ingyen és bérmentve. 2579 6—51 HM 1111111111 I:I 111111111111 A legjobb czigaretta-papir a valódi LE HOUBLON franczia gyártmány a. Cawiey és Henry párizsi Utánzatoktól óvatik. E^en papír megvizsgáltatott Dr. JJ. Pohl, Dr. E. Ludvig, I)r. E Llppmann bécsi vegyészeti tauarok által, kik a legjobb ajánlatot adták, ugy a kitűuő minőség, valamint az egészségre nem ártalmas tiszta voltáról, s hogy mint ilyen, a maga nemében egyellen. oooooooooooooo XXHX~KXXX Gyakorlott ügynökök, törvényesen megengedett állami a városi nyeremény sorsjegyeknek bi-zomány kép való eladásra nagy díjazás mellett minden vidékre kerestetnek. Ajánlatok igy czimzendók: F. 677 an Rudolf Hosse, Breslau. SoooSSoooooooo xxxxxxxxxxxxxx <G ■o C» to iratai ú\m elf Arnoldnál Bécs, I. Pestalozzi utosa 1. Köxvelités ingyen. E szakban a legrégibb czég. xxxxxxxxxxxxxx VALÚDI orvosi \| MALAGA-SECT \| A klosterneuburgi cs. k. borkisórleti állomá. vegyelrmzései szerint kitűnő, jó, valódi malaga mint kitűnő erAaitA-aaer elerótle-nedett betegek, üdülök, gyermekek Stb. asámára. a VŐrSZe-génység és gyomorgyengeség ellen Ifgki tinőbb hatású. és V3 er-d"ti palacskokbao s torvé nyesen bejegyzett védjegy alatt V1NAD0R SPAKYOL 'BÖRKÍRISODESNIK BÉCS HAMBUR6 frt S.SO és 1.30 eredeti árak mellett Kaphatók Nsgy Ksnizsán tMándákGy. Sándor ur gyógyszertárában, Schwarz & T a n b e r vegyeskere»kcdésében, Kn»rtzer Frigyes vendé glöjébeu és Bogenrieder I vasúti vendéglSi' nél. Rosenfwld A. vegyeskereskedéséb»-n Zala-Egerszegen: Kaszt er Sándor gyógyszertárában Kaphat) továbbá: Igen finom LQlföldl borok eredeti palacikokban — és eredeti kron. 2616 2-6 A jegyre YINADOR, valamint a védjegyre kérjük különösen figyelni, mert csak az Ilyenekkel ellátottak a valódlak, melyekért jótállást Tálalhatunk xxxxxxxxxxxxxx WajdiU Jóuef könyvnyomdájából Nagy -Karnisán