Zalai Közlöny 1884 027-034sz április.pdf - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Nagykanizsai Kistérségi Adatkezelő Rendszer

www.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	9.39 MB
Keltezés:	2009-11-10 10:36:48

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	2011
Megtekintések száma:	7674
Leírás:	Rövid leírás \| Teljes leírás (561.61 KB) Zalai Közlöny 1884 027-034. szám április Zalai Közlöny Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap 23. évfolyam A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: SAflr-KAJSIZSA; 1884. április 3-án. ffén írre...... 8 fit íéi é\\rt ..... 4 , oefrj-fd érre...... 2 , Egy nám 10 hr. HIRÜETÉSEK S hasábos petítsorban 7, maiodsro: 6 • minden további sorért ler NYILTTÍBBEK soronként 10 kiért rí\'-tetnei; Ifi Kiuciifei illeték minden egyei biru.»-iésért 30 kr. Itetrxtdó. Hnazonharmadík éviolyanL A lap szeliemí részét iHető köilemfi-Dyek a srerkesxtőb&z, snj-asi részét illető köfleménYek pedifc kiadóhoz bénueatre intézendő* : NAÖT-KANIZRA Wlsillesnáz. BéraentuUen levelek csak ismer, munkatársak tó! fogadtatnak »1- Kéziratok rlaaxa nem kuldeUek A nagy-kanizsai .Kereskedelmi Iparbank\', .nagy-kanizsai önk. tttioltó-egylet\', a .zalamegyei általános tanitóteatfllef, a . nagy-tawiisai kisdednereló egyesület ¦, a .nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet,a .soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai kWválasrtmíny\' hivatalos lapja. HetenklDjl kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. A chocolade egészség ellen. Haszonlesők gyárából kerülnek ki egészség elleni chocoládé-féle czukor nyalánkságok. Ártalmas testanyagokat kevernek azokboz, hogy tetszetős szint adhassanak azoknak, de azért is hamisittatnak némelyek által, hogy olcsó keverékekkel nyerhessenek 4nlyt, lélekismeretességre nem gondolva, semmit sem törődnek következményével, csaí erszényük teljék. Hasonló esetet olvastam a .Zalai Közlöny 26-ik számában és e körülmény elég indok, arra, hogy felvilágosítással szolgáljak a t. cz. olvasó közönségnek. A chocóládét, a chocoládé-féle ezukorsüteményeket némely gyárosok téglaporral, miniummal, czinó bérrel hamisítják, mert e bárom tárgy tetszetős szint, de egynttal nagyobb súlyt is ád a tömegnek; mások lisztet, borgonyakeményitőt vegyítenek hozzá, hogy a tömegben nyerjenek ; és ismét vannak, kik a cho-coládéhoz gilisztaszert, higanyt — édes higanyt — adnak és elnevezik .giliszta chocoládénak;" s végre vannak, kik elromlott, elavó-sodott ezukorsüteményeket használnak hozzá, hogy ezen is túladhassanak. És mindezek által oly talajdonságot nyernek azon készítmények, melyek nagyon is snlyosan támadják meg az egészséget. 1. A tégla por, hogy nem gyomorba való, azt minden magyarázgatás nélkül könnyen belátja az olvasó. Feltételezheti pedig, hogy nagyon is ellenségesen fekszi meg a gyomrot 2. A mininm — ólompor — méreg, mint óiomkészitmény, éppen oly ellenségesen támadja meg a bélszerveket, mint a czinober. 3. A czinober higany-féle készítmény. Fordulnak elő esetek, hogy a czinóbert magát is meghamisítják téglaporral vagy elkeverik mininmmal 4. A lisztes keményítő annyiban nem egészséges tárgy mert könnyen okoz székrekedést. 5. Az elévült, avas czn-korsütemény^ekben, nemcsak hogy penészgombák léteznek, sőt vaj és tejsavat tartalmazni, melyek hogy igen is komoly betegséget keltenek, ez kétséget nem okoz. 6. A giliszta chocoládé giliszta ürömpor kivonatot és higanyt szok tartalmaznak, pedig a giliszta ürömpornak elhibázott adaga ép oly ártalmas az egészségre, mint a higany. A chocoládé, mint cznkorké-szitmény épen oly hajlandó romlásnak indulni, mint a többi sznkorsü-temény-féle olajos, vajas állománya hosszabb, helytelen tartogatással szinte megavasodik, megkapja eszerint a penészgombákat, a vaj-, tejsavat és így anélkül válhatik egészségelleni czikké, hogy ezen állapotnak előidézéséhez szándékos hamisítás járult volna. A most elsoroltak lehetővé teszik, hogy az e lapban felsorolt chocoládé által történt megbetegülési eset igaz, tehát, hogy a kérdéses chocoládé csakngyan hamisított, szóval : egészség elleni készítmény volt, mely méltán magára vonhatta a törvényhatóság figyelmét és felbuz-dithatja arra, hogy a mikép az orvosrendészeti tudomány elóirja, .a cznkorsütemények, mint nyalánkságok minden évben orvosrendőri vizsgálat tárgyát képezzék." A felemiitett hamis tárgyakat mint egészségelleni keverékeket nem épen nehéz kinyomozni, csak módját kell tudni. Megreszelünk például egy adag chocóládét, vagy ha apró a készítmény, akkor megtörjük, ebből egy púpozott evőkanálra valót elkeverünk \'/, liter hideg vizzel, sokszor fölkeverjük és ülepedni hagyjuk, leülepedvén figyelembe vesszük az ülep szinét és határozunk. — így példánl: Ha a vastag ülepnek tégla piros szine volna, agy nem lehet kétségünk a hamisítás felett, fellehet pedig tenni, hogy az üleptalapja, mininm vagy a czinober keverék, mert ha ilyen félékkel hamisítva nem lett, ngy az ülepnek fakósárga a szine. Eszerint aztán kérhetjük vagy nem kérjük a hatóság beavatkozását, mert első esetben elodázhatlan szükséges a vegyelemezést megejteni. Ha liszt vagy keményítő által lett volna hamisítva, akkor veszünk egy púpozott evőkanálra valő porrá, reszelt, vagy tört chocóládét és meg-j főzzük \'/, liter vízben, azon forrón megszűrjük s azonnal hozzá öntünk valamelyes jodfestvényt. Ha \'tisztet vagy keményítőt tartalmazna, akkor a viz többé-kevésbé kékes lesz, ellenkező esetben barna-sárgára változik, És ha e kísérletek által a színben változás nem történnék,de tudjuk, hogy élvezése betegséget okozott, még nem mulasztják el a vegyi elemeztetést, mert tartalmazhat higanyt, mely a színben változást nem okoz. A chocoládénak, a chocoládé ezukorkáknak olcsósága is gyanút kelthet és méltón figyelmeztetheti a törvényhatóságot a hamisításra, mert amikép mondám, elvegyítve lehet az, elavult, avas ezukorsü teményekkel, is, melyek penészgombákat, vaj- és tejsavat tartalmazhatnak. A megtörtént baleset és erre vonatkozó figyelmeztetésem szolgáljanak okul az orvosságra olvasóközönségünknek. TERSÁNOZKY JÓZSEF, Kaniss&járá. orvosa. A sümegni tisztújítás után. Megtörtént s biró stb. válasz-tis f. évi márcz. 29-én oly példás rend és csendben, a minőt értelmes polgároktól előre lehat lirni..__ Kondor József bíró és Fácdl Antal városi pénztárnok, kik a tűz próbát három évi erélyes működés és odaadó szorgalommal kiáltatták, egyhangúlag njból megválasztattak. Helyettes bíró Kovács Mihály szintén egyhangúlag választatott meg Pressing József előde helyett, ki a több éven keresztül viselt tiszt-Bégről visszalépett. A másodia helyen ajánlott biró jelöltnél általános ,nem kell, nem kell !* hangzott rögtön ; ennek oka a dolog természetes kifolyásából szokott származni. Nem nevezünk meg senkit csak magáról a tisztségről hasolattal szolgálunk. Mintán az ujonezoxás Sümegben 1884- márcz. 31. illetve felszólalás után április 1-én kezdetét vette, eszünkbe jut az ujoncz katonáról ismeretes elbeszélés, ki azt hitte, hogy ő az őrház végett áll őrt s nem az őrház van ő végette. így van sok ember, kik azt hiszik, hogy a hivatal csak ő értök van s nem ők a rajok bízott állomásért Ki ne emlékeznék a régibb sótisztek, postamestereknek közmondássá vált gorombáskodásukra? Ekként állunk község és kis városokban is, hol nem vész el egyhamar a megtörtént cselekmény, ismerjük egymást nem vagyunk sokan. Az a tisztviselő szolgálja a reá bízott ügyet rendesen, legyen eréiyes szeresse, követelje a rendet, de el ne kapassa magát a helyzet uralma által, mert ez burjánt terem. Azután értelmezzük a szót, teljes értéke szerint Ha Sümegh város megtalálta a maga embereit, vagyis a három évvel ezelőtt megválasztott bíró pénztárnok eljárásukkal bebizonyították, hogy ők legjobb meggyőződésüket követik, melyre a váiasztók helyeslése a felelet, ebből nem lehet ait-kovácsolni, miként az őket megelőző tisztviselők nem tettek eleget kötelességüknek. Hogy megfelelteit, azt a legnagyobb rendben talált számadások eléggé igazolták. A közönségnek csakis a bánásmód nem tetszhetett — im tanúbizonyságul a ,nem kell" kiálltás még három év után is. Különben ehhez hasonló dolgok nem közérdekűek, térjünk vissza, hogy a város képviselő testületébe nj tagokul Somonyi Mihály kir. járásbiró, Surgóth Miksa ügyvéd, Tóth József molnár (gyám) és Szas-mány Ferencz földmives beválasztattak. Jó akarat, jó szándék meg van, virágozzék az ipar, Isten áldást adjon a veteményre: haladás és helyzetjavulás következik. KRÓNIKÁS. A párbajról. IV. Mi • teendő? Előbbi czikkeinkben kimutattuk, mily esztelen és a XIX-ik századhoz mennyire méltatlan szokás a párviadalom. Voltak talán, kik megjelent cikksorozatunkra kicsinyelve, mondottak kritikát, törekvéseinket .hasztalan erőlködésnek, .üres szószaporítás nak" nevezték. Megengedjük, hogy a mi szavaink sokkal kisebb sulylyal birok, érveink sokkal gyengébbek azon kitűnő férfiak érveinél, melyekkel e nevetséges előítéletet ostorozták és ma is ostorozzák. De viszont meg vagyunk győződve, hogy a társadalomban, azon társadalomban, — melynek érdekeit képviselni kötelességünk, mi is tehetünk valamit. TARCZA. Meggyógyulás. (Beszély.) — Uram senkit sem bocsát maga elé — monda nyersen && inai, az ajtóba állott l nem valami nagy illedeinmmel vizsgálta az érkező öreg arat. — Még saját nagybátyját Bem? — kérdi at idegen — Nagybátyját?......Ezersser bocsánatot kérek, sietek bejelenteni nagyság ódat. Két perez múlva vissssjőtt a szolga, bevésetté az Öreg nrat az elóiaobába ¦ mély tisztelettel emelte félre as ajtó szőnyegét. — laton hosta, kedves nagybácsi! — Ki áhá egy hang as érkező elé, de a ki a homályos szobában senkit sem Iát hatott. Majd félrehúzták as ablakról a selyem függöny! e a nagybácai végre fölismerte unoka-öcsét. — Ugyan mondd csak Ervin, miféle pimasz ssolgád van neked ? — Károly as, nj komornyikom, — felelte Ervin könnyedén. — Ugy ? — Hit as öreg Ferencz bora lett? — Kiadtam neki as utat. — Hogyan? Elhalt atyádról maradt a en tiszteletreméltó örökséget elküldted? — Uagyon lassú volt. — Mert te vagy tőreim ellen. — S töifldig aat akarta, hogy neki legyen i\'gazs. — Minthogy igaza is volt; de te néha bohókás vagy. — Bátyám I — Minden himeiéa-hámozás nélkül kimondom, ifja ar. Nekem is van egy igen kellemetlen tulajdonom, mely szerint véleményemet igen őszintén s nyiltaa szoktam kimondani. Én igas. neked komor és ssémbes gyámod vagyok, de hát te is oly élettel meghasonlott, világtól elidegenült vagy. Mi ugy latsaik, mindketten oly tétlen bábok vágynak, kiket a szeszélyes sors tetszése sserint hány s vet. Azért is ísedd össie most magadat s ha tudsa, hajlgas reim türelemmel. Nem akarok én abba a tárgyba bocsátkozni, hogy mily köayörtelenség volt tolod el-tasztaoi magadtól as öreg embert, ki téged egykor térdein riogatott a ugy szeretett, mintha saját gyermeke voltál volna, kinek élete — mondhatnám — össze volt a tiedde1 nőve, a elbocsátottad azért, mort néha alkalmatlan volt reád nézve. Ebben a teki- étben nem akarlak birálni, de menthetetlen az, hogy gyámoltalan öregségere nem voltál tekintettel. — Emberszerető heve elragadja önt kedves bátyám a hamar itói felölem. Én as öreg Fcrenczrői gondoskodtam ; bankáromnak utasítást adtam, hogy évi fizetését haláláig pontosan szolgáltassa ki. De lássa kedves bátyám, nem állhattam ki tovább, nemcsak emiitett két gyönge oldala volt as, miért én őt magamtól elküldtem, hanem jelenléte nagyon ellenemre volt, magam sem tudom miért. Mindig ugyanast & régi kopott arcsot látni; igazán szivem égessen beteg volt már tóié. Csupa unalomból fogadtam fel Károlyt. Igas, hogy es talán meg is lop, de bát mégis uj a lomban azolgál ki, de bát mégis csak más arcs van eléltem. A nagybácsi gondolkodva s magában morgolódva járkált a szobában fel s alá. Végre megfordult ¦ kérdé: — Ervin, rosszul vagy te, ugy-e? — Rbssul vagyok? Ugyan, hogy jöhet a) bácsi üyen gondalatra ? (j— Hangod oly bágyadt és fátyolozott, vonásaid ingerültek,egeszén halvány vagy — és még csak most keltél föl ? Az egészséges ember nem fekszik 9 óráig sz ágyban. — Attól függ, mikor fekszik le. En as éjjel tárasaágban voltam. — S hol ha ssabad kérdeznem ? — Néhány jó barátommal az „Olaszban" mulattam. — Na, est gondoltam, — mond a nagybácsi haragosan csóválva meg fejét. Minden figyelmeztetésem és kérésem ellenére is egészségedre törsz, elpazarlod a drága időt s legjobb ifjai erődet. Hát ugyan mivel foglalkoztál valaha életedben komolyan? Mint valami lapdát hajit téged egyik nap a másiknak: s neked csak az a gondod, hogy mindeniket haszontalan mulatsággal végezd be. — Ah, mennyire irigykedem Önre, kedves bácsi, hogy még boizankcdoi is tud némi csekély dolgok felett. A nagybácsi merően néiett ocs- ceére. — Ugy — monda — te is egyike vagy azoknak, kik as életét megunták. Kiégett vulkán! — ön megint nem ért engemet\' nagybátyám; én érsem magamban, hogy bennem minden tevékenységi erő meg van s én ast szépre, jóra és nemesre nem tudom értékesiteni. Én ugy képzelem, hogy as idő mostani posványos állapotában,-melynek holt tükrén egyetlen friss hullám sincs, minden igyekezem, minden férfiaa tevékenység lehetetlen. A közönséges miodennapiasság bő légköre nyomasztólag fekszik a valódi életen s elnyomja a nagyratörekvésnek minden csirája:. A vén idő moat leült a ásítozva, lankad tan néz keresztül a jelenen. As ifjúság, melynek kellene pedig a szellemi világ élesztőjének lennie, vagy haszontalan, éretlen tettekben csapong, vagy sivár unalomba van merülve. Mozdulatlanok vagyunk, nem éppen erőtlenségből, hanem ugy, mint a íeláncsolt, ki sok időre elfelejti tagjainak használatát Én nem tudok többé sem örülni, sem bosssn-kodai, de kétségbe sem tudok esni. Rég meg kellett volna halnom, ha as, mit ón, kedves nagybácsi, nekem oly keserűen szememre vetett, ei gémet mint valami galváni inger föi nem élesztett volna. A nagybácsi egyre gondolkosóbbao s nyugtalanul járt körül a szobában. — Foglalkosol-e még a senével, festészettel s egyébb tanulmányokkal. — Minderre nem is gondolok. Kedvetlenségemben mindentől undorodom, a mi nem as élet igazi javán, tartozik. A nagybácsi most egy könnyű fordulattal a városi újdonságokra vitte a beszédet s nemsokára el is taposott. E reggeli párbestéd Óta igen komoly és gondolkodó lón s nagyon óvakodott as eféle ujabb eszmecseréktől. A nagybácsi zárkózott s visasatar-tóskodó magaviselete nem maradhatott sokáig elrejtve Ervin előtt. Meg is kérdezte dgysser ennek as okát — öisintén meg keli vallanom — monda a nagybácsi — nekem mindkettőnkre komoly aggodalmaim vannak. Vagyonom nagy részét oly bankháznál helyestem el, mely a fővárosban a legjobb hitelű s legszilárdabb volt; minthogy a föltételek igen kedvezők voltak s akkor még legkisebb gy»nu sem árnyékolta a Msalmat, a te egész vagyonodat is ott ht..j estem el. Most ast irja nekem egy barátom, hogy arról apónsüzleti házról oly hírek kezdenek keringeni, mintha bukás ssélén állana. Mit gondolsz ? Hátba elmennék magam, hogy a dologról bizonyosságot szerezzek s végső esetben megmenteném ast, a mi még megmenthető. — Amint akarja kedves bátyám, — felelt Ervin gondtalanul. A nagybácsi elutazott, de mielőtt még levelet irhaiott volna, elterjedt a hír a bankház teljes bukásáról. E szerencsétlen hir nagy rémüiéet és kétségbeesést okozhatott, ha csakugyan valónak bizonyul a következményei az ország egyik határszélétől a másikig terjedhettek. A nagybácai nemsokára visszatért a Ervint merev mozdulatlanságban találta. A fiatal ember csendes, néma volt, de a helyzetei, melybe jutott, mégis kellemetlennek találta. — Kedves Öcsém — monda az öreg ember szelíden — kétezerén en érsem szerencsétlenségedet, minthogy némi tekintetben én vagyak annak okozója és szívesen igyekesaém a vessteséget helyre pótolni, ha saját vagyoni helyzetemet is a legnagyobb zavarba nem hozta volna ez a csapás. De hát mit használ már minden panaszkodás. Ki kell gondolnunk valamit, Ervin gondolkossál komolyan. HD820NHABMADiK ÉTIOLTAM ZALAI KÖZLÖK Y APEIL1S 3-án 18W. Mi a teendő tehát, s mit tehetőnk mi e visszatarthatta árrat szemben. Ha azon czélból alakulhatott, társulat, hogy a lovagias elégtétel ismert formája felett őrködjék és szigornan Ítéljen: mért ne alakul hatna egy kör, melynek meg a: volna elve: .semmi körülmények közt párbajt nsm vivni. Azt hiszszük, hogy ilynemű törekvést szívesen üdvözölne minden mivelt, komoly ember és örömmel állanának ez elv zászlaja alá mindazok, kikben van nemes érzés és igazságszeretet. Tndjnk jól, hogy az ily czé-lokra törekvő egyéneknek tömérdek akadálylyal kellene megküzdeniük. A páros viaskodás dicsőséget hajhászó s előbbi czikkeinkben jellemzett Suszterek kétségbeesett harczra élesítenék uyelvöket. De az mindegy. Ha a sajtóban van lelkiismeretesség, ha a hírlapok nem akarják elfeledni, hogy ók a társadalom képviselői s igy a párbaj ellen minden erejökből küzdeni kő-télességők: e nemes czéln egyének törekvéseit pártolniok kell s minden hatalmukat arra használni fel, hogy e kör minél szélesebb terjedelemben működhessék. A tapasztalat igazolja továbbá, hogy nagyon sok tflzesvérü fiatal ember már esak^azért is ,szerez" magának egy-egy párbajt, hogy nevét a hírlapok közhirré tegyék s hirdessék: „Lilíomfy Athanáz véres párbajt vívott* és igy tovább ! Mások meg csak azért is szerétnek ilyen párbajos ügyekbe belekeveredni, hogy magokról beszéltessenek. Mily jól esik, ba a hírlapok aztán hozzák: .Zendbeguz Árpád éz Tihaméry Leonidás közt fenforgó ügy lovagis nton elintéztetett.* Ezzel szemben teszünk egy in ditványt, melyet a hírlapok ha elfogadnak, meg vagyunk győződve, hogy a párbajok ,statisztikája örvendetes számarányt fog matatni. Indítványunk ez: 1. Soha, semmi körülmények közt ne említsük fel lapunkban leendő, avagy már megtörtént párbajt. 2. Ne engedjük meg, hogy a verekedni akaró felek becsületöket a lapban .tisztázzák.* 4. Ne fogadjuk fel a már megtörtént párbajnak közhírré tételét, ily alakban sem: .a mai napon lovagias uton elintézést nyert\', csak azon esetben, ha az ügy \'Wnden párbaj nélkül — annak rendje és módja szerint intéztetett el. Tessenek indítványunkon gondolkodni s ha jónak találták, mindjárt gyakorlatilag is használni. Igen pompás recept ez! 1 B. Törvényszéki csarnok Jegyzék a nagy-kanizsai kir. tőrvónyízák büntető biróaagná! 18S4. április hóban leendő végUrgjaláe ós Ítélet-hirdetésekről. Április 2-án. 386. B/84. Sikkasztással vádolt Keglovics János -elleni bűnügyben végiárgyaláa. ...... 390. B/84. Vétkes bukással vádolt öoldschmidt Bertalan ellesi bűnügyben végtárgyalás. 445. B/84. Hatóság elleni eróaiak. kai vádolt Bogdán Fióri b tanai elleni bűnügyben végtárgy. 736. B/34. Nagy Pingor János a társai elleni bűnügyben III. bir. ítélet hirdetés. 914. B/84. Németh Anna ellem bűnügyben III. bir. ítélet hirdetés, 812. B/84. Kamenícs Lénárdne elleni bűnügyben II. bir. Ítélet hirdetés. 813. B/84. Őiv. Mészáros Mihályné elleni bftnügyben II. bir. itélst hirdetés. 814. B/84. Varga bálint s társai elleni bűnügyben II. bir. ítélet hirdetés. Április 5-éo. \' 497. B/84. Súlyos teati sértéssel vádolt Kovács Foranea s társa elleni bűnügyben végiárgyaláa. 4336. B/84. Lopás bűntettével vádolt Márkán Gábor s társai elleni bűnügyben véglargy. 832. B/34. Bonyai János elleni bűnügyben III bir. Ítélet hirdetés. 854. B/84. Sény: 919. B/84. Ifj. Nagy István bűnügyben II. bir. ítélet hirdetés-Április 19 én. 775. B/84: Gyilkosság \'kisérletéTol vádolt Fiiszár János ellen; bűnügyben végtárgyalás. 796. B/84. Gyermek ölés bűntettével váróit Daoics Berta elleni bűnügyben rSglargyalas. 943. B/84. Bsláas György elleni bűnügyben III. bir. ítélet Jbirdetés. 926. B/84. Kis István elleni t>0>-agyben II. bir. ítélet hirdetés. Április 23-án. 648 745. B/84. Becsület sértés és magánjak megsértésével vádolt Hermán Tamás s társai elleni bűnügyben vég. tárgyalás. Április 26-án. 859. B/84. Lopás bűntettével vádolt Toplek Jóssef elleni bűnügyben végtár. gyalás. 941. B/83. Szándékos emberölés bűntettével vádolt Takács Gábor elleni bűnügyben végtárgy. 906. Súlyos testi sértés bűntettére! vádolt Kovács Jánoa (Ritect) elleni bűnügyben végiárgyaláa. Április 30-án. \' 755. B/84. Halált okosósulyos teati sértéssel vadult Tulok István s társai elleni bűnügyben végtárgyalás. A nagy-kanizsai kir. tr\'Ssék mint büntető bíróságnál 1884. évi márcxius 30-án. PLÁNDEB GYÖRGY kir. trvezéki kiadó, mint irodatiazt. miklósi, körülbelül 6 — 8 évas. A koca! \|egy ferde társadalmi fogalomnak áldoca- kerjkei térd felet; mentek keresztül lábán. Á vigyázatlan kocsis elfogatott. Aa ügy rendőrségünknél folyamatban van. — „Zala" laptársunk legutóbbi számában figyelmet keltő v. csikkben erősen szembe vagdalj* a n.-ksntsaai választó kerület azon függetlenségi válasz tóit,kik sakarlatos elvűket a habarékpárt. tat való egyesülései teljesen feladták. Az a csikk nagy megszivlelést érdemel a dolgok jelen álláspontján: Valószínűleg mi is szólunk mj 1 e tárgyban. - — Tarosunk mérnöki hivatala nak szíves figyelmét két körülményre kérjük! Némely ntczában, p. a Kisfa-ludy-n cza felsó felében, ahol a víznek nyílt csatornán kell lefolynia, gyakran tapasztalható, hogy a víz tovább nem folyhat, megpeshed a különösen melegebb időben egészségtelenné fertőzötté teszi a levegőt. Azon kivül egyik, má aik ház előtt már csakugyan botrányos rosz a járó, ügy hogy kissé sötétes időben vagy síkos úttal veszélyessé teszi az arra járást. Szükségesnek tartottuk azért felszólalni. Tndjnk ugyan, hogy az ez iránti jelentés tétel a kapitányság dolga; de mikor azoknak meg máskép ia roppant sok a dolgnk 1 I Hírek. Az uj évnegyeddel ismét elöfzetést nyitunk lapunkra s fölkérjük t. barátjait, hogy körűkben terjeszteni szíveskedjenek I Részünkre! a küszöbön levő követválasz-tás mozgalmairól igyekezünk olvasóinknak társadalmi lapunk kSré-Jánosné elleni héz képest minden pártállástól men-bünüjíjbon ii.bír. itáíot hirdeti. < ten hű képet nyújtani. 874. B/84. Giber Ferencs b társa j Lapunk előfizetési üra homlokza-ellení bűnügyben IIL bir. ítélet hír- \\ trin Olvsshatö. detóa. Aprii 9 ét következő napjain. 572 B/84. Lopás ét orgazdaság Ezúttal azon t. megrendelőinket te, kik meg hátralékban vannak, a hátralék szíves beküldésére kérjük. bűntettével vádolt Novak Vinose L tái-bai;högy a további küldés Iránt a kiadó életpályád folöl; közelebb értekein! fo gok veled erről. \\ Midőn néhány nap maivá Lüél ! visszatért s nagybácsi, az még mindig komolynak, de mar határozottnak ta Ulta. A szalonka-vadász. (B«azélr.) Irta: Tölgjesy Mihály. Várkon; i Tihamér az agy nevezett irigyelt férjek sorába tartozott. Tán mondanunk lem kell, hogy est a boldog állapotot leginkább nejének köszönhető, ki egyike volt a főváros legszebb asszonyainak. Ee idossermt boldog basaséletének már harmadik évét éli, s miután folytonos élvezet folytán még s méz ii elveszti édességét, taa senki sem fogja különösnek találni, hogy Tihamér barátnak a házasélet mézes köcsögei mellé már egy kis profán szórakozást is megóhajtott. Egyszer miért miért nem? tán az örökös otthonulés miatt "értől uláat kapott. As orvOZ koiaolynak ulalta a bajt t nagyobb testmozgást ajánlott. Ez képezi magyarázatát annak, hogy Tihamér meglett férfi létére vallásának csapott föl. Vadászat alatt azonban őnála nem kell aaokat a nyaktörő1 parforoe hajszákat érteni, mik a magsa ariatokriczia ki-vakságon kedvtelését képezik, sem azokat á nagyobb szabása medve vadaszatokat, mik már a trónörököst mulatságok keretébe >s beválnak: ó csak afféle kocza-vada« volt, a ki esetleg egy kis testmozgással .is beérte. -Idővel azonban mind jobban beleélte magát Nimród nemes mesterségébe, s a mikor egyszer egy csapat veréb kosé t durrantva vagy hat darabot ssétsaio elleni bűnügyben végtárgy. 668. B/84. Lopíb vétségével vádo.t Hreacs Péter elleni bűnügyben végiárgyaláa. Április 16 án 615 B/84. Hamiaeakü bűntettével vádolt Bezoicza GrySrgyné elleni bűnügy ben végtárgyalás. 694. B/84. Hatóság elleni erőszak bűntettével vádolt Golecr János elleni bűnügyben vágtárgy. 669. ;B/84. Hivatali sikkasztásul vádolt Fried Qyu-a elleni bűnügyben végtárgyalás. 875. B/84. Szakály Andor bűnügyben II. bir. ítélet hirdetés. 901. B/84. Horváth Ádám bűnügyben III. bir. ítélet hirdetés 918. B/84. Kovács Andor a társai.eller/r.hünügyben IIL bir. hirdetés. elle József Ítélet szárnyakkal látott maga elé hallani: kegyetlen vérszomj egysierre fölébredt benne s megesküdött szent Habertre,hogy most már a nyalnál alább meg aem álla podik. Esküjét meg is tartotta, mert nem volt ezentúl as az istenáldotta nap, hegy egy-egy termetea nyulat ne hozott volna haza vadász-zsákmányul. . Neje, a szép Uiga, egy ideig csak tűrte a dolgot, de mikor lattá, hogy férjs ss Örökös vadászatok miatt már öt íp elhanyagolja: tőreimének fonala ketté szakad V s hevesen opponálni kesdett. De Tihamér ráae.hederített. A menyecske most dnzsogáara fogta a dolgot, aöt már a sírásba is átcsapott, de Tihamér kóssivét még ea sem volt képes megindítani. Sót még neki állott feljebb, — Igazi Xaatippe vagy, a ki még est as ártatlan kedvtelésemet is el akarod rontani, — monda keserűen. — Te meg elég önsé vagy, hogy mindig esi k s msgsd kedvteléseit tartod szem előtt, — felelte Olga szintoly keservesen. — Olga, e vád épp oly igas\'alan én irántam, mint méltatlan te hozzád, — erélyeakedók Tihamér. Mert nem tartom e szem elűtt a te kedvteléseid épp ugy, sőt még jobban, mínt az enyéim e kei? Nem tartok-e a tekedvedértáHaodŐ szinháti zártszéket? Nem áll-e rendelke zésedre állandö kétfogstom ? N-m foghatsz-e társaságokat s a minap is aem adtam-e a te kedvedért egy épp oly fényes, mint köluégee estélyt? — Mind igas, de . .. — Piralhataz kedvesem, hogy még ily csekélység miatt Is fel tadsr szólalni. Vége következik.) hivatal tájékozva legyen! a szerkesztőség és kiadóhivatal. — A gyermekek közt városunkban nagy a halandóság. Leginkább a sarlach és roocaoló toroklob szedik áldó zataikat. Páros Endre, köze. tanítónak egymás u\'án bárom gyermekét, legn\'óbb pedig Németh Ignác a, népiskolai igazgatónak legkisebb fiát ragadta el a halál. Vigasztalja sújtott .alkokét az általános részvét! — Ima könyvek. Hasvéti ajándékokul ajánlunk ritka nagy választékú r. kalh. imakönyveket; melyek Wajdits József könyvkereskedésében olcsó árért kaphatók. — Díszes esküvő ment végbe áz isr. templomban m. hó 30-án délután 4 érakor. Ekkor esküdött holtig tartó hűséget Schreyer Berta k. a, dr, Schreyer Lajos városunk jeles orvosának kedves leánya, dr. W i a 4 e r Vilmos árnak. — BátorfiLajos,a .ZslaiTan&gy* szerkesztőié m. hó 30 án lábbaja miatt kénytelen volt a topliczai fürdőbe menni. Kívánjuk, hogy jó eróben térjen körünkbe vissza.. — Egy Igen régi konczert he gedii, van Wajdits József könyvaxereske-désében ela-Uera letéve, ára 50 forint. — Azon chocoladé, melyről műit számunkban emlékeztünk még, vegyele-mectetvéa, kiderül, hogy a lelkiismeretlen gyártók mind merő szemetes részekből áliitották ki, L azon kivül a hosszas állás folytán beállo\'-t vegyi hatások alatt oly bomlások következtek be, mik az azt egészségre nézve károssá tették. A ¦ őle roazal lett gyermekeknél azután semmi komolyabb baj nem jelentkezett. Országos vásár leia Nagy-Ka nissán, f. hő 7-én virágvasárnap utáni hétfőn. Gúny versek bocsáttattak világ-gá az lnkey-párt s kiválóan annak függetlenségi elvet tagadott vezérférfiai ellen; melyek most egyes kapukon és falsarkokon olvashatók. — Városunk szépül. Ugy halljuk, hogy a Bahocbay-féle hassal szemben álló Lovák-féle telken emeletes ház építtetik. — Gyászhír. Zsuffa Pál kegyes-rendi tanár f. hó 1-én Nagy-Kárólyban Ihunyt, —Kele György kottom jegyző lapunk egykori munkatársa, eljegyezte Rozea! Mór ottani vasnti és körorvos kedves, gsép, müveit lelkű leányát Sseiinát, Isten áldása kísérje szép frigyüket. — Egy gyermeket tipraíott el, csengeri-utcsában f. hó 1-én Weisz nevű fuvarozónak egyik kocsisa. A szerencsétlenül járt gyermek horválssent- — Dühöngő háziszolga. Vasárnap ! vagyis márczius 30-án Csernésel Ferencz Kosenberg Weíisch hásÍBiolgája alkonyatkor ittas állapotban hasa érkezve s kapubejárat alat levő szobája ajtaját zárva találta s mivel ennek kulcsát rögtön meg nem találta, oly dühbe jött, hogy az ajtaját döngetni és feszegetni kezdte atléta erejével azt be is feszitette, azután pedig az emeletben levő nócselédeket akarta megrohanni, hogy hova tették szo ba kulcsát, de ezek előtte az ajtót bezárták, mire az is döng tni kezdte. Az idő közben értesített .rendőrség srámsserint három, megjelent s a lépcsőről Qsgy üggyel bajjal levesették, itt azonban tragacahős vérszemet kapva z egy keze ügyébe került kaszát faikapva, oly ellenállást fejtett ki, hogy három ember nem bírt vele, mire még három jött segtUégre. de Csernésel anyira elbizakodott atléta erejében, hogy mind a hat rendőrrel felvette a harcot Mig végre kölcsönös meg sebesülések után a kassát eldobva s pinczébe futott, ott már semmi éles szerszámot nem találhatott, miért is kőire ssoritva elfogták és bekisérték. — Most egy el;\'re a kórházban heveri ki szenvedett sérüléseit. — Egy uj Schenk Hugó ki azonbru egyelőre vérontás nélkül végzi üzelmeit, f. april hó 1 én a helybeli kapitányságnál egy már felig elvirágzott hajadon jelent meg azon jelentéssel, hogy bizonyos Sohr Károly nevű. fiatal kéményaeprlí-lege\'n vny e! ismerkedett meg Veszprémben, kivel ugyanott már meg is tarioita el jegyzését," eljegyzés után utre keltek, hogy Csurgón a boldog vőlegény állítólag elnyeri önálló kéményseprői állását elfoglalandó ott megtelepedve a még boldogabb menyasaonyt oltárhoz vezesse. — Itt Kanizsán egy éjjel megháltak, reggel 9 óratsjban a ssökefürttt vőlegény eltűnt ¦ csupa elŐvígyázatbőI magával találta vinni a nőnek 150 forint készpénzét, viszabagyve eljsgysett menysszonyát, ki most kisirt szemekkel átkozta a kis (sőkefortű kedvest, ki Őt ily rútul rá-izedte. — A rendőrség a gaz csalót erélyesen nyomozta, — az eredményt még nem tudjak. tává egy szép jövőre hivatott, tehetséges eV lelkiismeretes fiatal kös-hivatalnok. Baké hamvaira! — Ama páébajjal különben különös végzet jar. Ellenfele is, M. F. polgári iak. igazgató, a párbaj után mindinkább meghasonlott magával össze vissza barlangolta a környék hegyeit z rövid időre rá kitört rejt a az elmebetegség s ma is a bndapesti lipótmezői téboly-dában van. — A beteg vér. Ha a tápláló anya gok vérré átváltozása nem rendesen megy vé^be, akkor e becses életnedve vegyi állapota eltér a vér természetes alkatrészeiül b e korcs vegyi állapotnak gyakran oly betegség a következményei, mint a gőrvély, tuberoulosia, somörfélék s több más súlyos bajok. A vér e megromlásának fő okai először is: azörőklékeny-ség, mivel az utód már rosz vérképző szervezettel jő a világra; vagy másodszor — a ez a leggyakoribb ok — a hibás vérképződés helytelen vagy könnyel mű életmód által idéztetik elő. De azokon kivül, kik saját hibájuktól ¦ a jód és higany stb.használatával veszték elegóaesé-ségöket, még azok is, kik Ülő életmódot folytatnak (hivatalnokok, tudósok, egyes mesteremberek stb.) s a szabad levegő j keveset mozognak, toábbá az olyan nők, kik varrással, kötéssel, átalában kést munkává! foglalkoznak s az egész napot a szoba fülledt levegőjében töltik, — ki vannak téve a hibás vérképződéanek, sót sokan már benne is vannak e bajban, a nélkül, hogy annak jelenségeire kellő figyelmet fordítanának. Mivel tehát a hí\' báa képződért} vér nem képes éiénkitö hatást gyakorolni az idegzetre ezt az egész szervezet megf-íoli, 8 igy a. betegségek egész tábora a termékeny talaj: már készen találja. A vér nagy jelentőségének kimutatására irányozta „A regeneráló gyógymód stb." csímŰ munkáját, mely most 12 ik kiadásban jelent meg, dr. Liebaut, ki, mint kórházi főorvos, aaámoa évig gyűjtötte gazdag tapasztalatait, — s mi megvagyunk arról győződve, hogy mindenki, a vér romlottságából eredő bajokban szenved, kielégítő tanulságos olvasmányra talál e füzetben (mely 30 krért kapható Limpsl Róbert könyvkereskedésében Budapest váczi ascsc 12. s ha az abban foglalt tanácsokat szivére veszi s utasításait követi, biztos s természetes módon, rövid idő alatt vissza fogja nyerni teljes egészséget. — Egy grőfné, a kJ szótárt szerkeszt. OrőfTeteki Sándorné, Teleki Sándor ezredes, a jeles író neje, ki tudvalevőleg franczia születésű, nyelvünket már annyira elsajátította, hogy jelenleg egy nagy, Bocberolle-féle niagyar-franoxia szótáron golgozik. — Iskolatakarékpénztári pályamű. A országos magyar gazdagási egyusÜlet az iskotstkkarekpéoztári intézmény minél hathatósabb terjesztése végett pályázatot hirdet. A pályamunka, érintve az akadályokat, melyek az iskolstakarék-pénstáríinlésmény térj ess lésének hazánkban útjában állanak, adjon eredmeaynyel kecsegtető, kimerítő és gyakorlatias t7" mutatást arra nézve, hogy mily módos lehetne ezen intézményt hazánkban is népszerűbbé tenni, a netalán fenforgó bsiiteleteket eloszlatni és főkép odahatai, hogy hazánk ussses tanitói as intézmény üdvös voltáról meggyőződve, ast hazafias lelkesedéssel felkarolva, annak rainel tágabb körű elterjedését előmozdítanák. A pályadíjul kitűzött 300 (háromszáz) frznk csakis absolut becsű mfinek adatik ki. A pályázat határideje 1884-ik év szeptember elseje, mely ideig az idegen kézzel tisztán írott, lapszámozott és bekötőU pályamüvek a szerző nevét tartalmazó jeligés, lepecsételt levélkével az országos magy. gazdagási egyesület titkári hivatalához küldendők be. Saját kézzel irt, úgyszintén névtelenül vagy álnév alatt benyújtott pályamüveknek a a jutalom kiadatni nem fog. A határidón túl érkezett pályaművek pedig egyáltalán figyelembe nem fognak vetetni. Á páTyanyértés mű az író tulajdona marad, ha 6 ast egy év leforgása alatt kiadja, ellenkező esetben a tulajdonj g as orss. magy. gazd. egyesületre fog átasállaoi. „Az oz-saágos magy. gazd. egyesület." — A torokgyulladásokról. Vannak egyének, kik a legcsekélyebb meghűlésre erős torokgyaladást kapnak. — As eaen veszedelmes bajra való hajlamot egy egyszerű házi sser által könnyen megssantethetjük. Ezen szer a mindenütt ismeretes fehér répának a nedve. A répát apróra vágva viszel felfőasük s e főseiét toroköbUtésre használjak. Ee által lassanként az ilyen gyuladásokra való haj- — Délivasní. Folyó évi április hó 10 Vei egy második Önálló gyorsára feladási hivatal létesíttetik a dali vasút Kanizsa állomása teher kiadási raktárában hol bármi gyorsára küldemények fii vétetnek. Ezen időponttól kezdve gyorsáru küldemények úgy az indóházban minta teheráru raktárban feladhatók. A gyorsára kiadás, illetőleg a megérkezett gyorsáru küldemények ki-stolgáltatás úgy mint eddig as indóházban történik. — Lapunk zártakor vesaszük a hírt hogy Bichler, helybeli adóhivatali szolgának házában kavémó/gesés történt. A nő bele ia halt. Részletes tudósítást ez ideig nem kaptánk. — Az anarchisták ellen erős hajsza van a fővárosi rendőrség részéről: Legközelebb 9 tekintélyes adósó polgárt foguk el, állitótóga nátok talált comp-romittáló socialista és anarchista forradalmi iratok és levelesések alapján. A elfogottak között van Bokros József csipéss, a ^Táncsics-bizottság" elnöke is. — Kalmár Lajos kőszegi közjegy-só, öngyilkosság .folytán mait kedden elhunyt. Mindenáron halni akart, de ápolót eltávolítottak mindent kese ügyéből iam megszűnik s ba torokfájásáll ia be, a mivel magának árthatott volna; mind gyulladás fellépése megakadályoztatik. A hiába. A mait hét egyik napján székre nagy hollandi orvos; Van Sweiten, ki a áll!va fejjel a kályhának ugrott, hogy maga korában nagy hírben.állott, ssinte fejét öaasMnasa, Ea aem sikerült, csak ajánlotta ezen szert, melyet tartós rekedí-eszméletét veszté. Vasárnap aztán vizes- ség ellen is jónak talált. Ajánlható eaen poharát és aa orvosságos Üveget tördelte szét és as üvegdarabokkal felhaattá hasát, ereit, sőt fejébe is nyomkodta, s el is érte czélját, roppant fájdalmak kost hétfőn éjjel kiszenvedett Igy lett ismét torokőblitő viahea egy kávés . timsót tenni, mely ily bajoknál, szintén igen jó hatása. A régibb orvosok általában nem idegenkedtek szükség cseiébac a basi-szerek alkalmazásától. HtJSZOimASMADIK «VFOLTAM ZALAI KÖZLÖKY APRILTS 3-án 1984. L Fekete himlő Vasmegyeben. Hint SsombathelyrflI irják, njabbf Vás-negye B^yc-s községeiben a fekete himlő, ha nem U járvánjazerüleg, de oly tömegesen éa oly nagy mérvben Tépett föl. hogy rendkívüli egészségügyi órintezke dések váltak szükségessé. Maga Ssombat-beíy városa a betegságtői eddig meg van kiméivé. — Földrengés. Vinkovesóti. mint onnan irjik, e hé 24-én eete 9 óra 10 pereskor, tia m.-peresig tárté földrengés volt. Néhány hasról lehallotUk e cserepek, egyéb kart azonban nem okozott a földrengés. Ugyanakkor volt Fájáson Somogy megyében is földrengés, mely neonban csak egy pillanatig tartolt. — Harkányból irják, hogy ott a hó 24-én este 8 óra 50 pereskor két lökést éreztek. As elsó igen gyenge volt és csak egy fél másodpercéig tartett, a második már m egráskodtett* as épületeket és mindont, a mi a szobákban volt, — Az Ördög borja képében. Osakal kis nyitramegyei faluban éjfél kö rül egy ^arasz\'níf, a kinek férje nem volt odahaza, ágyában egy borjú ébreastett föl és tótul péost követelt tóle. Képzelhetni a szegény asszony kétségbeesését ! Sírva keresetet hányt magára, mert szentül meg volt róla gyösCdve, hogy ss a borjufeju ember : az ördög. Ebben a hitében a boju-fejű is megerősítette. Sirva kelt föl, oda adta neki a ládából összes pénzét, mintegy 200 forintot. De az Örd3g követelő volt, többet akart. Az asszonynak nem vű\'t több pénze, hanem ráadásul odaígérte neki a kamarában levő hust. Az ördög lámpát gyuj\'ott és elment búsért. Ezalatt egy Csendőr Őrjárat gyanúsnak találva a kamarából kisugáraó világosságot, kopogtatott az asszony ablakán. Az asszony a forgós kalapos, csendőröket az ördög legényeinek gondolta, kétségbeesve könyörgött nekik, hagyják már békén ; hisz a BöIe. Dub úgyis elvitte pénsét és húsát. A csendőrök erre a kamara felé tartottak és a hust csipelő ördögöt el is fogiák. Egyenesen a helységháshos kisérték be. A biró nem volt odshsss. A biró-né nem tudta megmondani, hol as urs. De amint as ördög lábaira nézett, elsiko! -totta magit. Az ördög — jajveszékelt az aaasony — férjem ~c izmait húzta föll Ekkor a csendőrök lehúzták róla aborju-bőrt s előttük állott : a falusi bíró! — Eltévedt csángó. Korát* Márton 21 éves andrásfalvai csángólegény, aki a csángók behozatala alkalmával jött Magyaroraaágba és Miskolcon telepedett le, közelebb Odescalcby herceg birtokán nyervén alkalmazást, elutazottMiskoloról, hogy uj helyét elfoglalja. Tegnap érkezett a fővárosba, de tovább semmiképen nem tudott menni, mert eltévesztette a kijelölt utat, minek folytán a főkapitányság\' nál jelentkezett, hogy igazítsák ulba, merre kell ebből a nagy városból kimenni, mert 6 innen soha ki nem talál. A főkapitányság azonnal értesítette a legény panaaaáróf a csángó bisottságot, melynek titkára haladéktalanul intéskedett, hogy - legény kijusson a fővárosból s tovább folytathassa útját Od\'scslchy herceg birtokéra. — „Savanyn JóesI" — Csllizköz-ben. Nyaradról irják, hogy ott a mult napokban egy nádasdi születésű holdkóros egyén jelent meg, i négy napig a falu határában a kóró-k apacsokba rejtőzött el, miről a falu kanásza jelentést tett a kol-dusbirónak, a koldusbíró as esküdtnek, az isküdt pedig a hadnagynak. Erre as\'-inu uagy lárma támadt as egész faluban. Kisütötték, hogy ez nem lehet más, mint — Savanyu Józsi, akinek elfogatásáért s szolgabíró 1000 f r í. borravalót is igért. Ucsczu neki l fel is kerekedett a hajasra az egéss íelu népe: a bakter dár dával, a kanáss karikással, a tehenéé vasas botjával. As elöljáróság aaonban visz szatartotta a sokaságot. Bizonyosan fél-ük a borravalót, kiáltott fel a népság. Az elöljárók astán maguk indullak el fokosokkal és fütykösökkel ellátva ér két kopó; de hát mikor a kupaezokhos értök, senkinek sem volt bátorsága as ugyi. evezett Savanyu Józsit megszólítani. A hold kóros aaonban, amínt meglátta a felgyür-kösött elöljáróságot, futásnak eredt. Erre astán as elöljáróság is bátorságot kapott. Utána kiáltották torok szakadtából, ott fut a Savanyu Jóssíl És annyira Űzték kergették a holdkőrost, hogy as végre ledült a lábáról, mire a nagy néptömeg elfogta s nagy győselemma! bekísérték a faluba. Itt aa\'tán kisült, hogy Ő biaony az a nádasdi szegény holdkóros, a kit a faluból is többen ismertek. Most már a nyarádiakról as a közmondás járja]: Meg fogtak mínt a nyarádiak Savanyu Józsit. Ugyancsak a nyarad, elöljáróság a napokban meg egy remetét fogott el, akit a böjti időben a balionyi plébános az olvasóegylethez küldött, hogy köztük, Isten nagyobb dicsőségére ájtatoaságot végez-sen. A remetét azonban, éppen midőn ájtatoeságát végezte, as elöljáróság meg-kötöstette és reggelig őrist»tte, mint útlevél nélkül jött-ment egyént, z csak a balionyi plébános fel világítására oldozta fel. Ezen eset fölött is nagy most a köz ségben as izgalom. Így irják est Csiliz-kősbói, idyllkénta falusi népétetbői. — Meggyilkolt kereskedő. Sopronból Írják : A szolgabírói hivatalt ma délelőtt távirati uton értesítették hogy Feresstegben,Fellner kereskedőt Draazák György odavaló lakos meggyilkolta. Délben Gtonzalles vizsgálóbíró, a ssolgabíró és két orvos kíséretében a gyilkosság ssinhetyére ment Megmérgezett család. Lacshásán e hó 21-éo majdnem egy egész család balt meg mérgeséé következtében, A nagy szerencsétlenségnek még idejekorán elejét vették, egy emberélet mégis ál-dosatul esett. Józan István gazd\'asszonya Ő2v- Puhi Jáonsné, búslevest akart főzni as emiitett napon, de mivel zöldsége nem volt, valahol a kertekben szersett és ast beletelte a levesbe. Midőn ebédhes Ültek, id. Jósán István, nála lakó rokona, Né- meth József családjával és ai ép akkor oda érkezett id. Szecsei Józsefné: egyik sem vette észr\\ hogy a levesnek miy különös fekete szine van. Alig végesték el as étkezést, mindannyian rosszul lettek. Szeosei József-.é, ki épen útban volt hasafelé as uton rogyott össze. A gyors segély által megmentették életüket, de id. Jósán István gazd\'asasonys s mérgezés követkestében meghalt E hó 23-in temették el nagy résevét mellett. A bon-czolás alkalmával ai orvosi látlelet bürök zöldséget iá gyökér mérgezést konstatált. A budapesti értéktőzsde hetije-tatása. B randi Árncld bankházatói Budapesten. 1884 márc. 27 A tegnapi déli tőzsdéa kinyiiatkoz tattá Ullmann ur, a megyar általános hitelbank őség vezetője, hogy oly tömege aen jelentkeztek az aláírások, hogy már délben be kellett fejesoi as aláírást. Kü lönÖsen azonban a kicserélésre való aláírások oly jelentékenyek voltak, hogy a Budapest számára kiszabott összeg tetemesen taIjegyestetett ugy, hogy 12 órs után as aláírásokat viasszá kellett uta-titani. Béscben az egéss 100 millió messze taljegyeste-eik és míg Budapesten a pesti I első hasai lakaiét pénztár a birtokában levő ösases 7.800,000 Irtot tevő hatssása-lékos arnnyjáradékot kicserélés végeit bejelentette Bécsben, az összes bankok ét nagyobb cségek jelentékény öassegü 6°/c os aranyjáradékoiadtak be kicserélés végett, különösen az osztrák földhitelintézet 2 millió névértékű kötvényt. Berlinből sziotén csak igen kedvező hírek érkeznek, az aláírási helyeken oly tömegesen jelentkeznek as aláírók, hogy kénytelenek voltak as aláírást egéss Németországban befejesni. Londonból távírják, hogy a 6% oa kötvények 4»/9-osá való becserélése már ts roppant terjedelmet ölt. Parisban csak holnapra van kurva as aláírás kezdete. össiesen véve 5 — 600 rníllio jegyestett, ss aláírás tehát fényesen sikerűit. Az eredmény annál kedvesebb, mert az nem apekulatiónak hanem a tŐkepén-seaeknek köszönhető. Daczára ezen fényes sikernek a tőzsde hangulata bágyadt és a forgalom nem tud megélénkülni. A 4c/0-oL magyar aranyjáradék, mely a mult héten már 921271/z írtra állott a tegnap esti tőzsdén 91„70 írttal lett offarálva. A contremíne megint bizalommal felemeli fejét és> aL erődítéseket, melyek oly sokáig e!lentáll< tak, rohammal beveszi. Berlinbe tegnap sürgönyözte telt hogy Bpesten csend zavargások történtek, ezen hitre a járadékok ugy mint a bitelréssvények hirtelen víasamenntek is ezen lanyha hangulat magával ragadta Bécs, Frankfurt és Budapestet, csak a páriaí tőzsde nem engedett, ott volt a hangulat igen szilárd. Évek óta várja as üzérkedés a 67,-os magyar arányjáradék cooversioját ugy mint a megváltó Messiást. Ha itt-ott bal-letasott valami arról, hogy a conversío fo* gasatba fog véterni, rohamosait emelkedtek ai árfolyamok és a midőn ilyen hir megcsáíbltátott, sötét éj borult as öesses tőzsdékre. Most megtörténik a conversió ea óriási műveleten dolgosnak egyesülten, a asárasföld leghatalmasabb tőkepénzesei esen müvelet eredménye ás fényes sikere már majdnem bistositva van, csak igen rövid idö tartam válaast el benünket esen operatíó befejezésétől, és mégis — e tőzsde hangulata igen lanyha. — Er alkalommal is megmutatta a tőzsde, milyen ingadozó és bátortalsn és mily hamar elvssti energiáját és bátorságát, ha a sült galamb sem repül szájába vagy: ha nem talál aranyat a földön. Annyi bizonyos, hogy ha a béke fenn tar-taük — és es jelenleg bistositva van — nem sokára oly árfolyam emelkedéseket \\ fogunk észlelni, minőt már régóta nem tapaastaltunk. Különösen és ast.hangsúlyozzuk, a 4% oe magyar aranyjáradék fog emelkedni és aki pénzzel rendel\' kezik, vásárolja meg minél előbb ezt ss állampapírt és ne várjon addig, míg as árfolyamok nagyban emelkedtek. As aránylag alacsony árfolyamoknál most kell vásárolni; de as üsérkedés csak akkor vess, mikor a járadék már 3/o kai megdrágult és a legcsekélyebb árfolyam csökkenésnél elveszti a bátoraágát Ai elmúlt héten helyi ártékpapiro zok igen zereaattek voltak és árfolyamuk tetemesen javult. — A következő tabella mutatja as ár-olysmokat a mint f. hó 19. és 26 án hivatalos árfolyamban jegyestettek. Árfolyam-tabella. Vasúti menetrend. Érkezik. Reggel. Indul. Ó. P. Ö. P. B. U\|hely P.T. 4 S í Pragerhof P. t. i 48 Boda P. T. i 18 ! B.rcs \|P. T. S! 10 Fiume Gy.r 5 27 Buda !Gy.v e _ Pragerhof Gv.v 5 46 . B Újhelyi V." y. 6 15 1 Bnda V. T. 7\|15 Délben. bopron 7. i. 12 16 \|j Buda !P. v. 2 — Pragerbof P. 1. 1 15 ! Pragerhof !P. t. 2 Birei V. 7. 1 il ! Sopron V. T. 2 Bnda P. V. 1 5», J Barcs , V. v. S — Éjjel. Buda y. t. S 51 1 Pragerhof iGy » 10155 B DjhelylP. v. 10 28 Fiume Gy.v 11 Budi 10 36 1 Boda P. V. 11 60 Pragerhof \|P.v. 11 19 B. Djhely\'P v 12 Barcs P. v. 11 S Lapveaér és kiadó: SZÁLAT SANDOB. Fedele tnrkenti : TASS ÍLEOS. Laptnl.jaoao. : WAJDITS JÓZSEF. TELJES VÉGELADÁS. Van szerencsénk a n, é. közönség tudomására juttatni, hogy as eddig s ROSENBEEG FERENCZ f czég alatt fenállott fűszer-, csemege, festék-, diszmü-, pori-aellán- ós Üvegáru üzletet megvásároltak, mely utóbbi 4 szakmából bevásárlási árakon aluli végeladást rendesünk. Dusán felesereit raktárunkból különösen as alább felsorolt csikkeket vagyunk bátrak a n. é. közönség becses figyelmébe ajánlani: Legfinomabb bőrnemüek szivar és pénztárczák, fényképalbumok, kantárak nyergekés késitáskákstb. Bronce Öntvények és érez árak mindennemű tárgyakban; valódi chinai ezüst evősserek, kanalak, gyertyatartók, alpaca és pakfong neműek ; valódi angol evőszerek csont-, fa- és érez nyéllel. Porczellan legfinomabb karlsbadi evő-, thea-, kávé-, mocca- és mosdó készletek; víz-, bor-, sör-, likőr-és punsoh ü» egkess letek. Majolika porczellan. üveg és érez díszítő tárgyak ; virágtartók, dessert tányérok, gyümölcs és sütemény állványok. Lámpák ralódi Díttmkr félék nagy készlete a saloo, ebédlő függő lámpáknak és mindennemű asztali lámpáknak, arany és fakeretü fali tükrök minden nagyságban. DohanyeszközÖk valódi Schilliog-félo legfinomabb tajték a borostyánkőnemuek, valódi selmecii s török pipák, török és bádeni szárakkal. Pipereczikkek nagy választék elefánt csont, borostyánkő, teknyős béka és gyöngyaemüekben, legfinomabb caeettek plűche-ből és atlaszból, elegáns bonbonierek, nncinssliik s egyéb különösen husréti ajándékokra igen alkalmas tárgyak gasdag készlete. Illatszerekben a t. ea. közönség legtulcsigasottabb követelményeinek is eleget tehetünk. Valódi aagol ét francsia par fuoe-ok, kézi szappanok, fogpaszták;; ép ugy alegfinomabb fajtája haj . ruha- és fogkefék, fésűk. Legyezők legelegánsabb báli- és utcsai legyezők elefánscsont, teknyős béka, csont és aüeasból késsitve. Íróeszközök papír ós spsnyol viassk. / r-\' vT°\' Valódi frsrjczia és spsnyol likőr és peasgó, valamint a legjobb hírnévnek örvendő kul és belföldi borok. Dusán felszerelt pooaellán- ég üregraktárunk vendéglők ép oly jutányos, mint disses berendezésére kiválóan alkalmas. Fűszer, csemege és festék félékből a raktárt, miután csakis I-sŐ rangú forrásokkal vagyunk összeköttetésben a legfőbb minőségből kiegészitet\'ük, minek folytán a n. é. kösönségnek esuttal ritka alkalma nyillik, hogy bármely irányú szükségleteit ép oly jutányos áron,mÍnd pedig legfinomabb minőségben kielégíthessem miért is raktárunkat a n. é. kösönségnek legmsi gabb pártfogasába ajánljuk, mély tisztelettel PRIZLHÁ.YE és SICTBCH, ezelőtt ROSENBERG FERENCZ. írf.sitt. 19* 6/„ m agy. arany járad. C 0 " 9 Uagjardij sorsjegyek Hagy. foldteherra. k5tv. 4% «st. aruy járadéki 5 . , papír , Qntrák hitelrése rénj-eh Hagy. httelrésirények Leeiam. baak . Bpeati baokegy. reasr. EIeú magy biat. . Fonciere peati bil. a Pannónia TÍassbÍB. „ El.obpeetigősoi, „ Erzsébet gozmal. „ Pannónia „ Viktória - „ Déli rasot „ Állam vasút w \|Pesti köaati vssp. „ , hasai tak. p. „ taas fele M rasohe.fóle )t shlick-file 122 9205 17« l!75 88 116 114 100 761 105 3060 74 1025 1375 257 1205 465 1431. 314 571 4850\| 952, 169! 279 5d irt mire. 26-k 122 40 9195 88 117 114 100 101 95 325 329 87 105 \|310C 77 975 1400 255 1175 \'464 143 316 578 !5000 995 176 296 601 Enszeri meczrözőaés na árt Herczog Ignácz és társa legrégibb bécsi nagybani kiviteli üzlete Béosiee l.RBBreont-térS.sz.gtt koldeméoy es, mig a készlet tart, után-Téttel 1845 darab beünui tavaszi- és nyiri gyapjnaaöTetet és pedig egy-egy nrí uUGsékre yalá gyapjaszBvetet. tökéletesen .legendát kabát, n idrág és melléayre valit finom szőtt gyapjúból B^5írí9iltet-»I mi azelőtt háromszor sunyiba kerQH. Sieretse meg magának níndenki egy esskély megrendelís által azon racs^yő-sSdiit, hogy itt minden tekintetben szolidan ki lesz szolgáltatva, mint még soha. Ezen Bltözékszövet minden legújabb s szilárdabb színekben s minő\'\' ségben, mint: barna, kék, szQrke, olaj-szin és fekete, valamint sötétebb sziae-zetbeniskapbaté. Megrendeléseknél csak a szin megnerezéaét kérjük. Szintngy kfildeménvecank angol gyapju-irti-plaideket, meljek igen hasssnak, nagyok és szélesek, mindég színben, merS gyapjából, árbját frt 3 50 kiért; továbbá uri fehérneműt máo Tagy redSkkel , gallérral vagy anakal, darabja 1 frt 20 fa. SchiriinöÖSi készült ingek, mind 4-sseresek, fraoczta varrás, eresztékkel, finom sírna ragy csikózoitak írt I ÖOkrárt Szines iagek cretonból vagy oxfordbél . . . . „ l.— , , ingek francit a vagy Oxfordból .....,1.30 r Uri alsó-nadrágok , urjisi vászonból .... „— 76 - * Uri alzó nadrágok fooalvá- sxooból . . . . . „ 1.— B N8i ingek orjásí vágzonbó! 60 krtól ,1.50 n „ „ chiffonbói, svajezi hicazés»el valódi redőzettél ......, 1.— „ Dút raktár kfilooféle kézmúzetbSI. Nagybani revők jelentékeny engedményben részesülne::. — Mennyasszonyi kelengyék kiállitása elfogadtatik s leg-Slcsóbbao azámittstik. — Minták egyáltalában nem küldethetnek; de minden vevőnek jogában áll, ha az árn nem tetssene, azt kicserélni. 2062 1—4 OOGO0GOÇ3 Cvegfotografiák mflkiáliiíása az újonnan épült Bazárban. Ma csütörtökön utolsó nap. X-lk sorozat: Töfökország,PaIesíifla(szenín)ld) Assyria és Görngország. Holn&p pénteken és szombatuD XI-Ik sorozat: Austria-Magyarország. ZZf* ainden sorozat esik 2 napig látható. ZSS Megnyitása naponkínt délután 3-tól esti 9 óráig folyton világítva. I Eladás és bérlet ----- részesek, helyüresedések s. t. b.. a legbiftoeabban csakis hirdetés ntjin a cseloknak megfelelő laposban lesznek as illető pilyiso tudomására hosva; a befolyó ajánlatok hirdetőknek eredetileg less bekllldve. További felrilágositissal ssolgál MOS8E RUDOLF 1086 6-6. X hirdeteVek felvételi irodája Becsbea, I. Seilerstatte 2. 31 csaoooo»>&QOOoooooo<x^?oo^yJ5 HUSZONHARMADIK ÉVFOLYAM. ZALAI K Ö Z L Ö N T APBILIS J-tn 1884. HIRDETÉSEK. XXX* XX X X SS U Sí: SX SS: X Sí sc A legdíszesebb rom. kaíh. ima könyvek 30 krtól 12 frtig I WAJDITS JÓZSEF I xx X Si Sí X is Sí s Sí. Sí X XX könyvkereskedésében Nagy-Kanksán í SS. ifi X XX xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx Alapíttatott 185a WALSER FERENCZ eisó magyar gép- és tüíöltöszerekgyara, harang Ajánlja gyártmányát, mint magyar különlegességet kutakban és mindennemű szivaty-tynkban, elvállal teljes vízvezetékek berende-zése\'t.varosok, földbirtokosok, ipartelepek, armentesitő tarsalatok és magánzók részéről modern technikai és érczöntódfje BUDAPESTEK Egyetlen belföldi szivattyu-gyár. Bottenbiller-utcza 66. alapon és kedvező feltételek mellett ajánlkozik köz- és magánfürdők felszerelésere, szagmentes ürszékek felállítására és minden vie-művi munkalat gyors és pontos kivitelére képes árlapok és részletes költségtervezetek kívánatra díjmentesen küldetnek. 2023 13-80 ^xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx: l FBfiBLADl SAVANYÚVÍZ FORRÁS. x (A forrás sziklik között és 3000 Mé.eroylrs van a tenger színe fölött. A Prebiaui savanyúvíz, a legtisztább égvényes alap-savanyuviz és iegkitönóbb hatással van tudó- és gyomorka-tarrbus, epekő, idüii esúz (Bheumatismns) különösen bngysav, a hólyag idült katarrhánál, hólyag- és vcsefeépződmény- és bright yeseképzödményeknél, ajánlatos további kellemes izénél fogva, mint a legjobb és legüdítőbb ital. Q Megrendolhető minden nagyobb ásványvizkereskedósben Q és a következő czim alatt: 2075 2 — 3 0 . Preblaner Brnnnen-TerwaltnDg In Wolfsberg X (ESrnhten.) ^ A trillán nipllrtttelj 1-sö lutaitH irtttetett mi w:xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx; 1945/84 ssám. Hirdetmény. Nagy-Kanizsa város rendezett tanácsa részéről közhírré tétetik, hogy a városi magán földbirtokokon a vadászati jog 1884, évi május 1-től számított egymás után következő 6 évre f. évi április hó 8-ik napján reggeli 10 órakor a város tanácstermében a legtöbbet ígérőnek — a t. v. képviselő testület jóváhagyásának fentartása mellett bérbe adatik. Az árverési feltételek a város tanácstermében a hivatalos órák alatt megtekinthetők. Kelt Nagy-Kanizsan, 1884. márcz. 22-én 2077 3—3 A városi tanács. AsaTanyurizeL királya. Eorópa \|iegdúsaDbtar tálam Natroo, Lltblon aava-ayuvlze. ötszörösen vegyelemezve. asztali tíz. - Orvosi tetíntélyettöl ajánlva. Tartalma: Széeheari forrás Miaui KronderB Moki Giesshnbli 97-854 53-534 48-888 48094 43-793 Raktárak Nftgy-Kanizsan: Fesselhofer József, Strem es Klein és Berdin Marten. Kitüntetés Cs. k. szab. Flatln-festeKeK, másolásra kési állapotban, lenolajfény-másba dórziölve. idójária ellen kitartó, nagyobb eilentáiló képességgel a közönséges olajfeatéknél, nép fónyü, puha fa-pádlónál a kiszálkaandást megakadályozó legalább 5 esztendeig tartó. — Az űsíb oldalon levÓ hasfalra jó védÓ mázolat. továbbá nedves falakia, valamint vasrosda ellen. Próba kannák 8 —10 kilóig 1 írt kilója. - 10 kilótól felfelé 80 kr kilója. Használati utasítással együtt szét- küldi a Platin festék gyár, Bées, IY. Getreidemarkt 15 sz. OOOOOOOOOOOOODOOOOOOOOOOOOOC \| FERENCZ JÓZSEF g KESERŰVÍZ. g Dr. Korányi tanár O Dr. Kézmárszky tanár sgÖÜÍJ S ló rá." § Dr. Gebhárdt tanár •#2L&\'m*\'írM §Kéretik a forrás hassnalaaakor mindig as egyedül helyes slnevesést .FERENCZ JÓZSEF" kes rüvii hasinalni. Kapható Fes-Q selhofer Jóssef, Roseaberg és \'Welisch, Sch-wars és Tauber, Strám és 8Klein uraknál, a gyógyszertárakban és ftiazerkereskedésekben Nagy Kanizsán. 1179 4—4 A szétHU4ésiiLazLatós3í Buiap8steiTaczi-iitcial8.il. OOOOOOOOOOOOOOOOQOOOOOOOOOOŐ 5 I LE COIN DU FEÜ I Journal Illustre des Familles. g Dieses Blatt, die einzige in "Wien erscheinende selbständige lile- <L rarische Zeitschrift- in französicher Spracua, empfielt sieb ganz beson- «. dars einem Jeden dar französiich lehrt oder lernt. ^ LE COIN DU FEU enthalt Aufgaben jeder Art betreff« de« <? französischen Sprache und franzöesichun Grammatik. Ansauge aus Sr den Ciassikern, Romane, Novellen, Denk- nnd Sinnsprüche, Lebene-uod Sittenregeln, Sprichwörter n. s. w. in ausgesuchter Art und feiner Wahl, und kann dabei nichv nur als eine Zeitung füf Erwachsene angesehen, sondern mit vollem Vertrauen auch in die Hände eines jeden Kindes gelegt werden. Politische und religiöse Fragen sind streng ausgeschlossen. LE COIN DU FEU bildet jedes Jahr Lein prachtvolles Werk von mehr als 800 Seiten mit 160 bis 200 Illustrationen, und kostet jährlich 8 ä. = 16 M., halbjährig 4 fl. = 8 M.. vierteljährig 2 fi. 50 kr = 5 M. Man abonnirt am besten mittelst Postanweisung an die Administration der Zeitung „Le Com du Fen-, Wien, IT. Karolinen-gasse 4. Ganzjährige Abonnenten erhalten gratis einen sehr schön ausgestatteten Umschlag, welcher Erlaubt, die erscheinenden Nnmmern bis Ende des Jahres zu sammeln. 20\'i\'2 2—3 PrabeaMHsr uf Verlanger Eittis nd fraaeo, Prenumeration nimmt die Buchhandlung des I. Wajdits an. TéLlaöár-tulajáoflos otnat . ajánlom saját gyártmányú gépeimet, göz-, ló vagy kézi hajtásra, tégla, zsindely, csövek legolcsóbb elóái-li\'ásara, de különösen ajánlom Bza-kadatianul .müködfi kézi téglagépeimet í H-W I I 11 I 11 I 1 1 I I I II I P-t-lt i DzM-ípyIIuS. amelyek minden másnemű kéesi-téasel, szemben munkamegtakarítás mellett a ciólnak legjobban megfelelne _Ezen gépek használaa csakis két embert igényel, akik képesek a legrövidebb idó alatt 4000 darab kitűnő minőségű téglát előállítani, továbbá ezen gépek használhatók járda ás tornáczkövezetek, tűzmentes téglák, mész és cze menthomokkövek készítésére, továbbá félszáradtes félformálttéglák saj tolására. 2030 2—4 Árjegyzékek ingyen. Jáger Louis gépgyáros Ehrenfeld-Köln * Rh. Van szerencsénk a t. cz. közönséget értesíteni, miszerint f- éri április hó l-én a i-zalai tto\'öeMár iiÉÉei dúsan felszerelt .\' ... uri-, kalap- és fehérnemű-, valamint rövidáru-, pipere- és szabó kellék üzletet Dyitnnk. Főtörekvésünk oda irányul a t. cz. kBzSnség igényeinek minden tekintetben pontos és jutányos kiszolgálás mellett megfelelni, mért is azon alázatos kéréssel járulunk a t. cz. közönség elé, becses megrendeléseivel bennünket minél gyakrabban szerencséltetni szíveskedjék. 2079 s-s ""t"""1"1 Neu és Grünbaum. HHH#M IlllilllllllllllllllH* t Wajdits József könyTnyomdaj&ból Hagy-Knitxin. jAGYrgAXIZSAu.1684. (MtalM tr április léi avr* ?f.j.d; errs . Boy ¦ 10 kr HIRDETÉSEK t hitabos petitsorban 7, tj i uunilen to.Abbi sorért ^ ier NYE.TT ÉEBEÍí torosként 10 krért rétetnek te Kincstári illetek minden egyes bir tétért S0 kr. fisetéjidö tur. Hüazottharmadik é?falyam. A .lap «elleBaI réstM iíletí! elérni, nyék a treikeutKhAx. anyagi r>Kt ffletS a-öitenrénj.k pedit \'UOéket MnaenST. intéteadők: S A S T - K AN IZS 1 Wlaislcsaár Béruentotlea leietek etek íiuen munkatársaktól fogadtatnak tl. Kéxiratok Tluxk nem knluetnrk A nagy-kanizsai .Kereskedelmi Iparbsnk\', .nagy-kanizsai önk. tOzolte-eejlef, > .zalamegyei általános tanitótestílef, a , naOT-káMz^kiededneveió egyesület\' önsegélyző szövetkezet\',a .soproni kereskedelmi\' s iparkamara nagy-kanizsai kai választmány\' hivatalos ltpj. Hetenklnl kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tártaim t „aagy-ksnizs&i tiszti lap* Az anarchistákat, veszedelmes agitatiók folytán, százával tolonczoi-ták el kőzerebbrúl a fővárosból s igy szóba jött a tolonczozás Ugye is, mely sok -tekintetben még a városi hatóságok szabadkezü intézkedésére van btzva, s nincs ujabb törvényekben részletesen kifejtve. — Tény, hogy bajos is lenne erről pontos utasítást nyújtó törvényt alkotni, mert bonyolult ügy a tolonczozás, senki sem ői zi ellen s oly primitív rendőri közegekkel\' rendelkeznek a faluk, hogy a gyökeres reformoknak teljesen föl kellese forgatni a mai állapotokat. Kern is errf 1 szándé koznnk ezúttal megemlékezni, hanem e kellemetlen ügynek azon oldaláról, mely a szívtelenségét illeti a kikürtölt és gyakran büszkén emlegetett fölvilá-gosult humanitással szemben, — t. i. a tolonezok kínzásáról és éhezte-téséról 1 Nem valami lelkesítő feladat, de az állapot már csakugyan reformálást kivin.\' Közvetlenül a forrásnál volt alkalmunk éveken át szemléim a lézengő alakokat és foglalkozni , ex offo" ügyökkel, s néni egyszer háborodott föl lelkünk azon kegyetlenség miatt, melylyel a hatóságok illetik e szerencsétleneket. — Bpesten összefogdosnak pl. egy razzia alkalmával . 30-40 foglalkozásnélküli csavargót; kellő igazolás hiányában megírják számukra a kötött útlevelet s kitolonczolják őket a városból. Az első útba eső faluig elkíséri Őket egy rendőr, átadja a falusi elöljáróságnak, láttamoztatja könyvét, s azzal visszamegy. — A bíró vagy jegyző pedig siet embert, vagy nagy munkaadó esetén asszonyt keresni, ki tovább kisérje a tolonezot. Ezt s szerencsétlent elindították jókor reggel s talán nem is volt még az nap tálat a szájában. A falnsi bíró is A toioftczskrát. , csakhamar túlad rajta, nehogy az ebéd ideje ott érje, mert 6 nem traktálhatja. A második faluban már éhezik a toloncz: enni kér, de a bíró innen is csak küldi tovább .majd a szomszéd faluban kap enni I A .szomszéd\' azt gondolja (1) hogy már evett a támolygó ..alak, s nem ád neki; ha kér, ráfogja, hogy hazudik, mert már evett! Sehol nem kap se hideg, se meleg ételt, mert senki sem érzi magát hivatva, hogy erről gondoskodjék, ha csak a jószívű jegyzőné, bironé vagy kisbiróné meg nem szánja a nyomorultat. Estére kelve a sok gyaloglástól (nem hagyják pihenni) el van csigázva a szánalmas alak, lábai feltörtek, teste roskadozik, gyomra korog az éhség miatt s mi vár reá ? Ekkor estefelé űzik legjobban faluról-falurs, hogy vacsorát, szállást és reggelit ne kelljen adni neki s meneküljenek meg az éjjeli önzésétől. Minden bíró siet nyakáról lerázni az éjjeli felelősséget. A koplaltatás és megerőltetett gyaloglás miatt — azután néha már a harmadik napon leesik lábáról a toloncz. Ettől fél minden hatóság s ezért a tatárfntás! Mit szóljunk ez embertelenségre ? \| Ahhoz vau ugyan joga minden hatóságnak, hogy a csavargókat elto lonczoltáthatja járása területéről illetősége helyére, de arra nem adott a törvény senkinek hatalmat, hogy emberkinzó legyen, hogy kergesse azt a nyomorult páriát, mint az igáslovat és koplaltassa, mint a megszelídítendő vadakat ?!.. Ez ember-telenség láttára méltán jajdulhat föl a nemesen érző kebel, az .ember\' ily lealáztatásán; protestál ellene a bumanismus és reformot követel korunk emberies érzelme 1 Ha vétkezett a toloncz, bűnhődik is érte, de arra semmiféle büntető kódex nem jogosít fel, hogy kínozzuk is! Ámde, mondják a tolonezozó közegek, nincs meghatározott utasítás arra, hogy naponkint hány kilóméterre szabad & tolonezot kényszeri teni és hol van arra előirányozva bármily csekély összeg is, hogy abból a tolonezokat etessük? Elég szomorú hogy erre nem gondolunk s ha nenvj veti a sors e szerencsétleneket jó emberek közé, kikntl- megesik rajtuk a szive ,ex offo" koplaltassuk őket? vagy legjobb esetben egy darab száraz kenyeret vessünk eléjők ? .... És még fölháborodunk, ha cz ily elcsigázott, elkínzott, agyongyötört és kiéheztetett alakok leütik vagy jól elverik a vezetőjüket, s tovább állanak, a merre látnak! Milyen szépen illik az ily éhségtói elkínzott alakok beesett sápadt arcza a fennen ragyogtatott huma-nísmns díszes palástja mellé!.., ETHIKTJS. A csokoládé mint egészségellem czikk.) Haszonlesők gyárából kerülnek ki egészség elleni csokoládé-féle ezukor nyalánkságok. Ártalmas anyagokat kevernek azokhoz, hogy tetszetős szint adhassanak azoknak, de azért is hamisíttatnak némelyek által, hogy olcsó keverékekkel nyerhessenek súlyt, lélekismeretességr e nem gondolva, semmit sem törődnek következményeivel, csak erszényök teljék, Hasonló esetet olvastam a .Zalai Közlöny 26-ik számában és e körülmény elég indok arra, hogy fel világositássa! szolgáljak a t. cz. olvasó közönségnek. A csokoládét, a csokoládéféle ezukoraüteményeket némely gyárosok [téglaporral, míniummal, czinóberrel hamisítják, mert e három tárgy tetszetős szint, de egyúttal nagyobb súlyt is ád a tömegnek; mások lisztet, bargonyakeményitőt, meszet, ) a jelen csikkben olöfordnlt lényeges sajtóhibák miatt csikkio kívániigárK nagy fon-teaaganal fogra újból hoxalik. Sa. agyagot vegyítenek hozzá, hogy a)ttf-jaegben nyerjenek; és ismét vannak, kik a csokoládéhoz gilisztaszert, higanyt — édes-higanyt — adnak és elnevezik „g i i i s z t s csokóládénak\' s végre vannak, kik elromlott, elavasodott ezukorsüteményeket használnak hozzá, hogy ezen is túladhassanak. És mindezek által oly tulajdonságot nyernek azon készítmények, melyek nagyon is súlyosan, támadják meg az egészséget. 1.\' A téglapor, mész, agyág, hogy nem gyomorba valók, azt minden magyarázgatás nélkül könnyen belátja az olvasó. Feltételezheti pedig, hogy nagyon is ellenségesen fekszik meg a gyomrot. 2. A m i n i u m — ólompor — méreg, mint s ólomkészitméoy épen oly ellenségesen támadja meg a bélszerveket, mint a czinóber. 3. Á czinóber higany-féle készítmény. Fordulnak elő esetek, hogy a czinobert magát is meghamisítják téglaporral vagy elkeverik mininmmtl. 4. A ! i s z t és keményítő annyiban nem egészséges tárgy, mert könnyen okoznak székrekedést. 5. Az elavult, avas ezukorsütemény ékben nemcsak hogy penészgombák léteznek, sőt V8j- és tejsavat is tártai máznak, melyek hogy igen is komoly betegséget keltenek, kétséget nem szenved. 6.A giliszta csokoládé giliszta ürömpor kivonatot és higanyt szok tartalmazni, pedig a giliszta] ürömpornak elhibázott adaga ép oly ártalmas az egészségre, mint a higany. A csokoládé, mint ezukorké-szitmény épen oly hajlandó romlásnak indulni, mint a többi ezukorsütemény-féle, vajas állománya hosszabb helytelen tartogatással szinte megavasodik, megkapja eszerint a penészgombákat, a vaj-, tejsavat és igy anélkül válhatik egészségelleni czikké, hogy ezen állapotnak előidé- sxiDdékes hamisítás járult volna. A most etooioltai lehetés-é. teszik, hogy az e lapban felemlítet csokoládé által történt tsegbetegtilési eset igaz, íehmz, iikogy. a.-. tóráésss csokoládé- csakugyan egészségellem . volt, mely méltat magára vonhatta a törvényhatóság figyelmét és fel-buzdithatta arra, hogy a mikép az orvosrendészeti tudomány előirja. ,a ezukorsütemények, mint nyalánkságok minden évben orvosrendőri vizsgálat tárgyát képezzék.\' A felemiitett hamis tárgyakat, mint egészségelleni keverékeket {nem épen nehéz kinyomozni, csak módját kell tudni. Megreszelünk például egy adag ookoládét, vagy ha apró a készítmény, akkor megtörjük, ebből egy púpozott evőkanáln valót elkeverünk \'/, liter hideg vízzel, sokszor fölkeverjük és ülepedni hagyjuk, leülepedvén figyelembe vesszük az ülep színét éa határozunk. — Igy például: Hl a vastag ülepnek tégla piros színe volna, agy nem lehet kétségünk a hamisítás felett, fellehet pedig tenni, hogy az ülep tégtapor, miniomvagyz czinóber keverék, mert ha ilyen félékkel hamisítva nem lett, ugy az ülepnek fakósárga a színe. Eszerint aztán kérhetjük vagy nem kérjük a hatóság beavatkozását, mert első esetben elodázhatlak szükséges a vegyelemezést megejteni. Ha liszt vagy keményítő álul lett volna hamisítva, akkor veszünk egy púpozott evőkanálra való porrá reszelt,vagy — tört csokoládét és megfőzzük \'/, liter tizben, azon forrón megszűrjük s azonnal hozzá orrain t-vaiamelyes jodfestvényt. Ha lisztet vagy keményítőt tartalmazna, akkor a viz többé-kevésbé kékes, lesz, ellenkező esetben barna-sárgára, változik. k ha e kísérletek által a T ARCZA. fiára Mária. Magú Budavárban. FényM.palotában , Halvány leány, fehér rótsa Földig éró gyástban. Atyám, atyán: tériek : Itt boltll ügy éget — Fáj a szivem, oh gyógyítsd meg Éd«i atyán? kérlek. Atyám, atyám kérlek : Jaj I nogy mi gyátxt érők, Yílegétrytm, sxo\'ke Lászlót Szabadiad meg kérlek. Lányom, odea lányom, Mária izép lányom I Hagyd te LiiI<5t Jó helyin Tan Itt alatmok, láneson. Hallga . . . atyám hallod ? Hallottál iriíltni? Vőlegényem, az én Lájclóm Engem akar látni. Hol van az éa fátylam ? BHSbb ide tettem . . . mátkám megyek, megyei Etetne ityám engem. János 3Íd3r Ua„ ískeu nüiába\'. ügy mece »i (Hra maii\' Haoyad ajtijár,,. Zárra volt ai ajtó Park»láb kinyit"t» : ¦ ^-^thér virág, s párjával »¦»ˇ• Cjájait «x»a. Liasldm, édes Lázilón.. Arcsodst hadd Utóm Jer Síelj meg 1 Jaj: az a lánca Kísértetei átkom. Megölelné László, Caak csörgeti linczát. Kam mozdulhat eiak a szive Imádkoua átkát. Át61 elte párját Öiri nádor lánya, Kehéi sóhaj ssakad-olykor Piros ajakára. Hallod ugye Láaalo! _ — Mire harangoznak ? — Börtönödnek iára pattan; Szabidalá«t boraik. — Jer Hnnyidy ! jer ki l — A király rég rár rád. Várja véred, piroa véred Gyalázat\' hallását. Ne menj Láaslól n«at nemi Jajl se hagyj el engem! Szíred enyém, lelked enyém : Sem adlak én, nem, nem l Menjetek ki, viiita, A ki küldött ahhoz ;. Gara Mari azt tlceni: Nincs joga Hányadhoz. L1 li ment a hóhér A király elébe ; De magával v.ito Láizlót A Saent György terére . . . Gara Mari ott lenn Az ara a börtönbe\' Caak tűnődik, ciak mosolyog ]fereen a fsldi«. Látiló király, László Mirr. esküdtél te? Verjen meg az Itten átka Láazló kiráij érte. BATKY LAJ03. A szalonka-vadász. (Beiiély.) Irta: Töigyeaj Mihály. (Folyt e* v-óje,) — Híszbg ba osak es lenne, de láad 6a végtelenül aggódom miattad, — szólt a menyecske hirtelen mái bárokat pea -getve. Mily könnyen megeaheük, hogy egyBzer egész véletlenül elsül a puska : te meglövöd magad. — Babi ily óriási agyeUenBÓget csak föl nem temess rólam. — Vagy mis valaki lobét meg a vadasáéi hevében. —\'¦ No, es még nagyobb absnrdum! — Vagy a lagroasabb esetben meg-balhetss. — Eitő- bíocí mit tartani, mert hála as égnek oly erő; vagyok már mint a vas. — Vag} végül . . . — Ugyan édesem, ne. vessfegead hiába a ásott A hogy most állanak a dolgok, a vadassal immár valóságos áiet-azükséggé vált reám nézve. Megaludna bennem a vér, amint abba hagyoám a megszokott teatmosgást. Di külömbun is nem értem, hogy miért akarod minden áron abba hagyatni Telem Iflgkodvett* caebb szórakozásaimat ? Jöttem-e valaha üres késsel? Nem látom-e el isletes nyuí-pecsenyévsl as egész hátai ? — óh t as . . . isten akár hová tegye eseket az isletes nynlpecsanyéket, — íelelte Olga keteraoD. De huiUltanak bizonyait minden démonatrál<e: Tihamér hajthatatlan ma- jenek legalább egy időre abha kellőd radt. A Rákos minden nap megjiratott,: hagynia a vadássatot. as obligát nyal minden nap hasa hozatott, meg is leUaütve és fel ia lett tálalva, mert Tihamér a legnagyobb sértésnek vette volna ast, ha meg nem sütik és egyszeri mint meg is nem esstik ast, amit fi a vadászatról hasa hos. Ennek aatác as lett a következménye, hogj a iss\\kln»ná nak már borsódzott a háta. Olga meg éppen görcsöket kapott ha csak a nyal fél-lábát látták ia kikandikálni a vad ász táskából. — Óh, mikor less ennek vége I Sóhajtott föl Olga nem egyezer. Sselid lelkületénél fogra mindig ú kedvelte as állatokat, még á nyolakat u de most irgalom nélkül fölmondta nekik a barátságot, afit oly halálos gyfllSietre gerjedt irintak, hogy valamennyit egy csapással szerette volna kiirtani. Egy el "keseredett órában már kérdezte is a ssa kácsnétól, ha nem tud-e oly szert, m«Iy< lyel a gjülölt nyulakat még a fold színéről is el lehetne törülni; de a tenyeres-talpas Borcsa azzal vigasztalta fit, hogy ez nem ssükséges, mert a ayulakrs nézve februárié hóban már beáll a vodásstila lóm, melyet még a nagyságos urnák se szabad majd áthágnia. — tehist februáriusban ! gondolta magában Olga megkönnyebbüli-::-. Mily türelmetlbnül várta ó most a tebruáríust! A fültg szerelméé ifjona--ae várhatja nagyobb epedéssel be: elnó íágy-ottot, mini ahogy fi várta a syulévad^ megsztiQtét. Haj 1 Hily ssép-sspos less-j oek ások, c rridőt nem kellene tÖbbéínyTiIr&, irtóznia a gyülöH nyulpeosonyété! * íér-iékvímc. A várva-várt idésxak elérkezett, de mily nagy lett ámulata, midőn látta, hogy íérjének esse ágában sincs szegre aggatni a puskát. — Tehát még most sem less vége? — kardé, el nem fojthatva ingerült-¦ágét, — Minek kedvesem ? — Az ÖrókösmiUzkilásnak: — Ugyan miért ? — Annyit csak tudhatsz, hogy már beállott a tilalum. — Miféle lüaiom rt — kordé Tibt-mer csodái korra. — A lyultilalom. Tihamér zavarba jött Annyira még nem vitte, hogy a nyultílaiom létezéséről tudoinással hírt volna ... de egy dolgot mágia érteni kezdett, ast t.- i. hogj miárt nem lehet most már több nyult-kspai a rá, .-palotai parasztoktól. B:-sonyoaan a nyultilalom mis ti. /\' — Kemény Ism, hogy a vadász évad elmultával mar csak te..ia fólfc^L-bagyni avaáiajattail — foljtatá Olga. — GsalÖdol kedvesem; a vtdást-érad nemoaak, hogy el nem mull,.- sói ellenkezőleg most vess! igaai kesdelét. MosS veesi ketda-éí! izfpételvt Olga rémülten. UgysaB mire vadáat-. hatnál mitf s Szlalonkára, kdvean>i \'Jtial»L- kára. Tihcmec asm . i gyanitá :ÍM>gy ly-retten tő igtksaágot mosdott fi. szxsi.-¦.Mát aa égess. á>es..is sW s«»yAra^_ miaS 28&ioBkár& ¦- v«,daiwt-. HÜSZONHÁBMABlK 8YFOLYAM ZALAI KÓUÖI! I APEILIS 6-ao 18S4. színben változás nem történnék, de tadjuk, hagy éhezése betegséget okozott, még nem malasztját el a vegyi elemeztetést, mert tartalmazhat higanyt stb., mely a színben változást nem okoz. A csokoládénak, a csokoládé cznkorkáknak olcsósága is gyanút kelthet és méltán figyelmeztetheti a törvényhatóságot a hamisításra, mert amikép mondám, elvegyítve lehet az elavult avas cznkorsuteményekkel is, melyek penészgombákat, vaj-, tejsavat tartalmazhatnak. A megtörtént baleset és erre vonatkozó figyelmeztetésem szolgálának okul az óvatosságra olvasóközönségünknek. TES8ANCZKY JÓZSEF Kanissajárás, orvosa. Higgadtság • • - türaiem. Da szép két sí a : b i g g c d t- ság.. .türelem... Csaknem minden ember ast hwi magáról, hogy ő minden körülmények kötött megtudja őrizni magát az ok nélküli kifakadástól, hogy 6 tiszteletben tndja tartani a mások véleményét z annak szabad nyilvánítását nemcsak nem akadályossa, de sót alkalmat nyújt néki arra; s ba Össsseegyez-tetni nem tudjaaitótágtzóvéloményekot: enged a magáéból, csakhogy a közügynek elébb vitelét konokságával meg ne akadályozza. Igen, az emberek nagyrésze ezt hiszi magáról. Vannak emberek, kik privát passzióból nagyon is próbára testik nemcsak gyesek, de egéss testületek türelmét. És f e ilyenkor egyesek elvesztik a nagyot keméoy próbára tett türelmet, s i laiggadtságot, ABteovedély b türelmetlenség váltja fel: agyátalában nem lehet rajta csodálkozni. e Olyan emberek is találkoznak, kik ¦jóbiazemüleg oly makacsai ragaszkodnál: az ő vélemény ük szerint legjobb (?) eszméikhez : hogy körömazskadtaig védelmezik azt, nem gondolva az illem szabályaival, nem a személyekkel a kikkel, nem a helylyel, a boi eszméiket, nézeteiket érvényesíteni óhajtják. Nem állítunk valótlant; ha egész határozottsággal kimondjuk, hogy mind-azok, kik saját eszméikhez, gondolataik* hoz, véleményeikhez merev szívóssággal ragaszkodnak s azokból engedni egy jol-tácskátiem hajlandók a legmeggyőzőbb okokra sem : azokat többnyire a mellék érdekek tartják fogva. Az ilyenek astán ha higgadtságukat asegre akasztja SÍ, megfeledkeznek miadearől a mi szent a vakon rohannak a szenvedély fékvesztett paripáján, elgázolva roindaao-kat. kiket jó vagy bal végletük ntjokba botolt. Szegény, szerencsétlen emberek ! Menynyivel több hasznos dolgot vihetnélek véghez, ha tudnátok magatokon uralkodni, naahiggadtság, at fira 1 e m szép erényével ékeskednétek 1 Azt moadják, hogy a körülmények határosnak az ember és tettei felett. Nem vonom kétségbe. De, mintán az ember egy nemesebb életre van teremtve s ennek eléréséhez felruháztatott a gondviselés által mindazon tehetségekkel, melyeknek segélyével fölül emel kedhetik a minden-napiaaaágon s legyőzheti a kedvesőtlen körülményekből eredéit akadályokat nem szabad megfeledkeznie egy percre se, hogy ő ember, s emberi méltóságát meg kell őriznie ott és ásókkal is szemben, a hol és a kik arról — talán a megkívántató nevelés hiányában — megfeledkeztek. És épen ilyenkor van szüksége a valódi mivelt embernek ason fegyverre, melynek higgadtsága neve, melylyól pedig oly kevesen dicsekedhetünk. A társadalmi téren lépten nyomon van alkalmunk tapasztalni, hogy az ember mily követelő. Ha éres magában egy homoknem, csak egy porssemnyi tehetséget, ügyességet : ast akarja, hogy nemcsak legközelebbi környezete, de minden ember a kivel érintkezik, a kire álláaa, vagy összeköttetéseinél fogva hathal: az Ő füttyentésére hallgasson s a min- Ő busza, agy táncoljon. Természetesen a muzsikális fül észreveszi a hamis hangot s igyekszik az ipsét tévedéséről meggyóz-ni;nemcsak, de megpróbálja a jobbra nézést, midőn a vezényszó balra nézést parancsol. No ekkor aztán van harc és háború. Megerednek a feleselések. A türelmetlenség ágyutelepei csak ugy szórják a gúnytól márgesott szó-bombákat. A dy-namitgolyók uton, útfélen pattognak, t ha még keményebb tűssel nem válaszolsz a támadásokra Lvagy meg kell tagadnod elvedet hogy föltarthasd hitván éltedet, vagy megsemmisülsz ss egyenetlen harcban • gyöstes ellenfeled hahotája less a flír-ének, egyedüli jutalmad áltól, ki türelmedéi kijátszotta, higgadtságodat kigúnyolta. A mi az enyim, ahos neked nincs jogod ; a mi a tied : azsal te nem vagy szabad. A ki erősebb: as a batalmaeabb. Ezen.ely kezd ma már még a legmivéltebb népek társadalmi éleiében is érvény re jutni. Istenem ! hová vezet es a kap iság?Mi less as emberiségből, ha le-vétkezi . . . nem, letépi magáról as isten Van ugyanis as Istvánuton egy vendéglő, mely ss „erdei szalonkához\' van csimesve s melyben egy gönyörü pinczérnő szolgálja ki a vendégeket. Tihamér Bzomjastábaa egyszer ide vetődött s e pompás „szalonka" annyira megtetszeti neki,hogy röktön elvesztette minden kedvét a nyulak vadászatától. Enap\'ól kezdve egyszerre őrási mesz-stinek találta a Bakost és roppant fárasztónak a czél nélkül való bolyongást. a nyulak tökéletesen elvesztették rá néz/a eddigi vonzerejüket, de annyival hatal masabban vonzotta öt e páratlan „szalonka,* A helyett tehát, hogy az előirt . •...-•-.gás\'. végeste volna, as egéss délutánokat itt tölte ol, mit sem sejtő nejének pedig aszal törölte ki a szemét, hogy a rákok-paloiai parasztok valamelyikétől mindennap megvett egy nyalat s azt vitte haza becses Tadáaassákmány gyanánt. Olgának sejtelme sem volt e gonosz manipulácztóral s titokban nem egyszer sajnálta férjét, hogy esőben, hóban el gyötr: magát egy mihastna nyal miatt, melyet esetleg a pi ácson is meg lehet venni, ha éppen annyira kedveli a nyui-pecseoyét. A mig tehát otérdig érő havak között képzelte Tihamért, szélnek fagynak s a téli idő egy éh b viszontagságainak kitéve: addig es asépen a meleg szobában ült s óra számra udvarolt a csinos Katicáénak, kinek tüses]tekintete egész szivét lángba borította. Tihamér példás embernek tartotta magát, es azonban korántsem gátolta Őt abban, hogy ugy kéz alatt — a mindennapi nyal helyett egy csínos szalonkára ne vesse izemét. És\' KatKtza csakugyan szemre vall) saalonka volt. Mesterkéletlen egyszerűsége, ártatlan mivolta, bájainak üdesége rég nem tspasstalt ingerlő hatással volt rá s a legnagyobb mértékben izgatta ka-laodasomját. És jól megfontolva a dolgot, miért ne ereszthetne meg még egyszer ő is egy kis kslandot? Három évig Qgyis egéss a megboíráDkosáaig szolid voh. Végre is ő férfi, a kit külömben sem ismer itt senki, a leány csak egyszerű piucséraö .... Nem is habzott hát soká, hanem eUsántas ragaszkodóit neki a fölöttébb kecsegtető kalandnak. Csak as volt a bökkenő, hogy _ aak adja. ki magát, ha aa állás kérdése valamiképp szób* találna jönni. Tudta, hogy az efféle libáczkáknál az állás igen sokat nyom a latban. Nagyolt azonban még som mondhat, mert ezzel csak elri aastaná magától, de keveset ae, mert ezzel meg lerontaná minden illúziót. Megmaradt tebát a vadász-szerep mellett, i hogy s leány képzeletére is hasson: kiadta magát gödöllői arsdalmi vadássnak No már ennél szebb titulust még keresve sem találhatott voína. Mint egyszerű vadász-íe már megnyerte Katiosa tetszését, mint gödöllői uradalmi vadász meg éppen extázisba hozta őt. Most már igen könnyű volt csatát nyerni. A leány asi ve önkényt kitárallca vadász előtt, a ki mindent elkövetett, hogy as elfoglalt várban most már meg is erősítse magát. És ehhez mesterileg értett. Mulattató képessége egyszerre visszanyerte régi fényét s mézes-mázos javaival, bohókás ötleteivel apró figyol-metességeivel annyira le tudta őt bilin ctelni, hogy Katicza most már éjjel-nap pal csak* szép gödöllői vadászról ál modott. Egyszer tél közepén egy szép rózsa bimbóval lepte meg Őt, — Jaj, gyönyörűi — kiáltott föl Kstícsa édes meglepetéssel. — Ugyan honné; verte e szép bimbót? — Gödöllőről hoztam. — Igazáo l — kérdé Katicza ki gyúlt arcaczal s mindjárt mégis csókolta az illatos rózsabimbó!. Istenem — levé bozzá ábrándosan — mily asép lehet ai a kert, melyben ily szép rózsák terem nek. Lássa, Ön oda vibetne egysser en gem. — Én? - kérdé Tihamér kissé sa vartan. — Igen, igen. önt csak bérezzük ? — Eogem csak beeresztenének valahogy, de . . . — Én miattam aggódik ngy-e? No tudja, i eí fogjak raoDdiní, hogy én haga vagyok önnek. — Igaz, igaa — habosgatott Tihamér. De végre is Össaessedte magát. — No, nem bánom — monda fiatárosotian. X>e astán mi leas a jutalom, ssép Katicza, ha például nemcsak a kertbe, hanem bh- jgábe a. kastélyba is bevesetem ? óh, mit adhatna önnek egy olyan szegény leány, mint én? De várjon képét ? Hová sülyed as istenség szikráját lelkében viselő teremtés koronája, ha embertestvérét a vetetlen szerencse által kesébe adott hatalomnál fogva lábbal tiporja s kiragadja az éhségtől reesketÓ kesékből as ntolsó falat kenyeret? Ha szomjúság miatt elepedt ajkakról könyörtelenül letépi az élőtadó italt í Ha as istentagadó kigúnyolja a hit erős oeslopá-hos tsmasskodót s a kereszten elvérzett istenemberhez bűn bocsánatért esdeklőt nevetség tárgyává teszi s megöli telkében a jó cselekedetek jutalmául megígért boldogabb élet felöli reményeéget ? Vigyázzatok ti álpróféták! Aa isten igazságos. Gonoszságotok előbb-utóbb napfényre jő s az elámított nép bossuja iszonyatos leszen. Egyenlő munka, egyenlő jutalom. Ettn elv ha érvényre jut, akkor egy uj korszak derül ae emberiség fölé s a kap ssiság ördöge odújába búvik, melynek ajtaját as egyetértés-, a testvériség-, i felebaráti sseretet lángpsllósaival üdvöz-lendik as újjáteremtett társadalom edzett hsroossit Sok ezredév repült el már as ÖrŐk idő méhébe, mióta as emberiség jobb része a boldogság, as igaz megelégedés megteremtésén munkálkodik — mondja a t. olvasó — s kí tudja hány ezred fi még eltűnni a világegyetem felett, míg esen közös vágy csak részben is teljesülni fog? Igás, hogy a jövőt elsárta szemeink elől a teremtő bölcsessége. D<* rendeltetésünket cssk ugy töltjük be, ha napról-napra jól használva tehetségeinket : igyekszünk tökéletesek lenni. Emberi méltóságunk megkívánja, hogy rendeltetésünk e végfokát, a tökéletességet minden hatalmunkban álló becsületes eszkőzök által megszeressük. Erre nézve egyik nélkülözhetvén eszköz már a h i g-g a d t s á g mindénben ét mindenütt, s • másik : az okos türelem. Mindent\' meggondolva tégy; elhamarkodni semmit nem szabad; türelmedet próbáld meg afc alázato-sig és szelídség rostáján ; ilyen s ezekbe* hasonló utasításokkal la\'jak ei már zsenge korában a gyermeke\'.. S ha tapasztaljuk, hogy as életntain járatlan kis vándor az elébe irt rendszabályoktól tudatlanságból eltér tanusilnnk-e iránta engedékenységet ? Nem vesstjük e ei türelmünket, kivált ha ismételten kell ugyauasoo hibáért ssó tennünk. Valljuk meg az igásat, hogy : nagyon sokszor. Ha már a gyermekekkel asemben gyakran ily türelmetlenek vagyunk, mennyivei inkább asokcal, kik korák- s állásuknál fogva erkölcsi kötelességük • nek kellene, ho^y tartsák a rendet, "\'a pontosságot ráj.:» néző mindon kötelmeikben. Pedig jkkei szem bet ÍS meg kellene Őriznünk ahíggádtságot, atürelmet. Ha ssép szóval nem vagyunk kepeiek meggyőzni embertársainkat, ha szeretetteljes jó indulatunk nem képes velők aegösmartelni a jót, a szépet, a nemest: határozottan állíthatom, hogy az erőszak azt a kevés jól is megöl: bennünk, a mit a világ gonoszsága minden halalmával ze képes kiirtani as em bori kebel méiyérŐI, habár egyidőro elaltatja is. Nincs oly ross ember a kinek keblében a jónak magva életképes ne volna, csak el kell találni aa időt a melyben-, a ssert a melyíyel mo-igáaba lehet hozni Minden jósak, szépnek, nemesnek előmozdítására legalkalmasabb és leg-uélkülöshetlenobb eszköz : a t Ü r e 1 e m éshíggadt sá g. Vajba társadalmi életünkben a: inlésŐ körök veséríérfiai soha ne lövess-teuék ez ezemeik előli FI LEP ENDRE, Hírek, — Az uj évnegyeddel ismét előfizetést nyitunk lapunkra s föl kérjük t. baraíjaii hogy körükben terjeszteni szíveskedjenek! Részünk röl a küszöbön levfi követválasz-íás mozgalmairól igyekezünk olvasóinknak társadalmi lapunk köréhez képest minden pártállástól menten hű képet nyújtani. Lapunk előfizetési ára homlokzatán olvasható. Ezúttal azon t megrendelőinket is, kik még hátralékban vannak, a hátralék szíves beküldésére kérjük, hogy a további küldés iránt a kiadóhivatal tájékozva legyen! A szerkesztőséé és kiadóhivatal. csak .... valamit mégis adhatok. Majd a tavaszazai, ha as én virágaim is kinyi[• nak, a legelső és legszebb rózsabimbót Önnek adom. — Csak ennjit? — Én Istenem, m i t adhatnék még? I Tihamér megfogta a leány kesét belenézett azokba a szép szemekbe, mikben a lélek tisztasága mellett a már fölébredt, de még Öntudatlan szerelemnek egész beosösége nyilvánult. — Katicza — monda ressketeg hangon — hát ast az aranyos kis röása-bimbót, mely ssivecakéjónek kalló közepéből fakadt, néni adná-e ast is nekem? Katiczának. nemcsak aa arczát, hanem egész váliáti, síit még a haja tövét is sötét pir Öntötte el. Pillanatra lesülölte eremét, de. a következő peresben már fölemelte. Ki írhatja le azt a tekintetet, melyben as első szerelem hévvel-leljea odaadása a ssüzies szemérem önkény isién tar\'óakodáaával oly csodaszép vegyületben egyesült. Tihamér e pillanatban miodent feledett ótült esenvedólylyel átkarol-a a leányt s mielőtt es kibontakozhatott volna karjai közül, as eiaé csók már elcsattant ssÜsí ajakán. E pillanatban éles női sikoly hangzott fel a ház előtt,: A bent levők nem vették észre a ház"\' efőu elrobogó bérkocsit. Minek is ügyeltek volna rá, mikor napjában legalátb is ötven sétako-csitŐ „araság" ssokolt végig robogtatni as István-utón. Ennek as egynek azonban valami baja eshetett, a miért oly hirtelen megállott. Ugy is volu A kocsi kerékagya valamiképp as útszéli kóostlophos horssolódott, a keréksseg hirtelen elpattant, a kerék hangos súgásával elbillent, maga a kocsi pedig féloldaira sokkén\', mint a béna ember, ki alól kiütik as egyik szál mankót. A kocsiban egy fiatal úrhölgy ült, - kí & hatalmas tők* kenéare ijedt sikolyt hallatott. A kocsié egy rántással megállította a lovakat, leugrott a bakról s kiemelte a kocsiból as ijedt úrhölgyet. — Mi történt? — kérdé as utóbbi izgatottan. — Semmi különös, — igyekosett a kocsis őt megnyugtatni. Csak & kerék-ssög törött el, de mindjárt segítve less a bajon. — Azon csokoládé-ügy bon-msiyet lapunk hírrovatában kösöltünk, tudomá* sank sierínt a törvényszéki vizsgálóbíróhoz es ideig jelentés nem tétetett, pedig eSí ign illetéke ssakértő véleménye szerint ily esetben haladéktalanul oda kellett volna as ügyet tfijeszteni ; mart hogy az elárBt>tőuak a csokoládé romlott voltáról tudomása volt, igasol:a azon körülmény, miszerint annak eladását az Üt-let főnöke határozottan megtiltotta. En* nél fogva vétség forog fenn, mely hogy tudatosan követtetett el, kitetszik a főnök vallomásából s hogy minő eredményei voltak, azt lapunkban már megírlak. Es ügyet tisztásni kell! Bűnhődjék asoa köseg, ki ura parancsa ellenére as egéss-•égre nézve vessélyes csikket eladot. Ily dolgokat hátmőgé vetni nem ssabadt Ha esetleg kapitányságunk a jelentést meg nem teszi, kénytelenek lestünk íssf unkát a fensőbb hatósághoz emelni 1 — Uj Ügyvédi iroda. Dr. Rothschild Samu köz- és váltó ügyvéd Nagy-Kanizsán ügyvédi irodáját (dél-salai, takurékpénztár bérházában) megnyitotta. — A „Zalai „Közlöny" 27-ik azaz április bő 4-Íki ztámát 10 krjávsl viasza veesi a kiadó hivatal. Kérjük ssives vissza küldésére a t. kösÖnséget. — DariS Miska senekara, külfödi diadalntjából vitásaiért. Legnagyobb része már itthon van városunkban. Ugy halljak, hogy a nyarat körűnkben töltik. — Azon hírünk, hogy Pích\'er adóhivatali oaolgának neje kévémérgezés folytán halt volna meg, téves értesülésen alapult. A boncsoiásná! állítólag kiderQlt, hogy végbélssakadás okozta halálát. (Ezen esettel kspcsolatosan, miután tudomásunkra jött, hogy n amelyek ben. a kávémérgesés lehetősége iránt kétely támadott, — felkérjük e helyen nyíltan, tTsrii ucrkyJóssef urat, Ka-nissajárás tiszti orvosát s lapunk kedvelt munka irtát, hogy ez érdemben szakér -tői nyilatkozatát adui szíveskedjék! Azután mtjd mi ís érdemlegesen hozzászólunk.) — Hol vagyunk? — foíytatá as úrhölgy körültekintve. A „snepf vendéglőnél" vagyunk. Nagysád akár be is térhetne egy kicsit melegedni, mig én uj kerékszöget faragok. As-urhölgy — kiben Tihamér nejére, a ssép Olgára ismerünk — szem ügyre vete a vendéglőt. Nem látszott valami nagyon eTŐxel nek, de mégis elég tisztességesnek abhos, hogy néhány peresre menedéket keressen benne as iónt kerekedett csipós ssél ellen. Nem Ís habozott tovább, hanem gyorp léptekkel a vendégszobába toppant. KÍ írhatja le meglepetését, amint belépve tul ajdoa férjet látta egy csinos fiatal leány mellől elugorni. a; első pillanatban ast hitte, hogy merő csalódás ss egész, vagy hogy valami csalfa szellem üzi vele gonosz játékát! Tihamér ide-oda kapkodott savarában, arets. felváltva hol kék, hol zöld szint játasotl\' Olga előtt csakhamar egész mes teleoségében állt a rettentő valóság. — Te itt? ... — nyögte ki nagy erőfeesiléssel. — I — igen ! — hebegte Tihsmér végtelen zavarban, — bejöttem egy kicsit melegedni. Olga magasra egyenesedett i hátra vetette ssép fejét. Meglátszott rajta, hogy. mondani akart valamit, de ajka ismét elnémult. Nem akarta még csak szóra se érdemesíteni azt, a ki legszentebb hitében csalta meg ót. Megvetésének legle-snjtóbb kifejezésével még egyszer végig nézett rajta, s a mily gyorsan jött, oly gyorsan el is tűnt ismét. Tihamér mind a két kesével fejéhez kapott, nehogy es is a körülötte forgó mindenség után szaladjon, astán tompa nyögéssel neje alán rohant. Katicza minden tapasztalatlansága mellett is mégérteni látatott a helyzetet. Arcsa egyszerre halálsápadtra vál T. Szerre lecsukódott. Mire még egysser föleszmélt, oly végtelen üresnek és színtelennek ta lálta as egész mindenséget! Feje angolt, szivében pedig oly forma fájdalmat ér* sett, mintha erőszakos késsel kitéptek volna belőle valamit. Mt is \'örtént vele? Talán csak valami gonosz álom volt as egész 1 . . . — A „WiUiens és Waídl* könyvkiadó, czég következő sorokban vess búcsút a közönségtől:,Fájdalommal vessünk bncsut az .Ország-Világ* t. olvasóitól. Minden küsdelmünk, minden fáradságunk . dácsára, tőlüak nem függő okok miatt Üslelűaket elvesztettük. Anyagi vesste-zégünk nem fáj annyira, miatt as, hogy Ország-Világ" olvasóinak bncsut kell mondanánk. Ugy éressük magunkat mint ha kedves családunktól válnánk el, de vigasztal az a tudat, hogy nem hosszú időre. Munk, faradság, szorgalom re-ményhetóleg ismét kezünkbe adják aat az erőt, melyet a magyar irodalom emelésére fordíthatunk. Búcsúznak de aszal a biztos reménynyel, hogy a mi kedves családunkkal, as ,Ország-Világ" t. olvasóival találkozni fogunk. A közönség tapasztalatot szerezhet a jövőben, hogy egy szépirodalmi lap múkiállitása nem köny-nyu dolog és mikor ezt tapasztalja egyúttal reánk is gondol. Wilukons Gyula és Widl Emil.* — „A földadó kataszter rövid ét népies ösmertetéae* — csimü munkásak ssersőjn értésiti a gazda köz-inséget, hogy a jelzett müaek első kiadása as egéss országból asakadstlanal érkező megrendelések tolytán — elfogyott. A m á ¦ o d i k kiadás sajtó alatt van; pár nap alatt megkŰldhelő, — ajáoluk egyesek, de kŰ* l&uösen községek figyelméb. Megrendel hető Ssalay Palkir. katassL f j.ügyelőnél. Budapesti! ker. Lánczbid utexa 3. — I. Napóleon az öngyilkosságról. Napóleon gránátosai közül egy időbea szerelmi bánatból sokan öngyilkosok lettek. Napóleon erre egy napiparancs-ban szólalt fel az öngyilkossági mánia elUn. Ma, midőn agyszólván mindennapos az öngyilkosság, nem !ess: i-lán érdektelen felhoznunk, hogy gondolkozóit arról a nagy cséasár. A katonáknak — irja Napolacn e nspiparancsban — tudnia keli legyőzni s fájdalmat és a ssenve-délyeket. Bpptn oty igesi bátorság kell a lelki kinok állha\'atoi elviseléséhez, mint ah hat, hogy kartács aápnr hözt megálljunk egy meg-mellett. A bánatnak ellenállás nélkül megadni magát, vagy öngyilkossá lenni, hogy kikerüljük azt, annyi, mint elhagyni a csatatért, mielőtt a csata sorsa eldől. — Mint hallottunk, leli vasút f. é. május 20-án aj menetrendet léptet életbe, mely által az utazó kösönségnek nagyobb kényelmet fog nyújtani, a mennyiben a jelenleg kösl kedő vonatokon kívül még egy gyorsabb menetű, személyvonat is fog fcCaniaea és Bécs között közlekedni, mely ismét délután 2 or& 15 pereskor indulva, 4 óra 51 pereskor v Szombathelyre, 6. ó. 1?. p, Sopronba érkezik és estve 8 Óra 40 pereskor már . Bécsben less. Nem kisebb mértékbea lesz megkönynyitve a forgalom szintén azt utazó közönségnek a sák\'ány-barcs, pécs-ví! lány. esték dálya-brod-serajevói irányban is egy Bécsből reggel 7 óra 2c pereskor induló személyvonat által, mely 1 óra 43 pereskor Kanizsára érkezik, honnét 37 percsnyi tartózkodás után 2 óra 25 pereskor indul s gyorsított sebességgel köstekedve 3 éra 12 percekor Zákány bs, 4 óra 46 pereskor Barcsra estve 8 óra 55 pereskor Villányba, 11 óra 35 pereskor Eszékre érkezik és ugy a zágráb-Bumei, továbbá a báttasséki irányokkal, mint Brod-Serajevó. felé is közvetlen öassek öt telesben leend, ügy bogy esen ut tetemesen rövidebb időt vess igénybe. Valóban őszinte örömmé, fogadjak esen hírt és elismerésünkéi fejezzünk ki a forgalomban lett esen intézkedésért, mint oly kedvesreéayé-t, mely álul a közönség főkép pedig a kereskedő osztály rendkívül nagy előnyben fog rtf« ízesül ni. HUSZONHAEMADTK ÉVFOLYAM. ULi\'I KÖZLÖKT — Brückler Igniez bndape. . peug&.gjárot, kinek .Kincsem\' petagőj. íobbssSr ss utiTmri asstalra is szalliutou _ci. kir. ndvari asáUitó csimet nyert. _ i Beküiöstett A hasai ipar torén nagyszerű hal -dást 8 előmenetelt jegyezhetünk annyib n hogy a fiumei első magyar rizshántoló s rlzskemenyitó gyár oly kitűnő! minisegü tiszt* rixakeraényitőt szolgál ift. mely a külföld kéa-sitmónyeivel nem usak verzenyethet, de ezeket jóval is felülmúlja. Örömmel conatatáljuk, hogy a fiumei rlxske menyit, páratlan jó minősége által a külföld készítményeinek haaánklíani tovább terjedését teljesen meggátoiá s legmelegebben ajánlhatjuk tehát a tisztelt háaiassionyask ügyel\' mébe. Kapható minden jelentékenyebb hely belí füsser Üzlet ben. HIRDETÉSEK legjobb asztali- és üdítő itaí. kitűnő hatásúnak bizonyult köhögésnél, gégehaj oknál, gyomor- és hólyaghu-rutnái. laítODÍ Henrik, I«tIsW és Btiiiafiest ÁPRILIS S-án"1884. xxxxxxxxxxxx Lap vezér és kiadó: SZÁLA Y 8 AN DOB. Felelői szerkesztő : TASS ÁLMOS. Laptuiajaoncs : WAJDITS JÓZSEF. Miután Zrínyi Károly csák tornyai községi tanító nem átalotta f. év és hó 3-val kelletett ós-nőmnek czimiett általa jól ismert tartalom leveleben nőmnek műveltségét, valamint jelemét kétségbe venni és megtámadni, azért . — mintha nőm as ő szüleit megsértette volnamáeok előtt, a mi rágalom, — iŐt még nőmet uiciáni feipofozásscí fenyegeti; a mely utóbbi fenyegetés caak is egy neveletlen alcsai suhancztóí, de nem egy tanitótt! várható. Ezek után Zrínyi K. caáktornyai községi tanitót mindaddig míg e részbeni állítását, hogy nőm az Ő szüleitnyilvánosan megsértette volna be nem bizony hja, alávaló gaz rágalmazó.tafc, hit* vány és\'Jetem telén embernek nyilvánítom. Csáktornyán, 1884. évi április hó 3-án. MIBKA DOMONKOS, kir. bir. végrehajtó. Nyllttér.l Ä MOHAI hasámJc együc leg-szénsavduaabb kitűnő szolgálatot tesz főleg az emésztési zavsgfifcfiál s a gyomornak az idegrendszer bántalmáin aJajiüJó bajaiban. Általában a viz mind azon kóroknál kiváló figyelmet érdemel, melyekben a szervi élet támogatása, és az idegrendszer működésének fölfokozása kívánatos. Borral hasznaivá kiterjedt kedveltségnek örvend. 1883. éYben 1 millió paJaczt számttatott el Ugyssiníén minien gyógyszertárban, fuszerkereskedéfl-ben és vend \' °l E rovat alatt kőslöttért sem alak.) sem tartalmi tekintetben nem vállal felelße-\'¦ -, a—L- 2 2307/84 siám. Hirdetmény. A nagy-kanizsai III. oszt. kereset adó lajstrom az abban tartalmazott adósaásyavaslatokkal az 1883. LXIV. f. cz. 18. §-a értelmiben betekintés végett 8 napi közszemlére a városház tanács termében mai napon kitetetett oly czélból, hogy azt mindenki megtekinthesse és az őt, vagy manókat illető javaslatokra nézve netaláni észrevételeit 8 napon belül a Zala-megyei kir. adófelügyelő urnái írásban, később az adókivető bizottság előtt szóval előterjesztheti. — A városi tanács. Kelt Nagy-Kanizsan, 1884. apr. hó 4-én. Babóchay s. k. polgármester. Van sserencséok a n. é. küsönség tudomásár* juttatni, hogy as eddig a h ."^^ oS ROSENBERG FERENCZ 800000 czége alatt fenállott fűszer-, csemege, festék-, diszmű , porczellán-, tükör és Üvegáru ötletet megvásároltak, mely utóbbi 4 szakmából bevnfárlási árakon aluli végeiadieL rendezünk. Dusán felszerelt raktáruukből különösen az alább felsorolt csikkeket vagyunk bátrak a n. é. közönség becses figyelmébe ajánlani: Legfinomabb bóruemüek szivar és pénztárcsák, fényképalbumok, kantárak nyergek és kézitáskák stb. Lámpák. TalÓdl Dlttmiir félek nzgy készlete a sálon, ebédlő függő lámpáknak és mindennemű asztali lámpáknak, arany és fakeretÜ fali tükrök minden nagyságban. Dohány eszközök valódi Scbillíng-féle legfinomabb tajték s borostyánkőn a müek, valódi selmeczí s török pipák, török és,Bádeni szárakkal. Porezelran legfinomabb karlsbadí evő-, thea-, kávé-, mocoa- ás mosdó készletek ; víz-, bor-, sör-, likőréé punsch, üvegkéeeletek. Íróeszközök papir és spanyol viaszk. Talódt franczia és spanyol líkör és pezsgő, valamint a legjobb hírnévnek örvendő kül és belföldi borok. ;i Dusán felszerelt porczellán s ÜTegraktárunk vendéglők ép oly jutányos, mint díszes berendeséséreki-válóan alkalmas. Fűszer, csemege és festék félékből a raktárt, mintán csakis I-so rangn forrásokkal vagyunk összeköttetésben, a legjobb minőségből kiegészítettük, minek folytán a n. é. közönségnek ezúttal ritka alkalma nyílik, hogy bármely irányú szükségleteit ép oly jutányos irón, mind pedig lefíno-mabb minőségben kielégíthesse, miért is raktárunkat a n. é. közönség legmelegebb pártfogasába ajánljuk. Mély tisztelettel PREZLMAYR és DEUTSCH etelött ROSENBERG FERENCZ. XXXXXXXXXXXXXXXXXXXJ ooooooi 2 Teljes g végeladás (AsaraíjDfiift klrálja. széchenyi forrás ötszörösen vegyelemezve. Leitítuni asztali tíz. - Orvosi telüstélrettol ajánlva. Tartalma: Széckeoji forrás Preblaai Kroiftrí Mohai • Giess&li 97-854: 53-534 48-888 48-094 43-793 Petáncz mnhtszombali kerület Raktárak Nagy-Kanizsán: Fesselhofer József, Strem e» Elein és Berdin Márton. Kitüntetés Tri Csak attor valódi ha minden dubozon a g\\árj egy ; a sas éa Mell sokszorosítóit cxéz nyomata látható Ezen porok tartó* gyógyhitáta makacs gyomo--- és aitistbajsk, gyomorgörcs és olayálkásodás, gyomorégés, röj?ert dogalál, i májotj vértslstás, aranyér és a legki,-lBnfélébb női betegségek llen 30 ér Ót* folytonosan növekndő •liamerésben reesesBl, Egy eredeti doboz használati utasítással 1 írt. HMlsÍtv4.»yefc tírvésyesez Bldoztetsek, moll mm-m KöSZy, gatia bénnlá. í»j-, fB:- és fogfájás sikeres gyógyitalához bt4lm8- ésre; borogatásnak mindennemtl sérülések, ás sebek, gynladások és daganatok ellen. Etensöíeí rizsei keverve, hírtelen betegedéi hányás és kol ika ellen. Egy Qveg pontos utasítással 80 kr. -tf ; Valódi, Holl védjegyével és névaláírásával. Moll A. Bécs, Tuchlauiien, gyógyszerész, császár királyi lady, Biállltó. Raktárak: Nagy-Kanizsa: Bélit Jóssef [gyágyraszarész. Prexlmayr és Deatach. Roaeofold Art. Fesselhofer Józ.ef. BarOB: Dorner 8. Csáktornya : ;Qön« L. gyógy. Kapesvárett: Booviex Ad. Keszthely: Wansch P. Körmend: Ritz János. Marczaii : Isstl Férd Szigetvár: Szalsy Józsif. Zala-Egerszeg : Hollósy 3. E. gyógyst. RÖMER-BAB (a Steierl Gasteio.) k üTséláuiF mßLiijttäsa L L május l-es. A déli vaspályán (a gyorsvonattal Bécstől 8 és fél, Trio .sítől 6 óra,) igen erős akrathoterek 30 — 31°-ig naponkint 20,000 htcL. vízmennyiség, különös hatással köesrény, csúsz, idegenszenvedés, szél hüdés, gyöngeség, nőt betegségek, havitiastulások, megvénült extudok rÖgzÖtt hurut, csont és ísbetegségeknél, stb. Nagy vizlár, izsadő szobák, elegáns kiállított aj külön márvány- és kádfürdők, kényelmes lakások, május és szeptember hóban 1/3-dávai olcsóbb, a Jeglátoga-tottab havasi tartomány, uj árnyékdús sétaterek, újonnan épült magas ivóvizforrás vesétek. — Fürdőorvos: Dr. Háyrhofer H., múorvos Bécsből. (Lakása ápríl hó végag Bécí, I. Krugnretrasse 13.) Kimeritó előíratok, árjegyzékek ingyen éa oérmentve küldetnek 2086 1-3. lÉiaiatösí ÍM Römer bad, Áieó-Steier. Az alább következő me.czá-folhatlan eliarnnrésí iratok melyek dr. J. G. Fopp cs. kir. udv fogorvos úrhoz, a Tilaghíres Ana-therín szájriz elóallftöjához érkeztek, felmentenek minden egyébb ajánl gátastól. T.cs. Poppjcs. kir. udvari fogorvos urnák. As ön Anatherin szájvízéi magvizsgáltam és ajánlhatónak találtam. Opolczer tanár, Relor magnif. A cs. kir. bécsi klinika tanára. Szász k. v. udvari ta- ¦------- nácsoe ele.- Eceonei eÜBmeren, miszerinl dr. J. G. Popp cs, kir. udvari fogorvos Anatherin-Bzájvizét már hosszabb idő óta nagy ereHményoyel használom és annak jó hatásáról teljesen meg vagyok győződve. Báró Perrarai Lajos s. k. Alaljro:t esennel Örömmel és az igazsághoz mérve elismeri dr. J. Q. Popp cs. kir. fogorvoB urnák, hogy Anatherin ssájvisét hos.abb idó óta hmsználja, s azt nem csak jósága, hanem kellemes ise miau is általában mindenkinek legjobban ajánlja. Bécs. Harca. Essterháaí TereV Igen tisztáit mr ml Fogadja legforróbb k\'BstSné temet azon emberszere tető és jéságáárt, mslylyel a Mária\'Erzsébet egylet ápolása alatt lévő szeyány gyer-meksk irányában viseltetett. Lzen gyermekek egynémelyike gUmSkórns (iáj-vérssSsben szenvedett. Ön lágyéi, ktssol-gáltattá nekik az fin gyógyerejU Anatherin szájvizét és as ön bnsgó eljárásának köszönik a gyermekek gyors is teljes felgyógyulásukat. — A gyermekek, kik fájdalmaiktél megszabadniuk és az egylet nevében fogadja tisztelt aram háládatos elismerésfinkct és köscooetUn-ket. Kitűnő tisztelettel Fries grófné. Máría-Erzsébet-egylet elnöknujc. Fofl slsa. Odrai fogak eiikés=eli kitöméséra, ára 2 frt 10 kr, Anatherin fogpép ára 1 frt 22 kr. NŐvésyreti fogpor ára 68 kr. Kapható: N.-Kanizsán: KirályF. Belus Józs. gyógysx. Práger B. gyógy. Fesselhofer József Roaenb erg F. Bosenfeld A Alsó-írendván Kiss B. gyógysz. Marcza-liban : Kiss István gyógy, jgcrzsiom-batbsn: Banócsy A. gy. Keszthelyen Braun P. zyógysz. Z.-Egerszegen: Hol lósy gy. Karádon : Eochlits I. gyógyss. Tspolczác : "xser J. gyógy^z. Sümeg-hen : 6ls<sborazky 1». gy. Perlakon : Sípos K. osvegye gyógysz. Nagy-Atád : Pfisterer K.fgyégyiz. K»gy-Bajomban: Zlaczky aC. gyógysz. Csargón : plachuer F.gyégyz. Csáktornyán: GBnci L gy. Nemes-Vidon: Kiss I. gyógy. Kapja-várott Augcsztio L. gyógy. Babóchay K gyósz. Saigetvárott :&alamoo L gyógy szerésznél. Egy gyógyszer sem bizonyalt oly nagy hálásának köhögCs, Tekeuég, elayálksodás ás hnrnt ellen mint a kitflaS a győgyer^k SfITZWEGEíUCH növényből kéazűlt és biztos valamint gyors hatása miatt nagyra-becsflit öjilfiliriís-cirtorUa W (Bonbons,) Sanldt Viktor és (altil Séosben. ^?Jóá; miüóiógben csat a gyógytárakban 1061 11—11 H I; B P E TE S E K. WALSER FERENCZ első magyar gíp- és tüioltöszereUgyara, harang- és érczöntödéje BUDAPESTEN Ajánlja gyártmányát, mint magyar különlegességet kutakban és mindennemű szivaty-tyakban, elvállal teljes vízvezetékek berende-zését.városok, földbirtokosok, ipartelepek, armerttesitő társulatok és magánzók részerő; modern technikai Bottenbiller-utcza 6G alapon ?3 kedvező feltételek mellett ajánlkozik kőz- és magán fürdők felszerelésére, szagmen-tes űrszékek \'felállítására és minden viz-művi munkálat gyors és pontos Itívítélere képes árlapok és részletes költ-ségtervezetek kívánatra díjmentesen küldetnek. Egyetlen belföldi szivattyu-gyár. 2023 14-80 Figyelmeztetés. Az általánosan iimert, jó hírnévnek örrendo" s több o!d.»I<iIg kitüntetett íÓBborszoíz kéjitmenyem — kelendőaágénél fogva — ok utámáín»k lévén az utóbbi Idol r-n kitéve, elhatároztam, hogy azokon ctimjegyeimet miídositom rra kék nyomat-ban E«j&t házam kQUS a.\'akját veszem fül, bejegyeztetvén azt egysieramit.d véljrgy-fcínt a budapesti iparkamaránál. SÓSBORSZESZ gyors enyhítést eszközöl csúzos szaggatás, fagyáB. fog- és feJfájdaiBisJt, szfimgyeegflségek, béau\'ások, stb. stb. eilen. Footlaztitó szerül i» igen ajánlható, a mennyiben a fognak féayét elősegíti a U%-hnst arésblfJ és a száj tlszts, szagta\'ac ízt nyer a tzesr etpárVgás ntáa valamint ajánlatos e eser felmosásra is a. bsjidegek erStiiésére, a fejkorpa-képzödés M\|akadályozására és sssak eitávsUtásárs. Hasin Ara m iío IreifiBl so tr., 60 Bsei Ireiisl 40 ír, álati utasítás magyar vagy nemet nyelven, htaomiurosalm névtorával all d«l Ovephec ingyen mellékeltetik. Bräzay Kälroän, Vedjegy 319 es 32u.szim. Badapeiten, IV. kertllet, Mownm-körnt 23. ssim. Kspbatfl: N a g y-K a a i a i a n : Kiraly F., Zerkovitz W. ts Eosenfeld A., P o 11 a k S Stein, S c b w a r t z F., Stre m ei Klein. Z a 1 a-E g e r ¦ z e g ; Stilagyi Sandor, Hnbinsxky Adolf HoIIdzy Mihalv,, Cinrgi: Fried Albert. Ciiktomy a: Todor Jözsef. K e s z t h e I y : Pnlyi J., Weits A., Schleiffer A-, Wnnzch F., 8 u m e g b: Dorner Kaj , Würzbnrger J&kab. T a^o Ui^ FliL-R Jözsef, Koblenczer Ignicz. B a 1 a t o n-F fl r e d: Koller Karoly. Ahol a tönkrejutás oly rohamos és \| általános, mint volt a lengyel tartományokban, mig az uralkodó elem el nem sülyedt s aminő jelenleg Magyarországon: ott az a fődolog, hogy az anyagi megsemmisülés örvényébe halló egyének, — utóvégre i s ez maga a nemzet, — alá felfogó lepedőket feszittünk ki. Ilyen felfogó lepedőket képeznek a különböző nj hivatalok stb aminőket azonban az állam nem képes nagy készletben tartani. De fölö3 mennyiségben nyújt ilyeneket a „Nemzetközi Hirdető1\' mindazoknak, akik elégtelen vagy épen semmi jövedelemmel sem birnak. A tisztességes mellékkereset nincs még a legelőkelőbb, de keresni akaró vagy zavarba jutott állami avagy anthqnom tisztviselőknek sem megtiltva. Mindazok, akik nekünk megrendelést szereznek (csakis eredeti árak szerint!) az általunk hirdetett vagy bármiféle áruezíkkre, munkára stb anélkül, hogy a megrendelő az egyenes megrendelés esetén olcsóbban tudná azt kapni, — tisztességes jutalomban részesül. Mig a féFphTvatalban van, kiküldetéssel jár, műhelyben dolgozik, üzlete után jár el, a mezőn felügyel stb., addig az okos nő kis gyűjteményt tarthat egyikmásik több czikkeinkből (arra pedig, ami nála nincs, megrendelést fogadhat el egy krajezár előleg nélkül!) s nemcsak toilettjét, házi szükségletét szerzi be, hanem az oly könnyen támadó adósságokat is kifizetheti, sőt a „takarékpénztárba" is tehet valamit. És e mellett fontos honleányi kötelességet is rót le, mivel az ilyen pénzek hazánkban maradnak. A helyben levő iparosokat nem kell károsítani, s csak azt méltóztassék Budapestről hozatni, ami helyben nem kapható. Különösen alkalmasak ily hír gyűjteményre a gyógykülönlegességek, pipereszerek és háztartási czikkek: egy szekrény fiókjában mind megférnek s az, ki magának ezt berendezi, kettős hasznot nyer : tőlünk az ísmételadási százalékot s vevőitől azon ártöbbletet, amennyit méltányosan megkívánhat p. o. mi a szemvizet (ár 90 kr.) ismeteladásra adjuk 70 krért; de ha valaki külön direkte rendeli meg, fizet; 90 kr. árt, 25 kr. portót, 6 krt szállítólevélért, 5 krt csomagolásért, összesen 1 frt 26 krt. És még várnia kell. Örömest ad 1 frt 10 krt. ha rögtön kapja. A mí uőcskénk tehát, aki különben humanitási, kötelességét is teljesített és hálára számithat — egyetlen piczi üvegcsénél — 40 krt nyeri Némely czikknél egyszerre is 30 — 40 frtot lehet érdemelni! Anyák iparkodjatok. 2060 4-48 ÍVan szerencsénk a t. cz. közönségei értesíteni, miszerint f. évi április Íi6 l-én } a É-zalai ta dúsan felszerelt 1 uri-, kalap- és fehérnemű-, valaki mint rövidáru-, pipere- és # szabó kellék üzletet nyitottunk. Fötörekvésunk oda irányul a t. cz._ közönség igényeinek minden tekintetben pontos"^-jTTtínyös" kiszolgálás mellett megfelelni, inért" is azon alázatos kéréssel járulunk a t. cz. közönség elé, becses" megrendeléséire!..1 bennünket minél gyakrabban szerencséltetni szíveskedjék^ jfeu éVjGrünbaum. "»¦»»•s^fffiff«»»,!-»» a-a ¦tm \| Cvegfotopafiák műkiállitása az újonnan épült Bazárban. Ma vasárnap és hétfőn utol só XU-lk sorozat: Paris és a párisi világkiállítás. Sokoldala kívánatra Kedden április M 7-én I. sorozat: ScliBiz iytjjilirffaumiEstoása. Szerdán aprjis 8-an II. sorozat: Olaszország és Savója. SjBflT* Még csak 3 nap látható "SJBSj Megnyitása naponkint délután 3-tól esti 9 Óráig folyton világitva. Wajdits Jóisef könyvnyomdájából Hagy-Kaniain. flAfly-KjMlZSA,\', 1884. április 10-én. OMzsMÜ ér m«st éwn ..... 8 H íh tr« ..... < -.í.jtí tm .... 3 , Lpy »1« ló kr HIRDETÉSE. 9 hulbot petitibrb.n 7, tokicni.,,-6 i nindea toTibbi torért ^ kr NTILTTÉRHEK lorookent 10 kr.Vrt ifttétaek tsl líiocttAri illeték mindeu egyes tétért 30 kr- fisetrarii. -5 Bsggoah&riBAdik énolyam. x !tF ntbi rteft BMIkedtai-nyék t uerkeastflrikt, loyer- rtett illett kAlbs h>y.k pedi, kUékoiMrmn SUT- KANIZSA »lmlilA2. Bérmenutleo lerelei cnk tmee. mmtHrinektal totmiiftn.k «1. A nsgy-kanizaai ,Kereskedelmi Iparbank", .nagy-kanizsai önk. tűzoltó-egylet\', a .zalamegyei általános tanítótestület\', a ,nagy-kanizsai kisdednevelő egyesület•, i .nagy-kanizsai tiszt önaegélyió szövetkezet* ,a .soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai külválasztmány* hivatalos lapja. Ilfíeuklní kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalma lap. A kjtvémérB8Mtr«. 8 lapok i. é. 28. szamában felt Érettem a kávémérgezés lehetősége iránt felmerült\' kételyek tiaztáz-batására szakértői nyilatkozatot tenni aeeak köwtkeztéheir mert Piehkr Anna adóhivatalszolga nejének halála e lap altat téTes értesülés folytan mérges kiré által történtnek jelez tetett. K tárgy fontosságához . mérten a hozzám intézett bizalmai kérdést az orvosi tudomány eltei szerint következekben oldom meg. A mi kép Pichler Anna hullájának bonczolásábőí kitűnt, hogy halálát nem mérges káré okozta, azonkép megnyugszom az orvosi véleménye* leletben, megnyugszom pedig azért, mert 40 éri közszolgálatom ideje alatt járatom egész területén kárémérgezés nerr. fordult eló, de oly kóreget mt, melyet hamisított kárénak tulajdoníthattam volna. E kedrezó r iszony azonban korántsem zárja ki a kávéhamisiias és ezáltal megeshető egészség elleni állapotok lehetőségét, mert fordulni tnak eló viszonyok, hogy a keres kedésekben egészség ellenes kávékkal történnek üzérkedések, melyek többé kérésbe .megrongálhatják a fogyasztók egészségét Némely üzletben azokat a kávét színéért és súlyáért hamisítani, de lordulhatnak eló etetek, hogy a káré némely körülmények közt romlásnak indul, és nem képezhet egészséges élelmi ezikket. A kávéhamisitások festanyagok kai. A kárét némely haszonlesők megfestik és e czélra huni ál tátik ¦ berlini kék, az indigó korcsmára! vegyítve, a fósz az agyig, mint ártalmatlan szer. A chrom különösen berlini kékkel, az eczet-, ét a , énttvat réz, a vasgáliez, fényesi- téti czélból az óiyomgolyó mint az egészségre nagyon is ártalmas czikk A mesterséges káré. Állítólag rannak hamisítók, kik lisztet, agyagot, és pörkölt kárét ; vegyítenek össze, hogy az ehból Iti-\' szitendő gyurmából hamis kárét gyárthassanak. A romlott káré. Némelykor megtörténik tengeri szállításkor, hogy a káré tengervízhez jut, és ettól annyira megromlik, hogy a tengeri sós riz miatt élvezhetlenné, egészség ellenivé ralik. A festanyagok hatása. - A chrom, mint fehérszürke festanyag már önmagában is egészség elleni tárgy, mennyiben alkatrészeit ólom és higany egészítik ki, • ketté pedig soha nem hat kedrezóen az egészséget térti szerkezetre, mert kisebb menyiségben ii ártalmára vannak annak. A chrom nagyon kelendő festanyag lévén, igen gyakran ki Tan tévé holmi iuunisitásnak, nyerészkedési czlból gypszet, sulykéneget, krétát, ólom fehéret kevernek hozzá, mint oiy egészség elleni anyagokat, melyek annak egészségi hatását csak növelik és támogatják. Az eczetsivas és a kénsavas réz a Jegellenségesebben hat a szervezetre___Elhibázott menynyisége nemcsak hogy súlyosan támadja meg a szervezetet, némely kedrezó viszonyok közt mérgezni is képes. Erőszakos hányást, hasmenést, máskor makacs székrekedést, kínzó bélfájdai mákat, görcsöket, nagy agytarlaszo-kst, szédelgést, ájulást, dermegor-csöket, hadést is idézaek elő a vég, létig. A vasgálicz igen összehozó tulajdousága által kisebb adagban is képet bél- és ivarszervi bajokat előidézői. Elhibázott mennyiség^ gyomorfájást, émelygést, hányást, kólikát, székrekedést, utóbb hasme- nést és régre gyoaorgyiladast ít idéz elé. Ólom akkor fordul eló s kárénál, midőn a káré bárdokban ólomgolyókkal fényesittetik, okozhat ilyen óiomniérgezést;\'--- A hamisított káré elismerése. A berlini kékkel és acurcnm-mávsl festett káré mosóvizének a szine kékeszöld, azért is midőn mosás által a kávé ilyszinre festi a mosóvizet, méltán feltételezhető, hogy s káré az idézett festanyagokkal lett színesítve, hamisítva. Az indigóval és > curcamá-ral festett káré mosóvizének a szine kék, azértis midón mosás által a káré ily színre festi a mosó vizet, egész bizonyossággal feltételezhető hogy a káré sz emiitett két fest, anyaggal lett festve, hamisítva, A cáromnál festett kárénak mosóvize sárga, tőle az edény fenekére nehéz és sárga por fllepszik és e jelenség alaposan engedi sejteni, hogy a káré ehrommal lett íestre, hami-litrs. És e kísérleti eredmény min dig elég indok arra, hogy az ilyenféle káréra a hatóság ügyeimé fei-hirassék. A kénsavas rézzel festett kávé mosóvizének a szine sárga ét e jelenség elég indok arra, hogy feltételezni lehessen a kárénak kénsavas rézzel tértént festését, hamisítását; De kötelességéré teszi egyuttl az érdeklett félnek, hogy az eredményről a törvényhatóságot értesítse. Az agyag, liszt és kávékeve rék-ból Készült hamisított kávé a Tízben felduzzad, szétomlik. Hogy az efféle keverék nem gyomorba való, s mint egészségelleni tárgy nem képezhet élelmi ezikket, az magától értetik s miét ilyen épen agy elkobzsndó, mint a romlott káré. A romlott káré már magában nem képezhet élelmi áraezikket, azért is mint egészségelleni czikk szinte elkobxandó. ¦ Véle - ény. Ezen előterjesztettekből kitűnik, hegy némyly üzletekben előfordulhat egészségen ení festanyagokkal festett, hamisított-, másrészt romlott és mesterségesen gyártott sáré, melyből kifolyólag feltételezhető, hogy kellé óvatosság hiányában csak ellenségesen támadják meg az egészséget És kétséget aem szenved, ha az emiitett ártalmas festaanysgok nagyobb mennyiségben használtatnak fel festésre,, s ilyek a káré felhasználása előtt le nem mosatnak, sót együttesen perkeltetnek meg, hogy súlyos egészségi háborgatásokat is keltenek. Kétségbe vonható azonban annak lehetősége, hogy a festanyagok hatása a szélsőségig terjeszkedhessek és mérgezés által okozhassanak ha Iáit. Kevésbé feltételezhető pedig az ártalmas festanyagokkal hamisított káré általi mérgezés, mint halálok már csak szert is, mert nagyobb összegben alig éhezhetek, azon csekély mennyiség pedig, mely egyszeri főzés által gyomorba jut, legfellebb betegít, de halált alig okoz, Teljesítettem szerkesztőséged felhívására kész szolgálatomat és őrülni fogok, ha ezzel kielégítő tájékozást átérezhettem. TERSANCZKT JÓZSFF, Kanit.ft.jAra. orrost. A gyakori rassz termések okairól. Régi gazdálkodóink szájából gyakran halljuk a panaszt, hogy az időjárás a mezőgazdaság nagy hátrányára változott meg, — sokkai szeszélyesebb most, mint volt hajdan; egyik szélsőségből a másikba kénye kedve szerint csapong. Tartós ned-rességet, makacs szárazsággal, a legnagyobb hideg, tropikus hőséggel váltakozik és sokszor ugyan azon nap hőfoka 10 fokkal száll vagy emelkedik. A folyamok kisebbednek, a víztömegek ipádnak s a közönséges- nél észrerehetóleg tokkal keretébe eső esik. Mind esen időbeli váltósát leginkább ét első sorban annak tudható bt, hogy aa ujabb időben óriási erdő területeket irtetuk ki. Srdot-leu vidékeknek a lég ét talaj nyárban nagyon átmelegszik és a felszálló meleg levegő miatt az alsó légrétegben a felbe képződés meg van nehezítve. Az a csekély esé is, a mi néha felridit bennünket, a tikkasztó szárazság közepett, leginkább légárazalát által és pedig nagy zivatar vagy rörid ideig tartó zápor alkalmával keletkezik. A közép európai esőzés viszonyok épen a mondott okoknál fogra tehát többnyire a következő jelleggel bírnak : aedretmekg télszak száraz tavaszszal; esős nyi • szsk sok esőzéssel as aratás idejekor, mely tart egészen kési észig. Ha azonban az altalános légáramlások agy alakulnak, hogy kévét esőt hóinak, akkor nyárnak it telette aszályos lest, mivel a talajnak azon feltételei, melyek a légáramlatra esóthozóiag hathatnánaz, nincsenek meg. Ha ilyen esetben nyárban csak rörid ideig tartó záporesők esnek, s talaj is ternrészetesen leghamarább és erőtebben kiszárad, mert az •tó-rések hossza időköze alatt a féld a nedvességet elpárologtatja. Egész másként alakulnak a viszonyok, ha a síkokat erdőségek barázdálják, Ax erdő talaja sokkal kérésbe raa a nap melegének kitéve, minta kopár talaj, és igy az erdőt vidéken a párolgás folytonos lévén, a pára sok meleget köt meg, tehát sz érdét vidékeken a hó tokkal alacsonyabb fokú, mint a szabad területeken. Nappal a mező talaja és azzal együtt az azt bontó légréteg is jobban átmelegszik ét a magasba száll, mig az erdős vidék hűsebb levegője a mező megritkult levegője kézé tolal. Ez a körülmény légáramlatot fog előidézni, noha legtöbbször oly cse- TARCZA. _ _"¦• Hölgyek divatiáról. Nagyon ia igasa van nagysádnik, „sőt ellenkesőiegl* Falattá sajnálom, hogy asm folytait* kegyed ssives mondását, legalább engem a gorombaság mondás kellemetlen vádjától mentett volna fel kegyed I Igasa van nagysádnak. nem hogy túlságosa a tok paffokkal éedu-derokka* lennének fádra, .sót eUenkeaó-Íeg!« nagyon is mestelenül állanak itt hölgyeink mostani öltönyei I Igen sseret nék finom tenni, képletekben előadni, mit most mondandó vagyok ... de nagysád irlóaik a képletes beasédtől agy-e? Inkább goromba lássak tehát, de ós sin te. Hölgyeink őitSsékoi jelenleg eser-feleLt fessenek, nincien as \'tettnek\' legki-sabb emelkedése és mélyedése, melynek vonását a ruha ki nem „emelné.Nagyon jól mondotta esekről egy bires német essthetikos: „ők,ruhában járask mea-takauL\' Ast veti ellenem nagysád, hogy önök est mind miértünk férfiakért teszik • Önök csak nekünk kivannak tetsseni, öcök nekünk csuk igy tetasenek. B01 állom igasa van kegyednek. Bar nem kevésbé érésit önök magukat hiselegve, ha pl a tanácaosné megpukkadt mérgében, mart as önök ruhája ain.e. -bálon több tetssétl aratott mint as öré: önök mégis leginkább a férfiaknak akarnak tst-Bteni. JÓI tudom ast is, hogy « aoi termet ssép idomai anem asórt alkotvák, hogy senki • lássa asokat. A terméaset remekenek meglátásával sserencséltethetia nő a férfit, de a világért sem minden férfit 1 Mert estek a* itt órákig fel és ala vonuló ifjak es öregebb arak sem egyedül a ssobráasi alakban gyönyörködő saemmeJ nésik, mit a rnba lá ni enged . különben ia, önöknek sem ssabad ennyi sxobráasnak modell adniok . • . Kern kívánom én, hogy nagysád, nekem saóval adjon igásat, (én ismerem kegyed értelmes lelkét, Ön érti mit akarok esse! mondani I Néase csak est as éltesebb hölgyet itt mellettünk. Forduljunk ntánnl Nésse csak kegyed, mint kidudorodnak tériéi, mily saoros ott a raha; alig lépked. Alól is mily asttk. A gummt fessen a mi öaase-tartjal Látja, ama leányka anyjának már olt isJéee) Nésse ön a bővebb ruhában mencyiyel asibadabbaii iéphet a láb, mijy aeneaserü, mily ry thrnikas a lépés. Esec ruha már inlésra és stylassrüaégre is rali. A sötétkék kaCap, as egyetlen veres-Bxalagbokrétávai, aa egénes sötét, tenthes simuló ruhán egyetlsn yirág, fodor, dudor sincs, csak alul van keskeny — a hossaában egymásmellé sorakoaott — csinos plxsse yarrás. Az a két hoeasn sor picsiny fény gomb mily nemes, hogy ugy mondjam ti disrt ad as egyöntetű deréknak. Esen ruha kéesitöjé belátta, hogy hátul a derék alá okvetlenül keli egy el-fedő diaalet, melyet itt igen isléaesen pótol a asintén piros bbíeÜ écherpe. A napernyő ssintén aötétkák, a fbggánytyun piros asalag. E leányka még fiata\', nála megengedhető, hogy fétiopáaját látjuk és csak as egyöntetűség ssépaége emelődik, mikor a osipőkból ssint^a kékesiaü barisnye látásik ki. C&ak: aa a kár, hogy t topán; &arok oly.igen magas, a jáíásáltala ugyan elasstikusabb, de eiórebukdácaolóbb less. Mily kár e csinos leányka lábáért, ha es meg csak egy évig hordós ilyen sarkot: akkor már bísonyára egy testegyenitó orvos késelése alá keruJ. Perese igy magasabb, fenségesebb I Mind csak as a tetaselgéai vágy ! Nem Ugy van kegyelmes hallgatóm ? — Mindeddig hallgattam uram 1 Bevallom sók pontban igasa van, de hát nsint cselekedhetik egyébként a leány ? „ k terméaset törvénye", — hogy ss Ön ssaveiyal éljek — „kívánja, hogy a leány valakinek nejéré legyen ?* Ö aem kérhet meg senkit, kell, hogy ót találják meg. L¦ hs valamrvel kt nem tűnik a többi kösüI, nem találja meg Öt senki. Es tény. Valami külaÓ, feltünd aagéiyért kell folyamodni Tees tehát kalapjába feltűnőbb virágot, ruhájára feltűnőbb asa-lagot köt. ernyőjét feftüoóbb asinből válogatja. Táraadalmnákiordeaégeibcn keresse ön a bajt uram; ott, ott! Bocsánat aaasooyoat! Ég nem a pucc ellen mint ilyan ellen esőtök — \|(diss nélkül még a fenséges sem ssép) — de u istentelen puoo elles! Nésse csak amott ast a gríseit-féle leánykái, es is ép ollenkeaölegB férfi kslapot teft fejére hátul .... elől pedig a lemébe csüng a Simán tésült baj. Hogyne, es habár nem enép, de oly kaoskiásia, oly „fiasas* kü Nem tagadjuk, oly nő homlokát — kin kalap nincsen — tuépsn árnyékolhat be egy lelógó hajfürt, egy fohér homloknak as bisonyos költői, merengő kiférje-sést külc önös. De igy nyakra-főre a homlokra fésülni le a hajat — pláne keskeny homlokra — es már kiesé tulaás, és ne tagadjuk idomtalan is. Látunk éltesebb aasaosyokat, kiknél talán órákig tartott míg a fodráss meg tudta csinálni asokat s ssebályos 8 asokat, melyek sorban ott tévedésnek a haj kossor n menetében és a 88-ik esred divatját vsnnnk hivatve jelképesni. — ön urasa — ugy látom esekbvl, hogy elvi ellensége minden uj divataaki Nem aeesoyyom. Sőt ellenkeaőleg igen örülök, ha raJamely ísléses nj dírnt kerül általános hasssáletbe. Kegyed mer viassatért a fürdőből, és ott k tapssstsl-hatta, hogy most eserte divnak as egy-ssinil sötétebb árnyalatú ssatin ssöretből késsült ruhák. L divat pl. nekem igcé t;tasTk. De njólag nagy hiába estek némelyek, hogy ők is est as uralkodó sötét ssineket válaesiották, mert es divatos és nem is ügyeltek arra, hogy aresukboa b Üljék. Ha esen egysainü öltöoy-ssörete-kei haj és arcsasinükhes ílIŐleg fogjak válása tani hölgyeink., és ha csak válamr-vel ts kevesebb ssabadságot engednak txabóiknak ssobráaai müvéasetük gyekor* lásában; igen sokba fogtunk előre haladni a jóislés terén; és nemsokára ások as „ezervirágos, aefir és aebracsikos snö-vetekbŐi késaftlt cstfraságok" mar csak á jelmeses estélyeken leesnek láthatók, egy egy Flóra, magánynóY avagy egy ttszaparti nsklássleáay alakján. — Nos, oda néssen ön a túlsó oldalra, ama oeiaos Eőlgy öltösete dÜii oesk sisoc önnek kifogása. Ssép alak, méltóságos járás, fsléeee öllöeék, csak kár, hogy árosát nem látni atíÓTi sntcaérfeifátyTjrtói. Est sem kellene nyáron — mikor ugy is van napernyő a késben — viselni olyannak, a kinek nem fektéik különös érdekében, hogy árosát elrejtse- És ha legalább a fátyolt is magtudnák válaaaUni. Nésse olt ama barna úrhölgyet, arcsán fehér fátyol krajosár-nyi fekete foltokkal, essvamre mosdom, első pillanatra agy t&aik fel, mint egy kilencsssemü csudahölgy. — De a fátyol ssttkaéges több okból ... Tudom 1 igen kellemes védett várból ssórni ellenfelünkre ssameink lövegeit, mikor tudjak- hogy annak ereje bennünket nem ér. De ne feledje el a várba vonult ellenség, hogy nem akad ostromlóra, ha i nem tadja meg:\' milyen kincs rejlik a várfal mögött?..J. A pusata romantikáé vágyak korán rég tul vagyunk már. nT i - — Álljunk meg kiesé, néssük vannak-e a Sárkánynál nj ereaképk kitéte? ..... Nehés less kedves nagysád megtalálni as ajakat annyi itt a régi. Lássa ex ia hölgyeink hiaságáiak egyik légterűé bb kinövése ! Ha valaki mái névleg elismert müvéss és csak ercsát nem ismeri még mindenki és es tétet\', kirakatba eresmá-sát, ám megbocsátható hiúság; de hogy végtére k hivatott-hívatlan ide csoportosítja arcské ét, 8—10 positurábas is : íme igy ,nések ki* pongyolában, Ilyes agyok gyermekeim körében, a kertben nen toalettben ssoktam saegjeieaai, igy megyek setahásba .... aaeeosyom es már a biuság kTmtaseaincaiája. anSZTJOTHAEMAIMK SVFOLYAM 21.1 A I K ÓZ li ö H y április ío^éa ism kólyet is, hogy azt az emberi érzékek észre nem is vehetik. Ez a légáramlati proczessn* kezdődik napkeltekor vagy utána nem sokára és tai t napnyugtáig. Az erdőkből kíáramlő légtömeg még mindig vizpárikat tartalmaz bőven; és minél gazdagabb ez vizparlkban, annál inkább gátolni fogja azon mezőtalaj nedvességének elpárolg&sát, mely felett megáll. A mezőről felszálló levegő aztán ismét az erdő felett állapodik meg és ott nedvessé válván, j melyeken élődnek, összeesik. De minél inkább terjed valamely növény mivelése, azon élőediek is innál makacsabbal nőnek relfik együtt és tórekesznek a magsk fentartásával azok életerejét megzsibbaszUni. És eme szaporodásukhoz a körülmények felette kedvezők. A földnek mélyre leszántása és ez által mindig laza állapotban léte, az erős trágyázás és szaporítása a knkaezőkat tartalmazó trágya fajoknak, hathatósan hozzá- az előbbi folyamat ismétlődik, azaz: janiinak a növényvilág ellenei sza-a mező és erdó levegője folytonosan poritásához. Azon károk, melyeket helyet cserélve váltakoznak/ Az éj.ja mezőgazdaság és ezzel együtt- a beálltával ez a . légcsere ellenkező! közjólét a kártékony gombák és ro-irányban ismétlődni fog. Melegebb ¦ Tarok miatt szenved, kiszámithatlan. évszakokon a lég az erdőben éjjel I Gazdáink ösazedngott kézzel nézik azt a kétségbeejtő pusztítás:, a mit ezek majd minden érben, egyszer ezen, máskor más alakban véghez ráznék és teljesen vagy részben semmisitik meg munkásságokat. És minthogy az egyes ereje csekély az ilyen istenostor elhárítására, a belenyugvás és rémület közepette nem jut eszünkbe, hogy a mit egyes erő nem képes, hátha az erők tömörítésével ki lehelne vinni; nem veszik észre; hogy az emberiség legnagyobb ellensége a tudatlanság. A mezőgazdaságot folyton sújtó ezen bajok fürkészésérel mind ez ideig csak is a hírlap irodalom foglalkozott. Az szólalt fel, az ajánlott óvszereket. De minthogy ezen egyes csendes légnyugvásnál a reggeli köd- j tudósításokból álló összesítése a bajokképződés .nagyobb épen azért, mert\'ntk\' °W™. aiaayos, legfőbb ideje itt a levegő nedves és a talaj a meleget eresebben sugározza ki és igy sokkal melegebb, mint a mezőn, hol meleg kisugárzás erősehb lévén, ugy maga á talaj, mint az a felett nyugvó légréteg kihüL Ekkor a meghűlt levegő . tódul az - erdőbe és a nedves levegő a hidegebb talajon viszonylagosan még nedvesebb lesz. Minél nedvesebb az erdő, annál nagyobb lesz a kigózölgés és annál több nedvességet vesz fel a mezőről az erdőbe vándorolt lég és viszi terhét újra a mező felé, hol a kisebb hőfoknál fogva a vizgóz megcseppfolyó-sodik s vagy mint köd .aranyokként a levegőben marad, vagy pedig a növényekre száll le és erős harmat-képződést fog előidézni. Erdők közelében vagy olyan vidékeken, hol a nyílt tálai . erdőséggel váltakozik. a talaj és lég kihűlése kevéssel napszállat előtt a legnagyobb. A ttod az egész vidék felett lebeg és ismét feloszlik, miután a nap a. levegőt megmelegíti. Az ilyen vidékeken az éjjeli harmatképződés is nagyobb lesz. Az erdőségnek nedvességbeni gazdasaga tehát közreműködik arra, hogy azon vidékek légkőre is, melyek az erdőségek körül vannak, sokkal nedvesebbek legyenek, mint volnának az erdőségek nem létében. Száraz időjáráskor tehát ez a körülmény telette hasznos szolgálatott tesz. Minél távolabb van azonban valamely mező az erdőséghez, annál kevesebb lesz ennek hatása amarra. A rossz termések gyakoriságának másik oka további, a növényzet betegségeiben és az állatvilág elkor-csosodásában keresendő, mely okok napról-napra jobban terjednek és oly rettentő arányokat öltenek, hogy gyakran a rossz terméseket csak is ezek jelenlétének kell tulajdonítani. Az élősdi állatok ugyan nem njak s kezdeték a növények kezdetével, — Hiába rázsa nagysád tagadólag fejét és a féoytépeset okozz* mindezekért, ki nyeréeskedéai vágyból rakatja ki az arcképeket: a dolog nem ugy áll. Hogy bebisonyitsam állításomat, tebát bevallom, bogy mióta nagysád kegyetlen volt tőlem megtagadni annyiszor kért aresképét; a fényképese meg^s&stageté-sére szántam el magamat Oly nagy árt ígértem neki, amilyent .... amilyent még arcsképért 5 talán sohasem kapott, de 3 is bajtbetlan maradt,- mert nagysád ssigoruan megtiltotta neki kirakatba ré:etoi Tagy eladni", ö több jovedelm.it remélt.egy állandó megbisbjától, miat egy -ideiglenes* tisztelőjétől nagysád-nak milyennek engem elég botorát tartani U\'ssott. — Férfiak in vannak itten seregéétől jó aram, de agy latsaik kiyálélag s elég udvarit tlánul csak a sókét tette ki Sibavadassetának ceélttblájiul. Hát a férfiak ia lehetnek hiuk? . Gyakran még a nőknél is Hiúbbak I As ö div itha.\'hiszésuk egy cséppel aem különbözik a nőkétől, sőt esek tovább mennek, fik már tetszeni sem akarnak, esak egyedül feltűnni. , De ma már késő e tárgyról boss-ssabbsn unutni nagysádat, íme! kocsija is vár már! Bocsánat asssonyom kemény de igaz szavaimért a nők irányában, Ígérem hogy a férfiak iránt som lessek kíméletesebb 1 A.rissontlátásig sassonyom! JEAH s>OR. ! volna, ez irányban egy 6 nagyobbszerü miveletet kezdeményezni. Ki tellene fürkészni:. micsoda ellenségek fenyegetik hazánkban a mezőgazdaságot az egyes évfolyamokban és egyes vidékeken, mikor tűntek fel legelőbb és milyen volt szerep lésöknek lefolyása ? Mikor és mily eszközök által lehet a hasonló bajt korlátozni ? Tőfténtek-e már e tekintetben kísérletek s milyen eredménynyel ? Az egyik évben pusztító élős-diek hatása még a következő évben is felismerhető-e ? Nem czélunk e kérdésekre egyúttal felelni is. Csak egy példát akarunk felhozni. Egy ember sem volt képes még eddig megmondani, hogy a rozsdagomba, melynek a növénytan bárom faját határozza meg, minden vidéken egyaránt van-e elterjedve, Tagy a három közül melyik, hol otthonos Tagy végre a három közül melyik árt a búzának, rozsnak Tagy egyaránt mindkettőnek. Némely gombák és tova-rokra nézTe kétség forog fenn az iránt, Tsjjon idegen eredetflek-e vagy bölcsőjük hazánkban ran-e ? Melyik származik keletről, melyik délről ? Különösen csodálatosak Toltak a rozsdajárrány korszakában felmerült jelenségek. Egyidejűleg esett áldozatul e borzasztó bajnak hazánkon kivül Gtüiczia, Bukovina és a Feketetenger gabnatermő vidékeinek termése Már májusban érkeztek tömegesen a jelentések, mi-lyek a kor veszedelmes nagyságú terjedését tudatták és jelezték annak hatását a gabona-és buza-szárra, kalászra és szemre. Ha akkor azon jelentéseket rendszeresen összeszedik, áttanulmányozzák Tála, már idejekorán meg-tétethetők lettek Tolna az óvintézkedések azok hátrányai ellen s ! sem várta volaa egész Európa készületlenül a következményeket. De sem ez nem történt sem pedig az, hogy maga a kór alapos tanulmány tárgyául tétetett volna. Pedig valamely baj orvoslásának első alapfeltétele a baj forrását ismerni, és ugy a gyógyításról gondoskodni Ki kell mindenek előtt fürkészni, hogy a létezd bajok ellensúlyozására az emberi tevékenységgel kiaknázott természeti erók mily módon és mennyire alkalmazhatók. Ha ismerjük ama különféle ártalmas állatokat és növényeket, melyek külBmbózö vidékeken és az évnek különböző szakaiban pusztítanak, akkor ismeretünket könnyen ki lehet terjeszteni azok élettörténetére és életfeltételeire is. Be még eddig e tekintetben egészen kezdetén vagyunk a dolognak. A nevezett s ártalmas jelenségek fajai, nincsenek tudományosan elkülfinózve, sőt maguk a legártalmasabb legnagyobb része még teljesen ismeretlen is. Felette nagy csalódás fogja érni mindazokat, kik azt hiszik, bogy hogy természettudósok a muzeumok példányaiból fogják majd mind ezen ismereteket alaposan megtanulhatni és ellensulyozásukra szert Tagy módot alkalmazásba hozni. A természet bŰTár, a-ki szellemi munkásságát, teljes odaadással, az állat- ós növényvilág ismeretlen jelenségeinek kifttr-készésére fordítja, mindenekfelett azon tüneményekkel foglalkozik, melyeknek megoldását az általános természettudományi szabályok teszik lehetővé és főkép tudományos érdek kel bírnak. A természettudós feladata ott véget ér, a hol az elméleti - szabályok felállíthatok. Kétségtelen pedig, hogy az elmélet szabályai a gyakorlatban előforduló jelenségekre sokszor nem alkalmazhatók. A gyakorlat feladata tehát azon adatokat szorgalommal • összegyűjteni, melyek az ideig ismert természettani szabályoktól elütnek, hogy az összegyűjtött adatok nyomán az elmélet is tovább fejlesztessék, főleg pedig azért, hogy a gyakorlatban előforduló\' feladatán kívül, rendkívüli jelenségeknek megfelelő és gyakorlatilag alkalmazható óvszerekről is adandó alkatommal gondoskodni lehessen. Mezőgazdáink Tannak első sorban arra hivatva, hogy a körüliben felmerülő minden jelenséget azon körülményekkel együtt, melyekben felmerültek, megfigyeljék, tapasztalatai kat gyűjtsék és azokról számot adjanak. Természetes, hogy eme munkásságukban követelhetik a közhatóságok hathatós közreműködését is. Szükséges tehát egy központi orgánum, mely az egyes mezőgazdák által bejelentett észleleteket összegyűjtse, rendszerbe foglalja és idó-ról-idóre nyilvánosságra hozza. Ezen központi orgánumnak azonban nem szabad csupán az adatok összegyűjtésére rendszert^ foglalására és publikálására szorítkozni, hanem — mint az állat- és növénytani alapos ismeretet feltételező szervezetnek — egyszersmind gondoskodni keli a kór okainak kipuhatolásáról, a gyógyítás módjáról és általában a gazdaság ellenségeinek megfékezéséről is. .Veszélyes ellenségektől körülvett mezőgazdaságunk vitális érdeke mulasztást nem türóleg igényli, hogy az elmondottak komolyan fontolóra Tétessenek és hogy a szervezkedés mielőbb megtörténjék. gos -munkák egéas sorában mutatva be. L gssdag könyvtárban ott vannak la\' a»: osd 1 s y, C s r I y I e, H o m m sec C a r t ¦ u s, T h i r r y, Amadé és S j e o i d e történelmi, L e w e 3 és Stuart Mi 11 bölcseleti, B 0 i s i tr, Nitard és Tains irodalmi, Goethe költői, M ü I I e r . nyelvtudományi, B 1 á ö tc s h i, öusist Lsvb-leyeés Tedd politikai, M a i n e 8 u m n er és Oarr ara jogi, Léroy-B e a 1 ie u- pénzügyi munkái; eredettftk kost Arany János prósai dolgosa tai, H a c fii tj és Vdo bíry Ármin enthoogrtphisi s nyelvésseti müve és Paul er Ti v ad ar adalékai a magyar közjoghoz. As erkölcsi siker, melyről e sorosat tanúskodik, megfelelő külső eredménynyel párosult. As akadémia nemcsak a ráhulló kötelesség érettével teljesítette feladatát, hanem aszal as örvendetes és bistató meggyoaodéseel is, bogy a nem-seti mívelődésunkre oly fontos vállalat s magyar közönségnél méltó fogékonyságra találC . E \'kötelesség érzette! és e meggyé-södésben indítja meg a vállalatnak uj, már negyedik cyklusát s értesiti a kötőn séget programjáról. As emiitett általános szempontokon kivül, főleg a történelmi és irodalmi sorozatba felveendő munkák kijelölésénél, a könyvkiadó bizottság tekintettel volt arra, hogy as eddig kiadott müvekbes as ujak, tárgyakra nésve, folytatva vágy kiegéssitve csatlakossanak. A jog- és államtudományi sorozat Összeállításánál pedig figyelembe vette a gyakorlati élet\' némely igényeit ie, melyeknek s tudomány szempontjából való kielégítése nem esik a könyvkiadó vállalat Aláírási felhívás. A magyar tudományos akadémia könyv* í adó-vállalatára A magyar tudományos akadémia a a folyó évvel könyvkiadó vállalatának aj cyklagit indítja meg, Feladatát nem látja kimerítve, s a mi kulturális viszonyaink között aem is láthatja, a tudományoknak szakszerű s caupáa a szakkörök érdoklődésére számitó mivelése által. Nemcsak gazdagitani törekszik a nemzet szellemi kincses házát, hanem a szónak minél igazibb értelmében nemzeti tulajdonná tenni azt. Munkássága ennél fogva a tudományok önálló mivelése mellett, a tudományon ismeretek terjesztés ?re a luddmányoe előadás művészi és népesért! formájának kiképzésére irányul. A könyvkiadó vállalattal erre a nagy, nem seti jelentőségű cséíra törekszik. Oly ere deti és fordított munkát kiadását határozta benne, melynek megválasztásában irodalmunk legszembetűnőbb hiányainak betöltése és a müveit közönség atük-tégleteínek kielégítése a fú szempontok. Első fölhívásának kibocsátása éta a le kitűnőbb tnnLkák hosazu éa becsen sorát, ¦ klasszikusaink egész kis könyvtárát adta a magyar közönségnek. Az ó kor klasszikus népeinek törté, ete, politikai, társadalmi és művészeti élete világ-hírli müvek teljességében ismer tetvek. A világirodalom történet** kitűnő monogra-pbiákban kezdve meg a francaiéval és angollal. A magyar -nyelvészet legfőbb kérdései alaptevő dolgozatokban tárgyalva a phifoBophia jelenkori irányai, a politi As uj folyamnak ez irányelvek alapján összeálljon programmja a következő: Első sorozat. Történelem. Mtc-Cirthy : Korunk története. Angol eredetiből fordítja Szása Béla. Há rom kötet, Banké Leopold: A római pá-pák,.egyházuk éa államuk eXVL ós XVII. században. Fordi.tja Lehr Albert. ElsŐ kötet. Symonos: As olaszországi reneis-sance művészete. Fordítja Pulszky Károly. Égy kötet, Thierry Amadé: Ró mai történet az V. asázadao Fordítja Öreg János, Három kötet. Siísodlk sorozat. Irodalom. Alexander Bernát: Kant, Eredeti. Második kötet. Bűöthy Zsolt: A szép prózai elbeszélés a régi magyar irodalomban. (A Kisfalady-Táraaság pályázatán jutalmat nyert eredeti munka.) Egy kötet. Heínrich Gasstáv: A német irodalom története. (Eredeti.) Első és második köxet. Dante: Divina Comedi-ájából: A pokol, Szász Károly fordításában. Egy kötet. Taíne: Az angol irodalom története; Fordítja Caiky Gergely. Negyedik és ötödik kötet. Harmadik sorozat. Jog- és államtudomány. Coocha Győző : Újkori alkotmányok. (Eredeti.) Két kötet. Gide Pál; A nők joga. Egy kötet. Lavergne Leo,: A mezőgazdaság Angliában, Skétiáhan ét árlandban. Fordítja Beksics Gusztáv. Egy kötet. B. Kraffi Ebing: Törvényszéki lélektan. Fordítja dr. Schwarczar Otto. Egy kötet. A könyvkiadó vállalát első sorozatából évenkint öű ív, a másodikból 60 ív, a harmadikból 60—60 ív, angol disz kötésben 20—30 ives kötetekben fog megjelenni. Af-elaő sorozat egy évfolyamának ára négy, a második és harmadiké 3—3 frf. Ezen kivül as angol vássonkötéeért kötetenként 40 krajezár fizetendő. Egy-egy évfolyam aláirási ára előre küldendő, iiy cxim alatt: Akadémiai könyvkereskedés (Knoll K. ésTársa) Budapesten, as Akadémia épületéhen. Az aláírás egy sorozatra is elfogad-tatík, de három évre köteleifi. Az évi illető esentul minden esztendő november hava folytán küldetik szét, sőt esetleg már tavassssal. A jelen, negyedik cyklos pártolói ei előbbi bárom cyklusban megjelent minden mnttkát. egyenként as eredeti «löfizetógi áron (kötetenként I frt 90kron) sseresitetik meg; ezek a következők Történelmi aorozat MacáuTay: Ánglístörténete. II, Jakab trónralépte óta. Angolból fordította Csengery Antal és Zichy Antal, Második átnézett kiadás. Hat kötetben, (Teljes.) Dísz kötés ben. Ára . .. 11 frt. \'40 kr. CarlyleT. A tranciia forradalom.- Angol ból ford. Baráth Ferenez. Három kötetben. (Teljes.) Diazkötéaben. Ára...... 5 frt, 70 kr. Curtius E. A görögök törté, nete. Németből fordították többin. Ha kötetben. (Telje.) Ditxkötésben. Ára . . t Ufrt.40.kr, Hunfal »y Pál. Magyarország ethoographiájs. Egy kötet. (Teljes.) Disskötósben. Ára ...... I frt. 90 kr. Goldsiher Ignác. As iszlám. (Eredeti.) Egy kötet, XKsskötéeben. Ara ... I frt. 90 kr. Symonds. A renaiss&nce Olaszországban. Ford. Pulssky K. Egy kötet. Thierry A. A római birodalom képe Forditjav Csiky K. Egy kötet; Disikötíc- beh. Ára.........1 frt. 90 kr. Vam- béry Á. A magyarok eredete. Ethnoiogia tanulmány. Második, népszerű kiadás. (Eredeti.) Egy kötet. DiiskÖtésben. Ára i frt. 60 kr. Fastel de Coalsnges. As ókori kösség. Tanulmány s görög és római vallásról, jogról és intézményekről. Ford. Bartel Antal. Egy kötet Diazkötéaben. Ára.........1 frt. 90 kr. Bo- isefer Gatton. Archaeologiai séták. Róma éa Pompei. Ford. Molnár A. Egy kötet Díszköiésbeo. Ára.......1 frt. 90 kr. Irodalmi sorosat Müller Ujabb felolvasásai a nyelvtudományról. Németből ford. dr. Sitnonyi Zsigmond. Egy kötet. (Teljes) Diztkötóa-ben. Ára lft. 90kr. Boisaier. Cieero és barátja.. Francaiéból ford. dr. Ciiky Kálmán. Egy kötet diszkötés"ben. (Teljes) Árs .> , 1 írt. 90 kr. Arany János prósai dolgozatai. Egy kötet Diezköteszen Tel. jes. Ára, . . . I frt 90 kr. Alexander\'B-Kaat. Eredeti. Első kötet. Disskötósben Ara ... 1 frt. 90 kr. LeTveeJ A philo-eophía története Thalestól-Comteig. -Angolból ford. Dr. Bánócsi Jóssef. Három kötetben. Disakötésben. (Teljes.) Ara 5 frt 70 kr. Nísaéd. A franczia irodalom története. Francziából fordít. Szász\' Károly. Négy kötetben. Disakötésben. (Teljes.) Ara 7 frt 60 kr Szász Károly. A világirodalom eposzai Eredeti. Két kötetben. Disskötósben Ara 3 frt SO kr. Taine H. A. Az angol irodalom történet". Fordul a Csiky Gergely. I. II. III. kötet. Diszkötésbeo. Ara 5 frt 70 kr. (Vége köveik.) Törvényszéki csarnok. Bűnügyi tárgyalások jegyzéke s.-egerszegi kir. törvényszéktől 1884. évi Április 16-án. 805. B/84. iSs 1. Nagy István ás társat lopásssi vádoltak elleni ügyben végtárgyalás. Április 17-én. \' : 60á. B/84. Ss. I. Kutsai László és társa hatóság elleni erőszak bÜntettéVel; vádoltak elleni ügyben 2.-od bir. it-hirdetás. . 604. B/84. Ss. 1. Lebár Berendiás Mátyás és társai salyos testi sértéssel vádoltak elleni ügyben 2 od bírósági ít-hirdetés. . „., 632. B/84. Ss. 1. .laposa. Mihály gyujtogátásaal vádolt elleni Ügyben 2-od bir. ithirdetés. 680. B/84. Sz. 1. Néme\'h János és\' társai orgazdasággal vádoltak elleni ügy* ben 2-od bir. ithirdetés. 700. B/84 Let, Sánta Baiáss József ás társai lopás illetve orgazdasággal vádoltak elleni ügyben 2 od bir. ithirdetés.. 736. B/84. Sz. 1. Csobor Imre súlyos testi sértéssel vádolt elleni ügyben 3-ad bir. ithirdetés. Április 24-én. 757. B/84. Sz. I. Maródi Kir ion gyujtogatáasal vádolt elleni Ügybe* 3-ad\' bír. ithirdetés. 758. B/84,Sa.1. Cstti Molnár-János halált okozott sulyoe testi térléeael vádolt elleni Ügyben 3-ad bírósági ithirdetés. 773. B/84. Ss.1. Horváth Rozália férj. Német Jánosáé súlyos testi sér\'éasel vádolt elleni ügyben 3-ad bir. i\' r-de tét. 786. B/S4. Sz. 1. Németh Mihály és társai lopással vádoltak elleni Ügyben 3-ad bir. ithirdetés. 902. B/34. Sz. 1. Mayer (Háncs) Já nos ssemélyea szabadság megsértésével vádolt . elleni ügyben 3-ad bir. iihir-ddtés. 92ó. B/84. Ss. 1. Cselló Bo\'dtzsar és társa lopással vádoltak elleni ügy bon 3-ad bir. ithirdetés. Zala-Egersaegen, 18S4] mározius 31-én. MUZSIK KÁLMÁN. irodáig azgató. ^is, jogi és közgazdasági tudomány ujabb, vívmány ai, felfogása ét eszméi, tanuliá-Diszkötésben. Ára.......3 frt, SO kr Zalamegyei gazdasági egyeiotet. IrtBsitéf ét felhívás. A salamegyei gasduágí egyesület a lólenyésstés emelése czéljából alkalmaz csikótegelők kibérlésének közvetítését s a legelőre bérlő csikótulajdoBOSOc segé\'yezóaét elhatározván, a mull\'ért d^-ősember hó 16-án tartott közgyűlését: 300 forintot rendelt azon czéira. hogy a ciikók talajdonosainak javára, a legeló bérre fordítassák; de a nagymáltAaágu fóldmiveiés- ipar- és kereskedői mi kir. j minibaterium ia kiváló érdekk déisoi fogadván as egyesület eaen ináéskedésót folyó óíre 200 forint segélyt igért a* ! esetre, ha a terveset tényleg cséUserüen végre is bajtatik. Az egyesületnek sikerült bárom rendbeli csikóiegelónek közvetítése n. m. j Balaton-Magyarodon, OrmándlakoB és iPeteaháián. HUSZONHARMADIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY APEILIS 10-én 1884. . L , ZiUmegyai gazdasági egyesület Belaton-Magyarodon nHnnny Ar.1Za0.Kgerar«gaOl 1884-ik évi mircziui ?0: 6* Henny Imre arak által haaaonbé: Jeti gazdaságukon ajánlott caikólegeiö terület 2000 kat boldat teas, mely azon-ban nedve* években réeiben tízzel van boritva; — e területen van aheasonbérlő urak mintegy 180 darab golyamarhájá-oak 1 1200 darab birkájának legelője is. A csikók -a&ely esésére késsen ?1! hó 26-án. HÁCZKY KÁLMÁN m, elnök. Hi rek. Az uj évnegyeddé ismét mintegy 30 öle. akol, a legelön van bá-1 Bttoetést nyitunk lapunkra 8 föl rom kut; - a legelót adó urak adn.k kérjük t. barátjait, hogy körükben elegendő mennyiségű alom aa almát kalmea pásztort is. Elfogsdtatik 30 darab csikó; a lege 16 bér egy csikó után szent-György naptól október hó közepe tájáig iis forint, melynek fele as odahajtáskor, fele as el-hajtáskor fizetendő. II. Ormándlakon zala-egerazegi járásban, a nagy-leagyeliAörjfgyzőógben, — Gaál Lássló földbirtokos urnái lévő legelő terület 280 hold kiirtott jó erdei és mintegy 15 hold réti legelőből áll, melyen 40—50 darab csikó ig«D jól táplál koths-tik, c hogy .ha. 45 csikó hajtatik a. bérletre, a tulajdonos egy pár fejős tehénen bivül mas marhát a caikójárásra nem hajtat, birka a legelőre egyáltalján nem bocsájtatjk, aratás és sarjukaszálás után még mintegy 100 hold rét és 200 hold tarló is legeltetni engedtetik, egészséges ivó vis elegendő mennyiségben van, píst-torról és elégséges alomsaalmáról a legelő\' tulajdonos fpg gondoskodni s a pásstor hibájából eredő károkért ssavatol: esi kossá II ás. mely egy födött, tágas épületből áll a cséloak teljesen megfelel. A bér egy csikó után tís forint b fele as odahajtáskor fele. az elhajláskor fitetevdó. III. Petesháián —¦ alsó-lendvai járás ban, — Lenek Ödön ur által ajánlott csikólegelő, Mura Sserdabely hőseiében, a peteahází gazdaságban van, terjedelme 190 kat hold, elegendő 130 darab csikónak Lenk Ödön ur hajtat reá 30 dara-bot, (így még 100 darab befogadunk, ménosikók a legelőről itt kisárve vannak. Sarjukassálás után a rétek is átadatnak legelőül; árviz alkalmával a csikók más ispánság területére leesnek hajtva^ sivatar alkalmával e cselre béren-dosett akolban tartatnak s ily esetekben sxénáTal láttatnak el, mi ingyen adatik. Egéaisógea, jó ivóviz van elegendő, só és elégséges alomszalma ingyen adatik valamint pásstor és felügyelő is és kisebb betegségek alkalmával a csikók saját állatorvosa által, gyÓgysser felssámitása nélkül, ingyen gyógykemeltetnek, mig nagyobb betegségeknél a csikótulajdouoe asonnal értesíttetik. A legeltetési idő szent-György napkor kezdődig s bóleestéig tart. A bór egy osikó uláa 14 forint, melyből tisforint számitutik a legelőért, négy forint Csikósok fizetésére, felügyeletre ós szénáért A bér fele ac odahajtáskor, fele as elhajláskor fizetendő. Mindéi a tiszteit kösönségnek azzal bosatík tudomására, hogy ezen intésmény létesülhelésc, jövőre megalapítása czóljá-ból kés as egyesület a re üdéik esésére álló fent jelzett jelentékeny összeget a csikó tulajdonosoknak javára feibsssnálni, előlegesen a legelőbérek első falénak kifizetésére fordítani. Felkéri azért a lótenyésztő közönséget, hogy ugy saját közvetlen érdekéből, valamint as intésmény kifej lód hetese esetében jövőre nagy horderejű, voltánál fogva a közérdek tekintetéből is, a gazdasági egyesületnek esen közhaszna törekvését méltányolva, Őt támogatni, az iotézmenv létesítésében közreműködni, a fentebb leirt csíkó legel őket igénybe ven ji, minél tí\'bb csikót bejelenteni annál is inkább igyekezzék, mert a nmgu földmive-lés- ipar és kereskedelmi m. kir. minisste-ríum hajlandóságát kifejezte arra nézve, hogy az esetben, ha sikerül as egyesület kezdeményezése folytán vagy még as idén vagyjővőre egy oly nagyobb mérvű csikólegeíő saövetkeset létrehosása, mely több évi állandósággal kecsegtetne és sikerülne e czélra alkalmas jegelőt több érre önállóan biztosítani, kész leend arra is, hogy esen fófontosságu csél elérését, maga részéről jelentékeny Összeggel támogassa A bejeTsetés & gazdasági egyesülethez czirazett egyszerű levélben történhetik a\'abban előadandó : a jelentkező neve. lakhelye, postaállomása, as igénybe veendő legelő, továbbá a legelőre adandó csikók száma, származása, irara (neme), kora, sat.------------ A jelentkezők a továbbiakról posta atján értesíttetni fognak. A tekintetes megyei aaolgabiró urak, a .Keszthely és Nagy-Lsogyei vidéki gazdakörök* a községi és körjegyző ugy as egyesület kösremfiködő tagjaiul választott néptanitó urak, az elöljáróságok, ss egyesület t tagjai és mindazok kik ezen értesítés és felhívásról tudomást nyerne* felkéretnek, hogy ezt minél tágason ke?ben ismertetni a közlött előnyök kassnálsAára a közönséget busditani . eskedjanek. terjeszteni szíveskedjenek í Részünkről a küszöbön levő követválasz tás mozgalmairól igyekezünk olva sóinknak társadé ím! lapunk köréhez képest minden pártállástól menten hű képet nyújtani. Lapunk előfizetési ara homlokza tán olvasható. Ezúttal azon i. megrendelőinket Is, kik meg hátralékban vannak, a hátralék szíves beküldésére kérjük, hogy a további küldés iránt a kiadóhivatal tájékozva legyen! A szerkesztőség és kiadóhivatal — A káTemérgezésról Tersanciky József járási orvos ur, kérésünk folytán jelen számunkban nyilatkozik. Tehát annak lehetősége csakugyan nincs ki zárva. Igas, hogy T. ur nyilatkozata szerint 40 évi. működése alatt, járásában egyetlen kávémérgesési eset sem fordult elő; de eszel szemben mi meg állíthatják, hogy ez jÓ részben maguknak a kávéélvesók óvatosságának is köszönhető, mert igen sok családnál volt alkalmunk tapasztalni, hogy a pörköletlen kávét megmosták jél s igy szárogatták meg újból......Hogy mi oly gyorsan hi- elt adtunk a téves hírnek, as éppen nem csodálható, biztos tudomásunk lévén azon példátlan (!) buagslomról, malylyel ni-lünk s bolti csikkek, a korcsmai ételek, edények ét italok orvosraodószeti szempontból felügyelet alatt tartatnak. Ezt pedig szigorúan szokták teljesíteni mindenütt nemcsak a fogyasstó közönség, hanem as elárnsíiók érdekében is; mert ha valami mérgezési eset fordulna elő, annak nem aa elárusítók volaának okai, akik ssakismerettel nem rendelkeznek as sruezikkek romlott vagy mérgesett voltának felismeréséhez, hanem az arra hivatott városi orvos urak, kiket a képviselőtestület bisalma a közegészség őreiül választott.A bűnhődés as\'tánmégis annak kereskedőnek jut, ki a hossá került rossz áruezikk eladásából származó kellemetlenségek folytán a vevő közönség bizalmát elvezeti. — Országos vasárunk f- hó 7-én igen nagy volt. Különösen szarvasmarhát annyit állítottak, hogy as arra rendelt vásárhely nem volt elég, még az or- ut szélét Ís ellepték. — Hét tolvajt tartóztatott le rendőrségünk a legutóbbi országos vásár alkalmával; többnyire kisebb tolvajlás m\'at t. Vándor czlgányok ez úttal ii ellátogattak városunkba as oraságos vásárra, mint rendesen. Ennek a sás kábádnak minden ilyen tolongás eleme. Légy-szemeikkel mindent éasraraesnek, hol csak alkalom kinálkosík zsákmányra. Így történt a Rákóczy atcsa egyik hajlékánál is. A vándorczigányok t. 1. beha-toltak annsk konyhájába s mintán a füstön lóggó 4 sonkán kívül idegen arcot nem láttak, ásókkal tögtön barátságot kötöttek 8 magukhoz ölelve vitték oda, hol zöld a főid, s a lég nem mostoha.. — Csakhogy ezt a hásbeliek még idején észrevevén, as áltatok értesített rendőrség űzőbe vette a cigányokat. Egy sonkát valahogy meg ia találtak, közűlök vagy hatot el i= fogtak. Három sonka azonban valószínűleg már meszese jár. A letartóztatottak a tebelő Iegm akáca abban viselkednek a nyomozással szemben. — Meteorológia Észleletek már- czius hónapról. Legnagyobb légnyomás 758-1 m/m. 16-án reggel 7 órakor. Legkisebb légnyomás 733-1 m/m. 26-én reg gel 7^órakor és i u. 2 órakor. Közép lóg nyomás 7-109 m/m. Legmagasabb hőmérséklet 18-5° C. 19-én és 20-án d. a 2 Órakor. Legalacsonyabb hőmérséklet 1 6? O.-9-én reggel 7 órakor. Közép hőmérséklet 57° C. Közbe páranyomáa 5 3 m/m. Közép nedvesség százalékokban 773. Közép felhőset 5\'2. Csapadékok összege 3815 m/m. Esős napok száma 8, melyek közöl 2 hóval vegyes volt. Össsesen észleltetett 73 szél, és 20 szélcsend. Nsgy-Kaaíssa, április 8-án 1884. B. B. — Yai&sxtágl mozgalmak. Megyénk majd minden kerületében élénk mozgalom indult meg a közeledő követ-választás iránt. A s a 1 a e g e r s ze g Í kerületben párlkülömbeóg nélkül gr. Ssé-ohenyi Bélát kérték fel követjelöltül, ki azonban az elfogadás iránt még nem nyilatkozót i. — A keszthelyi kerületben TJnger Alajosusk van legtöbb kilátása a megválasztatásra, há ti. a függetlenségi zászlót elhagy va, habaréki preg- zsi-irammal lópend. fel. Ez esetre a hathatós \| (befolyású keszthelyi gróf úr is támogain fogja. — A tepolczai kerületben Szalay Károly, a ,Népjog zserkeastője és Csigc Pál lettek felléptéivé ; az antise-mita, ex hibaréki programmal. — A 1 0-t • n y e Í kerületben a f. hó 5-én, Erdélyi Mihály pártelnök vezetése mellett tartott értekezlet egyhangúlag a jelenlegi ssabadelrüpárti követet, Apáthy Istvánt kiáltotta ki jelöltül. — Legtöbb helyen a függetlenségi párt fuzionált a habarékkal. Egy két igazán jónevü függetlenségi mint Albanich József, Cser-tán Ká rvly, Csert án Lássló nyíltan kitejesték, hogy ők csak oly egyénhez csatlakozhatnak, ki függetlenségi elveket követ és vall. Bizony tiszt** letet Ís érdemel a: ily elvhüaég. ,Ssép, szép, csakhogy semmit ae hajt a kony hára* — mondanák a boldogalt nagykanizsai függetlenségi pártnak most habarékon baldogoló veséreí. — Köszönet nyi\'vánltis. Sse-retett nőmnek folyó hó 1-én Sírtelen történt elhalálozásával családomat árt aulyos vessteségnek örökké érző halasa alatt első köteloaégemnek tartom mindasoKnak a kik a temetésen való megjelenés ükkel Bzivüoknergyógyilhatlanfájdalmát róazt-vételűk által némileg enyhíteni igen szívesek Tálának, hogy ugy n-ugam, valamint a most már anya neiküli gyermekeim nevében is a legmelegebb köásö-netemet kifejezzem. — Pichler Tgnátz. Irodalom. (L rorat alatt megemlített munkák Nagy-atasttaaáo Wajdits Jéagef kSDyvksresekedésébea kaphatók vágj általa megrendülhetik:. Vidék i megrendelések -posta fordoitával pontosan telje-aittetnek.) — Az „Olvasó-Kör" ez szépirodalmi regényfolyóirat, melyben as- cAi-vajára, sOngyilkoanő naplója, .Párisi koldusnő leánya, .Rejtett milliók" rendkívül érdek feasitó regények jelentek meg, ötödik évfolyamának második felén a .Gyémánt király" kitűnő történeti regény nyel kezdi meg, mely XV. és XVL Lsjoa francsia király ok fényes udvarában, játssik; nagy aserep jut benne: Máris Terésia leányának, a bires szépségű Há- Antoi nettének, a vérpadon szerencsétlen véget ért XVI. Lajos francsia ki-i onságon a kiadások ezen cselre jelenté Olaszországban éa pedig Ansstria-Msgyar országban fej-nként 5\'56 márkit vagy 3-20 irtot Olaszországban pedig 6\'26 márkát vagy 3\'70 frtot tesz kí. Ausztria-Hsgyarorsságban ezen czélra s költség kevesebbet tesz ki mint Freneziaoraság kiadásán »k a fale fejenkénti 1279 márkával vagy 756 frttsl. 1877-ben Oleaz-oraság 43-l/0-at fc kormányzási kiadásoknak hadseregre és hadihajóra fordította. Közigazgatási és kultarai kiadásokra Magyarország 1875-ben 39.7°/0-o-költött, tehát többet mint 3ö.8%-o\', mely Összeg Olaszországnak esen czélra rendelkezésére fennmarad és magyar-; ország mi na azáltal az igaaságssotgáUa-tásra többet ad ki, mint Olaszország, t í. fejenként 149 márkát, vagyis 1 frtot, míg Olaszország esen ctélra fejenként csak 1.03 márkát vagyis 63 kr. ad ki. Uagyarorsság már 1375 ben a meső-gazdaság ja vitására sokkal többet aiqU ki mind & nagyobb Olaszország és pedíg 5 843 050 márkát azaz 37 fillért vagy 22 krt féjenkint, mig Olaszország esen czélra féjenkint csak 4 fillért vagy 2 krt, öeszssen 1.107.000 márkát költött, a mi minden esetre as álltai is értetődik, hogy Olaasoraságnak állam javai nem voltak, Magyarország kereskedelmééi, iparért és mezőgazdaságért az egészben 6,074000. márkát adott kí, mig Olaszország ezen csélokra csak 1,714,000 márkát költött A sűrűbben benépesült Olaszország nyilvános építkezésekért valamivel többet adott ki mint Magyaroazág és pedig 1.42 márkát vagy 34krt migellenbauMagyar-oratág 1,26 márkát vagyis 74 krU költött, féjenkint; tehát 5, 6% át a kormány zási kiadásoknak. Csatornázásra és víz-ssabályazásra Magyarország 1875-ben 40 fillért vagy 26 krt. Olaszország pedig 25 fillért vagy 15 krt sdott ki féjenkint Magyarorssága vasu\'i kölcsönért 10.S32OOO-t költőit, mig 01a s s or as ág csak 6,953,000 terhet vállalt magára. M-a gyarorsiág yasutakra fejenként 228 márkát vagyis 1-35 frtot költőt, Olaszország 3 45 márkát vagy 86 krt féjenkint A közoktatásügyért Magyarország féjenkint 51 márkát vagy 30 krt. adott ki, mig Olaszország 80 márkát vagyis 47 krt fordított • czélra, de e közben Hegyar- perköltség követelés erejéig elrendelt ki" elégítési végrehajtás alkalmával bíróilag lefoglalt és 2470 frlra becsült különféle bútorokból álló ingóságok nyilvános árverés utján eladatnak. Mely árverésnek a 2209/84 ss. kiküldését rendelő végzés folytán a belyssinén, vagyis alperes\' üslet helyiségénél és lakáéinál leendő eszközlésére 1884. év ap-ril 20. napjának délelőtt 9 órája határidőül ki tüze tik és ahhoz a venni azándé-kozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett íngóiágok ezen árverésen, ae 1881. évi LX t. cz. 107 § a értelmében a legtöbbet ígérőnek becsáron alul is eladatni fognak. At elárverezendő ingóságok vételára -Sz 1831.évi LX.tcs. 108 g ábanmeg-állapitottfeltételeksserint less kifizetendő. Kelt N.-Kanízsác 1884-ik évi ápríl hó 3 ik napján. BART3 GYÖRGY 2090 1—1 kir bír. v haj tó rély nejének. A regényt művészi kivitelű képek díszilik. ~- As „Olvasó-Kör előfizetési ára negyed érre vagyis 6 füzetre 1 frt 50 kr., mely a kiadóhivatalhoz (Ba-dapest, stácsió-utcsa 31. sz.). intézendő. Az .Olvaaó-Kör\'-t, mely mellett mis hasonló vállalatok elhomályosálnak, ajánljuk t. olvasóink ssives. figyelmébe. Mutatványszámok levelezőlapon való megkeresésre, bárkinek ingyen és bérmentve küldetnek. ¦ —Irodalmi jelentés. Magyar verses zsoltár könyvem elaő kiadásban alig került a könyvpiacára, a megrendelések nagyobb számafolytán immár szükségei a második kiadás. Ara mint előbb 2 frt., díszt ölésben 3 frt. Hogy e második kiadásban nyomtatandó példányok száma iránt tájékozva legyek, a megrendelést mielőbb, s ezúttal á\'.helyestetásera következtében Székesfehérvárra kérem küldeni. Kálmán Károly reáliskolai hittanár. kényen sssporittatnak éa a fin«ncsiak folytonos javulásával még jobban emel tétnek. Tége következik.) Vasúti menetrend. magyar aranyjáradék siója. in. V conver- A magyar állaiuhltel megbírálasanál előforduló igazságtalanság összehasonlítva azt Ausztria vagy Olaszország nllamhi telével. A ,Corespondane de Peith" írja- Olaszországban 1875 ben, az állam adósságokért, kizárva a vasúti kölcsönö ket járó kamatok, törlesstásek és kezelési költségek féjenkint 1467 márkát, vagy 667 fptot tettek kí. Magyarországban féjenkint 8 62 márkát vagyis 5 16 frtot tett kí. Ennél fogva tehát a viszonyok Mr Béggel. Indul. ó. P. 1 Ó.\|P. B. üjbeljip. 4 e Pragerhof P. T. 448 Bndft P. r. 4 18 Birci P. T 5! 10 Fiume Gy.v 5 27 Bnd. Gv.v 6i- Prigeriioí \|Gy.v 5 46 i ! B. Uji.lj V. ». 6 15 Budi V. T. 7\|16 Délben. bopron V. ». 13 161 Bnd. P. V. 21 — Pr^erhof P. V. 1 15 Pr^erhof \|P. t. 2 45 Bires V. r. 1 41 Sopron V. T 2155 Buda P. V. 1 »1 Barcs V. v. »!- Éjj.l. Budi V. ». 9 51 Pragerhof Oyr 10155 B Ujhelj P. T. 10 28 Fiamé Gy.vllll Budi Oj.Y P. V. 10 38 Boda P. T. 11\'50 Pr»f erhof 13 B. Djhelj P.T 12! B»rci P. t. " 3 Lapvezér és kiadó: SZALAY SASDOB Felelős szerkesztő : TASS XL!fOL. Laptulajaonos: WAJDITS JÓZSEF. Nyllttór.) Nyilatkozat Mirka Domonkosnak, as ismert végrehajtónak személyemre ssóvt serlegeié-, aéire egyebei nem találok érdemesnek fe lelni, mint azt, mtazerínt esen embert nem találom illetékesnek arra, hogy jellememhez csak hossá is férjen, nem pedig, hogy fölöttem Ítéletet mondjon és hogy vele e téren semmi nyilvános polémiába bocsájtkosni nincs hajlandóságom. Engem a város polgáraága ismer, Mirkát gyarorsságranósve itt is kedvezőbbek. Az \|« \'»W?k •> 0? mindenki illamadóaság öss.ea költségeiért való fe- í Sértegetéseit határozottan visssa ienkénti meelerheló. \| «M «»t f,8 azokkal nem illetem viszont, 14-93 mer\' \' jellemző ¦yeivesetnes nem ertek. jen kén ti megterhelő Olaszországban márkát vagy 8 83 frtot, ^-6tI ban 6-28 márkát vagy 5\'49 márkát tett tadJ; ki. Az arány tehát Magyarországra ked- j vezőbb, féjenkint 5 66 márkát vagy 3 34; frt. A mi as államadóság költségeivel való a népességnek fejenkénti legcsekélyebb megterhel le téeét illeti Magyarország a 10-ik helyet foglalja el fejenként 8\'6 márkával vagy 5-08 írttal, mig Olasz, orsságut iijenkénti 14\' 7 markával vagy 8\'81 írttal a 13-ik hely illeti. A mi a ázásaiékmennyiségét a korminyzáar kiadásoknak\' illtőleg as államadósságnak arra vonatkozó részét illeti, agy Olaszország 46%-kal szintén messze elmarad Magyarországtól, még a gazdagabb An-golországnál is rosszabb a helyzete, 40 3, %-ár, Magyarország pedig kormányzási kiadásának oiak 33-2% át fordítja as ál lamadóságra. Ép ugy vau a hadügy l87o-ben ^ ^ \| TüstesaégW\' ember, ha sértve érzi magát Magyarország- ITT, . m . ev. . & iindtt. hol keressen orvoslást Csáktornya, 1884. spril 8. ZBINYI KÁBOLY. ) L ro-rat alau kBsIöttért ism alaki sem tartalmi tekiiUetben aem vállal ie!el5s-íóg«t a Bserk. 2208 ss. 1854. Árverési hirdetmény. Alulírott kiküldött végrehajtó as 1881. LX t os, 102 §-a értelmében ezennel köahtrré teszi, hogy a n. kaoízLaí kir. jbiróaág 2209/84 számú végzése álul Franki B. bpeati lakos végrehajUtó ja-I- i vára Benedek Sámuel n,-kanizsai lakos letőlsg honvédelmi kiadásokkal; Magyar ellen 1666 frt tőke, s ennek 1884 ér országon legalább is oly nagy eredmény- febr. hó 26 napjától asámítandó 6% kénye! a védrrőnélj takarékoanbbak mint, maui ée eddig öesiesen 69 forint 95 kr. 1453 sx. 1884. 2091 1—1 Árverési hirdetmény. Alulirt kiküldött végrehajtó az 1881. évi LX. t cr. 102 §-a érteimébea ezennel közhírré teszi, hogy a n.-kanizsai kir. jbiróaág 1453/1884 ssámu végzése által Knorczer Károly n.-kanizsai lakos végrehajtató javira Frtldy Ferencz n.-kanizsai lakos ellen 500 frt tőke, ennek 1879 év deozember hó 10 napjitól számi tan dó 6°/o kamatai éa eddig össsesen 31 frt. perköltség követelés erejéig elrendelt kielégítési végrehajtás alkalmával bíróilag lefogltlt és 866 frt 70 krra becsült különbféle poastŐ szövetek és bútorokból illó ingóságok nyilvinoa árverés utján eladatnak. Mely árverésnek as 1453/1384 sz. kiküldést rendelő végzés folytán a belyssinén, vagyis alperes üzlethelyiségénét leendő eszközlésére 1834. év april hó 23-ik napjának 9 órája kítüsetik éa ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok esen árverésen, as 1881. évi LX. t cs. 107 §-a értelmében a legtöbbet Ígérőnek becsáron alul ia eladatni fognak. As elárverezendő ingóságok vételára az 1881. évi LX t os. 108 g-ábau megállapított feltételek szerint lesz kifizetendő. Keh Nagy-Kanizsán 1884. éri apr. hő 6. napján. BARTS GYÖRGY kir. bír. vbajtó. 500 szép kifogástalan itivarkát lehet készíteni az én, a cs. kir. doházTgjárakban i> baisnált s z i v a r k a TÖLTŐ-GÉPEMMEL mely érczbSI t gen csinosan klss ííre, 3 kolÖDréle erősségben, vék<nv, kösépfaj. vaitag, különbség nélkQi, használati otstitánal együtt 65 kr. Csak akkor Valiéi, bt ezé\|8B bele vsa vésve. Az és szIvsrka-UTdysrsi, >ziatéa három erSsségbeo, csakie s valódi ^uczia-lttnélltií ,Ls Hsblea"- papirbél (fehér) vagr Ka-ksríezs-papirbijl (sárga) következő árakon kaphatók: frt S«ipka rész nélkül, iima lODO-re —.80 Szipka iéaz nálkül elegáns ara&y- jegyi/1. lOüO-re . . , . . Szipka részazsl, sima 1 kartoc 500 drbbal .\'...... Szipka résza--\' elegáns arany, k6k Tagy .-aete jegygyel, karton 500 darabbal .... II. rendű ¦Isitég szintén fehér vagy sárga, melyet mások első rendQképen ajáalanak ára; fizipkaréti nelkQI, sima, 1000 drb Szipka rész nélkül, elegáns arany, jegygyei........ Szipkával, sima, 1000 drb. . . Szipkával és elegáns araay, kék vagy fekete jesygysl, 1000 db. ESzSnaéges iSmS gépeoske hozzá Levélbeli mag rendelések .utánvétel lel ragy a* össsee beküldése mellet Iamételadók saáaalékot kapnak. ( »1 ¦ .-.^-C!) 1.80 1.05 1.50 —.50 1 80 2.20 -10 B.l.jeS7iett TBÖjegj. Óvia! HamititaMktöli megóriüok exéljiból nindeo karton a í\'ooLi k&resk törréoj».ekileg bejegyaett gyir-jegygye vac ellátva. Cawley & Henry párisi frsnesis ssivarks és gepecskéle rsstirs: WlaohAlt)ert. Bécs, Miipiahilferatrasae 58. (exelStt Pratentraaie 18) HUSZONHARMADIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY ü "_i—t—i i. -- APBILIS 10-éa 1884. HIRDETÉSEK. OGOQODSOOOOOOOfJOOQfX^OOOCS ! SÁRKÁNY z o 2 S 5 2. 8 O 2 d I O o 3. BIZOMÁNYI BÚTOR-CSARNOKA (Honi gyártmány) BCDAPESTEN. Gizellatér 3. sz. L emeld, a Deát-FeraicHtcza sartäa ajAnljü a magas uraságoknak él nagyérdemű közöneégnnk csarnokában elsőrendű hazai asztalos fe kárpitos mesterek közreműködéseikkel nagyszerű rá lasztikban elhelyezett elegáns Balon-, ebédló > háló és fogadó termek botorait, úgyszintén polgári klhazas tá-sokra ke.sitett egyszezü, de szolid ssz\'alos és kárpitos bútorokat. — Nagy készUt legújabb diva\'u isléeteljeseo kiillitctt gzalon-garnitnrákból atlasz, selyem, bársony, buret\', crepp, szatln és X jntteszÖTetekból rendkívüli olcsó ár mellett. 2T Képes árjegyzékek ingyen és bér mentve kiilttetneK. q BMW* Vidéki megrendelések 10% előleg beküldése mellett teljesít- tétnek. Csomagolásért 4%. g oooooo Valódi 1879-lki termésű. finom pogányvár! fehér bor literje 80 kr. Kapható 50 literes regietekben Tachauer Adolfnál S°71 l-t H.-Kanlsian. Bazár 18. sz. tiepjitás. + Van szerencsénk a t cz. közönséget értesíteni, f. évi április hé I én a űél-zalai taMBuMár éleiéi dúsan felszerelt uri-, kalap- és fehérnemű-, valamint rövidáru-, pipere- és szabó kellék üzletet nyitottunk. Főtörekvésünk oda irányul a t. cz. közönség igényeinek minden tekintetben pontos és jutányos kiszolgálás mellett megfelelni, mért is azon alázatos kéréssel járulónk a t. cz. közönség elé, becses megrendeléseivel bennünket minél gyakrabban szerencséltetni szíveskedjék. o» s-s p tUtíe\'ette\' \' Neu és Grünbaum. »« itiMBiu un a * • umm mmm Dieets Blatt, die einzige in Wies erscheinende selbständige Iite-rarische Zeitschrift in franzBiicher Sprache, empfiilt sich ganz besondere einem Jeden dr fraazöai<oh lehrt oder Inrnt. LE COIN DU FEU enthält Aufgaben jeder Art betreffs d« frsnineiscbeD Sprache und fransosmehen Grammalik. Auszüge ans den Claasikern, Romane, Novellen. Denk- und Sinnsprüche, Lebens-uod Sittenregein, Sprichwörter u. s. w. in ausgesuchter Art und feiner Wahl, und kann daher nicht nur als sine Zeitung für Erwachsene angeanb.ee, sondern mit vollem Vertrauen auch in die Hände eines jeden Kindes gelegt werden. Politische und religiöse Fragen sind streng ausgeschlossen. LE COIN DU FEU bildet jedes Jahr ein prachtvolles Werk von mehr als 800 Seiten mit 150 bis 200 Illustrationen, and kostet jährlich 8 fl. sä 16 M,, halbjährig 4 fl. = 8 M., vierteljährig 2 fi. 50 kr sä 5 M. Man abonnirt am besten mittelst Postanweisung an die Aäml nistration der Zeitung „Le Coin dn Fen", Wien, IV. Karolinengasse i. Ganzjährige Abonnenten erhalten gratis einen sehr schön ausgestatteten Umschlag, welcher Erlaubt, die erscheinenden Nummern b-s Sode des Jahres zu siinmeln. S—3 Prebetasssier ssf Vertsueec gratis lad frssos. PrenuiBeratrM nknat die Biichhandlung des J. Wajdits an AlBLX>Xt,Z&i%Ottt lßSS. WALSER FEREi\\€Z első magyar gép- és tfizoltószerelgvara, harang Ajánlja gyártmányát. mint magyar különle-gssséget kutakban és mindennemű szivaty-tyttkban, elvállal teljes vízvezetékek berendezését, varosok, földbirtokosok, ipartelepek, armentesitö társulatok és magánzók résziről modern technikai ftt érrzönlódí-js BUDAPESTEN Eotleabüier-utez 66. alapon és kedvező fel-, tételek mellett ajánlkozik köz- ós maganrurdők fe 1 szer elesére, Szagmen- tes ürszékek felállítására és minden viz művi munkálat gyors és pontos kivitelére képes árlapok és részletes költségtervezetek kívánatra díjmentesen küldetnek. 2023 U--80 Egyetlen belföldi szivattyu-gyér. 000000000000000008000000000001 O 526/1884. r 8 Árlejtés, hirdetmény. O A halápi rom, kxtb, templom helyreállítási munkálatai a nagyméltóságú 0 vallás és közoktatási m. kir. minisztérium 1884. évi márczius hó 25-én ke\|t X 10992 számú magas rendeletével 3427 frt 96 krnyi összeggel, 279 kézi és 255 X igásnapszám erejéig engedélyezte. 8Ezen munka biztosítása tekin tétéből a halapi plébánia irodájában folyó 1884. évi april hó 17-én reggeli 10 órakor Írásbeli ajanlatok elfogadásával párosult nyilvános szóbeli árlejtés fog tartatni, melyre vállalkozni szándékozók azzal\'hivatnak meg, hogy az árlejtésbeni résztvevős esetére, magukat a fent kitett összeg 5 Vs-val, mint bánatpénzzel ellássák, mely vállalkozás esetében 10% biztosítókra lesz kiegészítendő. írásbeli ajánlatok fennebb kitett nap reggeli 10 órájáig fogadtatnak el, ezekben az ajánlattevő neve, lakása és polgári állása pontosan kiteendő, továbbá szárnmal és szóval kiirandó ázott száztóli elengedés, melyért ezen munkálatokat elvállalni szándékozik, világosan kifejezendő végre, hogy ajánlkozó a munkálatokat és feltételek tartalmát ismeri és elfogadja, írásbeli ajánlatokhoz, melyek 50 kros bélyeggel ellátandók a vállalati összeg 10°A-ja készpénz vagy elfogadható állampapírokban csatolandó. A tervezetek, műszerei vények és feltételek alólirt hivatalnál a szokott, hivatalos órákban megtekinthetők. Zala-Egerszegen. 1884. ápril hó 2-án. Zalaaiegyeí m. kir építészeti hivatal. OOOOOOOCXX>OCOOOqCX3t3QOOOQCX) Eimeri uw\'ulih nem árt Herezog Ignicz és társa legrégibb bécsi nagybani kiviteli üalete Bécsben I. Rüpreebt-tér5.az.gn. küldeményez. míg a készlet tart, utánvéttel .845. darai, ironai urasai- ét nyári gyapjoazövetat és padig egy-egy nri ItGzskre T.ld gTspjasaBTetet. tökéletesen elegendőt kabát, nidrag es mellényre Talot 6noat szőtt gyapjúból ; ÜST 5M9ötrfirtTszl \'mi azelőtt háromszor annyiba került. Szerésze aeg magának mindenki egy csekély megrendelés által azon meggyB-ződést, D°K7 minden tekintetben szolidan ki lesz szolgáltatva, mint még soha Eaen sltfixéksiSvet minden leg-ojabb a szilárdabb színekben s min6-ségbea, mint: barna, kék, azfirke, olV-szin és f-tete, valamint sötétebb szine-zetben i ¦ kaphatí. Megrendeléseknél csak a szi& megnevezését kérjük. Színtogy küldemény ezüik^\'* angöígyapju-uti-plaiiMet, melyek igenftrisssiiak, nagyok\' és \'síelések, minden színben, meró" gyapjából, drbját frt S50 krért; továbbá ingeket fa ji tjngböf^ simán vagy redozke] , gallérral anélkül, darabja 1 frt 40 kr. ingek, misvd 4-SBereaek, franczia varrás, arezztékkel, finom sima vsgy esikozottak frt 1 60 krért Sctnes ingek cretonböl vagy Oxfordból . . . . , 1.— B „ ingek franczia vagy Oxfordból ....., 1.30 , "il a_U6-nadrágok, orjási vászonbél . . B —76 » Uri alsó nadrágok foaalva- ssotzbél . , . . . m- 1.— „ ¦Nóí ingek brjási váazonből . ÉfO krtól . T50 , „ . ébJffonból, svajezl hitnziaeel valódi redC-«ttel . . . . ., r^- „. Dós raktár különféle kézműzetbSl. Nagybani verők Jelentékeny engedményben részesülnek. — MennyssatoEvi kelengyék kiállítása elfogadtatík i leg-•icaóhban azáraii^stik.- — Minták agr-áiulábaa nem kttldelhetnek; d* minden vfivSoek jogában áll, ha az ára nern tttassne, ast\'lticaerémi 8062 fi—4 uri fehérneműt, r reati Jüanja Sehrt sagail kiszólt vagy (A ferrás sziklák kirítt is 3009 ¦itanytra <ai i tutjer azasi fiMtt.) A Prebl&ui savanvuviz, a legtisztább égrényes alap-savanynviz és legkitóaóbb hatással van tfliő- és gvoinr-\'ia-tarrans, epekő, idolt csúz (Ehenmatismas) kalönöset tutgraar,\' a hólyag idolt katarrhánál, hólyag- és vesesépződmény- és bright veseképzódményekDél, ajánlatos továbbá kellemes izénél fugva, mint a legjobb és legad<tobb ital. Megrendülhető minden nagyobb ásvinj vizkereskedésben és a következő czim alatt: 2075 2 — 3 Preblauer Brnnnen-Verwaltuns In Wolfsborg (Kirnbteu.) A iireWttti iíóstíMöMj 1-sö jttiiüstiai nrittatíí\' iei. jAsataainriiet ltlralva. SZÉCHENYI FORRÁS sirtfi ilsgaaLLitL; iar-IttlEE rttiras. \|Utk4e« aynvtza. SttzoVösen vegyelenezve. LeiU^ini mm fii. - Orvosi telintélieltél ijáilra. . üaztalma: Síéeieijiforris iratai artlkí Mohi GiSSsibli 97-854 53534 48-SÖ8 48-094 43-793 Haktarak Nagy-Kanizsán; IUBSlOlkti 1 Fesselhofer József, Streut et Elete és KrtM ¦ BerilB Márton. Kitüntetési Béts és Triest Vajtíita Jo«ef soii,i vavgoiajábol Nagy-Kaai«aáa, lSAQY-KAffiZiJA 1884. április 13-án. EUtiitK. ár tfHt évre......8 irt It). #\\w 4 , ot\\>td erre ...... % \\ Egy Mtám 10 kr HIRDETÉSEK i hasábos petitsorban 5, mairvdizn 6 ¦ minden további sorárt kr NV1I.TT RRKEK lorooként 10 brért vétetnek tal Ki unitari illptí-k mind t-n egyes Mrd> tótért 30 kr. t.Eett>ndn. Huszonharmadik éviolyaai. A Up «elicmi réttét illeti", k"xli>aé-nyek a sxerkr-sittfljrii, anjagí rési ét illető kúti era ^ art» k pedit kiadóaox bementre intézendő* : li A O t - K ATS í Z S A Wlasslosaáz. Bénaentétlen letelek csak ismer, munkatársaktól fogadtatunk ci. A nagy-kanizsai .Kereskedelmi Ipartank, nagy-kanizsai Önk. tüzoltó-egyiet, a „zalamegyei általános tanítótestület, a 3 nagy-kanizsai kisdedneveló egyes&let, t , nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet^ ssoproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai kulválasztmány* hivatalos lapja. Heteokliil kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. Valami a méhészetről. A méhészet előmozdisása és megkedreltetése ezéljából méhészeti vándortanítók előadásokat tartanak. Ezek községről-községre járva, a méhészet közgazdasági fontosságát, annak elóhaladásit és gyakorlati előadások által á méhekkel való okszerű násmódot terjeszteni és megkedvcl-tetni igyekeznek. A ki jelen volt már ily méhészeti előadáson s látta a lelkesedést, melyet a szaktanár az érdeklődőkben felkölteni tud itt, az tndja csak méltányolni a méhészeti vándortanitás fontosságát. ^alamegye a méhészet, illetőleg méhlegelö tekintetében is az áldottabb megyék közé tartozik; és mégis — a méhészet terén meglehetősen hátra maradt. Igaz agyán, hogy vannak megyénkben is számot tevő méhészek, kik az okszerű mé hészetet nemcsak ismerik, hanem alkalmazzák is, de mégis kevés az ahoz, mit megyénk produkálni képes volna e téren is. Megyénk majd minden községében és pusztáj n vannak méhészek, a kik csak a régi paraszt kasokkal Taló méhészetet űzik ; pedig sz azzal való méhészet aem méhészkedés, hanem inkább méhgyilkosság. Nézzük csak röviben miben áll ezen régi méhészkedés 1 Az illető, ki méhészkedni akar, szerez néhány kaptár méhet — többnyire ajándékba kapja valamely ismerősétől — behelyezi a kertjébe felállított félszerbe, azután méheit a jó istenre bizza. — Méhei elkezdenek dolgozni s ha az időjárás kedvező, május vagy júniusban megkezdik a rajzást. Minél több rajt adnak az anyatőrzsek, annál jobban örül a gazda. Pár hét alatt 3—4 anyakaptár fölszaporodott 12 — 16 kaptárra. Olykor-olykor a kaptárok alját kisöpörgeti s ezzel a gazda megtette kötelességét. Ha az időjárás kedvező volt a ménekre minden tekintetben, őszszel van is a kaptánkban annyi méz, bogy alig lehet azokat nagy sslynk miatt megmozdítani. Most kiválogatja a gazda a legkönnyebb és legnehezebb kaptárokat, azok fogják adni a gazda jövedelmét. A középszerű súlynak megmaradnak jövő évre törzseknek. Hogy a méhész-gazda Tárt mézéhez hozzájuthasson, méheit irgalom nélkül — kéngőzzel — megfojtja. Tehát: szorgalmas munkásait kegyetlenül meggyilkolja 1 Ha azután a ménekre egy kedvezőtlen év következik, ugy kipusztul a régi méhész is, hogy egy mag méhe sem marad- Rá mondják azután: „hogy nálunk a méhészet nem díszlik, kár azzal vesződni.\' A ki okszerűen gazdálkodni akar, az először is fNdet szerez, a föld czélszcrű megmunkálása végett szerez jó igavonó állatokat, beszerzi a legjobkaknak bizonyult gazdasági eszközöket, földjét iparkodik a legjobban megművelni, trágyázni, a legjobb maggal elvetni és mégis 1 — ba jön a rosz időjárás, összetett kezekkel kénytelen a gazda nézni, hogy minden fáradozása és költsége kárba veszett. Az ily csapás a föld-mivest nagyon- sokszor éri ; de azért nem találkozik gazda, ki a sújtotta csapások után azt mondaná : „ hogy nem érdemes gazdálkodni, nálunk a gazdálkodás nem díszlik I* Csak a méhészet az, melyet egy rosz év után elkárhoztatnak; pedig abba a befektetés majdnem semmi. Mily egészen más az okszerű méhészkedés! Az legelőször is számba veszi az idő viszontagságait — Tehát méheit nem bizza csupán a jó istenre, hanem gondozza őket, szükségeiken iparkodik segíteni. — Ha az időjárás kedvező, ugy iparkodik, azt kiaknázni s belőle a legnagyobb hasznot húzni. Fáradhatlan munkásait nnm gyilkolja le, hanem munkájuk eredményét a mézet, kis munkásaival megfelezi. Ha aziiíán jön rosz esztendő, ugy tesz az okb.\'erü méhész, mint a jó fóldmives, hogy daczára a csapásoknak, nem veszti el reményét, hanem bízik a jövöbtn s iparkodik gazdaságát a legjobb karban tartani. Méheitól nem kivan ilyenkor hasznot, hanem csak azon van, hogy méhtör-zsét megmentse a jövőnek. Ez pedig mindig sikerűi. Hogy a régi — paraszt kasok-kalí — méhészet miért nem ad biztos jövedelmet a gazdának, azt a következőkben mondom el: \' A méhek sajátságos tulajdonságai közé tartozik, hogy az anyaméh (királyné) akkor kezdi a dús petézést, mikor a munkásméhek bőven mézelnek, Ez az időszak tart körülbelül 3—4 hétig, május közepétől június közepéig. Ilyenkor a méhek csodát tesznek. Pár nap alatt kapráraikat megtöltik mézzel; de a mint mondám, a dús Hasítás, vagyis peterakás is ekkor van folyamatban ; ilyenkor, rövid két bét alatt a kis méhecskék szinig töltik kaptáraikat mézzel és hasítással. A gazda csak azt veszi észre, hogy méhei a kaptár szájánál egész kalap nagyságú csomókban tétlenül hevernek. Mert a méhek anya-sejtek készítéséhez csak akkor fognak, mikor kaptáraik szinig tele vannak s mig az uj anyák sejtjeikben egy bizonyos fejlődést el nem érnek, nem rajzanak, bármennyire tele legyen is kaptáruk. Igen ám ! de az idő múlik. A réteket, heréseket és a balta-czimet lekaszálják, az ákáczok elvi-rágzanak. Mire a rajzás megszűnik, megszűnt a bő mézlegeló is. Eljön július hónap, a méhek és a méhészet megélője. A rajok alig építettek arasznyi hosszú sejteket, de virág hiányában azok is üresek. — A forróság igen nagy. Elpőrzsől minden növény életet ; s a gazda azon veszi észre magát, hogy rajai lassankint elhagyják méz-üres kaptáraikat s mint méh-rajok elrepülnek. — Anyakaptáraik pedig a sok raj kieresztés következtében néptelenekké válván, nem borítják a sejteket Előjönnek a viasz molyok, melyek a néptelen kasokba belemrakodnak, az üres sejtekbe belerakják petéikel s az azokból kikelt knkaezok az egész kas építményét elpusztítják. Igy megy tönkre a parasztkasokkali méhészkedés ! Az okszerű méhészkedés ingó szerkezetű kaptárokkal történik. Akkor bontja szét a gazda kaptárait, amikor akarja. Akkor és annyi mézet vesz ki kaptáraiból, amikor és amennyit akar. A bő mézlegelőt ugy aknázza ki, hogy a peterakást meggátolja — az anyaméhet kalitkába zárja — s méheivel csak mózeltet A mézzel telt keretes sejteket kiszedi, a mézet kipergeti s az üres sejteket vissza rakja. Az uszszezü méhészet nem a rajoztatásra fekteti a fősúlyt, hanem a mézelésre. Van is azután haszna 1 Ha a bő mézlegelő fogyatékán van, az anya a kalitból ki eresztetik, hogy petézhessen. Mézet szintén hagyunk a méhek szükséglo-tére. A forró nyári napokat méheink könnyen kibírják, mert elégséges mézük van. Ha pedig látjuk, hc a méhek mézben szűkölködnek, a tőlük elvett s kipörgetett mézből mindig adhatunk nekik. Ha azután augusztus második felében megjönnek az esők, a tarlóföldek kizöldelnek, előjön az úgynevezett tisztesffl — mi ismét bő legelőt ád méheinknet — másodízben mézeltetünk mé-heinkkel. Mig a paraazt-kasokkali méhészetnél a nyári nagy melegben mé heink nagyrésze elpusztulván, alig marad annyi méhfink, hogy kellő szamn törzskasokat hagyhassunk a jövő évte. Tehát eléggé nem ajánlhatjuk méhészeinknek az okszerű ingó kaptárokkal, méhészetet. Ki az okszerű méhészettel meg akar ismerkedni, azoknak ajánljuk a következő munkákat: , AJméhtenyész-tés oiszerü gyakorlata\' Dömötör Lászlótól. .Méhész naptár\' Dömötör Lászlótól. .Méhészeti káté* Kühne Ferencztól. .Méhészeti lapok\' a magy. orsz. méhészeti egyesület közlönye, szerkeszti Kriescb János. PAULOVITS ALAJOS. A nemzet kincse. Most midőn az összes hazai vasutak a húsvéti ünnepek alkalmából 50 százalék árkedvezményt engedélyeztek a kiállítást látogatni óhajtóknak, szolgálatot vélünk tenni mindazoknak, kik Budapestre rándulni akarnak, azzal, hogy e kiállítást részletesebben és., mégis dióhíiba szorítva leírjuk és pedig ugy, hogy e leírás az illetőknek esetleg kalauzul is szolgálhasson. A nemzeti múzeum képtárának első termébe lépve, az 1. számú szekrényben őskori aranyékszereket látunk, azoknak töredékeit, a czófalvi csákányt — minő összesen csak 4 létezik, — a nagy 3000 gram sulyu fokorni leletet, alanycsészéket, 12 darab nehéz, a kelta időből származó arany karpereczet stb. A 2. sz. tárlóban szintén őskori tárgyak vannak. A 3. sz. tárlóban levő őskori aranyleletek közül különösen kitűnik a híres szarvaszói lelet, a sodronyos díszek és ékszerek. A 4. sz. tárlóban karikákból készült súlyos, tömör arany lánczokat látunk, melyeket a régi emberek nyakukon viseltek és egyes szemeiket pénzül U használták. Az 5. szekrényben két nagyon érdekes egyptomi mű van, ARCZA. A merre én járok. A merre én járok kihajt a búbánat, A merre én járok elhervad az élet. Leséhajt z ágról levele az ágnak... ( Obi csak Le láttalak volna Boha téged. Lizfátyolát vontam esendői álmaidra; Elvettem Isirednek égi tisr.taai.g-it Szép fehér lspvolta,asép, héfehér, tiuta — És én beleírtam a uerelem átkát. Beleírtam végig most meg kitörölném; törlöm, egyre tSrlOm s jobban látszik mindég plragadt én vélem téged Is az Örvény; Elragadt as érces, kit szivedbe hintek. Szeretlek szivemmel, lelkemmel szeretlek Mégis fáj, hogy miért szeretsz te is engem. — Átkozom magamat mért gynjtirn meg lelked Na lehetsz as enyém én Meg a tied nem. BÍTKY LAJ03. Tavaszkor. Irta: Tutikel Mihály, ó k measire elmentek előre. Fat koiva azujonan fel viruló" réteken, élvezték • laogyoe tavaszi léget és gyönyörködtek ss ujonan ébredé természet ezer bájaiban. Öle ii érzik ama hatást, melyet a tavasz, mint semmi máz — gyakorol as emberi kedélyre, öröm és remé y dagasztja a ssiveket, öröm éa remény as újra feltámadás gondolatiban, melynek leghívebb ¦épét a tavasa tarja a gondolkodó ember lelke elé. A hé és jég szomorú lepi letűnik és a remény színe tárul feLasv meink előtt, felkeltve bennünk amaz ér zetett, melyet képvisel és minden kebelben honos, amaz érzetet, melj egyre ast súgja: nem lebet Örökre elmúlni: a múlás is csak mulandó, ismét visszatér minden, a holtak ismét feltámadnak; mely fenntartja a kétségbeesettet ast súgja neki, hogy vágyaink teljesülni fognak — ha türoi tudunk. Fennt a kéklő magasban megszólamlott a pacsirta és ók megáltak és kezeiket egy másebi téve hallgatták a madárka zengő hangját, azután síaladtak ismét tovább, tovább a viruló réten melyre a kikelet borította nyilló virágokból szőtt fátyolát. És a szemek megakadtak e pompás látványon. As ifja leszakasztott egy virágot és odatüste a szép leányka hullámzó kebelére éa a szép leányka elpirult, — aztán ő is szakasztott le egyet és odaillessté az ifjú kalapjára — és az ifjú is elpirult. Vájjon miért? — tán maguk sem tudták. — — ,Nár,se csak Ltnka egy lepke — kiáltott fel «a ifjú és eleresztve a leányka kezét, szaladt a kis pillangót üldözni. Milyen asine van? sárga? — ugy egész nyárou át betegek lessünk, tevé hozzá csintalan komolysággal a leáLvka. As ifjú viaszaiért, nem sikerült a jepjét elfogni mert az felszáll magasra, hi a nap sugaraiba, ott volt as Ó világa. - Azután ismét megfogták egymás kesét és mentek tovább. A leányka baljóslata csakhamar feledve lón. Szedjünk virágokat — mondi az ifjúra emelve kék szemeit— és majd ama kis ligetben kössünk koszom t. — És erre mindketten tovább ssalad-tak a féüg kiayillott virágokat letépve. Link* kötényébe szedte, Be"a pedig kalapját tölte meg az ily korán hervadásra szánt ssegéuy Flóra gyermekeivel. Most egy kis patakocskáhos érlek és megállva a parton ssamiélték as egyhangúan tovább csergedező habokat, A tiszta vis viasza tükrözi mintegyikük arcait. As ifjú, mintegy tízenhat éves, leányka gyönyörű, a futkosás itta) kipirult arcait még kedvesebbé tevék a rendetlenül aláhulló faárnyu fürtök. Nagy kék szemei vidáman csillogtak és a pi-csike, /étig nyitott Örökké mosolygó saá jsrcskájáSóI két fehér gyöngysor csillag iótt eló. Közép és mégis nyúlánk termetét csak emelé as egyszerű, könnyű, test nes simuló nyári Öltöny. Széles karimájú kalapját jobb karjára akassti mig a má* aikka! » virágokkal telt kötényét szoritti mag áh os. As ifjú mrgas, sugár termettel birt, szabályos arczát férfias szépség jellemző. Kalapja alól szőke fürtOk hullottak alá, míg Bsabalyopsac metszett száját jól ápolt barna bejuss dissité. Mindkettőjük arcsán feltűnt agyér mekies természetes gondatlan kifejezés. Gondolatokban elmélyedve tekintettek az elei sursnÓ habok után. Vájjon mi in-ditti óket as ily melásásra? — Ki tudni ast megmondani ? — Ki bírni az ifjú szivekben forrongó érzelmeket meghatározni? — A leányka most egy virágot dobott a habok közé és egy egész ser«ge a kis fürge halacskáknak rohant feléje — mialatt a habok mindinkább tovább, tovább vitték, mig végre egészen eltűnt. — Ekkora lányka feltekintett ai ifjúra, kinek csillaga tekintete rajta függött és csintalan aggodalommal kérdésé: — „Hogyan jutunk át?* — És kegyed azon aggódik Links? — feleié az ifjú mosolyogva, — hisz nem széles, majd átugorjuk. " Az ám ön I — de éc ? — és & virágok I — bísony it kell vinnie." — Aa ifja örömmel fogta karjaira a syiphid alakot, ki egyik kesével gondosan tarli virágokkal telt kötényét, mig a másikat as ifjú nyaka köré füsé s fejecskéjét oda fekteté annak keblére, — Vájjon miért pirult el most oly hirtelen? — Meghallotta tin, hogy az ifjú ssire hangoaabban dobog ? — és folfogá annak jelentőségét, természetes ártatlan kedélyével? Béla óvatosan kereste a vízben haveré köveket, hogy lehető száras lábbal ju hasson it a talparira. Ott letevé édes terhét és most mindketten visszatekintették, — kendőjükkel üdvösölve aa óket távolról követé társaságot. Asntin gyorsan mentek a kis ligetbe, ott egy pompás helyet kiszemelve egy bokor árnyában leültek. Ltnka előazede virágait és B é I s segítette azokat rendezni „ Nesze csak Béla monda L i n k a egy félig elhervadt hóvirágot tartva kesében ; ez egyike a legkedvesebb virágaimnak. Ha reá pillantok sajnálom, bogy gyenge szirmai kénytelenek a hó dermesztő leple alatt virulni, hogy tűnik fel előttem mint egy martyr ki hivatva van szenvedések kost szolgálni as általános hivatásnak." — Béla mosolygott a kedves leányka komoly beszéde felett és nevetve vi-szonsi: Én meg egy apacsával hasonlítom össze, ki ifjú életét nem a világ Örömei, hanem a zárda komor falai közt tölte e), ugy ez is nem a tavasz örömei közt, van hivatva virulni hanem a dermesztő hó lepel alatt, a szemlélő előtt eltakarva élt le rövidke tétét. - Mig igy beszélgettek a koszorú egyre nagyobb lón. Linka szorgalmasan fűzte egyik virágot a másik mellé és Béla figyelmesen segített neki benne. Vájjon érzék-e, hegy ezen ártatlan foglalkozás közt sziveiket a szerelem róssa-koaV^uja füséegygyé? — hogy a mindent felélesztő tavasa sziveik virágait is kifejleszté és öntudatra ébreszté óket a kebleik mélyébea szunnyadozó érzelmek iránt? — Gondoltak-e ók valaha szerelemre? — Együtt nőttek fel, két gasdag család gyermekei voltak. Együtt játssz-dostsk és soha sem váltak el egymástól. Béla. oskoláit honn végezte, nem volt ssü k • aéges neki a világba kilépni. A téli estéket as egymással jó viszonyban eló cialád együtt tölte, — a tavasz közeledtét együtt üdvözölték. Mi következhetett ebből más, min hogy a két gyermek is egy szít, egy lélek voít. A szülék jói látták a fejlődő benső viszonyt, — és örültek neki. A fészkeiket szorgalmasan építő madárkák b-itohék da\'níkkai a kies lige-getet, a méhecskék döngicsélve keresték a kelyheike már kitört virágokat és a Up-kék kéjjet fürödtek a meleg sugaraiban enyeígve játaava agy mással. Mai számláikhoz féliv melléklet van csatolva. íii:SZQKHABMAD!K zUFOLTAM ZALA I K ó Z íi ö H r melyeket Egyeden talállak. E művek a Ptolomeusok korából valók, kik kelta zsoldosokat tartottak, s valószínűleg azok hozták ide a tárgyakat.A 6."sz. szekrényben Magyarországon talált római gyűrűk vannak. A 7-dik-ben antik camaeok és intagliók. A 8. sz. oszlopon egy Tornai ezüst háromláb (tripos) van; valószínűleg Diocletiáo császár idejéből. A 9. sz. keretben homornan vésett drágakövek vannak, köztük IS antik, melyek közül legfontosabb a közepén levő s Pulszky-Poszeidon név alatt ismére --tcs nagy carneol, A 10. sz. szekrényben római ékszerek vannak. A 11. sz. szekrényben van a nagyszentmiklósi hires 2600 aranysűlyú arányidét. Sokan azt mondják, hogy ez Athanarik gót király kincse, de több jel mutat arra, hogy világverő Attiláé, kinek éppen hadutja mentén találták. Itt van a hires magurai lelet\\ is. Mind a két leletet ő felsége a király állitja ki. A 12\'. sz. szekrényben népvándorlás korabeli tárgyak vannak. A 13. sz. szekrényben van a kun-ágotai népvándorláskori lelet. A 14., 15. ós 16. sz. tárlók ban népvándorlás- és pogánykori magyar leletek vannak. A második teremben, a roppant helyiség szekrényeiben állíttatott föl valamennyi egyházi ötvösmunka . pedig annyi, a m nnyi még soha a világ egy múzeumában vagy kiállításán sem volt együtt. A keresztény művészet legelső félénk kísérleteitől a románkori tárgyaktól kezdve, annak a góthika ée a kora 7enaissance styljében tartott leghatalmasabb kifejezéséig és le egész a barokk styl hanyatló művészetéig, minden képviselve van. Az 1. szekrény a kereszténység ifjúkorának emlékeit Wr-talmazza, melyek a VIII — XII. századból valók és roppant ritkák. A 2. sz. szekrényben a görög keleti művészetnek hazánkban található e.l lekéit látjuk. A harmadik szek rényben van többek közt Szent László ezüst mellszobra, továbbá állítólag Csák Mátéé, egy nagy ezüst madonna, egy csodálatos alakú gyertyatartó, egy ezüst kürt és végre nemzeti nagyságunk Anjou-kori emlékei az aacheni kincstárból. A 4. 5., 6. sz. tárlókban az aacheni kincs egyrésze állíttatott ki. A ?. számú tárlóban aranjba és ezüstbe foglalt sodronyzománezos oltárképek vannak. A 8. sz. nagy középszekrényben a góth stylfl 15. és 16. századbeli kelyhek, pásztorbotok és monstran- koscoru mar rég elké.üttó oda. akasztották egy Biár&i igra. Aa ifjú pár e"mélyedve hallgata aa édes dallamokat a szemléié a tavasa lehelete által örvendetes morgáaba hoiott természetet, LÍDka — tán maga sem tudta — az ifjú keblére hajtá fejecskéjét és ea egyik kezévr.lmeg-fngá a leányka kis kesecikéjét a másik-k.,í pedig átfonva tarti annak karcsú derekát. Igy üllek ott szótlanul, mintegy ik saját érzelmeitol elfoglalva. .Nem érez, ki érez Szavítk-i~tnorjdhatót.a Szemeik ragyogtak az örömtől mig arcsaikon azon szende pír terült ol. mely a szerelem hajnalpirje, sziveik öaazeíoruk a kölcsönös értelemben. Egyik sem ké telkedéit a maiik érzelmében, habar soha - aem emiitették — (hiss nem is ismerték, hogy ea a ezerelem !) — ,\'És mindezt jól eltaláljuk fia egymásnak nem is mondjuk." De aztán még, hiszen beszéltek a szemek, beszéltek a gyangéd kézezoritá-aok és sziveik h.ogosaa dobogtak amaz édes, önkény telén vallomást: a tied vagyok mindörökké, ciak te boldogit-hataa.\' Örökké fogsz szeretni és velem karöltve átküldeni e földi létet. „Igen Béla, monda a leányka, szeretlek. — hiss szerettelek mindig és szeretni foglak örökké." — Ujabb csókok ujabb, hevesebb ölelések követték e kölcsönös vallomás\'- és a kis fülemile, mely eddig oly szépen han-goalati bájoa dalait a lombo k hűvös árnyai köz. köselebb repült és kíváncsian lakintett a zöld fűben egymást átkarolva •pJSáQst p»r.a«,Auí,5jUiU ós,Bzl-..stWMkéi-. mé>e4H». kiMvízttc, ¦ ¦¦«4\|t.iik, mig kii fejeoaxeié vLsO«Mrii.a ..i^tvvxtá--Tán valami bal. láVjtslSBL. saálha m>:g e kii madárka szivét ? cziák. A 9. és 10. sz. tárlókban drigakívekkel diszitett, zománczoiett ezüstbe kötött könyvek vannak. A 11. ss. szekrényben van többek közt Szent István .királyunknak életnagyságúnál nagyobb ezüst mellszobra Bernini hires szobrásztól, továbbá aranynyal és ezüsttel kirakott oltár kák es ereklyetartók. A 12.. számú szekrényben a renaisance, barokk és rococco tárgyak vannak fölállítva. A 13. számban 25 kehely, 5 feszület, 6 útmutató és 6 ámpolna tákzával látható. A 14., 15. és 16. számú tárlókban sodronyzománezos apróbb tárgyak, boglárok, csattok, kapcsok, olvasók és ereklyetartók vannak. A harmadik terembe lépve, a középen van az 1. számmal jdzett korona szekrény. Itt van III. Béla királynak és nejének" két halotti koronája, egy 6-águ korona és országalma s egy másik 8-águ, mely utóbbi valószínűleg Szent Margit koronája; továbbá Constantinos Mo nomachos görög császárnak Ny itta Ivánkán talált koronája. E szekrény középpontját Bocskay István hires arany koronája foglalja el, melyet 1605-ban Lala-Mchemed nagyvezér a szultán megbízásából adott át neki, hogy koronáztassa meg magát vele. A 2. sz. szekrényben billikomok, kupák, setlcgek vannak. A 3-ikban van a 830 arany sulyu hires Pálffy-féle billíkom, továbbá talpas csészék, strucztojás-billikomok és poharak. A 4. sz. szekrény a magyar ötvösmü-vesség legremekebb darabjait, a szemkápráztató ékszereket foglalja magában. Az 5. sz. ékszerszekréuyben rendkívül díszes és értékes keresztek és hárfák vannak. A terem balsar -kábtin áll a kiállítás egyik leginpo-zánsabb darabja az 1548 ban készült óriási Losonczi bortartó kancsó. A negyedik teremben az 1. 2. és 3. sz. szekrényben asztali készletek vannak, a. m. poharak, kannák, óriási métermagas serlegek, kancsók; kupák. Itt van még törökverő Esz terházy Lászlónak asztaldíszt képező ezüst lovagszobra is A 4. 5. 6. 7. 10. sz. tárlókban és a 11. sz. szekrényben nagyobbára olasz szo-bormüvek vannak. A 8. és 9, sz. tárlókban rnhadiszek láthatók. E terem oldalfalán 12 régi módra felkantározott, forgókkal diszitett lófej látható ; alattuk rendkívül .díszes régi nyergek, az oldalfalakon pedig tespheumok fegyverekkel. Az ötödik és uiolsó terembe lépve meglep bennünket az a gaz-i pompa, melyet őseink az asztali készletéé-ben és lakhelyiségeik O ti balga emberek, kik azt hiszitek, bogy erósebbtk vagytok semhogy érzelmeitek képesek lennének elragadni benneteket, — fagy elég érések vagytok megtartani a legszentebb fogadást/ melyet, — az ébredő szerelemnél a minden szívben lakozó jó érzet ad ajkaitokra, — midőn elbódítva . szerelem által a kéj Ördöge veti fáklyáját könnyen fellobbanó bensőtökbe. A szerélm tiszta angyala elbo.alt arciczal kénytelen távozni a természet feltartóztutlao rohama elől és csak egy Isten képes a bnkás veszélyé, elbáriltani a meggondolatlan, gyengt* emberekrŐ!. Oly méla csend uralkodott! A madárkák mind elhallgattak csak a nap ragyogott tisztán, de a bokor árnya elfodé mosolygó aroxá\'. Ok semmit sem látlak, semmit s.-m hallottak, szemeik egymáson ceüngtek {és ajkaik mintegy elvaUassihatUaul voltak összeforva, mig tekintetük valami külö nös fényben ragyogott. LínksI sattogá az ifjú a lányt kö selebb vonva magához. .Béla I" lehelé az ifja hölgy az ifjú keblére borulva, — és — de mi ez? — mi rettenti Őket viasza e végz itespilianai-bsn? — A lányka aikoltva ngrott fel — un.! a koszora esett le Linké lábaihoz és a csekély zaj, melyet esése okozott feléb reszté őket veszélyes mámorukból és visszarántotta azon örvény meUól,melynek átongó szélén állottak. P.rulva állottak olt egymás előtt, mint két bűnös. Ekkor Béla letérdelt az imádóit lény előtt és megfogá kezei\', melyeket ft-rré QWrkokkaJ .b.»lmozo\'.t el. áiattl B^á^tTO^\'i-i^^i^-bociáaa^pőg^; ____Link.fr le"j"U-hQZEAJ» éafelemelte mondván: „Jer Béla szekrényben s a 2. és 3. sz. tárlók ban asztali késztetek vannak. A 4, 5. és 6. fali szekrényekben kancsók, diszdobozok, asztalnemüek, caseüek stb. láthatók. A 7 —13. sz. szekrények különféle apróbb és nagyobb házi dísztárgyakat, csecsebecséket, óriási ezüsttálakat stb. tartalmaznak. A 14. sz. szekrényben üiszórák és zománezozott tárgyak s a 15. szám alatt a falon vert ezüst tépek van nak. Az oldalfalakon kardok, pillo sok, buzogányok, csatacsillagok é; török, továbbá régi hadizászlók IiL-hatók. A 18. sz. tárlóban erdélyi zomanermüvek, a 19 ikben filigrán ékszerek és a 20. sz. szekrényben Összehasonlításul szolgáló cbinai, indiai és \'török tárgyak vannak. E terem mentén fölállított tárlókban nagyszáma, fölötte érdekes régi zsebórák s arany, ezüst és drágakősze-lenczék láthatók. A kiállításnak ilyetén leírása azonban még csak megközelítőleg sem nyújt fogalmat annak valóban mesés fényéről és gazdagságáról s részletes leírassál és felvilágosítással a közelebb megjelenendő nagy katalógus fog szolgálni, addig pedig a kis katalógus adja meg a szükséges tájékozást. VENDÉ SOMA. Aláírási felhívás. L magyar tudományos akadémia könyvkiadó- Tállalatára (Folyt, és vége.) jog es államtudományi sorozat : Blántechli J. C. As általános államjog Cg a p0]it,ika története a tizenhatodik század óta a jelenkorig. Németből ford. Dr Acaády Ignácz. ILik kötet. Az első kötőt elfogyott. DiazkÖtésben. Ára 1 frt 90 kr. Maine Samner H. A jog őakora, Összeköttetése a társadalom alakiuásának történetével e viszonya az újkori eszmék her. Angolból fúrd. Dr. Pulszky Ágos ton. Egy köte\'. Diaakőtéaben. (Teljes.) ditja Tóth Lőrincz. Egy kötet. Diaskö- sstnea térképpel éa számos\'grafikai táblával. Fo-diija Dr. Kíröai József. Égy kö-t«(. DiszkÖtéabao. Ára 1 frt 90 kr. _ Értrkeréáek az angol és francaié közgazdaságtan köréből. (Fnvílle, Otffto, Ciffe L-sli\'.\\ B.gehot. Stanley Jevons, Syme Ciirners értekezései.) Ford. Dr. Földes Béla. Egy kötet. DisskÖtésben. Ar>. .1 frt 90 kr. Taine H. A. A jelenkori Fran-cziaorszíg alakulása. Fordiíj-i Dr. Toldy ezótám. Három kötetbeo. Diszkötésben Árr. 5 fr 70Li. A ártoió tagok kedvezni én \\i aron megszerezhetik. Bánóciy J. Révai Miklós élete ée munkái. Jutalmazott ályemü. Egy kötet Dsnakötésbna. (TdjeíjAra 1 frt80kr. Pauler Qy. Wesalényi Ferencz és társainak összeesküvése. 1664—1671. Két kötetben.. Diszkö-.éaben. (Teljes.) Ára 3 frt. 50 kr. Tr-üfur- Agyion. Kisebb dolgozat tok az irodalom, közgazdaaag és politika köréből. Egy kötet. Díszkőiéiben. Ara 1 frt. 90 kr. Lukács Béla. Aliamháztartás-adóaás Francsiaországban. Ára fűzve 1 frt 50 kr., kÖtTe 2 fn. Kálijai a a szerbek története. I-s. kötet. Diszkötésben Ára 2 frt 40 kr. Trefort Ágoston. Emlékbeszédek és tanulmányok. E^y kötet Ára 1 frt. 90 kr. Lewes G. H. Goethe élete. Ford. Ssáat K. Két kötetben. DisskÖtésben. Ára 3 frt 80 kr. Beöthy Leó. A társadalmi fejlődés kezdetei. Két kötet diszkötésben. Ára 3 frt 80 kr. Lukács Béla. Államháztartás és háztartás Ang\'iában. Ára főzve 1-50 kr., kötve 1 90 kr. Az akadémia, midőn jelen vállalatára a hazai közönség figyelmét isméi felhívja, teljes bizalommal reméli, hogy az a nemzeti mivelődéa érdekében, méltány lásssa! és pártoláasal fog találkozni. A magyar tud. akadémia könyvkiadó bizottsága: BEtJTHI ZSOLT bfz. cloa.1.\'. GRÓF LÓNYAI MENYHÉRT -biE elleu6r. A közönség köréből.) Észrevételek a „Zala" 16. számában közölt „Hova csatlakozzanak az iparosok uzimű vazérczikkre. Mindenek előtt előre bocsátom azt, kogy én aem politiaálni, sem korteskedni nem akarok, ós soha nem.is fogok Ars 1 frt 90 fcr. Tűdd. Az angol pariin- vel mtonban a „Zal»- nevezeit csikkében menti kormányrendszer fajlődése ós ál-L, ipsvr0BokróI van szó a az iparosok a lása. Angolból ford.\'Dr. Dapsy László. I ^fekben megleczkéstettek, nem hallgat- Három kötetben. Diszkö\'ésbeu. (Teljes.) Ára 5 frt 70 kr. Carrara. A büntetőjog tudományos programmja. Olaszból ford. Bekeics Gusztáv. Két kötetben Diszkötésben. (Teljes.) Árn 3 frt. 80 kr. P.uler Tív.idar Ada\'ékok a magyar, jogtndomany túr-.éne: éhez. Egy kötet. Díszkőiéiben (T^ljeB.) Ara 1 frt 90 kr. Gneiat R A jogi állam. Németből ford. Dr. Takács Lajos. Egy kötet. Diszkötésben Ára I frt 90 ar. Leroy Beauüea. Pénzügy tao. FrancziábÓI fordította Dr Láng L«jos. Négy kötetben. Dísskölésben. (Teljes) Ára 7 ft 60 kr. Lavelpye E. A kormány, formák az újkori társadalmikban. For hez és cárjuk áldásukat ennélkül aem boldogiihat igazán szerelmünk. És ők mentek, elvive magukká! a koszorút is, mig a kis fülemi\'e ismét elkezdett dalolni még szebben, vígabban és bajosabban mint azelőtt. Nemsokára elérték a társaságot. A szülők örömmel áldák meg gyermekeit, midőn ezek megvallák érzelmeiket. Béla atyja a következő szavakkal végzé az if;u párhoz intézett beszédjét: BS\' kívánom, hogy éltetek legyen mint e mai n. p. egy őrök, a szerelem örök tavasza honoljon kebleitekben és akkor boldogak lesztek. Af őszinte, tiszta szerelem szülei a kölcsönös megelégedést és ez képezi alapját a házas élet boldogságának." E szavak után megöleld a boldog párt, mely példáját mindnyájan követték Ezek után az Öreg ur vidám, hangon f oly tata; „Es most jertek, ünnepeljük meg e mai napot, mely oly szépen kifejleazté beöaő óhajainkat az által, hogy e két ífju kebelben a szív bimbait kifa-kasztá." És mentek, legelői ismét az ifjú pár egymást átkarolva, egymás szemeibe tekintve, melyből oly, oly sokat tudlak olvasni. A msdárkák pedig hangosan daloltak édes szerelmi dalokat, tán sejtették, hogy miért oly vig es a kis csoport? A táraaság egyik ifjabb tagjai végre ráseoditt e azép dalt: „Á virágnak megtiltani nem lehet, Hogy ne nyíljék ha jön a azép kikelet. Kikelet a lány virág a szerelem h»tom el, hogy a közlöttekre néhiuy megjegyzést ne tegyek. Miot már elórebocsálottam, korteskedni nem szándékozom, a csikknek erre vonatkozó lészére hallgatással felelek, s csupán caak a csikkirőnak ama szavait d\';zem. hogy „a valóban alkotmányos érzületű választó polgár, sas badon tisztán á saját meggyőz-Ódásének, I el ki ismére té-n k, sugallatát követve, gyakorolja a képviselő váiasstás jogát." Csikkiré esek ss-triot feltételezi, hogy mi iparosok alkotmányos érzületű polgárok vagyunk, iey tebáí nincs szükségünk atyáskodó tanácsára, gyakorolja mindenki választói jogát, amint neki tetszik: es az én elvem s meggyőződésem. A mi azonban a csíkkironak az iparosok elssegényédesére, bajaiknak orvoslására vonatkozó észrevételeit illeti, ezekre már bővebbtn kívánom — he megengedi — ellen észrevételeimet megtenni. Elismeréssel nyilatkozott czikkiró a kormány éa pártja által javaslatba hozott s tárgyaláa alatt levő ipartörvényja vaalstról, ezen nézetét én ia oaztom, eőt iparoBtársaim nevébeu köszönetei mondok a kormánynak ezek törvényjavaslatáért, mely — amint czikkiró motidj. — eddig hiáoyoa ugyan, de idővel majd üd-vösebb lesz. Hogy a jelenleg tárgyalás alatt tévő törvényjavaslat mit tartalmaz, miként fogja az uj ipartörvény javunkat elősegíteni, miként fogunk gyarapodni szellemileg s anyagilag, mindezeket én nem kutatom és nem is tettem tanulmányom tárgyává, írjanak erről nálamnál hivató.tabb egyéntk. Azt mondom én ís, mert kanizsai iparos vagyok, térjünk ál kizárólag Kanizsára, lássuk mit mond czikkiró a kanissst iparosokra, lássak miként tör pálcáit, azok felett, a miként gondolkodik rólak atyai Unácsával. Ha czikkiró az igazság szemüvegén keresztül hozza meg mindenesetre világra szóló bírálatát, agy meg lehet győződve róla, hogy én is csak valót, s igazságosat akarok szerelek mondani; ha azonban a tiaztelt czikkiró n általam előadandó-kat nem találná olyanoknak, ugy kénytelen vagyok összes iparos társaim nevében bocsánatot kérni. Azt mondja czikkiró, mivel roszul folynak dolgaink, a kormáoyt vádoljuk « as ellenzék ksrjaiba vetjük magunkat. Erre válaszom aa, hogy — hála uz ég- "WB1-Wto«s } E rovat alatt kftalőttért sem alaki sem. tadauml testantetnea aem vállal Mel5>> a Sserk. nek — minden ip\'arosnák nem megy ro ssul dolga, s minden iparos nem ellenzéki, azok vsamé pedig,—kik sorsakért a kormányt vádolják, igen csekély s ssámba nem vehető, meg vágyok győződve róla, hogy a tisztelt czikkiró nem igeo fordul meg az iparosok közt, nem igen keresi szót társaságát, a igy kevésbé szerezhetett magának m-ggyőződést as áliala írtakról, mint éa, ki magam is iparos vágj ok. Tovább menve czikkiró, fejtegetésébe bocsátkozik,bogy mi okozta aat.hogy Kanizsa ipara nem áll ott, ihol 25 évvel eznlőlt állt. Erre nézve elmondja, hogy Kanizsa kereskedelme s forgalma doc- n ¦ trulizáltatot a körlekedésí eszközök javulása által, s hogy a vevő direc Bpest-t\'y. vagy Bécsből hozatja czikkeit. Csíkkironak ezen állítása előtt kalapot emelek, azt igan bölcaen tudjak v&-mennyien a épen ez a fc a j, hogy tudjak, s nem segítünk a bajos. Igás. yau czikkirőoak, midőn ast mondja, hogv ez meg amaz Bpestrői vagy Biciból hu-za\'ja szükségléteit, de nekem ia igazam van, midőn azt mondom, hogy nemcsak ez vagy amaz, hanem jó magyarjaink legnagyobb része — köaiük valóazinü a tiaztelt czikkiró i< — Bécsből, Parisból, Londonból, vagy taián Pcckingből ho-zaij* szükségleieil, akkor, midőn pénze van. mert természetesen akkor, h* nínc pénzünk: jó a magyar, nekünk kanizsai aknák pedig a kanizsai iparoa is. Ha megengedik a tisztalt .olvasók, ast is kifecsegem, bogy N. N. gróf parisban mosat, hogy Diamansteín ő nagysága díroct Chi-nából hozatja a legyezőjét, udvarhelyi Udvarhelyi Lura pedig Moezkvából hozatja a télí czipójét, a miért rnindoz V Mert a magyar iparos nem tud semmit, mert a külföldi elegantiaoak a drágaaag-nak ninca párja; hiába, csak jobb as az olaaz levegő, mint a murskőzi, de már ebben éa ia igazat adok mindenkinek. Od jutottunk tehát, hogy a magyar, de különösen a kanizsai iparoa nem tud 6-mmit, a külföldi szappan jobb, mint a mienk, ezzel azonban czikkiró nem érí be, hanem profeasori stylusát s atyai gon doskodását mindvégig megtartva, elmond ja, bogy as iparosoknak jelntékeny réssé politikával, idejük legnagyobb részét a kávéházban töltik, b nem dolgoznak. Minden szabály aló\' van kivét 1 — nem tudom a tisztelt czikkiró melyik osztályból való, de eszküszöm, hogy az ó collégéi közt ia vsonak olyan emberek ; ha pedig közlünk is vannak olyan emberek, azért nem lehet általánosságban be-szélűi az iparos osztályról s tapintatlan, ságnak kell jeleznem as oly körülményeknek újságban való felemlitéaét. Ccikkiró gondolatait tovább fűzve folytatja: megengedi, hogy az iparos, ha dolgozik, megélhet, megélhet pedig tias-tességusen, megengedi, bogy as ily iparos a társadalomban becsült helyet foglal el, de nem hiszi az iparosok túltengését.— Ezan nézeteit osztve éa ia azt mondom, hogy az igazságok nincsenek kellő arányban felosztva, az egyiket nagyon ís müve lik, holott egy másikat kevésbbé: bx megengedik tisztelt olvasóim, szerény nézetem sserint ezen körülménynek \\* s fentebb mondott mizériák okai; mrrl vannak olyan czikkek. hogy közönségünknek eszo ágában sincs azokat itt készítetni, annál ftevésbbé készen venni; miután ezen körülmény is eléggé ismeretes nálunk elégségesnek Urtom, ha a többi közt csak egy kél példát hozok föl. — Asztalos van hazánkban qu .utum satis, játékkésfí\'.ők azonban nincsenek, Bach-rach Jl H. vagy Dobrovits boltját nem szerelhetné föl kanifflai mes\'er ember ? nem ! miért? mert ha volna is olyan, az nem tudna megélni, hiába bizonyítgatná, hogy ő is mag tudja ugy készíteni, annak hitelt uera adnának, hiába áraloá fele árért; N.N. kofekö\'.ő kéaait, saját meiter-ségébez tartozó mindenféle, kefét, a közönség nem veazi tőle, Ő eUdja akereeke-kedőnek természeteaen a legcaekélyebb árért, a kerrakedŐ eladj, a közönségnek, mert ea meg van róla győződve, hogy nem N. N.kanizsai kefekötó kéesitetie ast Nem akarom ily analmas példák felho-zssával a tisstelt közönség becses figyelmei továbbra ie igénjbe venol, hanem összefoglalva mondókámat, arra kérem társaim nevében az öeeses magyarságot, elégedjenek m<>g velünk, ssükségleteiket rendeljék meg hazai gyároaok és iparosoknál, s mi ígérjük a fogadjuk, hogy tehetségünk szerint igényeíkut ki fogjuk elégíteni. H mindegyikünkben leez hazafiság a egymással meg leesünk eégedve, ugy hiszem, hogy ss önálló vámterület nem késik, ¦ hogy azt kevés idő múlva meg-teremtendjük magunk. A midőn ezzel a tisztelt czikkiró becsea figyelmét arra kérem, hogy bennünket ne csak ostorozzon, de támogasson, kinyilalkostatom, ho^y czíkkének u oUA róazére,mint n- m hozaim tartozó politizi-láara, — a felelettel adós maradok. — M. F. Folytatás a mellékleten. Melléklet a „Zalai Közlöny" 30-ik számához. Batthyány-herczeg levele vároftunk polgármesteréhez. Batthyány-Strattmann herczeg városunk polgármesteréhez az alábbi levelet intézte. AbbŐl fényesen kitűnik, hogy a derék herczeg mily élénk figyelemmel és érdeklődéstől kíséri politikai életünk minden mozzanatát $ mily ismerős a jeles publicista elvitázhatlan nagy érdemeivel. A mély belátással irt levél igy hangzik: .Tekintetes Baboohay O-yöríty polgármester urunk Nagy Kanizsán. Igen tisztelt POLGÁRMESTER ÚR! Becses levelével szíves volt engem arról értesíteni, — hogy a n.-kanizsai választó kerület Dr. Falk Miksa urat áÜitotta Jel jelöltül, és fölkért engem, hogy azon esetben, ha ezen jelöltséggel egyetértek, azt magam részéről is támogassam. Köszönöm Polgármester, urnák ezen szíves figyelmét és örömömre szolgál kijelenthetnem, hogy ezen jelöltséggel nemcsak hogy egyetértek, de söt hogy annak Őszintén Örven* dek és azm törekvésüknek, hogy a nevezett férfiút választó kerületük képviselőjének megnyerjék^ a í jobb sikert kivánom. — Polgármester ur nálamnál is jobban ismeri jelöltjüknek 3 ét zedre terjedő nyilvános működését; —• tudja, hogy súlyos viszonyok közt a hatalomtól való /élelem nélkül és nem tekintve saját személyének és erdekeinek veszélyeztetését, férfiasan küzdött alkotmányunk helyre állítása érdekében; — Polgármester ur bi-zonnyára ép ugy mint én élénk ér deklödéssel szemlélte azon kitünö mü kodést, melyet ezen férfiú parlamentünkben, \\ennek delegatioiban ét regnicolaris deputatioiban kifejtett és Polgármester ur bizonyára velem együtt meggyőződött arról, hogy jelöltjük, minden túlzástól távol, buzgón és sikeresen mindig oda irányozta tevékenységét, hogy a vallás és az erkölcsösség elvei hazánk Jel világosodott eszméivel és hazánk különleges érdekei a monarchia létfeltételeivel Öszhangha hozassanak. Ily jelölt választó kerületüknek csak becsületére válhatik. De arról is meg vagyok győződve, hogy választó kerületüknek és váromknak különleges érdeki Dr, Falk Miksa úrban ép oly buzgó, mint bejolyásos védőre találnak, ki bizonyára minden erejével oda Jog törekedni, hogy választó kerületének jólétét tőle telhetőleg előmozdítsa. — Ez az oka, hogy ezen választáshoz teljes szívből szerencsét kivá nok, és biztosítom Polgármester urat, hogy magam részéről hatalmamban áüő minden intézkedést megteszek, hogy a czél eléressék. —. Fogadja igen tisztélt Polgármester ur őszinte nagyra becsülésem kifejezését. — Bécsben, 1884. évi aprÜ hó 8-áu. BATTHYÁNY STRATTMANN kercie g.ü Hi r e k. — Az uj évnegyeddé! ismét előfizetést nyitunk lapunkra s fölkérjük t. barátjait hogy körűkben terjeszteni sziveskeajenekl Részünkről a küszöbön levő követváiasz-tás mozgalmairól igyekezünk olvasóinknak társadalmi lapunk köró-héz képest minden pártállástól menten hű képet nyújtani. Lapunk előfizetési ara homlokzatán olvasható. Ezúttal azon t. megrendelőin "-et la, kik még. hátralékban Tannak, a hátralék szikes beküldésére kérjük, bogy a további küldés iránt a kiadóhivatal tájékozva legyen. A szerkesztőséé Uadóhfvatel. I — Boldog üunepeket kívánunk ¦tápunk t. parte (óinak és kedves dolgozótársainknak: \| -- MeghlVÖ* A nsgy kanizsai kís- i dedűüVűltj-egyeaüIel óvj rendes kőzgyü-\| lédéi a nádor-atcsaí saját ovod^beiyisé-igében t. éri april hÓ 27-én, vasárnap d. [a. 3 órakor tartja, melyre atregylet összes tagjai tisztelettel meghívatnak Tárgysorozat: 1. Elnöki jelentés. 2. Számvizsgáló bizottság :elentéíe. 3. A köliségvetés beterjesztése. 4. Xísatájhás. 5. A 10 választmányi tag kilépése és nj választás. 6. Indítványok. Nagy-Kanizsán, 1884. évi márcz. 29-én tartott választmányi ülésből. Kooh Mhályné egyesületi elnök. — Aradi szín társulata már vá-rosnnkba érkezett, s az előadásokat .a j-lzelt napon meg fogja kezdeni. Ugy halljak, bogy a bérlet — a tetemesen leszállított árak daczára is — nagyon kevés. Szomorúan érint bennünket e I körülmény, de mindaddig, míg valódi okét meg nem tudjuk, hozzá érdemlege-Ben nem szóihatuok. Mihelyt aaonban tisztában leszünk azzal, minden tekintet néikül leleplezzük. Ez ttttal a szép mű* véatet és városunk jóhirneve érdekében nyíltan fölkérjük társasköreink igen tisztelt elnökeit, névsserint ; Eper-jesy Sándor (szabadelvükön) Babóchay György (polgáregy-leti,), Töttfisy Béla (társasköri) éa Ebenapaoger Lipót (ca-sinói) slnük urakat, hogy a vezetéaök alatt álló körökben a színművészet pártolása iránt burdi tólag- hatni eztveeked* jenek. Bizton hisszzük, hogy buzdításuknak azép és üdvös sikere leend. — Szíves figyelembe. Mai számunkbot van mellékelve a megrendeléai felhívás Vörösmarty Mihály összes munkáira. Megrendeléseket elfogad Wxjdíts József könyvkereskedése N.-K.an:zaán. — JŐ lakásoknak szűkében vagyunk városunkban a folytonos építkezés dacára is. Ezt i mutálj a az a körülmény, hogy a. körünkbe érkezett színészek nem birnak tisztességes lakáshoz jutni ; s ennek hiáoyábsn kénytelenek piszkot, egészségtelen helyeken, az élőadiek táborában meghúzódni. Igy azután még attól is meg vannak fosz-.Va, hogy az édes otthonról legalább álmodhassanak — Póstaügy. As elótlea hatóság intézkedésénél fogva a helybeli kir.postahivatal működésében vasárnap délutánonként következő változás fog beállni. Mi n-den vasárnap délut án ugy a levél — mint a koewpostaküldemények fölvétele, továbbá postai értékcsik-kék (levélybélyeg stb) eláruaítáaab^szún-tetik. Az érkező levelek hírlapok stb a hivatalban csak délután 37a óráig vehetők át, ezen idő multán a hivatalos hilyiaég bezár a tik. — A késbeaitendő oly küldemények, melyek a tevéihordók által vitatnék ki, változás nélkül fognak házhoz hordatni, ngyssintén a levélszekrényekbe elhei.. ezett levélposta küldemények az eddig berendezett módon fog* nak kivétetni és rendeltetési helyeikre továbbittatni. Végr-j valahára tehát postatias\'eknek ia lesz a heti terb munka után egy kis pihenőjük. Mi ttzép intéakedést — habár nagyaokára jött is melegen üdvözöljük. — Yarasd-Topliczk ról írják nekünk, hogy a fürdői évad közeledtével az előkészületek nagyban folynak, rend és tiszt: ság uralg. A zágrábi káptalaoi \'gazgaló-kanonok húsvét hétfőn személy e-een megjelenik, bogy a szenvedő emberiség javára szolgáló intéskedéseket megtegye. Az ebédlő előtt egy csinos nyári csarnokot építettek. A vengéglös konyhájából iileteE éa magyaros ételek szolgáltatnak mondhatni felette jutányos áron, miáltal megezáfoltatik ama balhiedel-m. mintha ott drágaság "és rosz élelmezés uralgana, Határozottan kijelenti levelezőnk, hogy e roaz hir nem igaz, mi által a szcovedŐ emberiség javára e gyógyhely látogatását őszintén ajánljuk. — Egy pallini leányt, névszerint Magasi J. ottani néptanító azolgálójái a napokban — amint városunkba jött, » ^Szarvas" vendéglő közelében egy színésznek kutyája megtámadta és harieoyá-jat megtépve, lábikráját megharapdálla. A rendőrségnél jelentés letetett ugyan, dc onnét a leányt elbocsátották aoélkül. hogy sebét orvosilag megvizsgáltat tik volna" vájjon-nem veszett ebtől evdeit harapáa-e? ÉV igy Magasi urnák msgá- L kelleti orvoshoz vezetnie, hol a marosi sebre gyógyszer rendeltetett.- "v — Üveg fénykép klállltaí. M- láUialó isméi előnyösen ismert sorozat Angolorsság, Scotia, Balgium é* .HoIIho-dia sorozat látképei a legszebbek közé sorozta ihatok. Holnap hétfőn egy egészen uj XIII. aorozat less látható, melynek képei csak moal érkezet, látható minden vidék. Hétfőn less sz utolaó nap. Ajac Íjuk tehát a meg\'ekiiit\'sre. — — Képviselő választasi mozgal mak- A közelgő képviselő választása Qgyébeoi mozg»lon K&astbelyéB is kezd már előtérbe lépni. Keszthely \' város választópolgári e hő 6-án népes értekezletet tsríotukj Eseíy aikaJommsi aajnálatak- nftk adtak kifejezést ama körülményre, j megkötésére figyelmeztetjük és e\'őfélbórTtett ki, azaz 1400 millió frttal trSbbet hogy a viasonyok ^t«itá»al szeretett \| az olső magyar biztosító társágot, basánk- \|míat.egésL Nétnetorizazé. Ha^vararataáJ képviselője lŐl, Dr Falk Miksa artdl k keszthelyi kerületet három orssággyü-léaen át képviselte s általános lelkesedé között a következő feliratnak az érdemdús képviselőnek leendő átnyajiására egy bizottságot választott: Nagyságos ország gyűlési képviselő Ur! Mélyen tlaxtoli Hazafi! A harmadik orssággyüléa már, hogy ön képviseli választókerületünket hazánk törvényhozó testületében. Képviseli pedig ugy, hogy nálánál méltóbban alig hiazazük, hogy bárki ia képviselhet né. Mert ön az országos gondok éa érdekek mellett mindig szivén hordta kerületének minden különleges gondját és érdekét is, szóval éa tettel mindig -kosz volt arra, hogy eme gondjainkon sagit-aen, érdekeinket elomozditaa, érvényre jattaesa.De nemcsak közügyeink találtak\' önben buzgó pártfogóiét. Sokan vannak választókerületünkben, kiknek személyes\' Ügyeit éa bkjait ia Ön, nagylelkűségénél éa választói iránti óazinie vonzalmánál fogva felkarolta éa tekintélyes közbenjárása által kedvező Ós óhajtott sikerre re-Lette. Mi, alnhrt Kessthely városi, vá-laaatók éa oolgárok áthatva a legforróbjr balaórtettói, mínián az országgyűlés vége felé közeleaik, a jövő képvíssldválasz-tás bogy és miképeni alakulása pedig, legkivált ami saját rálasttókerüleiünkel illeti, egészen bisonyt^íeo: esenoe. ünnepélycsen megköszönjük míodason jót, melyet különösen Keszthely városával telt. Fogadja részünkről azon biztosítást nak •asagyi legelső éa legsziláfdabb intézetét pártfogásukba ajánljuk. — Az eroütelt lársalat mait hé 22-én tartotta rendi évi közgyűlését Somaícb Pai elnöklete alatt. Ezen az igazgatósági jelentés a la- j mi az adó megosztást míat.égést Németországé. Magyaroeaaág államadósság-, ellenben ugyzzoz sdóbknj 1160 ariiló frt volt, Oia-»o«zágnák l!9o\| millió frtnyi, tehát kétszer o,j nágr ka-f malterhe van. mint Magyarorexágeák. A f punk birdeléaí rovatában köszétett mérlegét matatta be, mely aterint a tűz éa életbiztosítást osztályban mutatkozott nyereség, a jégbiztosításban a lemúlt évben is szenvedett nagy veszteség által nagy részben felemésMUtt, meglétette a ssüksé ges óriméskedések, melyek jenőre esen Üzletágból is kedvezőbb eredményt várni eogednek. A mérleg szerint, a társaság különféle tartalékai mindazonáltal újból nagy mérvben emeltettek, • oly tetemes összegétre rúgnak, hegy a legmsgnyug-tatébb biztosítékot nyújtják ás intézet illeti, OiaasDfözá*- ban agy & közvetett mit; & kűsvetle-n-adók által meg van- a nép a legvégső bm-. tárig terhelve, sokkal inkább, míüi.íája-\' gyarorazágoo. Olaszországban a közvetett; adókdói körülbelül t is frt eeik a lakás-1 aágra fejenként, Magyarországon csak p 6-25 frt., azak 0-75 frttal több mini a í o>«dag és pénattgyt tekintetben példásan rendeset, .jq,^ birodalomban. As öez-azes bevételekből -tt->»jaroraeá^oo 51-8/* esett v közvetlen és 49 \\f/0 a ko— adókra. Kérdést sem szenved, bogy miu-tán a badget ordlnariurnában as agyra ssibtrdságára nézve. — Az élelbizloetáai I reformja által, mely parlamenti határozat üzlet igen azép eredményt mutat, meny-jáKal vau biztostiva, és áá egyenes és n<-m nyiben tetemesen emelkedett ée a nyere-\' egyenea\' adók kézöttí arády helyesebb:\' méoy jogosultsággal biztosított feleknek; szabályozása áhal ki leás vihető, bogy as évídij 8yt%-át eredményezte nyere- ; Magyaroraságon ía a budget fölösleg arája fog bekövetkesai. mény osztalékul. A sárszámlák szerint as üzlet kedv esőt len séga daczára mutatkozó nyereségből az idén is közhasznú csélokra frt. 7912, 7ifkr. lett megszavazva mig a kifizetendő oiztalék az egyes réss- A népmüvelődésnek olöteriesstése Magyarországon, a-nagy erőlködések következtében, melyet mindenféle párt és as I IkotmányoB kormányok 1867 óta tettek,; vény után frt. 152. —- krral állapi tátott : jobban eléhaladt, mint Olaszországban meg. Kőihasanu ozélokra, a gazdasági j hol még 1879 ben&9/0 felnőtt, írni és akadémiák 9 növendéke részéra á í 400 évi ösztöndíj, as ortaágos ipar kí állításra megasavazott f. 1000, — a sst. István szoborra f. 200, — a Vöröskereszt egyletnek 10,000 --bÓl f. 200, —1 hogy mi Öanek nemeeszívügését soha, dej többek részére kisebb nagyobb összegek sohasem fogjuk elfelejteni, és hogy leg- ! osztattak azé\'. Ezekben a nagyérdemű később unokáinkba ís be fogjuk oltani azt a tiszteletet, szeretetet, és bű ragasz kodást, melylyel Ön iránt viseltetünk, viseltetni fogunk mindig és a melylyel maradunk Kesithelyen, 1884. aprít hó 6 án. mindenkorra lekötelozett hívei: Következnek as aláírások: A képviaelőjelelt j íellépletéae ügyében ez ideig különféle \| tervezgetések merül ek fel, biztos jelelt-Dan azonban meg állapod ás még nem történt,e minthogy a választó kerület elnöke a leendő képviselő kijeielése érdekében tartandó értekezlet egybehivaaát elmu-lasstotU, több választó polgár folyó hő ; U-ik napjának déli fél 12 órájára e. fel \| léptetendő jelölt kilétének megbeszélése \' végett pártkülömbaégnélkül való értekezletet hívott egybe, mely alkalommal mint as eddigi közhangulatból kivehető Unger Alajoa, a jelenleg nagykanizsai országgyűlési képviselő fog kesathelyi kerülel képviselőjévé fel lép tette tol; Az értekezlet lefolyásáról s a falléptetendő jelelt kilétéről jövőben bővebb értesitért kőz-lendünk. Keszthelyi. — Adókivető kulcsot aserk esztett as 1883. évi 46. \'-. cz. alapján V e r e ¦ a Béla adóhivatali ellenőr a föld , házbér- éa általános jövödelmi pótadó kiazá-mitáaahoz. A kulcahos szükségéé almatatás ia van. Megrendel hé\'ó isersőoél 1 forintért. Lakhelye : Fscset (Kraarószö-réuymegyében ) A megrendelendő példányok bérmeotesen küldetnek meg. A községi és körjegyző uraknak melegen ajánljuk az olcsó és nagy haszonnal értékesíthető mankát.\' — GrOSS Rudolf travniki (Boania) mészáros, városnnk szülötte e bc 6-án vasárnap vezette oltárhoz B^oaenfeíd Irma kiaaaazonyl Kis Kőrösről. Boldogság kisérje frigyükei 1 — Prückler Ignácz bnd»pe-i pezsgő-gyáros, kinek „Kfscsem* pezsgője többször as udvari asztalra is aaáltitátott — cs. kir. udvari szállító czimet nyert. — Balatonkövesen i. hó 4-éo egy paraszt elment az ottani zsidó szalócehoz szivart venni. Belépve ae üzletbe ott nem látott senkit sem, s hogy aaalkalmat-feihasználja, fölkapott egy csomag szivart a vele elillant, azonban a szatócs lánya észre vette őt és utána futott. Mikor elfogták, már nem volt nála szivar, mert eldobta azt. Ekkor dühében felkapott egy dorongott és a s * Í dókat agyonütéasel fenyegette, — de caakhamsr lefegyverezték. Etután ha-zaíutoit, kést ragadott éa aszal a szándékkal, hogy a zsidót megöli visszament eikezdte a házat zövel dobálni, igv akarta a zsidót kicsalni. Ezalatt a Balatonfüredi csendőrségnél as esetről jelentés tétetett, kik megjelenvén a *tahe-!yen a dühőngöt letartóztatták ée illetékes biróeágnak átadták, hol valóazínüleg csillapulni fog dühöngése ós elmegy k<d- olcsó szivarok élvesésétől. Ez eseményt a vidékben zsidó ellenes zavargásnak hiresEíeíték. — A Pécselyen minap két ember öíszeveazett, s csakhamar birkózásra Leült a sor, melynek az lett a vége, hogy gyík. a másikat fődre teperte és annak nyakát egy rnetstó- késsel barom módra össze vissza metélte. Azeaet följelentetett. —- A jégbiztosításnak ideje kö-se\'edlk, mely a gondos gaadát terménye ek biztosílására\' késztetik. Da a jsáraz időjárás folytán rendkívül felszaporodó űzésetek tűzkár elleni b\'tsosltáat is mi-aét aaükségesebbé teaaik éa azért a lase-elt közűnaégat. a \'bátoeitásűk mielőbb, közönaég ujubb bizonyítékát láthatja társulati ve téri gazg a lóság nemesssivüsé-gének, a mely nemes tettek magukban ia as intézetnek legmelegebb ielkarolását megérdemlik és azért egész erőnkből pártoljuk hazánk e virágzó társulatát, az első magyar általános biztosító társaságé; as által, hogy minél nagyobb asámban vagyonunkat tüx éa jég ellen valamint életünket stb. nála biztosittasauk A magyar arany járadék cormr-sfója. ín. A magyar államhitel megbiralisánál előforduló ig&zságUís n&ks öauehason lltva azt Ausztria vagy (Masz ország állam hl telével. A ,Corepondance de Peath" írja (Folytatás ós vége.) Eten ösezohasonlí\'ás Magyarország éa Olaszország közt ía kétségtelenül bebi-aonyí\'.ja, hogy e tekintetben ia nsgyobb biztosítékot nyújt a magyar állam az ő hitelezőinek adótói gazdasági ereje által, mint Olassország. Mintán Magyarország talajának még 915a/a-a van erdő éa mező gazdálkodási czélra használatba véve, ennélfogva a két állam özsaehaMnlitásánil igen érdekes dolog ast konstatálhatni, hogy Magyarország mindazon tényéknél túlszárnyalja. Olaszországot, melyek által a nagybirtokosok, valamint közép éa kisbirtokosok jólététének és gazdagságának biatos alapra fektetett jellege meghatározhat. Magyarországon a talaj 31-2%-a erdőséget kép?z, ugy hogy a gazdálkodás ssámára, szorosabb értelemben csak SOúVu marad. Magyarország gabona éa J i a a t ki v i t elé ne k értéke 1881-ben 308 500,000 márka, mig Olaazorsaágoak .ngyaa ezen kivitel 47.700,000 márkit tesz ki. Miután Magyarország eaeo czik-kekbŐl 92-9imíllió márka értékűt, Olaszország 1781 milliómárka értékűt impor-rál ennéit-igra a közgazdasági mérleg ezen tételnél Auszrie- Magyarország j~ vára 215-6 millió márkát mutat föl. Hogy a magyar mezőgazda anyagi helysete általánosságban aokkal kedvezőbb mint az olaszé, kitűnik a kővetkező asámokból, eltekintve attól, hogy a marhaállomány, mely a nemseti jólétnek mindenütt lényeges lenyésője, Magyarországon egéstben véve nagyobb mint Ol^zországban. Magyaroraságon minden 1000 lakosra 140 ló estik, Olaszországban 18; szarvagmarhából Magyarországom 335, Olaszországban 130; Juhből Magyarországon minden e/er lakosra 674 db. esik, Olaszországban 324. Sertésből 288 db. esik Magyarországon ezer lakosra. Magyarország 19-ő millió kigrm gyapjút termel, Qlass-orsság csak 97 klgrmot évenkínL Auss. rí a Magyarország állat és hasvitele 342. millió frtot képvisel, Oiaasország ugyanezen krvrtele 10-6 millió frtot. Magyarország köstermeléae 16 millió tonnára mg, mig Olaszország csak 100,000 ton nát termei. Magyarország termelt 1-3 mílli méter mázsa nyers vasat, mig Olaszország csak 100,0 .0 mmázsát. Az osztrák-magyar vámterület külkereskedelme 1878-ban 1275 millió frtra rúgott, Olaszországban caak 680 millióra. Magyaror azágon 10,000 Q kilométer területre 22-kilomeler vaaut esik, Olaszországban 249. A postalorgalom öaasehasonlítása ia azob érdekes eredményt szolgáltatja, hogy Ma-^yaroraaigon.9-09 levél^jut a lakosságra fejsnkéát ésÖlassorszagban caak 6-9 levét Olaszország államadóssága 1881-ban üeszesea körüibelüi olvasói nem tudó férfiak léteztek, Mi gyaroratágon azonban, esjn arány már 4M4Vot\'"di»oálvaiett. Mindamellett, hogy a Conversió és-némelv vaa\'ati kölcsönök összevonass által, b magyar aUlamadóaság néviegea értéke nagyobbodott, as államadóság. Magyarországou mégía 7148 frt. fejenként 2881-beu. éa Olasaorsságbaa 164 90 frt. fejenként, asaz 21/1azar nagyobb, mint Magyarország adóssági terhe. Vasúti menetrerel Érketik._Seggel. - Iodut. B. Ujaely Bnda Fiume Prajerhof Praa-erbof Baret Bnáa Bnda tB. Ujkely Buda Pragerhof Barcs P. v. P. v. Gj.v Gv.v Ó.IP. 4 8 4 18 537 5 46 Prajerhofj Barcs - ! Bada B Iljhaly Bada P. P. Gv.t Öélben. [t2ll6ir Bada jP.v.; " PrazeraofjP. r. Sf 8opro Buoi tufi Qf.t P. v. P. t. Pr^erhof Fiume Bod. I. Hjh.lj \|V.T 9,, P. t. 6,P. -.51 i siisi -5S\| T T f Lapvexér és kiadó: SZALTt SAKöM^ Felelős szerkesztő : TASS ÁLKOS. Laptalajaoaos : WAJPITS JÓZSEF. KTyilttór.) Zrinyl Károly községi taaitó I nyilatkozatára válaszom az, hogy tartaa szem előtt azon német közmondást „ei-; gene lob......\' arra pedig hogy én . ki vagyok? mi asíatén jellemzi aljasságát és jellemét megjegyzem, hogy még \' nedves a füle háta mögött ét az orra alatt Bemhogy azt megbirálhaasa, Hogy nőm mellett felléptem kö-teleaégem volt — egy aljas neveletlen utcai auhancztől eredő lerelezésra. \' Miután pedig nyilatkozatával mit aem bizonyított — ennélfogva nyiltéri caik-kémet egész\' terjedelmében feátartoax ] azon kinyílvánitiasal, hogy oly eijaeáget \| el követővel szemben más orvoslást nem tartok érdemesnek. " -é. Ciákiornyán 1884 évi márcaíu hó 10. MIRKA DOMuNSOS. ) E rovat alatt kCclÖttért, sem alaki sem tarUimi teklntetbec nem Tállal fel elisa Z»t a Sierk. 6236. tkv. 1883. Árverési hirdetménjv A nagy-kanizsai kir. tasék telekkvi osztályé, részérő! közhírré tétetik, hogy Zalamegye árvatára végrehajtatónak,. Szabó Jánes végrehajtást ssenvedŐ aor-mási lakóé elleni 194 frt 40 kr tőke a júr. iránti végrehajtási Ügyeben a sormásí 240. ss. tjkvben A f 131 házszám alatt felvett ingát\'anból Szabó Jánost illető 236 frt 50 krra becsült egy harmad réna Vai — wn-ási 241. az. tjkvben A\'-fc\'.l —26 sorst. W. felvet ingatlanokból ugyanazt illető 339 frtra becsült egyötöd Vj... rész, a. aormási 243. ss. tjkvben A 1.1^. [ 11 sorszám alatt Mve ; ingatlanekavalc ugyan-zt illető 325frtrí. bocafllt felaréáse , 1884 évi április hó i7-én delelőn 10 óra- \| kor Sormás kőaaég hasánál megtartandó f nyilvános árverésen eladatni fog, mely \' alkalommal ez árverésen kiváoók tartoznak a fenti becsárak 10 százalékát kéas-péusben vagy óvadék képes papírban a kiküldött kezéhea bánat-pénz fejében letenni. - s j^yj Az árverést fri té telet s hivatalof órák alatt a n»gv-kanizsai kir. tsa^k\'. ilkví. oszUlyánál b sormás k3zség 1ŐÍ-járóságáaál megtekintheiók. r ^\'^ft Kir. törvényszék mint tkvih KaeiasáU 1333 é« d-caeuibajr .hó H 349^.injirvÓ\'Jrto^áii. Tamáay a, a, eiüók. f^p^Jj-] ... ¦ ^\'¦afíif\'TiT J HUSZONHARMADIK FOLYAM ZALAI KÖZLÖNY APEILIS 13 ia 1?84. Wpiwrr^---""155» teajobb asztalt- és fiditi ital, kitunj hatásúnak bizonyult köhögésnél, gágebajoknái, gyomor- és hólvss"- i rútnál. Az AíiaíberJo szájvíz fcrHSnös hatása. Popp J. G. cs. kit. udv. fogorvostól Béca ben, Stadt, Bognargas» Nr. 2. előadva Dr. Janeli Gyula gyakorló orrot Utal stb. Megrendelik; Becsben, a es. kir. klinikában, Parisban, Brusseibsn, Amsterdamban, valamint Dr. Opolser tanár ur reetormagn. ós kir. ssáss. udv. tanácsos Dr. KletsinskyP Dr. Brants, Dr. Heller Dr. Born, Dr> Sonnenschein Bériinban stb. Dr. Hartig tanár hercsegi udv. orvos :Braunschweigban, Dr. -2.:... Dr. Sohaf-- tr lovag, Dr. Fetter 3., Dr. N^jv, I Dr. Schiller cs, tanácsot, fürdóorvo* j Egyáltalában a fogak tíasVitására azolgál. Vegytani lulajdonzágaináJ fogva . a nyalkát a fogakon és a fogak kost j fStolvasstjs. Különösen ajánlható annak basz-jnálata étkezés után, snert a fogak köst ! hátramaradt huaróesocskék rothadásba átmenvén, a fogak anyagát, fenyegetik éa k ol teme f 1 en szagot Urfowteaak a szá j ban. M<ig ason esetekben is, midőn a Dorkó a fogakra lerakodni kesd, olőny-nyei használtatik, minthogy a megkeményed eet akadályosss. Mert ha csak a legkisebb pont i» lepattant valamely fog ró!, akkor as ily zománcától megfosztott fog csoatuú által meglepetik, mindenesetre tönkre megy és as ép fogakat is megtámadja. A fogaknak ssép Wrmésseti szinö ket ismét viess\'aadja, minthogy minden idegenszerű lerakodást vegyileg felolvaszt Ós kimos, v,j .-, Felette batsnosnak bizonyult be a mesterséges fogak tisztántartására. Fea-tartja azokat eredeti ssiáökbea, fenyőkben, a borkő" lerakodást gátolja és minden kellemetlen szagtól megóvja. Nemcsak megszünteti a fájdalmat, melyet lyukas és odvas fogak okoznak, hanem a baj továbbterjedését megakadályozza. Hasonlókép jónak bizonyult be az^ AnathorioVAsájvEk íá foghoz rothafaasa\' ellen éa biztos enyhítő szernek s .; fogak fájdalmainál, -valamint csúios \'fog-fájdalmaknál, as Anatherin szájviz köny-nyen és minden káros következmények nélkül a legrövidebb idÓ alatt megszünteti a fájdalmat. Megbecsülbétlén sser további a> Anatherin szájvíz a lehelet kellemes esa gtnzk fentartására, Valamint a ketlémet-fenzsagu lehelet eltávolítására és elegendő a szájnak erinel naponta\'több szőri öTÁÖgotése. ,/C .-\'.Nem ajánlható eléggé a vérsíé és lasa foghusnál. Alig használtatik as Anatherin asájvÍE ssabályazerüleg négy bérig és a beteg foghue sápadt szine eltűnik és ssép róasassáttünek enged helyet. ¦-.;\'* Színién hasonló szolgálatok trsa az ingó fogaknál as Anatherin sxájvia, mely hajban a görvélykórosok szoktak szenvedni, .valamint az öregebb korban midőn a foghus fogyni kezd. Biztos sser régre as Anatherin száj-viz a könnyen vérző foghustfál, as ok itt a fog véredények gyengeségében rejlik. Ily esetben az eróe fogkefe sj ükség ez, mely a foghuzt meghasítja éa uj tevékenységet idea elő. 1 nagy palaczk 1 frt 40 kr., 1 közép 1 irt és 1 kicsi 50 krajcár. > Sövény * utáV teszi, sv né1kQl,%i mára volna. 63 kr. t.jT9> rövid hasenáíat gakát vakító \'fehérré no§>\' Ari ások \'ártal dobosonkint - j Anatherin fogpaataja üveg-sze-pg \\ lencsékben 1 frt 22 krral. 3" Ezen készítmény a lehelet. I \'friáeeségét s tisztaságát fen tartja se \'•^ f felett s fogaknak hófohéreéget kÖl-\'^f\\ \\csönös, azokat a romlástól megóvj* éz s foghust erősbii. oc j Illatos fogpastaja a szájüreg és a ©; fognak ápolása és fentartására a legkitűnőbb szer, -— darabja 35 kr. S. í FogOIma igen gyakorlati s a leg-, • biztosabb szar a lyukas fogaknak -_j , őoólmozására. Ara dobosuukint 2 frt 10 kr. 1076 3-3 PflPP ormi Mimmm kiváló toaletté sser sömör, bőrkiütés májfoltok éa szeplő ellen s a tissta bór fentartásának előmozdítására s a bőratkák, pattanások, tisztátalan bőr is faka- dáiai ellen. Ára 30 kr. A t. közönség felkéretik világosan POPP ce, kir. udvari fogorvos-félé készítményeket \'kérni, a csak az olyakat fogadni el, melyek ssfát védj\'^yemmai -Tannakoliátvalv--^ Kapható: JJ.:nTanizsán: Király F. Belus .foza. gyógyzx. Práge^B. gyógy. Fesselhofer Józaef Boaenberg F. Bosenfeltí a. A,-Lndváa Kiss B, gyógysz. ¦Marcealibao : Kiss.,, .István gyŐzJ. Horaaaombáfban: Báhocsy A. gy. Keszthelyen Braun P. gyógyaz. Z.-Egarsaegec: HollÓgy gy. Karádon : RoehJiti I, . eydgysz. \' Tapolctin: Glaaér J. gyógyít. Sömegben: Sinmborazky I. gy. Psrlakon: fiipo* K, Bzv. gyógTm.Nagy-Atádi Pfisterer K. gydgys. Kagy-Bajomb\'as: ^lacxky M. gyógya. Csurgón: Plachaer Flgyógya. Csáktornyáo: ^Oenex L. gy. Nemes-Vidon,- Kiss I. gyógy. Kaposvárott Augttaztíc L. gyógy. Babóchay K gyogysz. Ssigetvárott ; Salamon L i^ójjaae^ifsznél. Alulírott mérnök által \' aógel tető felmérések és hozaáva . hiteles térképes birtokkönyvet, \'\'tovibb\'i\' á m. kir. ministeriurnnak rendelete folytán áz ujabbij erdő . bsosztáss és hozat "hiteles térraj-sotj — nemkülönben azon íöld-\'bírtozros, kmelc térképe \'sincsen íés újbóli hiteles térképet kíván a lehető legrövidebb idő sunti :\'éc igen mérsékelt díj mellett ¦eszközöltetik. Vérfcősy Éflrkly, oki. mérnök. ItaiyKtibnas, Zrinyi-ctczt. 520 sz. barátok mellett. - JQOOOOOOOOOOOQDQOOCOOSDOOOOOCXlOOOOOSOSOOSt 526/1884. A rí ejtési birdetftiény. 2092 2—2 A halápi rom. kuth, templom helyreállítási muniálatai a nagyméltóságú vallás és közoktatási m. kir.. minisztérium 1884. évi márcBins hó 25-én kelt 10992 számú magas rendeletével 3427 frt 96 krnyi összeggel, 279 kézi és 255 igáanapszám erejéig engedélyezte. Ez«n munka bizcoaitésa tekintetéből a halapi plébánia irodájában folyó 1884. évi april hó 17-ón reggeli 10 óeskor Írásbeli ajanlatok elfogadásává! párosult nyilvános szóbeli árlejtés fog tartatni, melyre vállalkozni szándékozók azzal hivatnak meg, hogy aa árlejtésbeni résztvevős esetére, magukat a fent kitett összeg 57.-val, mint bánatpénzzel ellássák, mely vállalkozás esetében 10% biztosítékra lesz kiegészítendő. írásbeli ajánlatok fennebb kitett nap reggeli 10 órájáig fogadtatnak el, ezekben az ajánlattevő neve, lakása és polgári állása pontosan kiteendő, továbbá számmal és szóval kiírandó azon száztóli elengedés, melyért ezen munkálatokat elvállalni szándékozik, világosan kifejezendő végre, hogy ajánlkozó a munkálatokat ós feltételek tartalmát ismeri és elfogadja, írásbeli ajánlatokhoz, melyek 50 kros bélyeggel ellátandók a vállalati összeg 1-0%-ja készpénz vagy elfogadható állampapírokban csatolandó. A tervezeték, műszereivények és feltételek alólirt hivatalnál a szokott hivatalos órákban megtekinthetők. Zala-Egerszegen, 1884. aprii hó 2 án. Zalamegyei m. kir építészeti hivatal. >oóooooooooocooooooóGüooorx iSasiitissiissi\|BKsais\|\|isisiSHii««««Riii Via i.flrencwink • n. é. k5i6ii»<g tudomi»ár» jntt.tm, "ff T-elfeS bogy •» oddig « - frtctttfftlf ROSENBERG FERENCZ ezófle alatt fená ltott fiiszer-, C8Bmegti-. festék-, diszmü-, porczellán, tükör- ós üvegáru üzletet megvásároltak, mely utóbbi négy szakmából bevásárlási arabon alul TégelaáásÉ rendezőnk. Diísaa feiszerelt raktárunkból különösen az, alább felsorolt czikkeket vagyunk bátrak an. é. közönség becses figyelmébe ajánlani : Leg-ünomsbb bórnemüek szivar és pénztárosak, fényképalbumok, kantárak nyergek s kézitáskáknb: Lámpák valódi Dttíraar-félék nagy kéazJete a salont ebédlő függő lámpáknak és mindennemű asztali lámpáknak, arany ás fakeretü fali tükrök minden nagreágban.. Do hány eszközök valód? Schilling-rfélo legfino. mahh tajték e burostyánkőaemüek, valódi selmecsi s tőrökpipik, török és bádeni szárakkal.\' \' Porczellán iegfioomabb karlsbadi evő-, thea-, kávé-, mocca- és mosdó késeletek; viz-, bor-, sör-, likőr- éa punsch üveg készletek. IrÓeSZkÖzÖfc papír ás spanyol viássk. Valódi franczia és spanyol likőr és pezsgő, valamint a legjobb\' hírnévnek örvendő kül és belföldi borok. Dusán fe!slíw-«lt porezellás- es üvegraktárunk vendégifik ép oly jutányoSjUiint díszes berendezésére kiválóan alkalmai. Fűszer, csemege és festék félékből a raktárt, miután csakis I-ső rangú forTá\\sokksf vagyunk Összeköttetésbea) a legjobb minőségből kiegészítettük, minek folytán a n. é. közönségnek ezúttal ritka alkalma nyílik, hogy bármely irányú szükségleteit < ép oly-jutányos áron, mind pedíg lefino-mabb minőségben kielégíthesse, miért is raktárunkat a n. é. kőzdnség legmelegebb pártfogásába ajánljuk. Mély tisztelettel eialőtt est cr=; ROSENBtRE FStFJCZ. 1-1 í *****iá>«.^ v«zne«»?r«Ma3i>KflB Unnn meLL7özösies nsm árt Herezog iyaacz és társa legrégibb bécsi nagybani kiviteli üzlete Bécsben I. Rspreoht-ter 5.sz-kaldet&éoyez, mig a készlet tart, utánvéttel 184S darab SrOuni \' Uvaaai- és nyári gyapjúszövetei és pedig egy-egy uri Bitesekre rali gy^jatzSvetet, tc-kék-tezee elegendőt kabát, a t drag ás mellényre valót Suoni szőtt gyapjúból aejr 5 Itt hírért "fjsj mí azelőtt háromszor annyiba került. Saereue »&g magának mindenki egy csekély megrendelés által arco meggyS-afidást, bogy Itt minden tekintetben aaoUdan ki leaa szolgáltatva, mint még soha. Ezen SltSzéksr övet minden leg-ajabb c E=Uárdabb izuiekben. s minS-ségben, mint: bama^ kék, \'sznrke, olaj-zxiu és fekete, valamint sBtétebb ssine-zetbeciotapható. líegTondeleseknél csak a isin megnevezését kérjük. Szintúgy kaldeményeattnk angol gyapjú-uti pis ídekeí. melyek igen hossauak, nagyok éa sré-losek, minden ictnben, merS gyapinból, drbját frt 3 50 k.ért^továbbá uri fehérneműt JBgSf^ mán vagy rt-dSkkel, gallérral vagy anélkül, darabja 1 frt 20 kr. SchirtiBObti készült ingek, mind 4-aaeresek, franczia varrás, ereaztékksi, finom «ima vagy calkózottak Irt 1 50 árért Szines iagek eretonbél vagy Oxfordból ..... i._ f , UigekÍMtacaia vagy oz- fordból . . . . . , 1.30 , Uri alsó-nadrágok , orjáai vászonból . . , —75 , Uri alsó nsdrágok fonarvá- ssocból . . . 1.— n Kű; iagek orjási vászonból 60 krtol . 1.50 _ bimxéaael valódi redS- zettel....... 1.— , Dús raktár külónféle kéxmúzetbSl. Nagybani vevók jelentékeny engedményben részesülnek.— Mennyaszzonyi kelengyék kiállítása elfögadtótik s legolcsóbban számíttatik. — Minták egyáltalában nem küldethetnek; de minden vevSoek jogában ált, ha az ára nem tetsaene, azt kícZerébi 2062 S—4 i OBitZffltífiDfr-u w (Bonbons,) Sctaiiit. Viktor ú UHU Bilita, UMcn rsutllist, el.ytUUMsu il tinti sllit VitäSI 1062 11-11 sztragon Mustár Schmid Viktor ós ftai bécsi WÖöulegésségl Bílete, belföldi hitelesítésié! Tftlődí mi-n6»egbén L. gjiri védjegygyel ellilvi 7, >/, > V» tilólifiti gekbeí itapiátöV i»Tndeo fiisBet-éa küiöDÍegeaségi üzletekbéo, 763 21-26. Pályázat építésre és epitési anyagok szállítására. A pécsi sertéshizlaló és kölcsönelő-legezŐ-társaaág által Pécsett a szigeti külvárosi kis epreskert alatt egyelőre mintegy 40.000 frt érték erejéig léteei-tendŐ sertéaállázok őrházak, magtárak és koTOzmaház építésére s illetve sz ezekhez szükséges anyagok elszállítására azonnal pályázat hirdettetik. Az építési munka következő csoportokra oszlik : 1. Kónittvei munka, a lakatos, asztalos-, bádogos, kőfaragó, mázoló és üveges munkával, vízvezeték lerakásával a a szállásoknak téglával való kirakásával együtt. 2. Ácsmunka, ogy a szállások, mind a többi épületekre. Építési anyagokból asükségeltetík. 1. Puha fadesska a szállások, épületek és kor hetekhez, lécsek, zsindelyek, puha- és kemény iaoszlopók, duezok. 2. Tégla, mész ós homok. As ajánlatok nemcsak egy-egy csoportra, hanem az egézsre is megtehetők. A szállások és épületek tervrajza, a teljesítendő munka részletes körülírása, a, szállítandó anyagok mennyíség^emíhösége és méretei, Valamint a szállítást feltételek Zsray Károly urnái, Pécsett, Anna-utcsa 4. az. I. em. tekinthetők.be. A pályázatra netán jelentkező vidéki vállalkozóknak a szükségéé adatok \'és kimutatások (u. tervrajz kivét^ével) kíváóatra megküldethek: Felhívatnak tehát a pályázni szándékozók, ho^y » munka vagy építési anyag egyik vagy másik csoportjára, avagy az egészre vonatkozó Várt ajánlataikat T. 8. május hó 4-ké d.\'u. 3 óráig Záray K. úrhoz beadják. Pécsett, 18^4. apr. hó 6-án. iíécsi sertésüMalö és iöT«öBi51&i€Lezű iatos és gyors hatása a mindenütt nagyr\'1 becsült és gyogyerejüaek bUouye.lt Spitzwe* gerich nfiványből késaOlt 6242. tkr. 188S. Árverési hirdetmény. A nagy kanizsai kir. trvssék telekkönyvi osztálys rézsérŐi közhírré tétetik , [ -hogy Zalamegye árvátára végrehajtató-\'""ház: Kovács Jakab" végreKájtásY szenvedő bocskaiTakóS hllbüi\'199 frt 50 kr. töke s jár. iránti végrehajtási ügyében a bocs-kai 113 sz. tjkrben A j 350. hászzám alatt felveti váltság köteles ingatlannak -^.t-vacs Jukebot illetíS 17J.J frtra becsült íeie rézzé, a a boc»k» 79. sz^jtjkfjken A f 272. háxkz. a. felvett váltság\'köléfes in-gatlíriák\'Kovácí j\'ik\'ábÖÍ\'Íilé\'Ő\'1^8 \' frtra becsült fel1 rV-e 1884. éví\'áprtfis1\'W 21. napján déJeiőtt 10. crakbr-BÖcska közBég-hásánál megtsTiandc nyilvános árverésen eladatni fog, mely s>lkaJommai az ár varezojkiváuók tartósnak a.lenit becsárak TŐ szá\'sáJék\'i: kea\'zpénsb"én>agy óvadék képos pkpír\'bzh bátrát\' péÜs tejében t kiküldött kézéhez letenni — Az árverési feltótelek a^ hivatalos órák -alatt a nagy-kan rasái kir.\' \'rvszék. tkvj. osztáíyááá! í Bocsbri késség elól-járóságlmal \'ixíe^tekinttíAoaf; \' A aagy-kaxiizaai kir. trvazék mint te1eVfeonLf.v™loV\'igÍ883. évi deciember uYÍtWt4tmt^ s.k. Ki^ss k. jgyiő. HUSZONHARMADIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY ÁPRILIS IS-in 1884. HIRDETÉSEK. moll smtz-pé ¦Csat-aBtT-raléii h& minden dobozon * fjyirjeyy : * 8119 éj Moll aokazoro- aitolt czfg nyo-miU látható Ezen porok tartót gyégybatiia maki--, syoau-- í» aHe tba]ok, gyomorearr« és elnyálkáaodás, tyomorégét, rö^ött dHlIát,tmájbaj vértoimaa, aranyér s a trau-lKofélóbb BŐI betegseflek ellen 30 év óu My^U^^^^i^ff^^MM\' Egy eredeti doboai.a«naiati utasitóisal 1 frt. Hamisítványok tűrveiyesen üldöztetnek .... -\' Francia borszesi és só. ésre; borogatásnak miudenneraQ sérülések Bensóleg vizára beverve, hirtelen betegedé ct&si.issal 80 kr. Kotzvény. dúr, m.ndeB.aerr-a \'!,!15 0-gatia ít béoali. íej-, fttl- és fofrfá-jáa tikerei gyógyi-tatáboi bedörzaö- > S^ek, gynladisok ét daganatok #l>o. inyá éskoJika ellen. Kgy Üveg pontoi Valódi, Moll vódjegyóvol és névaláírásával. Moll A. gyógyszerész, császár királyi üdv. szállító. Bécs, Tiiciilauben. Raktárak : Nigi-Illlm: Bolti. Jiisef gjigynarfaa. Ro-eofeld Ai Pes.cihof.- Jíz..f. Btres: Doruer S. Csáktornya : OS.» L. uyágy. Ktpojvaritt: Bo-ovid Aá. KeíZthUy : WOnsch F. KÖl-meod : Ri\'z Jinti.. »»rCI«ll : I«>1 » Szijet»ir: Sz.lay JÓI..Í. Zala-Eaerszen : Holtósj-J- E. urtaT""4"1- A\'. »000000 \| Cvegfolografiák mökiáiüíása * az újonnan épült Bazárban. Ma vasárnap április 13-án közkívánatra Ánplország, Skéíia, Belgium és Hollandia. Hétfőn április 14 én uj XIII- (pót) sorozat: Újonnan érkezett képek Olasz- és Francziaországból stb. f§a#r* Hétfőn utolsó nap. "^Bjaj Megnyitása naponkint délután 3-tól esti 9 óráig folyton világítva. (2NN^»<^5^2oeoos©öooeoö€ isaraiitiiriiek királya. széchenyi forrás ötszörösen vegyelemezve. \\Ai\\mm asztali tíz. - -Ormi tsíintélyeMl ajáito Tartalma: ISiérttfDxiforris 97-854 U3-534 KroDdorfi . 48-888 48-094 Kaktórak Nagy-Kanizs4n: Feaselhofer József. Strem és Klein és Berciin Marton. Savanyu-Mt STEFANIA Alapíttatott 1858. WALSER FERENCZ első magyar gép- és tüzoltöszerekgyara, harang* Ajánlja gyártmányát, mint magyar különlegességet kutakban és mindennemű szivaty-tyakban. elvállal teljes vízvezetékek berendezését, varosok, földbirtokosok, ipartelepek, armentesitő társulatok és magánzók részéről modern - technikai (s ércxöntódlje BUDAPESTEN Rottenblller-ntcza 66. alapon és kedvező fel-tételek\'meller.t ajánlkozik köz- és magánfürdők felszerelésére, szagmentes OTSZékek felállítására és minden viz művi munkalat gyors és pontos kivitelére képes árlapok és részletes költségtervezetek kívánatra díjmentesen küldetnek. Egyetlen belföldi szivattyu-gyár. XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX X ** H A legdíszesebb L X j\| \| rom. kath. imakönyvek \| 30 krtól 12 írtig x x wajdits józsef i x i X «W ciua vaiasztesoan Kapnátok. "Wl XX XX xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx könyvkereskedésében Nagy-Kanizsán «3.12 s valasztéktsan Kapbatök:. SÍ Koronahatzegnő forrás" Főraktár: Nagy-Kani..ao : WelssfirtrelméX Kapható: minden 1 aványvia keroskedosbin, ebédlókbsn stb. 20881-25. Ahol a tönkrejutás oly rohamos és általános, mint volt a lengyel tartományokban, mig az uralkodó elem cl nem sülyedt s aminő jelenleg Magyarországon: ott az a fődolog, hogy az anyagi megsemmisülés örvényébe hulló egyének, — utóvégre is ez maga a nemzet, — alá felfogó epedőket feszittünk ki. Ilyen felfogó lepedőket képeznek a különböző uj hivatalok stb aminőket azonban az állam nem képes nag}- készletben tartani. De fölö3 mennyiségben nyújt ilyeneket a „Nemzetközi Hirdető\' mindazoknak, akik elégtelen vagy épen semmi jövedelemmel s. m bírnak. A tisztességes mellékkereset nincs még a legelőkelőbb, de keresniakaió vagy zavarba jutott állami avagy anthonom tisztviselőknek sem megtiltva. Mindazok, akik nekünk megrendelést szereznek (csakis eredeti árak szerint!) az általunk hirdetett vagy bármiféle áruczíkkre, munkára stb anélkül, hogy a megrendelő az egyenes megrendelés esetén olcsóbban tudná azt kapni, — tisztességes jutalomban részesül Mig a férj hivatalban van, kiküldetéssel jár, műhelyben dolgozik, üzlete után jár el, a mezőn felügyel stb , addig az oko3 nő kis gyűjteményt tarthat egyikmásik több czikkeitikből (arra pedig, ami nála nincs, megrendelést fogadhat el egy krajczár előleg nélkül!) s nemcsak toilettjét, házi szükségletét szerzi be, hanem az oly könnyen támadó adósságokat is kifizetheti, sőt a „takarékpénztárba" is tehet valamit. És e mellett fontos honleányi kötelességet is ró\'E le, mivel az ilyen pénzek hazánkban maradnak. A helyben levő iparosokat nem kell károsítani, s csak azt méltóztassék Budapestről hozatni, ami helyben nem kapható. Különösen alkalmasak ily hir gyűjteményre a gyógykülönlegességek, pipereszerek és háztartási csikkek egy szekrény fiókjában mind megférnek s az, ki magának ezt berendezi, kettős hasznot nyer : tőlünk az ismételadási százalékots vevőitől azon ártöbbletet, amennyit méltáuyosan megkívánhat p. o. mi a szemvizet (ár 90 kr.) ismetelaaásra adjuk 70 krért; de ha valaki külön direkte rendeli meg, fizet: 90 kr. árt, 25 kr. portót, 6 krt szállítólevélért, 5 krt. csomagolásért, összesen 1 frt 26 krt. És még várnia kell. Örömest ad 1 frt 10 krt. ha rögtön kapja. A mi nőcskénk tehát, aki különben humanitási, kötelességét is teljesített és hálára számithat — egyetlen piczi üvegcsénél — 40 krt nyer! Némely ezikkuél egyszerre is 30 — 40 frtot lehet érdemelni! Anyák iparkodjatok. .. 2050 ö—48 HU8ZON HAEMADIK SVTOLYAli AliAl KOZLOSY APSILIS 13 inlS84. H I R T L T E S E K. i ~0 - a, ee S > 5 H H ft = m f o ee of rt 3 Hi ° N L rt 3 Ct a ST CD o -a 3 - < 3 1 3 * »- =i — — Tt S 3- I "5 >< & ¦v > X L N M o- »* < an 8 ? I N H a i s -I F t s. . f s 2 . • s ft so-so I* m a IT- N C a a W > IP Is a J = ? 5 ll "IS © 2 to - ->\' S S g Of -S = IS L CO 0» . — a-ou en h M i-1 \'- ~ - \' L^70 MtcTea .-?lgf8-\|-\|r\|sisis\|1\' \'\|Iflft-fe\|s=i:llli8ll\' lilllrl\'IlSllflisl : •!-.5 -s~_ " : tL • ? I\' B j_I J_I to •< O a 03 -1 C- " ¦»¦ — :C i-- ; ^^s^jow^a___„ " 5 3. * » t" B —an or L S * ,2 m\\t L.^s 5- fe-5 5 b»CO g> W < If s\| «T «2- -a- a ll 1 \| s > > ¦ w arftfl . f\|: m i \|\|: If I ^5 B.«S !iEf?l if D2? f X S o* 1 5lll CO ^ O CC CC 2 1 OO I CD OmS oS o cc sr. Jo — O ¦ OS OS o © s. N" CO CO «c Iw a 1 feS I? © 50 sa> H cd b ? p_ L a> .... . < .t . . ill-:? sfsi^flri \|\|. - s i. Ijs.-, 1 \| s\'AX I S ¦ s 9 or - I 8S-, IS a. fi» \| if L» - =? - • i< IS- 2 e 2. t^* ger. S »i • • S b.5 a %i o 1 a ar on ® L* \| I- i • er ** r" ~ to E to ST » co «r »" w^ °> !:•-"«• r> -5 = > • SL I I S I q I j> I I r I ; fa: g c! a > s a n 3 S 5t OO a ¦ M * i «- ST N _ © © tvo GO 5A6Y-KA1NÍZ8A, 1884. április 17-én, EUfl.itéu ár ,rr,i í.rt...... 8 Ért 31-UK KffV mám 10 kr HIRDETÉSEK 1 haiiboa peutaorban 7, mainiliznr fi i minden további torrrt » kr NYILTTKKKKN toronként 10 krért tó tétnek le. Kiuratári illeték minden egyt>i írós. lésért HU kr. fiteíPRdí. A nagy-kanizsai „Kereskedelmi Iparbank ílu8zonhariiiadik éyiolyam. i láp neTTm! rétzít illető fclHiMt** nrek * verkwxtnTiöa; •.nyári réxét Íllt-W köriem 5u vek pe(ifk kiadóhoi hí\'rrr.pütv intézendő: : MAO Y-K AN I ZB A Wleialaskáz ¦; Hérnientatleit letelek cjaJc iamor* munkatársak U>1 fogadtatnak «1. .nagy-kanizsai-Önk. tözoltó-egylet", a .zalamegyeí általános tanítótestület\', a ,nagy-sapjzsai kisdedneveló egyesület, t ,nagy-kaaizsai tiszti önsegélyző szövetkezet,a .soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai fcöl választmány" tórataios lapja. Heíenkint kétszer, vasárnap- s csütörtöki).) megjelenő vegyes tartalma lap. Szinüfcí-gyámolitó agylet. A nemzet napszámosainak, a mi mostoha sorson tengődő színészeinknek, hogy nemes missiójuk van, azt a felvilágosodás mai századában bővebben bironyitgatni fölösleges volna ; elhiszi azt még az az önzéssel telt ember is, aki talán szükkeblü-ségből uton-ntfélen mást is prédikál! Magyarországban a lélek nemesítésén, a társadalmi ferdeségek és jellemgyöngeségek ostorozásán és a felvilágosodás terjesztésén felül a hazafiság és nemzetiség ápolásának nemes feladata is rajok nehezül. — Speciális feladata ez nálunk a színészetnek, melynek terhét más nemzeteknél nem kell víllukon viselniük. Sok előítélettel, durva műveletlenséggel kellett régebben küzdeniök éppen azoknak a nagy talentomn színművészeknek, kikhez képest a maiak csak epigonok. Aztán voltak Is később s nem is olyan régen, — olyan haszontalan Tándortruppok és Thaliának olyan kétes existencziáju méltatlan papjai, kik a nemes ügynek nagy ártalmára voltak és igen sok helyen növelték azt az előítéletet, melynek gyökere egészen a középkorba nyúlik. Mai napság azonban, midőn múködésök és existentiájuk a kormány nemes intentiőjn rendeletei következtében a legszigorúbb szabályok korlátai közé van szorítva és néha majdnem fölösleges skrupu\'.ozi-tást tannsit irányukban a kormányzótanács : a színészet jó hírnevét veszélyeztető visszaélések és az igazgatók régebben gyakori charlathao-ságai lassankint teljesen meg fognak szűnni s * publikum támogatását magoknak biztosítani fogják. Bégebben a színtársulat a köztársaság jellegével birt, később aztán az anarchia ütötte föl fejét, jelenleg pedig a színészet nimbuszának megóvása érdekében majdnem absolutiz must létesítettek. Ilyen alapon, — az állam védnöksége és gondnoksága, valamint a már virágzásnak indult nyugdíjalap gyámolitása mellett megérjük majd rövid idő multán, hogy az a régi előítélet — melynek li-déreznyomását még ma is sokszor érzékenyen kell érezníök, meg fog semmisülni és a társadalmi életnek olyan nemes faktorát fogják képezni, aminőt hivatásuk és missiójnkhoz képest méltán megérdemelnek. Városunk eddigelé a színészet iránt meg nem érdemlett hidegséget tanúsított. Vájjon előítéletnek tulaj-donitsuk-e ezt, vagy pedig annak, hogy talán nom érezte volna a szükségét a színművészet által nyújtott nemes élvezetnek. Talán egyiket sem mondhatjuk a baj főokának, hanem legtöbbet ártott a közönség színpártoló kedvének az a néhány silány társulat, mely elég tapintatlanul s a színészet jó hírnevének ártalmára oly társulattal merészkedett a mi nagyobb igényű közönségünket próbára tenni, melynek csak a falazás a hivatása. Kezd ugyan a közönyösség jege engedni, mert a közönség is kezd meggyőződni, hogy a társulat pártolásra érdemes, és a színházlátogatással nemcsak hazafias áldozatot hoz, hanem nemes élvezetben is részesül. Mindamellett sokkal nagyobb részvétet ós pártolást érdemelne. Van a mi városunknak szép, intelligens publikuma, melynek nagy része még mindig elzárkózva él kínai falai közt és nem akar tudomást venni arról, hogy mi történik erős várának falain kívül. S mi annak az oka? — Azt hiszem, hogy az érintett okon kívül főleg az, hogy a publikum még nincs hozzászoktatva a színpártoláshoz hogy még nincs szervezve színházi közönség. Színházlátogató publikumot kell toborzanunk, ha azt akarjuk, hogy ezentúl is meglátogasson bennünket olyan társulat, melyet nem tűrni, hanem ötömmel itt tartani lehet. Erre nézve pedig leghathatósabb eszkösz-nek bizonyult mindenütt a színűgy-gyámolitó egylet, melynek létesítéséről és czéljáról legközelebb bőrebben értekezünk. Alispáni remislat. A megye területén ujabb időben rendkívüli számban mutatkoznak a kóbor czigánycsapatok, a mi arra enged köveskeztetni, hogy a tőrvényhatóságnak és a közigazgatási bizottságnak erre vonatkozó tóbu rendbeli intézkedései vagy épen nem, vagy nem a kellő erély- és pontossággal hajtatnak végre. Az 1874. évi november hó 2-án tartott törvényhatósági bizottsági közgyűlés 8030/268, sz. a. hozott és a közigazgatási bizottság által több izben felújított határozatával a vándorczigányokat a megye területéről kitiltotta; elrendelte továbbá, hogy a községi elöljárók a községeik határában megjelenő vásdorczigány csapatokat megtelepedni, annál kevésbé azoknak sátort ütni ne engedjék, hanem őket megjelenésüktől számítandó két órai pihenés után tova kísértetni, fegyelmi eljárás terhe alatt szigora kötelességüknek ismerjék. Ugyanazért, midőn ezen fennálló megyei szabályrendelet legszigorúbb foganatosítását a községi elöljáróságoknál újból kötelességévé teszem, egyszersmind annak alapján elrendelem : 1) Hogy azon esetben, midőn valamely község "határában ai ott illetőséggel nem bíró vándorczigány csapatok oly számban jelentkeznének, hogy azoknak a szabályrendeletben meghatározott idő alatt a megye határához vezető legrövidebb uton biztos fedezet alatt tovakisértetésére a községi elöljáróság rendelkezéséré álló eszközök elégtelenek volnának, segédletért azonnal a legközelebbi csendőrparancsnoksághoz forduljon, egyszersmind a járási szolgabíróhoz késedelem nélkül jelentést tegyen. 2) Oly esetekben, midőn a ván-dorczigányok bűntett vágy kihágás gyanújával terhelvék, rögtön a járási szolgabíró elé kisérenáók. kötelességében áll a vizsgálatot és a további törvényszerű eljárást teljesíteni. 3) Ha a járási szolgabírónak bármely uton tudomására jnt, hogy valamely község határában, a szabályrendeletben meghatározott időn tul vándorczigányok tanyáznak, kötelessége azok tovakisértetése iránt rögtön intézkedni, a községi elöljáróságot pedig esetleges mulasztása miatt felelősségre vonni és a fegyelmi törvény értelmében szigorúan megbüntetni. 4) Mintán tudomásomra jót\', hogy a vándorczigányok részére némely község elöljárósága könnyelmű, felületes eljárással illetőségi bizonylatokát állított ki, holott a czigá-nyok már életmódjuknál fogva is a törvény értelmében csak a legritkább esetekben szerezhetnek, szigora mi heztartás végett figyelmeztetem községi elöljáróságokat, hogy a ván dorcziganyok állal előterjesztett ily nemű kérelmek felett a községi elől járóaágoknak intézkedni nem áll jogukian.ianem azok az 18?6. V. t. cz. 5. illetőleg 7. §§ai értelmében a község képviselő testülete által tárgyalandók, melynek kötelességévé teszem; hogy az ily bizonylatok ki adásánál mindig a legnagyobb elővigyázat és lelkiismeretességgel járjon el. A járási szolgabíró urakat pedig felhívom, hogy a községek által a vándorczigányok részére kiállított illetőségi bizonylatokat vegyék mindenkor szigorú vizsgálat alá, s a mennyiben azt tapasztalnák, hogy az elöljáróság illetéktelenül intézkedett, az elöljáróságot vonják felelősségre, s szabálytalan eljárása miatt mindenkor büntessék meg. Ezen rendelet az összes járási szolgabíró uraknak, Nagy-Kanizsa város tanácsának és a megyebeli községeknek pontos foganatosítás végett kiadatik, egyszersmind a zalaegerszegi csendőr szakaszparancsnoksággal is közöltetik. Zala-Egerszegen, 1884. évi april ho 5 én. SVASTIT8 BENÓ, s.k. aliapán. Vidéki pénzintézeteink pénzfeleslege. A kór felismerése, osztályozása adja meg csak lehetőségét annak, hogy a viszonyok általánosságához képest ellenintézkedéseket tehessünk. Mint egyéni és állami szervezetünk agy egyes intézményeink is alávetvék a viszonyok szülte kóros állapotoknak, melyeket lehetőleg ellensúlyoznunk önfentartási ösztönünk követel meg Vidék: pénzintézeteink, társadalmi életünk e dédelgetett gyermekei, melyeket egyesek előszeretete istápol ugyan, de nemzeti intézményeink összeségében önmagukra hagyatottan államot képeznek az államban, a rendelkezésre álló statisztikai és tapasztalati adatok daczára oly bajokban szenvednek, melyeket csakis az ősazeség akaratereje törhet meg. Kincs a ki velők foglalkozzék. A kereskedelmi és iparkamarák melyeknek ez intézetek a kamarai évdijakat pontosan fizetik, ol; sokol-dalnlag vannak elfoglalva, hogy nem kívánhatni tőlük, miszerint azon 455 bank hitelintézet és takarékpénztárral foglalkozzanak, melyek az 1882-ik évi főmérlegűk szerint is 625 millió forint vagyont forgattak. Nem kívánhatni az ország 12 kereskedelmi és iparkamara úgyis tnlhal-mozott titkáraitól, hogy a pénzintézetek azon bajainak tanulmányozásával foglalkozzanak, melyek az illető intézetek vezetőinek túlnyomó többsége TÁRCZA. R. Szelina kisasszonyhoz. Dalt igtrtem neked, dalt: — fi már láttam a diadalt Búr ssemeidbea \'¦ Minek annak, ki oly Szép! Aki annyi bajt oast szét Minden időben! Majába aiired a hiret Megtalálva, — a tied Hőbben is dobog .... Akkor tengek neked dalt: Ú üli a diadalt, ti eaak rád moiolyog. — Eldalolom, igen — el, Hogy .képeddel alszik el, Képeádal ébred." — \'Teljes boldogságodéit Kdtdre, ujerjen babért Tőled hü — férjed t BÁTORFI. A nőkről, t nőknek. K. i.-tflL i n. Menjünk tovább! Asaa mielőtt tovább mennénk jé lest megállounk a körül tekinteni, mi minden nem történt már a XXX-ik században, a találmányok korszakában. Nagy halottja roll a női világnak, büszkeségük, bajdani nagyiágak, melylyel a táraadaombac tért kezdenek foglalni meghalt, el is temettett. De minő világ ea a aői világ? ait amit ugy imádott, bá\'.ránysott ás minden áron megszerzett, oly semmit mondóan, oly könnyen dobta félre mint egy porszemet, annélkü!, hogy csak egy konyát hallatott volna utána. Ilyenek a nők 1 Meghalt; nem ! csak száműzetett és nemsokára iámét visszatér . ... .. . . a krinolin. — Igen! Még jönni fog a krinolin. Én afig várom viradtát, hogy ne halljam örökön és mindennap ezt a hírt. .Egy előkelő dáma, tegnap a Margitbidró! a Dunába ugrott." Krinolin I még pedig vízmentes krinolin 1 Te vagy, te léas az, ami a nőket elbukni nem engeded. Segélyeddel aszni fognak a nők a társadalom árjával és hallhatatlanná teszed őket mind Örökké. És ha újra visszatértél azok közzé honnét kaczaj között távoztál, zengni fog ajra as a régi nóta, melyet oly rég nem hallottam már .A kisasszony Pozsonyba, Selymet lopott a boltba, Krioolinba!* A krinolin korszak lezajlott; azóta elég alkalmam nyilt csúfos elüsetésáről elmélkednem, s e tekintetben akár hány éltesebb urhölgygyel ritatkotni is voltam bátor. Ed mindenkor amellett maradok, hogy a nőkben gerjedt művészeti vágy egyedüli ás kizárólagos oka a megmagya-rázhatlan ós hirleleL bakásnak. Igen a művészet, még pedig a f------ festő művészet. De ellenlábasaim mindenkor azt állították, hogy nem es a valódi ok, hanem az emberiség szapora volta a a hely szűke. Némi részben igásak volt, mert nez a világ amilyen nagy, egy krinolin kétiser oly nagy." Mások mag azt válaszolták, hogy a krinolin magba k ka tatásán leginkább a fejőket óriásként felérnek .tunikák", magyarul szemfényvesztők, azembosszantók fáradoztak. Meglehet .... de el nem fogadom. Szóval éo röviden mondva azok, akikkel én vitatkoztam a tárgy felett sok sem jöttek reá: miért agyok én oly rondithetlen krinolin párti. — Most elmondhatnám, de nem akarom.Titkommal együtt akarok meghalni s történetét Írásban fejom hátra hagyni. • De hova jutottam ? Nagyságos Deiigeffy Máté miniszter: tanácsos árnál bejárós valék, relém együtt sok csínos és csintalan fiatal ember látogatta a barátságos Öreg ar házit. Volt köztünk „síró, akarom mondani iró. As „ordító, asaa fordító sem hiányzott, Vendégül a honnatyák, jogá-ssok, ügy védek és doktor arak is gyakran ellátogattak Dengeffy úrhoz. De miért\': — Ó maga nem nagy lángész volt, mint a legtöbb miniszteri tanácsos. Alig hiszem, hogy a portót feltadta vőn találni, ha Schvrarzenrjerg fel nem fedezi a puskaport; ami ax irkásaokra nem kis csapás lenne. De minél szelídebb lelkületű b bárány természetű volt, a házi ur, annál jelesebb s a kor igényeinek megfelelőbb és inoyeínknek. hiselgóbbek va-lának jó borai és konyhája. Hát még a neje ? Fiatal is szép is volt. Nem is ngy született, hanem rózsák ¦ virágok közt termett. Arctan a rózsának piros s a liliomnak fehér bimpora őmle azét. Fekete azempillái alá miotha a nefelejts kékje lopódzott volna be. A zephyr leggyengédebb favalma keblében sóhajokat teremtett. A csalogány bájdalábó! spedést l vágyat tanuk. Ugy tűnik fel előttem, mintha gyermekkorában a szellemek mindegyikétől eltanult volna valamit. Volt keblében kíváncsiság, nagyravágyás, remény és gyermekies bohóság. Értett a könybös a ügyesen kezelte a mosolyt. Valóságos nő volt I Máté napja volt; a házi ar szokott vendégjei velem együtt a thea eatélyre való meghívást szívesen fogadták. Jól éreztük magunkat és boldogok valánlc, hogy isméi alkalmunk nyílott a szép háziasszony bájjaiban gyönyörködhetni. Udvarolgattunk is neki, mig as öreg ur a hegylevét szürcsölte tudományos arculattal. Mind igen jó barátok relénk, de valahányszor haza felé mentünk majd csak hajba nem kaptunk azon, hogy ki fogja a dicsőség pálmáját s a szép asasoay kegyeit elnyerni. Mindegyikünk egy különleges szép séget talált a háziasszonyon. Egyiknek holló hajfürtei, másiknak picsmke kezei, a harmadiknak meg gyöngysor fogai képestek bámulat tárgyai, fin pedig azért szerettem legjobban mert B antik rí noli-nista* lévén, vitáimat vele leginkább fűzhettem Össze vissza. És ez gyakran a regletekig szokott menni. Csend volt a teremben, minden fűi Nyegle Dénes geotelmen felkössön tőjére fülelt, az Öreg könyező szemekkel nézett i reá, az uri dámák meghatva csűngették alá fejeiket, mint Óazköxeledtéval as Özvegy gólya madár. A házi asszony czioi-kusan mosolygott s engem ia bestédre ösztökélt; de én csak agy akartam neki eleget tenní, ha megkezdett krinolin the-máját folytatólag elém terjeszti, mit meg ís Ígért. Nyegle barátom a tragikus beszed -nek éppen komikas részét kesdé meg ilyen tán kép. Vannak as életben órák s napos; midőn .Esik eső, süt a nap, S a csillagok ragyognak, Száraz tónak nedves partján Elhunyt halak úszkálnak." Én és a házias saony szinte elmosolyodtunk a hallottak felett, de megkezdett beszéd fonalát azatán tovább gömbölygeté, mondván: .Uram 1 régi óhajtása nemsokára teljesül, a krinolin idénye kezd lassanként beköszönteni* Én hifct, dt vérrel felelém : .tudtam nagyságod, hogy ami késik, az nem múlik. ¦ .Igen aram t* foly tata a szép aoz-aeony .itt van csakhogy most egy hírlap leple alá rejtőzött" . .Asszonyom! Én nem értem kegyedet. Ez valóságos talány." Azután hosz-azan gondolkozóba estem mig rám nem jöttem a csoda szép nő gondolatára és feléje hajolva oda sngám i .Nem de a ki-kinkig gondolja? .ön gonosz 1 Ön mindent feltalál 1 Ön veszedelmes ember 1 És bájos mosolyt vetett felém, HUSZONHARMADIK ÉTTOLYAM ZALAI KÖZLÖNY ÁPRILIS 17 én m4. előtt is épen olyan terra incognita — mint előttük. Pedig pénzintézeteink kitűnő kórisme tannal, kitűnő statisztikával bírnak Mihók Sándor „Magyar Compass" -ában, melynek tényleges hasznát, sajnos, csak részben élvezi. Ha a pénzintézetek öaszesége egy szakszerűen vezetett köz. onttal bírna, mily könnyűséggel hirithatná el különösen vidéki pénzintézeteink bajait. Mily könnyűséggel mutatná például ki, hogy az egyes intézetek pénzszűke épen oly hátrányos azok fejlődésére, mint a pénzbőség. — Milyen nehézség nélkül szűntethetné meg itt az apályt, ott a dagályt, közvetítő csatornák megnyitása által. — A tókemcgoszlás közvetítésével, űgy a gyümölcsöző elhelyezés, mint a hiteligények kielégítésénél mily óriás léptekkel közelítené meg azon közgazdasági nagy czélt, mely egységes kamatláb elérése s ezzel kapcsolatosan az uzsura végleges kiküszöbölésében kulminál!! Vegyük csak a .Magyar Compass" összeállítása szerint, a pénzintézetek 1S82. évi főmérlegét és azt fogjuk tapasztalni, hogy vidéki pénzintézeteink a tőke megoszlás hiányában, egyes vidékenként nagyon is ki vannak téve, itt a pénzbőség, amott a pénzszükségnek, mi nemzet-gazdászati szempontból is egyaránt veszedelmes baj; de pénzintézeteinkre okvetlenül káros hatású. így 422 vidéki pénzintézet 25 millió forint részvényalaptókével 332 millió forint idegen betétet vont be pénztáraiba, melyből a kereslet hiányában 33 millió forint értékpapírokban, 16 millió frt pedig más idegen intézeteknél, tehát legtöbb esetben a betéti kamatláb alatt talált elhelyezést; holott ezzel szemben a fővárosi intézetektói 12 milló frt vétetett viszleszámitolás utján átlag 2%-al a betéti kamatláb felett igénybe. Mindkét eset közgazdaságilag kóros állapot, mert azon intézet, mely pénzbőségénél fogva kamatveszteségben van, e veszteséget kisebb-nagyobb uzsora alakjában épen agy hárítja a kölcsöntkeresőkre, mint azon intézet, mely drágán kénytelen hiánylatát a fővárosi pénzpiaczról második és harmadik kézen át megszerezni. Oly kiáltó bizonysága ez pénzintézeteink önmagukra hagyatottságának, hogy csak bámulhatunk Magyarország fejlődésén akkor, midón megfeledkezik azon nemzetgazdászati intézményekről, melyek 62-5 millió forint vagyon forgatása mellett a mennyire közhasznúak, ép oly veszedelmesek is lehetnek. Ha már nincs szakszerűen vezetett pénzintézeti kamaránk vagy bármi néven nevezett, de velünk foglalkozó élő fennhatóságunk: kihalt Beszédünkre az egész társaság figyelői kezdett, s én csakugyan zavarba jövök ha ő a térealgást egy .de kórem\'-mel el nem csapja, s egy éles jejkiáltás-sal ájultan nem dói a pamlagra. Az egész társaság, kimondhatatlan, leirhatlan zűrzavarban futkosott jobbra balra, magam is meglepettem a hírtelen beállott katastrofa által. Egyik vizet a másik ecsetet, a harmadik orvost kiabált. A mulatságnak vége szakadt s mi széledezni kezdénk. Dengeffy M.\' tá m;aiszteri tanácsos urat a váratlan esett agy fejen találta, hogy még parókáját is elvesztette s remegő hangon kéri fel, maradnék nála mig a megérkezett orvos véleményét megmondja. Én maradtam s míg a háziúr halál félelem költ neje bondoirjában ai orvosi .vetőt\' — várta, én egy pohár mellett ülve zLÍ ,de* szócska felett elmélkedtem. — A .de\' szócska amint tatszik tudni tisztelt olvasóm a kimondásnál nagyon kívánja, hogy ai ember nyelve hegyével a metszőfogakat erősen megérintse, hogy annál csínosabban ejthesse ki. A .de\' szócska nem annyira veszedelmes a kimondásnál mint maga a ,dB betű. A .d* betű olyan mint a teleskop, mely minden fordultával más-más képel mutat. A .d" betű annyiféle mint a dói volna már tóvárosi vezérintázeteink-bői is az üzleti szellem, melyek önhasznukra kísérthetnék meg déki pénzintézetek utján egyik vidék pénzszükségét a másik pénzbőségével egyensúlyozni; kihalt volna már fővárosi intézeteinkben azon erkölcsi önérzet, mely őket azon tndat felé emelte, hogy nem pusztán óramüvek, melyek a pénzbetevők és kölcsönkérések egyhangú mozgásából származott ketyégésben adják életjelöket, hanem gondolkozni, tenni és hivatásuknak megfelelni is képesek nemzetgazdászati czéljaink elérésében ? 1 Az nem közgazdasági czél, ha a Pesti hazai első takarékpénztár s a többi fővárosi pénzintézetek pénzfeleslegeiket a vidéki pénzintézetekre visszleszámitolás alakjában rátukmálják, ezért 6°;0-ot szedvén, azokat az úgynevezett kis uzsorára kényszerítve; hanem gondolkozzanak azon,\' hogy egyik vidék pénzfeleslegét magokhoz húzva, rendszeres csatornákban vezessék oda, hol nagyobb a kereslet. Igyekezzenek a pénzintézeteket ily módon egy egységes kamatláb megszokásával odaterelni. hogy ne legyenek agrárius mozgalmaink s meg legyen fejtve az uzsora kérdése is. Csak egy kis akarat és nincs könnyebb, mint vidéki pénzintézete* ink 16 millió frt évenkint emelkedő pénzfeleslegét egy megszokott csatornán át visszleszámitolás alakjában levezetni, közvetíteni; nincs könnyebb mint vidéki pénzintézeteink 33 millió forintot meghaladó értékpapír-készletének kezelési közvetítésére bankszerű központot teremteni — Hisz vidéki takarékpénztaraink oly hiszékenyek és nemzeti becsületességünknek jellegét magukban anyira egyesitik, miszerint egy kis jóakaratnak még csak látszata is tömörülésre bírja őket. Ajánljuk a vidéki pénzintézeteket — e nagy család szétszórt tagjait — a fővárosi pénzintézetek figyelmébe. 16 millió forint szétszórt pénzfelesleg megérdemli a velők való foglalkozást, megérdemli, hogy az külön rendszeres kezelésben, egy központon keresztül legyen összevonható és szétosztható. Kitartás és egy kis jó akarattal párosított szakszerű üzletvezetéssel fővárosi pénzintézeteink állhatnak leginkább útját az uzsorának s vehetnék el élét az agrárius mozgalmaknak. (?) Nyílt levél. Tekintetes szerkesztő ur! A .Zala* f. é ápril hó 13-án megjelent 17-Ík számának hirteri rovatában csekélységemet érintő .nagyon érdekes" közleményt boceájtott közzé. Arra válaszolnom bár a .Zalá\'ban kellene; mivel azonban a közlemény össseállitáeából a szeszély. Például ha gyűrűje balra áll akkor .d, ha jobra fordítjuk, akkor .b", ha megfordítom .pB ós megint másként fektetvén akkor „q. És éppen mivel as a »d" betű ilyen vaselmos és furfangos, axonnai reá jöttem, hogy az ájulás oka csak is a .de kérem* szavakban lehet el rejtve. Végre bejött a nap hőse Dengeffy ur, engem megnyugtatván ő nagysága állapota felől, megkössön ve szívessége mét útnak bocsátott. Amint a kapunál kimegyek kérdem egy floreani nyomatékkal a szoba cai-ozuit, hogy mint érzi magát Ó nagysága? Ó pedig egész csendesen azt találta válaszolni: .Kosaönöm jól! mert ai orvos ur hamar ki vette." „Ugyan mit Tett ki édes Ma* riskám ?" .Hát a torkára szaladt elő..... fogát." „Hahahal" Ne neked krinolin, ne neked Kikiriki! Na neked .de" szócska, mint legújabb foguusó. Soh\'se nősülök, mert én a hasas élettől a-öroyen irtózom. Brrr 1 legalaposabban vonhatok következtetést az elfogult nézetre, sokkal esélsaerűbbnek találtam jelen lap hasábjait válaastani á laesolásra, \'s miután a .Zala" még mindig késs as individuális érdekű dolgokból nyilvános clamaotest faragni, kénytelen vagyok a Tettes szerkesztő ur igazságérsetére appelálra azon kérelemmel fordulni Tettességedhez, kegyeskedjék válaszomnak becses lapja leg közelebbi számábaa helyet szorítani, s le gyen szíves nekem alkalmat nyújtani arra nézve, hogy azoa kartársaim és bíró uraknak hálámat kifejezzem, kik morális kötelességemmé tették azt. hogy teljes mérvű qualifictiómat bemutassam a nagy közönségnek, hogy ez tudomásul vepye azt, miszerint én nem csak .okleveles bíró" nem csak .ügyvéd hanem okleveles bíró köz és váltó ügyvéd is vagyok, \'s nem akarnám hinni azt, hogy ezen magasabb képzettségem akár az ügyvédi Akár a bírót karnak derogálhatna. Mivel pedig antagonistáim mai szemben \'felvettem a kesztyűt; ;s mert e lapok különben igen tisztelt hasábjait épen ugy s^Zalá\'-t som tartom a kérdés meg* vitatásához igazi orgánumnak, ugyan azért bátorkodom az érdeklődő közönség figyelmét as .Ügyvédek lapjá\'-nak 3-ik számára felhívni, hol egész hévvel kezdvén meg as atsat, szálljon velem szembe e helyen az, kinek meggyőződése, hogy dolus és culpa nélkül képzelhető rimen. De e helyen is kötelességemnek ismerem as április 13-án felvetett kérdésre a már 8-án kelt válasst a nagy közönség iránti tekintetből a perlaki Tettes szolgabírónak 28/kh. 84 ss. a. kelt határozatában bemu tatní, elvárván a ssemé\'yes dolgokkal is bíbelődni szerető .Zalá"-tól velem ssem-ben álló kötelességének teljesítését azon részvétteljes kijelentésem kapcsán, miszerint haragúkban sértett pályatársaim hoss-ssu orrainak elrejtésére alkalmas tok felett rendelkezem, alias : a vereség el palástolására alkalmas fegyverrel szolgálhatok. A hivatkozott szbírósági határozat a következő: A prlakijarássabírósága Tekintetes Bogyay Ödön kir. ügyéss ur álul dr. Teraanozky Gyula köz és váltó ügyvéd Úr perlaki lakos ellen Ciímbitorlás cziméo emelt, s ezen szolgabírósághoz 1884. évi marosiul 5 én 28/krh 84. ssám alatt benyújtott s a f. é. ápril 2 án bozott idéső végzés folytán letárgyalt kibágázi Ügyben következőleg határozott. Panasslott Dr. Teraanoaky Gyula köz és váltó ügyvéd úr as ellene — az 1879. évi IX t. cs 45. §~ára állapított ciímbítorlás csimén emelt vád alól felmentetik. Indokok. A felhívott t. ez. 45. § a világosan akként rendelkezik, hogy as, kí Őt jogosan még nem illető olyan csimel, vagy rang fokozatot hasasnál, a mely áltat a Közönség félre vezettetik stb. — 100 trtig terjedhető pénsbüntetessél bűotelendő, Ezen törvény szikassban jeliért esetek küzől azon ban egy sem forogván fenn, a törvéoy rendelkezése a feljelentett esetrenem vonható- Nem forog fen a közönség félrovese-tési szándéka vagy ténye, mert panasslott a neheztelt csimsésbeu pusztán csak .Ok leveles bíró\' elnevezéssel élvén ezáltal a közönséget tévútra nem vésethette, mert Magyarorsságön mindenki tudja ezt, hogy pusztán okleveles bíró, vagyis olyan egyén, ki a bírói tiszt betöltésére decretum által van képesítettnek elismerve — bírói tisztet még nem gyakorol; mert továbbá Magyarországon tényleges bírót tisztet gyakorló ily czimsésű, bíró nem létezik. Eltekintve tehát azon körülményektől, hogy a panaszt tárgyasé feljelentésben foglalt követkeső kitétel: .bírói edmet csupán sz Ó felesége által kinevezett egyének vannak jogosítva használni nem égessen correct a menyiben Magyarorsságön nem csak kinevesett, hanem választott bírák is vannak, miután panasslott magát sem kinevesett sem választott bírónak nem czimesi, az általa használt: Okleveles bíró" csimeséesel a közönség félre vezetéséről vagy ilynemű szándékról szó nemiebet. Nem forog fan asnn ezetsem melynél fogva panasslott Őt jogosan meg nemillető csimmal élt volna ; mert a szolgebiróság előtt eredatbeu fel* mutatott ok le r él (diploma) szerint (3 fel sége a király nevében bírói tisst gyakorlására képesítettnek vsa nyilvánítva, ezen esi méréssel tehát teljes joggal élhet is, habár — a menyiben a köz és válté ügyvéd ősimében és képesítésben a bírói képesítés már ben foglaltatván — feleslegesnek tűnik ts fel a panaszolt czimesés. Nem volt puasslatra vonható a feljelentés azon kilétele sem znaly szerint .bírói ok levelet csupán a bírói kinevezési okirat képeshet, mert oklevelesbiró osimsése alatt csakis a bírói kinevezési deoretúm érthető, már p<dig panasslott nem kinevesett, hanem csak oklevelesbírónak esi mez te és osimesi magát, ép ugy mint as okleveles orvos, bába stb. hasonló ősimmel élnek. Mindezen indokokból panasslott felmentendő volt. Jelenhatárosat a tárgyalásnál személyesen megjelent vádlott előtt azonnal élő ásóval kihirdettetvén ő abban megnyugodott, a tárgyalásnál magátsenki álul nem képviseltetett feljelentő kir. ügyészséggé! pedig hivata* los másolatul közöltetni rendeltetik. — K. m. í. Konyári Mihály s. k. szolga bíró. A máról\' hiteléül. Poriakon, 1884. apr. 8-án. szolgabíró. Tisztelettel TERSÁNCZKY GYULA Hírek. — ünger Alajos, a nagy-kanissaí választókerület képviselője, f. hó 14-én húsvét második nspján jött le városunkba beszámolóját UrUoi. — A délután 2 órakor érkező budai vonat elé körülbelül 120 kocsi vonult ki I n k e y lobogók kai Uoger Alajos fogadására, szakadatlanul éltetve Inkeyt. u ugart megérkezésekor ösv. Dobrovits Dömötörné és Toboly Aranka úrhölgyek fogadták virágcsokor átadásával s as üdvözlő beszédet Koller litván mondta el. Unger előbb Kje-Ke* nissán, azután & belvárosban számolt [be. Este fáklyás zenével tisstelték meg A beszámoló beszéd alkalmával és a fik-iyás zene utáni beszédje után Remete Géae u szólott a néphez. Egyébb sensa tíooalia dolog nem történt. Mondják, h«gy Ungerre meglepő hatást gyakorolt, hogy tiszteletére oly férfiak is jelentek meg, kik a köveiválasztáskor ellene ssa- tak. — A helybeli kapitány sági börtönben bizonyos Pajor nevű, foglalkozás nélküli, városunkból már többször elto-loncsolt egyén, s rsblánosokat teljesen ssétsusta, as ottani erős vaskályhát bedöntött e. — A Bajza-Utczkt — értesülésünk sserint ugy fogják kiegyenesíteni, hogy a közepe táján levő emelkedettebb rész leszállításával, a Knöpfler féle ház sarkától teljes kilátás nyíljék dr. Szekeres udvarára, — Arányi Dezsőtől, a most itt működő színtársulat kiváló tehetségű tagjától .Festett világ" csimen egy mű jelent meg, melyben sok érdekes dolog van a asinéss-életből valódi írói tehetséggel feldolgozva, a. bevezető réazt a magyar ssinésset története képest. A mÜ nagy érdeklődést keltő, s mint ilyet a legmelegebben ajánljuk olvasók ösönsé-günknek. Megszerezhető WajdUs József helybeli könyvkereskedőnél és magánál, a szerzőnél is. — A külföldről hazajött zenészek közé prímásul Sárközi János, as egy alkalommal városunkban is működött bony* hadi zenekar prímása szerződött. — Kert megnyitás. A kőzked* veeégü .Zöldfa* mulató kertet esen érádra Galambos ar vette át, és ast most vasárnap ünnepélyesen megnyi-Undja. — Climbltorlásl vádat emelt a kir. Ügyészség dr. Tersáncsky Gyula, perlaki ügyvéd lapunk dolgozótársa ellen, mivel csimtábUján as .okleveles b i r ő" ősimet is használja. Erről a mosolyt keltő dologról megelőzőleg .Zala" laptársunkból értesültünk .. . Könnyű volt eltalálni, hogy ily Ügyet bolygatni csak a ssükelméjűség vagy a rosasakarat szempontjából lehet, ennél fogva nem is kételkedtünk, hogy Ter-sánosky barátunk e furcsa inzultusért fényez elégtételt nyerend. Az elsőbirósagi Ítélet csakugyan részére szól i ut i .Nyílt levél" csimü rovatban találják t olvasóink. As ügy — amiat értesülünk — as ügyéssség résséröl feleb-besés tárgyát képest. A felsőbtrósági ítélet alapjában, sarkalatosabb éa bagyósőbb indokokkal as első bíróságival kéuégeo kivül egybehangső leend. — A tapOlezai választó kerület antiszemita párti választói f. bó 14-én húsvét hétfőn értekezletet tartottak Tapolcsán. As értekezlet tárgya a képvi selőjaiobre vonatkozó megállapodás volt. Hír szerint dr. Ladányi lép fel független antisemiu programmal. — Balaton - Füreden nagy-csütörtökön, és nagy pénteken reggel sürü átláthatlan köd eresskedett alá z húzódott végig az egéss Balaton mentén, mely a virágzó gyümölcsfákat mind tönkre tette. — A Balaton egylet már megál lapította pünkösdi kirándulási terveit és púiig a követkeső programit; szerint: kiindulván május 31-én Bpestról útba ejtvén Veszprémet; ott ugyanaznap,illetőleg este hangverseny less több Umert müvéss kösreműködésérel; hangveseny után tincs vigalom. Június 1-én ásás Pünkösd vasárnapján délre a nesstori völgyön át Bfüredre érkesnek. Délután kirándulás van tervezve Tihanyba, a kolostorhoz, a visshanghos és as egylet tulajdonát képeső Giray kunyhőhos; este vissss Bfüredre hol táncsvigelom less. Hétfőn reggel az arácsi -tíóe völgybe és a Péterhegyre fog kirándulni a társaság. Ugyan aznap délelőtt Badacsonyba megy, a híres boráról ismeretes hegynek részeit meg- tekinteni. Társasjátékokról s egyébb mu latságokról as egylet fog gondoskodni. Ete vissza Bfüredre, hol a Ursaiág m#>g oazlik éa a kirándulásnak is vége less. Éjjel egy hajó megy Siófokra s kinek tetszik, onnan vonattal hasa uUshat. Élelemről s hálásról a rendezőség fog gondoskodni. — Hallatlan botránynak volt színhelye f. bó 10 és 11-ike közti éjjelen a veszprámi izr. temető. Ismeretlen tette sek otUn 14. db. sirkövet kidönlöttek s össze-vissza tördelték. Ex esemény rendkívül felizgatta a kedélyeket izr. körökben mert holmi tűn intésektől is tartanak. A tett elkövetőit nyomozza a csendőr- — Xem fert be Veszprémbe. Minap egy arácsi szolgát gazdája Veszprémbe Küldött a hetirásárra bvremsiva. Amint a jámbor falusi ember Veszprémbe érkezik, megáll a város végén és nési mily sok kocsik és emberek járnak kelnek a heti vásáron. Erre egy Ügy üeu megfordult és hasa megy. Midőn tusa érkezett gasdája okát kérdesta korai visszatértének. Ő így felelt: .lesen snnyi ember van Veszprémben, hogy én be sem fértem volna már, azért v issza -forduIUm.. As együgyű parasztot jól ki nevették. — Hirdetés. A magyar kir. állam vasuUk, a szab. osztrák magyar államvasút társaság Ós adéli vasat,elfogadva egy, a „Magyar Lovaregylei" által ex "ránybau tett indítványt, a budapesti lóversenyekben tényleg résztvevő mesei gazdák atssáaára és azok lovainak az illető vasúti vonalokon leendő szállítására vonatkozólag 50°/0 esásaléknyídjkedves • ményt engedélyeztek. E kedvezmény oly-kép alkalmaztatik, hogy as illető mesei gasdak Budapestre való utazásuknál es lovaknak odessállítáaáuál a rendes dij-szabásszerü egé\'S menet és szállitási di ¦ jat fizetik, a visszautazás — illetve szá-"tás ellenben díjmentesen történendik. ba a .Magyar Lovaregylei1 verseuytit-káraága ál al a lónak Budapestre történt szállítására vonatkozó eredeti fuvarlevelén igazoltatik, hogy as illető mesei gazda a lóversenyen tényleg résstvett és iuv.. nem adatottel. A visszautazásnak, illetve száHit ásnak asonhan ugyanazon irányon át kell törlénie, mint a melyről, illetőleg melyen át az utazás és ssá 1 i. eredetileg történt. A badapest-péesi vasat e tárgyban caak 33 százaléknyi díjkedvezményt engedélyezett, srintén a fentérintett modalitások mellett, de e kedvezményt csupán a mes»i gazdák személyre korlátoz tc. a lovakat nem részi-aitve semmiféle szállítási előnyben. Figyelmeztető ek uhát a IjSverseny ek be n résst venni szándékozó mesei gasdák, hogy, ha eme most körülirt kedvezmény -nyel élni akarnak, a lóssálUtasról kiállított eredeti fuvarlevelet verseny után mutassák fel alólirt lovaregyleti verseny -titkárságánál a cselből, hogy as rávésethesse aa említett (ingyenes hasautasáar, illetve szállításra jogosító)igazolást. Egyszersmind felkérjük a vidéki ló\'enyées-tési bizottságokat és as öesse* hasat lapokat hogy e közleménynek as illető körökben leendő terjesstése, illetve hasábjaikban való felvétele által a mesei gazdákat eme szállítási kedvezményre figyel -mestetni szíveskedjenek. As idén a következő versenynapokon lesz mezei gaz* dák versenye: május 4 és 11 én, aug-20 án, okt. 12 és 19-én. Buda-pest, 1884. márcs. 25-Ón. A „Magyar Lovaregylei" verseny titkársága Masjon Vilmos, verseny-titkár. irodalom. (E rorat alatt megemlített mnukák Nag>-Kaaisaáa Wajdits J6uf kBnrvkr««>edésében kaphatók "agy általa mepreudolbot"(>, Vidéki megrendelések posta fordultával pootoaan teljesíttetnek.) — Felhívás előfizetésre 1 .Tizenhét év egy szerkesztő eleiéből.\' E Czím alatt egy kötetet szándékozom a> t. közönség kezébe bocsátani, mely mint azt már maga a csim is sejtrii, a Vasmegyei Lapok szerkesztésében eltöltött 17 évein emlékiraUit foglalja magában. S hogy a czébm mi, rövid szóval ast is elmondom. Tizenhét év a mozgalmas szerkesztői pályán bisoonyára muut fel annyi tarka képet, hogy azok néhány órára szórakoztató időtöltést szerezzenek ; de más részről, minthogy müvem faÜ feljegyzéseket tartalmat a hatalmas lépésekkel haladó megyei asékvárososk: Szombathelynek, s magának a megyének 17 évet felölelő politicai, társadalmi, s egyébb mozgalmairól, — as mint mindig ké nél levő érdekes adatgyűjtemény foglatbat helyet minden családi könyvtárban éa könyves assuioo, sőt annak, aki majd Vasmegye tnonographiáját megírja, hasonlóan hassnos szolgálatot tehet. A mü folyó évi június bó végén jelenik meg. Előfizetési ára: 1 frt., egy díszpéldányé 2 frt. Gyújtóimat tis elófisetŐ után egy díszpéldánynyai tisztetem meg. Csak annyi példányt isándékosom nyomatni, a hány előfizető jelentkezik -, kérem tehát HUSZONHARMADIK ÉVFOLYAM ZALAI K Ô Z LÖH Y vállalatom pártolóit, hogy az előfizetési üasteget czimem alatt Szombathelyre, (Kárai utcza, 3. szam) mielőbb beküldeni Bziveskedieuek. Szombathely, 1884. már-cziui 31. Tisztelettel Balogh Gyula. — A Havi Füzetek kiadóhivatala Budapesi II. ker. Donáti-utcza 3. szám előfizetést hirdet ily ctimü regényes korrajzra : „Német Bzellem* irta Bolanden Konrád. 23 \\v, nyolczadrét, ár* díjmentes szállíttassa, 2 frt, diszkötésben 3 frt. Ezelőtt tizenkét eBztendővel jelen\' meg kiadásunkban Bolandea ily czitnü elbeszélése: ..Orosz szellem.* rkkor basánkban \'<&&a szellem kezd tt lábra kapui s nagy ni ege) ég* déaünkr; szolgált azon még Bécsből is nyilvánítót elismerés, hogy az „Oroaz szellem" cz. munkában élénk színekben levén ecset-Ive muszl a szomszédunk beléUte, hn.UÍmas tényezö-ként szerepel munkánk ezeu szelleműek hazánkban való kiirtásával & magyar szellem megszilárdítására. Manapegyjmás idegen szellem kezd barczot a magyar szellemmel és ez a másik szornízédorazág-bao lábra kapott szellem, mely ellenkezést szerzett az, egyház és haza, a tör vény parancsi s a lelkiismeret szava, a keresz éuy és-hazafi, az ember és Isten között, mely szellem megzavarta a fele kezetek beléletót közös iskoláival, polgári házasságával 8 egyébb minden, bár mely felekezethez tartozó, de hitéhez hü állampolgár vallásos érzületét sértő intézményeivel. Ez a „Német Szellem", melyet Bolanden y lesből Iából közleni van Bz-erencjénk. ki Némevorszagban élve, ismeri a német szellemet s azt oly vonzó irálylyal, oly élénk ecsettel, oly megra-dadó elmeél\'él volt( képes leirni, hogy egv. az angol, franczia én neme, nyelvben egyirant olvasott fővárosi hölgytől volt alkalmunk hallani, hogy még él.ében nem olvasott oly érdekes regényt.^-aiint a „Német Szellem." A pápai protonotárius Molnár Vid kanonok ur pedig, kr szíves volt a kéziratokat kijavítani, azokalezen szavakkal adta vissza: Könyük kSzt olvastam e míivet, m-ly Bolanden mun kainak koronája! Mult évi kiadványunkat Dvorzsák „Idézetek Tárát" 4—, 38 iv, több mint 4100 idézet a világirodalom közel ezer jeleseitől, ár* 4 frt, disz-kölésben 5 frt, hazánk minden felekezetének főpásztorai papjaiknak s híveiknek egyaránt ajánlották; ugy vagyunk meggyőződve, hogy jelen kiadványunk is ha* Bonló sorsot érdemel. ElaŐ sorban szeretnők, ha azt a honatyák olvasnák el, de mindé.leseire helyeden cselekszik minden hazafi, ha a kővetválaBztások előtt ez^n ki-rrajzot elolvassa — abbóllálja: ho-a juiott Németország s hova fog jutni kedves hazánk, ha oly férfiakat1 küld a törvényhozó teremb\'í, kik elválasztották e két fogalmat: Isién és haza! Nmca viszony, melyet e könyv mellőzne. Itt a gyermek {nevelése, a leány tiBZta szerelme, az ífju boldogsága az janya öröme és s ívfájdalma, & házas élet árny- és fény oldalai egyaránt rajzolvák. Itl—a jó pásztor életét adja juhaiért, a béiencz pe-dig csak zairos faiatra tör; a fóldmives érdekes, a vagyonosak hatásköre pedig mind élénkebben tárul az olvasó elé. A munka sajtó alatt van s legközelebb t>zét fog küldetni; a megrendeléseke\', kérjük így címezni: A Havi Füzetek Kiadóhivatala. Budapest, II. Donáti-u\'cza 3- ÁPRILIS 17-én 1884. majdnem 30 frtot tett ki és az czokoxta panique követkéz téb»n. a hitelrésivényck szintén 3-tí frtot ve -.ittettek á folyamukból Azonban se Berlin se Paris nem követték * bécsi tőzsde példáját fl a hitelrészvényeknek tapasztalt árfolyam csökkenés má-uap helyre lett hozva, de minta a tőzsde ezen erőfeszítés folytán minden moxjjóságat és erejétfalenwcitctts volná, ngy pang . - ta az üzlet és oly élettelen azJta * tőzsde A fentemlített h írek közül különösen kettő érdem\'i meg, hogy aaokat felemlítsük, mert val szinti hogy ezek a tőzsdét vaez gykran fogják foglalkoztatni Egyike ezeu bire. nek Beiünböl éa Frankfurtból -zármaiik ás <.gy nagy orosz államkölcsönről értesítőnek és már arról is tudóaitaoak hogy első bankházak nagy mennyiség, orosz papírpénzt vásárolnak, hogy az orosz aliam papírjait illetőiét: átoknak árfolyamait ponssirozzálc, K hir Pétervárról ugyan hamar démentait at>»t de a tőzsde mindent jobban tud megmarad néácténél hogy rövid idő a:tt az orosz pénzügyminiszter mégis csak fog z európai péae-piacihoz folyamodni. A másik hir Parisból lett világnak eresztve ás régi ismerősünket a török dohány üzletet illeti. Uirlik ugyanis hogy. közvetlenül a húsvéti Ünnepek rtt&n Parisban \| a Bai que OttOBaané kértiselje a iiüelíntézet igazgatójával waeths orral ét lileichrőder j úrral Berlinből eonferálui fognak a feletthogy \' a török dobányüz et-véglegeiitesék amennyi-; ben ezen vállalat részvényei kibocsáttassanak, i E két bír kieszközölte, hogy a tőzsde ] daczára a nagyon is íelhatmazott gyúanyag- -uak mégís megtarotta szilái.- hangulatát ét j hogy az ürfnlyamok mozdulatlanak. Az agg német rsássár folytonos betegas-I kedése, Bismarck lemondása porosz miniszter-1 elnökségétűi, a neméi ssövetségtanái-s nyüat-kozata a* osztrák-magyar marhavásár tér.lís. ; az utolső időkben . merté lett fizeté.. kéj/ulen-. ¦égek mindmeganyi fenyegető kisértet melyek J egyelőre még a homályban tartózkodnak, de ¦ melyek adott alkalomal képesek lesznek as \'¦ árfolyamokat rohamosan lejebb szállítani. Mindezeket követkézéaképen kifolyik, j hogy a tőzsdék hangulata Ingadozó és való. BSÍDÜ hogy az ünnepek után xi árfolyamok roppant változásoknak lesznek alávetve. Vasúti menetrend. Érke-ík Reggel. Indul. Ô. P. ! 0. p. B. Uihflj P. v 4 8 : Pracerhof P. 4 48 Budi Y. v P. v 10 i> Fiume Oy.v (!J.v 5 27 Bili. Gv.t 6 Pragerhol 5 ai B 1 :jhel. T. v 6 15 ll.iil. V r. 7 :5 Délben bopron V.v l~2 161 ! Bela P. v 2 _ Piagerhof P. v. 1 IS P^a-rhof P.t. 2\|<5 B.rei V. v. 1 41; Sop-oa V. t 3 5.-. Bud« 1 S»J Bare. V. » 3 Éjjel. Bad« V. v. 9 511 [ Pragerhof Syv 10 55 B üjbely P. 7. 10 28! Fiume Gy.v 11 Biid» Gt.t 10 38\' Bada P. 1. 11 50 Pragorhof P^v. 11 19i B. Dihelj P Y IS B.rcl P. r. 11 3 Lapveaér ét kiadó: SZÁLAT üANDOR Fololf.8 aierkeaiK : VASS ALMOS. LaplüJajVuuioa : WAJDITS JÓZSEF. TÁRCSA gyógyfürdő i Vasmegyében. Szombathely és Aspang vasúti állomásoktól kocsin 4 óra alatt elérhető. Ásvány vizei Dr. Ludwig ErnÓ, a bécsi agyetem \'vegytani rendes nyif. ta .árának ez évb-n újonnan eszközölt vegyi elemzése szerint szénsavas vaseleget s szabad szénsavat tartalmaznak, kitűnő hatású a női nem különféle bántál mainál, vérszegénységnél, a légzési fs emésztési szervek idült hnrntjainál stb. A fürdőben postahivaUl és távíró van. Számos s Mos laUsol. Olcsö- és jo Élelmezés Fürdő orvos: Dr. THomaa Lajos. A fürdő megnyitása f. é. május 8-án történiki sós? 4-6 A fürdőigazgató ság. Alulirott mérnök által szük-»égeltető fulmérések éa hoszávaió hiteles térképes birtokkönyvet, továbbá a m. kir. miniateriumnak rendelete folytán az ujabbí erdő beosztása éa hozzá hiteles térrajzot, — nemkülönben azon földbirtokos, kinek térképe nincsen Ós njbóli hiteles térképet kíván - a lehető legrövidebb idő alatt éa igen mérsékelt dij mellett eszközöltetik. Yértesy Miklós, oki. mérnök. Nagy-Kanizsán. Zrinyi-ulcza 520. sz. baritok Mellett xuxxx%xxxxxxxxímxxxxxxnx ........................"atsticjtss XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXI XX , BERGER orvosi KATRA N Y-SZA PPANA budapesti értéktőzsde I entése. Brandl hetije- Buda- Arnold bankárháztól pesten. 1884. április 10-én. Az elmúlt hét majdnem teljesen üzlet-telenül folyt le. némely napon az üzlet tejesen pangott és az árfolyamok, csak némelykor álhírek által, melyek csakhamar dementáltat-tak, mosgásba hozva, több nap óta igen csekély változásoknak vsnn&k alávetve. Csak a hét elaS napjaiban élénkült meg az üzlet, ami az alióausstria helytartó áldásos eljárásának köszönhető. A bécsi Traumái kérdésben nagy :.¦;:<>¦¦<.¦:: kiadott rendelete által, okozta Pnsin-ger nr a Tramway részvények árfolyamsínak csökkenését, a mi egy nspon részréoyeukéut XX XX XX XX XX XX XX XX XX 4L%— f.\'v5"kátráayazappanoktól. A csalások elkerülése Teg.tt kéressek rilágo- tfW ---u_____li^«. ........ ... n.«.HAu.íIr ¦ 7 ismprt .Ad!(.«r.A XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX M S«S z"a számára: Király Ferencz Práger B. és Beins J. gyógyszerésaeknel. xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxjx XXXXXXXXX î xxxxxxxxxxxxxxxxxx on\'osi tekintélyek által ajánlva, a legtöbb európai államókban a legnagyobb hatással használtatik mindennemű bőrkiütések ellen, különösen idült és sömörök, rilh, ótvar és élődi kiütések, Ugyszinte veres orr, fagydag. izzó láb, fej- és ezakálypikkely, Berger kátrányszappan 40 „ fakátrányt tartalmaz éi igen elkülöoitendA a más forgalomban f-\'vű kátrányszappan októl. A csalások elkerülése végett kéressék világosan Berger kátrány-szappana és ügyeltessék az ismert védjegyre. Makacs bőrszenvedéseknél a kátrány-szappan helyett hatással használtatik Berger orvosi IMytíi-mjjiia. sak szón esetben, ha ez szükségeltetne, ugy kéressék csakis a Berger féle kátrány kén-szaj-pan, minthogy a külföldi otáuzások e\'-edménytrc-1092 8—la len készítmények. Mint gyengébb kátrány-szappan mellúsésre minden tisztátlanság el bőrön, bűr- űi fejkiütések gyerekeknél, valamint eddig elérhetetlen szépítő-, mozsdás és íürdő-szappau mindennapi használatra szolgál BERGER GLYCERIN KÁTRÁNY-S \'-APPANA mely 35:\'L Glycerínt tirtalmaz és finoman van illatosítva. «• Minden fajtának darabja 35 kr. utasítással együtt FöszétkQides. HELL 8. gyógyszerésznéi Troppában. Raktárak: Készletben van "minden enrópai gyógyszertárban. Főraktár Nagykanizsa számára: Király Ferenez Práger B. és Belos J. gyógyszerésieknél. Enszerí megüJózóíluS nem árt Herczog Ignácz és társa legrégibb bécsi nagybani kiviteti Üzlete Becsben i. rluprecbt-tér 5. sz. gh. küldeményez. mig a készlet tart, Utánvéttel I845 darab brünní tavaszi- és nyári gyapjúszövetet és pedig egy-egy nri DltBsékre való gypjoazövett>t. tökéletesen elegendőt kabát, n < drág és mellényre val&t finom szőtt gyapjúból mi azelőtt háromszor annyiba került. Szerezze meg magának mindenki egy csekély megrendelés által azon meggyőződést, bogy itt minden\' tekintetben szolidan ki lesz szolgáltatva, mint még soha. Ezen öltözékszövet mindun legújabb s szilárdabb színekben s minőségben, mint: barna, kék, szürke, olaj-szín és fekete, valamint sötétebb színezetben is kapható. Megrendeléseknél csak a szín megnevezését kérjük. Szintúgy köldeményezünk angolgyapju-uti pisideket. melyek igen hosszúak, nagyok és szélesek, minden színben, merő gyapjúból, drbját frt 3 60 kiért; továbbá uri fehérneműt ;°LbV,l,\'h.-: mán vagy redőkkel, gallérral vagy anélkül, darabja 1 frt 20 kr. Schirtmgbói készült ingek, mind 4-sseresek, Iranczia varrás, eresztékkel, finom sima vagy esikőz&ttak írt 1 50 krért Színes ingek cretonból vagy Oxfordból ..... I,— , . ingek franczia vagy Oxfordból ....., 1.30 , Uri alsó-nadrágok , orjási tászonból .... „—75 B Uri alsó nadrágok fonalvá- saocból ..... n 1.— .. Női ingek orjási vászonból €0 krtól . 1.50 9 , a chitTonból. svajezí himzássel valődi redőzettél....... 1.— , Dús raktár különféle kézmúxethSl. Nagybani vevők jelentékeny engedményben részesülnekf— MennyaasifJnyi kelengyék kiállítása eifogadut\'ik s legolcsóbban siámittatik. — Minták egyáltalában nem küldethetnek; de minden vevőnek-jogában áll, ha az áiu nem tetszene, azt kicserélni. 2062 4-4 500,000 márka nyerhető. Es óriási összeget képezi esetleg szerencsés körülmények közt a kormánytól kiinduló s az egész államvagyonnal biztosított braun-achwei^i jténzsorsjátéknál a főnyeremény. A I o 11 e r i a 50.000 nyereményt artalmaz, amelyek 7 részben soroltatnak ki. Az összes sorsjegyek felének kell nyerni Egy lotteri* sem nyújt ilv kedvező nyeremény sorozatot. K.ülonösen az 50,500 nyeremény következőleg vau beosztva: 1 jutalom a 300.000 márka 1 nyeremény ü 200.000 , S nyeremény a lOO.OOO „ l nyereméoy ü. -90.000 , 1 nyeremény U 80 000 „ 2 nyeremény a 70 00o » In eremény a 60.000 , 2 nyeremény a 50.000 . I 1 nyeremény a 30.000 , 5 nyeremény a 20.000 „ 3 nyeremény a 15.000 , 26 nyeremény a 10 000 , 56 nyeremény a 5000 » 106 nyeremény a 3000 . 253 nyeremény ít 2000 „ 6 nyeremény a 515 nyeremény a 1036 nyereméoy a 60 nyeremény a 1500 1000 500 200 150 145 124, 100, 63 nyer meny a 20020 nyeremény a 19340 nyeremény a 94, 67, 40 és 20 márka. A sorsjegyek ára hivatalosan és pedig az I. rész számira: / ^. 1 egész eredeti soraj. ára3 frt 50 kr. 0.4. 1 fél . , „1 frt75kr.o.é. 1 negyed . . n—frt 90 kr. o. é. ben vannak megállapítva. A megrendeléseknél az illető összeget papírpénzben vagy osztr. és magyar pástabélyegekben kérjük beküldeni leg-kéayelmeiebb azonban a postantalvany-nyali kaidéi, A megrendelt sorsjegyek beküldéséhez a hivat&los huzásj lajstromot is mellékeljük, amelyből minden világosan látható. — Ha valamely elfogadónak a hnzási lajstrom nem tetszenék. ké>zen vágynak a húzás kezdete előtt a sorsjegyeket visszavenni és az élte fizetett összeget visaxaszolgál tatot. Minden megrendelőnek neve lajstromunkba azonnal fcljeyyeztetik és rögtón minden húzás után közvetlen általunk, annélkül, hogy erre minket bárki is felszóllitana, minden sorsjegy tulajdonosnak megkQldotik a hivatalos hnzási lajstrom. A nyeremények kifizetése állami ellenőrzés mellett minden húzás ntán történik. Czégünknek több mint 70 éves fen-álllása Óta többsrör volt alkalma osztr. magy. orsiágban 250.000, lOö.OOO, 80.000, 60.000, 40 000 márkányi főnyereményeket kifizetni s es által számos csalid sserencséjét megalapít, ttok az osztr. magy. birodalomban. Ezereket fektetnek olykor oly vállalatokba, amelyekben a nyeremény egész bizonytalan, ezért bizonyos, bogy néhány forintot sem kell sajnálni egy sorsjegy-vételére egy az államtól kiinduló és az állam által biztosított lotturíától, amely oly nacytzerü sorozatot nyújt és a mely által esetleg e y nagy tSkét szerezhetni. Tekintettel a jelentékeny részvételre, amely az állami pénzsorsjátékhoz biztos kilátásban van, kérjük a megrendeléseket minél előbb elküldeni, semmiesetre később mint 1884. évi april 30-ika hogy a megrendeléseket pontosan teljesíthessük. A megrend-lést közvetlen hozzánk kérjük czimezni ISENTHAL&Co., Hamburg. első magyar gép- és tüzoltöszerekgyara Ajánlja gyártmányát, mint magyar különlegességet kutakban és mindennemű szivaty-tynkban, elvállal teljes Vízvezetékek berende-zését.varosok, földbirtokosok, Ipartelepek, armentesitö tarsalatok és magánzók részéről modern technikai A la/plttei/to-tt 1858. WALSEít FERENCZ harang- és érczöntódéje BUDAPESTEN, Bottenbiller-ntcza 66. alapon és kedvező fel- Egyetlen belföldi szivattyu-gyar. tételek mellett ajánlkozik köz- ós magaoafürdők felszerelésére, szag-mentes ürszékek felállítására és minden viz-művi munkálat gyors és pontos kivitelére képes árlapok és részletes költségtervezetek kívánatra díjmentesei] küldetnek. 2023 18--8Ó ötszörösen vegyelemezve. LeititMbi asztali rá. — Orvosi teHntélyektöl ajánlva. Tartalma : Szécheoji forrás Prebíini Krondorfi Mobai Eiessiibli 97-854 53-534 48-888 ! 48-094 43-793 Pelane! Kaktárak Nagy-Kanizsán: Fesselhofer József, Strem és Klein és Berdln Márton. HUSZONHARMADIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY APKILIS 17-én 1884. HIRDETÉS EK. 5 H fi í 0 ¦ N g 0 3 rt § n =. p SS c s. tf\'ifcStViíürSlü — — S. ** B ^ rfif* o r 5; SC B- ~ 3- » 1 " C o" 5" o_ N Ér > i. i n 3 a se \|! ! 3 S- L o 8 « * ? N Ki - a . ^ EL ? B. 0 9! i. ü S Co S_ 1 0 c* ej •4 - 0 1 0 QC ISI \' " «-<í-cT.á ^ b> í P5 «. co-^, » ~ ÜL ^ <o c c isii © E""? p _S i ír o ^ - 2 S" g- - S»s! 5 a !11 i É* 1 í BE ¦ I »" _«0 O kV co — > \|.\| O I OK) 1- tOl CD C CO I O O : _J5_ö_ 1_1 e * co to !•=3 Lt* ! •I ¦ xr S F-< I ll -= =1 s « 2 . i- 5 ll- Cl J3 11 ISI o to o I CC I C5> SP^W e <T c? S rí S-S- 1 M — s-s ff s-? s§ g uh : i 11* s-s. L3- 1 » IIII ft * 2 co s.I f r* S; ÍV Z " \' ö1 a 5* sr t "¦ ö 5- = trt-3- N e-r- 99 ca> 09 >—• ts ot \'-Sí r r* R- o. M 11_12,: «-m cratj ^ ^ ^J, K- sr 3 S SSS? SE"8. Sq-ftgÉ 5 I 1 5 I e! I I r I L¦ H -3 » - >r o. 8. Í.P. B > Sí Sí \' ? ti. 5". -o . s-s. ül SÍP a* i Ír 5 2 3- S \' sí i"ss;5 ¦ 8° g " \| ir to»!i~"\'» 3,2-e» 3 c. 5 o>^ I S • L#sf»«. ^ 2 g 5. E c o — O" a> co »v cc gj ¦ SívioÜS SííocoS S S O O CC O O " O* O C" w 0 («010,1 — «> o 5* I • to i» o II MCXttO o I * 00 T SS: 5 N 3 B _ o >-\'• 25- OS «3 ö ct 2 OO O-BJI.IIM MII.. I — Wajdíü József könyvnyomdájából Hogy-Kanizsán. nagy-Kanizsa, 1884, április 20-án. 3a-i3c azfem flu^oniianiiadilc éyiolyam. Eyy ttxám 10 kr HIRDETÉSEK i buáboi petitsorban 7, míisodsíot U i minden további sorén • fc NYILTT KliíiKN toronként 10 kxcrt vétetnek in; .lucatári illeték minden egjct íiirá.-tesért 30 kr. őieternjf. ZALAI KOZLONT. A lap szellemi részét illető közlemények a sierketztSoöz, anyagi részét illeti közlemények pedik kiadóhoz bérmentve intéxendök: S A G Y ¦ K AN I Z S A Wlizilcibiz. Bérmentetlen terelek csak ismer, munkatársaktól fogadtatnak ol. Kéziratok vissza nem küldetnek A nagy-kanizsai „Kereskedelmi Iparbank", .nagy-kanizsai 5nk. tüzoltó-egylet, a .zalamegyei általános tanítótestület", a ,nagy-kani»ai kisdeinerelő egyesaief, t .nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet,a .soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizaai külválasztinány" hivatalos lapja. Hemikini kétszer, vasárnap- s csütörtökül, megjelenő vegyes tartalmú lap. A kávé hamisításai s azok felismerése. Dr. Tersánczky József úr a kárétnérgezósról o lapok 29. számában közzétett érdekes czikke a kávé hamisítását fóleg / közegészségügyi szempontból tárgyalta, a hamisítások felismerését azonban a czikk természeténél fogva — csak érintette; talán szívesen fogadják a „Zalai Közlöny" t. olvasói, ha én most a k-véhamisitások mindenki által véghez vihető megvizsgálásáról,szólok. A kávéhamisitáso k egyik neme az, hogy kenyér-, agyag- és más alkalmas agyagokból a kávéhoz hasonló babot gyártanak, az; megfestik és a valódival összekeverik. Ilyen mesterségesen utánozott kávébab előállítására már számos nagy gyár\' létezik. A valódi kávébab az utánzott babtól való megkülönböztetése azonban semmi nehézséggel nem jár. Ha utánzott kávébabot melegvízbe teszünk s egy ideig benn hagyunk, akkor vagy ragadós, vagy törékeny lesz, mind a két esetben ujjainkkal szétdörzsölhetjük. A valódi kávébab kemény marad. á kávé festését illetőleg tény, hogy Mannheim városában 1875-ben egy egész család az úgynevezett gyár-kávétól betegedett meg, mely rézvitriol, (kénsavas réz) által kékes-zöldre Tolt festve. Ha az ily kávénak a mosóvizéből egy üvegpohárba öntünk és sárga vérlugsót csepegtetünk hozzá, vörösbarna csapadékot nyerünk.) A kinek e vegytani kísérlethez kedve lenne, egy pár krajczárral megszerezheti magának a tanulságos foglalkozást. A vérlugsót a fttszer-áras kéksavas káli név alatt árulja, a rézvitriol hasonlókép ott kapható, de mindkettő a gyógytárban is. Egy kis rézvitriol jegeczet egy félpohár vízben oldunk, egy kis üvegben késés •) Ezen c.spadék láttára bizton állíthatjuk, hogy a folyadékban rez Via föloldva vízzel készítünk sárga vérlngső olda tot, mely utóbbival az emiitett re ákeziót előidézhetjük. — Az eczetes uborkához tudvalevőleg rézvitriolt vagy rézpénzt szoktak adni, ami az uborkának szép, sötétzöld szint köl csönöz; itt is a rézoldat jelenlétét a vérlugso által támadt vörösbarna csapadék árulja el. Ha a kávé mosóvize kék, akkor berlini-kék és curcuma jelenlétét lehet gyanítani. Ezen esetben maró nátronlúg hozzátétele által a kékszin eltűnik és a curcuma, mint vörösbarna por alásülyed. A maró nátron — össze nem tévesztendő a szénsavas nátronnal — a közönséges mosószappanok egyik főalkatrészét képezi, ez is a füszerárusná! és gyógytárban kemény darabokban kapható. Egy darabka nátron vízben oldva, nátron lúgot képez. Ha az emiitett folyadékhoz sósavat adunk, az eltűnt kékszin ismét helyre áll. Ha a festőanyag indigó és cur-cnmából volt összetéve, akkor a mosóvíz kék színe salétromsav (választóvíz) hozzátétele és melegítés által tűnik el,- a curcuma pedig, mint sárga por választatik ki. A chromolom, mint sárga nehéz por maradna a pohár fenekén, ezt higitott salétromsavban oldjuk és pár csepp hígított kénsavat teszünk hozzá. Ha fehér csapadékot ad, akkor ólom van jelen.) De mindezeknél sokkal nagyobb hamisítások történnek, a pörkölt kávéval, a melyről állíttatik, miszerint a kereskedésbe jövő kávépor három negyede nem tiszta kávé. A tiszta örlőtt kávé jó ismertető jele, ha egy adag egy pohár J A mely kává a tengeren való szállítása közben a tengeri viz által megromlott, arról ísmcrbeto meg, hogy a babszemek egymáshoz ragadnak és kellemetlen szagot fejlesztenek, hidegvizsel rázva, a viz sófisflre less. vízbe öntve, hosszabb ideig a Tizen úszik és csak lassankint sülyed alá, mi közben a vizet csak gyengén sárgára festi, a pótkávéfélék gyorsan stllyednek alá és a vizét barnára festik. A hamisítások szaaa végtelen. A gyakoriabbak pörkölve., a sás nőszirom magvai, a makk, árpa, rozs, borsó; továbbá a sárga répa, ezukorrépa gyökere és a már használt és ismét szárított örlőtt kivé. Ha őrlött kávét meleg vízzel leőntűnk, egy ideig állni hagyjuk és a leszürlézett vízben jodtinctura hozzátétele által kék szín támad, akkor az elősorolt lisztanyagokat tartalmazó növények valamelyikével van hamisítva. A kávépótlószerekről is Kell még egy pár szót tennem ; már felemlítettem ugyan, de csak mint hamisító szereket. Sok esetben azonban a csomag fölé nyomtatják ugyan a .surrogát* szót de a fogyasztóval el akarják hitetni, hogy ez is csak annyit, vagy még többet ér, miat a valódi kávé. Tényleg pedig a pótkávék közül egy sem helyettesítheti a valódit, mert egyikben sincs caffein A fönt említett magvak és gyökerek ike sem nyert azonban oly fontosságot és elt.rjedést, mint a czikóría (Cichorium intybus, katáng) gyökere. Ez a növény a nyári hónapokban nálunk az országutak mellett mindenütt csoportokban látható nagy kék virágaival. Több helyütt s különösen Németországban külön termesztik, mi által eredetileg fás gyökere húsossá válik. A gyökeret megmossák, feldarabolják, megszárítják; aztán épen ugy mint a kávébabot vasdobozban megpörkölik. A pörkölésnél egy métermázsa gyökérhez 2 Klgr. szalonnát adnak. A pörkölés után megőrlik. Valamint a czikóriát az őrlöttkávé hamisítására használják, azonképpen hamisítják a czikóriát a megpörkölt ezukorrépa lisztjével, sőt van oly csaló gyáros, ki nem átall e katáng- és répaliszthez még ve-lenczei bolust és okrát elegyíteni hogy oly szint adjon gyártmányának, mintha tiszta czikőria volna. Ezen utóbbi anyagok felisme résére legbiztosabban vezet a górcső. KEMÉNY MÓB. Az életbiztosításról általában. Szerencsére odafejlődött már az életbiztosítás intézménye, hogy annak felesleges reklámot csinálni. Az életbiztosítást ma már minden intelli gens ember kötelességnek tartja és e kötelesség teljesítése napjainkban mát oly egyszerű és oly minden fáradság nélkül jár: az egész berendezés annyira gyakorlati és olcsó, hogy minden ellenvetésnek el kell némulnia. Ez okok daczára nem tartjuk feleslegesnek a kérdéssel közelebbről is foglalkozni és oly oldal ról megvilágítani, mely eddig talán kikeitUte azok figyelmét is, kik ezzel foglalkoztak. Az első modernebb életbiztosítást! társulat, az .Amiczable* 1607 ban alapíttatott. Az egész világ gyors bukását jósolta; a lapok han gosan kiáltották, hogy az .arcznl csapása a gondviselésnek." Ez első társulat terve volt mindent biztosítani, fiatalt, öreget, egészségest, beteget ugyanazon 5 százaléknyi évi dij és 7 százalék belépési díj mellett. A vállalatnak volt sikere. Angliában és más európa tartományokban csakhamar hasonló társulatok alakultak. Csak a francziák kiáltották ki erkölcstelennek és törvénytelennek, mert ,a közerkölcsicség megsértése, egy szabad ember életére, mely minden becslésen felül áll, árt kitűzni. Természetes, hogy ma sincs hiány oly emberekben, kik ez intézmény áldásos voltát és előnyeit nem birják felfogni. Azt hozzák fel például : ha egy fiatal 25 éves ember életét 5000 frtra biztosítja, a miért évenként 100 frtnyi díjt fizet, 24 év alatt a kamatok kamatait is számítva, többet fizetett, mint a mennyit családja halála után kap, ha ellenben eléri a 75-ik évi életkort, a kamatok kamataival kétszer, sőt háromszorta nagyobb összeget fizetett be, mint a mennyire biztosítva volt Ebből aztán azt vonják le, hogy sokkal czélszerübb a pénzt takarék pénztárba vagy biztos ház- és birtokjelzálogokba fektetni. Ez kétségkívül legokosabb lenne abban az esetben, ha az ember bizonyosan tudná, hogy legalább még 25 évig élni fog, de e biztos tudat nélkül, a kevésbé vagyonos férfi koczkára teszi családja jövőjét, mig ezt élete biztosítása által alaposan kikerülhetné. Az életbiztosítás rendszere jelenleg már szilárdan meg van alapítva és mindinkább nagyobb kiterjedést nyer. Minden tisztességes embernek, ki saját személyi tevékenységéből él, kötelessége a többlet egy részét naponként félre tenni arra az időre, mikor családja meg lesz fosztva a föntartótól. Ha egy 25 éves férfi hetenkint megtakarít 2 frtot, ezzel családja részére halála esetén 5000 frtot biztosit, bármikor következzék az be. A kevésbé tehetős, ki e kötelességet elmulasztja, köny-nyelmüen veszélyezteti családja jövőjének nyugalmát. Háromféle életbiztosítási intézet létezik. Az első és legrégibb az, mely részvényekre van alapítva és ugy van szervezve, mint más részvénytársulatok. Van tényleg befizetett tőkéje, biztosit meghatározott összegért rendszerint a nélkül, hogy a félt részeltetné a nyereségben, mely kizárólag a befektetett tőke tulajdonosainak javára esik. — Különös előnye a jegyzett és tényleg befizetett tőke biztonsága. A részvényes csak annyiért kezeskedik, mennyiről részvénye szól, ha már teljesen befizettetett. A legtöbb biztosító társulat T Á_RCZ A. Egy színésznő élete.) Irta: Arányi Dezső. I. Csodálatos, élénk természetű gyermek var.. O.van hirtelen tudott valamit átgondolni, hogy többi já\'-asólársnői alig tudták gyors ess me menetét követni. Gyakran, ha leczkéiket mutogatták egymásnak, s panaszkodtak, hogy est vagy amazt nem értik, 6 csak ránézett s a bonyolult kérdést mindjárt megértette Telük. Azért nem kell ám ast gondolni. :- jó vagy jobb. bizonyítványt kapott folna, mint más I A »Schveter* mindig "t mondta: „Ez akis komédiásáé olyan rftkooczátlan", s est azért, mert Juliska ityja színigazgató volt. Természetes, hogy Juliska olt nevelkedvén, úgyszólván \'- színpadon, már zsenge korában magába ssivta ast * rendszeres szabálytalan-¦ágor, ut a független szellemet, melylyel * művészek élni siokuk s épen nem csodálkozott azon senki, ha néha oly kérdésekkel lepte meg a jámbor Schveetert, \'¦°-\\v aonak azeme-szája elállott. Pedig nem mondhatnám, hogy Juliska valaha rosszat tett volna. Ellánkéig. Szemét kivéve, melyben már akkor ia ott fénylett a nagy fekete golyó-bka az a komoly vonás, mely talán későbbi szenvedéseinek sejtelme lehetett, °zt kivéve mondhatom, egósiarcza, lénye «ugárott a jóságtól, a részvéttől. Nagyon J Mutatvány szerzó -Festett világ" • zltná marébBl. szerette kis társnőit, s ha valamelyiknek bánata volt, u:ánozhatlan bájjal tudta előadni tréfáit, hogy felvidítsa. Senki sem tudta oly hiven utánozni a tanítónők járását, modorát, piroogatását, mint ó. Ilyenkor szép kerek mosolygó árosát, komoly redőkbe vonta, piczi száját össse-cancsoritoiia s fel húsra orrocskáját el mondta: „maga ma nagyon rosszal viselte magát. Persze, a tanitónfi ebben merényletet látva as 6 magas személye ellen, elnevezte rakoncsátlannak, holott mindnyájan meg voltak győződve felőle, hogy 5 a legjobb tanuló, amint hogy ugy is volt. Juliska atyja színigazgató volt a fővárosban. Neje, ki szintén mint első hősnő mükódÖtt a színpadon, Pbüdra előadása után hazamenet meghűlt és a kis Juliska l\'/a éves korában árva maradt. Mindazonáltal ismerte anyját Atyja annyira szerette, hogy fiatal ember létére özvegy maradt, s egész szeretetét leány-kajára halmozva, gyönyörűséggel ápolta ebben elhunyt neje emlékezetét, s így a kis Juliska, ha nem is trvja mellett, de ennek emlékén nőtt fel. Es ez igen helyes nevelési rendszer. Az atyjának elég volt azt mondani: .anyácska est nem szereti 1* hogy Juliska rögtön megváltozzék. Tiz tizenkét éves korában, hosszú unszolás után, a\'.vja, ki eddig következetesen visszstartói.a * színháztól, megengedte nekt, hogy egy előadást megnézzen. Ez as egy est döntő volt Juliska életére, üigészeo átváltozott. Siellemülten ssavalu kis társnőinek a hallott verseket s ezek ámulva, csodálva hallgatták; észre sem véve, hogy a tanítónő már belépett a komor arczczal, vihart jósolva ?11 as ajtóban. Érzékenyen büntették meg. Ugy sajnálták. Aat irták bizonyítványába" .figyelmetlen, rossz rnsgavieeieü". Nagyon sírt. Érdemetlenül érte e csapás, melyről tudta, hogy atyjának fájni fog. „Rosszul bántak velem atyám, de nsm érdemeltem. Hát vétek az, hogy szeretem a színházai? hiszen te egész nap, sót este is ott vagy, s én alig várom, hogy án is nagy — és ott lehessek." Atyját es nagyon lehangolta. Ő világért sem\' akarta,hogy leánya is azon pályára lépjen, mely neki oly kevés gyönyör, és oly sok bánatot hozott. Hiszen a boldogult ís ennek esett jáldozatul, s az I is mindig mondta, hogy bizony Jnliská ját nem szeretné e deszkákon látni, sőt a más világon is fájna néki, hogy gyermekét azon pályán tudja, mely kicsinyes okok miatt képes nagy bánatot okozni. .Édes kis leányom! neked gondolnod sem szabad a színházra. Anyácskának is-fájna, ha tudná, hogy le nem tanulsz Miért? majd ast későbben mondom meg piczikém, ha jobbanfogsa érteni, és addig gondolj reám és anyácskára, ne a színházra." S oly bensóieg kérte, oly meghatottan az okos kis fejecskét, hogy Juliska könnyes ssemmel megindultan ígérte, hogy ő osak tanulni fog. — Sajátságon! Még a hány azioész-vagy színésznővel besséltem, kinek gyermeke volt, mind irtózni látszott a gon doiattól, hogy gyermeke színész legyen I így volt Juliska atyja ís 1 Emlékszem, mikor egyszer ott voltak nálunk, ast mondta anyámnak: „Az én gyermekem, higyje el asszonyom, soha sem lesz színésznő\'. Én est akkor nem tudtam fel- fogni 1 hiszen az olyan szép lehet, ott a fényes világításban aranyos, osűstos ruhában jámi-keldi, mindenk:.től szeret-tetői 1 aztán a tapsi hisz ez nagyon kedves lehet 1 sehogy sem értettem, sót — most sem nagyon 1 — Juliska tehát megígérte, hogy nem gondol a színházra, csak a Sohvesterre fog hallgatni, hogy jó bizonyítványa legyes. Meg is tartotta szavát. Megváltozott. Kitartással, rendkívüli szorgalommal tanult, soha egy szóval sem etnlíté a színházat, sót serdükebb korában, ha atyja egy egy látványosságot megakart vele nézetni, mindig elutasítá, S atyja boldog volt. Áldotta neje emlékét, melynek — hite szerint — köszönheti, hogy leánya semmi vágyat nem érez a színpadra. Szegény ember! mennyire csaló-dottl Hát az éjek, as álmok mire valók !? Nem-e a színpadi működés töltötte be majdnem mindegyikét ?I A kis Juliska visszavonulva hálóesobácskájába, egyedül volt, levetette magáról a kényszert, és játszott. Játszott mig csak el nem fáradt, s le nem dűlt kis ágyára, hol álmában folytatta a szavalást. Látta a közönséget mosolyogni, hallotta sírni, tapsolni, tombolni, s ő boldogan hajtotta meg ma gát, s a hajnal enyelegve csókolta as álmában boldog leányka mosolygó árosát. Néha ast álmodta, mintha nem akarnák a ssinhásba bocsátani, mintha egy durva kés szorítása tartaná karjánál fogva, mintha a közönség pisszegne, mintha a többi színésznő fagyos gonynyal mosolyogna reá s ő képtelen volna beszélni, s ilyenkor lihegett, lázasan szorítá kis párnáját, sót néha sírt, z ha atyja másnap azt kérdé: „Mi bajod gyermekem? :á- padl vagy I" ast feleié: „hosszat álmodtam, papa, de nincs semmi bajom.* Mikor elérte ast a kort, hogy atyjának a háztartásban segíthetett, mikor kezdett emberekkel sűrűbben érintkezni, elkerül hetién volt, hogy színészekkel ne találkozzék, s atyja ki azt hitte, hogy a gyermekes vágy rég kihalt szívéből, nem ellenzé többé, hogy a jobb darabokat megnézze. Ha tudta volna, milyen lángra szította a szunnyadó parazsat, ha látta volna azt a égő vágyat leánya szemében, melylyel a páholyból kisérte az előadást, bisonyára nem teszi vala. Ások színész közöl, kik ügyes-bajos dolgaikkal felkeresték as igazgatót, feltűnt Juliskának egy fiatal ember, ki nagyon sokban különbözött ssinési-társaitól. — Cser \' », szerény fellépese, nyájas arcsa, bizonyos búskomorság, mely fel-felcsillanó szemét rendesen homályba voná, as as egyszerű csín Öltözékében udvarias magaviselete, az első találkozásnál megnyerték Juliska rokonszenvét. A színpadon is ügyesen, hévre! látszott, s nem egyszer csalt könyet a néző szemébe, i Juliskának sokszor ugy tetszett, mintha nem a primadonnának, hanem neki szavalná a forró szerelmi vallomást 1 — Ah I ha ő játszhatnék vele! Egy napon, Juliska épen az előszobán akart áthaladni, midőn X. Gyula belépett. Zavartan álltak meg egymás előtt. Mindkettő szíve hangosan dobogott, olyannyira, hogy alig voltak képesek a szokásos üdvözlési formákat elrebegni. „Jó napot, kisasszony! „„Jó napot, uram t .Kedves atyja urát keresem 1 HUSZONHAKMADiK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖK X APEHíIS 20-án 18 84. azonban a biztosítottnak nem csak hogy halál esetén kiűzeti a meghatározott összeget, hanem a tiszta nyeremény egy részében is osztoznak azok, kik életbiztosítási policzet Tettek. A társulatok harmsdik neme az egyes nyereség, a költségek levonása után, a police-tulajdonosok tulajdonít képezi. A társulatok megválasztásánál mindenekelőtt figyelemmel kell lenni a biztonságra, melyet nyújtanak és azok jő hirére, kik a társulat élén állanak. Ha esetleg akadna ember Magyarországon, ki nem tudná, hogy mily teljes garancziát nyújt az első magyar általános biztosító társalat, hogy ezen elsőrangú hazai intézet oly szilárd alapra van fektetve, mint kevés intézet, minden bizonynyal bizalommal fizetné dijait e társulatnak, ha tudomást nyer arról, hogy annak élén egy Lévay, Ormódy, Ullmann, Pompéry stb. állanak. A biztosítás megejtése alkalmával pontosan kell megfelelni azokra a kérdésekre, melyet a betegségekre nézve intéznek a félhez. Jobb a biztositást nem is eszközölni, mintsem, hogy a család, mintán a díj évek hossza során át fizettetett, a bekövetkezett haláleset után arra a szomorú tapasztalatra jusson, hogy a police elmulasztott díjfizetés vagy hamis bejelentés miatt értéktelennek nyilvánittatik. A ki a törvényes határozatokat és nyilatkozatokat pontosan nem ismeri, az jól teszi, ha mint minden fontosabb ügynél, értekezik ahoz értővel, mielőtt a biztosítási ajánlatot aláírja. A társulat nem köteles helytelenséget vagy valamely adat elhallgatását kimutatni, ha a kifizetés ellen akadályokat gördít, hanem a család, vagy a police tulajdonosa köteles bizonyítani, hogy a policze minden adata hiteles. Igaz ugyan, hogy vannak oly társa-snlatok, melyek minden nehézség síikül fizetnek, de vannak olyanok, még pedig hazánkban is, melyeknek policejait, ha valaki már elfogadja, azt csak akkor tegye, ha minden tekintetben biztosította magát kijátszások ellen, mire van nem egy példa. Lesz alkalmunk ugy az elsők, mint az utóbbiakkal foglalkozni, de ezúttal nom akartunk egyebet fsak az életbiztosítás némely fényoldalát feltüntetni Vannak árnyoldalai is. melyek ugyan nem az életbiztosítás, mint intézményből származnak, hanem a melyeket az intézményre vetnek oly társulatok, melyek feledik, hogy az életbiztosító társulatok nemcsak részvénytársulatok, hanem bizo- nyos tekintetben jótékony és erkölcsi intézetek is. rögtön - Ké r „Nincs it-.honn, azonbao hazajön, tessék addig is belopni, rem, foglaljon helyet. .Oh, köszönöm 1 majd kegyed után kisasszony. — .Szerencse, hogy annyit lehetsz embernek gondolkozás: nélkül beszélni, legalább ösiBeesedi magit az alatt az eazünk. .Hogy tetézett kisasszony, a . teg napi előadás? ..Oh. nagyon jól, nekem minden jó darab nagyon tetszik ! külőjösen, ha oly szépen, oly igaz benosöeéggel szavalnak, mint kegyed tegnsp. .Oh, kisasszony, hiszen — (kegye det láttam 1 de már ezt nem merte mondani.) „.Igen, igen, engem a játékban csak as ragad el, a mi igaz I Nem szeretem a pathetikns, dörgő szavallati modort, én azt hiszem, hogy a ssivnemeaebb érzelmei, midőn tettekben nyilvánulnak, nem szorultak a külső eszközök haasua latira. Kegyed el is találta a aziv meleg hangját, de szerelmese nem! ő kiállót ott, hol egy néma arczjátékkal is kifejezhette volna mély érzelmét. S e szavaknál Juliska néma arcs-ktíajezéee sokat mondott Gynlinak, olyan sokat, ho^y _ alig birla. Pillanatnyi szünet állott be. Has térre kelett lépniök. Érezték, hogy a bserolm-.skedéa játékénak, mivoltát, most nem jó leas feszegetni. .De hit miért is nem ssinésznó ke- gyed? ,,Ohl uram! in legérzékenyebb ol daláról találta szivemet I Hogy miért csarnok Egy huszonöt éves cjal. Előttem, Íróasztalom zöld posztóján, kis sárgult papírlap fekszik : apró és már eserfólőtt halvány betűk rövid verssorokat képeznek rajta: egy hussuöt éves da) szövegét. E kis költemény néhai Írójához évek hossza sorának kedves emlékei fűztek: ai eióitem beverő késirat visszavarázsolja gondolataimat a rég múltba; íelkissemeim előtt gyorsan vonulnak el azon személyek, kiknek szereplésük volt nagyrészt szülőanyja e vajmi nemes, hazafias czélból irt verssoroknak ; kis szobám kopár falain oly időszak eseménye rajzolódik le, amely akarata ellenére hírnévvel, dicsőséggel árasztotta el hazánk egyik leghűbb, legáldosatkéssebb lányát; akarata ellenére, mert bőven ara tott babérjainak minden levélkéje a honi múzsa veseteságét hirdette, hirdeti. A multak emlékei rajzanak körülöttem; faliórám ép most üti az éjfélt; s igy a szellemek látogatási ideje beköszöntött; engem csak irántam jóindulatú, barátságos szellemek szoktak fölkeresni: természetes mindenkor szívesen látom Őket —-- Hallgat könnyű léptek neszét hallom; bizonyosan egyik ssellemlátogetóm közeledik; ugy vanl as előttem fekvő dal költőjének szelleme; felösmerem Őt ruganyos lépéseiről\' az ajtó föltárul: Isten hozott, csevegjünk régmúlt dolgokról, * * * Ha önkényes, asarnoki kormány bakóba vert egy büszke, ssadadságaseretó nemzetet, akkor annak polgárai között egyetlenegy nagy erény sem virul szebben, mint az összetartás. Nemzetünkről, zajuosl ezt viszonylag ritkán állíthatjuk: a pártos visszavonás tulgyakorla lelt nálunk termőtalajra; hogy e vád néha nem országos-, hanem művészeti Ügyekre vonatkozik, at uem gyöogii annak ere- jét. Klapka György tábornok a múlt hóban elkeseredett hangú csikket irt a nemzetek háládatlan feledékenységéről. Komárom vára hős védőjének ason sorait készséggel írom alá. Igen! a nemzetek hálátlanok; kiáltó bizonyítékul hozhatom föl ama párját ritkító botrányt, hogy nemzetünk mitsem törődik azon Zrínyi és Frangepán főldi-maradványaival, kiket hazánk függetlenségének és nemzetünk szabadságának kiküldésére alkotott azö-vetségök miatt szolgáltatott bakókézre a kegyetlen zsarnokság terhét vérigsértő gúoynyal (e két vértanúnak sírfelirata : vak vezette a világtalant) súlyosbító önkényes kormány. Ah! az cszmelánczolat messze ragadt csevegésünk tárgyától; térjünk arra vissza. A nemseti asinmüvésaet női úttörői közül a legnevezetesebb babérkoszorú Kantomét és Dériné; illetik meg; többi jeles, sőt kitűnő szinművésznőnk érdemlegesen csakis azok után emelhető ki. Tehát a magyar ssinpsdon már as ötvenes évek előtt is. játszottak méltán nagyhírű művésznők; de rsámuk nem volt oly nagy, hogy művészetünk jelentékeny ká hát tudom én? Érzem as erőt lelkemben, a vágy, színpadra léphetni, majd megöl, tudom, hogy as az egyedül: hely, mely enger" boldoggá \'ebtt, és mégis egy előítélet, egy babonás álhit, és styám akarata visszatartóztatnak. Tétlenségre vagyok kárhoztatva, holott képesnek érzem magamat még atyámat is meggyőzni, hogy egyedüli elemem a színpad, melytől 6 oly kegyetlen elszakaszt. „És miért nem iparkodik Ót kisasszony rábeszélni ? „„Lehetetlen az, anyám emléke is ellenem vaq. Szegény anyám, talán sokat szenvedett e pályán s utolsó akarata is as volt, hogy én távol maradjak a színháztól. „De mí veszély érhetné kegyedet, a hol én ís ott volnék? — Oh. bocsánat e vakmerőségemért, de a kegyed bizalma megoldotta nyelvemet, z kimondom, a mit egy év óta féttékenyeo őriztem szívemben. Szerettem kegyedet, mélyen, kiolthatatlanul! Egy év előtt láttam meg először. Atyja karján jött be a színház csarnokába, én megláttam és szerettem 1 Megtestesülve láttam magam előtt ast as alakot, mely annyiszor lebegett körül álmaimban. Megtudtam, hogy kegyed igazgatóm egyetlen gyermeke, egyedüli boldogsága ét támasza. Vakmerő, méress gondolatnak látszott, kegyed szivét megnyerhetni, még vakmerőbbnek, kesét elnyerhetni. Oh, mennyit szenvedtem! Kérem, ne forduljon ell ki tudja, elmond-hatnám-e ezt még valaha kegyednek ? — Három hónapig {szenvedtem, tűrtem, kegyed mindannyiszori látása olaj volt ?ssivem tüzére, és én eltárostám es íntŐ- rosodás nélkül csak egyetlen egyet is nélkülözhetett volna kösŰlök. Ugyanez áll az ötvenss és a hatvanas évekről. Néhány hét el.it össres hírlapjaink több, nagy ösaseget képező jótokon) osélo alapítványról tőnek méltányló említést, melyeket Bulyovssky Lilla, nemseti színházunknak az ötv -nea években dísze, ala pi olt negyedszázados színésznői jubileuma csöndes megunnepelésére. Huszonöt éves ssinéssnői jubileumi? Hiszen özvegy Bnlyovssky Gyuláné 1846-ban lépett először a világot jelentő desskákra : Akkor^ugyau — mint Szilágyi Lilla — gyermek szerepeket játszott; de azon éve.k is beesemitattván a színésznőknél, lfriG-:ól 1884-ig huszonöt évnél jóval több év pörgött le: miként üonepelheti bát Bulyovssky Lilla folyó évűnk marosi uc havának 21-én negyedszázados színésznői jubileumát?! Merőben indokolva ; mert az em litett nap hoszooötödik évfordulója, hogy S a kobnrgt udvari-szinházban föllépett; hogy először játszott mi nt német színésznő. TehátBulyovBzkiLilla, „Kiűcss" Kolozsvár egy ősoemes, előkelő magyar családból ssirmaié szülötte ; Ő, aki egy évtizeden tul volt nemzeti színészetünk egyik legbuzgobb, hivatott apostola, német satupadon történt első fölléptének huszonöt, éves jubileumát ünnepli z ecélból ezreket áldoz nemzeti jótékony célokra: miként történhetek ez?I Sajnos! szerfölött egyszerűen : annak idején aszó legszorosabb értelmében kényszer!tették Bulyovssky Lillát, hogy hagyja el anemzeti-ssinházat. Csakhogy valamint még ma sinos országunkban oly színpad, amely művészeti szempontból egyenrangú a nemzeti-színházéval ; as ötvenes évek utolsó esztendőjében még kevésbé volt. Boldogult anyám igen gyakran -említette akkor előttem, mily előnyös, például, a német elsőrangú ssinéssnők helyzete; mert a nemet birodalomban negyven (néhánynyal többvagy kevesebb) udvari-színház létesik, melyek művészeti szempontból egyenrangúaknak tekinthetők, sót tekintetnek: s igy as elsőrangú ssinéssnők vállain nem nehezül azon kényszerhelyzet, hogy csakis egy színház kötelékében nyílik tehetségükhöz méltó tér. Mig nálunk a nemzeti-színházra nem ezek 1859-ben volt, hanem még most is, tehát negyed század lepörgése után merőben indokolva alkalmasható as „Extra hungariam" BtraverUtió°-j-. Igen 1 miután as Ötvenes évek végén Bulyovssky Lilla tsámára nem nyitottak tehetségének megfelelő tért; nem osztottak neki művésznői egyéniségéhez illő szerepkört ; nem cselekedték ezt a nem-seti-ssinháznál : tényleg arra kényszerítenek őt, hogy vagy lépjen le a színpadról, vagy pedig keressen művésznői becsvágya kielégíthetése számára külföldi npadon tért, szerepkört-As illető fon-dorkodők részben való becsületmentésére legyen mondva : ők pillanatra sem tételezték fól a cselssövényeik által „elsze-kirosott" — „kiaBalyovszkyné\'-ról.hogy a nemseti-ssinpsdról vidéki színpadjaink valamelyikére fog leszállani; Ők jól tudták, ilyen hivatott színésznő művészi becsvágya számára egyedül két lehetőség áll fönn: emelkedés, vsgy pedig--halál húsvétjakor elbocsátotta őt a nemzeti színház ssemélysstéoek korából, vándorbotot fogott kezébe ó elfogadván akobarg-gó-thai ad vari asinházak intendácsának vendégszereplését kérő, vajmi meleghangú meghívását, indult a német halár felé. Perzsel ily útra péns is kellett. Asoa Időkben még nem fizetett a nemseti színház igazgatósága selejtes külföldi színdarabok gyönge, hibákkal telitett fordításáért is 80-100 frtot; zőt még s jókért sem félannyit; tehát • reroa bizony nem gyűjthetett magának néhány ¦sás forintot össze Bulyovssky Lilla: as Ő általa fordított színdarab-kért (mintegy huss francéin s német), dacára, hogy ismét s ismét zsúfolt hás (akkori aainkása inkra illett ezen jelző) előtt adták ásókat, vagy semminemű fordítói tisate\'et-dijat sem kapott, vagy pedig a teljesített munkával szemben alig-alig tekintetbe jŐhetőt. a. szükségek útiköltséget megszerzendő, 1858 tavasa kezdetén ellátogatott tehát ss ülő városába, a színművészeiért mindenkor örömest áldozó „kincséé0 Kolozsvárra. As akkori Erdély fővárosa, azon alkalommal is derekasan kitett magáért ; a nemseti szin hás „döntő köret" által számkivetett művésznőt nemcsak rirágösönnel, tUps viharral és disz-lakomák álul tüntette ki ama vendégszereplései folytán ; h nem oly buzgón látogatott el közönsége s város szülöttének vendégelőadásaira, hogy 6 vendégszereplése álUl „megkereste\' magának a szükségelt költségeket. A ssamospsrti főváros megfelelt jelsójének: kincseiből bőven juttatott cserébe a „város leányáétól kapott műélvezetért. BluyoTssky Lilla Berlinbe utazott és a Spree partjain épült Athénban fejeste be ason rendkívül nehéz munkát, melyre csakis a kitűnők legkiválóbbjai képesek; több eri elsőrangú színésznői működés után másnyelvűssÍnpi>don tenni kísérletet ; még pedig azonnal — Stuart Mária szerepével. A ssínhásak történelmében csupán három ily törekvés sikerének följegyzése olvasható : Bulyovssky Lilla (magyarnémet), Janauschek kisasszony (német-angol; és Modrstcka kisasszony (lengyelangol). Démosz the nesz, as ókor legkitűnőbb, szónoka, nem végzett sokkal nehezebb munkát, mikor selypítéséről szájába vett kavicsok segélyével zsoktatta le merev nyelvét, mint Bulyovszky Lilla, aki a „halmozó" magyar nyelv után a „ragozó" német nyelvet sajátította el szin padi haltnál hat óságképesen. Bulyossky Lilla koburgí vendégszereplése („Maria Sturi — Schiller — .Julia" —Shakespeare — és „Glarchen, — Göthe „Egmont" jáben) a legfénye aebb diadalok láoozolata volt; de Ő még ily kezdet után is visssa akart térni a nemzet-ssinhás kötelékébe. Ajáolkosásá-ra azonban rideg elutasító feleletet kapott A koburgí udvari-színház említett „Maria Sturt* előadása alkalmából irta Bulyovssky Gyula, e mély kedélyű, basáért, nemzetért és szabadságért mindent örömmel föláldozni késs írónk, as előttem fekvő sárgult papírlap verssoraiL Tehát Ráday Gedeon gróf, i ki tel. Tehát a „kis Bulyovssky né" 1869-! jeeen bisonyoa „klikk" uralma alatt nyfi- beo, miután néhei Ridai Gedeon gróf ssinház-iQtendaBs (bísooy tévedheek ! Uláo egyéb hivatalos címe volt) már 1858 ttól, itt hagyva dicsőséget, diadalt, mindenf s s távollétben kerestem gyó gyirt. De nem bírtam ki aokál Visssa kellett térnem ide, hol legalább néha láthatom 1 Néha ugy tetszett, mintha nem volna közönyös irántam, mintha szene biztatólag intene felém a es uj reményt öntött szivembe, most itt a régvárt alkalom, mondja, oh mondja, egyetlen Juliska, mit remélhetek ?1 Gyula térdre borait, megragadta kesét, s esdólegtekintett fel reá. Igy még soha sem látta! Es volt as igazi szerelmi vallomás, és sem as, mit tegnap Lenged)\' kisasszonynak szavalt! „„Keljen fel aram 1 Iparkodni fogok, öonek igazán felelni I Én rokonszenvezem kegyeddel, jobban szeretem látni bárkinél, mert arcza oly igaz, oly hűséges, de hogy szerelem-e es ? — Nem tudom 1 Én nem szerettem még, de ugy hiszem, hogy az az érzelem, mely szivemet melegséggel tölti el ahányszor kegyedet látom, közel áll a szerelem hez, és a jövőben — majd meglátjuk I -- A szerelmes embernek még remény vesztett állapotban is elég egy szalma szál, hát még az ilyen nyilatkozat ?1 Gyula öröm és boldogsággal zsivé ben távozott! Ah, miiyen hévvel játszott! minden szava gyújtott, minden hangja igaz volt 1 A közönség e naptól fogra rajongott érte 1 tenyerén hordta 1 Nem hallották még a szerelmet oly igaz, szívből eredt és szívhez szóló hangokban zengeni a ssinpadonl És Jniiska tudta, hogy as oroszlán-rész az övé! Ó érte nyílnak es ajkak, neki sengeaek szerelmet, aa a ssiaésa gfitt, koburgí ragyogó diadalai dácsára sem szerződtette visssa a nemseti szin-házhoz a „kis Bulyovssky né8-t, akinek nem a költő, de zaját zsive szavait küldi — Ő hozzá, ¦ asért oly gyújtó a hatás! Hát még ba vele játszhatnék 1 — Oh, as a színpad! hát Örökre elzárva legyen előle ? 1 A fenn leirt párbeszéd Óta gyakran telálkosott Gyulával. A mit ő rokon ssanvaek gondolt, as mély vonalommá fejlődött ¦ a pár nagyon boldog lett volna, ha tüsespellosn oherub gyanánt köztük nem áll — aa atya. -Egy napon Gyula igy ssólott; BÉde* Juliskám I elérkezettnek látom as időt, hogy kesét atyjától megkérjem, tebe te m-e a kegyed beleegyezésével ?H Julisks egy pillanatig habozott, azután rátekintett arra a sserelemtelt jó srosu ifjúra, kí boldogságát lette, várta szavától, aztán karjaiba omlott: „Cselekedjék belátás* szerint.* Másnap délelőtt, Gyula, két idősebb collegával, ünnepi díszben, megjelent ss apa előtt. Keserves állapot, mikor aa ember 24 óráig Öesseválogatja a legszebb •savakat, s mikor beszédre kerül a sor — akkor nem tud. Sserencsére a két eollega jól betanulta mondókáját, s nem volt más hátra, csak as apa válasza. Est ason ben nagyon váratlanul érte a dologi fi még mindig gyermeknek gondolta as ő 17 éret piostkéjét s íme most ő adja oda másnak! Igaz, hopy es a rendeltetése, ó is igy jutott feleséjókaz, hanem as égessen — más voltl Remegve a megindulás\'ól, könny szemekkel sldá meg as ifjú párt kikötvén magának, hogy nem fogják egyedül hagy ni l (Vége köreik.) még akkor sem akarta Stuart Mari scerepét átengedni: sót azt köveit* sset-Isgss víssssssersödteiéM folté teléül, hogy 6, a fiatal hősnő, Schiller ason czimü színdarabjában ne ss fi egyéniségének ralÓ skót királynőt, hanem Srssébetet játszssa. Ily képtelenségek is megtörténtek az ország elafi műt stesotene! 1 Bulyovszky Gyula neje fistkérésé-re, hogy nézné meg őt a színpadon koburgí vendégszereplése alkalmával, azt felelte, miszerint nagymérvű izgatottsága miatt 5 arra képtelen és Pesten maradt ; sőt as előttem heverő kis költeményt sem küldötte el as ottani udvar részérói is nagyban ünnepelt nejének: „Nem küldöm el, minek fit becsvágyában gátolni I" — est irta a verssorok alá s egy út tal kérve kérte nejét, hogy semminemű szerződtetést ne írjon alá — német szia-hássat kötve. Bulyovssky Lilla tehát visszatért fővárosunkba. Egész nyáron hiába lecte-várta vissza* a ersód Ütését a aemseü-esjnháshoz, még pedig ugyan ason szegényei fizetés mellett, mely Ivei azelőtt bírt Októberben azután ismét kérve hívták Németországba: a góthsi udvari-ssinház november 8-íkán-Schiller emlékünnepélyt volt tartandó^ E kitüntetést elfogadta s> „kis Bulyovssky né", Maris Stuart Dervient és Davíson társaságában játszotta. A siker nagyaserű, a diadal fényes volt; a ko-burg- góthai ndvari-Bstnhásekon kívül igen számos mást német udvari-színház is kínált neki rendkívül előnyös szerződtetést. Ö újból férjéhes fordult tanácsért. Azon férfiú, aki az 1848-iki mtVosiusi mozgalmak megindításánál oly kiválóan jelentékeny sót döntő szerepet játszott, ekkor nem tett mist, hisz ¦ etnia lett volna szabad egyebet cselekednie! mint el-kflldötte tőle tanácsot kért nejének a most előttem kiterített sárgult lapot és válaszúi l\'csak ennyit toldott ahhoz „Tégy belátásod szerint". Bulyovssky Lilla férje levelevéaek késhezvétele után, mitsem törődve s neki kínált fényes, hiselgfi ssercódtetési-ajánlatokkal, sietett hasa s itthon újra bekopogtatott a nemsetí-aaiahás kapáján. Ily hatalom rejletté • rövidke dalban! — „Neme propheta in sua patria. — as akkor ott zsarnokoskodott „klikk kénytseritette Ráday Gedeon grófot, kire nagyon illet a: „Könnyű Katóttáncs-ba vinni 1* alkalmazása, hogy ismét utasíts* el a magyar ssiapad akkor egyetlent elsőangú „ifjú hősnő-jet Lilla tanát kénytelen volt a Német-orsság legelőkelőbb udvari-színházaitól kínált sser- sfidtetéeeket aláírni ; asatáa három éren át a drezdaiban, tis éren át pedig a müncheniben játszott. 1882-ben a müncheni udvari asín ház újabb tízéves szerződést kinált nekí; de fi ast nem fogadta el: ismét hazajött, hogy nemseti-asinháaunk-nál keressen szerződtetést. Fölléptették agyas- tetszett mindenkinek : mind-asonátUI nem ssersÓdtették. Mialatt München advari-ssinházánálrolt mernéd tetve, ekkori színház-intendánsaink (Festetics LeÓ gróf, Zichy Antal Badnótfáy Sámuel, Orczy Bódog báró) és as intését amaz időbeli kitfinfi dramaturgja Gy day Pál isméiéire bírták ót has;, persze ! akkor ottani ssersfidtetés* kötötte. Mikorra pedig oly áldosat árán tette magát ssabsddá.hogy visszautasított:, a müncbe-l i udvari ssinhás újabb tízéves soenfid-tetósét, akkor nemzeti-«z inba tua k „hatalmasai* nem találtak neki megfelelő szerepkört. Ez eredete aspa szép kölleo"\' .ynak, oka, miért ünnepié egj magyar ssjnaavéssnfi német esi-padra való léptének negyedszázados évfordulóját. Azonban még egy dolog iránt kívánom e •oraim olvoaóít tájékoztatni : mely okból adományoztak néhai Bulyovssky Gyalu ez neje már mostanig is .kutson fitazer forintot hasai jótékony csalókra. Miért? Asért is, mert Bulyovssky Lilának, hogy fi müvéssi hivatását követte, • ok nélkül bezáratván előtte a nemsat.L-asin-hás kapuja, elsőrangú német udvari és városi színpadokon (venÜégesereplóeeí alkalmával ez utóbbiakon is) szerzett a magyar névnek dicsőséget, 1860 nyarán oly szépséges macskazenét adott fővárosunk fiatalságának egy resse,. aminőben csak Prottmsnn Jánost, a méltán gyűlölt pesti rendőrfőnököt, részesítették néhány nappal kesébb. Szegény „kis Bulyovssky né* I Ssegény Lilla ! Nála • néhai férjénél nemessebben még kiaem torolt meg igaaságtal an sértést. A vagyontalan magyar raüvéesnő, aki mindén garasát Né me torsság bea kereste, múltkori, egées csendben megtartott negyedszázados jubileuma alkalmává! igen számos üdvöslést kapott a s ottaniaktól^ többi között a koburg-gói-hai herosegtoi és herőségéétől tárirs-ílag Nizzából); mindesoaéiul mégis csak 250 márkát knld&tt Máaietországba jótékony czéJokr* - ..$s%- honunkban — kváh\| a fővárosba® — ezreket sdocaáayosott hazafias alapítvány ok sL SzépsegM macskazene; Neked tsá-agg, gyermek, tennie, ipsros. HOSZONäAÄMADlK ÄVFOLYAM ALAI KÖZLÖNY tsioáts ¦ iró résibec 1 ekötoleietted, i meg ¦jimoetebbu leégnek azzá. Aki öröklött nagy vagyonból adományoz jótékony caóíra, voltakép csak kötelességet teljesít; (Nobleue \'obiige I) pante! divatot táraadalmonk tiaaíetre-meltóvi fokoata ai illetÓ tettet; mig, aki rajit törekvése, szorgalma, becsületet munkája után keresett kis vagyoniból sdskosik as — — — SZEKRÉNYESSY KÁLMÁN. rí i r o k. — A helybeli göxfurdö f. hó 13-tól minden napon nyitva van. Alkai mank volt megtekinteni,s elismerésünket feje sfik ki \'Bwíhler árnak, a fürdő bérlőjének, ki igasin példás rendet és tisztaságot tart ótt. Egészségi szempontból igen nagyfontosságú nálnok a gőzfürdő, mert vidékünkön tisztességes, élvezhető szabad fürdői helyiség nincsen és igy mindenki erre van átalva. — Arányi Dezsőnek „Festett világ caimü müvéből mai számunk tárcsájában mutatványt hozunk ; melyet t. olvasóink szíves figyelmébe ajánlva, a derék szerzőt és művet ismételten s legmelegebb pártolásra jogosítottnak nyilvánítjuk. — Halálozás. Simon Vincse, a CíOrna-premontreirend prépostja, a Lipót¦ rend-lovagja győri és szombathelyi ssent-ülnök stb., ápril hó 15 én, hosssabb ssen-ezékivédés után mellhártya- ésiüdögyula-dás köveikestében elhuny t. — Az elhunyt ki a negyvenes és ötvenesf években Szombathelyen is lanarkodott, 1813-ban Keszthelyen született, és a rend prépostjává Szenczy Imre után 1860-ban választatott. — A boldogalt, kinek a hasai tanügy emelése körül igen nagy érdemi vannak, a gzdáaettal is előszeretetlel foglalkozott, ói győrvidéki gazdasági egyesület elnöke, és as országot magyar gazdasági egyesület alapító tagja is volt. Benne a basa egy lelkes, minden szépért és jóért hevülő, nemes fiát vesztette el. Nyugodjék békével 1 — Öngyilkosság történt Balaton-Magyaródon f. hó 17 én. U. i. bisonyot Cser Imre, ottani földmives, pár évi barnasága alatt nejét csak asztal mellől ismerte. E körülmény oly szomoritólag hatott telkére, hogy as utóbbi időben hazulról elmenvén, az Ót elfogni akarók elől, erdőkben bujdokolt Itt azután nemsokára kötél által vetett végett életének. A hivatalos vizsgálat megejtetvén, a fentiek valóknak bizonyultak. — Egy katona rémtette. Nápolyban egy katona, Salvatore Mísdei bor-satztó gyilkosságot követett el Trovetí káplár Kalabriából és Zanatell Lombardiából szóváltást kezdtek egymás kost s mindenik a maga hazáját dicsőítette. Mísdei a kalabríaiakat pártolta s közbeszólt Emiatt szóváltás kerekedett, A katonák ezután lefeküdtek. Mikor már csend volt mindenütt, Mísdei felkelt,puskáját és patronokkal telt táskáját msgá hoz vette s esután elkezdett lövöldözni bajtársaira. A katonák ijedten ugrál\'ak fel s menekülni igyekeztek. Mísdei azonban bezárta as ajtót, eloltotta a lámpát s a menekülőkre lőtt Óriási pánik keletkezett. Egy sebesült katona as ablakból leugrott s lábait törte. Misdei ezután őr* mesterét kereste, de es nem találván, káplárját Bencorinit lőtte agyon. Misdei összesen ötvenhétlövést tett, 40-et saját municsiójából, 15-öt pedig a meggyilkolt kápláréból. Végre bi.rom bátor katonának sikerült a dühöngőt lefegyverezni. Misdei egy káplárt ét két közkatonát lőtt agyon, hetet pedig megsebezi tett, kik közül kettő már szintén meghalt, a többiek reménytelen állapotban fekszenek. Misdeít a Oastello deli\' Otoba zárták. A gyilkos semmi bünbánást sem mutat. — A pénz parazitát Dr. ,R«iuich mikrotkopiai vizsgálat alá vette váltó- pénzeken képződi piszkot ét arra a meg-gyósÓdósre jött, hogy a pénz felülete igen kitűnő tanyája a b .kteriák ét már első-díeknek. Ha a pénzről s piszkot levakarjak egy tiszta késsel és est destilált vízbe feloldjak világosan meg különböztethetjük a bakteriakat. Es a felfedését gyógyászati szempontból igen fontot. As évek hosszú torán át forgalomban levő pénzekről a baktériákat ugy paastithst-juk el, ha siókat gyönge kalilaggal kezeljük. Mily nagy veszedelemnek vannak azok kitéve, a kiknek sok az apró pénzük 1 — Tavaszi divat Parisban. A kü- löuczködés s díváiban szüoetel. Már nem látni oly nagy számban, a furcsa öltözékeket, mint a matt télen. Most a fényes tsinü selyem öltözékek jöttek divatba, melyek lángvöröstől kezdve a galamb nyakának, vagy a puncs lángjának színéig játszanak. E szövethez szalmakalapot viselnek, vagy csipkéből főkötócskét. A fókötóoske vagy a kalap tavaszi virágokkal és as erez, a ssem színével össz-beagsó eselagokkel van díszítve, As elegáns párisi hölgy a böjti szónoklatokra külön ruhában jelen meg. Most szürke cheviot-ból készült ruhát viselnek, mely •Ötét selyemmel van díszítve. APELLIS 20-án 1884. minőségű tiszta rizske menyi töt szolgáltat, mely s külföld készítményei vei nem tsak versenyezhet, de ezeket jóval is felülmaija, örömmel oonstatáljak, hogy a fiumei rlzskeményitó páratlan jó minősege által a küli ld készítményeinek hasánkbant tovább terjedését teljesen meggátolá • legmelegebben ajánlhatjuk tehát a tisztelt háziasszonyoknak figyelmébe. Kmpható minden jelentékenyebb helybeli iüiterüzlétben. Beköidetett — Az „Anker* éle;- -ás járadék biztosi tó-társaság e hó 5-éo tartá meg 25-ik évi rendet közgyűlését gróf Zichy Ödön elnökleté alatt. Elnök megnyitó beszédében visszapillantást vet s társalat 25 évi működésére. Vonatkorik ama üdvözlő átiratra, melyek azt osztrák-magyar biztosító intézetek az Ankernek 25. évet jubileuma alealmával elismerésüket fejezlek ki. Eme átiratban fel soroltatnak a nehézségek, melyekkel a társulatnak alapításakor as életbiztosítási eszme meghonosításért küzdeni kellett, s elismerőleg lesz kiemelve, hogy az igazgatóság fáradhatlan szorgalmának és kitartásának érdeme, hogy az életbiztosítás nálunk gyökeret vert a hogy a társulat üdvös működése alatt oly eredményeket ért el, melyek által as Anker méltón a legnagyobb élei biztosítási intésetekhez sorolható. A Bodsrt igazgató által felolvasott jelentésből kilünik, hogy az An> kérnél 25 évi működése alatt 258 millió frtnyi életbiztosítások és 145,000 forint járadék-biztosítások köttettek. Kifizettetett ezen idő alatt 38 egy fél millió frt; a befolyt dij^k 53 egy fél millió forintot tettek. A lefolyt év űzi étered menyére nézve megjegyezzük, miszerint 1883-ban 14889,427 frt erejéig nyújtattak be uj ajánlatok, 23 év óta a legnagyobb eredmény melyet a társulat felmutathat. Halálozások, tőkebistositáaok esedékessége aib. folytán 7.609,163 frt biztosítás szűnt meg, ugy hogy a tiszta szaporodás 4.673.361 frtot tetz.Abiztosítási állomány 1883. végével 74580 szerződésben 133.418,808 frt.biztosított tőket és 42339 fr* évjáradékot tesz. A bevételek általános emelkedést, a kiadások csökkenést mutatnak. A díjbevétel 3.170,053 frt volt, halálesetekért 748,042 frt fizettetett A dijtartalalékok 899,440 frttal emelkedtek s 10,611,252 frt tesznek. — A túlélési csoportok vagyona 19.575,595 frt. A nyereméoyoyel halálesetre biztosítottak az évi dij 25 százalékát kapták osztalékul, ezen osztály nyereség egyenlege 429.225 frt 50 A választmány ajánlata folytán s 322,742 frt üzleti nyereségbői 32.742,/rt uj számlára iratik, 65,000 frt külön tartalékba helyeztetik, miáltal ez 265.000 frtra emelkedik 50,000 frt a tartalék tőke gyarapítására fordittatik, mely ez által 395.475 frtra növekszik. A részvényesek 250 frt osztalékban része sít tétnek. A hazai ipar terén nagyzzerü haladást s előmenetelt jegyeshetünk annyiban hogy a fiumei első magyar rizshan-tolő s rlzskeményitö gyár oly kitűnő Színészet. A pécsi wintari-ilat t hó 13-áo kezdette meg városunkban mükCdéseL Aradi társulata eddigi tanasstalatnnk szerínt nem oiy eres mint múltkori iumttka-dese alkalmira]. Egyik-másik genrére nincs erS. As eltávozottak pétlása éppen nem ütött ki sxertacsésen. A szár ismert erők ezúttal U aratják diadalokat. A mi aa eddigi repextoirt illeti,— a színigazgató ar dicséretért mondassák! — válogatott, valódi mfibecsü darabokat tartalmaott. La reményünk vau, hogy jói«litlnk nem is fog ez attal operettekkel agyonboldogittani. Ot •leadás kösöl csak egy volt operetté. Ea nagyon jól van igy \| Lehet, hogy a közönség egy részére nézve igy nem oly ,,vonzó" & szinhái ; de a műéiv esetet kereső Így élvez valóban. Kivin esi a k vagyunk a kösCnsíg magatartásira. Mert ez ideig divatban volt mondani ( hogy a sok operetté knes a mósesv állásnak Ízlése ad termékeny talajt. -?i ideig pedig lat tapasstaljok, hogy épen a mózcsralasoak képesik a színházi közönség legnagyobb részét; ¦ holott as operetté nem járja. Majd asgliasok! A hét folytán elSa dtik a „C s 6 k o n szenett vElegény", aa „Igmándl kis-pip\'i a „Csók, „II. Bák óczy Fereocs fogsága-, a „Kornerilj harangok" cimQ darabokat. Esek kflsül a legutolsó volt csak operetté. A színész ak közül ítép tehetséget tai mi toltak : HaJmy Etel, Aradi Emília, Somogy iné, L-itzenmayer Poldi, a kedves Arányúé, Somogyi, Arányi, Dalnoki, Berenyi, Ferencai, Kápolnai, Gyöngyi. Gyöngyit illetőleg, — addig Ís, mig terünk a részletes bírálatot megengedi — megjegyező, hogy tehetseget el áruló játékában a túlzástól óva kodjék! Törekedjék a konyád játék mellet •gyzaeiö természetességre, ¦ n- áldozás fel a m6.részi szépet tapsokért. A budapesti értéktőzsde hetije-ientéss. Brandl Arnold bankhazától Budapesten. — 1884. ipr. 17-én. A tSzsde helyzete néhány nap Óta teljesen változott éi ha kérdezzük mely körülmény idézte elS esen változást, akkor feleletül kapjuk : a török dohinyflxlet Hiába minden okoskodás, as üxérkedés minden tapasztalt csalódásnak daczára nem tanait még semmit és megint ezek engedi magit eezkösfil basanáltatni, ámbár majdnem bizonyos, hogy adott alkatommal el fog dobatni mint a kipréselt oxitrom éi hogy jó drágán fog lakolni. Amint előre láttak a török dohány részvények forgalomba hoaatala állal az árfolyamok javultak ugyan, de a reikcsió sem késett sokiig. Ositrát hitelréssrények lassan emelkedve múlt heti ZrfolyamnkbÓl 319,70 írttól járattak 324.60 írtig, de alig érték el a magasságot a contremin* már ostromolt és sikereit is neki a vezénylő játekpapirnak árfolyama; 319.50 frtra leszállítani. Igaz nem sokáig maradtak a hitelrészre nyék ennél az árfolyamnál, de tény az, hogy a forgalom minden biatonságát elveszítette. Az osztrák hitelintéjtet, egyesülve as Ottoman bankkal L¦ a berlini BlechrCder hassal átvettek 200,000 drb részvényt, ai altalak alapított török dohány egyedárnsigi társaságtól. Ezen részvények 500 frkról—L00 arany frtról szilának 5C befizetéssel és mintán 149\'/« írtért adattak át a forgalomnak, 100 frt. arany befizetett tőke pedig körülbelül 121, — írtnak felelne meg, kibocsátásnál SS frt. ágiéval jöttek forgalomba. A eonsortium tehát ezen egy üzletnél ha as összes részvényeket ily árfolyamnál értékesítené többet 5 millió fitnil nyerne és ha dsezára annak a hitel részvényei: nem Igen tudnak emelkedni, ezt részben annak kell talaj doni tani, hogy a tőzsde nem viseltetik nagy bizalommal ezen aj papírhoz, misrészt pedig ason körülménynek, hogy ezen részrénysk megjelenése előtt "¦ár alakult egy baitse-párt, mely feladatának tűzte ki ezen nj értékpapír árfolyamát valódi értékére leszállítani. Nagyon elterjedve van ason nézet, hogy ezen legnagyobb réssvény nem soká marad e magas árfolyamnál, mert a török birodalomba 90 millió frtot befektetni, (Mit.) biztos befek a lajpltta/totit 1858 WALSER FERENCZ első magyar gép- és tüioltöszerekgyara. harang Ajánlja\' gyártmányát, mint magyar különlegességet kutakban es mindennemű szivaty-tynkban, elvállal teljes vízvezetékek berendezését, varosok, földbirtokosok, ipartelepek, srmentesitő tarsalatok es magánzók részéről modern technikai és érczöntódéje BUDAPESTEK, BottenbUier-uteza 66. alapon és kedvező fel-» tételek mellett ajánlkozik kőz- ós maganfürdök felszerelésere, szagmen- tes ttrssekek feiájrí-tására és minden viz-müvi munkalat gyors és pontos kivitelére képes árlapok és részletes költségtervezetek kívánatra díjmentesen küldetnek. 2023 19-80 Egyetlen belföldi ssivattyu-gyar telisnek éppenséggel nem nevezhető\', emlékezetbe hozzák — éi jogosan, hogy a török birodalom bomlásban van, hogy egyik tartományát a misik után veszíti, emlékezetbe hozzák a keletmmeliai bonyodalmakat — melyek ngylátszlk Orozsortságnak köszönhetők, — továbbá a porta folytonos pénzzavarait ii mindezen körülményekre ntalra állítják, hogy ezen társaságnak vannak ugyan kilátásai, hogy sokat fog nyerni, de másiéist majdnem blatosan mondható az is, hogy előbb-utóbb a részvényesek pénzüket vesaftenj fogják. A hír, hogy orossorstig a német császári kormány segítségével egy nagy kClcsőo felvétele iránt Kérődött a Bleiehrfider bással csakugyan valónak bizonyult. E kölcsön 150 millió frt — kiboctitis e hó regével várható.— A tőzsde hangulata nagyon íngadosó, ax árfolyamok nagy változásoknak vannak es leimnek is alávetve, a nagy forgalom pedig csak hitelrészre nyékre, török dohány részvényekre és 4 szásalék magyar arany járadékra szorult. Néaeteink szerint speculatiók i la Ba-isse kedvezS kilátással bírnak. Árfolyam-tabella, itt áp r. irf. ssr. Wi i?-ei. 6\'7o mflgy* arany járad. 121 121,90 4» . 91175 9180 5 „ , papír . 88:50 88 50 Magyar dij sorsjegyek 117 — 116 50 l0/g-ol tiszavölgyi 11525 115 75 Hagy. földteherm. kötv. 101 — 101 25 4°/0 oaat. arany járadék 10130 101 30 & . , papír , Osztrák bitelréezyéoyek 95\'25 95 25 3i9 70 321 80 Magy. hitelréezvények 319 — 320 50 . leezám, bank . 87 86 75 Bpeeti baakegy. reazv. 105 50 105 EUí magy biat. . 3150 313C - Fonciere pas\'.i bis. . 81 — 81 _ Pannónia ríaasbís. . 975 — 965 _ Elaőbpflatígoam, . 1260 1230 — Erzsébet gözmal. . 248 239 - Pannónia B . 1170 — 1180 _ Viktória , , 432 — 432 _ Déli raaat . 142 l>fl 143 50 uiitr. magy. vaaut . 317 — 317 50 Pesti közúti vaap. . 578 — 578 50 n hazai tak. p. „ 5000 — 5000 i- Qaoz.fsle „ . 940 — 930 Draacbe-féU „ Vi 75 174 3ehlick-fé!a „ 294 - 281 - Vasúti menetrend. Érkezik. Reggel. Indul. B. Uinely Bada Piarne iPrazernor bopron IPraperaor Barel Bada P. r. P.t. Gj-.v 8j T. t. P.T. V. P.t. 4 41 5 iti «1> Bada V. . B. üjhely P. t Bada Qy., Pragerhof P. t. Barca P. t. Pragerhof 18 I Barca Bada lljh.lj Bada Délben. 13116 III Bada P. v 1 15 II Pragerhof P. t. 1411 Sopron V. t l\|5» Hl Barel V. t Éjjel. 10 10 11 11 IÚ.IP. 4:48! m m sí ^ S45 255 51 i Pragerhof Qy. 10 28 i Piume Gr.. 11 SS 1 Bnda P. t. 11 19 s B. üjhely P. t Íz legjobb asztali- és üdítő ital, kitüno hatásúnak bizonyult köhögésre!, gégebajoknál, gyomor- és hólyaghu-rutnál. MattOIli fieiirik, íarlsbarj és Budapest Lapr<er és kiavdó: SZÁLAT SASDOB. Felelés szerkesatö : TASS ÁLMOS. Laptulajaonos : WAJDITS JÓZSEF. 5545 szita tk. 1883. Arrflrésl WMyi UrmL\' A esáktornysi kir. járásbiróság mint tlkönyví hatóság réezárél ezennel kfishirré tétetik, miként özvegy Poegár Ivánná, Márüaosovecsi lakos végrebajta-lóoak Beborsik Mihály Verbovicsai II. hegykerületi lakos végrehajtáztszenvedö elleni 300 frt s járulékai iránti végrehajtási ügyében a nagy-kanizsai kir. torvény ezekhez tartozó csáktornyai kir. járásbiróság területén fekvő II hegy ke-\'rületi 305 zzámn tjkben f 1 sor, 689 h. rj szám alatti végrehajtást szenvedett nevén álló s össszesen 973 frt bebecsült ingatlanok, tartozékai as 1884 évi június hó 9 napján d. e. 10 órakor a II dik hegy kerületi kösse? hasánál tartandó nyilvános birói árverésen a kikiáltási áron alul is eladatni fognak. — As árverezni kívánók tartósnak az ingatlanok kikiáltási árának 10% vgy az 1881 évi LX. t. cs. 42 §-ában eléírt óvadékképes papírban a kiküldött kezéhez letenni, a többi fettételek a\' II hegyker&teti község elöljáróságánál és alnhirt ; telekkönyvi hatóságánál a hivatalos órák tartalma alatt betekinthetik. — A kir. telekkönyvi hatóság. Csáktornyán 1883 évi deozember hó 11 napján. Alulírott mérnök által ssük-ségeltetó felmérések és hozzávaló hiteles térképes birtokkönyvet, továbbá a m. kir. min is toriamnak rendelete folytán as ujabbi erdó beosztása és hozzá hiteles térrajzot, — nemkülönben ason földbirtokos, kinek térképe nincsen és njbóli hiteles térképet kíván — a lehető legrövidebb idő alatt és igen mérsékelt dij melleit eszközöltetik. Vértes? Miklós, oki. mérnök. Nsgy-Kazlzsás, Zriiyi-zteza 520. sz. barátok mellett. Orvosi vélemény az Ánatherin szájvíz jeiessóge felett miden száj- és fogbetegségeknél. Alulirt nyilatkozom, hogy én POPP J. G. cs. kir. udv. fogorvos ANATHERJN s: áj vizét már több év óta gőrvélyes csúzos szájbajoknáJ. kóros foghusoknál, ugy szintéa fog-fájdalmaknál használtam és jelenleg is, minden ily alkalommal rendelmé-nyezem, mennyiben ennek hathatós gyógyerejéról gyakori gyakorlati észleleteim után többszörösen meggyőződtem. Nagy-Miklós. 1077 3—3 Dr. FETTER J. m. k. Kapható: X.-Knni&sin: Király F. Belos Jázi. fyógysz.\' Priger B. gyógy. Kesselbofer József Bosenberg F. Rotenfeld A. A-LendTÍn Kíu B. gyégyis. Marczaliban : Kiss István gyógy. Hornssornbatban: Banócsy A. gy. Kesatbelyen Brann P. gydgyss. Z -Bgerzzegen: HoIIÓsy gy. Karidon : Sochlits I. gyégyss. Tapolcáin: Glaser J. gyógyss. SOmeghen: Stamborzzky L. gy. Perlakon: Sipos K. öcr. gyógyas. Nagy-Atid: Pfisterer K. gyógysz. Nagy-Bajomban: 2"\'iCzky M. gydgyaz- Csnrgón: Placbner F. gydgyx. Csáktornyán: Göncs L. gy. Nemes-Vidon: Kiss I. gyógy. Kapósra, rott Angusztic L. gyógy. Babócfaay K. gyégyn. Ssigetvárott : Salamon I. gyógysserésznél. BÖMER-BAD (a steíeri Gastein.) A MMll ieLDytíd5a t í gjRS 1-én, A déli vaspályán (a gyorsvonattal Becstől 8 és fél, Trieszttől 6 óra,) igen erős akratbűterek 30—31°-ig naponkint 20,000 heot. -izmennyiség, különös hatással koeivény, esdsz, ídegeoszenvedés, szél-aidés. gyöngeeeg. női betötrsete--: cLritiaztulások, megvénült essudok -. i^ayfilit hiiaiLtk, csont ás izbeteg6eg-se.net, stb. Nagy vistár, izzadó szobák, elegáns kiállított aj kiiiaa tn&r.vánj és kádfürdők, kényelmes lakások, május és szeptember hóban ys-dAsal. olcsóbb, a ieglálogz-tottab havasi tartomány, uj árnyókdús sétaterek, ojbstnsss. énüit magas ivóvizforrás résetek. — Fürdflorvos: Dr. Mayrhofer H., nsúorvoa Bécsből. (Lakása ápril hó végóig Bécs, I. Krugerstrasee 13,) Kimente elóiratok. árjegyzékek ingyen és bérmentTe küldetnek s Römer-bad, Alsó-Steier. HÜSZONHABMÁDIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY APBILIS 20 ín 1884. HI R D E T E SE Ahol a jutás oly rohamos és általános. - mint volt a lengyel tartományokban, mig az uralkodó elem el nem sülyedt s aminő jelenleg Magyarországon: ott az a fődolog, hogy az anyagi megsemmisülés örvényébe halló egyének, — utóvégre is ez maga a nemzet, — alá felfogó lepedőket feszittUnk ki. Ilyen felfogó lepedőket képeznek a különböző UJ hivatalok stb aminőket azonban az állam nem képes nagy készletben tartani. De fölös mennyiségben nyújt ilyeneket a -Nemzetközi Hirdető" miudazoknak, akik elégtelen vagy épen semmi jövedelemmel 8\' m birnak. / A tisztességes mellékkereset nincs még a legelőkelőbb, de keresni akaró vagy zavarba jutott állami avagy anthonom tisztviselőknek sem megtiltva. Mindazok, akik nekünk megrendelést szereznek (csakis eredeti árak szerint!) az általunk hirdetett vagy bármiféle áruczíkkre, munkára stb anélküli hogy a megrendelő az egyenes megrendelés esetén olcsóbban tudná azt kapni, — tisztességes jutalomban részesül. Mig a férj hivatalban van, kiküldetéssel jár, műhelyben dolgozik, üzlete után jár el, a mezőn felügyel stb, addig az okos nő kis gyűjteményt tarthat egyikmásik több czikkeinkből (arra pedig, ami nála nincs, megrendelést fogadhat el egy krajczár előleg nélkül!) m nemcsak toilettjét, házi szükségletét szerzi be, hanem az oly könnyen támadó adósságokat is kifizetheti, sőt a „takarékpénztárba" is tehet valamit. És- e mellett fontos honleányi kötelességet is rót le, mivel az ilyen pénzek hazánkban maradnak. A helybén levő iparosokat nem kell károsítani, s csak azt méltóztassék Budapestről hozatni, ami helyben nem kapható. Különösen alkalmasak ily hir gyűjteményre a gyógykülönlegességek, pipereszerek és háztartási czikkek egy szekrény fiókjában mind megférnek s az, ki magának ezt berendezi, kettős hasznot nyer: tőlünk az ismételadási százalékot s vevőitől aízon ártöbbletet, amennyit méltányosan megkívánhat p. o. mi a szemvizet (ár 90 kri) ismeteladásra adjnk 70 krért; de ha valaki külön direkte rendeli meg, fizet: 90 kr. árt, 25 kr. portót, 6 krt szállítólevélért, 5 krt csomagolásért, összesen 1 frt 26 krt: És még várnia kell. Örömest ad 1 frt 10 krt. ha rögtön kapja. A mi uőcskénk tehát, aki különben huma-nitásvköíelességét is teljesített és hálára számithat — egyetlen piczi üvegcsénél — 40 krt nyer! Némely czikknél egyszerre is 30—40 frtot lehet érdemelni! Anyák iparkodjatok. 2060 6-48 OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO I SÁRKÁNY BIZOMÁNYI BÚTOR-CSARNOK A5 (Honi gyártmány) BUDAPESTEN. ftízellatér 3. sz. L emelet, a Deái-FereBcz-ntcza sarkán . " mi: . a magas uraságoknak óa űagyéidomü k3zöu»>étr.nr-Ic cSM.rnoká~ bao elsőrendű hazai asztalos és kárpitos mesterek bÖzremákÖdé-seikkelnagyszerű yálasztékban elhelyezett elegáns sálon-, ebédlő , háló és fogadó termek bútorait; úgyszintén polgári kihaias fásokra kéaaitett egyez ezü, de szolid asztalos es kárpitos bátorokat. — Nagy készlet legújabb divau iclésteljesen kiállított szalon- garnltnrákból atlasz, selyem, bársony, buretf, crepp, szatin és JUtteSZÖTétekből rendkívüli olcsó ár mellett. Képes árjegyzékek ingyen és bérmentve küldetneK. Vidéki megrendelések 10°/0 előleg beküldése mellett teljesit-tetoek. Csomagolásért 4%. 80OOOOOOOOOOOOOOO oooooooooc lllllllllllllllllltttílllllllllllllttTt Savanyú-Kát STEFANIA Főraktár: Nagy-K.ni.UQ : Weiss fivéreknél Kapható : minden sványviz kereskedésben, ebédlőkben stb. 2088 3 — 25. an Bterencsénk a n, é. közönség tudomásár. jutt.tDi, <^^^^^-^-^^# Teljes " aogr aa.dd.ga <§¦ Teljes w I TieiUiUt BOSENBERQ FERENCZ % riCIttliL $ 4&%&&fr&L%, czéfle alatt fenáliott fűszer-, csemege-, festék-, diszmü-, porczellan- tükör- és üvegáru üzletet megvásároltok, mely utóbbi négy szakmából bevásárlási árakon álul Végetadást rendezünk. Búsan felszerelt raktárunkból különösen az alább felsorolt csikkeket vagyunk bátrak a n. é. közönség becses figyelmébe ajánlani: V Porczellan legfinomabb karl.badi evö-, íbea-, Legfinomabb bérnemüek szivar és pénztárosak, fényképalbumok, kantárak nyergek 8 késitáskák Bib. Lámpák valódi Dlttm&r-félék nagy kÓBzlete a Balon, ebédifi függő lámpáknak éa mindennemű asc-tali lámpáknak, arany és fakeretü fali tükrök minden nagyságban. DohányeszkSzök valódi Scbilling-féU legfinomabb tajték e borofltyánkőnemüek, valódi eeimeosi a törökpipák, török és bádeni ssárakkal. kávé-, mocce- éa moadó késaietek; viz-, bor-, sör-, likőr- éa panacb üvegkésBletek. íróeszközök papír éa spanyol visaafc. Yalódl franczia és spanyol likőr és pezsgő, valamint a legjobb hírnévnek örvendő kii! éa belföldi borok. Dusán felaserelt porczellín- és üvegraktárunk vendéglők óp oly jutányos,mint díszes berendezésére kiválóan alkalmas-. \' . Fűszer, csemege és festék félékből a raktárt, miután csakis I-8ó rangú forrásokkal vagyunk összeköttetésben^ a legjobb minőségből tíegésritettük; minek folytul a u. é. közönségnek ezúttal ritka\' alkalma nyílik, hogy bármely irányú szükségleteit ép oly jutányos áron, mind pedig lefino-mabb minőségben kielégíthesse, miért is raktárűnKat a n. é. közönség\'legmelegebb pártfogasába ajánljuk.____\\ Mély tisztelettel eaelőtt ROSENBERG FERENCZ. CsaBattor Talöil ha minden dobozon a rjyárjeg7: a sas és Höíi sokseoro- sitott cség nyomata látható Ezen porok, \'ártó,, gyóa-yQ-itáia makacs gyomor- és altsttbajok, gyomorgBrct éa alnyáJkásodis. .^iimorégés, rögsctt (tagolás, i raajbaj vértota\'ás, aranyér és a legkQ-lünfelébb Bál l. -jsegek ellen 30 év óta folytonosan növekedő elismerésben részesíti. Egy eredeti doboz használati utasítással : frt. Hamisítványok törvényesen üldöztetitek, holl seidlitz-por K&szTLDT\| cíüx, miudenne^ifi halogatás és . bénulás. föl- és fogfájás sikérei gyógyi-taaáioi badirzai- ésre; borogatásnak mindennemfl sérülések, és sebek, gyuladások és daganatok elbn. Bensőién vízzel keverve, hirtelen betegedéi hányás és koi ika ellen. Egy üveg pontos utasiti:;! 80 kr. I randa borszesz és só. Moll A Valódi, Moll védjegyével éa névaláírásával. gyógyszerész, császár királyi udv. szállító. Bécs, Tuchlauhn. Raktárak: Nagy-Kaolz la: Bolu. Joatef gyógyszerész. Ho«enWd Ad-Fesaelhofer Józief. Barcs: Dorner S. Csáktornya: Gaue» U gjagy. Kapaavárett : Bo-ovitz A3. Keszthely : Wunsch F. Körmend : Báti Jáno.. Marozall : liztl F.rd Szigetvár: 8zalay Józasí. Zala-EoersZBfl: Hollóly J. E. gyógyazerész. isztragon Mustár szab. csomagolás Schmid Viktor ós fiai becsi különlegességi üzlete, belföldi hitelesítéssel valódi mi. nöaágbeo a gyiri vódjegygyel ellátva 7, V, és 7, kilós üvegekben kaphatók minden fűszer "l különlegességi üzletekben, 718 82-26 S Kitűnő minőségű \|j UJ ZSOgerik, Bnchta (Bösendorfer tanítványa) cs. kir. udvari szállító és Schweiber zongoragyáriból kaphatók NAGYKANIZSÁN Rotenberg Adtainál, (Tóth Lajos ügyvéd nr házában.) Ugyanott egy átjátszott, régi, de nagyon jó ZOttgora, (gyermekeknek tanulásra nagyon alkalmas) 60 írtért kapható. mt s-s széchenyi forrás Ilegdúsabb tar-taiaia Naír&E, LHUh aava-nyavlze. 6tezer8sen vegy elemezve. tíz. - Orvosi teöBtélyettöl ajaiüva. Tartalma: Széckenri forrás Mani ¦ Mori ! Moki 1 GieasbibJi 1 1 97-854 53-634 48-8S8 i 48-094 j 43-793 Petiiét Kaktárak Nagy-Kanizsan: Fesselhofer József, Strom es Klein es Berdln Marton. WajáiÉ Józtef kanyvnyomdájiból Nagy-Kjsjüilia. NAfiYlLrYiyiZ8A;\' 1884. április 24-én. egész érre...... 8 frt fél érre ..... ¦ aeijed érre....... 3 * Bfflf szám 10 kr. HIRDETÉSEK s" hasábos petitsorban 7, másodsxoi 6 • zsiadsz további sorért 5 kr. jrnLTT Srbek soronként 10 krért tétetnek lel Kincstári illeték minden egyes hirdetésért 30 kr. fizetendő. Huszonharmadik éyiolyant A lap tsenemi részét illető közlemények a szerkesztőhöz, anyagi részét illető közleményei peöifc, kiadóhoz bérmentre intézendök: NAOY-K Ali IJ!8 A Wlassloshaz. BérmenUtlen levelek csak ismén munkatársaitól fogadtatnak al. Kéziratok rlsua nem küldetnek A nagy-kanizsai .Kerakedelmi Iparbsnk, .nagy-k&nizsai fmk. taxoltó-egyiet\', a ,zalamegyei általinoe Unitótestfllet, a „n4gy-k«iizsai tósdedneveló egyesttlet", a .nagy-kanizsai tissti önsegélyző szövetkezet\'.a .soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai külválasztminy* hivatalos lapja. II e t e n k I n t kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. Uj elvek, uj erkölcsök. Az erkőicsfogalmak tágulnak, mert az élet igen küzdésteljes már. Az élet ugy a mint az avult társadalmi fogalmak kivannai, nem egyéb örökös szenvedéseknél önmeg-tagadások természetellenes lánczola-tánál. Minél nehezebben szerezhetek meg a természetszerűleg szükséges élvezetek és élésmódok, annálkevésbé érdemes élni is e földön. Ezen alapból jönnek azon megdöbbentő következtetések, miként ugy mint egész osztályok őrülthatáros szenvedélylyel rajonganak. A bölcsész szépen kikerekíti ebből nj világ elméletét. Az élettanbuvár felállítja az nj élettanokat, a művész alakításaival ez uj irányt fejleszti. De hát mi az az uj irány? Mik ezen uj tanok ? — Nem puszta frázisok — nem egyszerű agyrémek, hanem a legkomolyabb kísérletek az emberi lét javítására 1 Hatalmas szép a czél, de vészthozók — az irányok az eszközök, mikkel a gyakorlati életben e czél felé törekednek annyi milliók. i Meredélyen állunk ? Iszonyú lejtón rohanunk lefelé ? A mély örvényből már jobbrói-balróí f Csapkodnak az egész társadalmi épületet megemésztéssel fenyegető lángok. A bárgyú paraszttól fel a lángészig — az iskolás gyermektói az aggkorig milliárd ember agyveleje lázas hévvel szívja be az uj eszméket és ülteti és a gyakorlati életben irtózatos tévedésekkel. Mint mérges gombák -- a nyirkos földből, mint égető szikrák az alvilági tüzból, — ugy pattognak ki a közélet iszapjából a boszantó életelvek, melyek egész társadalmakat bomlasztanak, családi életet pusztítnak. Hová jutottunk már is ? 1 íme az egyenlőség fényes jelszava csak takarója a legrutabb önzésnek : .senkinek ne legyen sok, senkinek kevés, — osztozzunk 1" A eaabads&g magasztos eszméje maholnap nem lesz egyéb értelmű, minthogy emancipálni kell az embert minden társadalmi féktől: ,ugy élek a mint nekem épen a legjobban esik, leszámolni valóm csak egyesekkel van, az u. n. .társadalom* nem létezik, csak .társaság.\' A testvériségnek krisztusi fogalma a őrjöngök szerint nem más, mint eltörölni minden nemzetiséget és hazafiságot: .ember vagy te is, én is, csak bőrűnk és felfogási képességűnk más.* Az erény csak viszonylagos fogalom, mert az egyéni természetes jogosultság határain belül minden cselekmény erényes. Ledérség nincs, csak természetesség vagy természetellenesség stb. Na már most mi következik lépten-nyomon az e fajta kóros mértetekből a közéletben ? ! Az a mit naponta látunk, ha látni akarunk. A szeretet — barátság — erény minden, még maga a hit is csak elvont fogalmak, melyekért lelkesülni csak akkor érdemes, ha ez hasznot hajt, így születnek e jóhiszemű csalók és a becsületes gazemberek is, mert ha czélul egy különben bűnös vagy vétkes cselekmény az nj elvek alapján tűzetik ki, akkor az nem bűn, nem vétek. így lesz a lányi erény, az asszonyi hűség, még az elcsúszás után is tiszta, ha ennek meghatározásánál az állati természet jogosultságát föléje helyezzük a lelki állapotoknak. így lesz mindig Kevesebb házasság és több időleges együttélés. így szaporodnak a lelenczházak és fegyházak lakói, vagy bomlik fel végül minden társadalmi rend. — Létjoga mindenkinek van, de a társadalmon kívül senkinek; sajátos felfogással és önélet rendelkezési joggal bírhat mindenki, de csak azon mértékig, a meddig az ebből folyó cselekvései egy más egyénnpk hasonló jogát meg nem semmisítik. Ember egymagába társak nélkül nem élhet, társaságban pedig csak a kölcsönös jogok respektálásával. A társadalmi baj tehát nagy, védekezni kell. Hol ? ki és mi ellen ? Mindenütt mindenki ellen! Ugy\' hogy a fennen hirdetett kórtanokat ne szívjuk magunkba és ne plántáljuk bele környezőinkbe. Nem szükséges tűzzel, vassal pusztítani a közéletben azon egyéneket, kik ily isten-, ember- és társa dalmi rendtagadó elvek folytán bujtogatnak és gonoszul cselekesznek. Ezeket összemorzsolja maga az élet, mihelyt egészségesebb vér fog lüktetni az agyakban. De igen is kell minden módon gyógyítani az ily beteg agyakat. A megszáradt kemény agyagot is meg lehet puhítani, a legerősebb erkölcsöt is meg lehet ingatni — módjával. Ez a .módjával\' az, mire az életben a legnagyobb súlyt fektetik az uj ámító tanok hirdetői, mi is erre fektessük a tósulyt. Nézzük meg jól a könyvet, mit gyermekeink kezébe adunk és figyeljük meg erősen az egyént, kivel bárminő egyességre lépünk. —t. —a. őszinte megintés 1 A mnlt napok egyikén a bécsi rendőrség egy rentinirozott csalót tartóztatott le s minthogy a legvakmerőbb csalás a rögtön megejtett házmotozásnál kétségen kívül helyeztetett, a jeles firmát rögtön átszolgáltatta a bécsi országos bflnfenyitő törvényszéknek. A dolog magában vévé nem senzátiós esemény, mindennapi történet a nagyvárosi életben, a lapok törvényszéki csarnoka naponta hoz ilyen és ehhez hasonló híreket aki a fővárosi életet már minden részletében megismerte, a lehető legnagyobb flegmával adja vissza az illető lapot a főpinczérnek, fenn sem akad rajt. És ha a jelen eset mégis arra késztet, hogy tollat vegyek a kezembe, teszem ezt azért, hogy a már sokak által közzé bocsájtott órást e lapok hasábjain én is hangsúlyozzam és csekély erőmhőz képest én is küzdjek a hazánkban oly tul-kapott előítéleten alapuló könnyen hivőség ellen. Az illető csaló neve: Esi-binovicz, kia legraSinirozot-labb módon törekedett áldozatait hahójába csalni és a nagymérvű csalás sikerűit is neki, csakhogy az a le nagyobb baj, hogy — miként ez a vizsgálatnál ki is derűit — a megcsaltak és kőnnyenhivők túlnyomó száma —: magyar! Saját neve alatt, ugy állnevek alatt is hirdette különböző lapokban .gyönyörű" brittania chína-ezűst készleteit, .hamisítatlan* és mesés hatású, nevetséges olcsó pipereszereit és a mi jő magyarjaink csakugyan szentírásnak vették a szédelgő német szavait, a tárgyakat utánvéttel megrendelték, vagy előre beküldték a pénzt, s lépre kerültek; mert a várva várt mesés olcsó .gyönyörű\' tárgyak helyett „ezüstözött" bádog esz-aözőket kaptak és itt is hiányos volt a garnitúra; — a pipere és illatszerek helyett egy értéktelen ocsmány keverék került a megrendelőhöz, aki azután szidta a h . .. . t németet, aki őt megcsalta. Pedig hát manapság minden lépés arra tanit bennünket, hogy óvatosak legyünk és a tapasztalat szerint minden óvatosság mellett nem képes az ember elég óvatos lenni; Jó magyarjaink pedig azt hiszik i ha ók becsületesek, mások is azok megveszik a macskát a zsákban. — Persze a mesés Ígéretnek, melyek az egyes lapokban napvilágot látnak, épugy hisznek, mint egy képviselőjelölt igérő szavainak, azzal a különbséggel, hogy mig ez a legtöbb esetbon maga sem hisz szavaiban, addig a megrendelő a lehető legnagyobb könnyelműséggel szórja pénzét a német fejéhez, elcsábíttatja magát egy ékes szavakba bujtatott hirdetmény által, vérmes reményeket köt a megrendelt tárgyakhoz, csakugyan elhiszi, hogy azért a kevés pénzért megveszi a Dárius kincsét és csak akkor gondolkozik meggondolatlan lépése felett, midőn belátja megcsa-lattatását, midőn a német elégedetlen nevet a markába. Pedig jól tudhatja azt mindenki, hogy manapság ingyen mitsem adnak ; az olcsó hasnak pedig a leve big 1 De már a neve is, hogy .Bécsből való", .bécsi munka, .külföldi tárgy\' kizárja mindazt ami nem szent — profán. S különösen hölgyeinknél és a papucskormány alatt nyögő ,férfiaink"-nál tapasztaltam leginkább a hajlamot a bécsi rendeléshez és ezt annál is inkább csudáltam, mért ama hölgyekről, kik minden alkalommal bebizonyítják, hogy ők bonleányok, sohasem mertem volna feltételezni a bécsi szédelgés gyámolí-tását — Bocsánat! A vád, amelyet kimondtam, csupán a bécsi szédelgőket illeti és ezzel nem akartam mondani, mintha Bécsben szoli d firma nem létezne. De ha létezik is, ki szorult nálunk Bécsre ? Tessék kérem csak egyetlenegy czikket is megnevezni, amelyet Bécsben meglehet kapni, hogy ezt — ha Magyarország kisebb városaiban neinis, de — Budapesten ne lehetne talán még olcsóbban és jobban megszerezni? TARCZA. A rón kastély. Vén kastély ?11, oly néma elhagyott -Tán homloka baráxdás: megrepedt S kúxxő folyondár najt nevel neki Vénségre sxép remény-sara fürtöket. Remél is még, de immár hasztalan: BedSlt tetők, sok pnssta, bás terem — Patkját a dadva, lapo felveri 8 panaszt nyiló hitvány kérőt terem. Még latsaik itt-ott kárpitok nyoma; Avult dicsőség fényes rongya1, Ax utolsó lakoma-véget ért Egy Upéi b rá halál kutyája nyí\'. Még cseng a billikom: vidám jelen, Mögötte mar setét jövő Tigyorg; Mámorban dőzsölt éjszakák után Ex issza as ntolsó cseppnyi bort. Déli verÓfény — és egyszerre éj, Nem jQtt halvány alkony reá elébb, Nem engedett előbb megsaoknia Vakká teví ax Éji zord setét. Nem látja most, mint posztol, mint vetz e-\', Hogy hámlik róla 1« a vakolat; Ha csengéstől hangxik kongó terem: F&Ihox csapott tört billikom darab .... HP! hárfa sengett caánexog ax egér S ¦ boai? ¦ szél ajtókon ablakon -Ki tudja, hol porlad, hol kisért Szép volt vagy rát lakáj i egykoron ? Talán Ssép voH, szemében menny lakott: Sxelid virág; bájos karcsú alak? Talán rút volt, ván ránesos arczn sxőrny . . , Ha t adnának beszélni e falak . . . ? L(7 emberöltő ¦xillott rajt* át Hinta itt áU néma ridegen ; Remegve futja kornyékét a aép, Sápadva hagyja ott az iden;a. Ha még egy öltS, romba dönti majd És fórba sxáll e gyermek nemzedék, Feledik-e, hogy Itt hajdan mi volt? Vagy mondnak-e majd róla bás regét . . , ? BXTKY LAJOS. Egy színésznő élete. Irta: Arányi De8ö. (Folyt, éa vége.) IL JulUka így okoskodott: „Minden menyasszonynak vaunak vágyai, csak neki ne lehetne ?\' Istenem, hát vétkes aék e Ő jegyese iránt, ha egyezer fellépne, ha egvflter csillapíthatná azt as örült vágyat, mely a színpadot Játtatja vele egyedüli boldogsága gyanánt ? Hisz asért sseretheü Gyuláját, sőt ha kérését teljesiti, százszorta jobban I .Engedd meg nekem édes Gyulám, hogy én csak egyszer fellépjek, csak egyszer akarok veled játszani, aztán soha többé, ha nem akarod I* Gyulának ellenvetéseit a szerelem hatalma csakhamar le tudta győzni, s így tőrtént, hogy a legközelebbi színlap nagy betűkkel hirdeté „Hamvas JaEia k. a. legközelebbi felléptét.-1 Es a hír valóságos forradalmat idézett elő. Tudták, hogy ai igazgatónak van egy bájos szép leánya, kit féltékenyen őrzött a világ szemeitől, tudták, hogy « leány csak most pár hete elje gyes te tett a sxinház első szerelmesére], s most ast a leányt kit eddig csak a páholy félhomályában, vagy a csarnokon átsuhanva láthattak, fényes világítás- ban, a lámpák előtt nyílik alkalom bámulhatni. A jelzett előadás előtt már három nappal minden hely el volt foglalva, s ások száma kik jegyhez nem juthattak ütszöröaen multa felül azokét, kik bejuthattak. — Bizonyos körök máris pi-quans megjegyzéseket tudtak egymás közt cojportálni, as uj csillag, [as nj szépség felöl, nem is képzelve, hogy most es egyszer mennyire csalódnak. Juliska égő lássál, várta as előadás estéjét. Tudta, hogy milyen ovatiókban fog részesülni, de azt is, faagy ha sikerül neki ás első tüzet kiállani, többé mi sem lógja elssskásstani imádott pályájától. Végre eljött a nagy nsp. Fogat, fogat után robogott a azinhás elé és egy va órával a kezdet előtt, már csaknem kiállhat* ;lap-hőség fejlődött ki a színház-b^c. A főváros előkelőségei, a hírlapírók, a kinek csak hely jutott mind megjelentek. — Oh, ax a kíváncsi fővárosi nép 1 — Kínos várakozás után fellebbent a függöny 1 As első felvonás csaknem as elpattanásig feszítette a várakozás, as érdekeltség húrjait, mert Júlia sserepe csak a második felvonásban kezdődik. A s infrtlak között is tetőpontra lépet\', az izgatottság. Gyula minden pillanatban szaladt Julis öltözdéje elé, n>ncs-e szüksége valamire stb. A színészek, de legkivált a színésznők is kíváncsian lestek as első Debuí síkerét, sót mondhatjuk Lengedy k. a. már előre örvendett a diadalnak, melyet ő fog aratni. Hogyan, Ő? No igen, Júlia kilép, a nagy közőn-u a lámpák, a taps, elnémítják, zavarba jön, ekkor aztán hirtelen ő fogja átvenni a szerepe? I Nem is lehet as máskép I vele is így történt 1 E lő vigyázatból ruháját is elhozatta I Julié, elhagyta öltözőjét. Atyja és jegyese karján lépett a színpadra. Uh milyen \'boldog voltl A muzulmán, ki előtt megnyílik a paradicsom vakító fénye, nem érezheti ast a mámorító, szivet betol tő nyugodt boldogságot, melyet Julía érzett, itt, vágyai netovábbjának ssinhelyén. „Nyugodt vagy-e édes leányom?" ,Jól érzed e magadat boldogságom?" ,Ohi boldog vagyok la Megadták a jelt. A függöny fellebben. Ott áll a színpadon „Leoouvreur Adrienne" Ilik felvonása, A színészek ax izgatottságtól alig tudnak beszélni. Végre elmondják a végszót. Júlia kilép. „Ahl* hangzik minden ajkról a közönség bámulat moraja, s felzúdul — nem taps, de valóságos vihart — Egy nagy koefcoru repül Júlia lábaihoz s ezt egész csokorözön követi, s újra, meg újra haugsik a taps, az , él jeni* — Ám es Júliát nem zavarja. — Sokszor hallotta már est, ismerősök ők a tapssal, még azon időből la kis hálószoba álmainak idejéből 1 Kecsesen, bájosan hajtja meg magác, elfogulatlanul, de boldogan sssm-léi; azt a sok felé fordított srezot, s a tapsvihar csillapultával szerepét kezdi szavalni. Ah 1 bogy nőtt a csodálat jelenetről jelenetre I Ez nem debutirosó kezdő, ez bevégzett művésznői — Előkelőségek, hírlapírók, színészek vetekedve siettek, gratulálni az igazgatónak, Júliának : és — kiből egyszerre nagy ember lett -— ! Gyulának, hiszen as ünnepek nemsokára egészen övé lesz 1 És Isietett Lengedi kisasszony is — ruháját haza vitetni I Mi sem természetesebb, minthogy Júlia megmaradt azon pályán, melyei első lépése oly dicsőség teljes volt. Minden fellépte ünneppé változtatta a kis ssinház előadásait és atyja épen nem panaszkodhatott, mert pénztára kitűnő eredményt mutatott. Júlia pedig igazat mondott. A művészet nem gátolta őt abban, bogy Gyulát igazi mély szerelemmel szeresse, s mídőn fellépése után 5 héttel kimondasz oltár előtt .igen" szavát, érezte, hogy a férfia, ki mellette áll, mindene 1 HL Csodálatosan játszik a sors az emberrel I A gyermek nem kezeli nagyobb ssessélylyel lapdáját, mint s sors bennünket. As a valami, mitmegszoktunk .vég-zeta-nek uevesni, gyakran megteszi azt, bogy felviszi az embert a legmagasabb hagyrj,; ig is mutatja az ígéret földét, ám csak azért, —¦ hogy elvesztése annál mélyebben sújtson és boldog az, ki as utat lefelé annyi lélekerövel képes megtenni, hogy a szerény völgyben is megél, de boldogtalan, ki elszédülve a magasságtól, as örvény felé veszi útját 1 — — Ha van zavartalan boldogság, ugy bizonyára Juliska házasságának első erei a csendes boldogság, a felhő-len derű, s családi gyönyör és művészi dicsőség kedves évei voltak. A közönség imádta,tenyerén hordta, sőt ama bizonyos körök is, melyek* nem igen szeretik a férjes művésznőket, még ezek is, köteles tisztelettel viseltettek a kitűnő nő é« művésznő iránt. Férje rajongott értté, atyja pedignemcsak leányátj HUSZONHARMADIK ÄVfOLYAM ZALAI K Ö 2 LÖN I ÁPRILIS 24-én 1884. A bécsi .Börsenkrach* (1873.) akadni aki jóakaró intelmemet meg- őta a szédelgés Ansztiában borzasztó módon lábra kapott, lelkiismeretről szó sem lehet a csalónál; nekik mindegy bárki legyen is, — de mégis a fősúlyt Magyarországra fektetik ; itt szép-terük van még ; hisz egy országban sem hirdetteknek oly sokat mint Magyarországban, bár itt tetemesebb költségűk van. Ausztriában vagy másutt maga a hirdetés a felénél is jóval olcsóbb mint nálunk és ezen felül nálunk még kincstári illetéket is kell fizetőtök, hogy egy nálunk közölt ságu dirdetésért fizetett dijórt, másutt lepedő nagyságú hirdetéseket közölhetnek. De ez nem riasztja őket vissza ;mert a könnyen hivő magyaroknál behozzák a tetemes költséget. Szükségünk van nekünk arra, hogy megcsalattassuk magunkat ? Kell e nekünk egyátalán a Külföld gyártmánya ? nem találjak-e meg itthon, nagyon gyakran, sokkal jobban, szebben és olcsóbban azt, amit a külföld nyújt? Két év előtt egy barátom felkért, rendeljek meg Bécsben számára egy mesés alakban hirdetett árut. A kereskedésbe mentem, megnéztem a világ nyolczadik csodáját és azután azt irtam barátomnak, hogy az egész dolog jelesen font csalás! — Tudom, hogy nálunk az idegen tárgyat többre szeretik becsülni mint a hazait, habár gyakran elég jogtalanul is; de ha már kedve van valakinek az idegenben megrendelni a megrendelendő tárgyakat, úgy legalább győződjék meg előbb személyesen, vgy egy ismerőse által arról, hogy miért adja ki pénzét és ne szórja haszontalan dolgokért a német tárcába. Én évek éta lakom Bécsben s vannak tapasztalataim; őszintén és óva intek mindenkit a megrendeléstől, kivéve azt az esetet, ha a cég szolid, — vagy a tárgyak minőségéről — legyen az direcí vagy inderict — meggyőződést szerzett a rendelő. Mindenki szabadon rendelkezik pénze felett; a hazafias lelkületű polgár bizonyosan a hazai ipart és kereskedelmet fogja gyámolítani és sohasem fog alkalmat nyújtani a szédelgés túlkapásához hazánkban. Amit akartam, azt leírtam. Jól tudom, hogy gyenge az erőm a nálunk virágzó gravitálás gyökerét kiirtani s ezzel a növényt is; de ha csak egy honpolgár fog is szívleli és a csalásnak undorral for dit hátat: munkám meg lesz jutalmazva. Nem az e sorok célja, hogy a hazánk és a külföld közti kereskedés megszakadjon, hanem az, hogy a könyen hivő sok számú rendelők a szándékos csalásra figyelmeztessenek s hogy eleje vétessék a külföld özeiméinek ! — NYÁRI 8Á10X)R. de színházának első vonzerejét bírt* benne. Gyula mintassera férj ét buegó aiioéai volt, sai Öreg ur lassankint erejét fogyni érezvén, nyugodtan szemlélte benne utódját, kire nemcsak egyetlen kincsét, leányát hagyhatja bátran, de kis színházát is. Juliska házasságának és művészi pályájának harmadik évében mutstko-sott as első felhő, mely feDyegetŐleg erikásott és ennek méhében rejlett as első villám, mely Juliskát dicsősége zenitjén bujtá. Atyja t. egy Üzleti otazásból v4iV ssatérve, hűlés következtében ágyba dóit. A vész rohamosan fejlődött. As isgatott-aágban eltöílött 52 év, különben is roncsolttá tette már a testet, a tüdőlob oly arányokat öltött, bogy a betegség 8-ifc napján as orvosuk iiáiliták számára ast a külföldre szóló útlevelet, mely eddigelé mindenhol nem belyegköHtégbe, de ke serves köayekbe kerül. Utolsó világos peresében magához hivatá vejét és leányát. Megáldá Őket. Kérte, hogy megtakarított filléreiből vegyenek kis jószágot s hagyják el as \|is-galmes, nyugalmat nem ismerő ssinipá-lyát, egy csőkot lehelt gyermekearcsára, vejének mogssoritá kesét — s elment oda, a hol a oomédia megszűnik! Ssegény Julii 1 mennyit veszített e peresben I nem apát — szüleit! hissen ő anyját csak apjában ismertei Oh kegyetlen, Kegyetlen halál! mily kérlelhetlen vagy tel Gyula komolyan aggódott neje miatt. A csapás oly hírtelen, váratlan jött, • Jutia annyira átengedő magát fájdalmának, hogy komolyan féltette egészségét Rábírta tehát nejét, hogy utazzanak el rövid időre, s utazásuk közben, annyi gyöngéd figyelembe réssesíté, ugy megkétszerezé gondosságát, annyira kimenté atyja kimultának (fájdalmas emlékét, hogy Júlia lassankint csendes re-signa\'.ióba esett, s bár gyégyithatlan volt * seb, de enyhítő ír volt arra férj. Alsó muraközi hangok. Ezen vidék fekvésénél fogva rnpnd ható — szerencsétlen, — mert két víz kösé szorulva akárhányszor vicáradás-nak van kitéve, — különösen A. Domború és Kottori községek. Ezen elemi csa pás nevezett két községnek roppant károkat okos,— mert kevés kivétellel majdnem minden évben elönti határait, és a földeket terméketlenné teszi, — sőt még akárhányssor betakarítandó produkta mait Ősszel elviszi, —és így a szegény népnek egész évi fáradságának gyümöl-cséfía víz magával ragadja. A két víznek i. Murának és Drávának sebes folyása termékeny földet mely amúgy is a nép séghez aránylag kevés — etbordja és helyette csak homokot és kavicsot hágy maga után. Mondható, hogy ilyen körülményeknél fogva s nép valóságos nyomorúságnak volna kitéve, hacsak ezen nem segít as Isten; különös gondviselése által ide települt takeretkedói caég. mely egyedüli segítője és megmentője e népnek, mert náluk lovaa-lovatlan ember elég munkát talál, — amely keresményéből asláo pénzel fizeti adóját, \'a beszerzi a legszükségeaseb beket, — mert úgyis ami kevés földje van, azon csak kukoricáét termeszt, amely produktum a mindennapi kenyerének alig elég. Azonban mindamellett a nép csendes,.munkás éa megelégedett lenne, — ha a vagyonbiztonság nem volna annyira megingatva, hogy a szegény nép soha sem biztos — mert e vidéken ló, tehén, disznó, szárnyas állatok lopása egymást érik. — És kik a tolvajok? Bizonyára nem a helybeliek — hanem a MuráDtuliak, különösen Somogy-megyéből — kik a lopott jószágot mindig a Mura vashidján hajtják át; mert mindannyiszor a kárvallottak odáig nyomozhatták a tolvajokat. Ennek meggátláaa tekintetéből nagyon kívánatos volna, hfc a hatóság ezen segítene, vagy a hidfóhös állítana Őröket, — vagy pedig & vasutt társaságot megkeresné, hogy a hídon levő padlózatot annyira szedesse fel, hogy azon csak egyes ember mehessen. Továbbá: a mi a szárnyas állat lopókat illeti, kik nappal a községeket bejárják azon Ürügy alatt, hogy tojást és majorságot vásárolnak, s az alatt rendesen kifürkésznek minden alkalmatosságot és aztán a reá következő éjjel minden aprópénz néikül a majorságot elviszik. Ezeknek megkeltene tiltani az ily üzelmet \'s nem bsbo-csáj tani a községekbe. Ha a gazd\'aaao- nyoknak van eladó tojásuk vagy majorságuk, alkalmuk vsn rendes tyukássoknak azokat eladhatni, mert ások mindun talán megjelennek. Ezenfelül, pedig nagyon kivan a t os volna as is, hogy e községek bármelyikében legalább is 3 tagból álló csendőrségi őrség állíttatnék fel, mert mint már emiitettem as itt levő fakeret-kedés oly lendületet vett, sok-sok kereskedő és egyéb féle ember megfordul, — különösen A. Dombomban ahol as üzlet székel. Ennek felállítása után aztán a személy és vagyon bistonság helyre állana — melyre bizony szomorú árnyat vetett a közelmúltban történt posta kocsi rablás is. X—Y. nek forró szerelme. Visszatérve a fővárosba, a rendes napi foglalkozás, a játék izgalmai, a háztartás gondjai megtették hatásukat s as. atya halála, már nem fájdalmában, de sseot kegyeletü emlékké változott Júlia lelkéfaeni Sajnos azonban, e csapás nem merítette ki ama szomorú végzetet, mely fo-konkint kísérte Júliát sírjáig. Nem osak szellemi, de súlyos anyagi csapás is nehezedett reájuk nemsokára. Ugyanis atyja halála után mintegy pár hónap múlva a fővárosban megnyílt as uj és díszes színház a a közönség persze tódult az ujat látói, ugy hogy a régi kis színháznak alig akadt egy-egy vasár- vagy ünnepnapon félig telt , háaa. Csakis ha Júlia játssott, vagy ba rendkívüli újdonságot hoztakssiore, volt egy-egy teli ház. Jó lett volna meg fogadni as öreg szavát és idejekorán megmenteni s kis vagyont, mely így lassankint felem észté tett a folytonos deficitek fedezése által. Még egy körülmény siettette a kit színház és Gyula bukását T. i. Jalie anya lett Csaknem ö hónapig nsm játss hatott, és a szán ház nem bírván vonzerővel, s nem győzvén a költséges újdonságok beszerzési költségét, csakhamar a tönk széléhez jutott. Júlia tudta ezt, s még idejekorán rábírta férjét, hogy elbocsátva a színé széket, legalább addig ne játssanak, mig a bajon tul nem lesz. Dd bizony a színház már akkor ugy tul volt terhelve adósággal, bogy csakis áldozatok árán tudott as igazgató tisztességgel visszavon nini. Emellett még nejének állapota is rendkívül aggasztá. Végre eljött a remegve várt nap, s Gyula örömkőnyes szemekkel, boldogsággal telt ssivvel rette karjaiba kit fiát. Júlia felgyegy ulása után elhatározták, hogy ott hagyják a fővárost s a megmaradt kis tőkével újra társulatot szerveznek és a vidék nagy városaiba körutat téve, talán visszaszerzik sz elvesztett iTagyont. csarnok. Kié lett a Berkyók Naczája? (Elbesséléi a oépélstbői.) I. Egy szerelmi pör vége. Kertre is, utcsara is keresztbe megyén Berkjt uramék portája. Nem csoda, hisz egész"telkes gazda, kinek hat Ökör, két fekete tinó, megkileocs tehén tiporja az udvara földét A sok baromfinak számát, meg a piros orczájn Kacsán kívül as ur isten tudja . . . Igen csak Nacza Berky uramék édes leánya, kinek, asépség és dolog tekintetében messse földön nem akad párja, Sütés, főzés és ssapnlás míndennspi kenyere. A házi gondok kicsinye — nagyja as ő vállát nyomja,de azért ö nem retten vissza tőlük, hanem torjába előszedi őket éa elvégzi annak rendje éa módja szerint — Alig tavaszodik máris megkezdi a kotyiós; tyúkok ültetését és es nem is olyan könnyű dolog, mint ast kestyüs kisasszonyaink gondolják. Elsőbben is kifirtatja, melyik a többi tyúk között a kotló, melyet vaty-tyogásáról lehet megismerni. Mikor ez megtörtént, akkor egy nagy vesssővékába előre hozza a pelyvába rejtegetett szép fehér tojásokat és neki gyürködsik a fiasok meg válogatásának, amihez sok türelem és nagy fáradság kívántatik. — Éppen azért, mivel as ilyen bökkenő dolog, még mivel beteges anyja nem segíthet, — bekurjantja Nacza a legények legszálasabbját, Ferkét, hogy kesére járjon a válogatásnál. Fcrkó asrolga legény ágrólszakadt árva. Apja, anyja csak 9 essteodös .karáig nevelgették, de tovább nem nevelhették, msrt elhaltak. Ferke sok ideig a falu kenyerén élt, hol itt, hol ott tartogatták, azéri maiglan is csak árva Ferkónak szólítgatják; pedig mióta Berky uramhoz került ugyancask kipottyant az árra formából. íme ezt az árva Ferkót ssólli totta be Nacza, hogy dolgában segíts, ki nem is sokáig himesett hámozott, hanem rögtön a konyhán termett, imigyen szólván : Hozzám volna szavad Naoza hu- gám ?* Kelmédhez ám lelkem adta, ha nem bánjai"Nem adná kezemhez ezeket tojásokat? aztán majd megnézzük, less e ez idén csibe költés.* — Szerencsétlen gondolati Ha sejtették volna a szomorú sorsot, mely reájuk várt, dehogj mentek volnál Három négy évig váltakozó szerencsével járták be as ország nagy városait Természetes, hogy vidéken is, mint a fővárosban, Júlia volt a társulat lelke. Igas, hogy a házassága óta lezajlott [12 év kissé elbervasztá szépségét, de azért a lámpák előtt, a já-ók hevében, most ie bámulatot keltett míndenfe\'é. Ezenkívül volt vali mi, a mi minden csapás mellett is, képes volt vigass-talni, volt egy forrás, melyből még férje számára is tudott bátorságot, kitartást meríteni, kis fia. Es volt Örömük, ddI-dogságuk, mindenük. A kit ártatlan osi-rógatáaa eiaimitá Gyula homlokáról a redóket, és uj erőt öntött Júlia sokszor nagyon is fáradt tápjaiba, Hissen már nem magukért, hanem e kis fiúért dolgoztak, hogy az ö részére mentsenek abból a mí még van, s szerezzék vissza a mi volt I Ám es seho gy sem sikerült 1 5 évi vándorlás eredménye as volt,hogy Gyula kénytejen volt társulatát feloszlatni s Júliával együtt más társulathoz szerződni. Hát bizony ez is elég keserves, ha as ember nem lehet a maga gazdája, kü lönösen, ha eddig hozzá volt szokva, hogy saját feje utáo járjon. Aztán Julíáuez. is keserves dolog volt ez! mert művészeié felkölté a primadonnák irigységét s ezer meg ezer gombostű szúrással keserítek színházi életét De ők tűrtek I bíztak benne, hogy egyszer majd csak kifárad a sors, s ba csak egy kit tökét képesek lesznek összehozni, elhagyják a pályát s visssavonulnak valami szerény helyre, hol osak gyermeküknek fognak élni: IV. A halál! — as a fagyos lehetletü kaszás ember, a ki nem irgalmas, kinél sincs kőayörület, ki az ártatlan gyarme- . Dehogy nam 1 dehogy nem ! ha gazd\' uranv Htot* nem bánatjs velem — —--mert hát az itatás is a nyakamos volna már." .No ne izéljen kelmed, hanem egy, kettő, három . ¦ . rakja a kesém alá" — szólt mosolyogva Naoza. Erre ssép csen* deseo a félig kinyitott ajtó mögé térdelt és a tojást, melyet Ferkő kezéhes nyújtott elvévé, azután oda tartotta az ajtó és a ragasztó közti nyílás elé, melysn a nap aranyos sugarai beesvén szépen láthatóvá te vék, a tojás héj és belső hártyája közti kis hézagot Ha ilyen hézag nem mutatkoznék akkor nem is használható a kotlÓi alá mert bizonyos, hogy belefullad a csirke, így jártak a tojások Ferkó kezeiből Naozáéba, meg viasza a kosárba — persze hogy nem szó nélkül, hanem folyt köztük ily formán a beszéd: .Naozám.te I" moadá Ferkó, .hány a kotló* ssáma ? mert hát amis kivessem a tojásból, bis meglehet as egypár," .Meg ám vagy tízenhárom, pedig aligha hetei el nem buktattam kősalök. (T. j. * feletleges kotlósokat a jó házi asszony visbe szokta mártani, bogy annál előbb kezdjen tojni.) .Tyüh ! a fűzfán való voltját I lesz is ám csirke as udvaron, ha igazán lesz." — Kiáltá Ferkó. .Szokott lenni 1* felelt a lány büszke önérzettel, mert 21 évvel rakom alájuk : akkor pedig jó szoktak kelni. .Ágyék isten 1 legalább a görényeknek less mit elhordaniok.* Incselkedék tovább Ferkó. „ördög szedte görénye 1 Ha egy is férkőznék a házhoz kelméddel együtt pusztítom el :• mérgeskedék a leány. .Azután nem sajnálnád bugám egy lánoshordta görényért kitenni a subámat? mikor én téged még kettőért sem bántanálak meg. Szólott FerkŐ bossus pillantásokat vetve a lányra kinek a szokatlan nézés folytán még a tojás is kípotyant a kezéből, azután rábámult a szép legényre és megijedve így keidé a szót: .FerkŐ lelkem 1 azt -gondolja kelmed amit mondtam ast meg is tenném. Ne n-hesteljno,--föl te vegye, ha egy kicsit eljár a szám." „Dejssen hugám nem üres szalmát csépelsz te, mikor házatokon kivül szeretnél látni. Nekem ugyan túros-acskót senki tem hus a fejemre, meg istennek legyen hála pápassem sincs as orromon, meg hályog sem borult a szememre, tóm én, hogy mióta Lspants Lacai fityeg előtted, te is utána lódulsz. Jól is teszed as apjának háaa, egész telke meg szőleje, nekem meg osak két kopasz tenyerem van, mért is nejáraál inkább Lscsi ked-ébe 1" ,At istenre kérem kelmédet hagyja abba — ne folytassa tovább," monda Naoaa könybe lábadt szemekkel. .Ne bigyjeo a pletykának. Lássa én ... én nem járok senki után . . . iszék kelmed nélkül a földben sem találnám fel nyugtomat. Nekem nem kell Lappéntséknak sem hat ökre, tem kenyere. A földtskihányuá csontjaimat, hs eskünk ellenére kelméden kat megragadja, elviszi a tzülők reményét, fel a msnybe, hogy szaporítsa »z angyalok karát 1 — —¦ X. városban működtek Juliáék már egy hét óta. Sorsak egy darab idő óta jobb fordulatot vett, igazgatójuk szerette Őket és pontosan fizette, ők mindketten rendkívül takarékosan éllek, s igy sikerült nakik lassankint visszaszerezni az elzálogosított ékszerek egy részét, bevál-tol-ák legégetőbb adósleveleiket s már-már hinni kezdték, hogy elmúlt rólak a nyomasztó végzet s ismét jobb módba jutnak. Ámde es máskép volt leírva .Sors" uram könyvében. X -ben egy rém ütötte fel ijetető fejét, egy kisértet pusstitott a gyermekes hasaknál, sáppasztva az anyákat, rémületbe ejtve minden szülőt! A .toroklob 1" Egy napon Ju-ia és férje hazajőve firóbáról, rémülve hallottákas eléjük sza-adt dajkától, hogy a gyermek beteg, a torka fáj 11 — Nosza orvos, gyógytár, tudomány, isten, emberek! segítsetek! Hasztalan 1 a következőregg hajnala ott játszott egy sápadt kis gyermek megmerevült arczán I — Ah! a kaszás ember! .Miért nem engem?! Fiam! kis fiam lB Meg sem kísérteni leírni a csapásszülte fájdalmat, mert hiszen, ki volna képe* egy apa-anya gyermeke elvesztése fölötti fájdalmát ssavakba szedni ! — Csak ast tudom, hogy innen kezdve Júlia rohamosan közeledett az Örvény felé, s ama láthatlsn kéz, mely oly sulyossn nehezült torsára, megragadta és vitte-vitte fehzrtóshatlanul trg.kas sorsa felé. Talán sikerült volnt Júliának vigasztalódni, ha férjét a csüggedés meg nem ragadja, de Gyula elvesztette lélek* jelenlétét. Apathikus lett minden iránt, a mi vele tőrtént, t Júlia ezt fia elvesztésének tulajdonítván, nem sietett őt fel rázni ebből! Testben, lélekben megtörve tengődött a sscrenotéÜen aainéazpáx meg kivül mázt szeretnék.* Itt mar bangó, sírásra fakadt a lány. „Igásat szóltál bugám?* Kérdé örömtől sugursó arcsesai a l^ény — „ugy áldjon meg az én istenem!" .Itten látja tiszta lelkemet !* vála-ssolá Nacza. " ^ Alig monda ki az utolsó szót, Frrkó már is hegyesre pödörinté kajlán átló hajasáét azután egymás karjaiba borultak és csók csók ntán pattan; el a kibékült szerelmetek ajkain. * * .Ferkó tel Ferkó tel" kiáltá a heréiből jövő Berky gazda ki a fsnt irt jelenet végének szemtanúja volt megállván a konyha ajtajában, mire a két fiatal megijedt és hirtelenjében azét ugrott I Átlépvén a küszöbön erőltetett komolysággal dörgé. — .Ebadta kölyke mit kerestél már megezt a konyhán, talán tojást csinálta?* Nem bíz én megkövetem gazd\' uramat : dadogá zavarodtában Ferkó nsm tudván melegében a gazda kérdését megfelelői. mire agy U k«mW ötlött momébo .hanem vizet hoztam a kútról ebbe a csobolyába. ¦ \'•- •\' .Abba a feneketlenbe ?\' kérdé a gaada nagyot nevetve a legény derek se felsültén. „Ergye gaz fattyú láss as itatáshoz, mert majd végig simogatlak Kacsával együtt Nem jó fát fűrészeltek — teremtettél Azután becsosszaat az első házba fekvő nejéhez. Naoza padig elpirul tan, Ferkó meg ssemlatűtve mentek dolgaikat végesni. II. Döme Peti Sajátságos jelenet a magyar falvak é* helységekben a falu bolondok léteié. Nem tökéletesen elbutult egyének ecsk hanem osak essélősek, araint a nép nevezi őket Nem is ugy születtek, hanem múltjukat rendesen fátyol fedi és előéletük tragikus természetű, melyről annak idejében nótát is csinált a. falu kadenosiássa, melyet azonban évek jártával kevesen ismernek. Döme Peti szinte ilyen fslu bolondja. Szállása as isten szabad ege alaít, enni vaója a falu minden házában van. Jár, kél ő éjjel ugy, mint nappal. Nincs aoha nyugta. Mindent lát, mindent hall, de beszélni, okosan beszélni csak néha napján szokott. — Naponta betekint minden gazdához, ha vtnaprogatoi való fája felaprítja, a ház udvarát, szérűjét elsöpri: da megesik olykor as is, hogy munkakösben levágja kezéből a seprőt aztán, utosu vesd el 11 tüskén bokrun kersbatül iramlik ós felu • hosszat kaczag,... ümmög vagy jajgat. Éppen ott Ül ami Petink Berky uramék háza előtti veres keresztnél, menjünk oda és ismerkedjünk meg vele közelebbről. Ctomolygós haja szalma, arénával keverten fedi hosszúkás fejét, orra, végén^kevéasé lapított, szájjá éktelenül széles és oly formán áll, mín<ha sirai akarna ét mégis mosolyog. Ruházatai kalapján kivül, mit hordani nincs vérében, czsfrangok képezik. Testalkata, mint egyáltalában a hűl éknél lenni szokott, igen kifejlett Ismos balkarját erős jebb néhány évig, miad lejebb süly ed ve, mindjobban elborítva a nyomor hajlamaitól, míglen Gyula, egy napon megunván • kínlódást, elment — kis .fia után, s egy pisstolylövéssel áthelyezte magát oda — ahol már nem fáj semmi! Es volt a végetapás! ennél többet senki sem volna képes elviselni 1 Csoda-e, ha egy nőt, egy nádssálat gyökerestül sodort el ez a vihari A mi Júlia életéből ezután következik, as már igen kevés szórvl elmondható. A hsereocav en, hogy fájdalmát enyhitae, hogy elkábítsa sajgó vét, • azeases italok áldozat* lett! A mig volt valamije, sajátjából ssereste a lassan ölő mérget, s midőn mindene elfogyott már, akkor nem restéi te ke-*ét a könyörületes emberek elé tartani - koldult Utolsó felcsillám]áss tsivének as volt, hogy fel vánszorgott afővároaba, egykori álmai, diadalai, boldogsága színhelyére, felkereste atyja sírját és egy napig ott áldogáU mellette. — Vájjon mit mondhatott annak a néma sirnak ?! Estefelé betántorgott a várasba, és megállott a fényesen világított ssíahá előtt. H.sasán elmerengett — a járókelők ide-oda lökdöstek as ácsorgó koldusnőt, ő észre sem vette, a nán kivett ebéből egy Üveget abból hosszan olt valamit és — kaeaagva, dalolva odább ment. — — Hnrmadnspra e jelenet után, a kórházból egy egyszerű fekete koporsót vittek ki. A koporsón semmi jel — név —¦ z kiséret — senki, de s föld egy kiszenvedett nőt fogadott anyai ölébe, most már Júliának — nem fáj semmi 1 — — — Akik pedig ast hinnék, hogj ez költött mese — azok nagyon csalódnának I HUSZONHARMADIK SVfOLYAM ZALAI KÖZLÖNY ÁPRILIS 24 én 1884. lábéval durva csepü madzag köti öasze,j annyira tágan, hogy bőszült futásbsn* sem eksdályosza őt. Halljak csak mit íe morog örökön a saegány bolond magában. „He hehe! dörment egyet Peti megrántván keményen jobb kesével a a zsineget. .Szeretnétek ogy-e tsabadon lenni? .....— hüm! majd miskor. Az\'- tán nagyot rag jobb lábával a balon, miközben tovább dünnyögi: Megssenveded te meg a magad részét ,... es as aranyos pajtásod a télen csizmát ksp te egy kis fittyet.....hadd fagyjon meg as a roaz véred. Jobb kesémre kesstüt vessek s b:!\' .... hohoho a tűsbe tartom, hogy meg na fagyjon. Jaj.....de örülök, majd mikor agy sustorog, agy pattog a zsirja.....Megállj képé akkor tudom nem léped át ast s küszöböt. Itt lábán ismét egy nagyot rántott. Nesszé fogd meg a kést, miközben balkarját erősen a kérésit kövéhes csspta. Ugy e kellene? kellene a kés ? meg.....brrr 1 brrr! a kis pap ? 111 Alig monda ki es utóbbi ssavat egész lesében összerázkódott ós villám-gjccsan talpra _nLp.rván szélsebességgel szaladt.végig a fala utcsájáa, furcsábbnál furcsább dolgokat kiabálva. „Hu! hu! hal" —---szólott a falu végén, ház ablakát megzörgetve: ^Örssel Örssikém itthon vagy ?.....Szerelsz ? Hogyne szeretnél ? Csíhaj !..,.. csihaj 1 de fekete az or.....ugy e maga a tiss< telendő ar! Itt újra megrántotta a madzagot, elkiáltá: „Gyi te sárgái Gyi te szürke I ? sebesen nyargalva a falába befelé. Mély, kimondhatlan mély fájdalom nyomhatja e czegény ember szivét. Talán as teszi ót Őrültté ? „Nem csoda, szokták mondani a falu lakói ha nem rendesen jár a, Peti esse kereke .... mert hát volt áin a falóban Petinek szép hass, nsgy darab fö\'dje, meg csinos felesége akibe a falu papja is bele szeretett, do meg is itta a levét ereik. Még most is tadják sokan a nótáját melyet magam is hallottam és a mint hallottam minden javítás ós caicsomásáa né\'.-kül ide Írom aci : „Bellod pajtái Sebesibe mi tortént, A kis papot minapiban megölték, aloét vissik a kispapot a tt-metSbe, Döme Petit meg a vácsi börtönbe. Döme Páti azt ütente viiaza édes anyjának Selyem vánkost küldjön feje aljának, Édes anyja azt ütente vlaasa gyilkos fiának Két tenyerét tegye feje aljának.J Igent Peti gyilkosa lön a fala pap jának, mivel nejének Örséének balkézről férj; vala egy mondják est as Öregebbek El is ítélte őt a törvény hosszú börtőre, melyből negyedfél esztendőt le is töltött, da ason gondolat, hogy ő gyilkos, hogy ő azért lön gyilkoasá kit Ö igazán szeretet;, ki ót igy megcsalta s nehéz rabságra juttatta..... őrültté tevék. Teh-ti az embert valami órülttebbó, mint a lelkiismeret furdalása és a megcsalatott, vagy álmodott szerelem? Nem, önnél kinzóbo ennél gyötrŐbb még képzetetben Bem létezhetik EMire Peti visszajött, neje kis holmijával együtt odább állott, ma Sebesen cssk sunyít tudnak róla, hogy nyomorékká lön ideje-korán ée faluról-falara koldulni jár. Peti pedig bal karját és jobb lábát madzaggal fűzte össze, hogy kinoz-basss őket, mert az a rögeszméje, hogy jobb lábbal lépte át a küszöböt akkor midőn balkesével leszarta a tisztelendót. Ez Sebes fala bolondjának rövid élet rajza. HL Tőrbe ejtik a szegényt Lsppanta Márton lőszomszédja vala Berkyéknek, módra nézve egyenrangú vala a két telkes gazda, csakhogy mig as elsőnek egy szem figyermeke Berkyék oek egyetlen lányuk, Naosa vala. Lappsnts Marosi szépség tekintetében jóval Árva Ferkó mögött állott; de annál magasabban a gazdaságban. Volt is ám látszata a Födi zsidónál, a hová igen sürüen betekintett Lacsi öcsénk egy itczére vagy kettőre. Muzsikál tátott ő annyit a ozigány-nyal, hogy hat fala lakodalmán eltánczot hatlak vóloe rajta, mikor is fogyott a pénVezüstbea, bankóban. Ha kifogyott a zacskójából elemelt suttyomban egy zsákkal aa apja basájából a elvitte Füdi árendáshoz, s ki feli bői-harmadából meg iz adu aa árát. Táncaot, nála hat várme gyében sem járt jobban senki a miért is sok leány is bomlott utána, de a Berkyék Naezája soha rá sem hederintett a mit Le.ce; öcsénk annyira restellett, hogy fel tette magában, miszerint vagy Nacsa.Tsgy senki nem lessen az ő hitveslársa,j Uton, ultéleo, keresztelőn, lakodalmon meg is szólította, meg is tánosoltstts Naczit, hogy mags felé hajlítsa; de biz aa csak amagy foghegyről beszélt vele, mindenütt Árva Ferkét tolván előtérbe, a kinek ke-*** rág odaígérte már apjastnl, anyjaatul, ^aoai azonban még sem rettent vissza, hanem elmondogatta a leánynak a sai most itt következik. •Kacsa lelkem hát csak nem akarsz az enyém lenni? Égessen azután a koldus Árva gyerek után veted msgadaí, a ki olyan szegény minta templom egerr. Hisz annak se országa, se hazája, msjd felkopik állatok koplalástól, csak öregjeid takarodjanak ki a hasból." „Hej Lacsi bátyó!" szokta ilyen- kor Nacsa felelni; „tisztelet, becsület kelmédnek, de ne Öblögessen olysn sokat, mert ugy is kár a szóért. Nincsen annak úgyse mássz t Eo a Ferkéé, as meg sz enyém leszen, ba az Isten megtart bennünket a fsrsaogig ép egészségben; hát ne iz szaporítsuk a beszédet." „Hej szivem, de nem jói cselekszel, mikor olyan nagyon egy legényhoz kötöd, msgadat; mert ha véletlenül megürülne a helye ugyancsak a sárba csücsülnél, örökre elbúcsúzhatnál menyeoskősegedtől;\' fol/tetá tovább Laczi. Abból ugyan semmisem less básyó-meg ha ugy megürülne a helye, akkor majd elgondolnám magamat vagy jobbra vagy balra és meglehet, hogy kelméden állna meg a pillantásom.\' Erre nagyot kaosagott a l\'ány és faképnél hagyta a haragvó legényt. Lacsi még ott maradt és elmélyedteo iemétlé a lány végső szavait: „Ha ugy megürülne a helye, akkor majd elgondolnám magamat vagy jobbra vagy balra és meglehet, hogy tán kelméden állna meg pillantásom.* Asu tán ökölbe ssoriti kezeit és mérgesen dörmögő: .Megállj csak kotyonflty Árva Ferkó, msjd elteszlek én láb alól olyan helyre, hol még a nap sem süti te az or-czádat.\' Erre katonásan megfordult sarkain és odább állott Berkyék palánkja m.\'ll t, a hol a most leirt beszélgetés folyt. I . (Folyt, következik.) Hírek. — A színházban tapasztaltuk, hogy néhány a színpad közelében Ülő uri ember a esineszekhös játék közben félhessél, s es által őket zavarja is. Es a mellett, hogy úgy as előadásnak mint a közönségnek botrányos fumigáiá-sa, hÍBzszük: Sáska tanaiba iz ütközik. Neveket es úttal nem említünk ; de ha a ssiaéeset és a közönség érdeke ki-vánadja — ast is. megtessssük. — Szolár István, csurgói tanító, f. hó 21-én reggel 9 óracor agyssélhüdés következtében meghalt. — A ki a csendőrnek nem engedelmeskedik. Vígan mulattak a 1. pa-tonai legények a kia-pénzei bucsuo: a mulatságnak asonbsn prózai vége lett, mer\' összevesztek, s a Vági Miskát jól helybenhagyták. Boasat forralva távozott az, 6 mint egy Teli Vilmos, elrejtőzött a kajári hegyek közé eleste megtámadóját. A hóa a gy6%e\\em tudatában büszkén lépdelve, meg ís érkezett; Teli Vilmos ekkor előugrott rejtekéből s egy somfa-bottal megvérbossulta magát. A szerepek megváltoztak; most Vági Miska bösskél-kedett, a másik pedig véres fejét moita. De nem sokáig tartott a Miska dicsősége, mert másnap reggel beállított bozsá a csendőr, feleseli tolta, hogy kövesse. Miska azonban hallotta apjától, hogy as ereiben nem^s vér buzog : kereken kijelentette a csendőrnek, hogy addig nem köve i, mig a ssolgabirótél „comissiót* nem mutat. A csendőr fegyverét kasz álla az ellenszegülő ellen, s ha Miska félre nem ugrik, a szurony aligha keresztül nem járja. A Miska tehát megadta magit s beballagott Pápára azon gondolkodva, hogy hogyan járhat sz, a ki a csendőrnek nem engedelmeskedik. fr> — A szerelem sötét verem. Pá riebana szerelmesek számára záróra-rendszabályt akarnak életbeléptetni Talán nem ártoti volna est előbb már behozni, legalább nem jutott volna egy szegény virslis-legény olyan bor zasztó kelepcéébe, mint s milyenbe e napokban egész ártatlanul belekerült. De lássak a történetet. A szoba leány nagyon csinos volt, — de hogy érdeméből azért semmit le ne vonjunk, — jegyezzük ide, hogy hü Ís volt szeretőjéhez a — virsliéhez. Es a furfangos virs lis minden este bejárt a leányhoz és csak reggel, — mikor a leány vízért ment s e cselből a kapu kulcsos, keséihez kapta szokott onnan elsompolyogni. — Bemint mindennek, úgy a szerelemnek is vége szakad, mert meg van írva a sors könyvében, hogy addig jár a korsó a kútra, mig — eltörik. Itt is úgy volt A szerelmesek kék egére hízott felhők tornyosulának. A kaján irigység megsokallotta a boldogok pásstoróráit. Szóval a ménkű beleütött nem ugyan a Balatonba, hanem a ssereimeeek esti CsazejŐ vételébe, A háziúrnak fia ugyanis, a ki külön ben a kapukulcs fölött is szokott rendelkezői ás a ki titokban mlr rég hasztalan bálványozta a dézsatündérek királynőjét, — bo szút forral, borssaesté bossút. Egy nap korán reggel a leány szokás szerint kéri a kapu kulcsot as ifjú úrtól. As ifjú-úr pedig \\zt határozottan megtagadta és kijelenté, bogy vetélytársát, leit ismerni Óhajt. Ő maga fogja kiereszteni. A tündérnek sem kellett több, eleinte sírt, kiabált s midőn lstia, hogy panaszai így sem indítják meg a keményszívű ifjút, — kedvesét a pincsébe hajtaté, ő maga pedig neki támaszkodott az ajtónak és kétségbeesetten várta a kapu kulcsot. Végre lejött az ifjú úr. Kereste a kedvest de hasztalan, nem lelte fel sehol. Ekkor eszébe jut a pincie, kinyitja annak ajsa-ját és kilép onnan szikrázó szemekkel a viralis, tartva kezében két olyan élesre fent konyha- kést, hogy as ifjú úr nem ast kérdeite tőle .miért van itt* — hanem „szándékozik már eltávozni kérem alássan ?* — A kapu megnyílt, a viralis el, a tündér szégyenében a pincs-ébe le — as ifjú-úr pedig félelmében felment-Másnap s leány tel, — as ifjú pedig lemondott — Gyászhír. Egerzdorfer Ignics zágrábi nagy birtokos, Babócbay Gy örgy, városunk golgármesterének\' apósa í. hó, 19-én reggel hat órakor hosszas szenvedés után, Zágrábbsn jobb tétre szenderült. Nyugodjék békével I — Aki énekesnőnél: udvarol, annak sok kellemetlensége less, különösen as erszényébe kell nagyon sokszor belenyúlni. Ezt a szomora igasságot irta a minap naplójába egy péteryári dusgas-dag kereskedő fis, aki egy énekesnő hálójában mát régóta tehetetlenül vergődik. Minden bónepban más és" más fogatot kell neki venni, mert a szeszélyes aaz-ssonynak, ma szürke lő tetszik, ¦ holnap hollófekete, holnaoatán hófehér és igy tovább. Buodoírja valóságos múzeum, tele van drága ritkaságokkal és az mind a kedves zsebéből telik ki Nemrég egy bálban akart megjelenni, amit egy előkelő magánzó arreidezett, a szeszélyes színésznő, udvarlója hiába lótott, futott, nem volt képes meghívót sseresni. Ezért volt mit hallgatnia: a kenjek, szemrehányások egész özöne zúdult a szegény Bzerelmesre. Mikor kidühlmgte magát, uj kivánzága támadt: Szeretném Kabinetem Néróját megnézni a moszkvai operában I monda kedvesének. Csakhogy mikor es, eredeti eszmére rájött, már akkor, sajnos, aa utolsó vonat is elindult Mosskva felé, Már most mitévő legyen as áldosatkées gyöngéd udvarló? Keli, hogy külön vonatot váltson s igy ase-rencséeen még az előadás kezdete előtt érkeznek Mozskvába. As énekesnő boldog mosoly iy \\\\ ül a páholyba. As előadás ntán ismét külön vona\'ttel Pétervárra utaznak visssa, Es az ut 2000 rubelbe került ugyan, hanem legalább s kedves meg volt vele elégedve. És még panaszkodnak, hogy szűkös időket élünk) < — Kígyómarás. Parisban egy fiatal kigyósseliditő produkálta magát néhány hétig. As előadáson egy kis ki gyót vett ki fészkéből s fejét bedugta a ¦zajába. Egy-két peres multán vér ömlött ki fogai közül ; a mérges állatt egészen össze harapdálta a nyelvét. Egy jelenvolt orvos azonnal kivágta a mégharapott nyelvet, de a szegény ember még aznap meghalt. Gyűjtést indítottak fiatal özve gye aaámára, ki egy nappal előbb szült ikreket. — A nők a parlamentben. A svéd orsággyülés néhány nap előtt foglalkozott a nők válasz tó képességé vei. Az indítványt erre nézve a második kamara egy tagja tevé ¦ az első kamarában tárgyaltak először, s el ís vetették. A második kamarában az indítványozó előadást^ tartott a keleti mandarinokról és a mai férjekről, kik nejeikkel ugy bánnak, mint a bábákkal, továbbá beszélt a szent BZÜsről, Pythyáról, Sibylláról stb. A parasztpártiaknak egy vezérférfia ason nézeten volt, hogy ily indítvány elfogadása mellett semmi aem szó\'. Sponre gróf iro-nisálts as indítványt s azt mondta, hogy ó szívesen menne még tovább. Óhajtaná ugyanis, hogy a nők választhatók is legyenek, mert as országgyűlési tárgyalásoknál igen kellemes volna a női társaság. Dacsára annak, hogy több képviselő szólt a javaslat mellett, így a többi között Gamaelíus ur, a svéd hírlapírói egylet elnöke, a második kamarában is elvetették, azonban csak 53 szöva! 44 ellenében. — Mohács legöregebb embere, Monojlovics Jano e hó 13-án halt meg 103 éves korában. Fia Monojlovics Miso, várost képviselő, és mát\'75 érez. — Legyen neki, ki ily ritka nagyiéi kart elért, könnyű a föld hantjai — A szórakozott pulyka. Mint kuriosumot. irják Blumenfeldéből, hogy °tt egy pulyka tojások helyett egy csomó — álmára ült és .költötte" is as almákat vagy három hétig, de természetesen eredmény nélkül. — Madáríjesztóüi egy stájer szó-lőmíves a fákra mosgó tükröt alkalmas melyek a madarakat igen jő sikerrel tartják vitess kellő távolban. — Felmentett hálája. Dewsbu-rybsn történt s következő érdekes eset. A színházban egy uri embernek kilopták ¦sebéből as arany óráját; arra az emberre esett gyanúja, a ki mellette ült és feltűnően beszélgetett vele. Megtudva nevét és lakását,; a bíró elé idéztette. A vádlott méltatlankodva utasította vissza agyanu-si\'ást, aa Ügy mégis a trvasék elé került. A tárgyaláson a védő egészen tisztára mosta védencéét, a kit a trvasék fel is mentett. Ezért a vádlott hálából másnap elküldte ügyvédjének as ellopott órát. — 102 vagy 103. E hé 2-án volt 62. évfordulója annak, hogy Görögország fellázadt a törők iga ellen. E nap emlékére-Athénben, a királyi palotában megtartották a szokásos bankettet, melyre hivatalosak voltak azok, kik a szabadságharca vitézei közül még életben vannak, 102 meghívót küldtek szét. Mielőtt a bankett elkezdődött volna, egy ismeretlen öreg ember lépett be a terembe és leült az asztalhoz. „Kicsoda Ön?* kérdeste tőle a király egyik szárnysegéde. .Nevem Dervenka," — válassolá — „én is résztvettem a szabadságharcában, de engem elfelejtettek meghívni.* „Higyjünk as öregnek* — monda a király asárnyzegé-déhes — „és hagyjuk őt résztvenni a lakomán.* S ugy is tőrtént. — Furcsa módja az Igazolásnak. A pécsi postán történt. Egy jó falusi atyafinak pénze érkezett, est kellett felvennie a posta-pénztárnál. Be ís állit ő kegyelme s megnevezi magát, hogy hát ő ss s nagy-bükki Nagy Pál, már mint a kinek a pénz „átrsczálva* vagyon. Hja, csakhogy s pénzt nem oly köanyen adják ám ki ismeretlen embernek 1 A postatiszt, hogy a jelentkező személyazonosságáról meggyőződhessék, igazolványt kért. Az atyafi megvolt egy kissé akadva, de csakhamar tisztába jött a helyzettel a ssemélyasonoe-zágát igazoltadó, elővett pruszlik zsebéből egy marhalevelet. A postatiszt jót kaczagott az igazolvány felett a teljes bizalom- z megnyogvással adta ki a pénzt, gondolván, hogy a ki marhalevéllel ígasolja magát, as nem lehet csaló. — Brutális esetről értesít siófoki levelesónk. Egy oda vatŐ lakos kis fiát inssnak adta Bacsh Károly cssntavétí vegyes kereskedésébe. A kereskedő azonban a fiút nem a boltban, hanem as istállóban alkalmazta, meg a szántásnál, szóval — béres, kocsiz és boltos inas volt egy ssomélyben. — A fiu megunta a hár mas dicsőséget, kijelentette gszdájának, hogy nem bírja tovább, mire ez jól megverte. Az alig 13 éves ifjú as\'tán elszökött, de a gasda visszavitette a csedőrök-kel. Végre is, a fiu semmi áron nem akart ott maradni, mire a gazda fogta magát és csendőrökkel haza tolóncsoltattá. Étlen szomjan toloncsolák a szerencsétlent, némelyik faluban a csirkefogókkal együtt hált, s most a nagy gyaloglástól félholtan fekszik a szülői háznál. Bacsh kereskedő ellen a már megtették a szükséges lépéseket — Vidéki színészet. Temesváron Mosoayi Károly ssinígasgatő már megkezdette működését. A színtársulat a közönség tetszését megnyerte, csak az igazgató magaviselete ellen van sok kifogása, különösen a sajtó részéről. — A társulat jo erőkből áll s termesztésen kellő pártolásban részesül. A közönség határozott kedvenczei : Zajonghy, Tiszai Dozbő, Várady Józaet, Ardaí Ida, Fény éri Mór. Esek arattak legtöbb tapsot. — Tiz helyet tizenkettő. Patyon egy jómódú paras t-cseládnak a mult héten gyermeke született, mindenik kezén öt helyett hat-bst ujjal. A jobbkesén a hatodik uj a kézfőtől félre állt s ast amputálni ktliett, de a balkézen a hatodik ujj teljesen kifejlett égessen egyező a többiekkel, úgy, hogy csak figyelmes megnézés s megssámlálás uán venni észre a felesleges ujjat, melyet ennek folytán nem is volt szükséges eltávolítani. — A biblia egy kézirata. Dr. Harkány a biblia egy ősrégi késiratát találta meg a sstpétervárí császári musenm-bzn. Negyven pergament lap ez, melyek töredéket tartalmaznak as Ó test amen tómból. A pergamen nagyon megvan rongálva és as irás sokhelyütt olvashatlan. Ezt a becses ereklyét most ő maga vizsgálja meg, s mig est be nem fejezte, bővebb értesítést nem ad. A mennyire már eddig kiderítő, a pergamen Isaia, Joel, Hosea. Obsdja, Zephanja, Haggaí és Zaghariís prófétáktól tartalmaz egyes töredéke ket, továbbá Jeremiás siralmait, Ruth, Eszter és Dániel könyveit. ----Egy hadapród öngyilkossága. Az „ördög bibliája" forgatóitól mindig megköveteli a véráldozatot Legújabban Horvátországban, Coapícban történt követkeső sajnálatos eset: Nagyszombaton kellett volna a honvéd-zászlóaljnak Gos-picból elmasirosni s Carlopágőn és Fi umén keresztül Zágrábba bevonulni. Az elvonulás e!Őestó:ót Augustine hadapród kedélyes társaságban tölte, hol kártyázni kezdtek s ehhez a hadapródot is meghívták. A fiatal ember nem igen kártyázott eddig, pár hatost nyerve azonban körmei kosé kapta a játékszenvedélynek Ördöge s nagy kedvet kapott a ssinee lapok forgatásához, Fortuna tudvalevőleg mint minden nő szeszélyes a kire egyik peresben mosolyog, mái annak a másik peresben ismét hátat fordít Igy volt Augusti-nival is, ki egy két megnyert parti után következetesen elkezdett veszteni. De szenvedélye a helyett,hogy csökkent volns csak nőt s mindig nagyobb Összegeket rakott be a kaszába. Mikor már saját pén-sét eljátszotta, hossáoyuít a legénység rábízott pénzéhez ís s abból is eljátszott tizenhat forintot. Csak akkor vette észre mit tett, Kért, könyörgött, becsületszavát adta zálogba,- hogy csak addig kölcsö- nözzék nekí est az összeget, míg Zágrábba ér, hasztalan volt, egyik kompsnistájs sem akarta kérését teljesíteni. A fiatal hadapród kétségbeesve ment a laktanyába s ssobájába érve, főbe lőtte magát. A szerencsétlen ifjú ssonnal halva maradt. — Embertelen gaztett Csegléd határában a Farkas-féle tanyán a napokban a tanya egyik béresét megölték, másikát súlyosan megsebesítették,evelök levő 13 éves kis leányon ípedig erőssskot kórettek el s félholtra kínozták. A csendőrség már megtalálta a gyilkosokat,egyik Kársai, másik Tóth nevű, kik a gaztettet bosszúból követték el, s mindketten bevallásban vannak. — Áttérés. Szemeróről írja levelezőnk : A győr-ssemereí ref. templom f. hó 6 án ritka ünnepélynek volt színhelye. Dr. Körösi Arnold gyömőrői körorvoe a Mosesvallásról áttért a prot. ref. vallásra két fiu gyermekével együtt. Maga Dr. Körösi a keresztségben Antal, a fiai pedig Gyula és Gésa nevel vettek fel. A doktor neje megmeredt a Mózes valláson. Való-ssinüleg neje ís átfog térni, miután keresztény és zsidó között törvényes házasság továbbra nem állhat íenn. — Gyilkos hajtű. Egy Marietta Benőni nevű 16 éves nápolyi leány húsvét vasárnapján nénjével sétakocsízásról tért hasa. a kapuhoz érve, a kocsis az Öreg asszonynak nem akarta visszaadni az egy sönt, mely a neki átsdott pénzből még visszajárt volna, s mikor ast s leány is követelte, a kocsis öt sértő szóval illette. Marietta erre indulatosan rántotta ki hajtőjét s aat oly erővel döfte a szerencsétlen ember mellébe, hogy ez másnap reggel iszonyú kinok között mult ki. Rövid hirek. Gr. Eszterházy, pozsonyi főispán as ottani vásár megnyílását németbe-s s é d kíséretében eszközölte, nevezvén hssánKat a „b irodalom egyik fel é-nek. — Uj honv. ministerfii — amint hírlik — Fehérváry Géza báró fog kineveztetni. Hymen. Pállfy Boldizsár, a szombathelyi polg. iskola igazgatója, eljs gyezte Schusster Flóra k. a. Iharos-Be- -rényből. Csanádon himlőjárvány miatt as iskolák mind zárva vannak. — A vörös frakkot fogják ssaionképessé tenni ezentúl; feketét csak a szolgák viselnek. — A pápa lassankint már elŐkéssítí Francziaorszagba leendő átköltözését Színészet. AprlI 17-én adták a „Kornevilli harangok cximfi operettet, Halmy Etel operetté -primadoma első felléptéül; ki Serpolet Saerepében csínos színpadi alak volt. Hangja eléggé iskolázott, habár határozott biatossáígal inkább csak a felaö hanglétrin jár; de ott vslódi intensmtiasal. Aradi E m i 1 i a (Zser-mán) játékával és énekérel egyaránt tapsokraragadta a közönséget, kinek ö bizonyos mért tékben kedvenexe. Ennek mi csak örülünk\'habár azon szakosokét éi módeku, melyekkel az-Aradi Emüia kivívja, — aesthetika szem, pontból egytől egyig nem irjnk alá ; nem, főkép az fi érdekében, kinél ol; modorosság öröklődhetik; meg bisonyos szem-és arexjiték-fcan. mely egykor keserűen bosculhatja meg magát, a művésznőt, amért a kis Emiliának val,mikor (most) kedvezett. Hert beksvetke-sik aa as idfi is, mikor csak művészetével hódíthat--A dsrab sikeréhez járnltak Ügyes játékukkal: Serényi (Gáspár apo) Arányi (biró) K ápolnia (QrenisŐ) A kar tisztán énekelt. A zenekar szabatosan játszott. A rendezés jé volt AprlI 18-áS (pénteken) szünet. AprlI 19-éa Caiky Oergely .Csécsii házassága" cimü sxinmuvét játtszottik meglehetősen telt biz eiott. A darab kitüoG alakjai és a gSrdulékeny előadás méltán érdemelték meg a válogatott közönséget. Kö n c sö 1 Lujza (Csécsii) jó hatást tett szép szinpadi alakjával. Játéké ngyan nom volt oly bensSaégteljes, mint azt a szerep megkívánta volna, de ezt reszfinkrŐl nagyon hajlandók vagyunk az itteni színpadon való szokat!anságnak betudni. — Arányi DeaiS a tanfelügyelő szerepében művéssete magaslatára emelkedett. Aratta is a tapsokat. Nyilt jelenésekben kihívták. Arányi pedig hatást aoha sem vadász; játékát nagy élethűség, természetesség éa jóhatisu könnyedség jellemzik.— Somogyi (Qerezdy.) igen szépen játszott, bár szerepe kicsiny volt. Hí tokkal jobban sieretiuk volna St Raönóthy Lásziú szerepében látni. Neki minden esetre jobban sikerült volna ast as alakot kidom-6 ontania, melyet Kápolnai nagy ugyekeset-tel személyesített cgyan, de a melyben as alaphanb >fot eltalálnia sehogyaem sikerült.— Diln o kl (Gibry Kristóf) es estén nem volt elemében ; sehogy som tndott belemelegedni szerepébe. Mind a mellett egy-egy jelenése sikerált, — B hs jobb hangalatban van, még több sikert érend el asinpsdi otthonosaágival. ¦ - Lit se nmay e r Poldi és Szid! a íőíö.k megszokott kedvvel és hatással játszottak. JÓI alakítottak F ere esi (Radnothy Miklós) ét Berényi (Eadnothy Farkas.) A tnlosi-sok leszámítás árai GyQngyiis figyelmet keltő jelenség volt— A rendezés igen jó volt. Aprít 20-ás a .Piros bugyelláris" cimü népszínmű kerfl.t színre. Ez alkalommal Nyilas Ilon mutata be magát köaöniegünk-nek TÖrókné szerepében. Hangja kellemes; kflnyedén énekel; játéka is igen megnyerő. As előadás ilta-lában szépen likerült és nagyobb közönséget érdemelt volna. Ari-nyiné(l!enCzL)B erényi (Csillag Pál.) Dalnoki (Peták) Arányi .Tamás.) Gvöngyi Hajós) és E is s (Kósza) kitűntek. Aprít 21-es „Odvöske" cimü operettet dták, köíopes sikerrel. Lap vezér ée kiadó: SZÁLA Y SANDOB. Felelős szerkesztő : TASS ÁLMOS. LaptulajaonoB : WAJDIT8 JÓZSEF. HTTSZONHAEMADIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY APEILTS iíí^éW 1884. HIRDETÉSEK. Nyil * t ér.) Nyilatkozat Alólirottak kijelentjük, miszerint f. hó 17-éa Mirka Djmonkos úr lakásán megjelentünk a őt Zrínyi Karoly úr. fejünk nevében elégtétel adásra scóliior.uk fel. Miotbogy azonban megbitcnk kezei kötött oly bizonyítékok varrnak, melyek Mirka urnák elégéieladásra való képességét kétségessé leesik, azon felsaólliáat intéztük hozzá, vájjon hajlandó-e ezen ügyét elébb egy becsületbíróság ítéletének alávetni? / Mirka űr kijelentette, hogy az ügyben nyilatkozni fog; de miután ezt a megállapított 24 órán belől nem tette, mi j az ügyet részünkről befejezettnek nyilyá-; nyitjuk. Csáktornyán 1884 april hó 18-án. MENCSEY K. NOE FERENCZ. ZRÍNYI KÁROLY ur megbízottjai. Ezek után én őt, gyávának és de nuociátornak nyilatkoztatom ki és átadom a közmegvetésnek. ZRÍNYI KAROLY ) E rovat alatt közlöttért, sem alaki\' «em tartalmi tekintetben nem vállal felelőséget a Szerb. RÖMER-B AD (a síéiért Gastein.) A Midéiiy mepyttása [ é. május i-én. A déli vaspályán (a gyorsvonattal Bécstől 8 ét fél. Trie-altől - 6 óra,) ígon erős akratho terek 30 — 31*ig naponkint 20,000 hect. vízmennyiség, különös hatással fcöeavéoy, csúss, idegenszesvédés, szélhűdés, gyöngeség, női betegségek, havitiastuiások, megvénült exsudok rögzőtt hurut, csont és izbetegségehmél, stb. Nagy viztár, izsadÓ szobák, elegáns kiállított uj külön márvány és kádfürdók, kényelmes lakások, május és szeptember hóban l/3-dával olcsóbb, a leglátoga-tottsb havasi tartomány, oj árnyékdús sétaterek, újonnan épült magas ivóvízforrás vezeték. — Fürdőorvos: Dl". fiayrhofer H., mflorvos Bécsbőt. (Lakása ápril hó végéig Béci, I. Krugerstrasse 13.) Kimerítő előíratok, árjegyzékek ingyen és bérmentve küldetnek.a 2086 1-3. MimMwL által Römer bad Alsó-Steier. ^xxxx Tőkék biztos elhelyezésére mint elsőrangú befektetési papirt ajánljuk a Magyar Jelzálog-Hitelbank 5°\|0-os zálogleveleit. Réesvínytíks — — — o. é. 20 000,000 frt aranjban BsfizalcSa — o. A. 14.300,000 frt , Jolzalog biztosított ingatlanon értéke — — — — — o. é. 45 384,000 frt , Forgalomban lerí saloglsvolez — — — — — — o. é. 17.600,000 frt , A Magyar Jelzálog-Hitelbank, mely az 1869. érben alapíttatott, ai alapszsbilyszerüleg engedélyezett jelxalog-kölcsönök alapján, bemutatóra szóló zálogleveleket bocsát ki. A kibocsátott eilogle.elek öeaaeaege a záloglevelek bistositisiró! eaólo 1876. XXXVI. törfényctikk értelmében alakított biitoaitó alap 20-szorosit tnl nem haladhatja. As etnttal kibocsátott záloglevelek oaitrák értékű papíriorintra az ólának, évente 5% ot kamatosnak éa a kibocsátástól számitott 40 év alatt, tervszerű aoraoláa utján teljéi mértékben beváltatnak. A záloglevelek 100 frt, 500 frt, 1000 frt éa 5000 frtról szóló caimletekben vannak kíállitva. A Magyar Jelzálog-Hitelbank zálogleveleinek biztosítékául szolgálnak; (alapszabályok 108. § a.) 1. Az összes jelzálogok, melyek a magyar jelzálog-hitelbank részére uyilvánkönyvileg le van kötve; 2. a társulat részvénytőkéje ; 3. a tartalékalap; 4. a társulat ÖBsees jelsálogos adósai által alkotott egyetemlegea biztosító alap. Ezenkívül az 1876. évi XXXVI. törvénycikk értelmében a záloglevelek külön biztosítékit képezik: a) A réaavénytókébSl a záloglevél-kölcsön üzlet javára elkülönített és külön kezeit bistositó alap. (Jelenleg 1 millió torint.) h) Aa össsss lekötött jelzálogokra, melyeknek alapján záloglevelek bocsáttattak ki, a zaloglevéltu- lajdonosoknak nyilvanköuyvileg feljegyzett elsőbbségi joga. A Magyar Jelzálog-Hitelbank záloglevelei az e részben kibocaijtott magy. kir. ministeri rendeletek alapján as összes m. kir. állami hatóságoknál óvadékul — továbbá a ca. kir. közös hadügy-, valamint a magy. kir. honvédelmi ministerium körrendeletei értelmében házassági óvadékai elfogadtatnak, és azokra az Osztrák-Magyar bank összes bankintézetei kölcsönt nyújtanak. E záloglevelek tehát nyilvános vagy hatósági felügyelet alatt álló intézetek, egyházi és világi alapítványok tökéinek, további letétek es árvapénzek gyümölcsözi befektetésére különösen ajinlhatók. E záloglevelek a mindenkori napi árfolyam szerint (jelenleg 98 frt 75 kr.) Jutalék éa díjmentesen kaphatok. / A kereskedelmi és iparbanknál 2107 1-3 ( Nagy.KaiüzBan. CXXXXXXXXXXXX3 a lapíttatott 18158. WALSER FERENCZ _l eled magyar gép- éa tüioltíszerekgykra, harang Ajánlja gyártmányát, mint magyar különlegességet kutakban és mindennemű, szivaty-tyukban. elvállal teljes vízvezetékek berende- 1 zéaét, városok, földbirtokosok, ipartelepek, ármentesitő társulatok és magánzók részerői modern technikai z,> v-y éa frczöntódéje BUDAPESTEN Eottenblller-ntcza 66. alapon és kedvező feltételek mellett ajánlkozik köz- és magánfürdőt felszerelésere, szagmen-tes ürszékek felállítására és minden viz ir- művi munkálat gyors ^ és pontos kivitelére képes HP árlapok és részletes költ--r sógtervezetek kívánatra díjmentesen küldetnek. Egyetlen belföldi szivattyu-gyár. 2023 20-80 500.000 márka nyerhető. Ez óriáai öaazege\'. képesi eset* ;leg szerencsés körülmények közt a kormánytót kiinduló s az egéas államvagyonnal biztosított braun-•chwetgi pénssorsjátéknál s íőnye-remény. A 1 o 11 e r ; á &O.0OÖ nye- Ireményt tartalmaz, amelyek 1 résében soroltatnak ki. Az ÖSSZes Borsjegyek felének kell nyerni. Egy totterjn sem nynjt ily kedvező nyeremény sorozatot. Különösen as 50,500 nyeremény következőleg van beosztva:\' 1 jutalom á 300.000 márka 1 nyeremény a 200 000 „ 2 nyeremény a 100.000 , 1 nyeremény á 90.000 . 1 nyeremény k 80000 , 2 nyeremény á 70.000 , 1 nyeremény á 60.000 „ 2 nyeremény á 50 000 . 1 nyeremény a 30 000 , 5 nyeremény á 20.000 , 3 nyeremény á 15.000 „ 26 nyeremény á 10 000 . 56 nyeremény- á 5000 , 106 nyeremény á 3000 „ 253 nyeremény á 2000 B 6 nyeremény a 1500 , 515 nyeremény á 1000 , 1036 nyeremény k 500 , 60 nyeremény á 200 63 nyeremény á 150 B 29020 nyeremény k 145 . 19340 nyeremény A 124, 100, 94, 67, 40 és 20 márka. A sorsjegyek ára hivatalosan és pedig as I. rész számára, 1 egész eredeti sorsj. ár«3 frtSOkr. o. é. 1 Tél , , „ 1 frt 75br.o é. 1 negyed , , n— frt 90 kr. o. ó. ben vannak megállapítvsT A megrehd éléseknél áz illető összeget papírpénzben vagy osstr. és magyar pdsubélyegekben kérjük beküldeni legkényelmesebb azonban a postautalvány -nyali küldés, A megrendelt sorsjegyek beküldéséhez a hivatalos husási lajstromot is mellékeljak, amelyből minden világosan látható. — Eta valamely elfogsdó-nak a hozásí lajstrom nem tetsieoék. kéixen vágynak a hutás kezdete előtt a ior«jo gyeket visszavenni és az érte fizetett összeget visssasso.gá]tatai. Minden megrendelőnek neve lajstromunkba asonnal fcljeyyeztotik és rögtön minden bnsás után közvetlen általunk, annélkül, hogy erre minket bárki is felszólítana, minden sorsjegy tulajdonosnak megkOldetik a hivatalos húzási lajstrom. A nyeremények kifizetése állami ellenőrzés mellett minden húzás ntán történik:. Czégünkoek több mint 70 éves fen-álüása óta tobbssör volt alkalma osstr. magy. oriaágban 250.000,100.000,80 000, 60.000, 40 000 márkányi főnyereményeket kifizetni s ez által számos család nerencséjét megalapít, ttok az osstr. magy. birodalomban. Ezereket fektetnek olykor oly villalatokba, amelyekben a nyeremény egész bisonytzlan, ezért bizonyos, bogy néhány forintot sem kell sajnálni egy sortjegyvételére egy as államtól kiinduló és az állam által biitoiitott lottó riától, amely oly nagyszerű sorozatot nynjt és a mely által esetleg e y nagy tőkét szerezhetni. Tekintettel a jelentékeny részvételre, amely a, i\'lami pénzsorsjátékhoz biztos kilátásban van, kórjuk a megrendeléseké t minél előbb elküldeni, semmiesetre később mint 2l0l 2-1 1884. évi april 3<Mka bogy a megrendeléseket pontosan teljesíthessük. A megrendelést közvetlen hozzánk kérjük czimezni ISENTHAL&Co., Hamburg. 500 szép kifogástalan tzivarkát lehet készíteni az én. a es. kir. dohánygyárakban is hasánált szivar ka TÖLTŐ-GÉPEMMEL ¦ mely érésből igon csinosan készítve, 3 különféle erősségben, vékony, középfaj. vastag, különbség nélkül, használati ntssitástU együtt 65 kr. Csak akker valiöli ka ezéaern bele vas vésve. Az ea S2lrarka-Uvity<tlsi, azintén három erőbeégbec, csakis t Vsléál fraiciía-felfl HM ,L« Hasisa11- papírból (fehér) vagy Kt ktriozs-papirból (sárga) kflvetkezí árakon kaphatók: frt Saipka rész nélkül, sima 1000-rs —.80 Szipka rész nélkal elegáns arany - jegygyel, 1000-re..... 1.S0 Silpks réiztxel, zima 1 karton 500drbbal.......1.05 BzipkS részssel elegáns arany, kék vagy fekete jegygyei, 1 karton 500 darabbal .... 1.50 II. rendíl EiitrSíéfl sxiutén fehér vagy sárga, melyet mások elsö- rendüképen ajánlanak ára; "zipkarésa nélkül, sima.lOOOdrb. —.50 Szipka .ész nélkül, elegáns arany, jegygyei........¦ — W Szipkával, sima, lOOO drb. . . 1 80 Ssipkáral és elegáns arany, kék vagy fekete jegygyei, 1000 db. 2.20 ECzOnséges töm5 gépecike hassá —10 Levélbeli megrendelések- utánvétel lel vagy as összeg beküldése mellet Iimételadók szásalékot kapnak. Belejegyzett védjegy. Óvási Hamisitásoktóli megóvások cséljából minden karton a fonti keresk törvényssékileg bejegysett gyar-jegygyc van ellátva. ¦ Cawley & Henry párisi franczia szí var ka és gépecskék raktkra: Wlaoh A.m&Y\'t,. Bécs, Mariahilferstrasse 58-(ezelőtt Prateratrasse 18) 300 érk. 1884. január 15-én. 2109 1—1 Árverési Mrdetmény. A n.-kanizsai kir trvszék tkkönyvi osst.részéről közhírré tétetik.hogy Győrffi János n.-kanizsai lakos ügyvéd végrehaj taténak, Kovács Imre végrehajtást szenvedő ssabari lakos elleni 200 fr. tőke 1881. évi fehruár 10.-től járó 8°/, kamatok, 15 frt. per, 7 frt. 45 kr, végrehajtás kérelmi, 9 frt. 50 kr. jelenlegi, s még felmerülendő költségek iránti végrehajtási ügyében a fentnevezett kir. trvszék területéhez tartozó palkooyai 66 sztkkvben A f I sor 105 hrsz. a. felvett váltság köteles 1328 frtra becsült ingatlan 1884. május hó 20. napján délelőtt 10 érakor Falkonyán a községbiró házánál Győrffi János felp. ügyvád, v. ennek helyettese j közbejöttével megtartandó nyilvános ár-I verésen eladatni fog. - / Kikiáltási ár a fennebb kitett becsár. Árverezni kívánók tartoznak a becsár 10%-átJkéeapénzben v. óvadékká-; pes papírban a kiküldött keséhez le j tenni. Vevő köteles a vételárt három 1 egyenlő részletben, még ped>g as j elsőt az árverés jogerőre emelkedésétől számítandó 15 nap alatt, a isodíkat \| ugyanattól 45 nap alatt, a harmadikat n. \' attól 60 nap alatt, min len egyes részlet : ntán as árverés napjától számítandó 6/0 . kamatokkal együtt as árverési feltételek-- ben megbatározott helyen és módozatok : szerint lefizetni. r Az árverés teljesítésére Fábián Fe- 1 rencz vhajtó küldetik ki. Kir. trvszék mint telekkönyvi ha-i ióság.Nagy-Kanissán 18S4. január hé 18 AsaTaDTnniek királya. glegdiisalibts:-taiBiQ Natres, lUltbiss s&va-f sysvtxe. ötszörösen vegyeiemezve. LeLaiíílfiiítili asztali tíz. - örrosi -tetlittlreHii ajáfllTa. rartalma: Si«heijiforris\| PreUni KroadorE Hoki 97-854 53-534 48-888 48-094 43-793 Petiici Raktárak Nagy-Kanizsán: Fesseihofer József, Strem éa Klein és Berdln Karton. 2087 7— Kitüntetési Bécs és T r-i est r 73 NJ^-gLK@Si, 1884. aprilifl 27-én, Sféat érre...... 8 írt íéi évre ..... 4 , Míjred érre...... 2 . Effj/ szám 10 kr. HIRDETÉSEK ¦i hasábos petitsorban 7, máiodszo-6 ¦ minden további sorért kr JÍYILTT ÉRBEN torookéut "10 krért tétetnek lei Kincstári illeték minden efjes biro^-tésért 80 kr. fiaetndL Hngzonharaiaclik évrolyam. I0ZL0IT, A lap Kellemi részét Ölető közlemények a szerkesztőhöz, anyagi részét illető közlemények pedig kiadóhoz bérmentve intéz endők: NAG Y-KANIZSA Bérmentstten terelek osak ismén munkatársaktól fogadtatnak el. Kéziratok vissza i küldetnek A nagykanizsai .Kereskedelmi Iparbank, .nagy-kanizsai önk. tűzoltó-egylet, a .xalamegyei általános tanit6te8t0let,I a .nagy-kanizsai kjsdednerelé egyesület, a .nagy-kanizsai tisiti önsegélyző sző vetkezet\',a .soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai kül választmány13 hivatalos lapja. BetenklDt kétszer, vasárnap- s csfltörtOkön megjelenő vegyes tartalmú iap. Ml lehetne PallínWl?! — Ajúilr* Zathnreczky Zs. aroalr. — Nagy-Kanizsa közelében fekszik egy, a természettől is áldott helység, melyet emberi kezek még áldottabb, még szebbé tettek. E helység neve Pallin. Valamikor a hírneves Inkey-család ősi birtoka volt; most a flandriai grőfé. Hogy mily kellemes levegőü és gyönyörű fekvésű helység, bizonyítja az is, bogy mig bérbe nem volt adva, a grófi család a nyár jó részét iti töltötte. Mióta azonban az nrodalom bérbe adatott, a csinosításra nem lett oly nagy gond fordítva az arodalmi kezelés részéről. Még is gyönyörű a hely, még elhagyatottságában is. Éppen azért csudáikoznnnk kell, bogy az ott székelő jeles, szakképzett tisztikarban még nem ébredett gondolat a természet szépségeinek és előnycinek tőkésítésére 1 Paliinnak azon része, hol az ősrégi kastély és a gyönyörű sétány fekszik, völgyet képez. Ebben a völgyben több cisebb. nagyobb forrás buzog. A közepe táján szeli körülbelül a Nagy-Kanizsa és Szombathely közötti vasúti vonal. Itt a levegő enyhe, tiszta, egészséges s a legmelegebb nyárban sem fojtó. Ennek oka pedig abban rejlik, hogy ez a hely azon levegő vonalba esik, mely a Murától Szombathely felé húzódik, s mely igy lánczolatos völgyben húzódván, csendes mozgásával mindig üdén marad. Szóval Paliinnak és kiválóan pedig azon völgyszélzetnek. hol a kastély és a park nagy része fekszik, oly enyhe, egészséges nyári levegője van, mely a leghirnevesebb nyári fürdőhelyek levegőjével is mindenkor kiáltaná a versenyt. E mellett bizonyít az is, hogy a helységben emberemlékezet óta ragály nem fészkelt. Tehát vannak forrásai, elhagyott bár, de könnyen rendezhető, gyönyörű fekvésű sétánya, — egy derék, jelenleg legnagyobb részt használatlanul álló kastélyja; kitűnő ivóvize, tehenészete, pezsgőgyára a vasúti vonal völgyét metszi át. Ezek oly előnyök, miket kr \'nem aknázni halálos vétek volna. Egy ikis mérnöki szakmunka kellene csak, mely kiderítené hol és mi módon lehetne ott a bőségesen szolgálatra álló víznek medenczét csinálni... és Pallin fűrdóhelylyé s idővel áldásává lehetne a vidéknek. Ki tudja: minő természeti áldásokat rejteget magában az a talaj, melynek titkai csak kutatás után tárulnának elénk? De tegyük fel, hogy semmiféle különös ásványvíz nem rejlenek ott, — maga a hideg fürdő is roppant sok vendéget csalna oda, kiválóan az oly betegek közöl, kiknek főkép légváltoztatásra van szükségük. Másrészről egész Kanizsa vidékének ez volna az egyetlen helye, hol üdülni és fürdeni lehetne. Ez is oly körülmény, mely szép jövedelmet biztosítani a fürdő-helynek. Szóval szép berendezéssel — ami pedig nagyon csekélybe kerülne -¦ a mostani helynek egy kis átalakításával, fürdőmeder és épület állításával Pallin — ugy amint áll — gyönyörű fűrdóhelylyé lehetne. Mikor azután a látogatók száma évenkint szaporodnék, lépéseket lehetne tenni a Déli vasúttársaságnál egy fiókállomás engedélyezése iránt Ez sem ütköznék nehézségbe, mert egy vasúti őrház éppen a völgy közepén van. így azután az odajnt-hatás nagyon megkönnyittetnék minden irányból. Mi azt hiszszük, hogy ily módon Paliint kincsesbányává lehetne tenni, mely amellett, hogy nagy jövedelmi forrása lenne az urodalomnak, emelné, gazdagítaná a vidéket is. Rég érett bennünk ez iránt a gondolat; végre nyilvánosság elé hoztuk. Lehet, hojry pasztába kiáltott szó lesz ez is, min•¦ annyi mái; de mi azért kimondták, mért tudjuk, hogy Pallin ez idő szerinti jószágfelügye-löje, Zathureczky Zsigmond nr, ügybuzgó, lankadatlan férfin, ki — ha gondolatunk létesítésében uradalmának és a közérdeknek emelését látandja, — azt keresztül is fogja vinni. Lehet, hogy másokban is visz-hangot kelt ezen esnne s ugy annál kevésbé kell tartanunk, hogy elalvand. Vajha minél több oldalról sikerülne felszólalásunkkal érdeklődést kelteni; mert hogy ez a dolog vidékünkre több szempontból nagyfontosságú, azt vitatni szükségtelen. Adja az ég, hogy e nagyfontosságot a közvetlen tapasztalat iga zolja be nemsokára. Jogtudataink figyelmébe. Az irói tulajdon a financziaJis oldalok tisztázása végett már néhány évtizeddel ezelőtt rendkívül érdekes észjogi vitatkozásokhoz nyújtott anyagot. Ma pedig miden ország siet az irói és művészi tulajdonról tflrvényt alkotni, hogy biztosítsa íróinak individuális érdekeit, melyek müveik után őket jogosan megilletik és hogy gátot vessen az irói tulajdonjog körében is mindig gyakrabban felbukkanó aberratióknak. Napjainkban már minden szellemi munkát, mely könyvek, föstmények, találmányok stb. effélék alakjában nyilvánul, reális vagyontárgy gyanánt tekintünk; ezért nincs megengedve az ntánnyomtatás, ezért szerezhetünk szabadalmakat és ezért részesít védelemben a törvény nagyobb plágiumok előfordulása alkalmával. De igazán különös, hogy ma, midőn az egyéni tulajdon biztosítá- sára mindent elkövetünk, s az irói tulajdonjogot is lehetőleg szabályoztuk a pecuniali8 oldalok miatt: egy körülmény a közelmúlt napokig kikerülte a jogtudósok figyelmét. A kőlcsönköny vtárak tulajdonosai ugyanis szelíd birtokháboritáet követnek el az irói tulajdon ellen, a mikor irodalmi munkákat vesznek meg s azok nak olvasásáért tetszések szerint kiszabott dijt szednek be: Ez az eljárás egyenes megrövidítése a szerzőknek és kiadóknak egyaránt; különösen nálunk, mert az örökségül ránk maradt conservativ elvek annyira uralkodnak hogy nem szívesen veszik meg a könyveket, mikor néhány krajczárért is megismerkedhetnek tartalmukkal. Vizagáljuk csak kissé közelebbről e körülményt, vegyünk fel egy esetet, s azonnal átlátják a dolgot. A kölcsön könyv táros megvesz pl. egy öt kötetes regényt; tegyük fel, hogy darabját három krért adja ki olvasni; a mi bolti ára eredetileg öt forint volt Ha a könyv érdekes — ismerve az olvasó közönség megromlott Ízlését, van rá gondja, hogy csak érdekfeszítő és pikáns regényekkel tömje meg könyvtárát, esetleg ötvenszer is kiadja egy évben olvasni, s a dijakból hét forint 50 krt szed be. Tehát ez évben már hét frt 50 kr tiszta nyeresége van rajta. — Tekintve, hogy a munka több évig használnató. a második évben már (ha ismét ötvenen olvassák) az egész díj (7 frt 50 kr.) tiszta haszon marad. Ily módon aztán megeshetik, hogy valamely érdekes és keresett könyv után, melyet pl. őt forintért szerzett meg 3 —4 év alatt 20—30 frt jövödelmet söpör be. Ebből világosan kitűnik, hogy a szerzőn vagy kiadón meglehetős zsebmetszést követnek el, mert nemcsak megakadályozzák a munkának pecnniális értelemben vett szélesebb elterjedését, hanem másnak szeUlemi munkájából szaa poritják vagyonukat Ez egyéne megcsorbítása az irói tulajdonjognak, mely megtorlást eddig nem nyert, pedig a szabadalmak elárulóit a törvények kárpótlásra kötelezik. — Azt, nem lehet jogosan ellenvetni, hogy a könyvtáros csak befestetett tőkéje után hozza a kamatot, mert megesik, hogy 6—8 frt tőke után 5—6 év alatt 60—80 írtra ingó százalékot nyer, ez pedig már uzsora! Németországban közelebbről belátták már e sokáig figyelmen kivül hagyott körülményt, észrevették a birtókháboritást, s ugy akarnak segíteni a bajon, hogy a kölcsönkőnyv-tárosokra évenkint illetéket vetnek; azzal azonban sehogy sem tudnak tisztába jöuni, hogy e dijt, mely mintegy ii ói jövedelmi adó szerepelne, miként oszszák fel a könyvtárakban rendkívül különböző arányban képviselt írók és kiadók között, hogy egyiket vagy másikat meg ne rövidítsék?! Leghelyesebb megoldás ez lenne: a rendes jövedelmi adó arányában kötelezzék a kölcsönkönyvtárosokat bizonyos illeték fizetésére évenkint; ez összeget azután csatolják az irói nyugdijaiaphoz ! Ugy is azok veszik hasznát idővel, a kik megszolgáltál, s a kiknek munkái után összeszedték. Érdekes ez eset különben jogi szempontból is; kívánatos tehát, hogy jogtudósaink tüzetesebben foglalkozzanak vele. K. Választási mozgalmak megyénkben. A zala-egerasegi válaszlókerüle végrehajtó bizottsága f. hó 16-án tartott értekezletben nem birt megállapodásra jntnt, A bizottság egy része SkubÜcs Jenőt óhajtotta, egy másik része Arvay István mellett foglalt állást. Hintán a többség azonban egész más pártállást foglalt el, azon határosat hozatott, hogy a választókerület összes tagjai újra egybehivatnak a képviselői kijelölés tárgyában. TÁRCZA. Kié lett a Berkyók Naczája? (Elbeszélés a népéUtból.) (Folytatás ) III. -Ellopták a tinókat, de meg vagyon a tolvaj. Bár olyan sürü is a setétség, bogy késsel \'.ehetne aprogatni, a tant említett két osigány mégis igen óvatosan közelit Berky aram háza felé. Fala hosszat a pzláokok tövében lappanganak nehogy árnyékok az útra kiesték és valamely jövő menő meglássa azt Megérkezvén a kijelelt házhoz Bodri a házőrző eb erősen kezdi a csanolást, bogy az alvókat a kö* zeledő veszélyre figyelmessé tegye, de a csigányok Bodrit U csakhamar elnémítják. Ugyanis a vén Csiszla egy darab frissen pörkölt szalonát vet az eb elé amit az mohón kezd fialni, nem is sejtve, hogy most móljára eszik, mert a azaloaa méreggel vagyon végig kenve. Alig nyelte el Bodri as utolsó falatot már végig is terült a földön annélkül, hogy gyenge nyőszörgősénól egyebet hallatott volna. — Mikor az utolsót is eirugta szegény pára, a két czigány megragadta és a kert végében levő árok mélyedésbe vetette a nemez állatot. Igy minden akadályt elgörditve utjokból eljutottak az iatáló ajtóig melynek farétesszétfélre tolni vajmi keréz faradságba került as üg) es cigányoknak. Benn voltak. A tinók kőtelét eloldani, azokat az is tálóból kivezetni, rövid őt perci müve volt. Végig siettek az udvaron és ügyekestek a közeli erdő sőréjét elérni. Ment, ment a két czigány vésetve a két tinót égessen szótlanul. Végre megállá podának a setét erdő közepe táján pihenőt tartani és megadni a tinóknak az utolsó kenetet, mely abból állott, hogy Digdáncs egy nagy serpenőt húzott elő egyik hársfa odvából, melyben oldott mess vala, Csissla pedig egy messelővel f bérre mázolta a bársony szórü tinóki t nehogy a szemközt jövő szomszéd falubeliek útmutatást adhassanak a fekete tinók merre tűméről. Kár majd nem el végezték a gonoszok a másolás műtétét, midőn egyszerre megzörren előttük ló-távolnyira a bokor és éktelen kaczagás-sal egy borzas alak közelit feléjök imígy szólván: Hehe ! hehe! de feketék a tisztelendő arak t Talán lopni jártak..... csókot lopni jártak Örzsikémtő] ? .. . KOtelet, akazzlófát kést a zsiványoknak. Hahó 1 Hahói . . , Kivágom, kivájom a sziveteket . .. Tinó farkára kötöm, hadd hurczulja meg az utcáán 1 Ha elpottyan majd jólaknak vele a kuiyák. Zsiványok, ugye zsiványok vagytok ti fekete papok? . . . Bocsánat tisztelendő ur bocsánat? 11 Hisz as én örzaikém nem rossz, szeret engem szeret ? 11 Nem igaz I E szóknál már egészen a tolvajokig érkezett, hogy \'ú azt a t. olvasó is köny-nyen ki találná, Döme Peti a f«Ju bolondja ós merően bámult a két czigányra meg a fehér tinókra. A két tinó tolvaj is hirtelen össze nézett azután anya nyelvükön egy pár rövid szót váltottak mi körülbelül annyit jelent .ezen ember ne küok árthat tegyük el lábalól." Egy pillanat alatt heves tusa keletkezett a csi- gányok és Peti között. Néha agy állott a dolog, hogy Peti ugrasztja meg a tolvajokat néha megfordítva. Utoljára még is győzött a késsel fegyverzett négy kéz az elmeháborodottjak óriási ereje felett Földre gyűrték, ssájjit falevéllel tömték meg, azután szúrták rugdalták és agyai-ták, azt aki senkit sem bántott, ast kinek minden bűne as errejövetel volt, Istenem 1 Hány ember nem esik ártatlanul a gszok kezei közé ? Peti nem hörgött többé, arczát éa égése teatét megolvadt vére boritá. Ugy feküdt ott mintha lelke már felszállt volna a jobbak világába. A vén Csiszla föléje hajolt, hogy-halálát conetalálja, ekkor a hüle még egy hatalmasat markolt, mely markolással éppen a czigány mellet ragadja vala meg és tán elsőm ereszti soha, ha as hirtelenjében felre nem ugrik, igy osak ez nagyot hasított peazomántos mentéjén. Es volt z fala bolondjának végső fogáss, kezei görcsösen összesző rulva estek vissza mellére szemei becsukódtak, ......ő kiszenvedett ő meghalt. * * * Vasárnap reggel a szokottnál sokkal később is csendes volt még Berky uram hasa tája. Nem hajtá Ferkó itatásra a tinókat, a kut gémje sem nyikor-gott olyan keservesen mint mázkor. Nem kiáltá senki „Czitrom, Sármány ha] 1* A hü Bodri sem ugatott a szomjas barmok előtt, pedig az idő ugyancsak virradóra járt ám. Mindezen dolgok sseget is ütöttek ám Berky aram fejébe, ki már egy óra óta türelmetlenkedik a szalma léezán azért egyre csak mondogatja Kacsának: Ergyíe szógám nézzed meg mi ütött ahhoz z Ferkó gyerekhez, mért nem lát a jószág után? Talán sokat kortyán tot a Jüdi piritusszából, attól alszik olyai mélyen? Naczának is nagyon feltűnt ez a ritka eset azért nem is igen kellett nógatni hanem hirtelenjében lelódult utalóhoz, hogy a dolog bibéjét kitadja. Hejl de mennyire tele lett szeme szájjá mikor se Ferkót, se a két\' barsonyszőro tinót nem találta az istálóbaol Erre tán hirtelenjében vissza lódult as első házba és édes apjának is el monda, áiogy as istálóban biz mindennek csak hűlt helye van. Az Dreg Berky mintha osak coman -dirostak volna neki olyan hamarosan leugrott a fekvő helyéről egyre osak mondogatván: .A fránya meg nem ette, se a föld el asm nyelte őket?" Hej anyjakom aligha hiba nincs a kréta körül. Végig sietett a szérűn, betoppant Utalóba: minden ugy volt amint Nacsa monda; se Ferkó se a tinók. FerkŐ tel Ferkó tel kiáltá azután a gazda jobbra is balra is. Mind hiába senki sem felelt reá. Visszamentében egyet fs mást is gondolt Berky uram végtére is abban állapododtak meg feleségestül, lá nyostol, hogy miután a szekér itthon van,\| s Bodri meg nincs sehol, FerkŐ bizonyosan a tinókat ment legeltetni. As idő osak múlt, nyolczat is ki-leneset is elvert a kaknk óra. Ferkó még t jött haza a tinókkal. Az Öreg Berky nem elhatván meg tovább, átment La-pantsékhoz és kérdezósködék ha váljon nem látták-e FerkÓt a tinókkal elmenni. De csak egy árva kukkot sem szólhattak a dologhoz Lacsán kivül ki ennyit mondott, hogy tegnap kilence óra tájban látta a Jüdi zsidónál, ahol őt is majd megölte a fcinálgatással. Judit is felkereste. Es meg csakannyit tudott, hogy tizenegy óra ofán ment el virágos jő kedvvel. Tiz óra tájban, mikor a falu lakói a nagy miséről jöttek már minden ki tudta, hogy az éjjel mílÖrtéut. Á pap a templomba hirdette ki a kisbíró dobon verte kí a falu veszedelmét, az öreg biró meg az egésr környékben curentáltatta a tinókat. Minden hiába volt a két tinónak se hire se bánva 1 Ebédnél Ült a megkárosult gazda családjával együtt éppen azon töprenkedtek mi vi.Htte rá Farkót ezen gyalázatos tettre,vogyszer csak megnyílik as ajtó ós rajta Ja gyanúsított szolgalegény lép be apró, álmos szemekkel „esés jó napol" köszönvén. Majd csak kinem.fordult szájukból a betett falat, néhány peresig egyikök sem szólott végre Berky uram szakitá meg a csendet „Ebadta fattyja meg jöttél, hát a t i n ó k hol vannak? Már miféle tinókat gondol gazd\' uram. Kérdé Ferkó. .Hát a Czitromot meg a Sármányt ha jól \'élem azokat bíztam a kzedre?a még jobban elhűlve Berky feleié gazda Ferkó csak bámult, megdörgölle álmos szemeit ha váljon nem álom e az egész, aztán neki melegedettsn elmondá, hogy biz Ő tegnap este óla nem [látti azokat, azóta pedig a háztájékján sem fordult meg tudtával. Ejnye szedte vette kölykei pattant fal a gazda hát ki hajtotta volna HÚSZON HÁRMADlK ÉVFOLYAM ZALAI, KÖZLÖNY ÁPRILIS 27-én 1884. A k eittkelji küldött • ég, melynek tagjai dr. L«pp Vilmos gymn. igazgató, Soos Mihály gymn. ta-oár, R-ticíbl Ferencz váronbiró ós Lé o árd Ernő városi ügyész voltak, f. hó 15 ód tisztelgett l>Ik Miksa országgyűlési kép-viselÓoól. A küidöfség nevében Lrpp Vilmos meleg szavak kíséretében adta át a hálafeliratot. Falk megköszönve a ragaszkodás ez őszinte nyilvánulása!, részletesen elóadta as okokat, melyek a jelöltség elfogadásától visszatartják. Kesst-\\helyen húsvét vasárnap a képviselő kijelölése tárgyában tartott értekesleten határozott eredményre nem vezetett. Egy rész gr. Festetics Taszillót, a másik rész Uager Alajost kiáltotta ki jeleltjeoeki Egy küldöttség válasstatott, mely a grófot a jeieltség elfogadására felkéri. Arról is értesülünk., hogy Taboly Victor is föl-lépend. A Csáktornyái szabad elvű párt megbízásából Molnár Elek urodalmi ügyvéd vezetése alatt Bpesten képviselőjééit érdekébea járt küldöttség eredmény nélkül tért vissza. F. hó 15-én dr. Apáthy István Perlakon volt Konyán Mihály szolgabirónái e véle a követjeleltség elfogadása tárgyában értekezett; végleges megállapodás még nem jött létre, mivel Konyáry Mí hály a jelöltség elfogadása iránt meggondolás! időt kért s ez ideig határozott ny\' latkozalot nem ie adott s így a szabadelvű párt még jelelt nélkül van. A csáktoroyai mérsékelt ellenzék f. hó 17-én tartott értekesle tet Ziegler Kálmán kir. közjegyzőnél, hová f. hó 16-án éjjel a gyorsvonattal megérkezett gr. Apponyi Albert. Az érte kezlet Molnár István szoboticzai plébánost, — a ki 3 évvel előbb a kerület képviselője volt, — kiáltotta ki követje-leltnek. Az a 1 s ó-I e n d v a i kerület jelenlegi képviselője Veazter Imre a húsvéti ünnepek alatt választó kerületének nagy részét beutazva, hat helye i beszédet tartottt, mindenütt rokonszenves fogadtatásban részefl.ü-It. A mérsékelt ellen zék értekezlete f. hó 27 én lesz Alsó-Lendván a kasino nagy termében, ugyan ekkor fogják megállapítani a jelenlegi képviselő hivatalos beszámolásának napját is, A bakeai választókor ü-1 e t függetlenségi pártja f hó 14 én értekezletet tartott, mely Sibrik Antal pártoa-kivüli képv. jelölt ellenébe, Kováca Antal, alsó-lendvai ügyvédet kiáltotta ki függetlenségi párti jelöltül. A értekezleten mindkét jelölt programmbeszódet is tartott, melyekbe a választóközönség folyton belekiáltozott. Ott Oly zűrzavar uralkodik, hogy a választók egyBzer az egyik; másszor a másik jelölt mellett foglalnak állást, és éltetik. A napokban járt olt Be-Benyey ErnŐ, a z.-szt.-grőthi kerület képviselője, ki mérsékelt ellenzéki programmal Ürváry Lajost szándékozik felléptetni. A kormánypárti jelölt, dr. Árvay visszalépett, kinek helyébe erintón más jelöltet várnak. Mint hírlik, Sibrik jelölt f. hó 27-re egy nagy értekezletet akar összehívni. el tinaimat ha nem te? Ne tagadd mert majd végig rántok rajtad ezzel a vendég marasztŐval. Miközben felemelő a sarokban álló fütyköst. Ferkót itt egyszerre elfutotta a méreg óá felbőszültén kiáltá : „Gazd uram zsiványnak tart engem í Tegye le azt a cselókét, mert minded/\' botnak két vége van iml* Kutya meg az anyja} Már látóra, hogy betyárral nem lehet okosan beszélni gyere fel a törvényre majd meg^a-ttöaSott as igazat jegyző uramnak. Ezzel karón fogta és vezette a nem ellenkező legényt a falu basáig. Az utczán aürü csoport keletkezett mögöttük, melynek egy része ártatlannak, a másik meg bűnösnek vélte a legényt. Lappants Lacsi is a kísérők között volt éa nem tudta megállani, hogy oda ne kiáltsa Ferkének: „Ne is tagadj öcsém semmit előbb utóbb ógy is kisül ki a zsivány.\' — Ferkó Ökölbe szorítá e szók hallatára izmos kezeit és dühöd ten fordalt vissza a kiabáló felé. H-j 1 ha ugy torkon ragadhatta volna, tudom bele fuladl volna egy markolatra a szusz. Összeült a falu bölcs tanácsa, jegyző bíró meg as esküdtek és elkesdték e vallatást azon kérdéssel, ,1101 csavarogtál az éjjel Ferkó?* Ferkó pedig feleié: Csavarogni, nem csavarogtam sehol, hanem aludtam a temető ssélén 1 .Hogy jutottál oda ?« „Azt biz nemes tanács akár hova tegyenek ie ,iem tóm megmondani. De aligha a Jüdi rost koty vasat ék a nem taszított oda, mert hit tegnap este Lappants Laozival együtt pityókáztank nála.* „Igaz-e Jüdi?« kérdek a megozitált wdét ie. Nyílt levél. [Markovié* István urnák, a ,Qyor<rá szZti lapok" aserkeiztöjóaek, velem siemben tanúsított eljárása iránt.] Tekintetes szerkesztő nrt Markovícs Iván ur, a „Gyorsírászati Lapok f. é. 6. számában emlitést tett legújabban megjelent munkámról. Mali-cíozus czikke telve levén a dologra nem nagy részben alaptalan állításokkal, azokat rektifikálandé, elküldöttem neki alább egész terjedelmében közölt válaszomat, azon kérelemmel, hogy azt a .Gyorsírászati lapok" legközelebbi számában legyen szíves közzétenni. Markovics Iván ur azonban félretevőn minden hírlapírói tisztességet — három heti gondolkozás után visezaküldőtte csikkemet, s annak közlését minden alapos ok nélkül megtagadta. Ha volt bátorsága nem igazakat mondani, legyen bátorsága vagy azokat visszavonni, vagy a nyílt, tisztességes küzdőtérre kiállani, b nem gyáván meghátrálni, illetőleg ellenfelének még a lébe: őségét is kizárni annak, hogy hamis állításait megczáfolja. Kérem tettes szerk. urat, bogy addig is, míg gyorsirásí rendszerem érdeké-Den a .Gyorsírók Lapját" megindítom s Markovics urnák érdeme szerint megfelelek, az alábbi czikkemet becses lapjában közzétenni szíveskedjék: „T. barátom 1 A „ Gyorsírászati Lapok* löS\'Vt évi 6. számában emlitést tettél uj magyar gyorsírászati rendszeremről, L ahelyett, hogy objektív, szigorú, de igaz ságos bírálat alá vetted volna munkámat, jónak láttad minden egyébről beszélni, csak szorosan rendszeremről nem. Oks egyszerű; b nekem csak Örömre szolgál a te fölháborodásod, mely ujabb jele annak, hogy munkám nem vala kárba veszett munka. Tudva azt, hogy as ellenfélnek, véleménye kifejtésére nem szoktál elegendő tért engedni lapodban, lehető rövidséggel igyekszem csikkedre pár megjegyzést tenni. Munkám mejelenése óta mindenünnen a legeliamerŐbb kritikát kaptam, a szakemberek olyannak állítják gyoraí-rási rendszeremet, mely a meglevő gyors iráai rendszereket „okvetlenül felülmúlja0 A jó gyorsírásnak elengedhétetelen föltétele, hogy — technikai ügyesség mellett — a legügyesebb menetű beazéd hü leírására képesítsen. Ha tehát gyorsírásom jó (melyet te is .elméleti tekimetben kétség kívül érdekes (sic!) dolgozatának tartasz) akkor nagyon naivnak kell vennem azt az észrevételedet, bogy eddig még nem láttam tanácsosnak bebizonyítani gyakorlati életrevalóságát. — Hogy gyorsírásom a .gyorsírás valódi feladatának" is csakugyan megfelel; bebizonyította Komócay Józsefnek N.-Kanizsán f. é. febr. hó 16-án tartott felolvasása alkalmával, mely felolvasást gyorsírásommal leirtam, s a két helybeli lapbau („Z.-Közlöny* és ,Z»la\') közöltem ,dr K* jegy alatt . . . Persze ebből lármát nem csaptam, mert ezt oly közönséges — és természetéének találtam — a munkámra mégjelent kritikák után — hogy ezt még a lapokban is egészen fölöslegesnek tartottam megemlíteni. Hogy .hiteles be bizony itáe" alatt mit értesz a föotehbin kivül, azt határozottan nem tudom. Annyit azonban mondok: ha csak ettől tételestetnól: föl man- „Igenifl bíró ohram nálamnál volt mind a kettő, Lacsi kilencekor Ferku meg tizenegy úhra után ment el: vü hin, azt nem tudom. .Ferkó öcsém 1 szólio\'.t közbe Berky usaui, nem lesz semmi bániásod, mond csak meg ha nem láttad-e a tinókat. Jú is, hü is voltál hozzám 13 eez-tendeig, nem ctapiak el magamtól, Nacza is a tied lesz, ha bevallód, hogy csak legény kapás volt az egész, vagy csak rám akarsz ijeszteni!* - Haj 1 gazd\' uracs ne tartson engemet zsiványnak mert beletörik a foga, fehére istenemre mondom : szakadjon ie a két karom tövében ha én általam egy szálnyi kára esett is valaha. Vesszen kí a szemem világa, ha tegnap szürkület éta láttam a kelmed linaít. Ha az egész fala rám bizonyítana is rá merem mondani, hogy hazudik 1 „Most egyszerre felemelkedik ülőhelyéről a falu jegyzője ki többet nézett életében a kancső fenekére mint a code-xekbe és imígy szólott; .Nemes tanács! Ellopták a tinókat de megvagyon a tolvaj I* Nyitján VAgyok a dolognak. Ne higyünk ennek a gazembernek agy van amint én kinézem a dolgok sorából, Tegnap éjjel ez a jó madár elvesette a linókat a háztól, a határnál által adtaczin-kos társainak maga meg visszajött, hogy tisztára mossa kezeitl* »Ugy van! igasl kiálts ss ajtóig nyomalt" tömeg, de legélesebben Lappants Lacsi. De volt valaki közöttük sk< nem tudta elhinni, ez a könnyes esemü Kacsa. FerkÓ kedvese, Berky uram édes leánya volt. Ez alatt a jegyző folytati a beszédet: „nem lehet ám öcsém \'» törvényt olyan könnyen becsapni, azért csak vald kámuak általános elfogadása, s ha a Stol-ze-Feny vessi-rendszer nevezetesebb egyénei tz .hiteles bebizonyítást^ kívánnának, én késs vágyok a legnagyobb örömmel egy kijelölendő bizottság előtt, vagy a parlamentben rendszerein gyakorlati életrevalóságát bármikor bebisonyitsní. Arra azonban pénzem nincs, hogy én beutazzak több várost, s ott fitogtssssm, illetőleg szavaid szerint .hitelesen bizonyítgassam* reodszeremaek nemcsak elméleti, de gyakorlati életrevalóságát is. Amit a német gyorsiresi rendszerekre vonatkozólag mondasz, bár nem felel meg az a valóságnak, de nem tartozván a dologra: erre nem reflektálok. Hazánk/ tekintve azonban elég sajnos hegy gyórairási rendszerem megjelenéséig ogyetfe-d egy eredeti magyar gyorsí-rári rendszerünk sem volt, hanem csupán fordított utánzott, a mi pedig nem nagy dicsőségünkre szolgál. Különben mi agy is jobban szeretjük mindenben ast, mi idegen; hálátlan munkát véges tehát as ki nálunk önállóságra törekedik. Munkám megjelenése után többen fölkértek levélben, hogy gyórairási tan könyvemet megtekintés végett küldjem meg nekik, s ha megtetszik, megtartják, ellenkező esetben visszaküldik as. Ez által indíttatva a megküldöttem igenis munkámat több középiskolai igazgatónak, s néhány ismert gyorsírónak, kérve őket hogy .ha megvalósitva, vagy legalább megközelítve látják munkámban azt a kettős cselt, mit magamnak kitűztem ast — árának megküldése mellett — megtartani, ellenkező esetben nekem víss-szaküldem ssiveskedjenek.\' Azokat, kik munkámat megtartották, de árát be nem küldték, egyszer fölkértem, hogy munkám árát ssiveskedjenek beküldeni. Ebből áll az as .ostromlás* miről to beszélsz.— As általad hivatkozott rendelet sem az 1878. sem as 1879. évi .Rendeletek Tára* hivatalos kiadásában nincs. De, ha valami volna is ebben a dologban, az csak akkor Nagy Sándor u. n. .Népszerű gyorsírására" vonatkozott, mely gyorsírást, — mint a Gabelsberger-rendsser silány plágiumát nem csak egyhangúlag elitélt annak idejében a kritika, de mint benem fejezett munka komolyan szóba Bem jöhetett. Tudtommal as u. n. .Népszerű gyorsírás" mint teljesen kidolgozott Önálló egész munka a mai oapig sem ja lent meg. Ez a .gyorsírás" tehát az én gyorsirásommai még össze a-m hasonlítható. A gondolatnyilvánítáai vagyis a Bsabadszóláai jogot védi az 1848: 18 — a tanazabsgságot pedig az 1848 : 19 t. c> — Hazánkban különben a gyorsírás tanítása nincs is míg reuddzerisitve ; léhát mi állhat útjában annak, bogy az a gyorsírás melytől eddig aBzakemberek csak elismerőleg nyilatkoztak — tanintéze tőinkben tanítható nem volja? Ha szak-férfiak által egész részteleseo, s minden oldalról megritattatik gyórairási rend-sserem: nem kételkedem, hogy részére k< dvezŐleg fog ezen vitatkozás végződni, s ezek után minden esetre meg fogom tenni a kellő lépéseket, hogy ebből a rendszerből is tanárvizsgáló bizottság ál-littassék fel. Győzői fog a jobb, mert győznie kell! Ki a küzdő térre, én ké ezen állok ! ... Ne alattomosan, hanem nyíltan, tisztességgel és férfiasan ss igazság fegyveréve) küzdjünk I be, hogy bűnös vagy, hogy te loptad el a tinókat; mert ha nem majd felküldtek a vármegyére ol: aztán eszed nélkül be-ösméred, még is elülsz érte tiz esztendőt. „Uram raoudj* Ferkó, tegyenek velem akármit, húzzanak nyársba én nem mondok semmit; mert nem loptam. Ialen látja lelkemet egyebet som mondok .... Zsivány nem vagyok 1 Ki volt mondva az ítélet, Ferkót as ártatlant végig kisérték a kíváncsi soron és tömlöozbe vetették. As ajtónál meg megállitá öt valaki . . . es a valaki Nacza volt könnyező szemekkel és csak annyit kérdett tőle. „Édes Ferkém nem kelmed lopta el a tinókat?* .Ferkó összerezzent azután monda: Hát te is kétkedel becsületemben rózsám? ne búsulj! ugy lesz a mint a nóta mondja. .Az a borús ég. Majd kiderül még!* ezzel reá fordult az ajtó zárja, hol magára hagyottan kezde gondolkodni nehéz eorsa és kétes jövője felől. IV. „Előbb utóbb kisül, ki a zsivány." Ferkó már a harmadik napot tölti setét börtönében pedig ast se tudja miért. E három kinos nap Nacza arczának piros rózsáit meghalaványitá. Hogy is ne érezné magét rosszal mikor nem tudja mi tévő legyen. Naphosszat elüldögélt sírdogálva suttyombnm a burgonya eeirásás mellett imígy töprenkedve; .Szeretni azt ki apámat ily galádul meglopta? .... Istenem tudom, hogy vetkeztem. Nem!.... nemi Farké nem tette azt. Hisz Ő becsületes volt, mindig as is marad. Szeretem, szeretem öt ezután is. De ha rábizonyulna? Akkor? akkor? meghalok!!! Amit a gyakorlatiság szempontjából reám vonatkozólag mondasz, megfelel erre az a régi közmondás, hogy : , jóért, jót ne várj!" — Javaslataim nagy részét most is használjátok. Te voltál az, ki folytatva — sok tekintetben helytelen utón — e reformot, melyeknek legnagyobb részét utóbb magad ejtetted el s okozója voltál annak a zúrsavarnafe melyben most is vagytok. A Gabelsber-ger-rendssert JÓI, a kielégitőleg sobaseo-ki reformálni nem képes, hs csak as alapját, s a hangok jegyet meg oem vál toztatja, ha százszor oly nagy .gyakorlati érsekkel bírjon is, mint te. — Maradtam atb.* Dr. KELE ANTAL. Hírek. — A vöröskereszt-egylet helybeli választmánya ez évi márczius hé 2-án és apr. 6-áo tartotta meg tisztajité választásait. Megv ál asztaluk : elnöknek: Ullmaon István és Fesselhofer Józsefné; másodelnököknek: Ebenspanger Lípóí és Bíáu Nándorné; pénztárnoknak;Kern-hofer József; titkároknak: Hoffmann Mér es Trippámer Gyula. Az országos közgyűlésre Budapestre, mint az egylet kép viselőjét dr. Szekerez József és as elhalt Walbach Mór helyébe választmányi tagnak Donátb Lajos urat választották meg egyhangúlag. — Megdöbbentő esemény hósta izgatottságba városunkat F. hó 25 én este 8 éra tájban a. i. Bsrtos János, iparosaink egyik tekintélyesebbre, ki sok ideig kültanácsosi tisztet is viselt, a mázsa ház előtt pizztolylyal vetett véget életének. (A szerencsétlen már agg-kom egyén volt, s rendezett anyagi viszonyok között élt. Öngyilkosságának oka még es ideig ismeretlen. A kiadott gyászjelentés igy azól: Ösv. Bartos Jánosné, szül. Halvax Szidónia, a maga, valamint gyermekei Irén ós Gyu\'s, ugy sógora Bartos József és ennek nővére, továbbá az ösbzís rokonság nevében fájdalomtelt szívvel jelentik BZeretett férje, atyjuk, illetve testvérüknek, Bartos János volt 22 évig városi képviselőnek, f. évi april 25-én esti 8 órakor életének 65-ik évében történt gyászos r elhunytát. A boldogult bűit tetemei f. évi apr. hó 27-én d. u. 5 Órakor fognak tulajdon házából (Eötvös tér 1) Hild S. I. nagykanizsai temelkt-zési vállalat által, a helybeli rom. katb. sírkertben, a családi sírboltban, örök nyugalomra helyeztetni. As engesztelő szent mise-áldorat f. hó 28 án d. e. 10 Órakor fog ahelybelí szánt Ferencsrendi plébánia-templomban a Mindenhatónak bemutattatui. KeltNagy-Kanizsáu, 1884. april 25 éa. Áldás és béke hamvaira. — Véres verekedés volt a Kozma- féle vendéglő ivójában f. hő 23-án délután két vasúti munkás között, kik a dolog nagyobb dicsőségére még testvérek is. Az egyik már előbb ott matatott, s a másik bemenve valami szemrehányó szó val illette testvérét, mire az dühbe jőve az üveget fejéhez vágta a ütni, verni kesdte. Csak nagy nehezen bírták lecsillapítani a dühöngőt. — Babóehay Györgynél váro- euuk polgármesterénél névünnepe alkalmival, f. hó 24-én a népiskolai tantestület küldöttsége is tisztelgett. Ezen utolsó szét már oly hangosan mondta, hogy~közeiében dolgozgató atyja s meghallotta. .Ugyan miért halnál te meg kedves lányom, azért a gézengaz árva gyerekért? Talán csak nem ment el a hajad? Majd el felejted nem sokára. — Akad neked annál szebb is jobb is a falunkban . . .., teszem a Lappants Lacsi, kinek édes apja meg is kért a fia számára. Csak az isten egy kis jó terméét adjon, hogy a tinók vesztét kinyöghess m, neki is adlak ... az a tolvaj meg hadd üljön börtönbe* így biztatá az Öreg leányát, lLi könnyes szemekkel hallgatá végig atyja b-azédót. „Édes apám megkövetem? Ne gya-lá "ss ast a asegény Ferkét, meglássa, hogy ki derül még ártatlansága. Másnak kellett itt a hasnál járni.* .Ugyan csak ne pártod lányom, mi tudsz le bele? A esi ved gondolatára nem adhatsz semmit." „Igaza lehot apám. De hát minek verte volna agyon Ferke a Bodri ka ty át ? Hisz őt nem ugatta úgyse mg. .Mi a patvar! Hát a kutyát is elemésztette, ugyanhonnét tudod? Kérdé as öreg kérdő arezot vágva. „Honnét? Amint előbb a kert végében jártam ott láttam szegényt az árokban elnyujtvevíoküdni.* „No lám, milyen jé, hogy rábukkantál ez is közelebb vias bennünket a dolog végéhez. Hegyek és megjelentem a jegyző urnái, agy is most less az utolsó kihallgatás aztán viszik a megyére.1 * (Vége következik.) — Borzasztó öngyilkosság. Pa* Jáios vaspöri (Z,-egerssegi járás.) születésű póttartalékos, ki csak folyó hó 22 én vonult be a 48.. tartalék ezredhez, í. hó 24-ről 25-re átmenő éjjel a temető mellett elvonuló í-aau\'; mély albán a Epést felé közeledő éjjeli postavonat elé vetette magát, de oly szerencsétlenül, hogy a mozdony — mint a helyszínén megejtett vizsgalatból kitűnt — még egy darabig magával hurczolta; külön hevert a kartól elszakított jobb kese, ettől 7 lépésnyire a test iszonyúan megroncsolva és ettől 20 lépésnyire a feje; ezenkívül a sínek csavarjain egyes húsdarabok és izom részek találtattak, melyek a tova sodortatásnál a testből kissakittattak, A látvány iszonytató volt; a szeren esetlennek elroncsolt hullája a katonaság által beasállitalott a katonai kórházba. — Öngyilkosság. Városunk fiatal kereskedője Beíchenfeld Zsigmond, Grá s-ban pÍBstolylyal agyonlőtte magát. Öngyilkosságának okát válaágOB üeleii visz>-nyoknak tulajdonítják. Gyilkosság. Eszteregnyén egy ot-taoi lakost agyon lőttek; boncsoláaa tegnapelőtt délután történt meg. A réselő tea tudósítást jövő számunk hozandj- — Hymen.Píntér Lajos a Veszprémi püspökség urodalmi ispánja f. évi april 21-én vezette oltárhoz Sümeghen a bájos sépségű Ós müveit Mészöly Juliska úrhölgyei. As Isten is ugy akarta, hogy a szülötten árva egy oly derék oltalmazol nyerjen, minői a deáki ispánban ismerünk. Boldogság kísérje a szent-frigyei ! — Kirenynyel mérgezett burgonyát evett Simon Kata nevü obornaki, 6 éves kis leány. A burgonyát a ház mellett találta, fölvette, megette ; de csakhamar rosszul lelt s nagy kinok között kimúlt, a hivatalos bonos-visagálat mireny ny el való mérgezést constatá! t. Hogy a mérgezett burgonya miként került oda, még távolról sem sejthető. Intő példa lehet e Bzomora eset arrs, hogy a szülők gyermekeit óva intsék az u on, atfélen talált gyümölcs vagy bármi ét-1-félének torkosságra valló mege vesétől. — A z.-egerszegi községi tanács annak idején megtagadta N y á r y S á n-dortél lapunk kedvelt munkatársától az illetőséget, alapot nélkülöző indokok kíséretében. E miatt Nyárinak névm»-gyaroeitáei Ügye nem intéztethetett el. ö a tanács végzését a belügyminisztériumhoz felebbeevén, onnét illetékes fórumára, az alispáni hivatalhoz küldetett le, mely az ügy érdemleges vizsgálatával a szolga-bíróságot már meg is bízta. Úgy hisszük, hogy ezen ügy kedvező elintézést nyerend b Nyárí z.-egerBzegi illetőségűnek elismertetik. Hisz ha napnál világosabb bizonyítékai nem volnának ie illetőségi jogához, — el lehetne Őt ismerni minden habozás nélkül mint oly egyént, ki keresetképee és szülővárosának mindenkor csak díszé re válhatik. — A vándor, kóbor czigányok ügyében Zala-Egerssegeo 1884-ik évi aprilia hó 5 én kiadott alispáni rendeletet nagy megelégedéssel volt Bserencséuk olvasni a .Zalai Közlöny" 31 ik számában. Nagyon megnyugtatónak találjuk as intézkedést, mégis két körülményre kívánjak kiterjeszteni megjegyzésünket: 1. Feltéve, hogy országszerte hasonfó intés k ed éeek fognak tétetni, bátrak vagyunk kérdezni törvényhatósági közegeinket, agyán elvégre, hol fognák megállapodást találni az Üldözőt kéborczígányok, ha csak tengerbe nem t karjuk Őkel szorítani, ngy mindenek előtt országot, hazát kell kijelölni számukra, mert szokás mondani: .se országuk, se hazájok. 2.Felmerült már oly körű; "ény hogy a vándorczígányok fegyvurt is hordoznak sátorfájuk, bugyraik közt. Tekintettel a ezigoru intézkedésből keletkezhető ellenszegülésekre, az Üldözés közben könnyen felmerülhető védelmi állás elfoglalásával, nehogy fegyvert ragadhássanak, épen nem tartjuk feleslegesnek utasításul adni a községi elöljáró közegeknek, a csendőröknek, hogy minden találkozás alkalmával megmoloatas-aasak, megmotoetatván ily öldöklő készleteiktói fosztassanak meg.Nem lehetetlen, hogy a motozás egy némely eeeiben más eredményre is vésethet! (Bekülde(ett) - Egy kegyes hercsegnö- Zeíoeb Hanum, a khedive nénje Konstantinápolyban meghal, s összes Egy p tómba a fekvő birtokait, melynek értéke huss millió forintra rag, kizárólag a két szent város, Mekka és Medinára hagyte azon cselből, hogy Az e<SŐ vÁrosban, A kaab.i-ban, a másodikban pedig a Mahomet próféta sírjánál örökösen imádkozzanak lelki üdveért. Azonkívül több kegyes alapítványt tett és rabszolgáit is gazdagon megajándékozta. A herczegnó hun-testei as általa alapított .lói kórház kertjében temették el, as általa még életében elkészíttetett és feldíszített sírban. — Hírlapi kacsa. A .Pesti-Hírlap c-tü-tórtöki számában, a követkézé hír jelent meg: Háromkesü, egy lába gyermek. Nagy-Kanizsán — mint levesónk írja — tegnap délben Varga Mihály nevü polgárnak neje gyermeket szült, melynek csak egy lába, de három kese v^tn A HUSZONHARMADIK ÄVFOLTAM ZALAI KÖZLÖNY ÁPRILIS 27-én 18L harmadik kéz a balkéz alatt, eltol mint egy négy ujjoyir* Tan- At anya és a \| gyermek egészségesek s az orvosok véleménye Bzerint a csudás gyermek életbe n is fog maradói, Furcsa tudósítója lehet a fenntnerezett lapnak, aki még azt is tudja, amit mi, akik Nagy-Kanizsán lakunk, nem tudunk; pedig talán oly ritka eseményt, inJnt az emiitett mi is meghallanánk. Valószínűbb, sC-t bizonyos, h ogy e czikk csak hírlapi kacsa, a melylyel a „Pesti Hirlapu-ot telttleltették.Ajánljuk a „Pesti Hirlap\'-nak, hogy máskor lelk.iia¦ memtese&Hi tudósítót tartson. — Nagyszerű irodalmi vállalat inilul meg 1. é. május elsején a fővárosban. Olyan vállalat less ez, mely páratlanul áll irodalmunkban. Egy nagy, illusztrált havi szemléről van ugyanis sző, melyet kiadói nagy anyagi áldozatokkal és a legkitűnőbb irodalmi és művészi erőkkel indítanak meg. A szemle ctime „Magyar Sálon" less Ós az első füzet, meiy már május elsején megjelenik, a legkitűnőbbet fogja tartalmazni, amit csak irodalmnnk nyújthat. Mint tudósítónk óri«eü:. Jókai (ki eredeti regényt r.\'-z-ii meg benne,) Palssky, Vámbéry, Szász Károly, gr. Zichy Jenő. Klapka tábornok, Mikszáth, Komócsy, Siemere s a többi legjobbnevű íróink és tudósaink csoportosulnak e szemle körül, mely kü lönösen a külföldről importált tömérdek stemléket van hivatva kiszorítani. éi hogy esekkel versenyezhessenek, akiadók a lehető Jegolcsóbbra szabták e szemle árát. A 7 ívre terjedő, 25 — 30 eredeti illusztráczióval diezitett vaskos kötetnek — mely minden szalon asstalánsk díszére válik, — ára ugyanis csak 60 kr. lesz. Elófisetési ára egész évre 7 frt, félévre 3 frt 50 kr., negyedévre 1 frt 75 kr. Az előfizetési pénzek a .Magyar Sálon" kiadóhivatalához (Budapest VIIL, Ke repesí-Út 13. sz.) küldendők. — Megjelenésekor bővebben fogjuk méltatni e való ban nagyszerű vállalatot, melyet addíg is melegen ajánlunk szíves olvasóinknak előfizetésre. — Ragályt előmozdító bérkocsik, igen szomorú eset fordult elő Párizsban. Egy nő kél kis fiával bérkocsiba ült, hogy a boulogoei erdőcskébe ko.-bízzék. Midőn ott kísaállotlak, a bérkocsis azt a megjegyzést tette, hogy délelőtt is egy kís fiút szállított a korházba ki anyja térdem oly erősen hörgött, hogy ő azt a bakon a kocsizörej daczára hallotta. Az anya két fiával ismét haza kocsizván, mindketten még azon este megkapták a torokgylkot s másnap reggelre megh .1-tak. A borzasztó kór a kocái állal ragadt rajok. — Praktikus levélpapírok jöttek divatba az Egyesült Államokban. A papír levélpapír és boríték egyszerre: az ív Öaszehaj togatására, szélei pedig leragane-tásra vannak előkészítve. Egyik szélén van a nyomtatott postabélyeg még padig olyan helyen, hogy a papírt leragaaz-tás után nem lehet többe a bélyeg elrontása nélkül felbontani. As ilyenleveleket ezért a postán nem szükséges lebélyegező: s as is ki van zárva, hogy azokat esetleg hívatlan, kíváncsi kés föl ne nyithassa. — Katonai botrány Esztergomban. E hó 14-én igen szomorú és sajnos esetre ébredt Esztergomban lakossága. A kora reggeli órákban villámgyorsan futotta be a várost az a hir, hogy egy védtelen embert éjnek idején a tisztek összevagdallak. E hirnek senkisem akart legkevésbé is hitelt adni, — mig később a rendőri és katonai hatóságoknál tett feljelentések folytán borsadva kellett a hir valóságáról meggyőződni. At áldozat s tanuk vallomása szerint a lény a következő: Keperta János békés polgár s ismert köszörűs — husvéivaaároBpja levén — el ment egy, a Határ-uiczában levő kocsmába borozni. Hét óra felé járt az idő, midőn hazaballagni készült. Alig ment az utczán pár lépést, midőn néhány tiszttel találkozik. Egy-két pillanat ... s az áldozat az utcza kövezetén feküdt, vérében fetrengve. A szerencsétlent lakására ssáJJi:ották s rögtön orvosi kezelés alá vették. Orra alatt a szíjjal párhuzamosan egy körülbelül 5—€ hüvelykbosszumély vágás van végig az arcz balfelén 5—6 foga íny hússal együtt az asztalon fekszik, teste Összevan kardlaposva s rugdalva. A iámadás oka ismeretlen, állítólag akorca mában levők közül valaki a tíssteket inzultálta, megdobálta volna az utczán Midőn Keperta mit sem sejtve az utcsára lépett, őt egészen ártatlanul földre teper ték, összerugdosták, verték s rajt., több mély sebet ejtettek. A vizsgálatot megindította a katonai hatóság. — Aranyokkal fizetett Mutt hó 3l-én a siófoki vásáron Kelemen Ferencz fslu-ssemesi lakos eladott egy tehenet 70 frtért egy kereskedőnek. — Asalku megkötése után félre inti a kereskedő as eladót s 25 darab fényes aranyat olvasván markába, igy szól: „Ez megér 250 frtot testvérek között is, de én oda adom a tehén árában, osak azt ígérje meg, hogy 4—5 évig nem láttat velük napvilágot, mert hát van egy kis híbéjeadolognak I* Emberünkben telkiállott ugyan a lelkiismeret, hogy bűnös pénzt ne vegyen el, de mégis győzött anyeresógés pénzvágy, elfogadta az aranyokat. Haza érve áronban kexde\'.t a kíváncsiság is működni beuue, fogott tehát egyet as aranyok közül b elvitt«, hogy majd beváltja bankóért, de bizony n«m adtak azért még rezet sem, mert hamis, játékpénsuek bizonyult mind a huszonöt darab, most azután ülheti nyomát a tehénnek, mega gazembernek kí ily ügyesen rászedtél , — MagyarnóI szépségeink albuma. Az orss. kiállítás X^T, csoportjának egyike fölött érdekes s ritka kiállítási tárgyát fogja képezni az a disaalbum, melyet, Ellinger Illés azelőtt Borsos m. kir. udvari fényképész fog kiállítani. Ez as album tartalmazni fogja magyarországi szép nőink arczképeinek mennél teljesebb és szebb sorozatát Makart-alakucsimezett mellképekben. Hogy e gyűjtemény mennél érdekesebb és tökéletesebb legyen, Ellinger tudatja a tisztelt hölgyközön-seggel, hogy e csélra szolgáló félve teleket ingyen eszközöl. Hogy e gyűjteményből a vidéken lakó szépeink se hiányozzanak felkéretnek, hogy mellképeiket lehetőleg makart alakban Ellin-gernek Erasébettér 7 szám alatti műtermébe Budapestre küldeni ssiveskedjeneK. Miután előre láthatólagiekan lesznek ezé peink közül, kik ismére-.len óhajtanak maradni, mgjígyeBtetik, hogy as arex-képaorozat\' nem fogja as illetők neveit feltüntetni, sőt a név megnevezése nem is szükség*. Vidéki ifjaiak pedig felkéretnek, hogy abban as esetben, he szép női arczképek birtokába jutnak, azokat az előbb nevezett ozimre beküldeni méltóztassanak, megkívántatik azonban, hogy az illetők kizárólag magyar szépségek legyenek. Ellinger fényképészeti műterme, melynek a főváros legelőkelőbb közönsége rendes látogatója, oly jó hírnek Örvend, hogy e nagyszabású és érdekes vállalata előreláthatólag — dacsára a vele járó tetemes anyagi áldozatoknak — fényesen sikerülni fog és a magyar nők szépségének jó hírnevét a külföld előtt még inkább meg fogja szilárdítani. Műtermének csoportja a kiállításon még más tekintetben íb magára fogja vonni afigyel-met. Életnagyságú teljes alakú fényképei, térd- és nnllképei, legjobb festőművészeink által megfsstve, feítüaéit lesznek hivatva kelteni éa egyéb gyönyörű különfél aiuku éa nagyságú fénykép eink előnyei pedig már eléggé ismeretesek. — Kettős nász kettős keresztelő. Alsó-Szt.-Mihály falván ösv. Szilágyi Pálné házában tavaly ketttós nász, as idén pedig kettős keresztelő voit. Tavaly pünkösd harmadnapján két fiu testvér vett nőui két léánytestvért. Az idén pedig húsvét harmadnapján ogyszerre tartották keresztelőjét a két fiatal pár első csemetéinek, kik egy napon is születtek. Az esküvőnél Orbán Balázs és Ince József képviselők Voltak a násznagyot. Keresztapákul is ők kérettek fel a két uj honpolgárhoz. — Schenk Hagó nj áldozata. A két asszony-gyilkos kivégzése még egy áldozatot vett ; egy ober-sankt-veíti háztulajdonos, köztiszteletü, harminca éves ember ugyanié megtébolyodott miatta. Kedden reggel a rudolfsheimi piaezra ment bevásárolni s kocsiján ü\'ve, olvasta az ép ama pillanatokban történő akasztás rémséges leírását. Ez a már régóta ideges embert teljesen megbolotiditctta. Egyszerre azt képzelte, hogy ő Schenk Hugó és most rögtön ki fogják végezni. Kocsiját, lovait ott hagyva, befutott egy ismerőse házmesterhez, és ruhát kért tőle kölcsön, mert at Övé, ugy moi.dta, lánggal ég. A megrémült házmester valami régi katonamonturt adott az őrültnek, ki sebesen átöltözött, azlán a kut alá szaladt és húzta a levetett ruhákra a vizet. Majd hóna alatt a nedves bugyorral, átszalad egy szemközti korcsmába, egyre kiabálva : ,En vagyok a Schenk Hugói Akaszsza-nak föl. Ho! van a Willenbacher ?\' A szegény bolondot hazaszállították a családjához. — 100,000 forintos alapítvány. Tegnap délután két órakor a bécsi polgármesteri hivatalban egy ismeretlen egyén egy csomagot adott át Uhl polgármesternek és azuláa gyorsan eltávozott. A csomagon es a felirat volt olvasható : „Aranyjáradék 100,000 frt értékben." A polgármester kibontja a csomagot és abban csakugyan 100,000 frt értékű arany-áradék volt. Egy odacsatolt névtelen levélben as ismeretlen adakozó kijelenti, hogy az az összeg egy Bécs városa részére létesítendő alapítványra van szánva; hogy milyen legyen as alapítvány az a polgármesterre van bízva. A csomagban volt egy második lepecsételt levél is ¦ s erre egy szétszakított kártya egyik fele volt ráragasztva. Az adakozó levelében arra kéri a polgármestert, hogy azt a lepecsétel\' levele\' csak 1890-ben bontsák fel, abban az esetben ha valaki, a ki felmutatja a kártyának a második felét. A nagylelkű alapító arra kéri, hogy nevét ne kutaaaák. — Szabadkai zenekar. Pár nap óta a Bzabadkai jó össhangzáau tambura zenekar mulatatija a helybeli közönséget a az „Orosslánba tartja bucsu előadását. __; Korai jégverések es a biztosítás. A legutóbbi napokbsn as ország több vidékén tetemes jé verések voltak és a biztosító társaságok legtöbbjénél már nagyobb számú jég kár-bej elöntések is történtek. A vetéseknek jó aratással biztató állása mellett az előrelátó gazdákat méltán gondolkozóba ejtheti e szokatlanul korán jelentkező veszély és serkentésül szolgálhat nekik arra, hogy terményeiknek jégkár ellen leendő biztosításával — mivel a dijak magasságára nézve a biztosítás korább vagy később kezdi dése különbséget agy sem tesz — ne késsenek. A közelébe lefolyt évek kedvezőtlen ered ¦ mézyei z régibb biztosító intézeteket egy konkordátum kötésre indították, melynek alapján a dijakat egyöntetűen — tetemesen felemelve — szabták meg és a biztosítási feltételeket lényegesen szigorították; nevezetesen: minden néven nevezendő rabatt-engedményezést kizártak; as aratási és cséplési költségeket már 75% magasságú kárnál is le fogják a kártérítésből számítani; a kárbejelentő felektől a szemle elölt is 100 f.-tig terjedhető költség biztosíték letéteménvezésének követelhe-tését kötik ki; válaszott bírósági becslés esetén pedig 200 frtig terjedhető előleges költ.ég biztosítékot követelhetnek és a válasstott bíróság 3-ik tagjai (az elnököt) az érdeklett társaság által kijelelendő 3 egyén közül engedik csak választatni. A „Magyar-fraoczia biztosító részvénytársaság" — mely a gazdaközönaegnek elejétől fogva igen előnyös és liberális feltételek álul telte könnyűvé a jégbiztosítást — nem lépett be a fentebb jelzett kon k orda t-szö vétkezés be, hanem ezúttal is önállóan működik, fenetartva eddig módszerét, hogy a biztosításkor osak a dijösaseg felét (dohány és szőlőnél /-..-részét) fizetteti és csak kár esetén — de csakis a jégkárt szenvedett földdarabot után — vonja be utólag a dijpótlékokat. E mellett változatlanul a legkisebb öii-goritás nélkül, featartja eddigi biztosítást teltételeit, melyek szerint: as aratási és cséplési költség csak teljes (100%) károk nál számíttatik le, a választott niróság elnöke — a társaság általi jelölteiét nélkül — klr. bíróság kineveséaéoek van fenntartva, és költségbistosítás letétemé-nyesése (s csakis 100 frt össseigig) csupán választott bírósági becslés esetén követelhető. E mellett a .Msgyar-Franczia" 6 éves jégbiztosítás esetén a felek javára a díjból 20° ,]-ot rezervál, a mi — mint egyébb könnyítő és liberális módszerei nek kiegészítője — a magyar gazdakÖ-zönség fiTyn!rn"\'re méltó teljesen alatt, csak annyiban változott, bogy a hangú-lat, mely már e!5bb is ingzdosó ás keress szilárd volt, most határozottan bágyadt lett. Ezen sem as orosz állam kölcsöne, sem ason kuraiménv nem volt képes változástetSidéznl, hogy a hitelintézet as aosatriai pínsfigy minisztertől 31\'/,« millió forint névértékű 57,-es osztrák papirjáradékot, 9i.50 forintnyi árfolyam mellett átvett Etiropi politikai helyzete as elmúlt héten, kiválóan befolyásolta az érték tőzsdék hanfnlatát. Egyptom helyaete mindinkább bonyolódik és a Gladstons miniszteri cm határozatlan éa ozéltalzn eljárása Egyptomban okvetetlenül oda kellett vezetni hogy a tóxsde minden biztonságát elveszítette. Az angol külügyi hivatal Londonba hívta ax európai kon-ferencziát, sónak papirendjére kitflste Egyptom pénzügyi helyzetének megbeszélését is kézi egy javaslatot a kontarénájának betérjesxteai, mely odaíráaynl hogy biztosit az alkirálynak egy 80 millió aranvforintnyi kölcsönt. Dacaára azon körülménynek hogy ezeu kölcsön csakis as európai bizottság által megállapított kártérítéseknek kifizetésére szolgáljon, a francai* kormány mégis igen határozottan és erélyesen ellensi • Urvet mert attól tart, hogy Anglia csak aaárt vállal garantiát hogy inkább legyen jogos\'tva Európa elStt Egyptomot aanektálna vagy legalább a pro-ektnrátast elvállalhatni. De á többi nagyba -talmasságok sem helyeslik e tervet föltétlenül sót Oroszorsaig aaon tervvel asándékoxik a konferencaián fellépni hogy a porta bisassék meg katonai intervenálás által a béke és rend helyreállításával Egyptombsn ás a Ssudanbaa. A tőzsde ezen alkud órásokban, javaslatokban ás ellentervekben már egy angol-franexia Qisxeütközés csíráit látja éa arra is gondol, hogy ason esetre, ha Gatdon paschát Chartámban szerencsétlenség érno ez Angliában valódi ostromot idéine elS a minisz-Urium ellen. A legnagyobb bizalmatlansággal olvassa a híreket, melyek a kelet ruméliai helytartó kinsvesésére vonatkoznak és Oroszország vonakodása atleko paseha ojboli ki-d erőltetéséhez úgyszintén ennek esetlegei következményei nagyon ís megfon tol tatnak. Hogy rövidek legyünk : egy tekintet Európa politikai viszonyaira as Üzérkedést bátortalanná teszi, jelentékeny eladásokat okoz ás a con-tremlnet csak arra indítja még erélyesebben odahatni hogy az árfolyamok alaeson yabb pontra leszoríttassanak. Befektetési papirok nagy nt ennyi Bigékben jöttek a piacára eladásra, ás árfolyamok nagyobb részt csökkentek, csak a helyi értekek emelkedtek námiteg. A következS tabella matatja sz árfolyamokat agy amint ezek április 17-én és április 23-án a hivatalos árfolyam lapban jegyesva voltak,— Árfolyam-tabella, Piaczi árak. 1884. aprii 2Wn. . Buza. 9.40—9.20 Kosa. 8.10—8.— Arpa0 8.--7.™ Zab. 7.20—7.— Kukoricán. 6.2 Burgonya. 4.— Széna. 2.50—2.— isarhabn El. 60 kr. Borjahas. KI. 60. kr. Papírszeletek — Mit vesztegeted drága idődet ? Hát éppenséggel nem tanultál semmit ? János: —De igen, mnltkor a fővárosban voltam ott tanultam — egy leányt ismerni. m Asszony: — Károly! de az már még sem szép tőled, bogy szakácsáéval szebben bánss, mint velem. Károly: — Te azt nem érted. A mai világban könnyebben kapni tíz feleséget míot egy jó sxakácsnét. Lehetetlen követelés.— Mama, Béla kitúr az ágyból. — Hát nem éri be ax ágy felével fiam ? — De igen, csakhogy közepén veszi Id a maga felét és ast mondja, hogy feküdjem az ágy két ssélén. Ssakácsné: («xámol) — Vettem 1 frtért kávét ex 2 frt., 50 krért vajat az 1 frt. 2 pár csirkét á 1 frt., az 4 frt. és 1 kiló bnst a 3S ss 76. Ea axtán a kettős könyvvitel. Színészet. Aprll 22-én adták Bérceik árpádnak „Nézd meg sx anyját, veddel a lányát" cimfl S felvonásos vígjátékát. — A szép számban megjelent közönség élvezettel oézt* végig a darabot, mely dacára, hogy kissé elnyújtott s helyivel közzel, bár mnlattató, de asükségen felüli dialógokban bSvelkeáik a cselekmény rovására: egy estét igen kellemesei, tölt be. BisxsxQk is, hogy úgy ex, valamint a .Csókon sseraett vőlegény* ismételtami fognak; mert mindkettő szerfelett megnyerte a közönség tetszését — A darab színpadi sikerét a benne szereplő színészeknek is nagy réisben lehet tulajdonítani.— Kön czdl La j s a (Leontio) Somogyi né (Honokiné.) Arányi né (Isa.) Aradi Emília (Edit) Arányi (Viiki.) Dáln oki (Teíty.) Somogyi (Lajos.) egyaránt ragyogtatták tehetségeiket. Gyöngyi (Szaréul.) is helyt állott; kár, hogy játékában több salonképességet nem tan ásított. Ores bohókás pincérré torpitette a nagyvilági uracsot Aprll 23 án „A szikra\' eimfi vígjáték és a .Reggeli előtt* cimü tréfa adatott A szerep lök, közöl Somogyi (Rao ul) Somogyin é (Leonie) Arány iné (Antoinette) Aradi Emília (Máli) és Gyöngyi (Adolf) játéka részesü<t kiváló tetszésben. Apri! 24 és „As elkényeztetett féri" és .Barátságból" cimü 1 felvonásos vígjátékok kerültek színre. — Köncsöl Lnjxa(Casa-rine) Somogyi (Hipolit) Ferencz i (Beoson) Somogyiué (Carry) Dáln o ki(Trrter) Lltsenmáyer Fold! nagyhalászai játszottak. Ez utóbbi két estén as egyes darabok között a saahaSkai tambura és éoekt ársulat lépett fel. Kiválóan tanbarajátékuk részesült nagy tetszésben, énekük is elég kellemes volt A budapesti értéktőzsde lentése. Brandl Arnold banUütxitól pesten. 1584 aprili. 24-en A tSzido nelyrett as elmnlt hét fojftjaft hetije- Buda- irf. ípr. irf. ápr. U-S 234 6/« magy. arany jirad. 121 95 122 10 ¦ n . . . 91 80 91 60 » . , papír , 88 50 88 35 Magyar sorsjegyek 116 50 116 4/.-°a tissAYölgyi 116 75 116 Magy. íöldteherm. kotr. 101 25 101 25 4% out. arany járadék 101 30 100 75 5 . . papír , Oiltrák hitelrész récyek 95 25 95 25 321 80 321 40 Magy. hitelresivÓDyek 320 50 320 . ieasám. bank . 86 75 87 25 Bpesti baokegy. reesv. 105 — 105 50 Első magy bist. , 31SO 313C — Fondere petti bis. . 81 — 80 50 Pannónia visasbís. , 965 965 _ KM bpesti gosm, „ 1230 _ 1220 _ Erzsébet gfismal. „ 239 — 236 _ Pannónia „ - 1160 _ 1130 _ Viktoria 432 — 418 _ Déli Tasnt , 143 bO 143 50 usstr. msgy. vasút a 317 50 317 _ Pert! kSsati rssp. . 578 50 576 — „ hazaitak. p. _ 5000 — 5090 _ Ganz-feie „ 930 930 _ Drasche-féie „ 1\'5 173 Scblict-féle „ 281 - 278 - Szerkesztői üzenetek. T. dolgozótársainkat Igei kérjük :Bzlves-kedienek besatskat s vidékükön élCtsrdsilé követvaiaszUsI mozgalnakr ol fjó idején kilt-Sigíikia értesíteni. M. D. inuk Csáktornyán. A knUtitt 5 forintot az iratokkal ogyutt átadtok a kiadóhivatalnak, adatán as .félék egrenes.n oda tartósnak. legjobb asztali- és üdítő ital, kitűnő hatásúnak bizonyult köhögésnél, gégebajoknál, gyomor- és hólyaghu-r útnál. lattoni Heurik, íarl.y és Budapest Lapvezér es kiadó: SZÁLÁT SÁNDOR- Felelős szerkesstó : TASS ALMOS. Lájitulajaonos : WAJDITS JÓZSEF. hiazAnlc egyik: legszónzwívdiiaabb s ava nt-tt vize kitűnő szolgálatot tesz főleg az eniesztézi zavaroknál s a gyomornak az idegrendszer bintalmáin alapuló bajaiban. Általában a vis mind azon kóroknál kiváló figyelmet érdemel, melyekben a szervi élet támogatása és az idegi^azer működésének fölfokozása kívánatos. Borral használva kiterjedt kedveltségnek örvend. 1883, éYton 1 milliópalaczi sglittatott el jxry 11 ttér.1) A nyilatkozathoz Zrínyi Károly által szolgáltatott adatokat mint egy aljas emberéit, megvetem, mert annak megbírál ására képtelennek nyilvánítom, a már megemlített okoknál fogva es ismételten kijelentem, hogy oly aljasságot elkövetőre! szemben semmi nemű más orvoslást es elégtétel adást nem tartok érdeméének. Mert az ki tanítói állást visel, mint Zriuyi Károly és nem ladja mi as iliem ? nevelés sb. továbbá, hogy ki ? egy nó éa ki egy gyermek, az már az aljasaágnak netovábbja — már pedig Zrínyi K. azt bebizonyította, hogy azt nem tudja, mert ha tudná, nem verné kékre és csaknem nyomorékká a tehetetlen oskolai leánygyermekeket — és nem támadná meg minden ok nélkül illetlen, neveletlen jellemes emberhez és tanitéhoz nem illő t!-jas levélben más ember nejét. i A nyilatkozat után Zrínyi K. által tett megjgysésre kinyilatkostatom, hogy olyem embertől mint 6, mást nem várhatni, miért ti vissaatasitom és viszont illetem őt — ill etem azért, mert Ziroyi K-nak nincs igazi bátorfiága .a bocsánat bátoraága" és ha van erkölcsi bátorsága akkor matassa ki jelen ügyben — vagyis legyen bátorsága bocsánatot kérni — és ha es megless és nyilt homlokkal be meri vallani, hogy tévedett, akkor az övé leend az erkölcsi diadal. Arra nézve, hogy engem Dennnoi-atornak nevez megjegyzem, bogy pedig beigazoljam a nyilvánosság előtt, hogy nem mint Denunciátor támadtam meg, hanem alapos okoknál fogva, azért a Z.-Közlöny rendelkezésére bocsátattam azon ssép levelét. \'/égre Zrínyi Károly eljárására árosul ütöm, tettleg azért nem teszem mivel be találnám magamat szennyezni. Csáktornyán I8S4. április hó 24. KLRKA DOMONKOS. Másolat T. Mirka Öomonkosné asszonynak helyben. Asszonyom! Felindulásomban irok, de szándékosan, mert attól tartok, hogy akkor enyhébben bánnék önnel, mint a hogy megérdemli. Az ön aljas, neméhez nem illő nyilatkozatai nem ajak, Ön egy piaczi kofához illő modorral támad és sértőlag nyilatkozik egyes sze-mélyakrót. Maitkor egy oly egyén felől, ki a legtiszteletre méltóbb, ki még senkinek sem szolgáltatott életében okot aljsa gyanúsításokra — oly szemtelen állítással élt nyilvános helyen sokak jelenetében, mely ön miveltségét és jellemét kellő világításba hozta. Éa megtudtam, de hal-gattam, -mert ismervén minS forrásból jön , méltóságomon alulinak tartottam szükséges lépéseket megtenni annál is inkább, mert annak valótlanságáról msg vagyok győsődve. Da midőn Ő ezt ujabban ismét tetézi sssretett és általánosan tisztelt szaleim felőli nyilatkozatával (aDÍe sind ordínare Lenié") to/ább nem Kalgathatok, hansm magyarán kinyilatkoztatom: ka önben a becsületnek es jellemnek m;g egy kis paránya van, tartózkodni fog a jövőben hasonlóktol mert ha nem, szavamra mondom, hogy nyilvános helyen azon elégtételt veszem maga-nnak, hogy önt utczán felpofozom, mert egyebe nem érdemel. Csák-loroya 1884. ápril 3. Zrínyi Károly s. k. k. tanitó. get a ) E rovat alatt kozlotlért, i alaki, sem tajtaiaii tekintetben nem vállal felelSsé-Saatk. HUSZÖIÍHÁEaÍDIK ÉVFOLYAM. ZALAI köZLÖNY APHILfeSr-1« 1884. HIRDETÉSEK. OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO O o Q O o o G o 23. tkv. 1884. SÁRKÁNY l BIZOMÁNYI BUT0R-CS4RN0KA (Hont gyártmány) BUDAPESTEN. fföellatír 3. sz. I. üst a Mf-Ferencz-iiteza O o o o o Q O o ? 2 Q O ü njnnlja a magas urttságokoitk éa nagyérdemű koziinségnfk csarnokában elsoraodü hazai asztalos és kárpitos mesterek közreműködéseikkel nagyszerű választókban elhelyezett elegánssal in-, ebédlő , háló és\'fogadó termek botorait, úgyszintén polgári kihazas tá-sokra keizuett egyszerű, de szolid asztalos es kárpitos bnto-rokat. — N-gy késlet legújabb divata izléiit«ljesan kiállított szalon-garnHurákból atlasz, selyem, bársony, bnret\', crepp, szatln és jntteSZÖvetekbÓl rendkívüli olcső ár mellett. Képes árjegyzékek ingyen és bérmentve köldetneK. Vidéki megrendelések 10%, előleg beküldése mellett teljesíttetnek. Csomagolásért 4°/0. ~M OO00O00CX3O000CXX5OOCXXX3OOOOpÖ International Tilne TRIESZTB ÖL-NEW-YORKBA. Ezen vonal nagy elsSrcndü gőzösei sz&bÜystcrüen mennek New-Yorkba, Chieagbbk r.sznek fel tehersiállitmáovt és utazékat legolcsóbb fizetés és jj ellátás mellett New-Yorkba indulás Triesztből: Britannia. (4200 tonna) msjm S. EaBt Anolls, (3100 tonna] június 10. Paasage-Cajutte 200 frt, közép fedezet 60 írt. SsUUtssányOK tárgyában Schenker í= [KAroly-kSrut] Budapesten, atasál végett Sohw.m«er Pál urhoz [Doroitya-utcaa Árverési hirdetmény. A uagy-kaoissai kir. törvényszék tikvi osztálya részéró] közhírré tétetik, hogy a délzalai takarékpénztár végre-hxjtatónak Tóth József éa társai végrehajtást szenvedő pulai lakosok elleni 200 frt tőke s járulékai iránti végrehajtási ügyébea Wesel Simon árverési vevőnél hátralékban levő 417 frt 25 kr. vételár s járulékai végrehajtása végett a polai 15. ss, tjkvben A I 1. 3—8 eorss. a, felvett ingatlanokbél Tóth Józsefet illető 583 írtra becsült feleréss f 2. sorss. a. felvett ingatlanból agyanazt illető 110 frtra becsült fele rész, f 3. sorszám a. felvett ngatlaoból ugjnnast illető 292 frtra becsült feleresz, a polai 448. sz. tjkvben A f 1 sorsz. a. felvett ingatlanból ugyanest illető 202 frtra becsült fele rész Wesel Simon kárára és veszélyére 1884. evi május hő 3 án^dólelőtt 10 órakor Pola Öl községházánál megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog. mely alkalommá\' Q\| * venni kívánók tartoznak a fenti becs-árak 10 százalékát kéespénsben vagy óvadekképes papírban a kiküldött kezéhez bánatpénz fejében letenni. Az árverési feltételek a hivatalos órák alatt a nagy-kanizsai kir. trvszék tlkkvi osztályánál s Pola község elöljáróságánál megtekinthetők. A nagy-kanizsai kir. trvszék, mint tikvi hatóság, 1884. január 18-án. tesaék fordulni Budapestre, vagy Terknllle I-bes Trieatbe. 2112 1—3. KISS, s. k. jegyiő. TAMÄSSY elnök. b. k. Epilepsziát [kóresést] es egyéb idegbi\'tegaégsket le-tcIi\'pr gyéeyit Dr. KlUiSOb apecisliata Dreidában. A számos eredmény miatt a párisi tudós társaságnak aranyérmét nyerte el. 2111 1—4! Csatáikor ralődi bs minden dobozon * RTáfjegy : a sas és KoM sokasoro- aitott czég nyomata látbató Ezen porok tartú» gyo^yh.»ráia makacs gyoaiO\'- «» aiteitbajsk, gyomorgörcs éa •lnyálkásodáa, iryomorégtis rÖgsCtt dagults, raájbij vértolu\'as, aranyér cs a legkülönfélébb BŐI betegségek ellen 30 é? óta folytonosan níSvekndü °ü«rnerésb«n réaeestll. Egy eredeti doboz bssssálstJ utasítással 1 frt. Hamisítványok tfirvényenes üldöztetnek, --Kö"vény, csús, miDdennemo hajó. t*áa és béanlss »Ji föl- és fogfájás sikeres gyógyi. iaiihon bedSrzsc. esre; beregstássak mindennemű sérülések, és B«b«k, gynledások és daganatok ellen. Bensőién, vi»el ke»crve, hirtelen beteg?dés bányát és koi ika ellen. Egy fiveg pontos uiaaitájsal 80 kr. 2063 6—M ml seieitz-pi1 Francia barsrnz és só Valódi, Moll védjegyével és névaláírásával. Moll A. Bécs, Tuchlanbeo, gyógyszerész, császár királyi ndv. szállító. Rlklártk: Hioi-Kllllli: Bolu. J.ta.rf gyagyiaeréji. Roaení.ld Ad Feiaelhof.r J6«.«f. B.rc: D°r»er S. teiktonry« jQütc. L. p4iy.Kw.War.tt: Bo ovici Ad. Keszthely : Wnoaah F. KörmMO : Rat J»«»- MarozaU : laatl F.rd Slijetvir: Saal.y Józ..f. Zala-Euerszeg: Holló.y J. E. gjogyareréai. TT RT KydR7ner \'érd biaonynlt oly nagy n--lj iámnak kdhGgGa, r.kctaag, elnyálkasodás H ?1 hurat ellen mint . kitűnő . gy4gyer-k \|\|3\' ITZWEOERICH níTÍDjbSl kéttUtt i. biatoi T.\'ataíat gyors hatia. miatt nagyra- hecfllt opitwfiiericii-czitorUí, 0 (Bonbons,) Schaidt Viktor es Balti\'. Bécsbe:. Valódi minőségben csak a gyógytárateban. f^F~ Kávé legnagyobb ármérséklés C. Gorerits és tana Muriból pompás kivénemeket izallltaaak remdkJvüll oicii írtkai inUilaii dl\|neite>ei itii»it ¦ellett ét pedig: 5 ktló Gyöngy-Mokka ("kiadó) . 2 90 6 . Campio.a (erő.) .... 3.90 5 . Cab. (kitUoíl .... 4.40 5 , ff Ceylon...... 5.— 5 . arany MflD.do (pompás") 5.20 5 , arab Mokka (tüi.a) . . . 6.— 2110 1—6 JSlfllJItiart királya. széchenyi forrás Ennípi legdúsabb íe:-talmu Natron. Lithlon sava-nyovize. Ötszörösen vegyelemezve. " íiz. - Orioni tetiotélyeitöl ajanlra. rartalma: Széchenyi forrás Preblani KrondorG ¦ Sokai --1 Giessböbli 97-854 : 53-534 48-888 48-094 43-793 Raktárak Nagy-Kanizsän: Fesselhofer József, Strem és Klein és Berdin Márton. 2087 8—• Eltüntetési Bícs és T r i e 11 4< 1 M \'1\' I I I I 1 I I11 \'I I \'i I 1 I I i I I I II Teljes & Iféolsflás t fB8zer-, csemege-, festék-, mely utóbbi négy szakmából »n írereooaénk > n. é. kBaönaég tud"miiir. juttatói, ^^^^^^S^^^HS* hogy«eddig. Teijes v ROSENBERG FERENCZ Smeiaöás.S ezóge alatt fenállott ^^^í^^í^^ diszmü-, porczellán-, tükör- és üvegáru üzletet megvásároltuk, bevásárlási árafeoo sin! végeladást rendezünk. Dúsan felszerelt raktárnnbból különösen az alább felsorolt czik keket ragyánk gyeimébe ajánlani bátrak a n. é. közönség becses fi- Forczellan legfinomabb karlsbadi evő-, thea-, kávé-, mocca- és mosdó készletek; viz-, bor-, sör-, likőr- és ponech üvegkésztetek. íróeszközök papir és spanyol viaszk. Talódí franczia én spanjol likőr és peugÓ, valamint a legjobb hírnévnek örvendő kUl és belföldi borok. Dusán felsserelt porczellán- és ÜTegraktárnnk vendéglók ép o\\j jutányos,mint üiszes b-jreodrkésére kiválóan alkalmas. Fűszer, csemege és festék félékből a raktárt, mintán csakis I-ső rangú forrásokkal vfigyank Összeköttetésben, a legjobb minőségből kiegészítettük, minek folytán a n. é. közönségnek eznttal ritka alkalma nyílik, hogy bármely irányú szükségleteit ép oly jutányos áron, mind pedig leűno-mabb minőségben kielégíthesse, miért is raktárunkat a n. é. közönség legmelegebb pártfogásába ajánljuk. Mély tisztelettel 2082 4—1 Legfinomabb bórnemüek szivar és pénztárczák, fényképalbumok, kantárak nyergek s késitáskák s<b. Lámpák valódi Dittmar-fólék nagy készlete a sálon, ebédlő függő lámpáknak és mindennemű asztali lámpáknak, arany és fakeretU fali tükrök minden nagyságban. Dohány eszközök valódi Schilling-fél** legfinomabb tajték e borostyánkónemUek, valódi Belmeozi s törökpipák, torok és öádeni szárakkal. Savanyu-Kút STEFANIA Koronaherczegno forrás. ! Főraktár: Nagy-Kaniaaio: Weiss fivéreknél. K.ph»tó: minden áavanTTii kereakedíiben, eWdlíkben »\'b. 20884—25. f Kitűnő minőségű llj zongorák, Bnchta (Bösendorfer tanítványa) cs. kir. ndvari szállító és Schreiber zongoragyürából kaphatók NAGYKANIZSÁN Rosenberg Ádámnál, (Tóth Lajos ügyvéd ur há-r zában.) Ugyanott egy átjátszott, régi, de nagyon jó zongora, Y (gyermekeknek tanulásra nagyon alkalmas) L 60 frtért kapható. 210s 2-3 ezo lőtt ROSENBERG FERENCZ. Alapíttatott 1858. WALSER FERENCZ első magyar gép- és tüzoltöszerekgyára, harang, és ércaöntódéje Ajánlja gyártmányát, mint magyar különlegességet kutakban éa mindennemű azivaty-tyukban. elvállal teljes vízvezetékek berenéle- zését varosok, földbirtokosok, ipartelepek, armentesitő társulatok es magánzók részéről modern technikai BUDAPESTEN Bottenblller ntcza 66. alapon és kedvező feltételek mellett ajánlkozik köz- és magaoafürdők felszerelésére, szagmen -tes Crszékek felállítására és mindén viz művi munkalat gyors és pontos kivitelére képes árlapok és részletes költségtervezetek kívánatra díjmentesen küldetnek. Egyetlen belföldi szivattyn-gyir. 2023 20- 80 Wajdits József könyvnyoiailajiból Nagy-Kanizsán.