* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 21.01 MB | |
| 2017-06-14 17:20:49 | |
 | |||||||
Nyilvános  1428 | 4091 | Rövid leírás | Teljes leírás (230.65 KB) | Zala-Somogyi Közlöny 1862 004-006. szám augusztus Zala-Somogyi Közlöny Ismeretterjesztő lap szépirodalom, kereskedelem, ipar, gazdászat, tudomány és művészet köréből I. évfolyam A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: Nagy-Kanizsa. I. évfolyam. 4. szám. 18(52. augusztus 1-éii. Ismeretterjesztő lap n szépirodalom, kereskedelem, ipar, gazdászat, tudomány és művészet kOréből. ( » í .......... IIM1WWWIIIIIIWM—I——mi m rr-nr—rrrr imTirTrnn «MirmrnMiMM^M^wmMWiTiMintTmi ni w i i i—w— Megjelen e lap legalább ogy ivon július hó 1-töl kezdve minden hú 1-én, 10-én é» 20-án. — Előfizetési ár pontáni szétküldéssel és holyben házhoz hordv« egész évre 6 frt, félévro 3 frt. — Minden egésx éven előfizető a Inptulajdoiuin kölcsön könyvtárát az eddig fcutálló feltételek mellett fél áron használhatja. — Nyilt tér ogy Petit Borért 10 kr. — Hirdotések négy hasábos Petit sorért 1-ür 7 kr., 2-or li kr. én minden további beiktatásért» kr. s bélvegdnért 30 kr. fizetendő. A beiktatási d\\j b a lap kezdését illotö minden tárgy n kimló hivatalhoz Nagy-Kanizsára; a lap szellemi tartalmát illotő közlemények pedig, ugy minden levelek bérmontvo a szerkesztőséghez küldendők Kaposvárra. Az irodalom hatása. Kzcn név „irodalom" igen széles fogalom, melynek kiterjedt határait osak akkor járná meg tökélotc8on az értekező, ha a földtanilag ¿8 történetileg ismerotes világrészek, abban élő népek és nemzetek irodalmi történetét előadná, — vagy is clkczdvo mindegyik nép irodalmi őskorán, annak kezdete, mozzanatai, emelkedettsége , hanyatlása vagy bukása, s ezen irodalmi változásoknak az akkor élt nemzedék életére lett egyenkinti és kölcsönös befolyása történeti hűséggel megírathatnék. Miután azonban c nagy tárgygyal gyengo erő nem mérkőz-hetik, s terjedelménél fogva azarrólie Imélkedés e lap szűk körén kivlll is esik:, én csak az irodalom körvonalait ujhegygyel akarom érinteni, megkísérelvén röviden értelmezni azt: mi az irodalom átalánosságban véve és mi nemzeti tekintetben, van-e annak az egyeB cm-berro, valamint a külön népekre, sőt összovéve magára a polgáreatra is hatása és minő ? Az irodalom átalában véve az emberi társaságnak a közöH megértésro számitott erkölcsi értelombeni közlönye, továbbá a megtörtént dolgoknak, vagy természeti igazságként feltaláltaknak mint tudománynak leírása, közzététele. Ezen meghatározásnál fogva, az embernek mint ogyesnek, mint nemzetnek, sőt magának a közös polgárzatnak is egész élete, eshetősége a bölcsőtől a »írig, keservo vagy öröme, balsorsa vagy szerencséjo, botlása vagy erénye, nemzeti és polgári életének minden mozzanata, ide véve a ktlltárgyakkal és eseményekkcli érintkezését 8 azok természetét is — az irodalommal nem csak viszonos, de szllkség, hogy azonos is legyen, azaz a közös élet összes oseményei teszik az irodalom tárgyait. llát szlikséges-o a közös élet eseményeinek ilyféle orgánum? Igen! az ember társadalmi állapotban él, értelemmel beszélő műszerrel alkottatott, mely azt mutatja, hogy az embereknek egymást meg kell érteniök, ez az erkölcsi tökélctesülés mulhatlan feltétele. Ha hát ez alapba szükséges, mit eltagadni nem lehet, ugy a közös, megértés eszközének az irodalomnak tökéletesülnie kellett a a mennyire tö-kélotcsbült, ez az emberi nem erköloai fejlődésénok mérfokául tekinthető. Minden időben érezték is ennek szükségét a alkalmazták ugy és oly alakban, mint maga az emberi nem kifejlődése volt. Mint említtetik, már Mózses a Horeb hegyéről táblán irva hozta le a tízparancsolatot. Bajza világtörténetéből olvasható, hogy az őa időben, midőn az ember a fejlődés első stádiumán állott, midőn az élőt jóformán csak a létei Öntudatára volt szorítva, már be kellett állnia azon szükségnek, hogy a közvetlen jelenlevőkön ktvül az ombe-rck a távoliakkal is érintkezzenek s a megértés jelképeül bizonyos tárgyak elküldését használták. De meg közönségesen tudva van, hogy az irodalom kifejléso előtt, vagy után is azon népeknél, kik a kifejlődés alsóbb fokán állottak közmegértés tárgyaiul jolvényeket, hioroglyfe-kat használtak. A ohinai állam könyvtárában TÁRCZA. Könyvismertetés. *) MnKynrorHznK történelme, különös tekintettől a jogfoj lésre. Kőlanodai s magán használatul irta Boctor litván, történet- és álhuujogtanár. 1-sö füzet Pápán 1861. Ara 1 ft 20 kr. (100 I.) 2-ik füzet. Pápán 1862. Ara 1 ft 20 kr. (191—403 1.) Hol van az a magyar, kit nemzotének tör-ténolmo, évezredes alkotmányának miként lett kifejlődése no érdekclno ? ki no örülne, mikor látja, hogy a legnyomasztóbb időkben s körülmények közepette is munkás kezek fáradnak azon tér művelésén, molynok beültotéso által a haza szeretoto, nemzetiséghezi erős vonzalom, törvényes jogainkhoz , évozred viszontagságaival daozolt ősi alkotmányunkhozi rendithctlen ragaszkodás mozdíttatik elő? IJy munkás Ifoosor István, kinek neve ismeretes már az irodalomban, do ha még eddig az nom lett volna is, oz egy müvo ismertté tenné. Nom puszta adatgyűjtő ő, hanem philoso-phus nyomozó. Főfigyelmo nem annyira a kül-esoményekro, hanem azon szellcmro iránytű, molynek az események osak megtestesülései, s így fősúlyt azon eseményekre fektot,mclyokben a szellőm nyilatkoztatta ki önmagát, s melyek egyúttal emolkedéso lépcsőjét, tovább fejlődése rugóját képezték. Lépésről lépésro kiséri szerző, s mindenütt fcltüntoti a nemzeti szellem fejlődését, molynek a lefolyt korszakot alkotó cso-mények oly hátrahagyott lépcsői, melyoken a szellomnok a fejlődés törvénye szorint tul és fólibök koll emelkednie. Müvét nem osak főtanodai, hanem magán liasználatra is irta, s az iskola falai közül kilépett hazafi szintúgy lélekemelő s tanulság- ") C»*k ftrtfmllukot Icjivxhonjuk ki, mKfln » tudó« • luui • *«r»« i*m«ft »Efriönek utqj ¿rdckd mílvAt iw»U>l« tollal I»-wi*rWth*»JKk mrg o|r»«Ak«T.Sn»*ff(hikVi>l.\' 8 » r r k. teljes olvasmányt nyer benne, mint az iskolai növendék alapos képzettséget meríthet bolőlo, megismerkedvén általai közvetítettségben nem csak az időrendi fojléso szerint híven adott kül-történettel (külső), nem osak a jog fejlésével, (mel)ffyek nagy tér van szentelve), hanem a belsővel, az események mozgató szent lélekkel, a külcseményekbcn önmagát tovafejlődésének különböző stádiumain megtestesítő nemzeti szellemmel is. A nemzeti szellem minden működési köre ismertetve van, do — mint aozím is mutatja — azon körbení működése ismertetésének van legnagyobb tér szentelve, melyben a jogot — az évezred viszontagságai alatt folyvást erősbült, vérünkbe átment alkotmánytmcgalkotá. Nem mellőzi azonban a szollem többi csclokvékeny-ségi sphaeráit sem, s ha nem is észtana — de észthni világításban feltüntetése c mű a magyar történelemnek. Hzcrző eltér a szokott felosztásoktól. A magyar történelem felosztásához nem az uralkodott családok, hanem a szellem fcjlŐdéso adja a kulcsot. Az 1-ső Alzotbcn, miután bovoze-tésül adja Magyarország történelmének fogalmát, földének leírását, benépesülését, a történelmi világgal lett hármas érintkezését, áttér a felosztásra. A nemzeti szellem fejlődésének fő-stádiumait jelöli meg, s o stádiumok adják a fő-korszakokat. Szerző eszerint nem annyira korszakokra osztja a magyar történelmet, mint inkább azt mutatja ki, minő korszakokat alkot tovafejlődésében a nemzeti szellem. Három korszakot mutat föl. Az 1-ső (900 —1.301) Magyarországnak európai képződését, a 2-ik (1301—1490) az ország klll- és belnagy-ságát s virágzását; a 3-ik (1490—1848) az ország államéleténok hanyatlását tünteti ftJl. Helyteleníti szerző az állami életkoroknak emberiekkel s így a hanyatlásnak öregkorrali összeha- sonlítását , -minthogy még élő nemzeteknél a hanyatlásból a föltámadásnak szintúgy van helye, mint az elhalásnak, 8 hazánknak legújabb fölébredése — mely által középkori bőrét levetkőzvén , népuralmi eszméivel törekszik magát az újkor szinvoualára föl küzdeni, s hanyatló életének 1848 óta uj korszakot nyitni, legjobban tanúsítja éjit stb.u Az 1-sŐ füzet az l-ső fŐkorszakot tárgyalja, s a szellem fcjlŐdéso szerint három alkor-szakra különül. Az l-ben (900—997) a nemzet az elfoglalt földet rondezi, s ennek birtokában megszilárdítja magát. A 2-ban (997—1114) nyngot befolyása alatt, a kereszténység iáltal polgárisul. A 3-ban (1114—1301) kelet befolyása alatt életének ellentétekre fejtetéso miatt megromlik, do visszahat, és léte minden elomei-nek kiképezését bevégezi. K fojlődési lépcsőkön átvezetve mutatja föl Hzerző előttünk a magyar nemzetnek 1-ső főkorszakbeli történetét, a nomzeti szellem fokozatos fojlődését. A kültörténet idői sorrendben mindenütt adva van, do főfigyelem a szellem fejlődésének van szentelve, ez sugárzik ki még a külc8cmények rajzából is, melyeknok mozgató s elevenítő szent lelko a nemzet szelleme. Nagy gond van fordítva a jog fejlődésének kimutatására, ez okból mindon uralkodó élete s az alatta történt novczetcsebb események hü rajza után az uralkodónak jelleme, nemzet-életrei hatása, saz uralkodása alatt tartott gyűléseken hozott törvények részletes elősorolása következik, mindenütt észtani világításban. Végül átalános átnézeti m 1-ső főkorszakban megszilárdult államelemeknek földnek, népnek, jognak) — köz- és magánjog alosztályza-taikkal —, anyagi (gazdászat, ipar, kereske-lem) s szellemi (művészet, irodalom, tudomány, vallás) müveltaégnok, külviszonyok fejlődésének, s bezárja az 1-ső füzetet e sorokkal: íio ,000 darabra «ámítható nagykötetü könyvök közt most is több találtatik ily jelvényekkel, és magyaráztatik.. Ha hát u)i irodalma^ az emberi fejlettség mérfokánl kell vonnánk: ngy az már magában erkölcsileg ».«yngilag szUk/jégos é s j ó, mely kettőről a következőkben adunk elé némely értolmezésokot. Közhitünk szerint a világ illetőleg a föld küzdtero a jó és rosz szollemnek, ugy annyira, hogy csaknem minden lépésnél találkozunk o kéjíímtatym olkesojreflott harcsával. Miért van ez? Megvallom, mivel én az emberiséget alapban jónakt az^iz crkölcsinok tartom: a két említett hatalom harozát, n félreértések harozának nevezem inkább, mintsem hinném, hogy léteznének az emberek között akár egyénileg akár társaságilag daemonok vagy is a b s o 1 u t ro-Hzak, mélyek a nemes és jó felett határozott győzolemre számítanak. Ha pedig csak félreértésen alapszik aliaroz, ugy a jó és orkölosi gyÖ-y^hnére, minekünk egy vezető kell a világosság íelé, milyen az érintkezések és események nyilvános közlönye az — irodalom. Igaz hogy az irodalom néha maga látszik egy részben eszközének lenni a jónak ugy mint a rosznak. Jaj de az csak látszólagos, ez épen az irodalomba is átcsúszott félreértésok haroza, do épen hogy az iuo átvitetett, szükséges arra, hogy a közvélemény itélŐszéko előtt az orkölosi való diadalt arasson, moly az erő legnagyobb súlyával van hivatva a jó és nemes valódi fogalmát megállapítani és órvényosíteni. Mindönkinek van minden szóról bizonyos fogalma, — e fogalóm egy, azon különbséggel, hogy némely emberben képzettebb, másikban homályosabb. Én az igazság szónak fogalmát meglehetős kifejezetten érzem lelkemben, más vagy tisztábban érzi vagy homályosabban, do annyi bizonyos, hogy mindkettőnk lelkében az igazság alapjel- -4 26 » — lege egy, — hiába hirdetnék az igazságot gazságnak, a bátorságot gyávaságnak, az erőt gyengeségnek. Doha bár iueg van is a lélekben u való alapjellege, szükséges uxért ft közös megértés és nyilvánosság közlönye,mert mint meg-mQiulatott,isinorcteink amennyire egyéniek,bizonyos mérfokig homályosak is, nyilvánosan kell hát hatni arra, hogy átalánosak és világosak legyenek. • Ez az irodalomban az erkölcsi gyarapodás. Ezen eszmének ninnes cllcno, sőt mclletto szól azon körülmény, hogy gyakran hozatik nyilvánosság elé olyan, melynek ellen-kezőjo állíttatik, — igen! do az osak azt mutatja, hogy egyik állító sinos tisztában az ügy-gyei, vagy azt, hogy egyik bizonyosan nincs, a közvélemény állítja elő a valót, az erkölcsit az igazat, közvélemény pedig nyilvánosság, sajtó nélkül nincs, ezen kivül csupán egyéni a vélemény, mely mint fentebb megmondottuk, bizonyos mérfokig mindig hiányos, homályos s akadálya az erkölcsi élet rendszeresén biztos kifejlésének. Erkölcsi életünk anyagi nyomás alatt áll. Mennyiben ez míg a földön élünk, soha el nem különíthető: következik mikép a gondviselés ugy intézkedett, hogy az emberi szellem fejlődése a materialis kifojlésekkol karöltvo járjon, s e tétel határozza meg az irodalom anyagi értékét. Tudjuk, hogy az irodalom nagy részét teszi — mint fenti meghatározásunkban mondva volt — a természeti igazságként feltalált és ilyennek megállapított dolgok és tételok leírása. Ez teszi a világirodalom könyvkötoteinek azon nagy. számát, melyben mind inkább alaposabban kilojtetik az egyesek, ugy népek és az állam materialis tana. Az embornok, mint testinek anyagi tápláltatás kell, hogy a szellemet növelje, és valójába az élhotés és kényelem szükségét feltételező anyagi dolgok körüli fürkészés caodálandólag öregbiti a szellem erejét, azért, hogy ez az anyagra elősegítőleg hasson vissza. ,Ki fogná tagadni, hogy a.«ám- és mértani irodalom nem az élet anyagi úsükségeire kiható tudomány? mondhatni-e mind e mellett mégis, Jiógy a szellem és az ¿mberi lélok magassága, mondhatni vakmortf /wMfyságérzcto nem képződik és emelkedik vele? Hajói emlékezem, Archimedes a nagy mathematicus mondta: mutassatok egy megállhatási pontot, kifordítom vállamon a földet sarkaiból. A föld- és égrajz, a mennyiben egy csillag elvezeti az eltévedt vándort a tengejrctn; a műipar, gaidáwat és minden szaktudomány a mennyiben eszközét éB módját nyújtja a megélfyotéf szükségének} a természet-és vegytan, az első, amennyiben előteremti a csodálandó hatású gépeket, az utóbbi, mennyiben mesterséggel elkészíti az orvos szereket, mind az irodalom tárgyai, melyből vette lételemét, melynek karjain omclkcdett azon bámulandó nagyságra, melyet ajc emberi élet anyagi előnyére a mai korban tapasztalunk. Rövid átalánosságban ez az átalános irodaion; szellemi és anyagi hatása; mely világosabban fog kitűnni tfz irodalom azon részo elemezéséből, mely mindnyájunkra legvonzóbb, legkedvesebb , — ez pedig a ncmzpti irodalom, miről a jövő számban különösen reánk vonatkozólag szándékom szólani. FODOtt PÁL. ZeiléilDóL Néhány «0 a Dunánttdi vasíitákról. • . • ; (Foíjfutij.) Tagadhatlan, hogy a két város: Soprpn és Kanizsa között, czélszorüon alkalmazott közlekedési eszközök hiánya mellett is bizonyos kereskedelmi sűzloti élénkség tartotta fenn magát minden időben, — 8 a két város hires pia-czaít — bar sokszor járhatlanul — összekötő államutakon feltűnt gyakori pezsgés nem cgy- „Az ország bel- és küléletének ckkép alakultából jött eló folytonos küzdelmek köztnz a f.örténölom, mely a 4 elsü.század alatt lefolyt. Azon téren — mely eddig csak ingó hidja volt keletűek nyugotra —, azon népfajokból, molyok önállóság nélkül élődtek Európának o keletén rf-, azon olemekből — melyek a germáp, román és szláv Európának érintkezési pontján az ázsiai és európai szellemnek vegyületéből keltqk ki: bejöttével maradandó államot, ko-vcöztyénné létével polgáriault államat, s boljé-nck megszilárdításával saját önségü államot altv-kított a magyar nemzet. A szinozotlcn népok-nek Pontustól Adriáig, ltolknntól Kárpátig tömörebb központosítója, a korosztyén világnak kelőt (méjszak, Ázsia és az izlám eljön erős bástyája, a műveltségnek -— kelctro továbbter-jesztőül — világszerü rakhelye, s a szabndság-uak r—, az emberiség szelleme továbbfcjlésé-ben — egyik szögletkövo alakult meg ez által. E viszony valósplásával befejeztetett a magyar állam elemei képződésének korszaka. Mindannak — mit idővel végezni kell — bimbói kii\'e-, sültek az ifjú magyar népben. A klizdésok — melyekkel és melyek közt o kifeslés történt, t. i. küzdés nyugot és kelet ellen, s azért soha sem az egyikbo sem a másikba be nem olvadás; küzdés bel- és külföldiség közt; küzdés egyetemesség és részlcgességek közt; küzdés szárazföldi és középtengeri világ közt; küzdés az ázsiai és európai szellem közt — megszilár-díták a sajátjává lett népszellemet. A küzdésekben idáig (1301) lefolyt események kibonták o népszellemet ázsiai tcrmészctiségéből, s minden alakjávajl a szabadság azon fokára emolék, a melyeu akkor a világ szellomo állott. Ez volt az első korszak folyamata. A kifcselt bimbókat, a felnőtt szabadságsarjakat a további eseménye^ szárnyain virágzásra fejleszteni, Iohz a következő korszaknak feladnia." (1K9-—190. l.j 8 e korszak, vagy is a magyar történelem 2-ik főkorszaka az, melynek eszményeivel, az ezoket létesítő, ezckl>cn önmagát megtestesítő szcllcmnok fejlődésével ismerkedtet mog szorző a 2-ik füzetben. Magyarország kül- és bei-nagyságának, virágzásának kora ez. A nemzeti szellem —miután a nemzet léto mindon elemeinek kiképezését az l-ső korszakban bevégezte — külro hat. Árpád fiága kihalván, külföldi uralkodókat választ a nemzet, kik csak nőágon Árpád ivadékai, — a külföldi uralkodók családi érdekei külfölddel hozzák érintke-zésbo a nemzetet, a nép magáérti léto mellett, másért is léteiével, n\\ásra hatásával, közreműködésével szövi tov.ább történctoi fonalát. Az l-ső főkor szakban kiképeztetett a magyar állam, itt — a 2-ik főkorszakban „a kiképzett állam világtörténetivé lesz," s külügyekbe avatkozás, világtörténelmi jelontőségénok valósítása, államtársai iránti rendeltetésének kivitelo teszik fejlése főbb irányait. Történoteit európai szellem hatja át. Minden — mi élotébcn nagynak nevezhető — c korszakában jön létro. Első fcjléso fonalán nyugot s kelőt lőnek most ia külérintkezéso pontjai. S mig amott olasz és népiét — itt török és vegyítve szláv befolyással kollo szomboszállnia. A nyugottali érintkezés első — a kclottoli küzdés éveit tölti bo a korszaknak. A bolélctbcn c külviszonyok mellett a már meglevő elemok virágzásra fcjlosz-tetnek, a külbefolyás alatt sajátított eszmék foganatosíttatnak, a küzdelmek (melyek a kül-és bclföldiség, a fojcdolmi és néphatalom, az egyetemesség és egyediség, a király és nagyok, a fŐ-; és köznemesség közt most is egyre folynak) kibékíttotnek, s igy kül- és belnagysága tetőpontján megdicsőül a magyar." (191 1.) E viszonyokhoz képest két plkorszakot különböztet meg szerző a nomzetnok a főkorazak-bai>i életébon. Az 1-sőbcn (1301 — 1490) az országnak az olasz és német befolyás alatti kül-nagyságát.... a 2-dikban (1438—.1490) as> országnak a keletteli küzdelem közt kivívott kül-és bolnagyságát — legfőbb virágzását terjeszti elő. Párhuzamba teszi szerző nemzetünknek o korbani történetét az egyetemes történelemmel, miután annak hatása elvitázhatlan az egyos nemzetek történetére. „Európában két iránya állt elő az államalakulásoknak. Egyik az államhatalmat az egyediség összébbszorításával egy fejedelembe (franoziaországi irány)- másik az egyediség tágaebításával az államfő mellett egyes vagy testületekké alakult egyedekbo (né-motországi irány) központosítja. Amaz az ösz-szefogott, a géppé tett erőkkel hódít, határokat szélesít, kűlfényt áraszt, birodalmakat alkot*. Emez az egyed jogait omeli, a néperőt fejlbsfcti, s inkább a bclélot nagyságára irányulván, a külbefolyás ellen sokszor csatára kel. .Előké-szítőjo a két irány azon államalakoknak, melyekre a középkori hűbér uralomtól aa ujabb korban az országok átmennek. Itt Osak átmenetül, a keresztyén világ által czélul vett alkotmányos egy uralom két tényezőjének: nép és fejedelmi hatalomnak előanyagául tünnOk fel. E két irány ni, melynek befolyása alá Magyarország nyugottali érintkezésében esik. Külro fordultában először franczia azután német fejedelmi családokból választ királyokat. Az olasz-franczia Anjouk külnagyságát, a német Lu-xenburgiak, később (a 2-ik alkorszakban) k Habsburgok beljo szilárdítására ébredését segítik elő. Ez utóbbiakhozi viszonya s keleti \'birtokai fonalán megkezdi egyúttal a ncrfizet ama nagy harozot, melót Európa kolotón; Azkía vív Európával, a muhamedánismns a keresztyén-séggel, do a moly harcz itt az l-ső alkorszak-ban csak bovezotő csarnok a jövő alkorszákban viondŐ küzdőimére sat. tV*gc k»r.) PAP U. * 27 irzcr jellcmzé; hogy két nevezotes kereskedelmi pont az, melyok között állunk; azért, lia a sssom-batholyi „StrasscnOmnibus" vagy kőszegi „Lon-kutscherok" óvilágí, döczögő jármüveiben nem ritkán egy-egy bécsi} soproni, vagy kanizsai nagykereskedőt, avagy bankárt láttunk távozni, jönni: csodálkozriúnk kellőy ezen vonalon—je-lentékóny összeköttetései daozára is — csak. egyetlen egy állandó gyorskocsi vagy közhasználatú fuvarozás fel nem állittntása felett, s hogy nem lett gondoskodva, mikép a vasvári s hahóti ordők hófuvataiban éjszakára késett utaa Mazoppa sorriára jutva könnyen áldozata no legyen valamely farkaskalandnak... Már magában azon üzlet is, mely a Zalával szomszédos Slavon-, Horvátországokból megyénkon át Sopronba hajtott nevezetes számú slavoniai ökör és sertvés falkákkal szünot-lenül gyakorolta tik, b mely a soproni piaeznak első rendű s országszorte hircs sertvés- és marhavásárjait idézi elő; elegendő ok arra, hogy a közlekedés gyorsítása itt égető kérdés, s hogy az ezen vonalon tervezett vasút valahára létesüljön. Azért mondom „valahára," mert szép idő haladt már el csupán a mérnöki jelzők ki tűzése, hát még a terv megpenditése óta! Sújtva vannak ezen késedelem által Zala-megyo tcrmolöi közül leginkább azon Zala Égerszög, s átalában Göcsej vidéki birtokosok, kik Kanizsától ép a rosz utak miatt távol esvijn az egerszogi lanylia üzlotü piaozra szorítkozva egyedül két bárom gabnakercskedö monopolizá-lását tűrni kénytelenek. Do legyünk a veszteség mellett is méltányosak, s ismerjük el, hogy az illetők a sopron-kanizsai vasút felállítása körül nem kevés akadálylyal küzdenok kezdet óta. A mily könnyen épülhet o vonal Soprontól lc a Sárvár felé cső sik területekig, annyival több nehézség gördül az elé— tckintőlcg az épitke-kezés és hely viszonyokra: Vasvárnak Zala inc gyén keresztül, moly nehézségek a jelentékeny pályavonalnak három, négy iránybani tervezé-séro adtak okot, a minthogy az előbb Kcsztholy, majd ismét Vnsvár, Zala-Egcrszog mellett Gclysc — s utóbb Körmend, Zala-Egerszeg — Söjtör felé építtetni javaltatott. A regényes Zala délnyugoti részé,í^ északtól délnok a Muraköz, s Kanizsa felé, három festői völgy Bzogi át. E völgyök mindegyikét gazdagon megáldott szőlők , s tölgyes erdőktől koszorúzott hegylánczok védik. E három völgy egyikén kell haladnia azon pályavonalnak, melyről jolenleg szólunk, — hogy Kanizsát Sopronnal összeköthesse, — minthogy azonban liitelos kútfőből tudom, hogy annak a gelyse-kanizsai, úgynevezett érvölgybcn leendő épitéséro nézve a terv oonstatírozva van, 8 a technikai munkálatok már foganatba is vótottok, csak röviden, eső .utáni köpönyeg gyanánt hozom fel azt, hogy ezen, két évvel ozolőtt már egyszer olvo-tett, do most ismét elővett, 8 mint már cmli-tém, foganatba is vett terv műértők állitása s igénytelen nézetünk szerint is nem oly előnyös több tokintetokből,mínt egy másik megpendült javaslat, moly — mint azt a jeles, s ezen ügyben is érdomdós hazánkfia Hollán Ernő nyilatkozata után tudom •— az illetők által egy izben élénken tárgyaltatott; o szerint a sopron-kanizsai vonal nem ugy mint most, Vasvár folé Zala-Egorszeg « Gclysének az érvölgyén át; hanem Körmend, s ugyancsak Zala-Egcrszog felé, do Söjtörnek Vállíozka völgyében épült volna fel. Hogy ezen utóbbi terv nagyon is olfogadható lett volna, ahhoz alig kell több commentár, mint ha mindenek olőtt azon óriási akadályt vesszük figyelonil>o,moly a másik megállapított terv, t. í. az érvölgyén haladandó vasút által a vasvári alagút fúrásával a társulatra nehezedik. A mintegy nyolczezer ölnyire átfúrandó magaslat az ausztriai állami alagutak bármelyikénél is nagyobb lonne, mort a Ghcga Károly által merészen tervezett s világhírű semmoringi alagúton is az átjutás hót perozig tartván,felülmúlná azt hosszúságra a vasvári, miután azon átröpülni a mozdonynak 15 pereznyi idő kcl-lond. Nevezetes hátrány tehát ezen alagút, moly a Vasmegyét Zalától félhold alakban elválasztó hogységen át terveztetett, » a mely a pályára nézvo kikerűlhetlennok látszott, hogy ez csak látszat volt, s valósággal nem ugy van; ha valaki Zala-Egcrszcgröl a Szala vize partján Za-lalövő felé, Körmend,Kis-Unyom Szombathelynek Vasmegyébe majdnem folyton egyeneson utazik — könnyen meggyőződést szorozhot róla. Vasvár helyett tehát Körmendet, 8 mindon áron Körmendet kellett volna kitűzni a vonat utjául, mert ezáltal, míg egy részről az élénk .vasmegyei székváros Szombathely érintetett sZalame-gyo észi>knyugoti részétől délkeloti részéig vasút által végig szegetett, mi több Lendva vidéko is Regedéig közelről érintetott volna, másrész-rŐl, — s a mi legfőbb: a kikcrülhetlennek látszó költséges alagút mellőzhető lecnde, miután a Zalalövő vagy Körmend felé előforduló egyetlen lövői part nézetünk szorint nem kíván alagutat; mert hiszen, lm Gloggnicznál 1308 lábnyiról Scmmeringig 2788 lábnyira fölröpítheti a mozdony a vaggonokat; miért nem történhetnék meg az a Körmend felé cső pár jelentéktelen parton néhány ölnyire, fel- s levezetés által ? Igaz ugyan, hogy Körmend lelöl jővén a vonat, clkerülto volna az ugynovezett órvöl-gyet, s akkor Szent-Mihály helyett Söjtörön kelletvén állomásoznia a Vallíczka völgyét hasítandó végig, mely völgy Oltárcz, Esztercgnye felé megszűkülvén, líígyácznál a letonyci országútra kijövő vasút némi akadályra talált volna ugyan; do a stájorhoni 8zük völgyolcto-ken átvonuló BÍnekhcz képest gyermekjáték lecnde ez, s nem is rúgott volna a kiadás any-nyira, mint igy a posványos berküllujk, Gelysc ésGclyso szigeti lapályon lévőturfu s ingovány iniatt rug az. Do a Vallíczka felé azon csekély akadályt, is moly a megszűkülő oltárczi rész felé merült volna fel; igen könnyen clkcrűlhotto volna a társulat, ha t. i. a Vállíozka völgy végénél kelctfelöl fekvő börzönczei hegy alatt — mely a liahót-kanizsai volt postautru néz — rövid s osokély költséggel könnyen átfúrható alagutat épített volna, S ekkor,— kell e több nyeremény mint az, hogy igy a vasút Körmendtől Kanizsáig torony iránt haladott volna? Do nekünk zalaiaknak akörmendi-rígyáozi vasút által a már említettem Alsó-Londva vidéki kapoosból származó előnyökön kivűl főnyeremény leendő; 1-szőr azon arány, mely az által a zalai vasuthállózatban credményeztctett volna; mert a kehídai völgynek Keszthely és a tervezett győr-keszthelyi vonat által, — az órvölgyónek podig Kanizsa által vasiKja ugy is közelről lóvén, Zala nagy s terjedelme* Lövő, s egerszegi járásainak a tótsággal együtt szinto lett volna közelről vasútja, miből 2-or önkényt következik, hogy Zala ezen vidókoinok bortermő hegyei, életerős erdei, fenyvesei a dunántúli koreskedelcmnok ez által jelentékeny lendülotet adván, Zala megyo az összos haza müípari jólé-nok, felvirágozásának még nagyobb tényezőjo lott volna. Fájdalom, hogy egyosekis, kiknek érdekei ez által nagy mérvben érintettek, a kik ezt ki-vihotővó tehotik vala; hideg közönynyol nézték nz egész torvnek csendes kimúlását, Igy a körmendi urodalom birtokosa berezeg liatthyányi a tetemesre rugó költségek némi részbeni viselése iránti felszóllitásra semmi intézkedést nem tett. Ép ugy herczeg Eszterházy Tál is egykedvűen nézto a vasútnak londvai s nempthi uro-dalmai mellől másfelé vitelét; pedig csupán a nempthi urodahnában 20,000 holdra terjedő őserdők éji homályába mennyivel több világot vetett volna» a oivílisatio, egy azok mellett elhaladó vasút által! Vajha! most már no kellene pusztában kiáltóknak lennünk e tárgyban! Egyébiránt az idő majd megérlel" mindent . .\'. Most csak annak örüljünk, hogy a sopron-kanizsai vonalon , ha nem is ott, a hol mi szeretnők, do elég az,hogy folynak a munkálatok,— s hogy megértük az időt, melyben Győr, Sopron, Fehérvár, Kanizsa, mindannyi órdekos lánceszem a magyar kereskedelem dós füzérében — egy lánczolatba köttetott össze, — s a gazdag tiszavidéki kánáánon kivül most már tul a Dunán is índustriával összokötött felvilá-gosodottság, kereskedelmi hajlam, s ezekből eredő jólétet, tokiutólyt, anyagi és szellemi erőt adnak édes magyar hazánknak ! TUDOLY VICTOR. A Hooibrenk-féle szölömivelós módjáról, mely ÍOO akó bor helyett 300—400-at igór. ÍUrkivol találkozzék is az ember, alig hall égyébröl, mint Hoolbronk ós ? ótorfi\'y bzöIö-mivcléso módjáról. Do miről íb beszélhetne az ember tüzetesebben most, mint oly tárgyról, mely Sárczájá-nak gazdag megtöltése igórctÓYcl foglalkozik. Hooibronk sajátszerű miveléso módjával 100 akó bor helyett 3—400-znt biztosit, azrz: három-négyszeres jövödelemröl. IC® mindenesetre oly kecsegtető ajánlat, vagy biztosítás, melyet a mostani Bze-góny korban csakugyan nem lehet elvetni, do móg kovesM lehet szó nólktll hagyni. llooibronknok a nóphez, ugy szólván nom-ECtekhez tott ebbeni felhívását siket fülekkel elhallgatni nem lehet, mert csontvelőro ható ígérete sokkal meghntóbb, hogy sem aluszékony közömbösséggel lo-hetno clröptotni. A munkán kezek kitárva várván az alkalomra, mit sem késének a késnek, kapának megragadásával. Kgyesek tőnek vállalatot, hogy meggazdagodjanak, do- a közgazdagság támogatására vidékünkön, avagy tán az ogész országban is, csak egy vállalkozott, és oz Pétorffy ur, a keszthelyi vin-czellérképcsdénok igazgatója. Mogértvén o dorék honfi a kornak ezen érett Intését, mit sem késett egy vinczellérképezdének létesítésén működni. Kjjc!-nappal fáradozott ennok éloto védelmében, mig elvégro roppant pénz- és ídőáldo-zattal sikerült noki a folmorült ozernyi nehézségek logyözésevel létrohoznl. Neki köszönheti megyénk, noki máa megye, hogy évenkint képezett vincxelléro-ket nyerend. Mint értosíUtem, már is 12 tanoncra és egy, a budai vinczollérképezdóbon kiképzett vexérrinoiol-lérjo van. Hogy e vinezollérképczdo mint van szervozve, szégyennel kell bevallanom, nem tudom 1 Pedig N.-Kimlzsa és Keszthely épen nincsenek távol egymástól. Dolgaim toriák vUasa mindeddig látogatási igy ti-kezotomot, azonban q a o d d i ff o r tu r , non ru-f o r t u r. Láttam tanonoiait, láttnm a vezérvinczellórt és beszéltem is velők, azért elmondhatom, liQgy ügyea vinozell^rek képoztothetnek belőlük, mort bennük som a testi, som pedig a lelki tehetség nem hiányzik. Kezükben jól fordul, mozog a kapa, kés, olló és fürösz; igon is kielégitölog tudják előadni a nÖv«5ny«xcrvUnt sut. Hiszem is, hogy azok, kiknek kegyéből tanuncz-kodn^k, tnljcs megelégedést nyorendnok. Adja iV az Isten, mert hazánk «zölőszeinok ugy is sok Ily képezett vincccllérro van szdksége. Ki Hooibrenkuok obbeni felhívására tét-Ion maradt, itM csakugyan nem érdemli meg a mindennapi kenyeret. Ab ily jókor érkezett figydttro készen kell lennio minden embernek, mltit a gözörfttok\' 4 28 ¥■ ordító vész sivltósára; rniut a jó katonának e pa-ranoiszóra: holyro.igazodjl A nagyizerü igérot é» as ellontét, egyrná» ellenére harczolnak ugy, hogy a« embor uxt aom tudja, hova, morro a munkás közökkel I Egyedül a »ok bor, n »ok pénxlgérot vexoti as oinbort karöltvo a »»ölötöké mollé, hogy ezt életro halálra II oo ibronki-roiiR. Én ii azok egyike vagyok, ki rohanva mentőm llooibronk karjai közé. Mivol pedig éixképi előismeret hiányával valók, el»ö teendőm volt llooibronk könyvénok megsxorxéso. Későbben körüli kezemre Pétorffy ur könyvo. E szakkönyvek megérkextévol nom maradt máa \' hátra a tanulásnál. Ugy il lott. Tanultam ón ősökből, mintha csak vinozollértanárságrAkészültom volna. Kedvem ugyancsak elfogyhatatlan volt, mert egyre-másra azon rsjzokat néztem, molyoken a szőlőfürtök nagy mérvbon valának láthatók. Hool-bronknok «gyik n\\jzolt tökéjén, mint 1 tökén, 40 fürtöt olvashatni mog, s hozzá az, hogy exok mind valóságos katonai rondbon állnak egymás mellett. llooibronk könyvoc»kéjo vékony,» mort a szölőmivolé» módját csak két lapra irta, mely után egyedül az Indulhat, kinek a »zölőmivolésről kitor-jedtobb ismereto van és jól tu<\\ja felfogni a raj« értelmét E kettőből készíthetni egy egészet. Pétorffy könyvo értolmoiobb. Ebben is vannak n\\jxok, molyok vaUmivol kövesebbet igérnok ugyan amannál, do még iz sokat A könyvök közül lloolbronké Béesbon nyomatott ki 1869-ben, o ozim alatt: „Noues Vorfahrcu zur Cultur de» Wolnitookes um sowohl dio Quantitát au vormohron und dio QualiUt zu vorbo\'Acrn." Pétorffy urnák könyvo Po»ten jolent meg 1801-ben, uczim alatt: „Segédtudományok gyt\\jteményo mezői gazdák számára VIII.-IX. ftlxetu E két könyvoosko küzdi olsőbon birám IIoo i-b rönkét, tohát ozt kellő követnem, azért már 1860-ban 8000 tőkéből álló ly szőlőt tolopitettom. Egy 1000 tökéből álló anyasxölömet azonban azonnal Hooibr onk »zorint izálvosxszőztom, meghagyván mind a ínollutt a régi mód szorint olültotott tökékot azon állapotban, t. i. tőkót töko után 1\'/»—2, »ort »or után 8 lábnyi távolságbau. Egy másik táblában uohány isabollái, ohassolas rougo-t, ós több o portot rondoztom ol 11. szorint. 1801-ben mog-jött a tormés idejo és én csalatva lőttem, mert a téli fagy olöl fblddol lefödött szálveszszöiin mind megfü-ledtok, bimbai olfokotültok é» tormékotlenok marad-- Uk. Újra kellett o »zorint a tőkékot sértogotni az ol-holt veízszök lonyoiésévol. 1802-ik évro ismét igy kezoltom azon szölömot, molyon a mult évbon mi um tormott Ez évben a k a-darka és tfctizölő hozott ugyan, do oly silány fürtöket, hogy tizonkottőt alig számithatok egy becsületes fürtbe í szomoi igen aprók é» ritkák. Az iia-bolla, oporto é» ohassolas rougo ellenben igen il dúfgazdag], tömött, nagy »zemü fürtökkel bir. E vidékon én voltam tán az olaö, ki llooibronk »zorinti kisérlotot tottem. Egy évvel utóbb láttam csak ily módon közeit szőlőket a bagolai, »at.-györgy vári, gelsoi éa pogánvárl szőlőhegyekben. Nem kevoabó bántott a kíváncsiság, azért nom i» igen sokat késtem ezeknok megázom-léléaével. A most novozett hogyokben caak azokat néztom mog, melyok Póterffy ur tnnonozvinczellórjoi óz vezérvinczollórjo által munkáltattak. Hogy mit ta-posztoltam ezekben, tanultág ■ miheztartás végett tán nom fölösleg tudni. A novozett «ölökben a tőkék állítólag IIool-brenk »zorint rolninak kezeltok, do nom ugy van. Ezek Pétorffy ur módjára vannak ollátva, tehát II. módjától oltóröleg. Ilogy pedig mennyiben tér ol a munkálati mód egyiko a másikától, kitűnik ozokbö). 1. llooibronk oiak az egymástól mintogy 2 ölnyire távol álló tökékot voszi szálvesszöxés alá. Pétorffy ur tanono»aí a régi mód szorint, azaz: a sürün állókat is sxálvoizazözik. Tohát midőn llooi-r e n k ültetése szerint egy tökének sok földtér marAd táplálásra, okkor P. »zorint a sürün rakottaknak félannyi sem marad. 2. Hooibrenk 2 »zálveszszőt hágy meg termőre, kettőt pedig egy »zömre metas vissza, s obböl neveli a jövő érre meghagyandó termöszálat. Pétorffy ur tAnonozAl la igy o»olek»zenok, csakhogy özek még kát ugATYeszszőt la meghagynak a harmadik évre. Takát midőn llooibronk 4 vcfzazőt növel egy tö- kén, akkor Péterffy ur vinozellérei ü »zálat hagy-nak mog. 8. llooibronk a »zálveszszőt nagyon közöl fekteti a földhöz és igy húzza tovább az ellenkező töko folé, hozzá fogván a* ollenkoső tőkénok ogyik szál-voszszőjét és végoivol köti e kettőt egy kis cxővokhcx ugy, hogy a voszszök derékon épen nom közelitik meg egymást, tohát minden lohuzott egyes vcszszö magán áll. Pótorffy ur tanonexai az ogyik töko szál-veszszöjót a másik tökéhoz, VAgy ennok karójához kötik koroiztben, ha podignom érnék cl ozokot, akkor külön karót vornok lo számára. II; a lefoktotott vosz-»zökot nom omoli fölebb soha. Pétorffy ur növon-dékoi ozt megteszik ugy, hogy némolyiko l\'/»do2 lábnyira is fblobb áll a földtől. Igy midőn H. szerint a szálvoizBzö szoros ivbon marAd szüretig; P. szerint ezon tágittatik, midőn, amaz szerint a nodvkoringés korlátoltatik, P. »zorint fölszabadlttatik. llooibronk a fürtö» vesszőcskéket ftlrtön fölül a 4-dik lovél folott csipi cl. Pétorffy ur vin-czollér-tanonczAi fürtön fölül egy lovolot som hagynak meg, vagy elvétvo csak egyet, tohát aveszszőt a felső fürtön felül azonnal mogkurtitják. Igy, mjdön llooibronk fürdői lovél-árnyfödöttok , akkor a P ó-tor-ffy ur omboroi által kezeltek védtolon, mezlto-len osüggnok a forró nap hovóben. Ezok Azon különböztotő munkálatok, melyok egymásra farkasszomokkel néznok, s a melyeknél fogva Pétorffy urnák o szölömlvelési módját Inkább mondhatni: „Pétorffy uj sxölökozolé»o módjának," mint Hooibrcnkét utánö|gttnak. Az igy kezelt tőkékén »ok volt ugyan a fürt, kivált a tökéhez közel és a veszszök végén, do özek mind silányak valának: apró éa ritka szomokkel birt minden egyon fürt. Csak az isabolla, a zöld muskotály ésaohassolasrougo, mint a lu-gosmivclésro lcgalkalmato»abb szőlőfiyok valának jól termettok. Mcgnóztom ezekben a rövid csApra, az egy szomro metszett tökékot is. Ezek mind szép és teljes \'fürtöket hoztak. Hinni lehet, hogy ezokon a kövesebb fürtök (több és jobb nedvot fognAk Adni, mint amazok fürtjei). Csakugyan ugy is van, hogy a szál-vcszszőn tormottok közül 30 fürt nom ér o^a, hoyá a kurta csaprA metszett tőkókon tormottok közül,8. Azt mondák a szölőgAzdák, hogy o szálvcsz-Bzőzéssol »ok oly töko is hozott egy kis kóstolót, mely eddig soha nom gyümölcsözött, holott a tőkék mát ológ korosak s mintegy 10 év óta türctnek tcrhtil a földön 1 Do azt is rebesgették, hogy roppant kü|/jégbo került o Bzálvoazszözósi munka. Kedveson hatott reám a tAnonczokna\'.^ földmunkálati módjuk azon tchénszáju és görbepyolü kapával, melyot Budán átalán használnak, nálunk pedig még a vasáros boltokban sem kaphatni, A föld ugy szólván minden kapálással folforgattatik, gyorsan éa bizton folyik volo a munka, legyon a föld kemény, vagy porhanyó, az különbséget nom tesz. E kapával kárt nom tohotnl, mort volo nom vágatik, hanem csak hu-zatik a föld. Valóban érdeke» és tanulságos látvány a UnonczoknAk a novozett kapávali munkálkodásA. Oly czélszorünek ismortom podig o kopát és r. velo való munkálatot, hogy ezentúl mindAzt, ki nom ily kApávAl és másképen müvoli szőlőjét, nem novoxho-tom szülésznők, liánom ,ölésxnok.\' Ki szavamnak nom hisz, moi\\jon é» biccen si\\ját szomoinok. Hogy mindexokböl ml a tanulság, mondanom nom koll, hisz érott elméjű egyénekkol van dolgom. Én ogyobot nom mondhatok, mint mit mondAnAk szakavatott országos szőlészeink, melynek rövid foglalata oz: m) a Bzá^veszszözéssol, a hosszuesapra motazés-bel nincs a tökének hosszú élete; b) a szálveszszözésael tetemoson nő a költség. Ezt toazi a karóxás és a sokszoros kötözés; a sok karró c) az első évbon sokat torom ugyan a sxálvoss-szö, do a töko annál kovosebbet hoz jövőre". Amúgy a fürtök nom tökóletcsok, nem lovosok, nem izletc-sok, tohát sokkal keveaebb érők minőségükre nézvo azoknál, molyok a fejre, a rövid csapra való met-széssol toromnok. 30 amolyAn fürt ér föl 8 ily Airttol. Munkáit iz sokkal többet ve» fol a szálvoazszözés a kurta csapos kezdésnél sat. Félre minden szomélyroi czélxásokkal. Nem akarok én öszintoségeinmol bár kit is megközeliteni. Szemeim előtt csak tőkék fényionok és élnek, egyéb aommi. A pátcxatöréaét is más, avatottabh s orősobb kezekre bizom. De kell, hogy őszinték legyünk egy- más iráut, mort ha nem, akkor iámét CsAk tapogatva haladunk a sötétségben, mig elvégre a mulasztás keserű következéseiben fuladunk mog. Költ Nagy-Kanizsán, julius 13. 1802. TERSÁNCZKY. A kendertermelósről. Igen helyesen jegyzi meg Sohvarx a belga gaz-dászatról irt romokmunkájábon: hogy a kendorterme-lés a gazdaságban, Annak minden ágazatai közt a legjövedelmezőbb, olannyira, hogy azt méltán lohot axon embernek tekinteni, mint a ki nem csak a magára forditott költséget téríti meg busásan, do axontúl még azon kiadásokat is pótolja, molyok több máa utegklsértott gazdasági ágasatok oscméayes meghiúsulása által okoztattak. A kendortormelésröl a magyar hazában hires Bács megyében ogyik novozetesobb kondort termelő község Bács városa. — A forradalom előtt Jóval o mogyo törvényszéko előtt, jelenlétemben egyszor a a bácsi elöljáróknak, a városnak az uradalom ellen Yosztctt pőrében hirdottetett a folsöbbi itélot, moly szerint a község az uradalomnak a 30,000 forintra haladó summának megtérítésében marnaztaltatott cl. — Midőn ez alkalomuiAl az olaö alispán az elöljárókkal tudattA, miszerint már a nemes mogyo részéről intézkedés tétetett, hogy a városnak könnyebbségére idő engedtessék ozon összegnek apróbb rátákbani időnkénti lofízethetéso végett. — Miro a város bírája felszólalván , köszönetét jelontotto a mogyo ezen atyáe-kodó gondaakodásáórt, és ongedclmct kért, hogy ő ezen körülményt a város lakosságával tudathassa, és ugy a lakosság határozAtát a megyének moghozhassa. — Miro másnap a törvényszék olött megjelenvén, jelontotto: hogy a városnak ozun kegyességre szükaégo nincsen^ miután ö ax asztalra tott pénzt elhozta. — Melyre, midőn az alispán kérdezte, hogy birták ezen tckintélycsobb summát ily rögtön kiállítani? — Moly-ro a bíró mosolyogva azt válaszolta röviden : nemos uraim 1 vessenok kendert és nom fogják kérdezni, honnan lehessen fizotni. E mogyo egyik clökolöbb rationAbilis, okszerűen gazdálkodó, h szerencsés előmenetellel számító birtokosA, Bács városa szomszédságából, csak közeliben látogatásával szoroncaéltctvén, — a gazdasági tárgyakról felmerült barátságos beszélgetésünk közt értesített, hogy ö a kendert nagy mérvben tormeli, ■ noha neki a tormolés egy hold után 00 forintjába kerül, mégis noki 120 frt. körüli nyeresége marad. Mi a Schvarx megjegyzését igen igazolja. Magam i» a forradalomnál jóval előbbi évokben a kcndortcrmelést nAgyban űztem, s 300 holdat is vetettem, értotödvón, jó trágyás földbe. — Én hotodlk markot adtam a nyüvésért, és a tizediket ax ásta-tásért; a kondort ax áztatóba és ugy haza is sióját orömmol hordatván, kazalokba rakattam, addig költ-ségom nem lévén. Azután a tiloláaért 3 váltó forintot fizottom egy mázsáért; a gerobenozést saját kötélgyártóm végezvén, snoha akócz még akkor áruozlkk nom volt, melynek máxsája most 6 frton kel; és noha én akkori időben egy mázsa kondort csak 6 pfrtért adtam, melyért most 10 frtot adnak — mégis egy hold 9 mázsa áUlánoz termé» után 46 pengöforintot hozott; midőn akkor egy hold földért csak 6 pfrt haszonbért Adtak. — Ha pedig olykor clégaégos vállalkozókat a nyűvéare nom kaptam, lckaszáltattam a kendert, midőn a hetedik marok Is nokem maradott. — Azután kondermAgom, a votöro kellőnek lerová*a után 300 mérő szokott teremni, molynok mértjét 6 vfrton eladván, obböl még 1800 frtnyi jövödclmem volt. — A tilolás után maradt töveket pedig hét lakó szobáimnak maiznorfólo fűtésóro használtam, ogy-szori fűtésro 3—4 kosár olég lóvén, naponta 2—3-»zo-ros fűtés mellett, löt még a takaréktűzhelyen is használható volt ozon törek, mint igen alkalmas tüzelő, miszerint a havonként kiadni szokott 3 öl kemény tü-zolö fáért tixotott 18 frtom 1» megmaradt. Ezokböl tohát elegondökép bebizonyul a kondor-termesztés hasznos volta; minél fogva ax nem i\\jául-\'ható elegendökép, mint a gazdászatnak egyik legju-taltnazóbb ágaxata, axon mogjegyzéssol: hogy A megvásárlásban óvatossággal kell lenni, és o végre a vető mag Apatin vidékéről sxerzendő; miután Pestmegyé-bon, do még Bácamcgyo foliő részébon is, a magyar lakosság által apró vékony szálú, alig egy röf magM kondor sxokott termosxtotni, mely YásxonkésZitásro használtatik. Ez a gazdának mint gazdasági ágazat nem ajánlható, mort a mázsán köveset nyom, mií azon keudorfaj,. mplyrŐl JjUcqko hircs, — vastag, két öl magas »/árú és a magva kis faformában ágasAii torom; oz azután <U a kcildcr, incly az angolok által kötelekhez használtatik gálákon ós nagy áron fizet-totik. — Ezelőtt a szomszéd Boranyamcgyében, csak ax omlitctt apró és htizsáknak nevezett kondor volt a polgárok földjén látható, midiin most már ez az apatini magún keiiderfaj által háttérbe szoríttatott. Ezen kendert az angolok annyira megkedvelték, hogy nz 1820-ik év táján Apatinbn raktárt építettek, és ott ügynököt tartottak a vásárlás végett. — Azonban fájdalom 1 ílómoly roszlclkü, ovldékboll úiegbi-xottjok által, kik nyeremény végett kövokot kötöttek a kondercsómagokba, oly annyira károslttatták, hogy ax angol ügynök o miatt magát agyonlőtte s ax angolok á, magyar vásrtrláHt abban hagyták és Odcssábau kozdettíík vásárolni. — Mig utóbb csakugyan a magyar kendődért VisWzatórtek, miután a magyar helytartó tanács is korhény büntetéseket szabott az ilyetén csalfaság megszüntetéséért. —Itigicza, jul. 2(5. 1802. Id. KIOICZAI KOVÁCS JÓZSEF. KeHxthcIy, 1802. jul. 22. \' Mióta utolsó lovolcmot irtani, néhány rósz és viszont kollomes dolgok történtek nálunk. \'—\' Hétfőn 14-én viradóra városunk éjszaki részén váratlan vilA1-gitás törtónt. Az alvók ti I. Morpheus karjaihói a harangok rdmes disharmoniájával ijenztettok föl. Tüz volt, mely az uraság a. n. felsőmajorját melléképületeivel együtt hamuvá tette. Nagy szercncso minden b^j mollott az: hogy a lég csöndes volt, s Aeohist csak egy gyongo Ztíphyrko képviselto. A reá következő estóii pedig megórkiízett Füredről „Kisfaludy", magával hozván n füredi vendégeket, kiket 24 órái ittlét után ismét óda visszaszállított. Improvisált corsortk1 a Balaton partján oz alkalommal eléggé megtelt nézőkkel. Köztük vagy egy tuczat szuronyt íh Vettem észrn. Voltak rop]X>ntyűk is, hanem is congrovefélék; volt zene a hajón sa parton; —a liiyóu meg, egy gyongo szózat is. Az egész kellemes jolenotet a. gyönyörű új, ábrándos szemével — a holddal némán nézte. Ez alkalomra a színházban Szigligeti: „Fürodi szivholás/,otu-ja adatott meglehetős számiTközönség olött. Az utóbbi időben élénkebb lett vírusunk, a jó idő » a fürdöszak lassan közeledő vége miatt. Láhink elég érdekes idegen arezokat; kocsikat azaz hintókat, melyekben óriási lepkékként terjednek cl a roppant gópozctü crinolinok. v A balatoni fürdőház tyabban tetemesen javult; a kényelem több mint olojéq volt, mi ogyszorün a móltányos részvétuek tul<\\jdonitható. Ezúttal tolnát csak azt nxQndha^juk: hogy az illotő bérlő mindent mogtutt — mi tŐlo kitolt. A többi a közönség dolga. 1 : Ha croniquo scandalouse-t kellene, azaz ha szabad volna irnom, egy incglohotős becses szikrával gazdagíthatnám Nostradamus gyűrűjét. Faublas, Sainto-Domingo, b mások som lifcráltak mindig jobbat e gonro-bon. l)o mivel a cronúiuo scandaleuso oly kénye» portéka, melyet még egy merész oolporteur íh csak nagy vigyázattal csempészhet bo; én elég israo-rottcl birok az ügy fölőtf, hogysom Bzinto elég ügyet-lon volnék — a dolgot komolyan tro<lálni. Bocsássanak meg tehát nokoin önök, szép és nom szép kíváncsiak, hogy a dologról csak onnyit mondok. l)o no * higyj£k;áú>. oxt? mi^w j4h c#ok kíváncsiakká akartam volna önökot tenni. E napokbait leond oldöntvo a kérdés..:. vtyjon polgármestoro lesz-o ezentúl Keszthelynek, vagy csak ogyszorün bir^ja. Mi ugyan city-nk érdekében egy lord ^nayor mellett szavaznánk; ha t. i. bennünket kérdeznének. \' ........—-------------"*" \'---\' Színházunk repertoirja eddig meglehotős volt, de még sincs oléggé a közönséghez alkalmazVA. Ezzel ugyAn nom Akarom közönségünk ízlését kétségbo vonni ; mert az igon bő értokozésokro nyíltana alkalmat — molyokbon bizonyosan én lennék a vcsztoB,—- csak mondani: hogy a társulat vozértagjai o hiányt is eléggé töröködnek óroxhotlohnó tonni. A közönsóg\'kcd-venozoi és méltán : Mát^ásinó a., Szupor-l\'olicinoljo, Károlyi, Jánosi. ,, Figyolmozto(jUk ezúttal a társulat egy tagját, hogy o szobaloáuy-szaropokben som föltétlon\'kollék ám az örökös novetés. Mint Aurora pedig époii rontotta a hutást.\' Vagy tálán azért novotott, mivel név.-mása — a hajnal, költői nyelven : a mosolygónak no-/extotik ? Udvariasságból nom o*áfo\\juk o yofsiot. - j Azonban ni élvezőt vár roánk. Priollo Cornélia 1 t 29 fr a pesti nemzeti színpadról —néhány szerepre hozzánk érkezik. Mint hírlik Jókaínú is xzorOncséltetno ben-nüiAvt látogatásával. A húz eddig rendesen niegluhotösen látogatott, bárha abbfui bizonyos itteni körök, magyar orcdotük s nyelvük ellenére niiicsonok is képviselve. A magyar nemzeti szíjuoléadáfnál mint látszik több élvezetet nyiy\'t ama köröknek a marsfiak társasága. IIo különben özek után az olvasónak ugy tetszik mint nekem — elhallgatok ; nehogy oly ironicus apa-tliiába essem — melyben Hamlet szemelVcl kclleno az embereket néznem. BUDAI. Veszpréitimegye, jul. 28. A hő nyári napok, a csaknom folytonos, s nagy mértékben szárasztó szolok meghozták az aratás áldó időszakát, kivóvo a magért vetett zabgt, gabnáink már lovadnak kaszálva (az olönyőscbb aratást a gyorsabban végezhotö kaszálás kiszorította a használatból). Néhány helységnek (Tóthvázsony, Vámos éjszaki határa) kivételével jégcsö-csapás általi sujtatás nélkül jöttei az aratási idő..... igaz, hogy a junius 17-ki sok helységet órintott, do az omlitctt két határ kivóto-lévplj a Yotésokbcu észro sem vohető kárttott. Hogy szolmára nézve kovesubb a termés, mint tava) volt: azt látjuk. Szemre nézvo minő fizetők lesznek a kc-rosztek, azt nyomtatás és cséplés végeztével fogom megirui. Előre is irhatok annyit, hogy a tisztabuza s árpa szép.... a rozs szemO elszorult, sok kalász üres ! Takarmánynövényeink közül a moharvetés sok helyen ki sem kelt. ! A bükkönyöB zabokból kiveszvén a bükköny nagy része, a zabot magul hagyták meg, m\\ui aratták 16 takarmányul. Mint széuánk >—• ugy takarmánynövényünk is sokkal kövesebb a tavalinál, m tán .ópun.ez az oka, hogy a takarmány ára növekedik, soly kalangyáért, míuöért most egy éve D—0 ftot adtak, most lő—18 trtot ígérnek egymásra az ombe-j-ok árvorelúsek alkalmával. I Lapályos, vböntésok réteinken szopon hulláin-<aiklft sarjú, de mttolkeduttobb.száraz bolyokon nem UŐtt titófü, s az ily bolyok már 1« r\'8*hf.leg( lökül vannak felszabadítva, minthogy a közlogolükön egy elárvult fűszál snni látható. i \' . Marhákról bwón szó, nem hagyhatom omlítés nélkül, bog)\' épen most -»- k legnagyobb munka — a takarás idején, valószínlllhg a nagy száraiíság miatt Jtrorháink száj- és bVbfájáslxui sxonVodiiok, mely miatt alig lobot hasznukat venni. Ex azonban Csakis hátrány-ős — do nem voazodeluiCH, mert még eddig ogy mim döglött meg o In togségben. Hátraveti oz átaláuo-son elterjedt betegHÓg a takarodást, leromlik boune a logjpbb,marha is, 4" "l \' Kapás növéoyouik igen sz^\'i>ek. Szőlőhegyeinken már puhulnak a korai szőlők, s a legelső szüretelök: a soregélyek és darázsok döbbentő számmal jelentek meg. -vjRJ at) c ■ li y; IXI: > Méheink nagy része elvesz, ha augnsztus kedvező nem leond. , r. 1. Mohár», jul. 20. *) V Különös lydonHágul írhatom, incly valóban mog-órdcmli^ bog)- köztudomásra jöjjön, miszerint a güz-hrtjói Versenyzés áltál a közönség részóro valóban go-noivz tények jönnok létre. Nom szükség mondanom, hogy és mikóp, átalán tudva van az, hogy a duna-1 gőzhiyó itarsukt, midőn Mohács—l\'écs közt a vaspályát építteté s a szükséges földrészt magának hatóságilag éxproprláltatta, bizonyosan a közjóért történt a kisajátítás; inert ha a társulat csak magának éplttctó a,vaspályát, kár veit annyi szegény földtulajdonost erőszakosan károsítani. Azt akarom ugyan obböl kihozni, hogy egy vonat naponkint Várakozik a Postről jftvíi lnyókra, a kiszálló s l\'écsro utafó utasokat szállítandó. Fájdalom, hogy az utazókat már néhányszor azon vérig bosszantó oset érte, miszerint azok; kik a Luojtonboohor tostverok liajójá"al jöttek, t> csak 2 perozczel később szálltak j>ortra, mint a Duna-göz-luyó-tarsulat hiyójával jött utarók, a vaspályáról vísz-szamaradtal^, Ncip, tudom, mit akar az omlitott társulat őzzel nyerni? i. -t , ■ \' Ex ^Ital A Luozcnbacherokot még som dönti meg, ellenben a közönséget hoves kifakadúsokra Ingerli. Mindenesetre igazságtalan, hogy a társulat az utazó-l^p^Önségen enyhíti bosxiyának szouy\'át, s csodálom, hogy a hatóság ily készAkArvo előidézett hátrány meg- .,..„ ,. . , , . t^\'A-.\'A ,;{->/? 7 \') HrgrnKOtl öli, ho^y hflly iiUko inUU lfrolínek vlHri-**hy klkíucytuk, « jelenleg riu»V n ,,trfnjr»k«»" yot»llk lénybe. ) \' • \'.}\' I \' , ... I \' R «e r k. szüntetésére in ég iwiu tett lépéfiekct; n^ortszerintom csak neai jogosltpüa f^l a társulatot sonki Bjm, hogj-a.k<teö»»óggel képyo kedve szorintjátszluíssók 1 Ha bár a vaspájya tulajdona,, a földek kUajátitása nem a társulat érdomoórt, honom a köiyóért történt; ennélfogva a körűség jogosan kövoUdhoti^ hogy a vaspá-lya ügyyozctösége részéről intézkedés történjék: mi-zzoriutaz oliudulásra bizonyos határidő logj-en szabva, melyro mind a társulat,, mind a LutxcnböclTOrok hajója megórkezhotikj, » ho táa oz utóbbinok hiyjójo o határidőt meg noija tartaná, .okkor a vonat olinduljon-• a „ , KUOYOUAY EDE. Hirek ós események. x Jul. í?4-én Kanizsa város képviselő választ-mánya gyűlést tartott i. Vlassich Antal bíró ur clnök-leto alatt. A több elintézendő ügy között, melyokét térhiány miatt elhallgatunk, legelőször is a helybeli gimnázium ügyo került tárgyalás\' alá. Elnök ur sajnálatát fejezi ki azon körülmény fölött, hogy a város, mely 18^8 qlőtt 0 o«ztályu nogy gimnáziummal bírt, a bokövetkozett viszonyok miatt ezen előnyfcől eíesott, holott ezen tanintézet egyiko volt a lcglátogatottab-baknak. Klomoll Kanizsa helyzötót, moly bövon bir mindazon tulajdonokkal, a molyok egy gimnáziummal bíró városnak főkellékcii\'kiváló kereskedések, a már meglövő és tervozett vaautv.onalok találkozási pontja, olyan előnyök, melyekkél nom minden város dicsekedhetik. Továbbá a hozzon,\'mely ilydn tanintézetből egyesekre, s ox által áx egésx városra háramlik, mig a közelebbről lefolyt évek alatt ox ellonkeZőt le-hotott tajiasztalni, miután-a fölgimnáaiumot végoxni akarók más távolesö Várózokba voltak kénj-tclonek péuzökot elvinni. Sxükségossé toszi Kanizsán, mint alkalmas bolyon főlglmnáxiumot felállítani axón 4ei< hes körülmény is,, hogj- o vldékon, köoolében épin nom találhatók Ilyen tanintézetek, n igy számtalan jeles elme szunnyad el feledékenységben, mort az algimnáziumot végzott szegény sor«i\\ fiút az any*gi Kzükség téríti el a tudomány ösvényéről, s a vagyonosabbak is csak nagy áldozattal képosok gyormokeik sHolleiui kiképoztotésétoszközölni, pom omlltvén-, hogy a közclfokvő testvér Horvátliország magyarul tapulni óhtytó gyerinükoiro nézve is mily pAgy előny volno ez. «át. A képvmelö gyűlés teljesen méltányolván az elnök ur által eléadottakat, yiinden utat módot megki sértendönek vél ex ügy elintézésére. ,Klipek folytán egy 8 tagból álló bizottmány nc-rvoztetett ki, melynek fölodota legyen az intézet léte-»iti»etósérq közreműködni, og)-osokot ugy, mint társulatokat anyagi hozzájárulásra buxditani, a költségvetést meghatározni, ? punthogy az iskola hclyizégo jolonlog Jnóg n»;<íA ^/¿{¿io meg a czélnak, azt elég tágassá és czélszeríi|vo átalakítani. Végül meghagyatott U bizottmányt tagok hármának azonnal Budapestre menni, részint a tervezett 8 osztályú gimnázium fol-állíthatására felsőbb engedély kicszköxléso, résxint a ft. kogyesrendi lőuökséggol való abboli értekezés \\égett, hogy már a legközelebb bekövetkező tanévre az ő-ik osztály megnyithatása tekintetéből alkalmas egyénekről goádoslúvlpi szíveskedjék. Hogy lepz-o ctyttal kfvánt síkero o nemes törekvésnek, azt meg nom mondhatjuk, do annyit minden esetre remélünk — i meggyőződésünk szerint nem lilában — hogy ezen szont ügy Kanizsa város s a lopunk homlokán tündöklő két megyo lelkes közönségének közreműködés mellett hí\\jótörést szenvedni nom fog.\' ! \' (.) N.-Kanizsa, ju! iSp í^v A holybeli gimnáziumban a vizsgálatok í/hó \'¿<ü án fejoztottok bo nt. Dobay El^il igazgató nr YV\'téso alatt. Az ifjúság nagyobb részo difcB^rciesc0,.f<»<llynóg várakozásnak. A f. évbon követke^^^or/^itíttködtok az Intéxot-bem: Hzrtj^lor JSff^ít a 4oszt. fünöko, óléiulta a latin öyolvot o d-ik <4- ikjds\'/«németet a 4 osztályban; Zámbó János a B-ik oszt. főnöke,\'eléadta a történetet, monnyiségtant ói természettudományt o 3-ik és 4-ik osztálybon.tKone» János, a\' magyar ny. ta-uára a 8-ik ó» 4-lÍ^oiu ^Vlybaoj ¡Dolmányos Oyörgy ¡¿tik és B a 1-í$«j S ö íi a* 1-sö osztály tanára, kik az igazgat« Vitai kezjjlt hittan.kivétolével osxtályKlk-bun ^»^»\'«»uyi tan^árgyot-eléodtak, Ax ifjvuág létszáma a 4-ik qsttályban 22, 3rik .osztályban 19, 2-ik osztályban 2i\'í ax l-«ö.osztálybau 29. ÖsszoBon:91. (.) Az ..Irini ewtály szintén kibooaátá taugyér-mck\'Ut az \'A .ot^ zzOjjiilök élvezetére, — Ez év folytán 4-.\'k osztályba«, ^ O.o * J v z o\'o f, a 3-dikbán •Píron Endre, a 2-dikbnn Récsoy Oyörgy, az 1-HÜbon Horváth Pál tanító urak szorgalmas ke-lolése alatt fojlodcztck a ha*« uj roménybimból. A le-Any tanodában pedig, mely 3 osztályt számit, Koson-. Vhát Holén asszonyság, Kosenthál Antal s lUuor J 6 z s e f urak valóban méltánylást érdomlő fáradsággal vezették a tanügyöt, mi azon nyilatkozatra indít bennünket, vajha más felöBztást nyorno jövőre o kiBtnnoda, nohogy mint Jelenleg jövfiro i» egy tanító alatt 200 ki» gyermek kónyteleniteliBÓk tanulni, mi ir">n nohozkcBBÓ ttszl az előmenetelt. Az ösz-s*ei Bíám a fi- b leánytanodában 600-on follll volt. A vizsgálat kielégítő sikert tüntetett elő. (.) Kovács Oábor a» ugy névozett Gábor Czl-gány, ki mint ügyes hogodUs jó hirbon állt Zala, Somogy- és Vcszprémbon, o napokban testvérével ogyütt a katonasághoz Boroztatott, a azonnal Olaszhoni» küldetett; — a kanizsai polgárok, főleg az ifjuBág, húrjai zengését móg népi felejtvo, kiváltására akarja nyitni tárcsáját; do ha szabad tnnácBolni, kár lesz a fiatal zenész kimUvelŐdését gátolni, molyot a katonaság fogyolmo b nagyvárasokbani tartózkodása által nyerhetne. — Folyó jul. 21-ón n Kanizsától 2 órányira fekvő UcIyso-Szigoton-7 ház lott a tíU martaléka mcllók-épUlptoivol s a betakarított gabnával együtt. Alig gyuladt ki Gelyso-Szigoton, a szomszéd Golyso lakossága tüstént segítségre sietett, do nem sokára vissza kellett fordulniok, mert Gelysén Is *Uz támadt s mint JilUljuk, n* ott lakó kapoi^ald járás) osondbiztosnak körülbelül 1600 ftra rogó k/vra lott. Szerencse, hogy gabn^ja s csolédháza biztosítva volt — ha igaz. Minden valószínűség oda nintat, hogy e szerencsétlenségük szándékos gyi\\jtogatás kövotkczményoi, mort f. hó 23-án isDdé.t\'több pajta, istálló és kazal hamvadt cl, b a lakosok annyira cl vannak o csapások miatt rémülve, hogy már 3 család, hagyta ol a községet. El-¡hmor黫 ób köszönetet kell szavaznunk a pallini »irodalom tísxtségénok, bogy fecskendőik- s viztelt hordóikkal a hely sziliére siettek b az áldozatok mennyi • Migót kisobbitetlék. — Jul. 20-én reggeli 0\'/, órakor ismét tllzi lárma keletkezett városunkban, azon véleményben lóvén a bakosok, hogy-Kis-Kanlzsán van a szoroncBétlonség, do nem sokára vógo lett a csalódásnak, mort o baleset Korín ás helységet érte. 11 ház melléképületeivel, Batthyányi fogadójának fészoro s boiíno 400 kereszt g.ibna lett a lángok ihartaléka egy ló- s mi\\jorsággal cgyiltt; az ÖHszefl kár kitehet 29000 ftot. Mint értesülve vagyunk, az egész biy oktalan vigy4zatlanságból származott t. I. a cséplök pipájából kiesett tüz által. Mlg városunk b a hzonirfftéd falúkbeli néhány egyén li tftz korüli szorgalma miatt méltó dicsérettől ömölendő ki, jogos boszankodást s megrovásunkat koll nyilvánítanunk Sormás lakosai ellon, kik az egész dolgot tótlonül nézték anélkül, hogy falubelioiknok tőllik kitelhető módon sögltségre lettek volna. — VaJ-liri ezen gyakran eléforduló szerencsétlen egetek buzdítanák azokat, kik a biztosítást mindeddig eliuulasz-tótták! \' * Dr. Németh JCároly barátunk, a bécsi Neu-moycr-Mihailovícsféló kéj vonattal jul. 24-én Londonba utazván, Igérotét bírjuk, hogy Pária, London, Versailles, a sydonhami kristály palota, Guildhall, Tly-do-l\'ark sat. novezctcsBÓgoivol lapunk táreztyát fogja gazdag! tűi. * A zonoszcrzoményéről ismorotes Vcszter Imro körünkbe érkozott Pestről. A hangjegyok helyett most Vcrbőozit forgatja. * Ki szép és jövödclmeső birtokot akar vásárolni, olvassa el ezen sorokat Ab üzd-pusztai Madarász V.-félo 522 "»Vtwo négyszög holdból álló birtok <jlső árverési határnapja f. évi szept hó 9-én, a máso-.djk okt. hó 20-án loond. A 48,601 frt. 86 krra becsült birtok ára készpénz, állam- vagy takarékpénztári kötelezvényekben fizothetö; és podig a lotott 4000 frt bánatpénz bontmaradásával, a vételár \'/s egy hó, .\'/j hat hóji l/í vagy is\'a*, utolsó rész egy év alatt. A birtok 1863-dik évi márczius hó 13-ig haBzonbérbo ^fan. kiadva, mit a yovő fél tűrni tartozik, mindon költség a vóvö folet illotvén. 1 \' • Folyó évi augusztus hó 18-án lesz Marczaliban inéit. Moroy Károly főispán tir jelenlétében, az anya-kanozák és csikók jutalraaztatása a magas kormány által; tnlt ezennel tudatunk az illetőkkel. » A már mult számunkban omlitett Röck István féle gőzcséplőgép folytonos működésben van. Napon- 30 ként ad bo a magtárba 200-300 p. mérőt, a gépfel-ügyolő állítása szerint: a tizedik részért csépelvén, keres a gép 20—30 p. m. tizor.négy órai napontai működéssel. Kell hozzá naponként V»—1 öl flS mely a vágással együtt 7 frtba kerül; (ugyanannyi fát 10 mázsa kőszén pótolna = 10 frt.) 20—24 napszámos, kik közül a nők 60 kr., a férfiak 1 írtjával fizettetnek. • Örömmel adunk tért lapunkban o lelkes felhívásnak ; s Intünk erős, hogy sikoro lesz. Somogy megye hölgyeihez! A megyei kórházban évenkint nagy számú sebesültök ápoltatnak, kiknek kórállapota o közhasznú in-tézotnek érzékeny kiadást okozó tépet és sebruhát igényel. — Felkérem a szenvedő emberiség ncvébeu, a minden szépet, jót a üdvöst oly hőn pártoló Somogy inegyo hölgyeit, hogy a háztartásukban elviselt vagy hasznavchotlon legparányibb vászondArabkát is összegyűjtetni, s a fenn említett czélm hozzám küldeni BzivcBkcdjonok. A jótett önmagában jutalmát leli, — nem szorul dicséretre, a hála azonban mindenkor a vott jókért szent kötelesség, ezt teszem én is, midőn tszerkosztő ur engedelmével miy\'d o becses lapok hasáblain az ön-zéstelon nemes adakozók névjegyzékét szíves adományaikkal koronként közlendőm. Kaposvárott a me-gyoi nyilv. közkórházban julíus hó 23-án 1862. Dr. TÖLTÉNYI, Bomogy megye köikórhixa el»8 orvosa. * A napokban Sz. Pálon (közel Kaposvárhoz) 12 ház loégett, biztosítva nom voltak. *. Ha már vasutunk van, illő, közlokodési vonalaink ia, melyek kivált a vasút felé irányosvák, a legjobb karban tartassanak, mort termékoink csak igy szállíthatók biztosan és gyorsan azon utakon,- melyeken tavasz- és öszszel minden stáczió egyegy lóba kerül. A megyében ogylk logroszabb, s a fenokedon cárból CBak kánikulában Bzáradó ut a kaposvár-méröl, moly most hatóságnak czélszerü intézkedéso folytán Klinkor-félo uttá varázsoltatik. A 3 öl széles, 1400 öl hoHBz.u vonal (a kaposvári szedreskert végétől kezdve akap.-méröi csárdáig) körül 35,000o. é. frtba. Kell hozzá két millió darab tégla, s kész lesz a jövő év nyarán. Épltőjo az ügyos éa rállalkozó bxcI-lornü Souhoitl Fcrencz, kaposvári építőmester, ki az iukoi Kllnker-félo voiialt vonalt ia kéazltteté; ki valóban egész lelkiismerettel lát az óriás munkához, a ¿ó sikert igér. Sokaknak nagy mennyíségnok tetszik a fentebb említett 35,000 frt; de ninos más választás, ha megmondjuk, hogy a Baranya- vagy Zalából szállított tcrmőköveli építés épen két annyiba jő!... Közlokodési vonalainkra ogyébiránt még vísz-térünk ; szolgáljon o% csak újdonságul jolonleg. / INTyULt: posta. V. Öreg Lukon. Nivtelondl beküldött müveket nem k9-rülhctUiikt ker«Mon fel Un levélben lx>naUuket, mert küldomAnyo foljogoilt krra, hogy riak jót várhatunk. ltlglc»ir«n U. K. Jóucfnok. Nom (okiig heror, lelkr* *o-rnlArt fogadja U.lröílotlinVct. V. Ugyríddel be»i4lt\'lnk; rajta Imi, hogjr ha»»on. Aunak a k«dres körnek lapunk Irinti rf»iv<Mrt vi-gyc nagy bilink*); iparkodnuk p>»gird«melni. 8». M.ilAra. A jAvjJ »Oniban jiihet, a S-ikba mir megU-Mtt. „Mit id a jdröT" Nekünk legalibb adna — i harat. K> oka. hogy <*»ak a «nobiban tiraaloghatom vrle. )(tg/d meg a ionban nilam. A talilkoiii tin rorg In*| ■ hogy odibb li inehrMQnk, tudod vtlom, meddig lo«a míg axon a vidéken a „nagy embert" N. IMmro. Uj hit*j ön, vagy nem T Győrbe, K. Piluak. Mintha kopogiet hallottunk vola* T dehogyl — caák ilmodiok t . . . i . Dr. T»»*ac»ky K— nak, N.-Kaal»ain. K8»*önet a kUldo- ményirti ujM virnnk. ,lUiimhoi" — akaratunk mellett Mm lehet. Mi*t kérllnk. Kun-Htent-MlkliWra, U. K-nak. Kérjük tudófibUait Időnkint; a lapot megrendeltük. W. Kirolynak, Picaett. Körflnl fogjuk. li. Blmonnak, ugyanott. Nem kaphatnink valamit * Pics-Kanlual vavutvonal érdekében T lloglirm. Nem fokira megyiink magunk. liadenbe. Meglepett ön; a pir rokonnak adj* át ÜdvÖale-tílnkct; a lapot kUldjUk. Tuioknak. Nagyon nohoxen repül. Iléc.bo, A-nak. Tölnd fllgg, minél többeiör lön, annil Jobban »«eretjilk | ba ho»»i TérkeUi, íioriUd meg keUt, ■ mond hogy lelkünk vole van ... -„Biulkl dohiny a plpimban" — „Driva, Driva" — „Ila-rago» a ró«»im sseme" — „A* én bajom\'- — „Thaly Kilminhom" — „Honvedek, de kl tudja a»tu — „Marcaa" nem köxöltetaek. Ila önök o dalok helyett axt Irjik: milyen acaélo* buiijok tei -mett T hogy ilíaak * rétek; a repctéuek ml u ira, — mennyivel jobban Utkl a dologi Ft. 8. Kiroly urnák, AI»okon. MeglepetéMel vettük a nagy érdekli cilkket; t. olva«ékO<ÖniégUnk c*ak örvendhet, mldön lapunkban • tudorainyok firadhatlan buvirit UdvöUJlheti. T. V-nek, N.-Kanluin. Még nem értUnk ri itolvaeni küldjön mist 1». \' Gazdasági tudósítások. Kagy-K#uixaa, jul. 80. Mai heti vásárunkon, tapasztalhattuk, hogy a csépié» már mindonütt javában állhat, minthogy piaezunkra roppant sok ly gabonát hoztak, miért is mindenfélének ára valamivel ligobb Szállott, úgymint a buza (melyből legtöbb volt) 10, * zab 40, a luydina 10 kr. mórőuként és a bor Ib 1 frtal lott olcsóbb; a kukorícza ellenben 10 krral drágább lott, és ha az Isten mostanában jó nagy esőt nem ád, rövid idő alatt roppant árra fog emelkedni. Kupoavár. A jul. hó 25-én tartott hetivásárra polgáraink már vagy 60—00 kocsival inogjolontok, » szép, nehéz buzájokat 5 ftra tartották; kelt a buza 4 ft 50 kr, — 4 ft. 75 kron. Többen nem akarván a szabott ártól tágítani, még délutáni órákban is {arto-gaták termékeiket A szérűkről kedvozö birok érkez-nok 5 b azt mont\\ják, hogy a termékek sulyja, szépsége b a jól füz jtés pótolják a kereszt számot. A terjedelmes gazdaságokban még tart a takarodás, s oaak itt-ott láttak a nyomtatáshoz; hallottunk azonban már szerződéseket kötni a tiszta búzára 4 frt. 50 kr. — 4 frt. GO kr. loco. A ropezo korcsctt és jo árnak ör-vond, — mig sok bolyén a gyapjú most is a — hűvösön pihen, mi\\jd megjön a gazdája. | tiyör, jul. 26-áu tartott hetivásárunk mind a mellett, hogy a mult országosvásár közelébo esott, mégis egy a nagyobbak közül volt. Különösen kerestetett az árpa, melyet leginkább feUö-ausstriai setfő-zök vásároltattak. — Be szállíttatott buza: 2227 mérő, rozs 320 mérő m., árpa 1084 m., zab 119, m., kuko-ricza 45 m., burgonya 137 zsák. Az árak kővetkezők: Egy ausztr. mérő tiszta buza 4 ft. 00 kr.—6 ft. 10 kr. közönséges 4 ft. GO—80 kr. kétszeres 3 ft. 30—50 k. rozs 3 ft. 30—50 kr., árpa 2 frt 70—00 kr., zab 1 fU 80 kr.—2 frt., kukoricza 3 frt. 70 kr.—4 frt., köles 3 frt.—3 frt. 20 kr., bab 3 frt 60—70 kr., széna egy mázsa 1 frt.—1 frt. 30 kr., bor egy ako 7—9 ft., idoi burgonya zsákja 1 frt.— 1 frt. 20 kr. frt. Piaczi árak s hírek. -88 ftoK buza 5 frt 5 kr. Kukoricza Kétszeres 0 frt. 40 kr. Zab 2 frt. 80 kr. Ku- l»enl. K7 72 kr. Trii-Hzt. A buza stnrja 8 frt. 15—20 krjával fizettetik. Kger. Buza 7 frt GO kr. lloxs 0 frt. Árpa 3 frt 20 kr. korícza 5 ft. 00 kr. köhlönkint. Miakotrz. Buza 7 frt 70 kr. Kétzzores G frt. 40 kr. liozs 5 frt. Árpa 3 frt. 20 kr. Zab 2 ft. 30 kr. Kukoricza 5 frt köblönkint. „.■\'... K«k»«. Buza 4 frt Kétszorcs 3 frt. 20 kr. Zab 1 frt 10 kr. Kukoricza 3 ft. 30 kr. . Újvidék. Buza 0 ft. 20 kr. Árpa 2 ft. G0-7Ö k. Pozsony. Buza 4 ft. 10 kr.—5 frt. 15 kr. Rozs 3 frt 40 kr. Árpa 1 frV 00 kr.—2 frt. 70 kr. Zab 2 frt. 10 kr. Kukoricza 3 frt 50—90 kr. ím Haja. Buza 4 frt. 20—54 kr. KéUzcres 3 frt. 7—20 kr. llozs 2 frt. 94 kr.—3 frt Árpa 2 frt. Zab 1 frt. GO kr. Vári. Buza 4 frt. 30-50 kr. Rozs 3 frt. 10 — 20 kr. Árpa 2 frt 10—20 kr. Kukpricza 8 fr^. 40—50 kr. Béén, jul. 22-én. (Marhacdtór) felhajtattak 859 magyar, 1991 gal., 50 bolföldi, ÖMecsen 2900 darab marhátt Kiadtak 1586 darabot B<cs, és 1109 darabot a vidék számára. Súlya 520—660 font. Ára darabjának 145—200 frt; mázasának 28—31 frt (M. t) Nagy-Kanizsai eleség-piaczi arak: Julius 30-án 1361 Felelős szerkesztő: FODOK PAL, Kanlu* i. • \'1 ■ ! 1 tl. ft. 1*- IX. Kr! KirilylUa m iiM 18 — Burgonya . mérÖ 1 40 Zsemlye lUtt ti a 60 Wpa . . . >i -rf, Ktnyérlif it . •i 7 60 Alma . . M — KukorlcialUxt »» — — DIÓ . . . if _ Marbahu* font — Sí B«lUa . . H __ BorJAhu* . . •t — 14 Köle* . . Itcie DUiaóhu* ii — SO T4J . . . ii _ Dlsutóialr . ii — 48 Lud hWott . dv«a> 1 4Q Iriavaj . . ii — 60 Lud *ová«jr »I \\ n Luduir . . >• — 80 KAci^ ti. 8A Rxalonna . . • 1 — <i Pulyka . . ii — UiJ ... kr — «0 Tyulj < . . ■ •1 \' — Dara-kiaa , il Oalrko ü — «a A»i*lt axjlr* . u — — loji» . , * 1 1 a 8A , . . . II — IS Borsóiét . itcUjo ViO . • . . il — 60 OyfiatflMMMt w — — Hal . . . . • I — SO 8ör . . . ii 14 fejt kU*öt>Ug«4 • • — A* Pill oka BsUm ii — ■W i ■ Pillaka Wrköly „ . —1 4 31 ¥■ Béoal toörsse Julitua 30-an. Ali nmiulónsnu. r|/„ OiktfáMttékj", //JllMHqno« 4\'/, n , • • \')"/,, nemzeti kölcsön 1839-ki sorsjegyek . 1854-ki n 180U-kl i „ FOlütchermenteHltéHek. Magyar r . . .\' . . llánsági, horvát, szláv . Erdélyi ...... KIhóMihókI kötvények. 6% Lloyd ... . . 5% Dunagözliajózúsi . Honkzálogloveloi 12 hón. Ilékxvények. Hitelintézeti..... Nemzeti hank .... Escompto bank . . . Lloyd ...... l)unagözh(\\)ózáH . . . Pesti lánezhid 11.. KJszaki vaspálya i . , Allninvasp/Uya . . . Déli vaspálya .... Nyugati vaspálya . . Tiszai vasút .... Ailott kr "6660 71 G2 25 82 10 120 — ÍH) 2f> 91 80 72 10 70 f>() 70 — 89 — 90 — 99 60 215 -:802 -044 -220 -428 -899 -1975 \'244 50 282 50 157 140.—! ÏV| t..11 Ar G5"8Ö 71 30 02 76 82 40 127 — 90 75 92 10 72 71 , 70 00 ■T 75 ÜjL -9T --100 — 210. — 8O0 — (>47 — 229 — 481 403 — 1980 245 50 283 50 168 — 147 — Nornieg)tk. Hitelintézeti 100 frt Gőzhajózási 100 „ . Eszterházy herc.40 „ Salm „ 40 „ Pálííy „^ 40 „ Clary „ 40 „ ¡St. Gonois grófi 40 „ [Budai 40 „ |Windischgrfttzh.20 n |Waldstein gróf 20 „ [Keglovieh „ 10 n Váltók (deviuk) h á r o m h ó n a p r a. Amsterdam (100 holl. frt) Augshurg (lOOdéln. „) Frankfurt (100 n „ ) \'Hamburg (100 II. II. ) London ( 10 L. St. ) Pária (100 frank ) Pénznemek. Korona...... Császári arany . , . Napolcond\'or . . . ^ Orosz imperialok. . . Ezflst . , . . . . Ad. ott kr Tartott kr 129 80 130 20 95 — 95 50 95 - 90 — 37 — 37 25 MAO 38 35 W25 30 76 38 — 88 60 37 — 37 26 22 — 22 50 21 75 22 25 10 - 15 25 105 50 106 — 10f) 50 100 — 93 50 94 — 125 50 120 — 49 70 50 - 17 25 17 35 5 95 5 99 10 02 10 07 10 5H 10 08 123 25 123 7 Piaczi árjegyzék az 1862-ik julius hó 30-án tartott hetivásár alkalmával. Unborn* nem terinesztinény ____A íhiza n n Hoz S n n rpa » ... Zab . . n Kukorieza Hajdina . . . V • \' * Itcpcze öszi , „ tavaszi tgj Milrik uniti notiéi- font TürtT 0»*t. ért. 80-84 83-82 80-79 80-70 78—74 70-08 72—70 08-00 50—40 44-42 80-84 82-80 72-70 08-00 frt_[kr. 5 4 4 2 2 2 1 1 4 4 3 3 8 0 Fehér babnak ,50 Gubacsnak Méznek Szénának ; Gyapjúnak 80 80 10 (jiabonn útin ternieHztniény 80 50 mérője mázsán oJ 50 20 30 50 Ólfa..... Uj bornak akója . ó bornak „ Ára oiitrik értékben frt |kr 2 ir>o 8 0-8 10-12 \' >1 HIRDET ESEK. Rummel János »i • \' _ • Kaposvárott Imzatcren a szl. János szobrának átellenében. Tisztelettel figyelembe ajánlja jól felszerelt vas-, fiiszer-, csemege-, thea-, bor-, ásvány-vizek-, papir- és festék- kereskedését; 7 ; ( ,•} l\'öfeladatul, és elvüL tűzte ki azt, hogy becsületesség, jó mérték, pontos és gyors szolgálat melletti jutányos-árak által, a t ez. közönség bizalmát megnyerhesse, ajánlja tehát magát kegyes pártfogásba* Ez úttal szolgáljon tudomásul, lipgy a 31 év óta fennálló Trieszti átalános biztosító társaság 1\'\' 1 (Assieurazioni Generáli 20 millió forint alaptőkével) 1 \' » | í \' » \' ( » ilgyiiőksügét átvette, és minden néven nevezendő , tűz-, jégkár-és emberélet biztosításokat a legolcsóbb díjjak mellett teljesít. ; i . (19 i-í) nobii Halál és vész minden férgeknek! Bizonyos halai. Csalhatatlan irtószer patkányok, egerek, poloskák és svábbogarak kiirtására, mely szert alulirt bátorkodik a t. cz. közönség figyelmébe t\\jánlani. Alulirt az általa feltalált Irtóhierenek sikere felől kéuos, ugy magánosok, mint államható-ságok által kiaaott bizonyítványokkal mhgát igazolni, .. I { ^t^/ minélfogva számos mogrendelésekot remél. Ezon szer 10 évig i» eláll és mégis sikorosen használható. Kapható Nagy-Kanizsán egyedül csak Fesselhofer Józsefnél. Ara egy bádogazelenezének, mely RIchm Guttmann névDeca^ttel van ellátva, magyar éo német használati utasítással együtt 1 IW 10 kr. o. é. 30 (24-2] RIESS GUTTMANN, vegyész és szabadalom-tulajdonos. Haszonbéri árverési hirdetmény. . > Somogy megye állandó árvatörvényszékénak ,u/4t> »z- alatti határozata folytán, Gyulai Gaál Lőrinoz kiskorúit illbtö Kazsok, IVSUi határokban és Pataki pusztán az ígali járásban fekvő mindennemű fundus instructussal ellátott gazdaság, — szántóföld, rét, erdő, legolő ésdó**-má» szőlőből álló 1122\'/, holdra rugó ingatlan birtok, urusági}ak,-,i*-páni lak és minden gazdasági épületekkel, malom, korcsma, osárda és szölő-kilenozed, király[ kisejjb haszonvéíclekkol együtt f. 1862. évi Mihálytól kezdvo öt ogész évre f. é. »ugusztus hó 26-én, Kiuwok<)í»> hclyszinén, nyilvános árveréson luiszonbérbü fog kiadatni. Mylyre ^ venni kiváltók meghivatnak. — A fŐfeltét«lok a venni szándékodra 600 frt. o. é. bánatpénz és 6000 frt. o. é. (ott$tfc) ovaiompénz. 33 [3-21 4 32 * j Svágell Nándor Nagy-Kanizsán egy segéd szükségeltetik, kőzhetni ugyan e kereskedésben., »4 [l-l| Érte- Wajdils József könyvkereskedése számára kerestetik egy a kellő ismeretekkel biró gyakornok, valamint nyomdája- s könyvkötészetébe alkalmas inasok. Bővebb értesítést e lap kiadóhivatala ad. (lábríel Katalin leány-, tan- ós nevelőintézete (Bécs, Stadt Rothen- thurmstrasse). Ez intézctlnj 5 évet meghaladt leányok, minden előismeretek nélkül fölvé-tetnok. Tantárgyuk : vállán, irás, olvasás, nyelvtan, számtan, természettörténet ¿a természettan, földrajz én történelem; reiidkivflli tantárgyak: idegen nyelvek, riyz, zene, tánez 6» nöi kézmunkák. Társalgási ftyrlv t franozia. Oly növendékek, akik az intézetbon lakunk » attól minden kellékekkel b ko»zttal olláttatnak, egy tanfolyamra (5 hóra) 2f>0 o. é. frtot fizotzek; a kik pedig csak nappal tartózkodnak az intézetben, egy tanfolyamra 150 o. é. ftot fizetnek; éu a kik csupán a tanórákat hallgatják, havonkint (i o. é..ftot. E dyak mind előlegesen fizetendők. f A növendékek a azükséges ruházattal é« ágyneművel, u. m. 1 mátráczczal, Ji. e«v \' paplannal, doreki\\jjal, 4 lepedővel, egy lóször- h egy tollvánkossal h fehérnomüvol, a melyek mind tisztán kell, liogy inogjegyozYO legyenek, hazulról ellátandók ; az egyformaság végett ágyfát, azalmaBurgyét és ágytakarót az intézet foK adni. — A fölső ruházat mii öségo és mennyisége a szülék tetszőiéből fllgj Minden növendék leány egy magaviseleti könyv birtokában van, amelybe minden héten beíródik jó vagy rosz magaviseletű h a szülékkel közöltetik, a kik részükről abban siyát megjegyzéseket is tehetnek. A szülék gyermokeik hogyan-létéröl s mngukviBeletéröl havonkint pontosan tudósíttatni fognak. Megjegyzendő végül, mikép az intézet, hogy a növendékek szünórákban minden ezélszerütlen mulatságtól lehetőleg távoltattasHnnnk., szorgalommal megválogatott tartalmú könyvtárral van ellátva,, a melyet mindnyájan hiMNÓjállintnak. |2K 2—2] Vas ii í í menetrend. Nagy-Kanizsáról hukd Budára.....1 Keszthelyre érk............ . 2 Uoghírdra .......3 Szántódra (innen jár a gőzhajó Híredre) ... * . 4 Sz. Fehérvárra érk.................5 Budára „ . ......... . 8 Nagy-Kanizsáról Pragerhofra indul . . . 1 Csáktornyára érk............3 ......4 ......6 ......6 ......8 Pottaura Pragerhofra ,, .... Budáról N.-Kanizsara iiulul Sz. Feliérvárra érk. . . . Szántódra (innen a (jfchajó jár Füredre).....10 Poglárdra érk. ...........11 Keszthely ro „ . . . ..........12 Nagy-Kanizsára érk........ . . l Pragerhoflról Nagy-Kanizsára......9 Pettaura érk..............9 Csáktornyára „.....;......11 Nágy-Kanizsára érk..........12 rí ii >t »» h ii n »» M M 1» M »r ir »r »» ii 19 p. d. u. 28 20 1 49 2 43 6 27 2 30 „ reg. ,, „ 29 „ „ ^ n n 1 ,, <1. u. „ „ 30 „ reg. 69 n „ 20 „ „ 49 „ d. u. Vegyes vonata Nagy-Kanizsáról Pragerhofra indul . . Petaura érk............. Pragerhofra (csatlakozik a Trietí-Bécsi fonalhoz) Bécsbe érk............. Bécsből indul . ..... Pragerhofra érk. t>............10 „ 55 Petaura ............. Nagy-Kanizsára érkezik....... 10 ó. 10 p. ost« 4 „ 20 „ reg. 5 ii 8 ,, ,, 5 ,, 24 ,, este 9 „ 30 „ reg. ,, 55 „ este 12 „ 23 „ éjei 5 „ 12 „ reg. . ■. • • J. i v. - V e lap kiadótulajdonosa a t. közönség figyelmébe ajánlja Nagy-Kanizsán eddigelé létrejött vállalatait, u.m.r könyv-, mü-, hangjegy-, író- és n\\jzszer*kereskedését; domboriiyoimV gépét (Iloehdruck-Presse), magyarnémet kölesönkönyvtárát, könyvkötészetét, mÜmunkászatát; iigyvivőaégét a pesti, bécsi müegyleteknél, bécs-prágai papirszőnyegraktárát s végre ujonan felállított kő- és könyvnyomdáját, s tisztelettel kyelenti,. hogy bármely megrendelést pontosan és gyorsan teljesít akármi távolságra is. Mielőtt-a kereskedésemben feltalálható czikkék sorozatát eléadnám, az általam tijonan felállított kő-ég könyvnyomdám bátorkodom némely észrevételeket tenni. ■ -i Nem kevés áldozattal ragadtam meg e roppant költségbe vágó vállalatot, de minthogy minden figyelmemet arra fOrditdttam,\'(hogy irodalmunknak Zala és Somogy megyékben egy íij utat töijek, és az irodalmi terményeket minél gyorsabban kiállíthassam, íróinkat, nagyobb és szorgíiltnatosabb munkára bátorítsam, községeket, kereskedőket és egyéb irodákat a lehető legolcsóbb nyomtatásokkal elláthassam és végre hogy üzletemet e vállalat által kiegészíthessem, kérem egyszersmind Zala-Somogy megye lelke» közönségét, e nagy s fáradságos üzletemet kegyes pártfogás alá venni szíveskedjék, s én nem fogom elmulasztani, minden átvett munkákat rendesen, hibátlanul, gyorsan kiszolgáltatni, ügyes magyar nyomdai személyzetről gondoskodni el nem mulasztottam, s hiszem, hogy nyomdám igéretemet nem sokára tökéletesen tények által bizonyítani fogja. ~7~ . < I. Wajdits József kindó lap- és nyomdatulajdonos Nagy-Kanizsán. • i t/i" i v Nagy-Kanizsa. í. évfolyam. f>. szám. I8(»2. amrusztiiH 10-<»n. n Ismeretterjesztő lap szépirodalom, kereskedelem, ipar, gazdAszat, tudomány és művészet kflréWI. Megjelen o Iií|> legalább egy ivv» juliun lió 1-töl kezdve minden hó 1-én, Ki én és 20-An. — Elülizetési Ar jmihU^iií szétküldéssel és helyben házhoz hordva e^ész ¿vro D frt., félévre .\'J frt..— Minden egész éve» elülizetii a lnptuli\\jdouos kölcsön könyvtárát az eddig fentAlló föltételek mellett f 6 1 (irnn hnsznAlhntjn. — Nyilt tér egy Petit sorért 10 kr. — Hirdetések négy hasAlvos Petit sorért 1-ör 7 kr., 2-or <1 kr. és minden további lwiktatásért f» kr. h Ixílyegdyért 3(1 kr. fizetendő. — A beiktatási dy h a lap kezelését illotrt minden tArgy a kiadó hivatalhoz Nngy-hLnnizsAra; a lap szellemi tartalnvlt illető közleményeik pedig, ugy minden levelek bérmentve a szerkesztőséghez küldendők Ka|M>svArra._ Az irodalom hatása. n. \\enixetl irodnloin. Az omborck valamint egyéniség- és természeti sajátságukra nézvo különbözők, ugy népfaj szerint is azok; mely külön népfajok formálják az ugy nevezett nemzőtiaógeket. Ha minden embor alapban erkölcsi lény, valójában különös fugalom a külön nomzetiség, any-nyival inkább, mivel a népeknek o»ak clszaka-dozása- vagy egymásba olvadásáról tudunk, de( első koletkezésök, vagy önnek erkölcsi okacsak homályos sejtelem előttünk, melyhez maga a történelem sem szolgáltat világos adatokat. I)e annyi igaz, hogy a nemzeti lélek, ha már külön ncjuzetiség létezik, minden csapások és ki-nok daczára nagyon későn hal el vagy soha! A megsemmisítés szándokával rajta ejtett sebekből ezredévekig foly a vér, és mint az Űzött vad hordozza kinait, szenvedéseit, utóbb a helyzet álta? követelt önmegadáasal ugyan, — de soha nem megtagadásával azou faj természetének, a melyhez tartozik. — Ha hát külön nemzetiség létezik, a mint hogy ez bő ismeretünk tárgya, ennek természeti okának s ebből folyó erkölcsi oknak is kell lennie, mely hitem szerint nom egyéb, mint hogy a külön nemzetiség az emberi nem fcjlődéso proccssusá-n&k szüksége. Azért nehéz meghatározni, hogy a külön nemzetiség a kö/ös polgári élőt legkifejlettebb, legokosabb szabadságában szükséges volna-e, — de az említett létezési alapoknál fogva a közös emberi nem clélmladására, szellemi kifejlésére mindenesetro az. Mert valamint a különböző tormészetü, jellemű, különböző erejű, tehetségű és hajlamú egyes emberek érintkezéso szüli a mindegyik által utóbb olfo-gadliató nemest és jót; ugy a nemzetiségek is mint testület o sajátságokban egymástól különbözők lovon, a kifejlettebbek- s tökéletesebbeknek, tán a tulajdonokban is magasztosabb ós erkölesösebbeknek, úttörőknek kell lenniök a haladás mezőjén, hogy a szellem- és erő- vagy akaratban gyengébbek okulva a kifejlés pályáján utána mehessenek, — c nélkül — a külön nemzetiségok tényleg létezvén — a közös, em- beri nem jó és nemes iránybani fejlődésének lehotőségo értelmezhető sem volna. Ha hát a különböző nemzetiségeknek az eszmo és cselokvés teréni ogymássali érintkezéso, egyik által a másikbóli elsajátítása annak a mi jó, feltételezi a nemes irányú kifejlést és előhaladást: ugy a nemzoti életünk kitelhető orőben kell nyilatkoznia, külre az érintkezések i által, belülről — mely amazt már feltételezi — a szellemi erő nyilvánulása által, — az egyén nomzeti élet\'ezen nyilatkozatának pedig leglm-talmasabb tere a nemzeti irodalom. Mint tvz átalános, ugy a nomzeti irodalomnál is ozélt és tárgyat kell koroBni. Czél itt is előnyösítéso és terjesztése annak mi szép és nemes,•brkölosileg jó és anyagilag okos. Ebben fokszik egy nemzőt erénye, életcsze, ezért órdemli meg másoktól a bccsültctést, ez a nemzoti élet tartósságának lételeme. E ozélra közvetve és közvetlen eszközükkel lehet hatnunk, közvetlen a nemzoti irodalom szellemi ós anyagi gyámolítása által, — közvetvo, ha mind egyik polgár süivo melogével a nomzot erkölcsi TÁRCZ A. Magyar jellem ... Msgyar jellem, tiszta arany jollem, MegpróbAlva neont haroxtok tílaóbo Az Isten az örök hojiszorelem I.AngrózsAjAt izlvedb* tütó lo. Ki a magyar? inAr csak a vak kérdi, Kinok lóikét sötétség lopto cl. Ki noiw mor a fényes napba nézni, Míro minden tói tavaszra kel. I A történet beirA novdnkot Egykor a hir ragyogó tollAval, A diesttség napjai letűntek, lktakart a balsors fátyolával. Kik u fátyolt »»omfödélnek hitték Víg tort csaptak a nagy halott folctt. l)e a pobárt még ki som üriték: A vélt halott szellőmé megjelent . , . A szollom az, ml volt — mindonlm^. De néha testet ölt magára, liár néha ol hal is i\\jkAn a szó: A magyar s»iv olyan mint a pAlma, Torhc alatt égro cmclkodik. S annAl édesb gyümölcsöket terem 5 Minél inkább elfojtja könyeit A megbántott, nagylolkü érzelem. S ha valaha: most van itt az Idtf Hogy « jollem rondilletlon ál\\jon. Mit kérdenénk : lövöbo rAnk ini jő — Magunk Álljunk o nagy vilAgon ? A jöveiulö Isten kozébo van, Kozünkbo van, h less mindig a jelen. Hántsanak bár nyiltan YAgy titoklian, Mind megtörik a tiszta jellemen. Van-« magyar tissta jellem nélkül V }Ia a hazAt csu|>án szeretni kell. Forrjon össze hát sséttörhotlcnUl Hazánk (Idvu sxivdnk áraolmivol. OltArAra ki Áldozatot hoz. Csak az tudja: legszentebb érzelem : A magához, az ódc» hazához Jóbun, robban, igaz magyar jellem I CSEPELY SAN DOH. K.öny vismertetós. Mngyi/^WAt\' tftrténeline, különös tekintettel a j ogíüj\'.\'if jii o. Fölanotlai a mngAn haaznAlntul irüi Jiocsor htvAu, történet- óh Allan\\jogt:»nAr. l-sö fllzut. Pápán 1801. Ára 1 ft 20 kr. (ÍÜO\'I.) 2-ik füzet, l\'á-pAn 18(12. Ára 1 ft 20 kr. (1U1—403 l.) Itt az első korszakban külro fordul a nomzot figyelme. Az Anjouk által az országot derített kültfny osillámától nem veszi észro a nemzet beléle\'v hanyatlását. Olasz műveltség osztályosává Jesz a nemzet, hatalmas olygarchia alakul, moly a fép.vtől megszédítvo — mint annak osztályosa az alkotmány nyal kovoset gondol, a köznemesség háttérbo szoríttatik, a valódi népélet toftpeÜ — pang. A külnagyság is csak múlékony. mort I^ajos szerzoni tudott \\igyan, de a inríyszftKtftt birtokában nem tudta a nemzetet me^íiláfr-.ítani. Érdekesen s terje-dclnveijen rajzolja a« időszak eseményeit, a szellemnek akkov fölv<*\\ irányát a szerző. Az Anjouk után»"\\~ »»j/áv í^iig gormáji crcrlotdurp, kodó: ZfcT<£ und lén föl, ki mint szláv teljura-lomrai hajlamot V^int germán némi korláto-zottságtürést hoz á magyar trónra, do épen 0 miatt önmagában meghasonlott volt jellomo is. 8 mert alatta már a külnagyság is hanyatlott (molynok Ijij<>s alatti ragyogása kárpótlás volt az egvodÍ8<V? náttérbe szorításaért, abolélet ha-ny..;\': ,saért/)a líeiröldiségnek a kölflSldiség, az egyediségnoic a királyi teljhatalom olleni küzdelmét, szóval a nemzeti szellemnek a belélot emelésére, a kül- s belnagyság párosítására czélzó irányát vonzó modorban adja elő a szerző. Ez irány a 2-ik alkorszakban lép határozottal^ ban előtérbe, s a kitűzött ozél eléretik a nngy nemzeti király Mátyás alatt, ki a nomzot gyor-ineko lóvén, megszűnik alatta a bel- és kűlföl-diség osatája, az olygarohiát magához hódítja, ennek, a köznomosségnok a a királynak érdokeit összeegyeztetvén, a közős ellen fordítja, kolo-ten az izlamot megvori h megtörésében o»ak nyűgeit gátolja, nyugot felett lléos.falai között üt diadalt, szóval: anemzotnok kül- és bolnagy-ságát megteremti, legnagyobb virágzását előhozza ----a nemzetnek nagysága porba száll — és a 2-ik főkorszak bezáródik. Mindezt szerző torjedelmeson, élénk modorban, ihletotton, lilozofusi komoly higgadtsággal adja elő. Jollcinzi az egyes uralkodókat, s ugy ezeknek — mint az uralkodásuk alatt alkotott törvényoknok sáltalok tott intézkedéseknek szollemét, irányát, horderejét, a nemzőt bcl-élotéro hatását ismerteti. Logórdekosobb Nagy Lajos és Hunyadi Mátyáa korának rajza. Végül itt is (mint az 1-ső füzetben láttuk az l-ső fŐkorszakra vonatkozólag) átnézetét adja a 2-ik főkorszakban virilgzott államolemoknok: a földnok, népnek, jognak, (köz- éu magánjog alusztályzataikkal) müyoltség-nok (anyagi: gazdászat-, ipar-, koroskede-lcm, a szol le mi: művészet, irodalom, tudományok), v a 11 á s n a k, k ü 1 v i s z o n y (> k n a k, 8 bezárja a 2-ik füzetot 0 sorokkal: „Az ország ekkép alakult külviRZonyai s a beljébon virágzott államolemok összemükö-déso toremté meg a 2-ik korszak lefolyt történelmét. A magyar népnek munkás szelloino a logördült csomények szárnyain virágzásra fej-leszté két századi alatt azon bimbókat, melyek az 1-ső korszakban kifcseltok. Minden — mi irányú sajátságaiba mintegy felolvad a magatartásával az irodalomnak anyagot szolgáltat,—« igy tesz szolgálatot, In* valaki jó Rjldmivos, jó pap, jó kntona, j*í tisztviselő, hűséges esőléd sat. Mintán pedig mi ti de n jónak eszményosítése az anyagi dolog Vagy tárgy ismeretéből vo-natik el, ez okból is csakugyan a nemzoti irodalomnak is, hogy nemes czélt érjen, tárgyat kell keresni, hogy orkölosilog hatni képes legyen. Ilyen legnevezetesebb tárgya minden nemzet irodalmának a hazai törté- »TV»JI 7ti i \' y, \' tt ne lem, ínelyben van minden külön nemzet jellemének, erkölcsi orejének színezett képo lo-festve. Ebben különbözik egyik nemzet irodalma a másikétól, ijiy a magyaré mondhatni mindegyiktől, melynek oka ezen a szenvedésekben kitartó és a küzdésben tettdás nemzet tör-ténoti nagysága-, fontossága- és gazdagságában rejlik. A magyar nomzetnok nincs rokona a világon, ha osak magát a szeretetet s részvétet nem voszszűk, molylyel minden nemzet öleli. Mint az árva gyermeket elveti a sors, ki volt téve századok s ezredév viszontagságántik. Fájó szívvel bár, do férfiasan, bámulandó ön-megadásai) és oríjvel kiállta a viszontagságokat. A nélkül, hogy szükséges volna hosszasabban leírni, tudja mindegyikünk e nemzet múltját. Minő akadályokat kellett leküzdenie, mig mint vihartól megmozdult erdőszálak a felkelő nemzetsereg zöiuök buzogánya- és bárdjaival vállán megpillantá a keresett uj hazát. Tudjuk ősapáink által a honalakítás bölcs müvét, — a hét vezér összefolyt l\'rigyvérénok párolgása a szabad ég alatt hálás emlékében él az utókornak. — E nemzet volt a leghatalmasabb pogány által döngetett érozfala a remegő koresztyén-ségnok. Ott van Hunyadi, Zrinyi, élnek n Kzámtalan hősfiak és martyrok emlékei, — ott van Vár na, Mohács, ott a Sajó, mely magyar 4, 34 + vér- és könyektől kiáradt, — a bás szántóvető ekéje gyakran felveti a hősök csontjait, és ahonfifájdalom lepergő könyei áron földöt érintik, melyet előbb már mind honfivér áztatott és megcsókolt az elesett hős, mígnem lellco innét elrepült. A magyar történet ez ujhegygyel érintett képeinek benyomása, s ozer különf\'élo változások oredményei a nemzet életében, egyesülvo a nemzeti magyar élet ős jellemével már rég következő leírással adtak képet átalában n magyarról : a magyar arcza bátor és nomes, sajátos koleti fajtájánál fogva, deli testalkata felett olevou szemeiből tííz és repülő lélek sugárzik elő. Vaskos zömök termetén az ildomosság bájai hullámoznak, — súlya és kemény léptei alatt remeg a föld, — épségo, életrevalósága felfrisíti a természetet. Jellemére a magyar lovagias, vitéz és bátor, a nemes és jó iránt fogékony, — az ellentéteket keresi, ha mindegyikben erényt lát, azért szelíd, ha kell vakmerő, — az alázatosság és meghunyászkodás nem tor-mészeto, — békeszerető éjen ugy, mint nem fél a haroztól, — monarchikus határozottan, de önuralomra van teremtve, — szomorú és átalában komoly, de időnként jó kedvébon kitörő-Vendégszerető és ebbeli jószivüségét akkor sem bánja meg, ha ellenségévé lett az a ki vendége volt. Kgy eszméért meghal, ha dicső, — halálos ellenségét ha megöli — megsiratja. Hazáját szereti forrón, szenvedélyesen.-- Ugy hiszem, ha nemzeti történetünk jeleneteit sorba előszámlálnék, mindenikből tűnnék fel kéj), melynek hü festéséhez az olőszámlált vonások szükségesek, — a történet egyes szakaszaiban tömegesen is jelennek meg o kedves alakok. l£s ha ez igy van; ha az említettem jellemvonásai a magyarnak, hü kinyomnia mindazon szép-jó- és nemesnek, melyért küzdeni, munkálni \' \\ü r y\' • \' az egész emberiség hivatva van; ha e díszkoro-nával ékeskedő őseink irodalmiW^«^kített példáiból sajátítunk* okulunk, és ldM^Éünk, s eljárunk ¡árból íeltörtf azélk\'trtaikWi koreuni ás valósítani minden polgári ¿itfiy^ % megtanuljuk őrizni —* mi bíLség*>#/{jj|kJi«<ra bizva van — minden erények örök kútfejét a — hazaszeretetet: ugy nem lehet kérdeni sem, minő hatással van egy népre a nemzeti irodalom történeti szompontból. — Minden fénynek vannak árnyoldalai, minden nemzet felejti ezt a magáéból, igy a magyar\'is, de\'na említettem magyar történeti sajátság nagyobb részo oly polgári erény, melyet nem osak megőrizni s fenntartani, do a közös haladás és orkölosi öreg-bUlés végett az emberiség egyetemes szempontjából is egy nemzet fejleszteni, tökéletesíteni hivatva van. A szép, nomes és való után járni s ezt örökíteni a nemzeti történet fényképei világánál, — ez kötelességünk. Ezzel becsüli a nemzet önmagát és sikeresen tör elő hivatása pályáján s példát ad külnépeknck, hogy kövessék s becsüljék öt s irodalmát, mely által ismerik. A szeretet minden erényével ölelje körül a ma gyar magát, királyát s az egész világot, ezzel a drága hazát, melyről elmondhatjuk a költővel : Mngytirorsztlg menyország Eltein édene! Legyen Áldott fiilded Minden porszeme. Fejedelmi ösföld — szentföld ! — — — — .— — ¡lük ráj(l A dicsőség legrngyogólj!" koronája! — EOIDOH PÁL. Móg nehAny szó a Balaton lecsapo-lása ügyében. Folyó évi május 12-én Mnreznliban, midőn derék Somogymegyénk gazdasági egyesületi kiállításán számos nagyobb kispbb földesúr éR ott képződött, itt nagyszerűbbé alakult. Saját egyedi s az emberiség iránti létele teljeson meg volt szilárdítva az országnak. Mind két tekintetben (bel- s kllléletro) valósítva lőn rondeltése. Egyediségét illotőlog kikerekített földén saját önállóságú s a szabadság- akkor) fejlési fokát magában, valósító államot, saját jellemű népét saját valóju népszolleimt tartott fensi folytonos virágzatban. A kllzdőlinek — mikkel és mik közt e virágzó egyediségét kifejtette, az 1-ső korszaki elemek kölcsönös láttáival folytak lo most is, do mivel az elemek nagyszorübbek voltak, a küzdelmek is nagyszerűbbekké váltak. Legfontoal) volt köztök — mint alkotmányos életben lenni szokott— az egyetemesség és réBZ-legosségek, a fejdéluii s néphatalom, a kül- és bcíföldiség közötti haroz. Az 1-ső korszakban fejedelem és törzsfőnökök, később fejedelem és királyi herczegok, s az ezekhez vagy nmnlihoz csatlakozott nemesség vitték a harozot. Itt a külföldiekből választott s nz orf>2ág érdekeitől külön szakadt királyi családnak, és beljogait az idegen szellem s fejedelmi teljhatalom ellen ér-vényesitni törekvő nemzetnek, különösen az olygaTchiának nagyszerű harczaul tűnik az föl, annyira, hogy még magából a nemzetből tett kormányzó és fejedelem ellen sem szűnt meg egészen, és osak Mátyásban békittetett ki végtére. Az árpádi korszakon keresztül vonuló vörös fonál itt sem szakadt meg,s egyik fővonása leend folytonosan a nemzet beléletének. A többi elemek (vallás, nemzetiségek, néposztályok) itt még semmi, vagy csak csekély zsurlódást mutatnak, logfölebb az oltó fejlés nyomán fő- és köznemesség keltek néha vitára. Ez egyediségérti harozok egyébiránt mélyen szövőd tok a nomzet külharczaíval, sőt mondhatni, hogy mivel itt már nem magában és magáérti, hanem másokérti léte, világtörténelmisége, az egész endierinég iránti rendeltetése volt élete főirá- nya, kiválólag küirölddeliérintkeztében vitt küzdelmei és külhatása — mikben ama rendeltetését valósiul — nyelték el minden munkásságát. Szembetűnő a párhuzam, mi e tekintetben az 1-ső és 2-ik főkorszak közt vonható. Amott Árpádtól Kálmánig nyugottal érintkezik az ország, földet foglal, keresztyénné lesz, polgárisul, a királyságnak a részlegességek feletti hatalmát központosítja, István , László, Kálmán alatt Európa előtti tekintélyét megalapítja, sőt ez utóbbiak által a délkeleti Sldv országok fon-söbbsége csarnokába is bevezettetik. Itt, az Anjouk alatt színto nyugottal érintkezik, a nápolyi franczia befolyástól nj politikát, ujabb szellemot kap, a fejedelmi hatalmat a nagyok ellenébon megszilárdítja, határait messze terjeszti, a délkeleti országokat vazalljaivá toszi, s külnagyságát Európa olőtt tetőpontra emeli.— Amott Kálmán után H. Endro s IV. Déláig kolettel jön érintkezésbe, fekélyek — zavarok lepik meg, s a görög érintet szellomileg, a tatárvész anyagilag mogrontja. Itt Nagy I^ajos u^án Zsigmond alatt folytonos párttusák rombolják, özek közt szelleme, hatalma, nagysága hanyatlik^ keletti érintkeztében a törökvész első szel-loto vészterhes csapásokkal, vazallországai vesztével rohan nyakára. Amott Endro és Béla alatt visszaírni, belszellemét föltámasztja, földét visszanyeri, a tatárvéBZ elvonni nyakáról, s a délkeleti országokba tovább törjed uralma. Itt, Albert alatt, hasonlókép visszahat, belföldiségét föléleszti, Ulászló és V. László alatt Hunyady •János visszaveri a törökvészt, s a magyar fegy-vorok utat nyitnak újra a délkeleti országok felsőbbségére. Amott V. István, IV. László és III. Endro alatt az ujabb eszmék vezérletével kelet- és nyngottali érintkeztében uj életre kol-vo bevégzi európai képződését. Itt, Mátyás alatt, bel- és külnagyságát betetőzi, s mind nyűgöt mind kelet iránti rendeltetését bovégzi. Ke- leten a török visjjza van tartva, nyugoton a császár vU.\'ZariaKztVa, Európában a keresztyénség megvédve. A külérintet e szerint — mibe Olaszországgal az Anjouk, Németországgal a Luxen-burgiak — Habsbuigok ys a cMszárok korona-vágya, Cseh- és Lengyelországgal Ulászló—V. László és a trónügyek, a délkeleti országokkal ez államok vazallsága, a keleti törökkel ez országok birtoka és a keresztyénségnek. az izlam elleni védelme hozták — nem volt dicsőség nélküli. Egypár veroségo daczára a végeredmény mindenütt diadallal koszorúzta. Kimért védelmi — de nem támadó — szerepét hívón teljesítette. Megmentette magát a körülfogó elemek elnyelésétől; do a mi legfőbb — mi világtörténelmi föladata volt: megóvta nyugot koresztyén népeit az ázsiai izlam felfalásától. Lerótta ez által, a mivel nyugotnak az adott polgárisulásért tartozott. Fontos szolgálatot tett az emberiségnek. Megvédte számára a természetiségen győzelmet vett szellemiséget. Nem hagyta cltipratni Ázsia vad rohamától a tol sarjadzott szabadságot. Ez volt jelentősége a törökkel vivott harczainak. Ez volt jelentősége — mint egyos néjjszolleni-nek — az egyetemes világszellem irányában. Ez volt jelentőségo nép-és államtártai kőit. Az emberiség— a többi államok —a szabadság ügyo egyik legfontosb tényezőjét lelték föl benne a világtörténelmi fejlődésnek. Férfiéveit azért nem érdemetlenül élte át Magyarország; — csak akkor, mikor feladatát bevégezte, hajolt át virágkoráról hanyatló korára." (301—403 1.) Sokkal nagyobb jelenleg hazánkban az érdekeltség nemzoti történetünk s jogaink iráut, som mint kétkedni lohetno a folöl,hogy a luuai történelemmel, annak vezérlő szellőmével, a jogfcjléssel oly alaposan s szakavatottan ismertető müve szerzőnek átalános pártoltatásnak ne örvendene. l\'AP U. egyesületi tag jelen volt, u déli államvuspálya igazgatója belépett az. egyesületi tagok közé, előmutatandó a balatoulecsapolási tervet, és a Siófoknál kübííl építendő vizfogó-torkolat tervét; előadta szóval, miszovint a vasúti társulatnak\'a Balaton lecsapó Itatása igen nagy érdekében van, miután a több bolyon vizbeu is épított töltése a viz által okozott elemi csapásoknak és rombolásoknak van kitéve j — egyszersmind loyalis de feltételes ajánlatával oda nyilatkozott, hogy a vasúti társulat a Balaton lecsapo-lására 300,000 forinttal járul oly formán, hogy 150,000 forintnyi költséget, aBió csatorna tisztán tartását, Siófoktól Kilitiig a vasúti társulat fogja visolni, a másik 150,000 forintot pedig kölcsön fejében fölajánlotta a balatoni társulatnak, oly föltétellel, hogy ezen összeg 32 év alatt törlesztés alapján a vaspálya társulatnak visszafizettessék. — A Siószabályozás terve v incgtokinthetés végott mindenkinek szabadon áll, do feltételesen, hogy ahhoz hozzá szólni, vagy kifogást tenni senkinek sem szabad. Telvo azon hittel, mintha a vasuttársulati mérnökökön kivül őzen egyszerű,de bonyodalmas munkálathoz senki sem értene V Bonyodalmas munkálat igen is; de nem annyiból, mintha végrehajtása valami oly fensőbb munkálat volna, mely nem egyéb egy egyszerű árokmctszésnél; hanem bonyolódott azért, mert igen sok akadály és jogi kérdés fordul elő, mely ennek végrehajt-hatását tartóztatja; mit azonban a vasúti társulat még nagyobb áldozatok mellett sem fog megoldani. Ezen nagyszerű munka kivitelére megajánlott pénzüsszeg még talán nem is felel meg töltésük és pályájok biztosittatásának, — ha számítjuk, hogy a Balaton rendkívüli áradása eBotében az egész vonalt járhatlauná teszi; midül, tavaszszal a jégtórlaszok, ott, hol legkevésbé gyanítják, elborítják apáiyát a jéghegyek, és megsemmisítik »öltésüket, ott egy társulattól, mely 92 millió kész tökével rendelkezik, a megajánlott 150,000 forint oly kevés, miszerint a másik 150,000 forintot is ha fülajánlaná, — kereset, jövedelmük és biztosítás érdemében még csak igen csekélységgel járult; főképen azért, mert a lecsapolás által nekik azonnal hasznuk van, és cvsélt is értek, mert csak tültésöket akarják a duló elemektől biztosítani. Nem igy áll ez1 a földbirtokosok-, kivált-képen a nagy földbirtokosoknál; midőn p. o. gróf Széchenyi családnak közel 10-000 holdnyi bozotos tért kell vizmentesitetnio; még a régi időkben készült Halász Gáspár társulati mérnök számítása szerint, egy holdnak vizmentosi-tése 15 frtba ktírül o. é. Fünemlitett gróf urak maguk járulnak már 150,000 forinttal a viz-mentesitésre, mit ők azonnal lefizetni kötelesek, holott a 10,000 hold után még annyi hasznok sincs azonnal, mint most jelenleg, mcfí jelenleg a legelői téren kivül a halászatból, vadászatból akár bérbeli hasznot, akár szenvedélyből egy kis mulatságot élvezhettek. — Midőn tehát a grófi család 10,000 hold kiszárított bozót birtokába jön, azt azonnal tisztíttatnia kell, — mely holdankint bizonyossan bele körül ismét 60 forintba, összesen ezen költség 000,000 forintt á rug, — az adóbiztosok talán lecsapolás után ismét összveirják ezen uj birtokot, mint haszonvehetőt; azt meg is adóztatják, és igen könnyen meglehet, hogy azon vizmen-tositett birtok rész 5 évig sommit sem terem, ezen adó felrúg talán 40,000 forintra 5 év leforgása alatt.\'—Mivel pedig a fűmag sem a légből hull, ezen üres helyiséget tehát fűmaggal el is kell Yctuí, szóval 5 év előtt nom számithat a gazda + 35 f- termésre, azért sem. mert ezen híg, iszapos berekföldet eleinte marhák legeltetése által meg kell tiprnhii, és solidáltatni, hogy termelésre elegendő összetartása legyen. Még is kiszámit-hatlan marad ezen térek oeconomiai árkoltatása és a temérdek híd felvezetése. Ha tehát ezen költségeket összeszámítjuk, 700,000 pfrint költséget kell a grófi családnak előlegeznie, míg egy ^is sikeres tormésro számithat. Itt van tehát az arány, mely fclállittathatlk viszonyban a vasúti társulat, és egy 10,000 holdas birtokos közölt: a vasúti társulat rendelkezik 92,000,000 forinttal, és fizet 150,000 frtot; a 10,000holdus birtokos rendelkezik talán 10 millióval és fizet 790,000 frtot. Mennyivol áldoz tehát többet egy nagy birtokos, azt kifejtettem; holott a vaspályai társulatnál égetőbb a szükség, mégis biztosabban éri el czélját; — földbirtokosaink ellenl)cn ugy ia járhatnak némely helyeken, hogy birtokuk közepette álló viz is maradand, melytől bizonyára a vízmentesítési költséget elengedni nom fogja a társulat. Azon birtokosok, kik homokos tért nye-rendonck a Balaton somogyi részén, kénytelenek lesznek nagy voszödséggel fűzfákkal- és vesszőkkel megkötni. Mikor fognak fájézhatni? azt nem tudom, do annyi bizonyos, hogy a kovácstél vesznek szenot. Az ágas-bogas syllogismusnak itt a végo; mindenki látván,hogy a vasúti társulat nom áldozott annyit, mennyit kellene. eSKÖKOHEÖ GYULA. (Vége köv.) Pesti lovolok. (JllÜUH 2ő-ik.) II. (Ar»tA*i hirrk.) (H. F. 1.) A/, aratást nagy részt mindenfelé megkezdték, — (néhol már bo is végezhették). Nemcsak a lapkiadók, mennyiben a juliusi féléves előfizetési idény most foljt le, illetőleg folyik, mert az elkésett előfizetők még mindig szállingóznak — hanem »gazda és nem-gazdaközönsóg is. \' Egy közmoudás azt tartja: „ki mint vet ugy arat." Régen csinálhatták biz ezt, tán azért vonják o mai világban kétségbe. « Szó a mi szó, én némely régiséget többre bocsülök mint sok újdonságot, melyek biztositnak a meg vénülés oűtn, u mennyiben örökké foltoztatnak, toldoztalak, Js igy mindig uj karban tartatnak, s talán /H-:<5rt nem bírnak maguknak köztntszést kivívni. Nem akarnék tehát a rógíst. gen változtatást észrevonni, mindamellett, a f ö l o b b i k ö z m o n-dásr a nézvo el kell ismernem, hogy az nagy átalakuláson ment keresetül. A világgal együtt felfordult. Mert biz cz idöszerint igen roszul arat néha ax is, a ki jó! vetett, és megfordítva; sőt némelyek még ott is <.^tnak — legalább szorctnének aratni — a hol semmit, tehát se roszul se jól nom vetettük. Az izlés nom rosz, inert munka nélkül jutni valamihez, mit máso«. csak fáradság után éruck cl, ha nem is igazságos ía méltányos, do mindenesetre ké-nyclmeH dolog ; pé\'lig a kényelemre mindig többet adott n világ, mint az igazságra s méltányosságra. Ezért érhetek ¡Utí/ncsak hazánk egyes vidékeiről, hunom még vAülf\'-A lröl ^ oly meglepő aratási hirok. Annyiban riicg4*-fvf\'k; mennyiben jó aratásról értesítenek hefyoft <melyeken a veiének ro-szalc, és r/|t ,¿ól olyaíiokról, a hol jók voltik. Moudtum , b^V. az aratást nagy részt megkezdték iustdoníelé , mert vannak vidékek , hol még lábon áll a jószág. Francxiaorsxághan például még nem aratnak, mert itt s vetés — mint moudják — mindeddig nem \'tolt ^, tohát nincs mit aratni, és l>c kell a- alma>M<töt várni. I t u 1 i a ellenben megkezdte az aratást, ámbár csuk egy részben, uiort más részben még nem é r o 11 a mag, ó r o 11 u n korában pedig nem akarják 1 o h z o d n i lábáról, miutáu igy a sikert koczkáz-tatuák, és a vetésre hiába pazarolták volua oru-jöket. E « z a k a rii o r i k á b a n és M u n t g n c g r ó b a u szintén megkezdték az aratást, do bo végzésétől még távol állnak, ugy lát.szik, hosszura fog nyulai a munka. A termés mounyiségét még nem lehet meghatározni. A külföldi toriuóst illetőleg még kevésbé mondhatunk csak mcgközolitőleg is valami alaposat, mort a kútfők, molyekből adataiukat murithvtuök, homlokegyenest ellenkeznek egymással. Mindenik oly t o r m ó s t (bövot vogy szűket) jósol, xninöt s^ját érdekében leginkább óhajtana. E tekintetben is ax időtől kell tehát bovárni kíváncsiságunk kielégítését. Hogy jelontésem teljes legyen a tormás minőségéről is kellene valamit moudanom; az&x, hogy a gyümölcs jó, rosz, s főleg- tartható lesz-o ? Azonban ezt előre mogliatározni bajos, mert különösen tarthatósága, — ugy hiszem — a* időjáráson kivül attól is függend i miképen fogják használni és mi módon örködondnok fölött«? Hzeiit-l/ÁHxló, 1862, aug. 8-án. Kcsztíielyröl jövök , hol egy hónapot tölték a fürdőt használván. Az idő ott is mint máshol eltelt végre, csakhogy talán kevesebb de drágább élvezőtök között — mint máshol. \' Az ok többfélo 5 s ha a „Zala-bomogyi Közlöny" levelezője volnék, s ha o becses lap keszthelyi levole-zöjét ismerhetném — bizonyosan kezet szorítok velő a lapban megjolent néhány loveloiért. _Do engedje tisztelt nxerkesztő ur a keszthelyi életet egyszerű Btylemlmn leírhatni. Keszthelyen a szálláshiány egy főnohézség. U-gyan nom , mintha azok valóságosan hiányoznának, mint inkább, mivel e város becsületes lakosúi azt nom tudják, mit kérjenek bér fejében egy hónapos szobától. Nagy kerosés után végre találtam egy bt—>20 ly forint havi bérről. Mihez aztán még grátulálháttam magamnak, mert mint mondják — ez itt igen olcsó. A szoba kényelméről nem szólhatok — mert az egészen hiányzott. Orvosi rondolot folytán, a hideg és meleg fürdőt kellő használnom. Sokszor kikocsiztam tehát a hévíz-ro is; do mondhatom, hogy ilv drágán még Peston vagy Bécsben som kocsiztam; Ha véletlenül néhány társra nem akadok, mi nekem mint idogennek nem kis föladat volt, ugy o \'/, órányi utat 1 ft HOkrt — vagy 2 ly forinttal kolle megfizetnem. Az élelom Keszthelyen soui drágább mint például Carlsbadban; csakhogy a easinói fogadót kivéve, roszabbul él az omber, mint bármely pestmegyei falusi fogadóban. A hideg fürdő zuhanyai ]xidig oly gyéren vagy épen nem at\\ják a vizet, mint hogyha a Sahara homok-sikságai s nom is a Balaton felé volnának épülve, azért a dy ruhával együtt 24 uj kr. mi, tokintvo a nagy coucurrencziát — tübb követelményekre jogosíthat bennünket. v r\' Most podig olyan féléről fogok szólani, mi Budai ur figyelmét eddig ugy látszik kikerülte. — T. L a fulasztó és mellet terhelő porról, incly a föutoxát és azon utat, moly a Balatonhoz vezet, valóságos porfol-legbo burkolja, molybeii it* umbor szemét, mellét és ruháját veszélyezteti. — Pedig mily egyszerű ennok Antidotuinal l)o oz, Keszthely közönségo előtt ugy látszik, még egy föl nem fedozett valami, Öntöztetnék legalább kétszer napjában a föutoxát n afürdőutat; ennek költsége bizonyosan népi rúgna azon összegre, melyei igy csak a hölgyek ruhájuk károsulása által kénytelenek viselni. A színházban is voltam, l\'riollo Cornélia u puqtí nemzeti szinpadról először léjnitt föl, „Oauthicr Margit" szerepében. Játéka meglepő könnyű, biztos » h esengő orgánuma rendkívüli kellemet gyakorol a hallgatóra. i Ezúttal azonban nem hagyliatom említés nélkül azon körülményt, hogy az előadás alatt a közöuiég között nagy visszatetszést szült több úriember magaviselete, kik is az ogésx előadás alatt, földszjnt egy clubbot képezvén, dobaljaikkal zavarták az előadás | folyamát. 11a a csendet kérő férfiakra nem ügyeltek, -ö 36 §> azon uruk, az csak udvariatlanságra mtttnt,—-do hogy ogy páholyban ülít olegans úrhölgy figyelmeztetésé™ Bem ügyoltok, az szánandó nyorBeséget tanúéit; mit egy idegen ellenünk hallván, bizonyomul eszünkbe juttatja ama keserű „barbar" szót. — „A Bzorencso gyermeke" előadásában ]>odig, folytonoB zi\\jos összeköttetésben a színfalakkal, magát a vendég-művésznőt ¡b szo-fepo közepetto — megnevettették, —• mit a közönség méltán rósz néven vehotott. Nézotom szerint a romlo-ző-igazgató ezúttal helytelenül volt elnéző. Kz röviden az, mit Kesztholyon átéltem s tapasztaltam ; do nem is tagadhatom el azon körülményt, hogy ha a mai comfort világban szokva íb vagyunk a legkisebb élvezetet drága pénzen megvásárolni, do érto méltán követelhetjük azon tekintetet, — melyot tárczánk apályával magunknuk, a közönség rÓBzéről elegendőn kiérdemeltünk. Ha Keszthely bérlői s ¡¡tarosai nyornok az éven-kint itt egybegyűlni szokott vidéki idogonok által, dgy azoknak viszont a méltánylást a kényclom tekintetében nem tudom elegendően ajánlani. \' Fogadja ezekután t. szerkesztő ur ŐBzinto becsü-lésem kifojezését. K. N. P. Vraar, 18G2. aug. G-án. A somogyi ág. hitv. ovang. egyházmegye aug. 4-én Iháros Berénybo, nagy tiszt. Pongrácz Ferenc» esperes és tok. Kund Vinczo felügyelő urak elnöklete alatt tartotta osporosi gyűlését. A gytjlés „Krős várunk nékünk az Isten" cléneklésévol és a helybeli lelkész ur imájával kezdődött. Mindenekelőtt nngyt. esperes ur rövid, do meleg szavakkal üdvözölte a jo-ilenlovö nagyszámú gyülokczctet; örömét fejezé ki afelett, hogy a lolkész urakat mind együtt láthatta és hogy a gyülokcaotck is oly szép számú képviselökot küldöttek o gyűlésre. Ezután fölolvastatott a mult év-bon, Faiszon tartott cepcrcsségi gyűlés jogyzököny vo. Gyűlésünk főtárgyát totto, a körlclkészekuek „iskolai jelöntése," melybon részlotoaon szóltak mindegyik iskoláról, az előadatott tantárgyakról, tanmódról, fegyelemről, tanítókról és tanítványokról. E jelenté» olyan volt mint ogy tüktír, melylton az cgyházmegyo világosan és tisztán láthatta a népnevelés miben létét. Idejű is már, hogy foletto nagy gondot forditaunk iskoláinkra, a hol a nemzet élcto vagy halála készittethotik ölül E jelentésben több tanítókról dlcBÓrotiol omlékez-nek meg a korlelkészck, a minők: a nagy-kanizsai P. 8., a pogány-szt-pétori P. O, stb., s egyátalán azt az örvendetes hirt közlik iskoláinkról, hogy mindenütt az olöhtdadás szombo tűnő, hogy az iskolai látogatásnak jó hatását tapasztalták. Ez annyira lolkiismérotos iskolai jelentés fololvasáza után tok. felügyelő Kund Vinczo ur ugy nyilatkozott, hogy a szorgalmas tanító\' kat jegyzőkönyvileg megdicsérni óhajtja, a hanyagokat pedig szigorúan mogrovatni indítványozza. Egyúttal o nomes lelkű nagy ur a körlelkészoknek 40 frt értéket adott oly meghagyással, hogy azt, két lcgszor-galmasb tanító között osztanánk ki. Vogyo o szép tot-teéri a tck. felügyelő ur az egész egyházmegyének és a tani tói karnak hálás köszönetét, ki o totto által is a halhatatlauság koszorújába egy szép virágot fűzött. Voltak még több rendbeli ügyeink, melyokot \' azonban nem tartok szükségesnek megemlíteni, no hogy lovolom hosszabbra terjedjen mint azt óhajtanám. ______SZ. 8. Muur (Vcszprémmcgyo) aug. 1. Ssorkcsztö barátom I mikor megtisztelő felszólításod következtében munkatársaid sorába léptem, b Ígéretet tettem, hogy Vctzpréramogyéböl rendesen le-velezendok, olhatároztam, hogy híven ismertetendőm « megyének köz- és magán-, egyházi-, gazdászati- ób társadalmi életét derült ugy mint sötét vonásaival. 8 ez elhatározás folytán most nehéz holyzetben vagyok. Szeretnék nom írni, szeretném eldobni lovelezői tollamat, do a kötelesség érzető, az igozsághozí hűség, az országnak megsértett törvénye iránti tisztelet azt parancsolja, hogy írjak. Sötét a kép, melyot a közönség elé állítok, do noű^én toszem Bötétté, a hivatalos állással! visszaélés az, a mi ezt sötétté tette. Settki sem óhajtotta forróbban mint én, viyha ily sötét kép no rajzolódott volna életűnkben, ha lehotne, a történtet én tenném meg nem történtté... do mert a kép meg van, s nom létozővé nom tohotom, fidmutatom nzt élothl-veh, hogy hasonló kép rajzolásától visszadöbbentsek másokat. Suuron a rom- kath. jegyző, ki junius 10-én holvét hitvallású nőjével Veszprém városban az ottani reformált lolkész által a suuri plébános hirdetésrőli bizonyítványa mellett törvényesen összeeskettotett, fenyegetés-o — vagy tán lélokismerotéro gyakorolt hutás következtében oly helyzetbe hozatott, hogy a kísértésnek ellentállni nem bírván, június lG-án a r. kath. tomploinban, odarendelt két tanú jolonlétélnm hitvcsévol újra — b igy nem egészen egy hét lefolyása alatt k é t b /. o r megesküdött. Novczott plébánus ur a reformált lelkész által végbovítt eskotést m\\t sem érőnek, kötelező orővel nom bírónak, a házaBságot ér-vénytelonnok nyilvánította, ellonéro az 1844-ik úvi országgyűlés Ill-ik törvényozikko 2-ik g-ának, mcly-l>en ez áll: „azon vegyes házasságok is, melyek ovan-gclicus lolki]»isztor előtt köttottok — törvényesek." Minő jogalapon mondhatta hát novozett plébánus ur a reform, lelkész előtt kötött házasságot törvénytelennek ? . . . vagy tán ő nom is hazai — hanem más, általunk nem ismert törvényekből ítéli meg a házasság törvényességét ? .. . Sznbad-o törvénytelennek mondani oly házasólotot, melynok törvényességét országos törvényro támaszkodva lehet bebizonyítani? Szuluul-o földúlni a családi élet nyugalmát? 8zabad-o felzavarni a közbékót, s kitépni a testvéri szoretetnek szépen tenyésző virágait? Szabad-o felidézni a folokezetesség sötét szellőmét, molynok a jolonlegi fölvilágosodott kor nom otthona többé? Szabad-o azt mondani, hogy a törvény — jvz ország törvényo mit Bom ér akkor, ha egy lelkésznek — kinek a családi élet békéjo felett őrködni volna szent kötolességo, épen o béko fölzava-rására tetszik kinyújtani kezeit? . . . Szabad-e ezt tenni különösen Józub szolgájának, kinek ura a szeretetet totto fötörvénynyé, a béko hirdetését »zent kötelességévé, — kinek mestere azt hirdette, hogy „minden lélek a fensöbb hatalmasságnak ongcdelmeske<\\jék, a törvényeket tartsa tisztolctben, nem pedig azt, hogy lábbal tiporja az ország törvényeit, elhintse a szerotet-lonség maszlngát, fidzavarja a családok békéjét. Sok vegyes házasság köttotott már hazánkban protestáns lelkészek által, do még nem volt rá eset, hogy bármelyikei is r. kath. lelkész általi iy übbzocs-ketés kövotto volna; nom volt rá eset, hogy a protestáns lelkészeknek ily házasság kötéséről jogosultságát— moly törvényben gyökorczik — bárhol a katho-likus lelkészek kétségbe vonták volna. Jegyezzük hát föl, hogy ily eset Suuron, a felvilágosodás százada hetedik tízedének 2-ik évében a hatodik hónak lG-ik napján adta elő magát. Do jegyezzük föl azt is, hogy a r. katholikuB lelkészi rend nem okolható értto, mert oz sehol som történt — egyedül Suuron, ez az osot példa nélküli, ogy magában álló, s árnyat csak íb arra vot, a ki clkövotto, nom pedig az egÓBz testűlotre, orro CBak akkor torjedno cl az árny, ha az elkövotöt büntetlenül hagyná, b o büntotés által nom tanúsítaná azt, hogy Ő nom részese az ország törvényei iránti tiszteletlenségnek, az egyenotícnség — visszavonás veszedelmes konkolyát hintő botrányos eljárásnak. Nem zárhatom bo tudósitásomat a nélkül, hogy sajnálatomat no fejezzem ki a kétszeresen mege»ko-tott ty házasok iránt, mint akik o lópésök\'által oly hirro tottek szert, melynok nom igen örvendhetnek. Igaz, hogy előttünk ismorotlenek az okok, molyok ökot o lépésro bírták, — a kiBÓrtések , melyeknok ki voltak tévő . . . do egy jegyzőben — mint a kinek hivatalos állása műveltséget igényel — föltétoloztünk volna annyi lelki omelkedcttségot, olőitélotoktöli mentességet, s törvényismorctct, hogy ily lépésro no hagyta volna magát tántoríttatni, s újra esküvéso által no ismerto volna cl önmaga tottleg, hogy törvénytelen volt az a viszony, melyben hat napig (a* első osküvés-től a másodikig) élt nejével, mert ez olismorÓB által ugy önmagát, mint nejét kitette a világ nyclvo alá. llármit mondott íb a lelkész házasélctökro, ha tyrn nem esküsznek meg, akkor országos törvény védi házasságuk törvényességét... do igy az első csküvé»től a második esküvésig lefolyt együttélésüket — mely szinto törvényes volt — Ők magok tettlog törvénytelennek ismerték el. Intő példa ez másoknak, mit kell tenniük, minő lélekerővel fölfcgyvorkezvo koll hasonló támadásokat vissza verniük , ha tán a sötétség sirból fölkelő szcllomo által az itt riyzolthóz hasonló kisértotek közé taszíttatnak. *) r. I. \') Valibau ftjlalni i» c.u.lilnl lehet a leirt Mjno* w-ményt.— lWf»liokröl nein tudjuk megtudni a*t, hojfy kl ltaxai törvényeinket nem ti«»toll, miként Hxcrethcti ti ■ítélheti u ináéit n haiAt, — n8t nem hituiiik , hogy »«JAt vtlliu Irint bcn*8 rngMxkoiUi-1» kegyelettel leheuen oly ember, kl türelmetlen iiion mi» v/014« irAnt, melyet ImuJ törvényeink egyformAn védenek. Kgyébirint tórtAiiti\'k <\'•» történni fognak viMméiéttik, * vi-ganitaii* egyedül c»ak az . hogy jelen c*et, ktfxtoklnteteken kivitt en8, cMipén egyéni oly Mh» ¿» t/vr,U\'» volt, melyet maga a mlvelti^K mngu fokAn ill/i egyetemei kath. köivélem/\'iiy U rgj lutngnlax elltél. Hm rk. Székea-Fehérvár, aug. 1 én. T. szerkesztő url Engedjo meg, hogy azon ho-Bonnah-liarmoniába, molylycl a változatos s érdeken tartalmú számok hasábjain levclozői o lajwt üdvözlék : ón íb vegyítsek néhány hangot egébz szerénységgel — dsedezvén egyszersmind, inkább a tehetség, mint a jóakarat hiányának tudni be, ha oz által némi disso-nantia támadna. l>o nom hallgathatok, nőin fojthatom vissza keblembe azon öröinüt, melyet mindannyiszor érzek, valahányszor közéletünk hnjóját, mely e politikai szélcsendben zátonyon voszteglésre látszik itélvo lenni — valami véletlenül s váratlanul kclotkozott szellő mozgásba hozza, meggyőzvén, hogy a látszat nom mindig való, hogy a konok némaság s Azon Űro» fecsegés s hangjánnk harsány »ágával hatni törekvő to-lntorku lármázás közt van egy alig észrevehető középút, moly a két szélsőségtől ment igazság ösvényo. Ezon indult a Zala-Somogyi Közlöny, mely a „tott," a „működés" szükségességét érezvén, tísztelotreméltó komolysággal ovakodott ezt szavakkal trombitálni mindenfelé, hanem bizván megyéinek értelmes közönségében ogész csöndben, dobszó s vásári cliarla-tansok eget földet igérő fogásai nélkül kelt szárnyra. Üdv és szerencse tollát a lapnak o nálunk fájdalom 1 kivételes fölléptcért. Mi legyen czélja, törekvése ezentúl ? ezt hosz-szasan fejtegetni akkor sem érezném magam hivatva, ha a két lelkes megyo belső viszonyaival közelobbl is-merotsegbon volnék; önnek tapintatos»ága sjelon főmunkatársának tájékozottsága az ismeretek különfelo osztályaiban remélnünk engedi, sőt kész, hogy a kezdethez méltó lesz a folytatás, melynek — l»ár a közmondás szerint végén csattan az ostor — lelkemből kívánom: csak akkor legyen vége, tnikoron megyéink közélete, a politikai viszonyok, az ipar, a kcrcskcdelom és más efféle szellemi s anyagi örök gyarapulása, fejlettségo lehetővé, sőt kívánatossá teendi Franezia- és Angolhon példájára a fővároson kívül is nagyobb- és gyakrabban megjelenő lapok szor-kcKztését, fennállását. Szellemi életünk jobbára a fővárosion volt eddig concentrálvn, onnét várt tápot a vidék b kapott ígon gyakran, többnyire édcB, do gyomorrontó silányságokat; a szépirodalom s közlönyei képviselték az irodalmat, s a mit politikai lapjaink — a BzaklajK)kat alig 70—80 ember olvasván az országban — hébehóba a vidékre s a gyakorlati életro tartozóig; haszonvehetőt mondtak, az oly kovés volt, hogy a nemzettest tagjait alkotó megyékbe éltet, rnganyo»-ságot üntciu nem volt, nem lehetett képes. Ezt eszközölni s a tömérdek mulasztást a monnyiro lehet utánpótolni: lesz most a vidéki s.-\\jtó feladata. Nem vc-endi ön tán rósz néven, hí a „kritikai lapok"ban oz ügyre vonatkozólag irt czikkocském néhány sorát ide ironi. „Kiszámithatlan, mily lendületűt iwlhat, mily pezsgő életet, jótékony mozgalmat idézhet elő megyé-jébon n lap, mely hivatását felfogja. Do nom beszély-kék, rósz versek s más átalános érdekű vagy inkább érdek nélküli silányságokkal kell ám azt megtölteni, liánom : itmrrteite a meyyét föld- $ vxétj inlMb ternUtzctrajsi s/íjdtaíyuihaH, nevteelttb törléruti em-lékil helyeit, dllajxttjdt a kösmiveluég, a tjatddtzal, az ipar, a keretkedét terén, kutatta fel a hibdkat, at okokat, melyek eyy vagy nuí« tekintetben MtramaradMi előidéztek, jelölje ki a inódot, melyen azoJc helyrehozhatók, vagy UgaUUJi a jövőre nézve tlkerlllhetök, lépjen fel ideczélzá indítványok- t javatlatokkal, tzóval: legyen a megyei élet organuma, a közvéleménynek un putztdn viuzhangja, hanem tolnuícta, vezére, nemetí tője, lelklUmeretet jxírlathintággal regittrdlvdn nUndm mozzanatot, otztvdn dicséretet, vagy korholván érdem ét tzUktég tzerint. Ekkor minden vidék bectületbeli dolognak tekinteitdi közlönye feunmaradíUdt, tok rotzul indult vagy tzunnyadó tehettég mentheti! meg, elömozdlt-tatik a közmiveUtég, a közjói/t tat." Szent meggyőződésem most íb, hogy a vidéki lapok csak ugy töltlio-tik bo hivatásukat, csak ugy lohetnok a nemzeti haladás tényezőivé, ha megyéjükre szorítkoznak, fŐlog onnok érdekeit tartják szem előtt, vitatják szükségeit. Nom mondom, hogy csigaként vonuljanak héjokba, hogy az „extra hungariam" írójával no nézzenek tul megyéjük határkövein, do inig obből és obben mindent, ínég a legcsekélyebbet is figyelőmre méltatják a szomszédból s a nagy világból, csak any-nyít s azt vegyék, amennyit h a mit n megyének akár ftkár szellemi téren cmeléséro hasznos bofo-lyásunak hisznek. Kb ha nem akutom is a szépirodalmat egészen kizárni, romlott ínyünk kesorünek vovén a komolyt és áhítozván a bcllotrísztika csomegéit; mégis legfőbb ohajom, hogy ez lehetőleg kevés logyon » foglalkozzék, Yogyo tárgyát inkább a megyo múltjából,\' nyilatkozzék a történeti s népies beszély s r«\\j-eok alakjában, balládák s költői bcszélyekbcn: mint ama Huluuokbau lefolyó novellák vagy nem érzett sze-relmcskodÓBt keservesen dekuntáló vorseklien, melyek szépirodalmi lapjaink nagy részét élvezhctlcnné teszik. Hisz fényes multunk hnftyi nagyszerű esemónjro ismoretlen még és jolonüuk átalakulási proccssusában mindinkább enyészvén azon alakok, szokások, sőt maga a nyelv is, moly az ugy nevezett oredotiségeket képezi: meglizethetlen szolgálatot tenue ur, utókornak azon lap, mely ezeket vidékén összegyűjteni, följegyezni lolkilsmero\'toacn törekednék. És azon mogyék, melyoknok közlönyo/t. ön lapja, mind a múltból többet birnak Bok másnál, mind a jelenben, mint egy múlt évben Zalába tett rövid kirándulásom alatt is tapasztalára a népélet sajátosságúra nézvo dus anyagot • a fáradalmakat, kutatásokat gazdagon jutalmazó tüneményeket mutathatnak fel. Az a számtalan várrom, melyok közt az esti szellő regéli el, mit a halhatlan költő meg nom ónokéit, a veszélyes Balaton, molynok vize méltó tükro Zola-Somogy ényho egének, moly alatt a lcgnomcsobb bort, a legszebb gabonát s gyümölcsöket tormi a regényes, festői tájakban is páratlan föld, Füröd b Keszthely gyógyforrásai ós a vasút által szomszédunkká lott, központul helyesen választott Kanizsán kivül is virágzó, tehetős városok hosszú ideig aknázható bányák az uj lap számára. Egyébiránt oz csak vélemény, mely tanács nem :aor a nom akar lenni. Yárosunkról is szándékoztam cgyetmást elmondani. Do hogy három, t. i. borászati lapunk, van, ta-nodai- s néplap van itt kelotkczőben, hogy az akadémiából archacologiai küldöttség volt nálunk, megvizsgálandó a helyet, hol nem rég érdekes mozaiklapot találtak — ezt önök már olvashatták; azt pedig, hogy pénz-, még pedig stcrlíngcsínálók csípettek itt el, h más ilyféle apróságokat fe\\jogyezni, még akkor is tartózkodnám, ha nem sejteném, hogy t. szerkesztő ur alig várja, miszerint hosszadalmas levelének végét axakaszsza: őszinte tisztelője, „ w ÁLDOK IMRE. MohácH, jul. hó 23-án 1802. Tegnap éjjel l2 óra tájban a harangok vészt hirdető kongáaa ébresztő fel városunk lakosait A Duna innenső partján a gőzhajó-társulat „Pontú«" • novű, 400 ló erejű, nagy teherszállító hajója belülről klgyuladván, a lángok pusztító erojo által fölemésztő-tett. Vajmi borzasztó, s mégis párutlun, nagyszerű látvány volt oz 1 Az éji homályban, a Duna sima tükrén óriási metoorként lobogott a sokfényü lángoszlop, magával ragadván minden gyúlékony anyagot. Megmentés- vagy oltásról szó som lehetett; bár néhány perez alatt a szinholyen fecskendők, roppant nagy néptömeg jelent meg segélyt nyújtandó, de minél jobban fecskendezték a hajót, annál jobban égett; mi igen természetes, mivel a hajó belső részében, a raktárban összohalmozott olr\\j, kátrány, konozo, faggyú, élelmi szerek közt szalonna, zsír meggyuladván, o gyúlékony tárgyak, ha vízzel érintkeznek, annál dühösebben égnek. Legnagyobb szerencse még az, hogy a hajószemélyzet közül ogy som esett u lángoknak áldozatul, bár az őrön kivül mindnyájan aludtak, s többnyire az alsó részen levő gömbölyű ablakokon keresztül menekültek meg. Oly gyorsan lepték el a lángok az egész hajót a víz szineíg, hogy a belsejéből sem a pénztárt, sőt a személyzet tuli\\jd«»> ruháját sem mpptkotte meg. Sajnálatba hiélw á máVikéntigon ügyes, tapasztalt s ei\'é-lycH kapitány, kinek néhány száz foriutja s átalán mindeho elégett, ezenkívül pedig, bár a veszély ellen mit som tehotvén, képzelhetni, ártatlanul mily roppant izzasztó vár roá. Ma sok vidéki is megszomlélto a hajóromokat, s valóban igen novezotea ogy oaom&ny. Magam is oly szeroncsés valék, hogy a hajónak te(jcs szerkezetét, bár ziláltan egész tcrjedcimélxui láthattam. Bámulatra ragadja az ombort a roppant nagy t^st, középen áll a nagy gépezet pusztán, minden fadUzit-vénytöl megfosztva, a hajó ormai részén pedig bámulatos nagyságban moredeznek a teknyőformán kivájt üregek, az oldalak behorpadva, a kémény álloványá-val együtt dűlőfélben, s csak a két oldalkerék maradt épen. A kár roppant összegre megy, közel félmillió forintnyi lohot a veszteség; mert a rommvadványok alig érnek néhány ozor forintot, mivel a vasrészek a tüz hovo által megpuhulván, azokat a jelen állapot- s minőségben használnia nem lehet. -0 37 fr Hu azonban tüz ellen a h«yó biztosítva vau, szivünkből óhajtanék, hogy no a magyar-biztoaitó-társu-latot érje a nagy kár, mivel annak úgyis néhány hó óta olég károsultat kellett kiűzetnie. KUGYEKAY EDE. Hirok ós oaemónyek. 3 A mult számunkban mcgcmlitett tűzvész által károsult Kis-Kauizsaiak nevében köszönetet nyilvánítunk a városi tanácsnak azon nemes intézkedéséért, melynél fogva képviselő gyűlésében a szerencsétlenek mindegyikének 600 darab cserép-zsindelyt és geren-dafát ingyen szolgáltatni ós a szerencsétleneket pénzbeli segélylyol gyáinolittatni elhatározta. — Hogy pedig a nemes tanács e hazafias határozatát nem pusztán szavakban s érzemónyokben akarta értoni, bizonyítja azon 111 frt 10 kjruyi o. é. összeg, mely felszólalása után azonnal összegyűlt. A résztvovö kohol —ha tettbeu is nyilvánul, sokszorosan könnyiti a balsors torhét 1 3 Az idén minden termény korábban indul ér-lésnek, mit bizonyít gyümölcspiaczunk is, melyon már érett szőlő is kináltatik az újságot oly örömmel fogadó vovöknek, mi Kanizsán ritka években tapasztaltatott. Hegyeink legdúsabb fürtű tőkékot számlálnak, mi nem kovés sxölőgazdát, kik hordóról elcvo gondoskodni vonakodnak, kellemes zavarba fog hozni. — Egyúttal o koránérés roraéltetui ongodi, hogy Kanizsán is korábban fog oüni a szüret, mely itt az elöljáróság által szokott meghatároztatni, s így a tanulóifjúság is részt vűhet szülei körében az élvezctteljes szüret mulatságban, mielőtt a tudomány csarnoka szentélyébe hivná őket. 3 A becsületes jellem mulaszthatlan kötelességének tartja, törvényeit tiszteletben tartani s annál inkább, ha ez Éltetője dicsőségét közvotlen látszik előmozdítani. E végből helyén látjuk szerényen megemlíteni o nagy kereskedelmi városban, hol az adók és vevők száma tetemes, hogy a hatóságot, mely vasár- b ünnepnapon a holtokat az isteni tisztelet látoga-* tása végett bezáratni rendelte, ujolag no kénytessék o parancs kihirdetésére» annak-törvényes követelésére. —\' Az idegen a külsőkből itéli meg a város szellemi tulajdonit s ha látja, hogy egyik kereskedő addig késik a bezárással míg a másik bo nem zárta laktárát és ez viszont — mi eddig nom egyszer törtéut meg -s igy 0 óra helyett 10 vagy 11 óra volt a bezárási időpont ogyosekre nézvo : ugy a rendetlenség s némi könnyolm(lség nyomaira tapintgat. Jobb c részben a külföldieket és más számos városunk példáit követnünk, hol vasár- s ünnepnapon zárvák egész napon a boltok. ^ Nem állhatunk ellen figyelmeztetni városka-pitányságunkat, hogy intézkedjék a tömérdek idegen koldus alkalmatlankodásai ellen, kik, néha dologra igen is képes egyének az ember ajtója előtt imámként majd minden órábán a könyörfllet kenyroéért esengenek. — E részben cszünkbo jut a régi dal „Legyon ugy mint régen tolt," mely véget vetne a tolongásnak; mert 48 előtt bádog jel külftnböztoté meg a helybeli koldusokat az idegenektől s igy csak amazok gyámolitására volt kötelcxvo a polgár, mi jelenleg tudomásunkra Veszprémben szintén bo van hozva. Bécsből és Gratzból az utazók arról pana*/.-k ódnak, mit földmivelőink teljes ssivbol óh aj Útnak « nyilvánosan is az imolábcn kiesdokelnek. Ott t. i. folytonos az esőzés, s igen gyakran borzasztó fellogár for-getegtöl kísérve rettenti a lakókat: nálunk havakon át szárazság uralg és a hőség oly nagy, hogy árnyékban is igen soks^r 28 R fokot meghalad. ^ Hétfőn vagyis augusztus 11-én itt N.-Kani-.zsán országos vásár leend, melyen norn oiuik Zala- és SomogymegyébŐl, hanem, u»int közönségesen, Pest, Bécs és Gratzból is lesznek adók és yovök; és hetivásárainkról itélvo, hisszük nagyon látogatott fog lenni, bár vásáraink közöl ez szokott lenni a leggyengébb a kereskedésre nézve. Do igen kívánatos lenne, ha vároaüí«picinyünk gondoskodnék a vásártér fblön-tözg«téséről, melyre örömmel áldoznék mindon sátor-tuhydonos egy két garast. Kanizsát mint halljuk avallatási és naphőség gőzfürdőjén kivül szerencséltetni akarják valódi gőzfürdővel Is, mit a közönség! örömmel üdvözöl, talán még erszényét sem kiinélné fölállítása ügyében. \' 3 A varasdi uteza, ogy pár évvel ezelőtt két-szorégetott (klinker) téglával rakt\'wtt be, mi azt a legszebb utozák közé emelte és most az árkok bolto-eásáért s a járdák elkészítéséért az állam közel 12000 forintot követel városunktól; pedig hajh 1 e nagy ysx- szeget be föltudná használni városunkI (Talán okkal móddal ugy is munkálkodó\' városunknak el is ongedi?) 3 Kanizsa észak felöli oldalán nem messze azon kis dombtól, ahol Paradeiser György, Kanizsa vára akkori cs. tábornoka s parancsnoka, ki a* 1600. ostrom alatt a törököknek szolgáltatta át árulásképeu a várat, lefejeztetett — tehát nem , mint Horváth Gyula ur (megbántás nélkül legyon mondva) „Kanizsa tolrásá"-ban akarja, Bécsben végeztetett volna ki — o kis dombtól, mit az időtől fogva a köznép vérhalomnak hívott, bár már felodésnek indul, nem mossxo a paliul Inkey család kis kápolnát építtetett, mely körül kalvária volt, hová böjti időkben oeorenként siettek a buzgói -kodók, mely is az Inkey osalád sírboltját képezi. K kápolna for/adalom által szontségtelenitve lön, kc-rcsztje loüttutott s lőportoronyul használtatott. Jolon-leg azonltan nsgos paliul Inkey László, Nagy-Réce i birtokosa ismét helyreigazittatni rondeló, mely Is már munka alá vétetett, és igy hol ősei pora hamvad, a helyet örökké megőrizni iparkodik a hálás ivadék. t A tahi r. k. segédlelkész agyonlőtte magát. — Midőn ugy kellono drága árért megvonni minden csepp vért, életet a — hazának, — magunk ontjuk ki aztl a légben van ez? innét kapja tán sebeit a szív, csüggcdését a lélek? . . . Nem, ki-ki magában hordja ítéletét. Halál által megváltani egy nemzetet; szent élotet adni velo egy nagy elvnek, ezt értem és fel tudom fogni, — do ha rosz órában vagyunk, egy köny, egy óra csapásaért hogy széltiro puffogassuk magunkat agyon —az élettől ily megválás bűn a nemzet és haza ellen I . . . kinek hivatása, hogy sebeket gyógyít»«» a sziveken, a önmaga üti szivébe a tört . . . Kinek a hit világával a lelkeket kell vílágitania, s maga oltja el lelkének világát ... Ex közös fájdalom. Találja fel szellemed axt, mit az élet.tőled megtagadott I . . . * Nágocson 14 ház loégctt; a szérűk is több he-len hamvadtak már el a napokban; részint vigyáaat-lanság, részint gonosz kezek évokig tartó nyomor »és gyászszal sújthatják a gazdát, — nincs más ir, raiut a biztosítás; a hit és lelkimegnyugvás e téren nem mindig biztos megmontők. * Szép találkozása a termékeknek. Antal Far-kas, köttsei birtokos, jeles szőlész és pomologus, jul. 26-án ó és tg szőlővel lepte inog vendégelt. Szívesen látná Girókuti bátyánk is. * Megbocsásson t olvasóközönségünk, egy már közlött hirünkot helyre kell igazitanunk. Azt állítottuk ugyan is, hogy a gyümölcsfák ágai szftkadnak a gytt-mölcs alatt; nem csak ae ágak, hartom most már a — ducZok is. * Egy szamár örökíteni akarván magát, addig bámult* a Pest felől pipázó mosdonyt, mig a kerekek alatt — szörnyöt h»lt- Maradt még elég! . . . * Két helyről is vettük a birt, hogy" a^ összara-kott repczokazalok kigyuladtak magoktól. Megengedjük, kivált ha még — közolébon pipiztak is. * Kesztholy a napokban ugyan osak élénk volt Somogy- és Zalamegyéböl számos vendég van jelen, kik a Balaton jótékony hatását jöttek élvexni; a hideg fürdő nagyban látogatott az oda vivő poros ut daczára is; estve Ballonnál zene; kedélyes víg csoportok élvezik a szabadban az ost üdjtő legét, virágos leander fák alatt; szól a zene , hangzik a dal, fent ragyog a OBÍllag, alant a szép szemek s a fiatulság be-beugrlk a táuczha, logyenok bár még oly meleg órák. A színház is sok élvet nyújt; Priello Cornélía, a nemzeti színház kedvonczo tele ház előtt aratja a tapsokat, és szedi az eléje szórt koszorú- és virágcsokrokat: ha minden eléje szórt virágot, Pestre visz, ipit művészetével nyert a kÜKÖnetgtttl, ugy virágos Ifcex egész élete. * Itt mnlut m. Szenezy Ferenc*, szombathelyi megyés püspök ur.j » a napokb/w várják Lonovica József érsek ő méltóságát. • * Az a hir, hogy F.grewi Gábor i« Keszthelyre jő Vendégszerepelni. \' . •. * Egy földi a sz.-györgyl állomáson axon flgyol-meztotés daczára is — miként iparkodjék, mert elmarad — betért a fogadóba egy jó ltoee borooskár*. így-sxer éles füttyentést hall; >V;» vozzi tréfár* a dolgot; a mozdony ugyancsak pipázik előre ; kiugrik a fogadóból, s integet, kezében tartva a kis papírdarabot ily kiáltások köxt: „várjanak meg, itt * jegy." --1>* bizony nom várták meg. Július 28-án tartatott mog Kaposvárott K u-dighiero usszopypág leány-tanintézetében, az éri női munka viygálát; Wídyro számos vendég jelent meg. — 150 nyilvános és W) magán tanuló leányka, kik 6 évtől 13 évesok , díszmunkájuk által egy kia —T......"üÉ 4 38 ¥■ gatónő fáradhatlan szorgalma, finon^ tapintata, ¡»lése é* béketűrése, melyet n lyáukák körébon tanúsított A kit lyáukák a uői munkák niindou nemében u. ra.: lob ér varrá», köté», horgoláa, taiuborixás, himvcés min-dun nemébe« éa a hálóxáaban ia kítüutotiék magukat. * Julíua 31-én estvo bokea- éa budában (aokau vattáa kaputban) sétáltak, — ma már (aug. 2.) ismét oly forróság van, hogy beillonék — Saharára. * Iámét egy lángéax I ki Bruok éa Pleuor mini-»torokét már többször kiakarta htixni a finanoialis hínárból röpirataival, jelenleg azon töri fejét, hogy lo- , hotno ösaxokötni a Drávát a Dunával, és pedig a Ka* poa vlae által, Kia-Korpád felé (I...) Do bátyó, midőn ca megtörténik, akkor már nem is léghajón, liánom ■— gyalog járunk a holdba .. . * Logyekot a szobából kiirthatni a remok virág-•áau Apocinura androaaemifolium növény szobában! tenyéaztéaével. — A novexett örökzöld növény magról, dugványról éa gyökéroaatáa által ia tenyészthető, cserépbon szobában igen jól diaalik, bokrosán elég magasra növekszik és a barnazöld, hosszúkás, örök-■öld levelű gazdag lombozata közt ezornyi apró gyöngyvirág alakú fehér és rózsasain virágok az egész éven át disaltnok, melyek a legkellemesebb narancsvirág-hoz hasonló illattal árasztják cl a lakot. —■ Kzon légy« fogó növény igen ügyeaon végzi bo föladatát, ugyannak a virágból kiizzadó kellemes méz a legyeket ma-gáhoa kecsegteti a mig azok a kedves zsákmányon mohón nyalakodnak , a virágból kinyúló aaámazorént öt paroda-szál a légy derekára uaavaródik oly erősen, hogy azt agyonszorítja; egy-egy virág tehát öt legyet keríthet hurokra és csak miután elhervad) — ojti el agákmán yátl — Kívánatos, hogy nálunk is o virág ! minél inkább elterjodjon. — G. L. * Bán Gáapár éa Körmendy Józaef egyesülten oaéplögépet hozattak Boglárra. Caak örvendhetünk, midőn gazdáink ily tovékenyen műkődnek gaadásza- j *unk felvirágoztatására. * Beküldotott saorkesztőségünkhöz „a magyar királyság allapn^jza" hiteles adatok nyomán, irta* Demorácz N e p. János. Ezen statistikai adatokkal bőven ellátott, azért ajánlandó mU megrendelhető \'Wnyvároai uton, vagy bérmentea lovelek által Pécsett főtiszt. Saauttor Antal igaagatótanár urnái, Pakson a szerzőnél, valamint Wiydita Józaef könyvko-reakedésében ia akár aa ár beküldéaével, akár postai utánvétellel, —• Ara 1 frt. o. é, wryilt pontét. UlKitiiit. Várjuk a megltpotétt. B. t\'Urodro N-uak. A von helyett kérjük a« Annavigálom loliitát, vagy a fdrdSt élttel fettö Uvebt. Urambátyámnak, Adán don. llogy állunk t ««éretnénk vilaiit nyerst. U. F. J.-nak Ft tton. Atonual Inté.kedtUnk} két«u jőlt a. «(Abhl küldemény. V « • ■ v r é 1U bo. A ráuitl adomák mir lojárták magokat. ,,Por.it hlnUk ttemo kiSié" — ugyan kl látott Ilyen vertéi lovagot * N黫cn Inkább bal«, éi olvadjon el l\'icirc. At ígéret már régen megérkoielt. Koiottvárra, K-nak. Nagy volt a meglepetia , hit átég ha megérkealk a dréga gyertnok T M. Aulainak, Kötttén. Poatir* tettük a 8-lk tiimot la i Utték Kardion keresni. Bodroginak. Hogy 8u ,,hl»HU volt," • „még mu ra-gyáaodott meg arc««" — U»»ék privát toréiban tudatai kedveté- vel, t n«ui vertben, melyot kl tlolvat, bltoayotau megüti a -ragya. T. Kálmánnak, J\'oitei» i T „Ita meghalta ti, kottád Járok, \' - o«t ctak «ott i»o»4Ja ön, mir él a> Imádott. W. Károlynak. Vottük. • \' \\ Nem tudunk ollgatodul i lálogatton meg mlelibb. Anuak a blaonyot kortéltnek. Aa tlMiotétt vottük, t hogy a pén« mellé ínég ön ad mBu.ellékletet — egy 16 fontot görögdínyét, — ot valóban mtgfordult világ, kÖt«»nJUk. „WJJ el. JflJJ ol «»Ur«tr*.\'\' Ml meglőhet, bogy olmogyllnk, do a vert uom Jfl újtó alá. T-nok, Pé«»ott. Btép at ettmo ; do a »tnJfák nagyon dfl-riögnek , tohetaégo remélnünk engedi, bogy Jobbal köttfnt bo. ,,Fttatfaragó voltam." Ueglálttlk a rorton tt, m«rt na-gyou kormot. Van még egy tuetat vor* a fiókban, do tmllUnl tom méltók« italában bámuljuk, hogy Ily roppant bflaég, t«i< a «tágban a fantiiia oly btvon terem, t minket még nagyobb Ittaditba hot a tok Idétlen torroék. Nem rendet munkatirtalnkat kérjük leveleik bérmenUtlkétére ( mart sokttor tgy rótt versért 10—1« krt. fi-*etul, — Irodalmi- ét atob-klntit. — Kgorviry Miklósnak. Hiombathelyan. Fogadja Ud-vötlelünkot a rétivé tért, ha a hatinak Ily naptiimotal hordják a porttemtkel — at épUUt blionyira felépül , klviujuk a minél többaaörl talilkoaáat. A Drávapartra. Legelt®, hogy l*fy«a *aW»l tény, • mlröl Írjon t a miaodlk, hogy a toll botUkbo tudja önteni at eto-inényoket, — ekkor a«Un torem tlntoletpéldiny; do a mottanl kllldoményt nem Illeti meg. Kérjük aton t. lovelotölnket, kik tollúkat lapunk tUmira fellgérték, do mind eddig nom volt ttoroneténk velők a lapban talilkotnl, — kopogtattanak, mert a tlntelotpéldiny mogakad. „lUtaaodom\'1 1118 It annak, kl mir oly régi katonija a ttoielemnok. Fololös BaorkoHattí: FODOhTÍI^. Klöbbl tiimunkban ..Néhiny ttó a dunántúli vatuUkról" etlmU cilkkben , toJtóhlbáUl beciuitott • ßtratteo omnl-bua helyetti Hlrtutr omnlbn«, érdeket liacittem helyett: értéke« lincatiou, éti o«ekbftl orodö jólétet holyett , J ó l é t olvatandó. 8««rk. Megholtak névsora N.-Kanizsán julius 1-tŐl julius utolsóig. Kiss Rozália 2\'/« óv. Horváth llozl 1 év. Ver-bovocz Thorozia 0 bet. Harturok Eloonora 2\'/» év. Csóka István 2 év. Leszják Anna 2 hó. Samu Thorozia 2 hó. Pint Rozália 4 év. Molnár János \'/, óv. Tóth István 0 hó. Risztrovits Mári 10 év. Kanizsai Zsóti 7 het. Máyor Márton 6 hot. Szabó László 80 óv. Horváth Antal 6 év. Miháletz Anna 4 óv. Huk Gábor 5 hct. Matkovits Rozália G1/, óv. Galambos Anna 14 nap. Varga Ksztor 4 év. Rigó György 00 év. ■■■■»■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■rai — Gazdasági tudósítások. Nagy-Kanlitta, jul. 8. Logközolobbi tudósításunk óta, városunkban a gabouaüalot roppantul felélénkült. minthogy nemcsak Zala és Somogy minden részeiből, hanem még Baranyából is tömérdek gabonát, különösön búzát nagyon sokat szállítanak hozzánk, minek követkoatébon a búzának ára mérőnként 10 krral szállott, mig a többi tormesztmóny valami caekélylyel emelkedett. Gyümölcs- é» zöldségpiaezunkon ia roppant élőt uralkodott, ugy, hogy a mai hetivásáron több mint 500 kosár különfélo gyümölcs volt piaezunkon, miért ia egy mosoly szilvát 1 kr.-, 8 körtét 1 kr.-. C almát 1 kr.-, 1 foj szőlőt, molyböl szinte már moglehotőson volt, 2—4 krért azéltiro lőhetett kapui. Kapoavár, aug. G. A mi remény volt a szépen indult kukorioza, hajdina és burgonya iránt, megsemmisülni látszik a roppant hőség miatt, moly mindont kisaárlt: az árnyékban 28-Itt) fok a melegség ; aok helyen a kukoricza már moat learatható aaáraatól, mert a fojok meg vannak fonnyadva; lesz belőlo legfeljebb takarmány; a hi\\jdina r\'ig egy láb magas, éa mir javában virágaik; a burgonyaazár fonnyad, a a szóm a földben nem nő; a szőlő ia koad oülni a« különben is ritka fürtök — hullani 1 Ha tnéff\'egy hétig esőnk nom lesz a mezők szomorú látványt nyuj-tanak a mé(? riytok lovö termékekkel. Sarjú nagyou kevés. Mind ez az oloségárra nagyon hatni fog, s rövid időn u búzaárnak emelkedését jósolhatjuk. K|0-aégár: buxa 4 frt. 46—60 kr., roza 2 ÍVt. 40 kr zab 1 frt. 40 kr. (m. p.) \' Vesxpreni. Buza 4 ft. 60 kr., rozs 2 frt. 70 kr árpa 2 frt. 10 kr., zab 1 frt. 80 kr., kukoricza 3 frt 80 kr. Mohira. Buza 4 frt. 10 kr., roat 2 frt. 70 kr. árpa 2 frt, zab 1 frt 60 kr. 1\'oiMony. Buxa 5 frt. 2b kr., roxa 4 frt., árpa 8 frt. 30 kr., zab 2 frt. 14 kr. ttifKfd, aug. 3. Mintegy 8 nap óta nálunk a gabnaüxlot igen felélénkült. A mi buxa a piaezra hosa-tlk, rögtön vevőt kan 4 frt 60—60 kron, » többnyire mindjárt el ia axállittatik a vaauton. A mult hát folytában megvétetett mintegy 8000 mérő résaint bánáti, részint tiszavidéki buxa, e hó közopo táján átveendő, 87 font jót állva, mérőnkínt 4 frt 50 krral. A rozs, melynok súlya 78 font, mérőnkint 3 frt., 68—70 fontoa árpa 2 frt 20-30 kr. — A vizálláa a Tiszán éa Maroson oly eaekély, hogy a Marosróli ki-axállitáat a hajótuliydonoaok nom merik elfogadni. «vir, aug. 6. A zabot illetőleg, láthattuk a legutóbbi bécsi vásáron, hogy abban csekély eladási kedv mollott is, erőltctott volt az üzlot, a igon kővé* kelőt mutatkozott. Oka ennék abban van, hogy a vevők Béca vidékén olőnyöBobb vételt tehetnek, mint nálunk ; s ax itt vásárlottat a Caoh- éa Morvaorazág-ból leszállítottál kovorvén. mérőjét 2frt. 16—20 krért adják mi nékiek nagyobb nyeroaégot ígér, mintha vásárlásukat nálunk teázik. Az ottani uj zab 60—52 fontot nyom. Ugy látszik az idén a zabra néxvo nom lobot kedvező üzletre kilátásunk. Az o hetivásárt illetőleg is meg kell vallani, hogy aommi nomü üzlet létrejöttéről nincs tudomáaunk, miután piaexunkon vovök nincsenek. Itteni hetivásáraink, különösön buza- és árpában igen gazdagok voltak, do árban mintegy 20 krral leszálltak. — Az időjárás molog, rendkívül száraz, éa folyvást szclos. — Vizálláa apadóban. — Mai árak: Bánáti buza 86—871/, font 4 ft. 00 kr.—6 frt. 15 kr.,-bácskai buza 83—86 font. 4 ft. 45-65 kr^ magyar b. 84—87 font. 4 ft 50 kr.—6 ft. kétszeres 76—80 font. 3 frt 40—60 kr., rozs ó 75— 7G font. 8 ft—3 ft 25 kr., roza uj 76—78 font. 3 ft. 30—50 kr., árpa aerfőzőknok, óf 66—68 font. 2 ft. 30- 60 kr., árpa serfőzőknok, ty 67—70 font. 2 frt. 40- 75 kr., kukoricza 80—83 font 8 frt. 7B—90 kr. zab 47, 48—51 fontos 1 frt. 85—92 kr. 1\'chI. A mult héten összesen 26,000 mérő buza adatott el. Ebből kovés ment külföldié, többnyire holybcli fogyasztásra kelt Rozs 10,000 mérő átlátott el, többnyíre szopt.—okt. havi átvétel melletti uj termék 78—79 fontoa 3 frt. 40—46 krjával. Kukorioxá-ból 10,000 mérönyit vettek 5—10 krral emelkedett áron. A zab folyton szilárdan áll. Szilvapálinka akója 15—16 frton kelt. Trlrait. A héten összesen 34,000 staur buau kolt cl; s ex 2000 st ibraili sxállltmányt kívévo, mind magyarországi termés. Kukorioza 60,500 at. kel», részb on magyar aldun.ii, a részben levantéi termés ; összes gatmakolondőség 96,000 »tarra ment. Temtavár. Buza 8G—87 fontos 4 frt 36—50 kr. Rozs 3 frt. 10 kr. Zab, moly folyváat élénken korcatetik: 1 ft 75—80 k. Kukorioza 3 ft 30- 35 kr. Béra, aug. 4-én. A felhajtott vágni való mar hák száma a mai vásáron 2862 darabra rug ; máznál u 28-31 frt H1RDETESE K. Halál és vész minden férgeknek! Bizonyos halál. Csalhatatlan irtószer patkányok, egerek, poloskák ón svábbogarak kiirtására, moly szert alulirt bátorkodik a t. ex. közönség figyel-mébo njánlani. Alulirt ax általa feltalált Irtófcierifnek híkrro felöl képea, ugy magánosok, mint államható-aágok által kiadott bizonyítványokkal magát igazolni, __minélfogva azámoa megrendeléseket remél. Éten «tor 10 óvig i» eláll é» még»« «ikereson hiwwnllhAtó. KttíJmtti Na^y-Kanizsan egyedül csak Fewelhofer Józsefnél. Ara rgy bádogazelcnrxt\'wek, tuely Blcna «uttmaiMi névafra^ttel van fllít-v», maKyar én német haH«H*lntl utaaltáaaal <*y«tt i IVt 10 kr. o. é. 30 |24 3] KIESS QUTTMANN, vegy黫 éa ssabadalom-tuliyjdonos. Haszonbéri árverési hirdetmény. Somogy megyo állandó árvntÖrvónyB*ékének ,lV«,7 ks. alatti hatá-roz«tn folytán, Gyulai Gaál L^rinac kiskorúit illető Kawjok, lk$t«i határokban ó» Pataki puHztán az Igali járáaban fokvő mindennemű funduit iuBtruotuasal ellátott gazdaság, — szántóföld, rét, ordtí, logelö és déxs-más wölöbtíl álló 1122\'/, holdra rugó ingatlan birtok, uraaági lak, is-páni lak és minden gazdasági épületekkel, malom, korcsma, csárda és szőlö-kilenozed, királyi kisebb haszonvételükkel együtt f. 1862. évi Bzt.-Mihálytól kezdve öt egész évre f. é. augusztus hó 26-én, Kazsokon a helyszinén, nyilvános árvoréseu haszonbérbe fog kiadatni. Melyro a vonni kivánók meghivatnak. — A föfeltétolek a venni szándékozókra 600 frt. o. é. bánatpénz és 6000 frt. o. é. (cautio) ovalompénz. 33 [3-31 Wajdita József kindó lap- és nyomdatulajdonos Nagy-Kanizsán. Nagy-Kauizsa, I. évfolyam. II A > . ,1 r> i (>. szám. 1862. augusztus 20-án. i mm ijiwii t iii. i j j , ■ i >4,1 líj-nji i i • . Ismeretteqesztó lap szépUMaloro, kereskedelem* ipar, gazdtat, (adomány és mlivtot körélíőU i -i \' ltÉ mm i i i mi...... ............................. ip-ép és KyiJiautésj ár postául szétküldéssel i}s ^cIjI^mi házhoz hvrdvj, Vtfés. csön könyvtárit a* Qddlg fontálló foltételek mellett fél áron használhatót. —Nyit Mcgjelen •• lap ¿egalább ugy ivonjuliu^hó 1-töl kezdve minden hó 1-éu, évre f) frt., fólévro 3 frt.— JÍTiudon egész éves olljfixottf n laptulajdqnos kölcsön könyvtárát a* <}ddíg fontálló föltételek mellett f ól á rq n használhat!*. — Kyilt tér egy Petit sorért 10 kr.Hirtletések négy hasához Petit1 «oWft l-«r 7 kr., 2-or O\'Wf.\'és ittindetr további beiktetrtséft b kr. s bélytogdtférr 80 kr. fii\'>Í4ttdtV^ \' \' iiéuytjk ,ugy mindet* Jevclokl,., A beiktatási dü » alap késelését illető,mindou tárgy a kiadó bivfctalho* Nagy-Kaniitsára j a Up Mfllorol tartalmát illető közleményt\' bérwentvo a szerkesztőséghez kühlendők Kaposvárra. Reflexiók a fehóri s somogyi szan-táaversenyek folett. Ne ijedjen meg tlaztelt szerkesztő, értekezésem czímén. Nem szándékom Azt, mi hónapok előtt főzve lott, felmelegíteni1,\' tieWi is\'tehát szándékotn, a már akkor mások által möVidot-takat most részemről njra mondani, vagy tán párhuzamot húzni a két gazdasági egylet által rendezett\' szántásversenyek kört.\' Mindez korántsem áll szándékomban, ozélöm csak egykét észrevételt s eszmét közölni, melyet mind a két szántásverseny egyformán énbennem ébresztett. Önrobizom, vájjon érdemeseknek tnlálja-o elmefuttatááairhat a nagy olvasóközönség elébe terjesztésre, »emennek bírálatára bizom azután, vájjon eszméimet olyanoknak találja-e, melyekre ezentúl reudosondö szántásversenyek alkalmával reflootálni lőhetne. A fehéri szántásvorsenyerr mint biiiUó tag, n somogyi HzántáAvertenyen pedig mint néző vendég s a fehéri egylet e végtre kiküldött tag\'jii irósztvevón, ugy találtam;-hogy rtiiud a kettő- uek ugy mondva typusa ugyanaz vala, habár a voráenyen résztvevők, azaz a szántók száma ktllönböíÖtt egymástól. Mindenütt a szántásversenyt az jellemezte, hogy azon csaknem kizárólag nagyobb birtokosok b uradalmak béreáei vettek csak részt, aki- 1 i 4T* \' sebb birtok alig vala képviselve itt mint amótf,\' s a parasztbivtok tökéletesen hiányzott — mig a nézők sorában is alig lehető a parasztgazdák közül egy kettőt látni ínég Somogyban is, \'noha az átalános részvét az ottani kiállítást oly szerencsésen és szépen jellemzi s kitünteti A fehéri előtt. Kezdetnek igaz ez is jó, ha a* uradalmak béresei jól tudnak szántani, s a köaöa versenyzés által rábiratuak annak men\'uél jobb megtanulására. Azonban van ezek re nézve trraík-uál is olég mód, őket erre tanítani és serkenteni, van is 1— vagy legalább lehet is elég fel vigyázat ily szántásra őket tartani. Ha ezentúl is csak ennél mahidná a taántásversenynck Jel-leme, félek, hogy nem sokára nyilvános pro-duotiójává válna s fajulna \'fegycs béícsókitck, s egyé* jú HzáOtásra gomloádlAiáii hézÖ\'\'rtif«<líi1iiiT íw_i...IL-L1I n.. i tiszteknek, haszonnal ugyan az illétŐ béfe-sekre s főkép rtz illető uradalmakra, dicsérettel is az illető tisztekre nézve, de a nagy köíön-ségre, hazánk átalános föfdnüvelési állapotára nézve kevés credmónynyel. A nyilvános száu-tásversenyeknek pedfg rtzélja nem is lobot máé, mint a földnek jé mívelését dtiilánOsatí \'téfjeh*-teni, mi is, hogy megtörténjék, a #zAntáAver*e-nyekbeni átalános TéízVétét feltételezi, részint nézőkép, részint pedig abban tettlegesen résztvevőiig is: Bierintfem tehát, lm czélt akarunk érni, ha c nyilvános szántásversenyek eszméjét valóban a közte, p megyére s hazára néfcvc oredménydiúsá Akarjuk tenni, feladatunk egy átAlános rétízS\'ét\'gerjesztés lehet\' csak. Kéf eszme létesitéKe e txíkiótetbWi nézetem tóerlrtt igen tágasán működhetnék ugy mint t. i. ógy felől vidéki szántásversenyek létrehozása más ffeltel\'Wedig kUlÖn paraszt-szántás veTí eiVy^\'tí k é 1 e tb fel é pt e t é s o. Ne trilajdon/ts\\ik cíuik közönyösségnek, ha« p&rrtszfpfázdáfoit a srántásversenyéknél olygyé\' rtu láthatni. \'ítz\'Wr ^mrtata^tózj i \'\'NiiiiTrjOw^wi T Á R C Z A. . i ! ■ V Zala yárxuegye kiBUXkre. To a pagy hazának egyik drága gyöngye ! Hol a neWes vértől sr.ont a föld göröngye. To az istenektől áldott chtssicus fold ! Hol a léluk minden porezot imába\' tölt:\' Mert mlbdön bokorhoz, mindbn kis V\'^ráglmz, A múltnak lelko egy dtcsö emléket ho*. Légy ttdvözölVej légy ezerszer ölelve. Megáldva jclonc^l, s multad dicsősége. Határaid Somogy, Vas, Veszprém, Stiría ; Horvátország és a szép Ralaton tava. Kz aranyrámában olyan nagy becsli kép, Melyen minden vonás mogragadó, hü s ép. K^y vármegyo c*ak, és akkora lu^ra,, Wrad a gondolat, a mig végigjárja . ». Sok uralkodónak kőnnyltno a v4gyá", Ha ilyen drága kő volna koronáján . . Uohonzollera-Huqhing,Kouj»B-Sclib!Ítz,Lippo-]^etmold, Liechtenstein, Ajtlialt-^pesa^, Waldeck-Pyrnpujnt, — S még ezokhoz véve pár li^r(u^4f:enidbeJit, Témugyságr* nézve nen> t^M^opk ki,ennyit. . . Száz négyszög pvórtföld hogy, róna területen, Miként a napsugár, ég a-honazercliyu ; Nevel, termékonyU^lolkosit ét» megáld, Megforrui a jóUm,.elt^pip a viszályt. ( Két száz kilenuzven ayolcs qzer lakosság»,\' Mind egymáat ölolyo, egy atyffi^ágba. Holott magyar, horvát, tót, zsidó és német, Többféle » hitbqu fél edyvistop»ég.|t. Több vallás,\'egy )iU »efg a szitkon .¡4t: Halni ^jrte — ha kell — Wzor e t nl a hazát. . * Földed nagy réezt dombos, Londva s Muraköze, Van csak alma lapály-, síksággal beszegvo. Szolid éghf\\jlatod, "mint a flaUl lánv, Első rózsanj\'ihtV - szőreim tavasán \'.\' . . A Balaton mellék, oly ga>d#.gon áhlva Szépséggel, termekkel,, a szív örül ráj?. A morre fafiffjfj, gj^ngy^zpiflckre.lépnél, Minden kis porszemben kincs ée dic§ö»ég él. A romok sóhaja, hullámok zöngése, A múltnak megannyi szép elbeszélése . . . Őrzik is o kincset a museiu j^vönvk : , Maga az idő, s a romkoszorús bérc*ok. Hol az unalom hogy uo üsse Unyáját, , Megpendíti olykor Kisfaludy lantját j S a regék beszélne^c olyai> é<les uyclvon, Miként ha méz folyna kövön, füvön, vizén . . . Szépséged, bájaid hogy nézd minden na|xm ; Tükörként.uKittfld ragyog a JUktou. Ebbo\'inási nwgát Badacsony, Tátika, • Multad csatáiból » kétiv&i katona . . . S hogy a Hok szenvedés legyon jutalmazva, A napsugár ökot mog-iuögk-jszori\'mzj» I . . , . i Folyóid köst első v, Wag^s Dráva Mintha neKwtoW a eaomtaíd országra . . Oly adtát az arozrt >úg 0» keblb, A múlt éveken át kapott nohér sebbe ; . . . Összezúzza )Jw^átMugy int búcsút vissz^ ; Tört köny<jsqpjo^t a part vjrágo iszstalí A nem hájózható Jígcrcgy és ZaTa, Vig futás közj elszórt malmaidat hiytj?. Mura, moly Légrádiiál borill a Drávára. Mint szerető gyermek" anyjának karjára. Öntözvén réteket, virágoa mezőket, \' Lapályokón eUsórt buja lognlŐkot. Búzád, »mi Mrem, öröm rája >uUui} KoVa, kell Ituaká, ¡»-Mi Wú-1 vele Ütm. i i Merő, tiszt« krr.il j áé l»át még a liwtjo V Volin-papir fniotn rétea kél Wlől6. Annyi a gyttmölttiiMl h\'ó^ysZ^rlrt áfákat Támogatni ke fl. \'mWt rukkaht kírtonákht.\'.".\' Akkora az áldá^^rt^ tíJHliW^aií ág, \' \' " \'<\' \' \' S clélhettio rajta ¿géss\'StttfiíihjViíeág. \' ,i .1.1[ . i > . . I. • • \' . ■ i 1* :. I. .1 Szép czimeros ökrök húzzák az ekéket; Büszko rá a béres, mMön hajtja őket. H<\\jsz ido hó sziliy ! csáli jxiij, bokros 1 S a mély barázdühan oinlmrmagas a rozs. Hirbon áÜ ii\\énescd ; lovaidban jó vér ; Keszthely is tátiba Uiaga kincscket ér. A ki ilyori véyü páriákat növel, Bátran fngfíílyit a le^ql^sobb széjl^l. Vékony láh, icarep\'ii test, sötét, arany sörény, Egy kfs birtokot ér mii^don kanezu, vagy mén. Annyf s^rtvórf nevplsz, ólég Őt megyének ; \' Fehér zsirqd vií^zik fqT S^prony- és Bécsnek. Tó adi^z zsírt ; óda, fent fffirtlok, — berántanak . Juhézván : mi mindon9 nitics a magyarnak 7 ! . . . .1)!■ I r . I\' * .1 . \' ;...■( n.. * .! i. Tölgyes, bülüs^dnid, rei^kegbon nypdnkk, Biztos tanyái ős-, vt»ddisznóJ 0» nyálnak. Találhatni bennök száiutalitn oly tadat, Mely tán él^bfe*,»«!» U,V»t: napsuginratt r Mily idős az .tawtö,.oly, időa.Miín»3«5k, ■S kánikulában is hl^tJs, , Tölgy és bükkszMu ^lUadokai ¿^tek : Láttak, jó najKikat, me|)^Uuk a vásznuk. A fényük sudaráu midőu (U a íwldAr Csak egy szárnylbgyiwtés, a m&r a fellíökhe jáJ . Enrf/i Ivalmozv^ kinus h s ¿»UÚQe ; is e|jö|M \\ Ivén OyörbŐl lo Kosztholyro. Fel pénz^*3tt embori I fel tekintély, fel ész 1 I HMs^ts^ftiitfgm ogyik ttote ká«n ... - n,er mi\'--vt •■\'ozsgy Uog^i ¿m gerjc»»t, üdv- éa álüá»(«*l jtí 11 .4 j.y ■ ft \' ^ 40 ^ tató\'bk, hanem az idő 8 n pénzszűke gyakran « tán többnyiro a pnrnsztnál annak föoka. Igaz, hogy vásárra is gyakran mérföldekre megy gyalog vagy hajt lovaival, ökreivel, de odft vagy házi szükségletei, saját raháztatása, elkerülhetetlen fedezése, vagy másfelöl annak, a szorongó adó nat. fedezésére szükséges pénzt, torménye, növendékmarliája sat. eladása általi előteremtése, gyakran s többnyire mind a kettőnek egyszersmind leendő létesíthetése csődíti » parasztot. — A vásár napjai félünnepet képeznek a parasztgazda naptárában. Nincs módjában azonban azt még egygyel szaporítani, még pedig erőt s pénzt olyan ntraköltve, melyből anyagi haszna — felfogása szerint —- nem válna. Hozzuk közelebb hozzá a versenytért, tegyük lehetőbbé neki, kevesebb időveszteséggel, tán csak néhány órai mulasztással, keve-aebb költséggel, vagy tán minden költség nélkül abban — ha máskép nem, legalább nézőkép résstvehetni, s a parasztgazdák részéről a részvét nem mondom, hogy átalános, de legalább mindenesetre számosabb loeud a mostaninál, (mely jelenleg =0). 8 az onnan liazaté-rök hirül hozván az eredményt a többieknek, a versenyszántások léte köztudomásu dologgá fog válni, (mi moBt még igen gyakran minden megyeszerte hirdetgetés mellett sinos ugy). Lassan lassan mennél többen eleintén nézőkép, később tán réBztvevőleg is a versenytéren fognak azok közül megjelenni, kikre hatni, s a kiknél az okszerű gazdálkodás s földmivelés józan elveit mennél inkább terjeszteni s átalánosítani a vidéki, a megyei egyletek főfeladatának tartom. De azonkívül a kisebb birtokosnak is le-Intőbbé fog tetetni ez uton, béreseivel a versenyen résztvelietni, jni ő nála jelonleg a távolság miatt, vajmi gyakran lehetetlenséggé válik. Aaért tartom én szükségesnek, s a megyei agy. ¡c-.úk kitliKÖtt feladatára czélhozvesetőnek, a | vmmmM*mmmm*mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmammm Halászatod hlros; Keszthely fogásáról; Tihany félaaigeto tengergardájáróL Mely midőn ellepi a Balaton tavát, Azt hiszed: hogy sziget Ütötte fol magát. Oda megy a csolnak nyolca kilencx halászata), S ugy merik a halat kalap- ós lapáttal . . . Boraid V itt piano loveazem kalapom ; Szólj Szigliget, Szent-György, Toinoj áa Badacsony 1 Kővágó-Kör», Csobánca, Keai, a partvidék, Hol a nektárakban Ulx és azili^j kedv ég . . . Édes. mint anyatej ; csopjo részegítő; Hogyha fázol, kigyújt; búdban kedvébreaatő. A legszebb színarany, a ha pohárba töltöd, Nem győzöd csudálni a »ok asökő gyöngyöt. . . Mit * bor oreje torom a pohárban, S minden azomo cgyegy dal az áldomásban . . . Mogiazol egy meszelyt, kedved csucsorodik; Megiszol egy itezét, lolkod szomorodik . . . Üröm és búbánat lakják együtt siépon; Van benne álompor ; feledé», mely tépjen / Minden szent kötelet, mely a múlthoz csatol, S azt veszed éaare, hogy ébren vagy, de alszol. Van benn emlékezet . . . világító fényként, Az ía eszedbe jut, a mi meg sem történt!. . . Bogyay Lajos e nok táraknak apja, A hires Badacsony kenetteljea papja. Kí iákkal hinti a veaér aaent igéket, Kézzel a bort éa hírt termő venyigéket. Kgyík első boráa*, szőlésze a honnak, A ki nevet ad kint • Jó magyar bornak. --Egész Zala statárium elé való, Vert bora b ú - 0 l ö, és mind — gy uj tógától... Oazdáazatod jól áll; van egyeaülated ; A jó a nemea magot egyre hintegeted. Volt Georgloonja gróf Fesatetlo» Györgynek, Veri a gyökeret a jelen s jövőnak. megyoszerte vándorló, a vidéki szántásversenyek létrehozását. Van azonban még valami, mi a parasztgazdát — valljuk meg őszintén — a versenyhem tettleges részvéttől visszatartóztatja, » ez azon bonne megrögzött meggyőződés, hogy hiába ment oda, mert az „urak" oselédje ellenében díjat nem nyerend. Van bizonyosan ezen állításban olyan, mi nem áll, mit osupán megrögzött előítéletnek mondhatni, valamint p. o. az sen> áll, mit már paraszt szájából említve hallottunk, hogy boldogulna Ő ott, hogy nyerjen ő ott díjat, hol nem csak az „urak" cselédeivel kell neki versenyezni, lianem az urak is még a birálók, mert ezen félelmét bizonyára tökéletesen alap nélkülinek keresztelhetni. Azonban van mégis másfelől azon állí« tásnak, hogy a parasztgazda h béres munkájával a versenyt ki nem állhatja, valamely alapja is. Hasonlítsuk csak össze vonósmarháját, szántóeszközeit az uradalmi cseléd keze alatt létezővel, és osak kivételesen fogjuk azt találni, hogy tökéletesen párhuzamban álland amaz emezzel, ugy, hogy nom tagadhatni, mikép a kettő közti egyetemes verseny hasonló ahoz, ha nem trai-nirozott lovakat trainirozottakkal egy pályán, s ugyazon feltételek alatt egymással versenyt futtatni akarnánk. A lóversenyeknél is átlát« tuk ezen kivánat igazságtalanságát, s külön parasztversenyeket rendezénk, más feltételeket szabván ott, mint a versenyzésre elkészített lovaknál. A szántásversenyeknél tehát talán igazságtalanabbak legyünk-e; követeljük-e, hogy a parasztgazda idomtalan faokéjével, apró, gyenge marhájával ugyanazon szántási feltételeknek alá legyen vetve s eleget tegyen, mint a helyes vasokével, gyönyörű ozimereB ökrökkel szántó béres ? Korántsem szándékom a középponti ma-I gy*r gazdasági egylet által kidolgozott éscsak- Áldáa legyen a nagy hazafi névéi«, Nyomdokiü járni, less legnagyobb omléko. * A Balatonparton két oly fürdőhelyed, Miket bármely nemzet irigy szemmel néahet. A teremtő erő örök hatáaában, Majd nem kifáradt a sxépaégalkotásban.... S midőn megvoltak már bérc«, virágos völgyök, A viai Istenek segítségül jöttek. És lön teremtve a két aaép paradicsom, Üdítő lég, balzsam, kéj, örök vigalom. Savanyuvízforrás, a ligetek árnya, Hogy kí csak álmodá, a kéjhazát lá»»a. * Van egy köleányod, nagy hűséggel hozzád, Nem érez, és nem hall, még ia hangokat ád. Örömöt, bánatot vlsaaakiált feléd, 8 oly rokonúl, mint ha bírná »zivod felét. Hullám folett lakik; csillag alatt alszik ; Soha sem volt vágya, a csak akkor haragszik : Hogy ha vihar támad, mort ez túlkiál^ja, 8 elborúl c»üggodve, hideg néma»ágba. Nom bánija kinca éa fény; hatalomvágy, hír, rang; Iamorcd e leányt ?.... A tihanyi viazhang.... * Balaton-Henyénél maga» sziklafal áll; Nagy caoport törököt ért itt hajdan halál. Ugy ugratták le a azlkla tetejéről, Most is hallani még emo néprogéről. * Nngy-Kaivz»a hajdan erős volt várával, Most kereakedelme, ipar- a szorgalmával. Oabnapiaoz, vaaul, a termékforgalom Fényea jövőt igér éa tározát gazdagon. Pest-Buda, Trie»»t közt öaazekötő lánczazem ; Mért nem Fiúméval?... könybo lábbad aazem 1... Zala-Kgeraaag a megye székhelyével; Régi dicsőséggel, rági kerltéasel. nem országszerte kevés változásokkal elfogadott azántásversenyi feltételek allénnyilatkozni, sőt inkább elismerem, hogy ott a hyl tökéletes szántás forog szóban, csak ezen feltételek lehetnek irányadók. 8 igy mindenesetre országos szántásvcrsonynél, mint a mmjjyar gazdasági egylet által Tóthmegyeren rendezett vnln, csak ezen szántásversenyi feltételek létezhetnek, sőt megengodem, hogy megyei szántásversenyeknél, ha tökélotes szántásra ozélzó verseny -röl van szó, ezen feltételeket kell irányadóul elfogadni. Ott azonban, hol egyátnlában csak a fentálló s létező viszonyok közt lehetséges jó szántás tűzetik ki vorsenyi irányul, hol egészlen tökéletes s minden kifogás nélküli szántást kivánni, túlzás b lehetetlenség, hol már magában előlialadás, lm a jó — ha bár nem egészlen tökéletes szántás mennél átalánosabbá válik, ott igen is szükségosnek tartom ezen szántásversenyi feltételeket alantabbra szállítani, hogy a magasabb, de távolabb jövőben csak lehetséges irányt követve, meg ne felejtkezzünk arról, mit jelenleg elérni lehet, s azokat, kik közt a földnek holyesebb megmunkáltatását terjeszteni a megyei egyleteknek természetes feladata, reájok nézve körülményeik közt tulszigoru foltételek által ki ne zárjuk a versenybeni részvéttől. Legyenek tehát igenis megyei szántásversenyek, a tökéletes szántásra megkívántató feltételekkel, de legyenek a mellett vidéki szántásversenyek is leszállított szántási feltételekkel, s legyenek végre itt vagy amott, mig a parasztgazdák, ha bár némileg csak előitéletnek mondható is; do mindenesetre létező, s azért is, ha ózdiunkat nem akarjuk eltéveszteni, figyelembe veendő tartózkodása az „urakkal" versenyezni lassan megszűnik magától, külön paraszt-szántásvor-senyek is a körülményekhez idomított föltételekkel. Azért, ha a parasztgazda marháját, szántási eszközeit olyanoknak tartja s tudja, hogy Szépen épült város, híre» megyeháza; Nem jobb volna-e ez lo Nagy-Kanizaára VI.. * Muraköz vidéke hiroa Csáktornyával, A nagy Zrínyiek ös fészke, sírboltjával. Zrínyi Miklós költő itt nyugszik lantjával, Ki Kuraaneox mollett múlt ki vadkan által. Magyar I^onidáa, Szigetvár hősénok, Ide hoaták fejét. talán örök fénynek V Megmutatni, mikép nom kiméi drága vért, 8 hogy hal mog a magyar —^ha kell — a hazáért ? Id/) hoaták a főt, azt az égő napot, Melynek fényétől az Ozmán aelAjt kapott: Lövellvén rájok a honazerelem lángját, 8 karjával a kardnak gyilkoa rillogáaát. Szent itt minden porszem ; egyegy betű, vagy jel, Mutatván multunkat nagysága-, hírévol. — * Mivel nagynál vagyunk; van még egy nagyhátra^ Zalának saülöt^jo, a haza Deákja. Ily ombert küld Iston azon nép élére, Kit bo akar vinni Ígéret földére. Kínok egy szavára, egy gondolatára, Milliók reménye, hite, boldogsága Épül mint sziklafal a megáll a jövőnek, Mlg oaak napja ragyog a jog- éa törvénynek. Minden szava épit, mert a hit öleli; Minden tette megáll, mert a nép axereti. Kincső az igazság; erős vára törvény; Alap, mire épít: szilárd elv, ész, erény.... Nyugalma: diosőhon; milliók jóléte, Jog földén a népnok megistenülése* 1____ Claasicus föld, Zalai onnyi kincsed felett: őrködjék az I»ten, é» a honszeretet I ROBOZ. 41 fr p. nzlgorubb szántási feltételekre alapított szán-tásversenyben íh réBttvehet s részt voiuii kíván, korántsem akarnám ily külön paraszt-szántás-verseny felállítása következtében őt amazokból kizárni s kizárva látni, sőt inkább örülni lehet, ha mennél többen közülök abban részt vesznek, de mintán az eddigi tapasztalás azt mutatja, hogy abban részint előítéletből, réstint a viszonyaikhoz képest igen tulsxjgoruan felállított zzántásí megkívántatóságoknál s feltételeknél fogva részt nem vesznek, alkalmat s módot adui óhajtanék őnekik, szántásversenyben részt vehetni, hogy a példa azután több s több utánzókra találván, tetté váljon közös ozélunk sközös óhajtásunk, hazánkban t.i. e par exoellenoe földmivelésre hivott országban a jóföldmivelést, u józan s okszorll gazdálkodást nem csak egyes uradalmakban s egyes birtokokban mennél nagyobb tökélyre hozni, hanem azt nagy mbitkis birtokban, urnái s parasztnál egyformái», az egész haza területén átalánosítanl B. MI8KE IMRE. Mily olc«ó az élet! ... Legközelebbi számban már emliték egy öngyilkossági esetet ;s jól esett megnyugodni a léleknek azon hitl>en: hogy ez tán utolsó leszi Dehogy az! dehogy az! Tán oly vas kezekkel nyom a kor, hogy a teker alatt a vállaknak le kell roskadniok ?! Tán a lélek magában hordja mag» ellett gyUlölctét; azt az ölő mérget, melyből nincs gyógyulás, melyre nem adhat a világ írt!? Tán Bok sziv öröknek látja szenvedését, melyből ninos megváltás.. . s könnyebb neki a koporsón egy hant, mint az életben egy poroznék bánata V!... Tán annyira elestünk egymásra nézve, hogy á sziv szívvel nem doboghat ?... a kézszorítás nem meleg többé... a bizalom vissza-ntasíttatik... a segélykiáltás gúnyt nyer... s a hit ugy összerombolva, mikép feltámadására egy uj teremtett világ kell?!... Jöj jós lélek, ész, világítsatok! A szomajomi erdész legközelebb agyonlőtte magát; s ugyanezen időponton itt ogy takács; aug, 9-én pedig Kaposvár közelében egy ko-vácwlegény kötötte /öl magát; ugyan itt a közöl múltban egy osinos, fiatal leány golyóval vetett véget életének. Följajdúl a sziv, az érzelem ily hirekro! Most a fiatal leány, 1» pár komoly perez sújtja, szivén lövi inagát, mérget iszik , vagy vizbe ugrik . . . 16—16 éves ifjak a latin nyelv vagy logika helyett pisztolyt ragadnak, s lőnek egy félreértett szóért! . . . Sok férfi eldobja a munkát; megragadja a melancholia szele, s viszi magával; a szivo luill-gat, melyet pár pillanat megfásft, megtör, s az ósz uralma megazllnik. Eldobja az életet, mint haszontalan rongyot, melyet n könnyelműség, vagy csalódás összetéptek ... Nehezebb t(ípu, mint meghalni! Könnyebb néhány pillanat linláltusájávul megkUzdeAí, mint elviselni az élőt gondjait!... Magunk pusztítjuk magunkat) holott ha népünk számát ugyan ily számmal sokszoroznánk, — tán még ekkor is jutna minden emberre egy-egy ollonség, kivel megküzdeni kell! Vagy tán a folyó évtized ragálya? tán a légben van, mit besaivünk, — ugy, kor szelleme, gyógyítsd a lelkeket . . . Jőj isteni erő, gyógyíts! mert ember nem bír a sobokkel! . . . HOBOZ. Még behány azé a Balaton lecsapó-l&«a ügyében. (Vége.) Mindezen fönt elésorolt terhek éB nehézségek daczára s a vasúti társaság igazgatója felszólítása és tett ajánlatára mltgos Jankovioh László, gróf Zichy Nándor ós nmltgu gr. Zichy Ferenöi urak elnöklete és közreműködése által május 17-én a sárvizi, sióvölgyi és balaton-le-csapolási társulat B.-Füreden öszvegylllvén, elnök ur abalaton-osapolási ügyet saivén hordozván, a társulatok egyesülését óhajtva, az ügyet végeredményhez vinni óliajtotta. — Do sajnos, annyi minden ok nélküli akadályt hoztak fel némelyek, melyek sem szakértőiek, som közhasznúak , — Kolozsvári József ur a sióberki társulat meghatalmazottja, igen alapoB okokkal támogatta előadásában, miszerint a sióvölgyi alvidék érzékeny kárára, semmi esetre j>edig hasznára nem leend, ha a vasúti társulat a Bió szabályozást fölülről alá felé csak Kilitiig akarja műtéteibe venni. Ezen árkolás nem is lenne gyakorlati, mert álló vízből a föld liányást tenni, annyi, mint rostával vizet merni. A Sió szabályozásának és a Balaton alább szállításának alulról föl felé kell kezdődnio, és pedig az ozorai malom megsemmisítése által, ugyan Ozorától fölfelé, a Sió torkolatjáig; mire nézve Vadnai Rudolf ur óhajtását, miszerint 9 lábnyi leszállitással vétossék eszközlésbe a műtétei, pártolandó volna, do a körülményekhez képest nem kivihető, mort a Sió torkolatától, az ozorai malom alvizszinéig , ha 2®—4\'—0U esetet felveszünk; ha leszámítjuk, hogy minden Bzáz ölre t/t hüvelyk eset okvotetlen megkívántatik vízfolyásra, hogy a nád föl ne verje magát,—-akkor Siófoktól Ozoráig lf»,000 öl hosz-szú árokra, a víz folyásra 1*—44—10" eset kívántatik; marad a Balaton tükre leszállitáaára 0*—\'6l—" eset; tehát még akkor is, midőn az ozorai malom-fej elvágattatnék, és a Sió torkolatnál a megtorolt homok kitisztittatnék, osak is 6 lábbal fogna alább szállni a Balaton tükre, és így Vadnai Rudolf ur megközelítő óliajtása a lehetetlenséggel ütközik. Ha azonban a vasúti társulat által Siófoktól osak Kilitiig fogna műtéteibe vétetni a szabályozás, akkor alig lesz észrovehetö a Balaton tükrénok alább szállása; de még azon közóhajtásnak sem leaz elégség téve, hogy a Sió vize hajózható legyon, midőn a balatoni társulat 160,000 lörint adósságot venne a nyakába a nélkül, hogy osak érethető viz alább szállítást is tapasztalna birtokán, ismét osak ugy fog járni, mint a kilíti malom megvásárlásával. Egyesülni kell tehát, és a dolog bibéjén kell segíteni. Lenno pedig első teendője az e-gyesült társulatoknak az ozorai malom bíróilag való kibeosültetése, vagy örök ároni megvásárlása; ha azonban igen drága lenne ezen malom, kárpótlásul lehetne talán főmltgu hg Essterházy urnák kaposvári urodalmában egy annyi értékot meghaladó gőzmalmot építtetni, mit ö herozegsége talán hajlandó ia lenne elfogadni , mert Zseliczi óriás erdő rengetegeiben nagy mennyiségben létezik a fa, hogy lm ö hor-ozegségo viz helyett tűzi fával inditanámeg malomköveit, fáját az által nagyon értékesíthetné, és solia Bom panaszkodnék a molnár, hogy ninos vize. — Teljesen meg vagyok győződve, hogy ilyesmi egyezkedés talán előbb vezet euélhoz, mint pör utján a malmot megnyerni; de még is hiszem, hogy ő herozegsége nemeslelkü és hazafiúi buzgóságból ozon közhasznó cxélhoz jótékonyan, Udán még áldozattal is fog járulni, mit emberaxerető tetteivel már többször ia tanúsított. — Ugy hiszem, nem követtwm el rostái, midÖn az érdemes társidatoknak, ezen legközelebbi uton a kiegyenlitéBt ő herezegsógével, kiküldöttség által létrehozni — szivemből ajánlom. Még őzen mellékes, és neiu ■aakértösógh«* tartozó egyezkedések, és talán pörlekedések i» — folyhatnának, — addig Imladéktalan teendője a társulatnak a vissmentesitondő tórek ÍÖlmére-tését és tórkimutatását eszközlésbe venni, hogy ezen ujonan Bzülotett gyermeknek neve legyen, kiki előre tudhassa a költség-kivetéB után mennyi lesz a komaajándék, melylyel az egyesült komák adózni kötelesek leendnek. kötelesek pedig azért, mert különben meghalt a gyermek. — Megjegyzést érdemel, miszerint a viz-menteBitondő réstek kiHzámitásában csak olyas térek fordulhntnak elő, molyok még eddig soha sem mivoltettek; ügyelvén egyszersmind arra, miszerint maradnak oly térek is, — ha a Balaton 6 lábbal nlább szállana, melyek még sem maradnak a víztől mentve. Midőn a vimmente-sitendŐ térek kimutatása nagy pontosságot kíván, ahhoz hosszabb idő is kell; és miután « Balaton leosapolást a tárBulat mielőbb óhajtja, azért a fölméréseket azonnal meg knll kezdetni, különösen ügyelvén a sióberki szabályozási terv kéazitésnél: miszerint a megyei határ-kérdés megoldásában valami hibát ne kövessenek el a tervező mérnök urak; a költaég kivetésre nézve szakértők általi osztályozást tétetni ok-vetlon kötelessége lesz a társulatoknak , a vízmentesítendő téreket magbeoaülvén: mert nagy igazságtalanságnak tartanám, ha a siófoki birtokos a nyert poszhomokért annyit tartoznék fizetni, mint a sióvölgyi birtokos a jó berek-földért. Mégis meg kell említenem, hogy a költséges teherviselésre, némi jövedelme íb leend a tárBulatnak, moly u Balaton lcosapolásának le end eredménye; t. i. a zala-völgyi társulat eddig már szabályozta magát Szt.-Grótig, és talán igen ko\\és sikerrel, de ezután midőn 5 lábnyi esetot fog még nyerni a Balaton alább szállitóná-vul, — minden esetre adézók lesznek a Zala-mellékick egész Szt.-Grótlg. A vizmentesitési javadalmakon kivül, még a Balaton körületében létező tapolczai és egyéb a vizeken lévő malmok birtokosai bizonyára el nem fogják mulasztani, azon jótékonyságot illő mértékben a balaton-leosapolási társulatnak megtéríteni. A balatou-lee.sapolásí költség kiszámításához tartoznak mindezen föneirtlitett körülmények, melyek előmunkálatként kuloBrtl szolgálanduak, hogy a vízmentesítendő térekro az illetéket igazságosan ki lehessen vetni. Dioső nap lesz aug. 28-ika, mely napon talán lehet szeroncsónk mindem akadályok megoldásáról jó hirt vehetni; a társulatok alakuljanak testvérekké, a tegyék paradicsommá azon téroket, melyeknek az állam és közgazdászat érdekébeni mivelhetését, hasznosithatását évtizedek érlelik méhökben. Kaposvár juliua 8. 1862. CHKÖltOllKÖ GYULA. A tudomány ét annak alkalmazása. Ninos a nagy mindenségben tárgy , melynek rendeltetése, exélja ne voio*, » &em is képzelhetünk okos embert, aki minden «tél nélklU nftelftkeiuák ; mert ekkor már magában ellentmondana a* „okos" szónak, mely osak oly** embernek lehet tulajdona, aki mindig wMg tudja mondani, miért cselekszik valamit. Ha már a legparányibb a legjelentéktelenebb tárgynak is megvan a maga czélja, ha -4 42 «gye»\' #ntb«rn«k som azubad ok uélklÜ ,t üem tikárain mondani, oktalanul osalekedtiie, fölt«* hetjük-«, \'hogyha* éulboriségnok\' nincs kitUBbtt estél ja » hogy «» egész emberiség ok nélkül oaelekcdrták? , . ! «\'\'OrM^mintlMVltl azt fogja felélni, hógy nem; hogy iuWAibtfrlség \'hivatása h tökély folé\'hn^ lednl, eselékiHlnle\'p<>dig osak azt kéli \', iltiii o haladást tdősegíti. j , j p . - I Hogy tnlajdonkép mi a tükely, ezt mrnt vége» liín^ók mo^ tíeia hatáíWmtjyk,^\'annyit rnégiB mótídlmtutik,hogy ez minden \'¡¿óiefetnek netovábbja, s ezen netovábbat mi Istenben |ce r<»s*llk. A ^Okély félé haladni, vagy TstónW itiládinkább hason! Ötá lenni, e^y\'fö^aWnak. " A tökély^sbüléH cb^ö^o nz ezen iateni (ó^íkra, pielyot csak tu6r\\ ado^t nekünk ft jó ts-ícn, hogy logyén vezérfonalunk , me)y okfoj-ftííog véfcesBen bennünket a végozéí felé, Mikor (S A Világot alkotta s pályájára"hpty«u(e ezt á Vén fölífet, bizonyOB , az 8 qrök \'bbioscB^gét\'Ói kifolyó szabályok sfccrint tetto azt, belerejtette örök tÖrvépyeU, ipoly elfet pú a t e jr m és t> o t é i-\'hek\'ncWztyiíR, \'b ak cmbort ajckor jogWtotjja foí azok ^utÜÜUitf^\'í mikor megadja nelí nz é«zt. — A terméskői Örök törvéi lyeinek kutatása á\'tudómány, mely egy, ¿snkhögy roppant ^rjedolmfc miatt Agakra y\'BZtötti\\k a vele foglal-köiók, könnyebi) táj^kózhatés végett. A ny^l-véB* vizsgálja, fiógy alakult térmészetszcrlileg n nyelv, s hpgylehef azt hifivel ni a nélkül, hogy a természettől éltérnénk. Á törtépptbuvár kutatja azon természeti törvényeket, ipclyekct a lbtllAt századok\' leforgása alatt a\'/, emberiség lm n/egtarfott, boldogult, liji azoktól eltért, gyá-sios entastrophákhak volt kitéve. A bölcsészet a gondolkozás törvényeivel s átalán az emberrel foglalkozik. A ínönnyiségtunról nem is szükség \'kíflhiúnkl Látjuk tehát, hogy a tudomány ogy, éA ugyanazon természettörvények kutatása. l)e mit csináljunk most már n megismert törvényekkel? i . i No feledjük a végozélt, a tökélyt. A szol-lomm k kikeli bontakoznia az akadályok közül. H mi szükséges erre V Oly o&zközök, melyük a Bxollem szabad röptét qlésogítik, annak porhá-¡tát, a testet jó karba helyezik, hogy mikor a tprpiészet öíölf. törvényei kutatásával foglalkozik uz éqa, legmerészebb terveit no rontsa le az anyag lüányiv j^lkerülhetlejiül szükséges tehát, hogy a fulfcdozvtt törvények ¿qgíiségével a széliéin röptét könnyítsük, azokat ujabbak kikutatására használjuk f«l. Mi lw«na a nyelvészetnek, ha az állítólag kimttv^Ji, nyelv nem tudja magáról lerázni az értoUeuuk áltaji nyakába akasztott daróezokat ? Mit ét a\'történettudomány, ha annak vívmányait molyok rágják ... Miért lett felfödttzvw u gőz-, villanyerő, ««ttk azért, hogy a könyvekben heverjen?Nem, a tuiloaiátty által világosságra hozott törvényeket fel koll használnunk, azokat ismét átvinnünk uz anyagra,,-rigy nemesítve az anyagot, anyagiMe^tíé^etnyújtanunk az észnok,hogy a tökély útját egy lépéssel tovább világítsa. ■J - " kikUfnfott • heta mont alltfthnfcuásba, pedig e század arra töreko-dik. A t*t<k>rikány nem wél, de aa ányag «cm «zél,\' mlMkettö ónak orfsfcOz a tökély«sbü-lésré. N« itevmtlk tehát matérirtlibíhuNnak azt; amy uWMwcnet gyámolítja s unnak kifolyása, liadd aaenjönek alkahnaaáfcba\'a töiVényok,\'hlz-» tosítsák a» anyAfd alajH>t, ugy bizonyosak lehe-tt<rtk\'Wnn«vhégy \'hklftdunk. \' 1 \'tííín Wfény \'Mcgjtgyzést bátorkodtam K" teimi Kényi.ur a lapok 3rik ^áwíUu közölt czikkére, talán TÓTH VINCZK. h\\ Posti levolok. . (Auxuii^tiw tfj-ifi^ón.) , .i .iw. ■; i.i iiwpt rvu»íuji-V. tytrum doloti*. V\'Ur«d \'»•^♦V a ,kóm!A"ba. VMí \'ní»áf%i ¿»púi JrigMÍ« fic.nmlt i\'o fllő-lof(vikUak. VArJ«Vn.Wcfí»Ut. » paraJlraiia. üliiudfí h Whxjf, „V«rft4<»atíu^,,| Wf. fi r««t kiSat;lét^»lU. M oliufók li jüniiok. KUg a rAu(li\\ly. 3Úla-8umvgyról VcMlr katoaák liílWll HJu\'ne^éiíWk ( tUég. A „ewtlr\' pon- iffiTt uiimnojcy ol.) (lt. L\\„lfAnjy«Ar fÜ.atbo! monti(>k a» probor leguferöoy«bt> í o }uúny ei i,«! Ali^iuiyirq tünk kdliinösph nji. fővárosi porluvs kötött szegény ¡ro<ln|mi napszámosok, hogy egy m>pot miyd Huliv-tó\'n - Fii röiifon Wítenclrtnk, és\':m\'o íuost már tény, mikép n véletlenül k.özbojött, vagy n köz-1) oj 011 v ó I o 11 an nkailályok mintt (rtiert v«n ám « kettő közt kül()»l>(ég) semmi *o lesz a kéjutluM, és hu ^uktm ukurnnk, tessék a ilöezögös omnibuszon (mo-lyot og)\' olmviwz ne a s >r u ut d o lor isunAk novozett ol,) n Zugligetbe, — a piszkos s büdös király utezán végig a városerdőbe, vagy az lyoiínnn kinyi (ott r^gl nKomlóuba menni, molynek kitjiitjA elé Illan a ur (az uj vDudégli\'út\'). vörös nndrágbá bujtatott kajxiHt állított iszonyú bunkós bottal — n<j)n tudojj» mi cfc^ltxil —r JjíWkjui aztán ^í^jrej^drylgiSjra i» az ételek ilrát, ugy, hogy ,az i;mborní»k (Jtvágya ut elonyéaaik, vngv ha i\\oi|i, legalább is csömört k|»p. Ebből, azaví n f(tfedi kirándulás clmaradásáltAl az a tanulság, hftgy nz ember semminők se ürüljön olőro, azaz sommlt \'ao uldlegukzeu, nemusalc pénr.t, hanem olyasmit se, a ml uoui őr ngyin pénzt, do mégis nagy áron fizotjük t. i. a csalódás árával. i No Isten neki I ha nem is utazunk Füredre, mind lejönnek hbzzánk a jó béesiek, szintén külön vonaton, és kéjüturáhi Hzándókkal rf vágyból; moft legalább eddig soélmi vélotlen so jött köál>c, a mi o tor-vot is megsommisitotU! volua. Arfél ölőto bUto»1tha-tum őket, (és obben eoniwi ootro »o fognak csalódni) hogy ha mindjárt nem is olégüÚ sziveBséggol, mint íujuövul minket látnának Hécsbon, do még Is szívélyes örömmel fogadandjuk; és ha ném is nézothe^jük a nm o ny 0r S z á gba" (nHiinmelM mulatóhely Bécs mellett), vagy a „paradicsomba" („Paradics-<Jartonu mulatókort B6<i»bou) mort noküuk biz itt so ni o n y o r s z á gun k , so paradicsomunk ninc», —i do majd nv^gmutatjuk nekik a „dlszuófőt" (vendéglő a Zugligetben,) meg a „szép kilátást" (ugyanaz a városerdőben) óh ha semmit «0 hoznak is ssámurtk\'ra , derekasan mcgvendógeljllk ökot rántott csirkével, ámbár magunk nom szeretjük a rántást, tUeg Hornok sat. minők következése az loeud, hogy bármikor mogint örömost rándnland-nak lo hozzánk, mort most is bizonyosan jól fognak mulatni. 8Őt inog vagyok győződve, miszerint a fontosabb nrtpl kérdéíekbim még bizonyos megállapodás („Vorstilndlgangu)jttVond köztünk létre, mort hogy a manóban találkoznánk egymással, ha olőro noui állapodnánk meg abban: hogy például reggelin, ebéden, uzsonnán »at. itt vagy ott leszünk. Mondják, hogy ha szintén nom lép közbe valami akadály, az öla\'szok i s j ft n n e k ... . ámbár ez mindeddig eirak beézód, mort még semmi bizonyost so lobot hallani az iránt: valóba u visqo> uoani fogják-t) a trioss\'tiuk a nálok tett 1 á t y,g a t á s t ? Ujji\' hi«*»)»., hogj\' o tokintotbcu r<)v^d időn fogaink valami bizonyost tudni, mort az ősi^ kör zeledík, liosszura nojn nynjt)iayák a áolgot, do mi-féló kéjutívzás lk osnék a* óctoberl locs-pocsbah V \' ; Figyébiránt, hogy egyébről is boízéljünk és ne csupa kirándulásokról, szabadjon kérdeznem kedV«» «aorkotjítő«, .miként ívaarmk ö>>ök a ^luii&sán, mpg a [vicékenVan-p fz u-ói »ogéjy, ogy|ot »omjogy^inok kelop^öségíik ?, A >yip ifplli tüz<> nom száriti-o ki, a luiZAfiak s honleányok keí)l^Vxil a nnmzoti IroilfelÖín Iránti féiniVéUt? Ab I do bó\'gyaii in tudrtk ily^rtiit \'kiértleáíii V Hlhíeá ba^ már a lelke» Sottiogy én Kaik Iíh \'aidgfeledkoznék logsiontolib kí>n»an várlmfuának ily ügyijk ó^Qlvujü gyii^olítást? ü két l^lke* n^egyq pj^-j dk kitott; magáért, é» bizonyára,m^»t so mAradai^d-iiftk hátra, liánom a® első »o^ban foglaUndják cl áa; ftket megillető állást. — I.cgyenok üdvflzftlvo^ í>mHí n«|iá«y újdonsággal kulli\'Vit hawarjii-ban »zolgáluOjin, ugy- e V Van akár nionuyi. Legelőször is azt nom hagyhatom euilitutlenlll, hogy oktober 1-én Pompéryén („Az órízág") ki vül iriég két xtj\'lhp kozdi mog pályáját. I)1 „Á Voaér" j>ólitikai lap, tulajdonos szerkesztő Maj 1 á t h K á I-Wjá» megjélwnia l»yk*>Hiut kátssnr; (c^aK a\'táij lygyeuok közkatonái, a^az clőtízqtirt, «xcrt^jick nélkül Iwyiis ly^js v oz ó r k e d n i). 2) pAz ifju hem- {.edékli »zépirodajini Jiet(lap, tuliy\'dqiH\'H szerkesztő I a I o g h Z o 11 á n; kívánjuk hófry ln ó^Véb tt\\ j Ö n (liluzeh rtem n», bár nem lesz oka mhgáf g<íni«>thi), axau inínél számosabb ÓVot éljon, ahálktlsázonlum, hogy ifj(usátídt. olvei^teu^.lííllQiil^^ ^>atárM (pofltikai lap) 0- ¡P.PiR^^ V fl^W- i« jfflpllij .» Volna, ipég egy p,\'ir újdonság, <Je a p^»ts\\ indul »lctnem kell lovóleini\'ni\'l. Jövőm tobíictí A.-Lendvn, 1H(12. aug. lfl-én. Nöincwik az aratásnak, hancui már a bordásnak is vége vau náluixk » több helyen már a oaépdéa i» javában foly, h igya wufcün, u réjiumag és Ju\\jiUuu (pohánka) (VSté^t klvévo egyéb dolgn nincs a gazda embernek, míg miyd a kukoricza és burgonyaszedés idejo l>o nom k,övotkezik. Vidékünkön » átalában az egész M ut a t <t .»Sf1 (Mtir\'^l^-trt^1 nereztotik »7.0», az AlaórLtndvai és Mliraköai hígyJUU»est>|c közt a ;Stüjor bnUrtyl vgósz\'.Letenyáig lovonulé\'[táraég, melynek egyik »zéléu a IIura folyó, másik szélén Londva vizo kigyódzjk » o két viz közt ismét számtalan falvak é» dús mezők lx)ritják a téri) —jó volt a termés,\' legalább panaszt nom ballottam, pedig a föld-mivelö pórnóp|>(d Is igon gyakran érintkeaein; az áta-láuo» jó tormóa torinészotcsen nom értetődik Alton vidékekre, m<|lyok jégverést R|qnvodtek, mert ott »em-miféle tormé» eom volt. Mint mindenkor, u^y oz idén is legjobban diszlpt^ aí árpa » egyéb Uvas/.i gabona, mort nálunk az őszi gabonák a Mura ködétől sokat «zenvednok s igy A Murnvölgybon az őszi gitboiiB-né-mekből igon ritkád kapunk jó termést. A kukoricza is jó termést igér. Szénánk kevés lett, sarjút »«mmit »em remélünk, mprt a roppant »»Ariuifiíg ipi*tt a fűnek még a gyökere is kiégett, inivol tartjuk ki ini\\jd mnrhájnkat, ha a tél k^rán l>í>áll én ho»«zan tart? ez aggaszt bennünket leginkább, és így már élőre la félünk a téltől. — Szőlőhegyeink szépen mutatnak » ha ea^ntál mindon héten egy kla eső eshetnék s reá szép moleg idő követkoshetnék még aok é» jó bort rer mélhetnénk; a uagy szárazság is »okát ártptt. (}yü-möloaünk sok, néhol fölöslegesen 1» termett olajinyira, ho^y ,a fák ágai is lo-letörtok súlyos terheik alatt, igy legalább a tolv<\\joknak is jut s a fán is marad; vidékünkön á tolv«\\jlás már valóságoii ssokássá lett, a me* zőn még n gabona-koroHztaV.ut laimegvátnolták, kát még ni burgonyát mennyire lopják s do móg »soitio-ruabb az, hogy a szomszéd hclyaégboliek falkasaámra legeltették lovaikat » ökroikot ré^joinkon s gabonáinkban, h ha ilyenko-. a gazda a totemc« kárt megbeccül-tetto nz elöljárón által, hát a 10—15 ftig menő kár 1—2 ftra becsültetott, hát a ctb»zÖk mlro valók, hogy ennyi kár virténik? jobban szorotnók hallgatni a ¿ükről, áa oumagam nom tapasztaltam volnai, hogy ceöazoink 1» Q»*k ugy lopnak, mint akármolylk máa tolvaj, oz valólMin Bzomoró dolog í Do nézzünk be v^-rOBUukba, talán ott )icin fogunk ily azqmoru dolgokra bukkanni.Khon nil mindjárt »zemünklié akadt az egymáshoz közöl álló két mészárszék, mhlj-ek ttilhdegyi-kélwn ugyanegy zsldó-mészáro» monopolizálja a Ut-mérést, itt.aztán aa cihbornok nemcsak hogy cnudar ros* bn^rt mérnök, luuynu melléja^/pn^ba i^ndeao«» még Vi 8°ni kap, pedig 13 falubeliek hordapak hust o két mészár^zél^b^l. Tovább meijdegélvp a sütők oroszlános czimoroi ö\'tbmuk »\'zonidtlkbe, nz orOsztánnnk két első lábába rkndcflm (tcrmészoteiieá). Igeh helyes é» izlet^» useoilyék éa szarvasok foatutnek, aa embor azlnto dtvágyat kap r^jok, aat^tn.l^tvág)ía o»ak- bamar ülvc*z, l^ ^ptokiut a boltag^óns. végig tokjnt ^ sok hqlytplcn é» ro»Bul sült »ütoiuényckon. Vasárna-ptinkint ])<!dig lcgokgsabliAn te»z u ki megszökik AL só-Lon\'dvárói, inort\'a mily f(\\jtuTanság<>t.éti azemtélbn-»éget fénye» nappal nz ittezán. A mindkét uombéli cse-láduk elkövetnek, valóbart pJrulni* kell nviudeii b<JO»ü-bites ombernok , ilyonW * kojWaáiik.bart «»ál/a z«a»e f ^pn.dflijabérofa^ raggol|g,s át az ogéfx váró» csakúgy hangzik a sok, kuíjpgabUtól és gyalázató» danáktól, és mindezen garázda é» szomto-lon tettek ellen »enki sem tesz, mintha elöljáróságaem 4 43 volna a városban, valóban szomorú látvány az, hogy n mostani nemzedék monnyiro clkorcsosodott, pedig ha kissó gondolkodni tudna, őszébe juthatna, liogy mih-don ily kihágásokosak egészségnekártanak, tehát magyarán megmondva: önmaga alatt vágja áfát. Isten volünk. r. I. Muraköz, 1802. aug. 17-ón. Tekintető» Szerkesztő ur 1 A postája ugy is nálunk volt tán, s azé;\'t tudja, hogy nagyon sok dolog van Muraköz felé. Ugyau íb csépel,, kinok kenyere nincs 5 piaezra szállit, kinek pénzo ninoson: szánt a kinek fóldjo van, do veti a répát is téli etetésül; kinek földjo sincsen, koreuko-désben izzad, vagy busul stb. Miután még eddig íen-ki som tágitott szakmájától, azt kell hinnem, mikóp másoknak még több dolguk lőhet mint nokem ; azért én teszom félro a magamét, hogy (mig egy illetékesebb akad) boköszöntsok a Zala-Somogyi Közlönynél, mert csakugyan el nem tUrhetném, hogy keretéből kimaradjon Muraköz. Társulgó amúgy is" unalmas, érzelegni pedig von lóvén mint a féle falusi otíiber, az időn kezdem: ezzel van nekünk gazdáknak legtöbb dolgunk, neui az unalommal, sem a tyúkszem Irtásával. Időnk kora ta-vosztól száraz. Sokszor mutatkoztak terhes felbök láthatárunkon, do mindannyiszor erőte^os szelők terelték cl azokat; és igy lett kévét takarmányunk, ailány zab- és árpánk, do igy szinte a rozs ós búza tiszta, csakhogy ez utóbbi magra nézve, nem kielégítő. Dohányunk , a mi csekély van is, rósz, A több helyeken már »« sárguló kukoricza átaláhan meddő mar^d, ha 0 napokban egy kis csőt nem adott volna az laton. Ozukorrépa még oddig daezol az idővel. Muraközi hegyeink bő szürethez adnak reményt, (gyümölcs mindennemű termett. Ez idén járványfélo száj- és köíömbi\\j<m ment át Sxarvascsordánk ; azonban kivételesen vesztek gyengébb borjak. Lovaink egészségesebbek, t. i. melyek nálunk vannak, az ellopottakról mások többet tudnak. A sertvésok és apró majorságunk — értem a tollasokat — három évtől fogva, rendesen hullanak. Muraköznek 00 ozor lakosa földművelésből él: méhszorgalommal munkálódván jó, do kevés földjén. Oazdászatunkat előmozdítják : a rónánkon keresztül futó vaspálya, gróf Pcsztetine Oyörgynek jólkezolt gazdasága, a csáktornyai ezukorgyár t\'s a—.luxus. Ugyanis vaspálya által megkönnyebbülvén a szállítás, tormelöink könnyön eladhatnak: hmtv fuliwklnk *si-runkba (a min különben is segitottek már). Az uro-dalini majorokban, hová népünk munkára jár, eltanulhatja a jó szántást, boronálást, h megösmeri a legjobb gépeket: a kukoricza vetőt ób töltőt sokan ol is sajátiták. A ezukorgyár számára podig értéktseji Joj^t termeszteni, minthogy 00 ujkriyczárjával íizoti a ré-]>ának mázsáját; gazdászatunk londitésében tényező a luxus ii^-, mert ü^tálaink kettőztetik szorgalmakat, csakWo^rvpi^.Héa, )ne^^>t, p^py* j&ÜMn^itdo gyar nadrágot és kerókkalapot vohe#*oner- vásárfiául, a nők pedig már régből er.iczomázzák öltözőtöket, a mi természetesen pénzbe kerül, a pénz ismét munkába, •— Az ópitkozésok íb mind téglából és osjnnal halaltraáW ¿lö.\'MMi1 vafa hátrányába gazdáízatunknáW,1 megmondj faláp gázkor, midőn ».jelenleg ;á^lá-( nosan érintett gaádászatn\'ak egyes ágairól szélandok, ha szólhatok? •) Végre nem hagyhatom említés nélkül, rnikép a tűzi olem Muraközben is annyi kárt tett ez, idén, hogy hasonlóra lcgörogcbhjoink som cm lót&fl&k. U\'&hftír il égett szorotvo tisztelt (i . . . J . . .. rtÍWl-ik óvoenl fö^i^k^ak^luVtá*« is mindou gs^4«ági épületeivel együtt. Bolicza falu íh majd egészen leégett, melynek egykori földesura a jó saivü In^cy Ádám • bátor lelkű hazatin kívül a kii Eesztotica Öyörgy ur 100 p. mérő gabnát, llaulik zágrábi érsek 100 frt ujpénzt; még a csekélyebb tchot-ségü szomszéd birtokosok som maradtak hidegek a Hzegényok iránt. Szoranesétlonséggcl végzeun, do enyhült ez a meleg" részvétnek enyhítő bálzsamá, az összetartás által. Vessünk tehát vállat! ha nem is a világgal -r vessünk vállat azokkal, kikkel egy bonnak Hzivjuk levegőjét és a szerencsétlenségek legnagyobbika alatt som roskadandunk Öszxol Istrfn velünk. I\'ÉTEUFALVY M. ISTVÁ^. — \\ .IMMM \') tt«iv\'c»vu Útjuk ont ntiitdoti idölxH. Siork. kuu-Nzfiit-.ttikldx, augustiu hó. Tek íntetes szerkesztő ur! Mióta rendes loveju\' zői állásomnál fogva több lapokban o vidéket kévisel-ni szerencsés vagyolfc uem ragfdUm oly örömmel tollat kezembe mint jelen czikkom megírásánál. Igen is! — magasztos öröm , elragadó érzelem dagasztja honfiúi keblemet szülőföldem Somogy- és karöltve vele együtt békés szoretet- s cgyotértÓBbcn járó testvére Zalamcgyo iránt, melynek lw\\jo8VÍdékBzflltc józan, minden Bzép- b nemesért ogyiránt buzgó gyermekei megértve a kor intő szavát, a nuYcltség teréni haladásuknak egy gyönyörű csillogó példáját tüntetik fel a „Zala-Somogyi Közlönyu-ben, mert lehet-e egy megyo uépo műveltségének czéiszerü nevelésének, és józiu» órtolmo megismerésének pontosabb mérlege, mint a szellemet egyedül óltotö s fontartó irodalompártolás, mert nem lehet müveit azon nemzet, melynek irodalma nincsI ugy nem lehet müveit azon nép, mely azt anyagilag s szellemileg egyaránt nem pártolja. Nem szabad tehát kétsógbo vonnom, miszerint n két kedves mo-gyo lelkes közönsége vetélkodvo s buzgó szcrctottel ragadá meg az alkalmat, midőn szakértőimé* *) ogyé-nek á|>olása mellett irodalmi Bzülöttjo oly egészséges testtel s lélekkel megszületett — hogy annak üdvözletére tűinél hamarabb b minél nagyobb s^ámlutn ¡jsz-szesercgeljcn; felfogva józau értelemmel azt, hogy ezzel a müveit népek bsuk tekintélyének és haladásának tero széleshedik. Midőn végzetem a tudvalóvjj időszak\' zavara után mintegy 4évro tehát ezelőtt Hévvel 0 tejjel inéz-zol folyó Kanaán földére vezetett (uiajd alkalmat vo-szok megirni milyen! Knnaán földo ez), mily gyakran kelle még pirulva oltürnöm némely nyegléskedö környezőimtől ivz egykori „Kistükörében Sóinugyról olvasható vastag jellemző szavakat: , „Somot, almit, körtvélyt itt «lrgot ehet»*, )>o » tuilomiejrfxM tiut kevert vclut««." Vívjon, ueui kétszeresbe az öröm tehát, mely köbleinket átrozgi, midőn ma már Somogy — niind a tudományos műveltség, mind a czéiszerü hasznos bőven gyümölcsöző gazdászat és gazdasági egyesületek, mind a szép művészetek, jeles intézetek, s évoukint emelkedő iskolák stb. mind meg annyi példányai által az óriási haladásnak — oly kitűnő helyet foglal cl kedves hazánk többi megyéi közt, hogy orényes népei büszkén mondhatják, hogy. Ők Sornu,/ymegyéik méltó gyoimekei. ,ígen is ii^új^tó művelt gyermekei! —• és mint ilyenek átlátták, mln/.i;rint az ^«zo^le^il é» anyw gi mozgalmaik életrevalóságba^ oly főkön állanak: hpgy>zok a.págy, közönig,, az ország nép i tudomái, sára juttatása tekintetéből utmutató példaként si\\ját maguknak egy önálló tudományon, gazdészati, művészeti és & ¡m a gondolat, az cszino igévé vált. \' j J . J:n is S^tekj U^yUhú k< d^cs „ftalfrfy;, 1 mogyi KŐzMAy" -<m kot, adja ás ógMio(^kkét tcglnyl dús s a természet minden gyü^ölcsiúvol ^clfkaBitett testvér megyo az erény, nomcB cselckvényck a tudd»\' iTnány- a böU-soségWni haladás,, a gazd^sepe ií jólótc bén, <kédv\'o% fapJiC*pár úflát líbahVnnyit« hir^kfdjAk miszeriut t;övid idő multán Wyon szükséges Lpjának g)e[|^tf Ji^fej^kezzék meg az irodalom föszékhelyéről is mint a tudományok t\'.\'li}\'. 1 -1 \' < I . Ez őszinte beköszöntés után t. sze(rk<\'ivzt,ü urijak ÚuAujtóljTV\'Tgéfe^t\'«» fogádá\'st témfell V ^^ky ™^*1 r. 1. városunk- és vidékénok szellemi és anyagi mozgalmait 1 folytonos éber ilgyeluUinel;kiférve;¡minden\' megtörtént és megtörténhetondö dolgot, eseményt, a i tóirttótí te*\'"1"\' A marhavész pusztítja a birtokosok vagyouaít, megesik, hogy némely jobbmódu gazdának Ífz-4 nftp alatt lt)—1b darab szarvasmarhája hull él, minden orvoslá« és gondos ápolás mellett is { őrizzen az Isten minden vidéket az ily veszedelemtől. Szép példája a vallásos buzgóságnuk gu a keresztényi kötelességnek itteni volt lakos néh<M Baf/ia József, ezelőtt i héttől elhunyt közlkkosnak okelokvá-nyo, moly megérdemli, hogy — mint neme* tatt -*- az utókornak kegyeletes cm lékül följegyt-zteisék. ugyan az itteni rcf. egyháznah és ref. iskolának vég-rendolutilcg ÍOUO oszt. ftot hagyományozott. Nyugi«!- • jók békességben ! ■ >■ Föhlmives gazdáink az aratást befejézvo, nyomtatáshoz fogtak | a gal>onft szalmára kevés, sZemro azonban á.UUban caomíja (17 kéve) megadja a két vékát (3 véka egy pesti inérő), szoqwp né»vo a,busa meglehetős szép, tt rozs hitványas.szemetes. Píaoti árak: Tlsztabitza, pesti mérő ft. 10— 30 kr. ltoií 0 fi ÁrjwB ^O ft. Zab 2 ft. K\\ik(«flcza és burgonya t^jJísés hiánya miatt kevés Iobz., v Uyümök\'B átalábun elég van, t. i. a,gyt|m<)lcBÖs bolyokon; nálunk ozonbaa ugy szíván semmi, fcst)-kély rosr. minőségű szőlejo vagy gyümölcsöso levéu e város közönségének , miVel itt nem ig<ín szereik a fa ültetést ós nevelést; ráfogják, hogy é* a szikes föjd nem neveli meg a fát. Nem í>b a! ha el nem, ültetjük, és ha ímmol-ániiaal elül\' .tjük is -— gondosan, nem ápoljuk. \' B(>ltS KÁBOLY. Hirek ós eseményeit. Aug. hó fi-ón nyilvános tiszti UléH tartatott mólt. Mérey Károly főispán ut- elnöklete alatt, Ui.a jelenlevő közönséget üdvözölvén, a körutiábani slkett korán sem inagánuk. hvnem tiszttársai húzgálmántdk tulajdonító 5 s továbbra is lankadatlan oróly- ás buzgalomra laté őket. Ezekután a cattcelláriai leiratok, helytartósági kiboceátványok olvastattak fel; ezek köst legfontosabb volt, az ország különféle hatóságiinak, a néniet-szláv örökös tartományok hatóságaihoz intézett átiratokban hazai törvények és több kir. íou-dclot értelmében használt mag^ iu* nyelvet érintő ki-bocsátvány; <w utóbbi hatóságok n. magyAr nyelvet nom tudva, az ezen szerkesztett iratokat vagy visszaküldik, vagy eliutézetlunül hagyják. Hogy az 0 körülményből mind az által m>a mind egyt-a érdekűkre háromló hátrány mellőztessék a nagyméltóságú magyar JuJmlyiatiAtantouucezi^uAk » MiHiXMF nyelv kizárólagos használatára való jogának megőrzése meU^^aíhatóságokhoz kil>oc8átványt intézett, a Lajthán tull hatóságokkal a gya-tl)óVkr(M»B latin nyelveni levelezést kívánni sem hiszi a nmlgu m. kir. h lytartóta-nácB, hogy 1. német-szláv hatóságokkal a német nyelveni érintV.í».és lehető, inert minden magyarországi hatóság birtokában van o nyelvnek. Azért rendeli, 1 ogy inig véglegesen dönteni fog o kérdés felett az ország törvényhozó testülete alkotmányos uton, a ma-kty^r.líf^ÓBágok a némot-szláv tartományok hatóságai-9idz>intizett irataikat az elnökség utján kivételesen német uyelvcn szorkcB^sz^k. Azon Igatóságai, az or-s^gn\'alj/ Ilik. u Alltel tkU-éHH|;\\a »¿igyar átiratot küldjék fol a nmlgu m. kir. belztartótanácshoz, mely árd, marczali föbiró, Kelonten l.ajos mdsod\'Alisiwín a magyar nyelvet védik , s a német nyolvoni levelezést mellőzni kivágják; Hegyessy, szigetvári föbiró — hogy az ügyek hátrányt ne szenvedjenek — igen is • jiáWtoH»!a n\'Oiaht »li. lllin] ltdvelto4»t.| Md^rt. ^JniVildK .következő végzés lett kiippjulva : Tiidomásúl,vétetik. pánja f. hó Ó-én a külön MZolgaUrásaÁ^\\V^(^tégek és iskolák mwlátoiratósa végcitta megyovb Kűi u<ra Indult. ,r \'W lTUiÖM^tM 1 fwiökhvLgy-kanizsai Ötében a padláson a gerenda égni kez-ott levő nagy csomag gyufa moggyulla-akhainar észrevétetvén minden további ká^nélkül oltatott el, tuiélkül, hogy a harangok rém .-Knnizsi&i\'nim xiteos^ö lovö ^íg judomAsára juttatok; mog leven gyüzöUvo, hogy a j^ü ujn^lom ,!<-ly jelenleg belga király birtoka, SÜtgü Íziksít/\'dl atÍáf kövesebb Jfffl szSÍlÍ^ k Í|vó ^ÖJJIÍvo SArszoge. ¿kó Talabér termő földről ezt szívobou veszi és unalommal nem ZsÍ$®ond, földbirtokos úrhoz vacaora alkalmá- éi vas andj a. Ez ünnepélyes fogadástétel után dologra térvo, újdonságul iílmtom-^mjoly itt ugyan nom újdonság—^ hogy nálunk, e müvql^ városban a házkiásások osato^1 ralltíil nem napi — illotöleg éjjeli foglalkozásuk némely gQ-noBztovő czinkoBoknak; egyee\' polgártársainkat gyakran 4—J>(X) frt értékű ejfyotmások eltolvtylásáVat ká;-rosltják inog, a rendőrség aom kópé»,oUg ligyiilnieí és őrködést fejteni ki, hogy a gono»z^y#( tylyojokat rajta kaphatná, vagy azokat felfedezhotné., ííig e^ok egy részről ugy történnek más részről.\'\' 1 \' \' 1 Jgto?tiMl*3*|I^ hofyy. uift nak néha, kikuek az igazság kimondása f/\'jök lágyára á\\k tf^mMA ímmm&X vi■¿ILft\'tótöi sjlJg tudoipására juttatok ; meg lóvén győzödvo, hogy városhoz éijüloté t»4f bfíotl tVfltvfi. bij Ankl I^giuUhb nioariUtbi, (Jfir aV»rA,jr| *.»! s««rk. \'egek közt gyűrűjétől órájávól, > egy véreitől »nrlntogy r.r.iu.\'l r____rji. u______L____!_» ...... 1 « ^ ». «v i\\i><1 • iii vljvtvi. vi h »v« | t ■ r>(^fo£ntjátó) f<mzta^)\'.t Jti<jk. Szavok szerint fegyve-1 XlawJdtölulsölre k«n szükségök, a fegy vereket a bokrokhaii megtalálhatják. \' \' Még folyvást 30 -öl foknyi melegbt-u• flvajv.) znnk, sí valóban készpénzzel fizoti>^ r^ otnlxm \\\'gy u.\'i felliŐt, vagy néhány\' caepp esőt. A torth\'ékek lvtüliick rt»rjura wiíát rumó^y, ...... tököt mondott; a legelek ki vannak égve, s töb"» • jorbÁH \'k birkftdög hralkodlit;\' sliglifc \'>401 nqat le^s?!; . . f, .-Vr AA t\\< it( \' » " A |ulrhí\\jnak különös neméi0» ertcsflf;\' ik. K-ot mogsérti Y. X. rákiált Y-ra: én C.it a9K9P)ilog 44 + nrezul vágtam • és éu önt szeltem.leg kihívom — pisztolyra, — felelt Y. No. igy legalább nem foly vér ! * A kapó»vári fiatalság jótékony czélra mükod-velöi előadások rondozéaóvol foglalkozik: kivárniuk jó »ikort. * Spmogy megye több pondján műkődnek a cséplőgépek részint gőz-, részint lóorövel. Mit is to-hetnének gazdáink mást, midőn kazaljaik ott állnak őcaxerakva, munkás kéz hiányában, várván a ttlz- és őszi csőkot. * Aug. hó 7-én gyűlés tartatott Kaposvárott Madarász József elnöklete alatt; a kidolgozott takarékpénztári alapszabályok vetettek vizsgálat alá, s vitattak meg; molyok fölsőbb holyro terjesztetvén, megerősítésük váratik. * Aug. 13-án a borászati szakosztály gyűlt ösz-dzo Somaaich Pál elnőkleto alatt, a jövő Űrkiállítás rendezése, s a bortermelés, a termő földmennyiség, kivitel, fogyasztás és a termelésből folyó tiszta haszonra vonatkozó statisztikai adatok mikénti összegyűjtése a kimutatása felett tanácskozván. •) * Annyira sülnek a azülöfürtök, hogy ha még tovább aem loaz eső, nagyban csökkontik a bő szürőthez kötött roménycket * A köttaoi szőlők mellett ismét megloptok egy szép madarat azok közül kik Vityán az ütközés alkalmával a pandúrt agyonlőtték. Kemény fojü gyorok, a mennyiben 3 roposzt és 8 szem nyulsörétot lőttok bele, 8 a helyett, hogy elcsott volna, még elpient másfél óra járásra, s ott ls már borivás mollott nyomták ol. Most a megyeház hűvösében gondolkodik arról, hogy a gonosztettek sokszor mily — magas lielyro juttatják emborcikot. Novo: Kaprcllor Imro. * Még folyvást tüzcsotckről hallunk a mogyé-bon ; Kaposvárott is loégett újra ogy istálló, mely biztosítva nem volt: ogy gypjtás pedig moghiusult. a mennyiben Llea^íer László, már magát többször kitűntetett tűzoltó, korán a helyszínén teremvén, a még alig véka nagyságú helyon égő lángra testtel ráfeküdt, a összeégett kézzol tópto szét a ház ültükét. Hisszük, lesz gondja a városnak ily egyén megjutalmazására, ki meglehet az egész hássort mentetto meg a pusztulástól; clo fölhívjuk rá az érdemos magyar biztosító társaság igazgatóságának figyelmét is, ki az életveszély daczára .bátor s nomos magaviseletével csak ez egy esetben több száz frtot inontétt meg a társulat részoro. — Jutalmazzuk mindenkor és minden téren az érdemet. 0 Auor Lipót novea hegedűművészt 11.-Füredről Kaposvárra várják, hol hangvorsonyt szándékoz!!« *) Ai írdciiK» »t*ko«itily mtlkü<W*4re, mtly uirgy^nk « Ur«ml m>t«c< <VWlri«iJ*lt rmk <Utt«tl, — l.gkü,.lnbl, vMiit«- tirilnk. rendezni; előre is hiitzük. hogy a közöniég tetszése és méltánylásával fog találkozni. Nyílt posta. A „buciu" rövid ld5n elbuctuitk MiUlfiinktól, t beállít • U olYMÓtólWg «14. „KIvasstotUm a p^HUimet." Többen Is mondjik eit, a níl-klll, ti^KX v«r**t íróinak röla. N. J.-uak; Mm Uvolet, xa kUldamíiiyt Min kaptam | Ka koiembci jö, — njrorod a rila»»t. „Ne mond meg" — »cnkluok a földön. l.elMrc, U/.-nak; a vöröíbort uctflunl, van elíg inuuka-IAk , lionló U vau, - moit önó a többi. „Hol van ai aranyi" Páldalom, nam Uthat világot, «rvnn-d*atct*en ön m» Uiiullnknt uoiííal, ha — eilUt lí»a U, örömmai váltja bc a publlk un. Hodalkra i Y.u>t kö.iöutt. A. Imrének : McgfcUdkciett Un T „lUboni* no ligy," könnyen folyó calnoi költemény ( Iró-Jibau van költöl ír, i hopy mlnil Jobb nlpmondikat írjon, c»ak oda a nip kö<4, elletni iiukáaalt, mondókáit, örömit ¿a kcMrvclt; köaölnt fogjuk. O. AlaJomaV i Köfxönjllk t nem nyugatik »okAlg. T. J-ának, Gombán i ttabad remílndak f M. Jáiiotoak, Költőn « Fájlal|uk a kit angyal halálát, vígat ital Ja a ttömörödött itiveket o tudat t at^rt vált el oly korán, mert moiice kellett repülnie — at ¿gbo I Dalmátiyóinak, Kaposvár i „schwevhátl sor, stelnbrucki." Ki látott Ily tMmáról versIAkálni 1 Btclnbnickl t sertől vers nem ugrik kl — a föbtn I Atalábau tUrelmot kérűuk t. IróUrtalnktól ; a bckllldÖH művekre nítve sorrendet kell tartanunk. Felel«» szerkesztő: FODOR PÁL. I.r 1 i \' i =» Gazdasági tudósítások. Nagy-Kanizsa, aug. 18. Folyó hó 11-én tartott országosvásárunk alkalmával éjien nom uralkodott oly élénkség gabonapiacztinkon, mint a minőt reméltünk volna, minők egy részről az az oka, hogy ugyan o napon Keszthely- a más, városunkhoz közel fekvő helyűken ia tartatott országos vásár, más részről ]>cdig az, hogy a vásár olőtti nap jó nagy eaő kezdett esni, moly egy pár órai szünettel ogész vásár végéig tartott, miért ia ¡dogon vevők hiányában minden gabonanemnek ára valamivel lojobb szállott. — Ugyan o hó 13-án tartott hotivásárunk is, a reá kövotkező ünnep miatt igen silány volt, és a gabona leszállított árak mellett, kövot-kezőképon kolt, u. m. ogy mérő buza 82—86 fontos 4 frt. 40 kr.—5 frt. 10 kr., rozs 75—79 fontos 2 frt. 2 frV. 90 kr.—3 frt. 10 kr., árpa 70—71 fontos 2 frt. 40 kr,- -2 ft. 90 kr., zab 48—51 fontos 1 ft. 40 kr.— 1 frt írt) kr., kukorlcza 4 frt. 15 kr.—4 frt. 40 kr. bajáiul 3 frt 30 kr.—3 frt. 40 kr. Kaposvár, augusztus hó 1G. A legközelebbi pá) óráig tartó cső, h utánua az erős éjszaki szél an- nyira megbütütték alegot, hogy nlcgrnérö 10-ig esett; ma inár azonban iámét a/> előbbi hőség látszik holyét elfoglalni. Az eső legfoljobb a már sülni Indult szülü> fürtökro használt, do a rótok, logelő, s kint lovü ter-mékekro nom Yolt nagy befolyással. A buza mérőnként 40—50 krt. cBott; az árpa, kukoricza és zab szilárdan állnak; legkeresettebb a zab, mely folyvást 1 frt. 40 kron kel. Nagyobb mennyiségre azonban ily árért nem lobot szerződni; gazdáink visszatartják magokat, (gyümölcscsel rakva a piacz; do a nagy bőség miatt majd mindon faj Ízetlen; igy vagyunk n dinnyével is ; szinte Vukovárról szállítottak pár napja görögdinnyét, mely azonnal elkelt. A szőlő érik ; * a szárazság daczára is olég leve», (m. p.) Fent, aug. 14. A búzát illetőleg lanyha hangulat; külföldre épen sotnmi vásárlás. A hetivásár alkalmával eladatott: 540 ökür, 135 frttól 382 frtig. 713 tehén 80 frttól 100 frtig. 1850 sertvéa, fontja 30 krtól 32 krig. 67 bival, párja 110 frttól 200 frtig. A hus mázsája 25—25 frt. (M. S.) Győr. F. hó 16-án tartott hetivásárunk ismét nagy és élénk volt, s ugy látszik, ez igy fog egész őszig tartani. — A gabonának egy részo már korán röggel elkelt, s különösen a középminőségü buza kerestetett legjobban. Kitűnő minőségű 90.fnntoa búzát 5 frton is megvottek. — Nom lóvén külföldi vásárlók, az árpának ára kissé csökkont, a többi gabönancmó azonban igon csekély változást azonvedott. — Bcszál-llttatott: buza 3917 mérő, rozs 1371 mérő, árpa 1442 mérő, zab 457 mérő, kukorícza 8 mérő, burgonya 360 zsákkal. — Az árak következők: Kgy auazt. in. tiszta buza 4 frt 60—80 kr., közönséget 4 frt. 30-50 kr, kétszerea 3 fYt. 10-30, rozs 3 Frt.—3 ft. 20 kr., árjw 2 frt 20-40 kr., zab 1 frt. 1 frt. 70— 85 kr., kukorioza 8 frt 70 kr__4 frt., köles 2 frt. 90 kr.—3 frt, bab 3 frt. 80 kr.—4 frt, széna ogy mázsa 1 frt. 10—30 kr., bor egy akó 6 frt. 50 kr. — 8 frt., burgonya zsákja 1 frt.—1 frt. 30 kr. Hzegcd, Buza: 4 ft 35—45 kr. Rozs: 3 ft — 3 ft 10 kr. Árpa: 2 ft 40 kr. Zab: 2 ft. Kukoricza : 3 ft 65-80 kr. Ropczo : 8 ft Borsó: 6 ft 10 kr. Len-cao : 6 ft Köloa : 3 ft. Hortés hus fontja : 24 kr. Szalonna mázsája: 37 ft 50 kr. Zsir itezójo : 6ti kr. Vácz, Buza: 4 ft 4 ft 50 kr. Roze: 3 ft 20-34 kr. Ar|ia s 2 ft 30-50 kr. Zab: 1 ft 55—65 kr. Vfftspréiu. Buza: 4 ft 10 kr. Rozs: 3 ft. Zab: 1 ft 60 kr. 8z,-Fcje\'rvár. Buza:5ft. ltoza: Árpa: 2 ft Zab: 1 ft 90 kr. Kukorioza: 3 ft 60 kr. 9 ft. 40 kr. Nzlgetvár. Buza: 4 Zab: 1 ft 80 kr. ft 80 kr. Rozs: 3ft40kr. a,- » 11 _ ^^^^ Hűmmel János Kaposvárott buzatéren a szL János szobrának átellenében. Tisztelettel figyelembe qjánlja jól felszerelt vas-, fílszer-, csemege-, thea-, bor-, ásvány-vizek-, papir- és festék- kereskeclését; főfelsulatul és elvül tűzte ki azt, hogy becsületesség, jó mérték, pontos és gyors szolgálat melletti jutányos arak által, a t ez. közönség bizabnát megnyerhesse, ajánlja tehát magát kegyes pártfogásba- Ez úttal szolgáljon tudomásul, hogy a 31 év óta fennálló Trieszti áklá.»os biztosító társaság (Assicurazioni Generáli 20 millió forint aluptőkével) ügynökségét átvette, és minden néven nevezendő tűz-, jégkár- és emberélet biztosításokat a legolcsóbb díjjak mellett teljesít. (19 8—3) Híradás. w I MtílfcÓHágoH tolnai gróf Fesztefcicíi Oyörgy ur, ő nngyflága CHurgói urotlalmi tisztsége rezéről k/Jzbirrá tótotik, íiogy u most nevezett csurgói urodaluni, mintegy 20,000 hold erdőben ezen évben termett makk, jf. ővi «zeptember hó 0-dik napján, reggeli 9 órakur Omirgón, az urod. gazíl. irodában, hol a feltótelek min- Wajdita József kiadó lap- éa nyomdatulajdono» Nagy-Kanizsán denkor megtekinthetők, több róizletben nyilvános árverés utján fog eladatni. ltárleni kívánók a" jegyzett helyen 6h idflben a szokott bánatpénzzel ellátva megjelenni sziveskedjenek. Csurgón, aug. 17-ón 18«2. \' 34 [2-1] Az nrod, ilmm& |
