* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 12.58 MB | |
| 2021-10-05 08:29:55 | |
 | |||||||
Nyilvános  741 | 1412 | Zala-Somogyi Közlöny 1864 025-027. szám szeptember | Zala-Somogyi Közlöny Ismeretterjesztő lap szépirodalom, kereskedelem, ipar, gazdászat, tudomány és művészet köréből III. évfolyam A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: Nagy-Kanizsa. Harmadik évfolyam. i r 25. szám 1864. Szeptcml ot|j i Közlöny. Ismeretterjesztő lap szépirodalom, kereskedelem, ipar, gasjdászat, tudomány és művészet kOréiiőL , jírt Mwyolon o lap log alább agy iven jnliua hó l-től kezdve mindon Hó t ön 10-ón di-''O-án. --■ Előfizetési ár postán szétküldéssel ét helyben háahoa hordva ogéaz órro " frt.{ félévre 3 frt. Negyed órro 1 frt 70 kr — Minden előfizető a tulajdonos k$h*rtn könyvtárát hí eddigi fonntálló foltét, lek mollott fól iron használha^. —, fUttér egy Petit torért 10 kr. — llirdoté.ek négy luaábos Petit sorért l-ÍVr 7 k*,, 2 or G kr. ós niindon további buktatásért B kr. i bélyogd\jért 30 kr. fizetendő. A boiktatóii dij ■ a lap keaelé»ét illeti) mindon tárgy a k;ndó hivatalhoz Nng v''Kanizsái-rt i >< lap szellőm! tartalmát illutö liÓalemények podlg, ngy minden levelek bérmontvó a szerkesztőséghez küldendA Kapói várra. Kaposvár. (Ai|. hó 26-án.) E hó 20-án, dólután nagy választmányi ülés tartatott a gymnasium ttgyébon, Somaaich Pál elnöklőt© alatt. Jelen voltak: Paisa Boldiaaár, Kóraeas György, Tevely Elek, Somaaich Lőrinca, Saokolay Dániel, Bercáth József, Kelemen Lajoa, Igmándy Boncdok, Jakab látván, Kozma Sándor, Nagy Lajos, Pala* Andor, »tb. atb. Mindjárt aa ülóa kezdetén fololvaatatott in. Mé-r«y Károly főiapán ur értesítése, melyben tudatja a választmánnyal. hogy érdemtuljea hazánkfia, Soma-■loh Pálnak foíyamodáaára legfelsőbb helyről aaon kegyea válaaa érkezett: usikáp a gymnasium tanárai fiaetósének rendszeresített harmadosztálya díjazása elérhetésére, Somogy megye régibb lotéti pénztárából »/» kamatilletőség=s»C3ö frt H6 kr. o. értók, f. óvi nov. hó 1-töi fogva folyóvá tétetett Legforróbb köszönetünket érdemlik oaon kegyes lelkű fáradozók, kik logfolsöbb helyen eaon vivnnínyt tevék aaok jutalmazására, kik aa ifjú norazedék kép-zéaében élik le napjaikat. Hisszük, hogy a kegyes adományban részesülők aa által róvják lo leginkább báláa köszönetüket, ha éjt nappallá teaanek azok ok-ittáaában, vezérlésében, klkro ugy aiámit a haza óa jövő. E gyűlésnek egyik foutoaabb momontumaul je-gyeahetjttk fel a hatóságnak aaon Örvendetes értesítését ia, mikép a megyei könyvtárt, ennek pénzalapjával együtt átadja aa iskola válnaatmány rondolko-■éao alá i a könyvtár tőkéjének kamatját oda lordit-hatván, hova azt a vábaatmány jónak látia, a a könyvtárra néave aaon kikötéssel, hogy ennek jelenlegi tartalma aaámba vétessék a a gymnasium könyvtárától elkülönítve keaelteaaék. / Mindenesetre nagy szellemi nyeroaég aaok azá-nárá, kik idejökből több órát buvárlatokra fordítanak, a midőn legjobban aaükaéglenék,nem kaphatják mog azon könyvekot, molyeket kereanok. Gyuluy Kálmán tanár leköszönvén, miután a> iskolai év kezdotcig na idli már rövid a concursusra — határozat lön : kóreaaók fel a kegyes rondü szerzőt, mint Somogy mogyo birtokosa, liogy köbléből as üresen álló tar.szóket betölteni szíveskedjék idoiglo-neaen, a addig, tűig os{kl utján botöltethetik. Hogy a gyrannalum homlokát, mind önnek méltóságához illő, mind multát és J<Jonét méltóing kép-vi.elő felirat díszitio — aa építésben magának halhatatlan érdemüket szorzott bouissleb Pál következő feliratot javasolta t { „Parontum Our* fundnta MDCCCXI1. Filiorura piotato nmpliata MDCCCLXIV." Többen azonban elkno voltuk a latin fölíratnak, elég gazdagnak tartván Nyelvünket bármely korhoa illő, remek felirat kitöltőére. S o végl.iil neveztél, Is ki egy bizottmányt, moly a fentebbi latin sorokat nyelvünkre lefordítsa. Vóleméuyüuk szur<Jnt: bármily gazdi g legyen c, vagy ama nemzet nyelve, soha sem kicsinyítő rá nézve, a mindig korhoz |llö azon olnsaious nyelvből szerkosztoni egyes feliratait épületromokat y.omlók-oszlopain, moly nyelve^ nz egész tudós viiíg érti j moly ezredévekben hordja nagyságát s né^ ezre-dokbo viszi át... . s különösen helyén van itt, nidön — hisszük-- e gy mnusliunban n elussicus latin nyelv egész szorgalommal fog taníttatni. Aa építészeti bizottmány meghallgatáaa után, a gymnasium ttnnopélyaa- wegnyitáaára f. évi oatober hó B-ko tüzetott ki. bomssioh Pál ollono volt nz Ünnopólynok, nem tartván IdősaorUnok bármily szín alatt és téron is üunepélyoani, vigadni al-kor, midőn annyi a f\jó aobl A többség azonban nz Unnopélyoa megnyitáa mellett maradt, ki Is uúvesvéu a rondező bizottmányokat: | Aa elszállásolásra. Tomplom feldíszítésre. Oyranasium feldiszitóaére. Aa étkozéa körUli, ugy aa általánoa rend fönntartására. E* ünnepélyr*, mindon a gyninasinrtra adakozó oly kéréssel hivatik mog, hogy sept. hó 15 ig tudassa levéllwn Tovoly Elek választmányi tag s a gymnasium ügyvédével ol, vagy el nem jövetelét, hogy na első ecetben illő eltaálláaofásról loheason gondoaV Ini. Örömmel jogyozzük ide, mikép Ulkea hölgyko-azorunk adakozásából, a beíaő fulaaerelésre eddig begyült: 11BQ fi t. 00 kr.o. ért.; 34 db. arany ; 2 db. •Sttat 2 frtoi j 1 db. egy frtoa éa 13 db eaüat húszas. Hol a jó ügynök onnyl lelkoa angyala van, ott bizonyos az üdvösség. Nom ia kell mondanunk, hogy ea ünnep no n pusztán Homogyé lesz, hanem minaaaoké, kik aaivü-Kön hordják a aoveléat, a tudomány éa lolkimfivclö-dóst 1 o -.pon a tudomány azámára aj ^jtók nyili''fV Tehát közös Ünnep, molynak lobogóját örömmel ttdvözölhotik mindenütt, hói csak a aaeiíom égy jar.í-nyl tért hódithntott. Ez volt llorzsenyi ünnep Njklán, sokáig moguiarad az élők urnlékosetében, a műveltségűnk, ircdalom és rondazorctotünk, nagyjaiuk emléke iránti kegyeletünkről teáz tanúságot a jnesszo jövőnek. Itt lo» ogy második ünnop, hogy emlékűnk annál tová'',*> Aljon a — jövőnok..... , ROBOZ. , A gymna*.itumokról Atalában. Felépítők a gyninaalumot. Kevés napok és előttünk fog áilaui a tudományoknak Mkeaedéaatl émelt hajlók. , ; A tudomáurok, velyoícnek napjainkban nem száll ugyan aUbu becaök átalánoaan véve, do m«lyek körül — tokintvo a<tp^>nak aa ogymáat érő tanrend-azorboi felvítolök ^ -''-^Wolyó vitákat, koruuk már már mostok. í.- ''tk- t ''.t kéazül. E ti út ,»2ányot humaniórák. Körű)belől f''V 22 éve, hogy a növelési rendazo- TÁROZA. Szülőföldemen Kiülök a Balaton parsára j Itt ülhetek végre valahára llégen vágyott lelkem e aaép tájhoa, Mint a gyermek jó édea anyjáhoa. Gyermek lettom lyra nem oaudálom •— Keblembe aaállt a legszebbik álom, S eszembe jut ringató danája: „Sárga lovam, aárga csikó, sárga." » Megérkeatem búmmal, örömömmel. Mit a végaet homlokomra irt fel — Saompillámon ragyog aaent könyfljök, Salvárványt sző a romény l^lölük ; S piroa, fehér leaa hitem, azerelmom. Rajta függők, — arait elvesatottom, A Meghoao<l te ábrándom világa. „Sárga lovam, aárga oaikó, aárga." Ábrándvilág, tündér ö.''ökaégom, '' Elkölté aa idő régea régon. Saüt eaeréltem a tavasa virágért, Rózsát gyöngyöt a madár daláért. Hervadt virág, elazállt csalogányok — Dús emléktek, mit nékem hagyatok, J Belefér egy aohi\j panaszába. „tíárga lovam, sárgu caikó, sáiga." Rövid élet, hoaaau oaalódáaok, Caalfa öivm, koaerü fohászok I Amikor még bőlcaőm rengetétek, S ifjú lettem, éa ti aaeavcdéaek... \r Hoihl azóta aok esztendő tűnt rl, Boldogságom Ugdrágább kincsével. Drága kincsek elhagyott tanyája. „Sárga lovam, sárga eaikó, aárga." Mikor még nz cliő vágy hevének Itt könyüiin bucsut szontelénok, Es a játszi saellö suttogása Dalt adot'', nz első távozásra, — Dal, mosoly közt a vidám gyönyörbon, Mit feledni mégis olfcledtom, Belefújtam síró furulyámba: „Sárga lovam, sárga csikó, sárga." Ejh mikor még....! do mit panaszkodnám, Itt vagyok már szülőföldem táján. Edesobb Itt néha sírdogálnom, Mint az egykor tündo fónyca álom. Fclvlrulnnk köblein érzomúnyi, S virág, fűszál, minden aat ígéri: Nem ltszek én mindig olyan árva, „Sárga lovam, sárgi csikó, sárga, / HAJOATO ílgDOR. < -1 Könyv gyűjtemények. Külföldön, különöseu Németországon, nagy divatban van a résaínt crodoti, részint í»rditott darabok egy gyűjteménybe foglalása, a « gyűjtemények aaért czélszerüek, mivel népszerű, olcsó kiadásban látnak napvilágot. A fordítások sikerülitek. Ilyen a Zaugféle „Román-Zeitung" mely sok és sikerült for-dltást hozott. Hartleben „Bellotriaohoa Lcsooabinet." Kober „Album"-a, „Gallerio vaterlilndisc.hor Urígi-nal-Romane harausgegeben, von J. F. Böhringer." A iVanosiáknál Paul de Kock népszerű kia-dáaal. * 1 Nálunk ia alakultak ily könyvtárak, de részint í a pártolás hiánya, részint máa, előre nem látott körülmények, tüiut a kiadók mondják — tevék leko-totlonné azo''í olytatódálát. •Vieb;- megUozdé a „Külföldi regénycaarnok" -011 * ■ >''gy végződött, hogy mi tulajuonképou nem is tudjuk hol, éa miért? „llartlebcn olvasó tára" jól folytatódik, kapósak k ivált a Paul do Kock és Févrl utáni darabok ; oII mU '' i Mühlbach Lujza éi nem oly c^gy ráaarevés-nok '' andnek. „külföldi regénytár" kiadja a Kisfaludi-társa-».ág. bíkerült fordításokat hozott A népszerű „Vasárfaapi könyvtár" kár, hogy megszűnt. A magyar nemzet ulassikuaal." Iíeckenasttól . kiadva, a Toldytól szorkcszlTJ, kitűnő vállalat, a foly. A Heokenastféle „Magyaromber * könyvtára" nem nagyon pártolt, dacaára, nogy cziménok a lehető legmegfelelőbb. Caak ott van tán elhibásva, hogy benn a darabok oly azétkuazáltan mint valami naptárban jelennek meg. Jobb lenne, ha a phiaikai, történeti a beszély atb. külön-kfilön füzetben j jelennék meg. -izont-István és — László társnlat-féle kiad-raányc meglehetőson szárnaak j de népaaerűk , a azért t* ^Itak is. H...dobon kiadásában moat jolonik meg: nMa-gyhr eredeti regénytár." Aa első két kötetet Vaa Gereben. ,Tokintetes urak'' calmü regénye teazi, a folytatódik Vaa Gerobon, Jókai a Jósika novelláival, figyelembe ajánljuk o vállalatot, noha előre mr.gKhutnn mondani, hogy nem nagy siker koronárandja; tán a^ most r-ogjelenő aaátótalan rosz és jó darabok okoz^ aák, itt nem tudjak, de annyi bizonyoa, hogy Jósika munkái, a mi caak Paul do Kockot komolyaágban kissé fölülmúlja, — nem pártoltutik. > l''od g véleményem szerint ez lenne a legjobb Ut, könyvekhez juti.i, nom ugyan olcaón ea egyszer, hnnen. osvroa kiállításban. AREOPAG. V * rüfiik fölölt, emelt felszólamlásokban a reáltanok <>gctö szükségességet követelményekké állíttattak fol. Máig súrlódunk * fölött ab eszmék, máig tapo-gatódsuuk o téren — épen mint a büntető rendsze-rok elméletei s kivitelű körül — de biztos megállapodás és irányhoz nem jutottunk. Elöttün) fekszenek a tervek, roelyekot egész-ben nem, a csak la félszabályként elfogadni látunk. KlöttUuV 0 volt absolut időszak tanrondssere, ■lég pedig eredményeivel ogyetomben áll tAnuságAul mondandóink mellett. Előttünk az ezt megelőzött rendszor, melynok Wgnagyobb részben ólö gyormekni vagyunk még. A maiakról Ítélni anuyi lenno, mint jövondölés. A közül multat hibái mellett, habár itt-ott védeni látszik egy-egy aikor, ogészben nem muU\j» azon eredményt még aem — do intentiójánál fogva nem ia mutathatta— melyet a megelőző számoa jele-soinkhon még élő példányul fontartott. E» o tanrondstor hil>ájt, Jégtelenségét még ia valnmennyion beismerjük. Erezzük, hogy uj épületro van szükség, do moly alapra fektessük mégnom eléggé yitntott kérdés. Nem az, mert maga * kormány, daczára nx clőtto fekvő terveknek igy vagy amúgy intézkedni nom hatúrozá el magát. I^eliet, hogy o részben a törvényhozás javallatait éa vitáit várja. — mit hisatink is — lehot, hogy as állam magasabb műveletei a porosodó actaihos nyúlni időt nein engednek. Bár a novoléa ügy bizonyára az állam magasabb műveleteinek egyiko,még ia mivel n publico-politicus tehát nálunk nom csak bel, hanem a közös kormány-r.at alatt álló, államukkal! viszonylagos berendezés ftt/gü kérdése körüli megoldás, állaiiiféi fiaink előtt leginkább előtérben álló, nom szolgálhat nevelésügyünk rendezése körül n halasztásból nótán Itt-ott felmerülhető hiány kétségbeesés alapjául. Talán előnye lesz ez az ügynök, levén időnk meghányni amaz olveket, melyeken uj tanrendsso-rttnk irányát kllolölnl óhajtanék. Eldigolé két irány áll ellontétosen ssomközt. Ai egyik a> ugynovozett theoroticusok táborából lel vitatókat, a másik a practicus elmét követeld reál ismeretek mellett kardoskodik. Mindkét tábor nézető pedig összefoly ama kös-véleményben melynok hatalmasan és joggal kiáltó vzége „népnevelés." Jobbnál jobban megvitatták est már országgyűléseinket, do a megoldatlan kérdés parlag mezőt ha-" gyott örökül na 1848-ban hirtelen a polgárosodásba lépett népben. .Szebbnél szebb ajánlatok napirenden voltak, sőt a boldogult Bezorédjbon lelkes zászlóvivőre is találtak. As ügy mindamellett a statusuuoban maradt; népünk ult áll kovés kivétollel hol 1848 előtt állott, ha csak a naponta ssomoritólag észlelhető dopravati-óját polgárosodás nyomainak ismerni nem akarjuk. Knnok okait koresni messze vinno jolon czé-tunktól, azért visszatérünk jól megkülönböztetve, hogy a fölsőbb tanodák — milyen egy gymnasium is nom szorosan a nép — hanem csekélyebb töredékének a magasabb tudományokba! előkészítő novcléso-tll szolgál. Nem szándokunk ezzel például a megyénkben ^pttlt tanoda időclőttiségét, vagy ép ozéltalanságát vitatnunk — sőt Inkább kívánatos volna, hogy 124 [ J mértföldnyi terüloton több hasonló pontoktól su-gársanék a tudomány világa — hanem megvizsgálni akarjuk a fontebbomlitettük Unok kölcsönös Igazát, különös tekintettel levén a magyar nemzőt magán és politikai életére, klválólag a tanrendszer alkalmazásánál as épen fejlődni indult nemzotéletre. (Folyt, következik). RENYI. II. Nyilt levél, Uáán Kálmán árnak Niabarban. A ktUii marhavitt Uyyfben. A vész nngyszerttségo kivánja, hogy a marha tmyésztő osztálynak a rngály természetéről kellő fogalma legyen. E szerént nem marad egyébb hátra, mint ennek kellő tárgyalását ssőnyegro vonni. A rngály bizonyos rágályos botegtestnek oly betvcgyen terménye, mely kellő kedvezmények közt más egészséges állatban ugyanazon ragály természetű betegséget képes előhozni, mint a vetoményos nin/4, m«;ly föld alá kerülvén magához hasonló természetű g»rjorővel biró magot hoz. Mindon ily górjon! ragálynak, az otdidézmény pedig ragályos botogségnek nev estetik. A rpgály álló vagy s n á 11 ó minőségű : az á 11 ó ragály csepp minőségű, asért nőház s igy a lég által nem tuvábbozható. Knnok kö vetkőz lében a fertőzéshez közvetlen érintkezés szükségeltetik, nz az: intg-Jiivántátik, hogy vagy nyilt aeben át, vagy a tostnok azon részein vétessék fel, melyek vékony hártyával bírnak; minők : a szem, as orr, a száj, a végbél, n nemző és visollő utak nyílásai. Ily természottel bírnak : a rüh, a bujakór, a vcssottség, a ..bőr, féreg, a taknyosság, a lépfono, A szálló ragály könnyű, azért a lég által könnyen továbbozhstó mint as illat, mint a büz, mely 10G f- kellő kodvozményok közt villám gyorsasággal támadja meg az életmilvcs testot. Néha mint gőz, miként látni hideg időben a« élő állatok körében ft ki-párolgást, vagy télen a kilohelést, ugy voszt körtll az életmüvtíh testet, tehát nom szükséges önnek fölvételéhez a közvetlen érintkezés, clegondö egy bizonyos távolbani együttlét is. — Ily természettel bírnak a lázzal járó, küteges betegségek, minő a h agymáz, a himlő, a nostis és igy tovább. Minden ragály j ó, rosz vagy gonoss tor-mésietfl. Jó terméssotü az, moly oly előidézményt hoz, mely a természotro hagyatva önmagától is jó kit roenotolt voss, vagy igen is csekély Űgyosségot igényel. Hon tormészotünek mondjuk azt, melynok előidézménye ha a természetro hagyatik, ross kimenetellel végződik, még is okszorliséggel kormányozható. A gonosz tormészotU nem kormányozható, jó kiiuonetulét egyedül a véletlen okozza, a gyógyászat itt mit sem tehet, mert a halál pestisos felbomlások olőidézéso nyomán következik be. Az álló ragálylyali fertőzéshez közvetlen érintkezés szükséges; a szálló ragály ezen kivül — kiloholés és kipárolgás által is képes oda hatni, hogy magához hasonló betegséget időzzön elő. Fölvétele legbizonyosabban beleholérsel történik. Fölvétetvén bizonyos visszahatást idéz elő, mely vagy a test külsőjén ésslolhotő daganatok, kütogok minőségében, vagy a test bonsejébon marad s itt idézi olő a fonés rombolásokat. A ragály természoténél fogva különbféle testrészek Által továbboztathatik : u. m. a boteg állatoknak klváladékai és hull ircszletei által, minők: a köny, a takony, a nyál, az izzadmány, a széklet, a vizollot, a bőr, hus, vér, s mindazon testek, melyek a beteg állattal érintkezéssel vagy együttlétben voltak, mint n s ( é n a, szalma, toll, s » ő r, gy u pj ii, p o m u t h s minden élő állat. Az állati testrészek oly vonzerővel vannak a ragályhoz, mint mágnes a vashoz. A ragályiéi vételo után a betegségnek előidézésére, hogy mennyi idő és monngiségll ragály szükségeltetik, mogliatároziii nem lehet, függ ez a fertőző anyag természetétől, n fölvételi körülményektől, és az állatuak ugyan e nynvnlárni hajlandóságától. Annál nagyobb pedig a hatása, minél zártabb gőzkörben fojlödik ki. A fagyasztó hideg ép oly ellensége, mint az égotős meleg; a nedves gőz és a sürü füst szint oly rontó erővel hat reá, mint a salétrom sav, és a h a 1-vag gőzzé. Fertőző erejét hónapokig is megtartja, mint a vetemény mag, moly loválván tormőszáráról nem veszti ol ogy könnyen csiráztató erejét. Az elidült ragályhoz, ha egy kis gőz járul, kibontakozik burkából és tovább foíytatju fertőzését. Innét van as, hogy a ragályos istállók ha ki nom tisztíttatnak illően, hónapok, sőt évek múlva is képesok botogiteni, mert a ragály falra, fára, vagy másra ülvén, csak kedvezményre vár s amint egy kis állati mologgőzhöz jut, azonnal kibontakozik burokjából és továbbozhstó fertőző természetet fejt ki. Tisztelettel TERSANCZKY. A wőlészet köréből. '' ^ Mit kell tenni szeptember hóban? E hónapban folytatni kell a fattyazást, ha a múltban nom végeztetett be. E hó végefolé a jövő tormésro meghagyandó termőveszőt bo kell kurtítani. A rosz és terméketlen szőlőfajokat megkell jelelni, hogy helyükre jobbakat lehessen rakni. Sokan mésszel fecskondik mog a leveleket, mások jelt kötnek u vesszőre, legjobb a tőko mellé egy kapavágást tenni. A szaporításra méltó fajokat ín megkell jelelni. A karó végét moglohot festeni bármiféle olajjal, kevert festékk. 1 fcTTOrro, voresre, íekctóro, zöldre sár- Í;árA stb. Feljegyezvén ezeknek jelentőségét, könnyű oond a döntés és vosszöszedés. 11a száraz a föld felületesen inog kell kapálni, ha pedig nedves, ugy a g.vzt ugy kell Tcssrolni, mert az éréshez lég és melegség szükséges. A szőlő most már irni kezd, azért a kárt okosható madarak ellen védessék pergőtökkel,nstordurrogatá-sokkal, lövöldözéssol stb. A darázsok ellen mézes vízzel félig telt üvegeket kell a karók végéro kö. tözni. A szőlőhegyi rendőrségnek is e hónaptól kezd leginkább meggyülni a dolga., TERSÁNCZKY. Hírek és események. A Aug. 20. üzent István ünnepo emelésére» helybeli dalárda a fényes istoni tisztoloton, mely tC racskdörgésok közt ment végbo, részt vön. — Tanu-sitá ez Alkalommal, hogy már a vajúdás! korszakot átkozd! lépni s éneko szabatosbbá kezd válni; (csak a pisnot is tartaná meg). Mi olismorésro talál, az volt, hogy ámbár o testület izraelita tagjai nagy számmal t lhaladják a keresztény tagokat, mégis nz ilnnu-pélycsség eszközlésére közremüködésökot nom tagadták meg. A Egy barátunk ason örvondotos hírrel lepett mog, hogy Kis-Kanízsán több lakósok kávét tormess-tonek — s lett is hozzánk inutatványkép néhány ká-vébab boküldve. Előro is figyelmeztük a „Gazdasági Egyletoket, u tán jó volna bírálókat kiküldeni — és — ha cz Ügy felkaroltatnék, megyénkben egy keresetforrás nyittAtik. Mert ha meggondoljuk, hogy a kávé fontját a koreskodéíokben 8Ü—90 krral fisetjük ; ugy a hazai tormény fontját bizton megkaphatnánk 30—40 krért — s omollett a j)éns hazánkban maradna. Egészségi tokintetből pedig többot ér az uj kávé, mint az a: „tudja Isten -- miféle surrogat." A Hogy egy fontban 32 latot kapjunk : íiogy a piacion éretlen gyümölcsöt ne vásárolhassanak gyer-mokeink ; hogy a mészárízékokből ernyodt húst no hordjanak afztalunkrA cselédjeink; hogy a piacz tó-reu az áru czikkek jól legyenek elhelyezve; hogy az utczai árkokban a vándor czigányok és utasok loyai no legeltessonek; hogy a kerti, udvarokbani szemét as utczai utakra no szórassék ; hogy az idegenek a városban menholyot no kapjanak ; hogy a lovaglók a járdáról le ne szorítsák a járó-kelőket, a helyhatóság köréhez tartozik nem de? (Hoküldotott.) A l''iaczunkon, szopt. 1-én (ssinto félvo jelentjük), már árulnak — éretlon szőlőt; más években ily időben: már mustot is ittunk; inilyon lesz még mi\jd az ujbor — s zamatja? Egy német lap jolenti hogy l''estcn, több csaplárosok a bor itezéjét k é t uj krért mérik; egy utazó pedig azt állítja, hogy: Pes-ton e^y zsemlye vagy kifli ogy uj kr; nálunk még mindig két kr, pedig milyen parány!? A Wolf József, ptlíni vendéglős szolgálója megszökvén — magával vitte gazdája zsobóráját, gyűrűjét s többefélét; hát cselédkönyvét? volt-o, vagy nom? Szinto o napokban vettek cl egy surdl embertől négy lopott disznót; — sajnosán kell hallanunk, hogy minduntalan történnek sertétlopások, jó lenne hatóságilag parancsot kiadni, hogy helységi irás nélkül — no szabadjon sertéseket sem eladni — sem megvenni; ilyformán gát vottotnék a sok holyen már régóta űzött ebbeli bűnös visszaéléseknek. Mult lapunkban említett lopásnAk — melynél egy szegényobb sorsú nő csküvőjo olőestéjón kiraboltatott — nyomára akadtak, — ugyszinto a tolvajokat is — kik már évek óta űzték gonosz mesterségüket, s kiknél számos orzott tárgyakra akadtak, megcsípték. — Párisban nehozen vitték volna ily sok ideig mester-ségükot a jómadarak , s nem is lett volna szükség, hogy a károsult maga focjn cl a tolvajt. A Pécsről, ismeretlen kezektől kaptuk a városházától nyomtatásban kiadott nyilt bovételi és kiadási kimutatást; fogadja a küldő köszönetünket át fogjuk annak idojélmii szolgáltatni városunk elöljáróinak— azon óhajtással, v»ljon megnyorjük-e mi is, hogy városunk nyilvános kimutatást adand. Ter-sánczky ur egyik nyilt lovelél>on azt mon<\ja, hogy t''u év óta nom lettok a számadások kellően átnémve. Többet szólhatnánk, do rni^jd más alkalommal; most csak azt mondják nokünk: „Nosze semmi, fogd meg jól." A Ha békességes polgártársaink sorát átnéx- zük, ugy találunk a közt ogy névtelent, ki nyilt kereskedéssel is bir j miután a természettől ritka het-vonkedö tohotséggol vau felruházva — roppant hősiességgel osztogatja a legotrouibább meguántásokat — legszelídebb polgártársai irányában is ; ilyenkor azután rajta is megtörténik, a sajátságos bérmálás. Múltkor nserencsésck valáuk egy kisobb o«ap»»ék ablakai előtt elmenni — molybÖl a roppant specUcu-lum hallása felingerié kiváncsiságuukat — s bote-kinténk az ablakon; ésime: oly jelenetnek vslánk tanúi, moly az illotő részéről!?! könnyen nefelejts szint vont maga után. Ezt jónak látjuk raogomlitoni és kttlönöseu orvos urainkat figyolraoztetni arra, ha netalán vannak oly botogjeik — kik ingerlés által meKByógyuluak — ajánljak , azokat — fontUirt egyén társaságába küldeni. A Jól esik hallanunk, ha a dőrék tanuló i(ja* ság szünnapjait nem Butter Flórián lovag & Comp. módjára tölti; hanem Igyokszik a szép és jóban ha-ladni. Így néhányan a nagy gymnasiumba járó ifjak közt egy műkedvelői társaságot aUkltottAk, moly hetenként kétszor ad előadást, most még osak ismerősei s barátai előtt; do reményijük, hogy a kö^jó ér-dokébon ^v nyilvánosság elé is fogrmk lépni, asért örömmel, közöljük a vólotlonül közeinkhez jött ssin-Inpot o^ész terjedőimében. l^agy-Knnizsán. VssárnAp, aug. 28-án. 1864. elösziír adatik: A nyolcxadlk pont. Vígjáték 1 felvonásban. Irta Jlurgcr, fordították Szerdaholyi Kálmán és Valzel. Személyek: Dubrenil, volt ton-gorész k- Mány (Sorédy.) Santonis Júlia, ösvegy, unökahuga, (Csikszeky k. a.) OerArd Raoul, (Kö-váry.) Róza szobaleány, (Halla k. a.) Történik Párisban. Kozdote pontban 6 órakor. Vasárnap Se''p-tembor 4-dikén 1HÖ4. adatik: Klnliftl. Euokes vígjáték 3 felvonásban, zenévol. Irta Szigligeti Ede. Csütörtökön a Vasárnapi darabra! sok készülés miatt előadás nem leend. = A „keleti marhavész" állása Zalamogye ka-pornaki járásbAn aug. hó 28-án. Bncsán: 4, Öreg-Radán 3, Kis-Komáromb. 4, Korpaváron tí beteg van. Alsó-Rajkón és Oolsén sommi. Összes betegszám 20. • • TERSÁNCZKY. A F. hó ogyik n«pján szemtanúja voltara, miként városunk főutcájában az árkokban dúsan nőtt füvet a vándor cslgányok órákig legeltettek ; nejeik pedig a fol nom omésxlhotö gyomot keheikkel kitépvén — nyalábban hordták »»t loraik után, hogy axo- I Xat városi gyommal táplálhassák. Ki tagadhatná mog rároaunktól nomcaak a látható, do készol is fogható tenyóaai haladását ia. Kanixaán aug. 2b. 1804. (lloküldctott.) Mult napok ogyik estéjén vároaunk főutcáján sétálgatva — igon kellomotlon sang ütó mog orromat — axétnéxvo aa ok után, ugy találtam, hogy a K.....épületből eati 8 óra körül hordták kl aa....."ót. 11a mindon rendezett városban ilykóp készül a oomposttrágya, akkor nom lehet csodálkozni ha a compot idő előtt megpcnésxül, mert a virágzó fa mint légből 1a élő növény, magába aaivja, az izét....» csak romlásnak hajlandó gyümölcaöt hozhat. A kinok finom szaglása van, tekintsen a vároai erdész lakása körül látható hasonló hordalékra, az ökör vondégfo-gndó mögötti, országúttal megütköző kót rondbcli árokfca, bizonyára örükro clvoaati szaglását. Ez azután a jó rend 1 (Hcküldctott.) = A marhavész állásáról logutóbb érkozottjo-lentésok szerint a vésxesotok ismét számosabban fordulnak olö. 12 megye 28 helységében 1082 db. marha maradt barraász-rondöri felügyelőt alatt. A vész ellen fenálló rendszabályok pontos ós szigorú foganatosítása — mint a hivatalos lap jolonti — olren-dcltotott. II. c= Gyávaság büntetéso. A Potoiuao hadsoreg-ben egy hadnagyot gyávaság miatt következőkép bün-tettok meg: gallérpaszományát nyilvánosan lotépték egyonruh^járól, a gombokat loszrkgstták, kardját ol-tö rték, s haját leborotválták. Ea állapotban dobpor-géa köat a táborból kikísérték. A. = Egy fiatal delnő Francxiaorsxág magaab kö-roiből fério kora halála után, a ki vagyonát elpazarolta, mindon anyagi aogély nélkül maradt, gyormo-koit bccsülottel felnovolendő, nagy clhatároaásra szánta magát. A du Nord megyében egy kis paraszt-telket bérlett és pórnő lett,de nom mint a víg oporák-ban szokás: mousselin-kötővel és bársony rokolyával) hanoin faciipőkkcl s napbarnított arozczal. E telkét nem hagyá cl többé. Gyormokoit fölnovelto; maga körül megjobbitá na eraboroket s a moaei gazdálkodást, s nm már egy uj jószágot sxorxett, melyet gyor-mekolro hagyhat, az egésa környék tiazteli és szereti. Az utóbbi buosun megjelent egy megyefőnök, hogy a dolnönek a gazdasági érdekek i a kormány novóben nyilvánosan megköszönje aaon aaép példát, molyet az ogésa országnak adott. A delnl sokkal előkolöbb és sxorényebb, hogysoin nevének közzétételébe egyeznék. A. Kaposvár. * A Icgköaolobb, Somsslch Pál eluüklnto alatt tartott válaaztmányi üléaen elhatároatatott, azt véle ményezní aa illető Igazgató választmányhoz, hogy cs évi oktober hó elojén megtartatni szándékolt termény-kiállitáa maradjon ol, és pedig azon körülménynél fogva, mort a raegyo ogyik gazdagabb részét ért nagy osapás, a a különbon ia oa évi mostoha idővi-azonyok miatt a kiállitáa termákokben nom felölne mog azon várakoaásnak, molyet, a mogye eddigi kl tűnő termékét tekintve, jogosan tápláltunk magunkban. * Folyó hó 18-án, délutáni órákban ismét nagy viharunk volt. A záporban ömlő oső mellett, a székváros körül töb''beitór Uvágott a villám. így lljfalu pusatán is, hol a lakháx el is égett, biatoaitva lóvén. * A mogyoi kórházban levő betegek száiua js lenlog 32. * A kapoavári gymnasium fslszerolésére adakoztak : Erhardt Imrénő 8 frt. Bogyay Eleknő B frt. Gróf Saéohonyi Fereneanő 10 frt. Gróf Festetics Györgyr.ö 160 frt. Koama Sándornő 6 frt. Caépán Jóaaefntf 10 frt. Deraoak Antalnő 1 db. cs. arany. Psik Jóxsefnőassx.ófrt. A folsa relésro mai napig bo-folyt öszveson 1160 frt 00 kr. 84 darab cs. k. arany. 2 db két frtoa 1 db. 1 frtos ás 13 darab osüst Uuaaaa. Aa építésre adakoztak: Fodrócay Edo 2 frt. Kovachich Őszinte 10 frt. Kaposvár aug. 14 én 1804. Báosmegyfli János pénztárnok. * Miután önmagunk tudjuk, hogy aa alábbi olő-fizstésro felhivó, már pár évo less. hogy bocsátot ki, hasonló évkönyvro elöfisotési felliiváat, molveknok nagyrésze a kaposvári póstán hovor, vissz iküldvo. S miután azt la tudjuk, hogy aa irodalom, nem váaár, hol mindönki aátort üthet, ha van hivatva ha nincs, — bocsátjuk közre oson uj fölhívást, mindenkinek rettontŐ példájára: Tokintetos ur és hasafii Miután ns általam azerkcaztendö, Moionyi és Langnr jeles hangmüvé-azek által pedig hangjegyzendő „Magyar Lunt" czimü évkönyvnek, — molynok 1-aő füzoto f. évi aug. 1-én Budapesten megjelenik és mindössso 10 füzetet foglaland egy év alatt magában -»«- főfeladata lévén, hogy a magyar nemzőt ősi dalai/valamint a népnek dalai is össaegyüjtossonck és azok az ujabban származóitokkal ogyQtt, mint p. o. •/. mellékeli „Alföldi aordon idők" dala, énokro, aongorára és négyes dalra hangjogyeztessenok; eacn kívül aa ujabban irt éa még a nomzeti acinpadon nem adatott történelmi dalmüvok kivonatai ia a dalzene világ clölo-ges ismerotóro és kodvcs háai élvezetére eljuttassanak. 107 Molynok hárniM nemzoti czéljn var.: 1-ső Aa, bogy a magyar daixonészot oredoti sxollombon kifoj-lödhessók, melynek alapjául szolgálnak ama sok ezor nemű és osiiuü alaphangok és dallamok, molyok a magasztos dalsenószctnél a szokértö hangmüvószok által feldolgozandók lehetnok. 2-ik. Aa, hogy a nomzeti éa nópköHóaxot gyüj-telmo által mogszorozhessük az eredeti ncmxoll poo-sist; éa aat, aa irodalomba ia átviheasük, mi álul irodalmi nyelvünket népszorüvé, folyékonnyabbá éa a nép órtelméhoa Idomítva, őt az irodalom iránt ér-dokoltobbó tohossük; és hogy így valódi népszerű irodalmat állíthassunk olö; és hogy a mindonro kó-pos magyar nyelv természeti szépségeit kifürkészhessük, és ugy sxólhassujik, amint sxóllani Istentől nekünk adatott. Mert igon jól mondá Kölcsey : „hogy a nemzoti poosis eredoti szikrája a népköltomonyck-boli található." 8-ik Hogy vógro a népdal gyűjtemény által mogszerozhessük a magyar nép lclektudoinányát; miután a népnok érzolmo, gondolkozás módja, folfo-gása és szokásai, csak is egyedül az általa Ur«mtott költeményeiben vannak kinyomva és mogsacntesltvo. Mind ezon indokok kétségtelcnitlk, hogy a magyar orodeti dal-zonészet kifejlődése, axorodotl nemzeti és népdal gyűjtemény nélkül lohotctlon, ha po-dig már egyszer kifejlődött nemzet akarunk lenni, dal -zonészctUnkiuik is oredeti szellemben ki kell fejlődnie, molynok főhaszna az átalános seiv és lélek nomosbüléso által háramlik n nemzetre, mely a valódi és boldogabb nomzetólot egyik legerősebb föalapját képezi, molyot félreérteni vagy balra magyar ázni avagy ópenséggol nem akarni, több a vétőknél, aöt uomaet ellőni bünnok méltán mondható volna. Miután tehát nyári lakásomat Budapestről ido Somogymcgyóbe, ugy is mint kedvos szülőföldomro és Boglárra tettem át, hol is a „Magyar Lant" szerkesztését, az ügyvédség folytatásával és aa egészséges balatoni fürdéssel összekapcsolva jelenleg visxom;— engodjo meg igen tisztelt tekintetességod, hogy a „Magyar Lant" létesítéséhez, inint főjelontöségü nem zuti vállalat pártfogására jelen igénytrlnn sorain} által és hazafiúi ősziuto tisztelettel felkérhossom, és a nagylelkűségéből önként oredettt pénzadományt kérőiemmel s jelen alkalommal bevárhassam és az 1-sö füíotot megkűldhesscm. Teljes tiszteletem kljelon-téso mollott kegyeibe ajánlott hnzafiui buzgalommal mfradtam. Tokintetességed alázatos axolgája Kovács Károly, hites ügyvéd és n „Magyar Lant" kiadó tulajd n js sserkosztöje. Boglár jul. 23-án 1804. FOxfa-nloék * (írogatja Kencg János, U.Utonp»rtl llllnkói.) Át alfOldi „Zordon Idők" dala. As alföldön Tisza mentén, Magyarhaza Kánán földjén, Bus a magyar élotol Gyászba borult már az ég Is, Találkozik ember mégis, Kinek nincsen érzető 1 / Gyász lobogón fel vnn írva, Hogy a szeino ki van sirva, Sok apának, anyánaki Kánán földjén nyomor inség, Éhen hal az emberiség, Sxivreposztő látványok I S a mint az Alföldön jártam, Könnyes szemeimmel láttam, Sok siránkozó anyát I Gyormokilöl körülvévo, Legnagyobb ínséggel küzdve, Nom nyújthatta támaszát 1 Láttam apát gyötörtdtvo, Aa éhségtől felmercsxtvo Őrülten barangolni I Elhagyatva mindonoktől, Kiszakadva övéitől, Nagy kinok köxt elhalni I Láttam sok árva gyormoket, Uuházatlnn özvegyeket, Fűtetlen hajlékokban I Zordon téltől ostromolva, Az éhségtől korbácsolva; S megdormedvo rongyokban I Sőt olynn is találkozott, Kit az éhség felfokozott, Földet ovott kínjában l Bár később látott kenyeret, I)o már neki uz életet, Nom adhatott hiában ! - . Nincs borzasztóbb voszadolom v-v Mint enyszorro három elom Eh, hidog, meJztolonség t Súlya alatt olfásulni, így a halállal küzdeni, A legnagyobb szörnyűség I Isteni próbáltatás cs ? Melyet az emberi észhez Utasítni nem lobot I Vagy tán érdemlett büntetés? Hogy nincs jobban egyetértés, Ex valóban meglőhet 1 Legyünk tehát egyetértők Elmúlnak a zordon idők Kánán fog majd virulni 1 Terem gazdag kalászokat, Hoz tormékeny uj évszakot, A sob befog gyógyulni I Addig segedelmedet, Nyiytsd jó emberi kogyolmedet, No hadd ol testvéreidet! Mutass omberi érsolmot, Törüld le a bus könyököt, lamortead meg saivodot. =a Miképon k é a a i t h o tn i j ó gasdaaágl aaappant? Forralj fel 81 messzely tiszta lúgot, forrás közben adj hoasá 0 font szódát, főzd ''/» óráig, ozután keverd öaszo''/sfont oltatlan mésasxol, ''/*órai forralás után vogyits lioxxá 9 font jó, vagy avas töpörtyűt, vagy xsirt, vagy össxovagdalt birka, marim taggvut. 3 órai főzés alatt aa ogésa koverék megnyu-lÓBul s ha ez megtörtént, kovorj hozzá 8 mesaoly apróra tört konyhasót. Asóolfogja válasatani a szappant a többi résztől « a higadék tetojéro emelni. A fent úszkáló sürüdék lesz tehát a szappan, molyet lo kell merni és egy kifesaitett váazon ruhára önteni, hogy 4 ujnyi vastag logyon, vagy négyaaogü ládikát kell venni, minő a axivartartó, a obbe önteni, mint modollába. Azonban a raodolláu számos gyürü nagyságú lyukak legyonok, hogy a vla réss kifolyhasson. Legjobb vászonszoletot belo tenni, mint szokás axa-kasztóvékába rakni a sxakasxtóruhát s ebbe önteni a szappan gyurmát. Itt meghűl, moly után kivehetni és deszkán kellő holyen mogszárithatni. Ez aztán hatalmas közhasználatú szappan fog lonnl, melynek olkésaitéso sem valami roppant óbb-tehotsóget, som költsoget,|do fáradságot sem fog igényelni. Elkészítéséhez vasfazék, és egy hoasau nyelű, lapát idomú fakanál, koverő kell. Egy itappanyot legény. Ajánljuk figyolmébe szorgos gaidaasszonyaink-nak a kórjük, hogy a tanításért jutalmul legalább Is egypár Ifontot ajándékozzanak, mort igen sok emberünk van. klkot tüzetesen kell mosogatnunk és szorosuk hinni, miszerint a szépasszony főzte nagyobb eredményt fog előidézni, minta mit ml főztünk, mert a ml edényünk kogyetlon azorongató prés, molynek fÖzolóko hol kesorü, hol édes, do mindig édeskosorü és fskoto. Atajti. Itt niadeoki kö»olh«ti vorWt, ks sorAM 6 ür. o <!. * W-ly^ratj hjébt-a Í0 krt í cf. Nyílt posta. Mohát »r»i Ile(kís«l(: kícönet irts ! NyArRask : Ml • nyílt tudósttoltak önt MSnWnt ; utóbbi küldeinínyo nem l»puukb» v»liV M»rc«*ll »Uikír»: Kd.ltg um tehetett , a tad''sltlet el- várjuk. lUlxVrsir* : t lapot inrf ríadíltUk 8n niinire ) c«*k W»;t • m.-unyire lehel röviden t''s. P-nek, Pesten i K(il>te»<njrcd<rt vtdd k«»»8netUnket. A lapot megrendeltük as illettnek. A nnptir unok tdejiaa^rr liimiilis. .tUUkfUir* — ".KUfSískawra « Yjis»av<ketök, A .baUtouparll »«UoB* »e({k*«>l«. B-r»: K. J-n* ki Nem laj>Uv»l\i tM>«k törvinyes i v''geiul A l-»»iK.k nom fuik.Je — boloinl valAk. U. J-uek, N.-U»iiuybei Hiülgal a Unt J • napUrakit nem tokir* küMJiik. B. Kili ed re ; KforinjUk | a kist IgS torokat nem a <hslj»k. AroopHgi Itt van; j-S ><-•< t kárlir.k többet U ity aemb«l. „A váeir.* Ho»» rktkr Imne ntkónk. D. K-aeki A gymuaelaiu tlr.aepél) r j ugy Is meg fugis Jolennl, hloisük, akkor sióval ellnU.hetJük. J H. Tc«»<k k^pet lapba k ild-nl Felcltís 8zerkc«ztő: ROBOZ ISTVÁN. Kereskedelmi tudósítások. N«gy-Kanlxa«> aug. utóján. Vásáraink még mindig gyengén látogatottak — s a gabna után még mindig semmi kérdés. Ex a logcsalhatlanabb jclo — hogy a» árak még igon magasak. A mai. árak a kö-vetkeaök: Busa, 86—80 foutoa 8 frt 60 kr. IU>aa 2 frt 20 kr. Árpa 2 frt. Zab l frt 80 kr. Ax üxleti élei még mindig lanyha, a caupán a borÓ».letb«n mutatkozik némi moxgalom. A tavali terrnéa 6 frtjával vétetik. Gazdasági tudósítások. Nagy-KnnlíHa, aug. utódján. Ab egéaa nyár folytán tartó hideg esŐaéaok kö»etkoztébon meghiúsulva látjuk reményoinket, aoha saobbnok nem mutatkozott kukoricaáink irányábao. A már-már rotha-dásra hajlandó bui gonyáinknt a végolrotbadástéJ féltjük. — SsőlőUik sxánandóak. Ma augusztaa utolsó napián még mindig aörót nagyságú komóay, s a mi csudálatos, azért a bor ára még oa ideig egy fillérrel som omelkedik. — Kereskedésünk a szó saoroa értőimében pang. - -4 108 f- Nagyszerű kivilágítás „ZÖLDFA KERTBEN." Alólirott tisztelőitől tudata a mulatni vágyó közönséggel, hogy il v««nni«p, f. hó 4-éu, nem csekély áldozattal — kivllngftákt rendes; mc-lyot nagyszerű látványosság (Transparont), s a magyar rslmer díszkivilágítása fognak ékesíteni. A t. OS. közönséget emellett Orflnbauui jeles zenekara fogja mu- lattatui. Jó ételekről és italokról gondoskodra leend. Neaaiedler Pál, vendéglős. Belépti dij 20 kr. ^ s » Alólirt tánozmüvéss Postről, i\jánlja magát a nagyérdemű t. cz. közönség figyelmébe. Az illőtök kivámága ssorinl tanltja ugy a régibl>, mint a legújabb divatú táncsokat, s olcsó árért magán órákat ia ad házaknál. Kaposvárott végesvén előadásait, Kanissára megy alólirt, s az ott rendelendő tánosóráimra előre is meghívom a kanisssi ugy vidéko t. közönségét. Kelt Kaposvárott, aug. hó 84 én. Sclmcllcr László. (1-2) táncsmUvéss. Egy gyakornok kerestetik! Alólirt fUszorkorcskedésébon Nagy Kanizsán, egy jó házból vsló s kellő képossépgil bíró fiatal ogyén — gyakornokul felvétetik. Fétblétn Zsivmona flitzorkercskedő. Bérlet hirdcíinéuy. Vasmegyébon 4800 holdból álló Baltavári uradalom, és 1800 holdbél álló Potyi pussta, együtt, vagy külön, fundus instruotussal, a Sopron kanizsai vasút vasvári állomásától, mindegyik csak egy órai távolságban fekszik, bérbe adandó. — A bérleni kívánók bővebb fölvilágosítást nyerhetnok Baltaváron Zalnbéri Horváth Ferenci tulajdonos uraságnál személyessen, vagy levél által. Utol ó posta Zalabér. (1-3) 7 t> Hirdetvény. Balogh Jéssef hitelezőinek összehívásai Somogymegye polg. törvényszéke mint telekkönyvi hatóság részéről közhírré tétetik, hogy Elbenltz Kdének ll.tlogh Józsof ellőni köröseiében a kielégítési végrohajtás utóbbinak a Kaposvár 16. ss. t. j. könyvben I. 1—7 rendszámig bejegyzett részblrtokára elrendeltetvén, az árverési feltételek s a kielégítési sorrond megállapítása tekintetéből hitolezöknok tárgyalási határnapul f. évi Szeptember hó napjának reggeli 0 órája kltüzotik ; iníro hitelezők assal hivatnak meg, hogy meg nom jclenésök esetében a fonnebbi (lgyletok bíróilag fognak megállaplttatul. Egyszersmind felhívatnak minu ások, kik a kijelölt birtokhoz igényt tartanak, azt a fonobbl határidőig ido bojolontoni siessenek. Kaposvár aug. hó 17. 1804. ^1—8) \&omogyn\egye törvényttiké mint telekkönyvi hntótdg. Hirdetvény. Balogh Mihály és Sámuel hitelezőinek összehívásai Somogy megye polg. törvényszéke mint telekkönyvi hatóság részéről közhírré tétetik, hogy Spltzer Hamué Inuk Balogh Mihály és Sftmuel ell leni keresetében a kielégítési végrehajtás utóbhiuak a Mocsoládi 21 és 37 ss. t. j. könyvben I. 263. hr. és I. 1 — 12 rendszámig bojegysett birtokára elrendeltetvén, az árvorési feltételek s a kielégítési sorrend megállapítása tekintetéből hitelezőknek tárgyalási határnapul folyó évi Saeptembor hó 26. napjának reggelt 0 órája kitUsotík; mire hitelozők azzal hivatnak meg, hogy meg nom jelenésök esetében a fonnebbi (lgyletok bíróilag fognak megállapittalnl. Egyszersmind felh''vatnak tmíndssok, kik a kijelelt birtokhos idényt tartanak, azt a fennebbi határidőig ido bejelenteni siossenok. Kaposvár, julius hd 22-én, 1864. (1—3) Somogymegye töivényitéke mint telekkönyvi hatótdg. T------- Allén meinen Freundqn nnd Bekannten rufe iohein hcrsliohos Lobewohl und Oanke allseitig fflr dle gute Aufiiahme, fornero Destellungen aufCoplen ist Hr. Jákob Rodl so freundlion su übernohmon, woliln man sicn wegen otwaigo Auskünfto auch bemühen mögé. — Indero meíno Keiso auf Samstag don 3. Sept. festgestellt ist bittó ich, wegen etwa an mioh gestellto Forderungon sieti au molden. hochaohtungsvoll ergebenst Max Auerlmoli, Photograph. Néhai llitter András,. volt hercscg Batthyányi kanissa-uradalnii tiszttartó hagyatékához tartozó fajból ípUlt hdt, itidUó- t mdt vulUUyHileteklul, öittekötve egy nagy jeUtfaju gyUmöúefdkkal beültetett, konyha ét egyibb vetemények ald ts jyányi ttildrd anyauMl épUlt hűi, klterjedétU ieht/aju gyUmöU ku4i>HÍIható kerttel; as ötökös-ftk közmegegyezéso folytán — f. évi ssept havában árverés utján a legtöbbet ígérőnek el fog adatni. Ez igen jutányosán megszo'' rezhotö, mert a bánatpénz csak 200 frt s ss eladandó hás és kert testvérek kött Is megér 6000 frtot. As árverési feltételek a nagy-kanizsai város tanácsnál megtekinthetők. (3—3) Szaiay Krisztina, aiánlia szolgálatát a n. é. közönségnok a r*rliil»»Pr««f»ben. Miután a »ek. városi hatóságtól cngedélvo van, »»álliihel> et tartani kercMlruy Molgauák Hxáiunra, azon kodvező helyzetbon van — mlszorint mindon rendbeli megbi-zásoknak,'' a t. Illetők megelégedésén) pontosan megfelelend. Mivel pedig aa ajánlandó cselédek osztályozvák, ugy minden pillanatban képea a szüksé-gos ogyéuekot helybe vezetni; csak 14 nap előtti tudósítás kéretik. Bérmentes levélbonl megbisáiok a legpontosabban teljesíttetnek. Lakása: K*res»t-utr«u, 35. mámu hátban. Jószág eladás Bakonakon, a 7 számú ház melléképületekkel, 11 hold erdő 21 hold szántófölddel együtt, folyó évi oct. 2 án a többet Ígérőnek — Bakónak községhásában eladandó. Ér tekezhetni levélben is, a Jószágtulajdonosnál Thunhardth, Antal urnái Lentiben, utolsó posta Alsó-Lendva. (1—■8) <8~8) Schönfeld Ignácz v tisztelettel ^jáljn a n. é. közönségnek a legújabb Javítások 4s vegytaul segédeszközökkel gyártott Bclglai gőz-paraflii-kentfcsét. E konőci-gyív fönnállásának rövid Idője alatt már átalános elismerést vivott ki magának, avinylval Inkább, mivel több házzal! összoköttetésánél fogva a legnagyobb p.ogrondelésekct nemcsak gyorsan végre hajthatja, de rövid idő alatt és jutányos fuvarbér mellett akármely Irányban olssállltani képes. Raktára varasdí utcza saját házában létezik. Árak , kötelezettség nélkül készpénz 2*/# pémtárutalvány helyben Nagy- Kanizsán. 100 dobozz félgömbölyü 1 font bécsi suly . . . 13 frt — kr. 200 „ , V. . . „ • • . 13 „ 60 „ Hordókban bécsisűly 10*/) Th. 2&"-60 font pr. 100 font 11 " 60 " Hordókban bécslsuly 10*/, Th. 100—200 folfolé pr. 100 font 11 „ — Oópoliy 100 font...... n 16 . - ü Bérbe adandó eslrász&t! A ssont-gróthl uradalom 40 dbból álló cslrássats, dij hassuálstra f. évi Szeptember utóljálól kozdve, ogy vagy több ogymás utáni évre bérbe kiadatlk. Vállalkozók bővobb értesítést nyerhetnek vagy személyesen Ssent-Gró-thon az uradalmi tisstségnél, vagy levél u(ján, moly esetben Suuabér mint utolsó posta kitooiidő. Költ Szont-Gróthon, aug. 6. 1864. (2-3) Hzrut-grótbl uradalmi tisztség. MARSCIIALL JÓZSEF, és ZOTTL GYÖRGY, nx/. talon kárpitos aa AHitnloH- é» kárpiton bútor raktárun'' at a legolcsóbb Uttdllifolt drót». A t. cs. közönség arra figyelmoztotlk, hogy mludeu más rakhelyen én nevem Zottl alatt elkészült kárpitos munkák nem nálam készültök. IJgy szinto található nagy miuémfiségbon clkészfllt Ifatona roatá,lc a legjobbakból és elválaltatnak mindon o szakba vágó javítások illetékes áron. Lakásunk van a Magyar-utoza elején 760 és 768 ss. alatt a „Zöldfa" vendóglö közelében. (8 — 10) Hirdetés. Csurgói uradalom részéről köshirré tétetik, hogy ezen uradalomban as 1806. 186G. és 1807-k években ssaporodandó összes blrkabőrflk folyá évi okto-ber 4-«fn. roggoll 10 órakor a csurgói gazdasági irodában árverés utján eladatni fognak. A vállalkozni szándékozók bánat pénael ellátva a fentebb kltUsött helyen, s időben megjeleunl szíveskedjenek — a foltételek a tisztségtől előlegesen is megtudhatók. (2—2) Bizonyos halál. Csalhatatlan irtószer patkányok, egerek, poloskák és svábbogarak kiirtására, mely szert alulirt bátorkodik at.ca. közönség figyelmébe ajánlani. Alulirt az általa feltalált Irtónserének sikere felől kénes, ugy magánosok, mint állnmható- ságok állal kiadott bizonyítványokkal magát igasolnl, minélfogva számos megrendeléseket remél. Esen nter 10 évig in eláll <Sn mégis sikeren liantj.álliató. Kapható Nagy-Kanizsán egyedül csak Fesselhofer Józsefnél. Ara egy bádogHzeleneiéiuW, m< ly Ríokm Outtiunun névpeenettel vau ellátva, magyar v* német hnnznnlntl utaHltásnal együtt 1 ÍVt 10 kr o é. RIESÖ QÜTTMANN, vcgyöiz éi 8Mbadalom-t«WdonW. Wajditi Jdiwf kiadó lap- é« nyomdatulajdonos Nagy-Kani^áa. Njigy-ICniijzsa. .Harmadik évfolyam. 26. sztim 1864. Szopteml) Ismeretterjesztő lap szépirodalom, kereskedelem, Ipar, gaxáAmt, tudomány és művészet kOrébőL -''i__''___L i LLX.I.W.). Mcgjolan o lop legalább egy íven julltis hó 1-töl kozdvo minden hó l-6n 10-én ós 20-An. — Etőlizetési ár postAn szétküldéssel ós holybon hAxhox hordva ogésx évr« f> frt.; félévre 3 frt. Negyed évre 1 frt 70 kr — Minden olöfisotő a tul/ydonos kölcsön könyvtárát ax eddigi fenntálló föltételek mollott fól áron használhatja. — Nyilttér egy Petit sorért 10 kr. — Hirdetünk négy lusábos Petit sorért 1-ör 7 kr,, 2 or « kr. ó* minden további boiktutásórt 5 kr. ■ bélyegdijért 110 kr. tixotendő. np kezolését illető minden tárgy a kiadó hivatalhoz Nagy-Kanizsára j » lap szolloml tartalmát illetíT közlemények |M>dig, ugy bórmontvo a szorkosztőséglioz küldendők Kaposvárra. * boiktatási Jij 8 n minden lovelek A politikai szélcsend mollott kíizil-gyokben. fáradozó, 8 martinak, kitűnő erdemeket szerzett jclo* hazánkfia, Ns. Sotns-sioh IMI ur, ktfvotkező tartalmú levelet kapuit a NT. mit. magyar, kir. Helytartó tanáén elnükacgétől: 64,070. szánt. A Nag) ságod elnöklete nlatt működött dunántúli borászati társulat rövid működése nlntt íb elismerésre méltó eredményekot mutatott fel. — A Keszthelyen alapított sztiltf- és gyümöloskert — meg a vinozollér képe/de oléggé tanúsítják azon hazafias törekvést — molyol Nagyságod s az egyesület, Hazánk ezen uagy jövtfjü mivelési ágának fejlosztését elosé-gélleni kívánták. Mily nemes volt o törokvés ozélja az ogyo-Bülct haznfias áldozatkészsége igazolta, melyei őzen szölö- h gyümöloskertet a vincellér képez-dévol együtt a fölséges Urunk által Keszthelyen felállítatni legkegyelmesebbou elrendelt orszá- f[0B gazdász — erdészeti Umiutásetnok fclaján-ani szíveskedett. Mily órtákáa la aa -oraaágoa tanintézet érdekében mily ozélsterü használatú adomány ezen kert, mily jó rendben adatott az által az országos tanintézot részérő, örömmel értette meg a királyi helytartótanács az annak ügyében kiküldött királyi biztos Abonyi István magyar királyi helytartótanácsi tanácsos nr jelentéséből. Midőn tehát a királyi hely tat tótanáos ezen kertet a képeidét az egyesülőt nagyrahcoxillt hazafias adományából az ország részérő átveszi s a bemutatott leltárak szerint, azt, az országos tanintézot vagyonának m tulajdonának kijelenti, — elrendelte egyszersmind: hogy ozon nagy. beosü hazafias adomáuyért Nagyságodnak s az egyesület minden tagjainak, ezek mellett jx:dig az ©» ügyben oly szivoa jóakaratot h buzgalmat tanúsított kosztholyi upiodai igazgató Pintér Endre premontrei kanonoknak a királyi helytartótanács legszivesb elismerése s tfsxinto kö-szönoto kifojeztessék, — mit Nagyságod magn részéről elfogadni s a fontísztelt egyleti ingóknak is tudtul adni szíveskedjék. Kelt Budán 1864 évi Augustus hó 0-án. Péchy Ferenc*. A gymnasiumotról átalában II. Azok kik n practlciu ólctet tartják egyedül sxom olött, a roáltanoknak tán kinó túlságosan is nagyobb tórt kivánnnk iskoláinkban, « igy mi következhetnék ebből ogyóbb, minthogy számításba vóro a tanulók ifjúkorát — kiköt ruógi» tulhalmor.nl aemmi-fólo ptudagogla som tanít,a magasabb tud:. hányok ha egészben nom, do inógis hAltórbo szorltlati^, vagy csak a többi reáltanokkal párvonalban nom i''?nittnt hatnak. Es o* véleményünk szerint oda vezetne hogy — mint sok példa tanít — különösen a nómot Aínd-szert tekintvo — az Ifjú elöltünk állftna nagy tömeg ismorottpl, kovés tájékozottsággal, elmondhatván magáról „ex omnlbus qllquid o tuU> nihil" tanulóink egy-egy oncyklopaediáhax.íJiey$n hasonlók, adván mindenről folülotos tudomást • a tárgy mélyéro hatni óhajtónak raindamollutt mégis ezernyi kutforráshoz kolí nyúlnia. így amint a reál tanok honunkban boültotlcttok, vólomónydnk izorónt eaak ex lohol tikuro. Igaz, hogy mit tanulóink az Ukolákból magukkal vitznok, ciak* olap az ólctro; do notn lohetno-n a tudományok küzt atyafiiágoi osztály tanodáinkban ? Nom lohotno-o azokat ugy folosztanl, hogy bisoi<yoa óvokhos bizonyos tanulmányok lonnóuok kötVo, lovón okkóp a tanulónak i« tóbb íd ojo magút tnnul-tuányaiban jobban tájékozni. Ezek talAn a szaktanul-mAnyok előadóinak változatlansága is nom kovesot ljndithotvón. Hja do korunkban gyorsan ólünk," gyorsan kell tfthát * parnats kálózva ijrciiUJtaU ir mit Ulitöregeiuk óvok alatt iga», do jól mcgUnnlÜk. Átalában azt észleljük hogy 1848. óta minden türokrósflnk oda irányul, megismertetni ifjainkkal nagyAban a humanbrAkat, do csakhamar elhagyatni voliik, hogy practlous gazdák, keresk >dtt*<, ép''téssok stb. í.igyenok. Kz mind szflkséo;es egy -polgárosodott Államban a nekdnk magyarokul kiválóan svrfksógünk (s v<dt ezekre. Do ezen materiális irány nem jogosult h''igy -r-ha ugytotszik — a thoorotiuua tudományoknak ha-zánklian kdlünlmn is parlag aoKojéiiok no jusson megfolt''Lö ositalúka. Elelmos, iparos Aa munkás gyakorlati omhorok'',o van szükségünk; a „doatsoho oultur" nem inydnk szerinti; nnküi''k nom a thooretlousokban van jftvoii-dönk kik llorati.ist olvassfic órtolinozik,ódáin feline. legedneís, »» ''•}."ó^oit kikdrt.llik a világnak, vngy llo-gol nbi > ^ 1''.! slismusában aa államot oly intézmény nek n.üíybon eltartatulok kell, szóval nem tu- dósokra hanem Karmorekro van «».dk»ógtii>k, kik^t — még a jég som ver ul. Ez a praetikusok nóaoUs s mindamellett, hogy nom osztjuk egészségben még Som vehetjük el, miért ? mórt obben ismét oslrAjAt látjuk a vnmzoti éltünkben eddigelé nőin vagy alig képviselt középosztály léteslilhetésénck, oly közép osztálynak,mely ssollomi ismoretoi és anyagi Állásával ollensulyozvAe, a vé-rünkbo fen klott aristooratlous hajlamot, a nomxct-rótegoit egeidül szilárdan kapcsolhatja. Ez o tannnk eredményeiben igaza. Mig ha kizárlagos érvényt nyorno notnhogy nom émó ol egészben cxólját do Inkább a magisabb tudományok rovására szellemi magasabb ólotttnknöV JáiArta]ijnAta.vAlnók. Nagy baj »« államnak ha, minden 100-ík om-boro is tudós, de még nagyobb a baj hol az épen nincs, vagy hu van U egy. '',íány, rojtözködvo néha-néha adván életjelt. '''' f\ Do nokGnk tudósaink — valjuk mog ig.izán — nem oly bőven voltakii^practious emberek voltunk o? — a fonno^bi értcL-^i^- — Hiszen volt vidéki ha-tAnkuak v - c élet legalsóbb ismot/éa^ kesdom >l8 olött még rendes országutaink és póstajA''ásaü''nk serj -jltak, hát ópitészoink, kereskedőink, gépjeink I \ Tokintsünk Németországi*! Engedelmot, hogy a tudomAnyok világát ott korossük, do hiAba ml ott azokat magataM találjuk. ~ köv.) TÁRCZA. Nyújtsd kis kezed! Hü siorolmom szép reményit Egy sziklára votottom én, * » Mi a sziklán is megorod: Csak m a hit. az a remény. A szerelőm, a leglágyabb A loggyöngébb, logógiobo: Hogy megáldjon, mindörökké, Kemény s»iv koll reményinek I Kios a Völgy vlrAglval, 4 Kalászival ssép a mező : Do ogy tavasz, egy nyár olég. Pusztulnak mint aa ősa oljö ! ^ A tarlón, nlnos busavirAg. '' A völgynek nincs madár dala. így tűnik ol a szorolom, Minek gazdag földje valal - Légy hAt kömény, légy kát büszko 1 • Hzivod logyon a kőszikla. Mit óvókig koll iraAdni, Mlg szentélye ki lesz nyitva. Elég ogy szó, egy tekintet. Mi sslvodon Általhatott: 8 e kősziklAn egy ordő nőtt, Ext többé lo netó vághatod. Mogtörnek itt a szélvészek. Süvölthet a vllAg szája: Mi kőszikla szivodbo vort Gyökeret — a fa kiállja. Itt dalol a leghűbb madár Itt nyílik a legszebb virág. Magasan, hogy ol nem éri, Lo nom tópi egész világ I Légy te kemény, lógy te büszke. Ily szikla sziv kollett nokem. Azt a szivet, mi elolvad Egyosókra... nom szeroxhotom. Boldogságom tündér vásár Ily sziklára rakom fol én. 8 tudom olóbb ketté törik, Szívom .... mint ext lodöntsotn én 1 LAtod, ogy szebb yilAgba visz Mire vArlak, as a gyönyör. LAtod, mily olbirhatlan a Bu ml engom titkon gyötör. Oh! de szived mAr oly erős: Elbirja a monyot raagAt... Hadd togyük rá... n y u j t s d kis k o e o d. No légy liüsske, kemény további CSEPELYI SÁNDOR. A tél BEigora Általános panasz 1868—18C4-ik év koxdotón, tél hidege ellen volt. PAris, mely rnagAt déli vAros- nnk ; il hiszi, s ennélfogva önkényt a kályha jóté-ten ii.^eről lomond, Párisiink ez év logzordonahb napján, január O-An csak 10 foknyi hidego volt. Tapasztaltatott továbbá, hogy ugyan o hó 1G-An Liposébon 27, Uraubündonben Schvájczban 23, és Magyarhon néhány vidókón, a légmórö 18. 30 foknyira esett 0 alól. Száz éves tölgyek héjai a mcnydOrgéshez hasonló robajjal ropodénok e nagy hideg miatt. — Afrikában szinto, ue különösön Egyptom''»an, igen pa-naszkodának ex óv rendkívüli hidogo ellen. — Do minél sokkal enyhébb vala e hideg, a tüzelők ezrei által mclegltott városokban, minta falvakon. Do mind o panaszok daezára, o tél nem a leg-sxigorna\>bak köxé tartoxand és a természettani (mo-tooroti£*:.) történolombon, esak kovés figyelme loend. Tckin- vjik körül és a 1864-lk évnél sokkal és xor-donahb v.öjárásról fogunk moggyőződnl. A legnagyobb 1'' ;og ml Párlsban szabad ég alatt éroztetott 231/'', íog volt zéruson alól. Ezen ésxaki légmérséklet liUő-iki január 2&-én tapasxtaltatott. E tél szigora és tartóssAga Által egésx Európában nevezetes volt. Mindon folyamai annyira be valAnak fagyva, hogy axon rakott ssokerek és hadseregek vonu IhatAnak át Pichegru a franozia.k^tArsasAg tábornoka, ax ésaaki^v^ tongerrv> könnyU lőixorekkel ogy lovas hadosstályt küUU o, axon utasítással, misxorlnt a toxeli kikötőben befagyott hollandiak hajóját elfoglalják. E parancs végrehajtatott, és ugyan ea első is volt a történelemben, hogy hadihajók a lovasság Alul /A foglalUttak el. Ax 7M—1789-lkl tél, mlndenosotre a legszi- £ % III. NyUt lovél, fi min Kálmán urnák Hxafcarbau. A hiUti morhat>4»i Wjy/fcan. /> Utolsódé velőm kupcaában Sroia önhöa « barma <UV lovelerfaet, h«gy a marhaféax ügyében an- >»<U több orodiuénhycl lohcaaon köxrouiüködnünk. Mondottam, hogy mibon áll a ragály torméaxo-te, mW/lanom kell moat, hogy mlnö ra^ály-tormé-sxotttd iSlr a kekti murhavésx, a ennek alapján mi toondSi) van a marha tonvéaxtőnek öaaxohaaonlitVA A«iaI,iiogy mit caolokaxik ai\ját védolméro n véax köxepetto. A koleti raArhavéax, miUkép raarliApoítis, he-lyeaen mondva: r a g H 1 y o a marhab Agy máx — typbua boum con»flgioBum~-axálló ragály termésxet-tul bir, tolult oly ragályca botegaégo ox n sxarvaa-luarháknak, moly a fortöxéaro nom azílkaégli n köx vétlen érintkezést, clogondö elihoz. egy blx..iiyoa távolimul együttlét ia. — ''lVvábboztfctliatik teliét érint-koxésaol ugy, mint úri'' fckexés r óik (11. Tekintvén a bonexLlutct, éa a/.t, hogy a felgyó-gyuláit egyedül a véletlen Iwkxa létre, ugy nom mondhatni mást. minthogy n keleti marhavész t><r-méaxeténél fogva nem egyóbb: gonos* t muaxuttel biré oly betvegyca állapotnál, mely pestisi-a trmó-sxetii foiiéa gyuladáfcnk eliíidózésóvel okozza a gyó-gyithntatlaueógnt a n halált. Előkelő axenvcclíl állapotban van e kór folyam alatt nn idrg-^a l>Wrond»x<«r, kfllonnemíll g p>dig a takonyhártya, moly mindenkor typhnaoa gyulladásául jdró idi-gláx bélyegét veaxi magára. Különösen m- g -támadt itván a vékony bolok é* n negyedik gyomor takony-hártyája, etekben idéxi elő afonéa f Ibomlást. Aaoir, a szájüreg, a gflg éa lógesö takony hártyái csak kivételesen támadhatnak meg. Ily természetit n napi axomoru események írják lo, különösen huldxonyiil pedig ragnlyossága 6a fertöxós általi tovúbboxáa » ax 1714-ik óa ax OMitáni években düln''h gitt kileli marhavéax kőiül szorzott tapasxtnlutokbol, melynok mindinkábbi bohixonyitá-sáhox járul a kövotkcxö axakói töknek Upiszt.ilata, úgymint; Sulpioius, Frnkaatori, Kamazini, Lanoixi, Hanyagba, (Jourtlvron, Ilaon, Loeluro, WcstorhoA'', Abilgard, Adaini, Uuicli, Mutxlor, Frank, 1''csalna, Walx, Wohlatoin, Liubondor, Uook, Kampor, Kink, Opitx, Kanold, Weiai, üiburg, Bojanua, Kauaeh, Sikk, I •iix éi ni latén tudná elöaorolni, hogy még hány tudóa axákértőnok tnpaaxtalatai nom bixonyita-nak haaonlót. l)o a logntóbhi véax járattal ia elégeé Uhoto tapaaxtal''nl, hogyainely köxaágbovagy udvarba beféaxkclé magát, alig axabadulhat* meg a aaoiuoru kÖvotkoxményektöl,akkorjmldílnaxállatgyóg.yrondöri axabványok i>ontoa megtartáaáb <n mulaaxtáa követte-tett el, jelcfll annak, hogy a kolotl marhavéax canku-gyan i »-Alyoa éa rltorjodéao fcrtOzéi utján tOrténlk. Itt a axomoru példa, moly állltáaom i''gaxoláaára iaolgálván, tanulaágnl vétothetik. Aa 1714 Uc évben Piomontban 70,000 darab •snrraamarhA betegedott meg, innét Franctiaoraxág-ba caompéaxtetett, molynok tfaaxoi déli tartományai-uan 800,000 döglött of. Moat torjedt el Európának nagy réazén, mutatkoxott ea évonkint, leginkább dühöngött pedig 1729, 1731, 1740, 176fl-ik években. Alaó-Auaxtrlában 1780-dik évtől 17Ö0. 1754-1780. dühöngött, a évonkint 1000, 6000, da még önnél több ia eíveaxiitt. 1700 — 1772 Lieflandban G0,000 dttglölt mrg | magábtn Hollandiában 140,t)00 veazett el; l70D-boii IHrt ki Némutoraxilgban , hol IHol ig mi^jdnoin alábbhagyáa nélkül puaxtitott, lf>5,(KlO darab meg la döglött. 1800-ban uralgott Auaztriában, ————a—Daaaaw——a—aa w—a— 11 m goruabbak köxé tartoxnnd. Axon év telén a balti tón axokorckkel lehetott járni. A Tomao jégleplén kará-caoni váaár tartatott. Hómn éa Konatantinápol utexái hetekon át liéval fodetvék, továbbá Há*oll>en 87, üro-mában 8C>V» l''étorvárott 80—82, Páriaban 22 Maraelllo éa Kurépa déli réaxeln |>cdig 17 foknyi hideg volt. A legalaóbb légméraéklot, moly l''ontarller-bon, Frapkhonhan, 184Ö-lk év docx. 14-én tapnaxtal-tott 81 foknyi vala. A legkovrshb hollandiiuun 24, éa britanla axigotein jwdig 20 fi''k. — Ellenben Túrta ex év január 20-nak éjjelén 18''/, fok hidogot állott ki, o* vala a legnagyobb hideg, melyro Olaax-honban omlékcxnok. Mégis mindomollolt mik o aaámok, egybevetve axokkal, nulyoket a hldog, ée/akon a anrk köröknél idéx olö. A* 1834~l88ö-,ik óv t<dón moly Eun''n>ában igon méraókclt volt. — Kaxak-Amorikának pedig fö-liitto nagy- hidogot kellő exonvednie. Január 0—G-áu a Ikaton, Nowyork atb. kikötök bovalának fagyva, mlg 8 éa 4-én rutomao folyón n hajók uaxkáltak ; a Biéleaaég 4l ik foka alattj tehát Frankhon dőli ré-axói), 40 fok vetetett éaxro, anélkül, hogy a higany megfagyott volna. A kéneatt fagyáaa igon kö-xönaégoa Jelenet Eaxak-Araorlka éa Sxibyi.iban. Ily roppant légméraéklct mellett as.állati élet caaknom lohetlonnok látaxik előttünk; éa még ainca ugy. ,v Mert mialatt Parry kapitány küldetéao, Win tor-Harbcry előtt Bay-ban tnrtóxkodának, exahtt a matróxok ökröt, iramaxarvaat, nyulat, ludat kácaát óa fogolyt lövének nagy axáinnial. A küldotéabon ié»xtvev8k, ha a axtiröa bőrükkel jól elrahlnak lótva 4 uo + • ilagyar-, l.cngyel éa Poroaahonban ngy, hogy oxen I idő alalt mai lUpig hol Itt, hol amott, hol nagyobb, | hol kiaobb mérvbon mutatkoxott. Mlndexen axoraoru eaemények köxcpetto talál-koxott mégi. egy férfiú, ki kiaérletet tön a végre, hogy tiaxtába hoxhaaaa hitét a keleti marhavéax ke-letkoxéau éa terjrHléao torméaxotében, mert axt hitte, hogy a keleti marhavéax épen ugy fejlődik ki, mint mái Járvány, moly a helyi Ylaxonyokhox óa ax évjá-ratliox van kötve, éa oa volt Adaml. A kiaérlet, mo-lyet tott fontoa éa figyolomre méltó. Egy bixonyoa véröaaxcgot vett éa ext méraékelt mologaógnól ornyodéabo hoxta. Egy, egy évea tinót külön iaülllóba xárt, a a már ornyodéabo hoxott büxt-áraaxtó vért köxolóbo tette. A negyedik napon láxaa moxgalom állott bo, a botog fejét ráxta, légxéao bo-tegoa lott. A hatodik napon már étvágyát koxdó veaxtoni, axomoru éa oxendoa levén roggoloDkónt óa alkonytáján toxlj forrónak lenni éroxtotett, még ia legmelegobbnok találtatott f^jo, órvoréae gyoraan éa keményen vort. A hotodik napon axomoi, vórbo borulá-nak, Uzdének kidülledni) axikja éa orra forró, melyekből nyál folyt ki. A kilonexedik napon nom kérődzött, nehoxon éa gyoraan légxott, axeraoj eröaon könyexó-nok. — A tizudik napon orrából éa axájából hig nyál ürült ki, nx orö axomlátonuist aülyedt, lábain alig állhatván többnyiro feküdt, nyögött, haamonóat kapott, ax orrból éa axájból kifolyó takony éa nyál megaürüdött, • elvégro botegaégo 10 ik napján elhullott. ( A hulla felbonoxoltatott, tüdei feaxülten kitágulva valának. axinót aötét-barna foltok tarklták, a axáxré.tű paoxaí tartaléka földkomóny volt, a vékony belöknek éa a negyeiiik gyomornak takonyhártpráját fenéa gyulladúa áraaxtá el, majga ax opo hólyag ia fölöttébb nagynak lenni látsxott.s Midőn a raoat említett állat botegaégénok ne-gyodik napjában volt, oldala mellé egy fél óvoa Ugéaxaégoa borjú köttotutt) eldögftlvén ax elaö, utána l»etegült omox, moly ai olöbbeninok kórjoloivel bírt. Adatul érnyitáaaal egy font vért vott ki, bolaölrg eexotet éa kámfort adott, italul pedig korpáa moaaló-kot tett a beteg olé, a a beteg meggyógyult, E fontoa kiaórlot erdinónye könnyön tévútra vexotte volna A d a m 11, ha Luciái, Uamaxini, Kam-por, Haon, Flnlí, Opitx, Kanák, arra nom tigyolinex-totik öt, hogy épen okkor, midőn ö a kiaérlotot megtevő, a környékben a keloti marhavéax dühöngött, ugy vélekedvén, mlaxorint lehotaégcx, hogy A kiaér-lothox felhaaxQált vér egy keleti marhavéaxoa állat-nak vére volt, vagy hogy a kiaérletro haranált állatban már olölogeaan mogtörtónt * ragály-for-töxéa. Ennyi, • oly aok kiaérlet után. tekintve a. m. kormánynak e véax ragAlyoaaágára fektetolt oddigl állatgyógyrondöri intéxkedéanit — épon nlnoa okunk kótaégbo vonni a keloti marhavéaxnek ragá-lyoaaágat, a ragálynak axálló torméaxotót éa axt, hogy >e puaxtitó dögloletoa nyavalya honunkban egyedül beoaompéxéa által hoxathatik létre, • hogy tovább torjedéao a ragály tovabbvltole által történik. Exen eddig elöaoroltak adnak ánnyi gyufát, mennyi elegendő a vakoknnk világító gyortyájuk meggyujthatáaára, hogv okulva láthaaaák, mi történik körültök aa Idő alatt, még mulaaxtást követnők ol. Tiaxtolcttcl TEH8ÁNCZKY. jár. orvoa. HlMhára, anir. hó 30 áu, 1804. . t '' i v Tegnap volt évfodulati napjft MOO gyáaxoa emlékű harexnak, mely 1627 Ik óv agvan o hó 29 én Soliman rop|w\nt hada ellen bátor öaeink által axo-rencíétlonül vívatott. Mokáca a gyáaxünnopélyt fÖn-ftégéhox képeat megfolelő fénynyel tartatta meg. Ax o napon axokáaoa, a caatatéren ípltett eainoa kápolnában borautatott iatontlaxteletro roppant nÍDtömog gyűlt öaaxe, do annál klváncaiabban várta mindönki a magyar''ax. boaxédet. Moháca köxönaége torméaxe-teaon igon aokaxor hallott már a lefolyt évokon át e gyáaxnapon ily alkalmi beaxédokct, ugy nom caodá-hun, ha mindönkinek kel.lo ég n vágytól, évonkint ujabb a axebb, velöa a axlvot omolö boaxódot hallatni. Ax iden ft Peintler, pécal tAnár ur tüntotto ki magát joloa beaxéde által. A t. axónok ur igoxán megvallva, hallgatóit annyira moglopte, hogy axavui kooloinkbou őrökbo-caü igékként ntaradundnak meg. T. axónok ur többek közt h valláaoaaágot a hon-tiaxerototot magyarázta, utóbbit oly élénk axlnoxettol ecaetelé, miaxerint a logegyaxerübb pór ia a máakü-lönbon ékea nyolvon előadott rxavakat ugy megérté, mintha oxokat saját körébon hallatta volna. A ha-xaaxorot« tről azóp átmenőt fonódott a nemzeti nyelvre, a viacletro, fájlálván, hogy utóbbit a Jolun nomxedék ax elmúlt évekbon caak divat gyanánt karolta fol. — Ea kik azok — klálta ful a szónok — kik noinxetl öltöxókoínkot máa divatfoaxlányok helyett loghama-rább vototték ol? a nők, kiknok axont hivatáauk volna axt ápolniok, a honnak dioaö férfiakat novolni, — oxok azok, kik a nemzoti viaoletet axógyenllk tagjaikon hordoxni. E pontnál axónok ur oly tüxxol ■ keaorü fájdalommal feddé a népet, hogy hasonló volt a paradicaomi korubhox, ki lángpalloaaal üxó ki ax elaö emberpárt édenükből. Szónok ur romok bo-axédjoért hallgatóitól oaztatlan ollaroeréat, • oly di-caőaóget nyert, minővel a köxvélomény Itt még aon-kit megnom ajándéxott. Fogadja ia egyúttal a t axónok ur axivélyea fáradaágaért hálánkat a forró kö-axönotünkot. — E nap a helybeli dalárda ogylot ala-kuláaának évfordulati napja levrnr ex mindent olkö-vetett, hogy a köxönaégot élénk kedélybon föntartaa, a nemes, szivet omolö élvexotbon részoltearo. Ax ia-tentiaxtolot alatt a dalárda énekelt, oate pedig ónck-axavalatl bangveraonyt rendoxett Itt aaonban nem mulaaxthatom el eaokély megjogyxéaemot, miaxorint a dalárda alapsxubályai arról nom teaxnek emlitéat, hogv ax évnogyodl kötolea olöadáaok alkalmával aa ónok hangvoraennyol leond öaaxokötve; hogy es moat törtónt, oxon ugyan acnkl meg nem üti köaik, •öt inivol belépti dg nom lóvén, nagyon i* aok volt a hallgató. Sxorintom, ha poAr diletUnaoK ajánlkoxtak a daloatélyon köxremüködni, igon oxélaxerü lett volna, valamely ittoni intézet javára belépti dijat axabni, mint p. a kórháx javára, mely ugyan moatoha állapotban van; • haoaak 16—20 krra axabták volna a belépti dgt, hogy o róaxbon aenkit aaaroláai vád ne terholjon — alig kétlom, hogy e nemea cxólu intéa-kedéat valaki roataalt* volna. Miodig kéaön okul aa •mber. KUÖYERAI. Kaposvár, axept. 4-én. Tekintotea aaorkeaxtö url Hogy Kapoavár nagyban halad, muU^''a nemcsak aa ügygyel-bajjal megtörtént tngoaztály, távsodrony, göxmalom (aaind aa utóbbi óv k vívmányai), liánom axon körülmény ia, hogy a Noé Idejo óta ine»Éi»letlon állott fogadót vala-hára kimeszolték; axobáit caiiu alták, a átalában olyan belroudezóat tottok, hogy ax utas moat kényelemmel találkozhntik, a nem ragml looda, hova leül. Mlnden- 40 foknyi hidogbon a jégtotőn sétát tohottok, do a légnok caondoanok kollo lennio, mort a legkisebb léghuzam, ox aroxon égő fájdalmat okoxa, öaaxokötvo clvlaelhototlon főfájáiaal. Parry kApitány egy napon axon kiaérlotot tövé, hogy ö 47 foknyi hidegben, ax árhocxról axürön át langyoa vixet bocaáta moly a fo-doxntro jégeaöként hulla. Voszólyoa volt éroxhox puaxta kézxol nyúlni, éa egy inatróxnak, ki oxt tovó olfagyotHtoxo ai.nyira, hogy olkollo vágni. Ax 1808 — 1809-ik óv tolón Moskva vároaában midőn a hidog 42 —44 fokot ért, axámoa klaérlotok tétottok, kéneső megfagyáaára. A mogkomónyedott higany ax ujon, ixzó anyaghoz hasonló benyomást tőn » lia a kéz axonnal el nem vétotott, ugy a bőrön fohér hólyagok támadtak, ép olyanok, mint minők izzó-vae érintóio által létre Jőn''ik. A turmégxottan o tüneményt] ekként magyaráxxa: egy fölöttébb hideg toat. axor-voinkre ugyan oly hatást gyakorol, mint egy fölöttébb ixxó. Elaö eaotbon a ixorvtík, a külaö melog által öaaxotolulnak, máaodik oaotot pedig a ml torméaxetoa mologflnk öaaxehuxáaa idéxi elÖ. De nemcsak ax ólöbbi éa a jolonaxáxadban valának ily hldog tolok, liánom ax ó éa köxépkorban, ugy ax azt követő századokban ia valának xordon óvaxa-kok. Kómában 271 bon Kr. o. a piaox 40 napig hóval vala fed ve, 644 óa 647 ik óvbon, (lalllábau oly roppant hideg volt, „hoey a madarak kézxol foghatók valának." Aa 180ö lk év tolét podlg Frankhonban #grand-hiver- nok noVezték. Január 10-én 8 .. And-ráa templomában l''árlaban n l>or a koholybon megfagyott, óa a a utexákon fagyott oml>orek találUttak. E tél noraoaak Európa, hanem Olaaxoraxágban ia Igon érezhető volt. Noroxotoa még ax 1067-ik év tele, midőn X. Károly Svédhonból hadaorogét nehéx üte-goivol a kia balti-tón átvozutte. a Finnhonból a ten-germollókon termőt. Ugyanokkor Olaexhon mindon folyója bo vala fagyva. E kis szemlét axon oddig iamert logalióbb fokú légmórsékletekkel fojoxxük be, molyböl kitűnni fog, hogy in Ily hideget kéj>oa ax ombor elviaolnl. Mollville axlgetén Spitxborg köxolebeu Pftrry kapitány 48 fokra talált. Folix éa Entropriae orődökbon (Éaaakamorlká-,n) 60 fok. N^no-Toguilakban, DoraldofT hercieg oxüatbányáiban 61''/, fok, N\jno-Kolyniakben 64 fok. Norvégiában, Kalixbao 66 fok, Rellanoae őrödben Ja axéloaaég 08.''foka alatt) Baok kapitány 1834, év január I7 én 68 éa végro Katakaxiaéa Novicron urak 4lt«l. Szibériában, Jakutakiban 68 fok votetett éaxro. Ennélfogva 68 foknyi hideg, seruaon alól, a legalaóbb lógmórsóklct, moly edi.ig sxabad ég alatt találtatott. Axon 06 foknyi hideg, mely 1863. évben Cluro Mao kapitány által ésxrevétotett volna, aaakértök előtt igon kótaégen. Jakutikibo, Sziboriában, hol eddig a legnagyobb hldog van, évenként ax oroaa kormány által 10,000-nél több axámüxött küldetik. (Ll.) V 4 in + '' r»( tre az uj fogadósnak kell köszönnünk o* újítást ,íc|>:.»é«», ki voi.il. pol Iránti kíméletből, • «n javáért U fáradhati inul működik a fogadé helyreállít Uában. Valóban mind in «ttcr^mlieui jrmtos szolgálat, jó magyar ételek, mind a romi bon tartott kávéházért c»aKdicsórhot.Uk Tóth fogadóst, s m -g l<sxnok általa lopetvo aaon utasok, kik nxott időtől fogva nom voltak még át n ktlaaől ön, miga régi berezegi adminis-tratló alatt pókhállókba verték fejeiket. Annál jobban sajnáljuk c* uj borondezés után, h* a dőrék fogadós eltávozik a azékvároaból, mint az általa kiadott hirdotésokből látjuk } öt kevés egyén fogja betüllliotni, s ha a főbérnöknok szivén fokszik a fogadó jövője, a közönségjó ellátása — mit hiszünk, — ugy mindent ol fog kövotni c fogadós vissztartá-sára, s a közönséget aszal leni meg, hogv ínég egy jó iatállót építtet, moly elkerülhotlunül szükséges. laton önnel szorkcsstő url békea lakomból tán majd többet.*) K. K. •) flslv, sou fogadj* • , ^(k, Hírek és események. A Nagy-Kanizsai Dalárda loirata a pécsi kar-tusakhor. — A tok. póosi dalárdának s a dőrék vondógsxorotő pécsi lakóknak üd vötl — Meghatva azon mindon várást felülhaladó szives fogadtatástól, molylyel kesdö társulatunk küldöttolt nemes körükben felkarolták, meghatva továbbá azon korszorü terv roinok kivitelétől, moly édos hazánkban egy uj eazmo folvirágozására s a társadalmi ólot előmozdítására oly totemcs mérvben járul: nem mulaszthatjuk el legnagyobb kösaöne-tünkot loróni. Fogadja tehát a nemes testület vala mint a hírneves város, dalárdánk jegyzŐkönyvébon megörökített mély elismerésünkot,melyet azon hő kívánattal kisérünk, hogy hassa át a közmagyar hazát a dalárda ssollome, a hlntao szét a felvilágosodás magvait honunk minden ogyea polgárai köblébe, hogy lolkeaüljenek minden jó-éa saépért, hogy majdan a müvéaaet éa tudomány terén a legműveltebb némáéitól ia bátran sao.-Uhaaaunk keaot 111 Fogadják végro ia derék kartársak, éa lolkca a nomesszivü a közjóért lángoló polgárok legforróbb köszönetünket. A nagykanizsai dalárda. A Lakatos Sándor táncamüvéaz hazánkfia, njra megnyitotta táncziakol^ját. Figyelmeztetjük a t. cz. urirend hölgyeit és ifjait, hogy akik részt akarnak vonni —jelontsók magokat, az illotö szállásán — patika utoza, Hajmási-fólu házban. A táncskoaxoruca-kákát, fontnevesett művészünk oktober hóban okvet-lon elfogja kezdeni, a „Zöldfa" vendéglő nagy teremében. Ea ügyet igen ajánljuk. A Mint halljuk, o hó 17-én megérkeaik m Koszt-helyen állomásozó dsidás oarad aonakara, a itt marad u hó végéig. Továbbá egy nagyobbaaerű tánca-vigalom ia terveatotik. A „Kanlzai Dalárda" 1864 szopt. hó G-án, pártoló tagjainak a „Zöldfa" vendéglő nagy toremébon Urünbaum József aenakara müködóao mellett, Dal-estély t rendesott következő müsorozattal: 1. Ouvor-turo „Zarapa" operából, előadja a zenekar. 2 „Hym-nus Erkeltől, énekli a Dalárda xone kísérettel. 8. „Potpourri" Hugenottákból, előadja a zenekar. 4. „Fcstgesang" Stunatól énekli a Dalárda. 6. „Bordal" Bánkl>ánból előadja a aenekar. 0. „Szent az érzőt," magyar kardal énekli a Dalárda. 7. „Ballabilo" Ui-oraától , előadja a zenekar. 8. „Magyar népdal" DopplertÓl, énekli a Dalárda. 9. „Frühfii.g''s Erwa-chen" Baehtól, előadja a zenekar. 10. „Scliáfcr''s Sonntagsliod" KreutaertŐl , énekli a Dalárda. II. Tannhllusor induló és kar Wagnortől, előadja a ae-nekqr>12. „Máskor" KreutaertŐl, énokli a Dalárda. Ezután tánczkoaaoru. A dalostélyen réaxtvottok vagy 400-aJ1, pártoló tagok és vendégek — s oly jól esett ki, ntílyenro nom számítottuuk. A dalárda tngok igen jó énakeltok s minden előadott darab tapsokkal fogadtatott. Ab ének után következett a táncakoszo-rucska, mely fényes táncBvigalomnak is boillott volna. A lolkoa folköszöntésok, aa elnökre és a testületre nem hiáuyzottak. Az egész egybegyűlt vondégsoreg a legnagyobb mogolégedéssel távozott — aaon ohiy-tással: vajha több ily ostélyt élvozhotno. Hlr gyanánt megemlítjük, hogy Szegeden Dalárda alakult. Hát Kaposvár meddig alsaik ? A E lap<rk kiadóhivatala aa Ir.sbruki fegyvergyárt, a vadászat és fegyver kodvolőknek ügyeimébe lyánlja. Eaen gyár gyártmányai, ugy a cs. kir. osstrák hadseregnél, mint a többi német államok hadsoregei-nél, valamint bel- és külföldnek magas állású fegyver és vadászat barátainál, a legnagyobb becsben tartatnak, s különösön aa ugynevoaott tiroli ozél éa ÍBirohatutaenjPKovorWrok és vadássfegyverek, csal-latatlan bivtos hordásak által; általános köskedvea-ségben részosűlrlnk. Essn utóbb emiitett fökclléki tulajdonság cyujtja épen a tiroli fegyvereknek, minden más gyártmányok felett aa olttn^t; miután tartós és saor-galommali kiállításon kl^üí, a hordásban rendkívüli biztos horu^rővol birn >kj moly minden esetre aaon körülménynek tulajdonítandó, bogy Tirol a lövészet haaája levén, egysaersmind a golyó fogyvorgyártmá-nyainak is úgyszólván egyedüli haaája. A Auer Lipót hegedű művész hazánkBa f. hó B-én tartotta hangversenyét a Casino tereinkben, nom nagy — do válogatott köíönség ^líítt m«ly a l nagyobb tetazésben résaosült, köaronaiködtek: Fárnok és lí dl urak. A Jónak látjuk mogemlltoni, hogv még mindig nincs kilátásunk, lmgy sétatérre alkalmas holy jeleitessék ki — hogy nz , tftvasaaaal beültethessék. Mi, kik egésa nap négy fal között töltjük élotünket — ugyeainte hölgyeink — a sétát, moly biaonyára egésa napi munka után jól esik —• kénytelonok vagyunk a főutcaán tartani; mondhatjuk, hogy kclle-mea sétánk van, midőn a kanász eatvo a sortvéseket behajtva — épen a főutcaán végig, pedig itt egy la-kóa som tart sertvéseket — egész porfelhővel borítanak be bennünket. Minthogyha más, mellékutcáén is lohotne ozeu szalonnás jószágot behajtani 1 Orvoslást kérünk 1 A Gyufávali mérgezés. E napokban fejcstetett be egy vegytani visagálat, melyből kiderül, hogy egy caocaemö, gyufáról levakart „élenytelon villannyal4 lön megmérgoavo. A morény tett, hogy kire nehosű-lond, még nem tudjuk. A gyanút nem merjük valónak állítani, még csak u birói vizsgálaton keresztül nom megy, mort erro csak gondolni is szörnyűség. A A homokk«máromi buesu szép idő kedvozáso és temérdek nép résr.véto mellett ment végb% Estefelé, mint mindon évbon — ugy nz Idén is — tlkoz-dödtek a verekedések, moly alkalommal egy vagyonosabb kis kanizsai lakós, S^ordaholyi István —-agyon veretett. A Bánok Szt. (lyörgyön ismét C> fegyveres rabló tört boa vondéglös- és kereskedőhöz neut csak raboltuk, do az illetőket kegyetlenül megls kinoaták. Innét a jogyzőhös montok — ez azonban bátran puskalövésekkel fogadta ökot, mely visaonoztatott is. Látván a rablók, hogy itt bizony nem gscheftolhct-nok, odább álltak. K*p oavár. * A szép és gazdag termüorojü Csortöi uradalmat, moly 628, 000 frtra volt becsülve, —a napokban gf. Fesztetlcs Dénes votto meg 301,000 fton. * Egyik éjiol harangkongáa ébresztett fel bon-nünket álmunkból. Olvassuk : egy... kottő... három... egész tizenkettőig; ínég többet kong; egésa tizenhatig (ebben már a fertály órnütés — ia bonne lehot gondoltuk magunkban); még többot kong... Ekkor; vesd ki magad aa ágyadból, tűr, van — hittük, — kinyitván aa ablakot, aommi nősz. A harang ogyre kong... Baktorok 1 elaludtatok ? oa hallatlan ; bizonyosan belől ég valamelyik háa, s nem voszlk észro aa őrök.. A harang ínég folyvást kong... Ór ott a megyeház előtt az egokro mért nom lövöd kl már fegyvered? csiná\j sajt, megmentő ni szegény családot I A harang egyro kong... Másnap tudjuk meg, hogy nom volt tűs, liánom a torony-éra most ast a szokást vette fel, hogy azázat is elüt egymásután: ina p. u. csak harmlnoa-hatot ütött délben. Itt aztán nem csak aa utasok, do n holybcllok sem tudják: hányat ütött?!.. * Mint egyik logörvondotcsohb hírt közlik ma velünk, hogy székvárosunknak több évrÖl olmaradt számadása is napfónyro körül, még pedig nyomtatásban. Örülünk rajta; Pécs jó példával ment elöro, * A gymnasium épüloto innen-onnan elkészülvén, jónak látjuk aesthotikai szem pontból megeinll-toni azon lényeges, do nom holyrohozhutlan hibát, mikép az emelőt öt középső ablaka — melyoknok magasabbaknak kellene lenniük a többieknél ozekhes hasonló nagyságúak. Hogy gyakorolt épitész, mint dobhatja igy *1 a sulykot, m«g »ciu foghatjuk V A homlokfal ia nagyon czikornyás, s nem fol.dt meg azon cszmo méltóságnak, melyet az épülőt képvisel. Kis költség és fáradozással javítható bajok, do javit-a^idók. Szuper Károly megérkozett társulatával, s aug. 28-án „A király házasodik" cr.imü udvari vígjátékában Tóth Kálmánnak, mutatá bo személyzetének egy részét. A szép nyelvű, bár a cselek vény és jol-loiu fcstésokben nom kifogástalan darab, nagy tetszéssel fogadtatott a szép száiui) közönség által. Ki-emelendők: l''áffinó (Róbert Károly özvegye); Császár ÍI. Li\jos Magyarország királya)) A csöngő, érczhnngu Jlhari, (Kont Miklós). Aradlné (Banllla). Szuper (Kiskopjai, nagy Kopjai, Kódjai Iiure.) A többi szereplők is jól tölték bo helyeiket, s a közönség as él voaotea ott után megelégedvo távozott a színházból. A dőrék sainköltő nagy kedvenoso nz ittoni közönségnek ; meg ia érdemli. Auguaatua hó 30-án: aainre került. „A lelonca" 80 arany pályadíjjal jutalmazott népsainmüvo Saig-ligotinek. A darab, mogkossoruatatása dacaára sora clé-gito ki bennünket. Ssorencsétlon alapeszme, kevés költőt igasságtétol ; az ügye* bonyolítás egyedüli főbb érdeme a szerzőnek. Nom tudjuk, hogy a „nép-aainmüvek meatoro" hogy ongedhoté színpadra o müvét, mely a nőközönségro nézve azon Hombrandi vonásokkal kozdődik, hogy egyik hajadona „reményteljes állapotban" áll ki a dcszkasV.ilakra, s a legbor-aasatóbb tíoyllákon kercsstül vonaaoltatik ? 1 Egyik főbb alakja podig, Szenteai Nagy látván reotor, mi\jd aa életből űzetik ki^ery asobro dngott palacsinta által 11 Valóban kétségbe kell osnünk népsatnmü irodalmunk jelone felett, midőn a hajthatatlan kritikusok ily palacsintás darabot jutalmaanak 80 arany-nyalt.. A saoroplők ma is jól mllködtok, csak Császárt (Saintei Jonö) kell mogrónuuk szeglotos játékáért. A különben toliotsógos szinésznok ''minden mozdulata oly merov, mintha iamai aczélliót volnának alkotva. A könn)íl, fnsatelan moagáa ogyik főbb k l lók a színészben. K ^aooség kő/ép s/.ámmal. Szeptember hó l-éu ad utol 1 : „A lutsasság r >k • kantjai" vígjátéka l)umanoír és Lafargue-nek ; T>»-lekitöl fordítva. A darab ogésa folyam.tn át össaovA-gólag adatott, különösön kitűnt Szuper sserenesés, valódi komikai hatássali alakítása. A közönség folyvást derült kedélyben, a Cassu azonban nem « legvirágzóbb állaiHitban. Sanpt. hó 3-án : „A menokültok." Dráma 6 fel- . vonásban: Sand OyÖrgy és Maurico Pál után fordi-totta Feloki. Bár a saoroplők mindont elkövettek aa olöodáa siker • tekintetébon mégsem verannyeshut oa eléb-blokkol. Leginkább kitűnt Palotainé (Bouoro Laura) klvalóban routinlrt sainésBŐ; ajánljuk: no szokdé-eseljon anuyit ido s tova még akkor la midőn az indulatrohamok nem kéaatetik; mirésx ügyes azökéaei beillenének Elslornek. Dicsérendő Szuperué szorgalma. Közönség nagy számmal, * Többen a tagosztály után. még máig sem foglalták el birtokukat, netn elégedvén ineg vein, mit a törvényt rendelt. A földeket oles go/. veri fel, s gazdája otthon t<ínr«nkedik, hunul s néhány forintját is pörre költi. Töbl myire félrevezetettek s kívánjuk, nyíljék mog előttünk a felvilágosodás ajtija s gondolják meg : mind nemzet gaz láaxati, inliid a magán érdekek tekintetéből még is jobb volna, ha azon földek oleségot teremnének gazdijuknak, mint gazt én hasztalan bánatot. * A napokban ogy szennai polgár betartott a székváros felé, a egyaaorcaak hallja aa orős kiáltást, háta meguti-í „liuncalut, hova mégy? hunozfut, hova mégy?" A polgár tekintget jobbra, balra, — míg még erökobb hang követi aa rlébbit; „gaaotuberl giaeni-ber I Erro már bünbánólag felolt as utas: „Kérőin ássan, csak fűzni való vossaöt vágtam, inkább loaaol-gálom." Azt hitto a jámbor hogy az «rdöker<tlö kiáltoz utánna, podig doíiogy 1 hát mi volt? K«y szegény szajkó a magaablk tölgyfán, mely kalitkáját j W.ak találta folesorélni a ssaltad löveg övei. 3XTyllt posta. Kun>lc rcsuek: K .k tieano • — osftp|> l. 11 J-iiitk : A g/iíTnuluin UnB< |>in niegf >£juk inon lani ,T.)lo Uor<lá.* 8or«ac»<l» fto Sil.k bort^rnUiivi kilAUtok kőit. ,Ar. «o<l rA»«áJ».» lf«itU**«l a-lbatá roll. V. K n»k i N.-K>ul<sin i At itl l.-vokbö! uUg l|5sUo4 nk egyel. Miit nrm Ir ön T t-Mr.WI AlMk/y '' K/söl kBIflnt^a U flcfvl f irJaiik t>. U. U 11 U-nrk Virjuk as l^ttt k*t. K. 8i Mlk|A»r» i t 1 k.^c4»li.« A fuf^Wk klil > lt» Ujuk — pVi». ; ttf*^k n/il«lko>nl. H K l. M N J. bst''ik »Ult JA|I levt tok tnUJ Ionosainak ; T«»«3k ll«W,«Ar» foiitalul, otl lakik ■ buldogig »<«. (<''i.y, k« J I tudjak. L«r«Uld mlitdlf Jákor j.innok, uouktn wlaSI rUbb, aanAt Jubb Peslr* Irtnnk, • vü«s>t Ind ni f..(o.l, W J n< k i IUI ImtkOa/v T ,Uyilnjrx« ''«''"''••>A »-lk >>, e>t »laik is, ka iin b le-fg/.»lk i k tObblbrn mij mlm''l^ ok kl»*n«l »»ló. U P. Utosk Indítottuk i tlíro valami ntjf.<n un HrT»ndj. Felelőd szerkettfttí: KOBOZ ISTVÁN. MaMnMMsanmMMMMWMMMaM Gazdasági tudósítások. i\ng>-Kaitlxait, Szopt. 10. A g ibnában még mindig jelentéktelen a londülot. * igy az ü/.lot som javult, mert a forrásokhoz nyúlnak , s a fölöslegen szíveseit túladnak. — Títsavidékón és a Bánatban terményeink szenvedőleges állapota nem von mag\ u tán hátrányt. As árak k''ivotkozök : Buxa 3 ft—3 ft 30 kr. Rozs 2 frt 36 kr. Arna 2 frt—2 frt 20 kr. Zab 1 frt 80 kr. Kukorioaa 2 frt 80 kr. Bor, daczára a meleg idő járásnak Jó a vélemény. knpoHvúr, Szeptember hó G-án. Aa őssi idő jelenleg valóban kedvező; sxép, csendes eső néha, éa meleg napok váltogatják egymást; ox azonlian csak ok arra, hogy az oloségárt még alabb nyomja, mert ha a kukoricza és hajdina beütnek nkkor valóban olcsó telünk loss. Aa eloságár még alább sülyodt néhány nap óta; saép buxát loliot vnnni 2 frt 00—80 kr. a rozs 1 frt 40—60 krig. Árpa 1 frt 2i>— 30 kr. Zab 80 kr.—1 frtig mórojo. A Ionosé 3 frt 40 —80 kr. A aöldsóg piAOa most sem akar aa eleségárhox leszállni; a gyümölcs piano méreg drága. Ax alföldről sxálitott görögdinnye darabja 40-G0 kr. Ery fej szőlő (még most Is savanyu) 0 — 10 kr. A gazdákra néxvo folyvást ssomoritó napok; sokan még olcsó pénz melíott som tudnak termékét eladni s megérjük mi is, hogy tormékakbon kell adónkat lofisotai, ha ugyan elfogadják. ! (m. p.) líapoMvár, szopt. hó 7. Legközelebbi országos vásárunk ogy volt a néptelenebb, s egy a legpénsto lenobbek közül. Ennek daczára a sxemre való sxar-vasmarhákat, ugy lovakat oly magas árra tartották, hogy bixony csak kevés vevőjök akadt. Okát abban találjuk: mert takarmány ssemas eloség -- mi pótlékul axokott használtatni — olég teremvén, könnyű lsax a teloltetés. Kalmár olég volt, de a késxlotok nei» igen keltok | volt olyan is, aat ssrh kérdezték : holtakik? Eloség nagyon kevés volt, es Is alanti áron kelt; annál több zöldség és rosa gyümölcs. Hagvma nagyon sok, és uksóu áruitatott. Nyers bőr tnojd keresetlen; Dió magas áron. (m. p.) 4 112 Bérbeadási hirdetés. Nngv-Kanizsa városával határá* Normás helységébou u urasági koros-mánok átellenében közvotlcnal a fő orszáeut mellett álló esorepea uj épület holtja n eglaa Inkbt I l»t<K • jAv& Mihály naptól keid ve egy vn»» tftbh e*r? bérbe ndalík. Bövobh utositast aiI n* illotő tulajdonos lloor József tanító ur NorniÁatm. - (1—2) 1101/ /l Ml llirdetvéiiy, Kovács Foroncz hilolonöinok összehívása! Somogy megye J*>lg. törvény-íiékc mint telekkönyvi hatóság rétiéről közhírré tétetik, begy Vojnek Annának Kováin Ferenci ellefti keresetében a kielégítési végrehajtás utóbbinak a* Amlocsi 00. »». t. j. kUnyvben 1—6 rendszámig bejegyzett birtókára elrendeltetvén, árvorési feltétetek I a kiolégitési sorrend megállapítása tekintetéből hitelezőknek tárgyalási határnanul f. évi Oetober hó 29. napjának reggeli 0 órája kitüzo''ík; ínlra hitelezők azzal hivatnak meg, hogy meg nein jelenésök esetében a fenebbi ügyletek bíróilag fognak inog állapíttatni. Egyszersmind felhívatnak mind a*«>k, kik a kyolelt birtokhoz igényt tiltanak, a».t a fennobbi határidőig Ide bejelenteni slcssennck. / Kaposvár aug. hó 24. 1801. , (I—3) ,S''totnogmieyye törvé nyttéke mint telekkönyvi hatótdij. n / *» Hirdetvény. llávnrkn Jóisef és nojo Nelsor Teréz hl telezőinek összehívása! Se-inogymegyo polg. törvényszéke mint tcMtkönwi hatóság részéről közhírré tétetik, hogy I.őrinea Mártonnak, llávorka József és nojo Nelser Terézia vlleiii keresetében a kielégítési végrehajtás utóbbinak a Kaposvári <10. ss. t. j. könyvben I. 1 — 4 rendszámig bejegyzett birtokuk elrendeltetvén, as árvorési feltétel ek s a kielégítési sorrend megállapítása tekintetéből hitelezőknek tárgyalási határnapul f. évi Soptoinber hó 30. napjának reggeli órája kitüzutik; minő hitelezők azzal hivatnak meg, hogy meg nem jelenésök esőiében a fonnebbi tlg)letek bíróilag fognak meg állapíttatni. Egyfzomuind felhívatnak mind azok, kik a kijelelt birtokhoz igényt tartanak, azt a fonnebbi határidőig ido Itcjelentoni siossonok. KAjosvár auguszt hó 22. I HU. (1 — .3) Somogymegyti törvényeiéin mint telekkönyvi hatómig. Árverési hirdetmény. Somogymegye polg. törvényszékénok , mint telekkönyvi hatóságnak részéről Jtözhirré tetetik, hogy Itagaslts Sándor KajMisvári lakósnak felpoiességo alatt Csapó István A. Yisnyei lakés elleni követeléso fedezésére Iczálogolt és az Alsó Vlsnyoi község 23 és 418 számú telek jegyzőkönyveiben foglalt és bíróilag 376 frt. kr. o. é. boosült ingatlanok A. Vlsnye községben a helyszinéu f. év Septombor hó 24. napjának reggeli 9 órityán — mint az első határnapon — elár-voreatetni fognak ; a második árverési idő, ha nótán az elsőn verő nem találkoznék, f. évi Október hó 24. napjának reggeli 9 órájára a holyssinére kitüzetik, asssl hogy ekkor fouuobb knolölt ingatUnok a beesáron alól is elsdatul fognak. Az árverési foltétolok a törvényszék irodájában mindenkor megtekinthetők. Kelt Kaposvárott auguitus hó 31. 1804. (1—3) Somogymegye törvényttéke mint telekkönyvi hatóedg. ti Hirdetvény. l''ap .lánosnó Domonkos Julii hitelezőinek összehívásai Somogymegye polg. lúrvt-uysséke mint telekkönyvi hatóság réssáröl közhírré Utotik , h«gy Domonkos Jánosnak l''ap Jánosné Domonkos Julin elleni keresetében a klelé- ?;ítése végrehajtás utóbbiunk a Kaposmérüi 16. sz. t. j. könyvben I rendszámig lejegyzett birtokára elrcndoltotvén, az árverési feltételek s a kielégítési sorrend megállapítása tekintetéből hitelezőknek tárgyalási határnapul f. évi October hó 16. napjának reggeli 9 órája klttlsctlk; miro hitelezők azzal hivatnak meg, hogy m?g nem Jelenésök osotéhen a fonnobl ügylotok bíróilag fognak meg állapíttatni. hgyszcrstuind felhivatnak mind nzok, kik n kijelelt birtokhos Igényt tartanak, azt a funnsbbí határidőig ido bejelcntoni siessenek. Ka|>osvár aug. hó 23. 1604. (1-3) Somogymegye törvényeié ke mint telekkönyvi hatóedg. hm Hirdetvény. Ha\ogh József hitolosőinok összehívásai Somogymogyo polg. törvény* sséko mint telekkönyvi hatóság részéről közhírré tétetik, hogy F.ibeiutz Kdének IXnlogh József elleni keresetében a kielégítési végrehajtás utóbbinak a Kaposvár íö.fss. t. j. könyvben I. 1—7 rendszámig bojogvzott részbirtokára elrendeltetvén, az árverési foltétolok s a kielégítési sorrond megállapítása tokintotéből hltolozöknek tárgyalási határnapul f. évi Sseptembor hó 29. napjának reggeli 9 órája ki tűzetik ; mire hitelezők azzal hivatnál* meg, hogy meg nom jolonésök esetében a fennohbi (lgyletok bíróilag fognak megállapittatui. Egyszersmind felhívatnak mind azok, kik a kijelelt birtokhos igényt tartanak, azt a fenebbi határidőig ido bojolenteni siessenek. Kaposvár aug. hó 17. 1804. (2 — 8) Somogymegye tör^nyetéke mint-telekkönyvi ható»dg. -.i< Jószág eladás liakonakon, a 7 számú ház melléképületekkel, 11 hold erdő 21 hold szántófölddel egy(l»t, folyó évi oct. 2 án a többet ígérőnek — Bakónak községházában eladandó. Er tokeahetni lovélbcu is, a jószágtulajdonosnál Thunharúth, Antal urnái Len-tiben, utolsó potU Alsó-L^ndva. '' (2—3) Néhány tononcz felvétetik. . '' .1 ___I 1.___..I. ...HnAl.A IWlltiÍMV lutlAtU Alulírott vas és noritibergi kereskedésébe néhány tanonoz, kik elegendő iskolai Ismerettel bírnak kedvező feltit-lok mtllutt felvétetnek. iT- >cr Lorincz, vaskereskedő. Alólirt tánezmüvész I''e.tről, ajánlja magát n nagyérdemű . ot. közönség figyelmébe. Az illetők kívánsága izorínt tankja ugy n régibb, mint a legújabb divatú táncokat, « olcsó árért magán órákat !» ad házaknál. Kaposvárott vé-gezvén előadásait, Kanizsára megy Alólirt, s az ott rendezendő trtnciórálmra előre is meghívom a kanizsai ugy vidéke t. közönségét. Kelt Kaposvárott, aug. hó 24-ón. Sclmeller Lássdn. ^_2} táncsmüvéíz. Bérlet Vasmegyében 4800 holdból álló Baltavári uradalom , és 1800 holdból álló l''otyi puszta, együtt, vagy külön, fundus Instructussal, a Sopron kanizsai viiant vasvári állomásától, mindegyik csak ogy órai táVolsilgbnn fekszik, bérbo adandó. — A bérloni kívánók bővebb felvilágosítást nyerhotnok Baltaváron Zalabéri Horváth Fcrencs tuliydonos urnságnál személycsson, vagy levél állal. Utolsó jKista Zalabér. (2—3) /ml Hirdetvény. Balogh M''hály és Sámuel hitelezőinek összohivásal Somogy megye polg. törvényszéke mint telekkönyvi hatóság részéről közhírré tétetik, hogy Spilzor Sámuelnek Ba''.ogh Mihály és Sámuel elleni keresotébon a kielégítési végrehajtás utóbbinak a Mocsoládi 21 és 37 »s. t. j. könyvben I. 263. hr. és I. 1 — 12 rond-számig bevgyzolt birtokára olrendcltotvén, az árvorési feltétalok s n kielégítési sorrond megállapítása tekintetéből hitelezőknek tárgyalási határnapul folyó évi Szeptember hó 20. napjának reggeli 9 órája kitüzetik ; miro hitelezők azzal hivatnak mog. hogy meg nem jelenésök esetében a fonnebbi ügylotok biróilag fognak megállapittatui. Egyszersmind felh''vatnak mindszok, kik a k(jololt blrtokhon Idényt tartanak, azt a fonnebbi határidőig idft bejelcntoni siossonok. Kaposvár, julius hó 22-én, 1804. (2—3) Somogymegye tVrvényteéke mint telekkönyvi hntótóg. Bérbe adandó csiiiszat! A szent-gróthi uradalom 40 dbból álló csirászata, dij használatra f. évi Szeptember utóljától kozdvo, cgy vagy több egymás utáni évro bérbo kiadatik. Vállalkozók bővebb értesítést nyorhotnok vagy szomélyesen Szent-Qró-tlinn az uradalmi tisztségnél, vagy levél u(ján, mely osetben SzaUbér mint utolsó posta kitoondő. Kelt Szent-Oróthon, aug. 0. 1804. (3-3) Sseut-gróthl urudulmi tí»it»é». MARSCIIAIiL JÓZSKF, és ZOTTL GYÖlUiY, iíhz tnl oh kár|)ito» KTatry - Kanlzeám, nsilnlus- ét* kárpitos bútor raktárim «t « lnyiilv*i>ö6 UttdtHlvlt dron, "''"'' " A t. «*. kösönség Arra Hgyolniostutlk, hogy minden más rakhelyen a* én nevem Eottl alatt elkészüli kárpitos munkák nom nálam készültek. Ugy szinto található nagy minémüségbon elkészült vaDna roatétk: a logjobbakból és olválaltatuak minden o szakba vágó javítások Illetéke* áron. W í.akásunk van n Mn^ nr-utoza elején 7fi0 <5s 763 «z. a „Zöldfft" vondíglö közelében. v (4—10) Egy gyakornok kerestetik! AlóKrt füszerkercskodésébon Nagy-Kanizsán, ogy jó hásból v$\b s kellő képességgel biró fiatal ogyén — gyakornokul felvótotik. FAtolán Zsigmond. / fUssorkereskedő. / MII/ / ISt Hirdetvény. Barcs János hitelozöinek összohivása I Somogyvxgyo ftölg- törvényszéke mint tolekkőnyvl hatóság ré*zéről közhírré téfctik, hogy Roseuborg Jánosnak Barcs János ollonl koroaotóben a kielégítési vigrak^Jtás utóbbinak aborzonezoi 42. ss.t. j. könyvbon 1 rendszámig bojegyzottlártókára mogtartatván, a kielégítési sorrouil megállapítása t a vételár felosztása tekintetéből hitolu-zőknok tárgyalási határnapul f. évi Septjiuber hó 30. napjáutk reggoll 9 órája kittUctík. miro hitolozŐk meg hivatnak. Kaposvár aug. hó 24 180-1. 0 —Somogymegye törvényetéke mint telekkönyvi hatótdg. Wnjdits Jt5t«ef kiadó laj>- 6a nyomdatulajdonos Nagy-Kaniuuln. Nagy-Kanizsa. Harmadik évfolyam. 27. szám 1864. Szeptomber^O-áu. Ismeretterjesztő lap szépirodalom, kereskedelem, Ipar, gasilámi, tudomány és miiveszet kftrébél. 1 " 1 "......... .. • ^——— *'' ««aunm. wctwtm uwiiiimuiiMitnww!—a mm nmin »—w—s»r-»wa..u auuum__uhu naaw»xr»»r •• tmBmmmmmammUmmmmatmHmmmmmm Me&jolen e lap legalább egy ivon juliua hó 1-töl kozdvo mindou hó 1-óu 10-én ós 20-Au. — Klőllzetési ár postán szétküldéssel ós helyben háthoz hordva egész évru ftfrt., félévre 8 frt. Ni-gyed évre 1 frt 70 kr — Minden olötizotő a tulajdonos köhsön könyvtárát a* eddigi fenntálló feltételek mellett f ó 1 áron használhatja. Nyilttér ogy Felit sorért 10 kr. — Hirdetések négy h isábos Petit so''rórt lör 7 kr,, 2 or (i kr. ós mindül további boiktutásórt 5 kr. « bólyeedijórt 30 kr. fizetendő. A beiktatási dlj s a lap kezelésit illető minden tárgy a kiadó hivatalhoz Nagy Kanizsára j a lap s/.olloinl tartalmát illető kőzUmónyok pedig, ugy minden letelek '' _^^^ bérmentv. a szerkesztőséghez küldendők Kaposvárra. A gttfmcslégy. (W«it«nyalUiiUcJc». (Wúiomyn dóitntcior.) lUWU.idl Kiigrt* Unkr ntAo. A Somogy megyei gazd. egyesület földé-n»eti szakosztálya, tevékonységének vgyik jolélll kösreboosátváu ITaberlaiult tanárnak <i gubaas-légyről irt ezen nagybeosll, de ránk nézve íh mindig szomorúbb emlékeket hag^ó tanulmányát, örömmel közöljük mi is lapunkban: Aa utóbbi szára* óvok egyébb o#apá*ajuak következménye h mezei gazdaság és erdészet kisded ellenségeinek rendkívüli szaporasiiga, molyok gyakran azt, mi még a szárazságból fennmaradt,, végkép elpusztították. így jelent meg Magyar-Ovár vidékén, — miután 1833 óta ésaroveltotő so volt— 1863-ik óv ösaén a gubaoslégy, vagy hessiai légynek nevezett buzapusztitó, s már őszi nemzése megtámadván a biuavetésekot, még fenyegetőbben lépett fel az idei tavaszi nemzésben. l)o nemcsak a helybeli tanintézet busaföldjein, hanem a M.-Ovári föherozegi uradalom, báró Bina -Miklósi birtokán, h a körülfekvő falvak polgári földjein ia jeleutékony pusztításokkal fel; sőt Magyarország több vidékeiről vettem tudósítást megjelenésük felöl, ugy hogy nem kétkedem, hogy Magyarország minden butatetmö vidékein kisebb-nagyobb mennyi, •égben elterjodvo van. Mint tudjuk, a gubaoslégy már a mult század végén Kanada és Éjszak-Amerika egyesült államailian tett pusztításai által elhirhedett, h nevezetten 1850-től 1867-ik sokat hallhatónk az általa okozott károk felöl. Némely államokban e kár oly jelentékeny volt, hogy komoly ta-liáoftkozmány tárgyit lett a kérdés: ha folyta-tandö-legyen o a búza-termelés vngy som, sőt némvly pie^ei gazda , különösen a nyugati tájakon, előnyösebbuek is Mi''álla búzaföldjeit legelőül hagyni. Európában, hol e kártékony féreg hazájának lenni kell — incit tudomásunk szerint Amorikáha''az oda clárnn''tott hessiai zsoldosok 1776-ban a velők vitt bzalmáhan hurozolták be, s n»égi# úgylátszik, hogy inéi téknélk. li y/.apo-raságának feltételei Európában eddigelé kevésbé állapíthatók meg. llogv inegjolonése nálunk eddig mérsékelt vala, hogy egyen helyeken kisebb időre mutatta magát, már azon oknál fogva eléggé világos, hogy fejlodépi tövté-noto Európában sehol szúrósabban nem vizsgáltatott s le nem íratott. így Kollár .— ki még,is kártékony bogarak vizsgálatának terén egy legbizhatóbb elismert kutató jelonti, hogy a gubaoslégy első kirepülési idejo júniusra e» ik, hogy o hó s az öaz közti időbon n nőstény tojá- i snit, számra mintegy 8-at tojó fullánkjával a gabonaszár é« hUvclyo közé a gyökér közöli,^ lerakja, sőt a pondró tetelésétől is vannak ad*: tok, a mezei guzdaságra káros bogarak felőli művökben; ezekben cladatik, hogy a betegen körlllfokvő gabnaszárakban, a szalmának a földtöli első izében fészkenként élő pondrók találhatók, hogy özek erőteljesbjoimég a galma-azár osövébon magasabbra is hatolnak, hogy a szár alsó részét megrágják stb. rhi, a mint a kövotkezendökbld kiUinik, határozottan téves. Csodálatos, hogy az amerikai tudósítások-bóli közlemények, melyek a szaklapok által felvétettek , hemzsegnek hamis adatokkal, s hogy ezek által sem magyaráztatott meg közo-lebbröl ezen kártékony bogár és életmódja. Bizonyítékul szolgál, mi gyakran még a legközelebb eső is korántsem vizsgáltathalik és szem-léltethotik kielégitőleg, n\i könnyen csúsznak be oealódáaok, kutatásuk és éhiloléaek közé, é« mi sok ujat fognak még nyújtani a kiosi, és legkisebb állaiok is a figyelmes észlelőnek. E sorok irója a gubaeslegyek tenyésztését sikeresen kísérletté meg, s a szobában tett ér>-leleteit a szabadban előfordulókkal pontosan ellenőrizhette s kiegészithotto, o réxzbcu ele gendö alkalmat nyújtván ez intézet buzaveté-soi; s így oléggé tújékoiiOttnílk is hiszi magát, a kérdésben forgó bogár életmódja feletti tévén1 ndátokat hclyottcsítni ós kifejtésének tökéletet*'' történetet adni. Talán ama holyzotbo is rai»»J Jiogy előadásának végén némileg mint koress-itlllvihctő s i<<r eiV. fndható indítványokat is terven kár''i^rk^ Pftgór kiirtására n£zve. . A gubaoslégy utolsó megjelouéso mái- 186$ év ö»xén, még ,<edig csak a korán elvetett búzaföldeken volt észrevehető. így hát a bogarak rajzásának szeptember hó első két harmadában kellett történni, s valószínűleg a szept. utolsó harmadában bejött tartós eső (22. és 23. szép.-: ben légnyomás 13. 9. b. vonal) által befejezte, totni. A későbe buzavetések maguknak a már megtámadott vtléseknek közvetlen szomszédjában na Őszön át érintetlenek maradtak, sőt egy: ugyanazon föld, nv>ly «i»lÖnbö»Ő idöUu tett be, o részben foltdnő klllönibséget mutatott, így Ltmgcr igazgató ur Sárvárral azt irá nekem hogy orro vonatkozólag nevezetes észlelotekct, tett légyen, — egy 8 búzaföldön 6 holdi kipusztult, s minto&v 2 old mely a vetőgép menete icírAyában egyenef vonalban terjedva elvált, jó karban iuarpjVy.^ a^ ottaui helybeli gazdatiszt állítá-r-te . > ,en ljöld bovetésenek félben szakasfti-■ ./ia keltett, é« az é|>cn megkímélt 2 holdi.ak odább'' -y nhkálása 8 nappal később történt; hasonlókép megkíméltettek a ke-rosztbarázdák is, molyok a földnék végleges nicgmunkáhUa utóu készíttettek. A gubaoslégy T Á R C Z A. RefY&in egy mottóra ^ ICmUklU V. J. erMIfynrk rljrjy./t.*. rl«lt Mottó: , 1>" c»kU«t«5in, mlg csak .llrk , Mlr cs«k v4i fol/ rrruib u i Rkjta I ktr.1l ..Mn.nl IJlek U« nnn ftdkol •il»cmb.-.'' 4 " KUfslutjr. Ka eskü hitro talált a kebelben, Mely érted, éa folyton esak érted él; ^ a hit nem rendült som a sordon kötélben £s nem rendült, inig forr a ssivben ér. Ne oltsd ki hát nz öletnek reményét, S vele magát is majd az életet; Ne süsd össze az agyat s kénzeményét y élet ad vét, mely kárhozat lehet. Q*Md/V)h I halld újra szüdnek dobbanáslt, Midőn ajukkal ajkadon esügók, Ne torzítsd az arc* üdvözült vonásit, —• Midőn k«*«d kezemben nyugovók. -rr- Nerj ugy, mint rózsa a tőt s galy a törzset Mint angyal Istent, ugy szorotlek én ; A boldogság teremti már a mennyet E földön, ha való lesz a remény. — Ohl íiigyj hitedben, hisz alapja esküd,. 8 ez askü szent mert égből származik : I.olked rubogto j — és ha szlimbon elhűlt Az érzés, mely mulólag támad itt, Mit esküdt költő: ah! ugy vesszem én el, No adjon irgalmat ru ég nekem ; Verd meg, ki szent esküt könynyolmUn tép ol, O verj meg engem é.los Istenem t VÖRÖS LAJOS. A harmadik emelet kellemetlenségei. (B*«*xílyA* elUuiUt.) — areopAotól. — i Én mióta Peston lakom, azt mindig a harmadik emeleten és mások társaságában szoktam tenni. Ax ok több. Ott olcsóbb a Ukás, a koldus nem háborgat; mert ha valóban az, ugy képtelen oda felesigázni magát, ha pedig csak annak adja ki magát, elűzhetem, a nélkül, hegy a pápa kiegyházbólislthatna. Ha a kii,-tornás folszomtoloiikcdik, azt lehet noki válaszolni, miszerint becses aluiárioinának orditásai csak rul-pákban órtek a magasságba, ergo mi is osak pónze-ínknek, molyok megjegyzendő, hogy ninosenek, — maradványaival szolgálunk. AztAn mint a méltAnyos-silg embere, mogkivAnom, hogy a levélhordó jArjon hamar három krajcsárokat oxouuál. Mint a socialitas kedvelője nom egyedül Állom ti a harmadik cmolot kellemetlenségeit, többen osztvAn meg azt. így a szobabért; do a mi fő, az az, hogy ha a hAxmcstorné pArviadalt izon kétélű nyelvével ellőnünk, a csapi-sokat könnyebben kinarirozha^juk. Ha zi\jt csinálunk s e miatt felfutván a lakók szidnak, azt többen visol- jük el. ,,v i l telin, •bohizonyitám, hogy szeretem sooialitnst, cs azt i-<, miszoiint laktam én több fiat a ember is lakott éu telem. '' A legkisebb kullemotlonsógeim iroin lo, azokat is a leliolő 1 rövidebb uton ós módon. Kn í ;> az egyszer — közben legyen mondva épon ugy m máskor négy tiatul emberrel fogadtam szállást; .z esetbon ■— ópen ugy mint máskor, a a har>.i«dik emeleten. A szoba meglehotős tágas volt, de. bútorral tultömött. Ha sétálni akartam, fogyamo^ dást kelle intéznem Inktársaiiuhoz, ilyetén forma stylusban: — Szüli, feküdj az ágyadba; urambátyám üljön az asztalra, - s to Sándor, orodj a---pokolba. — Ha folyamodásom kedvező eredménynek örvendett, képos voltam sétálni csibukommal, elöro tövén az olsö lépést, hátra pedig a másodikat. Laktársainmak a spniszotlijo a következő: Szüli Ab rahám másod éves orvos növenc; Sándor Oazsi tO''.''wdkus, — s az ón édos kedves urambátyám , Szóijjtiicab kinyhól és Saontjaknbcsutorai Jakabft JakaV öogyedik éve, hogy jogon vau,—k második évesei ,<üzt. Szüli, a iv.öa szakában igon jártas volt. O ugyan is a bonez*.:rombe esupa privát figyelésből azon üdvös megfejtést hozá lótro, hogy a parasztnak épen azon a helyen a feje, mint a* uré. Sándor nagy mathematious. Kgyszer a többek közt noki ülvén egy • konoz naplrnak, egv hét alatt kiszáinitá^nisr.''rint előhb-utób''b neki is megkell halni. Továbbá, hojy a hetven óvos omber harminc* múlva lesz száz éver, — azt mint mondá kis ujjáhan hor-dozá. JakabK Jakab, a kinek lova nincs, az amúgy az apostf/íok paripáin tartozik járni,— mint jogtudó szi-lár<l-W állitja. rajziUát Ü hetott ész nem matat kár — molye x'' • '' . Jtt ty ŐM folytán nom lc-bogár itt c* ideig rí általa okozott __ ^ ftntc a rozsbogárnak (Chlerops lineata. Roggenfliego) tulajdonították — vonta reá a íigyelmot, Novombcr elejével a pondrók már mind telje* gubdkká váltak, » e hernyóbábok (pupák) t Kubonaszár legalján, azon helyen t. i. hol a gy»*ér koronája képződik a honnan az oldalszárak erednek, sHrll egy-másl^oz tömegUlt osomókban találtattak. Némely gabiiá «kárán 12 is találtarov Jegtöbbnyiro azonban 4—H-ig voltak találhatók. A* ekép megtámadott buzanövény elhervadt, a ennek követ-Ír oxt^bon a korai buzayotések oly ritkák lettek, h így a bekövotkozŐ tavasszal jelentékeny terll-le^ekfct újra felszántani kellett. Tavisstal nagyobb mennyiségű hernyóbá-l»ot gyűjtöttem éa busanövény közé szórtam, melyet egy nagy tálba vetettéinél, okként a tálat egy eléggé széles és magas üveghengerrel leborítám, tetejét finom patyolattal zárván el. April utolsó napjaiban már az első legyek kibújtak de a többi leginkább május első napjaiban fejlődött ki. A fejnek élénk ide-oda mozgatása, a testnok feszítése éa megnyújtása által megpattanik a száraz hernyóbáb felső része, s oaakhamar csúszva kinyújtják magukat hosszú lábaik- és gyenge szárnyaikkal. (Vége kör.) A gymnasiümokról át&l&ban A középkor végén meggyúlt ott a világoaaág él a gotli monumontumok lámpafényol közül ifjodva léptek ki aa egyraáat érő tanok, aa olmék olhagyván aa litenitéletek theoriaját a sxollom nom gyönyörködvén ex erő hatalmában, magasabb után törekedve, a tudományok haxájává tovék koiorU vitáik köxt ia u baltitcngor éa a déli havaaok köati uépea torülotoL A tudomány mint ilyen élothe nem léptetve holt. Do a tudomány lamorve épen ax, hogy ax élotben akarja magát érvényeaitnl, mert ax öléte igaa, a neki minden ea ember körűi alárendelvo vagyon. Ea épen axon te-rtlleten hová i\jjal mutattunk boto\joaült. A tudományos Némotoraxág, ex a thoorotious nép, a tudomány által okaxorüon, aaámitva praoti-eusaá ia lott. axonfelül, hogy axollomi oreje előtt log-féltékenyobi) asomaxédai i* tiaxtelettol meghajolnak. No tévcaaxük o példát ia axemoink elöl, a no lágyon nevoléaUnk iránya annyira matoriália, midőn még a axollomi non plua ultra nem mögöttünk, hanem jól előttünk áll. Hogy ex igy van elég legyen ax önhiedelombo ringatottaknak osak axt felemlítenem, hogy noküok atyját phiioaophiánk sincs még, a áuibár a század elején már mutatkoztak o tudomány körUl mozgalmak, ámbár *r. egyezménye* böleaéaxot kVül HftiSRyi érdemel nem mulandók, Sxontagh (iuaxtávéi nom her-vadandók, mindamellett vau-e si^jft böloaeloti iskolánk. 114 frigy kórdoxhotnök azt a tudományok többi ágai felöl, midiin mi logköxelobb áll hozzánk költóaxotünk • cin tisztult eredetiségéig. Nom nézünk mi azért aötét üvegon, som nöra nagyítjuk n valót, do kétségbe aom oaünk, aöt sok romónyokot kötünk különöaon ax utóbbi jövöjéhox. Exekután ha egy pillanatot vetünk nyilvános ólotünkro, a múltban látnunk koll, hogy a thooroti-cuaok a késő históriai korig lo practicua statusfórfiak is voltak, a a lövő ext várja kölönöaeu jelen átalaku-láai opochánkoan ax ifjú nemzedéktől. Nem a gasdagaág, anyagi korlátlanság, a axü-lotés ulönyeibon okaxorütlen eíbixakodáa, obből folyó dülyf, nyeraeaég, kaaxtaxorüaég azon oaxköa, molyel a lmzán sogltoni, ügyeit omolnílehot, hanem a tuao-mány komoly, sxorény. holyxotokot érdekeket felia-morö és ogyoxtotö önxotlenségtf ax, melynek odahatni mint minden polgárosodott államban, ugy Itt la hivatása a nomxotot jólétre omclvo boldogltni, annak használni. Alkotmányos e nép a minden lappangó haroxai után ia élvexetobo jő annak mit a logfolaöbb holyröl blxtoaitának. Hogyan loheaaen pedig alkotmányoa népet kép-xolni — ha doua ox maohlnává aülyodni nem akar — tudomány nélkül — érdjük a mogaaabb tudományokat ? Hiszen hogy kftaol maradjunk képxelhelünk-o önkormányxatot o nélkül? Hol a nép önmaga gyakorolja jogalt, ott ax ékes-sxólláanak tág tére nyílik. Ax ékoaaxóláa pedig oly tudomány, mely fogalma körében tartalmazza a többit mint aegéd iamerotokot a bölcxéaxottöl ax államtudományokig. '' Ila tohát alkotmányosak voltunk vagyunk és leazünk, .axon ia kell iparkodnunk, hogy legtöbbon önállólag ia gondolkoxxunk, a minden dunagogiának exáltal elejét vogyük ; mit iámét ugy vélekedünk el-órhotni, ha többen vagy aránylag oíegon képcaitvék orre. Ext olérnl ugy hiaaxttk ha a magasabb tanulmányok Iránti hidogsógot és köxönyt lptoaasük, s nom engedjük axt mit apáinktól örökül nyortünk a materiális irányban olvoaani. Mind a két iránynak megvannak fény éa árny-oldalai, egyiknek ainos kixárélagoa jega tulnyomó-ságra, a paraloll köat koll engedni ifjúinknak kikép-zéséro holyot. Hogyan ? Ext fojtogotnl magunknak a jövőre fen tarjuk. RENYI. Legyen fcornalukolánk. Edxett testben leltetép éax éa lakhatik ruganyoa lélok. Valamint a magára hagyatott növény elfajaik, ugy a hanyag teati ápoláa ia, axomoru kövotkexmé-nyokot von maga után. Mart tény, hogy a tcrmóaxet nom adott mindnyájunknak egyenlő teatalkatot, nom ia lehotünk mindnyájan egéaxaégoa testtel megáldva; hisx semmiféle toromtmény sincs annyi betegaégek-nok alávetvo, mint épen ax ombor, do épen axért la vagyunk gondolkodó éaxaaeUéa sxabadakarattal fel-ruháxva, hogy tudjunk magunkon aegiteni—a ninoa ia főbb kötoloaaógünk, mint egésxségünkot megörixni a testünket edzeni — ideértve a axellem müveléaét ia. A mi a toat müvolóaét llloti, ahnak módját köny-nyen feltalálhatjuk a toru.s iikoliban. Oly intéxot ex, moly mlg egyréaxröl a teatet „(Ibi — » ezáltal a vérben lappangó kóroa nedvoket in sokszor kiküszöböli, hasznos idtítöltéa a azolleroro nózvo ia — inert annak nomee élvezetet nyújt —- a elűzi ax unalom poroséit ugy, mint *<>krnáa tlvornyáa gondolatokat. Ax ember nem tudhatja miféle veaxélyokbe jöhet, például: tlix, vix, rögtöni megtámadás — a más ofélo bajok igen könnyön érhetik az embert, mint halandót — a ha — foltoaxem, teati ügyeaaé* elegendő aa ily axorenoaétlonaég elhárításira — na nincs ügyességünk — ugy áldoxxtul eshetünk} holott a sxollomét éa toatét ogyaráni képexett ember — máaok előtt rettentőnek látsxó bkokat, felfogva annak egéax horderejét, aokaxor, s caakia teati ügyoaaégo ,álUl ?yÖxl le. Vogyünk oaak egy kla példát. ngrAnlst Ka oatröl Budára átmonet a oaolnak felfordul — ki uaxni nem tud, ha rögtöni segély nem érkezik, as beleveax. Ellenbon, ax uaxni tudó — mert ea már gymnaatika — hidogvórrol beugrik a vlxbo, is puff: kiusxik a partra. De nemcsak ilyesmi, hanem más számtalan jó oldalai vannak ily intéxotoknek, molyek aa illető alapszabályokban feltalálhatók. Axért — miután ogy jó hirbon álló a e réaxben tapaaxtalt ur. axon kedvexö igéretot tévé e Unok kiadó hivatalában, hogy ö késs, ha a kanizsai ftatalság áldozattal járulna ily iskola alapításához, a» Igazgatóságot — illetölog vezénylőtől: d 1 j nélkül átvállalni | ex oly nomes és lolkos ajánlat — mit el nem fogadni nem csak nem sxóp, do illetlon ia lenn<». Fel tehát ifjú nomxedók I mutassuk meg, hogy a magyar kebel minden jó és nomes ügy iránt fogékony; mutassuk meg, hogv mi som akarunk hátrább állnia külföldnél — hol Ily 1 ntéxetok napi rondeu vannak. Alapítsunk tehát egy torna-iskolát, mert exáltal magunknak ugy, mint hazánknak la hasxnálhatunk — ha rá kerül a sor I Végre, felkérjük e lapok tok. Hxerkeaxtö-aégét ea ügybeni értekeséaoket bocaea lapjába felvenni. Addig ia ! Iaten áld meg a magyart I ARANYOSSY LAJOS. Mohára, axept. 8-án. 1804. Kóaxioa axilárd faxblró ur aa itteni táraadalmi élet egyik éroahetŐ axükaégén aegiteni akarván, a már többsxör olojtott Kasxino ügyöt iámét felkarolta, a lüabb indítványa axorint, roinóljük, hogy léteaülnl ia fog. Hlaz a mostani helybeli viaxonyalnkat nom ia lehet táraxdalmi életnok novezni, mert úgyszólván a hány ház, annyiféle sxoktára osxlik ; do tán jobban fejoxom ki magamat ugy , misxorint oly elvontan élünk egymástól, mint ax araorikai ültotvényoaok, kik caak néha árintkoxnek egymáaaal. Nem kétlem hogy föaxolgablró urnák tett indítványa alkerülnl fog, azért; mórt a köxvotlen érintkexéabo áll ax ügyvédekkel a több értelmes ogyénekkol kik axivoaou hajolnak azavára; ha a Kaaino ügyébon más tenuo haaouló inditványt, bixonyoaan kinevetnék: okkép caak ia föntebb érintett Inditrányoaó remélhet alkart. Alakult itt már néhány év óta U—4 Kaaxino egylet do mindannyi megbukott, mort mindegyik axélaöaé-gokre hagyta magát ragadtatni: as egyiknek e^yébb ao volt cxólja, mint a kártyaasztalokat körüllopni, mig a másik „polgári-kasxino-egylot" cximet vévén fel, — a pesti nKomhallou hox hasonlított, hol az esxinecaero caak a körül fordult mog, hogy monnyi-órt kél a gyapjú, gubaea atb. A Kaszinónak sokkal magasztosabb oxélja van, a kizárólag se vétkes játék-tany^jávA nem aljasulhat, so pedig koro«ki>del«»l gyül-déül nem sxorulhat össze. KlIOYERAY. Epon audientiát nyert folyamodásom, minők követkoxtébon sétálni kexdék, midőn nagy rohammal --ki, tán a nagy Napoloon ? —Nom, a háx- naeaternok ax ö feleaége. — Nem megmondtam — rikáoaolt fülöt vegy-bontó hangon — öxo, Horr von Sándor, a .lanaktich ur U hallotta. Ez alatt tul^donképon Jakabfi lott trtve. . — Mi Ixy ? — kérdé Sándor. — Mi baj? mindig lehajigálni ax úrfi ax ablakon, s moat a máaodlk omelotbo oaett le a virág. — Kár axért a axép virágérti— aohajta Sándor. — Aax aaa ur, ki ott moglaklk, aat ixoni, hogy, b* még egyaxor behajít a axobájába olyan komiax virágot, — hát akkor minden tanulóját önro usxitja. — No do no ordítson oly rémitönt — mondám. — Mit, még maka is boaaél,--Tognap aom fixetett a kapunyitáaért így axtán mog voltam fogva. — Tudja mit háxmeaterné — f,xóltain — ma monjon maga a zugligetfte, — a aztán ón eroaxtem be a kapun. Akkor kvittek loaxünk. — 0, én aa urfival soha aom loaxok kvitt. — Kjrtya be igaxa van,— gondolám magamban de nom szóltam. — Át adu a lovelot Irénnek ? — kérdó Sándor. — Igon. — S mit válaaxolt ? — Semmit. Exon kérdésére Sándornak, köxönaégi''sen ox volt a felelet. A háxmeaterné papucaa hátaó réaxén megfordulva elhagyá axobánkat, miután Európa mindon nyelvén különféle tituluaokat fűzött babérként fejeinkre. Exon acona mindea nap axinro korült, a ax olöadáson ml voltunk a nézők a egyaxorsmind a mü-kcdvolök. No do mondom, miolött ol aütnök töltaük meg a--No gondoljuk azonban, hogy én itt mozsarakat akarok elaütni,alig lesz egy rájtpájcali csattanás, mert mondom csak kisobb kelUinotienaéfolm akarom leirni. Miután Sándor Oaxai kiaxámltá, — terméaxotea hogy a felaöbb mórtan aegélyévol, hogy a hol harmadik emelet van, ott második a a hol ox ott elaönek is kell lonni — elhittük. Sxnllman pedig kijelentvén, hop aa első oinelot a lűdöaxivattyu tápláláaáért alkalmasabb omberi lakáanak mint pinoxe vagy ólnak meg voltunk győxödve, hogy ott nem--hanem emberek laktak. Mint az ogésx városban axokás volt, ugv itt is ax első emoletet a második a axt a harmadik- alá épitették. Épon axobánk alatt, a máaadik omeleton, egy nyugalmazott vármegye tiaxt lakott, — ki hogy ne unatkozxók, ogésx napon át pudlikat dreaairoxott — a ea ofcból vagy tix exon mognovexott állat különféle fajtáiból, lakoxott vala, — s axokat ax ő diákjainak vagy tanulóknak novozó. '' - Folytatáaa következik. Villanyk&k. Lányka kigyúlt, piros arexod mint hiynal hasadáaa : Elv, axony pirja, avagy mondsxa s^emérem-o az ?... A asép rózsa letört, a nap meg elűzte a hajnalt: Lányka, te ia horvadsx axintolen arcaod igon 1... Tán a betogaóg ? — Nem.. Kora halott? —Nom felelt nincs: Oh, tudom, ugy arexod, lányka, örök halavány 1 A.a x o r e 1 e m. Bár mily axép a (n űmöl0, éretlen osak keaert az: Hogy megért keajirübb ia leaxen a axerelom. V. > Seb. Láad, ha kcxedro vágax, bár mi voaxélyes, n, x , ldöve''- Bégyótyul maidan, aobholyo szint'' elenyéaz; Míg a baráti víazonynál, rxüdbe ha kia aebot is kapsx Nem gyógyul bo soká, és helye megmxrodand I Elkéaett jutalom. Mert Kari tudta nagyon, hogy a jó tettel Jutalom jár: Jót tott hát, — de miért késik a várt jutalom ? Hirek ós események. /\Tanüg yi é r to s 11 é a. „A nagy-kanizsai gym-nmiuni- éa f«Vl • mi tanodáknál" a heiratások as 1804— B-ik tanévro f. évi szent. 28. 20. és .V) ik nap-jin türténnok dólolőtt 9— 11-ig a délután 2—4 éráig. „A fülvéti és sorosa\javitási vizsgálatok" azon ta-noncaokkal, kikre néava oacn vizsgálatok azükaége-ickal rouUtkosnak, ssintén ama három nap kitűzött éráiban fognak tartatni. „A gymnasiumban a Undlj" félévre 4 p. frt. a „boirntási" podig, mit csak más tanodából jött ifjak fisotnok, egéss évre 2 p. frt. „A föelemi tanoda" alsó osztályában a „boiratási-díj egéss évre 60 u. kr. folsöhb osztályaiban podig 1 u. frt. „E dyak a beiratáskor bofisotondők." Ason „fő-elomi Unoncaok," kik magukat a „boíratáaidijból" fülmontetni ohsjtnák, a t. cs. városi hatóságtól tar tosnak .aaegányaégl-biaonyitványt felmutatni."A nm. m. kir. helytartó tanácstól leérkezott tanodal törvé-nyok hatályánál fogva a tanulónak szállást fogadni vagy változtatni aa illető Ignzgatóság bolcogyozéso nélkül nem saabad. A Szentléleknek (Innopélyes ss. mise áldozatul való sagitségÜ] hivása ok«. 2-án fog történni. Kelt Nagy-Kanizsán saopt. 18-án 1804. — KÖnnyo Alajos igazgató. /S. A holybcli kegyosrendi szőrzet oddlgi tagjai kŐsŐl néhányan elhagytak bennünket. T- Wertlor Mátyás gymnasiumi igazgató, kinek irodalmi működéséről e lap olvasói is moggyőzödhottok. Sátoraljaújhelyre neveatetott ki olomTosst. igazgatójának. T. Konca Nep. János házfőnök Korponára tétotett át főnöknek; a t. Janky Károly növ. pap, ki eddig itt mint fiancaia nyelv tanára is mttköaött, pedig Lévára tanárnak. Hésaént illetőleg Jeles Igazgatói eljárásuk, részint saelid tanári bánásmódjuk réssént végre a kitűnően aaorotetro méltó közlekedésük által a vároa polgáraival ezek szeretetét nagy mérvben magukhox ragadák, mi aa elválláat őaaiotén fájdalmassá tetto. — Köszönet várasunknak tett fáradó-aásásalkértl Logyonek ugy saorottctvo ul helyükön is mint voltak városainkban. — Háafönökűl a kös-tiaatoletben álló — mint hírül vovök -- a Irodalom-barát t. Borasay Klok, ki már városunkba mégis ér-keaott, noveztetett ki ; gymnasiumi igazgatóul pedig a már ismort tovékony, orélyes s lapunkból ia ismeretes Irodalmi férfiú t. Könnye Alajos (Vi\jtl), kl eddig mint tanár működött itt olismerőleg; tanárokul t. Illésháay János, s Magyar Oál>or papnövondékok küldöttek kószánk. — Üdvözöljük őket körünkben s igen óhajtjuk, hogy roményblmbólnk fejlesztésében mint oddig is, sikerről müködjonok, hogy intésotűnk nevo a nagyobb gymnaaiumokban ia aértetlon meg-őriateaaék, mind podig hogy a ló esamék kivitelében melyeket lapunkban mogponditünk, mind eddig is, segédkezet nyi\jtani sziveskedjonek 1 . A Lakatos Sándor, több magyar táncsok szer-aője — kit a hírlapok u(ján eléggé iamorünk. s jo-lanlog kanissai lakos — mint halljuk egy gyakorlati könyvet ád ki „Táncstanitáal utmutató" caim alatt; mely is rövid idő alatt napvilágot látand. Ez Igon örvendotes jelenség, miután as addigi tánoatanitók-nak ilyen magyar nyolvon irt „Tánozoktatásl könyvök" nem volt; egyszersmind na irodalomban egy hésagot fog betöltoni. SxivUukből kivánjuk, hogy derék táncsmüvéaaüuk o hazafias a nomos vállalatát méltó alker koronáaaa. Votoran müvésaünk élotczélja volt mindig, hory táncaunknak alapot — a annak a Megérdemlő méltóság- s kollemol megszoroaao, egyúttal M illemsaaUAlynk számára is utat nyissou, hogy nsmosak aa elsőt de aa utóbbit ia mindon tánostanitó a müveit oml>er — aajátjává tehesso. — A t. oa. kö-aönsóg ssives pártfogásába ajánljuk a dőrék művészt a fáradozását. A Ajánljuk aa Illőtöknek figyolraébo, hogy a holybcli olemi iskolaháxat járdástul s árkostul együtt megtekintsék s a szomszéd israo. kösség épülotévol összehasonlítsák s aaonnal kiviláglik, mi a kivánni 115 »> valé de még as is, mi a kűlömbség a helybeli Israe-hta község s városunk közt. (Jleküldetett.) A Lapunk múlt számában említett Zöldfakert kivilágítása — szép idő kodvexéso mellett mogtör tént mondhatjuk, hogy páratlan volt, H00 lámpán felül égett s a magyar czimor és bachus képek tündököltek. Vendég sok, A zeno, szolgálat s az ogésa olrondozés körül a legnagyobb pontosság tanúsíttatott. A Voltunk oly aaoroncaésok az itteni ifjúság álul rendezett színi előadást megláthatni, — ml minden tokintetben dicsérjük a szorgalmat s bu«-galtnat malyot a főbb osatályokba járó ifjúság cs ügyben kifejt, csak as a megjegyzondönk, hogy a .női szerepek — mégogysaer oly idős hölgyöknek valók; tohát csélssorü lonno, oly darabok választása — melyben az igon ifjú hölgyök koruknak megfelelő ezorepeket játszhatnak. Mint halijuk, o társaság a „Zöldfa" teremében fog egy előadást rondoznl as ittoni gymnasium javára, ea szép — s kivánjuk is, hogy teljesüljön; az uj nemaodék e haladási vágya — hazánkat szép jövövol kecsegteti. A Mult napokban néhány vidéki kocsi érkecett ido — a tulajdonosok sajnálUk az istállópónzt megfizetni, a sznbadban háluk a piacion s oly jól aludtak , hogy as egyiknek két lovát ellopták. Erro astán ráillik, hogy: „aaokéren ment, gyalog Jött." A Hallomás szerint nohány előkelő hölgy, hangvorsenyt szándékozik rondezni jótékony cxélra — adja Istonl A dalárdáról is beszélik, hogy egy dal estélyt fog adni; tehát mulaUágról mindig van gondoskodva. A Egy rablót hoaUk be a kat. rögtönitétő biró sághos, nevo Kia Jóaaef, vasvári szülotés — bizonyosan rablógyilkos. Kaposvár. * IJjjabban adakoaUk, és pedig : a gymnasium épitéséro, Sohwoy Foronca 6 fr. Somogyi János 4 fr. Schiller Incao 6 frt, o. é. A folsaoreléare : Farkaa Jánoanő 0 frt. Marko-vicli Adolfin 6 frt. Hoohreiter Adlga 2 db. cs. arany. Kiss Gábornö 6 frt. AJatkbvíta Uyörgynó 10 frt. Scliwal Foronca B frt. Oav. Bogyai Sándorné 2 db. os. arany. Kemény l''álné B ft. Somogyi Jánosné 2 ft. Gáspár Monyhártnó 2 db. esüst 1 frtos. gf. Somssich Imrenö 100 frt A felszerelésre összesen begyült eddig; 8 db. 1 frtos; 18 db. hassas; 2 db. 2 frtos; 38 db. cs. arany: 1294 frt 00 kr. o. é. * Ugy halljuk, hogy Lakatos Sándor, a dunán-tuli korűlet egyik nevesebb s régibb Unczmüvésae, legkösolobb önálló munkát ad ki arról, hogy kell a magyar táncsot a szívbe és lábba beolUni ? mindon-esotro nagy héaagot pótló mü less. mert e téren irodalmunk nem a leggasdagabb. A darék Unesművéss a tél egy réasét Iámét Kaposvárott töltendi; tehát lábak késaüljetok. '' * Legközelebb Bogláron levén, a fogadó előtt egy lotolopedott nő a férfi caoportot pillantánk meg, nem a logirigylendöbb holysetbon , Moaaairől jött utasok loíietnok — gondolánk, még egyik helybeli polgár mogsugU, hogy azok blaony nem máaok, mint ....... ~ '' "W diatralisták." Per amorem dei 1 Iloglár, éa aainéaaot hol ha minden műértő a kéaael-lábbal éa pénzzel bíró birtokoa bemogy ia, alig fedezik a kivilágítást. És ők, a hősök még is letelepedtek, e\játsaanl Bánkbánt Homoot éa Júliát knkoricaa, töltött kápoaata és pala-csintáért. Es azon vándor moly, mely aa irodalom éa inüvóaaetot őrli a provittcaiákon, a leginkább tavasa-aaal rakódik lo a helységekben, mint a bodobáea. laton védjod mi magyar hazánkat! 1 • Hire iár, hogy Szupor társulatát Saigotlé váltaná fel, ki hissaük. * Annyira már még is montűnk saopt köaepén hogy 3 krért vehetünk ogy fej azőlöt, moly még min- joloniog Veasprémben vau; kötve dig olyan savanyu, hogy a mint mogkóstoltad elkea-desz vallani. — I''atti hangversenyoi — illetölog Ulmanné), kivel utazik, — jan. 7-től, i»i»r. 7-éÍ£ 221,81)6 frankot jövodelmoatek, mely ÖsssegMil Biüxrlre 10,000 Belgiumra 24,0001 Anesterdámra 46,000, Kölnro 7O0O stb. Frank <slk. Emlitott művésanő kilencaven na(> alatt hatvanszor énekolt és 80,000 frank lőn salátja. Erről aztán ellehot mondani: ezüst — csengő hang. — A fojtóköh (szamár) hurut, különösen » gyermek-világot os annyira zaklató betegség gyógyítása, aa oddig ajánlott számtalan saerek egyike általa som akart sikerülni. Most legújabban felfedezték, hogy a légszess tisztittás alkalmával felszálló gőzök belehcllóso azonnal enyhltöleg hat, s a kellc-motlen hurut, a légsaeszkészltésnél tett két vagy bárom ily látogatás után olttfarad. Még egy kísérlet sem volt hatá^Ulan. — I)r. Wid Albert Münchenben egy oaalhatlan bisonyosságu számológéppel bir. Igy p. u. nyolca számot ugyanannyival 16 násodpercs alstt szoros. A gépezet; moly noha ion hibáaltat kereskedelmi hiva-Ulokban, mathomatikusok , csillagászok sUk előtt nagyérdekü lőhet. Nyílt posta. A. Ujs!éatki JUrJ ik önt, krtllsoUiiyál mUf tf jtit WluU-•U ul kostánk K K-naks Ueati m*g Istea I a iMSaaaf olifki tm^jom k»-•«ri nem lenne. I). J-urk i Kom kapank >UmiI T K.lr><lr« : örrrud mk • döla As borkariul tx-xof » Jult-ast vlskar* -icut m«ut otr vl^an. .B»!»mo» ilma.* K/hl tlIys Után. »''. (t-uaki Kó«win«tUl m«gk»ulitk Kr. .tktljro : LanUU elfutjuk , klvUtktU taljr-Ujllk . M. Ji .A > ip nAUl'' aanak IduH^b a ti.1 f.*Juk A^rl Mrdi Kn, flu-c, rtfjr loAay t i(«n a< uUl*4. .Klfojfjrott a bor.* Sok s ölSaga <U fájlalj* art, v aaoaban ntm j-V ,K«n«|; klacaalt.'' Ha On a klilUUat U''TÍjr.ta, »»álimk K...-Í t *J<l''f «l''f iáink vsa. ,Klrr»Ult etr«c/.* lllauny alrrpUlt 8 I • krxauuter •ialil \ lov«Ul auuak I turbón eUgott ik , areikápál visssa f«rj»k küldeni. 8. I''-nak : Mikor ludnlaak, kova mennek, —- nAg uvafnuk ■«u taiUuk, <1* elmmnck. J-nak 1 a luMcat mit (lásliit van , advStlttOakrl -UMJ ,k 6-rc vártuk önt. Iy.* Ji, d« naf/on W»»u nckttnk fcArunk nUat G. J-nak i lav.Ut n< m kaptak, kiitSnb^n UUJuáiiak volna i y> tesi mlt*gy»»eT legalul kasdani. FelcUia azerkoHxtíi :'' R01K)Z ISTVÁN" Gazdtisági tudósítások. I>''s|) -Ktnlis«, szept. 20. Oabnaáraink a nagy ssállltraányok követkoztébon ongedtok, különösen n busánál volietö észre; as árakat igy jogyoszük: Buz i 8 frt. Uoss 2 frt 10—20 kr. Árpa szép 1 frt 60 kr. egésa 2 frtig. Zab jó minőségű 1 frt 20 kr. A bor-üslot élénk. Kapoavár, szopt. 10. Eaő, meleg nap, hűvös — — harmatos ójok, ködös reggolek váltogatják egymást Hogy jó borunk legyen, már elhegsdülto aa. Dávid; megköszönjük, ha tőkéinkről a bajor le nem rothad. Ssilva, nagyon kovés; dió még kovos«bb j a téli gyümölcstermés épen Ily mostohán ütött ki. Félünk, hogy aa éjszaki, kömény aaelok, hideg éjaaa-kákra kora dér követkealk, mi nálunk még nagy károkat okoshat a kint Uvő veuményekbon. Makk aok bolyon bövon; igy gubava ia. Siurjit wég több lott, mint olöszéna és kitűnő jó. Az oleségár pár krt omelkodotti abiir ára azonban jól folssökőtt 7—8 fton ia vosaik akóját a tavali lx>ruak de láttunk 10 fton ia eladni. Saéna mázsája: 80 kr. (m. p.) \ na Árverési hirdetmény. (1-8) Somogy megye polg. törvényszékének, mint telekkönyvi hatóságnak riaslrői kőabirré tétetik, hogy Folly Imro Kaposvári lakósnak felperessége alatt Knldrovlcs György és nejo Kaposvári lakosok elleni követelése fodozéséro leaá-logolt és a Kaposvári közsog 800 saámu tolegjegyzőkönyvében I. 1—4 rend aaámig foglalt és bíróilag 6000 frt. kr. o. é. becsült Ingatlanok Kaposvár kőaségbon a helysainén f. év Octobor hó 8. napjának reggoli 9 óráján — mintaa első határnapon — elárveatetni fognak; a második árverés idő, ha netán aa elsőn vevő nem találkosnék. i. évi November hó 8. napiának reggeli, 9 órájára a helyaainéro kitüaotik, aaaaí hogy okkor fennobb kijelölt ingatlanok n becaáron alól is eladatni fognak. Aa árverési feltétolek a törvényszék Irodájában mindenkor megtekinthetek. Ke|t Kaposvárott Augr.sat hó 30.-án 1903. > : i 8ot»togfMyy« t»roinyttih> mini t«Ukktnyri KatMfr Ginkor, káv<5 én mindennemű fllwerfólék leszállított áron kaphatók Rosenfcld Sándornál N.-Kanlzsáii f-i c . » "•• . . i» I ,> l i } ; ,. ssinte ott Petróleum iá.mpá.k légnagyobb vÜa»*tákban, kacatok mellyek nz eredeti gyári árszabály szerint adatnak. E lámpákhoz val<í vizfchórsígll Tetroleum fontszám és mázsaszám kapliatd. Malom bérlet! Hassinyai urodalomhoa Urtoaó, Torceci faluban létoaő, 4 kerékre járó alul oaapó malom, lakó háaaal kerttel és hozzá Urtoaó 1 hold aaántó földel f. évi Oktobor hó 1. tői kosdve bárom egymás uUni évekre bérlotbo adatik. E bérlotot kivoni kiváokoaók, 200 a. ér. for. aor péna letétekáhea kőtő-loatotnok, moly árverés folyó hó 26. a föntmogjegyaett uradalmi irodában délutáni 4 órakor Urtatni fog. Itassinyán Szoptembor hó 10.-áa 1^04. Hékn Lajos, Szabad jogi árverés! Hassinyai uradalomnak helyben lovö korcsmája— melléképületekkel kerttel és hoszáUrtosó 2 hold szántó földol 1 évre, f. é. l-s« Októbertől, bérletbe adatik. Mely fc-vorés o hónap 26 én bérlet letftelo után a helyben Uvő hradalmi iródában megtartatui fog. „megjogyjsenl való" hogy Hassinya vásárhelyre omulvo, és csatondő át 4 vásárral bővitvo vagyon. Raszinyán Sseptombor hó 11.-án 1804. ^ Han Lajos, számUrtó. <4 ur. i»> Hirdetvény. (1-3) Tóth Ferenc* hitelozöiuek összehívásai Somogy magyo polg. törvény-»*ko mint telekköuyvi hatóság részéről köshirré tétetik, hegy Uá^l Alajosnak Tóth Fcrancs elleni keresetében a kielégítési végrohtytás utóbbinak a Kaposméről 79 Ss. t-i. könyvben T 2003, 2000, 2011 ót 2013 ház ». alutt hologyzott szőlők-böli réssbirtokára elrendeltetvén, az árverési feltételek a a kielégítési aorrend megállapítási tekintetéből hitele»őknek tárgyalási határnanul f. évi October hó 17. napjának roguoli U órája kitüsotik; mire hitelezők aszal hivatnak mog, hogy mog nem jslunésok őseiében s fonnebbi ügylotok bíróilag fognak mcgállanltatni. Kgyssersinlnd felhívatnak mind nsok, kik a kijelelt birtokhoa igényt tartanak, azt a fenobbl határidőig ido bojolontoui sieBsenok. , , Kaposvár August hó 20. 1804. Somogymegye törvényetéke mint telekkönyvi Aatótdg. Árverési hirdcimény. (1-3) Somogy megye polg. törvényszékének. mint telekkönyvi hatóságnak résséröl köshirré létetik, hogy Gazda Borbála tikosi lakósnak felitereaaégo alatt Vid Ferenos és neje jtikosi lákósak elloui követoléso fedoséséro lozálogolt és a Tikosi község 27. ssAmu tolekjegvsŐkönyvében I. 1—2 od. ssámlg foglalt éa bíróilag 300 frt kr. o. é. becstflt ingatlanok Tikos köxségbon a helyssinén f. év October hó 8 napjának'' reggeli 0 óráján — mint as első határnapon — olár-verettetni fognak) a második árvorési idö, ha nótán as) elsőn vevő nom talál kötnék, f. évi Nuvouibor hó 8. napjának reggeli 9 órájára a helyszínére kittl-sutik, assal hogy ekkor fennebb kijelölt ingatlauok a beesáron alól is oladatni fognak. As árverési feltélo^k a törvényszék irodájában mindenkor megto-kiuthetÖk. Kelt Kaposvárott August hó 30.-án 1804. Somogymegye töi~vényitéke mint telekkönyvi hatómig. »l Hl h Ml Hirdetvény. Kovács Feroncs hitelozőínok összehívásai Somogy uiegye polg. törvényszéke mint telekkönyvi hatóság részéről köshirré tétotik, hogy Vojnek Aunánuk Kovács Fercncs ellőni keresetében a kielégítési végrehajtás utóbbinak az Audocsi 00. s*. t. j. könyvben 1—6 rendszámig bejogyzett birtókára elrendol-tetvéu, árverési feltélotok s a kielégítési aorrond megállapítása tekintetéből hitoleröknok tárgyaláai határnapul f. évi Ootobcr hó 29. napjának reggeli fi óri^a kitüzu''iU ; mire hitelezők azzal hl vatnak meg, hogy meg nem jolonéaök őseiében a fonobU ügyletek bíróilag fognak meg állapíttatni. Egyszeramind folhivatnak mind azok, kik a kijelölt birtokhoa igényt tartanak, azt a fennobbi határidőig Ide bejelenteni sieasounek. Kaposvár aug. hó 24. 1804. (2—3 ! Homogymeyyt lörvényttéke mint telekkönyvi ha4ótdg.'' mV„ Hirdetvény. Ilávorka Jóasef és nojo Neisor Teréz hitolezölnok összehívása! Somogymegyo polg. törvényazéko mint telekkönyvi hatóság részéről közhírré tétetik, hogy LŐrinos Mártonnak, Hávorka József és neje Neíaer Terézia elleni keroaotében a klolégltéii végrehajtáa utóbbinak a Kspoavárl 30. as. t. j. könyvben I. 1 — 4 rendszámig bejegyzett birtokuk elrondeltetvén, aa árverési feltétl). k a a kielégítési sorroud megállapítása tekintetéből hitelezőknek tárgya-Üfígjíatáruapul f. évi Septombcr hó 30. napjának raggoll órája kitüzetik; miro hitelezők *isal hivatnak meg, hogy meg nom jelonésök eaotében a fouuebbl ügyletük bíróilag fbgnak inog állapíttatni. Egyszersmind felhívatnak mind azok, kik a kjjololt birtokhoz Igényt tartanak, att a fonnebbi határidőig ide b^jelonteni sioaaenek. Kapoavár augusst hó 22. 1804. 8) Somogymegye törvény tté ke mint telekkönyvi hatómig. Árverési hirdetmény. ?nv. Balogh József hitelozőínok öaazohlvása! Somogymegye poly. törvény-széke mint telekkönyvi hatóság réazóröl közhírré tétetik hogy h bem t. Edétek Balogh Józaof elleni keresetében a kielégítési végrehajtás utóbbinak a Kapuvár 76 ss. t. j. könyvbon I. 1-7 rondszámlg bejegyzett réaablrtokára elrendel-tetvén, az árverési Voltételek a a kielégítési sorrend megállápitáaa tekláUtéWl hitelezőknek tárgyalási határnapul f- óvi Szeptember hó 29. napjának reggeli & órája kitöretik; mire hitelezők azzal hivatnak mog, hogy meg ttom jelenéaök esetében a fonnebbi ügyletek bíróilag fo?n*k megállíttatni. Egyszersmind felhivatnak mind azok, kik a kijelelt birtökho* Igényt tartanak, azt a fenebbi határidőig ide bejelentőid siessenek. Kaposvár aug. hó 17. 1804. '' Somogymegye törvényttéke tunit telekkönyvi hatótág. Somogymegyo polg. törvényszókének , mint telekkönyvi hatóságnak részéről közhírré tétetik, hogy Hagasits Sándor Kaposvári lakósnak felpoieaségo alatt Csapó István A. Visnyei lakó* olleii^ követtléso fqiczéséro lezálogolt és aa Alsó Visnyei község 23 és 418 irÍÁmu telek jegyzőkönyveiből! foglalt és biróilag 376 frt. kr. o. é. becsült ingatlanok- A. Vianyo községben a helyszínén f. év September hó 24. napjának reggeli 9 óráján — mint az olsö határnapon — elár-verettetni fognak; a második árverési idil, ha netán ns elsőn vevő nem talál-kosnék, f. évi Október hó 24. napjának reggeli 9 órájára a holyssinéro kitüzetik, •tsal hogy ekkor fennobb kUelölt ingatlanok a beesáron alól is oladatni fognak. As áfveré8ÍvfoltétdIeW a törvényszék irodájában mindenkor megtekinthetők. <»'' Kolt Kaposvárott augiutua hó 31. 1804. (2—3) '' l'' Sotnogymegye Hit vényeié ke mint telekkönyvi h<ttómig. > . , \ Q Pap Jánosné Domonkos Juli v hit •luzőínek összehívása I Somogymegyo Klg. törvéoysséko mint telokkőnyvl hatóság részéről közhírré tétetik, hogy itnoitkóa Jánosnak Pap Jánosné Domonkos Júlia vlloni keresetében a kiolé- titéae végrehajtás utóbbinak a KapoamérŐi 16. sz. t. j. könyvben 1 rondszámlg sjegysett. birtokára elrendeltetvén, as árverési foltótolek s a kielégítési sorrend megállapítása tekintetéből hitelozőknck tárgyalási határnapul f. évi October hó 16. napjának reggeli 9 órája kitüzetik; miro hitelezők azzal hivatnak meg, hogy *u*g nem^elonéaOk eaotébon a fennebi. ügyletek biróilag fognak mog állapíttatni. Egyszersmind felhívatnak mind azok, kik a Ji|jololt birtokhoa igényt tartanak, azt a fommbbj hal^iidőig ido bajcloqteni aiesaenek. Kapésvár aug. hó 23. 1804. (2 — 3) Sowoyymnjye (örvényttéke miw< telekkönyvi hatóedg. i Ml Hirdetvény. Báíogh Mlháfy és Sámuol hitelozőínok öaszohlváaft! Somogy WOgye nolg. törvényszéke mint telekkönyvi hatóság részéről közhírré tétetik, hoffy fcpltwr Sámuelnek Balogh Mihály éa Sámuel elleni keresetében a kloUgitésl végrehajtáa utóbbinak a Moeaoládi 21 és 87 ss. t. j. könyvben I- 263- hr. éa I. 1 — 12 rendszámig bejegyzőit birtokára elrendeltetvén, az árverési foltékalok a a kielégítési sorrond megállapítása tekintetéből hitelezőknek tárgyalási határnapul folyó évi Sseptombor hó 20. napjának reggeli 9 órája kitüzetik ; miro hltolozÖk azzal hivatnak ineg, hogy meg nom jolenésök eaotében a fonnebbi ügyletek blróilsg fognak megállaplttatnl. Egyszorsmlnd felhívatnak mlnds*dk, kik a Vijololt blrtokhós Igényt tartanak, azt a fonnebbi határidőig ido bejelenteni siossonok. Kaposvár, jullus hó 22-ón, I80''i. (8—!}) Somogymegye törvényttéke mint telekkönyvi hatóság. Hl V, Ml Hirdetvény. Barcs Jáuus hitelozőínok ösazohiváaa I Somogymegyo polg. tőrvény azéko mint tolekkönyvi hatóság részéről közhírré tétotik, hogy Kosenberg Jánosnak Barcs János ollóul keresetében a kielégítési végrehajtás utóbbinak aberzenozoi 42. ss.t. j. könyvbon l rundszámig lnyogyzott birtókára megtartatván, a kielégítési sorrond megállapítása s a vételár felosztása tekintetéből hltelo-zöknek tárgyalási határnapul f. óvi Soptumbcr hó 30. napjának reggoli 9 órája kitüzetik; mire hitelezők mog hivatuak. Kaposvár aug. hó 24- 1804. (2 — 3) Somogymegye tör vény tté ke min< telekkönyvi hatóedg. mSUIALL JÓZNÉK, Í\S ZOTTI, (iVOlK.V, kárpiton aaztalüs MHstnlon- én kárpiton bútor rnktárunV.at n legolttébb lendllitott áron. A t. cs. közönség arra figyelmeztetik, hogy mindon más rakhelyeo M én nevem E^tl alatt elkészült kárpitos munkák nom nálam készültek. Ugy szinte található nagy minémüségbon elkészült ffatona roatAk a legjobbakból és elválaltatnnk minden o szakba vágó javítások illetékes áron. Lakásunk van a Mag) or-ntc»a elején 7G0 (u 763 M. alatt * Zöldfa- vendéglő kütelóben. (ö—lO) Néhány fanoncz felvétetik. Alulírott vas- és norinbergl keroskedésébo nohány tanonca, kik ele-gondő iskolai ismerottel bírnak kedvező foltitelok mellett felvétetnek. (2-8) Ungcr yrlncz, vaskereskedő. Bérlet Vasmegyében 4800 holdból álló lUltavári urad alom, és 1800 holdból álló Potyi puszta, ogyütti vagy külön, fundus instruotuasal. a Sopron kanl»ai vasút vasvári állomásától, mindegyik csak ogy órai távolságban feksslk, bérbe adandó. — A bérlonl kívánók bővebb felvilágosítást nyerhetnek Baltaváron Zalabéri Horváth Ferenoa tulajdonos uraságnáFsKomólycsaen, vagy levél Altsü. Utolsó posta /.alabér. '' V (8_3) Bérbe adási hirdetéa Nagy-Kanlzsa városával határás Horniúh helységébon as urasági koroi-mánok átellonébon közvotlonal a fő-országut mellett álló cserepes Tj épölM boltja h eKe». lakhelyl.ége JövÓ hx. Mihály naptdl keidve egy Vagy tőbb évre bérbe adatik. Bővebb utositáat ad az illotő tulajdonos Bour Jó»ff tanító ur 8oriuiUon. (2—2) Jószág eladás Bakonakon, a 7 számú ház melléképfllctokkel, 11 hold erdő 21 hold stántófölddel együtt, folyó évi oct. 2.á„ a többet ifiérőnek - Bakónak községházában eladandó. Ér-tokezhetni levélben is, a jó.záglulajdonoanál Thunhardtíi, Antal urnái lettben, utolsó posta Alsó-Londva. (3—8) í Wajditó J<5s»of kiadó la})- és nyomdatulajdonos Nngy-Kaiiiauáa. |
