* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.
3.48 MB | |
2015-01-21 14:45:34 | |
Nyilvános 830 | 5540 | Rövid leírás | Teljes leírás (579.09 KB) | Cím: Zalai Krónika Közreműködő: Halis István (1855-1927) (szerk.) Szerz. közl.: szerk. Halis István Kiadás jelzés: 1915-1917 Kiadás: Nagykanizsa : Zalai Ny., 1915-1917 ETO jelzet: 908.439.121(082)\\"1915/1947\\"Zalai Krónika Tárgyszó: Zalai Krónika Szakjelzet: 908 Cutter: Z 19 Oldalszám: 415, [3] p. Megjegyzés: Egybekötve 1921-ben 1-5 könyv (vagy kötet) \\"1915-1917\\" ZALAI KRÓNIKA Szerkeszti: H a 1 i s István Első kötet NAGYKANIZSA, 1915. ZALA NYOMDA RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megindítjuk a Zalai Krónikát, hogy vármegyénk történetéből valamit megmentsünk. Első sorban arra törekszünk, hogy kortártársaink emlékét, kiválóbb embereink törekvéseit, életük folyását, jellemző eseteiket, Íróinkat a feledéstől megóvjuk. Mert vannak emberek és események, kiket és amelyeket nem szabad az enyészetnek engednünk. Sőt még a sehol nem méltatott, vagy korunkban éppen kigunyolt, törekvéseink is érdekessé és tanulságossá válhatnak, esetleg megvalósításra érdemeseknek találtathatnak utódaink előtt, kiknek látását nem fogja zavarni az a köd, mely az élők szemét kicsi határra szorítja. Másodsorban helyet talál e Krónikában a népszokás, néprajz, nyelvsajátság, földrajz mellett minden régebbi dolog : épületek, várak ismertetése, ásatások eredménye, régi irások és könyvek. Persze azok, amelyek Zalavármegyére vonatkoznak. Amennyire megengedi ez a kivételes háborús állapot, most amikor élet-halál harcban vagyunk nemcsak a szerb, montenegrói és orosz néppel, hanem a francia meg az angol ellen is küzdünk, sőt ujabban a hitszegő taliánnal is hadakozunk, e véres időnek a zalai katonákra és egyéb hadbavonultakra vonatkozó epizódjait természetesen szintén közöljük, bár egyelőre ez tiltva van, s igy akadályba ütközik. Közölni fogja e krónika a mostani katonadalokat, melyeket Nagykanizsán énekelgettek a mi vitézeink a harcba vonuláskor. Ezt annál is inkább megtesszük, mert a zalai népdalok közlése amúgy is a krónika tárgyához tartozik. Megyénkre vonatkozó idegen nyelvű (német, latin stb.) régi nyomtatványokat és Írásokat magyar fordításban fogjuk közölni, szintúgy a régi birtokviszonyokat feltüntető okmányokat és a boszorkány pereket. Az érdekesebb leltárakat is közreadjuk, s egyáltalán mindent közzéteszünk ami összefügg Zala kulturális életével, vagy az anyagi viszonyaival. A mennyire lehetséges, illusztrációt is adunk és felelevenítjük a régi szokást, amely a múlt század ötvenes éveiben volt divatban : közöljük az előfizetők nevét. Tesszük pedig azért, hogy utódaink lássák, kik voltak azok, kiknek műveltsége megkívánta e krónika megszerzését. Napjainkban, a világ legszörnyübb háborúja közben a magyar kormány gondoskodott, hogy országunk minden szántóföldje be legyen vetve. Mink pedig gyümölcsfákat ültetünk, melyek gyümölcsét nem mink szedjük, hanem az utódok. Nagykanizsa, 1915. június 8-án. Az emlékezés országából. , Az édes beszédü Maeterlinck a mostani világiiáboruban a népek közti gyűlölködés szónoka lett. A megtántorodott bölcselkedőnek ne nézzük cselekedetét, inkább olvassuk gyönyörű Írásait. Ö irta meg a Kék Madárban azt a bájos történetet, hogy két gyerek, Tiltil és Mitil rátalál a régen meghalt nagyapára, nagyanyára, meg a testvérekre, sőt az elhunyt rigó madárra is, - az emlékezés országában. Persze végtelenül örülnek, hogy viszontlátják egymást, és boldogan beszélgetnek minden kicsiségről. Nagyapa elmondja, hogy azok a megholtak föltámadnak és élnek, akikre az élők visszagondolnak. Életre kelti őket az emlékezés. Nagyapáék aztán teljessé akarják tenni a rendkívüli találkozás gyönyörűségét, és megvacso-ráztatják a két unokát. S mikor Tiltil régi szokása szerint rakoncátlankodik, hát a nagyapa hatalmasan pofonvágja, Tiltil pe... |