* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 18.32 MB | |
| 2021-09-06 10:10:14 | |
 | |||||||
Nyilvános  881 | 1594 | Rövid leírás | Teljes leírás (209.53 KB) | Zala-Somogyi Közlöny 1863 001-003. szám január Zala-Somogyi Közlöny Ismeretterjesztő lap szépirodalom, kereskedelem, ipar, gazdászat, tudomány és művészet köréből II. évfolyam A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: Nagy-Kanizsa. TI. évfolyam. 16G1 1. szám. 1863. január 1-én. Ismeretterjesztő lap szépirodalom, kereskedelem, Ipar, gazdászat, tudomány és művészet köréhői. Mogjelcn o In,, IcguUbb ftgy ivón Julius hó l-t«l kcsdvo mindon hó 1-én, 10-ón ¿«20-án. — ElöfiiotdaUr poBtAni szétküldéstől ós hclyb«n liAal.oz hordva og<$>r. x »'' °Vro •nr1, M,ml!" ''"RÍ" ÓVÜ8 «lötizotó » Inptulajdonoa külcíön könyvtárát az eddig fontálló foltótclok mcllott fól áron Imgználl.atjft. — Nyílt tór «gy 1 etit sorért 10 kr. ~ Hirdetések négy hasAboa Potit aorórt 1-ür 7 kr., 2-or 0 kr. óa mindon további Iwiktntáaértf) kr. a bólyegdijórt »0 kr. fixotondS. — A beiktatási dy a a laj. k;>xolesót ill„t<i mindon tárgy n kiadó hivatalliot Nngy-ftanunArA; a lap axollomi tartalmát illotö küzlomónyuk podig, úgy mindon. lurelok bórinontvo a exorkoaztÖBÓgho« küldendők Kaposvárra. előfizetési felhívás V ZALA-SOMOGYI KÖZLÖNY £ J1 ismeretterjesztő lapra. U Már féleve leend, liopy a „Zala-Somogyi Közlöny" megszületett, még bölcsőjében van ugyan, de megtanult már érthetően szólnni, ós a t. közönség hzívcs volt meghallgatni azon bár gyenge, de határozott hangot, mely e lapnak a közvélemény által eddig íh buzdítólug méltányolt helyes irányára mutat. Az ifjú „Zala-Somogyi Közlöny" nem könyörög az életért! de követeli azt, — hogy szerénytelenek ne legyünk, ha nem egyéb, csnk azon legfontosabb okból íh, mert — magyarnak í/ziaetett. n. A dajkák, kik közvetlenül ápolák, a jóakarat és szorgalom < fész készségével iparkodtak azon, hogy e zsenge lap ne a hiu biíb s divatszerü — igy változható, de a jó izlés és tartósság rulu át viselje magán. Annak köre- és hivatásánál fogva e szerint rajta voltak — hogy az igazat, a szép-, jó- és nemest, s a társadalomban n j ily szént törekvések áldott sikerét komoly, majd derült, de mindig wálttónágoa orczuzal mutuHan a közönség olé; k p hogy általa a polgári ogyonjogok, a személyes állás különbsége és a vallásfelekezetek iránti türelem — a keresztyéni elismerés és a felebaráti szeretet szelid érzelmeiben, — mindnyájunk érdekei pedig a közös hazaszeretet szentségében egyesüljenek; hogy ébresztessék a közszellem. Különösen — mire e lap hivatva van — hogy o két — szellemi és anyagi erőben termékeny megyében, Somogft''- és Zalában, az ipar, kereskedelem, művészet, tudomány és egyéb közismeretek terén, közvetlen gyűjtessék egybe a szunnyadó erő, emeltessék a nyilvánosság, közügyek és átalános haladás iránti érdekeltség; hogy liázi körünkben i* műveltessék, tpfcjesztessék bübájjal hangzó keleti nyelvünk, nemzetiségünk; hogy minden szépre, jóra lxajthatatlauul szilárd és egy legyen bennünk a sokra képes megszentelt erő és akarat, s ekképen vidékünk mindenben elöl lehessen azon nemes versenyen, valamivel a haza érdekeinek esak szolgálni lehet. A tárezát iparkodni fogunk jó tollakból folyt költemények-, elbeszélés-, utazások s egyéb mübeescsel biró dolgozatokkal érdekessé tenni, hogy lapunk hölgyeink előtt se váljon unalmassá; — se téren is ismert erök Ígérték szives részvét- és támogatásukat. , , Midőn ezután is ez leeiul lapunk iránya, ezé^ja és törekvése; s midőn reméljük, hogy ez iránjbani működésünknek mindig szabadabb és tágasb tere nyílik: hazafiúi bizodalommal kt{rjtik fel a t. közönséget, legkülönösebben Somogy és Zala nemeskeblü üait és leányait, lapunk iráiitf pártolásra, részvétre. Megjelenik a ^Zala-Somogyi Közlöny44 ismeretteijesztö lap, mint eddig, minden hónak 1.,- 10.- és 20-dik napján, s hogy hónaponként többszöri megjelenése lehetséges legyen, a t. közönség pártfogásától feltételezhetik. TÁRCZA. üti rajzok. Bécrtöl Linzig. Az élvezetek tömkelegéből, szerintem csupán kettő vau, melyek a fogékony emberi lélekben tiszta, minden salaktól ment, » mindig édes emiékot hagynak vissza, 8 ezek: — az utazás és a zene. Amily szenvedélylyel csüngtem egész életemben a zenén; — ép oly forró vágyam volt már gyermekségemtől fogvu az utazás. — Ideged tőidet, idegen nópoi s még idegonebb szokásaival látni, — » végre megláthatni Párist, ez újkori tíabylont, képzel mem fényes délibábját, — megláthatni a ködburkolta, 8 embormi-lióktól nyüzsgő Londont, az egész világ c köz-})onti börzéjét, — megláthatni a sik tengert, melynek nagyszerűsége előtt meghunyászkodik a büszke emberi ész, s zúgó viharától meg<ljib-bon a legvadabb lélek... megláthatni az ép oly merész, mint ügyesen épített oolor-salis., világ-mükiállítási palotát, — malimud t^oWÜSöcág-gel nyelvén magába a földgömb^SÖ^'' SS nbori iparának remekeit, s a legkülönbözőbb éghajlatok csudás terményeit — a viliig ez óriás tükrét. Bécstől a nyngoti, v#gy Elisabeth, csak néhány év óta ( Rilt álya — mely mind csin , mind kényeUmífakintctében Európában az cIhíí — mindenütt».kisebb nagyobb.eléréssel a festői szépségű Dunavölgyön nyúlik, itt még az Alpcsek a Salzburg, Tirol, és sohweiziakhoz aránylag csak halmoknak mondhatók inkább''; mint hegyeknek. Először is megragadja az utas figyelmét llütteldorf gyönyörű völgyben fckv/5 s a vagyonosabb bécsiektől birt számos^ nyári kéjlakkal körülövedzett városka. NaStf^. szerű sörháza, — molyből a bécsiek évenWpjj 60—70 ezer akót fogyasztanak — igen jyTes |''| söre, 8 sziklapinozéirŐl nevezetes. Következik ¡1 Enns — az osztrák birodalom egyik \ városa — közelében fekszik DUrren<fc - /ám, ■( itt tartotta Vl-dik Leopold horczeg ellenét, — oroszlány szivű Richárdot — 1192—1198-ban, az angol királyt 15 havig fogva, s az érte fizetett váltságdíjon lett Enns városa megerősítve. Említést érdemel még Szont-Flórián ős zárdájával, melynek könyvtára jeles, 8 különösen éremgyüjtoményo a bécsivel voraenyoz. — Továbbá Ebelsberg aTraun folyam völgyébon, az 1809. május 3-diki, Hiller, osztrák, s Mas-sona franczia tábornokok közti véres osatáról, melyben a franoziák, mint az osztrákok tetemes veszteséget szonvedtok, körülbelül mindegyik fél hat ezerot. NÉMETH KÁROLY, i K i Hulló csillagok. I. - A költő emelkedjék a való felé, de tértsa meg a physikai tökély határait. -— A jóságnak megvan a maga szépsége, ly bájt okos a le<. rútabb aiczuak is. — Egy indiai közmondás azt tartja: olyan 4 2 HM! Előfizetési díj: Jövő január 1-től junius végéig, félévre 3 írt. — Január 1-től deczember -végéig egész évre 5 frt. Az előfizetési pénzeket Wajdits Jézsef kiadó tiüajdonoshoz bármentes levelekben, móg^''év elő * _ __ . i # • >• ■ ideje korán Nagy-Kanizsára küldeni kérjük. Kelt Kaposvárott, 18(>2 deezember 8-án. FODOR PÁL, felelős szerkesztő. r, Uj esztendő. Múlik az idő í — jőnek és mennek a napok egymás után, és eltűnnek hirtelen oda, honnét jöttek, a — semmiségbo. E semmiséget maga az örök idő tölti be, melynek so hossza se vége, mert a kezdet és vég itt egymásba folyik, a nem mi vagyunk az elmúló perozok és évek urai, de az, ki áldással hozza fel reánk a napot. tís még is mily fontos az emberre nézvo sokszor egy óra, egy öröm- vagy bútcljes nap! — Egy elmúló év sirba temeti sokszor reményeinket, és az áldás, molyet várunk a jövöben megjelenik ijesztő képében a komoly valóságnak, minden himzott takarója nélklll a képzeletnek, — s a sohajok, melyek miliók kebléből törnok ilyenkor elő, igazolják, hogy az eseményok maguk, s az időben a gyakorlati élettörténhető-ségei oly kiosinyek, vagy oly gyarlók legalább mint mi magunk vagyunk. Igaz tehát hogy a Gondviselés időben működő — egyéniségünkre határozott befolyánsal lévő erejétől s mint mondani szokták a sors esélyeitől kellvén feltételezni azón változandóságo-kat, melyok reánk az időben várakoznak: nagyon természetes és notn is lehet máskép, mint hogy az idő bizonyos részeinek fogalmat adtunk valamint hogy minden időben ennek külön-külön fogalmat adtak is az emberek. Számítjuk egymás után a mult napokat és évoket s a csupa képzőiét ezoknek oly valóságos értelmet adott hogy midiin egyik évet elválasztja a másiktói a perez, s minő akkor egyiknek, uigy másiknak a sors befolyása alatt-álló kedélyliangulata, ak-kép örvendetes vagy biítoljes merengő lelke ulött az uj év köszöntő reggele. Pedig az idő örök, mint maga a végetlen hatalom, moly velo azonos,azért som részeinin-esonek, som olnem múlik, sem változás alá nem esik soha. — A természeti dolgok, melyek térben és időben vágynák, kétségtelenül határozott változás alá esvén, majd ha bekövetkezik az elemek gigási haroza; ha a magas sziklák kövei zörögvo szét hullanak; ha a világtestek tengo-lyoi lotörnok s egymás utján bolyong keresztül ozéltévosztvo a nap és föld, és a mindenség emésztő várából kitör a szürke füst, mely elnyo-li a nappal világosságát s nem lesz megkülönböztethető az éjszaka: akkor — akkor is folyik az változhatlanul, örökösen! Tulajdonképen nem 24 óra hát, mely meghozza a test és lélok pihenésének szükségét, nem GO—70 év, mely megőszíti a hajakat, barázdát szánt az arezokon s megássa előttünk a nirt, do önnön gyarlóságunk testi gyengeségünk, mely ellon nom vagyunk képesek az időben küzdeni. Mivol hát a testi életnek korlátai vágynák s az valósággal ez élet szerint véget ér: szükséges a kozdöttől a végig — mely fogalmunk szerint maga egy bizonyos határ — az örök és változlmtlan időnek részeit számítani azért, hogy csolekcdeteiuknok az idő mértékei értelmet adjanak, érvényt szerezzenek. Az esztendő legnevezetesebb részo az időnek, már annál fogva is ettől szoktuk számítani. Midőn hát mint a vándor fáradt utunkon egy nyugponthoz, életünk egyik határhalmához az újévhez jutunk, scokás u múltba vÍH»*apiUan-taniéa gondolkozni a jövő felöl. A mult egy nyitott könyv, lapjain fel vannak jegyezve a történeteknek minden napja minden órája,olvassunk ki belőle valamit, benn van a gyász és öröm képe egyaránt. Midőn az ármány és oselszövény lest vetett sletépto érintetlen koszorúját az ártatlanságnak, midőn gí önzés rugója által erősebb eltiporta a gyöngét ha útjában állt, midőn a szorgalom s ön-fuláldozás nem tudta megszerezni a mindennapi konyerot a gazság bíborral szőtto be magát, midőn amazt megvotette, ozt megtapsolta a világ: — ez a mult év sötét éjszakája volt. Midőn a szegény ember igazsága győzelmet aratott, midőn szánó szívvel állt meg a gazdag a koldus előtt, kinyújtva kozoit hogy a nyomoron segíteni kész, midőn az adott szó megtartva lett, a csaló tőrbo esett és diadalát légy, mint a sardálfa, mejy balzsammal vonja be a fejszét, mely őt ketté vágja. — A tudatlanságnak három neme van: mit so tudni; azt, mit tudunk — roszul; vagy mást tudni, mint amit tudnunk kellene. —: Mi sincs hátrányosb a lélek tisztaságára, mint a physikai tisztátlanság. — Ái embor tökéletlen valami, ki magánál jobbra és nagyobbra tör. •— A szeronoso ogy pohár, melyot csak lassan kell üríteni, nehogy fenekén az ülodékot felzavarjuk. — Ki másoknak nem akar több szolgálatot tenni azon okból, mert már sok hálátlan emberre talált, — hasonló lesz oa utóbbiakhoz; mihelyt mások segélyéro szorul. — A fösvénység nemtelen rozsda, mely a legnemesb érozet is ulhomályosítja, és végre is-merhotlonné teszi. — Ki e földön tökélye« boldogságot ke- res: nem olyan-e, mint az ember, ki midőn az obeliszk ajtaját koresé, azt megkerülte. — lkoaület és aljasság egymással meg nem fémek. — lía vétkeznünk kell, valamely végletben legyen az, — a szorotot végletébon. — A jogforrás szőlőfürt, melyot a sajtó alá gyakran visszateszünk. — Ki ifjúságát a szenvedélyeknek szentelé; öregségét szontcljo a megbánásnak. — A világegyetem szépségét minden opyes lélekben felUmerhetnőík, ha redőit kikutatni képcsők volnánk, — Camparilla, a híres bölcsész és arcz-ismorő, midőn tudni akarta, mi történik más valakinek elméjében: annak tartását és aroz-kifejezését utánozva, figyelmét saját belizgal-maira irányozá. III. — A gondviselés vén uzsorás, ki osak gazdagoknak kölcsönöz. WAJDITS JÓZSEF, kiadó tulajdonos. ülte a beosülot: — ez a mult év ragyogó nappala volt. Midőn egy férfinak, ki az élőt minden viharaival szembeszállni kész — egy erőteljes férfiúnak szemeiből könyököt láttál hullani, — itt már a osapások súlya alatt megtört a kohol, és ez a mult idő legihletesobb porozo, legkeserűbb órája volt. Alkony volt, midőn az erejéből kifogyott ősz lefektetto a botot mely több évig támasza volt, térdén tartá a könyvet, melyből imádkozott, elmondá áldását 6« az ujévot —-nem érto mog. Hajnal világosította ''»e az angyal arezo-kat, azon vidor kis gyermokokét, kik csevegvo és játszva szerezték meg azon boldogságos örömöt, molynok emlékei a szülőknek legkedvesebb. Az ifjúkor az idő tavasza, rózsákkal szövi be itt a képzelet a világot, mely mindinkább halaványul és hervadásba jő, mignem elkövetkezik az év tolo, midőn a valóság csekély mértékén keserű mosolylyal biráljuk az életet, molyet egy sóhajtással örökro itt ha-t gyünk. Elmaradtak a múltban sok örömeink xok reményeink, ki tudná megszámlálni a sirokat, melyek fedik azokat, kiköt könyeznllnk lőhet? — Fárasztó az idő, nemcsak a hó férgo, de az öröm is emészti az életet, mert ha visszatekintünk a múltra, lett légyen bár, kit göröngyte-lon virányos réteken áldás és szerencse kisért ez újévhez , ha rózsákat szórt is útjába mindenütt a Bors keze, do nem volna tán sonki ezek közül is ki vissza kívánkoznék azon uton, melyet elhagyott. Es a jövő? — gondosan el van takarva szemeink előtt, melyhez legfeljebb és csak jó kívánságokat köthetünk. Kívánjuk hát, hogy ez újévben minden édos álom boldog valóságára ébredjetek, hogy a múltból áthozott édes reményeink szálai a jövöben el ne szakadjanak. Legyen megalázva az ostoba gőg, kitépve — Hol sok az erő és i n g o r 1 é k o n y s é g, Ott szenvedélyek állnak elő, melyek nagyobb részt morális rosz indulatok- és cselokvényckhoz vezetnok. — Az orény fölülomeli az emberiséget az állatiasságon; az orény teszi az embert emborré, a hit angyallá. — Ha az igazság eltűnik, semmi sem képes az embor életének többé éltet adni. — Az ember valamint osak Ö n m agában találhat valódi, tartós boldogságot, ugy — lia szerencsétlen: — csakis magában 1«1 hatályos és valódi vigaszt. — Ha az emberi bajokat osztályozni kol-lene — mondja Togneville — azt ily rendbon eszközölném: 1. betegség; 2. halál; 3. kétkedés. — Van eset, hogy ott, hol a természoti hajlamok jfclcsck; a szokások mogromlottak. — Női szív hasonló a tenger fenekéhez, melyben gyöngyök és szörnyotogok Jaknak. Köili: C. K. a fondorkodás mérgező fullánkja, hogy a világ elismerő tapsa közt lehessen az igazi érdemnek átnyújtani a koszorút. Tépjétek le az el bizakodás, káröröm és szűkkeblűség koldus ruháit, — ne legyünk ál-szenteskedö képmutatók jegyen minden embernek igaz istene és hazája, kinek nevét imádságában emlegeti. Haljon meg a bün, hogy a bűnös felemelkedve bátor képjel állhasson meg a világ előtt, és soha se lássa szem, hogy a szegény becsületesség a bűnös gazdagság előtt meghajtsa térdeit. Tartson össze bennünket a szeretet rózsa-lánoza, melyet soha se birjon so az önzéB, se más szenvodély elszakasztani. Uj esztendő!!... Kivánom hogy mindnyájunkra boldog legyen. FODOR PÁL. Észrevételek a zalai gazdászati egylet érdekében. Érzelemegység, összetett vállak, morális és anyagi erőnek közös erélyig való fokozása, mint napi jelszavak, mózesi hetük gyanánt ragyognak a honszeretet oltárán, s fájdalom, sok esetben nem hozzuk meg értök az áldozatot! A mult november hó 10-én Nagy-Kanizsán tartottgazdasági egyesületi közgyűlésben rosz termést igért- az egyosűlet jövöjéro nézve a részvétlenség fagya. Sajnos, do igy van. Zalában, hol a szép, magasztos eszmék lobogója mindenkor alegelsők között lengett, közös irány, szent erél- nélkül, mostoha körülmények között sem képzelhető az intelligentia, s mégis, egy a hazai gnadAnsat, sipar emelkedésére üdvös intézmény iránti liideg közöny miatt halljuk „a sok »ürü sóhajtást." — Ennek oka a valódi egyesülés, összetartás hiányában rejlik, melynek érvényre juttatása mindenkor aozél előharezosainak adatik feladatul. Azok nélkül sokszor elbillent már az egyensúly, mert hol hirdető ninos, ott nem válik testté az Isten igéjo, s mert elhamvad a tllz, ha, nem élesztik azt. Gazdasági egyeaüle-tünk alig néhány megyei ésalád által tartatik fen, a többi csak hírből, vagy még ugy som ismeri azt; így történt, hogy az említettem legutóbbi közgyűlés is csak hírből érkezett a megye nagy gazdaközönségéhez, miután a szükséges , legalább is községenkinti meghívások helyett, csupán hirlapilag lett közzétéve, — ezen eljárás országos testületeknél czélra vezető lehet, de nem nálunk, hol 5—10 helységen végig járva sem talál az ember egyetlen egy hírlapot! Ezt az illetők igen jól tudják, s annál sajnosabb, hogy oly közegre basirozzák a« egyesület propagálását, amely itt „terra incognita." Erélyesebb fellépés kelleno)itt a gazdasági egylet nemes eszméjének megkedveltetése-, terjesztésérc. Nézetűnk szerint szükséges lenne; 1-Ür Kealisálás; — hu t. i. az egylot alaptőkéje haladék nélkül annak megfelelő tulajdoni, vagy haszonbérleti ingatlan birtokba fektetetnék, amelynek azután, korszerű kultura általi becses terményei a tagok által jutányos áron megszerezhető leendvén, do más részről, mint mintagazdászat a kezelés iskolája gyanánt állhatván fenn; aa egylot körül nagy és kisebb birtokosok oly mórvbeni concetrálását idéané olő, hogy minden gazda nélkülözhet''en, mindennapi kenyérnek tartaná annak felvirágzását, gyűmölcsözését. 2-or Verseny, — mely a kiállítások körüli intézkedések által birna hordorővel, azok ugyanis, a városok mellőzésével olyan helysé- 4 » ¥ gehbenlertnéuok rendezendök, melyek valamely zalai vidék központjául szolgálnak, s melyek közeiébon a tagok nagyobb számmal laknak, ezáltal a kiállítás — ami fődolog — kevesebb költekezéssel eszközöltethetnék, — do ami a versenyro elényt (agie) adna, az a kiállított tárgyak fokozatos díjazása lenno. 3-or Czélszorű felosztás, s a tagok szünetnélküli foglalkoztatásával párosított minden ároni tevékenység, — s ez igénytelen véleményem szerint elérhető lenno az által, ha a szakosztályi tagok akként változnának, mi-kép minden rendes egyleti tag az egész megyében fölváltva és koronként választmányi taggá neveztetnék, azzal járó hivatalos teendő-jétoli visszalépése, vagy meg nem jelenése ese-térp pedig — rendkívüli körülmények kivételével —-)közozélru fordítandó pénzbírságot fizwtno. Ez által, mig egy részről azon sokak által terjesztett vád, hogy kisebb gazdák a közremü-ködhetésből kizáratnak — mogezáfoltatnék, más részről a tevékenység insinuáltatnék. 4-er Gyakori érintkezés, — mely nézetem szerint minden fárában az egyesület lapjából legalább is egy példánynak közös költségen leendő járatásában gyökeredzenék; önkényt értetik, hogy az egyesület hivatalos közlönye csakis azon fővárosi, vagy vidéki népszerű lapok egyik lenne, melynek bolmnnkatársai oly írókból állanának, kik nagy részben egyleti tagok is egyszersmind, s kik ép ezért az ügyet, szivökön hordozván azt „pro domo buu" nem csak kiliirdctui, de kivívni is iparkodnának. 5-ör Buzdítás; — korunk még nem érte el azon stádiumot, hogy a haladásra, a magasztosra való fogékonyság minden kis eső után gombaként toromno, » hogy ne lennének Bzük-ségosek mindon Ugy körül az "apostolok, — ugyanazért szükségesnek látnám, az egyletnek kerületekre — vagy ha ugy tetszik — vidékekre leendő azon czélbóli felosztását, hogy minden ilyen vidékben egy díj nélküli ügyvezotő lenne, — ki azonkívül, hogy a megyei, illetőleg vidé-kebeli gazdászatokról, földek s produktumok minőségéről,számáról, melyekZalamcgye egyik vagy másik vidékébon gazdászati észlelést ér-domlőleg különböznek — részletes, — például, havonkinti tudósítást hivatalból adna, egyszersmind vidéke birtokosaival, népével az egylet mozzanatait közölné, községenként kihirdetné. 6-or Pontos figyelem a tagok iránt, mely kivált közgyűlések előtt akként érvényesíttetnék, hogy a gyűlés határnapja ne csupán hirla-pok hirdetéseiből, kanem magán vagy közsé-genkénti meghívások utján is szegénynek boldognak tudtul adassék. így. lohoJtno véloinényom szerint a zalame-gyei gazdasági egyesületet népszerűsíteni. Csakis erre, s korántsem alapszabályi reformokra ezéloznak c Borok. Én gazdasági egyletünket jelenlegi „statusíjuo" állapotjából, no-mes ozéljánál s önálló hivatásánál fogva kiérdo-melt, határozott, biztOB éB naponkint emelkedő, gyarapodó állásba juttatni óhajtanám. Egyébiránt ezen szerény reflexiók ha nem használnak, nem ártanak. TUBOLY VICTOit. ■ . ■ Robonyi GójzAnak „A kerfiskalíJs.mriU" irt, dicséretet nyert $ arany- sarkantyúval jutalmazott páiyamüvéltöl. IV. Mily képzettségűnek kell lennio a mai kereskedőnek ? E kérdést nem egyszer hallottam oda haza igy megfejteni „tudnia kell olvasni, írni és számolni és ha töhbet tud: az osak kárára van; mert akkor olyanokon töri a fejét, miből baszna ninos." Vagy 300 évvel ezelőtt talán e osokély tudással valahogyan boldogulhatott a kereskedő, do már a mai korban még a legutósó kalmártól is többet követel a világ. Honunkban nem egyszer kaptam falun tartózkodó földes uraktól c kérdésre: „hol van fia kedves bátyám?- azt a lakonikus feleletet: — Tudja a menykő, valahol küna tanyán ! — Hát gazdászattal foglalkozik? — Nem biz ő, hanem tudja öcsém, minek iskoláztassam, a fiúnak sern esze, sem kedve a r tanu''áshoz, osak boltos lesz belőle; ahoz pedig elég hamis a ficzkó. Egy ízben különös kíváncsisággal ohajték aféle hamis fiozkót látni; mig végro estve felé csakugyan eléállott a remény teljes kereskedő, rendetlen ruházatban, fénytelen csizmában, olyakat fűstölgetvo makrapipájából az ott le- '' vö hölgyek orra alá; mint a kémény; — mely neveletlenségeért az anyja által megpirongatva, azzal mentegetődzött, „hogy biz a sebaj! mert amit ő szí, az a legfinomabb magyar-dohány. A fiatal ember már 15 éves volt, a rosz nevelés csiráit késő yolt belőlo kiirtani, uj pályáján igen boldogtalannak érezto magát és három évi önkínzás után színésznek csapott föl. Mily színész vált belőle: azt nem tudom: valami művész bizonyára nem, különben figyelmemet neve ki nem kerülte volna, kí legnagyobb pontossággal, még a külfüldön is olvasom lapjainkat és imádója vagyok a nemzeti szinészeknok. Hy szorenosétlen kcrcBkcdősegédokből lett színészeket, katonákat, írnokokat, falusi kántorokat stb. számtalant ismerek. Van azonban Bzerencsém ismerni oly prinezipális urakat is, kik sokkal okosabban tvondették, ha oly közönaé ges szinészeknok, katonáknak , kántoroknak csaptak volna föl, mint oly pályán maradni, melyre sem képzettségűk, sem hivatásuk, sem nevelésük ninoson. Bizonyos angol nagykereskedő egy franozia kereskedő azon kérdésére: — Uram! hol van fia? art válaszolá: — Az egyetemre kikűldtom Berlinbe. — Hát nem kereskedő? — Nom uram! — Az istenért mért? — Mert ugy találtam, hogy nem eléggé ügyes, pontos és eszos o pályára. — Do mit fog ön tenni, ha megvénül és kire hagyja üzletét, ha meghal ? — üzletvivőmre. — És biztos benne, hogy az fiát nem fogja megosulni? — Uram! én növelten» föl kereskedőnok, — ő angol nom franozia. Azzal hátatfordított az idegennek és azóta-ogy penny-t érő áruezikket sem kapott tőle. Angliában a kereskedőtől legtöbbet, nálunk legkevosebbet kívánnak. Az angol családi élet szent. Ott rendkivü-liségek közé tartoznak a házassági szakadárok, elválások. Az angol a legfigyeline.tebb, leggyöngédebb; az angolnő a leghívebb, It-gszen-{lébb. Ha gyermokök ninos, egymás boldogítá-sánák élnek és ha gyermekök van, minden gornl-jokat azoknak nevelésére fordítják. Az idogon bámulja azt a pedantefiát.mely már oly kis angol gyermekeknél találtatik. Ha például a jobb házból való angolgyermek be-piszkolja vagy eltépi ruháját, ha még nagyon kicsiny: rögtön szalad anyjához, hogy adjon neki tiszta ruhát, vagy vegye ki a foltot, vagy varrja be a lyukat; ha nagyobb: akkor már maga tudja megtenni és nem azért teszi, mintha 4 ¥ félne, hogy nzlllei ellenkező esetben megvernék öt, (oly bánásmód ott nincs szokásban, ott a gyermekek szoretik szüleiket és nem félnek tő-lök) hanem leginkább azért, mert látja, hogy szülei is, ha ilyesmi történik velők, rögtön maguk tisztítják ki, varrják be öltönyeiket. Az angol mindent mintegy ösztönből tesz, már gyermekkorátél fogva megbarátkozik azon eszmével, hogy a kabát nem kabát többé, ha egy foltocska van rajta és a mellény nem mellény ha egy gomb hiányzik is róla; hanem rongy és rongyokban csak a koldusok járnak. Hogy mily gondot fordit az angol minden legkisebb apróságra, az csudálatra méltó. Jó lehet még sok párisi Hon is nevetni fog, ha például meglát egy angol mosdóasztalt; mert azon mindenféle furcsaság találtatik : 4—6 féle ¿zappan, ugyanannyiféle kenöos, fogpor, különféle késcoskék, kefék és különböző nagyságú 8—4 törülköző; mindez a legnagyobb részben az asztalon áll, egy nap ugy mint a másikon, Bokéven át, minden a kijelölt helyen. — Innon ered, hogy az ember Bohol sem lát oly kevés arsz-lánt és oly sok iendes tiszta ombort, mint Angliában. Az angol nem hiu, hanem tiszta, rendes, nem csinál magából divat kedvéért karrikaturát, nem vágyik tetszeni, mint a franczia: de meg nom engedhető bűnnek tartja, ha egy mivolt ember arozán vagy ruháin piszkot, szennyet tajál. Nem eredotiség után való vágyból pontos, mint a német, hanem szokásból, mert gyermekkora óta arra taníttatott. Tisztaság, rend, pontosság a legszükségesebb, leglényegesebb nevelési pontok minden pályánál és különösen a gyormokökot a kereskedői pályára növelő szüléknek kimondhatatlanul ajánlandó. Nem undorító a vevőre, ha valami szennyes, olajos kézzel nyujtatik át neki különösen az ennivaló áruezikk? és nem visz-wataszító benyomást gyakorol reá az oly üzlet, melybon minden rendetlenül összevissza van hányva és hol várakoznia kell sok ideig, míg azt megtalálják, amit kivánV Minálunk különösen az izraclita-keroskedőknok tisztábbaknak és rendesebbeknek kelleno lenniök. — Széchenyi egy társaságban az angolok szorgalmáról beszélt; elmondá, mint dolgoznak, mint fáradnak ott szünet nélkül az emberek; mintegy kórusban az egész társaság sajnálkozásban tört kit .„Szegény, szegény angolok, hogy ők mindig dolgoznak!" Nem szegények ők, nom issaj-• nálaudók hanem inkább irigylendők. Neu* azért dolgoznak, hogy magukat kínozzák,hanoin mulatságból, a dolgot játéknak nézik és títennél több dolga van ott a koreskedőnok, r.íhál nagyobb örömmel, kedvvel üzi és végv foglalkozásait. Most, midőn még egy franczia császár is vadászati kirándulást tesz Forrierosbe, Roth-sohildhoz, — nem lesz érdektelen t. olvasóközönségünk előtt o Croosus család oredotéről, b a befolyásos állásról — molyet elfoglal — következőket közölnünk: Hottisrhlld-rsalád. Israel nqmttitónok egyik legkitűnőbb caaládja jelenlog Rothsphild-család, moly üzlotképeaaégo, becsületessége és pontossága által roppant vagyonra s «B Alt*l nagy befolyásra ós bárói rangra tott saort. A caalád hírének alapítója ltothschild Mcyor Anselm, síül. Frankfurtban (mainl) 174 <-ban egy kőBÖnségos israelita kereskedőnek fia. Mint 11 óvc» árva Fürtbo küldetett i »kólába, hogy rabhínusságra készülhessen. Pár óv múlva atoubau visszatért Frankfurtba óa kereskedő lutt. Kgycbck mellett kedves foglalkozása volt u rógi j>énsok tanulmányozása. Idővel egy han-noverai vAltóhásnak vezetőjévé hivatott meg, honnót aztán megházasodott s azon kis tőkével, mely takarí- tott, sióját kesére nyitott üxlctct Frankfurtban. Ügyességű által mindenünnen számos bizományt ós liitelt szerzett magának. I. Vilmos, hosson-kasBeli választófejedelmet rószint rógi pónsgyüjtésoi, részint" más szolgálatok által lokötolcBÓ magának, ugy hogy udvari ügynökévé novexto ki. A franczia háborúban, mig ltothschild maga vagyonát mjydnom egészen ol-vcsztó,a fejedelmét annál nagyobb lelkiismeretességgel keseló. A mint a* izraeliták Frankfurtban polgári jogot nyertek, <5 lett a választó collcgiumnak elnöke. Meghalt 1812-ben, 10gyermeket hagyván maga után, molyok közt öt a fiú. tizek apjok haláláig áruezikok-kcl kereskedtek a most apjuk Uzletót vovók át, htole-podvón Frankfurt, London, Páris ós Nápolyban. Az llzlet a mogalapitott elv szerint cgycsitvo van ós kölcsönös gyorsfutárok által szoros közlekedésben áll. Összes birtokuk 400 millióra rug s a mint a nagy adóskönyv mutatja, 1600 millióra vállalkoznak. Rothschild öt fiának novei, kik közül móg nógy van életbon, következők : Anselm, ¡Salamon, Nathan Moyer, Károly, Jakab. Unokái: Jakab, II. Anselm ós Lionel. Salamon nagyobbára Bécsbon ól. Lionel pedig angol parliamenti tag. — Ezen "Rothschildok mint magas-állásu személyek, s a mint képzelhetni, sokszoros ko-rcsztrcndckkcl fölékesítve. Mint o mellett Mózses vallásihoz hiven ragaszkodnak. Valaha Oroesus, mai napság Rothschild a gazdug embornok példánya. Kdntory 8. Pesti levelek. XIV. (DéCMémbtr 21-dikin), (Jertek l''catre. — Ugy tlncioluuk ainlut huuik. •— Így *an ci »i egé»» vilAguii, —'' Kartangi rciulnyi k • hírek. —. Hangverte-nvek, - Hermaun é* a törjx''k, meg a tSrpi''k pi llermann. — Z«i-déligjr. — Ai eraancilpAcaló, — Trefort, Mcúel, l anka, én. — Kg/ millió forlut I — A« európai egjemnly. — Murád minden a rógi le — Meleg érielem. — Holdig njc»it.ndút I) (R. F. I.) A kínok kedvo kerekedik tán-czolni, siessen Pestre, de előro is nyugodjék meg abban, hogy akként kell tánczolnia, amint majd húzzák, azaz tánozoltntják, mert arról, hogy mindönki a maga nótáját huzathassa, ssó sincs, miután a rondcaők megcsinálják u r e n d o l, ti. táncsrondet, melytől egy ln\jszáluyit som szabad távozni. No de ugy van ez az egész világon; nom mindig járhatja ugy a* ember, amint neki t o t s z o n é k, és azért mégis csak élünk I A farsangot, mint más években, ugy az idén in — természetesen —a nőegylet nyitandja mog — nőké az elsőség — szokott álarezos báljával, melyről, ha már megtartatott, megint azt irandják az újdondászok, hogy átarcsosok voltak ugyan, do élez nom, és hogy a terem föladásig megtelt budás, szűrös, kalocsnis és sáros csizmás sat. közönséggol; mort nálunk már ez a divat, ugy, hogy ha az ombor a páholyok izlotes tol-lottoit nom látná, valóban azt hihetné, hogy zsibvásáron van, és nom opera bálban. Hiába ! E tekintotbon már csak várnunk kell, mig vagy azt hirdeti ki ron-dezö bizottmány, hogy a téli gúnyát adjuk a ruhatárba s no sjynáljík érotto a két szokszorlit, vagy mig tnaguuk jó szánt&ból teszszük ezt, amit valóban meg is tohotnónk, mert hísson az ombor mindig önmagát becsüli meg leginkább, ha tisztossógeson öltözik s jelenik meg olyan helyen, ahol ezt a jó izlés és czivili-záczíó folytán joggal is kövotelhotik tŐlo. A nőogyloti bált követondik a^furak báljai, aztán a jogászokat segélyező ogy let tincs vigalma, valamint az orvosoké, technikusoké sat. Azonban oson bálok tormószotoson — mind háttórbo szorulandnak, ha valósul a h i r, moly mindinkább átszivárog Bécsből a magyar fővárosba, hogy t. i. ő F o 1 s ó g o a farsang egy részét M á t y á b palotájában szándékozik tölteni, melynek fényes termői ob esetben bizonyára megnyilandnak a farsangi zeno és tánoz számára is. Míg a farsang beköszönt, a hangversenyek •Boroznék ólvesetofc. Ma volt a philharmoniai első con-oort, amely dőrék Erk ölünk vozctéso alatt, mint máskor, ugy osuttal szintén megfelelt még a legmagasabb igényeknek is; a kamarai hangversenyek sin-csenok köaönség nélkül, és ezt csaknem csodálni lc-hot most, midőn az egész város az ujtéri színházba tódul, ahol Hermán n tanár (hogy hol van cathod-rája, azt nem mondja a színlap) bűvészkedik, és a hírőssé vált „Zohn Mildchon und kőin Mann" czimü bohózatot inkább mint operettet adják, melyben a három törpe, Kii« Józsi, (egy budakeszi sváb fia) Joan Petit, és Jenn P.''ccolo viszik a főbb szerepeket. A tanár bíz ott semmit se mutat vagy csinál, mit a helybeli közönség Bosco, Philippi, Döblor, sőt ő magától is no látott volna, ámbár az volt igórvo, hogy csupamorő uj darabokkal lép fel, — ami a törpo — productiót illotí, igazán nom foghatom mog, miért tódul a közönség ily nagy mértékben bámulására? Én inkább s^nálattul fordulok cl o szerencsétlen lényektől, semhogy nevetni tudnék nekik, mert hisz ők valósággal a természet nyomorultjai, miután Az megtagadta nálok a test kifejlődését, melybon másokat részeltet. No do azt taraja a közmondás: „do gustíbus non est disputandum" a közönség mulatni akar, mulasson hát és tapsolja meg a 30 óves és alig három lábnyi magasságú emberkék rikácsolásait I A farsangi hiroket és minden más eseményt is leszorított legközelebb némileg a térről, Trofort Ágoston akadémiai felolvasása, melyben többi közt azt találta állitani, hogy a magyarországi zsidókban nincs bccsülotérzós. Azemancipatiót sürgető sóhajtó lapok nagybaj nak, talán szerencsétlenségnek is álllták ez esetet, némelyek attól félnek, hogy miatta mr\jd megbuktatják a zsidók a földhitelintézet papírjait, Lanka sorompóba lépett a „Sürgönyuben Trefort mellett, s azt mondja: hogy a tudománynak ssabad ítéletet hoznia né]>ok és noiusotok jollemo fölött, Moisol rabbi engesztelő szellemű beszédet tartott a zsinagógában, mig a kávéházakban s korcsmákban oly nyilatkozatokat hall az omber a zsidóktól, (molyekhea egyébiránt már hozzá szokott, mort mindig ea a végső rofugium) hogy ha egy mili ójukba kerül is, mégis megmutatandják, mikép Trefort kénytolon lesz Budapestet elli igyni. Nem hiszem, hogy az érintett akadémiai felolvasás csökkentené a magyar földhitelintézet papírjai értékét, inert ahol haszon, nyereség mutatkozik, onnan a zsidó nem igen szokott elmaradni, hamíndjárt sértvo érzi is magát, nom szándékozom annak bon-czolgatásába bocsátkozni, igaza van-u Trofortnak vagy nincs V Do Lanka állítására azon megjegyzést kell tennem, mikép igaz ugyan, hogy a tudomány szabadon hozhat ítéletet népek és nemBotek jollemo fölött, de kötelességo ogyszoramind azon Ítéletet indokokra is alnpítni, azaz terjedelmesen s körülményesen motiválni, mivol Trofor.t os úttal adós maradt; lorovundja-o utólagosan tartozását? azt nom tudni, valamint azt sem, hogy azon urak, kik oly hetykén dobálgatják azt a milíót, kinok tanácsával élnok ez ügybon, és hová akarják fordítani pénzükot, mi uton felhasználni, hogy ozélt érjonok, azaz Trofort o t cxíláltassák Pestről. „Vana sino viríbus ira" ób azért sokkal helyesebben tottok volna, ha ily órot-len s nyegle fenyegetésekkel felhagynak. Ezen ügy azonban, ámbár mint mondám, néhány nap óta csaknem kizárólagosan foglalkoztató a társas köröket, logkovésbbé so fonyeget azzal, hogy az ouró-pal egyensúlyt megingassa; ugy hisBom, marad m in d o n a régiben. Derekas telünk van, havunk annyi, hogy akár bokáig járhatunk benno, szánkázhatunk is amennyit tetszik; ily kemény időnk már rég nom volt; mind-amollott a legmolegebb érzelemmel kívánok önöknek tisztelt olvasóim: Boldog ujosztondőt! KunssentmlklŐH, dnezombor hó. Tekintetes szorkosxtő url 11a móltózUtott volna hallani azon dörgő hangot, inolyon én ozt az öregbun-dás deczombor hót itt a Bzürko zuziuorában öltözött 5 fokú fagyos kályha mollett épen o porcsbon kimondtam, bÍBony mondom megbámulta volna, s szorkcBBtő ur az ón — gyengo testalkatóBom illetőleg, szikár ólot-organumom daczára — esodás mélységű, még a kót-vonuloB alhangu C-n is alulkóválygó hangomat. Mort lássa a tok. ur, ha már ilyonfélo, naponként hét egész órán át, csupa — ti ti — ta ta — li li — la la, azután meg a mély bum bum, dám dám, zcnohangokkal lakmározó egyéniség valamit, valami kemény hangot kiejt, azt oly rettentő erövol ojti ki, hogy körülo minden hanggá váltoslk ; innen van azután azon physikai tünomóny, mely az én sserény kovártélyomat b^te^jes fagyos sugarakban átlengí, vagyátzongi: azaz, hogy ő kigyolmo, már t.-i. az ón szobám, a szó toljes értelmében mindig „hangos." — Most már ebbon a hangos szobiban tessék sétálgatni, vagy tesBÓk leülni ós írni, így, mint például ón. Igás, hogy ezt jobb időben is tehettem volna, hanem bocsásson meg a t. szerkesztő ur nekem igen fontos dolgom volt, molynok háttórbo * 6 ¥ izoritását tőlem uem függő körülmények miatt uctu otzköBolhetém; b ugyanennek méltóztassék tulajdonítani azt u lovngintlnn oaelokményt ia, mely szerint t. szerkesztő arat Póston a „Két kecskében" oly s >ká várakoztattam ; ¿a szellemi utazáaunkat a mnga r< n-des ideje s mót^ja szerint nom folytathattam amint illett volna. Ugy hl»*«m, nincs fontosabb dolog, mint ha az ember boteg: a betegségből mielőbb felgyógyulni, no-kem is ez volt legfontosabb dolgom, mert méltóztassék elhinni, egyátalában nem volt kedvem szerinti az a sok istentolon medicinás üveg; no do elég ebből ennyi, különben is miközo ahoz a tisztelt nagyérdemű olvasóközönségnek, hogy a knnszontmikló»i levelező beteg volt, azért nem irt két hónapon át egy lovolct •cm; hisz ennél nagyobb dolgok is tőrténnok, még •om tudja senki; egyóbirAht: . »1 > 4 f Most valami nagy dolgokat nem beszélhetek el t szerkesztő urnák, s ott Nagy-Kanizsán Wajdits József lapkiadó és nyomdatulajdonos ur nyomdájában egész buzgósággal — ób dlcsérŐleg legyen mondva — nyomdahibák nélkül működő betűszedő uraknak, (ugyan kérem alássan urak-o oxek is?)#) nehezen lesz tudósításomban megcsodálni való prósbeszorítan-dójuk, hacsak azon nom iszonykodnak el, hogy a mult hónapban itt nálunk egy kis ártatlan gyermeket egy négy lovas urasági kocsis (mort az urak kocsisai itt nagy urak ám l) agyontipratott; amiért azután ennek az uri kocsisuak, még oddig nom vettük észre, hogy valami büntotése lett volna; bizony megérjük még, hogy a> utexán fényes nappal som lehetünk bátorságban, mort ki tudja, hogy valami részeg d.. ,.ó nem szalad-o nokünk négy lova b kocsijával cgyo-tembon. Ha már ennyire jutottunk, mondjuk cl azt is, hogy Kunssentraiklóson nagy komondor kutya állatokat tartanak némely israel atyánkfiai, kik néhanóha az emberi állat húsát ia megkóstolják; — no kérem szépen, no méltóztassék annyira clszörnyüködni, hi-■ zeu >3« még csak egypárszor történt meg, a legutóbbi nemi« volt valami nagyjelentőségű, csak egyezigány karját kóstolta mog egyiknok nagyravágyó komondorja; mondom tehát, hogy oson kóstolás utáp lett egy nagy seb a karon, a kart azután lo akarták csipni, hiszon mi ez, csak egy ozlgáuykai, mely akár jobb, akár bal nom hatóroE, mivel som egyik, som másik nélkül hegedülni nem lohet, pedig a czigány is eszik ám, épon ngy, mint a méltóságos ur, meg a doktor ur, — ezt gondolta a nagyidai nemzetség, és azort a kart nem cngídto tulajdonosától elcsípctni. Ezen kart azután megvizsgálta t. Lesták Ambrus városi r. orvos ur, — ki a sebészetben kitűnő nevet vívott ki magának, kinok szelíd, nv^jas, lekötelező bánásmódja már magában fél mcp,gyógyulás a szenvp-dőuok — ós nyíltan kimondotta, hogy itt bár veszélyes a seb, do az elvágásnak nincs helyo; perszo orro az illetők nagyot bámultak, s azután mondtak valamit, mit itt nem szokás elmondani j és mégis csak lo akarták n dolgot rántani. Ekkor az illető rokonnág folfegyverzé magát, és stellungba állott, vasvilla, balta, lapát, seprű, főzőkanál, pemót ós egyéb öldöklő gyilkoseszközökkol, ób az ellenséget megsturmolta. Most a sebész ur lÜekismorctcsen dologhoz látott, ha bár csak nyomorult csigánynyal gyűlt is meg a baja; s mi történt? a kar, három hónap elforgása után meg-gyógyult; — most az illetők egymásra néznek, és ugy tesanek, mint mikor valaki magában azt gondolja: „do bizony másnak is van osso." V Hsinto indignatiéba jövök, ha essembe jut, hogy a múltkor egy tánezmester volt itt városunkban, és uram boctásd meg neki: „magyar keringőt" tanított. Hát már megint mi ez? nem csak visszaesünk a rógi korékvágAsbn, hanem még mélyebbre íu aülyedünk ; no csak em kellett még, hogy a inagyi\n)ak keringője legyen 1 már ovelasztin topánja, szűk ér bő hugyogója, kekkerjo, frakja volt, b midőn ezeket »''/épen a világ árnyékától elbúcsúztatta, akkor feltolako^ik egy más impertinens pokoli fúria, é» „magyar keringő" név alatt gyönyörű nemzeti tónozunk közé szonitelonk^dvo, art minden módon bcpiszkolni akarja. Le a magyar keiingövel, nem pirulunk-o, hogy nomzoti jellegit körtánozunkat ós a híres tol>or*ót nom tmljuk, hanem ilyoii «ttgyvalékTira kapkodunk ? Moat térjünk át a müvéazutre. Jelenleg városunkban miikodik Beszédes Sándor fényképész, k; a Beszédes csal Adunk méltó utóda; jele* fényképei Altul i\ köz elismerés dicséret kósz<>r^jAt méltón kiér- I ") Mio<i«u cmM,c • < « r k domló, s ez okból nagy pártolásnak örvend városunk müveit közönségo előtt; a felvételek és megrendelések egymást érik, do nem is ok nélkül, mert ugyancsak hü és gyönyörű arczkópckct kéazit. — Valóbnn a fényképészet szép haladásnak indult s magyar if-jaink o téren is szép nevet • bírt vivtak már ki maguknak. Sokat késtünk már a „Két kecskében," do azért míg a kunsági kényelmes fogat a tyúkoskosárrol előáll, elmondom a tekintetes urnnk, hogy beszélik nálunk, iníszorint a régi elkorhadt, s csak nyaktörÓB vcszélj i mellett járható diríb darab deszkából készült járdák helyett ujakat készíttet a városi hatóság; valóban megérdemli a tisztelt hatót>ág, hogy ob üdvös és czélszcrű, égbekiáltó szükségesség iránti intézkedése n nyilvánosság terén megomlittessék; mert bizony tessék elhinni, hogy a téli hosszú éjszakákon át, nom ritkán forog az ember éloto veszélyben, mikor fol-g a szurok setétségü éjféli 12 és 1 óra közt a kávéházból, a társalgó teremből, ugy ahogy, hazí. barkácsol, ós nagy szerencse, lm haza talál: no do tfcajd máskép lesz ezután, L-sz folaégos járda, s oly könnyedén haza fittyonünk, hogy még; s ezt főleg Boros Sándor tanácsnok és belrcndőrbíztos urnák köszönhetjük, ki nokünk személyesen megigéró, hogy az egész főutezát pompás egyenes járdákkal elkészítteti, b nem sajnálja mindon ékesszólást tehetségét felhasználni arra, hogy habár anyagi áldozattal is a lábak és karok a kíficzamodáatól, és az izmos nyakak a kitöréstől megmcntoBsenck. Eljön sokáig I Boros Sándor dorók belrendőrbiztOB ur, kl a közjólétnok ily tové-keny hasznos gyormeko; és uz ifjúság fénye« vozér-csillagn I Most böngészBzünk a lapokban; ott látok valami hírlapot, vagy ujság.it, amint tetszik — a czímót nem is nézem, majd ráismerünk béltartalmáról; először is az újdondász tapasztalatait: lm itt áll, hogy a „Zala-Somogyi Nópnaptár" megjelent, — az újdondász ur magas ízlését nem elégítik ki a naptárban közlött verjek. No bizony derék, hát talán a legjobbnak íb nincs alja; van biz abban jó i«, ro»a ¡»; és azután ha rníndon ember, vagy akarom mondani költő jó versot ima, viyjon hogyan s mikép lettok volna némely költök híressé, hogy tűntek volna fel azok, kik föltűntek? kik volnának u nemzet fénylő csillagai I — szükséges, hogy rósz, középszerű is legyen, csak így méltányolhatjuk a jót. No féljen a t újdondász ur, ezért még ncin vesz cl a világ, még csak a hajunkszáh som görlül meg. Kop kop... Szabad I — Tckintotcs urak, itt u kocsi, lohot indulni. No jó, tehát induljunk. Most pínezór, szobaleány, hauszknokt minden előrohan; — itt van 10 krnjezár, noked meg G krnj-czár, miért Hubiks/.dud be a sarkantyúmat, nctn tud-tad, hogy az nem bőr? Kérem 8/.ó]>en, a budát jól felöltsók, mert esik a hó, k .... kemény idő van ; — van-o budisok ?... Beérnénk mi már Tassal is >) leikom, csak adnák oda. Kérem Bzorkcsztö ur, méltóztassé ideülni az asszonyság mellé, a tyukos kosár cleilte, hajtsák kot-ten a lovakat, elég, ha idáig az asszonyság hajtotta; — mnjd ón bebújok a tyukos kosárba, — • clóneklom: „Indul nagy utóra az árva*deák."... Azután hnllja-o lelkem? — Soroksáron a vendégfogadóba be kell Iny-taní, —bo akarom mutatni itt a t. urnák a soroksári facaipős éi: kurta bugyogós sógorokat. bors kAroly. Kaposvár. decz. utolján. Amint a Zala-Somogyi Közlönyből értesülünk na. Somssich Pál kír. tanácsot ur adakozásra szólítja fel Somogymegyo közönségét, és az összegyüjtondő pénzek a kaposvári gyninusium emelésóro, tehát a növelés Bcont ügyónok előmozdítására fognak fordíttatni. Van okunk ezen intézkedésnek kedvező orcd-mén>J*^ósolni, mort a mely vállalatot közbizalom gyá-mo]u, annak biztos a sikere — do czélját illetőleg iizabadjon a nagylelkű fórliu figyelmét még egy intézetre fordítattam , mely nem kovósbó hasznos, sőt, korunk vi«*onyait tekíntvo, a gymnáaiumnál még szükség''ttSb , do mind e mellett megyénkben még eddig kép visel/e nincsen, értem a Reáliskolát. VWWK <\£adhatatlan, bogy anyagi világban ¿lünk, <S« íiiéjgíi^ngib'' világnak néxünk elébe. Ipar ób kere^kv/JoloiVi korunk jelszava; e két «zó századunk hoioiokA-^''ángbctüvol Íratott; okét »BövoUé-IaUio* t Ut KuüWM>iU"ikJA*í»J, birtokot ges torokvésűuknok irAnyadója és jövőnk biztosítója. Illő tehát fontolóra vennünk, hogyan áll ko.rctkodol-műnk és monnyiro haladtuk iparosaink. A ki a társatág alsóbb rétegeiben búvárkodik, könnyön találja, miként hazánk viszonyainak változása hathatós befolyást gyakorolt csaknem minden ogyet polgárra. Adó, pénzhiány a volo járó bizalmatlansággal, drága élelem, aránytalanul fölemelt munkabér, a tcrmesEtmények alacsony ára, moly merő ellentétbon áll a késaltmónyok túlzott drágaságával, mindezek hatalmas tényezők, melyek ólomuohézség-g 1 súlyosodnak az íparüzőro, akadályozván a szabad mozgalmat, és a jóllétet aláásván. Idejárul még as is, hogy kézmüvesoink szűk ismerőtöknél fogva a külföldiekkel tneg nem mérkőzhetvén, amazoktól min-djn tekintetben tulszárnyaltatnak, ha pedig látunk itt ott n Fortunának nohány kegycnczét boldogabb napokat élni, sokkal tulnyomóbb azoknak száina, kik nyomor-és szükséggel küzdve, szánandó életet tengetnek. E bajok alapos orvoslását, ha rögtön nem, do ¿«Jövel, csak a czélszerUon rendezett és jól kczolt ro-ál.skola eszközölheti, kópcsségot adván a aordűlö polgárnak arra, hogy az élőt minden javaiban ogy-aránt részt vohesaen. Mort kétséget sem szenved, miként a magasabb ipar, mint a tudomány hatalmas haladásának oredinénye, csak alapos, sokoldalú, élet-bovágó tudományos mUvelődéson alapezik. Szerény nézetein szerint tehát czélírányos ós a közkívállalómnak megfelelő volna, ha ily üdvös intézet, mely áldásos működését minden egyes polgárra kivétel nélktit terjeszthetné, minél olóbb létosítotnék ■ talán nom csalódom, ha befolyásos fórfiainkról fölteszem, hogy létesítését, — mely kétség kivül az összes lakosság részéről forró részvéttol é« szive* pártolással talál-koanék — a körülmények b idöviszonyokat tekintetbe véve, sokára nom fogják halasztani. F .... 1. MohÁrs, decz. hó utolján. Imo közelgőt a nagy karácson, utána az újév, csak még néhány nap, s már 1863-at írunk. Sokat jósoltak a jelen évre, s végro is igon kevés teljesült; logalább részünkre, kik az idő viszonyok alkalmával egy jobb jövőt vártunk, osztályrészül csak ismét régi jó maradt, a romény. Ez a hü barát, melyet megvesztegetni nem lehet, minden víssontapságon keresztül kisór bennünket, s a lcgnyomorilbb állapot az, honnan a remény is tóvosik. Sajnos azonban, aőt a legigazabb való, hogy napjainkban sok családapa, nőtlen ifjú, hajadon arra ébrednek, hogy még reményük sincs I A nép közt nincs osztály, mely Bzlvrohatón no panaszkodnék. Van o oly iparos, földmives, pónztözBÓr, hivatalnok, ki azt mondhatná: elégedett vagyok? szerintem nincs s a dolgot jól elemezve, nom is lehet. •) A Dunát tegnap óta jégliid födi, a nép már szabadon jár rajta át a Margit szigetbe. Kiváncsí vngyok, vájjon a halászok mennyim szabják majd most a halnak árát? Mort valóban sajátságos egy eset, hogy itt, hol a Duna a házak alját mossa, nyáron, vagy az évnek minden időszakán át, kivévén a telet, a halászok roppant mennyiségű halat nyomok — mégis oly drágn, hogy mr\jdnem kt-állhatlan. Eddig a halnak fontja 30 kr. volt, l>őjtbcn pedig-10—45 krra rug. Marhahúsnak fontja 17 kr.; már most szorctném tudni, mért emelik a hal Arát oly magasra, holott ogy font haláron jóformán 2 font marhahúst lehot vonni, ez izletesb s táplálóbb is, mint amaz. Jaj do önnél nz üzletnél is csak ugy van, hogy sokan akarnak belőlo nyerészkedni, nom keresvén azt, hogy méitányos-o a nópot annyira ssarolnl, vngy nem; mai napság a csalás is már külön orztó-lyu üzletet képez, azt tarják sokan okos ombernok, ki o szép mostorségben meglehetős ügyességre tett szart. Még van egy bizonyos indulat, mely az oinbo-ríséget keményen ostorozza, s ex a — szenvedély. Sok részro oszlik az Indulat, többek közt hatalmas tért foglal el a divatkorban. Ki ebbon ssenvod, az gyógyíthatlan. Sajnos, hogy nom o»ak egye» helyeken, do az egész világon annyira elharapódzott már, különösen a nök közt, hogy végre nem tudják, mikép öltözködjeuek. A fejdísz, vagyis a nőkalapok utóbbi időben sok variation montok keresztül. Az a ssegény alföldi „betyár," osi-fra szörü kanász, bosontos szakállú matróz, csak nem gondolta volna soha, hogy öltözete, kalapja még a b^jos arczu hölgyökön is díszelegni fog I '') ou • küMgsáaokirt, koUiU tiuw^ok Hisz a „haladás" jeléül még ez mind elfogadható, csak abb nom tudok beleegyezni, miszerint a nök változzatosság kedvéért miért forditnnk Össze-vissza biiiident? Nem szándékom ágyán gyiinyolódnl, do mivel következetességnek igen nagy tisztelője vagyok, ugy óhajtanám,*hogy az elfogadott magyar di-vntott egész nővilág tartaná meg... Bocsánatot kérők azonban a t. ol vAsónőktöl, hisz a férfiak so különbek, azon megjegyzéssel, hogy o férfidivatot több esetben r szabók versenyzése szüli, mig a nök a divatot maguk alkotják, az egyszerű • czélszerűvol ritkán vannak mcgolégcdve. Hogy dicséretest mondhassunk a nőkről, nem hagyhatom emlitbnül, hogy nálunk a szép szabású magyar öltönyöket szeretik viselni, s mi ezzel ollenkezÖ, szorosan mellőzik. — Dalárdaegylo-♦ünk igon szépin fejlődik, már 160 egyén irta be ma-gát tagnak az anyaköyvbe, mi az egylet állandóságÁ-ról látszik tanúskodni. KUGYEltAY EDE. Hirek ós események. A A karácsonyi ünnepek szépen folytak le, Píronként tolult templomba a buzgó nép, mely nem birta elfogadni a sokaságot. A város ünnepélyes, komoly csendjét kocsizörgés nem háboritá. a Nagy-Kanizsa művészetkedvelő! ritkán élvezhető zenoestélyben részesültök. Ritka élvezet volt az, mort Ketten Ilonrik hazánkfia, a 14 tavaszt élt zongoraművész, kiről kül- s belföldi lapek annyi szépet mondtak, kit a művészvilág jelesei, mint: Liszt, Meycrbcer, llossíni sat. csudatüneményiick néveztek — tartott deöz. hó 27-én hangversenyt a „Zöldfa" vendéglő nagy teremében. Ritka élvezet volt ei. nzért is, mert mlg más alkalmakkor a mübarát gyönyörét nom kevéssé zavarta a padok üressége, Ketten nevo inegtöltötto a termet, b ily számos közönséget mostanában ucin láttunk hangversenyen. Mit szóljunk játékáról? Nom érezzük magunkat hivatva a bírálatra, oly hatást gyakorolt az reánk, mint elröppenő tündéries álom, mely ha megszűnt, a tőlo való megválás, a veszteség mély érzetét hagyja hátra a köbeiben. A közönség türelmetlenül várta a kezdetot, s mikor a már szép külsejével is elragadó ifjú megjelent, a várakozás tetőpontra hágott. Megzondültek az élettelen hangszer húrjai s mlg a halk Ömlengéssol folyó bájos hangok a Mohamedán képzelt tündérvilágába helyezték a ügyelőt, majd ismét a hnngok viharjai ráztak fel áb-rAndszerü állapotunkból s lelkesülést ébresztettik köbleinkben, mely föfokát érte, midőn a hangversenyző közkívánatra a Rákóczy indulót játszotta el. Tapsvi-har i. a lelkesült keblek harsogó éljenei jutalmazták a jelest. Részt vett az eléadásban Czoko Sándor, ki Guttmann Ida kisasszony zongorakiséreto mellett ho-gedün tartott cléadást. A zongora kiséret nem elégítette ki a várakozást, do mindamellett dicsérőleg kell megemlékeznünk a novezett kisasszonyról, hogy a bangvorsenyző urakat vállalkozásával kisegítette, mi után hallomásunk szerint az arra eiőbb felkért egyén soha nem okadatolható visszavonulása miatt a szükséges előleges próbák tartathattak. A nagy művésznek pedig szivünkből fonunk a már kiérdomlett babérkoszorúba egy levelet s kívánjuk, hogy'' a sokaság köbléből kitört éljenek napjait szaporítsák. a Mint minden évben, ugy most is megtörténtük a polglri egyletben és nagy kaszinóban a választások. A polgári egylet elnöko lett Halwax József, titkár Stcttncr István; választmányi tagok: Martos János, Físchor József, Mantuano Rezső, Jack Frigyes, Tschirtz József, Wcllormann János, Halwax Károly, Pranger József, Horváth Forenoz, Miohel ígnácz, Oödörházy György, Rauakovlts Ignácz. A nagy kaszinó 1-ső elnöke lett Guttman H. 8. 2-ik elnök Albanich Flórián, titkár Bauer Márkus, pénztárnok Blau József; választmányi tagok : Rosen-borg orvos, Löwingor Izrael, Tóth Lajos, Löwy József, Ebenspanger M., Blau Pál, "Weisz Samu, Scherz Zsigmond, Ollop Samn, Englfcnder Alajos, Spaníer Nándor, Engol orvos; helyettesek: Láng Henrik, Rosonfeld Sándor, Sommer MiksA, Laokenbach Károly, SzukjUeh orvos, Lówinger Sándor. A Karácsony estéjén a rigyáczi szőlőben egy plneze leégett; karácson másnapján pedigBecschelyen több ház, a hozzá tartozó melléképületekkel együtt lön hamuvá. A Zala-, Somogy-, Veszprém- és Baranyame-gyében a hadi törvény rablók és gyújtók cllon ki fi g hirdettetni. 4 « * Kaposvár. • A kaposvári gymnasium felépítésére következő ujabb irániatok ti tettek : (Folytatás). Stoin Jnkalt 120 frt., Tallián Emánuel 1() frt., Vormes György 50 ft., Id. gf. Somssich Adolf 200 ft., Marknvics György 40 frt., gf. Fe»*totie,s Tassiló 800 frt., Zichy István 100 ft., Kacskovics Ágoston 00 ft., gf. Széchenyi Dénes é* Imre lOOj frt., Lörinczi Fc-rencz 25 frt., Csaiuay József 5 frt.. Szita András 18 frt., Kovács Sámuel 8 frt., Roboz Pál 10 frt., Dövics Józsii G frt., Klazer Sándor 15 frt., Tallián Pál 100 frt., Nagy János 400 frt., Mércy Gyula 24 frt.Bo-ronkay Károly 50 frt., Hárány Pál 100 frt., Krizsa-nícs József 80 frt., Krizsanies Mihály 40 frt., Nngv Lajos 50 frt., Kacskovics Károly 80 frt., Paiss Boldizsár 40 frt., gf. Széchenyi Tódor 100 frt., gf. Szé-chenyi Pál 200 frt. (Folytatjuk.) ♦ Midőn kiigazítunk a mult számunk c rovatában egy sajtóhibát: t. i. Vissy Pál főorvos nom 40, lmncm 100 frtot adott, — egyúttal örömünket koll kifejeznünk a lelkesek áldozatkészsége felett, kik ép oly gyors, mint szép ajánlatok által a gymnasium felépítését lehetővé teszik. A többek közt lehetetlen elhallgatnunk Nagy János turkeszi plobános ur t, ki szerény anyagi állása mellett 4<l0 frtot tett lo az oltárra, tudóan, hogy Istenének áldozik az, ki a nevelés szent ügyének hozta filléreit, forintjait. ÁldjA meg az ég a lelkes papot, ki ugy tesz, miként imádkozik. Folyó hó 28-án a Marczaliban tartott rögtönitélő bíróság által ítéltetett cl kötél általi halálra az ifjú Patkó csnpatjából a híres Csi''f-.rral együtt elfogott Márton László; az ítélet még az nap d. u. 1 órakor végre is hajtatott. Ezen jó madár csak 1 óves rabló volt s ez alatt csak bevallott 5 rendbeli rablásai is érdemesítik öt a polczra. hová jutott. Jelen volt öa köttsei rablásnál, onnan íebnrangolt társaival Hajnalhoz Kanizsa me Hé. Innen Tótországba csapva át, kirabolták egy éjen a lukácsi jegyzőt és a terezováczi molnárt; innen P. Grsro jóttik, hol is az ismoretes szerencsétlen csatát vívták a csendőrökkel, innen Túrba mentek, hol egy tinczéb^n orgazdáikkal egész nap dőzsölvén, ezeknek ölesönzött «/.űrjeikben este a korcsmárost és boltost kirabolták. Ezzel a nyimi erdőbe vonultak, hol a reá-jok bukkanó foglárok által szétszóratván, M. L. a vi-torági erdőbe vonult, s itt csillagzata az egyedül b< lygó Csáforral összehozá, kivel rövid ideig bujdosván, végro Segcsden a cscndörök által elnyomatott; ez alkalommal Csáfor meglövetett, M. L. pedig tobb sebekkel borítva, a bíróságtól vetto bűnei jutalmát. * Ajánljuk t. olvasóközönségünk figyolmébo a már hetedik évfolyamot futó, s jól szerkesztett „Győri Közlöny"t, molynek belbecse csak növekedni fog az ujonan hozzácsatlakozott tehetséges irók közreműködésével. A lap kétszer jelenik mrg hetenként; <lö-fizetési ára Cfiész évro 8 frt., félévre 4 frt. Továbbá a már nngy elterjedést nyert „Ország Tükrét," inely mind a benne megjelenő szám»s kép, mind irodalmi értékkel biró közleményei által valóban érd-incs arra, hogy minden magyar család asztalán helyet foglaljon. Ara lapunk hirdetési rovatában olvasható. • Mint halljuk, Dráguss K. színigazgató a nemzeti színházttan „Könyves Kálmán"- „Szigetvári vértanukban fog legközelebb szerepelni. " A kaposvári műkedvelői előadások jan. hó közepén tartatnak. • A megyo palotájában jótékony czélra rendezendő fényes vigalomróí értesülünk. * Majd minden családhoz visz a kis Jézus a szent ünnepek alatt valami ajámlékot, — nom tudjuk, szegény szerkesztők fognak-e részesülni ily örömben — az elöfizotök csoportosulása által? „Varázs he-kis leány." midőn szökni készölt, Sz.-Jakabot (Kaposvártól fél óra) cmlegotto; s cláz oly ragadós volt ea eetve, hogy még az inasok is rögtönöztek. Kovács pláne nem csak fenyegetett nádpálczájával, hanem Gerönek azon ré-s ére suttyantott egy jót, mjt még vakarni is r<stol az embor színpidon, A többi szorejlök jók. Odry (Ksztári birtokos) szép dalaival ma Is kedvenoze volt a közönségnek. Hetényi A. k. a. épen oly szépen nézett ki, inint jól játszott. így már kedvünk van őt megdicsérni. Nyut posta. I. A-nak, U—int He<-ie» levelit vsttiik | atonnal intis-kedlünk j h igjr Ince ilker«, rövid id in t idati.i fogj ik. 8. Ilól.-inaV, Ve»iprimb«n : KtrJ lk flut, a f.iduló poiti-val tadass« nevit S iltaltban k>''rjuk Jevtltsöinket, — hogy il-niv alatt küldött leveleiket kadha snk, — a UxktMtJli''ggtl tu lasaAk oeviiket, a titkot mogttrliui köUUss^g^ntk Umtrv/n. K. Oy-nek, PtttíD ( KrtüöuttUl veltUk StivM emli>keié-•ít, küldjük viicOn-UdvÖilctUuk«t; a kiadóvali trtektiés útin irui faK''ink. T. V-uak, Si.-I ililós : Oda irt a I«r41 T VilaUt virunk, % egyrbot il. Ilú«iiiuak, P. 8 — den i Kő«»ön«t a *ior(aiommal irt mü-<*rt, adui fjjfJuk. rlIog/ ill a vilig 7" — Hoital) N- K-nfk, P.''esHti Síivasrn vsMsOk tudéiilisait, • ha inrgiilik a fnlrt*k«t, ÜtiUlet pildin>n;al is siolgálauki d« vi> d/ki lorrltt dija.ni, kiv< ol/ UonU-ChrUitói ÖMxtgbtn, miut Ön k.vinja. V. I-nak, J-ban: KöilUnk btiólJk, n/wi viltoitatiiial. Felelős 8zerke«ztő: FODOIi PÁL. Wftjdiüi KapoHvnri színház. r. i. Decz. hó 18-án 3-or adatott, a gedü," melyet megelőzött a „Jól őrzött Elmondtuk már mindkét darabról véleményünket, itt a szereplőkről csak annyit jegyzünk ineg, ^ogy kisebb nngyobb mértékben mind roszabb volt, — Gdry és Go-röt kivévo — mint az elébbi eléadásokltan. Közönség szép számmal. Decz. 20-án Gerö J. jutalmára, „Egy zsidócsalád, • irta Mirani Henrik, fordította Uzoray Árpád. Egy a jobb előadások közül; a szereplők mind végig lankadatlan szorgalommnl mükodt -k, — a közönség pedig — tansolt és koszorúzta egyik érdemesebb ke-gyenczét, ítinek jutalomjátékára az esö daczára is igen szép számban jelent inog. Decz. hó 21-én „Nagy Apó," eredeti népszínmű 8 felvonásban, irta Szigligeti. Ha leszámítjuk a szerep köréni tulcanpongásokat, miket Kovács (Pcterdi), G. rö (Jancei mendikás) itt ott elkövettek; továbbá a számos rögtönzést, melyet aleggeniálisabbszinésznek sém bocsáthatunk meg, —a durab egész folyama alatt jól mulattatott, s a karzat kézzel — lábbal — szájjal, ugyancsak dolgozott; Gcröuck elég volt egy mozdu-lata, egy arezjátéká, hogy zaj és taps'' szülessenek. Mi épen abban tartottuk Gerö egyik (oérdemét, hogy a komikumban! tnlságtól — hol oly sikos a jég — ova- , kodott — a iine, kezd beleesni abba a lázba, m''ily először 4-ed, aztán 8 ad, s utóbb mindennapivá válik ; s oly nehéz a inértékeltség, óvatosság ohlnáját ellcjjo bevonni---- Midőn ivá»i tohoUégéröl kérdezték, a Gundi fegadón Gyuri pinezérjét liivta bizonyságul; .lózmf kiadó lap- év nyouidatulajdonox Kiigy-KiihuhúiÜ Gazdasági tudósítások. i\iiK> -KanizHn, deczomber hó. A folytonosan tartó lágy idők miatt utóink egészen folengjdtek, ét azért gabona ugyan elég szállíttatott volna bc, de heti vásár nem tartatott. — Nyitott kereskedéseinkről, melyek naponta roszabb jövőnek néznek elébe, csak annyit szólhatunk: hogy legutóbbi tudósításunk óta 80—40,000 frtórt ismét elmodták kettője felett azon igon szomorú „rcquicscut in pace"t. Knpnhvnr, decz. 25. A változó idő folyvást tart; egyik órában sár; másikban fagy; majd akkor« köd ereszkedik, hogy nappal is alig lát az ember. A decz. 19. és 28-kí hetivásárok a nagyobbak közül valók. Az eleségárban alig pár kr. különbség, mig más élelmi czikkek — hihutöl g a közelgő ünnepek miatt, melyukro mindenki iparkodott bevásárolni — hihet-len magas áron keltek. Nézzünk c»ak körül: buza 8 frt. 40— 60 kr.. rozs 2 frt. 20—30 kr., kukorioza 2 frt.—2 frt. ¿5 kr., kajdina 2 frt., árpa 2 frt. 5 kr., zab 1 ft. 20 —80 kr.; egy db kövér »ertvés 80—CO ft. egy kövér lud 1 frt. 80 kr.,—2 frt. 80 kr., cgy pulyka 1 Irt. 50 kr.—8 ft., egy poeacnyoinalacs 80 kr.— 1 ft. 20 kr., két csirke 50—CO kr., akkora csomó turó, mint egy hudapomb 2—8 kr., egy font vaj 50— 60 kr.** egy itezo bívaltoj 10 kr., tohéntej 8 kr., egy iteze tej-m 86 kr., egy zsák krumpli 1 frt. 20—60 kr., száz fej káposzta 6 frt., egy db. öz (mikor ugyan kap az ember 6—7 frt., egy funt finom liszt 10 kr. (m. p.) Győr, decz. 20. Buzn 4 frt.—4 frt. 20 kr., közönséges 8 frt. 60—80 kr., kótszorci 2 frt 80 kr.—• 8 f. t, rozs 2 frt. 70—00 kr., árpa 1 frt. 80 kr.—2 ft. zab 1 frt. 60—70 kr.r kukoricza 2 frt 20—40 kr., Köles 1 frt. 90 kr.,—2 frt. 10 kr., bab 8 frt 10—80 kr., egy inázsa Széna 1 frt 10—80 kr., egy akó bor l frt. 50 kr., burg>ny* zsákja 80 kr.—1 frt. (Gy. K.) CJ i oo CD U) <v j ''é a * L Q ■o £ •n % M t ■Ol VJ c \s •o M f V b M S 0 ÍM ♦ t J« o H •Q ■t Nagy-Kanizsa. II. évfolyam. 2. szám. 1863. január 10-én. Ismeretteijesztő lap szépirodalom, kereskedelem, ipar, gazdászat, tudomány és művészet köréből. Megjclon o lap legalább ogv ivon julíua hó 1-től kezdvo minden hó 1-én, 10-én és 20-án. — Előfizetési ár postáni szétküldéssel és helybon házhoz hordva egész évre 5 frt., fólóvro 3frt. -—Minden egész éves előfizető a laptulajdonos kölcsön könyvtárát az eddig fentálló feltételek mellett fél áron használhatja. — Nyilí tér ogy Potit sorért 10 kr. — Hirdetések négy hasábos Petit sorért 1-ör 7 kr., 2-or 0 kr. és minden további beiktatásért b kr. s lvélycgdijért 30 kr. fizetendő. — A beiktatási dg s a lap kosolésót illető minden tárgy a kiadó hivatalhoz Nagy-Kanizsára; a lap szellőim tartalmát illető közlemények pedig, ugy mind«) levelek bérmentve a szerkesztőségbe» küldendők Kaposvárra. Ab ifjtj óriások. (TWitvlct a ^»ÍUtsknck I) Korunk saját gyermekei közt is számos illetékes vagy illetéktelen — elhatározni nem hoz-zám tartozik — Ítészét ismeri; még többet fog azonban ismerni a jövő nemzedékben, melynek fiai a különböző elvekhez képest, melyeket képviselnek, klllönbözö szempontokból fognak ítélni s ha lesznek — mint kétségtelen, — kik elfogu-lfttlanbölcseséggel vizsgálandják, — nem fognak hiányzani olyanok sem, kik azt egyohlalnlag isteníteni, vagy ellenkezőleg felette pálezát törni magukat följogosítva hiendik. Bármiként ¡tél-jen azonban o napok felett a jövő történotböl-csésze: vannak dolgok, tények és tünemények e korban, melyoket szom elől tévosztenio nem lehet, nem szabad. E tünemények egyike a mai par cxccllon-oe müveit világban a sokoldalnság, és mi evvel karöltve jár, — mint beláthntlan pusztasággal a tájékozhatlanság — a fölületesség. Nomlohottagadni, hogy nornoíiakaránylag, sőt általában, sohasem volt annyi müveit ember, mint van ma. I)e a kor e műveltsége inkább osak anyagi — materiális —; alaki — formális — szegénységéről a számtalan elhamarkodott Ítélet, félszeg intézkedés, az orkölosi biztosságnak gondolat- és élotbeni oly kiáltó hiánya; uz ephemer eredményekkel is alig kérkedhető kísérletek özöne; mindezeknél inkább pedig az irodalom jelen állása bárkit is meggyŐzhotnek. Az irodalom azon tér, hol az ombori. szellem legkézzelfoghatóbban oxarálja magát, hogy hasonlattal éljek: az oinber szellemi és erkölcsi áleténok ütőre. S ha ez áll: ugy e kor bizonyos tekintetben szellemileg beteg. Vakság volna részemről elvitatni akarni, hogy korunk, valamint egyéb tekintetekben, ugy főkép a tudományosság alapos s nagymérvű előbrevitelében is horvadhatlan babérokat küzdő ki magának. 8 a mily esztelen, ép oly vakmerő kísérlet volna ignorálni, és ignorál-tatni a mély tudományt, a szollomi kinesek dus hatalmazát, melyekben a Múzsák nem kevés avatottjai bővelkednek, s miket ezek örökbeosü müveik által az emberiség közjavává tenni sietnek; azonban ez utóbbiak, bármi tekintélyes számmal legyenek, — az üres, tartalmatlan, sa legjobb esotben is csak nagyon szerény érdemű munkák özönéhez képest „apparent rari nan-tes in gurgite vasto. M 8 o gurges vastus, o valóságos vizözön az, mi irodalmunk nagyobb részét teszi. Honnan ez? Felületes sokoldalúság, vagy ha jobban tetszik —> sokoldalú felülotcsség korunk egyik characteristioonja; oz hozta magával a józan, igazságos és szigorú kritika hanyatlását, melyből okvetlenül a kritikátlanságnak kellő magát kinőnio, miből aztán önkényt született a mindenféle érotlon, idétlen, korai, minden előkészületet nélkülöző írói és szerzői viszketeg, mely eddig is hódított s pusztított; s kellő elleuőrzés hiányában még ezután is fog: közműveltségünk nem nagy dioséretére! Nem szándékom ezúttal az irodalomnak azon koros termékeit átalában venni szemügyre melyek a dodonai s delphii mysteriu-mok felolovenitését látszanak maguknak oélul kitűzni; nem szólok azon munkákról, legyenek azok egyes értekezésok, avagy önálló terjedol-mesb müvek kötotei, melyeknél szinto megszoktuk már az értékes, a dologhoz tartozó eszméket, a kutatott igazságot a szó szoros értelmében halászni; a — tömérdekmollékos,távolról szedott, oda épen nem, vagy osak igen gyengén vonatkozó eszmék és a divatszerü hímes virágos szóozifrák hullámaiból. Illetékes tollak eleget küzdenek a sajtóvali ezen víszszaélés ellen, mely valamint magukban a kérdéses mun- kákban tettleg megtagadja a már Quintilíán és Horáoz által ajánlott szabatosság és érthetőség elvét: ugy a közönségben is nagy mérvben meghamisítá minden józan itélot alapját. El akarok mondani némely dolgokat arról a ballépésről, melyet napjainkban nem egy, különben hívatott tehetség, követel, s moly az irodalom hanyatlása s elkorcsosulásának egyik hatalmas erővel bugyogó forrását képezi: s ez a korai irópálya. No vegye tőlem senki rosz néven, hogy ezen, a szólásszabadság elvét annyira imádó napokban, az ifjú óriások felőli egyéni véleményem nyilvánosan merem elmondani. Úgynevezett doctrínair nem vagyok, „altum superoi-liumot 14 negélyzoni nagyon nevetségesnek tartom, s így nz oktatói fennsőbb tekintély követelésének vádját előre is egyszcrüon visszautasítom, kijelentvén, hogv pusztán egyéni meggyőződés és jó Bzándék az, tíii e sorok írására ösztönöz. Kórjolenség-e, vagy a túlbő erők természetes tulömlése? nem rajtam áll elhatározni: de elvitázbatlán, hogy ma mindaz, ki valamit tud ellenállhatlan (?) vágytól sarkaltatva, siet azt a világba kiönteni, terjeszteni, s az emberi nemmel megosztani. 8 hol tohoti ezt, ha nem a sajtó utján, mely a gondolatok- s eszméknek az egész világba szétágazó csatornáján képozí? A komoly tanulmányok kezdetleges eredménye számtalanokat bátorít fel kilépniök a küzdtérre hol pedig csak érett ítélet és mély, alapos tudomány aruthatnuk horvadhatlan babért. 8okan mondják: mai világban minden korábban érik; a lélek, a kedély, az ész, az ítélet. Meglehet; de ne feledjük: hogy a kora érés nem természetes, s hogy a korán érett gyümölcs kevés zamattal bir, és nem állandó. Alapjában vizsgálva e tünoményt, ugy találjuk, hogy létoka hiúság sföltünési viszketeg- o T Á R C Z A. Búcsúzáskor. (Okt 17. 1860.) Ha egy csillag som less régen, Nem ez a nap süt az égőn, — Elfelejtelek ... Ha tavasz s a nyár ölében, Nem less már egy szál virág som, . , Elfelejtelek ... Ha a patak nem fut többé, A való less oszló köddé, Elfclojtclek ... • 11a a vihar nem osatásik, Es a tenger nem hullámzik, Elfelejtelek... Ha már nem emészt gond s a vágy, A szerelőm nyugodni hágy, elfelejtelek... Ha megszűnik a távolság, Nom hajt zöld lovelot az ág, Elfolojtolok ... Ha majd nom ég a szerelem, Ez az örök, nagy gyötrolem, -Elfelejtolok... Ha élotté losz a halál, S a világrondszer romban áll, Elfelojtolqk... Oh, do mind ez lehetetlen I Hát ugyan az hogy lohessoo, Hogy én tégod Elfeledjelek?!... KOBOZ. üti rajzok. Linztől Salzburgig. (Folytatás.) Linz felső Austria fővárosa, s jóllehet közel 80 ezer lakost számlál; mégis egyiko azon hallgatag, osöndes városoknak, minőket nagy Németországban legtöbbet találni, épületei jobbadán ódonszerü, góth stvlben készítvék, említést csupán szép tágas, hossz-négyszögű, s a Dunára nyíló piacza érdemel, a Szentháromság nagyszerű,aranyozott képével közepén, VI. Károly császár idejéből, a szerenosésen állott haroz, s elemi csapások emlékére, 1723. Linz fekvése gyönyörű, majdnem mindenfelől az alpefcoktől — melyek itt még nem érvén el az örök hóvonal magasságot; tetőik, s meneteles oldalaik sürü fenyvesekkel borítvák — körítve, alant pedig sxük, sziklás medrébe szorítva, s roppant kanyarulatokat téve boaz-szankodó zúgással rohan odább a Duna zavaros vizével. A hegyek erdős lejtőin mosolyogva fehérlenek egyházak, buosujáró kolostorok, s számos nyári lak. legszebb s legtágasabb kilátást nyújt a bástyákkal megerősített, s oz egész városon uralgó, pöstlihg^írgi egyház, sudár, magas tornyaival a hujlámos hegyvidékre, továbbá freinbergi, 2000 láb magaslaton épült + 8 ► rekszik, az köztudomásu lény; do nem mindenki tudjn azt, ltogy a császár még ott is, hol a többség a szakértők Ítéletében megnyugodni szokott, vállalkozásaiban Baját Ítéletének önállóságát is kivívni, és azt biztosítani szereti és érti. Ennek bizonyságául egy érdekes példa: Múltén január havában Hooibrenk Dániel ur Frankhonba utazott azért, hogy az annyi figyelmet gorjosztott növénykezelésí rendszerét, ott is megismertesse. A több különböző helyen tett kísérlotek folytán felmutatott eredmény általános bámulatot idézett elő. Fouuld miniszter sxeme előtt, nz ezen ko-zelési rendszer által a termosztményro nézve kilátásba helyetctt óriás mérvboni előnyök — eltakarva nem maradhatván, azokra nz uralkodó figyelmét felhívta. Minek következtében Hooibrenk urPíaritz-ba hivatván, oda »»ojit. 15-én reggeli 8 órakor megérkezett, s 10 órakor a császár kubinetjébo állott; — egy óra múlván | edig már öt korunk nagy emberével, kínok mívelési rendszeréi n legkisebb részletekig előadta , b ki mindent maga löljcgyzott, és az értelmező rajzokat is saját kezével elkészítette, a császári szőlőkertben látni lohetott, mely a ga>ooni tenger part sivár homokjában díszlŐ ültetvény, Napoleon Lajos müve. Miután a szüret már bevégezve yolt, ttZ 18G3-ík évre szolgáló sz![ilőmunkálatokat megkezelni lehetett: ezek tehát, a szóba levő rendszer szerint, a császár jelenlétében, s gyakran személyes vczén)leto alatt, — ki a mindjárt Fa-játjává tett elóészlet alapján, a dolognak gyakorlati oldalát hamar felfogta, — azonnal foganatba vétettek. Ez alkalommal az uj mívelési rendszer a konyha kertészetnél is, káposztával, répa é» egyéb növény nyel''— kísérletileg megpróbáltatott, a végből: hogy a régi és uj mívelési rendszer közti különbséget, — a néhány nap alatti fejlődés tekintetében — észlelni lehessen. Ily módon társalgott u császár 12 nap a hírős termelővel olykor egy óráig is. A vizsgálatok körül oly tüzetes eljárást követvén: hogy fölfegyverkezve körítő, és hüvelymérővel a növények terjeszkedését naponta egy vonalig föl-jegyzette azért, hogy azok fejlődése érdemében tett vizsgálatait szabatosan megtudhassa. Kópzolhotni az idegeneknek osudálkozását midőn a politikai gondok tengerében olmerült-nok vélt császárt a legnagyobb lelki nyugalommal osendes mezei foglalkozásokkal idejét tölteni látták. Végre Hooibrenk ur azon utasítással bocsáttatott cl, hrgy minden szakát illető tárgyi- lagos közleményeit egyenest a osászámak küldje meg. (Lásd Frauendorfi kerti Iftp 48. sz.) Mennyíro érdokli különben is a franozia császárt nemzete vagyoni jólétének emelése; ennek tanuságául még o példa: több év előtt, miután értesült volna arról: hogy két magánzó sok tavat kibérelvén, a halaknak azokbani mesterséges tonyésztése által totemesen megva-gyonosodott, — őket maga olé rendelte, s miután kihallgntásuk után, a hal szaporításának mesterséges utoni lehetőségéről, él ezen vállalkozás hasznosságáról nveggyőződött volna; né-kiek az állam vizeit haszonbérbe adta, s így a lml tenyésztési eszme gyakorlati oldalának bebizonyításával jött később létro a strassburgi hal ikra koreskedés, mely által az tenyésztő képességben a világ minden részcibo szétküldetik. lügicaai KOVÁCS JÓZSEF. A váltság a kózmüáru üzletben. i Egyik helybeli előkelő nagykoroskodőhAz részéről emlékirat küldotett bo hozzánk, mely a kóz-müárüzlot állapotát tárgynzza; hlizsxűk, hogy ezon irat közléso nem loond érdcktolon olvasóinkra nózvo, miután el kell ism''oriiünk, hogy oz a holyzct''ot találóan s igvzsAgosan jellemzi. Lényogébon következőket foglal magában; „A rosz üzletmenet csupAn, nőin oka a tömeg--» bukásnak ; mort alaposnn fel lőhet tenni, hegy nagyobb részo a vidéken közel ¡dobon Kflpedctt kencskcdönok nz 18üO, és 18(il-ik rendkívüli kedvező üzletmenetnél annyit csak hirt fólro tenni, hogy egy rosz év hiányát pót dliatsa. — Az ok inkább azon könnyüségbon fekszik, melylycl nz ü z I c t á I á t r u h á z á s a o gy h a r-in ad i k r a, a fizetést szorgalmazó hit dozők kijátszá-8b vlgy pJtlig csuk egy id%l.»nes pénzzavar olkcrü-Icso végett, lehetséges. 11a az adós a rosz következmények ollón már biztosítva van, többnyiro kisérletbo jő, hogy biUl.''zöit az egész adósság ré.*lutokboni törlesztésű helyett csak 40 50p/0-ltol több évi résil>tekro kináljn meg. A megcsalt hit. lozőnck ncm marad egyéb hátra, mint hogy a költséges, hosszndnlmns s rendesen eredményt.don bűnvádi koreset helyett ajánlatot elfogadni. Tóny, hogy nz idol tömérdek tizetést fi lfüggcsz-tés üknél tán n o m vo 11 egy o so t, h o gy a b u k o 11 ogész adóssá gánuk rés zlo tok boni törlesz-tósóvol kínálta volna hitelezőit meg. „A fentebb kifejtett visszaéléssel kezet fog a gyakorlatba becsúszott azon jogosítványa a hitelező-»4'' ''"''»y ft hitelező, számlája alapján tekintet nélkül arra, hogy nz e^yes tótolok 1, jártak-o már vagy nom, minden szolgabírói hivatalnál egy félig-meddig clfo-gulható veszélyességi bizonyítvány benyújtása melljtt, nz adósnak biztosításra irányzott mcgz.ih g bísAt kieszközölheti. Emígy a hítoloztí szeszélyének jogosít-vány v«n adva, mely a hit ;lro nézvo általában kártékony következményekkel bir. Ha az egyik oldnlon az adósokat halljuk eljárásukat védelmezni, nz tűnik ki, hogy csak az önvédo-lom kényszerűségének engednek, midőn a fcntebbjel-Lmzott eljárásuk által előro nem látott biztosítást czél-zó végroluytás dlon védolinozik magukat. Ha a hité- nél alig egyéb. E gyengeségek, melyek kisebb — nagyobb mértékben mindenkiben föltalálhatok, s gyakran szépro »jóra lelkesítnok: akkor sem menthetők, ha csupán önnön alanyaik rovására elégíttetnek ki; valóságosba alig meg-boosájtható bűnökké válnak azonban; ha a közérdek hátrányát eszközük. E hiúság kettős elágozással bír; egyiko: a kérdéses egyén részéről öntehotsége s tudományának tulbeosűlésében; másika |>edig azon hitben, vagy szinte moggyőződésbon áll: mísrerint létesítendő müvei valóban hasznos, hézagpótló s bizonyos szükségnek megfelelő leend. 8 e hit magában méltánylatot és elismerést érdemel; mert ha van, ki nem o hitben indítja útnak szerelmes szülöttét, hanem pusztán azon éretlen viszketegből, hogy nevét egy könyv előlapján nyomtatva lássa: ez megfoghatlan lelki gyöngoségében osak szánalmat gerjeszthet. A jó szándékot tehát, s az igyekezúst: használni,elvitatni nem akarva, Horáoz „nonum prcmaturM-jára hivatkoznám; do hisz ezt kiki ismeri, azok is, kik éjen nem követik. Pedig a legelső lyríont o szavai egyenesen nem is fiatal Írókhoz, hanem Aulában mindenkihoz, ki müvével nyilvánosan szándékszik íöllépni, intéz-vék. A következtetést és ulkulmnzást az illetőkre bízom. A raraenosis halhatatlan irója egyebek közt ezeket mondja: „az ítélet és ízlés nélküli ismeretek hasonlók a szőrtelen sürll vetéshez, mely gazdag növésű szálakat hoz mag nélkül." Ez annyit tesz, hogy alapos tudományra óhajtván szórt tenni: no tanuljunk össze-vissza mindont; hanem a tárgyakat az ítélet lostáján szilijük meg, s az ízlés finom ta-pintatával rendezzük, mert c<ak „ítélet által rendbeszedott s koresztülgondolt ismeret ver mély gyökoret, b Őriz meg a felületességtől; izlés |>edig adja azon kellemes szint, mely nélkül a tudomány setét és zordon.---- Ha ozekbon áll minden helyes tanulásnak alapfcltétclo^ sino qua non-ja: mennyivel inkább minden helyes és alapos írásnak? Ha óvakodnunk koll az ö»zszo-viszsza tanulástól, vájjon nem sokkul éberebb figyelem, sokkal ki-képzettebb s szilárdabb Ítéletre van o szükségünk munkák szerzésénél, melyek ha egyszer a világba kiküldettek, megszűntek egyéni sajátaink lenni, hanem az emberiség közjavává lőnek? Ezeknok az írógyermekokro alkalmazásában ismét nem akarok senkit megelőzni. BORZA. (Vég. köv.) Néhány szó III. Napoleon császárról. Hogy Napoleon osászár a franozia nemzet vagyonosságát megfeszített erővel emelni tö- jesniták zárdája, honnét ők 48-ban a nép dűho elöl menekülni kényszerültek, s osak néhány éve, hogy magasubb proteotio folytán ismét visszakerültök... A BJllgermoierM-félo, s a Freinborg legmagasabb pontján épült vendéglő, kitűnő söre, s olosósága miatt kedvonoz kirándulási helye a linzieknek. Gyönyörű, s a fáradságos hegymászást sokszorosan jutalmazó kilátfts nyílik ismét délnyugatra, a stajor és salzburgi havasokra, melyek a forró nyári nap hovétől—julíus26-U szinte fényleni látszának, komoly egyhangúsággal húzódva beláthatlan mosszeségre, Tirol és Sohweiz felé mindinkább emelkedő óriás bér-özeikkel, melyoken öröktől fogva ott osillog a mocsoktalan hó; mint beosületos ember nrozán a tiszta öntudat. Valóban nagyszerűen meglopő először látni az Apelsokot, viruló völgyeikkel alant; mig dermedt, osupasz ormaik a fölhók között tűnnek el i . . . Luu középületei közül mog tok intésre tuél- tó a „Landosmuzeum" sokfélo beoses gyűjteményével, s a kapuezínusok temj loma Monté-cuculi hadvezér — ki a 30 éves harczok, s Németország, Franozíaországgali háborújából XIV. Lajos alatt mindenki előtt eléggé ismeretes — szép síremlékével. Linztől Salzburgig mindinkább regényes-bűi a táj, u vasút roppant szirttömegek közt kígyóként kanyarogva osak vontatva halad, egyre küzdvo a terrain borzasztó nehézségeivel, do az utas lelke akaratlanul extasisba jön e osn-da szép vidék tormészetes panorámája látásán, s nem voszi észre, hogy 3 óra 86 poroz lefolyt, s a gyorsvonat elérte a világ egyik legszebb fekvésű városát — 8aUburgot, Linz és Salzburg közt Lambaohnál egy vasutág lenyúlik Gmundonig, nagyon jól cselekszik az utas, ha ezen kis kerülőt megtoszí, Gmundon közeiébon meglátja a Traun folyam osését, — egy óra tá-volnyira az 1280 láb magosan fekvő gyönyörű, a nagy — három óra hosszú — Trauu tavat, molynok közelében már nom ritkaság a zerge. Innét a szllk,do elragadóan szép Truun völgy ön néhány óra alatt az osztrák birodalom leghirne-vcsobb lürdőjcbo — Ifohlbo visz az ut. (Folyt, köv.) MarczalibóL I. (Dicuclus orvotról) Orvos volt minap, most sir ásója Dlonclus j Mit tesz a sirásó, totto az orvos is azt. II. (Korcimdroihot,) Folytonosan gyötrő záportól a szüret ázik: Tisztán — mint akarod — nem bírod adni a bort. . III. (OaUushoM.) A kérőnek igértz mindig,do nem adsz soha, Qallel Oallol ha mindig csalsz, kérlok, ugyan no Ígérj 1 donori ThMortwk Jó*nf. * 9 ¥ lötöket kérdettük, eteket is indokolt okoskodás bir-jft azon eljárásra. A törvény, art mondják, nem tesz különbséget vádlós in ng in vádak közt, s mint az utóbbi, ugy az elöbbiro nézvo is Urgyalást gyakran több hét után tilz ki. A biztosságra irányzott végrehajtásnak, gyakran nem indokolt bizonyságon alapuló kieszközlése ennélfogva szintén csak önvédelem. Az önvédelem kényszeritetto ezen kölcsönöz cl-járása a hitelezőnek és adósnak, s főleg az utóbbinak az előbbi irAnyAban, az ország jólétén nehéz sebeket ejt; mórt ily körülmények alatt kereskedelmünk fejlődésének alapja többé nem a bizalom s hitel, hanem a nagykereskedő kényszeritvo van Áruit csak készpénzfizetés mollott eladni, pedig vajmi keveson képcsők ily feltétel mellett egyAltalában kereskedést űzni. A kereskedelem ekképen a hiteltől megfosztva, nélkülözi azon alapot, melyen üdvösen fejlődhetik. A kisebb vidéki keroskodÖk nagyobb része, kiktől az általános bizonytalanság rnüttt a hit 1 megvonatott, kis tőkéjéro van utalva. Ez lassankint f.ilomésztetik s a kereskedelmi közép osztály előbb vagy utóbb k e-roskodolmi proletariátussá fajul. Hogy pedig a lakosság egy osztályának elszegényedése a lakosság többi rétegeire való tetemes viszhatás nélkül nem maradhat, az magitól értetik. Következő czikkünkben azon utakat s eszközöket f. gjuk fejtegetni, melyek által ezon csapás továb-torjedésénok elejét lohetno venni." (0—g.) Gabonánk ós lisztünk a londoni világtárlaton. (Koritmici L. h«lyl- fntuícioi iir jelrntfie tttrinf) Nagy figyelmet vontak magukra továbbá a har-madik osztálynak kitüntetett tárgyai közül jeles g a-b o n A i n k é h I i s z t i c i n k is. Ezon czikkek ismét olyanok, Imgy kivit • 1 i font''sságra azokkal csr\k kevés terményünk mérkőzhotik. Oal>onáink határozottan t ''tszcttjk. Hozzájuk foghatókat csak Oroszor-szígból, s szebbiket csak Ausztriából küldöttek. Nézték és vizsg. Iták is gabonáinkat a szakérlök kitűnő figyelemmel. Még inkább tetszettek azonban számos és jeles lisztjeink, melyek .pára''.lanul állattak a kiállításban s melyük Angliában eddig egészen ismorctlonek voltak. AgabnAban éslisztben, hazAnkra nézve, valóban a legnagyobb fontosságit kiviteli czikkek fo-küsznok. Minden krajezár, melylyel fi terményeket olcsóbban szállíthatjuk o tengerre, böviti s gyarapítja kelendőségük határit. — Gabona kivitelünk fontosságát a tavali év félrc-ismorhctlenül kitüntette már; arról azonban, hogy lisztkivitelünk mily nagyszerű jelentölégro oinclkodhetik idővel, most még alig vni* sejtelmünk. Véloményeni szerint, a liszt-kivitelnek Magyarországból egészen sajátságos kiválólag nagyszerű mérvekben kclleno mozogni; mert hiszen hazánk termeli ez idő szlirint Európában a legtöbb és legjelesb búzát; aztán érdekünkben áll, hogy búzánkat kivitelre, a mennyire csnk lőhet, mngash kiállítási formában azaz: lisztben juttassuk cl. Az által ugyanis, hn gab-nakereskedésünk idővel tulnyomólag lisV.tkereskedés-só alakulna át, nem csak tömérdek őrlemény-hulladék maradna hizlalást czélokra a hazában vissza, do eladatnék egyúttal igon sok fa is a kiviteli hordókban ; a mindezeken tul gabnakoreskedésüi k oly formát öltene magára egyszersmind, melybon a tormékeny s kivitel dolgában előnyösebb fekvésű dunai tartományok concurrontiájától so kellő félnlo sokat. Ily nagy fontosság icküdvén hazánkra nézvo n liszt-ipar és koreskedésbon, tízszeresen kell fájlalnunk a déli vaspálya igazgitóságának eljárását, melynélfogva lisztünk kivitelét a tengerro Tncst felé meg-foghatlan indokból, a helyett, hogy előmozdítaná, valóban a legérzékenyebben sújtja és akadályozza. A déli vaspálya igen is az, mely hclyzeto és fekvésénél fogva leginkább van hivatni arra, hogy lisztjeink a világkorcskedeloinbo átfolyjanak, s o vonalon mégis, midőn n búzának mázsájától Pesttől Triesztig 80 kr. a szállítási dij, a lisztnek mázsája már 1 frt 20 a illőtől e g 1 frt 8 k rnyi dljj al terheltet ikl Nagy különbség ez ; s annál inegfoghat-lanabb hazánkra nézvo pi nnnyira káros eljárás^ mi veíhegy egy mázsa liszt kovciobb helyet igényel, mlrit egy mázsa buta l Illetékes forrásból tudom, hogy a CO krnyi különbség, mely a buza és llsztnok szállítás! dija közt o vonalon létezik, gyakran elegendő arra, hogy a liszt-kivitel nyereményeaségát teljesen megszüntesse. A nagyméltóságú magyar királyi helytartótanács valóban igen nagy szolgálatot tonno hazánk közgazdasági gyarapodásának , ha az itt érintett hátrányos eljárását a novozett vasúttársaságnak, hathatós közbenjárásával minél előbb megszüntetné. Atillában ig n czélszorü lonne, a hazai földön létező összes vasutak tarifTáit, termelésünk érdekeinek szoinpontjából, mielőbb vizsgálat s mcgbiráltatás alá venni egyetemlegesen is. Minél távolabb fekszik hazánk a tengerektől, annál jobban van az rászorulvn lehetőleg mérséki It szállítási dijakra; do rgyszorsinj,nd annálínkább van késztutvo arra is, hogy terményei értékesitettebb formában , melyben azok n költséges szállítást inkább megbírják, vitessenek ki. Meggyőződésem szerint, olláthatlan lendületet fogna az kölcsönözni hazai lisztiparunknak, ha például a buza és liszt között nom len no szállítási díj tekinteté bon különbség. Hatalmas prnemium feküdnék ebben l i s z t i p a r u n k ki f oj t é s é r c ; és én meg vagyok győződve, hogy az ily formán folhivott nagyobbszerü kivitel az illető vasúti társaságoknak is csak hasznukra fogna szolgálni. (0—g.) •itenek ; így azután hiszem, hogy hetenkint látogatást tesz a féléves szülött még o hideg télben i>, és ennek sikerülhetéso egyszersmind újévi üdvözletom legfübbiko 1 Isten velünk I SELLYEY BÉLA. Veaxprém, Jan. elején. Tck. Szorkosztö url Engedje meg, hogy ön után azonnal pályatársamat, ki múlt lapban velem csovegett, üdvözölhessem s örömmel ragadnám meg én is T léin nyújtott kezét viszont szellemi szorításra, talán kett''Mi egyesült erővel jobban loküzdhctnők ez újévben elénk gördülő akadályokat, s a töviseket letaposva, egyikünk indítványozhatna, a másik pedig már az igét megtestesülvo mutatná be, — do távol vagyunk egymástól s ha nom síkerülno az imént mondott terv, untatója lehetnék a kedves olvasóknak s t. szerkesztő urnák terhéro.,. Bocsánat a panaszért, mert már csak hamar alrptalnntiá -vált I A tövises pályán megkezdett utat f< lytatni kell s pályatársam, mint ki többször találkozott ily tövisekkel, idősebb lo-vclezö lévén, az ut f. ly tatás ára elég erősnek mutitko-kozik. A gyengébb eltűnik az erős mellett, azért én mint a gyengék szokása jelen soraimmal vissza lépek, hisz különben is az idősbet illeti- az elsőség. Álljanak soraim, mint utolsó tudósítás e vidékről : Vendégoink vannak, még pedig távoliak, mész-szo földről I Keletről Chaldani Mihály maronita áldozár, olep-poí érseki helyett s s tolin csa, kinek atyja Konstantinápolyban nagykereskedő, tegnap előtt hozzánk Is elérkeztek Győrből, a nm. mngy. kir. ndv. kanczellá-ríától egyévi engedélyt nyervén országunkban „a vendégszerető és nagylolkü magyarok között" h m< uomedán druznk által 18G0-ban rájuk nézvo vészt Ijes évben Syriában leölt keresztények özvegyéi, árván hagyott gyermekeinek fenntartására szeretet- és könyöradományokat gyüjthetní, hogy kó-rodát lehessen épitoni az árvák, özvegyek számára,, kik most „az utczákon laknak dideregve ruha r.élkül, kiknek még az édes mindennapi kenyér is hiányzik. Az összegyűjtött szerencsétlenek száma Aloppóban 720-Va magy." Az áldozár feketetógn félét s pioziny süveget, ifja tolmácsa pedig franczia öltözetet visel, ez utóbbi magyar kalappal, nzonlwin mngynr nyolven egyik som beszél. Az áldozár kelbti barna külsővel bír, > mi legbuzditóbb, inegliatóbb az adományok g\Uttésénél maga Is szenvcdöjo volt a fanatikus drOoV k< •♦yet-lenségnnek, mert pusztitls közepett ft.t UV^vá^f.« te-ritetto földre s csuk a körülménynek tulajdon ithi tó élto megmentése, hogy a hullák halmizn kí-zt mint holtat meghagyták ai alig pohogö sebesültet. Bizonyára ezt is mint az eddigi adománygyűjtőket, nom fogják freson távozni hagyni az áldozatkész magyarok a irár.j> részvétet tanntitavií nem mu-lasztandják, hegy fw elhagyott»kat felsegíthessék, hisz az ég Ura megjutalriazand I... \V Időjárásunk ismét lanyhára változott. \ vadászat sok cmhofrkicsalt városunkból! Mult decz. hó 10-án derült fc^llomcs napink örvendettünk , mindazáltal a nagy líideg nom szaJK alább; o nap estéjén szép jelenetnek voltunk tantli,\ t. i. ájsznk-iiyug« ti láthatárunk mintegy láitg''m borulva látszitt másfél óráig a leáldozott nap végtugur.tfb1--nak a párával telt légbon megtörése Alt».ó. J ^ Kornélom, hi gy Zala-Som'' gy féléves szülöttje-nok a múltnál nngyobh számú közöniég kedveskedett karácsonyi ajándékkal , melyet ezor clötizc A<rrati>,, láló leveléből szedett vörösbabás baukuótiVV v »ke- Ülohnra, decz. hó utolján. A mult napokban ismét országos vásár lóvén, az o körül észlelt cseményoket bátorkodom közölni. Az idöiárás igon alkalmas volt, bár a sortéshajtókra nom a legkedvezőbb, mort az ut igen sikamlós s |ég-g 1 borított. Itoppant sok nép gyűlt összo ez alkalommal, a kézművosak azonban elégedetlenek voltak. Kövér sertés igen kovés volt, s ez okozta, hogy túlzott áron keltek is cl. Szarvasmarha, ló, közép mony-nyiségben, bizonytalan áron keltek. Egittbor (pálinka) tán nohány ezer akó halmoztatott össze, akója 13 fton kolt; jóformán mint l egkorcscttobb czikk szerepelt. Bor tán 10akó som volt összesen, cz inkább a hetipíaczon fordul elő. Legutóbbi alkalommal 2 frt 40—-80 kr. volt akója. Szorintoih azt lobot tapasztalni, hogy az idei bor nom tartós zainatri, szino hamar változik, ha élonynyel érintkezik. Ez okozza," hogy a borkoreskedök Igen óvatosak, s jól megválasztják az üzlotro szánt borokat. A vásárban lopás tőrtént elég, sőt a vásár előtt is, t. i. egy nappal előtt*, a n.-nyá-rád-mohácsi uton. Egy szegény pór a vásárra szándékozván monni, utolérte Öt egy másik ember, ki megértvén szándokát, azonnal barátságos beszélgetésbe ereszkedett vele. Ez utóbbi kérdi amazt, vájjon mit akar venni ? a kérdozett válaszolta: hogy hizott sertéseket óhnjtana vonni, do nom tudja, hogy elegendő leond-o reá pénze, mert csak ICO váltó forintja van, s ugy értesült, miszerint Mohácson nagyon sok vevő szokott mind.g l>nni. • E barátság >s szóváltás tovább folyt, inig végre egy erdőcske mellett elhaladván, itt az útitárs zsebéből pisztoly» vont elő, s a pór cnibo''rro lőtt. Ez azonnal összo rogyott, míntlugy a ficzkó a fején kerosz-tül mont, s cszméletlor.űl a földön fokvo maradt — Az útonálló < 1 rabolta a szerencsétlennek pénzét, s tovább állt. Később az arra menő vásárost.k a szegény kiraboltat kocsijukra vévén, behozták az itteni főszolgabírói hivatalhoz. Az egész eseményt a beteg maga mondta cl, mivel orvosi segítség mellett ké-söbb eszmélethez jutott. Az orvos azonban oda nyilatkozik, hogy a szerencsétlen »ebe nem veszedelmei, mort a töltés a pisztolyban igen rosz lehetett. A heti piaezon az üzlet igen laza, tiszta buza ig^n kovés fordul elő, logtobbnyiro kukorieza. Áta-lán a gabonának ára nem igon változott, s a legutóbbi alkalommal az árak következőleg álltak : tiszt''.buza kílája 5 ft. GO—80 kr., rozs 4 ft. 10—20 kr., kétszo-res 4 ft. 00 kr., kukorieza 3 ft. 20 kr., árpi nom fordult elő. Széna mázsája 1 ft. 80 kr.—2 ft!g, szalma igon keresott tárgy, bár a széna elég mngis áron kel, ezzel még is majd egy árban versenyez. Szalma ax idén igen kovés volt, jómóda'' parasztgazdák is ebben szükséget éroznok. r KUGYEUAY. Közhaszna ismeretek tára. FMK)<l"Knimt elleni gyógyHier. Nagy hidegbon a lábak, a kozek, az areznak fa-dctlen részei meg szoktak fagyni és igy vörös, visz-köteg, fájdalmas daganattól szenvedő állapotba jutni. Ily kolloinetlon vendégnek elűzéséro hatalmas, majd nem legbiztosb gyógyszer a következő kovorék, melyet minden gyógyszertárban ily rondclvényro kaphatni meg. Végy: Tiszta iblanyból. — Jodina pura. 12. sze-mort (grana duodcoiin); Hamiblagból. — .T.idotuin Kidii. — 2 torecset (scritpulos duos), i.lvnzd fel 4 lat lepánlt vízben, vagy ha a fagydsguiat nagyon megérzi az időváltozást, — kánforszeszszol — Spiritus can-phoratus, vagy nKginoiott > tisztított csontvelővel. Mint folyadék ecsettel, vagy szivacsdarabbal mog-kenondö a f.igydnganat reggel ós csto. Konöcso alak-Imiii röggel és csto egy szerecsendió nagyságú boko-iiundö mind addig, mig a baj végkép meg nom azttnt Azért hoztam említésbe e hatalmat »sort, mert az újságok tidvék titkos fogyelljni gyógyszorckkel. A stitkoknak ellenség) levén, azt akarom, hogy mit az ''.^yik tud, tudja azt a másik is. fa«) ellen niikt''pc" vé4ei»4ft m tag. Kinek nagy hidegl)en kell utazni, az lábalt, ke-L''it mossa meg pálinkával, ezután f.ig;yuval bímáiolt papirossal takarja Ve, és tij»y húzzon molog kap-vzát, kesztyűt A pakiócz, toilpárn* kö*é ukargt- tolt lábak, legkovosbé fázhatnak meg, ha oldalai mellé egypár kőkorsó forró vízzel megtöltve rakatlk. Két óráig megtartja mologsógét ugy, hogy mindon állap*>dA»kor másítani lohot. Az arczot könnyű bo-fedni kondövol." A nagyon átfázott tagot hóval, hideg vízzel kell mosni, míg melegségét visszanyeri és csak fokonkint melegíteni. Az, ki igen átfázott, vagy megfagyott testrészét meleg ruhával, meleggel igyekszik folmo-legitni, ólotro hozni, bizton számíthat a szorcncsót-len kimonctolrc. A hideg tn vii áthatásának ővaiere. A börlábboli nom veszi állományába a vizet, do a hideg áttörésénok is hatalmasan szegül ellent, ha a következő kenőcsével bokonotik. Végy : Kénymázból 4 latot (Firniss). Sárga viaszból 2 latot. Törpontin spiritusból 2 latot. Disznó-zsirból 4 latot. Könnyű tüzparázson olvaszd fel a viaszot a disznó-zsírral, s ha ezok egy állománynyá folytak, add hozzá a törpontin spiritust, ezután a fónymázt. E két utolsót a tüzparázstól törlónt elvétel után kell hozzá adni é» volo egygyó vogyltoni. Kis kofo segedelmével kálha vagy parázsmolegségnél használandó fel. Nyaranta a forró nap hevo is bo itatja o kenőcsöt. Kik vízbon, hóban, sárban kénytelenek járni, megbecsülhotleu csizmakonőcs. A gyenge vagy beteg tüdőnek kár- ét» vedszere. A tüdőbeteg, tisztított rcpczoolajt soha no ég;s-son szobájában, uiort igen sok kénsavat tart magában, moly a szoba gőzkömyékos légét annyira megrontja, hogy a különben gyógyítható beteg tüdő, gyó-gylthatlanná válik. Annál inkább árt pedig ez, mert a kénsav, ha kollö vegytani tisztításban nom részesül, ólmot, sőt arsonicum-ot is tartalmaz. A kénsavvwl tisztított rejtező s más égetni való olaj is, ha a nyelv hegyével óríntotik, tartós égetést okoz. Ez oka annak is, hogy tápszerül ncm használtathatík mint például: a fa-, édos mandola-,.. édes baraczk- és hükk-makk-olaj. A kétkedő izleljo meg nyolvo hegyével, azonnal igazolva Icend állitásom. A kénsav maró tuli\jdonnal birván, nom nélkülözhető a vert olajok tisztításánál. Ez oka annak is, hogy oly hamar törik és reped minden bőr, mely ezzel kenetik. Van inOgendö finom gyertya, molyépon semmi ártalmára *em szolgál a mellnek. Gyomrokháló-, irószobákban egy átnlán ncm ajánlható. Kinek gyenge, beteg tüdejo van, az jobban cselekszik, ha fohér viaszgyertyát égőt. Ezt még az őskor hngyti tcstamontombau, s mivel az orvosok jónak találták, volt is kelendősége. Egykor a magyar nadrág is lejárta Idejét és most még is nagyon jótékonyan hat mind a test mind pedig a lélokro. Rgy orvot ur.jilójAbúl. Mihiild, (Somogymcgyól>cn) 1803 január 8-án. A mult óv utolsó, vagyis Szilvestor estéjén egy l.i ppa i uovozotü, meglehetős veterán csavargó Bor-sos polgárnak házába bemenvén, amint a szobába bo-lépott, az ágyban fekvő gazdára puskáját fogván ezen szavakkal: „kutya vak pandúr, készülj a halálra, most meghalsz" — D. J. vőjo takácsmester látván a zsivány szándékát, lassan hátulkorülvo átkarolta azt annyira, hogy mozdulni sem tudott, míro az ágyban fokvő 1). J. is folugrott, és vőjénok segitségóro ment; véletlenül a helyi kisbiró az ablak alatt menvén el, hallotta a lármát a szobában, bement, és igy hárman viaskodva a gazemberrel — fegyverét elvonni képesek ncm voltak.— A lármára a szomszédságban lakó molnármester B. S. puskáját magához vévo, szomszédjának segítségére sietett — s a gyilkolni szándékozót fegyvorénok lotovésóro kónyszoritetto; kitmeg-kötözvo a bíró házához vezettok és másnap regvol a csendőrségnek kézro adták. Ezen hős tettetek ugy a felsőbb parancsolatok hív teljesítésének — folyó hó 7-díkén osto szomorú eredményo lön I — Miután estvo ö órakor helység bíránk házához 3 felfegyverkezett zsivány belépett — a bíróra rá parancsoltak, miként őket a molnár lakához vozosso — a ki engodolmeskodott ki volt? a helység bírónk, — a molnárlakhoz érvén — a háziasszony azonnal észrevette, hogy több cm bojtok járnak az udvariján, ágyban fokvő férjének lassan mondja: „Sándori végünk van, mert rablók vannak az udvarbanu — orro az ^¡tón nagy zörgés történik, a molnár kérdé, ki vagy ? fololot én,a bíró vagyok — a molDár kérdé, mit akar? nyissa az jytóját, eresszen 4 10 fr- be, — molnár felelő, ha dolga van volcm, jöjjön hol-nap, —^orro isifcét kint azon szavak mondattak — kutya orcssz bo, mort felgyi\jtom házadat, do mind o mellett az ajtót a molnár nem nyitotta ki, s igy kovés vártatra a ház lángokban állt! a molnár tudván, hogy a zsiványok óloto utáu vannak — csalásával a szobában maradott, miglon « harangok félre vorottek és a nép összecsődült — a mire is a 3 zsivány szép lassan olmont, a birót magukkal olluytván; a molnár égő lakában maradott, gyormokoit az ablakon adta ki a segítségro jött embereknek — későbben, midőn ólotét bátorságban látta, maga s neje is a lángok között a szobából ki ugrottak, ós szomorú szivvol nézték , hogy 6 darab szarvasmarhája, 1 lova, mindon takarmányn, és a padláson volt holmga, meg 000 frt kész pénzo a lángok martaléka lön l — Szomorú az csőt, do még szomorúbba falukban és pusztákban lövő létünk, mort som életűnk, som vagyonunk bátorságban nincsen I A Hirek ós események. A A nagy-kanizsai izraelitaközség elöljárósága következőleg alakult. Elnök : Guttmann S. II. Ülnökök a szűkebb tanácsban : Löwingor Isr. Löwy Józs. Rosenbcrg ür. Blau Lázár. Láng II. Kürschnor Mayor. Milhofcr Sánd. Blau Pál. Wcias Manó. Roscnfond S. Löwingor Miksa. A tágasb tanács tagjai: Walbaoh J. Ollop Sam. Ollop lg. Schorz Zsíg. Storn J. M. Eben-spanger E. Weiss II. J. Pressburger dr. Mayorhofcr M. Dannoberg Jakab. Sukitsch dr. Löwingor Ign. Sommor Miksa. Blau II. Woíssmayor M. Roichenfold M. Fricdcnthal J. Löwingor II. — F. hó 10-én disz-lakomát adott olnök ur a tanácsnak, mely hazafias érzelmű felköszöntésokkcl volt fűszerezve, b nz elnök ur beszédében különösen ki omclto, hogy a községnek nemcsak bolgyarnpodás- s orősődésro kell törekednie, hanem egyszersmind a külbizalmat is omelnio. Jelen volt o lakomán a főrabbi íb. A A nagy-kanizsai rögtönitélö biróság már mog-kozdto működését, Zala ós Veszprém Kanizsára, Somogy pedig Kaposvárra küldi a foglyokat. A A Korona vondéglöalsó szobáiból terjedelmes étterem alakíttatott, moly uj óv napján nyittatott meg számos vondógok jolcnlótóbon. Most inár három ily ótterommol diszoskodő vendéglőnk vau: „Zöldfa," „Szarvns" és „Korona" a ily elönynyol kovés vidéki város dicsekedhetik. A A farsang clcjo vig lesz, mort már több táncz-vígaloiu van torvben. F. hó 27-én a zalai nemes ifjúság rondez SümcgTion fényes tánczvignlmat, N.-Kanizsán podig oltó 21-éu a koreskodeltni kasinóegylet. A Folyó hó 4-én tartotta Lakatos Sándor magyar tánezmüvósz 3-dik s utoleó tánczkoszoruját a Zöldfa vondéglő nagy toreméhon. A no tűzetek jellemvonásai a művészetben nyilvánulnak lcgérthotőbben, melynek iigyelomrcméltó s szoros kapcsolatban lovö ágai a zeno és táncz. A dal lelkesít « ennek szcllcmo villanyozza fel a tagokat oly tosti mozdulatokra, molyok a kobclbon hullámzó érzelmekkel önszhangxanak. Valamint a nemzetek dala — zonójo — különböző, ugy tánezuk is. Dalaink nagyobbrészt a nép ajkain termettek s ugyanazon nép tánczolt is azok szellemében, s oz azon mostcrkéletlen, do romlatlan alap, melyből a zeneköltő s tánezszerző kiindul, mikor nemzoti zenénket, vagy tánezunkat művészi tökélyro akarja omolni. Ezon hivatottak azonban nagyon koveson vannak, s zeno- és táncztormókcink közt maígis több burján, mint a nemes növény. Zcnóuknok már van méltó közlönyo, mely szigorúan s méltósággal használja irtó vasát a becsúszott számtalan visszaélés ellen ; do tánezunknak nincs; ncm in lehet ily önálló folyóirata, mort ki kótázhatja lo a tánezot? csak azon áldozatkész s hivatott férfiak által nomosülhot az, kik nom rottenvo vissza az utazás terheitől, hazai városainkat időnként fclkorcsik s a magyar tánezot tiez-títani iparkodnak a bccsuzott fordeségoktöl. Do no várjunk iiycsinit a koringeik s csoszogások gombamódra termő apostolaitól, mi\jmolók ezok, kik utánozni igen, do teromtoni nem tudnak, s tánezunkat idegen olomokkol zagyválván összo, roszabbaíi tesznek, mintha csupán idegen tánezot tanítanának. Szép az a magyar zeno, do sokan máig is azon véleményben vannak, hogy nincs, nagyon tormészotes, hogy ezokro nézvo nincs, mit gondolnak ők azzal, mit irnak Pcston, s Kanizsán tudtunkkal senki boiii ismori a „Zenéséi Lapokat." Szép a magyar táncz is, valamint a zono, mely arra lelkesít, do nehéz mindkettő s komoly tanulmányozást igényel. lakatos Sándor már kora ifjúságában megértette hivatását s egész eddigi életét p magyar táncz méltó mivolésénok szentelte. Ugyan van-o jelentékenyebb város hazánkban, melyet bo nem járt volna? Sok évvel ezelőtt tapsviharral üdvözölto Pest, mikor tcst-vértánczával föllépett, elvitto ezt a kapcsolt részekbe, hol hasonló Iclkcsüléssol lön fogadva. A hol megfordult, örego apraja ismeri; tanította az apát, tanítja most gyermekét, s ha eltávozik, senkinek som jut cszébo más, mint hogy látogatóba megy. Do tudunk-o Kanizsán többet, mint hogy tánezmestor van a városban ? Elismerés, fölismerés koll 1 A valódi művész nom hirdeti magát nagy botükkcl, szerényon visszavonul. Mikor Kanizsára jött, tánczkoszorura tett nagy költséget, s azon tánczkoszorura senki (olv. senki) som jelont mog. A második látogatottabb volt, a 3-ik, melyről most szólunk, szép számú közönségnek örvendett. Ez alkalommal ollcjtotto az általa szerzett „öreg oláh ós fia" ozimü kaluzser tánezot is, moly fényes bizonyságát adta annak, hogy lakatos nomcsak a magyar, do más nép tánczában is hiv utánzója a természetnek, s toremteni tud. 11a láttad az erdélyi havnsok fiának szökdelésoit sajátságos ujjongásaitól kísérve, ugy cszracszítvo szemlélhetted nzt Lakatosban. Az „öreg olák"nak méltó fia volt a kis Lakatos. Azonban mindezon tánczkoszorucskákban a zeno igen gyengo volt, kivóvo az elsőt, minők bizonyosan az előleges részvétlenség volt az oka; tehát itt som vádolhatjuk LnkntoBt. Nom jó kedvvol halljuk, hogy nem sokára eltávozik körűnkből valószínűleg Kaposvárra, meglátogatja azonban Égerszögöt is, hogy régi tanítványaival kezet foghasson. A A napokban tirol énekesek mulattattak bennünket, minden egyes alkalommal szép számú közönség előtt. A Kivégzés. Varasdon jun. 1-án olyan om-bort akasztottak fol, aki napát és 0 éves sógorát alvás közhon öltő meg. (II.) A Figyelmeztetjük t. olvnsóinkato lap jövő számában mogjelonő 18ü3-ik óvi január hó 1-töl fogva óletbo lepett ty bélyegfokozatra. Kupoflvár. • Mint értesülünk, folyó hó 16-én iskola választmányi nagy gyűlés tartatík Kaposvárott, molybon meg lesz határozva, hogy a helybeli iskola fölépítéséhez mikor kezdjenek? megtudjuk ekkor az épitko-zésro tett ajánlatok összegét is, s tisztában leszünk azon körülmény és akadályokkal, melyekkel megküzdeni koll. A gyűlésre Somssioh Pál is megérkezik Pestről. • A kaposvári gymnasium felépitéséro kővetkező ujabb ajánlatok tetettek : (Folytatás). Uaál Alajos 100 frt. Bán Gáspár 20 frt. Rihmor Ignácz családja 00 frt. Rihmor Forcncz 30 frt. Bosnyák Liyjos 108 frt. Pozsgai Rudolf 10 frt. Martyn Róbert 20 frt. Bárány János 6 frt. Bárány Alaj. 3 fi Bárány Vendel 1 frt. Bárány Gyula 0 frt. Csurgói urodalmi tisztség 44 frt. Csépán József 40 frt. Üzv. b. Rodéuuö, szül. gf Hadik Júlia 100 frt. TovelyElok és l''ongrácz 40 frt. Puszta Kovácsi közbirtokosság 260 frt. Farkas L<\jos, özv. Spisicsnő családja novó-ben 100 catastralis hold után 6 frt. Kriszt Jáu. 0 fri Csapó Vilmosné, szül. Ncdcczky Hodwig 100 catastralis hold után G frt. Folly József 30 frt. Svastics látván 100 frt. Ladányi György 100 frt. Gróf Niczky György 20 frt. Nagy Károly 20 frt. Gundi Ján. 20 ft. Csallai Imro 20 frt. Kovács Imro 10 frt. Hithallor József 30 frt. Ambrus Mihály 20 frt. (Folytatjuk.) • A mogyo palotájának monnyozoto már rég leszakadással fenyegette a bonno gyülésczőkot; a mony nyezet egyik sarkán nagy lyuk tátongott, melyro itató« papir volt foltozg vtva, s midőn a toremajtó nyilt, a légvonat által a papir fol s alá gyürotett, a lyuk podig szelelt, mint a fujtató. Ha vigalmat akartak rendezni o teremben, azt adták okul, ncm lehet bonno ugrálni, inert veszély fenyeget, — most mindon baj ol vau hárítva, mort mólt. Mérey Károly főispán ur a terem mennyezetét egészen újra épitteté, mely régi lyukas állapotában valóban nem illett a megyo méltóságához ; a nagy torom idegon, műértő festők által kifestetett, s készen áll a jövőnek; adja az ég, hogy ajtai miclébb megnyíljanak, a a zöld asztal mellett ősi jogaink mellett harczolhnssunk. • Ismerünk egy izraelitát, ki jótéteményeiből ncm csinál glicsóriákat; minden vallás felekezete«-ségrei tekintet nélkül tesz, ad lelke sugalatából. 11a a 4 11 ¥ V szegény ember háza leég, befedeti, s azt mondja: fizesd meg, majd mikor tudod, kamat nélkül. Ha a nyomorult hozzá folyamodik, küszöbén mindig jótéteményt talál. Kiköt szegénységökbon a tél lildogo sújt, kocsiszámra küldi nekik a fát, hogy melegedjenek nom osak a fa, do a jóltovö sziv melegénél is. Több magyar lapot járat; a jótékony czélok oltárán önkényt Áldozik, s a mit keze tesz, ha ozt idegen ajk beszéli, zokon esik neki. A legközelebbi megyoi gyűlések bizottmányi taggá emelik, nom kell öt megnevezni, ismeri mindenki cz álarcztalan bccsülctcsségot. Ha hitsorsosi csak századrészben gyakorolják a nemes tett és jótéteményeket, — a mi szivünkben kész az cmancipátió. * A kaposvári gymnasium felépítési költségeinek novoléséro rendezendő fényes tánczvigalom f. é. febr. hó 4-én leend a megyo palotájában, sorsjátékkal összekötve; BOO darab belépti- b G(XX) darab sors-jegy nyomatott; az első a központi szolgabírói irodában 1 fíjával, a második Polák J. kereskedőnél 20 krjával kapható. Mog vagyunk győződve róla, hogy a czél szentségét tekintvo, Somogynak minden hü fia és leánya iparkodik áldozni az oltáron, a melyro lótott áldozatot a jövő nemzedék hálája fogja megfizetni. A nyereményre készített s szánt tárgyak szinto a központi szolgnbirói irodába küldendők. Vígadni nom vétek még a gyászban is, ha a vigalomból a köz-czélra, s édes hazánkra fény derül. • Az épitondö kaposvári gymnasium alaptökéjé-nnk nevelésére Kaposvárott a vendéglő teremében, Dráguss Károly színtársulata és több műkedvelők által, két jótékony ozélü olöadás rendeztetik: u. m. szombaton, f. évi január 10-én első eléadásul odatik : „Egy nő kinek elvei vannak." Eredeti uj vígjátóték 2 felvonásban, írta Dobsa Lajos. Kendező Dráguss. Második eléadásul vasárnap, január 11-én adatik: „Szerelem és örökség, eredeti uj vígjáték 2 felvonásban, irta Szigeti József. Ezt követi: „Özvegy és proletár," orodoti vígjáték 1 felvonásban, irta Beöthy L. — E r t o s í t ó s: „Daguerreotyp" czimü müvem szétküldését nem tőlem függő akadályok hátráltatják, — mig cz akadályok clbárittatnnk, — kérem már is Bzép számmal érkozott tisztolt elöfizotöimet néhány napi türolemro. Kelt Kaposvárott, 18G3. ján. hó 5-én. Koboz htvdiu Irodalmi kistükör. * Szombathy Ignácz tanár „Oyorsirászat" czimü szakkönyvre nyit előfizetést, egy évre tí ftjával; a lap racgjulenond jan. hó végén, s utána minden hó 10 , 20-¿a 80-án.7Az előfizetési pénzek Budára, a szerkesztőségbe», küldendők. Oly hé/agot pótló iro-dalinijVállalat, melyro méltán felhívhatjuk az illetők figyelmét. * Ismét egy humorístikus lap „Haiulabanda" czim alatt, moly képes és képtelen, nedélyos, szeszélyes dolgokat ad hotonként, G frt évi díjért, gunyoros, okos és bolond modorban. Nom kell o lapot ajánlanunk; elég ajánlat az már magában, hogy élón a Kzellemdús Kákay Aranyos áll, ki rendesen a „szeg fojóro" szokott ütni; kinek természete: novctségcssé tenni, a mi novotségcs; t i. az ál lclkcsségot; a magyarság nevével üzérkedő zsibárusokat; a hazafiság czégo alatt ostoba ötlotőiknek kclcn-lcndőségct szerezni akaró tökfilkókat; a politizáló csizmadiákat; fj a hősködő Donquixottókat, stb. stb. * Thaly Kálmán, ismert tohoteégea fiatal irónk, a „Pesti Napló" bclmunkatársa „Nemzeti képes újság" czimü szépirodalmi és imerettcrjcsztö lapot szorkeszt, hotonként egyszer jelen meg; egész évi előfizetési ár 10 frt. Az újság özönben is melogen pánijuk kedves olvasóinknak cz uj lapot. * Mcgjelont „llorostratiadák." Felelet Ariszti-dosznek az „önbirálatra"jés „polgárosodásira; irta Kompelon Győző. Kaposvári Nzlnhnz. (r. i.) Deo. 2G-án adatott „Lucza széko Karácson éjjelén." Vig énekes színmű 3 szakaszban, irta Katona József. A darabban itt-ott felvillanó szikra mutat csak a Bánk-bán lánglolkü írójára; különben az egész férezmü, melynek közönség elé hozatalát maga a szerző is ellenezné, ha élne. Kitkán unta ina-gát a jobban a közönség, mint cz este, s többen voltak, kik Morpheus karjai közt kerestek kárpótlást, honnét egyedül a karzat dörömbölése ragadta ki őket, hol most már nemcsak kézzel — lábbal, szájjal dolgoznak; hanem ugy szivaroz, pipáz sok rakonczátlan, mint a locomotív. Aczéloznak, gyufáznak, s árad a színházban a jó cscrcbi és kén-illat! Egyéb mondani valónk nincs ez úttal. Docz. 27-én bérlctezüuctben, Marosi Kálmán javára: „Bíbor és gyász," eredeti türtéuctl dráma & felvonásban, irta Hegedűs Lajos. A társulattól láttunk már sokkal jobb drámai előadást; a személyzet iparkodott, tett, mindemellett nem eszközölheté a kívánt hatást. Aki „Könyves Kálmán"t látta, ma nem sok élvezni valója volt. Kiemelendő Dráguss, erő-teljos játékával, mint Il-ik István, magyar király, jól volt maszkírozva, mint rendesen; átalában a táq-sulat néhány tagjának ez kiváló tulajdona, mi dicsérendő. Ódry jó Ottmár volt; játékára némi foltot vetett az, hogy többször akadozott, nagyon is igénybe kellett vennie a súgót. Itt helyén látjuk megemlíteni, mikép a társaság o tehetséges tagja a nemzeti színházhoz szerződtetett, s a napokban már útnak is indul. Drágiissué kedves Idyl; szépen szavalt; ne hányja be annyiszor szemeit, s no felhőzze gond- és szomorúsággal akkor is homlokát, midőn azt a darab Kzcllomo épen nem kiváiya. Meg kell még említenünk a jutalmazott Marosig (Béla berezeg, kinek —alig másfél éves szinpályáját tekintetbe véve, — több sikerült jn-lonoto volt, s pár koszorút is kapott; mí azonban no vakítsa meg, inert cz legfeljebb ösztönzés volt uz előrehaladásra, nem ]>cdig dija az elismert érdemnek. A színház meglehetősen tolvc. A kaposvári közönség nomos buzgalma valóban dicséretet érdemel c tekiu-tétben. Dccz. 28-án „Polöskei nótárius," bohózat dalokkal és tánczczal, 3 szakaszban, irta üaál József. Egy a leggyengébb előadások közül; minek oka az, hogy a nótáriustól fogva egész a pinozérig, a súgóig mind kiestek a kerékvágásl>ól; az összes személyzet á karzatnak dolgozott, volt is hallata; bíi''n, bum; dra, dra : vivát; »íjra; majd belcsiketlilt a jámbor hallgató; a vasas német táncz oly izzodás, fringia, csörömpölés közt lojtetett, hogy szegény nagy zajtai Zajtai Istvánnak, kevés híja, ki nem szorult a lelke. A társulat annyiban is nagyot vétett a költő szeflcmo ellen, mert — szabóként — a darabot agyonnyirbálta. A súgó nem súgott, hanem lármázott; a dalok jól sikerűitek; akkora publikum, mekkorát a peleskoi nótárius csak teromthet. Jan. hó elseje nagyon Is tarkán köszöntött hc a színházra; volt oz este annyi látni való, hogy az ily tarkabarkaságon gyönyörködök megelégedhettek pár hétre. Elsőben is az „ó év ujjá változás," néma jelenet két képben, az év négy részei, u. m. tél, tavasz, nyár, ősz hódolásával, Dráguss roridezése alatt. Mind a négy évszak meghódolt, a karzattal együtt. Ezt kö* veté ének és szavalati részlet, 3 szakaszban; 1-sö szakasz : „Hogy hivták Mátyás királyt?" költemény Lisznyai Kálmántól, szavalta olég bensőséggel, de itt ott nagyon is sontimcntalitor — Dráguss. 2-ik szak. bordal az „Ernáni" operából, énekelte jó sikerrel a társulat férfiszeraélyzeto. S-ik szak. az ima kardalt, „Nabuchodonozorból," tapssal jutalmazva, énekelte a társulat összes személyzete. Még itt nem volt kiürítvo a pohár, — ezekután jött „Árpád ébredése," irta Vörösmarty. 11a a gyönyörű bűbájos nyelv lo nem köti a figyelmet, lelket, — a színpadi jelenetek megugratják a publikumot; ezt mag* Dráguss is érezte a sziu-padon, midőn a rómalakok megjelentek, mert alig találta ott helyét; ugy látszott, szeretett volna kámfort-zálódni. Do so biy 1 volt oly nagy közönség, hogy a tyúkszemeket alig lehetett biztosságban helyezni. Sovány müélv; zsíros pénztár. Jan. hó 3-án, bérlctszünetben, Kovács József és leánya Ella jutalmára, „A szép juhász," népszínmű dalokkal, irta Szigeti József. Mind végig jól folyt előadás; kitűntek Kovács (Bálint, kiszolgált bakancsos) Kendy, ép ugy ügyes jutéku, mint dalaival; a koszom azonban Hctényi A. k. a. illeti (Piroska), ki szép, csöngő hangjával, trilláival; összhangzatos, s most minden túlzástól ment játékával a közönség és a juhász legény szivét cgyiránt megnyerte; volt is a kezeknek dolgok; a sok taps valóban az érdemé volt. Csak igy 1 csak igy l s a jövő dús kárpótlás lesz a múltért. 0. Ida (Kózsa) azért akadt meg többször, mert nagyon is tudta szerepét; kissé fesztelenebb mozdulatok; kövesebb csillagnézés; nem oly sebes hanghordozás, s rendiben löszünk. A kis K. Ella (Pista) kqBzorukkal halmoztatott el; jól hang ott az ajtó felöl o uohány szó egyik jobb jelzetében: ez az- tán csudagyerek; igiz is 1 A többi »zeroplök szinto megfeleltek a várakozásnak. Közönség közép számmal ; a jutalmazandók mindenesetre többet érdo-moltek. Nyílt posta. T. O-nak, l.- eu: Ntgy KrAmmel fogadtuk Mcgemlékeiéa-teket; I»ten »«ertluie Crk/Sdjék a hii uj lakójiii. Yirjuk » megnyugtató «oroksl. T. V-n»k t Kaptál a levrlrt, vagy nrm 1 tnlntl kél eaet-b«u vAUaaolj; « ne l>ih«iite*<l I<<IU<I»!. H. K. Jó«..fn.k: M^ku,, luk sí uj küldeményt, krf«««n»t érte; maradjon fin uekünfc tovibbra 1« «». aki roll; i^joiiuajt kUldútt leveliink laef ért-e T Kre lméin t »Arunk. K. K-émk, Mohin: Kft««ön«t » siorgalomért; ha «"-«f ittejr niucs, kériiuk minden eiimba Icgalibb cg) gaailiaiati lu-dóiltiM, 0. 14. *6-ére. W-nak, Pécs: IMA lapot megrendeltük. PA axép juhiaiban Piroska.* Ki''-nún érkeiett erre a »«im-r», a a jövBro remlené érdekét, cg/ébJrAnt hlixaiük, ai ügye» tollból n.it la jut 1 punkba. ,A kaudallAnil :* Nagy benne a 1(1«. „Y.gy ''¡ki viiAg liaj.ellia- - KrtjölUtni fog . A htom i« utAu* .Mit éiiink «» ujl.au''— Tihany fokio* — Megyék K/00»/«" ntu> adhatók. .Mi a hir ?• kö»rtn«éget Ut. K. Y. I-nak, Pr«t»u: a küldemény uiir Un me* i> /rt; késedelmünk okit eWöben irt levelünkből kimagyariihatja kegyed. K. A-uak, Péca: Semmi í Seminl 1 P-uak, K-in : A caomag poatira van téve; kérjük a jft-iörc ia kttiremttkiídéaét. .Mi leas a borviuiból* — N<m Jól halna a kedélyekre. Ké.JUk énleinea lerelei''ilnk kóilíl »«okai, kikkel mostani-ban nem t .Ulkojhattunk, k»«MJék velünk, » Jrtvore ia «aimitha-lunk-o ludóniU''aikra; mert a tiaitclet-példiny eaak ia a< eaetbon — dukil. Felelő» K7.crkew.ti»: FODOR PÁL. Gazdasági tudósítások. \«ny-KaniiHM, január hó 9. Hetivásáraink alig érdemelnek említést, rég nem volt nálunk a kereskedelem ily szoruyü jwuig.uban ; a mull évben jianasz-kodtunk, hogy kovés a kereset; de újév óta bezzog semmi sincs, és mi\jdiiom megszűntnek mondható minden. A 10 nap óta folyton tartó esőzések utainkat majdnem iáihatlanná tevék, magtáraink galmával tömve vannak ; kivitol semmi, rendelések, melyek máskor közép Európának sok helyeiről érkeztek, végkép elmaradtuk, — nehéz időnek nézünk elébe; a nyitott kereskedésekből! is oly annyira vagyunk, hogy Ind máskor a kereskedelmi szolga mont a számlákkal és jiénzt hozott haza, ott most a gazdának szolgákra k< 11 üzletét bizní, és magának házról házra járni siker uélkül, — de, hogy mindamellett üzleti tudósításunk csorbát no szenvedjen, Wivásáraink eredményét következőkép közöljük. A gabonaárak követkozök : Buza 8 frt. 80 kr.— 4 frt. 10 kr., rozs 2 frt. 00—06 kr., árpa 2—2 frt. 30 kr., zab 1 frt. &0— 70 k., kukoricza 2 frt. 40—66 k., hajdina 2 frt. 10—80 kr., ropezo őszi 8 frt., tavaszi 1 frt., bab 4 frt., burgonyának mérője 1 frt., szénának mázsája 2 ft. &0 k., szalma 1 ft., gubaos D frt. (X) —0 ft. 50 kr., méz, lépes 16—17 ft, só 10 ft. 60 kr., fa 8 ft. 60 kr., tölgy 7 ft, bor, 3-4 ft., ó 8- 10ft. KupoHvár, január C. Fagy; eső esik; ezt köd váltja fel; a ködöt szép tiszta idő;, már hotok óta ez időjárásunk természete ; semmi jellem , önállóság, mintha az idő édes testvér volna a napipolitikával. Ar. utakon újra akkora sár, boldog ki két lóval elindulván, az egyiket is haza viheti. Utaínkról annak lehetne fogalma, ki itt kocsira téve, meghordozhatnánk téve minden órai járánt egy egész nap alatt. Ebből lehet gondolni, hogy a gabuussállltásról — tömegvs szállításról —■ szó sincs; kinek pénzmagra van szüksége, pár mérőt kocsira dob, a adja a hogy veazik. A mull hotekbeni p <ngás tartja magát az üzletben; ko-reskedöt alig látni, ki termék után kérdezősködnék ; folyvásti pénztelenség, nyomor, nem lehet csodálni : ha áras, vovö, kézműves révpart után vágywak annyi háuykodás után, megmenthetni még a hullámok ellen a mit lehet A bornak máig som szakadt ára; néhány kocsival szállhatott a na|»okbai) Boglár felé, Trícstbo — kóstolóiig majd mcgl tjük a kimenetelt. Többen már fojtik boraikat, azt állítván, a termés több helyon nagyon is jól volt, do nem lesz állandó. A gabnaárban nincs változás; múlt számban közlött árjegyzékünkre utaljuk t. olvasóinkat; do van újra pár bukás, s még mennyi lesz? (m. p.) •Mynr, decz. 31. Ezen hét folytán a gabnaüziet-Imn semmi som történt, s átalában mindenre nézve a legnagyobb pangás állott be, m miután mind nálunk, mind külföldön még ígon nagy készlet van összehalmozva, ha csak valami rendkívüli körülmény elő nem .ylja magát, a tavaszra a gahouuáraknak még nagyobb csökkenéso jósolható, mort maid mindönki tál akar adni készletén, a külföldi vásárlókra pedig nom számolhatunk. A búzának ára mintegy 10 kr. s a zabé 3—4 krral szállott; a többi gabonaiiomok épen nem kerestettek. Bánáti buza 4 frt. 86—W> kr., magyar buz 3 frt 70 kr. 4 frt. 30 kr., rozs 2 frt. (»0-90 kr., árpa 1 frt. 90 kr.—2 ft 10 kr., kukoricza 2 frt 26— —40 kr., zab 1 frt. 43-63 kr. (Oy. K.) V< azpréiu, jan. 6. Buza 3 frt 20—40 kr., rozs 2 frt 10—80 kr., ári»a 1 frt 60—70 kr., kukoricza 2 frt 10—26 kr., zab 1 frt. 20 kr. ftfigHvár, jan. 4. Buza 3 frt lokr., rozs 2 frt, kukoricza 2 frt 46 kr., ápa 1 frt 60 kr., zab 1 frt 10 —20 kr., hajdina 2 frt. 4 13 BIRKA-ELADÁS. Kladatik egy zalamegyei jószágon 550 db. kUlönfóle nemíl ós korú finom morino birka, 2Ö0 db. leendő februáriuai bárány-nyul egyíltt. Bővebb felvilágosítást Nagy «Kanizsán Wajdits József lapkiadó könyvkereskedődben nyerhotni. [47 i—31 Die Buchhandlung von JOSEF WAJDITS in Gross-Kanizsa ompfiohlt auf das angologontliohsto allen Eltern und Jugendfreunden den zti Wien «rtcheinaukn KLEINEN ARCHITEKTEN von ( . TRINKER nicht lu vorwochsoln mit Ausgaben des kleinen Baumeistors oder (Modeller-Cartón) als das siunroiohste und untorhaltonsto Selbstbeaehäftigungsmittel für Jung und Alt Das sind : thoatralisoho, nutaartigo Klachbildor auf feinem Kartonpaplor in Ofachcm Farbendruck, aus wclchen als: Villa''s, Schwcisorhttuschen, Krippen und ganzo Landschaften mit Figuron Somaoht worden können, so roin und solid ausgeführt, dass sie, wlo keine an-ero Ausgabe, einen sehr go»ehmackvollon Ximmorsohmuek gehen, zu dem staunonsworth billigen Proiso von nur 25—50 Kreuzer ö. W. das Stück. Speeiollo Auswalliston sind gratis au haben in obbezelehnotor Handlung. WAJDITSJÓZSEF Író- éa raj: Nagy-Kanizsán, egy több mázsára terjedő finom feketo ir<5- és másolótintaszállítmány érkezett, mely különösen irodák számára ajánlható. Középszerű fekete tinta: 1 ki» üveg 8 kr., 1 középszerű üveg 12 kr., és 1 nagy üveg 18 kr. o.é. Valódi külföldi Alizarin-tinta: 1 kia üveg 18 kr., 1 középszerű üveg 30 kr. és l nagy üveg 50 kr. Máaoló tinta nagyobb irodák és kereskedések számára: 1 nagy üveg 50 kr., valódi angol 1 frt. 30 kr. o. é. Valódi carmin-tinta: jt 1 kia üveg 25 kr., nagyobb 35 kM oxtra-carmm 00 k., kék v. zöld 40 k. BéJytgnyoiuá kék ftaték ktreakedéaek, gazdaaági- vagy községi Irodák azáittára t I üveg ¿0 kr. o. é. Ugyszinto kapható a fontnovesett kereskedésben: M melyből 100 db. 1 írt.-, 1000 db. pedig 9 forintárt bárhová posta utján is szállíttatik. iimidíui cían. HaiiniUt útin. Ló tulaj (Ionosok különös figyelmébe ajánl tátik OTTENREITER LIPÓT cnh-ellenea-irja lovak aámára, IÁnimenttim anti-rhetmaticum equi. Ezou hathaté« saor, moly a lovaknál akár frison támadott, akár IdUlt rokkantságánál, vagyis azok lábainak osásaos-rhoumaticus gyulladásánál, marju-lások, rándulások ós hokacsuklásoknál, lapocska s kereszt bénaságánál, vagy amoghiltés által előidézett bárminő csúzos fosáosség és morovodettség ellen, inda-ganatnál, idősb elgyöngült, vagy klealgásott, kimerült ós gyongo lovaknál alkal-utazandó, és ezen olösoroW bajoknak oddig még hallatlan gyors gyógyulását hoaxa létra. — Ksen ir nem osak magáu-biaonyitványok által,thauom a pesti in.k. állatgyógyiytézet által megvizsgáltatott a valóban gyógyorojtlnok tapasztaltatott s hivatalos bizonyítvány által megerősíttetett. — Miután ezen ir alkalmazásánál gyors és jó hatása mellett, Mm a szőr színének változásától vagy annak kihullásától tartani ttom koll, és több évig Is »n«gtnjrtj%gyógyorojét, azért is oaon ir nemcsak Magyarhonban, hanom az austrial birodalmon túl Is a lekedvezőbben fogadtatott és jó hatása miatt ol in mérés bon részesült, ir ka........ Ezen ir kapható, alulirt czitnom alatt, novemutel ellátott pecsétnyomóval lepeoséUlt kökorsókban a haaanájati utasítással együtt. Ara ogy kis korsónak 2 frt 50 kr., nagy 4 frt. 50 kr., 30 kr. az olmálházáa minden ogyés korsótól. — Halál és vész minden ftaknefel Bizonyos halál. Csalhatatlan irtószer patkányok, egerek, poloskák és svábbogarak kiirtására, mely szert alulirt bátorkodik a t. oz. közönség figyel-mébo ajánlani. Alulirt az általa feltalált irtószerének sikere felől kénes, ugy magánosok, mint államhatóságok által kiadott bizonyítványokkal magát igazolni, minélfogva számos mogrbndoléscket roméi. Ezen szer 10 évig is eláll és mégis sikeresen használható. Kapható Nagy-Kanizsán egyedül osak Fesselhofer Józsefnél. Ára egy bádogueltaciéttck, mely Klen* Outtmnnn iiévperséttfl van ellátva, magyar én német használati »(tanítással együtt I frt 10 kr. o. é. 30 (24—91 RIESS GUTTMANN, vegyész és ssabadalom-tuli\jdono8. az ország tükre cxfMta Iwdapesti aaffy képes jövtfre is 8-or jelen meg havonkint, hozván a jövő évben: 12 nagy ülőlapjával 252-270 képei. Mülapjai közttl fölemlítjük: Hunyadi J. a várnai csatában. — Petőfi halála a segos-vári csatatéren. — Bátori Erzsébet utolsó órája. — Attila nász-éje. ElöIlzetéBl ÚLTTl Egész óvro 12 ft. — Félévro 0 ft. — ¡Negyedévre 3 ft. — Az Ivek: „Sándor-utoza lÜ ik számu n\vom alatt küldendők. 140 2—3] Balázs Sándor, szerkesztő és kiadó. Megjelent, és Wajdits József könyvkereskedésében Nagy-Kanizsán kapható Garibaldi emlékiratai, irta Dumas Sándor , fordította Kassay Adolf. . 12 ítlzot ára 2 frt. o. ó. r HONLEÁNYOK NAPTARA 1863. Díszkiadás aranyos tükörrel. — Ára 1 frt. 10 kr. o. ért. MIT BESZÉLNEK A VIRÁGOK. DÍHzk»itós arany próselósre. — Ara 80 kr. o. ó, A tánczvigalmakat látogató hölgyek szénára ajánljuk, SE;LV EM LEGYEZOKET csinos választóklmn ós olcsó árórt Megrendelések csak az Ir és olmálházásl értéknek posta-díjmentes megküldésével azonnal pontosan teljesítetnek.—Kapható és megrendelhető még Pesten ugyanazon árért mint nálam t. ez. Tőrük és Wagner gyógyszerész, Korhmel-ater és Thalmnyer gyógyanyagkercskedő uraknál. A főraktárban Heehben, Wittmann és Froylcr gyégyanyag I az ára mint Pcston. keresk. urakuál: Külföldön London, Paris, U/erlht, Frankfurt a. M., Sz. Pétervár, ö-rlch és Cienfbeii az ottanHapok hirdetései szerint. Következő uruknál, vidéken Uz ára ogy kis korsónak 3 frt. ogy nagy 5 frt. Arail i Hchlc»ln(c«r Vilmos. Italtn: 11«Ufr M. gyógy SS. II Qjrarmat i Biplcr »t*»v4r«k. Hr'' ittl i Ktibtsch A. jttn Cs&s i tKotn. »rfjr«.M Uorr^ K gy¿W- Ucbre.-Sfn i Itickl A. J. Klrul t Horváth Ktr. g)6gy*t. Ora»* i FWchrr A. üjflr ¡ I.chner Per. Imbrock: TitirtthenlbaUr M. Kum i Novell/ HAudor KUufnf irl i Hkola O. KoloMvir: WoW K. gy^grt». j Kronstadt i J. k. DU''* K. gyógy- \ Krems: Hfldl M I«D^cnlol»t Kirulr Lemberg: IkrÜosr A. gyógy*. Mi»* i Cu.nllf J. nnokafrirta. ''uoionc* : Ilú.bak A.'' II, MUkolcs ; Spullcr A. J. M.-Sfh¡>nb«rjf i »Jrdiil» Prisd. Marni.•Síint i H m .In F. Nagy-VArad: Ki*. (W Nazy-Kikln.la: (Urlljfriibcr M bVi«! J&ro»*,v Q. Otavlcia: (IUnsl|(b)i Broker 8. Orabovli''iai (hlavoulal i Hcr- <tog K. Oroih&i« ¡ Sulyofc Kde. Pam »ovat Krattrscvi»* O. Wc»i lUld rVr A. F. 1''oiKiiy : Walk > M. Prkg*-. Lilnhkidt K. Putnok; 8*«''|>et«y Ujr, gy''yyiM. Kluia.tombath i C. lUmllür Ki«*so«r i H. hnltfr J. <*■ Urw. 8 liufglu Th.Mih.ur« r S. 8*Atbmar i Wflit J S''fgrd i B hVslndvr H. 8*e|(*iArd t (Jultor A. S/.-V. h''rvA^ • Koiibi r((f r J. Biombathfl/: Keltin u 8. A. t8opton1 M Her P. HtncVnn: D.m hendorfer J. T»U i llennel C. Uülthvár ¡ l»,,||Ak P. lJ|-Uei''»e ¡ Wagner Ker. Venptém i Hhttni r JAn. Wsim 11 Ainbrossits M. WcUi Wallnor /•% CsUch«ck. W«r»rhft*i Ollóst Mtli. Zala-Bf»rSMj i* lUnd»«k I»»r. üuiin ¡ Schmidt O. Nagy-Kanizsán egyedül csak Fesselhofer Józsefnél a föutczában, a városház-_ épületébon kapható, ahol az ára 3 és 5 frt. o. ó. Kapható nálam azon már hires és ismeretes Wagner J. vegyész és Kyégysserésa ur által készített öt különfélo barom-, tá|f és gyágypnrok, molyok lovak- és szarvasmarháknál, juhok-, disznók- és baromfiaknál legjobb sikerrel alkalmaztatnak, ezon porok a m. k. álhtgyógyintézct által megvizsgáltattak és hitelesen bizonyIttatik, hogy azok a gazdasági czélok cleréséséro alkalmatosak. Az ára, mint a feltalálónál, crv nagy nyalálté 80 kr., egy kiosinyé 40 kr. o. é. használati utasítással ogyütt. Megrendelések pontosan teljesíttetnek. Ottenrelter Lipót, oklevele« állatorvos, kis-kld-atcaa 8. »». Vadisikürt itellenéb«n ét a k. r.pe.1 ufen, ö»-pac.lr»a-ule«a 10 sa. 4 x , / Wajdito József kiadó lap- é> nyomdatulajdonos Nagy-Kanizsán. Nagy-Kanizsa. II. évfolyam. 3. szám. 1863. január 20-án. Zala-Somogyi Közlöny. Ismeretteijesztő lap a '' '' szépirodalom, kereskedelem, Ipar, gazdászat, tudomány és művészet körébűi. M«gjoleu o lap logalább ogv ivon julius hó 1-töl kezdvo minden hó 1-én, 10-ón ós 20-án. — Előfizetési ár postáni szétküldéssel és helybon házhoz hordva egész évre 6 frt., fólévro 3fK. — Miudon egész éves olötizotö a lapfulajdonos kölcsön könyvtárát az eddig fontálló foltótclok mollctt fél áron használhatja. — Nyíl* tér egy Potit sorért 10 kr. — Hirdotések négy hasáboa PóUt «ojéi^Lör 7 kr., 2-or 6 kr. éa minden további beiktatásért6 kr. s bélyegdiiért »0 kr. fizotendö. ~ A beiktatási dty s a lap kezeiésót illető miudon tárgy a kiadó h^fatolRS^Nagy-Kunizsára; a lap szcllomi tartalmát illotö közloményok podig, ugy minden lovelek bérmontvo a szorkcsztöséghcz küldendők Kaposvárra. Az ifjú óriások. (Ttmtclet a kivételeknek I) (Vége.) Bármi legyen az indok, mely valakit sajtó utjáni fellépésro ösztönöz, mindon munka leg-legközelebbi s legfőbb oéljaul az oktatást ismeri ; történjék ez aztán akár dootrínális, akár gyönyörködtető modorban. S ha az ifjú, kinok lelkében a könyvszerzés oszméje hatalmas em-bryóvá fejlődött, képose szempontból elfogulatlanul gondolkodni jolen helyzote, physikai u szollemi kiskorúsága s a szerep felett, melyot leondő lépésével elvállalni szándékozik: vájjon okosan, hiúság és öntulbccsülés minden árnyalata nélklll, elhiteti-© magával: hogy iskolainál alig több tudományával képes és hivatott legyen valakit oktatni akkor: midőn erro érett, mUvelt s az alapos készültség érdomoivel diosokvő olmék is vállalkozni készek, sőt abban tettleg izzadnak is? Epon nem ukarorn állítani, mintha fiatal szerzők egy általában nom állithatnának olö dőrék, BŐt alapoB, és a komoly itészet igényeit is kielégítő intlvektit. A tapasztalás ellenkezőt tanít; azonban mig egyrészt őszinte osodálattal, emelünk kalapot a lángész rendkívüli szüleményei előtt; másrészt mindenki tormészetesnek fogja találni a feletti megUtődésllnk, sőt benső sajnálkozásunkat: ha köznapi, bár klllönben hivatott tehetségekben látunk oly törekvésoket melyek józan mérséklet és helyos irányzás által beoaoe oredményekot gyUmölosözondettok, mig igy ophemer dicsőség és kin föltllnés vágya által félrevezethetve legszebb erőiket hasztalan s gyümölostclon munkában forgácsolják el!! Lélekbúvár nom vagyok, azonban nom csak a priori, hanem a tapasztalás után is állit- TÁRCZA Anyámhoz. Márt netu iöss cl álmaimba hozzám, Mért nom látogatsz meg engemet ? Olyan aok mondani valóm volna, Már oly rég nem beszéltem velőd 1 Monnyi panaszt s bút zártam síivembo ; Mennyi néma kint és bánatot? Mióta a sirba tettok téged, Mtyta az ég elszólítottY Hogyha álmodol a sírban rólam, Nemdo ugy látsz, mint vlg gyermeket? Rózsa arczu, mosolygó loánykát, '' Nemdo ugy álmodol ongemot?t Oyermok voltam, midÖn sirba zártak, S az életet még nem ismorém; Világ, embor, a az egész tormészot, Édesen mosolyga még fölém. Első könyem koporsódra sírtam ; To valál az első veszteség; hatni vélem, hogy főkép ifja korunkban nagy hajlammal birunk az egyszer kivált könnyll szerrel aratott bubérokoni (?) megnyugvásra; s az itélet alapossága s szilárd önállósága híjában könnyen engedjllk magunkat a nimbns által, melyet némi sikert aratott igyokezotünk néhány gyakran túlságos engedékenységök által veszedelmes méltánylója homlokunk köré font, elva-kittatni, mely állapotból a kiábrándulás nem ritkán onolégedottségllnk s nyugodtságunk árán szerezhető meg; hol pedig o kettő hiányzik, ott a lélek elveszté tevékenységének éltető szellemét, legfőbb rugóit. Nem ismorcm félre azon dicséretes és nemes ösztönt, moly kedvező erodmény birtokában ujabb, sikorosb s tartalmasb munkára lelkesít, de meggyőződésem, hogy a munka, melyot még pont által befojozettnok vagy megállapítottnak semmi tokintotben nem jolcltllnk; sokkal foly-tonosb, bohatóbb s mindent átkarolóbb, sikoresb h eredményeiben becsesebb annál, melyben a teljes bofejozés előtt állapodánk mcg. Tisztelt olvasóim, s főkép az érdekeltebbek tán nom értik félre czélfcataimat, melyek kitű-hőleg az önál 1 ó munkákra irányozvák. Ön-álló mllvok tartalmát nem kísérletezések, nem primitív tanulmányok: liánom azok befejezése és végleg«« oredményo képezliotilc. Azon munkák is, melyek homlokukon a „tanulmány" czimét viselik, nem magukat a tanulmányokat, a tulajdonképi tudomány előkészitő, bevozető — Bzélesb értolombon iskolainak is mondható — propyleumait, liánom a rcsultatumot tartalmazzák, mely ezekből az érett értolom és itélet le-hozása mellett folyt. Ifjúkorban pedig ki kereshet ogyebot kisérleteknél? ki adhat mást mint tanulmányt? Hírlapok — az enoyclopaedíai tar- Ah, azóta monnyi boldogságot. Mennyi szép roményt oltomoték ? I Jő íj oh, jöjj liát 1 hadd panaszosam el, Mflyen pusztaság lett életem; S a világ hideg, sértő kezévol, Mennyi sobot ejtett selvemon? Jöjj oh, jöjj hát 1 hozz Irt o sebokro ; Hozz hitet, roményt, szerototet. Jöjj el, iöjj ol 1 végy hü köbölödre, Hadd pihegjen fáradt gyermeked. Oh, ringass htl karjaidon ismét 1 Dalold ol édes bölosö dalom; Szolid, k^dvos, szeretett hangodra, Szűnni fog az égő fájdalom. Pcszélj angyalokról.,. mennyországról... Isten jóságáról én nekem. Mond: hogy mit itt hasztalan koreatom, Szép egedben azt mind fellolem 1... Jöjj háti jöjj már 1 karjaidba vágyom; Altasd ol a fáradt gyermeket. Kiugass. olyan mély álomba ringass, Molyböl soha fel nem ébredők l! ATALA. talommal birók főképen, — feladatuk egyik kitűnő részéül ismerik; tanuló s készülő olmék iskoláiul szolgálniok. Ki tehát tanul, az keresse fel az iskolát, mert mindaz, ki még csak ahir-lap vagy folyóiratok hasábjain való készületre van utasítva: megtörténhetik, hogy oddigi tanulmányainak kívánt sikorét teszi koczkára. S ezt méltán nevezhetjük viszszaélésnek: viszaza-élésnok, mely könnyelmű hiúságának az egyéni fáradozás érdemoit s a közműveltség érdokét áldozza föl. Népünk ogy ogészséges közmondása szerént hamar készült munkának sok a lazája; s én legalább is nevotségesnek tartom e lazaságnak a szerző fiatalságávali mentegotését. Ha hiány vagy hiba van a műben; azt az iró fiatalsága annyira nem födözi,sőt csak nom is menti,hogy inkább alkalmas vádul emelhető ellene: az emberiség vesztem nem, ő pedig csak nyerni fogott volna, ha munkája megírását azon napokra halasztja,melyekben az erő, érettség és — consili-um fölmontondették a fíatalsággali moniegetőd-zéstől. Még ogyot, mit tán legetol kellett volna emlitenom — hozok fol. Kik az iskolai port még saruikon hordják; vagy osak az alig? múltban vorék lo: a forrásokat, melyekből merítettek ismerni nem tudják ; még kevesbbé képesek azokat a kellő itészeti tapintattal megválasztani b méltányolni. Compilatió vagy kritikátlanság tehát, mit adhatnak. Az első, mint az eszmék többé — kovesbbé Ügyes férczelménye sem as egyénnok, sem a közműveltségnek haszna —- s diosőségére nom válik. Kritikátlan munka pedig a valódi tudományosság gúnyára szolgál. Vájjon azon irodalom, mely napjainkban oly, igen divatos, járul-o közműveltségünk fen- Uti rajkók. Salzburg. (ÍL%»atán.) Salzburg már a rómaiak előtt ismeretes volt Juvoivia név alatt, 1808-ig a fojedelmi hatalmat gyakorló érsek székhelye,míg 1816-ban végkép az osztrák birodalomba keboleztetett. A gyönyörű fekvésű várost két részro osztja ax Alpesck közül előrohanó Salzach vizo, gyorsan hömpölyögve a bftlor síkságon át, a Duna felé. Jfobbról a szép <Mbnohsberg emelkedik a hajdani ódonszerU Orsoki palotával, melynok a régiek áltai annyira kedvelt, ,titkos építészete, antik termei, különösen az ebédlőbon egy 1601-ben készült roppant nagy*águ, b mesterséges kályha; nlsó része a termé»aethárom osztályát különfélo kinyomatokban ttlnt^r elő, mig a fölsőn sok ájtato«, bibliai Ásc^íöxa» látliató, mely közé az illető gölöm^r-niüvész magát is oda illeszté szöi-riyUségcs nag^ ''ovagosizmák-ban; ugy tűnik föl lj&tUkW^i valami fölügyelő polizei, s utiUj||$M£il / iZüt ueveténk a művész e furcsa ö&$ín. M^tekintésre méh séges épületének emeléséhez csak egy homok-szemnyivel is? Nem judom mngammái elhitotni. Sőt azt lestem, ugy. tekinthető az, miftt li kustó növény,''1«<jy indáival ÖntehotVtlcnségé-ben a hatalmas törzsro kapaszkodik, s végre számtalan kacsaival annak életerőit emészti föl. Vajha a már annyira félrevezetett közönség visszanyerné ép érzékeit. A közönségtől fUgg az irodalom s az irodalomtól még inkább a közönség; kölcsönös viszonhatásaikban egymást omolik, épitik és nomosbítik: de ogyroást rontják és aljasbiiják is. Mi mind kettőt igazgatja, mindkettőnek irányt adni hivatva van: az a józan, beosllletes, szigorú és igazságos kritika, melynek hanyaglásában rejlik, mint fönnebb is mondatott, azon mindenki által kárhoztatott bo-szantó tüneménynek oka, mely a silány, érotlen s emészthetlen clmc-tcrinékok — f4jdalom! — oly buja fölburjánzásában jelentkezik. S ki tagadhatja, hogy az irodalom romlásának alapja jórészt az által vettetik meg, hogy már ifjú korunkban megtanuljuk és — szokjuk azt, mit irunk, érett értelemmel s alapos ítélettel korosz-tül nem gondolni ? Befejezésül ogy tisztelőt és meghallgatást érdomlő jolosünk, Toldy F. Bzavait ismétlőm, melyekot ő — hajói emlékszem — az 1843 vagy 44iki Athonaoum lapjain mondott el, s melyekot az „Írhatnám" viszketegétől csiklandozott fiatal tehetségek nem megvetendő tanácsul fo-gadhatnak: „Bár kiki elég erővel birjon zsengéjével közönség elébe lépni, míg értelmes ób őszinte barátok által arra föl nem bátoríttatik. Senki sem bánta meg, hogy nem sietett olő rejtőkéből, melybo, ha cgyszor el van hagyva, visz-szatérni többé nem lehet do annál többen lettok volna készek utóbb diága áron víszszaváltani irói gyormokségök koraszülötte}^ s ol->törülni oly omlékozotekct, molyokért a Mvfluuak, pirulnia kellett." Egy szót sem húztam alá e szavakból, nehogy bárkit azok értelníoz^sébcn megszorítani látszassam. Ki akar, értöjru fog uzokból annyit, mennyi elég és mennyi szüjkségos. I30KZA. &Z. idő pénz. Ezen angol földön <5rett tant a eyakorlati, novezetcsen akor«skcdő világ, dogmává omolte. A pénzt ismerjük mind, aki életének 15-dik óvót túlhaladta; szükséges teliát még osak az idő mivoltával megismerkednünk, hogy a hasonlítást tökéletesen megértsük. Az i d ő nem valami önálló, szilárd lábon tók továbbá a kínzó s vallató termek, végre a halálra ítéltek sötét, mély verme, a szerencsétleneket elevenen dobták ebbo, melynek alján volt a vidéken annyira rettogett „fekete szűz — schwarzo Jungfrau;" egy kés s kaszákból ösz-sze-állított, foketo, női alakot ábrázoló gép, mely a szegény elitélteket ozor és ezer darabokra vagdalá. — Testis tdmporum I... ct... A hegy alját hosszú alagút fúrja át, melynekhomlokzatán igon találó a fölirat: „Te saxa loquuntur!" — Téged — az Istent — hirdetnok a sziklák! 1 {álról meneteles Capnzinorberg terül, alján a hasonnevű rendbeliek zárdájával, fbn pedig a gyönyörű kilátásért mind a helybeliek, mind a számos utazótól igen látogatott korcsmával, honnét loirhatlan szépségű látvány nyílik az inkább angol park, mint tormészetes táj- I hoz hasonló Salzach folyom völgyére. Legmegragadóbb idogonokre nézvo a nap nyugtakori jelenet, az ugy nevezett „Alpenglühen," — alig áldozott le ugyanis a nap, — néhány ]>crcz múlva a roppant Bzirttömegok, melyek a nyugvó nappal szemben vannak, tüzes óriásokká vál- <f 14 * álló dolog; hanem szünet nélkül forog; az időben nincs mult, jelen vagy jövő; minden porcz a in altnak sirja, és. a jövőnek szlllőjp. Az idő tehát eltűnő semmi, do egyszersmind fontos bántalom, és ez irányban tökéletesen hasonlít a pénzhez. Az idő múlik, nem ritkán keserves megbánást és kínzó szemrehányásokat hagyván maga uttln; a pénz is gyakran fogy, efélo kísérőt hátrahagyásával. Aki időbeni bővelkodés-ből unatkozik, az rondesen pénzben is bővelkedik; a szegény kéz műves pedig, ki időjét kímélni kény telen Jaz bizonyosan pónzbőség-bon nem szenved. A rómaiak a pénzt a hozzá hasonló körülményhez képest elnevezték pccusnak = ökörből származó „pccuníának;" mivel a legrégibb pénzekre ököralak veretett; ugyanez okból az athéniek pénzét „bagoly"nak nevezték, és ebből ered a titkon elrejtett-pénzről szóló közmondás: multoo nootuao sub ceramico cubant (sok bagoly tartózkodik a födél alatt). A Polopruos pénz ez okból toknősbékának hivatott innét azon tréfás beszéd: „Virtutom ot sapiontiam vincunt testu-dinc8a(atoknösbékatöbbot ér azorény és tudománynál). Ennél fogva nem csoda, ha mi is a pénzt azonosnak tartjuk azzal, a mihez hasonlít, t. i. az idővol: és ez azőnosság oly nagy, hogy egymással gyakran olcsoréljük. így p. sokan azt hiszik, hogy az idő vol haladnak, pedig osak pénzök szaporodott; másokakor igényeinek akarván megfelelni a p é n z vagy birtokosa kívánalmának felelnek meg; ismét mások azt vélik, hogy az idő magasságán állanak, holott csak pénzes zsákjaikon állanak!... A kalmár áruját 3 havi idŐrondja, azaz 3 hó után pénzt vár. És nem ritkán sietünk a gazdag komához, tőlo holnapig néhány forintnyi hitelt kérvén: a különben igon jártas komanyelv hirtolen olnémul, s mivol jó lélekkel nom mondhatja,, ninos pénzem,, e körülírással segít magán: szívesen, de-most nincs időm, ido amoda kell sietnem sat. — A hetilapok, naplók és egyéb időnként megjolenő lapok, melyeket — az ingyen kapható próbalap kivétolóvol — drága pénzzel kell mogfizotnUnk, tulajdonképen nom az idő szorínt, hanem az előfizetők pénzéhez ké^st látuak nap világot. Itt csak a Velon-ozében a 16. század körül megjelent „Notioíe Seritto"t említőm, mely nyilvános helyeken osak egy Gazeta *) lofizetése mollett olvastathatott. Do politikai értelemben színt ily viszonyban áll az idő a pénzhez; vagy inkább a pénz ''} így neveltetett akkoriban • vAltápiiu, mely nevet a hírlapok örököltek. • L—y. nak, s színto égni látszanak, mint az izzó zsarátnok, ugy hogy a szem egy ideig elvakul tőle. Akaratlanul jutottak oszembo Mózes csudás tüz-oszlopai, molyok talán épen ily fajbolick voltak — midőn izrael népével a sziklás igéret földje körül bolyongott... Régente nagyon sok csuda volt! ma meg nagyon sok a . . . A 18 ezer lakóval biró Salzburg gyakori tüzvészoknek levén martaléka, — csinos b izlés-teljes épülotokkel bir, nevezetes a Dom — fő-egyház — ujonkészűlt remek főst vényei, és sok jeles hamvedréről,— a „Residonzschloss," melynek tornyában van alkalmazva a híres harangzene, — a 16-ik század osudatevő orvosának háza, és síremléke, neve: „Paracelsus, Thco-phrastus Bombastus von Flonenhcím," hajdan ily mystícus álnevek palástjával szoktak takarózni az orvosok, hihetőleg tudatlanságuk rovására igy akartak tekintélyt szerezni... Salzburg liires még nagy zeneköltő fiáról^Mozartról, — ki nem ismeri ennok tavasz kedélyű „Don Jouan"ját? — a város egyik igen szép tero tero o novet viseli, közepén Mozart érez emlókszobrával. Sohwanthaler Wívész kezeitől valódi légntétöje ft korsiéllemnek, mely anépe-ketkáthatja. Ha Európa térképét tekintjük, látni »gjuk, mikéjjt azOn népek, melyek az időt fölfogták, teljes értókü pénzzcl''is bírnak. Ido tartozik bsaknem az e^ósa müveit iivugot: Angolhon, Franoziaország,Sai dinj$,Holland Belgium, itt a fölvilágosodott idő az ogész népességet áthatván, lerontotta a közfalat, mely embert embertől elválaszt; do itt nincs is agíó hanoin a papír hasonló értékű az érczpénzzel, valamint az egyik embor jogaira nézvo a másikkal egyenlő. De egészen más viszonynyal találkozunk az idő mögött elmaradt keletben; ott órtékteleni-tett „kannokat találunk Törökországban, és értékében az ezüstrubeltől eltérő papir rubelt Oroszhonban; de itt találkozunk is egyszersmind ozéhok és felekezetek korlátaival, molyok a kü-lömböző néposztályokat szorosan elválasztják egymástól; a jobbágyokat pedig kétségkívül csak azért kívánják felszabadítani, hogy azon esetben, ha „schakkot„ kiáltanának a királynak, — a parasztokkal elbástyázhassák magukat. . . . Dc nézzünk mint a páva, saját lábainkra. A mely birodalomban oly tartományok találtatnak mint Céchorszáy, hol a nemzetiség párt-szelleme dühöng; mint Tirol, hol más fclokeze-tünok letolepcdnío nem szabad; mint Stiría hol egy régi, elavult pergamen az okból kerestetik elő, hogy a más hiten lövőket az apró szőlő és magyar bor árulásától eltilthassák! menjünk még tovább; egy oly országban, hol Deák Fe-renezünk — büszkén novezzük Ferenozünknek — a zsidók jogait módosítani, javítani akarja, hol Trcfort, talán mivel a viszonyokkal ismeretlen, ogy egész néposztályra mondja ki az anathemát — az ily országban általános és valódi jólétet, a kormányzók minden törokvé-se mellett, som várhatunk. A zsidók nom akarják helyzotök javítását; nom kívánnak jogokat — do igazságot követelnek, nem pedig azért mivol Tr. szavai szerint: éles elmével, kitartó tevékenységgel, szép családi élettel, takarékossággal stb. efféle orényokkel bírnak, de mivel egyenlő terhek egyenlő jogokat igényolhetnek k egyenlőség alatt pedig bizonyosan nem értenek egyenlő adóoxeoutiót; vagy a holtaknak egyformán történő oltakarítását ?! De az enyelgésből akaratlanul komoly tárgyakra jutottunk; ós hasztalanul iparkodnánk előbbi thémánkra visszatérni. Reméljük azonban , hogy a fölvilágosodás napja keresztül hatván a ködfátyolonv a jogérzetet föl fogja ébreszteni ; reméljük, hogy haragvó testvéreink a készítve. — Erdekos móg. a főtér wökőkutai-val, melyokből szépen faragott vízílovak—hyp-popotamus — lövelik orrlyukaikon magasra a tiszta forrásvizet. A salzburgi muzoum egy két ó hangszeren kivül,* kevés föltűnő tárgyat tartalmaz. A vegetatio, hogy. mennyire vissza marad e hegyes vidéken, azt könnyen megítélheti az olvasó, ha elmondom, Iwgy mult kora ¿vben itt julius végnapjaiban még igen szép osercs-nyét lehetett venni a píaozon, s hogy a silány aratás még csak akkor kezdődött. Salzburgban már magyar öltözetünket széltiben megbámulták, s megnevotték,mi kissé mefrosus útitársamat nem kevéssé boszantotta. Salzburgot, daczára hogy nem prodnoens vidék, a són, s rcinek márványán kivül — roppant számú utas látogatja, •) különösen a nyári hónapokban; mégis egyiko a legolcsóbb városoknak. Bizony bizony sokan idejöhetnének vendégfogadósaink közül tanulni!... nem is akarom kiirnia tariffát, -r- majd-talán csak az innsbruk.it, vagy o hallatlan jutányos münchenit. (Folyt, köv.) NÉMETH K^JÜOLY. '') Főkép poron, francai* • monoton angol. + lö ¥ haza éa birodalom javára végro mégis egyesülni fognak, mort osak akkor várhatjuk a papir és eztlat közti egyenlőséget; do sietnUnk kell, nehogy idtí vezztességgel pénz vosztességet is szonvcdjUnk1!'' L_y. •) Az t\j bélyeg- s illetéktörvény, Olvasóink tájékozására közzé teszszük a fokozatokat a pótlók betudásával az 1808. óvi jan. l.ólct-bo lépott változtatások nyomán. I. Fokozat. Illotékszabás. 76 frtig — frt 7 kr 76 fölül 160 „ 226 „ 376 n 760 „ 1126 „ 1600 „ 3000 „ 4600 „ 0000 „ 7600 „ ÍKXK) n 12000 „ 16000 n 18000 „ 21000 n 24000 „ 27000 n 160 „ 226 „ 376 „ 760 „ 1125 „ 1600 „ '' 3000 •„ 4500 n 0000 „ 7500 w 9000 n 12000 „ 16000 „ 184KK) „ 21000 B 24000 „ 27()00 „ »0000 „ - » 13 „ - n 10, =■ n 32 n - „ 63 „ = n 94 n 1 2 26 n 60 „ 76 „ n n BO n 6 „ 25 7 „ 50 10 „ -12 15 n „ 6o „ n - „ 22 „ 5o „ 25 „ _ . 30000frton felül minden további 1600 frtól 1 ft 25 kr. illeték fizetendő, melynél az 1600 frton aluli maradókösszeg teljesnek tekintendő. II. Fokozat. Illetékszabás. 20 frtlg —frt 7 kr 20 felül 40 „ — „ 13 „ ■W » <*> » - n 19 n •00. „ 100 „ - „ 32 „ 100 „ 200 i „ 800 „ 400 w 800 „ 1200 „ 1G00 „ 2000 „ 2400 „ 3200 „ 4000 „ / 4800 „ 5600 „ 6400 „ 7200 „ 100 200 ÖOO 400 800 1300 - a 6U „ ~ n 94 „ 1 1600 „ 2000 „ 2400 „ 3200 „ 4000 „ 4800 „ 5600 „ 6400 „ 7200 8000 „ 26 n 60 „ 7ö „ " n & - » Ö - „ 7 60 n 10 - „ 12 50 „ » 17 50 „ 20 - n 22 50 „ 16 - „ 8000 frtóu fölül mindon további 400 frtól 1 frt 25 kr. illeték fizetondő, melynél a 400 forinton aluli maradékösszeg toljesnok tokintondö. III. Fokozat. lllotékszabás 10 frtig — frt 7 kr 10 fölül 20 ,, — „ 13 „ - » 10, - n 32 „ - , 63 „ - « 94 „ 30 60 .20 „ 30 n 50 „ 100 „ 100 „ 160 „ 160 „ 200 n ÍÖO , 400 „ 400 „ 600 „ 600 „ 800 „ 8(K) „ 1000 „ 1000 „ 1200 „ 1200 „ 1600 „ 1600 „ 2000 „ 2VO0 „ 2400 „ 2400 „ 2800 „ 2800 „ 3200 „ 3?00 „ 3600 „ .. „ ^ „ 3600 „ 4000 „ 26 „ — „ 100 frton felül mindon további 200 frtól 1 frt 25 kr illeték, fizotendő, melynél a kétszáz frton aluli maradékösszeg toljesnek tokintondö. Az 1862. dee. 13-i törvény által az eddig fen-állott fokozatok közül az 1. mogváltozott a II. változatlanul maradt s még ogy harmadik hozzácsatolta- '') A kihsf/iiokat nem örömmol Uttük; a viuonyok pa-r»uc*oltik. fl.trk 25 „ » ÖO „ • . 76 „ 6 n 6 „ 26 „ 7 » &0 „ » - „ 12 „ 40 „ » -„ 17 „ 50 „ „ - „ 22 „ 50 tott. Az I. fokozat váltókra, kereskedők által kiadott, koreskedőkhöz intézett pénzutalmányokra to-vábbá nyilvános intézetek által értékpapírokra vagy árukra, de csak három hónapra kölcsönzött v. meghosszabbított előlegezésekről adott adóslovelokro vonatkozik) a III. fokozat kölcsön s szorgalmi szorző-désokre, részvény- s kültársulatokra, sorsjátóknye-rcmónyokro, roményvétclokrc, életjáradék-, vétel-, csere-, s szállítmányi szerződésekre. Mindon cgyébb jogügyletnél, molyok után a fokozat szerint az illo-tókok fizotondők, s itt som mint az I., sem mint a III.- hoz tartozók, nlncsonek fölemlítve, mint például nyugták stb., a változatlanul^maradt II. fokozat érvényes. Azon okmányokra vonatkozólag, melyek cd4ig ivonkint 15 kros bólyognek voltak alávetve, továbbá részleg azokra, molynk 36 kros bélyeget igényoltok (t. i. beadványok s JogyzŐkönyvok peres eljárásban, bünvádban vagy nzon kívül ), változás nem történt 5 minden cgyébb okmányoknál a bélyeg rendszerint 36 krról 60 krra, 72 krról 1 ftra emeltetett. Árverit iránti folyamodványok, vagy polgári törvényszékekhez intézott beadványok, melyek hirdetmény kiadását szükségolik, ivenként 1 frt. Jhnyujtvdnyok. 1. l''orcs és poron kiYüli törvényszéki eljárásban ivónként 36 kr., 2. minden egyéb 50 kr. Amennyibon az előbbiek (1) és az utóbbiak (2) külön rovatban, például: telekkönyvi folyamodások, árverési folyamodások sat. fol nem sorolvák ad 1. 11a a per tárgya 50 frt. alóli, ivenként 16 kr. Felfbbttéti (apellatio) és átvizsgálási bejelcnté-sok, tekintet nélkül arra, vájjon abban folebbozési vagy átvizsgálási ¡»anasz foglnltatlk-o vagy som, és a fclcbbczctt ítélet feltételes volt-o vngy feltétlen : a) ha nz első bírósági Ítélettől nem több, mint 5 frt állandó illeték (1. illeték) tizotondő, annyi amennyi mindkét fél (felperes és alperes) által lett fizotvo, b) minden egyéb csctokbcn 10 frt. FnlMfolynvxodátok. (rccurs) a törvénykezési eljárásban, az első Ívtől 1 frt többi ivo 36 kr. Jeyytliktini/vek (Protokollo), melyek törvényszék előtt pores Yagy poronkivüli eljárásban felvétetnek, ivenként 36 kr. Ha a por tárgya 50 frt. alóli ivónként 15 kr. IléUtek éi végtétek, hová a váltótörvényszéki fizetési meghagyások is sorozandók, jelesen: A. „F.lsö" bírósági ítéletek és végzések, amennyibon C botü alatt (alább) kövesebb dy nem jár, a) az örökös nyclvkötésok —b) bírtokháborgatásl panaszok — c) csődületeknél az elsőbbségi panaszok és logtöb* bot lyánlás felosztása—d) haszonbér- V. bérszorződés felmondásának érvényessége, az itélothozásért 2 frt. 50 kr., o) csődfelszámitások folott az itélothozásért 1 frt. ¿6 kr. Ü) „Első" birósági közbonjövö folesclésoknél (Inzidenzstreit) az olŐbbi állapotbai visszahelyezés v. elmaradás igazolása iránt ós közbonszóló ítéletek; az ítélet hozatalárt a) ha a perestárgy értéke a fődologra nézve járulékok nélkül 60 frtot meg nem halad, 1 frt 50 kr.; b) egyébkint 2 frt 60 kr. C) „Első" birósági, a fődologbau, ha a por tárgya meg bee sülh otő, a pores tárgy járulékok nélküli értékétül és pedig 50 frt ig 1 ft 50 kr. 60 felül 200-ig 2 frt 50 kr., 200 fölül 800-ig 6 frt. D)Végitélotok s pedig jogorcjüok a) ha az odaitélt tárgy értéko 800 ftot meghalad, az odaitélt tárgy értékétől, fél porezontj b) ha ogy 60 frtnál több értékű ingatlan á^log tul<ydona/ haszonvétclo v. használatjoga, a törvényes örökösödés esetét kivéve, a törvény rendelőién ós nam valamely egyezkedése alapuló jogczlmnél fogva, oda Ítéltetik, az értékétől 3 és fél perczent; c) ha a tárgy értéko mog nőin becsülhető, az Ítélettől fizotendő 12 frt. Jegyzőt. Az Ítéleti állandó (nqm százalékos) illeték egyik f«Io a folporest, másik felo alperest illoti. E) Fizetési moghagyásoknál az állandó illeték f o 1 p o r o s t terheli • a korosotlovólhoz csatol indó bélyeg által oazközlondő. NI). Az állandó illotéknok megfelelő ítéleti bélyegek az iratjogyzókro szabályssorüen illesz-toudök losznok. Mtbolatok: 1. hivatalosak, ha ogyszorüok, azaz nom hitelesítettek, lökr.j 2. ha nom a törvényszék álul állíttatnak ki, ivenkint 50 kr.; 3. hivatalosék, ha hitclesitvék, ivenkint 1 frt; 4. noiu hivatalosak, !ia hitclesitvék, ivonkint 50 kr. AlelUkl«t*k, egyszerűek, a beadványokhoz 15kr. Meghatalmátdwk, ivonkint, 50 kr. TtUkkünyii folyamodótok minden példány első ivo 1 frt 60 kr., a következő ivek egyenkint 36 kr. Jegyzet, llaa botáblázásért több telekkönyvi bíróságnál nyújtatnak bo folyamodások, ezen folyamodások minden első Ívétől 1 frt 50 kr. fizotendő. Tanúvallomás iránt felvett jegyzőkönyvek, ivenkint 50 kr. Váltók, a) a keltétől számítandó O^hónapl Időközön belül fizotendő belföldi és a 12 hónapi időközön belül fizetendő külföldi váltók után (a váltéösszeg mennyiségétől) I. fokozat; b) ezen a keltétől számítandó 6 hónapi (iílotőlog külföldi váltóknál 12 hónapi) időközön tél lojárandó váltóknál (a váltó össz«g mennyiségétől) II. fokozat. Jegyzőt. Ugyanezen a) és b) alatti mérő szerinti időközökre a váltómeghosszabbitás (prolongatío) után szinte az I. illetőleg II. fokazati^illoték fizetendő. VdUóótxltok. 1. váltó-jegyzők által felváva első ivtől 1 frt. 2. ha pedig törvényszéki tag által folvó-tottok (a váltóóvási díj megszűnvén), a) 200 frtig első ivtől 2 frt, b) 200 frton fölüli váltóknál olső ivtől 3 ft. F^£/MJk,>lásd ítéletek. Rigiczai közlemények. I. A betyárok Rlglczán. Míg a hazaszerto duló rablók rakonczátlansága a lapokat lelketrázó hirokkol, a vídékokot podig félo-lem- és rettegéssel töltik; az alatt Uáos-Uodrogh vidéke, Istennek hálál az ofélo. látogatáaoktól oddíg monten volt, és ha hóbo-korba fordultak is elő merényletek, s legkivált alxyai vásárok alkalmával fosztogatások, a megkárosítottak iránt kegyetlenkedéssel nom visoltettok. — Egy idő óta azonban a botyárok mutatkoznak ós a kéregetések híre sűrűsödni kezd. így novombor 12-én este arígiozai alsó urasági patakmalomból a molnár a faluba jött azon jolontéssol: hogy öt szegény lbgény öt pénz- és olodolért küldötte; s midőn a folkérésro 5 frt; has, kenyér és fözolék küldetett; — az átszállító bcszédo szorint: 13 túl a dunai fcgyvorcs legény dőzsölt a malomtól kovés távolságban, ttlz mollett, s midőn a szomszéd pusztákból is bor és élolml félék érkeztek, — csendesen lakomázva, hamar altávoztnk. Do hogy valahol erőszakoskodtak volna, annak''eddig semmi hiro. llcszéd közbon cmlitotték ínég őzen betyárok, hogy Ők a nyáron már a rigiczai kukoríosáhan megfordultak, h emle-gotték a kukoriczacsöszök noveiL l''ár nap múlva azonban ily formájú idogon egy ittoni parasztlakoda-lomban megjolent, ott mulatott; ovott, irott; s jól megborosodván — magát a muzsikusokkal kiklsér-totto) s azoknak 6 frtot ajándékozván, a felső szőlők melletti gyepen álomb/merült; mit ogy itteni, bosz-szahb ujjairól ismorotes suhanc.« megtudván, a nála volt 80 frtot ellopta — molyot midőn a mámorából felébredt megtudott, noki bosszút üzenvén, — odább állott. U. An ttrl midek- áa haszonvételeknek a volt Jobbágyok általi mrgvásárláaának egy érdeke* példája Bácskából. A Hácsmegyébcn kobolezott bajai uradalomhoz tartozott, Baja városával határos s a Hsjától a szabadkai útban ogy stáczióra fekvő Bikity helységébon az urodalmi allodiatura állott, a telekkönyvi bejegyzésként 3214 holdból, 1100 Ó öllel számítva. Ezon területen áll a fölső és alsó m^jor téglából épülvo, mindannyi két ostor fás kutakkal; a felső 14, az alsó 11 öl mély. Az o f. óvi julius havában, a magyar, dalmát és némot i\jku, mintegy 3432 lélekből álló lakosság, őzen allodlaturát az uraságtól megvette, hat év alatt tizotondő 460,000 o. é. frtért, akként: hogy a foglalóul fizotott 60,000 frt. után, nov. 1-én 26,000 frt. és dec. utolján ismét 26,000 frtot fognak fizetni. A hátralevő 360,000 frtot pedig öt év alatt kikötött időpontokon 0•/, kamattal. A fizetés in solidum köttetett. — Moly alkunak következtében nov. 3-án a pestmogyoi ho-mok-szont-györgyi uradalmi tisztnek lefizették egyszerre a f. évro kikötött 60,000 frtot azon kéréssel, I hogy a hátralévőségnok lefizetése ne Öt, hanom három év aUtt engedtessék meg nekik, mi meg is történt Magához váltotta azontúl az emiitett derék lakosság az o f. 1862-ik évi szeptciab«r havában a ragá-lékat is 27 ézor s néhány száz forintért ugy, hogy a mondott regálékat még 2 évig izraelita tartja árandá-ban, aki tehát már ozentul az árendát a lakosoknak, mint ozután tulajdonosoknak fizetendl. Midőn ez alku 4 16 > a regálékért megköttetett, — ezer frt. foglalónak letétele köttetett ki a szerződés aláírásakor, roidöu azon-bau az egéss járandóság egyszerro lefizottetott. Tudni való még, hogy a» allodiaturából 1100 hold két évre ki volt adva a vaskuti lakosokusk 10 ft árondatizetésért, akik azoubau a gabonáuak leszállott ára végett 400 holdat visszabocs^jtottak. Midőn az alku köttetett, a telekkönyv megtokin-tetvéu Bikity helyiségére azon dicaéroto» körülmény jött tudomásra: hogy o»ak egyotlon egy lakoz ollcu találtatott bejegyzés, éa az ia e»ak 1700 frttal, egyéb Uihor aom ajkozség, som a többi lakosok ellen nem fordult elő* Moly esetnek alig ha sok párja van édes hazánkban. Jiigioai KOVÁCS JÓZSEF. Vasvár, január hóban. A sopron-kanizsai vasút munkálaUira már egy vasúti mérnök ide Vasvárra tognap megérkezett, kitől hallottam, kevés napok alatt 12—14 vasúti mérnök érkozend Vasvárra, hol irodája is felállítva loend— Isten hozza ökot szorencséson I — És igy az általunk oly óhajtva várt vasút, csakugyan ami hegyháti vidékünkön is koresztülmeneud. — Más újság amit irhatok, csak szomorú ós lovorö. Mult hóban Alsó-Tclo-kesen két ház — Mlhályfáu egy lőtt a szántszándékos folgyujtás áldozata- — Mióta az alkotmányos élet lo-tttnt, itt a vasvári — máskép hegyháti— járásban két ember lövés, három pedig csavargók általi össze-vagdalás által halt uieg, azokat nem is említem, kik ily tottok miatt sobojeikbÖl kigyógyultak. Egy tekintélyes uri egyéntől tegnap hallottam, hogy Patkó Horváthországou korosztül Stájerbo szorult, s onnét u vasmogyci tótságon korosztül hozzánk Hegyhátra érkozott — a nagy Isten távoztasson cl tőlünk ily csapástl —Mondják doczembor 26-án O—sén költötte volna cl vacsoráját társaival együtt. — Igen átkozván a somogymegyei juhászokat, kik ólotéro töröködnek. Nom tudom o hir monnyire való, —do jobb volna — ha nem is volna. — Addig is, mlg jobbakat irhatok, - Isten velünk. TELEKESI. fcnny-Kunlz»«, 1863. jan. 17. A Zala-Somogyi Közlöny 2-ik számában közölt miháldl szomorú osothoz még azt is kiváiyuk a t. olvasóinkkal közölni, miszerint azon három rabló, kik a helybeni .pohárnak életo után törokedtok, s rósz szándékukat ki nem vihotvén, lakát felégették; ezen gonosz tett után a helység birkát haza kisérték — onnét elmentok a szőlőhegybe, Zámbó Antal egyik szőlőbirtokosnak pinczéjót feltörték, maguknak húst süttettek , egy részét megovén, a maradékot a lábosban v hagyták—a pincaében lovö hordókból a cBapszogo-ket kiverték , és a novezett pinczetulajdonos boraiból 167 akót kifolyattak, a pincao falára ezon szavakat irván : „Zámbó Antal, tanulja meg a szogény legényekkel mi kép koll bánni.1'' Nom elégedvén meg ezon gonosz tettől, f. hó 13-án cstvo 10—11 óra közben ismét megkondult a vészharang és tüzet jelentő lárma hallatszott, s ugyan a szőlőhegyben egyik szőlőbirtokosnak, miháldi lakos Gaál Györgynek hiyléka lángba borulva is volt. — A segítségre siotö népnek sikerült ugyan a pinczében volt borait megmenteni — azonban a hajléka földig leégett — mely kár mellett a szerencsétlen gazda lu\j-lékában olrojtvo volt 800 forintja is a lángnak martaléka lett 1 — G. G. ezelőtt két óvvol helység bir^ja s szigorú elöljáró levén — ogyik. rablót, kire gyanúja vagyon, szinto megbüntetott, ki azért, hogy birói kötelességének eleget tott, oly gonoszul boszulta meg. Siynálkozásra méltók a szerencsétlen emberek, hogy félro tehető pénzüket nom biztos helyon tartani szokták, inkább a vestodelomuok ki teszik, mint som szomszédságban lovö kanizsai takarékpénztárba betennék, hol logalább kamatot is nyernének pénzük után, s ha használni kivánuák, mindenkor kivehetik. Folyó hó 10 éu catvo 0—10 óra közt a vrászlói urasági magtárban, moly gróf Ziohy Nep. János tulajdona, egyik cseléd gyortyavilágot vévén észre, ea azounal a majorban lakó p^jtah^jdunak jelentetto. — A hajdú kisiotett a sattrüs kertbe, megkorülto a magtárt, látta hogy egy hosszú létra a második ome-lotü ablakhoz van támasztva — oda érvo, egy lövés-8(1 köszöntetvén meg, ea azonban szerencsére nem érte öt, a gonosztevő elfutott. A lövésre a oselédok '' is összegyűltek, a létra mellett egy szűrt ós egy pár osixmát találtak, moly arra mutatott, hogy a magtárban még valakinek lenni kell. Idö közben a majortól távolabb lakó tisztnek az csutot jelentették — ea Írnokával kisietett, a magtárt felnyitották, lám- pával felmenvo, » harmadik palláson 6 nagy zsákot h^diuával megtöltve találtak — ezután korosték a rablót, kit is az ötödik palláson a zsákok között összehozva leltek — elfogták, és közelebbről nézvo bámulással kit látnak, egy helyboli polgárt, ki legalább 8000 forintnyi értékkolbir, ki a helységnek egyik esküdt omboro és egyszersmind árvák atyja is. Ezt bekísérvén a tisztlakhoz, onnét azon éjjel biztos felvigyázat alatt a szomszéd iukol holységbon tanyázó csendőröknek kézro adatott. — A másik tolvt\j szinto vrászlói lakos zsellér ombor — másnap bofogattatott, f. hó 15-én Kaposvárra szállíttattak és a katonai rög-tönitélö bíróságnak átadva lettek. Január 8-án az egyének hallották a katonai "rögtönitélő bíróság felállításáról a hirdetményt fololvasni, s utána pár nappal megtotték a kétségbe ojtő vakmerő lépést, moly halálra visz I Más joga és a túlidon szentsége iránt mily kevés kogyolotl mily mogrög-zött BÜlyodés ! A Kaposvár, 1863. jan. 14. T. szerkosztö barátom I Gondolom, hogy soraimat csak tudósításnak veszitek, és lohot hogy noui ír adtok holyet, mort nemcsak a vidékről, do Kaposvárról in sokkal termékenyobb virágokkal részesítik lapotok hasábjait, mintsem o tekintetben szükségtok lo-hetno reáiu. Do mégis I — Miről irjak tohát? Farsang van I szorotnék a hölgyekről irni, do néma merengésbe ejteném magamat, és alig volnék képes kibontakozni. *) Vagy irjak arról, hogy egy jó nőnek mily szép feladata és rendoltetéso van, mely örömöt és áldást oszt szét a világnak, va^y felemlítsem, hogy a női nevelésnél hány anyák, és mikóp mulasztják cl kötelességeiket? Vagy elmondjam, mit lohot látni színházban, tánczvigalmakban, estélyeken, kikkel találkozunk, fölpiperézett divatbábokkal, vagy férjeik boldogításán örömökot lelő hölgyökkel ? Vagy ollessem a szerelmesek gondolkozását, **) s azt, miért nom házasodnak ifjaink, s miért szorot-nok az ügyvédok agglegények maradni, s miért nom egy ifjú viruló rózsa hölgy karjaiba ¡(jodni ? *•♦) Mindezekről máskor — o papírlapot jolcnleg csak arra szántam, hogy egy valódi magyar szives-ségü és szellemű tánczcstélyröl togyok jelontéat, mo-lyot Méroy Károly főispán ur ö méltósága f. hó 12-én fényes tormcibon adott. Hivatalosak voltak a helyben állomásozó katonatiszt urak, és a megyei tisztviselőknek ogy rés^o. A vendégek megjonésekor mindenki előtt meglepő volt azon lcorcszkodö fesztelen szlvélycsség, melyet ö méltóságaik a főispán ur és szqrptctro méltó nagylelkű nejo a vendégek mind-ogyikévol éreztotott, ugy hogy mindönki ogyszorro otthon érozhotto magát. A tánezrond, melyet főispán ur ö méltósága maga készített kedves nemzoti tán-ezunk a csárdással kezdődött, és legjobb kedvvel folyt éjfél utánig szakadatlanul. Ekkor teríték várta a vondégekot oly dósán és ízletes válogatással kiállítva, hogy az estély lakomája a főispánná ö méltósága magyar gazdasszony.-ágáról a logfénycsobb tanúbizonyságot nyiy^ja, ki férjóvol együtt a tánezban ós az estély egyéb mulatságaiban a lcgny^asabb leereszkedéssel folytonosan részt vonni kogyos volt. A von-dégok a legjobb kedélyhangulatban ö méltóságaiktól bucsut véve, csak roggoli 5 órakor hagyták oda a tormoket. Megemlítendő, míszorint F. J. ur oz ostélyon váltotta bo 13 óvok előtt adott azon szavát, hogy 14 éves kedves loánykájával ö fogja először nyilvános helyon, ha mindjárt házi tánczestvélyon is, c\járni a tánezot. NÁNDORFY. Hírek és események. A Városunk egyik orvo»a Juhász György, hosz-szas betogsége következtében óloténok 73-ik óvóboa jobb létre szondorült át I Juhász György közöl fél századot töltött városunkban, s minden különbség nélkül gazdagnak szegénynek mint fáradhatlan orvos éjjel nappal szolgálatot tott, a miért is számos lakosaink, do leginkább szoronosétlen szülésben szenvedett anyák, kiköt ügyes kozoi által a halál torkából kimontott, siratják I Béko hamvainak 1 '') Ml a pstvar 1 — feleséges ember li besiélhet iiy f E||l ") Kioo fjtóoil c»*k a fi.Ul válssitolUk bftligst4d<»nlk •»> » ^ * , , C8lírk . , > W .¡0" viruló réns hSIgy ksrjsibsn.neoi ifjodik, liauem bulonáíU toii ui.gAi. 8« — Zalamegyc gazdasági egyesületének borászati szakosztálya f. hó 27-én Lesonczo-Tom^jon ülést fog tartaui; tísztolottol fölkérem a t. szakosztályi tagokat, délelőtti 10 órakor megjelenni. Losoncáé-To-maj, 1863. jan. 5. Ilcrtflendy Kálntán, fliakoutáyi elubk A Lakató» Sándor táneztanitó a „Zöldfa" nagy toromébon január 24-én fényes tánoxkoszorut rendes, az utolsó losz a gyermok tánexkoszoru fobr. 6-én. A hó 24 én leax Kanizsán az olstf országos vásár ez óvbon. A Habár roszak is az idők, vékony a korcsot, vigalmak hiányában éoen nom vagyunk. F. hó 17 én a nagy kosinóban, 18 án a polgári egylotb^n volt tánex-vigalom; 21-én a koreskodolmi ogylot fog rendezni egyet, 24 én pedig Lakatos Sándor sxorex élvexetes estét a t. közönségnek fényos tánczkoszorujával. A kisobb vendéglőkben az utczával toldják meg a szobát ámbár a mostani sáros időbeu furcsa kis élvezőt lehet a keskonyro szabott járdán aprózni. No do sobaj, még mogjárja, ha a sár mélységét kutatjuk az ahhoz szokott csizmával, do ha némely szökdécselő atyánkfiai valamely olöro ki nem mathomatizált művészi olsíklás következtében az utcza «árfolyamán korosztül vorl trajánhidak lépegetöi, vagy ha ugy tetszik ugrálói közé vetemednek amúgy hosszában, ■ egy darabig elmélázván ezen genialis mérnöki műtét fölött, könyökeik-kol támogatják ki magukat a lymbus ambraillatu ko-nöcséből, a hold szelíd sugaraiban fürdő .háttal hazaballagnak, s orrfintorgatva tapogatják fényes ruhával födött tagjaikat, — ez már más l — Egymást érik az esküvők is 8 — 10 pár Yonul egyszerre, lárma, riko-gatás közt — mi kell több. A Hallomásunk szerint az audltor munkája szaporodik, ozammognak bofoló a jó madarak szárnyvesxt-vo, szép számmal. U> A Kég emlegetik azt, a minek létcsüléso óhajtandó, s a mi a muraközi kereskedők zugolódásának végot vetno, — hogy Kotoriban, sLégrádon postahivatalokat állitnak. — A „Iltlxigy" a Dcbrcczenbon alakult „kihá-zasitási cgylot" isinortotését hoxza. Az egylet a dobro-ezoni hajadonoknak férjhez monotclo alkalmára klhá-zasitásí összeget biztosit. Ex egylotok minden becsületes hajadon, vallás rang- és kor külömbség nélkül tagja lohot. Mint a nov. lap irja, már ogy második ki-házasitásí ogylot) is van alakulóban: az eszme tagad-hatlanul óletro való. j— Simonffy Kálmán jeles zonoszerxőnk „Dalvirágok" czíntii válogatott müvoiro nyit előtixe-tést moly f. évi junius hóban jolonik meg 40 eredeti magyar zenodarabbal, és ára csak 2 frt Simonffy cgyiko szeroncsésb zonoköltöinknek, mort dalai hamar a nép inkára szökuok s roppant torjedésnok ör-vondenok, s az ajelouség legillotékesb kritikus. Ajánljuk o müvet ax illőtök figyelmébe nom osak mert Simonffy irja, hanom azért is, mort egy ogy darab zenemű csak 6 krba kerül. A pénxok Pcstro Szalay Alajos ügyvéd urhox iutéxondök. — A Magyarorsxági legközolobbi lyonczozás-kor kiállítandó 23,864 lyonex körül 15,022 a gyalogság, — 2340 a a huszárok, — 6038 a tüzérség, — 630 a vadászok, — 386 az utászok, s szokerészok, — 368 a ménesigaxgatóságokho», a 80 a vértesek köxé fog besoroztatni. A Helybeli katonai törvény kötél általi halálra itéltottok, Csohl János ökörpásztor és Gyarmaty István csikós, Veszprémmogyébon Marczaltöbon születtek , kik utirabláséét pandúrok által befogattattak, kivégeztetésök o napokban Kanizsán. KapoHvár. * A kaposvári gymnasium folépitéséro kővetkező ujabb lyánlatok tetettek: (Folytatás). Gróf. Fesztetics György 1000 frt. Borsiczky Antal 20 frt. Grünhut Ábrahám 16 frt Lehner Sándor 6 frt. Gyallókay József 10 frt. Szöllösy L^jos. 6 frt Bohár László 6 frt. Stark Zsigmond 6 frt. Sporg litván 6 frt. Csikár Foroncx 6 frt. Apa János 6 frt. Török Miklós 80 frt. Siklósy Lajos 10 frt Jobsxt Jánoe 30 frt. llönig József 20 frt. Lakatos L^jos 20 frt. Igmándi Ignácz 80 frt az iskolai könyv gyarapítására pedig 50 frt. Siskovics Tamás minden oatastmlis 100 holdja után 6 frt. Kunol Vincze 100 frt. Gaál Gusxtáv 60 frt. Vogronics Antal 20 frt. Domanicxky Boldizsár 60 frt. CsorghcÖ Gyula 6 frt. Margit János 6 frt- Rax-glia Lajos 30 frt. Mükodvelöi előadásból 116 frt. 82 kr Svastics László 40 frt. (Folytatjuk.) * A Jan. hó 10 ó* 11-én tartott mükodvolői előadásokból 115 ft 82 kr. o. ó. ndott át Dráguss Károly, színigazgató — mint tiszta */j jövödolmot a kaposvári iskolai pénztárnok közére. * Ismét 3 statáriális rabot fogtak ; így majd las-sun-lassan elfogynak a gonosztovök. Patkónak so hiro, so hamva, az ujabb falragaszok aligha nom ko-serü lapdaosok számára. * Jan. hó 20-ára várjuk Egrossy Gábort Pestről j>ár vondégszerepre. Jó lesz idejekorán helyekről gondoskodni, mórt alig ha szllk nonv lesz a torom. Van-o magyar, ki a hazának ez olsö színművészét látni no óhajtaná. Hozzon Isten nagy művész! * Sotnssieb Pál hazaérkezett Pestről. * Vettük az „Esztergomi újság" első számát. Üdvözöljük pályatársunkat a tövises téroli, mclyro lépott. A megyék szellemi és anyagi érdokcit felkarolni, elütérbo tolni; irtani a gyomot, hol az a társadalom nemes hajtásait elnyomni törekszik; sebeket gyógyitni, melyeket itt közelben mi érzünk, mi tudunk legjobban. Szóval oda hatni: hogy a megyék ép, egészséges, erőteljes tagjai legyenek a nagy testnek — a hazának, — föladata u provineziális lapoknak. S még is hányan el akarnák vitázni szükségökot; pedig mig losz seb, mely fáj; ut, mit egyengetni; biin, mit siytani; orény, mit megtisztelni kell, mig oröro van szükség, a külön véleményoket összeolvasztani, hogy ogy ponton találkozzanak a hon díesoségéro, — addig mindig szükség loond a provineziális la|>okra, b csak a szellemileg kiskorunk tagadhatják meg tőlük az életet. Ajánljuk a hetenkint egyszer megjelenő lapot — t. olvasóközönségünk Ügyeimébe. * Fábián zenekara felsegéléséro is akarnak ogy tánczvigalmat rendezni Kaposvárott. Tehát vigalma-ink lennének, ha a kedv és tárcza otthon nom tartóztatják a meghívottakat; mórt 1 frt. Dokrt. személyenként, kivált családos embernek, — ki harmad-negyed magával jelenik mog, — nom nagy kedvo van kidobni oly vigalomért, melyben a torom rosz állása miatt, mi nom u derék fogadós hibája, a jx>r játsza a főszerepet, Tartsunk mértékot mindenbon, kivált ily szilk világban. * Pár elég jó bor termett a megyében, sokan még is Baranya*, Zalaniegyékbo elrándulnak borokat vásárolni, s megtöltont plnczélkot a nemes nedűvel. 1801). o tekintetben ritka óv, s ofla irjuk, hol boldog óvóink vannak feljogyozvo, már t. i. a bortormést értvol 4 Nagy-Bajombnn is készülnek a vigalomhoz, hol a vldókbeliok mindig kcdóTyos, vig estvéket szoktak ülni, Vcdorcmo. * A közeli sorshúzások egyikében Knposvárott íh nyert 7 tagból álló társaság 200 (Vtot; 6z is jobb a semminél. Ali Szinto fel voltunk szólítva ozon sorsjegyek megvásárlására; do magyar iró, és nyorni? — gondoltuk magunkban, — elébb találkozik az éjszaki és déli pólus t * Kik o farsangon vigadni vágynak, ajánljuk ligyolmökbo ogylk derék kereskedőnk I,öw Mór kereskedését, kinek jó izléso kezeskedik arról, hogy a mit bevásárol, az bizonyosan hölgyeink ízlésével is találkozik. Szép vigalmi kőiméit örömmel nézi a szem. l)o azérl takarékosság mindenben és mindenütt 1 Nem vigalmi kolmékro nézvo bátran i\jánlha\juk Bergor A. kereskedését is a t. közönség ligyelmébo. * Egy évi albumban következő emlékvcrsct olvastunk * vén szerelmestől: „Szüretiek mint akárki; Ha nom tetszik vakard ki" t Üdv neked Olymp tiszta légó, hol ily magas osz-mék világot köszöntnek. >— * 1*. Kovácsiban Jan. hó 2 án ostvo 10 órakor egy pajta kigyulndt, még pedig kövotkozőkóp történt gyújtás által: valami Gombos Gyuri novü szolga egy urasági istállóban lefeküdt a többi cselédekkel. — Ugy 10 óra felé két bival keményen összeverekedett; lámpát kcllo gyújtani, s a vívódó barmokat elválasztani. E történőt alatt fut be Gombos Gyuri az istállóba. Kérdik piytásai: hol voltál? a veszett kutya kor-gotett meg, — inoudá: a o pillanatban már lángokbau a pár száz lépésro fekvő p<\jta. A gonosztevő ololuti makacs tagadásban Volt, azonlmu utóbb törödolmescn IKivallotta tettét, miro volt ura iránti bosztya vitte. Mint halljuk a bevallás, Haáry ¿1. szolgabíró óp oly oszélycB mint ügyes eljárásának köszönhető. Valóban ritka osot, hogy gytytás önvallomás utján nap-fényro jött. * Egyik t. B.yavidéki ísmorösünktöl kövotkoző gyász sorokat vettük: + í? y Egy Csehországból oda szakadt kortósznok az özvegye, 10 óvos rokonát magához fogadta, hogy vagyonát halála után neki hagyhassa. Az örökbo fogadott leány egy reggel fölkelt, az istálóba ment tehenet fojni; do hogy vissza nem jött s az özvegy valami zuhanásfélét hallott, utánament, azonban mint az ístá-lóajtót benyitotta, két ember által bezáratott, hogy alig maradt idejo segítségért kiáltani — melyre a konyhából az ottan aludni szokottembor kifúrván lármát ütött a hajnali miséről hazatérők oda rohantuk ; a két zsivány észre vetto ezt, elszaladt; az egyik a jcalapját, a másik a szűrét ott felejtvén. Az istálóba azután a két áldozat nyakukra hurkolt kendőikkel, élotnélkül találtattak. Az özvegynek vastag kcndőjéltől nem tudtak hurkot csinálni, az szoroncsésson feléledt; do a szegény leánykát az orvosi segély sem tudta megmenteni ; a szerencsétlen — éltének hajnalában a gyilkosok áldozatául esett 1 A inint a szoroncsétlonség hiréro a nép a borzadás o szinholyon csoportosul —az odajött szomszédasszony az ott heveri) kulaj>ot férje tulajdonúnak ismerto¡fel, aki hajadonfövcli futkozása közben ol is fogatott; b mivel romlott életéről, mint kőműves legény, különben is igen rosz hírben állott; ugy a pajtása is egy szíuto gonosz ólcttt bajai lakós hamar kézre kerülvén ; mind a kettőt alig lohetott a fölbőszült nép kezei közül ki mentoni; most a börtönben várják szigorú ítéletüket. r Kaposvári színház. (r. i.) Jan. hó 4-ón adatott a „Szökött katona;" eredeti népszínmű dalokkal, 3 szakaszban; irta Szigligeti. Különösen kíomclcndőnek véljük Odry (Gergely) és II. Antónia k. asszonyt; kik ügycB, jó játék és szívhez szóló dalaikkal több ízIkíii tapsra ragadták a közönséget. Jók voltak Drágussné (Oainilla), Gorő (Lajos szabó), Kovács (Völgyi tábornok). A Zrínyi kávéházi jelenet nagyon Is élénken ment végbe, a mennyiben nem csupán a gyertyatartók tűntek ZBcb-be, hanem az egyik czíutbora akkorákat kapott hátára félálom közbon, hogy a ^puííogást még a karzat is — zokon vette. Különben a játék összevágott; a publi-cum jól mulatott. A színház tömve. Jan. 0-án : „Mátyás Diák," eredeti uépszliitnü dalokkal, 3 szakaszban, irla Balogh István. Midőn először adták o darabot, a városban tüz ütött ki, s az előadást abban kollott hagyni; ina meg Gcrö (Vlad Marczi) csapott akkora tüzet a színpadon, milyet tótdiákban ritkán láttunk. Nem csak tánozát, mozdulatait, hravózták, tapsolták, liánom azon jclonotcit is, midőn gy "kézott, kanesózott. Igon 1 do hogyan gyür-kóz én hogyan kancsóz ö?'' a karzat piano tapsain kívül ot- és itvágyot is kapott. Ürömmel néztük, midőn határt tartva, egész mérséklettől ontott.'', a comi-cum villanyozó cseppjeit, — do volt pár olyan hatást h<\jhászó jelcncto, melyekot ott hagytak helyben, hol máig is szivaroznak, pipáznak — a karzaton. A tetszés zajban méltán osztozott volo Horváth (Kupa Mátyás, czin''itotai kántor), ki túlzásaiból sokat hagyott örömünkre ezúttal, » cr, órákl>an megmutatta, hogy a nyakficzamitó mozdulatok, a fülét szájhoz huzó mimika, szotnöld ránczígálás nélkül is lehet hatni, h pedig mélyebben, biztosabban. Kovácsné (Rebeka), ugy a többi szoroplök szinte mcgfolcltok £ várakozásnak. ^ Jan. 7-én: „A Tücsök," fali»tf 5 felvo- násban Sniul Georgo bcszélyo után ina BjrchpfoifTcr Sarolta, fordította llulyovszky Lilla. Tartottunk ea cstvétöl, hogy az egész darab olesik, miután a főszerep, Fuuchon II. Antónia k. a. kezoibon volt; kl egész ittléte alatt akkor j.''tszott csak jól, mikor neki tetszett. Annál kcilemetOltb volt ránk n^zvo a csalódás, midőn azt tapasztaltuk, hogy a t. kisasszony ennyi ltcnsöség, tökély és lélekkel riég ne.Ti játszott kör>''\jikbon, megmutatta, mikép hivatásai bir o pályán - s ha a tanul -mányt elébe teszi a feUyo ömlő, pereznyi léttel biró hizoigés, töinjénozésnck, hrt azokra hallgat, kik>.\ művészet érdekébon ügyelmaztétik hibáira,benne az ukarntosság háttérbe vonul a jó és szépre ><Jrf> <}sztön olőtt, — biztosíthatjuk — do csak is így — a/.on szop jövőről, melyet magáuak már akkor álmodot^jmifa&n olŐször a deszkaszálakra lépett. 51» bovégosSd asszony Kapósvárotti szoroplósét, s a társclftfjhSl m/-g-vált. Bucsuzóúl annyi tapsot nyeri o* ogy ««crejA''-^j*, mennyit tán egész itt léto alatt nqm /<\^iegA''f''^ffi) molto. Kovács (Barbcaud apó), Maros>i. ...<^ö " . »-,{.>• (Landry és Didior ikrek), Kovácsnő «dotto,•< yé) szinte dicsérotot érdemelnek ; mort mii dr:. tíaca(étben iparkodtak élvezetessé touni ez estvét, melyet a közönség sokáig uoiu fog feledni. — A terembon közép számú közönség. Jan. 8-án : „Neszlei torony." Dráma 5 felvonásban, Dunkcl Thoodor titán: Csatö Pál. Ma a Dráguss páré volt az érdem ; s nom tudjuk, Dráguss (Buridán kapitán) egyöntetű, művészileg kivitt szép játékát, plasztikáját emcljük-o ki, vagy Drágussné (Burgundi Margit, királyné) felett bámuljunk, ki rövid szinpá-ly<\ja alatt olyan haladást tett, hogy valóban szerencsét kívánhatunk jövöjéhoz. Midőn a bűnök súlya alatt megtörött hanghordozása, játéka emelő, b a hányszor n kolcpCzébÖli szabadulás romónysugára megvillant előtte, — ott ült lclko a homlokán,, a szemekben, s boízélt szebben, bűnbánóbban, mint az ajk. Ha az 5-ik felvonásban, hol a fokozott lclkicrŐro legnagyobb szüksége volt, nom bádgynd, gyengo orgánuma miatt,—játékát hevégzettnok mondhatnók. Blort mindig clogantiával öltözködött, s mind ö, tuind Dráguss többszörös kihívás, és számtalan tapsban részesült. Jlorváthot (Morigni cancellár) jobbnak is láttuk már, do os r.cm is szerepköro. Kondy (Daulnay Robort) sokat akadozott, sobosen beszélt; sok a tüz, melyet iparkodjék mérsékelni; sokkal jobb volt test-véro (Daulnry Sándor) Marosi, kár hogy oly hamar meghalt, tán jobb lett volna szerepet cserélni ? G. Ida k. a. csinos és jó apród volt. A többiek is holyökön. A darab nagyon is hosszú; do ily előadás mollott örömmel ültünk fél tizenegy óráig. Szép számú közönség. (?) Jan. 10-én működvolök''közromükö-d é b é v o 1 jótékony czélra adatott „Egy nő kinek elvei vannak" — 11-én „Szerelem és örökség" „Özvogy és proletár" czlmü vígjátékok. Midőn néhány sorban ezen előadásokról megemlékezünk, csupán csak a mükodvulők szerepléseire szándékozunk kiterjeszkedni, a kritika azon nemének alkalmazásával azonban, melynek már magánál a méltánylatnál is vannak határai. Az olsö ostvoi előadásnál a darab kezdetén mindjárt észrovehotő volt a műkedvelők cgÓBa szomélyzotén az ihletődöttség, a bátor önbizalom hiánya, mely annál feltűnőbb volt, mort már egyszer fellépett műkedvelők ugyanezen tagjai, első fellépésük alkalmával «gésa azabatossággal viselték maguknt. A darab folyamán azonban kísobb nagyobb mértékben o hiány legyözvo lóvén, a közönség ligyclmo az eléadás elveivel lekötvo lett. Schrödlor Matild k. a. (Kétolyinó fiatal özvegy) és Zajesz Pál ur (CscrmoliBóla) cselek-vényén fordniván meg az egész darab történcto, ltully Lina k. a. (Botti komorna) és Kémot Ignácz ur (Már-nay fiatal orvos) tölték bo azon mellékfőszcrcpoket, molyok mulhatlan szükségesek arra, hogy egy jó vígjáték alapvonás* világos szinbo kifestessék s az előadás élvozotcs legyen. Sch. M. k. a. igen alkalomszerű clogantiával öltözvo a kételyekben elfogult nőt liivcn adá h szorepében illő hidegségét megtartá azon vég-pillanatig, midőn olvégro az ólct színpadán mindon nönok meg kell adni magát. — Játéka ollen átalában kifogásunk csak az, hogy nagyobb monologjait az idő rendes mértékei mog nem tartásával nagyon iskolai sietséggel adta elő. Zajccz ur szinto holycson fogta fol nehéz szoropét. — Mindazon inódok alkalmazása, iuolylycl Kételyinét kiábrándítani iparkodott, orötel-josen voltak visszaadva, s őszinte szóróimét nem tudtá'' mogtagadni akkor is, midőn Márnayyal a szobaleányo-kat éltették, mort o hangban is Kételyinó iránti szo-relmo volt elárulva. Ugy találtuk mindamellett, hogy midőn már az özvegy szeszélyes elveiből kiábrándult, a szorolem vallása és ölelkezés következett, ez rövid tartalmú, mintegy ellopva Yolt a közönség szemei elöl, s nein volt oly mclog, molyet akár a darab olözményo, akár a közélet hüségo megkíván, — ezt azonban műkedvelőknek felróni nem lehet. A komorna szerepében Un Ily Lina k. a. a zokogó és nevető galamb képében, repkedő szellomévol egé-szorepénck adta át magát. Zsut orgánuma, a naivság minden cselekményein olömlö kellem és arcjátékán művészies fennségébon ragyogó erő az, moly egy kis gyakorlat mellett még,—bármely színpadon is biito-* sltaná számára a koszorút. A dootor — Némot Ignácz ur, kínok arczában a komikumot a természet bevéste, 1k hangjával kissé netn fukarkodik, mind végig jól tartott olőadásával még zajosabb tetszésben részosül b különös érdemeül részünkről azt találtuk, hogy kü-lönbon mozgékony szőrepét a tulság határaiba nem vitto át, moly a oiüvésMes haladásnak mindig biztos záloga. Feltűnt az is, hogy a Duuából kivett Bélát ogyszorü |>aplannal takarták bű Kételyiné házában. Elegáns Özvegy asszonyok szolx\jábau a paplaut lo- 4 18 fr pcdövol is be szokták húzni, — ezt nn ugy tudjuk.— egyébiránt ok a rendező hibája volt. Kánya Péter (Dö-brösy ur) huszár uramou látszott inog leginkább, hogy műkedvelő, semmi mllpárt — mert cmborül megfelelt szerepének, csupán azért, hogy hoBszu bajuszához mindig fólvo nyúlt, tudta hogy nom az övé. A második o s t v é n i előadás már összová-gébb, szabatosabb, kerekdedobb. A „Szerelem és örökség" nyugtalan vérű gyermekei Flóra (ltully L. k. a.) és Árpád (Némotli Ignácz) mogérdomlonék a tapBokat és az örökséget is. Az az idylli gyönyör, moly az örökségröli lemondásért a szerelőm költészetében van, igon szép szcrcpcikbon teljesen vissza Yolt adva. Árpádnál csak azt kívántuk volna, hogy a tot-totett gyávaság burleszk jelenetébon a bundából néha kiemelje főjét, hogy arezjátékával is clösogitsc azon cselfogást, melyet liangvitclo és mozdulataival dicsé-rotoaon képviselt. Flórára nézvo pedig, kínok játéka a pohár kíüritési kételyénél volt legmeglopöbb, uiidön szemoibon a női gyöngédség nomcs érzető és sziby piyzánság cllontótes tll/.o lobogott — Klórára nézvo Knczér Tamással ogyot értünk, mondván : „ojnyo do jól áll neki." Bátorfy tábornok — Döbrösy ur egy nyugalmas örog házi urat jól képvisel, do gcnorálnak kissé csöndes volt, kiből a lármásabb szonvodólyt az időnek is nyhóz ki irtani. Ha hát generál nem lott volna is tökéletes, a színpadnak minden csetro jó katonája volt. Az „özvegy és proletár"-ban Pierro Krisztina Sch. Math. k. a. telje« szabatossággal lépett fel, — minden mozgása kerekded, meglepő s az özvegyek szerepóbo annyira b(do képzeli magát, niikép cl kell mondani, hogy valósággal asszonynak születott. — Zajcczl''ál ur jól képviselto a szabad tenger bátor fiát, nycrBOségo mellett feltűnt a nemes érzés szabad ösztön o, melyet a bcláth itlan határu tongor korlátlan óluto tud leginkább épen tartani. — Az oxdiurnista Kémet J. ur egész szereplésén, természete» cgyszorü volt, do épen obben fekszik azon művészi helyes fölfogás, melynél fogva, jelen ozorcpébon is azt hittük, hogy valóságos cxdiurniBta. Óhajtásunk csak az, hogy ö nálánál roszabb sorsa egy cxdiurnistának so legyen. AtaW.ban cl lohet mondani, hogy a műkedvelő urak és hölgyek a müértolom és avatottság azon fokán állanak, hogy bár mikor is élvezetes cstvét képcsők szorozni a közönségnok. Az előadásokat Méroy Károly főispán ur ö méltósága é» Somssich P. ur ö nagysága is mcgtisztolték jolonlétökkcl. Volt-taps, koszorú, közönség bővében, köszönet a mükodvclöknok n jó ügy novébon. Nyílt posta. P. 0 - nak: Még Is vesiély T»n, hogy a toll pihen ; tudaid Telünk. '' C. K — n»k,'' Körmenden i ulveien fogadjuk folytatálát | n raiiik ígéretet ixinto várjuk. A »vadon uj lakójAról* ugy »leütnénk »sót váltani — do a tivoliig, a tivoliig ! kérllnk addig U mist helyette. Jávornak. Kapotvir: Van néhiny jó gondolat benne de a pangyola ruha tönkro tcixl | tin a próia jobban mennn 7 üiripliiek, ugyanott t Kénö t kéiö I ö mir eltávozott I I W— Mórnak. Kanlitán: • jövö ssimban jönni fog: addig 1« békelég ai nrban. K. Jóxieluek, Rlgiciáns A küldeményt kaptuk; iorban költölni fogjuk; fogadja haiáiikAa nagyrabeciUl^sünkct fáradozásáért, mit a jóvoro li kérliuk magunknak. A terhei levelet várjuk. II. M- nak i A levelűt közöltük; válmxt maga fog Írni. I)-nak, E—bent Küldött müve regénynek Is megjárná terjedelemre, nem novellának) hoiixadalmaiiága miatt nem köxöl-hetö. Hajniljuk, hogy kérelmének eleget nem tehetünk. 8. K—nak: Ai öt peeiétei levél meg.''-rkexett-e ? mennyire ai anyagi körlilméoyek engedék, pontoiak voltmik. Továbbra ii ill as alku. .A nlnén élete;* nagyon keierü, mrg nxoknak ii elmenne a kedvök, kik már a deixka.(Alakon inadnak. ,Virágaim* — fIiteu ho.xád.* — A< eliö kiinondhstlan rois ver»; a máiodikban vau legalább alapgondolat. Nem adhatók. E. O-horhox: Meg lem érkexett, már 1» xeng a laut ) Különben sem köixönné meg. Uádra: A levelet máig sem kaptuk. llalatonmellékre I A foga* mindenoiotro jobban élnék akár sUlvo akár fövő, iok sületlen é> föletUn dolgoxatnál, .Hegedülnek" — Nojixcu ml meg .megjárnánk,* — ha kladuók. Folcltfs szcrkcszttf: FODOR PÁL. Gazdasági tudósítások. ¡Vnny-Knnlzsti, jan. hó 10. Jó idejo, hogy városunkban hetivásár nem tartatott, azért árakat «nőst nom közölhetünk. Kereskedőink scminUólo vovésokbo ereszkedni nem mernek, mort nyúljanak bár mihez, kész veszteségnek néznek elójbo. Kereskedőink, kik szorgalmuk által jó hírben állnak, kik máskor pihenni időt nom vohettok, most naponként kasinókbin és kávéházakban üldögéluok, nincs munka, nincs keresőt. Végtére hála az égnók kiderült, bár fagy jöno, mely az utakat meggyógyítaná, talán a pangáson is segitvo lonno. KupuHVnr, január 15. Legközelebbi heti vásárunkról azért nem irhatok, mert nom i» volt; az egész gabnnplnrczon pár kocsi szédclgctt, h ha igy tart, nem hogy a küszöbön nem lehet kilépni, hanem félhetünk egy uj vizözöntől. A legkisebb para»/.tko-esi elébo négy lovat fognak, üreacn, h igy czaiíjmog, hogy lehetne hát tohorszállitásra gondolni? A gah-naárt cz órákban nem jelezhetem, mert eladásról nem is hallottam. Áll minden, mint a napóra mutatója, csak az idö ropÜl. A lanyha idő daczára is nagyon korcsott a széna; hihetőleg roaz tavasztól tartanak ; do kukoricza vagy árpa darát szócskával koverni, tán olcsóbba jön, mint cz ignz sáfránt venni az eladóktól. Kereskedő, mesterember, búza, gyap-Ju — nyugszik, s így fáradhat a gazda VI (ni. p.) Vi''Mzprém, jan. 13. Búza 3 frt 50—70 kr., rozs 2 frt .10—48 kr., árpa 1 frt 90 kr. —2 frt., zab 1 frt 3Í) kr., kukoricza 2 frt 70—«0 kr. Fehérvár, jan. 15. Buza a legszobb 3 frt 80 kr Kétszeres 3 frt. ltozs 2 frt 00 kr. Kukoricza 2 frt. 30—üO kr. Zab 1 86—40kr". Árpa 1 frt. 90 kr. 2 frt. hujdínn 2 frt 6 kr. Szigetvár, jan. 14. Buza 3 frt. 50kr., Rozs 2 frt 00 kr., kukoricza 2 frt 30—60 kr., zab 1 frt.25 kr. HflmrK, jan. 12. Buza 3 frt. 30—46 kr. Kétszeres 2 frt 80 kr. árpa 1 frt 50—55 kr. zab. 1 frt 48 kr. A mult számunkban egy épon oly értelemzavaró mint novetséges sajtóhiba fordul elé, inelyot ezennel helyreigazítunk. A tárczában 3-ík bolyon közlött versek nem „Marczdli"ból, hanem Mnrczlnlhól forditvák, h azért kérjük ckkóp olvastatni. Szerk. Haszonbérlet. Madarász Vilmos Kálmán ur csődtömege tulajdonát tevő somogymegyei alsó-uzdi pusztai birtok — mely a göl-lei helység inámi és felső uzdi pusztai birtokok határai között, Kaposvár, Dombovár, és Ozorai országút molett fekszik; és egy tagban 522 ""/,„, □ holdakat, éspedig: belsőségben 3 "Vuoo rétben 79 J,71J00 első-osztályu; szántóföldekben 440 *''Vn40 első osztályú, fekete talajú, egészen egyenet fekvésű, és legjobb minőségű holdakat tészen; a malom, és korcs-máltatáai joggal együtt; mely összes pusztai birtok, az 1800-ik évi január 57-én eszközlött csődbirósági becsű szerint 48(501 frt 80 kr. a. é. becsértékkel bir; a csődválasztmány 1863-ik évi ja-nuar 8-án kelt határozata folytán 18fS3-ik évi márczius 18-kától az 18f»3-ik évi gazdasági használatra Kaposváron Krisztin-kovich Antal ügyvéd és választmányi tag urnái; hol a bérleti feltételek megtudhatók; 18íJ2-ik évi február hó 3-ik napján délelőtti 11 órakor nyilvános árverés utján, oly olőleges értesítés mellett fog haszonbérbo kiadatni, hogy a bérleni szándékozóktól zárt ajánlatok (Ofterte) el nem fogadtatnak és a bérleni szándékozó csak ugy és akkor árverezhet ha jelentkezésével 1000 fr. o. é. összeget azonnal óvatpénz gyanánt, a bérleti kötelezettségek biztosításáért készpénzben letesz; a moly összeg csak a bér-loti feltételok teljesítése után fog a csődtömeg által a bérlőnek kamatok nélkül visszafizettetni. — Kelt Kaposvárott 1863-ik évi január hó 3-án. A csődválasztmány. Birtok eladás. Kenész Kadarkút és Ifenosei mint a kaposvárról szigetvárra vezető posta-ut mellett fekvő határokban 100 holdnyi birtok együtt vagy külön részletekben szabad kézből örök áron eladó; a venni szándékozók értekezhetnek személyeson, Vagy bérmentes levél- által Hertoleudy Miklóssal, Kis-Korpádon; utolsó posta: K a p o s vár. f —L Wajdita József kiadó lap- és nyomdatulajdonos Nagy-KanizBán. BIRKA-ELADÁS. Kladatik egy zalamegyei jószágon 550 db. különfélo nemű és korú finom merino birka, 250 db. leendő februáriusi báránynyal együtt. Bővebb felvilágosítást Nagy-Kanizsán Wajdits József lapkiadó könyvkereskedésében nyerhetni. [47 2—31 Halál és vész minden férgeknek! Bizonyos halai. Csalhatatlan irtószer patkányok, egerek, poloskák ós nvábbogarak kiirtására, mely Vort alulirt bátorkodik a t. cz. közönség figyelmébe ajánlani. Alulirt az általa feltalált IrtÓHxercnek »ikere felöl képes, ugy magánosok, mint államhatóságok által kiadott bizonyítványokkal magát Igazolni, _ minélfogva számos megrendeléseket roméi... Ezen szer 10 évig i» eláll óh mégis sikeresen használható. Kapható Nagy-Kanizsán egyedül csak Fesselhofer Józsefnél. Arn egy bádogeielencxének, we''.y Hlem «uttmniin névprraéltrl vau ellátva, magyar én német UaHzuálatl ut«sitnMH«l együtt 1 frt 10 Lr. o. é. 30 (24—10] RIESS GUTTMANN, vegyész ÓB szabadalom-tulajdonos. az ország tükre cxímS feidapesti aajy feépes feSzIday jövőre is 3-or jolen tneg lutvonkint, hozván a jüvö évben: 12 nagy iiiíílaiijával m 270 képet, Mülapjai közlll fölemlítjük: Hunyadi. J. a várnai csatában. — Petőfi halála a segesvári csatatéren. — Bátori Erzsébet utolsó órája. — Attila nász-éje. HLÖllzetéal ó,r: Egész óvro 12 ft. — Félévro 0 ft. — N^yodóvro 3 ft. — Az ivok: „Sándor-utcza 10-ik szátu" nevein alatt küldendők. í46 3~31 Baia.ZS_Sándor, szerkesztő és kiadó. |
