* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 17.26 MB | |
| 2015-01-28 09:41:35 | |
 | |||||||
Nyilvános  1581 | 4999 | Zalai Közlöny | Hetenként egyszer, szombaton megjelenő vegyes tartalmú hetilap Zalai Közlöny 1896. 031-035. szám augusztus A következő szöveg az újságból készült, automata szövegfelismertető segítségével. NAGY-KANIZSA. 1896. aa«uszlus 1-én. 31-1 s ÜK ÓL na Előfizetési ár: Efétz érre . . . & frt — kr Fél érre . . . . 2 frt 50 kr. NerrcdéTR . . . I frt 25 kr Egju 1° kr\' HIR DETÍS E H 5 hasábot petittoröan 7, aásodnor 6, t mioden torábbi torért 5 kr. IÍYILTTÉBBKK petit soronként 10 krért vétetnek L Kincstári ii-íték mindec egye* hirdetésért 30 kr. fizetendő XXXV. évfolyam. A l»p szellemi és any»gi részét illető minden kftiieaéay IQ. W»j-éita József szerkesztő-kiadó nevére címzetten -Nagy-Kanizsára bérmentve intézendők. Bérmentetlen levelek nem f«»g*d-tatnak el. Kéziratok vUszanein küldetnek yÁ nagy kanizsai „Ipar-Testület", . a n»gy-kanizsai Takarékp^nztir részvény-társasig\', a .Eotori Ukarépénztir ~---1— rész\\ ny-társaság*, a .nagy-kanizsai- és galambokiönkéntes tOioltó-egyltt«, a .nagy-kanizsai kísdednereló egyesület* » .nagy-kanizsai tanitói járáskör-, a ,nagy-kanizs»i k-resztéoy jótékony óegviet«, „n.kanizsai izr. jótékony nőegylet-, .szegények tápintézete«,a .katonai hadastyáo egylet* a .soproni kereskedelmi iparkamara* nagykanizsai kttlrálasztmányának hivatalos lapja HETENK1NT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGY ES TARTALMÚ HETILAP. nnrnHntl s fannlrtk arám» « nav líf_ tanfnn foa 1AA Vi a hoIt 17^4 | K nQ7^fltn7ftnciííí c ina r/A afXvo^alQ.V _ : J . 1 < . Párhuzamos osztályok. Nafj-Kaaiatt, 169C tuguixlc1 t. (S. A.) Régi hiba u mir mini-lunt, hogy a természetadta körülményeket, melyek városunk fejlődését nagyban előmozdíthatták volna, mindig figyelmen kívül hagylak, hogy azon érdekeket, melyek nagy jövőt biztosíthattak Tolna számnnkra, mindig mellóztak; szomszédaink pedig idejekorán felismerve azok fontosságát, kivették kezeinkből s jól kiaknázták, mi pedig sz elért eredményeket látva boszankodtcnk, hogy miért cselekedtünk igy és miért nem amúgy. Vessünk még egyszer futólag egy tekintetet a főgimnázium történetének azon táblázatára, mely a tanuló ifjak hullámzását tünteti fel. Kivéve a németesítés, az elnyomatás idejét és azon időket, melyekben az ifjak toll helyett kardot fogtak kezükbe, az ifjúság száma sohse volt éppen csekély. Legtöbb növendéke volt az intézttnek 1785, 1770 és 1896-ban. Ha e mellett azt olvassuk a gimnázium történetében, hogy sem Zala-tirawgye, sem a város a gimnázium-mi) nem törődik, hogy az való sigos romtelep úgy nem tévedünk, ha azt mondjuk, hogy a szülők sohasem nézték az épület siralmas állapotát vagy azt, hogy rcmtelep, mint a prémontreiek praelátusa mondotta, mikor 1806-ban átakarta "enni a kanizsai gimnáziumot, hanem tisztán az intézet iránti bizalomból hozták ide gyermekeiket. Szükségessé vált az intézet bővítése s az intézet jelen alakja nagyon is feltünteti azon korszakokat, melyekben hozzáépítettek, hogy az ifjak, kik hajdanta a Muraközből csak úgy özönlöttek Kanizsára, mind helyet kapjanak. Az utolsó évtizedben megint sza- porodott a tanulók száma s ugy látszik évről-évre több lesz a jelentkezők száma. Vagy tán nem szaporodás az, mikor 1770. óta annyi ta-nnlója nem volt az intézetnek, mint a jelen iskolai évben. Ebből ismét csak azon örvendetes jelenséget konstatálhatják, hogy sem Zalaegerszeg, sem Keszthely közelléte nem kisebbíti s sem is kevesbítette soha az intézet növendékeinek a számát. A jelentkezők sokasága tette szükségessé a mait évben a párhnzamos L osztályt, a városra pedig elodáz-hatlan kötelességgé vált az épület kibővítése és modernizálása. Kétség most már az iránt, hogy Kauzizsá-nak nj modern főgimnázinma lesz, nem lehet. A tervek már itt ^vannak, csak a költségvetés hiányzik. Ha ezen legfényesebb dologra nézve a városi atyák egyességre tudnak jutni, úgy az előmunkálatok megkezdhetők. Egy kérdés azonban függőben maradt. Nem táplálunk ugyanis valami vérmes reményeket, ha jövő szeptemberben nagy konknrzusra számítunk. Ezen eshetőséggel a városnak okvetlen számolni kell, mielőtt a mélyebbreható reformokat megkezdené, pedig ugy látszik, erre az esetre nem gondolt. Legalább a programmban arra nézve, vájjon lea-e a jöoö évben it párhuzamot első osztály, nem találunk semmi felvilágosítást, de az intézet igazgatója sem tnd nekünk ilyet adni. A párhuzamot osztály ügyében kötött tzer ■ zhdésegy évre szólt csupán, ugy tudjuk, hogy a város tanár dolgában sem telt lépéteket a kegyesrend kormányánál, pedig a szülők bizton azon meggyőződésben vannak, hogy hát ha volt tavai;, csak lészen most is. Semmi biztosat nem tudunk s a szülők, kik esetleg távolról jönnek, ret- tentői csalódhatnának. Hát az igazgató mit tegyea, ha megint százan kívánnak felvétetni az első osztályba. Elutasítja őket? Ezt megteheti, de senki sem fogja bebizonyítani, hogy ez elntasitá8 a szülők megnyugtatására szolgál. Hát ha bizalmukat gyengíti meg! Már elé,; időn át volt divatban ez elutasítási módszer, ezt többé tennünk nem lehet, becsüljük meg azt a bizalmat, melyiyel a vidék több mint egy százados át Kanizsa e knlturintézetét felkereste. Nem elég, hogy anyagi áldozatokkal járulunk a zalaegerszegi gimnázium Jentartásához, hanem ily elutatitó szisztémával még növendékeket is szállítunk a szomszédba f Hogy a szülők már eleve tájékozva legyenek, hogy szeptemberben minden kapkodás elkerültessék, szükséges, hogy mielöbh biztos információt nyerjünk, lesz-e a jövö ísk. évben párhuzamot osztály, hadd tudják a ! szülök magukat mihez tartani f SzinvakMfl Kelt BudapesUD, 1896. julins hó tS-áa. Különös pech. Ha azt mondom, bopy gazdasási váltság vtn, ha m& és évekkel ezelőtt 76—TS klg. sulyu buzinak legjobb esetben 5-6 frt az ára, ha a bajok, csapások a gazdik szőllójéhez vezetnek bennünket, hel szőllök helyett sivataghoz hasonlót észlelhetünk, ha felhívjuk a gazdák figyelmét a legújabb szörnyszülöttre: a siőllőm olyra, ha Ola.\'zorszig borával özönvíz gyanánt akarja szomjunkat a v o 1 t badacsonyiak helyeit csillapítani, ha a tönkrejutott gazda a koldustarisznyit veszi nyakába, elhagyva hazáját, kivándorol az uj világba, ahol szebb reménynyel van eltelve, a ha az én t. ellet leiem erre azt mondaná, a gazdának — magyar gazdit értsünk, — jól niepyen a dolga: akkor nem maradna m£s bitra, mint ezt néki — kénytelenségből — elhinni. Sokan kételkedhetnek ebben. — Pedig igy van. A gazdaközönség s iparok a tőzsde iltal okozott károkért tA a határidőüz-let miatt — sehogy sem tud szimpatizálni. Már csak azért sem, — mert a börzianerok, magyarán merkantilisták, a nemzetek anyagi meggazdagodásának egyedüli forrását a pánzt, az aranyat és ezüstöt tekintik Nékik mindegy bár honnét is jöjjön a pénz, őket nem .zsenirozza* semmi abban, hogy oda költözzenek, a hol legkönnyebb módon és leggyorsabban a többi osztály rovásán meggazdagodnak. Röviden szólva, a merkantilisták az agráriusok ellenfelei, mert míg előbbieket nem köti semmi a földhöz, addig utóbbiak egyedüli létfeltételük a föld. Kettő között csupán ennyi a külőmbség Scbwarz Alfréd ur bizonyára írói ba-béraihoz, a .Zalai K ő z I ö n y* 30. számában megirt cikkelyeért. egy ujabb levelet fűzött, mintha már legalább is megnyert ütközete lenne velem szembeu. Ha igy volna ez, akkor tévedett. Cikkelyem szűk keretén belül igyekezni fogok őt vastag tévedéseiből kijózanítani, feltéve, ba addig meggondolni magában tényeket elfogadni s ezek előtt meghajolni. Kü\'önben fáradságom meddő, \'j Mindenekelőtt kíváncsi vagyok arra, hol és mikor cáfolta meg ama állítást,\' hogy egyedül a határidő üzlet forrása a bajoknai? Hot cáfolta meg ama viligosan körülirt állításomat, miszerint a börzén .papiroson" szabatnak meg a direrzirak? Hogy azt mondtam volna, miszerint könyvekből helyes érveket meríteni egyáltalában nem lehetne, az egyszerü-n nem áll. Seb. ur is Badóné asszony politikáját látszik követni, mert mist beszél akkor, midőn a bor árát kérik. Világosan ezeket mondtam : minden egyes érveléseimet tényekből s nem pedig könyvből merítem, oly tényekből, amelyre minden dologértő reá üti a természetesség bélyegét — Teljesen egyet értek abban, hogv könyvből lehet helyes érveket meríteni, ami még nem következteti azt, hogy ilyetén érvek egyúttal a gyakorlati életben keresztülvihetók volnának. Ritka könyv, amelyben frazeológia hiinyzik, ugyszinte hihetetlen, hogy az illető 4 Írónak eszméje mögött valami ideális ne lappangna. — Ilit Schmidt Adím, midőn tíz évi tanulminyozisa után megirta világra szóló müvét, ama müvét, mely által nevét nemzetgazdászatunk irodalmiban úgyszólván halhatatlanná tette, mit gondol Sch nr, nem- volna abban legalább agyetlen oly érv, eszme, mely megva-lósithaUan? Itt van mindjárt a szabad kereskedelem elve. Hol, melyik államában Európának uralkodó politika ez? Angliiban. Helyes. A smitizmus hazájában még litható a világ legjelesebb nemzetgaz-disz eszméinek romjai. Csak a romok. Mert ott fokról fokra diadalmaskodik a hires amerikai n.-gazdisz Caray-nek véi-vámos tana. Cobden iskola növendékeinek száma egyre fogy, annak dacára, hogy minap jubilálta 50 éves fennilli-sit. Még nem feledtem el Sa\'isbury nak Watfordban tartott ama iltalános szenzációt keltett beszédét, melyben merészen és bátran vetette oda hallgatóinak, hogy a szabad kereskedelmi politika, melyet Bright éa Cobden nyomán 50 éve követ, az orszig egyes részeiben jóformán kiölte a nemzet büszkeségét, a földmivest, Hát a f isiok r a ti z m usz micsoda. Nem-e téveszméket tanitottak ezek L i. a fisiekraták-köoyvbői ? És kik keltek ki jelesebben ez ellen ? Nem Necker a volt francia miniszter, Turgot Quesnay sat. sat ? Mindezek oda nyilatkoztak, hogy a fiziokratizmus nem egyéb, mint a nemzet ős állam anyagi érdekeinek elmélete. Tessék elhinni, sok eszme hűsöl papiron, könyvben, anélkül azonban, hogy ezek átplintilhalók lehetnének a gyakorlati élet talajába. Felesleges volna Seb. urat inkonze* kvenciijira figyelmeztetni, mert alig hihető, bogy cikkelyének alaposabb itta-nnlminyozisa után erről meggyőződést ne szerzett volna. Inkonzekvenciiba esett, midőn azt mondta: .a magyar korminy tőzsdere-formja — meljben, újból megjegyzem, a hatiridő üzlet egyes eltiltása foglaltatik— csak előnyére válna a tőzsdének." Tévedés utján van, ha azt hiszi, a hol szabadsig van a szó szoros értelmében, kell hogy szabadság legyen ipari, kereskedelmi, gazdasági téren is." Melyik államban Európának, hiioyozna a véd- T A ft G A. A hervadt levél Irta: TARJÁN BÉLA. - .A Zalai Közlöny eredeti ttixija " — Lo:nbo*águ hársfa alatt állott az asztal Kg ész éjjel zivatar veit, dühöngött a sze,; s most hűvös reggel mosolygott nedves szemekkel. Gditő volt a tiszta levegő, ez elmúlt meleg napok után a mégis mas volt a táj. Oly különösen tisztult a sárga homok út, melyen itt-ott leve.ek feküdtek, melyek az éjjel hullotta* 1«. Mintegy jele volt a távozói nv-mak. A vadgesztenye fáról nagy levél ¡j-rgett alá a a kertiasztalra esett, Helyiéi a házasok üllek. .Nézd csak Birike, őszellík," mondja 1 ferj, lábujjbegyével a gesztenyelevelet hintve. .Mily gyorsan mait el a nyár." .Csak egy geszteoyelevél," feleié az Uszony .Korán búinak, mert az elsők \'«. kiket a tavasz kelt Én még semmit veszek észre, mely engem az őszre emlékeztetne. Nézd csak, mily friss onden körülünk.\' 8/ép, teli arcát \'¿rJe felé forditá s finom ujjaival, egy ®>krancoskodó bajfodrot igazított helyre. £ Pillanatban egy kis, hervadt hársfa levél lebegett alá s csendes röptében •z asszonyka bájos fejéro esett O nem érzé. ■ Az istenek igazat adnak nekem," [»Ondi a férj vidiman és felemelkedett, a birsfalevelet, mint bizonyítékot levegye. Felesége csodálkozva nézett fel, midőu főiéje hajolt. Mialatt kezét a hervadt levél után nyujtá, élesebben nézett oda s a levél kiesett kezéből. Mégegyszer szegzé oda tekintetét, hol a hársfalevél feküdt azután megcsókolta ezt s tiszta homlokát. Helyére visszaülve, gondolatokba merült. ,Mi bajod Elemér," kérdé a nő, asszonyai ódra nyugtalankodva, két kezével gyorsan hajihoz kapva Nincs valami rendén ?" .Dehogy nincsen, édesem \\ éa caak hervadt levelet láttam fejeden," viszonzá gyengéden, — .és lecsőkol-tam.\' Az asszonyka hitetlenül nézett szemébe s szép márváuyujjai még mindig tapogatták itt-ott haját. .Egy hervadt levél?...\' .Igen, egy hervadt levél.\' .Elvetted?\' .Igen, a levelet elvettem.\' .S igazán nem volt más semmi?" .Semmi, semmi, édesemi" Mindig kutatóbban mélyedtek szemei a férfiéba, melyek vidáman és bátran akartak az ostromnak ellentállni. De lassanként tükörképét látta aa átelleni szempárban, — az első rosaz jel. Azután majd a jobb, majd a bal szemébe kellett néznie, — ez íngatagságnak is meg van a maga jelentősége. Majd már elmosódtak, a képek szemedben, pislogni kezdett s ekkor érezte, hogy a szemcsatát elvesztette. .Mire való e gyerekeskedés, Bóri?" akarta tréfásan mondani. .Csak kigyók üldözik igy áldozatukat. Szépen nézhettem mos: ki.* .Mir miért; igaz »z, hogy észrevettem a hazugságot," kiáltá szenvedélyesen, kitörő haraggal. Sokszor gondolkoztam a felett, hogy a te lelkismereted nem tiszta; elrejtesz valamit előlem. Rendesen közönséges a viselkedésed, de némely pillanatban, mint most, napfényre kerül. Vétkes lelked csordultig teli; szótlanul akartál\'bocsánatot kérni, a te.....a te..... júdás csókjaiddal, melyek még égueK a fejemen. Itt..... itt..... el jaj____ velük 1" S egész erejével dörzsőlé a két csók helyét mintha mérgesek volnának. A.férj hangosan felkacagott Mialatt hiiba akarta felesége karjit megfojni, mondi: ,Ugy viselkedel, mint egy kékhsris-nyis. Mikor leszel végre okos, gondolkodó asszony? Ne felejtsd, ,hogy tiz éve vagyunk házasok és én még nem szol giltam okot ily nevetséges vádakra Gyere légy okosl.... .Tán mir öreg vagyok néked hogy tiz éves házasságunkra hivatkozol? Ezt jó ha tudjuk, de nem mondjuk az asz-szony szemébe. Már ez is mutatja, bogy megváltozott köztünk a viszony; azelőtt ilyes nem jött a nyelvedre. Ha akarod, bogy valamiképp tiszteljelek, mond meg mit tettél. Hisz kín az néked, ily bűnösen élni. Nem csókolja meg a nőt, feje búbján az, kinek lelkiismerete tiszU s tűnődik mags elé, mint a bűnös. Ne hazudj s vallj, talán megbocsijtbatok I .Igazán boszantani kezdel — nincs mit megbocsátani, nem akarok bocsánatot." .Elemér, édes Elemérem, ne beszélj igy, fáj ez nékem. Nem akarok beljebb hatolni, ha oly vssz vulami, hogy lealacsonyítanád magad, ha megvallanid. Kemény az, ha az égből ily hirtelen ra-gadjik ki az embert. Mint liszteltelek, mint néztem reid, reád, kiről nem hittem volna, hpgy, mint a többiek, megcsalod a....\' .Bírike légy oly jó és----\' ......Mily boldog voltam, mert oly férjt véltem bírni, kinek ajkáról hazugság nem lebbent el, kinek lénye tiszta, mint a nap. Ily férjt imádni kell s én imádtalak, nem mondhatsz ellent S most hazudtál ...."\' .Bírike ez mir sek 1 Nem hazudtalak meg soha, esküszöm I* Az asszonyka nedves szemeit forditá feléje s majdnem könnyező hangon, mondá: .Akkor mondd meg, hogy miért csókoltál a fejemen?" .Hagyd el nékem.\' .Nem, nem, nem, tudni akarom.\' ,S mégsem mondom meg magam. Meoj be s kérdezd háromágú tükrödet. De jól ügyelj." Birike inkább repült, mint ment, kerti-lakába Feltűnően, sokáig időzött benne. Végre lassao, vonszolva jött a lépcsőnek lefelé. Jobb kezének ujjai között fénylett valami, mely a késő nyárban előforduló fehér fonalakhoz hasonlított Egy fehér hajszái 1 Hajlott fővel lfoett férje elé, ki a hársfslevelet vette fel éppen s tette tárcájába .Persze rögtön kiszakítottad," gúnyolódott a férj. .Gondoltam is mindjirt. Add ide, hozzáteszem ez év első her- vadt leveléhez, mely a te drága fejedre hullott. Kibékültünk? .Te jó.... jó..." zokogá az ssz-szooyka, nyakába leborulva. „Mind a hajamat kitéphetném. ..." .Csak lassan, ne mindi Év csak azt mondtam, hogy őszellik — az ősz édesem, bála Istennek még tivol van 1" Romok között — Elbeszélés. — — A .Zalai Közlöny« eredeti tárcája. — Redves Nagysád! önnek ajánlom ezeket a sorokat. Önnek a ki FugalmazK Ha vé!etieo*őgből olvasni fogja, szive megmondja önnek, ki vagyok és miért irtam meg ezt az elbeszélést, s miért egészitettem, színeztem ki tat % bizo-2708 ^karcolatot." Nekem ez jól esik, önt pedig nem bánthatja. Hisz látja, van benne üctió is, de a legtöbbre elmondhatja : .Bánatnak könyre, kár, hogy nem regény; De nincsen benne egy asó költemény." k valóság átfonja benne a költészetet, az igazság a fictiót. Nagyon szeretném, ha nemes szivében leszűrné ezt a szeretetből és szivvérböl gyárt elbeszélést, talán maradni ott belőle valami. Lehet, hogy nagyon is igaz ez a történet, de tán mégsem olyan „fügefalevél nélküli vérité-, mely után okvetlenül friss levegőt kell szívnunk, ki kell nyi-: taeuuk ablakunkat a nap: ugarnak, hogy XXIV. ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY 1896 AEGUS/.TCS 1-én. vámrendszer ? Mint fentebb kimutattam a subád kereskedelmi politika csak *oh, valamint hogy a laisse r fairé és laisser pass\'az* elre, ennek megszűntével sem -létezhetik többé. A vámrendszer a nemzetgazdaságnak legcélszerűbb, amely mellett az őstermelés, kereskedelem és szellemerkölcsi termelés fejlődik, a fogyasztó nép pedig a legjobb s legolcsóbb termékek élvezetében részesül. Azért tiltja el egész Európa oly termékeknek külföldről való behozatalát (taliáni vámrendszer) melyek a nép érzéki, szellemerkölcsi erejének jó kifejlődését meggátolják, vagy melyek az államban minden feltétellel biró termelést fejlődésében örökre elfojtanak (iparnevelési vám.) Mindezekutáu engedje meg nékem Seb. ur, hogy jóslatát a német agrária-tákra vonatkozólag komolyan oe vegyem. Még kevésbbé akceptálhatnám a,ma érlelését, mintha a németek a határidőüzlet eltiltásával kelepcébe julottak volna. Miért is fájna nékem a németnek feje ? Annálinkabb Seb. uré? Ellenben készségesen elismerem, hogy\' Sch. uroak tévedései közbeo jól esett magát néhány nemzetgazdász köpönyegébe beburkolnia, illetőleg magát azzal vigasztalnia, hogy Hildebr. Conrád a német nemzetgazdász a mások elvei az enyimével nem azonosak. Vigasztalódjék. Smit-Ricardó-féle szabad kereskedelmi iskola s ennek alapjai,- melyeket Mill rendszeresített a Carey társaságával sem azonos. Számtalan más nemzetgazdász müvei a Cobnok, Mayerek, Micbaelisekkel határozottan hadilábon állasak. Az ilyetén okoskodSból, ha éppen ugy tetszik, kovácsoljon a t cikkíró ur tökét. Én nem 1 Sajnálni kezdelek titeket, óh ti szegény tőzsdeügynökök ! főleg azóta, mióta Sch. ur értetek oly annyira exponálta magát. — Ha éppen ugy tetszik, belenyugszom vádiratában foglalt ama kategória kijelentésében, hogy én a tőzsde-viszonyokkal ismeretien vagyok. Személyemet alá,, tudom rendelni mindenkor a közügynek Mondhatom, Sch. úrral meg vagyok elégedve főleg midőn ama — egyelőre konzervatív, de jóllehet a jövőben liberális — ludatra ébredett, hogy mégis vannak azokon a tőzsdéken emberek, mélyeknek a legnagyobb bűnük csak az volna, bogy tisztességtelenek. De erre is kitalált Seb. ur valamelyes kadenciá\', még pedig kitalálta, hogy mindenütt és másfaju üzletnél is, a gazdánál, iparosnál, kereskedőnél aat aat. vannak ilyetén exisztenciák. Teljesen igaza yan. Gazemberek voltak és lesznek mindig és mindenütt Csakhogy nem egészen áll -ugy a dolog mint Sch. ur mondja; mert léteztek és léteznek emberek, kik a legelső csalárdságnál a törvény szigora által bünttetetnek. De viszont fognak létezni olyanok is, kik szabadon graaszál-nak anélkül, hogy bűnhődnének. A tör-vénykijálszás művészetében halad az ész. Kár volt a tőzsdeügynök urak érdemüket elhallgatni. S kár volt reám nézve a mult novemberi .krach\'-ot felhozni. De még kárabb volt az 1873. bécsi madárdalt hallgathassunk, vagy szükséges anyánkra, testvérünkre, barátunkra gondolunk, vagy valamely tisztességes emberrel kezet szorítanunk. Különben nem merném az ön .harmatlelkéoek* ajánlani I Hallgassa meg tehát, kérem. * Otthon ébredt csak "föl a kis falusi házban, a hófehér párnák között, de csak egy percre. A következőben már félrebeszélt és önkívülete napokig tartott. Mikor a lázróhamok kissé szüneteltek, — előbb nem ért rá goadolkozni _ kissé nyugodtabban és szinte kételkedve hajolt szegény betege fölé öreg édes anyja: .Alig hihetem, hogy ez az én Bélám I\' Amint aztán elrendezte a megmaradt és láztól csomóba állt szürkülő hajfürtöket és mellén elsimitá a paplant, egy médaillon akadt a kezébe. — Halk eóbajjal kapott utánna és könnyes szemekkel fogta kezébe a dörzsöléstől fényesre koptatott arany ékszert .Istenem, erről ismerem meg az én szegény Bé\'ámat! Hisz ezt én adum neki és mikor távozásakor nyakába akasztottam, még hozzá tettem: erről a kis lencséről, mely itt a füled alatt van, édes fiam, millió ember közül is megismernélek, íme itt a kis lencse ... .■ Gyöngéden megcsókolta, majd lenyitotta a médail-lont mely gyönge érintésére nagy erővel pattant föl és két kép hullott ki belőle lábaihoz, mintegy köoyőrögve; a harmadik, mely legalul volt. bent maradt Utazott, bogy a három képnek kicsiny volt a hely .... Sietve szedte össze őket a jó aaz-azony és igyekezett újból beszwitani a méáaillonba, de sehogysem tuisL Mintegy kényszerítve volt rá, hogy szemügyre vegye a kis fényképetet Mindjárt krach-nak húrjait meg nem pendítenem, így inkább sikerre! várhatott volna Sch. urat illúzióból felkelteni. Annak oks és okozatáról talán a jövőben bővebbet. Bocsásson meg nékem végül a t. c.k-iró ur, bogy a mult novemberi, vagy azelőtti árlapokat az idő rövidsége miatt nem kereshettem ki magamnak. De tegyük fel hogy ezt megtettem. H á t hol keressem már mostamaár-lapokat, a m e I y en a k őzö n s ég nagy bizalmsa tőzsdéhez van és volt irányulva?? A polémiát ezzel befejezettnek nyilvánítom. Nem ludom eléggé a laikus közönséget arra az egyre figyelmeztetni: ha nem tud játszani, ne vegyen kezébe kártyát s a ki nem tud seftelni, az ne menjen a börzére 1 HIRSCHL JAKAB. Kiállítási séták. vn. Az erdészet mellett Frigyes főherceg pavillonja áll, ki hasonló modorban állított ki mint József főherceg. E mellett Eos8em&nn és Küboermann magáncég pavillonja következik. Hordozható mezei vasutakat állított ki. Az utána következő csarnok különös formájával tűnik ki. Tiszta fehér az egész pavillon, mint a jóféle fehér cukor ; az épület csúcsait pedig kék göogyöleíü virágfüzéres\'óriást cukorsüvegek foglalják el, a nagy knpol? tetején meg díszes szobor ékeskedik. Külseje is él-áralja, hogy az a csarnok a cukoriparé, melyben a bálozó kisasszony szaloncukra mellett, a gombozó gyerek krumpli cukra is látható. Van ott aztán süveg cukor, kocka cukor, porcukor befőnek számára való, s ki ludja miféle cukor. Különösen figyelemre méltó a csarnokban a különféle gyártási fázisa e cukornak A falakon körüskörül szépen megirt táblázatokban az egész cukorgyártási processus le van írva, melyből az érdeklődő megtudhatja; mint lesz a répából cukor — kiállító gyáraink száma 18, melyek közül dominál a hatvani Deutschok 3 gyárs: Hatvan, Nagy-Suriny és Sárvár. Az utóbbi gyár különben remek kivitelben ott láthaló a kiállításon teljes működésben, a mi igazán gyönyörű játékszer lenne, ha olyan preciz munka nem lenne. A kis gépek zakatolva dolgoznak, a villanyos izzó lámpák vetik sugarukat és az egész nem nagyobb mint egy asztal. A psvil\'onban látható továbbá egy teljesen berendezett cukorgyári vegyészeti laboratórium. Amilyen édes ez a csarnok, olyan illatos s vis á visji. Ez s vegyészeté. — A Bok parfüm, szappan, bajuszpedrő és mindenféle illatszer mellett bamnzair, timsó, kátrány, carbol és eszszenciák foglalnak helyet. — Iparosaink nemcsak működésük eredményét kész gyártmányokban mutatják be, hanem — igen helyesen — az elő állítási módot is. Ott készítik előttünk a szappant, melyet azon melegen áTibs is bocsátanak. Látjuk a gépek mintáit első tekintetre szomorú ránc képződött homlokán, szemeiből könnycseppek gördültek végig jói ismert utjukon. .Szegény fiam, .óhajtott végül, mfot már ismerlek!" „ \\ ,---. Az éjjelt nyugodtan tölté a beteg. Másnap már kikívánkozott a szabadba, s kertbe, a kajszin barackfák közé és a kis kunyhóba, a ho! oly sokszor leste a pókok életét De az orvos még szobájában marasztotta. Karszékéből nézte a szép Balatont, a leáldozó napot és keze öokénytelenül a két fénykép után nyűlt Ösz volt. ilyenkor pedig sokkal közlékenyebb az ember. Különben is a legtisztább szeretet ragyogta körül, melynek éltető hatása alatt olyanfélét érzett, mint a napraforgó a nap melengető sugaraira, — édes kényszert, hogy kitárja keblét és elhibázott életének összes szenvedését meggyónja egyetlen bizalmasának. édes jó szülejének. — De az mindig elhallgattatta, szelíden elnémította. — Ismerem, fiam. Az a két arckép, illetőleg három, mindent elmondott nekem. Az a szőke és az a bannfürtös hölgy és a szende Szűz Máriakép, mely medaillonodban legalul került, mindent elmoodott nekem .. . Di sokszor ugy vagyunk, hogy okvetlenül közölnünk kell valakivel titkunkat, mely ebben a lelkiállapotban elviselhetetlenül nehéz. Keresünk embert, valakit kinek feltárhassuk szivünket Béla ia így volt Ebben az érzelmű tultengésben bukkantunk egymásra. Mikor már j9bban lett, ki-kijirt az ő egykori kedvea helyére a .Zöngö-o) dal* mellett ki a „Harangozó-völgy\'-be. Itt találkoztunk a .Déllő" tövében fakadó forrásnál, a sziklára nőtt hársfa és rajzait, az «lőáiiitásboz szükséges nyers terményeket, f. különféle aetberi-kus olajakat stb., ugy hogy a szemlélő lehető hü változatos és tetszetős tépet nyer az egész gyártisi műveletről. Ugyancsak itt vari az írószerek kiállítása is. írónők, toHak, tollszárak. másoló- és indigópapiro*, pecsétviasz, ténta és egyéb hasonló dolgok óriási változatosságban láthatók. A vegyészeti ipar csarnoka mellett külőaös formájú épfflet köti le figyelmünket A tetejében 3 szélmalom kelepel, mintegy hívogatva a látogatót. Ez a malomipar csarnoka. Gyönyörű szép épület, mely 120 000 frt költséggel épült.. Ezen a pavíllonoo igazán meglátszik, hogy a létrehozók nagy gondot fordítottak rája. Az ember eljárna benne naphosszat, és mindig valami ujat találna. Történelmi fejlődés alapján be van itt mutatva a malomipar egész lényege Van itt ősrégi szárazmalbm, hol még kövekkel zazták ösize a szemet mellette patakmalom, vizionálom, szélma\'om egész a hatemeletes nagy gzőmalomig. A sokféle malom pedig mindig működik: persze gabnát nem őrölnek, csak a gépezet mozog. De nemcsak a malmok vannak itt Látunk szakszerűen összeállítóit buza-kiáílitást, különféle modellok és ábrák szemlélhetövé teszik a modern magyar müőrlés rendszerét, s a migyar malomipar kiváló fejlettségét. Kiegészití az elfcoroltakat a malomipar összes technikai segédeszközeinek, a raktározási rendszernek, elevátoroknak. szállítási és csomago\'ási módoknak kiállítása. A kiállítók sráma 54. Nagyobbrészt budapesti malom, de a vidék is szépen képviselve van. L Dunántúlról Győr, Körmend, Kőszeg és Sümeg állították kí gőzmalmaik termékeit HAZAI HOGÖ. szoros kapcsolatban áll a szociálísta tanok elterjedésével. Itt is ott ia ugyanazok a kórtünetek észlelhetők, munka-iszony, kapzsiság, könnyű megélhetés után való vágyakozás, kaján irigység, a kecyérgazda, illetve a munkaadóval szemben táplált ellenszenv, de különösen az a tudat, hogy mindet visszaélést megtorlás nélkül elkö istbelr\'k, — raíudez oly elvisel-hetlen áli. t, ttokat teremt, melyeknek szomorú következményei rendszerint s kenyérgazdára hárul melynek levét kizárólag az asszony issza meg. Hozzájárul még. hogy a cseléd-szerzők nem ritkán egy húron pendülnek a cselédekkel, a mennyiben köonyeo megfogható okokból akarva rossz cselédeket szerződtetnek, édes keveset törődvén azzal, hogy az által a szegény asszonynak tömérdek kalamítást okoznák. Mindezen bajok csak oly módon orvosolhatók, ha minden közigazgatási hatóság saját liatáskörében külön cselédrendszabályt készittétt, melyben a cselédek jogainak és kötelességének tüzetes körülírása mellült a megszegés esetére kiszabott büntetések is precíze fölsorolva legyenek. A rendszabály egy-egy példánya ugy a házi gazdának, mint a cselédnek volr. kézbesítendő miheztartás végett, és ha a szabályzat az illető hatótági közegek által gyakorlatilag pártatlanul kezeltetik, akkor a cselédmizéria remélhetőleg rövid idő alatt magától megszűnik. Csalidéi nk. A cselédügy kérdése mai nap Sk-iuflíssá lett oly annyira, hogy vele a napilapok is loglalkoznak. Ezek azonban csak a baj forrásának kulatáaára szorítkoznak; némelyek a cselédben, az erkölcsi nevelés fogyatékosságábsn keresik a visszás állapotok főokát, mások az asszony túlságos elnézését, engedékenységét okolják; sőt vannak, kik a kényelmetlen, csaknem t-ürhetlen helyzet eredetét minden kétséget kizáró célzással, és talán nem minden jogo sultság nélkül az ur kü\'önös viselkedésére szeretnék visszavezetni, de a baj gyökeres orvoslására, a kérdés sikeres megoldására konkrét javaalatot — tudtunkkal legalább — még eddig senki sem tett. — Cselédnevelö intézetek, főrőiskolák létesítése, hú és kitartó cselédek díjazása részint kétes eredményű bomeopát gyógyszerek, részint utópiák, melyeknek valósiúaa messze távolban, bj^eszménykép gyanánt lebeg szemünk Nézetünk szerint a cselédek elfaju láss, hogy ne mondjuk erkorcsosodása, ! alatt. Először kiváac-ian néztünk egy másra, másnap már köszöntöttük egy-\' mást, harmadnap pedig, miután vizet kért tőlem kókusz dió poharamból, jó ismerősök lettünk. Faluhelyen különben köoyen megy az ismerkedés. A mily távol esnek egymástól a házak, ép o\'y közel vannak egymáahoz a szivek. Mindjárt első közös sétánkon rátereltem figyelmét a .Déllő" közelében álló | .Barátlakás\' omladékaira; de azzal fe-I lelt fölhívásomra, hogy lábai és melle gyöngék már a hegymászásra. — Különben is, tette hozzá szomorú I mosolrlysl, fölösleges nekem romok közé | mennem. Ha romok kőzött akarok sé-I tálni, csalt életem ösvényét kell újra i betaposnom. I És erre a szomorú gondolatra iepat-j Unt szivéről a tartózkodás zárja és el- I beszélte életéből az alább következő részleteket. Most ia, mikor eleket a szomorú visszaemlékezéseket betübaráz-dákba vetem, ngyanaz a lebango\'ó érzés tölti meg szivemet, mely mindig elfogott, ha láttam megtört alakját, szürkülő szemöldjeit, homlokán a gyér hajzatot szemében a megtört fényt, a görnyedt, de hatalmas Tállakat, a szépen ívelt hiivány homlokot, mely mind azt muutU, hogy ebben az emberben már miittes^roair omladék, melyről hull a va|j»Iit... Da mintha csak azért válna le a vakolat, hogy annál jobban kikandiká\'ja-nak ez alól a romhalmaz alól hatalmas ! struktúrájának körvonalai. Akár egy ; római Colosseumé : Ha^ láttam vöt és hallottam szavát, , mindig ugy éreztem^ mintha romok kö-| ZÖU sétálnék, melynek tört résein át búsan nyög az őezi szél\'. . .. (FolyUtáaa következik)- H i f e t — Nith Norbert rendrónok Szent Ferenc rendjének szent Lászlóról nevezett tartomán y a f. hó 29-én tartotta Nagy-Ka-nizrán rendi nagygyűlését, melyen az összegyűlt házíőnökök egyhangúlag Nith Norbertet a nagykanizsai rend-bázfönökét és plébánosbelyettest, közéletünknek egyik kiváló alakját, választották tartományi főnökké. A választás, melyet Rengjeo Ferenc római általános kiküldött (visiUtor) vezetett, bizonyára oly férfiúra esett, ki ugy tehetségeinél, mint kiváló személyes tulajdonságainál, fogva nemcsak rendtársai bizalmát érdemelte meg hanem városunk nagy közönségének becsülését is meg: nyerte magának. Örömünkre szolgál, bogy a rendfőnök ur ezután ís Nagy-Kanizsán fog székelni. A gyűlés ezután a tartomány custosát választotta meg Horváth Lajos személyében, kormány -Unácsossá ped g Eger Zsigmond, Varga Vid, Totta Tivadar és Vosnjik Vendel rendtagokat választotta meg. Most folyik a házak főnökeinek választása. — Személyi hírek. Dr. P a c h í n g e r Alajos, föginin. igazgató, péntek ösle tért visaza Budapestről, hol rövid Bzabaüt ságidejét töltötte.— Dr. Blau Simon, gyakorló orvos, a Bécs melletti Badenbe utazott, ahol két hétig fog üdülni — Vidor Samuné az i>r. jótékony nőegylet és a kisdidnevelő egyesület elnöke Marienbádban Urtózkodik. — Dr Schwarz Adolf ügyvéd családjával Bohitschra utazott. Dr. N e u-aiedler Antal kir. törvényszéki biró családjával B Berénvben nyaral. — Honvédség koréból. Ó felsége a király Klobucsár Győző ezrede^ a 46-ik honvéd gyalogdandár paranc nokává nevezte ki. — A főkapitány kinevezése. Deák Pétert, a közöshadsereg 48 ik gyalogezredének Pozsonyban állomásozó fő hadnagyát, Jankovich gróf főispán, Nagy-Kanizsa város rendőrfőkapitányává nevezte zi és utasította öt, hogy eskütétel végett f. é. augusztus 1 én a polgármesternél jelentkezzék. A kinevezéssel a 4 hónap óta üresedésben levő fóka piláayi állás be van töltve Az interregnum alatt Farkjts Ferenc a I-kapitány \'látta el a főkapitányi teendőket tőle megszokott szorgalommal éa -ügybuzgósággal. Ez a derék hivatalnok, aki már évek óu a legszerényebb díjazással szolgálja a rendet, ismét vissza lép előbbi állásába, de remélhetőleg ugy a tanács, valamint- a képviselőség nem fogja tőle megvonni azt a jutalmat, melyet az al- és főkapitányi hivatal terhea ás felelőségteljes elviseléseért magának kiérdemelt Deák Péter, az nj főkapitány egy zalamegyeí nemesi család sarja. Deák Lajos zalatárnoki földbirtokos fia és Ositerüuber László nagykanizsai járáabíró rokona. Hiot hivatásbeli katona bizonyára mindazon tulajdonokkal is bir, melyek a rendőrség fejétől megkívántatnak: erélylyel, pontosság és szakismerettel. Mind halljuk, a fiatal főhadnagy, akinek ezen állás kilátásba volt helyezve, szorga\'masan bejárt a pozsonyi rendőrhiratalbs, hogy a kellő gyakorlatot magának megszerezze. Miat katonának bő alkalma volt a fegyelmezés minden nemével megismerkednie; ha egyúttal alkalma is vol: egy város polgári lárs-ydaimát mind?» megnyilatkozásában nMgismernie, i, . aikerült neki elsajáii. tani azt a tapintatot, melv a nagyközönséggel vaió érintkezésben múlhatatlan szükséges, akkor nem kételkedünk benne, hogy a főispán kinevezése teije, összhangban van Nagy-Kai,, város polgárságának óhajaival és kívánalmaival. Üdvözöljük az nj főkapitányt — Színtársulat. Dobó Sándor, a székeslehérvár-soproni szintársula igazgatója engedélyért folyamodott, hog;. szeptember havában szili társulatával Nagy. Kanizsán előadásokat tarthasson. Mint halljuk, a főkapitányi hivatal az enge délyt megadta. Dobó színtársulat* jó hírnévnek örvend. Vájjon sikerülnie fog közönségünk érdeklődését felkölteme és azt az előadások látogatására bírnia, azt megjósolni nehéz volna. Valószínű, hogy a Unév elején bevonuló deákság az előadásokat sürüen fogja látogatni. A társulat primadonnája Csongor Msriska, a népszínház volt tagja. — Sahara! áilrpetok. Az Atilla-utca egyik lakójától kaptuk e sorokat: Mostanában, mikor a hőmérő caakoem ál landóan 20—25 fokon felül áll. s s tikkasztó nyári hőség megháromszorozza italszűkségletüuket; a mikor még & korcsmák és sörházak legrendiihetlenebb törzsvendégei is nem egyszer kénytele-uek méltányolni az egyébként csak mosdásra használt víznek üdítő csepp jeit, ilyenkor az ivóvíz kérdése — gondolják mások — talán nem is csoda, ha nálunk is ak\'ualiasá válik. Tehát nem tűzbiztonsági szempontból beszélünk, hiszen erre minden utóintézkedés nélkül olyan frappáns példákat szolgáltattak csak a közelmúltban is városi adminisztrációnknak a Honvéd- és Attila-uicsi tüzesetek, bogy ezen csak a minden jót igérő .reformpárt" \'egitheine. Én egv-időre csak egészségügyi szeu-ponlbó! akarom a nemes város elöljárósága illetékes közegeinek figyelmét arra a szomorú állapotra fölhívni, aminek orvosol-tatását nemcsak ssját érdekűnk kívánja, de ezt »ürgeti közegészségügyi szempontból maga a belűgyminister is. AzAttilla-utca első felében legkevesebbe házigazdának van egy kö<ös kútja — -Ezen 40 házigazda legnagyobb részécé. nemcsak még tömegeseu lakósok is van nak. hanem legtöbbnek többrendbeli szarvasmarhája és fuvarozó lovai is vannak. Nem csoda tehát, ha ennyi lakosnak ezen egy kútja annyi baj és vészéi; után végre majdnem teljesen fölmondta a szolgálatot. Mert, ha ad is vizet, az oly csekély és piszkos a több helyen való össze-vissza bedőlés miatt, hogy nemcsak az ivóvíz, hanem egyéb használandó viz szükségleteinket is kénytelenek vagyunk sokszor igen távol fekvő kutakból fedezni. Mivel a kisebb-kőrü utcii külgazdaságunk ebben nem intézkedik, kérjük a nemes város illatékes közegeinek jótékony beavatkozását, mert különben kényteleoek leszünk az itteni nyomorult állapotokat magasabb helyen magasiob szempontokból szellőztetni. Dr. M. S. — Vásári rendtartás. Vásári reed-tartásunk legalább olyan, melyet a megye és a belügyminiszter jóváfc tgyoit volna, mindeddig nincs. A közönség ellátása a falubeli asszonyok és a különféle kö3vetitök, szenzálok, Csibe- és tojiskereskedők és kofák jóvoltától függ A rendőrség a piaci életbe csak akkor avatkozik, ha valami kihágás történik vagy ha az elárusítók a közegészségnél len vétetnek. Hogy főleg élemísz\'r.-ket mikor szabad venni, az micdea::il szabályozva nincs. Aki előbb kel, ara: ai lel. Ha valaho\', ugy a mi .piacunkon azabad a verseny, csakhogy ennek «-árát éppen a pótadót fizető közössé? íiaza meg. Szabályrendelet kibocsn is» tehát nem volna felesleges munka. — Kéregető tolvaj. Libusch János kávémérő segéd, miot kéregető f ^ 27-én reggel látogatta meg Bódis na,-számos lakását. Bódis már Franz Lsjoj malmában dolgozott, felesége és gyermekei még aludtak. A jó alkalmat le használta Libusch és egy 20 frt érlékü órát rágott zsebre, melyet értékesített is A feljelentett tolvajt a rendőrség a Táros területén csípte el. — Tartalékosok behívása A folyó érben megtartandó fegyvergyakorlatok i cs. és kir. 48. számú gyalogezred tartalékosai számára mtndeakx Nagy-Kanizsán kezdődőek él tartoznak a m<r behívott tartalékosok, ezekhez következőképen bevonulni: augusztus hó 15-én (tizenöt) az első időszakra behivottsk: auguszu\'.s hó 28-áa (huszonnyolc) a második időszakra behivottak. A cs. és kir. 48 számú hadkiegészítő kerületi parancsnokságtól. XXXV ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖK Y 1896 AUGUSZTUS 1 én — Figyelmeztette A helyben állo. másozó magy. kit. 20. honvéd gyalogezred folyó évi augusztus hó 4-én éa 6-án Kia-Kaumaa, 8zepetnekt Bajosa és a Prin- pilis kaaiiis által határolt szokott te--ületen harcszerű céllövészetet tart. Krröl s közösség laindea a^.ereacaétleoaég ki-¿crü\'éie végett 0\') Sgyelmezleléssel ér eaittetik hogy a jelzett lőtertleUől 6000 épésoél közelebb oe tartózkodjék és ae jzleked;ék. Nagy-Kaoizsáa, 18»6. julíua áo A rendőrkapitányság. — Hirdetmény Folyó hó 27-én Magyar-utcán régig a nagy tőzadéig 15 Irt. t kr., ilierve 3 drb 5 forintos bank ¿egt és 6 krból álló összeget aty szege/, v cseléd leány elvesztett. Kelkéretik > I.ecaületes találó, hogy ezen ösazeget a rendörkapitányaágnál adja át bol részére illő jutalom biztosítva van. Nagy-Kanizsán. 1896. jnlíus hó 28-án. A rendórkapitánvFág. — Déli vasút. Nagy boldog aaazony ünnepe alkalmával L évi augusztus bó H-én — a Déli vasút magyar vonalainak áilamásairól Bécs, riume. Triest és Velencébe rendkívül mérsékelt éru menettérti jegyek leaznek kiadva, melyek M napig érvényesek és még azon kedvezményt nyojtják, hogy viaszajővet kor ezen jegyekk-l az utazáat kétszer tetszés szerinti állomásokon félbe lehet szakítani, üzen jegyek kiadására és araira nézve külön hirdetmények adattak ki, melyekben a vonatok, melyekhez ezen rendkívül mérsékelt áru jegyek érvényesek, iodulási idejükkel fel vannak említve. — Egy műemlék reataurálusa. Keszthelyen nagy munka tolyík. a 14. században épült gót templom restaurálása, tzt a lempiomot 1380 körül a szerencsétlen véget ért István erdélyi vajda, utóbb nádor építtette s kor csúcsíves arkiteklórájával. Ez a templom az egye düii Keszthelyen és ezért a keszthelyi ember és a fürdővendégek mindeddig kénytelenek romok éi düledező falak között imádkozni. Dunazt Ferenc dr. apáté az érdem hogy a rom helyét méltó templom váltotta löl. A restaurálást a kegyúron Festetich Tasziló grófon kívül a hercegprímás, kinek Keaztbeiy szülővárosa, a veszprémi püspök éa nagy részben maguk a hivők segélyezték. A faléi ablakfestményeket a hercegprímás a régi kórust a veszprémi püspök készítteti. A restaurált templomot a hercegprímás fogja a kultuszminiszter éa a veszprémi püspök jelenlétében fölszentelni augusztus végén. — Tanfelügyelők sajtópöre. A ,Du-nántu\'" cimö lapban Molnár Sándor nyugalmazott kir. segéd tanfelügyelő, ismételve durva támadásokat intézett dr. Kuzsicska Kálmán kir. tanácos, zalaegerszegi kir. tanfelügyelő ellen, aki a győri sajtóbiróságnál Molnár ellen a sajtópert ráealmazás miatt megindította. — Zala-Egeraeg (Fedanyag azálli-tás.) Za avármegye összes törvényhat. kózutaira 1897 —1900 években szükséges fedanyag szállításának biztosítására f é. augusztus bó 24-tól f. évi augusz-tut bó 29-ig a vármegye összea főszol gabirói hivatalainál és f. é. augusztus hó •11-én a m. kir. államépitészeti hivatalnál Zala-Egerszegen zárt ajánlati versenytárgyalások lesznek. — A kaposvár fonyódi vasút megnyílt, illetve a közforgalomnak át lett •iivs. Mint halljuk, az otazás elég kényelmes és a viszonyokhoz képest elég gyors. A közlekedés Kaposvárról na ponia kétszer történik; reggel indul Kaposvárról 8 óra 5 perckor, délután 4 óra*or. A nemzetközi posta és távirta lon.Tesszus tagjai L hé 18 én Kecskémen rándultak, a hol megismerték egv igazi magyar város kulturális haladna a magyar aemzet több eredeti \'ulajdonaágát és az Etaó Alföldi Cognac- i t. hírneves kfilőalegesaégét, a barack cognac, azesz éa barack créoet. "ly ncséróleg nyilatkoztak e kitűnő italokról, hogy még a francia cognacnál is j-libnak találták és nyomban jelenté-kei.» megrendeléseket is tet\'ek. Brach-fe\': Emil és Vilmos igaagatók pedig emlékül 700 zaebüvegcaét osztottak ki a külföldi vendégek között, a kik azt nagy örömmel fogadtik. — A homlokzat-festék éppen ngy. ■»int sok más gyártmány ki van téve m=::zásokoak, hamisításoknak, aminek csakis a nagyközönség vallja kárát Kt\'justeiaer Károly bécai gyároa, melyek üzlete 1860-baa alapíttatott, olyan homlokiat-festék gyártmanynyal rendelkezik, mely mai napig ezen a téren a "¿jobbnak bizonyait Ö volt kMöatwn " első, aki a homlokzat festék előnyét lelra álta s e tekintetben hasinos újítását tett Így aa ő gyártmánya teli?-»en boinokmentes, ellentáll az időjárás szeszélyeinek: esőnek azélnek a miután ez a cég az Osztrák-Magyat-Monárcnia nagyobb vállalataink, vasataiaak. épité szemek és földbinokoeokaaJt egyedüli szállítója, nagyon természetes, hogy egyre-másra teremnek kockuremei. de rövid idő alatt versenyképtelenség híján, csakhamar valamennyien ellüaaek a nagy Ozíetpiacrói. Kronateiner ezea a téren ma az első Monarchiában és azért mint legszolidabb és megbízható céget ajáaljuk olvasóink szíves figyelmébe. A prús4gö&. Ha valaki szonwédját jobban szereti, mind maga magát, akkor az bizonyosan egy csinos leány. Édes anyám, mi az a klasszikái zene? Hát nem tudod? Az olyan zen«, melyet szeretned kell, akár tetszik, akár nem. * Feleség: .Én ismerem természetedet.c Kérj: .Ismerheted, mert nem egyszer tetted próbára.* E?y haragos menyecske be akart menni egy szerkesztő irodájába. ,De mondom, figyelmezteti őt a szolga a szerkesztő ar nem ér rá beszélni.* .Nem báj csak eresszen be, ráérek éo.J Apa: ,K.i a leglustább az egész osztályban Józsi?* Fiu: .Én nem tudom.* Apa: ,Nem hiszem. Ha valamennyi ir, olvas és tanulja a leckét, kicsoda ez, a ki nem tesz semmit és nézi a többit? Fiu: .A Unitó.* A képcsarnokban. — Fiu: »Papa, mit jelentenek ezek a számok minden kép alatt? Például itt, Hunyady János 153." Atya: ,Ugy húzem, ez a telefon &7áma.s .Nemde, Nagysád nyakán lévő broche valami drága emléket rejt magában. ?* .Igaza van, ott van egy fürt férjem hajából.* .Hiszen férje még él.\' .Igen, uram, de már egészen kopasz." (Angolból.) irodaloia. E rovatban megjelent irodalmi termé kek kaphatók IFJ. WAJDITS JÓZSEF könyvkereskedésében Nagy-Kanizsán. Egy érdeke* könyv. .Magyarország szőlőtermelésének múltja és jelene- címmel egy érdekes diszrnü hagyja el f. évi augusztus hő 31-én a sajtót. A múrét Baross Károly a .Borászati Lapok* szerkesztője szerkeszti és adja ki. A magyar szóló- és bortermelés uljes egészét emeli fel a munka, melybe legjelesebb szakíróink dolgoztak. A mú ugy van összeállítva, hogy nemcsak a szakembert, de a nagyközönséget is érdekli. A millennium alkalmából adatván ki, kiváló gondot fordít az ezredéves kiállítás megfelelő részeire. bevezetést emlékül szenteli a király látogatásinak a borkiállításban. Külön mellékletét képezi ő felsége sikerült arcképe, és egy bájos csoportban azoknak a mágnáshölgyeknek a képei, akik a királyt a kiállítás meguyitása nap ján fogadtik. Közli annak az ezüst ivókészletnek a sikerült rajzit, amelyet a kirily látogatása alkalmira készített a budapesti ipar-iskola Várad) Szilird tanár tervei szerint. Több sikerült fényképben mutatja be Rom-. bay Dezső magyarázó szövegével a kiállítás bor- és szőlőgazdaság) részét, és közli az összes kiillítók névsorát. Hercegh Mihály egyetemi tanár a .A magyar szőlőtermelés történetét* irta meg kilenc fejezetben a római hóditis előtti időktől napjainkig. Robinek Gyula az 0. M. G. E. ti\'kir ja a .Magyar szőlőtermelés s^usxtikijit* nyújtja, kiterjeszkedve e fontos termelési ág nem-zelgazdasigi jelentőségére. 3zilassy Zoliin az 0. M. ö. E. titkárja „A gazdatársadalom működése" címmel a gazdasági egyesületek szőlészeti és boriszati szövetkezetek és társu latok szerepéről ir a szőlőművelés . terén. Angyal Dezső, a budai kertészkéfizó intézet tanira a szőlőművelés mai gyakorlatit irja le szimos ábrával. Mezey Gyula magyar óviri gazd akadémia tanira a szóló növény i különösen gombabetegségen és eiuségeit irja le (linthar-mat, autraknozis, blaek-rot, white-rot, gyökér-penész.) szintén sok ibrival magyarázott munkálatiban; míg Sajó Károly, hasonló terjedelemben ismerteti a szőlő rovarellenségeit, és a gomose bacillaire-t (a szőlő mézbetegsége ) szintén egy külön fejezetben. 8zilird Gyula a csákvári fóídmívesiskoi.\'1. segédtanára a .Peronospora Titicoi.". a szőlők ez njabb, Magyarországon ma ;tuáf sajnos mindenütt elteijedt oetegséget és az ellene való védekezést ismerteti szintén számon magyarázó rajzzal. Dr. Szilird Ferenc kfrz- és viltóügyvéd .A szőlőtermelést érdeklő magyar törvényeket* magyarizza. A munka tovibbí részét egrsziz magyar szólótelepnek a leírása képezi. Maga ez a nagy rész felette érdekes és megbecsülhetlen munka. Magyarország legjelesebb szólótelepei vannak itt szakszerűen ismertetve, a telepítés, a művelés részletes leirisival számos rajzzal illusztrálva. Kác Sándor magy. kir. szőlészeti felügyelő terjedelmes monográfiát irt Jálies Géza szőlós-gyili 200 holdas szőlőjéről, sok rajzban mutatva be a művelést, a használt eszközöket, az épülelek, pincék, présházak terveit és íöltség-vetését. Serfőző Géza a pestvármegyei gazd. egyi titkára több pestvármegyei telepet ir le; míg Bíró Géza a kecskeméti .Helvetia* telep igazgatója ezt a nagy vállalatot ismerteti. Az alábbi tulajdonosok szőlő-telepei vannak a munkában ismertetve : Almási Tihamér \'Kecskemét), Agár-dv Jenő (Izsák), Altstock J. és fiai (Budapest), Balázsi József (ÉrkOrt-vélyes), Bory Béla (Pa.-Báaháza, Szabolcs,) Buding Károly (Nagyíj sz) Brogli Béla (Máza), Bodrog-Szerdahelyi immúnis szőlő\'.elep r. L, Blaske László (GyőrSzent-Iván), Bartalos Kálmán (Izsák), Bayer Henrik (Eger), Balatoa-Almádí-i e. a sz.-t. Bátor,y Antal (Örkény), Borászati Lapok szólőtelepe, (Pilis-Szántó), Csákvári-gesztesi urodalom. Cseh Mihály (Velence), Deutsch Sándor, Dienes Barna és Fazekas Sándor (Uj-Léta), Debreceni szólő-és bortermelők szövetkezete, Dirhan Ede (Budapest), Erdélyi szőlőojt-ványtelep (Med gyes), Érmelléki első ojtványtelep (Nagr-Kágya), FiKoxera ellen védekező első miskolci egyesület (Miskolc), Földváry László (D.-Haraszti), Fachleitner Mihály (Szent-Endre). Forster Géza (Concohát), Gauser János (Nagy-Csengőd), Gle-vitzky Sándor (Sárospatak), Hangéi István (Szegszárd) Heinrich József (Királyhalmok), Horváth Ödön báró | (Alvinc). Jalics Géza (Szőlős-Gyil), Karácsonyi Gyula fKovaszinc), Ko-vácsy Miklós (Tasnád-Szántó). Krausz Péter (Nagy-Csengőd), Károlyi Tibor gróf (Nyírbátor). Károlyi Tibor gróf (Krauly), Karácsonyi Camilló gróf (Kamenica), Körmendy Sándor | (Moór), Lindmayer Ferenc (Gyón), I Liskay Lajos és tsa. Leszlényi Arthur iGyór-8zent-lvány), Lengyel Arthur (Szolnok), Mócár Andor (K.-K.-Félegykáza). Meisels Lajos (Beregszász), Meisels Vilmos (Beregszász), \'Mailáth Géza gróf. Muhoray Kálmán (Jászberény), Mezey Pál (Nyírbátor), : Mayer Pál (Tolna Kéty), Migazzy ; (Aranyos-Maróth) Nagy Ignác (Almád), Nagyvárad szóllőszete, Oppenheim E. ós H. (Nagy-KórOs), Oppenheim Emil, Lajos és Henrik, : (Izsák), Ormódi Adolf (Gyöngyös). Pestmegyei gazdasági egylet halasi : telepe, Perényi József dr. (Kecskemét), Palócy Horváth István (Ör-1 kény), Pestvármegye szólőtelepe, Rác György íKuta), Rombay Zsigmond (Pankota), Rombsy Zsigmond í (Királybalmok), Stark Adolf (Békés- Csaba), Szigeth Gábor íPaks-Csámpa.i, 8ipoas Imre (Sajgó), Szab« Lajos és tsai (Uj Léta), „talay Bálint (Gnlácsj, Stécsy Ferenc (Nyitra), Szily László fG4dre-8zent-Márton), Szily Pongrác (Vizsnok), 8teínberger (Kalocsai. Szabó József (Kalocsa), Szarka Mihüy (Nagy-Kőrös), Tschida Arthur (Paka-Gyapa), Tanssig Zsigmond (Pécs), üzotícs Pil (Izsik), Wardmann V. (Gyón), Wolkensteín (B.-Keresztúr), Weíss D. H (Gyöngyös), Weiner Lipót (Budapest), Vass Imre (Sárospatak), Vékony A. (Táz-lárj, Zichy Eezső grófné (Tokaj), Zseiénszky Róbert gróf (Uj-Arad). Végül Angyal Dezső a .Borászati Lapok" 28 éves történetét irja meg. száznál több fényképben mutatva be a lap régi és mostani munkatársait. A mú nagy quartalakban 350 rajz és fénykép illosztratióval jelen meg, és számottevő alkotás szakirodalmunkban. A .Borászati Lapok\' összes előfizetői millenniumi ajándékul kapják, bolti ára 3 forint lesz Augusztus l-ig azonban kedvezmény kép elfogadnak reá előleges megren deléseket is. Ha a .Zalai Közlöny" bármely előfizetője 2 forintot beküld előre a .Borászati Lapok" kiadóhivatalához (Budapest. Köztelekj, az á müvet bérmentve fogja megküldeni. — .Az 1848—49-iki majyar szabadtagharc törtenete" cimünagyszabású illusztrált muakából most jelent meg a 61 ik füzet, melyben Graca György Dembinski megbuktatásának történetét mondja el. A kiváló munkának ez a része is olyan, mint egy hatalmas dráma, teli meglepő fordulatokkal, erővel, s szépséggel. Egyáltalában a munka megírásán terjedelme dacára nem látszik hanyatlás. Most is olyan friss, eleven szépen megirott, mint az első füzeteké. — Sürgős érlesltés a vadászoknak. A tulajdonképeni vadász-évad aug. l-jével veszi kezdetét s ez alkalommal nézetünk tudatni a vadászokkal, hogy az egyetlenegy magyar politikai napilap, melynek külön .Vadászat\' rovata van s melynek szerkesstöségében a hírlapi kacsák vadászatán kivit is értenek a vadászaihoz, a Porzsolt Kálmán által szerkesztett ¿Fővárosi Lapok", mely Szent-Uuberlus híveinek kényelmére külön vadász-előfizetést nyitott az angnsz-tus-januári sport évadra 7 írttal s erdészeknek C frttal (vagy havonként 1 frt 20 krral) Ez a lap közli az összes > vadászati tudnivalókat, a megüresedő vadászterületek pályázatait, a vadászatok leírását, magánosok és nrodaimak ló-jegyzékeit, a szarvas-bógés, s;alonk&-bu?á-i megkezdődését az ország minden részéből vett távirati értesítések alapján, szóval nélkülözhetetlen minden .gazi vadásznak, nem is- szólván arról, hogy a legjobb, legérdekesebb és legfügget-lenebb lapja Magyarországnak. Az ország összes nagy írói rendes munkatársai s kormánynyal és -ellenzékkel szemben egyaránt megmeri mondani az igazai, mert senkitől sem fogad el szubvenciót Az összes lapok sablonjaitól eltérő uj azeilem lengi át, az unalmas nagyképű politika azámüzve vaa hasábjairól s ezért óriási elterjedést nyert az előkelő családok körében. Ciak tesaék egy levelező lapon i&utatványazámot kérni (.Fővárosi Lapok") kiadóhivatala Budapest, Ferenciek-tere) s nyolc napig ingyen £Aldi azt bárkinek. — „Kőamávelóiésl miniszteriem." Érdekes és nagy fontosságú kultúrpolitikai mozgalom indáit meg a fővárosban, melynek célja a jelenlegi .Vallás- és közoktatásügyi minisztérium\' reformá-lása oly irányban, hogy a mint egy .közművelődési\' minisztérium\' az iskola ügyeken kivül magában egyesitve az összes közművelődési intézményeket a színházaktól a közművelődési egyesüle tekig. As eddigi minisztériumban ugyanis a közoktatás és kultur ügyei fölötti nagyon ia domináltak a vallás-ügyek, az egyházpolitika Ugy akarják tehát a minisztérium hatáskórét és belső szervezetét is átalakítani, bogy egy erős és öntudatos magyar nemzeti kultúrpolitika melegágya legyen a minisztérium s mint ilyen bizonyos tekiotetben kiemelkedjék a pártpolitikai viharok hullám-vezéréből. A .Közművelődési minisztérium" eszméjét Porzaolt Kálmán a ,Du- nántuli közművelődési egyesü.et" fótitkára vetette föl lapjában\' a .Fövároai Lapok"-ban, mely a soviniazta magyar kultúrpolitikának minden párttól független napi organuma. Ebből az egyetlen magyar kultúrpolitikai napilapból már számos üdvös mozgalom indult ki. de egyik sem fontosabb mint a mostani, mely első sikerét már elérte, mert az erre legilletékesebb fórum, a magyar tanférfiak gyűlése, az .egyetemes or-Bzágos tanügyi^ kongreaszus" magáévá tette Porzaolt indítványát, melyet már most az egyes vidéki tan&gji és közművelődési egyesületek fognak tárgyalni E ezek fogják az élet számára megérlelni, — Rendőri Lapok A cím u áu Ítélve, egy azáraz, unalmas szaklapot gondolna az ember, pedig valójában az élvezetes basznos és szórakoztató olvasmiojok tárháza. A .Rendőri Lapok", minden száma lele van érdekesnél-érdekesebb bűnügyi események leírásával, e mellett kőzöl állandóan egy érdekfesritő bűnügyi regényt és több nagyobb bűnügyi elbeszélést. A lap ismerteti a gonosztevők fortélyait és fogasait a oktat az azok ellen való védekezésre. A lapot érdekes illusztrációk diszitik és minden száma egy csomó körözött gonosztevő arcképét is hozza. A lap minden elő-fizetője 500 koiona erejéig biztosítva van baleeet ellen. E rövid ismertetés után melegen ajánlhatjuk a lapot minden intelligens embernek, de különösen kávéházak, vendéglők és száiiodáknak, valamint kaszinók és olvasóköröknek. A „Rendőri Lapok" a magjarorBzági rendőrhatóságok hivatalos közlönye lévén, igen természetes, bogy minden ha tóságnak és a községi és körjegyzőségeknek első sorban erkölcai kötelessége erre előfizetni és ezzel egy ilyen fontos, közérdekű vállalat felvirágzását előmozdítani. A .Rendőri Lapok" kiadóhivatala (Budapest, IV., Károly-kőrut 18.) síivé snn küld bárkinek, teljesen díjtalanul, mutatványszámot. ¥ö?yesefe. — Egy népszer. A Moll-féle franczia borszesz és fó által a betegeknek egv ép oly gyógyhatású, mint olcsó sae\'r nyujtatik köszvényes és csúzos bánta)-máknál, sebeknél és daganatoknál. Egy üveg ára utasítással együtí 90 kr. Szétküldés naponta utánvétellel Moll. A. gyógyszerész cs. és. k. udv. szállító álul Bécs 1. Tucblauben 9. a vidéki gyógyszertárakban határozottan Moll. A. féle készi t mén v kérendő az ő gyári jel vénvével és aláirá\'ával. — Henri Nestlé-féle gyermekllszt, mely Nestlé vegyész által Veveyben 30 évvel ezelőtt találtatott föl, azóta nemcsak az egész szárazföldöd, hanem a többi világrészeken is óriási elterjedésnek indult 8 a legelső tekintélyek és gyermekorvosok által az anyatej helyettesítőjéül ajáltatik, a gyermek tápanyagok közt ma kétségtelenfil az első helyen áll. Mig a tej, hogy tartósabbá váljék, gyakran szóda, bor és szálicil-savval vegyittetik össze, mi a gyermekek organizmusára idővé! legkárosabb következményeket vonja maga után, addig ez eset a Nestlé féle gyermekliszt-néi teljesen ki van zárva, a csecsemők örömest veszik magokhoz, tőle virágzók és erőteljesek, a mi fődolog, egyenletes gyors táplálékok van, melynek készítéséhez vízben néhány percig tartó főzés elégséges, születéskor miut tejet isszák, későbbi hónapban pedig mint ;>épet veszik magukhoz. A Nestlé féle gyermekliszt a táplálékonyság minden sajátságával bír, a azonfelül gyártása is felette észszerű. A gyermekliszthez felhasználandó nagy mennyiségű tej naponta frissen fejve a gyárhoz tartozó tejgazdaságból állíttatik elő. Miután a tej pontosan megvizsgáltatott, egy készülékbe öntetik, melyet gőzzel fűtenek, a melegítés azonban 40—50 foknál magasabbra nem terjed, hogy a tejnek sajátosságai változatlanul megmaradjanak. A szükséges kenyérhéj legfinomabb búzalisztből állíttatik elő. Minthogy liszthez legfinomabb részeiben csak a kenyérhéj használtatik föl, a légeuygazdaság ezáltal még nagyobbodik. Ezen tejhez a légenydus vegyüléknek rendkívüli finomsága nagybac elősegíti e tápláló anyatartósságát. Ebben áll röviden a tejösszeg tétel előállítási módja, melynek tápláló voltát a la ¡km is könnyen láthatja. Az előállítási módja nincs homályba burkolva, a közönség elé teljes világításban van helyezve. Végül megemlítjük, hogy mint pép egyéb kitűnő tulajdonságai mellett gyermekek katarusánál, cholera nostras eseteinél mint tápszer a gyomrot izgató tej fölött nagy sikerrel alkalmazható, mely tulajdonságok a kórházi kézi könyvek álul is teljes joggal előnyösen sorolhatók elő. XXXV ÉVFOLYAM ZA LAI \'KÖZLÖNY 1896. AUGUSZTUS 1 én Vasúti menetrend. £rrt.yei UK éri mijrl hó 1461. \' Vonatok érkezése Pragerbot 6 óra 33 p. .reggel gyorsv. - w 12 59 . délben azemv. U m 22 . este m 7 m 59 . reggel vegyv. 4 56 . d. o. gyorsv. Bécs (Wieo) S 43 . reggel szsmv. . Z -Egerva. S 04 . "»W 1 # 34 . délben tzemv. 7 05 . este gyorsa. íuüipest 3 52 . reggel szemv. 1 m 30 . délben szemv. 8 65 . este vegyv. m 12 10 . éjjel gyorsv 11 u 45 , délben . Barca 1 29 , . szemv 11 34 , este szemv. . 8 38 . reggel vegjv. Tonatok^ndnlisa. Pragerbof 4 Óra 42 p. reggel szemv. 2 n 35 p délben szemv. 12 20 , este gyorsv. w 7 28 . . »egyv. 12 — , délben gyorsv. Bécs (Wien) 8 55 . reggel gyorsv , Z-Egem. 5 15 , délután vegyi 2 05 . délben szemv. 12 m 45 . éjjel Budapest S m 47 . reggel gyorsv. _ 10 — , reggel vegyv. 2 — , délben szemv. 12 IS , este szemv.: 5 06 . délután gy. v Barcs 4 67 , reggel szemv B 2 25 , déloen , 7 20 . este . Hirdetések. J 0 melleit rendet ítrendkívüli jeltálogkölcsönö kel kieszközöl, valamint a legbonyolódot-tabb conversíókat szintén 4 — 57.-kal rendezi gyorsan és divrét minden előleg nélkül., Herczeg Sándor, Bud&pes", Gyirolca 1» PEEL ABXOLD, Győr «*. kir. vi ros tór^éo) hatósági állatorvosinak JOCKEY FLUIDJA Bioúe- gardaicgbaa wlkilizbetsIlM Biztossá haló szer a túlerőit« -lett állatok izmainak folytonos jó-karban tartásira, valamint a kimerülés. firsd ág iromcúz, villbéna-•ág, idő zaki rántásig. a végtagok lobos bintalmai és merevsége eseteiben. Szimo. köszőoőirat bete kintésre áll. Főraktár Szentmihilyl Gjnla ejógvsrertirsban Győrött. Eírj öven ára S kor. Felelős szerkesztő és kiadó If] WAJDIT8 JÓZSEF KTyllttör.*) KXXXXXXXXXXXXX Sc yea d»«a»rt»k 65 krtél. U írt 65 k.lg j méterenkéi t valamint fekete, fehér nioei Henneberg selyem S5 krtól 14 frt &5 krig méi-renkéot »im», csikós koczkáxott, mintázott, damasst «tb (mint- j eiIJ 240 kü\'5ebö*1 minóiég 2000 ssiii é< mintázatba «tb megrendelt ám postai ér , ét vámmentesen a házbox szálütv* miutá-kat postaiordaltárai küld : Hennebwg tí. ci és kir.oav. Bxáll. (selyemgyara Zlrlck-bea. Svájexbaeaimsett levelekre 10 kros é» levelesölapokra 5 kcos bélyK ragasztandó Magyar nyelven irt megrendelések ponto-„n elintéztetnek j xkkx***xxxxkxx Tmí, hurrbolyair liirjiif» H k(siTr.;bi«talaak ellen, totibb» belegri H eaésat.1 nmek ba stos bisUlaaiDil, orron tekinl^lyi-k iltal a L1TIIION - FORRÁS SALUATOR sikerrel rendelve lesz. Húgyhajtó hatású! Kellemes ízi! KóBarea euesitlelö! Kapható ásványvizkereskedós»kben és gyógyszertárakban á Haltator-forrás Igaxg. Ej>erjese«. A ki egy kitÜIlŐ és olCSÓ kerékpárt óhajt vásárolni, az saját érdekében csakis a * VÍlágllHTö XXXXXXXXXXXXXX Krondoríi savanyúvíz. Stefaaia IrMfUint f.rrai Ultönó gyigyvlx, kedvelt asztali viz. x Saty-Kaaiaaia PAUK JAKAB, NÉC ét KLEIN és FESSELBOFE& 1. nr^aál kapUB. •) E rovat alatt kőalot\'tkért nea .állal tc- lelös*-fet a Bzerkeaxt£. gyártámnyt vegye. Egyetlen bölfÖldí készítmény sem közelíti meg ezen kerékpárokat, melyek mint tartósságra, mint könnyű járásra, a világ leghíresebb gyártmányaival is versenyeznek. AMlI IllM llltil i Albrscbt Salvator fiksrczt| fsui|l, Pétirf»kirszi| i fimgi, Ágost Sutiti jCskir|l ksrczsi 0 fiaiigt, Erii Sachs*» Csbargi kirczig 1 fl(SÉ|l, Pál licklintarg-Sckvirisi ksrczsi i fsssé|i, likiairf ki; ksrcz. i lusigi, Iirczii Viaüsckgritz Hugi é aagysiituaga, »srczsi Dslgorekeff s N|;siltiii|i, Wisdisckgratz kir-CZigai i aagymiltósága, valamint a legmagasabb aristok-rácia, osztrák, magyar, német, olasz, orosz, görög és török-országban legnagyobb részt .Styria" kerékpárt használ, ép úgy a a versenyzők *js része, * a ver-, j senyek s|4 részben ..Styria- kerékpárokon lesznek nyerve. Legutóbb SZOMBATHELYEN és BÉCSBEN tartott nagy versenyeken csakis a „Styria" kerékpárok győztek. \\ ~ - -Kizárólagos raktár és képviselőség Ifj. Wajdits József-nél Nagy-Kanizsán a hová minden megrendelés intézendő. Árjegyzékek ingyen és bérmentve. — Eladás részletfizetésre is. v 1« IITllB ITIIÉFEI Mái IN FITÉIT KUMTII. "H OOOOOOOOOOOOCOOOQOOOOOO OOOOQ 186B-1K Ó-e óta ismert ~ BEBGEB FÉI-E OBTOM KÁTRÁNY-SZAPPAN orvosi tekintéivek által ajinlva Ausztria-Magyarországban, Fr.ncz.a-ország,\' Németorsziit, Hollandban, Scbweiczbaa, Romínban stb mir tíz év óla fényes sikerrel használtatik. ae~ mindennemű borküteget mini szinte az arczbőr mndenféle túitátlansigai ellen kü önösen a rflh, az idült és pikkely sömör ollen a kosz, s íöaiőr rrpedvény, a fej és szskil ellen, a szeplő, mijfolt, ngvnevezett rezes orr, a fagydag, a libizzadis, a gyermekek valamennyi külső fejbetegségei elien. Ezen kívül, a bőrt tisztító mosdószer ajánltalik. Ára darabonként hasznáati utasítással együtt 35 kr. A Berger féle ká rány szapptn 40\\ a tömény fakstrányt tar talmaz, felettébb gondosan van készítve s lényegesen különböző a minden egyéb, a kereskedésekben előforda ó kstriny szappanoktól mert ezen szappsn 35"J. giicíerin anyagot tartalmaz finom illatszere« Csalások kikerülése végett gyógyszertárakban világosan BE í\'.íiF.K (éit kátriay-asappsn kérendő ■ ügyelni kell a aold csomagoláani Síims okaiijiTi! kiliiWWíll i Wtsi Kiieltni liillilisot W-ki. tejedüli hplrettas a bel- és külföld rtSaiére: mint G. HELL TROPPAU T^-Í^níde^\'- 0 c o o o Q 0 0 o 0 0 0 0 0 0 o 0 o 0 □ o o o o 0 o c 0 a o o Nagy Kanizsán Práger Béla s Belut lyijos gyógyszerésznél. OOOOOOOOOOQOaOOOOOOOOOOOOOO o cooooooooooooaao 0000000 ooocxxxxxjooooooQoao MOLL-SEIDLITZ POR Csak akkor valódiad. Moll A. védjegyet és ha mindegyik dobos aláírását tünteti fel A Ms!\' A.-féle Seld!ltr-por»k tartós gyó^yhatása a leentkambh gyoxir ós »I- tettháataissak. gyoT»or<«rcs ¿s gyomorhév, rtyzAtt székrekedés, m ijbántalom. vér-leMás. aranyér és a legkilfSrbözShb séi betegségek ellen, e jele?* hiziszernek évtizedek óU mindig nagyol.h elterjedést s*2r*e:t. — Ara e«r lepecsételt «redet! do-w ttwak I frt e. é. Hami«itá80( törvényileg fenyíttetnek ÍMÖLUFFLE FRANCIÁI »BORSZESZ ES SÓ- Csak akkor valódi. ha mindegyik, nveg iíOMi A. V«.ijeryét mnt-t. tel és --- ,A. Mell * eliratn ¿nozattal van zárva A Moll-féle fra»- ozl» bar s/esz ét •• nevmtetesen mint fájdaloncsiMapitó beriörzsőlesl szw köszvény, csnz és a merbQlés e<yé » következményein jI ¡«gistnoretesebb aeuszer. - Egy ó«ö-Mtf TXau tra 90 krajezár___ Moll SalicyJ. szájvize. (Főalbatrésae tc«>lyv»»ai «xilt^.) A aimlnna i axaiu.zülásna! kalAuúvn fnoto. lnrioWy kom ijfrmekak, Bint M-DŐUrk I\'lta.n, iwrt e atájvix a f.^k torábbi <■)>»•■ lí^í bialoaiya < .»jurri^ ud tnm togfájaa ellen. — E|y Sall A veaiHr«»«1 ellátatt i"! aejjje krajaiár. (G91) Féazétküldéa: ■•II A. gyógyszerész, ci. és kir. udvari szállits alta\', Bécs: l„ Tuchlaubeit H az Vitfékl aifrlUfiitK aaa.atc M> aataavst avllatt taijMitlataik A raktárakban tessék határozott in MOU. A. aláírásinál ét védjegyével ellátott készítményeket kérni, llaktár: Nagy-Kanizsán Rosonfeld Adjlf 03 Fia nonoftfto aooooauoooooooooooooöSSooooooúoooc ¡777/96/a. Árverési hirdetés. Kiskora Bognár László tulajdoni: képező nagykanizsai 4318. szátnu Ijkőnyvben 4"T7/b. hra. alait felvet! Sipadombt dülöbeo. tekvi szantófö; iés rétnek \'/.-ad része nyikieos átverésen 1896 é<i szeptember I9 ik napja« deleldtt 10 érakor Nag> Kanizsa város árvtsrékének hivatalos helyiségében gy ánhatósági jóváhagy ss fentartása mellett eladatik. Kikiáltási ár 33 frt 34 kr. Az árverési feltételek az árvaszéknél megtekinthetők a hivatalos, órák slatt. Halis István, inasaéki ŰÍ.Í,- Faj-tojás ralódi Brahaa tyak.kUl drbja 15 kr., fekete U.Ila.it nagy íejér búbbaldira-I ónként 25 kr, H..d..-t drbookint 25 kr, ralóJi Steier tyak.ktöt d bookiit 10 kr Ell.Ua Pulaal drbookml SO kr., Otua d.oook.nl SO k-„ tírpe íyak.k-U1 drbookint 30 kr^ Coehlacklnal da. rabo.kiat 25 kr.. Erdélyi Mertelek ayaknakt.1 d\'bonkiat \'*> kr, l>. klagt diboakint 15 kr, Y.k.kapa drtookmt 50 kr, Eade.t irlaa l.daktil darabontot 1 frt, Pekl.gt rrexek drbojkiat ÍO kr , Steierl .agy retiektol lara bonkiot 20 kr Faj-tojiat köldök tlaata faj\'iar.ya«.k t.l, melyek t&btazor kitöntetésbeti réa.e-■aHek, a f^i tiS\'ta és .alódúkgién jítilli». vi ax Pauly, KSflach (Slelerország). Aranyérmekkel kitíintetve. Elsí cs és kir. kizár, szsbidalm. Aranyérmekkel kitüntetve OmOKZAT-TESTÉK-GYAR KBONSTE NEB KAROLY WIEN IU. Hauptstrasse 120 szám saját házában Főherczegi és ítere/egi .uradalmak, c. és kir. katonai raktárak, viwit- i=ir bánva ét himrfir«.!.«., • x- . ,, , j., .. „Í...A..- „ . . : *. • U4n»4 Bíairta^-saatst, cptí«zést munkálatok, vállaikszsk oldhitők. száraz por.tott állapotban, az slajmázsiashsz. - Mintalapok és hasznalati uta- épltémeiterek, ralairiot gyártulajdinowk száll till — Ezen hoalo\'tzatiestékek m \'ivek mÄtrh«. „Uk .¿u ^ \' --------------\' mintában, kilónként 16 krtól feljebb száUUtatnak és a fetékszinek tisztaságát t" esen l^on ó <0 különféle szinü (iteaalf íaaauaa áa ká.maniua i.21 fln^n nL litásek Ingyen és bérmentve kSdetnek. Ilj tt\'a|ditó József könyvnyomdájában Nagy-Kanizsán. NAGY-KANIZSA, 1896. auguszlns 8-án. 32-lk Bzeuxi. Bünteti,i ír: u erre . . . 4 Ért — kr. re. «TT* . . 5 ir. SO «r. Sfjrede.r» . . 1 In ü kr fcCJ*. KSH 10 kr. H I K»KTKSil & luki p«iuoi4iu 7, 6, ■ Bi»4ee Mribtti Mrvrt i kr. SriLTTlíEBKK petit wronkfat 70 lrrfi*l -Kriatt (ei. KiudUn .-U» WILÜP»; «prt ktnictMert 80 kr.üscuiadő XXXV. évfolyam. Alap i2«ü emi rtmiét illeti a _ det kádaséira feleié, uikeutí U ic\'kj: rSaxi i!t.ti kte- leméojek peűif . ki&á. K-tér* -:cc:.--.:cn iusn béraeatv. Í6té*e»dők BénB.nl.ti.a levelek E. Keilr.uk llaUH. klU«U.k A nagykanizsai ,,Ipsir-TeetOlet", ,anagy-kanizsai Tihwrékpénztir részvéoy-társaság*, a .Kotori takarépénztár részvény-társaság*, a ,nagy-kanizsai- ét galambokleniéntes tűzoltó-egylet*, a . ntgy-kanízsai kbdedscveió egyesület* a , nagv-kanizsa: tanitói járáakör*, a , nagy-kamzaai keresztény jótékony nof<ylet*, „n.kanizsai izr. jótékony nöegyief, .szegények tápin\'ézete*, a .katonai hadastyáa egylet* a .soproni kereskedelmi iparkamara* nagykanizsai külválasztmányának hivatalba lapja HETENK1NT EGYSZER, SZOMBATON ME GJ ELENÖ V E*G Y ES T A RTA LMU HETILAP. A munkátok etcteíeáak biztat! táti. Síu luim. !9M Uf T. (v. ti) Családi életünk a cselédek, de lóleg a nőcselédek szolgálatira, muukae\'ejére. ügyességére és hűségére utal bennünket. A ceeléd ügyet mindi* csak sötét oldaláról | szoktuk egymásnak bemutatni, de azt nem méltatjuk, hogy a cselédnek mennyi ön megtagadásba, mennyi keresztény alázatosságába kerül, bogy gazdáját hiven szolgálja. Szegénynek, szolgának és sorsával megelégedettnek lenni, ehhez az erényess égnek oly foka szükséges, melyet sajnos I dolog, a proletárok nagy osztályában ma már nagyon ritkán találhatjuk. A felvilágosodás, a munkás osztály fontosságának és közösségének tudata, a »ágy, a kultura jótéteményének részesévé lenni, ezek indiló okai a munkásosztály elége-detlenségéuek A mi a munkásosztályról áll, áll a cselédekről ia, akik folyton panaszkodnak gazdáikról és megfordítva. Társadalmunk mindeddig nem mutatott a bajok, az elégedetlenség orvoslására aiayi hajlandóságot, mint a mily mértékben az elégületlenség és békétlenség a tö-asrgbes nóU. Sem Tette kettőképpen figyelembe a nép anyagi helyzetét Minden a mi" a nép érdekében tőrtént, csak annak szellemi és erkölcsi jólétére vonatkozott. Ez a közöny azonban a nép munkás osztályait a szocializmus táborába hajtja. A cselédek anyagi helyzetének, - főleg sorsuknak baleset, rokkantság és aggkor esetére való biztosításával foglalkozik Tallián Béla, Békésmegye főispánja, aki egy ezekről szóló törvényjavaslatot dolgozott ki és azt a belügyminiszternek nyuj totta be. Mi válik a cselédből, ha szolgá- latban elvesztette egészségét, aat mutatja az a cok koldus hazánk minden községében, minden talajában. Most már miféle érzelmek támadnak a cselédben, ha előre tudja, hogy verejtékes munkájáért a megélhetés meg van csak addig, mig munkaképes. Honnan merítsen a cseléd lelkesedést feláldozó húségre, ha todja, hogy gazdája t vénségéról, rokkantságáról nem gondoskodik. Ha a cselédet munkaközben baleset éri, a gazda ugyan köteles őt kórházba küldeni és aaját költségén ápoltatni, de meddig? Amíg fen nem jár. A fenj ár ássál megszűnik a gazda kötelezettsége a cseléd iránt Ezen nagy igazságtalanságnak akar véget vetni Tallián törvényjavaslata, melyet minden érző szív örömmel fogad. A törvényjavaslat a betegsegélyezésről, a baleset biztosításról, a rokkant és kórbiztositásról gondoskodik és a betegségi rokkant és korbiztositással járó fizetési kötelezettségeket munkás és munkaadó közt osztja meg. A szegény munkás helyzete a biztosítással mindenesetre javulni fog- A rokkantak éa aggkorosok ellátásban fognak részesülni, melyért 14—30 fillérig teijedő ellátási dijat kell fizetniők, addig, amíg keresetképesek. Cseléd és mnnkás többé nem fog aggodalommal nézni a rettegett vénség és munkaképtelenség elé. Hogy ezen törvényjavaslat mikor feg törvényerőre emelkedni, azt megmondani nebéz volna. A szociális kérdés megfejtése mindeddig nálunk a csendőrsé; hatáskörébe tartozott. Lehet, hogy közel jövőben a törvényhozás is foglalkozni fog Tallián Béla javaslatával. Az aj ftkapitáiy. Midőn a város közönsége oly nagy lelkesedéssel nc^gármetterré választól! a Vécsey Zsigmond főkapitányt, sokan aggódtak azon, hogy e fontos hivatal minő kezekbe jut vájjon stánna. Azt mindenkinek el kell ismernie, hogy egy olyaa városnak, mint Nagy-Kanizsa, ¡¿kapitányára sok és fontos feladat vár. Mert bár a közbiztonsági állapotok elég jók is, ezer meg ezer olyan ügy van, melyek elintézése erMyes és tapintatos kezekre vár. Nem súroljuk most fel ezeket, de résen leszDafe, s erélyesen fogjuk szavunkat fölemelni, mihelyt azt litjnkr bogy az aj fi kapitány talán tudomást sem vesz ezen dolgokról. Eddig csak megvoltunk. S a Vécsey helyét ez ideig betőitő Farkas alkapitány, ugy tapasztaltak, mindent megtett, hogy hivatalának pontosan megfeleljen. Jó munkaerő ő, s azt hisszük, hogy a< uj főkapitány sokáig fog még az ő tapasztalataira támaszkodni ügyeinek vezetésében. Mi azonban sokat várunk tőle magátóL Buzgósága és a katonaságnál megszokott pontossága, fiatal ereje és izmos tehetsége, — mindez biztat bennünket, bogy benne elődjéhez méltó főkapitányt nyeit városunk. Érdekes, amit a Rendőri Lapok legutóbbi száma ir Deák i*éter kineveztetéséről: Uj rtndérkapitanyak Benicky Ferenc pestmegyei főispán Kmerich Lajos elhuny! váci rendőrkapitány helyébe Kálló Antal nyng. csendőr-főhadnagyot, volt szentesi - alkapi-tányt nevezte ki, aki állását már a közel napokban el is foglalja. Nagy-Kanizsa város is nj rendőrkapitányt kapott. A zalai főispán Deák Péter 48. gyal. ezredbeli főhadnagyot nevezte ki rendórkapitánynyá. Az utóbbi kinevezést nem hagyhatjuk sző nél kül. Nem tudjuk, hogy a főhadnagy urnák van-e jogi kvalifikációja ez álláshoz vagy sincs, nem is keressük, mert szükségesnek nem szükséges, csak azt helytelenítjük, ha egy város közbiztooUga intézményének vezetőjéál oly egyéneket neveznek ki, kinek előző rendőri szakszerű gyakorlata még nem tolt Akkora város miut Nagy-Kanizsa, kapott volna kapitányai egy már rendőri ügyekben jártas tisztviselőt is. Lám Pest vármegye főispánja már másképen gondolkozott s mi ezt taitjak helyesnek és célra vezetőnek." Azt hisszük, hogy mindezt csak azért irta a Rendőri Lapok, hogy irj m valamit Ez az eróködés látszik abból i>, hogy jogi kvalifikációt emleget, melyről maga is elismeri, kogy .szükségesnek nem szükséges.\' Ami a rendőri gyakorlatot illeti, azt majd maga a gyakorlat hozza meg Hisz ez a legjobb mester. Mi tehát teljes bizodalommal fordulunk az aj főkapitány felé, s üdvözöljük ót hivatalos működése megkezdésekor. A főkapitány f. hó 4-én Vécsey Zsigmond polgármester elnöklete alatt megtartott rendkívüli városi közgyűlésen, telte le hivatalos esküjét a polgármester kezébe. Az eskütétel után a főkapitány megköszönte a szívélyes fogsdást s a rö vid programmbeszédben kifejtette, hogy kötelisségének fogja ismerni, a város közrendje és közbiztonsága I felett őrködni és vállvetve a tanácscsal hatáskörében mindent megtenni, ami a város jólétének gyarapítására irányai.. Deák Péter főkapitány hivatalát nyomban elfoglalta és a főkapitányi hivatal ügykezelésébe magát beavattatta. Kiailitáti séták. — S»jit UJónttakUl. — VIII A cukoripar csarnoka mellett Orenstein ée Koppéi magáncég pavillonjában vas éa fémáruk, hordozható mezei vasutak láthatók. Ezzel szemben Spech I. tej-csaruoka van. Ezután jön a Ganz-gyár csarnoka Nagyszabású épület ,méM a cég régi jő nevéhez Bemutatta a gyár a vas- éa acélöntés mindenféle nemeit. Vasúti kerekek, keresztező«* scéíőntvéoyei, ágyúgolyók, hldalkatrészek, gőivasuti és víl-lamvasuti kocsik, bengerszékek, malom gépek, turbinák, gázmotorok, gőzgépek, szivattyúk, felvonók, dinamogépek, trans-formátorok, ívlámpák, szóval e gyárnak mindenféle gyártmáoyai láthatók itt. A Ganz gyár caarnoka ntán következik a gépcsarnoknak kazánháza éa emellett maga a nagy gépcsarnok. — A kiállítás legnagyobb csarnoka, melynek üveghomlokzata a vasúti indóházakra emlékeztet. Az épület nagyobbrészt vasból készült; szétszedhető él e kiállítás után elviszik vidékre indóháznak. — A főhajó belsejét emeletnyi magasságban vaaazerkezetü karzat övezi. Fent és lent ia a zakatoló, dübörgő gépek egész sorát találjuk, melyek gépiparunk nagy előrehaladottságáról tesznek tann-ságot A fővárosi gyárak rniod itt vannak, de a vidék aem maradt hátra. Hegy, ükből két gyár állított kí. áz egyik Wei-ser J. C. gazdasági gépgyáros Kanizsáról, kinek Pesten ís van raktára. — A gyár alakult 1884 ben. kiállított különféle szab. vetögépeket ekéket, boroná-kat, rostákat, morzaolókat, répa és szecskavágókat járgányokat, daráló és őrlő malmokat A másik Stefanits Jenő ketftbelyi gépműhely éa ércöntöde. — Alapíttatott 1895-ben és különféle gaz-gaaagi gépekkel éa eszközökkel vesz részt. A sok ismert és ismeretlen nevű kiállító között van egy, akit a közön ség más oldalú működéséről ismer: Neukomm Veraecröl, a ki többféle gépet állított kí, de hipnotizáló maaiaája TÁRCA. A vámotiak bánja. Irta; VÉRTESY ARNOLD. — .A Zalai KOxl&ay ered.ti tárcij. • — Kis köpcös emberke volt ócska, régóta divatból kiment szabáau fekete kábáiban a oly kalappal a milyet talán lro«zonőt érvel ezelőtt hordtak, vagy talán „oha aem hordtak. Inkább látazott valami vén cairmadiának, mint magyar ""gnknak. De a vámosiak büszkék \'óluk rá s ha végigment az utcán, össze -bogiik a fejeiket s fontoskodva mondták egymásnak: A bárói Mintha nem íamerte volna apraja, "ejja, az egéaz Vámos. De azért valahányszor meglátták az utcán, mindig i|? szóltak maguk közt: — L\'gyac hová megy a báró ? Pedig azt is ludták, hogy hová megy. Evek óta tudták már, pontosan szabályosan. Béggel kilenc órától Úrig a piacon •étái S nézegeti a kövér libákat, kap V Panokat csirkéket a gyümölcsös koaara-melyekből oly csábitóaa kandikál a píros cseresnye, az aranyazinü kajszin barack, a körte, az alma, aztán halmokban a zöldség, kerek, kemény, ropogós kápoaztafqek, hatalmas aalarábék. zöldbab, mely oly putúnsk látszott mint a vaj. A báró stvár pillantásokkal nézegetett végig mindaat, szóba állt a kólákkal és a falusi asazonyokkal, megkérdezte, hogy adják a libát a csirkét, a barackot a vajat; de már tudták, hogy semmit sem váaárol, legfeljebb egy cso-mócska hónrpos retket, a mit betakargat zsebkendőjébe, ugy teszi a kabátja bátulaó zaebébe. Tizenegy óra felé bemegy a cukrászhoz : — No hogy van Rapcsák ? Bejöttem magához egy kicsit Minden nap így megy ez s minden nap ugyanazt feleli Rapcsák cukrász. Köszöni alásan, csak megvan valahogy, ámbár az idő múlik, az ember öregszik Hát a méltóságos ar ? — No, no, én is csak megvolnék, — felel a méltóságos ur. 6 méltósága kérdezősködik a teius-asszonyokról s arra bejön a boltba a teinsasazonyka, kövér, már cseppen sem fiatal matróna. Legelső dolga, hogy az arát pirongatja: — Ejnye meg aem kínálod a méltó-ságos báró urat? A cukrász ugyan már kinálta, de a méltóságos báró ur semmit sem fogadott el s a teins asszonyka is hiába kínálja. Nagy erőtetésre, hogy .legalább az én kedvemért* ezt az egyet elvesz egy darabka almás lepényt. Nagyszerű, — dicaéri az asszonynak, a ki az almás lepényeket maga kéatiti; — felséges. Meg kellene aranyozni érte a kezét De hiába kínálják, hogy hát teaaék még egyet no legalábi még egyet; nagyon ritkán aíkerül megetetni vele még egy másodikat. Félórai beszélgetés ntáa menni készül s kotorász a zsebében. Fisetai akar. — No az volna azép. — támadnak reá a cukrász ia meg a cukráaané ia. F.a erőnek erejével viaaza kell dugnia zsebébe a pénzt. — De akkor nem jövök többé magukhoz, — zsémbel a báró. Másnap azonban mégia csak eljön. Harminc év óta jár már oda. Oda járt, mikor még a Rapcsák apósáé volt a bolt a oda fog járni, hr még él. mikor majd a Rapcsák fia veszi át az üzletet. Fél tizenkettőkor a plébániára ballag, a hol rendesen ott marasztalják ebédre. Hiába tiltakozik, hogy nem maradhat, igazán nem maradhat. Néha próbál elszökni, de megcsípik s a plébános, a ki jókedvű, vendégeskedni szerető házigazda, kitalálta a módját, hogy kell a méltóságos bárót ott tartani. Eldugják a kalapját Az erőszaknak végre kénytelen engedni ő méltósága s duzzogva leül az ebédhez. D. olyan szíven házigazdára nem lehet aő káig haragudni a ó méltósága is kiengesztelődik. A plébánosnak fiaom borai vannak a szeret kocintgatni. — No méltóságos uram, még ebből a risootaiból. Ebből a neszmélyíből. Ő méltósága azonbaa elhárítja: — Nem édes papom, köszönöm, már nem. Nagyon mértékletes ember, keveset iszik, ámbár torkig lehetne ennie, innia, mert Vámosán mindenfelé hívogatják ebédre, vacsorára, lőkép ha vendég van valamelyik háznál, a mikor nagy dicső Bégére szolgál az a háziúrnak meg a bázasazooynak, hogy báró ia ül az asztalnál. NéiiZ a háziasszony erővel bedug a zsebébe egy csomó szalon cukorkát vagy egy azép narancsot. Azt haza viszi s könyvkötő gyerekeinek, a kinek a házában lakik Ha a plébános vagy Bor-berekyék egy pár palack fioom viaontait vagy neazmélyi aazat küldenek, avval miadig a könyvkötőnek kedveskedik. Az asszonynak virágot ia hot a Borberekyék kertjéből, a legnagyobbik fiúnak padig olvasni könyveket a kaszinóból. Ar egéaz háznép szereti s ki nem eresztené onnan a világért aem, ámbár minden esztendőben \'el akar költözködni. — Azt a csúfot már csak nem cselekszi rajtunk a méltóságos báró? — tiltakozik a könyvkötő. Aztán a felesége kezdi rá : — Hát itt hagyná a méltóságos vt ezeket a szegény gyerekeket a kik agy szerelik ? A nagy kérésre a, báró aztán magmarad, csak az az aggodalma, bogy aagyoa fölaaaporodik a házbér. * — Hát hadd szaporodjék, annál jobb, — felel a könyvkötő, a ki jómódú em- ber s nem szorult rá, hogy azért a két azobácakáért ott hatni az udvarban pontosan megkapja a házbért Ugy sem venné azt ki más. Vagy ha kivenné, ki tudja, miféle roogyos szemét nép. Mig igy az egész város tadja, hogy nála lakik a báró a becsülete van az egész vároabau. Délután & óra felé a báró a kaszinóba megy. Akármilyen az idő, zúzmarás hideg vagy égető meleg, zivataros, szeles, esős, olyankor mindig láthatják a vámosaik, bogy igyekszik a kastinó felé. Ott várja egy kis társaaág, a legelőkelőbbek: az aliapán, a polgármester, a törvény széki elnök. Négyesbe leülnek tarokkozni s mindig az a vége, hogy a báró nyer egy pár hatost, néha egy forintot, kettőt is. — Bámulatos szerencséje van a méltóságos urnák, — fejezi ki nézetét a polgármester. A törvényszéki elnök, a ki finom gavallér, ngyan azon a nézeten van. Csak az alispán bakafantoakodik. Neki az a nézete, bogy szörnyű butául játszik a polgármester is meg a törvényszéki elnök is. Hiszen ilyen játék mellett el kell veszteni az embernek, ha a legjobb k£a> tyát kapja ia a kezébe. Az ilyen póT nerek nem érdemlenéuek egyebet, mint azt hogy ágyúba töltsék őket s kilőjjék. Egyébre nem valók. — A ki még a huszonegveset is oly könnyen elhagyja fogni, az menjen a pokolba. XXXV ÉVFOLYAM. zalai közlöny 1896 AUGUSZTUS 8 ár. A nagy gépcsarnok átellenében a jelenkori kiállítás egyik legdíszesebb épületét találják, melyet 280.000 frt költséggel, negyedféleser négyszögméter területen a m. kir. államvasutak igazgatósága emelt. Ex a közlekedésügyi csarnok könnyen áttekinthető beosztással és szakszerűen rendezve, itt vannak kiállítva a vasutak engedélyezésére vonatkozó _ okmányok, továbbá több rend-bjilLyasuü térkép, a magyar vasutak fejlődésének \' pontos feltüntetésével Az alépítmények közül itt láthatók a föld munkák, viaduktok, alagutak fényképekben, tervrajzokban .és. modeliokban; ugyancsak igy a felépítmények é» magas építmények is. Itt találjuk, továbbá a különféle állomási felszereléseket, a gépészeti berendezéseket és a pálya fen-tartást. Van itt további teljesen felszerelt távíró állomás, harangmüvek, váltó bódék és váltó tornyok. Ugyanitt van a különböző anyagok gyűjteménye\' is. Figyelmet érdemel á kereskedelmi, pénzügyi és . egészségügyi szolgálati csoport; " melyek a vasutak belsó életéről szcigál-/ tatnak bővebb adatokai. A vontatási és műhely szolgálat is kitűnik a kiállított tárgyaival. Itt vannak a műhelyi berendezések, egy teljes\' személy- és tehervonat, különböző kocsikerekek és szerszámok, a fémanyagokkal megejtendő próbák bemutatása és személykocsikkal tartott futási próbák. Ez a csarnok a létesítendő vasúti muzeum anyagát 5\'s magában foglalja. A m. kir. államvasutakon kívül, a \' déli, áz arad-Csanádi, a kasaa-oderbergi, és eberíurti vasutak állfiottak ki." Esy marosvásárhelyi állatorvos uj találmányát mutatta be, mely vasúti hinszakadást jelző és vonatösszeütközést gátló készülék, s mely a táviratozási n^netközben is lehetővé teszi. ▼ Érdekes dioráma is van a pavillonban. A m. kir. államvasutak tájkép részleteit láthatni itt, Nagy-Marosnál, Péterváradnál, Brassónál, ki van, állítva a deési állomás, és a győri állomás, melynek fölalatti csarnoka egyetlen az egész or szágban. Áz egész csarnok oldalfalainál külöo féle mozdonyok, teher-, személy-, szalon-stb. kocsik modelljei vannak elhelyezve. A közlekedési csarnokból kilépve Lédeszi Scbeok Adolf portlánd cementgyáros éá Kemény Verő és társa beton-építészi pavillonja következik. Különféle cement és beton áruk vannak kiállítva rajzokkal, leírásokkal. HÁZAI HUGÓ. a virágzó és gyümöicícsel kecsegtető vidékeken. Valóban Isten csodája, hogy mind e veszedelem közepett z mi vidékünk csak keveset szenvedett Legtöbb kárt szenvedett talán Sümeg, hol a szőllőket tette tönkre a jég. de érzékeny csapás sújtotta juliug 29 -ép és augusztus 1-én mind e vidékeket. A jégvihar ugyanis elpusztította: Zala-Lövő, Zala-Mindszent, Salomvár, Keménfr. Budafa, Cséb, Boncodföid Zéli-puszta, Arkósháza, Karos, Ozmán- és Egyházas-Bükk, Bőrönd, Szent-György,. Feltő-Bagod, Al«ó Csöde. Ceerhegy, Nagy hegy. Bagonya, Barabás, 8zeot-András, Cupp, Baksa, Győrfa, Kerkálócfa, Pórszombat, Puszta Kormadombja, Nova. Csonkahegyhát, Mikefa. Milej, Náprádía, Gutor-fóid, Perlak, Kapolcs, Vindarnyalak, Zalaszántó, Hidegkúti-puszta, Vindor-nyafok, Karmacs, Rác, Dobrahegy, Bol dogfa, Minwfa, Nagy-Kotas. Bekeháza, Andráshida. Apátf*, Kustány. Nagy Görbő, Tekenye. Erény?, Tűrje, Ohid, Z. Mi bályfa, Z.-Gógánfa, Buzsi, Keszthely, vidéket. A sümegi hegyekben a szőilő- | termést tette teljesen tönkre a jégverés. ; Sokat szenvedett Hévvíz, hol a fürdőben tett nagy károkat a vizáradás. j Keszthelyen gróf Festetich Tasziló gyönyörű kastélya tetejének egy részét le- > kapta a vihar, a viz sodra pedig a park kerítésének nagy részét magával vitte. [ A Kár mintegy 150 ezer forintra tehető. ; Pákán több gazda épülete, többek közt j Dancsesz plébános gabona és takarmány ! Hatvan község veszedelme. Abból a pusztító zivatarból, mely végig szántott egész hazánkon, fájdalom, nagy mennyiség érte a mi megyénket. S a merre csak ment, veszedelmet vitt magával, mert sok ezer ember minden reménységé;", fáradozásainak minden gyümölcsét tönkre tette, semmivé vá\'toz-tatta. Jég verte el a vetéseket és szőlőhegyeket. villám égette fel a lakóbá zikat, vihar bontotta fel a tetőzeteket, vizár mosta el AjoántófÖ\'deket,. sőt az áradás tönkre tette, ha rövid időre gyógyító lürdőnket,HévizL Csapás csapás után következett s pusztulás terült el készlete és a gróf Eszterbázy-féle uradalom gazdasági épületeinek nagy része lett a vihar áldozatává. Komolyabb vblt már a fé elem csütörtökön. Ez nap reggel 7j?ra tájon ugyanis nehéz ólomszürke fellegek kergették egymást, de azért a nap elég melegen telt el. Haoem 5 óra tájban délután ismét tornyosultak a feHegek és egyszerre d i ó nagyságú jég kezdett esni. Borzasztó volt e 10 percnyi jég-ető, mert mindenki a hegyekre gondolt, nogy ott nem vonni e keresztü1. Szerencsénkre azonban megkímélte szőlőhegyeinket, b csak a város területén okozott jelentéktelenebb károkat. A rá kővetkező c endes e?ő pedig valóságos áldás volt Fél 8 órá tájban borzalmasan nagyszerű égi tűzijáték kezdődött: csaknem folytonosan villámlott körüs-körül és lassú dörgéi kísérte a szemkápráztató kivilágítást Közbe meg meg megeredt az eső, néha c.-öndesen, néha felhőszakadás módjára. Ez a felséges égiháború körülbelül éjfélig tartott Éjjel 11 óra tájban azonban Bago-| lyán pusztitett a jég, mely látóhegyi ! 8zőlleinkben is károkat okozott Nagy erővel dühöngött a zivatar Gel-j íén és környékén is. A gelsei pályaudvar épületeinek összes ablakait a jégeső eltörte és a faluban is több he-; lyen nagy kárt tett De a törvényszéki einök » a polgármester tovább is csak ugy játszanak, azzal a gyöogéd diskrét kímélettel s hagyják nyerni ő méltóságát. Abbtfí a néhány hatosból olykor-olykor elkölt ő méltósága kettőt, hármat, ha nincs meghí Ta sehová vacsorára, a mi ritkaság. Többet azonban nem kait; egy kis pörkölt vagy egy pár tormás virsli és egy pobár Bör teljesen elég. Kiná\'gstják ugyan Bárdosy, Kékeil», Grosz a szájas ügyvédek, akik ott vá csoiálnak a sörcsarnokban: — Ide tessék telepedni közénk. S hozatnának neki vacsorát, bort, fizetni akartának érte; de a báró következetesen visszautasít minden afféle bizalmaskodást Otthon berakja a pénzt egy skalu Íjába, — melyben hajdan valamikor huszonöt évvel ezelőtt cukrozott gyümölcs volt — egy kucséb»r kosarában. S eszébe jut az ai este, mikor egj majálison egy szép fiatal leánynyal együtt fogyasztották el annak a skatulyának a tartalmát, nagy nevetés ít sngdosás közt, megfelezve, egy darabot vett a leány magának, egyet a fiatal ember szájába dugott. Mert akkor még karcsú ifjú voltő mé.tó-siga, nem ilyen megőrüli, elbizott vén ember. Rég elmnlt idó, melyből csak ez az üres t katolya maradt emlékül, a miben most a pénzecskéjét tartogatja. Hej, ha akkor akarta volna, csak egy srót kellett volna szó nia a ai A szép nagy emeletes ház s piacon meg a többi bozzá Való vagyon moet Bor berek v ;mre helyett aa övé lehetne. Most nem kuco- 9 - Piheni Thália. — Csevegés. — Idestova hat hete, hogy Nagy Kanizsán bezárultak az ideiglenes színház ajtói „Honty. h?zával> mint rendesen üres haz előtt. \\ r - , i rogns itt ebben a ki*_^dv»ri^szobábao, hanem abban a fényes lakásban^űlhetní, saját fogatán kocsikázhatna s a.helyett, hogy Borbereky Imre hívja meg őt ebédre, ő hihatná meg Borberekyt. De egy vasáru, leányát csak nem vehette el. Azt nem tebette. Tudja, hogy vannak mágnások, a kik megcselekszenek effé\'ét, de ő tisztán megőrizte családjának nevét, tisztán folt nélkül Romok között — Elbeszél... _ IL — A .Zalai Közlöny eredeti tárcája. — Kílünó deák volt. A halvány kis fiút mindenki szerette, tanárai, társai egyaránt. A gimnázium elvégzése után Pestre került, a kis, csöndes vidéki városba, a főváros viharos forg itagába. Tehet -.\'égéért és szelíd modoráért bálványozták egyetemi tanárai és barátai is, hiszen a megtestesült szorgalom, jón; és ártatlanság volt. Médaillonja megmentette. Ezt és egy bucsucsókot vitt magával a szülői házból. F.z a talizmánja őrizte meg asive tisztaságát Égy zord téli estén azonban, mikor tanításból ment hazafelé, váratlan dolog történt vele: egy azegény leány állt útjába, kiben első*\'\'tekintetre megismerte a bukott leányt. Halvány, sovány, de feltűnően szép arcán két szomorú szem világított, mint gyönge fényi mécses. Hubája eláru\'ta a tetszeni vágyást, A vidám mozsafiak és lányok kí vidáman, ki búsan útnak eredt két hosszú hónapi pihenőre .stünidőre," mint mondani szoktuk. — Szomorú kilátások a jövő elé. Jól, rosszul, de meg kell élni, m«rt a szerződést be kell tartani és az előleget bár hátralékosán, de vissza kell fizetni. * bsute créme az csak megél valahogy, hanem a: istenaota nép hova és merre. Kí a világba II A Balaton tava egyrészétő! be lett népesítve — elfoglalva az előbbkelők álul. Első sorban Somogyi Károly színigazgató foglalta el ál\'ását Balaton Füreden, a rezidenciát, mint vállalkozó igazgató maga köré gyüjte egy sereg hangya szorgalmú népet, meghódítandó velők egy fél világot — Adja az ég 11 — Igaza van, minek is küzdjön a világon olyanokkal, ki* nincsenek hívatva erre a világra, — a ki nem tud — vagy nem akar megélni, az haljon meg. Ez a világ rendje t Tehát ő boldog fs megelégedett — nincs semmi gondja, rendben-van a szénája — bár Nagy Kanizsán egy kicsit bele ütött a menkó, de hiába, ó, ki heveri s a többi a Bogár\'ék dolga. — Helyesen van, nem írigylemja helyzetét, de az is igaz, hogy ő sem irigyelheti az enyimet Az Isten éltesse sokáig — édes mindnyájunk őrömére. Mint fő minden egyéb,- oU van s fő-fő titkár ur is, a Miki gróf s most már ott terpeszkedik ő is s Balaton hús hullámai közt karöltve kedves ét felejthetetlen kebe. barátjával a Sanyi báróval, ki bár polgári származású lény. de annyira éc annyiszor dörgölőzött a magasabb származásokhoz, hogy lassan-lassan báró lelt belőle balkézről, — barcsak ő is olyan csőcselék laiajdon képen, mint jó magam is. Az is igaz zárjelközt legyen mondva, neki sem sokat fog használói a mosdás, mert hiába, mindig fekete marad bizony őkelme. Ezeknek a holdja a Laci ¡feitry, ez már született gentry, még a Balaton, vize sem tudja lemosni róla ezt a keresztvizet. 6 a hold, mert ilyen magas és elsőrendű bolygóknak illő, hogy holdjuk is legyen. Vigari élnek kis körükben, van mit aprítani a tejbe, a többi pedig« sifli. Mit nekik Hekuba, tartson a szünet száz hónapig kibírják és tazáuako-zástál néznek le ránk ők a szellemor- ■ szág büszke részesei (értsd pénz) ránk boldogtalan halaodókra: különben igaz és .minek ís van szegény ember a világon ? I Minek ? 11.... megfejtem: hogy s gazdagok ne dolgozzanak 1 Ez ugyan olyan anarhista paragrafus de hát tudtommal a „Zalai Közlöny" sokkal szelídebb természetű nri közlöny, sem bogy ezt nagy dobra ütné. Különben jó magam is békés természetű ember vagyok, nem sokat törődöm a világgal, annál is inkább, mert az seia törődik én velem. — S én itt teljesen nyugodt vagyok, hála Istennek, ha Abaziában három dobásra le ütöm az én kileacemet. Holmi geografia tévedések okáéit bátor vagyok megjegyezni .bogy s fönt emiitett Abázia\' itt van Kaposvárott e?yilq£s legbarátságosabb nyári mulató helyeknek, a hol az ember nemcsak jő bort, de még jó szót is kap a kedves ito nagyon vékony volt ugy, hogy gyön \' ged tagjai dideregtek a dermesztő hidegben. / Kezeit kérőleg emelte fői a fiatal ember felé és vacögó fogai közöl ilyen szó futott ki: .Segítsen meg, uram, mert elpuaztulok ebben a kietlen, zord. éjszakában l" A tiszta fiatalember elsé percbén ön kénytelenül visszatántorodott ezen romhalmaz láttára, de a kővetkező pillanatban már megesett a szive rajta. Szépen megosztotta vele mindenét, szegényes lakásál és élelmét Gyöngéden bánt a szegény leánynyal, mert tartott az orosz közmondással: .Vigyázz a kútra, hiszen lebet. bogy aeked is innod keli belőle.\' A mindennapi érintkezés alkalmával mindig több és több báj feslett ki a bukott leány arcán.\'\' Vonásai laasankint risazáayerték régi nyugodt formáikat és kicsinyenként kibontotta lelkének megmentett szárnyait, nőiességének megmaradt ketlemeit. Kezdettől fogva szedette a szép fiatal embert. Hiszen a bála unokatestvére a cserelemnek I Hosszasan elnézte szegény, mikor Béla oly szorgalmasan eldolgozott íróasztalánál. És a mint így figyelte, szemében szokatlan tüz gyuladt ki, szivét egy eddig nem, vagy csak ritkán érzett érzelem hatotta át és egy ilyen pillanat igézete alatt oda rohant a fiatalemberhez, szó nélkül átkarolta nyakát és elárssztá szenvedélyes csókjaival. — Béla elveszeti. Mert ,a célcsap sze relme kis kulya. de as ilyen remete szerelne ojosalán." es népszerű vendéglőstől Tmnger János bácsitól - s hogy ne haragudjak, senki sem tud oltan jó ízűen nevetni - .na valami jót anzagolunk. mint Tmngeraé asszony, a mindnyájunk álul annyira tiszteit vendéglősné. Kissé ugyan eltértem a tárgytól, de hiába;ezzel urtoztam az egészségemnek. Fogadom, meg sem ismernének benünket nagykanizsai kedves ismerőseink itt Kaposvárit. Mi, kik ide rekedtünk, tekintve a kó-rülméoyeket, eléc jál érezzük magunkat. Bir a mi itt e-.ink olyan száműzetés léi« volt s mi .« bátran elmondhatjuk Vörösmartyval. .A nagy világon e kivül níncsan számadra hely Ét ez. n-gy igazság s mert hozzá Vörösir>arty mondja s a zsebünk is bizonyítja, azt mondjuk Jókaival (bátor leszek többesbei. alkalmazni) hadd legyünk hát mi is ilyen szegény emberek. Szerintem a szegénység nem szégyen — s neketu jól esik az a darab száraz kenyér, a mit két kezem munkájával szerzek — s olyan kalappal köszönök, a milyen van, de azért a má-ét nem kérem kölcsön — s nem dicsekszem holmi pávatollakkal, megmaradok annak, a mi vagyok: .szegény emberi.... különben innen tol egy lesz « fizetés. Éppen ugy porrá lesz sz ís, ki lacán pecsenyével rontotu el gyomrát, mint az ki szalonnából lakott jól. Éljen az egyenlőség 11 No lám, má? megint ellog az anarchizmus!! Kedves szerkesztő ur kegyelem, gratia I Ne hogy elárulja a mi felséges népünknek — mert az halálra üldóz engem. Mert hiába, ez a színész népség szeret az igazságban uuzni, — de fájdalom nem ssereti, ha az igazságot feitalá\'ják. — Megeszi a töltött káposztát, de már az igazság megfekszi a gyomrát. Bocsánat egyelőre bátor leszek befejezni a csevegést mert nagyon rapszodikus kezdek lenni — majd foly-Utni fogom legközelebb, bá nem leszek alkalmatlan, teszem tisztoletemet S ugy néha-néha el-elmondok, egyet-mást. bár bnrko\'tan, de azért megfognak érteni — s ez nekem nagy örömemre Ing szolgáin: annál is inkább, mert szeretem, ha ismerjük egymási. Én azon leszek, bogy megismertessem a mi népünket — kik közül mindenik bir annyi eztra va-ganciával, hogy beillene akármelyik hercegnek vagy grófnak, ha volna uradalma hozzá, — de fájdalom, sz csak a holdban van és mi csak olyaa holdbeli emberek vagyunk, vagy jobban mondva .holdkórosok !■ Viszontlátásra ! 1 — nem sokára. — VÉG8 ISTVÁN. — Hirdetmény. A w. kir. államvas-uuk Budepest balpárti Ozletvezetőíége 1. i. 19,759/1. sz. a pályázalot hirdet a vonalai részére 1897. és esetlegJ898. és 1899. évekre szükséges pályafenn-Urtási faanyagok asállitására. A részletes pályázati feltételek alapján szerkesztendő ajánlatok f. é. augutztus 18. déli U óráig nyújtandók be az üzlet-vezetőeeg álUlános osztályánál (Buda- Neki is meglelt az ő Szónyája, mint Dosztojewszky Raszkulnikovjáuak Szerelmes missíonánus lett, a ki téríteni akart és maga is elbukott. Kacagva UrtotU karjai között a bukott leány, szinte őrülve bog» magával ránthatta a .kis szeot\'-et Elcsalta tőle médaillonját és a Szüs Anya képe fölé saját fényképét tette. Sötét szenvedélytől égő szemei és dús ébenfa fürtjei (még a régibb időből való volt!) egészen beárnyalták a szép szőke Szűznek szende képét. Mikor Béla hosszas pihentetés után újból elővette ulitmánját, tán egy jobb sogalatra, mosolyogva vette észre a cserét. Szenvedélyes csókkal juUlmszta a bájo3 Szóoyát (Ó már csak így nevette.) De nem volt ez. igazi érzelem, csak fizikai égésfolyamat mely mindig jobban gyöagült. Ha Szomabázi szerelem-analysisét alkalmaznók reá. báromnegyed részben .részvétből, szánalomból állana. Fel is merült Béla agyában a menekülés gondolata, mikor látU, (legalább ö azt hitte) hogy Szóaya mocsári tárga-virág, nely ti.-tu talajon nem élhet. Segítségére jött a tissla szerelem és a nyomor, mely legköeayebben szét tudja saaiiUni az érdek-láncokat és az egymáshoz nem illő sziveket Habár még nem eresztették be, de mindig erő*ebben kopogott az ajtón, mint a türelmetlen hitelező Bélának jobb kondíciók ntán kellett néznie. K szerencse istensssznnya is csak nő, ki igen szívesen kacérkodik tapaaztalatlan fi.ulokkal és szép remények mézse madzagjával vezeti őket a pest, Teréz-kőrut 52. sz. I em.) a bánatpénz pedig (í\'/J készpénzben vasv állami letétre alkalmas értékpapírokban f. é. augusztus 17. déli 12 óráig teendő le az Oületvezetőaég gyüjtőpénztáránu . A szükséglendő fsanyagok méretei ré-z-letjegyzékben vannak feliorolva. meiy ugy mint az ajánlati minU és a páyá-zati feltételek alulírott kamaránál kap. hatók. Az általános és különleges szál. litási feltételek csakis készpénz ellenben a m. kir. államvasutak nyomtatván\', tárától (Budapest. Andrássy ut 73\' ,,„) 25 kr. illetve 15 krnyi áron szerezi,-tök meg. Sopron, 1896. évi julíns havjoan. A kerületi kereskedelmi és iparkamara. — Hirdetmény. A m. kir. államvasutak igazgatósága f. évi 92282, A. r. sz. a. pályázatot hirdet a f. é. elsdfet kerülő ócska sinkészleteinek értékesítése céljából és pedig mintegy ¿00 tonna különféle acélsínre, 2200 tonna belföldi és 3000 tónus küllöldi ócska vassínekre. Az ajánlattevők az SO kr. bélyeggel ellátott és lepecsé\'elt Írásbeli ajánlataikat .Ajánlat ócska sinek megvételére 92282/96. számhoz" külfelirat-Ul f. 1896. évi augusztus bó 18-ának déli 12 óráig a fenti vasuUk anyag és leltár beszerzési ezskusztályáboz (Budipest, Andrá-sy-ut 73 sz. IL em) nyújthatják be. A részletes feltételek az alslirott kamara hivatali helyiségében a hivatalos órákban beíekintbelók. Sop ron, 1896. évi julius havában. A kerü leti keviskedelmi és iparkamara. — Hirdetmény. Értesítjük az érdeklődőket, hogy a bajorországi München városában 1898. évben a müocbeni általános iparegylet álul .nemzetközi erő- és munkaképek k állítása" fog rendeztetni Az erre vonatkozó tervezeit és egyéb halározmányok az aluiirott ks-mara hivatali helyiségében a hivaUlos órák alatt betekinthetek. Sopron, 189C évi julius havában. A kerületi kereskedelmi és iparkamara. I i r e t — A király megyénkben. Már közöltük lapunkban, bogy az ó&zi hadgyakorlatok ez évben megyénkben Csáktornya körül, Urtatnak meg. Ezeken Ö Felsége apostoli királyunk is jelen lesz-Az eddigi megállapodás szerint ö Fe:-sége szept. 19 én érkezik Csáktorn. i.-a. a városon átk.icsikázva, Festetich Jenő gróf kastélyába száll, a hol egész, ittléte alatt lakni fog. A kastélyt e célból ■ már teljesen újból berendezték s a ké nyelem minden kellékével ellátták. ^ felségén kivül csak br Beck, a tábor kar rónöke fog a kastélyban lakni. — A királylyal együtt a mosUni trónörökös jelölt, Ottó kir. herceg, továbbá Kajner kir. herceg és talán még több kir. berreg is lejön Csáktornyára. Míg Ű Felságe Zala Újváron fog lakni, addig a fent emiitett kir. hercegek valószínűleg Csáktornyán lesznek elszállásolva. Maga az udvari tisztség legnagyobb része is ott fog iakni, különösen az ó-várban, melynek berendezésére 21 vag-gon bútort küldenek le Bécsből. Csáktornyán lesznek elszállásolva az ezen alkalomra lejövő notabilitások ts, ugy Boldogság salonjs felé. Azonban mikor már-már be akarnak lépdi a boldogta-Isnok kéri tőlük a Jean Paul féle be-lépő-jegyet : a nyugodt szivet, és mivel ez. rendszerint hiányzik, hirtelen becsapja e|őudk a Boldogságnak csak beTülrö. nyitható erős ajuját . . Bélát is jobf állásbs ju\'Utta, egy grófi családba. Egy eleven fiút keilett vezetnie a gim-náz -um tárgyaiban és Bella grófkisasr-szonyoak külön órákat kelle\'t adnia sz irodaíomból és történelemből. Mindjárt az első találkozásnál nsnv hatást telt rá a 16 éves szőke leáav. ki szép volt, mint s hajnali álom és üde mint a májusi gyöngyvirág harmatos reggelen. A nemes grófieány sfiy-mes pillantásaiból meleg rokonszenv ömlött a szegény fiaUlember halvány arcára és dallamos hangjtn, mikor e/.t mondá: a .viazontlátásra, uram!" miotbs azt akarta volna kifejezni : .Szegény rom, sajnállak!" Első óráján, melyen evy szigorú tekintetű nevelőnő is jelen volt, valóság gal önmagát mulu felül hősünk És a szép leány szivében lassan lassan kibontakozott egy sajátságos érzelem, a rep kéoyazerü vonzódás - s romhoz, cssi; egyszert vonzódás, de melynek gyökere\' nem a szép arcra telepedtek, nem a külsőre upadtak, hanem a lélek ¡altjából sarjadztak. A fiaUlember csakhamar átalaku l... Szónya mindennap silányabbnak tűnt föl előtte és ha néha-néha a test érzékiségének zsarnoki haulma alatt szenvedélyesen karjaiba kapta, utána minden átmenet nélkül oly durván dobta el XXXV. EVKOLTAM. 1896 AUGUSZTUS 8-án. bog) magiban a városban katonaság nem is igen fog urtózkodai. hanem sónak zcme a környékbeli falvakban ¡esi elhelyezve. — Míg a király itt tartóikodik. arra az időre Uviró őasz?- .iteléet létesitecek Csáktornya ás Zala-t\'jvár kőzött Lnnek felállitáaa »égett e héten Csáktornyán járt Opris Péter, a pécsi m sir. posta- és láriráa ierü-et igazgatója bogy a kelló iulézkedé-í-ket a helybeli poau- és távírda kitalál főnökévei egyetértólag megtegye. /.aia-Ujváron a poau- éa távirda hivatal egy külön ezen célra emeleodő épületben tesz elhelyezve. kiint értesülünk, az Igazgató arra az időre ia lején Caák-torujara mikor Ő Felsége Zala Ujvárott uriií\'l-jdik, bogy személyesen ellen-e a posU- éa távírda kezeléséi. iUgy a nagy forgalommal járó munkát pontosan és gyorsan teljesíthessék, az "itteni postahivatal személyzete legalább 5 postsúazttei letz növelve. — A vasúton is már nagyban folynak az elő munkáiaiok Ö Felsége méltó fogadu-\' lilára. Az illomis ezen alkalommal villam.ua, lesz kiviiag.tra Már folynak is a tirgyaiisok erre nésve a déli vasúti társasig Veiéríőüőksége és a esik tornyai gőzmalom részvénytársaság igazgatósága között, de ha ezek a tirgyaiisok eredményre nem vezetnek, akkor a déli vasul igazgatósága egy külön dinímo gépet fog erre a cé\'ra megszerezni a ezzel kivilágítani az állomá t\' — A crák tornyai postahivatalban egy külön azobát rendeznek be erre az alkalomra a fővárosi a a vidéki sajtó képviselői részére, a hol a lapjaikhoz intézendő táviratokat s tudósításokat meg-Mgalmazhas- az — A szerkesztőség. Mai számunkon uj nevet találnak már olvasóink, mint felelős szerkesztőt. Ifj. Wajdita József, ki b. Bátorr: halála óta a szerkesztő éa kiadó gondjait együttesen vitte, átadta a szerkesztést eddigi munkatársainak Mindez azonban pusztán csak személyi va|to/ás, lapunk irányát nem befolyásolja. az maraü ami eddig »olt; városunk és vidékünk szellemi és anyagi érdekeit istipoló előmozdiió közlöny. Keméljűk, hogy az aj szerkesztők ma guk részére is megtartják közönségünknek eddig kiérdemelt bizalmát — Porcinnlula napja. Steat-Fereoc \' Kainak bucsu ünnepe, Porciunkula napja, a múlt vaaárnap folyt le. A szép ünnepre messze vidékről sereglettek össze az áhítat«« hivők, kik zaufo\'áaig megtöltötték a plébánia templomot és áhítatul hallgatták Horvith Honor szép prédikációját. — A bucsu anyagi áldásait az a nagyszámú vendégsereg élvezte, mely ez alkalommal a ferenciek házában összegyűlt — Jelentős volt e [iuc.su napja, nemcsak azért, mivel millenniris porcinkula napja volt, hanem mert alkalom nyílott az uj rei,d-fónök .Vub Norbert, iránt táp\'ált tiat- magától, mint a szenvedélyes író mámora kialvása után a szép pezsgői poharat, mely ostoba eszköze vo t gyöngeségének ... A pezsgői pohár eltörik, de a szegény leány szivéből, szivének nemesebb, fájóbb réazéböl is letörött ilyenkor egy darab; pedig ezek a részek már krialálytiazták voltak, akárcsak a pezsgős pohár. £s mintha egy-egy ilyeu gyöngédtelenség mindig mélyén vérezte volna szivét piros lett a zsebkendője szegény Szónyának, melyet izeméiről szájához kapott. Uy éltek ók naprói-oapra. Olykor közeledtek egymáshoz, de legtöbbször oiy távol voltak egymástól, mintha az a/ íróasztal és az a kis ablak, melynek rossz világításinál Szónya dolgozott a lóid két sarka volna: az éjszaki és a déli ... A melegítő nap, a szeretet fénye nem ragyogott közöttük békítóleg, mindent kiengesztelve . . . Béla a szivek vonzódás törvéoyéaél lógva a mennyire távolodott Szónyától, annyira közeledett Bel\'áhüt. — Mint a magnál csak az egyik tarkot vonzza, a masikat meg ép oly mértékben ellöki macától. <") c.ak mindig és mindenütt Bellát látta. At édes rokonaaenv indái babáink és ó, a rom, kezdte hajtani a misodvirágzáa tisztet bimbóit. Máaod-Virigzáa volt de virágjának nemcsak ■zn pompája, illata ia volt Máaodvirág-zisnak tűnt (öl. de valójiban csak megkéselt elaó bimbózás. Szivét sajátságos meleg, mindent kébitó érzés töltötte be. Lankadó életkedve fölpezadűlt és gon dolatai, melyek közül eddig csupán egy-keitö akadt meg emlékezetének öreg-tzemű hálójában szépen sorakoztak menialálva a gerincet, megtalálva a bol -zerelemnek mindent egyre vonatkoztató törvényét . . . i Folytatása kőtelkeik) telet nyilvánítására ia. Ez érzelmit dr. Pacbisger Alajoi tolmácsolta a nagy-ezámu vendégsereg lelkesült éljenzése mellett. — Uj f léDáuot helyettesünk. A rend-főnőkké negvalaaztott Nith Norbert helyébe a azeat Ferencrendiek nagygyűlése Veber Vince atyát helyezte a nagy kanizaa i ház élére és pléoánosnelyet-tesQl Csáktornyáról. — Ugyancsak a nagygyűlés határozatibői M i n t a e k M e I c h i a d e a foglalja el helyét Csák tornyát! Amennyire örülünk érdemes vikáriusunk ezen kilüntetévén, ugy fájlaljuk, hogy városunktőí meg kell vál-aia. — Személyi hírek. Mikos Géza kír. táblai bíró viaszaérkezeLt Kanizsára és Dr. Szüts Miklós elnöklő bírótól átvette a törvényszék elnöki teendőit. Guttmana Vilmos kír. tanácsos családjával birtokára Vucinba utazott. — Halálozás. Feyertág M.-né azül. Weiss Gizella julias 31-én Budapesten rövid szenvedés után élete virágában elhunyt. A boldogokban Weiss Adolf helybeli kereskedő és neje édes leányukat, Weiaz Tivadar, Weiaz Félix, Weisz Melánie, Dr. Engl Sándorné, Dr. Schwarz Adolfoé és Práger Adolfné édes teatvé-rőket gyászolják. — Halálos kimecetelü dulakodik. Franz Lajos gózmalmiban f bó 1 én Czorn Károly eszéki azületésü fómolnir és Wiplichanser Jinos molnirlegény között szóviltis támadt. Wiplichauser, aki julinj 15-én a szolgálatot fólmondu, aug. 1 -én a munkából ki akart állati, azért déltájban az öltöző kulcsát ma gáboz vette, hogy ruháját ia elvigye. De szándékában feltartóztatta őt Czorn sőt segítségül biva egy Kulcsár nevű munkást Viplichausert agyba-fóbe ütötték éa a fi.ire teperjék. Ekkor a földön beverő Wiplichauser zsebkését kirántotta és a dulakodó Czornt oly szerencsétlenül hasba szúrta, hogy ütereit elvágta. Czorn elvérzés következtében 10 percnyi ha\'áltuta után meghalt. Az előhívott orvos Dr. Stelzer Henrik már nem segíthetett a szerencsétlenül járt emberen. Ez alkalommal a rendőrség megállapította, hogy a malom a szükséges kötszerekkel fel szerelve nem volt Wiplichauser Jáao*t már átadták az illetékes bíró Ságnak. — Leforrázott gyermek. Hege István kómives két éves leánya a szomszédoknál játszadozott, mig anyja déltájban ételt vitt férjének. A gondatlan kia csemete kenyeret majszolva járkált az ndvaron. Az egyik szomszéd birkapacait főzött, s a kazánt a forró vízzel lakása ajtaja előtt letette. A leányka belebotlott a kazánba és .beleesett a forró vízbe, miközben oly Eulyos égéai sebeket szenvedett, hogy sebeibe helíhalt. A lakók ellen vétkes gondatlanság miatt megindították az eljárást — Baleset. Nagy István lenci pusztai születésű 19 éves béres a darvast pasztán szecska vigís közbeo oly szerencsétlenül kezeli e a vágó gépet, hogy ez megkapta a keze fejét és azt elvigta. A szegény béres baleset ellen óén: volt biztosítva. — Veszélyes fenyegetés Szapits Istvin, a Hungária aaálló főpincére f. hó 6 án regge. ittas állapjtban betévedt a Szarvaaba olyan időben, mikor a vendégek még aludták a boldogok és igazaágosok álmát Ezért Simiel József bérszolga csendre intette ót s mivel nem engedelmeskedett a felszólításnak, aa utcára továbbította ki. Szapáts bo-szubót libegve haza sietett és magával hozva forgó pisztolyai, bement a Szarvas vendéglőbe és felketesve Simielt. neki szegezte a fegyvert, Simiel elmenekült A fenyegetőző főpincért azonban a ven déglő szolga személyzete lefogta éa átadta az előhivott rendőrségnek. Mikor Szapáts Istvánt megmotozták, még egy nagy konyhakést is találtak nála. A revolverben azonban csak egy töltés volt éa az is csütörtököt mondott Az elkeseredett pincért átadták a bíróságnak. — Letartóztatott szobaleány. A zalamegyei aliapán megkeresésére a városi rendőrség Kercsa Teréz, zalabéri száletésü szobaleányt lopás büntette miau letartóztatta és kiadta az illetékes halóaágnak. — Alsó leadva! tanítók. Az alaó-lendvai járás különböző községeiből 5 én délután ötven nemzetiaégí vidéken működő tanító és taaitőoó érkezett Országb Káimán airo lendvai igazgató-tanító vezetése alatt Budapeatre a kiállítás megtekintése *ígett A tanítók és tanítónők e felráodulását dr. Mandel Pál orsz. képviselő rendezte. A felrániiulók cao poriját az igazgatóaági épület előtt a kiállítási igazgatóság nevében dr. Karács Gyula üdvözölte, mire dr. Maadel Pál a tanítók nevében köszönetet mondott a szíves fogadásért. A táraaság erre bement a kiállítás területére s mikor az iparcsarnok elé ért ott félkörbe álluk éa kalaplevéve, ielketen elénekeltek a szózatot A tanítók ezután az egyes csarnokokat tekintették meg. x — Fürdők látogatottsága. Uj Tát-raflreden eddigelé 1535 volt a fürdővendégek azáma. Varazsd-Töplitzen pedig ¡385 vendég fordalt meg. — Hírek a szomszédból. A vas megyei turiala egyesület millenniumi űunepet rendez aug. 9 én at .Irottkőn*. á melyen levő kilátó tornyot .Árpád torony\'-nak lógja elkeresztelni. — Körmenden az ács, kőmivei és cserepes iparosok nj zászlójának fölizentelése I. hé 9-én d e. 10 órakor lesz. — Egy alagút megáldása. A Zirc mellett levő eplényi nagy alagút zárókövét nagy üunepséggel aug. 20-án építik be s ugyanakkor fogja Vajda Ödön zirci apát azt megáldani. — 8 t r i d ó n Krampatics Jioos áJL iejt. Unitó és kántor házaaaágának £5 éves jubileumit ülte meg, ugyanakkor I ka leányát oltárba í vezette Horvá h Ferenc áll. iak Uciló. — Csáktornyán a loras-kaszirnya építése szorga\'masan foly; al épületek a lovaglóiskola kivételével, mind tető aUtt vannak s igy okt. 1 ére teljesen készen lesz. Akkor vonul be a varazadi uhlánus ezred. — A vasmegyeiek a kiállításon Károlyi Antal, Vssvármegye al-íapánja, lelkes hangú körlevélben szólítja fel a megyebeli lakosságot, hogy a főispán és alispán vezetése alatt minél tömegesebben látogassanak fel a kiállításba. A felhívásnak valószínűleg lesz ia eredménye, mert az összes költség (uUzás, élelmezés, 2 napi bpesti Urtozkodás, stb.) mindössze 5 írt. — Vájjon nem lehetne a mi megyénkből, is fölvinni egy karavánt? — Zürich A .Zürichi Zeitung\' szériát a Henneberg-féle selyemgyárban Zürich Wollishofenben, a sztrájk megszűnt. — A munka újbóli megkezdésekor körülbelül 100 munkás jelentkezett és a másik napon még többen jöttek, ugy, bogy a munka a régi, valamint az uj gyárban ia megkezdődött — Azon munkáaoknak, kik a sztrájkban nem vettek részt a gyáros az e^ész időn keresztül, melyben az üzem szünetelt a teljes bérüket fizette ki, hogy\' károsodástól meg legyenek mentve. Vasúti menetrend ÉCTé»)-ea 1896 évi májul bó l lói Vonatok érkezése délben szemv. Pragerhoi 5 óra 33 . 12 59 11 22 7 . 59 4 56 Béc, (Wien) S 43 . Z -Egersr . s a « 1 . 34 7 05 iludapifst 3 52 1 39 8 55 . 12 10 11 45r liarcs 1 29 11 • 34 8 38 Vonatok Ind Pragerhoi 4 óra 42 2 35 . 12 . 20 . 7 28 12 — Bécs (Wien) 8 55 . Z-Eceraa. 5 15 2 05 12 . 45 Budapest 5 47 . 10 — . 2 — 12 . 15 a ö 06 Barcs 4 a 57 2 , 25 7 . SO. — 3 T. Epnt lUr régen vált ateran-caénk Üd.Oslet- - M-t B Fiamé Cikkelye at, eddig nem érkesétt. Felelős szerkesztő: Dr. KISS EKNÓ. Helyettea szerkesztő : Dr. VILLANYI H Kiadó : IIi WAJDITS JÖZSEF. rsjyllttór.*) HtaMÉ.rg-isiyam caakU akkor valódi, ka kótveilea fyt-*ambol rendelik — a fekete, leber éa aai.ee SS kitil 1< Irt Só kríj métar-enként — sima, csikoa, kocxkáxott miaiaiotr, dámaaatoi i. a. t. (aiet egy 140 kaiöabózo minóeeg ea 2000 miátásatbanj aat. a mefrculen in, poétit<er ea várnáén teaen a báabos axállitva ea mintákat posta fordultával kaid. H>aaater| S (ea, ea k. odvarl aaálliló l«ria|yi\'i Z.ncMti Svájcba cxiaietc terelekre 10 kroa, éa lrvelesó apókra j kroa béljaf ráfaaztáadó. magyar njetven irt megrendelések pogtoaas eliuieaelaek. Krondorfi savanyúvíz. Stefaaia tréairtkiaaá farral k 11 ö ti ö gyógyvíz, kedvelt asztali viz. Mao-gttluli PAUK JAK1B. NEC éa &LE1N éa KKSSELHOFER J. nrakaál kapható Veae, búrjbolya* hiyvdara éa kSasveazbáatalmak eUen, továbbá a beléexó éa\' eméattai aaervek haratoa bájU.mainál, orroal tekintélyek által,a LITHIOX FOKKÁN SALVATOR sikerrel rendelve lesr. Húgyhajtó hatású! Kellemes izn! Imw emésztbető! Kapható í»Tá\'njTÍzkeretkedé»ekben és gyógyszertitnlcbin A. Salrator-forrás Eperjesen. ▼egJT. N Szerkesztői üzenet. — B. L. Kitté «Iront cikkelyét »lkalom»d-tán köz&lni fogjak. Köszönet. — D. Versét csak nagy ritkán közlttnk, »1-kalmit még ritkábbu, idejét nrnlta alkalmi rerset nwg soha. — H. M. Galambok. As uj szerkesztőség számithat-e munkásságára ? \') E rorst a\'att közlötiekért nem rállal fe lelősséget a szerkesztő. Hirdetések. 1815/tk. 896. Árverési Iiirdetfliéayi, A nagykanizsai kir. törvényszék tkvi osztálya részérő! közhírré tétetik, hogy a kir. kincstár vhajtató-nak Kelemen Zsófi vh.njtást szenvedő orosztonyi lakos elleni 67 frt 85 kr. tőke, ebből 62 frt 62 krnak 1895 jnlius 27-től járó 6\'/. kamatai, 7 frt 95 kr. végrehajtáskérelmi, & frt 65 kr. jelenlegi, s a még felmerülendő költségek iránti vhjtási ügyében a fent nevezett kir. törvényszék területéhez tartozó az i orosztonyi 149 sz. tkvben t 285 hrsz. a. felvett a; 440 frtra becsült ingatlan 1896 ik évi aUQUfl tus hé 27 ik napján d a. 10 órakor Orosztony község házónál meg-Urtandő nyilvános árverésen eladatni fog. Kikiáltási ár a fennebb kitett beesár. Árverezni kívánók Urtoznak a becsár lO\'/.-át készpénzben vagy óvadékképes papírban a kiküldött kezéhez letenni.,;. Kelt N.-Kanizsán, a kir. trszék mint telekkönyri hatóságnál 1&96. évi ápril hó 30. napján. GpZONYkir. tvszéki albiró. Másolat. 1648/tk. 96. Árverési Mrdetsaény. i A letenjei. kir. jbiróság, mint tkvi hatóság közhírré teszi, hogy a kir. kincstárnak Kesorec Vince és neje Tóth KaUlin hodosáni lakósok elleni 95 frt 50 kr. tőke. ennek I 1894. november hó 9-től járó 6\'/, kamaUi, 7 frt 93 kr. vbsjtás, 7 frt 95 kr. árveréskérelmi, 5 frt 10 kr. ezutuli költségek iránti végrehajtási ügyében a nagykanizsai kir törvényszék a letenyei kír. járásbíróság területén fekvő rátkai 443 sz. tjkvben A t 483.hrszám alatti váltság köteles ingatlanok Kesovec Vince és neje Tóth KaUlint illető !T2 frtra becsült •/, része, továbbá a ritkái 680 sz. tjkvben A t 480 hrsz. alatt ugyanazok- tulajdonául bejegyzett, 316 frtra becsült váltság köteles egész ingatlan a rátkai község bíró házánál 1896. évi augutztus ho 31. napján delelétti 10 órakor megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog. Kikiáltási ár a \' fennebb kitett becsár. Árverezni kívánók tartoznak a becsár 10"/,-át készpénzben vagy óvadékképes papirbau a kiküldött kezéhez letenni. Kelt Letenyéo. a kir. jbiróság mint telekkönyvi hatóságánál 1896. évi juntns bó 19. napján. 1812/tk. 896. irrerési Mrdetuiéay. A nagykanizsai kit. törvényszék tkvi osztálya részéről közhírré tétetik, hogy a kir. kincstár vhajiató-nak Varga József vhsjtást szenvedő kerecsenyi lakós elleni 98 frt 25\'/, kr töke, ennek 1895 október 12-től járó 5\'/. kamatai, 1 frt 96 kr. behajtási illeték, 10 frt 50 kr. vhaj-táskérelmi, 8 frt 20 kr. jeleulegi, s a még felmerülendő költségek iránti vhajtási ügyében a fent nevezett kir. törvényszék területéhez tartezó a kerecsenyi 220 sz. tkvben t 66ü hrsz. alatt felvett váltság köteles szóló birtoknak Varga Józsefet illető s 588 frtra becsült fele része, továbbá a kerecsenyi 222 sz. tkvben f 667 hrsz. a. \'elvett" s 470 frtra, u. azon tkvben + 733 hrsz. alatt felvett s 318 frtra becsült tőrök-csapási szőlőbirtok 1896 évi augusztus 26 án i e 10 érakar Kere-cseny község házánál megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog. Kikiáltási ár a fennebb kitett becsár. Árverezni kivánók tartoznak a becsár lO\'/.-át készpénzben vagy óvadékképes pspirbsn a kiküldött kezéhez letenni. Kelt N.-KanizsáD, z kir. tvszék mint telekkönyvi hatóságnál 1896. évi ápril 17. napján. GÓZONY kir. tvszéki albiró. 1816/lk. 896. Árverési íiifdetoiéayá A nagykanizsai kir. törvszék tkvi osztálya részéről közhírré tétetik, hogy a kir. kincstár végrahajtatónak özv. Czővek Györgyné szül. Németh Rozália vbajtást szenvedő pacsatüttöai lakós elleni 55 frt 30 kr. tőke, ebből 49 frt 08 krnak 1895 máj 19-t61 járó 6\'/, kamatai, 7 frt 95 kr. végrehajUskérelmi, 7 frt 35 kr. jelenlegi, s a még felmerülendő költségek iránti végrehajtási ügyében a fent nevezett kir. tvszék területéhez Urtozó, a pacsai 333. sz. telekkönyvben t 2113 hrsz. a. felvett s 286 frtra; ugy a t 2349 hrsz. a. felvett s 386 frtra becsült ingatlan 1896. évi aujaaztui ho 28 án d. e. 10 órakor Pacsa községházánál megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog. Kikiáltási ár a fennebb kitett becsár. Árverezni kivánók tartoznak a becsár lO\'/.-át készpénzben vagy óvadékképes papírban a kiküldött kezéhez letenni. Kelt N.-Kanizsán, a kir. tvszék mint telekönyvi hatóságnál 1896. ápril hó 30. napján. GÚZONÍ kir. tszéki albiró. XXXV ÉVFOLYAM ZA LAI \'KÖZLÖNY 1896. AUGUSZTUS 1 én Aranyérmekkel kitüntetve Elú ct éi kir. kizár, szabidaln Aranyérmekkel kitüntetve >rmexnei Kitűntem. mm «-\'*" »*•■ — — ------_____ mim ■■ irm 0MLÖHZAT-FESTEK-GYAR KRONSTE^B «BOLY W.O. váll.lk.zélc és Fóherczegi és berezegi nradalmak. cs. és kir. katona. raktarak, VíWt- ipar-, DinyaIBI i w««, P in.potban, 40 különféle szín,, építőmesterek, v.lamint gyártulajdonosok «zállitJj* - Ezen homlokzattetékek. «úlUlapSk es használati Uta mintában, kilónként 16 krtól feljebb szállíttatnak és a festékszinek tisztaságit illetőleg teljesen hasonló az 0la;maz0la»h0z. »uiiaiap» sltások ingyen ét? bérmentve kű\'detnek. ____ Hogy mindi ____ d*s elkerülvelegyen ciontnl exeshatóav Íhu-K bejegyzett r< •Jeryathaszniloa. Az egyedül valódi ancol Csodabalzsam crcjc cs Iiafásn TüIEBRY A. gyógyszerész, Pragradg Cotilsch • Eanortnmn mellett. Kőxtgésza^g\'íc; Ilcg lett nsein ix 1 tál va % kV.; oloaebb eiytUuai neptzerft Ü —i ¡ytzer. majdnem mindc balM betegség ellei Ezen baluam ugy belsőleg, mint külsőleg használ fii pedig: l. «\'z eddig el nem éri I t ito g-érja/er a tidí é mr I saladra hete««-, flaél, enyhíti a hurutot. raillaullja i ktkaaiást, (lt Villlja > rájó köhögf é. Idült f .jdaJwikat Is gjégjlt. 2. Kuálúan basznál torokgynlladásuul. rckcJiscj;-nél es minden ny»kb<-tegségckben stb. 3. TeljcSon eltávolít minden láztrt iloi Icpöen gyAgvítjS a gyomor. • mijét bélbotegiégcket. kul.inönsn gy.>inorgGr«-sökot. k<-liki és szaggat ásókat. S. Mcgsaiir.tet minden fajdalmai ós gy< gyitja az aranyeret U. A könnyű sz-iko\'íst olösrgtti ós vért valamint a vetél t ««titja, eltávolítja a lépkórt. _ báskom orr égőt. elGsejiti az étvágyat és cmésatést. 7. Kitűnően hasinál togfá|ájoknál, odvas fogakná\', mocszün-teti a szá|büzt, minden tog- é« szMjbilcgsegi-ki.ó». eltávolítja • folböfogést. 8. Jo szer a giliszta. gilandlercg és nyavalya-tórósuél vagy «skórbnn. «. Kitűnően basxnál ktilsólog, mint csoda-gyóg,szer minden s.beknél. mo~-sxünteti a fejfájást. zugrt*t. siratást, koszvényt, lüll a|t stb.. a melyekrűl kim. ritö bnsxnálati utasilásuk adnak kellő felvilágosítást. 10. Kgy.íltalán ogy btlt/h-g. mint külsőleg kétségtelen er. .In,.r>ynycl liasxnálbató gyogvnxcr, mely igen biztoa. olcsó és egészen ártatlan, s igy egy családnál sem szál. ad hiányoznia. külsősen ax ínílienza. kolera és más ragsdős b«-tf gnVeknél, mint első segédszer. Val6di és b*mi»itatlan a balzsam csak akkor, ha az U^eif egy ezQ*t-kapákkal ntn lezárva, a mely bon cégem : Thierry Adolf ry«ri szertára ax trsaKjilkex I\'rerradábsa taa belenyomta, ba minden palack zöld címkével, a fentihez hasonló védjeggyel van ellátva. Mindenkor ügyeljünk ezen véd..jegyre \' Balzsamom hamisítói és utánzói a vé-döiegytorvény alapján törvényesen ós stigornan öldöztet-»•«. Úgyszintén a hamisítások árusítói is. A mnCns kormány 678ZB. ölt«. BZ a. kelt vegyészett és szakórtöi blzo-nyitvkny aUpján igazolva van. hogy készítményem semminemű tiltott, vagj- az egészségre káros l.atásu anragot nem tartalmaz. Oljaa beljröl. kel kalxaaao»böl raVláraea toIbs, tessék megrendelésé: eg>-enes: hozzám intézni- A legrálté-gyécytirask A. Tklerr, Pregradihaa Bekltsrk-Saeer-"elleiu Ax osztrák-magyar birodalom bármely postaállomására küldve. 12 kis vagv 6 .¡nplaüvcg ára 4 ko->a Bosznia vagy Hercegovinába 12 kis vagy 8 duppla-ára 5 korona Megrendelések csak a pénz előleges IJi" \' .....(tétnek. Thlerry Adolf üveg á r beküld Th8 .\'.\'D.P.laÜrC,t kT\\ 4 k.<y- >na. Megrendeli leső vagy utánvéttel esz _______ KJéfjsxerésx Pregrs.labas, UoklUck-Saserii aaa asliétt." Sctózengel-^llitb « ••\'*<" •»«<" Csodakenőcs ereje és hatása. Kxes kea£csrsel egy U é.es gjégyltka-tsll annál. tartott csoat«za teljeses «ezeyógjltlatolt. Ax aagol csodake-•íen. mely a lemeljeaahh éa Idült bajoknál a ave jietlö easbcrlaérael a leg-jobb eredmenjnjel baxznált »xer. A desA.THI ERRY PREGRADA nr.i>- L.n ,\'r " "* lóerőre, legnagyobb munka. Ida és pénzmegtakarítás. Széna szalma és snjtok, kézi erőre. Kukorica morzsolok, cséplőgépek, járgányok, gabna rosták, triSrök, ekék, hengerek, boronák, vetögépek . a. t. gyártanak éa szálittatnik jótillás mellett a legjobb kiiitelben Mayfartö Pü. és Társa cs kir. kizár, szabadalmazott gazdasági gépgyárak, vasöntöde. BÉCS, II. Tabsrstrasse 76- - Kltfinteltd 390 arany, ezüst é8 bronz eremmel. — Arj«|yzéfc lafyn él bérmatva ZtfvIiaJ^ ál vlszaatárailték falvétataik 36 kiinnietés, etrk kOtt 14 diisokmánj U IS 1 aranTértn. Sxántaiao bitonyilrány elsS orvosi aiakiekiniélyektól. Újszülött g angi raodaazeri *y«rj • ibeareadkliall eyógy. aajagekknl, kezezi. ...---ekét trt sslatt kltiaűkaek ellnaert aui >1 csodakenőcs ha>zi.alható : gyermekagyasoo mellbaiinál. !e;g>öl, mlésriél. mell- " —1 — indenm-mfi sérelmek, láb- vagy esontsebe.nlesek. sebek, genj«dtség. dagidt~~Íáb»k. ___ csont«« ell„n ; ütés-, szúrás-. IÖ-. vágás- és zuzóöási se-bek elten. Hasz,.álhat.i mmden idcg.-n ré.z. k. ... m. üveg-, aszálka. homok. sz,\'«. k V. tünk.-k eltávolítására. Min-ráí\'K",\'"" k«""\'«. pokolvar. nj»¿képződés, söt dV.r . l/IT l «örOmdaganat. hólj*« és f«l- aorz.ac.lt labak gyógyítására liadeaaeaifi égé«l tekék fa-gvott testrrt/ek. ki ¿1 hosszat lekvés által támadt «él -r-.n,ü.\'"i"IC?n"t,- fülzúgás és • gi-urmekek- előforduló k.sebesedések ellen stb. Ax ss^el ctedakeaörs aslsrl rézíbb. ananl altönöbb hnUaabnn Igen ajánlatos erea egjedil ille n/erkil •W.lgyáxaUé-p»m minden csalá.Uai L.szl.Uíc-n tat\'ani. Két doboznál ke esebb n. m kS3etik ; a szétküldés ki-t lVb*kr,Wö«» vagy pedig ntánvé-b rl.T """l\'^izf \'VXi- száll.tólevél ás bermentes mogkuldáesel 3 koro.z é. 40 111 ér. Száoio« bizonyítvány áll rendelkezésre. y.gv-elmestetek mindenki*, a hatástalan hamisítványok megtételétől. . kérem szigorúan arra ügyelni, hogy min-d.-ntécelven a fenti véd,egy és cégnek _lz Sraugyal gyógy-— «»r SV- rregradnksa b.lréget», k.ll Unni. éí m.í.drn -gvlyt«rk egy haszn ilnti ut«siiáslHi kell becsomagolva lenn. és fenti,átható Ijegygyel ellátva. egyedüli és valódi ungol esodakenörsüm hamisítói .. . - f Ve.1,egy-törvény é.Wlmében, szigorúan üldöztetnek, épugy ezen hamisítványok tor.eszto.. KgyedSIi beszerzési ferrás : Őrangyal-gyógytár Thiprry A. *r*rradAban UohíUeb-Sanerbrnnn mellett 2245/t. k. 1895. Árverési fiirdefoiéay. A nagykanizsai kir. törvényszék tkvi osztálya részérói közhírré té tetik, hogy Grof József szabari la kos vliajtatónak Dómján Anna férj. Tóli Mihályné vhajtást szenvedő szabari lakós elleni 3 frl töke, 3 Irt 80 kr. vhajtáskérelmi, 6 frt 25 kr jelenlegi, s a még felmerülendő kőit ségek iránti végrehajtási ügyében a fentnevezeti kir törvényszék területéhez tartozó a szabari 550. sz. tktben L 1, 2. 4, 11, s 12 sorsz. a. felvett s 422 frtra becsült ingatlanok 1896 szeptember hé 2-án d. e. 10 órakor Szabar község házánál megtartandó nyilvános árvjré sen eladatni fognak. Kikiáltási ára feouebb kitelt becsár. Árverezni kívánók \\tsripznak a becsár LG\'/.-átté zp\'níbei, » .gy őva-dékképes papírban a kiküldött kezéhez letenni. \' / N.-Kanizsán. a kir. tszék mint tkvi hstóságnál, 1896. májú? hó 11-én GÓZONY kir. tszéki albró. Utas-szállitás yeMvyorl tltnzásl díj Kk. 120. R. Műgge, Stettln Unterwiek 7. Legf i nomabb m ÉK EK LŐ KANÁRIK M fuvola és ives futamokkal drbja §-10-l«-l4 én to ifik 8 napi próbaidő. Szétküldés utánvéttel, ápolásra vouatkozó prospektusok iogyer. W. Heering, St Andreasberg Harr. 421. kik&D\\j->k áli*i épen nein, vagy alak töké-letlenOl 1. »znek srop tttva, Nestlé H. féle gyermeklluxt. hwr- nálzt* folytin ok»rerfl m"don Iöln»-Telbet5k. Mintaadapot, hemkOlöm^en röpiratokat, melyekben a kétritéamód • a kominen« legel\'ö ■zaktekiatélyeinek, menháxak éí Ryeraiekkór-bizak »záistaian bizonyítványa foglaltatik — kivánatra ingyen küld & közj onti raktár : F. BERLYAK I., NAWLF.RG iSSF. Sr. 1. ifiri Krsllcüfif »jfrtflilifliszí % krajcár. Bari Ittllé-fcle a«lfrxí»rt Iq íO Lraj\'ir. .Baktár minden\' gyógytárban és faszerkeres-kedésben. Dr. Frirdinger, az alsA-aosztiiai országos lelencház igazgatója bizonyítványa szerint Nestlé I gyermekiápliszfje 1872-ben tártént bevezetése ¡alkalmával Ausztriában, a fenti intézetben 2 éven át 84 életgyenge gyermeknél, kik a szopást nem todtik végezni, s olyanok kik betegség követkestében, az oda nyújtott dajka emiöböl nem táplá\'kozhattak kitűnő rredménynyel lett hálálva, mi által a halálozások redukálódlak . A« évek ~ho«8£u során át a társaság minden rétegébe behatolt és 8) év óta az egész kontinensen elterjedt, agy hogy a Mest\'é-féle gy r-mektapliszt senki előtt sem ismeretlen." 4-5% melleit rendel (irendkívüli jelfílogkölcsönö-kel kieszközöl, valamint a tegljvnyM dottabb conversiókat szintén 4— 5\'/,-kal rendezi gyorsan és diicrét minden előleg nélkül. Herczeg Sándor, Budapeit, Gyár nlca 19 Wiuíerberg Intézel WIKV Wánring, Cottage Anlagen Nagy leánynevelő intézet, kényelemmel berendezve. Szép tan-, alvó-és társalgó termek. Gyönyörű kert stb. Egészséges fekvés. Államképes bizonyítványok. — Tulajdonosnő: Winterberg Mária Cobienzból, a -Rajna m. PEBL ARNOLD, Győr sr. kir. vá. ros törvényhatósági állatori""-- JOCKEY FLUIDJA Miaden gazdasagbaa aéikiiizhetetles Biztosan ható azer a túlerőltetett állatok izmaioak folytonos jó-karban tartásira, valamint a kime rfllés, fárad.-ág iromc úz, vállbéna tág, idő zaki ;ántaság. a végtagok lobos binUImai és merevséee eseteiben. Szi mos köszöaőirat betekintésre áll. Főraktár Szentmihalyl Gjula gyógyszertárában Győrött. EtC)\' övejc ár« t kor lof gvogri Főraktár Bodiay_ z.rtárúban. Király-atoa és Olyan helvrol. hel raktár nínca. tessék a megrendelést kusvétlenül ^Ax ¿rsarysl gj-cjszertárhoz- Tlllt UUY A90LP Prerraáabaa. Cokll.c\'i Maseikraaa melUtt clnexal. — »-osstrák-magyar vidjt-gy lajstrom-sznm» liít. felvétetnek e lap kiadóhivatalában. - Földbirtok í rnsutalloiuii« kö/rlélirn. mely *U eilrászst, présház, istálló és pH|4úlából, továbbá 99 liold szánlé »4 . ~ rét II . igen Jó fekvésű h/óIö (nena meg fertőztetve.) 6 hold erdő, 200 darab marhára ét diaxnóra azabad rét. zaabad fahordásaal a községi erdőből, marha-állo-anénynyal előnyös fettételekkel eladó. v Továbbit a tulajdonssnál CAltL PLAVEK, SISSEK. 99 M ARGIT\' GYÓGYFORRÁS, „MAGYAR SELTERS Vefyetemtrrs a bndapMti m. kir. efysleman. Szemaés refyl Mazelétrie, kerti azabad, d« jazdiif MUc kötóU aaöiaavurtalma »irátó hitiannat bizonynlt. külOnOwn tSdbbá.t.lm.k.ét, a hol a szab,-színar aek<lysbt> jelenlále mejérja a btlefet a káros, tót yeszedalmas izfaláatól, aiknbcn a Hlif k6li :1 asénsav lazdafiáza a zyótyliatasn alkatrészeknek a bele, teatránekbe Tató rp*. n bizlos telrélelét ««zkó: Ezan tolajdoMájinaa kütónheü a MarziHorris azon brtló el4ny« a boíy a bol aaanad axénsartaml-bu erf«bb áavtiyriaet, mml a ..Nml, ■■•ioh.rk.ral, tSSafeaiokbu, kUOnMen tSS».<i-ze-Mkaél máz nem alkalmazhatók, a Marpt-íonás itt ia a lejjobb haláa n>eUeU folyton baazniltauk á tas»k.t.s.k klimatikus .fyú(yiatázeteiben. küjSnSsen a le,ltlo,atottabt eManáorfban a Karpt-v» otthonossá vált. - Orro« lekinlélyeuik Budapesten : dr. Zort&yi, dr. Oebharft, dr KaTraai dz. Poir dr Zátly dr. Barti.; Bícsbea: dz. Banberger. dr. D™** , l^u, ««inánvnye. zzik a »túli. 4. általán» hanttoa bánlalmainál. Mint \'ivóvízig prt^r^ü, tJitJ^T-^ bi^mrüt a koleT«—^»t^di. dton, borral használva a legegészségesebb ital! uty Ii ügy szinté» kapható minden nyógysíertárban, tttsierksreskedésken « veiéstiétben. Kizáró lafos főraktár lu Wlv. teeaayvlt •xAiiiMaat. Nyemat-tt llj. Wz|d.t< József könyvnyomdájában Nagy-Kanizsán. NAGY-KANIZSA. 1896. aupszíus 15-én. 33-lk BZÉLm. El 6f i set éa i ár: Egéaz érre . . . & frt — kr Fél érre . . . . í frt 50 kr Nefredérr* . . - 1 fn Si kr Kgje* szám 10 kr. hirdetésük 5 kuiboc petitsorban T, 6, * minden további sorért & kr. Jí VILTTÍEBKK petit soronként 10 krért rétéinek fel. Kincstári ¡Lilék minden egy« hirdetésért 30 kr. fisetendő. XXXV. évfolyam. ZALAI KÖZLÖNY. A nagykanizsai ..Ipar-Tcattlet", . a nagy-kanizsai Takarékpénztár részvény-társaság- a .Kotori takarépénztár Alap szellemi részét illető min-, den közlemény a felelős szerkeszt* nevére, az anyaji résxi illető kő*-lemények pedig & kiadó ne rért címzettet Xagry-Kaniz&ara bérmentve intézendők. Bérmentetlen levelek nt-m fogadtatnak el. Kéziratok r Issza new klldetaek részvény-társaság *, a .nagy-kanizsai- és galambokiönkéntes tö/oltó-egylet«, a .nagy-kanizsai kisdednereló egyesület* * .nagy-Kanizsa: Unitéi járáskőr*, a .nagy-kanizsai k-resztény jótékony nőegylet*, „n.kanizsai izr. jótékony aóegylet*, .szegények tápinlézete«, a .katonai hadastyán egylet* a .soproni kereskedelmi/iparkamara* nagykanizsai kai választmányának hivatalos lapja hetenkint egyszer, szombaton megjelenő vegyesta rtalmu hetilap. Kisbirtekeselt, ^¡tartM*. Elvonnit tölőttüuk a romboló nyári zivatar. mely annyi veszedelmei okozott, oly nagy pu-ztitást hagyott m»g» után. Szerencsénkre be volt már takarítva az idei termés, ebben nem is tett kárt; de snnál nsgjobb pusztítást vitt véghez a kukoricában és még iokább szólleinkben. Pedig éppen ezektől mennyit reméltünk. Hisz a fii\'ciera és peronosrpora pusztításai ellenére is oly kedvező szüretre volt kílátá«, minő érek hosszú sora óta nem volt. Vége ennek a kilátásnak jó részben. Ami az idei termést illeti, azzal is meglehetünk elégedve. Megvannak elégedve kisbirtokosaink is, kik bevallják, hogy az idei termés ugy mennyiség, mint minőség dolgában nem egy helyen felülmúlja a tavalyit. És ez a jó termés még sem se git helyzetükön. Az nem fordul jobbra, nem válik megnyugtatóvá, sót tűrhetetlen kezd lenni. Miként van ez? Kisbirtokosaink majdnem kivétel nátkül e tényezőkben keresik szomorú helyzetük okait: folytonosan hanyatlik a termények ára és elviselhetetlen súlylval nehezedik rájuk a közterhek viselése. Ki kell ismcrnüuk, hogy midőn . így beszélnek, van igazság a beszédjükben. Hisz végre is az adót meg kell fizetniük akárhogy le van is nyomra a gabona ára. Hanem azért még sincs részükön a teljes igazság. Mert azt is el kell ismernie mindenkinek, hogy a magyar kisbirtokosok még mindég a hagyományos uton-módon művelik földjeiket, a változott Tiszonyokkal nem vetnek számot, s főleg nem iparkodnak azon, hogy azt a földbírto- i kot más módokon is jövedelmezővé tegyék. A mi kisbirtokosaink egészen ffltdjflkre varrnak natva. -— De a föld ritkán fizeti viasza a ráfordított fáradságnak diját. Gondoskoduiok kellene tehát más módokról is, melyek megélhetésüket megkönnyítették. Erre vonatkozólag igen helyes eszmét vet -föl a .Keszthelyi Hirlsp,* midőn legutóbbi számában arra birja fel a megye és a járások intéző kö leinek figyelmét, hogy a háziipar meghonosítására vessenek némi ügyet. Válóban a téli foglalatosságoknak a ház körében való meghonosítása nagyot könnyíthetne kisbirtokosaink helyzetén. Mint a milyen elszomorító kisbirtokosaink helyzete, éppen olyan kis iparosainké is. Hétfőn volt nálunk az országos vásár. Aki csak egyszer >s végig sétált a vásáron, rögtön láthatta, bogy mennyire néptelen. Pedig ez a vásár jó szokott máskor lenni. Ilyenkor a gazda emberek már eladták terményeiket és — ünnepek is következvén — iparkodtak egyet-mást beszerezni. — Ezek a bevásárlások az iparosoknak hoztak egy kis hasmnt A mait vásár azt hiszem, nagyon sok kívánni valót hagyott hátra e tekintetben. De nemcsak ez az egyedüli bajok kisiparosainknak. A korláttalan kon-kurrencia teszi helyzetüket olyan súlyossá. Századunk világnézete a szabad verseny elvét juttatta érvényre minden téren, az ipar terén is A jelsző az lett: .győzzön a jobb.* — Méltó elv a XIX. századhoz! Az ember belső értékének, tehetségéinek és szorgslmának harcba vivését jelentette ez el; a \'ormalizmusz szük korlátai között. A szabadság vágyá- nak belső szükségszerűsége szülte ez elvet. De minden elv vészit szépségéből az élet darabosságai között, az emberek tökéletlen volta miatt. Az események nagy részben rá cáfoltak a szabad verseny szép elvére. Lelketlen vállalkozók kezében eszioz lett csak ez elv, s a szabad verseny helyébe, melyben a jobbnak kellett volna küzdenie a jóval, az önszereiet harca lépett bármilyen áruval az etetleg jóval szemben. — Töobet reméltek egyes cikkelyekből, mint a fogyasz\'ás megkívánta volna; más iparágakat pedig elhanyagoltak. A nagy tőke leigázta a mnnkierót; az olcsó portéka kiszorította a jót. Ez a története és magyarázata kisiparosaink szomorú helyzetének. Mindenki érzi, hogy ezen a helyzeten javítani kell, — csak a móddal nincsenek tisztában, hogy hogyan. — És most egyszerre azt olvassak, bogy Németországban törvényjavaslatot dolgoztak ki, mely megszorítja a szabad versenyt, kimondva egy sereg iparágra a kötelező képesítést és — a régi céhek jog- és szerep\' körével felruházott testületekbe osztja iparosainkat. Tehát a régi céhrendszert akarja feltámasztani a azociálízmusz követelései közepett. — Vájjon ez volna-e a helyes módja kisiparosaink szomorú helyzete javításának? A magántisztviselők kongresszusa. Hosszú vajudáa utáu valahára magán tisztviselőink is aaját ügyük érdekében nagyfontosságú munkához fogtak. Közel bárom évtizeden át, csak most jutottak magántisztviselőink kötelességük ama tudatára, hogy ora?ágosan szervezkedniük keli. Tapasztalhatták, hogy a társadalom minden egyes rétege megmoz dult és cselekedeti. Nem így volt ez m. tisztviselőinknél. Micdon iránt, mely célúkhoz közelebb hozta volna őket, közönyösek maradlak. Komoly munka éltet. tétleaiég öl. Három évtizedben egy osztály érdekében alig valamit, agy azólván semmit sem tenni, az elegendő arra, bogy a bajok feltornyosuljanak. Meg is érezték ők ezt. Nincs oly hét, bogy millennárís ünnepélyünk alkalmával fővárosunkban ne tartana koagresazust egy-egy testület. Azt moodhatnők, minden ilyen kongresazusozó testület a kormány jóindulatával találkozott & így a későbbi siker el nem maradhat. Folyó hó 8-án gyűltek az or-azág minden részéből öasze. hogy a magántirz\'viselőink tanácskozásain jelen lehesaenek. A tarthatatlan helyzet megváltoztatása. E pár szóban kifejeződik már miaden, a mi őket e napra összehozta. A tizennégy órai folytonosságu munkaidő, a munkásságnak aránytalan díjazása, a felmondási idő törvényes re-formálása, a nyugdíj tőrvénybebozatala, a jövedelemmel aránytalan megadóztatás, továbbá az ujabb adóteher elleni tiltakozás, a munkaszünet revíziója a ezúttal a zárt ajtók valódi bezárás» (mert van hamis zár és hátsó ajtó is, s melyeke törvényt illozórissá teszik) az 65—60. §§. törlése, mely a m. tisztviselői iparossegéddé deklarálja.s végül a szakoktatás kérdésének megoldása, miod-mindesek -nagyjában a bajok okai és okozatai. Százezer intelligens embernek fulutaaa e kérdések megvalósítása. A kongresszus bölcs vezetőségében nincs okunk kételkedni, hogy a helyzet komolyaágához mérten a hozott határozatok végrehajtására felügyel a megteszi a további intézkedéseket is, amelyek időközben szükségessé válnak. A kongresszus bővebb kivonatu határozatai pedig feljutnak a kereskedelmi kormányhoz s bízunk benne, hogy en-■ nek jóindulatával törvényjavaslatok ki-I fejezésében a parlamentben mihamarább j találkozunk. Nem hihetjük, hogy a jövő nemzeti kereskedelemnek apostolai érdekükkel a kormány ne számolna 1 Mi pedig ígérjük, hogy városunk ma-gántisztvíselöi érdekében ugy mint eddig, továbbra ia el foguók járni s fel fogjuk emelni szavunkat ott és akkor, midőn erre szükség, és alkalom leead. A magántisztviselő tanácskozásainak pedig sikert kívánunk I Irta: HIR3CHL JAKAB. TÁRCA- A gyermekek. - Ábránd. - — A .Zalai Közlöny\' eredeti tárcája- — A kicsinyek elaludtak. Az apróbb, a ki mrg csak gőgicaél, ott szunyókál a bölcsőben; a másik a hálós ágyban, anyja mellett, — lerúgva magáról a könnyű terítőt, félig pőréo, duzzadó izmokkal, rózsás, kigyúlt arccal, mely mosolygó lükre az életaek. Meglesem álmaikat. Gyönyörködöm bennük és eltűnődöm: miről ia álmodhatnak a zsenge szűzies lelkek melyeket még nem érintett a való durvább levegője ? I Az apróbb bizonyosan most is azzal a tarka bábuval játszik, a melylyel a dada naphosszat mulattatta, meg megnyomva a kacki bohóc gyönge oldalbordáit, a mire az ütemesen összeverte a kezeire erősített réztányérokat A bohó kicsike az egész komédiából nem értett semmit hanem azért a csettogáanak ugy örült, amilyen igazán és őszintén egy ilyen kicsike szív örülni tud. A* a mosoly, melyet az álom a pici ajkak gyönge nirgeire csal, csak az tudja hiten kifejezni est az örömöt, mely űda, mint a barmát és ragyogó, mint a napfény. A nagyobbik talán lovakat bajszol, lepkéket kerget, katonásdit játszik, képes könyvével mulat, meséket álmodik, a mikkel a nagymama szendert csalt pilláira?) Ki tadná a szűzies lélek lelrajzó képzeletének titkait kikutatni ?! 8 miért ia tűnődöm én mindezen ?! Mi tart lógva a kis bölcsőnél, melyből a kicsike halk pihegése száll felém s miért szorul el a szivem, mikor bekanditok a gyermekágy hálója között s reá tapad szemem az alvó apróságra?! Valami csodálatos varázs, u.ondhatat lanul nagy vonza\'om fűzi a szivet a gyermekekhez. Különösen a szülőkét Küz delinek, csalódások, ke-ervek és viharok között is napfényt lop az élet bot ujára a gyermek. Vai pillanat, mikor a földhöz ragadt koldus is gazdagnak érzi magát karján gyermekével; mikor remény szállja meg a hitetlen szivet és szeretet ébred abban, mely már meggyűlölte az életet. Nem hiába ábrázolja a vallás mithologiája ártatlan gyermekeknek az angyalt mely védi, vezeti és sagalmazsa a földi halandót. ../• Mi ez a szeretet?! A vér delejeesége?! A szívbe oltott ösztön, mely az első dobbanásnál születik a az utolsónál hal meg?! 8zent láng, melyet az élet gyújt meg a csak a halál olt ki?! Örök törvény, melynek kodeze kitörülhetetlen betűkkel van az emberi lélekbe írva?! Láttam zsiványt, ki embert ölt utasokat fosztogatott, féktelen daccal szállt szembe s hatalommal s mikor gyermekét hozták eléje, a vad. Hatból egy pillanat alatt ember lett. Az el nem hamvadt szikra, mely valahel a tziv mélyén pis- logott, lángra kapott megtört, sírt, vallott s Istent imádva, átkozta Borsát Láttam asszonyt ki fetrengett a bűnben, orgiák közt élt megvetett, kikacagott mindent a mi tisztességes, szent és becsületes s egy gyermek visszaadta a társadalomnak, a józan munkának és a tiazta életnek. A nagy természet a gyermekekkel vetette meg a társadalom aiipját Mert a család, az első kö, melyre az áUami institúciók vannak építve. Azok a gőgi-cséló ajkak, azok a mosolygó szemek, azok s pihegő szivecskék, melyek meny-országgá varázsolják a\'keserves földi létet, azok képezik kiindulási pontját az erkölcsi rendnek, azokból fakad a jellemélet. Az emberiség sorsa elválaszthatatlanul ezekhez van fűzve. A családi szentélyben ezek az aprórágok az oltárképek, melyekért testetölö és lelket emésztő munkában fárad az emberiség millió és millió paránya . . . Aludjatok kicsinykéim I... Álmodjatok a felhőtlen élet naiv örömeiről! Hiszen eljő az idő, midőn ti ia megismeritek a vihart, a szélvészt mely legszentebb hitünket tépi szét legszebb reményeinket töri izzá porrá! Minek is tudnátok ma még azt, mit rejt a jövő, mi vár reátok az élet hosazu, kuszált ösvényén, mely telesteli a keservek rögeivel s a csalódás töviseivel ? I Az álom hiv barát I ügy is korán lesz az ébredés! SÜMEGI KÁLMÁN. Romok között. — KI beszeléa. ul y — A .Zalai Közlöny* eredati tárcája — A leánysziv, mely sokszor csalódott olyan mint a m<mosa, vagy mint a legcsekélyebb luvalatra li megrezdülő 6U-niol-papir:- hatványozva érzi a legkUebb hatást is. Szegény Szóoya is észrevette, hogy Béla azive mar nem az övé. Előre látta a jövőt és martiromságát De ennek aziute örült Abban a lelki átlapotbin volt, mikor élvezet számunkra a szén védés, mikor magunk tépjük föl sebeinket S amint a jövő képének rajtolásánál egynémely gondolat túlságos világosan, kristályvízhez hasonló tisztasággal láttatta vele a sivár jövőt, bélecsöppentett ebbe a vízrajzba azive véréből egy két csöppet és rögtön azép piroi színe lett a jövő képének... Béla mindebből semmit sem vett észre. A boldog szerelmes álságával ő csak szerelme tárgyát látta. A világos, derült színek iránt volt érzéke, a sötétet nem látta. Egyszer azonban, midőn egy derült őszi estén íjból m-gtért sötét, barát-ág-talan otthonába, az ellentét megkapó erejénél fogva, — hiszen most jött a szép szőke, üde Bellától éa az őszi verőfény röl, — nagyon bántotta szobájának komor sötétsége-éa meglepte Szónyának szokatlan balványsága. Derüböz szokott szemére oly kellemetlenül halott miudez, begy egy pillanatra önkénytelenül lezárta szem- Itkolak beszámolni. IIL 1. A aű m e gi áll. segélyezett kőzs. reáliskola története 1857—1895. Irta: Kellemen Károly dr. i-gazgató. Sümegh városának , mostoha tanügyi viazonyán (1855 ig csak egyetlen egy osztályú elemi tanodával bírt) Kamas-seter Vince a város polgármestere segített 1857-ben. midón 20,000 pangó forintot tett le egy Sümegben f\'álli-taodó reáltanoda alapjához. E nagylelkű férfiú emlékének azentel az igazgató egy lapot. Iparosnak volt gyermeke 1848-ban polgármeaterré választották, felséges királyunk pedig érdemei elismeréseül 2 ízben tüntette, ki arany érdemkereszttel majd- pedig a Ferenc József-rend lovagkeresztjével és nemességgel. Meghalt 1878 ban. Adományai a alapítványainak összege a 100.000 forintot meghaladja. E mellett éveukint 24 ifjút segélyzett ruhával, pénzzel, élelemmel. — .Mély gyászt is öltött Sümegh halálakor, mert ritkán küld az ég egy városnak oly kifogyhatatlan, nagylelkű pártfogót, milyen az elhunyt voll. Arra pedig — mondja az igazgató, alig találunk példát, hogy középiskola (elállítására ily aránylag kis helyen iparoa férfiú vállalkozzék.\' Bimasse\'.ler 20,000 frtos alapítványa, Sümeg áldozatkéazsége, egy szerencsés gyűjtés é< a püspök gondoskodása a hittan tanításáról, lehetővé tették az iakola megnyitását 1857. decemberében. 1858 bin, a 1L osztály megnyitása nehézségekbe ütközött. A város csak nagy nehezen szavazta meg az uj tanár 500 forintját Ramassetter ily részvétlenséget látra, ugyanez évben leköszönt polgármesteri állásáról. — Két évig tartó küzdelem folyt Ramaasetter pártja éa egy másik pirt között, mely az\' iskola megszűntetését kívánta. Jobb fordulat állott be 18G7-ben, midőn Eötvös József br. miniszter a városi küldöttségnek megígérte, hogy <000 frtos államsegélyt fog kieszközölni Az országgyűlés 1872. áprilisban megszavazta a 4000 frlot a a III. osztály megnyílt. A IV. osztály a következő évben nyílt meg s azóta az intézet mint négyosztályu reiliakola áll fenn. A város anyagi helyzete nagyobb pilláit Hanem azután, a mit már hónapok óta nem tetl, részvétteljes arccal közeledett Szónyáboz, gyöngéden meg-csókolta éa mély érzéssel kérdezte tőle: — Mi bajod, Szóoya? talán beteg vagy? Szóoya közel volt ahhoz, hogy zokogva boruljon ana a helyre, arra a szívre melyen oly sokszor pihent s melyet a nyugalom vánkosának hitt egykoron, hol leálmodbatja békén, sőt Ulán boldogságban h uraiérő napjait Csak még egy-két barátságos szó kellelt volna, bogy érzelmeinek áradó folyama átszakitea azt a különben erős, türelemből és le -mondásból font gá\'ot és kieressze szívének minden keservét... Ö egy üyen lecsapolás mily megnyugtató hatású lett volna! De leküzdötte gyöngeségét és abból a hatalmas folyóból csak egy-két könycsepp tudott átszivárogni a sziv résein; de\' azokat is megaranyozta a mosoly, mely oly furcsán lépett föl aze-gény Szónya vonásain, mint az ismeretlen helyre kerülő és feszélyezett vendég... El is tűnt csakhamar. — Semmi bajom, felelt végre, táa csak azért vagyok olyan halovány, mert ritkáa vagyok szabad levegőn. Ez a szelíd hang meghatotta Bélát Keblére ölelte a szegény leányt és így szólt hozzá: — Estére, ha ilyen szép idő marad, elmegyünk a Duuapartra. Jó, édesem?! „Ö Béla milyen jő vagyI" Azután ismét elmélyedtek gondolataikba. Szónya szivébe a remény kezdte meg a beburcolkodást, meri tudta, hogy a szegény leány jó fizető, szive legmaie- \\ XXXV ÉVFOLYAM. ZALAI KÖíLdn 1896 AÜGU8ZTOS én államsogélykérését tette szükségessé, sót voltak olyanok, kik az iskolát teljeset. államivá akarták lenni. Ez ügyben sok feliratot intéztek • körökt. minisa-terhez 1883 ban, 1886-ban, sót 1892-ben \' küldöttség ment a miniszterhez, s egy memorandumot nynjlott át. melybeo 6 pontben aiták elő az iskola szükségességét, a Táros szorult anyagi helyzetét s a város ajánlatát az iskolának államig kezelésbe leendő átvétele esetére. A város az épületen és az a\'apitváayokoo kivül 3000 frtot ajánlott fel. A miniszter 1895 ben kelt leiratában 6000 Irtot kivánt. Ez ügyben a város egy ujabb felterjeaztést intézett a miniszterhez, melyben határozottan kimondja, hogy a legjobb akarat mellett «ern képet 6000 frttal hozzájárulni. Erre intézkedés még nem történt. Az iskolai épület he lyiségéról azt irja az igazgató hogy világosak, szárazak lís egészségesek. — A tanári, lfju-ági liönvvUri a szertárak elég gazdagok. A Sl—36 lapon találjuk azon tanárok névsorát, kik 1857. óta az intézetné: működtek Tiz lapot tölt be, mit az gazgató a tanításról és nevelésről közöl. A különféle tanterveket találjuk itt a korszakonkinti eltérésekkel együtt. A 75—95-ig baaználatban volt tankönyvek jegyzékét követi egy kimutatás a tanulók előmeneteléről. E kimutatás szerint az intézetnek volt összesen 2026 növendéke- Leaki sebb volt ezek száma 1858 ban (11) legoagvobb 1875-ben (101.) jelen iskolai évben 97 növendék látogatta az iskolát. — A tanári kar 7 tagból áll Az intézet anyagi é< külső O^eit a közs. képviselő testület kebeléből választott , iskolabizottság intézi. Az iskolához 5 alapítvány van kötve, az elengedett tandíjak őaszege 2725 frt. Örömmel olvassuk, bogy egyes családok szegény-sorsú tanulókat ingyen élelmezésben részesítenek. Az utolsó 10 évben 99 tanuló élvezte ezt a jóságot. Eity tápintézetre is van alap; Adám Ivánnak 1510 ínja. Az intézet vagyoni állapota az intézeti épület becsegyenértékével együtt 162 469 frt 27 kr. 2. A keszthelyi m. kir. gazdasági tanintézet ér tesitójétdr. Csanády Gusztáv igazgató szerkesztette. Részletesen ismerteti az igazgató az intézet azer-vezeti és fegyelmi szabályzatát, hogy a beiratkozni szándékozók bő tájékozást szerezhessenek. Az intézet jelen szervezetével 1874 tői áll fenn s ez alatt 1019 hallgatója ro\'t. Az intézet célja hallgatóit gyakorlatilag megismertetni a mezőgazdaság ösazes ágaiban előforduló teendőkkel. Ennek elérésére az iotézet minden eszközzel" rendelkezik; az első évfolyam teljesen gyakorlati, az intézet kirándulásokat rendezett, szép gazda-sigs (saját szóllóje, kertje, méhészele) van és ott vannak még Festetich gróf birtokai. Az intézetnél 16 ösztöndij van rend Bzeresitve. A tanári kar 9 tagból állott. 105 hallgatója volt, az év végén 46 harmadéves végbizonyítványt oyeil. Az ezredéves ünnepélyek és as intézel gazdaságának térképe zárják be az értesítőt. 3. A Szombathely városi gebb vérével adóz. Béla pedig elszállt gondolatban a fényes grófi palotába . . fölszaladt a lépcsőn és szemben állott a szép tanitványnyal Ajkai mosolyra nyiluk, karjait kitárta és azive mélyéből BÓhajtá: .Bella." Szónya meglepetve fordult viaaza az ablaktól, Béla pedig óriáai zavarában Szónya felé rohant és Bella helyett el árasztá forró csókjaival. De a leánv hideg maradt A forró csókok csak a mull szépségét idézték föl benne ésajövő sivárságát; mert kiérezte, hogy a csókok nem neki voltak szánva, hanem talán caak előgyakorlatok a jövő boldogsághoz. A jelen édetsétfhől nem volt benoe semmi. Érezte ezWéla ia és hogy véget vessen kínos zavarának, így szólt 8zónyá-hoz : .Menjünk, Szónya, sétálni.\' Magukra kaptak egy két ruhadarabot és kisiettek a lágy őszi levegőre. Minden mosolygott. Itt a fővárosban nem látni hervadáat, minha szégyenlenék az emberek ! Azt a néhány szárat levelet ia, mely az utak szegélyére ültetett csenevész skácokról lehull, csakhamar elsőp -rik az emberek, hogr semmi se beszéljen bervadáaről. Xivül csakugyan mosoly és csillogás, de belül annál több s bánat ét pusztulás ... Szótalanul haladlak jó darabig egymás mellett. Mikor azonban Bála önkénytelenül ia a grófi palota felé irányitá lépteit éa az abból kiazűremló ének éa zongora hallatára kitaé megremegett karja. Szónya kitté bátorlalaíol azt t kérdett intézte hozzá: — ügy-e, Béla, ide jártz tanitaai? államilag segélyt, polgári leányiskol ávr. 1 kapcsolatos női kereskedelmi tanfolyam értesítőjét ai 1896— 96. tanévről Pá ffy Boldizsár igazgató szerkesztette. — E tanfolyam a nőket a kereskedelmi loglalkozásokban akarja kiképetni s számukra uj kereset fonást óhajt biztosítani — Oly nők, kik e tanfolyamot, mely 9 — 10 hónapig tart elvégezték, pénzintézeteknél, iparvállalatoknál, kereskedelmi és ipari üzletekben nyerhetnek alkalmazáat, de még a háztartásban ia értékesíthetők az ott szerzett ismeretek A tanfolyam a polgári leányiakolával szoros összefüggésben áll, mimazterileg jóváhagyott szervezete és fegyelmi iza-bályzata van, kellő felügyeletet gyakorol növendékei felett s két évi mükö dése alatt a felsőbb tanhatóság elismerését vivta ki. egyut\'al felkeltvén a szülők érdeklődését. A tanár: kar 6 tagból állott; a növendékek 19-en voltak. Junius 15-én tartottak évvégi vizs gálátokat: 7 növendék minden tárgyból jelea, 2 általános jeles. 9 jó, eey pedig elégtelen osztályzatot nyert Az igazgató, bogy e tanfolyam minél szélesebb körökben ismeretes legyen, közli" a val lás- és közokulásügyi miniszter szervezet- és tanmenetének főbb pon\'jait. Hogy a szülők, kik neulán leányaikat e tanfolyamon akarná* kiképeztetni, kellő felvilágosítást nyerjenek, közöljük az értesítőnek a jövő unév megnyitásáról szó ó részét: Tanfolyam a jövő tanévben. A női kereskedelmi unfolyam a polgári leányiskolával kapcsolatosan f. é. szeptember közepén ismét meg fog nyitutoi. A beiralások szeptember 12. és 13. napjain d. u. 2 -4-ig, a felvételi vizsgálatok ugyanezen időben lógnak megtartatni. BeiraUsi dij 2 írt; Undij 40 frt; ez utóbbi havonkint is fizethető előleges részletekben. Féltandijmentes-ségben csak oly szegénysorán tanulók részesülhetne^, kik jeles bizonyítvány birtokában vannak és inak akkor, ba az egész undijfizetók már kellő szám ban jelentkeztek. A gyorsírás a jővö tanévben is unitutik külön díjazás nélkül A női keresk. tanfolyamba oly unu-lók vétetnek fel. kik a poigári vagy felsőbb leányiskola 4 osztályát vagy a felső népiskolát legalább eléigséges ered-ményoyel végezték, Yagy olyanok, a kik felvételi vizsgálaton igazolják, hogy van kellő előképzettségük a tanfolyam sike res elvégzéséhez. E vizsgálat tárgyai: 1. Magyar nyelvUn és fogalmazás. Az utóbbira nézve a mérték a polgári leányiskolában megszerezhető képesséf. 2. Számlán. Teljes jártasság a négy alapműveletben egész éa törtszámokkal, a bármasszabáiyboz tartozó feladatok megfejtése, láncszabály. 3 Földrajz, különösen Európt, Ázsia és AmeriktTőldrtjza. Beiratáskor iskolai, születési és újra oltási bizonyítványokat kell bemulatni. A kőnyvtárnok ur. (Diaaáal kaland.) Ki másról is .zenghetne az éncV, mint a mi kedves kőnyvtárnokutikró! A férfi csak egy igent tudott rebegni és a némaság még aagyobb lett. A bizalomnak csak egy ajtaja van, de krt tolvajkulcs van zárainak kinyitásához: a rokonszenv és kétségbeeséa. Béla éj Szónya az előbbit már elvesztették, az utóbbit még nem találták meg. Izgatottan keresgéltek más kulcs ntáu, de bizony nem UlálUk. Szinte örültek, mikor a kapukulcsot kellett elővenniők. Sohasem tünt fői olyan kedvescek laká uk. Béla soká forgolódott ágyában. Az álom tündére másutt mulatott, hozzá caak ugy reggel felé ért. De ez nem bántotu, mert ilyenkor tudott önmagába legjobban eltemetkezni. Caak a aőtétsé-get nem szerette Ezt utálta mioden alakban, ügy saeretett volaa néha felugrani és mint Aeneaa kardjával szétverni ezt az ostoba szörnyet. De hiába 1 olyan az, mint a Horla: csak kiooz, de nem sebezhető. Ha már nagyon bántotu, csak Bellára gondolt éa erre mint varázsütésre eloszlott minden, sötét és (te rült lett minden ... .et facta est luz.* Három évig urtott ez a boldog álomhoz hasonló élet. Egy szép julínsi napon aztán magához kém te Bélát a mél\'ó-ságos gróf Rendkívül melegen tzoritoct vele kezet éa igy jzéK: — Köszönöm uram eddigi azives fá radozásait. Fiam az ön gondot vezetéso alatt kitűnően végezte a gimnáziumot, leányom pedig jegyben jár X gróffal. Szivewégeért logadja ezt a csekélységet Ezzel jelentékeny ótszeget adott át Béláaak. kire ez a hír jobbat hatott, mintha talán Robíaetti sújtotta volaa homlokon. Valamit rebegett t majdnem Bognár Jánosról. Ő van hivatva a aztn-házi könyvtárat rendben Urtani és minden mulasztást evidenciába Urtani, feljegyezni és a rendetlenkedőket rendre ntasiuni. Etek után teljeesn kiviláglik, bogy ó könvvtárnokságának meglehetőaen nagy fejének kell lennie. Hát ebben cinca is hiány. De hogy a dologra téij«k,Jbát elmondok egy kis utazási kalandot mely vele történt meg.\' MluUa Nagy.Kanizsán a stinlerem ajtói bezárniuk, ő ia útra kerekedett kedvea családjával. Ne tessék kedves olvaaó valami rém nagy famíliát gondolni egy sereg gyerekkel I!.. Nem, a kőnyvtárnok nr családja áll ő magából és kedves nejéből. Tehát elmentet Budapestre, a kiállítás megtekintése céljából, s egyelőre bepillantottak Üj-Pestre rokonaik látogatására. Tehát a hasznos célt össze bogozták a nemes kötelességgel. — Az igaz, legelső sorban világlátó céllal in culuk a nagyvilágnak .— holmi Páris es London forgott szemeik előtt de miután még nem unultak meg kerék pározni, s most ez a divat hát ezen magasztos és gyorskerekC eszméjükről lemondUk. Miután pedig ilyen, világvá rosok voiuk kitűzve Urlózkodási helyül. — ő könyvtárcekságának Budapest va lóságos kis mezővárosnak tünt fel s így mi hamarább összepakolt és elindult Kaposvárra kedvea csaladjával együtt, •nitztáo bővebb éa behatóbb családi konferencián el lett határozva, hogy a síűne: hátra lévő részét a híres So-mogymegve székhelyén fogják eltölteni. Magam is, e jelen soiok írója, itt Ur tózkodom s így szemuou;a lehettem a megérkezésnek. — De ne vágjunk a dolgok elé. Lassan a testtel II Budapestről el is indult a könyvtárnok ur kedves családjával és többed magával, a a mennyiben még Uj-Pestről magával bozia kedves kis aógornéjál, s így az utazás egészen v.gan indult meg. Bőven el yoluk látva minden jó fajú harapni valóval és itókával, kisebb gondjuk (is nagyobb volt sem hogy még valami kellemetlen incidena adbatná elő magát. A kőnyvtárnok ur szabad előadást adott a jövő saison újdonságairól s ezt annál köocyebbeo tehette, mivel direkt összeköttetésben van az igazgató úrral, lévén ó valósággal kinevezett igazi belső tit kos tanácsos. A mi nagyon megbecsü-let.dő hivatal ilyen bivaUiS\'ük világban. Azután elbeszélte egyeréleményeít és küzdelmeit a régmn t időkből, közbe-közbe gyönyörrel gondolt jelenlegi fényes és tekintélyes állására, ő, ki most már a birodalom első lordja lett és fellett kalappal beszélhet a királylyal. Nem csekély dolog. Féor, pompa é-jóllét környezi minden felől, a bizalom mérlege teljeien az ő rénzére dűlt. A min: igv elringatódzott a nagysásban a jövendő fényben, még egy ujabb nti-társnő csatlakozott hozzájuk, — lévén ezen utilársnö egy fiatal kis leányka afl^az élet tavaszán. Igalra iparkodott —- nem a karcsú bires torony megbá múlására, hanem a nagynéni látogatá Sára. — s miután egyedül volt a így szülői nem akaruk a nagyvilágba ereaz-Meoi, nem is Ulálb ittak volna alkalmasabb öntudatlanul jutott ki a szabadba- Csak itt gondolta meg. mit veaztett Oda van boldogsága 1 Nincs többé mód. hogy az imádott leányt megközeiithesae ... De lega\'ább még egyszer beszélni akart ve e I ó, a különben mindenki előtt hideg, nyugodt ember, mindig reazketett ezen szép azóke leány elő:t Most pedig, bogy a fájdalom is átnyilall azivén, oly szorongva lépett a\'aaíil leány szalonjába, bogy önkénytelenül rányomta kezét háborgó szivére. Leírhatatlan bájjal szökött eléje a kedves gyermek és fioom gyöngédséggel vágott eléje a nevelő búcsúbeszédjének. — Édes atyám bizonyára megköszönte az ön kiváló fáradozásait; de hálátlannak tartanám magam, ha az én kedvea éa kitűnő barátomnak személyesen ia nem mondanék köazönetet. Fogadja tőlem ezt a csekélységet éa urtson meg jó emlékében I Érre bájosát kezét nyújtotta, áudta (mintegy lopva) kicsi kia arcképét, meghajolt éj eltűnt termeiben. Béla még vagy egy percig állva maradt a paradicsomból kitiltott ember fájdalmával szivében. Szörnyen megzavarta az az egy köoycsepp, mely az utolsó kézszontá-nál ott ragyogott Bella szép szemében. De zavara csak egy percig tartott, a másikban már tiazU-ban volt azzal, hogy az a köny a hála könye és at a megindulás a repkény megindulása yo t. A Uradalmi előítéletek -lannyíra kőrülburjánották az ifjú leány gyönge szíté\', hogy azon a sürü burkolaton nem latolhatott át a szerelem meieg és demokratikus sugara Mentort, mint a nagytekintélyű könyvtárnok urat - Hogyne! ? ó, a b még a nápának is tudna Unácsot adni, hát még egy süldő ki« leáayt, hogyne tudna elkalauzolni a nagyvilágban s így hát szívesen elkíséri Kaposvárig a k.s nagyságát annál is inkánb, mivel ő u oda iparkodik. 8 igy tehát a kedv« szülők teljes nyugalommal és megelé-gültségge. híztík zsenge caemetéjűket a köoyvtirno! ti eröa ét edzett karjain. Kölcaönös ba.-trágos és vidám üdvözlések utón elráluk aa uj ismerőaők. meg egy Utol-Ó holtor -glanl kézszo.-itás uUn alindult a vonat Tehát lel Kaposvárra! De ez már nem ment olyan aimán, mint az ember előre hinné: .Mert hát az ember terve:. Isten végez! És ez ugy történt. Az uj ismerős elmondu élele történeté\', — hogy jött rózsabokorban a világra, bogy nevekedett A könyvUrnok ur is kellő bőbeszédű éggel elmondu, mint kűzdte e! magát fokró-fokra első emberré. Ma f.aazlos híngon elbeszélte, hogy c ilyen szép állás főkönyvtárnoknak lenni, hogy az összes láda kulcsok az ő birtokában vannak — éa ő nem lévesili el a kulcsokat, tudja jól, melyik ládában, melyik darab van. Hol melyik Iájában viszálykodik Lear király gőgös ét szívtelen leányaival, iíeiyik láda. melyik szegletében fojtja\'meg Othello De-demondt, stb . . . Hogy mennyi jártasság kell mindehhez. Azoiite ül ő fő-fő színész is, nem aféle inci ftnei kis bíró — hanem a ki minisztereket is jáuzik. még hadvezéreket is. A kis u ti társnő bámulva hallgatta a jöveodő nagy .Napóleonját\', még ő ilyen eleven nagy művészt nem is látott, mert arra feléjük csak holmi csepűrágók járnak olykor-olykor. így a nagy beszédek közt egy nagyobb szabású állomáshoz ének, itt eszökbe jutoti, bogy az étel maradékokat jólence elkölteni, mert hát Kaposvárra turnék cipelnék, — lesz ott elég bála Istennek. — Hamarosan be is kapták, annál ia inkább, mert a konduktor bácsi ezelőtt egy félórával mondta, bogy egy félóra múlva Kaposvárit lesznek. Jó hosszú ideig ki-ki néztek a szép ismeretlen vi dékre — mig azlán a vouat szép csendesen elindult. E közben, mikor a vonat már javában haladt, a barátságos kon duktor ur is benézett hozzájuk meg kérdezni, hogy hát hova utaznak ók tu ajdonképen? Hát Kaposvárral! Voli a meglehetőseit apreheodáló hangon adott felelet. — Az már baji Mert a prüszkölő voust Kaposmérő felé megy s ezen állomás már véletl-soOI lu van fekvésénél fogva Kaposváron. — Általános csoportozat és bámulás. De hiszen az nem lehet. — Hisz ez égbe kiálló stb... Mindegy, ba már megkell leoni, hát kiszállnak Kaposmérón és ki >s szálltak. Azért mégis mozog a. fold e it:y ki ludu játszani ez az örökösön mozgó fóld a kedves kőnyvtárnok urat és becses családját. Soha ilyet 11 ..... Kocsin indultak és gyalog értek Kaposvárra I Felcihelődtek, kézbe kapUk a rok akatulyát neki az orazág útnak, gyalog le Kaposvárra. Aféle Lőcsey- Oly megtörten ért haza, hogy Szónya megijedt tőle. Érezte, bogy Bélával va lami nagy dolog lörént, de nem mert tőle semmit kérdezni. Megazokiák már, hogy külön-külön szenvedjenek. Béla a válás utáni napokban valósággal buakomor lett. Előre látU, bogy neki igen bosszú leckét kell felmondania a szeoveoések iskolájában, m- ly eltar nst egész a sírig. Érezte, hogy minden óra. mindet perc távolabb viszi szivétől tz imádott leányt, ki relült a boldogság gyorsvonatára; de ilyenkor mintha egy bűvös kéz lá\'hautlan fonállal odakötötte volna ahhoz a vonathoz ,-s szíve egy aranyorsóvá változott voloa, telidestele at igaz, lemondó szerelem drága fonalával, s melyről a vonat röptével pörög le az aranyfoaál, kiiérve a bőn azeretett leányt útjában elszakithatatlanul. Érezte ilyenkor, hogy akárhányszor utazná kö j rül a világot az édet szép leány, e fonál mindannyiszor körülérné azt és az orsón egy szállal sem volaa kevesebb. Egész éjjeleken át ott ődöngött a ked-[ ves palota mellett, mint bolygó napja ■ körűi. Ót éjszaka it beragyogu ez a lé-\' nyea nap. Majd a köliéizjtben keresett vígasztaláét, megkönnyebbülést De Ibivel igazi színekkel rajzolt, elszakadtak azok a kö\'elékek ia, melyeket bűizke aége rakott szívére és fájdalma, mint kiéheztetett fenefad támadt szívének. S ez a nagy fájdalom szétmarcan-golu ss önuralmat ezt a nála erős, de a aziv összes szenvedélyeinek fenevadjai ellen oly gyönge korbácsot: ivásnak adta magát Q is mint oly sok elődje, a borban kalendárium-féle adomának hittem vol-., magam is, ba s szereplő személyeket nem ismerném jól s nem azok n,ood\'ak voloa el nekem az aktus , a mint m.p. történt ........ A kőnyvtárnok ur azért nyugodtan mosolyog s némi maliciozus ízetiihucio. rítát kíséretében mondja, hogy V.át most személyesen győződött meg 1,11;^, tanáról .hogy még is mozog, fe d -Ö tulsjdouképeo Pirisba akar- ,j.nj gőzzel és Kaposvárra ért gyalog Különös!! .... VÉGH ISTYaX. Tadamlák. — Hirdetmeny A cs- és kir. hadtest hadbiztossága f. é. július hó 25-én 3118 sz. a. kelt értesitvénye szerint a pozsonyi, komáromi és soproni élelmezési raktárak, valamint a szombathelyi élelmezési tiúk raktár részére 3530 kg. rozsot és 30130 kg. zabot vásárol, mely rozs. illetve zabmennyiségek az 1896. év október—december és az 1897. év január—julius hónapjaiban szálli-Undók be előre megbatározott részletekben az egyes raktárokba. Az ezen szokvány véleire szóló közelebbi fellételek főleg a minősége! és az üzlet lebonyolítását illetőleg a nevezed hadbiztosság által 1896. évi jniius hó 25 én kelt 3118 szám hoz kiállított és ugy a kiíró had biztosságnál, mint a pozsonyi, komáromi és soproni katonai élelmezési raktároknál a rendes hivatalos órák alatt megtekinthető szukványfüzetból tudhatók meg; mely fúzetet a tervezett élelmezési raktároknál, iven-kiul 4 krért (esetleg pi\'sca utján is bárki megszeretheti. Az írásbeli 50 kros bélyeggel ellátott ajánlatok legkésőbb 1896 évi augusztus hó 21 d. e. 10 óráig a cs. és k, 5. hidtest hadbiztosságánál Pozsonyban nyújtandók bj és a borítékon szószerint. mint .ajánlat az 1896 évi augusztus bő 21. tárgyalásra" je.őlendók meg. Mely pályázati kiírásra ezennel felhívjuk érdekelt köreink figyelmét Soproo, 1896. évi augusztus havában A kerületi kereskedelmi és iparkamara. — Hirdetmény. A zalaegerszegi j kir. törvényszék elnöke a vezetése alatt álló kir. törvényszék és a ha ; tásköre terüle éu, fennálló járásbíró ságok részére az 1397 -1899. években szükséges stearin gyertya (évi szükséglet 500-600 fonti különféle papir (é 87. 200 rizsma), írószerek, tűzifa (é. 3-. 400 köbmc ter) és könyvkötői munkálatok biztosítása céljából 189C. évi augusz- kereste a Leibo-vizét, de nem ulálu meg. Minét többet ivott, minél több szes nyomu agjocc,igázoll agyvelejét anna eiősebbec égett a belsejébet kigyu : láng és annál őrületesebben verdeste kopooyája boltozatát. Feledoi akart és minden ujabb p,ih.ir borban tiazlálban la la jövőjének siv. -rá<át Neba, mikor táutorogva haladt el a kedvts leány ablakai alatt ugy e . -rult, miut a csínyen ért gyermek. He -e-gett valamit, mivel csak annyit s,sr! önmagának megmondani: (Nem va. \'űk így méltó még at ő emlékezetére sem. Többet nem iszom.\' És ebbe a föllé Ibe, melyet a szép szőke leány nemes en eke sugalt, oly erővel kapaszkodott, hon- az a gyöoge ág nem birta meg azt a ; .1 ¿y kétségbeesést, letörött, hogy tze,eny Béla annál mélyebbre aülyedjen. De egy meg volt benne Soha -?y szóval sem bántotta SzónyáL N\'euua sétállak ők egymás mellett az élet göröngyös országútján és a mely ul, ugy kart karba öltve, legalább is könnyebb lett volna, meglöre mindkettőjük erejét. Először is Szónya dőlt ki. Egy;e>te, mikor magányos, holdkóros sétáiró ment haza Béla. vértócsában Ulalta szegény Szónysját. Egy erősebb köhögési roham megölte. Béla sohasem volt rosaz szivü, mikor tehát halva látta fájdalmainak szegény oaztályoiát, kivel jó daianm együtt huzu a aors kötelét, ugy elszorult a asive, mint egy ösazcsukódoit virágkehely. Majd a köveikező pillanatban mohó vágy fogta el a halotuk eret beszédes némasága után. megragad\' revolverét, hogy — mint mondani 1896 AUGUSZTUS 15 én. tu hó 28. és 29. napjain. s délelőtti órákban irisbeli sári ajánlatok mellett árlejtést fog tartani. Mí-ról ai érdekelt köröket oly meg \'pgyréssel értesítjük, hogy ai ajánlatok a fóntkitett határnapig a ne esett kir. tórrénysiék elnöki Íróijában nyújtandók be s hogy a szállítás közelebbi föltételei az alulír t kamaránál, vagy a zalaegerszegi kir. törvényszék irodaigazgatóságánii a hivatalos órák alatt megtekinthetők Sopron, 1896. éri sngusztns b.vsban A kerületi kereskedelmi és iparkamara. — Hirdetmény A gyór-sopron-t-benfurti vasnt tlzietvezetósége az 1S37, 1SÜ8 és 1899 évekre, tehát bárom évre terjedő egyenruha szükségletének szállíts Ura. í. é ar-güsz-tus hó 18. becyujtsndó zárt Írásbeli ajánlatok u\'jáo. nyilvános árlejtést hirdet Mire oly megjegyiés sel hívjuk fei érdekelt köreink figyelmét : hogy a közelebbi szállítási és árlejtésí feltételek, a rendes hivatalos órák alatt, ezen kamara irodahelyiségében i várkertet 24 sz) bárki által megtekinthetők. Sopron, 1S96. évi augusztus havában. A kerületi kereskedelmi és iparkamara. H i r 6 t — ú Felsége születésnapja Mint minden évben ugy a miliienBium érében is kegjelettel és bódoló tisztelettel ünnepli meg az egész ország ó Felségének siűleiése napját. — mely immáron a hatvanhatodik. — Ez alkalom ból, augusztus lö-án a plébánia tempómban nálunk is ünneplés nagy mise lartatik, melyen a városi hitóság, a katonai lisztikarok, törvényszék és más hivatalok testületileg vesznek részt. — l\'nnepies bálaadó Istentiszteletek lesz-nek az o-szes \'lelek zeti t \'mplomo. ban is. — Nagj hol tlogaaszony napja. A kitholicizmuaaak e szép ünnepet ms ülik a hivők országszerte. — A mil-leLu- ne nziendó boldogasszony nap-jmik jelet, tör éfirt emt li az ia, bogy e napon szenteli lel V a a z a r y K o loa, hercegprímás, a budavári Mátyás templomot ora-ágos ünnep\'éssel. — Nálunk az Qnurp napján d. e. féltizenegy órakor ünnepies nagy mise lesz a plébánia templomban. — Gyászjelentés. Bezerédi Bezerédj Sándor Zslavármegje egykori szolgabirá-ja és jelenlegi törvényhatósági bizottsági tagja, a közügyeknek szentelt muukás eletének 74 ik évében elhányt Kis Görbön. A család a következő gyáazjelen ést adta ki: Alulirattdk a maguk és gyermekeik, valamint az egész rokonság nevében bánatos szívvel jelentik a felejthetetlen jó sógornak és lorrón szeretett nagybátyának bererédi Bezerédj Sándornak Zalnvái- szokta — .előidézze a kazánrobbsnást* ; de kezét visazatartotta valami: eszébe jutott édesanyja Mint mindig mo.t is megmentette. — Nem, esőit, nem ölöm meg magam. Ha már a puszta reá való emlékezés is viasza tudott tartani ettől a borzasztó lépéstől, közvetlen közelléte még meg is gyuzyithat. üörc öseo ragadta meg ezt a mentő Koniolsio*, mint a tékozló fiút a bön l\'ín«t . Hisz ó is tékozló fiu volt, ki mindenei elpazarolta a messze idegen -ben. FJieu.-\'te szegény 8zónyáját, be \'áru niéil-iil ónjába Bella kis aieképét és megintii: - kis falója felé. Anyja, mmt a bibliai atya öleli karokkal lohadta. Nem tett szemrehányást romba dóit töményeiért, mikor látta rom-üst. az igazi Rombáayi\', sőt igyekezett viaszanyerni az életnek. Béla lá\'szóltg javu 1 is. A .Zöngő oldalba\' tett séták felüJitetiék; de ielke, mely úgyis olyan nl\\ mint a zivatartépte pókháló, oyug-">\' gaz nyugalmat nem talált. A szen-vedé.y viharában tán még éveket élt volna de a gyöngéd szeretet elernymzté ú az első hó már as ő sírjára vont mí-odík lep\'et. Utolsó sóhaja ngy szállt el mint a \'ót ok rései közöl kisuhanó buj őszi szél . . . * • * ts most, kedves Nagysád, ba elolvasta \'zekét a sorokat arra a kérdésre: mi sz élet? Ön is bizonnyal azt fogja velem vgyiitt lelelni: .Árnyék, a mely játa/ik Teled. \'■¿} mi sserelem. agy kis bor, boa oagjra.áfyáa, vejre — por ■ megye egykori főszolgabírójának és jelen legi törvényhatósági bizottsági tagjának életének 74-ik évében rövid szenvedés után f. 1896 évi augnazius hó 10-én délelőtt történt gyászos elhunytát, sat Kis Görbőn, 1896. aug hó 10-én. Áldás és béke iismvaira — Egy szorgalmú tannló baUir Egy reményteljes ifjúnak éleiét oltá ki a kérlelhetetlen halál; Talabér Elek : gimnáziu-nl V. osztályú tanu\'ó hétfőn ! folyó hó 10-éa jobb léire szenderült á szelíd és szorgalmas ifja már a téli nőnapokban betegeskedett. Az év vége (elé iskolába is eljárt szeretett társai ; közé, a régi pirosság is-fisazatért arcára I\' s ugy látszott, rninths ezzel együtt egészsége is helyreállott volns. Azonban nem igy volt. Gleicbenbergben is bwz-! talan kei esett orvoslást a romboló tüdő-vész ellen, mely életét virágában el-fojtá. Temetese keddeú fciyó hó 11-én ment végbe. Jelec voltak a gyászoló rokonságon kivüi itt időző társai, a főgimnázium igazgatója és két tanara. Özvegy édes anyja reményét, barátai egy hú társukat, i tanárok kedves tanítványukat vesztették el benne A\'dás poraira. — A honvédség köréből. Ó felsége a király Weiaz Józsefnek a pécsi 19 honvéd gyslogezredtől a nagykanizsai 20. bonvéd gyalogezredhez áthelyezését rendelte el. — Eljegyzés. Schlesinger Ignác jó-nevü fisul kereskedő augusztus hó 9-én tartotta eljegyzését a szeretetreméltó Berger Herrnin kiaasszonynyal Somogy-Patbról. — Öngyilkos magánhivatalnok Scheyer Ármin nagykanizsai születésű 22 éves magánhivatalnok Budapesten a királyutcai 20. az. ház harmadik emeletéről öngyilkosaági szándékból leugrott az udvar kövezetére. Életveszélyes sérülésével a mentők beszállították a Rókus kórházba. Scheyer öngyilkosságának oka ismeretlen. — Tánevlgalom Szt István napján A nagykanizsai munkásképző egyesület augusztus 20-án a .Polgári Egylet" 1 kert és első emeleti helyiségeiben felolvasással és énekkei, valamint az iparosok dalárdájának közreműködésével egybekötött táncrigalmat rendez. Ezen mu atság tekintettel a közreműködőkre, élvezetesnek ígérkezik A meghivo a következő: A nagjkanizszi ált. munkás-képző egyesület vigalomreodező bizottsága 1896 augusztus 20 án, a .Polgári Egylet" összes termeiben és kertbe _ti-ségeben az egyesület könyvtár-alap ja rára Huckatedt Irén k. a." Rákosi Szidi szinésziskolájának legszebb hangú kolo-ratur-énekesnője, liermann Aranka jeles éoektanárnő növendéke, továbbá Szalay Sándor ur, valamint Csolosz Jenő ur vezetésével s nagykanizsai dalárda köz-remüködéae mellett hangverseny és felolvasással egybekötött zártkörű táncvi-galmat rendez. Kezdete este 8 órakor. Tánc alatt Sárközy János barc i zenekara játszik. Helyárak: Páholy 4 frt, i ülőhely 1—3 sorig 1 frt, 4—6 song 80 kr., a többi sorban 60 kr. Főid-I szinti állóhely 60 kr Karzat 30 kr. Jegyek előre válthatók Belus Lajos ur gyógyszertárában és este a pénztárnál. Felülfizetések a nemes célt tekintve, köszönettel fogadtatnak és birlapilag nvugtáz tatnak. Karzati jegyek a táncra érvénytelenek. Műsor. 1. Magyar nép-dalok. Előadja a nagykanizsai dalárda, Csolosz Jenő ur vezetése alatt. 2. Dal a két Hunyadyról Verő Györgytől. Részlet az .Ezer év" cimü színműből. Énekli: Huckstedt Irén k. a. 3. Felolvasás, tartja Szalay Sándor ur. 4. Csalogány-dal, Káldy Gyulától. Énekli: Hickstedt Irén k. a. 5. Erdei kisded virág. Fischer C. L Énekli a nagykaoizsai dalárda, Csolosz Jenő ur vezetése alatt. — Az énekdarabokat Bischitzky Miksi nr fogja kísérni zongoián. — Nem kapónk több honvédséget A honvédelmi miniszter leirt Vssvár-megyéfaez, a Körmmenden levő hon véd zászlóaljnak városunkba való áthelyezése tárgjában. E leiratot a f. hó 3-án tartott megyegyülés tárgyalta és elhatározta, hogy feliratot intéz a honvédelmi miniszterhez, hogy ezen Körmend fejlődésére káros intézkedést annál iakább is mellőzze m -rt a vármegye nincs azon helyzetben, hogy s laktanya épüleiet megvehesse. — Sok az eső. A mult heti sok kárt telt zivatarokból még mindég nem volt elég. Meg megujul az égiháború, de korántsem oly mértékben, mint a mult héten. Hanem az eső gyakorta megered és huzamosabban tart. Pedig már nem igen volna reá szükségünk. Félős, hogy a sok eoó megrontja oly szépnek Ígérkező kukorica teimésünkeL — „Én leszek az elsó szazad szakaszvezető." Ez értelmetlen és érdemetlenül fölkapott nóta hangzott kedden és szerdán városnak mindeu nagyobb közlekedési utján: jöttek a rexervisták, kiket a nagygyakorlatokra bivtak be. A derék legények bizony csak látszatra voltak olyan jókedvűek, valóságban pedig meglehetősen rosszul esett az, mennél jobban közeledtek a kaszárnyákhoz. El is hagyta őket a jókedvük, mihelyt a káplár ur glédába állította, mint hajdanában. Hanem hát vigasztalódj inak : \' nem a világ az a bárom — hét. — Az egészben csak azt nem igen értheti a mi laikus eszünk, hogy sért éppen a legnagyobb dologidőben kell a sok jó munkaerőt behívni ? — Száj és körömfájás. A salavármegye területén járványos száj- ¡és körömfájás miatt az alispán a L hó 10 én Csabrendeken megtarundó volt országos vásárt betiltotta. Hasonlóképpen nem fog megtartatni az országos vásár Pa csáz. ane. 18-án és Kis Komáromban. — Ügyetlen mészáros kint Jőz\'ef mészáros legény f bű 12-én a nagykanizsai vágóbidon ökröt vágott miben Kiss István segédkezett neki, az ökör szsrvát tartva. Marai azonban az ökör helyett Kissnek kezét találta a taglóval, ugy hogy kezének fejét izét-roncaolta. A jelenlevő R a 1 f a i rendőr biztos a szerencsétlenül járt legényt a kórházba kísérte, hol dr. Szekered vette ót ápolás alá. — Szerencsét lenül Járt cséplók. Mind sdrüebben érkeznek hírek s csép lőgépek körül foglalatoskodó munkások szerenc-étlen megcsonkításáról, kik csekély napi bérért testi épségüket kockáztatják és nyomorékokká lesznek. Biz már ideje volna, ha a gazdák legalább a gépek körül alkalmazott munkásokat baleset ellen biztosítanák Íme a szomorú esetek : G y ő r k y Ödön 11 éves murakereszturi fiúnak a cséplőgép dobja elvitte a balkezének négy ujját. Varga Pál, caarnaiöldi napszámos a cséplőgép átviteli szijját igazgatta, mikor gazdag rákiabált, bogy siessen. A gép indító kereke azonban előbb jött tnozgá ba, mintáéin Varga végzett, felemelte a szegény munkást, a cséplőgépbe dobta, mely lábait összeroncsolta. A megcsou-kitott mnnkáat a helybeli Szt. János kórházba vitték, bol dr. Szekeres József főorvos lábát amputálta. — Figyelmeztetés! A helyben,álln másozó cs. és kir. 48-ik gyalogezred tartalékos legénysége folyó évi au^. bó 19 én délelőtt Kis-Kanizaa, Szepetaek. Bajcsa és a principális kanális által ha-tárolt szokott löterületen harcszerű céllövészetet tart. Erről a közönség minden szerencsétlenség kikerülése végett oly figyelmeztetéssel értesíttetik, bogy a jelzett területről 6000 lépésuél közelebb ne tartózkodjék és ne közlekedjék. Nagy-Kanizsán, 1896 aug. 13. A rendőrkspi-tányság. — Figyelmeztetés ! A helyben állomásozó m. kir. 20. bonvéd gyalogezred folyó évi aug. hó 21 és 22. Kis-Kanizsa Szepetaek. Bajcsa és a Princ pális kanális által határolt szokott löterületen harcszerű céllövészetet tart. Erről s közön bég minden szerencsétlenség kikerülése végett oly figyelmeztetéssel értesíttetik, hogy s jelzett löterü.ettöl 6000 lépésnél közelebb ne tartózkodók és ne közlc-kejjék Nagy Kanizsán. 1896 augusztus 13-án. A rendőrkapitányság. — Tüz Kls-Kanlzaán. Vasárnap f. hó 9 én délu\'án 5 órakor «tűzoltó kürt harsogása, a vészharang megkonduláaa egy kis rémületbe ejtette a vasárnapi sétáló közönséget. Kis Kanizss fe\'ól türü füst fellegek szálltak ég felé. A nagy füstnek oks Buncom Kereoc kis. kanizsai gazda szalmakazalának égése volt. A tüz bamar terjedt tova és nemsokára 6 szalmabáz teteje égett. A kanizsai és tormási tűzoltóság vágtatva sietett a vész színhelyére. Tíz órakor éjjel sikerült s tüzét eloltaniok. A kár körülbelül 1500 frtot tesz — A csurgó! főgimnázium aj épülete. Az igazgató tatács a gimnázium uj épületének elkészitését M 0 r a n d i n í Román, jól ismert építőmesterünkre bizta, ki 83 000 frtért vállalkozott, bogy az épületet mé« ez évben tető alá hozza. Mikor jut vájjon ennyire a mi gymnáziumunk? — Kaszárnjaépltés Szombathely vá rosa 296.119 Írtban előirányzott gyalogsági lak tanját építtet, mely 1897 szeptember l ére fog elkészülni. — Ejnapliap A Pesti Nap ló főszerkesztője felelősszerkesztőjeéa valimennyi mnnkaláraa napilapot indítanak .Budapesti Napló" cimen, melynek el-ő száma aug. 20 án fog megjelenni. A Budapesti Napló felelős szerkesztője Braun Sándor, főszerkesztője Vészi József A ¡ap előfizetési ára egy évre 14 frL —lénselejtezés Pallnban Augusztus hó 11-én tartatott meg Palinban a nyári állomásaikról visszatért ménlovak fölött a szokásos évi selejtezés. Az az előkelő -gárda, mely zalavármegye gazdaközön- ségének érdekeit a lótenyésztés emelése átal nagy sikerrel és buzgalommal igyekszik előmozdítani — ez alkalommal is nagy számmal volt képviselve. Jelén voltak: Loisoncy Mihály miniszteri tanácsos US Budabázy Kálmán a földtni-velési miniszter képviseletébea, továbbá Svaatita Benő, mint a zalamegyei, Kiss Gyuls mint Vssvármsgye lótenyésztési bizottságának elnökei. Kolltsr István, Farkas József, Karcag István, Vécsey László, Hajós Mihály, Baranyay Ödön, Vizlendvay Sándor, Riedl Ferenc, Komposcht Alfonz alezredes, Somogyi Gjnla, Bogyay Máté, Honerla Hermán, Jeszenszky Árpád, Janisch József, Síily Dezső, dr. Msyer Ferenc, Szily Feri, ifi. Koller István és még számosan. — Kiselejteztetek 13 drb mén, ebből 5 azonnal eladatott tenyésztők számára, a többi Nori fajn mustra mén a kanizaaí piacon fog elárvereztetni A méntelepen tapasztalt mintaszerű rend, pontosság s csillogó tisztaság igen kellemesen érintette a társaságot, melyért Parcsetich osztályparancsnoknak meleg elismerésüket nyilvánították A hivatalos eljárás befejezése otán fényes társas ebéd volt a méntelep parkjának messze földön híres gyönyörű gesztenyésében. Estve Parcsetich Ottó osztályparancsnok vendégszerető házihoz volt hivatalos az előkelő társaság, mely egészen el volt ragadtatva a házigazda s fiatal szép nejének előzékenysége s szeretetreméltó siga á tat. — Földcsuszamlás. Kovács Róza, eszteregnyei parasztasszony a falubeliek szokása szerint sárgifőld szükségletét az Eszteregnye községet környező agva go- halmokból vette. Midőn f. bó 7-én kiment medencéjével főidet vájni, egy métermázsa nehézségű földréteg elvált és az asszonyt maga alá temette. Mikor a falubeliek az asszony keresésére indultak, csak bolttestét találták meg. A megejtett hatósági bullaszemle zúzódás által okozott balált konstatált. — Fürdók látogatottsága. Uj-Tátra-Füred fürűovendégemek száma a mult héten 1093-ra emelkedett. — Varasd-Töplitzen 1575 vendég fordult meg eddig. — Katonai azkllitás A cs. és kir. 5. hadtest intendánsa Pozsonyban kereskedelmi szokás szerint vesz folyó évi augusztus hő 21-én a kstonsi élelmezési rsktár részére Pozsonyban 5200 mmázsa zabot, a katonai élelmezési raktár részére Komáromban 1130 mmázsa rozsot és 5600 mmázsa zabor. a soproni katonai élelmezési raktár részére 4830 mmázsa zabot, a szombathelyi kat. fiók élelmezési rsktár részére 2400 mm. rozst és 14.500 mm. zabot. Közelebbi feltételeket megtudoi a lentnevezett élelmezési raktárak intendánsainál. — Elzüllött gróf Conte Gaetano Corte di Ventimiglia nevü ur, ajki polgári foglalkozására nézve késes és köszörűs: honfitársaival Copra Antal és Calzetti János bádogos segédekkel együtt utazott Grácból Nagy-Kanizsára. Szombathely és Molnári között a két bádogos elaludt, s mire felébredtek, azt kellett tapssztal-niok, hogy Corte di Ventimiglia gróf nr eltűnt s magával vitte Coprának 20 frt értékű ezüstóráját, 59 frt 17 krt, valamint 72 olasz lirát tartalmazó erszényét. Calzettinek pedig 5n írt értékű srany-láncát és 80 frttal terhelt tárcáját. A elzüllött főnemest eddig siker nélkül nyomozzák. — Dj vasi-tak iomogymegy&ben. Tabról jelentik lapunknak, hogy Somogy-megve északi felének nagyfontosságú vasúti kérdéseit megoldandó, az érdekeltség közelebb nagy értekezletet tartott Tabon Ugrón Akos országgyűlési képviselő elnöklete alatt. Az értekezleten 54 környékbeli birtokos vett részt s ala-" posan megbeszélték, bogy a tervezett vasútvonalak közül melyiknek készítése volna legsürgősebb és legfootosabb. Határozatként azt mondta ki az értekezlet, hogy első sorban a mocsolád—tab— sióioki, esetleg enyingi vonsi kiépítését kívánja, ba azonban e vonalnak kiépítése a jövő év májusáig uem volna biztositható, ugy a tab—szántódi, illetőleg a tab—puszta kspos—karád—mocsoládi vonal ügyét fogják leikarolni. Ily érte lemben fognak agitálni a megyegyűlésen is és külön bizottságot küldtek ki e végbői, melynek elnöke Ugrón Akos le:\'., ki is egymaga, sajátjából 10.000 forintot jegyzett a siófoki, illetőleg az enyingi összeköttetés létrejötte érdekében — Knraköz Budapesten. Muraköz két járásának lőszolgabirái és jegyzői » mások hazafiúi lelkesedéssel karolták fel azt az eszmét, hogy a muraközi nép tömege en minél nagyobb számmai zarándokolhasson fel Budapestre a millenniumi kiállítás megtekintésére. Az slá-irás megkezdődött, s a muraközi nép szép számmal jelentkezett s iratkozott alá. A kiállításra való zarándokolát megbeszélése és végleges rendezése ügyében a perlaki és csáktornyai járás fószolga bíráinak meghívására a községi és-kőrjegyzók s más érdeklődők e bó 2-án Perlakon a társaskör helyiségében értekezletet tartottak, melyen elhatározták, hogy aug. 27, 28 és 29-én fognak löl-menni. Eddig már 474 résztvevő jelentkezett. Az egész utazás és ellátás a IL osztályon 6 a !II-on 5 frba kerül. A felmenetelt K 0 v á c s Rezső perlaki és Kolbenslág Béla Csáktornyái föuolga-bíró urak rendezik. Budapesti levél a kiá\'Iitáa látogatásira kelzn! as i|;u or-■záí .¿o.i«! a ki mef aem »olt Budapesten ax eljön bizonyára erntic: mi t kal&Döaee fethi. ak figyelmét egyes kiillitou ki.tioi^otr. ■ oly ksrolaényekre. melyekn.l ludomáat ize-rezni bizonyára érdekében áH. A .Magyar Altfalt reiz.énytirsaaif• pa.il-locja a nagy gépciarook főbejáratára! nemben. igen erdeke« el taanilágoi kiálliláaial tantálja be ax atzfálüpar megiameréaere tztlkaégei l.r-mel.eoy.ket ea készítményeket: leírásokkal éa térképekkel testi mindenki áltál megértbetf.é, hogy mily nagyfontoaiágu ea értekn köiegéaaaégi! közlekedési ea razdásági azempontbO! az aaa-falt-burkolat. Ned.ea falaknak aaára.xá tétel., a lakások egéweg aaé »altoautáaa.ál; a kör-ntak ááztálttal burkolása a kbzlekede* meg-könoy.télére ea a közbiztonság azemponljábál; a gaz.laiági épQl-tek, istállók, magtárak atb száraz falazata, padozata áazfalt álul bogy mily nágv előnyöket nynjlanák mind megérthető, ba figyelemmel kilénuk a magyaráaáaokát. Aa elő-állitaai éa tOnnurtási költaégek olctobbaága minden mfca anyagénál jelentékeny fiiazegkclönbö-t tét bizonyít; Itr-tóaiágáüák nagyobb id őre kiterjedése ia az öatzebásoalító hl.auloi adatok ia! .án kitnutet.e Az aazlalt-burkoláa nagy elóajösaégít legjobban áz s rendkívül c»gv mérvű kiterjedéi bixonyitja, melj- igen erdeke« tibliiaton matatja ki a magr&r aszfalt re»z-véoytirsalat muokaforgalminak eme kedését, keletkezésé tő! kezdve; ebből a statúnikiból látható, hogy *z első evbec, 1878 Lan 2399 m\' terület burkolást végzett, s az évről-évre emelkedve, 1895-ben már 194.751 m1 területet barkóit a magyar aszfalt részvénytársaság. Ez az óriási emtlkedés a legékesebben szóU bizonyság az astfalt rendkívüli előnyössége mellett, s ezért ne mulassz» el se iki a Magyar ászfalt részvénytársaság psvilloojában erről meggyőződést is szerezni A kiálliláai iparcsarnok főbejáratának jobb oldalán, a* üveg- és porcellán csoport után j következő szíjgyártó-csoportból már messtiről | látszik egy bíborpiros cimtábl», mely Klapks i János gjrönyőrü saíjgyártó munkainak szekrényét jelzi Az itt bemutatott tárgyak mind j bizonyságai a disze« és valóban szolid munká-| nak, melyek Klapka János üzletét országtzerte \' biressé tették. A már eddig ia számos éremmel | kitüntetett Klapka János bzlet« a Bsrcss utca j 78. szám alatt azonban nem egyedül szíjgyártó \' munkákat készít kitűnő minőségben, hanem i minden, a loval való közlekedéshez szükséges j esskózt. Egész gyártelepe van, hol a legegysze-i rübb kocsitól kezdve a legfényesebb fogatig . mmdsn kiegészítő kéazül; bognár, kovács kocsi-i nyerges, fényező, szijgyártó nyereg nyerges, ; nehéc cumot nyergos és takaró készítő műhely, | Qgy hogy csak a lovakat kell udvarába vezetni, I ott tetszes szeriot telszerszámolvs, a kocsit ki-| választva, egészen kész fogatta! lehet kihajtani i A kocsi és szijgyártó iparnak ily nagyszabású | egyesítése teszi lehetővé, h^gy Klapka j János gyártmányai » legolcsóbbak s a leg-I szolidabban készültek, miért is ne mulussza el j senki, aki a kial\'itást megtekinti a Baross utca I 7& szám alatti gyártelepre is elmenni, a vil-i lányos »asuton gyorsan és kényelmeset lehet ■ oda jutni A ki pedig nem jón Budapestre, az I kérje Klapka János képes árjegytékéi, az dij-; mentesen megküldetik mindenkinek Tele van a vidék azzal a valótlan hírrel, ( hogy a főváros szállodáiban drágák a szobák . sőt a Budapestre érkezőket a pályaudvaron mindenféle emberek \'magánszállásokkal kínálgatják, azt állitva," hogy a szállodákban nem lehet lakást kapni, s az igy félrevezetett emberek rendesen piszkos, minden kényelem nél küli szobát oly drágán fizetnek, hogy szállodában olcsóbban lehet tisztességes kiszolgálással együtt kapni. Figyelmeztetjük tisztel: oka-tóinkat, hogy semmiféle ajánlatra ne haigassa-nak s nyugodt lélekkel hajtassanak szállodába ; mert ha némely szállodában drágábbak ii voltak la szobák jun. 8 ki ünnepélyek alatt, van »tál-oda, a hol még akkor sem voltak felemelve az árak. Ez a .Pannónia", az ismert jó hírnevű szálloda, melynek tulajdonosi, G 1 ü c k Frigyes ur, a jelentéktelen kiállítási szá-lalékemeléseo kivOl semmiiéle cimen nem vesz magasabb árakat, sót törzsvendégeivel szemben a legnagyobb méltányosságot követi ; óriás kiterjedésű szállodájában pedig mindig kaphatók tiszta, a modern komfort minden követelményének megfelelő szobák, mtlyek ingyen villamvilágitásra vannak berendezve, s Glück Frigyes személyes felügyelete alatt a leggoa\' doaabb szolgálat 7an biztosítva. Feltalálja a szállodában a vendég mindazt, amit a kellemes otthon nyújthat, sőt olvasótermeben a .Telefon Hírmondót« is nallgatja ingyen. Gyönyörű fedett ndvarkertjében van a főváros legkedveltebb étkező helye s a szálloda minden emeletén van fürdőszoba; ngy hogy a „Pannónia" méltán sorozható a főváros legelsőrendü szállodái közé A villanyvilágítás kérdése ismét aktaálissá lett azon varosokban, hol a célszerű és valóban jó közvilágítás kérdése még megoldva nincsen. És nem is lehet másról, mint aTiUamvilágitás-ról szó, ha figyelembe vesszük, hogy ma már minden jól adminisztrált város *zt az intenzív világítási módszert honosítja meg Azonban nagyon tanácsos, hogy ennek berendezésénél óvatos és körültekintő legyen a megrendelő, hogy a tökéletesebb és megbizh&tóbb a helyi viszonyoknak megfelelő readsxert teljesen alkalmaztassa. E tekintetben kűlűnösen felhívjak az illetékes körök figyelmét, hol a Tillamvilá-gitái létesítésével foglalkoznak hogy a világhírű Siemens és Halaké Budapest. Kerepesiét 9 sz céghez forduljanak a villám világítás bevezetésére kivantaté felvilágosítás és tervezetek készíttetése céljából; mert a« ezen cég álul hazank több városában berendezett villam-világitás bizonyait eddig teljesen megfelelőnek és minden üzemzavartól mentesek. A Siemens s Halaké céég főleg az egyenárama, valamint» XXIV. ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY 1S96. AUGU8ZTUS lr, ,:„ forjó arama telepek b*rendeaé»ér«l (úfi&lkosik. amint art a helri riazonyok kívánják. A többi körött ni&bb időMn Ig\'.óa és Kaposváron egyenáramú, Salgó-Tarjáaban, Rozsnyón é« Jolsván pedig forfó áramn telepeket rendezett be ; előmunkálatban Tan tftbbek Közölt Besztercebánya Tillamrilá^itiű!*. mely berendezésnél 1200 16-erejft rixhajtis ieíz a Garamból felhasználta, honnan 20—SO kilemeter távoleágra eső hely-séfek vülanmlágitátaal. valamint erőátvitellel letasfk ellátva. Iradala m. — „az 1848 -48-lkl magyar t«» bailaágbarc története" cimü nagy illusztrált munkából most jelent^meg a 64 ik füzet, amelyben Gracaa György a Uvaazt hadjárat kapcsán igen érdekesen mondja el 1849. márc 15 ének megünneplését — A füzet képei ezek: Rázga Pál a pozsonyi vérUnu. Részlet a komáromi harcokból Knezits honvédtábornok pisztolyai. A trónfosztás kihirdetése Részlet c debreceni csatából. A budai honvédsirok. Czecz János tábor ook, mint amerikai polgár. A mnnkácsi vár. A nagyszabású munka m.vst a befejezéshez közeledik, s már csak három fejezet van hátra. Nyllttér.\') Kversselyem báaxtmbaknoz való keimet H frt 8i krtól 48 Irt 7Í k-i» e»y telj t öltöayre — Tnaaora- és Sbantnafa-Poneet-a valvmint fekete, lebír, és aavoea Heaa<bar|-aa>yaa 35 krt-1 I\' frt 65 krif meiereokenr, áima caikoa. kocxkáaotl, miz-tijoit, damasit. a. a. t ímim cfj ko-lbobAaö minőaef. ¿000 axis éa mintAzál"áB a. a t. a mefreodelt ám poálabér éa mentesen a háaboi asillllra, mintákat poe-ufonjaltáTál kaid: Heamaberg tí. Ica éa k. udvari az állító) aeljemgyara Zlrlch-bea. 8vájc*ba caimaeu Revetekre 1 kroe, le-elexő lakkra S kros bélye» rajaaaUndo. Magyar ayelvea irt racjreodelesek ponloaaa elintézettnek. Eladó 25 drb Nagy-Kanizsai sör-és maláta gyár részvény. Ajánlatok e lap kiadóhivatalához adandók be. Yegyesefc, — Henri Krstlé-ftle gy erniekllszt, mely Nestlé vegyész álul Veveyben 30 évvel ezelőtt UlálUiott föl, azóta nem csak az eg.*sz szárazföldön hanem a többi világrészeken ia óriási elterjedésnek indult s a legelső tekintélyek és gyermekorvosok álul az aoyatej helyettesítőjéül ajálutik. a gyermek tápanyagok közt nj$kétségle]enül az elrö beíyen áll. Mig a lej, hogy tartósabbá váljék, gyakran szóda, bor éa szá\'icil-aavval vegyittetik ötre, mi a gyermekek organizmusára idóvei legkárosabb következményeket vonja maga uUn, ad dig ez eset a Nestlé féle gyermekliazt-nél teljesen ki van zárva, a csecsemők örömest veszik magukhoz, löle virágzók és erőteljesek, a mi fődolog epyenleles gyors táplálékuk.van, melynek készítéséhez vízben néhány percig urtó főzés •légeégee, születéskor mint tejet isazák. későbbi hónapban pedig mint pépet veszik magukhoz. A Nestlé féle gyermekliszt a táplálékonyaág minden aajátságával bir, a azonfelül gyárlá\'a is telette észszerű. A gyertuekliszt hez felhasználandó nagy mennyiségű lej naponta frissen fejve a gyárhoz urtozó tejgazdaságból állíttatik elő. Miután tej pontosan megvizsgáltatott, egy ké srülekbe öntetik melyei gőzzel fűtenek a melegítés azonban 40 — 50 foknál ■nagaaabbra nem terjed, hogy a lejmk sajátosságai változatlanul megmaradjanak. A szükséges krnyérbáj legfinomabb búzalisztből állíttatik eW. Minthogy liszt hez legfinomabb résveiben csak a kenyérhéj haaznáitatik föl, a légecygaidaaág ezáltal még nagyobbodik Ezen tejhez a légenydus vepyoléknek rendkivüli finomsága nagyban elősegíti e tápláló anya-Urlóaságár. Ebben áll röviden a tejösszeg tétel előállítási módja, melynek Upláló voltát a laikua is könnyen láthalja. Az előállítási módja nincs homályba hurkolva, a Közönség elé teljes világításban van helyezve. Vé^űl megemlítjük, hogy mint pép egyéb kitűnő tulajdonságai niellott gyermekek kaUrnaánál, cholera nosiraa eseteinél mint lápaaer a gyomrot izgató tej fölött aagy sikerrel alkalmazható mely tulajdonságok a kórházi kézi könyvek állal ia teljea joggaUlőoyöaen eorolhalók elő. Szerkesztői üzenet — 3. V. B p e a l Köszftaet UfUsdebk jóaai fog — K P. Liifvii K Szólni fofjok. Saa-bad kéreonk, bogr egribb cikkelyeivel ev ludo-aitaaaival ia kereaaen fel beaouakes? -- % B F i n m e A lefaaivesebben kóióljnk ertjeke*ukkeiye,t góaaómt — H I B pi il Aiokl.il aa akluíli. cikkelyekből kérőnk egyet a axeplember 8 -án tartandó kósmúvelódeai agveanlelek koorrea-naa alkalmából. Teae, baejki.ljar bandára éa kSsavcay bántalmak ellen, továbbá a belégző éa emászbl aaervek bara\'.aa báaulmáinál, oevoai tekintélyek által a LIT Hl OX-FORRÁS SALUATOR sikerrel reudelve lesz. \' Húgyhajtó hatású! Kelte ua: Köméi eaestlteló! Kapbatú áavánjvizkcreakedi^kbeo éa fjúgyaaertarakbaa A Salvatar-ferraa IfAtg. Eperjes éa. 2923/ik. 896. ikfrerési íáicíletaaéayá A nagykanizsai kir. tőrvszék tkri osztálya részéről közhírré tétetik, hogy Vörös József hahóti lakos vhajtttónak Kovács Imre és neje Szíva Anna vhajtást szenvedő hahótr lakosok elleni 53 frt 25 kr. tőke, ennek 1895 szeptember 24-tól járó 67, kamatai; 7 írt 65 kr. jelenlegi s a még felmerülendő Költségek iránti vhajtási ügyében a fentnevezett kir. törvszék területéhez tartozó, a hahóti 1437. sz. tkvbeu t 929/a. hrszám alatt felvett s 95 frtra becsült in gatlan 1896 évi augusztus i8 án d. e. 10 Orakar Hahót községházánál Dr. Dick József felperesi ügyvéd vagy helyettese közbejöttével megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog. Kikiáltási ár a fennebb kitett becsár. Árverezni kivánók tartoznak a biísár 10\'/. át készpénzben vagy óvadékképes papírban a kiküldött kezéhez letenni. Kelt N.-Kanizsán, a kir Ivszék mint telekönyvi balóságnál 1896. május hó 11. nspján. GÓZONK kir. tszéki albiró. Pártoljuk a kitűnő hatása erdélyi _áaváoynzekel 1_ . Felelős szerkesztő: Dr. KISS ERNŐ Helyettea szerkesztő : Dr VILLANYI H-Kiadó: Ilj. WaJDITS JÖZ5KF. Kroitűorfi savanyúvíz. Stafaala tráaieikiaaé forral kitűnő Kjógj vlx, kedvelt asztali viz. Üágv-Kaniaaán PAUK JAKAB, NEC éa gl.ElN éa FESSELUOFER J. araknál kapható. | \') E rovat a\'att kóalot ékért nem vállal f. - \' lelóaaeget a azcrkeiatö. Hirdetések. 9292/896 PályázniI hirdetmény. Nagy Kanizsa város rendezett tanácsa részéről ezennel közhírré tétetik, hogy a további intéztedéig ideiglenesen betöltendő és a folyó évi szeptember hó 1 -én elfoglalandó VI. és VII kerületbelí kántori állásra, mely ez idő szerint 100 fórlet éti fizetéssel, 8 öl tűzifa és a szokásos stóla jövedelmek élvezetével van egybekötve, pályázat hirdettetik azzal, hogy akik ezen állást elnyerni óhajt ják, szabályszerűen felszerelt kérvényüket a f h* 18-ig alulírott városi Unácshoz adják be. Nagy-Kanizsán, 1996. áuguszlus hó 1-én A városi tanács. 4-5% melleit rendet ét rendkívüli jelxiilűgkö\'ctönö-ket kieszközöl, valamint a legbonyoló dottabb convertiákat tzinlén 4 — 5\'/.-: kai rendezi gyortan é* divréi min- Ai Wéljréii Ktifil-Egjttiltl útiitm Livia forrás Viz. Hazai,»eltert! Tekintettel a Wzeledé v»té*l idényre v.n szerencsénk ajá.i*ní tm~ szavatolt tisztaságii ~Wm (m csehországi Thomasmüvekbdl eredő) eltrátban oldható roszfor«v l.rtalomniai és 85-lOO\'l. porfinomsággal Felülmúlhatatlan, minden Ulajra alkalmas trágyaszer MCnfcen ao-vány ulajo\' iavitáaára, kitűnő haUsu as összes gabaanemüek, k.pu olaj növények,hébere és lucerna szőlő, komló és kert. vetemények e, ki- ,ÍlllléLerióbbé\'legbatUoaabb és legolcsóbb foszforaavtrkgya, let,,, tettei halasának tarlósaágára felfilmalja az összes saoperfoazfalam a citeátban oldható loszioraav-trnalomért azavalosaágot vallahuk, netán hiányzó mennyiséget megtérítünk. - Árajánlatokkal, szakmu. kákkal és egyéb felvilágositásaal a legkészségesebben szolgál a csehországi Thomasmüvek eladási irodájának vezérképvMöje a magyar korona országainak területén KALMAR VILMOS, Budapest. Erzsébet-körut 31 OOOOOÜOOOOOOCOOOOOOOOOOOCOOŰ C 0 I86B-1Ü év óta ismert Q BEHGEB FÉLE OBVOSI o o o o o o o o c o o o 3 liter 29 kr, I liter 20 kr. \'1. IÍM » kr. | „Széchenyi" 2 lit. 30 kr.. 1 Üt. 21 kr, \'|. Ut ls kr. j Orvosi vélemény ei, szerint a legkllfi-1 aóbb ásványvizek. Az .Erdélyrészi-íárpát Egyesüjet" országos ásványvíz raktára: Budapest. Aradi-utci 58-ik szán Telefonnál caak a aaim 24—15 kérendő Nagy-kanizsai főraktár: -STRKU éa KLEIN urakhál. Kapbaló miadrbAit — A jsvaáelm jóiékoaj-rélra meay KÁTRÁNY-SZAPPAN orvosi tekintélyek által ajánlva Ausztria-Magvarorazágban, Franczia-ország, Németország. Hollandban, Schweiczban, Rominbau stb már tíz év ŐU fényes sikerrel használunk, gf mindennemű bőrküteget mint szinte aa arezbőr mindenféle tisstátianságai ellen kü önösen a rflh, az idült és pikkely sömör ellen a kosz, a tömör rcpedvény, a fej én szakái ellen, a szeplő, májíolt úgynevezett rezes orr, a fagyda;, a lábízzadás. - a gyermekek valamennyi külső fej betegségei ellen, fjen kivűl, mint a bőrt tisztító mosdószer ajánltatík. Ara darabonként hstznáati utasitáigai együtt 35 kr. A Berger féle ká rány szappan 40*|,-a tömény lakatrányt tartalmaz, felettébb gondosan van készítve s lényegesen különböző a minden egyéb, a kereakedésekben előlordu\'ó kátrány szappanoktól mert ezen szappan 35^, glíczerin anyagot tartalmaz, finom illaUzerea Csalások kikerülése vége« fyógyaxertirakbaa világoaaa BE RGER-féle kátrány-azappan kérendő a ügyelni keli a x&ld caomaguláara Suaos etKJjiii! sitiiWiílftl i bécsi MuUid tiiilitiui itóS-hi. EgyeSBll belyettt« a bel- ea knlfSM réaaére: G. HELL TROPPAU ^.Tillrl^\' Nagy-Kanizsán Práger Béla s Btlus Lajos gyógyszerésznél. 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 o o o 0 0 0 0 o o 0 0 c 0 X3 o o den előleg nélkül. Herezeg Sándor, Bodapeat, Gyár utca 19 PERL ARSOLD, Győr ar. kir. vá ro; törvényhatósági álUtorvoeának JOCKKY FLUIDJA ■ládán faiSaaáibaa aéikUizbatallM Biztosan ható azer a túlerőit, -lett állatok izmainak folytoros jó-karban tartására, valamint a kimerülés. fáradság izomcsűz. vállbéna-rág, ídó-zaai ránuaág a végtagok lobos b inul mai és merevsége eseteiben. Számos köszönőirat betekintésre áll. Főraktár 8zeatmlhályl Oynla cyőgyszerUrában Győrött. Eírj 0*e|r ára t kor. OOOOOOOOOOQOQOOOOOOOOOOOOOOO 1500 frloí jövedelmező nagykanizsai házamat parkírozott udvarral, nagy gy0m5lcs5s kerttel, elutazás miatt minden áron eladom. EEÜRMANNY FEREKCZ Nagy Kanizsán. VVinierbcrs: luíézeí WIEX, , WSiring. Cottage Anlagea. Nagy leánynevelő intézet, kényelemmel berendezve. Szép Un-, alvó és társalgó termek. Gyönyört kert stb. Egészséges fekvés. Államképes bizonyítványok. — Tula jdunosoé : Winterberg Mária Cobleniból. a Rajna m. Aranyérmekkel kitüntetve. Uus-szállitás yBtlii-Myort Utazási Ilj lk. 120. R. MOgge, Stettin Unterviek 7. Elet ca éa kir. kizár, azabidala. Aranyérnekkel kitűntetve oivilokzat-festek-gyar KRONSTE\'NER KAROLY WIEN III. Hanptstraeae 120 uim, aajst házába* Fóherezegi és berezegi nradalmak, cs. és kir. katonai raktárak, visut- Í3ir bánva él lnaarllr«l.l.v .. .... ,., .. .. építőmesterek, valamint gyártulajdono«k azálliUJ* - F.z-n bo«lo"tfes^kek mef«k^LSía^S?-.^.mnnlíiUtok\' »<tl álk0Z0k és ^rr^ir.\'aaür-\' rzszzTsssízssi\'s:.. Nyomatúit Ilj Wajdita József könyvnyomdájában Nagy-Kanizsáu. MGMAMIZSA, 1896. aeguszlns 22-én, 34-lk szám Klófinetéai ár: lEgeaz érre/. - . & frt — kr Fél évre / . . . 2 frt 50 kr. ¡Nettedért* . . t frt 24 kr F.JJM iúh 10 kr. HIRDETÉSEK. |5 baaá.ios petitio."j»B 7, másodszor 16, s minden további sorért 5 krJ XVI LTTÉKBCK hn-tit soronként 10 krért vétetnek \'. Kincstári il.eték minden egyrtj hirdetésért 30 kr. iuetendő XXXV. évfolyam. Alap szellemi részét illető minden közlemény a felelős szerkesztő nevére, as anyagi részt illető közlemények pedig * kiadó nevére címzetten Kagy-Kaaizs4ra bérmentve intézendők. |Bérmentetlen levelek nem fr»gad-tatnak el. [Kéziratok rlaazaaem k&ldetnek T A nagykanizsai „Ipar-Teetület", ,a nagy-kanizsai Takarékpénztár részvény-társaság", a .Kotori takarépénztár -zvény-társaság", . .nagy-kanizsai- ét galárcbokiönkénte. tűzoltó-egylet\', » .nagy-kaniz», kisdednek egyesület- a lUff.taW tanítói j4rí,Mr\',. .««-¿»ia« k.reraténT i«tft.n. ,n.kanizsai izr. jotékony nőegylet", .«egények tápintézete", a .katouai bástyás egylet" a .soproni kereskedelmi iparkamara" nzgykaoizsai k.Zj^á.TS^U*. nőegylet" , ■ — , ...«.»un, aavastyan egylet" a ,,„proni kereskedelmi iparkamara" nagykanizsai kllválasztmányának hivatalos lanía HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETI LAP Nemzeti ünnep Nagy-Kanizsa, I89ő. aog 20.\' Ezer esztendeje, hogy az Ázsiából Európába jött magyar nép megtelepedett a hármas bérc alját .és négy folyó mellékén. Nagy idó ez nemzetek és nem egy oly kisebb nép életében mint a magyar. Nagy változásokon ment keresztül azóta a mi világrészünk, nagy megpróbáltatásoknak volt kitéve az indogermán faj, erőteljes tengerébe szakadt ural-tai kis nép, s bár hatalmas hullámok csapkodták ngy nyagatról, mint keletről, nemcsak hogy kiáltotta a vihart, hanem tisztes helyet is biztositott magának Enrópa kultur \' népei között. Az az ős erő, mely arra képesítette, mely Európában való maradását biztositotta, mély őt az idegent, más fajnt az indogermanak testvéreivé tette, ezer veszéiy közt megoltalmazta, nemzeti létének és művelődésének biztos alapot vetett — a kereszténység vo\'t. Árpád kardja megszerezte a hont, de sz. István bölcsessége volt az, a mely a kereszténység előterjesztésével fenállását biztositotta s kulturá-hs alapját megvetette. A szent király alakja méltó helyet foglal a hós hooalapitó mellett. Nélküle s magyarság által alapitott állam csak oly hamar indolt volna felbomlásnak mint, a hunok fegyveren nyugvó birodalma, vagy az avarok rövid-éltü állama. Oly nevezetes alakja ő a magyar történelemnek, mint Mózes a zsidó históriának, több ő nálunk, mint So-Ion volt Athenében, vagy Lykurgos Spártában. — Amazok csak üdvös törvényeket adtak bomlásnak indult hazájoknak; ó kibékítette nemzetét az ellenséges enrópii né- pekkel, annak bölcs törvényt s üdvös vallást adott. Törvényhozó és após-/ tol egy személyben. Méltán számúja a magyar az ő emlékének szentelt ünnepet a legnagyobb nemzeti ünnepei közé, a melyek száma nálunk amúgy is oly csekély. De ha valamikor hálás szívvel ülte meg » magyar nép e nagy alakjának az emlékünnepét, ugy ezen esztendőben, a haza fenállásának ezredik esztendejében még nagyobb diszszel kell ezt megünnepelnie; mert e férfin bölcsessége álul alkotott törvények és az általa behozott róm. kath vallás tette lehetővé azt hogy e nép ezer évig éljen és virágozzék e hazán A pogányság a magyarok elődeinek ősi vallása lehetetlenné tette volna a magyaroknak a még akkor a kereszténységtől teljesen áthatott indogermán népek közötti fen maradását. A görög keleti vallás, a görög császárság befolyása alá juttatta volna az nj államot A görög császárság beálltával; mikor a szlávokra szállott a görög keletiek feletti hegemónia, esetleg a vallás utján nemzeti létét semmisítette volna a ?zláv népek között élő magyarságnak. lCzért nemcsak a katholikns hazafiak, de n hazának minden polgára tisztelettel és hálával tartoznak e nagy férfiúnak,,s ezt máshogy le nem róhatják, mint ha emlékének szentelt ünnepet hazafias és vallásos kegyelettel üljk meg. Tengeri kereskedelmünk eszközeiről. (Tengeri fnrgalmaak helyzete, — Finme kikötőjének fekvése és forgalmi tényezői — Rak-belyek s közraktárak — Kereskedelmi flottánk és útirányaink, gépek éa felszerelések.) 1. Technikai eszközök. (— zker.) Magyarország azon előnyös helyzetet, melyet a világkereskedelemben manapság elfoglal, jelentékeny részben tengeri kikötője fellendülésének köszönheti. A s/ük határok közt mozgó bel-kereskedés helyeit, most tárt kapn áll előtte nyílva mindenüvé, ahova a közlekedés eszközei eljutnak, s a magyar termék immár a nemzetközi forgalomnak mintegy nélkülözhetvén elemét ké-pezL Mtuő eszközökkel érte ezt el a magyar tengeri forgalom ezt fogjuk a következőkben megvilágítani. ♦ - • » . ■* Tulajdonképeni .msgyar tengerünk", a Quaruer o-öböl, földrajzilag nem épen kedvező fekvé ü. Messze terjedő és egymáshoz na;yon közelfekvő szigetek közt nyílik fel az Adria egászea a Karszt közvetlen tövéig, hol a szük agyagpartba nyúló öblök és őblöcskék mindmegannyi természetes kikötővé alakulnak; ezeket azonban a sziklás hegylánc, teljesen elkülöníti a sík belföldtől és csak százados munkával, nyithattak utat belföld s tenger között, életerői törekvéssel s áldozatokkal alakíthatták át az említett természetes kikötőket forgalomképesekké Fiuménk annak köszöni felkaroltatá-sát, hogy részint épen végpontját képezi az Adria Öblének, részint a hegyek vonalai és szorosai ott fntnak ösaze. Azonkívül a Qnarnero ott a legmélyebb partvizű, tehát hajózásra kiválóan a\'kal-ma?. A vároa mint ilyen csupán kelet-nyugati irányban kénytelen terjedni, mert mögötte hirtelen emelkedik a szik-1 a hegy; a kikötő tegedése is halárok • hoz van szabva, mert kétfelói közvetlen idegen (horvát és osztrák) terület határolja. De amennyi rendelkezésre áll, azt \'annál inkább igyekeznek észszerűen kihasználni. A partszegély szilárd koalákon nyugszik. és mintegy folytatódik a kikötő bástyáiban a mólókba a. Ezeknek konstrukciója adja meg a kiköt ó jelle gét. Szükséges, hogy readitheüen .örökké tartó" alapokon épüljenek, a vízállás minden fázisánál védül szolgáljanak, s a közlekedési eszközöknek, ugy a tenger, mint a szárazföld felől könnyen hozzáférhetők legyenek, és műszaki elrendezésükkel a kiktől egységessé, biztossá tegyék. Fiúménak három főmoloja, úgyszólván válaszfala van. amelyek ugyan annyi elkülönített részt képeznek. Az első legrégibb s leghosszabb a amolo tungó" (a. b. 1300 méter h.) a partiól mintegy 200 méternyi távolban vele párhuzamosan vonul és összefoglalja a szűkebb (személyi) kikötőt és az általános áru • kikötőt v. „punto franko" t (I. alább) amely jtóbbit ismét a partra merőleges kisebb molok, .— melyeken a közraktárak nyugszanak osztanak részekre. A második nagy molo a petroleum-finoinitó külön kikötőjéé; az ezáltal elkülönített meder emiitett gyár hijófor-galmát szolgálja, miután a kirakódá«, és a gyár tengerbe ömlő salakja ezt szüksége 8é teszik. V h trmadik főmolo végül a szintén elkülőaitett, de a főkikőtővel csatornán közlekedő .Baross kikötő" válaszfala, melynek rendeltetetéséről alább lesz szó. Mindeten molok kitűnő szilárd anyagúak a tenger felöli oldalaik hatalmas hullámtörő köóriásokkal vannak szegélyezve. (A kü\'ÍÖldi nagy tengeri emporiumok fedett dockjai nálunk nincsenek meg. Ezek a partba beépített csatornák, hová a hajók rakódás cé jából mennek be.) A hajók kikötésére és veszteglésére a parton kívül fentemii lett kisebb molok és az u. n. .bóják" szolgálnak. Eí utóbbiak nagy vizszinen nszó vasgömbök horgonykarikákkal; a tengerfenékhez hatalmas láncok kötik őket, melyek mélyen befúródó. horgonyokkal vannak leerósitve. Az egész kikötő tömör egységet képez, és oly célszerű berendezésű, hogy még az angol hajósok elismerését is kiérdemli Legtöbbet köszönhet Baross miniszternek, aki fejlődésének egész irányát megadta, 8 a szükségszabta kibővítések is még az általa inaugurált tervek szerint létesülnek. A szorosan ,vett kikötői építkezéseken kívül a r a k h e 1 y e k és nyilvánosraktárak képezik a kikötők legfontosabb alkatrészeit. Az árukészletek biztos és rácionális kezelése valamint a ki- és berakódás célszerű volta első sorban mérvadók a ten-gen szállításnál. Szem előtt tartandó, hogy a kikötői ^¿raktárakban rendszerint csak átmenetileg helyezik el a nagy keszletet. Fiume telepeiről, rakpartjairól és közraktárairól elmondható, hogy céljuknak a forgalom eddigi s ádiuraa szerint megfelelnek. Azonban a nagy arányokban bővülő forgalom ujabb s ujabb építkezéseket tesz szükségessé a számtalan milliót fog még követelni a modern igényeknek megfelelő árutelepek kiterjesztése. A rendelkezésre áiló rakpartok hossza együttesen k. b. 5600 méter, azonkívül a tengertől elhódított feltöltött tereletek k. b. 500 ezer négyszög méternyi területtel bírnak ; mily örvendetes jelenség, hogy ezen roppint méretek napról-napra szűkebbeknek bizooyulnak! Nyilt árutelepek vannak a fanemüek és fabarakkok a nagyobb arányú árucikkek (bordóborok, bálok, ládák) számára; a petróleum kikötőben óriási hordópiramisok fekszenek, és a .Baross" kikötő s a hozzá csatlakozó u. n .Delta" és »Braj-dica" terűletek (a M. Á. V. tulajdanai) szolgálnak az óriási mérvű fakészletek be-raktározására. A legfontosabb árutelepek azonban az állami (M. Á. V.) nyilvános közraktárak. 10 nagy szilárd anyagú és modern be-rendezé-ü raktár szolgál az értekező s elszállítandó áruk befogadására, hozzávetőleg 2600 kocsi mkomány elhelyezésére. Ezeken kívül még a szorosabban vett vasúti raktárak k. b. 3500 kocsirakományt fogadhatnak be. Külön osztályozás a!á esnek az n. n. Elevátorok, v. emelő gépekkel felszerelt raktárak, melyekben legfőkép gsbonanemüeket helyeznek el és tisztítanak az elszállítás előtt. A. M. Lesz. és Pénzv. Bank amerikai tervek és arányok szerint épült elevátora 1000 waggon raktározására való, vagy 65 gabonatisz-titó .ciisson8-nal és kiíüuó gépekkel. (Megjegyezhetjük itt, síjoos, hogy a gabooakivitel fogyatékossága következtében e kitűnő intézményt miodeoféle áruk beraktározására kénytelenek használni.) Kikö*.ónk másik elevátora magántulajdon ; arányaiban sokkal szerényebb, de azért nagyon munkaképes. Ha még megemlítjük a legújabban épült kávékezelő és selejtező raktárt (Magyar Keresk. R. T.) ugy végigtekintettünk kikötőnk enemü intézményein. Forga\'mi tekintetben fontos körülmény, hogy a közös vasúti állomástól minden raktárhoz és telephez külön si n vonal vezet ujj, hogy a ki- s berakódás TÁRSA. Szellő suhan a virágon ... — A .Zalai Közlöoy eredeti tárcája — Szellő suhan a virágon, lombon át, Csóko\'ja a szőke kis lány homloké. — Szeliö szellő is azt sugjj, ■ erlemadár csak azt búgja, Hofy szeretem, hogy imádom; r h ezt az én boldogságom: Az a pici szóké leány >rm tudja! Felk, szállt a badacsonyi tetfire Hogy megcsaljon, nem hittea vóa felőle ! — Puszta, sivár szivem, lelken. Boldogságon eltemettem. Tuitja e«t az egéaz v lág, I \'inbos erdő, kicsi rir/ig . . . M-j csak az a csalfa kit lánj N*m tudja! KÖRMENDY PÁL. . Falun Irta: 8AU5Ó G. SÁNDOR. — A .Zalai Közlöny\' eredeti tárcája- — A zakatoló, kattogó vonat tüszkölve robogott be a vörös tégláa kis állomásra. .....\'. J — öt perci _ — Tessék kiszállni 1 A kupék ablaikból mindenütt kíváncsi fejek bújuk elő. Egy hosszú szakálas arcu ur sürögve járt-kelt a vágányok , kö/őtt és hangosan adott utasításokat. A jelzőcsengők éles csiliagelésébe belé-v egy ült a lázasan kapkodó utasok lép- J teinek kopogása, amint sietve ide-oda ! szaladtak a peron kőkockáin. Egyszerre c*ak megszólalt az indulást jelző harang. Barátaim . ugy toltak be ; helyemre. A gép fütyülése éleaen sivi-| tott a tiszta levegőben, pöffeszkedve | hányta fel a fekete, gomolygó füstfelhőket szük kéményéből és fujtatva lassan kapaszkodott fel az emelkedő töltésre. Ott álltam a nyitott ablaknál és önfeledten e felkelő hold nagy izzó, tüzes korongját szemléltem, amint lassan felemelkedett az égbolt peremére, rózsaszínre festve az átlátszó fehér felhőket, melyek elnyúlva, lomhán állták egy helyben. A töltés alatt elhúzódó, kanyarodó nagy táb\'ákon a magas kukoricák zizegve hajlongatták fénylő, széles leveleiket és a lassn tompa zajból élesen vá\'t egy egy lesben álló vadász fegyverének puffinása. Egy hirtelen fordulónál lecsapott a gép bűzös, kormos füstje, ugy, hogy az ab lakot fel kellett húznom.. Kényelmesen befészkeltem magam az egyik sarokba, fejemet odatámasztottam a kikárpitozott falhoz és a kerekek gyors ritmjkns pattogását hallgattam. Itóaeretlen útitársaim, kiket mély álomba merülve leltem a szakaszban, a bogy felszálltam, még egyre aludtak. Ketten voltak : egy kis három négy évei leányka és egy férfin. Vonatunk egy folyó vashidján irtózatos robajjal Bzaladt keresztül, mire a leányka ijedten kap!a fel fejecskéjét. Arany-sárga fürt öcskék hosszú csigákban folytak körül tejszii^ tiszte arcocskáját. Nagy, búzavirágszínű szemeit egyre dörzsölve, álmosan hordta körül s amint engem megpillantott, bizalmas mosoly vonnlt el p irányi cseresznye piros ajakái, ugy, hogy fehér gyöugyfogai vakítóan kandikáltak elő rejtekükbői. Való^ágo* kis angyal volt, mint a minőket R-iiael szent képein láthatunk. Vigyázva, nesztelenül csúszott alá a a pamlagról, egy ideig kutatva vizsgálta az alvót, aztán meztelen, duzzadó göm-bőíyü karjait szeretettel odafonta a nyaka Ijőré. A férfiú megmozdult helyén, ugy, hogy a lámpivihl; bizalmas homályában tisztán lehetett látni érdekes, sápadt, fehér arcát. Huszonnyolc—harminc éves lehetett, erősen őszülai kezdő selymes hajjal és a szemüregekben mélyen ben-ülő finom, szempillákkal. — A puska, édes, szomjas vagyok, — mondá balkan a leányka és csattanós Cfókot nyomott kidomborodó magas homlokára, melyet egy kardcsapás összeforrt sebhelye egyenletes két részre osztott. — Azonnal kedvea — mondá felugorva helyéről, anélkül, hogy engem észrevett volna és kutatni kezdett utíbőröodjében. Nesze kicsikém, igyál, én meg addig majd lebocsájtnm az ablakot, hogy egy kis hűvös levegő beszállbassoa. Felegyenesedve, egészen felém fordu t, néhány pillanatig élesen szemügyre vett, hogy merész nézésével szinte zavarba ejtett. — ügy-e bár Tasnády? — kérdé egészen mellém lépve. — Igen, feleltem — még jobban elképedve — az vagyok. — Ejnye, Tibor, hát nem Í8mersz?l — Nyárai Gyula ? . . . — Az, az, — dadogta egyre és örömmel fonta karjait derekam köré. — A pokolnak minden szentjeire mondom, nem ismertelek volna meg, ha meg nem szólítasz. De hogy meg is változtál. Olyan a fejed, akárcsak a havasi bércek orma. Rázd még az üstököd, mert különben elolvad a fejeden a hó Beszélj, édes öregem, merre Rzaladsz a nagy vi ágban? Hát ezt a kis mosolygó arcu angyalkát hol szerezted? Ilyenek körében kevés képzelőriéssel is könnyén azt hi hetné az ember, hogy olt lenn járkál a menybolt aszfaltos utcáin. — Tulajdon gyermekem. 1 — Ah, hit megházasodtunk? Eszeriot az ifjúkori ábrándok megvalósultak. Csendes kis kúria egy elrejtett falucskában, hova nem hat el a oagy város idegsorvasztó, zűrzavaros lármája. Ha napközben a munka kifáraszt s én végig dűlök a kereveten; csupán a felszálló pipafüst bodros kavargásában gyönyörködöm. — Az udvaron felgyűrt ujakkal egy bóbi\'ás fejü. szajkó nyelvű kis menyecske tiszta búzát hint a lármás baromfiaknak. Esténkint pedig oda fogunk ülni a gombos akácok alá a ha egy fénylő csillag leszalad a tiszta végről, regét-regére fogok költeui a szerelemről. Igy fogok majd élni. önzőén feledve, hogy kivülenk még valaki él a föld hátán. .Csupán szerelemből a szerelemnek. Igy mondtad te ezt egykor régen éi én még most ia jól emlékszem rei Ugy-e boldog vagy nagyon ? • — Boldog? — mondá inkább kérdőleg, gépiesen, tomp ín, akárcsak az öntudatlan viszhang. Boldog csak az lehet, ki sohasem áhitozik a boldogság után és én nem tartozom azok közé. — Kinek szerető hitvese ... Kezével intett, hogy ne beszéljek. Vonásai eltorzultak és idegesen rángatództak ajkai; szó nélkül kibámult a holdvilágos éjszakába, majd meg figyel-meztetőleg mutatott a leánykára, ki álmosan hajtá fejecskéjét térdeire. K<nos csend uralkodott a szakaszban és én kiterítve láttam egy márvácyarcu szép hölgyet, mirtusz koszorúval szőke haja körül, merev, egymásba rakott kezei közőtt-a keresztre feszitett megváltóval. Félve, mintegy elűzve magamtól a halál gondolatát, kérdeztem : \'— Gyula, csak nem ?... Némán bólintott igent fejével. — Meghalt?... — Meg, de csak nekem és kis ártatlan gyermekemnek ... Miért bámulsz oly mereven rám ? Hihetetlennek tartod ? Pedig ugy van----megcsalt! Tekintetét odaszegezte a kupé tetejébe vágott pislogó lámpa domború üveg-korongjára, mely körül a beszállt éjji lepkék halk zajjal röpködtek. Csendes hallucinációk lepték meg lelkét, melyek susogó lázas szavakban nyilatkoztak meg. — Megcsalt. .. Pedig mennyire szerettem .. . Becsületemet. .. Végig-imitá izzó homlokát, (melyeken a lüktető kékes erek kidagadtak, majd meg-megrázta széles vállát, hogy elűzze felzaklatott agyának lázas képzeleteit. XXIV. ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY 1896. AUGUSíTUS 22-én. jelentékenyen megkönnyül és s kewlési költségek, ennek folytén aránylag jelentéktelenek Szintén Barosa Gábor kezdeményezésére épültek a műszakilag bámulatos vaeuti forgó h i da k, melyek a kikötő csatornáit ¡Telik át és úgyszólván egy kézmozdulattal félkörbe mozdíthatók, a hajók átengedésére. Nagyobb emelő terhek berakására szolgálnak az u. n. daruk (ponton,) melyek közül a legnagyobb gózdarú 60 tonnát képes emelni. 8zóljnnk most a forgalom legfontosabb eszközeiről, a tengeri hajókról. A fellendülés jellemzésére elég any-nyit mondanunk, hogy ezelőtt lö évvel nem volt egyetlen nagyobb teng. hajóok és most a világ minden részén, közlekednek az angol ste^merekkel vetélkedő gyönyörű gőzöseink. . . / Az ,Adria„ hajóstársaság*) 2 ú elsőrangú gőzöse viszi a főszerepet keresk. flottánkban. Le^gyobb hajói (,8tefániaB, .Kálmán Ktfály") k. b. 2200 brutto-touoalartalmuak (k. b. 130 waggon) a legkisebb (.Carola") k. b. 880 br. tonnás. Valamennyi elsőrangú angol gyártmány,, és 3 kivételével csupán áruforgalomra berendezve. Valamennyi csarargözös. Hosszadalmas volna a hajók szervezetét leírni; elég annyit emiitünk, bogy a rakomány az u. n. .hold" (ang. jókban van elhelyezve. Ezek óriási tárak a hajók belsejében, melyek több emeletre oszlanak s felülről kapják a hajó önműködő emelődaru-jával az árukat Pusztító elemi csapá-sou kívül nincs smi kárt okozhatna bennök. Személyzetük 16—22 tengerész, gépeik 1Í0—120 lőerejüek, hosszuk 120—130 mtr. Mindamellett ezen aránylag fiatat intézmény azinte eltörpül az .Osztr. Lloyd" mellett, melynek gőzösállománya 7G. tonnalartalmuk 700—4500. Egy ily hajó rakodása, ha az áruk elő vannak készítve, 3—4 napot vesz igénybe mert sokszor éjjel-nappal foly a rakodás i munka Nehezebb és kevésbbé romló árukat a fedélzetre is raknak, m. p. fatörzseket, dongákat, ürea bordókat A hajónak a kikötőben nemzetisége és lonnatartalma szerint meghatározott kikötői illetéket keli fizetnie, ngy hogy ez naponként néha 150—200 frtra rug. A parthajózás céljaira a .Magy.-Horv. Hajóstársaság\' (Ungaro-Croata) kisebb 60—500 tonnás gőzösei szolgálnak és a Fiume—Velence— Ankona—Ravenna vo nalekoo a Scbvrarz L--féle 3 kisebb hajó közlekedik, inelv utóbbiak közül 2 (.Villám" .Dániel Ernő") fényűző berendezéssel személyszállítást is eszközölnek. : Megemlitendők a mindinkább apadóban levő vitorlások is, melyek közül nem egy tekintélyes nagyságú és kitűnő anyagú, de a gőzösökkel szemben másodrangú szerepet hisznek, mert míg ezeknél s menetidót szinte órákra ki lehet mérni, addig a vitorlások tudvalevőleg a szél kényére vsnnak hagyva. A hajók menetképesség és "útirány szerint megoszlanak: hossznjáratu h. (Innga corss) nagypartjáraln (grandé cabotaggio) ás kispartjáratu (piccolo cab.) bajókra, s mint az elnevezé rőt látható, a befutandó útirány a hajó (• Eaen tánaaág éa többi baj óa-intézeteink axarveaetéröl, egy későbbi cikkben leaa aaó. — De ha még most ia szereted, ngy tán kezdhetsz vele egy ujabb életét — Hagyd ell Magam is így gondolkodtam, de ez es^k* mind öuámitá*. Az agyba vésett multat ki nem törülheti a megbocsájtás. A feledés és megbocsájtás két különböző fogalom, melyeknek forrása közös lehet, de a melyek mégis ellenté tea utakon vágnak medret maguknak, csupán azért bogf soba többé ne találkozhassanak. El akartam hitetai őnma gamma), bogy botlása nem is volt saját bűne. Egy második egyén erős, határozott akarata plántálta az ő gyenge ingadozó lelkébe és tán kínos harcot vívhatott a reá erőszakolt idegen akarattal szemben, míg végre kifáradva, megsemmisülten, Öntudatlanul hullotús nyoracp rult kéjenc karjaiba. Dgy-e bSr sok beu-nem az optimizmus? Oh de kit igazán szeretünk, azt oly tiastáoak akarjuk tudni, mint magát a ragyogó napot, melynek fényaugarai, ha fel is kutatják az undok pocsolyák bűzhödt légkörét de onnan mégis tisztán, azenytelenűl térnek vissza. Egy rejtélyes vad eröaek hatalma azonban ádáz szemekkel leselkedve állt e bö\'c-elkedés mögött és szűnetlen azt sugts fülembe: — Hiába minden! A te odaadó szerelmed édes csókjai la nem moshatják az ó ajakáról annak\' a másodiknak kéjvágyó csókjai helyét Puha teatének ingerlő illatában, nem érzed-e annak a másodiknak undok gőzét ia Hahaha! Ilit szeretsz még benne? Lelkét?! Hisi konstruciójától, gépeiktől és anyagjuktól függ. A hajók felszerelésére és javítására szolgál kikötőnkben a kitűnően bevá\'ó uszó dock; ez megfslelő sülyesztö gépekkel van ellátva a hajók felvételére és szivattyúkkal az egész alkotmánynak a benlevo hajóval együtt való felemelésére. Midőn a hajó ilykép teljesen fel van támaaztva, ugy, hógy mindenfelől, jól hozzáférhető, végzik el a javító munkálatokat. A költségek szín tén a tonnamennyiség szerint jönnek tekintetbe. Nagy szerepre van még kikötőnkben a vasszerkezetű világítótorony n a k is. Változó ténye az egész Qusr-nerot és a hozzá vezető csatornákat megvilágítja. Forgatható rellectora mindenfelől látható. - • • * íme tengeri kikötőnk anyagi felszerelésének rövidre szabott ismertetése. Korántsem hisszük, bogy ezzel a tökély legfelső fokát elértük, de azon rövid idő mellett, melynek folyamán mindez ugy-azólváo a főidből teremtetett elő, bámulatunkra méltó. Folyton dolgoznak empo riumunk szakszerű emelésén, és máris előjelei mutatkoznak azon hathatós ver-aenynek, melyet Fiume a sokkar régibb és tökéletesebb Trieszttel fog felvenni. Minő gazdasági és szellemi erők mozdítják ^.gépezetet, arról legközelebb fogunk szólani. Iskoláink beszámolói. ív. i. Akaposvári m. kir. állami fögymnázium értesítője az 1895-96 ísk. évről, közli Danilovícs János kír igazgató. Az ifjúság két ízben ünnepelte meg a millenniumot: május 9-én és 11-én. Utóbbi napon egész Somogymegye ünnepelt\' mert e napon tették le az uj gimn. épület alapkövét Samu István tanár ünnepi beszédéből veaszük a kővetkező a gimn. múltjára vonatkozó adatokat. A kaposvári gimn. 1806 ban nyilt meg. Csak egyeseknek és testületeknek óriási áldozatának és határt nem ismerő lelkesedésének köszönhető, bogy az iskola a felülről jövő nyomás dacára is megállotta helyét Somasich Pál az intézet nek örökemlékü jőjtevője 1864-ben egy moat ia á gimn. céljaira szolgáló—épülettel ajándékozza: meg a vármegyét. ^E vármegye intéző- körei nemes buzgalmának sikerült keresziüL-rinni, hogyTt». gimn. állami segélyt nyerje^, majd pedig 1869 ben az állami intézetek sorába emeltessék. Nyolc osztályúvá 1884-ben egészíttetett ki. Az épület azonban me; nem felelőnek, elégtelennek bizonyul\'. Akárcaák a kanizsai gimn. történetét olvasnók! Ksposvárott is sokat foglal koztak a kibővítés eszméjével, mint nálunk, de végre olt is győzött azon vélemény, hogy ha már építünk, hát építsünk minél tökéletesebb alkotást s a gimn. uj terve szerint aznj épület .a modern pedagógia és, a humanizmus követelte igényeket a legnagyobb mértékben fogja kielégíteni." — Kaposvárott bennünket megelőztek annyiban, hogy ott már lerakták az uj gimn. alapkővét, mí pedig csak tavaazazal fogjuk lerakni, ha lerakjuk!! ha lelke lett volna, ugy nem esal meg téged. Hahaha! E gúnyos kacaj agyamba kergeté a vért és útját állta a zűrzavaros rémes gondolatok kibontakozá-ának és ilyenkor oly erőt éreztem kariamba, hogy a vílá got kiforgathattam volna aarkziból és ö vele szemben mégis tehetetlenül álltam. Ábrándos, rajongó volt telve román ticízmnssal, ki csendes magányában légszerű ideálokat alkot magának, nem tudva azt, hogy itt alant minden oly anyagias. Ilyen maradt ő mint asszony is és én ép e gyermekes naiv hiteért szerettem őt Elrejteztem vele messze az élet ocsmány knfáraitól, hogy meg se érinthesse ezeknek rothadt légköre az imádott bálvány szeplőtlen tisztaságát. Egy napon egy pár csengő sarkantyú, egy arany zsinóros mente éa néhány szentimentális frázis, melylyel a szerelmi áldozatok színlelt betege felkelté benne a romantikus hősök iránt érzett szánalmat. ledöntötték aa éveken át vigyázva em«lt védgátakat, remjai alá temetve becsületemet is. A hitvány álbősból másnap csak egy nyomorult csonka ember lett — Megölhettem volna, de azt kívántam, hogy egész életén át csak reám emlékezzék, mint a bogy én nem tudom őt feledni. Zimankós szürke délután volt A szél csapkodva eeperte végig a puszta, lagyos földön a szállinkozó bő pelyheker. A lombtalan cserfák száraz galyaí között sivítva, recsegve száguldott keresztül a A tanári személyzet a hitoktatókon kívül 20 tagból állott. A tanulók száma 352. E szám a mult évihez képest csak 3 gyarapodás; tüntet feL Az igazgató ezt a zalaegerszegi gimn. megnyitásának tulajdonítja. A Unulók egészségi állapota kedvező volt, az intézetnek van egéazségtan tanára is, de nem tudjuk mikor hol, tartja az óráit A fegyelmi állapotot illetőleg az igazgató megnyugtató javnláat konstatál. Az intézet külön szabályzatot ál I api-tott meg szállásadók és kosztosok viszonyára. Az ifjúság előmenetele kielégítő volt — A görögpótló tárgysk hódítanak. 91 tanuló közül csak 39 vett részt a görög nyelv tanulásában. Voltak ünnepélyek, május 9 és 11-én, március 15-én, a koronázás évfordulóján Aa intézet részt vett a millennáris tornaver.,enyen és 3 tanuló jutalmat nyert. A kiállításon (eltűnést keltett a római ház és görőj színház mintázataival. A szertárak gazdagon vaunak felszerelve. gyarapításukra 250 Irtot fordítottak. — Szép munkálkodást tüntet fel az az önképzőkör működéséről széló jeleniés A körnek kü\'őu köayvtára van s 9 folyóiratot járatott, s némi vagyona is van. A pályatételek száma 10. — A tanári kar az ifjúsággal 9 tanulmányi- és 7 kirándulást tett Április 18án ünnepélyes faültetés volt az nj gimn. tellséa. Aa intézetnél 10 ösztöndíj van rendszeresítve Havi 3 frt segélyben részesült 6, 2 frt segélyben egy tanuló 116 tanuló könyvekkel segélyeztetett — A segélyegylet vagyona 7987 frt 37 kr. Aa ifjúság a segélyalap javára hangversenyt is rendszett. A 14 érettségire jelentkező közül jelesen érett 1, jól 5, egyszerűen 8. Az év végén vizsgálatot telt Uaulók közül 18 mibden tárgybőt jeles, 64 pedig megbukott (19.47..) A ] tirtalmas értesítőt a jövő ísk. évre vonatkozó tájékoztatás zári a be 2. A csurgói államilag a e gélyzett ev. ref. főgymn. ér-teaitöje az 1895—96. tanévről, közli dr. Vida Károly igazgató. -Az értesítő első 17 lapját a millennáris faültetés a zászlóavatással egybekötött millennáris ünnepély, és a bú dapesti tanulmányútnak leírása tölti te. Az igazgató panaszkodik a sok üo-n^élyesság miatt. Az ifjúság egészségi, állapota nem volt a legkedvezőbb: sok betegeskedés fordul elő, két tanulót a halál tagadott el. Okóber 31 én meg tartották a reformáció em\'ékinnepét. A í Csokorai-kör a hazafiúi érzelmek ápolására/október 6 án és március 15-én diszü>ést tartott. Az ifjúság két ízben rendezett táncmulatságot február 1-én bangveraenynyel és májua 16-án majá lissal egybekötve. Nem hiányoztak torna, föld-tennészetrajzi és történelmi kirándulások, mely tekintetben legtöbbet tet-I tek a kaposvári fógimn. tanárai. Mint Kanizsa és Kaposvár, ugy Csurgó is uj gimnáziumi épületet emel Van is már vállalkozó Mortndíni Román, a mi jó-hirű építészünk, ki sz épületet október végére tető alá teszi A tanári kar a hitoktatókon kivül 14 tagból állott. Az önképzőkör munkálkodása a várakozásnak eléggé megfelelő volt, $05 tanú ó használta a segélyegylet tankönyveit, 30 tannló 172 frt 10 kr, értékű ruhi- szél. Ott -álltunk szemben egymással. Néhány perc múlva ott láttam őt fetrengeni a földön és kibugyant vére piro-ra feslé a tiszta havat. Oak annyi erőin volt még, hogy felülhettem szánkómba; kábultan vontam magamra prémes bundámat és á repülő azán csörögve vitt hazafelé. Egy sikolylyal rohant felém ín remegve, mint a kit a kétségbeejtő bi-zoaytalanaágból egy pillanat alatt váratlanul megszabadítanak tapogatta meg teatemet, vájjon nem ért engem is baj. Aztáa odaültünk a kandalló elé és mind ketten bámultuk a lohogó fahasábok himbálódzó, izzó lángját. Selymes pilláin lassan átszivárogtak a csillogó könyek és Jastan peregtek végig arcán, majd lopva rám mereszté bágyadt szemeinek I tekintetét; szólni akart de tán nem tudott vagy nem mert Én megszántam kínos vergődését. Székemet közel toltam az őréhez, azép bánatos fejét odahajtám keblemre és lágyan cirógattam arcát, becézgettem, akár caak egy lábadozó nehéz beteget. Lassan víszuzá\'It a pir arcára, szemei visszatükrözték lelke boldogságát. És a hoc igr elnéztem át, egyszerre magam előtt láttam azt a hóban fetrengő véres alakot üvegesedé szemeivel, amint eltorzn\'tan oda káp a patagaó sebhelyhez és akkor tisztán hallattam, amint felém fordulva hörögve kiáliá: — Hiába 1 Hiába 1 Dühvel taazitám el magamtól az asz-azoayt\'hogy hosszában dőlt végig a medvebőr szőnyegen Sarkaimmal szeret- segélyben részesült. A könyv- és szertárak gyarapítására 1185 frt fordíttatott. Az intézet mellett van egy .Köztartáa" c. lápiutézet bo! 60 frt 50 krért egész évet) át lehet ebédet" és vacsorát kapni. A tanulók száma 2»6 volt Ezek közül sz év végén minden-tárgyból jeles volt 16, bukott 82 A tanulók közt volt 103 ev. ref. vallású és 135 r\'óm. kath. Az érettségi vizsgálat alkalmával 21 tanuló közül 3 jelesen érettnek nyilváníttatott, 4 pedig bukott. Az intézethez 10 gimn. ösztöndíj, 5 köztartási ösztöndíj van kötve. Az öoképzökörben 5 pályázat volt kitűzve. Az értesítő végén találjuk a rendes figyelmeztelést a jövő tanév megnyíláséin vonatkozólag. 3. A zs laegerszeai m. kír állami főgimnázium értesítője az 1895-96. tanévről. Közli Vidovich Bonaventura igazgató. Az értesítőt Tercy János tanárnak .Történeti visszapillantás hazánk ezer éves múltjára" c. lendületes és tartalmas beszéde nyitja meg, melyet a májua 9-én rendezett iskolai ünnepen tartott. A 11 ik fejezet áz elvégzett tananyagot foglalja magában. Rendkivüli tantárgy gyanánt csak az ének fordul elő, mivel az iskola még csak 2. osztályból á I. Az intézet a keletkezés stádiumában van, tanszereket eddig nem vá árolt, mert nem tudoá hová helyezni. Az iskola uj helyisége őszig kerül fedél alá s az 1897— 95 tanévet már saját épületében kezdheti meg. A gimn. eddig a polgári iskola gyűjteményeit használta. Az egészségi és fegyelmi állapot megnyugtató Az ifjúság millennáris ünnepélye májúi 9-én folyt le A tanári kar a bitoktató kon kívül 5 tagból állott. Az értesítő tárgy felosztása a jelen időben, mikor annyit beszélnek azaktanitásről, mindenesetre figyelemre mé.tő. Visszatérést vagy legalább közeledést látunk paedagogiai tekintetből oagyon is helyes felfogás felé, mely az alsó osztályokban egy kézben kivánja összpontosítani a tantárgyakat Az L éj II. osztályban egy és ugyanazon tanár kezében volt a latin, magyar nyelv, földrajz és szépírás. A két osztályban volt 66 nyilvános tann\'ó, ezek közül minden tárgyból jeles volt 3. bukott 22. Tandij 30 frt. -Az értesítő az igazgatónak a jövő évre vonat kozó értesítésével és a jövő évben használandó tankönyvek jegyzékével végződik. S.—r.—t. Kiállítási séták. — Saját tndóai tónktól. — \' Vili A vas-, fém- és épitő ipar tágas csarnokához játunk most, melyben együtt vannak azok az íparágok. melyek az építkezés szolgálatában állanak Az építő ipar meHett látjuk a vas- és fémipar praktikus és művészi vívmányait. Itt találjak továbbá a fürdő,- szellőztető-, világító-, fűtő-, vízvezető készülékeket, ház fedő és díszítő tárgyakat, valamint a csatornázás alkatrészeit. A pavillont Gregersea építette 72000 Irt költséggel, kiállítók száma. 271, köztük számosan Zalamegyéből. Igen érdekes a sokféle lámpa ,a fürdőkád, konyhaedény, állvány, fogas, lánc, zabla, és más ezerféle tárgy ösz-szeáilitása. Lábai okból, mosdótálakbó tem volna szétlocscsantanl agyának min den Izét, hogy ne maradjon belőle semmi, mi gyalázatára emlékeztetné. A belő szobából kihallatszott a dajka altató dauája és ez lecsillapitá fel\'ázadt idegzetem háborgását.\' Nem öltem, mert nem volt jogo*i, hisz ő gyermekemnek anyja. Rohantam onnan, hol a családi szentély oltárán az isteeség tiazta képét bemoci kolták, a melyben örökké elvesztettem hitemel. Az éhiedő hajnal eagarai egészen megvilágították már a kupé belsejét A nyitott ablakon behatolt a lekaszált mezők üde szénaillata. A leányka köré a felkelő nap oda tűzte\' ragyogó glóriáját Nyárai könyaa szemekkel nézte a mosolygó arcú kis alvó angyalt, kinek pihegve emelke lett teste a lélegzetvétel alatt — Egészen olyan, mint az anvja — mondá szomorúan. Kí tudja, mit írtak meg róla is a csillagokban. Hisz oly furcsa ellestétek keveréke a hitvány sárember. Agyában, a felmagasztalt lelki szerelem trónja mögött, a bársonyos bi-borkárpit redői kőlött mint a tagadás szelleme, gyilkos szemekkel leselkedik az állatiu vágy. Ssü\'ettem volna messze, fenn a jéggel, hóval lepett éjszaki sarkon valami nyomorult nyirkos falazatú eszkimő viskóban, ngy ma boldog lehetnék, da így soha ... soha 1 Elhallgatott és a robogó kerekek egyre csak utána kattogták: — Soha I. .. Soha! egész tornyok készültek, csillárok mindenféle fajtája lóg minden felé; kések, kolompok, rézműves dolgok, aarkantyak, sziták, rosták, kályhák, kávMarálók és tűzhelyek között egy apeciális dolgot is találunk, Krsszner Éliás nagyváradi lakatos nj találmánya sóletfőzöt ál litott ki. mely még a hivatalos katalo gusban is ezen a néven szerepel örö mére a néppártnak. Az építőipar csarnokkal szemben Justus Sándor gőzredőny gyáros é< Kramer Miksa cemenlgyáros paviliocja van. E mellett van a híres .kis pipa* Karikás Mihály magyar csárdája, hol jó bort mérnek, jő élolt főznek. Most a posta, távíró- és telefon-csarnokhoz jutánk, bo! az említett három közforgalmi intézet érdekes dolgait szem lélbetjük Tervezte a pavillont Kvo g Tivadar, építette Neuschlou cég 41.01) j forint kéltséggel. A csarnok belsejében a posta, távíró éa távbeszélő fejlődéséről, jelenlegi állapotáról és ezeknek technikai segédeszközeiről vehetünk tudomást. Itt van a gyalogpostás kezdetleges egyszerűségében, mellette a betűt velő távírógép, melyet még a laikus is olvashat A nagy és kisvárosi, nemkülőn ben a mozgóposta rendszer, a különféle távíró fajok, ezekre vonatkozó adatok, ábrák, grafikonok stb. találhatók itt. Itt van kicainyben a budapesti főposta is. Történelmi emlékek is stép számmal vannak kiállítva, régi feladó vevények, pénztárok, atb. Postai értékjegyekből igen\' érdekes gyűjtemény van összeállítva, s sok levélbélyeggyüjtő nézi sóvár szemmel. A pavillonban van működő posta-és láviróhivatal, ugyancsak itt van a kiállítási telefon központ, mely nemcsak a budapesti hálózattal, banem a vidéki városokkal is össze van kötve s egy foriatért akár Bécscsel is lehet beszélni. Ezzel szemben a jármüvek csarnoka jön. melyből kettő is került, mert mikor elkészült az első, kisült, bogy kicsinyre szabták, hát toldták hozzá még egyet I E pavillonban a közúti járművek, szebbnél szebb diszhíntók, és egyéb személyszállító kocsi és kerékgyártással kapcsolatos iparicikkek vannak kiállítva. A jármű csarnok mellett Wunsch Róbert cement pariilonja és ezekkel szemben pedig Schváb Gyula cserépfedő paVillonja, amellett az .Unió* vas és lemezgyár társaság csarnoka, majd az éssakma-gyarországi egyesitett köazénbánya r. tag. és Redlicb, Spitzer, Ohrenstein és Walla kiállítási pavillonja következik. Most átmegyünk a túlsó oldalra a tornacsarnokba, melyben mindamaz eszközök és tárgyak, iratok, ábrák és képek vannak kiállítva, melyek a magyar . tornászat múltjára és jelenére vonatkoznak. Alig van tornaegylet az országban, mely itt részt nem venne. Kilépve a tornacsarnokból, a szab. oszt. magy. államvasut-táraaaág. pavillonja áll előttünk mely vasultársaság nagy uradalmainak, bányainak és hutáinak, valamint anninai és resicaí világhírű gyárai nak termékeit illetve gyártmányait állitatta ki. Láthatók továbbá az egykori o. m. államvasút vasutépitészeii tervei, rajzok, eszközök, gépek és azok részei. Szemben ezzel a csarnokkal Trattner Károly balatoni csárdája van, mely egy-szersmínt, a kiállítási nagy körút utolsó épülete. Itt van a Stefánia uti bejárat. Séták folytatására legalkalmasabb lesz, ha nem megyüak tovább, mert ugy elkeveredünk a sokféle pavillonban, hogy nem ismerjük ki magunkat hanem fel • üünk a kiállítási villanyos vasútra, mely vissza visz beunüoket 10 krért a honnét kiindultunk, t L a kiállítási hídhoz i Onnét fogunk most a már látottpénzügyi pavillont jobbról elhagyva, a történelmi- főcsoportot magában fogtálé szigetre belépni. HAZAI HUGÓ. TadamI6fc Hirdetmény. Az 1892. éri XV t. c. 25 §-a értelmében azok s szól-lös gazdák, kik szeszes italok kimérésével, vagy kis mértékben való el-árusításával nem foglalkoznak, a saját termésű boraiktól a házi szükségletre szánt bormennyiség után, fogyasztási adónál kedvezményben részesülnek, ha ebbe*i igényűket, szeptember hó 15 ig a község elöljáróságánál bejelentik. Felhivatnak tehát miudazok, kik az érintett kedvezményt igénybe venni óhajtják, bogy bejelentésüket folyó évi szeptember i hó 15-ig a városi adóhivatalnál i annál is inkább tegyék meg, mert XXXV EVFOLYXM ¡896 AUGU8ZTUS 22 éo. ezen határidő letelte után a bejelen- I tés figy elembe nem veheti. A városi unics. Nagy-Kanizsán, 1896. évi augusztus ,hó 18-án. Féesey, polgármester. Neu Albert, ellenőr. Hiritetmeny Az olasz földmivelés, i.ir és kereslted, kir. minisztérium, f é. szeptember havában, a Catania 1 Szicília) kir azólószeíi és borászati -zakiskolánál, október hő végéig tartó nemzetközi szűrőkészülék kiállítást rendez. A mire oly megjegyzéssel hivjnk fel kamarakeríletftnk erde-fclt köreit, hogy a részletes feltételek a rendes hivatalos órák alatt kamaránk irodájában tárk; által megtekinthetők. Sopron, 1896. éri stig havában A keiületi kereskedelmi és iparkamara. __A budapesti «»ami ipariskolában IVIIL Xépsziohiz-utca 8 sz.), a rendes azaktanlolvamra vaió beiratkozás ebben az évben szeptember bó 20. napján kezdődik a bezárólag szeplember bó 24. •ajijiig tart. Az előadások szeptember ■jj-éo kezdődőek. Az intézetuek öt szik-osztálya van u m az építészeti, gépészeti vegyészeti. lém vasipari és faipari szak-osziály R-ode. lanulókul a gymnázium. reál, vagy polgári iskola IV. osztályát -ikerrel végzeit laoulók jelenkezhetnek. a kik szakjokban legalább eg7 isk. évi nyári azinidó alalt gyakorlatilag foglalkoztak s erről biteles bizonyítványuk vac. A vegyészeti. fém, vasipari és fiipari «zakoszlálybs rendkívüli tanulókul az a. t. iparirkola III osztályát jé «ikerrel végzett iparoa.-egédek is felvétetnek. A beiratkozásom bemutatandó iratok: 1.) keresztlevél vagy azületéai bironyitvány; 2.) ai összes e.végzett középiskolai oaztá-Ijokrúl S7Ó:Ó bizonyítványok; 3.) hitelesített gyakorlati bizonyítvány. 4) bim-löollisi kizoL.vilváay, 5) megyei, városi , vagy yirisi orvos bizonyítványa. A be | iratisi díj egész évre 2 frt, a Undíj féiéveokint 10 frt. S i r 6 t _ 6 Felsége születésnapját augnsz- iqs 18-án, mint minden évben, az idéa is kegyeletesen ünnepelte meg városunk. Délelőtt 9 órakor a szent FereDcreodüek plébánia templomában itteni tiaztelet tartatott, melyen a polgári éj katonai bslóságok mind képviselve voltak. — A diszlővésekre kirendelt bonvédzászlóa-jat a közben kitört eső hazaverte. — 11 órakor az izraeliták imaházában volt istenitisztelet, hol dr. Neumann Ede főrabbi tartott nagyazabásu beszédet. _ az épületeket föllobogózlák. — Szent István napját is szépen ünnepelte meg vároeuok. — Déle\'ölt a -zent Ferencrendüek templomában isteni tisztelet tartatott, melyen a városi hatóság élén Vécsey Zsigmood polgár mesterrel, a honvédtiaztikar Csallinyi ezredes vezetése alatt, a hadaatyán egy let és a varos több előkelősége részt vett. — A d.sztüzet e célra kirendelt bouvéd század adu le. Délután a sör Riérban népünnepély volt, hingveraeny, lánc, léghajózás és tűzijáték. — Személyi hírek. Dr Hérics T ő I b Játos kir. itéló táblai tanác -ellök kedves tartózkodási helyére. Nagy-Kinizsára érkezett. — Hévizy J áoos, városunk képviselője, kerületét járja é< beszámolóját tartja — Hévizy János, kerületünk ország-K> ü:ési képviselője, tolyó hó 15-én tar totla ueszsmolóját Zsla Szent-Balázson, mintegy 1500 hallgató elölt. A képviselő urat Vulendvay József és Sándor, Dervarics Imre Dervarics Akos. Baranyai Ödön, Koltav Alajos és Egyed Kálmán urak kisérték. A népnek Dervarics Imre kiiimáoi földbirtokos mutatta be szép t\'eszéd kíséretében. Körülbelül \'/t aráig tartó beszámolója után a képviselő urat k-ike.-en megéljenezték. Végezetül Hagauff Kde tauitó ur hosszabb beszédben köizö Mtrt mondott képviselő nraak eddigi untoké-ságiért. - Eljegyzés. Fekete József a .Pböniz" bizlcsitó társaiig pénztárosa Nagy-Kinizsin, e hó 18 án jegyezte el Hochstadter József vendéglős és birtokos kedves és szeretetreméltó leányit Adélt - Tanltóválaaztis. Az izr. hitközség iskolai szakosztátva í. hó 18-án tartón ülésében H i r s c h f e I d liezső galgóci tanítót választotta meg a megüresedett ■anilói székre. Ugyan abban az ülésben > szakosztály megbízta Dr. Hősen berg Mór helybeli ügyvédet, bogy dr. Schwarz Adolf ügyvéd jogi tantárgyait tanítsa a felső kereskedelmi iskolában. — Dr. Schwarz Adolf a jogi tárgyakat az ia-lézet fennállása óta adu elő sok szsk-"merettel éa tehetséggel, de a tanév végén a kathedráról nagy elfoglaltsága i fogadhasaa. E bizottság főikérésére az miau lemondott. — Színészet !iagy-Ka«lz«an. Pőbó Sindor a székesfehervár—soproni aait-bázak igazgatója társulatával azombatcif e hó 22-én kezdi -neg az előadások so-roialit Nagy Kanizsán. Dobó a Szarvas szálloda dísztermét szemelte ki Thália templomiul és itt fognak az előadások megtartatni. Bemutató előadásnl színre kerti ,A királyné draganytaa* operette-ujdonság. Az igazgató csak néhány be-mutató előadás atán nyit bérletet, v — As 1896—7. taaévre .a beírások a helybeli főgimnáziumban szept. bó 1, i. éa S án d. e. 9—12-ig éa d. u 3-5 ig eszközölte ipek- A növendék szülői vagy ezek megbízottjai kíséretéhez jelentkezik az igazgatósé jnil és itt felmutatja az előbbi tanévről szóló iskolai bitoayilványát, továbbá keresztelő levelét, illetőleg születési bizonyítványát, végre orvosi bizonyítványát arról, hogy mikor volt utoljára beoltva éa milyen eredaéuynyel. Az első osztályba csak, olyan növendékek vé:etnek fel, k i k életők kilencedik évét már betöltötték éa vagy a népiskola IV. osztályáról érvényes bizosyitvá >yt mutatnak fel, vagy felvételi vizsgálaton igazolják, bogy az említett osztály tan-anyagihoz mért képzet taéggel bírnak. Szükség esetén kilátásba van helyezve párhuzamos L osztá\'y is. Mivel egy-egy osztályba 60 tanú lónál több fői nem vehető, azért a szeptemberi beírások l. és 2. nspjain a helybeli szülőknek 1L osztályra jelentkező gyermekei előnynyel bírnak. A fölvételi, javító-ős pótló vizsgálatok auguaztui bó 29-én és 31-én délelőtt 9 — 12-ig délután 3 —5-ig fognsk megtartatni. — Tandíj egész évre 10 frt, mely összeg két részletben fizetendő. — Ezen kívül azon tanulók, kik először vagy kisebb nagyobb megszakilijsal lépnek az intézetbe, 2 frt 10 kr. fölvételi dijat, az ének- és zenetanár tisztelet dijának fedezésére pedig minden tanuló 1 Irtot, végre az évi értesítőre éa az ifjúsági könyvtár ciméo szintén 1 frtot fizetnek. Szeptember hó 4 én fél 9-kor Veni Sancte a városi tempiomb n és ez után a mlsodik évezred első tanévének ünnepélyes megnyílása az igazgató által a főgimu. rajztermében. — Az igazgatóság. — Hangverseny. Huckstedt Irén kolorstur-éoekeaiió, Tuboly Viktor ügyvéd, Biacbítzky Miksa Totola Kálmán és Kalmár József jelenleg Bécsben tartózkodó jeles tenorista szíves közreműködésével taept. hó 5 én a Polgári Egylet dísztermében hangversenyt tart, melyre e\'őre ia felhívjuk olvasóink becses figyelmét. Bővebbet a meghívók. — Iskolai értesítés. A nagykanizsai községi. népiskolákban a beiratisok augusztus bó 30-IÓ1 szeptember 6-ig mindenkor reggel 8 órától 11-ig és délután 2 órától 5-ig tartatnak. Szeptember 7 én pedig ünnepélyes .Veni Sancté-\'val a tanév megkezdése. Nagy-Kanizsán, 1896. aug. 22 én. Az igazgatóság. — Az országos tözoltó-kongresz szusra tűzoltó testületünk 40 tagja rándult fel Budapestre Knortzer\'György főparancsnok vezetése alatt. — A tagok legnagyobb része a zenekarból veit és játékukkal általános feltűnést keltettek. — A versenyben Viola Kálmin tüntette ki magát, ki a 3-ik emeletről ugrott a menlóponyvába és ezzel megszerezte a testületnek a díszoklevelet. — Legtöbbje kedden tért vissza. — A nagykanizsai „Ált. Munkás képző-Egyesület" e hó 20 án s Polgári Egylet dísztermében tartotta meg bang-versenynyel és felöl vasáasal egybekötött láncvigalmit. — A közreműködők közül első sorban ki kell emelnünk Huckstedt Irén k. a., Rákosi Szidi szíuésziakoliji-nak legszebb hangú koloratur énekesnőjét, ki valóban szép és cseugö hangjával általános tapsra ragadta a bár kevés, de válogatott közönséget, és darabjait háromszor is meg kellett újráznia. — Ezután Szalay Sándor lépett az emelvényre és „Az örök eszmékről\' tartott felolvasásával a közönség figyelmét mindvégig lekötötte. Nem hagyhatjuk említés nélkül a nagykanizsai dalárdát sem, mely Csolosz Jenő vezetése alatt szép és összevágó dalaival tűnt ki. — Ezután a fiatalság láncra perdűlt és járta ki világ oa-kivirmdtig. — Az első négyest 60 pír táncolta. — Debreceni dalosok Zalában A debreceni da egylet 50 tagja, hogy a zalamegyei balatonpart szépségeit megismerje, az országos dalosversenyről lejött a Balatonra A dalosok, kik kalapjaikon hosszú veres pántlikát viseltek és kiket nők is kisértek, Balaton-Füred érintése után Almádibs mentek,\\ innen pedig L bó 19-én Keszthelyre érkéz tea A deli Balaton e kies fürdőhelyénfogadó bizottságalakult, bogy a veL-dégeká\' jövő debrecenieket méltóképpen egész várost fóllobogózták, a kikötő bejárata fölé pedig dísze: diadalkaput emeltek. A dalosokat hozó hajót mo-zaárlövésekkel üdvözölték éa zeneszóval fogadták. A szárazra érő vendégeket pedig lmr:k János telekkönyvvezető üdvözölte ékes szavakkal, melyeket a debreceniek nevébeu Márk Endre ügyvéd, a dalegylet elnöke köszönt meg. A dalosokat élénken meglepte a meleg és pisaea fogadtatás, melyen a nagyszámú fürdővendégek teljes számban s igeu sok keszthelyi ia részt vettek. Délután 6 órakor a debreceniek hangversenyt rendeztek a .Balaton" erkélyéről nagyszámú közönség jelenlétében. Igen szép programmjukat precízen és ízlésesen énekelte el a jó hanganyaggal rendelkező dalegyiet. A közönség, melynek nagy része most élvezett először séta-haiig versenyt, a legnagyobb elragad taussal tapsolta meg a szép dalokat. Különösen tetszett Habar Honfidala és a Balatoni nóták, Másnap, szent látván napján, a keszthelyi caolnikizó egylet diazesolnakázáal rendezett iam-pionekkal díszített csoluakokou. — A debreceniek ..em győztek eleget gyönyörködni a változaton képekben. A sikerűit ünnepséget teán tan l\'atsá g fejezte be, mely kiviiágos kivirádtig tartott. A dalook péntekeo utaztak Balatoafüredre, bol szintén tartanak hangverseoyt. — Segítsük a vakokat! Pivir Ignác, a vakok bulapesti országos intézetének igazgatója, meghaló fölhívást boc-ájtott széjjel a vakok érdekében. A statisztika bazink 20 ezer vak lakója közül 5 ezerre teszi a tanköteles vak gyermekek szimat, kiknek képzésére és nevelésére még eddig az orszigbaií egymagában áll a vakok bpeali Orsr. intézete, az idén épen kerek 100 növendék-el s a nem ismert 8 ezért elhanyagolt ügy továbbfejlesztésére c-ekélyszámu éa alkalmatlan helyiségekkel. — A többi elhanyagolt 4900 tanköteles vak érdekében emeli esdő szavát az emberbarát igazgató mindazokhoz, kiket földi javakkal áldott meg a gondviselés, mindazokhoz, kik látják az égen a napot éa gyönyörűséggel telnek el ama természeti cioda remekek szem lélésében, melyeket a mindenség Alkotójának, mindenható .Legyen* szava a semmiből létrehozott. Azt hisazük, hogy nemeslelkü olvasóink megértik a szegény-vakok kérelmét és szívesen áldoznak érdemüzben. Adományaik közvetítésére szívesen vállalkozik lápunk szerkesztősége. — Hírek a szomszédból. A Pécsi Napló hosszabb cikkben pana-zkodik & városban uraklkodó caeiédmizé r i á k r 6 I és indítványozza, hogy R ó n s k y Ignác rendőrkapitány kezéből a caelédügyek elintézése vétessék ki, mert ó a cselédügyeket nagyon familiásan szokta elintézni a cselédek dédelgeté-sével. — Szombathelyen meg kezdték a Berztanyi szobor épiié sét a városház előtti kis keltben. — Ugrón Gábor és társai Szombathelyre rindnlnaz, hogy pártjukat ott is szervezzék. — Magyar Zeneiskola. A Magyar Zeneiakola X. évi értesítőjét az 1895 — 96. tanévről t napokban küldte szét. Érdekesnek tartjuk az Értesi\'óből közölni a kővetkezőket A Magyar Zeneiskola (Budspeat, Váci körút 16. sz) a jelen tanévvel immár 10. évfolyamát f^iezte be. Nem nagy zajjal, üe annál nagyobb sikerrel muakilkodott azon eszme S\'.olgilatábaoV melynek müvelésére alakult Tanításában vezérgondolat volt mindvégig: a klasszikus zene mű velése mellett s nemzeti zene ápslása. S e gondolat, melylyel a magyar zeneiskola .kezdetben egyedül állott a zenei tanintézetek között, jnienleg már hódit és érvényesül mindenféle. S éppen ebben áll a Magyar Zeneiskola nagy erkölcsi sikere. Tananyaga ugy van megválogat« hogy a kiasszikus nagy müvek mellett tér jut mindig a magyar szerzeményeknek. A magyar szerzeményeket mindig tölvetts programmjiba, sőt a Magyar Zeneiskola merte először megtenni azt is, a mit most már kezdenek utánozni, hogy teljesen magyar szerzeményekből illó hangversenyeket rendezett. Mindenki ismeri ma már a történelmi hangversenyeket, melyeket Káldy Gyula oly népsi ertekké tett. Ezek ia a Magyar Zeneiskolából indu\'tak ki. Az intézet vezetői: Káldy Gyula elnök. SchoöLer Lajos igazgató és dr. Westely Ödön titkár. Tanári kara kiváló migyar zeneművészekből áll, kiknek képessége és tudása általánosan el van iamerve. Tiszteletbeli tanárok: Id. Abráoyi Kor nél, Bartalui István. Rendes tanárok: Bárdossy Irén, Faludi Károly, Hochbalt Ferenc Káldy Gyula, Kéamirky Árpád, Kuliffiy Izabella, Pichler Elemér, Schnől ler Lajos, Waldmaun Albert, dr. Weszely Ödön, Willmooth Bódog. E mellett a legolcsóbb fóvátosi zenei tanintézet, (tandíj: havi 4 frt) a mivel szintén hozzájárult a magyar zene népszerűsítéséhez. Eddig már ¡506 tanítványi volt az intézetnek a 77 nyilvános hangver aenyt rendezett E hangversenyeken az előadott 102e. szám közül 446 magyar szerzemény volt. Oly eredmények ezek, melyek megértetik, ha a figyelem a jMagyar Zeneiakola felé fordul. A Ms-gfar Zeneiskola egy előkészítő, 4 rendes éa 3 kimüveléai osztályból áll. Ezen faloaztás a zongorára és hegedűre szól. A többi tárgyaknál a körülményekhez képeat módosul, ¿a előkészítő osztályba olyanok is felvétetnek, kik semmi előismerettel nem birnak. Gyakorlati tantárgyai: zongora, hegedű, mély hegedű, gordonka fuvola, cimbalom, magánének, színpadra képzéssel, ugy sz opers, mint az operett számára. Elméleti és mellek tantirgyak: zeneelmélet, karének, összhangzattan, zenetörténelem. ilUIános paedagogia. zenetauitási mód szertan, vers- és kőltészettan, a magyar zene története és sajátságai, kamarazene és zenekari játék. Beiratkozhatni oly hangszerekre is, melyek a fentebbiekben elősorolva niocsenek, a mennyit íjén ha valamely hangszerre 3 tanítvány jelentkezik, számukra kalőu tanfolyam nyittatik. Beiratási díj a zene-1 iskola előkészítő- és a 4 rendes osztályba: 3 írt. Havi Undíj 4 frt. — Beiratási díj a kiműrelési- és az ének-i osztályokba: 5 frt. Havi tandíj: 7 frt. Fűtés és világításért egész évre 2 frt fizetendő. — Kiváló tehetségű szegény növendékek Undiikedvezményben, esetleg tandíjmentességben részesülnek. A zenekarba előbaladotubb műkedvelők dijUlanul vétetnek fel. A beiratkozás az 1896—97. tanévre folyó évi augusztus hó 27 én kezdődik a .Magvar Zeneiskola" helyiségében: Vácí-kőrut 16. az., IL emelet. 52. ajtó, délelőtt 10-12 ig és délután 3—5 ig. A rendes tanítás szeptember 5-éu kezdődik. Iro.dalQ Qi — Nagy érdeklődéssel találkozik minden körben a Tolnai Lajoa dr. cikke, melyet a .Képes Családi Lspok"-ban .Magyar nemzet ezredéves költészete\' cimen ír. És méltán. Mert Tolnai olyan iró, kinek minden cikkét igazság és hü ség jellemzik. A .Magyar nemzet ezredéves költészete" jelesül megirt cikken kivűl az előttüok fekvő számba írtak a következő jó nevü írók: Feleki Sándor Zombori Gedő, Bomóki B„ Zsombolyul, Schier Aladár, K. Benícky Irma, Dézsi Sándor, Mader-pacb Sándor és Kirolyi Gyula A főlapon kívül érdekes éa Unulságos a .Hölgyek Lapja" két hétben megjelenő külön melléklet is. A .Képes Családi Lapok\' kiadóhivatala Budapest, vadász utca 14. sz. aajit hiziban létezik, bovi a mutatványszámért, egy levelező lapon minden érdeklődő bátrat: fordulhat. A kiállításról. Tisztelt olvasóink bizonyára tezmészetesock fogják találni, hogy ar ezredéves kiállitás /ismertetését ezúttal a nőket érdekiő leirissal kezdjök. -- Az iparcsarnok 14. csoportjában M m e. Le.bowitsch mellfüző különlegességek tnü termének kiállítása, egjike azon ki -váló illéssel és jó tapintattal bemutatott tárgyak nsk, melyek tökéletessége, a««kjtik szépség« és kifogástalan gondns munkája a szemlélő előtt felismerhetővé v»lik, különösen a hölgyek előtt, kik e tekintetben természetes érzékkel birnak. De nemcsak a szép feltételeinek, hanem «z egészség kövelelményeinek is mindeu irányban való érvényesítése, az anatómia szerinti testalkat megfigyelésével készített s a legnagyobb kényelmet nyújtó mellfüzoknck az egyeuecleuséget eltüntető művészete van itt bemutatva. — Első sorban emlitjQk meg az amerikai rendszer\'szerint készült magas mell-ffitő», mely karon nőket szépen domborít minden kitömés nélkül, » ezen felül megakadályozza, hogy a ruha melle beessen. Exzel ellentétben be van mutatva egy törtVk selyemből készült mellfüző testes bölgy részére, haskötővel egy darabból, mely eihisott nőknek hsstartása álul valódi jótéteméoj ül azolgál, mert a külön h»s-köiőt feleslegessé\'leszi, s a test ez álul nemcsak kí<Qbb lesz, de felfelé is emeltetik. — •Egyenetlen tesulkatnak részére oly egyentavu-tartó fűző van bemutatva, mely minden kipár-názás nélkül az alakot egészen egyenesnek tünteti fel. A gyomorbajban szenvedőknek gutnmi-betét -folytán kinydó szerkezettel oly mellfüző készült, mely ». nyomástól teljesen védi, mert a fűző minden lélegzetvétel után enged Azon hölgyek részére; kik a lovaglás vagj a turista i sportnak bódohoák vagy utaznak \'ovagló és tnriau mellfűzők titkos pénztartórai készültek, melyek viselése a legkellemesebb. Menyamony melltüxők, esiélyekre kiválóan alkalmasak; iskolás-leánykák és fiuk egyenestartó fűzők, novszky Zsigmond zeneautomatáit, melyek meglepő érdekes alakzatokkai és kellem« zenejátazássai gyönyörködtetik a kötöttséget. 0 Felsége a király látogatásakor a pa-víllonban igen nagy tetazéssvl tekintette meg-ezeket az önműködő zenélő műveket s azt kérdezte Szeepanovazkytól. hogy mind saját kéazitménye-e, mire az igenlő válasz után Ö Felsége megdicsérte a szép senejátszáat. — Különösen a vidéki vendéglős és kávéház tulajdonos urak érdeklődését hívjuk fel e zenélő müvekre, mert ennél célszerűbb és hasznosabb beruházást nem tehetnek. A vendég a zenélő műbe néhány krajcárt dob. i az több darabot a zenemű nagysága szerint jáuzík, s igy a vendégeknek folytonos szórakozást nyújt, a befektetett tőkét pedig csakhamar behozza. — Szcepanovazky Zsigmondnak nagy választéka készlete van Budapest, soroksári-utca 16. az. a. üzletében, honnan eddig már több mint 500 darab azállitutott magyarországi vendéglősöknek Kívánatra árjegyzéket ingyen és díjmentesen megküldi. A kiállításra kéazülő vidéki közönaég meg nyugta\'ására legyen mondva bo,(y a szállodák túlzsúfoltsága és drágaságáról szállongó hirek nem igazak, mert sok uj apró és magánszál-lodi nyill meg, melyek hamar meg is telnek, s ennélfogva ott drágábban is ssámitják a szobát, hanem a^agy szállodákban bol százakra rug a szobák satáma. mindig lehet lakást kapni Különösen a „ifetropol* szállodát a Ke-repesi-nton ajánljuk t. olvasóink figyelmébe, iU a szobák ára 2-5 írt között váltakozik s 2 frtos szoba igen nagy számmal van, mely összegbe a világítás is bc van számitvs. A legüszUbb és legmodernebb kényelemmel való berendezést a leggondosabb szolgálat egéssiU ki, Kommer Antal szállodás nr személyes felügyelete alatt. A „Metropole" szálloda a Kerepesi uton, a központi pályaudvar közelében, a lóvasut megálló belye és a villamos vasúttól nem messze van, ugy hogy innen mindenhová olcsón, gyorsan és kényelmesen lehet közlekedni. Megérkezéskor a pályaudvaron magánlakást ajánlóktól ¿vakodni kell, kik azt hazudják, bogy nincsen szoba a szállodákban ; ezek piszkos lakások\' a vezetik «z idegen-, hol drágábban fizettetik meg a kény .-lem nélküli szobát, mint bármely szállodában. A speciális magyar hangszer, a cimbalomjátszás terén egészen uj találmányról is értesíthetjük t. olvaaóíukat. Ez a billentyűs-cimbalom, me\'yet Lengyel Gusztáv talált fel és szabadalmaztatott s ő az egyedüli készítője. Ezek a cimbalmok a zongorához hasonló billentyű szerkezette1 készülnek s igy a játszás rajtuk a billentyű megnyomásává: történik, mi a karnak és testnek nyugodubb Urtiiát idézi elő s a hangjegy utáni játszás által teljesen mürésziessé váltak. A cimbalmokat szép kivitelben meg lehet rendelni Len-gyei Gusztáv felulálónál, Budapest VIII . Eszterházy-utca 4 szám alatt A ruházkodás ügye mindig fontos gondoskodás tárgyát képezi különösen a nőknek, de egyszer »mind keresik e téren is a gazdálkodást. A hisználatban fakul\' vagy pecsésedett ruháikat megfestetik vagy vegyi tÍB«titUtás álul teszik ismét használhaióvá E célra legjobban ajánihatjnk olvasóinknak a Berkec István-féle »elyem- és szőrruba festő és vegyi tisz-lító-intézetet (Budapest, rózsa-tér 3 sz.) "ez a legrégibb és legjobb munkát végező ebben a szakmában, hol mindennemű szövetek, ruhák (fejtetlen állapotban is) igen szépen é» olc»6n tetszés szerinti szi re festetnek, vagy vegyileg a pecsétektől k¡tisztíttatnak, ugj hogy egészen ujaknak tűnnek fel. Árjegyzékét kívánatra díjmentesen megküldi, melyből meg lehet tudni, hogy a kelmét milj.en szinre s mily áron lehet megfesteni. Felelői szerkesztő: Dr. KISS ERNŐ Helyettes szerkesztő : I)r. VILLÁNYI H. Kiadó: Itj. WAJD1TS JÓZSKF. INT ylltt^r .*) Se year damasztok 65 krtél. 14 frt 65 krig méterenkéat valamint fekete, fehér í «lines Henneberg-selyem 35 krtól 14 [ frt 65 krig mét-renként »ima, csikós koczkásott, mintázott, dama«zt «tb. (mint-1 egy 240 kü\'önböz* minőség 2000 míd éí mintázatba stb megrendelt áru poitabcr és vámmentesen a házhoz szállítva minU-kat posUfordultával küld : Henneb*rg G. 1 cs.és kir. udv. száll, (selyemgyára ZBrlch- ben. Svájczba czimzett levelekre íOkroi é» | levelezőlapokra 5 kro» bélyeg ragasaUndÓ. Magyar nyelven irt megrendelések ponto-j san elintéztetnek Eladó 25 drb Nagy-Kanizsai köréé maláta-gyár részvény. Ajánlatok e lap kiadóhivatalához adandók be. Két fiatal ember, esetleg tanulók részére ints-ligens, Bitdapesten lakó nagykanizsai családnál teljes ellálás adatik. Czim: Kemény Mór né, Eotvös-utca 33. egészség kAvetelmenyeinex figyelembe vételével készülnek és vannak bemuutva — Mme. Lebovritsch mellfüző különlegességek műterme Budapesten, Váci-utca 7 az. alatt "van, s a legmelegebbe* ajánlhatjuk t. hölgyeinknek hogy mellfüző szükségleteik beszerzésére e ha-I zai céghez fQrdnljacak, hol bármilyen kívánt relvilágocitimi is készségesen szolgálnak. 4 kereskedelemügyi pariiion reklám osztá-j yában az .első emeleten, különös figyelmébe • ajánlok tisztelt olvasóinknak S > c e p a- Rrondorfi savanyúvíz. Stafáaia tríűriilni forrás kitfiuö gyógyvlc, kedvelt Asztali víz. Nagy-Kanizsán PAUK JAKAB, NEC ia KLEIN éa FESSELHOFEB J araknál kapható. XXXV ÉVFOLYAM 1896 AUGUSZTUS \' 2 »\'"i Te»«, húgyhólyag húgydara és kÖRzrer./bántalmak ellen, továbbá a belégző és emészt«! szerrek hnrutos bántál mainál, orvosi tekintélyek által a UTHIOX-FORRAS SALVATOR sikerre- rendeive lesz. Húgyhajtó hatású! Kelte izll! . KoBarea eme&zthetől Kapható ás ve ny vi zkereskedésekben és . \' gyógyszertárakban A Salvator.forrás igaxg. Eperjesen. •) E rovat als« közlötiekért i lelősséget a szerkesztő. Hirdetések, Winlerbcrg; Intézel WIEU, Wánring. CottageAnlagen Nagy leánynevelő intézet, kényelemmel berendezve. Szép tan-, alvó és társalgó termek. Gyönyörű kert stb. Egészséges fekvés. Államképes bizonyítványok. — Tulajdonosnő : Winterberg Mária Coblenzból a Rajna m. , Gyümölcs és szóllő bor készítési gépek. Gyümölcs és szellő sajtójú folytonosan haté kettős emeltyű szerkezettel, és nyomerő szabályzóval. A munka képesséj 207. negytbb. mint bármely mis sajtinál. 4-5% melleit rendes és rendkiviili j?Jz<ilogkÖIc*onÖ -ket kieszközöl, valamint a legbonyoló dottabb conversiókatszintén 4— 5*/,-kai rendezi gyorsan^és dUcrét minden előleg nélkül. Herczeg Sándor, Budapest, Gyár utca 19 UUs-srálltfá* yiiííii-líevyort UtíizéRi dij Mk. 12«. R. Mugge, Stettin üoterwiek 7. \'ogy minden tévedés elkerülve legyen czentnl ezen hatósA-gllag bajegyzett »6 oöjo gyöt használom. áx egyedül valódi angol Csodabalzsam 38 kitüntetés, ezek közt 14 di zokmány és I8j aranyérem. Számtalan bizonyítvány első orvos szaktekintélyektől. UjscSIStt kikanvjok által épen nem, vagy csak töké-letlenül lesznek szop tatva, Nestlé H. féle gyermekllftzt. használata folytán okszerű módon lölnevelbetők Mintaadapot, nemkúlömben röpiratokat. melyekben a készitésmód s a kontinens legel-ő szaktekintélyeinek, menházak és gyermekkórházak számtalan bizonyítványa foglaltatik — kívánatra ingjen kaid a köz; onti raktár : BERLTAK I„ XAIiLF.RG A.SSF Kr. 1. Brari Me frle jrwwktipliszl krajrir-Beiri Sfsllc-Wf ■«lerv»« Ifj ¿0 tnjór. Raktár minden gyógytárban és (Qszerke.es kedésben Dr. Friedinger, az als$-ansgtriai orsiágos lelencház igazpitója bizonyitTanya szerint Nestlé gyermekiápliszije 1872-ben történt be?ezetése alkalmával Au<ztriában. a fvnti intézetben 2 éven át 84 életgyenge gyermeknél, kik a szopást nem taifeák Tégezni, s olyanok Ttrk betegség következtében, az oda nyujtott dajka rmlöből nem táplálkozhattak kitűnő eredmény nyrl lett ha»ználra, mi álul a halálozások redukálódtak A a évek hoasíti során át a társaság minden rétegébe behatolt és 30 ér óta az egész kontinensen elterjedt, ugy hogy a Nest\'é-féle gy r-mektápliazt senki előtt sem ismeretlen. ertje éí» lialása TtílERRY A. gyógyszerész. Prep-iáa Rofcilacb - Eicerlrtna melle«. KSzegészsrgEgy^eg lelt asegelzagálra e • tel. fcrejr/ve. A legrégibb. Ja^Jol bnok btro pyolt és velódl. minfl: mellett * Icf.olcsi bb egytteu u népaxcrQ házi gyó,iytzcr. majdnem minden kclaő •« belco botegeeg allén Ezen balzsam ugy belsőleg, mint külsőleg használ ped.g: 1- még eddig el nrtu ért t l ila gyó^yarer a tij." i ■cl áladén betcRr. f ari, rejhlll ■ hantot, calllapllja j klhanjaat, alt v.illja a fájó kohó* a ¿.Idült fájdalmakat !. SJ"*>lt. Ü. Kunliíaii hasznai torokionlln.Iásnál, reked t só-n*l és mii duu nyAb. tegiégu!ib«n «tb. 3. Teljesen eltáv lit minden lázt. 4. Mei lopóen gy^gi itja a gyomor-. a ni, és bólbotc^tógpket, külouöjon gyoinorgörcs.-.ket, ¡íólikui éa szaggatókat. 6. Megszűntöt minden fájdalmat ós gj KX\'lj* az aranyeret ti. .A könnyű stókolést clnsr g ti él vért vnlan:.nt a rrsét"V\'Sxtit;a, eltávolítja a lópkórt. búskoinor:-»got. olősegíti as étvágyút és emésztést. 7. U.-túnocn használ i»gin|á*okiiál. odvna toípvknAI. meeszün-teti a siAjbüzt. miotlen loyf- és s»nil.c:ox»éKvfcii6t, eJlAvo-litja a fclb..róCóst. 8. Jo szer a g;iis»ta. g:.Vnn.lfér«K és n.ynvnlva-tori\'-aiMjl \\n~v eskórban. Kiiunüon használ kulaülear. mint csoda-g>»gjszer «nintion sibeknél. m«e-«zuntett A lejfiiast ««agcatAat. ki.svcnyt, fülbail í M-Íf?^\'l\'kr \'l.k"8,\'/"rS használati t-.tnsi:Asik adnak kell.» felvilagos.iist. lO KgjAltaísin ngy htls-.log. mint külsőleg kótsogtilen értdmcrynyel használható gyi.gjszer mrlv Igen biztos, olcsó és egészen ártatlan, s igy cey -sa-ia.Ia.al sem sza!..f! hiányoznia, ki.lftnűsen az intloonza. kolera és más rnga.lA« bet. gKÓ^oki.él, mint első »agéd-szer. \\alód. ós hami..tatlan 4 balzsam csak akkor, ba as írve* egy ozuit-kni.nkka] van lezárva, o nícly ben cégem : Xhl«:ry Adolf rj<.B,««rtira az {raagyalkez Pregradákaa «aa belrayoiava. ha minden palack\' lol.l címkével, a fentibe* hasonló rodje^ gvol van ellátv.v Mind.-nkor ügj eljünk ezen véd..,egyre ! Balzsamom hamisítói éa atánxói a vé-dbi.gytorveny al»r^n tórvénycaon óa s»igornan nldőztet->«. ngisrintén a/iar-—^--4- *.......- t. rag>- oí egészst-gre k^roa í.atiü\'a «ni^ot Otjaa helyről, kai bat«a»emfcót raktár^« rolD». tose.k mrgrendeleaét ©gjonoat hozzám intézni: A nec.lle-gj.gytara.k J. Thl.rrj frrgradibsa Kofcitsth-Sa.er-.\'ür,\' ■rU\',t- A* <>«*trak-B>agyar birodalom bármaly po»-taAllonvusara kuUlvr U kts vagy 6 doplaüreg ára 4 korona va-y llercerovinAba 12 kis vagy 6 duppla-üveg ám 5 korona Meg,e.. lelc*<k r.ak a pénz elóí«!g.. beküldte; vagy otá»réttel eszközöltetnek. Thlerry Ideif CJogyezerész IVegraJiLa«, BoklUch-Saaerhiaaa mellett. A valódi angol Széliéi és gyümölcs mólí és bogyó morzsolok. Teljesen felszerelt s?ürelelő készülékek. Szőllő é« gyümölcs őrlők. Aszaló készülékek gyttmölc? és főzelék aszalásra. gyG. mölcs-vágó és hámozó gépek, legújabb szerkezein szab. finmükődó „Syphonia gy. és azöllöveaazó permetezők, gyártatnak és szállíttatnak jótállás mellett s legjobb kivitel.. Mayfartk Píi. és Térsa csász. kír. kizirólajr szabadalmazott gazdasági g^po-yárak, vasöntöde és gözhámor BÉCS II. Taboratrasse 76. ■•»■■• EUtOntetve 3BO arany, ozüat és bronz éremmel. Árjegyzékek ingyen ée bérmentve. K p visel ók éavisosntkrnsllők felvétetnek._ ScKutzengel-Apetheke Csodakenőcs ereje éa hatása. Ezra kra\'rsrsfl tej 14 éres gyóryitks-talUaaak tartott rsoatua trljfaea lx a»g«.l esadake-aCra. mely a trgtaljoaabb Idült bajoknál a »>« iiedű emberUrzaél a leg-Jokh errdmroj»jel kawoalt szer. A j iTinrnnu- »ebek gyógyU«sa. ngvsstntén a láj- desATHI ERRY •i,,.,,bru l,:"1,nulb"M": rí u w .x u •*\'xeköttetr»heareadkl«ill giógi- katssak -alatt kltfi.Skark eM.»,rt -as say.g.kkal, As angol esndakeuőrs használhat* ■ ■raodaaxrri gjógj. ■Brm.lki.5ll gyógy sayagekkal, képezi A gyermoká-jasn.-, meKhajánál, (ejgyDU mlfsnel. moll-semenyedesnél, orüárc, mindcnnon.Ii sérelmek. láb- vagy csont sebesüléseksebek, geny. dtí.-g. dagadt lábak, sfct csoutazn ellen ; Ütée-, «znris-. lö-. vágás- és znzódisi sebek elten. Használható minden ideg.-n r*<x k. n. m. üveg-, (aszalka, homok, szilánk éa teskék . Itavolitnsára. flk dennemu daganat, kinövés, pokolvnr. uj.nképzidés. fít rákbetegség ell. n. jiemolcs. körOmdagannt. hólyag ás fel-\'\' lib»k gyótj-.fáíára Xiad-aaeiai ígé«l arhrk. fa-g>ott tostreszok. b.vjeg.knél hoss/ag tekvés nllal támadt »••bek nyakdnganat vértorl^dú». f.il/ngá. éa » gyermekeknél előfordul.. ki!íel.o»edések ellon stb. Az a a col etotlaVrB<ryíolal Igen aiánlat\'is erea egyedi fea minden családnál készf " Két doboznál ke>e«ebb zárólag az ös»z..g elül.*« beki t.-llel eszközöltetik, a tégely, hi-rmentes megküldéssel 3 ki aaail kltSaSbh hatáaábaa. álló axerbűl elürlgyázatkr- üldeiik; a -szétküldés ki-e vagy p<-dig atánvé-igoláa. azállitólcvél és ________ 40 «1 ér. Számos bizonyítvány áll rendelkezésre. Figyelmeztetők mindenkit a hatástalan hamisítványok mogvétolétol, s kérem szigornoa arra agyelni. hogy min-d.-n tégelyen a fenti védjegy és cégnek „Az éraagyai gyógy-»•e tar li- Tregradabaa beleégetve k. 11 lennie éa mtnda-n tégelynek egy haaználati utasításba kell becsomagolva lenni éa fent látható »édjegygyel éllátva. . Aa egyedüli és valódi angol eaodakrnöeaőm hamisítói eí utánzói, a védiegy-törvóny értelmében, .sxígorüan üldöztetnek, épngy ezen hamisítványok terjesztői. Kgyrdall beszerzési farrá» őrangyal-gyógytár Tltle\'rry A. Progradában Robitach-Saaerbronn mellett, r & legt&bb gyógyszertárban. Főraktár Brdapea-Török József g>gv«zcrtúrában, Klrály-atoa és Olyan balvrúl, hol raktár ninca. toasék a megrendelést közvetlenül JU ¿magyal gyógyszertárhoz« TU1KRBT ADOLF Fregrsdáhaa. BeklUe^ Saar.braae awtlett ^elaezal. — Ar. osztrák-magyar védjegy lajstrom-szama Íiíl. 3284/ik. 1896. Árverési Mrdetoaé&y, A nagykanizsai kir. i örvény izék tkvi osztálya részéről kőzbirré téte-jtík, bogy Dr. Nensidler AnUl nagykanizsai lakós végrebsjtstónak Bojtás István vbsjtást szenvedő garsbonci lakos elleni a már fi/.etett 50 frt beszámításával 102 frt tőke, ennek 11894 szept. 3 tói járó 6\'/. kamatéi, 14 frt 50 kr. per, 8 frt 10 kr. S hajtáskérelmi, 11 frt 85 kr. elözó árveréskérelmi. 5 frt 70 kr. jelen-.legi, és a még felmerülendő költségek iránti vbjlási ügyében a fent nevezett kir. törvényszék területéhez tartozó a garsbonci 7. sz. tkben I. 7/a hrsz a. felvett ingatlannak végrehajtást szenvedettet illeti s 281 ínra bee ült fele része, -« továbbá az újlaki 86. sz. tkvben f 135 brsz. foglalt ingatlannak u. azt illető s 90 frtra beolllt fele része n. avon Lvi t 138 hrsz. ingatlannak n. a»t illető s 202 frtra becsült fele része,-mégis a merenyei 181. sz. tjkvben t 430 hrcz. alattfoglalt ingatlannak " azt ílleió.s 93 lifra becsült telekrésze, végre a merenyei 430 tkvben \'f 441 brsz a. felvett ingatlannak ugyanazt il-l.tó s 135 frtra becsült fele ré-ze még pedig a garabonci 7 sz tjkvben I. 7/a hrsz. alatt foglalt s özv. Bojiás Istvánné szül. Köncől Erzse szolgai mi jogával terhelt ingat lan azon esetben, ha a szolgalmijogot n.cgelózó jelzálog és követelések tedezé-hére szükségesnek mutatkozó 900 frt vételár ezen ingsllanért beígértei ík, a szolgalmijoggal együtt, ellenkező .\'SClben a szolgalmijog nélkül 1896 évi szeptember hé 12 én d e. 9 Órakor Garabunc község házánál a merenyei ingatlanok u. azon napan d. e II órakar Merenye kfl/.ség há záuál s az újlaki inga:l!anok u azo 1 napon de után 3 érakor Újlak köz-, sőg házánál, megtartandó nyilvános árverésen eladatni fognak. Kikiáltásiára fennebbkitett becsár. Árverezni kívánók tarroznaka becsár lO\'/.-át.k ész pénzben vagy óvadék képes papírban a kiküldött kezéhez letenni. N.-Kanizsáp, a kir. tszék mint telekkönyvi bató>ágnál 1896 évi máj. hó 28. GÓZON^fkir tvszéki elbíró. Pártoljuk a kitűnő hatdfcu erdélyi ásványvizeket! Az erdélyrészi Kárpát-Ejryesület ásványvizei .3 . I! Torrá« t\'lz. HAZAISELTERSI J)"-\' \' ~ 2 liter 29 kr., I liter 20 kr., "/i liier !S kr. Kgyetleo élvezeti « r a , ^ j ír Eb & SL S-V 1 35 SZQ- 2 tít 30 kr, l tít 21 kr„ ■/, l.t 16 kr. J ) * " Orvosi vélemények szerint a legkitűnőbb ásványvizek Az „Erdélyrészt Kárpát Egieafilet" országos ásványvíz rak Ura: BUDAPEST, Aradl-alesi 58. sa.m TtlrfonDál c*ak a szám 15-ÍJ kérendő. Nagy-Kanizsai főraktár: STRESt és KLEIN uraknál. Kapható mindenütt. — A jövedelem jótékonyáéira megy A feltaláló dr. Meidinger tanár nr álul kirárólag hitelesített gyártmányú MEIDINGER KÁLYHA cs. és HEIM i kapható. Budapest: Thenettiof. — Bécs I., Kohlmarkt 7» sz. a. PBie : llybrrorrjíiae 7. Minden állam által szabadalmazva. Az első éremmel minden kíálli-táfon kitüntetve. Legkitűnőbb kormányzó, töltő éa azellőztethető kályhák lakások, iskolák ím irodák számára, a lee.pytxrrflbb h lég elejrsnsaliti kiajlitáshao, trtsxéssierín.i égési idülanaot szeo-plrvai .aló fn\'ésoél és 14 óráig terjedő ég.s kóázéoorli .ú-zél.snél, . 55,000 kályha forgalomba hozva. K«r kályha altat több u>ba laib. lo. „^11; 11) I \\ <i K li"-k n lyli n k, óva intQnk ar. utanza- f~Trírr^T----1 toktól, utalva a kályha- MElDlNGER-QFEN I II ESTI A* -ksílyhiik. ZajnélkOli fűtés Poroélküli eltávolithatds i a hamu és «alakúak. Az elleaxék tisztítás czéljáhól a p<»r elöl a~"aé!kQ eltávolíthatók, hogy a kályhát szétszedni kellene. FÜSTÉMÉSZTEMDŐ KANDALLÓK. A kanak l-rakodáa oélkel ussiák »aradiak. Ha.ártalas éfésl idOUrUo: Sfiadva égő teyavkoz alkjaus FCSTKMÉSZTŐ CALOKIFÍRIIK. Központi fatés minden rendszer szerint. Száraz alkalmazása ipari és gazda3ági czélokra. Projtpsciutok éa árfeguxikfk i*g-ieH As bérmemtve Aranyérmekkel kitüntetve. Eisi cs és kir. kizár szabadaln. •T Aranyérmekkel kitűntetve "»■ [ OMLOKZÜT-FESTEK-GYAR KRONSTE NER KAROLY WIEN IU. Hauptstrasse 120 szám. saját házában. Fóhrrc/fgi és berezegi uradalmak, ff. és kir. katonai raktárak, vltut-. Ipar-, bánya ét hiairtársu atOC, épiltezéií munkálatok, váll alkozók és építőmesterek, valamint gyártul .jdonosok szállitjjt — Ezen hoalokzatlestékek. m ;lyek mészbjn oluhztók. száraz porított állapotban, 40 különféle szinti mintil.an, kilónként 16 krtól feljebb szállíttatnak és a festékszioek tisztaságát illetőleg teljesen hasonló az olajmázoláshoz. — Mintalapok és hasznáUti Utasítások ingyen és bérmentve kü detnek Myómatoti llj Wajdits József könyvnyomdájában Nagy-Kámzsán. NAfií-KAMZSA. 1896. anpsztns 29-én. 35-Hc az&xzi. I__:_;_ Miifflí\'l *r: Egeu tm . . » fn — kr KI évre . . . . S In 50 kr SégveíW«* ■ ■ i in a» kr ICfti iua 10 kr. H 1KI>KT ES E k & kMiboi petiunntits T, kW 6, a m.udm :orú<M torait 4 kr. SVILTTERBEN petit toronkíat 10 krért rMMMk lei Kinc»t*jn iLetik mindé. egye. kirdeuaen 3U kr. iia*le»d6 t~ XXXV. évfolyam. Alap szellemi réazét illető minden közlemény a felelős szerkesztő nevére, az anyagi részt illető közlemények pedig a kiadó ne vért címzetten Xagy-Kasiuari bérmentve intézendők Bérmentetlen levelek nem fogadtatnak el. Kéziratok vissza nem kftldetaek A nagykaúizsai ^Ipar-Testület1\', ,a nagy-kanizsai Takarékpénztár részvény-társaság\', a .Kotori takarépénztár ét galamboki önkén te* tRroItó-egylet\', a ,nagy-kanizaai kiiaedoeTtió egyesület* » .nagy-kanizsai tanítói járáskftr*, a .nagy-kanizsai k-resztény részvény-társaság\', a .nagy-kanizaa;- es gaiamDomonrenie» inroiio-cgyiti-, a .nagy-ianizaa? Kiiaeaoev«* egyesület* * . nagy-lanizsa: tanítói jarascör-, a .nagy-kanizsai k-resztény jótékony óegyiet* n kanizsai izr. jótékony nőegylet-, .szegények tápiotézete\', s .katonai hadtstyán egylet* a .loproni kereskedelmi iparkanura" nagykanizsai kOlTálasztmányának hivatalos lapja H £ TE N K INT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ V EGY ES TARTALMÚ H E T l L A P. A pálya elejéa. NagJ-íanitaa, 1896 tuf 28 (V. h) Miudeo tanév kezdetén .sajátságos tüneménynek vagyunk szem-unui. A közép éa főiskolák kapui nem képesek befogadni az odatóduló Indáivágyó ifjúság nagy, megszámlálhatatlan seregét De ki mondhatná meg azt, hogy a reménykedő ifjak közül hányan érnek célt, hányan buknak le a mélységbe, mielőtt a hegy ormát megmáizták volna? Hol vannak azok a tanárok, akik A gyermekeket arra az életmódra nevelik, mely megfelel szüleik rangjának és magok az ifjak tehetségének ? Hány ifjúnak egyengeti a középiskola az atat a valódi tudomány csarnokába? Sokan vannak, akik célt érnek, de a csalódások a későbbi pályái aránylag mégis csak elég sü-ruek és bármily rlövigyázók vagyunk, a sikert senkinek sem biztosítja az iskola, sőt, nem kis töredéke azoknak, akik tudományos pályára ké-tzlllnek, szerencsétlen emberekké válnak. Az egyiket valami előre nem látott esemény tereli le a tudományom pályáról, mások munkájukat rosszul végezik, elkedvetlenednek és lemaradnak az útról. A szülők sok esetben tévedésben vannak gyermekeik tehetsége iránt. A szülőket, igaz, még tévedésükben is gyermekök boldogsága vezérli, de ép azért minden józannl gondolkodó ember emelje fel szját szerény körében intő szavát a mindenáron való tudományos kiképzés ellen. Dobos uram, jakabfii jegyző például. aki évenkint 50 darab aktát intéz el, szívesen látná, ha fiiból ügyvéd lenne, mert mégis csak unalmas mesterség falnn lakni, adót szedni, marhaleveleket kiállítani. Az ügyvéd fiából magas állású birót nevel, a bíró meg ép talán miniszteri. .Az én fiam, a doktor, mondja a falusi pálinkás, aki szeretettel beszél a fővárosban tanuló, orvostanhallgató fiáról. Ez már vagy hatszor szigorlatozott, de sohse promovállatik. Az édes anya meg otthon nagy nélkülözéssel összekapom egy pár frtot, hogy fiának a férj tudta nélkül megküldje. A munka, a nélkülözés, idó előtt sírba viszi az anyát, aki megszabadult talán Irgnagyobb fajdalmától, a tudattól, hogy fiából orvos helyett elzüllött ember lesz. A természetes sorrend az voln4-hogy ha fiuk atyjuk hivatását foly* látnák, nem mondom míoden esetben, de mindenkor, valahányszor csak némi garancia megvan arra, bogy a gyermek a szülőktől hagyomá-nyozott hivatásban prosperálni fog. De sajnos, magok a szülők sem kívánják ezt. A magyar iparos osztályban általános a vágy. a magyar fiúból diplomás embert nevelni. Éleszti ezt a vágyat a társadalom azon felfogása, hogy a diplomás ember hegemóniát gyakorol a társadalom többi osztályaira, hogy a diplomás ember könnyebben megélhet, mint mindenki más. De ami nálunk egyes iparágak fejlődését meggátolja, az épen azon körülmény, hogy a fin elhagyja azon pályát, melyen atyja boldogalt. Pedig, ha a fia értékesiti vala atyja tapasztalatait és vagyoni erejét annak szakmájában, mennyivel inkább járulhatott volna bozzá a haza termelő - erejéhez, mint a kliens nélküli ügyvéd, mint az orvos, betegek nélkül, mint a tanár állás nélkül vagv mint egy elzüllött lateiner. A szülők rendesen nem számolnak azon tényezővel, hogy az iskoláztatás nagyon drága s hogy egy tehet- ségtelen gyermek Unittatása meddő fáradozás, kínlódás. A szegénység sokszor a legnagyobb zavarba ejti a szülőket, ha a fiu az egyetemre kerül. A tulajdonképpeni elzülléz sokszor cs-k itt kezdődik, bol a saját belátás szerinti cselekvés, hol az első szárnypróbálgatások a fiául embert a legnagyobb megkísérlésnek teszik ki, és hol leg-könnyebben kerül lejtőre. Nagyvárosban a szegény fiu csak nehezen jnt keresethez. Ha akarata, jelleme nem elég szilárd, hogy legyőzhesse az embertelen létérti küz-delem nehézségeit, akkor beáll az elzüllés; Azért a szülők a nehézségek minden tőcyezóit vegyék figyelembe, mikor gyermeküket a tudományos pályára szánják, mert a rosszul választott pálya a beteg ágyhoz hasonlít, melyben a betegre hosszú kínlódás után biztos halál várakozik. Fővárosi éjjeli élet. V Badapett, 1896. kapósaiul bó (S V) Falun tudvalevőleg a tyúkok-kai feküsznek le, kilenc óra után este egy magányosan bóbiakolő bakteren kívül már nincsen lélek, egy-egy kutya-vakkantást kivéve, nincs hang. Minden alszik: az éjazaka a pihenésnek és nyugalomnak ideje, ugy a mint azt ősidőktől fogva a természet rendelte. Egv kiasé furcsa szemmel nézhet tehát most egy-egy falusi atyafi, ha — tegyük fel — az ösbudavári ideg csik-landoztató gyönyörűségektől elkapatva tulbosszaaan tslalta élvezni a nápolyi ola-zok jammojá\', éjféltájban végre hazabotorkál Pest utcáin a veszi éazre, hogy kéaó éjjel a villamos csak éppen ugy gázolja el vigyázatlan embertársait, mint akárcsak nappal, a lóvonat is fe-szélytelenü! tovább tülköl, aztán egész csomó emberrel találkozik, a kiknek arcáról szinte leolvasható a jókedv au- gallU: .dehogy megyünk mi hazai" — a kávéházak pedig ugyancsak telve vannak, ,s«t mi több, a kacéros Irajla\' ép ugy lömeges ostromnak vsn kitéve, mint má kor. Lebetetlen, bogy jó fa-lusink mindezek láttára bolmi bölcseleti konlemplaciókra ne adja magát, a melyeknek magva körülbelül ebben adható vissza: .Milyen lump népség es a pesti 1* S talán igaza is van. A mi lenn:um elő t c*ak a proffes-zio-natus lumpok zavarták meg az utcák éjjeli csendjét, h akár meonyit ia olvasott legyen valaki Budapest világváro aiasságiról, késő éjjel a magányos vándor szerepében érezhettük .magunk; a miliennária idény óta azonban mintha csak valami szörnyű nehéz vizagit állott volna ki a mi fővárosi közönségünk olyan illanió dorbézolásokra adu magát. Manapság itt minden ember mulat és mulatni akar. Az egyik pisazióból, a másik megszokásból, a harmadik uUnzásból. Nagyon kíváncsi vagyok, hogy mit szólt volna tijég a kiállítás előtt a szigorú papa, ha ugy esti 9 óra tájban a lányok és a mama egy városligeti - ki-ráodulár miatt ostromolták volna. Mindenesetre kellő tekintélyt ébresztőn ösazebuzu volna azemöldökét és ellenmondáit nem tűrő hangon, melyet a megbotránkozás reszkettetett volna meg. kijelentette volna a megszeppent leányoknak, hogy ez inkább lefekvésre s nem mulataágba való menetre alkalmas wó. Most pedig mindez még a legpedán-sabb családapának ia oly természetesnek tűnik fel. Látni il őket, a mint az Ös-Budává rában vagy Konstantinápolyban jókedvűen, legfeljebb itt-ott a űzető pincérekre vetve dühös pillantásokat, a mindenre figyelmes mama és. a miodenen mulató lányok társaságában sétálgatnak. Hja lépést kell Urtauiok ahaute voléeval, h ép azért csak éjfél után jut eszökbe, bogy sz ágynak ia mag van a maga rendeltelése. Hasonló egy ilyen rendszeretet s szolidságból kiugratott családapához a vidéki látogatói legnagyobb része. A horribilisnak elhíresztelt drágsság miatt felrándulásuk csak néhány napra van tervezve, fenn természetes hamarosan veszik észre, hogy a látnivalók, melyek ez évben ugyancsak összegyűltek — megtekintésére nemcsak egy kis pénz, türelem, hanem jó csomó idő ia kell, a igy mi marad egyéb bálra nappallá teszik az éjszakát, kivált ba azokról a mulató helyekről van >zó. a melyek csak éjjel tanúskodhatnak arról, hogy a fin do aiéc e egyik legjellemzőbb találmánya, a .Wurceu" virágzÍBi korszakát üli. Ezeknek köszönhető bogy a megszokott előkelő acbniuuigoskodás helyet egy kis vidéki elem ia beférkő zött immár s mi éjjeli mulatozásainkban : első sorban lábrakapott újra a cigánynyal való huzatáa, a mi a mi kissé üzleti gondolkozású fővárosi közönségünknél meglehetősen kiment a divatból. Hozzájárul, hogy mindenki mielőtt Budapestre (elrándulna, egy jó csomó bankjegyet is hoz fel, a ha otthon akár a megtestesült kapzsiság lett volna, itt gavallért akar a szeret játszani, mert észreveszi, bogy az itt véghetetlenül imponál. Addig haza nem megy, még ki nem fogyott a csengő elemózsiából. Így természetes, hogy a főváros éjjeli élete kiváló élénk azmezeut nyev, a e szempontból véve egész bátran megilleti a világváros nevet. Lehet, hogy az ezredévi, a kiálliUai mámor elszálltfval az a régi mértékre csappan le, b a most bittérbe szorított lumpok veszik it újra a korlátlan uralmat — bár elég valóisinü az is, bogy az amerikai rohamoatággal fejlődő városban az éjjeli élet — mint a mely elég jellemző mértéke i város világvárosi hivatottságára — majd csak ez-után fog igazán fellendülni. Ha ugy nézem és ösazehasonlitom a kontingens nagy városait, szinte önkénytelenül szeretem asszonyokhoz hasonlítani. Párís egy szeretetreméltó demimonde hölgy, Berlin szigorú pápaszemes német gouveraante, Bécs egy lerchenteldi inam zell, a Budapest — a bizarr, a tarka-Bpest : egv ezceutríqve. Az pedig mulatni szeret. Nem is biazem, bogy jókedvübb várost találjatok 11 1 T í R e A. Sz . dalaiból i. Bntia é-jiet, mikor OU feni Emi égi tűt ragyog. Sióin. ax ég • art mondana : Éo ctulagtalaa vagyok A pacim, ka kél a aap Asl ntauogsa - aloét dalom. Viffia unaen. ajkam aént ü.at a bídtg (irkálom . . Búzta kw\'yhr megreadftloe Atl suttogná te néked Nincs illat.,», ciak letelem, Aaji a a.; leéget . . >"-m hinned el. kikacagnád ütdAi-, rOttit, kék eget — An mondtad faogj siocaen axited, Bat ingj ktgyjek éa neked 1 -tt A törté—l«« e> tirténetirá«.*) Irta: BABOSS LiSZLÓ. — A .Zalai KJalóay eredeti tárcája — A történelem — ép ugy mint a polí l,k* a nemzetekkel, mint éltüket irányzó ■"mélyekkel, mint öntudatos azabadcM- , \' >¡«7 nagyobb tanulmányból, melyből még 10C°k réaaléieket kitolni, — adjuk lu a be-\'*"— Sterk. lekvésü, öojogu, független lényekkel foglalkozik, 8 ez a nemzeti történet; misodsorban pedig a nemzet csak egy része levéo az emberiségnek sz egész emberiség életével is foglalkozik, s ez a vi-ligtörténelem. A nemzeti történet tárgya tehát az, ami mintegy az egész embér szellemi világából, kiválóae, nemzeti életére vonatkozik, nemziti életével van kapcsolatban, mert az embert az ember csak ngy érdekli, ba azt mint a nagy mindenség réttét, mint öatudatos, ön-elhatározáara képes lényt — látjuk uj célokat kitűzni, s a-sok megvalósításira t ö r a i. — Az ember piradicsomi állapota csak Rousseansaeeu elméletében érdekel minket, az ember igazi állapota az, bol érzi Bzellemét. lölveazi a harcot, s tul akar lépui a véges határokon, melyek közé ót Isten keze a világban helyezte. Az ember ez önmeghatározó végességét legyőző ereje teszi s történelmet — teszi egy nemzet történelmét, melyre azok valamely formibac mind összeműködnek. E forma alatt tömörül a* ember, hogy megóvja magát a végességtől. alkot családot, törzset, társadalmat, államot, mig az egyénben véges-sége, sajátossága lesz jellemzővé A nemzeti történet bemnUtja tehát, miként irányozta a nemzet életét, szervezte s közhatalmat, hogy as állami az általános célok biztosítása mellett, az egyén ne esték el jogosult céljától, be-muutja magit t nemzetet, mint állim-•Ikotó ét föutartó tényezőt, mini a nemzetközi viszonyokban érvényesülő 1 személyiséget, amely népből nemzetté lett, nemzetiségének öntudatára ébredt — a amely ennek más népek irányában külső erővel ia kifejezést adott Nem a fajbeli éa vérségi összeköttetés de egy területen egy államban egyesült egyének összesége a nemzet. Egy ily nemzetnek éleiét, fontosabb eseményeit megörökíteni feladaU a történetnek, a történetirónak és a történetírásnak. Az ember azonban azáltal, hogy társaságba lép. s összeköti magát faj, nyelv, vér és más rokon elemű társaival, ezálul részesévé válik múltjának, mert felhasználja elődei upaszralauit, de egyszersmind részesévé a jövönek is, mert tettei átmennek a jövö nemzedékek birtokába : vagy ia a tnnlt és jövő eseményeinek ily összekötése által egy élőszervezet tsg-jává válik, mely as ö végességét meg semmisiti, ót történelmi tényezővé, történelmi emberré teszi. A történelmi tudomány Uhát ezen történelmi ember életrendszerével, élet feltételeivel, fejlődési tőrvényeivel kell, bogy foglalkozzék, s mintegy kiemelve az embert a terméazetviligából, bemutasaa őt erkölcsi, ember és ember, nemzet éa nemzetközi viszonyaiban, de mindig azzal a főiddel, azzal a természeti háttérrel, melyet bir s elfoglal, bogy láthassuk azt ia, szellemi erejével, akarata s képessége fejlődésével mily változást képes ilővel előidézni azon. Csak ily körülmények s lettek közepette lehet, az ember élete érdekes s vonzó, mert bibir tudjuk ia, látjuk is, UpaszUljuk ia, hogy az összes élőlények között egyedül sz ember van oly tehetséggel megáldva mely végtelen fejlődésre, műveltségre képesiti, s habár igaz ia, hogy csak egyedül ó neki van öntudatos szelleme, mert csak ó képea megismerésre mely az igazság birtokához akaraU : mely azérvényeaitéshez vezet alkotási képessége: mely ilul a természeti tirgyakat eszközévé teszi; tudományos műveltségén; erkölcsi művelődésén kivül mindig az lesz az irányadó, amit politikai és vallási műveltsége, matat. A történelem azért az embert, minden tehetségeivel, 8 ezeknek folytonos és fokozatos irányú fejlődéseiben kell, hogy állitsa elénk. A patriarcalismus, a zsarnokság, egyeduralom, a sokfejű zsarnokáig, a kereszténység, protesUotismus szóval: vallás, tudomány, művészet, ipar, kereskedelem — mindmegannyi alkat-elemei a történetnél.\'A történet rendesen as ember vagy a nemzetek születésével veszi kezdetét, a végig megy azon a koron, midőn még az ember a vele Egyptom a természet haulma alatt; — midöp- a vallás volt mindene a Jehnva alatt állott, mint a zsidók; mi-dón s törvényt tette uralkodóvá, mint Görögország, midőn az államot az egyén fölé helyezte, mint Bóma, s végig visz a középkoron, melv szerrezte az egyházat a megindította a társadalmi és szellemi életet, az \'újkor pedig feltárja az egyház és nemesség hatalmának megrázkódávit, a polgári elem felvirágzását; a legújabb kor pedig a hűbér, rabszolgaság, céh. egyház jirszalagjáról a bilincseiről elszabadult szabad embert tünteti elénk, boldogulásira szükséges anyagi haladiaát, szellemi műveltsége felső fokán. A történelem ily fáklyája mellett a történeti szellemet is érezni fogjuk. Különösen hazai vagyis a magyar nemzet történetében, amelynek megírásában épp. moat legjelesebb történészeink buzgólkodnak, a nemzeti eszmét és a nemzeti műveltséget mint alapot, — amelyen Magyarország magasabb története alakult, fejlődött, emelkedett. — Érezni fogukj, hogy a magyar nemzet volt az, ftiely e történeti eseményeket véghez vitte, a ez a nemzeti öntudat az, mely mindent pótol, s amelyet nem pótol semmit Ennyit bevezetésül a lássuk a történelmet történetírókat 8 a történetírást közelebbről. XXIV. ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY 1896 AUGüSm8 2$-én. Egyrál-iuisrsl. — Levél i azérfceaxtőbds. — Tekintetes Szerkeszti url Sorait Somogyban kaptam meg. becses bizalminak, ha időm engedi, igyekszem megfelelni. Az idő 7ÍaazavonhatlanuI malik, ezzel erőnk. 8 bizonyos mértékben munkakedvünk is. Midőn még b lapja „Zala-Somogyi Közlöny\' cimet viseli, attól kezdve néhai Bálorfivai kötött barátságunk folytán be-b«rukkoltam (papironj a szerkesztőségbe, de a negyedszázad lezajlása óta mi tagadás, r. munkatársból referens, sőt jő ideig a lapnak csak olvasója lettem. Kezemben tebát ismét a toll azon célból, hogy szives levelére válaszoljak s a korok közt egyetmást a szünidőben tapasztaltakról elmondjak. De hol is kezdjem. A budapesti kiállitás részleteit hozzák napi lapjaink, meg volt Írva a mi lapunkban is, hogy ott mi kötötte le leginkibb figyelmemet. az esetleg másra érdektelen. A tanügyi kongresszus határozatai szintén már napvilágot láttak. Azt. szokták mondani, aki bejárta .Somogy, Tolnát, Baranyát\' az viliglátott ember. Most elmehet az ember világlátott*ágával, legfeljebb eső, vihar, romboláa, jég pusztításáról beszélhet. A folytonos esőzés miatt" nem hordhatják gazdáink gabonájukat, csirá-aodni kezd. A burgonya robid, még legkevesebb kárt Somogyban a jég tett. Kaposvár éa vidékén pr^cséplések következő eredményt mutatnk. Buza 18 kévével 30—36 kgr. egy hektó súlya 78—80 kgr. Rozs 42—46 kgr. egy hektó súly 73-76 kar. Árpa hektó súlya 67—70 kgr. Zab hektó súlya 45—50 kgr. E számok elég megnyugtatók a termelőre, de s tul sok nedvesség rontja minőségét. — Hs szép idő beáll, akkor a kukorica Somogyban igen dús eredményt ad. külömben tőből dü-ledoz kí. Kaposvárott a két évvel ezelőtt épült cukorgyár telepe mindinkább nagyobb tért tölt mellékhelyiségeivel be; ott azintéo azt észrevételezik a cukorrépa próbánál, bogy a tul nedves időjárás hátráltatja a cukoranyag fejlődését. 1— Marhaállománynál száj éa körömfájás uralkodik, ellenben a sertésvész szűnő félben van. Viaszatérve Zalába az aug. hóban megnyitott Kaposvár-fonói vasúton Balaton-Szent-György Tűljéig. szánalmas állapotban látjuk a jégtarolta mezőt. Hiiba az ember iparkodiaa, ha nem járni hozzá latén áldása. — Leborult Alsó Lendva lakossága aug. 20-án az Ur oltára elótt a hálaadást imával ünnepié ezeréves nemzeti fennállásunkat. Isteni-tisztelet után Hajós Mihály köztiszteletben álló ügyvéd mondott szabad ég alatt hazafias szellemű beszédet, mit a hallgatóság lelkesen megéljenezett. Murkovits János zenetanár által betanított tűzoltók már kora reggel riadót fújtak, délutin térzene, este bejárták a kivilágított! vá-roat.Murkovitafáradhatlan szorgalma kellemes Dapft szerzett a közönségnek. Az öszbangzatos darabok szépen emelték, Szent-István nap nagv ünnepét Lendvi/ BARANGOLO. Kirándulás a Vaskapuhoz. Felhívás Magyaromig Oaaxet\'aportegyeaHletei-nek tagjaihoz. Kedves Sporttársak I Ő Felsége a király f. évi sreptember hó 27-én fogja több európai lejedeimi személyiség résztvétele mellett a Vaskaput ücnepélyeseu megnyitni. Több oldalról nyilvánított kívánságra elhatároztuk, hogy ez alkalommal külöu gyorsvonatul és külön hajón — a kies aldunai vidékek érintésével — nagy társas kirándulást rendezünk, amelyen sport egyleti tagok, azok családjai és tekintettel az ünnepély nagy nemzeti fontosságára, vendégek is vehetnek részt. Alkalmat akarunk nynjUni ezzel a sporttársaknak s a szívesen látott ven dégeknek kényelmesen és kevés költséggel e világra szóló ünnepélyen résztvenni, mely hivatva van a magyar névnek az egész világ előtt elismerést és dicsőséget szerezni Aradon a nemzetig kegyelet adóját rójuk le, a mennyiben testületileg meg fogjuk koszorúzni a vérUcuk szobrát A kirándulás érdekességét még azzal fogjuk emelni, hogy Herkuiesfürdőtien az e célra készitett kerékpár pályán kizárólag magyar sporttagok résztvétele mellett nagy ünnepi atlétikai éa kerékpár versenyeket rendezünk. melynek védnökéül sikerült a sportnak «elkes hivét, nagyméltóságú Berzeviczy ^Albert urat. val. b. t t„ a képviselőház alelnökét megnyerni. A versenyek Ő Felsége a király és a többi legmagasabb személyiségek jelenlétében fognak meg-tarutni, ami annyival is inkább emeli az ünnepély fényét és impoiáns voltát. I mert a sporttörténelemben ez eddigelé egyedül álló eseményt képez A kirándulás rendezését általánosan ismert sporttársunk Beazedits Iván ur vállalu magára, akinek e téren szervett sok évi gyakoriaU elég biztosítékot nyújt a kirándulásnak szakszerű tech sikai kivitelére, mint arra nézve is, bogy minden résztvevő kellemesen emlékezzék vissza e nagyszabisu kirándulási. Összeköttetéseinknél fogva sikerült a részes vasúti és hijótársaságoknál oly nagy kedvezményt kieszközölni, minőt semmi mis egyesület vagy táravág nem élvezhet, alkalmat nyújtva ily módon sporttársainknak jutányos i-észtvételi árak mellett ez emlékezetes kiránduláson részt rcnni. A kerékpáros résztvevőknek ajiuljuk gépeiket is magukkal hozni, mert több szép apró kirándulás van tervbe véve. A résztvevő hölgyek kényelméről ugy az utazás, mint as elszállásolás alkalmával gondoskodunk. Föl tehát kedves sporttársak, ránduljunk testületileg mi is e történetü nevezetességű helyre és igyekezzünk annak magasztosságát tömeges részvételünkkel emelni. Sporttársi üdvözlettel a rendezőség nevében: Beszedits Iván, H. M. B. C. Ugja. Graby Dezső, s N. T. E. tagja. Jelfy Gyula, H. M. B. C. titkára. Tártai utazás a Vaskapuhoz. üti terv: Útirány. Oda: Budapest—B-Csiba— | Arad—Temesvár—Oravica— Mari la völgy —Anina—Baziás, innen külön hajón Vaskapu. Viasza: Vaskapu - Orsova— Mehidia— Herkulesfürdő—Temesvár—Szeged—Budapest Indulás Budapestről folyó évi szeptember 24-én reggel 7 órakor a keleti pályaudvarról külön gyorsvonattal. Maoetterr: Érkezés Aradra 12 órakor délber. Ünnepélyes fölvonulás a vértanuk szobrához, annsk megkoszorúzása. Ezután a város nagy éttermében zene mellett diszebéd. Délután 3 órakor indulás, érintve azon közbeeső állomisokit, ahol a vidéki résztvevők csatlakozni fognak. Érkezés Oravicára este 7 órakor, ahol a társaság meghil, koráit reggel átrándu\'ás Marillavölgybe, bérelt kocsikon Mariilavölgyön tartózkodás két napig, mely idő alatt részint kocsin, részint kerékpáron fognak kirándulások rendeztetni a fürdőhely megtekintésével. 25 én este a marillavölgyi fürdőhely nagytér mében bangversen.vnyel egybekötött tánc mulatság lesz néhány dalárda közreműködése mellett Szeptember 26-án reggel kirándulás Anina-bányára. bol ebédelni fog a társaság; ebéd jtán utazás Baziásra. ott a külön hajón estebéd ulán ki ki elfoglalja nyughelyét — Misnap reggel indulás a Vaskapuhoz. Vaskapuhoz érkezés d. e. 10 órakot. Itt a hajó horgonyt vet. hogy a társaság a megnyitást megnézhesse. Délutin 2 órakor a hajó Orsováfá indulj honnan vonaton indulás s Herkulesfürdőbe; itt a Ursasóg az ünnepi verseoyiík megtekintésére lentartett helyeket elfoglalja. A versenyek közvetlen a fejedelmi vendégek érkeztével délutin 4 órakor kezdődnek. A verseny utfn bankett a fürdőhely nagytermében, mely alkalommal a dijak ki fognak oszutni. Szeptember 28-in reggel i fürdő éa környéke meg- -tekintése. Indulás Budapestre szeptember 28 in délutáu 2 órakor külöu gyorsvoustUI, érintve szón városokat, ahonnan résztvevők csatlakozuk. Érkezés Budapestre este 10 órakor. Itt a Budapestre jött vidéki résztvevők elhelyezéséről Beszedits Iván főrendező nr gondoskodik. Bésatvétell ilji vaaatoa\' II., k*jé. I. .ut. 39 forint SO kr. Ezen árban benfoglalutnak: 1. Ellátás Aradon. t 2. Ellátás Marillavölgyön. 3 Ellátás hajón. 4. Ellátás Herkulesfürdón. Ugy az érkezéseknél, mind pedig sz indulásoknál kocáik fognsk s résztvevők rendelkezésére állani. » Jelentkezéseket folyó évi szeplember bó l-ig egyenként vagy csoportonként elfogad lő forintnyi előleg beküldése mellett Jelfy Gyula ur (Budapest, Szer-viu-tér 5) mig az utazásra vonatkozó Írásbeli lelvilágositáasal Beazedits Iván ur (Budapest, Cslvin-tér 4, L em. 7.) szolgál. A résztvételi díj hátralevő része legkésőbb folyó évi ueptember hó lö-ig küldendő vagy fizetendő be Jelly Gyu a úrhoz: ennek elmalasztá-ta az előleg elvesztését vonja maga uUn. A résztvételi igazolvány a télies összeg befizetése után azonnal megküldetik. Ez érdekes kirándulásra felhívjuk ol- vasóink b. figyelmét — Befizetéseket készséggel i-fogid ei szerkeezlőaégttak is. Csatlakozás a vidék bármely részéből. Ttália bovMulása. A drákói szigorral kiszabott két havi szünet letelt — s Thalia papjai és papnői megfelelő graudezzával bevonultak" Kaposvárra megkezdeni a működést. A kisebb tárcákkal el-ellátott papok éa papnők még egy átkot azórnak a központ felé a azutfn a sipka szorosnál minden csendes s készíthetik nyugodt lelkiismerettel gyomraikat a jövő évi szünidőre. Mert hát ugy van tulaj-denképen, hogy az idén azért volt szünet, mert millennium volt, jövőre meg azért lesz, mert millenium nincs. Nagyon helyesen! Egyszer volt Budin is kutyavisir, az is régen volt, de nékünk szegény vidéki színészeknek mindig less rzünetünk, mert ez igy duki\', igy leit nagy tapiuUtul kieszelve, a kinek nincs mit enni, menjen a naphoz, jól lakhatik meleggel meg friss levegő vei, az van nyáron elég, s ha az sem elég, üttessse magát agyon valami futó menykóvel, az is kerül néha-néha. Azután a mi fő, nagyon szép és meglehetősen elég erős halál. Ezen kis kitérés után bátor leszek a bevonulást leírni, ugy a mint megtörtént. Csodálatos fajú testvériség. Ahány ház, annyi szokis — mondja a közmondás — éa valóban igaza van. Igy például Orszig Berci tényleg itt töltötte a szünidőt, de képzeletben Budapesten volt, s bogy maga magát még jobban tévedésbe ejtse, a testét behozta gyalog Kaposvárra, a szellemét meg elküldte vaautou Pestre megtekiuteni a kiiliitást. Egy szép reggel cssk betoppant Kanizsáról csupa sportból, — mert hiszen tndtán kívül* ő nagy sportmanu s ezt a kiurtó természetet még a sivatagbao örökölte.... Mert hát hiába „Nubia parduca nem szül nyulfiul", az is igaz, hogy szép papija jobb Ulpakról is gondoakodhstott volna, mert mire beérkezett N.-Kani-zaáról Kaposvárra, a cipőinek nem volt semmi talpa a akirmelyik muzeumnak diszére vált volna —.— —"n— nem ő, hanem a cipője. Utáuna a fő ArChivárina Bogoár János érkezeit meg családjával, szintén gyalog. De ók nem a sport kedvelésnek lettek áldozaui. hanem inkább a nagy furfangnak — a tévedésbe akarták ejteni a (öld golyóbist s megcáfolni a Kant-Lap-lace-féie elméletet, igy okoskodván ba a föld gömbölyű tökéletesen, mindegy akár Kaposvárott, akir Kaposmérón szállnak kL De Pakrócz Adámék lefőzték s ő archivarusságánsk gyalog kellet besétálni^* országúton kis számú családja s annál nagyobb számú kufferek és skatulyák kíséretében Hiába, mégis vannak még optikai csalódások a gőz és villany korszakiban is 11 ____ Szent Isteni gondolám, magamban jól kezdődik, még megérem, hogy a nagyr. -becsült társaság mind gyalog érkezik szüoet után Kaposvárra, ba ez igy folytatódik. Hála Istennek nem lett folytatása. Ezután következett egy jó hosszú pauza — s ez a nagy pauza — csaknem hét hétig tartott, mig a kies Balatoa melléki nevezeUesaégek bevonultak. Igy megétkeztek kolléganőim Angyal Has és Kézdy Julisl:a.. Az első az ő drága .kicsi,* de annál nagyobb boldogságával. A második kedves kis testvérével Ricikével érkezett meg. Valamennyin meglátszott a Balatoa vize és levegó.ie. Majd népszerű népszínmű énekesünk és baritonistánk robogott be kedves oejével Kaposvárra. Most az egyszer ikertestvérét is magára] bazu a gözö-öa Több upaaztalatul, de kevesebb oénz-zel szálluk ki a kupéból, de hát mit nekik a pénz, csak annyi, mint Baghinak egy szuoyogcsipés 11______ fáj, — fáj — de nem bal bele bála Istenoek. Ezen előkelőségek után megfelelő fénuyel és pompával érkezett meg Somogyi Károly igazgató és kedves családja. Arcán meglátazott a nyugalom és meg -elégedés. Hiába mégis cssk világfürdő sz a Balaton-Füred, olyan mosolygós gömbölyűséget kölcsönzött az igazgató arcának, bogy én hajlandó volum összetéveszteni egyik ismeretlen párisi színigazgatóval, kinek igaagatáaa alatt éppen most adtak 600 —szor egymáauUn egy újdonságot zsúfolt ház mellett meglehetősen teleméit helyárakkal, vagy hogy ne hazudjak, mintha megnyerte volna Páimai Ilkái és Blaháoét tíz-tíz vendégjátékra .ingyen I" Soha ilyet II Mit nem tesz a levegő! I.... nó meg a jó koszt. Most már egy cseppet sem csodálkozom, bogy miért nyaral ott a hercegprímás Vaazarv Kolos ő eminenciája!..... Hát a levegő ! ez a fő. De hát ez mégis kéiségbeejiő, hiszen Vadász Lsjos színházi .füluők" is ott nyaralt — s ez ttgy érkezett viasza, mint egy .hering vagy egy lepréeelt nyárfalevél. — Gondoltam, hogy értemi 1- s lám Bégtem -1. >k semmit, pedig Vadisz Lulu éppen . - jonőt forint ára veszprémi baromfit fogyasztott el. Tul tett Bognár Janin, mert rí csak egy ?ir libát és két pár kacsát kebelezett be az örök emlékű szüoet kedvéért Lám Iáin, milyen gormaanok ezek a szünetelő szegény vidéki színészek. Baromfi, liba, kacaa?l Pedig volt idő hajdan, hogy vin-dor őseink még kökényből sem lakbatuk jól.... No lim 11 Hit mire való a gomba, — som, meg a jóf.ju gyökér... Hilátlin nép 11.....annyira elkénye- sedtek, hogy még gyalog sem akarnak \'jirnil---- Byciklin repkednek, mint valami pihék.....No vírjatok csak.... lesz még 6 hónipos szünidő is--8 akkor megeszitek a szurkot... Majd oda fenn k¡cirkalmaznak olyan paragrafust, hogy sirva néztek uUnna. No de én nem fenyegetek senkit — Némuljon el a,1 nyelv, mely ilkot szór reitok. Bizza Károly szent lelkünk is m e g-érkezett két részletben no, nem, ugy mintha fej nélkül jött volna. Isten ments, — csak ugy, hogy előbb 6 maga s azután kedves családja-- már hiába ö rágjon szereti a részleteket, — de pardon, — vele nem gorombáskodom, mert még bele talál sütni valamelyik nagyobb nem forgatható szerepembe s akkor Isten veled kapu-féifa 1........ de nem — mégis vigasztal az a tudat, hogy még pingálni ia tudokI... a igy 6 sugósága haragjától sem félhetek.... így kell kijátszani az ördögöt .minden poklon keresztül.\' Tovább II... Berányi Jóska is felkapaszkodott a Siófokról induló gözmasioára eldobva magától Dobót s magával hozva .feles légét\' s kedves rajkóját súlyomban azonban egy nürnbergi tölcsért is magával hozott, bölcsen előre látva, bogy a tél folyamán van egyszer szüksége le-bet ezen csekélységre, mert hiaba nehéz megélni a mai világban, a ki különösen tenorban uuzia..... Tudom Nagy Kanizsa város krumpli termelői, megfogják ainyleni Markovit« Henrik elutazását. Mert egy azép reggel betoppant kedves famíliájával Kaposvárra és a piacon rögtöu fölszállt a krumpli ára s a tojá é nem kű ümbeu. Mihelyt letelepedhetett rögtön .egy óriási nagy adag berakódott krumplit fogyasztott el,* annyira, hogy most már direkt Zemplén éa Ánamegyékból rendelik meg Kaposvárra a krumplit, a én megvagyok szentül győződve, .hogy Dracke egyedül a Markovitsok kedveért plántálu át Amerikából Európába a krumplit — Másként jói néz ki — óriás bajusza miau nagy kunkurencia dühöng a kefekötók között. — Apropos! Bajusz. Erről jut eazembe. Ott voit Borosa Endre o yan szép bajusszal, pofa szakállal érkeze t viaaza Sárbogárdról, hogy akármelyik modern, most lépkedő Adonia is ineg-sajnalhatta volna föle. Egészen azép gyerek lett, akár egy nyári pille. Tökéletesen meghízott és meglelt annyira, hogy kedves sógorának egy külön gőzmasirát kellett még a másikhoz csatolni, hogy a meghízott Endrécskét becipeiheese Kaposvárra Sárbogárdról. Mit nem lesz a levegő Sárbogárdon, pedig Nagy Nanizsán még olyan vékouy volt, miszerint hárigazdája, egy külöu nagyobb szabású kapukulcsot kellett, hogy csináltasson, nehony Endrécskét elfújja a nyári szellő. Való iiigos gladtator lett belőle annyira, hogy az óriási termetű bic klivevért csak ugy csapkodu a fö dhö>. Boda Fránci is viasza vánszorgott Os-Budavárából megíogyva testban és lélekben, még véznább, mint volt. Legközelebb enyvezés alá kell fogni, mert szét megy, mint a tólorgona Odafen Os-Budavárioao, mint ő regéli, .ciginy bírót" énekelte volna, de a maliciózus Bombay azt állítja, hegy citromos vizet árult volna Ős-Budavár-utcáin. — Éu ugyan nem hiszem, de annyi igaz., bogy meglátszik raju szörnyen a limonádé. .Hiába a fimaLl____* nn meg a vilik gonosz nyelve. Oly bő a tárgyi... és létünk oly rövid .... Annyi a nép 8 a papir oly kevés .... FolyUtni fogom csevegése met.... mert még annyiról éa annyit kell meséluem. — ViszontlátásraII.. - ■ VÉGH ISTVÁN- Színészet»v Dobó Sándor aaíntfrsulaUval Nagy-Kanizsát választotta átmeneti állomásnak. A szeptember ugyan oá\'unk sem az .idény" tetőpontja, de nem rosszabo április—május havánál. Reánk nézve teljesen mindegy, akár nyár utói; ekár uvaszi szezoo, mindkettő egyformán idétlen. Mert színházlátogató közönségünk tulajdonképpen csak télen van. Állandó színháznak azonban nincs, jó társulat pedig csak ilyenhez ssr-zódik. Nem Urtjuk szerencsés gondoiatoss, hogy Dobó a .Szarvas\' nagytermében oly kis színpadot állíttatott lel. Sem a diszités, sem a csoportok mozgása, sem valamely távlat kifejtése nem heuéges ezen a színpadon. A színpadi alakok leje folyton veszélyben van! A kiséret folyton tiporja a hercegnők és grólnők uszályait. Kijárat is csak kettő van, a középajtó teljesen i-netetlen. Ilyen színpad nyomja az őaszjáwltot és tönkre siláuyit minden hatást EbD"n a keretbea a legjobb színész sem ér-,»\'--cyesitheti múrészi tehetségét. Az előadiaok augusztus 32-éa kezdődtek. Színre került .A k i r i I y n é dragonyosa\' című operette. Hegyi Janka eleven játéka és T b u r z ó Looa kellemes, csengő hangjs tetszetten a közönségnek. Az énekkar gyenge és többnyire egy szólamban énekel. A zenekar hat tagból ill, a partiturinak tehit csak vázlaUt játsza. Bihari kar meater iobb kezével dirigál, bal kezével a harmoniumot jáuza, ami bizony oagy mesterség. De emellett vagy a bármo-nium kíséret vagy a dirigálás tökéletessége szenved. Közönség kevés voit. a fókontingenst a szalmaözvegyek álh\'lottik. A drámai személyzet nébáoy tehetséges taggal bír. A .miuU férjbea» láttuk Hegyessy Gyula groteszk komiku-.t. —\' Hangjának hajlékonysága. kifoga--,lzlati dikciója és akarva szögletes mozdu.atai feltűnő kvalitásai. De vájjon a vígjaiéig ban is minden áron kell-e groteszk megjelenéssel hatást kelteni? Szükséges e „A becstelenek* komoly színműben a szalon parketjén borbélynak öltözködni ? Hegyessynek van alakító | tehetsége, de több ízlést kellene tauu sitania. Stettner Aranka, a táraulat fiafal drámai színésznője a hatáskeltés külső kellékeivel bőven fel vau rabázva A vígjátékban, hol az érzelmek melegét, a szenvedély bensöségét nem kell még oly meggyőződő módon nyilváoíuoi, mint a színműben vagy drámában, tetszetős alakítást mutatott be. A köny-nye.\'mü. kacér Ciementin jellemét jól Uli U el a minta férjbea Székfogialisn, bsjbontása, a pajzán hang jó iskolira vallanak, de teljesen hiányzott az érzelmek melege Szerafin szerepében a .becstelenek\' cimü színműben. Ebben csak tipikus, a aziniiskolira emiékeztető mozdulatokat litluuk. Cs ó k á u é jártas színésznőnek bizonyult A .Kis molnárnéban\' Sto-jánovics dallamos operettjében Tburzó Ilona muutu be tehetségét a nagykanizsai közönségnek, mint halljuk Dobó társulatánál utoljára meri a rokonszenves szinészuő szeptember elsejétől kezdve Somogyi társulsUuak lesz tagja. Tburzó Ilona szép, terjedelmes éi színes hanganyaggal rendelkezik, de nem takarékoskodik azzal. Szereti hangját forcírozni, pedig ajánlatosabb volna azt a játékká megcselekedni. Hegyi Janki (i fe jedelem) pajkos, eleven fejedelem tol Gyenge hangjával is szép hatázt ért el. Dobó Sindor Gerstl Flóriánja oa-evoa elfogadható slekitis. H e g y e a s i Gyula mial főpohárnok mester torz-alakká változUtU ezt a magn hivatalt, ép azért a nevetők az ő pártján voltak. V. Tudami&ü;- Hirdetmény Az 1892. évi XV t. c. 25 § a értelmében azok a szől-lős gazdák, kik szeszes italok kimérésével, vagy kis mértékben való el-árusításával nem foglalkoznak, a saját termésű boraiktól a házi szükségletre szánt bormennyiség után, fogyasztási adónál kedvezményben részesülnek, ha ebbeni igényüket, szeptember hó 15 ig a község elöljáróságánál bejelentik. Felhívatnak tehát mindazok, kik az , érintett kedvezményt igénybe venni óhajtják, hogy bejelenlésüket folyó évi szeptembet bó 15-ig a városi adóhivatalnál annál is inkább tegyék meg, mert ezen határidő letelte után a bejelentés figyelembe nem vehető. A városi tanács. Nagy-Kanizsán, 1896. évi augusztus hó 18-án. Víetey, polgármester. Ncu Albert, ellenőr. Hirdstmény. A nagykanizsai kir. törvényszék elnöke, a nagykanizsai XXXV ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY 1896 AÜGUSZTU8 29-én. törrénjsiék; járásbíróság. ügyészség és törrénjsxéki fogház \'helyiséginek (ütéséhez az 1897. évben síükséglendó 090*33 m eUó osztái»n bükfa; továbbá a nagykanizsai kir. törvényszék és az annak terűielén lerí járásbíróságok valamint a nagykanizsai kir. ügyészség részére az 1897. évben szuk^eglendó 450 csomag jó-minóségű Uggyan-gyertya ; mégis a tagv kanizsai kir. törvényszék, a központi Jtir. járásbíróság és a nagykanizsai kir. flgyészség hivattli, nemkülönben a kir. ügyészség felügyelete alatt álló fogház helyiségei és iolyosóinak világítására az 1897. é január 1. 1897. december 31. terjedő időtartam alatt megkívántató tisztítót: peroleum és égető olaj, valamint a foglyok és elitéltek fehérneműnek mosásához szükséges mosószappan, nemkülönben a fogház he hi,¿gében leró szalmazsákokhoz megkívántató ágyszalma; végül a nagykanizsai kir. törvényszék és az annak területén levő kir. járásb róságoknal az 1887. é. január 1. 1899 dee. 31. terjedő 3 évben át felmerülő könyvkötői munkála ok biztosítása iránt f. é. szeptember hó 7., illetve 9. napján d. e. 9 órakor nyilvános Árlejtést tart, mire oly megjegyzéssel hívjuk fel érdekelt köreink figyelmét, hogy a közelebbi árlejtés! feltételek a uagyanizsai kir. törvényszék irodaigazgatója hivatalos helyiségében * rendes hivatalos órás alatt bárki által megtekinthetők. Sopron, 1896. évi augusztus havában. A kerületi kereskedelmi és iparkamara. Hirdetmény A keresked. m. kir. minszter ur ó nagymélt. f. é. jnlius hó 30. 47803 sz. a. kelt leirata arról értesité alulírott kamarát, hogy a mult évben Schott Károly az osztrák cs. és kir. keresked. miaiszte-rium áruforgalmi statisztikai osztályába beosztott számtanácsos által „Haudbueh das Varsehriften über handelstatistlk und Zollvaaren der öster uug. Zollgcbioter\' cím alatt kiadott muoek ujabb és bővített kiadása megjelent. Mintán a kérdé ses mú, foganositott számos újításnál fogva mindazok számára, — kik árubevallásávaí és vámkezelésével vaunak elfoglalva, megbízható és kimerítő tájékozást nyújt, oly megjegyzéssel hívjuk fel reá érdekelt köreink figyelmét, hogy ezen njabbi kiadás példáuyonkint 5 frton, közvetlenül a mú szerzőjénél megtekinthető. Sopron, 1896. éri augusztus havában. A kerületi kereskedelmi és iparkamara. Hirdetmény. A soproni kir. orsz. legyiotézet igazgatósága a vezetése alatt álló kir. orsz. fegyintézet 1897 éri házi szükségletére berendezendő mii.\'.egy 150 waggon kockakőszén sza.iitásának biztosítására, f. é. szept. h.ú lo-ének d. e. 10 órájáig üeve-zeti igazgatóságnál benyújtandó írásbeli zárt ajánlatok utján qyilrános zriejiést hirdet. Mire oly megjegyzéssel hívjuk fel érdekelt köreink ügyelmét, hogy a közelebbi árlejtési feltételek, nevezett igazgatóságnál, a rendes hivatalos órák alatt bárki álul betekimhetók. Sopron, 1896. augusztus havában. A kerületi beri- kedelaii és iparkamara. 2á én d. a. 1 órakor utaznak el Pra-ge.\'hof felé Bécsi*. — ö Felségét Za-laban való tartózkodása alatt Zala. Somog) és Vasvármegyék együtt« küldöttsége fogja (Mvéxőlni d r. gróf Jankó vich László Jőispánunk vezetese alatt. £ kúlcóttségbea városunkat V é c s e y Zsigmond polgármester, Plihál Ferenc közjegyző, és Hertelendy Béla, ügyvád, fogják képviselni. — Kinevezés. Az igazságügyminiazter Dr Szegő Hugó nagykanizsai törvényszéki aljegyzőt a zalaegerszegi törvényszékhez jegyzővé nevezte ki. — Bnesu. Jó barátaimnak és isme rőseimnek, kiktől személyesen nem vehettem bucsut, ez utoc mondok szívből jövő Isten hozzá dot. — B a k » a y József, k. r. fógimn. tanár — Fájó szivvel bucsuzuok mi is jó barátainktól, ki majd két éven át munkatársa volt lapunknak. Reméljük azonban, hogy a távolból is föl-föl keres becses cikkelyeivel. — Eljegyzés. Pály János m. k. hoc véd-százazados augusztus 20-án eljegyezte Matiosch Gizella kis&sazooyt- — Érdemesfllt orvos halált. Falyó hó 23-án egy 80 éves aggastyán hunyta be szemét örökre, ki mint gyakorló orvos félszázados működéssel végezte be életét. — Dr. Ditrichsteín ■Dávid 51 évig működött az orvosi pályán -4ünt fiatal orvos Pápán telepedett le és ott a zsidóközség magyarosodása érdekében áldá-os működést fejtett ki. Ö volt szószólója azon eszmének, hogy 1846 Lów Lipót nagykanizsai és később szegedi rabbi meghivaaaék lelkésznek s midőn az eszme egy testet öltött. Dr. Dietrichstein egy depatáció élén a fiatal, hazafias érzelmű pap elé sietett és öt egy szép magyar beszédben üdvözölte. Pápáról a kolera Qzte el és a szabadságharc lezajlása utác Veszprémbe ment. Nagy-Kanizsára a hatvanas évek-elején telepedett le, azonnal az alkot many visszaállítása lelkes hívének vallotta magát. Ez időtájban a .Zalai Közlöny" munkatársa ja volt. 1870-ben megválasztották öt t b. megyei főorvosának Mikor tavaly április havában megünnepelte doktorságának ötvenedik évfordulóját, helybeli kollegái bankettet rendeztek tiszteletére, a budapesti tudományegyetem pedig díszoklevéllel tüntette ki a jubiláló orvost Dr. Dietrichstein Dávid az izr. kórház és szegényeknek rendelő orvosa volt. Temetése f. hó 25 én délelőtt 11 órakor ment végbe. A nádoruk cai gyászháznái a boldogult gyermekei, rokonsága és nagyszámú közönség jelent meg. Ott láttuk a gyászközönségben V é c a e y Zsigmond polgármestert, a nagykanizsai orvosi kart teljes számban, Marusin ezredorvost stb. A gyás^r beszédelDr. Neumann Ede főrabbi tartotta, kiemelve az elhunyt érdemeit A sírnál az orvosok nevében Dr. Uijer Ferenc búcsúztatta a kartárst. Az orvosok gyö ujörü koszorút helyeztek a koporsóra. A család a következő gyászjelentést adta ki i Alulírottak a saját, valamint az egész rukonság nevében fájdalomtelt szivvel tudatják a legjobb apa, após, nagyapa és dédapa Dr. Ditricbatein Dávid nrnak gyakorló orvos, disztud"r és tb. megyei főorvos tevékeny életének 80-ik évében, 1896. augusztus bó 23-án d. e. 9 \'j, órakor rövid szenvedés után történt elhunytát. A boldogultuk hült teteme folyó bó 25-én d. e. 11 órakor fognak a gyászházból (Nádor utca és Városházutca sarkán) a nagykanizsai izr temetőben örök gyugalomra tétetni. Nagy-Kanizsa, 1896. aug. hó 23-án áldás és béke hamvaira! Darányi Géza, Fanni, özv. Mezei Lászlóné, Ditrichsteín Oszkár, Lotti, férj. Jaeger Ferencné, dr. Darányi Árpád gyermekei Daráayi Géza szül. Ditrichsteín Hermina menye. Virág Miksa, Jaeger Ferenc vejei. Darányi Jolán, Mezei Kornélia férj. Rőmy Emiiné. Artbur, Stefánia, Ernő, Elza, Zoltán, Margit és Ilonka Virág Gyula, Ödön, Károly, Frigyes és Ilonka. Jaeger István és Ilona unokák. Rőtny Lacika dédunoka. —-- A piaristák ünnepe. F. bó 27-én üli a kegyesrend évenként alapítójának, Kalazanti szent Józsefnek emlékünnepét. E napon sálunk is a felső templomban ünnepies nsgvmise volt, melyet dr. Pachinger Alajos, főgimo. igazgató tartott fényes segédlettel. Délben pedig a piánstaház sok jó barátja gyűlt össze azon lakomán, melyet a házfőnök ur ez alkalommal rendezett. A pompás hangulatban lefojyt lakomán dr. Pachinger Alajos mondta az első felköszöntőt a kegyes-tanitórendre, mely egész munkálkodásával a humanizmusnak és hazaszeretetnek szolgál. Azután ugyan 6 éltette a vendégeket,kik közül Vécsey Zsig mond po\'gármeeter. az ő bensőséges hangján a kanizsai piárístákra mondott felköszöntöt Webér Vince, az aj g i r t t — ii irály napok Zalafcu. Ö Felsége apc»!o.\'i királyunk szaptember 20-án f 1 óra 15 perckor érkezik Práget-M felől Csáktornyára. A ktlföldi álla «»k katonai attaséi szeptember 20-án Bécsből Kanizsát- át este 9 óra 5<> perckor érkeznek. Megérkezésükkor 1 váróteremben fognak vacsorálni a azután mennek lakásukra. A nagy katonai gyakorlatok szeptember 21, 22. és 23 án tartatnak, ö Felsége 23-án d. n. 2 óra 33 perckor indul el a sala ujvári kas-\'élyból, hol lakni fog és pont 3 órakor ladnl a Csáktornyái állomásról Kanizsán át Budapestre, honnan a Vaskapu megtiltására utazik. A katonai atuaék pl&áuoa helyettes, köszöntötte azután . fel dr. P»chi Dgert, ki még ismételten Is e n g y e 1 Lajos főjegyzőre mondott egy élénk éljeczéssel fogadott 1 pohárköszöntést. A vidám lakomának csak a késő este vetett véget. — Cinizimtiz. Egy olyan szerencsétlen tekvésü városnak, minő Nagy-Kanizsa, mely mellett számba rehetó folyó nincs, a legégetőbb életszükség egy fürrió. Hát idáig volt is olyan, a milyen fürdóok, s legfölebb csak az aggasztotta a fürdeni siető közönséget hogy az előtte botrányos állapotban levő gyalogjárón a nyakát töri. Kellő óvatossággal, és kivált ha esett, néhány ugrási gyakorlat elvégzése után, mégis csak eljuthatott az ember. — Most már azonban ennek is vége. A fürdőben ugyanis olyan „kitűnő* állapotban volt minden, hogy ami vizet, előző nap összegyűjtöttek^ másnapra szépen mind kifolyt. A lelsó kazán be van repedve, a gőzkazán meg oly vékony, hogy Isten csudája, hogy föl uem robbant még ez ideig. A szerencsétlen bérlő pedig csak küzdött a fürdötulajdonc-s társasággal, hogy tegyen már valamit, míg végre t&relme is, pénze is elfogyott. így azután bezároltak a gőzfürdő ajtai és most aztán — tessék fürdeni és a bérletért előre kifizetett összeget megreklamálni. — Valóban ideje volna már, hogy a váron tanács erélyesen közbelépjen és kiverje egy kissé a gőzfürdő tulaj (ionosaiból azt a közönség egészségével mit sem törődő cinizmuszt. — Köszönet nyilvánítás. A nagy kanizsai Munkásképző Egyesület augusztus bó 20 ái tartott vigalmán a következők járnltak felülfizetésűkkel a nemes cél javárai Huckstedt Irén-k. a. 5 frt, Ifj. Offenbeck Károly 3 frt, Rumpold Gynla 2 frt. Gsolosz Jecő 2 frt, Ifj. Wajdits József 1 frt 50 kr., Kripácz Igaácz 1 frt 50 kr.. Kovács Mihály 1 frt, Kobn Ferencz 1 frt, Hslvax Frigyes 1 frt, Leitner Ödön, Weisa Izidor. Ki-lik A lajos Maktjecz Gyula, Tarek Gyula. Pakrócz Nándor, Epeijesy Gábor, Viocé Palné 50—50 kr., Rosenthál Jakab 40 kr., Czetli István, Brínner István, Hor váth József 30—30 kr, Günsberger G, Kolarics Margit, Weisa Juliska, Singer Sándor, Tanczenberger József. Szalay István 20—20 kr., Milbofer N. Szilaj Mihály, Wellisch Márkus 10—10 kr.. összesen 25 frt oú kr., melyért a szíves adakozók fogadják az egyesület legőszintébb köszönetét Elmulaszthatlan \'kötelességünknek tartjuk e belyütt egy szeramind Szalay Sándor tanár urnák, szíves felolvasásáért, épugy Csolosz Jenő uroak és a dalárdában közreműködő urakuak azon önfeláldozó és fáradságot uem ismerő ténykedésükért, melyet egyesületünk vigalma iránt tanúsították, egyenkint és összesen köszönetünket nyilváoiuni és jóakaratú támogatásukra a jövőben is számítani. — Iskolai értesítések. Az 1896—7. tanévben a beírások a helybeli fógimná-zinmban szepL bó 1 2 és 3 ánd.e.9—12-ig és d. u. 3—5-ig eszközöltetnek. A növendék szülői ^vagy ezek megbízottjai kíséretében jelentkezik az igazgatóságnál és itt felmutatja az előbbi tanévről szóló iskolai bizonyítványát, továbbá keresztelő levelét, illetőleg születési bizonyítványát, végre orvosi bizonyitványát arról, hogy mikor volt utoljára beoltva és milyen eredménynyel. Az első osztályba csak olyan növendékek vétetnek fel, kik életök kilencedik évét már betöltötték és v.«gy a népiskola IV. osztályáról érvényes bizonyítványt mutatnak fel, vagy felvételi vizsgálaton igazolják, hogy az emiitett oeztály .tananyagához mért képzettséggel birnak. Szükség esetén kilátásba van helyezve párhuzamos I. 03xtály is. Mivel egy-egy osztályba 60 tanulónál több föl nem vehelő, azért a szeptemberi beírások 1. és 2. napjain a helybei: szülőknek II. osttályra jelentkező gyermekei előnynyel birnak. A fölvételi, javító-és pótló vizsgálatok augusztus hó 29-én és 31-én délelőtt 9 —12-ig, délután 3—5-ig fognak megtartatni. — Tandij egész évre 16 Irt, mely össze* két részletben fizetendő. — | Ezen kívül azon tanulók; kik először vagy kisebb nagyobb megszakítással lép nek az intézetbe, 2 frt 10 kr. fölvételi | dijai, az ének- és zenetanár tiszteletdíjának fedezésére padig minden tanuló 1 írtoi, végre az éri értesítőre és az ifjosági könyvtár címén szintén 1 frtot fizetnek. Szeptember hó 4-én fél 9-kor Vem Sancte a városi templomban és ez utác a második évezred első tanévének ünnepélyes megnyitása az igazgató álul a főgimn. rajztermében — Az igazgatóság. — A sümegvárosi felső-leányiskolába a beírás |zeptember 1 tői 5 ig a fiúiskola irodájában eszközöltetik. Beiratkozáskor lizetendó 6 trt tandij, 50 kr. könyvtár és 15 kr. oyugdijilleték vidéki tanulók után. A felsőleánylskela tlsö osztályába 6 elemi- osztályt végi ;tt tanulók vétetnek föl. A második osztály egyenlő pályárs jogosit a polgári leányiskola 4-ik osztályává!. Magán tanulók kérvényeiket a tanév elejéo tartoznak az igazgatósághoz beadni. — 8ümeg 1896. aug. 25. Bánfi Alajos igazgató. — Iskolai értesítés. A helybeli áll. s. kőzs. polgári fiu- és leányiskolában az 1896—7. tanévi beiratások szeptember 1—4. napjain tartatnak és pedig délelőU 8 órától 12-ig a fiu, délntán 2 órától 6-ig a leánytanulókkal. Minthogy az L osztályba csak korlátolt szátnu tanuló vehető fel, azért a beiratások első napján a helybeli azolők I. osztályra jelentkező gyermekei elönyn/e! birnak. A beírat«sokat megelőzőleg augusztus 3l-én tartatnak a javító és felvételi vizsgálatok és pedig délelőtt 8 órától 12-ig a fiu-, déJutáo 2 órától 6-ig a leányiskolái tanulókkal. A felvételi szabályok a következők: 1. A tanulónak szülei vagy ezek helyettesei kíséretében kell jelentkezni az igazgatónál és elő mutatni: a) keresztlevelét vagy születési bizonyítványát; b) molt tanévi iskolai bizonyítványát,- c) helybeli lakása címét az utca, ház-szám s esetleg a szállástadó megnevezésével; d) himlőoltási bizonyitványát. üj tanulók keresztlevél vagy születési bizonyítvány nélkül egyáltalán nem vehetők fel. 2. Az\'L osztályba azon 9 évet betöltött fiuk és :o évet betöltött lányok vehetők fel a kik az elemi iskola 4. osztályát jó eredménynyel végezték, vagy ennek hiányában kellő előképzettségüket sikeres felvételi vizsgálatul igazoljá-. 3. Minden Uuuló köteles a beiratáskor előre lefizetni 1 Irt belratási dijat és 15 krt az országos tanítói nyugdijalapra. 4. Egész évi tandij helybeli rendes U-nulóknak 6 frt, vidéki és magánUnta-nulóknak 8 frt, mely szintén a beiratáskor fizetendő. 5. A kik tandíjmentességre igényt tartatnak, kellően föl szerelt folyamodványukat Nagy-Kanizsa város Uoácsáho* cimezve beiratás alkalmával az Igazgatóhoz nyújtsák be. Nagy-Kanizsán, 1S96. augusztus. Az igazgatóság. — Iskolai beiratások. A nagykanizsai izr. hitközség álul fentartott elemi, polgári és felsőkereskedelmi iskolában a beírások aug. 31, szept. 1. és 2. napjain, délelőtt 9 — 12. délutáD 3—5 óráig eszközöltetnek az igazgatósásnál. — A tandíjmentes elemi s polgáriskolai U-nulók a hitközség irodájában csakis szeptember 4 én íratnak be. — Szái és körömfájás. Bajcsa, Lég-rád és Bigyác községekbeu a száj és körömfájá« terjedvén, az alispán nevezett községekben a vesztegcárt elrendelte. — Brutális csősz Tislér János, 13 éves kiskanizsai fiu f. hó 21-én alkonyatkor a mezőkön járkált Egyszerre csak azt vette észre, bogy a kiskanizsai mezők őre utána iramodik és üldözőbe veszi. A fiu is futásnak eredt s mivel a kerülő őt el nem érhette, furkós botját hajgálta utána. A bot a fiu combját érte és lábszárát ketté törte. A megijedt csősz mos* mSr a fi it h.ítiírt verte éi haza vitte, hol a megremuit szülőknek azt moodu, hogy\' a fia árkot ugorva eltörte a lábát. Farkas Ferenc alkapitány a vizsgálatot meginditotu. — Szent István ünnepe a Muraközben. A határszéli Muraközben, dacára a magyarosodás baladásának és a magyar állameszmének öntudatra faló ébredésének, a kegyelet a magyarok nemzeti üonepe iránt még nincs kifejlődve. A mint Csesz tegről nekünk jelentik, majdnem az összes falvak népe kiment a mezőkre dolgozni\' augusztus 20-án. Ebben legelső sorban a falu papja lehet a hibás, a ki nem figyelmezteti híveit e nagy nap jelentőségére, de a felelőségből talán kijut egy rész az állami tanítónak is, akinek kötelessége figyelmeztetni a gyermekeket arra, bogy S .tiüt István apostola és első királya volt hazánknak. - — Csavargók t megyében. Zalavármegye mint határszéli megye, kedvenc Unyája a csavargóknak. Steierben nem igeti szeretnek portyázni, mert ha rajt csípik, könyörtelenül dologházakba dugják őket, amit a csavargók nem szeretnek. Horvátország n.ár hálásabb terrennm a csavargó uraknak, mert ott dologházak nincsenek. Perlak fószolga-birája a csavargás meggátlása ügyében már néhány üdvös intézkedést tett. — Rendeletileg meghagyta a falvak elöljáróinak az igazolvány és rendes lakhely nélküli egyének azonnali feljelentését tettenérés esetében. Talán helyén volna ezen rendszabályt az egész megyére kiterjeszteni. — Hírek a szomszédból. Gosztola községünk határát zár alá helyezte a főldmivelésügji miniszter, mivel szói-leiben a filloxera jelenléte megállaoit-Utott. — Felső-S egesd, somogy-megyei községben csaknem az egész idei termés elégett a mult héten. A tüzet a cséplőgép okozta: a kár meghaladja a tizezer frtot, miből semmi sem térül meg. mivel ae a gabna, se a gép nem volt biztosítva. — Úszás-verseny. Keszthelyen dr. Simonyí Zsigmond, egyetemi tanár uszásversenjt rendezett -a. fiául nemzedék közt Az elaó dijat ugy a gyors, mint a kitartó úszásban (35 percig egy huzamban) Sümegi Ödön nyerte meg — Vasmegyéből 1102-en fognak f. hó 31-én Budepestre rándulni a kiállítás megtekintésére. — Három dohánygyárat szándékozik az állam ai or->zig külömbőző vidékein felállítani. E három gyár elnyeréséért tó\\b zalamegvei község is tesz lépést a kormánynál. Nagy-KanizBa vájjon nem pályázik ? — Déli vasút. Kisasszony ünnepe alkalmával f. évi szeptember hó 5-én a déli vasút magyar vonalainak állomásairól Bécs, Fiume. Triest és Velencébe rendkívül mérsékelt áru menetiérti jegyek lesznek kiadva, melyek 14 napig érvényesek és még szon kedvezményt nyújtják, hogy vísszajövetkor ezen jegyekkel az utazást kétszer tetszés szerinti állomásokon félbe lehet szakítani Ezen jegyek kiadására és áraira nézve külön hirdetmények adatuk ki, melyekben a vonatok, melyekhez ezen rendkívül mérsékalt áru jegyek érvényesek, indulási idejükkel fel vannak említve. — Zalaegerszeg közgyűlése Zala-Egerszeg város képviselőtestülete, mint levelezőnk írja, Bolfy Lajos polgármester elnöklete alatt Urtott közgyűlésén a város járdáinak aszfaltozása érdekében megkötötte a szerződést a magyar aszfalt-részvényUrsasággal, — mely kötelezte msgát, bogy az s?y8zerü aszfalt járdaburkolatot 10 cm. beton-alappal és 12 cm. aszfaltréteggel négyszö?métereDként 3 frt 50 krért, a kapajáró aszfalt-burkolatot 12 cm. beton-alappal és 3 cm. aszfalt-réteggel négyszö^méterenként 4 frt 60 krért, az utcaátjáró aszfalt-burkolatot 15 cm. beton-alappal és 4 cm. kettős aszfalt-réteggel négyszögméteren- \' ként 6 frtért, egy soros álló keramit szegélyt 10 cm. beton-alappal folyóméterét 1 frt 80 krért, a fekvő szegélyt hosszában futó méterenként 1 frt 10 krért; bárom soros fekvő kapu feljáró keramit-szegélyt 15 cm. beton-alappal futóméterenkéot 4 frtért ké.<ziti el. YégQl határozatilag kimondotta a közgyűlés, mivel a tiz éven át félévenként teljesítendő részletfizetések pontos beszolgáltatásáért a szavatosságot a társasággal szemben a város vállalta magára, az aszfaltozás költségei nem az illető háztulajdonosoknak. hanem mindenkor maguknak a házaknak terhét képezik. — A déli vasút budapesti városi irodája. A cs kir. szab. déli vaspálya társaság az V. kerületben, Nádor utca 16. sz. alatt városi irodát rendezett be, mely a közönségnek a forgalmat a Duna jobb partján fekvő déli vasúti pályaudvarral lényegesen megkönnyíti. Ebben a városi irodájában egyrészt menetjegyek válthatók, másrészt gyors és teheráruk is feladhatók. Az említett vároai iroda pénztára továbbá kifizeti az utánvéteket akár a városi irodában, akár pedig a déli vasúti pályaudvaron adattak fel az illető küldemények. A déli vaauti pályaudvaron történő árufejadásnál elég az" egyszerű szóbeli nyilatkozat, hogy az utánvétel a városi irodában fizessék ki. A városi irodával kapcsolatban a déli vasút rendes fel- és elfuvarozási szolgálatot rendezett be, ugy, hogy a gyors- és teheráruk feladói nincsenek kényszerítve egyes küldeményekkel kü\'őn, költaéges fuvarkocsit a déli vasati pályaudvarra küldeni, A városi irodához vagy a vasúti pályaudvar főnökéhez intéíett írásbeli vagy szóbeli kijelentésre a gyorséi teheráruk a háztól hozattatnak el s adatnak fel a déli vasúti pályaudvaron. Azokat a küldeményeket, melyek megérkezéséről a címzettek értesítő levéllel nyernek tudomást, a déli vasút a címzett kívánságára a házba is viteti. A fel- és elfuvarozási illetékek díjszabással vannak megszabva. A díjjegyzék ugy a városi irodában, mint Budapest déli vasati pályaudvaron is megtekinthetők i a fuvarozó szolgálattal megbízott közegek kötelesek a díjjegyzéket magukkal hordani. XXXV ÉVFOLYAM. ZALAI K ő ZJL Ö N Y 1896 AOGU8ZTÜS »9 én — Henri Neatlé-fíle gyermekllszt, mely Neetié vegyész által Veveybea 3o évvel ezelőtt találtatott fői, azóta nem-caak az egész szárazföldön btnem a többi világrészeken is óriási elterjedésnek indult ,s a legelső tekintélyek és gyermekorvosok által az »anyatej helyettesítőjéül ajáltatík, a gyermek tápanyagok közt ms kétségtelsoUl az első belyen áll. kiig a tej, hogy tartósabbá váljék, gyakran aződa, bor és azálicil-aavval vegyittetik össze, mi a gyermekek -organizuxiaára idővel legkároaabb következményeket vonja maga ntán, addig ez eaet a Nestlé féle gyermeklisztnél teljesen ki van zárva, a csecsemők örömest veszik magukhoz, tőle virágzók és erőteljesek, a ml iödolog, egyenletes gyors táplálékuk van, melynek készítéséhez vízben néhány percig tartó főzés elégséges, azöletéskor mint tejet isszák, későbbi hónapban pedig mint pépet veszik magukhoz. A Nestlé féle gyertnekliszl a táplálékonyság minden sajátságával bir, a azonfelül gyártára ia felette éazszerfl. A gyermekliszthez felhasználandó nagy mennyiségű tej naponta frisaen fejve a gyárhoz tartoző tejgazdaságból állíttatik elő. Mintán a tej pontosan megvizsgáltatott, egy készülékbe öntetik, melyet gőzzel fűtenek, a melegítés xotiban 40—50 foknál magasabbra net? terjed, hogy a tejnek sajátosságai változatlanul megmaradjanak. A szükséges kenyérhéj legfinomabb búzalisztből állíttatik elő. Minthogy liszthez legfinomabb részeiben csak a kenyér héj használtatik fői, a légenygazdaaát: éráiul még nagyobbodik. Ezen tejhez a iégeoydus vegyUléknek rendkívüli finom-lága nagyban elősegíti e tápláló anya-tarlósaánát. Ebben áll röviden a tejöaazeg tétel előállítáai módja, melynek tápláló voltát a laikus is köunyea láthatja. Az előállítáai módja nincs homályba burkolva, a áózöaséc elé teljes világításban van helyezve. Végül megemlítjük hogy mint pép egyéb kitűnő tnlajdonaágai mellett gyermekek katarnsánál, cholera noslras eseteinél mint tápszer a gyomrot izgató tej fölött nagy sikerrel alkalmazható, mely tulajdonságok a kórházi kézi könyvek által ia teljea joggal előnyösen sorolhatók elő. Hirdetések. Felelőd szerkesztő: Dr. KISS ERNŐ. Helyette« szerkesztő : Dr. VILLÁNYI B. Kiadó : Ifj. WaJDITS JÓZSEF. PJyilt.ter.*) Hamisított fekete selyem. Égessünk el egy mintát a venni szándékolt selyemből, és « hamisítás rögtőn kiderül: Mert mig a valódi s jól festett »elvem az elégetésnél nyomban ösasepödCröuik és csakhamar kialszik, maga ntán csekély barna hámot hagyván; addig a hamisi ott selyem (mely zsiros sxinQ szalonnás lesz ¿s könnyen törik) lassan tovább ég (minthogy rostszállai a festanyagtóí telitetten tovább izzaaak) és sötétbarna hamut hagy maga után, mely valódi selyem módjára soha össze nem pödörödfk, csak meggörbül. Ha a valódi selyem hamuját össze nyomjuk, elporzik, a hamisítványé nem. — Henneberg G. (cs kir. udr. szállító) selyemgyára Zlrichbea, házhoz szállítva, póstabér- és vámmentesen szívesen kaid bárkinek is mintákat, akár egyes öltönyökre való\', ¿tkér egész végekben leró valódi selyemszöveteiből Svájczba czimzett le -velekre 10 kros-, és levelezőlapokra 5 kros bélyeg ragasztandó. Magyar njelTen irt megrendelések pontosan elintéztetnek. Vese, húgyhólyag, húgjdara és k&ureaybáataliaak ellen, továbbá a belégző és emésztti szervek harntos báatalmainál, orvosi tekintélyek által a LITHiOTí-FORRÁS SALIfATOR sikerrel rendelve lesz. Húgyhajtó hatásul Kelleiet ízt! Kínra emeuttietö! Kapható ásr»ajTÍikereskfdé,.kb«« és * gyógyszertáriban 1 S^v.Ur-f0rráa Igás*. Eperjesen. Kraafeítí aSvérefc szeptember 1-én folytatják tanítást a magyar, német, francia éa angol nyelvben Lakás Kazincy-a 691 Felttiést teltül íirtirrracií itlttfi. Sir ninc* tzOktég párizsi Gumimra: vagy miféle kü onlegességre I Minden kulturálisaiban törvényileg védve, s orvosilag ajá^va. Csak egyszeri beszerzési URSPRUNG és TÁRSA főügjnökaége Bács, IX. ■ Illa.irasaé 3. 1CH 0IEN) ■»(7 atiM ttw 4áa alkuin l««7« unhitM-^.«1 iMj.grx.tt« i«].Í-------- Az egyed&l valódi antjoi Csodabalzsam ereje é* Iiatáwa THIERBY A. gyégysxerésx. aaüott K5tagéaxa»gijrjHeg trtt ét véUaiéajegve. A t*«ré«ibb. l.giotbcak bizonyait *a valódi, mindomallatta legolosébh egyetemes népszar* ttzl ryózyxzer, mejdnam minden Mla/ia báláé batagség «Uen - bola«Jleg, mint külsőleg haasnál 1 aea ért ka:iaa a tWÍ « ---- l karatét, calllapllja " ■■•Jl aalaéea «jbtw klkiayiat, eltVoUtJa-a fijí kekegta. «\'«■» \'VT^Ya.\'" gyógyít- 2- Kiválóan basznAl torokgynlUdasual. rekedtség-nél és minden nyakbetegségekben stb. 0. Teljesen eltávolít minden lázt. U Meglopftan gyógyítja a C7<>mor>. i» máj-és bélbetegségeket, különösen gyomorgor. sökot, kAUkát éa saaggatlsokaf. 6. Megszüntet mtndeo fajdalmai és gyógyítja as aranyeret. 8. A könnyű Kikelést elöieg,ti é» a vart valamint a vesét tisztit ja, eltávolítja a lépkórt. báskomorságot. elóaegiti aa étvágyat és emésztést. 7. Kitűnően használ fogfájásoknál, odvas fogaknál, megszünteti a szájbürt, minden log- és szájbetegségeknél, eltávolítja a falbőfögést. 8. Jc szer a giliszta, galandféreg és nyavalyatörést-.*! vagy eskórban. 9. Kit.tnöen használ kfllsöleg. mint csods-tyógy»zer minden avbeknél.-- Utas-szállitás jjtmtii-Miort Utazási dlj Kk. 120. R. Mügge, Stettin Untenviek 7. Egy flsöfíijn lUitiulor pír lm Képviselet, Nagy-Kanizsa és környéke számára. Csakis oly egyének, kik a vevőkkel és hatóságokkal közelebbi összeköt tetésben állanak, szíveskedjenek ajánlóikat ,V. 7944\' jel a. Mosse Rudolfnak Bécsbe küldeni. szünteti a faj fájást, sngást. szaggatást. kötvényt lülbajt stb., a melyekről kimrritfi használati utasítások adnak kellő felvilágosítást. 10. Egyáltalán ngy belsőleg, mint külsőleg kétségtelen ertdmúnynyel használható gyógyszer, mely igen biztos, olcsó és egészen ártatlan, s így egy családnál sem szabad hiányosnia. különösön as innuanaa. kolera és más ragadós betvgséeaknél, mint első s«géd-azer. Valódi éa hamisítatlan a balzaam csak akkor, ha as üveg egy eaü»t-küpakkal van lezárva, a melybea cégem : Thlerry Adolf gyógyazertára az Crsagyalkex Progradsban vaa kaleayeasva, ha minden palack süld cimkével, a frntí-hes hasonló védjezvgvel van-allátva. Mindenkor ügyeljünk exen védőjegyre ! Balzsamom hamisítói éa atAnsói a védjegytörvény alapján tőrvényesen és szigorúan üldöztetnek, úgyszintén a hamisítások árusítói ia. A magas kormány bVÜB. 6108. sa. a. kel: vegyészeti és szakértői bizonyítvány alapján igazolva van. hogy kéazitményom semminemű tiltott, vagy az egészségre káros hatású anyagot nem tartalmaz. Olyaa kelyrSI, kel balzsaatoaiU: rsklar sn velaa, tessék megrendelésé1: egyenest hozzám intézni: A ■ agválté-gy égy társak 1. Tkl»rry l\'regradibsa Kekitsck-Saaer-knu aeUetC As osztrák-magyar birodalom bármely postaállomására küldve. 12 kis vagy 6 duplaaveg árit 4 korona. Bosznia vagy Horcogovinába 12 kis vagy 6 doppla-üvag ára 6 korona. Megrendelések csak a pénz előleges beküldése vagy utánvéttel eszközöltetnek. Tblerry ééalf gyógyszerész Pragrsdába», SaklUck-Saasrbraaa mailett. Sauhengei-Ápiltub • Csodakenőcs •r«]« Isatása. Ezea kíaCcKsel egy 14 éves gyágvltka-tatlaaaak tartott csoataza leijcaea ■enryögylUatott. Az aagtal esodske-aőes, aiely a legaalyozabb és :dilt ka-jokaal a sre.vedí emberiségaél a legjobb eredaséayaysl kaszaált zzer. A sobek gyógyítása, úgyszintén a fáj-ifefi A TH £ R RY |(ld<űorT> »nyhitesében telüímulbatlan ; ,n- röalkatréazét a piros rózsa „rosa PREGRADA ce.tirols--ban létezfi eaodaazeri gyégy-•rC, öxazekettetésbea raadklrlli gyégy-katéaak alatt kitflafikark rllaarrt aaás aayagokkal, kepazL Az angol csodakenöcs használható : A gyermakágyasnő mellbajánál, tejgyQlemlésnél, mell-kaményedésnél, orbánc. miudonnemfi sérelmek, láb- vagy csantsebesülések, seb^k, genyedtség daga.it lábak, sőt csoutszu ellec ; ütés-, szúrás-, 16-, vágás^és zuzódási sebei ellen. Használható minden idegen részek, u. m. üveg-, iasxálka.. homok, szilánk és tüskék eltávolítására- Mindennemű daganat, kinőfés. pokolvar, ujjAképzödéa, sőt rákbetegség ellen, szemölcs, köröm daganat, hólyag éa fél-dörzsölt lábak gyógyítására. HladeaaeasB égéal sebek, fagyott testrészek, betegeknél hosszas tekvés által támadt sebek, nyakdaganat, vértorlódás, fülsngás éa a gyermekeknél előforduló kiaebesedések ellen stb. Az sagol csodakés öcs ailaél rárlbb. aaaál kItSa<hb kstiiábsa. Igen ajánlatos azea egyedül illó szerMI eUvigyázaUé- pez minden családnál készletben tartani. Két doboznál kevesebb sem küldetik; a szétküldés kizárólag az összeg előleges beküldése vagy pedig utánvétellel eszközöltetik. 2 tégely, csomagolás, szállítólevél éa bérmentes megküldéssel 3 korosa é. 40 «l!ér. Számos bizonyítvány áll roadolkaxásr-c. Fígyelmeatetak mindenkit a hatástalan hamisítványok megtételétől, a kérem saigoruan arra figyelni, hogy minden tégelyen a fenti védjegy és cégnek Sraagyal gyógy-sre.iár ak- Pregradibaa beleégetve kell lennie és minden tégelynek egy hasznúlatí utasításba kell becsomagolva lenni és fentlitható vé<l jegy gyei ellátva. As egyed&li és valódi angol csodakenöcaSm hamisítói és utánzói, a védjegy-törvény értelmében, szigorúan üldöztetnek, épugy.ezen hamisítványok terjesztői. EgyedatI beszerzési forrás : őr-angyal-gyógytár Thlerry A. Pragradában Sobitach-Sauerbrunn mellett. Aa irásay-u t. Olyan baíyröl. hol raktAr ninca. tessék a megreo körveflonül »iz Sraagyal gjógyszertárhoz- THIKBET i Pregradábaa, Bekltack-Saarrbraaa ssellett claiezal. osztrák-magyar védjegy UjStrom-szÁma : üá4. Pártoljak a kitűnő hatású erdélyi ásványvízekrt! Áz erdélyrészi Kárpát-Egyesület ásványvizei . 11W1I ai., 1 IIICI si.t /% IIICÍ 10 u. ÍXtiT, ,jSzéchenji" Krondorfi savanyuvi-z St«fá-a tartja kltfiiiö gyógyvíz, kedvelt asztali viz. íiá«T-líaiii«aáa PAUK JAKlB. SEÜ éa gl.ElN ét KESSELHOFKR J. arakaAl kapható *) E rovat alatt k&xlött^árt m vállal 1. 1} forrás viz. HAZAISELTERS! * """ 2 liter 29 kr., 1 liter 28 kr., \'/, liter 15 kr. Egyetlen élvezeti vasas- 2lit 30 kr., 1 lít 21 kr., Orvoti vélemények szerint a legkitűnőbb ásványvizek. As „Erdelyrüszl K.rp.t-EgjesQlet" országos ásványvíz rakUra: BUDAPEST, Aradl-ates. 58. szaa. Tflrfonnal csak a stán ZS-16 kérvodó. \\ NaKy-Kanízxai főraktár: STRF.M és KLEIN uraknál. Kapható mindenütt. — A jövedelem jótékonyczélra meqy. L6 árven A nagy-kanizeai oradalom bérlete letelte miatt az urs-dalom összes I<5állománya és pedig 100 darab 1\'/., 2\'/., 3\'/. éve» csikó <<8 külflmbözö korú ménes és használati ló Szeptémber hó 15-én délelőtt 9 órakor nyilvános árverésen el fog adatni. Az árverés Nagy-Kanizsán az uradalmi majorban fog tartatni Sarezag Béla és István. Tekintettei a kbeledí vetési idényre van szerencsénk ajánl»« ■V szavatolt tisztaságii (a caeborazigi Thomaamúvekből eredő) a í Tatfaátbb dijakkal KitOoi£tett asavatolt 15-20\'/. eltritban oldható foszforsav Urtalaamal és 86 - 100*1, porflnomságg.1, ..... Felülmúlhatatlan, minden talajra alkalmas trágyaazsr különösei: sovány talajok javítására, kitűnő hatású az összes gabaaneniOek, kapás és oiajnövlnyek, lóhere és lucenia, szölö, komló és kerti vetemények te, kí-váltképec a rétekre. Legjobb, leghatásosabb éj legolcsóbb foszforsavtrágva, tekiu-tettél hatnának tartósságára felülmúlja az öwses sanperfovfa\'okat A citrátban oldható toszTorsav-tartalomért saavatoaaAget Jrállaluak, netán hiányzó mennyiséget mestérllünk. — Árajánlatokkal, pzakmu., kákkal és egyéb felvilágosítással a leskészségesebben szolgál a csehországi Thomasmüvek elidárí irodájának, veiérképviselöjt a mngyar korona i)rángatnák területén KALMÁR VILMOS, Budiipest. Erzsébet-kórut 34. aoooocoooooocooooooooooooooo 0 1868-1S év óta ismert Q ItERGER FÉLE OKVOhl c o o o o o o o o c o o o □ o o o o o o o o o o o a a o o o KATRANY-SZAPPAN orvosi lekiotélyek álul ajáolva Atmtria-MaRysrorarágban, Fraaczia-ország, Németor.-izég. Hollandban, Scbweiczban, Rominbau «tb már tíz év óta fényes sikerrel használtatik. mindennemű bőrküteget. mint szinte az arezbör mindenféle tisztátlanságai ellen különösen a rQh, az idölt és pikkely sömör ellen a kngz, a Köraör repedvény, a fej és szakái ellen, a szeplő, májfolt, úgynevezett rezes orr, a fagydag, a lábizzadá*. a gyermekek valamennyi külső fej betegségei ellen. Kzen kivöi,. miut a bőrt tisztító mosdószer ajánltatik. Ára darabonként basznáati uta3itattal egyött 35 kr. A Berger féle kátrány szappan 40^-a tömény fakatrányt tar talmaz, felettébb gondosan van készitve s lényegesen különböző a minden egyéb, a kereskedésekben előforduló kátrány szappanoktól mert ezen szappin 35*^ glicerin anyagot lartalmaz, fi -tora illatszeres Csalások kikerülése végett gyógyszertárakban világosan BE UGER-féle kátrány-szappan kérendő s ügyelni kell a löld csomagolásra ^ Szíbos okBÍiTiuI kitiaUUetftt i becsi íeaizftkózi kiállilisM i8S3-k». EgyedBH helyett«« a bel- é* külföld réazére: G. HELL 9»««»- TROPPAU Nagy Kanizsán Práger Béla s Belus Lajos gyógy szer étzn él. 0 o o □ Q 0 s 0 o o o o o o o o s § 8 3 O T5 O o QOOOCOOOOOQ03000000000000000 ^ A feltaláló dl. Meidínger tanár nr által ki»árólag hitelesített gyártmányú Q MEIDINGER KÁLYHA cs, és tir. aífan szállítónál Nyomatott ltj. W.jdits József könyvnyomdájában Nagy-Zanizsán. kapható. Budapest: Thonethof. — Becs 1., Kohimarkt 7. sz. s. V PKie-. Ilj-tx-rnergsase 7. Minden állam álul szabadalmazva. As első éreintae1 miodeo kiáHi-tásoa kitüntetve-. Legkitűnőbb kormányzó, töltő éa azellöztethető kályhák \' lakáaok, iskolák As irodák számára, a letegTsiertlbb és ff etetánaabb kialliutban, tetaxéáatevinü éfési idetartaaa mm-plrral való [O\'fsaél ás 24 órfcf terjtdó kósiéaaílt tS-idisid. 55,000 kályha forgalomba hozva* ífj k.ljba .11.1 Ubb szuba fSŰItt«. HM E11) I \\ G E K"-k ál> h a k, toktól^uüílv"akályha- I MEiOlNC£R-0FEN I „H ESIIA\'-kályhák. Zuaílknli fűtés. Poraálknll .Itá.oliUatui a h»»o 4á uk Aa ellessék tisititái ctéljábdl • |K>r vlol á aálka eltávolíthatók hofy a kályhát taétstídai kalleM. fOstemésztebdő kabdallók. A káruk l-rakodáa nélkol üs.ták ambik Huártalaa égési idi«árttsa UitMe é|ó anyarhoz -tkili^, FÜSTEMÉSZTŐ CALOKIFÉREK. Központi fűtés minden rendszer szerint. Szárai alkalmazása ipari és gazdasági czélokra. trmgmtmm* *• érten*** *» / |
