* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 24.89 MB | |
| 2017-06-14 17:18:14 | |
 | |||||||
Nyilvános  1834 | 4471 | Rövid leírás | Teljes leírás (260.04 KB) | Zala-Somogyi Közlöny 1862 001-003. szám július Zala-Somogyi Közlöny Ismeretterjesztő lap szépirodalom, kereskedelem, ipar, gazdászat, tudomány és művészet köréből I. évfolyam A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: Nagy-Kanizsa. I. évfolyam. . te i .,;Í jeti .:.iníiq; i* .»ti ,-rrhSZÁm- WJ^Mi1^ ni/it.y 1\' - ■ - - ^ "• \'i ii iH\'íilsöí:-:, r.u , ■ : • >}lil-/itiib:* i. í é >.\\ \' • n M j /«i - > i » ozloiw . >¡;»;:n.i Jfej ■\'t )/H)ínitíii .!....■•. bfwtsvixíibysl Ismeretteijesztö lap a szépirodalom, kereskedelem, ipar, gazdimt, tudomány és művészet kOréböL * J jlíllfK^ » ^^ikW\'I/ »!^ )xilvb xA h t l\'t\'-\'p.iT Tf/í\'llí\'M , í\'\'í»|:> t\'l\'» imj\'I\'/tKtH .YM , Jll\'tH • í ! »X\'/!\'>,1 17: •\' j /(<» ÍH v/t"\\ mvK /t ,>{»!><• t i! tl lítflf >\' i,; \\-ji bérihl-ntve n azörkesztöaóghéz küldendők Krtjioavárra • <■■ >1! Az olvasó közönséghez. i i. < i . Midőn az által, hogy o lap.veaetőjévó lőttem , hü ohajtásom, legtisztább szándokom a közügynek teríni wólgálíitbt, meg kell vallanom mégis1, hogy á vállalat anyagi cm szellemi netán íciudősikere után a/, érdomlett haszon én diosőség nem az enyém.— Esmérve középszerűségemet, a szerkesztőségi kitűnően fontos foglalkozásra cm nem vágytam ne nem törekedtem, r- do midiin helyzetom miatt, a viszonyok h körülmények találkozásánál fogva vállalkozásom nélkül — legalább egy időre — a vállalat meghiúsulását kellő látnom: elutasítani nem lehetett azon kötelességül, hogy kedves honunk ogyík szebb és gazdagabb vidékének — melybon születtem érdekoit képviselő, egy közhasznú irodalmi vállalat lendítő köznapi munkása no legyek. — Ha a gyenge elöl áll iá, do sorakozva jŐtiok nyomába a valódi irodalmi örök, s én támaszkodó az erőre, bátran el mórom mondani, hogy boosUletlol fon tartja magát a vállalat, ha csak ez ujonszUlött éloto a nomos közönség I .!!• Mit dalolsz . . . Mart. 4-én. Mit dalolsz jövő tavaszról, Mit cauvogaz to kis madár ? Mórt kecsegtet szép roménynyel Kx a bágyiúlt napáiig ár ? Melyről álmaid beszélnek Nem tér többé a Uvaaz, Más kikelet jő helyébe, iHxchb talán, do míg aujn nz . .. . A axép iamoröa virágok Kihervadtak, a énekod A* iy kikelet idegen Virági nem értik mog I Máa a sxcllö, más n harmat, MAa a rezgő falevél. . . . MLröl vágyaid regélnek, j i Mind elölte ast a tél. . ( If meretlen dal fog zengni, Idcgon los* a augár: OhT no várd a kikeletet, ! Halj mog, halj meg kis madár I A mi egykor, neked virult, Kein tér többé — a tavasz. . Jöbot iainét máa helyébe,, Smihh talán, do még aem a* 1 ATALA. A bujdosó. *) Ábrándozott dioaKbb világ felöl, S ábrándin eattngött lelke mélyihöl. Ilont álmodott: moly boldog éa axali»«^ Hol óriáaaá nö a gondolat; gyengéden gyámolító közeinek hiányában a közrész vét lenség hidegágyán nem hal el, mit pedig e két magyiir! megye lelkes népének hazaflságáról feltenni nem lehet. ,\' \' ^ 1 i-.h A («zorkosztöség legíübb gondjait^ logáu-lyosb terheit min,den kivántatóíilgaival J-r.ogésy, időmet igénybe vett llgy védi foglalkozásaim miatt som lehotvén képes teljosUeni, a^t mennyire az engem terhelő felelős»ég eszméjévol összeegyeztetni lehet.-T- a magyar lapirodalomban esmert novü tisztelt barátom Koboz István úrral. megoszt()ttaiu> ki alap iránya- és szelleméről a következő ozikkbtm bővebben fog a t. közönséghez szólani.,, \' _________j__FODOHP^j1 Mit oltarunl£? Nem \\w.koteg, hiá\'nbránd s haszonvágy szélitottak a térre, melyen küzdeni akarunk; különösen a hasznot tek^ttvcj jól tudjuk mindnyájan, hogy az szártiot vetett magával, ki\' hazánkban uh irodalom terére lépett, hol még egy .ni Vörösmartynak is csak az a jutalma volt hírneve, babérjain kivlU: hogy ¡tizenkét oxor onv ber kimérte koporsóját I » hamvain ébredt h nemzet hálás öntudatra: a künyek mollott, árváit is felsígélni. , . ,..\'»./ \'■< Ily merész vágyak nem llovítonek. 4 ,,,t! \'fki \'lievít ;igei< is azon szöní gondolat: a két nagy termelő megye szellemi é* anyagi jóléte, boldogsága, emelkedésére osak parányllag is hatni az ép oly h(i, mint köteles hangyaszorgalom, s fáradozásunk által. \' t f » i > A nemes\' törekvés, a \'^ésirehajlást nem ismerő eszmék nW&vávHl,\' ha ékak nelutny ölnyi tért Ultetheténk is l>e — többet téttllnk liizony-nyal annál, kinek ajkain mázsás szaVak őrzik a hont, erei duzzadnak a tett vágy tói, do hz örökös vágy és remények niákonyhatása alatt ugy hevert át az ¡Ktort napját." \'\' " " 1 Homogy és Zala megye mind térnagysága, mind gazdag termelő ereje, birtokos osztályának éber szelleme s népének vas szorgalma által arra van hivatva: hogy földjo a nagy hazának, \'t X. m^tyar krtlt» , P. Witja ¿I knrt/trM M IMH 41-ki lilttk rlttlt AiaAiikiU kMWaSM, • utt év«lc mnltAn m. g^boly» !-vJkH i a Kor<Ult«rák »«v» InnAU buj.loiva, hulMAt leié. TARCZA. cl • « Mert azárnyu röptén ninesen aommi gát,.. Nzegrfny költ«, mint ál».itjl magát! Ka vágy voná a boldw föld F»íI«\\, Kh csalfa ábránd öt vezéreié. « / Kilnijdoaott. Kihagyta öa hónát. Hr.áUt a w»jo8 tenger huHámin át; A váláa kínja még nem vérezé : Csak örült vágva lángját érezé. Vitorláját vivők ft gyors szelek, — .S kobzán a hi\\r<>k RtlzonegUtnek ... l>o nem hónától airta bm auját: llön üdvözölte a nagy, ty hazát! f t i S hol n ti-hgetháb jmrtl« ütközött: Megonókolá u földöt kéj között; Arczát hö könnyek árja öntözé — \' Tárt kArrnl ment az emberek közé . . . Do mint csalódott 1 — »Szánva kérdezik : Szigény Wdongél mit akarsz te itt? S eazméiröi fennkölten hogyha «sói: Hideg közöny, hideg guny válaszol. .\'ii . „Óh ! én o néjH)t nem igy ábnodáio !.\'.. Mily nagy vagy én törpének vélt hjtzám !" Ka a eaalóiíás uh, ngy fáj neki, — S lelkét a honvágy kinja égeti. hErdö« vidék, nyája* kia házikó: Ott nőttem ón fel... élni ott mi jó! Apáim azent öledben pofhmak, Szegény hazám, — éa én elllhgytálak !u — Kelet felöl hírt hord az esti azél, Hazájáról ré;ndolgoknt beszél: Vérben hunyó nap.». a n vér haaztalan ... Borongó éjjel, In\'ia, eaillagtalun. liftrátjA lantját »zéttöré a vész, Harcztéfi airján vérvirág tenvéaz >íS*ebb a halál ótt-^ k bna a(jhiyjn. ... Dicső hazám, — miért hngváluk el?!4 l%a Uiunek véli n klbujdoxást, S érez H/.ivéln n titkoa miudoaáat, „A gyáaz elöl ln\\jh ! gyáván clfuték : Verd, verd szívom — méltán vered nagy ég !u írn kel — lu Ka kinja szörnyű, kinja keaerü, Szukgatja köblét, inint aaakeselytl; Hu szunnyad éjjel, lolko oaüng nonán Kl(i<i Almit vérei; látomány. . . . \' ■ . ;■ . :í . , Hazádon k i v ü 1 n i n c s számodra hely! Oh c tudat lelkét zavarja fel, S örvényihen éraéa, kin, érteim« — \' Kgy összezagyvált tömkeleg luazon. Agyát megszállja rémes éjszaka, Melynek csak egy, do véazés caillugu: A h o ii a x o r e 1 e in öt jn ötörvo ég . . . Szegény örültöt azáncl inog óh nagy égi .. \\ . iH .1 . . 1 / . Ka télxdyultnn ttri öt a vágy í \' Veaxtett hónába újra viaazA vágy . Ka útnak indul, megriadva fút ? \' • Hónába viaaza hop^a volna ntl Intitek, feló móaálygó kék hogyek — "Ilah ! ott hazám !... megyek, megyek, megyek." Kfi utja a Wrezck közé bevág: Klöttp állnak a — K o r d i 11 o r A k. \' , M / • in \'"i .■ \'\' \' ^ • \' Klötto áll a rengeteg vadőrt, Hol karcsú pálma nyál fol arabadort; \' lltls árny alatt inérgót airó növény, 0»örg(í kigyó lea a lxikor tövén. Itt bolyg az örült; zord helyen, a hol Vad tigrU ugrik, éh aal^ál huhol. S mentéhen, nilga véaz elöl szalad;. \' Megfogja térdét ki\\azó iszalag. „további Továbbl" — Kivillan a havas ... " -Hah I ott a Tátja! a t^ágv Titr*aa!u F.s.futva fut, s öröm miatt kacnig : n])k-aö hazám ! csakhogy hiogláttAlak!* S mbgy folyton n fénylő havaa folé, Vak éjeken caillag vi^éroló,\' — Míg minden lépten vad-hlúz azemok Lombátny alól reá fénylottonuk. Tikkasztó nappal délaugár hovó: Do ezó^jához mindig közelbjöve. , „ILu.ám határa, édea honim tár — Elérlek-e, oh oíérlckr.e már?!M ( (\' \'L \' \' | , < - \' J, \' ( népe pedig a nemzetfeatnek, gazdag, élet- én .tetterő», nélkülözhetlen réBzét képezze. Hogy a nagy test ép, egészséges, érős legyen — föszüícség, hogy a tagok egyiránt vegyenek részt a munkában, egyiránt mozogjanak és sogitsék elő a vérkorengést, mely az életerőnek egyedtlli kútfője. Az évtizedek haladó szellomo, munkaver-seny, az öntudatos ébrenlét, tettokro megért vágyak, a nem alvó tüz oly előnyös helyzetbe hozták már a két megyét, mikép vasutvonalok, b^t4í)rii\'gőahajózá«, gazd. egyesületek, vínczol-lérképezdévol stb. kérkedhetnek. Mind meg annyi vívmány jólétUnkro a századtól. Czélunk, a természettől annyi előnynyel megáldott megyék munkaterén egyesitni lehetőleg az erőket, jól tudván: a nép csak ott boldog, hol a szellem és anyagi jólét karöltvo járnak; jól tudván: hogy egy állam nagy»ágát, ezredéves életét mindig népeinek erkölcsi ereje, szellemi nagysága, és anyagi jóléte biztosithatják. .\'• Czélunk: irányt mutatni a tévelygőnek, világot gyújtani a sötétben, bátoritani a lankadót, égig omolni az erényt, de sújtani a bllnt — a csúszó kigyót — mely a társadalom bármely rétegében megfészkelte magát; legyen bár erőnk gyönge, de az önzéstelen törekvés, a magasztos czél felé való törés tiszta öntudata megaczélozták idegoinket. Hány provinoialis lap szunnyad már ily felirattal: „istenbon boldogult." Do ez nem riaszt vissza bennünket; a sir-halmok felett is van élet. Iparkodunk liivok lenni helyi érdekeinkhez; a gazdászat, ipar, kereskedelem, népmü-velődés stb. mozzanatait éber figyelemmel kisérjük, csak is oz levén feladata a provinciális lapoknak. Az ország szivében ^megjelenő lapjaink legyenek elfoglalva politikával; jelezzék az ország kívánalmait, baj és küzdelmeit; mi, 4 i ► ; mint ép, életteljes tAtfelfl £edig azon iparkodjunk,hogy minél egészségesebb vért lüktessünk a sziv felé. Feladatúi tüzttlk ki: behatolni a nép küszöbén; mily nagy jutalom lonno az reánk nézve, ha megértvo bennünket, csak néhány lelket is megnyerhetnénk a jó}* üdv, igaz s valódi nagyság Bzcnt igéinek. Ha napimunkájához, imádságához oda vurázsolhatnók a fogékonyságot irodalmunk — ez egyik legdrágább kincsünk — iránt. Felemelni a népet magunkhoz; öntudatossá tenni a kor irányoszméi, nemzetiségi erények és saját hivatására — beszélni szivével, lelkével — ez hő vágyunk. Nem járunk a légben; nem építünk várakat az ábrándoknak, fényes álmoknak, melyek annyi lelket ragadnak az örvény felé, — de Istenben való bizalom, verejték, munkaerő s szorgalom által akarjuk értékesíteni a földet lábaink alatt, melyet apáink véro öntözött, s hagyott ránk örökségül. Jól tudjuk, hogy valamint ez azon szilárd alap, melyben lábainkat megvethetjük, hol „élnünk, halnunk kell," » mely nem tudjuk, virágot, hullámzó kalászt hajt-e dúsabban, vagy honszerolmot?... épen oly sarkpontja nemzeti művelődésünk s jövőnk fényének. Kard helyett szántóvas! — ez napjaink jelszava most. ( A sas is földre száll, ha a légnyomás nem engedi megközclitnio a ragyogó napot!... A legnagyobb erő megsemmisül azonban, ha rokon erők által nem gyámolittatik, — azért kettőt kérünk csak: Iston legyen velünk, s az olvasó közönség szives részvéte, pártfogása. , Van nekünk egy szent talizmánunk: a honszerelem: ez mint a nap minden magyar ember bölcsőjénél felkel; ennek meleg« alatt megy testünk a sirba, sugarán lelkünk az égbe. i . - . / Ez a nagy szentség hiteti atef Ve Ilink, hogy együtt leszünk minden jóban. Isten áldja meg a hazilt. M:. \\ KOBOZ. i Zalai levelek. % Alsó-Londvn, 18C2. május 15. Végro valahára tehát még is megértük, hogy a derék Zala és Somogy megyének is egyesülten saját közlönyo van, egyesülten van tehát saját közlönye a „Zala-Somogyi Közlöny bon, mert ennek kiadója zalai, szerkosztőjo pedig somogyi; a<ya is az ég, hogy a tyint ^ zalai kiadó és somogyi szerkesztő egyesültig- Zala-Somogyi közlönynek szollemdua, élvezottoljcs és tanulságos bcltartalommali szétterjesztésére, ép ugy egyesüljön e két megyének derék lakossága a honszeretetben, hazafiúi áldozatkészségben ; az ipar és gazdászat emelésében és tökéletesítésében, — igyokezzünk is tehát minden tőlünk kitelhető szorgalommal és férfias kitartással ápolni és felkarolni mindent, a mi jó és üdvös nem csak reánk, vagy íb o két megyo lakosaira, hanem a hasára nézve is, molynél szentebbet a magyar nem is ismerhet, s ismornio som szabad; — ugy kiküszöbölni mindont a mi rosz mind > ánk, mind pedig hazánkra nézv^, nehogy ollenuink örökké csak törpeségünkot vethessék szemünkre. Megvallom őszintén , hogy o sorok Írásakor oly gyönyörérzot szállt koblembe, a minőt még nem érczék soha, mert ugy tetszik nekem: mintha o megindulandó és már csirájában annyi sok szépnek és jónak magvát rojtő lapban ismét egy uj záloga rojlonék a esengő magyar nyelv halhatatlanságának és dicsőségének,r—és mintha c lap is egy uj oszlop volna a magyar nemzet Pantheonjához, a mely majd annak fényes, hősi és lovagias ittléto, hazája és nyolvo iránti tántoríthatatlan hűsége tanúbizonyságául ezredév múlva is állni, s élni fog, ha nem is emlékéinél a késő onokáknak és uj nemzedékeknek, do porlepte könyvtáraik zugában hizonnyá-ra találni fognak nyomára, mert e lovagias és-dioRŐ magyar nemzet, mely annyi viszontagság közt ezer évig foutartliatta magát s mely elegy S tovább a kék havas felé megyén, Fogy a távol... do tál ordőn, liegyon, Völgy mélyod, s a völgyön folyam fut át — Kivágva a szegény bolygó utát. Ledül partjára, hosszan néz boló: l)o hosszabban a tillvldék felé. Alatta lenn rohanva vágtat a Sxilnj, habos Itio do la IMata. „Irigy folyó I — az örült rákiált — Nem, el nem zárod a diosö hazát I Átúszom én fohér hullámidon, 8 amott, amott — hazám mogláthstom tu Túlpart felöl hivólsg intenok A Kordillérák: a nagy kék hogyok... „llali 1 száll a sas a felhők magasán, A Tátra fénylik--ott oz én hazám !w S alázuhan ; letílnt nyomán a hab Zajongva és zokogva összecsap... — Futó ssollök, fölötto sírjatok 1 Partnak virági — illatozzatok 1 THALY KÁLMÁN. Győr, junius 14. 18C2. T. Szerkesztő ur 1 ön engom szives volté napokban hozzám küldött barátságos levőiével valami ünnepélyre meginvitálni) csak azt nom tudom kivenni becses soraiból, hogy — lakodalorara-o, vagy keresztolőre? Zala és Somogy, egyosült — Írja ön; s ez eddig kak od a 1 o m volna; ennek azonban eredményo a Zala-Somogyi közlöny: no •s meg már korosxtolóro mutat 1 Meglohot azonban az is, hogy önök a lakodalmat és paszitát o g y füst alatt tartandják - meg *), ad notam : „Ma menyasszony, holnap asszony, holnapután komám asssony 1" — Es ebben önöknek igazságuk is van, költségkímélés tekintetéből: gazdáknak takarékosaknak illik lonnl I no de mindegy, csakhogy as e gyo-sülés megtörtént: mai világban es a legokosabb Íelszól — És oson házasság ugy látszik, minden-Lép egyenlő ós ildomos, — gondolom nem is vegyes, miután mind a két fél ugyanazon vallást, aa egyedül idveaitő igaz magyar vallást taraja: tehát revorsaüs nom kell! En ugyan részemről \') If««t Somogy milj» ftoisi n k«ny«r«t t* hu»», ra»f »bori. \'«Jfrk. megvallom o tekintetben inkább vagyok barátja a v egy os házasságoknak; do feltételesen. Szeretném tudnillik ha Zalát vagy Soníogyot Thurocz vagy Árva jegyeziíé el; do rovorsalis mellett; ai; az gyermokeik aztán mind tu anya vallásában noveltes-senek ! azonban ez csak mellókes magánízlés; én szivemből ürülök az uj párnak igy is, — inert mint mondám, igen összeillő dőrék pár, s fgyik n másiknak — mint mondani szokás —jó partié I — mindenik, gazdag szellő mi és anyagi kincsekben ogyformán. Zala csak egy 1) o á k o t nevelt az igaz ; do oz aztán p r i-m u s o m i n o n s áin mindég mindenekben , még a külföldi a k a d o in i á k o ii is. Somogy s régi K i s-tükör szerint s o m j á r o 1 volt hires ; most már több van noki önnél; van S n in s s i o h a, pedig sokkal be-csesb, mint az a gyümölcs, molytöl novót ycszí, mert azt bo lohot főzni ezukorba, még is fanyar, — ezt azonban so befőzni, so lefőzni nem lehet, som rhutnmnl, sem ezukorral; áll ö a „gutes Recht" mellett tántorithatlanul. — l)o anyagi tokintetbon is egyformán g&zdng az i\\j pár. Ila Somogy búsul; ad neki Zala szivvidámitó bort; s ha könyüi a sok szenvedésben kiszáradnának, ott van a II a 1 a t o n 1 hiszen csak nom fog már az uriston annyira sújtani bennünket, hogy keservünkben még o kis magyar tengő r t is ci ppenként elkönyezzük ?! — Ha S o m o g y betflg; ott vsn Füröd meggyógyítja Zala, — s htt Zala a füredi savótól hidoglolést kap; menjen Somogyba levegőt változtatni, annak kies vidékoi s vadregényes erdei >negho4and>ák egészségét! s ha végro Zalának eszébe jutni., egy kis könnyen megeshotő családi pörpatvar alkalmával, Somogyot, avval ások köveskáli kövol meglinj igáim;. torom Somogyban elég busa, hogy az irás szavainak is eleget tegyen, s kenyérrel dobja vissza azt a ki öt kövol hajigálja. — Szóval: é(jon az i\\J pár! Do hát a kis publval mi less ? ön sommit som ir felőle; azt sem tudom, fiu-o, vagy leány? már pedig ha komaságba találunk kovoredni, ezt még is tudnom kellene, — mórt a szerint küldeném cjándo-kotnat az ujszülöttnok*). — Hajdan ama hires három király, kiknek nótáját még ma is dúdolgatják a Íáinbur suszterinasok vizk oroszt napján, —ozon királyok mondom, útnak indulván a jászolban szülő tett kisdod látogatására, aranyat, myr- *) Kuni toroknál UcMMbb *JAa<Ukot n«m Itholne nrkl kHI-<*"»\'• , - Bierk. hát és töuijón,t vittek magukkal az i^jssülött számára ajáudokul. Kn nzt nem tohotem. Aranyat im«iw vihetek, mert szegény .legény vngyok, as arany podk nz idő szerint, drága! Ok iypgtoh.o)tjék. mert királyok valának, s az agió akkor nehezen állt Ü.SO-oa, mint inoBt. Myrhát pedig nem küldök, mert nagyon patikaszaga van, nem szeretem. — Tömjént meg piano nom küldök, niort én tö mj é n o z n 1 senkinek som szoktam; ámbár sokan azt tarják, hogy füstjétől elfut az ördög !? így, mi marad inás hátra, mint a gyermekjátékok ? — Do. erre nésvo is azt kellene tudnom, liu-o, vagy leány a kis i\\jszülött? mert ha leány; ugy beérné aiiró nyalánksággal, édességgel s egy pár czifrn kis bábuval, melyekkel eljátszanék. Vagy pedig néhány főző, és mosó edény kicsinybon, szinte megtenné Imülsát előtte. Mi\\jd aztán ha fölnőtt, a etifra szoknyás kis bábukat egy átillás, bajuszos legónynyol in natura, — a kis főző edényokot egész konyhai s gazdasszony! készülettel Iqhotao felcserélni I — Do ha iiu az istenadta, mit inkább éhiytok | ugy ostor koll neki először is, hogy tanutya-meg később korbáosolni mindenben a nomtelent, a gonoszt, az igaztalant, -- azu»án paripa kell noki, hogy ta-nuljon-ineg jövőro jój mogülni a ttyeregbon, — s olöro vágtatni mindig, \'h\'ádrá\' soha! végro kard koll az oldalára, hogy tucbon annak idejében vívni a gyávaság, a gazdiig elleti; JBs< kell neki még egv kis aranyos a be-és könyv, hogy Í6 Idején ked-veljo meg a tudományi. Mert nom elég az ostor, paripa és kard — ron tani; hanota kell különösen tudomány is — épitonil . Addig is t. Szerkesztő ur, visétfo lói gondját kis korcsztfiunknak, — szoroznen noki jó dekákat a kik ápolják, sok czuozlival no tartna, mért ^ sok édesség émelygős, elrontja a gyomrot, s utóbb as orösebb, táplálóbb oledelckot meg nom birja, —■ v Igy ásson hogy növendéko, a szokott gyormekbotogségokon szerencsésen átessék, *) — sabooltásnál különösön ügyeljen rá, hogy tiszta, ironjlatlan magyarvér oltaasék abba I — így aztáh m^jíl csak fellperedik az istenadU, — és ha m/yd jó nevelés mellott mogizmosodik; megél aztán miyd önerejéből is, ha férfi korra juthat — osak ep^ssségo lí^yen hosszú l At\\jon iston noki hosssu életet l1 ~ KOVÁCS PÁL. \') E»*n kllWnftwn *«cit«nl fog U óm mint orvos mlndlK m«u»tt«áll. • Sae r k. 4 0 ^ ezredévi »zenvedé« sem vala képe« megtörni, nyomtalanul nem veszhet el! Mély hálával tartozom végre a t. kiadó és szerkesztő urak iránt is, a kik csekélységemben kegyesek valának annyi képességet feltételezni, hogy engem bizalmukkal elhalmozva, parányi szellemi erőmet igénybo venni szíveskedtek, legyenek is nem csak meggyőződve felőlem, de biztosítom is őkot, miként, a mily rendületlenül hivo vagyok hazámnak, s a mily tántoríthatatlanul szeretem azt, ép ugy s oly mértékben tisí-tdem és becsülöm mindazt, a mi jó, nemes és diosŐ,— és gyűlölöm a mi rosz és kárhoztató — hü őro és képviselője leendők vidékemnek, s a mennyiro lehet megyémnek is, s megvesztegot-hetetlen igazsággal fogok följegyezni mindent s Ínagy haza előtt tudomásra juttatni minden soményt egyiránt, érdomeljon az bár dicséretet, vagy megrovást, leginkább igyekezni fogok mogismorni s ismertetni a magyar nemzet legnagyobb részét tevő pórnép bei-életét, szokásait é« hangulatát és szorgalma ugy szép tettei megdicsérésével és méltánylásával, valamint ferde szokásai, roszlelküségp és restsége kár-hoztatásával és megrovásával hatni reá, mert az én igénytelen fogalmam szerint, a magyar nemzet osak ugy lehet dicső és esak ugy lehet helyo a müveit nemzetek közt, ha minden rétegében^ dúsgazdag ur palotájától kezdve a legszegényebb földműves kunyhójáig egy vágy a szellemi és anyagi téreni haladás vágya dagasztja a keblet: önmagát az erény, haza- és testvérszeretet és tudomány által a dicső és müveit nemzetek Borába felemelni, b ha ez, a miért már annyi imát *°hajt röpiték a Magyarok Istenéhez valalníra sikerülend , akkor megnyugodva b prófétai ihlettel elmondhatom; e nemzőt halhatatlan!! Jövőre többet és mást is, éljen a Ilnza! Egyháznsbükkl DEUVARICS KÁLMÁN. [] Füred, jun. hó 13. Alig hogy kipakoltam , már is irok számodra pár sort az élvezc-tok Meeoájából, hova beteg és egészséges zarándokolni jár. Mégnásaink közül már is többet látni a sétatéren; Fllred halad a korral, sétatere nngyobbittatik, s kőfallal vétetik körül; uj nvári kávé- és ebédlőterem épült; a hideg fürjük, zuhanyok javitattak, csinositattak; általá-Imn annyi esiu, elegantia minden, hogy az Ügyes rendező kezeknek csak dicséretet szavazhatunk. Molnár jön társulata egy részével; Priello Kornéliát várják Pestről; az élezmester Hizai még nincs itt. A hidegfürdők oly látogatottak, mint nyár közepén. A savós poharakat is egyre ürítik; a zene hangzik, szóval: itt arany-élet van barátom, osak zsebedben legyen, ha más nem, legalább — bankjegy. Biotvo irtam; de a jövő számokban híven festem az itteni zajos életet. Isten áldjon meg sok előfizetővel. Kosztholy, 18G2. jun. 13. Mindennapi dolgokról szólok: niint fürdő, színház, easino stb., melyek mind és még több eí\'élék Keszthelyen gazdagon találhatók. Do ezzel még nem morném anyagi vagy kényelmi gazdaságát egyik vagy másik ily hasznos intézetnek kifejezni; mert sajnos,do igaz hogy mindenben hiányzik valami, mit a szemlélő vagy élvezetet kereső egyaránt nehezen nélkülöz. No do Iúbz semmi sem tökéletes a földön, — még ezen régi reflexió Bein. Mint részrehajlatlan szemlélő a balatoni fürdőházról nem hallgathatom el észrevételeimet. Egy logutóbbi nioleg napon fürdeni vágyván , kisétáltam a nevezett fürdőházhoz, s midőn az. ,,Előterem-, Ruhatár"-hoz ozimzett ajtó küszöbét átléptem, egy legfÖlobbÖ—7 éves kis leánytól fogadtattam; ki is kívánságomra, hogy fürdőruhával lásson el — azzal válaszolt: hogy még egy fél óráig várnom kell, mivel — a fürdőruha még nem száraz. Megvallom, hogy ezen kissé drastious felelet megnevettetett, s magam körül tekintvén, néhány uszógatyát s törlőt láttam, mint egyedüli készleteta várandó fürdővendégek szamára. A hévízről jövő levelemben fogok beszélni. Színházunk június hó végo felé elkészül, s Szuper társasága szenteli föl Melpomeno ezen uj templomát. A casino rendesen üres. A tisztelt tagok Morouriusban, megelégednek a ház falával is; azaz hogy az azon függő fekete táblával; lia t. i. rajta a táviroda által kitüzetni szokott u.n. „Cours-Zettol" látható. A vetések szépek. A szőlők sokat és jót Ígérnek. Ezen utóbbi tárgyról többet irni azonban nem érzem magamat hivatva, nehogy egy szaklap (?) polémiába keverednék velünk. *) "Ezekután még osak egy esetről akarok megemlékezni. Nem rég az itteni kastélykortben egy becsületes és mivolt úriember, az ut melletti bosquetból egy rózsabimbót talált tépni. Miro egyszerro háta mögött oly nyers és mindenesetre illetéktelen szidalom támadt — miként, ha egy nagyvárosi kofa gyakorolná magát a dialektikában. Ks ezen inurbánus egyén, mely ekként csorbítja urasága adományának becsét, nem volt egy, talán külföldi kertészlegény vagy utcsináló; nem, az illető egyén magyar ember, — s ur a mennyiben ez módjával összefér. Mí jelesen csak az elsőt sajnáljuk. Remélem, hogy jövő lovclem érdekesebb leend, addig pedig maradok hazafias üdvözlettel. BUDAI. Somogy ünnepe. (M^ju. 12—13. 1862.) Mórt no mondhatnánk ünnepnek azon napot, melyen ezorek jólóto, s önboldogságunkra irányzott ogyegy eszme diadalt ül ? Vannak küldetéseink az égitől. melyekot még a földön kell vógeznünk, hogy méltók legyünk külilo-téseink helyére, h az intőn megáldjon bennünket. A nyomást nem szenvedőourópai közszellem ugy visz, ragad olöro! nekünk esak az iránytöt kell közünkben tartani, hogy tu(\\juk: morro van éjszak és delünk, hogy a kikötőbe jussunk, s a tengerbo no kelljen szórni kíne.seinkotV Mezei gazdászat, ipar, keroskcdclcm, tudomány, szépművészet stb. óriási lobogókat lengetnek a világvárosokban: a szellőm hatalma, az anyagi gazdagság tetetik lo alapjául a nomzotek mcsszo jüvőbo nyúló élcténok. Nekünk, nóvro és dicsÖségro egyiránt nagy nemzetnek , ott kell állnunk a lobogók alatt, bevégezni küldetésünket, részt vonni a versonybon, s megmutatni : hogy előtető, képesség, szorgalom tekintetében jogosultak vagyunk a nagy nemzetek sorába állni. Hogy Somogy vármegyo közönségo át van hatva ez eszmétől, — eléggé mutatta múltjával s a jelenl>en is, — midőn Önorövel, csüggcdotlonül mozog, s fáradhatatlan gazdasági egyesllloto a marezali kiállítást torom tó. Nagy nap volt oz noktlnk, Írjuk Ix^a „tettek könyvéba." Az emlitott naj> reggelén már nom osak bent a házakban, hanem kint a föutozán is szük volt a hely, hol fényesebbnél fényesobb fogatok lopték el a tért. Ep ugy a napi élőt, mint a gazdászatnak több ki-tünöségo volt jolen: köztök: b. Splényi, Gondol L). B., Miske, Somslch l\\. Krigtr P., Vaiss B., Soheror P., Hortolondy K., Boda J.. Kozma F. Olivs, Olavina stb., mint a l\'est, Heve«, Fejér s Zala megyei gozd. egyesületek küldöttjei. Birtokosaink sorában: Zichy J., Károlyi, Festetics, Széchenyi, Forgáoh, Somsich stb. grófok; In-koyek, Kunok, Kacskoviohok, Csépánok, Somssichok stb. A honszorelom és Ügyszeretetben kitünö lelkész és gazda tiszti kar; a nép oly nagy tömegekben, hogy szinte örült a lolkod rajta: mikép a mozök és osendos lakok vorojtékos népét a napi munka m\'ollöl elhozta a nemes ösztön, a közérdek vágya. Az érdomes gr. Széohonyi Gyula majortclkén, — hol a zöld galylyaí koszorúzott kapuni ország és megyei ezimert három nagy nomzoti lobogó védte, —Jan-kovioh L. gazdasági egyleti elnök fogadta melog szavakban a küldöttségokot, harsány éljenek közt. Itt volt a kiállítás is. oly elogantia, rend, érto-lom s szakismorettol renaozvo, hogy még — az irigység is moghiyolt volna olötte. A pénztár csaknom ostrom alatt volt, gazdag, szegény egyformán iparkodott be,j ni a holyro. hol a gazdászat omelésóro a fáradság, vorojték s özek gyü-mölcsoi koszoróztattak. Habár rögtönözvo volt e kiállítás, do ha a mogyo néhány birtokosa, a különben hangyaszorgalmú, s előro törő közép birtokososztály egyenlően vesz részt ezen nom osak megyoi, do hazai Ugy pártolásában, — oz eredmény nagyszerll lesz. A provinoziális kiállításoknak azonban így is ^liszo marad; nemes vórÜ, szén lovainkat tekintve pedig : az országos kiállítással is bátran vorsonyezhot. \') Nenwon dotc* a «1«! n8l8ki8l brsrflnl ha klvill aiioak o«dv* m«ll«U történhetik ss aifum«nt*Uo. Sserk. Lovak után lerinkább kitűntek juhaink, ssh-ok, tintsfokcto, s belől aranysárgát játszó njély gyauju-jokkal, melyoknek vékony szála alig birná el a pókot. Szarvasmarháink — habár néhány kitünö volt Is köztök — gyóron voltak képvíselvo, s a marhatenyéss-tésnok országszertoi csökkenését árülák el. A gépészet, erdészet illöleg, a sortvés és baromfiak csak kö-zépszerüleg elégítik ki a várakozást. Sajnáljuk, hogy a jeles birtokos osztály és a kor-szollommol olöro haladó népünkl>öl azok névsorát nem közölhetjük hely szűke mjatt, kik o napon jutalmat és koszorút nyertek, — do hazai lapjainkból ugy is eléggé ismertek luvén t. olvasó közönségünk előtt; — menjünk tovább. Az okoverseny gr. Széchenyi Uyula telkén lol-kiismoretes gond, étar tigycleiu, s egéss lelki tdz és kedv mellett lu\\jtátott végro, legalább is BOO egyén jelenlétében; a legnagyol>b birtokos ugy, mint a legszogényobb polgár — megjolentek s vettek részt n nap örömobon. A nép ugy látszott, kedvot kapott a vasokékhes, s valóban szép erodtnénynyel kecsegtető, s praktikus volt az ogyesülctnok azon intézkedéso, inikép a iutal-mak közt polgáraink gépészektől vásárlott gazdasági eszközöket is nyerjenek, mert igy meghonosítható lesz nálok, s örömmel fogják meg az oko szarvát, midőn a barázdák koró és burján helyett majd 8—10 magot adnak, s a telek, mely eddig tán a családnak napi szükségét sem fedozé, azt jólétben ringatja, a föld értékét novolni fogja. Ila minden parányi térre verejték hull, mely fölött legfeljebb a pacsirta szántott, s ha a pár holddal biró földtnivcs is azon öntudatra jut: hogy az isten napja és hnrmatja mellé még iimrkodássnl párosult erö, s folytonos ébrenlét szükségeltetik, a Ulnj gytt-mölcsöztotéséro, midőn a munkát megáldja a termés, s legfeljebb azon kis holyok maradnak mivel«tlenül, melyeken sirjaink fokdsznok, — akkor mondlrtt^juk el: itt a nap, melyen megérdemeljük o drága fölei o t... . Az ogész kiállítás alatt legkisebb rendotlonség nom adta elő magát, nem azért ugyan,\' hogy nemzeti szalagcsokros ifjaink örködtok, hanem mert nincs oly clfiyult egyén, ki nemzeti bűnt kövessen el. Babóchai fogadós is jó napra víradt, mert akkora volt nála a tolongás, hogy az asztaloknál alig lehetett helyet kapni. Megesett, hogy a lovos holyott salátát hoztak, pedig hiál>a: az éh gyomorra az eezot nom a legjobban csík. Do ki tehet erről, megtörténik ez Pesten is, vigasztalja magát Babóchai uram. Két banda korgetto a bút, s szedto a forintosokat; a barna gyerokok is jól arattak. A toászt mindenkinek torkán akadt, hallgatni arany t Volt szini előadás is Balogh társulatától, do erről hallgassunk. Mély köszönetet kell szavaznunk a lelkes gróf Széohenyi Gyulának, ki ncin esak im\\jortclkét adta által a kiállításra, föhfjét vorsenyszántásra, do nem kiméit munkaerőt, költséget, időt, hogy a racgyénok o napja is örökítve legyen. Elismerés illeti Széles József marezali tisztartót a rendezésijein fáradhntntlanságaért. A dicsőség pedig legyen azon lelkeseké, kik a mezei gazdászat, ipar, kereskedelem felvirágzására, jobblétünk jövőjére, népünk lelki omelésóro, anyagi gyarapítására ezen napot teremték. Meg fogja ez hozni babérát. hátán akkor már többen boldogabb világba költöztek is közülünk. l)o mindég)-, síron ép olyan szép a babér, mint a homlokon . . . s még továob zöldéi, mort itt már meghalt az irigység I . . . Ti pedig Somogy megye lolkcs polgárai, kik szép lovaitokkal most is a nap elismerés- és dicséretét nrattá, tok, »oi-cgoljctok cgybo azon oltár körül, melyen lelkes birtokosaink meggyújtották az áldozat fángját-Emolnl akarnak ők titeket a jólétben, szép-, nemesben. — kössétek hát fel a szárnyakat, s szálljatok ssebb jövő felé I . . . Legyetek hük a földhöz, melyhez a honszorelem köt, könnyolmüség miatt olldogonitonl csak egy hantot is, bün I.. . Ila ciö nincs, adjatok a főldnok verejtéket; ha nom BÜt a nap, adjátok oda ssivetok melegét — de a földet soha, sohaI . . . OZ. 1 Hogy Ali gazdászatnnk P Veszprém, 1802 jun. 7. A nomseti emelkedésnek két főtényezöjo van : a szellemi és anyagi jólét. A nemzeti nagyság ogy egészénok összotartozó két oldala es, s cgymásrui kölcsönhatásuk clvitázhatatlan. A szellemi támogatást nélkülöző anyngi erö nabuohodonozori állókép, mely-nok óriási tömego csoréplábakon áll, s önsúlya alatt roskad össze. A világ itélöszéko, a történőt igazolja ezt mely óriási tömogokot látott lovorten heverni p szellőin hatalma előtt A maroknyi görög nép szellemi túlsúlyával diadalmaskodott a roppant persa birodal- Íon, Európa népei lelki fölényök által uralkodnak zsiának milliói felett. . . . s hogy a szellem — kizárólag önerejével, anyagi segédeszközök nélkül is mily nagy hatalom, mily renditőlog hat a nyers anyagi erűre : azt a történelem a legközelebbi múltban la fényesen mutatta fel. — Do mint az anyagi erő nem nélkülözheti a szellem támogatását, ugy a szollemnck is ss anyagi jólét nyújt fojlödhetési szilárd alapot. E nél-kUl a szellem lclánczolt Prométh, lekötözött óriás 4 ^ orsságos bölcs intézkedés hozhatná mosgáiba mindenütt cut anyagi jólét omoléséiV) irányzott rugókat, az egyes vidékeknek kell siyát érdekeik feletti hű őrködés, öniavok olömozditása által áldólag hatni az egészro. Mit az egész nem toljot a részokért, a részeknek kell most megtenni azt az egészért 8 ebben önmagukért is. Megyénk ogyiko a részeknek. A természettől gazdagon van megáldva az anyagi eiuolkedhotés minden kellékével, s emelkedni fog, emelkednie kell, csak szorgalom, kitartás, akaraterő, közjóérti szent lelkesülés, önihagáliozi hűség no hiányozzék. Van fi\\ja — majdnem kimerithotlen gazdagságban — a rengeteg Bakonyban, van jó bora szétszórt hegyoin, a hírneves Somlón, a kövessé ismert mezöföldi részon, hol Papvásárja a sr.öllöhegyoknek koronája, s Balaton mellékének Veszprém megyéhez tartozó részébon; .van kőszene a Bakonyban ; szép — do munkás kozokro váró márványa Vámoson és a B. K. Szöllös felé torülö ho-gyokbon ; van áldott földjo, molybon mindon megterem; van kedvező égalja, mely szederjfák ültetéso esetén selycmtcnyésztésro igen alkalmas , a méhészet díszlik, kövér legelői — főleg a mezöföldi részon — hasznossá » könnyűvé teszik a marha- és birkatenyésztést, — van n Bakonyban köszeno , gyümölcsto-nyésztésro jó talaja . . . do a szorgalom nincs arányban az áldásokkal, az előrehaladott gazdászati szaktudomány tanai nem mentek át az élotl»e, a gazdálkodás moro patrio folyik, a gépek csak ritka helyen, itt is nagyobb urixlalmakhan alkalmazvák, n mollékutak — daczára a sok konok és köpornak — nincsenek jó karban tartva, pedig ezeknek jó karban tartása a termények értékének föeiiHiltyiyo, s a szorgalomnak hatalmas élesztöjo, a kézműipar nincs virágzó állapot-ltrtn, a gyáripar még inog som született usooeomö •), a márványbányák kincsei kiaknázatlan hovornek, várván a tetterőnek folköltö szavát, mely a sir ölében rejlő kincseket kihozaiu\\ju, a szőlőhegyek egy részo dézsma bilincseiben hever, elölvén s megbüntetvén a szorgalmat, a megváltott szőlőhegyekben sincs szőlői rendőrség, mely a borok hitele fölötti őrködés — a meghamisítás gátlása által azok értékéro emelölog hatna, a szölöszoti téron tett ifjabb felfedezések torra incognttrt, a Hooibrcnck s több javaslóit szölömUvolési módok helyes vagy helytelen, vidékünkön nlknbnaz-luvtó vagy nem alkalmazható voltnak kipuhatolása végett még csak kísérletek sem tétetnek, kovés a gytlmölcstenyésztö — annál több a rabló, s a gyümölcsfáknak irigységből vagy roszakaratból ltcfürészeléBÓ-bon, az oltuvátiyok kitördelésébon pokoli örömét lclö, a llavas-félo szüretelést csi>k egyes kitűnőbb borászok kUérlctték meg . . . gyümölcsfaiskola sok hclysógbon épen nincs , » ott is, a hol van — kovés kiVétcllel — gyümölcsfák helyett burgonyát stb, tenyészt azokban a tani tó .... stb. stb. ily viszonyok közt aztán uulu 1 illet csudálni, ha ez a nép • nmég is rongyos, még is éhes közel áll az elveszéshez" nem lohotcsudálni, hogy szogényodünk , mikor mig Ist.\'ii kezo áhí^* addig siyát kezünk vor, míg a természet áldva működik érettünk, addig mi kárhozatos tétlonségUi Hülyedéssol ássuk anyagi jólétünk airját . . . nem lohot csudálui. hogy míg az alsóbb néposztály körében szaporodik az ősi birtokát eladogatva napszámossá sülycdö tömeg , addig nagyobb bjrtokok is gyakrrtfi kerülnek idogen kezekro. A U\\j létcsík, — do ezt fölismerni nem olég, ha- , nőin ol is kell távolitni. Orvosolni kell, inig gyógyit-hatlan sebbé noni ovesodlk a nomzet testén. H oczélból: 1. meg kell ismertotni n né\'/ alsó osztályával is a czélszerü gazdálkodás tanát, moly szont czélt csak ugy lohot elérni, ha a gazdaságtudomány a falusi iskolákban is kötelezőit tantárgyak közé soroltatik, s mindon helység járat népiskola számára ha nem több — legalább egy szaklapot. Ez által a nép gazdasági ismeretei körét szélcsbitcnénk — mert a\'józan eszű, helyes felfogású magyar nép könnyen és örömmel tanul . . . s o mellett a gazdasági szaklapokat is anyagi gyámulitásának eszközlése áltál képesebbé tennénk szélesebb körboui működésre , gazdagabb tartalom nyiytásra. Falusi in Kólákba legajáulliatóbb a „Falusi Gazda," mely nem szakomborok »aániárp. irt tudományos értekezéseket, hanem a nép felfogásához mért csikkokot hoz, a mozoi gazdaság, kertészet, méhészet stb. köréitől. 2. A gyüinölcstonyésstést jelenlegi elhanyagolt állásából kieinelvo, virágzóvá kell tenni. Mindon köz-ségben állittrtssék gyümölcsfaiskola, s a községi elöljárók őrködjenek, hogy az czéljától ol no YouuHHÓk. I). A dósmás szőlők föUlosuroi, kiknek o déziua különben is bizonytalan jövedelmet hoz, lépjenek váltsági ogyességrti a szőlőbirtokosokkal, hogy büntető biliucBoiltöl fclszalMululván a szorgalom, áldást,kamatosé tökévé vá|jék ugy egyoaoknok mint a hazának javára. , ^ 4. As utak tartassanak jó állapotban, • ott!-— hol a szorgalom éléukitéso h a vidék any.<«gi jóléto követeli, — vágassanak jó mellékutak.\' 0. A törvény által különben is tiltott erdöpuszti-tás gátol tassék, főleg Veszprém inogyénok mezöföldi részében, hol a fa hiánya naponkint érezhetőbb lesz, s ölének ára 4 frtról már is 7—8 frtra emelkedett. 0. Egyes kiképzottobb h gazdasági h/aklnpokat oIvabó bor terme ss tök togyenok klsérlotoJcet s llooin- bronckfélo szöllömlvelési « Havasfélo szürotclési r«nii-Bzerrel, s ha lá\\ja a nép a sikort, önképt követeiül! a jó példát. Legyenek vezérférfiak, kiknokjó példája vílágosko<\\jék csorek előtt, ezoknok és a hazának javára. A korai szürot — főleg kedvoző időjárás mellett — akadályoztass ók, mint ssinto a borok meghamisítása Is, mit tiltó rendszabályok által ugyan nem érheUii el, do igenis elérhető az által, ha a bor hitelét fönntartani olnytók egyesülnok. s jól kozolt és meg nont hamisított boraikat magasabb árota adand-ják cl. 7. Mert a gazdásznt felvirágoztatására isegyoBült örök tehetnek legtöbbet. . . állítsunk gazdasági ogy$-sülotct. Fölállithatásaért már 184>Oik évben mogtot-tük a szükBÓges lépéseket, volt olÖkéssltő ösisqjövo-trl, kidolgoztattak az alapszabályok, s azok már a inult évben mng is crösittettok. Mért nem lépnok hát ki a sikra azok , kik a vozérlobogónak olövitoíéro hivatták? , , . Mily áldólag hatna o* ögycaülot vidékünk anyagi pobbléte omelésóvol) mint élesztonó a szorgalmat, fejlesztené a gazdászatot kiállítások, szántás stb. versenyek rendezése, hitel teremtéso stb. által I Előre hát vezérfértiuk o téren, mely nyitva van, és dicső, mert belölo hazánkra dorül fény 1 11a a vidéki gazd. egyletek minden megyóban megalakulnak, s a közitonti gnzdaságí egyosülottel ka|K.\'8olatban minden erőt mozgásba hoznak a gazdi-szat Virágozta tilsára, akadályainak leküzdésére, ss ipar fejlesztésére, kereskedelem élénkítésére, a taoSt hiányzó hitelnek olötnremtÓBÓro, akkora nomzetanyagi oröbvii emelkedni fog. A megyei gazdasági cgylot fölállitása o szoript nom csak Önmagunk iránti kötclosaég, luuícm oly tartozás is, melynek lerovását a liazn várjn meg tőlünk, mert az ország anyagi orojét omoljuk általa, ast ma oröt-rmoly a volo egybetartozó másik oldallal a ssel-\' Icuii erővel képezi a nemzeti nagyságot. VÜNÖCZfcY, >1 . • \' \' ■ • •»!\'. .•! li 17 Gazdasági tudósítás Veszprémből. A vetések á tálában véve jók, főleg a tisztabusa az, mely legdúsabb terméssel kecsegtet, s sok helyen oly gazdag, hogy a tulajdonosoknak megkeltett Vs-száltatni. llclylyol közzel a rozsvetések ritkák, s a bn-zavetésekkel soliol som állják a versenyt A tavaszi vetésekro — l>ár kezdetl>cn iól indultak — a száraz hidegek csökkcntüieg hatottak. A gyümölcsben sok\'kárt tett már a Húsvét mog-clözött fagy is, do még több kárt tosznok a férgek, melyek a gyümölcsöt lerágják. A fák a\\ja lerágott gyümölcsei van boteritvo. Szőlőhegyeink ssépok, do osoknok ¡a van ogr ve-szcdelmos szüretelő f«\\ja: a csnjkó. Jnj is as éfoto o bogáruak, ha a szüreten ri\\jt kaphatják, a hívatlan szedőnek hátra csavarják fejét. Hétcink a vlzöntéses helyokon jól növolik a ffl-vot, de szárazabb s emeltebb rétoinkon kovés és apró fű nőtt. A hideg ós száraz időjáráat oko\\juk értté. ; A gyapjút sonki som keresi. Az closég ára tete-iiicson leszállott. A buzn kilója 7 i\\| frton kol, a legszebbet sem kérik 7 frt 60 kron fölül. A rozs kilója 5 frt 20 kr. o. ó. ■ " Bor akójn 0—8 ft a minőség ssnrinL Aszerint a bor ára is leszállt, mert fojtotlenül D—10 frton adhattuk volna ol. ,;t i ni , )( .\'<>li.\'i i Baranyából 18«2. april 24. Midőn ozolött több évvel lapjaink, lohot mondani, kizárólag Boston1 adattak ki; midőn * hirlapvilágot csak is a íöváros képezte , s a vidéki esoményokot többnyiro csak ogyegy viszkotog tollá fiatal emberke Írogatta meg a fővárosi la|K>knak, — do a vidéki közéletet tanulmányozni, s fejlődését időszakonkénti tudósításokban taglalni, fagy logalább figyelmes átgondolással feljegyezni, alig jutott valaiki»ok eszébe: sokszor téjxdödtoiu azon gondolattal, hogyan vau az, hogy lapjaink nem iparkodnak minden mogyében. egy og)\' érett gondolkozású, s a mlvoltsog kellő fokába emelkedett férfit munkatársul megnyerni, kinek feladata lenno : a vidéki közélet mindon mozzanatát figyelemmel kisémi, » a lapok számára élothivon foljo-gyozni; ugy nztmbán. hogy a tör^éutekot részroiuvjlat-lan tollal a kellő világításba he\'yozvén, imitt amott talán egy-ogy találó észrevétellel is kísérvén , asokát egyszersmind a jövőre tanulmlgtissá togyék; — mindenekfelett pedig érdeket költeni a vidéki közönség-bon egy részről siyját — talán szem olöl tóvosztottérdo- , kei, más részről az irodnlomA s mindon iránt, a mi szép és jó; vagyis fojlopztom és érlolní a művelődés kalászait, ós irtani a gyomot, nyesni a fattyuhi\\jtusokat. Mert azt csak mindönki bo!á\\ja, hogy nii vidékiek a főváros irányában nom vagyunk osupán páriák, kik a. közügyekben *) jolentékuay1 tényezőkként nem is szcrcpelhctnok, kiknek érdekei figyebuet alig érdo-molnok, vagy kiknek általában olyan közélote nincs is, moly a fővárosi közélot mollctt életnek mondható, vagy éj»en Bzámljarohetö lentto. Most már ezen vidéki munkatársak szoropkörét, mely kellőleg l»etöltve egye» eml»eroknek noinKin feladat lett volna,, vidékeken kelotkoző lapok kezdik Lángol benne as elevenítő égi tűz. do ol lóvén előtte zárva a tér, melyen nyilatkozva eleveníthetne, lángiával Ön magát ouiéastíföl. Csak ép tostlx>n lehet őrös lélok, a szenvedő tokt fájdalmai leverik a lélek erejét is. A szegénység teher, melynek sálya által a leghatalmasabb ssollcnt is lovonntík a föld ]M>rál>a, nem ké-jm\'s emelkedni. 8 nemzetek életélicn ott kez<lő<lik a hanyatlás, hol a szollem omelkedéso megszűnik, meri a megállapodás egy a visszaeséssel. Életrevaló nép a legnyomasztóbb körülmények között is talál tért, melyon szellemi s anyagi eröít ál-ilást árasztólag, hatalomra vezérlöleg foglalkostathnt- Ía, s éjK>n a nehéz viszonyok közt megcliosöülö tovd-Lonység az, mi által a népok életrevalóságukat a lc^-fónyesebben igazolják. Nomsetünk élotrevalósága is, Bzellcmi és anyagi erőinek fellesstéséro irányzott köszliasznu tovókeny-atVge által bizonyítható bo a legnagyobb hatalmasságnak : a közvéloménynok részrelu\\jlatlan aroo|>ágju előtt. 11a élni akarunk, tonnűnk kell, fokozatosan megszűnés nélkül kell fejlosztnni ugy szellemi, mint anyagi erőinket, versonyt kell haladnunk Európa művelt népeivel, a dicsőség temploma felé, ha ogyik tór >bo van zárva, nyitnunk kell másikat, do as erÖkot hovortotni nom szabad ; mórt az erő csak nyilatkozatában crö , s ha nyilatkozni megszűnt, tehetlonsóggó gyengül lo . . . az emberiség haladásra van hivAtva, h csak oly nép maradhat a történelem szintorén, mely-bon vau erő olövinnl a haladás loltogóját, elgyengült nemzetnok pusztulnia kell, épen ugy, mint az elagott öreg sirba ssáll . . . pusztulnia kell, hogy bolyét életerős, tottro kénes és késs nemzet foglalja ol, kiben és ki által közelobb mogy rondoltetéséhez as omberíség. Ha hát élni akarunk, ha a koporsóra — molyböl „az erős kikél és eget kéru tétlenségünk által önmagunk nem akarjuk rászórni a sirgöröngyökot, akkor tennünk koll, mftködtotni koll erőit a nomzottest minden tagjUnak, még pedig a költö buzditilsa szerint „kinek mint Adák as ÍBt<inok Oltári a hazának, Hogy füstölögjenek." Hogy szellemi erőink nem hovortuk parlagon, hogy mindon időben fejlesztettük azt, orröl tanúskodik irodalmunk, mely méltó helyet foglalni Európa elöhaladott népoí irodalmában .... tanúskodik azon nagyszerű ssellomi harcz, mely sokszor a lélokorö fi>gyvoroivel vivAtott, s doinosthenesi szellem vezéreket mutatott föl, kiknek homlokára népok olismoréso tüsto föl a diadal horvadAtlan koronáját. Szellemi emelkedettségünk bizonyítéka az a lélekemelő áldó--zatkészség, molyet a közjó előmozdításáért, erőink feilcszthctéseért, a közügy iránti lángoló szeretettől átriAtvA hoztunk, s áldozataink értékét emeli azon körülmény, hogy lotétclo alkalmával az írás szavai szerint „a gazdag és szegény összetalálkoztak." Igaz, hogy van f«igyatkozás, létezünk érezhető hiányok . . . do büszko önérzetü l nézhetünk a jövőbe, melynek fátyolát ha lo nom emelhetjük is, alóla tündökölnek a költö o szavai: , „Nokod élűi kell óh hon, S örökro mint tavasz virulni 1" A szellemi orö fejlesztése mellett azonban, nem szabad olfeledkcsnt az anyagi erők fejlesztéséről sem, mort csuk kölcsönhatásban vannak, a szellemi s anyagi jólét összetartozó két oldala a uomzoti nagyság concret fogalmának. Az anyagi jólét alapja a szelleminek , nem fölötte áll, hanoin okvetlenül meg kell lennie alatta, mort különben nem lenne annak fenntartó, s emelkedésének alapul szolgáló támpontja. Az anyagi jólét, ennok teremtő elemei, a virágzó gazdásznt, ipar és kereskedelem, a valódi nénznuk bősége, az unyagi jylétot elválhatlanul kísérő fut társ a h i t o 1, együttvéve hatalom, mely mint Hollandnak a múltban, s Albionnak jeleníteni [téldája mutatja, fölomolí a nemzetet. Mint az egyos omber , ugy a nomzotek is csak akkor lehetnek önállók, függetlenek , akkor vannak biztosítva támadás — sértegetés elint, akkor képesít-vék nagyszerű s dicső tettekro, ha a szegénység által a szolgai függés s alárendoltség bilincseibe nejű veretnek. Még a sscllomorő som működhetik áldást árasz-tólag s erőhatalmilag, ha Prométhcxiszát a szegénység lealázó bilincsei a tétlenség szirtjéhez bilincselik. Ezért nem csak a szellőmet — hanem az anyagi jólétet is szftkság fejlő ss tonl még podig a szoUemmel pár-husaimtsan. A moly nemzetet az Ily fojiődés szüksé-geRségének tudata áthatotta, lóikét fokozatosan oinoli erőről erőre, anyagilag halad nyoroségröl nyoreségro, hol as snyagi és ssellomi erők egymásra kedvozöleg b kölcsönösen hatva, folytonosan fejlődnek .... ott a valódi nomzeti nagyságnak dicső tom-ploma oly kőszirtre épül, molyet hiába ostromolnak, m«rt sunki nom vehet azon diadalt. Hogy hát nemzeti nagyságunknak létező ogyik főtényesöjöt: a szellemi erőt, a másik fötényezönok : as snyi^i jólétnek, vagyonosságnak hiánya mog ne törje, hatását lo no rvtntss. — hogy a szegénység a szellemi erőnek épületét alá no aknázza, — föl koll használni a nemzetnek mindon törvényes eszközt, minden kinálkoxó alkalmat, melynek segélyével anya» gi helyzetére javitólag hathat, s. szilárdíthatja általa •sellciui erejének alapját. Ha egy tag szenved, ssonvodnok akkor a többiek Is. 11a as ország egyes vidékoi, n nemzottostnok egyes tagjai anyagi erőjükben hanyatlanak , as egész N ■ érzi nmg ennek káros visssahatlsát. Addig is, inig *i A» CMrtyxxl hírre onvlkoilott lUrondl porcwllAii(ryAr iitnu- **tilnkuuk Ihch llcUr« vili kivetül ugyso, do egy lV.«ke uou boa Urasat, i \' , *) Itt tcriiiíaittcMn nnn c»sk » poUUo^ Watljfyokrttl *»n 5 ¿tvoum; s ttröuuuel mondom, most már saámua vidéki lapunk van , mely a maga vidékén , a maga körében iparkodik vetni és cslrártatni a művelődi» , a jólét magvait; s ha áílásjioutjuknt és olvasókörüket kellőleg felismerik, a jó oredmény ol seiu maradhat Csakhogy ovvtl ínég kori\'um.-m vagyunk a ctél-nál. llogy a vidéki lapok föladatuknak megfelelhessenek , síükségök van stcllemi ós anyagi erőre, mivel még nem igen bírnak. N»»m akarom ón owol azt mondani, hogy: írjon hát a vidótii lapokba, a kl csak tud írni, ideértve a fővárosi írókat is; ót fizessen elö rájuk mindenki, ki ha**fin»k tartja magát — • olvassa aztán a lapot, aki ápen ;malinában jobbat nem tohet I Kpcn nem ! A hazafias áldozatkészség, mely rövid idtt alatt nagy dolgokat hoz lótro, egy idolg fenntarthat .jgyan valamoly vállalatot is, do sokáig nom ; mert f .lytono-■an áldozatot hozni — belefárad az ember, még ha könnyen teheti Is. Pedig nokünk magyaroknak — bocsánatot kérek, hogy itt felvett tárgyamtól kissó oltérek , do ígérem, hogy rájövök ismét —ópon az a bajunk, hogy minden vállalatainknál, még a tisztán UzLtlcknél is , többet kövotelünk, söt — mi nagyobb "baj — többet számítunk is a hazafiságra, mint az érdekeltségre, s a vállalat él jtre valóságára. Ha például Pécs és Kanizsa közt egy külföldi, s egyúttal hazánk iránt semmi rokonszonvvel sem viseltető társaság a vaspályát már megépitettj, és járhatóvá totto volna; s e nu\'llctt találkoznék egy magyar társaság , mely Pécsről Kcszthelyro vezetne egy vaspályát; mi bizony megkívánnék minden magyar embertől, sőt számítanánk is rá, hogy ha Pécsről Kanizsára akar utazni, előbb csupa hazafiságból Kcszthelyro czepoltoBBO magát a magyar vasúton, s ugy térjen Kanizsára. Hogy ozt megkívánjuk — hagyján I hiszen jó szándékból történik; do hogy arra még számítunk is, hogy az utaaember hasztalanul kerülgessen , s kellőiénél többet költsön, és pedig kitartólog, pusztán hazafiságból — ez nagyon gyermekded gondolat. Egyáltalán: t,gyük kezünket a mellünkre, és valljuk mog. hogy ml• üágyon hasonlítunk azon telivér ifjúhoz, ki teljes érettségét ugyancsak cmlegutl, s jiy annak, ki nom hiszi, do kl borzadva minden fejtörő alaposságtól, tervezeteiben és költségvetéseiben mindent, még a caloulusokat Is rózsaszínben látja; s mondhatja neki akárki: öcsém fövényre, vagy légvárat épltjttél, — rá sem hederit, söt mogharagszlk a figyolraextetőro: ha pedig ogy eszmébe, akarátu mondani egy loányua szerelmes talál lenni: nincs az a hatalom, moly velo elhitesse, hogy o leány nom szép, hlu, hogy Ilyen, vagy olyan ; vagy hogy öt soha, leg-fölobb a leányát fogja feleségül vohetnl . . . Mindezeknek porszo csal lódás a vogc. Azért mondom — hogy tárgyamra ismét visszatérjek — hogy ért nono azt óhajtóm, miként a yidékl lapokat az ősszos haza, vagy bár az Illető vidék áldozatkészsége tartsa fenn, hanem igon is tartsa fenu ax érdekeltség. Legyen minden vidéki lap egy szclloml köztér, hova az ott levő észtehetsóg, tudás és tapasztalás •»ont akarattal, s őszinto ügyszeretettel lerakja termékeit — közszemléro és köztanuságul; és viszont legyon a vidék gyúpontja, honnan a világító fény szétárad, • melengető sugáraivaj míndi-n Irányban érleli az eszmét, raUveli az ízlést és terjeszti az Unit* teket; legyen nyílt tér a gondolkodó szellőm számi»« ». hol észlotoit polgártársaival közölhesse, hasznos tt-gyelmeztctésojt megtehesse; és legyen figyelő, goudoa őro a vidék közélotének; józan tanácsadója, okoa irányadója, ós felváltva hasznos mulattatója közőnsé- Einek; de vlazont a közönség is viseltessék érdekkel pja iránt; a ne kívánjon lohetlent, hogy például« lap mindennap csupa érdokcs dolgokkal legyen t.-lo; hanem legyen elismeréssel a lap tevékeny munkásai iránt, hogy a munkálódásra kedvet, ösztönt és erőt kapjanak; olvassa figyelőmmel a fáradsággal szerkesztett lapot és ■ fordítsa hasznára, a ml benno — egyiknek oz, másiknak az — hasznos; és legyen meggyőződve, hogy az az egypár forint» melyet a lapra fiaet, bizonyosan meghozza kamatjait szellőm!, do tán anyagi tekintetben is, és pedig tőkéstől! Legyünk pedig mindnyájan áthatva azon gondolattól, hogy a moly vidéken muukaorök, vagy olvasó közönséí hiányában egy lap fenn nem állhat, ott ínég nagy a lelki szegénység, mely hogy bennünket no szégyenlUen, mindent él kell követnünk; és pedig annál inkább, mert, legalább az én hitem szerint, nem is a fővárosi — inkább elméleti voxérlapok, hanem a közvetlen vidéki, a gyakorlati élet mezején gyökerot verő, s felviruló életorős vidéki irodalom fogja hazánkat azon színvonalra emelni, melyen móg nem vagyunk, de melyre hogy ellussunk, buzgó imádság epeden mlndon jó dtagyar i\\jakán I K. Hirek és események. # Midőn a rovatot megkezdjük, nem mulaszthatjuk el felkérni a megyék bu«gó olvasóközönségét lapuik r>ártoLigára, melyet tőlünk kitelhető mádon iparkodunk l megérdemelni. Ha a nemzeti ügyeinket vállaikon emelő derák birtokos osztály; az érdemes ■ kar. a nép örökös lánggal tartó lelkész óe gazdatisztl oltárainkat rész vétó velünk leendenok,— nincs okunk » r • cbttggi:dni. S hogy lapunk minél székeobb körbo kft-szöntíifüBon bd, jelen mutatványszámot őt ezer példányban nyomattuk. * Áldozzunk emlékkői Vésey ístvánnő, szül. Németh Carulina hamviuuak. Mituüg fáj elveszteni egy élctot azi.n szakában, midőn csak a hajnalt ísmeré, h messze van delétől; megtörvo látni n virágot, mely alig nyílt, s lehullva a zóldclő lömbot, midőn az ősz még oly távol van ! Ejtsünk könyet a hamvakra, megérdemli a szív, mely a haza és irodalomért dobogott I No nyomd meg hamvalt kő ! Hintsd be virággal idő! Harmatot adjon az ég, S szivünk hol emléke ég. Légy meleg rajta sugár! Sírd rá dalaid madár ! . . . (.) N.-Kanizsán a rendezett tanács következőleg alakult: városbíró,—ki egyszersmind törvényszéki elnök—Wlassloh Antal: főjegyzőBnbochay\'Oyörgy; tanácsosok; Wlassích Ede és Darás Farkas, mindnyájan jogtudósok. Továbbá: kapitány A 1 ba-nlch l\'lórián; tanácsosok Sanvobor, Szo-koly, Thoodörovits és Varga; kamarás Juhász Oyörg^; aljegyző ogyszersmind szálásmes-ter Vorfiás Kristóf; erdőinoater Uo ttf l; ellenőr Pllohta; Írnokok liurcs György és Darás üusz tinr. — A gazdasági egylet kortészoti szakosztálya f. évi Julíus hó 0-én N.-Kanizsán a zöldfa vendéglőben d. o. I) órakor gyűlést tartund. (.) Sajnáljuk hegy F-isselhoffcr és Storu urak tervo nem sikerült, városunk utczál öntözéso végett, hol a por szemet és tüdőt egyformán öl. (.) Lasnaki mulatókertbeu Pünköst első napján szép mulatság volt; a lasnaki gyár munkásai német t akartak húzatni, egy részo a vendégeknek |H\'díg csi\'r-dást —-s a német cs csárdás helyett lett ütleg é» véres fő. (.)fDccknor Sarolta hazai hogcdU-inUvésznőnk Pünkösd hétfŐft-y^verBenyt rendezett a zöldfa szálloda tormében, melyben a kedvolt Eassel Kóza k. a. közrotnli^ftdött. Kár hogy kovés közönség látogatta o hangversenyt. (.) Az izraelita község egy szép két emeletes házzal dlsziti újra N.-Kunizfiát. (.) Nagy-Kanizsára is eljönnek uy. európai novtt Doplorek ; várjuk kész karokkal. (.) Jcney József körmendi gyógyszerész — mint fényképész — köztünk Időzik, ajánljuk a közönség figyelmébe. (.) Egy helybeli szakácsnőt tolvajlás míatt bezárni akurtak, ki megugorván, a Czigleniczo tóba ugrott, honnét egy huszár.incntctto ki. lilába a huszár csak mindenütt — huszár. — Nemcsak Patkónak fejéro van 1000 ft. kitílz-vo, hanem legt\'olsőbb rendelet következtéién minden egyes rabló elfogása és kózrokcritéso u körülményekhez képest 100 egész 600 frtig u. p. jutalmaztatlk. — Ugyanezen felsőbb rendelet nyomán a gyauuscgyéuok minden léptj szemmel fog kísértetni. Mely rendelet már köröztetett Is. Ugyancsak szüksége van a közönségnek Ily L\'télirányos rendeletre, inert ez, mondhatni biztos eredményre vezet. • Nviii mulasztjuk el felhívni a t. olvasóközönség figyelmét « „Uyfrm >k barát* czlmü. Pesten megjelenő heti lapra, im-lyet hölgyeink kodvonoz írója Hzal>ó l -hárd a*vrkt«zt a tulajdonosa, ugy egyik szellem-t> s . .jjj,, a« ihlett ajké költőnő Aula. A bel tar U-loi nem csak mulattat, kanmi oktat is, a siko-rttit weljvk dicséretére válnak Emích nycun-d^jau irány — egyíránt megérdemlik a m«\'leg . Mely a lapnak már eddig Is szép jövőt Uzt> • Siwp. ..».társulata junius hó 11-én távozott Kaposvárrol Krszthelyro. A nyári napokat tokintvo, folyvást szép közönség látogatta a jól rendezett « folyt előadásokat. Volt tips, koszorú elég. A társulat kiváló tagjai: llátyásiné a., Szuner, Jánosi, Molnár megérdemlik, ha az aratásban ők is — bővon aratnak Zalának Igéző poncán — Keszthelyen. * A* Isten ugy megáldott gyümölcscsel, hogy a cseresnyén-ik iK\'zej ; 1 kr. 11a az alina- és körtvével la így löszünk —a stájer szomszédok alig emdnek ki tőlünk a jövő télon mutyi sexért, mint ez év folytán. # Naponként jönck a sötét felhők; értjük azon folhőkut, melyok nohány porcz alatt gazdáink reiué-nyolt tönkro teszik. Uiztositauk eleség és épületeinket , az europaszerto felkarolt s hirro jutott magyar biztosító társulatnál. Midőn pár forint családok boldogságát biztosítja, noiu szubad fukarnkk len ni; a mulasztás bün. Hegy népünknél is minél erő-sabb gyökeret vorjeu o sz^nt eszme, — lelkészeink, a tanítóié, jegyzők stb. kezébe van lotévo a varáza hatás. Elöro hát ti lelkesek, ópltsétok a kunyhók boldogságát. Kövesd, Jlád, Tálya, AUó-Itemoto, Tab, Mernye, Véső már Is sújtva vannak a jégverés által; okulunk a mások kárán. • Fáradhatatlan s éb^r pandúrjainknak elkerült három ejcyónből álló rabló bandát elcsípni, mely Patkó neve alatt hegedülte összo a „lázsiás" és „tizcaekoL" A rögtön ItélŐ bíróság által kötél általi halálra itéltot-tek. Uisazük, majd rájővtlnk a valódi —r első hege« dtlaro la 1 $ Somogy ma^ye föikpái\\ja Méroy Károly ő méltósága jiárneti távolléte után a megye székvárosába múlt szombaton megérkezett. * Kérjflk Irótáriuinkat, u megyék értalmiségét, szíves közromükőués vs icszvétökkol támogatni lapunkot. Nyílt poata. R. V. I-n»W P«»ten. V»Uh4r«l Kírjük . kHld«i.Mo;i dra h«\'> 6- l* t&^r«. A uicnaylro Ubst, Wayek«« ; ha 4p«u ulao«, •Ug li> a, \'köpeny, lehet ««I purolnl. H. J.-u»k T*polv*iu. Axt M*il oa , Uufy m 11/ ver* kvuui üt egy elüAicldt ín 7 ,,Z»Aj» ..ij», Tullpiu I f^m^st^k ai uto-Au. Ílri lyAny» Úr.nlkc, IJ le cilt\'r* «»Urömr«." New Ilyen d»lnk senytek egy ii\'Öbcn » )>ftdan«onyt dlóf» »lói. K. K<l4oek, Mohiroon. A Urrfl kofán Jön arra, bogy »«-t»trAny»iAinnukb»n kö Ölheti k rolu*| a^irt (XitileljeD Őu, • küldj* 4t »|>Alw.< ui^ltú gyernitk^krt. l(-iiAk, Priteu.- A fttvároiból mir vim lovcleiöuk, kí>«*8n-JUk • v<t« i. ♦ \' *-D«k Hilgetv&rr». A» ftrcik^x (»inokot vettük ; l\'NTyj* Kn ! »»írt 1« otefet I«\'ftdtuok, • nxilylk ft mftfniik mdlielyAhhl ker i| kl. írjon Ka a < k helyit di>^aek< ket RelMbnh P.\'-tor, (iyuU Jiuo* »ll.\'iíl. Itordo«/« i\'»n »ket ur»ny *lnorl»n , b»bAr ejfy Upt» »eia l\'ixetuek, — ijry le)(a\'.Ahh |(r«tlftl>ftn lri< ou, mlg klilóuMu megküretkeiik »< Ily f<M* »Artbetlea • elleniek. Fcü\'Klurk, Kor^tlUn. „Mludlj; tW)l«WrWuUt liuljuk." Itl • rim rái ,tneMi »dluajnk." K-uftk, ÍVVeett. H»ti|(4rrt1 1) ClnKiiuiftk, njryAnott. I/tiadUm itUA. IlUwra ft hejyuk Ijry e« b<>/n»k i én ii lic«duk ¿rted. )«k»to» fAmlortiftk, OySrben. Kftp«trirott fiir jirjik a — liacíof MAekor koribbftn JSJjdn ft leríl. T. VlcU.rn*k, lóa. Kérjük ft többit U | derék uu- gy^dnrk iteiit ¿rdflkrl mindruek felelt." ltadftiaftk. Kei ithelyre. M..«t n.íg fts U iitlk, kJ ft BÚ* tonbaa nlm *, » niA|f It hall««! 1 „Kftkft* MArtonho«." Tudom, «Iha^yni ft kukvr^k<>U«t, kft o dftll elolvuinA. „Borcaho»" „Kel a asp — ..Kétheljrl EmUk" - „Uu-cudihftn >>etyir roltftm" — uen: » örökíletuck valók. ,,£gy <UI" — „Ml fénylik ott 7 Kfjok Jön a sor. ,,TArc«á\'l »/Arnir» ön nevít »»m írj*. ftU mQv^ork , ufryftti k/ ön • „kor Iblettjel" kttxAlT megboctieion ön, nem hk»r-Juk, bo?y lapunk tirciija I* oly Ure» legyen, mint ft — m*t(>inVJ. Kuvit i I\'ilnak, Uyöiben. Meglepett ön, rolg mntt li ka-cttgnnk, mlk/ir f sorokat Irjnk. Kájilalom, bogy á tircu mir iieilvo Tolt. A jövö iximb« kellett hftgynnnk. Felelőn teçrkewtô ; FODOIi PÁL Főmunkatárs: BQB0Z ISTVÁN. Szemólyszállitó postakocsi járása N.-Kanizsa és Póes kíJít. Indul minden Hétfőn, Szerdán, (Jhö-tőrtökőn ¿b Sxombaton fél 4 órakor délután. Érinti Di. Berényt, Véíét, Nagy-Bajomot, Kaposvárt, Gödrét, MagyarszégetJÍa Jfécsro éi-kezik másuap délben. Szállitódij 9 frt. 3tí kr. Minden utazónak 30 font nehézség szabad tzál-litiísa van. , N.-Kanlzsal piaczi arak o. ó. Julius 0-án 1862. Quboiuinom i vagy termetztinévy. gçr ansitrjal dUiömH ¡ nobóiWgo T~ifa óéit. éit. font « r ■>-■ búi« Kos* Árpa Zftb Kukorica* Hajdina Bepca* î\'ebér Ub Uurgonyft Hsinft . Hxalma . Oubftcs >. \' Oyftpju . • Méa Wpca w - r< ling aaemle A ) fehér ) fekete deres« I^n Itepeao BQkk Tölgy Bor Pállaka Xtn* . -j I^ne»* . \' < >\', Haldlo* KOn i ><i> t •V ) >\'J ) i ) ) i-od ) finom ) köiip ) ) ) ) I ) ) ) ) «J^l I é > ssi»a ) söprű i törköly ) bor ■ ) mm». m-m «0—7« RO-I« 7S—74 70 -<W 7t- ""i OS— (16 60-44 44 — 4ï «6-«4 Hi—ho 7» 70 M-00 1 St/I. taviba méiöjo frt. kr. olaj ölti •W .> r. r b 4 4 * a i •j i i 4 .1 5 H • t \' 6 ölo K * M IC léje 2 AO NÖ1 70 6<i 40 7<» 6i 8" 70 5K> 40 l 60 SO 160 — 100 — - V . r-.it Í 31.1 : , rrrU : - «nil 1 . i It 19 r: o 7 46 40 T o.rt 10.11 16 M . «U .1 H 6 — .f 1« tt 1* \\ « « fr ESE v.ü- ¿.I Fcssclliofcr József figyelembe ajánlja N.-Kanizsán a városház épületében levő kereskedését, melyben mindenféle áruezikkek nagy választékban találhatók fel, névszerint: a legfinomabb ezukor, kávé, asztali edények, finom tajtékból készült dohányzószerek és serteáruk. Ugyanott találhatók továbbá: kor-neuburgi marhatápláló por, Pop anatharin szájvíz , Ottenreiter Lipót-féle csúzelleni ir lovaknak, Guttmann Rissféle patkán-, egér-, büdös-féreg- és esótányirtó szer; Reisser-féle légyvesztő papir; Lázárféle büdöskevesztő, Zacherl-féle balhavesztő por; Paglianféle syrop, növény-papír befőzött gyümölcsre (marhahólyag helyett) ; metszett üvegek; különféle gazdászati s kerti veteménymagok. Nem különben budai Neuwerthféle keserű viz, alápi ivándi, gleichen-bergi, marienbadi, pilnai, parádi, rohitsi selti és \' saidsehitzi ásványvizek. Ugyanott van az „első magyar általános v» (tüz-, viz- és élet-) biztosító társaság44 ügynöksé-^ ge; szabadalmazott lőpor-, ón- és salétromáru-í lás és szabalmazott angol paraffin kocsikenőcs l raktára. 2 (1—1] \\ JACK FRIGYES, óraműves INranry-KanlzsÉtn. Tisztelettel bátorkodik tudomására juttatni a n. é. közönségnek már óvok óta fennálló, b jelenleg ujonan fölszerelt, és dús választékkal ellátott óra üzletét. Kaphatók nála a legjobb minőségű inga-, ráma-, kópés zeneórák; ugy szinto a legújabb szerkezetű schweitzí henger-, hor- f;ony-, tengely- éa díszesen kiállittott arany- ós ezüst- női zsebórák a ehetőségig legjutányosb áron, melyeknek jÓBága- ós tartósságáért ke-•askedik, vesz ós oseról ó órákat is, minden igazitási megbízást elfogad s a legrövidebb idö alatt mérsékelt díjért teljesít. Valamint eddig, ngy ezentúl is odamüködik, hogy minden t. láto-jfatók kívánalmai gyorsan és tökéletesen kielégítteBsenek. Üzleto fennálláBa óta tapasztalván a n. é. közönség szíves pártfogását, ezentúl is kiérdemelni legfőbb feladata leend. Boltja az „arany korona," vendéglő átellenében létezik. 17 [l—1] Biztosítási felhívás a es. kir. szab. AZIENDA ASSICIRATRICE czim alatt Triestben fennálló (Első austriai tüzkárbiztosítási társaságnak) ffl&aderfffer Igaácx kereskedő háznál létező fő-Ugyviselője részéről. Tmn lntA»etnek alulírott OgyvlaelíWjr« twnnel kBjtudomAaul i b<>try »« AÍSIEHDA AMICÜRATKICE e.lmtl bl.toaltAtl U.aaaA* mindennemű AptlleUkr», gyArakra, bútorokra, Arukra, WrineeitmAuyekr« A« inAs injMgrokr», mindennemű elemi kArok, tevetetemen i tU< ét riUAm Alul •i«ur»d«n!# kArok ellen a bl to«ltA»t felvAllalJa *t teljetlll. KtSf<uduland4 «■eremaAt.enaAgek ételeiben 01 lnU*etnek alapelve mi hogy a kAroioltík-uk gjttr *>gi\\j nj ujtataAk. B<«n elvnek a tAraaaAf r^nAiöl folytono» a\'kalmaiAut megnyerte A* mAr «ok Av| fennAIIA-»Aoak Ideje a\'atl meg U UrtotU a* IntA et rAuAr« a tli telt k8.ön»Agiiok blíodalmAt ><• rfaivAulAt, Mljr Uny a tAra**Agn*k a nAIa blitoallMUkat min Ieddlg\'kell8>n klelAgltB in\'lkÖlA»* 8\' ke etkedlk. A« alulírott llfyvlaellWjf — hol k» elebbl tudoeltAaok minden kAitAggel a latnak, bl tv*l-•Aar» r*Já UfrUnMaek elfogadUtnak, As aJAnlatlvek iugyen kUtolg AlUtnak — ma*At mlud.nnemU kirUatoaitAsokra aj An I Ja Köhler A. M. 4 (t—tj a 0«. kir. isftb. Ailenda A»eleuratrlc« ealmll bl.toeltAai tArMsAfnak ilgyvivösége Nagy-Kanizsán. Stájer növénynedv, mellbetegeknek. Pagliano syrop. \\ Anatherin szájviz. Brahma wator, a legbiztosabb óvszer titkos betegségek ellen. Bcidlítz-por 1 frt. Moll Seidlitz-pora 1 frt 26 kr. Kali Créme ) csalhatatlan gyógyszer szeplő, nrozfoltok, bőrhámlás Lilionese ) s átalában minden bőrbetegség ellen. Dtmoh Leberthran olaj, mellbetegnek. » Laab Essenczia.schwajczi savó rögtöni előállítására mellbetegeknek. Dr. Hartung cliinnhéj-olaja, csalhatatlan hajnövcsztőszer. Iíimmel, new cosmotiquo, egy kofécsko segélyével bajuszt, szakált és hajat tetszésszerinti feketére festeni. Vipera zsinór, biztos gyógyszer fej- és nyakfájdalmakban, mint csúsz, torokgyik, sárgaság stb. Jovánovics fogcsej), a fogíájás elleni szerek non plus ultraja. Algophon, fogfájásnál külsőképen használandó. Engelhofer izom- s ideg-essentiája, főfájás, szédülés, aranyér, ideg, test és nemzőszervi gyengeség ellen. Dr. Uorchardt szagos növényszappanja. Glycerin szappan. Gyógyszeres szappanyok, u. m.: Ikmzoe, Camphor, Graphit, Jod-kali, Thoor és Kónszappanyok. Kaphatók használati utasittással BelUS JÓBeülieli; „az igazsághoz" czimzett gyógyszertárában Nagy-Kanizsán. 3 [t-t;__ PIOTROVSZKY BELA, szabómester, ajánlja Nagy-Kanizsán, a fúutczában (a postahivatal átellenében) levő, „8 Ztí C H K N V I"hez czimzett nagyszerű uri-öltöny-raktárát, melyben mindennemű ruha a IcgvAlogatoltabb t Ictrjelcfh kelniAklöi a legújabb minta aierlnt na$y vAlaa-tAkh&n nem <»ak M«íou vagyon, hauenv mindon rendelet rövid Idö alatt elWiiltteük. Hogy minden tfile lényeknek tókílete.rn eleget tehe»»ek, a Igy a t. cr. vovSk inegelAgedA-•At inegnycrhrwem, Tett Un vAro<ok cUÖ eO\'le vAlla\'aUiva\' (l>**ekttttetA«be Alluio i a Ily formAn rtgMn Ar/ett hlAnyt, mely Kanli.a vAroa naponkinti cmolkcdAtAvel növekedik, l\'uyrgeann elliAntuk. Minthogy r«\'ladatoninak líUlem ki , mindenlS: a tegjobliat a leheld IrgjutAnyolabban ki-aiolgAltatni, caedeuin o oAlontat lehetUK^gig azAmoa megrendelAiek AIU1 , k^üpínx fiietéa mellett pArtolui, Kd«»«nrtet »«Avarok tiaenk/t ¿v| IparkodAaom uUn nyilvAnltott biiAlmukirt , aion k/Mi tel, hogy tovAbbl kegyeikre Jövíro !• mAIUtaanak. 11 lt-1] EISINGER HENRIK újonnan nyitott kereskedés a fOplaczon (Fesselhofer ur fUszer-kcreskedóso mellett) Nagy-Kanizsán, bátorkodik ezennel a t. oz. közönségnek mindennemű posztó, rőfös és divat-áruk kiválogatott raktárát ajánlani, és különösen figyelmezteti a t. cz. közönséget, hogy mindennemű fehér kelmékből, u. m. valódi rUmburgi, hollandi, creász és sziléziai stb. gyolcsokból nagyszerű raktárt tart, jutányos és szabott ár melletti szigorú pontosságot igór, Bzámos látogatásért esedezik, asu-n lioriroghy János magyar hölgy BasaTaómeater P e s t © a, - •. n vii\' régi posta utcza, 18\\10. sz. 2-ik emelet 11-ik ajtó, készít mindenféle bruszlik, mente, szűr és palástokat, ajánlja magát a t. vidéki hölgyvilágnak, azon biztosítással, hogy szakmájába vágó minden kegyes megbízásaikat azonnal, a legpontosabban, legdíszesebben s lehető legjutányosabban teljesíti. W fi-t: 2í. Pciikerí ¿s Sícpáiick, bútor- és szobafestők, figyelmébe ajálják magukat a t. közönségnek. Elvállalnak bármiféle szoba-, bútor- és olajfestéseket, gyors és készséges szolgálatukért kezeskedvén. Megrendeld sokét .^^csi utczán 392 és 321 szám alatt fogaduak ¿1« \' N.-Kanizsán 1862 jun. 18án. t .ij V Újonnan nyitott rőfös kereskedés. Svágell Nándor a t. cz. közönség figyelmébe ajánja Nagy-Kanizsán a „Korona" ezimü vendéglővel egy sorban ujonan nyitott mindenféle posztó-, röíos- és divatáru raktárát. Miután föladatomul tűztem ki, Hogy Üzletemnek csak is a becsületesség- és pontofiHiigot vetem alapjaul s áruim valódiságáért mindig kezeskedem, azon biztos reményben, hogy t. vevőim bennem vetett bizal-mokban csalatkozni soha sem fognak b jutányos ár melletti pontosságot ígérve, számos látogatásért esedezem. U-\'l tí ti-i> i. ZERKOWITZ VILMOS váltóüzlete N.-Kanlzsán, a naponkinti árfolyam szerint vesz és árul alaptörlesztési kötelezvényeket, állam- és sorsjáték jegyeket, részvény- és elsőbbségi kötelezvényeket, arany-é8 ezüst-pénznemeket; továbbá bármily összegű kölesönökkel szolgál hitelpapírokra és általában mindennemű pénzügyletek létesítését vállalja el. Nem különben árultatik ott minden állam és sorsjátéki papir 10 hónap alatt lefizetendő részletekre. A triesti kir. szab. általános biztosító társaság ügynöksége, tüz 8 jégkárok ellen, és az ember életére. ™ Mikolasch S. fényképész Nagy-Kanizsán, tisztelettel jelenti a n. ó. közönségnek, miszerint a piarista utczában, a (tavirdai hivatal átellenében) levő fényképészeti teremében (Photografle-Salon) az időjárás tekintetbe vétele nélkül, bármiféle megrendelések elfogadtatnak ós foganatba vétetnek s kezeskedik a képek természethüségeért. Az ár 2, 3, 6 ft. o. é. Továbbá elfogad mindenféle szoba- és-butorfestési munkákat, aranyozásokat ós siremlókeket a legJutányosabb áron. ■\'\'• 24 (í—ij T; JACK EDET bádogosmester N.-Kanlzsán, ajánlkozik mindennemű épitészl-, disz-, mü- és gazdasági bádogos munkákra. Raktárában mindig találhatók bő kiválogatá*ban és legjobb minőségben: fény- (Moderateur) és irodai lámpák, kávégépek, horgany- vagy rudbádogból készült ftlrdö- és Ulökádak, zuhanykészületek, mindennemű konyhaedények. — Meghibásult Modorateur-lámpák a legrövidebb idő alatt s jutányos dijért megigazíttatnak. Boltja a fapiaezon, Breierféle házban, közel a templomhoz. 18 [t-n Jl> [1-11 Hirdetés. , \'HÍ. < • C \'i \\iA i »:■ A nagy-kanizsai polgári egylet helyiségében a vendéglői haszonbérlet folyó 1862-ik évi Szent-Mi-hály naptól három évre kiadandó; a szerződési feltételek az egyleti t elnök urnái megtudhatók; a vállakozni akaróktól írásbeli nyilatkozat folyó évi julius 31-ig fogadtatik el. Kelt Kanizsán, junius 25-én 1862. Az egyleti választmány által i > 1. i férfiöltöny készítő, ajánlja N.-Kanizsán a fo-utezában b. Walterskirchqn-féle házban levő ruharaktárát, a melyben rendesen 16—18 legény dolgozván, bármiféle kelméből a ieg-diszesb és legjobb állású öltönyök készülnek. Kelméi a legelső gyárakból valók s a megrendelt munkák pontos és díszes elkészítéséről kezeskedik. «n-n SCHIFFER VILMOS üvegkereskedő, főuteza, a városház mellett INT.- .1 >T u. Wolf Istváit, nf\'Vi1) disz-szij gyártó-mester Nagy-Kanizsán. Ajánlja magát mükészítményeinek válogatott raktárával és készen találtatnak nála mindennemű lószerszámok, gazdászati lóigák, lovag-szerszámok, nyergek, angol bőrládák és fegyvertokok; továbbá mindennemű vadászkellókek, fuvaros és lovag ostorok, sétapálozák és sérvkötők; nem különben elválalhat megrendeléseket mindenféle szij-disz-mtívekre, azon biztosítással1, hogy azok leggyorsabban,a legjutányosabb ár mellett létesíttetnek. Ugycmott mindenféle e nembeni jávitások átvétetnek. W (t.t) ajánlja mindennemű üvegkészitménynyel felszerelt raktárát. Különösen bátorkodik figyelmeztetni a t. cz. építőket, hogy minden, akár mily értékű üveges munkákra, úgymint: magyar és cseh akármily nagyságú és szintt fél és egész solin üvegtáblákra nézve történő megrendek\'st pontosan és legjutányosabb ár mellett teljesíthet. Áruitatnak nála továbbá képekre Való Üvegtáblák tetszés sz<^ rinti nagyságban, valamint mindenféle finom mosható araUyOZOtt képrámák Íb. , 8 (kTíj< WEISSMAYER BL Nagy-Kanizsán L a „Korona" vendéglő átellenében 467. szám alatt jól rendezett nagyszerű raktárral ajánlkozik, mely be jj mindenféle kabát-, nadrág- és rcverendaszövetekj valódi rumburgi vászonból és válogatott pereailbóí készült férfiüngök; továbbá mindenféle jiői öltjöf^ nek való selyem-, gyapjú-, pamut- és ezérnaszöv«* tek, valamint a legújabb divatú női köpenyek, bu-dák, menték, palástok és othonkák mindenféle finom és olesó szövetből, hasonlóképen nagyszámú uj divatú nagykendők és hosszú schawlok, ág)- és asztalkészletek, asztalkendők,, törülközők más fehérneműk; továbbá: bútorszövetek, nap- és esernyők, szőnyegek, asztal- és ágy terítők, peruvien-vagy selyemből, valamint mindenféle gabna-zsákok-és ponyváknak való vásznak stb.a legnagyobb ff áj lasztékban és a legjutányosb áron kaphatók. Itaítfij ott mindennemű öltönyök és fehérruliák fprííak számára megesinálás végett elvállaltatnak\', legjutányo^ sabban és legjobban teljesíttetnek; ------ -- >M i ,. ,M V ..>]., í\'l.n! . M,!i.-----• \'TVrv KREISLER SALAMON ■ Kft^Kflűaixsda^ umn /rmj *b -öi ezennel bátorkodik a t. cz. közönséget a fő-utezai Tuboly-féle házban levő mihdennemü \'kész \'Worral gazdagon felszerelt raktárára figyelmeztetnie Wállali kőzik egyszersmind különféle asztaLos- és épjtési JiMUU-kák jutányos áron való elkészítésére; minélfogva, szíves partolasra hívja fel a t. cz. közönséget, nt-t] i/■) t\'.• íxír yúuii \'j#iv*)v aé ] \' mitx üjfi . !f9>/>bu\'* Braun Ágoston ji5 o ,l\')^/>\'.ítösö;! ü—n ~ "V ,?in;l ;<i\',\\nni ; r fodrász és haj tfttrtfcészjtő N.-Kanizo^n, (t • ^ ajánlja minden üzletéhez tartozó munkáit; valamint gazdagon felszerelt\' illatáru raktárát; különösen pedig a nála kapható.hajffttWswnátv ftpj^if nek segélyével a hajat minden ártalmas következés nélkül megfesthetni barnára, feketére és szőkére, épen ugy hölgyek mint férfiak számára, mely szemek jósága ós tartóságaért kezeskedik. Boltja a felső piaozon • - f«il «!•■».-.-í ; i, postaház mellett 461. sz. a. 9 (1—1) 4 8 + t* 0 Víi. l SZEILER PÉTER, f K "T. 4 a > órás ttouUttol Jelenti a t c«. kötónUgnek Ya\'amlnt W*e> H»l»ttAre*lnak a tlntelt villatkoKiknak, hogy gyAriban a legjobb mÜalkatUl «llitott, or*xigi>»ao * tdbb helyen megvliagilt , fcklrányos torony- és vár-órákat »Upen •• taitA»an elW.xl«, it awkat kllIBnf\'le nagyiban a legJiitAnyo»b Ar mellett eladja. \'\' Több nagyobb varoiban iieriett blaonyltvAnyokka\'i blrvin, aton remínynyel kenetteti magit , bogy a riblxandö becae* megrendelteket lehető legnagyobb gyoriaaAggal, ¿t a mcgbixúk Uljáa megeVgedMre vígreh*JtandhafJa Keretnek a tiniéit mrgrcnde\'ők, hogy megiendeU» alkalmival a leendő (timlapok weny-f/Uifitttl, valamint at el»ö ét miaodlk harangnak >nlyAr<M értcaltoul ixlveikedjrnek. (üSnk/ntl 0Mt<t mellett la köttetnek »»cri8JÍ»ok. \' . A gyár a kercuMczában, 48. n. a.fokvŐ saját hátában létezik. óraraktira pedig, melyben mlndennemU s»eb- 4* mi* órik igaiitiaa fdlTillalUtlk a fBplA-eaom Koba kivíhi/a mellett Wtealk 2i ;3-*j SehleeMa Ferenez, templom-, szoba-, czimer- és irat-festő. Lakik N.-Kanizsán Kereszt-10 [1] ntezában 54ik sz. a. HÖftA. YISGZSi aranyozó, tisstelettel jelenti a nagyérdomü kö-*ön»égnek, hogy Ő mindennemű aranyozási munkákat elvállal, úgymint: oltárokat, tükör-és képkereteket b minden e szakba vrigó sa-lonmunkákat b azokat a leggyorsabban én legjutányosabban készíti el. Lakára nézve o lapok kiadóhivatalában adatik bővebb értesités. 7 12-2] »©SKOT0GK W. Ae t. t N.-Kanizsan, Ajánlja saját gyárát, melyben mindennemű mosó- ugy pijH-re- ós pálma- (co-cos) szappanok a legszebbs legfinomabb minőségben, a legjutányosabb áron kaphatók. 80 ¿l-l] Szalay Károly > ügyvéd Kaposvárott, haznfmi üdvözlettel értesíti a t. ez. közönséget, hogy minden törvényes iigyekbeni megbízásokat készséggel elfogud. Irodája; I\'aputoza 334. számú saját házában. to i »-aj Egy varasdi nürnbergi áru k e r e s ko(Itfkszámára kerestetik olyan inas, a ki a szükséges iskolai előismeretek mellett a magyar és némot nyelvben jártassággal bir. Uővebb értesítést nyerhetni Svágel ur 27 [3—2] v a s k e r e s k e d é s é b e n N.-Kanizsán. A V a s ii t i iMf " • ro mciicfrcnd. i > "I Nagy-Kanizsáról indul Budára . . V „ i 6. Keszthely ro érk..........~ \'. . 2 „ Uoglárdra ......... . . . V . 3 „ Szi\'.ntódra (innen jár a gőzhajó Fiircdre) . . . . \'. 4 „ Sz. Fehérvárra érk.........., < . 6 „ Budára „ . ...........8 ,, Nagy-Kanizsáról Pragerhofra imlul , . . 1 „ Csáktornyára érk............ 3 „ Pettanra „ ...........\'{ 4 „ Pragerhofra ,, ......... . . . 6 „ Budáról N.-Kanizsára imltU . . . tíM Hz. Fehérvárra érk........... . 8 „ Hzántódra (innon a gőzhajó jár Híredre).....10 ,, Iloglárdra érk............11 u Kesztlielyro „ . . . . .. . ... . . : •, .12 Nagy-Kanizsára érk. . ... . »» M 10 p. d. u. 28 20 1 4Ü 43 f) »» »» >i ti »I H »» n i t» tt it ii ii i Szommer József a t. közönség figyelmébe ajánlja jólszerelt nUrnbergi-áru-kcreskedését I különösen pergamentpapirját, mely a gyllmölcsbeíozésnél sokkal jobb txolgálatot tesz a közönségesen használt hólyagnál, s mi több, jóságban minden eféle pergament paj irt felülmúl és ive et*ak 8—10 kr. Találhatók nála jégzacskók (Eissilekhen), mely ok minden bécai kórházban a legnagyobb sikerrel és előnynyel használtatnak. Továbbá olyan ágyneműk, különösen gyermekek számára,melyoket.beszennyezés után csak le kell törülni és ismét használatba vétethetnek. Hasonlóképen nála van *» „A"NKERU ügyvivösége, moly a lcgbccsülotcsübb föltételek alatt biz-toBÍt halálesetok-- és életro nézve. 13 [2—2] Pragerhofról Nagy-Kanizsára.....9 „ Pettanra érk. . . / . , . . . . 9 „ Csáktornyára „ . .< \'..........11 „ Nagy-Kanizsára érk. . . . . . . . . .. 12 „ 27 / * ii 30 „ reg. „ „ ,, „ ^ )i ti 1 „ d. u. 13 »» »i 30 „ reg. i. i, 20 „ „ 49 „ d. u. Kevert vonal. Nagy-Kanizsáról Pragerhofra indul . . Pctaura érk............. Pragerhofra (csatlakozik a Triest-Bécsi vonalhoz) . . 5 „ Bécsbe érk. .......6 „ BóCSbŐl indtil............9 „ Pragerhofra érk. ..... . .........10 „ Fetanra „ t.....; ...... 12 „ Nagy-Kanizsára érkezik........5 10 ó. 10 p. este 4 20 „ reg. 11 >i 11 8 24 ,, este 80 „ reg. 65 „ entív 23 12 éjei 11 reg. m- 0 •V I ¡ e lap kiadótulajdonosa a t. közönség figyelmébe ajánlja Nagy-Kanizsán eddigelé létrejött vállalatait, u.m.: ktínyv-, mü-, hangjegy-, iró- és rajzszer-kereskedését; donibornyomó gépét (Iíoehdruck-Presse), magyar-német kölcsönkönyvtárát, könyvkötészetét, mümunkászatát; ügyvivőségét a pesti, bécsi müegyleteknél, bécs-prágai papirszőnyegraktárát s végre ujonan felállított kő- és könyvnyomdáját, s tisztelettel kyelenti, hogy bármely megrendelést pontosan és gyorsan teljesít akármi távolságra is. * \' j \' \' \\ Mielőtt a kereskedésemben feltalálható ezikkek sorozatait eléadnám, az általam ujonan felállított kő- és könyvnyomdára bátorkodom némely észrevételeket tenni. :\'V<- t :m >íf .t L-Atü 4 Nem kevés áldozattal ragadtam meg e roppant költségbe vágó vállalatot, de minthogy minden figyelmemet arra fordítottam, hogy irodalmunknak Zala és Somogy megyékben egy uj utat töijek, és az irodalmi terményeket minél gyorsabban kiállíthassam, íróinkat nagyobb és szorgalmatosabb munkára ■ 1 ^ ... j* * • \\ f ■ \\ bátorítsam, községeket, kereskedőket és egj éb iroditkat a lehető legolcsóbb nyomtatásokkal elláthassam és végre hogy üzletemet e vállalat által kiegészíthessem, kérem egyszersmind Zala-Somögy megye lelkes í i i * : közönségét, e nagy s fáradságos üzletemet kegyes pártfogás alá venni szíveskedjék, s én nem fogom elmulasztani, minden átvett .munkákat rendesen, hibátlanul, gyorsan kiszolgáltatni, ügyes magyar nyomdai személyzetről gondoskodni el nem mulasztottam, s hiszem, hogy nyomdám igéretemet nem sokára tökéletesen tények által bizonyítani fogja. lítl.: rí\';:. !.- .i t /ifi tv ii i t:i , !?>«•)} >lC\'0 , \'•\'» •; r . »(.\'•<{ - Vrt . I l WajdiU Jó*sef kiadó lap- és nyomdatulajdonos Nagy-Kanizsán. \' ■ • uttiie^ í!t! .•\'Tifl l/.i.i. rí, --—* Jïagy-Kanizsa. I. évfolyam. -fnî J 2. szám. 1802. jiüius 10-én. MU *M > r ""-ír-1 Ismeretteijesztő lap » szépirodalom, kereskedelem, ipar, gazdászat, tudomány és művészet köréből. Mcgjnlen * lap logalább egy Ívni jullu* )<ó 1-töl kosdvo minden hó 1-én, 10-én éa 2<>-án. — Klíifi/.ctóni ár poatáni azétkUldésacl helybon háahoa hordva egé»* évre ft frt, félévre ¡1 frt. — ilindon egétz éve» nlöHzotti n luptul^jdono» kölcsön könyvtárát a* eddig fentálló föltételek mellett fél áron hatanálha^ja. — Nyílt tér egy Pi tit »őrért 10 kr. — Hirdctéaok négy liaaiil*.» l\'otit »őrért 1-ör 1 kr., 2-or*(J kr. én minden további beiktatáaért 5 kr. • bélyogdijért 30 kr. fizotendö. — A beiktatási dij « a lap keaelését illotÖ mindon tárgy n kiadó hivAtallioa Nagy-Kanizsára; a lap »zellomi tartalmát illető közlemények peaig, ugy minden levelek bérmentve a szerkeazttiaéghez küldendők Kaposvárra. Szerkesztői nyilatkozat. Miután U Nagvinéltómíga Magyarország k. Helytartója engedélye lulytáne lap felelő\'« *zer-JvonxtÓHO egyedül személyemet illetné: az első azám nevemmel jegyzett bevezető tuikke azon kitételét, hogy „a szerkesztői teendőket Roboz István orral megosztottam"— felsőbb megintés és rendelet következtében ezennel nvilviínosan visszavonom. k « p o « v i r. lu». >. 184«. FOl >UK PAL. Csapolni akarják a Balatont. I. Nom ttj kérdés ez, hogv valakit mcglej>-hfctue. i\' ., t, Évtizedek érlelik már méhökben, s az érett gyümölcs csak nem akar lehullani! A mit noliány nap épített v havak lorontot-ták. A init néhány kéz emelt, száz aláásott, • léglte akarák röpíteni az állam- és közgazdászat érdekében, az anyagi erősbülésro szánt eszmék aáuozaít, mely ok Imii a „jók java" küzdött. Egyik részen az anyagi érdek nyerni kívánt., a másik részen ugyanez érdek ellenállt. Midőn a mult súlyos idők reánk nehezedett terhei s ebből következett ujabb és ujabb <9 kiadásaink folytán, többen arra a gondolatra jöttek: vajmi jó volna, ha birtokaink becsét emelhotnénk, azokat nagyobb terjüvó tohet-nénk, — előálltak a regényesség, a természet örök szépségének imádóig felkiáltottak: „Csitt! mit isten alkotott, nem szabad olrontani; nem csak kenyérrel él ám az ember, hanem/lelket üdítő képek, gyönyör- és »zépségekkol is? „Földet vehettek,háld számra, de Balatont — soha!" A tárcza nyerni akart, a lélek nem akart veszteni. A balatonleosapolási nádor-csatornai, sió-berki társulatok álltak majd mind szemközt. Ha más gáton nem tört volna is meg a sok nemes tűz, igyekozet; untig elég volt ennyi erőnek egymás ellen küzdeni! Somogy szerotne birtokban nyerni, — Zala és Veszprém megyék félnők az ily nyereménytől. Somogy örömmel odaadná nádját, berkeit, — Zala, Veszprém épen ezektől nem akarnak mogválni. Somogy »zeretne táladni minden borki vi- zén , a Balaton tükrének egy részén — nagy gazdászati érdekei kívánván ezt, — Zala és Veszprém meg é|>en a vizet féltik^ a nrm akarnak tölo megválni. Bomogy, a moly viztől menekülni akar, a sióberki társulat ugyan ezt a vizet féli, hogy — nyakára talál ülni, s ott is bibioz és gólyák sétálnak, hol most a kasza peng. Bomogy beljebb akar menni a Balaton felé száraz lábbal, hogy a hol most apró kőszeg és garda lobicskol, — ott megkötve a homokot, idővel harangos gulyák legelészszenek. Füred és KeszUiely ellenben a fürdői paradicsomok megmentéséro minden vizi Istent Begitségre hívnak; mert látják, hogy a hol most hullám csapkod, s egész élvezottel úszik és tldül a messze vidékek ide fáradt gyermeke, — ott néhány ¿v múlva tengelyig vághat a kocsi a homokban; s a kéjhelyek félig-meddig meg lesznek fosztva rogényes ős elragadó szépségeiktől ! . . . A nádor-csatornai társulat a múltban szinte veszélyezve látta érdekeit a somogyi társulat terve által. iránti apathia. Közönségünk egy része, irodalomról szólva, alszik, a másik közönyös, a harmadik tehetetlen. *) Ez apathiiról akarok irtu. Ha találsz love-lemben némi igazságokafyrhahár talán soknak nem tetszenék is, bocsásd a nyilvánosság elé; ha gondolod, hogy szigorn, keseri*, vagy épen igazságtalan leszok, dobd levelemet kosarad be„ nem fogok neheztelni miatta. **) Az irodalmi vállalatokra nézve nagyon mostoha korszakban inditjátok meg lapotokat. Az időjárás, mint sok egyébre, ugy az irodaloinru nézvo is nagyon kedvezőtlen.A részvét naponként osökken. a pártolás buzgalma lankad s a nemzet szeretete irodalma iránt, mintha ez mostoha gyermeke volna, vagy nem felelne meg föladatának, fokonkint hidegül. A könyveknek ninctMU kelendősége, a lapok osak tengnek, a legnagyobb hordorejü vállalatok osak az irók küzdelmévé, s kiadók áldozatával tarthatók fönn, a szellet* müvei bebarangolják a hazát s szomorúan tér. nek vissza az irók vagy kiadók lomtárába, honnét haldokolva vándorolnak a boltokba és az ész, lelkesedés fölmagasztaltság szüleményei árúozikkek takarójaul szolgálnak. Ez rövid rajza az irodalom pártolásnak mostanság. Nem volna benne semmi *aó\\aorító és elkeserítő , ha léha, ephemerbecsü s minden lépten nyomon fölbukkanó fiatal óríánok a „haza z nemzet" érdekében kiadott primitív fcien-géit, osak a számot, de nem beoset szaftost felesleges vállalatokat, a szerkesztésvágv,>öi keletkező és sem hézagot nem pótló, s»Mn belbecs-csel nem biró lapokat, a mindenféle ozég alatt alatt hirdetett s „tőlünk mm ftlggö akadályok I i> TÁRCZA. K*t virágszál. Nincs olyap pár hat faluba, .Mint Vig Örssé • Péter gazda! Mikor a bolondját kezdik, •S u jó csapost mcgorcaatík; K jelszóval: dínomdánom Vigalom 1 .Szőlőhegyen nincs gond, ninca bú, Unalom! .\\>> U. » i ; i \',! íll .1«. ilf< ty, )».- « Addig otthon a aok poronty Sovány t<<»Wii llg-lóg a rongy; Veszekeaznok, hf^jba kapnak, Do kenyeret még aem kapnak ; Péter gazda a élotpárja A hegyen, Felejtik — hiaz a mnUUág Jól megyen! \' 1 (ÚJ Ult Ka ha mindes volna a ó r t é a , — > j Van közöttük: ogyotértéa! Férj, feleaég egymást híven Biatatja a szőlőhegyen | S haaafuló — tüskén, bokron, Hegyen át — i Előrántják támaszul a •<|f ,1>V Cautorát t -I1,.!. ,flf. : Máj nap inog int újra kezdik: A jó oaapoat mogoreaatik ; — A aok airó poronty otthon, Veaaekhetik a aok rongyon I — S minden Jól megy, többi kOzt a Gazáaaág: ? l\'orem — ha máz nem — orrukon Borvirág. .. NLaoa olyap pár hat faluba, Mint Vig Orzze a Péter gazda! Távol tőlük az áss szava: Le«* «, jut-e a holnapra? laznak. mig a hordó at^a, S az alatt — Nem buai^a tikét aemmi Oondolat! , \' 00N01 LA KÁROLY. Az éj s a nap. Az él ülén — ha ránk borúi — A félénk ugy aápuad, remeg.... Moat él borong felettem ia De lelkemet nom rázta meg. Tekinta körül: mi régen áll A föld ?----a ab éj ki nom maradt.... A fényt homály clüai meg, Az éj után derül a u«p. , PAP OABOlí. Nyílt levól a szerkesztőséghez. Bizalmas fölszólitásodnak, hogy legköze-lcbbcn megindítandó lapotok számára irnék valamit, szivesen engedek. A tárgyra nézvo köny-nyebben tájékozhatnám magamat,ha grogramni-tokat ismerném, de cz mitsem tesz, irok arról, mi minden keletkező lapot s igy titeket is, kik e lapot meginditjátok, a legközelebbről érdekel. Talán bizony néhány száz előfizetőről a-karsz bennünket biztosítani ? fogod te, ki annyi erélyt, buzgalmat fejtesz ki e lap mellett s fogja derék kiadótok kérdeni, ki egy fővárosi dúsgazdag kiadónak is becsületére váló áldozatkészséggel teszi az előkésiületckot, hogy a „8o-mogy-Zalai Közlönyt" Somogynak, Zalának megfelelő diszszel és tartalommal kiállíthassa. Ó nem, énen ellenkezőleg, arra akarlak figyelmeztetni, nogy nagyon vérmes reményeitek ne legyenek- Nagy az irodalmi vállalatok •i .a \') l*f7«n aaabad kaaai l*tu>Unk, twfjr ofj i4*a* u*K Ul- ke»Wt. 8 »• r k. - \') A»t D«m 1»««»HV, a JA WiWWt okolni tbraak. Batrk. * > • \' \'\' \'\' \' 11 Ily akadály ók, egymás éllen küzdő érdek- erők megfontolása után nem lej;et csudálni, hogy a gyllmölcs oly későn érikV s Herkwltk- ként mindcgy^k\'tái «ulafr na fg^ni^ i kenység óriás étfiét fcordja vállain! . A kiiljlj|>vá\\t érdek4nflt.>riii)i^ n oly mély a gyökere, — hogy ft» illetékes bi róságokon kivül, egyed»^ csak a haza éB kölcsönös testvéri szeretet férhotnck hozzá... S talán még hosszá ideig tart c zsibbasztó, kínos érdokharcz, ha a déli vaspálya Buda-pragerhofl vonala meg nem épül, mely vonaly nak a Balaton közelébo eső részét a rakonczát-lan hullámok, kiöntések folyvást fenyegetik, s e tekintetből az idegen társulatok e „legloyali* sabbu-ja mérlegbe nem dobja ép\' ugy hazánk iránti részvét- s szeretetét, mint roppant anyagi Aldozatját, ............ E társulat, mint nompact test, mely 02 millió forint tökével védi érdekeit, hazai ügye. iuk irányában tiszteletet parancsoló állást fog. lalván, — csak dicsérettel halmozható el. A nagy, függő kérdés eldöntésének siette-tósére f. é, jun. hó 16-án gyűlés tartatott H.-FU* reden nagy raélt. gr. Zichy Foronoz kir. biztos elnöklete alatt, hol az érdeklett társulatok kép. viselői, vasúti s társulati mérnökök, és az ügyszeretetet szivökön hordó nagy számú közönségen kivül, a déli vaspálya érdemes igazgatója, Mischel János is jelen volt, Nem akarjuk itt ho»szanan elttao*©lui a gyülésbeni heves vitákat, csak az erodményt közöljük röviden, vagy is azon végzést, moly gr. Zichy Nándor, mint a Nádor-osatorna-tár-sulat elnöke ¿elfogadott indítványára olnökileg kimondatott \' ■ - • > A vég*és, melyet a M. O.-ból átveszünk, igy liangiükí . . i <• „A nádor-csatornni, sióherki, somógyi ba* Utonlettállitási és déli vasuttársnlatok mindegyike saját kebeléből 3 tagot és egy mérnököt a lehető legrövidebb idei alatt a végett fog 4 10 ^ kiküldeni,hogy e kiküldöttek egy közös bizottmányban ejgíesülvén, ez magához vem ax ed-<kff«szitett flzükséges mérnöki munkálatokat, jptólfeg és müta..i|ük rtogNi^Aljai müiden.^ szóba* levő .wM/píáiít éi^Ő körülményekkel í" É\'/ím idtfi »hifi ittt/Akintésbe tegye kir. biztos ö á^ilRd^gával, ki e bizottmánytól hetenkint tudósítást vévén, hol szük- sé«i£»| hojyi*inén\'fcnjo^elenhei»Hon. Eteo bizottmány a társulatot? kívánságait ¿s ¿rdekeit lehetőleg összeegyoztotő terv készitéso és jelentébe f. évi augusztus 28-ára elkészíttessék, a mely napon ő excellentiája kir. biztos ur elnöklete alatt összegyülendvén, a Balaton szabályozási ügyben véglegesen határozni lehessen ; miért is az egyes társulatok fel szól itandók , hogy e gyűlésbe küldendő követeiket o tekintetbeli meghatalmazásokkal ellátni szíveskedjenek. — Mindonesetro ünnepélyesen kijelentvén, hogy ezen ekkép kiküldött bizottmány eljárása által sem az egyesek , sem a társulatok eddigi jogaikban semmiféle csorbát nem szonvedhetnok, Bem aifokra o tekintetből valamely terhek nom rovatna^." Még néhány szavunk van o kényes tárgy-bau, melyekot jövő számunkra halasztunk. B030 25. Zaláiból. Néhány szó a dunánttili vamtiikról, A* első európai gőzkoesínak Nürnberg és Fürtlt között 1H33—3f)-ben ibrtént megindulá-Bakor, s később az országban Pesttől Váczig, vagy Pozsonytól Nagyszombatig haladó első magyar vasutak létesülésével, Dunán tul, a rábaközi, kemonesi, göcsei és zscliozi ember még nem álmodta meg azt, hogy les/, egykor nálok is olyan idő, melyben a oivilisatio varáaserejé-vei a vassint nem csak a kerékre hucsák, hanem p o s t a u t a k r a is rászabják , s azon koosizgatnak! És imc alig folyt le két évtized, már is oly hatalmas, részint elkészült, részint in; / ím) %» * J tervben álíó\'vonatok szelik\'e borral, gabnával s fával megáldott t»^at, vaj^k^\'l eső vídé-kejf, U$gy a mozdoijy! magas mely tenm\'kenyij^ttfafcttzön fégijf ? s a Balaton íf^t^MII^\'il^yllfNbn, t^nyéne a liálá-él^dö iwlgáriwéolt «sn.Wlj »égnek , egy Foultonnak, Wattnak emelve! nekik, kik n jelonkomak, a középkor Btilya alatt meggörnyedt lomha tagok helyett, gőzerővel szárnyakat adtak! 8 valóban ha e vidékeken a csak néhány évvel ezelőtti járhatlan, s még a főbb kfeHkedési pontokqn is kavicl «élkül Hagyott utakra tekintünk vissza — én ha eszünkbe jut az, hogy az utas, ha a galamboki, kiskomá-ronii vagy másféle; a szalamelléki szikkantós agyagból kivánszorogva, Zalamegyéből a főváros felé fordítván szekere rúdját, két napi keserves utja után is, őb Buda helyett, legfölebb Veszprémet férhette el; most áldjuk azon feltalálókat, kiknek még akkor is köszönottel tartozunk, midőn itthon családunkkal együtt reggelizünk, sőt ebédezünk is, mégis egy kurta délutánon át, esto ott vagyunk Pesten, a \\i-rágzó ifjtí Pedtliéh, fi mi Mekkánkban! söt még 1 \' \' *< s ugyanazon este a nemzeti színházba is beférünk és a Komlóban is egyet — hallgathatunk. Ez utóbbi azonban már a kényelemhez tartozik,x Ep/iél , előbbre v^ó( a r^jkséges, a hasznos élvezete, mely gazdászati, kereskedelmi siparüzloti szempontból oly nagy mérvben nyilatkozik, a. Mura, Kába, Szalu, s Balaton vidéki vasutak által. Somogy- és Zalában, itt hol a produotu-mok gazdag bányái mollett is a kivitelt csak is arosz utak akadályozák; itt, hol Kanizsa, helyzeténél fogva világkereskedelemmel áll szemközt, -*- és itt, hol a végtelennek tetsző őserdőkben még évtizedekig is hézagot nein okozva, telik ki a íűtétdiea megkívántató fa; fölszámít hatlan kincsnek forrása, biztos alapja a vasút. Ks ép azért, mert a vasutak főemehyüjoként a kőszénnél caélszerűbb s olcsóbb bikk- vagy miatt" meg nem jelenhetett albumokat sújtaná a részvétlenség. Voszszcn, bukjék az, a mi neui érdemos életre! De midőn oly vállalatokat is, hogy többet «o említsünk, mint a nBudapesti sjtemio," „Szépirodalmi Figyelő," melyek akári m$ly nagy nemzet beosüldtéro, büszkeségéro válnának, látunk a halál tusája közt vergődni; midőn a szellem valódi produotumait nem látjuk becsülve, pártolva; midőn a mindennapi tapasztalás azon szomoritó tény bovallására kényszer»t,hogy o nemzet elhanyagolja, elfeledi irodalmát, mint szoktuk foledni azt, kit többé nem szoretünk, ez azután valóban nagyon sajnos és a közönyösségnek) oly neme, melyet megboosátaui nem lehot! m < . Nem akarok elhasznált phrosiaokkal én közhelyekkel előáUni. Nem akarom azon szá*-szor és ezorszer bebizonyított igazságot ismételni, hogy valamely nemzet műveltsége és szellem mi fejlődése azon tényezők fölkarolásában, virágozta tásában nyilatkozik, melyek e műveltségre ós szellemi fojlődé$re legközvetlenebbül hatnak. Siket füleknek úgyis hiában boszélnék, a kik pedig ez igazság érzetétől át vannak hatva, úgyis követik, osak hogy n fájdalom, napjainkban ilyek nagyon kövesen vannak! i. A kiben nincsen fogékonyság, l^lkosodé«, ha kell, áldozatkészség valamely nemes óh szent ügy iránt, kiben osak mindannyisaor alkalma» zott vilanyozás képe« a vért hevesebh koren-gésbe hozni s ki a külszerek )>ehatásának nwgi «züllésével aluszékony termésvetóbé visszaesik; attól soha sem lehet várni, hogy álősegitse azon nemes és s&ent Ugy diadalát. Az irodalmat nemes és szont ügynek csak az nem fogja elismerni, kit szellomszegénység-gel vert meg végzete. Alig hiszem, hogy szélese hazában találkoznék a műveltségre igényt tartó osztályúak közöl valaki, ki e szegénységet magára vállalná. És mégis honnét e fásultság, honnét o visz-szavonulás az ész világa revelatíóinak bibliájától — az irodalomtól i Megszűnt-e ez az a magasan álló zászló lenni, mely lm talán nem is lengetheti szalnyilo^lo^ogój^,*}? összevontan is, a műveltség, szellemisig, eszmoharoz s a nemzet életének ismortetöjele, idővel és körülményekkel daezoló palladium^, melyet a rozsda föl nem emészthet, menykövek össze nom rombolhatnak, mort isteni szikrákból keletkezik, melyekot erőszak kioltani nem képes,ha támogatja, védelmezi a nemzet, molynók sajátja. Kérdezem, honnét o fásultság ? Mondják, a korlátolt sajtóviszonyokban rejlik a részvétlenség ogyik oka. Irodalmatok szárnyaszegetten tengődik, alul áll eszméim, vágytaül KífrivtyutllibíU híüfciftl/HífcüíiiribóL niiért szállnék le hozzátok, mondják százanként, ezrenként. Igaz, szárnyaszogott a iijipi irodalom, do a politikai tér korlátozásának oda engedjük-e azt a diadalt, mely az összos irodalom fejlődésének megakadályozását vonhatná maga után, lm e•mentséget elfogadhatnék érvényül? Csak épen politikából táplálkozhatik-e a szellem, s a tudomáijv\'os működés nemes ösztönének osak akkor tegyün)c eleget, ha minden sorban egy-egy ágyudörgéa hangját véljük hallani? Es ha «mentség alapos volna, akkorlogfelobb a politikai irodalom pangana, de pang ^tudományos irodalom, pang a szépirodalom, pangnak a legjelesebb szaklapok, folyóiratok sminden vállalat, melyet szellemi munkásság idéz elő, mintha osak o némzet már olvasni is megszűnt volna!! *) *) Ki minden e»«tre nomorú jel»A*4|r, de mi» réexiöt Örven-denRnk\'kell, mMh ens\'k "V* nem » (VJiink *» Irodalnm nnfet {1^z4IV\'oár|Va4;ni<Wjjfc\'e, a szük-•kíyt »AkeU^>ktt£leiiÉkk , •♦lem jut az A nem ségesobbel irodalom j)á» tolására , szívesen pártolnók , do nom lehet! Hallunk il^eji ellenvetéseket is. El-hinnők, ha utohWttfflérH Jrifem\' ííttiók megczáfol-va. Luxusra, kényelemre, kéjre, gyönyörökre van pénz, do a szellem nemesb élvei megszerzésére, a lélek és sziv nemesítésére ninoson. Egy ruháért százakat kiadni, lóért, ebért, borra, kártyára, szerelemre ezreket pazarolni van miből, do egy nemes vállalatra, egy jó lapra, vagy könyvro néhány forintot áldozni nincsen. És itt, — tisztelet a kivételoknck — leginkább a nőket vádolom. Az irodalom iránti részvétlenség egyik oka leginkább az ő buzgalmuk hanyatlása. A luxusnak áldozattal is eleget tesznek , <kf midőn irodalomról van szó napjainkban , a gazdálkodás, takarékosság palástjába burkolódznak. Egy ruháért 80—100, egy kendőért 60, 100, 160, 200 ftot kiadni nem pazarlás, do 10—20 ftot az irodalom oltárára tenni a mostani viszonyok között soknak tartják. Mily nagy különbség a nők mostani és néhány évelőtti buzgalma között! És részemről meg vagyok győződve, hogy ha a nők ép oly bensőséggel , ügyszeretettel s lelkesültséggel támogatnák s ápolnák az irodalmat, az idő moBtoha viszonyai daczára, — virágzóbb, volna az, b áldásos malasztjának hatása nem hogy naponkint esökkonne, do terjedne az országban! Azon ellenvetés igazságát, hogy a vállalatok sokasága megosztja az a nélkül is kisszámú -;---!!• Itt li .11 ■>• Iránti terméeieUierH idrrenkeil4UUn, mint Inkibb politikai /» tiraadalml rendetelleii^g^ben kertihetft. 1U majd biallaf berendeltük magunkul, • helyro Ül a Wka a k«tUI/«kb* lé, midiin egy c»«IA I la^ja Irta n> neuifetn.k inlndr« fi*; »»«\'leire nalA magjar népnek kell annak lenni, ki elégedett nyugv<|t«AgAbar beUtan.lja, h«gy egy urmv I lw,la tAaAra lrg(Wib emCInjHt ifo\'íalgm \' \' • Kierl 4 Ui fc *gyéb tűzi Ját tekiutjük, —♦ könnyen leheltet-jük* azon kérdést; miért látott a fában szttk&l-ködő közép- és déli mrigyarorsziígí előbb vaíJ utat a dunántúlinál? Kunok okát ausztria érdc- m-j . : . « I I 11 f\\ » Ü \' ■ \' kei és az illető vállalkozók buzgalmán felül, ínég azon .országgyűlésiig megállapított tervnek, mely \'Fiumét az anyaországgal vaaut által akarta összekötni ~ elmaradásában keresem. Ezen kereskedelmi, sőt nemzeti szempontból is nagy horderŐvel biró terv a 48-iki események közbejöttével ^maradván, — a birodalmi főváros érdekének leginkább megfelelő „I)élkeleti*\' — vaspályát láttuk először is megépülni; ínig. utóbb a szolnoki szárnyvonal után a győr-*béosi vonal is létrejött, — Fiume helyett pedig I\'est és Kanizsa Gráczczal, Triesttel köttetett Össze. " Csakhamur felépült, s a közforgalomnak adatott át a gy^r-fohórvári vonal is, mely után mindenkit örömmel tölhetutt el ogy ujabb Győr, Stimegh s Keszthely közötti vaspályának létesítése iránt az érdeklett birtokosoknak a most\' i j mult tavaszoií Győrött tartott tanácskozmánya. *S • 1 \' \'\' \' \' í V 1 l\'íi i — K tanácskozmány az előleges munkálatod negyvenezer p. J\'orintiglani fedezésére gyűjtő-iveket bocsátott ki kittebb részvényekre. Zala északkeleti részét, s Vesaprémmcgyét hasítván e vonal, a Balatont a győri Dunával, a gaí-dag Maróval, s I\'ápa vidékével összekötné. Jelenleg a dunántúli vasut-háBózatok legértékesebb k^t szála, napi érdekeink legohajtotíabb rugója asopron-kanizsai én péos-kanizsai vasút, inelyokro mint halljuk studjuk erélyes intézkedések vétettek foganatba. Nézzük meg először is a aop<W"rkWlÍ*»ái.vorkalt közelebbről.;.)// < <í .lllfflrmMo JFUPPI-Y VICTOK. , Pesti levelek. ii.!.m: i. un í»:. t viu , , , (Juniua 20-dikán.) i, (KdnuyU ¿k» ¿1 uólkUl nom ik». HoM*«^ ¿kM*. k«d4> « konu.lyko.li».\' K6ij4. t-VImoudia. I>iipoulklllt<u. A ki«U mlnAI Wblwt v.yy«n tw, <U í»U(I u« kgyen beU>fc. +* a kft»Sn»*g lnyreo a valótigo» kLa46. Kun»k kövoík«»í#«. TArm» ¿loiilHk a söldbcB van, hacbboudll, ralabrla« mU. melleit. StrapAiiló. Ki litA* «» b»lá<4* A hol tan, ama» 1» rem4lhoti. HySky.) (}L,k\\ 1.) Könnyű ám <ut mondani én (Uunui kedvo* aaOrkeaztöm, hogy ólozoa leVelokot Írjon aa ember, de ha a* élo z u ok ál u nincs, nom A le í, ha pedig élo van — a inai furcsa időkben — inegab-bezhetjük magunk«! vale, afct még k a ze r k o a z-Vőt,meg a reuáeann ártatlan kiadót ia. . No 4o majd azértoluk megkisértendjük óloaoa-kedni ahol lőhet, a komolykodni midőn kuli; ós ha ao é 1 o,t e ake delünk ao komolykodá-aunk nom fog tetszeni, mondja fel szerkesztő ur a szolgálatot, de n(> rögtön, hanem legalább ia \'/» évvel olö/oy hogy ezalatt másutt szerződjünk. Vagy hu a közjó érdekében azonnali dbocaáttatáaunkat látja azUk«ég«anoky >Un legyen 1 do ez esetben legalább a diaponibilitáai kedvezmény-Időt ne Ugtdja meg tőlünk. Ha áll köztünk ezen alku,\'rögtön megkezdjük a levelezést; mindenekelőtt azonban azt kívánjuk: hogy ön kiadója in hasonlítson azegyazeri tábornokhoz, kiről azt mondták, hogy boteg, (pedig dehogy volt az) mert zokat vett be (ez már igaz;) az ua, hogy o vállalatnál ne csak kiadó legyen, liánom bovoYŐ ia, (mindaineUett egészséges maradjon}.!. i. no v oa z i t a o n mellette, hanem n y o rj o n, azóval sok, legalább ia annyi előfizetöjo legyen, ahány példányt azét küldött A mutatvány-azámból, a mi ennek tartalma után itélve, remélhető, inorl ha a közönség u«n ii adja ki vetólkedvo pénzét irodalmi czélokr*, azomoru volna kiadnia oly vállalaton, moly lólétrovalóságitnál fogva hoaasu létre érdemes. Legyen hát a dolog osuttal megfordítva, ¿a rt közönség logyon a kiadó, az az előfizessen, a v alóságon k i ad ó p«<Hg játsza a bevevő szerepét, t. i. tötoegeatöl szedje bo az előfizetési pénzeket," minek kcllomea követkeséno aztán az lcaz, hogy o lap szói y^faK^Am mértéket s gazasg loono. így aZUln maj(f csuk l>oldogulni fognokl \' \' Möat azonban már hozzá kezdhetnék ugy-o a valóságoa tov^liráshoz is, tárgyúmat a fiivjiroai társa a ó 1 o t piaczárol választván. Csakhogy ez laijoa feladat, mert jelenleg u i n c a társ aa é Te tünk, pedig ,,u liol nincs, ott uo keress," — azt tartja a közmoudás. A azó szoros értelmében ugy Van; hog^ jelenleg ^incs Uudajx;»tcn társa» élőt, mert biz az ki- elköltözött a Zúglígotbe, Ke re no z halmára, svábhegyre, városligotbe, u szomszéd falvakba, 11 á k o a -1\' a-lotu, Jludakoa z , Tétóny sat. uii a manót irjon hát az ornbor róla? \' < Az egész élőt al(ÍK»l áli.u^t a fövároslaui, hogy a u"pí,Jiiuiikáját Végzett e^yin, oateiwlitri, vagy gya log, va^y valamely áöü*igöa wmiiil»Mao|i, t^jedelmea krinoknok Aniyókálmu kirándul a aöklbo, az éj» i ou tölti a másnap reggoli^inél bqballag v»gy bajtat« > • < fo* az aztán ogy nap ugv iu4gyt mint a másik nap; az cmlxurpk uom uuaak Udo, mfert kiss os div«ky> ¿a ki hsrosöUe a divat ellon V. . llogy valaki a nyaíat, vagy egy réa»ét falun, ugy novozott söldlifn tölti, a itt ia uraakodik, va*y kipiheni magát ha aokat dolgozott, u»t értem ; de Ml sehogy ao értem, minő mulatságot Ulálhat ¡x\'-ldául oly etnbor örökkévaló zOldbc-máazkáhUsal, akinek min-donnap ki koll menni, vagy inkább lx\\jönni. Az a legderekabb, jjus»erint mindaiuiyian elia-merik, hogy bison csak nitgy strapáozió ea, bánom még ao vonják ki magukat alóla, mert miként mondáin, a zöldbe-uienéa valóságos m a n i a I A kaszinók, islnházAk, vendéglők, kávéházak mind üreack, vagy legRílobb esiin idŐklien Udnek irt\'.g némileg, inert szép na|x>kon A. .-Uléken folvik a tár" sas élotf baohhondli, calahrins vagy lakó z i a (vulgo kugli) mellett. , ! \' Mi azogényebb omlnrek csak ünnep- éa vitKár-na]>onkint szoktunk n zöldbe rándulni, miután«(^»a hóun át olég aok zö l<le t\'olvastunk vagy ulán firkáltunk ia, éa ilyenkor aztán azon ]x>ntokat kor^stlk, melyokon Szépkilátásra reméldnk szert tehetni.. ,TsláWuk-o oly .pontúkat V...V, .[•>:■.« I ^ / A minap a „Szép jubáaznó"nál igen ulragaáé holy/o bukkantunk. > ». >u ..i .ta Ah mily gyönyörű kilátás! w kiált M egyik aeoinszódoin, magán kivül örömébmu. -.. . .>,.• i■ r— De a hv lá tás ao lúányzik vágutt küzb« a másik. - S i\'* valóban •ündluttő igazai mondott.\' > . >\'. \'. hki „i A ki^látáa (ezó Izefiut váve) bájoló volt a r á k o a vérrtl áatatott aikjára ; —t vaUniiat a be • lá» tás (iámét azó aaerint vévo) szintén, mennyiben a magaslatról, molyon állottunk, leláthattunk Pestre, ezon iQu óriásra, mely előtt, lm latén ia ugy akarja, nagyszerű jövő áll. . t. a \' un > i\' » ; — Denique — jegyr.ó meg 0|<y éluzeskedő tár» sunk — a hol bclátáa van, olt kilátásra iá elébb számithat az omber. llidju el kedves saeikrnztöut iieutlal nóta iihat* tam másról, ha csak Nyékyt nem akarok fogni, ohuz j»o<lig aommi kedvom. \'¡i • " \' » ■ll 1:1 9ÉB . iáit" - ■ j. - ■ olvasóközönséget s hogy az irodalomban előforduló visszaélésok, nyegleségek sokat elide--genitenok a pártolástól, szívesen elismerem. A vállalatok sokaságát illetőleg, ki volna oly kö^ vetelő, hogy minden „derűre bomrali megindított vállalatot, egyegy fűzfapoétának ,,összes költeményeit," minden, a hazafiság ozége alatt kunyoráló előfizetési felhivánokat pártoljanak? Azt hiszi talán az olvasóközönség , hogy maga hü írók líagyobb része nem resteli, lia egyegy ily többek kívánatára" a ,,hazafiui kötelessé^ gek szent árzetótől áthatott"-féle,\'mngát irónak képzelő ogyónlség a közönség nyakára küldi előfizetési felhívásait és sokszor áz irodalom méltóságát lealaosonyitó modorban fogdossa az előfizetőket? De as Úy nyegleségek a legtöbbnyire homlokukon hordozzák a bélyeget s a közön-» ■vég fölismerhetí aíonnal a madarat szaváról. A\' vállalatok, különösen a lapok Sokasága serrt mentheti ki a részvétlenséget. A oonourrontiá-val osok M közöriség nyerhet, mert minden la|^ annál több gonddal és annál beosesb tartalommal fog- kiállíttatni. A túely lap ezt elmulasztja tennie veszsaen, bukjék meg, nem érdemes az életre! Egy lap mellett, sem ellene nem emelek szót, de szomorú jele az az olvasóközönség fásultságának , hogy lapjaink nagyobb részét mostanság anyagi kárral csak a jövő reménye tartja fönn,a többit pedig csak hogy épen vesz-^ teság nélkül lehet kiadni, de az író fáradságos munkája s a kiadó áldozatkészsége korántsin-r.sen megjutalmazva. • •"\' \' Ha e részvétlenség oka valódi elszegény^ dós,tálódí lehetetlenség volna, megnyugodnánk benne s vigaáztalnók magunkat, hogy ad az Isten jobb esztendőt. De nem igy van! Minél magasabb, minél vagyonosabb körökben tekin-tesz sjj<*t, az irodalompártolás annál kevoAebb jeleire találsz. Statistikaílag lehetne kimutatni, hogy a legmagasb s hazánk leggazdagabb) osztálya, az uristocratia, legkevesebbé pártolja ,az irodalmat. Tisztelet ismét a kivételeknek, do fájdalom igy van, s ha épen e sorok írása közben idő engedné, számokkal bizonyitluilniím be állításomat. Már pedig minden nehéz körülmény daczára, aristooratiánkról osak nem lehet állítani, hogy ne bírnfi az irodalomra áldozni. Alkalmunk van olykor lapok,könyvek s egyéb irodalmi solid vállalatok előfizetői névsorát átnézni,alkalmunk van köny vkereskedőkkel érintkezni, s egyik vagy másik novezetesb iróíjfc munkája kelvnilőségérŐl kérdezősködni s bi.-, zopy, uristocratiánk o tekintetbeni buzgalmáról igen Icgvés dic^é^oMt hallunk , vagy olvasunk. (,ssük bár, hogy egyebot ne emiitsok, öt szépirodalmi lapunk előfizető névjegyzékét föl ós mind. az ö^ lap előfizetői között ötven főrangú n<4 nevói alig fogink t^lúlui. Német s franczia divatlapokat, dis^kötértü kÖ|iyveket fogunkdisz-asztalaikou találni, de vajmi kevés, magyart. „Tisztelet, becsület, (Je igazság is, irodalmunk, emelésére, virágoztatáMra aránylagosan legkevesebbet áhW aristocratiánk. Mi irók os^k örülnénk, ha o hitünket megezáfoluá. *) "Ml •■» .<•\' ! •: : ■ ... i- i \') lolwt d« s*4rl »ui kopjunk. TogSd-. h»l»IUu. lioRy >< »fl«tocr«lU i)gy miu.tru hibAk kiiil ktf- nmyohb a mv;>r lt\\.<Wors IrAnH cs^kAly, Yf j »«min •Ag, Jp o v«i«k afm ÍHtndfto», mart «swa osslál^ril a W*á»>lMt- »A^-ot íVU-\'ni.i neui lulu I \\ rsli.ll ok •torlnlUnk *>, Uogy ttnn-Wlt>H íVu.lalU r«a.Us«ríluk »lati <-s onUUy Wprfwltn Ir^iukibb, a nouiirW-t, * nAIklII, hogy • k^priirkt •> l<to aiorinl usmseti triu/4 k-ll xoluA. MiuUti uudUii id<ik villutlKk, a hsladiira M.ryiH iKjn(4t tówc(f^u«k vorMuyirel, iu itW» r»lUnk iwfOuli«, »Aaak ssJÜUwrt) iriőiya iu»j»v»r\'a lön. Nvm U»é» »»"tm u/Uv^v. vittünk »•m, uj korekkbe boillo |Aiwí«liiii <kat»sv *1 miiti* h arlífj\'M* krt.iií »tsMaának »sukséffM U- kaimuuk. iKiuwílslkii hkuyluu u«.«lji>A«ioJ/ tuUiucrViuk, u»of YAffjrokjfyJJiSlve. sít som tudja, vótek-e ideff\\u lapokat ta/Unl akkvr, \'midiin rgjrelkn magyar lap lóriiul tnag aaaUJAn 1K> axt U hl«w<in, liogy lia rljönek a jxilltl.o-».wl«li» •gyciill.1« bold.f Az aristocrátiáhioz legközelebb eső osztály, n\\ely egyébiránt modorban, szokásokban keveset tér el attól, már valamivel ^elegobb rokonszenvet tanúsít az irodalom iránt, de néni annyit, ipennyi vagyonosságával állna arányban. Elvétre már itt találsz egyegy uiagyar lapot, könyvöt; a^ Irodalom nfyn egészen idegen föld, s napszámosai legalább név szerint nem oly ismeretlenek, mintha Ohinábiyi születtek volna. l)e hát kfk pártolják az irodalmat a rnos-Uiui ímhéip időkjbon is, ki^ rakják le filléreiket áz\'iróaatóm oltárára ? • \'„.A, vagyontalanabb közép-osztály, a rang, vagyon ésszMletós bíborával nem takaródzható, az,ii>ar,.szoígwlom s gazdászat tövises, küzdelmes terén működő kozép-osatály, -rr hogy egy régibb alkotmáuyo» novezcttel éljek, a kisebb ueuxeaség , a gazdatisztek, bérlők, iskolatanítók,, iparosok, egyszerű polgárok, kik gyak-run valóban áldozattal szerzik meg szellemi élményeiket. Kzek az irodalom meleg s nemes-ke VIü, pártolói; filléreiken ott ragyog «lég a munka,,az izzadság gyöugyoa megtermékenyítik yqlq a, földet, mely ha tán most elhagyatot-tabban áll i», mint a jobb. napokban, de laatian, csendesen munkálva, as ó»z * szellem nemez gyüiuöjüseiíiek érlelésével foglalkozik.*) u í^ijuttok uttfgiudubUáuak remáaydúb per-czeibeu nctn tartottam feleslegesnek eaéket el-nvo^daui. ■< , •»»: iiti 3ok szervnosét a vállalathoz! léten veled!! i\\j. nuU. >, i-. iao HZABÓ RICHÁRD. i i «., . «1.11». /;» ...... • HAfJ^l. kik • baj.laai .»atAkba« tl»lk.fdo«ak a Urakkal, isluú axok l. rmli iw k o^uiutl büadUuuk Ukáa •laloie Atúl U a íA./l6v/»6k Addtg It tutUu javltsnnk Sj^UrM1^ i>j»jll ni»\' ■ \' \'t lilcn /Ikasu uiiudnyijuiikal S » • r k ■ «) . kapoavár, junius 25. 1802. Holtnak látszhatik * vis , • mélyében mégis te-nvészhetik élet, oly elemekről tanúskodó, melyek nem-ussk büzhödés ellen bistosUják annak üdeségét, hanem drága gyöngyöket állitnak «1«. Ha a társadalom nyilvános életében a fölszint semmi feltűn« jelenség hallámxáah* nem hom is, az-ért ott egyesek aa egéssre nésve éssrevétlenül lehetnek munkásak agy, hogy működésük egy jobb jövőnek magvát hinti el, s mintegy kesessógül szolgál amaz életnek legalább épvolta felől.\' Egy lelklpásstor • Dráva vidékről, kinek hívei kösöl hárman , némi bűntények miatt a megye börtönébe kerültek, midőn nyáját hiányosnak találta, és az erkölcsi elhagyatottságra gondolt, melyben a vétkesek a vallásnak minden gyámolító vigasza nélkül osupán a törvény kérlelhetetlenségét érea^o hónapokig sson-vedik büntetésüket— oly fontosságot tulajdonított e körülménynek, hogy útra kelt fölkeresni, meglátogatni eltévedett hiveit a bűnhődés helyén, hogy a világi fenyíték ssigorával egyesítve as isteni szeretetnek tanait, —* hogy undort keltsen a romlásnak indult ssinkben a gonoszság iránt, vágyat a szabad és tiszta élet ötén, és e vágytól edsett erőt * megérdemlett la-koUUnak békével tűrésére. Á megye székvárosában a börtön-épületnek egy taramébe gyűjteté föl a felekesetéhes tartozott rabokat, s hoaaájok ott egy Imával kezdett s imával befejesett, ssivböl ssivhes szóló egyhási beszédet tartott, mely ha tán nem mivelt is csodát, mitől egyszerre és viss-ssaeshetetlenűl megtértok volna a bűnösök , de bizonyára esskösölte ast, hogy néhány peresre illetődve magukba ssállottak; mi ha ismételve többssör előidés-tátik, aa egyedül gyökeres javulást voi\\ja maga után. Érdemes less ast is ismerni, hogy mily irányban kivánt hatni es as apostolok korssakára emlékestető lelklpásstor tanításával, s hogy miként nem maradhatott el ennek hatása. — A helyett, hogy as Isten méltó haragjának mennyköveit villogtatta volns a boldogtalanok felett, vagy a jóknak megvetésével fenyegette volna Őket, — a helyett, hogy szemökre hányta volna bűneiket, s a szokásos erkölcsi loczké-sósuk hatástalan közhelyeit sorolta volna föl előttük : leirta nekik as épen nyiló tavaszt, a fejlődő növényzetet, as örökké foglalatos szorgalomnak ódes munkáit, amit ők mind nem élvoshetnek, — és as e miatt hiányos örömét a különben oly vidor családi élotnek, a felejthetetlen otthonnak; mind eped a nő férje után, mint nélkülözik as agg szülök gyámolitó fiokat, — mint sinylik a győngo gyermokek a kenyérkoreső apának kénytelen távollételét. \\ És a mig okóp lángra ssitotta egy felöl a fásult keblekben a honvágyat, a ssabadlét szükségének érzotét : addig másfelől bisto-sitá őket as Isten jóságáról, kinek nevében jött ő a dohos falak kösé, a jóknak sserototóröl, akik letörlik a szégyenfoltot as egykor tévedettnek homlokáról, midőn megtisztulva hagyja el börtönét. — Végcsotre kettőnek hivei kösöl egy egy bibliát adott át, hogy ast olvassák s másoknak is olvasni engeejék elzárt, sso-morn állapotukban. Es Isteni tisstelet után sorra járta még a bőrtönöket, hol férfiak és nők, valláskülönbség nélkül enyhületes áhítattal fogadták megjelenését, hallgatták bistató ssavát, áldották jövetelét A dőrék férfiú köslött« es u\\Ját és annak sűke^ rét több lelkéss társával, • s együtt megállapították, hogy minden hónapban tegyen kösttlök egy hasonló látoptást a megye rabjainál. Oh do nem csak a börtönök sárnak üregeikben rabokat; a szabad ég alatt, as űde levegőn, a bőség és kényelom ölén ugy mint a ssükség vas karjai kösött szinte forrong a sok rab: az önös indulatok , a szenvedélyek rabjai, akik megnyugodva, gyönyört találva gyengeségeikben, sejtelme nélkül bűneiknek, semmit sem tokintve, semmit sem tisstelve élnek a világban. Ezeknek ssükségük sem a bölosolet, sem a vallás, sem a szeretet tanaira nincs, azért ások nem is gyakorolnak refjok hatást; s ha Van a miért mégis nem merik követni tartóakodás nélkül ösztöneiket, as egyedül a kösmegszólástól való félelem: as a kis városias mfadont kíftlrkéssnl, mindent tudni vágyás és ennek utálatos ssülötte a rágalom, ss a két éld fegyver, de amely sebet vágni csak a gyöngeségen bir, nagyobb tartalék a kösromlotUág ujában mint ast egyelőre gondolni l&etne. — 8 nem volna semmi nemesebb esskös arra, hogy általa as életet hiábavalóságok köaött eltékosló sokaság, lénye tisstább, nemes réssinék érsetére vezettetnék, s kikelve a gyöngesé-gok bilincseiből, ason pontig emelkednék, hol as elfb t itíií\' . * : • ;<•*-...\' " \' 4 12 ^ gultság-, előítéletektől ssabad lelkek egymás müvoi-ben és s^ját lételökben föltalálják a társasóletnek legédesebb örömeit? — Van : a költészet és ami est ét-sékiti, <> müvésset. A Doppler testvérek ason kőrútokba, melyen a mfivorsenysést kezdő Sipos Antal songoramthrésa kíséretében jelenleg vannak, beléfoglalták Kaposvárt is; mit leginkább annak köszönhetünk, hogy H e 11 e r Vilma k. a, — ki lélekkel és szorgalommal készül as énekesnőnek dicsőségben, de nehézségek- és kellemetlenségekben is bővelkedő pályájára, melyet rft-vid időn színpadon is megkísérel, —■ kit a pesti kü-sönsóg is ismer néhány hangversenyből — itt lakik s a nevezett művészeknek egy Kaposvárott tartandó versonyében közreműködni ajánlkozott A Dopplor testvérek meglett, s as orsságon kívül Is elismert müvéssek; azért méltán várakozással lőhettünk élvonet- vágyunknál» teljes kielégittetése iránt 8 nem is esalódánk : a verseny átalánvévo sikerült a szónak as obligátnál magasabb értőimében. Nagyon megcsalta magát egy-két uri ember, akik mindenkép a birálók ssorepét akarván gyakorolni, elsár- ° ták magoktól ast a gyönyört, melybon a ssép számú közönség egyesült lélokkol, osstosott Ha ifjú művésznőnk ssülői köréből a magyar müvésset tüzhelyéhes, Postro tér, talátya fel ott a gyakorlat iskoláján kivül ast a részvétet, melynek meleg-ségéro szüksége van lognagyobb tehetségnek is, hogy fölismerje magát s tétovázás nélkül omelkedjék a kevés valaaztottak amaz utján, hol a mtivéss lelkének minden nyilatkosása megannyi revelátio a titkaiban örökké klmerithototlen világából as emberi érselmek-nok l *) O. J. ••) Somogy megye községeihez. E díszes megye kormányzata felséges urunk s királyunk legmagasabb kegye által reám ruháztatván, szent kötelességemnek ismerem, a ssellemi s anyagi jólét előmozdítására szolgáló minden intézetokre figyelmemet kiterjeszteni. A kormányzatnak számtalan üdvös lntéskedései közt nincs magosstosb, hasznosb s honpolgárokra nézvo, mint a népnevelésrei kiváló felügyelőt: — de fajdalommal kell elismernünk, hogy a fennálló üdvös intézkedések dacsára, hazánk népeinél a gyermek lelki s szellemi neveléséro nem forditatlk ason gond s szorgalom , mint más mtivolt nemzeteknél, s es tényezője aúnak, hogy népünk a polgári mtivoltség kellő fokát nom érheti el 1 — szükséges, hogy ezon szomo-ritó állapotnak okait felkeressük s as akadályokat, hibákat elhárítsuk. Kltka kössóg van e megyében, hol jó iskolák s alkalmas tanitók nem lennének, s mégis sok tehetős polgár van, kl még annyira sem vitte lelki mtivelödé-■ét, hogy irui olvasni tudnál lohetlon hogy egy hasa polgárának, midőn sok alkalommal ezen tudatlanságát megvallani kénytelen — arcsát szégyenpír ne borítsa el I Szülők 1 kiket isten ép s egésséges gyermekekkel áldott meg, reátok ssáll gyermekeiteknek egéss éle tűkben i boldogtalansága, ha nem iparkodtok őket gyenge koruktól fogva Isteni félelemben nevolni, iskolába járatni s tehetség tokhoz képest taníttatni s kiművelni 1 — 8 kérdőm én, nem büntetésre méltók-« oly szülök, kik nemcsak est nom cselekssik, hanem gyermekeiket as iskolába hanyagul küldik, sőt attól egéssen elfogják ?. . . as úgyis felette csekély dtyra mól tátott ssegény tanitók fisetéselt megtagadják, s oképen őket nyomorral, Ínséggel küzdeni engodik 1 ? mi csuda Így, ha a legjobb s bcosületesb tanító is, ily körülmények által elkedvetlenítve kötelességeit nem a kellő buzgalommal s orélylyol tejesíti? Esen ssomorú következésnek megakadályosása végett, szigorú kötelességemnek tartom minden erőmmel s iparkodásommal oda hatni, hogy a bajnak föokai: a káros kösönbösség és vétkes gondatlanság elhárít-tassanak, és a magasztos csél: a népnevelés és polgári mivelődés elérethessék; azért is komolyan felhívok minden atyát és anyát, de kötelességökké is te-ssem nekik, hogy gyermekeiket iskolába ssorgalma-san járassák, tehetségükhes képest taníttassák; a járásbeli tisztviselő urakat pedig odautaaítom, hogy *) Ha • tleitelt bonleiny kBrHnkbSt raakugyan tiroalk, »1-iU ogyrfstrSI addig la iua|egeu alSamnrt mt|r4aa«t4»ek a legfí-nyeaebb alkart kirágok U ob^jtjnk, m.W^irfll aa|nUko,Útinkat kall klfejeiadak a felett, hogy egy magyar n« kl hlr*v>tta4(* Aa magaa aullenUnlt forr* as «ISiaiaUk blIIncMtbSI laabadulnl tud itt hagyja aeoa kört i* rl<Uket, mely 5t oly AebeMB atlkOMsi. -) örUlHnk á talilkoaAenak Sairk. ■ esen rtmlelotem foganatosítana felett őrködni, a községi iskolákat meglátogatni, as előmenetelekről s tapasztaltakról — előfordulandó különös eseményekről, engem nyomban értesíteni, s ezekhez képest a hanyag ssülőket — ssülŐI legfőbb kötelességük tejesítésére büntetéssel is kénysseriteni szíveskedjenek, — úgy sslnto a község elöljáróinak felelet terhe alatt meghagyván, hogy a tanítóknak kikötött járandó fiseté-seikot rendesen mcga<\\ják és megadassák, hogy ások is gond és keserűség nélkül, örömmel 4* egész lélekkel teljesíthessék, amúgy is fárasztó munkájukat; mert csak igy érhetjük el ssent ezélunkat, melyro működni és törekedni nemcsak minden kormánynak s tisztviselőnek, de minden egyes jó honpolgárnak is legelső kötelessége! Végre — mivel a múlt évi tapMStalás nst tanítja, hogy a jegyzői toendőkkol ideiglenesen megbi-sott iskolamesterek, fökötolcssógükuek as oktatás, nak, — Jegyzői foglalatosságaik miatt eleget tenni nem képesek, s igy legjobb akarat mellett is, egyik vagy másik hivatalt elhanyagolják, —»felhívom a községeket, hogy e két hivatalt egymástól elválasztva, alkalmas egyéniségekről olyképen gondoskodjanak, missorint több kösclfokvö holység összeállva, közda költségen illető szolgabir^juk közbejöttével egy jegyzőt fogadjon fel, s megorősltés végett nokom szolga-bir^ja által jelontse be. Midőn 8omogymegye azon köxönségclhes intésem e legjobb szándékú s megyénk boldogságára, virágzására és ssellemi mivelödésére törekvő szavaimat, melyek eddigi müködésemot is fiúi bisodalommal tekintették, hazafíságos készséggel támogatták, és példás magaviseletükkel szilárdították, — meg vagyok győződve, hogy e soraim Is fogékony keblekre talá-landnak, melyek elmondantják egykor: A népnek leghívebb s őszintébb atyja s barátja volt, Kaposvár, junius 26-én 1862. MEREY KÁKOLY, főispán. Somogy megye leendő takarékpénztára érdekében. A takarékpénztárak loginkább a csokélyobb vagyonú, do szorgalmas néposstályra hatnak ssellem- s anyagilag; mjyt tapasztalás ssorint mindenütt, a hol ily takarékpénztárak léteznek, a szegény napszámos, mestorlegény, szolga, nőcseléd könnyön nélkülözhető fillérjeit inkább kamatozásra a takarékpénztárba te-ssl, semhogy azokat, mint máskor — csapssékbo vigye, vagy hassontalancsecsobecsére, a boltban elfecsérelje; jól tudván: hogy szükség« esetében minden perezben pénzéhoz juthat; sőt hogy apródonkint betett összcgocskéi oly tőkét képeznek, melytől kamatot is kap ason időro, mely alatt ast a takarékpénztár üdvös és ügyes keseléséro bisá. Igy tehát a takarékpénztári intézet egy réssről takarékossághoz szoktat, más réssről pedig nemeiiti a lényt, elvonván ast ason helyektől, hol a pénsfecsérlés mellett, as erkölcs is romlásnak van kitéve. De sokszor fordul elő ason eset a csekélyebb értékkel biró kézművesnél ist hogy rövid időre pénzben megszorul, s mivel kellő nyers anyaggal nem birja magát ellátni, kénytelen veszteglőn i, vagy legalább is a hasznos vállalkozást elszalasztani, mi minden esetre káros reá nézve; de meglehet, miszerint ssellome vagy ügyességénél fogva csak » # levén képes ily vállalkozásra, — a mtivéfcseti tárgygyal is fel kell hagynia. Van asonban oly eset is, hogy a osekélyebb gazdasággal biró földbirtokos instruotio hiányában nem képes eléggé kifejteni ssorgalmát, kölos«n vételtől pedig a több tőssér zsarolásai által elriasstattk; folyamodik tehát a pénztárhoz, hol törvényes kamat mellott felvess annyi pénst, mennyire birtoka kellő felssere-léséhez ssüksége van; s ime — szorgalma növekedik; s mivel — főleg Jelen időnkben — számtalan ily eset fordul elő, nyer as állam ; tehát a takarékpénztárak államgazdássati szempontból véve is, hassnosak. \' Sokszor csodálkoztam ason, hogy e nagy kiterjedésű vármegyében eddigelé még takarékpénstár nem létosik; holott 8segssárd, Péos, Győr, Vossprém, Kanizsa, Keasthely már ilyen intézettel dicsekedhetnek, sőt még több megye orsságsserte, dús eredményt mutatván fel; s annál inkább csodálkoztam, mert ha van Intését, melyet könnyű felállítani, a takarékpénstár as, mihes e csélból még csak sok pénz sem szükséges, mert ha a „rétsvénysk" kötvécyek által biztosíttatnak, s a réssvényosek aként a betévő nagy kő* sönség ellenében, — mely egyébUráat aa alapsaahá-lyokban megalapított keselésben is elegendő biztonságot talál, — kezességet válalnak, maga pedig as ia* + 13 ^ tetet M nagy kösönség által f«lk}.»rolt*tiW — ncui lehet hogy ^^yw^j^^1*7" Csodálkozásomét ssonbatt U idö és a tapaszta-láa elosslatá, — mert, midőn egész s*er£nységgoíl>á-tor valók aa essme valósítását indítványba hozni, megismerkedtem az akadályokkal,\' melyek elhátftásához eddigelé senkinek "»ttaknlv, \'iknil, »agy kl* tűrés tekintetéből — bizalma nem vala. En azonban, midőn tuztában valék magammal aa Iránt, hogy ez inditványnysl a kösönség elébe lépek, a kiviteli kötelességtől áthatva, többször elmondám magamban : „flectere sí noquao suporos acheronta movebo," — de hála a* égnek, nem volt szükség nagy erőfeszítésre, mert oly számmal találkoztak a „jó honfiak" — kik az intését boldogító hatását felfogva — as ügyöt fe\'karolák, hogy aa jolenlog azon ponibtt áll, miként a részvényesok folyó év julius D-én előleges gyűlést tartanak, melynek feladata leond az alapszabályokat megalapítani; ideiglones választmányt kinevezni, s azt arra, hogy az alapszabályoknak felsőbb helyeni jóváhagyását esskösöje — megbízni; — egyszersmind pedig, utasítást adni; hogy az intézet fenn-állhatására a tökéletes tervesetet készitso cl, ugy pedig hogy es as alapszabályok helybenhagyása után azonnal életbe léphesson. — Ily eljárás mellett, ugy hissem : a „Somogy megyei Tskarékpénztár" Kaposvárott, rbvid idö alatt állni fog, melyhez — ason reményben, missorlnt Somogy megye érdomcs közönségének buzgó részvéte megteendi hatását — sok sso-renosét és áldást kívánok tisstá hazafiul indulattal. KOVACHICH Ő8ZINTB. Hírek és események. t Folyó évi junius hó 28-án a „Zöldfa" csimü vendéglőben, a hitneves Dopplor testvérok, mint fuvolaművészek adtak, Sípos Antal zongoramlivész kösremüködéso mellett, egy élvezetdús hangversonyt. Ha a Doppler testvérek fuvoláinak túTvílági hangja, már Európaszerte nom volna ismoretos, akkor gyöngd szavunkat fölemolnők magasztalására és ismcrtctéié, re; de igy a költővel osak azt mondhatjuk el: „Ler4si«flt4d uomjM lelkemet, litréeaeteduek idei Italiral." (-— N.-Kanizsán a uiult héten este, az ugyneve» sett NiUaet vagy Varasdl utezában egy kis csecsemő találtatott, s Kanizsai Zsófiára kcresstoltotett Koreszt-atya Wlassieh Antal derék városbiránk, keresztam-n pedig ennek lelkes neje. A kisdedet Hegedűs József urod. ügyvé^ ffVfjh jószívű, ipip, ypjto pártfo^ gása alá. Ast\\j 10 kros bankjuk ihá*\'VAlfoktinkban Is forgalomban vannak. Szélesebbek ugyan, do rövidebbek, mint as elöbbíuk, széleik csipkczettek, mint a bélye^ké. (.) Valahára megértük, hogy n kunicsal postahivatal nagyobbítva, s fcpéfczposta A loVélpostától elválasztva lön, a ml a t. közönségnek, valamint a pos-Uszemélysotnck is kis köuajeM*égyro szolgál. (,) Jónak látjuk figyelmeztetni a t közönséget arra, hogy «.vasúti menetrendben jul. 1-sejétől fogra Változás törtónt, mely változás lapunk végén szemlíl-betlj. Egyébiránt mitsom mulasztunk cl e részbon közölni, a mivel az utazó közönségnek hasznára lehetünk, s kijelentjük, hogy bárhol fordulna elé e tekintetben akadály, a mennyiben tőlünk kitelik, segíteni fogunk ason. ni/\'» *» \' l • ■>\' {•) Nfgy-Kanizsa, jul. 4. Nogytisztolotü s tudós Petlanovjes Alajos ur a helybeli gymnasium fá-radbatlan biugalmú tanár» folyó hó Irán mindnyájunk fajdalmára körünkből eltávosott. A nevesett fértln\'Jei les tulajdonainál fogva a kegyesrend fönöko titoknokává noveztótvén kl, a tanári pályától buesdt vett. De szabadi legyen remó)?Un|c, iWjgy oly,ttr|iu, ki tanári kötelmeit ritka tapintattal és páratlan buzgósággal teljesítette, kit tanítványai annyira szeretve tisz-teltek, ismét visszalép kedves pályájára. — lston vo-led tehát hcmesVoblU férfiú, tartson meg as ál-lai}d$ eg(;as«ógbcn, no felölj ol bonnflnket, és térj viMsá, ha ivket, ismét körünkbe, est kívánják kanizsai tisztelőid 11 to tí Somugy mogye föispáiya Mérey Károly ö SmnániA Tál ír korílnfezai fürdÜLe utazott. Kaposvár folyvást épül, csínostul; csnk ugy • Örömmel jelenjük, mikép Kaposvár míudeu rendű és rangú lakosa oly nagy buzgalma« tanúsít a lapunkra! ultffisetósben, hogy ha a többi szomszéd , szék- és mezővárosok, vidékek hasonló rássváttel fordulnak felénk, - lapuak jőv<y» bUtesitettnak, tftr kinthotő. \' . * Az uj haszonbérlő arkk aiár is több száa öl fit hordattak a Kapós vize partjára, hogy a tegotosábh fuvarral szállíthassák azt a Duna felé. Do hát kogy*a ( meg szokták várni, mig nagy esőzések következtében a Kapós vlzo megárad; ekkor áfát nyakra f&re hányják bele, s néhány ember a parton kfsárl a Duna felé. De ne tessék olyan áradást érteni, mint pár éve volt, midőn as idevaló ácsok 6—7 öles gerendáit vitt-», ragadta, s Dombóvár vuUkéröl kellett visszaczepplni, • As annyi erisisen átment tagosstályl egyeske-désnok, Wgru is az a vége lett Kaposvárott, a junius hó 20-én l-sö alispán ur elnöklete alatti összejövetelen, hogy a Jog és törvényesség el!«n a makacsság fegyvfcSáttd, hbnMllák hslyett (inSgökiésttttiái á»m akarván) — húztuk, t. i. sorsot. • Miháldon Ismét elcsíptek egyet ason gonosztevők közül, kik a sur<H izraelitát agyonlőtték; nevei Bencsik. Miro e sorok világot látnak, ü már alig Iája többé * — világot.\' • \'\'\'Á 1 \'kl O ■ •• t> • <• • i • Junius hó 27-én, m«ly napon névűnpopét ülte a megyQ köztiszteletben álló, s «seretett volt főíspái\\)«, th. Jankovieh László ur — számosan lepték meg barátai s ismerősei kösül. Délben barátságos, víg magyar • Már volf%árW nnp,- hogy a tótTto+bi kiállítást na- örvendhetünk. A város keleti végén, az. ugy nevezett csigli fogadó előtti mély völgyön át nz Ariik* munkába korült közel áll. Eddig „esett" — „gyí\'* — „nó" — kiabá- íásután a sjtcbbnél szebb házakat, mint Ha költők voluánk, most ne »vlbuék Memmnon szobráról és azo énekelhetnünk, mely az Olympon tlárasztá, midőn a Hébo által töltögotett és Jup6 féltékenysége mellett, Vónussal kéjelgett. Asonban, mint egyszerű prózai embereknek, csak azt jutott oastályréssül ilyesmiről mondanunk, hogy sok idő kívántatik ahos, míg az ily elbájoló és lel ső bűvsserü hangok, emlékeinkből elmosód s^jnálatra-méltóbhak ások, kik ezen Szeráflanttal ve- városba. télkedD hangokban nem gyönyörködhotének, vagy a- Kaposvár ssölőmiveléséro ii sók) gomb* A* müvésset iránti hideg közönyük mostoha részvé^ök galmat fordít; nyári napokban aitirtokosok í|4Joltik -i|(JBq rAdi Mlrssóyunk még Sípos AntaRson^kramüvész dotuiágMI, a fold sajáUágát. Ültetnek, földet forgat- legrendezettebb játékáról, különösen a „világosi osimbalom" cslmü nak , -\'WjíiBÍíif,rJí>Ö tk (vájtozatok, magyar dallamok felott) darab előadásáról? olyan sJnftii/P WÍrlf & Ip+Aflielyről A közönség a bájoló zenehangok szelíden ringató kar* azt szokták mondani, bog)-: „miuden osepplében kedv a hatás btiveroj _ midőn a művész székéről felállván, távozni késsült. * A kaposvári megyei nagy kórházban megfor- Ekkor a megbűvölt kösönség részéről, mintegy varáss dul éwiikiW i*)0 bet«g< sba -kateiutság vsn \'a érintésre, egysserre kitört a tetszés mindonnemü nyi« székvárosban, 1000. Jelenleg van Ihmiuu 2H férti latkosste, és tartott mind addig, míg a közönségnek, hogy ismételni fogja. ISáen jeladásrá hásban j^cllájáa, ápolás c^u^l és tisztaság urnlkod a teUsés Vihara, mint szándékosan megszakifctf *tfik>,\' tóWíf<Wg \'ÍWWrtyí IVS ^rv-nnát f\\LttÍú rögtön megszűnt. Szóval a hatás leirhatlan és rendki- Fogadja ellsmorésűnket a szenvedő omberiség ne* vüli volt és méltán. Sipos Antal ur olvadásában a ssel- vében. < >Hf{ ! viTOfr fT\'> •\') lem és ssenvedély; mi elbújó), a magasabb fokig kikép-\' * A bor ára szállt; n, a fogadósok m^g is egyre hatvanezer ember né*to meg, — s a valódi nagy pokat aratás ufá^, augusztus hóbsa várják.csak, mit dön naponkint bO—00 ezer látogató ostromo\\j* sí om^ hlbuszoksj, Kovczotes látvány lesz, — írja a Llr>yd{ • A tnainzi njság irjlt: aztán még mondja "valaki,-hogy Matns nem Cosmópolita Vártl T~ nyelvünk mot; törvényünk franczia; az igazgatás hessen-rmstadti; egyházunk rómsi; kormányunk osztrák ; parancsnokságunk porosz; őrségünk nagy részt olasz; postánk thurn-taxis-í. I.égsz.eszünk bádeni; távírónk A ASis^|)fkn láttunk egy 140 frtes s-lyemru-\'M\'j^í^l^oKy táuez tönkre teszi! hány ma-^é\'iapM&ítMl volna ennek árából előfizetni?! Denii|iie csak haladunk. A Nagy-Kanizsától másfél órányira fekvő Szepetneken valamely fiatal lakatos egy oly kapuzárt csinált, mely jeles tulajdonságai miatt, még vénebb mesternek is bcesületére re kitört a tetszés mindonnemü nyi- székvárosban, 1000. Jelenleg van benne 28 férfi — ékekéi W.»r.ít. Ilyen ^fyőgyszertá- mily nagyművé erőt és kellemesen vonzó ssépot tapasztaltunk, feltünöleg ssj^ba|o|^átékában, Nekünk, kiknek sserencsénk volt Lisstet. Huhiiistnint, Hnhnminii lflárát, Willmasst stb esőznek. Sok asszony sserotné, ha cltohetné férje számára a nyers gyümölcsöt télre is — mint javító* tswk- Ununk, bátrai dmondhaU* Sípos ur I ál Lakatos Sándor tánosmüvéá* hozzánk készül V/4\'H1 RUfV^ kif 4l tán nem ttuja, hsgy itt már Rerkovi^j egyén, k^ remek és iflésteljes fajU\' sWékhW. íi.sKjW-\'Utl.áh.l\'j rában. Id&aiU ^\\|yenk legcsinosabb helységi) — cgv tehetős fbldmives a Ssepetnekre vezető utezában egy ém\'elctes házat épittot, melynek falai már fenu Is állanak. — A ház kellő csínnal, jó nagy ablakok^ . táa¡ellátta, állaljákani K-ri\'Jó bSSssLtaklU».! IÍjUÍ saint Istálló, az emelet pedig lakhelyül szolgálatuk ^¡^^ísztzül ^n\'L^éW MMÍ raWóUg^já mind igen gazdag fóldmivesből áll, — több követőjs ; ífc\'ákUbZen jó piÍdáöUt.\\Küli»l^k sók kzép s tiszta, téglj^zak jelonleg is igen díszítik e tiszta ódi becsületére válnak a birtokos ma- • * Br^sselhes közel egy kalapos nemes (filz) házat épített. Kellett hozzá 23,000 régi kalap. Fa pad - mttvéssekot hal játékáról is, ho{ Igen s^jnájuk, hogy a nagytehetségű StpgoiGfcttvéss, gat|a a lát>akat a táncslskolában ? a oiassUi» mmmi&mméA \' sserencséltetott bennünket, mort bárimlyiSMnyedály- olcsón össsevett képeket a közönség nyakára tol rir. lyel szerotjük Is a modern seno-dhndK»st, ao aclassí- mánkodások alatt: hogy 6\'kiiM, és\'\'«yiteisliónbaP oltás oltára eU(tá^«v«ttf»vT>gg(d áütHtk, . .V)V Hl , U\',^1 mtáaásA» kell neki a segélni, mert ,1*. tfobHj (^^•MffMr^í .««y lápgéM^wtett ek jty\'lcs^yjkj L^W\', ,1«^ • Wttpástf mag^t le.rcskéjvhtm: a m.|- ■WJKn . u^M^^M ^^náuukbMW^ vedelmesnek. ^^d^r/nhtuU^I it^^\' R. K I-n»k PeKen VsUKirs I Kírjflk a kfll ^ & X>aak lapnlMáa. ásl hlsil A*, Wy m Aj«. i.4K TullpA» > ***miUff>M olr» Birándi fél. kép*,«., kil^.\'ffiylfii-aSULu\'SC.; ... • tvk egr slMMtSt 1* 1 Mtál - nak B il gr t v 4r r». A,.»rc»W|KSar»ok«>t rmti ,H)íMM *l«ti«\'W^\'I^W» ^ kar Jl kl. Időn A" •««« dlí#nekek»t Qal Mm rdaataak, ^ líT lagalábk jrra*kW Wv l»oU*fiu*k, Ku> ic.lban. ..MlaJl« tiMaUrAlukal lomjuk." Hl lltatii ,,MM aJUtjuk" K-nak, Pfcaett 8a»l(4rct» B Simonnak, i«ymu>H. lm<IUm h\\ei HIimbi » pkai k«*y«k l(j »v ko.iiak . 4a U l»«4\'Wk 4.t«l UV»I«« fin dórnak, Oy«rb*n. KafoavArotl már JArJAk a -l4a(Mt Mi«kor karibkaa )6J)S« a lavil. T. Vlctoraak, 8a.-Ua.li«. KirJBk a többit la , 4• naa-rridiMk *MBt 4rd*k#i mlnd«tt.k Miatt," Hadainak, Kasából™ Kort mtg aa U «Mik, ki a Hala-toabaa atars • Aa »4f la hallgat T ,,Kaüa Mirtouko»." Tudom, »Ih^yni a kukorikolist. ka é <U)t «|o|>maí „Borraibo." - „Kai a na|> - „KAlb.lrl Kmttk" - „Mar-•aaltUa kalyir rallam\'« — aa» aa 8r«kA|.ta«k ralik. „ügy dal" — „Ml fíarllk ott » Kijok j«» a aor. ,,Táróid aUmW On «árit •«« Írja ali marinak, agyaa ki »a a „kor lkUttjai" kö»«lT ff****1**»» »». aa««,akar-Jok, horr lapnak tAr*»AJa ia oly Brr* lefyan. mint a — ma*tink4. KovAta l\'Ainak, OjrSrban. ttrgl.poM án , nUg tuu.l la ka-»Mgunk, mikor e aorakat irjnk, »\'Ajdalom, kofy a tircaa mit • Mdra roll. A J8y8 .»imba kell*« kannánk. í\'elefiU FOPOK PÁL. Főmunkatársi KOBOZ IHTVÁN. A megholtak névsora N.-Kanli»An Juniua 1-töl Juniua ulolaóig. Lantii Mária, 8 ár. Plotrorazky Kdmund, 8 óv. Pooaica Jóaaef, 8 hón, Keiohol Korenoz, 40 óv. Nngy Kosália, 10 év, Meinz Honália, 3 év. Kózaa Anna. 20 év. ltenkő Julianna, 00 év. Szobcr Gyula, fi hot. Tóth Jánoa, 1 het. Kinhofler Anna, 2 év. (Uajtár Julianna, 1>/, ér, Popéra Kerenoa, 40 ér. Hzollár Katalin, 08 év. Horváth Anna, 2 hó. Kraualer Flórián, 00 év. C\'aáazár Franci.ka, 1 év. Láaaló latrán, 0 hó. Ossoli JÓZSef. 4 14 ^ kezik tniUnnji délben. SsáHitúdij i) íVt. kr. Minden utazónak 30 font nebézzág szabad »«állítása van. i ■ <! t ,\'i. f —--—\'-t 1 m Személyszállító postakocsi járása N.~Kani*sa és Pécs közt. Indul minden Hétfőn, Bzordán, Osö-törtökön és Bzombaton fél 4 órakor délután. tfrinti Ih. Berényt, Vését, Nagy-Bajoniot, JCaposvrirt, Gödrét, Magyarszéget és Pécsre ér- Gazdasági tudósítások. Kap US vár, jul. S. Legközelebbi hetivásárunk nem ért egy batkát; ha aa eső nom tartóztatta volna it viasza az elntlókat — a munkaidő oly igénybo vess! a termelöket, hogy nem igen gondolnak u plaezrs, a különben ia nyomott clcaégár mollett, Jun. utólia folé 30—40 krral emelkedett a busának mérője, de iámét kezd vissza eani. Kaposvár különben i* csak olőpiaezo levén Kanizsának , — . hazai kereskedői-münkben a gabnabörsét nem igon zavarja inog. m. p. Vmiprém, Jul. 1. Több napig tartott esőnk jótékonyan hatott a kiszáradt íbldre. a gazdáinkat a tavasziakban ia megvigAaztalá, melyek nagyon hátramaradtak, Atalában gazdag aratási reményiünk, o»«k aztán az Isten árt is a<\\jon hozzá. As oleaógl>ovásárlás nagyon csökkont, a legfetycbb a helyi szükségle^o szorítkozik | búzát 4 frt. :«> 40 krlg, rozsot 2 frt. 74 krig, ár|>át 2 frtig, kukoriosát 8 frttg, zabot 1 frt. Oíi krig vásároltak, r. 1. Mohára, Jum. hó utolján. Valahára mi ia megáztunk, hála az ég urának ; burgonya- és kukori-czáink széfien állnak; az ősziben nem is koll mondanom a bő aratást. lSuzáink ritkán voltak ily szépek. Oyümölca, különösen szilva annyi, hogy a galyaz a földig óaznak. Lesz elég azligovicsa; ea évl>en még mi ia adhatunk a horvátit axomazédokuak, lluza 3 frt 86-76 kr., rosa 3 frt., árut 2 frt, 30-40 kr,, kukoricás 8 frt., zab 1 frt. 46 kr. N.-Kmilisa, Jnl. 0. Hoti vásáraink\'még folyvást nagyon oacndeaek, mire) nemosak a vidéki-, áe a városunkbeli gazdák is többnyire a mezőn töltik napjaikat, K,Ulönbeu qúudun árucsikk egyformán tartja az árát, kivévén a búzát éa kukorlczát, mely előbbi 1 fttal, utóbbi pedig 30 krral emelkedett mérőnként. — Ha a közelobbi napokb*n egy tartóa eső meg nem áztatja földjeinket, — a kukortcsának ára iuig)-on fel fog monnl. >j . i. .1,1 ■ i .1 N.-KaiMwai piacai Arak o. ó. Julin* V-á»i 1302. , \\ ... V \\ \'*• » \' \' \' (Jabona\\iem Kry aimtrlaf nr Wl^jfn | Ar*o«tí. J(t. •\' vagy bruwtimtiny, íjnl Hé Huna ,1. (ir-ii.rí 1 S.V Hí •i i se i ^ ¡i J.wil 1 , W 111 4 50 . / Hn m 3 \' 70 KOLS 1 • . • v J ii!, i 7«r-7i 70 68 a * . «<> 40 Arpa V • ... i\' ¡\' W-\'O ei- SS a a 70 , «0 Zab i . i, . >f i ■ 50-4« 44-41 t t 80 70 Kukorlcsa .. , ■ 1 "t .Ii SS »4 SU-SO - 4 >\\ ■\'} < ! S! ÍO , Hajdina • . \' 71 70 •S M! 40 10 • \' • • v • Usa! UYast S 1 50 KoWrbal. Burgonya • \'». 1. • 1 mArfl},\' \' I 1\' ! »1 6 1 -»•W* Jj !, ;r Hs4ua ) «J ) i \' .N f : v ■ i ,» i t bu Htaliaa . , , SO Onb^a, ,, • i t-*a > «.oa iti\'CTn i Oyapjn . i ) fitwii) ) k«t4ji f 100 1 I i A Más U»|K-. . W-« i Hó ■ 11 ■ •* ( U — ling .-i i - , ; 1 1 t* i\' •¿J- ■wmli .. 1 » : \'. » : i i »rí . rB„ ) fcWr I a 1 1 » \' (, i \'\'\' \'Li \' Heues«! . • \\ otaj ; w<K i 45\' 40 Uilkk T6\\fy . . ai» S \' \' T > j TK» \' Itor Ii. !| 1 o . . 1 »»Iva a V-, fl-S lo-ta 35 — l\'illnka ) MlprU 4 it • — . y i\'>Yit<)(Srt»ij 8\') ¿lU i »I to —\\ Irfttl . ) bor ) írtt-. s 5 — UOOM . : .-. ,f » 1 . lt Hajdina KSÍM i . • 1 \' Vi. i • \\ ■ tt lt • v. 1 HIRDETÉSEK. / . \'lili; ,f! >l\'>\'• Li .-t t\'t t.\'ii. .;)</.. : • /ijii\'■ ráI rs>,!( », n .;,» t i(| I iktí^ <i 1 í ! i^ííi-1 \'üva )!• • ! oh : sí Rummel János ■ i,, «i ■i i Kaposvárott JL , | buzatéreü a szí. János szobránál • ¡V . - u Jt.l • ■ i •\'. • vas-, faszer-, csemege-, thea-, bor-, ásv \' kereskedését; ■>.; ■■n\\\\ . \' ■>; i J. ú.yí\\ú/,t IVl- • ^í \' iJJlU i í. .. !< ! ! . \' M. -ij /i I • ••• I . \' I ..í S.Í < . í • (• I if\'. V. K .1\'V. r .{ i, <-.!,.«<./ JMI.I . írtd «.;> 1.1*1\' i . \' .J\'in^ « •»».! ií i-\' , • iui ii ,íi.\'\'Í.(0X/\' i • \' \' ,>t:(i\'M<-.lm. ■< iii\'i\'iii>. > i !i ^\'fli.t vü\'1 \'t> H\'i átellenében. i ml • I" Mi.\' i :!: i I úvvi/iui v. , .,»«frt»ri.\'i/ .1 \'isfia»\'. »cvt áiá , > -íuddl\'jl;<i(i f■ Tisztelettel figyelembe ajánlja jól felszerelt l .0 JIímÍJ) I.I )i<vII. in >u iui-m ^ i.\\i ülj J.\\>! r . m m .<:■,< M-f- : ■ . ni a "» J- ■ .\'i) -«-t 1 .11^ \\ önt - és festék?" fiii>\'i . n ¡A m I. \'j; * • • •• i • Ii|( iliífi \' » :<ii\\w io\'»jji.!i"; iiü •-<..;.ilil;í ,<}Vl«i \\l t/tv *<>< 1 • u»>l >\'t s\'<»fti>!l«bl|;v>íí|il ,<toUlV jliv: föfeladatul és elvül tűzte ki azt, hogy becsületesség, jó mérték, pontos és gyors szolgálat melletti jutányos árak által, a t ez, közönség bizalmát megnyerhesse, ajánlja tehát magát kegyes pártfogásba. ; .. .. ¡í-j|« %ti> ■ >f t A .\'íit-^nt Uvt\'triJ .itíifH i. r..í .\'.;«• «•. nubiai Ex úttal szolgáljon tudomásul, hogy a 31 év óta fennálló f < 1 > < \' • • v u toJza • s\'t « -V.7 í\'1 - ■ I . ,. ., i Üt !!•\'\'< . «>:>>btliai t 1 Vt • Trieszti italinos biztosiié társasig (Assicurezioni General! 20 mfllié forint alaptőkével) ^jSgSS^\' ■a __«1 j á. i. 1« a • » A t ii» ia i \' i \'.i. • • : ¡,»<-i{ti l *hi/nl a l-vősH .tnttsr <•»!« ucJ\'.ov. ügynökségét átvette, és minden néven nevezendő .,Ulíu/ ,.„„, _ , f . !•• ,|..i ••\' • (.1 : vr..,..7«-Jsr í\'. ti tüz^ jégkár- és emberélet biztosításokat 1 1 1LL <iii • 1V .. . .. A • ( v I\' \'«»íiet if H \' \'!\'X \' íl! ■ U >4 a legolcsóbb dyjak mellett te^edt Peakert és Síepánek, bútor- ós szobafestők, figyelmébe ajá\\ják magukat a t közönségnek. Elvállalnak bármiféle szoba-, bútor- és ol^jfestésekot, gyors és készséges szolgálatukért kezeskedvén. Megrendeléseket Pécsi utczán 392 és 321 szám alatt fogadnak el. N.-Kanizsán 1862 jun. 18án. ..... Boároghy János i, II. I f li f i \\\' ÍwyI P 6 5 t 6 Bi, régi potta tUcta, 18\\10. a. » Ot «meUt lí-ik ajtó, kászit mindenféle bmszlik, mente, ázttr é» ^>al4stokat, ajánlja ma^át a t. vidéki hölgyvilágnak, azon bizto»ftáss^, hogy áj^kmájábi Vág<< náixden kegyes megbízásaikat azonnal," a 1 egpontosabb | lcgdírteá^M^ • U-1 \' \' hetií legjutányosabban teljesíti. "W\'iUt 4 15 ^ l * figyelembe tyáu\\ja N.-Kanizsán a városház épü? J i létében levő kereskedését, melyben mindenféle ; jj áruezikkek nagy választékban találhatók fel, \\ névszerinti a legfinomabb cznkor, kávé, asztali ; i edények,finom tajtékból készült dohányzószerek 1 m és serteárnk. Ugyanott találhatók továbbá: kor- & * \\ neyjbiirgi marhatápláló por, Pop anatharin szaj-\\! viz, Otténreíter Lipót-féle éstízéiícríi \'ir lovak-v \\ nak, (vuttfiiann Kissféle patkán-, egér-» büdös- * i féreg- és csótányirtó szer; Reisser-féle légy- £ V | ¡ vesztő papir; Lázárféle büdöskeve^), &u>heil- j* t ? féle balhavesztő por; Pagliaii^j^y^^^i^V,^)\'-, l papir befőzött gyümölcsre (marhahólyag,,he-i ■ lyett); metszett üvegek; különféle gazdászati h ^ \\) kerti veteménymagok. Nem különben budai | ^ Ncuwerthféle keserű viz, alápi ivándi, gleichen-bergi, marienbadi, pilnai, parádi, rohitsi selti és f i (tüz-, jég- és•■^^rógí. ügy nöksé-J: ] ge; szabadaln>az(^tt lőpor-, én- és salétromfíru-l í lás é8 szabalihazott angol jparáffih koésikehŐcs - 2 [3-2] PIOTROVSZKY BÊLA, szabómester, ajánlja Nayy-Kanizsán, a fóutezdban (a jtottahieatal átcUenél>cn) levő, „8 Z Ù (JI i K N Y Iuhez czínizott »v nasyizerU uri-öltöny-raktar*t> ,, n jj nnoiK\'BMinl rafe » Ic^Alogatottabb • lofjeleab kalmikbSI a |<t"j«>>b lélnU »JAiil • »tikban nem caak Uimi Ttf/on, Imiiobi minden rendelet rSvfd i«ltt alMI elk<\'-a*lttollk. Ilofy minden efíle l|(injreki>ek tak/leu»en eleget teke«»*k, • Ifv a t. ci. vevők mejrol\'geiM- ►>t meguyerheatem, Peat 4i lUca rAiovA ele* efíle rAllalatalval ttaaaekdUcJt\'»t*< Alltam , » Ily formAu r^fóu eriett hUuyl, mely Kanlaaa vAroa n«|>oiikiiiU ttnolkadWrel nöyek<-di^ lc|iyi goaan c|l,Aritok. " HlntHofy feladatomnak tü.tem kl ,\'taUAi>ál>6l k lofjobbat U>UlUA WgJutAn^.kbtan kiszolgáltatni, NtdlMH a <aJ)onuU lebelfotglg «»Anw« megrendelőiek Altul, k»l«i|»tu» flaute« welUlt pártolni. ft&eaSnetet taavaaok tlaenUt írl Iparkodátoi* ulAii njllvAnlU.il blimlmiik\'rl . a «on kí.V«-••I, hogy tuvAbbl kegycikro jAvöie I» m<SIU»»auak. , , H I.S-SJ EISINGER HENRIK újonnan. nyitott kereskedés » fóplaczon (Fesselhofer ur fUszer-kercskttiése iWlfeU). Nagy-Kanizsán, oe 6K iit loí<tíl)í/H \'¡•\'ul-l\'l . v"\'. bátorkodik ezenhel a t. cz. közönségnek mindennemű posztó, rőfös és divat-arak kiválogatott raktárát ajánlani, és k ül »nöVeií figyelmezteti a t. cz. közönséget, hogy mindennemű feltén kchnókbtfl«. irt. valódi rOmbnrgi, hollandig erean ^0XÜéÉlái Átl>v gyűli onokWl nagywterü raktárt tart, jutariyofl és BZftbOtt ár melletti Kzigorrt •pontosságot igér , »zámos látogatásért e»cde*iki ss ii-sj -1—--i-i*•■ / -v -¡j./\'i JACK FRIGYES, Tisztelettel bátorkodik tudomására juttatni a 11. <5. közönségnek már évek óta fennálló , s jelenleg ujonan föls/erelt, éH dós választékkal vllátotj óra üzletet Kaphatók nála a legjobb minÖségti inga-, rám^ ^¡^r Mskedik, vess ¿a oscrél ó órákat is, minden s a legrövidebb idö alatt mérsékelt dijért teljesit. Valamint eddig, ugy ezentúl is odamüködik, hogy minden t. látogatók kívánalmai gyorsan és tökéletesen kielégíttessenek. Oalete fennállása óta tapasztalván a n. é. közönség szíves pártfogását, eaentnl is kiérdemelni legfííbb feladata leend. .,/ ^ ;tof(ji Boltja az „arany korona" xxndtylö átellenében létezik. 17 [3—21 Stiijer növön) l\'aglian«; sjfop, ■«. j , ,) ji -f \\\\ | / 1, Anatherin sziijnz. Brahma water, a l>etogs»\'gek eilen. 8eidliU-por 1 frt^ . r> |f. *F„ r , . Kali Cr<$me ) cmfliatatjaii gydgy*Br »zo^ö, aro*fi>ltak,jbdrWtnl<st lilionyso A bör^tegf^ el/pn^ f((, } Dorsch LebcrUiran ol^j, mellbc^cgnekr . . «,..\', I>a<ib Kssenozih,schwajczl sdvö rligtUnl ^lOAlütMrU tn^lWiegeknefe; Dr. Härtung chinaMj-olajay cs^lWtatlon haj^övewiMwiiLJ ,J Ii; \\ g^v«l baju^f apkfty dMkAJAfii«/ mint il es (ist, torokgyik, atlrgast^ irtb, i ¿lo)ii.ii f. , ,l;>) tfifti \'^>[¿1 i Joytooy^iog^a ^g^^^k m>n , Algonhon, fogfAjisivu klllsökenen linaznälando. v Engelhöftr itom- s nlt/g-^WihtMjh, arahyir^ Mcg; 1) ^j;test ¿s neiuÖMmä gyingeaöglellenJ f\\; 1, ./!•)]• j »/liii ,,gr, Borcliardt szago» »^^^^ja.. ;;dJiV/ . f:;i(l iilyoenn szappan, . , . \'\' Gy4gysteres szäp^aiiyok. tt. to!: iWdJpfl>\',: Gam^ho^\'GHtfthit/Jddr1 1 o,11. kali, Thccr ¿j K<Sut*iapp*ityok. f • r¿:11:v ,:</<hu\'J n-j< V^/r, 1, Ka^hntök hiunnälati ,ut^itttis»4LXMXimil JdNMftielC s t«-i Í ■> I I I M 11 I Ii ............. •I1 / •»;.\'i ( iiiiiH\')^\'jiii m mit (Ulr,* ^ Oátrie leany-, tan- e« nevelőintézete (Bécs, Stadt Eothen-W tiSknrmstraMeHL Är_ M HBAHSI ÜfrXr vasári **\'n4^ttMé.iMW««b<.t és tcrméBEctW, földrajz ób történolom; rendkívüli tantMffyakt idegen nyel- VUk\' oÍy nívo^^ktk• koszttal elláttatunk, egy laJiMynmrn (ő V^ayffWoli. M8t fizotzok; a kik pedig csak unniial tartózkodnak az intózotben. egy. tanfolyamra,l&O 0. ó.-jf|ot űzetnek; ík\' a leik csuj>áá\' a\'tanórákat lmllpttják, liavohkint &í>.iXUA. ■ H-f fif IrtA^ít À növendékek a szflilliégeB Sázatui\'ii »¿^etaUt^ \'u. il tórMV fclsö,ruházat mii tfpégo és monnyiSégo a szülék tots»ésétöl ftlgg. \\ 1 lw Miodon növendék lcány«vy .inagavi»fcUtí kdayv bihteŰbfii tán,- « tata) vb* minden háton beiródík jó vagy rosz magavUelote s a sa^i\'-VVel aösöltetik, a kik részükről ább«n s^át mögjfcgyzéíelta W UhUn\'ek. A ^jíifkhogyan- létéröl s magukviseletérol havonkint jwntnsan tudósíttatni lógnak. 8 Megjegyzendő végül, mikép az intézet, hogy a növendékek szünórákban minden ezélszcrütlen mulatságtól lehetőleg távol tartassanak , szorgalommal megválogatott tartalmú könyvtárai ^ használhatnak. 128 2-11 21 13-21 I \' I! Hjr ee íi s. ij\\ i a .i/ii rf)\\p.ffft, o/,>f a n^^któtóf mm\\ 0! í-jj fíloisiíb dt ^fyiségébeit á tételek)aUi egyleti .eAnó^í^ptt^gttto^t^yji vál lakozni ^karóktól < Írásbeli , ayilatkozat foh\'á ■ jnliiw^ig fogadtatik el. ^ »i) ^¡Aon.Kozn^J^ßU^ Kelt Kanizsán, jiäilü« 2fl-én 1862. Szommer Józse a t. közönség figyelmébe ajánlja Mls*ertlt nflrnbcrgí-áni-tereski»dél»ét s különösen peuramentpapirját, mely a gyllmölostefözésn^l.sokkal jobb tzolgálatot jóságban minden cfélo }>orgaiwent j>apirt ífil^lW jve . X^á^a- sók nála jégzaoskók (Eissückhen), molyok C^iden U\'csi kórházban a legnagyobb sikerrel és előny nyel használtatnák. Továbbá olyan ágy-nemilk, különösen gyermekek számára, mely okot, besxennyezés után csak Egy varasdi nürnbergi áru kereskedés számára kerestetik olyan inas, a ki a szükséges iskolai előismeretek mellett a magvar és német nyelvben jártassággal bir. Bővebb értesítést nyerhetni Svájcra* 27 (3-^2] y a s k e r e 8k e d é s é b e n N.-Kanizsán. 4 w WEISSMAYER M. • »* i hjVÚU i posxtft- és tlivatárufeereafe^tléjje Nagy-Kanizsán k „Korona" vendéglő átellenében, 467,.szám al^tt jól |retídezeít nagyszerű raktárral ajánlkozik*« melyben mindenféle kabát-, nadrág- és rpverendttí^övetek; valódi rumbnrgi vászonból ¿s válogatott percailból í észült férfiüngök;1 továbbá miitdeiíféle női öltöiiy* tik Való ek, vaJiawint a Uígiyubb divatú nŐí^opcrnypk, hu* Iák, menték, palástok és othonkák mindenféle finoni lés olc^d szöVétből, htlso(Wlókíp)ön nagtsZáitiU uj di-atw nagykendők,es hos^u: scha}y*<>k, agy-. Os aszt jva R U ikészletek, asztalkendők ytöruiközők és más fe-j íérnemük; továbbá: bútorszövetek, na]p- és\' <*s(er-^yök, szőnyegek»»asztal- és ágy tprftÖk, peruvíen-yagy selyemből, valamint mindenféle gabna^zsákok-jés ponyráknuk \'V«U/tfáHRnuk stb. a\' legnagyobb Vá-I jlasztékban és a legjutányo&b á*»« kaphatók. Ugyani Uét iwmdennoinü^-öltö»y4>k és- fehéppulták ieyftak séái mára megcsinálj végeit elváljaitatyyik, legjutányo- sabb^ h wöMW nwM. »is-» -TioríftoJI íhnítr-sintí yp ] u x 03 rtf orövffí í .-^ífiOT Ij/í .1 hi : Ji.^Wli.i.1 ilii/Uitn-M . L.N\'jJ -m -j i. >l>[ ¿i- t| Ji.í <i :-\'.vi t íéi\'MMöíiy készítő, ajánlja N.-Kanizsán a fő-utezában b. AValterskirchen-féle házban levő ruharaktárát, a melyben rendesen 16—18 legény dolgozván, bármiféle kelméből a leg* diszesb és legjobb állású öltönyök készülnek. Kelméi a legelső gyárakból valók s a megrendelt munkák pontos és díszes elkészítéséről kezeskedik, • (»-»I Itfl .!,\'; i. n! • i >1-líMid- \\ i n i <ii.l . !u:;- ■ ír ,i ) > I\'. s \'¡71.11 -¿ía\\i"* •• . ;(«•. < Janin l\'ü.iv»,; , .(<;!..ví.LII! ; i -r 11::..\'. t- t1 . •J .llll Mlkolasch S. fényképész Nagy-Kanizsán, tisztelettel jelenti a h. ó. iöl»nlé£nll, miszerint a piarista, utczátjaj^ ft Xptyixtyú ^e}ienótyen) levő fóuykó; rás tok elf^ogadtáfciiak és \' figktitiibh V^tétúelt kéjpók"Át ár fti- oréí ti* vábba \' elfogad\' ^tMenfeio! szöb^ óé - olájföntési! nitm-kakát, aranyozásokat és siriemJ ékeket.•<A itgfüt&ntQr péter, \'ioösötóaaammosB tU.t.W«*l ^Uqtla».«, \'ktytWgmk,. »Wrt^r^nak éf • tl»»t«lt rilUlWknzk, Wófy Kjltl\'UÁ > t*fMk ii>fl»Wul íltítoU, orWifpHn • több >>«!yrn m^rii^ilt foklrányos tói vár-6rákaí ^ H liMun .Uok.lt, l* ivókat kmSnfAU\'tCgfyí^rbM\'» le^fltiftrdrt\'fe wMIrtt M»«\\)». IU,0 T<tkk Aafcjrfctb riro4bM» iwrull bt»<Myltv/Uj(.kk«l blrtii>,\'M(«a lui«*^t«ti m»- Aii > ■ Kí^MmV * tWitíH m.groftnTltOÉ, bofy AlbUMltal a U«B(t( »OoiUpok (a.ny- ■ i< > j.ii!:; „ jt>í, irt; \' ... j .! \' ¡1 . > -j- t* 1//• . A ayár a k&retthitctában, 48. $1. a. fekvő faját házában létezik. ónraktir* pedlf, »mItVm mlnd«an«mU a«b. iní* ¿rik lf».ltU« frtlvill.lutlk * f9pU-.m>b íohu kivmu, m.ll.tt UU»lk. ~ « |*-*1 ííílíu«^ * rr>yí íi*i J: r^\'/od/ifiiir ib^ai/íy /jj\'i -«iuij uüüA\'i j; \\Á ,>i:ni mivío >1» noJvJ\'ifiLíori^uf *".> *í«7jjotit M H^ÍPKII \'\\\')\\fn >M. \' \' \' W.jilít. l.p- ^ nyomdatulajdonon .lib^lin;/!-./: fi «mi i y jb •> A. •> \'1 •) A-r, / ^ ¡. ■, j - \\\\ . \',v . >Y_. a ^ -h \'jvrti >r>rxil*nr\' JACK EDE, l-UÍWVlt\'fi\', IlkltlIUlttK liá(lüíí®sii|r.s^r nVHajMi/A/ih, ajánlkozik mindennentil ópitéazi-, disz-, mü- és gazdasági bádogos munkákra. KaktArábwi mindig taUlluifók btf kiv<0og*t<ü4)»n legjot»b(nűníl- «égbon: /íny-.(Moderatenr) tn irodai láfn^k, fcávfyíjiek, Itpjjganyy vagy rudWdogból ki\'j-zült ftinli>r óh ulökádakt zuhanjjícesziiMek, mindennemtt konyhaedényei MegliibiUulí M u d e\'r á t\'éiifv 1 ií Ai |>:»í\'k WK«grAx\'iil. bb id<! alatt a jutányos tlijórt niegigaKittatnak. *; f; | i : i H ,/i \' ) M í \' M )\' • i\' - l i) fi\'^jt* fWWfyH dSrikrféle ftázJ^tn, IfiizeVa te)tqdf>v\\^oa< ^n tomplom-, K^oba-, c*imer- óh, irat. foKt/í. IJnMk\' N;-kftnii»Aii tfct-eHZt-10(1) \' nttf/iíbim í»4ik hz. ai ! . Károly7Tr\'7\' n trgyvód\'1 ik^ösvafotü, hazafiul \'udVfetóhbt értéKitl\'á t. kbziW\'líct, hógy njintÜL\'ní tmftvjh; ügyekb^j, ,fJeqbúfafof, j kén^f-ggel , . csjfogud. 11 o di\'j k: l\'srmtc*«\' ÍMi\'iAjlitnt najAt- n t, mü >1V} >}/! .aranyozó^ ; tinzti\'ldttol jelenti a nagytodemtl kö- itekötJH mindnn iv inukba■ yrigtf »a. lorunppkákat,^ azulf»it. jeggyor-»abban oh íegjutanyosabban kénziti el1.\'y^kwt^vk \'d\'i^i )ok \' kihnóbi. tá\'j k i t\'Awttvt« «aját- V áUŰJÜatn adatik i ltó\\tebly ¡drtesitós. ^ití ^Wn JIM-Hiff jVnyifrvfl^\'vbr>t tit u n! •t i Ijoiiiiaii iijitolt rilfö^ • * »■. > * t * j i t y. i \'¡niiiiíi Svágell Nándor » -fr > .-•toiío! I fu\\iiii:í •jMw.it i, IÜ • -»I » ,\':i<»tj(»[ .Muviol;í\' : \')i\\ a t. cft közönség ttgydmflíp nyanya NaíO\'^Kanban a „Korona" cziniii vendéglővel egy sorban uj<jnjiuif,i\\vi-tott mindenféle posztó-, rőíös- és divatáru raktárát. Miután fbladatnl tffzfé ki, hogy Üzletének ónak íh a becrtllletoHHég-én pontoBBagot vette alapjaul h jSrni valódiságáért mindig kezeskedik, azon biztoa-rennjnvbyn, Jmgy a t. ycvMk benne vetett bizalmokban csalatkozni soha senvfognál\']» jutányOa( l(\'r iirfUtrtrt JfqiitoaHágQt igéi vé, számos látogatáHÍrí ! ? • ? ts s-*, \'•\'y\'rir Vasú l% menetrend. (v\'t • • • • 1 ó. ,10 |>. d. u. a m 2« „ y „ *o „ Nagy-KanizsAról iM Budára Kesztlielyro érk.-. lloglárdra „ . ., . . , . . n ii i« Hzántódra (innen jár a gőzhajó Füredre) ..... 4 „ 1 „ " öz. Fehérvárra érk............b „ 49 „ „ BudAra „.....^......H „ % „ tetóoi:;«y.\'Hci^riM :ifc»i[i/.iiíaifíifl«tu Budáról N.-Kaaaizsára indul . . 6 „ 30 „ reg. 8z. Fehérvárra érk. . . ■.¿¿ÍJ..-p.vllflVT • • • B „ 33 „ „ Szántódra (innen a gtkhajéjkr^mh^? . , . .10 „ 29 „ „ tíoglárdraJ^y<^.ii. .1 .¿/if . i » . ;MW.<\'i>í .Ni» \'. !• . 11 4 m .ti Kesztlielyre , . \\ ..¡{¡„.ja. j!-.»! t / c M.* ill *»<. Nagy-Kanizsára érk* ( mhuiií.ím f . / + .ü ,i->\'x«-t> Pragerhof»dl(N*gy-Kania«árál)iinll();f ,vireg, Pettaura ,. ^híhí^ • HO^WbJi/t .-1 i.•; <> .i • í v ö9 !«*H •vt » it Csáktornyára „ ... i .«,,<• •. • jn^i Mut> 20 „ Nagy-Kanizsara érk. . . ... . . . .. , . 12 „ 49 „d, u. .aaxöMMm Nagy-^niisár^ F/^gór^Or^W^yj est« Pctaura érk.......... 4 20 regv Pragerhofrá (csatlakozik a Tricst-ftécsi vonathoz)11 ! \'6 ,V 8 ,,\' m ! Bécsbe érk. » \' Y w ; 5 ti\' W v « » i* ii .:*i» "fM,\'t r.J. "•» ,r . Mitii /Itiinlli.áyi .jíJiÖTsD 5no Bécsből tn^tJ , . , , .... , . , , , . 9 „ M v M. Pr^erhofra^,^, . f ,, . ,, ,, . , tl0.l%, J5. Mte Pejaura . . . UrintJ^hut\'. 1 • lv<&M H J®\' * W«i Nagy-Kanizsára érkaik t,irilJI , M . xlt „ , „.,.„ .6 rt&r ,ii /¡í i J\'f\'n\'ili l! > í\'iS\'i"*ííf Jliiín hi ihlobi /•> t t tí .•: •* \' -. í .( i i()b.i/n /í>t»il . áibii/!üi.:ítl<i -i inho.v» t\\n ,\\rbftittQ iiluV . \' • f > H.i->\',( >i;l / J\'.tl *j itijj t Ht Mit- iK . .« inii\'1-:-\'!.. \'¡J Aijtay t i - ».í\\• >•• \' \' .\'.\' .(» ÍI.H f>i ■ iiilhunJ>1 • ? Nagy-Kantasa. I. évfolyam. 3. szára. 1862. julius 20-án. r„n Zala-Somo ML ¡(■itt- t .M Ismeretterjesztő lap • * szépirodalom, kereskedelem, ipar, gazdászat, tudomány és művészet köréből. Mcgjelcn • Up legalább egy Ivon julius hó l-tó1 kezdve minden hó 1-ón, 10-én én 20-án. — Előfizetési ár postáni szétküldéssel és helybon házhoz hordva egén» évro f> frt., félévro 3 frt. — Minden egész éve» előtizotő a lantulajdonos kölcsön könyvtárát ar. eddig fontálló föltételük mellett fél áron használhatja. — Nyilt tér egy Petit »őrért 10 kr. — Hirdotéaek négy hasábos Petit sorért 1-ör 7 kr., 2-or"t> kr. ók minden további beiktatásért b kr. ■ bélyegdijórt 30 kr. fizetendő. -r A beiktatási dy s a lap kozolósót illető mindon tárgy n kiadó hivatalim* Nagy-Kanizsára) n U|) ssellemi tartalmát illető kózlomónyok pedig, ugy minden lovolok InSrmontvo a szerkesztőséghez küldendők Ka|H>Bvárra. Csapolni akarjak a Balatont. n. Mint már elébbi ezikkemben kifejeztem: a rég alakult társulatok az egymás iránti féltékenységbon ugy szólván megkövültek. Korán sem bánják a sióberki és Nádor-osatonia- társulatok, "ha Somogy berkei, mocsárjai, kiöntései helyett száz ezer holdat nyer is rét, logelő és szántóföldekben. „Adja Isten testvérek! Szivünkből kívánjuk, — mondják — de saját érdekeink kooz-káztatása nélkül. A ti nyereségtek ép oly bizonyos, mint a mi veszteségünk; s még az is kérdések kérdése, hogy a jövő o veszteséget fogja-o utóbb pótolni?" Zala-Veszprém megyék legfeljebb tólbc-csült nádasaikat adják fel; de ha a Balaton beljebb takarodik, szorgalom és némi költséggel « homok megköthető lessen, s lesz a viz helyén buja legelő, — mondja Somogy. Köszönjük szépen! — kiált fel a két megye,— az még csak „talán lesz?" do a nádas kezeink közt van, mely nekünk épen oly be- cses, ha már ekét nem vihetünk odn, mint nektek aozélos bnzát termő szántóföldjeitek. De jól van! — mondja az érdemes Móro-oza Dániel megbízott, — ha már felkeli adnunk Balatonunkból egy réstt, s megválunk nádasainktól,—-azon feltétel alatt teszszük ezt: hogy 9 lábnyira csapoltassék lo a víztükör, azaz ha-jókázhatóvá tetessék a Sió; a niít két megyo veszt, hogy igy visszanyerhesse! Gyönyörű eszme, még czíkkírót is hevíti! csak az az egy baj, hogy kiviteléhez tárcsánkat nem eléggé áldotta meg az Iston. Midőn körlil belül 4 millióról álmodozunk, a mi nincs, s mostani körülmények közt o czélra nem is lehet, — e merész vágy inkább olaj a tíizre, mint sikert rcménylő édes megnyugvása a léleknek. A Balatonról lemenni a Dardanellákhoz; bemutatni ott a Somlyai, Badacsony, Sz.-György, Rezt, Felső-Eörs stb. lángnodíiit; lovinni az óriás erdőkből nyert dugákat, talpakat, s a ha-\' jókat vissaafnlé megrakni az áldott Bánát aozélos búzájával, b kirakodni a Sió-torkolat, Felső-Eörs, vagy Badacsony alatt. — E gondolatra orősebben ver a szív, s önkénytelenül felkiált az ajk: adjad Istenem, do mindjárt!... A hideg való azonban viszhangozza hátunk megett: „negyedfél milliót is hozzá" — ha már a Balaton megígéri azt, hogy ellátja a Siót folyvást hajókázható vízzel. Nagy eszmo! tisztelet; do a porcx már elejtette, melyben felhangzott. No nyújtsunk tehát kart ábrándok után; egyengessük inkább kölosönös szeretet, egyetértés és ügyérdekeltség által a rögös utat, melyen ozélhoz jutunk. Ha annyira élére állíttatik az „én"nek legparányibb érdoke; s a helyett, hogy a közjó, közgazdaság emelésére, virágzására testvéri jobbot nyújtanánk — habár némi feláldozásával is önhasznainknak, — elfásultak, hidegek maradunk. .. Ha a hazában, mihelyt önérdekről van szó, mint idegenek állunk szemközt, a helyett, hogy vállt vállhoz vetve, boldog jövő, szellemi tdlsuly- s dicsőségre emelnénk egymást keresztényi szorctot és megnyugvásával a hitnek, a hazafiúi érzelemnek. — Ha javunkat, cséljain-kat, akaratunkat nem tudjuk összeegyeztetni, hanem mint egymás ellen küzdők, elsánosolt i. > i -.fi TÁRCZA. a . v Cl i ,i *ií . ■j.\'.i . •(/>. .s !i; , • •jU J-r ,, > \'» ■ i •f \' -I ! Im; / \' l \'( i I HOMO(«Y>AK, ZAI,4\\AK. Somogynak, Zalának Szebbnél szebb szé|>eil Az arcznál, szemeknél, llol annyi Im^ bőszéi, A sziv szebb gyöngyéről, Mi szebbon tündököl Mint arany, mint gyémánt, 11a a szép honleányt Kgekbe emeli . . . \' Fogok dalt zengeni. Kr Mi os? a szorelom. Honsserelom, részvét! Hányssor el van mondva, A szól Is daloUa. > > Errőlo legszebb dal, I Mi gyújt s felmagasztal, Mindent elzengő már: A dal csak — t o 11 r o vár f S a szív o két gyöngyét Sokan összetörték . . . Somogynak, Zalának Szebbnél szebb zsépoi 1 Ast elhagyta lelke Ki kétkeaai morno Ssivetok sserelmén, Látom, nem kétlem én; Hogy ugy lángol, ugy ég, Mint megénekelék A nagy Kisfaludy A dicső Börzsönyi. í « Isten megteremté Kst a Szép világot. ragyogó szépség: Virágos föld, kék ég . . . As ember egy magán . . . Egy p u s s 4 a volt csupán I Jóltudá as isten, Csak ugy less szép minden; .!; !» i J.-i.-tl i. -r •! Ha rájhölgyszom ragyog. Egy hölgyöt alkotott. Minden mi nagy, dicső A szépségből orod. ? Nincs ott kicsiny, kevés, Nincs ott bú, szenvedés. Hol mint ég augyaU Ali u nő, mint anya... Könye mint a harmat, Mosolya mint a nap: Mindent ujjá toromt. Nugy s szép loss, mit ssoret. Somogynak, Zalának Szebbnél szebb Mzépei I Miként szoressetok ? Dicső költőitek, Megéneklék szépen A testvér mcgyóbonl Legyen minden dalra, Kebletek viszhongla: „Hol szépen koll tonni — Nincs kiosiny s nagy semmi!" Szivetek lángján ég A szép tott tavasza ! Hintsetek virágot A merro csak jártok, Minden egy göröngyro... Szent, szent, o hon foldo 1 Az égből hadd nézzo Költőitek lclko; \'< Hadd lássa a hasa: Mit ér Somogy, Zala! CSEPELY SÁNDOR. A Zala-Somogyi Közlöny első látogatása a Győri Közlönynél. IIUDiorfsqut. Győrött vagyunk; látatlanul bár, ,de még is a szerkesztőség irodájában. Szerkesztő ur éj>en most hagyá el nagy zsölle-székét, s tévé lo kedélycsen füstölgő illatos csibukját, — miután eddig a holnapi lap összeállításával vesződött; mert mióta házas, vagy inkább feleséges ember : gyakrabban abbanhagyja a munkát, s be-be néz a kedves kis menyecskéhez, nem unatkozik-e egyedül? minthogy élő mulattatók helyett most esti pán a osorolapok, s bírálatra beküldött könyvek által van körülvéve, — » est, egy nőjét imádó férj szeretetreméltó önzésének, mindig megboosát-hatjuk, a házasság első hónapjaiban kivált! Telíát az iroda most üres, — osak a tavairól megmaradt lap-példányok fülelnek szomorúan ott egy sarokban, mint elátkozott her-oaegnők, — s a legújabb szám hever az iró asztalon egész kényelemmel, s teljes pongyolában, mint bálra készülő hiú ^ölgy, a vígalom cstvéjén, — várva szabót, fodrászt, szobaleányt, kik őt minél elébb teljes díszbe bujtassák, — hogy megbámulja őt nem sokára, a férfi-világ egész hízelgő tábora! — És csakugyan, egy lap corroctu rája, meg egy szép hölgy a bál előtt, sokban hasonlítanak egymáshoz! — A correctura még kissé piszkos, s — teljes Hiedelemmel legyen mondva — még ooak alsó-szoknyában van, tele hibával, rendetlenséggel, miket a szegény szerkesztő javítgat ki nagy fáradsággal, — Ünnepi tiszta köntösét j)©dig osak holnap kapja magára a — nyomdában. — Egy nő is bál előtt, liHen ments meg mondani, hogy — pisakos; de minden esetre még csak ezután mósdik, Alsó-szoknyája — ismét teljes illedelemmel legyen mondva — nem oly szenny os ugyan, mint « correctura papírja; de osak alsó-s«oknya biz az még is, mit minden ember fiának látni nem szabad, — s osak azután öveaendi még kö- U)1»Inainkból hajigáljuk egymásra «us akadályok köveit____ akkor soká, soká virad még?!... JXj nem vagyunk ennyire. A sziv nyg fogja érteni a szivet. ^ Az egymá* iránti kötplessétf elfoglalja magas állásá|, s ^féltékenység bizalommá válik, jiogy e téren is egyek lehessünk. A sióberki,\' nádor-csatornai társulatok azt fogják kiváuni, a mi jogos, méltányos, — és a balatonleosapolási társulat megadja azt. Veszprém és Zala testvéri jobbot fognak n^h^fju**>közel Somogynak; liiwen a végokéiban is mind ogyok: önerő-, haladás- és szorgalommal dicsőségre omolni a nemzetet; s megértve egymást, önakaratjokon, nemes érzelmeiken juttatják diadalra az tlgyet, mely ugy is bekövetkeznék a „tények kérlelhetetlen logikájánál fogva".... És a déli vaspálya igazgatósága? Imo itt van ajánlata: „Megtekintvén a Balatontársulat terveit, azokat helyespknpk véleményezi, s a kivitelre saját mérnökeit felajánlja. Minthogy pedig a kész torvok szerinti munkálat 300,000 forintba kerlllnc, a vasuttársulat hajlandó ennek\' fölét maga adni, másik felét pedig n legkedvezőbb feltételek mellett törlosztésro előlegezni^ hozzátévén még, hogy azon esotbon, ha a végbevitt munkálatok után kitűnik, hogy u balatoni társulat nom jutott azon eredményhez, mely kilátásból tétetett, — a visszafizotéstől felmenti a balulutonlecsapolási társulatot. A visszafizetés azonban ha kívántatik, törlesztési modorbnn is csak a 4 év eltelto után kezdődik." (M. O.) Élihez aztán nem kell coinmentár. KOBOZ. t . . :: , Hitelintézet és telekkönyv. i „Fortunáé ludimur volueri impotu . Aetornum nihil est, saoro Quidquid lenta tuljt matvrics sinu" mond- ^ 18 §> ja Horácz, s az anyag tarthatlanságából az I búvárolja, hogy N-j^MithkÁt, {főzHAjólrtfr, yinyagl anyagiasaiig iránti túlzó ragaszkodástól int. Nemzetének történetei axiómává emelték mit helmct keresztül lapozni, kimutatandó időszakonként az ombercsalád egyes nemzeteinél, a kor fogalmainak megfelelő anyagi einolkeifésé-vcl mindig karöltvo járó szellemi érettséget, hogy kimutathassam: miként a hóditó, az anyagi Róma akkor lllto intjvészoténck, tudományosságának emelkedett miveltségénck fényszakát, midőn a Caesarok kezei egy világot átnyalábolva, a kezdetben szűk körro szorított Quiritc-soket, torjedt birtokaikban világpolgárokká avatták. I)o nemcsak itt, hanem az ezt megelőző görög és későbbi századok nemzeteinél is, amint c-melkedett egyesek vagyonosságán az állam anyagi jóléte, anélkül hogy a szellemet szennyező matcrialismus tért fogott volna,— akként emelkedett a nemzetek lelki tökélye. Nyomor nem teremt nagyot, nemest, Igen idevágó képet ad a római költő, ki népe anyagi és szellemi virágzása idejében, a nyomornak hazáját uz ó világ logmivcletlenobb földjére helyezi mondván: Est pro|>o CítnmorioB longa »polunaa latronuin, • Frígus íners illio bnbítnt jejuna farmi». ekként a nyomorral kapcsolatba hozván az or-kölcstelonségot is, s helyosen, mert egy ismert közmondás szerint ennek az csakugyan sarkon kövotő okozata. Az anyug, o mindent időben és térben befoglaló clemkovorék, oz az mely volt és losz eszköz a szellem fejléséjiek, magasb mivolotei-nek életérc. Korunk materialísmussal van vádolva, mert anyagi érdokoknek szolgájává mondatik tenni az isteni szikrát, moly a művészetek mesterségek minden nemoiben magát a természetet ¿t- érdekeinek eszközeül teremtsen. int ez né ■nlltcriulismus, Éi-íeskedclme-, sére minden ez osupán az eszköznek eszközökkeli elérni törekvése, moly physicai művelőt magvában hordja az értelom törekvéseit, ama lépcsőzeten, melyen fokró^ fokra nemesi) öntudnttal halad a megismerés felé. De ha épen századunk materialismusának i y^iját uem.^ülitfl iV> ^fffwif < pg^Uk meg tehát. Ha már a század jelt adJIégySii bár mlnŐ, értsük/meg azt. 1,1 ,, • \' . n: - ■ / • Mert valamint az egy éli, ki korift nem érti, vagy érteni nem akarja, hanem erejét fecsérelve a nélkül, hogy srámot vetne írjehm én jövővel, nűnt a nmguw ó) hf*u»pö}ygo rúV]^:-*- bár mély nyomokat hagy piaga után, — végre is, a kezdett utjánál rajta tenyésző zöld mohot szökésről szökésre\'magától clliágyju — czélját ér-ve, vagy ép átszökve, atélfilj1 ftkudálytírfl erőtlen tétlenségbo zuhan; \'hkkéht a Wínzetek is korukat nom ismérvo fel, lépést ném tartanak az összos társadalom törekvéséivel, vistfattmlráHvá a kortól, íegdicsőbb multjokkal íh múmiákká válnak, melyekről tudósok könyveket imák, melyek nagyságát\'.költők regélik, gyermekük iskolákban száraz oktatásokból csak fél g ismerik, hogy utóbb az egymást követő nemaodékok felodésnok bocsássák. A kort, a század követelményeit -megérteni, a nemzetek szüksége. !• > ; • \' • i • Századunk kövotelménye a polgárisodás. A polgárisodásixftk legulső alapfeltétolo a szomély- és vagyonbiztonaágf s a mint fejlett a nemzetekbon világosb- a . világosbbnn a jogélet; amint leosiUapult a mesék hdnábfen! élő í\':Ős koruk heve, hogy utat nyisson a i\\y))vános és határtalan érdekekkel küzdő egyénnek csalása-, anomzotnek magába, házkörébe Yopulnj, fül az a sok ,illusio».,-— meg npm tudom én fliég miféle dipsőség, -— mit most niár nom csak hogy látnunk szabad ; de meg bámulnunk piano kötolesség! Minden hiány — ha ugyan volt — ki van most már rajt javítva,— a corrooturá-ná4 vores pl aj bászB zal, itt pedig — igen ritkán ugyan, do nélia még is — egy kis piro-sítóval. S ott áll a deli hölgy, mint egy finom veimre nyomott tiszta lap, várva minél több olvasót, jobban mondva — udvarlót, — b még inkább egy-egy olőfizotőt, vagy is valódi vőlegényt. — A hasonlatosság tökéletos lesz, ha még ho*jsá adjuk, hogy valamint a mai, Ízléssel, tisztán kiállított lapban, a tognapi piszkos oorreoturára nem ismerhetünk: ugy gyakran ogy bálra gazdagon fölpiperézett delnőbon..... no, de a hölgy-öltözőszobának ajtai zárvák előttünk, — snem is akarunk oly udvariatlanok lenni, hogy axok titkaiba hatolni merészelnénk! — » A szorkesatői iroda tehát, mint említők — üres, — csak a holnapi lap oorrcottirája hever az Íróasztalon égés* kényelemmel, várván a azappant, fodrászt, sspboleányt, s más szükségben segítő egyéniségekot, íipgy azoknak segítségével , holnap teljes diaaben jelonhessék-meg a férfivilág — akarom mondani — tisztolt olvasó publíouma előtt! | . . Az ajtón kopognak. — Szabiul! — kiált ábrándozásaiból felébredve, s a szerkesztő által imént elhagyott terjedelmes asölle-széket, parányiságával elfoglalva, a magát illő positurába téve, azaz, a leg-jUa^yebb magyar lapnak, a Magyar Sajtónak t. i. egy mollette heverő tegnapi «példányát, nagykondőül nyakába kerítve, a.kis ,por rootu ra! \' ",j ■ v I A* ajtón egy ismeretlen vidéki egyéniség lép-bo nagy alázatossággal, Ügyeson betanult udvarias bókolások kisérotél>en, — Örülök hogy van szerencsém! dadogá némi elfogultsággal a jövevény. — Nem tudom kilioz legyen szerencsém—? replikiíza nagytirias lenézéssel, a legnagyobb magyar lapba burkolt kis corrcotura. — tón egy ZalorSomogyi szegény legény vagyok . . . akarja magát illő alázattal ismertetni a jövevény. \'\' Do már erro ugy megijedt a kis corrcotura, hogy hirtelenében azt is elfeledvén hogy pongyolában vau, egy ugrással a zsölle-szék legfelső karimájára kukorodik— s távozott gyámatyja, a szerkesztő ur lakosztálya felé félelmetes, do egy úttal reményteljes pillantásokat vet, várva annak mielőbbi megjelenését, s nagy hatású intervontióját. — Do talán csak nem az a híres Patkó, kinek fejére 1000 forint jutalom van kitüzvo? kérdi magas trónusán, hogy félelmét el ne árulja — igen hangosan, a kis correctura. Patkó nem vagyok; sőt épon most akarom magamat meg patkol tat ni., hogy el ne csuszszuin a sikamlós pályán , melyre léptem; aztán azt az 1000 forintot nem bánnám én, akárki tűzné fejőmre,-— majd zsobembo csúsztatnám én azt onnét, s liasznát is tudnám venni. — Tehát mégis csak a\'félo sikamlós egyéniség, ki a zsebmetszéshez is ért — nemde? En félek...! s el kezd kiabálni a szerkesztő után. u>— csináljon óvár kérem Qlyftn lármát; n^ondom hogy jójáratbeli vagyok, --Hát nom ismer? Hisz én ís a nemes KöílöH\'y famíliához tartozom. 11a nem hiszi asszonynép ném, mindgyárt elmondom genealógiámat. , í.t— Halljukí — Tehát őtKapáukva« a^hir^k«esti Közlönyei wtámuuk»-Á> ^lu$)|ég4impetrálta, mint tetszik tudni, nagy status-fér fi volt; de az akkori zavaros világban városról városra üldöztetvén , végre , ha jól einlékezem Aradon, aszkórban idő-előtti halált szenvedett. — Asx-Bzonynéném Győrben született, s a mint látom jó egészségnek örvend, b szépen diszlik a gazdasága, — az én istenem éltesse számos esztendőkig! Másik rokonunk Debreozenbc szaladt, s mint Dobrcczonl Közlöny, mint hallom valami házasság-szorzŐ intézqtqt a)cart felállítani, — b büntetésül ezon mérés* vállalatéért, legelőször is maga házasodott-meg nemrégiben-Ugy járt biz ő szegérty, mint á Gíllotin feltalálója hajdan, kinqlőször íjmgán, próbálták meg uj találmányának czélsjwrilségét. /Van még egy rokonunk Keszthely oh, a Dunán tuli társadalmi köalöiíy. Ez nagy ur lehet, mert hosszú ncvo van és fniht h^Höm borilszat-tal üzérkedik. — én m^g vagyok a legfiatalabb rokon, nevem, Zala-Somogyi Közlöny, ki most tisztoletem akarom tenni, s ajánlani magam kedvos drága KözlŐny-néni grá-oziájába! Ezzel a csinos> fiatal kis rokon szép^\\ pukedlit vág, s Közlöny ^»énjének, ki most bátorságát egészen visszanyervén, helyét a ZBölle székben újra elfoglalja, iljcdelme«|(jii kezet akar csókolni. Ő azonban tv mps^máu/felismert ifjú rokont kebléro sasoritja, satyafiwígos forró osók-jaival üdvözli. — Ezen kedélyes puszi-soé-nára nyit-bo éj>en a prinoip^lis, az^z,szorkosztő. ur, a Győri Közlöny, gyámatyiusa, s együtt örvend az örvendőkkd» a szorenoeés találkozá-. sou. A kis piszkos oorrebtura pedig most már mégis csak restelvén alsószoknyás pongyo-lasiígát,a legnagyobb magyar* lap alá, nagyobb * ovatosság okáért, még u kut Hírnököt ^ 19 §> ükként fejlettek az egyeseknek egymáshozi, h etekkel karöltve a vagyonértet, biztonság, az ismeretek s tudomány, mesterségek és müvé-h2ctok. f\\ t . I ; v A nemzet, moly vagyonos, erős is; mert orojo a vagyon., Ex az alap, mely anyagi orönk talpköve, a jólét biztositéka, s igy szellemi fejlődésünk a tudományok, művészetek közvetítője. \'IJoldog azon nép, ki felismerve kincsét,azzal akként sáfárkodik, mint az írásban gazdálkodó szolga. » • A szép, a tejjel mézzel elárasztott magyar földnek, polgáiisodott né) c annyi hajlammal, oly példátlan óriási lépésekkel közeledett h közeledik a vén lvtu\'ÓlMi ipiagas miveltségi fokán állú társnemzotekhez, hogy ma már versenyt fut u világ piaozán velük, s nem minden dicsőség nélkül,\'\' Az alig, vagy félreismert nemzet már felemelt homlokkal lép az össztársadalom síkjára, s még is félroismcrhetlon bizonyos belrondezet-leuség, mely ugy az egymásközti, mint a kül-földdeli érintkezéseinkben bizonyos hiány lételét érezteti. E század elején nyertek lendületet n kereskedelem, ipar, művészetek} s a földmivelés minden oröíoszitéseink daczára, alig emelkedett átalál^ut a közéj.szérűn föllll. Éhez járul még, hogy a terjedolincs birtoknak ép ugy mint a kisebbnek, bizonyos arányban nincs ama értéke, hitele, mclylycl nytigoti csekély birtokú barátink dicsekedhetnek. Sokan különböző okokban keresik ezen okozat okát. Engedtessék, meg nekllnk kinyilatkoztatnunk, miként mi ozt cgy nemzeti földhitel-intézet nem létének tulajdonítjuk. Azzal vigasztaljuk magunkat ugyan — már évek óta — majd lesz. Dohogy legyen, égető szükséggé válik, ha összes nemzetgazdászatuukat végkép elojten noiit akarjuk. A hitel) miért nem volt élvezhető hazánkban azon mérvben, melyben azt, ismét ij aruk előnyére szomszédjaink élvezték? oká: mert nem levén czélnak megfelelő hitelkönyvek, a hitel jótékony forrása kisebb birtokosaink előtt bedugult, ha csak bizonyos nyerészkedők körmei közé magukat áldozatul uem vetik. Hitelintézet koll tollát, ez közsítlkségo a fÖldmivolŐ gazdának, hogy gazdaságát czélszo-rüen felszerelhesse, okszerű gazdáikodást ve-zetvo iparát kifejtiiesse, s hová nem juthatnánk mi hasonló körülmények közt V í De másrészt a hitelintézet biztos alapot igényel, melyoken finánoz-operatióinak fontv kelni kell; azaz minden eshetőség cllon, mely egyik vágy nnlsik hitolélvezőt érheti, a törvé. nyekben gyÖkösített oltalmat találjon. , S mint lehetne ez egyébként hazánkban elérhető, ha nem egyedül a nyilván- vagy telekkönyvek által. Miro veiyíők mi igénybe a hitelintézet kölcsöneit, ha nem fekvőinkre, mert csak abban ¡8 lelhetné az teljes biztosságát; de mi hát a földhitelintézetnek czélja? — neiu más, mint novo mutatja,az eddig érték nélkül hevorő fokvök l>ecsét omolni; azoknak művelésénél megnyitni a forrást, melyből a szorgalmas gazda iparához wgélyt meríthet, hogy így az okszerűbb földmivelés terjedtebbé téve, ha egyesek vagyonosodnak , vugyonosodik és erősödik az állam. A hitolintézot tollát és telekkönyv oly egy» má8t kiegészítő fogalmak, melyek egyike másik nélkül czéltévesztve élhetne csak incg. Sokszor hallottuk „nem kell telekkönyv, Angolhonnak sincs telekkönyve s ni\'ég is van hitele." Mi megengedjük ezt, do ama véleményben élünk, hogy magyar hazánk földmivolö ország, termesztményei a kincsek, s hogy a termelést valódi iparrá fejleszteni, a non plus ultrára vitt földmivelés virágozását ozélozni, s igy aztán az ipar egyéb nemeit karöltvo emelni csak ugy i.1* foghatjuk, ha terjedelmes földbirtokainkat nem holt tőkoként tokintjük, hanem hitelt nyitva forgalomba hozzuk. \' «»♦\'».\'«•(,.._! Ezen építhetjük mi anyagi örőnkót, s Európa társnemzotei közt oz uton szilárdíthatjuk lílhisunkat. ■!» • .T .,. ».•\'\'. ) / \'■!■.\' \' i i Npui szükséges »xísiaopulitáiuik lenni, hogy ü tárgynál abstrahálva lutzánkíól, az egyetemesség átalánosságában maradva, dfdnotjókhoz juthassunk, melyek érveket nyújtsanak. Elég hazánk viszonyát a tÖbíi európai mivolt államokkal szemben itt kiindulás) pontiul szemügyre venni, hogy meghatározluwsuk ama módokat, melyek segélyével az anyagi emelkedés, s hasznot hajtó kereskedelem világ-piaczán versenyezhessünk, s — lefntván az idők homokórájának szemeivel az ókor esthajnaláu feltűnt, s a középkorban delelő hárczi orónycink na^>-ja, — mint állhatunk az uj társadalom követelményeivel pirulás nélkül szemközt. -- Valólmn, hu szertenézünk, .osak azt lobot bcvallanunk, hogy a termésket annyi ajándoki-ban részesített hon, tekintve más államoknt, még csak a kezdeményezésnél áll. Korunk jelesbjei átértették helyzetűnket, h lelkes törekvéseik gyümölcsoként mutatha. tunk gazdasági, biztosítási egyleteket; hitelintézetünk már maholnap megkezdi működését, földvételi társulatunk alakulóban van, mindmegannyi nemzeti égető szükségek, melyek viszont ágy hathatnak, ha tőkéik mentül biztosb-ban elhclyezvék, s elhelyezésök a törvény oltalmát élvezi, » \' Mint kapcsolatból foly tehát a telekkönyveknek, a hitel s birtokbiztonság tényezöinok, eme elsörondü hazai szükségnek életbelépte íq. RÉJíVI.", ■, \' i : -_ • • \' \' \'•" \' ■" j ,. í i ! Uet-H, juluis lG-án. (Á.) Midiin mutstvAny»zAnio«l«t W«jilíts unig bölcsőben ringatta, iskkor meglehet a Ixmlognei erclft-bou néztem »*on helyokot, hol a g«ly<J fcgyegy a bü-ostUetot azuuUógnok tartó bajvívót leterített; vagy a ........... .....—.......... l Ti n i................ni akasztva nyakába kis kendőül a nátha ellen, cl-fut a typogra| hiába, tisztát vonni magára. Gyáinatyusa a kis vendég-közlönyt loültctl, s a következő párboszédet kezdi vele: . i. —- No\'a luit, mi ttjság abban az áldott Somogyban és Zalában, hugooskámV — Bizony nem sok jó kedves urambátyám! Mindenfelé osak a sok rablásról hall az ember. Elrabolja idejét, becsUletét, vagyonát egyiránt, az a sok alakú Patkó, — HjaJ fájdalom, ez nem újság. Ez mindenütt igy van most a világon; az embernek -maholnap a pánozólos fregattok mintájára, csaknem pánozélos fettil ákba kell már bújni, hogy hozzá no férhessenek, s valami ^régiség-búvár zsebeinkből még az uj-péíizt is ki ne szettje! Vegyük osak sorra a nyomorúságot* "Intel Belgrádban bombázr nak,— Montenegróban a törökök orrát vagdalják-lo, — Törökországban kölcsönt keresnek, de nom találnak, —.\'Nápolyban brigantiznak, — Kómában átkozolódnak, —* Poroszországban hinUber, herüber sereg-mozdulatokat tesznek, — Casselbon alkot-mányoznak és minisztcrcrizisczuck , •— F r a n-cziaországban Mexioóznak, London-ban a világ-kiállításon, egymás óráját, orszé-uyét lopják ol, — Északamcrikában verőké Bznek, 8 egymás , pamutját,,,égetik ol, V.or t u g á 1 i á b a,n luízaaodnak, — nisz ez is ogy neme a rablás uak.yűu tán ez által a szülék leányuktól, a férjek, pedig gyakran boldogságuktól fosztatnak meg. Oroszországban végre —. gyújtogatnak. Ea ez is elég vc-szedolem; do még is tán jobban védhetnők magunkat a tűz, -r* mint a rablás é» zsebmettjzés ollon. — llisz országszerte, osak annak a sok vizzó vált roménynok zsilipjeit kellone megereszteni; s öz-önviz lenne belölo, mely minden tüzet eloltana, » honnét legalább nfog* menekülhetne az, a ki úszni tud! Hát még az a sok rósz vers, összcgyüjtvo és szétszórva a lapokban, mily nagy mértékben gátolná a tUz terjedését\'?! S aztán, ha az cmlwrek fejeit vesz-szük, biz isten azokban is több víz van, mint tűz, és igy a biztosítást a tüzikárok ollcn már magukban hordják. Végre a gyujtogatásnak van ogy nemesebb faja is, — midőn tudniillik polgártársainknak neinpajtáit gy u jtju k folj hanem kebleikben a hazafiúi érzelmeket gyújtogatjuk, a nemzetiséget tüzeljük, s min» don jónak, szépnek és nomosnok szikráit élesztgetjük s szórjuk szét a fogékonyabb keb» lökbe! — Erre nézve legjobb z \\\\ n d h Ö1 o z 1 i k o t szolgáltat ugy hiszem, a mi famíliánk kedves urambátyám. S ezt fel is használjuk becsületesen. Már aztán hu néhp igen nodvus idő jár, vagy itt-ott vizos a szalma, s néni ég tiszta lánggal, csak füstölög; ez nem ami hibánk! — Igaza van kis hugocskám! De azért a kötelesség teljosítésében szent megnyugvást érzünk, — ha néha megprüszköltet, vagy könyökét facsar is ki szemeinkből, a nom min-hibánk-ból támadt löjtós füst! — Hát egyébiránt hogy állnak a vetések? — Bizony nem a legjobban kedves urambátyám! Mi az idén elvetettünk vagy 5f)00.mérőt; 8 örülni fognánk, ha legalább foíét megteremné. — — Ezzel mi is osak ugy vagyunk; mi osak vagy 4—500 mérőt- vo tettünk tav^lj do örvendünk ha logalább u magját megadja az idén. — Do azért osak dolgoznunk kell ám csüggocJotlonUl, — » ha ki nem kél is az itt-ott kopár sziklára tévedt mag; máshol ismét i •, i i i dAsan flzet a jobb f&Ul^ ^i&jtt votés. — Micsoda alkalommal tetszett utazni? \'" -i— Csak rósz j)08taU)vákóp, inert saját fogatunk nincs; azért hosszas és tibalnuiH t» volt az utazás, , } —- Ulssa kedves bugooskrtm, pzen bajou scgílÍTho ám w. ami általunk terelni Vett gy\'ő r-p á p a k o a z t b e 1 y i vasul, C?»ak mondja me£ otthon atyuskának, hogjíyiiiVifdcn követ megmozdítson ezen terv létrehozására, valamint mi itt elkövetünk itt mindont, hogy olcsóbban s közelebb jussunk KnnÍ7.Hához. — Apropos.\' ugyan kár, hogy az a Kuniz«a még most divortiujnban él törvényes hir.vesével! } "<r- llogy-hogy? Ezt nem érteni. \' \' -r Hát hiszen tetszik .ttufcu, \\hogy izsa és így a nő-Izsa Kómárojt^ fekszik, míg K(^n>izsa <nc^ mindig Zalában van ?! \' *t . \' , Most a kis oorro^ur;i/pt{i^rül bo a szobába, do most már ;V^yan©s#4k fcíorinoli-nozva ám, tiszta hófehér, cl cg ár?* vidiában. —■ Kedves rokon! mond, mOst már toilct-tem elvégzém, —r ha ugy tetszik s atyuskám\' ik megengedi, T— visazukísórem önt Kanizsára! Szerkesztő untak , ¡cvr« semmi kifogása nincs; 8Őt megkéri m kis ^Wa-Somogyi rokont, hogy imískor is 1\'*ry\'cn sz-iVencftöjo í , A. Z*d»"Souiogyi Közlöny ezt minden hónapban bá r(o m s z o r ígéjri tOJjcéíioiill Szerkesztő um»t ez azonbán kevés.\' Ő ha-vonkint legalább fy, m igy sz\'or ohajtamá\' látni magánál az uj kis Ú>V»ont, ., , Ezzel a két Ki) zlödy-r o k o n.utVk indul. Kivániunk nekik szerenos^tt utái V,^ t k ó-Itól ők nem féjlictnck; ,mort hú\\z a^ csak a gazdag embereket szokja kirabolni! ; \' kovács i>ai;. \' (i>ut|i> kard hozott itélotct ott, hol nincs\'bíró, « eUU a törvény szava; cz a hely az, hol a becsületért már annyi vér folyt, mint tán egy nagy csatában; hová palr, tábornok, cgyssorü polgár, tisztviselő, Irú, művész azért megy meghalni, hogy a becsületnek é\\jon I . . . De Bécsbe értem , tubydonkép innét koll irnom lapodba, ■ hová vitt tollam, képzeletem ? még londoni utamból. számodra is Jutatnék ogy kis mézes kálácsot, — lássuk hát o házrengeteget, hol a nyomort sokszor ragyogó bölcsőben ringatják, a csak akkor vossssük éssro rongyait, mikor már kiterítették. Ast irtad, hogy mindenro kitorjessssom figyelmemet, nemcsak a g&bna-, hanem még a vadpiaozra is, — van Itt piacz nélkül is elég vad, kl nagy holsteini lovakon viteti magát as oporába, s bárgyuságni által maga magát lötto mog. . . Do novetui fogas, ha ast irom, hogy cgyogy itcso hitzingiért vennék inog valami kis eseményt, csak küldhetnóm lapodba. Birodalmi székváros, b nincs esemény ? — mondod, — ugy van ! tökéletes csend a juliusi hapokban, mintha zárdában volnál; ha csak ast nem tarjuk eseménynek: hogy Mühlfeld épen most jön ki as igazságügyi palotából s kocsikázik . Brtthl felé — más lovain. Hogy Domayor casinojában mindonnap olfogy pár száz akó sör, ugy iván a német sógor, mint sok téli rosz csizma oső.s időben 1 Hogy színházainkat többnyiro elhagyták v» művészek, cl-monvén melegebb éghajlat alt, mint a fecskék, holott a müvészotnok itt is örököd\'»yi"-» van> 8 a művész sírját, ki Bóos lakóit annyíssor agyon no vettette darabjai- s játékával, mo*t a novotők könyek közt halmozzák el koszorúval; n természet alig torom több virágot, mint o sir. Mi WUunk nektek Bookot darab időre s ti érte csorébo Bigniót; hiszem, mindkotton tornót csináltunk. Bignjót az első föllóptóvel „Ernani"-han annyiszor tapsoltok ki, hogy már mégis unhatta az é\\jcnzést. Nyár; havakban olyan Bécs, mint a test, moly-böl a lélek elröpült; IkUki, tichönbrunn, HUtzing, Hadfin, LannAurg, KahU.\'Jnry mindannyi igéző pontok, hova azért kívánkozott ki a sziv, hogy sebesebben dobogjon ; a lélek, bog)- magasabbra repüljön. Ido jött ki élőt, vidámság, kedély, élez, — s bont maradt a rideg kötömeg, a sötét paloták, a sok fényes nyomorúság. .. A gond, hivatalos órák, munka ... Az óriás kasból kiszálltak a taóhek, szedni mézet, virágot, illatot 1 . . . Kint a mindennapi lélek is költői szárnyakról gondolkodik, — bent a philosoph nyugalom, a kenyér-keresésre ssánt verejték, a földhöz ragadt szegénység, a gond által megkötött vágy, s a könyv-molyok vannak moggörnyodve, kik azért rágódnak a foliánsok közt, hogy ogy némely hírlap hasábjain oly ótolokot . tálaljanak be, milyot a magyar gyomor soha bo nom vess. Látod tehát, hogy promethousi erővel kollono Itt bírnia annak, ki most érdekes, nem politikai lapba való levelot akarna írni; oly orővol podig nom bírok, hogy még ott is meglopjam as „események napját" — a hol nincs 1 . . . Piaczokról is akarss valamit ? As egész Wiodon ügyel van árasztva gyümölcscsel, mint ha csak Somogyban volnál, akár a Wlon folyót mogrokossthoted vele; öt szem baraczk 8 kr., egy szem szép körtve 2 kr. stb. Láthatsz már dinnyét, a meleg házakból szőlőt, — ezekot tormészotcsen paprikás áron adják, s legföljebb a finanoziálís gyomrok bírják meg . . . A gabna-piac ura csak nem fogas kényssoritoni; egyébiránt annyit igy is irhatok, hogy a gabnaflzlot-ben semmi mozgalom nincs; minden szem az aratás mikénti kiütésére van függvsztvo. A ezukor azonban ugy felrúgott, mint általában mindon édesség ára nap- - jainkban. Miután ott is mcghordoztattál, hova menni nem akartam, a furcsa is, midőn Voltaira olvasása után a gabnaspooulánsok kősó kellett kovorodnom. Do bocsássa meg Isten sokra törő kívánságodat , \' . ;-L"1 Zichy Antal, volt országgyűlési képviselő üd-.. vözlö beszéde, melylyel ft. Ilaubner Máté tul a dunai evang. Superiutendonst köszönté tabrai érkezésekor: , , „fWtittUUndS SuptrintméUnt ur! : Sa^MswMUBaJH" Midőn alkalmam nyilik önt megyénkbon, sőt választó kerületünk ssékhelyén üdvözölhotni kétszeres örömmel teszem ast, minthogy cgyiránt tisstoljük önben a buzgó főpapot s a jó hazafit. ^ 20 §> Ön ogyíko azon kitűnő halandóknak, kiket a gondviselés ugy látuzik orra szoinelt ki, hogy buzdító jtóldául szolgájának a laukudóknak, vigasztalásul a szcnvedökuok, orösbüdcséro, büszkoségéro p. rokon lelkű bajnokoknak. A szonvo<lésokot, miket önro mért, együtt érozé a magyar haza, moly most immár osztatlan örömmel hint virágokat Őnnok különben tövi-hos jMÍlyájára, melynek yégón a halhatatlanság babér-ja, az örök bóko pálmaága mosolyog. Én a ki a kath. egyház hívének szülöttöm s annak keblén lolom fel lolki nyugalmamat, ugy vagyok nicggyözödvo, hogy épen o körülmény osekély szavaimnak s tiszteletem ez öszinto kifejezésének némi nyomatékot kölcsönöz. \'.Enge^jétok tehát jó barátim s testvéreim 1 hogy kisórototoklicz csatlakozva ama tomplomküszöbig kísérhesselek, a hol utaink aztán olválnak egymástól. Egy istont imádunk, ogy hazának szolgálunk, habáraiéba látszólag különböző utakon. Folytassa ön tovább dicső pályafutását; adjon isten erőt, egészséget, kitartást és bő BÍkert.— E\\jon." ZaléibóL iXagy-KaiilsHn, julíus hó 0. A zalamcgyoi gazdasági egyesület kertészeti szakosztálya f. é. julíus hó 9-én N.-Kanizsán délolőtt 10 órakor tartottA meg Illését. A jolon volt r. tagoknak ós vondógoknek létszáma nom volt ugyan nagy, még is kielégítő hőhatást gyakorolt az ügy mindnyájunkra, igy ogy som volt, ki szivo mólyéBöl nom örvondoW volna a tanúsított noincH igyekezeten, n onnok jövőjén. A gyűlésnek működő lelkéből két igen lényeges Igyekezet tűnt ki mint nap az égőn, hold a csillagok közt. Egyiko az, hogy a kortószot a maga kellő virágzásába hozassók, mint narancs, ananász a melegházban; másika pedig, hogy cz által Nagy-Kanizsa szollomi és anyagi szempontból ismét gazdagabbá tó tessék, mint Kalifornia\'. Hogy ily tettleges igyokezot aztán mindnyájunkat örömitiassá tőn, mit som csodálkozhatni. Azért romény és romény közt osztozánk vólomónybon, mig olvégro városunk bírája: Vlassioli Antal ur ígéretet tön a* indítványozott torv kivitelének gyámolitására, ugy mond: „szent kötelessége a váróinak minden jóra irányzott közügyöt vódtílmóbo fogadni, s ha kívántatnék, orőincgfeszltésóvol is gyámolítani." Már aztán, midőn a gazda és vendég ily egyértelmű szakácskönyv után főz, csakugyan izlotcs ótelok tálalására számíthatni. Adja is az egek ura, hogy ugy legyen, mint kivánU a működő osztály és tön ajánlatot városunk bírája a jobb érzésüok novóbon. Do kívánatos is, hogy a haladás és vállalat szollemébon olvégro egyetértsünk, mortjól tudhatjuk, hogy ogyot-értés nélkül nincs, nom lobot számunkra hely o földön I Azt mindönki nagyon jól fogja tudni, miszerint még a leguemcsbb igyekezetnek Is meg vannak ólos ollonségol, s hogy az órtelmotlon nom ritkán óriási torzképot csap, csak hogy annál kesorUbb ollonsó-get gyűjthessen a ssont igyokozot folforgatására. Igy, nehogy, o valóban szentségtől környozott ügy törést szonvodjon, mint halász a nagy vízen, azért jónak látom megérinteni azt, hogy mit kiván müvolni a mai napon ülését megtartó gazdasági egyesülőt kortészotí szakosztálya a közügy és városunk.javára. Ast kívánja: t. i. 1. hogy a zalamogyoí gazdasági egyesülőt jövő üléseit Nagy-Kanizsán tartsa; 2. Ígéretet tőn, miszerint ozontul ez osztály míndon ülését o városban tartanba; 8. a jövő évben már is városunkban rondozondl a gazdasági-, ipar- és mükiállitást; végro 4. városunk torülotén mintegy 10 holdra torjodő anyakortot tolopitend, molyből láttatnának ol jövőre a községi iskolakortok nomcsitott anyagyümölcsfák-kal, ojtó-ágakkal, mindon jó nomü növény-magvakkal ób átültetendő plántákkal, motyoknok fölöslegéből lápláltatnék a* intézet; képostetnénck számos növon-dókek a kertészeti szaktanban. Már most, ki a müködésbon volt testületnek o noraes londűlotét nom tudja, könnyen tévútra vezettethetik, főleg, ha oly egyénekre hallgat, kik a tanácskozásban jol^n sem voltak, vagy átalkodott ollonségol minden jobb vállalatnak. Tudomásul vovón mind ozt, legyünk méltányosak és valljuk bo a tostülotnok irá- nyunkban is tanúsított bgjobb igyekezetét a a jobh-létrei útbaigazítása szont törekvését. En részemről megvallom az ügy iránti tántohthatlan vonzalmamat, és hiszem is, hogy o jogomat el nem veszi senki. Egyóniségom azonban ez Ugy vódelméhoz nom elégséges, kell ohoz még sokkal is több ügybarát, azért értsünk jolszót, mint a jó katona, s nyaljunk egy-szorro, egy orővol a dolognak szilárdításához. Védjük az ügyöt anyagi ós szollcmi orőtehotségünk szerint az örök élőt s nem a halál felé, ahoz képes, mint az 1—4 szám alatti ajánlatban órtclmozvo vaft, mert ha ozt nom tcszszük, ugy méltán magunknak tulajdoníthatják, hu olvégrtí megfordítva, mi felejtetünk ki az élőt nagy könyvéből, molyok után még az ordító gőzös sivltása som loendliot elégséges lótclünk-nok osontuli figyelembe vételére. TERSÁNCZKY. B. Köréd, Julíus közepe. [] Már zajlani kozdett a sétatér; a zene msllott boldog órákat töltöttünk pár igéző hölgy társaságában; a vendégek száma már megközolíté a háromszázat, — midőn mogjöttek az esős napok, a zalai hcgylánczot egész rakouczátlanságban ordító, hűvös északi szól, a még hüvíjsobb röggel- és cstvékkol, — s vógo lett a zujnuk; legfoljobb néhány téllöltönybo burkolt lovag, vagy elaggott az üdítő lóg után vágyó öreg ssorelom-huszárt láthatál a hársfasorok slatt. A szép szomok eltűntek; okkor gondolkodtam csak komolyan, hogy mi lenno nap nélkül a föld?! Az még szerencse, hogy az idö még kovés om-borro yosztott ugy rá, hogy az „élvok helyétől" búcsút vett volna. B«\\jos az barátom, mértftlldckről id» jönnij s pár durezos napért megint felszedni a sátorfát, b odább állni; sőt voltak oly tttzcsvórü fürdésláz-ban Bzonvodök, kik a zöld hullámos Balatonban még o hűvös órákban is hányták a bukfcnczct. Nem irigyeltük; elég volt nekünk Muyer kávéháza, hol egy-egy asztal molló odacsalt az ekártét játszók örömtől sugárzó, vagy elcsüggedt arcza; 8 néztük, hogy egy tízforintosnak mi rövid éloto van ogy-egy kézben?! Sakk, kártya, tokézés, — mind meg annyi unaloműző labdacsok; de veszik is bo elogen ily komor órákban. . , • i Ah 1 imo kivillant a napsugár, Kisfaludy szobra ölöt* ogész osoportok nésik a mogifjudó Balatont. — Arács b Füred felől robognak a fogatok; omezok itt várják a „Kisfaludy gőzöst," kiket hot a fővárosvagy Kanizsa felöl ? — Mennyien várnak, remélnek itt, s a sok remény fokozódik egész Anna napig, midőn a magasból száll alá, mint dólpon^járól a nap. A vondógok számát megkettőztette a néhány moleg nap; a szobák m^jd mind lofoglalvák, csak állandóság kell as időtől, hogy zsúfolva legyen e kis paradicsom ; » as aréna, kocslsás a zöldbon, csolnak-verseny, éji zenék, halászvaosorák. Annanapi kéj-utazás, lövöldo, — még több élvot ny^jUanak. Ecsy — oz a higany-ember (igy hivják örökös mozgékonyságáról) annyi crélyt, gondot fojt kl a szépítés, vondógok kónyolméro, hogy méltán bizalmat szavazhatunk nokí. i , ,.. Fostről több novosotcssógot várunk. : Most már mogy a fürdés javában, — jöjj ide, habotegvagy, moggyógyulss; ha egészséges, élvosá a napok örömét. — A Balaton jó melog; ha vsak as idö megint reá nom \\josst. ■■< , t Most épen d. o. 11 óra; as irodát ostromolják a hidog-fürdö-jogyokért; arra a gondolatra jöss, hogy Belgrádon vagy, csakhogy itt — melegben fürdenek. \' Tárcsád el no hagyd, mert itt as a léloksct. Mint hírlik már olöre, sz Annavígalom néhány napra halasztva lesz, legalább a szép hölgyöktől nem löszünk oly hamar mogfosztva; inort a vigaloiu után ÍM rendcsen joruzsálemi pusstulás van, s kezdődik a második vagyis komolyabb saisoc. . > ,, Keszthely, 1862. jul. 8. A dicséret százszintt tént^jába mártom tollamat, s ugy fogok mindenről beszélni, mint hogy ha mindenben elértük Volna már a tökélyt. Ks nem kihívás, hom is kérkedés, csak ogyssorft követkesményo ason gyakorlati tapasztalatnak, mely szerint: „bossé\\j igazat, bovorik o fejedet." \' • \' \' \' \' Imo, ozon régi közmondás Itt is i\\jjá vált. Mult rövid lovolom, moly mindenben a mérséklet ób moztolon tényok hü mása rolt, már is elegendő • félreértésro adott alkalmat. Félreértésnok t. i. csak azért novozom ozon itészotot, hogy valódi novét azok vj 21 ^ találhassák ki,-y kik elég elfoguluk, »hlányoMigban ÍM egy nemét a1údA<íá*n»k keresni. Nemde urai 10, önök cttuilálják liörne, Voltaire, HoynésV vagy ki Is ne ?... de önök csak nem fogják liinni, hogy akármelyiké exeu nsgy szelloraeknek, csak saját mulatságos szeszélyéből toremtetto volna axou találó alakokat, melyek oly nagyon elevenek, hogy n\\jz nélkül is megérthetök. Vagy talán Hogart ocsotjb Is pusztán képzelt jellemeket teremtett? Nem, még a legmagasabb• költészetnek is u/. a valóili l>ec»e, — hogy tcromtinényeit a» élethoz, a valóho« köti. — 11a nem lesz szabad beszélnünk, értoui n hiányokról szólanunk, — ugy tartsuk őrükké föun a fejlődés in statu quo-ját,... inert hiszen ezt to-vék ax AbderitAk is; s hogy monnyire haladának — dicséretükre legyon megvallva... nagyon messzo. Dicsérni fogok tehát ezután mindent, *) s csak azt fogom megróni — a ini jó loond. Meri valamint Camlido ós eszes nevelője, ugy én is ol fogom ezentúl mondani: hogy minden jól áll e világon. Mily kellemes in az, midőn például Keszthelyről kisétálunk a csak fél órányira fekvő llévizrc; hová az itteni bérkocsisok 2 ujfrton kívül, szívesek bennünket iugyen szállítani. A hévix kopáron fekszik ; — még pedig úgyannyira kopáron, hogy a tótól mérsékolt távolban fekvő 80 fából álló erdöesön kiviil mi sora udvarol a szemnek. A fürdőliázon magán, nincs mit dicsérnünk. — Do annál több van a hóvui vendéglőn. Itt, az emberrel nagyon sxívQscn Unnak -— nem talán mintha kirabolnák — mert omléke-xotemben bízván: az Abderlták sem ritboltak, — do amúgy ördög igazában kizsobolik. l\'erszo Camlido szerint cnuok is van jó oldala; t. i. midiin mi kiy.se-beltetünk — egy másik folelmrátunk meggazdagodik. Kblxní «¿¿ntán meg kell nyugodnunk — »hallgatnunk, nehogy egy furfangos falusi levoloző — az igazat bo-vallván, bennünkot novetségcssé tegyen.- A vendéglőben a jó példa végott — egy akasztott íb van — t. I. egy fölakasztott árszabály; do miként sok máshelyen, ugy itt íb csak azért — hogy az illető vendéglősnek legyon mit megszegnie. Igy Vnn az uraim, még pedig csupán azért, — hogy panaszra okot no szolgáltassunk. 8 ha még egy t»j Ilabouo reformokat akarna ránk disputálni, a per-sepolisi mágusok módjára — ez lesz kérvényünk: Consorvex — nous ot détruisez toutes les autros. Azaz körülbelül, tarts meg (uram) minkot — s pusztítsd cl a többieket mind. Bsinházunk junius 15-ón nyilt meg: „Mátyás ki-rálylyá választásával." — Ext követték Axóta: „A csigány," „II. Rákóczy fogsága," „Parlagi Jancsi," „Az utolsó levél," A jó barátok" és „Kipfelhauser és családja." A társulat jól rcndcsott. Mátyásiné és Jánosi a szerelmi szerepekben jolosok, kivált az olső kedves tünemény. A hősszorepekbon Károlyi méltán felemlítendő. Mint intricus Országit is joles. Szuper •kivált mint Tholosan orvos a „jó barátokban" és mint „Kipfelhauser" olovcn, könnyű, mulattató s a színpadon otthonos. Aliáz eddigi 0 olőadás alatt eléggé látogatott, s pedig csekély kivételtől, o helybeliek által. Ax idő javult, s most naponta nohány uj von-dégnok nézünk elébe. . Ez úttal nem írok többet — érdekesebbet pedfg tAlán sjövő loveleraben.- „ BUDAI.v*) J^\'t^g--rü <Y w « J? "fcjí? PfC I Tt-rr, .:?í iVt • \' » r-\' N.-iKáníxsá*» megérkeztek á l\'écá és Ka-nizsa-Kottori vasútvonal tervező mérnökei, név szprint: Mr& ftercncz, iÖwé.rnők a tiszai vasútnál; Zwierzima. Joróp, Czvefkovios, a társd-lat vezető\'tagja; \'Rlgol Antal; ki már e vasútvonal érdekében, egy a béosi Gorold és fiánál ttyomott érdek-gerjesztő emlékiratot is irt. Áldja meg léten a pagy munkát, mely hazánk leggazdagabb vidékét, a Bánátot, az annyiféle kin-oset termő .Baranya megyét közelebb viszi a tpngprhez, honnét egyedül várhatjuk, — hogy ¿\'\'fíaftk\'; ^otyek széthordják a világba kin-cseftiktft\' l«)gő lobogók alatt hozzák meg a nomz^U vk&yoriósodás, diosőség és hirnév azon oklevelét,1 melylyel ouak a nagyra törő és érde-» mos népeket tiszteli meg a vilíígszellom. — KOBOZ. > /i - 1 • .i \' • i;"fí;íf 11- _ - <■\'. I ? »\'f I Dic«rfrj< Kb.\'mI dto*Srm<ia, % tó}« m«f estitfa Is, nl a k»*6nWf h 4r<t*k4b«n io»gror»n(UV KI •« Ifsuif p»li»t- hddji, »» n* fíl>n, kitúr b>ínyd«i% Hat t k. •) ow^bu.»riu ij^at./ H- Hírek ós események. (.) A nagy-kanizsai gymnasiuuiban, valamint a kisebb iskolákban is javában folynak « vizsgák. A jövő számban, mely épen a tanév végével jelenik meg, nom mtÜMStjuk cl o tárgyról bővebben sz "lm. (.) A napokban egy (dogon jelent meg Kanizsán egy nomróg felállított pénzváltóboltban körülbelül 3000 frt. értékű papírjai beváltása végett. Az ügyes és tapasztalaidén pénzváltó gyanúra gerjedvén. eladó iránt, önnek nevét kérdcr.é, miro es Klimm Józsofnek novozto magát s beszélgette, hogy ő gabonavásárlás végett jött Kanizsára, mely cxélból több helybeli kereskedővel összekötetésben áll. Erre a pénzváltó 800 frt hiányával kifizette neki a papírok árát, azt mondva, hogy a többiért jőjön később. Távozta után amaz mindenkitől kérdezte az idegen kilétét, do sonkl som adhatott felvilágosítást. Néhány perez múlva az idegen ismét megjelent, — a pénzváltó visszakövetelte pénzét s a papírokat visszaadta. Do nem kis megütközésére nz idegen 0 frt hiányával adta vissza a pénzt s a hiányzó 0 forint fejében egy 10 annyi értékű papírt ajánlott. Erre a pénzváltó be-hivjA őt egy mellékszobába, s hosszon beszélgetésbe bocsátkozván vclo ezalatt az orélyes városkapitányért küldött, ki azonnal meg is jelenvén a vidéki urat fogolylyá tevé, —* fogoly vallomásáig megtudván hogy marburgi születésű, rögtön távirdailag jelentést tőn az odavaló hatóságnál, honnét válaszul az jött, hogy az illotő nagyon veszedelmes egyén, s ennél-fogva szoros folügyolot alatt tartandó. — Másnap O\'óra táj Imii a fogoly egy késszurás által kívánt életének véget vetni, mi azonban a kés életlcnségo miatt nom sikerült s csak mély sebet okozott magának. E tett után az elrablott papírok tulajdonosa megérkezvén, kitudódott, hogy oí tolviy valódi nevo liorita József, s egy már több ideig hely nélkül levő korcs-\' kodő segéd volt, — A tolvaj az általa elrablott papírokkal együtt a marburgi hatóságnak adatott át. (.) A nagy-kanizsai takarékpénztár külső tagjainak, valamint az azt igénybe vevőknek jelentjük, hogy a takarékpénztári hivatal a templom niollotti, Axcnti-félo házból, a Spánior-félo házban, hol Tóth Liyos ügyvéd ur lakik, tétetett át. (.) Folyó hó 14-én, este R óra után a vészharan gok megkondultak s tüxkiáltások riasztották fel i napi munkától fáradt, Kis- és Nagy-Kanizsa népeit. E tüz, moly Kis-Kanizsán a Hi^jcsai utrzában ütött ki, oly dühvel harapódzott, hogy néhány poroz alatt b ház a hozzá tartozó melléképületekkel együtt hamuvá lön. Dicséretet érdeméi os alkalommal derék városkapitányunk, ki nn\\jd sz órányi távolság daczára is, nem sokárA a hely színén termett, továbl>á Hay György, Jatk íMe, Luhlitz Simon, Simoné »les és Szabovits uraknak is, kik afoeskendök körül oly oré lyesen működtek, elismorésünket kell nyilvánítanunk. Ugyancsak a mult napokban Keszthelyen, Légrádon, ós Lc^ig^ltótiban is több ház és különösen Keszthelyen gr. Eeszteticsnek néhány ezer kereszt gabonája lott a láng martaléka. —JsméUlvo figyelmeztetjük a t. lelkész urakat és helység elöljárókat, hogy a népet a l>I»tQnitá»ra l)ti*dlunl el\'no ta^isszák. \' x t. n. Sbinrtg^ me$\'éberf Kaposvárott f. \'í. sng. hó b-éttfl kezdve méltóságos IVis]>án Kaposmérei Mé-rpy Káfujy ur elnöklete alatt ayilvánös megyol tlsstl gyűlés fog a megyeháza w^y teremében tartatni, melynek orodoiényéről nom fogjuk elmulasztani értesíteni a t. közönséget, i • A somogymeg^ei takarékpénztár érdouiében julius 6-én gyűlés UilaH-tt M*dutá»^ JÓMef ebiökleto alatt; határoztatott:\';Eg}- bizottmány neveztetett ki, moly a már fontálló takarékpénztárak Alajásabátyaí, ugy a hclyvUzonyokhos önérten, alapszal>Aljt dolgozzon kl, s azt az Aug. hcf elojén tartandó nagy gyűlésnek nyújtsa be; a bizottosiny tagjalúl kíkiáltattAk : gr. Zichy János, Somssich Miklós, Kiss Antal, Kámcss György, Kovaohich Candid, Spitzer Mór, Kummol Jénof. yjíttV i ti «; # Ilőok István ismert novű gépészünk egy 8 ló er«jü gözcséplögépot szállított le a napokban Somogyba: üaál Dénoa másodmagával 18,000 kereszt olcséplendő gabonáról biztosítván; mint halljuk, a cséplőgép azonnal meg is kezdi működését, s ha itt végzett, azonnal elég csépelni valót talál Somogyban, hogy A vállalkozó szellemű gépész áldozatkészségét illölog megjutalmazza. S tán nom leszünk vaktnorŐ jósok, ha ar,t jósoljnk! hogy ha a gép megfelel a várakozásnak, — még bo is házasodhatik Somogyba; levén nekünk sok jó és s«ép hírrel megáldott iua- k . . . . jorjaink. gazdaságaink, melyek Örömmel látják .*v. ily tüzes vőlegényeket. Itt ab idője, hogy g«\'|»ek után lássunk; inidő^i szegény gazda drága pénkoért sem nyorhet munkás koseket . ,",. ...,,, ¡j„„ . • Két vállAlkoxó KAposvárra is hozott hat ló orejü cséplőgépet, s felállítván künt) a mezőn, a tizedik részért ugyan csAk veri a kévékot; naponként —- ,ha biya nincs, 100 p. mérőt önt a padl4«ta. Annyi n bámulója, hogy ha mindegyik csak egy korcsxtet verni\' is cl ilyhosssi\'i nsplxui, nem krllenn nekünk eséplögépl f Jul. hó 8-án halt meg Kovács Antal, volt törvényszéki tanáesos — Kaposvárott. Egy volt nzon egyének közül, kiknek elvesztésén megilleti a sgemer kotakönyü. Fáradhatatlan munkás, ki mindig szomorúan vált el a nyugvó naptól, inert kovcsclte homlokán a verejtéket, mit a munka facsart.« .. Ragyogó tehetsége-, mindenkihez igaz szorutetyért noiú várt soha érdomjelt, kitüntetést, — öntudatában hordtA ezeket Sokan könyozik Őt, s közbtk maga az igazság 1».... Áldás a kora halott hamvainak P. • Miután az Isten ugy mogáldottbcnnÜnk^t gyÜ-mök\'scsel, hogy megenni a«n győzzük, a mcgybttl jiálinkát főznok, s itzéjét áO-ftO krért Tőbb helyen még spaiiyolmcgy is annyi lott, mikép l^rV készítettek bclőlo, s iható. Igaz, hogy nem igen gyújtja lángra az embert, do »Ötét gránát színe, sigátnágos zamatja ajánlják. * \' . • A kaposvári izraelita közönség szép temploma innen-onnan készen lesz kívülről; kwáuatos, hogy minél nagyobb szorgalommal folyjon a munka, a székvárost diszitö e nagyszerű épülotou, melyet az áliitat, buzgalom és áldozatkészség emel a vallásnak. • A» aratás vége feló jár; btya földben is szerencsés körülmény-, s idüviszonyoknak kellő közreműködni, hol a holdak megadták a tavali keresztsxá-mot. Kereszt-mennyiségben tohát —^ cfctkt\' megyét értvo — nem érjük ol a mult megáldott ÓTot, do hísz-szük, hogy a minőség, s jó fizetés helyreütik a fentebbi csorbát, n gazdáinkat kiolégitik. Miután a cséplén- és nyomtatáshoz még nem fogtak a vídékokon, biztosan nora következtethetünk : hogy mi nyugszik a kévékben; egyes próbák után azonban annyit irhiv-tunk, hogy a rozs és árpa kitünölog, a buzA jól feloít meg a várakozásnak. Van még ehhez ogy kívánni1-valója o megyének: viyliA a gőzmozdonyok a kö«ij lefolyt évhez hasonló mennyiségben röpítenék termékeit Stajerhon- és a tengorjiart feló. Kivitel ! kivitel ! ennek kell rokonulnÍA a terméssel, akkor aztAt elmondhatja az annyi csApágt kiállt gAxdA: btdd.og • Y*\\n uiogye több pontjáról azt írják nekünk; ha tőkéinket valami nem éri, hozzátok woruluuk horf dóért; ha vig nom is, do lesz bö szüret Hogy a hor^ó? Válaszoljuk : adja ax ég tostvérok, hogy még a káposztás hordókban ia must forrjon. Láng boraitok tán mi\\)d meghozzák a kedvet is ? Ha Badaeson>\\ Szigliget, Csobáncé, F^jrs sat. (szüreti) ágyúi dördülnek, — mi egész örömmel kiáltjuk rá — tivá» tqt. — A hordónak akójft VAMstól 1 ítL 20 kr.-Q.il volt; most már l frt. 40—-ftO kr. Jó lesz i|>arkodní. • Ft Haubnor Máté dunáátúli evang. superin-tetadens hivatalos körutjál>an jun. hó i?9-én látogaUi meg Tab mezövároat, disats lovagok ■ saimt s ty gat kíséretében; a város szélén Zichy Antal, volt o\'# ssággyülési kópvisplö áJti.l üdvözfdtetett. • Miliőn örömmel üdvözöljük a l.M,unk i. /»«ti, folytonosan novckt^Ő r^^vétet, hogy niogérdeni)»l- ;nl ts akÁ^juk, »St>lgAljoájf megnyugtatásul a t. ol-VASóUizOuj^égaok JCbb. Jfles jftf hetséget volt ^zerenesénk mpgnyerui lapunk számára; köztük b. MÚke Imrét, ki\'szaka ásított tollával k«. a<í\\-Umurés köz\', szolgálja vwiAlrauiikAt ,, . ff - 15 * w Ili\', .m-i wr-t h fíP S T ^ *\' V1 >" K ■ ít; | Nyntj ---, W K4rol>n»k ri<.rll Hkjoiljuk. hoKr /p mnyl ¿fM-, l«m- hilkt tanti trt rstkk lue^kAwtt , oUtt »»AauukkM bMMAlUnuk (>rrp»Mle»t«M«B ÖB <»*f UlM»l«Ul M.ie^ y ^\'iPáEfe^\'jfBrtasA\'. X* Wwií te, KofV K. s. ílM^él Vány^ 1«, <jt\'pM4tU • f.IwAl vlMt m v!V. Mm T«rrl Mm JB«, u*}A írt«<ryU»k ni oro v>ki»». \' ( .1.(1 * > 1.1. K. lti*|c,i« 4. «íme it 1*11 «okt^r >«MT- »rtw;uuAlf ak^jlott ko*i,\\ ifiy Sp^ák ^nc» ok« ctlifx^dnl U-rUuk • liifotok ArnyÜxtl It v»l»m(l llrti/Ae* UTuU„»k, kádon. W% n*m ¿rlüsk r* .\'lohs n*jd M»iJ USo rilMMluHk. A „ti-Xl r*r6»\' m*U«tt W) vaUklUUtfT * A lMttoupartr*. A«t li ja öu arat tudj. «cuki; w kl| mtdOn »a trt, s brtflk U-«»/|»k. a fSnrk, vlripo.k fdla v Di««rUllottAk 1 aiok ol mondták a hnlliuoknak, a klillimok t*k /.»Utw, - Igy inir tudj» Mt intgy, hoifT — N. rl* kit IÍM k* I\'^tf » rliuetl»» in fi vtU^u«k Uíi »xU i.4k 1 6 MH 22 lUda- aonyba. JUg ott |e«a a li\'TÍl, mire • a«rok világot látuak. I«gj..bl> le«», ha a veraet a» flrmfl« hordóra Írják, • egylM jAo. Muujr u fol kegyed a legmag»»abb pontna | lUaieu *l arra alá, a tídvftaSlje. ... Vr»apr4mbe, 1,-nak. Nem hittünk aaem+luknek , \\\\Jra el-olvMtak, • iamót caak a»t>u>ottd hatjuk t lehetetlen. „Kgy aiivaráru« Ufciyho»." Na bántad a má*Sf , Tóth Kálmán iH\'in Így Irt crriH. C\'». »Undornak, Páj»án. J*nnok ld«a*akonkínt t Un«fW la kigyógyul »out aokáru be«»álykád y*gM vá»juk( a lapot * Wtl helyre nugrcndoltUk. Kempeleu Uy8i»o«k, Pr«t*n. Magánlevelet írnak. Kca.thrlyr«, r. Ievele»8uknek. Jön, J»n, do miudlg kí»«nt kárjak a kllldemányekat S-. 1*- f* tt-Jr* küldeni rendeaen. Iycndrára. Nagyon aok dolog lehet arra a MurakHi foló. Kt. ralik Jói», f « »por«» urnák, Karádou. Kaer klW»öo«t a kltiinö r^i*vót4rt lapunk iránt, mcgaaokluk önt windiuUtt elöl litni a — jóban. A. Imrének, KejírvároK. K5»a8nji»k | a tárcaába mindig MhiimI vAiJuK küaLiuényeit. litcu n-agát ii, ku vlg 41- dowáa. ..Vöitta bor" — Inni jó leb. t, d« k»«*lnl nera. Ca Gyulának, Kapoavárott. Kö»tt(jllk. ll-i-aak. Kordltáat ugy aduuk, hakitil»»«; t< aaók olvaaui Saáaa Károlyt. Vároaló Ire. Nem oly könnyű ám jó v«r*et oaluálul, mlut favllllt. Reaithelyr«, •"-uok. „Mrok, alrok W utánad" — in 1« »írok, de ml haaina t . . A. Farkainak, Killtain. A kl oly jelca pomolngus, mint diroórvtea boráaa, • a» adoma i»aJi ugy iryöugyöaik «m lá ke »étiben, mini a nrmoa [h-mgő a |ki)iAi!wui, -- Un nu-geui ló kcalk Upuukról. V. 0-bornak. Nem adhatván a lapban, Ön kór^aóuck enge-düak, • Itt kOutlljük a nyílt poétában i Káró, kává estikről nád, Mórt vágyom ugy to boatád ? Kedve*, idea I*uraik« I To legnagyobb aacrcmaol i . . IU »atlrei Ica« Tihanyba, H Jön * vlar « a garda, — Megy link aa cakiivöre, ob U*, oh to fi Ulti, pluai C alcae rko\'. N. Janinak, VráaUóu. - Klaa«nv«dl l«j«U, a elöront a borivóknak nagy Ürömire. K. J-f-nek, Tabon. Meg le«*, inennyiro a körülmények engedik. A lapunk Iránti róa.válat »«Ivl-öl köaaUnjOk. l.ltérrr. Mcgórkeaelt; do vártuk la, — fogadd köaaönete-met ; nem aokálg marad a fiókban Felelős szerkesztő: FODOli PÁL. Személyszállító postakocsi járása N.-Kanizsa és Pécs közt. Indul minden Hétfőn, Szerdán, Csö-törtökön én Szombaton fél 4 órakor dél-utén. Érinti Üi. Uorényt, Vését, Nagy-Bajomot, Kftjxjsvárt, Gödrét, Magyarszégot és Péosro érkezik másnap délben. HziUlitódij 1) frt. 3G kr. Minden utazónak 30 font nchézuég »zalwd sziíl-litii«a van. Gazdasági tudósítások. / \\«K)\'-Kniil«Na, jul. 18. K mai liotivitmlVunk vaUinivol ólónkobh volt, — Imin mcgloliotös monnyi-Hi\'glxMi hozatott )iiaczunkrn, h mint min<lon egyél» gahonanonid, a znlntt é» kukoríeziit kivévo, melyek koresottohbek voltak, ilrét egyformÁn tartja. — Ha az eddigi nzAraznAg nálunk még »oká tart, igen «ilAny kukoriozaszlln\'tot várhatunk. Kaposvár, jul. 10. A legközelebbi hotivázAron is nUnnoj»eltu még a gabonapiaca é» pedig a nagy munka niintt; alig volt pár mérő oleuóg, b azt zom tuilta az elmló, miro tortsa. Még pár hétbo legalább kerül, mig romles árról Írhatunk. m. p. Vt\'Hzpréin, jul. 17. Nem köszönné meg sem ön lapja, sem az olvasóközönség, ha folytonosan ily lanyha gabnaforgnlom, élénktelen kereskedés, úgyszólván holt-óletröl tudósítanám a különl»on más szakaion az évnek legélénkebb és népes piaczunkról. Még a i>éntoki hetivásár som hozza be az embereket a mezőről, do hogyan is V midőn épen most készítik, a mit nn\\jd lehozzanak. Nagyobb vásárlás nem történt; azon néhány iiiezöföldi kocsi, mely uj gabnával (szebb és nohezobb a mult évinél) boállltott, -- csak mintegy hírhozói voluk gabnapioozunkuak, hogy arról a vidékről súlyra és szépségre egyenlőn kitűnő eleséget várhat. r. L Piaczi árak s hirek. \'IVim\'Hvár, jul. 12. Az ó búza mérejo 4 frt, az ujó 4 frt. &0 kr., mely 88—88 \'/, fontot lynom. Kiéged, jul. 13. Az aratás daczára több száz mérő ly búzát hoztak a niaezra; 87 font nehéz, s 8 frt. UO krtól, 4 ft t. 20 krig kolt móréi«. I*e»t, jul. 14. IJj búzából már novezotesobb monnyiségü szállítmányok órkosnek. Az átaláuos ár-leszáll.s — mérőnként 10—lö krra rug. Zab ós roxs-ból gyeiigo üzlet; a zavartalan folyamú üzlet mellett a múlt héten eladatott 80,000 mérő búza, obl>ől ló,000 mérő külfüldro szállíttatott. Hcpcso néhány űzor.mórö H ós 8 \'/% forintiával kelt. fsyér, jul. 12. Egy ausztr. mérő tiszta busa 5 frt. 10—80 kr. Közönséges 4 frt. 60—80 kr. Kót-szores 3 frt.-3 frt. 30 kr. Kos* 2 frU 1HJ kr.—3 frt. 10 kr. Árpa 2 frt. 60—70 kr. Zab 1 frt. 80—iHJ kr. Kukoricza 3 frt. 70 kr.—4 frt. Köles 3 frt. 30—50 kr. Arad, jul. 11. Tavali bánáti busa köblo 8—0 frt., az i\\jé 7 frt. 20—30 kr. Debr«(-ien, jul. 8. Tiszta buza középár 4 frt. °0 kr. Kétszeres 3 frt 60 kr.. Hozs 2 frt. GO kr. t rpa 1 frt. 80 kr. Zab l frt. 60 kr. Tengeri 3 frt. 20 kr. Trlcazt. A lofolyt héten összesen olkolt buzá-l>ól 40,000 8t., obböl 34.000 st. nnvgyar torinók. Kukoriczakolendőség 28,<KX) st. Június hó folytán Triesztből Angliába 33,301 st., s Olaszországba 1G30 st. magyar buza szállíttatott. Bécsi Töörasejullus 18-án. ÁlInmadŐHMág. 6% osztrák órtók . . f»7u Metallújucs . . . 47, 67« nemzeti kölcsön 1830-ki sorsjegyek . . 1864-ki „ IStiO-ki „ . . KAIdtehrrnirut^ltrHck. Magyar...... Bánsági, horvát, szláv . Erdélyi ...... KlMÓbbHéftlkötvények. 67, Lloyd ..... 67« Dunagözhnjózási . llankzálogleveloi 12 hón. Héasvények. Hitelintézeti .... Nemzeti bank .... Ksoompto bank . . . Lloyd ...... l)unogözhf\\)ósás . . . l\'esti lánczhid . . . P\'dszaki vaspálya . . . Allainvnspálya . . . Déli vaspálya .... Nyugati vaspálya . . Tiszai vasút . , . . Adot ár Tartott ár 06 70 01» — 7o 90 71 20 02 60 03 — 81 86 82 16 126 60 120 60 90 16 91" 06 90 70 91 — 72 10 72 00 70 80 71 30 70 60 71 — 89 . , 01 — 90 - 97 - 99 60 100 — 212 26 213 26 7W — 803 — 0-13 — 047 — 228 — 231 — 423 — 427 — 390 — 4<K> — 1947 1963 248 — 249 60 282 — 288 — 167 6o 168 r>o 140 — 147 - Horni «\'gyek. Hitelintézeti 100 frt Oözhi\\józási 100 „ . Eszterházy here.40 „ Solm „ 40 „ lMlffy „ 40 , Clary n 40 „ St. Oenoís gróf 40 n ltudai 40 „ Windischgrfttzh.20 „ Waldstein gróf 20 „ Keglevieh n 10 n Váltók (decitek) három hónapra. Amsterdam (lOOholl. frt) Augsburg (100dóin. n) Frankfurt (1W) B „) Hamburg (100 M. B. ) London ( 10 L. St. ) l\'áris (1(X) frank ) Pénznemek. "Korona...... Császári arany . . . Nnjoleond\'or . . . . Oross imperíalok. . . Ezüst . . .. . . . Adott ár 130 30 06 -06 60 37 — 38 10 30 86 38 26 30 86 22 60 22 — 16 — 100 100 94 120 60 17 G 10 10 124 60 70 40 W 10 46 04 12 68 601 T«rt»tl _ Ar 130 70 <>6 60 UO — 37 60 38 36 37 10 38 76 37 10 22 76 22 60 16 26 107 — 107 20 94 00 127 40 60 40 17 66 G 08 10 17 10 G8 126 Piaczi áijegyzék az 1862-ik julius lió 16-án tartott hetivásár alkalmával. OabonH nem "HTT termenztmény r|{y oatl.ák inóiö Ciabonn nem v«er termeHztmény Ara oaarák órtókbi\'u nrlvW- ára oait. ért. | Iont frt J kr. Irt kr 86—84^ 6 Fehér babnak mérője 4 80 80-79 4 60 .Gubocsnak 1 mázsája — 80—70 2 90 Méznek — «■ r ....... 78-74 2 70 1 ....... 70—08 2 00 Szénának ^ \\ n 1 60 72-70 2 10 Oyapjunak I 160 - 08-GG 2 00 100 — Zab ...... 60—40 2 - - Ölfa .... 8 60 44-42 1 90 . i ■ j. Kukoricza .... Uj bornak akója 7-8 8G-84 4 80 n • f • 82-80 10 Ó l>ornak n • • • • 8-10 — 72—70 3 80 . f T i 08-GG 8 20 ,i.l ii■. t f / ltejKszo őszi . . . v _ 8 . a, ( i. • ..\'líii-\' 1 < i • !l t. / „ tavaszi , . — 0 — l . • ■ . -1 . 11 HIRDET ESEK. i t.»ii Hogy mindenkinek lehetővé tétessék a legkönnyebb módon lrirtókába jutni egy 1860-űlkl sörének, liusáaa auKttHstuN i-én fftnyerrmény 300,000 fTt, főnyorvény lt.ÖOO frt, | fönyervény &t,600 fVt, buzáM augusztus 1-én, ezek HERZBERO A. váHóflzIHt-hrtt, nmny l»ld- én utczák Meglétén Itavon- kinti réazlHBzHének »tján mfn»»ser«heték. Az elny részlet leUf-tele már blstoHitJa ni egéaz nyerrmrnyt. — ¡Hlnd a 3 aorsjegyre ttMHxram na cM réasleá I* l>t, va*y S ft-t la, lu>ny n i. rz. kö-sAnaéitnrk rzrn lg«« HAnyflH husáttban vald réasvéte iitegkflny-nyitti-HHék. — Ai utulaA llltel-hornjeny IiuzúhImiii Ily réhzlet je-ayekkrl többréle nyeremények történtek. Vidéki megrendülések asonnsl teljosittotnok és részletfizetési Ivek, sorsjegyek és egyéb okmányok posta u\\ján a legtávolabb eső ho-lyekro is elküldetnek , ób a megrendelések postai utánvétellel (Nach-nahmo) is terténhotivek. A huzásjogysékok elküldéséért külön 80 kr. csatolaiuló. ^ \' 31 (1 — 1] Halál és vész minden férgeknek! «Ml.. Bizonyos halAl. Csalhatatlan irtószer patkányok, egerek, poloskák ós svábbogarak kiirtására, , moly szórt alulírt. bátorkodik a t. ez. közönség figyelmébe ajánlani. Alulirt as általa feltalált Irtóhxerénrk sikere felöl képes, ugy magánosok, mint állsmható-ságok által kiadott bizonyítványokkal magát igasoini, minélfogva számos megrendeléseket roméi. Ezon szer 10 évig js eláll és mégis sikoresen használható. Kaplmtó Nagy-KanizsAn egyediil osak Fesselhofer Józsefttél. Ár« egy bádoKHzeleitrzének, mely RlesM tiutimanu névpecaétt«i van elJát? va, magyar én német liaHsnálatl utasítással együtt I frt 10 kr. o. é. \'30 (24-1] RIES8 OUTTMANN, vegyéss és sssbadalnm-tuliódo»*« , ••«•?\' ^ f t • . Egy varasdi nürnbergi ám kereskedés számára kerestetik olyan inas, a ki a szükséges iskolai előismeretek mellett a magyar és német nyelvben jártassággal bir. Bővebb értesítést nyerhetni S vág el ur 27 (8-3] v a s k e r e s k e d é s é b c n N.-Kanizsán. Haszonbéri árverési hirdetmény. Somogy megye állandó árvatörvóny szók ónok "Vm sz. alatti határozata folytán, Gyulai Gaál L.....kiskorúit illető Kazsok, Bétzi liatá- foltbkn és I*ntaki pusztán az Igali járásban fekvő mindennemű fundus instruotussnl ellátott gazdaság, — szántóföld, rét, erdő, legelő és dézs-más szőlőből álló 1122\'/} holdra rugó ingatlan birtok, urasági lak, is-páni lak és minden gazdasági épületekkel, malom, korcsma, csárda ób szőlő-kilcnozed, királyi kisebb haszonvételekkel együtt f. 18G2. évi 8zt.-Mihálytól kezdve öt egész évro f. é. augusztus hó 25-én, Kazsokon a helyszinén, nyilvános árverésen haszonbérbo fog kiadatni. Mclyro a venni kivánók meghivatnak. — A főfeltételck a venni szándékozókra (>00 frt. o. é. bánatpénz és 6000 frt. o. 6. (cautio) ovalompénz. 33 [3—1] FESSELHOFER JÓZSEF } figyelembe ajánlja N.-Kanizsán a városház épületében levő kereskedését, melyben mindenféle áruezikkek nagy választékban találhatók fel, névszerint: a legfinomabb ezukor, kávé, asztali j( l ] edények, finom tajtékból készült dohányzószerek < és serteáruk. Ugyanott találhatók továbbá: kor- f neuburgi marhatápláló por, Pop anáthnrin szájvíz, Ottenreiter Lipót-féle csitzelleni ir lovaknak, Guttmann llissfele patkán-, egér-, büdösféreg- és csótányirtó szer; lieisser-féle légy-vesztö papir; Lázárféle büdöskevesztö, Zacherl-5 féle balhavesztő por; Paglianféle syrop, növény- ^ >! papir befőzött gyümölcsre (marhahólyag he- j C ] lyett); metszett üvegek; különféle gazdászati s * kerti veteménymagok. Nem különben budai TCemverthfélc keserű viz, alápi ivándi, gleichcn-bergi, marienbadi, pilnai, parádi, rohitsi selti és saidsehitzi ásványvizek. Ugyanott van az „első magyar általános k (tűz-, jég- és élet-) biztosító társaság* iigynöksé- ™ P go; szabadalmazott lőpor-, ón- és salétromáru- £ l lás és szabaknazqtt, angol paraffin kocsikenöcs )> \\ raktár^,r ^ l 2 [8-8) j| üt .\'l , i PIÖTRÜVSZKY \\MA, szabómester, • i H I ajánlja Nag^-Kanizsán, a föntezában (a postahivatal átellenében) Itvö, tí :!«.l-.r)lv-ij. „SZÉCHEN YT\'hez czímzott Melyben mlMennémll ruha a lcgváli>gatottal>b f Ugjelfib kelünkből a legújabb inlnU iierlnl nagy válaiiUkban n«ra csak kieieu vagyou, hanem minden rondáid rövid idö alatt ctk/«ilttetik. Hogy minden ertlo IgíuyrVnwk tSkílete*»» elege» t«he4*«k, t Igy a t ci. vetik mog«líg«d4-•át megnyer hcaae in, l\'eil ét Biti városok cl»ö efílo vállalataival ÖMicköUeté.bo álltam ( « Ily f.irmán r*gitaír«>U lilktiyt, mely K»«l»»a váró* uapouklntl emolkedMvcl nilvekrdlk, Unyegtten elbántok. • I • ! I í MiiiU*«/ fbliUfcftSMk tl 1(4re kl , mlndcnbOl a legjobbal a leket» logiuUnjo»abban kl-• »olgáltatnl, oaedoaem o c*álóln*i lebetSe^gig *Umo* m«grcndcU*ek Által, k/aipéni B«ct.1« mellett pártolni. KSeaSnetet «tavasok tlwnkM *vl Iparkodáaom után nyilvánított bl «almukért, axou kM«-Ml, bogy további kegyolkro jövör® 1» méltaitaiiak. 11 IS-S] t-ilmi?n—rr \'\' •n-ri JACK FRIGYES, ini;/I i ötfeohtt\'ü\'e« axragy-TtH.ntgsuá.n■ \' Tisztwletb\'l bátorkodik tudo^á^ra juttatni a n.é. közönségnek már évek óta,fennálló , s jelenleg njonan föíszerelt, és dós választékkal ellátott ÓHk ftzléfcék Kapliatók nála a legjobb minőségű inga-, ráma-, kép-é^zqj^óvá^CJ u#yt,pi^to a legújabb szerkezetű schweitzi henger-, horgony-, tengely- és diszosen kiállittott arany-és ezüst-női zsebórák a IbiMtŐnógig11 i/gjotány osb áron, melyeknek jósága- ós tartósságáért ke-zaskedik, vc#z és cserél ó órákat is, minden ígazitási megbízást elfogad \'a a legtövirf^bü idő alatt mérsékelt díjért teljesít. Valamint eddig, ugy ezentúl is odamüködik , hogy minden t. látó-gatók kívánalmai gyorsan éB tökéletesen kielégíttessenek. Üzlete fennállása óta tapasztalván a n. é. közönség szives pártfogását, ozentul is kiérdemelni legfőbb feladata leend. /foltja az „arany korona" vetuléglá átellenében létezik. 17 (8—31 .1 J\'i -\'■ \'II lE.t. ■ Stájer növénynedv, mellbetegeknek. 1 agliano svrop. , K 4 Anatherin száivi*. .- \' tgliano syrop Anatherin szájvíz- llrahma water, a lcgbiztowibb óvszer titkos lvefegségek ellen. Keidlitz-por 1 frt. ! ^ .. i . Moll Seidlitz-pora 1 frt 25 kt. \' * / Kali Créme ) csalhatatlan gyógyszer szeplő, arczfoltok, líőrhámlás Lilionese ) s átalában minden Wírl>otegség ellen. Dorsch Leberthran olaj, mc]lbetegnek. I^aab Kssenczia,8chwajozí savó rögtöni előállítására m<lll>ctegeknok. lJr. Härtung oliinaliéj-olaja, csalhatatlan Itajnövcsztőszer. Hímmel, now cpsmetUpie, egy keféosko segélyével bajuszt, szakált és hajat tetszésszerinti feketére festeni. Vipera zsinór, biztos gyógyszer fej- és uyakfájdalmnkhan, mint osász, torokgyik, sárgaság stb. •TovánoNÍCs fogosop, a fogfájás elleni szerek non plus nltraja. Algophon, fogfájásnál külsőké|>cn használandó. Engelhofer izom- s ideg-essentiája, főfájás, szédülés, aranyér, ideg, test és nemzőszorvi gyengeség ellen. , Dr. llorchardt szagos növényszapjianja. Glycerin szappan. Gyógyszeres Bzappanyok, u. m.: Ilonzoe, Camphor, Graphit, Jodkali, Tlioer és Kénszíip)mnyok. Kaphatók használati utasittással BelUS JÓaeCaelC „az ígazsághozlt ozimzett gyógyszertárában Nagy-Kanizsiíu. s (3-3) | V \' >.< Lord j v...-:\' \' y.T^m előlegiztetik Hornjegyckre éB mindonnein« állítni- és flilcfpapírokra mérsékelt kamntok mellett alulirt villtóüiletéljon, valamint egye« ugy nagyobb rénxletokben íb. A visuzalizetéB havi ré»zlotokl>en vagy bármikor egyszerro is torténliotik. Vidékről a papírok jststn utján küldethetnek és az éretto járó |>énzöB8zeg a szüknégeB oklevelekkel Cfi/tltt azonnal visszaküldetik. Ezúttal ujánlju az atiKUNstitH lió 1-éu történendő Halni, (írnoln, Clnry vagy ISttO-ki Bornjegyek huxiUára 3 IVtnM réozletjcgyoit HERZBERG A. l\'etten, a nagy hid- éi hicti utcidk utigUtén. Vidéki mcgrondcléirtl m<ir a) teljesíttetnék és a lésalctlizotéai Ivek, aoríjegyok a «gyéb \'.)/>k posta tikján a legtávolabb eső ho- lyokro is elkllldetnok, és a megrendelések ]>9SUl utánvotoll 1 (Naeh-nahme) is történhotnek. A hu/.ásjogytékok elküldésoért kftlön 30 kr. osatolandó. 1 J02 (l-l) Újonnan nyitóit rőfös kereskedés. Svágell Nándor ílí.\'HHíí a<>: l\'UJl\'M at.cz. közönség figyelmébe ajánlja Nagy-Kanizsán fi nKoronau ezimü vendéglővel égy sorban újonnan nyitott mindenféle posztó-, rőfos-í "és divatáru niktanit. Miütán\'föladatul tíízte ki, hogy «tzlevf <ek osak is a beoaületesség-és pontosságot votte alapján) a árvi valódiságaért niipdig kfr.«ske»|ik, azon biztoB reményben, hogy a t. vevők f^tft .o vetett bizalniokban csalatkozni soha sem fogna \' I ( mos i soha sem fognak s jután; « ár látogatásért ésbdeilk. \' . \' /! >>! I h III I i v-Hlí ÜÜi\'i ,i jKmtosságot Ígérve :»zá • • OY\'» .\'Ili - 16 [S-S) MÍROLASCHS. T U ■ • uuírtl t/íi lí;(! , . fényképész ^agy-Kamzsan, tisztelettel jelenti ¿\'n. é. közönségnek, miszerint a piarista utezAban,\' a (tAVirdaf hivatal átellenében) lev^ fényképészeti i teremében ¡CPbotografle-Salon) az időjárás tekintetébe vétei^ nélkül, bármiféle megrendelések elfogadtatnak és fo^rmatba vetetnek s kezeskedik a képek természelhüségeért.. Az ár 2, 8,/6 ft. Okél-iTol vábbá elfogad mindenféle szoba- ós olajfestési munkákat, aranyozásokat és síremlékeket a legjutányo- (1 o Wtfu \\ t \' ■H- sabb áron. 24 (3—8) 24 i; férfiöltöny készítő, ujúiilju N.-Kanizsán a ftf-utczában b. AValterskirchen-féle házban levő ruharaktárát, a melyben rendesen 1(5—18 legény dolgozván, bármiféle kelméből a leg-diszesb és legjobb állásn öltönyök készülnek. Kelméi a legelső gyárakbél valók s a megrendelt munkák pontos és diszes elkészítéséről kezeskedik. . « (3-l| JACK EDE, i bádogosmester Kanizsán, ajánlkozik mindennemű építészi-, disz-, mü- ós gazdasági bádogos munkákra. Raktárában mindig találhatók bö kiválogatásban és legjobb mintf-«égben: fény- (Modéfatcur) ét, indái lámpák, kávéqépek, horgany- vagy rudbádogból készülteire/ó\'- és ülök(íclak, zuhanykésziiletek, mindennemű konyhaedények. — Meghibásnlt Moderatenr-lámpák a legrövidebb idő nlatt s jutányos dijért megigazittatnak. Holtja a fapiaezon, Breierféle házban, közel a templomhoz, is !»-ti V \\ ij ».-\'.•• Bodroghy János inagrar liölary BzalDómeater Pesteu, régi posta utcza, 1S\\10. sz. 2-ik emelet 11-ik ajtó, ké*zit mindenféle bruszlik, mente, szllr és palástokat, ajánlja magát a t. vidéki hölgyvilágnak, azon biztosítással, hogy szakmájába vágó minden kegyes megbízásaikat azonnal, a legpontosabban , legdíszesebben s lehető legjutányosabban teljesíti. *ois-3} ff < i \\ V a s ii í I4 ;i> rj\'HÍ(fux^.íi 11 menetrend. .il! i * \'.iiflí . \' -í • *•»• ¡4 v(l \' 1 I I ó. 11) p, d, u. • • 2 n 2B ,, . y „ 20 „\' Nagy-Kanizsáról hulul Budára . Keszthely ro érk......... lloglárdra ........ Szántódra (injien jár a gőzhajó Füredre) . > v .... 4 „ 1 „ ftz. Fehérvárra érk. >........ \' «. t!iö » 49 ,, Budára „ . * , 8 Nagy-Kanizsáról Pragerhofra indul Csáktornyára érk......... 2 i) 1» • 1 » 48 ii „ ■i r\\ > • u ii " ii i« »«\' A 27 * ii L * ii ii fi \'> " y r ii ii \'1 i • .. • »< ♦ • c> 1, .30 „ reg. >\'. íí 1\' n i» » n Pettaura Pragerhofra ,, . i. Budáról N.-Kanizsára imhU Sz. Fehérvárra érk. . . . . . ». ".••\'J... . . . 8 3$ ,t Szántódra finnen a gőzhajó jár Fürahr).....10 „ 20 „ lloglárdra érk...... ... ... . . . 11 4 Keszthelyre ,, .......; . . . . . 12 „ 1 d, n Nagy-Kanizsára érk. . . . . . , . ... i „ 13 „ „ Pragerhofról Nagy-Kanizsára . . . . . 9. „ 30 „ reg. Pettaura érk.............\'.«)„ 5Í> •„"\'„ Csáktornyára „........... . 11 „ 20 ,,, M Nagy-Kanizsára érk. . . . , . . „ 12 „ 49 ,, d. u. - 1. !H Mi il íllí > K jf, Vegyes vonat \' • \' "P íf\'i fin* I , A:\\tt < ■ Nagy-Kanizsáról Pragerhofra buhl . . . 10 ó. 10,p. est© Petaura érk. . ..........: 4 .„ U0 „ reg. Pragerhofra (csatlakozik a Tricst-Bécsi vonalhoz) . . 1 6 ,\'„ 8 „ ,, Bécsbe érk. . ..........* ." . ft „ 24 \'„ este BéCSböl buhl............f) „ 30 reg. Pragerhofra érk.......>. .. > . J . . 10 „ 55. „ este Petaura ,...... . i . . . . . 12 „ 23 „ éjei Nagy-Kanizsára érkezik . . . ... ¡5 ,, 12 „reg. 0t/ r ¡i >, , i t» i » \'M\'Tlil t i" On \'V * i íiiM t íutVtmj ftiioij.fj fijju<iii\'>rri?tji . • I .11:. •:,!> i\\!iif \' ,iÍ.ÍJÍ- ,J. ---r_(--—-rí— I !> \' iJJ ■t I* .•!< n K> ■*-<\\úL ~U \' .-\'}< II\',) >.. ,.\\r. Hl. ■ } fn>i: / •> \\ »ífMíJxid (-Í!)I;J5;J ,\' Alf! o lap kiadótulajdonosa a t. közönség figyelmébe ajánlja Nagy-Kanizsán eddigelé létrejött vállalatait, u.m.: kön^v-, mü-, hangjegy-, irö- és rajzszer-kereskedését; dombornyomó gépét (lloclulruck-Presse), magyarnémet kölcsönkönyvtárát, könyvkötészetét, mümunkászatát; ügyvivőségét a pesti, bécsi müegyleteknél, bt\'tes-prágai pupirszönyegraktárát s végre ujonan felállított kő- és könyvnyomdáját," ¿\'tetelíttel kijelenti, -i / i: hogy bármely megrendelést pontosan és gyorsan teljesít akármi távolságra is. Mielőtt a kereskedésemben feltalálható czikkek sorozatát eléadnám, az általam ujonan felállított kő- és könyvnyomdára bátorkodom némely észrevételeket tenni. t A .; •• " i Nem kevés áldozattal ragadtam meg e roppant költségbe vágó vállalatot, de minthogy minden figyelmemet arra fordítottam, hogy irodalmunknak Zala és Somogy\'megyékben egy^j \'ut^i>törjek, és az •\' j t •> irodalmi terményeket minél gyorsabban kiállíthassam, íróinkat nagyobb és\\szorgalmatmabh ?munkára bátorítsam, községeket, kereskedőket és egyéb irodákat a lehető legolcsóbb nyomtatásokkal elláthassam i és végre hogy üzletemet e vállalat által kiegészíthessem, kérem egyszersmind Zala-Somogy megyei íelkes közönségét, e nagy s fáradságos üzletemet kegyes pártfogás alá venni szíveskedjék, s én nem fogom el- » mulasztani, minden átvett munkákat rendesen, hibátlanul, gyorsan kiszolgáltatni, ügyes magyar nyomdai személyzetről gondoskodni el nem mulásztottam, s hiszem, hogy nyomdám ígéretemet nem sokára tö- kéletesen tények által bizonyítani fogja. :. ^.ro;\'t/;.\\iYr\'.min j^n^il . \' ■ . \'f i . >. /ii UH\'fOV fiisní.-\'.U \\-A :il m-i Jfovnnj .í >1 t. . _ jilt) I t » . \' rt? ■.\'!-,rfl(;i!f<>ít\'\'.ritTr-J-—--;—¿X—"•» ¿¡ii ....... i,i _ > - női»\' r, Wajdit« József kiadó lap- és nyomdatulajdonos Nagy-Kanizsán. |
