Zalai Közlöny 1884 079-087sz október.pdf - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Nagykanizsai Kistérségi Adatkezelő Rendszer

www.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	8.67 MB
Keltezés:	2009-11-12 08:39:50

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	2559
Megtekintések száma:	8887
Leírás:	Rövid leírás \| Teljes leírás (648.81 KB) Zalai Közlöny 1884 079-087. szám október Zalai Közlöny Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap 23. évfolyam A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: NAGY-KANIZSi. 1884. október 2-án. Eliflntéki sr earest évre...... raV\'.r* ¦»#.v-ri vre . . .\' . Effy "ám 20 fcr H1RŰETESEK i hasábos petitsorban \' 6 i mrdrn további sorért 5 kr NYILTTÉRBEN soronként 10 krért etetnek !pi í jocttári illeték minden egyei H:rii."-/ lesért 30 kr. fizetendő Huszonharmadik éviolyara. A lap SEelIemi részéi illetS kPxlvti" ¦ nyék a. sterkeastoTios, r.. részét illető közlemények pedíh kiadóhoz bérraeutre intéxendök :\' N A 6T - K AN I Z S A Wiassloshiz Béra-titetlen levelek csak ismer, miinkatáraaktól fogadtatnak ?L A nagy-kanizsai .Kereskedelmi Iparbank, .nagy-kanizsai ö\'nk. tűzoltó-egylet", a .zaiamegyei általános tanítótestület", a „oagy-kaiúzsai kisdeuaeveló egyesület", a .üigy-kaaizsai tiszti - Önsegélyző szövetkezet, a „soproni kereskedelmis iparkamara nagy-kanizsai kül választmány hivatalos lapja. Heten ki ni kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. A szellemi tulajdonról. u. Múltkori czikkemben a hibára utaltam, melyet a magyar parlament a szellemi tulajdonról szóló törrény-javaslat megvitatásánál és elfogadásánál elkövetett. — Mint emiitettem, a javaslatnak külföldi hasonló javaslatok szolgáltak alapul s az irói részre nézve, .általában véve, még a le g jobb honi törvénynek nevezhető. Könnyebb is az irói munkákat megvédeni, mint a művészit; mert mig az irói téren korszakunk jeles iró; ujat és ujat alkotnak, addig — fájdalom — nem nevezhetünk meg művészt, ki korszakot alkotó munkákat birna alkotni. A művészettel napjainkban ugy állunk mint a dramaturgia túlnyomó részével. Vannak ugyan tehetséges színműíróink, — de ezek munkái aránylag rövid idő múlva leszorulnak a repertoirról s a jövő nemzedék csak könyvtárakban lesz képes a jelenkori színmüveket megismerni, uiig a régibb irók munkái évek hosszú során át, sőt korszakokon keresztül .kedvelt darabjai a közönségnek. Ezt csak a hasonlat kedvéért akartam felemlíteni, mert a művészettel hasonió lábon állunk-. Nem lehet czéíunk ezúttal a képzőművészetet vagy ebből csak egy töredéket\' is ismertetni; de kell, hogy kizárólag a képzőművészettel foglalkozunk, mert ma a szellemi tulajdonnak erre vonatkozó részéről akarunk beszélni. Mindenekelőtt bevalljuk, hogy bár a képzőművészet a terünk; de a szellemi tulajdonjogról szóló törvénynek erre vonatkozó részét sehog5sem tudjuk megérteni. Hisz önmagában véve a törvény nagyon üdvös, egy régi hiányt pótol; de irányt nem látunk benne, nem tudjuk hova akar kilyukadni ? Egy szép eszű, józan művészről, kiben csak egy parányi ambiczió létezik, fellehet tenni, hogyha egy jó mestert másol avagy utánoz, — sohasem fogja e másolatot, a saját e r e de ti műnk áj- ínak válla* ni; ha pedig a festő csak diüetáus, akkor épugy a csarnokok tanulmányozására valamint jeles mnvek lemásolására — habár nemis okvetlen, de\' — szüksége van; amit azonban a törvény maga nem is tilt meg. Deíreggcr például a jelenkor legnagyobb festőinek egyike. Nemcsak azért mert jót és jól fest, hanem azért is; mert egy uj, eddig nem létezett iskolát alkotott, egy uj irányt követett, mely egyszerű fenségében unicum. s világszerte hódit. Ki ne ismerné a mesternek tiroli képeit? Ki ne ismerné az ó festészetének modorát, irányát, technikáját és ami a fő : az egyszerű eszkőzö ket, meljékkel Defregger oly nagyszerű munkákat,alkot. S ime! háuy reményteljes ^festő kezdi utánozni D e f r e g g e r t\\ ki kisebb, ki nagyobb szerencsével. — és hány ifjú nyeri kiképeztetését a mestertől, — kik azután Önállóan is t Defregger szellemében dolgozoak, — ki ki azért, meri most a Defregger-féle és ilyen irányú munkák karoltatnak fel leginkább, — se művészeket az ambiczió sarkalja — mások pedig azért, hogy az ily irányn mnnkákbül azután kapitálist csinálhassanak. — Eltekintve most már az okoktól, — vajmi nevetségessé tenné magát Defregger, ha utánzóit azért fogná perbe; mert hasonló szellemben dolgoztak mint ó! Hisz a nagy művészet a nagy világé! — Az egyik művész Mn-r i I o t, a másik Tiziánt, egy harmadik Rafaelt vallja mesterének, — sokan a németalföldi iskolában lelik fel azt ami nekik megadja az inpulsust, — mások pedig csak a spanyol iskolában lelik fel szellemi kiképeztetésük ki aknázhatlan bányáját, — De nem akarunk olyan messzire visszahatni, maradjunk csak meg koránknál. Ha Defregger csakugyan, pert . is iodiffcoa valaki elten a szellemi tulajdon elsajátítása miatt, nem lehetne-e joggal ugyancsak Defreggertól kérdezni, — hogy hát ó hol vette az övét? Persze itt valaki azt mondhatná, hogy Defregger vagy bármely más mester a szellemi tulajdont nem tanáraitól kapta, s nem a csarnokokból hozta; mert azok csupán csiszolták a követ, de ez magától kezdett ragyogni ! Ez Leves felfogás ! Az ifjú mesterétől neme ak kiképeztetést, hanem \'szellemi tulajdont is nyer. a melyet \'azután a csarnokokban búvit és az jelétben saját ízlése szerint érvényesiti. Számtalan fiatal művész létezik, kik M a k a r t modorban festenek ; mert vagy ennek voltak tanítványai, vagy pedig a mester munkáit tanulmányozták és igy — ha a művészetben egyáltalán elvről lehet beszélni kedves mesterük elvét sajátjokká tették ! így van a szobrászat terén is. \'Csak a közelmúltban láttunk egy bécsi műcsarnokban egy szobrászati alakot, melyben nem annyira az \'alak mint inkább az eszme aj, ere-jdeti kivitele megkapó. A szobormű egy virágedényt tart kezében és az egész alak feltűnően hasonlít Thorwaldse n-nek a római vaticánban kivitt azon sok é* Örökbecsű szobrászati müvek egyikéhez, mely a fentinek esetleg mintája lehetett s amelyik a többivel együtí azon diszmenetet ábrázolja, mely nagy Sándor tiszteletére Babylonban rendeztetett, A kettő között a lényeges kü-lömbség csak az, hogy T h o r - wáldsen alakja nem a kezében, hanem a fején hordja a virágkosa-Tat s nem pedig az edényt. Az alak positioján oly lényegtelen a külömbség, hogy szóba sem vehető. — íme! ÍU Austriiban is van & szellemi tulajdonjogról szóló tőrvétiji. Igaz, hogy a modera művész elien fellépni nem lehet, mert az első szerző joga elévült. De nem lehet azt elképzelni, hogy egy oly geui-ális műrész, kit a nyilvános kritika olyannak elismer, — művészi helyett \' mesterséges módon utánozná a ko-\' rabbi művészeket, — és ő maga a művészet polczáról a mesterségeske-dés mindennapiasságába lépjen le! J Itt a szellemi tulajdonjog elsajátításáról szó sem lehet; mert ha ezeket az utánzásokat, egyes momentumok sikeres felhasználását stb. p 1 a-giumnak nevezzük, bizony akkor korunk, minden munkáját annak lehet nevezni! Hisz bizonyítgatni sem kell, hogy kell a régi mestereket utánozni, az ó szellemükben dolgozni, (s pedig azért, mert szintén be kell ismernünk, hogy azokat megközelítő \' munkákat sem bírunk készíteni, s \'mert korszakunkban T i z i á n, Mn-rilló, Rafael stb. nem létezik, \' hogy ezekre ne szorulnánk ! Nem azt kellene megtiltani m ü vészei n k\' Ól, h ogy ha ezek egyi k e szerencsésebben dolgozik a többinél, hogy a többiek őrizkedjenek attól, ennek szellemében működni, — hanem igenis sarkalni kell őket, dolgozzanak a lehető legjobb mester nyomában; mert külömben mindinkább hátra maradnnk. Művészet ! Mily magasztos fogalom \'. S mégis a művészetet akarják korlátozu;, azt a művészetet mely korlátokat nem ismer és meg nem tűr. Különösen nekünk magyaroknak nincs semmi szükségünk ezen korlátokra, mi még nagyon várhatunk addig, mig a kellő niveau-t elértük s ez még évekbe kerül. Legyünk csak ősziuték: Munkácsyt és Z i c h y t kivéve, ki az a hazai művész, aki olyan nagyon epochális mester lenne, akitől szellemi tulajdont lehetne elsajátítani s akire ne iérue még valamicske ? — Sőt maga Munkácsy és Zichy, ha korábban nem sajátítottak volna el nagyobb mesterektől szellemi tulajdont, ha a külföld csarnokait nem tanulták, és utánozták volna, kérdés, ha ezen nagy és valóban epochális mestereink nem tartanának-e ma ott, ahol sok czéltévesztett geni tart. — Igenis, a művésznek sajátítania kell más mesterek szellemi tulajdonából, hogy a magáé tisztuljon s képződjék; — de ha korlátokat emelünk ugy járunk mint j S c h i 11 e r egyik költeményében a pegazus, melyet ekébe fogtak be, iamit persze nem tudeft elhúzni. Megkcllene fontolni, hogy a mü-vészét nem mesterség! Ami végre a műépítészeiét illteti, itt még kevésbé lehet szó elsajátításról mint a festészetben és szobrászatban. Ezen {utóbbi ágakban mégis vannak mesterek, kik — ha nem is világra szóló munkát, de — mégis ujat alkotnak, s uj irányú iskolát alapitnak; mert a szellem bizonyos korlátok között szebadon mozoghat. De az építészetben nem létezik uj irány, s a legújabb — a renaissance — már nagyon régóta divik. A góth, barock, mór, by-zanczi és görög stylek részint a közép, részint pedig az ó-korba esnek, Ős mai munkáinknál kénytelenek vagyunk régi mestereinket, nemcsak szellemükben, hanem munkáik legparányibb részleteiben is híven utánozni, minthogy minden részletnek minden egyes tagja egymásí feltételezi, egyik a másik nélkül íöké-letlen és így elkészítve mindig csak mesterember munka lesz,de % Á. Sásdalok. i. Alkony ég a láthatáron, A fáradt nap elpihen — Tó fűlött búi fluet állong S hallgat, mélyen ctendr-smi. Rezg a nád fafil fú alomra, Zúg, búg * íG* csendesen; Omolj, áradj, kfinj patakja : Távoznom kell kedvesem. S mint a sás t* ffSies itten Ni^ma, méla alkonyon ; S^ólUii búmban oly szelíden, L\'gy ragyog-ii te angyalom. Kiborul; felhő az egn. Lágy eső hull, permetez; Szol a toboz a izél melyen : „Hol fényed? nem rez^ede K Fényt keres, mely eltűnt tova A hab índ oa hús taron — fzer«lmed >em moaolyg sóba Aa ?0 búmra angyalom. S, ÚfJ szeretek, oh! szeretek Rád gondolva angya\'om Títkpí úton, nádas n,elle!t méla alkonyon. Járni Hangod hallom, ab í azt hiszem, Aa; oly halkan száll, reirg Ks mí elvész lenn & vjten, A te édes éneked. 4. Alkony nem ragyog, Sötét felleg jó; Szél, ha aúg, suhog Mi réatra, mi hű. Az ÍR.-u v.dul Villám ny&rg&I át Trtno fénye gyúl Zajgó habon ái Mi viharos szép Látlak, gondolom : Hajad leomlék S ling a Tiboron. 5. Mozdulatlan sima tora A bőid méla fénye szilt Pfttétzold sás koszorúba Fonva hatvány roxta&zált. Szarvas _pár jfi ott a poiitri És az éjen azét figyel S andalgón sötét nád aha1 Ki\' madárka dalra kel. KSnybe sfilyed síró szemem S mint néma estima Kdes\' emlék száll Telkemen Mélyen, mélyen, át, tora. BATKY LAJOS. 8 ha a nádas titkosan zúg EUőt. tül a berek 8 az párnázol és amaz búg Siroi, sírni késztetnek. Szemnek-e vagy az asszonynak?) — Elbe.iélél. — Irta: Weber Antal. M4r akkor inkább a azematnnek 1 kiáltasz fel e kérdőién elcsodálkozva kedves olvasóm — és éa e réteménjeda\'t ; MiitAtviny a Ezeraűiiek sajtó alá rendezed )«?il«b munkáiból egéüz ícrj-delmábeu nem Cstk elfogadnám, de osztanám is, ha nem állnék neutrális alapon. De hogy bájos olraaónőink is így fognak e gondolkodni? arra néz^e garantiát annyival inkább sem vállaJba-tuk, mert épon egy szép Hiuzuny mondta ki igy Lnco&yilotta be, hogy n?m kel! mindig elhinui, amit az pmher tát. Szamosé? ar, kire a legnagyobb hízelgés sem foghatta, hogy szép embef, negyven kilflbC? éves koráig e hármat szerette különosin: a bort, pipáját mg a bará\'ait. Mikor életkora acl a msgussxá-n-iíu ér\'-e ei, tcaiy kerekes télsziaat less ki, akkor megdzeretett még egy negyediket is; a asombté-i 17 éves szép leányát, Erzsikét. SzarnoBsy ur a tett embere vuií. Amint megtudta keble izgatottságának okát,, átbaltagott ezomBcédjához és az emberséges köszöntések kölcsönös kiruse-rólóse ntác meg is mondta neki szive szándokát: — „Hát tudja szomszéd uram, én elveszem as Emikét, ha od\'adja. — Hát édes Scamoesy iram, én mng oda\'dom, ha elvasii, — Ali. Dohát mikor? —i.Hit az már ú§y dukál, d« jura competi hogy kihirdettessük » üss lei e-lessel háromszor a dolgot, nehogy még valakinek eszébe jusson előzetes atyafiságot, sógorságot avagy kamklágot kerítene a nyakunkba. Éhhez kel! három hé\'. Akkor a kettejük dolga meghatároz ni, hogy mikor ? — Hát skkor vasárnaphoz 4 bére. — Jó lesz. — Azutáo addig majd csak többször ellátogatok ide. — Aa meg még jobb lesz. y/ -- Meg egy kis pénzt, bort, majorságot meg mifélét küldök — tudja a lakodalomhoz. - Az meg a leges legjobb less. — Nahát at Isten legyf n velüni:. I — Szálljon reánk csent áldása! — E\'saikn te, most nagy tr fí\'drt csináltál, pedig a lutriba sem tettéi I Uri BBszony lesz belóled, nemes, nemzetei Szamosayné asszonyom l Titonnyolos kijáró tehéo, gyönyörű majorság, lovak disznók, malacitok! Hajajajj, te drágalátos, aranyos labicxáro, de szeretlek téged i — Kétszáz bo\'d száctófőfd egy tagban, örökös ^inom-daoom! Czipp ! — Megeaslftk; — Czupp! Nem "c: a szomszédban vége ho&s-ssa az örömnek és Szamossy ur dicsói.é-sének. — Erzsike pedig titkon est gon-dolia: No. édes Gáborom, neked is felsütött as örömnek napja ! Elmúlt a négy hét — és lett begyeo völgyön lakodalom. Erzsike spkat sir\', Szamossy ur még tübbft ivtítt; vége pedig as lett, hogy ak ötven évig özvegy-lak magkap\'a ismét asszonyát. Ón Ssaznnesy ur Méri csak épp oly odaadással! szerette a bort, pipáját, meg a baráfjaii, mini a-elött Kagy volt az öröme, mikor ez utóbbiak száma egy fiatal, vig RSimborával szaporodott. Et as apósa szere e neki, s Gábor lett a legbensőbb barátja. E-zsike a legjobb, legszeretőbb háziasszony lef ; még c<ak gondolatban sem fért hozzá a hűtlenség vádja. Iga-sia szerette as urát s csak ez az egy bú aitotta nagyon szegénykét,,hngy a gazda esténként sokáig elmaradót a háztól. Nyitva is tartotta mindig az ajtaját és önmaga jött eléje bevezetni, levetkőztetni, mely műtétek alatt nem hiányoztak a szívhez szóló lecskeadások a jó férj türelmeiről, az természetes. Szamossy ilyenkor elérzékenyülve szorította magához kis feleségét és megígért, megfogadott mindent. Hogy ezek az ígéretek, fogadások sohaarm mentek teljesedésbe, az meg még természetesebb. Egy alkalommal szokatlan korán, meglehetős jó lábon állva érkezett hasa Szamossy úr. Be akarta nyitani az ajtót, de nem tudta, mert as zárva volt. — Hbót itt baj van — gondola és bűnesett a kulcslyukon. Amit aztán ott ezen át látott, attól felfordult benne minden keresztyéni jóindulat. Furcsa hatással v»n a férjekre, ha feleségeiknél sárt ajtók mögött férfit látnak. As ily éssrevevés B józant részeggé, a részeget jósanni változtatja. Sztmotay úr kijózanodott Megfogta két kezével as ajtó kilincsét a ennél fogva azt hatal-taasan megrázta, torka szakadtából kiáltozva : .Nyisd ki Erzsike! No nyisd kii" Egy kis dörömbölés a szobában, azután előjött Erzsike s égéit méltatlankodva kérdezé: — „Hát téged mi talált?" — Egy férfit láttam a szobában 1 HUSZONHARMADIK ÄVFOLTAM ZALAI KÖZLÖNY OKTOBER 2-in 1884. művészi czimre igényt sohasem tarthat. Legyen az épitő műrész neve : Ybl, F e r s t e 1, H a n-s t e n avagy S c h m i á t, — kik korunkban dominálnak, — uj stylt, uj i r á n y t nem alkottak, csak a classikus mesterek müveinek részletei hangzatos, ildomos és meglepő összeállításában, — tehát a composi-tióban — van Utáni erejük Ez adta meg nekik a joggá! megérdemlett mesteri nevet, s ez örökíté meg neveiket a műtörténetben. Tehát ba ezek a nagy mesterek is a classikus és középkor mestereinek szellemére vannak utalva, hogy ne lenne akkor egy fiatal, reményteljes müvéaz ? Minél többet sajátít el egy fiatal művész egy nagyszerű művész szellemi tulajdonából, annál tökéletesebb a tapasztalata, annál nagyobb a tudománya! Ezt az életigazságot ugy hisszük senki sem fogja kétségbe venni. Hogy azután a művész tudományát éa tapasztalatait ö n-basznára használja fel az életben, az nemcsak jogos eljárás, hanem kell is hogy így legyen, hacsak nem akarunk a művészet számára korlátokat emelni. No de a jelzett törvényben épen ez van megtiltva, épen ez ellen lettek korlátok emelve, s mi a művészet törvényeit ismerve, sehogy sem tudjuk megérteni, hogy a szellemi tulajdonjogról szóló törvény ezen részének mi tulajdonképen a czélja? NYÁRI SÁNDOR. ,Ki csinálja az antisamitismust? ! Ezen csim alatt ad viszonválaszt a , Z »la" 42. száma a lapunkban , K a a i-iiiegy másik tártadalmi baja* csimen megjeleni csikkre. Ennek azon i tételeit, melyekkel direct aczíkkiróra ront, teljesen figyel-meü kívül hagyjuk. Azokat,— hangján figyelemre méltónak tartja — valószínű* leg méllatlani fogja a csikkiró maga Mi csak ason tételre akarauk meg-jegysést tenni, melyben ast állítja, hogy mi,ahol csak némileg kényes dologról vansaó, soha nem merünk siiot vallani, ránk nézve a társadalom legégetőbb kérdései nem léteznek; örökké csak elcsépelt, régóta éshelyesejn megfejtett, általánosságuk által abssolnte közönye-¦ ekké vált thémák felett emelkedünk." Ugyanazon tételben még azt is állítja, hogy mi ellenmondásba keveredtünk mivé! eiózú számunkban igazat adtunk neki a zsidók ellen emelt vádjában ason ¦savainkkal, bőgj „m ilyen nagy k épüen kérkedik (t. i. a Zalai) aszal, hogy milyen nagy dolgokat véges, isemébe mondván a kanizsai zsidó- — Csak képzelted. — Semmi képzelted. Ae én szemeim jók! — Nem kell mindig elhinni, amit az ember lát! — pattant fel a kis me nyecske a megbántott szemérem érzet e a megzavart találka miatt boasuén lihegve. Megfogta a férj kezét s elvezette Ót a nyitva hagyott ajtótót az udvar köse-pén álló viszel lelt dósaihoz; itt aztán rá tette tenyerét a fej felső paeriferi ájának kopasz részére s onnan fogvást niyan hatalmasat nyomtatott rajta, hogy a férjem uram álla igen gyorsan önkéntelen érintkezésbe jött a nyaka Ádám-csutkájával. — Hit látsz ott a dézsában? — Vizet. — Hát a viccen--? — Magamat. — Pedig benne vagy-e? — Nfem. — Belátódé, hogy nem kell mindig elhinni, amit az ember lát? Szamossy ár ismét elérzékenyülve ölelgette meg gömbölyű kis feleségét és bocsánatot kért tőle. Látott agyán a falak mentén elsuhanni egy alakot, akt igen hasonlított az 5 Gábor barátjához, oo de hát nem keli mindig elhinni, amit az ember lát. ságnak, hogy nem halad eléggé busgóna magyarosodás b a n.\' »Es által a laptárs kéztolfoghatólag igazat ad nekünk* — írja végül a „Zala" rendkívüli értelmet tanúsító fontossággal. Hát e "kél állítás mindegyikéhez van azónk. Az első illitást azzal véseti be a Üila, hogy ,megazoktamár tőlünk." Atután elmondja, hogy mit ? Meg kell jegyesottok, lapunk t olvasó-kösöoségét pedig caaa emlékeztetnünk,, hogy a mai „általánosságoknál f-ígva közönyös* thémáink: a veliáser-kólcs, a népnevelés, a népoktatás ügye, asáita!áoos társadalmi bajok Ezek azok tehát, amiket a .Zala" tőlünk megszokott. Esek azok, amiket mi » Zalától nemcsak, ho,-y meg nem szoktunk, d- egy idő Óta egyátalán nem is hallunk. Bizony pedig jó volna hallani ! Maradjon hát csak a Zala az ő társadalommentő utján. Mi azonban „legégetőbb társadalmi kérdéseket* sohasem csinálunk olyan dolgokból, mikkel a különben is eléggé uorrumpáit viszonyokat és állapotokat elmérgeaitenők. Nem hirdetjük nagy hangon, hogy mi milyen lelkiismeretes és mindent sújtó lap vagyunk. Csendes munkánkat mindenki megítélne i megbírálhatja. Ha lisztes tárgyilagossággal testi, meg meg is köszönjük neki. Ha valaki ellenvéleményt nyilvánít, nem mondjuk, hogy „minden alkalommal nekünk akar támadni." Aki nyilvánoaaágnak munkál, annak m<ndeo munkája bírálat alá esik. A jóakaratú bírálat, valamint az ellenvélemény tissies nyilvánítása tiszteletben tartandó, kiválóan a sajtó munkásai ré széről, kiknek leginkább kell tndniok hogy senki sem csalhatatlan. De e tisztelet nem zárja ki, hogy a maliciió zua iogerkedés a maga érdeme szerint ne sujtassék. Mí a „Zala" részéről ilyen maliczi-oos iogerkedést szoktunk meg. Est bizonyítják ason porai is, meiyeket direct lapunk ellin in\'és. Ezen éi ebhez hasonló kíméletlen vádaskodásai már a közönség előtt szinte kiállhatlanná tették; s igy nincs okunk miattuk irányt változtatni, Tapasz tálasból tudjuk, hogy társadalmi bajokat nem lehet erőazakoskodáasal, vádaskodással nagyhangú, vagdalkosissal, legkevésbé pedig aaemélyeskedóisel orvosolni. — Egyéb tekintetben bármikor szíveién respecláljuk a „Z a 1 a" tisztes hangú véleményé.; esetleg, ha jó, el is fogadjuk; de ebben .a tekintetben nem énünk vele egyet; sót lapunk ellen irt sorait modoruknál fogva nem ifi reapec-táihatjuk. Ami azon állítását illeti, hogy a zsidóság ellen emelt vádját lapun kban is accaptáltuk volna, — félreértésen alapul. Mi azt egy szóval sem mondottuk hanem igen is mosolytkeltő dolognak; tartottuk, hogy körülbelül két hasábon kei észtül beszélt arról: milyen nagy energia kell valami bajnak kimondásához itt Nagy-Kanizsán; mennyi kímélet-lenségnek van kitéve az emner holmi félreértések miatt; csak azátán mondta ki,- már akármint lesz is, hogy assidók magyarosodásával nincs meg-légedve. Hát est a különös kézdörzsöló modort tartoltak mi nevetségesnek s e nézetünknek adtank kifejezést; de a .Zala\' véleményét egyá. talán nem acoeptáltnk sem akkor, sem azóta. Egyéni véleményünk ki mondásához — akár igaz, akár nem mások szem\' pontjából — épper nem szükséges kér kedő vitésség, csak férfias akaraterő. Esőket kívántuk a .Zala* csikkének di-rect Japnnkat érintő lé e ére megjegyezni^ as epés k ed esnek és pöffeszkedő vélemény nyilváaitáanak még árnyékát is elkerülve, — ami egyébiránt a józan olva< sók előtt ugy sem bir értékkel. Cseléd- ós munkás viszonyaink A b jIső cselédség, t. i. a szakácsnő, a szolgáló, a dajka, a szobaleány, az inas éi a kocsis tudvalevőleg sokkal fontoiabb tényezők * káznál, mint a külső munkát teljetitő cselédek. A belső cselédek nem\' csak házi szolgálatokat teáznék, nemcsak mosogatnak, porolnak és tisztogatnak; hanem réaatveaznek a házveze:éaben, a a gyermeknevelésben; a mennyiben nyitva van előttük as élés-kamara, a pincze, sok helyett a pénztár is, s a gyermekeket nemcsak öltöztetik és sétáltatlak, hanem mondhatni nevelik is. A belső cselédek tehát, akár ismerjük be, akár nem, a család kiegészítő tagjait képezik. Alig^an titok és bizalmas dolog, avagy viszály és egyenetlen, aég a házasfelet, a családtagok bőrt, amikbe a belső cseléd be ne volna avatva. Már maga ez as egyetlen egy körülmény is elégséges ok arra Réz ve, hogy a belső cselédségnek a gazda és csaiáddsli viszonyával a hatóságok és a törvényhozás behatóbban foglalkozzanak. Legelső helyen cselédszerső intésetek volnának rendezendők. Ez intézetek ugy, ahogyan azok ma fennállanak és működnek, valóságoa mételyei [a cseléd ségnek és átkai a cselédtartó hasaknak és családoknak. Adnak ma engedélyt mindenféle üzletre és foglalkozásra anuélkül, hogy az engedélyt Lórönek jeliemé és képzettsége számításba jönne. Ugy vagyunk velük éppen, mint a szabidiparral. Kontár müvek kerülneV ki belőlük. Nem csods, mikor senki sem törődik velük. Cseléd ¦szerbé!,-- közvetítési enge délyt válthat ma bárki, s ba előre ismeretséget köt néhány csavargó cseléddel láb-IÓbáiya elélhet utánuk; sőt még azok a csavargók ia megélnek mellette anélkül, hogy tulajdonképen valahol szolgálatot teljesítenének. De nézzük : miként járnak el ezen intésetek tisztükben, illetőleg a cselédek elhelyezése körül. Az intézet-tulajdonos, vagy megbízottja elvisz egy cselédet valamely házhoz, az feldicséri és beállítja a szolgálatba. E fáradságáért kap a gazdától és gazdasszony tél 50 krajczárt; 50 krajezárt az elhelyezett relédtől, néhol i forintot is. Nagyon tor menetes, hogy a szerzési dijt a gazda fi zetí ki a cselédért is, m ert a cselédeknek ritkán van költségök. Pár nap muiva a cseléd, ssorultság ürügye alatt, kikér még pár forintot előlegül, hogy betegeskedése alatt zálogba tett ruháit kiválthassa. Legtöbbször ez az ürügy. A gazda kéuytelén adni; mert látja, hogy váltó ruhája nincs a cselédnek. A cselédkönyvben nem igazolt időt pedig ismét kényteleu elhinni a gazda, hogy betegséggel töltötte el as illető cseléd. Megesik gyakran, hogy az ily cseled, a kivett előleggel és a közvetítő dijával tovább áll; de könyvét a gazdánál hagyja, ami a gazdát némileg még megnyugtatja. Sitt tegyen a gazda egyebet, minthogy a szökevényt feljelenti a hatóságnál és várja annak vísszaren-dehetését. De a cseléd csak netn jő; hanem sétál a pi&czon s el-ellátogat a cselédszerző intézet irodájába, ujabb szolgálati hely eszközlése végett. Csak alig 10 esetben történik egysser, hogy as igy megugrott cselédet a rendőri hatóság visszarendeli. Ez még nem volna nagy baj, ha az ily cselédtől végkép megsza-badáljáoak a cselédtartók , De ellenkezőleg. A gazdánál hs-gyott cselédköoyv után egy lépest sem teaa az ily cseléd; és mégis kap szolgálatot. Könyv nélkül veszik-e fel, vagy hol szoros magának más könyvet: nem tudom ; annyit azonban hallottam már, hogy a cselédszerző intézel tulajdonosának azon állítására, hogy a könyv nála tévedt el, minden további kma\'ás nélkül adnak másikat. Ilyen és hasonló eljárással, ha van az intézettulajdonosnak 10— 20 csavargója, havonkint asép összeget csal i a közönség zsebéből asoélkül, hogy étért valaki kérdőre vonná Ma már ez intézetek nagy része oda fajult, hogy valóságos gyüldéje as a csavargóknak; hol nem csaa egymást rontják a cselédek, de volt és leendő gazdáik ellen valóságos Összeesküvést for ralnak. S&t nem egy cselédszerző még az orgatdaaági szereptől sem zárkózik el. Ily körülmények közt keresheti azután a kárvallott gazda ss eltolvajlott tár gyakat. Szükséges tehát, hogy a cseléd-lu dakozÓ intésetek rendeztessenek és ssi goru rendőri felügyelet alá vonassanak. As engedélyezett cseléd-tudakozó intézetek tulajdonosainak ugyanis, egy rendőrileg hitelesített könyvet kellene vezetniök, amely könyvbe azután hejegyeztetnék a jelentkező cselédnek család- éi vezetékneve, születési és illetőségi helye, kora, a cselédkönyvnek aaá ma; ugy szintén, bejegyeztetnék as elhelyezés ideje is Elhelyezés esetébon bevezettetnék a gaxda neve, lakása, polgári állása, foglalkozása. Eten Ügyleti főkönyv azután fel lenne mutatandó as illető rendőri ható ságaál bizonyos előre meghatározott időben. Ez által a cselédek száma nyilvántartatnék, azok holléte ellenőriztetnék a körözés esetében, a főkönyv egyszerű atlapozásának segélyével, könnyen feltaláltatnának és esetleg elkísértetnének illetőségi helyükre, ha netalán szökésben, vagy bűnben volnának. , Intézkedni kellene, hogy az elhelyezett cseiéd. ssoJgáUtból 3 hó lefolyása előtt «1 ne távoshassék, vagy ha igen, a randőrzóg által ssolgálztí helyének elfogl alasára, pénzbüntetés terhe alatt szorittassék Ha pedig a már egysser elhelyeielt cselédet, a caelédtodakozó intézettalaj, donos, a kiszabot! 3 hó lefolyása előtt ismét felveazi és más helyre állítja, a tulajdonos szigorú pénzbírsággal büntettessék még ason esetben ia, ha elhallgatja és a rendőrségnél\' he nem jelenti azon cselédet, aki 3 hónapi siolgálatot, beállított helyről, könyvével igrsámi nem képes, A caelád pedig slzaraasék azon esetben is, ba ellene a volt gazdától-feljelentés nem történt is; ha csak a közigazgatási tisztviselő, vsgy az azt helyetesitó más köseg által igazolványt nem tud felmutatni, amely igazolvány a gazda halálesete, vagy más a szolgálatból történt kilépését előidéző körülmény mellett bizonyít. Mert ígen sok gazda azért nem jelenti fel cselédjét a hatóságnál, mivel restéi cselédjével a bíróság előtt személyeskedni. De viszont megbüntetendő a cselédtartó gazda is, aki rendetlen cseléd könyvvel, vagyis nem a fentebb elmon* dottak értelmében ellátott könyvvelvagy éppen könyv nélkül fogad fel cselédet. Nem különben megbírságolandó az a gazda is, aki a cselédkönyv megfelelő rovatait nem tölti be. i Ugy vagyok meggyőződve, hogy nem jön Összeütközésbe a humanitással as, ha a törvény azokat bünteti, akik arra okot szolgáltattak. Ha a cselédtől a törvény szigorúan megköveteli, hogy 3 hónapi szolgálati időt mindin helyváltoztatásnál mutasson ki ; különben feljelentés nélkül a cseléd-ssersőí főkönyvéből mentett tudomás alapján is megfenyíttetik; ha a cselédszerső illetőleg as intézet tusajdonos a főkönyv hiányos vezetéseért színtéu bírságolás alá jön; ha a cselédet felfogadó gazda szabály tatán eljárásért hasonlóan felelősségre vonatik: nagyon természetes, hogy minden csavargó nem vétetik fel aa inté étbe, tehát nem helyestetik el; aki pedig szolgálatba lép, jó előre számot vet magával és kétszer ia meggondolja a következményeket, mielőtt megugranak vagy rosz magaviselete miatt a gazdát 3 hó előtti elbocsátásra kényszerítené. Ily rendőri felügyelet mellett las sankini megszabadulnának a caaiédtartó gazdák, a rendetlen- és lelkiismeretlen cselédektől és azok zaklatásától, nemkülönben a cselédszerző* lelketlen ei-járásánál együtt járó költekezésektől. Önként követkesik, hogy as elmondott rendszer ólettjelóplesésóvel, azok a cselédszerzők, akiknek sem engedélyük, sem felvételi irodájuk nincs, egytől-egyig beszüntetnének és eltÖrühetoénea; mert esek százszorta veszedelmesebbek a oselédtadakoző-intézeteknél. De önmagukban ia megszűnnének, miután szolgálattételeiket senki sem vehetné igény be. Igy lehetne a mai rendetlen oselédi és munkás viszonyainkon valamit jó irányban lendíteni Vidéki levél. Tekintetes SzerkezztS Ur A lasanakí vendéglő szépen díszi tett nagyterme páratlan sfkerü vtga lomnak volt színhelye sseptember bő 25-én. Ugyanis a palliní urodalom bérlői é> tisztjeinek több tagja tartotta ott a jelzett napon tánczkoasorneskáját Fesztelen kedélyesség, magyaros jő kedv uralgott az elegáns társaság minden tagján s a csárdás u\'olsc accordjaí csak a reggeli szürkületkor hangzottak el. A jelen ?olt szép hölgy koszorú ból sikerűit följegyeznem a bájos Cle-n»eni Lipót né. Zathnreoxky Zsigmond-né, Magyarekoé, Gruber Gyaláné. Sza-bóné, Svzalita Károly né, Wieberné, Hartmanné, Daminné és Hosset Fe-renezné úrnőket; továbbá Svastíts Mar git, Árpádiü és Irén, Firret Leocie, Wagner Aranka, Wieber Carolin, Nis-ner Fáni, Martmann Linké, Ráca Ilona és Payer Lenke úrhölgyeket, kik szépség, kellem és szeretetreméltóság által tellek feledhetlenné amas éjszaka emlékeit. Mél o elismerés illeti Clement Lipót és Zatbureczky urakat, ezen mulatság létrehozásáért is, kik nemes hévvel mindent elkövetnek, hogy társaséletünket fölvillanyozzák. A rendezés kitűnő sikere Gtötze Róbert urnák szerzett bokros érdemeket. Pallin, 1884. sapt 29. Tisztelettel ROESZ ANTAL. Jegyzőkönyv a soproni kereskedelmi és iparkamarának 1884. évi BugusztuB hé 28-án tartott rendes közös üléséről. Jelenlevők: Gallauner Antal kamarai alelnök, mint elóüló ; a kamarai tagok közül: Brandl Antal, Czeke Ágoston, Démy Sándor, Dörfler György, Krauss Károly, Marki József, Meiler Manó, Pfeiffer Bódog, Ritter Vilmos, Rum N. János, Selten bofer Frigyes. Steiner Ignács, Weiss József E. L., Zettl Károly soproniak, Ungár Zsigmond szombathelyi, továbbá Schíndler Ferencs titkár mint elődadó és Kirchknopf Frigyes fogslmazó, mint jegyzőkönyvvezető. Schneider Márton nr elmaradását igáznia. As ülés kezdett délután 37, órakor. 183. Gallausr Antal alelnök ur megnyitván as ülést, bejelenté, hogy kamarai elnök Müller Paulin nr távolié é-ben átvevé as elnöki teendőket. E nyilatkozat után felolvastatott a m. földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minisztérium f. évi juliur hó 12-én, 20,449 ssám alatt kelt leirata, melylyel Gallauner Antul urnák alelnökké történt megválasztását megerősíti. A kamara esen megerősítés, lelkes élj\'utés-sel tudomásul veasi. 184. Ezután alelnök ur, mint es idŐezerínti előülő, azon kérdést veti M: van-e valakinek a f. évi június hő 26-4n tariott rendes , s ugyanez évi június hó 27-én tartott rendkívüli közös ülésekről felvntt, s kikí kesén lévő jegyzőkönyvek . ellen kifogása^? Kifogás nem tétetvén, ezen , jegyzőkönyvek hitelesítetteknek tekintetnek. 185. A napirendretérés előtt előülő ur felolvastatja még a pécsi testvérkama-rának, elnöke, iglói Ssontagh Mály ia gőzmalom- és gépgyár tulajdonié urnák elhunytától kii dolt gyászjelentését, mely gyásseset felett értett mély részvétüknek a ksmarai tagok helyükről való felálláa által adnak kifejeséat. 186. Az ez-itán felolvasott ügyforgalmi jelentés szerint az utolsó\' rendes közös ülés, vagyis f éri juniua 26 ka óta 654 beadvány érkezett as iktatóba s nyert szabályszerű elíntésézt. Ezek között van: 325 átirat iparbejelentésekkel; 39 árjegyzék élelmi szerekről; 9 vasúti kőrösvény uj dijssabályok életbeléptetése, a gyors és teheráru forgalomban eszközölt változások éi uj vaautí állomások megnyitása tárgyában. 3 jegyzék a m. kir. vámhivataloknál be- és kivitt árumennyiségekről. 25 átirat bejegyzett és törölt czé-gekről; 3 átirat kamarai illetéklajstromokkal; — értesítés kereskedő s ipartársulatok megalakulásáról; 1 bisonyitvány kincstári aaállrtaaokra vállalkozó cségek m-gbishatóságáról éi ssállítási képességéről; 8 átirat kiállítású tárgyában; — megkeresés, a ketooai kincstár részére szállított csikkekért felszámított árak helyességének bizonyítása tárgyában. 187. Kamarai illetékekben befolyt: a soproni adóhivataltól 261 Irt 77V3 kr. a ktssthelyí . 48 frt 85\'/* kr. a nagy-kanizsai „ 344 frt lbl/2ív. a sala egerasegi » 28 frt S"1/- kr. összesen: 683 frt 76 kr. 188. Idegen kamarák részéről jegyzökönyvek érkeztek és pedig : a grácsi kamarának 1884. május 16. s 27-én, a kolozsvári kamarának 1884. május 24. a június 20., 26-án, as innsbrucki kamarának 1884. május G. s július 19 én, a bécsi kamarának 1884. május 7., 21 - ón s július 9 én, a troppaai kamarának 1884. május 12., az olmützi kamarának 1884. májoa 20, s július 4 én, a pécsi kamarának 1884. június 26. a trieszti kamarának 1884. május 2. s június 10 én, a pozsonyi kamarának 1884. június 25., a linzi kamarának 1884. május 29., a leobeni kamarának 1884. april 9., a pilseni kamarának 1884. május 19., a prágei kamarának 1883. október 22. s d\'Czember 28-án, z 1884. január 15. febr. 15., z máret, 31 ón, a zágrábi kamarának 1884. június 30., ^ a reich-nbergi kamarának 1884. július 11., az egri kamarának 1884. július 17., a brassói kamarának 1884. június 10., a laibachi kamarának 1884. május 30-, a aenggi kamarának 1884. július 13. s augusatQB 6-án, a bozeni kamarának 1884. jani ub 26., a fiumei kamarának 1884 jnlios 8,, a feldkircbi kamarának 1884. maros. 31. b június 26-án, s salzburgi kamarának 1884. július 1., 7., s 14-én, a miskolcsi kamarának 1884. július 31., a bud-nreiaí kamarának 1884. július 4. s 21-én. és a klagenfurti kamarának 1884 ju« lius 7. s 21-én tartott ülésóról. HUSZONHARMADIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY OKTÓBER 2-án 1884. 189. EgJ^b nyomtatvány órke- »•(: KSsponti értesitj Bl — 66 u. Póilai roudeletsk tir» 30— 37. síim. KüzeazcUsági erteatld 29-34 as, - A foldraiveléa- ipar- és kereskedelemügyi minissteriatn értesítője 26 —34 ssim. Pónsügyi KöslBny 22—28 sí. Táviriaiati rendeletek tára 6—7 ssim. Találmányok leirtsa 12—15 ss: Kiállítási lapok 14-17 sí. Nemzetgatdasági sasiul., 1884 ju-liuii filtot. As 1884. évi orazági\'B törvénytár XXVI.-XXXV. t. et. Magyarorseági rendeletek tára IV, i V. füiet. L \'adegas«txar.mmluDg 1784. III füiet. Uebersíchi dr gewerblichen Mar ken 1884. VI. s IX. füzet. Zentralblatt der öat. ungarischen Papíeriudusirte 12—15. as! Öest. aug. Innustrie- Exportsei-tung 3—4 bi. StatÍBtiscbe Mona\'asilft X évfolyam VII. füzet. Ad r essen buch der TMCÍlinduBtrie Oestérrel-ch 1884. A kolosavár. felsőbb kereskedelmi iskola értesítője as 1883/4 tanévre. A soproni lyceum és tanítőképaz-de értesitŐje as 1883/4 taoévről. Commeroio di Trieste dbI 1884. Jsresbericht der Handels- und G-e werbekammer in München pro 1883. A soproni rom. katk. föelemí-U-iiodának értesítője as 1883/4. tanévről. Jaresbericbt und RchnungsabBch-lues de Salsburger Sparkassa pro 1883 A páp»i főiskola értesítője as 1883/4 évről. Uebersrcbtakarte der k. k. oeat.-ungarischen Consulals Amter von Ottó Psssler. Jahresbericht der Handels - und Gewoibnkaromer in Bresiau. Magyarország áruforgalma Ausztriával és más országokkal. 1884. II. s III füzet. A c». ki . szab. dili-vaspálya tar-sasígJCxXIV rendkívüli közgyűlése. Értesitó a budapesti állami közép* ipartanoda 1883/4 tanézről. ZwÖlfter Jahrciberict der Vereines der Wiener Handels-Academie 1884. Sutiatische Uebersicht der Ím Jti 1 — sener HaodnUkammerbesir ke am 31. Dezember 1883 bestandenen Industrie und Handelsgewerbe. (Folyt köv.) H i r © &. — Az utolsó évnegyed küszöbén felkérjük lapunk barátait és pártolóit, hogy lapunkat terjeszteni s esetleg előfizetéseiket megújítani szíveskedjenek! A kiadóhivatal. — Nyári (Szommer) Sándor, megyénk szülöttje, lapunk jeles munkatársa szeptember 27 én nyerte el a bécsi képzőművészeti akadémián a müépitéssí ok-le vajét. . — A képesítés. Á hivatalnokok képesítéséiről szóló törvény értelmében caak oly díjnok ok Jéptetbeiök elő írnokká, kik 4 gymnatíális osstályt végezlek Mint értesülünk, a dijnekek közül töb ben magánszorgalom utján fogják pótoló a hiányzó osztályokról a vizsgálatokat. — Egyes hatóságoktól gyakran kapunk leveleket, melyek portóm entese-k ülládáinak fel; as itteni postahivatal azután rajtunk veszi meg a portot is, meg a biraágot ia, mivel a sserkeszősé geket és a lapkiadó-hivatalokat nem tekin\'i hivatalokul; a miniszteri rendelet p«lig csak is hivatalos hatóSAgoklÓI más nivatalhos küldött leveieket minősít portpmentesekül. — M. hó 24. tartott pacsai iskolaszéki gyűlésen az ottani — már -44 évig működő Péntek György kántor le-kössöaésre (quasi 1) k éeyzzerittetett! Az érdemekben megőszült, utolsó időközbeo z igát egy kissé gyermekes sgg féifiu, ki már 53 évig tapossa a tanítóéiig lövi-*** P^Jáját, egy részt már-már nem ép pen föleit - meg —¦ ami as oktatást illeti — a törvények által megkövetelt\' teendőknek ; de azért azon eljárás, melylyel as egy helyben 44 évig. szolgáló tanítót (•köszönésre kéiztették, semmikép sem talál mentségre.Péntek,ki szent györgy napig állomásán msrad, a községtől 100(IV) frt éví nyugdijat kt>p. Különben ó maga kérte ezen összeget. U azon ritka tanítók közé tartozik, kiknek sikerült silány anyagi balyselök daezára Öreg napjaikra vagyont szerezni, mely őt netáni vég- szükségtől megóvja. Ritkán meiit férfin annyi vissontagságon keresztül, mint as Öreg Péntek és alkalom adán fogunk egyet-mást elbeszélni esemény teljes éle léből. — Jóxsef Tóherszeg egy nyilatkozata. József főherczeg a pé-\'Bl hon-védssemlék alkalmával, mint a „Pécsi Figyelő* írja, töhbssörösen oda nyilatkozott, hogy a honvédség képzettsége nemcsak kielégítő, de meglepd íz s csak egy hiba mutatkozik, hogy a törzstisztektől az utolsó arany portepeig nagy részben németül s horvátul beszélnek. — A szőlőérésnek gyorzítására igen egyszerű és többször kipróbált eljárást ajánlanak, mely szerint a szőlőtőt akkor, mikor a bogyók nagyobbaknak mutatkoznak, hetenként néhányszor meg kell öntösni langyos vízzel. Mint a próbát tevők bizonyítják, ez eljárás szerint o-m csak a szőlő fog gyorsabban megérni, de nagyobb szeművé és édesebbé válik. — Uj gőzös a Balatonon. — A Balaton egyetlen, régi gősbajÓjának a „Kisfaludy\'nak a jövő évben lss tárta. Négy magyar föur: gr.Nádasdy Ferencz, gr. Eazterházy Mihály, gr. Andrásssy Géza és gr. Károlyi LásslÓ egy uj csavargőzöst hoznak s jövő saisoara a Balatonra. Az uj gőzhajó elsŐ sorban as alapító górfok kirándulásaira fog szolgálni, de a közönség ssámára rendes közlekedési eszközül is át fogják engedni. — Párbajozó főtisztelendő urak. Aztán mondja valaki,hogy oem elünk „daliás idők"-etl Edddig csak a köunyüvérü ifjuság,a katonatisztek,meg a párbaj ellen törvényt hozó törvényhozó előjoga volt a párbajozás. Moat mára szent atyák, a vér nélküli áldozat fölkent apostolai is egymás vérét szomjazzák s ba lehet, ki is ontják. Kom áronom egy ében Balahó Antal hódosí és P-p Elek taígárdí leltcé-Bzsk közt volt becsületbeli ügy, a becsületbíróság egy nyilatkozata szerint, lovagiaü uton intéztetett el. — Furcsa levél. Péczett a Mária-utcza egyik nagyúri lakának házmestere. e?y feke e peréénél lezárt vaskos levelei hagyoít cseilája asztalán s azzal bucsut véve a kapufélfától — távozott s vissza se ia jött többé. Szentül azt hitték, hogy megunva ati éle\' tengernyi keserveit, véget velett élbtének. Dehogy vetett! A levelet felbontották, hál abbót egy luczat-ra való záiogczédula h n 1 1 o t t ki a következő sorokat tartalmazó lap: „Ár. \'-fíurak rubáís záloghásba teltem a as e k-kép nyert o4ieggjl Amerikába költöz-teic ; ne kerestessenek, mert bizony Isten a tengerbe vetem magamat." — Az esetről jelen\'éj tétetette rendőrségnél. — A teljes hoidsötetség, melyet október 4 én less alkalmunk óízlelni, a ceilagászok körében rendkívüli érdek lődésl kelt, mer1- a puikovai csillag vizsgáló-intézet indítványára a hold átmérőjének biztos kiszámítására fogják fölhasználni. Bir évek Óta fogl lkoz-nak a bold átmérőjének kiszámításával, ? em h megvilágított széleken tett déllú-megfi^yelések, banem as a födött holdfelület sölét bcéieinek egybevetése által, a pontos átmérő középértéke még mindig egy perczen belül ingadoz. A bold jömb jenek a sarkokon való horpadt volta sem ismeretea ; csak annyit tudni róla, hogy nem lehel valami jelentékeny. Hogy & hozzánk legközelebb levő égilest nagy bágát ily kevéssé ismerjük, annak oka egyrészt as egyes félhold-méretek arány lag jelentékeny el térése a közép ől és a hold begyes völgyes volta, a mely arra kényszeríti a vizsgálódót, bogy az egész kerület mentén tegyen méréseket; továbbá Bok hibát von bele a simításokba a hold sötét szélének mozgása és helyzete. Dőlten udvari tanácsos, a pnlkovai inlezot igazgatója moat körlevélbea szólítja föl a szaktársakat, hogy az október 4-iki teljes hoidsötetség alatt észleljék, mint födi el a haladó ho Idkorong a csillagokat é<-mint jelennek ások meg ismét a hold sötét szélénél. A mi csak holdadtétségné I 1-hetséges, mert rendes körülmények között cszk azt lehet látni: mint tűnik el a csilag a homályos karima mögött, mert az előbukkanás a világos szénéi történik s igy nem látha\'ó pontos:- n. Dói-len szaktársai munkáját megkönnyítendő kiszámította as összes csillagokat, a me lyeket október 4 én as elsötétedett hold el fog födni; 116 ilyen czillag van, töb-nyire csak 9—lU-ed rangú nagyságúak\' de van egy 6-od rangú is. Dollen hatvan észlelőhelyre küldte meg e azámi ásaitt: Helwngtors, Upsala, Chmtiania, Kairó, M»dras és a Fokváros intézeteiben fog jak észlelni a csillagokat és igy most té^re a holdátmérő igen pontos meghatá rozása várható. — A boldsötétedés októ ber 4 dikén Budapesten este 9 óra 19 pereskor kezdődik. A teljes elsötétedés kezdete 10 óra 19 perez, vége 11 óra 42 perez; a sötétedés vége általán októbei 5-én 12 Óra 42 psrezkor reggi!. — Baleset a Repcén. Folyó hó 20-án gróf Cziráky Béla fehérmegyei, főispán, apósával, Eisterházy Lászlóval Dé oesfáról, egy kocsin a héla-majori gazdaság meg.ekintéiére ment. Midőn a Repec hídján át akartak haladni, az egyik ló valamitői megijedt, meglökte a másikul óvat z ez a híd karfáján keresztül lezuhant — a másikat is magává! ragadva — a folyó száraz medre-tje, mint egy négy méter magasból. A karfa szerencsére nem tört el s a kocsi a gróffal együtt a hidon, a két ló pedig a szerszámokon függve maradt, Csakhamar segítség érkazett, a a kínos helyzetből kiszabadították a lovakat, melyek közül az egy ík jelentékenyen megsérült. A kocsi előrésze is összetörött de a benn ülőknek ssereucsére semmi bajuk sem történt. — Négykrajczárost nyelt le Vámoson rn. hó 13-án egy 4 éves kis gyermek, midőn a boltba ment, hová anyja éleszŐért küldé. A gyilkos réz torkán akadt, honnan többé az orvosoknak sem sikerült eltávolítani; miért Íz a azeren-caétlt-n k it. gyermek nagy kínok közt még azon éjjol a szülői nagy fájdalmára megszűnt élni. — Érdekes tózsdeper. H. E. és B. nagy-kamatai czég megvett K. J. csáktornyai ügyvédtől 100 métermázsa rozsot. Eladó nom szilli\'atta az árut a ki\'üzölt határidőben, mire a vevő uzég követelte az adott 400 frt foglaló kétszeresét, a szállításhoz küldött zsákok értékét, ügyvéde per- és utköltség eit. A tőzsdebiróság a következőleg ítélt: 1-rendő alperes végrehajtás terhe mellett köteles felperesnek 400 frt felveit fogla lót, ennek 1884- evi aug 25 tői, mint a kereset indítás napjától folyó G% kamatait, valamint 35 frt 23 kr kereseti költséget és ügyvédi munkadijat 8 nap alatt megfizetni a tŐssdeí ítéleti illeték fejében 8 Irtot « tőzsde pénztárába haladéktalanul bffuetui. Keresetének egyéb részével elutaaittutik. Indokok: A k. t. 277. §-a értelmében az adott foglaló a másik szerződő fél vétkessége esetén csak akkor köve\'elbető kétszeres összegben vissza, ha egyéb megállapodás vagy eltérő kereskedelmi szokás ezt ki nem zárja. Minthogy p<dig * gabonakereskedelemben elfogadott kereskedelmi szokás szerint a foglaló kétazereae a vétke* féltől nem követelhető, felperes a ké\'sze résre meuö keresetével el volt utasítandó a alperes csupán a kapott foglaló egyszeres visszatérítésében a a felmeiült kams> tok és költségek megfizetésében volt marasztalhaló. Hasonlóképen nem leheteti helyt adni felperesnek a zsákok vételára iránt indított keresetének, mert alperes ellenkező meg-ülapodás hiányában, első sorban a zsákok visszadására kötele s csak erre, illetve ások értékének megtérítésére csak ezzel alternative perelhető. Felperesi ügyvéd útiköltségei al perest nem terhelik, mert felperes ü^y éd személyes felutasásárs szükség fenn nem forgott. — Az életbiztosítás es a kolera Midőn a kolera Fr»nczia- és Olassország-ban oly ijesztő mérvben fellépett, a laikus közönség réazérŐl gyakran hallani a fél-* lem egyes nyÜvánuiátaií, hogy azon es. etre, ha a borzasz\'Ó btsegség tovább elterjed Európa :öbbí részeibe, az élet-b-stositási tárdulatok mhéz csapásoknak lennének kitéve. Sőt egyes helyeken:még as életbiztosítás elleni argumentumnak is tek-\'ntik a kolerát, azzal a msgyarázattal. hogy az elsőnek általános elterjedés e ese-éü, a beálló veszteségek igen sok társulat lételét koczkáziat ák, amikor aztán a biztosítás illuzoriussá válnék. E zen aggodalmak azonban, noha a* első pillanatra igeu alaposnak látszanak, a tényeknek ferde felfogásán alapszanak; az epidémia által kikötött viszonyok ét a halmozásokra gyakorolt befolyásuk folytan. As „Ecoacmiste Francai" ban egy tanulmányt találunk a kolera hálásáról a lakosság mozgalmuira nézve, meíy hívatva van,- u félőket és csüggedóket teljesen megnyug atai. Ebből látható ugyanit, hogy a kolera megjelenése óta az 1851-iki járvány volt a legborzasztóbb, a menyiben ez alkalommal egüi F.-auczía-országban 145.550 ember len áldozatává. Ua a lakosság mozgalmait tekintjük ez évben, kitűnik, hogy a halálozások 69-318-csal felülmúlják a születéseket, (meg halt 992.778, született 923.46:). As 1855-ik évben (a krimi hadjárat idején) a halálozások szánna színién meghaladta 33.606-al a születéseket (938 842 helá losás 902,326 születéssel szemben.) De as 1854-ik év mindeE tekintetben áldás. talán volt, mert ez évben tíz élelmiszerek is jelentékenyen drágullak, a nagy halálosasok tehát kétségtelenül\' ebből származtak, ha nem is lehet ezt számokkal bebizonyítani. Azonkívül a születésekben jelentékeny csökkenés volt tapasztalható mely as előző 1853-ik évvel szemben 44000, az 1852-ik évvel 42000 és as, 1851 évvel zseniben 48000 kevesebbet tüntet fel. A közép halandóság 1850 — 55 években nem sokkal magasabb, mint az 4846 — 50 éveké. 874-732 áll 848. 348-ai szemben és igen közel jő az 1845 ik éviben, mely 866.197 halálozási ma tat. A halálozások- száma viszony.ua x östflskoságboz & következő volt: 1854: 2. 77°/0 1853:2.227. és 1855: 2.58°/0 Az 1859 ik é-ben, mely járváeymentta volt, de ht is, t viszony 2.69% és 1870-b-n 2.í7/0-ra emelkedett. Az 1865 és 66iki kolera években a halálozási arány 2.439/0 és 2.32a/B-át tette az öazz-lakoazágnak. Fentebbiekből iáthsló.hogy a kolera, keletkezése ots, csak egyszer volt képes a lakosság gyarapodására be-folyást gy-korolni. Es most ha tekintjük a többi epidemikua betegségeket, mint a typbns, a himlők, a dif\'erítiss vagy sar-lachot, ugy találjuk, bogy esek sokkal áldástalanabb hatással vannak. A kolera kevésbé végzetéé a háborúnál, vagy a lüdőbajnál, mely évről-évre számos áldozatot zsed. Cták Párizsban hetenkínt 200 enib-jr hal meg tüdősséihüdesben, ét belegséget még a gyermekek éaunokák is örökölhetik. A kolera halálozások befolyásáról as éle\'bistosiló társulatokra legyenek még emütve, hogy e járvány áldozatait leginkább azon alsóbb nép-osztályból szedi, melynek élelmi és la-kásvissonyai még sok kívánni valót hagynak bátra. Asonkivül pedig as életbistositás ezen köröknél még igen népszerűtlen,, ugy hogy elmondhatjuk, miszerint a kolera járvány által okozott károk as életbiztosítási társulatokra csekély jelentőséggel bírnak. puffadás s ennek folytán Lehéz légzés, s vértorlódás, a mely bajokkal már hosszú, éréken át küzködtem s melyektói minden orvosi szer alkalmazása daczára sem szabadulhattam meg, az ön srájezi labdacsai által gyökeresen elenyésztek. A labdacsok borétele soha se okozott legkisebb nehézséget sem; hatásuk mindig biztos s utána mintegy újjá születve érzi magát az ember. Most oly egészséges vagyok mint a hal a vízben, mint a madár a levegőben — s nem győzöm dicsőítői érte az Ön tudományát, mely valódi áldás az emberiségre nézve. Mély tisztelettel Semler Adolf, Stadlerhofban, Níeran mellett (Tirol), 1884. jan. 8. -Brandt R. gyógyszerész srájezi labdacsai egy dobozzal 70 krért a magyarországi gyógyszertárakban kaphatók. Bérié" hírek. - Tisza Tárkonyban m. hó 19-én avatták fet az odavaló zsidó templomot, melyet Markbreit. Adolf nagybirtokos saját kölségéo emeltetett. A felavatásra hivatalosak voltak a református és kai-boltkus lelkéssek is sőt az alkalmi beszédet a református le\'kósz tar\'oita. — Linc-böl jelentik, hogy Laondlagben abbun a házban, melyei Gíaser, a sikkasstó pos amesler ott megvásárolt, az eszközölt házmó\'ozáskor 10,200 frtnyi kéazpéazt találtak egy szekrénybe elrejtve. — Mérgezés karbols vval. Csökmön Nagy János gazda ember keserűvíz helyett karholsavat ivott, minek következtében hirtelen elhunyt. Ösvegyet a négy.gyermeket hagyott maga titán. — Baleset a Dunán. A dunagőzhajósási társulat 474. számú teherhajéja, mely 10 ezer követ szállított, Passau közelében elsülyedf. — Elsülyedt hajók. Triesztből ávirják, hogy a „Hm\'manoB" gőzöst m. hó 15-én Fring pan Sboals mellett egy veszélyes aziklazátonyra kergette a vih ar s a gÖzöi elsülyedt. A kapitány és négy matróza a tengerbe vesztek. S\'.-Gionvsn\' aibői a következőket jelentik: Trepasaey keleti partján múlt héten pusztító vihar dühöngött, mely egy hajót, —: nevét és hovatartozását kitudni nem lehetett — ¦igy elpuaztí ott, hogy mioden embere a tetigerbe fuladt. — Biharmegyében "gy -öbb tsgból álló rablóbanda gazdái kodo\'t. Kirabolták Kes^teubium uj-Iétái korctimárofit, majd meg a balápi korcs marost látogatták meg; a vámos-péresi ciendőreég Debreczen alatt a ra^da több tagját elfogta. — Gyújtogatás Rosen-teld Éva temesvári lakosnó asztsgjait ismeretlen tettesek felgyújtották- A kár L121 frt. mely biztosítva volt. — Ellán Szerbkirály Muraszombatról kétnapi ott időzés után visszautazott Gleichenbergbe, — Nagy-Várad kirté-szetét a jövő évi országos kiállításon Jelűnek Ferencz mükertéss fogja bemutat-i í. 3000 darab különféle rózaaf.U állít ki. — A Szultán csillagvizsgálója. A szultán a Yildz-kíoezkbao egy csillagvizsgálót emeltet, mely kizárólag az Ő ós ai udvar számára fog szolgátni. — A párisi „Falté B-rgeres* mulatóhelyén nagy botrányok vannak esténkini. mert as egyik komikus Michel Lujzát gúnyolja nevetséges alakításával ; az í gazgaté nom sokat törődik vele, mert a botrányok naindeo e»<e nagy közönséget cs\'ditenek öaase — Teschen városában, melynek 23.000 lakosa van,m. hó 12-től 20-ig nem történt halálosán, a mi 15 év óta nem fordult elő. — Jászberényben október 6-án s jáaskerüleii honvédegylet nyilatkozatot fog hozni Görgey rehabilitálására vonatkozólag. — A 100 lk twsred tulajdonost kapott. Sergíue Alex^ndrovít* ojosz nagy berezeg személyében. — A szegedi rendőrség egy hamis bankóké- szitő banda nyomára jött. — Szerelmi dráma Pátyon Sejbe Frigyes kőbányai pallér kedveséi Nagy Sándornét, szül, Szádat Zaóüi meglőtte a asmát: maga ellen íorditá pisztolyát s mellett^kereBz-tül lőtte, A. gy;Ikosság és Öogyilkouég oks összessélafkozáa. Mind a ketten élet-halál közölt lebegnek. 2. Aki Ott évig, bámulatos ered- ményayel baszsált egy gyógyszert jarandt Richárd úrhoz Zürichben. Közel 60 éves ember létemre, mintegy 4 ér óta használom az Ön svájezi labdacsait s mondhatom csodálatos eredménynyel. Székrekedés, — A „Vasárnapi Újság4 siept. 28 ikí száma a következő tartalommal jelent m-g: Magyar királyi opera. — Báró Podmauiczky Frigyes a nemzeti sztoh.t és a m. k. opera intendánsa.— Az opera ssinbáz, (As épület réssleteB leirása.) — Forater Dóra. Angol regény. Irta I.-sar:; Walter. — Operánk éa a diapason kérdéi. — Egyveleg. — Az uj opera tagjai. Első koslemény: Turolla Emma, Coppiai Zsófia. — Az uj opera leendő batloriaái. Vároay B. Sándortól. — Optika ói akusztika, tekintet el az operaházra. — Irodalom ét művészet. — Közíntéietek és egyletek. — Egyház ós iskoisT — Mi újság? — Szerkezztői mondanivalók. — Halálosasok. — Sakkjáték. — Heti naptár. — Képek: Báró Podmsniczky Frigyes. — Ybl Miklós, as operaház épi-t6j«\\ — Erkel Ferencz. — Erkel Sándor, operai igazgató. — A magy. kir. dalmüssinhás nézőtere. (Két oldalra terjedő kép.) Dórre Tivadar eredeti rajza. — A m. k. dalmfisstnhás a sugárúton. A dalmüisinbás alaprajza, a színház össses helyiségeinek fö!tüntetésével. — Forater Bora. — Turolla Emma. — Coppiní Ztófía, a operaszínház első magán tánczosnŐje. — A hanghullámok terjesztése tárt helyen. Hibás elrendezése as Ülőhelyeknek. CzélsserÜ ülőhely bereodezés. — Egy 9 személyre berendezett jó akusztikájú ülésterem alaprajza. A „Vasárnapi Ujsag* előfizetési ára negyedévre 2 frt, a .Politikai Uj-donságoku-kal együtt 3 frt. — Ugyancsak a Franklin-Társulat kiadó hivatalában (Budapest, egyetem utcsa 4. ss.) megrendelhető a „Képes Néplap" legolcsóbb újság a magyar nép számára, fé\'óvre 1 frt. — A „Jogtudományi Közlöuy" szép-. 29-iki (39 ik) száma a kővetkező tartalommal jelent meg: Az öröklési jog. köréből. Dr. Rbth Fereocs fehérgyarmati járásbiróságí aljegyzőtől. — Bűnvádi eljárásunk legújabb fejleményei. Dr. Fayer Líezlótól. — Jogirodalom : A végrehajtási törvény magyarázata. Irt: Dr. Imliog Konrád. Tóth Gáspár selmeczi ügyvédtől. — Törvényszéki Szemle: A kereset ídőelöltiségéaek kérdéséhez I. K. budapesti kir. táblai bírótól, — MegjegyzÓiek a végrehajtási törvényhez, Huf József soproni Ügyvédtől. — Különfélék. — Melléklet: Cuna Határozatok. — A kir. tábla elvi jelentőségű határozatai. — A ra. kir. pénzügyi közigaagatásí biroaág határozatai. — A „Jogtudományi Edz.. IÖny" előfizetési ára félévre 6 frt., negyedévre 3 frt. .Látja asszonyom — monda egy vendég a kávásnéoek — a maga ká-véjának aét tulajdonsága van, egy jé, páz egy rósz. A jó az, hogy nincs benn fügekávé, a ross meg, hogy nincs benn kávé." Az is. Egy kis hu titokban szi-varzik. » BNo megállj kölyök, megmondom spádttak; olyan kicsi vagy\'még éa már Bfivarzol", szólítja meg valaki. „Bánom is én, feleli s gyermek, mason az is ssivaraik." * A kot lós. Adomázgatással mulatozott egy társaság, b bisooy nem egy adomásó elvetette a sulykot. „Oh mindez semmi — monda végre egy fiatal ember, ki megunta már SS sok ¦ ú. sás: hsllgatni — egyik unokfá-bátyáta. baleset folyiáa elvassteite eVrái, 8 hogy pótolják némileg, az orTostjűk. bőrt varrt oda, ügyetleniégből-e vagy HUSZONHARMADIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY OKTÓBER 28-án 184. IR 1ST E SS í"» ctatá ndck bó1, üt. nBfjviin ta hátulról me-isrett* b hu s-t. utó i a bátyám vl»- Ji-0>»\'/nr oriit fújja, B$J-gf \'í>jást talál zsebkendőjében, a ha uáitiás, -.i egVa* ¦ii-\'ad nem JŐ ki az ome\'«lifl-avé>b>\'l." Toább ia van kernm E^y stegényns Öltözetű egyén meíSíÓlit egy ur»i. — „Nem mondhatna nekem kérem egy helyt, bol 40 krért étke»heíiém ?\' Sziv-Bfn. Sl-itjfti rbbc é\' ebbel «¦ ütezába ex é* i z fMDU bártiH. „ Kfts. önftm. N.m moidh»má moal még mpg kért-m, váljon hol lalálliM\'iiám aat a iw krt?\' * Egygyel többen. — Nem bánio t téged, hogy tizenhármán voltatok ax asztalait\' \'¦\' — Sót nagyon,mert cs»k iiaen>\'ít,ő számára volt étet. A. n g o I (> a a n. Egy angol b^wéli, hogy Náooíyban ópp midőn <h«iriii ko-szült nejével, a villám a szobába e-npo t • n-jéi porrá égeUe. — Ist-nem. istenem, mi\' \'«:t "n, mii szólt öor — kérdé Valaki h iár- ...igb.ii. Az angol hidegen; — Csöngetem, s azt m ¦ i.r;. : Ji.ho, söpörje ki a milady\'. Nagy-Kanizsa várok tanácsától. Á rverési hirdetmény. ft ad 42.1 í Ä X 3K XK X Sí X X tanácsa által tulajdonát képezój ¦NílLV»Ivíiiiíww rár.» knzhirrtí tétetik, li.i^y a város 14(>()0 frt becsértékü, a na^y-kanízsai CG. számú telskjegyzőkönyvben 863: hrsz. alatt felveit ingatlan tartozékaival együtt (régi kórház) folyó évi okióber hó 9-én reggeli 10 órákor a városház ta-nác-<tenii\'\'\'beii nyilvános árverésen el fog adatni. Az árv.rtztii kivánók értesíttetnek, hogy ár-venz.ii csak a In-csűr 10%-án.ik bánat pénzül letétele mllelt lehet. A lobbi l\'.ltételek a váro-há?. tanác-ite mében n hivatalos órák alatt a városi levéltárnoknál be-tekinlhelök. Kelt Nagy-Kanizsán, 1834 szeptember 13 A városi tanács. X X X X X X X X X X X rrxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx^ X x >\| A i e^e magyar @l?as© kSxSaséga.©? I Tisztelettel órteai\'jük t. cr. magyar »l?»aó kflzttitaéget, hogy 59<3^0XX<Í"Ű.!Z<S>" czimen uj azépircd\'imí hnlilap j^ltsot m-g V >n.dazunkbán, melyre vonatkozva megismertetjük kriverkező prog- w I Hmrounkni: Távol tartva magunkat minden pái loskodástól, «t a fölad Q tm ¦{¦> ük magánk elé, hogy lapunkat a legszigorúbb erkölcsi elvek f\\ ¦senni szerkesztjük, úgy, hogy azt minden anya bátran sdbatj ser- y\\ dűlő leánya kezébe ; a magyar irodalmat tehetségünk szerint fogjuk V ápolni és nemzetünk kedvelt íróinak legjobb munkáit közöljük, kiilö- w nos súlyt fektetve a regényirodalomra, sdni fogunk beszélyeket köl- v/ leményeket, vidámító humoreszkeket, a kösmívelést előmozdító ter- Q meaznirajzi-. földrajzi-, ország- ó* népismereti vázlatokat, a keriéazet ¦ r> és háztartást érdeklő tanulságon közleményeket, azonkívül tekintettel /> leszünk a jelesebb külföldi regényekre is. ar Támogatva a legkiválóbb íróink által, minden örekvéaünket oda irányozzuk, hogy lapunkat folyvást to\'<élyeinsitsük és emeljük, hogy oly családi lapot nyújthassunk a hazai olvasó közönségnek, in nő. tekintve a legnagyobb gonddal választolt, dús tartalmat, a pompás kiállítást és a fölöttébb olcsó árt, hasánfebtn mostanig még nem j-lnni m-géa — j<»g<al mondhatjuk — mely a hézagot kitölteni le z hivatva. Riso számunkat\' kflvetk->x<~ munkatársakkal kezdjQk : P. Szatbmáry Ká\' oly, Mikszáth Kálmán, Kazár Emil, Msrgitay Dezsí stb. 2280 2- 3 L második számban érdekfeszit (, T P. Szathstáry Károlytól « ez! lagjrobb szabása türté.ieti regényt Lapvezér és kiadÓ: SZÁLA Y KANDÓK. Felelő, szerkesztő : VASS ÁLMOS. Laptulajaonos: WAJDITS JÓZSEF. 4241. július 8-áti 1S84 I. Árverési hirdetmény. A nagy-kanizsai kir. írvszék Fkkvi osztálya részéről kö/.hirré tétetik, hogy Fischl Pál nagy kanizsai ügyvéd, uiint MuquitttT Lajos c-ó 1-.tömegc gondnokának a csőd választmány megbízása folytán kérelmére a fentnevezett kir. trvszék területhez tartozó nagy-kanizsai á40. -«z. ikkbcn A f 270. hrsz. alatt felvett ingatlannak Musqailter Tífjos lulajiionat képező 1000 frtra Ine^ült \'/,. része azon megjegyzéssel, hogy Vnlb.ich Jakab és neje Mill.ófer Eleonóra ja vára bekeblezctt haszonéite/.eü szól-galmijog a uiaga épségében megmarad ezen kir. trvszék ikkvi C>en-geri utczai Hencz házbani helyiségében 1884. évi október hó 31 ik napján délelőtt 10 órakor Fischl Pál felperesi ügyvéd vagy helyettese közbejöttével megtartandó nyilváiios árverésen eladatni fog. Kikifiltási ár a fennebb Jíitett becsár. Árverezni kívánók tartoznak a becsár 10 % -át készpénzben, v» gy óvadékképes papírban a kiküldött ke zéhez letenni. L^ Vevő köteles a véreiárt két egyenlő részletben, még pídig az elsőt, az árverés jogerőre emelkedésétől számítandó 15 nap ah\'tt, a másodikat ugyanattól 30 nap alatt, — minden egyes részlet után az árve rés napjától számítandó 6% kamatokkal együtt az árverési íelté-eh k-ben megbatározott helyen és módozatok szerint Itfizetni. :\| \' A nag}T-kanízsai kir. (örvény-szék mint tfckví hatóság 1884. éti július, hó 18-ik napján. 4? Figyelembe venni kéreíik. \\an szerencsénk a n. é. közönségnek tudomására hozni, miszerint, hvlyben, f ó u t c z a, a városház átellenében, alulirt czég alatt vris z Q n- és fehér ne m ü Üzletet nyitottunk. [T/.Ietünk áruczik\'ieinck jegyzékét rövid idő alatt hirdetni fogjuk, kétjük addig R próbabevásárlást Ica ni, hogy jó czikkeink ós olcsó árainkról a n. é. közönség megsyözódésf s/erfzhes<íeii. Pontos kiszolgálást biztosítunk mindenkor. Amidőn, a u. é. közönség szíves pártfogását ; é r j. fi k, NuK)-kallU>]i, maradtunk kiváló tisztelettel szept. hó.. ifialer és Wágaer, T 6503/884. í HIRDETMÉNY. \'+ Nagy-Kanizsa város rendezett tanácsa á\'tal J közhirré tétetik, hogy a vámsi közkórliiz felszere- TT lése, n.- m. vaságyak, ágyneinüek. pokróezok, fe- ^ hérnemüek, bútorok, mosó helyiség és fözökonyka jjje szerelvények, világilási eszközök, orvosi szerek s + egyéb kórházi czikkek árlejtés illetőleg zárt aján- flf latok utján szereztetnek be. $3 F- ihivatnak tehát mindazok, kik ezen ez\|fé- J kek szállítására vállalkozni hajlandók, hogy -erre Ívonatkozó zári ajánlataikat f. é. október hó 15; dluiáni ;"> óráig a városi tanácshoz nyújtsák b^. + Az ajánlatok mellett a tárgyalás napján minták is HH bemutatandók. A beszerzendő tárgyak részletes kimutatása azok mi- f nóségét jelző irakkai, ú^y a részleles feltételek s a városhíz y tanácstermében a ltivatalos órák alatt bármikor betekintbetők. j3 K-li BTetgry SaBinan, 1884. n«ffcmbtr 29 I A. városi tanács, WALSHR FERE1NCZ ebi magyar g.\'-p- és tDzoltdszerek g.ára, baraog éa éreaÖBtód.-je BUDAPESTEN Kottenb!ller-nt«za 66. JJi j\\ lapittatott 1858. TS "is »J gességet feutakban és py mindennemű szivaty-V tyúkban elvállal teljes % Vízvezetékek berende- JV zését.varosok.főldbir-js tokosok, ipartelepek, !~ armentesitő tarsnla-a, tok és magánzók Ajánlja gyártmányát, mintuagyar különle- alapon és kedvező fel- Ti tételek mellett ajánlkozik JB köz- és magánfürdőt J* felszerelésére,szagmen- BL tea ürszékek feláili- sl tására és minden viz- "a művi munkalat gyors S és pontos kivitélére képes JS árlapok és részletes költ- J ségtervezetek kívánatra m --=-----.-.cgLervezeieK Kívánatra Jj szér6l modem technikai Egyetlen belföldi szivattyu-gyar, díjmentesen küldetnek. C 5: >< „SZÉKELY TÁMAD, SZÉKELY BÁNJA" V . A negyedik saúmbm Mikszáth Kalmár;. Gstal íróink >¦ naUJórja szórj k-tt kprlélvr-a és m-^rjttadó stedoraval kisebb regényt fog kAsSIdi a fííváro-i X, hatodik saámhaj] nagyobb társadalmi regényt krsdüok meg l)r. , Sz\'klay János-:..:. Mtgoruaii é« !• Ikiismn-eteaCn tartva «Jt-rn ^olíitt prngtxmui^nkst, ar. a biztos rerri\'ny kecae/tet minket, bOjry a ,,GONDŰZŐ" kedvelt olvasroányujá /\\ vftlik mi- den ti-Tivelt rsalsiíí körlixn és érdemes lesz arr», Uogy vadóy4s>OS Sr ia n 4 II lixA % t n én ralodi házi k:nc»et képezzen arra nísve, ki srllii- úr.-iibnii ér<Ick< s olvasmány nyal akar fogl&lk<,Eiii. X Előfizetési föltételek: JJ ^GondÚZÖ" ízepÍrod«lmi hetilap, megjelen minden vnsúrni-p 3 Ívnyi tarláloiDitial, atovkivUl a képes czimluppil ellátott borjiékou V két (ilda nyi hsUSDtf-. tudnivalókkal ?1 talányost kai, a kii vétkezi! elű-fízeéni arak molle t : E^y évre Q frt., félévre 3 írt., negyedévre 1 trt SO kr. fy Egyes sz-iro ár» X5 kr. J«I A ioUlnakat illetve ia arra t.". rekedtünk, hogy elíloyt nyujtbastuiik Xt. el fizetőiliknsk. .Teteme* áldozatok Ária azon kftllemei helyxelb\'n vagynnk, hogy j\\ kizárólag eli-6zetőink s^átOAra ulamyomatu, sr^ctsfi magyar feitmtnyeket suk- W rEnrosititiunk, mii: t-i: kövei kertében minder fé éves előfizetőnknek efy, ai egé« ^» éveseknek pedig ket kép -t 1 d-atunk. L képek jól és .tartósan késajtet\', mos- f\\ baió arnny keretben 84 cséat tu igásak, és 70 ezent. szélesek, egészen készen \\g i\'-\'vlfii .\'geiKti\'-hiv. és egy darab ára csak is 2 f\'t. — L képek a kSvntkesSa:. w Szaot Is\'i\'an király. — Kossu\'h L«jo-i, — Diák Fdrencs. — P-)l«6 -ö Sándor. — Vörnsmar hy Mihály. •vN Továbbá a k&retkező <¦\'.<¦¦ : <tK Vaaáro^pi mula\'aig f-lun. — Ciigáoy tanya az ordJbtJD. — CükÓs }C élet. — A pusxták fia. \\L Mutatvány HZiiinokkN] stiveieo szolgálunk dijtaiunul éB bér- W n.eí! e«en. gyöjtíiknek liL slAfintA után egy tisztelet pUd luyi adunk. XA cz. hazai f\\vasé kuziinsé^ részérói Ó.énk réstvé elte szánnwM, remé\'jük, hogy vállal-ttunkat a tökély legmagaaNlib í>>- ffS #\\ káig ¦ melhWtjttk és tisztelettel kérjük hazai irodalmunk becses pártfu- f\\ /V ({óit hpgy tninket a hazafíaa vállalatunk r.\\\'moidilásábaii tehitségük Js* V szerint partuluí kegyeakedjeDck. 2281 2 — 2 V V Tissjéletl<vl Q X ;L „Gondűző" szerkesztősége és kiadóhivatala, V Badspesten belső dob stoza 14. V" X X vooooooocxxxxxxxxsx >fxxxxxxxxxD feltalált, dr. Meidinger orvostudor szabadalmazott 113 ur által kizárólag I1 HEIM H. Döbling. Bécs mellett. Fiókrtiktár Bwlapetx, Thonét udvar. A legelső dijakkal kilüiuetve: Bécs 1873 Cassel 1877. Pirit 1878. Sechshans 1877, Weis 187S, Tep-Hto 1879, Bfees 1880, Ege 1881, Trieszt 1882. Raktárhelyiségek: Bées, Bukarest, Mailand, KfirtncTatrasse ";\',, Strada Lipsoani 9G. Cerso Vitt, Kmsne 1. 3S. A legkttünCbb, sstbályosható, iBIifi és szellőztető kályhák, lakszobak, iskolák, irocUk stb. számára egy -a ezü s legdisze&ebb kiálltásban. Több szobának a fűtése egyetlen egy kályha által. Központi légfűtés egész épületek számára. Au-atria-M-gyarorazágou. 221. közoktatást intézetben MeiQiii-ger kályháinkból 1431 vau használa ban, esek között Bécs községnek 63 isaolAjábao 373 kályha. 2242 8-15. Meidiager kályháik kiváló elóuyei annak nemcak a cáís. kir. hivataloknál, birodalmi intézetek és községi ha lóságoknál, Itflkészi hivatalok, kórházak vasutak és gőzhajóknál, pénz-io\'étetek és biztoaitótársulatoknál kereskedelmi berendezéseknél, szállodák, kávéházak és vendégifikben sserezték meg a nagyszámú bevezetést hanem ason felül még több mint 20,000 magánlakásban lextnek ami Meidtnger kályháink használva. Ama nagy közkedveltség, melycei; kalybáíssk nisdes falé Srvesdnek, szán tálas ataazásra adott alkalmat. Ennélfogva melleb-í: ved]egyűnkre hivatkozva, saját érdekebea óvjaK « t oz. kB-zöoseget, le^obh biraévben siic gyártsaásysisknak stánzásokkal való felcserélése eltér;, legyenek azok bár csík egyszsrBes sslat Meidlnger kályhák vagy mist Javított Meidiager kályhák ajánlva. Gyári védjegy. , MEIDIN&ER-OFEN , Gyártmányaink pjtajának belaA oldalán védjegyünk átvau Öntve. asf Értesítések és awzelet ineei és téraentre. Wsjdits Jóisef könjvnj-omiiíjiból Nagy-Kiaúsia. NAGY-KANIZSA, 1884. október 5-én. ElHnttü v Met* tm 8 fn fii évre OO-iSE cuBtftuns.. Huszonharmadik errolyam. n* >ed erre Sej i io , HIRDETÉSEK I Le.ttros peüteorbaa 7, miindssni 6 i mi. ili n további sorért l k " NYII.TTÉBBEN juruakent 10 krért. vetetnek tei üncsiari illeték mioden egyet >»inl>-léeért SO kr. fiietendo . . II0Z10IT I-n Mollcinl rWt illető kozUmA- njek a sterkesstiíhot, anyagi részét illető Vflíletneoyek pedik kisdobos bérmentve íniézeudŐk : NAGY-KANIZSA WlasEle.sbáz. Kérmenletleu levelek csak iioiee-aunkatárssktól fogadtatnak "I Kéziratuk vissza nem küldetnek , oagy-kanizsai tiszti A nagy-kanizsai „Kereskedelmi Iparbank, .nagy-kaoiisai önk. tűzoltó-egylet, a „zalamegyei általános tanitútestdlet". a ,oagy-fcan.izsai kisdedoeTelö egyeeStet" önsegélyző szövetkezet", a .soproni kereskedelmis iparkamara nagy-kanizsai kaNálasztmáuy\' hivatalos lapja. csütörtökr»ii megjelenő vegyes tartalmú lap. Il et ni ki ni kelszer, vasárnap- s Szüreti kilátások. Legtöbb helyen ugy vannak a szürettel szemben, hogy aránylag kevés de jóminöségl i termést vÁrnak. így azután \'biztosra Tehető, hogy ez évben a bor ara is tetemesen felszökken. A szegény főldmives, bortermelő népnek legalább módjában lesz anyagi állapotán lendíteni; mit az előző érékben nem tehetett. Rossz bor termett most már évek óta; ára szamba sem volt vehető. Hány helyen megtörtént, hogy a hegy vám váltsági tartozás fejében hordóstul lefoglalt bor árverési árából csupán a végrehajtási költségek kerültek ki; a tőkére egy fillér sem jutott. így azután nem nyert vele semmit az állam és sokat vesziíett a szegény bortermelő, adózó polgár, kik közöl akárhánynak a kis bortermés volt utolsó reménye. Ettől is megfosztatván elölt? állott a nyomor és annak tömérdek kísértete. Már pedig, hogy az oly eljárás, mely az egyik félnek semmit sém basznál, a másik féltől meg mindent elvesz, — egyetlen államnak se lehet, célja: az bizonyos. A jelen év szüretje elé nagyobb reménynyel nézhetnek az állam is. a polgárok is. Hogy azután a jó kilátások nem végződnek e elszomorító dolgokkal, az a közeljövő és a pénzügyi körök titka. Mi nem akarjuk föltenni, hogy az adófelQgyelőség tapintatossága és mély belátása meg nem találandja azon kulcsol, mely az állatni érdekek kellő méltatása mellett a nép jobblétének zárját is fölnyitja. Vannak ugyan oly vidékek, hol a hegyvám váltsági hátralék felhalmo- zódásának oka nem a szegénység, nem a nyomor, hanem a hanyagság, a makacsság, a rosszakarat. Ha ily vidékekkel, községekkel szemben kellő eréir-lyei lépend fel adófelügyelősé-gflnk, az teljesen rendén lesz. Ott az államnak ezen rosszakaratú hanyagságból származott hátrányait helyreütni, eznttal igen alkalomszerű lesz. De vannak megyénkben Oly községek, hol bizony nagyon szívesen, nagyon jó lélekkel fizették volna a hegy vám váltsági hátralékot, de lehetetlen volt. • \' A bor oly poltron-áron kelt, hogy abból a termeié, mivel az képezte egyedüli existencziális alapját, az állam iránti kötelezettségének a legjobb akarat mellett sem tehetett eleget, hacsak magát családostul a keuyértelen nyomorba nem akarta volna vetni. Ilyen példákatz tüntet fel közeiben! különösen Orosztony, de még inkább Kerecseny községe. Kerecsenyben p. a nép existencziális tőkéjét majdnem kizárólag borterméséből nyeri. A rossz termések, a még rosszabb borárak \'fokrólfokra sülyesztették e szegény községet a végnyomor felé. Sokan elköltöztek onnét; ott hagyták földjüket, melyen a nyomor őket már úgyis hazátlanokká tette. Akik még ott maradtak, azoknak ez az esztendő utolsó remé-nyöfc. • Az idén a mellett, hogy hegyvámváltsági hátralékaik egy részét letörieszteni iparkodnak, bizonyára saját sorsukon is lendíthetnek. Már velők szemben azután csakugyan vétek volna a minden erejö-ket kimerítő végrehajtás szigorát foganatosítani. Ez igen sokat földönfutóvá, a gyöngébb erkölcsi alappal rendelkezőket gonosztevőkké tenné. Erre nézve azonban nyugodtan nézhetünk-a szüret elé, mert bisz-szük, hogy adófelűgyelóségünk s áta-lábati a végrehajtató hatalommal felróhatott hatóságok azon leendnek, hogy az állami érdekek lehető méltatása mellett a nyomó.- miatt már úgyis a kétségbeesés örvényéig jutott nép szájában is maradjon kenyér. Ilyenek ez ideig a szüreti kilátások. Csak azután délibáboknak ne bizonyuljanak 1 A f é n y ti z é %.; Társadalmi életünkben már mintegy megszokott szólásmód az, ba rá mondjuk: corruptíó." Idegen sző és mégis alig van a társadalomnak olyan rétege, hová e szónak értelme el nem jntott volna? A közélet gondoskodik arról, hogy a lélekemelő nagy események helyett a corroptiót tárja elénk ezer meg ezer változatú sötét alakjában. Ezen a fönt .emiitett idegen szónak egyik alkatrészét képezi a fényűzés. Erről nagyon sokat lehet mondani, mert a fényűzés nálunk Igen el van terjedve, sőt népünk legalsó o s ztályánál is; és ez főképen a ruházatban és más egyéb külsőségekben nyilvánul. Isten jóvoltából polgáraink meglehetősen vagyonosak, s \'munkásságuk eléggé meg van jutalmazva. A mi az adó és más kiadások után a megmarad, az meg mind igen szép összeget tesz ki; megadja kinek-kinek a módot, hogy napról-napra élhessen és okos beosztás, mértékletes életmód mellett valamicskét félre rakhasson és ezáltal évről évre gyarapodjék. Ámde a fényűzés ördöge nem hagyja békén az embereket; a haszontalan cziíraság arra ingerli őket, hogy bőven költekezzenek, ez által sok család igen szórnom körülmények közé ju, a mi azután az erkölcsi romlottságot, a corruptiót idézi elő, mely ha elharapódzik, veszélyesebb lesz minden bajainknál. A corruptió forrása a fényűzésben, illetőleg a fényűzési hajlamban van, s ezt a hajlamot nemzet-gazdá-szaink három indító rugóra vezetik vissza. Első a hiúságában van: az ember többnek akar látszani másoknál; második az érzéki élvezetek hajhászásában s a harmadik, a szépítést érzékben. Szeretjük [földíszíteni mindazt, a mi bennünket környez: lakásunkat, eszközeinket, ruháinkat, I személyünket stb stb. Annyi bizonyos, hogy a ma gyar ember szeret urat adni, ez már neki régi, de nagyon régi szo kása. Évszázadok tűntek el, jó és rosz napok váltakoztak felettünk, — de e tulajdonságunkat nem hagyatta cl sem a nyomor, sem a sors bármi Csapása, Ez a legfőbb és legnagyobb oka anyagi boldogtalanságunknak. Ámde az ősök fényűzése nem terjedt ki mindenre, s az akkori igények nem voltak oly tulcsigázottak és annyifélék, mint korunkban, s nem vontak maguk után annyi erkölcsi romlottságot. Ma sok ember hogy fényűzési vágyát kielégíthesse, képes a legpiszkosabb üzletekbe keveredni. Sokan már nem is fényűzően, hanem pazarul akarnak élni, nem vetve számot anyagi helyzetükkel, nem a fóerénynyel: a becsülettel. Az ilyen életmódnak aztán csak két vége lehet: vagy anyagi, vagy erkölcsi bukáj. Legtöbbször minda-kettó karöltve jár. Rettenetes balvélemények kezdenek ma lábra kapni ; igv például it szegénység kezd szégyennek tartatni s a gazdagság bármily aljas eszközökkel szereztetett is, becsülést tud magának kivívni. A társadalom feladata az ily embereket tehetetlenné tenni; itt volna az ideje, iogy minél-hamarább bekövetkezzék az, a mit hazánk egyik jeles fia mondott, hogy: ,0sak egyre he juthasson el e hazában senki: arra hogy becsület nélkül becsűl- Eérlelhetlenül e) kellene tehát ítélni minden olyan fényűzést, mely aránytalan az egyesek vagyonához, s a mely tönkre teheti magát az államot is, mely erkölcsile % is ártalmas, mely főkép a corruptiót nagyban elősegíti. Sok ut viszi az embert s az emberi életet magasra, s ez utak közt nem egy van, mely mindenkinek hatalmában áll. Ha [bámulatos müvet irni, fontos ütközetet nyerni, phidiási szobrot alkotni, nagy nevet és fényt nen^ mindenkitől telik is: de elveit, érzéseit, erényét és becsületét mindenki kivívhatja magának s magát a becsületes, józan életre szoktathatja, hasznos ismereteket gyűjthet, s napjait czélirányos tettekre előkészítheti. Fölösleges tehát ezen elvektől eltérni s magát a fényűzés csábos karjaiba dobni, mely mindent talán, de soha józan élet -bölcseséget nem szerez \' étetünk világának. A boldogság nem pillanatnyi gyönyör érzelme; tenn erődre támaszkodjál, a szerencsétől, a 1. ü 1 -színtől, ha bármit nyújt is, fogadd el, — de ne várj semmit is. Igy tanitják a bölcsek az embert, s hogy igazuk van, bebizonyította rég a történelem! Jegyzőkönyv n anpr.mi kereaked-lmi és ip irkamurioak 1884. éíi nuguBl-UB hó 28-áa urtolt rendé, kosos üléséről. (Foljt.táe.) Statistiche Uebersieht der lümmt-liohea indulti íetlea uud gewerblicheo Beechaftiguogeo dei K.mmerbezirkea Líd. Wisby kincse. Hős VaJdomár a dán király Csaták után pihen : Hadd lássam a fotníandi nép Miként meg élet-t A gazdag Wisbyben. aram király hői Yaldomár Gotbland szigetén; Tied ma rnifcd mi driga kincs Ezflst, arany — — s nagy ára nincs És Wisby nem szegény. Kolet, nyngat kalmár kese Ea mit rskásia hányt : Gyémánt, rubin Utzcsillac* - -. A templom tornya, egy maga Megér egy tartományt. Elém tehát tí ivéd ebek, Ta wisbyi tanács 1 Válassasatok: ba kincsetek, Vagy tán szerelmes balgyetek Matyik drágább barics? És }S % tiszte* ősz tanács Dús Wisby vénal — a föld forog, a láb inog A »orsrsapásból an nyi fok Ha Tálluk\' terheli, JC s meghajol as agg birO Mond: „(JySaS Yaldomár ; Kelet, nyugot mi kincset ad, Kalmár űröm: gyémánt, smaragd Tied ma Wa domár." És szól tovább i nem ing a láb, Mély hangja :n ramsg: „Ki ismplomdiait saaggat, letép, Ki meg4)-.,ÍBL sŰt n Serényt, A hatsori vetje meg. Es hátra lép, más jS elébb H még száz egymásután; Mind úgy inog, mind úgy hajol, Mind úgy dörög, ha átka szól A max el«ő nyomán. Elő tehát a k\'/.d, a kád S a drága töltelék; Ide gyű mint, esdst, arany, - Minden n>i kincs, mi drága ran; A tornyot- legelébb. .* És Wjsby jS; halvány sereg; Gazdag, szegény, vegyest — Ődöng feljebb, ődBog alább — S tetézve álla mind a kád Mire leszállt az est. De Waldomár mindegyre vár; Le hát a drága kincs? Ily gazdag a. Gothtand sziget 8 egfi Tágjakra rVisbyuei Mosolygó szüze nincs. . .? Tülök sikolt, fcirnök rikolt: Sem teljes a barics! Hol itt a nő ezfls, gyermeteg — Halljátok-e tí svéd obek, Te wisbyt tanács! Ibol hozom, Ím én bosom! Legszebb a szigeten — Haja arany, szeme ax éj Éi kei te hol mán forr a kéj, Vágyat tüzel a szem. — Előre most már dán sereg — Mond büszke Waldomár — A szél erös, kedvez nekem S nincs mit karesnem Wisbyben p Kincsét id\' adta már. És megy, siet L nyomában ím A negral. lott aereg. Arany, ezüst, hajódba\' már — Ke fuss, no hallod, Waldomár A balsors verje meg ! — Habon, hajót) a dán n reg Maradj uram királyi Az ég borai, villám-kigyúl A láthatáron ott alól 8 vijong a gyors sirály. Előre csk — mond Waldjjaár S vitorla feldagad Ha akarom a ma ukarom! Birokra én hatalom! Győztes melyánk marati^ Mir itt a vtisz ttram kirilyl K«jonk szamyon repttl TE* gyul ki a felbo kS8n Zi5g baborog a vis 6z0n S isteu-harag kortll. Itt van tehit, hah! arra vart Most bajra, most srSml Az ott t&lati .mi icr.r. hSrog ? 4z ott talan mi fenti dSrCg? Macasd bat msrre jOn. Oda lenn is, oda ton Pzéi, tűs, viz egyaránt; A hab torony, mely sás - «.„uj, «™j zagy ring, Örvény, ha forr, harsog, kereng. As az mi abba ránt. \' Nem láto»n t-n nazug porunty — No szolga (Uslek I Megálljatok ti dán hadak! Királyi dijt azt, ast (!?) ma kap • T«.ngétbe az ebet! Utánna nLz és ftjlkazzag — S a nép ? a néa remeg; Ég, föld inog, gab ba\'-rs. zúg S • mályba\' Wisby átka búg: A balsors verje meg! Tovább, tovább <Un Waldomár 8 a széWászrert hajók — Árbócz recseg, bajo reped. Rest &d a víznek a fenéit; Tépett vitorla lóg---- Hiába várja Dánía Soká nem jó a had, Hajó nem iot, hanem a rom, Toronynyá nó a partokon Dagály, ha megapad Gyászt nő, leány, hiába alt is a hon mihaszna sír; A tengvr puszta measse el. Vitorla nincs, távol, kBzel, De búsan szól a bir. Tul tengeren dós város állt 8 most egy falatja nincs Hajóra rakták dán hadak ... 8 Lad és hajó a víz Ult.. S a wisb\'i drága kincs! BÁTKY LAJ0 3. Signor Campoba&si kedvencz szerepe. FESCKAU EMILTŐL. Néaietbfíl torditotta : Nyári Sándor. OiaBEOrszági legszebb emlékeim köaé azon esték tar.óznak, melyeket Ci Cogou lovaggal — ez volt gúnyneve a isioeesek között— Velencióben föltölteni- Rendesen as Oüeria kerjébon ü\'-íilok síső éjj-lig, majd ketten, majd isme: Amati kspitátjynjal. Ai Os\'eria kertje alatt it\' csak kicaike kis udvart órtsüak körülbelül «gy négy-ze; ölnyi nagyságbsn és márvány lapokká! berakva. Ai udvar közepén kis asztal s efieiett a legnemesebb si5lőtö indái tnn\'ak sürü lugast. Itt ül-tüok a büvörön kényelmesen ét bogy faa a hoU ezüst szálait a sr616!evelek és •sarak körül ssegélyesta ói a fekete Trensiaoval telt üveggel enyelgett, me<y előttünk u síindus márváoylapon állott — akkor ezen „kert" egy egész költészettel telt világgá lett. Li épan r«od« belye volt Cicogaa lovag elbeszéléseinek. Bohózataiban, adomáiban ét elbeszéléseiben feléledt a negyvenes éa ötvenos évek, a rablók, a csalaregények, as osztrák katonák és titkos Összeesküvések, a Garibaldi ée Victor Emánuel és nem mint legutolsó — mert Cicogaa lovag a Doc-tor Bartolo és Don Pasquale leghiresebb alakitóinak egyike volt — a R>saiuÍ és Donizetti Olassorssága. Itt mesélte el nekünk az öreg, Signor Cetmpobasai történetét, miközben, mint rendesen, kissé hevezen kijelenté, hogy a Madonna vegye le róla a kezét, ha as elbeaséléanek csak egy szava is nem felel meg a valóságnak. Ismeri Ön Farü-t? Nem. Nos, ott fekszik a louristák által kedvelt országúton és nemié csudáikosom, ba ön elótt ismeretlen maradt. Kapitány, ön ismeri a neve után, nemde? Talán a Signor C ampo bassi ré 1 ia hallott már ? De Csak ugy körülbelül, mi? Én ismertem öt. Együtt ültem vele a Refosco-nál, mint mt most a Trentino mellett ülünk. Jó collega -¦ dit és mindnyájan s«jnáituí, mikor elveszitettü. Az asszonyok imád ták, mert karciu, izmos legény volt. ki a világ legszebb izeméivel birtés a bajusza olyan volt, mintha tulajdonosát a Madonna tencí-istának szánta volna. Mi férfiak szívesen szenved ük, mert jó barátunk volt, ki rögtön segített, hs valakinek tikár as eritényére, akár a tőrére imSZÓNHABAíArpiK ÉVFOLYAM »s< zárira^ köz l\'ö-n i .il1* OKTÓBER 5 éo Î-8S4. volt szüksége éi & ki, bér a közönség tedvencze volt, még sem volt gőgös Azon irigylendő halandók közé tartozott, kiknek nincs [ellenségük. Majd elfeled* tem mondani: Farli egy város a római tartományban az Ábrazzok lábánál; egy kicsiny, de gazdag ée virágzó város. Az ötvenes években volt, midőn egy ujo ?an szervezett társasággal oda jutottam. Farlioak volt egy uj tágas szin-háza, rai tetbzet<ünk a-közönségnek, jó üzletet csináltunk és ennek folytán na-, gyon jól éreztük magunkat. Legtöbb érdeket keltett a mi primo teoorunk Signor Campob-ssi. Impresi-ríónk elégedetten\'moBolygot\', valahányszor róla beszélt és megbízottjának mosolyogva monda: „Ez a legjobb fogás, melyet valaha csináltam.1! Nagyon jól. emlékszem még arra, hogy milyen nagy szüksége volt egy primo tenorra,. Sok pénzt nem akart kiadni, pedig a tenorís-ták mindig drágák. Egyik napon a kávéházban ültünk, Campobassi odajött, az igazgató után kérdezősködőit s megkérte, hogy próbálja meg a hangját. Azt monda, hogy ő egy paraszt fit, Arezzo vidékéből, már mint gyermeknek igen nagy fogékonysága volt a fene irán\'. Ismerősei ugy találták, hogy kitűnően énekel és igy az operánál szándékozik szercoceót pótolni. Azonban azt hallotta, bogy Signor Mario egy lejoo-ristát keres és azért ide sietett, hogy bemutassa magát. Impresariói k azonban furfangom ember, volt ói ezért, röglön gondosan rázta a fejé\'. „A betanítás táradiaágga! jár monda; de Campobassi víszonzá, bogy ö ezért csekély fizetéssu) megelégszik. „Jól van. monda végre, te-: gyünk próbát" : Kartársak, ha kedve\'ek van\'a vizsgán rósztvenni, kövessetek". Mindnyájan kíváncsiak voltunk, s déli forróság dacára a színházba mentünk. Campobassi az iameretebb operákból néhány dalt énekelt és minél többeténekelt, annál jelentősebben hunyorított felénk. Mario kövér arca fényjelt éz égett ss örömtől ée végül mégis meglehetős hidegen monda: „Campobassi habár sok fa- ipar- és háziipari intézmények,\' melyek a földmüvelés-, ip vr és kereske-oVlansügyi tn. kir. míniszter\'um támogatása mellett 1883-ban fennállottak. Dr Grrubern Ferencitől. Jelentés Pozsony sz. kir. város köz^usdaaágj viszonyairól az 1883. évben J. Péterfly Zoltántói. A ezorobalhflyi vasárnapi keres kedelmi iskola I.évfolyamának érlesi Őj< az 1883/4. tanévről. A azabadalmazott osz\'rák magyar álUravxsuttáraaság két rendkívüli és hu-Rzonkiléocz"dik rendes közgyűlése. Magyar Compeas 1884.. évre Mihók Sándortól. A id. .kir. államvasutak igazgatóságinak jeleotéie ás 1883. évi Üzletév-\'ról A rr. korona területén lévő állami s vasúti távírdák s\'atislíkája az 1883 évre. \\— Magyarországi póslajara\'ök.: Közhirrété\'-elek:..,, 190. A nagyméltóságú m. feir. fold-mivelés-, ipar és keresHedelenaíigyi tni niszlerinni 26.394 szátr\'u leirata azon ér\'tesiiéWel, hogy a külföldi czégek hi lelképenaege iránt az osztrák-magyar konrn\'atnsokkoz intés ett megkeresések a belföldi kereskedők állal a kereskn d«lmí- m iparkamarák és kere»kfidi]mi testületek utján nyújtandók b«. 191. A soproni c. k. katonai é\'el-mezési raktárnak, a Sopronban. Bánfai van, Nagy-Kanizsán, Kősregeo. R>hon czoii és Keszthelyen ál cimásozó közön é* honvédcsapatok kenyér, z.b, széna . ea alomszalma szükségletének írásbeli ajánlat utján leendő bizlositára czéljá ból kibocsátott hirdetméoye. 192. A nagyméltóságú földmivelós-ipr- <s kereskedelemügyi minisztériumnak 31,046, szám alatt kelt értesítést, az általa f. évi szeptember hó 20. 21 és 22-ik napján Budapesten rendezendő dija-záasa] és gazdasági gépvisarral egybekötött szarvasmarha- és sertésteoyészvásár-ról. . Elintézett miniszteri leirstok. 193. A m. kir. földmiveléa-, iparba kereakedelemügyi minissleríumnak f. évi június 14-én 24. 997 szám alatt kelt leirata, melyben a körtefának kamara -kerülelünkben észlelt árviszonyait, mérv-leit, legjobb beszerzést forrásait, s szo-kotlabo mützaki felhasználását tudakolja. ........ ..... 194. Ugyanazon minisztériumnak f. évi július G-án 26.988 szám aUtt kelt leirata, melyben a karoarakerület azon állam>, közalapitványi ét magán erdeit tudakolja, melyekben hajóépitésí czélokra ulkalmas?—11 méter hosszú s 32—4 2 centiméternyi keresztmetszetű tölgy épületi fát vágnak. 195. Ugyanazon minisztériumnak f. évi július bó 13.áo 30,580 »zám alatt kelt leirata, melyben a kamarakerüM nagyobb gős- éa vízimalmai, va fcuzraklíraiban f, éví jaliut bó 19-én !>¦»-raktározott éí a mult évi termésbúi *> mázó burg és roxa, nemkülönben az ezekből őrlött liszt mennyiségét tudakolj, 196. Ugyanazon minisztériumnak f. évi július hó II.én 30,946 ssim alatt kelt leirata, melynek kapósán ke-zbnsí\'és végett leküldi Horváth Ignácz gyóf kereskedő bejegyzett ktft vádjegyéntk cl:chéjét. Elintézett megkeresések : 197. Láng Feencs, veszprémi czi-pógyáros és bőrkereskedő megkeresése, s m. kir. csendőrség ré«sére ez HiSS --1887 évekre szükséglendŐ ruházat beszerzéséről szóló árlejtést hirdetmény átküldése ír nt. 198. ]99,\'.200. L i ner Lipó\', szent-gót. bárdi kereskedő, Tsthételt megkeresése ÍS8;V antwerpeni vtlíglíiál\'rtás tárgyában.\' ¦ \' i\' •\'¦¦\'-¦* • 201. A soproni cs. kir. .élelmezést r-fcíár megkeresése a mull évi a ezideí atermés meonyicégi viszonyát illető- ieg. • , 202.. Pick Vilmos szomb-ühelyi fukereskedőnek, czégjo szállítási m-ghiz-hatóságát igazoló bizonyítvány kiadási iránti folyamodványa. 203. Lőwy I. felső-eörí kereskedő-n-k a „fólia semae" és „tatula santoni\' naea elárusitása tárgyában fej világosítást kérő megkeresése. 204. Schőnwald iíerra-nn körmendi fakertskedónek, Hurvátoszágban történt megadóztatása tárgyábsn érkezett be-dványa. 205. Ungár Zstgmondszombathlyi kamarai tag megkeresése, a vasutaknál történt lu\'fitetések alapján fcövetelheŐ viastatarités-k kifüggesztése tárgyában. 206. Ss. kir. Sopron városa polgármesteri hivatalának átirata, azon értesítéssel, hogy f. évi augusztus hÓ 18 án, mintO felsége & kirá\'y születésnapján s f. évi augusztus hó 20-án mint sst. lat , vau ünnepén, ünnepélyes isteni tisztelet fog tartatni. 207. A soproai cs. kir. pénzügy iga7gatóssgának átirata, béijregj«gy ek\' szabálytalan alkalmazása tárgyában. 208. FeigeUtock Jakab, rábake-rtísz-un lakúsoak, az lizle-i könyvek névjegyzékeinek bélyegkotele volu iránti tudakozó m gkeresése. Vásár engedélyezések : i.-"* . 209. A nagyméltóságú m. kir. fold-mivelés-, ipar- és kereskedelemügyi mi-nistierium f. évi jnnius bó 26 in ?8,049 szám alatt kelt leiratával mege igedte, hogy Z ilaroegye területéhez tartozó Dek-lezsin községe éveukint június hó 18-án még egy országos vásárt, de kizárólag marhavásárt, unhasson. A kfizöti Ülés tudom<ísárs hozatott: 210. fi nagyméltóságú m. kir, ftfíd-mivetés, ipar- éa\' kereskedelemügyi minisztériumnak f. évi augusztus hó 17- ,éo 37,886 szám alatt kelt leirata, azon fértrsiitMsel.^bogy üurchard Konrád, a bndap<isti heng<rroa\'om részvény társasig igazgatója, a brazijiaî esáazársig főkon-uHvÁ neveztetett Ví,\'s hogy kinevezési okmányai Ó f-tlseg^ a működheiési jog iegfe B"bb zárxdékáva! ellitni méltOZT> latolt. \' Tudomásul szolgál. 211. Ugyaniszon minimeriumnak f. évi junuí hó 13-in 30,759 szám alatt kelt leirata, a hason gsétn alatt -valamennyi veszlegintézethez intézet oly tartalmú körrendMlettél,\'hogy Rojiáníának Mehe-dintii, Gorju, K.-Valce». Argesu, Mub- lu, Dambovita, írahova, Buaau, Rom-Dtcul, Braila\', JatöDijts, llfov, Clasca, Te-leorman\',"O!. Romsnati, éi Dolj kerületeiből a juhok éa^áUati nyerstermékek\' bebbzalala m-geo^edietik-, a többi ""terű." letekre uéxce pedig a szoros határzár továbbra ís f-jnn\'arutik. _;( it. Tudomásul,Bzolgil. 212. l\'jgysnazon minisztériumnak f. évi augusz\'US hó 6-án 32,083 szám alatl kelt leirata, áson frtlhivassai, hogy * kamara legutóbbi Illésében Kováci Aulai egriszenlpéieri takácsnak, a kétsmárki roüizövő iskolában leendő kiképezteié-sére megszavazott, 100 trlny; sngélydij, küldessék be K\'óler P.tlnak, mint a kézamárki müzzÖVő iskola kezelő bizo t-sága elnökének. A megszavazott lOOfrt, rendelte\'ési helyére teeadÖtovábbilás végett, kiadandó a kamara irodájának. 213 Ugyanaaon miníizter.umnak f. évi június hó 27-én 28,672 szám alatt kelt leirata, melynek apcsáo tudomisvétel végett megküldi a kamarioak a szerzői j»gfz>j szó ó l8S4. évi XVI\' czikkíb-n megbatározott be-iktatásca BzÓlgáló"iktatÓ\' icőnyv tárgyában hasou szám alatt kib )cnátott rendnU- tét. \' \' ¦> -l Tudom isul szolgál. \' 214. Stefoer Sámuei\', soproni terménykereskedő cség beadványa, melyben" pattazso Íja, hogy a gyór-sopron-eb-u furti vasul üzletigazgatósága, Sopron és GyŐr kivételével, valamennyi állomáaai-s; "Bajorország, a távolabb fokvŐ Dél németorzzig Schweicz, ós a¦¦ Franczía-koíesi vasuuállomások irányában gaboná-saállitoáoyokrs-nézve eddigg«>fé fennállott kivételes egyenes díjtételeit be akarja szüntetni : ml által ezen közbeeső állomások, különösen a Rábaköz ujabb időben folytonos növekedésbén lévő termény-kereskedése, további fejlődésében meg-akasztstnék, sőt teljesen tönkre tétetnék, mivel nevezett állomások kereskedői kényszeríttetnének árujukkal \'¦ egyenes díjtételekkel bíró állomást, ez esetben radsigba kerül á betanítás, őt mégis meg kísérlem. Campobassi gyorsan halad\'. Olyan különös zenei hallása volt, hogy a legnehezebb helyeket ís egyszeri elŐéneklés után kifogástalanul elénekelte s e mellett kezdő létére nagyobb Színpadi jártassággal bírt sok régi színésznél. Persze játékából hiányzott a művészeti gyakorlottság ; de éneke uyeraseségeért kárpótlást ?yujtott a kolosaálís anyag, egy hang, mely mindent túlharsogott és mégis legtisztábban csengett. Farlíban már régóta nem hallottak ilyen lenoristát és a közön égi-sakugy özönlött a színházba, Campobassi rövid-sen Farli lakóinak bálványa léit. Egyszer délelőtt a próba után együtl Ültünk a Piazza dei Stgnori oszlopsorai aiaii és kávéz unk. Minden félérői folyt a beszéd, míg egyikünk a kedvenc szerepre tért át. Mindenki megnevezte a magáét, én a Doc or Bartolot, Pedrochí a Ri-golettot tréfálva monda, Ő azt as operát\'j szereti legjobban, a melyben nincs dolga,. Campobassi — hallgatott. Végre folszó iitotiuk, hogy nevezze meg ó is kedvenc sserrpét. Ű azonban vállat vont és nevetve jegyzé meg : „Azéa kedvenc szerepem ? Ez tu-lajdooktpen az ón titkom.\' — „Kariársak között nincsen lilok„. mormogá P.drochi. „NittCden titok? — viszonzf. Campobassi. „Nos — kedvenc szerepemet talán ¦Még roa já\'ssaoi fogom előttetek:" „Tehát a Trovatora !* ki illánk, meri m* ezt as operát Farlíban először, j \'tszuk. Campobassi ismét vállat Vont, mialatt a beszélgetést félbeszakítottuk, mert primadonnánk az oszlopsorok alatt felénk közeledatt> Este a „Trovitora" került színre. A hány előkelő és vagyonos lakója-volt Farlinek, az mind a színházba jött Egy hely sem volt Üres. Feszülten vártik, mint fog Ctmpnbassi nj szerepében remekelni Nem ia csalódtak! merte sserepbes teljes erővel játszhatni\', hangja áitursogá a házat,—nem rgy énekelt mint egy te- Sopront, felkeresni, amt egyrészt tetemes ídövesz\'eséggel, \' misrészi a síállitási költségek felemelésével jiraa. Miulán ezen ügy sürgősségénél fog-va gyors elintézést fciváei, különben ís a kamara.f. évi május hó 26-án tartott közös tréséből a györ-sopron tibenfurti vasút egy hasonló díjszabási kéraésébec bizottság is ki lőn már küldve: az elnök\' ség azon bizottságot sietve összebivá s ezen bísottsig ha\'-t-.\'oza\'a alapján, fenti panasz értelmében, a kivételes egyenes díjszabások beszüntetését ellenző fsiter-j\'Bztéssel járult a magas földmivelés-, par- és kereskedelemügyi minisserium elé. A kamura teljes rnértékbm helyesli as elnökség fenntí eljárását s egyúttal magáévá teszi a bizottság által bzjb kérdésben elfoglalt álláspontot. 2 15. A ncw-orleani cs. kir. konsu-latus m-ígküldé a f. évi deczembjr hó 1 én megnyitandó uew-orleaoi százador Víligípar-; és gyapot-kiállítás általános tervezet ének-s bejelentő ¦ iveinek több példányit a\' kamsrakerület iparosai kő-sött leendő szótOBztáa vége\'t. . Ennek kapejác titkár ur bejelenti, hegy feontí általános tervezetek s bejelentő ivek a kHmarakerülét kiválóbb ipartelepeinek megküldettek. Helyeslőleg tudomíaui vétetik. 216. RUh Károlynak as aj ipartestületek alakítása tirgyáb»u aZ ipar-társula\'i elnökökhöz íntéíett nyílt 1-tveie. Tudómásul ízolgtí. \'. 217. Az ulmiic.zi testvérkamara át-íratilag megkeresi a kamarát, miszerint a \'óbbí testvérkzamarákkal egyetemben aroo BÜrgŐs kéréssel járuljon a m, kord-íny elé, hogy a léiében fenyegetett ezii koripar, ugy az ezzel kapcsolatos többi iparágak érdekében nagy befolyásával haison oda, hogy az éjszaki vaspálya, a cs. kir. szabadalmazott déli vaspálya-társaság, vaUroint a Lloyd-társulat azonnal a legmesszebb menő dijlessáilitisokat léptessék életbe. Ezen megkéréséi, tekín eltel azon nagy forttossigr, melylyel a ezukonpar kamarakerületünk, különösen pedig Sop ronmegyére nézve bir, a leghathaiósab-ban pártolandó. 21S. A u-olsó közösü\'ój óta f. évi julins hó 23-áo válasctotl bizot-Biigi, augusztuz hő 21 én pedig közö-i bizottsági ülés tartatott, A napirend tárgyai. I. A m. minis/.terijm Útra\'a a kamara kerület törvényhatóság aiban alakítandó ípirtanonczok tagjainak válasz tása tárgyában. II. A m. minisztérium lelra\'a a kamara liikáxjáaak kiiliítasi ügyekben leendő kiküldetése írán\'. ín. A közös bísottsig jelentess a vasúti ssillitÓIevelek kiállítása tárgyi-ban. "i IV. A veszprémi kereskedelmi lesiületnek iskolija segélyezésére vonat-kosó folyamodványa. , . V.\' Ungar Zsigmond szombathelyi kamarai tagnak a barcsi drávai hid vámtételei tárgyiban bnuyujtott\' beadványa, VI. Ugyanannak beadványt a sár-vir-Bsombathelyí országútnak a vasú i állomásnál leendő áthidalási tirgyábao. VII. Ugyananrak beadváoya, egy Szombaihelyon felállítandó bankfiók irán\'.. VIII. Kpat-iii Vilmos s&megí J»-. kosnaic re-^aleügyben érkezett beadványa, IX. A soproni iparszakok tatást lerjeastő egyesület vilssatmánya szamára egy tag választása. Folyt. kör. #\|yzék noris <a, hanem mint a tenorislák egy egész kara. Zajos taps kísérte énekét és többször kihívtak. Végra jö t a Streita. Egészen el volt ragadva a közönség; koszorú utána repült a páholyokból,\'egyre Evvíva; és Dacapol hallatszott mioden oldülrói. Campobassi mosolyogva Ciio-Ul egy mozdulatot, h mi az jelemé, hogy a Strettat ísmételnífogja. A zaj lecai\'lapult és síri csend uralgott a színházban. Mi miodnyájan a cottlissák mögött álltunk éz láttuk, hogy Campobsssi egész a lámpákig előlépett. \' De mi voltét? Lassan lesvoHt a- seaekarbos és s senészek, kik már a bevesetS phrisísok-j hoz fogtak, félheszakitik játékukat. A Streita, dala helyeit azonban Cmpobasaii beszélni hallottuk; hallottuk szavait, melyek ereiukbeo « vért : msgf-«gyasztottik,\' melyek megkábitottak biününket. ugy, hogy még akkor sem bírtunk helyeinkből mozdulni, míáőn Campobassi beszédét már rég befejésste: M-g most is ugy előttem vao, mintha legoip lórtéat volna. „Nagyon-isztelt pártfogók és Farli lakói!\' — kesdé „A B-ereeet, melyet irányomban tanusitolla-tok, annál inkább is köszönöm^minthogy ez az én bucsuejöadásom. Ezen előadás után önöknek alig less kedvük engem még egysser baTlani. Kérem, maradjanak mindoyájan csendeseu helyeiken, akkor — becsülaiemre — seakinek sem fog még egy hajszála sem meggörbülni. Min den mozdulatuk saját veszélyükre lenne mert a folyosókoo az én embereim járkálnak fel s alá, le.ötöl talpig feifegy ver-kezve és minden, kijir^ás el van foglalva. A színpadról sem kaphatnak segélyt, mert a szaporított énekkar, mily ma oly jelesen énekelt, nagyobbrészt az én embereimből áll és esek ís fegyverrel van* nak ellátva. Én tisztelt pártfogók Fra Angeló vagyok, a kit névről önök bizonyara iamerneK. Én is felvagyok fegyverezve, a mint látják és ezek a pizztolyok nagyon jól vannak megiöhve. Azonban távol van tőlem önöket, kik irányomban oly sok vonzalmat tanúsítottak, bármikép megbántani. S>ava<nat ad<>m erre. Ezen pillanatban as énekkar egyik tagja, nagyon tisztelt impresariónk pinstirát már ha. talmiba kerttette. Hogy kartársaimtól semmi réast sem kérek, azt Önök termé-esetesoek fogják talilai Hanem én, wi-telt pártfogók, önöknek már gyakran nyújtottam élvesetet és ezért igazságosa)) járok el, ha én azért annál is inkább követelek jutalmat, minthogy a mi im-preasrionk oly honoráriumot fizetett nekem, melyet megnevelni is sségyenlek, Legyenek tehát oly jók. embereimnek, ki k egyik hely tói a máaíkh w fognak jönni, as órákat, gyűrűket, tiaczokal, erszényeket és efféléket barátságosan átad ni. A kijáratok, mint mondám, el vannak l\'o gUWa és minél csöndesebben viselik magukat, anuál gyorsabban less a- dolog befejezve. A zenekart pedig kérem, hogy ez alatt egy kedvei darabol j4Uzék, hogy igy azoknak, k k kötelességüket meg. tették, még kellemes szórakozást nyújtsunk." É* a zenekar valóban játszani kezdett és a mint kéióbb megtudtak, minden ugy történt a mint Fra Angelo kívánta. Fenyegetődséae azonban felesleges volt: mert a hires haramia neve már e-égaéges volt arra, hogy mioduyijan ki -viosiga sserim tegyenek. Fra Angelo es alatt a szinpadról ügyelt fel s midőn az ékszereket össze szedte-, még egysser megköasönte a rokonszenves fogadtatást és",SÜ után a coulisaák felé fordult. Míkór melletlem elment, mosolyogva veregette vállamat és monda: „Nem moudtam nektek Ci-cogna, hogy még ma kedvenc ts-r<-pe me: fogom elj tszani?" Az után eltüni mi rémülve rohantunk ki a szabadba. A közönség szokatlan gyorsasággal távozott a kapukon, Néhány perczcz-1 később a Carabínierí-k jelei hangsottak a város utczüo keresztül, azonban Fr< Angelo és embereinek még nyomára sem akadtak. a r>. kanizsai kir, törvéeyszéknét \'1884. évi október havában megtartandó vég-tárgyalás z ítélet hirdetéiohről. Október 8. 1706 B/84. Súlyon testi tér értei vádolt Rudolt I\'tvin s társa elleni bün-Qgybnn végtirgy. 1709 B/84. Sikkasztás bűntettével vádolt Roieubsrg Iguáci elleni bűnügyben \'égiárgy. Október U. 4 s. 1707 B/84. HaUlt okosó súlyos testi sertéssel vádolt Köves József % tárót elleni bűnügyben vegtárgy. , i 1686 B/84. Hatóaág elleni erósfak-kal vádolt Szabó János elleni bűnügyben v ég tárgy .¦ Október 1&. 17S6. B/84 Lopia hüet-ttevel v\'g-doll Szabó\' János elleuí bűnügyben ve-tárgyalás. 3215 B/84. l>pá« bÜolettérel vi-didt Lovas Lajoá elleai büoÜgybea vég-tirgyalás. Október 18. 11.--. 1783 B/84. Súlyos testi sértés vétségével vádolt Oisvatics Mibályoé ellani bűnügyben. ¦ ¦ "•- 1850 B/84. Súlyos teati aértéasa) vadoh Molnár János elleni bűnügyben végtárgy. 3252 B/84. L»páa és orgaadaaág-gal vadult Hoassu Balázs elleni bűnügyben 2 od bír. ithírd. Oítőber 22- 1889 B/84. Lopás bűntettével vádolt Molnár krumplis.. György a társai elleni bünügyheu végtárgy: \' 3219 B/84. Halált oko<Ó súlyos testi sértéssel vádolt Varga Jozaeé ellbtM bünügybest végtargy. Október 25. 1962 B/84. Lopás bftnaatlével vádolt Tóth Jioos s tirssí elleni bűnügybe u végtirgy. 3256 B/84. Lopás Kű«auéeeL vádolt Györkös Jussét a tára. sátesü bűnügyben 3-ad bír. ithird. - 1860 B/84. Lop .a bűntettével vádolt Horváth , József s láraai ellani bűnügyben végtsVsyy, Október 29. 1937 B/84 Gyújtogatás, bűntettével vádolt GAntk J •noaelluai\'büaugyben végtárgy., ¦ -\'7 * 2234 B/84. S"sjtó vé\'séggel vádolt\' Wsjdits Jóisef elleni- ügyben végtár-, gy»lá«* . .,r ,,, . ., ... . 3257 B/84. Baranyai -R»si\' elleni bűnügyben 2-od bir. ithird. : A n. kaOjízsai kir törvéoyazék te-ekkönyví ositilyáná! 1884. okt. 21 Kiadta: Ptander György kir. iszéki irodatiast. T«r?é«pséJsi esarnok. Eünüayi társyalissK jegyzéke Z»la-Eg«r«^i kir \\firvjmjUkni\\. 1884. okt. I. ,. 2487 B/84. Lat. Bemeki György &ulyoi tss\'.i sértéssel vádottaetlaai tigjbou VégMrgytSU. 2592 B/84. L«t. Nm Nsy lityin lopíss.l vádolí elleoi ügyban vógtárgy. Okt. 2. 2538. B/84. -L-t. Moln4> Jino. <imb.r5lé.sal vádolt ellani egyben vágt. 2541 B/84. L.t. T.káó. Jinos h.-lilt okotott Eulyue testi sertéssel ;Tftdo!l elleni\'íigybeu Tégtirgy. HUSZONHARMADIK BTFOLTAM / .\' \' ¦ ZALAI KOZLÖN. OKTÓBER 5-én 1884. Oki. 8. 2246 B/S4. Sí. I. StólrBoTÍi fal-ˇáu és laraa batóaig olleai erösaakk.1 Ttdolt.k elleni ügyben tégUrgy. Oki. 9. 1268 B/84. Ss. 1.! Németh Jóssef éa társ. orgasdasiggal vádollak ellent Ügyben végtárgy, 2757 B. 84. Let. Bicsak Imre és lár-sai látadii bButettével vádoltak ell-ui ügyben 2-od bir. ilhird. 2704 B/84 Let. Keiell Károly lopás büntette raiati vádolt ellent Ügyben véglárgy. 1588 B/74. Ss. 1. Krampáta Mátyás magánokirat hamisítással vádolt elleni ügyboo vóstárgy. 2181 B/84 Se. 1. Farksa Ferenci lopással vadult elinni ügyben végtárgy. 2804 B/84. iet. Síeli. Ambrus és tárea iopaaaal vádoltak elleni ügyben 2 od bir. itbird. - t..... okt. 22. 1586 B/84, St. I. Tunor Jóiset és társai lopással vádolt elleni ügybea vég-tárgy elás. 1756 B/84. Ss. 1. Koroncssi István megvesstegeléssel vádolt elleni ügyben végtárgy. 2281 B/84. Ss. I. Nálrán György és társa balált okoso.lt súlyos testi sértéssel vádollak elleni ügyben végtárgy. Okt. 23. 1810 B/84. Ss. I. Loporta István balált okosotl súlyos testi sértéssel vádolt elleni ügyben vógtárgy. 2251 B/84. Ss. 1. Fsrkss Jákli Ferencé éa társai lopással vádoltak elleni ügyben régUrgy. \' 2676 B/84. Ss. 1. Feloser Qábor balilt okozott súlyos testi sértéssel vádolt elleni ügyben 3-ad bir. ilhird. 2696 B/84. Ss. 1. Málovics Pil sn-lyos testi seressel vádolt elleni ügyben 2-od c:r. ilhird. Okt.24. 36 íeg?./84 Kisfstady Ti-rsdsr hivatali kii élesség megssegésésal vádolt elleni ügyben végtárgy. Oki. 29. 1174 B/84. íís Ferenca és Urssi lupissal vádolwt: elleni ügyben végtár-! gj-aláa. 2MT3 2197 B/84 Ss. I. Kováoa Islváo éa társai lopáaaal vádollak elleni így tan végtárgy. 2363 B/84 Ss. I. ifj. 8sántéi Jossef és társai lopissal vádoltsk elleni ügyben végtárgy. Okt. 30. . 2117 B/84. Ss. 1. Méssáros Gyula ét társéi lupásssl vádollak elleni ügyben v\'gli\'KJ- 2443 B/84. Sí. 1. Jakab I.án kos. okirat hamisítással vádolt elleni ügyben vglárgy. Zala Egersseg.n, 1883. szeptember Mázaik Kálmán irodaigasffStó. 30 in. — Az utoUÁ évnegyed küszöbén felkérjük; lapunk barátait és pártolóit, bogy lapunkat terjeszteni i esetleg előfizetéseiket megújítani szíveskedjenek! A kiadóhivatal. — A király név&nnepéa, oitt. 4.- éo i sir nttazt elet tartatott a ezentferen-extek templomában, melyen 7árosunk világi és katonai előkelőségei ia réaxt-V sítek. — TOzeaetök. Folyó hó 1-án eati 6 órakol a magyarutcsan lÜs ütött ki. Kránitz János et Wimnwr paj\'Ain telve eséuá vai és ez u-óbbinsk méhese égett el; a helyszínére sietett tűzoltóságnak a szél csendben csakhamar sikerült a tűset lokalizálni, úgyhogy .a legközelebb esó uppo« f-dsüi házak sem foghattak tűsei. Pedig a magyanfcaai nép ugyan «k keveset segitett a tűzoltóságnak. A tttzol • tÓkat egészen magukra hagyták azon épületes beszéddel, hogy „a r . . • • » b egyre ¦eg\\ a én tűzoltók oltaák. — E«ti 9 Órakor már a bámész nép ie otl hagyta éket, a fatcpnél, pedigmég akkor nagyon sok munka volt hitra s est a tűzoltók mind maciik voltak kény telesek végezni • késó1 éjjeli órákig-— H.,t ez bison vajmi szépen jel.eu.fi a magyarnlcz* t-é^e filé Lakó parasztok felebaráti szeret.)\'.ó\\ Méjrel nem feledtük a tegnapi ijedelmrt mar2 áu I este /t 7 órakor ismét tusi lárma vevte fel a város lakóit A \'Üt a magyarutcsán, Hücz Pálnak a bazavégébeo levn asalmakaeata gyulladt ki, de a rüiollóság jóaor érkezvén nemcsak hogy a tűs tovább terjedését meggátolni, hnnem aki-gyuladt ka»al jó részé\' is megmente\'te. Vájjon oom-m gyújtogató bűnös keze működik itt? — Időjárásunk egi szerre rossra fordult Ködös, 8!.\'n napok járnak. Ei ¦ szőlőnek nem kedveiő a minden esetre nagyon fogja siettem: a szüreteiéit. — Aki puskával bánni nem tud, legjobb, ha érintetlenül hagyja. Igei »0k szomorú példa igazolja, hogy ezt jó volna megtartani. Legutóbb Perlakon történt, hogy Spitxer Jótsef, vadász, agyonlőtte Ügyetlenségből Biaziocaics István perlaki lakost. A szomorú eset miatt egy ifjú nő özvegységre s három gyermek árvafágra jutott. \' — Sümegben f. évi szspt. 29-ikón a Tspolcaára verető ország ut msotéo egy diszes kő-keresst lett beüzente! ve; az egyházi ssertartáat jétes beszéddel, ft Páli Jáoos esperes végeste. A keresztet Kovács Mihály városi helyettes biró emeltette és fönteriására alaptőkét tett le. A jámbor lelkű vallásos férfiúnak már ej a hennapik ilyetén nemes cselekedete. Lelje jutalmát a hit boldogttő tudatában. — A íaradttg emiegett furat amint hírlik Sümegben f. évi okt. 14 ikén veszí kezdetét. Ha eme kedvező időjárás megmarad — hasznos volna 20 ikig vár-i vele. Sürettel általános roas\' szokás divatozik Sümeghen, ba 13-kán tűsetika sfiedés napja, ezt előzőleg szüretelnek, szóval a kitűzött határidőt Köznépünk Lem szereti bevárni. Reményünket erélyes szolgabíróo ba helyeszük ki a termelők érdekébm ji rendelleokedést tűrni nem fog. — Dr. Rczlcska Kálmán Zla- m^yének tanfelügysiőja szép lisztéhez, hiven Iskola látogalási utazás telt. Bala-toD-füred, Tapnluta és Sümegben, ez utóbbi helye:, dr Mangiu Károly megyénk köztissteletben levő főorvosával ssersett a népiskolai iatéxetek állapotáról udo-mást. Érintkezésbe tette magát mind-asokkal, kiknek támogatásától a tanügy előmosditása várható ; Iskolaazéki elnök, szolgabiró plénánoe, az intelligens osztály egyes tanügy pártoló tagjai és a tanítói karral. Bánfi Alajos a megyei tantestület elnökével történt huramoab beszélgetés tanagyieti munkálkodás iránt tanúsított kiváló érdeklődésének bisonyitéka. Amint értesültünk, a tantestület elnöke midőn tanfelügyelő ur figyelmébd ajánlotta as egy-Ietet s támogatását kérle, ezt a kir. tanfelügyelő nsmcsek megígérte, hanem viszont a megyei tantestületit köxmttkö-désre hívta föl ¦ sajnálatát fejezte ki bogy f. isimre Keszthelyen tartott közgyűlésen személyesen meg nem jelenhetett. Kölcsönös munkálkodás hissazük r méoy-re jogosít és eredményt és fcL hozni. A tsnfelügyelő Eitner öándor ur, Sümegh érdemes polgárának, vendége volt. — Az épitó iparosok teli tanfolyama. Az állami közép ipartanodában a télen stüoelelö építőiparosuk, kömivesek, ácsok és kőfaragók — számára rendezett tanfolyam f. évi november hó 3 dik napján fog megnyittatni. A tanfolyam négy téli félévre terjed s évenként oovember hó elvijétől március hő végiig tart. E tan folyamon as illető épitóiparook rendszeres ssakképeztetést s annak siker na bevégzése után .végbitonyitvánvt nyernek. Tanulókai felvétetnek a 14-dik élotévö-ket betőltöttazon kőmives- ács- és kőfaragó segédek, a kik fo\'.yézonyao olvasni, irni és számolni tudnak s legalább egy évig a gyakorlatban müködek. A felvó\'.elre jelentkezik erkölcsi bizonyítványt, tovAbbá főnökeiktől igazolványt .tartoznak előmutatni arról. - hogy - mely idŐ óta műkődnek á gyakorlatban éj melyik sxakbao dolgoznak. A betratások az intézet helyiségében (: VIII kerület, Bodzafa utcza 2S BZ.:) október ho 15-ik cap-ján kezdődnek s e hó vógig tartatnak. — Nó egy katonai zenekar élén A nóemáncsip^czió — minden akadály dsexára j nagy lépésekkel haUd előre. A messze Amerikából s a közelebb fekvő B-ijorországból érkező fairek es állítást iga roljákj Kind asszonyról, a oós trad^ágvi seletéoek előnarcsoaáró! csak nemrég em lekéstünk meg. — A másik érdekes hír SgDeutshe Milítaer MuBÍke-aeituog* b&u olvassuk. E Lapban ugyanis azt olvassuk, bogy a nők számára a — katonai pálya is nyitva vau. pjrsae nem a régi amazon-ezredek újra életbelép\'elésésrcM van szó. vagy kooyhadragonyozok kóxó való be--oroxisáról, hanem c<>upáa a nőknek a katonai zenekarokba való folvéte\'éról. Az bajor királyi gyalogezred ..karmestere ugyanis ze ekarához egy hársfát, vagy bárfísnőt keres magas díjasa* mellett, f. é, okt, 1-ótól kasdve — R-miéljük, hogy nemsokára a katonai zenekarok utánozni\' íogjik e p1dát 3 igr s nők lassankint még zenekar ¦--.:>¦ ..ükké avanssi-roalta^oak. Eljön as emanexipácsió I — A tehenek okossága. Egy reg- íl\| igj beszéli valaki egy angol lapbita — midőn a nap már forrón sütött, két tehén jött kapum elé. Látszott rajtuk, hogy xkarnak valamit. En találomra viset hozattam nekik, mit nagy móboo meg is ittak. Exsei nyugodtan mentek ki a legelőre, Ásottban alig egy óra múlva a két előbbitebén más három tehén társaságban ismét kapun -!é. jfilt Megint bfiven elláttam őket viszel és * tebeuek barátságos bőgőssel szavaztak köszönetet és mentek Ugelni. Nem bírom magamnak a dolgot máskép megmagyarázni, minthogy a két első tehén a nálam talált barátságos fogadtatást közölte a többiekkel és bátorságot veti magának a többieket ia as én nyári lakomba meghívni. Asóta,gyakran fordul ele, hogy a kösel eső legelőről a tehenek hozzám jönnek viset inni. de min dig az először megj-Unt két tehén veze lése alatt. — Magyarosodás Hosonban. Heukl Laura grófnő ügyvédi uradalmának egyik kimagasló pontjában mult évben diazea keresztet ál^ittatott. E kereszt folsxentelesnek évfordulójára a grófnő ünnepélyt rendezet\', melyen szegess környék lakossága megjalent. Ez alkalomból Précs Mihály csunyi plébános emelkedett szellemű msgyar szentbeszédet tartott. Es veit azélaő magyar szentbeszéd azon a részen. — Henkel grófné ügyvédi, uradsl-mában magyar cselédséget alkalmas s igy ez uton is jelentékenyen közrehat. Most felvidéknek magyarosedásában. — Khlnal mondásejk. A nők fegy vere a nyelv, e. van gondjuk rá, bogy az meg ne rozsdásodják.\'— Minél jobban szereti a nő a fftrjó., annál inkább megszokja oenek hibáit; minél inkább atereti a férfi a nejét annál több hibát vesz es föl. — Minden n5. a ki bütelen less íe-jéhes kedvesei által Örök hűségét esküdtet ma gának. — A világ olyan mint a viaabang ; vissxakiáltja, a mit neki mondanak.— Dicsérj másokat, ha azt akarod, bogy ró lad jót mondjanak. — Az asszonyok országa. E zcim alstt irta le egy német ut«só Pwzguay-ban ssersett tapasztalatait. Ebben as ország bae egy férfira éppen harmincs asszony esik. Hogy ez a körülmény milyen viszonyokai hoz létre, a t as író egy báli párbeazéd köztesével, mulatja ki, melyet egyik útitársa egy fiatal olasz folytatott egy assuneioni bseppei,nBonas Luz, kerdeste az olass — valószínűleg tréfából,— akaraanömisé lenni?1\' — Az itt minálunk nem szokás, — „De.hát mit tesznek akkor?1* — „Szeretik egymást." -- „Hát akarás engem szeretni?\' — Azt még nem mondhatom, felelt a leány hosszú téovázás uia-B^ nm ludon; hogy fogok-e irántad rotónasenvet rWxni. — Da hát hogy akarod ezt mégiudn;, kedvesem? — Hoss nekem mindennap egy virágot, akkor majd megtudom, mit érzek irántad. As európai erköles-Hró laián eli-élné a paraguayi nőket, áh az ő fogalmok szerint a,as«relem sohasem lehet bűn. Egy .szóval, Paraguay a Don Jüanok paradicsoma — aszal, a javítással, hogy ott minden férfi — D o J n a n. — Türelmei len horvátok. Undon Sopronmegvében minapában oly na botrány történt, amely beillett vol a akár Zágrábba ia. Neveaett község msgyar lakosainak saját kérelmére ugyan is as egyházi főhatóság megenged vén, hogy ott minden harmadik vasárnap magyar isteni tissteUt tartathaasék; mid \'n az e!sL magyar predtkáczió megtartására a kerületi espercg ur níüH vasárnap megje-I ent, a horvát lakosrfáa a templomban oljan bot-ányt idézett elo vad lármájával-hogy az isteni tiszteletet félbe kelleti h-gy ni 3 a főt, espere s nrat is inzultálták. Reméljük, hogy a hallatlan bolrány előidézői éí főezínkosai méltó szigora büo\'slésben fognak részesülni. NyiiatkozaL liatkozat. Minden téves vélekedés megszüntetése czéljából kijelentem, miszerint az ,,Amor; czímü lapot én szerkesztettem, s a kéziratok abba térem eredtek a értök a felelősséget elfogadom. S&tiy Kanizsán, okt 3. 1884. EföUÜnk: Mm Fereacz, TüiicsaBíi Karoly, Polloi Fereiicz, mint tanuk. nyomda-agvvesetfi, \\ ,Göm&ri Köslony1 voh ¦asrkesztS-bdajionosa. Mit tesz meg inkább. Egy elegánsan öltözött, karosa termetű hölgy -éta: végig az Erzsébettéren. Séta közbea véletlenül elejti napernyő ját. Hiába várja, bogy valamelyik gavallér felemelje. Végre megszólít egy fiatal embert. — Uram, nagyon bevagyok füsve, nem birok hajolni. Vegye fel kérem a napernyőmet. — Ha megengedi uagysám. — válaszolt a fiatal ember — inkábba fűzőjét oldom fel. Az iskolából. Taoitó: Te Pisit., mondjad cenk mi van.fölöttünk. Pista: A padlás. Tanító (mérgesen): D<3 talán nem esek a padlás? Pista: De igen tanító ur. Es as iskolaszolga ingei, azt elfelejtettem mos daní. A fala ara. Egy falában as cda\'ávedt idege megszólítja a tanítót, hogy kihez van axereocséje. — Ét vagyok a falu arai — feleli a taoitó. — -Tehát biró? — Ax nem vagyok. — Hát akkor mi egyéb? ,.— Tanító. — É< hogy van ax? — Igen egyszerűen. Az asszonyok parancsolnak férjeiknek, a. gyermekek az asszonyoknak, éu pedig s gyerme i-Uei:. Amint látja t-há\', én parancsolok as egéts községnek. Amint tudomásomra jntott, több oldalról azon hiedelem érlek- lodött, mintha a városunkban i?g- kőzelebb világgá bocsátani sz&Dáá j kolt Ám Gr" cr.ímű lapot én szer-\' késztettem volna. !„ : ., ¦ - < Bécsajh. E téves biédeienímel szembeniSudapaát kijelentem, miszerint a nevezett lapot illetőleg semmiféle soltdaritásbáu nem állottam. Vasuti menetrend. latol imxúni Béggel- Pragerhof 5 óra 20 pereskor postavonat Barcs 5 óra 45 „ postavonat Budapest 6 óra 28 , gyorsvonat Budapest 7 óra 20 „ kevertvon, Béctíajhely 6íra-35 „ postavonat Délben. Budapest 2 óra — peronkor postavonat Pragerhof 2 óra 40 „ posUvona Sopron 2 óra 15 c postavonat Barcs 2 óra 25 , postavonat. "V":\' Este- Pragerhoí 1 l óra 20 píí-üzkor gyorsvonat Z>-.l:ácv 11 óra 5 - postavuuat Budapest 12 óra 16 • v postavnoai Bécsojh. 12 Óra 5 , postavonat 3?iijm& Pra^rhof IxMl Kanizsára. Béggel. 4 óra 8 perczkur postavonat 4órá 45 B postavonat 6 óra 62 n: poétavonal 6 óra 17 m gyorevonaf- Délben. KettÓS elfoglaltságom. naeílött! Sopron 1 óra 48 pereikor postavonat ily iránya dolgokkal bíbelődni — \'pf-gwhof 1 Óra 15 . postavonat ha mint ember és Unité- egyaránt!5^ órft 4? - postavonat __i," u . , , .,: , íüudapest 1 or» 59 . poxtavonat. nem Karh(i7tjit.nám <r _ idorű ép-\' r nem kárhoztatnám is penséggel nincsen Nagy-Kanizsán, 1884. okt. 3. S2318T MüF taai\'ó, a jZalni Közlöny" lap rezére ó- kiadója. Este. Bt2ipast 9 őrs. 50 tjeroiriíot" kevertvon Bécsujh. 10 óra 26 c postavonat Budapes 10 éra 5fr , gyorsvonat Pragerhof 11 óra 35 „ posuvoaat Barcs 11 óra 25 5 postavonat. Orvosi tekintélyek áltn\\ vese. hugdara, köszvény és hólyag bántalmak ellen, továbbá a légr.0 és emésztési szerbekhurntos bánts\'mainál rendelve. SALVATOR - énrényes Tasmentes saraE7.ru - izénaaTdús, lltstim tartalma forrás. Borral hasinál ve Ises kelemes üditc Italt szolgálta; Kapaatá ásvanyvlz-kereskedesekbes é< legtöbb gyógykvUltbsa. A Salvatsr-forrás kjuo^tBsága EPERJESEN Budapesten főraktár KDESK TJTY i. urnái. 2184 6—20 Kapható Rosenfeld Adolfnál. Lapvezér és kiadó: SZÁLAT SÁNDOR Felelős szerkesztő : TASS AXMOS. Laptuiajaooos: WAJDITS JÓZSEF. T>r. JPOPJP J. G. bécsi kir. udv. fogorvos. Stctdt, Bogtiergasse % Anatherin szájvizének részletes hatása, leirra Dr. JaUeli Gvala álul használutík a bécsi, párisi, brüssel: és amsterdami kitnikán; rendeltetik Opolczer rectOr-iaagn. ás ssáí". kír. ndv. Unácaos,,továbbádr. Kletzitsky, dr. BranU dr. Heller, Born, dr. SonneBebein, dr. Rartig tanár, braunaciTeígi hercz ndv. orvos dr. Qross, dr. Schefftír lovag, dr. Getter L, dr. Mayer, dr. Schaffer cs. Unácsos által. A fogak tisztítására szolgál általában. Vegytani tulajdonságai által feloldja a fogak közt lévő ártalmas anyagokat. Fölötte ajánlatos használói ebéd után, mert a fogak küzt mára de tt hasréazecskék rothadásba menván át a foganyagokat veszélyeztetik sa ssijból rossz szagot terjesztenek. Még azon. esetben ís, midSn a borkő már üli epedni kexd, csélsserubben használható, mert a megkeményedés ellen is hat. Mert ha a tognak osak legkisebb réss* is. megcsorbult, e fog midenesetre tSnkre megy ás a több: egészséges fogakat is megrontja. A fogaknak visszaadja eredeti samŰket, mrrt mindsn anyagot vegytanilag azéthont éa lemos. Igezr haxznozns* bizonyult a mesterséges fogak tísatiásáná]. Megóvja eredeti s= inüket és fényüket, megakádalyoaza a borkő* lerakodását s megóvja minden rossz Szagtól, csilla, pítja a fájdalmakat, melyeket odvas és sértett fogak okosnak ás megakadályozza a baj tovább fejlődését. Épngy cxélszeru as Anatherin saájvíz használata a foghas rothadása ellen, tüsetss szer az odvas fogak által okozott fájdalmak cflillapitására, aziit\'agr renmatikai fájdalmak* nál. Az Anatherin-ssájriz Itöcnyi: mődón s a nékfll, hogy káros kOvetkesményektfil kellene tartani, a legrövidebb idő slatt cailapitja a fájdalmakat. Felette ajánlatos ax Anathsrin-szájvis a lélegzet jó szagának megtartása, szintúgy a rossz szagn lélegzet eltávolítása tekintetéből s erra elégséges e szájvíz naponkint egy pár szőri használata.. Nem ajánlhatják eléggé & foghus dr.gr.-natoBaágánál; ha az Anatherin szájviz csak 4 hétig is használtatik az előírás szerint, eltűnik a beteg foghns fehérlége tetszBsb rózsaszínűvé less. Kp oly hasznosnak bizonyai be az Aost-,, herin-sxájvix laza fogaknál, oly bajnál, melyben annyi scrophulos US szokott szénre .tní, szintúgy ha előrehaladott kornál a tog eltűnése áit bé: Biatos szer as Anáuertu-saájriz kony-nyen vérsö fogaknál. Enn^h oka a íogcdúuy kék gyengeségében áll. Ea eaetben Tégy er&s fogkef* is sz&kségex, miután ez a fogbust acorflcálja, miáltal uj tevíkenség áll le ; egy nagy palsozk I frt 40 kr, egy közép [frt és egy kis palaczk >rs 50 kr. Növényi fogpora rövid használat utáni a fogakat vakító fehérekké teszi, anélkül, hogy az -k ártalmára volna. Ára do-1 boxonkint 6S kr. Anatherin fogpástája flvegszelenczék-bea.-1 frr. 22 kn-al, jónak bizonyult I fugtisetízó szer. lUutos fogpasiája. Rövid használat \| utn vakító fehér fogak, a fogak (természetes és múfogak ápolására és a fogfájás megs. sün te lésére; darabja 85 kr. Sog áloma igen gyakorlati a a iegbis-toiabb szer a lyukas fogak onolmozására. ( Ara dobosonkint2 frt 10 krajexár. A dr. popr orvosi növény szappan kitunó pipereszer a aomSr, kűteg, r. m.vfoit Ls szeplő ellen, - a tísxta, üde arczbEtr előmozdítása ós fentartására, az atka, porsenés, ttaatátataa arezbőr kelések ellen. 2163 2—S At BZ közÖGíéEfelkeretlk világosan POPP cs. kar. Ndv. fsgsrvis-féls kész ti menyeset kárai, e ssak az slyskst fogadni el. sielyek saját védjegyestme! rassak ellátva. Kapható: S.-Kanizsán: Király Fer. gyógyss. fielns József gyógvsz. Práger B. gyógy. Fesserhofer József Eisenbcrg i\\ Eoaenfeld A. A.-Lend-ván Kisz B. gyógyaa. slarezaliban : Kiss István gyógy. Mnmsfioa:ba:uai: : Bánócxy A. gy. Kess^afjrm ; í-.rauc F fyógysz. % -Egerszegen: Hollósy gy. Karádon: Roch?iis I. gyógysz. Tapolcaán: GLaser J gyógysz. 8fl-meghen: Bsamborsxky L. gj. Perlakon: Sípos K. öár. gyógyss Nagy-Atád: Pfisterer K. gyóg\'yia Nagy-Bajomban: ZUcaky M.. gyozerétx. Csurgón: Plachner F gjógysa.Csák-. tornyán: Göncz L. gy- Nemes-Vi-don: Kiss 1. gyógy. Kaposvárott:\' Aogusztín L. gyógy. Babochay K. gyógysz. 8»igatvárott: Salaxaon 1, gyógyszerésznél. HUSZONHARMADIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY OKTÓBER 5-án 1884. S TÍ SKI. 1. Árverési hirdetmény. A nagy-kanizsai kir. törvényszék tkkvi osztálya részéről közhírré tétetik, hogy Györfi János ügyvéd nagy-kanizsai lakos védrehajtatónak özv. Sütő Józsefnó, szOI. Höcs Rozália végrehajtást szenvedő mere-nyei lakos elleni 75 frt 35 kr tőke 1882. évi marczins hó 20. napjától járó 8% kamatot, 30 frt 25 kr per, 5 frt 95 kr végrehajtás kérelmi, 9 frt 50 kr, jelenlegi a még felmerülendő költségek iránti végrehajtási ügyében a fennt nevezett kir. törvényszék területéhez tartozó merenyei 20G sz. tkkben A f 62G. hrsz. alatt Höcs Rozálio özvegy Sütő Józsefnó tulajdonául felvett 912 frtokra beesült váltság köteles ingatlan 1884. évi október hó 21. napján délelőtt 10 órakor Merenyén a községbiró házánál Gyórfi János felperesi ügyvéd vagy helyettese közbejöttével megtartandó nyilvános árverésén eladatni fog. Kikiáltási ár a fennebb kitett becsár. Árverezni kivánók tartoznak a becsár 10%-át készpénzben, vagy óvadékképes papírban a kiküldött kezéhez letenni. Vevó köteles a vélelárt három egyenlő részletben, még pedig az elsőt az árverés jogerőre emelkedésétől számítandó 15 nap alatt, a másodikat ugyanattól 45 nap alatt a harmadikat ugyanaUól 60 nap alatt, minden egyes részlet után az árverés napjától számítandó 6% kamatokkal együtt az ár-erési teltételekben meghatározott helyen és módozatok szerint lefizetni. A nagy-kanizsai kir törvényszék mint telekkönyvi hatóság 1884. május hó lfi-áo. 2285 1 — 1 3U51. ,\'rk. 1884. miljuj 9. Árverési hirdetmény. A nagy-kanizsai kir. trszék telekkönyvi osztálya részéről kőzhi rré tétetik, hogy Gál Rozália gelsei lakos végrehajtatónak Csordás István úgymint k. k. Csordás János,István és Rozi t. és t. gyámatyjuk, mégis Csordás Mari férj. Balogh János végrehajtást szenvedő alsó-raj ki lakósok elleni 85 frt töke, 1869. márczius 11-tól járó (!% kamatok, 55 frt 60 kr per, 5 frt 50 kr végrehajtási, 9 frt 50 kr árverés kérelmi s még felmerülendő költségek iránti végrehajtási ügyében a fent neve\' zett kir. trszék területéhez tartozó alsó-rajki 14. sztkben A f 1 sor 16. hrsz. ingatlan a rajta levő Iak-bázzal s épületekkel 27G frt 2 sor 99, hrsz. fekvőség 47 frt 3 sor 1G4 hrsz. 42 frt 4. sor 225 hrsz. 39 frt 5 sor 226 hrsz. 31 frt 6. sor 250 hrsz. 29 frt 7 sor 310 hrsz. 58 frt 8 sor 361 hrsz. 67 frt 9 sor 411 hrsz. 52 frt 10 sor 4G2 hrsz. 26 f,t 11 sor 624 hrsz. 40 frt 12 sor 658 hrsz. 73 frtra becsült ingatlanok helyrajzi részié tenkínt külön-külön 1884. évi október hó 20. napján délelőtt 10 órakor Alsó Rajkon a községbiró házánál Gyöffi János felperesi ügyvéd vagy helyettese közbejöttével megtartandó nyilvános árverésen eladatni fognak. Kikiáltási ár a fennebb kitett becsár. 2284 1 — 1. Árverezni kivánók tartoznak a becsár 1070-át készpénzben vagy óvadékképes papírban a kiküldött kezéhez letenni. Az árverés teljesítésére Fábián Ferencz végrehajtó küldetik ki. Kir. tszék, mint tkvi hatóság N.-Kanizsán, 1.884. méjns 16. Ügynökök Mindenhova kerestetnek kávé el i-dísra privát házaknak. Nfipry iiiyeremény! Ajánlatok Sub C. 104. G. L. Daube & C Frankfurt a/M 2283 l-l. i \'6503/884. í HIRDETMÉNY. Nagy-Kanizsa város rendezett tanácsa á\'tal ¦ közhírré\' tétetik, hogy a városi közkúrház felszere-¦fr lése, u. m. vaságyak, ágynemüek, pokróezok, fe-hérnemiiek, bútorok, mosó helyiség Ss fözó\'konyka szerelvények, világítási eszközök, orvosi szerek s egyéb kórházi czikkek árlejtés illetőleg zárt ajánlatok utján szereztetnek be. Felhívatnak tehát mindazok, kik ezen czikkek szállítására vállalkozni hajlandók, hogy erre vonatkozó zárt ajánlataikat f. é. október hó 15. d lufání 5 óráig a városi tanácshoz nyújtsák bj. Az ajánlatok mellett a tárgyalás napján minták is bemutatandók. A beszerzendő tárgyak részletes kimutatása azok minőségét jelző árakkal, úgy a részletes feltételek s a városház tanácstermében a hivatalos órák alatt bármikor betekinthetek. T 0<>ooooo<><r>o<><r>ooio<>oooóooooc>c>ooO Kelt Nagy-Kanizsán, 1884. iteptember 29 a. városi tanaoH. DLL MITZ m >ooo ."/ csak TaM ¦ § a», mindea aoboîOL (» gy&rjsfT : * sai y és ktsli sokaKo. ¦itoit czég ii; m&tz látható Ezen porok tartói gyó?yh&t?i& makacs gyesor- é* aiteiisajsk, gyomorgörcs ét 0 elaylákásodái, gyomorégés, rőgnött dugulás, májbaj vértslslál, aranyér ?« a fcgfc&-A iQnféiább bltSOSSfek elle:. 30 év óu íolytoooaaw oAvektaÓ\'- -!i«meV?so cu réiaesfll V Egy eredeti doboz használati utasítással lfrt. HanJBitrsayok lirvésys-iss aidSztetaefc, Franchi IwKZf\'szf\'SMi Köszvény-, ciúi-miij den nemo baío-gatáí és béncláa-fPj-, fai- és fogfájás likere« gógyi-tasáhoü ledirzss- 0lesre; borogatásnak miiidennema sérűláiek ás s»bek, gjaladisok és daganatok el « Beos6«g viszel keverve, hirtelen betegedéi, hányás éskólika ellen. Kgy üveg pont utasítással SO kr. hányás i Valódi, Moll védjegyével és névaláírásával. Moll A. gyógyszerész császár királyi MV. sLfTU tô. .\' Bécs, TucfiIaiÉén Rskíármk: Ntgy-Ktiliir .Bobja ,J,wf., gygy«erész.. 3i>«eof.\|4 Ad Q Fesaelhofer Josisf. Baros: Doruer fi. Csákttraya :,Gö:te« U. gyógy. Kapssvárstt 0W Borovics Ad. Keszthely : Wönacb F. K fratese! : Rátz iJánoc Harozali : iaztl Férd" Siigetvsr: Szalay Józaef Zal-EBer»Xufl : Hollósy J. g\\Of ywerész. 4> 2281 2-3 11 I i n w Nagy-Kanizsa város tanácsától. jjf J( ad. 4215. t. 84. \| Árverési hirdetmény. 5 Nagy-Kanizsa város rendezett tanácsa által közhírré tétetik, hogy a város tulajdonát képező 14600 frt becsértékű, a nagy-kanizsai 66. számú telekjegyzökönyvben 863. hrsz. alatt felveftsingat-lan tartozékaival együtt (régi kórház) folyó évi október hó 9-én reggeli 10 órakor a városház tanácstermében nyilvános árverésen el fog adatni. Az árverezni kivánók értesíttetnek, hogy árverezni csak a becsár 10«/0-ának bánat pénzül letétele mellett lehet. A többi feltételek a városház tanácste mében a hivatalos órák alatt a városi levéltárnoknál be-tekinthetők. \\ -f] Kelt Nagy-Kanizsán, 1884.. szeptember T3. 2280 3 - 3 A városi tanács. NESTLÉ HENRI GYERMEK TÁP-LISZTJE Tökéletes tápszere csecsemőknek és gyenge gyermekeknek. aST Egy CL o t» o z QO K r. "SJBZJ \'9410-,° - Disz ok-le vél. ARANY- «g „ Számtalan ÉRMEK bizonylatok tekintélyektől, NBSTLÉ ffEK\'fil SfftITKTT TIJK ¦ssfr" ttgy doboz 50 Htx-. "VC Főraktár Onztr.-Magyarország rézsre; B E R L Y A -K F. Naiy-Kaalzia! FeM.lhofpr Jóa.ef él Ro..nfdd Adolf ker.«kedSknél ó. M.Kyar.-r*** ö..tei fyófj-Árrt&raiban. tcbbfel« kiállításból. I Figyelembe venni kéretik. \\an szerencsénk a n. é. közönségnek tudomására hozni szerint, helyben, főuteza, a -városház átellenében, alulirt czég alatt vászon- és fehérnemű üzletet nyitottunk. Üzletünk áruezikkeinek jegyzékét rövid idő alatt hír detni fogjuk, kérjük addig is, próbabevásárlást tenni, hogy jó szikkeink és olcsó árainkról a n. é. közönség meggyőződést szerezhessen. Fontos kiszolgálást biztosítunk mindenkor Amidőn, a n. é. közönség szíves pártfogását kérjük, maradtunk kiváló tisztelettel Nagy-Kanizsa, szept hó. 2278 4-8, részei ti béren desésé."\' Uti vaahidak készítése Gőzkazánok. Reservoirok Srivatyuk. Csigák. Horgonyok és hajó Ián azok, úgyszintén miodea a gépazakmábs vágó munkák és javításokra ajáolja magit 2121 3-5 a prágai gépépiti részvény társulat fiókja BUDAPESTEN, o ooooooooooooo ooooooosoooooooo A LEGJOBB CZIGAEETTA-PAPIR a valódi LE HOUBLON franczia gyártmány. Cftwley és Henry-töl Párizsban. Utaazassktól silsdeiki ivsük. jf A ezigaretia-papir csak akkor valódi, V 7v ba minden egyes lap J\\ ÎLE HOUBLON bélyeggel es \' It* mindenik boríték az allant áílo véd- v f s\\ jeggyel és aláírással «1 rau látva. ]\'"• rt MICAjm- ao-StstIle de l\'Etiquette V 1st Bánsf* i mii 1 Alapíttatott 1858. J k y WALSER FERENCZ ©ÖOÖÖÖOOJOOOOOÖO első magyar gép- és tfixoltöszerek grára, harang és érczöntódéje BUDAPESTEN Rottenbillerntcza 66. Ajánlja gyártmányát, alapon és kedvező fel- mint magysr különle- 1 tételek mellett ajánlkozik gessóget kutakban 6s *^»>Jía>giaw köz- és magán fürdők mindennemű szivaty- ^r^ÖÜHnBS""^ felszerelésére, szagmen- tvakban, elvállal teljes —^SSZ^^pjSaQfflfWi\' tes ürszekek felálü- vizvezetókek ben\'iide- . >\'.^b^\'i ¦pSBsÉ^^ tására és minden vlz zését.varosok, földblr- MÜBsaff müv> munkálat gy^rs Ítokosok, ipartelepek. --SLFfii^<^^^^I^^^^^F" és pontos kivitelére képes ármentesitö t&rsula- -^aSÉM^S árlapok és részletes fi\'ölt- cok 6s magánzók ré- "**- ¦" \'T " ségterv ezetek kívánatra a, széről modern technikai Egyetlen belföldi szivattyu-gyár, díjmentesen küldetnek. 2023 66—80 Wajditt Jaaaf kuayniyoBiájihél Hagj-KanizsáE, lUUY-lUWA. 1884. október 9 én. ElótiiBtevi ar Kay .««in 20 kr HIRDETÉSEK i hasábot ]>etítaorban 7, tnatoitaan i \' mi di n További soreri > Ir» NYILTTRRBKN torunké ut 10 krért vétrtnek 1p. Kincstári, illeték minden egyes airé- «wert SO kr. fisetenrlő ZALAI KÖZLŐIT. Huszonharmadik eviolyam. K lati szellemi részét illető közlemé- nyek a arerliaatr!hoa, <ayaffi résiéi illető közlemény • a-ppdiv kiadóhoz hermentvo intézendök -.\' N A 0 T- K AN 1 Z S A Wíassicshár Bermentetlen levelek csak _ismén munkatársaktól fogadtatnak\'ol. Kéziratok viasza nem költleinek A nagy-kanizsai .Kereskedelmi Iparbank, .nagy-kanizsai önk. tűzoltó-egylet", a .zalamegyei Általános tanítótestület\', a „ aagy-kap.izsai kisded nevelő egyesület", a .nagy-kanizsai tiszti ftnsegélyzÓ szövetkezet", a .soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai kalvátasztmány" hrvatalos lapja. Ilele.iiklm kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. A lutri és hírlapjaink. rögzött szenvedélyévé válik, a az a Sokszor volt mir a lottójáték fh"zoa 7an bel61e. kW hébenhóban szellőztetve a sajtóban, mint oly do- Llan °&-gS sovány ámbot nyer. log, melv korunk ihumanus elveinek Hlsz hatof ~ Mokt4k 5° keretébe" egyáltalán nem ill.k. de °afi?kat am,tan\\ * "¦átégetni az mindig eredménytelenül. Igazán csodálni való, hogy a társadalom ideg- illetők — de aztán lassacskán a -sok hatos sok forintra megy, ugy hogy \' " ,",\'.77 , Ti idővel az. mit a lutrin elpocsékoltak, rendszerére ily romboló hatással levő _ , . , .. , r .. \' . .. - • .. .... . ... -T számbaveheto tokét tenne ki. h,z intézmény napjainkban létezhetik. Nem egyéb ez, mint valóságos métely, mely ahelyett, hogy kiirtatnék, inkább a törvény oltalma alatt szépen virágzik, és szedi rakásra áldozatait. A törvényhozásnak nincs, nem lehet inás intencziója, mint a közerkölcsiség, szóval\' a közjóiét előmozdítása, lehetó megőrzése. csak a hiszékeny, tndatlan szegénység részére van fentartva, kiknek amúgy sincs semmijök, igy akarnak és remélnek némi vagyonra szert tehetni , okos, csak kevésbé vagyonos ember nem igen jár oda. A törvényhozói hatalom a szegény nép tudat-. lanságára épített ilyféle intézménynek - létjogot adva, kiveszi annak szájából Hogy a lutri a közjólét szem- az ntolsó falat henyeret. íme 1 A pontjából minő helyet foglal el, en .kormányhatalom a közerkölcsiség, a(_ nek fejtegetésével üres stalmát csé-: közjólét hivatott legfóbb palládiuma,: hajhászókra is kiterjesztené valahára pelnénk, mert erre uaponként elég maga árulja pénzért a szegénységet!figyelmét, mert az már még sincs példa kínálkozik. Sok áldozatot ra- j és demoralisácziót. Hasonlíthatjuk a rendén, hogy ily élhetetlenek nyil-gadott ez már el magával 1 Igaz, j lu\'rit ahoz, aki háza tetejét akarván \| vánosan, az újságokban terítsék ki felhozható ellenvetésül, Logy aki nem .kiigazítani, hozzá való anyagot a! hálójukat, azon helyen, honnét min akar, ne rakjon rá. De ez nem elég- ház fundamentumából ásna elő, — ! den jónak, szépnek, nemesnek séges kifogás; hiba már magában aziamenyiben t. i. általa a kincstár\' .professzoroknak* adván ki, a lapokban hirdetik magukat, hogy bizonyos összegért a .tudomány legújabb elvei Bzerint* kikeresett számokat ajánlanak, melvek Biztos ter-nót csinálnak. így kerítik horogra a hiszékeny együgyűséget! Mert sokan vannak, kik ily világámitók-nak felülnek, olvasva a lapokban nem csak a hirdetést, hanem még különféle köszönő leveleket, miket persze a .professzor\' urak maguk írtak; de hát az a szegény, tudatlan teremtés azt hiszi, hogy az szentírás, mert különben nem állna az újságban. Legméltányosabb lenne az ilj csalókkal épen ugy elbánni, mint bármily más szélhámossal, hisz egy tálban főznek. Ideje volna, hogy a törvényhozás az efajta, szerencsé- kéi! - hogy a törvény egyáltalán lehetősé-j gyarapodik, a szegény néposztá! pe get nyújt az ily utonmódooi erkölcsi iig még szegényebbé tétetik. Mivel és anyagi hanyatláshoz. Vagy ve- indokolható ennélfogva a lutri létjoga gyük nemzetga^dászati szempontból j mivel magyarázható meg annak állítni haszna, előnye van a lutrinak?. tólago meg annak álli-De mivel A kincstár yazdagod.k általa, az kétségtelen, mert bizony sok pénzt bevesz addig, mig válik: egy ternót csinál. De ez nagyon eltévesztett ki-1 zetgazd\'ászati felfogása, mely" ily szé-indulási pont, fonák neinzetdazdászatijgyenfolttól a társadalmat nem tisz- okadatolható, mivel menthető a tör vényhozó hatalom e káros követ kerményü közönyössége, vagy nem- elv. Mert a kincstár — elvitizhat-lanul — gazdagodik általa, de ugyan rmiból ? A legszegényebb néposztály "verejték-tél szerezett filléreiből, azon fillérekből, mik nagyobbrészt csak ugy kerülnek a lutriba, hogy a kenyeret a megvonja magától az illető szegény, alsóbb rétegű népség, mely a nyeremény csábos reményében ide hozza, legutolsó pénzét, a helyett, hogy azzal némileg enyhítene saját nyomorán. A legtöbbje elrakja a lutrit egész életén át, meg- titja meg? Különben jelenleg nem czélunk a lutri lényegét fejtegetni, úgyis tudja azt minden józan eszű ember. Hanem ennek részén az időszaki saj tóhoz, még pedig leginkább a fővárosihoz lenne néhány szavunk, mit nem hallgathatunk el. Ha már a lutri káros következményei ily kiszáoiithatlan horderejűek, mit szóljunk azon lelkiismeretlen világcsalókhoz, kik magukat szétsngároznia. És ezzel elértünk czikkünk második tárgyához: a sajtóhoz, melynek e tekintetben tapasztalt magatartását illetőleg kívánunk megrovó észrevételt tenni, ugyanis a hírlapok — különösen a fővárosiak — hirdetési rovataiba felvétetik mirden-féle, csak a hirdetési díj legyen fizetve. Titkos összetételű, mindennemű ártalmas szer, mi a kereskedésből kitiltatott, hirdetésre itt felvétetik, mert e rovat a sajtó határán kívül állónak, pusztán kufárko-dási téruek tekintetik. Pedig nem egészen igy van. Hogyan egyeztethető össze p. o. az, hogy mig egyik-másik lap a lutri káros voitáról elmélkedik, addig ugyanazon lap hirdetési rovatába valami Mthalik .számtudós* bocsátja közre lutrihirdetéseit, melyeknek értelmében csekély pénzért küld numerákat, mik a legközelebbi húzáson okvetlenül kijönnek, és utána következik egy tuczat úgynevezett .köszönő* levél, melyek Mihálík .tudományának* csalhatatlanságát dicsőítik. Igy a sajtó eltéveszti kötelességét, és épen ellenkezőjét éri el annak, ami voltaképen hivatása, czélja; ahelyett, hogy a fcözerkölcsiség, közjóiét érdekeit támogatná, a sátán asztalához szegődik étekhordozónak; mit egyik kezével épit, azt a másikkal ledönti. Inkább leplese le az ily gonosz világbolonditókat, ezt nemcsak a közérdek, — hanem az önmaga iránti tisztelet is parancsolja; több erkölcsi hasznot tesz ezáltal, mint amennyi haszna van abban, hogy pár krajezárért eszközévé alacsonyítja magát ily selejtes flzelmek-nek. Joggal várunk tehát a sajtó nevezett részétől ilyes ügyekben több lelkiismeretességet; kívánatos, hogy ily szédelgő ámitóktől, az emberiség ezen .valódi" jótevőitől (mint a hirdetésben magukat nevezik) ragadós enyvessreszöjük kirakhatására megvonja a tért és módot. Ha már — sajnos — megkell lenni e veszedelemnek, ha annak megszüntetésére a kormányhatalom semmit se tesz, a sajtó tartsa szent kötelességének annyit meglenni, hogy az arra ve zető utat legalább ne egyengesse. VIRÁGHEGTI JÓZSEF. A gabsnaerisis. A. gabonaárak ezidei nagymérvű hanyatlása Európaszene felhívta a közfigyelmet az ez által keletkezett állapotokra. Igen természetes, hogy a gabonnaárak hanyatlása kevésbé érezhető iparos államokban a melyek-ben-a .gabonatermelés a fogyasztáshoz képest alárendelt jelentőségű, de szerfölött súlyos a csapás ott, a hol a gabonatermelés főfoglalkozási ágat képes. E szerencséilen helyzetben van monarchiánk, s különösen Magyarország. A gabonaválság hatásai most még nem mutatkoznak, de nagyon féló, hogy a téli hónapok folyamán annál érezhetőbb lesz a hatás. A napi és időszaki sajtó sokat foglalkozik a gabonaválsággal, ujabban pe dig a reprezentatív testületekbe is átvitetett a kérdés. Nálunk a napokban Sárosmegyc közgyűlésén szólalt fel közéletünk egyik érdemes tagja Bánó József és indítványát a megyei közgyűlés egyhangúlag elfogadta. Bánó József felszólalásában azon álláspontra helyezkedett, hogy a gabonaárak hanyatlása Magyarországon nem mulólagos jelenség, hanem hogy azt a fennforgó viszonyoknál fogva állandónak kell tartani. Noha sok plausibilis ok szól ezen nézet elfogadása mellett, mégis azt hiszszük. teljes határozottsággal ilyesmit állítani még sem lehet. Mert nem szabad feledni, hogy épen a gabona azon czikk, melyről a nemzetgazdaságtan története azt mutatja, hogy <S legnagyobb áringadozásoknak volt alávetve. Bánó nézetének némi correctivumát találjuk I egyik tudós tanárunknak dr. Földes Bélának nézetében, a ki egy bécsi lapban megjelent czikkében azt bizonyítja stat sztikai adatok alapján, hogy a jelenlegi gabonaárhanyatlás csak további következménye az 1S76. óta mutatkozó általános árhanyatlás-nak, a mely mintegy reactiót képez azon ténynyel szemben, hogy a hetvenes évek elején indokolatlanul magasak voltak a gabonaárak. Földes azonban nem nyilatkozik az iránt, bogy állandónak tartja-e a jelenlegi áresést, illetőleg, hogy elértük-e annak hatirat. A sárosmegyei határozat állami sőt nemzetkőzi intézkedést contemp-lál. Az elsó talán keresztülvihető, de az utóbbi nem. Azt még elképzel- TÁRÜ&A. Huszár- vitézség. Ina: SzaLay Sándor. Már csak nagy szónak kellett annak lenni, amí ebből a kis Magyarországból egész Európát fölverte. Holdkóros mesemondák beszélik, bogy ezelőtt barminezöt esztendővel valami hóbortos poéta csakúgy borxxsao, kóezosao, abogy volt,\' — fölillot: Bu-d pest kellősközepén egy bordóra; elkezdett ott szer te-széjjel kiabálni vale-m"\' rímekbe ütött mondókát. Annak a mondókának mindenk versasaka végződött, hogy .A magyarok Istenére esküszünk, Esküszünk, bogy rabok tovább nem lessünk 1" És — aram fia! — akad\'ak olyan bolondok, akik meghallgatták, onn is siázszám, hanem ezerszám. Ennyi bolondból azután tengernyi olyan kŐtni való került ki, akik utána mondták. A szóból moraj, a morajból mennydörgés lett; fölrázta a nemietet; bejária a télvilágot. Még ax a halavány poéta se gondolta ám ott a hordótelején, hogy ssavai Itáliába ia eljuuesanak. Bizony pedig eljutottak. Valahol Padua vagy Verona tájékán, mfglehet, hogy éppen valamelyik város közepén volt egy krtsstustalao nagy kaszárnya. Abban minden istenál- dotta napon egy ármádia huszár beszélt gÖ be végből az egek magas, kárpitja felé, hogy már mért nem jön akár onnan-felülről, akár pediglen a mélységes pokolból valami hadi üzenet! Mert atr mégis csak ezudar, pocaétakerülőaefc való élet, mikor huszár is, ló is — mindegyikből egész regiment! — caakavmugy par autósán aluazsza át &> esztendőket. Nem azért jó aa isten, hogy a huszár-beszédet számba ne vegyél Egyik reggelna betoppan legényei közé az őrmester: Biasincaios. — .Fiuk, — azt a felleg:el.n, Csillagos irmádiáját annak a raennyaörgőa mennykővel pattogatott kukoriccaaó. krisstustalan bakkancsos Jopiternk! tudjatob -e, hogy valami van a levegőben Lrzi a lovam! Érzi, na, h mondom Mert tudjátok meg, — azt a tigriebőrőn heverésző, bagariás angyalát! — ha Napóleon császár csak afekora barabint aüt ie el, ott as országban, min: a középső ajjam la, — az én Muci" Meg bizooy lu ben se lehet; mert egyre hegyezi a fűét ; hallja a ptiakaropogást. Nem is telik bele két bét, hát as Őrmester ar Blazincsics, egyik este nagy szemhuny orgatasasl jön ám haza. — .Tudtam! megmondtam! Hejh hiába, nincsen párja ennek as én Mu- czimnak! De már igy megéretni;..... ennyire megérezni 1 Eh én csak azt mondóin, hogy subiksz ekuös még a tarok császár telivér paripája Íb.k y Igy beesélgetteü ma gában nagy megelégedettül; Bl^io esi cs őrmester. Egy-j re hunyorgatott tét gonpa s szemével. : Tele szájjal ette kr makráj:ából a ,ko-(Ujíbz dohány" füstjót. Biey flott a 1kassár >yába. .Happták! — a bakká ncsrngó lelkét as apádnak!\' eztm megérzi, Az a huszár azu\'án, aki est » szent, beszédet meg nem ér;i és el nem hiszi, jobb ha bakkaocsba bujtatja «. lelkét, mielőtt . -. .. . ..éa ki nem ráz- ss halandó testéből. De iszen szentebbül stbJssik ások, mintha pauuai szent Antal olvasná nekik a bibliát. Mos1, már szent és igasr hogy valahol „m u I a t ii i g" Tan; mert a/ őrmester ur , Blssincsics lova puska-porsaagot érez. Valami osgy mvssieség- A huszárok: mind happi ákb* áHtk, .Na! KápLír: Boroeí válogasson kend maga mellé Sí embert; Jöjjön kend velők a szobámba r»poFLr;a! JÉrtí kend ? No hat akkor : „kertéig, i nars ! Azután ott bagyta őket 2 beayito-tt szobájába, b ott elkesde u t-öl, alá járkálni. — „De már igy megérezni. Ae e Mucxi, as a Mucii! Nei & h;ábs tudja as még a gondolatodat is." E közben n:4- bei áp Boros káplár elül, a manna még öt ember. A_z azrud színe java. Egyikcak nyeles, a másiknak tíz, a harmadikxu k tiaenkéi vagy tizennégy esztendő va d felsodorva r<>c-geteg bajuszéra a\'hu-.a ír-életből SwtBök pillantásával ievsgas k ások mir «;Ly ere-pásra tizenkét vaeae-.Qf ím etet. Az őrmester gyilkos sasszeme végigméri a belépőket ; nincs ellenök ;ommi kifogása. „Na jól vanl Tudják kendlek, hogy nem sseiefem a sok teketoriát. Hát csak kirukkolok vele, hegy otthonn, abbén ami gyönyörűsége hasánkban cudar világ vagyon. Tói, horvát, szerb, rácz, oláh, míg akárháoy féreg csak élődik benne, meg körülötte, mind egy szálig ellene kerekedett. A t pedig tudhatják kendtok a bennünket gyakorta háborgató sco\'pióról, hogy nincs unnál cu-darabb viJág. mintha fércekkel vagyon dolga as embernek. Nagy hát a baj * mi gyöngy - országunk ban ¦ „Dsjcz\' strázsamester uram — azt aa égre búi^ő, nyavalyán aszalt, éhenkórász megáldóját »unak a auk nomzetség-nek ! — mért vagyunk hát mi ezWÜágoo ? Nem lalián-pásztoroknak tartanak min-ket!" — .Éppenséggel a lelkemből beásol cet)d. Nem is akarom én azt, bogy esi itt összetett kézzel, a kaezarnyábao üljünk, álljunk, haveréssszünk, mikor a szomszédban meg édes véreinket gyilkolják. Azért bát kendtek fóIrisstungólnak az éjjel! Ember, lő készen áll. Va .amennyien nem ir.eheLünk; megyünk heten egy regement nevében. A hevedert jól igazítsák kendtek, mert az elBŐ sarksnryu-vágásaal felugratunk a Moot-Blanc tetejére; hogy mikor as én Macáim ké- hátulsó lába földet ér, a füle hegyévii a jó Úristen trónusát osirógaus. I t körülnézünk : merre legközelebb io-torM iránt. A második ssrkantyu vá-gáar& átugratunk a varaadi béresre; ott lesz az abrakolás a horvátok boasuaá-gára. Azután már sarkaoytyu se kell; az én Muczim magától berepül Magyarországba. Kanizsa, az én kedves szülőföldem leaz az utolsó stacsíó. Értették kendtek? Na, hát: kertéig mars!" Persze hogy értetlék. Hátha azt mondta volna az Őrmester ur Blazincsics, hogy azután Kanizsáról a káplár Boros leugrat a pokolba Plútóhoz egy svadron ördögért, ő pedig a mennyeknek országába egy svadron Mátyás-huszárért: nem értették volna-e meg? \'Ss az mind tiszta igsz azó, amit őrmester ur Blazincsics kimond. Meg is less ct egy betUíg. Mikor az első rapport elment, ds-hivalia magához a legvénebb szakaszvezető. „Hillja, fúrer Sörös, keod az éjszaka ugy aluszik, mint a hetvenhét mennydörgős mennykőtől meglapított bunda; a legénység meg úgy búzza a nagy bőgőt,hogy Napolaon ágyuÍDak böm-höléie csak BzuoyogdÖngés legyen mellette. Érti kend? Mikor a strázsa harmadik lövését hallják, felugrálnak .... Azután .... a többi a kend dolga." Még űz éjszakai Őröket rendelte ki; a másnapi parancsot illő katonai szertartással felolvasta, azután elcaendesü-t a kaszárnya. * Éjtél után hét huszár vezette felnyergelt lovát a kaszárnya udvarán. Nem lehetett azoknak a mozgását hallani, csak sejtenteni a hangtalan, ssemkötő éjszakában. Kimentek a főkapun s ngy haladtak a városból kifelé s mellékutcáikban, ember állat riaiistojtott léleksettel. HUSZONHARMADIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZiöSÍ OKTÓBER 9 én 1884. hetjük, hogy a kormány bizonyos intézkedéseket tegyen a calamitas következményeinek enyhítésére, de abban m^r kételkedni; nk kell, hogy nemzetközi alapon bármit is lehessen határozni efféle gazdasági ügyben mely minden nemzetre nézve elvégre is házi ügynek tekinthető. Sokkal gyakorlatibb irányú a sárosmegyei határozat másik peti-tuma, mely olcsó hitelt kivan a földbirtokos osztály számára. Évek óta vajúdik ez ügy. Enquéteztek, beszéltek, irtak e kérdésben rengeteg sokat, de eddig még vajmi keveset tettek. A földmivelési minisztérium most pályadijat tűzött ki a mezőgazdasági hitelszövetkezetek szervezésére útmutatást szolgáltató mü-vecskére és ezen lépés remélni engedi, hogy nemsokára az állam többet is fog tenni e téren, ha nem is közvetlenül^ de legalább közvetve. De nemcsak nálunk, a szomszéd Ausztriában is élénken joglalkoztafja a kedélyeket a gabnaválság. A cseh taríománygyülésben a német párt vetette fel a kérdést és Tansche képviselő határozati javaslatot terjesztett elő. Javaslata indokolásában utalt arra, hogy a mezőgazdaságban jelenleg két jelenség észlelhető; az egyik a gabna árának folytonos csökkenése, a másik & kelendőség hiánya. Az első jelenséget illetőleg azt látjuk, hogy az árak 1880. óta fokozatosan olcsóbbodnak, s hogy ma már a gabna ára az előállitasi költségek alá szállott. Ezen árhanyatlás azonban nem lá/szik még befejezettnek, mert pesszimista nézletüek azt állítják, hogy még nem érkeztünk el a legalacsonyabb szinvonalra, valamint hogy a korrábbi gabnaárakat sohasem fogjuk elérni. Ebből az a perspectiva nyílik, hogy a mezőgazdának meg kell barátkozni azon tudattal, hogy nem fog aktive gazdálkodni, hacsak a kelendőség tekintetében másképen gondoskodva nem lesz. A mi pedig a kelendőséget illeti, ez mindenütt panasz tárgyát képezi. Északi Németországból és nyu-goti Európából ki vagyunk szorítva az amerikai, orosz és indiai verseny által és a mi a belföldi fogyasztást illeti, ezt a magyar gabna hódította meg a maga számára. Hogy a csehországi gabnaárak a külföldi gabná-val nem versenyezhetnek, annak bizonyítékául elég felhozni azt, hogy egy saatzi malom indiai gabnát őröl. A képviselő áttér azutáu annak fejtegetésére, hogy a magyar liszt menynyire elárasztja Csehországot, a minek okát a magyar kormány által követett tarifapolitikában keresi. Téoy Mi vitte őket? Kí mondta nekik, hogy mindem megvetve, neki menjenek a vak éjszakának? Mi vezette ókat a szőkéi úttalan Ösvényére? Me\'y szellem foglyai lettek azok a katonai szabályokon megérett lelkek, bogy feledbe a zászlót, melyhez hűVgjl esküvének, ott hagyják ezredüket, baj társaikat hűtlenül, becsúszó nélkül s el meojeuek küzdeni, hsrczolni, vérüket áldozni egj czélért, aminek talán nevet sem tudták még akku.-? Hejh akkor még a hazaszeretetnek jobb szellemek álltak szolgálatában! Azok a szivekbe szálltak előbb, nem a nyelvekre, nem a tollhegyre. Ilyen láthatlan szellem vitte azokat a jó Uíkket is. Nem mondták egymásnak : mii akarnak ! — Mégis mindnyájan egy aka ratou voltak\' Nem hirdetlek nagy hangon, bogy mit lesznek a hazáért, hát csak oda neszen mindenki. Amilyen bolondok voltak, még az is kikerült tőlük, hogy a neveiket sem bagyiák hátra valamtlyik olasz napilap redakcziójáuak, hogy legalább bsszéltek volna rólok egész Európában — —-- két hétig. De ha egyszer akkor az a bolond Bzokás volt, hogy némán, tettek ajtai lett igazgyóogygyé a honszeretet! Btz azoknak a jó huszároknak is, meg Blaziacsics strázsamester uramnak is, pedig könnyebben esett volna csak beleirat ni valami nagy újságba, bogv megszöktek hazRcédtii, verőket ontani a — igy folytatja tovább — hogy válság létezik, mely abban nyilvánul, hogy kivitelünk korlátolt és a gabna és liszt importja Csehországba növekszik. A belföldi malomipar any-nyira szenved ez alatt, hogy nem képes versenyezni a magyarországival. Hol van azonban a menekvés ezen kedvezőtlen viszonyokból? A gabonavámok kérdését nem akarom érinteni. Azt hiszem ezen kérdés Németország révén előbb-utóbb Au«z triaban is fel fog merülni. De az egész export és import kérdése tulaj dtm képen visszavezethető a vasúti tarifák kérdésére. Még a vasúti tarifák kérdésének elintézésével sem lesz segítve a mezőgazdaságon. Mert a csekély kelendőség pénzszükséget idéz elő, í mely első sorban abban nyilvánul hogy az adófizető nem viselheti a; adóterhet. Azt kellene tehát tenni első sorban, hogy az adófizetési ha táridőket a mezőgazdákra ugy rendezzék be, a mint azt a különös vi szonyok követelik. Végre meg a kormány köteles sége leend törvényhozási uton sza bályozni azt a kérdést, miképen szerezhet a földbirtok olcsó jelzálogos személyes hitelt. Ezenkívül meg\' állapítandó oly törvény, a mely elemi csapások esetében a mezőgazdáknak adó visszatérítést biztosit. Kitetszik ezekből, hogy a cseh tartomány gyűlés elé terjesztett és á! tala bizottsághoz utasított javaslat lényegileg ugyanazon követelményekkel lép a kormány elé, mint a minőket a gazdaközönség nálunk hangoztat. Egyik előző számunkban a földbirtokos osztály bajairól szólván magunk is azon szempontból indul tunk ki, hogy a mezőgazdaság érdekében sürgős intézkedésekre van szükség. A sárosmegyei javaslat, mely a törvényhozás elé fog kerülni, illetékes fórum elé fogja terelni az ügyet, s remélhető, hogy ezen illetékes tényezők meg fogják találni módot arra, hogy miként enyhít tessenek a válság által okozott bajok. Nyílt levél. Báthory Schulz Bódog, 48-Íki honvédezredes, régi bajtárzamhoz. ESZTERGOMBAN. Szabad állambin, a vélemény szabad nyilvánítása, első joga a polgároknak. A 48 ki szabadságharcsosok egy része, Görgey Arthurt nem tartja árulónak. A másik rész ellenbea aztjlljs, bogy 1849-ben Magyarország romlását, egyedül Ő idézte elő. szabadságért; e mig a világ dicsőítve emlegette volna neveiket, jóízűen szíjat búzni a kaszárnyai lóexákou. Ezért a modernebb dicsőségért azután oetn lett volna szükséges a Mon\'.e-Blanc tetejére ugratni, onnan meg a varasdi bérezre. Iniét meg nem kellett volna berepülni Magyarországba és éppau Nagy-Kanizsa mellé. Ciakhogy Blazincsics őrmester uramnak nem illett volns es a divat. Azért hát csak tette a maga szája izént. Mihelyt a város végéhes értek, a lovak lábáról a köteléket leoldatta; miod egyik huszár lovára pattant. A következő pillanatban mint villám száguldottak tova. Olyanok voltak úgy egyformán vágtatva mint egy óriási saárnyaa éji rém. A kaszárnyai őr — amint az első pataxajt hallá — egymásután hármat lőtt karabinjábóL A többi a tisztarák dolga; fogják el, ha tudják, á szegény jó bajtársakat. Ugrassanak fel a Mnnte-Bianc tetejére I Oda csak a hasa.zeretet szárnyai visznek. A jó vitézek nyomát bizony hiába ütötték. És — mar csak bocsássák meg buLfó kaiholikus létemre] — magam sem merem kétségbe vonni, bogy isla-zitcsios uramnak mesés ugrás-i oem löt téulek-e m-g? mert negyed napra .uár itt mulattak Kanizsa mellett, a á n c a i c s ár-d i b a a. Mindaddig, mig e vita e két fél közt, a tisztesség és kölcsönös tisztelet határai közt tolyt, ügy a mint azt egymástól a haaafiak méltán megkívánhatják, kötslességsmuek tartottam hallgatói, dacsára az ellenem ilézatt támadásoknak. A miudej oldalról nyilvánosságra jutott története adatok, ss Ügynek ártalmára nem szolgáltak, de igenis a közvéleményt fölvilágosíthatták. A pohár azonban csurdoltíg telt, a „Függetlenség" legközelebbi csikké által, mely nettedé alatt jelent meg. E czíkket nem te írtad. bogy e szemólye-tőled szármasná- Lehetetlen s met sértő szavak nak, sad romban a legutolsó pillanatokig, örömet és bút egyformán megosztottá], ily méltatlan módon, TV meg oem tniHH.d- conzik ? áttud nem, gyanusitbaitad. - Kezesség oekem e felöl, irányom\' ban tanúsított ragaszkodásod, bogy ne< veddel valaki visszaélt s említett csikkben, ama botor szemrehányást ellenem j dobni ne atalotta. Eskor as utolsó peresben, váltósai történik a vezényletben. Bem, Dembinszky helyére lép, va-bai que-ot játszik, s elveszti a napot! Áttérek most a sajátképi kérdésre, Görgey rehabilitálójára. Bizonyára emlékesni fogaz arra, mily éles bírálat alá vontam mindennemű irataimban, Görgey eljárását Kossuth irányában, s politikai „ hadászati működé él szabad-ságbarezunt alatt; s 6 mennyire nem kevésbé életen éa kímélet nélkül tört megjegyzéseim ellen. Mióta Komáromban Görgeylól elváltana és igy 35 év óta oem találkoz tam vele személyesen, ellentétes nézeteinket élő szóval hát kí sem egyenlít het< ük. Mi \' is azt »z álláspontot fogla-c. Egykori főnöködet és fegyvertár-j lom el, mint mikor emlékirataimat és at, kivei Tárcsáitól kezdve, Koma- könyvemet a nemzeti háburól Magyarhonban és Erdélyben — kiadtam. A rehabilitálás eszméje nem tőlem szár-Nem is tehettem ki magamat anuak. Kogy egy ilyen lépést esetleg maga Görgey desavouátjon. A rehabilitálás essméje néhány barátomtól jő, uemesssivü és tiszteletre méltó hazafiaktól, kik fájdalomnál említenék előttem a sötét foltot, mely Ma gyarorsság történetét ssennyesi és ssük ségét hangoztatták annak, bogy a világosi fegyverletétel elvégre as igazság színében jelenjen meg e ez által as árulás megbélyegző súlyos vádja, e tettről elbáriitiS<ék, Közölték ve\'em, hogy e caéiból nyilatkozatot ssándékosusk kiadói, nem mint valami testület képviselői, de a m guk nevében s felkérlek, hogy hossajáralnék. Én -azt válaisoltam az nraknak, bogy nem engem illet a világosi tény felett ítéletet mondanom, mivel ott jelen nem voltam s a részleteket sem ismerem, kogy katonai szempontból a felett lelkiismeretesen nyíl átkozhassam. (Folyt köv.) A komáromi júliusi napokról sióivá ugyanis ezt mondja: „akkor követte el hazája ellen a zavart agyrendszerü Klapka a legnagyobb bűnt, a helyeit, hogy Görgeyt íőb\'a-lövette volna, vele kezet fogott s mint legidősebb tábornok, helyette át vette a vezényletet. Azon tehát, hogy Klapka rehabilitálni igyekszik Görgeyt, senkinek sincs oka csodálkozni. Nobíle par fratrum." Ily becstelenséget írni s ily gyöngeséget elárulni, bizonyosan magad sohasem lettél volna képes! A még életben levő tanuk közül, náladnál jobban nem tudhatja senki, hogy ha én akkor Görgeyt tőbe lövetem, mi hadí törvényssék uiján lehetetlen lett volna, ezt a sereg nagyobb ré sze, mely vak bizalommal függött Gör< geyc, közöoaéges gyilkosságnak tekinti vala s véres harcz támad miatta saját sorainkban. Egy ily válság pedig, a legjobb sereget, melyre a nemzet, élet-halál harcsában még számított, szégyenteljes fal bomlásra vezette volna. Hogy én Görgnyvel, Kossuth ellen nem áskalódlam, de a kormány ren deleteinek érvényt szerezni, mindenkorra törekvésem vala; e felöl is elég alkalmad volt meggyőződést nyerni. Ha nem emlékesnél már erre, ü«d fel Görgey ,Emlékiratait", számtalanszor panaszkodik ott, nsgy ragaszkod"; mért a Kossuth személyéhez. E végsetteljes júliusi napok alatt csak egy feladatom volt: miszerint közbenjárásom által oda hassak, hogy kötelék a kormány és felső-dunai hadsereg közt teljesen fel ne bomolják, zőt, hogy e legszilárdabb része a véd-erŐknek, a további hadműveleteinkre, megtörelleio maradjon. S ugy hiszem, e feladatomnak lelkiismeretesen és tökéletesen meg ia feleltem. A július 11 ki ütközet utáo sereg, rendben elindulhatott, bogy a többi haderőknek az alsó Tiszánál kezet nyújthasson, mi által, egy egész hónapon át, a két ellenséges sereg egyesülése meggátolva iŐn éi a Paskievits alatti orosz főerő teljesen megbéoittatott. As ekképen nyert idő is arra szol gált, hogy a délen szolgáié magyar hadtestek tekintélyes sereggé összpontosulhatlak, s öaválasstott védelmi ál-lásbaa, a Haynau alatt külön előnyomuló osztrák hadaknak ellene szegülhettek. ----- Az összeütközés Temesvárnál történt. A magyar harcterők, számra nézve, az osztrák haderőkkel meglehetősen egyeulők valának. Az ütközet szerencsétlenül ütött ki. A magyar déli hadsereg tönkre jutott. Miért akarnánk eltitkolni, a temesvári leveretés volt függetlenségünk sírja. A világosi kalaatrófa, a nagy drámának csak végfel vonása, kimaradhatatlan következése vala! Vájjon Görgey, kimerült csapataival s hátán az oroszokkal, a temesvári csata-éren, idejében megjelenhetett volna-e, hogy a döntő nap sorsának más fordulatot adjon: ez olyan kérdés, mely oek fejtegetése azokra tartozik, kik függetlenségi harcsunk eaan iegvégső korszakának szemtanát valának. Egy azonban kétségen kívül ál], ai t. i. hogy egy 40 eser főnyi hadseregnek, minő a Temesvár előtti magyar hadsersg volt, elégr ideje maradt arra, hogy Gőrg«yt aa egyesülésre kóoyszentse. Előnyöaebbnek tartották aaohan Magyarország ntósó reményét egy kártyán koczkáztatűi s ez által a sereget teljes m-gsemmisitósnek tenni. ac utolsó cselig- fölhívlak, hogy a késes pereseket, melyek számunkra még fenntartva vannak, hasslalaa éa multunkhoz nem illő módon — ne mérgezzük meg, hanem mind két réjsröl. vessünk gyors véget a viUnsk, mely csak hazánk elleneinek szolgálhat örö mére és gyönyörűségére. Maradjunk testvéri egyeló: tésben. arra lörekedvén, hogy multunk dicsőséges emlékei tisztán megőriztessenek, amaz emlékek, melyekre a nemz a idáig uly büszke volt a melyek számunkra a világ rokonszenvéi megoyerték. Ha szerenceeileu végei ért is ssa-bxdságharciunk, a túlerőnek -nged-tünk, di becsülettel estünk el. E gondolat maradjon a sírig, legsobb viga- szunk ! Budspesten, 1884. szept. 30. KLAPKA GYÖRGY. Jegyzőkönyv Hetek mulwk el, mig e részlelek teljes ismeretére-jutottsm. És csak azok érett megfontolása után jám.tam hozzá a szándékolt nyilatkozathoz, de .csak ason írásban ís kifejezett fenn>zriázzál, hogy a világosi fegy verle\'ó\'.el fele.ti né setém, semmit sem változtat Görgeynek Összműködéséről váló ítéletemen és meg-gyösödésemen, melynek különféle, korábbi irataimban kifejezést adtam. Görgeyt én sohasem bélyegeztem árulónak. Irataimban csupán hsdássati és poliikai mala ztásait, balfogásait, megfoghatatlan magatartását ss akkoron törvéuyeson működő kormány irányában — róttam meg. A nélkül tehát, bogy magam ellenkezésbe jönnék magammal aláírhattam barátaimnak, a világosi tényt-e vonatkozó enyhítő ira\'.át. S tettem est: 1-szÖr. Mivel a világosi fegyverletétel, Görgeynek nem önkényü parancsára, hanem haditanács végzése folytán hajtatott végre. 2 ssor. Mivel a haditanáéiban, Görgey táborában akkor jelen volt ösz-Bzs táboriokok és törzstisztek vettek reszt s kosülök — Zimbaiy kivételével ki jobbnak tartotta volna a fegyvert as osztrákok ~lőtt letenni — egy sem emelt ss ellen szót. 3-szor. Mivel anoyi értelmes, jó bai. fi és bős férfi közül — kiknek legnagyobb része halálával pecsételte meg hazájához való hűségét — bizonynyal többen találkoztak volna, kik Görgey szándékát meghiúsítsák, ha a fegyverletétel szükségéről, szilárdul meggyözCdve nem lettek volna. 4-sser. Mivel, ba e végzetes éoy, árulás lett volna, a vád súlyának egy része a haditanács tagjaira ia hárulna, azon férfiakra, kiknek emléke kegyelettel tölt el bennünket és akiké1 vértanuk-kéat tisztelünk. 5 ssör,\'Végre,.mivel azon levelek, melyeket aa aradi kaszámatákban többen közülök, hozzám Komáromba intéztek, t melyekben szememre vetették a harcz további folytatása;, arró1 tesznek bizonyságot, hogy mindnyáját as a szerencsétlen képselődés ríngrtta, mintha az orsság teljes pacifacitíója után enyhébb sorsban fognánsk részesülni. Elvaknláa as ellenség jobb és nemesebb érselmében vetett hit volt az, szerencsétleneket a vesztőhelyre vitte. Járatlanság, cynikus dólyf, túlbecsülés a Görgey részéről volt az, ami ókei téves hilökben megerősítette. Mégis nem árulás volt es, mert aa árulást meg szokás jutalmazni, mint es Rákóczy korában is törént. És mi olt Görgey jutalma ? hogy baráttól ellenségtől eltaszítva, szakadatlan lelki kinok közt, szegényül és elhagyatva magán) ban kell töltenie éle\'ét! Ideje volna 35 év után a kegyet üldözéisel felhagyni és a végitétetet Görgey és tette felől, e törónelemrs bisoi. Téged asonbaa régi barátom Dembinszky belátta ezt és a sze-: minden még élő 48 — 49-ki bajtársaimé riut tette intézkedései t. kiknek csak rövid atauk van még hátra a soproni kereskedelmi éa iparkamarának 1884. évi anguas\'us hó 28-án tartott rendes közös üléséről, [Folytatás.) I. A nagyméltóságú m. kir. fóldmi-velés-, ipsr- és kereskedelem Ügyi minisztérium f. évi június hó 17 én 25,419 ssam alatt kelt leiratával felbivá a kamara\', hogy aa uj ipar,Örvény 175- §-ánsk meg-feleJÓleg, a kamara kerüie\'ében lévő ösaz-s törvényhatósígok terü\'e én működi Ipartanácsok megalakítása végett, legkésőbb t. évi augusztus hó végéig tartandó egyik kösoe üléiénen, válsa«»<m minden törvényhatósági ipartanácsba két-két iparost (kereakedói), kik as ipar-tanácsnak redes tagjai legyenek és esjsu-ktvül minden ipartanáé!** 2 — 2 pó-tagot. A kamara ezen leiratot f. évi június 26 áo tartott rendes kosos ülésébau \'tárgyalás alá vévén, elhatárosta, hogy ezen f\'letto fontos tisztre kiválóan alkal-¦ inas iparosok megnevezése végett, a ka-! nfarái kültagokhoz fordul s a beékezeodfi indítványok alapjáu egy későbbi ülés \'ben tog natosíija a váUaz\'.ást, 219 Az ezeL felszólítás folytán beérkezett indítványok s esek hiányában a .kamara által vezetett iparoslajslromok \| alapján, as elnökség, Sopron az. kir város ipartanácsa kivételével, valamennyi alakítandó ipartanáca számára egybeál Ihá a megválasztásra ajánlott iparosok jegyzékét, mely jegyzék felolvastatván, az abban félsorolt iparosok a kijelölt tisztre egyhangúlag megválasztottak. M^gejteivén ennek uána még a válasstás Sopron ss. kir. város ipsrtáná-csát illetőleg is, a válasstás végeredményéül a megválasztottak következő jegyzéke lön kihirdetve : I. Sopron sz. kir. város ipartauácsába megválasitattsk : a) rendes tagokul: 1. Cseke Ágoston kereskedő soproni lakos, 2. Uorf.er György lakatos , r b) póttagokul; 3. Rittar Vilmos kereskedő . "» 4 Kraoss Károly portós , „ II Sopronmegye ipartanácaábba megválasztanak ; a) rendes tagosul: 5 Sedlmaynr Mór kereskedő kismartoni \' lakos, 6. Grüssner An al timárkismartoni lakos b póttagokul: 7. Fiacher János kersskedő, nagymsrtoni lakÓS, 8- Payer Henrik bádogos, kapuvári lakos, iii. Vast ár megy ö ipartanácsába m eg válása láttak : a) rengés tagokai: 9. Waigaud Károly vaskereskedő, szombathelyi Lakos, 10. Bonca Alajos asstalos, ssombathnlyt lakos, b) póttagokul: 11. Tompéi Ferencz kereskedő, ssombat-helyi lakos, 22. Stírling Miklós tímár szombathelyi lakos. IV. Z .Utnegye iparlaoscsába megeálasa- tattak : a) rendes tagokul: 13. Fángler Mihály kereskedő, zela-rger-ssegi lakó, 14. Sipós János asztalos, saln-egerszegi l-k-os. b) póuagokui: 15. Fischer László kemskedő, isla-eger-asegi lakos, 16. Juháss József könyvkötő, zalaegerszegi la kés. HUSZONHARMADIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY OKTÓBER 9 én 1884. V. Vcazprémmegye ipartanácsiba m"g választattak : . a) rendes tagokai : 17. Es.terhay Ferencz kereskedő, veszprémi lakos, 18. Szilágyi Mihály rézműves, vesaprémi lahós, bi póttagokul : 19. Krauss Hermaou kereskedő, veszprémi lakos, 20 Huvé\'h Jáoos kékfestő lakos. VI. Győr Biab. kir, város ipartanicaába megválasztat\' ak : «) reod-s tagokul: kereskedő, győri la- lakói b) póttagokul : veszprémi 2 l. SíirÜog Tóbiás kóa. 22. Nagy István csizmadia győri lakos, raeg- 23. Ehler Antal kereskedő! győti 24. Dubos János, lakatgyáros. „ VII. Győrmegye ipartacácsába választattak : a) rendes tagokul: 25. Baruch Ede kereskedő, gyŐr szigeti lakos, 26. K«Bzás látván asztalos, lakos, győr-s ligeti b) pói\'-agokul : 27. Schuller György kéményseprőm ester győr-szigeti lakos, 28. Neil József szitás, győr-szigeti lakos. VIII. Mosonymegye ip rtanicaáb választattak : munka és közlekedésügyi minisztériumot, hogy as esetben, ba indíttatva éretné agát, bogy a magyar vasutak tekintetében hason rendelkezéseket bocsásson ki, erről ót érusitem szíveskedjék. A m. kir. kös munka és Közlekedésügyi minisztérium ennek következtében f. évi 8, 094 szám alatt kelt átiratában, azon kérelemmel fordult a m. kir. föld-m Ívelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztériumhoz: sí;v akadnék a kerrs-kedelmi forgalom érdekeinek átláspom-jaból megítélni, va-jon a bélyegzett, fuvarlevélnyomtatványok kőtelező alkalmazása nem nehesiti-e meg a kereskedelmi szokás áltr.l elfogadott eljárást érzék en; ebb módon s ez utoa került ezen ügy véle menyes jelentéstétel végett a kamarához. Fennti rövid ismertetés kapcsán, valamennyi fennhivatkozott ügyirat egész terjedelmében felolvastatván bizottság azon meggyőződésre jutott, hogy a bélyeggel ellátott fuvarlevelek kötelező behozatala, nemcsak hogy a forgatom megdrágítását s megnehez\'léiÓt nem vonná maga után, sőt a fuvarlevelek egyöntetűségénél és az állami nyomda által tervbe vett araknál fogva inkibb annak megkönnyítését idézné elő. Miután továbbá a vasúti enquéte szinte a kötelező bélyegzett fuvsrlevelek behozatala mellett nyilatkozott, át azon élénk forgalom is, mely a két államiéi között fennáll, az egységes eljárást felette Óhajtandőobk tünteti fel; a nagyméltósága közlekedésügyi minisztérium megkereséséban felhozott azon körülmény, hogy osgyobb mennyiségű fuvar levelek készletben tartása ezután nagyobb összegeket igényelne, épp ezen oasz-gek kicsiny voltánál fogva, tekintetbe alig jöhet; miért ia a tekintetes kamaránál indítványozandó, bogy a ma-; gas minisztériumnak hason intézkedések életbelépte léié; javasolja, j A közös bizottság fennti vélemé- -aagyar- joye alapjáa már most felette élénk vita j keletkezett. E vita folyamán különösen hangsúlyozUlQtt, hogy a fu varlevelek nek »gyidül bélyegzett kincstiri Ürls pókra kőtelező kiállítása nem javasolható, miután ezáltal egyrészt kereskedőknek, kik \'nagyobb menny: ségü nyomatott vasúti fuvarlevelet tartanak készletben, az idő rövidségénél togva, teljesen indokolatlan pénzbeli vesz veszteség okoztatnék másrészt sem ki vánaloB, hogy as okvetetlenül kéaalet ben tartandó fuvarlevelek által lekötött Me\'.y választásokról fennlhivatko- (pénzösszeg, ily tetemesen felemeltessék zolt magas leirat elintézéséül a nagymél-\| Kiemeltetett további, hogy a külföld-tóságu m. kir. fílldmiveléa , ipar- és ke- de] vaiő forgalomban eddigelé két fu reskedelemügyi minisztérium; mégis az \\ varlevél használtától\', melyek egyike illető tör\\éuybatóságok, polgármestereik j bélyegmenleaaéget élvezett, mely körül illetve alispáojsik utján; ugy az egyes I mony a bélyeges fuvarlevelek köteleit megválasztottak személyesen íb érteaiten- bsbozatsla ese\'én számtalan zaklatásra dők lesznek. 1 nyújthatna alkalmat. neg- a) rendes tagokai: kereskedő, 29. Antoni Adolf Óvári lakos, 30. Feichtingcr Lőrincz gyar-óvári lakos, b) pótiagckul : 31. Gladitscb Józe óvári lakóa. mészáros, ma- kereskedő, magyar 32. L-ickoer Feret.cz mézeska, óvír: lakos. agya II. A nagynéltóságu m. kir. földmi-velés-, ipar- és kereskedőiémügyiminisztérium f. évi julias hó 9-én, 30,988 szim alatt kelt leiratában felhivja a kamarát, bogy az 1885. évi országos kiáliitás alkal mával, enoek egyik csoportjaént repdesendő háziipari kiállítás érdekében vidéki megbiaultul működő Mülter Pánim iparkamarai elnök helyetteaeképen Scbiadler Fereocs iparkamarai tilká-t. a kamara területén teljesítendő és a kamarai köl-.M0ODao tiltakozik a kereskedelem leg ségvetésben közgazdasági uUaásokra Iaj4t«.bb érdeke, mer\' ezen hasznavehé-előirányaott öesz- gbŐl fedezendő körútra j tétlenné vált fuvarlevelek által küldje és egyezarsmiod utasilsa, hogy fennálló vagy czélbavett i ideje. Dr. Hérioh Károly min. j üzleti &szekőitei-t««lr b i i o n j o b zsga tekinteté Főindakul a bélyeges fuvarlevelek kötelező behozatala ellen azonban végül j»3on körülmé.iy hoaaiott fel, bogy a (reakedelem éa forgalom számtalanszor vábosó disposiiiói követkes\'éb.-n, a tn-\' varlevelókuek igen nagy száma haBznál-íhallanná válik. Kz-k eddigelé, míu\'áu \'csak ehüoő csekély értéket ^képviseltek egyszerűen megsemmiBittettek, mig jövőre, a reányomatott bélyeg következtében felemelt értéküknél fogva illetéke, helyen becse.-élendők lennének. Ez elle ¦ azonban liltak- — Lndlopás. Ennek as évadja is megkezdődött, de felsült dicsőséggel. — Szokás-mondás, „bogy nehéz ott lopni a hol a gazda maga is zsivány", mivel pedig nincsen szabály kivétel nélkül, tehát itt is ilyen kivételes eset fordalt elő. Bizonyos Horvát János nevü napszámos, különben Nagyfejű Jancsi óév alatt a rendőrség előtt ismeretes és többször bün-vissgálat alatt volt tolvaj volt ezúttal a káros. Ugyanis, folyó hó 5-re virradóra zárt kamarájából ismeretlen tet\'esek 8 drb ludat elloplak; mivel a gazda véletlenül most is vizsgálati fogságban van, neje bejelentette panaszát a rendőrségnél, ennek pedig sikerült a ludpecsenye kedvelőket Lang Sándor napszámos és Né met Ferencz állami utkopró személyében késre keríteni, kik a terhelő bizonyító kok elé .árulásán ál tettüket beismerték, oly módosítass ni, bogy nem 8, hanem csak 6 darabot loptak el és azon hűségesen meg is otztoz\'ak, megtartván mindenik egy párt, egy párt psdig egyesült erővel a hegyen elfogyasztottak. Nevezetes a dologban még csak zz, hogy az egyik tolvaj Német Ferencz előbb megyei pandúr, tehát a rendnek őre volt, ki még ujér előtt ugyancsak hangoztatta, hogy hát „röodnek muszáj lönnyi." Átadattak a vizsgáló bíróságnak. — Gyorsírás! tanfolyam a művelt közönség részére. Többek .elhívására elhatároztam, hogy a müveit közönség részére gyorsirási tanfolyamot nyitok. — Kik ezen tanfolyamban résztvenni aki ?ak, méltóztassanak nálam f. bó 15-ig jelentkezni A heti órák számát és ide\' jét a tanfolyamban résztvevők egytt\'.tesei fogják meghatározni. — Tanítási dij ha vonkínt 2 frt. — A tanfolyam legfeljebb 3. hónapra terjed, mely idő alatt as egész uj magyar gyorsírás elsajátítható, — Ti Ián fölösleges is hangsúlyoznom, hogy a gyorsírásnak gyakorlati haszna mindazokra nézve, kik szellemi munkával, i Írásbeli teendőkkel foglalkoznak megbecsülhetetlen ; m-rt a gyorsírás által időt fáradtságot mentünk meg, és csak ennek segítségével .vagyunk kép-sek az elŐBZÓt — röptében. — híven vissza adni, s azt maradandóvá lenni. — Tisztelettel Nagy Kanizsán, 1884. évi október hó 6 in. Dr. Keié Antal. — TŰZ. A szántói szőlőbegyben szept hó 28 in d. u 5 óra tájban tüz ütött ki, mely alkalommal Nemeaszeghy Kálmán keszthelyi csendőr Őrmester egy két éves kis.gyerrarket saját élete kocZ\' kistatisával mentett ki a lángokbi álló lakóház tüsttel telt szobájából, derék őrmester ké\'azor tört át — élethalál közt a széi áiUl felkorbácsolt lángokon és az égő házról nagy mennyi ségben alihulló tüzes zsarátnokokon,mig a kis gyermeket megmenthette, A tüz állítólag gyermekek áltat támadt a lakóházon kívül .\'egy pincze és gazd sági épületeket, nagy mennyiségű takarmányt és fái hamvasztott el; as istáió-ban volt két ló a lángok által feteméaz-tetett. A köze\'eben fekvő Szántó községből as elöljáróság a tűzi fecskendőt, melynek vételárához a hegyi lakosok szintén (elemes összeggel járattak — nem küldte ki a vé-z helyére s az elöljáróság e helytelen tette miatt, a tüz —fecskendő hiányában — csak 29 én reggel ért végett. ulrakelé: osztálytanáczosQak, mint háziipari portbiziosnak jelentse be. 22q. A kamara rsg^dve fenntidézet felhívásnak, Schi ndier Ferencz kamarai titkár urat, a háziipari Kiállítás érdeké* b--n a kamara területén és pedig egyelőre Vcs- és Mosón megy ék ben teljesítendő és a kamarai köhségvetérben közgazdasági utazásokra előirányzott összegből fedezendő köratra kiküldvén, egyúttal ntaaitja, bogy alrakeléee idejét Dr. Hé-rich Károly min. osatilytanácsos urnák, mint háaüparí csoportbistoen«k jelentse üzleti Összeköttetések része hivatl in szemek v nek te étnek ki, mely körülmény sem féle kereskedőre nézve közönyös nem lehet. 221. A tárgynak az elŐülő ur altat történt rövid összpge- óse után a kamara fenut elősorolt kifogások alapján, félrelé telével a közös bizottság indítványának, elhatározá: bogy a bélyeges vaaati fuvarlevelek kötelező behozatala ellen fog felírni. (Folyt, köv.) A közös kövelkező: III. bizottság jegyzőkönyve ,A íulaóáltamfól cs. kir. kereskedelemügyi minisztériuma 4,434 szám alatt kait rendeletével elrendelé, hogy 188b. évi január bó l-\'-ől kezdve, a bélyegtörvónyben megállapított kivételekkel, B birodalmi tanácsban képviselt királyságok es országok területén ói pedig osztrák-magyar állomásokra szóló feladásoknál minden körülmények között az osztrák-magyar monarchián kívül fekvő állomásokra szóló feladásoknál pedig mindazon esetekben, a melyekben bizonyos f-rgatmi összeköttetésekre né.ve a Taauti fnlügyele\'i ha\'óaág engedélyével az általánosan használtaktól altérő mintákat nem alkalmazsák, csak benyomatott bélyegjegyekkel ellátott fuvarlevelek li\'.bat.ók, és felkéri a m. kir. kbs- i r e le. N- 67 — .Országos vásár Kanizsán, f. hó 13-án hétfőn — Azon holdfogyatkozás ^ a f. hó 4 érői 5 ere átmenő éjjelen vol na szemlélheti\' a maga uagysterüsé gében, majdnem teljesen észleibetienBé vált as akkori esős, borús idő miatt. — Köszönetnyilvánítás. Néhány végzett fógymnastumi tanuló- f. évi szeptembsr hó 27 én^ az „Arany Korona" hoz ezímsett vendéglőben rendeaett zártkörű táoczvigalom tiszta jövedelme ként a főgymnasinmi segélyső egyletnek 6 frtot kézbesített, melyhez a főgymna-siami tanirikar szintén 6 írttal, valamint nga K\'l murskereasttari spit ur I írtul járult. Fogadják a t. cz. adakozók a főgymnasiumi segélyegylet Őszinte köszönetét. Nagy-Kanizsán, 1884. okt. 3\' Hertelsndy József e. titkár. alattThaUh.. .** lendületet veend. — Alispán ur 2 itt Urtóskodása alatt mis dolgokra is ki\'erjeszté figyelmét. Megvizsgálta a főmérnök kíséretében as utakat a a nem regen teljeaitett ui épít menyeket a tárgyalásokat folytatott as érdekeltekkel a fürdőintézettől keletre és oyugotra elterülő nádasoknak a köa-egészség érdekében leendő kiirtása iránt s ¦ aok ehézség daczára is sikerült ar <* tapintatos eljirAsiral az Ügyet kedvező megoldásra ju ütni. As értekezletet 52 terítékű diss ebéd követte, melyet as alispán tiszteletére a szives vendégszerető házigazda Écsy László fürdőigazgató adott. Felköszöntőt mondtak: az alispán, a házi gazda, tanfalügyelő, a község bírája a Reményfy ,-Tenü tűzoltó főparancsnok. A tárasság kedélyes hangulatban 3 óra után oszlott szét, midőn as alispán ur kíséretével egy üt tovább folyta\'ta útját Tihany felé. — Tanítói kinevezések a muraközi állami iskolákból. A vallás- éa köz oktatásügyi m. kir. minisster Csismeaia János kralyeveczi Unitot ós Mozsgai An Ul rom. kath. isk. tanilc-t a perlaki házban. A párisi Folies Bergére mult-kedden farosa jelenet színhelye volt. A színészek egyike a kongressut ~n részt vett képviselőket, igy Clemenceau), Clo-vU-Hnguest, Rocbefortot utánozta .a közönség legnagyobb gyönyörűségére. Végül Luuise Miehelre került a sor, kiből az utazó színész valóságos torzképet alkotott. Ekkor azonban a nézők közül valaki hirtelen odaugrik a színpadra, bi\'almas nyakleveseket osztogatva a s.névzneke szavak kíséretében: rMeg-átlj csak gazember. így merészelsz megsérteni egy becsületes nőt, a ki fogBig-ban vau és igy nem ia védeke hetik." Az erre következett zajongás miatt többeket elfogtak. A pofozkodó uri ember, ki késznek nyilatkozott bármily elégtételadásra, a BaUílle czímü lap tizerkeaz-tője volt. Miután kellőleg igazolta magát, szabadon bocsi<o<tik. — Szakolczán és környékén a májusban elfagyott ssölló-bimbók újonnan kihajtottaK s a szőlőfürtök szépen nőnek, sót virágoznak íb . — Nagy volt az ijedelem a fővárosban, mivel az uj operaház mellett lévő Ujbl-téle épület kigyúlt. — Egy berezeg ki-véjeztetése. \'DthomeybŐl jelentik, hogy ott iszonyú\' halálra itél\'-ék Matobrok jherczeget. Malohrok berezeg, a dafaomey-áilami iskolákhoz, továbbá VugTinea.es 1 Wi csapatok volt tábornagya, feleóg-Ferenczokl. Unitot as orehoviczai ál-;eórtésse! vádoltatott. A halálos itételet kegyetlei módon baj otIák végre rajta, lami népiskolához és Danits Sándor oki. Unitot a ráerkanizsai állami népiskolához osztályUnitókul oevez\'e ki. — Egy föherczeg első lövése. József föherczeg Pécsett idózéae alatt fényképen Örökítette meg szí a jelenetet, mikor fia, a kia László föherczeg egy ágyút elsüt. A kép elkészítésével Zelesny Károly fényképész bízatott meg, ki már előző évben a kis József főherczeget szintén hasonló jelenetben lefényképezte. A felvétel a sátortáborban tor\'éat. A rendkívül tiszU és hü kép láttára a kis László öröme határtalan volt, József föherczeg pedig teljes megelégedésének adott kifejezést s a képből 40 darabot rendelt, 20 kisebbet és 20 nagyobbat. A kis László föherczeg az ágya előtt áll, fején becsapott tetejű kalappal, balkezével az ágyuzainórt feszesre húzva, jobb ját lecsapásra késsen felemelve. Mellette hátrább áll Hollán Ernő tábornok, Kus-mánovics ezredes, egy tüzértiszt és külön böző helyen felállítva öt köztüzér. A arezvonások megszól ami áaig hívek a at egész kép, valamint a kiáliitás is oly di sses és sikerült, hogy bármely teremnek díszét képezheti. Mint a Pécs hallja ugy-e, mint a kis József főherczeget ábrázoló arczkép. festményben is meg fog crökiitetni. József föherczeg fiai a ki József és Lásalő főherczegek Pécsett tar tóskodiauk ideje alatt minden nap jelen voltak i hadgyakorlatokon, sőt még a csapa tel vonuláson is. A kis főherczegek-nek a hadgyakorlatokon tervesett meg* jelenése ő felségének a királynak előzőleg bejelentetett, mire királyunk levelet intézett József főherczeghez, melyben ÖrÖ A berczeget egész melléig földbe ásták s aztán amazonok lövöldözték őt agyon. A népnevelők budapesti egyesületének elnökévé György Aladár vilaBzta- to t. - Horváth Mihály budapesti 58 éves szatócs beleugrott a Daniba. Kifogták, de mir CBak halva — Migazzy gróf Becsben a nemzeikősi halászati ülésen Magyarorszig halászati viszonyairól felolvasást t»rtott, mely nagy telszéeboo részesüii. — Hadzsi Xoját Á<aü\'-a, Me-dinsb i víazik, ahol ezenlal tartózkodnia kell. — Özv Karoly! Iatvánoé Fo hon ujkasélyt épittetett, hogy a királynét abban fogadja. — Egy bátor csendőr Verebilyea az égő házból kei gyermeket mentett meg. Neve Csomor József. — A rajnai hadgyakorlatok után a német csáazar igen érzékenyen búcsúzott el katonáitól. Mtuiin elismerését fejezte ki Los br. láb írnok s az összes tisztek elölt a csapatok jeles ki képezte lését megdicsérte, k>s szünetet tartott. Elkomorodott a aztán igy szólt: .Most pedig mindoyi-jokoak istenbozzftdot mondok: a hadtestnél nem-fogjak többé egymást látni; de remélem, hogy Önök mindnyájan oly derék férfiak maradnak mint .most, akkor is, ha én már nem leszek.0 As öreg uralkodó szemeibe könyek lopottak, s többeknek kellett félre fordulniok, hogy szemükből a könyeket kitöröljék. — Svasíits Benő salamegye alispánja, dr. Ruseicske Kálmán kir. tanfelügyelő, dr Mangán Károly megyei főorvos és Szentmikiósy Gyula jár-\'-si szolgabíró kíséretében szeptember 27 én ée28 áu meglátogatta a b .füredi sse-retethizat s annak Sók intézetét. aaotUni safilömives felső népiskolát s vinoteltér-képtzdét. A tanfelügyelő, ki csak nem régen vette it Zslamegye népoktatási ügye.nak vezetését, esuttal először lévén a szereié\'-bizban, beható visagilat alá vette mindkér intézet azervesetét, b»~en-d ez és ét paedsgngjai vese lését, belső ügykezelését a munkálkodásának eredményét. A főorvos as intézet egésaségi viszonyairól kívánván meggyőződést szerezni, ezen szempontból vissgilu meg a növendékeket, az intését Összes helyiségeit s az élelmeióii s ruházisi viszonyokat. Teljes megelégedéssel távoztak az intézetből s a hatósae* ezen hivatalos ily korán megismerteti a katonai élettel\' — Kikeresztelkedés. Singer Berta a tapolozai plébánia-templomban az izraelita vallásról a róm. kath. vallásra tért ái. A keresztelés\'. Konkolyt Ambrus eBperes plébános ur végezte, keresztanya Gláczer Istvinné úrnő volt. A szertartáson ssámos kíváncsi nő volt jelen. Tid hirelt, togalásának eredménye megfelelt a sze-retetház eddigi jÓ hírnevének. De a sze-retetbás s a nagyközönség is megnyugtatást meríthet a megyei hatóságnak ezen országos intézet iránt\' táplált me\'.eg érdeklődéséből s azon éber figyelemből, metylyéi annak ügyeit kíséri. Meglátogatta a tanfelügyelő es alkalommal a ? -.füredi rom. kath. 8 az ev. ref. felekezeti iskolákat is a személyesen érintkez vén az Ílie<ő iskolák felügyelőiveí t a község elö\'jiróivaL buzdító szavakat intéseit hozzájuk s megadta a szükségesnek látszó ÍDiéskedések iránt az ott-sitisokat. Tanfelügyelőnknek ezen elaó megjelenése alkalmával tanúsított buzgalma, ügyszeretete, UpinUtos eljárása megnyerő modora biztos reményt nyújt arra nézve, hogy megyénk nép-oktatisügye az ő szakavatott vezetése — London éa Brighton közt közelebb megnyílik a telefon-Ösazekötutés : London és Dovrer közt a kózlakedés kitűnően folyik. — Becsben a csillagvizsgáló segédőre dr. Palisa, ki moat egy hete tette 24-ík fölfedezését a csillagok között, ismét fedezett föl egy bolygót, melyei 11 óra 46 perczkor észlelt, az uj bolygó 243 számot kapott, — A Budapesti helyőrség tisztjei mint as Armee and Mariner Zeitung jelenti, hsr-lá- rr.íncz százalékos drágasági pólléko- kap — Megjelent és beküldetett. „A mót fejezi ki a fölött, hogy Ő fensége fiait j Magyar Ifjaaig Lapjának" legújabb, 21- ik füsete, mely mind külső kiállításának ssépsége. mind tartalmának gazdasága álui valóban meglepő. Csakis oly gondos és szakavatott sserkeBztéz mellett, minővel e lap dicsekedhetik, tehet ennyit és ily becses anyagot nyújtani. Hogy nem túlozunk, ast legékesen szólóbban bizonyítja a tartalom, melyet ide írunk : A kis szatócs . Beaiáljke. Irta Degró Alajos — 1812: Történeti elbeszélés. Irta Henning Frigyes. (Folyt) — A Krisztus-kép. (Költ) Irta Erdétyszky Mihály. — Az éjszaki fog. (Képpel.) — Vándor madarak. (Költ képpel.) írta Ábrányi Emil. — A vesztóhely útja. Rajz. (Képpel) IrU Erdélyi Gyula. — Munkácsy Mihiy. (Képpel) Gyögy aiadár után. — A magyar operaház IrU Kellé I>in. — A kis tábbadoze. Életkép. (Képpel) Irta Mentor. — A borostyánkőről, Irta Ddrzsí Kovács Ferencz. — Apróságok.— Irodalom. — Fizikai mulatság. A borítékon: Előfizetési felhívás. — Pályásat. — Kérdések és feleletek. Rejtvények. —A 19-ik számban közlött rejtvények megfejtése. — Heti naptár. — És minden szim tartalma ílyn. Van azouban mégis különbség a legújabb és as eddigi i zámok közt. E különbség az illuzatrácziókra vonatkozik. Igy jnlen fűzel képei mind olyanok — kivéve Munkácsy arcaképét- — \'melyeket olvasóközönségünk még egy magyar lapban aem látott. Ezenkívül a képek vannak a szöveg kedvéé, t, s nem a ssöveg a képek kedvéért, a mit a képes lapok rendesen szem elől tévestenek. —-A legjobb lélekkel ajánlhatjuk e lapot olvasóink, főkép as .ifjúság figyelmébe. k havonkint az országos kiállítás ide- jén, - Kőtél által való halálra ítélte a prágai esküdtszék Nejedly János bányászt, aki sug. 7 éa a drzini erdőben Honba János munkatársát féltékenységből agyonlőtte. — A fővárosi katonai nyilvántartási hivatala a lefolyt szeptember bÓban a jelentkezés1 szabályok áthágása miatt 46 szabadságolt és tartalékos katonát büntet»t. meg 1 — 3 napig terjedő fogsággal. — MármaTOs-BzIgeten Doby Béla hivatalnokot, mikor egy mozdonyra föl akart szálni, elkapta a gép s a kerekek közé esett, de nem történt egyébb baja, mint hogy az egyik lába eltört. — Mexikóból. A Pschuca mellett Uv6 íoncsorgyirat egy viztölcsér szét-rombolU, mely alkalommal tetemes mennyiségű ezüst veszatt sí, harminoz ember pedig meghalt. — Botrány assin- HUSZONHARMADIK ÉVFOLYAM ALAI KÖZLÖNY OKTÓBEE 9-én 1884. I ITISI Papírszeletek, Egy hasonszenvi orvos tízszeresen hígított m^aíiagoa nadrágu iyá\'. rendelt. A gyógyszerész csupán vizet adott ki, ót az orvos a gyógyszer utóbbi bigi tását rendelte el, mert nagyon ia erősen hatott. (Boldogok a hivők!) Hány ember kell jó sa lata készítéséhez? Egy Bpa-nyol közmondás szerint négy emb-r kell ebhez: Egy tékozló az olajhoz, egy fösvény azeczethez, egy Ügyvéd a sóhoz és egy őrült, hogy mindent Összekeverjen A oagy Garicktól egykor egy uzaoráz azt kérdezte, bogy mit ért \'utajdonképen becsületesség alatt ? — Mire való e kérdés? viizonzá a híres színész, miért elegyedik oly ügyekbe mikhez semmi köze? - * Csudált\' D B á g. fi zonyos Letrisnek első nejétől két leánya »olt, melyek közül as idósebbik bizonyos Willishez ment nőül. Ennek első nejétől való leányát Lewis vette el és fia született. Willis második neje tehát mondhatja : - Atyám vőm és én anyám anyja és öctém nagyanyja vagyok. Találó felelet. — A frao-czia köztársaság elnökéhez egyszrr »gy orosz hölgy is meg volt biva ebédre, ki azonban kissé elkésett. Megérkezésekor bocsánatot kérve, sie\'ett az elnök felé, ki udvarias-n fo gadta, és helyére kisérte. Minden jelenlevő szemügyre vette és az egyik vendég spanyol nyelven ezeket monda szomszédjának: sohase kellene magira várakoztatnia az olyannak, ki se nem szép se nem fiatal \' — A nŐ megérthette e szavakat és viszonsá: —- Ugy hsizem mindig korán érkezünk, ba eléggé ¦szereorsé.lenek vagyunk, hogy műveletlen emberek ke! ebédeljünk. Borzasztó gyermek Kis leány egy nyilvános kertben fiatal ud varlo térdén játszadozott, ki anyjával akart társalgásba elegyedni. Mi neve anyádnak kérdezé az ifja. - Anyámat Fáni kisasszonynak hívják, felelte a .vermek borzasstó együgyűséggel. Ez is bitorlás. Egy szabó legényt több kolera-házból kikergettek, mert csakis a jó ápolás miatt tettette magát betegnek, mire aztán vizsgálatot índi tottak ellene, még pedig, miként a vallomást jegyzőkönyvbe írták ; a kolera jogtalan bitorlása miatt. * Önmagát fogta el. Egy hadnagyocska, ki vidám társaságban sokat élvezett a jóból, haza menet Nagy Frigyes király királylyal találkozott. A király hamarább meglátta és azonnal észrevette állapotát. Hírtelen eleji lépett és szigorúan monda: — Mit mivel kend? A tis»t oem vesztette el lélekjelrn\'étét e válságos pillanatban, erőszakkal leküzdé részegégét, katonásan fölegyenesedett és köszöntve monda: — Részeg embert vezetek as Őrségre ! A király mosolygott és a gonosztevőt, kí önmagát fogta el, elbocsátotta. a Magyarázott közmondások. A szegény is lehet boldog, — de szegényesen. A kí nyer, félig nyer — csakhogy félig mit se szabad tennünk A ki korán kel aranyat lel — azért, jöhet tehát a hiteleződ már korán reggel! — Borura derű — — de csak nappal. — Vasúti menetrend. Iliid Kannáról. Reggel. Pragerhuí 5 ór» 20 pereikor posLvoDat B.rca 5 ó>» 45 Budapest 6 óra 28 Bud»p-»i 7 <Sr« 20 Bécaujbelj G óra 35 post gyorsvonat kevertvon. pustavouat. Budapest Pragerhof Sopion Bare» Délben 2 óra — pereskor postavonat 2 óra 45 „ postavonat 2 or» 15 ,- postavonat 2 óra 25 . postavonat. Este. Pragerhof 1 1 ór» 20 pereskor gyorsvonat Zákáoy 11 óra 5 r postavonat Budapest 12 ór» 15 . postavonat Bécsujh. 12 Óra 5 „ postavonat. Értezit Kanizsára. Béggel. Bécsujh. 4 óra 8 pereskor postavonat Budapest 4 óra 45 - postavonat Fiume 5 óra 52 „ postavonat Pragerhof 6 Óra 17 , gyorsvonat. Délben. Sopron 1 óra 48 perczkor postavonat Pragerhof 1 óra 15 . posia.ooat Bare» I óra 40 . postavonat Budapest 1 óra 59 „ postavonat. Este. Budap-sl 9 óra 50 pereskor kevertvon\'. Bécsujh. 10 óra 2G , postavonat Budapest 10 óra 55 . gyorsvonat Pragerhof 11 óra 35 „ postavonat Barca 11 óra 25 . postavonat. Lapvesér és kiadó: SZÁLAT SÁNDOR Felelős sserkeslló : TASS ÁLMOS. Laptnlajaonos: WAJDIXS JÓZSEF. 1042. tk. 84. Árverési hirdetmény. Özvegy Unger Mórné és Un-ger Adolf .gyékényest lakos végre hajtatóknak Polits György gyeké-nyesi lakos végrehajtást szenvedett elleni végrehajtási ügyében a kére- lem következtében a végrehajtási árverés 315 fit 26 kr, töke követelés és ennek 1881. évi -augusztus hó 21 napjától járó 8%. kamatai, 5 frt, 15 kr. perbeli, 9 frt 35 kr. végrehajtási, 4 frt arány megállapítási már megállapított, valamint jelenlegi 8 frt -35 kr. és a még felmerülendő kőHségeknek kielégítése végett az 1881. LX. t. cz. 144. §. alapján és a 146. §. értelmében a kaposvári kir. törvényszék (a csurgói kir. jbiróság) területén lévő Po-lics Györgynek az alsó-gyékényesi 521. sz. tjben A I. 1 —7 sor sz. a. telki birtokára, 134 pt és A f 2525/a. h. r. sz. alatt hegyvámos birtokára 80 frtban ezennel megállapított kikiáltási árban, elrendeltetik. - - Az árverés megtartására határidőül 1884 évi október hó 9. napjának d. e. 9 áráji Gyékényesben a helyszínére tűzetik ki. Árverezni szándékozók tartóz -nak az ingatlan becsárának —„/„-át vagyis 14 frt illetve 8 frtot készpénzben, vagy óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni. Csurgón, az 1884. évi június bó 24-én a kir. jbiróság tkkvi ha-2286 l-l. «X A feltalált, dr. Zeidingnr orvostudor ur a tal kizárólag ¦m szabadalmazott t mmmm uijiKjir HE1M H. Döbling. Bécs mellett, Fiókraktár Hudapet, Tfatnet udvar. A legelső dijakkat kilümelve: Iíées 1873 Casse! 1877. Pari* 1878. Sechsbans 1877, Weis 1878, Tep-lite 1879, Bécs 1880, Ege 1881, Trieszt 1882. Raktárhelyiségek: Bécs, Bukarest, Kailand, Kirtnerstraase */„ Strada Lipscaiií96. CersoYitt, Emane 1.38 Á Ugkitünőbb, szabályozható, töltő és szellőztető kályhák, lakszobak, iskolák, irodák stb. számára egy-s ezü s legdíszesebb kiálltáéban. Több szobának a fü-BM tése egyetlen egy kályha által. Központi légfűtés egész w3eal épületek számára. Ausstria-Magyarországon. 221. közoktatási intézetben Meid.it: ger kályháinkból 1431 van használa ban, esek között Bécs községnek 60 ístolájában 373 kályha. 222 9—15. Meidinger kályháik kiváló előnyei annak nemcsak a csáss. kir. hivataloknál, birodalmi intézetek és községi ba lóságoknál, lelkészi hivatalok, kő házak vasutak és gőzhajóknál, pénzintézetek és bistositótársttlstokoAl kereski delmi berendezéseknél, szállodák, kávéházak és vendéglőkben szerezték mrg a nagvtzántu bevezetést, hanem azon felül még több mint 20,000 magánlakásban lesznek ami Meidinger kályháink használva. Oi,árí r^fJÍPnir " "W közlteavsItséB, melynek kályháíaak uyan ieaiegy. isin fate orvesdsek, szászutaa utánzásra _ adott alkahnat. Ennélfogvt mellek-lí védjeaySskrs zsriniuPFD ni-rai iblvatkazva. saját érdekébea óvjux a t ez ki-MLlUINUtK-UrcN zöoséget, leglobhhiroevb s slió gyártmányainkcak ./y íj il p 1 aj y\\ itsazásokksl való felcser,-lese ellsz, legyenek fi. il W I m azok bár ossk egyszerűen nini Meidinger kaly- rr^. , • i pj kaa „a„ „int i, Bizonyítvány. Az alalirottak egy általak eszközült szoros vizsgalat alánján kijelentik, hogy a párisi Cawiet; i\'x Henry urak (ranczia szivarkapa-pir-gjáriból származó „LE 1IOVBI.OX" szivarkapapirt kitűnő minőségűnek, minden idegen alkatrésztől különösen minden az egészségnek úrtalmao anyaguktól is mentnek találták. Bécsben, 1881.-i május 24.-én. ai.: Dr. Pohl J. J. tfi% nyiko. : -c ualra kii. -dct-TM.™. Dr. Lytlwlg E. \'áakvagy mint javltstt Keldtsverkilvkákajáatva Gyár.mányaink ajtajának belső oldalán védjegyünk áivan öntve. ir Értesítését és irjfifrziM ingyen es iiérmeatre. l Figyelembe venni kéretik. Van szerencsénk a n. é. közönségnek tudomására hozni, miszerint, helyben, fóutcza, a városház átellenében, alulirt czég alatt f vászon- és fehérnemű üzletet nyitottuak. Üzletünk áruezikkeinek jegyzékét rövid idö alatt hirdetni fogjuk, kérjük addig is, próbabevásárlást tenni, hogy jó czikkeink és olcsó árainkról a,n. é. közönség meggyőződést szerezhessen. Pontos kiszolgálást biztosítunk mindenkor. Amidőn, a n. é. közönség szíves pártfogását kérjük, maradtunk kiváló tisztelettel Nagy-Kanizsa, szept. hó. •R 2278 5-- a larjlttatott 113158. WALSER FERENCZ J etaó magyar géí- és taioltdszerek grára, harang- és érezöntódéje BUDAPESTEN Bottenblller oteza 66. Ajánlja gyártmányát, il Itt fr Vmfffff ff Sfmm,mwJrmmSm\'mmJ,fymmffJVMrfffJ,+f ******* mint mag-yar bülőnle gességet kutakban és mindennemű szivaty-tyukban, elvállal teljes vízvezetékek berendezését, varosok, földbirtokosok, ipartelepek, Srmentesitő társulatok és magánzók részéről modern wbLa alapon és kedvező feltételek mellett ajánlkozik köz- és magán fürdők félszerelésere, szagmen-tes ürszékek felállítására és minden viz művi munkalat gyors és pontos kivitelére képes árlapok és részletes költségtervezetek kívánatra techuikai Egyetlen belföldi szivattyu-gyár. díjmentesen küldetnek. 2023 67—80 111111 n i iwtttMn-ti- 6503/884. HIRDETMÉNY. Nagy-Kanizsa város renrjezett tanácsa á\'tal közhírré tétetik, hogy a városi közkórház feliszerelése, u. m. vaságyak, ágynemiiek, pokróezok, fe-hérnemüek, bútoruk, mosó helyiség ét< főzökonyka szerelvények, világítási eszközök, orvosi szerek s egyéb kórházi czikkek árlejtés illetőleg zárt ajánlatok utján szereztetnek be. Fiihivatnak tehát mindazok, kik őzen czikkek szállítására vállalkozni hajlandók, hogy erre vonatkozó zárt ajánlataikat f. é. október hó 15. délutáni 5 óráig a városi tanácshoz nyújtsák ba. Az ajánlatok mellett a tárgyalás napján minták is bemutatandók. A beszerzendő tárgyak részletes kimutatása azok minőségét jelző árakkal, úgy a részletes feltételek s a Tárosház tanácstermében a hivatalos órák alatt bármikor betekinthetek, tk ^ K«lt Sági-Kanizsán, 1884. s.-ptember 29 X a\|i 2z8i 3-3. a. varoai tanács, Wájdite József köByTnyomdájábőI Magy-Kaniaain. fltöY&AHmh:.-1884. október 12-éu. Eleflxtrtéi. ar > egész tvre •.. « 8 h. 82-ík aza J5gy MÓtn 70 kr. HIRDETÉSEK i hasábos uetitsorban 7;\' nUndwcti 6 - mi oi n további sorér. 5 kr NVILTTIÍRítKN v •oruukent 10 krért vetetnek tei ftinratári illeték minden egyei >»:rd>-tétért 80 kr fizetendő 4 Un lEGllrmi réaset illetíí kPxIemí-nrek.a íterk. ¦xtőhrti. anyarr résxet illető köziemen;-- pedi, kiadóhoz benrieni»e intézentíök : NAIU-KANI 7. S \\ WlssslOShsr Rérrneiit»lleű levélek csak íaniKís miíiikatsmaktrt] friea.luttiak ul KMi a .zálamegyei általános tanítótestület jásza sii-m kali\|ttin<tk iagy-kanizsai kisded ne velő egyesület, i D nagy-kanizsai tiszti A nagy-kanizsai .Kereskedelmi Iparbank", .nagy-kanizsaiőnk. tűzoltó-egylet önsegélyző szövetkezet\', a .soproni kereskedelmis iparkaniara nagy-Unizsai knlválasztrnány" hivatalos lapja. (Ieteiikiiií kétszer.vasarnap- s csütör-tökön mp<rjclenó vfcgyes t.íruuuu lap. A bor-raktárakról. A gabona raktárai eszméje nem új; több helyén érvényre is lett emelve az eladók és vevők nagy előnyére és könnyebbségére, „_.,,. Ahol föl lettek állitra, mindenütt bebizonyodott, hogy az eszme jó, éb Irevaló, gyakorlatias volt. Vannak természetesen olyan vi dékek is, hol a gabonaforgalom nem nagy, és a. forgalomba jntó gabona többnyire uradalmak magtárából, — nem a kisebb mennyiséget árusítók kezeiből, tehát nem azokébló kerül ki, kikkel szemben a gabonaraktáraknak tulajdonképen legnagyobb a jelentősége. Ilyen v:dékeken a gabona^ raktárak nem bírnák oly nagy fontossággal, mint a gabonatermeléssel nagyobb szabásban foglalkozó vidékeken, minő p. íehérmegye, Bánát sat. ¦\'\'\' \' --\' i" Vannak azután olyan vidékek, .ihol a gabonatermelés kisebb mérve melleti más terménynyel foíy nagyban a kereskedés. Ez a mi vidékünk, mondani egész megyénk i ei lehet vidéke á Itt tehát pangástól egyik oldalról sem lehet tartani. A gabonakereskedés közraktárak nélkül is teljesen kiel-ígiti az igényeket.\'1 Nem mondhatják azonban ugyanezt a bor-terménynyel szemben. Zalamegyében — jó minőségű bortermése daczára — egyes vidékéken a borforgalom tekintetében nagy a pangás. . Valamikor egyes jobb hírnevű szólóhegyeinkbe ugy sereglett a sok borvevő; nagy volt a verseny. Kü lönösen Stejer országba szállítottak ki legtöbbet és pedig igazán tisztességes árért. \',--! Egyszer csak azután ezek a kereskedők elmaradtak; s a bor-, eladó alkuszók kezébe jutott. Nem történhetett ez másképen mint hogy. az egyes alkuszok az ilyen direct vásárlásban maguk részére nagyon csekély hasznot láttak, mert legfölebb a magyarul nem tudó stejer kereskedőktől csakis tol-mácsi díjat húztak ; jobbnak tartották hát az oly értelmű közös megállapodást, hogy mindenik irt egy egy stejgr kereskedőnek jóval szüret gabona-és bortermesztés tekintetében! előtt: vájjon akar-e bort? mennyit? körülbelül egyenlő fokon áll, termé-.mily minőségűt? Ha akar, hát esik szetesen átalápvéfe. (küldjön nchány száz forintot, lesz jó Mind a mellett nálunk a ga_, bor firntaó pénzért. Ezét azután bouaraktárak hiánya nem annyira !elmentek h4zro1 hAzra a ^sgiz-felötlö mint a borraktáraké. Ennek \\dakhoz ui kezdtek alkudni a borra oka pedig abban van, hogy Nagy- mée tMÍen:- meg- is -vették. Kanizsának nagyon élénk forgalmúi Mire azután a szüret ideje»elj-gabona-piacza van; hol még azon\|jött, s mikorra a többi külföldi ke-eset aligha állott be, hogy a kereslet;reskedó eljött borrásálni, arra érkezett, hogy\'a must uiár mind el van adva. Ilyen közönséges fogással csináltak a boralkuszok a borvételból maguknak monopóliumot anélkül,hogy a bortermesztók első pillanatra kár tyájokba láthattak voIue. Csak azt} látta mindegyik, hogy szüreteikről a megszokott, pozsgás stejerarezok cl kisebb volt volna a kínálatnál. Itt megvan a legélénkebb verseny kínálatban és keresletben. Attól nem kell az eladónak tartania, hogy gabona-terményét értékesíteni nem bírja ; vJamint a vevöfeleknek sem kell attól tartani, hogy é\'.énklorgalmu piaezunkon vállalataikhozelegendő terményt bé ne szerezhessen. tességes verseny keletkeznék, mely az eladók előnyével végződnék. \'gy attól sem kellene tartani, hogy a szőlőhegyek jóhirneve csorbát szenved, mint ahogy az alkuszok miatt több helyen már történt. Azok a jó urak u. i. azt is megteszik, hogy a mintát tiszta minőségben juttatják a borkereskedők kezeibe, mikor azután a szállítmányt kapják, az meg már nagyon is furcsa összetételű az alkuszi spcculatió-uck miatta. Ha kérdőre vonatnak, mossák kezeiket, hogy ők arról nem tehetnek; jobbat nem szállíthatnak, . mint aminőt nekik az eladók átad-,nak. Ők azután a megtartott rész-(szW nyerekednek; húznak két bórt , egy rókáról. Azzal nem tőrödnek, hajlandók nagyobb art is ígérni, ha .ÖJ . . .. • - , \' tivAi-Ai m„ „¦ , ha a kereskedő a másik évben azu- kmilrol még egyre o a kereslet. ttÁ . - É . ., , . , (tan kevesebbet hajiando adni a bor- De a legtöbb termesztő igen ¦. ért, mert az ö nyereségűk igy is igen érzi évek óta ezt a monopo- csak megvan, sót éppen igy vau liumot. . biztosítva. Ezt pedig semmivel se lehetne maradtak. A tulajdon képen i okát igen kevés ember tudta s igen sok lehet, aki talán most sem tudja. A legtöbb ma is — mikor az alkusz poltron-árou megveszi borát\' — fel sóhajt, hogy csak á>ok a stejerek jönnének el most is évenkint szüretre I Ennek a monopóliumnak pedig okvetlenül véget kellene vetni a szegény verejtékező termesztők érdekében. Mert igy csak is azok kaphatnak tisztességes árt tcrmésÖ-kért, akík ki képesek böjtölni az alkusz urakat, vagyis akik — a bor árára nem levén annyira rászorulva — be birják várni, mig a poltron-kercslet ideje elmúlik. Mert mikor a megszorult termesztöktói jó olcsón megvásárolták a bort, azután már annak részletes kivitele iránt. Ez már szakértő fők és kezek dolga. Mi nagyon örvendenénk, ha jóakaratú felszólalásunk, mely bortermelő megyénkben nagyfontosságú, nem maradna pusztába kiáltott szó! oly könnyen meggátolni, mint a közös bor-raktárak vagy \' mondjuk: mustraktárak fölállításával, Ez pedig akként lenne létesit- A kereskedő levelét vis/jk, mutogatják, hogy ők csak olyan árért vehetnek, amilyenre meghat almáz Ast nyertek. A bort azért éppen olyan mi hető, hogy egyik jóhirü bortermesztó; nóségben veszik át mint más évben vállalkoznék néhány társával a kö \\% éppen ugy lophatnak ki abból zös raktár rendezéséről. Azok-a termelök, kiknek e adó szándékuk volna, oda szállítanák a közös költségen fölállított puiczéb?, s átadnák a kezelőknek, kik azt meg b:ráiva, osztályoznák, megszabnák az értékének megfelelő árt. Ok azután minta-must melleit direct imának több reskedöneh\' külföldre, hogy jökben ennyi és ennyi must adó egyenes alku mellett, lyescbb mennyiségű bor bármelyik kereskedő személyesen lejönne a must minőségéről meggyó ződést szerezni, s bizonyosan tisz- tes hamisíthatják mint más években. Igy veszett azután több szőlőhegyünknek jóhirneve a lelkiismeretlen alkuszok miatt. , Igon üdvös dolog lenne hát szőlőhegyeink jóhiruevéuek visszaálii-TíffiO és boi termelőink előnye, jól felfogott éid-ke szempontjából a közös borraktárak eszméjét felkarolni és létesíteni. Tekintő-\' Az rszme magában nem uj ; kedvéért dr felkarolva még eddig alig volt. Gondolkozzanak, elmélkedjenek fölötte bortermelő gazdáink és szóljanak hozzá hirlapilag, cseréljenek eszmét küldése"" borke-pinczé-van el- Szegény ügyünk. K lapok\' 73-ik számában „Egyik a sok közül" felirattal a szegényügynek az állam általi rendezése hozat! k javaslatba; a czikk irója Dax-ner ur igen szépeu fejtegeti a dolgot, de oly röviden, rideg e d, hogj\' bizony ebben még.semminemű útbaigazítás nem foglaltatik és a szép eszme ecsetelve síq-cseu. Bátor leszek tehát nem a t. czikkiró ur személyéhez, hanem az ÜgyhÖ/. hqásászólui. Hogy a fzegényügynek a tör-j vényhozás utján való rendezése ége-jtően szükséges, azt elismeri mindenki, hanem hogy azt "az állam vegye a kezébe és az állam közegei kezeljék\' is, annak s/ükségésségét nem ismeri el senki sem. A szegéuyügy a városok és községek mint erkölcsi testületek önkormányzata és beléletének éppen olyan sajátos belügye, .mint. a .családnak házon belüli családügye. A községekbee (beleértve a városokat is, mert ezek is a kö -ségi rendszeren alapulnák) nemzedékről nemzedékre együtt élő lakosok és a folyton ezekből alakuló elöljáróság saját belög jeiket, gazdasági állapotaikat, egyesek vagy egyes osztályok .elszegényedésének okait a legkisebb részletekig ismerik,-mig ellenben egy a jó Isten tudja honnét oda fransferált állami hivatalnok a községi beléletnek minden vidékben más más sajátságait és viszonyait csak éveken át folytatott .tíbgxa. Kii lak all... Kit lak áll az erdü mélyen Ciend körüle, búa magány —\' 3 olykor-ing as Sasi asélbl-n IiTvadozó lomb a (ia ; Nem vid.tja méta úiick Tarlott bokrok imvait s h&nf\'ja búg a bolygú szélnek; Knra berradia van itt. IJ.\'iui a házban kit ízobácakán Eni alkony bolyg, dereng — Kir, betegség terbea ágján HaliiTány \'ány szendereg. .. Ajkx cj-íIík. haogja rezdül Szita SzúUl álmain „Koazorura még szebb leaz etlUI AhT kedves virAgaitn.\' Agg no.virraszt igya mUMt MrlJn íOUog,.révedex: .ítinodj, ílmodj tova gyermek Knjbe frt\' iá óékeil ez: a kép, mit álmok EtŐaek Uultak képe; égi \\iecy. Élj .« múltban a jövőnek, Ö:t öröm, bú p0re megy." r i BÁTKY LAJOJ; Huszár- vitézség. .. ..(Folytatá.). Irta: Sxaloy Sándor. ••¦ • --r ¦. H: - ¦ Huaz embert ér a buaalr e^y-magiban. Kern sok ..matematikai tudomány keli hona, faagy,.parii fogva hét buaaar kerekes 140 közonxégvti halandóval ér föl. Igy azutárj p-seppet se csodálható, hogy a sáncii csárdának majd fai a d\'-li ki attól a csillagokkal játszó dárídótói, amit as a hét m gyár földre ért huszár elkövetett benne. Nagyon törődtek azok vele. bogy kétaaás lépésnyire tolok svaliasér előőrsök vannak, meg assnl, hogy mit cselekszik jó-vagy rósz kedvébi-n Niitsán, Ott Ranizsáu a 4000 bak kairC^aivai \| Ittak, daloltak. Mikor aztán firm-s er ur; Hl^in csics Bziutitiig t\'-l\' a jó kedvvel, felugrott a Mucijára, a elkesdeit aiépnu épéebe meoai as orsa^guLoo Kanizsa falé. Sáncs éa Kanizsa között egy csendes patak sikamük tov; aton köbid vezet át. A hid mellett Nvp azt. Jánoa-nak békéo szobra ?11. E nielle\'t a kretént mellett bátr.ó zkodott a lr>gr-lső sra-liztér, felvont karabinoal. Ei Óstre atom vette a közelettn h-a a tárt. H»nem a eaxrev étlen ül- já nem akart caak tigy , rá. kiáltott hál: .Happták! PrezöDlirt! Mi\' öraöd 5csóm aai 4 jámbor kőszentet? O-t nem hagy a, nn féTjl" A svalicsér erre feléje ugratott. Blaziocéics .neg szépen megfordította a lovát a visszament. A svaliasér csak nósett utána, hogy mi isten csodája ez ? Hanem alig telett bele tíz peres, B asiucai<u uiár uiáaod magával jött. El- nyargaltak a hídig, onnan meg vissza a rsárrlahit. Néhány pillanat melva nicg már h -rnian jö.Iek ; hannm ftkkor már amúgy hiiHzárodHD, bogy .hol vao liát hkz a hor vá<, k: lelke v o^r H mar egyezer m i-lacz-aprólákra táj aa ördrtgpx iogu." A három vogta\'ó, káromkodó hu . «Ar után vagy ötven lépésnyire meg \' vágtatott a maa.k négy\\ Ezt már nem vette tréfának a sva-lisaér sem, hanem kilőtte a karabinját. Err« aza\'án: dirr durr, dirr-durr; jobb ról balról ugratlak elő aa őrök s vágtal-tak be a ráro.-b i; vitlék a h.rt, hogy ppy egész rt-fMnirnt huszár jön, hátrálni kell. Kanizsának minden atezájában ^fjy-egy rengeteg 4g>u ásítozoit; •» várost horvát gyalogság, Nuzsán katonái tarlónak megszállva. A h r vételére a dobok megperdüllek ; a hadi kürt harsogta a hátra;ót; a megszállók f-jve.izle teo takarodtak fej Kié-Kanizsa felé. A vártH lakói fóliélegzettek. Uj életre kelt mindenki a hírre, hogy jőnnrk a huszárok. S A vároa örege, apraja elhagyta lak helyét s tolultak ki as utczákra. Hát egyszer csak meglátja valaki, hogy a sr-proni-uteza végén nagy por felleg kavarog aa egoek. Utt jönnek, olt jönnek I Bíz\' azok ott jöttek laaí-u ugí\'ésben. ElÜl B\'azincaics, astit^u Boros káplár, azután (ketten kelten^ n^gy vité. é leghátul a hetedik. Blazinesics uram egyre dikcniÓzott \| a néphez. , Csak egy-^gy mondatát lehetett érteot. „Fejszét, kaszátl Utánam! Horvát fiileket ebedöl&ük ma 1 L\'ünam emberek!" A lakosság azután rchaat is a hét buszár után. Oda rúgtattak aaok a városi templom aló. A harangozó ott ődöngött, várva a delét, bogy meghúzza a harangot. Jobb lett volna annak í» másutt "szívni a levegő . ueiu épp -n B\'azmcsic* őrmesterre) <-gy tálbél. sHát leeod mit tlpurc/ol itt m:o( a tojó galamb? Verje félre azt » h<t^ngi>-, hogy a <ornny tmejét as egek kápitjüg rupja! Delel vár talán, kend? Akkor a dél, mikor a huszár éhes. Mi p-dig\' ho -vát fülekre éhezünk — azt a vörös bugyogóban legelésző, csapott pofájú árgyélusát a tengerin rágódó nnyj^tiak! — Húzza hát kend azt áJk.Tev-t 1" A harangozó Ugv vette az , mint a jő Isten tizpHrancsola\'jál; hutzs. A nép egyre \'o\'ull; gyülekezel!, fejtzókkel, kaszákkal f egy ver kéz-e. Huzsán ser"g.i i-F7CvesZ"<lien liát-ráít Kis-Kauizsa faié a - kivonult a sur-máui h-m-\'k buezkrikr... Hé hn-z.ir elő\' 4000 Rnyí rendes haderő!- •• Va\'óbau fo.jegyzésre méltó ! hősi vhézség\' h horvát nemseti hud^"reg tör téoetóbeu ! De hát tetszett ia ez a mulatság igen nagyon Blaiiocsícs őrmester uramnak. Nem hiába mondta & azt Itáliában, bogy heten jönnek aa ear«d nevében; el is végezték \'emberségeaenaa egét* regimentnek is becsületére válódo\'got roind^o küIönöB vérnniás nélkül; kikerge lék a horvát aereget Nsgy-Kanissáró\'.. A hét huszár aau\'án elszáguldott a városház kapuja előtt, B\'aiincsicnak igen nagy kedve volt arra, hogy a ma-gíntrftltianak egy kis leczkét adjon: amiért ennyi toazomos horvátot megtart az 6 kedves s/ül f.i\'djánek küzupette.¦- ¦<•\' Iyen lermész-tea. hogy B\'asincsics-nak eáve ágában a- volt Muczijaról le-szHÜauí; hanem hát jöjjön ki csak az a tnagistra. m abból a kőkal cskából, mert ha B asincaics uram le«váH- a lováról, akkor azután jól megsxori\'sa ám a hevedert, aki a szeme elé kerül! Éppen szedte védte elő a külSn-bözÓ kalendárium! aE"nteket, hogy hát ő nem sr>:kérezni jö-t ide, hanem hát jöjjön egymás után a városbíró,; azután szólítsa ftgy rerbe a it.\\pet; ütni kaii a horvátokat, mig nyomuk faaa. Mondom: éppen lele szájjal szórta Blazinesics uram a huszár sentaueziákat, mikor egyszerre — hatalmas dördület rázza meg a levegőt; golyók, süvöltőitek el a huszárok fülei mellett. Egyik Bla-sioosics Muczijáaak füle hegyét el ís vitte. . : ¦.\' • A huszárok azétugra\'nak ; körülnéznek, s akkor látják, hogy a heroaeg HUSZONHARMADIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNX OKTÓBER 12-én\' 1884. megfigyelés és tanulmányozás után tehetné magáévá; hivatalában pedig amúgy is igen elfoglalta. levés a szegényügyet legkevésbé tanulmányozhatná. Nem volna tehát a dolognak ilyenmódoni megrendszabályo-zásában semmi köszönet. Szükséges tehát országunkban a szegényügynek az állam általi általános rendezése, de ebből még nem következik az, hogy annak ke zelését is az állam vegye \'kezébe, az egyáltalán képtelenség, —\' ez volt és lesz a községeknek elvitáz-hatlan belügye. A baj azonban máshol keresendő. Hogy a szegényügygyei a községek vajmi keveset törődnek, az leginkább a valláserkölcsi nevelés hiányából . kifolyó -közönyösség, a felebaráti szeretetnek "\'teljés\' klnaY lása és a mindinkább lábrakapó áí-humanismus, valamint , a lelkiismeret lazaságának tulajdonitható. Nézzünk csak körül a monarchia másik-felében, — Austria egyes tartományaiban — ott minden községnek megvan az ,armenhausB-a (szegények háza) rendezett nagyobb városokban még ezen kivül van mindenhol egy úgynevezett „Sii haüs (elhagyottak menházayfiofasze-gények lakhelyet és ellátást nyernek, az önmagukkal már tehetetlen elhagyottakaieiihehpellítás^és ápo lásban részesülnek. Nálunk M országban vannak ugyan városok? sót falvak is, hol létezik szegények menháza, de ez vajmi kevés, legtöbb község szegényei és nyomorultjai hátas tarisznyával. barangolják be a megyét, - mig végre valamely pajtában vagy istálóban lehelik ki fáradt lelküket. \' \' Az ügyet tehát magát mint állapotot bizony-bizony rendezni kell az államnak a tőrvényhozás utján, de nem következés - azért, bogy- a szegényügyét a községek és közigazgatási hatóságok keséből kivenni és azt állami kezelés alá terelni szükséges volna; mert .akkor ezen ügy még sokkal inkább mostoha gyermek lenne az országban mint most. Ha azonban a siegényügy törvény által rendeztetik, szükséges lenne egyaránt gondoskodni arról is, hogy legyen, aki az abban elrendeltek mikénti foganatosítását szigo- rúan elftmőrzi, mert- advös eredményre csak igy vezethet. (Folyt k6v.) Jegyzőkönyv a soproni kereskedelmi ós iparkamarának 1884. éii »ugBM\'u« hó 28-án urtolt m-. de* közös üléséi-ól. (Folytatás.) .. IV. -A veszprémi kereskedői mi társuk: f. évi közgyQlésébol azon kérelemmel fordult a kamerához, kegyeskedjék iskoláját óvenEitit 200 frtoyi eubventióval eegéljesoi. L kérelmét arsal indokolja, hogy a* eddigelé egy beolvasatott eleó éa második osalilyt a taneredméuy tekintetébe! okve\'íee síét kell választani, a mi a köl\'ségekoly mérvű szaporulatát vonzódja maga atáB, bogy azt a társulat tagsági dijaiból fedezni képtelen. Lzett folyamodás kapcsán felolvastatott egyuttei a-srembathwJvi - vasárnapi :ber^kfMieimi fakója¦ biot«áginak, meg-, -keresése is, mely as . 1884.5. tanévben óietbeléptetendő fokozatos második osz tály költségeinek fedezésére, as eddig élvezett 80 frtnyi sególydij 150 frtra leendő felemelését kén. - 222. 223. Mindkét folyamodvány, nak ezúttal hely nem adha<ó, mintán az iakolaczélokra a kamara köl.ségvetésébs felvett össueg már vegk\'p ki van merítve Utaaittatik azonban az állandó költségvetési bizottság, bogy as 1885. évi költség-egybeilliiasaalkalmával ugy a vesz-prémi\\kereske:íe]mi társulat, mint a szombathelyi, kereskedelmi iskola bizottságá-nak kér énjét., a viszonyokhoz mérten, tekintetbe vegye. Miről a veszprémi kereskedelmi társulat elnök e Eezterhay Ferencz ur, a a szombatbelyi vasárnapi kereskedelmi iskola bizottsága, elnöke Kelemen Nep. János ur személyében értesítendő (észen. Ungár Zsigmond kamarai tag ur, szombathelyi iakóa beadványakövetkező-legázol! ;!•\'-¦... „A mult év folyamán. Barcs és Tdresovácz közt épített Drávahid átada-Tett a forgalomnak. .-,.-.,/ ;, Kzen híd, mily körülbálul 200, 900 frtbn kerülhetett, Ülamköltségea a Cd. kir. közmunka- é< közlekedésügyi miptszterium által építtetett, és a Szia-vóniába vezető egyedül országutat kö\'i össze B.rcscsal a déli vaspálya gyupont-júval, tehát felette nagy nemzetgazdasági jfdentíjfléggel bír. Éten bidon naponként a százat meghaladó jármű közlekedik, azonkívül szaraus élő;.illat, mint survsem irha, ser és, juh éa lő hajiatik raj:a ái. Eltekintve as élő állatoktól, miodeo egyes két tó vagy ökör által vont jármÜ után oda és vissza 24 krajezár, Összesen tehát 48 krajezár hídvám fizetendő, ezen kivül pedig még Terezoviczon éa a barcs-pak ráczi országúton, egy 8 méter hosszú kezdetleges hidért 14. kr. hídvám szedetik tehát, egy-egy jármű után oda és vissza 62kr. Ily magas hídvám a birodalom ezen része felé irányuló mindennemű forgalom és kereskedelemre nézve felette káros hatású. A drávahid, nézetem szerint, a jelenlegi hídvám mellett évenként körülbelül 29 —25.089 irtot hozhat, mig az országút hídja, mely Összevissza nem kerülhetetttöbbe 2506 frettai, 2500 — 3600 frtot jövedelmez. Miután ,már most 100 q. vagyis egy vasúti kocsirakomány \' gabona, vagy egyébb termény. Szlavóniából Barcsr* Beállítva, átlag 7 jármüvet igényel, 100 q. gabona 4 frt 34 fer., hidfáinot fizet. Ezen szim -gymsga eléggé bizonyítja, hogy a dologi ennyiben nem maradhat. Az oly áolid építkezésnek, mint a milyen épen a Drávahid, nem kell, hogy 15 év alatt kifizesse magát. Ha a végtörlesztésre 30 év vétetnék számításba, elegendő volna,ba. oda és vissza 30 krnyi hídvám szedetnék, mely összeg 10,000 kilogrammonként még mindig 1 fr 50 f-krnk felelne meg, e mellett as országúton fik vő kis hidat ia, miután á barcs-pakráczi ulvoaa\|on íekasik, ki lehetne áajátitani. F. ikérem onnélfogva a tekintetes kamarát, méltóztassak a forgalom olcsóbbá tétele tekintetéből, illető magas helyen, e tárgyban előterjesztést lenni." A kamara fennti, jelenlévő indítványozó iltal Szőbelileg móg hatóbban indokolt kérelmet hosszabb tanácskozás tárgyává tevé, melynek porán különösen hangaulyoztatott, hogy Ungár Zsigmond ur által felállított számítások tulajdonképen nagyon is kedvezők, miután ténylrg a szlavóniai vidéki utak állapotánál fog-, va, 100 cuv : áru továbbításhoz nem hét, hanem kétszer, sőt rósz időjárásban háromszor annyi kocsi is kell, eszerint a hidvámnak is kétszerese sót háromszorosa fizetendő. A magas kormány, ngy Utazik, msga is belátta a hídvám és a vámköteles áru ériéke kötött fennforgó eien helytelen arányt, miután 50 drb vámezédula váltása ese\'én 40°/0 vámdijleengedésnek adott helyet. Ez azonban méltánytalan eljárás, mert országos forgalmi eszköznek, mint a milyen a kérdéses drávahid, nem ssabad kedvezményeaet osztogatni, de különben íb ez eljárás iltal tárt kapu nyílik a csalásra. Ennélfogva a bidvám-tételek ide-oda, az Indítványozott 30 krra volnának le\'azáll.tandó\'k.\'hogy. a szegény ember éi kicsi kereskedő is élvezhesse fennti kedvezményeket. 224. A kamara a fenoli indítványt egétz terjedelmében magáévá teszi, s bár előre látható, nogy fennti kérelem teljesítése esetén, az 1880. évi L. U csikkel hely benhagyott szerződésben előre látott 15 év alatt, a Barcs éi Teresienfeld kö-iö:t a Dráva folyón átvezető állandó híd épi\'ése csé\'jáDÓl felvett kölcsön a bid jövedelméből nem less visszatéríthető, sőt a magas kormánynak kellend as állam-pénztárból a résziétösszegeket kiegéeai-teni: mégis, tekintve a kereskedelem s Battbiány-féle várkastély előtt kétasa-kasa gyalogság áll egy tiszt vezényletében. A tiszt újra vezényelt a tüzelésre. De az már nem érte együtt a huszárokat. „Bét felé vágj!" vezényelte Bla ziocsica is. Es pedig a husiári magán-ve éoy-letben annyit jeleni, bogy menjen kiki amerre lát A másik pillanaibaa nem is lehetett ott a huuizárból még magnak valót se találni. Hova az ördögbe is röppentek szét olyan egyszerre? Ast jót látta mindenki, hógy\'Bla\' lincsics a városház átellenében levő udvarba ugrato-t be; látták a katonák is; utána is mentek azonnal: de már csak a lovat találták ott. Szegény Mucii csendben, lébor-gaszlDtt fővel állott az advar közepén; füléből csorgott alá a vér. Felkutattak ott a legutolsó seg zugig minden kézzel vagy szemmel kikutatható helyet a huszárnak nem volt se hire, se pora, ,--1 ,. Az vagy felreppent a mennyországba vagy ar ördögök vitték el. Már az mindegy! csakhogy nem volt sehol. Szegény Mucsit elvitték zsákmányul, idegenbe. Az a két szakasz horvát azu áo elkezdett basáskodni. \' Most már urak voltak! Az előtt félórával pedig még valamennyi a lelke üdvösségéért imádko ¦ott bent a berezegi udvarban, ahova — menekülni már nem bírván —. be-zaoruttak. \'Ss csak ne is szorultak volna oda. Onnan lestek a zárt kapu kulcslyukán keresztül, hogy mi tör énik ki vül? Hogyan marsul be az a regiment hus-ár, akinek már csak a hire 4000 horvát vitézt fujt ki a sormási mezőkre? Persze, hogy hamar észrevették a csínt, látván a handabandázó hét huszárt ott a városház kapuja előtt. \' Ekkor a tiszt a kaput rögtön feltáratta, egy szakaszt kilépetett s rá tüzeitelelt a hét huszárra. Et bizony egy kicsit gorűmb* beleszólás volt Blazincsics őrmester uram saép dikpziójiba.............. "\'Éz\'is vólt\'az első eset, hogy belesült a — — — — — — káromkodásba. Meg is bánják ast még a horvátok, csak kerüljön elő Blazincucs! H-nem akkor a kanizsaik bánták meg ezt a huszir-bravourL. Nuzsán megtud\'a a föld alá szó-gyeniló felsülés. Kivitte táboriba foglyul AI bani>\'hot, az akkori varos-birót. \'f Csakhamar asutántzét futóit Nagy Kanizsán a rémhír, bogy e miatt a kis réía miatt Nuzsán Albaoichot főbe Jó veti. . Föle sa lelt volna bolondság! Azért hát a polgárok néhány tekintélyesebb jóból küldöttség ment Nuzsán elé. A küldöttség szónoka é .es németséggel elmondta, hogy A 1 b a o i c h, a birájok ar. egész dologban olyan ártatlan, mini a ma született bárány ; az a gonosz hussárőrmestr csiáálta az egesz^ komédiát; kérik hát: kegyelmezzen meg hirájok nak, Nuzsán szigora katona, de humánus érzelmű ember volt — amint beszélik; oda állott a küldöttségeié. forgalom kérdésében forgó érdekeit elhatározza, hogy e tárgyban felterjesztést intéz a magas felettes míoiaateríumboz. VI. Ungár Zsigmond szombathelyi kamarai tag ur beadványa következőleg hangzik: „A helybeli pályaudvar tudvalevőleg hosszában terjeszkedik, mely fekvése a forgalomra nézve felette kedvesőtlen, kivált azon helyen, a hol a Sárvárra vezető országút szeli a vágányokat. E helyen a déli vaspálya fővágányán kivül, ég a magyar nyugoti vasútnak fővágánya és egy á vonatok rendezésére használt vágány is metszi az országatat, olyannyira, hogy a nagyon élénk vonatközlekedésen kivül (24 óra alatt körűt belül 20 vonat), még a vonatok oaszeálli--ása s tologatása ís ez irányban történik. Ennek következtében majd minden órán megesik, hogy ezen igen élénk forgalmú országul, mely e mellett ez irányban az egyedüli a , városba vezető közlekedési vonalat képezi, 20 — 30\'peresig is elzáratik, minek folytán a ^asda-közönség termését csak nagy időveszteséggel, rósz időben pedig gyakran tetemes kárral hordhatja fedél alá, mig az utazó közönség mm egy ízben lekésik a tovantazáara használandó vonatról. EzenkivüHekintétbe veendő azon sokoldalú veszély, melynek ily sürüea járt vasúti vonalréezen áthaladók, még a legnagyobb előrelátás és óvatosáig mellett u k:tevék. Bitorkodom ezek\' atapjin a tekintetes kamarához azon kérelemmel fordulni: méltóztassék a aa^yméltóságú m. kir. közlekedésügyi zaazaftszsaBaZtmoát oda hatni, hogy a vasúti ijgatztyok ezea ré<ae, ugy miot FfiIixdoifs.il, áthidal >assék, miáltal a közlekedést akadályozó sorom pók elesnének. Indítványozó fenntiek kapcsán a kérdéses U\'réslet térrajzit is be-erJAsztá s egy póibeadviuyban az országútnak eaetl<g a vágányuk, alatt leendő elvezetését íb érinlé. 225. A kaman telj-aen méltányol, va fennjelzett állapotnak ugy a kert-s-kedelem, mint a forgalomra való hátráltató befolyását, elhatározza, bogy ten-jii itdi\'.ványta térrajzai egyetembea párto-lőlag felterjeszti a magas földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi, mitúazterium-hoe. . vn. Ungár Zsigmond, szombathelyi kamarai tag ur, „Szombathely legtekintélyesebb s legszolidabb kereskedőivel folytatott értekezés alapján" hosszabb beadványban azon kárelemmel fordult a kamar- hoz : méltóztatnék az osztrák-magyar batknál odahatni, hogy Szombat helyen egy bankfiókot állítson fel. 226. Miután egy bankfióknak Szombathelyen leendő felállítása csak a kereskedelem s forgalom emelését eredményezheti, a kamara elhatározza, miszerint „Jól van, ez egyszer szabadon bocsátom az önök városának bíráját; de .50 000 forint sarezot vetek városukra. Ha 48 óra alatl .kezeim közé nem juttatják, lövetni fogom a várost." ^ Albaoichoi nagy örömmel hozták ba. As.50-000 forint 24 óra alatt együtt vult gyűjtés utján. (Beh elkeli volna most.35 év után ia egy Nuzsán J?iihál Ferencz ur mellé, mikor az állandó színházra gyűjtött I) Mikor Nuasáonak kivitték, ri tette kezét a binkó-cdomagra s igy szólt: „E/l moBt kölcsön veszem önöktől. Nuzsán ezt vissza fogja Önöknek fizetni. De J61 jegyezzék !meg, hogy. máskor katonák dolgába-ne avatkozzanak. Öuök őrizzék házaikat\'; majd a klon4k elvé gezik egymás köaött ügyödet, bajukat.\' És Nuzsán nem hazudott, mert Nagy Kanizsáról Pécs felé vonultában, mintegy két héttmulva vissaaküldötte as egértz 50 000 forintot a msgistratushoz czimzetten. Hogy azu\'án hova lett? — ast igen sok okos ember szeretné tudni itt Nagy Kanizsán, De hát csak a jó Isten tudja! Talán abból kerítették be.a „római kaih. temető "t ,-.......,:,vÓ\|Ő-aövéay °h-\' . - :-.<¦./:: ¦ Legbizonyosabb, bogy valahol el vau ásva rengeteg vásedényba és rá vsn írva, hogy „Az álltuidó színház ftindamentumaa- Na de ae zavarjuk a holtak álmát s as élők nyugalmát! Nagyobb a baja ennél százszorta\' Blazincsics őrmester uramnak, akt irgal matlanul emlegeti a. szentek lárházit,\' ahogy végig megy Nagy-Kanizsa egyik tttosáján. „Végem van; meghalok. Nem élnem ezen kérelmet pártoiólag fogja azositrák-magyar bank budapesti igazgatósága elé terjeszteni. vül Kpstein Vilmos A. sü-negi lakos beterjeszti a sümegi Bzolg&b TÓ-ignakf D:. Kovács Zsigmond veszprémi püspök s regáljogtulajdonoanak ellene regáljog csonkítás miatt emett panaszt folytán felvett tárgyalási s tanúsáéi jegyzökönyvét s ezek alapján hozott határozatát,\' nemtől önben az ezen határozatot helybenhagyó alispáni végzést, kérve a kamarát: miazerínt öt ezen jogtalanul sújtó határozatok ellen megvédeni, illete ügyében a magas minisztériumnál, ily határozatok ismétlésének megakadályozása végett, a kellő lépeseket megtenni kegyeskedjék. A hivatkozott tárgyalási jegyzőkönyv, illetve az ennek alapján hoaott határozat szerint ugyaniz: Epateín Vilmos sümegi lakos ellea italméréti r<sgale-jog csonkítással elkövetelt kihágáe álla-pttUloiX meg sa Qaapiin ló vő Ib-T dókban, valamint a hordókból már üvegekbe\' leeresztett bora a regalejog tulajdonos javára elkoboztatott ;-mÍQtán ez indokolás s. enni, a Sümegen megtartott urszágos vásárkor raját termésű borát as üzleti helyisége elölt öeasefísáportosult ülő és sál 16 vendégekaek akként .árusította el, hogy a paUczkbót a fogyasztók a . bort kíitiák, az üveget padig visszaadták és kaptak ismét tele pilaczk bort. tehát kcrcsmasseril kimérést gyakorolt. Ezen felfogás, előadó véleménye szeriut helytelen. Meri Epsteio Vilmos azon rendel-kezesnek, hogy a bort rendeaeu dugaszolt és saját pacaetjével v .gy ólomlemeasel lláto\'-t üvegben , s-j U helyiségébdtt kelt eladni s a* eladást szabályszerű időbea a községi elöljárásáffeál bejelenteni, eleget tett: legalább ezen teltételek be nem tartása miatt pins:z nem emeltetett. Az a kérdés tehát, vájjon koosma-zzerü italmérést gyakorolt-a azaz váljon a kérdéses miniszteri rendeUt ellenére, illó vagy Ülóveodégnk számira szolgál* tatott-e ki bort ? A EtzolgabirÓBági határosat est abból következteti, hogy „Epitein üzlethelyisége előtt sokan álltak, hogy a fogyasztók a bort a palaozkokból kiitták s azután visszaadlik .a palaczkokat s kap lak újonnan megtöltött p daczkok&t ki az üzlethelyiségből.u Lehat, hogy sok ember gyűlt olt egybe s hogy a bor a feántjelsett módon szolgáltatott ki számokra, csakhogy ez még nem nevezhető kocamaszirü kimérésnek. Mert az emberek caoporio-alása s uton [útfélen való letelepedése vásárok alkalmával kiaerülhetlen valami, vendégül azonban csak as tekintho ki az üzlettulajdonos\'helyiségében sz-nZtélyeMn jelen van s itt issza meg akár állva, akár ülve borát, nem pedig az utczio települő kinek az Üzlettulajdonos a telepü étt meg sem tilthatja. az aranyos okos kis pofáját V Kedves Muczim, édes kis elveszett Muesíkám ! De jói vanl Ha elvittek utánad megyek, pölkeroalek ha as ég alatt meg a föld felett vsgy 1« Mégis lelte. Addig ku ato\'i, addig keresett u\'ána, mig megtudta, hogy a Murczij Lelenyéá van. Útnak eredt. Szép, csendéi holdvilágos éjszaka volt, mikor Liteoyére ért. A város közelébe égessen nem mert menni, mert ctt ellenséges hadak voltak szállva; megállott tisztes távolban. Egyszer az éjszaka csendje- lónye rilés ssakiiolta ketté. Olyan bánatosan rezegle be as éjszakát. Blazincsicanek kigyúlt as arcai orra a hangra. A szivéig hatolt. Nem jöhetett az mástól, csak Mucsíkától. Elkezdte válaszul azt a bus, szórnom dalt fütyölni, hogy „Isten bozzád szép falum határa," Még aürübb nyeritések követkex tek erre, telvék as állat sejtelmes örömével. Alig pár pillanatra lódobogás \',»1 látszol\'. Muczi vágtava jött gazdája felé. Az elszakított kötőfék szara röpült mellette a levegőben, Blazincsics felugrott; szaladt-eléje; S mikor találkoztak, megálltak miadke: tea. A huszár átölelte Muczija nyakát csókolta, czirógatta; öntözte örömkö-nyeivet. Nagy lehetett az az érzés, amitől annak a márcaóná huszárnak, kifakadt a konya! Mucii msg oda simult okos fejével gazdája valiára. Mintha az ő nagy szemeiben ia köny fénylett volna. Nem sokáig örülhettek a viszontlátásnak; mert néhány svalizsér sebes Ügettetek nélküle, nem én! Kibeszél most\'tésben közeledett, hogy a szökevény Mu-hoazá édes szóval ? Ki csirógatja meg ast cxit elfogják. Azok iszen eszel az u\'jok\'tal adósak voltak az ördögnek, Blazincsics felugrott Hucaijára; csak annyit moodutt neki: „Na Mucsikám, köd előttünk, köd utánunk 1" Kár lett volna azután már a Muczi után fáradni akármi fecskeaereg-,ek is. Egy óra múlva már Kanizsán \'ottak. Itt azután újra ossseszed\'e Blazin-oiics hat pajtását. Jelentkezett velők és végig küzdöttek a 9zabadfigharciot. Az s szomorú, . nagyuu szomorú idő, mikor kardok helyett rabláncsok csörrenés* szintoita a saabadaágsierető honfiak idegét, már Blaziocsícaot a ks> nizaai kórháaban találta, súlyos, nagyon suljos betegen. Kuctíja elesett valahol a ct>ts>- HTt csinált volna azagény nélküle abbtn a Mfordult világban?! Utána halt 0 ia. Itt nyuízzik valamelyik jeltelen ajrbau, a nagy-kaunissai temetőben Eltemetlek, elfeledték! Egyetlen emlék beszél róla; egy kép amely a városház előtti jelenetet ábrázolja, mikor a huszárokra tüzelnek. Ezt a képet a boldogult Dobrprics raj -zolta le a jelenet pillanatában. Jelenleg Torsán csky József orvos ur birtokában vao. Jó volna bizony pedig as ily jó léleknek más emlékei ia állítani! Talán egy síremléket abból as 50\'-000 forintból ! . i De hol van a a«V? Es hol van az 50-000 forint?! HUSZONHARMADIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY OKTÓBER 12 én 1884. Epetein tehát illó rsgy ÜlŐ vendé gek számára nem ssolgiltatott ki bor , mart ki utecán gyülomló nép nem tekint hété vendégnek. A mint liUaik a korotmasserü italmeréit még abból ia következtetik, hogy ai Üres üregek riaatavétettek. Es asonbun ittaláno* szokás a nem igen tiltható, hogy valaki azon üvegeket, melyekben borit áruba bociájtja, vjssza-viltaa ese\'leg becierélje. Mindezek alapján, nem annyira Epatein Vilmos érdekében, ki ellen jogérvény -s határozat hoaatott s kinek érdekében a kamara, nem levén joga a hatóságok eljárásába avatkozni, a peres ügy folyama alatt mit sem tehetett; hanem á Lal. bin a bortermelés ás borkereskedés érdekében azon kérelemmel kellene a magas miniasterium elé járulni, méltózaesék egyelórtőleg a nagyméltóságú m. kir. belügyminisztériummal, hasonló zaklató • jogtalan eljárás meg gátlás >. végeit, a hatóságoknak utasításul adni. h»gy álló vagy űlö vendégek alatt \' csat aVón vendéz^rk -érthetek, kik fa, üzlethelyiségben sremélyeseo jelen vannak s itt t>tgyasz\'j«k el a kiszolgáltatott italt. 227. A kamara fennti előadói indítva-.yt magáévá téve, elhatározta, hogy ily értelmű felirattal fog a magas . minisztérium elé járulni. \' . XI. Schiudler Ferencz titkár ur a soproni ipar-szakoktatást terjesztő egyesülete, választmányában viselt tagsági tisztjéről á kan ara f. évi június hó 26-áo tartott üléséb-n lemondván, esen megürült tiaat be öltése a mai ülés napirendjére \'.tizetett. 238. Rövid eszmecsere a\'in egyhangúlag. Weias József E. L. kamarai tag ur választatott meg, mely válasstásról ugy a megválasztott mint a soproni ipar-szakoktatást terjesstő egyesület elnöksége értesítendő leszen. A napirend tárgyai ekkép kí levén merítve, következő részben a napirend megállapítása után érkezei;, részben szóbelileg előterjesztett Ügyek nyertes: elintézés. A nagyméltóságú m. kir. közmunka és közlekedésügyi miniasterium í, évi június hó 17-én 791C szám alatt következő leiratot bocsátá a kamarához : „A hasai vasutak által 1882. övben beizéraeírányagokról és .leltár- tárgyakról a m. kir. vasúti felügyelőség állal összeállított részletes kimutatás, s a beaserzésekre kiadott főösszegeknek százalék szerint {egybehasonlító összeállítását az 1882. éví május hÓ 23-án 13. 310 Ei.im alatt kelt itteni leirat kapcsán, tájéküstáa-s saját ügykörében netán osűk-aégö»nek vélt további ín\'ézkedés czéljá-bóf atoo megjegyzéssel küldöm meg a kamarának, miszerint az 1881. évi beszerzéseket a m. kir. vasúi felügyelőség feíedaiáboí képest szinten beható figyelemmel kísérte ugyan, azokról azonban hasonló részletes kimutatást nem készíthetett, hanem csakis az egyes vasutak által a szóban forgó évben beszerzésekre kiadott tőesssegeknek a tájékozásai szintén mellékelt Összeállítás tanúságaként, százaf-ifc szerinti kimutatására, illetve össe hason Ittasára szorítkozott. Amint a közölt összehasonlitő kimutatások adataibél kitűnik, a hasai ipar igénybevételének mérve az 1 SS I -v s 1882. évben as előző évek eredményeihez mérten, nemcaak hogy nem javult, de sói csökkent, minek oka, tekintve, hogy a hazti ipar igénybevétele érdekében a vasutak .irányában általam s ss\'skkösegiim, által folyton kellő ellenőrzés é telügyelet gyakoroltaik, — ta-paazt Hs szerint leginkább abban keresendő hogy * vasuisk álul igényalt sok czitl.¦¦-¦k-gyártásával a hasai ip-r egyál talán uem fogiaJkosik, a bogy magasabb árait ttál fogva a hasai ipar termények s gyártmányok a sokkal olcsóbb külföldi csikké nem verseny eshetnek. Részemről mindent elfogok ugyan követni jöv. ben is, hogy a hazai ipar ezen kedvesőtlen viszonyok daczára áldozatuk árán is a lehetőség mérvéig igénybl vétessék, s constalálbatom, hogy hasai vasutasak e résebeoi igyekezetemet általában jó akarattal támogatják, hogy azonban a kellő siker eléressék, kívánatosnak tartanám, ba a hasai ipar versenyképességének fokozása érdeké-bő? sv ks-mara s az érdekeltek figyetsanaieféae és a versenyajájtlaUttáaak előmozdítása utján aaj. hatáskörében közr.-müködnóa. tU?svt kosáaial a közlekedésügyi anszsssteiíttai tenni egéss terjedelmében kfJBl eseo [leiratára, a magas fóldmive-lé-, ipar- és kereskedelemügyi minisztérium 1. évi július hÓ 8-án\' 2444 ssám alatt kelt rendeletével felhivá a kamarát : „hogy a közölt kmutatások részletes áttanulmányozása után \'egyen hozzá részletes javaalatot arra nézve, hogy a k«msrs nézete sst-rint, mely csikkeket lehelne a hazai ipar utjáu kellő árért és milyen uton beszerelni.u 229. Esen megás leiratok kimutatásokkal egyetemben, réasleles javaslat készítése czé\'jáből kiadatnak a kamara irodájának, mely javaslat, a közös bizottság átján lessen annak idején véghatárosat oséljából a kamara elé terítendő. (Vége köv.) Fővárosi tárczalevéi. — (A holt idény eltemetése. Hírlapok, repor-terek. Az operaház ¦ a nemzeti aziabáz bar-cza. Liszt és Erkel. Gróf Zichy Géza és Liszt A főrendiház reformja. A képviselőház. A „GondözS" czimü nj irodalmi lap. áfnskácsy képe. A királyt család.) — Elmúlt a holt évad, egybe gyűltek, a honatyák, pátrísziusok, börsiinerek. Kiki rendes munkája után lát. Népesülnek a matató helyek,salŐnok. Kezdődnek a vigalmák, a redoat termei is megnyílnak. Színházak, konczer\'efe kezdenek népesülni s a hclt évad most már csak a fürdőkbe költözködött, melyeknek üres falai csak ugy hevernek, mint a középkori rablóvárak összedőli romjai. A hírlapok kezdenek élénkülni. Van lótás futa\', ide-oda szaladgálás. A szerkesztő ott ül trójusában s osztogatja parancsait és kegyeit. A kegy pedig áll egy-egy színházi jegyből s mulataági, koncierti biliéiből. Nosza van munkája a riporternek. Hamar a ^Testvériség." báljára, innen gyorsan a .Dalegyiei" vigalmiba, onnan pedig a „Struczmadár" vendéglőbe. Lót-fut ide-oda. A képviselőbás előcsarnokában, a nemzeti színház fogerében ott ló-seng egy-egy szemfüles hir vadász, szóba elegyedik rémdrámaírókkal, politikusokkal, kutat, fürkész, hogy valami érdekeset találjon fel a kíváncsi publikumnak. As operabál is kinyílt. A nemzet pacsirtái féssket leltek. A régi hisszük volt, elköltösködtek belőle. Ki is tört asonaal a testvérbarcs a nstnsati - színház s as opera közt. Ki as első? A dráma magas poicaáról megvetéssel nés le a seogtesélő madarakra; -e opera pedig neveti a magit nagynak tartó, dölyfös pávát. D-t magáben az operaházban, ís dui a testvérharcz. LÍBit és Erkel. Pudma-nicsky Frigyes el nem fogadta, Liszt király \'uymnusát, az ősz mester első haragjában meg kijelentette, hogy be sem teszi többé lábát Magyarországba. A magyar nemzet már-már resignálva mondott arról a reményről, hogy látni fogja valaha az őss meelsrl, mikor hit futamodott, hogy L\'ezt meglátogatja gróf Zichy Gézát, a nagynevű költőt és zeneművei\'. De ni, ni, Zichy Géze. Most jut eszembe, hogy e derék éi „méltóságos" költő egy ujabb költői műven dolgozik, melyhez az irÓt körök már előre sok reményt fűznek; kiviujuk, hogy a mű mielőbb készüljön el s teljesítse a hozzá fűzött reményeket. Mint halljuk a „Fővárosi Lapok már előre megvette. Gróf Zichy Géza különben a főrendi házban is fog es éveo tz npelni. As ellenzékhez tartozik, mely a esi vilii ázasaágoC megbaktatta. Es as elleuzé-t es éven ie készülődik, csakhogy valószínűleg kevesebb sikerrel. Tisza Kálmán meg akarja rendssabályozni a főrendiházat, nem tetszik neki. M gö a király is említette tróabeesédében, hogy as uj ház olsfi teendői közé a felső ház rendezése tartozik. Érdekes less, hogy a főrendiház, mint fogja tulajdon magát ujjá kiszűrni. Mint a Phoeníx madár, magamagát semmisíti meg, hogy romjaiból újra keljen. As uj főrendiházba bizonyává a református egyház is fogja püspökeit küldeni, valóssinü, hogy Szász Károly is benn fog trónolni. Lehet, bogy a zsidóság is fog egy papot as uj házba, meneszteni. lia es megválásai- bizonyára Kobn Sámuel, budapesti rabbi less a szerencsés, ki a püspökök közé üt majd. A főrendiház reformja hát szerencsésen meg fog történni. Háta kepvwető-hásat mikor reformálták. Ha es igy megy, sáévei kisdedóvó less belőle. Kern tekintt már mi senki hazafias feladatnak a honatyaságot, kenyérkeresetnek,\'hivatal szerző intézetnek aésí ma már min-denki. Szomorú idők! Na de ne aggódjunk. Itt van a tÖ o o d ú i ii.s Ugyan mi ea a Gondűző ? Nem egyéb, mint egy uj irodaiam hetilap, mely a fővárosi körökben áltaJéjsos feltűnést keltett A magyar nemzet legelső Íróitól, P. Sscíhmáry Károlytól, Míkszázh Kálmántól, Kazár Emi\'tői, Margíttay Dezsőtől találunk benne szebbnél ssebb, érdekesnél érdekesebb csikkeké1* A hasa első költői írnak beié verseket. Székely Aladár kiadásában jelenik meg z & jó hírnevű csatolt őség elég biztosítékot nyújt arra, bogy a lap mindvégig irodalmi szinvonslon fog maradni. A .Gondűző* lapon kiv űl a kedélyeket leginkább Munkácsy Mihály .Krisztus a Kálvárián* esimÜ festménye foglalkoztatja. Mérik, mérlegelik melyik ssebb kép: a „Krisztus Pilátus előtt" vagy es. Vannak, kik ast állítják, bogy a meder ereje gyengült, mások meg ast állítják bogy erősbült. Nagy a tolongás a müvéssi zsarnokban. Minap a király is meglátogatta. Senki sem sejtette, hogy a király az a tábornok, ki a terembe belépett. Mikor pedig megtudták, harsány éljenzéehe törtek ki. A királyi csalid ea időn sokat idős Magyarországon. A trónörökös és Stefánia Görgéayben vadásznak. Kellemes meglepetésül szolgát a hasának, hogy a trónörokösné magyar népdalokat énekelt a vadászatén. Kísérete meg ~ jeneste ezért. Éljen is soká! PALÁGYI LAJOS. Regényirodalmunk és az olvasók. Hogy mi indít bennünket e párhuzam felállttására ? A feletet egyszerű. Most kaptuk a „Regény világ" negyedik évfoly amáoak utolsó számival egyszersmind az ötödik évfolyam első számit melynek gazdag tartalma meglep mir csak asért is. hogy pályafutása ötödik érének elején sokkal jobb erőben van, mint valaha volt Végignézzük as első négy évfolyam tart alomjegy sékét és vaskos köietekheu oly bó tárhass nyílik a jobbnál jobb eredeti és fordított műveknek, hogy el sem tudjuk \'képzelő mít csinált as a sok jeles tol! addig, mig a Regény világ hasábjain működést tere nem nyílt. Minden jobb háznál tarka gyűjteményét találjuk annak, mit a kül- és belföldi csecsebecsékben termel, csak — könyvek nincsenek. As asztalon hever ugyan néhány disskötés némi tartalommal is, képgyűjtemény, imitt-amott egyik-isik újdonság, mely sem jó, sem rossz, hanem hát diva\'oa— és eszet a ház szellemi kincsei ki vannak merítve. De nem I A ház úrnőjének hálószobájában, a szekrényen néhány jele sebbmü feksaik, de oly állapotban, bogy csak a leg nagyobb türelemnek köszönheti a midőn a hölgy előkelő szobájában a legtisztább éa legfinomabb hoimi kósötl, selyem és bársony között heverhet. Rosss könyvek, piszkos olvasmány, a mit ily finom hölgynél fd sem tételeztünk volna. Nem a tartalomról van itt szó, mert valószínűleg Jókai, Mikszáth, Tolnai, Beniczkyné, egy-más jelesebb iróndnak müve— piszkos csak kívülről. A kölcaönkönyvtárak példányai. Perese sok mindenféle társas tg ban megfordultak már, De hát olcsó és uryanaz i\\ hölgy, kí ír.eziyü<Lrt évenkint két háromszáz forintot költ, fuker mint e^-y uzsorás, midőn könyvekre! ~an szó. Nem, mintha nem volna sv. legirazgóirb olvasó; de, ugy vélekedik, mire vaíá- i kölcsönkönyvtár, ha magirnk ia meg-veasszük a könyvekel? És imrevaló a könyv, b* egysser átolvastuk? Kidobott péns I — Es utóbbi nyilatkozat még azt a gyanút is ébreszti bennünk, hogy as olvasónő asivesebben foglalkozik oly könyvvel, mely egyszerű átolvasás után teljeteu elveszti értékét. Igy persze-\' érthetővé válik a könyv tábláján látható mindenféle zsir, viaszk, dohány pecsét. .. és csak épen hölgyünk demokratikus érzelmeinek örvendünk, ki a szakácsuék-kal és más hasonió foglalkozásit egyének kel egy ét ugyanazon tálból veasisseltemi táplálékát. \' /C^ A kölcsönzött könyv ritkán van oly külső mezben,\' mint\'a milyennek azt kívánnánk, hacsak nem egészen uj Minél érdekesebb raiameíy könyv belső .arialma, annál tisztátlanabb külseje és igei gyakran épp azon a lapos, melyen valami paradicsomi jelenet játszó dik le, oly nyom pompásak, melynek titokzatos eredete éppenséggel nem-egyezik a költő aeaibetikai iteaczióiv1. A kritikusok, kik va«y rkö\'c#i felháborodásból ítélik ei, átkosnak meg » köayveket, Vagy titokban élvezve, elolvasták azokat, hogy aztán lépjék1 ssét, bdbizonyi<andÓk es által, hogy éles tollal rendelkeznek — a köicsön-kűnyviárak javára dolgosnak. A ross könyveket nem veszik, a jókat nem jolvassák, De ez állapotokat kevésbé lehel a.krtlikaao.tról, m.nit k Ösönség írni. Ahol nagy a zaj, odacsődülnek a kíváncsiak, ha száz f»Gtbíl tudják is, hogy megint csak nagy hű-hő semmiért. Ha a salonhölgy egysser az íróval találkozik, nem tuti neki nagyobb bókot mondani, mint hogy leerwxkedöleg kösis vele bogy legújabb köny vétinos;- hozatta el a — kölciönköcyvtárból. Oaak a tudós, as egySserü po\'gir, &s iparos \\ veszi meg a könyveket, melyekbe astán testestől, lelkestől elmélyed. Pedig ha előkelóbbjemk, kik mic-deoütt ott ragyognak, hol szépet és nemest timogaloi kell, risxinoák magokat arra, hogy mint ss angolok és frao-osíák teszik, ők is msgsaereszék nemzeti irodalmtmk kiváló ét legjobb müveit — jbáfÉ gyorsan megráltosoék a helysel! _ teremtő* ssellemeknek, a nép legmagasslosabb eszméi magyarázóinak nem kellene anyagi gondok felett siránkozni. A könyvek olcsóbb áron kelnének és a kevéibá vagyoaos is könnyen megszerezhetné. És a mi fődolog, a aalonban nemcsak selyembutor, de könyvszekrény is állana! A társalgásnak mily gazdsg anyag, a ssellemi szórakozásnak mily kífoghatatlao eszközét nyújtani az ily válogatott könyvgyűjtemény!— Ét mily disz a szépen kötött könyv a szép faragású könyvszekrényben 1 — Az angol uem sok időt fordít as olvaaáara, de megveszi a könyveket mar csak asért is, hogy basájának kiváló szellemei közelében legyenek éa hogy a pompás diaskötések laksswbijtt.élénkítsék. A francain megvess: a könyveket önmaga gyönyörűségére és.termei diaaitésére. Miért ne — Belyreigáziíés. Lapunk vasárnapi számában megjelent, Spítzer József éa Blasincsios István perlaki lakósokra vonatkozó hírt a következőleg iga-siljuk helyre: Spítzer József kereskedő Blaaincsics Istvánt ossk vétlenségből s nem vigyázatlanságból lőtte meg. A. lövésnek nem is lett oly komoly következménye, mint ast lapunkban \'éves értesülésből jeleztük, mert az egész lövegből as illetőt csak egy ssem sörét érte, a most már felgyógyulva lennt jár. Igy ai állítólagos három árva oroméban sír, hogy atyjuknak as ijedségen s egy kis vérvesstéien kívül semmi baja. ; — Egy őrüit rémtette. SsftVnyü eset rönént közelebb, mint a Vasmegyei Ltpok irja, Hámor-Tőn, mely község a lékai plébániához tartozik. Egy Kern Antal oevü legény egyszerre elmezavarttá lelt és édes atyjára rohanva, basát késsel felhasította. Az életveszélyesen sérült atyit gyógykese\'és alá vették, a megőrült legényt pedig felvitték a lipótmezei tébolydába. — Herges légycsipeaek. Kisbér , . . . . . i vidékén egy idő óta valóságos rettegés ehetnénk m, » épp ugy, holott nuiaL^ ^Vné* «na " külön^haU^tek más óhajunk minthogy remseti irodai-L^.,,. « melíek ott\'egymíUitán fortén- munk emelkedjék, virágozzék! ilyek ott egyn nek. Nem rég egy m^\'iD munkálkodó midőn ismételten nézem az előliem fek vő „Ragéoyvilig* uj folyamának első füzeiét. E lap tftste ki program mr áj a, évenként csekély előfizetési összegért ugyanannyi jó, szép, nemes és mutattató olvasmányt nyújtani ti\'"fizetőinek, mint á mennyi pénsbe ugyanennyi kötit kölcsönzési dija a kölcsönköny vtárakban kerül." Hiszen snnyi szépet és jót mondottak már a lapról, annyira megdicsérte a sajtó és a nagy közönség, mizserint valóban ast kellene hinni, hogy nem hiányaik egyetlen müveit ember asztaláról sem. önkénytelenül írja ezeket tollam. \' asszonyt légy cipeit meg a mellén, a szúrás tájéka csíkhirna- annyira égní kezdet-, hogy a nő kénytelen volt haza menni. Estefelé már láz állott he éa az orvos vérmérgezést konstatált, a beteg egyre rosszabbul leit es hiába igyekezett megmentésén három orvos is, meghalt. A nép ko-;t a rettegés annál nagyobb, mert rövid idő alatt ez.már a harmadik \'set. As orvosok a dolgot igen természetesen abból magyarázzák, hogy a legyek szívócsöve kóros anyagokkal volt fertőzve holmi esett állat áltat, a melyet előbb megszáltak. — Fehér fogoly. Hovárduson közelebb gróf Etdódy 7».dász egy egészen fehér íoglyot lőtt. Cccpán a mellén volt egy p-ir vi\'igos-btiro* tollscsks, melyek a hím fogoly pakóaUku jelétszokták képesni. A foguly<í5tilötoetet . — Szerencsétlenség a vadászaton. A Sehnnborn grót iíp.\'vitz> erdejében nmlt bóban tartott vadászaton nagy saerenosétlenség történt. Kotff-Schm:s-BÍng-Kerstenbrook ssü\'etett Lasansky Teréz grófné délután négy Óra teléMaue-tinbŐl az erdőbe hajtatott, hogy ott a vadásztársasággá! és bá\'yjával Lasantky gróff-il találkozzék. Hatszáz lépesre a vadászlaktól a grófné öasxejölt Schönb<-rn grófnéval. Mialatt a két uroű beszélge eit egy Schönborn-féle vadász fegyvere el-j-ült és Schmiasiog grófné baaon találva öasserogyott, mig Schönboro grófoé sértetlen maradt, A sserenc->étleuséget okozott vadáas erre átadta puskáját egy bajtónak; most elsült a másik cső is és * törés keresztül ment a haj.ó fején; ss ember szörnyet balt. A vadásziakba szállító t giófoé ágyához odahívták a környék összes orvosait. Éjj-1 megérkezett Prágabél Weisz tanár és a beieg állapotát kedvezőnek találta. Másnap déltájt azonban a sebesült hirtelen rosszabbul lett, 1 órakor kétszer mélyet sóhajtott, astán meghalt..A szerencsétlen grófné 29 éves volt és l882juf. 11 én ment* nőül gróf Scbmiasing Kelemen vesztfáliai főúrhoz. — Hagyarország adomákban. — Kérelem a t. közöoeéghes — Régóta foglalkozom egy tervvel: összegyűjteni s egy csomóban kiadni ason adomákat, melyek kiválóbb emberekről, egyes helyiségről szólnak, a politikai és társas élet neve-ve teaebb eseményeit illusztrálják, röviden : aSOkat, a melyek jellemzően tini te tik f-l a magyar emb\'r eaaejáráaál ,-zokáaait. — A mennyire módomban volt, g; új- E t r e k. —\' Stem (Sterneck) Zsigmond ur, városunkban tartózkodó gordonka müvéss éa sene tanár, a mult hét f.ily tán hosszas távollót után körünkbe érkezett. Őszintén üdvözöljük I Stern (művészi nevén Sterneck) ur a nyarat Pöslyénben töltötte, a hol is a fürdő-vendégek mű vészi \' játékában gyönyörködtek. Ster neck ur Nyitrán és még más felsővidéki városokbanjis nyilvános és zártkörű hangversenyekben fellépést és mint a lapokban olvastuk, műtéiai játéka mindenü\'t elragadta a hallgatóságot. Min: b:zto forrásból ér.esülüok, Sterneck ur rövid idő alatt városunkban is hangverieuyt fog rendezni tanítványaival. — „Párbajozó tisztelendő nrak" csimen- közöltünk lapunkban egy bírt. illetékes- helyről ártesü ünk utólagosan. ú(gy~a párbajozok oem katholikas, ha uem reformálna lelkészek voltak. — Hymen. Vértrssy Bála a keszthelyi-járás segédasolgabirójs e hó 11-éo vezette oltárhoz özvegy Nagy Györgyoé ssellemduB leányai Mariskát. — Kinevezés. A keszthelyi m. kir. gazdasági- tanintézet igazgatójává a föld-mi veléai m. k:r. mioístarium által Deinin ger Inára, a magyaróvári gazdasági aka-denaiar tanára navestetett kí. — Yörbeny-járvány Ütött ki Alsó-Páhűkon a gyermekek közölt. A járvány tovább terjedésének meggátiásáraa keaEt-helyi kösígasgatósági hatóság & kellő intézkedéseket megtette. — A szüret a keaslhelyi szőlőhegyekben e hó 6-an vette kezdetét. As épen ezen időben beállott esős idő szőlős- i töttem is ilyeneket, hanem a mit így gazdáinknak sek bossuságo; okozott, a j W ember imitt-amott hallhat, az b-s..- oor meDnyíaágre kevesebb bár, de minő* ségre jobb le«s a mult évinél. — Az íöei szüret a dióskili, szeg-falusi hegyekben f, hó 13-án ; as nogí ós öoases pogáoyvári btgyekbeo pedig f. hó 1& én kezdődik és retnélyheló hogy a bor-as utolsó időkben: kedveső időjárás következtében elég jó,-csakhogy a középszerűségnél is kevesebb lesz. Mindennek dacaára sejthető, hogy a bor ára mégsem fog nagyon emelkedni miután a mesterséges nton késaítatt borok esen fiioxera és minden máW elemi csapásnál veszedelmesebb ellensége a borcultarának mindinkább nagyabb mérveket ölt, miáltal aspp községek — mint as említettek — melyeknek egyedüli jövedelmi forrást a bo képezi, a tőnkrejutás saélére sodortatnak, mert a nép dacaara annak hogy jövődet-me niatss, kénytelen magasra emelt fis e téeeit teljesíteni. - Végrrhajtis! sz s porod-jatotl - bathelyi polgári haj^ayiskola igasgató us-iniiója oltárhoz «^i^\|a Íhár^s-Beróny• \'ban Schoszter orai, fesrüésa .kdvis 1 fr- ányát, Flórát. Udvásidljükna ifjo párt,! íellegtelkin boldogságot kivinuok nekik- nyara t cssk igen kis réátb< n merithetí ki aa adomáknak ezt a spccziália körét; — nem skarván t-hát fél-munkát végesni, a t. kÖsöoiégbez fordulok egy szíves kérelemmel. Kérem ugyanis: néi. tóztsssék :sz egyes vidékeken dió ilyen — bármily kis jeleotŐségüuek is látszó — adomákat hozzám .beküldeni. Különösen kérem pedig erre a t. leikéi/, tanító és jegyző urakat mint a kik a közönséggel, épen a aéppel bű űq érintkeznek s így hamarább hozrá is ju\'nak azokbos az adalokhor, melyek beküldése áltsl nekem a ,Magyarország adomákban* cvimü gyűjtemény »serkeaTté«ét könnyebbé teszik. H gy e kérelmem álul a gyűjteményt mintegy közérdekeJt-ség tárgyává igyekezzem tenni, ahhoz a bátorságot a népköltést üj\'eméoyek sterkesztŐinek a példájából veBzem. mert aat hiszem, bogy jó reazhea as én ado-más könyvem i» kie^éazitA részét kép- Á mü««l, — moly 1«B«SI«I5 »f«J»-mib.n aj^j^aik, — jolo»bb raj.016-W\'k íogjik ZzÍH°n >llu»Elrilni. SAbó Eaáie, »1- ,Üilütö«\' .7erkísit5j«. (Slíl-liw; Jóítaí-fcSiú 48.) HUSZONHABMAfllK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY OKTÓBEB 1,2-én 1884 — A házalás és az uj ipar törvény. A földraivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. bir. miniszter L. é. 42, 458. sz. a. következő rendeletet intézte valamennyi törvény-hotó-ághoz. Több oldalról felhozatott az, bogy az 1884. h. X. t. czikkben foglalt uj. ipartörvény 50. S-a alapján az árva-, tnrócz- és zólyommegyei házaló vászon-keres-kedök, az úgynevezett tót gyolcsosok vásárlátogatási jogosultsága nehézségekbe ütközhetnének; minthogy az 1884. évi XVII. t. ez. 50. § a szerint házi iparczikkeket hetivásáron mindenki ámba bocsáthat; minthogy továbbá az elém terjesztett adatokból meggyőződtem arról, hogy a nevezett megyékben a szövó, kék bogy az összerogyott és másnap déli 12 órakor meghalt. Erre Boz-zai bement Szombathelyre, magát a szolga bíróságnál följelentendő, itt azonban az ügy nem lévén illetékes, a szolgabiróság a beavatkozást a járásbírósághoz utalta. Erre Bozzay hazament Asszonyfára, midőn az éppen ott portyázó csendőrök által elfogatott és a szombathelyi kir. járásbíróságnak átadatott. Bozzay vendéglősről \' sem a legjobb hírek keringenek és ót is igen ingerkedő, házsártos embernek mondják. lS?id ísirefe. — Peresei; tolnamegyei főiapán lemondott. Jelöltül S-éfbenyiSáod-r gro- festő és nyomtató ipar nagy \'térje- «alegeiik. - Ar angolok é, fran- j , . _i a c/Ií-i jT txu a Cíiak között az egyiptomi kérdés miatt a delemben mint házi ipar űzetik és . . , „. F , . . ... , oaráság ujabban alapiban megien- az igy készült kelmék állandó üzle- UqK. - Az Etrjeafllt-Államok .tok. tek hiányában az e vidékről ország-. aegere Blama ellenében ,C"vel.odD»k szerte bázoló, úgynevezett vászonke-reskedő zalva szoktak elkelni; — a hatósági igazolványnyal ellátott árva van kilá\'iea. — TWrtteTjbergtól Buda vaev trvolct >k utián há-! P"\'« J4" inakon bi.nnyos Rund Lí- is ugy akar utasai réuyletel torvez ek Milán étlen me-de . terv frlfede.te- lámpa fe\'dolése következtében Liverpoolban 4 egyén öse eégett — Szeraje- VÓban már hó eaelt a begyek tetejére. — A kolerát illetőleg semmi kedveactlen eset nem merült fel ujabban. Egyre ssüoő félben van. — Az orosz és törfikvi-szonynak feitanő barátságossá válását bocsátották hirré s Ispok. Ez nem bi-sonyult valónak. A viszony barátságos ugyan, de közelebbivé tétele még messze van. — Gyermekekből álló tolvajbandát kerített kézre legközelebb a soproni ren-dörtég. — Párizsban egyre folynak az anarchista-zavargások. — Postalopás történt Neustadtban, a pályaudvarnál. Egy 8000 márkás levélzscské veszett el. tnrócz- és zólyommegyei vászonke- j tett; a tervezők fogva. — Petróleumot) reskedők ily házi iparczikkekkel nemcsak a fennálló szabályok szerint mindenütt házalhatnak, hanem ezen czikkeket hetivásárokon kitakva is árulhatják ; miért is fölhívom a tőrvényhatóságot az iránti intézkedésre hogy ezen házalók a fennálló rendőri szabályok fenntartása mellett ebbeli keresetükben ne háborgattassanak. Ne hogy azonban a törvény idézett 50. §-ának világos rendelkezése kijátszassék és a szóban levő gyolcsosok hazi iparczikkeín kivül esetleg más kelméket is hetivásárokra hozzanak, — egyúttal intéz kedtem, hogy az emiitett három megye törvényhatósága az ott készült cziktek kellő felismerhetése czéljából azokat alkalmas bélyeggel lássa el. A bélyegzés részletei iránt annak idején értesítésemet veendi. Kelt Budapesten, 1884. \\évi szept. 29-én. Széchenyi, s. k. \\\\ — Vérét esemény színhelye volt f. hó 5 én esti 9 órakor a n.-asszonyfai vendéglő - udvara. A nevezett időben TóthVDávjtí rovott előéletű nagy asszofiyfaT lakos négy társával betért az ottani vendéglőbe és egy liter 30 kros bort kért. A vendéglős letette a bort az asztalra, mire Tóth ingerült hangon monda, hogy az nem a kívánt bor, hanem annál rosszabb. A vendéglős észrevette Tóth szavaiból, hogy ez valami verekedést szeretne a korcsmában kezdeni, felhívta öt, bogy társaival együtt mielőbb távozzék. Erre nevezettek eltávoztak, Tóth azonban visszamaradt társaitól és a vendéglő udvarába lopódzott, hol is a vendéglősre leskelődött, A korcsmárosné kiment az udvarra és ott látta a lesben állót, miről is férjét értesítette. Erre a vendéglős kiment az udvarra, hogy kérdőre vonja a várakozót. Itt aztán Tóth kést akart Bozzai felé szarni, mire ez a kezében tartott darab fával oiy nagy mérvű ütést intézett Tóth fejére, Miért nem veasi el. Gá-boifalvi ur sikerrel udvarol Etel kisasz-szonynak, kinél minden este megje-\'en vacsorára. Már annyira halad a dolog, bogy mindenfelé eljegyzésről s-jt\'ognak. Hanem azért Gábort: vi ur mégsem kéri meg Etel kisasszonyt. Egy barátja végre interpellálja : eUgyan miért nem kéred már m-g?" „uja bari\'om, megkértem volna már, de bit hová mennék éa akkor ua-ponként vhCiorára ?! rajta kör- Jó mentség. A gazda kapta a kis Laciikat, a mint a firól téket dobált. „Mit cainilsz te kis gonosz? Lopod a körtéket?\'\' „Aj dehogy lopom : leeseti egyoé-biny s most vissza dobilom a fira.\' * Az elsó szerelem. Épen az ötödik pohárnál tartott as ifjú pár. Mikor a hatodikra került a sor, z elsó szerelemről kezdtek beszélni. : "UArifjtt: „Oh mily szent volt sz én első szerelmem ! .... kis eonsinom Tolt; egy szőke lünü kéc szemű ángyai, valóságos Pallas Athéné. A leány: „Éa az enyim, ő istenem, at éa első azorelmem a — 19 ik Rudolf ezred vol." Vigasztalás. „Károly\' szólt az asszony férjéhez, „szomszédnőik nagyon bánkódik legutolsó gyermekének halála ó>a a nagyon szeretném, lia délután beszólnál hozzá, hogy kissé vigasztaljad. Beszélj neki a Jelek, halhalat\'áoaá-gáról, mond nek\'. hogy minden földi elmúlandó, bogy mindnyájunknak le kell a boi hüvelyt egykor vetnünk a kérdezd meg egyúttal tőle: ide kölc.önöalieti-e neki ni ma f-arére a aütőtepsijét ? részvények Dräsche és Schlich-féle részvények olcsóságuknál fogva .legjobban ajánlhatjuk vásárlásokra. Árfolyam tabella. A budapesti értéktőzsde hoti tudósítása- Brandl Arnold bankházától Budapps-tenP 1884. okiób^r 9. Az értéktőzsdék összes terein általános pessimismus uralkodik és folyvást diadalmat Ünm-pel. Dacsára annnak, bogy az üzérkedés legfonteaahb értékpapírja: az osztrák hitelrészvény kevés hónap alatt roppant árfolyamveszteséget — 40 irtot darabjánál — szenvedett, még mindig \'»rra utaltatik, hogy s?mei köiülmóityofc alatt a jelenlegi árfolyama túlságos magas. As osztrák hitelintézet rövid idővel ezelőtt kósró lett félévi mérlege ki-iüoő üzlet meV9tról tanúskodik éa kitüntetett egy ere^méoyt. mely a mult évihez hasonulva, sokkal kedvezőbb. A folyó félévben hozzájött a 4% os magyar aranyjáradék conversiójáoak befejezése és ha tekintetbe veszttk, hogy ezen nagyszerű pénzügyi müvelet véglegesítése iltal nemcsak a folyó évben eiért haszon, hanem még a tarUlékba helyezett jelentékeny összegek is a folyó évi mérlegbe belejönnek, illetőleg a között azé\'-osztatnak: abból következtetni lehet, hogy az osztrák hkelíntézet még akkor is, ha a Weinrich-féle követelésén jelentékenyebb kárt szenved, még ezen esetben is képes leend 1884 re ugyan oly nagy osztalékot Lze;ni mint az 1883 évi üzlet u\'án. Mindennek dacz-íra azon nézet uralkodik, hogy a hitelrészvények szakadatlanul 260-ig mennek viasza. N-gy elégedetlenség nyilatkozik a bitel.iitó-1 zet igazgatóaiga iránt, melynem r«t-. tent vissza attól <gy czégnek 37» millió friot kölcsönözni. Azt kérdezik,1 mily értéket tulajdoníts apait a sokat diesé-t „rendes" üzletnek, ha az ily roppant veszteségeknek van kitéve? és nem tartalmaz-e ama sok millió irtot tevő téléi, mely a vagyonkimutatásban mint .kintlevőség szerepel még több ilyen Weinrich-féle kővelfléseke\'. A magyar áltatinos hitelbank Weinrich által, nem lett károsítva és mégis ezen intézet részvényei ép oly mérvben szálltak alább, mint a batel-maaabb anyaintézete. Ennek okit kizárólag csak as emiitett pessimismus-bao és a [Össde bizalmatlanságában keres ndö. "\\ Kivételt képez a 4% os- msgyar aranyjaradék, mely legmagasabb árfolyamai megtartani tudta. Kétséget sem szenved, bogy ez csak a csoport közvetítésének köszönhető, mely azonnal mint .vevő lép fel, mihelyt a járadék árfolyama csökkeni. Másrétzt az sem as\'-n ved .kétséget, hogy abban, a peres ben a mikor a .csoport utolsó járadék készleten . túladott és akkor a járadék árfolyamán érdekelve nena less; a .4% magysr aranyjaradék árfolyama jeleu j tékmyea. kel), bogy vissza menjen. {i Egyelőre a napi sajtóban dicférteti a járadékpsplrokat,,, kilátásba he lyez a vásárló közönségnek jelentékeny nyereségeket, csakhogy a közönséget vásárlásokra ösztönözze. A helyi értékpapírok pi»cxán ai elmúlt bét alatt nagy csendesség uralkodott; némely nap teljesen üzletteln-lenül folyt le. Pesií közúti varpálya ¦ irr. ott irt\' ült l-h ¦ 9-én. 4B/o mgy rany járad. 93 15 93 25 »» P»P»* - 88 75 88 SO Osztrák bitejreszrények 288 60 283 10 Magy, hilelr\'észvéuyek 288 — 282 - „ leszám. bank » 85 25 85 — , . b.z^ társ. 3400 3440 — Koucioie pesti bifi. p\' 89 69 89 EUŐ bpenigózm, n 1260 1260 Eizsébet gőzmal. Ä 226 — 228 állam vasút „ 303 _ 304 Déli magy. vasút „ 149 _ _ Pesti közúti vasp. „ 696 — 593 _ Schlick-féie p 286 286 Drasche-fél s _ 174 - 179 - ÉrKeztt Kanizsára. Reggel. Bécsujh. Budapest Fiume 4 óra 8 pereskor postavonat 4 óra 45 ,,\' postavonat 5 óra 52 „ postavonat gyorsvonat. Vasúti meiietrend. Iliül Kannáról. Reggel. Pragerhof 5 óra 20 pr-rczkor pcwtavon«i: Barcs 5 óra 45 „ postavonat Budapest G óra 28 , gyoraVunat Budapest 7 óra 20 _ (í nyertvon. Bécsújhely Ü óra 35 - , p>>alavoui.1. Délben Budapest 2 ór» — perczkor postavun\'-l Pragerhof 2 óra 45 „ postavona: Sopron 2 óra 15 a pueUvon Barcd 2 óra. 25 „ pnatayóWat. Esfe. Prag-rhof 11 ór- 2n peroskoc gyor«>voiiai Zákány 11 óra 5 „ poa\'aviMiKi Budapest 12 Óra 1 f) p pOSlMViMlBl Bécsujh. 12 Ór* 5 w piintavoii^t. Pragerhof 6 óra 17 Bélben, Sopron 1 óra 48 perczkor postavonat Pragerhof 1 óra 15 _ postavonat Baros l óra 40 D postavonat Budapest 1 óra 59 n postavonat. Este. Budapest 9 óra 50 perczkor kevertvont Bécsujh. 10 óra 26 , postavonat Budapest 10 óra 55 . gyorsvonat Pragerhof 11 óra 35 . „ postavonat Barcs 11 óra 25 „ postavonat. Lapvexér és kiadó: SZÁLAT SÁNDOR Felelőn szerkesztő c TASS ALMOS. Laptulajaooós: WAJDITS JÓZSEF. EIADiKTÉSSE. OECRÜKPET Mag -¦-- ja graU Annoncen -Expedition HAASENSTEIN & VOGLER (OTTO MAAS») Wcliclis dlTMt« Expedftkmw von Atieolcen, bstTsffswd: laKM-Utloa»-. Compaa-BOaLa-, Afn-Jbx-, Per««s«l-. iritlKsr-, Stell«... WoannnB»- n. kUar-ärineh«. Ue-»«"TU - TtrlaaleraBs-B,, Waarea-hmisr^hlnns;««, HnbtaUato»««, Ter-«tei,-oraBtea, kaiTtfkt!, Sm4i-Uoaea, ltsnL.i.iui»iioccn,Yrrlaicc-Ri^Oencrilrfnammlnncezi; Elses-haa.a- a. -SeailTishrta-PUsieete. et. isalle ZeitaagM des 1s- n, AtuizDd«. Prompte, Aiarretr t. billiget JiexXlenung, Zeitaass-CaUlfts« na4 Koste Broraa-H!"« (rratti and rranco. SB.Dir Entjernnaimt tob Offertbriefen ffeieniaht obo* G«>ILb-rsnberscaBBiix. lembe venni kéretik. Yan szerencsénk a n. é. közönségnek tudomására hozni, szerint; helyben, fóutcza, a városház átellenében, alulirt , \' _ . czég alatt vászon- és f e h e üzletét nyitottunk. Üzletünk áruezikkeinek jegyzékét rövid idő alatt hirdetni fogjuk,\\kérjttk addig is, próbabevásárlást tenni, hogy jó czikkeink és. olcsó árainkról a n. é. közönség- meggyőzödéit -szerezhessen. Pontos kiszolgálást biztosítunk mindenkor. Amidén, a u. é. k ö z ö n s é g s z 1V e s pártfogását rn emu kérjük,\' . maradtunk kiváló tisztelétter1--Kanizsa, szept. hó. \'t- - •• <>ooooo<><pc>oc>c>c>o:oc>c>o<z>«r>o<>c>oo<>oí> Alapíttatott 1858. J WALSER FERENCZ í elsó magyar gép- és tfitoltdszerek grára Ajánlja gyártmányát, mint magyar különlegességet kutakban és mindennemű szivaty-tynkban, el véiWteljes VizvezetóKOk be^trle- zését, varosok, főldbírL tokosok, ipartelepek. &rmentesitő társulatok és magánzók ré- harang- és érczöntódéje BUÜAPESTEN Rottenblller-nteza 66. alapon és kedvező fel-t rJtelnk mellett ajánlkozik 5 kőz- ós maganfurdők ItílszerelfíMere, szagmen tes ürszékek felá.li-lására és minden víz művi munkalat gyors és pontos kivitelére képes arlapok éa részletes költ- Jjj aégterveeetek kívánatra LL SEDL Moll sokssorO\' sirott tzíg nyo-mí.ta látlVatÖ;- Ezon porok urtos gyóítyhcitá.a makacs gyomor. fÍ°?-fA^°diÍm\\.Wom<r^Ké> ropott rJugulás, uiájh.j ¦ét aUestbajok,1 vromoi-parcs éi -, vértolOtiS, aranyér jé* a legkülönfélébb nő! betegségek ai!e« 3(l ér óu folytoBosaBiniiyeköd5 «Iisxoerésb0n. regesül Kg! eredeti dob-z bassnálaü utasítással 1 frt\' Hipitiyviaytk, tlrvéayéMB Bltlozntaelt. wictammneszetso. lssrs;b«rDjatá«Mk mindetinemtl ssrllH.e\'k t, s.ks^\'feitli\'ciások «." aigánátolt Beute, TizMl ke.srve, nirt.len betejajez, hii.yis estollka.\'Su«. rirt űne 1«rntoi ntasitasaal 80 kr. .i^ZOBS 30-M Valódi, Moll védjegyével és névaláírásaval, Bécs, TuchlaubcH széről modern technikai Egyetlen belfÖ14i-SZÍVattyn-gy&r, díjmentesen küldetuek^ sT ^¦JafWifsrVaVSa^aP^.^ 0 0 0 n UTaII A gyógyszerész 0 JJlOll iá, császár király 0 udv. szállító. 0 Raktárak: Nagjt-Ktlil s a: Balua József gyógviteresz. Roasnf.1. Ad. OFcaselhoíer Jdzi.f. Barcs: Dorner S. CaAkt.rztya:. Gaoca L. gyógy. Kaposvárott: itororto Li. Knzthtly t WOnsch r. Körmend : Eitz Jino.. Maruill : lzztl F.rd. y Szigetvár: Szalay Jósa.f Zala-Egerszeg: Holiozy J. gyógys-ereiz. Coooooooooooioooooooooooooooo Csat taláíi,. q bavsaniSM dobosoai a a RvÄrjflrz :.a sas, V 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 : c 0 0 0 0 0 gati.s éa bénulás- ;fsK fal- éi fogta-; jás siVeVes gvé%i-taiahnk bfidorzüS- W)dits József könyTnyomdájából ISagy-KikiiissSáJi. ¦í.-viii -Kanizsa. 1884. október 16-áu. Elotklievi V ¦ .\'9 «1 < vre . i Egy szám 20 kr HIRDETÉSEK u lIioe petitsorban 7, masniiiicn> ¦. - mi ¦!¦ n további torért !¦ kr NYILTTÉHBEN m.ruakent 10 krért Tétetnek te Kr..-«t4xi illeték minden egyet ".i-ö-télért 30 kr. 6tetentn 83-1K 43sa.ro. fluszoubtrmadik enolyam. A l»i> >te)letni részét iilető kflzletní--oyek e srerkesztnbfiz, "Jijri restéi illető közlemények periig kiadóhoz; bennentte ! intéxendök : N A fi T • K AN. I Z S A .„ Wlasstoehiz KejTaentetleu letelek csak isme m un katariak tol fogad tatnak >-i Kéxiratok « issza nem kai.1.\'in.-. A. nagy-kanizsai .Kereskedelmi Iparbank, .nagy-kanizsai önk. tűzoltó-egylet", a .zalainegyei általaim tanitútestalet, a , nagy-kanizsai kisdeanerelő egyesüiot". .nagy-kaui/.süi tiszti önsegélyző szövetkezet, a , soproni kereskedelmi s iparkamara . nagy <k<mizsai kül választmány B hivatalos lápja. HeteiikinI kétszer, vasárnap- s csütörtök0n megjelelni vegyes tartalmú lap. Az edzés nagy fontosságáról sérik. Itt az erény van fölén, ben. ott Mi. akik oly fennen szeretjük emlegetni párduczos őseinket, hova tovífchb oda jutunk, hegy egy tisztességes párducz-kaczagány alatt leroskadunk ; nem bírjuk el. Hiába nevetnek a mindent kicsinylók a fölött, hogy többen feljajdulnak a fiatalabb nemzedék rohamos satnyulása miatt; — azoknak bizony nagyon is igazak van. Nem lehet azt eltagadni; előttünk vannak a szomorúé tünetek. Be le-bet pillantani a katonaállitási lajstromokba, melyek valóban megszégyenít."! statistikai. adatokat nyújtanak a jelenkori nemzedék testi erejét, egészségét illetőleg. Ott van minden plébánia-hivatalban az elhaltak lajstro ma. Össze lehet hasonlítani az ifjúságból elhaltak számát, a régebbi időben elhaltakéval. S mit tapasztalunk ? Azt, hogy korunkban a fiatalság köréből majdnem még egyszer annyi vész el évente, mint régebbi időben. És minő betegségekben? Mind óljaitokban, amelyek okozatai az elkényeztető nevelésnek. Akiket az itt-ott jelentkező esetek megdöbbentenek, közelben, .távolban futatják azoknak okait. Legtöbben megállapodnak abban, bogy korunkban az erkölcsök meglazultak, az emberiség rohamosan demoralizá-lódik ; az ifjúság elé lépten nyomon rossz példák tárulnak; tűzre való olvasmányok kerülnek a fejlődő fiatalok kezébe, amelyek ébredő érzékeiket ingerlik a test fejlődésének rovására. Hát ez mind igaz, ez mind ugy van ; ezek mind elítélendő dolgok. Csakhogy minderre mások meg azt mondják, hcgj iszen az erkölcs-ellenes dolgok nem a 19. szazad kizárólagos találmányai. Mióta ember van, bűn és erény egyaránt ki- a bün. — Rossz példa mindig volt elég; a/, erkölcstelenség itt-o^t mindig öltött erős mérveket-; tízre való olvasmány, lángoknat raló kép már régebben is volt elég; sőt egyes népek vallási mythosza föltárója, táplálója volt az érzéki ingereknek; az akkor élők azért hitározottan e körülmények folytán még sem satnyul-tak, ueui csenevésződtek. Hisz a derék\'-\'görög és római nép századokon keresztül követte azt a vallást, mely különös alakú isteneivel bizony éppenséggel nem volt arra hivatva, hogy az ifjúságot men ^ül tovább meghagyja homályos, szü-jzies lá\'.körében! És azért sem e különös alakú istenek, sem a mitholo-gia vagy a nagyon is mezetlen val-J lásgyakorlatok meg nem méte yeztéK j az ifjúságot. Hanem igen is elsatnyult, testileg, szellemileg elcsene-, veszett mindkét nép akkor, midőn \'magát a tétlenségnek, tespedésnek átadva, a szivuemesitő, jellemerősitő és testedző munkát, foglalkozást kerülte. És ez történelmi tény! Nézzük: vájjon nem ez ismét-lódik-e nálunk is?! •" ., Tagadhatatlan, bogy előbbi időkben is, mindig volt kisebb, nagyobb mérvben talaja nálunk a lelket és testet ölő erkölcstelenségnek a nélkül, hogv megmételyező, romboló hatása oly nagy volt volna az ifjúságra nézve, mint korunkban. É-i ennek oka nem lehetett más, Minthogy az akkori nevelési rendszer sokkal edzettebb testű munkaszer. e több és munkaképesebb ifjakat produkált, mint a mai modern elkényeztető, elpuhulttá teíó ferde nevelési irány. L sorok irója oly intézetben nevelkedett, bel a testedzésre igen nagy suly Tolt fektetve; hot a testi és szellemi nevelés folytonosan egyensúlyban volt tartva. A napok szellemi és anyagi foglalkozások, között tettek ott. A nap tartama az -utolsó pillanatig fel volt osztva; bizonyos órája volt a testi munkának, bizonyos a szelleminek; meghatározott időben folytak a testedző és lelket Dditó játékok. Mikor eljött az alvás órája, édesen dőlt nyugalomra mindenki. A rubázat (téli) állott egy rövidke testhez álló dolmánykából s egy könnyű, vékonyka szővetkö-penyből. A hálótermek az emeleten voltak s ablakai a legszigorúbb télben, a legerősebb hózivatorok alkalmával is reggeli hét órától este ki-lenczig tárva, nyitva; ugy hogy az ablakmelletti ágyakat a a terem padlózatát nem egyszer hüvelyknyi vastagon borította a hó. Kályha volt ugyan a termekben, de tüzet nem erezett az talán soha életében. Minden héten két nap délután íján 2 óra folyásig kellett sétálni a szabad mezőben. Ezt a sétát semmiféle időjárás él nem mulasztana, hacsak menni lehetett. Jöttek oda elkényeztetett halvány mákvirágok, kiket eleinte félve érintettünk, \'nehogy összeomoljanak. Egy hónap multán már neki éledtek ; s m re a tél beköszöntött, már az edzettebbek példájára az emberdöntögető zivatarban ók is csak amúgy felváltra vetett köpenyben tették meg a heti sétákat lelkesítő indulók vidám hangjai mellett. Hét évet töltött e sorok írója abban a jó istenáldotta intézetben; s teljesen, minden viszontagságra megedzett tesitel hagyta el 16 éves korában. A sors ugy hozta, hogy néhány intézett társavai tanulmányai folytatására egy városba került legyen. A zárt intézeti nevelés után ott egyszerre föltáruft előttük a bün és az arra szolgáló alkalom; előttük á rossz példa. Csakhogy a jól edzett aczélos idegekre a csáboknak nem voit elég erejűk. A megszokott munka, az edzó élet ott ia tevább folyt; s e-kettővel szemben az érzéki ingerek hatalma megtörött. És általában azon intézetből kikerült ifjak mind erőteljes főifiakká fejlődlek. Ez közvetleu tapasztalaton nyugvó tény! De tekintsük i fejlődő ifjakat általában! Mit tapasztalunk ? Azt, amit itt példa gyanánt felhoztunk, bogy az edzett testű és munkához szoktatott ifjak bárminő csábok özönében megőrzik lelkük tisztaságát; az erős, egészséges testben megért vagy érő lélek minden körülmény ¦ kőzött ura marad ösztöneinek és azokat tulysulyra vergődni sohasem en gedi; mig az elpuhult, petyhüdt ideg-zetüeknét igen nagy a beteges ioger-\| lékenység, laza a munkakedv és j munkaképesség; s többnyíre mind t rabjaivá lesznek ébredő össztöneik-nek. Ebből származik azután az erkölcstelen él t hajhászása, ebből ismét az elsatnynlás, a testileg és szellemileg való elcsenevésze dés. Ennek az elsatnyulásnak azonban a voltaképeni forrása nem a rossz példákban, nem a tűzre való olvasmányokban, nem a lángoknak való képekben keresendő, hanem korunk azon nevelési irányában, mely a szellemi nevelést a testi nevelés rovására határozottan előtérbe tolla. A szülói házban — igen kevés kivétellel — cgyátalán nincs a test edzésére, erősítésére gond fordítva. Az iskolában sem tapa ztalnnk nagyobb haladási. (Igaz hogy a törvény által kötelezett tornászat minden iskolában föl van véve; de csak amolyan harmad-, negyedrendű dolognak tekintetik, mit a tanulóifjúság — néhánynak kivételével — csak immel, ámmal végez, látva, tapasztalva, hogy azt a szellemiek tanítói is csak aféle bukvencz-komédiának tartják. . , Bizony pedig a test, az idegek eróteljessége, szívóssága ¦ -nélkül kitartó szellemi munka sem képzelhe-tó; mert nem légből kapott nevelé-szeti igazság az, hogy .erős testben erős a lélek.\' Az erős testben lakó erős lélek uralkodhatik az ösztönökön és vágyakon; amire képessé tenni a nevelés egyik legfontosabb feladata, sőt annak befolyása csak is ez irányiban érvényesülhet. Mert a nevelés-: tudománynak nincsen oly ha alma, mely az emberiség eredendő bűneit eltörölhetné, sem. a fejlődő ifjak elől el uem rejtheti azokat, hanem igen is van hatalma az ifjú nemzedéket olyanná tenni, képezni, hogy az a bűnöket legyőzze, s a csábok egész özönében rendületlenül a jót . kövesse. Mert nem szabad felednünk, hogy a rossz tudás fájáról az élet önként kínálja a ^űmölcsöt; s a bűnök gyökere az emberi teremtmé- i nyékben van. Ezek a gyökerek a szerint élnek meg és sarjadzanak, amint \'a test és lélek azoknak jó vagy rossz talajokul szolgálnak. A renyhe, elpuhult test s gyönge lélek jó talajok, az etős test, a munkaszeretó [lélek nem. \| A renyhe, puha, munkátlan ifjaknál rohamosan fejlődnek az ösztönök ; s minden külső hatás vagy inger nélkül ís csakhamar uralomra jutnak; mig az edzetten nevelteknél az ösztönök ébredése korszakában már oly fejlett, erős test és lélek egyaránt, hogy a legmezetlenebb csábok sem képesek azokat megszédíteni; s romboló hatásuknak velők szemben ereje vész. Kísértések nélkül szentnek lenni nem valami nagy virtus. Hanem a kísértések, a csábok ezernyi ördögével szembeszállani s azokat legyőzni, Egy kép törtenete. \' (Németből szabadon.) — Kánitz Lajostól. — Napi teendőimet befejeztem, Át unalom teljes súlyával nehezedett mulatni vágyó kedvemre; mejraokallam siük azobatn tálait bámulni, főlkerecedtem te hát Ós bebarangol.am Bpest népes u\'csáit, — Hosatu i4ta utáu egy épület elölt álltam meg. A báa falán a legújabb és leg müyéaiiebb módón kiállított képek függ ion, di mind esek \'köat a legremekebb éa legfeltűnőbb \' volt aa,1 melynek alján es vala olvasható : „Kiücuiion mili-lair. Sohasem láttam képdt, mely jobban megragadta volna figyelmemet, mint ez ; miért is oly hosszasan meg bánni ám", hogy ai mindenkor aiemem előtt lebegett: aliremet a fájdalom éa meghatott-eág elérsékeoyitő érzete égessen busko-morrá tették. Én erősen hiszem, hogy így járna minden olyan ember, kinek axtve könyörületet vagy fájdalmat umer, kinél a tsivnt nsm egy megkövesült húsdarab póiolja. Pedig a képen leginkább egy kutya tűnik ki, s otéfia mily megragadó, as as aláiaoi, asa könyörgő arc, a, hüiég ason nemes vonása, melyet a kép késai-tője találomra, de mégis remekül húzott as élettelen vássonra. Aoj de én az egóas képet Óhajtanám leírni. Egy szabad, fú nem fedte, kopár tér látható, elpusztító\'t vidékien. Egy ragyogó faemü aatooa térdel a tér közepén. Puasta melle, mint egy vaspáncsél oly mosduWtlanul van aiteasttve: ercaa nemei, vonásai komoly-és oyagod/ak, büszke tartása. Fény lósteme bátran tekint a feléje irányzott puakaosörakre 1 mig kiterjesslett iamos karjaival bű kutyáját aseretné visszanyomni; de a ssegény állat átfogja a védő kart éa leirhatlaa szomorú arcsctal tekint fel urára. Oh mily epedón, mily köoyörgőo, kétsegbe-rpinen a ártatlanal tekint reá a szegény állat! Nyaka korúi egy kö:él lábaié, végéről nyilván kitetszik, hogy aa eb — csakhogy gazdiját követhesse — va lahonoét erőszakosan tsabadalt el. Dissöltönyben, tort képesre állanak lövésre kési fegyverrel a katonák : a sor végétől oébáoy lépéiayire egy ve tény lő tisst áll kivont karddal kezéb-sn. Ettől valamivel hátrább ássak egy h< lyet, hol nioci fájdalom, bot nssjv hideg less, nem eres s nem dobog. Ávnak egy •irt I . Amint aa ember as elítéltre tekint, Önkéntelenül felébred benne a gondolat: es nem lehet alávaló bünöt, en .ek nincs, oem lehet romlott szive; kar a jé bajnoké^, kár e nemes\' vérért, ra-ilyet cl föld tehetetlen gyomra fog elnyelni. Hit véthetett a ssegécy büoís ? Hab E megvan 1... Bt onyára úgy leasl Valamely kopaasssája gyerkóez jómódú hadnagy vigy kapitány, kinosoi akarta as erős, bátor hadfiat és ö megte-ledkesve arról, hogy 6 köslegéoy, ellenállót vagy tán csak visszafelelni méressek és ezért a véUégért mérték rá ast, amitől sohasem félt, amit Isten segedelmével annyiszor kikerült — a balált 1 Nézzétek mily nyugodtan várja be a ,ár-aaí által neki szánt ólomgolyót! Rögtön át lesz fúrva a dagadó mell s migazünt verni a — retten hetién tsiv . .. Már a sir is késs; a kihányt föld nem«okára visssa less hányvs, csakhogy akkor egy teamre fog nehezedni s hideg\'é{évet egy sztv forró fajdalmait-, hüttendi. Éa ím b kaioaa tné^is Csak egyre gond-K, hogy kutyáját. — » hü\'Modort megmeclheaae c gyilkos golyóktól. Padig jobb voln, sokkal jobb. volna, ha .* hü, is o 1 g a gasdájáhos sím sitin, vele együ-1 h a i I t D t as enyhet nyújtó sir fenekére; — ieg-lább nen: kellene as elhunyt sírjára fekve, éhségtől gyö érten egyedül kímulnis. Hily keményen, mily fessesen állanak:, fölvont fegyverrel későkben, a hadfi régi jé barátai és várják a vezénylő tíaat pasáncsssavát. Némák mind, mint a sir, ellentmondani nem lehet; lőníök kell a régi jó barátra, ki velők, as utolsó falat kenyeret, utolsó korty vizet, dicsőséget és becsületet mindenkor ssiveeeQ megosztotta. Lőoíök kell, a harexok oroszlánjára, a Csaták pillangójára, akt as ellenség ellenében oly hösüeg védte magát aoné\'kül, hegy tudnák miért. LW! mégis mindannyi, arra a nemes szívre cxéloE. mely ssükség és vessély* ben, vigalom és örömben, aéikÜlösések idején épp ugy, mint as áldásteliekbeo as övéikkel, együtt és egyet érzett a óhajtóit. Nem remegje a bajnok kese ? Nem! mert nekik nem saabad, nem lehet ingani] Köoy . . . a ssembe nem tóiul, hanem viassafoly egyenesen a sajgó asívre, hegy ast süsse, égesse. Most meg-Lyomják a kakast — hat golyó fúródik a oséllábla közepébe, a nemes szivbe — a kaiooa eldúl — — — d a hü Medor él — — — Borzasztó reodele.l Éj ennek mégis igy kell lennie I ? Már semmivé lett a meggyilkolt hulla, már a folddol egy fektü as éktelen sírdomb — de a «serencsé lennek ne-tb még nino* feledv, öreg-katona pajtásai elméje és elbeszélésében fennmaradt as és él örökre. Idők multával, midSo a föont^bbi-eket mar rég megírtam, egy öreg katona uap\'ója akadt kezembe, mely a képről köselel«bbi felvilágosítást nyújt. Asért is köslöm annak rövid tarulmát. As 1825-tki párisi featéiseti kiál-ütáaoo egy kép vaia látható, mely folytonosan körül volt véve a nézők tarka koszorúja ól. Engem is oda caalt a kíváncsiság megnézendő, váljon újra fel-lámadc-e a hirnerna Rafael, vagy tán uj loniaikija születelt a Franozia oemaet* ser ? Amiot » tömeg felé közeledtem, ily nomü kiáltásokat hallék: .-Istenem! e kép iséttépi szivemet IB Árra fordultam, a honnét a hangokat vélem jönni. Egy tisztességei! öl-tönyü vai láttam a tom-gből kiválói, ahi inkább tántorogni, mint menni lat-saék. Egy kozUi székel iparkodott elérni, de mtetött est tehette volna, szemei le, sá\'ullsk Ós ájultan rogyott lábaimboi-Batátím aegélyével a legelső hasba vittük, hol aa Üde levegő ás mosdatás las- sanként visssa segítek eiméjét. A mint magához tért, oUő tekintetét rám veté és rövid szavakban fejesé ki irántam háláját, azután igy atólt: „Uram ! ha eddig könyörült Ön rajtt m, toldja meg jószívűségét, kísérjen lakásomig; mert e kép, mely annyi ember figyelmét lebilincselő, lelkemet oly borzasstó emlékekkel tölte be és annyira mégfosztott erőmtől, hogy egyedül haz-menn-i képesjnem fagyok.-Én telje-i ém keretét. Folytonos Ssomora, lesújtó fájdalma kíváncsiságomat a legszélső fokra csigázta ét lassanként hará\'jává tettek a halvány nőnek. Midőn bennem felismerte as ígas és hü barátot, egy alkaiomm.il igy beszélte el szomorú történetét. Fiatal voltam, szerettetem és ví-ssont szerettem. M. Károly veU vágyaimnak netovábbja. 0 egyedül engem ét senkit mást nem sz~eret6tt; és est áHitha\'OTD, mert irántam! hűsége oly nagy mérvű volt. hogy szülői akarata ellenére is, miattam egy nálam sokkal csinosabb, sokkal gazdagabb nőnek kesét víttaautasitá. Epp es voit szerencsétlenségünk oka, mert ör^g szőlőivel meghasonlott; esek könyörületet nem ismerve, eltasziták Károlyt maguktól. Ő akkor is szerété\': engem; de kenyér hiányában kénytelen volt elhagyni és ka\'onáoak felcsapni. Káro.y, ki eddig nem tndta mi a nyn.nor, a nélkülözések mindeu neméi iureUc.mil elviselte, M\'g nekem, ki magamat^hittem a ssirenesé\'.-lenség egyedüli okozójának, lelki tur-dalásaimtól nem volt sem éjjelem, lem nappalom. 1813-ban a háború kiütött, kedvesem iráoü aggodalmam egyre nőtt; rá- HÚSZON HABMADlK É VTOLYAM alai kozlösí OKTÓBBH 16 An 1884. az már erős lélekre valló munka és dicsőség. Erre kell képessé tenni Ujainkat! Edzetté kell tenni elsó sorban a testet! Szoktatni kell őket egyen letes testi és szellemi munkákhoz, s később kitenni megpróbáltatásoknak, hogy lelki erejük öntudatára jussanak ! Nem egészségtan segít a bajon, hanem rendszeres és szigorúan vett tornászás folytonos testedzés mindkét nembeli ifjúságunknál, otthon agy mint az iskolában! Tárulhatnak azután eléjök lépten, nyomon rossz példák; juthat kezökbe tűzre való olvasmány vagy lángokba való kép ezok jól edzett idegeikkel szemben hatásukat részük, s azok folytait-, megromlani, elsatnyulni, elcsenevészedni nem fognak soha! Szegényügy-. ii. A szegényilgyre nézve ezideig a államhatalom, illetőleg a tőrvényhozás mindössze is annyit tett, hogy a községek rendezéséről szóló 1871. évi XVIII. törvényezikkbe beiktatott egy paragrafust, mely ezen dologgal foglalkozik, hogy lesz-e ez foganatosítva és mikép a fölött a jó Isten őrködik — lévén a religio szerint a mindenható Isten a szegények vigasztalója. — Az emiitett paragrafus ezeket mondja: ,131. §. Aj menyiben a jótékony intézetek segélye és egyesek könyöradománya a község szegényeinek ellátására elegendő nem volna, a község a helyi viszonyokhoz képest gondoskoni tartozik a községben illetékes mindazon szegények ellátásáról, kik magukat közsegély nélkül fentartani egy italában nem képesek. Ha ez ellátás Jcsak a községi lakosok rendkívül súlyos terhelteté-sével eszközölhető.- a község kivételesen a törvényhatóságnak, s ba ez sem bir.ná. az államnak veheti igénybe segélyét. Mindég község a szegények lét számáról, s\\a szegény ügy i/e vonatkozó intézkedéseiről az illető törvényhatóságnak minden év végével Vtkzetesieiíiluést tesz.* ~^T2z volna az emiitett törvény szakaszának szószerinti szövege. Már most nézzünk körül hogyan teljesítik a községek ezen Isten és ember előtt felelősség terhes, törvényszabta kötelességüket és mikép ellenőrzik a felügyelettel megbízott törvéayhatóságok a községeknek eb beli működését? Na hát erre feleljenek azok a faluról falura kóborló sánta, vak, csonka, aszkóros, aggkóros és egyéb nyomoraságoktól Üldözött koldusok, a kik nemcsak, hogy semminemű ellátásban nem részesülnek, hanem még összekoldulni sem tudnak illetékes községükben annyit amennyiből életüket fenntarthassák, hanem aszom-széd helyiségeket is bejárni kénytelenek. Egyébiránt az állapotoknak apróbb részleteibe ne bocsátkozunk, mert akkor óriási hasábokat kellene teleírni, hanem térjünk vissza az ügyre magára, például a törvény szövegére. — Hát az abban elren delt intézkedés elég humánus, de eredményre az ideig azért nem vezetett, mert senki sem törődik vele, az erre hivatottak legkevésbbé; — p. o. kérdezzük meg &z elöljáróságokat készitenek-e minden ér végével a szegények létszámáról kimutatást s ennek beterjesztésével tesznek-e évenkint „tüzetes* jelentést a ízegényttgyre vonatkozó intézkedésekről a törvényhatóságnak? — Van eszükbe! — Néz-e utána a merye, hogy a törvényhatósága területén levő összes községek által fog&nato-Bittatnak-e az emiitett §. intézkedései? — Van eszébe! — Pedig hát nem kellene más mint a községi elöljáróságoknak és illetve a körjegyzőknek szigorú kötelességévé tenni, hogy a hivatkozott § utolsó bekezdését szem előtt tartva felelősség terhe alatt évenként tüzetes jelentést tenni tartoznak a szegényügy állapotáról a törvényhatóságnak, a törvényhatóság pedig ne elégednék meg azzal, hogy a jelentést beiktatja és ad acta helyezi, hanem meggyőződést is szerezne arról, hogy a községek által beküldött tüzetes jeiei.tések csakugyan tüzetesek-e. — P. o. a minthogy van a megyénél egy úgynevezett gyámügyi szolgabíró, mjért ne lehetne egy szegényügyi szolgabíró, — a ki évenként egyszer, vagy kétszer s ha szükséges többször beutazná az egész megyét, megvizsgálni minden községben a szegény ügyet, személyes meggyőződést szerezni azok mikénti gondozásáról és ellátásáról, sót az összeirt vagy ápolás alá helyezett szegényeket és nyomorékokat; személyesen kikérdezni mindezv-ránt, — Ha ez éven ként néhányszor\' megtörténnék és a tapasztalt bajok miudanyiszor orvoslást nyernének, — rende/.ést nyerne a szegénvügy állami bevatkozás nél kül. (Folyt köv.) Hogy termeljünk? idei aratásunk eredménye m;:\' ez * ts\'a is ika.i kimuta\'ásokból kitűnik\' fói megy 25 28 millió métermázsára, mely termésnek körülbelül íele a külföldre vándorol. A magyar; gazdasági politikai ugyanis arr<* irányul, hogy az „ar-ttái* eredménye állá!\' kiadásaink Tüdőivé legyenek. Emi politíkw azonban néhány körülmény tekintetbe vételével helytelen nek bizonyul. Ugy-n\'* a.) A túlságos mérvű búzatermelés a talaj k^rár* tör ténik a mennyiben a busa igeu nagy mérvben magába asivja a földből a nö-véoyset tápanyagát, mely körülméuy a legjobb trágyázás mellett is a talaj kimerülésére ve.\'.ei. b) As aratás eredmény* főleg a k-dvező időjárás ól függ, kedv-> zótlen :d-jarí b \' esetében Kisebb vagy nagyobb mértékbea meghiúsulnak reményeink, c) A középszerű, vagy jó ara\'ái eae ében a buza árának csökke-nése teheti tőnk\'re számításainkat. Magyarország ugyanismigsziiat raT E irópa gabona mxgtira léoni. Európa bueep:e-clío uienoyí\'ég milyenség és o\'caóaág lekin\'eében az orosz, amerikai és ausztráliai öuz* ve\'ek.-dik. E körülmény oka a busa ára csök kenésének. Tény icha- as, hi\'K\'y a túlságos búzatermelés állal maholnap a befele te tett tőkét koczkázta\'juk. Belföldi szükségleteink e mellett oly nagyok a az ipart csikkek behozatala oly nagymérvű,, hogy Magyarországoak vagyoni állása a legjobb aratás uán ia pissiv eredmény ti. A buj orvoalása egyedül abban rejlik, hogy helyesebb aulyegyenbe boz-mk a termelést." fogyasztással, ha kellő arányba hozzuk a terme\'éii eredményt a fog-yasitási igényekkel. Tartsak egyensúlyba a gabonatermelést az állattenyésztéssel, vagyis adjuk vissra trágya által a termő földnek azt, a mi: a termelés által elvettünk. Földjeink feleH használjuk fel gabona,.a másik felét takarmány termelésre- A takarmány termelés által szaporíthatjuk at állattartást, as állatok ped:g nagymervben kielégitik szükség leteiuket. Törekedjünk továbbá\'ipar terme-léaüok fejlesztésre, a nyers anyagik el késsité\'ére. Ipari czikkd\'nk kivitele in- szint mivel ismenem atyám tulszigorát j éa egy katona iránti szerelmemet be? a!-, tani nem volt elég bátorságom; részint, mert helyzetem a legborzasztóbb szint j kezde ölteni. Senkibe nem mertem megbízni, bár jÓ tanács, vigasz és segítségre halandónak nagyobb szüksége n>m volt, mint nekem, — mert érzem, bogy e^é i ezen övé lettem; mivel szivem alatt lior-" dám szerelmének zálogát. Egészségein\' egyre fogyott, eddig piros arezom elveszte színét; ugy, hogy szüleim arra határozták magukat, miszerint engem egy jómódú barátnőmhöz küldenek, előbbi sziliemet a falusi lég által vissza nyerendő. Es meg is történt. Megérkezésem után Csakhamar hirét vetiem hogy a küzdelem teréül lak hely nm környéke lön kijelelve. Ügy hiszem, aen kis-m mondhatja illetlennek, h én. mint szerelmes nő, Károlynak mint jövendőbeli férjemnek, ittlétemet néhány sorban tudtára adtam. Károly, már a legközelebbi fegyverszünet alkalmával nálam volt. És mielőtt újra örökre elhagyott volán, hozzám jött, arcsomra nyomta a feled-hetién bucsu-csókót, elibém vezeté hü kutyáját, szereimül* egyetlen megbízható barátját, a hü Medort és így szólt: rK-dves Laurám, itt van -gyetlen barátom. Tekints szemébe és mond, láttad-e valaha már és valahonnét, a hűséget és alázatosságot jobban tüudökleni, mint itt. Neked adom ez egyetlen kin-ciems\', őrizd meg híven és jól viseld gondját. Éa ba egykoron nem várt nehézségek terhelnék gyenge vállaidat, Írd meg nekem és add át Medoroak. Hallod Medor? iégy engedelmes 1 Isten veled Laurám, Isten veled 1 Szerelmünk gyümölcse lehullni készült. Egy napon váratlanul atyám toppant szobámba. Teljes borz asz tósága-ban látta a valót. Szemrehányás Ót gúny nyal halmozott el, megá\'kozott és min üeu vigHBz nélkül ott hagyott a kétségbeesés rettentő pillanatában* de be A fajdalom gyümölcse fin képében nemsokára Uhu. lőtt. Utáona oly gyeng-s valék, hogy bizton hutetn végórám köze1 ed tét. Ekkor papírt, tollat és tinta\' ragadtam éa írtam. Iram annak, ki fiam után legdrágább kincsem volt, aunélkül, hogy rágondoltam volna a veszélyre, melybe sodortam. .Károlyi még egyszer szeretnélek látui, jöjj: jöjj gyorsan; meri különben csak halva lá-od Laurái." Medor éppen lábaimnál bevert, neki nyújtani a p»pirt és mondám: „Nessze kedves állat, fuss, rohanj! Keresd fel uradat!" A jó állat miisem kéttett, ment és telj esi tó kívánságomat. A fegyverszünetnek vége volt. Ká-rolyom ezrede éppen ütközetre készült, midőn soraÍmt vuvé. Képaeljo m-güi valaki kedvesem helyzetében. Az órállomást odahagyni rettegett; engem, haldokló nejé\', minden áron ba már nem látni is, de rólam» hallani akart. Mindkét kötelesség egyaránt nyoma vállát. Köveiét akart tehát hozzám küldeuí, ki őt kétségbeesett helyzetéből óránként értesítae. Útban volt. Már jő távolnyira hagyá öráliomá-sár, midőn tulsEÍgoru századosával találkozik, ki megkardlaposta és goromba szavakkal útját vágta. Károly feledve helyzetét fel\' dvo miadent — kardot ránt--— A százados kísérete nyomban lefegyverzi, hadi-tanács elé állíttatik é-i mint zavargó és engedetlenre kimondják a golyó általi halált. Az Ítélet végrehajtása előtt előszólítja Medor>, homlokon csókolja, egy pkpirt köt nyakára e szavakkal: .vidd ő hozzá" — — — De az állat nem engedelmeskedik, faraleeresztve egyik helyről a másikra csúszik, majd ismét gazdájához 8\'tnuÍ; miért is Haroly barátai egy faboz kötözték. De mit sem használt, nj-;r, a ragaszkod-ts és veszély megkettőznék az állat erejét, elszakítja kötelékét, követi az ismert nyomokat b eléri Károlyt éppen azon bor- saaztó pillanatban, midőn mell ét az élettelen ólom á fúria. Károly nem feltet a halált, még uioiaó perczeiben is Modorra gondolt és iparkodott őt a haláltól megmenteni. Medor látta, hogy ura meghalt, fölkerekedett a,nekem irt sorokkal ói tajtékot hullatva veté m-gát Ölemb-, mi közben oly pillantást vetett reám. mely egész ben pmet megrendité. A papíron ez volt: Isten veled! élj boldogul fgyetlenem) kit szerettem. O.t fönn újra találkosunk!" A kétségbeesés egy kiáltása lebbent el ajkamról és eszme (ellenül hevertem a földön. Barátnőm ijedten rohant segélyemre, miközben végig futa a , sorokat. Rögtön követet meut\'Bzteti az^ezredbez, ki visszatértekor est monda,- -ái mii én önnek itt elbeszéltem, fa- .Sokká) gyengébb valék, bogy sem ilyeu cHpie\'.eiviselhettem vnlna, Forró lázba estem, boiazabb ideig roit iám tudtam magamról és attól tartottak, hogy eszméietemet örökre elvesztem. Sajnos 1 betegségem jobbra fordult, atyámmal kibékültem, de szivem most is fáj é halvány arezom gyakran fürdik forró könyökben, melyek egyedüli vigasz lalóim. Dí azt a-képet, mely oly meg\'epő hüeo ábrázolja, szomorú esetemet, mely eszméletemtől megfosztott, azt többé aei sz~b-d, nem fogom megtekinteni! Min ha élve tudnám Krotyomst, oly jól el van találva, a«\'\'a nemes magatartás ---é- Meder —--hü bart, ki \'gazdijával rgyüt- akar meghalni, kit \'néhány nap múlva élet nélkül talál.ak j föl Károly \'sirjv mellett —. — mtn\'ba csak élne.---Oh ég adj erőt, mer soká nem birom. \| - Nemiokára egy gyászmenet káért j a jobb lelkek \'helyé.-a a halvány aiozu nőt. kibb dél éa délkeleti tartományok felé irányuljon, mely tartományok lakóinak igényeit könnyebben kielégítjük. Nyugat Európába sokáig ne számítunk I Jegyzőkönyv soproni keres k ed-Imi éa iparkamarának 1884 é-i augusz us hó 28-án tartott ren dei közös üléséről. (Folyt, é* vége) Uogár Zt tg mond szomb-tthelyi kamarai tag ur szóval előadja : hogy f. évi július ho 2-án azon kérelemmel fordult a kamarához, méltóztatnék a soproni m. kir, postai-- azgatóságnál oda hatni, hogy a feladott levelek biztossága tekintetéből a jelenleg használatban lévő levélgyÜj-Ö-zsekrények uj, bőrbelóltáokákkal ellátottak által, melyeken - levelek kivételének ideje is feltüntetve legyen, helyettesittes-senek, hogy magán a szombathelyi fŐpia-csoa, esej levélszekrények azapori itassanak. A kamarának e tárgy báni átirata a soproni m. kir, postaigazgatóság részéről következő elintézést nyerte: „Ungár Zdgmond szombathelyi ker-.pkedónek a tekintetes edmhez io<é-zett beadványát vao sserenoaém ¦/. aUtt isszakü\'deut s folyó hó 4-én 2289 ssam alatt keit becses áttra\'.&ra válaszképen közölni, misst-riut Szomb ubelyin a város öbb réssében » klmaz»:t levélstekrényik teljesen megbizhatő póstaköargek üritik ki, miért is Ungárualc a levetek elveszésére vonatkozó aggodalruiti anoal ke-véahbé látszanak indokoltnak, mert e tekin ethen a ssomba-helyí igen élénk ievelezéshen álló közönség -étiéről meg aonki icm emelt p-tnaszu Ami pedig a levélszrkréuyek álli (őlagos czé^sierüilen berendelését illeti, e tekintc ben a paoa<zló Ungár Zsigmond megnyugta\'áaára van szerencsém tudatni misze int azok országszerte egy és ugyan azon szerkezettel bírnak s rddig még senkinek iem ju olt esséb; azon beroode-é ét kítogáauini. A levélszekrények számának sía-port\'asat ille\'őleg, noha a mar jelenleg Ikklmazotiak siátua is megfeal a közönség igényinek, a tárgyalások folyamatban vannak.1 Uugár ur ez Utóbbi Ígéretet egyelőre tudomásul ve5m, nem mulaaath^tjs. azonban, hogy njnlag rá na utaljon levélszekrények ezé szerü-len berende: sésére s fel ne kérje a kamarát, hogy ez irányban már most a magas feletes minisztériumnál tegyen lépeseket. 230. Miután a jelenleg használatban álló levé\'szekrények csélsze\' ütleu volta tagadhatatlan tény s a jelenlévő kamarai tagok nagy része e tekintetben saját személyes tapasztstataira ¦ megH-gyoléieire hivatkozik, a kamara ehatá-rozza: hogy a nagyméltóságú felettes minisztérium elé azon kérelemmel járu-land, mélóstassék odahstoi, hogy a jelenleg használatban álló czéiszerÜtlen levélgyüjtószekréayek bórbetétfáskákkat ellátott s a levelek kivételének idejét is feltüntető szekrények által helyet teltessenek. Sel i..hofr Frigyes kam >ri tag ur, következő szóbeli indítvány t terjissti a kamara elé : * „Az uj menetrend éetbeléptével ismét elveeztettük as előbbi uagy nehezen kieszközölt Szombathely felé mduló Ötórai reggeli vonatot, mely vonat beszüntetni ugy a kereskedelem, mint a forgalomra nétve felette hátrányos. Méltóztassék azért a tisztelt kamarának a cs kir, szab. dé\'ivaspályatársaaág üaletigaz-ga!ÓaágánáJ odahatui. hogy a„ .% mpt tevő forgalom érdekébea ezen, termesze-tisen vegyes vonat, miután tehervonat úgyis kc-\'Ukedik Szombathelyig, isme életbelép; ettessék. Méftósiassék a tekinte\'.es ttamará-jak továbbá, a győr-sopron-ebenfurli vasút tekintetes üzletigazgatóságánál od«htni, hogy Bécs felé induló vonatai a iehetöség határáig, ne indíttassanak a cs. kír. déli vaspalyatársaság vonataival majd egy időben a hogy neveseteaen az előbb létesett délután három órai vonat :ép-essék ismét éleibe, miután eten vonal igen. czélscerünek bizonyult, a mennyi-b-iu általa valamennyi vasúti vonal esti vonataival fenntartatott az Össseköt.te- Ezek bee Dámy Sándor kamarai ag ur azon iodilYányny al járult, mól\'óziassók a kamarának a 08- kir.szab.délivuspÁÍya-társaaág tekintetes üzletigazga óságát egyúttal aziránt is megkeresni, hogy a reggeli 6 órakor Sopronból induló s reg. geli 8 óra 37 percakor Bécsbe érkező sz\'mély vona-ot oly időben indítsa, hogy as ose trák-m agy tr állam vaspálya társáig- reggeli 8 éra 35 pereskor Puasony illetve Budspejt\'felé induló sremélyvooa p-hos csatlakozása legyen. 231. A kamara mindhárom indítványt magáévá téve, ugy a cr. kir. szab. délivaspályatárs-ság, minta győr aopro -ebenfurti vasút üzletigazgatóságához ily éttefmü kérvény lesz benyújtandó. Végül felolvastatott\' Hafti Adolf Vilmos kamarai díjnok folyamodványa melyben a karorii ilUtékki i etési munkálatoknak réatbf-n a biva\'.aíoa órákon kivül történt nlkéazi\'éséért némi jutalomért esed-zik. 232. Folyamodónak 50-frliiyi jn-tálam eog«-délyeste\'ik, miről ío\'ysm- d-ványa elin\'écéséül végzésileg ér eiitendó leszeo. Eszel -z ülés bezáratott. ... ,; ¦; ^ j)\' J1 Ai alelnök : Gallauner Antal s. k. A útkár. Sobindler Ferenoz s. k. Bir e &. - — Országos vásárunk f, hó 13-án geu Unyha volt. Egéts napon t-t l/a\' kxdt as eső s ez sok vásárnál visszariasztott. A marhavásár különösen, nagyon gyönge volt. — Sajtóhiba. Lapunk mult % -mában megjelMnt „Szegéuyűgyünk est-mü ciikkb-n a ,Siechenha.uztt k.fejeiés sarjéi közé tett magyar furditásául téve* ilhagyottak menháza" Biedete-t .elaggottak m e c-háza helyet\'. — Kedélyes estély volt\'folyó hó 14 ón a .Szarvas* vendéglőben, mehet Máadak Gyula Sándor városunk uj polgára rendezett, ki e uapokban vette át Király Ferencz gyógyszertarát, jrr t ez alkalomra ösmerkedési eatélyt. reod-ae\'<. melyre hivatalos volt .-[városunk összes orvos és gyógysznrész fakultása. — M\'nt minden ily alkalommá! ugy itt ia eliha-radhatlan volt a pohár kö&zöutés^ melyek sorát a házi gazda nyi á meg igen érdekes toaszttal, melyet • veíidégeirj éa a közös egyetértésre irányitól. - Erre dr. Schr--yer válaszolt igen jialáló és érd«-kes szKVakb u Továbbá a búcsúzó Király, uj kollegája Mándák és Fárnekre, végül Ditrichstuin ismét >z egyet\'ér\'ésért emelek poharaikat. A kedélye társasig jóval éjfél utánig időzött együtt, a mint minden érd ikes mulatság, ugy- ««\' ie a tözkedveasegü Hein Miakánát1 végződő-, t. Ez alkalommal meggyőződtek a ]-leu-voltak, hl>igy azuj polgarb in egy müveit, és kedé\'yee tagot nyert iárrad«lmunk. öz:n\'éi kívánjuk, hogy állandó éa hoaazu időkig maradjon körünkbe, s la-lá\'ja fel itt boldogságát. • — Öngyilkosság. Folyó hó 14 én délután egy urakor varosunkban e^y utazó agyonlő, e m.gii. A rendőrségtől semmit sem Inhetett erre nézvi megtudni; közöjük tehát a dolgot ugy. amint as közszájon forog. — "Az u.\'azó fdiil c?ak annyi í s m » r a t A s,\' h -gy valószínűleg utazó ügynök; : levelnt nem hagyott halra éa kiléte mó nJtn volt kipuhatolható. \'\' - — Kalandos menyecske Az a gelseí menyecike fci^aSA által, vergődőt: hirre, hogy Ói férje a gélséí bíróval bűnös oielekméoyen kapta ?1- a a«uhei/e» a birót nyomban le, is ütötte, -ugy hogy «s szörnyet hal\', a regényei -kalandokat azzal akarta, folytatói, hogy a -nélfői \'országos váaárbbO egy darab ..kánavászt akart lopni. A fáium »zor.bau.tigy akarta, hogy a d»lug még kalandosabb legyen as által, hogy a menyecske letten éretvén, hűsre tétetett, — ~ " \'T — A veszprémi ev. ref.\'; egyházat gyász érte, elvesztvén e hó-.6-án siíóp tevókenyi-ó^ü ós kedvelt lelkészét, Szttcs Diniéit. A kiadott gyásTJeléutéi "igy hangzik: BA veszprémi év. rét. egy-há.s fájdalommal tuda\'ja n. é. lelkipásztorának, a veszprémi ev. ref. egyhiz megye •levél-ós könyv tárnokának a „Kisfaludy társaság* r. tagjának, Ntítstelétü Szűcs Dániel urrak, életének 72-ik, lelki-pásztorságának 45 ik évében f. hó 6 áu történt gyászos elhunytát A boldogult hült tetemei f. hó 8-in d. u. \'4 órakor tétettek a városi közép sírkertben nyugalomra, Veszprém, 1884. évi október hó. — Áldás hamvaira! Betörés r* Csáktornya! járásbíróság hivatalos helyiségébe. F. hó 7 ón vir-radóra egy ismeretlen tettes a Csáktornyái kir. járásbíróság hivatalos helyiségeibe betört s önné 48 forintot éa három -elviselt irodai kabáiot ellopott A-tolvaj Simon Lajoi albiró úr szobájába tört he, \' ott azonba mindent érintetlenül hagyott; \| innen az írnokok szobáján át-\'Dugovits Pál albiró úr szobájába hatolt, hol ai íróasztal összes fiókjait kifeszegette s miután a aötépaó fiók iára igen erős volt, bogy oda ie bejuthasson, ai asstal-tábla egyik deszkáját felfeszitette. A fiókban tatált papírdarabokat felfurgatta ¦ a 48 frtot, mely egy kii dobóiban ai HUSZONHARMADIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY OKTÓBER 16-án. .1884. iralctomag Mimit viselő papirosba be göngyölítve volt elhelyezve, a papiro-bó! kibontotta t elvitte. A tolvaj Dugo-viej szobájából Kollaric* Mihály elbíró úr szobájába ment, de itt kevesebb szerencsével járt, a mennyiben a kifeszítet\', riút b m pénzt nem talált, érintetlenü1 hagvva azon fiókot, melyben a pénz volt élhet/esve. As irodában, úgy as irat. tarban semmi hiányt sem észleltek, mi ból világosan kitetszik, hogy n tei\'-s csakis pénz lopási szándékból erőszakosan tört be a hivatalos helyiségbe. Az egyik veraio szerint a hivatalnak nin-\'S Werlheim szekrénye, a bovi as illető biró urak a begyült összeget bistonságba helyezhetőek s mintán a hivatalos pénzeket nem szabad magukkal. haza vinni, igy kénytelenek egyes kis fiókokba tenni avagy akták közé rejteni. A másik versio szerint, volna cassa, de as egészen más csórta hsssnáilatik. Akármelyik eset áll is,a közérdek szempontjából azon sürgősen és gyökeresen kell segíteni. Ast beszélik, hogy a Ijpáa mán Koilarics biro szobájába egy kis vasláda tétetett be a befolyó pénzek elhelyezőére, e láda azonban oly könnyű, hogy egy ember könnyen odább állhat vele. Ha esetleg e láda. is eltűnnék, ki fogja az elloput pénzt megióritni? — A tolvaj nak es ideig nem* akadtak nyomára. — Gyászhír. Özvegy legidósb Tar-nóczy Kázmérné szü\'. KesaeieÖkeói Maj ibé^yi Amália saját, valamint lent nevesen gyermekei és Unokái nevében fájdalomtól tört szivvel jelenti szere-ett felejthetlen férje, illetve ityjuk, ipjuk és nagy atyjuk méltóságos alsó-lelÓczi és jezerniczei legidósb Taroovaki Tarno.Cy Kázmér urnák, folyó évi október hó 2 in reggel 8 órakor, csernek! várabau, végelgyengülés következtében, élete 81-ik, boldog házasságinak 52 ik évében történt gyászos kimullát. Caerneken, 18ö4. évi október bó 6-in. Béke hamvaira I Tarnóczy Gusztáv, neje s.-\'il. gelaei Gui-manu.Id és gyermikotk Vladimír és Ida. Tarnóczy Béla cs. kir. karrarás, neje síül. B-tjaai Vojni\'s Riz* és gyerm-ikeit Kázmér, Béla. Rtza, Elemér és Anna-Laura. Tarnóczy Kázmér magyar kir. miniszterelnökaégi titkár T»rnóczy Mal-vina. férje Tyrkonelli gróf o\'Donell Henrik cs. kir. kamarás és gyermekeik Evein és Roderik. T«rnóczy Etelka Ciil-tagkeresates hölgy és férji nÓmet-ujvári gróf Batthyányi Béla. Tarnóczy Ilma, térje kitigniaoi gróf Bíordi Antal, a por-tugaUi király, ő felsége, .yal. ..báiső. tií. tanác«osa és gyermekeik Egon, Virginia éi IIeu. Tarnóczy I\'ona, fórje. erba Odescalchi Hugó Őrgróf éa Gyermekeik Ilona es Virginis. Tarnóczy Antónia Brüunben széketó mariascbuli nemesi rend tiszteletbeli alapítványi hölgye. — Vas Gereben hamvainak a bécsi wühringi terae Őből a budapesti temetőbe leendó hazaszállitása Ügyében, tisctelt laptáisunk a j Veszprémi Közlöny ¦ szerkesztője, még a muU hó folyama* fölkéne Nyári Sándor müépitésft, Bécs ben lakó jeles munkatársunkat bogy tenné meg a atükséges lépéseket; a mi snnál is iukabb kívánatos, mert azt & bácsi temetót más oé%a fogják tel használni sazun halottak földi maradványait, a melyeknek elszállításiról senki sem intézkedik, egy közös sirba i eme tik. Vas Gereben, aki annyira imásUsV hazáját, megérdemleué, hogy annak - öléb-n alhacsa örök álmait] — Ak utolsó bajnok, ki nagy Nape\'eon ellen a lipcsei Ütközetben küzdött, a 96 ".éves Palocsay kapitány, folyó hó 14-án dőlt ai Sümegh-n, hot nyugalmaztatáaa óta csendben élé le utolsó éveit. — Csodabogár. Annak bizonyságául, milyen indulattá! viseltetnek a . mi román — helyesen magyarul oláh —;polgártársaink irányunkban, közöljük az alább következő levelet melyet F. N- kecskeméti tanár urnák egy . volt tanítványa irt íme a lavéi azórul-szór: „Bucarest 7/B> 1884. Te kis em ber (\'pirdon Nagy Ny avaj ) akarok mondani Nagy Ferencz. Jegyeid meg ezen sorokat, a mely én neked irok. mert ezeket jő akaratból írok neked. Tudod mikor én a< iskolában jártam mi csináltál ényellem általában a Rj-roáos-\'ggal, nemsokára eljövünk mint s Ríj és Ösaae-viaas fogunk beoneteke zúzni, mert az a föld a melyre ti vagytok nem a tijétek bsnem a Románoké, » Tijé\'ék Ázsiában van ti Mongolok Pogányok semmire valók. Jegyezd msg e-zeket él tsDtcs a többi semmire valókat. Kivált Oíváthot és Kecskét, azaz Németh Ödönt. A többieknek ast mondom, hogy minél hamarébb menyének Ázsiába és ott p trancsoljanak Itt oijes nekik semmi ioguk. (Akasztófára vagytok.) Ha tudn4d ki Írta jajlü Gondoljátok ha kiUnáltok írjátok nekem, Bocareslbe, a Román közt vsgyok nem a Mongol kÖAÖt, Cgy8 e\| a nyavsja a Moftg" faj, azaz a Magyarokat A ae-vem NumBJomen." — Polgári iskola Mohaoson. A polgári iskola felállítása tárgyában a val- lás és közoktatásügyi miniszterhez intézett városi előljárósági térvényre a mull héten órkezettjválasa, melyben a miniszter a tárgyalások megkezdésének feltételéül a felajánló:\'dolgokon kivül még azt kívánja, hogy a vá oi as iskola épitéeéhes a szükséges anyagosa, továbbá a kési és igávnapszámosok felével járuljon. Minthogy nem tehető fel, hogy Mohács városa a miniseter kivánatát megtagad á a pd-gári iskola felállítása Mohicson bevégzett dolognaa tekinthető. — Két halálos ítélet. A pécsi törvényszéke hó 7-én Djtkos Sándor és Borsos József pécsvársdi lakósokat ha-Iáira ítélte. Az elsőt gyilkosság, ssándé kos émberölé-i éa rablás büntette miatt a másodikt p«dig gyilkosságban és rablás ban való segédkezéa miatt A* ítélet először Borsos Józaefon hajtandó végre Dakos éi Borzos április29-én meggyilkolták és kirabolták Kaaper Pált és Dakos egy R.tpho Éva navü leányt is meggyil kolt, miután előbb kielégítette állati ssenvdélyét Az ítélet ellen a gyilkosok védői feLebbesést jelentettek be. — Jnbüenm. A sopron megyei jegyzők egylete f. hó 28 in fogja megünnepelni fennállásának 10-ik évfordulóját. El alkalommal a megyeház nagy termében rendkívüli közgyűlés leend, melynek tárgyai: 1. Elnöki megnyitó beezéd. 2. Elnöki jelenlés. 3. Szakszerű fLlolvasást és az egylet története. 4 He-laiáni indítványok. Délután 1 órakor a „Nádor" czimü vendéglőben közebéd. A gyü\'ésl megi!ősó nap estéjéit 6 órakor a „Rózsa* vendéglőben választmányi gyű lés és értekézlet fog tartatni. — Halálozás JakabLajos sainigas 1 gató urat éa családját leaojlő caapás érte, \' Páptu, egyetlen kis fiuk, még mielőtt él«téoék ?-ik hónapját belöltöae volna, f. bó 12-én elhuny. A gyászoló csalid mély bánatát enyhítse a részvét. — Bányaszerencsétlenség. Az etztergomi ugyneveaett rtrizaahegyi kőbányában nagy sserencsóilenség történt. A bányászok, mielőtt ebédhez mentek volna, a kőbtnya legmagasabb szikla l réazóbsn rolbjntast eszközöltek. Az ebéd (végeztével semmi rosszat nem sejtve mentek a asikla felé megnétendő, hogy délelőtti .munkájuknak volt-e síkere A \'mínt a saiklarésst megkőzeli etiék, a rob bántott réasből nagy mennyiségben kezd \'tok a kődarabok alábullani. Az egyik bányisst, aki életéo-k legnagyohb részé: a föld gyomrában töltötte el, egy óriási nagy darab kő, a mint a meredekről lefelé gördült libáiról leütötte s rajta bosazába végig gurul\'. A szerencsélen ember abban a pillanatban meghalt. A közel 9 métermiaaáayi kő egéiz laposra nyomta az öreg bányáesz, ugy, hogy a belei is kifhrdut\'&k. A borzssetó halált szeovedött hanyatt eseti és ugy gurult rajta végig e nagy darab kő; as arcza is öasse van zúzva] ugy hogy alig lehe\' megismerni, hogy ember-e vagy csak egy husiomeg. A mint társai láttik\' hogy az öreg bányász mily borzasztó halált szenvedet, rémülve futottak el a szerencsét lenség ssinhelyéről. Ugy hallatszik, bigy egy másik bányász is szenvedett Bulyee susádáaokat, de a munkások között áz eset oly rémületet kelteti, hogy arészlete-,kef mindeddig nem lehet egész világosan tudni. — Hálás altiszti kar. A jelenleg Vaczoa állomásozó 6 ik honvédhuasir-ezred altisztjei kegyaletökc-ek szép jelé- adták e nspokban. Volt ezredesük szarra s kendi Sibrik Antal (Deák Ferencz közeli rokona) a nyáron tudvalevőleg Rákos PaUtán vasúti axerea-csétlenség áldozatául esett A bonvéti huszár altisztek vissza^miékezve a zek jóra, melyben óaet derék esrsdesük, részes íté, most alapítványt adtak öaaae arra a ezéfra, hogy Srbrik earadea airját halottak estéjén esentnf mindig hat égő lámpa süszitae. Az alapítvány kexeSádére kegyeletes sdtisatek ss elhunyt ezeré des családját kérték fe). Bsküídetett Nem csoda! /Brandt R. árnak. Én nem győzök eléggé csodálkozni az ön labdacsainak nagy hatásán, már évek óta meg se bírtam hajlítani derekamat, s most valamely nehéz tárgy fölemelése is könnyen megy ; tagjaim bénultsága megszűnt s ismét fekhe tek mindkét oldalomon. Tisztelettel "Winkler M., Tyrol falnban Meran mellett, Tirolban." A valódi, Brandt Richard-féle svájezi labdacsok — egy doboz ára a gyógyszertárakban 70 kr. — a vért tisztítván, csaknem minden krónikus betegvégben jó sikkerei használhatók. De figyelni kell, hogy & doboz czi ml apján Brandt Richaid zürichi gyógyszerész aláírása s & svájezi fehér keresst vörös mezőben meglegyen. A ki svájezi labdacsokat vesz, se pénzét, se bzalmát nem bánja meg. B&vidhirek. A párizsi Ed-n-szitiUás uj balletje, a „Szerelmi törvény szék" számára nem kevesebb, min1, ezer ké\'s\'áa nj kosz ü-möt kellelt késziltetni. A ballat első fel vonásában zajos tapsokra ragadták a kö sÖnaéget. — Az ó budai templom restaurálási munkálatai már teljisen elkészültek. A díszes restaurált templomot még e ho folyamán fölssentelték s átadják rendeltetésnek. — Az HBgVáli önkén es tűzoltó egylet e hó 3-án sasló-szentelési ünnepélyt tar ott. — Régészeti ásatások folynak Kuti fehérmegyei köaz-ség határában s mr eddig is több érdekes leletre bukkantak. — Nagyváradon es évben kutyaadó fejében 1576 friot vettek be. — Sepsi-Szentgyörgyre a napokban nagy csapat lengyel-zsidó érkezett — Temesváron a szerencse! Bl-umbergFülftp lottó kistőzsdejóben a Gyár-Tirosbaa a közelebbi húzásnál Zvekits volt kereskedő 10 000 frtos ós Ssivarik hivatalnok özvegye 1200 frtos ternót csináltak. — Egyszerű barometrumot talált fel egy franezía mérnök. Ha fekete kávéba egy drb ezukrot teszünk s meg u-m keverjük, a felszálló léghÓlyagok könnyű habot képeznek, zzép idő l«as, s ha a kávét megittuk s a csészén köralaku hab marad, tartós eső következik be. Meg lehat próbá\'ni, talán a francaiénak igaaa van. — Trefort Ágost közoktatásügyi miniszter egy küldöttség kérelmére megengedte hogy a budapesti népiskolákban a német nyelv, torna es kési munka oktatás a második és harmadik osztály helyett ezután csak a harmadikban kezdődjék. — Kolozsvárott egy dijka « második emelet ablakából leejtette a gondjára bizo\'-t gyermekeket, a ki perase a sérüléi folytán meghalt — Gyöngyösön artézi kutat furatnak Zsígmoud Vilmos bányamérnök által — Pestmegyében Haynaldka locaai bi homok érsek fisét legtöbb adó1: 60,293 frt 49 kr. — As 1889-ffcl párisi világkiállítás helyéül a bois deBmlognet szemelték ki. — A kolera Olaszország ban mindinkább szünŐ félben van; Nápolyban e hó 10-én 29 haláleset fordult elő. — á Mekkába való zarándok lázban 30.000 zarándok vett réast — Had iLo-ját tegnapelőtt txá\'litoiták Therezien-stadból Bící felé, honnan egyenesen Triesztbe, s onnan Suesen át Medinába viszik, katonai fedezet alatt.— A petro lenm lámpa áldozata lett Nagy Sseben-i-en egy cseléd, ki vigyázatlanságból feldöntötte as égő lámpa\'. Ruhája meggyúlt s a szerencsétlen összeégeteés rövid idő alatt meghalt. — Kenderesen egy fiatat özvegy, Eperjesi Lukácsoé, Rázao Eszter, szerelmi viszooya következménye fölött valószégyenébeo agyonlőtte magát. — Az orosz kurm ioy a Dnyeper mellékfolyója, a Prypee \'hajózhatóvá tételé akarja 2\\\'2 mi Ilii rubel költséggel végrehajtani, mi által a keleti tenger a fekete tengerrel közvetlenül Öaszókapofoltatnék. — A csendőr állománynál több kös-osendór fog felfogadtatníi Kérvény az illető törvényhatóság utján a belügyminisztériumhoz intézendő. A ciendőr, ha három évet ssol^ált, rendes fizetésen felül ?aponta 15 kr 6 év múlva naponként 20 kr 9 év múlva Daponkéat 26 kr 12 ér múlva sáponként 35 kr 15 év zaalva naponként 40 kr 20 év Tiulva aapecátásit 46 kr járulékát kap. — Ha idotcsbin előléptetést, nyert, akkor e járuléknk naponként 5 kr magasabbak. HerkníOS tŰrdŐben egy szép aasznuy (tllen öngyil-kttseágcit tervesett két oláhoratáfi rabló; a ceendőrBéj azonban meghiúsította m merényletet. — A debreceni laktanyában Farkas Miksa egyéves önkéntes hu ssárkáplár szerelmi bánat miatt szivén lóite magát — A homonnaá járás szol gabíróját állásától felfüggesztették s ellene megindították a fegyelmi vizsgálatot, mert a katonai hatóságok\' megkeresései körül nagy késedelmet tanúsított — Szeged város bérfóldjeit 130,000 frt évi bérért értékesítette: az előirányzat 60 000 frt volt — Nógrid Ladány községben e hő 2-án nagy tÜzsész volt, mely hirmioca lakóházat hamvasztott el as ezekhez tartozó gazdasági épületek t z összes takarmány és gasdaaági felszere-ésekkel együtt — Seharf Jósset, a tissaeszlári pör vádlottjainak egyike, Budapesten a Simonyiházhan levő asi- óga káo\'ora lett. — jjDIvorconS." A Figaro híre szerint a piriai pslais de justicrb-o eddig esernyőlezszáa vilóper-keresetet adtak ba. — Ax épülő Szeged. A mult béén, mínt a „Sz. N." írja, az egészen ősziéire fordalt idő daczára, négy ujabházépitkezes jelentetett be a mérnöki hivatalban. Ezekkel as idei építkezések saima 227 re szaporodott — Szépség kiálli-isitrjn-leznek Pániban. Csak. 20 és 30 év közt levő hölgyek pályáibatnak a az aiczkép mellé közjegyzői peciéttel hosaá kell rágass tani a — kereazUevelet ís. E kegyttlea föltételt as elvetemedett rendezők as.al igyekszenek anyhi\'ení, hogy óriási dijakat tűsnek ki a legszebbek számára. — Ahol kevés a« asszony. Athénban sokkal nagyobb keleti van a nőknek, mini nálunk; a m<g itt a fiital embereknek nincs annyi ujjuk, ameny-nyira legalább 10—1G í-íitny ae jutna, addig Athénben minden nőntán legalább is négy kés nyul. A legnióboi oépazám iáUs szerint ugyanis Ath-^ob-tn 81,906 lakos közt van 48 248 férfi és csak 37,660 nő. Athénban most ugyancsak törik a fejüket, hogy e bajon mi módon segíthessenek. Minden kísérlet azonban csak növeli a bajt. — A LügOSOn lévő kraasói takarékpénztárba f. hó 1 én ismeretlen tettesek behatollak és több ssis frt értékű zálogba tett tárgyat raboltak el. — A slngháltak szerdán indultak vissza Hamburgból as Electra gőzössel 10000 mértföldnyire eső hazájukba. —- TnzréSZ pusztított Gácsornzág-oak Tarnobrzeg városában, mely 3500 lakőst számlál. A városnak majd a fele leégett. Kétszáz család van hajlék nélkül.] A kár száz ezer írtra rag. — A maros-; vásárhelyi kaszinó a magyarfsló Gaz Trsnsilyanici román lapot kitiltotta. — Rontó község hivatalos pecsétjét az elöljáróság elveszítette. A pecsétnyomó a következő feliratot viselt: „Rontó fala pecsé-j-t 1874.** A hivatalos jószágot a rendőrt lapokban is köröztetik. — Egy zsinegre felakasztotta magát a budai Scbnrarcser-fels tébolydában Tólh Lajos sieotmiklósi illetőségű 34 éves Őrült. — A bécsi Stadttheater egész tárgyalta kedden a bécsi felabbvitelí bi róság ¦ Bukovics igaagatót 100 frt, Garner József és Meyek Wenozelt 25 frt pénzbírságban marasztalta, — A fia gyilkosa. Moss, lolnamegyei községben Hefner Ignáiz dváb parasztgazda részegségében agyonütötte a fiát A gyilkost elfogták. — Marmaros Szigetről a vonat Buatya-háaa közelében két vasúti őrt agyún gázolt. — Anglia is hozzájárult a nemzetkőzi meterkonvencsióhoz, s igy as európai államok közül most még csak Oroszország ragaszkodik régi mérték rendszeréhes. — Hova less Amerika aranya? Az EgyesÜlt-ÁUsmokban 17,900 fogorvos van. Esek egy amerikai statisz ikus számítása Bzeriut évenkint 20 mázsa aranyat tömnek be pátenseik fogaiba. Ergo körülbelül ssás év múlva Amerika minden aranya a temetőkben less. — Pécsett elfogták Misovssky Károly cseh ssirmsziia kovácsot, bamie ezüst-forintosok gyirtása miatt. — Egy Khar-tnmból a Níluson fefelé haladó gőzös, meiylyel Stewart angol tábornok is utazott Wadl-Gam.3 közelében, a felső vizeséi egyik sziklájába Ütöd vén, törést szenvedett és elmerült — Smolka leánya, Huppan mérnök neje, tegnapelőtt Lembergben, tévedésből, a rendelt orvosság helyett nagy adagaittbakteríont vett be s a mérgezés folytán meghalt. — Gr. Begenfeld Sohombarg altábornagy a a temesvári hadparancanok eljegyezte Koaeothal Margit kisasssooyt Drezdán. — A totaltsatenrre adót vetett kt a pénzügyi hatóság s ezért a lóversenyeknél esután 8 százalékot fognak levonni — Lipcsében. Néhány előkelő hölgy levelet kapott Richtsr kereskedő nejétől, kí arról értesilé őket, hogy őt férjével ós két ki-¦ebb gyermekével egyfi\'t megválik as élettől. As előkelő hölgyek asónaal tudakozódtak Riohterék lakásán, melynek fő-ajtaja hé voíi zárva; végre az udvar felől jutottak b« a lakásba s issonytató volt, a mit ott iáttak. A férj és aŐ a háló szoba-beli sjíá sarkain függött, a két fia pedig kik kasul az egyik 13, a másik 10 éves volt, halva feküdt az ágyban. A fiakat minden valószínűség szerint elkábították; azután fölmetszették ütőereikéit a szülők ugy vérzett el mindkettő. — A horvát bán. Zágrábban fényez táncsvigalmat adott, amelyen számos előkelő egyén vett részt — A aebraezenl gőzmozdonyu kÖsutí vaspálya elé Mészáros István főiskolai szolga odavetette magát iazé-porrá uzatott— A zsidóvallás raformáláaáról Sterényi Albert rabi a fővárosban felolvasást tart. — Nagy árvíz pusztítóit Buenos-Ayres tartományban; óriási ká rok vanosV. ¦ több ember hullámokba-lelts hclálit — Végre valahára agyon-lőtte egy rendőr a sokat üldörött hírhedt rablót, Hja Ikicset a kinetc a fejére 1000 darád arrny díj volt kitűzve. — ífi- ttagal OttO könyvkereskedésében Badapesten a Nemz. szinház bérházában megjelent a w Magyar általános levelező 16 ikes utolsó füzete. El füzettel a magyar általános levelező teijesea bevan fejezve, melyben át. cz. olvasó közönség egy hasznos de mondhaíónak sz&séges könyv birtokába jött, mely a nyelv és helyes irási szabályokon kivftí a levét fris 8zabá?yait, 588 levél és más iromány,, czég és reclam példákat tar- talmaz. Hoz egy jól szerkesztet irodalom ismertetőt és a legjelesebb magyar költők műveiből mutatványokat; ismerteti a közlekedési intézeteket, nevezetesen a bel- és külföldi levél és kocsipósta közlekedési szabályait, a vasúti és hajózási közlekedést, az osztrák-magyar és külföldi pénzeket, m \'írtékeket, súlyokat, állami és magán értékpapírokat végre a mű záradékát az idegen szavak tára képezi, a magyar irodalmi művekben, magán éi hivatalos iratokban, hírlapokban, folyóiratokban és társalgási nyelvben gyakrabban előforduló idegen szavak megértésére és Kiejtésére. E gazdag tartalom elégé tanúskodik a mü hasznossága és szükségessége mellett, minek még csak azt kívánjuk mondani, hogy ezen mű lévén egyedüli, mely az olvasó közönség rendelkezésére áll. Megrendelhető a kiadónál füzetekben, egy kötetben fűzve és külön igen díszes kötetben. — A )(Kiáliitás Naptár\'- A jövő évi országos általános kiállítás iránt hazánk minden részében, a lakosság minden rétegében oly általános érdeklődés mutatkozik, minő e nagyszabású nemzeti vállalatot megilleti. E kiváló érdeklődés már az ügy sikerének is biztositékát képezi De éppen az ügy kiváló fontossá gánál fogva mulbatlannl szükséges, hogy a kiállítás mL»deu lényeges mozzanata iránt a nagy . közönség jó eleve tájékozva legyen s az érdeklődés lehetőleg még nagyobb mértékben fokoztassék és terjesztésiek. E czélból elhatároztam egy .Kiállítási Naptár* kiadását, melynek fó-czélja, hogy a hazai közönséget már jóval a kiállítás előtt megismertesse egyrészt a kiállítás actuális jelentőségével, másrészt, hogy a látogató-kas és a kiállítókat tájékozza a legfontosabb és nélkülözh Hlen tudnivalók iránt. A .Kiállítási Naptár" tehát mindenekelőtt megismerteti a kiállítás előzményeit, szervezetét, arczképgkben és életrajzokban bemutatja legfőbb intézőit, képekben és leírásokban bemutatja a főépületeket; tájékozza a közönséget a kiállításra vonatkozó legfontosabb határozatok és szabályzatok iránt, szóval: már előzetesen fogalmat nyújt a nagy nemzeti mű keretéről és ama mozgalmakról, melyek azzal összefüggnek. Ez által a magyar közönséget buzdítani kívánjuk, hogy a nagy nemzeti alkotás minden részlete iránt fokozott érdeklődést tanúsítva, a látogatási kedvet már most élesztve: hozzájáruljon a kiállítás sikeréhez, általában pedig terjeszteni és meggyökeresiteni óhajtjuk azt az eszmei, hogy a jövő évi kiállítás oly nemzeti közügy, meiylyel szemben minden honpolgárnak vannak kötelezettségei; a kiállítás fénye és sikere az egész .nemzet közös tulajdona és büszkesége lesz, kell tehát, hogy e siker eléréséhez kiki Jegjobb tehetsége szerint hozzájáruljon. A »Kiállítási Naptár* szerkesztőiül Gelléri Mór és J. Péterffy József urakat nyertük meg, Kiknek a magyar szépirodalom terén szerzett jó hírneve elég biztosítékot nyújt a szellemi rész legjobb kiállítására nézve. A mü nyomdai kiállításról saját müíntézetem gondoskodik, A „Kiállítási Naptár* még ez év végén fog megjelenni tartalmazni fogja még a vásárok teljes jegyzékét és ezenkívül egy előjegyzési naptárt; megrendelési és előfizetési ára 1 frt. Megrendelések és előfizetések alulírotthoz intézen-dök Budapestre. A közelebbi évfolyamokban ugyanezen vállalat mint .IPAROS NAPTÁR* fotytatta-t:k. Midőn még megjegyzem, hogy e vállalatnak megindításában nem a kiadói érdek, hanem elsó sorban a jövő évi országos kiállítás iránti lelkesedés indított, ajánlom azt a t. hazafias közönség szíves pírtfogásába, Budapest, 1884. oct. 1-én.- POSNER Károly Lajos. HUSZONHARMADIK ÉVFOLYAM Z A L A I K" ő Z LÖN í OKTÖBER 16 án 1884. Papi U j gép. Gazdák körében a gépészet haladása képeste a társalgást. At egyik ast álltioua, bogy látott már oly gépet, melynek egyik oldalán a basakévéket beledobálták s a másikon sült kenyér jött ki. BCsekélységla — jegyéé meg egy é\'czes ember. „Éu uly gépet láttam, milynek egyik oldalán a szőlÓfürÖket hányták bele, a másikon pedig — a básisiolga aa ittas vmdégeknl dobálta ki, kik a katcxostól leitiák maguka." Tengerészek kalandja. Min Londunbói írjeit, az Olano vas bárka e^enyaége u»gy síenvedéV állott ki oemrég. A \\ ugyaois Kosariébél SwaQ-Beaba menet zátonyra jutott. A legénység nem lud\'a megiodiisnÍ a bajét s egy lebocsátott csónakon a partra evesett, honnan másnap reggel n-gy rémülettel látták, bogy a bárka eUUlyed . A matrózok nem szerezhettek éUime. a ast vették észre, bogy egészen néptelen szigetre vetődtek. Hó lakar\'a mindenütt a földit s a vi\'orla vászonból hevenyészett sátorban kezüx, lábuk elfagyott a szerencsétlen tengerészeknek. Egyetlen táplálékukat csigák képezték, melyeket s par: mentén talállak; szomjukat bórái caílapitották. igy tengődtek teljes 28 napig. Végre érkezett egy francai* bajÓ s megszabadította őket a legbor sasztóbb baláltól. Sajátságos udvariassági verseny. Az élelvidor II. Károly angol király kéjelgő udvarában a legeseké lyebb satyrikus és zabolátlan világnak közt legelső volt Vílmoth John, R"Ch«-ter gróf, ki 1648-ban szülééit é- 1G80-ban, 32 éves korában meghal\'. Büszkén dicsekedhetett azzal, b"gy ö évig etakadatlauul réizeg volt. Egy végig dőzsöli éj reggeléo S\'. James parkban tétalt. Séta közben találkozott a derék dr. Burnet Qilberttei Saüsbury püspökével éa a szeleburdi gr. rögtőn elhatározta, bogy megtréfálja as érdemes főpapot. Udvariasan megemelte kalap á", unat modorral meghajolt és monda: .Püspök ur! öné vagyok b-risny* kötőmig!\'" „Burnetet e balgaság eleintén in g-lepte, de lelkész létére gyorsan ae\'Ie magát elhatároznia. 0 is nagyon udvariasan meghajolt és viasoozá: „Grót url as Öné vagyok egész a czipŐm csatijáig !• .Püspök ur I — folytatá a gróf uj«bb bókkal —öné vagyok a föl körép pontjáig\' .Gróf url — felelte a püspök — öné vagyok az ellenlábasokig!" Koches\'er pillanatig nem tud\'.a, hogy mos) már mit feleljen. Minthogy azonban e bohókás bókverseny ben nem «rU a püspöknek engedni as utolsó síét, gyorsan m eggo n do I k o z o 11 és monda: „Püspök ur I öné vagyok a pokol fenekeié !" .Otthagyom, önt grófúr!" — vi-ssonzaa főpap éllel. .A pokolban "csakugyan legjobb helyen van ön !* Ezs-íl még egy gúnyos bók ulán tova baladt, olt hagyva as ámu\'ó gró fő\', ki nagyou bosz-okodott, hogy oem as övé volt az utolsó szó. * A világ legmgyobb ogy-háaaj. A legnagyobb egyház e földön a Ssen:-Péter temploma Rómában 54,000 ember fér bele. A milánói ssókasegy-bázoao 37.000, a római sst.-Pál egy házba 32,000, a kölni székesegyházba 30,000 fér. Ezeket kövelik a Pál templom Londonban éa a Petronella tomplom Bolognában, melyek mindegyikébe 25 000 ember fér el. A aophia templom, most tőrök mecset, Konstantinápolyban 23.000, a íaterani azt. János Rómában 21.000, as uj templom New-Yorkban 16.000, a pisai és bécsi sst. Is.ván egybás 12 —12 ezer. a bolognai sst. Domonkos egyház 11. 400, a mün cbeui szent-szűz egyház 11.000 és i Márk templom Velenczében 7000 embert fogadhat magába. * Jó ajánla t. Egy német lapban a következő b rdotéit olvaa\'uk: X. utcsa 8. szám alatt ig.-n barátságos, tágas lakás fugadhaiő, mos tani lakosa, ki Drezdában hasat veti magának és oda költözött, e lakásban nyerte a főnyeremény negyedrészét. * Nem v ál t h a t ő. „Mi az oka, kedves férjem — kérdésé a féléves nő férjétől — bojrj mint mennyssszonyt aranyodnak neves éi, de mióta nőd vagyok, oem használod o gyöngéd szét?" .Akkor mondhattam, — vissonsá a férj .— de ma már nem tehetem. Mit hrssnál nekem az arany, ha fel nem vál hatóm." Furcsa hirdetés. Kik a lapok hírde\'éíeit figyelemmel o\'vaasák, azokb-n az Önkéntelen komikum kimer, betheHen tárházát fogják látót, mert a kiadóhivatalok nem sokat törődnek azokkal és nem vfszuek maguknak annyi fáradságot, hogy kijavítsak felebarátaik hibáit, íme néhány pé.da: Fö\'szótitom esennel Sz«bó Károlyt, h >gy \'udasas Velem lartózttodá\'í helyét, hogy a boldogult anyj .vali osz ozás mísit értektsheas«m vele. Kitűnő vizsla a kalo laságboi való beaorosás miait eladó. Kilencs főbői álló családapa kö-nyöradnmányokért esedezik. Öt forint jutalmat annak, ki a f. bó 20-án e\'veasett kutyám tartózkodási hely ét megmodja, ugy, bogy hatóságilag kézhez keríthessem. V asuti menetrend. Indul Katóról. Reggel. Pragerhof 5 Óra 20 p-rczkur poaiavonai Ba\'CI 5 Óra 45 r postavonat Budapest 6 óra 28 . gyorsvonat Budapest 7 Óra 20 „ kevertvon. Bécsújhely 6 óra 35 B postavonat. I ITESI K. Délben BudapRKt 2 óra — pereskor postavonat Pragerhof 2 óra 45 „--- poatavooal Sopron 2 öra .15 » postavonat Bare-. 2 Óra 25< „ posUvuimt. Prag-rhof 11 ór* 2<) percH.nr gy..rvmiat Zákány U Óra 5 n . yoaiavnuat Budapest 12 órái 5 » postavouat. Bécsujh. 12 ór.. 5 , poatavonaf. VOOÍ ÍOOC 6** mi tuvunn uxxxxxxxxx txxxxxx* y \\LX Bécsujh. Budapest Fiume Elteit Kanliiara. Béggel. 4 óra 8 parczkor postavonat postavonat postavonat gyorsvonat. ,í 4 óra 45 5 óra 52 Pragerhof 6 óra 17 Délben. . - Sopron 1 óra 48 pereskor postavonat Pragerhof 1 Óra 15 „ postavonat Bsrcs l Óra 40 „ postavonat Budapest 1 Óra 59 n postavonat. Este. Budapest 9 óra 50 pereskor kevertvon!\' Bécsujh. 10 óra 26 a postavonat Budapea 10 éra 55 . gyorsvonat Pragerhof 11 éra "35 „ postavonat Barcs 11 óra 25 . postavonat. an szerencsém a m. t. közönség tudomására hozni, miszerint Nagy-Kanizsán Király Ferencznek a főtérén lévő (Eben-spai iger-féle ház) „Megváltóhoz." czimzett gyógyszertárát átvettem; melynek — esetleg — becses pártfogását kérem ^„^..„.. teljes tisztelettől 2288 1-3 gyógyszerész. ,,XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX1L!.J Upveaér é. kiüli: SZÁLAT SANDOB. Felelf», «.rkksi : TASS ÁLMOS. L.ptnlajaono. : WAJDITS JÓZSEF. 2120. tkv. 1883. SSt7 1—1. Árverési hirdetmény. A nagy-kanizsai kir. trvszk tlkvi osztálya részérói közhírré tétetik, hogy Dr. Tuboly .Gyula nagy-kanizsai labós végrehajtatónak Vörös József végrehajtást szenvedő eszte-regoyei lakos elleni 38 frt 65 kr tőke, s jár. iránti végrehajtási ügyében az eszteregnyei 88. sz. tjeiben A I. 1. 36, 8, 9, 13, 16, 18, 19, 21, 22, 24, 26, 28, 30, 32, 36, 38,- 40] 41, 42. sorsz. alatt Vörös József (nos Major Erzsével) tulajdoniul felvett 971 frt 50 krra becsült ingatlanok 1884. évi október hó 17 ik napján délelőtt 10 órakor Esz-teregnye község házánál megtartandó nyilvános árverésen eladatni fogv^ Kikiáltási ár a fennebb kitett becsár. Árverezni kivánók tartoznak a becsár 10% át készpérzben vagy óvadékképes papírban a kiküldött kezéhez letenni. Vevő köteles a vételárt három egyenlő részletben még pedig az elsőt, az árverés jogerőre emelkedésétől számítandó 1 hónap alatt, a másodikat ugyanattól 2. hónap alatt, a harmadikat "ugyanattól 3 hónap alatt, minden egyes részlet után az árverés papjától számítandó 6/. kamatokkal együtt az árverési feltételekben meghatározott helyen és módozatok szerint lefizetni: A. nagy-kanizsai kir. törvényszék mint tlkvi \|hatóság 1884. évi májas hó 16. napján. TAMÁSSY s. k. KISS s.k. elnök. jegyzó. r Figyelembe venni kéretik. Y»« szerencsénk a n. é. közönségnek tudomására hozni, mi-¦szerint, helyben, fóutcza, a Városház átellenében, alnlirt czég alatt v á s z o n- és f e h é r n e m ü üzletet nyitottunk-Üzletünk áruezi kiéinek j.gjzékét rövid idö alatt hirdetni fogjak, kérjük addig is, próbabevásarlást tenni, hog^y jó czíkkeink és olcsó árainkról a n. é. közönség meggyőződést szerezhessen. Pontos kiszolgálást.biztosítunk mindenkor. Amidőn, a n. é. közönség szíves pártfogását kérjük, : maradtunk kiváló tisztelettel Nagy-Kanizsa, szept. hó. - ¦ 2278 7-8. r-zlm^r és Wigaer. feltalált, dr. Usidingw orvostudor ur által kizárdlao szabadahnazstt % Alapíttatott issa J § WALSER FERENCZ $ tQ első magyar gép- és tuioltószerek g-.varc, líarsng- éa érczöntödéje BUDAPESTEN .Battenblller-atcza 66. Ti Ajánlja gyártmányát, 5ti mint magyar különlegességei kutakban és ¦B mindennema szivaty-% tyúkban. elválUl teljes V vízvezetékek WencK-Jt zéaét.varosok, földbir- V tokosok, ipartelepek, t Srmentesitő tarsula- tok 6s magánzók alapon és kedvező feltételek mellett ajánlkozik köz- és masjánfürdők felszerelésére, sz&gmen-tes ÜrSZÓkek felállítására és minden vlz művi munkalat gyors és pontos kivitelére képiíB árlapok és részletes költ-ségtervi-zetek kívánatra széről modern technikai Egyetlen belföldi szivattyu-gyár. dijmentes«n küld-ttiek. HEIM H. Döbling. Bécs mfillott, fflókraktár Budapefs, Thonet-udvar. A legelső dijakkat UtfiniétTe: Bécs 1873 Cassel 1877. Pár!. 1878. Sechaháns 1877, Weis 1878, Tep-. lltz 1879, Bécs 1880, Eger 1881, Trieszt 1882. Bécs, Raktárhelyiségek: Bukarest, Milánó, KlltDer.tr.Me StnMi Lip.c.ni 96. Cerso Vitt, Erfl.nell.38. A lagkitttnAbb, sl.bilyoehuló, tSIií és .villiit.tó kályhák, lakanbák, iakviák, irodák ftb. .lám.ra tgj-a.eiü t iegdiszesebb kiálltá.bab. Tobb .lobio.k\' a fü-! tése egyetlen egy kályha áltat. Központi légfűtés egest épületí-h .lámára. Au.ttriá H.gyaroraságoQ. 221. cosoktatá.t iotézetben Seidin ger kályháinkból 1431 vaa huináia ban, etek kfliBtt Béci kőuég-nek 60 UtolajabaD 373 kályha, Badáput köíaógoek 43 i.kolajibao 308 kályha. ,2242 10-15. Heidinger kályháik kiváló elő u y e i annak netnoaak a c-áse. kir. hivataloknál, birodalmi intézetek éa köuégt ha tó.ágoknál, lelkéaai hivataluk, kó\'háiak vasutak ée gőtbajóknál, pénx-iaiétetek é. bitto«ttótár»aíatoknál kereskedelmi berendeséseknél, .tál-Jodák, kiváháaak éa vendéglőkben ..érették meg a o.g számú beve-setést hanem aton felfii még tobb mint 20,000 magánlakásban lettnek ami Meidinger kályháink haatnálva\'.\' Aata aagy koiiedveltíéfi, melyaek kilyhálaak ¦lieaa falé Irvstdték, tzatlUiaa .taazátra adott\'alkahatt EMtftgvt ti.ll.k\'lt védlegyiokre >iri«i!Yi, sajti irtopíee iv)l< t t oi, ki-zlaséa.t leffjaaJi bjraévk a ahá lytrtaMayalmkaak -\'.¦ratr\'\' Gyuri védjegy. t IICiniURtO nrrif l.\'vttktzva. aa}at tr««ktkt éviik a t ci, ki I HtlUinOCK UrtB íSasetet. Istitui birBevs, : áhá ayártBáayatakaak Wf U II Cl U VX ntaazátekktl vale feleteréltte allea, legyenek IBM\'"\' >C8a anfc kár eaak egyn.rlea Bl.t alarllaaar uir- kak vigy \'Biat javltetl Keláiater kilybákajialva. Gyár coányaink ajtaján.k beUő oldaláo vedjegyfioa á\'vao öotve. sw ÉrleAl es arjeínetet íusjeii és .ériSutTe. -wi Wsjáitt József könytnyomdájából Sagy-Ssütaás. NAOY-KANíZSA 1884. október 19-én. Boy szám 10 kr HIRDETÉSEK i hnK.iitot petittorban 7, ros.io<iso\' f> unii >ien további torért i kr N\'YILTT ÉBREK ¦orookeut 10 krért Tétetnek tel KinoBtaj-; illeték minden egyei hird.--u\'-swt 30 kr.. 6sMendA ZALAI KÖZLŐIT. Buszoiiharmadik evrolyam. A Imo ueüecii réssét illeti közleményei: a aEerkescríáhk, tTiy&fi restét illető közlemények pt^iife kiadoíios bérmentve NAGY-KANIZSA B érmen tétlen levelek csak "ismer. mnktársaktöl f«L-_d tatnak »1. tvéairatnk tissxs, uem UQliIetueh A nagy-kanizsai .Kereskedelmi Iparbank, ,nagy-tanizsai Önk. töioltó-egylet-. a .zaiamegyéi Altalános; tanilóteatfllef, a , nagy-kanizsai kisdeánerelő ^yesület. t .nagy-kaaizaai tiszti Önsegélyzó szövetkezet,a „aoproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai fcülválasztmány" hivatalos lapja. HetenklDi kétszer, vasárnap- s cs ülörlökrtii megjelenő vegyes tartalmú lap. A nemzethez. Egy métely rágódik a magyar nemzet testén, . mely romlással és pusztulással fenyegeti nemzetünket. Ez a métely az erkölcstelenség. Társadalmunk erkölcsi világa fölé sötét fellegek borultak, mindenütt a közerkölcsiség hanyatlásának jeleivel találkozunk. Rabló és öngyilkosság, nagymérvű sikkasztások, prostitutió, állandó híreit képezik lapjainknak. Azt mondják a nyomor, a nélkülözés szülöttje a bün. Igaz! A nyomor a nélkülözés elfásitja az emberek szivét, kihal belőlük a gyöngédség, a szánalom, egy szóval az emberiesség érzete. A nyomor, a kétségbeesés tesz sok anyát gyermeke gyilkosává, s az embernek szinte \\ érzik az szive ama gondolatnál, hogy az ártatlanságnak kell lakolnia a bűnért. Anyák! Ti tudjátok, ti érzitek azt, mi az az anyai szeretet, mi az az anyai önfeláldozás, ti talán már á-éreztétek azt is, mily borzasztó érzés nyilai át az anya szivén a kedves gyermek halálakor, —- ti elképzelhetitek azt is, mily i zonyu lelki küzdelmek kö zött lehet egy anya saját gyermeke gyilkossá vá. Ha azonban az anya gyöngédségénél fogva ily tettre vetemedni nem képes, mi lesz végre is az oly bűnben fogantatott gyermekből, kinek anyja a nyomorban sinlódik ? A gyermek teher a szegény anyára s csakis annak átkozódásait hallja a szeretet szr.vai helyett. A legnagyobb nyomorban teng élete, rossz táplálék, gondatlan nevelés testileg elsatnyitja, érzékei által a bün mérgét szívja magába, beszéde erkölcstelenné válik, szokásai vétkesek lesznek. Ily gyermek élete sem az anyára sem a nemzetre nem áldásos. A születésekről és halálozásokról vezetett statistikai kimutatásokból kitűnik, hogy a halálozások nagyobb mérvűek, minta születések,. és pedig azért, mert nagy a korai halálozások száma. A korai halálozás oka pedig legtöbb esetben a rosz táplálkozás, egészségtelen lakás, tisztátlanság stb. Hol keressünk mi e baj ellen orvoslást ? — Hölgyeim 1 Magyar nemzet uevelói 1 A keresztényi szeretet az csak, meiy eme iszonyú romlottság közepette, uj életet volna i képes a társadalomba önteni. Alkal-;\' mar. kell adui az iiy anyának, hogy gyermekét ne ké ségbeesés, hanem lelki nyugalom között hozza a vi-i lágra. Magunkhoz kell ragadnunk a gyermeket, hogy megmentsük ót az élet és a társadalom számára. Részesítsük ez atyátlan gyermekeket gondos ápolásban, egészséges táplálék által erősítsük meg testét, nevelés által tegyük\' fogékonynyi lelkét a jó és a szép iránt, vezessük szivét a hit ösvényére. \| A külföld nagyobb városaiban mindenütt föltalálható oly intézet, hol ápolás alá veszik az anyákat a \' lebetegedés ideje alatt, a gyermeke-\| ket pedig fölnevelik, Taliásos, mun-jkás emberekké.Cssk hazáikban nem találjuk emez intézménynek még nyomait sem. Sok jó tettről van tudomásunk, mely tettek bizonyítékai annak, hogy a magyar hölgyek szi véből nem halt ki a felebaráti szeretet érzete; csak egyről felejtkeztek meg a nemzet hölgyei, és ez sz egy az. hogy elfelejtették megsegíteni ama nőket, kik elbuktak, kik elhagyatva a csábi tótól, szi vök alatt már hordanak valakit, a ki már el van átkozva mielőtt megszületett volna. Pedig a jó tettnek gyakorlásában, emez intézmény hozná a leg-báladatosabb gyümölcsöket. Megment- jük a gondokkal terhelt anyát a bűntől, sőt annak gondolatától is, megmentjük a gyermekeket a pusztulástól és végromlástól. Mentsük meg e veszni indnló nagy embertőkét a nemzet számára, úgyis pusztulunk, veszünk. Egyesüljünk és egyesült erővel működjünk közre ily \'lelenczház létrehozatalán, törüljük le ama szerencsétlen nők kényeit, kik a bukás szélén állanak. Budapest fővárosa volna első sorban hivatva megalapítani a le-lenczházat, s meg vagyunk róla győződve, hegy fölhívásunk a főváros intéző köreiben is visszhangra fog talál i. Megvagyunk róla győződve, hogy a magyar hölgyek a szép, jó és magasztosnak éltetői is pártfogásukba veszik az ügyet és egyesületi uton fognak az intézet létrehozatalán közreműködni. A napi sajtó a hetedik nagy hatalom, mely már a nélkül is többször szellőztető ez ügyet, részt fog venni a nagy munkában, hogy kitartásra buzdítsa a közreműködőket s fölszólítsa a nemzetet, a közadakozásra. Gyakoroljuk mindnyájan a jótékonyságot, mert oly mag ez, melyet ha elvetüns-, csak jó gyümölcsöt teremhet. Nyugodtan tesszük le a tollat, mert meg vagyunk róla győződve, hogy szavunk nem fog pusztán elhangzani, hanem az egész nemzet szivében visszhangra talál. EPERJESSY ISTVÁN. Szegénytigy. III Hogy a községek * szegény-ügynek önálló rendezésére kevés áldozatot fordíthatnak, ennek is meg- van a maga oka ; rejlik pedig ezen \'ok az 1878 ban alkotott magyar \| büntető tőrvényben és az enuek valamint a kib. btkvnek életbeléptetésével kiadott miniszteri u tasitások-bm, mert ezek a szegények istápolására való alapnak megteremtésére szolgáló jövedelemforrást a közig, hatóságok kezéből egyszerre kiragadták. — Ugyanis a btkv. 27. § sa elrendeli, hogy a büntetéspénzek elbocsátott szegény foglyok segélyezésére és orsz. javító intézetek felállítására fordítandók; az erre vonatkozó ministeri rendeletekben foglalt utasítások aztán felsorolják az eljárást, melyben bennfoglaltatik, hogy a közigazgatási hatóságok bataskö-jrébe utalt kihágások után kiszabott pénzbírságok ugyanezen §. rendelkezései alá esnek és állami kezelés \'alá a kir. adóhivatalokba szállitan-\'dók be. • A ki tudja, hogy a rendőri j büntetésekből befolyt összegek es.elótt \'az illető községi vagy városi szegényalap gyarapítására voltak fordítandók, — elképzelheti mily veszteségeket szenvedett különösen városokban a szegényt lap. — Hangsúlyozni kell, hogy különösen nagyobb városokban, a kihá-gási ügyekbeni eljárásra bíráskodási hatalommal felruházott rendőrhatóságok évenként szép összeget tartoznak a saját városuk szegény-alapja helyett a kir. adóhivatalokba beszállítani. A szegényügynek elhanyagolásához tehát nagymérvben hozájárult az államhatalom, illetve a törvényhozásnak azon egyoldalú intézkedése, hogy kiragadta kezökböl s szegényalapokhoz szolgáló forrást, de nem gondoskodott egyszersmind arról, hogy ennek helyébe más forrás létesüljön. Próbálják csak meg . a Zala folyót oly módon szabályozni, hogy a Murába vagy akárhova folyjék és ne a Balatonba ömöljön, azaz hogy L Balatontól elvonassék, majd meglátják mi leaz egy pár év alatt-a Balatonból, különösen ha a siófoki zugónál meg lefolyni is engedik. Egyébiránt akármenuyít csűrjük, csavarjuk a dolgot: az állam és törvényhozás nem fog a községek szegényein segiteni, meg fog ez maradni ezek saját belügyének. — Épitsen minden megye a székhelyén dologházat, minden község pedig a teljesen elszegényedett és munkára képtelen elaggottak és nyomorultak részére menházat s ha ez megvan, akkor vegyék a rendőrhatóságok a kib. btk. 62 és G6. §-át szigorúan, — és a szegényügy megoldást nyert. Hogy mily alapon lehetne a fenntebb emiitett dologház és menházakat létesíteni? — arra nézve majd a jövó számban leszek bátor javaslatot előterjeszteni. (Folyt kav.) Modern házasságok. Volt idő, alig nébány évtizeddel ezelőtt midőn heves parlamenti vitákat tartottak arról az európai országok majd mindegyikében, vájjon a házasság szentség-e, vagy pedig csak olyan egyszerű polgári kötés, melynek nincs szüksége arra, bogy az egyház a szentség pecsétjét üsse rá. A sokoldalú vitatkozás végre oda szögellett ki, s az ethikai felfogás abban nyugodott meg, hogy a házasság — eredeti intentióját tekintve — nem polgári kötés, uem is szentség, hanem igenis erkölcsi kötés. Mennyiben s hol vívott ki magának győzelmet a házasság emez uj definiálása és elfogadása: az már kívül esik thémánkon. Tény, hogy et- SA. Kora hűsek. Kora htlsek, kora bánat Kódfátyla a napsugárnak Kés~> virág buba fagyta: Hervadás r Ssii fagyra. Holló levél tótat igák: Tú\'.S rcmtoT, n«oa vágjak; Szerető • ci v, fi jó lélek: Félig kalai, falig élet. BATKT LAJOS. A k e z t y ü. A keztyü, öltösetÜnknek ezen minden divaton át vállosatiaoul maradt darabja, a hatalom jelképe, a kihívás jel vénye, izeralmi zálog, ma ísépen agy mint hajdan, mikor a vértes lovagok, ai udva-ronezok ét hölgyek keséit boritá. A kestyü réri drvetcsikk. „Már hajdan ssukés volt Izraelben, ba valaki ˇalameiy jószágot sem örökölni, tem pénzen megvenni oem akart, akkor lnveté keiiyüjét, éi másnak adta Es volt ennek jele Iaraelben." (Rath könyve 4. fejeiét, 7. vers.) a. biblia mát kiadásában keaiyü helyeit lábbeli van agyán hassnálva, de ez csak a fordítónak a hibája. A chaldaeaí paraphrasiabao e asó a jobb késfedőjének fordittatik, s a teleti népeknél még mai1 nap is megvan as a tsoká. hogy földnek 1 Tgy H7° csikkeknek eladása, kiesa-rélése alaalmával aa eladó kesiyüt ad aj vevőnek és etaltai mintegy megpecsételi a ssersfdést. De ha megeegrdjük is, hogy a ssidók még nem ismer.ó\'c a kestyüt, bogy a görögöknél és rómaiaknál haazuá-laiban volt, azt ki sem vonhatja kétségbe. — Homér azt mondja Laertearől, hogy % tövisektől meg akarván védeni kesét, kenóss-kextyüt húzott. Xenopboo gúnyolja az elsatnyult perzsákat, a miért a hideg ellen kestyüt viseltek. A kestyüknek legelső neme ujjak nélküli v»la, csak kéaboritók voltak, semmi egyebek. As argolssáss hölgyek a hé királyság idejében kezeiket köpenyök végeibe dugták, melyek a keztyü\' helyettesítenék. A hét királyság uralmáénak bukása után a keatyük mindinkább divatba jöttek, s a német kereskedők öt pár keslyüvel akartát II. E\'hebredet részükre megnyerni. A nurmannok a páncsélos kényüket hozták divatba. Erős ssarvas vagy jubbárhól késsítették és as ujjakat acsél, eiüat vagy arany lemesekkel borították be. Néha a kecyü sséién gömbölyű ércs-leméit erősítettek meg a kar oltalmára, a est meg a karvassal kötötték össze. Kívülről drágakövekkel díszített kesiyük a 14. században a királyi öltözőihez tartostak; braonlót viseltek a főpapok raogjok jelképe gyanánt; koson-ség-sen a késben tartották, vagy as övbe tették. Seiyem keztyüt csak Erzsébet korában Németalföldről hostsk Angliába éd a fényűzési czikkekbes tartostak. Ugyan-asoc időben jött divatba ott a hiteseit kestyü és a keatyüre tett esküvés ia. I. Jakab helyűje, mely borjabórból ké«sült, fél guinee-be, r. walesi hörcsögé pedig 18 pencebe karült; ugyanannyit fiiettek a berezegnék keztyüért kik éveokint 16 lucxatot kapuk. Udvart és harcai ünnepélyeknél n-:gy aaerepet játszott * kestyü. A fran-csia királyok koronázásakor sapkásban volt, bogy a fejedelem a segedketíő papság keséből egy pár szentelt kestyüt kapott. Aogliában a norfolki horcseg^ mint WorksoD vár ura, a királynak koronásás alkalmával kesiyüt nyuj1, i mig as fölhúzna és a caaterbnry-i érsektői a királyi pálosát átveaxi, ennek karjára támaszkodik. Ssab-d vásárpiaov fölállításakor Angliában ason ssoka* állott fönn, hogy a fejedelem beleegyezéséi és engedélyét egypár kes-yü átadása által nyilvámtá a városnak; inneu sz rmazik ason szokás, hogy Cbes\'.er, Extter, Portsmoutb, New-port s több más városban kestyüt füg-gesstattek ki, s mig es k&nn lógott, idegen kereskedők a polgárok szabadalmaival éltek, adósokat Bem "nikép, gonosztevőket pedig csak esen időben elkövetet\', vétkeikért volt szabad eI:ogt.i. Vere Eduárd, oxfordi gróf, midőn követségi állomásáról visszatért, Erzsébet királyfiénak négy, piros ssalagrózaá-val diskiteU kestyüt nyuj ott át, melyek oly kellemet illatúak voltak, hogy a kí rályné es illatot ^,Ox\'ord-íllat-nak ne vezle el, a ez ajándék nagyrabecsülését az által is tanúsította, hogy e kestyük-ben festette le magát, VIII. Henrik — Sir Anthonj Deny-nek, végrendelete egyik végrehajtójának, egypár kestyüt ajándékosott; as arrani grófnál easközlútt árverelés alkalmával aa eiaő tuujos egyik utódjától e kestyüt 38 ránt sterlingért vették meg. Egypár félsestyü, melyet Essébef királyné ajándékosott lady Denoynek ós az, melyet I. Jakab D-inoy Eduárdnak adott, 22 fonton keltel. A püspökkötői aselött megkivánik, hogy miodenkit, ki fölssen telesünknél jelen van, egy pár kestyüvel megajándé kossanak, Asonban egy 1678-iki kabineti rendelet est megssüntette, e helyett aa njoaoan választott püspökök a ssertar* tás előtt 50 fontot fizessenek a Pál-templom fölépítésére, ami — ugy mond a hí-vaialos oklevél, — nem ostak jámbor cselekedet, hanem a püspököknek könnyí-tésó-e is szolgál, mert a kesiyük nseg-ssertése es Ö«sseget jóval felülmúlja. Keztyüt ajándékoztak rendesen püuköidkor éi ujévlror. Néha még^ úss-teiet és udvariasság jelképe »a volt.Pryme L»nd érseket a Tuwerben meglátogatván, a híres pp egy pir kesstyüvél kínálta meg, s nem hagyta békén, mig ál nem fogadta. At aogoi s\'-áaz bíráknak meg volt tíltvs, a törvény kiszolgáltatásakor keztyüt viselőt, ur. pedig as esküdtszék Ülése alatt senki Sera ítéltetett el, as es küdtek ioné- kestyüt kaptak- A ki ssám-üzetott, annak saemélyesen kellett megjelenni a királyi törvényszék előtt s előbb asámüsat&n alól föl nem m.mtették. mig kestydkkel nem kedveskedett a bíráknak. 1864-ben a gyilkolásról -vádolt es ssámüiött sir John Bell csak a szokásos keslyük átadása után nyerte- visssa szabadságát. Mrs. Coaker, ci oek j &Fára döntötte ol sir üiomas Morét lord Aron- dellel folytatott porét, a kanosellároak újévi ajándékul egypár keztyüt nyújtott át, 40 angyallal telve, (akkor forgalomban lévő aranypénz.) — UegsarieDÓm a ssokáat, — mond as udvarias kancsellar, ha as újévi ajándékot vonakodnám elfogadni. A keztyüt megtartom, de tártai* mát fordítsa más csélra I Hajdan Angliában a királyokat főpapokat és lordokat kényükben temették el. Gyakran a koporsóra függesztenék, mint es a „fekete -berezeg\' -koporsóján a canterbaryt sxeVcBiegybásbaa mai napig is látható. Lo vas rí sst a k koporsójára sisak és kard mellé még kestyüt ís szoktak tenni A keztyüí még kihívás jeléül is tekintették. Jobb késről husták le aat é* földre dobtak; a ki fölvette, elfogadta a pá-bajt. A kőxépkori törvónyak rendesen p rb»j által döntötték el, kinek van igaxs. A törvény Angliában egéss a je« len ssásad elejéig fennmaradt, kabar mintegy kétssás év óta nem fordult már elő törvényszéki párbaj-eset. 1818-baa történt még a középkori szokárra egy u<o\'só hiva\'koaás, Thoreton, kit Ashford azsal vádolt, bogy soeg&tte testvérét, aa esküdtszék előtt kíjele&té, Bbogy nem bünöa ós késs testével bebizonyítani ártatlanságát," — s levonta keztyüjét és földre dobta a tőrvényazé-íi - teremben. As esküdtnek termóssetesen nr-nengedte meg a páibajt s as illető törvényt megsemmisítette. A kestyü néha szerelmi zálog, vagy baráti jelvény is volt. A régi króníkatró, Hall basáéi egy lovagról, ki sisakján HUSZONHARMADIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY OKTÓBER í 9-én 1884. thikai szempontból vére a házasság) csakugyan erkölcsi kötés, felbontha taiian szövetség, mert czélja a cs&\' Iád alapiíása. ez pedig a feleknek holtig való együtt maradását követeli. Napjainkba* az erkölcsi kötés fogalma is tágult, s vannak, kik divatos, vagy " épen fináncziális kö tésnek tekintik a házasságot, melyben a nó csak staffage. Ennek ; divatnak azután épen ugy kell hó dőlni, mint a saison-szerü öltözködésnek — ha eljött . az ideje. Hol „ van az a nemes erkölcsi ézél, hol az a megható ragaszkodás és meg ryugíató közös élet, melyet még csak ezelőtt 40-50 évvei is öregeink\'a házasságban kerestek?! T]y tiszta, Önzéstelen erkölcsi rugók vezették nagyapáinkat az élettárs keresésében, s talán szükségtelen is em-litenünk, hogy a mit kerestek, azt a legtöbkször meg is találták. Hü társat, jó feleséget, lelkiismeretes anyát és feddhetetlen életű nöt tiszteltek — és méltán — feleségükben. S mi lett ma már a házasulandók e magasztos intentiójából és kifogástalan czéíjából ? Üzérkedés\' és divatos fogás! Érdekházasságokat mindig kötöttek, jól tudjuk, mert hát volt-e vagy van e olyan czél, melynél erkölcsi salakot is ne látnánk lecsapódni, vagy a melyet ferde Önzésééi és egyéni érdekkel el ne rútítottak volna? Anomáliák teremtek bóven a régi házasságok közt is, de a mi ma történik, az már túllépi az ember erkölcsi fönségének tisztes határát is. Nem elég, hogy még ke-vésbbé müveit nők is kényelemes életmódot, pompát és társadalmi ele-gentiát keresnek a házasságban és annak erkölcsi szépségét, mint gondatlan anyák Önmaguk előtt tö: pitikéi. hanem a férfiak is hasonlóan gondolkodnak, mert busás hozományt, anyagi kényelmet, szóval, üzleti spe culatiót vetnek-latba, midőn éllettárs után" néznek.. A ferde intentió és az Önzéstói vezetett czél kölcsönös abnormis erkölcsi vonás mind a két félnél; mert az eszményi oldal, a személyes vonzalom és a tiszta szerelem ma már c^ak-luxus, szerény virág, me--melyet talán [mi önző lyet a házasság kei tjében alig vesz-jTégeB eljátszbttunk kapzsíságga! ... Milyen nek észre. Csodálkozunk, ha akad-[életet folytat ma sok házaspár? Mo nak költői kedélyű házaspárok, kik-1 ralis visszatetszés és Keserű lehan .nek összes vágyát betölti az hü ra-\|goltság támad.minden jobb érzésű gaszkodás, melylyel egymást odaadó ben, ha látja .azt a sok pör patvart, szerelem alaKJában környezik, és melyek legtöbbször a bíróságok és szinte fáj a zsörtölődő pároknak,\' szentszék elétt végződnek az asztal-hogy ezek Önmagukban, csekély!tói és ágytól való elválasztással, anyagi igények mellett is milyen\' Megbotránkozunk- a ledérségen, mely megelégedetlek. Épen ezáltal boldo-\|a házasság erkölcsi értékét a sárba gult már sok család a szerelemből tiporja, és szorongó sggódás fog el kötött házasságban, hogy igényeiket, J azon nevelés" láttára, melyben és vágyaikat lehetőleg korlátozzák, s modern házasság igy szétválasztott a külső, nagyvilági élet helyett a\'felei részesitik a gyermekeket ? Min belső, kedélyi világ békés Örömei\' denfelé önzést, mindenben érdeket közt éltek. Ez a kedélyi békesség, < és hasznot keresünk; a kedélyi tisz kölcsönös vonzalomnak eme csöndes taságot és nyugodt öntudáíot oda világa vált ma már ritkává, mert aj vetjük a/pénzért és jó hivatalért; családi kis fészekbe idegen, madárrá megházasodunk sziv nélkül, élűnk telhetetlen kakukk lopódzott be rut; nyugtalanul és végre is elválunk, érdek haj hászás alakjában. Ez hiteti hogy megbotránkoztassunk másokat, el egyesekkel, hogy szeretik azt, kit \| Pedig jaj a hptránkoztatónak! Hová házastársnl akarnak választani, és fog mindez vezttni? ez a könnyelmű gondolkodás tesz] Dr. ETHIKU3. A mi czígányaink.) szerencsétlenné száz és száz házaspárt. A szívnak is meg vannak a maga jogai, melyeket respectálni kell. ha üressé, sivárrá és teherré . .... ¦ . „ a«.¦«¦ TT» Valamint ms ethnograpnia és as nem akannk tenni az életet. Hai_ , .... . . , * *. _, J . \| összehasonlító \' nyelvészet tudományai csalódunk, ha nem érhetjük el ajnem tudtak eddig a esig«iy faj eredete remélt boldogságot olyan házastárs (iránt teljesen tisztába jönni, ugy vagyunk mellett, kit talán szivünk először vá- - mi közigazgatási szakemberek is a melyekről hiszszük, hogyjuc,,. lasztott, ne erőltessünk magunkraál-1 cigányainkkal 1" akik már-már égő érzelmeket, melyekről hiszszük, hogy!ProbUn,ft n"oldÍ8at te"ik w\'d-a hozomány majd tartós ragaszko-j dássá változtatja azokat. kedvese keztyüjevel jelent meg a viad Ion Deytoo beszéli, hogy az asincourti bősök „ki kedveee harisnyakotőjét, meg keityüjéL" hordta sisakján, vagy oyakába akasztva páoczéla fölött Erzsébet királynő egy ízben Cum bertand grófnak ajándékozott egy pár keztyüt; a gróf ki varratta azt drágakő vekkel s fővegéhez tűzve hordta minden Ünnepélyes viadal aUalmával. Erziébet királynő,szerette próbára tenni alattyavlóínák."udvariasságát. Egyszer szándékosan leejtette keztyüjét a szinpadr Shakespeare lábaihoz, ki éppen a király szerepét játszotta. Shakespeare nem zavarodott meg; a nélkül hogy szín padi királyi méltóságát megalázná, e szavakkal nyujtá át a királynőnek keztyüjét: — Ámbár ily nagy méltóságot vi-selüok, örömmel meghajlunk mégis, hogy Erzsébet húgunk keztyüjét fölemeljük. Nem járt ily jól azon szép hölgy I. Ferencz franczia király udvarában, ki stintén leejtette keztyüjét, hogy megpróbálja, vájjon folveszi-e lovagja; csak hogy as oroszlánok ketrecéébe ejtette. Deslorgea lovag nem rettent vissza, lement as oroszlánok közé, felhozta a kez-lyüt, hanem akkor aztán a szívtelen nőnek, ki szeszélyből koczkára vet\'tte bű lovagja éleiét, szeme közé dob\'a. Csak egy esetet Jegyez föl a törté & fit. hogy a kzséyfl az árulásnak is eszközéül szolgált, Johanna navárrai királynét keztyüvel mérgezték meg. Ci. Egy kivégzés. Id. Dumas Sándor at Egy nápolyi katona bizonyos büs tényén, melyet elkövetett, Palermobao főbelövés általi halálra Ítéltetett. Minthogy a nápolyi katonák, különösen a sziczíliaiak előtt, nem valami nagyon jó hírben állanak vitézség tekintetében, azért a ssicziliaíak nagyon türelmetlenül vártak a kivégzés napját, hogy meglássák, miként fog a nápolyi a halálnak elébe menni, Megdöbbentő ma a pörlekedő házasfelek száma; ijesztő a vadházasságok statistíkája; de mégis legré mitőbb a szalma Özvegyek, az elvált házasfelek óriás tömege. A tág lelkiismeret, a hozomány busás volta, laza erkölcsi érzék és könnyelmű gondolkodás szokta ma az idejekorán nagyvilágivá, vagy legalább is nagy mértékben érzéketlen kedélyüvé vált fiatal embereket és leányokat vezetni a házesságban. Az érzelem tisztasága az igazi sympathia, a lelki szépség keresése, nemes s a kölcsö nös gondolkodás és a kölcsönös kedélyi harmónia napjainkban kezd cso daszerü lenni és irigységgel lenéző keserűséggel vagyunk azok iránt kik. (mint boldog házasfelek) egymásban találják meg azt a boldogságot, A Sziczilia fővárosában lakó nápolyiak a maguk részérőt nem kevésbé voltak nyugtalanok. Vitéz és bátor a nápolyi, ba a szenvedély felhevíti, d nem tud nyugalommal a halálnak szeméhe nézni; ha már most földijök -a halál utján gyávának mutatandja magát, akkor a isicziliaiak diadalt Ülnek, s Ők mindnyájan megaláztatnak egy ember által. A dolog végre oly komoly szint öltött, hogy a legelőkelőbb nápolyiak kérvényt nyújtottak a királyhoz, hogy katona büntetését enyhítse. De vétsége nagy volt: égy főtisztet- nyilvánosan megsértett s ha a király jó embere de szigorú mégis as ily bűntények irányában; ast mondta , hogy a törvény nek és as igasságnak eleget kell tenni. Tanácskoztak, mit keílene. tenni s azt indítványozták, hogy a ka.ooit a vár belsejébe lőjék f "-be; de ez által még sem kerülhették volna kí a bajt, m«rt a titkos kivégzés még több anyagot nyújthatót: a.Kellemetlen vélekedésekre. Száz meg száz ajánlat lé\'etelt, meg ismét előtte tett. A szerencsétlen pedig oly különösen viselte magát, hogy honfitársainak aggodalmát csak növelte. Attól a pil a-nattól kezdve, melyben elitéltetését felolvasták előtte, szüntelen, sírt, jajgatva kért kegyelmet, s lelkét szt Januáriusnak ajánlotta. KülÖuféle Ürügyek alatt halogatták a kivégzést; de utoljára minden további halasstgatás lehetetlen volt. Elhatározták sok hasztalan ide-oda való fontolgatás után, hogy mindent a gondviselésre bíznak. — Ekkor á tábort pap hirtelen homlokára Ütött z felkiáltott, bo^.y ő kitalálta a módot, melyen mindnyájan oly sokáig hasztalan törték fejőket. A kivégzés a kővetkező nap- délelőtti tiz órájára tüzetett ki a egy nagy térségen kellett végrehajtatnia, melyen Palermo összes lakossága megfért. Est» megjelent a tábori pap a börtönben. Az e 1 i t é 11 felsikoltott mi-: Nam szólok az ujooctáHitások alkalmával az illetőség kipuhaloláaánál felmerülő nehézségekről, bár ez is oly gordiusi csomó, melyet csak egy merész vágás bonthat fel; de a legkomolyabb aggodalmakat igazolónak kell kijelentenünk ason mindinkább kifejlődő viszonyokat, hogy a napról napra szaporodó csigány fajzat a vagyonbiztonságot míod komolyabban fenyegeti ! Hiazeu már annyira jutottuok, hogy os a kis for malis kényszeradőzás által : vagyunk képesek a csoportosan kolduló csigány-fajzatot, vagy ónunknak erőszakosabb megtámadásaiéi visszatartani. Egyedüli -fogy verünk as uj tele-pedések ^megakadályozása, de hát mit tegyünk az ember emlékezet óta egy falu halárában letelepedett, de már 100 és több lélek számig elszaporodott tömegekkel? hogy ét mikép szabjunk további olszapurodásuknak hatarát? ez mindinkább égető kérdéssé lesz. Legyen sssbad nekünk ezen kérdés megoldása tekinte ébeu egy vé\'eményt kocskáztatounk. E yéoí tapasztalatunk, hogy csigázty faj mitől sem irtózik o\'y mértékben, mint a munkától. Mi rétzüokról ezen lélektani rejtélyben találjak kulcsát a czigáuyok társadalmon kívüli állapotának. ( A polgárosult emberiség haladását nak fegyvere ; a munka; ezzel hódítja meg z természet elementáris hatalma-inak, valamint as ismeretlennek birodalmát ! Ha egy fajzat az embíeriség ezen fegyverét megveti, azzal élni vonakodik szükségképen kell annak az emberi ha ladadás ellenségévé szegődni. Ezen fejlemény élő képét tárji elénk a czigáoy fajzat elvitázhailanul. Micsoda fegyverrel éljünk a társadalmi rend és haladás ezen ellenségével szemben ? . ,. azon fegyverre\', melytől leginkább irtózik : a munka ffgyveró-vell Nem véstünk miciélba phílaotro-pikus experimentumokat (a lá József császár,) hanem irányukban a munka-kényszer elvét tartjuk alkalmazandónak. Nincsen község, város, járás, melyben ne-lennénok olyan közmunkák, melyek foganatosítása, ne képezne sürgős teendőt. E tekintetben csak a fenyegeió kolera-veazélylyet ssembeu foganatosítandó mukálatokra emlékestetek. Kizárólag élelmezés mellet\', kellene a csigányságot ilyen közmunkák fogana tosítására kényszer mellett alkalmazni s vagy megjavulna, a mit mi nem hi azünk a nem is reményiünk, vagy elpusztulna. Természetesnek tartjuk, hogy i czigáoy faj magasabb életképessége biró elemei: a zenészek, ezen intézkedő ssk áit-il nem érintetnének. Nem igényeljük azt, hogy ezen jivaalaiuuk által " azon nehéz kérdést megoldottuk volna, nem. de ha sikerült az irányadó szakkörök figyelmét e kérdésre fordítani, elmondhatjuk: rD.xi et salvavi animam meam.* DrrKISS MIHÁLY. (* A jeWen KöxixaEgatás\'-ből. szerkesztett\' , Magyar dón őt meglátta, meri ast gondolta, hogy eljött a pillanat, melybén szelettől örökre búcsút kell vennie. —\' A tábori pap azonban a helyett, hogy őt a halálra készítené, megkegyelmeztetését tudatta vele. / —\'Kegyelmet nyertem?! — kiált a fogoly, mialatt a pap kesét megragadta. ; \' — Ig^n, a király megkegyelmezett neked. — Hogyan! Hát nem lőnek főbe} Nem kell meghalnom? — kordé a szerencsétlen, ki meg nem akarta egyszerre elhinni a tudósítást — Teljes ^megkegyelmezett hozok számodra, — feleié a pap. — De ő felsége egy föltétel; kot ahhoz. — És mi!? — kÓrdé a katona elit »lavaoyulv», — A kivégzéshez minden előkészületnek meg kdl! letetnie, mintha csakugyan szükség- lenne reá. Te ma eate gyónni f -g ta, holnap reggel érted jón- j nek s a vesstőbsiyre visznek, éppen ugy, { mintha főbe kallene lövetned, végre rád c élosnak és lőnek, de a fegyverek csak lőporral lesznek megtöltve. — Hát aatán csakugyan igas as,. a mit tisztel endoaéged nekem mond? — kérdé as elitéit, ki előtt ily színjáték nagyon feleslegeinek tűnt fel, ba egyszer csakugyan megkegyelmeztek. — Ugyan miért csalnálak meg téged, fiam? — feleié a barát — Az igazi — hebegé a katona. — Tehát atyám, kegyelmet nyertem azt moodj ön. Na, ugy hát éljon a király a vele szent Januérius és az egé« világ éljen ! — móddá vígan a csak kevéssel azelőtt halálra ijedt fogoly, s elkezdett ugrálni a böriönben. Mit csinálsz?! — ssőliitá meg őt a Barát — Nem megmondtam, hogy az egész titok s kivált a börtönőrnek mit sem szabad erről tudnia? Térdelj le és gyónj I Az elitek eliamerte, hogy hibázott, letérdelt Ós gyónt A barát megbocsátolta bűneit; mielőtt azonban elhagyta volna Az első magyar biztosi tó társaság története. Irta: Pompery János. As Első Magyar Általános Biztosító Társaság 1857. év július hó 15-én tartá meg alapító közgyűlését. 1857-ben Magyar országon csr.k néhány idegen bisto sitó társaság működött. De a biztosiiás eszméje hazánkban akkor még nem tett ezámasvehetS fog!a linókat. Evenként városok, falvak égtek le, ezer es ezer család jutott ínségre, tömérdek vagyon pusztult el. — A kár meg nem téríttetett, mert biztosítva az a foglyot, ez még egyazer bizonyságot kért tőit arról, hogy mind az, amit mondott, igas. A pap bizooyitotta s távozott Ekkor belépett a börtönőr s hallotta, hogy a fogoly dalol. ... ?—- Nana! — monda"— hát \'nem tudod, hogy holnap reggel főbe lűnek ? — Oh igen, — feleié a katonáidé isten megboCi<átolla vétkeimet s igy bizonyosan meg vagyok váltva\'. — Na, az egészen - máz, V«n e valami kívánságod? — Éhes vagyok — monda a katona. Két nap óta nem vett- magahos temmit Kitűnő étvágygyal evett, megivott két üveg syrakuszai bort ágyára feküdt s nyugodtan elaludt. Mánap reggel ugyancsak kellett ót rásoi míg, felébredt A városban az a hír terjedt el, hogy a fogoly gyalog akart a vesztőhelyre menni. A sziosiliaiak kételkedtek e hir valóságán és sajátságos tagadó há-nyavetiaéggel mondák: „Majd meglássuk!" Pontban hét órakor mentek a fogolyért Es rendesen felöltözött • minthogy tissta tng-tt, kiketétt ruhát vett fel, csinosan nézett ki, mint a hogy egy nápolyi katonáhos illett. Mikor késsen volt maga kérte, hogy induljanak a vesztőhelyre, de keséit hagyják ssabadon. Útközben nagy nyájassággal köaeöoiötte as összegyűl\', sokaságot s arezvonáaai egészen nyugodtak voltak. A ksiosiliaiak bámulásukban alig tudtak hova Unni. na elüélt szilárd léptekkel halad i 7egigj Táros u-ozáin, egy káplártól s 9 kö (embertói kisértetve, kik a kivégzéshez voltak rendelve. Itt-ott az uton találkozott egy-egy pajtásával s kísérete engedőiméből kezet fogott velők; ha ezek aztán Őt sajnálták, mindegyikhez tudott vaUmi vigasztaló szavat intetni, például: „Az élet úgyis csak rövid utazás;* — t tovább ment. A nápolyiak diadalmaskodtak. elpusztult vagyonból semmi vagy csak kevés réss volt. A magyarországi épü\'e leknek alig három százaléka volt a tüz ellen bistositva. E tapasztalat ís bírta rá Lévay Henriket, hogy hasai bíz\'ositó társaság alapításának kezdeményezéséhez fogjon Nagy erélylyel, nagy tevékenységgel, as ügyszeretet melegségével s e szakis-méret előnyével fogon as akkor fölötte oehés munkáhon. A nagy nehézségek visssa nem ríasslák, Nsgy bátorság, mondhatni merészség kellett 1857 be ahbu;, hogy oly vállalat életbeléptetését kisértse meg, melynek „magyar" legyen a neve; azon szomorú időben, midőn az alig ébr-d ső tettvágyra is gyanakodó szemmel tekintett a hatalom. É e vállalat élén magyar ha.fiak álljanak! Nagy önbizalom kellett ahhoz, h\'igy 1857-ben, mikor még a hazai műveltebb, vagyonosabb köröbken is igen csekély volt • fogékonyság, a bísalom, réaíív\'é. nyékre alapitott vállalatot indítva -uyotzon. Azok, kik Lévay\'. küzdéseiben, fáradozásaiban\\ támogatták, kik a nehezen kiküzdött engedély megnyerése után készek voltak a hazai vállalat megalakításánál vale kezst fogai, tudják, higy a magyar vállalat a kétely, a bizalmatlanság, az aggodalom érzésével fogadtatott ások részéről, kik a megelő-Ő hasai vállalatok és főleg a legünnepeltebb nevek aegiae alatt 1848 előtt keletkeztek nagy részének szomorú sorsára s a részvényesek keserű csalódásaira goodolt*.. Nagy munka várt tehát ss ifjú, a még akkor alig ismert alkotóra. As azokkal való többszöröz érintkezés azuo -ban, a k\'ket a vállalat részére megnyerni óhajtott, a személye és szakképzettsége tekioletében támadó ét erősödő bizalom míod közelebb juttatá Lévyt azon czélhoz, azon óhajtás teljesüléséhez, hogy a maga nemében első hazai vállalat élén mint alapítók éi a társaság ve zetiístíbon résztvevős., oly férfiak álljanak, a kiknek neve, politikai jelentő sége, társadalmi állása, vagy jeliemi és értelmi súlya bizalmat gerjeszssen a kezdő vállalat iránt, megnyugtassa az aggodalma\', l<-fegywrozz* * kételyt. És ez ís sikerül1. Lévay körül mint alapítók ,a következő hazafiak csoportosultefc, a kiknek aláírásává adatott be az. engedélyért való folyamodvány : gr. Apponyi György, Deák Ferencz, gr. Dezsevrffy Emil, b. Eötvös József, Havas József, b- Joósíka Sámuel, Beodrai Karácsonyi László, gr. Károlyi György, Kiss An dor, Nádossy István, b. Sannyey Pál, Somssicb Pál, gr. Szécheny Antal. SzÖ-gyényi László, Ürményi József, gr. Z -oby Ferencz és gr. Z\'chy Henrik. Egy borivó attsjáoál észrevette az elitélt két pajtását, kik egy saAgle"kőnél foglaltak helyet, hogy őt elmentében meglássák. Hozzájok lépett; amazok kérték Ör, hogy az utolsó p >bár bort* Ürilea kt velők. As elítélt a kínálást elfogadj, egy poharat színig töltatett borraj. BÉ<-jen Ő főlsége á király I* —kiál\\i s tene-kic; Ürítette a poh>.rt A aíosiliaiak mint a nápolyiak, tetszőiig tapiolUkr mirt ennyi balorság csodálatraméltó még as. ellenségben {s. 1 Közeledtek a . veBzlíhelyhez. Ott, gondolák a siozUtaiak, majd vége lesz a mesterkélt és tetetett básorzágaak, melyet talán csak -valami felhevítő ^ szernek Lehetett tuVafdonira ;i. De ellenkezőleg történt Midőn az elítélt a kijetóit. helyet megpillantotta., bátorsága .még növekedni látszott. Megállott Önként az illető helyen s csak annyit - kéri, hogy szemeit ne kössék be s engedjék meg. hogy maga vezényeljen. E két kérést, mint tndjuk, ritkán tagadják meg a kivégzendő tői. Ekkor hozzá lépett a gyóntató pap, megölelte őt, megosókoltalta vele a keresztet néhány vigassUló ssavat intézett hozta, azután bűnbocsánatot ado\'t neki s oldalára lépett, ami jelenlétté, hogy ax ítéletet végre lehet hajlani. Az eh -élt fölegyenesedett, srczát Palermo és há<át Palegrina hegy felé for-ditá. A káplár és kilencz legénye tiz lépésnyi távolban állott tőle. As elítélt,a legmélyebb és legsso-rongóbb csendben nyugodt asilárd hangon vezényelt. L szóra: „Tűzi holtan rogyott a földre, hét. golyó által át fúratva, a nélkül, hogy lovábbegyet siói ott. vagy sóbaj-tott volna. - , A nápolyiak diadalmaskodva ujjonglak. A nemzet becsülete meg volt mentve. . B A sicziliaiak lesütötték fejőket, midőn egy nápolyi katonát olyhősileg láttak meghalni. A barát pedig — — — — ¦»** inaljon Isten elótt igasulanságáért. HÚSZON HAEMA.DIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY OKTÖBKE 19 én 1884. E hazafiak íöücnertéc fónlorel-gát, horderejét a hazai társaság m-g-ukplsáíánsk, minthogy ei, 1849. után eUö jele volt az ébredező kSzaaollem-uek a társulás terén, eieó lépes, eUö tény a külföld, főleg al Ausztria gyám kodflsa alól való felszabadulásra irány zott törekvésünkben. (Vég, k5v) E i t e k. — Gőzfürdő, ia,»adhi.i»uUn, hogy a mosuoi gfivtünlöi bérlő, tnt»é\'deinlí a dicséretei", naponkint disziti a fürdőt és folyton a vendége kényelmére! gondolkodik. — Mikor követ el az orvos em- berölésíí K oagyon Kényes kérdéi meg világítására érdekes Ítélet fekszik előt-lüok. Ez ese; a következő: Egy szolgát metlbo szur\'ak: Orvost hiviak a sulyo-en sórtiíthez, a ki as úgynevezett aoti-Heptikus eljárást noellSzve. egés\'.en » régijaebeszi elvek szerint gjcgv kezel e betegét, minek követkesméoje as volt, hogy a beteg három hót alstt ugyaocs-k k sep\'ikus vér feloszlás folytén meghalt, Az orvost, hanyagságból eredő emberölés miatt vád alá helyezték és eleli\'éllék mert föltehető, hogy a gyakorló orvos miudig a tudomány magaslatán iKr<ja magát, hogy • modern orvosi tudomány által elismert gyógykezelésekről tudomással bir, s azokat alkalmassá és a fsu forgó eseibin, is as orvos réssérfil a Legközönségesebb figyelem ii elegendő lett volna arra. ho^y beláss, hogy gyógymódja halállal végs dhetik. As ítéletet a felsőbb birós»g->k ia helybenhagy ák. — Bráxay Kálmán sósborszesz hirdetését küjönös figyelmébe ajánljuk a t. olVasóiukoak. Es a legsikeresebb gy úgy ha tasu bazai készítmény szembaj, fej- s gyomorgörcs, vaiamint rheumati-kuM bántalmak ellen, mit számtalan elismerő és hála-oy ílatkoza ok bizonyítanak Kossuth L-jos nagy hazáukbN Brátay Kálmánhoz írott levelében sc\'sborszeszét lát-ereji megerősi tője kén t magasztalja. A szeuveHők fii^ye\'mébe ajáaljuk e gyógy hatású szer\', — Yéres gyilkosság. Dárdai leve Iezőnk írja, hogy f. hó 2--n a bat>n« begyen leó pinuiahisuál Bosnyák Mihály b.uiníi lakos napát Lakevic Ton-ká. megölte s ssr>n büatett tslkővetése után nyomban ismeretlen tettes által szintén agyonüttetett. Es utóbbi b\'Jo\'ett elkövetóióuek gyanújával aa agyonütöt-nek neje : Bosnyák Anna terheltetvén, ellene a vizsgálat megtudittatott. — Egy hivatalos távirat kalandjai t-s a magyar nyelv- E czim alatt * következőket irják London b ól: Nemrég történt, hogy-h\'»gy nem, a bu dapeet-\'erézvárosi távtróhivatal egy hi vatalos távira\'ot küldött át továbbitás végeit az ugyancsak a Terózvá oaban, a London városához czimsett vendéglőben lévcVfióktáviróhívatalbos. A hivatalos boriténon ilyenforma czimzés állott: „A magy. kir. fi.iktáviróbivatalnak, London város ihoz." Es a levél a p.»taizek-renybe k>-rült t elküldetett ide, Lond >cba. Angolország fővárosába. Ai itteni postán, természetesen, egy lélek sem ind egy árva szót se magyarul; nem bírták ki bevUsni, hogy a .„vél kinek ssól. H • nem annyit láttak a postai bélyegsőró\' hogy a levét BudpestrLl jön, elvitiét léhát es Osstrák-magyar köveiaéghsa, abban a természetes biedelembeo, hogy ott kellő uibaigasitást kaphatnak. A mi követségünknél asonban tsitt tén nincs egy lélek, ki egy árva szót tudna magyarul (Hengelmüller követségi tanácsos nem levén Londonban) s mindössze azt tanácsolhatták a posta mag-bisottjinak, hogy forduljon as osstrák-roagyar konsulátoshos. igy lőn, de a konzulátusnál hasonlóképen senki sem tud egy á\'Va szót se magyarul, A fő koosuin-k asonban legalább estébe ju\'ott, hogy vannak Londonban magyarok s ezek egyikébe D. H. úrhoz alkuidé a rejtelmet írást megfejtés végett. A véletlen ugy akaris, hogy D. M. ur akkor ni legyen Londonban s a sse-ftójy okmányra már-már asasors »ár\', hogy elteszik a Britiah-museumba, mint az egyiptomiaknál is furcsább csodát, mikor D. ur fia, kí már angol ember s uem tud tökéletesei magyarul,, megmentette e kegyetlen iiiumifikáctiotol. a meunyibeu apja ásóikra segélyével a ua^y titkot kisütötte. A levél ezután visszavándorolt Budapestre. További kalandjai nem tarlósnak mi reánk. Hogy egyáltalán idejöhetett, elég különös; de hogy as osstrák-magyar követségnél és konsutátuBOál, hol a cseh, bosnyák stb. nyelv mind képviselve van, senai se tudjon magyarul, as legalább is botrányos. As ember szinte kiváocii : mit gondolnak most as angol postai hatóságok a mi híres dualizmusunkról ? Bizony inkább as isten csodája, mint kormányunk érdeme, hogy a külföld még egyáltalán tudja, hogy mi magyarok is létezünk a világon. vidhirek. meny. Nyíregyházán, valamint Zentán is aat mondották ki a 48-as honvédek, hogy Görgey Arthur hasaáruló, — A békésmegyei gazdasági egylet Csabán terméoy-, gyümölcs és iparkiállitása randese\'t a közbirtokossági vigadó épület disit rmében, melyet vasárnap nyitottak meg. —- Fehértemplom város kép viselő testülete közelebb elhstá>ost, hogy a tervbe vett lovas\'gi laktanya építésé\'- Temesmegye kftröo>égéuek <-c g«dí át. — Kolozsváron Sami Lássló emlékét 15-én leplezték le. As emlékbeasédet Teleki Sándor ssövegeste és Ssáss GerŐ olvasta fel. As átadó bestédet B>gedüB István tarrá. A sardt tisslelei s a sxékelyudvar b-lyi országos vasáron többed magával Ü7 drb bundát lopott- a tusielete* arat persse épen ugy nyakon cs\'piék, mint a társait. — Szá.«z Károly betkta\'.ása a budapesü ref. egyházkösság elsó lelkéssi állásába megtöriént. — Xegfult Bécsbeo egy ast\'alos segéd és két inas coaksgáz-tól. —.Legycsipfes követkestébenissonju kínok küí! mult ki Berlinbio Begár Öltkor festő 21 éve.szép leány. Ai orvosok, kík egész résseket vagdaltak ki a leáoy arciából, légycsípés által beojtott fépt\'one-nérgitést konstatállak. — Udvarhely megye havaaaio dr. Tőrök Albert főispán hivatalos medvevadássa-tot rendezett, a melyen a környék össxes vadászai j ész i veitek. — A prímás jótékonysága. Az esztergomi érseknek következő adakozásai jutottak tudomásunkra: A kolosnémai templom fölépítésére 1200 frt a budaeórsi apácsák be veze\'-éséro 300 frt : as alsó-varasdi ét karaoetságbí rőm. kath. iskolának 100 —100 frt, a selixl népmissió köl\'sé-geire 1000 frt; nagylaposi harangra 50 frt. — ölotllkossagofc. Sárospatakon egy Btép itju lányka forgópístolylral, Balasa Jyarmaton egy csendőrség! ő-s-vesető puskával vetett véget ele ének, Szombaihelyeu p -d:g egy vasúti kocsí-késsitő a maga és neji torkát metszette el. Mindkettőt életveszélyben szállították a kórházba. — Nagy tüzvéss hire ter jedt el, hogy Miskolcion a borsod-mis-ko!czi gősmalom, mely basánkban egyike a legnagyobbaknak, leégett. E birt fentartássa] közöljük. — Uj híd N.-Váradon. A nagyváradi tat. szert. Káptalan a\' Kőrösön keresslül a vasúti híd köselében uj hidat fog építtetni. — Nagy sertéatojvajlás. Gtícse János bánlaki körjegyzőtől az erdőből, őtva darab febér göndör saőrü sertést lopek el. Az élősdi szakasz csendörsege erélyes nyomozás; indított a tettesek kipuhatolása. — A budai honvéd emlékssoborra eddig összeseo 17,002 frt 84 \\ rajezár gyűli be — Troppauban a Neumann testvérek gőzmalma tömérdek gabojával s késs liszttel egy üt a lángok martaléka lett, - A gyCrí gabonakereskedők kost szó van arról, hogy egy gőzmalmot építsenek rést vény ek alapján. Üdvözöljük a kitűnő easm? megpeiditőit. — Okos publikum.\'-Szilagy Somlyón két hét. óta nincs kis iotteri&.gyiij\'ó, Pártoláshiány miatt kellett bessüutetni. Nem rentirosta magát s ai eddigi gyüjtö lemondott róla. — Kolozsvárott moig»lem indult meg, hogy Nagy Pét sr elhalt pÜspökneU nagyobb szabású eml ak állíttassák, A gyűjtést as erdélyi ref, egyházkor, igaagatí tanácsa rendizi. — A kdsvéle- Papírszeletek. Az Ördög a ialoa. Egy földbirtokos kí akarván szobáit fostetni, egy neves művésst kért fel erre. — Lássa kére n — monda a mü-véss — ide egy szép csoportozat kell. — ide festek egy arosképet, ta Ián as öo nejéi?! Mily meglepetés volna as! — Szerencsétlen 1 — kiáltott fel a birtokoa, — hát nem tadja, hogy om jó as ördögöt a faira festeni? * ö s zi ote király. IV. Frigyes dán király Jütiand-ban lett körútja alkalmával egy falusi iskolát is meglátogatott. \| A király egy virgoncs gyerektől kérd sí: I — Kik Dáoia legnagyobb király i ? I A gyerek egy ssuasra eldarálja: j — Nagy Kaont, Waldomár, IV. i Keresztély, \| Egy másik fin, kinek a \'anitó I súgott valamit, feltartotta kezét, — Te talán tudsz még egyet, — !kérdé a király. — Igen, IV. Frigyes. Hát at micaoda nagyot cselekedeti ? A gyermek megzavarodva nyögi: ¦Éo nem tudom.11 — Vigasztalódjál fi«caká.-n — szólt IV. Frigyes — mert éo sem tudom. * ; díj ok. — Igazgató ur kérem, eogadje meg, hogy ma egy órával hamarabb el menjek. Sok dolgom v»n, inkább holnap később jövök b kipótolom a mulasztást. * Mérleg Ha egy nagy ur vétkesik, asi mondja a világ: „ember-; ha egy kisebb ur vétkezik, ast mondja: .gézembe r" ______________ Mi fiatalok. Midőn a münuteri népüoaepályen Vilmos császárnak tudtára adták, hogy Bismaick egéssségi szempontból nem jelenhetet meg as úunepélyeo, as agg csá-ssár igy felelt: — Hja, Bismarck as Öreg ember de mi fUtalok — itt magára mutatott — megbírjuk még as ilyet ia. Mikor? — Itthon vsn as orvot ur ? — Nincs. — Mikor lehet Őt egyedül találni? —, Tessék aérem a rendelési (órában jönni; akkor mindig egyedfii van a docior ur 1 lyet pedig í :ndenki magasztal. És ugyan miért, vsn e tartózkodás ? Egyszerűen csak azért, mert nem akarunk haszontalan kiadást tenni, bármily csekély legyen ís az. De ítéljetek magatok, hogy egy 70 krnyi csekély kiadást lehetett volna e jobbra fordítani, mint a következő esetben]: , Miután 12 évig székrekedés ben s az ezzel járó fájdalmakban szenvedtem és sehol segítséget nem találtam, pedig fürdőket is használtam, egé zségem helyreállítását egyedül csak Brandt ít. gyógyszerész svájezi labdacsainak köszönöm. Azok használata óta a legjobb egészségem van, mit ezennel bizonyítok. — Kelt jnn. 12-én, az eisendorfi üveghutában. Weinssensalz mellett, Csehországban. Bairle M. Üvegfúvó mester." Brandt R. gyógyszerész svájezi labdacsai dobozonként 70 krért a magyarországi gyógyszertárakban kap hatók. A labdacsok valódiságára nézve ügyelni kell, hogy a doboz czim lapja Brandt Richárd névaláírásával s a fehér kereszttel vörös mezőben el legyen látva. B&küldetett ítéljetek magatok! Mily gyakran vonakodunk valami gyógyszer megvételétől, a me- Védjeay 3l9. éa 320. Figyelmeztetés. Az álttláaosaa ismert, jó hírnévnek Örvendő g tobb oldalulag kitűntetett ¦ásbor.zes késsitméojem — kelendSségénél íbgv* — sok utánzásnak lévén as utóbbi ídt.ben kitéve, elhatároztam, hoej azokon czímjej-yüimet módosítóin s arra kék nyomatban saját házam kül 6 alakját teszem fel, bejeg-jeztetTen ast egyszersmind vLd-jt-gykfiit a budapesti ipyltamarsnál. SOSBORSZESZ fvors en)hitest eszkosSl: csúzos* szaggatás, fagyás, fcf és fslfájdttsuk, sznstyesgeségek, béntláttk stb. stb. ellen. Fi gn.ztítü sserOl Is igen sjknlhaté, a mennyiben a fognak fénj& elosefiti a fsghusí eresbltí és a száj tiszta, ssapaisn iz". njer a ssess einarotgiáa után vall-mint ajánlatos c szer felmosásra is a aajláesefc «rőiité«ére, a fBJkaraa képaSdés megakadályozására éi annsk eltávolitisárf. Ára !ii iajj treuel 80 b, em fisetl trezel 40 t!. Használati utasítás magyar vag? némst nyelven, bisomáojruiaim nérsaráva! ellátva, minden Gr< ghez ingyen m-llékelteük. Brázay Klalmazi, Bndapeiten, iY. kerület, Mnseum-kOrat 28. szám. ,, , _ ^apkaté: Ks^-Ksniasán: Mándák gjtila Sándor gyóryss. EosenfeJd i-~ Schvartz és Tauber, Strem és Klein, Pesselhofer József öeUos József Prexlmayer és D-uuch. Zilaegersseg- Hnbintzky Adolf, Hollósy József, Weíst Jáoásunokaöcsé, Fangler M. usurgú: tneú Albert, Csáktornva: Tódor Joxsef, Strohia testvérek, Granr t strérek, Cm mer J. Keiathelj: Pulyl J., Weias .. nll • .! fiÍ!1.OBBaa P4W Wűasch F., Bftaragh: Dirnai Kaj_ WBrzbarfer Jakab. Tapolca: Fltsf József, Kobleacsar Ignácz, Cséby Aatal, Eibeschfltz Adolf. BBlafon-Ftlren: KolLr Károly Vasúti menetrend. indul karaól. Reggel. Pragerhof 5 óra 20 pereskor postavoua Bstcs 5 óra 40 „ postavonat Budapest 6 óra 28 , gyorsvonat Budapest 7 óra 20 „ kevertvon. Bécsajhely 6 óra 35 B postavonat. Délben- Budapest 2 óra — pereskor postavonat Pragerhof 2 óra 45 „ postavonat Sopron 2 ora 15 „ postavonat Barcs 2 óra 25 „ postavonat. Este. Pragerhof 11 óra 20 pereskor gyorsvonat Zákány 11 óra 5 „ postavonat Budapest 12 óra 15 „ postavonat Bécsujh. 12 óra 5 , postsVovat éftezít mmí Reggel. Bécsujh. 4 óra 8 pereikor postavonat Budapest 4 óra 45 _ postavonat Fiume 5 óra 52 „ postavonat Pragerhof 6 óra 17 „ gyorsvonat. Délben. Sopron 1 óra 48 perczkor postavonat Pragerhof 1 óra 15 , pos-avonat Bsrcs 1 óra 40 „ postavonat Budapest 1 óra 59 „ postavonat. Este. Budapest 9 óra 50 pereskor kevertvon* Bécsujh. 10 óra 26 „ postavonat Budapest 10 óra 55 , gyorsvonat Pragerhof 11 óra 35 - postavonat Barcs 11 dra 25 , postavoaat. Lapvesér és kiadó: SZÁLAT SÁNDOR-Feteilós szerkesztő : VASS ALMOS. Laptal.joono.: WAJOITS JÓZSEF. HIRDETÉSEK. ooooooaoooooö©© a legjobb CZIGARETTA-PAPIB, a valódi LE HOUBLON fraiic^ia gyártraány. Cawloy és Henry-töl Parisában. Utánzásoktól mindenki óvatik. 2/ A czígaretta-papir csak akkor valódi, \\( Ti, ha minden egyes lap j\\ f LE HOUBLON bélyeggel és J yr mindenik boríték az allant álló véd- w c\\ jeggyel és aláivássai al van látva. rt rAMM/cA/trt- kysc-Stmlle de l\'Etiquette 17 Ks testen i FitUM K MiiMiiiiniiiiiiBmiwiwmiTiiiiiTMiMiwnni Mm ooooooooiooooooo /qoot mm- AU.lttal.tl 1847-bw it Baaap«»tw mi «¦\'¦ —_x3 Az első, valódi nyákoldi Hoff János féle mell maláta ezukor kék papirban van.___ Keméoyt kelt a MaoredOoél • aiimo. gyógyj«l»Qtéa oIvmím, msly gyigíiolenlétok Hoff Janoa-Kla m.lüa kiitméoyek».lt »« egé., uanwatn gyakorolt h.th.lfc ét jótéko»y b.folyWt hirdetik, Hoff János egé8iség söre egy p.íaczk ?ra 60 kr. Hoff János M»l»tlilTOHata •gy p.l.osk 1 frt 12 kr., kia p«- laeikban 70 kr. Igy mim kesz5»é»IeTéL A mell- és tüdóhajoknak, sorradás, gyomor-bnjok, emésztési gyengeség, Térszegénység és idegbajoknál a Hon* János-féle gyártmányok által eszközölt meggyógyltásaről. Hgy.das bevezettetett 400 kórház- é. gyógyiatésetbe ; a legtöbb európai hatalmajsagoknak odv-ri saillitója, a világ minden részében 27000 •láruaitó hely, mindesek a legfényesebb bizonyítékai azon bizalomnak, hogy ajt betegek és gyengék használják. , ~ " , .. Hoff János maláta-egészség ános maláta enkorkája! csokoládéja Hoff_____.......-............. i 60, 30, 15 és 10 kr. V.\'odiak csak kék dobozb.n fél kiló I 2 40, II. 1 60 kr., V, kl. I. 1 30, H. 90 kr. Hoff Jánosnak, a m.lila-gyártmányok feltalálója éa késsitójének, . legtöbb európai uralkodó udvari azálli ójan.k Bécs, Gh-aben, Biüaner u\'csa 8. ss. Eger, 18S0. november 29 Nfionek mell- éi gyomorbaja az ün Hoff János maláta-egéstsegi 10 -rének haseoilata alu! nigy merőkben megjavult, miért is kérek ismét ugyanabból 11 palackkal postai ntsavét merett. Tisztelettel Némethy lűeutér «. k. törvéoy^eki telekkonrvvezetS Kger. Sir-Tilrt, ÍÍSS. feb. 16. A már nassnált 33 palack Hoff János-féle maláta-egésztegsórnek ki-Un6 hatása volt. Kérek lolvtatilat postai ntinvíullel mág 11 palánkkal. Tizz-t.Uu.1 Dr. Marán János plébános Ki! Tálján Eger mellett Hivatalos g-yóg-yj el©ELt:éí3. Cs. kir. tábori kórház igaagatójától Sehletvrigból. A Hoff réle Malát^egéeKségzSr miodiMi megfigyelt esetben igen astveaen lo-xto:tx tépláló ét erósitó bstáitt i alüat binonyult, fóleg alteati szervek gyengeiógónól, idóssaki hurutokban, nagy nedvveasteségeknél óa elsőványtxlmanaj. Pira órnagy. Dr. Mayer esredorvos. Raktárak.\' Nagy-Kanizsin l SSindák Gjuls Slndor .MegváltS-\'hoz ezunsrtt gyógytár, Fesaellioff^ J., Bosenf.ld Adolf. Zala-Egerszeg: Hnbinszkv Ad, Easzur Sándor gyigyaz. Kuztbely: WOmch Fer Kaposvár- Lalpaig Al. Cáitoray.: Fodor P., Graocs. Körmend: Rácz János. Ezzák : F. 3. Thflrn-r na, J. H. Dienes gyegyzz. Páos: 8ipScs J. Kovács M. Qyógyiz. Spitzw S. Sopron: Molnár h. gyógy. Len* 8. ktojler P 8«ékeafabérvir: Piskl X. I)ie-balla, Srann grógyaa. Szombatliely: Rudolf Al. gyógy Kelemen tt. J Sslget-vár: Salanon Gyiüa gyógysx. Zágráb: Megváltó gyógy. Érseki gyógytár, Ír-galmazok gyógytárában. 60 «alas kit» HÜ8Z0NHABMADIK ÉVFOLYAM Z AI A I KÖZLÖNY. OKTÓBER 19 én 18S4. Figyelembe venni kéretik. Van szerencsénk a n. é. közönségnek tudomására hozni, miszerint, helyben, föutcza, a városház átellenében, alulirt czég alatt vászon- és fehérnemű üzletet nyitottunk. Üzletünk áruczikkeinek jegyzékét rövid idő alatt hirdetni fogjuk, kérjük addig is, próbabevisárlást tenni, hogy jó czikkeink és olcsó árainkról a n. é. közönség meggyőződést szerezhessen. Pontos kiszolgálást biztosítunk mindenkor. Amidőn, an. é. közönség stires pártfogását kérjük, /~\\ maradtunk kiváló tisztelettel Nagy-Kanizsa, szept. hó. 2278 s-s. Irialep és Wagner* oooooooooogooooooooooaoooooo 0000000000000000000003000000 r:xxxxxxxxx%xxxxxxxxx (xxxxxx > xv VL* x x x x x st sc x x x x x x m m x x 8 an Szerencsem a m. t. közönség tudomására hozni, miszerint Nagy-Kanizsán Király Fereneznek a főtéren lévő (Eben-spanger-íéle ház) „Megváltóhoz" ezimzett gyógyszertárát átvettem; melynek — esetleg — becses pártfogását kéiem teljes tisztelettel 0\' 0 0 0 0 0 c 0 0 0 0 2 0 0 0 0 0 0 0 2 0 0 0 MÜLL SEIDL1TZ POR Csat ralötll hí. minden dobozon » gírj«>ry • ¦ •¦ és Moll solcszoro-ikott cség, nyomata latható. Eseo poruk tartón elnylákisodis, eyomori löoféióbb női betegségek. Egy eredeti dob\'.z használati ut 0 c 0 0 0 gyój-yhatása. makacs gyosior- éa altBStbsjtk, gyomorgörcs éa Q és. rögaCit dugulás, luájb-tj vértoluiás, aranyér és a legku- » llen 3il 4v ót folytonosan növek-dö -liamerésben részesíti v sal 1 frl Hamisítványok törvényesen üldöztetnek Q - 0 - ¦ Köszvény , czúz- 0 mindennetnti hasc- A ratás és bénulás- ftl- és fogfá- y JSJ sikeres gvógyi- Q takáhos bedsrztŐ- Francia borszesz és só. lésre: borogatásnak mindennem\'l sérülések éi Sfhek, gyuladások és Beosíeg vízzel keverve, hirtelen betegedé, bánya éskóiika ellen, utasítással 80 kr. Valódi, Moll védjegyével és névaláírásaval daganatok el en, felgy Öveg pontoa 2063 81—52 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 Moll A. gyógyszerész császár királyt ndr. szállító. Bécs, Tuchlauben GYÓ GYSZER afoljton rerzó, esoEOS fogfajd a inmk és fogképzódés ellen „Különféle gyógyszerészek nem nem voltak képesek inyerret, csú zos fogfájdalmamat s a fogko foly tonos képződését meggyógyítani, míg végre az annjiszor dicsért anatlie-rin szájvizet próbáltam meg, mely nemcsak föntebbi bajaimat távolította el, hanem egyszersmind fogaimnak uj életet adott" s a dohányszagot to-vaüzte. É1 demlegesen ezennel nyilvánosan kijelentem az e vizet méltán megillető dicséretét dr. popp cs. kir. itdv. fogorvosnak bécsben pedig legforróbb hálámat. 2164 2—3 ¦ báró bwmau s.k.\' Égy tok ára I frt 40 kr. Kapható : N .-Kanizsán: Király Fer. gyógysz. Belns József gyógysz. Práger B. gyógy. Feiselhofer József Koseaberg F, Hosenfeld A. A.-L.;-:iú-ván Kiss B. gyógysz. MarcxaJibau : Kiss latrán gyógy Murassombatbaii: Bánóczj A. gy. Keszthelyen : Brann Y- ZJ&tJ\'" Z-Egerssegen: Hoilósy gy. KarádOL.; Boehliu I. gyógysz, Tapolczán: Glazer J gyógysz SQ-meghen: Siamborszky L. gy. Perla-kon: SipOs K csv. gyógy** Nagy-Atid: Pfisterer K. gyógysz Kajty-Bajomban: Zlaczky H. gysxerész Csurgón : Plachner F gyógyar.. Csák-torcyán: Gönci L. gy- Nemes Vi-d-on" Kici 1. gyógy. Kaposvárott : Auguszliti Ij gyógy Babóchay K gyógysz. Szigetváron. Salamon 1. cyógyszerésknél. a laplttal ott 1858. 5 WALSER FEREXCZ í első magyar jríp- és tüzoltöszerek gyára, harang ésérczöntödeje BUDAPESTEN Bottenblllerotcza 66. ¦ S Ajánlja gyártmányát, alapon és kedvező fel- S % mint magyar különle- \| • tételek mellett ajánlkozik S > gessóget kutakban ós - a "\'f^jfe^ köz- és magánfürdőt 5» mindennemű szivaty- ^\\^j^nTl^l°^^ felszerelésére, szagmen- iT a, tyúkban, elvállal teljes ^^a^^U^gM^&p- tes ürszékek felálli- ic \\ Vízvezetékek berende- ¦fY^^^^^r^SV^^rr^" tására és minden víz V zését.varosok, főldbir- u^jjz^\'ftiffl ÍKu^Hr" miívi munkalat gyors % és pontos kivitelére képes Ja 2288 2-3 x7\\ m 1 SC íí. SC sc x i a I íí: ¦si m :ic gyógyszerész. wixxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx oooooooooocxxxx>ooooooooooooo OOÜUOOOOOOOOC300ÓOOOOOOOOOOOO tokosok, ipartelepek, ármentesitő tSrsnla- árlapok és részletes költ- Raktarak : N a Q y - K a n i z 8 a : Bein. Jóisef gyógy.«eré«. Roíenf.ld Aí. Feiaelhofer Józ\'of. Barca: Dorner S. Csáktornya : G5 .c. L. gyógy. Kapeavárott: Borovicz Ad. Keszthely : Wünsob. Y. Körmend : Bitz Jino. Harozalf : Inti Ford. Szijatvár: 8ralay Jów«f Zala-EaerszeG: Hoilósy J. g)ógys.eréii. l í tok és magánzók ré- ? ségtervezetek kívánatra ¦ Íszéről modern technikai Egyetlen belföldi Szlvattyn-gyar. díjmentesen küld-tuek. i-L023 ÍO—80 Ji Könyvnyomda nagyobitás. 1 Van szerencsém értesíteni, hogy könyvnyomdámat ujabb külföldi \\ gépekkel és temérdek uj betűvel tetemesen nagyobbítottam,! s így jelenleg könyvnyomdámban A három gyorssajtó és nyofez különféléi mellékgép működik, melyben minden e szakmába váp íiiunkák gyorsan, pontosan és hibátlanul ij^r olcsó árért készittetoek el. ügy szintén a könyvkötészetre is nagyobb figyelem fordittafik, Mély tisztelettel WAJDITS JÓZSEF, könyvnyomda tulajdonos. Wajdíts József kSajvsyomdijából Sagy-Kaniisán. SMiy%A.MZ8A, 1884. október 23-án Biiwttii v 35-13X: aző,m Huszonharmadik éviobam. eges évre 8 m fél t- re ..... * , np.\'\\\'é «Tre ... 2 , J5(íy wwim 10 kr HIRDETÉSEK i hr-saboi yetitsorban 7, mkíndtin-r. « mi di n további sorért"* kr SVJLTTKRlíEN soronként 10 krért\' vétetnek te; Kincstári illeték minden egyes -íi-d.\' télért 80 kp. fixteiidó. ZALAI KÖZLÖNY. A Ián pneTlemí rétxét llletó közlemények a srf>rkesxt^hrts. snyagí résiéí illetíi közlemény-V Dcdív kiadóhoz bé.rmeritvp intéaendök : N A d Y - K AN 17. s a Wlasslcshaz Bérmentvtlen levelek csak ismer, mnnkatársaktó) fogadtatnak ni A nagy-kanizsai .Kereskedelmi IparbaokV .na^j -a-amza-ti Önk. ttti»l tó-egylet, a .zaiamejíjei általános tanítótestület", a rt uagy-kanizsai kisdednevelö egyesület", a „nagy-kanizsai tiszti únsegélvzó szövetkezet", a „soproni kereskedelmi s iparkamara oa^y-kanizsai kalválasztminy " hivatalos lapja. Ileteiikini kétszer, vasárnap- 8 csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. Ez is időszerű kérdés. A megélhetés nehéz volta napjainkban sok oly kenyérkereseti ágat hozott létre, melyek nem \' felelnek meg a közersőlcsiség követelmén veinek. Az életeszkőzők megválasztása körfii\' a lelkiismeret szabadságának nagyon is U tszés szerinti értelmezései tapasztaljuk manapság, mert a keresethiány, a dologkerülés. és a könnyű élet hajhaszása nem igen szokott válogatós lenni az eszközök ben ; megragadja azt, mely lcghania-ianb és legkönnyebben czélhoz vezet, így szaporodott el az a sok vakand, mely a közerkölcsiség me zejét turkálja, és melyek ellenkezőleg az általunk ismert vakauddal, a növényt pusztítják el, a férgeket pedig szaporítják. Elszaporodásukon — korunk téveteg szellemi irányánál fogva — nem csodálkozunk, de hogy azok elszapoiodását á törvényhatóság nem gatolta, hogy ugy mondjuk, megengedte, azon méltán csodálkozunk. .... Mindenfelől erkölcsi lazultságról hangzik a panasz. A. társadalom a törvényhatóságtól várja a baj orvoslását, a törvény hatos-óság pedig ugy gondolkodik, hogy a társadalom maga tegyen különbséget a jó és rossz közt, ó nem terjesztheti ki mindenre figyelmét.\' ig--n ám1, ha a társadalom csupa felnőttekből állna, de t, fiatalságnak ki • legyen/ útmutatója, ha már a társadalom a baj megszüntetésére mit sem tesz, s attól csak rossz példát iát? Akkor mégis csak a törvényhatóságon a sor: hozzálátni a gyógyításhoz. A sajtó .— a tisztességes rész — egyre prédikálja 6 jó erkölcsöket, de oly helyzetben van,. mint az az orvos, aki betegének tnegi: ta a réndelvénjt, hanem az megmarad betegnek, mert ahelyett, hogy a rendelvényt elké zittette volna a \'patikában,\' azt csak elol-vassa. Attól ugyan meg nem gyó gyúl. Tehát a társadalom mostani fellordult állapotán mégis a törvényhatóságnak - kell 1 lehetőleg segíteni ami részben nem is olyan nehéz — neki. Az erkölcsi métely ismeretes forrásait, azokat t. i. melyekhez hatásköiénél fogva hozzáfér, pisztán rendeletekkel elzárhaija, mit L: nem tesz, őt terheli a felelősség. Nemcsak._a sajtó elgyomosodott része rongálja a közerkölcsöket. Vannak a mindennapi életben oly tényezők, melyek nagyon ártalmatlanoknak látszanak, és oly csekélységek felületes tekintetre, hogy senki se tartja érdemesnek velük törődni, any-nyival inkább nem, mert azonkívül, i hogy az ily tényezők szórakozást j nyújtanak, az ismeretterjesztés csalóka látszatával is bírnak. Értjük azt a mula\'ságot minek panoráma a neve. Tisztelet a kivételnek, hanem legnagyobb részére elmondhatjuk, hogy hosszú szekérrel hordozza a ezahros mérget. Mily ártatlan szó-rakorásnak tetszik ez. nézi ezt boldog boldogtalan egy hatosért, s a szép képek mellett ott vannak azok a botrányos, trágár mázolásuk melyeknek látása a fiatalságra nézve 1 valóságos erkölcsi" méreg. Magától értetődik, hogy az ily ledér képek minél inkább tömjéneznek a divatos felfogásnak, a tulajdonos annál több jövödelemre számíthat; innét Tan az, hogy némelyik a cyuikus pongyola-\| ság egész botrányos tárháza, a serdülő ifjúságnak előkészítő tanfolyama \'az erkölcsi elfajulásra. Ne kicsinyeljük az ilyes szórakozás erkölcsi jé-[ lentóségét; a felnőtt, kiforrt ember jegyet kaczag ugyan rajtuk, hanem az ifjúság, az tanul általuk, de hogy jót nem, az bizonyos. 8enkit se lehet ily piszkos képek megnézésétől I visszatartani, hanem a törvényhatóságnak lenne kötelességében a pros-titucziő terjedésének ezen lassan, de szüntelenül mfiködő eszközeit a kö- zönségre nézve hozzáférhetlenné tenni, mert azt csak senki se tarthatja üdvösnek, hogy 15 - 16 éves ifjak számira ily csarnokok tárva álljanak, s ott lelküket megmérgezzék. És kik azok, kik nálunk igy terjesztik a czivilizacziót, igy javít ják az erkölcsöket ? Legnagyobb részben németek, tehát az a híres ,kul-turvolk,* mely annyira el van telve saját felvilágosodottságával, moráljával, és melynek minden barbár, ami .ungar." Ezek jönnek ide hozzánk erkölcsöt mételyezni, házsártoskodui, becsmérelni bennünket saját, földünkön. Nincs szükségünk ily salakra, seprűt nekik 1 \| Vannak azonkívül az úgynevezett „embertani muzeumok.* Ez is egy színvonalon áll az előbb említett panorámával, csakhogy amit az képekkel eszközöl, ez ugyanazt viaszalakokkal teszi. Ezek tulajdonosai a tudomány ajánló álarcza alatt a leg-arczátlanabbul tapodják a gőzerköl csiséget. A nevelés alapelve, megőrizni az ifjúság szemérmét, elzár; í , előle mindent, ami amúgy is köny i\'.yen felhevülő képzelmének tápot nyújthat, és ennek épen ellenkezőjét cselekszik az oly ocsmány a .tudományosának csúfolt hírhedt muzeumok. Önmagunk előtt pirulnunk kell, ha meggondoljuk, hogy a legszemtele-nebb frivolítás e tanyájára semmi roszat nem sejtve, serdülő lánykák és ifjak mennek. Szükséges-e, szabad-e az éretlen ifjúságnak ily szemérmet sértő antropológiai dolgokat látni, tudni? Efajta muzemok nem az ismeretet terjesztik, hanem a morált pusztítják Csak papoljon az iskola szelíd erkölcsöket, az ilyes muzeumok a különben is könnyed modern nevelési rendszerrel karonfogva a törvényhatóság jóvoltából diadalra segítik azokat! Ha ezekkel ezután se törődik senki, — akkor csak panaszkodjunk tovább is erkölcsi sülyedésról. lesz benne módnnk. VIBAOűEGYÍ JÓZSEF Az ipar, demokratizmus és iskola. I. Trefort miniszter az utóbbi hetekben a külföldön szerzett tapasz ; talatait pozsonyi választói előtt elbeszélvén, nagy nyomatékkal azt \| hangsulyozá, miszerint az országnak, ha boldogulni és fenmarsdni akar, : iparossá, demokratává, és tudomá \\ nyossá kell lennie, hogy ezen tulajdonságok segélyével vagyonossá és önállóvá is lehessen. Hogy hazánk mezőgazdasága és csekély ipara segélyével a mai óriási közlekedési viszonyok és folyton növekvő igények mellett mint állam meg nem erősödhetik és jövője alapját meg nem vetheti: ezt évről-évre mindinkább érezzük. Mert hogy mi folyton két annyit adhassunk ki iparczikkekért a külföldre, mint a mennyit onnét nyers terményeinkért beveszflnít^ez egyszerűen lehetetlenség, s nagyon könnyű belátni, hogy az ily gazdálkodás vége csakis a tönkrejutás lehet; főkép mintán tapasztaljuk, hogy most már a többi népek versengése miatt nyers - temé-nyeink után is kevesebbre számithatunk ; b főkép miután látjuk és tudjuk, hogy daczára a kevés jövedelemnek beszerzendő szükségleteink nemhogy szintén kevesbednének, hanem még inkább emelkednek s igy adósságaink is egyre szaporodnak. Bármily nagy legyen ís azon hladás,_melyet pár évtized óta egy s más téren tettünk, ha kiadásainkat a bevételekhez jobban nem aranyifjúk, vagyis: jba nem igyekszünk azon, hogy a kiadásoknak minél nagyobb része benn az országban, köztünk maradjon: tincs remény, .hogy aa ország késóbb csak annyira \'is a magaura lehessen, mint most; szolgává ekell annak lennie éppen, mint azon könnyelmű egyes embernek, kí folyton több s több adósságot csinálván, előbb anyagilag s azután erkölcsileg is elpusztul; kire aztán szánalommá\', s megvetóleg tekintenek társai, hogy nem volt elég ember arra, hogy a saját munkája s emberségéből megélhessen . . . Ezen szomorú kép lebeghetett a miniszter előtt, midőn a Külföld nagy előrehaladottságát s rendezett viszonyait látván, hazánk szegényes, elmaradt állapotára gondolt; midőn eszébe jutott, hogy költeni mi is tudunk ugyan annyit, mint azon külföldiek, sőt tán még többet is: szerezni azonban nem. Eszébe kellett .tehát annak is jutnia, hogy a mi viszonyaink csakis akkor virágozhatlak föl igazán, ha a szerzési képes-jséget magunknak elsajátítjuk; ha képessé tesszük magokat arra, hogy szükségleteink minél nagyobb részét mi magunk készítvén-el, ne a külföldtől, hanem itthon egymástól vásároljunk s igy az elkölteni szánt pénzt is itthon a msguuk kölcsönös javára helyezzük el. . Ezért mondta ki hát a miniszter a nagy igazságot, hogy az országnak iparossá és demokratává kell lennie, hogy oly állandó és bő forrása legyen, melyből aztán folyton menthessen. Mert belátta — és [ez könnyen el is gondolható — hogy az ország vagyonosodásának, tehát jólétének is alapfeltételét a virágzó ipar teszi; mivel az nemcsak hogy maga folytonosan termei, hanem még a mezőgazdaság folytonos emelkedését is maga után vonja; képessé tesz arra, hogy gazdasági viszonyainkat rendezzük, és felment azon lealázó függő helyzettől, mely bennünket a külföld örökös adósaivá s lekötelezettjeivé tesz. — Igen A kiknek tilos a házasság. (Humoreszk ) Irta: Btauhom Márk. ,— Barátom házasodom! — .Ali a patvar? — Hajad ment el? Komolyan beszélsz ? — — — Hja! most es egyezer igen. — Net réfálj! Tudod, hogy e tárgyban igeu órsókeny vagyok; még boloog-bágbo: sem szeretek a házasságról báliam. — — Bolondság ide — bolondságodé, ei most igaz szándékom. — S ha subád aórdenem, ki \'less az a szerencsés szerencsétlen, kit Hytnen ruzedáa vasból kovácsolt aranyos rózsa lauczaival kívánsz magadhoz kötni? — Te gonoas cynikus! — De gon-do\'d barátom tegnap iga a legmélyebb szivemből fakadó szerelmemet vallottam meg S...-. Rózsa kisasszonynak, a 6 .—; .rrrí — oh t Ö viszont BZeret — — Ndi elég boldogság ez, hogy az- ember megürüljön belé. — Oh 1 még legmerészebb álmaimban sem mertem eddig repetái! Hej! miért i i nem mertem ! most már ssép kis eeoke feleségem volna t talán ---Soha sem lett volas- belőlem eldorádistal — De igazán oly ne szép leány es a Rózáim I — Aki meg-lá ja, mind bele areret. Ast beatélik, hogy M ..... . Zoltán ía sokat koptatja czipője talpát as ablak alatt — — Na de majd lessek róla--Házasodja! te ia Miksai Tudod még a szentiris ís ast mondja; „Nem jó, aa embernek egyedül lennie. — Szeress bele valami szép lány b-i s isten teremtő ucscse, neked enge-d-im az elsőséget, vőfélyed lessek! Oh ; ba tudnád minő érzetem ou Ülni válazz-I \'.utt mellettünk, — ahetedikmenoyorazág-i ban érzi as ember magát, tisztán hallja [ az angyalok énekkarát---: — — No már kibeszélted magadat? I Ast gondoltam, már ítélet napjáig kel! I szónoklatodat hallgatnom. — Hidd el, gonosz purgatórium volna--Igasad van, olég volt a boldogság, hogy megörülj, — már félig meddig megy is as -éznd — Legjobb atoo jársz a Lipót me- ] xŐre. De nem is csodálom 1 — egy aranyhajú, ttMigermó y szemű, sylphid termetű bájoo ördőgöczke (pszt) mit is mondok, hiszen a szőkék angyalok, a barnák aa ördögök 1) — —i — ejh! angyalocska, hoszá 3000 fri; ssép ház a fóuiczán, uzűllŐ a más ilyen meg nom vetendő subBiancziák — — — — Szép! ssép. — Nem roas partiéi — Megérdemli, hogy faképnél hagyja as ember as VEI-dorádót* a talán még ast is, hogy egy kicsit megbolonduljon as ember érte. — Sxóp — nagyon ssép! — gratulálok hossá; lod • — Barátom! — csak n«m goodo- — Éd nem gondolok semmit 1 — Pénzérték tudod elöltem semmi 1 — a magamét ia o:t hagytak együtt a klubban. — Jól van í — És mikor leás a késfogó? — h* ssabad kérdenem — remélem hivatalosak lessünk? — Mindenesetre! — A klubbuak : testületileg kell megjelennie—igy illenék legalább — hiszen háznagyát temeti \' ott el! — Már elküldöttem a meghívót. \| — Hely** — Helyes, 0» lessünk. — Hej csak már as esküvő ia vol-j a itt, — de Rózsa ast mondta, hogy még legalább egy hónapig kíván leány illetve menny asszony lenni. — ki ia Itudoa naki elleueiegütoi? — Na de la- ; ián majd előbb \\a megunja. [ Megunj¦* hát, mert majd meg kell unnia, még b<i az egek dőlnének is össze ¦rám, bt agyon kellene legjobb baráto- i m»t lőnöm, nég akkor sem ssabad neki megházasodnia i — — — No de bát ; hiszen azért adott as Isten as embernek fejt: s bele tökmag helyett agyvelőt. j hogy gondolkodjék; majd speoalálunk . n-rki valami orvosságot 1-- — Na hámsodjál barátom, nom ne* künk való az — — hagyd e bajt más bolondnak, a ki jobban ráér vele ve BzÓdui--Ne hagyd az .E\'dorádo^-t, van ott minden embernek elég mulatsága, — minek nekünk a feleaág — haszon nélküli nyűg as <>mber nyakán.. — Jzus nem viselre kere&st — — — Mind igy besiettek ti gsnonx világrendbontók! Nincs ssivetekben egy csepp emberi érzés, lüz, láng — — — bidegek vagytok mint a hold éa kialudt valkáojji--Szereitek leányo c körül fo\'golódva, nekik kurizálni, szépeket mondani, Don Juan-okat játszani; szeretitek, as egéas világot elbolonditani, megcsalni, mert ha astán lépre kerül a boidogialan madárka, jók ut c ereitek naivasgán s ott hagyjátok a faképnél — oh! ti gonoszabbak vagytok a legvérengzőbb inquísitornsl, ti nemcsak állstktn-sók, hanem emberkinsók vagytok. (Hej 1 de máskép vélekedett ez még a mait bé<en ía.) Ast mondják, hogy gonoss á leány. De ast nem kérdik, hogy ki teszi azzá, kí rontja meg. — Ti rojtjátok meg a világot. — Hogy kívánhatjátok, hogy a leány bü legyen, mikor éppen hűeégéből üttök csúfot!?.. . Da mit moralizállak én téged, — megrögeött búuös vagy te mdr, — nem használ uekid még az isteni kegyelem — Tudomásul vettük az egéUz mo rviizácsiót édes papucs alá vágyódó bősöm, de asért jóbarátok maradunk. Hogy is ne! — Ha még oly megrögzött bünöa volnál it>, mégis szeretnélek. — Jor bad Öleljelek, csókoljalak meg — oly kedvem van most. — Lassan, íaasaa I Nem S..... R\':>ssa a nevem; mostantól fogva míndeu c.c.:\'- ".. csókod az övé, igy szabj meg est a házassági reglama, a paragrafust jelenleg nem tudom idézni, különben majd lígy is megtanulod. — Nés<i csak, nóá csak a oyni-kos\'. 1 hogy Üs csúfot az én igaz sseot érzelmeimből! Oh jöjjön el országod- spártai férükor, hogy büntetnék Vagy legalább adósUlnák meg as ily világronió, rendet bontó csalfa agg-legéoyekot, — hadd-----Meddig nézed még türelemmel as egetverő bttnőket te buszaié Istenség? — Mindaddig, míg akad oly esz-teien mint te, akt abban büm lát, ha valaki nem engedi magát igy leánytól meg csalni. — Jézusom légy irgalmas beteg lel* kének, — gyógyítsd meg balhiedelméből. As ily rögzött bűnössel még csak beszélni is vélek. Szervusz, hát eljosz késfogómra? — Ho—hó! Nem addig vagyunk még, valamit akartam tőled kérni. — Ugyancsak és mit? Megengeded, hogy ugy néha-néha, ha ugy tudod kedvem kerekednék asz-azony-társaságra, hogy —¦ — — Igeu, feleségemet elbolonditani, — hogy meglátogass, nemdi est akartad mondani? No de átlátunk a szitán, mert abból se.nmi sem less. — Na, de essk úgy néha-néha. — Nix dajcs, nem bizony, nem szabad! - — Hát félted tőlem már előre ? Ha — bn — ba! — Nézze cak az emberi még nőül sem vette a leányt, már félti, — még meg sem házasodott a már is kikéri magának, hogy ifjúsági barátai meg ne látogassák, mert egyik eltalálná csábítani. — Jó lesz almáriumba csukni s pénzért mutogatni, mint az olassok a két fejű gyermeket, haldokló Kleopátrát s as ördög tudja még miket ssokiak mutogatni. — S astán még Ő meri mondani, hogy a leány nem ksezer a csapodár ? Ha—ha—hal ősanyjuktól Évától urbk-löttókesaép természetet]asaredsndfl bünnM együtt. Éra is csak azért volt hü Ádámhoz, mert nem volt as egéas Egeoben HUSZONHARMADIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY OKTÓBER 23-in 1884 az okszerű fóldmivelés mellett a virágzó ipar képezi azon talpkövet, melyen az ország jóléte felépülhet, mely azt nrndea rázkódás ellen legjobban megvédi, s önállóságunkat, függetlenségünket és szabadságunkat is minden papírra irt alkotmányos malasztnál sokkal inkább biztosítja. Az ipar felvirágoztatása tehát nálunk ez idő szerint elsőrendű állami kérdés: szükséges tehát, bogy azt törvényhozás és társadalom minden kitelhető módon támogassa és a porból minél magasabbra emelje. Az iparos osztály ma még távolról sem foglalja el nálunk azon állást, mely ót fontosságánál fogva megilletné. Sót sajnálattal mondhatjuk, hogy daczára a 19-ik ujabb felfogásának, mely a népeknél a demokráczia és győzelmét kivivta; daczára az .alkotmányos egyenlőség-nek, mely — a törvénykönyvekben — nálunk is életbeléptertetett; s tégre daczára is megkülönböztetettetett: ennek ter szetes következménye az lett, hogy iparra csakis azon fink mentek, ki ket szüleik szegénységüknél fogva .urakká\' nem nevelhettek vagy kiknek társadalmi igényük nem igen volt. És ez általában még ma is így van: nemcsak hogy más osztály be liek, hanem még magok az iparosok hacsak anyagi helyzetök megen i, .unt* neveltetnek fiaikból . . Arra azonban, hogy valamely .te kintetes\' vagy éppen .nagyságos\' nr, ha még oly szegény is, fiit iparra adná: példa is alig van. Már aztán, hogy ezek az nri . jelöltek később csakugyan urak lesz-század nek-e vagy koldusok, vagy a legalá-müveit; rendeltebb szolgák, kik egész életük-munka \| ben kegyelemkenyérre lesznek kárhoztatva: ez mar persze más kérdés. Tény az, hogy a mondott okoknál fogva hazánkban csekély kivé- annak, hogy az iparnál a tehetséges téllel csakis a szegényebb és képzet és szorgalmas \'egyén legkevésbbé szo-1 lenebb fiuk mennek az iparra, kik rulván .protekezióra,* az magának a pedig hogy iparunkat virágzóvá tenni legbiztosabb jövőt megszerezheti: azjlennének hivatva: ezt még gondolni ipart nálunk aránylag még most is, is képtelenség. a\'legutolsó állásnak tekintik, holott azon művelt országokban, melyekhez magunkat hasonlítgatni oly igen szeretjük, az iparos osztály az állam legfőbb osziopának tekintetik és a szerint becsültetik is. És vájjon miért maradt nálunk íme! a nemzetnek tehát olyan ipara van, mely épp az ó jellegének kinyomat: olyan t. i. a milyet ö magának nevelt. És azért ha a mi iparunk nem olyan, mint a milyennek lennie kellene: ugy ennek nem iparos osztály az oka, hanem az iparos osztály mindez ideig ily! azok, kik hivatásukat meg nem értve, alirendelt állásban, lenézetés, tehát az urhatnámsággőgjét megteremtették következményes fejletlenségében ia?! és azt ma is fentarjik : az elfajult Ennek a legelső és legfőbb oka1 arisztokratizmus. azon beteges arisztokratikus szellem ben és czimkórságban keresendő, mely nálunk a legfelsőbb köröktől már csaknem az utolsó csőszig le terjedt. 8EKLI. Felhívás a Balaton vidéki összes érdekeUsegoez. Azt hiszem, eléggé köztadoma- Nem azon arisztokratizmusról sú dolog már, hogy a legutolsó ídfj-szólok, mely vagyona-, állása- és te- ben, végre valahára, egy komoly és hetségénél fogva a hazafias erények- .erőteljes mozgalom indult meg, a mir ben tündökölni és a tettek mezején régóta jövedelmezőségében sülyedo balatoni halászat emelése érdekében vezérkedni kivin demére és az ót tiszteletre büszke: mely a saját ér önként környező — ez tiszteletre Á memorandum, mely ezen fontos közgazdasági kérdés ismertetésére méltó, mely előtt kalapot kell emel-1 és megvilágításira dolgoztatott ki. s nünk. Én az írisztokrítizmus azon\' mely a lapok nagy részében közölve kóros kinövését értem, molyet nem. is lett, eléggé rimutat a halgazdagaz érdem, hanem a gőg jellemez, \|ságiról hajdan oly hires .Magyar mely azokat, kik az ó kedvező hely- j tenger\' sanyarú állapotára, valamint zetében nincsenek, lenézi és magi- gyógymódra, melyek alul aránynak tiszteletet követel .... lag kőnynyen segíthetünk a bajon. Miután az ,uri osztily, mely! Itt az ideje! Csak az érdekeltség gazdálkodással, tollal, vtgy épen sem-: akaratán múlik, hogy a balatoni ha-mittevé>sel, vagy legfelebb az ösi lászat ismét virágzásnak induljon! vagyon elverésével foglalkozott, ni- j Azért, mint a mozgalom meg-lunk rendesen nagyobb kitüntetésben, indításával, és az elömankilatok elrészesült, mint az, ki csalidjit akár j készítésével foglalkozó bizottságnak a legbecsületesebb kézimunkával tar-1elnöke, egész bizalommal hatotta fen; sót amaz a nagyobb tisz- tor \' °do m fordulni azösz telet jeléül még bizonyos czimekkel szes Ba la t on-vid ék i érd ek elt- még csak oly ssáp kenést; legény sem, mint nálllok a varos:igelbíd. pedig ami öreg kyklopeuok nem valami Adonisz ami — Ilyenek esek a férjrk, óraik feleségeiket, mint a sárkány as arany gyapjút, mig szerelmes Medea mézei icalacsosal el nem altatja őket a ők aluszszák aa igesak almit, a nó pedig élvezi az ércelmek hatalmát! — Né hasasod iái barátom I a lány csak szeretőnek való, mondja a keltű a tökéletes igaaa van, mert igy, ha hamis, találss szebbet, jobbat, tizet minden ujjodra, úgy pedig viheted keresztedet holtod pillanatáig — talán még a siroo t-jl is, — Nem nekünk való a feleség — hagyd e bolondságot másnak, aki jobban ért hozzá. Uojzul jársz vele 1 — Mit tudss te bele ? — Te csak maradj a te .Eldorádo--dban s mig valami szép leánynak igazán mélyen azemébe el nem merültél, alapítandó tüthelyemet meg ne nézd, veszélyes portéka, gyufa vagy érted az a tűzhelyen könnyen meggyuladbat, a ű--bely tulajdonosára pedig bármikép mindig veszély. Szervusz, es\'ére elvárlak. — Szervusz, ssámtthalsz rám ! — S juszt sem szabad megházasodnia! — Igaz, ast monta M..... Zoltán — — — í^a jól van segítsünk rajta] n. ¦ MEGHÍVÓ. ,Az ,Eldorádó\' 25 éven aluli agg legények, házasság kerülók, 1-ánygyü-lólók, megcaaiott szeretők, elhagyó t séghez, a halászati tulajdonosokhoz és bérlőkhöz, valamint általában mindazon honfitársaimhoz, a kik, akár, mint szakértők, akár mint laicusok, ezen fontos kérdés iránt némi közgazdasági érzékkel bírnák: szíveskedjenek f. október hó 26-án vasárnap reggel9órakorKeszt-h el yen, az Amazon-szálló nagytermébe összegyűlni oly czélból, hogy ott alaposan megvitatván a balatoni halászat emelését czélzó. különféle kérdéseket, és csoportosulván a közös érdek körül, egy balatoni halászati egyletté alakulhassunk, mely erkölcsi testület mint számtalan külföldi példa mutatja, egyedül volna képes a kitűzött czélt elérni és a közös érdekeket megóvni. A rokonszenves fogadtatás mely-Kel ez ügyben tett eddigi lépéseim az érdekeltség részérő! találkoztak, valamint az ügy fontossiga és a kérdés érettsége reménylenem engedik, bogy jelen felhívásom minél szélesebb körben élénk visszhangot fog timasztani. . ^ Ifj SZÉCHÉNYI IMRE bitOtUági eluttk A tiszti önsegélyző szövetkezet kii réüL Városunknak ezen, hivatalnokokból szervezett szövetkezete a közelmúltban valóban dicséretes lendületet vett. Osak nemrég létesült kebelében élelmezési osztily, most pedig szép mozgalom indult meg a gyógykezelési osztily szervezése céljából. Ennek az osztálynak rendes háziorvosok tartisin kivűl a hosz-szabban és súlyosan betegeskedő tagok segélyezése is czéljit képezendi. Tiszti szövetkezetünk örvende tes haladása iránt elismerésünket nyilvánítjuk, s óhajtjük, bogy derék elnökének és igazgató-választmányidicséretes buzgalma méltó eredményt létesítsen. Az ujabban indult, mozgalom megismertetése czéljiból ide igtatjuk igazgatóságnak kibocsátott felhívását : Felhívás. a oagy-kanízsai tiszti Öns. szüretit- t. tag-juhot. Még f. évi rcárcsius havában alá írási iveket bocsátott ki as alulír: igazgatóság oly czélból, hogy a szövetkezeti tagok — ugy saját, mint hozzá tanozóik megbetegedése esetén lehetó legelőnyösebb feltételek mellett orvosi segélyt nyerendő, — két állandó szövetkezeti orvos felfogadása ¦ ezek évi fizetésének fed-sóséhoz hozzájárulásukat kijelentsék. Ezen »1 áírási ivek akkor alig 40 pártoló aliiráaával érkeztek vissza, mely szám egy ily intézmény életbeléptéié- férjek etc. klubbjának tagjai felhívatnak, miszerint R . . . . Gábor volt tag és háznagy kézíogójáo s aoaak elmultával a klubb helyiségeiben a ssosott büotetések terhe alatt megjelenjenek." Kelt a klubb fennállásának 4 .évé ben a farsang. 17* E\'oöktég. !: ¦ * » * As eljegyzés megesett. — Gábor mennyek országának kalló közepén érezve magát, újra hallotta a hurik énekét as ara első csókjánál. (A tobb", mely már előre ment, nem volt hivatalos, ergo — nem gilt-) Egy ember, akit nÓgyÜlöletben való állhatatossága miatt az „Eldorádó" háznagyának, ergo — a szerelmes históriák főinspeo\'.orá-rának választott meg, Ámor nyilától találva, most egyszerre meghuny aszko-dik s szívesen bujtja, nyakát a házasság igája alá. Valóban megfoghatlan as egésa előttem — másnál ast mondják a sse relém vak, de 6 ni!a ugy látszik süket Ís, — ergo dopla hibában szenved. Tudja as Isten hová tette az észéit, már mint háznagy elegei láthatott vagy ba nem búkét eleget hallhatott most is — — -— — Nem használ nála sem* mi\'sem. Had élvesze a perez boldogságát, hagyjuk magára, ki tudja mit rejt a jövő. — Menjüok a klubba, ugy is ő asegéoy lélek lesz napirenden. \' * * JEGYZŐKÖNYV. E\'nök: Te^es számmal vagyunk a gyűlést tehát megnyitom. JegyzÖ: R Gábor volt tag, háznagy és szerelmesek fŐÍDspectora ma kéztogóját tartotta — ergo báz aodik, ennek folytán as alapszabály ok 2. §-a első ki kezdése értelmében megbüolet-tetése tűzetett napirendre. E bün tétért a tisztviselőt irányában as slapesábj.-lyok 26. § 4. kikezdene értelmében a eljes bás van hivatva maghatározói. Kérem tehát a tagokat az ajánlatok fel terjesztésére, "midőn is kiemelem, bogy as ajánlatok közt köz felkiáltással fog a ház választani. _ (J-\'. 1. Tag. K____ Gábor büntetésre méltó, bün e ése ajánlatom szerint nász éjén adandó macska-zenéből álljon. II Tag. Ezt oem helyeselhetem, mert a klubbot a rendőrséggel bosná csivódáaba, hanem lakodalmára szeren csekiváuataiokbos egy pár bársonyoyal talpalt női papucsot küldjünk az uj párnak, úgy mondván, hogy a papue* háznagyunk vállát és fejét igen fel ne törje. í: Ili. Tag. Mindez őt csak titkon bünte\'né, mi pedig csjta nem is mulat hatnánk. Az én javaslatom tehát, bis- zuk meg M----Zoltán kültagot, hogy a mennyasszonyt elcsábítsa, illetve magába igazán szerelmessé tegye, midőn gyí znlem már mienk less, hivjuk a boldog vőlegényt egy díssestóiyünkre, fogad juk kitüntessél s a régi barátság nyuj totta ajándék alakjában adjunk sok egy avult papucsot, egy darab asamár tövist, egy ABalamiasseesazel leöntö-t fél hagymát, egy darabka kötetet ós egy avult, rozsdás pisztolyt, A magya- séhes csekélynek mutatkosván, ai esen iráoybao megkezdett munkálatok egye* lőre függőben h«gyni határostattak. Minthogy pedig as első isbeo ki* bocsátott iveket aláirt tagok ezen io tésméoy élet beléptetéséhes hozzájárnia-sukat a jövőre is fenntartani kijelentették; s tudva ast. hogy a tisstvitelők nagy részét a mohban csak asoa körülmény tette tartózkodóvá, mert sy.íí évre már kiegyezett évi dij mellett rendes házi orvossal bírtak s igy ezen viszony! — némileg kényes termésseté-? él fogva — felbontani nem kívánták mindeseknél fogra s indokolva a jövő naptári év köselgése illetve köselsége Által is, mely időpont eseo intézmény életbeléptetéaéhas I égéséi sserübbnek mu (átkozik, — ss faluiirt igazgatótág el határozta, — h°gy * szövetkezet t. (agjaí által es .ránybao elérhető előnyök megváló itása tekinte.ebeo a asük séges intéske -iésekel újból foganatba veszi. A ozél, irány, mely esen eszme felesítesébeo alulirt igazgatóságot vezérli, sokkal ismertebb s áltaiánoeabb afe-pokoo nyugvó, hogy sem annak taglalásába bocsátkozni siilk\'éges volna; mindamellett a csélbs vett intézmény sserveaelének lényegét a következőkben van szerencsénk ^körvonalazni: A gyógy késelési osstály sserves összefüggésben as a ayassö vétkeset tel Ugy terveztetik felállíttatni, hogy annak a helyben állandó alkalmasásban levő mioden állami, közigazgatási, péas intéseti, oktatási es közlekedésügyi, valamint g aidaság: .tisstviseló és szolga még ason esetre is tagja lehessen, ha a többi osstályokba belép ai oem is kívánna. A belépés egyelőre a kibocsátott Ívek aláírása által történik. A tagsági, illetőleg gyógykezelési dj as Íveken felajánlandó Összegek alapján s az évi költség előiránysat mérlege szerint az alakuló közgyűlés által oly-kép vettetik ki a tagokra, hoty mig a nős és családos tagok egy egész, addig a nőtlenek csak as égess 3/,-at nzetik évenként gyógykezelési dij fejében, ugy p. o. ho.-y ha a belépő tagok száma a 10O-at meghaladja, er esetben as évi gyógykeselési dij nős és családosoknak 9- nőtlenek 6 ínban fogni m\'gátls-pUUtni. Tekintettel . arra,, hogy ezen dij, a belépők által eddig fisetetett évi orvosi honoráriummal szemben erányta-"anul csekélynek mutatkozik, éppen azért nincs kizárva, hogy azok, kiknek ez tehetségében áll/ a meghatározaudd gyógy késelési dijakon felül — bizonyos — általuk önként felajánlandó évi ősas-aggel — ne j inaljanak a gyégy-ketelé.i osstály vagyonának gyarapítása-hős — annál kevésbé,mert jóllehet egyenlő kötelezettségek mellett egyenlő jogokat élvesnek ugyan a tagok, de mégis lehetnek — különösen a szegényebb \'s súlyos betegség áltnl búiamoab időn át ojtott ssövetkeséti tagok Örkülménye-iben oly etetek, midőn ezek jogainak kibővítése péosbeli segélyezéshez való géoy alakjában létkérdéssé válhatik. Cseija leend tehát esen osztálynak a gyógy keselésen kivül indokolt esstekuél a súlyos betegségben szenvedő tagok pénzbeli stgélyesése is. rásatot majd én megmondom hozzá. KaserÜ és erő: ar orvosság, de rémé lem lesz hatása, különben ismerem R) ... . Gábor barátomat\' nagyon erős termesze\'e van. nem hal bele. Elnök: Melyik ajánlatot fugsdja el a bás? KözfelkiáltáB: As utolsót. Elnök: M..... Zoltán beleegyezik-e szert.pébe? Amint tudom, ugy ia viszonyban volt a asép arával. On h* .karja büntetlenül nőül is veheti az alapszabályok 49 § kikezdéae alapján. M.....Zoltán : Igen. Elnök : Ugy sok szerencsét hossá I Csak ügyesen járjon el dolgában. Mi dőn még figyelmeztetném önt. hogy kö-elessége leend a klubbot minden telté" röl értesíteni, a gyűlést basArnm. Kelt as „Etdorádo* fennállásának 4. Ó ében a farsang 17. Jegyző. . Elnökség, Z.... JŐssvef hitelesítő K.....György „ S most czimborák igyunk egy 1 aa uj TÍlegény és menny asszony egész-s égére. — Éljeo as uj vőlegény I Éjen 1 Éljen I — Éljen az uj szerető I Étjén I Éljen I Éljen! Éljen! És éljen ssólt egész kivilágos kiviradtíg. (Vége következik.) Ások, kik a rendes évi gyógykezelési díjon felül a segélyezés cxéijairs külön öassegek befizetését ajánlják fel, azok mint sz intését jó\'tevőí fognak tekintetni s indokolt estiekben jogosít-vik a segélyezendő tagra nézve as igazgatóságnak pártotó ajánlatot tenni. Tömege* b lépes esetén két szövetkezeti orvos fog a beteg tagok rendelkezésére bocsáttatni, kittien mindegyike kö\'eles leend a szövetkezet gyógykezelési osztályának tagjait, azok hossá tartozóit s cselédeket — kivöra as Önálló keresettel bírt fiuk és rokonokat ugy belső, mint külső betegség ese\'éo a ssükséges orvosi tanácsosai ellátni a hol azt szükség kívánja a beteget, illetőleg aoaak baját tényleg késelni; egyáltalán míndasoo ssakaserü bánásmódban részesíteni, melytől a beteg gyógyulása feltételezhető. A szövetkezet orvosaira nésvenyilt pályázat fog hirdettetni, a as ekként beérkezendő pályásatok alapján — különös figyelembe véve as aláírási Íveken jsvaelatba hozandó orvosokat — fog a gyógykezelési ossrtály e- czélra egybehívandó kösgyttlésén a választás megejtetni. A megválasstaodó ssöv. orvosok ** igssga\'-óság által előirt.ssersődés elfogadása mellett már jövő év január hó 1-óvel működésüket megkezdik, Ugyanezen időponttól kezdve lesznek a gyógykese\'ési dij befizetések is essköslendők. \\ ^ Minden "gyéb — a \'agok jogai agy esek. mint a stövetkeseti orvosok kötelezettségeire vonatkozó intézkedések — a közgyűlés ál al megvitatandó alap* sstvbályokbaa nyernek kifejezést, Midőn léhát a nagy-kanizsai tiaati Önsegélysö szövetkeset t. tagjait a mellékelt — belépési nyilatkozatott pótló aláírási íven esen essme körüli csoportosulásra újból felhívjuk, ason biztos remény t tápláljuk, miszerint szövetkesetünk üdvös irányú működésének tlyt-tén ujabb nyilvánulása mel\'Ő felkarolásban fog réVsesitletní. Egyben felkérjük a t ssövetkeséti tag urakat, bogy az érdekeltséget esen osztály irányában azon liaatviselő társaknál is felkölteni, őket belépésre bmdt-aa; sE:veskedjanek, kík a szövetkezetnek eddig még oem tagjai. Nagy Kanizsán, 1884, évi október hftvsbtn. A nagy-kanizsai tiszti önsegélyző .ssöve<kevt9f igazgatósága. Az első magyar biztosító társaság története Irta : Pouipery János. (Folyt, és vége.) : ^ Nagyobb fáradságába Került Lévay • nak a kereskfdők színjén javát a villa-lat rés Óre megnyerni. De eréiyének, meggyőző érveinek\' mind a fővárosban mindas ország nevezetesebb pontjain es is sikerült. A társaság első igasgafóságá-nak tagjai a fővárosi kereskedők legtekintélyesebbjeibőt kerültek ki. Hátra volt még a legnagyobb akadály, ss akkori kormány. — 1857-ben „msgyar biztosító társaságot alapítani! Hisien később, midőn as engedély temérdek küzdelem után megadatott, a budai kormány a társaság nyomtatványaibői (a nem magyar társaságoknak megengedett) orsj-ágezi mert kivágatta. Sok fél Őrzi még, mint -ason "idők tragikomikus emlékeit, * tárzaság átlyukasztott kötvényeit. Vééül az 1857 ik év juliu* 15-én gróf Károlyi György elnöklete alatt a nemzeti csínÓ Doro yautósai helyiségének\' egyik termében megtartathatott as Első magyar általános biztosi 6 társaság első közgyűlése. Érdemes- és érdekesnek tartjuk a társaság első elnökei, igaagatói -ós váíasst-mányi tagjainak névaiacá4-iée -tgtzttoí. Elnökök: Urményi Jóssef, és . Zaivora György. ) Vezérlő igazgaaé^r Lévay Henrik Igazgatók : FrÖblich Frigyes,Kn-nŐ István, Ullmann Károly, Weisrsierl Viacse. VáUsstmáayT tagok : Deák Ferenc b. Eötvöe Jóssef, Fuohs Rudolf, b. Ger-lie«y Vixtcse, gr. Károlyi György, Kua-sevich András, Masjoo T. A. Nádosay István, Rósa Lajos, Schulhof Móricz. Ssntányi I»idor. Nagy feltűnést okozott, hoey Deák-is nem csak as alapítók közé állott, hanem elfogad\'-a a válasstmátiyí tagságot is. Alon bizalom töiébredé Bében, ) Esekat a kormány meg oem er(sitL helyökbe 1858. február 17-én Lónyai Menyhért és Hajós Jósser \'választattak meg. K kSzgj-Qles, nogy Örményi Józsefnek a társasás; tétrehoz ásznál szerzett sasy érdemsi iráatí elismerését klfejeskesse, elhatározta. bogy arexképe a gyü ésterembaii füsgesztessá1: fel. E hstároz&tot a kormány saiatén meg-semmisitette s a határosat a jegysokönyvből Palló kurtoánybLztos éltal kitépetett. \' HÜ8ZONHARMADIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖK Y OKTÓBER 23 an 1884. roeiylyel keletkezeiékor a hasai társaságnak, u orsság majd minden osztály feléje fordult, tegadhatlaoul oagyrésze volt a ténynek ii. A mint a megalakulás, a válasstás es eredméoye köztudomásra jutott, as óraiig sok réssébői, poliükai nevezetességeinknek többjétől, üdvözli levelek érkeste* ez igazgatósághoz azon remény kifej esésével, bogy »z ily jo csüUgzal alatt, ily hazafiak dajkálkodása mellett létrejött hasai társa. eág igazolni ia fogja as ismét feltámadt 3 feléje fordult bísodalmmt. Ai igazgatóság anonbaa az üzie tet rögtön meg nem indifhatá. Annak megkezdhetett a kormány több föltétel teljesítésé Ól tette függővé. Igy haladt az idő 1858 február haváig, midőn minden akadály elháriitatván. a véglegesen t lakoló közgyűlés ason hó 17-én megtar-tathatutt s a társaság kormányzása következőleg alakult meg : Elnökök l Lón v ar Men-y béri, Hajós József. Igazgatók - Fröhliob Frigy**, Harkányi Frigyes, Manoó litván Utlmann Károly. Választmány : Fuchs Rudolf, Fluck Kde, Gottesmann Miklós, gr. Károlyi György, K»rieionyi La«zlo, Somssicb Pal. Szitányi Izidor, Török István, I Tschögl János, Ürményi Jóseef, Zaivora j György j Póttagok: Agárdy Mihály báró Eötvös József, Jallinek Mór, Karlovszky \| Zsigmond, Perger Ignác. Számvizsgálók t Buo József, Golo-berges Zsigmond, Hoffmann József, Reiler Ferencz, Sscellary György, Zslgmondy Pál. Ekkor aztán teljes erővel megindult, as előkészül elek aiapj áo a tévé kenyseg. .•\\kkor még kevés magyar ember adta magát a bistoatiási téren való fog-Hlkorásra. Lévay azonban a tisztviselőket oem az idegen társulatok irodaiból 10 borza, hanem hasai erőkre lámass-kodott. Sok honvéd talált alkalmasást as „Első magyar általános bistosiló társaságnál, a kik közül most is nem egy még, mindig tagja a tisztviselői karnak, mig a társaság szolgálatában\' elhuny t hoovéd Özvegye és árvái a társaság által bőkezű leg adutt nyűg- és kegydijban rószeslt-tetuek. Az üzlet már az első óvber oly lendületet vett, hogy as e téren eddig uralkodott biztosítási körűk aggodalommal tekintettek a hasai közönség rokon-BEQoví. által felkarolt t>j társaságra. E helyen rÓAZÜnkröi >s meleg hálával kell megemlékeznünk azon hazafiakról, a kiknek rokonszenve, bisodalms, Öntudatos támogatása lehetővé telte\' hogy a társaság diadalmaskodva a kezdet nehézségem, az ármány és a féltékenység agyarkodásain, már az első ivekben erős gyökeret verhetett s mind egyre szilárdulhatott. Gróf Széchenyi István, ki a döb lingi m<anedékében js nagy figyelemmé kisérte a hatni társaság küzdését és következetes eljárását, meghagyta tüstént jószágai igazgelós»gaak, hogy minden épület kizárólag a hazai társaságnál biztosíttassák. Igy tőn a magyar lelkű nemes báró Sioa Simpn is ki mint részvényes is az elsők sorába állt s báró Eötvös József Ívén 100 részvényt irt alá, Igy tón as ország hsreseg prímása, igy berezeg Essterházy Pál, ki uradalmainak a- magyar társaságnál való biztosítását tüstént eirerdelé, s azóta a bérleti szerződések egyik pofiija kötelezi a hercsegi javak bérlóit, hogy as épületak as „ENÓ magyar biaiositó társaság" nál bislosiitassanak A társaság est azzal viszonozza hogy a bis\'ositás utáni dijakból még külön jutalék fejében évenként tetemes összeggel Járul a herctégi uradalmak Nyugdíjalapjakor. A hazai tarsaaág iránt ily fehüDŐ-leg nyíltóíkoó\'\'^\'i\'oiÍsloin. voarzó erővel l\'irt nem csak a magas kle rUBra a a nagy b»<tokobukra, oem csak a megyékre nózíe, melyek assgy részbep mind a középületeké-, m cd a megyei árvák vagyonát a hazai tárzulatnil biztosi ták, hanem a közép birtokos osztályra is, valamint a városok lakosaira s a falu né pere is. Esek is örömmel üdvőslék a magyar társasagot. E rokonszenv, es egyre növekedő pártfogas indokai között bizonyosan a hazafiság ia feltalálható volt as üzlet elején.\'Es a míot aa idő haladt, a nagy közönség is meggyőződött a felől, hogy a társaság ügyei nem csak Bsakismereitel, de a bizalmat jgasoló feddhotleőséggel s ssílárd üzleti eltekkel vezettetnek. A társaság enné: fogva egyre fejlődött, erősödött. Zárssámláját minden óvb-n nyeresaéggel sárta le. Msgába olvasztott löbb társulatot, megalapítá a mai virágso „PantWBÍa« magyar YÍasontbis toaitási intéseietvs miután a külföld bizodalma is mindinkább feléje fordalt, üzleté: a Wa határáa túlra is kltor-jessté. Meggyőződésünk szerint ma már. rŐbben is segélyadományokban részemi od -ink: tudja, kit aa „Első magyar \' si tetoek a Ureaság által, mely már eddig bístosiló tá^a-tág sorsa érdekel, vagy a I Ís 30,000 \'rínál nagyobb összeggel járult ki a magya- biztosítási ügy fejlődés-\'* tüzo\'tó egyle ek fölssereldsi Költségei iránt érdekelt-éggel viaeKcik, hogy a* \' hea. 1857-ik évben alapitott .Első magyar I Ezen felül a tarsaaág 10,000 fr-ot általános biz\'osi\'ó társaság" huszonöt év tett le a msgyár kir. belügymiuitsterium-alatt a fejlődés mily fokára jutót. Mé \' nál örök slapitványu! oly ctélra, hogy gis, és mind e mellett, hogy a t. olvasó \| - Ösaeg kamataiból segély ezt essenek a e soraink végén e tekintetben tájékoslató hivatásuk teljesítésében megsérült vagy I ~~7," • i_- , . .,1 , t .„ i i , . , ,J , , , ,, ö „ , pélyesebb ressebe. — na jól kimutatást la ál: nem tartjuk fo öslegis- munkaképtelenekké vált tüsol\'ók s r ,\' ,., _ , _ , i_ . i , i f i .l t . . , , „ szttn : egy alkalommal meg nek e ne yen azon kérdéstől fuglalkuzni esetleg ások csa ádjai. Aa i y segélyre! .-,. ,, ." . , ,_ , . v,, _ ,, ,, V« - ,¦ , . e i 1 - ¦ ¦-¦ ™ í l veudég-okbe atsn volt babd kutyával hogy as ,E bő magyar ált a anos biztosi o rzorultak folyamodásai országos tus- \' . n , . , , \' , , ?J , , . I a . , • , ¦ i menni, hatósaií . om folytan. A temp- arsaság" a rószvenyeBeknek a társaság olló ssövelkesoi központi YáUsstmá- . _ w! . ¦ , ...i i„ ^ . ..6I , , . . . r . , . lomotkai asembeu sokkal irtbb értelme nyának fölterjesztése folytát, játnak, as J — Panasz érkezett b-* hnzá«>k \'tobb oldatról, hogy a timptomi istenitisz-\| leletre járók némelyike kutyát vtsi m - I\'gával. Ebbi">l azután lesz egyes alkxlmak < kor botrányos intermezzo: mik"r a betilevö kutyák fülhasogató usabiotáttsal ; szóinak bele az iateinisztelet legUone mlék-y«.bb életrevalóságába s az Üzlet vezetésébe vetett bizodalmát miként igazolta ? Foglalkozunk azon kérdéssel is, bogy mig a közönség róss» ó ének folytonos emelkedésévé\' egyre növekedtek -a lársaságlartalék tőkéi ia: mit tőn visson-z-suta társaság as Ország gazdáazati órdekfive! szemben ó* érdekében a biz-tosi\'ó feleknek ? Felelni kívánunk azon kérdésre is, hogy míg a társaság, részvényeseinek, évről évre msjdnem mindig tobb és több osztalékot adott, dus nyereméoyeiból ju\'tatott e a szenvedőknek, áldozott-e tudomány, művészet, a nemtetieég oltárán hőkezUleg ? Lássuk. 1857-ben a 3000 ró»svónyre csak 6U0.000 s később midőn az életbiztosítási üflet is éleibeléptettetett 300,000 s gy összesen 900,000 pengő frt fizet etett be. Es alapon indíttatott meg as ,E:bű magyar biitosító társaság* a ma, as 1883. évi januárhavi igazgatói ági jelentés sserint, á társaság összes ériékei 15, 387,984 frtot s 95 krt tesznek. A. réaivéuyeBek as eredetileg 300 p. írttal btfisetett részvény után 24 éven át 2599 frt osstaléko\' kaptak. E mellett az összegyűjtött nyeremórytartalékból réssvéayeoként 700 frt fi ettetett be késipénzben az alaptőkéhez ugy, hogy as eredeti réssvéoyea 1000 fnos teljesen befizetett részvényekkel cse"élte\'.tek ki. « részvényeseknek be nem fizetett 700 írtról szóló kötelesvényeikvisazaadatván. E convertáláB óta újra összegyűjtetett 1.418.000 forintnyi nyeremény tártaiét, mely szintén a részvényesek tulajdona, nem emli\'.ve egyébb tetvraes összegekre menő külön tartalékokat. Bíztozitott felei erdekében miod ig első volt a társaság, mely csélsserü aji-tások, s fizetési módok könnyebbitése és kedvesmények"\'életbelépté\'.ése által viazoosá a hossá való ragaszkodásL Nyereményeiből részt engedett biztosított teleinek. Igy osztja kiaz életbistosi-osstály tisz\'a oyereméayónek fele részét és eogedi ál a jégosztály tiszta hasznának egyötödét. A társaság legutóbbi intézkedése, mely szerint lakházakat és gazdasági ájJÜleeket az első ingyen vei lehet hat évi tartamra biztosi\'ani és a melyet ép akkor léptetett élelb-, midőn a hasában általános péozteleuség uralko dott, beasélŐ tanújele annak, bogy i biztosított kŐsönség érdekét is szeme előtt urtja. Különösen a gasdakösöaség, vrsaág gazdássati erdekeinek fejlesztése as, mi iránt mindenkor legnagyobb figyelmet tanúsított. A társasággal szerző dési viszonyban álló gasdasági egyesü letek tagjai jetnntékeny dijelengedesbea résaesitteinek aitala és azonfelül külön jutalékot enged a gazdasági rgyesüle teknek. Ezin jutalékoa, melyek éveoként nevezetes Összegre emelkedőét, tudvalevőleg as egyletek által szintén a hazai gaadásset emelésére fordíttatnak. A kisbirtokosok és gatdatisstek fiai javára alapítványt tett a társaság minélfogva azon ifjak, kik valamely gazdasági tanintézetben gazdatisztekké kivanják m-gokat kiképezni, egyenként évenkénti 400 frtnyi ösztöndíjban réssé sülnek. Minden évben 4 ily ifjú jelöltetik ki a kijelölésre be\'Üreodszerint Jic-tékes gasdasági egyletek által. Már tiz ily ifjú képeztetik n társaság költségén. Eiek száma évenként növekedni \\ fog. A magyar föidhiuüutézrot megalakulása idejábeo els yolt az .Első magyar általános biztosi tó társaság, mely es intézet zálogleveleire kölcsönt adott. Majd mindig növekedő mennyiségben vásárolta esen zálogleveleket agy, hogy jelenleg 11.000,000 frtnái magasabbra, megy a .záloglevelekbe fektelelt összeg. Hogy esen folytonos vásárlások nagy mértékben hossájárullak azoa árfolyamára éa sí] által ast eszközölték, hogy a kölcsönre szorul\'- íötdbirtokoz kesére a magasb áron eladható aálog levél fejeben nagyobb öraseg jusson, mindenki belátja. E czélt a társasig as által is előmozdítá, hogy jelesebb ügynökei sltsl a vidéken szintén kelendőséget szerzett a zálogl-veleknek. Á basánsban mindinkább terjedő tüsol\'-ó egyíe\'ek, melyek működése tagadbstlaoul ugy a közönség mint biztosító társasagok hsssnára Btolgálnak nemcsak megalakulásukkor, hanem ké alapító társaság közvetítésével a minisztériumhoz. Segélyesésben már. is többen részesülnek. Érintettük e sorokban, hogy e csikk végén a t. olvasó réssutes kimuutását találja fel azoo adományok-\' nak is, mikkel a társaság a. nemseiiség: a tudomány, általában as irodalom, a művészei, á vallás és a jótékonyság oltárán áldozott as isten áldásából, azon munka és takarékosság által gyűjtött vagyonból, melynek egyik ÜBBta torrááa a kő sÖnrég rokonszenve is, E czélre, alapítványuk és különböző adományokban, a társaság már is 170,649 Irtot S\'.eotelt, nem említve as egyházaknak, a magyar tudományos akadémiának, a tan- és köz művelődési intézeteknek fölötte olcsó kamat mellett adott s 300,000 frtot meghaladó kölcsönöket. E rövid vázlatunk, melylyel magunkhoz és a közönséghez mintegy ason kérdést kívántuk intézni, bogy az Első magyar általános biztosító társaság és annak szellemi alkotója, 25 éven át vezérigazgatója, Lávay Henrik méltó volt-e azon jeles férfiak, as alapítók támogatására, és a társaság, melyet a közönség rokonszenve, raSaszkodása folytonosan ápolt, a ily hatalmassá növesztett, méltó volté a rokonszenvre, e-ragasskodáBra? mondjuk, e rövid vázlatunk, érezzük, hiányos leone, ha meg nem eml jkeznó\'uk társaság tisztyiseiőinek nyugdijalapjáról. Ez alap. a tisztviselők hoziájáru CjZ aiau, a iisziviseiun uuEiuiaiu- , , f n ¦ ¦ volna egy ily hatósági rendeletnek. A-jánljuk tehát e botrányos dolog megszüntetését kapitányaáguuk szíves ügyel-mébe! — >"agyverekedés vol- f. bó^ 12-én éjjel Kormendeo » „Sörház" vendéglőben. Ugyanis négy huszár s több kocsis mula\'ott a vendéglőben,- kik mulatság közben oeazevs ostek, melybő\' véies ve rekedés fejlódó:i. Előbb a veudégjöbeu majd kínt as utczáo mire a túlnyomó azámbao volt kocsisok a „Sörház" mel-lelli utcza csalóméinak padlózatát felszed lék s a huszárokat beleszorították, hol ia egy huszár tisedestmajd ^élh-Itra vertek. Mire a kaszárnyából kijövő kaiook csendeaítették le Őket. A főtetteseket el fogták. — A borok rosszul kelnek. Szinte kimsgyarazha Lu e dolog. A meouyiség kevés, mÍDÓseg határozoirao jó, sőt itt-oti kitűnő ; még sincs kereslet. Ugy halljuk a hírnevesebb hegyhátakon is csak 6 — 7 kmjcsárjával veasik, — Tani tó-gyúl és A vasmegyei tanító tes\'.üiet körmeodi jaráekóre 1, hó 23-án csütörtökön délelőtt a körmend rom. katb. iskolában tartja rend kösgyüléaét. — Dohány tolvaj. Mult p jotekeo délután Rács János körmendi nagy dohány áras kocsisa a ssumba\'helyi nagy tőzsdéből egy nagy szekér dohány és szivarra; jött hasa felé. Uikőtben Varga (Koschut) Lajos nevü s a vidéken ismert csavargó hátul a Biekérre felkapott és bból ssága és gondoskodása folytán beleik-izeit. Lévay Henrik vezérigazga\'ó indítványára alkottatott 1860-bao, & a társaság réssérőt évenként töjtéoő rész éltetés és kamatoztatás folytán ma már 398,849 frtra emelkedett. Ez időben tényleg 17 tiastviselő, tisztvúelők özvegyei árvái 11,700 irtot tevő évi nyűg kegydijban resesittétnek. a társaság kormánya azonban a tisztviselők iráoti gondoskodásában itt nem állapodott meg, A választmány 1833. február 24-én tarlóit ülésében as igasgatóság javaslatára és tekintettel, arra, hogy a társaság több hivatalnoka a megalapítás, a szerveséé nehéz munkájában is résst véve, szolgálati idejének már 25-ik évét is betöltötte; elhatározta: hogy 1. a társaság szolgálatában már eddig is 25 eve; eltöltött hivatalnokoknak, 2, a társaság több nyugdijképes hivatalnokainak, a kik tudniillik jelenleg rendes fisetésbeu részesülnek, ugy hogy nyagdijbalépésük alkalmával a nyugdíj jól felrakott. Mire a kocsis észrevette s a vele volt társával kérdőre vunt* : a tolvaj egy nagy bottal nekik rohant, de ők ügyesebbek levén, őt jól elvertélt. — Vakmerő iopáa. SzekeresLásslo söjtöri lakos éjjelen át öt mérő gabonát az udvarán álló kocsiján hagyott, f. hó j 20 ra virradóra aztán arra ébredett, hogy áz istállóból mind a bárom lova szerszámmal és a gabonával megrakott kocsival együtt eltűnt. A tetteseknek se híre se hamva. — Sikkasztó kocsis. Fürét József helybeli fuvaros mult év augusztus havában EoSsi Ferencz nevü kocsisát néhány szállító levél és 4 frt. 20 kr. készpénzzel szállítmányokat kiváltandó a vasúti állomásra küldte. — A 4 frt. 20 krnyi pénz annyira elvakította ezt a szerencsétlen embert, hogy a Csengery utczán kocsit lovat ott hagyva gyalog-forsponlon kereket oldott A i azda megtette piuasz-jelenléiét a rendőrségnél, es pedig megindította a nyomozás\', a kocsis\' azonban nem került elő. Folyó hó 12-én hosz- megtartja, valamint sz, hogy a gömbölyű lábikrákban gyönyörködni vágyó és <udó férfi sereg es előadások alatt aa éttermet felkeresi, nem lep meg bennünket : de azou, bogy Szigri tz ur, kí étidéig — dicséretére légy <? mondva — hírneves társulatokkal tartatott eladásokat éttermében, ugyanitt három estén.át e Meister — és Minaeffiagerek fellépését is megengedte : igtzáo csodái-tizünk. A ,te)t ház" láttára önkéoyte-l«---ü! tör fel keblünkből a sóhaj: ,,Sain-há\'-! hol van és mikor jön el a te országod ? !" — - Jellemző eset. Hogy gyik m\'ásik német szájízű borvásárló miként téli meg a mi jeles borainkat; bizonyítja ason eset, mely Dervarics Ákos földbir tokos árral, megyénk ismert jelea borászával történt tórökcsapáaí szóiőjébeo. — Több borvásárlő ment hozzá és kezdték ízlelgetni külön sajtolt fehér és vörös mustját. a szakértő urak biccegettek, hogy hát issen jó jó as is; de nem vol-más forma is? — d, úr erre az akkor készülő csiger léből kínálta őket. „Ah ez pompás. — szóltak a sógorok — ebből veszünk; mi az ára?* „Esnem eladó, BSÓlt D. ur, mert ezt a napszámosaimnak késxitteiem; azok megíazssák víz helyet\'. „— Azután jót mosolygott és méltáo a jeles szekértők szemébe A ki nem akar élni. Feltűnést keltő öngyilkosságról értesítik lapunkat S . . tolnamegyei községből. K . . . . orvos gyönyörű szép leánya, apja rábeszélésére jegyet váltott egy. a környéken lakó vasúti liszttel. A szerencsétlen leány nem szerette vÓlegéoyét;de apjának sem mert ellen-ssegü\'ni. igy tehát beleegyezett a frigybe. \| Sehogy són tudott megbarátkozni a Bze-igény le-íny azon gondolattá1, hogy annak legyen hitvese, a kit oem sz-ret s elhatározta, hogy véget vet éleiének. Beleugrott Sió vizébe ; de kihúzták. Pár napra fölakasztotta magát, de id ejeko-ráo észrevették a még élve levág ák. A kétszeri sikertelen kísérlet, nemhogy eltérítette volna zzándákától, de sőt ujabb kísérletre ösztönző, mely asuián elkerült is. A mult hét elején vízbe áztatott gyutaoldatot ivott b "szonyu kínok között, jegyese karjaiban meghalt. Elköltözött a szegéoy oda, ahol nincsen ap i kényszer. A jobb sorsot érdemlő szép leány tragikus sorsa mindenfelé mély részvétet kelt^a szomorú eset iotÖ például szolgálhat ame. ozülőknek, kik nemtörődve gyermekeik boldogságával, oly frigy megkötésedé kényszerilik Őket, mely szi vök vonzalmával ellenkezik. a«5 évvel fölemelt évszámok arányában i után végre betette lábát Ko- adasfék mag, A méitány, a gondoskodás mértéke éa folytonossága meg is .ion UHtvi.eHik.rV meljn.k mB\\z l^^l^i^wTtJrf!^ réa«e szinten kfisdott a keidet nebét- b,ro..enalt >égéire] . leejobb erejééi re.it Tett u 5_ gingerel. Váro.n„k keid o.i- .l.p.ti. nehéi munkájibin, . . melj \| vM,uiia;_ E rik M raog u „í\|\|„dink tw.tTUelS, kmr iluliban a l.gjobb étteralóben B Koronlb.n. .kár cwk a ¦lell.mtol lelkeeul mo.t u, • * tánuig \| B,ld t Vi.i-, vagy \'űriéin..T.ro.i veiérletének eWe.1 !.««„«,: elolt, a.ft^fafc piro. Umpibetttkk.l hirdetett tánuig foDnaIla.inak 26-ik tiTében i. míe,lé\|,eill egy koolM prim.d„ona ép agy, m.nt .nn.k veiére, a keidínek i j lér(Ji M T6r5> TÍ „6 , fe\|,ao0 .fju hevéül, Ugy..e,etet nem l.n- \| eQ deooil4\|. ootiam«b«,, ,Fé ti Kolt, kado erejév, . mind(g fcddhetlenttl I 0JD \|iáU 0\|,le.,. ta, ékM germ.ni,. nolgál,. a. El.í ra.«y«. állalano. b.i- \\mmti jobb e„elm.l botrinko.t.tö né to.,ló láruaág édekét. :j. \| (iit Al> hogJ miodBI> kri,ik.„ ..lal i .-:---állé társaság előadiaait a Koroaabn síi Fü.\'eocz kocsis Kanizsa városába, aion ,ll-v. i ban vésziére, mert károsu\'t g.zdaja ál-•tál fnli.mertetett és e. nyomban elfogatta. Beküldetett. Tégre megszabadítva! .Több évig szenvedtem altesti bajokban, székrekedésben, midőn végre egy doboz svájezi labdacshoz jutottam, mely Brandt Richárd gyógyszerész úrtól való, s azt használva már féléve, hogy minden bajomtól megszabadultam mit ezennel bizonyítok. Sellner főpolgármester, u. p. Weissensuls. Annavölgyi huta Csehországban, június 1-én. Mindenki tudja, mily súlyos be tegségek származnak a székrekedésből, azok ellen tehát siessen mindenki magát megvédeni, az e bajban, minden létező szerek közt leghatalmasabb szerrel: a svájezi labdacsokkal, melyekből egy doboz 70 krajezárért kapható a gyógyszertárakban. Lapveiér és kiadó: SZÁLAT SÁNDOR. Felelő, sserkuito : TASS ÁLK08. Laptulajnono.: WAJDITS JÓZSEF. a. laplttatott 1858. V I WALSER FERKNCZ í fL elíó magyar gép- éa tttioltdszerek gyára, harang- és érezSntödéje BUDAPESTEN Eottenblller-nteza 66. % Ajánlja gyártmányát, mint magyar különlegességet kutakban és mindennemű szivaty-tyniban, elvállal teljes Vízvezetékek berende-zését, varosok; földbirtokosok, ipartelepek, axmentesitö tarsula-tok és magánzók ré- alapon és kedvező fel- m tételek mellért ajánlkozik 3s köz- és maganf&rdök , felszerelésére, szagmén- iP tes nrszékek felálli- se tására és minden viz C művi munkalat g) ore ¦ és pontos kivitelére képes J árlapok és részletes költ- J\| ségtervezetek kívánatra sC széről modern ceehnikai Egyetlen belföldi szivattyu-gyár. díjmentesen küldetnek. »\\ \' * 2023 11—80 a HUSZONHARMADIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLŐN? OKTÓBER 23-an 1884. oooooo oooooo oooooo 80000 uooo oooooooooooooooooooooooooooo i ^nnnnnnnuánunnnnnnudnnxnnuTi ----— ^oooooooooooooo oo ooooooooooo >oocjoouu"w"wwv>v. i n főtéren 100 láb hosszú ;« csak rövid ideig látható sátorban! FönymreaésyinnnllnnnriQ * esetlej l^fjl ? UÍj0U "yea »\' •">» 500.000 I által biztosit- ¦irki. [jelenté. [ niMit. Meghívás a Hamburg aílam által biztositüti Dagy peDlkisorsollil nyeremény-esélyein való légivútelrc, melyekben 9 millió 630,100 márkán felül okvetlenül nyeretik. Ezen eKuyfis téntkisorsulá tertSZS-rtlleg összeállított iiy-r-mény.-i. meiy.-k csak 100,000 sorsjegyből állanak a következők; t. i a legnagyobb s leg 500 000 márka 253 ny. 2000 m. 6 . 1500 m. 515 „ 1000 m. 1036 . 50.1 m. tiO „ m. G3 . 150 D. 2902Ü . 146 m. 3450 . 124 ID 90 , 100 Dl. 3950 , 94 m. 3950 . fi" m. 3950 , 40 UJ. 3950 . ao m. .iij 800,000 m. 1 ny. ?00.000 m. 2 , 100.000 m. 1 „ 90,000 m 1 „ ^Üi(KX) m. 2 „ ?0,<ÍO0 n>. 1 „ 60,000 m. .2 , 50.0\'K) m i „ :io!oOO m. 5 „ 20* 00 d. 3 n 15.000 m. 26 „ lO,i 00 m. 56 , 5.000 m : 106 , 3.000 mj egéaxb- n 50,500 w. mely nyeremények néhány hónap alatt hét osztályban okvet]ei> hozatni fognak. Aa elsű nye.eményhuzis hivatslusau állapíttat\' ti nifg, melyhez 1 eg. ered. sors. csak frt 3 60 V. 6 n 1 fél ered. sora. csak frt 1 80 v. 3 ¦ 1 négy. „ sorsj. csak kr. 90 V. !\'/•¦-kerül. Es-u a.% illan által biztosított eredeti sorsjegyek (nrm pedig lilwtt ígérvények) az Összeg bérnentes beküldése mellett még a legtávolabb vidékr.-is szét küldettek általán. Műiden érdekelt, eredeti sorsjegyek mellett tólem sz állam czimeré-vel ellátott eredeti játéktervét dij nélkül kapja meg, valamint burás után a hivatalos nyereményj-gj-Kck\' t minden felszólítás nélkül A nyeremény kifizetése 6a szétesz-tása általam k Civttlenül eszkö-xölietik a résztvevők hüz pontosan s a legszigorúbb titoktartás mellett. Bármi megrendelés egy egyszerű postautalványon vagy ajánlott levéllel tehető". Forduljanak tehát megbízásokkal biaa lomteljesen X y. Hernaes nagy FANOPTIGÜMA Xv Ä Ä Ä JK X Ä X X X X él-tnagyságu mecbatiíkailag mozgó viaszalak oltótól, öss ekőtve a legnagyobb és 1-g-ökéletesebb l Boncztani Mestermüvekből ezek között olyanok is láthatók, melyek művészeti és tudományos tekintetben az eddigi látottakat felülmúlják. A kiállitolt életnagyaágu alakok közül figyelemre raéitó a világhírű szétszethetö boncztani VÉNUS. msly a legkisebb testrészekig szétszedetik és félóránkiot megmagyaráztatok. Az Ethnnlogta (népiemé) a palhologíai boneztan, betegségek. A tíym kología, az ombsriteat fejlődése, A< emoryoiogía aa ember fejlődébe. A Pbrenología, kopouyaian, Phiaiologta, érlellan éa a legnrhe-zebb mű\'étek, úgymint a kőmű\'ét és ciáasárvágas. fTT-íf A Mthanikai PÁVA a maga nemében az egyedüli. • j • A két COR1LLA. Az elsők, k{k »z utazáson kí van Dak állítva. fJtW A PANOPTIKUM NYITVA VAN **¦§ naponta regg-ltő! kezdve, este 10 óráig. Belépti díj: a panopticumba 20 kr. muzemba 10 kr. SV Minden látogató katalógust kap; m-iy azonban a kimenetnél visszaadandó, "iftfi X X X X s X X X x X X X X X x X i oooooooooooooooooooooooooooo qccoocoooooooo " n X X w, X X X x X X X X X II X X X X X s^ an szerencsém a m t. közönség tudomására hozni, miszerint Nagy-Kanksán Király Ferencznek a főtéren lévő (Eben-spanger-féle ház) „Megváltóhoz" czimzett gyógyszertárát átvettem; melynek — esetleg — beesés pártfogását kérem teljes tisztelettel Sá 2288 3-3 gyógyszerész. x x X st w X X X X X st X X X X M X X €xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx§ A poloska és úgynevezett svábbogár tökéletes kiirtása egyedül és kizárólag Zacherl poloskapora által érhető ei. A alódi g,4rtm iaj eredeti ütegekben név 6* véüjegjgvei ellátva k.pható. A valódit esak azon kereskrddk áruBitják pl.kátok a kir.katb. hol az erre vonatkoz/i ?>b«tók.. CrESStOslDEtT ls->5 SÁMUEL HECKSCHER Ben bank és váHó-tltletéhez Hamburgban. oooooooooooooo "1üooocoooo jooooood _jooooooo oooooooooooooo .\'.tlwjtf -.. (rtat* Annoncen - Expedition HAASENSTEIN & VOGLER (OTTO MAASS) WIE2V, PHAO ere. Tiglicli« tí Irre Ep EipedittoMQ ron AiiielsTPu. betreff«ttd: A»oelUlons-, Compunnu-, Aaea-tat-. Personal-, .»roIter-, SUIlea-, WohBBBa>- n. Ksar-Wcnitebc. Gtv •cbiirtii - Vi>rSttdrrc.asea. Wsari.». Km •!\'dinaren. Sabmlulonrn, Ver-htel :cran«a. Aaivcrkiarp. Sardl-lioueo. Bavnt-Kmitsionra.Vi-rloaon-- räenerslTenxmmluBren, KUrn-fadn- a.Scktff.akrts-Pliae«t«,«te. u alle Zeitnrea ees Ib- a Wzsiti. Prottptf, dix>-:-t-tr vf. billig Bedienung. Zeitaa]n-Catal»Ke nod tosteavo) sctiUer ffratU und Cranra. SB. Di* totgertoruaime roa Oflert-brleren paaebiaht «ha» Gibtta. renberasluiaBg. ooooococooccoo M A feltalált, dr. Meidinger orvostudor ur által kizárólag 41 szabadalmazott S MEIDIiVfüER Kályba-cryár HBIM H. Döbling. Bécs mellett FiókralUár Budapets, Thonet-udvar. A legelső dijakkat kitüntetve: Bécs 1873 Cassel 1877. Pária 1878. Sechshans 1877, Weis 1878, Tep-litz 1879. Bécs 1880, Eger 1881, Trieszt 1882. Raktárhelyiségek: i Bécs, Bukarest, Blllanó, K&rtneratraase Strads Lipscani 96. Cerso Vitt, Emanell.38. A legkitűnőbb, Blabályozhaló, töltő és szellőztető kálynák, Ixkszobák, iskolák, irodák s:b. számára egy-s. e; ü s legdiszeaebb kiálltáéban. Több szobának a fÜ-\| téee egyetlen egy kályha áltai. Központi légfűtés egész épület<-k számára. Áusztria-M-gyarországon. 221. közoktatási intézetben Meidill ger kályháinkbői 1431 van haaznála ban. \'ezek között Bécs községnek 60 fsK-iájában 373 kályha, Budapeat községnek 43 iskolájában 308 kályhn. 2242 11-15. Meidinger kályháik kiváló előnyei annak nemcsak a csá». kir. hivataloknál, birodalmi intésetek és kÖz»é<;i ha ti I t SS t i i k h ¦K ¦K hivataloknál. tóságoknál, lelkészi hivatalok, kór házak vasutak és gfizh&jÓknái, pénz ¦ mézetek és bíztosiiÓtársulaioknál kereskedelmi berendezéseknél, szállodák, kávéházak éa vendéglőkben szerezték meg a nagyszámú bevezetést hanem azen felül még tobb mint 20,000 magánlakásban lesznek tri, Meidingr kályháink hasznaivá. Ama nagy közkedveltség, melynek kályháinak minden felé örvesdaev, szsntalan ntáazásra adott alkalnat. EnDélfsgva ssellek<-lt védjegy3nkre hivatkozva, saját érdekében óvjuK a t oz. kS-zöaseget. teg:obh hj-névb. n álló gyártmányaisknak Btanzásokkal való fetoserélése ellen, legyenek azok bár csak e-yszerüen nfnt Meidinger kályhák vagy nínt javított Keldisger kályhák ajánlva. Gyártmányaink rjtajáuk hoÍa<> olduiat. védjegyünk á<van öntve. WrW Értesitéselc és árjeg/zéielí ir^eii és Mmm. gyári védjegy. M El D1N6ER-0FEN fejj. heim^I Singertrasse Keichsapfel Vértisztító labdacsok :5 PSERHOFER J.-ÍGlB ByÓKTSzertár Bécsben. Tekintetes ur! Oly szerencséd vultam véletlen as Ön vértisatitó labdacsaihoz juthatni,^melyek nálam csudákat müveitek I — Évek óta szenvedtem f-jfájás és azétbüdéa-ben, egy barátnőm As) ki/ünó labdacsaiból; áteog-dett nekem 10 darabot s ezen 1-0 aarü\'i labdacs engem oly tei-jfB tökéletesen helyreálliiott, hogy az valódi csoda. — KüszuD-tem mellett kérek m ;g 1 csomagot.- , Prizka: 1881. márcz. 13. Par András. Bielitr, 1874. június 2. Mélyen tisztelt Paerhi fer ur i Éti és sokan mások, kik as ön .vertisz itó-piluláinwk* egészségünket küszön-jfik, Írásban fejezzük ki legmélyebb hálánkul. Az ön pilu-lái sok betegségben mely ellen semmi más szer nem használt, a legcsodásabb gyógyerŐi tanusitották. A nők vér- ( hugy rekedósnél, gilisatánál, gyomorgyiogegaég- éa gyomorgórcanAl, szédü léinél éa sok egyéb bajnál gyökeresen aegitetlek. Teljea bizalommal kérek még 12 tekercset. eselStt egiet mrs labdacsok : eve alatt; ez ntobbl n.vg: teljes JOggsJ megérdemlik, mivel csakngyan aÜg léttsik bet ég, n-elyben a IabtUcsok csodia bataukat ezerazre<en b> nem bizonyilolták vo\'na A legmakacsabb eset* bej, melyckbAti mind u egyébb szer sik<.rtetenQl alkalmaztatott, ezen la1 dac sok szitalansror éa a legrövidebb id^ alatt te\'jes gróginlást eredmény at\'k, 1 doHo» lö lahdacau\' 21 kr. 1 tekercs 6 dobozzal 1 frt 5 kr. bérmeut-tleu utánvét mellett megküldés-el 1 f-t lült\'. (1 tekercsnél kevesebb nem küldetik a-ét.) Poatanton való mog-kllldéaek 5 forinton alnl csakit ax Össa-^nek postautalvány melletti bekOldéaÍTel eszközöltetnek, nagyobb összeg knél ntánvéte) mellett is. Számtalan leréi érkezett, melyek ir >i bálát o-ondanak a labdacsokért, melyeknek a legkülönfélébb legsntyosabb betegségeiben egéssségíik helyr állitárát köszönik A ki csak egysaer kisérlet-t tatt Velttk, toráub ajánlja. A számtalan koszönS iratok kÖzOl is mell kelve közlünk néhányat. Waidhnfer az Ybbs me I. 1830. nov. 24. r folyásánál, rendetlen havi tisztulásnál. Nyilvános köszönet! Tekintetes ur I 1862-től szenvedtem arany-rea bátiia.lomban és bugyrekedéabtn : orvoeolattam is maga-mt-t, de minden siker nélkül, bajom mind rozszabbá valt, ugy, hogy idő multával heves haslájást is éreztem, (a be Uk összezsugorodása következtében;} teljea é-vá^y talán -ság állott be. ¦ mihelyeat csxk a legcsekélyebb é ket v-agy egy korty vizet nyeltem is le, alig bírtam a puffadás, nehéz zihálás és fulladozás miatt egyenesen állni, mignem végre az on, csaknem csodáUtos hatású vértísztitó labdacsat hatuoálatához íulyamodtaro, meyek nem tévesztették el hatosukat, a engemet csaknem gyógyithatlan bajotutél tökéletesen ¦n^gszabadiiottak. — Minek knvetkbz ében én :•. tekintetes urnák vérti«ztitó labdacsai s más egyéb erősítő gyögyezert-ért nem győzöm hálám ¦ elismerésemet ele gendfiképen ktlejoini.— Kiváló mély tisztelettel Oellínger János. Mély tjsztelet-el Kuuder Károly. Tekínle\'<es ur! E Őre bucsAtva azt. muaerint való, szinüleg \'v.lamennyi gyógyszere hasouló jnBággal b^r, aa res fagy balzsamával, mely családom- on h i bao több idillt fagyd.gn»k gyorsan végetveie\'t, dacsára valamennyi úgynevezett egyetemes sze; iránti bizalmat lanságomnak elhatároztam magamat az Ön vé-tisz itó lab d-csKihoz folyamodni, hogy ezen apró golyóbisok segélyével megostromoljam rég idő óik tartott araoy«-res bán-talmamat. Lgy általában nem restelein önnek bevallan;, miszerint régi b juta négy beli használat után teljes\' tökéletesen megszűnt, s én ezen labdacsokat ismerőseim kö nében a legbuzgúbban ajánlom. Az ellen nin<-s egyálta\'á-ban semmi elieuvetésem. ha ön ésen soraimat. — jóllehet névaláírás nélkül — nyilvánosság elé Óhajtja bo-csájtsni. Mély tiszteletiéi Bécs, 1881. február 20. \' C. t. T. Csency, 1874. május 17. Tekintetes ur ! Minthogy azon „vértisztitó-pilulái\' foleeégemnek, á kí évek óta idült gyúmorbajb^n 8 ssiís-ban szenved itt, niímcok-visszaadták az életét, hanem uj ifjúi erőt is öntöttek belé más bason\'ó betegségekben szenvedők kérésére még két tekercs utánvéiel melletti mrigküldósére kérem fel. Mély tiszteletlei S p i s s 1 e k Balázs Amerikai köszvény-kenöcs. f^\'ü\'at tó, kétségtelent)I legjobb Szar minden köszvényes és csúcsos h.ii. nevezetesen bátgeríDCxbaj, tsgazaggatás görcs, ideges fogfájás, fajfiráa rolsxagatás stb sth. etlftn 1 frt 20 kr. n«nl\'flinái.nlai BWrfl Marer M.-lSI valódi «red«tt minőrécfl. eej Qveg; 1 frt. Por lábbizadás ellen. SS^t^Sm keletkező kellemetlen szagot ápeii ta-tja a lábbelit, és -iiUlmat-lan szernek van bebizonyulva. Egy (""bot ár* 50 kr. Anatherin száj-viz, f tm.^^JIZ m\'rf leirjobb fogf«titariő »zer 1 üvegcse 1 frt 40 kr. ^-7PmP«-ip-nrÍf1 clr\' ^m"S^\'lu»eatoi, a isterö erost-OACHICSatíllLlíl, té(áre í8 fentartására; eredeti üTe<-rsékben á 2 frt 50 és 1 frt 50 kr. George Pate pektprale-ja, ;J H nyilkásodáa, kdhöt(és, rekedfség hurut, mell- és tUdobajok, gégebánulwak ellen legjobb és legkellemesebb segéd [szernek art%1a1tos-.il eli-merve 1 doboz ára 6Ü kr. Chinai toillette-szappan, J \'^rL terén. Használata atáa a bőr bársony sima tesz es igen kellemes szagot tart meg. Igen sokáig tart és kínem szárad Egy darab 70 kr. \'rannochinin-hajkenőcs, ^Z^i. T.t knsok á tal valamennyi bajnövesatS szer között a legjobbnak elismnrve. 1 csinosan kiállított na^y szelenca* 2 frt ¦TiulrOT- aitaiános Ismnrt jeles haziszer Imrut, re-X Jaxk.Cl-LJUl, kj.dtaág, gsresöt k högés stb. ellen, 1 doboz 3"> kr. Egyetemes tapasz. Zgif&S^rGL* nyek, ?3 a lább régi időszakonkint felnyitó kelései, makacs niírigykelések, iá-ó po\'olvar, sebes éi gyuladásos mell, meg-í\'agyo:% tar>ok. köszvény s hasonló bajok ellen jónak bi-z-nvnlt. Kgy tégely 60 krajezár. Kflo>v.rt»]7«nm psekhoFük J.-tei evek ót i«gbiz X dÍ5j -"UttlZ-Saill, tos&bb «ernek van elsmerve min denne-nfl hiryhaink és idQlí a b-k s h. el\'en. 1 tégely 40 kr Elet-essenczia (prágai Caepek, svéd fíPnrpl- ^ m.íiroinlott ^yom r ros. amésatés, miuden-Oiejt: o20 kr. Egyetemes tisztitó-só, gggS^^ vart emésztés minden következményei, úgymint fa.fájáj, ssé-dDlés, gyomorgyöics, gyonrorhíj, aranyér, dagnlás stb. ellen. 1 csomacT ára 1 frt _Va].mennyi franeria kfll5nlegc»ég vagy raktáron tartatik, vagy kivat.al-a pontosan a a lpgjntányoiabban l.esaerext- tik. ___ íí^~ Po.Ul küldemények 5 frt alóli megrendeléseknél cseUs az összeg előleges-beküldése mellett, ni gyobb összegeknél ntánréttel ls eszközöltetnek. aSBj \' Wtjdits József könyvnyomdájából Nagy-Kanizsán. 9941 PSTS7 "Tl-f . . • • ¦ •téS * ra . . - E(/y ttttrm W kr i h< i további sorért fi Vt-NYM-TTKRHEN „ironkeut 10 krért vétetnek tm Kjnrstarî illeték minden egyes Hirdi--.ftért 30 kr. Sx. HfROETESEtt ¦ ¦ ¦Mtios !ietitsorh.fi « 7, masnri. or Ur «rftlMrf réiiét Illeti1! k^ilets^ avek s «rerktsitrtnns, • aj^ffi \'r-irt-t illflA kusleménîek ppilit fciad^hni b. rra-nh-c Wfcetiîîfit r N A li Y - K AS \\f. A A Wtasstortâr Herarrru-t.lt\'i; lei-elek Htmk f»m^ ; mtiakaUraaktól fofaJtAtnak «t KAsnrain «issxa néni kaliétii-ii A nagy-kanizsai ,zaiatnef;yei általános tanUotestulet", a , na#y-S;aD.izsa,i kiadedaerelo egyesület/V * ,uagV-kámzsái 118211 .Kereskedelmi Iparbarik\\ .nafíy-kanizs:ü öok. tüzolto-egyletv önsegélyző szövetkezet,a „soproni kereskedelmis iparkamara nagy-kanizsai köiválasztmány ¦ hivatalos tápja. csütörtökön megjelenő vegj cs Ufí\'áltti láp. IIclr.nklm kétszer, vasárnap- s Szegény Ügyünk. ív. ¦\' i A láp mult számában említve volt azon dolog, bogy állítson Jmio-deo megye saját törvényhatósága te-\' rületén dologházat és -minden község a kőzségbelí munkaképtelen elaggot-tak és uyomorultak részére menházat. — Erre sokan azt fogják mondani, könnyű azt czikkben megírni, de nehéz azt megvalósítani. Na hat én be akarom mutatni, hogy a létesítés éppen nem\' ördöngös boszorkányság. A minap egész véletlenül egy régi hirlap került a kezembe, a „Pesti hírlap 1883 évi márczius 1 i száma voit; — szórakozottan böngésztem benne, minta kinek nem éppen ott jár az esze a hova néz, miközben a .vegyes* rovatban egy hír magára vonta figyelmemet, átolvastam, meg tetszeti, úgyannyira, hogy ezt a kis vegyes bírt kiollóztam és mai napig ugy megőriztem mint valami fontos okmányt. Most, hogy az annyira elhanyagolt szegényügy szőnyegre került, éppen idevágónak tartom e kis i zik-kecskót. íme ide igtatom: .Jótékony borravalók." Egy. belga lap közleménye szerint Belgiumban annyira ki van fejlődve a jótékony és nemes czélokra való Adakozás- hajlama, - hogy a számtalan korcsma mindegytkében — pedig ilyen aránytalanul sok van Belgiumban — az asztalon igy kis perzsely áll, melybe a vendégek bedobják könyöradományokat. E jóteknysag már rendszeres szokássá vált és a távozó épunnyira tartja kötelességének bedobni egy sous-t az előtte levő per-zselybe, amint nálunk természetsze rünek tartja mindenki, hogy a vendéglőben egy kis borravalót adjon ? pincérnek. Ily körülmények közt nem csodálkozhatni azon, ha néha napjában kétszer hátomszor is kikeli üríteni a gyorsan megtelt perzseiyeket. Csak nemrég emeltek Belgiumban egy nagyszerű nevelő intézetet, mely nem kevesebb mint 2 millió frankba került, s melynek költségei kizárólag a számtalan korcsma könyöradomá\'jyai-ból került ki. Most\' Francziaország-ban is be szeretnék hozni e szokást s a napokban egyik vidéki városban a maireelnöklete mellettgyülést, tartottakhoz ügyben s megbeszélték a teendőket. Még eddig ugyan nem igen akart fogni a könnyelmű francziákon belga szomszédjaik követésre méltó példája de most a franczia saj\'ó akarja kezébe venni az ügyet, s igy talán mégis sikerül majd czélt érni. Min- egy oly népes és nagy forgalmú városban mint p. o. Kanizsa, 5 év alatt egy elég tisztességes épületet lehetne emelni a szegények menhelyéül. Hogy azonban az ige testté legyen, ahhoz nem elég egy szerény hírlapi [czikk, — hanem ha ezen szép és magasztos eszmét egy társadalomban nagyobb szerepet játszó, nagynevű ember felbarolja és gynlé-sek egybehivisa, felhívások kibocsátása által egyes testületek és különösen a hatóságnak támogatásit kinyeri, nagyon könnyen a megvalósuláshoz juthat az eszme denesetre hasznosabb divat volna, j Legyen városunk ezen raagasz-mint a borravaló osztogatás. Joggal. tos eszmének megvalósításában i mondhatják a belgák, hogy ha sokat kezdő, — az uttöró, s az egész or-isznak ís, de legalább .müveitekké;szág utánozni fogja, de a dicsősség iszszák magukat.* melyet ez által még a történelemben Jó lesz ezt kétszer háromszor is megörökít az övé marad, is elolvasni és megszívlelni; mert hát\| íme a jótékony intézetek léte- Magyaáország etnographiai térképe még mindig olyan, akár Németország az ^istenben boldogult Bundesstaat idejében, sót még elszomorítóbb, mert a reuss-schleisz leobensteÍLÍburger még is legalább német volt. Hasztalan\' annak a magyar államnak hivatalos hangsúlyozása, hasztalan a hivatalos pecsétek magyar feliráta, hasztalan a postahivatalok, adóhivatalok sat. magyar czégértáblája: ez mind csak hivatalos fénymáz, melyet rákenünk szomorú állapotainkra. Az egyszeri harangöntő legényei pnezoválás közben megrepesztették az újonnan ön-1 tett harangot. Eh mit! azt mondja a májszter, kittet neki, aztán mázoljátok be; nem látja azt senki sem „Mutterland", — tótnak Oroszország — a horvát meg maga maginak az eszményképe, de Magyarország egyiknek sem kell. Hogy lehessen az erős ország, melyben annyian vannak, kik önőnmagnkit jobban szeretik a közös hazánál? kik felnőttek az édes anya tején, s aztán megépítve saját házukat, kitépik szivükből anyjuk emlékezetét? Ezer évig virt a közös anya, hogy nütlen gyermekei\' megtérjenek és ném \'tértek meg. És-elég most a várakozásból. Jertek, mondja ííeVelett\'»nyánk, Mven-maradt\'gjer-raekéftez: hidaljunk hivtelen-tístvé-rtifk"felkeresésére; tradd \'íawgauak megint édes anyjoktal beszélni éa akVor visszafordul "mijd szívük is a magyarosítás Hát igaz — a kiküldött szakértők? «tzank. nemis láttak semmit — kérem «\'do- ma6iaiaít log nem a fővárosban történt, — és mozgahnl. átvették a harangot. Hanem bezzeg, i midőn a harang a toronyban lógott I Ha ezen Mozgalom Végczétj* az ^^^-^ megbukott operiatiuéé. Igy mázol-\|beölvasztasséif é» legyen at ^ - ként valamicskét, — mi is csak et ! szegényügy rendezésének, járunk vendéglőkbe, korcsmákba, ká-j Egész tisztelettel kérem a hu-véházakba, uem lebetne-e nálunk isjmanusan érző urakat, legyenek szi-e jó szokást meghonositani ? De igenis, vesék az ügyhöz mentül bővebben fej ¦ lehetne, csak legyen valaki a ki tegetve és esetleg behatóbban vagy kezdeményezze. — Sok hóbortot el-, hatásosabban hozzászólani majmoltunk már a külföldtől, miért ne lehetue a szépét jót, és magasztosát utánozni. \' Az a rossz szokás nálnnk is mindenhol meg. van, hogy a távozó vendég egy két krajezárt mindig ád a pinczérnek, rosz szokásnak kell minősíteni, ezt azért, mert a pinczér Hogy az ügy el ne aludjék ! — Isten minket ngy segéljen. FILANTRÓP. A magyarosodás kérdéséhez. Azon kérdésnél, hogy Magyar- a vendéglős gazda személyzetéhez tar-\'ország mikor lett? fontosabb kérdés tozik, a felszolgálásért attól szállást, az, hogy Magyarország lesz-e? Ma-ellátást és fizetést huz, nem látom holnap ezer esztendeje, hogy a tna-tehát be, inérc kelljen a veudéguek, gyar állam fennáll és a milleuinmra kij különben az elfogva-ztott ételt majd csat rendeznek egy kis uépfln-vagy italt busásan megfizeti — a népet ís — reménylem a minapinak pínczért is díjazni? — utóhangjaí nélkül! — de nem ujjal De ha már aunyira rá jár a mutathatunk-e már ma is azon kő-kezünk a borravaló adogatásra, bát rökre, nemzetiségekre és .lapokra, tegyük ezt jótékony czélra, mint a melyek azzal fognak paradérozni, belgák, s mivel ez nálunk valami u) bogy — szidják majd a magyart, volna, annyira fel lenne karolva, hogy És ez szomorú ,dolog. Ezer év 1 és tunk be mi is m.ndent a magyar fir-! ország egy tömör ünagyar altoamá, neiszszal, de a hang éa hangulat nem1 melyről semmi Schulvereis el ne tiBzta magyar Magyarországon, uram1 mowttassa, hogy esak geogíeskhti-fo-istenem! hat baj ez? mind emberek\'ga\'o". nilIiem \'«*" Eutépa tudja, vagyunk — azt mondja a kozmopo-1 lássa és tapasztalja, hegy f» ».\'or_ lital Hit baj ez? csak fizesse meg ötig oly_é«elt»rt»,-\'«ate6\'rMtem kiki pontosan az adóját — ezt mondja a fiaiocz. Nem baj ez ! mondi az egyszeri orsziglár, (Nyelvőr, bocsáss megl) csat; éti velem szavazzanak. — De hit mégis csat baj az. A német philosophus azt mondja: én nem vagyok én és po-nilja magát magánkivűlí állapotba. Próbáljuk meg mi is a dolgot. Bi-iáljuk meg hazánkat és állapotainkat tárgyilagosan. Hogy lehessen az húznak? melyben légió számra vannak, kik az összetartozás érzetéről és az ősazetattas szükségességéről mit sem akarnak tudni? És Magyar-orszigon igy van. Oiihnak Rum&nia, — rácának Szerbia, szásznak a ben pl. Francziaorszag egyetlen egy nemzetnek, a frsneziínak halija: megengedem, hogy nemzetiségeink e végczélt pernoTfescaljalt és — tekintve az emberi- természetet — értem is feJjajdolaaokat, de minden higgadtan gondolkodó és hazáját öo-onmaginál jobban szerető honpolgár el fogja ismerni, hogy a hasát minden egyéni érdeknek felibe helyező öntudatos politikátfai jogosultabb és er6s ittam, melyben ezerén ezerfeléjüdvösebb czélja, mint a magyarosítás, nem is lehet. Ne .nézzük csak mindiga magunk ternyi^ és ne Ítéljünk meg minden kérdést a magunk is oirralttsainkközpwrtjibolíhanem nézzük a közös fém\'plomttBkat, » házit és gondoljuk meg, hogy a kö TABCXA. USZI DM. Ó.x felé a lomb lesárgul ; őse f«-10 as ág elárvul ; Fülemile meiszwröj pen S eliüuík se ószi kaaben. I)er, harmat hall as aggfore; Kxiik rocket a szív tűle. Mig e gytxer a daloitî^lek Klr&ppen é» sohsum tér meg. ¦ettenőt s aztán — s aztán — —megházasodom". — Ecce homo Flatoois. Itt a második bolond, aki házasodik I Csak as a baj, bogy ennek a* alapszabályok nem tudom hányadik paragrafusa, szerint még galibát sem szabad csinálni. — Na de hiszen Kriastas tanítványai köíött ís akadt áruló, hát épen nálunk ne legyen ? — Bolood lyukból bolotYd szél fú! Men jeo !--- BÁTKY LAJOS. A kiknek tilos a házasság. (.Humoreszk ) Irt: BlauJhom Márk. III. Két bét elmúlt. — Amint a bölcsek mondjak as események folytonos laocioUu tizennégyszer husaonnégy órán át folyt. — Hozott jót, rosszat, szerelmetbort, d-.lt, házasságot keveset, a nienoy-sassonynak sok gondot — uj imádót — boldog vólegéoyt — s as Isten tudja még mit, az „Eidorádonak" vidám kedvet — számos aj tagot s reményt a győzelemre. 11 .... Zo]>án jelentess már na-gybn bisla\'óan hangzott. BÁ jó uton vagyok. A madárka lép felé jár — K---- Gábor is féltékeny már. — Félek a párbajtól. — ;Sajaáltiáto. ha agyon- kellene Ionon., mikor ugy is mar meg van love. --Az ara nagyon saivöseo lát maga körül. — Még csak néhány nap a szerelmet vallok, — igaz, hü, sirig, — de mégsiron tol is tartó azereimet, Órjóogó: szenvedélyeset, még a haláltól sem visaza- „Ugy-e bir kisasszony, társaságom nagyon alkalmatlan, unalmas kegyedre nézve. — Hogy is ne ? — Egy ily Örült bolond mi szórakozást nyújthat egy boldog mennyasszooynak V — — A leány elmélázik — hallgat. — .Volt idö. mikor nem volt ez igy ! H-j! más idók járták akkori — Elhalásztak elóiem a szerencsé1." - Mély Csend. — „Ugy kellett as nekem, miért nem volt elég bátorságom as éghes és egyetlen hugyalához felvetni esemem. — Megtette más I — Okos volt. — Rózsa, ha szive van, ba szivében csak egy szép érzés van ne taszítson el magától, ne vigyen biz\'os pusztulásomba 1 Még mélyebb csend. „Nem lehet, — nem lehet, — már kesÓ, — felel egy tompa, majdnem síró hang. „Gh csak ast ie mondja, hogy késő. E szó megöl engem! — Ismeri Werther keserveit Oly igen kívánja Lutti szerepét játszani? Na jó! Tt hál tudja meg, hogy nás\'éjjelóo rgyoo fogom magamat lflni — "Weriherje akkor még tökéletesebb lesz, mint Götbéé. — Éljen boldogul ! Menni ak-r - .NemZoltánI nem! igy nem hagyhat el" szól é» sirva fakad, .nem! nem! önnek nem szab d magát agyon lónie \'." — „ti ki tiltja meg ast, ha esibad kérdeznem Vs „Senki, de Ön. ast kedvemért oem testi \|- — .Ha — ha — ba 1 épen kedvéért teszsm meg, legalább békességé\' lees egy őrült ezerelmeaiől, legalább nem kinsom éri) axivét asenvedessim látásával. — Megteszem ! — Elébb mondám, hogy önért még a pokolba Ís elmennék, — el ís megyek oda, — deesküisöm,miszerint még onnét Ís visssa jövök, hogy !* — — „Ne mondja ki aal a kárhozató* szót* mely ngy u egész éltemet mérgezi meg 1 — Da mit mondanak szülőim, Gábor, a világ ? I* — „Ha— ba — ha I Mi\' fognak beszélni ? Aki azt megtudná mondani igazán bölcs volpa. — D<- hát mit törődöm éo vele, éo már ugy se hallom majd!* — .Isieuem, Zoltán kegyetlen vagy 1" „Hisz kegyrd asép Róssám I" — Újra kezdődik a sokogás, s még jobban (Asszony fegyver de itt agy látszik nem győz, nem híában tanult a gyerok az .Eidorádoban,\' érti a csíziót.) „Szeres engem Rózsám, szeres ngy, mint én téged szeretlek, — szerese égen mindent, feleméizt szerelemmel, őrülten, pokoli szenvedélylyel, akkor ne félj szembeszállók, megvédtek, ba mindjárt az egéas világ, poklával és egével ienne is ellenségünk, elég égnekem szerelmed I* — .Szeretlek Zoltán ! Szeretlek!"—. Nap süt az esős felhők között. — .Sir as ég egyik sssmével, a másikkal nevet." A természet következetessége folytát? a szivárvány sem marad hitt el.— 0.i áll as ajtóban R .. . . Gábor s árosában a szivárvány minden saioe. — Kék egész az ibolya színéig a dühtől, sárga egész a naraucs szinéíg az irigyiégiól, vörös a nemes harsgtó! és zöld e kelleme iten meglepetéstől. . .Sejtettem mindjárt! — Oh gonosz, csalfa, csapodár, hamis kígyó !"--- « * • Volt és nincs! Elment segédeket keresni a párbajboz. Oh gonosz végzet I mindebből kel1, hogy nekem ia legyen részem! segédkezhetem, néth\'item, hogy lőnek egymásra legjobb barátaim ; oa de lud.m nem lövik, agyén egymást. — — IV. A klubban vagyunk megint. A rendes tagokon kívül R .... Gábor mint vendég van jelen. Nem is sejti ssegéoy, bogy ma aa 6 bőrén mulatnak mások. De hogyan is, hiss még senki se \'adja, hogy telt el délutánja — pedig ha todUá szegény.— Vég* minden álmélaodáaaak, kezdődik a gyűlés. — * ^ * Elnök: Megoybotinakoyilvánitom a gyülért s kórem a bizottságot kedves vendégünknek a azámára össseállitott omJéket átadni. Belép a bizotiBíg ós élén én,-mint a szerencsétlen vendég legjobb s legio ¦ i-I mnbb barátja. Jaj hidegvér, ne hagyj el!—Csak nagyon erőé "\'ne legyen a szer — meg ne haljon belé, — Kedvet barátom! Meghittünk, hogy itt míetríftt&ro"kr« elhagynád körünket, mert tudd\' meg" a ház-aság Bzec\'tsége örökre válásit al té ged tőlünk, veled egy víg estét töltsünk ; meghittünk, bogy, elmondjak mennyire fájlaljak távozásodat; meghittünk, hogy még utoljára ís megtérjünk, \'marad: közöttünk, ne hagyd el fBgi társaida; mert e kör éltető lelke vaíál. Te \' eljöttél. Megmutattad ez által, hogy ha válni ssándékozol is tőlünk, még áem feladtál bennünket tökéletesen, baráti emlékese-tedben megtartottál s meg ie\'fógsz tartVni De ha mar távozol, hogy magmutassuk mennyire szeretüak, tisztéietüak és be-csÜlésüak, jeléül imefr.gar!tí ézHíándékot, emlékül tolunk. Fogadd barátom jó szívvel a leghívebb barátság iiylijíja esi ne ked [ R----Gábor felnyitja áírzekrény. két s majd elájul a saláml\'ksáessszej le-\'öntött vereshsgyaa orrUfcfcro szagától. — Leteszi egy asztalra — bezárja — köny-nyezik szegé jy. — BDe hát mit jelentsenek e csuda-dolgok itt benn ? Csak nem akarmk m f-g boszorkányosai ? — — Előlép a bizottság érdemesült jegy-zóje,a becs kompouálója aiaiehangzanak magyarásó szavai: .Barátom, te papucs alá vágyudol, ragasztasd est kalapod tetejére és papucs alatt léas. O\'t a szamár tövis, rágódhatst rajta, mint más magadfajta. Szép meoay-aaasonyod volt • egy szebb legény al-balássia orrod elŐ<. Ha sírni áem tudnáj HUSZONHARMADIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY OKTÓBEE 26-án 1884. zös érdek parancsoló szózatának min- lottam egy alkuról, melyet német és a-.~ «««..akk ^ferjaiirpi! himia. mintímagyar emberek kötöttek. A má- dig nagyobb sufyíya] kel! bírnia, mint egyéni érdekeinknek és kívánságainknak. Ld a hazaszeretet criteriumát abbin látom,., hogy ki miként ítéli meg a magyarosítás kérdését és állítom, hogy aem szereti a hazáját igazán, kt-e végczéltól fél és, azt . perhorrescálja. Azonban legyen valamely ezé! a legjogusultabb és legüdvősebb, de váiaszszunk annak elérésére tosz eszközöket, tévesszük el a helyes utat: nem csak, hogy czélhoz nem fogunk jutni, hanem compromittálni fogjuk magát & czélt is. A .miként\'-tól : függ. a .mi;1* a ki az elsőt el nem .találja,; njoadjoD le a másodikról dEzért én élesen megkülönböztetem a .magyarosítást a magyarosodástól. A magyarosítást minél szűkebb körre kívánnám szorítani, mert ez mindig az erőszakoskodás gyanújában fog állani és nem ok nélkül. Az erőszakoskodás mindig reactiót szül és meg- - sérti a férfias önérzetet, és ezért előbb-utóbb mindig hátrálni kénytelen. iLám Németország visszahódi- . totta a hajdan tősgyökeres német volt Elsásst, és igazi német brutalitással hozzá is fogott a tartomány ¦, visszanémesités^hez is, de működésének ellenszenv és gy ü-löleL a gyümölcse. És. ez igen természetes. Okuljunk mi mások példáján. A magyar állam, mint a hata-¦ rbm birtokosa tovább nem mehet, mint odáig, hogy csak egy hivata-. lós .államnyelvet ős mer eh. a ma--.-.gyárt és kötelezi polgárait, hogy a : nyelvet megtanulják. .Tovább menni az államnak nem szabad. A többi a társadalom dolga és feladata. Az ó munkája, az. ó feladata az, hogy a magyarosodásnak szerezzen apostolokat, hogy a magyar nyelv szükségességének érzetét és az az iránti sze-retetet csepegtesse a nép szivébe. És e társadalmi működés körébe tartozónak tartom mindenek előtt a tisztán magyar elem szellemi és anyagi emelését. Ne kövessük mi a rósz .-gazda\' példáját, ki, mielőtt saját földjét gyomlálta volna, a szomszédéra aUuszik. Ez a mi magyar népűnk a - legtöbb helyen még olyan, hogy pusztul, mert nem dolgozik, ha nem . muszáj, de iszik, akár vagyona tönkretételével is. Épen a napokban hai- \'"boldogságod vesztén, ott u hagyma, negit ¦¦ rajtad. S ha végre sírtál eleget, meguntad ez árnyék világot, ott a kötél vagy a< pisztoly, véget vethetsz éltednek, ugyts Csak pokoí voloa reád nézve az élet, hi yen szerető feleség nélkül. Ezérlelme ajándékunknak. rözép— szép!" szol éa majd hány altdói ez érzp.eindú.8 magyarázatra. "~Jegyző olvaB: ,Veni, vídi, vici. Rózsa az enyém, már »z atyjától is raeg-, kértem R . . . . Gábor már ki is kapta az útlevelet. — II ..., Zoltán. .Miféle pokoli játék ez ? — vagy Cnak álmodom ?" „Nem barátom\' tiszta és megmásit-hatlan valóság! arádhoz, e lásd mint pihen uj vólegéaye kebelén, — lástl mily boJdug ó akar csak ma két hete, ..Jobb. pártié. Tóbb^pén\'ze vau." — — " „Ah ez elég, hogy megőrüljek! — ..Igy tehát á ti kezetek játszott sorsomban. .„L"" [Főztétek v\'ele.n e caufoe játékot. — OB éa en bolond^ liiiWm oly bolondok ÓBzinteeégében, kiket én tettem bolon-dokká." — Óriást hahota. — „Oh megörü\'ök !* \' - »IgE\'«^g. hogy megőrülj, már , jd is mondottam, legjobb utun is jársz a Lipót mezőire.\' . ... „.Asszony büe.ég folyóvíz .Újhoz kerül", ujat\' \'via?\'." , .. „Űrt hagyja kalapját és elrohan. — V Égy álló hétig\'nem. látta \'azután seoki. Ette a mérgei otihon egyedül. — ,rSíc» csák párliáj( vivur ín elteletett dü-Ttéhón. —\' \' \' \' \' , A bét lefoTyráaJ\'eiozÖr is engem \'•tisstelt \'m%\\-ff tdgatátlVait rherí föl tudts, "hogy nálam \'megtalá/já. "dj kalapját ( a másik valamint erszénye \' belseje már jó fórmíű^kiíp\'oa.y^fBC kérdésein--- vult: 1 ;Nö öíb\'r mikor házasodol meg nt, ^vau-e már uj menoyasazony od ?- röbh.jWarátom, elég volt" ez egy ís\'j --^nagyolt soíajto-t — ,miért is ha-..\'mjs á\'atéD leátiy mjnd 7" — újra sóhajtott egyét jö\'me\'lyéD.- - „Mert olyan a természete." —. -- gyárnak farsangra már elfogyott volt a bora. Pénze nem volt, hogy vehetett volna, de volt egy kis trágyája. Elmegy tehát a szomszéd német községbe és becseréli trágyáját a német boráért és nem csak hét kocsival ad egy akó lőréért, de azt még a szomszéd szóllóhegybe íe szál Htja. No de hires is aunak a magyar községnek határa a rettenetes karban levő földjeiről. Mit akarunk mi akkor a magyarosodással, ba ilyen a mi magyar népünk? Akkor mi homokra építünk. Olyan legyen az a magyar nép, hogy első helyen álljon minden tekintetben és gondoskodjunk társadalmi uton arról, hogy szellemileg és anyagilag emelkedjék. Ha szabad igy kifejeznem magam: hadd németesedjék egy kicsit az a magyar nép szorgalomban és takarékosság ban. Tartozik-e cz a dologra és lehetséges-e? Tartozik annyiban ige nis, amennyiben csak életre való nép képes másokat assimüálni, életre va ló pedig csak az. mely munkás, ta karé kos és intelligens. És lehetsé ges igen is, mert intelligens, értem: jó természetes észszel biró embernek csak a neki való mester kell, kí a helyesebbre tanitsá és a jobbról meggyőzze. A magyar nép pedig igaz, se nem nagyon munkás, se nem nagyon takarékos, de a legiotelligen sebb faj az országban. És végre hozzáteszem még azt is, hogy szükséges is; mert ez országban államalkotó képessége csak a magyarnak van. Szláv fajú testvéreink sokat al madoznak egy háborúról, mely óket magyar iga alól felszabadítsa. Megengedem, hogy álmuk valósul, de biztosra vehetik, hogy ók a leg-johb esetben csak urat fognak cserélni, mert Önálló államnak csak egy lehetséges az országban: a magyar. Szűnjék meg ez ország bármikor Magyarországnak lenni.* itt soha sem lesz önálló szláv ország, hanem legfólebb feldarabolják, mint Lengyelországot s lesz belőle német koncz, meg orosz koncz. De hát egyelőre még itt va-gyuun mi, kik az országból igazi magyar országot akarunk csinálni. Ismétlem, én minden erőszakot per-horrescálok, hanem igen is sokat várok attól, hogy idegen ajkú testvéreinkkel a magyar nyelvet megkedveltessük. És e téren kezet kellfog-niok a magyarosodási egyleteknek és az iskolának. Az iskolában a muuka nagyon könnyű, csak hazafias papja és tanítója legyen a községnek. Nem kell semmiféle magyarositási hűhót csapni, hanem csendesen és zaj nélkül teljesíteni kel! hazafiúi kötelességünket. Tudok én Baranyában tiszta német községeket, melyek iskoláiban a gyermekek már annyira vannak a magyarban, hogy egyes tantárgyat már magyar kézikönyvből tisztán magyarul tanulnak és az oskolai imádságot a némettel felváltva rendesen magyarul is végzik. Adják aztán az ilyen gyermeket egynehány hónapra magyar közié cserébe, olyan tisztán beszél az magyarul, hogy öröm hallgatni. Ennyi egyelőre teljesen elég, A többi aztán majd magától jön. Persze ehhez hazafias pap, meg tanító kell és hogy ilyen papjaink és tanítóink legyenek, szükséges ilyeneket nevelnünk. Ez kötelessége minden testületnek, melynek pap- és. tanítóképző intézetei vannak. És ha a testület abbeli kötelességét nem ;elje-siti, arra való a kormány, hogy megrontassa, . miként: ,salus reipnblicae suprema lex esto!* De az iskolát magára hagy nunk nem szabad, támogatni kell azt a társadalomnak. És erre valók az egyletek, és főképen az egyletek. A magyar embernek két fő hibája van mindent a kormánytól várni és min den- kormányt szidni. Ez persze nem kerül semmibe és ezt el lehet végezni — pincze szeren is. nagy hiba. A magyarosodás kérdése aktatva ós betanítva, férfiakat képez. körül a.kormány kevesebbet tehet, mint a legszegényebb családapa. Az én házamhoz fogadhatok én tisztán magyar cselédet és aa: én gyermekem anyanyelvévé tehetem a magyar nyelvet: ehhez jogom van és ebbe nekem senki se parancsol; de a kor uiány ezt nem teheti. A kormány nem mondhatja, hogy nem alkalmazok mást, mint tisztán magyar hi vatalnokot, mert adóját a német, a rácz, a tót csak ugy fizeti meg, mint a magyar és a végrehajtó se test nemzetiségi" különbséget és az ál Iámnak, mely egyenlővé teszi polgárait a kötelesség terén, egyenlő mértékkel kelP mérnie a jogos igényekkel szemben is. Másként áll a dolog az egyletekkel. -Ezek kimondhatják, hogy tendencziájuk a magyarosodás a magyar nyelv és érzület terjesztése az idegen ajkú községekben és családokban, és csinálhatnak propagandát az ügynek, hisz a kinek némtet szik, ne lépjen az egyletbe. Az egyletek meg minél kevesebbet banket-tirozzanak és táuczoljanak, - hanem mankáljanak csendesen és serényen. GUGGENBEEGER JÁNOS. A soproni keresk. és iparkamara köréből. 3566/1884. J Hirdetmény* As országos borászati kormánybir tosaág összeállttá a földmívelós-, ipar és kereskedelemügyi minisztérium megbízásából az 1884. év e Bzőló .Borászat: Törzskönyv" czimü munkát, mely ma> gyar, franczia ós német nyelven egyrészt könnyű s pontos átnézetet ad a kereskedő világnak az országban eladásra szánt be pinczézett borokról, másreszt a termelőknek borkészleteik ér\'ékeaííéaére segédkezet kíván nyújtani. A 456 nagy nyolczadrét lapra terjedő s Magyarorzzág borászali térképével ellato\'-t mü, nevezett borászati kormány btrtossagnál (Budapest, fő vámház) 1 frt 5C krért kapható. * mi: ez<nae! az érdekelt körök tudomására hozaÜK. Kelt Sopronban, 1884. okt. 6. A keresk. és iparkamara. 3566 /1884. II. Hirdetmény. A pozsonyi caász. s kír. katonai ügyelóségnél a kerületében 1885. jan. 1-től deczember végiig szükBégeBsé válandó mindennemű fuvarozásoknak biztosítása iránt f. é. október 30 án Írásbeli ajánlati tárgyalás fog tartatni. Az ajánlatok a mobt nevezett nap délelőtti 10 óráig közvetlenül az V. hadtest ogyelőségénéi Pozsonyban beadandók, vagy ahhoz posta utján beküldendők. Miről az érdekeltek oly megjegy-ial értés illetnek, hogy az eredeti hír datményt, amennyire a készlet terjed, as aluiirt kamaránál megkaphatják. Sopron, 1884. ok>. 18. A keresk. és iparkamara. Torda Aranyos megyének a képviselőházhoz intézett felirata a közigazgatási tisztviselők nyugdijának államosítása tárgyában. Mélyen tisztelt képviselőház! A közigazgatási tísstség ma már nemcsak tíizteie baii áilás, hanem komoly, az állami élet minden irányában mélyen beható í o n t o s foglalkozási kör, — annak helyes es pontos be-1511 hete te nem osak hogy sok és aUpou előkészülteéget kivan, hanem az illető tisztviselőnek egéiz idejét elfoglalja. Az 1883. évi 1-ső törvóuyczikk a tiszti képesítést szabályozván, ezen torvényben le vau téve alapja annak, hogy a közigazgatás a kor kívánalma szerinti színvonalra emelkedhessek, le van lére annak, hogy tevékany, ssorgslmaa muu kátkodás után ugy as egyesek valamint a magyar államnak a jó közigazgatáshoz kötött jogos követelmények minden tekintetében megfeleljen. Azonban minden törvény csak írott malaszt marad, ha annak kivitelére a kellő eszközük nem állanak rendel keróire. A magyar állam 1867. évtől kea-dÓdöleg vissza lévén adv.. önmagának, minden irányban tapasztalható le t tevékeny pezsgő élet, minden pályán — különösen a megyékben — a me ,gyei élet kiváló barezosai maguk köré Pedig ez csoportosítva s fiatal ujabb nemzedéket. tek as alkotmányos megyei teendők tel jesitésére. As 1872. évben a jogszolgáltatás a közigazgatástól külön választatván, habár a munkaerő és tehetség egy nagy része a kinevezett bírói karba beosstatott, a közigazgatásnál sem mu-tatkosott hiány a képesség és szakértelemben ; megmaradtak a közigazgatásnál azok, kik az alkotmányoi aera fel-derültével közigazgatás keretében lettek megválasztva, a kik jogi ösmeret s gyakorlati tapasztalásaik által 6 közigazgatás menetét minden fennakadás nélkül vezették. Ugy, de a lörványkezéi és közigazgatás külön választása Óta egy pár eviised telt már el, egy pár évtized, mely egy állam életében kevés, de a mely a rövidre szabott emberi élet keretében nagyon is figyelmet érdemel. Meg van a képestién törvény éa ez helyes is; de kérdjük, ezen törrény elégdéges-e magában, uyujt-e biztosítékot arra — tekintettel a jelen körülményekre — hogy a közigazgatás keretében a. kellő képesítéssel biró egyének mindig megtalálhatók legyenek. Erre meggyó-ődéaÜnk szerint ha tározoua-u nemmel feleibetünk. M rt nincs már meg azon gazdag nemes: középosztály, a mely képes volt és tudott is a közjó érdekében tiszteletbeli szolgálatokat tenni. A választott viszonyok a közigazgatás teendőit annyira megnehezítették, hogy ma már nem elégséges a teljen jog végzettség, hanem hoanzap gyakori v t minden irányában kiterjedő, dúi tapasztalat\' képesít annak sikeres teljesítésére, b kérdjük, találkoznak-e az ujabb generácziából, a kik a kellő elméleti képesítéssel bírva, egy olyan pályára lépnének, ahol a legbec«ületeat>bb és ered ményeiebb szolgálat, öregség, munkaképtelenség vagy halál esdtébeu az illető, vagy családja kezébe a koldusbotot juttatja. \' Minden más páiyún az érdemes szolgálat nem csak erkölcsi, de anyagi ju\'alomban is részesittetik, miért van ezeo általános elv alól egyedül a köz-igizgatás kivéve. Nem kell-e annak be-tóllhelésére annyi elméleti éa gyakorlati Ösmeret ? nem kíván tátik-e meg annak teljesítésére annyi munkásság és szorgalom, mint más pályákon? vagy mi lehet »gyéb más oka! > Az almeieti «s gyakorlati képzettséget az 1833. évi 1 bő t. cs. éppen .ugy megköveteli a közigazgatási tisztviselő, valamint a törvényszéki vagy bármely más hivatalnoktól — ez tehát a megkütönböz\'etés oka nem lehet — s különösen, ha még tekintetbe vesz-szük azt, hogy ugy a törvényszéki, valamint minden más hivatalnál vagy a tételes törvények vagy a fennálló a irányt adó gyakorlat, az egyes ott előfordulható eseteket annyira körülírják és szabályozzák, hogy a felmerült kérdés megoldása nagyon meg van könnyítve; addig a közigazgatásnál már maga a dolog terméizeténél fogva minden egyes, habár ritkábban, előfordul-ható eset a törvénybe be nem foglalható .évén, daczára a Közigazgatás rendelkezésére álló toryéoyek és rendetetek nagy halmazának, aa ilyen kérdés megoldása a legnagyobb tapintatot, gyakorlatot és eszé\'yes eljárást igényli; igen, hogy a- felmerült kérdés ugy éa akkép oldassák meg, miszerint as a kívánt czélt elérve, lefelé megnyugvást, állami tekintetből elismerést szerezzen. A közigazgatás as állami háztartás oagy gépezetének egyik és pedig néze-üuk szerint legfontosabb tényezője ié-¦éu. az állami élet minden mozzanata conceutrál. Mert van-e az állami háztartásnak egyetlen tevékenységi köre, a hol kisebb. v»gy nagyobb mértékben a közigazgatásnak a törvény kötelességeket n» szabna eb ? Hissen a kö igazgatási tisztviselők teljesítik és pedig legnagyobb részben a tulsjdonképení állami s mondhatjuk legfontosabb teendőket, ujonezozás, adó, közesend és rend, aze-mé y- és vagyonbiztonaági közlekedés, stb. teendőket. _1 Egy ilyen nagy tevékenységi kör betöltése — ugy hissszük, hogy ke\'aég se férhet hozzá — a legnagyobb munkáa-ságot ás szorgalmat igényeli a közigazgatási tiaztvis -10101. És ezen köz\'udatu lények eléggé igazolják sz állami hivatalnokok szemébe a közigazgatási megyei üsztvise-lóknek minden időben és krirülmé\'jyea közötti hivatalos el fog! altatását. S miután es így van, méltán kérdhetjük, miért vannak a közigazgatást tisztviselők minden más állami hivatalnokokkal szemben • javadalmazást illetőleg háttérbe szorítva. Talán azért, mert a közigazgatási tisztviselő választás sU van voive? Mélyen tisztelt képviselőház! ezen indok semmi tekintetből nem elfogadható, hiszen a ki 1861. évtől a jelen ideig figyelemmel kisérte a választások statistiká- ját, meggyőződhetett arról, hogy a leg-több megyében a jellemes képesített s gyakorlott tisztviselők — ha as illető megyében a legnagyobb politikai párt-nézet és torzsalkodás állott is fenu — ujbÓi és ismételten meg lettek választva. Nem akarunk bebocrátkoaní as egyes részletekbe, miként eszközölhető a közigazgatási tisztviselők s azok családjainak elöregedés, munkaképtelenség eseteiben biztosítása, hissssük, hogy asea fon.oi kéidéa gyakorlati megoldására a mélyen t. ház bölcsesége a kellő módozatokat meg fogja találni. Be Ügyminisster ur ő nméltóaágs es évi márczius 21-ről 6276. sz. alatti leira-táv - i a megyei nyugdijalapot minden egyes megyében kü üu-külön és az önae-gélyezés alapján óhaj ja létesíttetni. Hissen ez is egy lépéi a czél f»lé — de annak a aősiútt terveset szerinti kivitele sok nehézségbe Ütközik — a különösen igazságosság és mélányossági tekintetből kifogás alá esik. Eltekiutve attól, hogy a mgyei különösen tietWiselŐk az ezen alapba fizetendő percaeot levonáasal annyira ul lennének terhelve, hogy az köouyen anyagi romlásukat ia előidéshe\'né; de más felől, gazdagabb megyék, hol az egyesek önkéntes adományosása ezen alap formálhatását biztosíthatná, aiáoy-uiao8ig-.it idéine elő ott, hol csak tisztviselők fizetésének levonása képezhens egy kis ulapoi. 6 a bekövetkezhető nyugdíjazás esetében a szükségletet nem fedezhetné, már pedig minden megyei tisztviselőnek foglalkozása, tevékenységi köre hasonló lévén, as osztó igaaság ast kívánja, hogy nyugalmi ellá asa is a lehetőleg egyformásitva legyen. Mélyen tisztelt képviselöhás ! ha a 63 megyei törvényhatóság nyugdíj alapjának létesítése törvény által kimondatnék és ezen alap állami kezeié* alá vétetnék, az az egyes tisztviselőkkel szemben kellő garantiát nyújtana, hogy nyugdíjaztatási igényeik esetében az általuk befizetett összeg arányához mért ellátást biztosan megkapna1 ják; de as államra se rÓna ujsbbi nagyobb terheket, nagy levén a kör, melyre az intézmény kiter-jesstetik a tisztviselők által befizettetett összegek perczentjei az időként előforduló kiadásokat fedezhetnék: ez • czél nem voloa elérhető as egyes megyéknél, kisebb lévén a kör, a tisztviselők állal befizetett összegek u án eső perctent c-«k évtizedek után lenne elégséges a ki dá-sok fedesésére. Ezeknek előre bocsátása nlán alá ¦a\'ös tisztelettel kérjük a mélyen l. képviselőházat, méltóztassék a megyei köz-igazgutáii tisztviselők, valamint hátra maradt Özvegyeik és árváik számára » nyugalmi ellá\'ást az állam! hivatalnokokkal hasonló módon törvényhozásilag biztosítani. A Torda-Aranyosmegye képviselő bizottsága. CSAfiNÖK. Emiék-köuyv versek. — Megszorult dandyk számára — Adél. Le»zált a nap, Elmúlt a dé , Szeress engem Édes Adél. Ágnes. Ugy vonz, mint vasat a mágnes, Sötét szemed, kedves Ágnes Aranka. Zsebem sóvárg aranyokért, A szivem meg Arankákért. Arabella. — Ki sóhsjtos e börtönben ? — A rab Ella — Borulj érső kebelemre Arabella. Árpádina. Erős vala Árpád ina, Gondolj reám Árpádioa. Emília. Miiike Pilike, Kaciérkodni Illik-eY Borcsa. Anyjának nem korcsa A deli szép Borcsa, Más néven Borbála, Szívesen jár bálba. Flóra. Örömmel ül lóra Kedvesem, a Flóra, S mindig kész a jóra. Akárhány as óra. * Napjainkban, ha fiatal ember egy lányka szobájába lép: el lehet rá készülve, hogy as -Emlékk5»yva-be irnia kell. Mivel pedig a fiatal emberek nagyobb része nem tudja, mit írjon? liszta jóindulatból átmulatá-•ni kiválasztottam a leginkább használt nóoe-veket alkalmas refrsínnel kisérve. Hölgyeink bizonyára meg fogják érteni, mit akartam kifejezni a sorokkal? Sseraó. HUSZONHARMADIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY Genovéva, Robi voltos anyáak, u Éva, Da te jó vagy Genovéva, Hedvig. A kis Hedvig, Mindenkor vig, Legyél U vig Kedree Hedvig. Irma. Ssép vagy Irma nagyon szép, Mint a legszebb feslelt kép : Szeret téged minden nép, Mily csak köaeledbe lép. Ilonka. Ax Ilonkán van sok háj, Fekete szem, kicsiny taáj, (Mely moaolyg mini róna táj) S nem aérdi hornyákul í „Kaj? Nincsen csitrom, nincsen máj?\' Ez ss igaz leány-háj, Amiért a asivem fáj. Janka. Hikoitoz a babos banka, Szép vagy, aaép vagy húsos Janka. J u c s i. Gyönyörű, ssép vagy Jucsí, Ede ¦ tóled a puszi. Julianna. Anyád kiált, Julianna: „Merre vagytok, Juli, Ann« ?" vagy: Katalin. Auyád kiált, Katalins: .Merre vagytok Kata? Lins?s L e o k á d i a. Nincsen a német sógornak, „A" betűje nincs niki, Aséri ékes, ssép neveiét EUusúÜiva mondja kí: L e o k á d Í á Pedig es a magyar nyelvben Három ssót lessen, Hogyha széttagolva mondod, íme ez lessen: Leo—kád—iá, Malvin. Sokan szeretnek, még többen tisztelnek Hitujitó Kálvin. Ln >éged szeretlek, imádlak, becsüllek Édes stóke Malvin. M Í c s i. Nt-m tudom hogyan "van Mict\', Hogy a lábad olyan piesi. Puhíts lab, villámló szem, .Nolb csoda, ho^y szegény essem Agyói, ágyóv mondoU uekem Örök. re Olga. Ki is csipett, be is csípett az O.ga, Ennek folytán igen nagyon botolgs; Botologva, ingadosva tatált m, Ki ne essék: a kebeleicre zártam. O f i o 1 y v Télen jó a korcsolya, Jö vagy mindig Orso!ys. Ü 111 o, Német sógor, ha ölelget Igy szól hozzád: „Örae" Da titokban ezt gondolja: „Hogyan áll a börse?-Rózsa. Virágok királynéja a rózsa, Szívem királynéja vagy szép Rózsa. Sára. — Népdal — Engem ugyan ne kuuérozz Sára. Nem iszom én senki rová— Sára, S hv, innám is másnak rová— Sára: Neked ahhocsemroi közöd, Sára. Szerafina. Mindennapi seraph — imám Sseresa engem Szeraphínám. Zsófi. OKTÓBEE 26 án 1884. bám& templomban. A sseretet IstenéneV áldása lengja teledhetlcn halott porai fölött! — A U bontok leányába szerelmes. Szeka Sándor 26 éves kemenci-hógyészi napszámos nem éri be a falui beli tenyeres-talpas hajadonokkal, ó hs-vas-keaü, piskóta-láhu kisssszony után sóvárog. Egy reggel ugyanis ast kezdte széltében hosszában beszélni, hogy neki álmában megjelent az isten angyala i kinyilvánította, hogy az ő jöveodőb-t bitveatársa, kitói csak az ásó meg a kapa fogja elválasztani, egy tábornok leánya leas. Szerelmi vissonybsn is áll már generális kisasszonynyal, s habár még; nem ís beszélt vele — mint ast neki megsúgták — az újságokban már hirdetvi volt &z eljegyzésük. Most tehát a fóvá rosba jött, hogy pénzt szerezzen»magának és fényes ruhát vásárolhasson, mert biss csak nem vezetheti oltárhoz as ő selyem-sleppes meooyasssonyát borjusaája ingben ós íótos dsrócs nadrágban? Hanem a sser»-lmi mániában azenvedő ember csak O-Budáig juthatott, mert ott rendőrség feltűnő magaviselete miatt letartóztatta. — Egy pillantás a jövő évre. A jövő 1885. é\\ közönséges év és így 356 nappal fair, melyek kösül 66 vasárnap és ünnepnap. Uralgó bolygó a Vénás. Less benne két nap. és kél holdfogyatkozás. Hogy ezt miért mondjak el ? Azért, hogy okunk legyen a jövő évi farssngról is szólhatni. A jövő farsang teljes bat hétig fog tartani (jan. 4-IŐ1 te.br 17-éig.) Leas tehát elég alkalma fiatalságunknak táncsotni, a mamáknak unatkozni, a a papáknak--boazankodni. — A baktérininkereséa ellen Balogh Kálmán egyetemi tanár a kir. orvosegylet idei nagygyűlésén a thera-pcutika fejlődésének némely útjairól tartott értekezésében érdekes dolgokat mondott a dezinficsiiló szerekről és a jelenleg oly nagy mértékben dívó bakteriam-keresésről. Szerinte a járványos bajok ellen a dezinficziáló szereket már a régibb korban hassnálták; esek közt első volt a kén, s utána jöttek a khlor és vegyületei Ujabb időben a betegségek némelyikének okát as élósdiek jelenlété bez kötötték s esek után kutatva, Pasteur föltalálta a lépfene él ósdiját a utána mások ig. n aok betegségnek álÓsdijét vélték föltalálni. Most e baktérium, coc-cas, baciíl-13 nevek alatt ismeretes élósdiek ellen fo!y a harcs és folyton keresnek szereket, a melyek hivatva volnának es apró szervezeteket megölni. Létezik ia már légiója ily szereknek, de amaz apró {szervezetek által,előidézni vélt betegségek ellen vajmi keveset bassnálnak. A íárványok menete sem matatja, hogy Ott követelné áldozatait, a hol a legtöbb élősdi van, hanem ott terjed el, a hol kösegéesBégűgy parlagon hever. Jobb volna tehát — mondja -s értekező ha ai egészségügy gyei foglalkozók nem a dezioficziensekkel bajlódnának, hanem azokkal a módokkal és eszközökkel, melyek által as egyén táplálkozását j emelőé, friss levegőről, jó Iskásról, tiszta és egészséges ruházatról gondoskodni le hetoe. — ÜZSOráskodiS a szegény nép ne!. Bécsben ár. Luoger mozgalmat :n ditott meg a zálogházak által vett kamatok ellen. Uzeorásk odáznak ne véste el az\', hogy a zálogházak 17-21 ssá-saiék kamatot vesznek a szegény néptóL Boldog bécsiek 1 Budapesten a magyar királyi sáioghás is nagyobb kamatot ssámit mindenféle czimen, hát még ennek fiókjai, a magánsálogintézetekrŐt nem is szólva. Egy a bécsihez hasonló mozgalom tehát nálunk is nagyon elkelne és leginkább csodáljak, hogy valamelyik pénsintézet még nem jutott arra a gondolatra, hogy felálii-.aon egy sálogoaatsUyt. Méltányos el-járás mellett a pénaintésetés a szegény népre is nagy előnynyel lenne ily intézet. ai tett. A béka csakhamar megtanulta a falábak használata es annyira hogy a ssobában ide-oda ugrálva legyeket fogott Megtörtént azonban, hogy a falábak lólrecsusstak. mi a békának fájdalmat okozott. Az orvos tehát eloldotta a falábakat és a bek a mellé tette; ez ssájábs fogta a falábakat és oly Ügyesen azoritotta az első lábak mellé, hogy asokat épp ugy haiználhatta, mint azelőtt. (A ki elhisz\', CB"dálkozhattk rajta.) — Gyászhír Elaiib-teg O-izter-huber Ágoston nyugalmazott es. kir. kapitány úr nagyon hosssas betegsége után f. hó 18-án reggeli órákban kiszenvedett; hűlt tet«me október hó 20-án délalán 3 órakor a sümegi sírkertbe örök nyugalomra tétetett. A scentmíae áldota\' reggel 10 órakor a plébánia és szent-ferenezrendiek templomában Góggánfán 21-én tartatot meg. Szeressen ssép Zsófi Erre kéri — — — fj Weber Antal. i r e — Savanyu Józsi társai. Mint la punkai értesítik, a letartóztatva levő Savanyu Józsi vallomáza alapján a napokban Peleskén\|a csendőrök elfogták Válint István volt s-váaárhelyi pandúr őrmestert, Ezen elfogatás által ugy hisszük azon talány is meg less fejtve, hogy miért ntm voltak képesek a levitézlett pandúrok a körözött betyárt elfogni. — Gyászhír. Körmendy János magy, kir." postatisst, ritka egyenes jellemű, általánosan kedvélt férfin, önzetlen, igas barát, folyó hó 21. esti 7 éra-kor hosszas asenvedés ntán élte 42. évé ben elhunyt. A boldogaltnak hűlt tetemei folyó hó 23-án d. u, V,4 őrskor a helybeli rém. kein. sírkertbe Örök nyugalomra tétettek. Az engesztelő tzen-mise áldozat f. hó 24 én d. e. 10 órakor mutsttaieit be s is. Ferenci rendű ple- — Karhatalom egy takarékpénztár ellen. Igen érdekes esetról ír a .Magyar Pénzügy" csimü szaklap. Kisbéren, az ottani takarékpénztár részvény társaságnál tetemes betétje van egy félnek, a ki ellen végrehajtást vezetett egyik hitelezője A végrehajtás foganatosítása alkalmával a végrehajtó és felperes ügyvédje a betétet késelő intézettől Követelték, hogy közöljék az alperes fél betét alapjának számát, valamint a be éti összeg mennyiségét. Ez a pénsintézet részéről kereken megla gadtatván, a végrehajtást foganatosítók karhatalmat alkalmaztak. Hogy a dolognak kom kas oldala is legyen, felemlítjük, hogy a végrehajtást vésető felperesi ügyvéd nem volt más, mint as intézet jogtanácsosa. Ehhev af-tán minden további kommentár teljesen felesleges. — A tudós béka. Amerikában még a békák is tanulékonyabbak, mint máshol. Példa erre egy dr. Scharp nevtt ur békája, moly idült köszvény bán-tsimákban ssenvedvén, hátulsó lábait le kellett vágni. Mihelyt a sebek behegedtek, as orvos két faUbat késsiiett melyeket az elsó lábak hajtása alá erő- - Az „Ország Világ" XXI ik füzete a szokott érdekes és változatos tartalommal jelent m-g. Tartalmából felemlítjük & követkesóket: Gőrgény Ssl-Imre. Irts ós illusztrálta Nemes Ödön. — Meghívás. (Költemény.) Irta Gáspár Imre. — A havsaok királynője. Történeti regény. P. Szatmáry Károlytól. — Bolyai Farkas emlékkövének lelepleaése alkalmából. Irta és illusztrálta Nemes Ödön. — Makart János. — A .Jakab temetése. - Elbeszélés. Sziklay Jánostól. — A távozó madarakhoz. (Költemény.) íita B. Bütlner Lina. — Trüüru-tririri. (Össi kép.) Molnár Györgytői. — A mariinschiseai vessteg-intéser. (Képpel.) Mócs Zsigmondtól. — A hegedű-hangszer töriénetéhez. Id. Ábráuyi Kornéltól. — A hét története. Bo\'gótói. — Az acquinkumi ásatások. (Ké. képpel.) — Salamon király. Nemes Mihály eredet^ rajza, — Férfi-kor. (Költemény.) Reviczky Gyuiától. — Bápolihyné. Adalékok Erdély tőréaetéhez. B. J. tói. — Lidi. Falusi beetély. Jássnigi Sándortól. Ösv. Cssrey Jánosné, szül. Zslbu-reczky Emília. Dr. Jaocsó Benedektől. Szüreten. Költemény. Farnos Dezsőtől. — A Frangepánok vára Teraattő ban. (Képpel.) — As aczél lakat. Rege. Baum bach Rudolftól.— Fanosal. (Képpel.) As Alduna és a Vaskapu. Palotai Ákostól. — Moat s.z egyszer nem heti de üres ,táiosa. Degré Alajostól. — Iskolában. Iskola után. (Két képpel,) A merengő. (Képpel ) — Irodalom. — Ssinház. — Művészet. — Udvar. — Hymen. — Gyászrovat. — Kegyelat. — Különfélék. — Sakk. — Bej-vények. — Naptár. — Hirdetések. Mint e tartalom jegyzék gazdasága ma\'atja, az .Ország-Világ méltán örvend oagy kedveluég nek és egészen megérdemli ast a pártfogást, mely egyre növekedőben van, kivált azóta, mióta Degré Alajos jeles irónk azarkesstésében a a „PALLAS" irodalmi és nyomdai részvény társaság kiadásában jelenik meg. — A lap minden száma elárulja, hogy szerkesztő és kiadó s lehető legnagyobb gondot fordítják ugy tartalmára, mint kiáUi\'ás.-e. A díszes lap ára ; egy évre 10 frt. félévre 5 frt, évnegyedre 2 frt 50 kr. Ma tsiványsaám kívánatra ingyen éa bér mentve küldetik. Előfizethetni legeséi azerübben posta utalvány nyal as „Ország-Világ" kiadóhivatalában. Budapest gránátot-mez a 6. ez. Amerikaisan. San Franciakéban belesei követ kezében meghalt egy öreg sükenéma as«zooy. A lapok melegében közöltek a szerencsétlen eseményt. Egyik aionban lul akart tenni a lobbin. Közölte hit>. lesen a mjgballnak utolsó Sugáa uiáo. Tanár: Mondj* meg Széki Lajos, ki ellen tartolták a nicaeai zsinatot: Tanuló: (hallgat.) Tanár: Nos, ki volt as ? Nem tudja ? Tanuló: Igennn . .. Sugis: Arius, Arius. Tanár: No!? Tanuló: Dárius. Tauár: Mit teSZ VUl\'USf Tanuló: Vuuus . . . vullus — — Súgás: Arci ¦ . . . Tanuló: (Qgy ié\'eksetet véve:) barcz — — ("gyorsan) csata, viadal, üt köset, párbaj, dulakodás, viaskodás, verekedés, vérontás, báboru . .. A haldokló humora. Egy öreg amerikai farmer halálos ágyánál mondja tollba végrendeletét a jegyzőnek. .Nőmnek 500 dollár évi járadékot hagyok." Megírta ? — .Igen- — jegyzó meg a jegysŐ — „de h^t fi még n»-m o\'y idős, hogy még egyszer férjhez ne mehe ne. Nos éa aakor hogy lesz a do- !•«?\' — „Jó, írja tehát, hogy as esetben ha még egyszer férjhez megy. iOOOj dollár évi járadékot kap." — .Hogyan, kétszer annyit? — „Természelseen, mert a kí ót elveszi, az becsülettel megszolgálja ez ösz-szeget. Ugy Ís less vele baja elégi" — És aszal a tréfás farmer kiadta lelkét. * Gy ű 1 ö I e t e b „igen." Asszony! — Kedves Henrikem, az idő igen asép, nem mehetnénk ki-aé réiálni ? — Férj: — .Ühüm ¦ Asszony: — Egy ural megvehenóok számomra azt a kaiiipot, mit mar régen igór:ól. Férj — j,Ünüm" Asszony: De kedves Ren.ikem, te nag)on furcsa vagy aszal az Örökös .übüm\'-möddel; legalább »igaol" mondhatnál." Férj: — Tndod feleség, ezt a bzói nem szerelem kiereszteni a siámon, mióia as oltár előtt kimondtam az ,igenu-t azóta e szót gyűlölöm. Hirdetéseid Bebizony itotta. Egy tiszteletes ur praedikátiójában a napnál világosabban beakar ta bizonyítani híveinek, mily utálatos mesterség az ujs órás kod és. A hívek és a pap között a kövekeső kedélyes diskarsus fejlődött ki a templomban. ,Van-e itt ozipési." .Igen" volt a válasz. / .Hát szabó, pék, molnár, kereskedő?" Mindegyik kérdésre hangos igennel felaltctk a kegyes hívSfc. „Hát sintér?* kérdezősködött tovább a tiszteletes ur. „Minek hazudjam?* válaszolt egy ezeréoy hsngon, abis az én vagyok!" „Ne már most — kiáltott fel a pap átható hangon — azt kérdezem tőletek, van-e itt uzsorás ia?J Senki aem felelt. .Látjátok1 monda diadalmasjq a tiszteletes ur, „ez oly gonosz mesterség, hogy mindenki szégyenli bevallani, hogy uzsoráskodik. De azt mondom rekfek, & sátán uemfogja azégyenleni magát azacsorások-kal, hanem egyenesen a pokolba hurüsolja őket." A krözusok. Két naplojió fii a kávéházban. Már toiiftden UpD\' átböngésztek a czimtól a nyomdász nevéígV Végre megszólal as egyik : Te, ha az idő cs-ikogyan péoz, akkor mi ketten vsgyusk a legdúsabb milliom, osok. Vasúti menetrend, indul Kannáról. Reggel. Pragerhof 5 óra 20 perczkor postavonat Barcs 5 óra 45 - postavonat Budapest 6 Óra 28 . gyorsvonat Budapest 7 Óra 20 r kevertvon. Bécsújhely 6 óra 35 . postavonat. Délben Budapest 2 óra — perczkor^postavonat Pragerhof 2 óra 45 „ postavonat Sopron - 2 óra 15 . postavonat Barcs 2 óra 25 „ postavonat Este. Pragerhof 11 óra 20 perczkor gyorsvonat Zákány 11 óra 5 . postavonat Budapest 12 óra 15 » postavonat Bécsujh. 12 óra 5 . postavonat. Érkezü Katóra. Reggel. Bécsujh. 4 óra 8 perczkor postavonat Budapest 4 Óra 45 „ postavonat Fiume 5 óra 52 . postavonat Pragerhof 6 Óra 17 . gyorsvonat. Délben. Sopron 1 óra 48 percekor postavonat Pragerhof 1 óra 15 „ postavonat Barcs 1 óra 40 , postavonat Budapest 1 óra 59 „ postavonat. Este. Bud»peSt 9 Óra 50 perczkor kwvertvont Bécsujh. 10 óra 26 , postsvonat 3udapeB> 10 óraÖÖ , gyorsvonat Pragerhof 11 Óra 35 t postavona. Barcs 11 óra 25 . postavonat. :"WyszflrBicsBUrst; 500,000 utal blzttslt- saárza. jelentés. tatssk. Meghívás a Hamburg állam által biztosított nagy pejzkisorsolás. nyeremény-esélyein való résxvételre, melyekben 9 millió 6Z0.100 márkán felül okvetlenQl nyeretik. Kzen ei nyr.s péns kisorsol ás tervsze-rflleg ntszeállitott nytraményei, melyek csak 100,000 sorsjegyből állanak a következők: t. i. A legeagyn!-^ (80tleg 500 000 márka. l 5$ - 2000 m. 1500 m. 1000 m. rm m. 20\' > m. 150 m. 145 m. 124 m 100 m. 94 m. 67 in. 40 m. 20 m. 50,500 m. díj 300,000 33. 25S ny. 200,000 m). 6 . 100,000 m. 516 90,000 m 1036 80,000 ni. 60 a 70,000 n.i 63 60,000 m.l 29020 50,000 m j 3450 30,000 m. 90 20.000 m.l 3950 15.000 m. 39iO 10,000 m. 3950 5.000 ta i 3950 5,000 mj egúwbL,. ., iely nyeremények néhány liónap alatt hét osztályban okveilen tiazatní foe\'iak. Az elsü nyereméuybuwís hivata.lossn állapíttatott meg, melyhez 1 eg. ered. sors. csak frt 3.60 V. 6 m. 1 fél ered. bors. csak frt 1.80 V. 3 nt. 1 negy. _ sorsj. csak kr. 90 V. l\',\'tm kerül. Baen as állán által biztosított eredeti sorsjegyek (nem pedig tiltott Ígérvények) sz össieg bérmentes beküldése mellett még a legtávolabb vidékre Is szetküldetrek általán. Minden érdekelt, ereiteti sorsjegyek mellett tólem az álam czimeie-vel ellátott eredeti játéktervet díj nélkül kapja meg, valamint búzás ntán a hivatalos nyereméayjegyzúket minden felszólítás nélkül. A nyeremény kiűzetése és szétosztása általam kSzvatlenül eszközöltetik a résatvevSkhCz pontosan s a legszigorobb iitoktartá8 mellett. Bármi megrendelés egy egyszerit postautxl rányon -\'agy ajánlott l-..-^!!cl tehetS. Forduljanak tehát megbizásokkki bizalomtelj^jen 3290 2—12. f évi október 30-6ig SÁMUEL HECKSCHER Ben, bank és válló-Uzletébez Bambnrgban. 9000 leghíresebb orvosok által, mint 6yuuegyed(ll jónak bizonyított ás\' rendelt dr.POPP FOGGYÓGYSZERE Szánó bizonyitvAny a legelsc orvosi te-MlttlyikttL Erdenj érmei:, ülönbözí kiállításokról. Uprwir it kiadó: SZAL.4Y SÁNDOR Falel&o .lerkessió : TASS ÁLSOS. LaptaUjgonoo: WAJDITS JÓZSEF. Határozott órás hamisítás ellen! 37 éven 4i kipróbálja ! Dr. POPP J. G. es. kir ndvari fogorvos (Becsben, Bognerg. 2) AKATHEEIN-PBAPARATUMAI. Üres fogak kitöltésére nincs hatályosabb és jobb aaer, mim fogósja, melyet mindenki könnyen és fájdalom nélkül, b-le helyezhet odvas fogaiba, mely aztán a fogréssekkel és fogbuasal teljesen egyesül s a fogakat a további elromlástol óvja s a fájdalmat csillapítja. Anatherin szájvíz a legkitűnőbb szer csúzos fogfájdalmakban, gyulladásuknál, a fogbna daganatai- és sebeinél ; fölolvasztja a létező fogkövet és megakadályozza annak uj képaSdését; az iogó fogakat a f. ghns erősítése által szilárdítja: s midSn a fogakat és fogbnst minden ártalmas anyagtól megüsetitja, a szájnak kelleme* frisseséget kölcsönös és már rövid használat ntán eltávolítja a kellemetlen saagot. 1 nagy palacsk 1 frt 40 kr, 1 közép 1 frt és 1 kicsi 50 kr. Anatherin fogpaszta. Ezen készítmény a lehelet frisseségét és tisztaságát feutartja, aioakivül a fogaknak hó fehérség ct kölcsönöz, azok romlását megakadályozza é a foghnst eroabití. Ára 1 frt 22 kr. \' 21G5 2—3. Dr. Popp J. G. növény fogpora. A fogakat olyan szépen tísstitja, hogy annak naponkénti használata által d ím csak a szükséges fogkő eltávolittatík, hanem fogak j zománcza ía mindinkább tőkék Lesbal. Egy dobos ára 63 kr. o. é. Popp aroniatikns fogpasztája Sok év óta a legbiztosabb óvszernek fogfájás ellen és a legkitttnShb szemek van elismerve a szájüreg és a fogak ápolásárr és entartására fcgy drb ára 35 kr. POPP gyógyszeres itŐT&nyszappana kitÜnS toílettsaer pattanások, kiütésak, májfoltok és szepló ellen, agysziQtéa minden arezbor kiütések ellen, a bőr vil.v;oi és tisztán tartására. Ára 30 kr. A t. ez. közönség felkéretik világossá Popp OS- kir. udvar; fegórvos féle készítményeket kérni, s osak az olyakat elfagactai, nelysk ssjst védjegyemmel vannak ellátva Kapható: N.-Kanizsán: Király Vet. gyógysz. Belus József gyógysz. Práger B. gyógy. Fesselhofer\'József Bosenberg F. Rosenfeld A A.-Lend-ván Kiss B. gyógysz, Uarczaliban : Kiss István gyógy. Murassombaibau : Bánócsy A. gy. Kesathelyen : Brattu P. gyógysz. Z-Égerszögen: Hollóiy gy. Karádon : Eocblits I. gyógvsa. Tapolcaán: Glaser J gyógysz. Sümegben: Stauborszky L. gy. Perlakon: Sipos K. özv. gyógysz. Magy Atád: Pfisterer K. gyógysz. Nagy-Bajomban : Zlaczky M. gyszerész. 113119 HUSZONHARMADIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY OKTÓBER 26 ín 1884. sL AlaplttaiOtt 1858. m § WALSER FERENCZ >m elsó magyar gép- és tüioltoszeret gyára, harang, és érezöntódéje budapesten Rottenbiller ntcza 66 J Ajánlja tryártmányár. J" mint magyar ktllőnle-« gessóget kutakban és s? mindennemű szivaty-V tyakban, elvállal teljes "v vízvezetékek bereud<\'-5 zését,varosok, főldbir-> tokosok, ipartelepek. ? armentesitő társulást,, tok és magánzók ré- ^ széröl modern technikai Egyetlen belföldi szivattyn-gyár. díjmentesen küldetnek. SL BL ^ 2023 Í3—so SC alapon és kedxezVÍ fel- 5pj tételek mellett ajánlkozik 5s köz- és magánfürdőt: J* felszereltére, szagmen- ? tes Orszékek félálli- s^ tására és minden víz % művi munkálat gyors ¦ és pontos kivitelére képes JS árlapok és részletes költségtervezetek kívánatra 500,000 márka Védjegy 319. éi 320. nam. Fi o-y el mez tét és. Az áluIÁDosan ismert. jó hirnívnfk Orrendo s tubb o!dJ\'i\'ag ki\'Dntetett gosborisess késiitménjem — kelendőségénél fogva —sok Dtiusasnak JSv4d az utóbbi időben kitéve, elhatároztam, hoíy asokon o/imjcary-\'Ime: módositom s arra k--k njo-matbsD saját házam kul S alakját veszem fSl, bejeg-vextetven azt egyszersmind véd- _ jt-rvként a budapesti iparkmnarinal. 0 SOlsBORSZESZ gyors er.jhittst eszkOsttl: t Múztt szagoltál, faflyás, fsfl és fejfájdalmak, sze-ngyengescgeii bénulások stb. stb. e F-gd-ztitó sierqi i< íjsn sjiaib.té, a menny.ben a fognak fényét elSseg-fti a ftghust erösbhi fa a száj tiszta, szagtalan irt nyer a gsei* eloarolgása után valamint ajánlatos • laer felmosásra is a hsjidegek erSiitéaére, a fejkoraa képtSddi megakadályozására éi ano» k t-i távolitisi.-\'. Ara !11 ma SresL6l 80 tr, ejj kisebb t,epl 40 n. Ha\'.ználati ataaitás magvar vagy német nyelven, biavnáovotaim névsorával ellátva, minden fivgbez ingyen m>llekeltetik. ¦ .¦ , . - Brazay ^^Tn^n, Bndapestau, IV. kerület, Mazeum-kOrut 23. szám. Kapható; N"sgy-KanÍE»án: Mándák Gyula Sándor gy.>gys. Eosenfeid A., 8cbvartz és Taober, Strem és Klein, Fesselhofer József. Bellos József, Prezlmayer és Deuticb.. Zala-egerszeg - Hubinszky Aiolf, HolIŐsy Jós«ef, Weiss JóiiisonokaScse, Fangt ar II. . Csurgó: Fried Albere Csáktorma: Tódor József, Stroliia t-stvérek, Granr t ztrérek, Emmer J. Kessthely: Polyi J., Weiss A., Srh\'eiffer i-s fis, Ozsmsn Pá\', Wünsch F, Süroegh : üsrnai Kaj., Wflrzburger Jakab. Tapolca; Fleg Józsaf, Koblenezer Ignácz, Cséby Antal. EibeschQtz Adolf. Balaton-fored : Koller Rároly. \' 500,000 márka psetleg a legnagyobb nyere . mény részletoseu ?yretnéiiy márka 1 á 2 4 1 á 5 á 3 4 26 i 56 106 i 253 i 6 á 515 á 1036 á 29020 á 10463 á 150. 124 300.000 200.000 100,000 90 000 80 000 70.000 60,000 50 000 30 000 20 000 15.000 10 000 5 000 3OO0 2,000 1.500 1,000 500 145 200 100 94, .67, 40, 20 A» 500,000 márknyl telcintSIj aa S-ne ---ptzi esetleg legnagyobb nyefeméojé- a 287.penz-ki- sorsolásnak m-ly ¦ hambmgl kormány ál imgedólyeave v>tn. E<-n .or.j.\'itlt <u:í á -n 100,000 sorsjegyet ét 50,500 nyereményt t.\'rt. ltuaz, egv jutalAkItmI 5gyütl. a nyeremény esélye lehat igei nagy, ro« t inioden 2 Borsjegyre 1 Dyereméoy esik As50,0<;0 nyeremény pootoa beosztási 1 jutalékkal együtt u oldalt í-ví jegyiekből látható. Mind e nyeremények 7 osztályba osztva ne hány hóo.p alatt kisorsoltaiik. — Az eiao osztály fonyereméoye 50,000 márka, a második oszt. fő nyereménye 60,000 márka, a harmadik oszt, főnye reménye 70,000 márka, s negyedik qast. főnyereménye 80,000 márka, ss ötödik oszt. főnyereménye 90,000 marka, s hatodik MII, főoyemnj. 100,000 márks, s hetedik osst. főnyereménye500,000 márk. illetőleg 300,000 márks, 200,000 márka, sst. at el.ő osztály húzására kérjük a megrendelteket legkésőbb beküldeni f. é olitóöer ax-íg. A sorsjegy ára hivauloasn vsd megállapitv-, s az első osz\'áiyuoak ára: ZÜ65I =* eg68Z erődíti sorsjegy o. é 3 frt 50 kr. fél . 1 , 75 „ negyed . . — „ 90 , Az ö\'az-g\'k a megrendeléssel együtt bankjegy, pos ajegy vagy postautalványt,}! küldendők be. Kívánatra a sors]-g) ek poalaU\'alváuynya! is küldetnek.\' Hazáé után minden sorsjegy tulajdonosnak hivatalos huzisjegyzék küldetik. A nyert összegek azonos kiLtzeltetoek. Kívánatra a nyerő lakhelyén fog a nyeremény kifizettetni. „A. nyert összegek pontos kifizetéséért a kormány jót áll." Minden megrendelő si eredeti Sorsjegyet aspje kezei közé, b minden sorsjegy küldeményhez s bneáa programmot megküldjük. hs vslaki s sorsjegy-küldeményt nem akarja megtartani, s búzás kesdete előtt azt visssavesssük s a pénzt érte megküldjük. Hivatalos .sorsolási tervek kivá nstra előre, ingyen küldetnek. Kérjük a megrendeléseket bizalommal küldeni és egyenesen esimesni sb ezen sorsjegyek eladásával megbízott bank bíznak, igy caimesve : iSENTHAL & C"* HAMBURG. A 282-tt lisonoias eoit [öniereiwe 250,000 marta a mi teszel\' lététen és ppt POZSODiBAü fizettetett ö. IRMLER ós WAGNER NAGY-KANIZSA, 2297 1-8 (ilerczeg Batthyany-féle bázbaD, a városház átellenében.) Ajánlják gazdagon felszerelt raktárukat fehérnemű ékben, urak-, nők- es gyermekek részére, ugy ágynemüké-szilményekben is. Legkitűnőbb minőségű saját ezövéazetben készült házi damastból asztal-teriték, asztal- és töröl köiő-ksn-dők. creaa ee lepedÓ-rásznak egész szélességben. Gyári raktár rumburgi és íríöldi-ssövetek kitűnő és legújabb asztal, kávé- éscanavateriték, dari ast-, jatté ésgyapju-ágy teritok, bálé- és jatté-függönyök, fehér és színes vászon, pamut és batist-zsebkendLk, egész a legfinomabb minőségig, továbbá gallérok és kézelők urak és gyermekeknek. Saját késsit-ményii lóssőrmatraezok, karton, rouge. cichemir, latéin, atlasz- és selyem-paplanok. Agypokróozok, zsinóros é) piqaett-paricet, olcső és finom ssinea rubaparket. Nagy választék fehér- és színes férfiingek, canafas csinvaés vállf üzőkbő!. Nagy raktár harisnya- és kötött-árukból, menyasszonyi kelengyék olcsó árért. qOOOOOOOOOOOOOO 0 \' \' ű o Jártas ügynökük o s hatóságilag engedélyezett állami q q sorsjegyek és állami jutalom- q Q sorsjegyek bizományi eladására Q Q magas nyeremény - kedvezmény- 0 0 nyel minden vidékre kerestetnek. 0 \| q Ajánlatok ,,sub. K 557" n i q Kndolf Mossebez Bresslanba q i Ű kéretnek. Ú \' o o; q 3K>« l-f 0 f I I ¦! * 111 »¦! i 111 * Kéretik figyelembe venni ! Alultrt \'.i\'ztelöttel jelentem, bo^y faiskolámba 3 — 4OQ0 tegoe-mesebb faj kU>őnféle gyümölcsfák, (oevel) erös 3—4 évei as őszi idény beálltával a t. közönség izivea megtekintés és rendelkezésére áll. Valamint nagy választék bau és mennyiségben bokrok és díszfák, kertek berendezésére. Továbbá üvegházaim dú-<an telezereiv* siobanövények és virágokban, csokrot és kosi >rúkho». Ugy szinte magkereskedétem, valédi Erfurti magvakkai. Azon íeozek, hogy valamiot eddig, u^y ezeu.tul is becses megrendelőim igényeinek pontosan megfeleljek. Kert éa Ukás Magkereskedés Bátor! (zöidfa) ntcza 19. a. uj utcza Babochay ház 2297 1-3 mély tiszte.éttel J a n d a Karoly A közeledő halottak napjára kossorúk nagy választékban kt>p bstók friss virágokból. — Vidéki megrendelések pontosan eszközöltetnek. I I I I I I 11 I I I I IH l\'I I I I I HI I I i Könyvnyomda nagyofutás. \| Van szerencsém értesíteni, hogy könyvnyomdámat ujabb külföldi gépekkel és temérdek uj betűvel tetemesen nagyobbítottam, \| s igy jelenleg könyvnyomdád \| hároiii gyorssajtó és nyolez Különféle mellékg;ép működik, melyben minden e szakmába viip inunkák gyorsan, pontosan és hibáilaniií w- olcsó áréit készíttetnek el. l X JJgj szintén a könyvkötészetre is nagyobb figyelem fordittatik, í Mélv tisztelettel WAJDITS JÓZSEF. * t>qosx^qocooooo^ Wsjdits József könyvnyomdájából Nagy-Kariimin. N AttY-KAiN 1884. október 30-án. Bstitttu ar m» «1 e»r* . . • ¦ 8 frt tei avn ¦ ¦ - ¦ * . ¦» ••>>) >vre . 1 HÍRŰÉT ESEK l m, ,Dus petitsorbai. 7, masiMlsxn-* , mi <i n további inréri * kr NVlt.TTÍIKBKN noruakeiit 10 krért vetetnek in, Ki"ntár\\ illeték minden egye* hini.» télért 0 kr fi«f!Ptidi. Huszonharmadik molyain. lap ttnUemi reSsét illető kf-ilf^- nyék «rt>rVp«t<M>A«. •nyaki rpfxet illftő lc^Tl«mAiiytk pfl1fc kiadAntW rnl\'. P intézet.\'cink : v ; HA (JX-.K AN 1 Z 8 A "\' \'"WiaMloibar rterutfiittíiieis levelek rjtak lampf-niitiikritárKHlitol ftiga-ltatuaV <-\'• A nagy-kanizsai ..Kereskedelmi Iparbank, „nagy-kanizsai Őnb. tűzoltó-egylet", a ,zaiamegyei általános tanítótestület\', a „aagy-üanizsai ktsdednevelÓ egyesület\' Önsegélyző szövetkezet\' (a „soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai külválasztmány ¦ hivatalos lapja. , a .nagy-kanizsai tiszti 11 eteiikiiii kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. Az edzés nagy fontosságáról. Jelen lapok 83. számában egy hassonczimü czikk jelent meg, melynek tárgyában — a t. czíkkiró megfogja engedni — én is szeretném nézetemet csatolni, illetve soraimmal ama máskép életre való, de a felvett tárgygyal kissé egyoldalulag foglalkozó czikket mintegy kiegészíteni, mintán az a divó, — nemaedékttnk elsat-nynlását előidéző mizériákat csakis a felsőbb társadalmi rétegekben ismerteti, illetve ajánl orvoslást és teljesen figyelmen kívül hagyja nemzetünk azon részét, mely nemcsak nálunk, de mindenhol alapját képezi \| a nemzetnek . u. i. á köznépet, hol < az elsatnyulás viszonylag a társadalom felsőbb rétegeihez sokkal nagyobb mérveket ólt. Természetszerűleg szükséges léhát mindenekelőtt az ala-j pot megszilárdítani, mert ha ez leroskad, az épület ögszeáől. Vájjon hol rejlik a hiba? — Az erkölcsösség tűzre való könyvek, lángokba való képek okozta hanyatlásában vagy a kevés testmozgásban illetve edzésben! Mindkettőben és egy harmadikban, mely csakis a köznép közt honos. Jóllehet az erkölcsi hanyatlás köznépünk közt — hála az égnek! — még nincs oly nagy mérvben elterjedve mint a társada-\' lom felsőbb rétegeiben, mert köznépünk többnyíre minden rosz utógondolat nélkül, természetes tréfának tekintve használja trágár, sikamlós kifejezéseit és nyíltan miáltal alkalmat szolgáltat a figyelmeztetésre - és oktatásra — mit többnyíre el is fogad, mig a felsőbb osztály finom lepel mögött ápolja e veszedelmes mételyt, olvasmányok és képek szemlélésével, melyek köznépünk előtt ismeretlenek; de mintán a rosz általános : kisebb nagyobb mértékben mindenhol fellép és igy köznépünk sem ment teljesen az erkölcstelenségtől, melynek elvitazhatlan rosz befolyása már itt is észlelhető. Kern szabad azt felednünk, hogy hajdanában, midőn a római nép mezitelen, kőből faragott isteneinek erényt és szemérmet sértő módon áldozott, az csupán vallási szempontból, — nem pedig mint fájdalom a mostani korszakunkban messze elharapódzott, — gyönyör és élvbajhászásból történt. Azonban térjünk a második ez időben sokkal fontosabb és égetőbb kérdésre, a testmozgásra. Számtalan falnsi iskola létezik, hol sem a tornaszereknek sem a szabad testgyakorlatnak — pedig előirt s a test edzésére hivatott tan-! tárgyak — hire-bamva sincs, és a tau:tó azou nézetben élve, bogy a paraszt fiu ugy is elég mozgást visz véghez és mindig friss egészséges levegőn van stb. nem is hasa álja: az igaz! De ezen — hogy ne mondjam könnyelmű tanitók nem látják be, hegy csak a rendszeres dolgoknak vau eredményűk és a gyermek ha egész napon át & fákon mászkál mezősön lót fnt egészséges ugyan de ép egy uem 1 erősíti, izmosítja idegeit és nem fejlődik testben mint a hogy az oly egyén, ki az egész istenáldotta napon át nem tez egyebet csrk eszik iszik: alegtőbb esetben nem hízik ugy meg mint az olyan, ki rendes életmódot folytat. A rendszeres tornatanitás e szerint falun is elkerülhetetlen szükséges. Intézkedjék inkább a tanító, hogy megszűnjék — és ez szerény nézetem szerint a fő okok egyike köz-népünk elsatnynlásának — a még kis és gyenge gyermekeknek munká-vali tulterheltetése a szülői háznál. Kivétel nélkül minden földmives csa Iádnál előfordul az, hogy a még alig iskolába jövő gyermeknek a legkülönbözőbb szolgalatokat kell teljesíttetne a háznál, hegyen, mezőn stb. melyek nemcsak, hogy nem edzik; mert azon korban az izmok még gyöngék a megerőltetésre, inkább a tuleróltetéstól összezsugorodnak s nem képtelenségnek tartod ezt, pedig szo- Az ipar, demokratizmus 68 iskola fejlődhetnek — és igy, a legtöbb jmoru igazság. Mily sok helyütt ta pasztaltam, hogy az alig 3-4 napos csecsemő szájába, ha az éhségtől sírt,szájába az anya vagy atya bagót tömött, vagy annak levét csöpögtető, és igy élte első napjaiban tőnkre tette a leendő ember izom- és idegrendszerét a mérges anyag által. Mi- [II ] Hogy az arisztokratizmus ""-jelzett elfajulásának az ipar fejlődé-hatása különösen esetben, a test is visszamarad. Fi gyelmeztesse a tanító a szülőket, hogy a még alig 10—12éves gyermeket ne kényszerítsék hiányos táplálék mellett szántani, kapálni stb. A gyermeknek ezen korban szabadon kell engedni magának foglalkozást választani: tétlenül úgysem kép várható, hogy az ily szerencsét-bir az maradni és ösztönszerűleg j len egykor erőteljes alakká fejlód-1 csak annyit végez, mennyit izmai jék! ? A kora elválasztása a kis bírnak, uem pedig mint mikor kény \' gyermeknek az emlőtől már magá-szeritve van dolgozni, sfejlódésben ban véve rosz ; eléggé tapasztalhat-lévó izmait túlfeszíti, minek termé-\'juk, hogy a gyermek, minél tovább szetes következményei a kimerülés és\' szopik, annál jobban fejlődik és erő-az étvágy hiány, mert az még nem sönik, mintán az anyatejet helyetétvágy ha teletömi gyomrát nem ép- tesitő, bárminemű természetes és pen találó eledelekkel, melyeket az\' mesterséges táplálékokat a gyenge jsnnk is érezhető. \' rendesen megemészteni sohasem bir,\'gyomor semmiesetre sem képes ngy1 a minek káros következménye eléggé!megemésztem, hogy belőlük a test ismerősek. Ha pedig a szülők okvet- elegendő tápanyagot nyerjen rendlenül hasznát akarják venni gyer-j szeres fejlődésre, hátha még azt meküknak, végeztessenek vele erejé-lpláne méreggel pótoljuk!? — Ily nek megfelelő munkát. szomorú tények után csodálkozha- Végre még egy harmadik hí- tonk-e a köznép óriás mérveket öltő}^ bát akarok felemlíteni, mely ez idő-j testi fogyatkozásán, elsatnynlisán ?\' Nem! a csecsemő izmait, idegeit sere való rossz csak az ujabb idő óta nyilvánul: ez onnét van, mivel a „régi jó időkben iparosaink, úgymint országunk is, még jobbára el »oltak szigetelve. Akkor ugyanis még nem lévén meg a mai könnyű közlekedési viszonyok, a külföldiek még nem áraszthattak el bennünket iparczikkeikkel, és igy a mi iparosainknak még nem lévén versenytársaik, akkor jobban boldogulhattak is. Most azonban velük mérkőzni kellvén, a mi hátramaradottságunk egész nyilvánossá -válik, miatti roppant károsodá- Mi más, mintha a ben még, minden bizonnyal csak ke vesék előtt ismeretes és figyelmét is csak azoknak kelti fel, kiknek nemzeti pusztulásunk megakadályozása szivükön fekszik, még a laikusnak lényegtelennek fog tetszeni, hozzá lévén szokva köznépünk számtalan balga szokásaihoz; pedig nem ugy van! Ha ezen mizéria általánossá válik (és már is eléggé el van terjedve, —) hivatva van köznépünket végkép tönkre tenni, az egykor erő teljes termetű magyarok unokáit silány, vézna erőtlen törpékké teszi, kik nem csak hogy egy kaczagány alatt összeroskadnak, hanem képtelenek lesznek az ekét kormányozni. És ezen njabb átok: a csecsemő el-szoktatása az emlőtől bagó vagy bagóié) á tal! Nemde kedves olvasóm j Ezen károi szer a makié (megfőzött ni* Dürer/) helyét .látszik pótolni, melyet sok helyen altatód haianálnlk. T. M Az előadottak után mi lenne hát a legegyszerűbb és legfőbb mód -ja annak, hogy hazánk hátramaradt ipara felvirágoztatnék?! kimutatott nálunk még folyton uralgó arisztokratikus gőgöt demokratikus szellemmé átváltoztathatnék ! Ha a tisztán szellemi munkát vagy semmittevést nem becsülnők többre, mint az iparral való foglalkozást; ha arra minden érdem nélkül a megtisztelő külön czimzést nem vesztegetnék, és ez által nem adnánk jogot arra, hogy az iparos pálya lenézettessék: ugy a pályát választó ifjak és még inkább a szülők uem azt uéznék, hogy melyik pálya igér nagyobb .tekintélyt", ha- C8ecsemó alapjukban tönkre teszik a tudatlan szülők kóros szereik által és ha imigy, amúgy mégis fejlődésnek indul, meggátolják ebben az anyagi munkakkali tnlterheitetés által, minek természetes következménye, hogy szellemileg is törpén marad. A papok és tanitók — különösen ez utóbbiak vannak hivatva a magyar nép elsatnyálásának áradatát feltartóztatni, mert ő reájuk bízzák a szülők gyermekeiket. Ismertessék meg velük tehát e kincset, meiylyel Isten megajándékozá — és j nem azt, hogy melyikre mutatkozik világo itsák fel őket. hogy az nem\'nagyobb tehetség és hajlam, s hogy egyedül az övéké, hanem egy nagy {tebá" melyik az, mely az illető if- kötelék, egy nemzet tagja, mely azonban csak ugy fog egykor megfelelni rendeltetésének, ha egyszersmind hasznavehető tagjává válik. TTJNKEL MIHÁLY, jaknak biztosabb kilátást nyújt a jövőre. Ekkor aztán nagyobb szellemi, erkölcsi és anyagi eró. biztosíttatván az ipar részére, az a legtermészetesebb virágzásnak indulna. TÁRCSA, Epigrammák. íS at éretni — tanulni. Mondjak, hogy tanulói nebé/, mig könnyű feledni; Én ezen állítási ima tagadni merem Ob! mart Jaj de mi könnyű volt szeretni \' tanulnom, A mig a feledéi aaörnyü, de szörnyű nebés1 1 1 * * Ma — holnap, Minden héten a sxorgilmsoak hét „ma van adva, Ám hé; „hoinsp" jut, sajnos a restnek is úgy! 1 « * Cseiáaak. Hogy te a „sxépfeem" dísze vagy lányka Ksvsmrs, Mer: hogy Bszépnem" vagy- oom tagadom sohse em 1 • * Gitel Ián » k. Egy siavadért sokszor mondám éo éltemet adóim ; É- éltem egy szód, lönkretevé csak-ugyao. * s> • L i n k á o a k, Meilet\'ed temetőbe valék én drága leányka, Mert fajdalmim ik ott temetője vala. Egy kétszínűnek. Arciodról ai erénynea szende virága mosoly g rám; Kebledbea rút büo féktelen árja ke-verg. * Az egyetlen örökös. Mondod, hogy halálod bőn, epedéivé leiem már! Inkább élj a takaríts; jtiaaomat elverem én ! Bánat—bün. Bánat a* emberek éltét, mint a méreg emésstt, Dt megtisztítja bünteti leiköket ia. Kraxi barátomnak, Hasznot lenne a leánynézés rád Kraxi . bari\'om : Ha drágán vennék, búteji sok — — kosarad. Kánitx Béla. Zsatka. Képviselőválasztáskor még a nők ís politikasok, ők is egyik vagy másik párthoz állanak: a fehértollasok- végy piroatollaaokhoz. Öt év =lött egy duoamelléki városban késsülf\'ink a választásra. A képviselő kikiáltaiott, ellenjelalt sem volt. Azon szerencsések kosé tartoztam, kik őt a választók közé kísérték, hová midőo közeledtünk, hatalmas ko- szorú szállt nem a képviselő, hanem as én fejemre. Ez zavarba nem hozott, tudván, kinek volt szánva, át is nyujtám. Néhány percsnyi szíva beszélgetés után elváltunk ás éa, mint ki alkotmányos jogomat gyakoroltam, v. vendéglőbe indultam, mely annyira tele volt, hogy szobámat egy Öreg úrral meg kellett osztanom, ki leányával volt ott. Téli est lévén, a szobában félhomály uralkodói\', s igy sem as öreg ur, sem leánya aiczvonásait ki nem vehettem. Közönyös dolgokról beszéltünk mígnem gyertyát hoztak- Aa öreg úrról most sem mondhatok sokat. L-.áay.. szép volt. Azonban szépsége fölött még igen keveset gyönyörködhettem, naidőa miu-dso előleges kopogtatás nélkül kiny It aa ajtó é« t-gy fiatal nő, miként egy sértett oroszlán lepett be s körülnézett. — Nincs itt a férjem? — kérdés Nekünk időnk sem volt felelni, hogy nincs itt: mert mint jött, oly hír telén távozott, sebesen becsapván maga után az ajtót. Összenéztünk- Nem értetlük a i--lenetet. Gyanítottam, hogy a fiatal nőben a szerelemféltés verte föl a zivatart. Vájjon szép ismre\'!enném érdekelve volt-e e Bzerelemféitési ügyben, nem tud-hatám. . Azonban e jelenet u in távozásra késxté atyját. Távozni, másfél órányi távolságra, midőn véinttenül a kocsi sem volt előállítható 1 Éa tettem ajánlatot a kocsira nézve, mii el ís fogtdtak. félóra múlva indultunk, .— Az ismeretség kezdetén a kocsisai nem igen indít társalgásra. Csaknem szó ! nélkül értünk ísmeretlenném lakására, hói ijryekoztem magamat lebetó otthono- jsan éreaní. t Az örg ur fáradságot adváu okul, mogankra hugjo\'t. Említenem volt már, hogy leánya szép volt. Soká gondolkoztam, vájjon jelenleg búskomoly és halvány arezot hol láthattam és pedig még piros színben, derülten, mídŐn e halvány arcz he életet, a boldogságot, a szerelmet tükrözte vissza. Több évre visszagondoltam, de hiába. Oly változatos életem volt, s magam is annyira boldog voltam, bogy képtelen voltam emlékesni. Azonban az íiQiereilen szépség ma ga jött segélyemre. — Mi már találkoztunk! — keidé. — Kétségkívül, kisawzony — felelem — de megbociát éppen erről goo-doiaodo.n együttlétünk óta, aonélkül, bogy emlékezném. Serem kisasszony oe- (giise emlékezd tehiségoraet. — Ezen uem csodálkozom, mert eltó találkozáson: épp oly véletlen vol\', mint a mosUoi, Akkor On volt komojy, ma éu. Asonban e komolyság különböző termésetü. Öot akkor a hivatalos komolyság körcyezte--- Kezdem gyanítani. — Öt óv előtt! — fóbeszakitáro. — Igeo, öt év előtt, midőn bizonyos bűnügyben a törvéayszék színe eé mint tanú idéztettem, kegyed volt szives er-gem mpgesküd eiui. Most már tisztán emlékeztem, mi\' kéot vezettem be a piruló, alig 15 éves leánykit «- terembe, melynek közepén elterülő föld asztal körül ugyan Öreg urak ültek, asonban az érdekes tanú belépésikor szemüvegeiket feljebb tolták : vslúszinüleg, húgy ne lásssnak. A hivatalos formaság után a lányka távozott a teremből és mínthi soha ott nem lett volna, a hivatalos gép folytatta működését, hogy végre egy sserencaéi-len embertársat elítéljen. Isme: felvett«m a társalgás fonalát, — Kisasszony csakugyan visszavezetett azon szerencsés pillanatra, melyen ismeretségünk, ha annak nererhe-t«tn, kezdődött. De megengedi, bogy megjegyezhessem, miként kegyed akkor legelégedettebbnek látszott, mint most. — Most? — kérdé mélabús szemeivel hosszasan szemeimbe nézve, mintha gondolataimat akarta volna kiolvasni. Bizonyos volt ön akkor megelégedett kedélyemben, vagy most annak ellenkezőjében. — Kétségkívül! — felelém — a derültség nem lehetett szemfé-yveszte* mely öt év előtt kegyed árosáról mintegy sugárzott, ugy a mostani komoly- \'aág sem jelenthet egyebet, mint lelki \' bajt. — Meglehet, de engedje "^-g, ba ön felől bason\'ó nézetben vagyok, bármint említem, Önt a hivatalos komoly, Uég környezte. Azonban, midőn imént ujabban láttam, a hivatalos .komolyságot száműzve, a helyett vaiódi szomoru- iBágot vettem észre, 1 —Ebből következik — - HUSZONHARMADIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY OKTÓBER 30-án 1884. De vájjon képesek lennénk ezen hirtelen átváltozásra? A közműveltség mai foka mellett: nem! Igaz ugyan, hogy az ipar fel viragoztatása, a nemzet vagyonoso dása, jóléte és jövője szép és nagy dolgok; az is igaz, hogy nálunk minden ember jó hazafi: de mindez még sem elég szép és nagy arra, hogy annak kedvéért az egyénid joggal biró polgár és polgár közt különbséget tevó czimzés hóbortját ma már kiölni képesek lennénk. .. Ezt csak közvetve lehetne elérni, ha t. i. az országgyűlés kieszközölné, hogy valamint az 6 kebelében, habár a legtöbb osztály ott is képviselve van, semmi czim sem használtatik: ugy az ország semmi hivatalos eljárásánál az többé meg nem engedtetnék. Igy aztán nevetségessé válnék az mihamarabb... Ámde a Trefort egyszerű óhajtásával a nemzet demokratikussá nem válik. Mig a demokratizmus terjedésének fő akadálya: a cafran gos czimzés nálunk is a lomtárba nem kerül: addig az ország polgárai nemhogy demokraták, de még egyenjogúak sem lesznek. — Pedig a mai czifra állapottal még az ország h i v a t o 11 demokratái (?): a 48-asok sem látszanak sokat törődni ... Ez irányban legalább soha egy szavukat sem hallani . . . A demokratizmus fejlesztésének egy másik módja az, ha a kormány és törvényhozás ugy intézkedik, hogy — egyéb kedvezmény mellett — az iparosok képzése minden lehető módon és mentül magasabb főára emeltessék.\\Mert ekkor a képzett és demokratikus szellemű iparos osztály előtt az arisztokratizmus gőgje magától is megtörik. Minden lépés tehát, -melyet az iparosok kiképeztetésük utján tesznek, nemcsak arra szolgál, hogy avval versenyképességükhöz mindinkább közelednek, hanem arra is. hogy 9 demokratizmus győzelmét előkészítvén, az ipart az értelmesb és vagyonosabb osztály körében is mindinkább népszerűsítik, és igy iparos osztályunk anyagilag és szellemileg ez utón is mindinkább erősbödvén, az \'a virágzás folyton magasb fokára emelkedhető. — Hogy ne kérdeztük egymás.! — teleié határozottan. — De ha nem ia kérdezősködünk azou okokról, melyeknek eseményei Öf évi időközt betöltöttek életünkből, azért részvéttel lehetünk egymás sorsa iránt. Azaz. jÓ barátok lehetünk az örömben és fájdalomban. — A fájdalomban igen; mi as örömöt illeti, az rám nézve végkép meg-szűnt. — Kisasszony, — mondám megindulva — éu még csak rövid idő előtt nagyon boldog voltam és most nagy sten-vedés as ára a már élvezett boldogságnak.; de azért nem aaarom hinni, hogy rám nézve az őröm megszűnt. — Nem akarja? Éppen ez a különbség állapotunk közt; én mit sem vá-rok. ön még remél. Engedjen egy kérdést, előbb azonban réasemről biztositom Önt, hogy jelenleg semmi örömöm, hogy az élet terhemre van. Vájjon nem érzi Ön ís est? — Igen, dd mivel nem akarom hinni, hogy boldogságomnak Örökre vége-- — Elég! Meg van-e győződve, hogy csalódott. — Igen. — Jelenleg másutt keresi boldogságát.? -r- M»gkiíérlem! — felelém, csodálkozva, hogy e fiatal leányka mennyire szivembe látott. — Azt hiszi ön, hogy ha pillanatra nyugalmat talál — — — Csak ast keresem — vágtam közbe — Igen, csak azt és hiszi-e, hogy ha talán pillanatra feltalálja ast, hogy a csalódást valaha képes lesz elfelejteni ? —- Cak remélem, merte pillanatban magam sem hiszem. — íme, barátom, én Ís igy vagyok de mai meggyőződésem mellett nem me-fok a bizonytalan reménybe kapasskod-, Az ipar bármely ágának felvirágzására sok minden körülmény be-foly ugyan; de (hogy annak legfontosabb tényezője mégis az illető iparosok képzettsége és buzgósága: ez kétségbevonhatatlan. Az ily tulajdonokkai felruházott iparos szebben, \|jobban, hamarabb: tehát olcsóbban is képes czikkeit kiállítani és eladhatni, mint az, ki ily előnyökkel nem rendelkezik. Ezenkívül a nagyobb szakértelmű többet keres és kutat, hogy valami ujat feltaláljon vagy szakmájába vágó oly czikkeket állítson elő, melyek még nálunk nincsenek, és igy azokat meghonosítván, az által iparunk emelésére szolgál. Már most minél több ily nagyobb szakértelmű és ügyesebb iparos képződik: természetesen annál nagyobb lesz azon erő is, melylyel az azok által űzött ipar a külföldi beözönlését ellensúlyozza, sót mindinkább vissza is szorítja: következésképpen annál nagyobb lesz azon ipar felvirágzása, iparosaink keresete, jólléte stb. is. Ezen szempontból indult ki az országos (törvényhozás is, midőn az ujabb ipartörvény megalkotásánál gondoskodott arról, hogy már a tanon ezok minél jobb s alaposabb ki-képeztetés; nyerjenek, a mennyiben nemcsak azt rendelte el, hogy a ta-nonezok ezentúl csakis az iparral való foglalkozásra szoríttathassanak; hanem hogy azok rendes iskolába is járván, hetenként 7 órán át a Jne-ktk legszükségesebb alapismeretekben oktattassanak is. Az uj ipartörvénynek több jó oldala, sőt hiánya is lehet ugyan azon szempont szerint, melylyel azt bíráljuk; de hogy a fenti intézkedés az, mely az [ipar fellendülése iránt a legalaposebb reménynyel kecsegtet: ez el nem vitatható. Ezen uj iskolai rendszernek nemcsak azért lesz nagy haszna, hogy a leendő iparosoknak nagyobb képzettséget biztosit; hanem azért is, mivé; i tanonezokban kedvet és vágyat fog ébreszteni az iránt, hogy a hasztalan kedvtelések helyett ta-nonczéveik után is inkább hasznos olvasmányok és tanulmányokkal fog lalkozvan, hivatásukat mentül inkább betölteni igyekezzenek, hogy azon osztálynak, melynek tagjaivá leen- ni. Nem tudom mi oka, hogy teljes bizalmam van önben s Önnek megmondtam, hogy terhemre van as élet, ast sem hallgatom el, hogy e leherlól szabadulni akarok, Nem éraett-e ön ehhez hasonlót? — Igen, kisasszony, még akkor is, midőn boldog vol-sm, de féltem, hogy a boldogság alapja összeomlik és ekkor elró gondolatom volt, hogy aa élettől és a fájdalmaktól szabaduljak. Egy alkalommal már ason gyöngéd kezek tartottak vissza a haláltól, melyek előbb boldogságot, később tájdalmat nyújtottak. Ismétlem, hogy visszatartottak, hogy a boldogságot és boldogtalanságot továbbra is fölváltva éreztessék velem. — És ön még jelenleg is e hatalom aUtt áll? — Folyvást. — Tudva, hogy caalódot?! — Igen, tudva. — Ez esetben tartaoo velem. A mi szenvedésünk forrása egy: szerettünk, csalódtunk. Én a legközönyösebben,-mint bármit a világon, számítottam ki égetem még hátralevő napjait. Ezzel ujjain kezdet számítani, mig ssámitasa véget ért és a legközönyosebb hangon monda: — Két-három hét múlva meghalok. On társam a szenvedésben, legyen az a halálban is; higyje el, hogy egyedül mégha! 2Í borzasztó, míg két szenvedő együtt, lelkesülten mond istenhoszádot a világnak. Gondolkozzék erről és hívjon magához, hogy önt "1 ne hagyjam és soha visssa ne térjek. Oa tudja, hogy \'ly szándékkal elmehetek önhöz. Ne féljen, nem ítélnek el bennünket, csak a iti-áncaíság fogja fejét törni, mi indított bennünket ara, hogy az életben nem ta lálkozva egymással, mégis együtt vál uok meg tőle. Eszel leoldta kalpsgomról a kövt-válasstAsi jelvényt, s egy kép fölé tűzte. Éjtél mull, elválrunk. denek; díszére és javára is válhassanak. Gondolható, hogy az igy nevekedett, felvilágosodott s képzettebb uj nemzedék Önerejének s értékének érzetében mennyire fogja emelni a most még megvetett ipar állásának tekintélyét! . . . Csak ezen idő lesz az, midőn a Trefort által hangoztatott demokratizmus kora kezdődik; midőn az iparos\\ osztály fejlődő értelmisége, erkölcsi és anyagi hatalma előtt az arisztokratizmus pávatollai huíladozni indulnak .... Ezeu időkor lesz csak az, mely biztos reményt fog nyújtani az iránt, hogy a majd egészségesebb szellemmel áthatott nagy középosztály; a demok-ráczia izmosodni induló vállai az ország fokozódó terhein mindinkább könnyitvén, az egyensúly helyreáll, és igy annak segélyével hazánk jövőjének biztosítékait is lerakhatjuk. — Óhajtandó is azért, hogy különösen sz iparos osztály, mint a mely első sorban van ez intézkedés által érdekelve, azt ugy fogadja, miként az valóban megérdemli! Igaz ugyan, hogy "a tanonczokkal ezentúl nem rendelkezhetnek oly feltétlenül, mint eddig ; mert azokat a szolgai mun-kára többé nem igen használhatják, és a heti 7 órai iskolában is meg kell nyugodniokj de ez oly csekély áldozat leeud részükről, mely a jobb s megbízhatóbb munkások képzésében s az ipar emelkedésében elég bőven fog kamatozni, & melynek első sorban is ók és utódaik veen-dik hasznát, hogy azt szívesen meghozhatják. Meg vagyok gyózódve. hogy ha az uj törvénynek a tanouczok képzésére vonatkozó ezen intézkedése a hivatottak közönyösségén hajótörést nem szenved, azzal nemcsak iparunk fejlődésére, hanem hazánk jövőjére is egy ujabb s jobb korszak veendi kezdetét! — Kívánom is azért, hogy azon közegek, kik ezen ipariskolára felügyelni és azt vezetni hivatva leendeuek, magasztos hivatásuk érzetében a törvényhozás óhajtásának megfelelni és igy iparunk felvirágoztatására mentül inkább közreműködni igyekezzenek! És most üdvözöljük a törvényhozást, hogy ily nagy horderővel biró lépést tett; de óhajtjuk egy- Egy órai kocsizás után értem hasa a legsötétebb éjben és mondhatom a leg-sötélebbb gondolatok közt, mi az eló-rebocsátott beszélgetés után igen terméssel es volt. Nem egy szenvedő kebel nyert enyhülést azáltal, hogy még nagyobb fájdalomra talált, milyen sajátja volt. Ily szerű enyhütés szomorú ugyan, de mégis aa. Én is ké. kézzel ragadtam meg a meo* tő eszközt, hogy el ne sülytdjem. E mentő eszköz Zsuska fajdalma volt. Sokat gondolkodtam utolsó szavai fölött, hogy hívjam magamhoz meghalni. Emiitette, hogy e oaélból eljöhet kozzám, csak a kíváncsiság fog vele törődni. Valóban a kíváncsiság már suttogott as egyetlen találkozás miatt is, annak is más érteimet adván, mint a mely valósággal volt. D-t ez a vidéken igy van. Az idő mult. Ztuska emlékének ís tartoz\'am valamivel. Föltéve, hogy őszintén beatéit közel kellett már azon időnek lenni, melyben, mint állitá, meg kell halnia. Sok lelki küzdés után e néhány sort írtam le: „Kedves Zsuska 1 Jöjjön, de nem azért, hogy meghaljon, hanem hogy éljen. Kegyed megbocsát, nem ezen föltétel alatt mondta ugyan, hogy hívjam; ha neheztel egysserüen ne jöjjön.• E levél messze, a Dunán tul találta meg. Vájjon eljöseod-e? Néhány nap múlva szobám ajtaja nyiit, laaeu, nőies léptek közeledtek, felnyílt a másik ajtó is. küszöbén, mint a fűikében a szentek, Zinaka állt; mosolyogva, igésóen és még halványabban, mint elválásunkkor. Eléje mentem és kézen fogva vezettem be; mint egy gyermeket, ki a já-Irást tanulja. szersmind, hogy a kormány annak végrehajtását folytonos figyelemmel kisérve, annak sikerét biztosítsa is! BBBLI. Tanügy. Tekintetes szerkesztő ur. 1 Igen sok okos fő gondolkodott az irva. olvasás eszméjévé). É* csakugyan a rágí hosszadalmas időt igénylő, silabizáló módszer helyett ujat alkottak a didacticávai foglalkozó tudományos emberek ; ha már megteremtetek az emberiség részéről hálát érdemlő ezen lelki nehézséget megkönnyítő magas eszmének kivitelét; ugy kellett volna arról is gondoskod ni ok, hogy: minő uton kell ezt könnyűszerrel elérhetni?! Azt mondja Gönczy Fái „Vezér-köny a Magyar A-B-C éa Elemi olvasókönyv tanításához* csimü munkájában, hogy : „mutassa meg a tanító a gyermeknek a betű alakját ugy, hogy Ő maga rajzolja fel a táblára a betűt s egyszersmind kívánja meg a gyermektől, hogy a betű leírását azonnal utánozza stb." Graser módszere szükségesnek tartja a szemléltetést; és csak a szemléltetés után, midőn már a gyermek visszaemlékező tehetsége annyira megei ősödön, hogy a fülnek szóló beszédet megtartva; a haugokal jegyek által papirra, táblára képes (eljegyezni : kezdessék meg vele az írás tanítás. Göocsy Pál nagyon gyönyörűen fejtegeti mindazon psed-gógok eszméit, kiviteli módjokat melyek az olvasás könnyítését illetik. Magam is a hangoztatást módszert követem, de követi ezt minden józan gondolkozású tsnitó; ki nem csupán unalomüsési •.zeropontbói jár be azon szentély be, melyet .\'ausiá"-uak nevezünk. Hejh! pedig de számtalan van. kik nem ismerik fel hivatásukat; hanem csak, hogy legyen kenyerük: fogják magukat falcsapnak ason uagy horderejű pályára, melyet soha nem érdemeltek meg; de még tán ast a csizmadia törzsöt vagy rámát se, melyet elhagytak. Ilyesmi okosza aztán a tanító e-kintélyéoek alásúlyesziését! De nem akarom est fejtegetni; tehát tárgyamra térek. Mindenki által ismert s kitűnő ssakavatoltsaggsl Nagy László álul sser-kesstett : , Vesérkőoy v a beszéd- és értftlemgyakorlatok tanításában,* czímü munkájának előszavában azt mondja : Valahára elemí népiskoláinkat oly tan intézetekké váltoitasuk át, hol hivatásunk nak ismtrjük, a gépies eimetompitáa helyett, a gyermek lelki tehetségeit ébrasz\'eot, fejleszteni, erősíteni; hogy ekkép még i közönséges ember is magasabb fokára juthasson az értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésnek, melynek etső alapját az iskolai oktatásban a „B-szód- ét értelemgyakorlatokB-kai ve jük meg. i Ezen igazságról mindenki megvan \' győződve. I Ha a beszéd és erte.emgyakoHa-.ok i nlapján as ismert tárgyak féisleteível is megismertettük tanítványainkat; természetes: esek alakját is lerajzoltatjuk. Tebál, már oda játunk, hogy mtgérlbetÖ hang jegyét, vagyis a betűt ismertessük tanítványainkkal. Hogysn lehet est a legkönnyebb uton elérni ? ez a kérdés; és ennek megoldását lessek bátor röviden ecsetelni. Tudvalevő dolog ab, hogy ha már tanítványainkat egy ismert tárgy szóm lélleláséve! huzamosabb ideig foglalkoztatjuk, melyet szemeível már előre ia lát; akkor egy általa nem látott hangjegyének (betűs) szemléltetése oly aoy-nyira szükséges, hogy ennek mellőzése mellett a beatéi- és órtelemgyako-latok alapján \' tanítványainkba öntött szellem, kincset az Örvény mélységébe temetjük. A felvett kérdés felett igen sokat gondolkoztam éj- gondolkozásomat tett követte. ír sm egy szerény munkát • caimen: „A magyar és nemet írási kis es nagy betűk szemléltetése es esek ütenyazeriutl kezelése." 1876-ik évben esen osimü munkám mellett adtam ki írási mintalapokat: szerződésem azerint munkámnak meg kellett volna jelenni. Kiadóm iratlapjaimat — melyből, terméizt-tesen jó hasznot remélt — ki is adta ; munkámat pedig visasacsapta. Második kiadóm már a munkámat is megtartotta: tehát elhatároztam, hogy szakirodalmunkban még meg mm jelent ilynemű munkát nem fogok hevertetni; hanem minden mogazoritás mellett is napfényre bocsátom. Munkámat tebát a jövő hóban ssjtó alá bocsátom; ós pedig magam leszek Kaoissáo a betűszedő éa mégis Budzpea en nyomják. Hogy es miként eszközöl te tik, az nagyon egysserü dolog. Ve sem a vegytíntát él autográ-fáloiZK uhát ehhea stükségea papírra leirom az egész munkát ivaaám. Fölküldöm Budapes\'re éa ezt ngy nyomják ki, miut a hogy írom; mert a vegy-lintával irt papírost kőre teszik s es visssaadja betűimet teljesen ngy, mint irom. : Készítem pedig tóiem telhetőleg munkámat oly csínnal, hogy. agy külsőleg mint belsőleg nagyrabecsüll és szere ett Kartársaim m- gelégedésével . találkozzék. Munkám megfelel czímének; mert megismertetem a vonalakat, vonalközöket (tereket); a be ük egyea réaaeit, ezek óssaeálUtasát, ugy a kis, mint a nagybetűkkel. ŰtenyszerüUg éppen úgy. Isten velünk ! Juhász Péter. tini tó- Hosszasan néztünk egymásra szótlanul. E pillanatban tűnt föl előttem e leányka szánalomra méltó állapo\'a egésa n agyaágában. Végre szóit: — Nem hittem volna, bogy szavaimat másként értse éj mivel most sem hiszem, itt vagyok. On hívott, azt bt szem, hogy boldogtalanságom befejezésére segélyt fog nynj aoí. Hogy másért hívott volna, nem hihetem: meri Ön nem as, kit szerencsétlenségem felbátorítana arra, hogy azzal visszaéljen. — Zsuska! — felelém — amiként írtam, ngy érsek. Akarom, hogy éljen Midőn utolsó szavairól gondolkoztam, megdöbbentem ason lene tőségtől, hogy néhány bét vagy nzp múlva az isten teremtményeinek egyik legszebbike, öükónt oiisa ki azon életet, mely még boldog is lehet. Azt hiszem, a gondviselés eszközül választott ki, hogy kegyedet as Örvény szélén fenntartsam. — Es esetben már elkésett. Miért nem kü\'dött a gondviselés akkor segélyt midőn móg boldog voltam? mién r.em tarttota fenn nekem a boldogságot, amit most más élvez? Egyébiránt nem kell életünkbe s gondviselést keverni, a gondviselést, mely jót akar és melyet as emberek rósz irányra térítenek Különben ez unalmas. — Mint van kegyed? — kerdé kevés szünet mnlva. — Nyugodtan. — Bizonyos ebben ? — Kisasszony látja. — Ha ön is annyira bisik benne, mint én látom, akkor nyugodtsága meg "K?8. »«»z lecsendesül\', midőn már útjában minden életet kioltott. D> mily sz ép hímzett abWkvánkoaei vannak és e pm-lagvánkos is mily szép kézimii 1 Ugy látom, hogy ön élete h.sjó\'őrésébórssép darabokat megmen ett. — Csak dw.\'&űdkat mentettem meg. — Barátom! — szó la Zausk a csaknem jósló tehetséggel — önt még nem sodorta el égessen a szerencsétlenség vihara, hanem ngy látom, közel van ahhoz. Ebben különbözünk. Éu részem* ről már mindent tudok, semmit sem remélek, ön már tudja, mennyit tarthat jelen állapotáról, de még a remény horgonyába kapaszkodik. Én szerettem egy férfit, ön egy nőt: sem én, sem ön nem bírhatja. Éu már meggyőződtem a hűtlenségről, ön annak lehetőségét is kizárja. Szakítson e szerelemmel, szakítson * \'lgg»l\| kövessen engem. Eszel egy állvány hoz ment, me -lyen két pisztoly volt elhelyezve. Levette mindkettőt s mintegy játszva velők\' monda: — Mennyivel több, mint kellene 1 Ne fé\'jen, vissssleszem, útjaink úgyis elválnak. Én már fölégettem magam m \'•-gött a híd a\', vissza nem térhetek. Ö ? körül még a hajótörés legszebb emlékei feküsznek, míg azokat el nem veti, képtelen less azoktól elválni. A visbehaló a szalmaszál után is kapkod. Pedig már vége a játóknak, a regény be van fa-jezve. melynek lefolyása alatt késsültek e késmüvek. Menoyi gongolat és mily változó érzelmek kösi jöttek e hímzések létre. Képzeli-e? —- Tadom — felelém — és most nincs azon hatalom, mely azon gondolatokat megsemmisíthetné, vagy ason érzelmeket megváltoztathatná. A hímzést szét lehetne fejteni, de azért azon érzelmek mégis léteztek, melyek suly aalatt minden öltés keletkezet!. És mégis bármily -hihetetlenül, minden megváltozott. Ezntán néhány másodperczig szó nélkül, kézenfogva jár ank a szobákban, tudva, hogy el válunk. Bár szerelem nem kötött Ösaae bennünket, de a közös szenvedés szülte bizalom mégis megnehezítette as elválást. Egyikünk sem hozta elő. Végre Zsusks elkezdte az élőké-siűttí eket. Fölvette felöltőjét, kevés vá- HÜSZONHABMADIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY OKTÓBBK 30 áu 1884. H i r e bt. — Sajtó vétsegl végtárgyalas Tolt f. hó 29-én » helybeli királyi törv. elótt lapunk lalajdonoaa Wajdits jöttei, mint volt lapkiadó ellen, melyről Upunk jövő számában kimerítő tudósítást homok. — Halottak estéje ai idén nem Jlindenssentek napján ette fog megtartató., in. nem vruárnapon eate. Ennek oka p\'g\'g az. hogy h&lo\'tak emléke va sároapun nem tartathatván, hétfőre tétetik át a igy a megélésé napon vagyia vasárnapon eate kell a sírok kivilágítását ia eszközölni. — lásod gyüniÖIcsözes.Ács Imre urnái as állami borion udvarán két almafa másodszor hozott ez év folytán gyümölcsöt. Mindegyik fán több gyümölcs van, már félérett állapotban. Ha as ősi kedveső leend, teljesen meg fog nak érni. As érdeklődőknek e oem mindennapi taneméayl ajánljuk mzgtekio-tésre,L — Arrix. Szomorú birsk érkeznek alsc R.bakozböl. A Rába kiáradáaa foly tán tömérdek kárt jeleznek, főkép Sobar tájékáról, hol t hajlék talaoná vált lakosok elssállásoltattak azoknál, akiknek házaik még nincsenek a vis által fenyegetve. Most már nem is várható, hogy as áradat elvoDuljoa a földekről tavaas elótt. — Egy gyanús embert tartanak fogva a leobeni foghatóan, aki Zalák Jánosnak s kismartoni illetőségűnek mondja magát. Olyan adatokat beszél viharos előéletéről, melyek a kilétének felderítésére megindított nyomosás adataival ellenkeznek. A leobeni rendőrség a m kir. belUgyministeriumbos fordult s ez felhívj. > magvar hatéságokat, hogy as álií Ólagoi Zalák J oos származásáról illetőségi helyéről éi ^ísejt dolgairól adatokat szerezzenek. — Törvényjavaslat a korhelyek és pas írlók elleu. Az igasságügyminister az 1877. XX. t. os, módosí\'ásáról \'örvény javaslatot nyújtott a képviselőház elé. E tÖrvéjyjavasUi eddíg noro ismert jogot ád a községeknek. A javaslat pgyik szakasta ugyauis as mondja: ha as 1877 XX. t. cz. 8. §-ának b) és c) pcatjainak eseiAb-u valaicire nézve olyan körülmények forognak foon, molyek folytán teljes elszegényedésétől s ennélfogva attól lehet tor\'ani, hogy as illetékes köaség a tartás által való jövendőbeli megte.\'hel-tetésnek leend kitéve, as illető gyámi hatóság utasítása foly áu a gondnokság alá helyesést as árvaszéki ügyé« is kérheti. Ezek folytán a korhelyeket, lumpokat, szóval azokat, kik vagyonukat pazarolják, a községnek,ille ólegagyám hatóságnak joga test gondnokság alá helyezni. — A virágnak megtiltani Bem r%ndeltetvón el, esek élelmesem költségei-lehel. A bukaresti gimnáziumból, melyet r-\'l asóló felszámítás a pagony erdésa üuk és k-ányok vegyest látogatnak, el-\'rllal utalványozás végett az erdöörők távolítottak ké leányt, a kiknek tanuló- \'nyugtáival együttesen terjeszteiett fel a társaikkal sz-relmi víssouyuk volt; a\' tő^rdéssi hivatalhoz, és a főerdész nem mi ellen a fiuk tiltakozást nyuj\'OtUk be . nésvén a tartalmat, az ebtariási számlát a közoktatási míoíazternél. Lám, ahol a is as erdőőrök díjazásához hasonló utal-női hivatás súlypontját as emanczipáci- v mynyal látta el; azonban agondos szám-óra fektetik, ott ilyau dolog könnyen > vereség as utalványt nemcsak számté el. fordulhatnak- \'eleire nézve, hanem jogi szempontból is vizsgálat alá vette, és i> utalványt acoo As adózók figyelmei). A f. nyilatkozat végett küldoiie visssa — a évi utolsó évnegyedre jaró kir. adó okt. képzelhetőlúg — elbámuló fŐerdésznek rakosás után kalapját, soká búzta föl keztyüit é* így két kesét nyújtva, lassan búsódutl as ajtó felé. Egy végső ki bérlet e t tettem. — Zsuska — mondám — hagy jon föl aö\'ét szándékával; kegyedet so kan sze-e:ík, k-gyed még boldog lehet. — Éppen azért-nem lehetek, mert sokan sseretnek. íme, ön is sswet, de netn azért, hogy boldoggá tegyen. Isten öonell Erre ajtót nyílott és feltartóshai-Unnl távozott. Még hz ablakon át is utána nés tem,\' mig egy saroknál befordult es rő-zsaasin ruhájának szegélye mintegy sse meiro flott elhúzva, \'eltűnt. E peresben a világra elveszettnek hittem. * * N«pok, hetek, hónapok multak. Egy év múlva még egysser láttam Zms-kát, de távolról, nem beszélhettem vele, Feléje néztem és némí csodálkozó ki-fnjozésem I hetett. Ciak várj, látszók mondani. Utolsó találkozásom óta elmnlt húsvét. Pesten egy (égi ismerősőmm! lá.kostsm, ki Zsnskával egy fsiubao lakott. Beasédközben, mintegy közönyösen felhoztam. — Mint van Zsuska kisasszony ? — Zsuska? — kérdé csaknem ámaltan — Z-uska kisasszony maghalt, — Igen? lerméssetes halálul? — Nem! — fe elé még ámul\'-ab-ban, bogy ily, csaknem lejtőleg kérdem — mérget vett be és iszonyú kínok közt halt meg. — Mi vihette e sierencsétUo lépésre? - kérdem. — Nem tudni. Halálos ágyán kínjai közt ugy arczképet annyira ssáttó pet\', hogy föl nem lehetett ismerni. Hang Ferenc. 1 én esedékessé válván, az 1S83. éri 44. \| t. cs. 41. §a alapján 6C/0OB kamatot fizetnek mindazok, akik nov. 15-ig tartozásaikat le nem fizetik és pedig nem csupán a lejárati napokra, mint sokau hissik ; de teljes 3 havi kamatot fizetnek a hiv. tolt törvény értelmében mindasok, akik febr. május aug. novemberi tartozásukat nov. 15-ig le nem fizették, tekintet nélkül arra ha csupán egy nappal később fizették is le esedékes tartósain kai. — Szemtelen és vakmerő kéregetek. Az őszi ídó beálltával rohamosan lepik el az országutak mentén elterülő városokat és fal vakat társadalmunk heréi az „armi reiseoderek, kin dolog helyett a korcsmákban dőzsölnek, ¦ a helyett, bogy munka u>án látnának, a könnyebb végét keresik a munkának: kéregetnek. No de es még hagyján; nagyoo régen praktizálják eme kereseti ágat. Di a mí most következik, annak hallatára is felforr as emberben a harag. A mult bé\'en egyik reggel- valami sehonnai bemegy Ssegszárdoo egy tisstes-séges hasba, s röviden kijelenti, hogy ¦egg-lisni akar, a háziasszony termé-sseiesen kiutasig, hasából a ssemtelent, ki ily módon tolakodik be tisztességes házakba De-mi vörénik ? a csavtrgó előbb ékes német nyelven összeszidj i a háziasszonyt s hegyibe még naU levő bo .jávai (miután férfit nem látott a házban) egynéhányat végig húzott az assaonyon s sastán — futott. A házi-sssaony lármái csapóit, kifutott asu>oxára sugy fogatta el as orvtámadót az éppeo arra menő emberekkel, kik elvitték a városházára s onnét másnap átszolgáltat tik a köspjuti szolgabírói hivatalhoz. — A másik eset, mely ssintén Ss^ksaárdon tént, és szia\'én növel, az: hogy egy ütött kopott tudós (?1) ebéd után ebédre jött; s miután tudtára adták, hogy nincs bdd, hát a hásiasazony jegygyűrűjét kérte, sőt megfogta a nő kesét, és leakarta huzui a gyürüt — és csakis a nő Ügyes kíbeszélése következtében távozott el. A „Duniintnl" vas megye függetlenségi és 48-as párti lap szerkets-ését Marcsiányi György lovag, a lap eddigi segédszerkesztője vette át. — 100 évesek. Egy itatiistikui kiszámította, hogy Európában ez idő ¦serint 3108 száz éves vagy száz éven felüli ember él ; ezek közül 1864 nő és 1244 férfi. Ugyanas a statisztikus kiszámította as életkor tartamát polgári állas szeriül. Átlag legtovább élnek a falusi papok, erdészek, parasztok, koldusok, nyugalmazott katonák és mindasok, kik a ssabsd levegőn Bokát mozog nak. Igy tehát a levegő a legjobb táplálék. — Magyar szultán uralkodik Af likának Dohomé nevü tartománya fölött. A aaabadkai származású híres afrikai utazó, Magyar László nőül vetie a bibéi fejedelem leányit a ettől származott figyermeke most trónon Ül, de trónját és országát ssiveset? eladná, hajó áron vevője akadna, — Kitüntetés. JÓzsef fÓhercseg Zelesny Károly pécsi fényképészt, ki a legutóbbi honvédgyakorlatok alkalmával a kis László és József fÓhsrczegsk első ágyuBÜtését lefényképezte, udvari fényképészére neveste ki. — Gyilkos macska. N-3ólyben Schubert Ferenosné e hó 18-án alvó gyermekét a bölcsébe fektetvén, a szobát elhagyta. Két óra múlva ismét a szobába lépvén, nagy hasi macskáját a bölcsőben gyermeke árosán feküdni látta. A gyermeket a bölcsőből kiemelvén, ast halva találta. Az elhívott orvos kosstatálta, hogy a gyermek megfuladt s a föladást a macska oko«ta< — Portómentes levelesééi lapok. Á hivatalos levelezés, könnyítése czéljá-ból a portomentes hatóságok hivatalok számára f. hó 15-től kezdve portomentes (egyszerű és válaszlapos) leveleső lapok boasáltataak forgalomba. Esoa leveleső lapok, használatinál ugyanazon asem pontok mérvadók, mint a portomentes egyébb levelezésnél, postahivataloknál 10 darabonként árusittatnak és pedig as egysserüek 10 darabonként 2 krjával a válaszlaposak ellenben 4 krjával. — Fel van e eske\'.ve. A d.....í uradalomban bors-vadász ebek tartása Őt, mivel már hírneve után a tanügynek egyik lelkes és önzetlen bajnokául ismerjül igy tőle csk Üdvöst remé-k vár. tik tanügyére nézve is. — Nemes adomány a néptanítók országos árvaháza részére. Farkas Dávid ur,.aala-egerazegi országgyűlést képviselő, ki jótékonyczélu áldozatkészségének már bl nyiszor adá fényes bizonyítékát, legközelebb a „Néptanítók országos árva-háza javára ötvenforín\'.ot adományozott azon Örvendetes kijelentéssel, hogy e ra&-gasztos ügyet jövóben is tőle kitelhető módon gyámolitatidja. — Körrendelet. A m, kir. pénzügyminisztérium f. é. 58249. bz. körrendeletével értesítette valamennyi pénz. ügyi hatóságot, hogy a fennálló kereskedelmi középiskolák s köztük a Por-ges-féle tanoda Pécsett, a lőgymuasi umok vagy fŐreáliskolák k al egyeoren-düeknek tekintendők 6 igy ez intezetet sikerrel végzett növendékek as 1883. I. t. cz. 17. a 18. §§-ai értelmében a tzámvivŐségt és pénztári szakban al -kalmashatók. Ugyanezen t. ez. egyéb saakasaai szerint a keres k. és középiskolákat bevégzett tanulók a szoros értelemben vett kereskedelmi pályán kívül alkalmazást nyerhetnek mint tisztviselők a postai szaknál, a kezeléaiszak-nál és a zálogházaknál. — Knra a dadogás ellen, a da- dogástól a gyermekeket már kis koruk ban kuli elszoktatni, mert aésŐbben az elizoktatás nehezen megy vagy éppen lehetetlen Miut a „Zombor és Vidéke" írja, legj >bb a dadogó gyermeket naponként többször magunk elé állítani éa rábírití, hogy egy deig lassan vegyen jó mély lélegzeteket. Mind a belélegzés mind a kilélegsés laasu legyes. A belélegzés alatt tapsoljon a gyermek ke seivel és a kilélegsés alatt beszéljen egy pár szót. Fődolog, hogy csak kilélegsés slatt beszéljen, a belélegzés alatt ne. Naponként többször tétessünk igy a gyermakkkel. Ily módon csak hamar elszokik a dadogástÓl. min k hogy ese» sajátságos uj erdőőrök f -1 lettek-e szabályszerűen esketve. Gyászhír. Megyei kőzélotűok egyik ismert jelese: Szslacsy Farkas hunyt tl legközelebb. Nevét munkássága és őszinte, egyenes jelleme, megyeezerte tisz\'eltlé tevék. Benne megyénk, egy buzgó, tevékeny, jeles :agOt veszített. A család gyászjelentése igy szót ; „Ő. Ssalacsy Farkaané szül. Kovács Sebeatéoy Ilona, továbbá Sz«lacay Teréz férj. Si-ráky Edéné családjával, Ssalacsy Etelka férj.Bothmer Gusztáváé családjával, özv. Kovács Sebea\'éay Eodréoé ssül. Lumni-cser Júlia, Kovács Sebesteoy Eodrt csa ládjával, Kovács Sebesény Juli- férj. Hadi Kováos Istvánná családjával és Kovács Sebestény Aladár, fajdalomtól megtört szívvel jelentik forrón izeretett férjének, felejthet len jó testvérüknek veje, illetve jó sógoruknak Ssslacsy Far< kas urnák, hosasaa betegség után, folyó évi október hó 27-éo hajnali 3 és lélóra< kor, munkás életének 45-ik és legboldogabb hasas életének 15 ik évében történt gyászos elhunytát. A boldogultoak hűlt tetemei Budapest, Józseftér 5. szám alatti lakásáról, folyó évi október hó 28 án délután S és fél órakor tétettek ¦ helv. hitvallás egyház szertartása szerint kerepesi ut melletti sírkertben, a cs< Udi turbókban. Örök nyugalomra. Budapest, 1834- október hóban. Legyen ál dott emléke \| Útonállók Fiume közelében. A fiumei rendőrségnél egy polgár a követ kesŐ jelenlest tette : „Ma reggel hat óra utána városon kívül járva, egy u fordu lónál ast láttam, hogy aégy ember meg\' rohan egy magányos asszonyt, ktfoaztji s aatán valamennyi megillan. Teljes erőmből szaladtam a nő felé, a ki a földön bevert, félájultan. Mikor magához térítettem ki aé, remegve beszélte e), hogy i négy ember, a kik viselőtök u áo nyil váo carnioltbéliek lehetnek, késsel fenyeget ék őt, betömték á asáját zsebkendővel, füléből kiszakították a fülbevalót, nyakáról letépték a korall-sort és elrabolták tárosáját is, a melyben ötizás forint volt. Az asszonyt Zanetta Bsüc -vÁ-nak hívják és Castuába való. Két ma.-tugliei ember kisérte hsza a rémülettől még mindig roskadozó szegéuy iöt fiumei rendőrség rögtön nyomosai kerdte az útonállókat. — Hegdézmált vasúti csomagok. Eleseiről írják, hogy as ottani m. k. ?1-lamvasuti állomáson furcsa dolgok történnek. „Ismeretlen lettesek" a kereskedők áru osomagait kibootogatják és a nékik te asŐ dolgokat ugyancsak meg. dézmálják. Napok ó\'-a folyik Ott a vizsgálat, de as eredményről mit sem hallani. Legújabban a fekete erdői üveggyár küldeményeiből a legfinomabb árukat kiszedték, s ezállai a gyárnak mintegy 1000 frt áru kárt okozták Mindenesetre különÖJ, hogy ma már állami keselés alatt al ó üzletnél asm lehat biztos ake-reskedŐ árui épségéről. Ugy latsaik, a pÓPta-példa rag-idós. — A magyarosodás érdekében. Alig mfeíél éve, hogy Tóth József peot-megyei tanfelügyelő megindította a mozgalmat, hogy a főváros köroyékét magyar nyelvű állami iskolák által magyarosiul, fáradozótaioak már ia a legszebb gyümölcse van. A németajkú Csepel községien megoyilt az állami iskola, két osztálya. N-.Tűtép.yen pedig-a napokban nyílt meg. Szigetcsép egy taotermü iskola megnyitása iráns kérvényesett. Vörös vár egy harmadik tanteremmel bóvi\'-eite iskolája\'. S mindezen iskolákba a németajkú földmiveset; a legnagyobb örömmel járatják gyermekeiket. Igy -Újpesten egymagában 2143 gyermek j látogatja at aliámi iskolákat. Szép ered- \' méuynyol működnek a kUpeeti, erszébeí. \| Egy urí fogat az utosaseprÓk kÖsÜI kossuthfalvi, hidegkúti, promontori, 3gy Öreg embert elgázolt, taksonyies ha.-aszti állami iskolák és Az uraság gazdagon megajándé-óvodak is, mely.sknek nagy látogatottsága ;osU az elgázoltat fajdalma enyhiléseül. biztos kÖvetkesi-s^Ő3t enged arra, hogy j _ Irigyen né^te est egyik társa, s igy fővárosunk környékének németajkú la-í°\'t: kossága egy rövid évtized alatt, nyelv-! .Mégis szereneiós es a Poldi I Már ben, ssellembeo magyarrá váltoaik. j kétszer gáaolták (el a lovak 1 egyenesedik; de ne legyen olyan, a toll, mely mindenkinek zolgál, i kezébe vessi. A kösségt tanács legyen olyaúa mint a rák. Tartsa erősen a mit egyszer megragadott; de ne legyen olyan mint a rák, mely mindig csak hátrafelé halad. a községi tanácsosok legyenek olyh-nok, miot a juhok, melyek egymással mindig jó egyetértésben élnek, de ne ie-gye&ak olyanok, mint a juhok, melyeket mindenki lenyírhat. H á i igazság. Beküldetett. Heg i alélta. „C s a c z a, Magyarországban. Brandt Riboárd gyógyszerész árnak Zürichben. Tekintetes nr! Engedje meg kérem, hogy hálás köszönetem a következő nyilatkozatban kifejezhessem. A mult évben egy magyar újságban olvastam a Brandt Richárdféle svájezi labdacsokról, ifivel min den szenvedő, beteges ember, fajdal mainak enyhítésére s javulására, törekszik, én. is ezt keresve, Tőrök József budapesti gyógyszertárából meghozattam az ön labdacsait. S mit~fc eres tem, e gyógyszerben meg is találtam, gyomor- és bélbajaimból már is tetemesen javulóban vagyok. Ezer köszönet önnek ! Teljes tisztelettel, Szikora Ferencz keres kede." Brandt R. svájezi labdacsai, 70 krért egy dobozzal, a magyarországi gyógyszertárakban kaphatók. Jókai mondja: ,még a philosopbia pro fess oromtól halottam ezt a hármas ranymondást: 1. soha töltött puska csövébe bele ne nézz; 2. ló háta mögött el e menj ; 3. hallgató aszszonyt, mikor haragszik, beszédre ne bírj. * Hosssu életű. Egy beteg írlandt egy londoni orvos gyógykezelt és beteget vizsgálva kérdi: aHosszu életűek voltak az Ön csa-ládjstiak tagjai?" .Sjsszu életűek ? azól elgondolkodva a beteg — hát tudja orvos ur, az én craládom Irland nyugo\'án honos éi elődeim élettartama mindig a bírák és esküdtek ítéletétől függött." Ismerik egymást. Bíró. „Vádlott, ón ugy veszem észre, hogy az öo vallomása sok tekintetben nem egyezik meg .vádlott társának előadásával. Hogy Van ez?" Vádlott.. ,Elhiszem r.zí, mert az \\h haiudík." ^ z As Öregség jel képe. Tanítónő : ,A moha az öreg kornak jelképe. Találja as ember öreg fákon, háztetőkön, sőt még a vén kecskék fején is találunk mohot. Im tehát Paulina, jelképileg hogyan neveznél egy oly öreg férfit, kinek fejét az ősz haj mohához hasonlóan fedi ?" Paulina: _Vén kecskének." Legújabb mód. Egy kereskedő már türelmetlen lett egyik adósa hanyagiága miatt. „De báró ur, szíveskedjék kifizetni azt a kontót, hiszen nem maradhat oly hosszú ideig e« a tétel a könyvemben." „Éa istenem IHát törülj\'ki onnan I" teleié nyugodtas a báró. * Különbség. A zágrábi földrengés által károsultak részére kéregettek. „Mondjátok meg nekik, monda as ostromlott fukar, hogy a föld megindulhat, hanem én nem indulok meg!" * Sserencsés. Vasúti menetrend, inául Kanizsáról. Reggel. Pragerhof 5 Óra 20 pereskor postavonat Barcs 5 óra 45 „ postavonat Budapest 6 óra 28 „ gyorsvonat Budapest 7 óra 20 „ kevertvon. Bécsújhely 6 Óra 35 „ postavonat. Délben. Budapest 2 óra — pereskor postavonat Pragerhof 2 óra 45 „ postavonat Sopron 2 óra 15 , postavonat Barcs 2 óra 25 „ postavonat. Este. Pragerhof 11 óra 20 pereskor gyorsvonat — Megyénk kir. tanfelügyelője dr. Rusaicska Káímáo Mursvkösbe ment körútra. Utjának legdirectebb czétja as alsóvidoveci tanügyi állapotok megviss galása, mivel onnan jelentés érkezett be hoszá, hogy a tanulók létasámának rceg-felelőleg nincs elég tanerő alkalmasva. Ezen kőrútján? k utolsó állomása való\' Milyen legyen? A községi tanács legyen olyan, mint a spárga. Feje legyen a legjobb és ne legyen olyan, miot a spárga., melynek alsó réssé merev és kemény. A községi tanács legyen olyan, mint szioüleg városunk lesz. Örömmel várjuk a jó toll, mely minden nyoma* után ki- Zákány 11 óra Budapest 12 óra 15 Bécsujh. 12 Óra 5 postavonat postavonat postavonat Érkezik Kanizsára, Reggel. 4 óra 8 pereskor postavonat 4 óra 45 5 óra 52 postavonat postavonat gyorsvonat. Bécsujh. Budapest Fiume Pragerhof 6 óra 17 „ Bélben. Sopron 1 óra 48 pereskor postavonat Pragerhof 1 óra 15 „ postavonat Barcs Budapest Budapest Bécsujh. I óra 40 1 óra 59 postavonat postavonat. Este. 9 Óra 50 pereskor kevertvon. 10 óra 26 , postavonat Budapest 10 óra 55 Pragerhof 11 óra 35 Barcs 11 óra 25 gyorsvonat postavouat postavonat. Lapvezér és kiadó: SZÁLAY SÁNDOR. Felelős .szerkesztő : TASS ÁLMOS. Laptulajaonos: WAJDIT8 JÓZSEF. HUSZONHARMADIK ÉVFOLYAM íA LAI KÖZLÖNY OKTÓBER 30-án 1884. dr. MeidingBr orvostudor ur által kizárjfag szabadalmazott MEtOINUIlH Kályba-irjár HEIM H. Döbling." Bécs mellett Fiókraktár Budapets, Thtmet-udvar. A legelső diJRkkat kii Öntetre: Iíécs 1873 Cassel 1877. Pari- I87S. Sechshans 1877, YVeis 1878, Tep-lltz IS79, Bécs 1880, Eger 1881, Trieszt 1882. Raktárhelyiségek: Bécs, Bukarest, Milánó, Ksrtnerstrasse "/„ Strada Lipscaui 96. Cerso Vitt, Emaoell.dŐ. A legkitűnőbb. BZabályoshaló, töltő és szellőztető kályhák, lakssobák, iskolák, irodák stb. számára egy-ü.ezii s legdíszesebb kiálltáéban. Több szobának a fűtése egyetlen egy kályha állal. Központi légfűtés egész épület-k számára. Ausztria Magyarországon. 221- közoktatáai intéseiben Meidin ger kályháinkból 1431 van hasznáia ban, ezek között Bécs községnek 60 isaolájában 373 kályha, Budapest községnek 43 iskolájában 308 kályha. 2242 12—15. Meidinger kályháik kiváló előnyei annak nemesük a csáss. kir. hivataloknál, birodalmi intézetek és községi hatóságoknál, lelkészi hivataluk, kórházak vasutak éa gőzhajóknál, péoz-ÍQíétMt>k és biztositótáraulatoknál kereskedelmi berendezéseknél, szállodák, kávéházak éa vendéglőkbeo szerezték mrg a nagyasámu bevezetést hanem azon felül még több mint 20,000 magánlakásban lesznek ami Meidinger kályháink használva. Gyári rédieav , /»\\MayEkö0™ltség, *** kályháizsk y ieajcyy. mlBÚta fele Srvei(fBek gz4llU[1B ntáazásra adott alkalmat. Ennélftgva mellekéit védjegyünkre hivatkozva, saját erdekében óviuX s t cz. közönséget, leg obh hjrnévb n állá gyártmányainknak MEIDIN6ER-0FEN j\'S\'ti u c I U "v\\. utánzásokkal valb felcserélése\'ellen, legyenek ^g^ft. ft t I W vj^l azok bár cssk egyszerűen aaiat Meidinger kály bak vagy mint javított Keid Gyártmányaink »jtaján»k belaó oldalán védjegyű ír kályhák ajisiva a á\'van oulve. Értesítését és arjeerzétet logyea és Dénnenlve. B M ¦ ¦ ¦¦¦¦¦¦ ¦^¦¦¦¦¦11 oooooa<30o<y<3c>ooioooo<y<y<xyoo<y<30Q Csat valóul hamii\'den dobozon a gvárjegy : a sas és Moll sokszoro-sfcott czéj nyomata látható. Ezen porok tartós gyógybatása makacs gyoBor- é altesthijek fcyomo\'görca és elnylákásodás, gyomorégés, rög»ctt dugulás, májh.j vértolulas, aranyér -B a 1 gkü-lenfélébb BOl bStMSegek ellou 3ll év óu folyton.>san növek-dó "luraerésben részesül Egy eredeti doboz használati utasítással i fn Haa.isltvásyok torvéayeses Bldoztetaek ^raneta bors. mzesso. Köszvény, c:úz-míudeDnetnO halogatás és bénalás-fej-, fül- és fogfájás sikeres gyógyításához bedirzsS- lésre; borogatásnak miudenuem fsérQlósek és sehek. gyuladások és daganatok el en, Bessőeg vízzel keverve, hirtelen betegedéi, hányás\'és\'kól ika ellen. Kgy Oveg pontos utasitáisal 80 kr. 20oS 32-52 Valódi, Moll védjegyével és névaláírásával. § Moll A. gyógyszerész császár királyi udv. szállító- Bécs, Tuchlauben Rsktárak: Nagy-Ksoiz li: Belus József gyógyszerész. RoseufWd Ad. Fesselhofer Józ-ef. Barcs: Doruer S. Csáktornya: Göae* L. gyógy Kaposvárott: Borovicz Ad. Keszthely : WQnsuh R. Körmend : Bátz János. MarozaJi : Isztl Ford. Szigetvár: Szalay József. Zala-Egerszeg: Hoilósy J. gyógysterész. JOOOOOOOOOOOOO OOOOOOOOOOOOOO* IRMLER éS WAGNER NAGY-KANIZSA, 2297 2- (Herczeg Batthyaoy-féle házban, a városház átellenében.) raktárukat fehérnemüekben, részére, ugy ágynemük é- Ajánlják gazdagon felszerelt ura k-; n ő k- es gyermekek szitményekben ís. Legkitűnőbb minőségű saját bzü veszet bee készült házi damastből asztal-teritők, asztal- és törölköző-kendők, creas éa lepedő-vásznak egész szélességben. Gyári raktár rumburgi és i rí öld i-it ö vste k kitűnő és legújabb asztal, kávé- és canavateriték, damaet-, jutte égyapju-ágy teritők, háló- és jutte-függönyök, fehér éa sxines vászon, pamut és batis. - zseb kendők, egész a legfinomabb minőségig, továbbá gallérok és kézelők urak éa gyermekeknek. Saját készítmény ü lószórmatraezpk, karton, ronge, cache m.i r, is-tein, atlasz- és selyem-paplanok. Agypokróczok, zsinóros éi piquett-parttet, olcsó és finom színes ruhaparket. Nagy választók fehér- és színes férfiingek; canafas, csinva és váltf űzőkből. Nagy raktár harisnya- ós kötö\'.t-árukból, menyasszonyi kelengyék olcsó árért. Íaiiiasaiiasasassaaait T^^T^PTTTTTTT Y I "I II I I I Kéretik figyelembe venni! ÍAlulirt tisztelettel jelentem, ho. y faiskolámba 3 — 4000 legnemesebb f.j különféle gyümölcsfák, (nevel) erős 3—4 évei as őszi idény beálltával a t. közönség szives megtekintés és rendelkezésére áll. J: Valamint nagy vátaaztékbau és mennyiségben bokrok és díszfák, kertek T berendezésére. Továbbá üvegházaim dúsan leiszerelv* seubanövéeyok tF és virágokban, csokrok ét kosa^rúkhoz. Ugy Bzinte magkereskedéaem, Sr valódi Erfurii magvakkai. 3 Azon :eszel;, hogy valamint eddig, agy ezentúl is bec-es megren- \'f1 delŐim igényeineif ponioBan megfeleljek. nlc Kert és lakás Magkereskedés # s\|e Bátor! (zöldfa) utcza 19.-n. uj uícza Babochay ház mm l 2297 2-3 meiy tisztelettel JL X Janda Karoly X jL A közeledő halottak napjára knszoiúk "gy választékban kp 2 Tj\' hatók trias virágokból. — Vidéki mef;reDde!eaek pontosan eszközöltetnek. sjss^^ss\|sgS^aS§ts^ss^ss}s^aB»\|sij iZ^iisjunjn ijn b\|i z\|i ^S^ss^Ma^sjsz^Wt\|sz^ Alapíttatott 1858. WALSER FERENC/ hIsü magjur gép- és tüioltö«zere!. g.hn. harang- é«érczöntódéje BUDAPESTEN EottenbUler »tez« 66 Ajánlja (ryartmánvár. h \\ Sl alapon és kedvező feltételek mt-llef-t ajánlkozik köz- és mag-anfürdők felszerelá-ere, szagmen -tes ürszékek felállítására és minden viz művi munkalat gyors és pontos kivitelére képes árlapok és részletes költségtervezetek kivánntra ikai Egyetlen belföldi szivattyu-gyir. díjmeuteseu küld.-tuek. 2028 Í4—80 líiini magyar különle gességet kutakban es mindennemű szivaty-¦i tyúkban, ulválUlteljes Ti Vízvezetékek berende- zését,varosok, főldbir-J» tokosok, ipartelepek, s^ armentesitő társulása tok es magánzók ré- a^ széről modern rech V,"^aVsr\'-"----^^sraV-"sr,J,A fJWaWsTsrV 2883. .1. tk. 188Í. Árverési hirdetmény. A Csáktornyái kir. járásbíróság, mint telekkönjTi hatóság részérói közhirré tétetik, miként Ohmánn Mátyás sáffirszkói lakosnak Ivann-sics István és neje előbb férj, volt Bv&najscsák Mártonná vuslvscsáki lakos végrehajtást szenvedő ellen 60 frt tőke s járulékai iránti végrehajtási ügyében a nagy-kanizsai kir. tőrvényszék területéhez tartozó csáktornyai kir. járásbíróság területén lévő ül. hegykerüieti községben fekvő 215. sz. tjkvben A f 1 sor 262/a hrsz. a. Puklávecz Terézia férj. Dvánájscsák Mártonná tulajdonául fele részben. — Dvanájscsán István kiskora \|és Dvánájscsák Rókus kiskorú tulajdonául fele részben felvett egészben 241 frtra, a közösség megszüntetése száljából, az 1881. évi LX t.. cz. 156. § ának d) pontja értelmében egészben, — továbbá a jálsoveczi 219. si. tjkvben A f 1 sor 92/b. hrsz. a. Puklávecz Terézia özvegy Dvánájscsák Mártonná tulajdonául felvett s 69 frtra s igy tehát összessen 310 frtra becsült ingatlanok s tartozékai folyó évi november hó 10-ik napján délelőtti 10 órakor a III. hegykerületi község háznál, s folyó évi november hó 10-én délutáni 3 órájt s jálsoveczi község háznál megtartandó nyitva-nos árverésen a megállapított kikiáltási áron alul is eladatni fognak. Az árverezni szándékozók tartoznak, az ingatlanok kikiáltási árának 10%. vagyis 31 frt készpénzben, vagy az 1881. évi LX. t, cz. 42. §-ában előirt ovadékképes papírban a kiküldött kezéhez letenni, a többi fellételek a bíróságnál megtekinthetők. Kelt Csáktornyán, a kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóságnál 1884. évi jnnins hó 13-ik napján. 2309 l-l. Singertraf.se 15. •gold Kelcbsapfel" PSBRHOPER J.-féle gyógyszertár Bécsben. Vóftíc^HtA laKfiísPíirili ese15" •«"¦•¦\'».* lW«ok n«ve alatt; ez utóbbi n tet te\'jes joggal megérdemlik, mivel V erilSZULO laDlldtbOK 0\|llkugj.ail »,1^ iétlIik betegség, melylwn a labdacsok csodás batlsnkat%zersz.re«en bt nem bizonyították volna. A legmakacsabb esetvbeo, melyekben mind u egyébb szer sikertelenül alkalmaztatott, exen la> dacsok szá -talanszor éa a legrövidebb id* alatt teljes gyógyulást eredményezt k, 1 dohos 15 labdacséval 8l kr. 1 tekercs 6 dobozzal 1 frt 5 kr. bér-Ttencttleit utánvét mellett megkiiidéiel 1 fit 10 kr. (1 takercsnsl kevesebb nem küldetik s»ét.) Postaúton való meg-kttlaéiek 6 forinton a!nl csakli as össsejnek postautalvá iy melletti baknldésével essköiöltetnek, nagyobb összeg koél utánvétel mellett is. Számtalan levél érkeaett. melyek lr..i bálát mondanak a labdacsokért, melyeknek a leikfllőiifelébb a legsotyosal-b betegségeiben egészségűk helyr áűitá át köszönik A ki csak egyszer kísérletet tatt velük, továob ajáalja- A Számtalan kojzöt.S iratok köztit is mell kelve közlünk néhányat. Waidhoft-r as Ybbi mell. 1830. nov. 24. Nyilvános köszönet! Tekintetes ur I 1862-tÖl szenvedtem arany«res báotalomban és hugyrekedésben ; orvosoltattam is magamat, de minden siker nélkül, bajom mind rosszabbá vált, ugy, hogy idő multával heves hasfájást is éreztem, (a be lek ÖeozeiBugorodást következtében;} teljes étvágytaltn ság állott be, s mihelyeat csk a legcsekélyebb é ket vagy egy korty vizet nyeltem ia le, alig bírtam a paffadás, nehéz zihálás és fulladozás miatt egyenesen állni, mignem végre az on, csaknem csodálatos hatású vértiszt itó labdacsai használatához folyamodtam, melyek nem téveaztetiék el hat-tsukat, s engemet csaknem gyógyíthatlan bajomtól tökéletesen megszabadítottak. — Minek követker\'éoerj én a tekintetes urnák vértiszlító labdacsai s máa egyéb erősítő gyógyszeréért nem győzöm hálám s elismerésemet ele-gendóképnn kilejtzni. — Kiváló mély isztelettel OelUnger János. Tekintetes ur! Oly űzerpneséi voltam véletlen az ön vértisstiló labdacsaihoz juthaini, molyok nálam csodákat müveitek! — Évek óta szenvedtem f-jfájás és szélhüdéa-ben, egy barátnőm s ön kitűnő labdacsaiból átengedett nekem 10 darabot a ezen 10 darab labdacs engem oly tel-jeB tökéletesen helyreállított, hogy as valódi csods. — Köszönetem mellett kérek m°g 1 csomagol. Prizka, 1881. márcz.13. Pár-András. Bielíiv, 1874. június 2. Mélyen tisztelt Paerhofer ur I Én és sokan mások, kik as ön „vertisz itó-piluláinak" egészségűnket köszönjük, írásban fejezzük ki legmélyebb hálánkat. Az űn pilu-lái sok betegségben mely ellen fl-mmi más szer nem használt, a legcsodásabb gyógyeröt tanúsították. A nők ver- folyásánál, rendellen bavi tisztulásnál, hugyrekedóanél, gilisztánál, gyomorgyongegBÓg- és gyotnorgörcsnél, szédü lésnél ós iok egyéb bajnál gyökeresen asgitettek. Teljes bizalommal kérek még 12 tukercset. Mély tiBZtelet\'el Knnder KároJy. Tekintetes url E\'őre bocsátva ast. miszerint valószínűleg valamennyi gyógyszere hasonló jósággal b r, ss ön hiresfagybalss»niá v.a I, mely o&\'ádom-ban több idült fagydogoak gyorsan végetvetett, daczára valamennyi úgynevezett egyetemes szer iránti bizalmat lanaágomoak elhatároztam magamat as ön vértisz\'itó labdacsaihoz folyamodni, hogy ezeu apró golyóbisok segélyével megostromoljam rég idő óta tartott aranyeres bao-talraamat. Egy általában nem rsstelem önnek bevallani, miszerint régi b jom négy heti használat után teljes tökéletesen megszűnt, s én esen labdacsokat ismerőseim körében a legbuzgúbban. ajánlom. Az ellen nin<-s egyálta\'á-bn semmi ellenvetésem, ha ön ezen Boraimat. — -jóllehet névaláírás nélkül — nyilvánosság elé óhajtja bo-osájtani. Mély tisztelettel Bécs, 1881. február 20. C V- T. Csency, i 874. május 17. Tekintetes ur 1 Minthogy az nc „vértisstitó-pilutái" feleségemnek, a ki évek óta idült gy6morbajban s ssúz ban Bzenved itt, nemcsak visszaadták az életét, hanem uj ifjúi erőt is öntöttek belé. más bason\'ó betegségekben szenvedők kérésére még két tekercs ulánvéiel melletti megküldéséra kérem fel. Mély tisztelettel S p i 8 8 I e k Balázs. Amerikai kösz vény-kenőcs, K>7a"bí tó, kétségtelenül legjobb szer minden köszvényes és csúcsos hai, nevezetesen hátgerinezbaj, tngszaggvás görcs, ideges fogfájás, fejfáiaa falmagatáa stb sth. eilfln 1 frt 20 kr. Anatherin száj-viz, f L5."\'\\^J°Z m n legjobb fogfp»tarió >zer 1 övagcse 1 frt 40 kr. For lábbizadás ellen. Sil^fiS keletkéz? kellemetlen szsgcí épen U\'tja a lábbelit, és általmat-Un a^ern^k vaj bpbiznnynlva. Egy doboz ára 50 kr. Szemessentia, csékben a 2 frt 50 és 1 f-t 50 kr. t láterS eröai-eredeti ü;cL-- Chinai toiUette-szappan, ; Xt^\'u. terén. Használata ntán a bőr bársony sima lesz és igen kellemes siagöt tart meg. Igen sokáig tart és kinem szárad Egy darab 70 kr.______ l^íol- or rüvr általános ismert jele hisiizer x iaa.ci-\|jui, kedtség, görcsö* k högés stb. . fez 35 kr. _ ? d^-Udl/SdlH, toaabb szernek vaE huruc, relien, 1 do- ^1 fagyhaiok ?s idfltf « bek 1 érek ota lsgbiz van el a merve min ellen. 1 téeely 40 kr Elet-essenczia (prágai csépek, svéd f«ATiTiolr ^ megromlott gyom-r ^BepptJK,; n„mG iltesti bkjok Csukamáj-olaj, Lgy üveg (Dor-) Mayer M.-tSl valédi eredeti tva a leg kitűnőbb George Pate pektorale-ja, Jí Jl nyilkásodáa, kahöttéa, reked ség hurut, mell- éa tttdSbsjok, gógebánulmak ellen legjobb és legkellemesebb aegéd [szer-nek általánossit elismerve 1 doboz ára 50 kr. Tannochmin-hajkenócs, ^lll Egyetemeá tapasz. Üve c c 20 kr. emésztés, minden-kitQné bázUzer. Egy r J.-től"evek v..o8ok é« laikusok á tat vslamonoyt haJDÖreiztS szer közntt a legjobbnak elismerve. 1 csinosan kiállított nagy szelenca^ g frt- öteudel Unártól vag >tt és szart sebek, mérges kelevé-nyek, és a lább régi idSasakonkint felnyilá kslásei, makacs mirigykel esek, fáió posolvar, aebes ás gyuladásos mell, megfagyott, tatok, kössvény \'a hasonló bajok ellen jónak bi-¦fnynlt. Ksg tégely 60 krajezár. Egyetemes tisztitó-só, SwSS^S: vart emésztés minden következményei, ligymint fejfájás, saó-dHlés, gyomorgyöics, gyomorhéj, aranjér, dugulás stb. ellen. 1 csomag ára 1 fft Valamennyi franczia kulSnlegwség vagy raktáron tartstik, vagy ktvánat-a pontosan s a legjutányosabbao beszereztetik. Portai küldemények 5 frt aluli megrendeléseknél csakis az összeg előleges beküldése mellett, na gybbb összegeknél nlánrétte! is eszközöltetnek. Wajdits József könyvnyomdájából Kagy-Kanissás,