* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 23.25 MB | |
| 2023-02-22 10:34:52 | |
 | |||||||
Nyilvános  345 | 574 | Rövid leírás | Teljes leírás (551.27 KB) | Zalai Közlöny 1879. 053-061. szám július Zalai Közlöny Nagy-Kanizsaváros helyhatóságának, „nagy-kanizsai önk. tőzoltó-egylet”, a „nagy-kanizsai kereskedelmi s iparbank”, „nagy-kanizsai takarékpénztár”, a „zalamegyei általános tanítótestület”, a „nagy-kanizsai kisded-nevelő egyesület”, a „soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai külválasztmánya" s több megyei és városi egyesület hivatalos értesítője. Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. 18. évfolyam A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: KÁGV-KAStfi&l, 1879. julius 3-án. Tixeimyolezadlt évfolyam. r-i EJfitMtéilár: £ egén évre . . 8 fél ívre . • 4 • negyed érrrt . • 2 « n Egy szám 10 kr i1 r®? 8 frt.( í • 1 Hlrdstéssk 6 haaáboe pétit»<wb*n ) 7, náio(i»«or 6 • mio.lan .1 további »orirt 5 kr. NYILTTKRBEN í «őrönként 10 krért vá- tetuek fel'' I Kineitári illeték minden egyes hirdetést kfllO 30 kr fimetendS ,1*1 rr íinaen kttlOnf előbb: ÖZLON 1 A Up aelleai rk.it S? f illeti kfelemáayek a | werkaMtSbO«, xnjxgi rinit illető i közUmínyek pedig s kiadóhoz bérmeatre intémendök : NAGYKANIZSA Wússfcsfcáz. Bérmen tetlen levelek, eaak ismert munkatár- I É««Jtt<ii fogadtatnak el. | »tok rimi küldetnek. ■ N.-KanixMfároR helyhatóságának, „n.-kanizgai ónk. t&zoltó-egylet« a „n.-kanízRal kereskedelmi 8 iparbank*, „n.-kanizaal takarékpénztár«, a ,*alaraegyel általános tanítótestület0, a „n.-kanlzsal kisded-neteló egyesület", a «soproni kereskedelmi s iparkamara n.-kaníwial külTálaa/.tmknya" s több megyei és városi egyesölet hivatalos Őrtesltfje. Ileteiikiut kétszer, vasárnap- s csBtorlokoB Hie&jeleuő vegyes tartalmú lap. Előfizetési felhívás a , Zalai Közlöny" herenkmt''kétszer megjelenő lapra. Előfizetési dij: . Jul. —decz. félévre . . 4 frt. jul. -szept. negyedévre •. - . 2 frt. Vidéki előfizetőknek legalkalmasabb a postautalvány igénybevételével küldeni be az összeget, molynek eszközlését idejekorán kérjük, nehogy a lap rendes szétküldésében akadályok támadjanak. Hirdetések gyorsan és jutányosán közöltetnek. Kérjük t. közönségünk becses pártfogását s lapunk szives terjesztését. Nagy Kanizsa, juuiu.s 1G. 187L». Kiadó hivatal. WJUDITS JÓZSEF könyvkereskedése Fóutcza Wlassicsház. A földadó cataszter. y Alig képzelhető fontosabb mozzanat a gazda közönség körében, mint ép a föld adó cataster tárgyában folyamatban levő eljárás, mert ezen a föld birtok tiszta jövedelmének kipuhatolása okvetlen maga után vonja, hogy gazda közönségünk ezon eljárásban hatékonyan közreműködjék, ezt tenni annál inkább is szükséges, mert az 1875. évi VÍI-ik törvény ezen eljárásra a gazda közönséget is utalja, és mivel a tiszta jövedelem kipuhatolása mint a kir. becslő biztos ugy a járási becslő biztosok együttes közreműködése alatt most van folyamatban, nem lesz tán felesleges ha a törvény idevonatkozó szakaszait ez úttal felelevenítjük. — Nézzük tehát a törvény ide vonatkozólag mit mond. — ^ A térfogat kiigazítása és az e tárgyban beállt intézkedés a törvény 35-ik § a folytán már a mult évben foganatositatott és ezen alapon a föld adó szabályozása megtörtént, a törvény 36-is §-a szerint a megalakult járások saját kebelükből a járási becslót megválasztván ezek a 37. § szerint a járások leírását foganatosítván, mint ilyen munkálatot a bizottságok, kell hogy a törvényből folyó kötelességüknél fogva megvizsgálja mint egy első lépést az átalános föld adó átalakítására elintézték, ezt annál inká.bb is megvizsgálni és a járás viszonyaihoz alkalmazni kellett, mert a törvény 38 ik §-a folytán a következő rendeltetik „a becslók a bizottság által átvizsgált s megállapított járás leirás adatai (37. §) alapján a minőségi osztályok s tiszta jövedelmi fokozatok felállítása iránt javaslatot dolgoznak ki, s. a. t E szerint teliát világos, hogy a munkálat további folytatását és sikeres elintézését a határ leirás képezvén, ennek alapján készülhet él a minósités és igy tovább a tiszta jövedelem • kiszámításához szükséges adatok begyűjtése, tehát mind azok, kik azon véleményben vágynak, hogy a becslő biztosoknak a birtok állomány minősítése és a tiszta jövedelem kiszámítása körüli eljárások szent írásnak tekintendők, nagyon tévednek, mert az ezen biztosok által készített és a községi föld adó bizottságok hozzá járulásával szerkesztett munkálatok még a járási bizott- ság elé lesznek terjeszteiidók, mert a törvény 39-ik §-a ezt határozottan rendeli, 8 mert a tervezett tiszta jövedelemi fokozat alapját a becslők kötelesek megnevezni azon községi határokat illetőleg düllöket, melyekben az egyes minőségi osztályok előfordulnak s az azokat jelző minta tereket kitüzék, erről a hely külön leírásával jegyzőkönyvet vesznek fel, s azt külön kimatatják, igy a község határában levő birtok állományt a minősit-vény szerint alkalmas osztályba sorozzák, s mind ezt, mint fentebb is érintém a községi bizottság és netán az ügy iránt érdeklődő birtokosság vagy ezek képviselője jelenlétében teljesíteni utalvák. Most csak az a kérdés, megfelelt-e? a községi bizottság ezen magasztos hivatásának és a birtokosság mennyire érdeklődött az ügy érdemében közreműködni, mert e két tényező adhat lelket a törvény holt betűinek és ez uton lehet csak a némely helyen elkapatott becslő biztosnak az ügy iránti túlbuzgóságát lehütni és mint egy a törve-nyes keretbe szorítni. Elmondja a törvény tovább azt is, hogy azon dttllók, melyek talajminőségüknél fogva egyezők, egészben véve egy osztályba teendők, mig ellenben azok, melyek bár egy düllóbcn léteznek, de részben eltérő talajminőségück ezek a nekik megfelelőbe sorozandók, az egy kataszter holdat tevő terület azonban ha ez talajminősége részben különbözik, ez azon osztályba sorozandó, melyhez nagyobb minőségénél fogva leginkább alkalmatos. Az ideiglenes adómentességet élvezhető területek is ezúttal osztákba sorozandók, még pedig oly osztályba, melybe mivelés alá vételük és talajminóségükuél fogva hasonlók, ilyenek például az erdei mivelés alá vett kopár területek, valamint a szől-lóvel beültetett területek, mivel ezek ezúttal a tulajdonosnak csak kiadást, de semmi jövedelmet nem hoznak, igy azok mint adómentes területek vétetnek ugyan fel, mind azon által, nehogy a tulajdonos büntetés alá jöjjön és ellene az 1868-ik évi 21-ik törvényt alkalmazni kellessék, köteles a terméketlen területnek hasznossá váltát feljelenteni, még pedig az 1868-ik évi 25. törvény 7-ik §-ában irt kedvezmény elnyeréséért is, mert különben csak azon időtől nyerheti a kedvezményt, melyben bejelentiaz 1875. évi VIL törvény 6 ik §-a is biztosíték, ide nem értetik azonban azon erdő terület, mely eddig is mint erdő kezeltetvén, vágás alá mint további erdő mivelés alatt álló terület, kezeltetik, miután pedig vágynák oly . területek, melyek a tulajdonosnak csak tetemes költekezéssel hoznak jövedelmet, ezek szinte ezúttal jelelendók meg. — Mely előre bocsájtottaknál fogva kell hogy a községi bizottságok és birtokosok egész odaadással a községeikben megjelenő becslőknek segéd kezet nyújtsanak és őket mind ezen adatok felvételében beha-tólag támogassák, s mert ők mint folyton ott lakók, mint azon birtokot viseltetók és mivelők legközelébb adhatják a kellő felvilágosítást, s mert a törvény, melynek végrehajása most van küszöbön csakis az igazságos megadóztatást tűzte ki czélul, de ha az érdekeltek jelen munkálat keresztül vitelénél félre '' vonalnak, ugy a becslők, kik tán csak jelen munkálat alatt látják a birtokot és andak termő képeseégét, meglehet hogy most kedvező alapon / i: TÁRCZA. Sokat bolyoQgottam. 8okat bolyongottam, testem l«lkero fáradt; l)*i végre elértem ezt a kicsiny hátat, Hol örömmel várják vis«r* érkexéaem, És hoj olyan édes a nyugalom nékem Újra itt vagyok hát »z«''p leányka n&lád, É* a »agy ttrümtol sxcmccu kfloybeu lábad. Mert mig minden Üldöz engem a világon: Iu a szeretetnek annyi jelét látom. Tárt ¿arukkal vártok hár hányszor ia jönnék, É« nagyon l>u*ultok mindig mikor elmék, 8 kértek, bogy bármikor e vidéken járok — Ha csak egy perezre is térjek be hoizátok. Megígérem s aztán elindulok újra, Élet czélorn Utáu a göröngye« útra; 8 ha a küzdelemben kifárad a lélek, Uj erőt gyűjtendő, gyakran visszatérek. De mo*t m-m megyek el gyönyörű virágom ; Mu ia keresnék én már a nagy világon? Hisz a miért küzdtem, az mind m-g van adta 8 te lés* közdelmimnek legdicsőhh jutalma. ZAKÁR JÓZÍÍEF. De&k Ferencz álma. (Horváth Mihály hátrahagyott kézifataibóL) (Folyt éi vége.): Igy telének as évek egymásután, alig hozván más váltósáét as emberpár életébe, mint hogy az lassankint miod több tagból álló cm-Iáddá szaporodott. As öröm, mely őket szépen növekedő gyermekeik láttára boidogitá, lassankint elfeled teté velők aselsőpáradicsom élveit; unott eseket gyermekeik nevelése, a munka és ennek eredménye pótolá. Hasznos munkában, mely kivált táplálékuk, ruházatuk, lakhelyük előállítására, az élet első szükségeinek fedezésére vonatkozott, találták ezentúl legjobb időtöltéseket, és munkájok sikere képezé legszebb örömeiket. Ezen örömeiket én is lehető-leg gyarapítani Sok oly féle növényt vetetné nyeztem s plántáltam lakhelyük közelében, mely élelmükül, ruházatokul szolgálhatott. A vadóezokat átültetés, keresztezés, ojiás által nemesitém; s nagy üröm árasztott el, midőn észrevettem, hogy az általam plántált növényeket ápolják, azoknak kellő használatát, tenyésztési és nemesitési titkát az én mii* ködésem és példáim nyomán lassankint fölfedezik. A siker, melyet ekként aratának, mind hatalmasabb ösztönül szolgála nekik a gondolkodásra, leleményességre és szorgalomra. S a megkedvelt munka százszorosan árasztá gyümölcseit, áldását s örömeit gyarapodó háztartásukra. Évszázadok multak igy el, s as emberpár egész néppé szaporodott, melynek egyes tagjai az őslaktól mind távolabb költösének, mindmegannyi törzseivé válandók a külön népeknek. £ körülmény as én föladatom körét is mindikább tágitá s nővelé, de egjsseraznind könnyité munkásságomat. Nem kelle azontúl csak lopva as éj magányában és látatlanul működnöm. Bátran megjelenthettem köztük a nélkül, hogy Isién tilalma ellenére kilétem titkát elárulnám. Egy idő maira folkeresém tehát a távolabb költözőiteket, közéjük vegyültem, s igy őket szóval és példával oktatgatva, kőny-nyebben • gyorsabban értem caéli. Minden te lepnél több évet - tölték, hogy biztosságot sze " t. rezzek magamnak oktatásaim sikeréről. Csak akkor költöztem tovább, más embertelephez, midőu a sikert már állandósítva hittem. A századok hosszú folyamában többször is visszatértem a külön népcsoportokhoz, hogy tudásukban a hézagokat pótoljam, az elfeledteket emlékezetükbe visszaidézzem, fejlődésüket gyarapítsam. Hol e fejlődést az égalj szelidsége, a nép fogékonysága szerint nagyobbnak találtam, ott aztán a mükértéazetben is oktatgatám az embereket. Mindazon újítások é-t szépítések, melyek az ó és újvilágban a kertészet terén felmerültek, jobbára az én kezdeményezéseim valának. Mindazon nevezetesebb kertek, melyeknek emlékezetét az ó és újvilági történelem fentsrtotta, as én vezetésem és tanácsaim szerint készültek. Egyptom és Kis-Ázsia, Babilónia és Perz»ia, Kóma és Konstantinápoly a mindazon tartományok, melyekben a keleti művészet virágzott, kedvező éghajlatuk mellett nekem, az én kezdeményezésemnek köszön» hették csodált kertjeiket A népvándorlások vihara nagy hanyaüást hozott a kertészetbe* sok helyt as végkép posztoláarajuttatta, a legegyszerűbb növény ápolást is feledésbe meri tette. Én ekkor sokat busulék, midőn annyi szásadok munkáját megsemmisítve kellett látnom. isten nagy próbára tette kitartásomat s odaadásomat, midőn vándorlásaimban Iátám, hogy njrs kell kezdenem a munkát. De végre csak lecsillapodtak a pusztító harezok viharai s én foly tatám müvemetÖrömömre ugy tapaszta-lám, hogy a népek lezagott viharaiban felfrissült, megifjodott emberiségben amiveltség ezen ágában sokkal nagyobb a fogékonyság, mint as ó világ népeinél. Nagyban segélyemre volt a keresztény vallás emberséges szelleme ; s . a ■ í.. zárdák falat mögé vonult szerzetesek lőnek első s tanulékony tanítványaim, kik aztán a földművelés egyéb ágai mellett a kertészet müvé szetét is ápolásuk alá fogták. Néhány század alatt ismét virágzásnak indult a kertészet, mígnem végre a fejlettségnek mind külső, mind belső terjedelmére néz7e, mai magas fokára emelkedett. Látja ön ezekből — mondá tovább egy kis szünet után — bogy én életkoromat évezredek szenint számítom. De türelmemet, kitartásomat s megnyugvásomat- a gondviselés végzeteiben nemsokára már megjutalmazandja az Örökkévaló. Napjaim e földi életben, Istennek hála, már megszámlálvák. Pár hét el$tt,álmomban valahára megjelen elő as Istennek évezredek előtt megígért hírnöke s biztosita, hogy az esemény, melyhez életem tartalma kötve volt, megtörtént; a paradicsom azoa fájának, melynek gyümölcsét megízlelve, az első ftjnber-pár vétkezett, utolsó csemetéje is végkép kíve-ssett a földről s az Örökkévaló engem kevés napok múlva magához szólitand. .De mielőtt ez történnék, — igy végzé beszédét a mennyei hírnök — menj el a Duna partjára, Magyarország fŐvározába, a .keresd föl ason öreg beteg férfiút, kit nem sete,, „öreg urnák* nevez, Deák Ferencet, kit as ^ Isten nemsokara magákos ssólítapd. fisén öreg ember most mindazon töri fejét, hogy miután a szerencse neki nem adott kincseket, melyeket nem is keresett, hátralévő kévé« napjaiban miként tehetne még némi jót hasijával, melyet életén át mindenek fölött ferrén szeretett, — Vigy neki egy kosárral legszebb gyümölcseidből, s különösen ason őszi baracskpkból, melynek C^át egykoron Perzsiába» nemesitet- TIZENNYOLCZADIK fcVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY. JULIUS 3 ái 1879. érve ha önmagukra hagyatnak, ezen állapot szerint hozzák a Javaslatot az osztályba sorozás tárgyában, de az esetre ha a községi bizottság és birtokosság karöltve jár el, a járási bizottság ügy köre is megkönnyítetik, mert a becslők az e targyban felveendő munkálataikat a járási bizottság elé terjesztik, mely bizottság azt az 1875. évi VlI-ik törvény 40 §-a folytán felülvizsgálja, mind a tiszta jövedelem fokozata, mind az osztályok báni sorozás felett különös tekintettel az egyes tételek arányosságára határoz, mely munkálat tárgyalásával ha akár a járási becslő akár a bizottság egyes tagja a a helyszíni vizsgálatot kivánja, az is elrendelendő, és ezen hely szini vizsgálaton mind a járási becslő, mind pediga kir. becslő biztos jelenlenni köteles, az ily eljárásról szóval a bizottságnál történt változásról jegyzőkönyv vezetendő, mely jegyzőkönyv az összes iratokkal pótvizs gálatról felvett jegyzőkönyvvel együtt a kerületi föld adó bizottsághoz lesz felterjesztendő. Az ekként felterjesztett munkálatokat a kerületi fold adó bizottság a törvény 41-ik §-a alapján vizsgálat alá veszi és ugyanazon eljárásba részelteti, melyet a járási bizottság ez ügyben tett, t. i. a saját alakulásakor már kijelelt küldöttség által ha szükségesnek látja a helyszíni vizsgálatot ő is teljesiti, ellen esetben azt teljesen mind az osztályozás mind a tiszta jövedelem fokozatára nézve tekintettel a szomszédos járások hason munkálatára saját körében elintézi és azt 42-ik §. alapján a küldöttségi munkálat érvényesítésével a szomszédos kerületi bizottságok és a járási bizottságoknak megküldi azon felhívással, hogy ezek netáni észrevételeiket 50 nap leforgása alatt vele közöljék. — A járási bizottságok a hozzá leküldött összes munkálatokat s a minta terek jegyzekét a községeknek oly felhívással küldék ki, hogy ezek a felállított minőségi osztályok száma, valamint a fokozattételek s végre a földek osztályba sorozásáról meggyőződvén, ugy az általok mint tán egyesek által beadott kifogásokat 25 nap alatt a járási bizottságnak írásban adják be, mely beérkezett felszól lalásokat a kerületi bi zottság újra vizsgálat alá veszi, s a szükséghez képest helyszíni vizsgálatot rendel és az összes iratokat a pénzügyi minisztériumhoz felterjeszti. (Folytatása következik.) Büuiigyi tárgyalások jegyzéke a nagy kanizsai kir. törvényszéktől, 1879. julius havában. Julius 3-án. 761./79 Tark Jáuos és táraa közadók sik-kasstás bűntettével vádoltak elleai ügy ben vég-tárgyalás. ted meg, tizenkét darabot. Mond neki költse el asokat, de magvait ne vesse el, hanem megszántván, gondosan őrizze szekrényében, mert mire harmadszor megtelik a hold, ama baraczk-magok mindannyi gyémántokká válnak. E gyémántok megmérhetlen becsüok lesznek. A birnök ezeket mondván, eltűnt én pe-dig, mondá az öreg kertész fölébredtem s kezembe vévén e kosár gyümölcsöt, önhöz siettem, végrehajtani az Örökkévaló rendeletét. Mert hogy ez valóban az ő rendelete nem puszta álom volt, fölébredésemnél a legkétség-bavonhatatlanabb bizonyítványát tapasztaltam önmagamon. Azon évezredeken keresztül, mióta a Mindenható a földi élet vándorlásaira az emberi testlel rnházott föl, én folyton ugyanazon alakban, egy középkorú ember alakjában maradtam. Az évezredek hoszu sora se hajamat, se szakállamat nem őszitette meg, se erőmet so csökkenté; mindig változatlan voltam azon éjig, midőn Isten hirnöko előttem megjelent. Fölébredésemkor enmagam is alig ismertem magamra. E hófehér haj és szakáll, az aggkorral járó erőtlenség, ''-melyet tagjaimban érzék, miod hirtelen egy éjen át lepett meg.'' Kétség-tálén bizonyítványa ez a Mindenható kegyes rendeletének, megvált ásómnak. Ezu''án fölállván, búcsúra kezet nyujta; Jsten önnel, úgymond, a közel viszontlátásig a 1268./79 Deulsoh Ernő szülő bántalma-zás és lopással vádolt ellőni ügyben végtárgyalás. — 1377./79. Dolgot György köshatóeági közeg elleni erőasakkal váflolt elleni Ügyben III ad bírósági ítélethirdetése. Julius 4-én. 1212./79 Horváth András birói zártöréssel vádolt elleni ügyben végtárgyalás. 1270 /79. Gondos Józaef sulyoa testi sértéssel vádolt elleni ügyben végtárgyalás. 1276-/79. Paszti György rágalmazással vádolt elleni ügjben végtárgyaláa. WLASSICS EDE, v iroda iga«gat<S. (Folyt, következik.) Bünügyi tárgyalások jegyzéke a zala-egerszegi kir. törvényszéktől 1879. évi julius 4-én. 1315.B/879. Sz. I. Nóvák János tolvaj-lássál vádoltak elleni ügyben végtárgyalás. 1597 B/879 Sz. I. Olasz József tolvajláa sal vádolt elleni ügyben végtárgyalás. 1639.B/879 Ss. 1. Kurucz József és társa tol vaj lássál vádoltak elleni ügyben végtargy alás. Julius 7 én. I389.B/879. Let. Horváth látván és'' társai rablógyilkossággal vádoltak elleni ügyben végtárgyalás. i Julius 10 én. 1107.B/879. Sz. I. Cseke Imre és társa lopással vádoltak elleni ügyben 2-od bir ítélet hirdetés. MUZSIK KÁLMÁN iroda igazgató. (Folyt, következik.) Az ékszerek. Kitűnő ékszer az igaz gyöngy, mely épen olyan drága mint a gyémánt, mert .ritkás a tengerből nagy vessélylyel jár felhosatala gyöngytermő tengeri caigák adják. Legszebb és legdrágább a keletindiai, főképpen a tejfehér s átlátszó, ezért a szép, tiszta, s fehér fogak „gyöngysor" nevet viselnek, s akit szeretünk, azt „gyöngy" ömnek czimezsük, sa tiszta ssiv bői fakadt köoyek az érzelem gyöngyei. Igaz gyöngyökkel behintett ruhát viselt Lollia Pau • lina, Kaligula római császár neje. Gyöngyös volt az ősi magyar párta, mely fölségesen állott a teremtés gyöngyének, a magyar eladó leány nak fején. As erény aaziv tengerének gyöngye. Viktória angol királynőnek indiai shwálja, mely husz évig készült és titka a készítővel sírba szállt, gyémántos, aranyszálas és gyöngyökkel teljes, értéke több millió forint. A magyar koronában háromszáz harmincz nyolca darab gyöngy fénylik. — Csupa gyöngy a mo-lukkai dúsgazdag nőnek kalapja is, melynek kerülete majd három méter. Tele volt gyöngyökkel és drága kövekkel a mesebeli éden kerti templom, mely a bűnbeesés után isiben ezer villámtól lesujtatott, s a gyöngyök és becseskövek egy része felugrott aa égre, hol a tejutat képezték, másik része pedig letűnt a földbe, honnan a kincsszomjas emberek felak názzák. így támadtak a drágakövek, melyek közé iélig meddig az o b s z i d i á n is tartozik; e fehérszínű s üvegfényű földpátol Obszi diusz római polgár hozta először Rómába s innen a feltaláló nevéről hivatik ugy. A türkisz (törökkő) sem megvetendő ékkő, melynek gyönyörű kékazine igen alkalmas arra, hogy a túlvilágon?" S ezt mondva, oly erősen megszorítás megrázá kezemet, hogy szinte följaj dúltam fölébredtem ? Az első dal. .Gyönyörű egy paradicsom Ek a kert itt, Inten bizony I" Siói* Éva Ádámáhos. .Rúzsa kedvem volu* máma, G^ajtsank kérlek egy nótára!• S hozzá is nyúlt a liraho*. Ádám gazda mit csináljon? EU«nt itten hogyan álljon ? Zokon veni:é az Évája. 8 csengett, zengett a daetta, — A legelső dnett lett a''! — S tapaolt Éd. n füve-fája! LUó veraeny, első vita: Ki érdemli meg a dijt? a Műrész avagy a n>Qvéscnó ? Műértőhöz folyamodnak S átadjak ,a csalogánynak Az Qgyüket; és itél 8. S hogy elhangzott as ítélet, A díj bizony Éváé lett. M> i* volna itt a csoda ? Szebben hangzik bizonyára Ha ráütünk egy bordára Mintha porra fltnénk oda! W1TT FÜLÖP. baj ellen talizmán gyanánt viseltessék. Legtöbb törökköve van az orosz csárnőnek. az ékszerek iránt való ragaszkodás benne gyökerezik az emberi természetben. A picai gyermek a ragyogó napot, a fényes holdat s a tündöklő csillagot meglátván, apró kacsóival milyen élénken s egyre hivja magához, • ami csak csillogó villogó, legyen az bár gyertya vagy tüz, mind magához kaparni igyekszik. Még az állatokban is meg van as ékaserek iránti hajlam ; igy például a majom, ha az ember ujjain lát drágaköves aranygyűrűket, irigy szemekkel nézegeti azokat, azután nézi merengve saját kezeit. E tekintetben a madarak szintén kiválnak; igy a varja, holló, csóka és szarka szereti a ragyogo köveket s egyéb tündöklő tárgyakat, s esekkel feldiasiti fésskét. Az ausztráliai szarkák különösen szeretik féss-keiket berakni csillogó tárgyakkal. A zsidó thalmud szerint Noe bárkájában a drágakövek világítottak. Van drágakő abc is, melyben a gyémánt as „a", az igaz gyöngy a ^b-, a rubin a „c*, a smaragd „d" s igy tovább. — Mózes korában Áron zsidó főpap ruhája csak ugy csillogott as arany, ezüst és drágakő halmaztól, mellvértjén tizenkét féle bécses kő volt, melyekre a 12 nemzetség vala belevésve. Az égen a koronacsillagzatban a'' legnagyobb csillag neve gemma, as az ékkő. Az indusok aranynyal és drágakövekkel ékitik magokat, edényeiket nemes érczből késsitik s nemes kövekkel rakják ki; már két ezer év előtt kereskedést űztek, Phoenicia, Arábia. Kóma, és Göröghon hajón vittek tőlök ékköveket. Salamon zsidó király is onnan hordatta. Drágakövekből állott Romában a kapituliumi Jupiter-templom gyertyatartója; ékkövekkel rakatták ki saruikat Eliogabalus és Galienua császárok. Konstantius császár becses kövekkel feldíszített arany kocsin vonult Rómába. Nagy Konstantin császár ékesítette fel először a koronát drágakövekkel. Hnsaan budai török basának háza csillogott a 16. században az aranytól, esüst-s ékkövektől; kertjében virágok helyett drágakövek ragyogtak. Romulus és Remus korában már a gazdag szabinok ékköves gyűrűket viseltek. Nagy Sándor maczedóniai király drágaköre vésette arczképét; hasonlóképen tettek a gazdag macze dóníai urak ia. Certosa di Pávia városában a 14. századbau épült karthauai zárda templomának főoltára merő drágakövekből van Öszsze-r»kv*. — Houuhu állt elő ennyi sok ékkő? A régiek azt hitték, hogy azok a földnek kigőzölgé-séből erednek. Ezt majd el lehetue hinni, amidőn tény, hogy csupa nemes kövekből késsült Amnon Isten képoszlopa az egyptusi Amnon templomában, pedig as rettenetes nagy volt. Van a bécsi ásványtárban egy )uagy virágbokréta különféle becses kövekből Össseállitva, s egy bogárgyűjtemény szinte azokból; mind a két művészi s értékes tárgyat Mária Terézia adta férjének, I. Ferencznek neve napján. Aranytól, ezüst és drágakövektől hemzseg a madridi főtemplom ugy, hogy Stanhope angol tudós igy kiáltott fel: »Európa fejedelmeinek kincsei felét sem tennék ki a madridi Boldogságos kincseinek." Temérdek drágakővel van kirakva Mohamed török próféta koporsója is, melyet Medina városban a mecsetben (templom-bau) 4 ezer ember őriz folytonosan éjjel-nsppal nehogy a szent ereklye eltűnjék íme az ékszerek mindenütt előfordulnak : a templomban, palotában, az élőknél sa holtaknál, a koporsóban, a földön, a föld belsejében s a tengerben, kivált ha többen akadnak olyanok mint Krátes görög bölcs, ki minden aranyát, , ezüstjét 8 ékkövét a tengerbe dobta, mondván: „Elmeritlek titeket, nehogy ti merítsetek el majd engemet." Ennél okosabban tett a chinai bölcs, kinek nem levéu kincse, nyomról '' nyomra kísérte a drágakövekkel ékesített nagyurat, hogy ennek ékköveiben gyönyörködhessék. Midőn már kígyönyörködte magát, igy szólt a nagyúrhoz: „ Kőssönöm a drágaköveket, melyeket nekem adtál ajándékba." Elképpedve nézett a dúsgazdag a bölcsre, mondván: „Nincs* mit köszönnöd, mert mit sem adtam neked."''« Mire legott felelte a tudós: „Deigen! ékköveid épen ugy az enyimek mint a tieid; mert más hasznát te sem veszed mint én, mind a ketten caak nézzük és gyönyörködünk azokban. De neked még roszabb, mivel czipelned is kell asokat . . . * — > - Még csak a gyémántot érintjük meg, mely az ékkövek fejedelme, legkeményebb s legdrágább minden becses kő között. A csiszoltnak karatja 100 forint, s a kössorüUtlen é husz torint, melylyel a négyzetre emelt karatok száma megszoroztatok. Legnagyobb gyémántja van a portngal királynak, 231/, lat su-lyu, értéke 57 font millió sterling Egy font sterling tiz forint. S A kövek fejedelmének Vagyogása kápráztató. Amerika legnagyobb gyémántja, melynek neve .Délafrika csillaga,- egy négéré volt, ki aszal mindenféle betegséget karuzsolt. A mese szerint a legdicsőbb nemeskő agy terem tündér-honbanminta gomba ; ott a« aranyhajú kis-asszony rabija gyémántos, a gyémántot tüzes nyelvű kígyók fájják és griff madarak őrzik. A jó nő gyémánt as élet kertjében, a szemben gyémánt tűs ég s a köny gyémánt csepp. A babonás hit szerint ki esen legkitűnőbb drá^v kővel kezében megy a templomba,Isten nem tagadja meg kérését. Ha a gyémánt asáras for-gácsra tétetik: akkor füstölög s elég; e füat szent s Isten előtt kedves áldozat. Es persze mese; de as már igaa, hogy e legremekebb ékkő a nap hevének kitéve, magába veasi s sugarakat s ezeket setét helyen astán kiasipor-kázza, tehát világit. Főbb vonásaiban ime röviden elmondottunk egyetmást az éksserekről, melyeket egyik kisebb másik nagyobb mértékben törekszik megszerezni magának. Azonban ennél vannak becsesebb éksserek is, melyeket a legszegényebb is megszerezhet. Vsjjon melyek ások? A Gra-chusok anyjának ékszerei. Ezen érdemes római nőnek nem volt aranya, esüstje s ékköve és midőn dúsgazdag barátnője kérdezte, hogy hol vannak ékszerei? reá mutatott szorgalmaa serényes gyermekeire, mondván: „Ezek aa én ékszereim !a VÁROáY MIHÁLY. Helyi lilrek. — A kindednevelő egyesület julius 5-én választmányi ülést tart ovodai helyiségében, melynek főtárgya az idei zárünnepély kérdése less. — — Zalamegye gazdasági egyesülete a kanizsai kereskedelmi testület közreműködése mellett Nsgy Kanizsa városban a III ik gabna és bor vásárt ez évben is rendezni ctélnl kitűzte. — Miután esen gabna- és borfásáruak létesítése kiválólag a gazda, illetve termelő közönség érdekében azért rendeztetik, hogy a termelőt a kereskedővel összehozni, s egyiket a másikkal megismertetni lehessen, ennél fogva óhajtandó, hogy gasdakösönségünk terményével minél tömegesben jelentkezni ssiveskedjék, mert csakis e téren less elérve s gasdssági egyesület azon nemes törekvése, hogy a gasda illetve termelő közönség minél inkább terménye értékeaitésével a kívánt czéli elérhesse. A mnlt évi vásárok eredménye igazolta, hogy a gazdasági egyesület helyesen fogta fel as eszmét, midőn a kanizsai kereskedő testület megkeresésére a vásár rendezését kesébe vette, most csak a térmeló közönségtől függ, hogy esen eszmének testet adjon a tömeges részvéttel, hisz a kereskedő sorsa termelőével oly összeforrt, hogy azt elválasztani csupa lehetlen, igy a kereskedelmi osztály részéről minden el fog követtetní, hogy a vidéki de még a külföldi kereskedők is minél tömegesebb megjelenése és a vásárbani réssvéte megnyerettessék, evégből gondoskodva lesz, hogy a vasúti menetjegyek leszállításával könnyítés érettessék el, e tárgyban Zalamegye gasdasági egyesületének ügy buzgó elnöke Glavina Lajos tsr elnöklete alatt junius 29 én as alakuló gyűlés megtartatott, hol a bizottmány kiegéssittetvén működését meg is keadette. Adja as ég, hogy ezen őszinte törekvést siker koronásza. Egy jelenvolt. '' — Svastics Benő megyei köztíssteletü alispánunk jnnius 30-án Balaton-Füredre érkezett, másnap, julius I-én Sturm kir. főmérnök a füred-veszprémi ut kisajátítása ügyében r hely színén hivatalossn intézkedendő. — Zala-Egerszeg fiatalsága jul. 19 én tűzi játékkal egybekötött nyári mulatságot tart a felső erdőben. — Krőb Pál zalamegyei tanfelügyelő ur a mult hó végén körutat tett Keszthely-Ta-polcza — Sümegh Csabrendeken s vidékén. — László napján szép ünnepet ült Balaton-Füred. A szeretetház növendékei mint minden évben, ugy az idén is őszinte tanújelét adák szeretetüknek nagyérdemi jötevőjök Écsy László ur Ő nagysága iránt, ki es nap tartá névünnepét. A növendékség az intézet derék igazgatójának vezérlete alatt Bzabatos ének és érzelmes szavalásssl adtak kifejezést üdvözletük* és jókivánatuknak, melyet a nap ünnepeltje kegyes jószívűséggel és megszokott nyájassággal atyailag fogadott. Délben díszebéd tartatván ssebbnél szebb pohárkössön-tések fűszerezték azt, kitűnően beszéltek: Dr. Grosa orss. kösegéss. tanácsos, Köves János pré-post,Eudrődy Sándor,Némethy Ernő kir. ügyéss, László József ref. lelkész sat. Kívánjuk, mi is, hogy a kies hazai fürdő éber s tevékeny szellemű őre. a finom a tapintatos igasgató még sokáig éljen ! — A zalamegyei tankerületből a Székesfehérvárott tartandó házi ipar és női kézimunka pótta-ntolyamra Tóth Kálmán hodosáni állami elemi néptanító és KróbRóza zala-egerszegi felső leány iskolsi Un i tó nő küldetett. — Balaton-Füreden julius 1-én nyitotta meg Magvassy Mihály orsságosan ismert jeles tornatanár as annyira hassaos sréd gy6gy-gymnastikai tanfolyamát, TIZENNYOLCZADIK ÉVFOLYAM — A keszthelyi orsz. m. kir. gazdasági taniutézetben a nyári félévi zárvizsgák a* első évesek számira julius 14-én a raáaod és harmad évesek számára pedig jul. 10 én kezdőknek . s mind három évfolyamra nézve julius 28 án fejeztetnek be. . __ Jpaesán kír. postamesteri állásra nyittatott pályázat. __ Rövid hirek. Eugénia császárné Horvátországban birtokot vett. — A Nemzeti Hirl»p részvéthiány folytán mefszünt, — Afga-oistáoban egy elpusztult várost fedeztek fel. — Or. Csáky Alfonz a volt „Délibáb, szerkesztő-kiadója meghalt. — Karádon a püspöki orada lom egy nagy épülete villámütéé következté-beo elégett. -— Som községben 50 ház elégett. — A spanyol király Krisztina osztrák hzgpőt veszi nőül — A „Kassa és vidéke* cz. lap megszűnt. Irodalom (E rovat aUtt megemlített munkák Nagy-Ka-unain Wajdiu József könyvkereskedése által meg- roodell»''tok — Előfizetési felhívás á következő három korszerű szakmunkára: I. — Budapest hanyat lása. Tekintettel az álulános vállalkozási szellem uj felélesztésére. — Budapest* négy helyrajzi s az ,uj házszámozást is feltüntető* térképével ós''héi ábrával. II. — A nyolcz kétjegyű mássalhangzó egyszerűsítésének rendszere a ma-gyár helyeairáaban. — Kilencz mintalap melléklettel III. — Tanulságok Szeged sorsából. Magyarország, Szeged s az alsó Duna térképmellékletével. Irta borsodi Szilágyi Dezső, segédmérnök. I. — Korunkban, midőn a magyar államiság létérdekei első sorban is a legszomorúbb finánciális müveletek által sodortattak a végörvény szélére, alig lehetne komolyabb s korszerűbb törekvést feladatul kitűzni egy olyannál, mint a melylyel pénzügyi s anyagi helyezetünk javítását, habár csak egy egyes szempontból is, de határozott sikerrel előmozdíthatnék. Budapest bizonyára igen hatalmas tényezőként szerepel a magyar állam ZALAI KÖZLÖNY. JULIUS 3 án 1879. kincstár bevételi rovatában, mindazáltal csak a legsajgóbb szívvel tekinthetjük ama statisztikai adatokat, melyek kétségen kívül bizonyítják azt, hogy a magyar főváros a fokozatos hanyatlás stádiumában mozog, hogy jövedelmei napról-napra fogynak, hogy a népesedés s közegészségügyi viszonyok elriasztók, az építkezés a más irányú gyarapodás ugy szólván semmi stb. Nézetem az, hogy e nyomasztó helyeset mielőbbi gyökeres orvoslása, a menynyiben azt a jelen politikai légkör áramlata a az általános pénzügyi viszonyok is lehetővé teszik, egyik legkiválóbb állami s nemzeti érdek, nézetem azt, hogy midőn az ország rombadőlt második városának újra építésén fáradozunk, fel kell használni mindazt, mi a vállalkozási szellem fokozatos újra éledésének a fővárosban s elegendő tápot s mozgató erőt kölcsönözhet. S mert ily irányú elvek vezerlének nézeteim kifejtésénél s dolgozatom megalkotásánál, mely meggyőződésem sugatja, hogy a tudományos szak bírálat sem fogja esektól föltétlen elismerését megvonni. Mi különben e dolgozatom nagyobb térkép mellékletét illeti, ez a „Légrády Testvérek0 helybeli kitűnő müintésetéból került ki, s részemről a — legnagyobb költséget s áldozatokat sem kinőve, ^lehetővé tenni igyekezetem azt, hogy dolgozatom mellett avval ne csak egy — érdekes mümelazetet, de smeny-nyiben az a többi közt a „legújabban életbeléptetett házszámozást", az általános szabályozási, csatornázási, befásitási s egyéb javaslatokat is kiváló ponotossággal feltünteti, egy égető szükséget pótló kézi térképet is nyújthassak. II. — A nyolcz kétjegyű mássalhangzó egyszerűsítésének kérdése (mondja a M. T. Akadémia által legújabban kiadott ,A magyar I helyesírás elvei és szabályai" czimü füzet 9. § a,) 1 már többször merült tel az Akadémia körében is, s maga as eszme mindig számos pártolóra talált; de az eddig javasolt rövidítések, — tekintettel a nagy és kis betűk, a nyomtatás és kés-irás betürendszerén keresztül összehangzó kóny-nyü és szép formákra, nem voltak kielégítők stb. Én as egysserüaitée,''illetve a magyar helyes- j irás e nagy fontosságú kérdését, melyekkel már '' évek óta foglalkosám, egy rendszeres alapra fektetve oldom meg, s épen azért, mert eljárásomban minden tekintetben — egy egyöntetű s aláposan indokolt — rendszert vér vény esi tek, hiszem, hogy ez az illetékes akadémiai ssakbi-rálát előtt is szilárdul meg fogja helyét állani. S valóban, rendszerem már eddig is oly számos s kiváló irodalmi tekintélyeink osztatlan elismerésével találkozott, hogy dolgozatom kösre-bocsátásával rendszeremnek határozatommá vált elfogadtatása s életbeléptetése ellenében komolyabb akadályra számítani már egyáltalán okom sincsen. Magához a dolgozathoz különben még kilenfcz mintalapot is csatoltam, s pedig először azért, hogy szemléletűeg is kimutathassam, miszerint rendszeremnek ugy kézi-rási mint nyomtatási betüjegyei ép oly életrevalók s alkalmazhatók, mint a mily kiváló szépek és páratlanul előnyösek, másodszor, hogy ez uj rendszernek (a mennyiben dolgozatom s eredeti szépírás mintáim megszerzése, utóvégre is mindenkire nézve elkerülhetlenné fog válni,) a közéletben leendő helyes irányú, gyors s általános elsajátítását is minél inkább megkönyit-hessem. III. — „Tanulságok Szeged sorsából", czimü szakmunkámra már egy izben (april 8.) bocsátottam ki előfizetési ivet, de as előfizetések, fájdalom, oly kis (alig 70—80, számban jelentkeztek, hogy miután dolgozatom sajtó alá bocsátására 4—500 előfisetés nélkül gondolni iz alig lehet, kedvezőbb siker reményében kénytelen vagyok ezúttal erre vonatkozó felhívásomat megújítani. Azokhoz, miket előbbi felhívásomban már részleteztem, most még csak ast csatolom, miszerint ezen dolgozatom, tekintve, hogy ezt időközben egy, a legaló dunai (sserbiai, oláhországi s dobrudsai) három nagy átmeszésre vonatkozó érdekes csikkel s megfelelő térkép melléklettel egészítem ki, tartalomra is gazdagabbá leend, miként azt első alkalommal jeleztem; különösen megjegyezvén ezúttal még azt, hogy Szeged város belterületének mellékelt helyrajzi térképe a — legkisebb réssletekig valamennyi ut- ésutczávalakatUstrophaelőtti, állapotot is feltünteti. Esek után kifejezést adni bátorkodom még azon óhajomnak, vajha jelen ujabb vállalaiom is mielőbb érdemszerü pártolásnak örvendhetne a müveit közönség részéről, már csak annál is inkább, miután a három mnnka, dacsára a különváló tartalomnak, bárki előtt hézag pótló leend, s mert pártolás hiányában ások a kiállítás költséges volta miatt egyáltalán meg sem jelenhetnek. A három szakmunkának melyek julius hó végén kerülnek ki sajtó alól, együttes előfizetési ára: 3 forint; mely ugy szólván csak fele a kiszabható bolti árnak. Az előfizetés két, tetszés szerinti részletben is teljesíthető, ha ugyanis az első részlet az aláíráskor, a második ismét a könyveknek postai utánvétel mellett leendő kézbesítésekor fizettetik le. Előfizetést, mely hossám is (Bpest, IV. kecskeméti utcza 17. sz. H. em.) küldhető j uniós hó végéig minden fővárosi és vidéki könyvkereskedés elfogad. Csupán egyik munkára, amennyiben mindhármat együttesen kel sajtó alá bocsátanom, előfisetést ezúttal nem nyitok T. gyűjtőimnek 9 példány utáni ingyen példánynyal ssolgálhatok. (Egy példánynak számítván a három, de külön-külön természetesen Önálló kötetet képeső munkát.) Bpnsten, 1879, junius hó 1-én. BORSODI SZILÁGYI DEZSÓ, segédmérnök. Papírszeletek. Megjárja. Egy hajós kapitány lovat vett. Mi-után kifisstto as árát, kérdi a lókupecxtól : — No most már mondja meg 5saintéu, mi bibája van eseo lónak, nagyon fontos ast tudnom, —Mi oknál fogva ? — kérdi a lókupec*. — Tengeri útra akarom vinni. — Tengeri útra? No ott csak mjgjárja, inert a szárazon ugyan nem venné nagy hasznát! Jó tanács. — Hová, hová, oly haragoaau ? kérdi egy uracs barátját. — Megyek föladni N La-csit, ki tegnap »zamáruak neveseit I Az Istenért ne tedd azt, mert utoljára bebisonyiija, Aztán képteld mennyire lennél blamiroxva ! Felelős szerkesztő: Bátorfi LajOS. 2204. sz. ez. 879. hirdetmény! Zalamegye számvevősége részéről ezennel közhírré tétetik, hogy a megye 1880 évi alább részletezett szükségleteinek, u. m. c Beszerzendő tárgyak megnevezése mennyisége. • 1 1879. évi be S •«8 ssorsé M 00 bí árak egyen O kint. frt[ kr. Beszerzendő tárgyak megnevezése mennyisége. 1879. évi be szerzé si árak egyen kint. írt kr. o U< Beszerzendő tárgyak 1879. á <* Beszerzendő tárgyak 1879. évi be- évi be azerzé'' m i szerzé- megnevezése mennyi sége. si árak egyen kint. -o o ín megnevezése mennyisége. si árak egyenkint. frtjkr frtjkr. l. I. Ruhához szükséges kelme Búzavirág szinü kék posztó Sötét szürke posztó Fehér béllés vászon Kanavászon Keménj vászon Sárga béllés nagrágukhoz Vitorla vászon Dupla szövetű vászon Vátta Kapocs Rés makkgomb. Rózsa gyürü drágongomb 13 Csontgomb tehér Köpenygomb Fekete c«.ontgomb II. Szabómunka. Kék átilla elkészítései Kék nadrág „ Nyári öltöny , Nyári posstó dolmány elkészítései 20|Téli posstó dolmány elkészítései 2. 3. |4. 16. 7. 8. 9. 10 11 I2i 14 16 17 18 19 91" mt. 3. 75. 1507u mt. 2. 75. 1135as mt. 27 26- „ 33 231M „ 20. 2491« . 27. 10251 „ 72. 590w „ 56. 96 tábla 9- 5n/it tucz. 8. 10 80. 20 80. 119*/u . 13. 1867,, . 30. 133V1, - 4. 24 drb. 3. 47 „ 1. 40. 184 „ 1. 15. 160 „ 1. 45. 160 „ 2. 40. 21 22 Szürke posztó köpeny elkészítései Nyári öltöny «lkégtitései 27 23 Szürke posztó nadrág len jyel szabású elkénzitései III. Sapka és kalap. 24|Kék posztó sapka kiál. 25 Szürke posztó sapka kíál. 26|Kalap IY. Szücsmnnka. 27fTéli posztó dolmány be-béllelése V. Zsipórzat-Kék átiilára és kék nad rágra sárga zsinór 29|Nyári posztó dolmányra zöld zsioórzat 30 Téli posztó dolmányra zöld zainórzat. TI. Csizma. Zerge bőrből sárga zsinór ra) sarkantyúval nj csizma 32 Bagaria bőrből sárga zsinórral sarkaatya nélkül uj csizma 28 31 160 160 320 24 160 160 160 24 47 160 160 drb. 2. 1. 1. 50 15 10 drb. 1. 10 -90 2.08 6.98 2. — 59 1. 24 pár «3 10 50 90 33BagHria bőrből zsinór nél kül uj csizma Bagaria bőrbfll fejelés VII. Nyakravaló. Ny akravaló VIII. Irodaszerek. Ministerial papir Imperial . Medián „ Medián merített diósgyőri „ 40 fehér kisiroda merített Kegister . Nagy boríték „ K-gál Nagy comept . Kis comept , Spárga 34 35 3$ 37 38 39 51 320 160 par 41 42 43 44 45 [46 47 RéztőlI Knbnféle 48 49 50 fekete tinta finom pecsétviasz köz . Vörös tinta 1*4 drb. 4 rizsma V* - 15 „ 6 , 65 . 2 . 35 „ 2 , 25 „ 140 „ 45 klgr 170 akt. 5 klgr 50 , 80 liter 55 üveg L 52 rekete irón 8- 9053jSzines irón 5 _54jStearingyertya [56 deegr. csomagban 55 Fagyugyertya 56 Tol Íny él 57 Pecsét ostya 11. 50 58 Selyem zsinór 70 méterrel számítva egy kötetet 59 Authograph tinta 60 Litbographia papir IX. Világítás. Hivatalos helyiségek folyosóinak kivi! ági tásáhos petróleum 2 utczai lámpának havon-kinti kivilágítása. - 30 30.-i6.;- 22 50 8. 3061 11. -6.80 20.! — 6.40 40 40 kötet — klgr 62 5. 1. 2. 1. 50 45 98 60| 55 45 15 300 18 300 drb. 18000 „ 15 65 4 130 tói kötet üveg rizsm. klgr lámpá-havonk. 8 75 24 64 4 75 25 62 25 26 25 aaállitása iránt f. évi julius hó 24-én délelőtti 9 órakor Zala Egerssegen a megyei számvevői irodában Írásbeli zárt ajánlati tárgyalás fog tartatni, és az elősorolt csikkek szállítása a legolcsóbbat» ajánlkozónak kiadatni, megjegyestetvén : hogy a hazai gyártmány szállítók előnyben részesülnek. — Miről a vállalkozni szándékozók oly megjegyzéssel értesíttetnek: hogy ajánlataik az árlejtést megelőző napon délutáni 6 óráig annál inkább benyújtandók : minthogy a később érkezett vagy hiányos ajánlatok tekintetbe vétetni nem fognak. — Az ajánlatokhoz a ^ állal a ti ősszegnek megfelelő tiz százalék mint bánatpénz illetőleg óvadék vagy ké«*p4nsben vagy állam kötvényben csatolandó, — az ajánlatok ssövegében pedig a szállítási árak szám és szóval kiirandék, úgyszintén felveendő az is: hogy azajánlkosó az ebbeli árlejtést feltételeket és a szállítási czikkek mintáit ismeri és áz árlejtést feltételeknek magát aláveti; végre as ajánlatok kellőleg lepecsételt borítékán határozottan megjelölendő: hogy az ajánlat mire tétetik. A szállítási csikkek minta példányai és az árlejtési feltétetelek alulírottnál megtekinthetők. — Zala-Egerszegen, 1&79. junius hó 22-én, CZUKELTER JÓZSEF (880 l-l) m. főszámvevő. TIZENNYOLCZADIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY JtfLÍUS 3-in Í879. királyilag szabadalmazott ÖTTO FRANCA, ctég. különlegességei Bécs, Mariahilferstrasse Nr. 38. Csásxár kizárólagosan PURITAS hajifjitó-tej. A Paritás nem hajfesték, hanem tejszerű folyadék, mely majdnem avju csodálat«» hatással bir, hogy fehér ltajat megifjitxní, a*** lassankint még pedig legkésőbb tlzennéfly nap alatt ama színt visszaadja, melylyel eredetileg birt! Kuy palaczk „Puritás4 ára 2 írt (elküldésnél 20 kr. költség.) Llovirájj Egyetlen asépitőszer sem versenyezhet kitűnőség és jó hatásra „bovirágjíal". Olajos üditG alkatieszekből előállítva, eltávolít e»*n szer rövid idő alatt szeplőt, májfoltokat, boratkákat, bőrpattanásokat ■tb. és az arczbőrnek féDylő fehérséget, üde és finomságot kölcaönfl*. Legjobb véddsur az őszi ¿a téli zord levegő behatása ^Uen, azért nél-külözbetk''n uői s épitŐazer különösen a. farsangban, ára 1 forint. Bécsi pipere rispor Szent-György virág, fehér éa rózsa színben, * bő-rftn tartó« és lathatlan, jóságára a -legkitűnőbb minőségű A rizsport leginkább a folyékony s*ent-gy<Tgy-virág használata után ajánlhatjuk, mi az arcxsziunek feltűnő gyengéd finomságot kölcsOnös. Egy dobos ára <>0 krajczár. |>rilantine az egyedöli szor a szakái szépítése és puháu tartására, miniden z-irosság hátrahagyása nélkül, ár* egy palaczknak 80 kr. T 1 elmine szarvasmarha-bajkeuőcs orvosi uuaitás szerint készítve, a •"•haj szépítésre és f»enUrtá*úra, megóv a hajhullási korpaképződéstól é» er«a<ü a lixjhöit, ára egy nagy tégelynek 1 frt 50 kr. . , azon kitünó talajduuság-egy természetesnek látszó T. Mayer G. A. W. urnák i i i- Boroszlóban. Ezennel felkérem uraságodat, szíveskedjék nékem mellsy-rupjából iámét 4 üveggel beküldeni, a mely, aa egyik üveg tatalmáról Ítélve, nálam nagyon jő hatással volt, különösen megerőltetett szólás és éneklés ntán. Uraságodnak alázatos szolgája ■ftchalewski, helyett« plebánöe. Laskowita, Kreis Schweiz in Weatprenssen 1870. junins 28-án. A valódi 1867-ben Párisban dijaztatott O. A. W. Mayer-fele fehér mellsyrap; legbiztosabb sser mindennemű köhögés, rekedtség, beoyálkásodás, mellbajok, nyakbajok, vérkőpés, mellszornjás sat. ellen. Kapható Nagy-Kanizsán . Práger Béla gyógyszertárában. (755 1.4-*; MILFIOFEK JÓZSEF ékszerész, Jöutzza a városház átellenében. Ajánlja dúsan felszerelt gyémánt, arany és ezüst ékszer raktárát jutányos legolcsóbb árak mellett. Nagy választék gyémánt s más kővü gyűrűkben, úgyszintén jegygyűrűkben, óralánczokban, garnitúrákban, medallionok s keresztekben, ugy szintén ezüst álványok. gyertyatartók s egész ezüst készletekben. ! 2 Részletfizetésre is cladatik!! Minden nálam vásárolt ékszertárgyak a kir. féinjelzó hivatal ellenőrző próbájával el vannak látva. TTrania (hajszesz) kitűnő határi a haj é9 haj bőrre, a kigőaöigéat elő-1 Vidéki megrendelések pontosan eszközöltetnek, nem ^st''giti, megőriz a k..ip« képződéstől és fakad ások tói, előmor.ilitja a tetSZü tárgyak keSZSégeSCTl kicseréltetnek Bergrer™'' smsl KÁTRÁNY- orvoM t*kioUlyek álul *jáol»», An»*trla-J rtlsorssác, XímftemAf, HelluidSM t* Bvell nf&ban ul mir lit ÓU fényt« lukcrrW hj«xailUtik Fr «ii- min t szinte k6l*a<>»«n * rüh mindennemű borkütegek i az arezbör mindenféle Usztátalams frj ,<• rukkl korp* »ll«n. ■ Ubirrnii*. * .____________ellen idOlt 4a píkkslj «ömdr ellon. » ko«x. * »a«»fir rejKHÜrfny. » » »¿jfolt, az mrya«TM«tt rawn, a furr^. éeskiMk mint a rynnn«k6k riLnaennyi k&t»ó foibeUyaiyel a oÁrt tisztit« motiómtr íjialUth&tik. •Ilea. Exeafelai mi»-, Ára darabonként használati ntaaltáaaal együtt 35 kr 40»/.-ka timeny fi ▲ Bcrfrer-Kle kStránr-ssftppwi tómén▼ fatttrányi Urtal- i fel«tVrbb condoxu Tan ktwutT». • l«-nyeg«>»en MtóoMuk minden ecfébb, ft leeroekedéeben elófordnlő kátrány-«api»»»«ktf£ . | -- Csalások kikerülése végett = a gyógyszertárakban világosan Berber-féle kátrAny-szappan kérendő «. hell teoppaü, SÄ-LnrffSS&Ä? Kapható: Nagy Kanizsán, Práger Béla nr fly6«r«ertárában, é/» Zala-Eger szegen Hnflaty «r gyigyszértéráíían. (882 S-12). s figyelni JraK a í51d eaomagoláaTA s as ide mellékelt védjegyre* Egyed011 helyettes a bel- én kttlfltld rtwéw» 1 T\IÓ olaj zöld dióhéjból gondosan ké*zitví, ■"-^gal, hogy a fehér, ős* 6s vttrüs hajnak sőtút szint kőlrsftr.öx, ára egy nagy pal»<-zknak 1 frt. La Jeune ig^n jeles srnkAI-nftvesrtö, melylyel a sz:iká''t igen Hzóp | ft>k«te, barna, vagy **8ktro lobét festeni. Fekel« vagy sütétbHrna haj nál a La Jenné igen czrt!s*rrilon atkalmasható, ára egy Ipvélkúnek , hozzá tartozóval ü frt. Cs. kir. szabad. köszvény / V ifim csúz hárító hajnövúüt kiilouoAtyi kiállolt hcti-goégeíc után, u. ui. tyhn^, himl<1, tryr m«kágy sth., ára egy nagy palar.zknsk, 1 frt JX) kr. I Iippokrene gyógyercjü ^/..ijviz r .sz szag cltávdlit t« ir.i, rkívül jűl--*J-tevő én üdítő hatással, üra <-gy pal»ny.kn.ik t frt 2<> ki. Naky Kanizsáu valódi ruin<">á<;j;h"ii Präger /esz urnal. Béla gyógysze- tt—2íi) Keskeny ütifű-mollczukorkak, a tudó és mellbajok, köliö^és, fojtóköhögé« rekedt- Kzoii Iij"iinan szerv.«»..-tt köszvény Ó* csuz-hárltó, ini''lynek hatána (777 5 — 1 2) ! phvxikití (^vényen villany«í.ságu«r alapozik . minek okvetlen kivetkeznie ■ kel! miután mindenkinek ki köszvény vagy csúxban h*piivoi1, tu''Ikülii«-iH''tUrn. llatáxn már rövid használat iiIhij .•» fájdalmak onyhiilé.<«*v«d m u-''• t:«tk>>/.''ik . 1u>m.«7.hI)1i visdÚH után »«Z''-n k<"i«/.v.^ny h.s cziik tünem-''nyoi egé-i sv.»n, »•!v. »*»iok. Kiíy ilyen há''itónak az ára használati utaditáNJí.i! együt 4 frt Vi''íókr.'' |i-<lic a 4 f.t .SO kr beküldhető. . (Í?7Ö 1 1»>) Kgyedftl kaphat«'', csak a nzahailalom lulajdononáuáj. Gr ätz Gyula, Becs. VI kerület Marlahilferstrasse Nr. 79. Ííf helyben mo^szemlélhető e^ry Clayton és Shuttlewort {^yárbeli használt. H ló erojü ^őzmozdony cséplőgéppel újonnan felszerelve u«ry,'' hogy azonnal használatba veendő, jutányos áron eladanch). Bővebb tudósítást Welscr János vaskereskedésében Clayton és Shuttiewort prépraktára Nagy-Kanizsán. (874 3-3) és tiidóhurut biztos g> ógyszorrel. A terméwt által a sr.<-nvedó embrri- KESERUVIZ~FORRÁS ! , Nem iaK Elísmeit mint leghatásosabb valamennyi keserűvíz között 7lr í ímho W a belgyógyászat tanára Erlangenben. , ±Jl . lituut ÍJ • oko2 k «Hűtlen mellékhatást, ha nagyobb bnn vétetik. Sőt ínég oly «»etekben is, hol a bélnyák-hártya izgatott, c v ▼íz fáj deleim nélküli ««ékletétot okozott." (843 5—5) ^ T)r Korálivi FnVvP«; tanár é« Ur tinácsos Buda- ur* xvurauy I X I I^J pestei jKfllöoöaen az által tű- nik ''ki, hogy enyhén koserü, nem kellemetlen izü es hogy még honszabb banztiáUt után »cm zavarja meg az étvágyat í« finésztést." Sé(c javura t.tromtett me^becniklhetlen ki>»keny lítifd ay.oii már ediiíg f.-l nem derített titkol foßlalja magában, miszerint gépt- én lépca.''l renduzer gviül dt nyakhártyájára valő ar.or nali gyors és enyhítő hátán cyakórláaáva. a» illet" beteg »•/. rv»-k nyócyulását iniodej. tekintetben lrhirtíllog elősegíti. Mmtan svarnianynuknal a // • // «/./ i i ./-u-i • . '' ^ ezukor kuük.-ny utilub.il tiszta ——- — ---—------- v«''»y illéki őt kiíy.e>»ketlü«ik, külbaf»« figyel.->i>bv ajánljuk hatüsátilsg h''-jf''Kyzft vídjrgynnket, sat dobozon l.-v<" aláirásonkat, mert csak »-r.ek igazoljuk annak v xlódiüágát. 8 - íjo i Seliiuidt V letör «fc fiai cs. kir. szab. gyároiok Bécs, Wieden, Alft''KMHH« 48 K.<pliatók : Práger Béla gy ógyszertárában Nagy-K.Hui)t.sáu. Kalivoda J. Lcteiiyén ivi«» Adalb. g)ógy-87-eriaraban AIhó l^endván, Dorner Kaj. vas- és füszerkeres-kedésAb^n Sümegtirfn Werli M. gyógy»iBertái ában Kap-ronczán és Idéab. Moreit F. Vasváron, Hollóay Józaeí K. ógy 8%-rtárában Zala >o -r— Társa Prágábaii. Umratíi és Mezőgazdasági gép gyárosok ajánlják a »ziláfd kivitel, könyU járá^, nagy munkaképes».-«, éí> tl-7.ta CBéplésr^l'' Urg.rlönyümbben ismert k{»rülménye, ugy ráu»án állA, mint k. rek.-ken jár.''. kézi és járgány-csépíőkészületeiket I tál 8 ló, vagy ökör erejeíg Továbbá készítőnk kiür.nfély nngxság és clíamert jó minüsépii tisztit« rontáLat, Lukorirza ni<>rsMol«íkat én Mzec-Hkavágókat. (836 24—20") Képes árjegy/ékek hazai nyelven ingyen ójj díjmentesei] TYr rioliViorílt r 11AC tanár ®8 11 Szt-Rókua köz kórház Ur. OCDnarai J^ajOh, jflaz8at0jÄ) Budapesten. „Könnyen vétethetik és a többi budai vizekhez aránylag kevcxL''bb meunyiségben és rövidebb ido alatt hoz kedvező rrodi.iunyt létre.- In Josef Wajdits Buchhandlung sind nachstehende eomplete iRomane, neu, zu den beigesetzteil äusserst billigen Preisen zu haben: Hlei-I. A B Der Hauslrer, odor. Auf dunklen l''fndrn. 30 iUfte fr8h«r 5 f, 4.) kr. jezt 1 f. 80 kr. Mädch njäger, oder. Die Geheimnisse eil.«« Hei ratalíurean. .30 Höfte, früher f» f. 4f>"kr. jezt 1 f 80 kr ft TC\ <» Tlr liiíc fión/lnr • Szt. Jánns köz-kórház igazgatója Bu-XJX\1SÖ k^ailUUI, dapes-ten. „Valamennyi budai kesorílv.r. kíizfitt kellemes íze és jeles hatása által tlluik ki: gyomor- éa bélhnnit- j Ktlllb..rn (». Kalser Wilheim nnd die Thatei nál, mejjrögzíStt székrekedésnél, allmsi vérpsngásnál valamint vértoltl-• 1 ásóknál, aranyérnél, Étvágytalanságnál sth," Born F. G Maria Theresia, Oesterreichs gros,,. Ka4*«ria, die Mutter ihrei Volkes und »ure Streue,,. 3 l Hefte früher 5 f 10 kr ¡«t L f te- « « »X te »nd die heiitiir- 7. ,t. eiler Rom u,d die Jetten 21 H.fw früher 8 f 78 kr. je.t 1 f. 40 kr. . ) kr Dr. Bamberger Henrik, ''X has/nálatuáf smc« «rmmiféle káros ha«á.sa." Barbara Ubryk. die unjllikliehe N-.nne v.M. Krakan 2»; n. fte früher 4 f GS kr J.y.t 1 f rK)'' kr Anna von Oesterreich, oder die drei Mu*kvti»ra d. r Konigin. Jó Hefte frühur i f 5o kr. ieat I f 45 I>,taw,.| Krnst: od. die. H^t^^dX'' Dr. Meynert Th. ^Xlfö"/—■ ^^'' Die Macht d,r.Liebe auf Krden, oder dar Gabtersebcr von Venedig 30 Hefu. früher 5 f. 40 kr i«t i''f 80 kr"" uie senwarze Dane von Pest u nd die ()tif»ir d PC fff nettrtT» ItrvoA An .. . 011 TTT A f •.''< '' W'' « • < 1 L-Die Mordbrenner von Paris Wilhela TeU. 30 H fto früher t und d.e Opfer_ des grossen Börsen-Kraches. 3u Hefte früher 5 f. 40 tó í f 80 kr .m Jahre 1871 30 Hefte frilbcr 5 f. 40 kr. jezt 1 f 80 kr • '' • er 7 f. 20 kr. jezt S f. 40 kr. J • • , A mérsékelt adagok éa rv . Röbezohl der Berggaiat oder die Geheimnisse des E-esengebirgea. 40 Lieferungen früher 7 (. 20 kr fett 2 C 40 kr azok kíméletes hatása által e kóroda egybevágó heveny kereseteinél , L>1C dazugehörigen Prämien Vi erdeU auf Wunsch 711 Hnn Siif An* TT~, UI» '' '' , gyakran fontos okijavalatnak felelnek meg - ^ . \ , '' , . - UmBCblageil angegebenen Ezen viz kapható: Hesselbofer J., Strem & Klein, liosenberg & Wellísch, Rosenfeld Adolfnál Najry-Kanizsán, minden gyógyszertár és fUszeráiukoreskedésbeu és a fortásigaagatéságnál Budapesten. Preisen gleichfalls geliefert.1'' \ Nagy-Kanizsán, nyomatott a kiadó laptulajdonos Wajdits József gyorssajtóján. i < « X.4GY KANIZSA, 1*79. julius 6-árí. ttéemyolczftÁflt (írtoífam. Előfizetési ár: «píst érre . . 8 fél évre . . 4 negyed évre . '' . 2 Egy nzárn 19 kr 8 frt.f Hirdetések .» fi 6 ha«ábo* petftaorhan f> 7, másodnror 6 s minden további gorért 5 kr. NnLTTÍRUE« gor,,„kÍDt 10 krért vé- '' :etuek fel* ;, 1 Ki« cstári illeték minden n ^ Píry09 hirdetésért külöi fe 30 kr fi*eteod5. külön* előbb: rfc*it r i c Ö2LON A lap •«•Uami rfastt illető közlemények a ixerknrtShSx, 1 anyagi réixét ílletfl 1 k5zla»ény«k p»üf * ( kiadóhoz bérmontre '' intéiendSk : r íi AGY-KANIZSA, i Wiattieskiz. , Bérmentetlen Isveiak. csak ismert mankatár-1 saktól foeádtatBak el. | I --- ésiratok tí küldetne \Késir *.-KanizsaTároa helyhatfoágának, ön.-kauiz&ai onk. tüiolt^gyletV* „D.4anit*Ai kereakedelnri g iparbaok% „n.-kaniznRÍ takarékpénztár«, a «Ealamegryfcl általán*» taaitétes-lület", a „n.-kanizftai kiaded-novefó egyesület", a »«oprotii kereskedelmi 8 iparkamara iu-kanlawaJ külTálnHztmknya* több megyei éi r&roffl egyesnieítóVatalbéértwlUj*. ; $ '' '' N ^! t 1 '' » t • . , '' I I ''.''. ■> ^ j% I ; -, ^ Heteukiiit kétszer, vasarnap- ^ csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. Előfizetési felhívás a , Zalai Közlöny44 heteükint kétszer megjelenő lapra. Előfizetési díj: Jul. -degz. felérre . . , 4 frt. jiil. — szept. negyedévre . . 2 írt. Vidéki előfizetőknek legalkalmasabb a postautalvány igénybevételével küldeni be a/. u>szeget, melynek eszközlését idejekorán kt''rjök, nehogy a lap rendes szétküldésében akadalyok támadjanak. Hirdetések gyorsan és jutányosán közöltetnek. ■ Sii- 1 " Kérjük t. köxönségfrnk bee?«? párt-tuiiásat s lapunk szives.terjesztését. Nagy Kanizsa, janius 10. 1 íS7U. Kiadó hivatal. • WiJDITS JÓZSEF kónyrkentskMléae- Fóutcza Wlassicsház. v földadó eafcaszter, i (Folyt, és vége.) A pénzügyi minis/.teriumbun ezen munkálatod uj vizsgálat alá vonatnak és a/.uk az ügy fejleményéhez képest az országos bizottságnak terjesztetnek eló a törvény 43-ik §-a folytán, mely országos bizottság a már általa elo-:''.''.!eg gyűjtött tiszta jövedelmi fokozatok «''•s osztályba sorozási munkálatok uiegál-lapi tusát ezekkel érvényesíti, mert az .alakulással választott tagjaiból az ország vidékeit beutaztatván, a becslés tartama * • m •/ alatt a központi felügy elük kel együtt a szükséges adatokat egybegyűjtető, mely bizottságok mint;; a kerületi ép ugy a járási bizottságok üléseiben részt veheti nek, de abba szavazattal nem. birnak, ezen küldöttség jogköréhez tartozik az összes tiszta jövedelmi fokozatok és osztályba sorozás megállapítása tárgyában javaslatot készitni és azt az országos bizottságnak előterjeszteni, mely bizottság e javaslat és a pénzügyi miniszter véleményének figyelembe vételével a tiszta jövedelmi fokozatokat és «a földek osztályba sorozásái, a sorozást azonban az egyéni felszólalások fentartásával az állam egész területére nézve járásonkint megállapítja. — A törvény 44-ik §-a alapján pedig ha az országos bizottság a kerületi föld adó bizottság által javaslatba hozott járási tiszta jö.vöáelmi fokozatot vagy a földek osztályba sorozását tetemesen megváltoztatja, az ezen változtatásokról az azokra vonatkozó munkálatokat megküldi és a járási bizottságokat oly felhívással értesiti, hogy a változásra^vonatkozó véleményeiket és uetáni kifogásaikat 30 nap alatt a kerületi bizottságnak beterjesztik, mely bizottság utalva van ezen felterjesztéseket az összes munkálatokkal az országos bizottsághoz beterjeszteni, mely az ügyre vonatkozólag a törvény 43 ik £-ára ügyelettel végleg határoz. Ezzel az át alános eljárás befejeztetik, mert az eddigi teendők a járások, kerületek és országos bizottságok ügy köreit körvonalozza, ,s rniut ilyent meghatá rozva mindegyik bizottságnak ügy kórét, miből látható, hogy e fontos és kiterjedt munkálat mig egyfelől a hivatott intéző körök kölcsönös közreműködését megkívánja, addig a birtoko96ágaak az egész munkálat keresztül vihetésében befolyást beenged, annyira.,,, hogy 1» saját .jogait érvényesítheti, de látva és ismerve a törvény hord erejét, ha a birtokosság közre működik, a bizottsági tagok lélek ismeretesen felelnek meg a hozzájok kötött várakozásnak, a becslő biztosok tekintettel a vidék anyagi érdekére lehetlen, hogy a törvényben körülirt főbb bizottságok hatás körét meg ne könnyítsék, mert ha az osztályba sorozást, a tiszta jövedelem ki-puhatolását a helyi viszonyokhoz arányosítva hozzák javaslatba és kerülnek minden túlzást, ugy a törvény azon intentiójá-nak, hogy az adó alap igazságosan állapi tassék meg teljesen elég tétetik, ezt kell szem előtt tartani annál inkább is, mert a munkálat összessége valamint já-rásonkint a járási bizottság által vizsgál^ tátik felül elóaóleg. ép ugy kerületi bizottságok ezen eljárást felülvizsgálása folytán egyes járásoknak a kerületbeni viszonosságuknál fogva az egész kerületre illetve abba beosztott jarásokra nézve az összehasonlítást fogják teljesíteni, nem különben a kerületi bizottságok összesitett munkáinta az országos föld adó bizottságnál nyervén a végmegoldást, mint ilyennek befejeztével lehet csak még a tiszta jövedelmet birto* részleteukint a föld könyvi kivonatokba bevezetni. Ennek megtörténte után áll be a törvény 45-ik §-ának végrehajtása, mely rendeli, hogy a részletekben kidolgozott liszta jövedelmi munkálatok mindeu egyes birtokosról és birtokról elkülönitetteu kimunkálva a községeknek kihirdetés, illetve közszemlére leendő kitétel végett a községháznál záros határ időre kitétetik, ott mindenki saját birtok áílományát mind a részletek, mind pedig az azokra kivetett tiszta jövedelem és osztályozásra nézve be-tekintheti és ha sértve érzi mígát, ugy í a törvény 47-ik §-a folytán biztosított felebbezésí jogával élhet, mely felebbezést akár írásban akár szóval teljesiti, mind ezt a községnél tartozik beadni, a községi elöljáróság az írásba beadottakat- átvészi a szóval bejelentetteket az erre küldendő ür lapra bejegyzi és az ékként gyűjtött felebbezéseket a felebbezésre kitűzött 30 nap közben az Írásba ! beadottaknák ''bejegyzésével a járási bizottsághoz beadja, a bizottság az ekként hozzá beérkező ''fel-szóllamlásokat valamint a felszólamlások beszedésével megbízott tagjai áltál egybegyűjtött s netán ezeknél begyújtott'' és szóval bemondott fefebbezésekkeF a kiküldetéstől számítandó •[ 15 : nap alatt az összes iratokat, melyhez a telekkönyvek, egyes birtok1 ivek,/osztályzások,'' felszólamlások szóval az Összes iratok tar-tozvák, és a mely felszólamlás foíytán a neheztelt tételt a helyszínén is megvizsgálják és a feleket felvilágosítván az ösz-szes iratokat a helyszíni''1 vizsgálat folytán felvett észrevételezéssel együtt, valamint azou községekről, melyekben felszólamlás nem történik egyszerű jelentés mellett járási bizottság elnökénél bemutatják. • " '''' • r •. i i ■. .. Ezen felszólamlás tárgyában a járási bizottság a törvény 48-ik §-a folytán a becslő biztos meghallgatásával határoz, és ha szükségét látja a hely színére küldöttséget nevez, melynek elnöke a bizottsági TÁRCZA. ... . : t ... A hegyen. V . . II. I id»gólek pítUk pariján Mi''l.i halkan, egymagamban A lelkem m< g Jxteti tU''lja — Válogat a gondolatban. Ugy meglelik, körül íogják, Miud eiiik »z^p, miudeuik mái» ; l>e vnn mépia lep»*«bbike, o y rnpy.tgó mint at áldás. ■ • ■ t i í, ■ i S uiikor ezzel inuiai 1<-Ik«?m, Olyan ¿.íes. olyan fújó, Sz«iid emlék, lm* sy.ivérz''*U Kgrik ¿il<jm, másik való. i • / . • • '' t K.iiiybe bwflll tói« sznindiu. Ks a hyva k^ijinye cetu O lü ii^k, k, és :mit látok ? Sr-e et.-í kék .itH-elejt«"-W. '' s HAJÜATO HÁNDOK a táncz, iulut.''atornászat egjlfe ága- Vegyftnk most bármely lapot a keaünkbe, miudenütt bálokról & tá»eseatóly«kr<5l olvwunk. > < zfn i>in<» is mit csodálni, hia?, tavasz van< hipyj« azonban aa olvasó, hog^y talán éá ifr únc«j«tó)yról irok^ neui-án eruttal a táncz- ! r<>i uütikii mint a UM-nAaaat egyik Bgáról akarok bzólauj. — - . A tornászat hanznos voltát mindenki «Ha-nif-ri. Aa «''»korban a görögöknél n«mcaaka fiuk, liHUtím a lányok is u>raá*2iak. Kiiünő íéifiuk már a kótépkerbao ajánlót iák a tornászat egyik Vugy másik a£at a ftirfiakoaki Azonban c**k • . t . i ■>. tf ilegujabb kor volt liivatvaarra, bogy anóegyen-jngusáfrát e téren is kimondja. Klleavstésül azt búzzák fel némelyek,hogy ha a lányok tornásznak, erkölcsileg kárt szenvednek, hogy szervezetük nem képe« testgyakorlatok véghezvit^iére. Az elsőre igen könnyű, a f-.lejet. Ha a fiuknak nem árt az, hogy tornásznak ; ha belőlük, daczára aonnk, hj<>gy felnőtt korukban is továbö űzik a tornaszást, derék polgárok és férjek válnak : miért állna a lónyokuál az ellenkező ? Avagy talán a nők nem ugyanazon természeti törvény a^ esnek,, tyint a férfink, hagy t. i. a test épsége és egészsége, mit kiválóan a torna állal lehet fejleszteni, jó hatással yan nemcsak a testi szervezetre, hanem az akarat, kedély és önállóságra is? Bizonyára itt is , érvényes e mondat: „Egészséges testben: egészséges lélek." — , "v A mai kor a nőtől a szellemi kiképesteté-sen kivijl roég a női muqkák ¿»meretét, rajzolást és zong^ rázást is meg kívánja. Ila tehátfigye-lembe vesszük azt, hogy( a lányok ezen foglalkozások következtében üiésre vannak kényszerítve, be kell ismernünk, hogy a lányoknak szint oly szükséges a tornászás, mint a fiuknak. A mi á Tiiáiodík elíenvetésl iilefí, meg'' keÜ1 jegyeznem,''hogy a lányok tornászása egészen elütő a fiukétól. Alig- ezeknél a fárasztó • > különösen az izaeztó gyakiírlatok fordulnak elő, a lányoknál másként k^ll a tomászást gyakorolni. A lányoknak szimén meg kell feeziteni erejüket, de túlfeszíteni soha sem szabad. (legalkalmasabbak a szabad és gy«korlatok, a mesterséges lépésfajok és a változatos alakú kellemes lejtések, mely 2 utóbbi a lányok tulaj-dopképeoi torm^zásAhoz, a tánezhoz közeledik.) A mi a tánezot, mint tornagyakorlatot illet*, már G<>eth* i* ajánlotta. A mi a torná szást illeti, a nők különösen annak azon ágát, melyet táneznak nevezünk, seeretik mivelni b pedig oly huzgRlommal, hogy szintén hihet*, a mi egyszer a Vasmegyei Lapokban olvasható 7olt, hogy t. i. k iszámitotrák, miszerrnt ha e^y hölgy egy éjjel a szokásos tánezokat mind eljarja, akkor egy 4 mértföldnyi utat less meg, roég podit? lábujjhegyen. Sok családapa boszankodik, hogy meny< nyibe kerülnek neki egy farsang alatt a bálok; pedig az egész csak természetes következménye a nem tornászásnak. A sport kü.löuféle nemei hasonlóan ebből indulnak ki. Azok, kiknek nincs egyéb teendőjük,minthogy jövedelmüket elköltsék, nem tudják, hogy mit csináljanak a természettől nyert izomerővel. Havokig nincsen a lányoknak eg) éb foglalkozása, mint lilni. Az én leányom nem ül mindig, a gazdaságot vezeti, — togja némely családapa mondani. — De mitcsinál, ha ezen dolgokat fel végezte ? Leül és olvas; leül és köt, varr, hímez; leül és zongorázik. Mindig csak azt fogom hallani, hogy ül, ül és ajra ül. CáOdáMtoz''hatn^e tehát; hogy ha áz izmokat oly hosszú időn át kéllett pihentetni, hogy mikor az áldott farsang j5n, a papát mindaddig unszolják, mig az végre sok pour-pajrlers után megengedi, hogy leánya tornászhasson, illetőleg tánczolhásson. Bizonyosan szeret e sorok írója tánczolni, fogja némely faggatott Családapa mondani, kinek akarva, nem akarva bálba kell menni. Erre csak annyit válaszolok, habár vallomásommal renomm^mat a hSfgyéknó! egészen tönkre teszem is, (mert előbb láaczoa éa csak azután ember az ember,) hogy sajnos, de igaz, éu nem tudok tánezoku., Mindazonáltal vallom, hogy a nőknek szükséges a tánczolás, mert.ez képezi az ő testgyakorlatukat, csafclmgyiaz^géMbM] az a baj, hogy a táncz jelenleg nem torna. A táncz mulatsággá nőtte ki magát, s mint ilyen, nem számitható a testgyakorlatok közé. A mit a tánca-tanulásnál a test nyer, az aa alkalmazásnál tízszeresen kárba vesz. Minden más, csak nem ütenyszerü mozgás a táncz. , Az összeszorító ruha és disz, az éji idő, a tüzes italok, mindennek pusztulnia kellene, ha csupán az egészségi szabályok szerint akarnánk cselekedni. . i A táncz talán nemesebb é< okosabb alakot öltene, ha a tornászat egyik ágának Jtekin-tenők s a mulatság körétől kissé eltavolitanók. A szülők figyelmébe ajánlható,- hogy a mostani viszonyok szerint ugy tekintsék a tánezoktatást, mint a legveszélyesebb eszközt a korai érettség előidézéséra se végből csak any-'' nyiba engedjék meg gyermekeiknek aa ilyes« mikben való részvételt, a mennyiben a szokás kívánja ; az időt és helyet azónb*n jól meg kell TáUasztani. A gyermekbálok vagy , épen.nem, vagy csak íb a szórakozás szempontjából védhetők némileg. A gyermekek gyermekied tánczolás 8 ütenyszerü ugrándozásainak egészen más jelentősége van a test fejlődése és kiképezteté-séfe nézve. Hogy a t-ínezokíatásnak képzőbb eleme a. m. állások, hajlougások stb. nagyobb lányok testgyakorlásához,, tartozik, fölösleges moa- dajni. i • • t TIZF.NNYOLOZADIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY. JULIUS 6 án 1879. elnök vagy helyettese, tagjai a becslő biztos és egy bizottsági tag, mely vizsgálatra a községi elöljáróságon kivül a birtok tulajdonosa is meghívandó, az e tárgyban teljesített eljárásról a bizottságnál határozat hozatal végett jelentés lesz teendő, mely felett a bizottság határoz s ezen határozat a felszólamlónak Írásban lesz kézbesítendő. — Ezen határozat ellen a 49-ik § alapján akár a felszólamló, akár a becslő biztos felszólamlani a kerületi bizottság-hoz jogosított, s ezt a határozat kézbesítésétől számítandó 15 nap alatt a sértett fél foganatositni tartozik ; ezen féleb-bezések az összes iratokkal a kerületi bizottsághoz felterjesztendók lesznek a történt felszólalások s illetve felebbezések folytán ez az ügyre vonatkozólag újból íog határozni, mely határozat az 50. § alapjáu szinte az esetre, ha ezen határozat a járási bizottság hálózatától eltérő lesz továbbra felebbezhetó, mely esetben a kerületi felügyelő és becslő biztos is jogosított a felebbezésre, s ezen felebbezések bár honnét eredjenek, a járási bizottság elnökénél nyújtandók be. Ha egyik részről sem tortéut feleb-bezés, ugy az ügy befejezettnek levéu tekintendő. — A kerületi bizottság hatarozata által beállt felebbezések a járási bizottság elnöke által az összes iratokkal egyenest a pénzügyi minisztériumhoz lesznek felterjesztendók, lásd a törvény 51-ik § át, mely felebbezéshez a járási bizottság elnökének véleménye is csatolandó lészen, mely felülvizsgálatot az országos bizottság végleg elintézi és ezzel az egész országra nézve munkálataikat végleg megállapítja. Az 52-ik § szerint a pénzügyi miniszter intézkedik, hogy ha netán a tiszta jövedelmek föld részletenkiuti kiszámításánál hibák csúsztak be, ezeket kiigazítja, és a 46 ik §. a, b és c pontjai alatt bármikor előforduló változásokat akár hivatalból, akár egyesek feljelentése folytán, jöjjenek tudomására,azokat kiigazítani, — a hivatkozott szakasz a. pontja szól „ha oly föld részlet, mely adó alap tárgyát nem képezi és ez alá vétetett fel, vagy ha a köteles részlet az adó alul kihagyatott, b szerint, ha valamely föld részlet többször vagy nem azon községbe, melynek határábau létezik, vétetett fel, ugy szinte ha a tulajdonos hibásan van bejegyezve, a c szerint, ha a térfo- A táncz azonban csak akkor lesz jó hatással a testre, ha az a mulatság körétói kissé «ltávolittatik 8 mint testgyakorlat, a testgya-kurlat egyik ágának tekintetik. Béla fiamnak. (187*». májún 7 óm) Midőn te születtél fiain, Tavasz volt a természetben . „ Kettő* öröm-árban úszott Ez ok miatt Bzivem-lelkecn. Nagy örömemben isttam-e Vagy pedig ugy vo!t igazán: Szebben tüudbkíSlt, mint máskor, A nap az ¿g boltoz&t&n Midőn te születtél, fiam, Virágban fürdött a mező Lombdusan zöldéit a betek 8 illatos volt a levegő. Fénykoronát tett a szűz ég t Mosolyogva a vidékre .. h ss*p képnek drága élted Nem lesz-e majd ellentéte ? Midőn te születtél, fiam, Hűvös dalt sengett a madár ; 8 olyan túlvilági kéjben Ringatózott a Játhatár. Május volt, a kikeletnek Legesleg pompásabb része. .. Reményteljes bimbó élted Nem fordul-e egykor télre? Midőn te születtél fiam, Pazarló volt a kikelet: Minden keltemét és baját Kiönté a vidék feleit. 6 édes elragadtatásom Arany-álmán igy szőia az; .Élted, uj »zűlött. ilyen lesz, I (jen áldott varázs tavasz." VÁR08Y MIHÁLY. gat a valóságtól eltéróleg vétetett fel. A többi szakaszok mind ezen elsoroltakból folyólag vétettek, azokkal a tisztelt olvasót nem untatom. Kérek elnézést e ho-szadalmas elmélkedésemért , ezt Öszébb vontán nem közölhettem, most pedig méltóztatik látni, hogy mily fontos azon teendő, mely egyfelől a birtokosságot másfelől az érdekelt községeket és végrehajtó közegeket illeti, csak arra kérem, hogy kiki saját körében kövessen el mindent az igazságos arány felderítésére, mert tessék elhinni, mind''-n teher viselése ha az igazságos arányban oszlik meg nem oly terhes, mintha az csak darabosan és felületesen rovatik ki egyesek vállaira — legyen tehát igazság vagy veszszen el a világ, ezt mondta egy régi bölcs, kinek tanácsa mindig igazság marad. — KOVÁTS JÁNOS. talán gyenge érveléseivel védenczeire tudna félelmetes hatást gyakorolni ? Részemről különben ez ügyben a pole miát Kovács János árral befejezettnek tekintem. Zala Egurszcg, 1879. junins 24. GYÖRFFY GÉZA, pénzügyi fogalmazó és kir. adófelügyelői H helyettes. A kereseti adóügy kérdéséhez. (Viszonválasz a* 50. számban megjelent közleményre.) Tekintetes szerkesztő ur! Engedje meg, hogy becses lapjának 50. számában Kovács János ur által közlőitekre röviden néhány észt-evétel'' tehessek. A szíves olvasó közönség türelmét nem akarom fárasztani azzal» hogy Kovács János ur — már előbbeni czikkeraben megezáfolt — okoskodásai*, újból minden legkisebb részletéig bonc/kés alá vegyem h czáfoljam, mert mint utolsó czikkéből kitűnik a mások álul világosnak tartott dolgokat nem akarja megérteni, igv p. o. a többek között Oszeszly Antal városi adóhivatali ellenőrnek a királyi adófelügyelő-tőli függésére vonatkozólag hivatkozik az 1876. t. cz. 39. § ára, mely szerint amennyiben a községi jegyzők, városi adóhivatalok stb.....25 írtig terjedhető pénzbírságban íuaraűztalandók el. Ha tehát a városi adóhivalalnal az adó-könyveiés és nyilvántartási leendők körül mulasztások töriéunenek, ugy a királyi adótel-ügyelő vagy helyettese nem az egyes vároei adóhivatali tisztviselőt, de magát az adóhivatalt is fogja elmarasztalni, *zt pedig hogy ottan ki volt a mulasztó közeg, kitől a pénzbírság behajtandó leszen, — azt a városi adóhivatalnak első sorban felettes hatósága t. i. a polgár mester és a városi tanács határozza meg. Kovács János ur tehát itt is capaciiállut-tatlanuak mutatta magát, mely bajt eddigelé a párizsi orvosok sem tudván orvosolni, — nekem sem juthat K. J. úrral szemben eszemb e Nem Bzabxd azonban s/ó nélkül hagynom némely személyeskedéseit. Azt mondja a töobek között, hogy éu a kottori korcsmáros adójanál elnézést Ígértem, ha nekem a Hirschler testvérek üzleti forgalmára nézve adatokat szolgáltat kezembe. Ez „r á g a 1 o m." Feltételezem azonban a szelid, békés tor mészetü és jámbor erkölcsű Kovács úrról, hogy ő ezt félrevezetve öntudatlanul tette papírra, mert az iráuyában érze t felebaráti szeretet nem engedi hinnem, hogy ő, ki falusi iskola-mester korában a gyermekek zsenge kebelébe igyekezett oltani a tízparancsolat 8. pontját, mely szerint .hamis tanúságot ne tégy a te felebarátod ellen", most saját telte állal akarná meghazudtolni. Nemcsak felteszi továbbá Kovács János ur, de mint egy Jupiter tudja is, hogy nekem kitűzött ozélom a békés polgárok zaklatása. Elismeri jogi elv az. hogy „quivis praesu-mitur bonus. donec probeiár c>>ntrariuin" (min denki jónak vélelmeztetik, mig as ellenkezője nem bizonyittatik,) de ezt persze ason jogaka démián, — hol Kovács János ur hallgatta és elsajátította a jogtudomány t, — nem adhatták elő, egyszerűen azon okból, mert ilyen jogakadémia nem is létesett. Oszeszly Antal urat hivatalos kötelmeinek elmulasztásával vádolja asért, hogy az adókivető bizottság tárgyalásain a délelőtti órák ban jelenvolt. Saját tapasztalásomból mondhatom, hogy O. A. ur délelőiti 9 óráig — m''«koi a bizottság működését megkezdette — az adóhivatalban dolgozott, s ezen felül nemcsak as egéss dél-utáni időt használta fel, de esténként oda hasa is dolgozott hivatalos ügyeiben, ugy, hogy te endőiben semmit nem mulasztott. Hogy tudta tehát lelkére venni Kovács János ur, hogy egy városi szorgalmas és busgó tisztviselőt a nyilvánosság előtt igastalanul támadjon meg ? A dologban csak az a vigasztaló, hogy Kovács János ur declamatióit Nagy-Kanizsán kevés ember vessi komolyan, különben jelen eeetben mint ellenfél igen ártatlannak bizony ult, Bűnügyi tárgyalások jegyzéke a nagy kanizsai kir. törvényszéktől, 1879. jidius haviban. Julius 10 én. m 1271/79. Grünfeld Salamon zártöréssel vádolt elleni ügyben végtárgyaláB. • 1264/79, Tóth János emberöléssel vádolt elleni ügyben vegtárgyalá*. 1386/79. Szabó G/örgy és társai tolvaj-lassul vadolt elleni Ügyben III ad bír. ítélethirdetése. 1505/79; Borsos Péter súlyos testi sértéssel vádolt elleni ügyben Ill-ad birós. ítélethirdetése. 1541/79. Farkas János zsarolással vádolt illeni ügyben végtárgyalás. 1632/79. Pintásits Éva magsat elhajlással vád >lt elleni ügyben végtárgyalás. Julius 11 én. 1286/79. Sárecz György és neje bírói zártöréssel vádolt elleni ügyben végtárgy alás. 1342/79. Kocsis József é-i társai súlyos testi sériéssel vádoltak elleni ügyben végtár gyalás. — 1433/79. Bonnyai István és társai nyilvános erőszak, veszélyes fenyegetés, és erőszakos nemi közösüléssel vádolták elleni ügyben végtárgyaláp. 1720/79. Boczkó József súlyos testi sértés«:! vádolt elleni ügyben végtárgyalás. Julius 17 én. 1348/79 Nagy László v«sz^ly«-s fenyege téssel vádolt elleni ügyben v gtárgyaláa. 1351/79. Málék István hamis okmány készítésével vádolt elleui ügyben II-od bírósági Ítélet hirdetése. 1233/79 Lakenbacher Ede és Simon csalás bűntettével vádoltak elleni ügyben II od bir. ítélethirdetése. 1630/79. Bazsuly János és társai közhatósági közeg elleni bántalmazással vádoltak elleni ügyben II od birósági ítélet hirdetése. Julius 18 án. 1408/79. Horváth János jövedéki kihágással vádolt illeni ügyben ítélet hirdetése. 1557/79. Sifter József talált vagyon jog talau elsajátításával vádolt elleni ügyben III. bírósági Ítélethirdetése. 1585/79. Ifj Bali Simon Péter és társa eiószakos némi közösüléssel vádollak elleni ügybeu végtárgy alás. Julius 24 én. 1345/79. S/.en^ éri György betöréses tol-vajiással vádolt elleni ügyben végtárgyalás. 1627/79. Payer Dénes és társa lopással vádolt elleni ügyben II-od birósági ítélet hirdetése. — 1G29/79. Szeuyérí Anna lopással vádolt elleni ügyben II od birósági ítélet hirdetése. 1628/79. Tompa Imre ós társa vérfertős-tetéssel vádoltak elleni ügyben II od birósági ítélet hirdetése. 1685/79. Farkas Péter súlyos testi sértéssel vádolt elleni ügyben II od birósági itélet hirdetése. Julius 25 éu. 1486/79. Ruíss Sándor sikkasztással vádolt elleni ügyben végtárgyalás. 1600/79. Hamburger Jakab lopással vádolt elleni ügyben Ill-ad birósági ítélet hirdetése. — 1693/79. Toplek Iván és társa sikkasztással vádolt elleni ügyben II-od birós ítélet hirdetése. 1591/79 Németh Verona és társa gyér mekölé^sel vádolt elleni ügyben II-od birósági itélet hirdetése. Julins 31 éu. 1292/79. Jurovits József isgatás bűntettével vádolt elleni ügyben végtárgyalás. Kelt Nagy-Kanizsán 1879. juníus 27-én. Kiadta: WLASSICS EDE, iroda igazgató. Bűnügyi tárgyalások jegyzéke a zala-egerszegi kir. törvényszéktől 1879. évi julius 11-én. 434.B/879. Ss. 1. Cséber Kálmán és társai erőszakos némi közösüléssel vádoltak elleni ügyben végtárgyalás. 895.B/879. Ss. 1. Tóth Katalin szülői bántalinozáasal vádolt elleni ügyben végtárgyalás. .1673 B/879. Let. Farkas Imre és társai tolvaj lássál vádoltak elleui ügyben végtárgyalás 1684 B/879 Let. Horváth Füle Péler éc társai tolvajlásaal vádoltak elleni ügyben vég-tárgyalás. 1692.B/879. Sz. 1. Horváth Antal lolvaj-1 ássál vádolt elleni ügyben vegtárgyalá«. Julius 24 én, 839.B/879. Ss. 1 Virág Genovéva tolvaj- 1 ássál vádolt elleni ügyben 3 ad bir. itélet hirdetés. 1155;B/879. Let. Hardi István és társai lopással vádoltak elleui ügyben 2 sod bír. itélet hirdetés 1175.B/879 Let. Réfi Pil és társa súlyos testi sértessél vádoltak elleni ügyben 2-sod bir.-.-itélet hirdetés. 1266.B/Ö79 Sz. 1. Zsiga János lopással vádolt elleni ügybeu 3-ad bir. itélet hirdetés 1882.B/879. Sz. i. Öreg Kiss Fereucs tol-vajsági részességgel vádolt elleni Ügybeu 3 ad bir. itélét hirdetés. Julius 31 éu. 1247.B/879. Ss. 1. S^abó János és társai tol vaj lássál vádoltak elleni ügyben 2 od bir. itélet hirdetés, 1353 B/879. Ss. 1. Kováts Zsigmond sikkasztással vádolt elleni ügyben 2-od bir. ítélethirdetés. 1363.B/879. Sz. I. Mojser Lőrincz és társai loivajláüsal vádoltak elleni ügyben 2 od bír. itélet hirdetés. 1495.B/879. Sz. 1. FűstFerencs súlyos t. sériéssel vádolt elleni ügyben 2 od bir. ítélet hirdetés. 1617.B/879. Sz. 1. Tóth Ferencz élet biztonság elleni kihágással terhelt elleni ügybeu 2 od bir. ¡»élet hirdetés. Kelt Zala-Egerszegen, 1879. junius 30. MUZSIK KÁLMÁN iroda igazgató. Helyi üirek. — A bor és gabonavásárt rendező bizottság elnokeül GlavinaLaj >s, helyettes elnökéül Kovács János ügy ved és titkárrá Len-gyel Ignács urak választattak meg. — Szép lett. Egy helybeli hivatalnokot az utczán szélhűdés érte, ép arra ment Müller cs. kir. ezredorvos ur s amint észrevette, azonnal a katonai kórházba vitette s rajta eret vágván, életét megmenté. A köztiszleletü orvos ur fogadja nyilvános elismerésünket! — Ér testté, 8. Van szerencsém a n. ó. közönség becses tudomására hozni, miszerint a n. kanizsai volt dalárda tagjaiból ismét egy újonnan alakult dalárda lép«tt életbe, s a dalórák ezentúl a polgári iskola zene termében fognak megtartatni. Megbízásból Roihmann Béla titkár. — Ma, vasárunp a helybeliönk. tűzoltó-egylet saját segélyalapja javára a „Sánczi" mulatókeriben tánczczal egybekötött nyári mu latságot tart. Belépti díj 30 kr. A derék egylet humánus czéiját előmozdítandó, felhívjuk a t. közönség pártfogását. Fel ül fizetések köszönettel vétetnek, hiriapilag nyugtáztatnak. — Árverések Zalamegyében. Potvera-necz Iván 5429 frtra b. íngatl. Jursoveczen jul 24. — Sárecz István 3000 frtra b. ingatl. N.-Kanizsán I. jul. 9. II. aug. 9. — Kístaiudy Mór 1863 frtra b. íngatl. Sümeghen I. jul. 21. II. aug. 21. — A »aUimegyei gazdasági egyesület által kitűzött szölószeti munkalatot tárgyazó pályázatra 6 pályamunka érkezett* — Halálozás. Gyászhírt vettünk Budapestről, a melyet városunk egész müveit közönsége bizonyára oly mély reszvéttel fogad, mint mi. Somhegyi Ferencz, a kegyearendiek főnöke julius 1-én elhunyt. Mintegy három hét előtt szélhidés érte s ez sirba vitte a kitűnő férfiút, ki a tanügyi pályán elmúlhatatlan érdemeket szerzett magának. Nem csak tudományosan képzett, de valóban lelkes, hazafias szellemű férfiú volt, s ez a szellem vezérelte tanítói pályáján minden időben, különösen a forradalom u;án következett szomorú korszakban is, a mikor vajmi nehéz volt hasafias szellemű oktatónak lenni. Nagy-Kanizsán pedig julius 2 án temették el nagy részvét mellett Sxoko -lyai Nagy József ügyvédet. Béke hamvaikon l A csabrendeki állami népiskolákban az évi zárvizsgálat juuius 30 án és julius 1 ón tartatott meg Krób Pál taufelügyelő és ssámos hallgatóság jelenlétében. Minden osztály dicséretesen állot^f meg a prőbát; kitűntek mégis a képzett uőtanitók által oktatott leánykáknak kiállított csinos kézimunkái, továbbá Gosztouy József szabatos énektanítása és Lőb Ignács nyelvtani kezelése. Hivatottabb és figyelmesebb bíráló bizonyára több kitűnőt is észlelhetett volna. Röviden: as oktatásügyi kormány valóban nyugodt lehet csabrendeki iskolája miatt, és a község örülhet, hogy ily edsett erők emelték ki oktatásügyét a semmiségből s indították virágsásnak. — Hátha még a collegiális szeretet ritka virága is gyümölcsözhetnék! — A hallgatóság közt Cbernel Olivér gondnoksági elnökön kivül ott volt á vi- TIZENNYOLCZADIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY. JULIUS 6 in 1879. «I-k ismert Un ügy baratja, a kerület országos képviselője: tíessenyey Ernő, Bogyay Antal szolgabíró és Mihálovica urai,, néhány tanító és szülők. A vizsgálat befejezte után orsz. képviselő ur hz iskolákban szokásos bő^ezüsé- . gevel arany ós esüst pénzekkel jutalmasta a jelesebb tanulókat.'' Bogyay ssbiró ur azinte péhz-aiáodékkal növelte a kicsinyek örömét, míg Chernel Olivér ur számos tankönyvet osztatott-ki az érdemesb szegény gyermekek köst. Világoson máaokuak is e példa! Emiitett uraknak különösen g»zdag ajándéka, (le áltáljában tanügy iránti érdeklődésök a közönség elismerésre és mély hálájára méltó. S e hálának öröm t.iel *d kifejezést a nyilvánosság terén a közönség köréből. Egy jelenvolt. — JCliameréH és dicséretre méltó tette volt Keller Maiyas czipesz urnák, midón az egy-leli kert mulatság alkalmával a Gózony László megyei főjegyző ur által elvesztett pénzei tár--czát a károsultnak rögtön s hiány talanul átadta. — A xala-egerszegi önk. tűzoltó egyletnek zaoslu avatási únuepely költségeinek fedezésére f. 1879. junius bó 15-én hirdetett, de az akkori eaózés miatt elmaradt tavaszi mulatság június hó 22 éu tartatott meg/a borhazkertben, - ar. idő igen kedvező volt, mert ez valóságos nyári nap volt a i*y a tavaszi mulatság ámbár uem egeszén a vart eredménynek felelvén, de még is a sikerültebbek közé tartozik, mert mini mindig ugy most is jelen voltak a város, ugy a közel vidék azon t. közönsége, kik ezen üdvös s hasznos intézményt mind szellemileg mind anyagilag pártolni szoktak, kik is fogadják ezért az önk. csapat hálás köszönetét, — a t. vendég koszorúnál a jókedv nem hiányzott mutatja az, hogy a mulatság d. u. 5 órakor kezdődött es meg éjiéi Után 3 órakor is javaban jolyt a táncz, — a mi a mulatság anyagi részét illeti befolyt a pénztárnál belépti jegyek után J II írt 30''kr. Felülfizetésekből 11 frt 95 kr, — a tekepályán pedig ugyan e czélra egy 25 írtért vett urü, mely csinosan felvolt diszitve, játszatott ki, erre eladatott 250 drb. tekejegy 20 kr jávai tehát befolyt 50 f-t, s rgy az összes bevétel volt 173 frt 25 kr. az összes kiadás bele értve az ürü árát és diazitését 72 fit 99 kr. tehát a liazla jövedelem 100 írt és 26 krt tesz. — Felültizeuek : tek. Dr. Gréaz János 4 frt 60 kr. Farkas Dávid 2 frt. Széphegyi József 80 kr. Wágner Ágoston 75 kr. Kosa Ferencz 75 kr. 0/.ukeltér Lajos 50 kr. Czukelter Gyula 50 kr. Sipoa Jáoos 30 kr. Lázár Antal 25 kr. Part Sándor 25 kr. SoKutte Péter 25 kr. Hittalea Ede 25 kr. N N. 25 kr. Szabó Lajos 10 kr. ifj. Bencze György 10 kr. Nemes Mizver József 10 kr. N. N. 10 kr. N. N. 10 kr. összesen 1 l Irt 9f> kr. — Fogadják a netneskeblü felülfizető urak az önk. tűzoltó csapat hálás köszönetét.. — A keszthelyi jótékony nőegylet alapszabályai megerősítést nyertek. — Fürdővendégek létHzáma: A ii- piki jódturdöbs h III ik kimutatás szefint jun. 21 ig 239 folyóazamban 311 fürdővendég érkezett. — — A kottorii árviz- és tüzkárosultzk javára kibocsátott 222 ssámu gyttjtóiv sser-k«s/tőségünknél letéteményezve levén, a ke gyes adakozásokat készséggel elfogadjuk és illető helyére juttatjuk. — A székesfehérvári kiállítási jury ellen sok a panasz; a szegediek egy pámphlet-szerű iratban nyilatkoznak ellene. Megyénkből is hallunk panaszra adott okokat; többi köst két jeles bortermelónk beküldött borai nem csak hogy meg aem emiitettek, hanem határozottan el lettek gőzölögtetve. — Ralaton-Füredre a székesfehérvári derék színtársulat megérkezett. A 6 ik számú névjegyzék szerint junius 23 ig 323 fo-IyÓ8*ámb:«n 533 fürdővendég érkezett. Köstük vannak: Gr. Waldstein Jánosné, Szőgyényi László, Báró Fiáthné sat. — OerőfyrU Ilka asszony a budapesti népszínház elsőrendű eackművésznője folyó hó 2-án négy heti időtartamra Keszthelyre érkezett az itteni fürdők élvezet« végett. Ez idő alatt férje Gerőfy Andor Itt működő társulatánál többször fel fog lépni. A Keszthelyen épülő torónyra a golyót ós keresztet folyó hó 2-án reggeli fél 5 órakor egész csendben tették fel. — A balaton-füredi „Szeretotház* fiókintézete, a vinczellérképezdében mult hétfőn délután tartatott meg az évi zárvizsga, melyen Vizner Pál m. tanfelügyelő ur ia a jeles intézet iránt érdeklődő számos intelligens hall gatóval jelen volt. A növendékek szabatos előadása s a gyakorlati ismeret, melyet a szőllő-müvelés, borászat és gyümölcsészet terén nyertek. valóban általános elismerést szerzett és örömünket fejezzük ki az intézet terék tanárai szakképzettsége felett. Különösen Kanovics György igazgató ur fogadja hazafias ügy buzgalmáért kiváló köszönetünket. Vizner Pál tanfelügyelő ur velős szavakkal zárta be az igen érdekes próbatétet, atyailag intvén őket, hogy szerzett közhasznú ismereteiket az életben kitartó szorgalommal érvényesítsék. A lelkes tanférfiu jeles beszédjeért méltán megéljenezte tett. — Szent-Balázson a tanító ur lakásába kéményen 4t a napokban beütött a villám, szerencsére ott álló leányának komoly baja nem lett. — Rövid hírek. Soldosnó ismét Bla-háné nevet visel. — Martonfalvy gyilkosának halálitéletet a kir. t-tbla is helybeu hagyta. — Az orvosok é* természet vizsgálók nagygyűlése típeaten aug. 27 ón kezdődik. — A székesfehérvári kiállítást 131.934 egyén látogatta. —vPólegy házán az árpábau eddig soha nem látott férget fedeztek fel. Szombathelyről Keszthelyre érkezett. A társu lat bevonulása, s az előlegesen kiadott mftsoro-zatbau érintett sok uj darab olvasbatáaakor azon szép reménynyel kecsegtettük magunkat, hogy közöuségünk e társulatot pártfogol ni fogja. Keményünk — bár folyton válogatott s uj darabokat adott elő a társulat — egyelőre csalni látszott, mig a mult szombaton, t. é. június hó 28-án a „Kor nevilii harangok" cziojü operette telt házat vonsott a színházba. Vasárnap, junius hó 29-én Bártfay „Cse cse Panna" czimü énekes népszínműve, hétfőn Augier Emil »Furchambauh család* csiinü 5 felvonásos kitűnő szín mű ve, kedden „Angot a kofák leánya" czimü operette kerültek asinre. Es előadások alkalmával ismét csak gyér közönséget volt alkalmunk a szinházban láthatni. Szerdán, f. hó 2-án adatott „Narcisa Pária bohócza és Pompadour bukása'' csimü szinmú. Narciast Gerőfy játBzá, ki valamint alakítása, ugy kitűnő előadása által is teljes elismerést és sok tapsot aratott. Kőmivesné (Pompadour) és Toldi (Dr. Amboise herczeg ministerelnök) igen ügyesen játsztak. Erdélyi Gizella (Quinault Doris) taglej lése nem elég szabatos. Csütörtökön, f. hő 3-án Csepreghi Ferencz rA Piro8 Bugyelláris" czimü 3 felvonásos nép-scinmüve adatott. Ez előadáa alkalmával lépett I először fel Gerófyné a bpesti népszínház első reudő énekes nője Zsófi szerepében. Közönségünk a mai előadás alkalmával nagy számmal jelent meg a szinházban, mindenki látni és hal lani akarta a népszínház e kedves kis csalogányát. Az előadás igen jól sikerűit Gerőfyné kilépte alkalmával szűnni nem akaró tapssal s koszorúk és több virágcsokorral fogadtatott. A nagyszámú közönség éber figyelemmel hallgatta Gerőfyné jeleneteit s az általa oly szépen énekelt dalokat ujráztatta is. Igen jól játsztak még: Gerőfy (Török Mihály,) Balogh Árpád (Csillag Pál, őrmester,) Kovács Elemér (Peták, káplár,) Fehérváry Ottó (Pennás, jegysó) Szeg-szárdy Péter (Kósza,) Toldy (Kapitány.) Igen meglátszott az előadáson, hogy a társulat sokkal jobb kedvvel iparkodik megfelelni feladatának akkor, ha a színházat szép közönség látogatja. Gerófyné szombaton „Kornevilli harangokéban lépett fel másodszor Ajánljuk e jól szervezett társulatot Keszthely és vidéke közönsége méltó figy elme és pártfogásába. Tihamér. Színészet. Keszthely, juliuB hó 1879. Em''itettűk már e lapok hasábjain, hogy Gerőfy Andor jól szervezett színtársulatával Ki nyert ? Prága, jul. 2-án: 72, 21, 45; 38, 5. Sieben, „ „ 11, 6, 31, 60, 13. Lemberg „ „ 83, 63, 45, 76, 79. Üzleti szemle. , Nsgy-Kssizsás. 1879. julius 5. Időjárás. E héten állandó szép és bő napjaink voltak. A repczeamtás vidékünkön be,«''''g«»zt*tett és csekély kivétel mellett kedvező eredményt mutat, fel. 11* idt-i teriiiésüuk nagyon lesülyedt várak->*ata-inkát felülni ulja is, a középszerűig határait semmi esetre nem fogja túlhaladni Üzletünk e héten végképen pangott és minden tekintetben a «alsón morte jellegét riaelé, As aj tor més várakoxatában nem csak külföldi, hanem belföldi maimaiak is nagjoa vis&zaUrtdzkodok v alának és csak legközelebb szükségletüket fedezék. A forgalom ennek következtében nagyon csekély volt ■ az ár hanyatlások további terjedelmet vettek. Basa és rozs lanyha irányzatot köveitek Míg elsőbb csikkeknél legalább finom minősegek találtak némi figyelmet, atóbbi egészen el volt hanyagolva. Árak mind a ketUSné! alább ««álltak Árpa iránt némi kérdezősködés uralgott, eladások azonban csak u&gyon leszállított áiak mellett történhettek Knkoricza nagyon lanyha volt. A kilátások as uj termésre a kép időjárás foly''án naponta kedvesebbek lessnek, s a nagy k£sslrt*k, melyek nálunk e gaboaanembŐI még felhal mázva vannak egyre sürgősebben áj»ltatuak anélkül bogv verőre találnának., Miuőséf szerint: l''nza .... 7--8 50--kr. Ro*« .... 5---550--•— Árpa . . 4-60 — 5 50---- '' Zab .... 5-40 — 5-80--. Kukoriraa 4.80 — 5.---— „ Cinquantin . . 5*50 — 6 80__•_ K. B '' .Szerkesztői üzenet, 3519 M. Csáktornya. S»joá!jük hogy Hpesten nem találkozhattunk. 352U. K. PerUk. Azonnal válaszoltunk. 3521. 8m. Lipik. A lapot megrendeltük; a megbízást készséggel teljesítettük, 3522. H. üottori, Szive«érte»itésedet köszönöm. 3523. K. N. Balaton-Füred. A lapot július 1-éa megindittattuk. 3524. V. .A cxikos" berSkkult. A bzedőtfigyelmeztetni fogjuk. 3625. Ss. 8. Bécs, Sajnáljak. 3526. a£lső szerelmem ébredése" sajnálatunkra nem olvasható, s igy ne csodálkozzék, ba a* el hő helyett tizedik jő. A Tátra hegység kies vidékéről szülő tárcsacsikkeket kérjük. 3527. Fr. A Bpeet. Ssemélyes polémiát nem közlünk. Ha érdemesnek tartja fizetni érte, forduljon a kiauúhos. 8528. B. „Volt már a ki..." közöljük idővel. 3629, K. „Kgy tanár életéből, mielőbb elolvassak s nyilatkozunk. 3530. Alsó-Lendva. R—i. A csikk'' személyeskedés a szerkesztőség nem közölheti, forduljon a kiadóhoz,, kinek a kéziratot át és adtuk. 3531. K. BaUs»a-Gyarmat. A szép .költeméuy jő. Kelefí ur felgyógyult; költeményéinél megjelenéséről nincs njabb tudomásunk. Felelős szerkesztő: Bátorfl Lajos. Folyó hó 2-án városuakban valaki hiceBzté, hogy vagyonbukott levék. Ilyen állbir mily v«z<süel mes befolyással hathat egy kiterjeszkedett ftsi.eköt-te''ésbeo álló kereskedőre, csak a kereskedelmi világ bírálhatja meg > Igaz hogy egy pár gaz adósom Tagy»nbukisa néhány napra ssiliűrd állásomat megrendité — do azért szenvedett káromat batssorosan fedexheu»m s ennélfogva minden jó akaróm és kere*kadési btrá-tomnak megnyugtatására kössé Uesem, miszerint ezen álhir csupán egy, .a mi embereink közül" irigy és mirigy gaz kölyöknek koholmánya, ki igazolt bo-scumat ki nem kerülcndi. H0FFMANN JAKAB. - » * E rovat alatt köslftttért felelősséget neui vállal a Sserk. Faeladási * hirdetmény. A snmló vásárhelyi kerülethez tartozóZal/^negyében fekvő nyavaládi erdei iaraktárbaa meglevő és a legközelebbi három éven az uradalom által vágaudó tűzifára (átlag mintegy 1200 üéköbméter) a főméltóságu vallás és körokiatáei magy. kir. minisztérium jóváhagyásának fentórtásával, — ezennel zárt ajánlat u verseny hirdettetik. A meglevő és vágaddó tűzifa minőség- és fanem szerint o8ztályoztatik, miért is az ajánlott fegységi árak (egy ürkóbm.) következő választékokra külön-külön teendők; — cser- és tölgyfánál; I-8Ő és Il-ik osztályú hasáb, tuskó és dorongfa. Ny irtánál: hasáb és dorongfa. Az egjszázötven forint bánatpénzzel ellátott .jánlalába világosan kiteendő, miszerint a venni szándékozó a szerződési és egzéb föltételeket, melyekről az aíulirt hivatalnál — bárki tudomást szerezhet — izmeéi, és azoönak feltétlenül aláveti magát. Az ajánlatoü legkésőbb julius 13 ig délelőt 10 óráig nyújtandók be Nyavaládon az alapitv. erdőhivat&lhcr. Nyat^lád, 1879. junius 30 áu. Somló vásárhelyi kerületi m. k. közalapitv. í A PZ (1885 l-l) erdóhivetal. Hasznos és biztos gyógyszer. níeiy egye<fül cs;«k Szombathelyen nálam a''lulÍrottnál az Isten szeméhez czimzett gyógyszertárban kapható, még pedig a gyógykezelésnek körülményes utasításával együtt. — 1. Teheneknek kékes és sovány, vagy ritka tejelés 5 valamint vtérfejés elleni porok, egy csomag V% kiló 80 kr. 2. Disznóknak. Torok és vérbaj, nemkülönben köhögés és rosz étvágy elleni porok 1 adag 10 kr. 3. Lovaké jnhok s szarvasmarháknak kosz vagy egyéb bőrkiütés és szőr féreg elleni Tinktura. 1 üveg ára 1 frt. — A most leirt betegségek ellen számos éven át oly kitűnő eredmény nyel alkalmazott és nagy keresetség nek örvendő gyógyszereimet midőn a d. é. közönségnek b. figyelmébe ajánlanámi maradok tisztelettel. ^ SIMON GYULA, f (884 1—2) gyógyszerész A szünidők alkalmával Kanizsáról rendkívüli leszállított árak mellett kéj vonatok és pedig szombaton azaz julius 12.11 óra 48 p. éjjel Bécsbe. Vasárnáp julius 13-án 4 óra 50 perez reggel Fiume, Triest és Velenczébe indnlnak, Szállítási dij az odamenet és visszajövetért: Kanizsáról Bécsbe II. oszt. 9 70 kr. III. oszt. 6''50 kr. Triest v.| , Fiúméra I , Triestbe 1 és Velenczébe Triestbe menet közt látogatás tétethetik az adelsbergi barlangban. Trieetben kirándulás a tengeren Miram&reba. A jegyek Bécs, Fiume, Triest és Velenczébe 14 népig érvényesek. A visszamenet tetszés szerint egyenkint minden személyvonattal (kivéve a gyors- és gjors-posta vonatokat) eszközölhető. Bővebbet ezen menetekről a déli vaspályának minden állomáson'' kifQgesztett falragaszai és a kimerítőbb sorozatokban láthatók. Utóbbit a lap kiadóhivatalában ingyen is kapható. (883 1 —1) II. oszt. 14-30 kr. III. oszt. 10*20 kr. H. oszt. 26-30 kr. ID. oszt. 18*70 kr TIZfiSKYOLCZiAEHK ÉVFOLYAM ii ■ »i» i i i-/ Z At A'' V /öZ X ÖKY JULIUSVO-taY EM9.MT )k ! M OLL SEIDL1TZ - PORA. Csak akkor valódi, ha mind»-n doboz entnla pj''rn a <á* ¿9 a* én sokszorosított czégew -van b-nyffjnva. i 30 év óta * rfkr-rek mflleft''fennáll mind«nnen>ü gyomor betegsegek ¿* enésztési akadályok, imíj.t étvágyhiány. hanszoruiás). vér toltílás és a^wyér »-Uen. Kül<Ui««»-n olj egyéneknek ajánlva, kik füo^lev-modot folytatnak. Hamisítások törvényileg buatettetsek . Egy lepecsételt eredeti doboz ára I frt. o é. Keskeny Utifű-mellczukorkák, a tftdö és mellbajok, köhögés, fojtóköhögés reked t-ség ós tádóhurut biztos gyógyszerrel. A természet álul a szenredó emberisig javá,ra teremtett m«(rl>ec«ülhetlen kcnkeny útifű ar.on már eddig fel nem derített titkot foglalj* magában, miszerint * gége és légcső; rendszer g/tul-dt nyakbártyájára való azonnali gyors és esybíté batás gyakorláskor a*. illeti» beteg szervek gyógyulását minden tekintetben lehetőleg elősegíti. Miután gyárraanyunknál a ezukor és keskeny útifűből tiszta SS BORSZESZ SÓVAL. A l«»Kin«fg).izliHt .bb ííi:s««|íélvt.ö -/.©r* a szented»'') emberiségnek minden btslsíí és kfllsK gyulladásnál, * 1 bet«>gqég «Hm, mbi-i «••■iinemü s«H<»iifllé«eV, fej-, ftlI- é« fopfá;,Hs, régi »érvek éí nyílt seh«k. iáhfVkólyek, iisr.«k, w.emgytHladás. mindennemfi W»«láfc f-s sérülés stb, «tíi. ellen Üvegekben használati utasítással együtt 80 kr. o. é. vecyülékrőt kezeskedünk, ktllönö» fijjyele''ohe ajánljuk hatóságilag bejegyzet védjegyünket, sat. dobozon levő aláírásunkat, mert cink ezek igazulják annak'' valódiságát. (8<i7 9—501 Schmidt Yietor & fiai cs. kir. szab. gyárosok fí*ct, Witideii, Aleega***e 48. Kaphatók: Práger Béla gyógyszertárában Nagy-Kanizfiáj», Kalivoda J. Lcteuvéo Kiss Adalb. gyógy ízenarában Alsó Lendván, Durner Kaj. vas- és íuszerkeres-kedésébeu Süraeghen Werli M. gyógyszertárában K.ap-ronczán és Idősb. Mozelt F. Vasváron, Hollósy József E. gyógyszertárában Zala-Egerszegen/ Hal-niájolíu. KrobnM. és társától Bergenben (Norvégiában . Ezen h-iImAj-sairolftj valamennyi, a kereskedelfmbeu. eMiw-dtiI«j faj között */. egyedüli, mely orvo«í <*zé!okr»» használható. Ara ejjy üvegnek használati utasítással I frt o ó. __ 99 Pp Moll L gyógyszerész, •Kállitás cs. kir. udvari szállítónál, Tuchlaubun. Bécs, ttmxtntmttttttxninmit | TlÉlfiiséí ÉaetÉBsí. | t Hoff iáa#8 csawári királyi udvari maláta-kivonat-fózdéjének és ma''átakeszítmenygyaranak Bécsiéi, 6raben, Braunerstrasae 8- ♦ ^ Selp, 18/8. Miöta a* öu kitünó maJuta-csok" áiléiát ísmmk, A X tfli!őbán».tini^im eltdutek, m,i«t állandóan art i«nm kávé helyett. ^ ^ Seeger, lov;i* ct»endör. ^ i GrüiiUag<Mi, 187ö Az ön kitűnő kúsr.itm^ny-iii-k maláta- ^ ^ kívona* egészségi sőrék maláta-eg^sznég és okoládéjáü.ik tyúnybatása ^ BZárno« lifteKiégekiié} kőzelinmert tény. * nálam ar «n maTAta* - rnelleznk >rkáin*k kitűnő határa is vfcUnak bísuayult. K<»k>''ig^*ihen. X X rott emésztés- és ¿tvágytalttnaágHari 3>eiir<-dtem, » a ll-''tíéUr ¡na X ▼ látamellcznkorkák ezpri bajokat m«ggy<ij;yít«»tlák V ▼ Srunewald fóitibirtok..-« ♦ A. Isteisó, fy^gyhataRsal biró nyáksedó Hoff Jáaas fela »»lata- ? lell-czukorkák kék papirosban vaaa.ik R*ktár a»- állftm nijnJcn hirnevea gyógyszertárábau vagy fűszer- j kere«keJém-ln*'' K«ktür u«lkali hnlyaó^uki-cu magkuit^yiuek nagyobb I ni ehrend eleiknél magfelelő árleenredésben róürecülnek. Ate*. kuxoiMt-g kéretik bAtározotian Moll-léle készítményt 1 reudi lni és mak olyanokat *lf<>gadui, mr-lyek saját óvjegyem és aláírn- i sommá» vannak ellátva. Raktárak: N''.-Kunizsa Präger Béla gy^gy. Rosenl.^rg Ferenc* f''cHselbof.''r Jrt/.sef. Rosenfeld Adolf. — Z al a«K g e r s t, e g .Győgy-K/ertar a Szt. lélekhez. — Harrt Dorner S. L'' * a k t o r- '' 11 y a Gíu^z,; L.., gyógyszerész Kaposvár K"hu J ScbrKder Sándor tcyogy Th. Kecskéssy gyógy. Kaproucza Werli M gyógy. Kőszeg Csacsinovics Ist. gy^gy. Kttttel Ist. gyógy. iK e k z t h * t y I Schleifer A. Wüuscb F. K5 r m e u d Ráu Ján Sjzombaihely Filfieh | Ferencz gyógy. Sopron Mezey And. gyégy fi á n o k-.S z -Q j ö r g y , A. C Fit.íc g\ógy. Zágráb Mitilbach S. Ky^g)'' Irgalmashoz gyógy. Szalonsk -Schwarz Gusstáv gyógy. (^7tíf> 27—52)1 HOFF-féle malátakivonaf. A tegetső valódi nyakoido gyógyhatá$sal biró HofT J fele maláU-kivonat csokaiáde a 30 évi üzietfenal>ás óta 44 szer lett kit&ntetve. EGESZSEGI CSOKOLÁDÉ. Nagy Kanizsán o»ak Stre» L Kieia Roseaberg 4 Weiliscb (860 4—12> araknál kaj.ható. Társa Prágában. Umratk és Mezőgazdasági gép gyárosok ajánlják a *r.ilárd kivitel, kfinyü jáiá«, nagy mtinkaké;>et>sét;, és tinta cbéplé«rfíl legelőnyösebben ismert körülménye, ugy rámán álló, uiuit kerekekeo járó kézi es járgány-cséplokészilleteiket l-től 8 Ip, yajjy öker ertjpfg Tosábbá készitüuk különféle nagyság és eíístnert jó minőségfl tinttitó roMákat. kokoricza niorz«>olóka( é* HzecskavagóLat. (836 25—25) Képes árjegyzékek ba?ai nyéken ingyen é« dijraentesen. : mttttttuttnttmtntttiu PILEPSÍA H nvavu lyatúrés ir:i«il/«f gví|>\iltaiik l>i ^ ^ Kii lisch specialista u Ital l>rehíláL)*n ▼▼ X»Tmht.ir iSrásittr-rrá^. ♦♦ Már több mint 1 l.«MMJ «ik^rr-l gyó- ^^ gyittatott. ''.»_ I ä AA 30 éven kipróbátt! A natlieri ii-sznj viz cs. kir. udvari fogorvos Bét-aben, belváros. Bognergasee 2. ■ :f'' fog és teendő mint Úvsr.er _________ ______ fogviznek elibe _ ijl»Pteg«éc«)k ellen, a fogaknak romlása és luka»aág\ ellen; kel-jxes ize és szaga által, erósití a toglmst ée felültrtulhatatlan sze-^'' Minden más sraj'' Umes ue es szaga rül használható a fogak tísztitásár«t. (787 I. Ezen kedvelt s nélkülözhetlenné lett készítmények mindönkiitek megkíiniiyitess^k ktllRiibös^ nag^^águ ftvegek, u. m 1 nagy üveg 1 frt 40 kr, egy Jtvjíepazerü nagT*águ 1 frt és egy ki« üveg ÓU krért kaphatók. Anather in-fog tapasz. a fogaknak tisztítására épeatartá9ára, ehávolitjá a ros« srago -és a fogkövet Ára egy üveg adagnak I frt 22 kr. A Popp-féle szagos rögtapasr KgWünőhb «cr a szájüreg és fogak ápolása él fentartásara. Egy darab ára 35 k*. Jíövény fog por. Megtiszitja a fogakat, eltávoíitja a fogküvet és tisr.U fehér ényt ad a fognkuak. Egy doboz ára 6? kr. Popp-féle fogplonbe Inkái fogakiij.k magunk általi megtöltésére. t ÜKtereit gyóitytani . , növény » z a p a ti j a, .,, ,,(ll vegytanilag vizsgálva « a császári orvosi tudomanykar által,. Bécsben é« még szám i» gyógytani társulatok é.i kitűnő orvosi egyéniségek által Kurópában mint a Ityjobh és li gtiszLábh - . szt-r ismertetett el a t>6r ápolására. Egy darab ára 30 kr. Szim myetMztetésil! - A hamísítá-U ''l vi|4 ¿rakodásra figve1mes<ii t''.-s»cnk a tisztelt kozon$ég t, hogy a/, Anathsrln szájvíz minden üveg nyakán egy védjegy van Hygea és Anatberiu kébzitniéay « »¿Kgelí vat:i-mint minden üveg egy kúlsó borítékkal vau kürulvéye, me!y tiuin látható- viznyom- sban a birodalmi sust és czéget ujútatja Kapható: Nagy-K nnizsán r Práger Béla gyógyszerész urnái, Ro*. nbrrg és FesBeíhoflfer József fH.<zerkereskedésü*kbéu. —, l''á-P án : Tsiiepen J , és Hermíllier J -nél — .Keaztb .-Ijfen jr Fti**te-r«-r l''yőgy>zer>-Hz — Zala-Egyersx.e^«?« : .l»óó F.. gy,ógyj»r.eré*z — Kapronezán : W« rh gyógyszerész. - V ."rasdon :'' italter gy''igysr. HtlniegAén Dorner Kajet. — özoinbailielyeu.:'' PlUicb Fereiícz es Kü oif gyogysrer. — Határőrridéki Sa.-(iyCrgyftn Fibíe. E^C. '' _ V-«»prémbpii Taszkon és Táraa, fisithajd Tivadar ós tiaináL, trgy Fe:riicxi gyógy«7.erész. Székesfehérvárott: Itrauo .1., Hronz-mann. ós I>i«>bj<lla «yógysz — Lovas-Beióiiybeii Ih isli-r iryogysz. — KalocJtau : Horváth K. gyógyszerész — P.tk*on : Flórián .1 Kyng>sz«-réi-z. -— Körmenden: liorváib J. rtonr*ciirííe<L g>">g>bze- — K»poxvárott; Kohn J. Scbr<|der és Darás g\ úgysx. ST-árd , Brah^ay gy''.gysz — Bonyádou : Ktamoltn , J. — |{a;á»: Mic-biu^h St, 11«.tícld fiai, é» Boszék gyógy.sz. — Pécsett : Zsol-í.sy W. >''-n K, Zách, Kttuz, Kovára, és''Kipocz gyógy**.'' Ká-1 rádőli: Z.iduliánszky gyó/y«i. — .Níarezaltbao : Kiss gy^gy«*- j—■ Tolna - Fichtl S uy ;gys« —. I >ouxf^ldvár«tt: Lnká«-g gy"gy**- — Szent-Gyyigvöu : N<<thig — Al+ó Lendráii : Kins gy''^y/» Robonczou : Simon g\ógys/.-rész uraknál. poig STÍí r Mr.ain .'' * * i Hirdetmény. K n y^jm • cr^Mj Cs. kir. szabad. köszvény ¿n csúz hárító A nagy-kanizsai kir. törvényszék részéről közhírré létetik, miszerint a Plihál Ferencz nagy-kanizsai kir. körjegyző kérelmére a pécsi. kir. körjegyzői kamarának 1879 évi junius hó 29-én 133/78 sz. a. kell rendelvényével nevezett kir. özjegyzo általános helyuttéseül kirendelt s ezen kir. törvényszék előtt szabályszerűen felesketett Ursziny Pál kir. körjegyzői jelelt helyettesi roii^ ködését nt;vezett kir. körjegyző eltávozása folvtán hó''. 6 án megkezdeodi. Kelt a nag3--kajiizsa» kir. törvényszéknek 1879 OOOO i jü^us 2-án-tartott üléséből. . ''i j WLASSICS ANTAL kir tn>/-''ki fh.-'' k. LOVAK EDK '' (HS2 1 — I 1 kir- trvszéki jegyző. evi Cséplőgépeket legújabban javitottsiög-cs rerd szer 1—4 vouó marhára alk«i- r K7.cn újonnan szurvea.Jtt köszvény és Cluz-kárltó, melynek h uása pbysilrai t•írvciiyen vjlbuyoaságon alapszik, mioek okvetlen következnie Kfll, miután uiiudeiikiufk ki Köszvény vagy Csúrban szenved, nélkülöz-hetién. Hat^a már r-''-vW használat ntáo a fájdalmak enybrilésével mu-tstkozík: hoBBzabb riielés után ezen kösrvény és ezút tüneméuyui egé- ; mázva, szalmabányóval, rosta és , saen, elvesznek. Kgy ilyen báritónak az ára használati utasítás»; »gyil t ! tisztító, {a és egész vas állványon legújabb szerkezetű, tartós,1 4 frt. Vidékre podíg a 4 frt 30 kr. beküldhető, és felette olcsó ''árakon s»á Ili tünk a réodes kivitelnek Bécs- és ) PestKil jóiélláa mellett. . IV Jóravaló ügynökök kerestetnek. Mayfahrt Ph. ós társa gépgyáruk FranKfurtbao a Majna mellett. (862.8 — 14), Egyedül kapható csák a szabadalom tnlaj(Ionosánál. Gratz Gyula, ■V Bécs, VI. kerClet Marlahilferstrasse Hír. 7«. X^OOOOCOOOOCOOOsXXXXXXX i OOOOOOOOOOOOOOOOOCXXJOO £ a> a o 5 O- í a t a c A m, k. pénzügyminiszteri engedély folj-tán Körmenden dohány és szivar különlegességek 111. k. úrudaja nyitatott Pressburger Lipót utóda Grnn-baum Bela által a föpiaezon. . : a u ■ ,n.u te ■emii föwer vas- norinbergeri üveg és porczelian aruk Kagy- Kanizsán, nyomatott a kiadó lap,ulajdono* Wajdits József gyofssajtójáiu —ff- >•—» NAGI MaVIZ8M879. jultus 10-én. í b M ^TTT TTH_!_—-;- ____ 1L tni« ^« - ♦ !írt V fél irr* . . > r J negyed írre . . 5 • JS?y s*ám 10 TllI •>■! > _1» BWitiwk 6 hasibor petKsorban 1 7, »ásoáwor« a mrnd«n|, H ''to*4bki »Oi^rt^ kr. NYLLTTÉBÜluN i j, ,j »őrönként 10 krért . lelnek fel-! Kincstári illeték míodefl '' egyes hirdetés irt MlOaT 30 kr fisét—dt., ^ fi y Ttaennyöleiadik évfolyam. ífTT t sserkwsstSWa, aajagi rfcs* ilistí közlemények pedif s kiadóhoz birMtve intézendők: MAQY-EáNI7«8V WlassJsskáz. B érmen tétlen levelek, csak ismert munkatársaktól fogadtalak ei. \Ké*iratok tímii n i k áldatnak- iőbl): ^ALA-aOMOGYI KÖZLONX.1 _ ^Kanir^Tároii k*lyh«téaá*ának, ^.-k»niz«d önk. tftroltó-egyI»t«, * „n.-k«nljtMrf ker«*kMÍelmi n iparbank«. vn.>kmnliMl UknrékpéaxUr«, a ^alamegjeí általános Uaitéte«-tület", » „n.-kanlxsal kisded-newló egyesület«, « »soproni kereskedelmi a iparkamara n.-kanizsai kfilTálasatiaiW- i több megjei és városi egyesület biffttalos ériesiUje. ja . ^ . _ ■ • < ff '' . _ » Helenkim kétszer, vasárnap- s csftlOriOkOi» iiiegjeieuo vegyes tartalmú lirg, • < ■ - V''; J Előfizetési felhívás «« , Zalai Közlöny hetenkint kétszer megjelenő lapra. \ Előfizetési dij: .. . Jul.-decz. félédre . . * 4 frfc., jul.—szept. negyedéire . 2 Irl.j Vidéki előfizetőknek legalkalmasabb a postautalvány igénybevételével küldeni ¡be az összeget, helynek eszközlését idejekorán kérjük, nehogy a lap rendes szétküldésé-ben akadályok támadjanak. Hirdetések gyorsan és jutányosán közöltetnek. . ; Kérjük t. közönségünk becses pártfogását s lapunk szíves terjesztését. Nagy Kanizsa, juuius 16. 1879. Kiadó hivatal. WUJDITS JÓZSEF könyvkereskedőt»«. Főutcza Wlassicsház. Nemsetga/dasfcgi egylet. (Folytatás.) Kzen baj orvoslásának tekintetéből is, mintán gyermekekre természetöknél fogva a csemege élvezése ingerlőbb esábitó eróvel bir, mint. krjaiknak megtakarítása, nehogy csalás- és lopási hajlamuk nagyobb mérvet öltsön, a paedagogia által előirt egyéb "gyógyszerek alkalmazása mellett tanácsosabb a pénzök megtakarítása és e végből az iskolai takarékpénztár meghagyása, illetőleg behozatala, mint annak beszüntetése és mellőzése annyival is inkább, mert ennek kezelése mellett, valamint a tanító bizalmasan megkérdezheti növendékét: hol vette kijait? ugy & szülék is gyermekeik betéti könyvecskéit megvizsgálván, számot kérhetnek tőlük, és igy a bajt mindketten ellenőrizhetik. Az srkőicsi 41et a szó szoros értei-'' mében vett vagyonnagyságtói szerintünk sem függ ugyan , de hogy a szegénységnek vagyonos állapotra vergődése és ennek eszköze a takarékosság az életre nagy befolyással bir, az Js tágad-hatatlan. Tapasztalis szerint ygyanis azok, kik a napról-napra való megélhetés nehéz gondjaival küzdeni kénytelenek, az erkölcs ösvényérőlv könnyebben és hamarább le- siklanak. mint kik -- habár nem is nagy > i '' i) i — de szükségleteik fedezésére kellő, vagyonnal birnak; a pazarlásból eredt végelszegényedéssel párosnlt úrhatnám vágy- j nak fattyusarjai: a napirenden levő lopás, csalás, gyilkolás és öngyilkosság; pedig — mint a társadalomnak megannyi torz-képei, a takarékosság szükségességét még-inkább igazolják. / : A közügyek iránti lelkesedést sem oltja ki ezen intézmény seai a gyermekek, sem a felnőttek szivéből, hanem arra inkább szilárd alapot vett A társadalomra nézve ugyanis az iskolai takarékpénztár a fölkeltett, de nem zaklatott szerzési ösztönt nem egyedül czél gyanánt, l>a-nem inkább azon főczélból fejleszti, hogy a növendékek a szivökbe csepegtetett és vésett felebaráti- és hazaszeretetnek, — miként már említtetett — necsak gzifra szavakkal ysíó fennenhangoz tatására, hanem akár áldozatokkal járó tettleges gyakorlására is tehetséggel biró lelkes honpolgárokká váljanak. Azt pedig, hogy a takarékosság felnőttekben sem nyomja el a közügyek iránti lelkesedést, a takarékosság utján meggazdagodott számtalan nagy hazafiak és honleányok példája — 8 hogy messze ne menjünk, maga az iskolai takarékpénztárnak első magyar apostola, a minden üdvös, és hasznos ügyre áldozni készséges hazafi Weisz Bernát F. királyi tanácsos ur tettleg ¡gazosa. De különben is a lelkesedés a magyar embernek, sőt már a gyermeknek természeti tulajdonsága, jelleme léién, fóleg arra kell törekednünk, hogy ezen gyönyörű szivvirágot a szegénység fagya el ne her-vaszsza, hanem a vagyonos állapot üdítő légköre nemes gyümölcscsé érlelje. 4. Tapasztalati szempontból. Helyesen állíttatik, hogy a pazarlás oka nem annyira a takarékosságnak, mint a nevelésnek hiányában T fekszik; ebből ugyanis az következik, tehát neveljük az iskolai takarékpénztár által felvilágosítva és szoktatva már az iskolás gyermeket az öntudatos takarékosságra; és ez lehetséges, mert — miként már kifejlett, — nem csupán a szolgálattal Szerzett, hanem a jutalom- és ajándékpénzt is — bármily ritka és kevés legyen is az, érdemes megbecsülni es összegyűjteni. Attól pedig hogy a gyermek megtakarított pénzét egyszerre valami haszontalanságra dobja ki, félni nem kell ; mert tapasztalás szerint a gyermeknek is természetében fekszik, hogy minél nagyobb összeggel rendelkezik, annál értékesebb tárgyat kivin rajta venni. Mondatott még ellenvetésül az is, hogy ezen intézmény csak egyoldalú és kizárólagos. — Valamint az egyéb erényekben, ugy a takarékosságban való ne- velés is általános; kizárva a nyehb sorsú és legifjabb kora tanaid sin csen, áldásaiban részt vehet minden iskolai növendék — csak hogy nem kötelezetten; — amint hogy voltak is többen a legszegényebb sorsn'' növendékek közül, kik közül egész ''éven át >1—2 krnál többhez ne» jutottak, de ezen kis mindenöket is az iskolai takarékpénztárba tették. így van ez a közélet más ügyében is : a bíróságokat sem veszi igénybe minden ember, de azért a bírói hiratal még sem egyoldalú, hanem általános; a hadkötelezettség sem veszt általános: jellegéből, ha a hibás testalkatúak felmentetnek is alóla. '' i Azon ellenvetésre: „A gyermeknek nincs szüksége t szülei mindenne! ellátják.'' Tapasztalás után állíthatjuk:; megesik, hogy a gyermeknek is fvah szüksége és pedig néha épen olyankot; midőn szegénysor«! szüleinek nincs módjuk azt kielégíteni; mily jó ilyenkorába van ma gának a gyermeknek egy kis megtakarított pénze. De hát helyes-e, szabad-e, a''gyermeket megfosztanunk az eszköztől, hogy jó szive sugallatát ne csupa sopánkodó sajnálkozással jelezze, hanem konyörsdomá-nyával is valósítsa? Feihozatik még ellenvetésül: ,A pénzforgalmi eszköz; rendeltetése, hogy kézból-kézbe menjen át" Tehát meg se hagyjak nálnnkm elepedni, hadd menjen, a mint jöttl Hja! de mától holnapra is jcelj ám az embernek gondolni, s mindig szem előtt tartani a bekövetkezhető szükséget, betegséget s egyéb balesetet, — a tervbe vett, s pénzerónket meghaladó nagyobb TÁRCZA. Fakó lovam. — i , '' Kedves lovain es a fakó énnekem, Eieu szoktam hozzád jái ni kedve-em. 8 eten megynk nfcép Csillago* éjneaka, A pagtüLról tőled róz*ám en liaxa. Mint & boiizUlt nárkány agy jár a láb*» A madár ia alig ér a nyomába, R nem kell neki se kötSfék, se kantár, Mégi« mindig a legjobbik utoa jár. Ugy ismeri hásatokat mint magam, Stembekötve is megtudná meire van. S ngy megszokta már a járást erre ki, Talán oem is tudná elfelejteni Mikor pedig eléri a bájtatok. Mint a villám olyan gyorsan berobog. 8 ajtód előtt nagy kényesen lesxökftm, K jó fakóm begy Illik »aépen bekütöm. 8 a száraára egy kis cznkrot keresek, Mint galambom csókod ép oly édeset, £• miv«lt hogy kedvemre járt a lál>a, Uj szűrömet terium « nyakába. Kedves lovam ez a fakó énnekem. Ezen esoktam hozzád jönni kedvesem, S ezen negyek még o holdas éjszaka A pusztáról iCled rózsám én haza. MATKOV1TS GYULA. A toasztok történetéhez. — Cantn után. — Valakinek egéez&égeért inni vagyis po-hár közt íelkősaonteoi: a legrégibb szokások koszé tartozik. A görögöknél Homeroa korában (1000 évvel számításunk kezdete előtt) kölcsönösen ittak már egymás egészségéért a jó barátok, hogy az italvágyat fokozzák. E szokás philotezia névvel bírt, valamint ugyanezzel maga a társaság íb, mely gyönyörűségét az egyült-ivásban kere8''e. Hogy rendbe menjen a f^lköszöntések sora, az ülés kezdetét borkirálj.nak msgválasz tása előzte meg. A fél köszöntések re jelt adni ennek hivatalos jogköréhez tartozott, a trónfoglalás szertartásaegyízerü volt, — a megtöltölt bil-likoroot Ö em«lte először ajkaihoz és a kézr<")l-kézre járt pohár oly módon szerzett alattvalókat, hogy a kik betÖle it''aoak, kötelezve érezték magokat az egy Qtt marad ás idejére a borkirály iránt engedélmesnek, a társakkal szemben pedig barátságosnak maradni. Boldogtalannak érezte magát az, kire a kölcsönös felköszöntések folyamában esetleg senki sem emelte poharát, mert azt kellett hinnie, hogy senkinek sem birja rokonszenvét. A philotoziában vagy keményen kellett inni, vagy megszökni; mert olykor megtörtént, bogy a borkirálynak itéJete folytán a vonakodó fejére vagy nyakába lett öntve a bor. A douche szokásban volt már akkor is, — zene és ének követelt minden egyes fel köszöntést, mely énekek az istenek és hősök tiszteletére zengettek. A rómaiak együtt ivásánál virágkoszorúval ékesiték halántékaikat és megelégedtek eleinte ilyes egyszerű óhaj elmondásával: ffKi-vánom, hogy ti és mi, vagy te és éu egészségesek legyünk." De behozatván későbben a keleti fényűzés, rendkivüliaég hajhásza''a váltotta fel az őai egyszerűséget« Gyorsan jártak ugyanis kc.-ben a nagy serlegek, megtöltve Massicua vagy Falernus borával, vagy a mely nedű az « Archipolagua sziklás szigetein saj tol tátott s a dicsőség azé lett, ki legtöbbet tudott inni. Sőt az epulók tisztes hÍ7atalneve is elvészitette lassankint honett jellegét, meri e néven később azon rabszolgák vagy tányérnyalók neveztettek, kik az ivó vendégek kiszolgálására álltak készen. Holott az epulók kezdetben 3 vagy hét tagból álló papi testületet képeztek, mely col-legium s főbb istenek tiszteletére rendezett vallási lakomák körű! iutézkedett. Di a későbbi Rómában az epulók, mint árnyak ácsorognak a vendégek nyugágyai mögött, melyek az ó korban székeinket pótolák, és vagy a maradékra vonatkoznak, vagy a borterhelt fők halántékain az ingadozó virágkoszorut igazgatják, vagy pe-di<r karjaikkal támotgatják őket, midőn a vo mitoriumba tántorognak, hogy gyomrukat ujabb ital befi>gadáaára képesítsék. Pinczék 300 ezer amphora befogadására épültek egy-egy amhpora 26—28 litert tevén, közel 140 ezer akóra rug a mennyiség. Serika és Perzsiából hozott függönyök védik a dózsölőket a léghuzam, por és zörejtől, — a legdrágább arany edény ékből ezer meg ezerve-gyületü illatfelhő párolog. Ének és zene hangzik, közben-közben előállnak a pantomimek, bohóezok; gladiátorok, kiknek olykor vére is befecskendi a bárom BZÖgletü ivóasztalt. A köztársaság vég éveiben szokásba jött a pohárküldés, mely szertartás abból állt, hogy az, ki vendégére akart kössönteni, megtöltötte saját poharát borral, leszürcsölt néhány cseppet belőle és ugy küldé vendégének egy szolga által, ki a fenékig ürilytt poharat azonnal vissz* ím hoida. így valóban nem volt nehéz a vendégeket sor* asztal alá inni. Ünnepélyes alkalmakkor veg lőnek koszorúzva még a poharak is, sŐtaborba rózsa sziromlevelek hintve, — miért ia szokásba jött az ily mulatságokat «.coranaflaUbereft névvel jelölni. Eleinte a rokonok, jábaritok, pártfogók, kedvesek egészségére iUak, dgacsáazár-a ág létrejötte után a császáréra i».; ^Éleseitek vetélykedve folyt a tréfa, mint áradozó folyam némelyik borral irta kedves« nevét az asztalra, más meg annyi poharat ürített imádó ttja egészségére, ahány betűből annak neve állott. Sokkal egyszerűbb eljárást követtek a kelták, gallók, britték és gevmanok. Esek csak egy közös kupát köröztek magok közt s mind-egyikök, ki azt ajkához emelte, legközelebbi szomszédját ekép élteié : „N.,én r*d köszöntök!" és mégis a mulatság vége rendeseu veszekedés volt, olykor vérengzés ts. Talán épen e* okon kárhoztatta eszokást Ambrus milánói püspök (élt 340 —397) és tiltotta ei papjainak az ilyetén zajos mulatságokon való megjelenést, valamint azt is, hpgy valakinek egészségére pohárral köJzöDtaenek. Ugyan e tilalmat a petrikawi lengyel saiwat is, n»«ly 1510. november 11-én tartatott, magáévá tette a lengyel papokra nézve. Aki az angoloknál ebéd végéa felköszöntőt akart mondani, pirított k*ay4rdarabkát vetett poharába és köröztette a vendégek közt, c*ak miatta visszakerült hozzá és azt megette, a^y gy uj tett rá mondókejára.'' E pirított kenyér • darabkáról, melynek toast angol neve a torreo torrui, tostum latin igéből szirmasott, vették elnevezésűket az. asztal feletti felköszöntéseke (toaotok ) A hözépkori télhajtott udvariasság különös szokásokat ia hozott be, melyek szigorú megtartása mellózkietien rendszabály lőu mindenkire nézve. így; ha valavnety /lovag a társaság valamelyik hölgy tagjára közontött '' ••N.''i.j • >: i: ..''irrul jl-v í_) j{i ♦ f''H i: A *»í <» TIZENNYOLCZADIK ÉVFOLYAM * '' v C''«J __- értékű tárgy megszerzésé re pedig czélwe-rübb előre, mint utólagosan takaritni. — Megnyugtatásul azonban az iskolai^ takarékpénztár csakugyan mégis felel az ellenvetési kívánalomnak; mert a pénz a ^yprrnek kezéből a tanítóéba, ebből a községi takaréktárba, i innét a forgalomba megy át, honnét ismét a gyermek kezébe kerül vissza. .- Gyanittatott még, hogy a gyermek az iskolai takarékpénztár iránt rósz czél-ból érdeklődik. — Tapasztalásból bizton állíthatjuk, hogy a.takarító gyermek pénze gyarapítása iránt — a nélkül, hogy a takarékosság üdvös voltának ecsetelését tanítója ajkairöl anriyiszor-amennyiszer ismételten hallania kellene, — csak azon jói felfogott és átérzett czélból érdeklődik, hogy — nőiként már elmondatott, — mind magán, mind másokon a c^emege-és szivarnál érdekesebb és fontosabb dologban segíteni tudjon. Attól sem kell tehát félni, hogy az önérdek kiöli az önérzetet. A takarító gyermekek közül ugyanis sokan társaikon és károsult honpolgárokon való segélye-zésök által kitüntették, • hogy nem csupán ön-, hanem nemesebb érdekből is gyűjtik össze pénzöket; — de önérdeküknek sem önérzetük rovására szolgálnak, mert krajczáijaikat azon öntudat és érzettel takarítják meg, hogy ez által nagyobb jót mi veinek, mintha elharácsolnák. Felesleges attól is tartani, hogy a szülék a tanítót gyanúsítani fogják, mert gyermekeik betéti-ivét naponkint megnézhetvén meggyőződhetnek, hogy a tanitó csakugyan annyi összeget irt be, mennyi neki átadatott; továbbá belegyezésükkel gyermekeiknek betett pénzök a megfelelő kamattal együtt, mikor kívánják mindenkor azonnal és hiány nélkül kiadatik. (Vége következik.) - T- - ZALAI KÖZLÖNY. JULIUS 10 én. 1879. A kereseti adóügy kérdéséhez. Miután Gyürffy uraz50-ik számban hozzá intézett kérdéseket elhallgatta éa azokra nem felelt, 6 helyett ujabb személyeskedésekbe megy át, így ón őt mipt bebizonyított henczegőt a tisztelete jeléül vagy egy öltözék darabját vagy más egyebet dobott mindcyájok az«me láttára a tűzbe, és ez áldozatot meghozni minden késedelem nélkül, a társaság minden férfi tagja tartozott. Igen eredetien ütött ez ki egykor Sir Malcholm Sidney házánál. Midőn ugyanis bizalmas barátainak egyike látná, hogy a házi gazdának gyönyörű csipkés nyakravalója van, csak azért ráköazöntött egy jelenlevő hölgyre, hogy nyakravalóját tűzbe dobhaaaa,'' mit természetesen a többi férfiakkal együtt Sidney ur is utánozni kényszerült, bármi nehezen esett is neki. És mivel még hozzá ki is viczelték érte, feltette magában, hogy boszatianul nem hagyja nyakravalóját. Midón legközelebb igen fájt foga, összehívta a kárörvendő vendégeket mind és ő köszöntött a hölgyre, — de hogy legyen mit a tűzbe vetnie egy odahiva-totí sebéazszel fájón fogát rántatta ki, mely fájdalmas operáczion csupa udvariásságból minden férfiúnak keresztül kellett esnie 1 Két római Imperatörnak symboluma, mely jelenlegi állásunkhoz alkalmazható. Budolphus auatriacus post 29aooorum interegnum, inepéravit annis 18— obiit anno Dnil29l — aetatis 73 annoruro —. Symbol: Melius bene imperare, quam impérium ampliare. Királynak országát jobb jól igazgatni És gyakorlására ami jó igazgatni, Mint bővíteni azt, sok oly emberekkel, Kik nem oltalmazzák tulajdon vérekkel Még is egyet: Sigmundus IV imperavit qua Romanorum Imperátor 27 anois •— qua Rex Hungáriáé 51 —»Bohemiae 17 ais obiit anno Dní 1437 aetatis 70 annorum. Symbolum. Mala ultro ad snnt - Serény lábakon jár a szerencsétlenség, Önként reád rohan, mint gonosz ellenség. A ki bölcsön vigyáz sok vessélyt elkerül, _ Melyek miatt szive bánatban nem merül. Gyűjteményeimből T. A. mélyen tiaztelt olvasó közönség untatáaára utá-nozni nem fogom, egyszerűen a vele folyt polémia megbirálására kérem, nem hagyhatom azonban szó nélkül azon személyeskedését, hol azt mondja, mikép én falusi tanitó voltam, erre csak büszke vagyok, mert egy oly testületnek lehettem tagja, mely testület a tisztelet és be-csüjést magának mindqnfca kiérdemelte, mely teatalet önállóságát biztosítván, mint ilyen a haza hasznára működik, de hogy Györffy ur mint dicsekvő academikua nem tadott önállóságra vergődni, ez csak együgyűségérŐl tesz tanúságot, meglehet, hogy eljárásában ama szá mos botlásokat is ezért követi el. Még csak a rágalom szó kifejezésének megvilágítására nézve teszek észrevételt, mit is hogy rágalmaztam volna ezennel viasza utasítom, mert ón tényeket soroltam el, azokat meg nem czáfolta, igy mintbebizonyitottak állván fenn, rágalmazás alapját sem képezhetik, ezt mint akademicus csak megtanulhatta, de bogy meggyőzhesse magát, tessék as alispáni hivatalba felmenni, ott majd a kottori korcsmáros eredeti nyilatkozatát betekintheti, mi dőn ;általa hirdetett brachtum beszüntetése ügyében a sértett felek folyamodtak, és önnek törvénytelen eljárása végett oltalmat as alispáni hivatalnál kerestek és nyertek is, mert ön a karhatalmat nem alkalmazhatta, t. i. nem kapott. — Eszel én is részemről ezen r vitát befejezettnek kijelentem. KOVÁCS JÁNOS. Zalamegye monographiája ügyében. Zala vármegye törvényhatósági bizottsá gának Zala Egerszegen 1879. óvi május hó 5-ón a folytatva tartott közgyűlése jegyzőkönyvéből. 9993/22 jk. Alispán ur előterjeszti Pest-Pilív- Kis Kanmegye alispánjának átiratát a megye monographiája megírása tárgyában hozzá mult évi 8171/878 szám alatt intézett alispáni megkeresésre, továbbá hogy ezen közérdekű mü a várakozásnak megfelelőleg mielőbb befejezésre juttataasék, indítványozza, hogy a vállalkozó írókkal kötött azerződós a közgyűlés által megerősíttessék s a monographiához szükséges adatok gyűjtése s megküldött s irányadóul szolgáló kérdőpontok alapján elrendeltessék. Végzés. Alispán ur előterjesztésének elfogadásával az átirat tudomásul vétetik; egyszersmind a megye története megírása tárgyában as 1875 óvi május 3-iki közgyűlés 3524 szám alatt kelt határozatával kiküldött bizottság által Nagy Imre, Nagy Gyula és Véghelyi Dezső urakkal, mint vállalkozó írókkal 1878. óvi* julius hó 18 án a megye nevében kötött szetződés jóvá hagyatik s annak a jóváhagyási záradókkal ellátott eredeti példánya a megyei levéltárba eltétetni, hivatalos másolata pedig 2 példányban, — egyike a vállalkozó irók részére — Barcza Sándor bizottsági elnök urnák kiadatni hata-roztatik. A vállalkozó írók által a szükséges adatok czélszerü összegyűjtésének eszközölhe-tése végett megküldött kérdő pontok kellő számú példányokban oly''fel hívással küldetünk ki ajárási szolgabíró uraknak, s Nagy-Kanizsa város tanácsának, hogy azokat a gyűjtés munkájára vállalkozó értelmiség, birtokosok, lelkészek, tanítók, jegyzők, gazdatisztek, szóval mindazok között, kiknek állásuk és foglalkozásuknál fogva laginkább van módjukban a néppel közvetlenül érintkezni a speciális helyi viszonyokkal megismerkedni, — az odavágó feljegyzések megtétele végett osszák ki, s a be gyűjtendő adatokat 1880 évi január hó l éig a megye alispánjához terjeszszék be. Miről ezen végzés Barcza Sándor urnák mint a bizottság elnökének, továbbá az összes szolgabirák és Nagy Kanizsa város tanácsáaak kiadatni rendeltetik. Kmf. Kiadta GÓZONY LÁSZLÓ m. te. fójegyzS. I. 1.) Van-e helyben valamely köz- vagy magán levéltár? miféle, vagy kié? mikópen volna eszközölhető, hogy a monographia irói hozzá férhessenek. 2.) Bir-e vslaki valami régi iratcsomagot könyvet, vagy egyes okiratokat és leveleket? mikópen lesanek ezek közölhetők a monographia íróival. 3.) Kérjük a község jelenleg használt pecsétjének gondosan készült tiszta lenyomatát, vörös spanyol viaszba nyomva. 4.) Kérjük a község régebbi pecséteinek, ha ilyenek még megvannak hasonlóan készült lenyomatait. II. . ! : 1.) Melyek a községgel határos községek ós puszták? 2.) Vannak-e a község határán'' az előtt kívül állott s jelenleg abba bekeblezett puszták ■ melyek azoknak neveik? 3.) Melyek a hatáxban élő helynevek,? m. majorságok, puszták, hegyek, dombok, völgyek, térségek, erdők mezők, rétek, legelők, tisztások, dűlők, ntak, folyók, patakok, tavaly mocsárok, hidak, stb. nevei. ? 4.) Melyek a netán végbe ment tagosítás előtt még élt, de azóta kiveszett feledésbe ment ily nemű nevek. ? 5.) Jeg/ezteesenek föl a mennyire ember emlékezet engedi a földrajzi változások, u. m. kiirtott erdők, feltört rétek és legelők, kiszáradt vagy lecsapolt folyók, tavak, patakok sat. III. 1. Jegyeztessenek föl a nép közt élő tör téneti hagyományok ós mondák híven, ugy a mint a nép emlékezetében és száján élnek. '' 2.) Hány lakósa van a községnek a.> nemzetiség szerint? b.) vallás szerint. ? 3.) Jegyezze fel a t. gyűjtő a népességi viszonyok körül netán szerzett becses tapasztalait. — 4.) Melyek a községben élő vezeték és család nevek.? 5-) Jegyeztessenek föl, ha ilyenek tudva vannak a kihalt család nevek. IV. / « , , 1.) Ki volt az utolsó földes ur? 2.) Ki a volt földesúri birtok jelenlegi tulajdonosa. ? V. 1.) Van-e a községnek iskolája?milyen ? hány osztályú ? hány tanítóval vagy tanárral. ? — 2.) Van-e temploma? hány és milyen valláau ? uj e vagy régi ? 3.) Van-e lelkésze? hány és milyen vallású. ? 4.) Vannak-e templom ós lelkésznélküli felekezetek és fiók gyülekezetek? ezek mikor alakultuk ? melyik anya egyházhoz tartóz nak.? — 5.) A matrikulák (anyakönyvek) melyik esztendőben kezdődnek s időnkint micsoda nyelven írattak ?. , i 6;) Van-e a községben valami közjótékonysági vagy pénzintézet s egylet vagy V»r-saskör? jegyeztessenek tel az ezekre vonatkozó érdekoeebb adutok. 7.) Vau e a községnek országútja, vasútja, postája ? 8.) Vannak-e vásárjai? 9.) Vannak-e malmai vagy másnemű ipartelepjei és gyárai ? 10.) A lakosság kiválóan foglalatos e valamely iparágban ? 11.) A mezőgazdaság iránya, aföldmive lós vagy az állattenyésztés jellemével bir e in kább ? 12.) Jellemeztessék rövidea a közerkölcsiség állapota ? 13. írassanak le a feltűnőbb, jellemzőbb népszokások és a népviselet. 14.) Iraasék le a táplálkozás módja. 15.) Van e község határában valami régi épület ? vár, templom, rom, fal, aánez, vagy földhányás ? Mindezek a netán hozzájok fűződött hagyománynyal együtt jegyeztessenek föl: Kö szonettel veszazük az ilyeneknek térrajzait ia, ha a t. gyűjtők által becses feljegyzéseikhez netán mellékelletnének. 16.) Jegyeztessenek föl a közaég határában netalán talált régi pénzek s egyéb régiségek lelhelyei. Helyi hirek. — Zárünnepélyét a nagy-kanizsai kisded-nevelő egyesület as uralgó vörös miatt Dr. Schreyer Lajos egyesületi orvos ur indítványára az eddigieknél korábban, julias 19 ón tartja meg a .Polgári Egylet- díszes kerthelyi-ségében, mely alkalommal a kiadedneveló egye sülét iránti tekintetből nem tagok s ezek családjai is részt vehetnek. Kedvezőtlen idő esetében másnap tartatik meg; belépti dij egyénen-kint 20 kr. Gyermekek felét fizetik. Este táncz-koszoru rendeztetik. Felhívjuk a U közönség buzgó részvétét ós pártfogását a kisdedek e negyedik évi kedves emlékezetű ünnepélyére. — Wlassics Antal kir. törvényszéki elnök szabadságidejét élvesve, azt egészségére fordítandó, családjával együtt a wörthi tó egyik kieab partjára utazott. — Tüz. Három ház és három melléképület égett el mult vasárnap délelőtt a Teleky utczában. Mosta tűzoltóság szerkocsijainak nehézkes előteremtése miatt bár később érkezett meg, mégis szakórtelöiea intézkedésükkel eíeve gátot vetettek a rombolé tüzelem tova teriedé-aénck. J — Évi zárünnepély. E lapok szer kesztője a fővárosban időzött, mikor a nagy kanizsai polgári iskola zárünnepélye tartatott, «Art helyénlevőnek találjak, ha a'' ,Zalau cz! hetilap ide vobatkozó közleményét átveazazük : A nagy kanizsai polg. iskola évi zárüoüepélye janius hó 29 én fél tiz órakor tartatott meg. Díszes, nagy részben hölgy közönség töltötte meg a polgári iskola tágss rajsterriéf ttjgfí hogy szorongásig megtelt. Az előadott éneklés seneda-rabok s a szavalat a halfgatóság zajos tetszésével találkozott s fáradságért méltó elismerést érdemei a kitűnő zenetanár Berec i Imre ur. A Rákóczy indaló előtt Morge*besser János igazgató fejtegette rövid bessédben a polgári iskolának mindinkább érvényre jutó jelentőségét. Nucsecs József, fáradhatlan buzgalma iskolaszéki elnök pedig ssép beeeédet intézett a közönséghez és a növendékekhez s e tantestület által a vizsgálatok folytán kimutatott eredmény felett megelégedését nyilvánítván, kiosztotta a dijakat a tanulók között további s szorgalmas munkálkodásra buzdította őket A szép ünnepély félti zen kettőkor ért véget a bizonyítványok és értesítők kiosztásával. — Mult sxámban megjelent közlemény kiegészítéséül vsn szerencsénk a n. é. közönségnek becses tudomására hozni, hogy a volt nagy-kanizssi, de tökéletesen feloszlott dalárda tagjaiból egy , újonnan ■ ,szervezkedett „nagy-kánízsai''dslárda^ módosított s a nmélt. m. kir. belügyminisztériumhoz jóváhagyás végett (elterjesztett, alapszabályok értelmi szerint alakúit, — ós tettleg működését - meg is kezdette. Ebből kifolyólag értesítjük egyszersmind a n. é. közönséget, miszerint á módosította jóvá-hsgyás végett felterjesztett alspezabályok szerint a pártoló tagságok eltörölve lettek, — miért is a t. pártoló tag uraknak a dalárda iránt több éven át tanúsított felkarolásukért ezennel köszönetet mondunk és ünnepélyein lemondunk netán irányukban «formálható minden jogainkról, a jövőre pedig valamint**, é. közönséget, ugy a volt pártoló tag arakat is kérjük, hogy as újonnan szervezkedett dalárdát tehetségűkhez képest támogatni szíveskedjenek. — Nagy Kanizsa, 1879. julius hó 8. A nagy-kanizaai újonnan megalakult dalárda nevében: Derlík Fülöp m. k. alelnök. Roth-mano Béla m. k. titkár. — Következő sorokat kaptunk : Közszeretetben álló és sokaktól ismert becses lapjának legutóbbi számában, „Szép tett" czim '' alatt azon közlemény jelent meg, hogy ca. k. ezredorvos Dr. Jákob Müller a szélhűdés által környezett Engbarth árnak azi első segélyt nyújtottam. Bár hivatásom az emberiesség, és minden szenvedő embert tekintet nélkül állására, orvosi segélyben részesíteni, kötelességem az igazsághoz híven a kérdéses közleményt oda módosítani, hogy a cs. kir. katonai csapat kórházban nyújtatott a segély, de nem általam, hanem m. k. honvédezredorvos Dr, Tomcsányi Imre ur által. Nagy Kanizsa, julius hó 8-án 1879. Maradok a tisztelet ki váló jelei vei tekintetes szerkesztő urnák kész köteles szolgája. Dr. Müller cs. k. ezredorvos. — Makay Deznö mohácsi járásbiró-sági albiró a nagy-kanizsai kir. törvényssékhez bíróvá neveztetett kit — Szabó Imre megyés püspök ur a hévvizi fürdőbe érkezett* — Szerencse-jelentés. 1879. jul. 17-én legfelsőbb utasítás folytán azon államsorsjátékok sorhuzAsa leend, melynek jövedelme kivételkép jótékony intézetek és ilynemű alapítványok ösztöndíjára fog fordíttatni. Minden előjel oda mutat, hogy ez alkalommal is jelentékeny nyeremények lesznek elérhetők, mivel már most is, a huzási nap közeledtél, a vételkedvben nagy haladás mutatkozik. A sorshúzás lajstromának előnyeiből értesítünk, hogy a nyeremények száma (6272) valamennyi ez'' megelőső államsorsjátékoknál, sokkal nagyobb különösen a nyeremény viszony a sorsjegyek számához oly kedvező, hogy már minden 43 ik sorsjegyre ®gy nyeremény eaik. A nyeremények összege 230.200 frt, e közt 70.000 frt készpénz-nyeremények. Bemélhető, hogy ezen a cs. kir. lottójövedék igazgatóságának vezénylete alatt álló vállalat nemcsak a játékkedvelók részvétében fog ezen gazdagon fölszerelt sorsjáték olcsó sorsjegyárai mellett részesülni, hanem azon kört is föl fogja rá basditani, a mely a vé • téllel a jótékony ezélt előmozdítani is kívánja. Ily eredeti aorsjegyek, mig a készlét tart jul. 14-ig szerkesztőségünknél kaphatók. Ára 2 ín. — A székesfehérvári kiállítás alkalmával Zalamegyéből való kiállitók közül következők tűn tettettek ki a jary által; Díszoklevele* nyertek: Kessthelyi gazdasági egylet. Keszthelyi m. kir. gazdasági intézet. Arany érmet nyertek: Keller Ignács Nagy Kanizsán. Fackh Gedő Badacaonyban, Skublics Sándor Zala-Szent Mihályon. Ezüst érmet: Gelsei Guttmann S. H. Nagy-Kani zaán, Gr. Festetics György Csáktornyán, Balaton füredi ,Szeretetház", Felsőbb leányiskola Nagy Kanizsán. Brons érmet: Vadoné János Kessthelyen, Verhás Sándor Nagy-Kanizsán, Engel Adolf Nagy Kanizsán, Hart-mann Ignácz Nagy-Kanizsán, Hollósy Somogyi Elek Felső Örsöu, Chepely'' Károly Bala-laton-Füreden. Gróf Deym L. fomajufc,''Éger Ignácz Nagy Kanizsán, Fátyol F. KÁzthe-lyen, Miltenberger S. Nagy Kanizsán, Pál Sándor Nagy-Kanizsán, Hencs Lajos Alsó-Lendván, TIZENNYOLCZADIK ÉVFOLYAM. Z A LA I>K ÖZLÖ N Y. JULIUS 10 én 1879. Szeretethit Balaton-Füreden, Roeenberg Hen-rika Zala-Egerszegen, Felsőbb leányiskola Keszthelyen, Stefanits Kárdy Keszthelyen, Vejtzy Károly Keszthelyen, Hencz Antal Nagy-Kanizsán,és Vass Károly Nagy-Kanizsán. — A balaton füredi fürdővendégek száma 9 ik kimutatás szerint julius 2 ig 473. folyoszámban 811 volt, Köztiik van Gr. Zichy János, Junák István püspök, Köves János prépost sat. A balaton-fúredi „Szeretetház" növendékeinek íuIíub 14-én délután lesz évi vizsgája, melyen a nemes ügy barátait sziveaen látja az igazgatóság. — A soprontycere&kedelfni és iparkamara elnökévé, Flandorffer Ignácz lovag he Jyébe, ki már több éven át volt a kamara elnöke, nagy mérvű elfoglaltsága és előrehaladott kora miatt azonban leköszönt, Zergényi (iyula kereskedő és kamarai tanácsos választatott meg. — Rövid Jlirek. A székesfehérvári kiállítás bevétele 31.642 frt. volt. — Dolni-Tuz-Jábau 500 év után mult vasárnap szólaltak meg a kath. templom harangjai. — Köve« János veszprémi kír. alügyész törvényszéki bíróvá neveztetett ki, — Bem tábornok nővére Szibériában njomorg. - A győri ostrák magyar fiók bauk jul. 1-én megkezdette működését. — 40 ezer forintos kardot ajándékozott Vilmos csástár a csárnak. — A zultán Bulgária fejedelmének látogatását nem fogadta el. — A szegediek javára addig 2,325.000 frt gyűlt be. -Amerikában magyar lap is jelenik meg. — ki nyert ? A hitelsorsjegyek jul. 1. végbement húzásakor a következő sorozatok húzattak ki: 213, 3*50, 450, 502, 1542, 1845, 1957, 206G 2578, 2885, 3314, 3435, 3984, és 4194. A bécsi köziégi sorsjegyek jul. 1 sői huzá-uiu a következő 12 sorozat bur-atött ki; 707, 1088, 1250,15:6,1562, 1625, 1635, 1889, 2136, 2523, 2543 és 2683. Az 1854. dllamsor »jegyek húzása alkalmával a következő sorszámok húzattak ki: 32, 87, 188. 224, 421, 450, 534, 685, 1045, 1079,1132,1159, 1229, 1397, 1500, 1557. 1588, 1634, 2067, 2069, 2084. 2202, 2397, 2457,2774, 3008, 3114 3300, 3335, 3402, 3533, 3654, 3790, 3*72, 3968, 3979. A bruunschtoeigi sorajegyek közül; 147, 664. 795.875, 927, 991, 1333, 16«9, 2153, 2221, 2438. 2556, 3349. 3620, 4037, 4188, 4669,5222,5294, 5528, 5712, 5849, 6124, 6179,6268, 6279, 6770, 6939, 6967, 6969, 7080,7137,7467. 7477, 7558, 7685/7828, 7941, 7942, 8125, 8196, 8615, 8713, 8780, 8865,8918,9072, 9161, 9167, 9213, 9500, 9713, 9885, 9919, 9928 sorozatok. A tzdsz-meiningi sortjegyek közül: 68, 146. 305, 479, 527, 5rt5, 610, 638, 909, 1150, 1533. 1596, 1663, 1747, 2243, 2463, 2526, 3013,4177,4351, 4784, 4*30, 4885, 4913, 5009.5017, 5043. 5044, 5070, 5138, 5781, 5945. 6420. 6760, 6856, 7245, 7324, 7587, 7618,7924.8163, 8535. 86()5, 9119, 9215, 9461, 9547, 9825, 9948, 9953 sorozatok. Irodalom (E rovat alatt megemlített mnnKák Nagy-Ka-pizsát. Wajdit« József könyvkereskedése • álu.1 megrendelhetők. — XJj könyvek. A Franklin-Társulat kiadásában Budapesten ujabban megjelentek: Eisenmáyer Sándor és Gróbel Coelestin. Állatgyógyászat avagy a lovak, szarvasmarhák, juhok, kecskék. és sertések s egyéb hasznos hazi állataink betegségeinek megismerése s gyógyítása. Állatorvosok, falusi gazdák és gazdatisz-tiaztek számára. Harmadik kiadás, számos a szövegbe nyomtatott ábrával. Ara Hizve 80 kr. Kwbinyi Lajos. Iparos-gazdák könyve. Az iparos-gazda családok számára. Rajzokkal ellátva. Ara fűzve 70 kr. Kis nemzeti Muzeum 44 füzete Bánfi János. A Szántó-család története. Elbeszélés az ifjúság és a nép számára. Ara fiizve 50 kr. Zámolyi Varga Mihály. A házi nevelés. Példákban előadva. Szülik nevelók • különösen népkönyvtárak számára. A testi ápolás. Ara fűzve 1 frt 50 kr. Találmányok könyve. Isme retek a kézműipar és műipar mezejéről. A föJdmiveléz-, ipár- és kereskedelemügyi m. k. minisztérium megbízásából átdolgozta Frecskai János. Sok képpel. 35-40 füaet. Vége. (IV.kötet 5—10 füzete. Egy-egy füzet füsve 40 kr. Ara a most teljes négy kötetből álló munkának fűzve 16 frt. A 35—40 fűzet tartalma: A sör alkoto részei. A »ajtóit élesztő. — Az eczetgyár-tás. A savanyu erjedés mivolta. Az eczetsav előállítása. A régi eljárás s gyorseczetgyártá*: Döbereiner módszere. Fűszerek, orvoslószerek és mérgek. A kus és használata. A szappnnfő-fiés ée gy&nyagyártás. Az ilJö olajok óe az iUat* szerek. A világítás, Különösen a gázvilágítás s az ezzel kapcsolatos iparágak. Fűtés s szellőzés. Gyanták, firniszek és lakkok. Kaucsuk és gutta- percha. A bőrgyártás s enyvgyártás. A fehérítés. A kelmefestés s kelmenyomás. A tapéta b viaazosvászon gyártása. «— A „Magyar Lexikon" 30 és 31-ik füzete megjelent Magyarország ül ik térképével,, mely az átlagos hőmérséki viszonyokat tüntet1 elő Hatsek Ignácz tervezete és rajzolása szerint4 és a vasúti kocsik rajzával. Terjed Birma szóig* — Mehner Vilmos kiadásában nagyérdekü munka jelenik meg ismét: A „föld és népei'' Hellwald Frigyes és egyéb szerzők nyomán kidolgozta Df. Toldy László. Ara egy egy füzetnek 30 kr. Eddig két füzet jelent meg számos igen szép képpel. Az előszót Hunfal vy János irta. — • i — XJj zenemüvek Táborszky ésParschze-nemükereskedésében Bpesten megjelent: Székesfehérvári kiállítási emlék. Fehérváron szép az élet. — A kis leány kertjébe. — Piros, piros, piros. — Csingilingi — Ez a kis leány jól vigyázzon szivére. — Heczepisse haj. — Csárdás zongorára szerkesztéEllenbogen Adolf. Ara 80 kr. — Képes Családi Lapok 18 ik füzete szép képekkel s gazdag tartalommal megjelenít. Kiadja Mehner Vilmos. Ára 30 kr. — Aigner (Abaß) Lajos szerkesztése és kiadásában megjelenő „Nemzeti könyvtár« 25. 26 és27 ik füzete megjelent. Tartalmazza: Vitko-vics Mihály műveinek 3 és 4 ugy Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem 2-dik füzetét. Ara 30-30 kr. — Könyvészet. Ujonan megjelent könyvek Abafi, Figyelő irodalom történeti közlöny VI. k. ára 4 frt. Balogh, a magyar gyógyszerész könyv kommentárja gyógyszertani kézikönyv rámás fametszetü ábrával 1-só fele az egész munka ára 12 frt. Csáktornyai Lajos, költemények ára 1 frt 50 kr. Dr. Vutkovich, a pozsonyi Toldy-kör évkönyve, I, ára 1 frt. Eisenmáyer és Göhel, állatgyógyászat ára 80 kr. Az uj erdőtörvény ára 50 kr. Kovács, Egyházjogtan ára 5 frt 40 kr. Modzsar utmutató a magyar nyelv tanítására ára 20 kr. Mair az oktatás szabadság ára 1 frt 20 kr. Mangold, világtörténelem középtanodai használata újkor 1 frt 50 kr. Mangold, a legújabb kor története ára 60 kr. Nemzeti köny vtkr szerkeszté Abafi III. ára 1 frt 50 kr. A népszínház műsora 1. a Veres hajú ária 50 kr. 2. Kokó ára 50 kr. Ring Armin. A minőleges elemzés alapvonalai felsőbb tani ntézetek használatára ára 80 kr. Rot-hert, kis Livius I. ára 60 kr. Scholtz Albert, az osztr. magyar monarchia földrajza ára 1 frt 20 kr. Simár a babona 60 kr. Simonyi rendszeres magyar nyelvtan ára 1 frt 50 kr. Simonyi Antibárbárus ára 50 kr. Vitkovics Mihály * munkai I. költeményes rész ára 2 frt. ''Varga Mihály, a bázi neveltetés példákban előadva 1 frt 50 kr. — Uj zenemű. Megjelent Rosensweig Ármintól Székesfehérvári kiállítási emlék induló, -e zenemű kűl kiállítása is díszes, ajánljuk a közönség figyelmébe. Ara 60 kr. — Uj zenemüvek. Az .Apolló" zeneműto-lyóirat legújabb (Julius havi) ázatna következő ■ tartalommal jelent meg: 1. Dalcsokor eredeti dalokból, Magurányitól, 2. Ábránd Mendelsohn — Bartholdy Bódogtól. 3. Örömteljes viszontlátás polkamazur Au Lajostól. 4. Mazurka Fanz-ler J. L.-től 5 Szépen ragyog . . . eredeti magyar műdal szerzé id. Ábrányi Kornél. Jó lenne, de jaj lenne, népdalcsárdás Vágvölgyi M. Bélától. Az Apollo előfizetési ára a julius-deczemberi félévre 3 frt, mely az Apollo kiadóhivatalához (Budapest, rár, Verbóozy-utcsa 179. szám.) czimezve küldendő be, legczélsze-rüebben postautalvány utján. Az Apollo ezen egyetlen hazai zenészeti közlönyünk nyolcsévi fennállása alatt már is egy oly becses magyar zeneirodalmi gyűjteményt alkotott, mely ugy kiállítás mint tartalomra nézve bármily zene-gyűjtemény díszére válik, olcsóságra nézve pe-- dig vetekedik a legolcsóbb külföldi kiadmányokkal s ezért pártolásra méltán ajánlhatjuk. — Sebestyén Gyula világtörténete megszűnvén, elhatároztak e mü vevőinek az eddig megjelent 5 füzet helyett, a kiadásunkban megjelent P. Szathmáry Károly féle emberi művelődés történetéből ugyanannyi fdsetet ezerébe megküldeni minden felülszámitás nélkül. Tisztelettel kérjük tehát a Sebestyén féle mű vevőit, kik e cserét óhajtják, (mely rájuk nézve semmi költséggel nem jár) az öt füzetet nekünk megküldeni • ezek fejében részünkről kéz betitle tjük a Szathmáry féle mü ugyancsak 5 füze« tét, tekintve a P. Szathmáry-féle mübecsétz ter jedelmét(25 füzet) a folytatás megszerzésének árai sem tetemesek. Tisztelettel Tettey Nándor könyvkereskedése. Az első fűzet beküldeteti szerkesztőségünkhöz, melynek kiállítása, szép képei s koszorús írónk irmodora méltán ajánlatossá teszik; a legmelegebben ajánljuk a t. közönség pártfogásába. Tégye*- hirek - ■ — A. !>ziinidok alkalmával Kanizsáról reo dkív ül i leszí llto ti árai melleftk''é j v''''c/- n a t o k rendeztetnek: és pedig szombaton azaz julius 12-én 11 óra 48 pereskor éjjel Bécsbe. Vasárnap julius 13-án 4 óra 50 peraz reggel Fiume, Triest és Velenczébe indulnak. Szállítási díj az odamenet óe visszajövetért: Ka nizsáröl Bécsbe IL oszt. 9 frt 70 kr. IIL oszt. 6 frt 50 kr. Trieszt vagy Fiúméra II. oszt. 14 frt 30 kr. III. oszt. 10 frt 20 kr. Triestbe és Velenczébe II. oszt. 26 frt 30 kr. IIL oszt. 18 frt 70 kr. Trieztbe menet közt látogatás tétethetik az adelsbergi barlangban. Triestben kirándulás a tengeren Miramareba. A jegyek Bécs, Fiume, Triest és Velenczébe 14 napig érvényesek. A visszamenet tetszés szerint egyenkint minden személyvonattal (kivéve a gyors- és gy orsposta vonatokat) eszközölhető. Bővebbet ezen menetekről a déli vaspályának minden állomásán kifüggesztett falragaszai és a kimerítőbb sorozatokban láthatót. Utóbbi a lap kiadóhivatalában ingyen is kapható. — Egy régi történet a czérna szabóról V—ben van egy sírirat, mely így szól: Czérna Bzabó koporsója itt nyugszik, Maga pedig a korcsmába Felesége boszujára Ugyanannak kontójára Bort iszik. E sirversnek következő a története: Czérna szabó rendesen a korcsmában lakott, a miért majszterné asszonyom nagyon búslakodott, bo-szankodott. — Végre Czérna szabót megölte a bor, be is tették egy koporsóba : fentzokogva kisérte kifelé az aaszony a koporsót. Oh baleseti a koporsót leejtik, a fedél felnyílik, Csérna szabó kiugrik s szalad a korcsmába. Jól berúgott, eltemettette a koporsót s a föntebbi sorokat íratta a fejfára. — Kincsem jubileuma. A legyőzhetetlen kancza, mint emiitettük, napokban vivta ki Berlinben 50-ik gyózedelmét. Kincsem 1876-bau mint 2 éves ló kezdé meg győzelmi pályáját b azóta még egyetlen egyszer sem szenvedett vereséget. Első futása a sopronyi versenyen volt a mizor 4300 forintot nyert. Még ugyanazon évben megnyerte Budapesten a két évesek diját, s Bécsben a kladrubi dijat öszszesen 13.050 frt értékben. 1877-ben, harmadfű korában ll-szer, 1878 10 szer, s ez évben hatszor futott osztrák-magyar gyöpön e nyert e három év elejébon 54.722 frtot, másodikában 30.872 frtot, s az idén 19.525 frtot, ugy hogy az eddig Ausztrih. Magyarországban nyert dijai 122.470 frtot tesznek. Németországon „Kincsem, két éves korában nyert 198.215 márkát, harmadfű korában 49.000 márkát, s az idén 21.600 márkát az utóbbi kivételevél, mely arany serlegből és 10.000 márkából áll. — Angliában tavaly julius 30-dikán nyerte meg a Goodwood cupot, b Franciaországban ugyanez évben a grand prix de Deuvillet. Az első 480 sovereignet. Az utóbbi 15.000 frankot hozott be. Az összes nye remények eddig jóval meghaladják a 200.000 frtot, ezenkívül vannak még a nagyszámú dísztárgyak, melyeket ny«rt, továbbá a fogadások melyek többet tesznek egy millió forintoál. — A borravaló hatása. Londonban egy közkertben, hova kutyát bevinni tilos, Lady F . . . kis ölebével akart bemenni. Asszonyom ide kutyákat bevinni tiios, szólt a kapuőr. A lady egy pár garaat csúsztatott a cerberus markába. — Nem látja ön, hogy macska ? De igen, szólt a megvesztegethetlenség, a mint a pénzt zsebre vágta. — Vilmos császár és a biblia. Vilmos császár a berlini papnő vendékek intézetének jubileumán, melyen a császárnéval együtt je len volt, az egyházi ünnep végétével következő beszédet mondontteőveudékekhet: Uraim! A szó, melyet az iménta szószékről hallottak, kívánom nyerjen tért és alakot minden szívben és gondolatban. Most történik először, hogy a háznak és kápolnának, melyet boldogult fivérem alapított, küszöbét átléptem és örvendek, hogy enaek rendeltetése eddig teljesen be van töltve. Ha a mai világ életében és mivoltában valami megállapodást adhat, azon alap lehet az egyedül , mely a Jézus Krisztusban fekszik. Ne engedjék tehát önök magokat megtáotoritani azon áramlat altal, mely a világot, különösen a mai napokban mozgatja, s ne csatlakozzanak a nagy tömeghez, mely a bibiiát, mint az igazság* egyedüli forrását vagy egészen figyelmen kivül hagyja, vagy legalább saját esse szerint hamisan magyarázza. Mindnyájan tudják önök araim, hogy én teljes és szabad meggyőződésből ama positiv uniohoz tartozom, melyet boldogult atyám alapított. Az alap és szikla, melyhez nekem és mindnyájunknak ragaszkodnunk -kell, az a hamisítatlan hit,melyet a biblia tanít. (A császár itt fölemelte kezét.) Sokan vannak, kik nem egészen azt az utat követik, de minden ki legjobb belátása es meggyőződése szerint cselekszik s akként intézi tetteit, cselekvését és akaratát. Én tisztelem, becsülöm és tűröm őket, de a kI e szövetségbe akarj lépni, mindenkor tárt karokkal fogadulik. órveudetesiasám-o bari vannak azok, kik klképezletésőket itrnyerik e nem sokára a nyilvános életbe lépnek, s nyifváfioa működésre váÜ&íkosnak, miat azon idősebbek nagy tömege is, kik korábbi időkben már kiképeztettek. — Legyen miadüTájoknak ez a mai nap arra szentelve, hogy islscnel és egyszülött fiának a Jézus Krisztusnak megismerése, mint az igaz üdv egyetlen forrása bennök előmozditt&sék. Cselekedhet mindenki, a mint lelkiismerete diktálja, de mindnyájan azért még is csak egy aiapra kell, hogy építsenek a biblia és az evangelium alapjára. Csak ha ez megtörténik, akkor fejthetnek ki önök mindnyájan áldásos nyilvános működést kiki a maga módja szerint. — Elevenen eltemetve volt mult keddi tíz órától kezdve másnap délig egy Járányi nevü napszámos, ki a „Vadászkürt* korcsma kútjába ereszkedett annak megvizsgálása végett — Alig hogy nevezett a kútba leereezke-dett reádőlt annak kőfalazata és a 13 öles kut a felületeni 3 ölnyi nyilás kivételével megtelt kő és földtörmelékkel, hat napszámos éjjel nappal dolgozott felváltva a törmelék felszállitásával végre is sikerült az eltemetettnek megmentése és pedig élve, mert feje felett keresztbe dőlt gerenda által védve voltaz agyonnyomástól. — A megmentett egyén gyomrocskájának sem esett valami nagy baja, mert előlegesen egy meszelynyi pálinkát kebelezett be, mely jó meleget adhatott a hideg kutbani kényszerű tartózkodás után. — Fordul a koczka; előbb Fiume félt Trieszttől, annyira, hogy nem is mert élni, most meg Trieszt kezd félni Fiúmétól. A trieszti kereskedők nagyon apprehendálják, hogy a magyar kormány százezer forinton, tárházat építtet Fiúménak s most ¿k is követelik, hogy az ő kormányuk nekik is építtessen. Baj az rá-jok nézve, hogy a bécsi kereskedők is észre kezdik már venni, hogy Fiume két mórtfölddel van közelebb Bécshez, mint Trieszt, s igen sok áru már is versenyt képez a fiumei forgalomban a triesztivel. Az is baj, hogy Fiaméban nem kell helyi illetékeket fizetni, mint Triesztben, már pedig az osztrák kereskedő sem sokat törődik azzal, magyar kikötőből szállitja-e áruit, vagy pedig osztrákból, mihelyt a hazafiság több pénzébe kerül. — Nemes cselekedet. Egy magát megneveztetni nem akaró nemes emberbarát Berlinből 10,000 frfcot oly czélból küldött a minister-elnökhöz, hogy azt belátása szerint jótékony-czélokra oazsza ki. Ezen összegből a miniszter eluök a folytouos vizáradáaok által áttelepü-lésre kényszeritett hevesmegyei Tisza-Halász község lakóinak segélyezésére 2000, az irói segély egy let alaptőkéjének gyarapítására 2CKX), a nemzeti színház nyugdíjintézete alaptőkéjének gyarapítására 2000 és azon szegedi egyházak segélyezésére, melyeknek temploma, illetőleg imaháza elpusztult, különös figyelemmel azon egyházra, melynek esetleg iskolája is romba dőlt, 4000 frtot rendelt kiv m — Az eperjesi collegrum jogakademiájá-ban a jövő 1879/80-d iskolai év elejétől fogva a szabályszerű előadások mind a négy folyam ban megfognak kezdetni. — A szabályszerű beiratások ideje 1879 d évi szeptember 1-től 8 ig tart. O. Végh Dániel coll.. gyűlési jegyző. — Ssáz napig éhezett. A szegedi gyár telepnek egyik istállójába benszorult az árvíz által egy bízott disznó. Most, hogy a viz húzódik lefelé, az istálló hozzáférhetővé vált. Midőn benyitják, ott találják a disznót csontra bőrre lesoványodva, de még életben. E rendkívüli szívós állat száz napig élt az istállóban, hol szemét és hulladékon kivül, csak a saját zsírján táplálkozhatott. — Az állat már ismét oszik és életben megmarad. — — Rendkívüli lakodalom volt a napokban Bpesten. A vőlegény egy csonka Este-baka, ki mind a két kezét ott hagyta Boszniában s ugy került viasza szüleihez. A menyasszony egy csinos jómódú polgár leány volt, ki a szerencsétlenül járt ifjút már Boszniába, menete előtt is szerette a a mit az ép deli legénynek megígért, megtartotta a csonka hőssel. Az egybekelésnél sokan voltak jelen, mély megindulás iitszott minden arezon és nehéz lett volna elhatározni, vajon a bénaharezfit, vagy pedig a meayasz-szonyát illetik-e a részvét könnyei. Pi&czi árak. 100 kilof. számítva. ; Szombathely : Basa 7-60—8*20 Rozs 4 sb-5-!0 Árpa 4-80—6-—. Zab 6 10—5-50. Kukorioca-" 3-60— e-. i: Pécs: Basa 6-50—7-30. Rom 4''60~* 8Ö. Árpa 4-40 -4-60. Zab 4 20—5-20. Kakoricsa'' 4?20k£-50. 6>5r: Buta 8 65.—9 —. Rom 6 —.—Árpa 5-40.—5 C0 Zab 5 30—5 35. Kakoricz*5-10.1—5- }5 Sspros. Buxa 9---9-50. , Rom 6-70.-7.— Árpa 5-90—6-70 Zab 5-90—6-20. KakoiScza 5-70-6 20. Székesfehérvár. Basa 8 40—880. Rozs 5 60. 5-90 Árpa 4-70—5 — Zab 5-20—5 40. Kakoricza 4-40—4-60. Pápa : Basa 7 30 —8-40 Rom 5-20—5 60 Árpa 4 20-—4 60. Zab 5-10-5 50. Kakoricsa 4 40—5í 10. Kaposvár: Busa _8-50—S 90. a.cutó__5»--»5-30. 4.S0-6 20 . Mofaáos ; Busa fi Árpa ö l0-3»0. Zab 5-10—5-15. Kakoricaa 4 60-4*5 Vsszpréa : Basa 8 40—9 40. Rom 5.40—6 60 Árpa 5---5 20 Zab 5 30—5 50. Kakoricsa 5--5-20 : TIZENNYOLCADIK ÉVFOLYAM ^Mt» i . '' - '' 6ec4 Bnxa 9-75-9-90 Rom Ö-70—740. Zab 6 20-6:2S. Kukorica. 5 60-5 65. Budapest Baza 9 20 -9-55 Rom 5 95 -6 10 Arp» 5« 12-6-60 Z*1j R 65 - 5 80 Kakorkra 510-5 20 .7 X & L & 1 K ;Ö Z L Ö N Y Papírszeletek. — Párisi aprősáf. Ejjy bankár elíhivja vala-meVyik »égtájét kinyilatkoztatja előtte, hogy érdemesnek találta őt caaládja tagjává tehetai, a azért »5(11 xdja hozzá leányát. „Igasáa ? mily szerencse \* kiált fel ez —- »Azonban, meg kell önnek mondanom, hogy . . . hogy .. . leányom . . . j<5 reményben van* —,0b aram !« válaszolja a tulboldog segéd elragadtatva — még ba nean ionne is jóreméoyben, , akkor il elvenném". Modern caelédek. — Egy «7.*kác»u5 jelrutkexik X. uri házban. A hát urnS''ie magyarázza neki, hogy mi te> ndője Ie.iz. — Még egyet. Minden csütörtökén i-gyütt me-gjüuk a piaorra. — Semmi kifűgáíoui ellene, csak a.zt sxereinem tudui, ki fogja vinni a kosarat >n-fr?n..__K . . aas«ouyság a minap reggali 8-kor benyit a "konyhába ¿e nagy rendetlenségben találja. — Hogyan, a »aga konyhája még most is rendezetlen? Bi*o-ny0»an későn kelt föl ? __perc«csal ven később mint rendesen, c&ak nagysága keit föl kiaaé korán, — ennyi az egóss : volt a-válaa*. (T-t-ta-tamás.) Kgy suszterinasnak Tamásnak — egy szarkát ajándékozott baráy*. Midőn Xamáa a «tarkát — mely pár szdt be<*élni is tudott, — haza felé vinné, a* otcaaajtóban -találkozik Jánoa ssomtxéddal. ki ta kéráe Tárnáitól:, T-í-ta-ta-tam-más! '' t-t-tnd-e beazélui a " B*a-«xa-s*a-a«ar-kád ?\ ,Igen biz áin ! — feleié Tamás, Még jobban, mint kend, mert különben mindjárt kitekerném a nyakát." ¡Szerkesztői fizeuet. 3~>32. „Szegény legény dala". Táx-sadalmi rendellenessége miatt nem közölhetó 3533. Ü. Csáktornya. Köszönettel vettttk ; üdvözöllek ! 3534. H. Kottori. Megérkezett. Köszönet, ép akkor jöttünk haza. vivat ! 3535. „Milyen világot érünk!* nem közölhető. 3"36 Esztergom Mindkettőtökre háromszoros 3537 rBorura d«rüB mielőbb elolvasauk. 3538. Sx. H. Béta. Válataank elment, 3Ó39. .Hugy tetszik" "nekünk nem tetszik. V a * u t I menetrend. i A buda-pesti időmutató óra szerint, '' indul Kniiixiinrúl Yonat '' futva : t%xm Ura Perc. Idö 205 Eazék. lloháoa.Uombovár ■ Kiumél.a 4 48 reggel 215 . p . 2 30 délnt. 212 Bud*-Pe«ii.">........... 4 58 reggel 202 ...........2 6 délnt. 204 - 1 ..........11 30 eatve 313 Bécsbe (Szombathely, Héc. Ujbely felé)5 8 reggel 301 „ .........11 48 estve 315 Sopronba ........ 3 38 délut. 203 Triegtbe és Prágerhofon keresatttl Grácx é» Bécsbe......4 58 reggel 201 Triestbe és Prágerhofon kereaztül Grácz Bécsbe . . . . ''''. • 2 47 délnt Érkezik Kanizsára hoiuiéi : 216 Raaék Moháca, Dombovár « Fiuméből 1 41 délut 206 , '' '' . , 11 11 estve 203 ít.idx Pestről \ \......4 20 r»gg | 201 , ....... 8 6 ¿élű. 211 r, ....., . . > 9 44 ««re 314 Bécsből jSr^jmbatli. Bóca-üjbely)WŐl 10 27 egtve 302 , '' • i ■ 4 ® 316 Suproh)V>l...... -.'' H 58 délel. 214 Béoeből Grácz, Marbnrp, Pragerhof • i felől ........... 4 12 reggel 20í Triestt- ét Bécsbyl M.»rbarg, Pr*ger^ hof felől " . . . . - 1 21 délut. 1 204 Tri.-szt- é» Villachbót Prágorbof felől 11 — estre M»ri»urjjh* eaatlakozáa VilUeb in í"rauceefeatbGi . . . , Fjanceafeatból Felelős szerkesztő: BátOrfl LajOS í >vi » \ ) t cil » Cs. kir. szabid. csuz háritó Ez<»jü ujonnau atervez. ít köszvény ■••» cauz-hárltó, mel/m''k h itaaa physikai törvényen villanyoSíágoii alapjzik, minők okvetle» követk-''/nii keli,< miután mindenkinek ki küizvéjuy -^kgy cs^ub.»n «x.viv<''d, nélkülöz- '' beüen. Hatása inár rövi«i habtuála^ utáü a fajdalüisk erhhillésév«-l mu- 1 Ütközik ; hosszabb viaelés uláu «eu küazvéo) és i-ziiz Lüueméujrei egé-! szén, elveazuek. Egy ilyen báritűnak at ára használati u''tasitással együtt'' 4 frt. Vi<iékre pedig a 4 frt 30 kr. beküIdhetC (87» 3 - l^J 1 Egyedtll kapható csak a sxabadalom tulajdonosánál. Grátz Gyula, | Beos VI kerület Marlahllferstrasse Nr 79 Keskeny Utifíí-mellczukorkák, a tüdő és meilbajok, köhögés, Xojtókohögés rekedt-és tüdóhnrut biztos, gyógyszerrel. A természet által a gtenvedó rmberi-aég javára teremtett meghecsülbetien keskeny otifü azon már eddig fel nem derített titkot foglalja magában, m»6zerint * gége és légcső rendszer gyullsdt nyakhártyájira való azou-nali gyors és envhitő hatss (¡ryak^riásával a* illető beteg szervek gyójjyulágát minden tekintetben lehetőleg elősegíti. i Mintán gvármányunkná! a /-/Yx''//*/'',/ caukor é. keakenv ntifűból ti.zta ▼együlék/őt kcaegkedünk, különös figyeltí-nbe »jáuijuk hatóságilag bejegyzőt védjegyünket, hat. dobozon l«\o aláirásnnkat, mert caak etek igatolják annak Valódiaágát. (867 l0-50\ Sehmiűt Victor <fc íial ct. kir. tzab. gyárosok Béct. Witdeii, Alee|(as«e 4S Kaphatók : Práger Béla gyógvszertárábau Na^y-Kaniasán, Kalivoda J. íx}teDj''<Mi KÍr» Aiialb. gyógy ««rtarában AIbÓ Lendván, Dorner Kaj. vas- éa füwerkerea-kedésében Süraeghan Wer)i M. gyógyezertáráhnn ívap-ronc«án éa Id(>»b. Moielt F Vaeváron, Hollóaj Jótaef E. gyógysrertárábaD Zala-E^«rs»:''''gen. S fi •z Z } f i. I A ui. k. pjénzügyminiszteri engedély folytán Körmenden dohány és szivar különlegességek m. k. árudája nyitatott Pressburger Lipót utóda Grün-baum Béla által a főpiaezon. (881 2-3) ■miB fBaztr vat- oorlnbergeH üveg ét porczellan árak yi . . V ÍCülÖiíÖsen'' figyelemre i»iéit<$ n fVirfieves « Dr. Forti-féle SEB-TAPASZ, r m / • ■ • i , i '' rendkivali gvógjereje, elválasztó, érleiú s fájdalom csillapító hatása Által leggyorsabb, legbiztosabb » egyszersmind gyökeres gyógyulást eszkösöl különoemü ba jókban. — Ily bajok a torokgyulladás, légcsőhurut, b ő r k é fi-barnaaág, bnrtyásgyik (Croup, angina) mindennemű megöértések. harapás, azuráá, vágá«« vagy égó« áltai támadható sebek, raegforrázánok, darázs- vagy méh*zuráaok, konok fektí''yjek, zusatok (c''intUHiók) meglepd gyors fájdalomcaillapitáBaal rögzö''-t, daganatok, güiník. tályogok," pokolvar, (cartuuculus pustula ma ligna), megkemény kedések , genyedések , vérkeléa«k, minden mirigy be te^égek, görvóly-s fekélyek, fa^yda ganat, ujjféreg, körömméreg, vadhús, tagazivacs, caoDt-8zu. kiticzatüiiáa és m^gráudulások, helyi csuz; továbbá a szülés folytáni lábfelfakadások és sebek, f^jóa, fekély zett vagy inár genyes női mell. — Sok nő mir csirá-bau voit emlőráktól, — a különben elkerülhetlen életveszélyes sebé8«i műtétnek mellőzésével — egyedül ezen jeles sebtapasz használata által menekült m<-g. Végre a testbe teljesen bemélyedt bármiuemü szálka, vagy darázs é« méh fullánkja csupán ezen tapasznak rövid idei hasznalata folytán annyira előtűnik, hogy azután a testből kó/öusége^n sz*bad kézzel, sebészi műtét éa fájdalom nélkül könnyen kihúzható, mire a seb gyógyulása nem sokára bekövetkezik. Ezen megbecsülhetlen gyógyszer, mel\ nek jelesaége leghitelesebb egyének számos s különös kívánatra bár mikor felmutatható bizonyítványai által már régen a legfényesebben eii im^rtetett — rendkívüli « legkülönne. mübb esetekben megpróbált hatásánál és feltünü sikeres eredményénél fogva, melyek használata által még elavult bajokban is eléretnek, jől megalapított hírét kétségbe-vonhatlanul igazolja. Egy csomag ára 50 kr, nagyobb csomagé 1 frt használati utasítással együtt, postán küldve krr»l több. Egy forrntnyi csomagnál kisnehb Szállítmány nemtelj^sittetík. Központi küldeményező ruktár: P<-Hteti TOROK JÓZSEF gyógyszerész urnái, király utc/a 7-ik sz. a. Nagy-Kanizsán: Práger Béla gyógyszertárában, Belus Józeef gyógyszertárában, Alsó Lendván: Kis Béla gyógyszertárában. Sümegen : Stamborszky L. Saombatbelyeu Pillich P. gyógyszertárban. A t. ez. gyógyszerész urak, kik r.iktárt tílvállalní hajlaudók lennének, felszóllittatnak. miszerint e részbeni ajanlataikat eaen gyógyszer készitőjéh^z P''ORTI LÁSZ-LOHOZ czimexve : Budapest (Ráczváros, Rocskay tér, 7 19. eaám) beküldeni szivoRkedjenek, ki megrendeléseket is pontosan teljesit. Vidéki bérmentes levelek általi megrendelések az árnak készpénsbeni beküldése, vagy postai utalvány, vagy utánvét mellett tüstént és legpontosabban tel jesittetnek. (658 50 -5W 1 r.\ Díjaztatott 1867-ben Párisban fehér mell-Sy rup Mayer A. G W.-töl Boroszloban és Bécsben. 1858. évi deczember hó 7-dikéről kelt 130/645. szám alatt kiadott cs. k. szabadalmazvány szerint védjegy által hamisítás és utánzás elől biztosítva. Megpróbált hásÍMzer. Sok orvosi tekintélytagégtol 20 év óta ajánlva köhögés, Ur-USs rekeduóg, benyál|^»odáa, Löbbomt, kSb, toroklob, gSgsipgya-ladás, élet- ¿« idillt tSjfc-borút, vérköhögé«, vórpöké« ¿a fuladozás ellen. Valódi minŐgégWn c»akis Práger Béla gyógyszeré« urnái Kagj''-Kanizsán kapható. ^755 JJ, 4_ OTTO FRAXCZ, cxé*. különlegességei Bécs, Maríahilferstrasse Nr. 38. CxíUzár * királyitçw szabad al mázott p* . río MI i kizárólagosan P ll lt I TAS h aj i fj i tó-tej. A Paritaa nem hajfesték, |aan»ii» tojazeril ioljfad«ik, mely maidúein *y.un csodálatos hatágaal bír, hogy fehér hájat niegifiitani, axaa lastaukiul ... ég. prdíg iegkesöbb tizeaaégy aap alátt aiua »$iut vinHz.ta.ilja, metyly l ersdoiileg birtH '' - u '' ''-1 ] • ''• K^y palaczk „Fur.táé- ára 2 írt (elküldésnél 20 kr. költség.) L| 8vlráfl Kgyftleu Btépitőazer sem vtn.enye*bet kitűnőség ¿B jó hatásra -Lí-a .hóvirággal". Olajos üdito alkatiészekLSI elSállitra, eltáv«»|ílu 8ser rövid idó alatt azepiSt, má/íoltokal. bo/atkákat. b8rpattanáiiuki( gtb. ég as arezbőrntik iíny/ő (ebérvéget, üde ét finomságot kölosöuöi Legjobb védbter tt 5sxi é* téli aord levegő bebatáaa ellen, azért néi-külöxhetlen uCi a. épitöszer kÜlönCsen a faraangbau, ára 1 forint. Béoti pipere rispor Szent-György virág, febér é* róxaa axinben, a bő-roc tartós ¿8 láthatlan, jóságára a legkitűnőbb minőaégü A rizsport Inginkább a folyékony acent-gyürgy-tirá^ használatr nfáa ajánlhatjuk, mi az arcas^iuiii^k l''eltüuő gyengeo fiuomsá^ot kxilcaflní»*. Kgy rdoboz ara 6<) kraf«.*ar. Drllantioe az egyedüli szer a axv.kál t>zépitéi«e éa puhán tartására^ min--■-''den «-iroaság hatrai>agyáaa i.élkül, ára egy palacaknak ííü kr. ^ II! elalae szarvasmarbx-hajbenSca orvost atasítáa szerítit kvaaitve, » ■119} szépítésre és f-iinturtáaaxa, megóv a hajhuli&bi korpa képződéstől , ¿a eröjj''ti a bajbört, ára egj'' n«g) tégelynek 1 frt 50 kr. T\ió-olaj zöld dióhéjból gondosan készítve, azon kitűnő tulajdonság-hogy a fehér, ősz és vörös hajnuk egy természen*8nek látszó sötét sziut kolrBöiiöz, ára egy nogy palaczkr.ak 1 frt. I" a Jeune igen jeles szakál-növe^ztő, m«-ly}yel a szaká t igen «z^p -"feketf, barna, vxgy sr.Skire Ifhet fesisiri. Fekete vagy aötétbt»ruu bxj uxl a La Jeune igx-u cte stf-rüeu alkalmazható, ára egy levélkének x hozzá tartozóval ö írt TTrmnía (hkja».eaz) kitüuő batá»a>l a haj és hajbőrre, a kigöiölg-óst el»-^segiú, megőriz a ku.pa képződéstől és fakadáaoktól, eiőmotditja a hajuövést külüuoseu kiállolt betegségek után, u. m. tyhus, himiő, gyej -inekágy stb., ára egy nagy palaczknak 1 frt 50 kr. LJippokreae gyógyerejü uzájviz rósz szag eltávoütására, rendkívül jól--■J-tevő és üdítő hatással, ára egy palaczknak 1 frt 20 kr. Ka y-Kauiibáu valódi minőaégben resz «mái. Práger Béta gyogysíP (6J:Í is-25. Für Existenz - oder lukrative Neben b''schäftigung- Sachende I. auf Grnnd 23 jahriger Erfahrungen Heobachtuugen u.u(j eingehender Studien meiu, glänzend b«hwährten Instruktionen nud Belehrungen gegeu »ä«siges Honorar für gebildete Herren redlichen, ehrenhaften Ct.arakters , — in Wien. Vortrag mündlich utrd nebenbei schriftlich utrd *«hr grün<i liehe Anleitungen bei ▼ollat&ndigfr.r praktiarher Einflibruag in Allein, im reellen, achtbaren, solideu, stabilen und. ausgiebigen Geldverdini.au — in der Provioz, auf dem Lande oder im Autlande domiliairend, anr.h brieflich für jeden Sund und in jedem Orte znr sofortigen Gründung ein-r selbständigen, augenehmen, ehrenvollen noit grosser Zukunft auch ohne Kapilmh uod ohoe Domiliailver-änderung Sogleich unter €iar«rtti« d«s iörfoigi«. Eiaxig in seiner Art ohne Concurreits in Europa; Alljährlich »it vielen Neuerangen, Verbesaerungen und einer ansehnlichen Bereicherungin großen lukrativen Zweigen. Bei ges^hiokter rationeller Führung, Ausdauer, aufmerksame Pflege und reeller Handhabung sind pro anno auch 30.000 bis 5Ü.ÜOO fl. als Reingewinn, nach Umständen aber auch mehr als das Doppelte tu verdienen. Eine Menge sprechender Beweise beleuohten Gesagtes durch die herrlichen Lichtstrahlen der glänsenden Erfolge. (871 3-36) Adresse: Leo Binder, Wien, ReisQerstrassfi 29. Nagy-Kanizsán, hyomtott a kiadó laptulajdonos Wajdits József gyorssajtóján. [ 5AGYKimíU, 1879. julius iWn N.-Kanl**avárof helyhatéságának, „n.-kanizsai önk. tűzoltó-egylet* a »n.-kanizsai kereskedelmi s Iparbank«, *m.-kaalxsai takarékpénztár«, a »xalamegyel általános taaltétea-tület", a ,n.-kaniz§ai kiaded-neteló egyesület", a »soproni kereskedelmi s iparkamara n.-kanixsai kül választmánya" • több megyei és városi egyesület hivatalos értesítője, Meteiikiut kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes,tartalmú, lap. Előfizetési felhívás a „Zalai Közlöny hetenkint kétszer megjelenő lapra Előfizetési dij: Jul. — degz. félévre ... . jul.—szept. negyedévre . . tt 4 frt. 2 frt. Vidéki előfizetőknek legalkalmasabb a postautalvány igénybevételével küldeni be az összeget, melynek eszközlését idejekorán kérjük, nehogy a lap rendes szétküldésében akadályok támadjanak. Hirdetések gyorsan és jutányosán közöltetnek. Kérjük t. közönségünk becses pártfogását s lapunk szíves terjesztését. Nagy Kanizsa, junius 16. 1879. Kiadó hivatal. WAJDITS JÓZSEF könyvkeresődé**. Főutcza Wlassicsház. Nemzetgazdasági egyiet. • (Folyt, és vége.) . - '' Azon legtöbb oldalról felmerült ellenvetésre pedig, hogy a tanitótól, ki a tanitás uj rendszere folytán mostoha javadalmazásához mérten aránytalanul ráhalmozott, és e régihez képest sokkal több teendőivel különben is szerfelett megterhelve van, még az iskolai takarékpénztárnak gond- és fáradsággal járó ke zelését is kivánni, túlságos követelés; — megnyugtatásul szolgáljon, hogy a bejegyzés naponkint legfolebb 3 — 4 perczet és a havi kimutatás egy-egy órát vesz igénybe; — de pontosság kívántatik hozzá, . ettől azonban mint megszokott dologtól egy tanitó sem félhet, valamint attól rem, hogy a szülék« részéről valami kellemetlenség vagy nehézség éije, mert sem ők, sem gyermekeik nem kényszeríttetnek reá; — haszon azonban ó reá is — mint a társulat fő takarító tagjára — bizonynyal hárul Megemlitendőnek tartom végre, hogy az iskolai takarékpénztár védelmére és a haza szent érdekében óhajtandó diadalára itt elsorolt érvek meggyőződésén, s * a gyakorlat terén szerzett tapasztalataimon alapulnak. Ugyanis, a szombathelyi községi iskola valamennyi fin* és nóosztályá-ban az 187s/«-diki tanév kezdetével ezen intézmény életbeléptettetvén, ezen iskola összes tani tó-testülete áltál már 3 évfolyamon át kezeltetett a nélkül, hogy az igen sok oldalról ellenvetésül felhozott, de legnagyobb részben csak gyanított nehézségek, akadályok, ártalmas következmények és bajoknak legkisebb jele is mutatkozott volna; ellenben a sajtó n^áo közzétett szép sikeren fölül — minden erk&lcsi s anyagi hasznait qjból felhozni nem akarván — azt is eredményezte, hogy a takarító növendékek kőzött a káros kevetkezményü és altanitónak sok kellemetlenséget okozó cserélgetés önkényt megszűnt; továbbá többen közülök szűkölködő szüleik megkimélé8ével saját ösz-szegyüjtött pénzökön szerezték be szükséges tanszereiket és vásároltattak velők ki egy, ki más ruhaneműt, — sőt 1876 ban az árvíz által károsult honfitársaink segélyezésére is egy kis összegecskét bírtak juttatni. — Ezen erények a torkos- TÁRCZA. A csikós. Aluszik a paszta; Néma szerte-széjjel, Betakarta az éj Kormos köpenyével. ,Nia kastély régén Az öreg birs alatt Valami fehérség Nia 1 ni hogy szalad 1 Kísértetnek réJi A részeges bakter, c Bámul, remeg — hozzá Közeledni nem mer. Elszáll a fehérség Dibeg-dobog as nt. Hürü erdő kö*őtt Szilaj paripa fut. A dübögi neszre Felrezzen az *1tó, Mintha a fülében Csengne rémes jajszó. Egy darabig hallgat, Tetótál-talpig föl . . . Körül néz és ajra Álomba szenderül. Kelet ege lassan Kibomlik az éjb51, Hajnalodik, virrad, Süt a nap as égről. Megy az urasághoz Az ispány, a kasznár, Keltik, keltegetik, De bia 6 nem hall már. • i Felverik az ajtót . . , ,Teremti ur Isten 1 Vérben az uraság, S kirabolva minden I4 A kassnár elsápad, Fehérebb a falnál: Egyet se azól, mint ha Szobor volna agy áll. A vén hajdú törtet A bejelentéssel: ,Jelentem a csikós Megszökött az éjjel I'' Mond az ispány : ,Lóra! ó a rabló gyilkos, Minthogy itten állónk Oly igaz, oly bixtos. Hamar hamar lóra Csapjatok utána. Hadd huzattanuk föl Az akasztófára !'' Mentek is keresni Röktön lóhalálban, Ungon, berken, erdSn, Kilenez-tiz határban. De a csikós megtért 8 föladu önmagát, 8 egyúttal megmondá Gaztettének okát : ettes bíró urak tén megvallom, uraságot baltáztam agyon. A jó £n b kodáa és pazarlásból nem csírázták volna ki soha. Hogy azonban az iskolai takarékpénztár áldásos gyümölcsöt biztosan meghozza, ismételten hangsúlyozom, legtöbb, sőt minden jő siker a kezelő tanítónak az ügy iránti akaratától, s ama tapintatos okos eljárásától f&gg, mely szerint ezen intézményt növendékeivel tnlbecsülés nélkül megkedveltetni, őket minden erőltetés és kényszerítés mellőzésével annak szabad akaratból való gyakorlására birni, és tőlük az elfajulásnak s visszaélésnek még alkalmát is eltávolitni tudja. Kezeié smódj a. 1. Az iskolai takarékpénztár életbeléptetése tudomás és helybenhagyás végett az iskolaszéknek bejelentendő. 2. Megkezdése előtt a növendékek felfogásukhoz mért előadással ezen intézmény czélja és hasznossága felől felvilágositandók, a takarításra atyai tanácsadással felszólitandók; de ezentnl minden legkisebb erőltetés vagy kényszerítés mellőzendő. 3. A, szegénysorán növendéknek 1 kija épen oly szívesen fogadtassék, mint a gazdagnak akár frt ja. 4. A betétet hozni tudók szegényebb sorsú társaik felett semmi előnynyel ne bírjanak, s legkisebb kitüntetésben ne részesüljenek, hanem ók is csak jóviseleti és iparkodási érdemeik mérVe szerint becsül tessenek. 5. A kezelés legyen mind egyszerűbb, de annál pontosabb. 6. A betéteket, nehogy a gyermek elveszítse vagy hiábavalóságra elköltse, minden nap tanitás előtt — vagy ha a sí körülmények ügy kiváftják, — ennek be-végeztével, mig a tanulók öeszekészülőd-nek, a tanitó maga vegye át, de gyermekre soha se bízza, mert ezen könyen bajt okozhat. 7. A kezeléshez 3-nemü — rova-tozott könyv — illetőleg ivecske használtatik, n. m. Betéti iv, mely a betétet hozó gyermeket, — Napló, mely a betétet átvevő tanítót, és Főkönyv, mely szintén a tanítót, és pedig'' több tanítóval biró iskolában, az igazgatósam-tót illeti. 8. Betéti ivecske a gyermeknek első betéte alkalmával adatik, és neve reá vezettetik. 9. A tanitó által átvett betét ideje és összege a Betéti ivecske és egyúttal a Napló illető rovatába bejegyeztetik, s a betéti ivecske utolsó rovatábJUi a tanító legalább vezetéknevének aláírásával és ké-resztvonásával hitelesíttetik: 10. Hóziap végével minden betétet hozó gyermek pénzösszege a naplóból a Főkönyvnek ót illető, s nevet viselő lapjára vezettetik. 11. Minden hó végével a. betét, hozók számáról, s ezek betett összegeiről kimutatás készítendő, és ez az iskolaszéknek beterjesztendő, a helyi vagy illetőleg megyei hírlapokban közzéteendő, sőt országos közlés végett — eddigelé ezek összegyűjtésére- és a közlés eszközlésére vállalkozó ngos Weisz Bernát F. kír. tanácsos urnák Bpestre megküldendő. 12. Tanév végével a számadás megvizsgálás és a kezelő tanítónak további felelősség terhe alól leendő felmentése végett az iskolaszék elé terjesztendő. Szerencsétlen ember Ki e nagy bűnt tetted Rab Iéss — ■ a kasznárod Bitón bal helyetted 1 ,Szólt a birák szava; — De a gonosz kasznár Mire érte mentek, Kötéléu lógott már. If). VÁBADY FERENCZ. A kassnár ar vett rá, Hogy baltázsam agyon, A kasznár urnái Tan As elrablott vagyon 1 István lőherczeg szökése. As imént közöltünk egy érdekoe epizódot, a mely István főherc£eg és Kossuth köst történt, Verhovay elbeesélése nyomán, a ki sst Kossuth ssájából hallotta. Ugyancsak Verho-vay most as .Egyetértésben* — szintén Kossuth elbeszélésé nyomán közöl — egy másik érdekee tör''.éneti epizódot is, a mely István nádor szökésére vonatkosik s a melyből kitűnik, mily nagy fontosságot helyeseti Kossuth István föhercsegnek a magyar fővárosban való viaszaUrtáaára. Kossuth reminiascsencsiáinak — írja V. — nem annyira folytntásaMp, mint odave tőleg mondá István fóhereseg szökésének éjje léről, hogy mint mait ennek meghintitása. Farcaa es as élet, — mondá a többi kötött. A véietlen igen kis alakban, nagy erővel játesik bele néha a történelembe. — Egész akadályokat gördit a egéss változásokat idéz elő. A kiszámítás, óvatosság ily közbejátszó véletlenekkel asemben nem használ semmit. — Ilyen néha a történelem. S esssl elmondta, milyen véletlen volt as, mely látván fóhereseg szökésének megakadályozását, midén általa a lépések már megtörtén- tek mégis megtörténni nem engedte. Igazi apró véletlen volt Sem ross akarat, sem gondatlanság nem játszottak bele. hanem csak Kossuth inasának öntudatlan mulasztása, Éjfél volt s Kossuth épen oda hasa munkával foglalkozott, midőn értésére jutott, hogy a kik as estfolyamán István főheroseg palotája táján jártak, oly féle mozgást, késsUlédést én-leltek, nsisths a palotában csomagolnáaíak s kiköltözésre készülnének Kossuthnak nagy gondja volt arra, kqgy • István fóhereseg itt maradjon. Ismerte mi föhercsegnek jóindulattal párosult gyöngeségét, sokat remélt attól a további események fotyfcmá* ban, ha a nemseti ügy élén marad ée hazafias oldalról befolyásoltatván, magáévá teszi a küzdelmet és esetenként nagyobb elhatározásra lesz birhaté. — Azonnal Íróasztalhoz ölts Hajni k rendőrfőnököt levélben érteaité, hogy tegyen meg minden rendőri intézkedést István fóhereseg elillanáeának meggátlására, b ha a főheronsy szökési cséllal távoznék, tartóztassa Is. A követ kezményéktől ne féljen, a felelősség öt magát fogja terhelni, mindenért jót áll, as orssággyű-lés előtt majd ő fog számot adnia történetekért. A levelet azzal zárta be, hogy az iseaetet inasa utján még as éjjel bevárj*. ,Akkor én csak egyszerű képviselő voltam ugyan, — szélt Kossuth — de kötelessé-gemnek ismertem, ily komoly eshetőségnél meg tenni a figyelmeztetést és saját jótállásomat Jatba vetni; mert éreztem, mennyi függ a fő -hercseg itt marasztalásától; as országgyűlés hangulata meg olyan volt, hogy a felelősség különben sem volt volna nagy terhemre a beszámolás alkalmával.u iTOZfertrrottiroíDÍs TtormifJJt. Z Sfí/Z&P ÖNT. n i.-oi "iíi''íi t- TOLIUU 13 áa 1879. ^ v 13. A beté£e£ minden hó vége, vagy ha a gyűjtött összeg kíránja,: közepe előtt egy pár nappal ksina-ozás végett a helybeli — vagy ha nincs — a legközelebb eső községi takarékpénztárnál az iskolaszék ntján együtt egy könyvre helyeztetnek el ; — és pedig — ha van belyben takarékpénztár — ezen elhelyezést először két betéttel biró gyermek kiséretében maga a tanitó, de utóbb a növendékek ügyességéuek gyarapítása tekintetéhői csu-• pán <«ek — azonban mindig más kettő által eszközli. 14. A növendékek'' betéteik'' ntán, mihelyt azok1 egy frtra növekeíftek, a takarékpénztárból járó kamatot hozzák, és ez, — ha kr néni - v®6Zik — ■ tókéjők- höz iratik. 15. Betett pénzét vagy ennek kívánt részéi — a gyermek — a mikor akarja — kamatostul kiveheti; de mindenkor csak szüleinek beleegyezésével, és ez általuk a betéti ivecskére vezetendő: frt — krt kiveheti" szóval és névaláírással igazolandó. 16. A betétek tömeges kezelése által eredményezendett kamat-többletből levonva a költségeket, a fentmai ad^> összeg 7,-de tókésittetik, y4-de a szegénysorsu tanulók tanszer-segélyezésére '' fordítandó, Vedével az „Eötvös-alap" gyarapitandó, V4-dével pedig fáradozásáért a kezelő tanító jutalmazandó. Az előadottaknál fogva, miután az £ ■ • iskolai takarékpénztár által a / takarékosságot, mint a haza boldogitásához megkívántató vagyonosodásnak egyik fóténye-zójét nemcsak a gyermekek megszokják, de a szülék is megkedvelik, — tekintve egyrészt a közéletben minden lépten nyomon segély után hangosan kiáltozó — egyik családot a másik után tönkrejuttató és a hazát veszéiylyel fenyegető napról-napra nagyobb mérvet öltő szegényedést, — másrészt az iskolai takarékpénztárnak — tapintatos, okos kezelési eljárás mellett, valamint közvetlen a takarító iskolás gyermekekre, ugy közvetve szüleikre és az egész nemzetre áldást árasztó erkölcsi s anyagi hasznait, s ez által emiitett sajgó sebünket balzsamként enyhítő, sőt gyógyító erejét és hatását, — f^lre- Inasának Kossuth ázzál az utasítással adu át a rendőrfőnök hós szóló levelet, hogy nyomban kézbesítse, b ha azt kapja válaszai, hogy „jól van, megteszi", jöjjön vissza b ne keltse föl öt 5 óráig reggel. Ha ellenben kitérő, vagy tagadó valaszt kap keltrfe föl visszaérkezésekor rögtön. Ks intézkedés megtétele után Kossuth ruhástól ledőlt a kanapéra, hogy az akkori lázas idők fáradalmai kost ugy mindenestől inkább szunnyadozzék, mint aludjék, folyást készen a fölkelésre. Ugy gondolkozott, .hogy Hajnik nem fog vonakodni a végrehajtással; de azon nem várt esetben, ha Hajniknak mégis krupuluaai támadnának István íőherozeg letartóztatására nézve, el volt tökélve, hogy rögtön értesiti közellakó képviselőtársait s azokkal együtt lépéseket tesz, hogy István főkerczeg ne hagyhassa el Budát. As inas elment. Be is kopogtatott Hajniknál. Ott találta as előszobában Hajniknak az inasát. Ennek elmondta, hogy ievelet hoz, a melyet át kell adnia. Hajnik inasa, ura iránti gyöngédségből, mindjárt azzal kezdte £ diskurzust, bogy talán nem is olyan sürgő» az a levél, legalább nem olyan sürgős most éjfél után, hogy az elintézésére váró dolog 5 órakor reggel is, a mikor ura fölkel, ép oly jól el ne intéstes- *ék> - Aztán elmondta, hogy szegény ura, a ki most annyit strapái, osak as imént jött hasa, most feküdt le két órakof; bison ráfér egy kis nyugalom. Osak menjen vissza, öt óráig ugy sem igsn veszik hasznát az elintézésnek, akkor meg biztosan el less végesve. Kossuth inasán fogott a szép szó. Elgondolta, hogy voltaképoa neki 5 órakor kell fölkelteni as urát; igas, hogy kitérő felelet esetén hamarább is, de hát a maguk eszével ugy látták, hogy Kossuth és Hajnik sok kai jobban varnaak együtt, hogy sem Hajnik megtagadná, a minek rendőri elintézését Kossuth kéri. Kossuthnak as inasa tehát, ugy s mint jött szépen vissza is ment. Visszaérkeztekor pedig hagyta tovább aludni urát, mint a ki na- téve minden elfogultságot — ez intézmény mielőbbi általános életbeléptetését az egész hazai tanító-testületnek szivem és lelkem mélyébél a legmelegebben ajánlom. Szolgáljunk ezzel édes hazánknak, és a nemzet áldása ki nem maradhat. Elismerés az érdemnek. A balaton füredi sseretetház fiók intézete a vincsellér képezde növendékeinek és évi vizsgájáról a „Zalai Közlöny« 54-ik számában köz-lött elismerő nyilatkozat kiegészítéséül engedj« meg a tisztelt szerkesztő ur, hogy én még a kö-• vetkezőket soroshassam eh Midőn Kanoyic* György e fiók intézet derék ügy buzgó és szakavatott igazgatója az ifjainak" szakképzettséget a jelzett eredményben igazolta, lehétlen bogy s képezde azöllő és faiskolájában észlelteket elhallgatni lehessen, hisz e téren tűnik fel s gyakorlati képzettség e téren örökítetik trieg a derék igazgató fárad-hatian törekvése, mert ha tekintjük a szőllő iskolának szabatos berendezését, késségleien, hogy abba a vizsgáló szem s legnagyobb megnyugvását leli, mert ott a válfajok rendesen megkülönböztetve iskoláztatnak, sót azok felosztva már is termő képesekké mint anyatők kezelve is vágynák, midőn azonban azon kérdést tettem, hogy miért nincs az itt elhelyezett anya tűké tnegkarózva, fájdalmas hangon nyertem a válást, mivel az ''jntézet könyör-* adományból tartja fenn magát, eddigelé annyi ^jövedelmet e kezdetlege* alapból bevenni nem lehetett, hogy a hiányzó karók beszereztethettek Volna, igy csak karó nélkül kell a kezelést teljesíteni, e bajon ugy lenne segitve, ha vala mely jó lelkű emberbarát a helyzet felismerésével megszánná az intézetet és azt némüleges karóvat szerencséltetné. — ^ A szőllő iskolával párhuzamba a faiskola van felállítva, itt ismét meg áll a szemlélő ós olyasmit tapasztal, a mi igazán nemcsak ügy-buzgalomra, de a természetnek művészi egyesi téiére enged következtetni, mert a fa iskola a keleti és nyugati oldalán lúgossal van kerítve ahelyett azonban, hogy szőllő tővel volna a lúgos befuttatva, gyönyörű anya törs alma fával van keritve, még pedig általam soha nem lá-.tott alapon, ugy t. i. hogy egyik töm a másik kai ágaival összeoltva, mint kompact egészesé téve egy törzset képez, a fa iskola egész hosszában ezt tökéletesen leírni nem is tudom, ezt csak a helyszínén lehet a maga magasztosság* ban látni, különösen feltűnik a kert keleti so rán azon törzs, mely a 3-ik ut összekötő helyének szomszédságában létez, hol is a teljesen elhalt törzsnek a földtől egy láb mxgasban elszáradt kérngtelen része mutatja, hogy a törzs földben levő része elhalt, mily bámulatos még is a törzs felső része teljesen él és ez a szomszé- gvon jól és mindkét részre kimeletesen végezte el dolgát. — Mikor Kossuth fölkelt, első kérdése «olt: — A rendőrfőnök ur tehát azt izente, bogy ,jól van, megteszi ?* — Nem az, kérem alásan, — felelt az inas — nem izent az semmit; hanem mostan már bizonyosan el van intézve mindeu." El is volt, csakhogy István iúherczeg há bontatlan távozáBa javára. Mikor Kossuth az ügynek a közbeeső fórumok tranzakciója utján történt bölcs elintézéséről nem kis meglepetésére értesült, akk''or a budai fŐherczegi fészek már üres volt. így végezték el a hűlt hely e hisiórinjáta történelem számára az inasok. Tolt már a ki.. . Volt már a. ki azt mondatta Hogy szivem egy romlott gomba; boc»Áj iám vétkét annak Megbocsájték a ba*ogaak Volt már aki azt mondotta, Hogy fejem flres koponya, Megbooáájtám »opbismáját, Ha nyojtá kérlelő jobbját. Volt már a ki ron nyelvével Rágalmakat hinte széljel; — Miat Krisztus a jobb latornak Megbocsájtám vétkét annak. Volt már a ki verteimért Nagyot nevetve elitélt, Eltűrtem vaU kritikáját, Hadd élje 6 is világát. Volt már aki azt megtette Hogy a pénzemet elnyerte; Megbocsájtám vétkét neki, Eltudtam azt is feledni. Hej ! de a ki azt megtette, Hőgy róznámat elszerette : 8ujtsa ie az égi-kar azt, Isten verje meg a ravaszt dókhoz lett oltással is gyümölcsöt hos, mondom az ily kezelés a művészet fejlesztésének tökélyére enged következtetni, a mind ezt ha kérdjük ki telte, egysserü a felelet, ez a teljesen elhagyott ós az intézetbe felvett növendékek működése folytán Kanovics igazgató működése folytán létesült. Ajánlom a fa nemesítés tárgyában érdeklődő közönség szives figyelmébe, ha utja Balaton Füredre vezet, ha csak egy pereset inasén-telhet ezen iskola megtekintésére, hogy ast ne sajoálja, mert mondhatom teljes élvesetet fog nyerni, és nekem fog igazat adni állitásom azonosságára. — Az ezen intézetből kijövendő növendékek majd ha a sors őket oly gazdaságba vezeti,, hol a most szerzett tapasztalataikat érvéuyesitni képések lesznek, még csak akkor fogja Ksno-vics ur megérdemlett jutalmát táradosássinak elnyerni, mert a tapasataltak erre adnak következtetni. — Fogadja hálás elismerésem ezen kitűnő fáradozásaiért, melyet e szegény árva növendékek boldogságának fokozása érdemében tanúsított, legyen meggyősődve, hogy a szőllő- és fa iskolában észlelteket soha feledni nem fogom. KOVÁTS JÁNOS i ügyvéd. Heíyl hírek. BÉKEFI ELEK. O Feleége a király személye körüli miniszter julius 7-én d- e. 11 órakor hosszan szonvedés után meghalt Budapesten. A dicsőült mintaképe volt a magyar mágnásnak, jó kedélye, szeretetremél lósága s munkaszeretete közbecsülést viVott ki. Áldás emlékezetén ! '' — Az I. nagy-kanizsai kereskedelmi ifjak önképző egyletének. Magyar királyi belügyminiszter 12797. szám* A Szeged városát és vidékét sújtott csapás foljtán megindított és folytatott tárgyalások halmaza közepette csak most vagyok nzon helyzetben, hogy az egyesek és társulatok részéről a segélyezés müve körül kifejtett hazafias buzgalomért a m. k. kormány elismerését az illetők nek kifejezhessem. A segélyezés müvéhez a t. egylet folyó évi márczíus 18 án beküldött és az egylet Kebelében eszközölt gyűjtés eredményét tevő 79 frt-nyi összeggel járult hozzá, mely nagylelkű adomány a hivatalos lapban beérkezte után közzé tétetvén, az által nyilvánosan nyugtáztatott. Miről k t. egyletet azzal értesítem, hogy a nemes lelkű adakozóknak károsult honfi''.ár saink nevében legőszintébb és legmelegebb köszönetemet kifejezni szíveskedjék. Budapesten, 1879. évi julius hó 5-én. A miniszter helyett Gróf Zichy Ferraris V ictor m. p. államtitkár. — Nagy reqiliem tartatott mult szerdán a városi felső templomban boldogult kegyesrendi főnök Somhegyi Ferencz lelki üdvéért. A templom ez alkalommal fel volt díszítve, sz oltárok fehérkeresztjelvényes fekete posztóval húzattak be, a gyászravatal számos koszuruval diszittetett fel. A főoltárnál a gyász szertartást Berzay Elek házfőnök ur teljesité fényes segéd lette), ez alatt a többi oltárnál is szent ra«se tartatott. A dicsőült hamvainak végnyugalomra helyezésénél a kanizsai kegyesrendházat Berzay Elek, Vőneky Pál és Berkes Imre tanár urak képviselték. — Meghívó a »zalamegyei általános t*-nitó testület- f. é. augusztus hó 26—27-én Ta-polczán tartandó közgyűlésre. Tárgysorozat: 1. Elnöki jelentés. 2. Pénztárnoki jelentés. 3. A tisztikar lemondása, uj tisztviselők választása és a központ székhelyének meghatározása. 4. A tanítók országos szövetségének kérdése, 5. Löb Ignacz tagtárs értekezése a családi nevelésről és annak viszonyáról az iskolához. 6. A sü-meg-járási tanítókor előterjesztése a nyugdíjtörvény revisioját, illetőleg. 7. Juhász Péter tagtárs gyakorlati előadása a mozgatható betűk használatáról. N.- Kanizsa, 1879. junius 30. Tisztelettel Schmidt Károly s, k. elnök. Németh Ignácz s. k. főjegyző. — Árverések Zalamegyében. Kripner Jánosné 2886 frtra b. ingat!. Nedelíczen (Csák-tornyai jbir.) L aug. 4 II. szept. 4. — Qombos Gábor 2750 fnra b. ingatl. Kis Őrsön (»ápol-czai jbir.) I. aug 8. II. szept. 12. — Pap József 1800 frtra b. iogatl. Salföldön (tapolcsai jbir.) I. augx 1. IL szept. 5. — Hymen. Dr. Ditrichstein megjei t. főorvos ur kedves leánya Sarolta kisasszonynyal Blumschein Miksa asent-miklósi gazdatiszt ur jegyet váltót* — Lapunk 53-ik számának hirdetési rovatában toglalt megyei számvevőségi hirde-tés VIII dik tétele több sajtóhibával jelenvén meg, azon tétel kijavítva mai számunkban foglaltatik ; felhívjuk ri as érdekeltek figyelmét. — Az országos m. kir. seneakademia nagyérdemű tanárai Erkel Ferenc« és Id. Áb- rányi Kornél uraknak az akadsmiaJiö*iendéfcei egy _ egy szép babérkoszorút hosssusséles nemzeti ssinü szalaggal díszítve nyújtottak át a bucsuünnepély alkalmával. A magyar zene ós zeneirodalom e koszorús bajnokai * méltán megérdemlek a szeretet és tisztelet e gyengéd nyilvánulatát azok részéről is, kik iránt atyai vonsalommal viseltettek» kiket a magaab zene-ismeret magasztos csarnokába bevezettek éveken át kitartó szorgalommal, hasaiia* buzgósággal oktatták. Áldja meg érte őket a mindenség istene ! — Szélvész a Balaton vizén. Tspolcsá-ról írják nekünk: Folyó hó 2-án a révfülöpi kikötő állomástól a Somogyba átmenni szándékozó aratókat, mintegy 72 en, kik majdnem mind családatyák voltak, borzasztó szerencsétlenség fenyegette. Ugyanis az illető egyének as emiitett állomásnál nem gyanítva semmi veszélyt. az ép megérkezett;csőinekba beszálltak, nyugodt lélekkel kormányozzák a-révészek hajójukat a túlsó part felé, de nem értek még a viz kösepérej J szél támadt, mely csakhamar egész orkánná változott. A veszélyben levők minden perezben várhatták az eimerülés''., szerencsére azonban a ssél a fonyódi pari részre sodorta őket, hol nem csekély veszéiylyel pártra szálltak és bevárván a ssél lecsillapodását, másnap ugy indultak tovább. —Kottori ]\xti\\i& 30.1879. Tisztelt sserk. ur! Folyó évi juniu» 12-ről 47. számú ^Zalai Közlöny" ben felemiitelt és a szent-balázsi főtisztelendő plébános ur álul a kottori vizká rosultak közt leendő kiosztás végett küldött 6 frt 60 krt és 4 darab ezüst húszast kezemhez vettem, és a tekintetes járás szolgabíró ur jelenlétében az illető károsultak közt kiosztottam. Hazafiúi üdvözlettel Kollay Gergely kottorii lelkész, mint segélyső bizottság elnöke. — A keszthelyi csónakázó egylet alapszabályai felsöbbileg jóvá hagyattak. „ — Rövid hírek. Olaszországban minis-terválság van. — Ausztria bosea meráni kerületében Hadai Lojat képviselőjelöltül léptették fel. — Lajos Napoleon holtteste Angliába hozatott már. — Gróf Zichy Jenő Székesfehérvár díszpolgárává választatott. — A honvédségnél az őszi hadgyakorlatok már aug. 1 én megkezdődnek. — Egy »orosz faluban egy vén asszonyt mint boszorkányt megégettek. — Bpest közraktárak építésére 1,600.000 forint kölcsönt vesz fel. — A Fertő vize is nagyobbodik. — A só ára telemeltetett. — kl nyert ? - Brünn, jul. 9 én: 35. 89. 8. 78. 64. A taltburgi sonjtgyek julius 5-én történt húzásán nyert a >>2.459. sz. 15.000 frtot, a 32.029. sz. IOoO frtot. a 21075. sz. 500 fortot, a 11621, 11840, 74922, 77455, 81780 szám egyenkint 100 frtot. Az imisbruki sortjegyek julius 3-án történt hutásán nyert30767. sz. 10000 frtot, a 14725. sz. 1000 frtot, a 11561. sz. 180 frtot, a 18831. sz. 180 frtot. A krakkói tor »jegyek julius 2-án történt busásan nyert a 8303. sz. 15000 fortot, a 15991. sz. 1500 fortot,a 13525. sz. 500 fortot, a 27463. sz. 500 fortot, a 40266. sz. 500 fortot. A Székesfehérvár-györ-grdezi sorsjegyek julius 1 én Amsterdamban tortént húzásán a következő sorozatszámok húzattak: 81, 2774, 2819, 3652, 3639, 4137, 4382, 5770, 7114, 8908, 10016, 10081, 10350, 11464. Irodalom. (E rovat alatt megemlített munkák Nagy-Ka-Dt&xáu Wajdit« JóiBef könyvkereskedése által megrendelhetők. — „Családi Képes Lapok'' 19-ík füzete megjelent Pázmandi Horváth Endre arcaképe s egyéb szép képpel s gazdag tartalommal ára 30 kr. Kiadja Mehner Vilmos. — Á magyar korona területén lévő állami és vasúti tavirdák statisükája 1878. évről megjelent. Kiadja a földmivelés-, ipar és kereskedelemügyi magyar kir. minisztérium. Két grafikai táblával. — Magyar hírlap Amerikában. New • Yorkban jun. 15-én „Magyar Amerika" c* hetilap mutatványszáma jelent meg Loew Vilmos szegedi földink és Mogyorósav Árpád szerkesi-tésében. A lap magyar és angol nyelvű, de közöl, szerintünk fölöslegesen, német czikkeket is. A lap czélja : az Amerikában élő magyarok közt a nemzeti szellemet s a nemzetiségükhöz való ragaszkodást ébren tartani. Magyarok Amerikában nagy számmal élnekj lapjok azonban még eddig nem volt, mint van a francsiák-nak, németeknek, olaszok-, spabyoiok-, oroszoknak, svédek- és cseheknek, a mely nemzetek kivándorlott tagjai mind megannyi külön közlönyökkel bírnak odaát a nemzetek nagy hazájaban. Csak örvendhetünk rajta, hogy a tengeren tul élő atyánkfiai most hasonló vállalatot keltenek életre, már csak Ésért is, hogy köslönyük, míg magokat bőven tájékosandjs TÍZfiNNYOLOZADIK ÉVFOLYAM Z'' A''li A! Iv t ö Z LÖN Y. A ! /; ÍXJlIUS Í3-án 18Í9. a hazai dolgok folyása felöl, eddig mi itthon íoly tonoa értesülést kaphatunk felölök. Szivünkből óhajtjuk, hogy uainél több pártolója legyen Magyarországból is, b azért ssive-seo hívjuk föl reá a hazai kösönség különösön a kas linók és egyéb társaskörök figyelmét. Ár Magvar Amerikát meg lehet rendelni Budapesten Zilahi Sámuel köayvkereskedőnél (Vácsi utcza az előfizetés ára 1 évre 10 Ért, félévre 5 frt, negyedévre nem fogatínak el előfizetést. A mutatványszám össseállitása nem ment ugyan némeJy botlásoktól, stylusbeli és sajtóhibák tetemes mennyiségbeu fordulnak benne elő, de ez tán csak a keidet nehézségének tudható be. A lap angol réssé, igen helye-aen, magyar dolgok ismertetésével foglalkosik b csinos angol forditásban közli Arany János „Tetemre hívás* czimü gyönyörű balladáját. R.iánk nézve tán legérdekesebbet a lapban levő hirdetések, a melyek többnyire amerikai magyar üzletemberek és iparosok (Balog, Bárdos, Galambos, Karácsonyi, Metzner stb.) csikkéit ajánljak, továbbá mlgyar specialitásokat, mint valódi tajték pipát, szegedi paprikát, debre-czeni kolbászt stb. Vegyes hirefc. — Eltiltott külföldi sorsjegyek. A hiva-vataJos lap a pénzügyi miniszter egy rendeletét közli, meJy figyelmezteti a közönséget, hogy a tilos külföldi, nevezetesen a hamburgi osztály sorsjegyek vásárlásától tartózkodjék, minthogy ily tilos külföldi sorsjátékokban betétek álul résztvenni, vagy azon lotteriák betéti vagy részietjegyeitárulni, megvenni, eladni nem szabad s e határozat megszegői súlyos büntetést érdemlő kihágást köve''nek el. — A sáskák. A szathmármegyei sáska-járáeról ujabban a következőket jelentik: Az irtás katonai karhatalom segítségével egész községek iakósságainak kirendelése mellett törteink. Állandóan 3600 munkás foglalkozik hz irtással, mely czélból több 100.000 ölre menő fogó árkok húzattak, hogy a szomszéd határokra az átvándorlást megakadályozzák. Az árkok pár perez alatt színig teltek meg sás kákkal, s ekkor a készen tartott szalma rájok hintetvén meggyújtatott, s igy semmisittetnek meg s irtatnak folyton. A fóldmivelési miniszter állal a szükséges pénzösszeg már folyóvá tétetett, s a szomszédos megyék figyelme is felhívatott ezen kártékony rovarra. — Két török nö kalandja.. Konstantinápoly ban, Ferikióiban van egy 9Robinson" nak nevezett étterem. Tulajdonosa egy Richárd nevű franczia. — Három ur a napokban egy „eabinet separé" t kért tőle, megjegyezvén , hogy nemsokára két nő is fog érkezni. Ebben semmi küiönös sem volt s midőn később a ma •ra«abb korokhoz tartozó két török nő érkezett rá la franca" öltözve, (török nőknek tilos a bemeneO minden akadály nélkül be bocsáttattak. Alig ült a kis társaság az asztalhoz, mikor gyalogos és lovas zaptiehk vették körül a házat s a két török nő kiadatását követelték. Richárd tagadta, hogy ott tötök nők vannak s a rendőröknek megtiltotta a bemenetet. E közben a nők jasmakukat elővették, arezukat lefátyolozták s a hotelt el akarták hagy ni. Richárd ason-ban kényszeríté őket jasmakukat letenni s ugy távozni amint jöttek. Alig lépett ki a két nő, a zaptiehk megragad''-ák s a három úrral együtt elburczolták, bár kocsijuk ott állt az ajtónál. Nem tudni mi történt tovább. Meglehet, hogy a Bosporus két zsákkal többet rejt magában s az urak is drágán fizették meg a kalandot. — Őt emberélet esett áldozatul jun. 29-én éjjel Újvidéken egy tűzvésznek. Egy hentes nádas háza égett le, s ott veszett a hentesnek alvó felesége két gyermeke, nemkülönben az ott házbérben lakott mesterember nejével együtt. A tüz által csaknem szénné égeti őt szerencsétlenről a városban átalános reszvéttel beszélnek, különösen a hentes fiatal nejéről, ki minden órában várandós volt. A tüzet eloltani nem lehetett, mert a roppant mennyiségű szalonna és zsiradék a tüzet még jobban élesztette Egy tűzoltó, ki a szerencsétleneket meg akarta menteni, súlyosan megsérült. — IV. Napoleonról. Napoleon hg. kicsi gyenge testalkatú s mint minden franczia, igen mozgékony volt. Arcsa szinetlen, szemei bágyadtak, kissé a normálison télül kifejlett orra physiognomiájának oly kifejezést adott, mely a herczeget kevésbé ínteiigeusnek tüntette föl, mint valóban volt. Megjelenése egészben véve nem volt megnyerő s mar régen nem volt az a szép ifjú, mint a minőnek szamUlan, Franczia-országban s nálunk is elterjesztett fénykép is ábrázolja. Ha közelebbről megismerték, az az "5 előnyére szolgált Udvarias, jó akarata s a leg jobban nevelt ifjú volt. Fellépése nagyon szerény, beszédmodora pedig olyan volt, minő egy középszerűen intelligens, de képsett fiatal emberé. Társadalmi állása igen nehéz volt. Az angol királyi herczegék s más, idegen uralkodók gyermekei egészen magokhoz hasonlóként bántak vele. Egymást kölcsönösen pmonseig-neur"-nek csimezték, de a fejedelmi népség kö- tött oly szokásos bizalmas tegezést irányában nem alkalmazták. Különösen kegyelte a walesi herózeg, ki Őt igen gyakran vonta saját társaságába s III. Napoleon fia társadalmi állását Angolországban, nem csekély mérvben köszönhette az előnynek. Fejedelmi egyéniségnek tekintették, holott mindenki tudja, ki az angol viszonyokat ismeri, hogy a világon sehol sem különböztetik meg a valóságos trónörököst a praetendenstől és ehhez hasonlótól annyira, mint épen Angliában. A hercseg e nehéz helyzetbe meglehetősen bele tudta magát találni. Chislehurstban, hol Eugénia császárné —an gol fogalmak szerint, — meglehetősen szerény ialusi házban lakik, a herczeget a bonapartis-mos néhány nive, mint Bassano berezeg Pietri (nem a párisi egykori rendőrigazgató) s egy franczia titkár környezték. Társaságban leg többnyire Bassaao kíséretében jelent meg,ki a legjobb modorú joviális öreg ur. A fiatal berezegnek azon nehéz helyzet, mely részére az angol társaságban jutott, nem igen lehetett ínyére $ valószínűleg ez érlelte meg a benne az eszmét, hogy nagy nevére és nágy jövőjére — mil*n ő könnyen érthetőleg, nagyon bisott, — a-, bátorság próbái által akarta magát érdemessé tenni. A halál hirtelenül érte el a herczeget. ki — jelleméről ítélve, — inkább volt alkalmas egy müveit tartományi főnök-, vagy pedig egy jó hivatalnok pályájára, mind trónkövetelőnek, vagy hadvezérnek. — Levelezés fíosniába. A mai hivatalos lap kösli, hogy Boszniában és Hercsegovi-nában működő tábori postaintézetek ügykörének kiterjesztésére nézve, a közös hadügyminisztériummal és az osztrák kereskedelmi minisztériummal uj megállapodás jött létre, mely fél évi julius 1-el lépett életbe és melynek fontosb határozmányai abban állanak, hogy : a) a megszállott területre szóló ajánlott magánlevelezések felvétele meg van engedve; b) a megszállott területen feladott leyélpostaküldemények bérmentesítésére külön posta értékjegyek jönnek használatba; c) a megszállott területen feladott postautalványok maximalis összege 200 forintra emeltetik, és külön utalványi-, illetőleg fedezeti utalványi űrlapok alkalmaztatnak, d) a határ-franko kényszer a kocsipostánál fennmarad, e) ruhanemüket tartalmazó csomagok 5 kilogrammig magánssemély éktől és magán -személyekhez is fogadandók el, ÍJ élelmiszereket, folyadékokat s egyébb romlásnak alávetett tárgyakat tartalmasé küldemények a tábori postákkal való szállitásbpl kirekesztve maradnak, g) a megszállott, területen a hirlapszolgá-lat újonnan berendeztetikr — A vakand nem ellensége a réteknek. Boszantó dolog ugyan, hogy a vakandok a túrások elfogasolása után is gyakran újra elborítják túrásaikkal a réteket, de azért senkinek sem tanácsoljuk, hogy a bajon a vakandok kifogdo-sásával igyekezzék segíteni, hanem bizony csak aszal, hogy újra gereblyéltesse szét azokat — hogy miért tanácsoljuk est, arra nézve magya rázatul s következő sorok szolgáljanak, melyeket St, F. irt a „Gryak. M. Qazd.- ban: A gazdák legnagyobb részénél uralkodik még azon hamis vélemény, miszerint a vakand a réteknek ártalmas. Én ellenkezőleg azt bátorkodom állítani, hogy a vakand működése a rétekre nézve valóban hasznos. Ezen merész, de nem légből kapott állításomat a következőkkel remélem igazolhatni. Kitűnő természetvizsgálók észleletei és bizonysága szerint — a vakand sohasem támadja meg a növényi gyökereket, hanem csak a talajban garázdálkodó férgeket üldözi. Kedves eledelét képezi különösen a pajod, a földi giliszta és a lótetü ; mivel pedig a vakand nagy ehető, tehát amazokból nagy tömegeket gyom rába temet. No már ezen működéséért csak nem fogja egy józan ember sem ártalmasnak nyilvánítani ? — Hngy asonban ama férgekhes eljuthasson, okvetlen keil neki a talajban meneteket túrni; a földet pedig, mit ilyenkor fel kotor, túrás alakjában a rétre emelni. A gazdák azon ban ezen működést, t. i. a gyepkereg alaturását és a holt talajnak csekély rétegű reiekre való feltolását sokkal nagyobb karnak tekintik, mint aminő az artalmas férgek folytonos pusz titáeából eredő haszon. Az én meggyőződesem szerint vakand komának ezen máukája csupa haszon és semmi veszteség. Megmondom miért. Minden gondolkodó gazda ludja, mennyire hass nos a rét diszlésére, midőn a levegő a talajba hatolhat. Ezen okból alkalmazzuk a boronát is rétiéinK. felaarczolásara. A levegőnek ezen behatolás* azonban hatalmasan előmozdít!*lik a vakand túrásai ál ''al.Sőt maguk a túrások is hasznosak — már tudniillik a szorgalmas gazds kese alatt. Ugyanis azok caak akkor hasznosak, midőn széjjel teríttetnek; mi ha megtörténik, akkor ezen, a vakondok által porhanyitott állapotban kiemelt föld réti füveink tógyökerei-sek igen hasznos takaróját képezi, mely takaró annál szükségesebb, minél inkább a gyökerek fagy és záporeső következtében letakarva lellek. Hiszen épen azért, mert ily folüliöldelés annyira hasznos, alkalmazzuk réijeink trágyázására a földes trágyakeveréket t. i. a komposztot. De hátha a vakand által feltúrt föld úgynevezett .holt talaj« lenne? — Felelet : akkor is hasznos a túrás minthogy kellőleg kiterítve, a levegő befolyása alatt elmálik és termékeny talajjá válik. Hagyjuk tehát a vakandokat békességben, hadd végezzék a maguk dolgát a föld alatt: áldásunkra fog az válni, — ámde csak akkor, ha viszont mi is megtessazük a magankét a föld felett, azaa ha a tárásokat szé pen elterítjük; mert az bizony nem lehet tagadni, hogy a vakandturásokkal telt rét, mely gyeppel benőve van, egyebet nem jelent, mint: itt fekszik eltemetve a gazda szorgalma! Üzleti szemle. ________, 1879. jirlroa 12. E héten változékony volt Időjárásnak. Több izbéli, rövid tartamú esőzéseink voltak, melyek a tengeri növénynek nagyon jól estek. A« aratás ná-lnnk javában folyik; a hirek as eredmény felül e héten sokkal kedvezőtlenebbek, mint uralt héten, • ha ások egyesleg még nagyon kfilönbösnek is, általában annyiban megegyeznek, hogy: basában jé középtermést, rozsban csekélyebbet, mutat kösép-termést, árpában pedig egyenest roas termést várhatunk. Az fizlet e nyugtalanító hírekre ismét szilárdabb alapot öltött A kínálat mérsékelt volt, míg a ▼¿telkedv naponta növekedett. ▲ legtöbb csikkely árai emelkedtek. Busában a hét elején lanyha hangulat uralgott, mely azonban utolsó napokban nagyon megszilárdult. Arak növekedi kereslet mellett 20—30 krral emelkedtek. Rozsban is valamivel kedvezőbb hangulat jutott érvényre, árak asonban keveset javultak. Árpa dacsára a ross kilátásoknak, melyeket az nj termés nyújt, e héten is el volt hanyagolva. Arak inkább hanyatló irányzatot követtek. Zabban csekély Oslet fejlődött, kissé emelkedett árak mellett. Tengeri is kissé szilárdabb lén, anélkül asonban, hogy a jobb hangulat az árakban lényeges v£L tozást előidézhetett volna. Buza . . Rom . . Árpa Zab . . Kukoricza Cinqaantin Minőség •serint: 760 5 — 4-50 540 4 80 5-80 — 8 30--.— kr 8 30 5-40 — 5 25-5-80 — 5.-- 5 60 — ■ K. B. Papírszeletek. — Vendéglőben. — Szobaleány: Bocsánat uram Ide ön tévedésből más szobába jött. Én önnek a 4 sxámu szobát nyitottam s es az 5. számú itt e hölgysznbája. — Utas: Tudom, tudom, de hát a 4. számú alatt végtelenül unom magam. ■Iferiftássk. Candita formosa pnella, decerpes orz. Fehér, formás leány, de cserepes as orra. Sönt enim locnpletes. Ők csupán lókupecsek. E doubus malis minimum eligendum. A két Máli köxQl a kisebbik elegendő. Solvet saecla in favilla. Fisess székely favillával. Opera servorum. A szerbek operAi. magát! Mondus vult decipi, decipiatar ergo i A világ leakarja magát csipni, bát csípje le Conticuers omnes, intentique ora tenebsnt. Hallgattak mindnyájan, s orrukat a tentábsn tartották." Pandora sselenczéje. — Minden ros«, Pandora szelencéjéből jött a világra! — beszélé a tanár. — Hát kérem tanár ur — kérdi egy tanuló — csakugyan minden ross benn voK Pandora sselencsé-jéoen ? — Igen is minden ross ami jelenleg a földön van. — Egy rossnak mégis kinn kellett már lennie azelőtt is. — Melyiknek ? — A kíváncsiságnak ; mert Pandora csakis a kíváncsiságból nyitotta ki a sxelenezét! „Milyen sserencsés ön!- Egy orvo« visszaadta a szabónak a megrendelt kabátot, mert hibásan volt szabva. Nem sok idó malva találkoztak as orvos egy betegének temetésén. , Milyen szerencsés öa orvos nr!* mondja a ssabó. .Hogyan, miért?" kérdi az orvos. .Mert önnek sohasem adják vissza elfnxolt munkáját" felelte mosolyogva a ssabó. Súlyos betegen fekddt egy uri ember, az orvosok eleget törték a fejőket, de nem tudták beteg, sége nemét kitaiáini, Kérem Önöket araim, hörgé a beteg, halál m után booUansk föl, mert magam is kíváncsi vagyok, hogy micsods betegségben halhattam meg. • Igaztalan vád. Első deák: „Mégis csak nevezetsz, milyen gyorsan dolgozik a táviró ?" Második ueák. .Mi, gyorsan? Hagyj fel vele. Eo már kat hete hogy nagybátyámhoz 50 írtért sürgönyöztem! s mai napig nem kaptam egy krajesárt ssm.* ( - Szerkesztői üzenet. 3540. „Még egy ssó a kereseti adóügyben." Sajnálatunkra, ueffl közölhetjük, ez ügy pro et coutra eléggé élesen vitatva volt; ujabb sts<Ú umba ntn I léphetünk. A késiratot _ kivételesen / rirn—Mm^t ! gáltathatjuk. Tisssaszol l^l'' B" B Temetnének" Nem közölhető. ÓM2. M. Gy. Ujabb verseire észrevételünk van; legyen szemcsénk szerkeszt* irodánkban. ♦ _ ^ » Vasúti menetrend. A budi-pesti időmutató óra szerint, i»«lal Kauissáról Von*t hova: u.ki r» v , ^ Ora Pere. Id5 JUO Be»*k, Mohács,Dombovár s Fiúméba 4 48 rsgfel Sií Bada-Pestro . . '' . * «"»■ »AA ........* 09 reggel £¡2 ....... .---.26 dólat. flianz. l* /q '' \ ......... 80 estve SIS Bécsbe (8*ombat.hely, Bécs-Ujhely felé)5 S reggel fű a " . '' * '' ''.....11 48 estve 3 88 Grácz éa Bécsbe ... 4 »ifi 201 Triestbe és Prágerfaof<in keresztül ^ Srác. és Bécsbe...... 2 47 délut Érkezik Kanizsára 216 206 203 201 211 814 802 316 214 20* 204 Eszék, Mohács, Dombovár s Fiúméból 1 41 délat „ ■ „ « • 11 11 estve öuda-Peströl......... 2O reggel » ......... 6 délo. D£ L _»» ......... 9 44 estre Bécsből (Szombath. Bécs-Ujh«ly)fel51 10 27 estve a n v x, M • .45 reggel Sopronybó! ......... 53 déU1> Bécsből Grács, Marbnrg, Pragerhof j,6}51 ...........4 12 reggel Tnesat- é* Bécsből Marburg, Prager- hof f*151.........1 21 délut. Trieszt-és Villaehból Prágerhoí felől 11 — estve Marburgba csatlakozás Villacb és FrancesfostW ■ • * . Piancesfestbó Jalta (3-tél JalJas >9-1« 1871 Hó- és heti-n&p Kstb. és prot. naptár Görög naptár atj 28. Jézus megvendégel 5000 embert. Mark. VII j 13 14 15 16 17 18 19 Vasárnap Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek 8sombat E 6ödön Bonaveat Ap. osaL Skap. ünn. Elek H. Fridrik [Psal V. |1 G6 0 Jul 2 8. b. asz. 3 Hiacint. .4 András 5 Athan. 6 Sisens ,7 Tamás frt n UK tx % Felelős szerkesztő: Bátorfi Lajos. Tekintetes szerkesztőség t • Szíveskedjék kérem ezen néhány sorból álló közleménynek bseses lapjában helyet engedni. Midőn ezen sorokat írom, ment akarok maradni a dicsekedóstól, de meg attól is, hogy én magam dicsérjem a templomunkat, melynek ez időben csekélységem a gondozója, e sorok írására csakis azért batározám el magamat, hogy elismerjem nyilvánosan is érdemeit azon férfiúnak, ki a legnagyobb megelégedésünkre templomunkat 8 képpel a boltozaton és 2 az elő falon diszUre, ki/estette és márványozta lSlS-ik évben egy évi jótállással, ma midőn az egy év elmúlt, bátor vagyok 5t az érdekelteknek, különösen a lelkószkedo papságnak, hogy bármikor templomukat festetni akarják, nyugodtan fordulhatnak hozzá és biztosan merem mondani, hogy megelégedésükre fog lenni munkája. Ezen férfiú neve Domlcek János festő művész csendé«, engedelmes, nagy szorgalmú és gyors dolgozó, bécsi származású rom. kath. férfiú, kit ismételten mindeokinek mint festőt ajánlani "bátor vagyok. Kelt Homok-Komáromban 1879. évi julius 1. NAGY BÉLA sat. f. atya lelkész * E rovat alatt köslöttért felelősséget nem vállal a . Sserfc. HIRDETÉS. Limburgi sajtok kilója 36 kr. ssiros árak, ládába tissita^3/^ kiló. Kis fOstOlt aOvány hamburgi sonka igen jó fótós és nyersevésre, tricbinákra hatóságilag megvizsgált, darabonkint 31/,—5 kiló nehéz, kilója 82 kr. Finom aj angol Mátyás-heringek igen finom és gyöngén sózva, 5 kilós hordóba; tartalmaz 30 — 33 rtrbot. ara 2 frt. Arany» rga füstölt tartó« v t* norvég, lazacz-heringek 5 kilós ládába, tartalmas 36-40 drbot, ára 1 frt 80 kr. küldök bérmentve minden posta állomásra Ausstria Magyarországba, posta után -▼ét mellett. Caomagoias ingyen. Nem kedfezót utánvéttel visszaveszek. Ottensen, Hamburgnál. MOHIT A. L. (888 L l-l) . > mENOTpiflZ/piK ÉVFOLYAM ^À^oMv K Q ztl ö K/Yv , « > Zalamegye ssámvevősége részéről 2204. sz. a. közzétett s lapunk julius ''3 ki 53-dik azámátiaá megjelent, 1880-ik évre szóló megyei szükségletek szállítása iránt f. évi julius 24-re kitűzött ári ejtési hirdetmény „VIII. Irodaszerek" téteíé több sajtóhibával jelenvén meg, az következőleg igazittatik ki: V»l B •cS M « -o o m Beszerzendő tárgyak. 18T&. évi beszerzési árak egyenkint Megnevezése mennyisége frt 1 kr. VIII. Irodaszerek. • 36 Ministerial papir 4 risama 11 50 37 Imperial , 7s . 30 —. 38 Medián n 15 , 1$'' -i- '' 39 Mediáb méritett diós- • gyóri papir 6 , 22 50 40 Fehér kisiroda „ 65 , 8 30 41 Register , 2- „ 11 — 42 Nagy borilék „ 35 . 6 80 43 Regál 2 . 20 - ; 44 Nagy concept 0 25 . 6 40 45 Kis concept , 140 . 5 50 sat. Zala Egerszeg, 1879. junius 22. M 8B® BORSZESZ SÓVAL. A legmegbízhatóbb ímsegéiyto asere a szenvedő emberiségnek minden belsó é* külső Rynlladásnál, a legtöbb betegség ellen, mindennemű sebesülések, fej-, fül- és fogfájás, régi »érvek és nyilt sebek, rákrekélyek. üszök, szemgyulladás, mindennemű bénulás és sérülés stb. Stb. ellen. Üvegekben használati utasítással együtt 80 kr. o. ó. Hal-májolaj Krohn M. és társától Bergenben (Norvégiában). Ezen balmáj ztirolaj valamennyi, a kereskedelemben előforduló faj kötött az egyedüli, mely orvosi ezélokra használható. jra egy fltef nétt használati utasítással I frt o é. Fő szállítás Moll A. gyógyszerész, cs. kir. udvari szállítónál, Bécs, Tachlanben. Raktár a« állam mindén hírnevei gyógyszertárában vagy füszer-kereakadéséb«a. íUktár nélküli helységekben magánegyének nagyobb megrendeléseknél megfelelő árUengedésben részesftluek. á t. ez. közönség, kéretik határozottan üoll-téle készítményt rendelni és csak olyanokat elfogadni, melyek saját óvjegyem és aláírásommal vannak állítva '' '' '' '' '' ; ...... Baktáiak: Nagy-Kanizsa Práfer Béla gyógysz. Rosenberg Kerencz Fesselhofer József RosenfeU Adolf. — ZaU>Egewzeg .Gyógyszertár a szent lélekhez". — Barcs PoraarB. Csáktornya Göncz L. v. gyógyszerész Kaposvár Kohn J. SshróHar Sándor gyógy. Th. Kecskéasy gyógy, Kapronoza Werli M. gyógy. Kőszeg Csacsinovics Ist. fyógy. Küttel Ist. gyógy. Keszthely Schleifor A. Wünrch F. Körmend Rátz Ján. Szombat hely "Pillich Ferencz gyógy. Sopron Mezey And. gyógyszerész Bánok-B*enLGyörgy A. C Fibicz gyógy. Zagrab Mlttlbach S. gjógy. Irgalmas hoz gyógy. Szalónak Schvarcz Qnsztáv tfyógy. (785 28—52) hi. OLL SEIDLITZ - PORA. Hasznos és biztos gyógyszer. mely egyedül csak Szombathelyen nálam alulírottnál az Istea szeméhez czimzett gyógyszertárban kapható, még pedig a gyógykezelésnek körülményes utasításával együtt — 1. Teheneknek kékes és sovány, vagy ritka tejelés; valamint vértejés elleni porok, egy csomag Vi kiló 80 kr. 2. Disznóknak. Torok ós vérbaj, nemkülönben köhögés és rósz étvágy elleni porok 1 adag 10 kr. 3. Lovak, juhok 8 szarvasmarháknak kosz vagy egyéb bőrkiütés és ssőr féreg elleni Tinktura, 1 üveg ára 1 frt. — A most leirt betegségek ellen számos éven át oly kitűnő eredménynyel alkalmazott és nagy keresetség-nek örvendő gyógyszereimet midőn a n. ó. közönségnek b. ¿gyeimébe ajánlanám) maradok tisztelettel. SIMON GYULA, (884 2—2) gyógyszerész. Cs.kir. szabad. m ♦ ♦ ♦ * ♦ n«alr »L-lr^r val/k/lt hlk ®»»den doboz caimlapján a sas V^SdJl ttKKür VdlOUI, és M én sokszorosított c*égom van lenyomva. 30 év óta a legjobb tikerek mellett fennáll mindennemű gyesisr-betefséflek és emésztési akadályok, (mint étvágyhiány, haaszorulás). vér tslsiás és srasyér ellen. Különösen oly egyéneknek ajánlva, kik ülő életmódot folytataak. Haattltáctt tSrvéayíleg büstetettaek. Egy lepecsételt eredeti doboz ára I frt. o. é. köszvény és csúz hárító Ezen újonnan szervezett köszvény és csnz-hárltó, melynek hatása physikai törvényen villanyosságon alapszik, minek okvetlen következni«-kell, miután mindenkinek ki köszvény vagy csúzban s* -nved, nélkülöz -hetlen. Hatása már rövid használat ntán a fájdalmak enyhülésével mutatkozik; hosszabb viselés utáú ezen köszvény és czúz tüneményei egészen, elvesznek. Egy ilyen háritónak az ára használati utasítással együtt 4 frt. Vidékr« pedig a 4 frt 30 kr. bek&ldhstő. (878 4-16) Egyedül kapható csak a szabadalom tulajdonosánál. Béez, Grâtz Gyula, VI. koi^t MariaMtfcrstrasse Nr. 79. Cséplőgépekéi legújabban javított szögeca-rend-szer I—4 vonó marhára alkalmazva, szalmahányóvai, rosta és tisztító, fa és''égte Vad - áll fányen''hsgttjabb szerkezei ü, tartós, és felette olezó. árakon ssállitunk a rendes kivitelnek Bécs- és Pestrői jótáüás mellett. « i* ■ Jóravaló ügynökök kerestetnek. Máyfahrt Pb. éo -társa gépgyáruk Frankfurtban a Majna meHett. (852 9-14) '' <«• - ti : : : : : : : : ♦ ♦ a ■ o ♦ ♦ ♦ nxtxttnxmttmtttmnxtt | TiÉltei, ÉWTO Hoff iásss császári királyi sdvsrl arááta klvssat-fizdéfések és ssa''áU-kesziüsésy-fyáraaak Béesbse, Grabss, Brásserstrasae 8- Selp, 1878. Mióta az ón kitünó maláta-csokoiádéját iszom, tüdőbántalmaim eltűntek, most állandóan ait iszom kávé helyett. Seeger, lovas csendSr. QrOnhagen, 1878. Az ön kitflnő készítményeinek maláta-kivonat egészségi sör és maláta-egészség és okoládéjának gyógy hatása számos betegségeknél közelismert tény, s nálam az ön maláta-mellczukorkáinak kitflnő hatása is valónak bizonyult. Köhögésben, rósz emésztés- és étvágytalanságban szenvedtem, • a Hofféle ma-látamelleznkorkák ezen bajokat meggyógyították. Brzsewald töldbirtokos. A lefslsé, fyégy hatással Mré ayáksedé Hoff iásss féle Baláta-7 aeti-ezsksrkák kék paplrasbaa vaaaak. X ~ HOFF-féle ? l malátakivonat. X A let^aé valédi syéksiáé péfylutássai blré Hsff J -fele awlátá-♦ khrtwrt c—fclááé a 30 évi tzlatfssál''ás éta 44 szer Istt kltiatetve- : EGÉSZSÉGI CSOKOLÁDÉ. X Nagy-Kanizsán csak Strési t Kisia. Rossséerf t WelHsek ^ (869 5—12) araknál kapható. xmtttttttttntttmttntxü V ég el a d á s üzletátadás. Pacaan, (Zalamegye, közel Zala-Szt-Mihály vasúti állomáshoz) saját házamban a fŐ-utczán a leglátogatottabb helyen legnagyobb kényelemmel berendezett bőr-diszmü, Uürn-bergi és rövidáru kereskedésemet a hozzávaló raktár- és pinczével kedvező feltételek mellett átvehető. (887 1—1) Hogy az áruraktárt átváltoztathassam, egy végeladást rendezek, es eladok minden darabot gyári áron alul is. Átvételi feltételeket legezivéiy«sebben szóval vagy írásban közlök. MÜLLER LÁZÁR Pacsa, posta és vasút állomás Zala- Szent-Mihály. Keskeny Utifu-mellczukorkák, « tüdő és mellbf^ok, köhögés, fojtóköhögés rekedt-ség és tödóhnrnt biztos gyógyBzerrei A természet által a sz»nvedó emberiség javára teremtett megbecsQlhstlen keskeny i utifC azon már eddig fel nem derített titkot] foglalja magában, miszerint a gége és légcsői rendszer gyu.l*dt uyakhártyájára való azon-1 nali gyors és enyhítő hatás gyakórlásávat] a* illető beteg szervek gyógyulását minden] tekintetben lehetőleg elősegíti. Mintán gyármányunknál a ezukor és keskeny ntifőbői tiszta vegyülékrőt kezeskedünk, különös figyelembe ajánljuk hatóságilag b®jegyzet védjegyünket, sat. dobozon levő aláirásankat, mert czak esek igazolják annak valódiságát. (867 11-50) Schmidt Victor & fiai cs. kir. ttab. gy''árotok Béct, Wiedvn, Aleegaase 4$. Kaphatók: Práger Béla gyógyazertárában Nagy-Kanissán, Kalivoda J. Letenyén Kiss Adalb. gyógyszerfarában Alsó Lendván. Dorner Kaj. vas- és füsserkeres-kedésében Sütneghen Werli M. gyógyszertáaában Ksp-ronczán és Idósb. Mozelt F. Vasváron, Hollósy József £. gyógyazertárában Zala-Egerazegen. Párisi vHáfkláiIrtás i878.2 araay és e|y ez8st-érs— el kHBststvs GANZ és TARSÁ; Tasöntöde és gépgykr-részTény-társnlat, Budapesten II. ker. Ajánlják (808 10-20) kérgtfntetü hengerekkel ellátott hengerszékeiket, melyek néhány év óta a bel-és külföldi malmokban eddig használatban levő köveket mindinkább háttérbe szorítják, és a kisebb malmokban is, az órlés kitűnőbb minősítése végett igen előnyösek. NT Ezenkívül mindennemű gép és öntödei munkálatokat, kérgöntvényü kerekeiket bányászati munkálatokat stb. np^ S «< m § « m S. s A m, k. pénzügyminiszteri engedély folytán Körmenden c. dohány és sziyar különlegességek m. k. árudája nyitatott Pressbarger Lipót utóda Grün-baum Béla által a főpiaezon. (881 3—3) Mfl fBszer- vis- MiirtergeH-Bvef és psreztHáa árak £ m o e «s? 4 Nagy-Kanizsán, nyomatott a kiadó laptulájdonos Wajdits József gyorssajtóján. r. 5 AGTKJLNIZ81,1879. jtillus 17-én. Ttaessroleswtl* érfelym. VI Olftzitétlér: egész érr• fii érre . . 4 negyed évre .* . 2, Mám 10 *r 8 frt.f í • I Hirdeti»* 6 hasábos petiUorban 7, másodszor 6 • minden torábbi sorért 5 kr. nyilttébbes «őrönként 10 krért vá- tétnek fel Kincstári illeték minden egyes hirdetésárt kfllB 30 kr fizetendő kfllönf 5-1 előbb: aZ A L A-S €3 M O G N.-Kanirsaváro« helyhatóságának, „n.-kanlzsal önk. tűzoltó-egylet«, a „n.-kanizaai kereskelelml • Iparbank«, „n.-kaniual takarékpénztár«, a »xalamegyel^általános tani tó te" tület«, a -kanizsai kitded-neveló egyesület«, a «soproni kereskedelmi s iparkamara n>kanltaal kül választmánya« s több megyei és városi egyesület hivatalos értosiUje. Hetenkiot kétszeK vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmiNap. • . » • • Előfizetési felhívás , Zalai Közlöny" hetenkint kétezer megjelenő lapra. Előfizetési dij: Jul. — décz. félévre . . .. 4 frt. jul.—szept. negyedévre . . 2 frt. Vidéki előfizetőknek legalkalmasabb a postautalvány igénybevételével küldeni be az összeget, melynek eszközlését idejekorán kérjük, nehogy a lap rendes szétküldésében akadályok támadjanak. Hirdetések gyorsan és jutányosán közöltetnek. Kérjük t. közönségünk becses pártfogását s lapunk szives terjesztését. Nagy Kanizsa, junius 16. 1879. Kiadó hivatal. WAJDITS JÓZSEF könyvkereskedése. Fóutcza Wlassicsház. A közös hadsereg (Haditengerészet) és honvédség beszállásolása. Mindazon városok és községek, melyek eddigelé a katona és honvédség beszállásolása által érdekelve voltak, nem kétlem, hogy az 1879. évi XXXVI ik törvényt nem a kellő megelégedéssel fogadják, hisz a magas kincstár által az egyes beszáll ásolások után megtérített összegre oly tetemes Összeget fizettek reá, hogy ezáltal a polgárságot nem csekély mértékben pótlók utján terhelni kénytelenek voltak, különösen a tiszti szállások reá fizetése vette a városi és községi pénztárokat a legnagyobb mérvben igénybe, mert itt e helyüti mindenkor a kj«u»afiir által megtérített összegen felül nevezetes összeget pótolni kellett, csak Nagy-Kanizsát véve, hol a tiszti szállásokra éven-kinta város pénztára 8117 forint reá fizetést eszközölt, S; mind ez s eddigelé anélkül helyettesitette, hogy érette csak legcsekélyebb kárpótlást is nyert vagy csak követelhetett volna, mely összeg 10 évi átlagban a város pénztárából 81170 — forint összeget vett igénybe, mily szép és jó lett volna ezen összeget a városnak akár közmivelódési, akár ipari czé-lokra fordítani s ezzel e téren a város anyagi és szellemi vagyonosodását gyara-pitni, no de ez igy volt, bár a beszállá-solási osztály megváltoztatását szorgolta és érette többszörösen felfolyamodott, hogy e téren ha a IV-ik osztályból, melybe elhelyezve volt csak a Ül ik osztályba helyeztetik is mégis észrevehetóleg kiadásaiban csökkenést nyert volna, mindazonáltal az örökös ide-oda irkálással az idő lejárván, mig végre e téren most az általam hivatkozott törvény lesz hivatva segíteni, — nézzük tehát a törvényt mennyire fog e bajon segíteni s ezzel a polgárság érdekeit, szemben a közös pénztárral megóvni. A hivatkozott törvény I-só fejezete tartalmára az általános határozatokat minők 1-só §-a a beszállásoiás, mely tartalmára nézve megkülönbözteti az állandó vagy ideiglenes beszáüásolást — módjára nézve pedig, közös vagy egyenkinti beszáüásolást — Állandó beszállásoiás alatt a csapatok béke időbeni elhelyhezésc. — Ideiglenes beszállásoiás alatt pedig a csa- TÁRCZA. Sir a lelkem... (1879. márcz. 27-én.) Sir a lelkem; forró néma köDyje Halavány arcsomra leomol, Miut virágkehelyből a harmatgyöngy Színét vesztett, fonyadt szirmokon. Sir a lelkem, mert ngy szerettelek Mint a virág az égő napsugárt Keblembe zártalak, s hajnalom, hajh, Mégis sötét, bus éjszakára vált Remegő szivvel gondolok reá, MidSn a váláspercz elérkezett: T e mosolyogtál csakhogy felvidíts .. . Ohl engem megöl az emlékeset. Gyötrelem, kin, kétség, fájdalom Újra egy-egy sebet vágnak belé, E szivbe, mely messze távolban is Csak drága lényedet szeretheté 1 Szeretett nagyon véghetetlenül, Hőbben, jobban mint önön életét, S te, leányka, mégis olyan könnyen Hejh 1 olyan hamar elfelejdhetéd ! KÜBÁNYJ BÉLA. Boriira derű. Beszély. Irta: Szukáts Lqos. I. — Oh sort kegyetlen karoddal sujtss még ? meddig tart még e szomorú,tengődő állapot; meddig kell még bőse haragodnak tehetetlen rabssol-gája lennem. Talán még nem kinoaál eleget, talán még nem virasztal reám gyászteljesb napokat ? Oh szólj nem voltam-e eddig szigora parancsodnak engedelmes tűrő szolgája; talán rosszul cselekedem ismét, a vagy akaratod ellen tervezgeték, óhaj lék egy kielégítőbb, — egy jobb, — nyugodalmasb állapot után. Ismételve reszkető, mély fájdalomtól áthatott hangon kérlek, miként cselekedjem vagy mily nehéz szolgálatot tegyek részedre, a mi által ki-engesztelhetlennek látszó haragodat némileg irántam csillapíthassam, enyhíthessem. Szabd elém kivácsiságodnak bármelyikét, késztess bármily cselekedetre, csak hogy ennek sikeres el végeztével megérdemelhessem, kivívhassam megelégedésednek legcsekélyebb jutalmát. Látom már, as élet reám csak kiapad -hatlan kin és szenvedés, mely megtagadja a jót kioltja keblemből a jövő változásának réményét, növeszti a but a fájdalmat Nem, nem ezután már nem leszeg követelő, kíváncsi szomorú sorsom folyása felől. így gondolkodék as ifjú as országút melletti keskeny árok porteli füvére leereszkedvén. Fáradt tagjai már alig birák reszkető testét eltartani, miután már eaek is megtagadták szolgálatukat, kimerülten állapodék meg. A kék égre mereven szegezvén fájdalom teljes tekintetét, fűzé tovább reménytelen gondolatait. Napsütötte arcza, porral erősen belepett ruhája, elfealett lábbeiie eléggé tanuskódának a vándor helysetéről. Körültekintve maga körül, nagy nehezen iámét felemelkedett. Szemeiben könyek tő dulának. — Nem, tovább nem kínos tatom magam fájdalommal ellepett szivem enyhítő tapaszra ugy sem talál. Nem olyan as, a melyet csak pttok v. csapattestek átvonuláshoz beszállásolása értendő, mely {feraralás a csapatok öszponto8Ítá8a vagy fegyver gyakorlatokra összevonása alkalmával foganato-sitátik, és csak is ezek tartamára lép életbe közös beszállásoiás alatt agyalogság fél ▼ágy egész századonkinti elhelyezése, a lovasság és műszaki ngy a tüzérségi hadtestek kiegészítését képező fél századok és ezek hadi eszközeinek elhelyezése és ezek raktárai értendők, / és ezen közös bészál-lásolásra oly külön helyiségek jelelhetók ki, melyek egyideüleg más czélra nem használtatnak. — Az egyenkinti beszálláso-1 ásnál a legénység lehetőleg a szállást adó lakásától külön álló szobában vagy kamrában helyhezendő el, melyek a szükséghez képest világitandók és tél idején fü-tendók. A közös beszállásolásra mindenekelőtt az állami laktanyák, rendelkezésre álló bizottságilag alkalmasnak talált egyébb állami épületek, az ország, a megyék, a községek vagy magánosok által rendelkezésre bocsájtott laktanyák és a fiók laktanyák használandók, a törvény következő részeiben soroltatik el a laktanya alkata fiók laktanyáké és a beteg ápoló házak és csapat kórházak hova sorozandók, elmondja a törvény azt is, hogy- a magános beszállásoiás csak az esetre eszközöltethetik, ha a közös beszállásolásra alkalmas tér helyiség ki nem jelölhető, mi végből ezen közös beszáüásolást érdekló-leg az alispán elnöklete alatt egy a polgári elemből alakítandó bizottságot a közös hadsereg és honvédségi had testéből hason mennyiségben kiküldendő tisztikar együttes működésével a kijelölendő fekhe- lyek megvizsgáltatnak és megállapitatnak, 0 ekként létesült közfceijárát éz magállapodás a honvédelmi minisztériumhoz felterjesztendő és igy a szakminiszterek együttes megállapításához less as ügy befejezettnek tekinthető, — most tehát oly egyesek, kik as ily helyiséggel rendelkeznek, vagy a netán létező épületeiket egy közös bár fiók laktanyává átalakitni óhajtják, érdekükben álland a majdan szervezendő ezen bizottságnál jelentkezni, hogy igy helyisége megtizsgáltassék a netáni átalakítás foganatosítására utasítást nyerhessen, az ekként átengedett laktanya vagy fiók laktanya csak ngy változtatható meg, ha a tulajdonos más alkalmas helyiséget enged által, különben az a szerződés teljes lejártáig a felvételi minőségben fog maradni. . A beszállásolásnál következők azon szolgáltatási tárgyak, melyeket a katonai igazgatás ezen törvény alapján az illetékek mértékében követelni jogosítva van, l-só a helyiségek és mellék szükségleteire, a, állandó vagy ideiglenes szolgálatban álló havi dijas katonai személyek, továbbá ezek családai, szolgái, lovai és szekerei, b, beszállásolandó csapat legénysége ezek családai és csapat lovai számára, s azon egyéb helyiségek, melyek a törzsek s parancsnokságok számára szükségeltetnek. A természetben való szállás adásnak és a többi mellék szükségletek szolgáltatásának kötelessége a házbirtokot illetőleg az átadandó egyéb helyiségek birtokát terheli. — Mi végből kötelesek a községek a közigazgatási hatóság felügyelete alatt és ellenőrzése mellett ngy a rendes valamint a beszállásolásra alkalmas, valamint a szük- a pillanatnyi elcsüggedée ssül, oh nem, — bár csak az lenne. De miért is kivánkosom élni, miért is engedem magam a remény kecsegte-tése által tápláltatni, — miért vagyok oly együ-gyü, hogy ki tudok békülni szomorú sorsom mai, bizva a jövőben, — hiszen as ngy sem virasst reám jobb állapotot. Lassú léptekkel haladt a közel levő hegyek felé. A festőies vidék ¿eljes pompájával ékeskedék, a vidám madárkák a sürü sárny teljes lombok között ide- s tova ugrándozva csicsergő dslaikat sengedezék a iáradt utas felé. — Csak ti kedves teremtmények, csak ti vagytok, a melyek bus fájdalmamat vig danátokkal akarjátok keblemből kiűzni. Bár merre menek, mindenütt csak a megvetés sségyentel jes jeleit látám felém irányulni. As emberek ajkairól csak a gúny, a rágalom visshangja csengett füleinkbe. Hány embertől hallám már: .Mily ifja, mily ép, mily erős s már is milyen hanyag mnnka kerülő !e Könnyen beszélhettek ti emberek, — gondolám — mikor a sors kemény csapásait még nem érzétek. Mit ér e kar, ha annak hass-nát nem vehetem. Hányssor akartam már mesterséget, itésmüvet, vagy egyéb foglalatosaágot elfogadni örömteljeeen, hogy sanyarú életemet egy kissé felvidíthassam. De mikor osak mindig azt mondották as emberek : „Önt nem használhatom, ön nagyon gyenge. ön nem mesterségre való. És tudja as ég, mily elutasító válaszokat kellett elhallgatnom. — Jól van, — gondolám — tehát ha sehol sem akarnak mesterségre felfogadni, elmegyek bármilyek ügyvédhez, jegyzőhöz, írnoknak. A legcsekélyebb díjért fogok rétiére éjjel — nap '' pal dolgozni, csakhogy megélhessek, csakhogy 1 elüssem a fájdalmat keblemből, mely utóvégre is felemészt. Az első városkában mint hallottam, ho?y a helybeli ügy védnek szüksége van írnokra.Öröm-teliesen, mint kis gyermek, midőn szép ajándékot akarnak réssére adni, futottam oda, hogy valaki meg ne előssön. És íme ismét mit kellett hallanom. .Nem, önt fel nem fogadhatom, miután nincs jó ruhája. Üzletemből, irodámból még jó ismerőseim is elidegenednének, ha önt csinosan bebutorozott szobámban meglátnák. Keressen ifja más állást; sajnálom nem lehet.0 íme es volt második vagy harmadik kísérletem, ét igy est követé igen sok. Egyik helyett es, a másik helyen ismét más ok nem eu-gedé felvételemet. Voltam végre nem régen egy jó arcza s akaratú embernél a ki már-már sorsomon megkönyörült volna, — ki fájdalmaimba, keserveimbe belátott; iel tudta fogni a sors hideg moatohaságát. Neje oly nyájat, oly kedves volt, mintha szeretett kedvet jó anyámat láttam volna benne, oly rétzvétttl, oly anyailag pillantott reám Még magam ia köoyezék, midőn állapotomat előtte eotetelém, t kerek arcsára forró könyeket láték peregni. Tehát mi akadályozá, hogy pártfogásába nem rétzeeülhettem, mi hátrástatá, mi tartá vissza a jó emberek oltalmaié karját? Oh ha csak reá gondolok, szi vemben önkéntelenül óriási fájdalmak élednek fel. De mégis elmondom, — esáltal mintha érezném hogy fájdalmam hamarább enyhül, mintha keblemben elrejt*«, eltitkolom. alai közlöny. A .Polgári Egylet" választmánya e botrányos cselekedeteárt méltán megérdemelné a bizalmatlanságot; megvagyunk azonban győződve, hogy számosan vannak, kik átlátják: ha már péns adatik ki, adassék ki e helybe-lieknek, aaon polgároknak, fcik annak össsesé-géhez járultak s kik az egylet virágzását szi-vükön hordozzák. Egyikünk 20 év óta tagja as egyletnek, sót atyja egyik busgó siapitója is --és most pirulva kell szemlélnünk néhánynak intézkedését, hogy a polgári érzet legssebb zománosát mocskolja be. Ily rákfenét kérjük kimetszeni azon testből, melynek közel félszázados neve: .Polgári Egylet." Melyre eddi* minden kanizsai polgár büszke volt. Még megérjük: hogy német könyveket Bécsből, krétát Cincinnatiból s palatáblát New Yorkból hozatnak. Asért szólunk pedig s .Polgári Egylet« tisztelt tagjaihos: lássák s dolgok állapotát s méltólag róvhassák meg az ily botrányos intézkedést. De meg erkölcsi elégtételt akarunk szeresni, szemben ily eljárásnak, mert es által kereskedni jóhirnavüuk vau aláásva mintha mi vidéken nem azon az áron adnók a könyveket, mint máshelyen. Egylet által tett ily lépesek után mi aratjuk a guoyt ée kine-vetéet,'' holott mi polgárok tartjuk fel as egyletet. — FISCHEL FÜLÖP és WAJDITS JÓZSEF. A szemek gondozásáról. Ezen, azt hisszük, minden olvasóra egy-iránt érdekes tárgyról dr. J a v a 1 a párisi .Société de B i o 1 o g i ea nevü társulat ülésében nem régibben egy felolvasást tartott, mely a .G azette Medicinái d e Paris" czimü orvosi lapban látott nap« világot. Ez érdekes felolvasás folyamában dr. Javai bebizonyította, hogy a szemeknek minden foglalkozása között, azokra az olvasás hat Iegfá-rasztóbban. Azért is ajánlja, hogy hosszabb ideig szakadatlanul egy folytában, főleg azok, a kiknek szemök már csak némileg is meggyengült, olvasással ne foglalkozzanak, hanem idő közönkint az olvasást szemeik pihentetése vé gett szakítsák félbe. Minél sötétebb azután s helyiség, a hol valaki olvas, annál fárasztóbb a szemre az olvasás. Épen a kellő világosság hiánya miatt fárasztó és ártalmas as alkonyat felé is, midőn már szemeink a világosság hiánya miatt többé a betűket tisztán kivenni nem képesek. Mihelyt tehát alkonyodni kezd fel keli az olvasással hagyni. Ártalmas továbbá a szemre az olvasás akkor is, ha szemeink előu a be''ük rezegnek, a mint ezt sétálás kö''beni olvasásnál tapasztaljuk, de még inkább kocsizás és vasúton való utazásnál eszlelni lehet, a mikor is, ha erős a rezgés gyakran annyira meg kell erőltetni szemeinket az olvásásnál, hogy azok kö- nyezni, sőt nem ritkán fájni kezdenek. A ki est tapasztalja, az rögtön mondjon le a sétálás, koosisiás és vasúton való utasás alkalmával az olvasásról, ha szemeit komolyabb bajoknak kitenni nem akarja. Megerőlteti a asemeket a tul ho&szusoru nyomtatás olvasása is. Különösen fárasztó ez a szemre, ha mind a tárgy, mind a fej mozdulatlanul egy helyben áll, az olvasás alatt, mert ekkor a szemeknek igen erős oldslmozgást kell ss olvasásnál végesni, ami asután annál fárasztóbb és igy annál károsabban is hat a szemre minél közelebbről kénytelen valaki olvasni, mivel annál hegyesebb szögbe menő mozgást kell a szemeknek végezni. S ha elgondoljuk, hogy egy perez alatt 100 sort könnyen képesek vagyunk elolvasni, a mikor tehát a szem-mozgató izmainak ez oldalmozgást százszor kell egy perez alatt végesni, épen nincs mit csodálkoznunk azon, hogy a tudományok embereinél oly gyakoriak a szembajok. Az olvasásnál előnyt keli tehát adni a kis alakban nyomta tott könyveknek a nagyobb alakban nyomtatott könyvek fölött, a előnyt kell adni atöbb-ssör hasábozott hirlapoknak is. De ismét a túlságosan rövid sorok olvasása is fárasztó a szemre,, mert az meg könnyen elkápráztatja azokat. A sorok legczélszerübb hosszúsága S—10 centi-meter. Hosszabb sorú nyomtatások olvasásánál, Önkénytelenül is elkezdjük fejünket jobbra balra mozgatni, hogy ezáltal szemeinknek az ily sorok olvasása közben végzett munkáját könnyítsük. Az apróbb betűk olvasása is fárasztólag hat a szemre, e tekintetben dr. N o r i a g new-yorki orvos a következőleg nyilatkozik : Az egészséges ssem 30 centimeter távolról 1 milimeter magasságú betűknél kisebbeket már nem képes tisztán kivenni, ha pedig azt akarjuk, hogy a nyomtatást még 45 centi- meter távolról is jól olvashassuk, akkor a betűknek legalát kell lenni. ib jól 17a milimeter nagyságúak nak Tanácsos azonban azon esetben, ha szemeinket hosszabb ideig kell olvasással fárasztani, hogy a belük legalább még egyszer ily magasak vagy legalább 2 milimeter magasságúak legyenek. (1V2 milimeter nagyságnak as úgynevezett Garmond betűk amily betűkkel t i. a lapoknak legnagyobb része és regénye is nyomtatva van, b 2 milimeter nagyságúak a Cicero belük, amivel lapunk vezérczikkei szedetnek.) Minél kisebb betűkkel volt valamely lap vagy könyv szedve, annál köselebb kell azt szemeinkhez tartani, és ugy, hogy a nyomtatást mindkét szemünkkel egyszerre olvashassuk, annal erősb mérvben vétetuekszemeink idénybe A túlságosan nagy belük olvasása ellenben szintén farasztólag hat. Az egyee sorok közötti távolságnak, hogy az oivasás tuiságo.au ne fá rassza a szemet, szintén legalabb 2 miliméier-i nek kell lenni. Ugy a kisebb, mintazennél nagyobb távolság is zavarólag hat. TIZENNYOLCZADIK ÉVFOLYAM. -:—r- fcégbeli beszállásolásra még igénybe vehető kevésbé alkalmas férő helyeket kipuhatolni és nyilvántartani. Minő férbelyek igényeltetnek, aztt elmondjuk a jövő számban. . (Folytatása következik.) A nagy-kanizsai .Polgári Egylet* t. tagjaihoz. Nem rég volt, hogy a „Zalai Közlöny'' hasábjain Dr. Fárnek László én Földy Ferenci urak a hazai ipar és kereskedelem emelése tárgyában irt s mélyen átgondolt erikkeik megjelente k, élénken ecaelélvén : mily uton kell egyértelmüleg haladnunk s mitől kell elszoknunk, mint oly tényezőktől, melyek ipsrunk s kereskedelmünk hanyatlását idézik elő. Nem akarunk ismétlésbe esni, de nem is hagyhatjuk említés nélkül azon komolyan aggasztó s ferde irányt, melyet a nagy-kanizsai ,Polgári Egylet* kebelében szomorúan esik látnunk b tapasztalnunk, s mely ép a felemlített eszme s hazafias óhajjal homlokegyenest ellenkezik. Mielőtt azonban a felveti tárgyhoz szól nánk, engedtessék meg nekünk ugy általánosan véve azt a kérdést koczkáztatnunk : Ugyan mi ctélja van az egyletnek V ugy hisszük nem csak as egyletekben rendezett nagy étkezéseknek, vigalmaknak, s egyéb szórakozásoknak folyton résztvevői legyünk, hanem az egyleteknek az a főtendentiája volna, hogy tagjainak existentiáját is, amennyire a körülmény és hutáskor engedi, előmozdítsa, megvédje, szóval a polgári s társadalmi jólétet biztosítani törekedjék. Ki ne ismerné a helybeli „Polgári Egyletet?" s minő tagokból all? Nemde helybeli polgárokból! Ki alapította s ki tartja fel ? Nem é a helybeli polgárok ? S mégis közbotrányt idézett elő a jelenlegi választmány akkor, midőn a közdicséretet érdemlő köny vtáralapiiási iutéz-kedéa keresztül vitelét oly félszeg eljárású egyénekre bízta, kik e város polgárait Bemmibe sem véve, iparos s kereskedő tagjait vérig sértve mellőzték, különösen a helybeli könyv-kereskedőket s anélkül, hogy a beszerzendő könyvek árkülönbözetét megkérdezték volna, Ráth Mór fővárosi könyvkereskedésében tétetett 154 frt értékben megrendelés, holott ugyan azon árért s ugyant azon kedvezménynyel itt helyben is beszerezhetők lettek volna a könyvek s még a szállítási költség is megta-kari''.tatott volna. Avagy nem mi s polgártársaink tartjuk é fel a Polg ári Egyletet s viseljük a város terheit, mindehez mivel járul Ráth Mór a budapesti lakós ? * U_ Szüleim, . .; igen ők. Nem azért, mert talán ellenzék, — bár azt tehetnék most,— vagy talán, hogy azon jó emberek veiök ellenséges viszonyban éltek volna; Oh nem csak azérr, mert nem tudtam őket megnevezni, nem tudtam végre megmondani, kik azon kedves bzülúk a kiknek szeretett gyermekök az élet védzteljea tengerén most ugy ide- s tova hányatik. „Látja barátom, — igy szola hozzám — lelkem mélyéből szeretné rar hogy házamnál alkalmazási nyerhetne, hogy egy oly gyermek a ki szüleitől megfosztatva kell sanyarus életet folytatnia, legalább jó emberek pártfogását nyerje el. Ne haragudjék barátom, — látja ón szerelném, — hogy nálam mint íurs teljesítene némi csekély teendőket, de mikor a megállapított törvények szigorú parancsai nem engedik azt tennem. Én miután az állam részére teszek szolgálatot, — szép fizetésemet veszíteném el, valamint állásomat és rangomat, ha a törvényeket megszegném. Oly embert, látja aki nem bir szolgálati vagy cselédkönyv bizonyítványokkal, felfogadni a gazdának nem szabad. Ha volna némi írása az elöljáróságtól, akkor felfogadhatnám. Ne haragudjék, — nem tehetek semmit a törvények ellen. A jó Isién segítse meg, adjon önnek, erőt, egészséget, — itt van e kis pénz, a melynek nálam csekély értéke van, de annál nagyobb segítségül lehet részére.* Eszel Öt forintot nyomott a kezembe. Az eletben léhát egyedül csak még ezen emberekre találtam, akik sanyarú sorsomon megkönyörülve, némiképen segíteni iparkodtak. Azután ti kedves madárkák, melyek ked vesen csicsergő dalaitokkal akarjátok felvidi-tani fájdalomtól ellepett bus ssivemet. Volt idő, igen volt, midőn váitosstos éneketeknek csábító hangjait elmerengve hallgattam. Midőn elnyomott kedélyemet zsép danátokkal feltndtátok vidítani, élénkíteni, midőn csüggedéseimet elbírtátok üsni, — de fson jó idők már igen régen valának. — Azon érzeteket az élet ssnyarus változatai régen kiüsék keblemből. Az érzék bennem eltompult, csak a bus hangok hatása bir reám benyomással. Ily gondolatok közepett haladt. A magas hegyormok felé. Halvany arczára a komor képek hü tükre huzódot*. Gondolatai ismét szomorúbb és elcsüggedő képzelmek borzalmas valója felé vezeték. Kimerülten vívott most nehéz küzdelmekel a lét és elenyészet, megsemmisülés meg gondolásának pillanataiban. Az élet keserűsége, könyörületlen moslohaságának kifogyhailan változatai, mint szigorú bírák készteték határozott vallomásra: élet avagy a halál választásában. — Oh ne fagyaszszatok ti kinzó gondolatok rémséges alakjai. Egyitök reménytet, jobb jövőt, állapotot ígér, Dicsekvő, ékes szavakkal festi, tünteti elém jó oldalait. Feledve a sort hány kód tatását. A másik szigorú, határozott hangon int a sir enyhítő állapotára, a túlvilági ország boldog éleiére, a melybe örömteljeann fogadtatnak be a szenvedők, nélkülözők, boldogságtól megfosztott szivek. Nem dicséri nem magasztalja. Intő szavaival előre csak azt rebesgeti : jöjj ós győződjél meg Önmagad. Igen, — ennek hódolok ; ennek adom át magamati Ebben bizom, mert nem álnok, nem dicsekvő nem ígérgető, nem csábítgató. Egyszerű szavai csak meggyőződésre iut«-nek. Az előbbi, a csalfa, as álruhába öltözködött gonosz szellem, csak a boldogság iránti csá bitó szavával remény et; bizton igeri, hogy elérem. Nem csalsz m»*g, számos év hosszú során már eléggé jól megismerélek. Hányszor rebesget tél csalfa szavaiddal, hányszor téptél el álnok-ságoddal, melyet mindig a szomorúság és sa-uyaruság követett? Nem, te nem kellesz, megvetlek. Legyenek szavaid bármily igéző*, reám még csekély hatást sem gyakorolhatnak. Igen, — neked óh halál, neked adom át magamat. A jövő, a melyet karjaidban tartass boldogabb állapot felé int. Az ífju mély gondolatokba merülve elérte a hegyoldalból meredeken kiemelkedő ko- pár sziklát, mely alatt tátongó mélység honolt. Halvány arczárói látszott,hogy kebelében mély küzdelmek zajongnak. Majd ismét habozni látszott, szemeibe bánat, keserv konyek lódulának. Felmászott a magas sziklára, a melyen ide-tova ingadozék. — E könyek melyeket szemeimből az élet sanyarusagán^k sújtó karja facsart, legyen szeretett, édes, imádott szüléimért, E könyek, a melyek hullaték, legyenek az utolsók. Többet e földön a sors úgysem facsar ki. Bocsássatok meg ti szeretett szülők, hogy határosatom oly szilárd, oly megmásithatlan. Bármerre jártok vezéreljen titeket a sors áldott keze. Ne sújtson benneteket, mint azt nekem szenvedni kellett. Környezzen titeket a jólét boldogság kiap*dhatlan mérve. Sírom felé nem kívánok vajmi dicsekvő ékességet, azért választám e helyet, hogy csak a mogorva sziklák legyenek tanúi öngyilkosságomnak. Még egyszer kívánom boldogság tokát, as Isten áldjon meg benneteket ! Épen a tátongó mélységbe akarta magát vetni, midőn hátulról egy hatalmas kar meg-ragadá. — Szegény ifjú szólt az idegen fájlaló hangon — az életet, a mely reád vigaszt nem déri te megunva, megsokalva, — meghalai akartál ily ifjú korodban az élet tavasxáo. Tekints reám, mint megmentődre, ki egyszersmint a megelégedett életnek ismét vissza ád. Az ífju aléltan tekintett as idegenre. Öu kívüli állapotban volt. — Igen ifjúén végig hallgattam szomorú beszédedet, melyen s fájdalom es keserr vonult át — itt s sziklák mögül. Keblemben felébredt s rokonérzet, hogy téged mint az emberek tói eltaszítottál oltalmam alá vegyelek. Kis családomnál nyujiok részedre foglalatosságot. Állapotod —'' bizton reményiem, majd meglátod, — igen javulni fog. Hogy az életnek JULIU8 17 én 1879- A nyomtatásra használt papír szmétilietóleg pedig ugy a tapasztalás mint a tudomány is oda nyilatkozik, nogy a halvány chamoisszinü papír az, mely a szemre legjótékonyabban hat. A többi színes papírok, meg a halvány kék is. semiféle előnynyel nem birnak a fehér fölött, s miután az ujságlapokhoz használt papirhos a készítésnél rendesen egy kevés faanyagot is szoktak venni, ami a papirosnak már magától egy kis sárgás szinv egy ül éket ad, óhajtandó, hogy a pspir gyárosok hagyják meg annak esen a szemre oly jótékony hatású színét, s ne igyekezzenek különféle színek hopzá keverése által elvenni, miután azt tiszta fehérré úgysem, hanem csakis szürkés fehérre képesek tenni, a mi szintén lossabb hatással van a szemre a tiszta fehér színnél is. Hogy s közönségnek ízlése e részben a helyes uton van, mutatja as ujabb időben ily chamois papírra nyomott müveknek, kivált diszmüveknek tetssetősége. Semmi sincs tehát útjában annak, hogy a halvány chamois szint as ujságlapokhoz és az iskolás könyvekhez vett papirosnál is eJne fogadjuk. Még a világítás hatásáról a szemre kell szólanuk. Nem czélszerüas ágy ban ugy feküdni, hogy az ablak világossága egyenesenszemünkre jöjjön, mert a pillák által as alvásnál eltakart szemek homályban lévén tartva, a felébredéskor egyszerre igen erős világositásba jönnek, már pedig a szemnek misem árt jobban, mint igen különböző alakú világítás gyors váltakozása. Epen ezért nem czélszerü as ablakok túlságos befüggönyzése sem, mert az érzékeny szemekre, a szobát elhagyva csak még izgatóbban fog hatni a világosság. A használatban lévő fehér rouleathc-k is határozottan károsak a szemre, mert csupán bizonyos derengő fényt engednek a szobában uralkodni, a mely mellett a szemnek folyvást erőlködni kell a tárgyak körvonalait kivenni. Miután pedig a világosság szemeinkre a legjótékonyabban akkor hat, ha felülről jön, a mint azt künn a természetben is kapjuk, valami czélBzerüllenebb találmány alig létezik, mint azon felhúzó függönyök, a melyeket Csak alulról felhuzui, de felülről leereszteni nem lehet. Ha ily függönyöket hasanálunk, azokat ugy kell készíteni, hogy azokat felülről lefelé lehes Ben ereszleni. Ezek az úgynevezett festő rou-loaux-k. Az iró asztalt ugy helyezni, hogy annál ülve bennünket a világosság egyenesen szemben érjen, szintén határozottan karos a szemre, A világosságnak arra mindig balról kell jönni. Balról kell tehát arra estve a lámpát is elhelyezni. A mesterséges világítást illetőleg meg a gázláng nemcsak azért van az olvasásnál káros hatással a szemre, mert lobog és egyenetlenül ég, hanem mert annak szénvegy üléke sem rendes, miután benne a kápráztató színek tul súlyban vannak ée kevés benne a sárga szín. ismé''. vissza adtalak, — nem engedve a halál martalékául, — ennek tudom később te is ór-vendeui fogsz. Midőn az ífju magához jött, az idegen felemelte b karjainál fogva elvezeté a hegy túlsó oldala mellett fekvő lakhelyébe. IL Az idegen, ki a vándort magához togadá, — mint inasul, — Varalji Ferencz eléggé va-v gyonos ember volt. Birtoka épen a hegy nyu gati oldala mellett terült el. Férfi gyermeke nem volt, csak leány gyermeke. Neje raár régen meghalt. Igy tehát csak egyetlen leányában pontosilá össze minden vigaazát. az ígnz Váralji ur eléggé gyöngéd volt szeretett Teréze irányában, de emellett mégis nagy hibája az volt, hogy minden külvilági érintkezéstől visszatartotta. Ha valahová el is vezetieték, — sok kérés után, — az atyuska ügyelő szemei minden léptét, minden tettét kisérték. Atyjának esen tulajdona folytán, nem csodálhatni, hogy ha Teréz valahová el is ve« zetteték, — ez pedig csak nagy kivételképen történt, — sehogy sem érzé magát jól. Gondolatai csak az elzárkozott otthoni élet felé irányultak. — Ismerősei ilyenkor többször kérdezték, hogy miért oly idegenkedő, oly tartózkodó. Könny ü volt est kérdesgetniók, mikor sehogy sem mert társalgásaikba ssintén bele elegyedni. Csak legbensőbb barátnéjávai váltott né hány szót. Már igen sokszor felakarta említeni atyja előtt megelégedetlen állapotát, elsárkóstatásnak okát, — de inkább tűrt, remélvén a helyset bekövetkező változásán; azután tudta jól, hogy mily haragos, mily megváltozhatlannak látszik akaratában. Váralji ur miután a gazdászat iránt igen érdeklődve, — mintegy végképen annak szentelve magát —• leányáról teljesen megfeledke-zék. Nem gondolkodott i affeWÖ, bogjti leánya már-már azon kort elérte, midőn a «»ülőknek TIZENNYOLCZADIK ÉVFOLYAM ZAL AIiEÖZLÖN Y. / t JULIUS 17 te 1879. * Az estvéli kivilágítás mellett való olvasásnál arra keli törekedni, hogy a szobában a világítás lehető egyenletes legyen, vagyis, hogy ugy a szemek, mint a nyomtatvány is ugyanason világításban legyenek, mivel, ha, amint ez az ellenzékkel ellátott lámpáknál történik, vagy ha szemellentéket használunk, a szemek kisebb világításban vaonak, mint as olvasásra hasz-nált nyomtatvány, a szemek igen megerőltetnek, mivel ez esetben ,csak bizonyos mérvű szem hunyorítással vagyunk képesek olvasni. Ha szemeinket erösb izgató világítástól óvni akarjuk, mert ez azokra izgatólag hat, akkor legjobb átlátszó zöld selyem tafotából, készült szemellenzéket használni. Epen ily átlátszó zöld selyem tafotából, fehér mollal bélelve lámpa-ellenzéket is kÓ8zitení,ha szemeink a lámpafényt nehezen tűrik, vagy igen sokat vagyunk kénytelenek lámpavilágitás mellett olvasni. Másféle lámpa ellenzékek még azért is károsan hatnak a szemekre, mivel ily ellenzékek használata mellett a szobá egyenlőtlenül lévén megvilágítva, ha abban helyt változtatunk, minduntalan más és más világításba jut szemünk, s a szemekre a világosság különböző fokának gyors változása, amint már fentebb is mondottuk,.határozottan károsan hat. A jelenleg divatban lévő tejüveg lámpagolyókat sem lehet üdvös találmánynak nevetni, mi-vei azok fehér szine, vakitó fehér — s kikö-szbrüit fényes részei — (virágok, arabeszkek) kápráztatólag hatnak a szemekre. Rósz hatással van a szemekre még a házak fehér fala, különösen midőn azokat a nap erősen bevilágítja. Ez annyira káros hatású a szemre, hogy igen helyén volna — főleg városokban, hol a szem nyugpontot az utczán alig talál, — a házak fehérre meszelését egyenesen betiltani. A szobák falának fehérre meszelése szintén rósz hatással van a szemekre, szobák falának festéséhez legczélszerübbek a világos chamois és szürke, a zöld és kék színek. Napernyőkre is leganjánlatosabbak a sö-tél kék és sötét szürke szövetek s ugyané színeket lehet leginkább a nőktíek fátyolul is ajánlani. A fehér és fekete fátyolok igen sokszor okozói a nőknél nem csak egyes szembán-talmaknak, hanem a nőknél gyakori úgynevezett migraicnek is. Helyi liirek. — A nagy-kanizsai önk. tűzoltó egylet f. hó 13-ára kitűzött nyári tánczvigal-mát ugyanazon nap szép számú közönség jelenlétében megtartotta. Bevétel belépti jegyekből 99 írt 60 kr. feiülfizetéaekből 27 frt 95 kr. összesen 127 frt 55 kr. levonva a kiadásokat 64 frt 19 krjával: marad a segély alap javára, mint tiszta is kotelességökké válik szerető férj után tekin teni. vagy pedig leányok szivének választására Bzükséges alkalmat szolgáltatni. Ezeket mind koraiaknak mondotta. Pedig sokszor hallá ismerőseitől: „Ejuye, ejnye Váralji ur, de el zártan tartja szeretett jó leáuyát, talán csak nem akar belőle apáczát nevelni." Hagy beszéljenek, — gondolá ilyenkor Váralji ur, — nekem beszélhetnek bármit, annyi szívességet már csak megteszek réazökre, hogy végig hallgatom beszédoket, de hogy utá-nok igazgassam magamat, már ilyesmi lehetetlenséget nem érnek el, ha akár reggelig is taoácsolgatnak, fejtegetnek. No csak ez volua szép, mások hóbortos tanácsai után cselekedjem ! Hahaha.. . de már miként is goádolhat-nak ilyesmit rólam? Ez valóban különös. Egyébre nem magyarázhatom a dolgot, mint arra hogy talán oly szellemi szegény bmbernek tartanak, aki saját esze járását nem veheti igénybe. Hahaha ... ez d agy szerű ! (Folyt, következik.) A lokozat. — Németből. — A kis veréb fogott egy szúnyogot, Amint a zöld gyepen ugrándozott Hiába kért kegyelhet a szegény. « „Enyém vagy, mert legyőztelek, Kegyelmet én nem ismerek." Jön a karvaly megfogta a kajánt, Kegyelmet az bár szüntelen kiált. Megette 8t, mint ő a szúnyogot. „Enyém vagy mert legyőztelek, Kegyelmet én nem ismerek." A sas meglátta a gonosxtevót, Megfogta éa hamar megölte. Király a sas, nem ismer más urat, „Enyém vsgy mert legyőztelek, Kegyelmet én nem ismerek." De a vadász nyila most megsuhan, Szivén találva a király xuhaa. ,Mért öltetek óh must meg engemet-?'' „Enyém vagy mert legyőztelek, Kegyelmet én nem ismerek." • Gondold meg ezt szegény ur és király Hogy biztosan a helyzeted nem áll. jövedelem 63 frt 36 kr 5 taiért és mélyen tisztelt pártfogóinknak legőszintébb köcsönetünket nyilvanitva, maradtunk kiváló tisztelettel. A nagy-kanizsai önk. tűzoltó egylet nevében Knortzer György egyl. titkár. — Az aratást megkezdték vidékünkön is s daczára a kedvezőtlen esős hűvös napoknak szakadatlan erővel folytatják. Gazdáink-fazonban csüggedt fővel számlálgatják egész évi fáradalmuk gyümölcseit: a kereszteket, melyek most korántsem oly duaan eresztenek, mint máskor, — egy hektolitert alig ad egy-egy — a mellett a felette innormális légmérsék változás következtében a buza is nagyrészt szorult. Vájjon meddig kell még várnánk a valódi jobb időkre ? avagy nem b&nhödte-e meg e nép már a multat s jövendőt! ? — A kisbirtokosok földhitelintézetének bizottsága elhatározta, hogy az alakuló gyűlést legkésőbb augusztus második felében megtartják. Megszületik hát valahára már a csoda gyermek, mely Mesiáaává volna hivatva lenni az elárvult hasai kisbirtokosság életügyi oek. Bár ugy lenne! — Statáriumot tartott a madárvilág kedden délután a .Zöldfa" kertnél ; ugyanis egy veréb bement egy fecskefészekbe, erre száz és száz fecske körülvette, számos veréb segítségére sietett társuknak s volt lárma, harcz és háború. A fecskék győztesek lettek, kék czérnaszálon valóban felakasztoták a bűnös verebet, nyaka körül a tollat letépték s mikor megszűnt élni, lett békés a madársereg. Ez ösztönszerű viadalnak igen számos nézője akadta — A 9Öttl£0A-mihályfai községi iskolában az ez évi zárvizsgálatok folyó hó 6-án tartattak meg. Lapunk egyik munkatársa, e vizsgán jelen volt, ós az ott szerzett tapasztalatok alapján, e fenti iskolát megyénk egyik legjelesb tanintézetei közé sorolhatjuk. A felmutatott eredmény, tekintetbe véve azt, hogy 6 oszt. áll egy tanító vezérlete alatt; csak ugyan meglepő; a tanulók szabadon feleltek; s minden egyes fe leletből kitünék, hogy a mit tanultak tökéletesen értették is. Es iskola dicséretére válik a derék tanítójának Tóth Lajos urnák. Bessenyei Ernő országgyűlési képveselő, mint a fentemiitett iskolaszék elnöke a vizsgálatot szakavatottsággal vezette, e derék tanügy barát, kinek az iskoláié-tét köszönheti fáradhatlan szorgalommal mükö dik ez intézet felvirágozása érdekében, miről tanúskodik, az általa tett alapitvány 8 egyéb pénz. béli adományai, melyek lehetővé tevék azt, hogy e vizsga napon a tanulók köst körül-belül 30 frt. kóazpénz valamint több darab közhasznú könyv osztatott ki. Ily nemes buzgalom ily áldoaat-készség dicséretre s magaaztalásra nem szorul! Nem mulaszthatjuk el e helyen, hogy a tanügy nevében mely hálánknak kifejezést ne adjunk nagys. Simou úrnőnek, ki a vizsga alkalmával a szegény tanulok közt ruhanemüeket kiosztani szíveskedett. V»jha hazáuk hölgyei minél sűrű-ebben követnék e nemes asszony példáját. — Meghívót kaptunk a zala-egerszegi felső erdőben i879- jul. 19-én tartandó uyári mulatsagra, Rende/ők : Arvay Lajos, Bánffay József, Bezerédy Lajos, Boscháu Gyula, Boschán Emil, Botka Furencz, Dr. Czinder István, Erdős Géza, Fitos Márlou, Gózouy Lászl -, Dr, Háry Istváu, Hertelendy József, Herteleudy Ferencz, H >rvátb Ferenci, Marton György, Nagy István, Nunkovita Sándor, R*jky Lajos Thassy Kristóf, Thassy Ferencz, Vizlendvay József, Zárka Miklós, Dr. Zarka Zsigmond. Kezdete d. u. 3 órakor. — A meghívó belépti jegy gyanánt is szolgai b másra át nem ruházható, mint külön érteaiteuek bennünket, igen kevés meghívót bocsátottak ki s különösen fi gyeimen kívül hagytak a Zala-Egerszegen lakó izr. családokat. Pedig ezt kár teuni, pláne Zala-Egerszegen, hol iskoláikat is egyesitették 0 jótékony nóegyletet, kórházat alapítottak 8 tartanak fel. — A vasmegyei régészeti egylet pártoló tagjaivá lettek Keszthelyen: Kiss József gazd. tanint tanár; Sparszam Pál, gazd tanint. tanár; id. Reischl Venczel, városbíró; Gaal Miklós s. szolgabíró; Csesznák Miklós, k. albiró; Osztrich Lajos, telekkönyvvezető; Pöhz Pál, elemi tanitó: Biró János, fels. leányiskolái tanitó; D. nyug. kapitány; Stieder Lajos ügyvéd Puly János kereskedő; Beck Kálmán kereskedő ; Dr. Sínger J. orvos ; ifj. Reischl Venczel, sörfőző; Poláczek Máté kőfaragó; Wünsch Károly, kereakedő ; Dr. Prei-sah J. orvos; Dózsa Nándor m. k. adópénztárnok; Lénárd Jenő ügyvéd; Hóffmann Soma ügyvéd; Stonszky Ágoston,tanár;Réthy Gyula tanár; Vérteesy Iván, ügy véd; Beck Sándor kereskedő; Reich Miksa, szerkesstö; Csathó Imre fels. leányisk. tanitó. Szombathelyen: Bokányi Jósaef, ügyvéd; Dr. Keleti Vincze tanár; Lajos Ferenc«, segédlelkész. — Gerófi Andor derék színtársulata Keszthelyen mult vasárnap adá VahotImrének magyarzamatu jó darabját a „Huszárcsinyt" Ge-rőfyné e közkedveaségü örökvidor művésznő jókedvvel játszotta szerepét s szeretetreméltó szép kis huszár vált belőle. Balogh Árpád szép hangja és erőteljesebb iátéka sokkal természetesebb mint előbb volt, hiába s fiatol erő, haladhat elő, csak akarat kell kellő____Gerőfi igazgató élethiven személysité a féltékeny parasztot; örömmel constatálhatjuk, hogy e szép tehetségű s nagyjövőjü fiatol erő as össszel fellép a nemzeti azinhásban s megvagyunk győződve fényes sikeraratásáról. így egy iQu mű-vészpár az országos intézmények elismerésében osstokozván, hazafias örömünkre szolgál a törekvés jutalmazása és s tehetség elismerése. — Boglárról veszszük a szomorú hírt, hogy julius 13 án 6 egyén csónakázott a Balatonon, a csónak felfordalt s egy ssinézz s két iparos segéd belehalt, a többi hármat egy halász kimentette. — MuU évben már volt alkalmunk Dr. Rózsai urnái Kotoriban levő nevelő Kőhler Mári kisasszony hivatásának ténykedéséről dicsérőleg meg emlékezni; — jelenleg ismét alkalom van, hogy az idő óta, tanítványainak bámul atos előmenetelét szorgalmas fáradhatatlan és tapintos eljárás által s megérdemlett legnagyobb dicsérettel halmozzuk el; — s most a midőn Kottoriban hivatásának megfelelve tá-tozik, gratulálhatunk azon családnak a hova jönni fog. — Balaton-füreden a 11 -dik számú kimutatás szerint julius 7-ig 594 folyószámban 1005 fürdővendég jelent meg. — Az alsó-lendvai rom. kath kán torállomásra pályázat nyittatott. Jövedelem átlag ezer forint. — Rövid hirek. A XX. dik államsora, játék Szeged javára lesz fordítva. — Az orosz hadsereg békelábra helyeztetett. — Kassa mellett sárga bzinü egereket találtak — 12 ipariskolát szándékozik a kormány felállitani. — Báró Lo Presti Árpád meghalt. — A Bpesti gabona és bor váaár aug. 27 en tartatik meg. — A velencaei dogé palota egyrésze be rombol tátik. — Németországban a bírósági tisztviselők egyenruhát kapnak. — ABosnische Corespodenz félhivatalos lap megszűnt. — A Duna rohamosan árad. — Petőfi „ János vitéze" francai ára fordíttatott. — A zanzibari zultán jörőév ben körutattesz Európában. — Preradovin horvát költő hamvai Bécsből Zágrábba szállíttattak s nagy ünne pélyességgel temettettek el. — B. Kemény Gábor minister Erdélyben utazik; nem ártana, ha felénk is jönne. — a Kraaanavölgy ben 10 falut borított el a víz. — Teheránból 2 perzsa gyalog érkezett Kolozsvárra — A sáskák Kis-várda felé vették utjokat. — Gróf Andrássy Ischlben van. — ki nyert? Bpest. jul. 12 én: 51, 21, 75, 8, 68, „ 22, 20. 26, 74, 47, Liucz Trieszt < 6, 64, 73, 75, 38, Plisan Irodalom (E rovat alatt megemlített mu nkák Nagy-Ka Wajdits József ^önyvkeres keJése álul meg reudelhetők — Megjelent a Dr. Ribáry Ferencz által irt „Képes Világtörténet" első kötetének 11 dik füzete Mehner Vilmos kiadásában. Ára 7() kr. A Weisimann Testvérek által megindított Sebestyén feie: Világtörténet kiadása az 5 dik füzetnél beszüntetvén,Mehner ur nyilatkozik, hogy azokat becserélni kész, mire az érdekeltek figyelmét felhívjuk. — Könyvészet A magyar büntető törvény-Jcönyv a kihágásokról ára 40 kr. Az uj erdőtörvény ára 50 kr.-A magyar ifjúság könyvei hazai elbeszélések. 2 kötet kötve ára 1.60. Puky, a sebkezelésről ára 1.50 kr. Homorád, A két nővér társadalmi regény ára 1.20 kr. Vegyes hírek. — Agyonvágott uzsorás. Tai doskeddről írják a „Pesti Napló"-nak, hogy ott bizonyos Bencze Ferencz, kit e község szívtelen uzsorásnak ismert, ily pénzügyiét utján helyezkedett Vanya János földbirtokába. Több, mint egy éve, hogy köztük ama föld terményei miatt, éles súrlódások és fenyegetések folynsk. 16 án kiment Bencze Ferencz több munkással az emiitett birtokrs füvet kaszálni. Kevéssel később kiment Vanya is egy felnőtt fiával, ugyanoly szándékkal. Az összeütközés megtörténvén, Vanya János puskát ragad és sz őt fenyegető egyik kaszásra, ki komájs Benczinek rálő. Bencze megragadja Vanya kezében a fegyvert s dulakodás kezdődött. Vsnyának fia, atyját veazély-ben látva, kaszájával oly iszonyú vágást ejt Benczén, hogy sz azonnal szörnyet halt. Apa és fia elfutott s helyszínéről s följelentették magukat, a helyben lakó szolgsbiróságnál, hol őket letartóztattok. —- A divat mint bünszend. Pécsett, mint s „P. Figyelő" úja, egy idő óta nagyon elha tolmazott a zsebtolvajlás. Az ottani rendőrségnek végre sikerült megcsípni a rejtélyes tolvajokat három 9—ll évez elemi iskoiwjnövenáék | dókául a divatot kosták fel, mely ez • idők szerint sst diktálja, hogy saséba női róka hátsó réssén legyen, melynél fogra ina csekély ügyesség kell ahhoz, hogy abból a tulajdonos tudta nélkül bár mit is ki lehessen venni. Először csak zsebkendőket osentek pajkosságból, — s csak később került as erszényre a sor. A három nagyreményű csemeténél es uton szerzett 6 drb. erszény mintegy 50 írt tortalommal táláltotott. — Á budapesti kiállítás helye márki vsn ssemelve. Mint a „K. L L. ir ja, a meghozz -ssabbitott váczi-ut és a nagy lőportorony-utcza közt levő régi temető tágas térségén fogják s kiállítási épületet emelni. A kiállítási építkezések alapjául valószínűleg Platoer Antal épitéss azon tervezetei fognak elfogadtatni, melyek a székesfehérvári kiállításon is be voltok mutatva. A részletekre nézve természetezen jelentékeny változások lesznek. A kiállítás fóvédnökségének elfogadására Rudolf koronahercseg fog fölkéretni. — Egy igen fontos találmányról beszélnek Lyonból, mely sserint a lenrostnak egészen selyemszerű alakot, fényt s ruganyosságot adhatnak, ugy, hogy as s selymet idővel még ki is szoríthatja. Föltalálója a lyoni selyemgyárosoktól 3 millió frankot kért A találmány által egy kiló lenczérnából 9 frankért oly szövetet leket állítólag készíteni, mely 35 frank értékű selyemmel egy értékű, sőt azt sok tekintetben fölülmúlja. A kísérletek fényesen siker-rültek, a kívánt Összeget megadták • rögtön alakult egy részvény társulat, a mely oly hirre tett azért, hogy 500 frank értékű részvényeit két nap múlva már 30 százalék fölülfizetéssel keresték. — Zulu-törvény. A zuluk nem lehetnek épen oly zuluk, mint s hogy képzelik az ango lok. — Van nekik egy törvényük a házasságtörésre, mely azt rendeli, hogy midőn a nő követi el a bűnt, köteles csábitója elvenni, mihelyt a megcsalt férj panaszt tesz. Ha vonakodnék a csábító boldoggá tenni a nőt, halállal bűnhődik. — A sziv. Beneke marburgi tanár hosssu évsoron keresztül beható vizsgálatokat folytat a szív növési viszonyai felett s végül a következő érdekes következtetésre jut: A ssiv legjobban as első és második életévben nő s a második életév végén már még egyszer oly nagy, mint a minő első éves korában volt. Ezután a 15 ik évig ismét mindinkább laaaubb a növés. — A 20-ik évben körülbelül a/s ad résznyivel less nagyobb, mint a milyen volt a 15-ik évben. As erre következő korban aztán mind laasubb laaaubb a növés, de egész az 50 ik évig, ugy hogy a sziv térfoga''a ez élet ez életévben a 250 ről 280 köbcaentimeterre emelkedik. Az 50 ik évtőf ugyan nagyon kia mérvben, de a szív térfogata kisebbedni kezd, mi az öreg korbefolyása. Érdekes még, hogy a gyermekkorban mindkét neműek azive egyforma nagyságú, de a serdülteknél a női aaiv fejlődésére nézve sokkal hátrább áll, mint a férfi szív, ugy hogy a különbség körülbelül 25 — 30 köbczentimeter, mely különbség aztán az egész életkoron keresztül felmarad. személyében. Tettüket azonnal bevaliák, s in .űiiiöl^io^s teesöl» eoíiobjfllfljqfií óbaiíí * lloJj&mo^a ¡a&ziatA- Piaczi árak. 100 kilóg, számítva. Szosüiathely : Buza 8.--8-60 Rom 5.60.-6— Arpa 5 20—6 40. Zab 5 20—5 60. Kukoricza 4.80— 5—. Pécs: Buza 6 40--7 30. Eozs 4 60—4 80. Árpa 4.--4 10. Zab 5--5-20. Kukoricea 4 20-4 50. Győr: Buza 8 75.—9-50 Rozs 6—.—6 25. Árpa S-50.—7 - Zab 5 SO—6-76. Kukoricza 5.10.—5 20. Ssprss: Buza 8.40.—9 60. Róza 6 70.—7.— Árpa 5-90—6 20 Zab 6 40.—6 60. Kukoricza 5-60—6 20. Székesfehérvár . Buza 8 40—8 80. Rom 5 60. 5*90 Árpa 4-70—6 Zab 5-20—6 40. Kukoricza 4 40—4 60. Kaposvár: Bo*a 8ó0¿-8 90. Rozs 5*--5-30. Árpa 4-80— 510. Kukoricza4-80— 5*10. Zab 4.80 -6 20. ■sháes : Buza 7 40—7*00 Rozs 5"-540 Árpa 3.40 -3 50. Zab 4 40-6 —. Kukoricza 480- Bsdspest: Busa 9 25-10*50. Rozs 5 75—6-10 Zab 5 45-5 65 Kukoricza 5 10-515 Papírszeletek. Hatalmas távcaff. Egy önkénytez elmegy S látsxerésxbez és vess magának egy tábori távcsövet. Az idő estefelé járt és a fiatal harczos próbálgatás közben kérdé: — Ellátni vele messzire? — Ok igen! — Például félmérföldnyire? — Mit filmért-földnyire? — jegyzé meg a látszerész. — ötvenezer mértfdldre! — Ugyan ne mondja] — Talán nem hiszi ? Forduljon csak arra. No» mit lát ? — A fekete holdat — feleié as önkénytes. — Ne lássa, hogy igazat mondtam. A hold 60,000 mértföldnyi távolban van földünktől, s &n még a félhomályban is egé«z-szén tintán látja — Tévédét. Gyujtogatót védet egy jó nevtt véd5 ügyvéd. — Uraim — kezdé, gondolják meg ön«k: vádlott éhezett Cásott.. . — De ügyvéd ur, gondola meg, ezétt védeaeaéqtk nem kellett volna felgyújtani egy egéss falut, —- szólt közbe az elpök. — Bocsánat elnök ur, tévedtem; abba abessédbe fogtam bele. amit holnap egy fa-tolvaj ércekében kell tartanom — men^eXJte magát az ügyvédi g TIZENNYOLCZADIK ÉVFOLYAM ALA I t K 0 Z L Ö K Y Kende«. — Te Mik«», rend«« é<etü aa én öcsém itt a városban? — kérdi a faluról bejött öreg bácsi anoka&cscto ina»át. Oh igen, nagyságo« n-raro ! — erősité Mikss — 5 mindennap este R • n- dejen issza le magát. — Méltó bűnhődés. Emésztette a gyana nagyon M . . párisi polgárt, hogy neje bütlen. Bajta is kapta, midőn kedvesével mulatott. A szerelmes pár rémülve szepeg, midőn belép a férj. Kit, de borss»«tó — szünet. Fárj: Uram, ön elcsábitotfca nőmet. Boszut állok . . . tart*» meg 5t! Csabitő A* ön bosszuj*, uram igazságos, do — kegyetlen.* — Udvarolt a gavallér hétfón este a vároirát hosszú sétányán imxdottjának, nem mslasatván el sétabotjával csapkodni a fák á« bokrok ralyait Egyszer még kezével U hozzányúlt egy lehajtó galy-hóz, 8 azt addig húzta, mig a galy letört. E fölött annyira megijedt az udvarlást szenvedett kisasszony hosry arra kéri« imádóját, miazsrint ne rongálja a fákat, mert e bűnért épen a napokban kisértek be — egy borjut. _ Mézet hetek. Uj háza. ok voltak ; mégs »ár flcyvédet karestek tegnap mUd a k*tt«a. » ki ókét elválassza ágytól asztaltól. A fiatal fárj feletág art hozta fel vádul egy-áaeflen, hopepik a fáik másik a feleség hozomány^ adta zálogba — titokban. Tehát ilyen kadet mellett aaál^et agytt* — nem végezhetik. 8650. Kottori. Vasárnap reggel. 3661 „Vihar előtt* Stilgyakorlat. Szerkesztői üzenet 8643. .Életem* hiányos dolgozat. Garas nincs már > ezért bort ne« adnának. Másik jő«i fog. 3544. L. Elkerülte figyelmét, régen késsftlnek a lüO éves ünnepély megtartására, különösen Aradon gyűjtik az addig megjelent lapok egy-egy példányit. Megkésett a felhivAs. 3645. O. A. Bohitseb. Kapod-é a lapot i Sm. Lipik. Detto Üdvözlet mindkét résare. 3M6. ,mt ár . . .He sirj''—, .Hol va- gyon* kezdetű költeményeket megkaptak, sor aaarini jönek. 8547. W. Az ntóbbi számot Ausséeba küldöttük. 8sives üdvözlet 1 3648 Ol. Hériz. ▲ lapot megindítottuk. 8549 K. Mmrasaombat Intézkedtünk a kiadó hivatalban. ¡ Vasat! menetrend. » A buda-pesti időmatató óra szerint, Indul Kanimnáról Vonat hava : (BÁm Or» Pere. Id6 305 Eaaák, Mohács,Domhovár a Ktuméha. 4 A8 reggel 215 . . . . 2 30 délnt. 2l2 Bnd»-Pestro........á 68 reggel 20Í , .. .......86 délnt. 204 ........... 11 80 astva 313 Bécsbe (8zombathely, Béca-Ujhely felé)5 8 reggel 801 . .........11 estre 315 Sopronba ........ 8 88 délat- 203 Tri estbe ás Prágerhofon keresztül Qrács ¿a Bécsbe ...... 4 58 reggel 201 Triestbe éa Prágerhofon keresztül Gráca és Bécsbe...... 2 47 délnt Érkezik Kanizsára 216 Essék, Mohács, Dombóvár s Fiaméból 1 41 délut 206 . . . • 11 11 «rtv® 208 Bada-Pestrfil........* 20 reggel 201 .........» » íéla. 211 „ ........ . » 44 «stve 814 Bácsból (8sombath. Béca-Ujhely)fel5110 27 estre 803 „ h . .45 reggel 816 Sopronyból ........11 68 délel. 214 Bécsből Gráca, Marbnrg, Pragerbof MSI ....... ... 209 Trient- ée Bécsből Marburg, Pragar-hof felől ........ __ 204 Trieaat-ás Villaehból Prágerbof felől 11 — estve Marbnrgba eaatlakosáa Vlllaoh ás Pranceaf eatbő a . . Pianceafestbó 4 12 reggel 1 21 dólot. Felelős szerkesztő: BátOrfi Lajot. OTTO FRANCZ, cxcg. különlegességei Bécs, Mariahilferstrasse Nr. 38. Császár xy királyilag kizárólagosan szabadalmazott PDR1TAS baj i fj i tó-tej. A Psritas nem hajfesték, hanem tejszerű folyadék, mely majdnem atoii csodálat«« hatással bir, hogy fehér hajat megifjitani, az»* lassankint még pedig lég kesébb tizssasfy sap alatt ama szint visszaadja, melylyel eredetileg birt! Kiij palaczk „Puritás- ára 2 írt (elküldésnél 20 kr. költség.) TJöviráfl Egyetlen szépitőszer sem versenyezhet kitűnőség és jó hatáara U-a .hóvirággal". Clajos üditő alkatiéazekből^ előállítva, eltávolít ezen aser rövid idó alatt szeplőt, májfoltokat, bőratkákat, bőrpatunáiokat stb. és ac arczbőrnek fénylő fehérséget, üde és finomságot kölcsönöz. Legjobb védszer az őazi éa téli zord levegő behatása ellen, azért nél-külöahetlen női a. épitőszer különösen » farsangban, ára 1 forint. T>éosi pipere Hspsr Szent-György virág, fehér és rózsa «sínben, a bő-•*Jron tartós és láthatlxn, jóságára a legkitűnőbb minőségű A rizsport leginkább a folyékony s*ent-gy>rgy-virág bassnáláta után ajánlhatjuk, mí az arczazínnek feltűnő gyengéd finomságot kölcsönöz. Egy doboz ára 60 krajozár. Ijrilastlss az egyedüli szer a szakái szépítése éa puhán tartására, min-''l ¿den * irosság hátrahagyása nélkül, ára <>gy paiaczknak.80 kr. TTslaisa szarvasmarha-hajkenőcs orvosi ntasitáa szerint készítve, a -*-*-haj szépítésre éa fwnnUrtáaára, megóv a bajhallási korpaképzódéstól 1 éa erős-ti a hajbőrt, ára egy nagy tégelynek 1 frt 50 kr. itűnó tnlsjdonaág- l sötét aziut kölrsöuöz, ára egy nsgy pslaczknak 1 frt. T S Jssse igen jeles szakál-növeKztő, melylyel a szakált igen szép J-Jfeketi'', barna, vagy acőkt>rc lehet festeni. Fekete vagy sötétbarna hajnál a La Jenné igen czélszerüen alkalmaaható, ára egy levélkének a hozzi tartozóval 3 frt. TTranla (hajsreaz) kitűnő hatással a haj és hajbőrre, a kigőaölgést elő-segiii, megőriz a ko; pa képződéstől éa fakadiaoktól, előmocditja a hajnövést külunnaeii kiállóit ¿« tegségt-k után, u. m. tyhna, himlő, gyer-mek&Ky "tb., ár.i egy nagy palaczknak 1 irt 50 kr. TJippskress gy^gy^rojn s/.ájviz rnaz nzap eltávolitáaár.n, rendkívül jól-Ht.«v5 én űilitő hatással, ára egy pxlaraknak 1 frt 20 kr Na y-Kanizsán valódi minőségben PráQGT BÓlSl gyé|yszs-resz srsál. (Sbz 10—26) ■pvló olsj zöld dióhéjból gondosan készitve, azon ki -^Ral, hogy a fehér, ősz és vörös hajúak egy természetesnek látszó # ¿Air « m Keskeny Utifű-mellczukorkák, a tudó és mellbajok, köhögés, fojtóköhögés rekedt-sfeg és tödóhurnt biztos gyógjszerreL A természet által a szenvedő emberiség javára teremtettmegbecaQlhatlen keskeny, ntifü azon már eddig fel nem derített titkot foglalja magában, miszerint a gége és légcső rendazer gyuil»»dt nyakhártyájára való ason-nali gyors és enyhítő hatás gyakórlásával am illető beteg szervek gyógyulását minden tekintetben lehetőleg elősegíti. Miután gyármányunknál a ezukor éa keskeny utif&ből tiszta _ vegyűlékrőt kezeskedünk, különös figyelembe ajánljuk hatóságilag bejegyz<-t védjegyünket, tat. doboson levő aláirásankat, mert csak ezek igazolják annak valódiságát. (867 )2-50) Schmidt Y letör & fiai cm. kir. ttab. gyárosok B4c*f Wüden, Aleegasse 48. Kaphatók: Práger Béla gyögyssertárában Nagy-Kanizsán, Kalivoda J. Letenjén Kiss Adalb. gyógyszer tarában Alsó-Lendván, Dorner Kaj. raa- és fíiszerkeres-kedésében Sümegben Werli M. gyógyszertárában Kap-roncaán és Idősb. Mozelt F. Vaaváron, Holló^ Jóasef £. gyógyszertárában Zala-Egersaegen. CsJcir. szabad. köszvény « csuz háritó Ezen újonnan sservezett kisxvésy és csaz-hárlté, melynek hatása physikai törvényen villanyotsá^on alapazik, minek okvetlen következnie keli, mintán mindenkinek ki köszvény vagy csiizban saenved, nélkülöz-betlen. Hatása már rövid használat után a fájdalmak enyhülésével mutatkozik; hosszabb viselés után ezen köszvény és ezüz tüneményei egészen, elvesznek. Egy Ilyen háritónak az ára használati utasítással együtt 4 frt. Vidékre pedig a 4 frt 30 kr. beküldhető. (878 6-16) Egyedül kapható csak a szabadalom tulajdonosánál. Grátz Gyula, ■V Bses, VI. ksrllat Hariahilferatrasss Nr. 79. Berber"" orvosi KÁTRÁNY-SZAPPAN orrod tokiaWlyok álul «jialrv A (Ac, MsMlerssáff, Hollaadkaa é* Rvell ni aár tis év óta timjf tikorrol kamiltatik mindennemű ■tat szia te az arezbőr mindenféle tisztátalanságai ellen kOlAnSoon s rfth. u idttH U pikkely aftmAr olloa, a kon, a o&mV repedréaj fej és rukil korpa, elleo. s nopló, máj folt. u uf^jrixtTMOtt rrzaaorr. % m libixzadia, a a gyomokok vslaaennyi köl.ó fojb»tA(f»*gtil ellao. Es«: donkinek mint s birt tisztító n>o»d6Ju r ojialtatiwtik. s ilftPmij»- nlágosan Berger-féle Uj Bab, egy kosárral 4»/4 Kilo tiszta sulyu, 1.60 Uj nagy Bab, egy kosárral 45/4 Kilo tiszta sulyu, 1.50 Uj nagy Hagyma, egy zsákkal 4*/«Kilo tiszta sulyu, 1.80 Orosz Szardínia, egy 5 Kilós hordóval, 1.75. Beeczetelt hollándiai ikrásHering, 5 Kilós hordó 2.30. Corned Beáf, legjobb füstöt hasa, zsir, és csont nélkül, nagyon finom, és tartós 5 szelenczével egy-egy szelencze 1 Kilo, őszesen 4.60. Osztrák magyar birodalom posta álomásaira vám, és bórmeiltve küldők csomaglás ingyen nem kedvre valót utávételel vissza küldhető. Ara darabosként használati utasítással egy itt 35 kr. a Berter-me kttrAay-csappaa 40"/.-ka tómeny fakitriayi Urtal-folettrbb Kondooaa tm krásitvo, ■ lenyo*<»*eo k&I&obSxiK mitdoa of^ókb, a irookodöaboa otSfordald kitrioy-«í»pp*ooktól. -Csalások kikerülése végett - » gyógyszertárakban ^ ^ ^ 8 a gyulai keli a zöld csomagolásra ■ az ide mellékeh kórendó" ^V^ védjegyre. . .... Myettea a M- éo ktlAM r<ss4re t I. HILL gHja. TKOPPAU, Î^TÎ Â^ Kapható: Nagy Kuizsii, Práger Béla sr g y égy szertárában, és Zala-Egerszsfea Hsllssy sr gyégyszertárábas (822 9-12) Árverési hirdetméDy. Yb. Schwarzenberg Ignácz csődtömegének választmánya által f. é. julius hó 28-án tartott ülésben ha-, határozata folytán a Örüohut féle házban elhelyezet kü-löobőzc ruha és bélés kelmék,varrógép ládák stb. a helyszínén f. éri julius hó 18-án d. e. 8 órakor tartandó nyilvános árverés utján a legtöbbet Ígérőnek készpénz mellett bebsáron alul is el fognak adatni. Miről a venni szádékozók ezennel értesíttetnek. Nagy-Kanizsán, 1879 évi julius hó 12-én. Dr. Yeisz Zsigmond tömeggondnok. (892 l-l) Trfest (888 II. 1 - 1) A» L. Möhr. RAVISSANTE A t. tólfflryilápat egyetlen ártalmatlan btaétfszere, *m Dr. LEJ08SE á París. f i tí/ '' è» a*<m jel«»H tulajdonság^Al bir. hogy a bőrszerve pshltó ag, fslfrlssitőlef hat annak tuiikfiüésére fokozó éltet«) befolyással bir. A l"g<Hcsóbb toilette-szer min-li-n hölgy számára, mely minden bőrbetegséget eltávolít s a bÓr sziliét fiatalítja ¿a szépíti. Mint Iá-, gyító-, bőrfejleaztő-szer minden zsirauyagot és olaj: félét fölfllmal, miután a böitrendkivűl bajlékonynvá, gjfingéddé és febérré teszi N*gy üveg ára 2 frt. 50 kr. kis üveg I fit. 50 kr. SAVON RATISSANTE a legkedveltebb pipsre-szappaa a bőrszín szépítésére és Javítására Használata után a bir bársfsyslaa lesz ¿3 igen kellemes illatot (891 1 — •)• tart meg. Egy dobozzal (3 drb.) I frt 50 kr. darabonkint 50 kr. Valódi minőségben kapható a központi főraktárban, Xchwarz Henriknél Budapest, muzeum-k^rut 10. az. Nagy-Kanizsán : Prá»»eir Béla, nr gyógyszertárában. Szegedet : Kovács Albert és Barciay Károly arak gyóevazertárában, DRBRECZENBEN: Götl Sándor és Dr. Rotach ek V. Ktnil arak gyógyszertárában. KOLOZSVÁRTT Valentini A. gyó''gysz. és nagyobb gyógytárakbau. Josef Wajdits Bachhandlang übernimmt Praenamerationen auf nachstehende Modenzeitungen pro Juli — Sept. — Dezember Medenwelt pro y« Jahr —-75 fl. pr. Post 1 fl. Frauenzeitung , , 1-50 fl. , 1-80 fl. Bazar , , 1-60 fl. „ 2 — fl. Budapest! bazar — 2-50 fi. Zeitung für die elegante Welt 180 H . 2 10 fl La mode illustree „ , 1-80 fl. , 210 fl. Berliner Modenblatt „ -60 fl. , .72 fl. G. A. W. Mayer fehér mell-syrupja Dijaztatott Párisban 1867. évben, Kitflnó gyógy- és enyhitó sxer, rondkivflli kedvező sikere által 20 ér óta magas kegyben áll a n. é. közönségnél. Minden rangú és minden műveluégfokn magas és alrsndft állása egyénekt5l, nemkülönben sok orvostól is, a kik ezen szert gyakorlatokban alkalmaanak, elismert mint biatos gyógyszar köny-nyebb meghfitéseknél, bárminő köhögésnél, benyálkásodásnál, reked tségnél, torok baj oknál, a torokdió és a gógsip gyuladásá-nál, és haratnál; — elismert torábbá mint segit5- és enyhitŐ-saer a mell- és léleksS-sservek idfllt bajainál, asakórnál, különösen köhbnrutnál, minden gyermekbetegségeknél, melyek toroklobbal rannak ösaxekötre, Térköpésnél és mellssornMsnál. Valódi minőségben kapható egyedül: Práger Béla gyógyszertárában Magy-Kanisaáa. (765 HL 4—•) Nagy-Kanizsán, nyomatott a kiadó laptulajdonos Wajdita József gyoimjtóján. 5AGT-KlSaMj,1879. JulinB 30-án. t 8 frt.[ BHzstisi irt érre | fél évre . . * • I negyed érre . . 2 , .Ep* náM 10 *»• Hlristéssk € hasábos petitfOrban 7, máeodssor 6 ■ mindez további sorért 5 kr. NITLTTÉRBEH i »őrönként 10 krért vétetnek fel'' i Kincstári illeték minden 1 egyes hirdetőért 30 kr fisetend5 kOlea/ előbb: , A. itp niunv rtnn flletí közlemények a mckMtlkSi ,anyagi réttét illet« közlemények pedig a kiadéhos bénamtve i»tésesd*k: NAGT-KAJSLZSA WlassJssház. Bérmentetlen levelek, csak ímnt munkatér- I •aktéi fogadtatnak el. k viasza *-'' nem| küldetnek. OGY I KÖZLÖXY ^KanlsMTáros helyhatóságának, „JL-kanizsai ónk. tftzoltó-egylet«, a „n.-kanixsal kereskedelmi i Iparbank«, »n.-kanizsai takarékpénztár«, a »zalamegyeiáltalános tanitótea tülettf, a „n.-kanixaai kisded-nevei* egyesület«, a soproni kereskedelmi a iparkamara ».-kanizsai külválasztmálya« a több megyei 6a vártai egyesület hivatalos érteaiUJe. Betenklnt kétszer, vasárnap- s csfltOrtOkon megjelenő vegyes tartalma lap« A közös hadsereg (Hadi tengerészet) és honvédség beszállásolása. (Vége.) Minó férhelyek igényeltetnek a cs. kir. közös hadsereg ugy a honvédség részére. L oszt. Tábornok 8 szoba 2 kamra 2 konyha 1 padlás 1 farakt. IIL oszt. Tábor szernagy 7 szoba 2 kamra 1 konyha 1 padlás 1 farakt. IV. oszt. Altábornagy 6 szoba 2 kamra 1 konyha 1 padlás 1 farakt. V. oszt. Vezérőrnagy 5 szoba 2 kamra 1 konyha 1 padlás 1 farakt. VI. oszt. Ezredes és sorhadi kapit. 5 .szoba 1 kamra 1 konyha 1 padlás 1 farakt. VII. Alezredes fregát 4 szoba 1 konyha 1 padlás 1 farakt. VIII. Őrnagy 4 szoba 1 kamra 1 konyha 1 padlás 1 fárakt- IX. Gyalog és lovassági százados 3 szoba 1 kamra 1 konyha 1 padlás 1 farakt. X. Főhadnagyok 2 szoba — 1 konyha 1 padlás 1 farakt. XI. Hadnagyok 2 szoba 1 kamra 1 konyha 1 padlás 1 ^rakt. XÍI. Porkolábok 1 szoba 1 kar^a 1 konyha 1 padlás 1 farakt. Az egyetlen napi dijas osztályba se sorozható azonban havi dijas közegek rangfokozatokhoz képesti szállást a fentebbihez mérten nyerik ugy mint a porkolábok. Miután pedig a lakszobákhoz bútorzat is szükséges és egyik fókellékét képezi a beszállásolásnak, elmondom azt is, hogy mit kapnak bútorban. Tábornok v. Törs tiszté 1 ruha aggató szekrény, 2 ruha fektető szekrény, 6 asztal, 12 szék pamlaggal. A gyalog v. lovas századosé, 1 ruha akasztó szekrény, 1 szekrény fektető ruhára, 4 asztal 8 szék. Alantas tisztek, 1 szekrény ruha el- helhelyezésre, 1 szekrény fektetett ruhára, 2 asztal, 4 szék, ezenfelül minden egyik tiszt 1 helyesen felszerelt tiszti ágyat, 1 tükröt, 1 éjjeli szekrényt éjjeli edénynyel, 1 ruha álványt, I mozsdó tálat pa-laczk és pohárral. — A helyesen felszerelt ágy áll 1 nyoszolya, 1 levarrott szalmazsák, 1 lószőrrel, vagy a hol szokásos moszattal, vagy kukoriczahéjjal tömött derekalyból, 1 fejvánkos egy az évszakhoz szükséges takaróbői és a szükséges ágyi ruhából. Dij osztályba nem álló, de havi fizetést huzó katona személy kap 1 szekrényt fele fektető, fele ruha akasztó, 2 asztal, 4 szék, 1 közönséges ágy, lehet ezeket kettőt egy szobába helyezni, akkor a bútor még egyszer annyi lesz. Az istálló eszközök a szerint amint 1 v. két vagy több lóra használtatni adatik ki, még pedig, az eszközök állanak vödörből, villából, istálló seprűből, abrakos kosárból, lapátból, istálló lámpából, 4 lóra már ez kétszeresen adatik. — Az altiszteknél ugy intézkedik, hogy egy nós altiszt kap 2 ágyat asztalt 4 széket I szekrényt felében akasztó, felében pedig fektetett ruhára — egyes altiszt azonban ágy és asztal és székkel az előbbinek felét kapja. * Elmondottuk, hogy a katonaság mit kap, elmondjuk ezúttal a háztulajdonos ezen szolgálmányért minő kárpótlásra tarthat igényt. Miután a tiszti szállások azon fokozat szerint lesznek a kincstár által megtérítve, a mely osztályba soroztatik azon város vagy község, mely a katona beszál- lásolás helyéül tójeleltetik, mert magától értetődik, hogy valamint minden községbe, ugy minden egyes városba katona be-szállásolást eszközölni nem lehet, igy a tiszti szállások azon város lakbér viszonyához arányosítva állapittatik meg, a mely városba az elszállásolás foganatosítva lesz, ez is az előző évekről kipuhatolt bérösszegek figyelembe vételéhez mérten ugy, hogy a 6 évi bérösszeg átlaga szolgáland zsinór mértékül, egy hason kiteljed ésü és lakó számmal ellátott városok lakbér viszonyának elbírálásául, ezen árak kipuhatolása tárgyában szinte vegyes bizottságok működnek, a megye-város cs. kir. katonai és honvéd parancsnokságok megbizottaival, igy ezen munkálatok a Pozsonyi v. bármely központi parancsnCsnokság utján lesz az országos hadparancsnoksághoz és a honvédelmi minisztériumhoz beterjesztve, hol a végmegoldást a közös működéssel elnyerendi, — e helyütt elmondjuk azt, mit a törvényből felhozandót tudunk. Laktanyában egy legény szállásáért, a hajlék, bútor, fűtés és világítás és ágyért 6 kr. fiók laktanyában ugyanezért 3sAo kr, Egyenkinti beszállásolásnái 1''/,, kr, ha nem ott étkezik az ember csak 1 kr. — Lovaktól a laktanyákba, egyenkint 3 7/io fiók laktanyák 22/1# egyenkinti beszállásolásnái l5/io-frr fizettetik. Miután pedig a katona beszállásolás-hoz szükséges más terek is adandók, minők a gyakorló, lő, torna, lovagló terek és fürdő helyek valamint a lói úsztatok, helyén látjuk azt is felemlíteni, hogy e téren minó intézkedések foganatositandók. j ^ Kétségen tul van, hogy a katonaság gyakorló helye egyik fő kellékét képezi a katonai kiképzésnek, ezért a katona igazgatás egyik kiváló fő gondját forditja ezen terek beszerzésére, ott hol nincsenek állandó laktanyák a szükséges tereket bizonyos évi bér fizetése mellett veszik ki, mely szerződést akár egyesekkel kötik, ha itt előnyösebb, akára községgel, de mindenkor a közigazgatási hatóság közvetítésével történik, tehát valamint a gyakorló teret ép ugy minden igénybe veendő térséget megtéritni köteles az állam, 8 ezt egyesség utján vagy ha ez nem sikerül közös eljárás t. illik polgári és katonai hatóságok együttes eljárása folytán állapítandó összegért a községek előállítani tartoznak, csakhogy az egyesség nem sikerülte esetében a közigazgatási hatóság felterjesztése folytán a honvédelmi minisztérium rendeli el a kisajátítást, — íme itt a kisajátítás kitágítva van, anélkül, hogy általános kisajátítási törvényünk volna, mely megmondaná, hogy közczélra igazolt terület kárpótlás mellett kisajátítható. Hogy pedig minden súrlódás elkerül-tessék, kell, hogy a szükséges terek kölcsönösen ugy jeleitessenek meg hogy a törvény 56 §-át alkalmazásba venni ne kellessék, mert itt teljes tág tér adatik a katonai igazgatásnak akkora tér igénybe vételével, mekkorát szükségesnek lát. íme tehát tiszteit olvasó rövidesen összevontuk a beszállásolási törvény szükséges pontozatait, most még csak azt emiitjük meg, hogy az 1879. évi 37. törvény értelmében ezen a megyére esedékes beszállásolásból felmerülő és az államkincs- TÁRCZA. Szülőföldem ... Kedves az én szülőföldem Kedves nagyon nékem, itt vagyok most, gyönyörködött A kedves vidéken. A nap mott nyugszik le, buciut Intve a vidéknek, Biborféoyben megfürödnek Szélei az égnek. Csörgedező kis pataknak Folydogáló habja A partnak kék nefelejtsit Halkan locsogatja ; Bűvös bájos csendüléssel A fülemile zengve, Édes -kino* ábrándokkal Telt aa ember lelke. Vagy midőn a hajnal közéig FesledezS pinral, És a harmat esékolódik Szende virágokkal ; S a patak most nem morog, de Ezüsthanggal csendül, Kis pacairta éneke a Légben meg-megsendül. Kedves aa én szülőföldem, Kedves a szivemnek, Kedves, mivel barna angyal Itt ismertelek meg, Itt kezdett csak fejledezni EW>, h5 szerelmem, Hej, es a hely mindörökké Kedves less előttem! CSEfiZNEKY TIVADAR. Borara derü. Beszély. Irta: Szukáts Lajos. (Folytatás.) Már hogyan tudnak ennyire megfeledkezni önmagukról ? Mit szólna a világ, ha egyszerre csak azt Tenné éssre, hogy miként tudtam ily helytelenül cselekedni, miként engedtem magamat félrevezettetni Esztelennek tartana, ma gától értetődik, hogy esztelennek. Ez volna a legegyszerűbb válasz. Én — ki eddig oly állhatatos voltam szándékomhoz, határozataimhoz most egyszerre megváltoznék ? 1 . .. Hiszen még régi ismerőseim is azt mondanák : hogy kicseréltek. Ezt pedig már nem engedem. Nem! De különös, — mi joga van másoknak beleszólni eljárásomba — mi kifogásai lehetnek bárkinek cselekedeteimben ? Utoljára még annyira hoznák az embert, hogy ön magát sem ismerné fel. Jó hogy F a n e k ur tanácsaival segít, mert bizony utoljára még kiforgatnának egészen. Ez a Palánky sehogy sem tetszik, mindig cssk ügyeimbe kotnyeleskedik a helyett, hogy saját lajain segítene. Mit is törődik annyit velem, azután meg leányommal. Senkinek semmi beleszólni valója nincs határozataimba. A kinek nem tetszik, bossankodjék, dőssöliön. Teréz még nagyon rá ér a férjhez menéssel. Magam« ról tudom, mennyi bajom völt feleségemmel, hát még mennyi lehetett velem mint féijéveL Majd eljön annak is az ideje. Semmi sem késik el. Igy gondolkodott, — igy Ítélgetett Vár-alji ur as emberekről ée önmagáról. Térjünk vissza az ifjúhoz , ki most Vár-alji ur Kásánál nyert alkalmasárt. Váralji ur maga sem hitte volna, hogy az ifjú oly hamar kinyerheti. Tamásban igy hivták — nem oly embert látott, ki talán csak azért van nála, hogy kiszabott bérét megkap hassa, hanem olyan hü szolgát, aki ura iránt a jóakarat, iparkodo ttság, szeretet, bizalom ki-apadhatlan mérvével iparkodik irányulni. Be-látta iparkodottságát, jóakaratát. Mily változás történt Teréz keblében. Reá nézve eleinte igen különösen hatott az ide gen ifja jelenléte. Eddig a férfiakat, — hogy igy szóljunk, — közelebbről nem ismeré« Pedig szive hányszor kivánkozék körükbe, hányszor érzé magát boldogtalannak, midőn valamely regényt olvasva, — ezt azonban igen óvatosan kellett tennie, nehogy as atyuska meglássa, — oly szép pontokat talált Keble önkénytelenül hasonló állapotok elérésére kivánkozék. Sokszor már önmaga iz belátta, hogy nem érhetők el, osak az ábrándosáé, elragadtatás szüleményei* De a hatásokat, szép érzelmeket meg nem tagadhatá keblétől, melyeket zsüll Csak ekkor tudta az élet boldogságait, s azon állapotokat, melyek eszközlók, — átérezni. Ekkor zzövődtek élénk érzelmei, az eddig elótte fel nem lebbenő homályban. Ekkor látta át, hogy a tapasztalat iskolájában ismeretei csak igen kevés haladást tanúsítottak. A mázok előtt mint köznapi dolgok, előtte mint igen ujak, még eddigelé teljeses ismeretlennek tárultak fék Ily esetekben tapasztalá, hogy ismeret« mily szük térben mozognak, mily erősen kötve tartja a tapasztalatlanság. Gondolatai, melyek foglalkoztatták, csak a házi teendők unalmas mozzanatai felé öcszpon-tosulának. Ha néha-néha szeretett barátnője Mathild meglát ogatá, oly különösnek tünt tel előtte, hogy egészen más érdekesebb, mulattató dolgokról bir beszélni; oly érdekesen, hogy beszélgetésének élénk menetét bár meddig is végig hallgatta volna. Mily hatásosan hatott keblére, midőn bennső fájdalmait tárta elé. Ő is érzett már, ő is szenvedett, de nyilvánulásuk nem volt oly mérvű mint szeretett barátnójé é. Fájdalom okozta sebei nem valának oly aggasztók, oly kigyégyithatlannak látszók. Inkább csak a kedély hangulata volt megsebezve,.melynek változása gyorsan bekövetkezék; mig barátnőjének a kedélyek, érzelmek összfoglalója: a sziv volt fájdalomteli hatásokkal környesve, megsebezve. — Ennyire érzelmei még nem hatottak, nem emelkedtek. De mióta az idegen ifjú házoknál tartóskodék, keblében oly észrevehető váltó-zás ment végbe. Érzé, hogy néha azon fájdal- ~ mak meg-meglátogatják, a melyekből oly sokszor, — az érzelmek hü tükrévé utalva, — Mathild megemlékezék. Rokonszenvének dicsekvő jelei oly bensőleg, oly érzelmekkel fűződtek az ifjú felé, a melyek már csak erősen érző keblekben, — a melyekbe a szeretet honol — nyilvánulhat ekképen. Érzett, de élő szavak még nem fejezők ki. Keble rejté, szülé, élezz té* — " Tamás, — kit szeretett ura az elenyészés, tönkre menés végső, már bekövetkező pillanatából mentett ki — Váralji ur teljes bizalmát kinyerte. Nem győzé ismételten hangoztatott meg- '' elégedéeével elárasztani. Megelégedettsége szeretet teljes volt. Vi VTIZENNYOLCZADIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY. í; (V hí Hu; < . r JULIUS 20 in 1879. tir által meg nem térítendő összeg pótlására a megye jogosított általános pótlékot is kivetni, most tehát a beszálláso-lással érdekelt községek és városok képviseletének álland tisztében lehetőleg a megtérítendő összegnek a megye ntjáni foganatosítását lehetővé tenni, ezzel él-éráik azon czél, hogy a terhek aránylag közösen vitetnek. KOVÁCS JÁNOS. Értesítés az erdélyi gazdák ötödik vándorgyűléséről és az avval összekötendő tárlat- és cseléd-jutalmazásról. Az erdélyi gazdák ötödik vándorgyűlése folyó 1879. évi október hó 2 , 3.. 4. és 5-ik napján lesz Sepsi Szent Györgyön megtsrtva, melyre a haza minden gyakorló gazdáját ugy, mint általában a gazdaságnak minden barátját tisztelettel meghivjak Ezen vándorgyűléssel tárlat és cselédjn-talmazás lesz összekötve. A vándorgyűlésen ugyan mindenki jelen lebet, de tanácskozásokban és kiküldetésekben csak az vehet részt, ki folyó évi szeptember hó 1-étől kezdve a kiküldölt intézd bizottság pénztárnokától (S e p s i Szent G y ö g y-re Bogdán András urnák czi-m e z v e) két osztrák értékű forintért »t a g-íági igazolványt" vált, mely tagsággal a fenti jjgokon kivül, még a következő előnyök vannak összekötve u. m.: 1. ezen igazolvány előmutatása mellett a vándorgyűlés tagjai az első erdelyi vasutón és a magyar államvasutak keleti vonalain á r kedvezménynyel fognak utazni , mely annak idején a részletes gyűlési programmal együtt fog közzététetni; 2. a vándorgyűlés tagja a terjedelmes részletes jegyzőkönyvet és netán más a gyűhéa és tárlatra vonatkozó nyomtatváuyt díjtalanul és bérmentve nyeri; , 3. az igazolvány előmuUtása mellett a tagok a tarlatot dijtalanul látogathatják; 4. igazolványt váltott tagok a városi pol gárok szives ajánlata folytán szállással fognak elláttatni. A gyűlés részletes napirendje a tárgyalandó kérdésekkel egy négy héttel megelőzőleg lesz közzétéve. A tárlat a magyar haza összes területére terjed ki és négy osztályra oszlik: állat-, ter-mény-, gazdasági eszközök s gép-k és házi ipar kiállításra. A kiállításra szánt állatoknak legkésőbb október hó 2 án déli 12 óráig h- lyi kellleuniök; délután 2 órakor az intéző bizottság által kinevezendő állatbiráló bizottság végsi teendőjét, csakiB ennek befejeztével lesz bebocsátva a látogató közönség. A meghatározott időn tul érkező állatok a versenyből kizáratnak. Nem mint oly szolgát taria házánál, a kit gazdája a szidalmak változatos részeivel, guuy Jáuak sújtó szavaival, — ocsárlásainak szé-gyenteli mérvével kell miuden áldott n«*p tul halmaznia, hogy teendőit elvéges/.e, hanem oly becsületes férfit, ki a hűséges, jó szolgai nevet, érdemeinek nagy mérvű kinyerése által méltán megérdemli. Ezen megelégedtetós nemcsak Várslji ur kebléből, nyájas .szavaiból, — melyeket Tamáshoz Bzokott intézni, ha valami ujabb teendő elvégzésére kérte fel, — sugársának ki, hanem az ifjúból is. Véghetlenül meg volt nyu godva állapotának hirteleni jó változásán. Az '' elcsűggedés, mely ezelőtt hü követelője volt bár merre is ment, most elűzetett, e helyébe a vidám kedély üté fel tanyáját. Térés kisasszonynak jó szivüsógét, nyájasságát csakhamar észi evevé. Nem tulajdonitá azonban a benső érzelmek kifakadásaioak, — csak a megelégedett ség következményének. Ha gondolatai ellen kesőleg irányultak volpa, csak tul érzelgősség kifakadásának vélte volna. Ily érzelem keblében miként is támadhatott volna, mikor mind állása, mind vagyoni helyzete az ily elérhetlen reményekre nem is óbressték. A jövő részére csak hozzá megfelelő, a sors álul hasonló helysetbe hozott, szerető keblet rendelhet részére, kinek sseretete nem aka-dályostátik : ki ssabadon szerethet.'' Váralji ur miután gasdássatában némi hiányok, szükségesek mutat kosának, bessersé-sök végett a közei levő városba utazott. Nem íelejté el azonban Terézt figyelmeztetni, hogy maradjon szépen honn. — Oh mily kedvező alkalom, mily váratlanul, — de már régen óhajtottva követke-f*k be. így gondolkodott Teréz. A termény-, gép- és házi ipar kiállításra szánt tárgyak szeptember1 hó lö-ig az intéző bizottságnak Sepsi Szent Györgyre csimezve bejelentendók és legkésőbb szeptember 30 án esti 6 óráig beküldendők ; k é b ő b b érke ső küldemények a verseny-ből kizáratnak. A cselédjutalmazásra 100 forint lévén as államsegélyből kitüzv«, ennr.k részletes pályázati feltételeit az intéző bizottság tűzi ki. Jutalmat csak hároniHzékmegyei illetőségű cseléd nyerhet; ki van tttsve három dij 30. 20 és 10 frtjával egy-egy férficseléd és két dij 25 és 15 frt-jával egy-egy nőcseléd részére. Részletes tervezet. Első nap csütörtök, október 2 ika 1879. Délután 2 órakor: az állatkiállitást bi ráló bizottság működébe* Este 6 órakor: előértekezlet, azután ismerkedési estély. Második nap, péntek, október 3-ika 1879. 1. Reggel 9 órakor a vándorgyűlés meg nyitása és pedig: a) elnöki megnyitó, b) bizottságok választása a termény-, gép- és házi ipar tárlat megbirálására, c) az intéző bizottság által kitüsött birtokok vagy községek meglátogatáaára ki küldendő bizottságok választása. 2. Az erdélyi gazdasági egylet által kitűzött themák tárgyalása. 3. Déli 12 órakor a kiállítás ünnepélyes megnyitása és 4. Az állatkiállitá8i jutalmak kihirdetése és kiosztása. * Harmadik n&p, siombit október 4 ike 1879. 1. A termény- és gép-, valamint a háziipar kiállitmányait biráló bizottságok működése, mi alatt a kiállítás a nagy közönség részére zárva marad. 2. A birtokok és községek meglátogatására kiküldött bizottságok kirándulásai. Negyedik nap, vasárnap október 5-ike 1879. 1. Reggel 9 órakor: tanácskozmány» ülés és pedig : a) biráló bizottságak jelentései, b) kirándult bizottságok jelentései, c) a kitüsött themák tárgyalásának folytatása és befejezése, d) netáni indítványok tárgyalása, e) ülés bezárása. 2, Déli 1 órakor. jutalom-kioss''4s és pedig: a) cseléd-jutalmak kihirdetése és kiosztása, b) kiállítási jutalmak kihirdetése és kiosztása. Hétfőn, október 6-án a tárlat javára, visszamaradt tárgyaknak kisorsolása. A kiallitd». Állattárlat, I. osztály : Szarvasmarha. A) HAZAI FAJTA, 1. Egy darab tenyészbika 3-4 é v es Jutalmak :10drb, 5drb, ós 3 drb magyar királyi arany. Dehogy megy el hazulról, miért is menne mikor most jobban érzi magát honn mint eddigelé. Ezelő''t mindig zokon vette atyjának azon eljárását, hogy soha sem akarja elvezetni valahová, csak mindég a szobát kell őriznie, csak néha szabad szeretett barátnéjával érintkeznie, — most azonban telsem vette, sőt inkább meg volt ezzel elégedve. Tamás épen a kertben volt, teendőivel foglalatoskodott. Teréz alig várhatta azon pillanatot, hogy vele beszélgetésbe eredhessen. De miként tegye miként térjen át a beszélgetés tárgyárs? Tsmás munkáját elvégezvén a lúgos felé közeledett. Elfáradt már Tamás, — szólt nyájos hangon. — Oh nem annyira, mint azt a kisasszony gondolja. A kedves kis virágok öntöstetésöket nagyon megérdemlik, igy azon fáradságot, melyet reájok fordítunk számításba sem veendő. — Az igaz hogy megérdemlik, de ne ta gadja tudom jól, hogy elfáradt — Egy kissé kisasszony. Jöjjön Tsmás üljön itt, a lúgosban pihenje ki magát, tudom jól, hogy a munkálkodás után mily édes a nyugalom. Köszönöm kisasszony, de még valami teendőm van, nem fogadhatom el kérését, ssabsd-kozék Tamás a kinek a kisasszony nsgy mérvű jószívűsége különösen tünt fel. — No ejnye Tamás —■ szólitá ismét, — tehát az én kérésemre sem. — Köszönöm kisasszony — szólt zavartan Tamás. A tekintetes ur haza talál jönni s ha parancsait nem találja bevégzetten, haragudni fog; — azt pedig nem óhajtom. — Ejnye, ejnye, hiszem a papa elutazott, » csak is holnap jón haza. Igen unatkozom, en 2. Egy darab bika, 2éves. Jutalmak.: 4 drb, 3 drb ós 2 drb, m. kir. arany. 3. Egy darab bika, léves Jutalmak: 3 drb, 2 drb és 1 drb m. kir. arany. 4. Egy darab fejős telién borjastól. Jutalmak: 6 drb, 4 drb és 2 drb m. kir. arany. 5. Egy darab kétéves ü » » ő (ünő). Jutalmak: 3 drb, 2 drb és 1 drb m. kir. arany. 6. Egy darab egy éve» üsző (ünő). Jutalmak : 2 drb és egy drb m. kir. arany. 7 Egypártulok. Jutalmak: 3 drb, 2 drb és l drb m. király arany 8. Egy pár szép jármos ökör. Jutalmak : 4 drb, 2 drb és 1 drb m kir. arany. B) NEM HAZAI FAJTA. 1. Bikákra jutalmak : 4 drb, 2 drb és 1 drb m. kir. arsny. 2. Üszőkre (üuókre) jutalmak : 2 drb ós 1 drb m. kir. arany. IL osstály: Juh. A) HAZAIFAJTA. 1. Egy darab hagó kos. Jutalmak : 2 drb és 1 drb m. kir. srany. 2. Tis darab anya együtte s e n. Jutalmak : 2 drb és 1 drb m. kir arany. 3. Tiz darab tokju együtte 8 e n. Jutalmak ; 1 drb m. kir. arany, 1 drb ezüst forint. B) NEM HAZAI FAJTA. 1. Egy darab hágó kos. Jutalmak : 1 drb m. kir. arany, 1 drb ezüst forint, 24 Tiz darab anya együttesen. Jutalom : 1 drb m. kir. arany. Terménytárlat. I. osztály : Mezei termékek. 1. G a b o n á k: u. m.: buza, jutalmak; 2.drb állami ezüst- és 1 drb állami bronce- érem; törökbuza, rozs, árpa, zab; jutalmak: 4 drb ezüst forint. 2. Hüvelyesek, u. ro. : paszuly, borsó, lencse, bükköny, lóbab; jutalmak: 1 drb m. kir. arany, 3 drb ezüst forint. 3. Olajos magvak: len és kender, magban és zsákban; jutalmak ; 2 drb állami eaüst és 2 drb állani bronoe-érem. 4. Gumós- és gyöknövé-n y e k, u. m.: burgonya, répa, jutalmak : 1 drb m. kir. arany, 3 darab ezüst forint. 5. Takarmánymagvak, u. m.: lóher, luezerna, baltaczim; jutalmak : 3 drb m. kir. arany és 3 drb ezüst forint. II. osztály: Kerti termények. A legszebb kerti temékek, u. m. káposzta, murok, petrezselyem, hagyma, zeller, paprika, paradicsomalma stb, stb. együttesen és külön kiállítva ; jutalmak csoportos kiállításokra : 3 drb, 2 drb, és 1 drb arany, 3 drb, 2 drb és 1 drb ezüst forint; továbbá hat dij 1 — 1 esüst forintjával egyes kiváló termények jutalmasására. nél fogva kérem fjglaljou helyet. Beszélgessen el egyet mást múltjáról, én igen érdeklődöm az ilyesmi iránt. — A kisasszonyt szomorúsággal telt multam aligha érdekli, inkább az élénk, vig mulatságos történetek, mulattathatják, de nem olyan gyáss-teljes, mint az enyim volt. — Oh hissen akkor csalódik Tamás épen ellenkezőleg van. Beszéljen igen szívesen hallgatom. Tamás végtéie látta, hogy engednie kell kéréseinek, leült. — Ne gondolja Tamás, hogy haragos, — mindenkit gyűlölő volnék, oh dehogy én igen szeretem ha valaki egyet mást elbeszél. Hiszen tudhatja, hogy a papa napokon egész heteken át sem vezet vagy enged valahová, hanem mindég itthon kellmaradnom. Pedig gondolhatja, szerettem volna mindég el el menni. Mióta édes anyám meghalt, azóta atyám oly szigorú, oly különös irányomban, — semmit sem enged meg amit én akarok, óhajtok. Mondja csak T^más élnek-e még szülei ? -- Nem tudom kisassony, válaszolt Tamás, mire arcsa elkomorult. — Hogyan? — kérdé igen kíváncsian Teréz, az ifjúnak mélyen a szem elé tekintve. — Nem hallottam felölök semmit, — mondá lassú hangon. Talán valahová messzire elutaztak, hogy felölök hírt nem hallhatott? Iparkodék kitalálni. - — Meg lehet... — Szóljon — kérdé kiváncsian Teréz. — Különben ezt sem állithatom • nem tudom, hogy élnek-e, vagy talán már jobb létre szenderültek. — Ne mondja ?! - Mikór legutoljára el-vált tőlük hol lakuk, mondja Tamás? III. osstály: Gyümölcs. ,c*t. 1. A 1 m a és k ö r t e csoportosatok: 1 drb állami ezüst- és 1 drb állami bron-c e-érem. 2. A áz t a 1 i »«őlö cioporto-istok. Jutalmak: 3 drb, 2 drb és 1 drb m. kir. arany 3. Fajb-orssőlő csoportozs-t o k. Jutalmak: 1 drb állami ezüst'' és 1 drb állami bronce-érem. IV. osztály: Bor. 1. Nehezebb elegye» borok: Jutalmak: 1 drb állami arany-, 1 drb állami esüst és egy drb állami broncze-érem. 2. Fsj borok. Jutalmak: 1 drb. állami arany-, 2 drb állami ezüst és 1 drb állami broncze-érem. 3. Veres borok. Jutalmak: 1 drb állami ezüst- és 1 drb állami broncze-érem. 4. Assu borok. Jutalom : 1 drb állami broncze-érem. V. osztály: Méhészet. Kiállíthat minden termelő, ki legalább 10 anyaköpüvel bir, mely köpüállományt h i-teles bizonyitványnyal igazolni tartozik, Jutalmul a legszebb méz és viasz kiállítóinak részére 3 drb m. kir. arany és 3 drb esüst forint van kitűzve. Eszköz és gép-tárlat. I. osztály: ekék, boronák, hengerek és egyéb ide sorolható eszközök. II. osztály: tisztító- és morzsoló gépek és egyéb ide sorolhstók. III. osztály : borássati eszközök és gépek. IV. osztály : különféle gépek. Az eszközök és géptárlat dijjazására 2 drb állami ezüst és 5 drb állami bronczé-érem van kitűzve, mely szükség szerint lesz az egyes osstályok között felosztvs. VI. osztály 1. Fanemüek. u. m. szerszámfa, nyers, faragott és félig kidolgozott fa és fa átmetszetek. 2. Ásványok és kőzetek. (Az Erdély délkeleti részében előforduló ásvány és kőzetekről figyelmeztetésül hirlspilag külön jegyzék fog közzététetni.) A nyers anyagok különösen ssép példányai dicsérő oklevelet nyernek. VIL osztályt Házi ipar tárlat. 1. osztály : Faipar, s gazdasági szerek. II. „ Vessző-ipsr. Hl. . Káka-ipar. IV. „ Szalma-ipar. V. . , Szövő ipar. VI. „ Cserép ipar. VII. „ Táp ipar (tejgazdasági készítmények. „ 1. Lisztek, dara, dercze, árpadara, tarhonya, tészták és sütemények, különösen as olyanok, melyek kivitelre alkalmasak. 2. Füstólt és páczolt húsok. 3. Gabonából és egyéb terményekből készült szesz, eczet, likőr, sör, exportsör." — Oh hiszen ha ezt tudhatnám. — Tehát miként — és mikor történt elválásuk ?'' — Már igen régen. Még csak kis gyermek valék, — ugy körül belül 4—5 éves, — midőn szeretett szüleimet nélkülözni kellett megtanulnom. — Szegény Tamás. Mondja csak miként történt ez. Erről vajmi keveset tudok. — Szóljon, igen érdeklődöm az ön története iránt, mondja el. a mit még feledékenysége el nem homályosított. — Mindazon jó emberek mondogatták el sokszor, — akiknél felnevelkedtem, — hogy nem valódi szülők ápoló és gyámolító karjai kösött vagyok, hanem teljesen idegenek között. Hogy miként jutottam hozzájok azt is sokszor felemliték. — Beszélje el Tamás azt is. — Még most is jól emlékezem azon öreges emberre, ki ezen szavakat mondogatta nekem, midőn a földön gondtalanul játszadoztam a kesembe adott egyszerű játékkal: .Szegény fiu — a te szüleid a jó Isten tudja merre lehetnek. Most minden aggodalom nélkül mily jól mulattatod magadat avval a kis megfestett fadarabkával; mennyire búslakodhatnak, mennyire aggódhatnak szüleid. Tudom sokat keresgéltek; tudom sokat »írhattak teérted. De mikor minden fáradozásaik hiába való volt, mert nem birtak. feltalálni. Miként sírtál, miként remegtél ssegény fiúcska, midőn az első éjjet szüleid nélkül kellett idegen embe• reknél eltöltened. Nemcsak ébren létedkor, — hanem még álmodban is csak őket keresgéléd. Mily különös-»en atott még reám is, folytatá a jó ember, midőn • szavakat mondtad: TIZENNYOLCZADIK ÉVFOLYAM. ZALAIKÖZLÖNY. JUIIU8 20 in 1879. A házi ipar kiállitmányainak dijasására-50 drb arany és 20 ezüst forint van kitűzve, mely szükség szerint lesz az egyes osztályok között felosztva. * A tárlat minden egyes osztályának bíráló bizottsága itt külön fel nem sorolt, elegendő számú di cséró oklevéllel rendelkezik. Érem- vagy pénz-dijat kizárólagtaiyM termelő vagy készitó nyerhet, még pedig csakis absolut becscsel biró kiállitmánynyal. • * '' . " Tekintettel azon mennyiségre, mely a ki-állitmányok megbirálására szükségeltetik fi-gyélembe veendő, hogy g»bon a f é lék-b ő 1 é s b u r g o n y á b ó l legalább 6 liter (azaz mintegy 4 kupa,) hüvelyesek-b ő l IV, liter (azaz mintegy 1 kupa,) o . a -j o e magvakból ugyanannyi, ssálás -b ó 1 legalább 10 kiló (azaz mintegy 20 font), takarmány magvakból legalább 1 kiiá (azaz mintegy 2 font) lesz küldendő. Kerti terményekből kellő csoport küldessék, gyümölcs minden fajtájából négy darab vágj fürt. B o r b ó 1 két 7/10 literes (azaz mintegy félkupás) palaczkot kell küldeni; csakis asr 1868 ik évtől az 1878 évig bezárólag termelt borok állíthatók ki, ezen feltétel alól csak az aazuborok vannak kivéve. „Lisztekből s afféléből legalább 2 kiló (mint egy 4 font); a húsfélékből megfelelő darab; szeaz és ecz^tből 2 liter (mintegy P/2 kupa); likőrből a kereskedelemben előforduló mértékben; mindennemű sör palacakokban oly meny-nyiaégben, mint a bor lesz beküldendő.'' Minden érem vagy pénzdijhoz dicsérő oklevél lesz mellékelve. Minden állatuál bebizonyítandó, hogy az a kiállítónak vagy saját nevelése, vagy legalább egy év óta tulajdona. A beküldő a mellékelt jegyzékben részletezze a termelésre vonatkozó főbb adatokat, illetőleg rövid leírásban közölje kiállított terményének gazdáazati stastikáját és kezelési módozatát és hogy a kiállított mutatványnyal egyenlő minőségű (gabona, gyümölcs, bor) termékből mennyi készlete van és minő árért eladó. Ha a termény-.és házi ipar tárlat kiállítója világosan meg nem jegyzi, hogy küldeményét visszavárja, kiállított tárgya a tárlat javára ki fog Borsoltatni. Takarmányról, almról ós kiállítási helyről az intéző bizottság gondoskodik. Mindennemű szállítási költség a kiállítót terheli, azonban minden oly tárgyat, ide értve az eszközöket és gepeket is, mely az intéző bi zotteághoz czimezve beküldetik, a földvári indóháztól a kiállítási helyiségbe és az indóházhoz vissza, az intéző bizottság díjtalanul szállít tatja. — rAnyám, édes anyám, miért haragszol reám, hogy nem akarsz engem is elvinni, a hová ti elutaztok. — Hol vagy papa, én félek, jer magam vagyok itt. Jaj én nagyon félek ennél a bácsinál. Jer vigyél engem is el." — Ezek valáuak szavaim, midőn szüleimet még almomban is keresém. A vasúti állomáshoz — a hol eltévedtem — többször kivezetett azon jó öreg ember, hogy talán szüleimet felismerhetem, vagy talán mások ismernek fel, akik tudhatták, hogy elvesztem. De hasztalan, nem láthattam meg sohasem. Reménytelenül vesetett ismét lakhelyére az az öreg ur mondván: „Latod kis fiam szüléidét mAr most hasztalan keresgéljük, — meg lehet talán soha sem jönnek vissza. Midőn elmaradtál tőlük s a sürü nép között ide- s tova futkostál, keresgélted őket: a gyorsan tova robogó vaaut elvitte mész-sze földre. Eljósz hozzánk a faluba ott szintén jól fogod magad érezni. Szépen játszhatol a többi gyerekekkel, szeretni fognak ám azok is. ügy bizony." Úgyis lón. Elvitt magával s nálok fel is neveikedék s az elemi iskolát is elvégeztem. A sors ismét megirigylé, megtagadá jó állapotomat, — szeretett gyámszüíei totói meg. foszta. — — Oh szegény Tamás mily szerencsétlennek kellett lennie, — mondá részvétteljesen Teréz, figyelemmel végig hallgatva as ifja beszédét — Bizony szánandó valék akkor. líiként történt állapotának gyors változása mondja csak Tamás? —■ Épen s szomszéd faluban voltam gyám szüleim rokonainál, midőn azon rémhirt hallottam, hogy hások ég. Belépti díj az állat tárlatba 10 kr.f a termény-, gép- és házi ipar tárlatba 10 kr., egy sorsjegy ára 20 kr. o. é. Egy kiállító ugyanazon (a jelen aÉ r t e-s i t é s" ben arabé ssámjegygyei jelelt) alosztályban csak egy kitüntetést nyerhet. Minden kívánatos részletes felvilágosítással as »Intéző b i z 011 s á g* Sepsi-Szent Györgyön szíves készséggél szolgál. Kelt a vándorgyűlés és kiállítás rendesé sére kiküldött „Intéző bizottság"-nak Sepsi-Szent-György ön, 1879. május hó 18-án tartott üléséből. PÓTSA JÓZSEF, bizottsági elnök, MÁLIK JÓZSEF, bizottsági jegyző. Helyi hírek. — Értesítés. A nagy-kanizsai „ Kisded-ovoda* intézet negyedik évi sár ünnepélye, mely ez évi július 19 ére volt jelesve, közbe jött akadály miatt julius 23-án as as: szerdán délután 3 órakor tartatik meg a .Polgári Egylet'' kert helyiségében. Kedvesőtlen idő esetére másnap, julius 24 én as as csötörtök délután 3 óra* kor okvetlen megtartotik. As ovodai növendékek eltávozta után este alkalmas idő esetében „tánczkoszoru* rendestetik, melyet a ,,Polgári-Egylet* helyiségén kitüsendő nemzeti zászló is jelezni fog. Belépti dij egyénenkint 20 kr. gyer mekek felét fizetik. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak; minél ssámosb látogatást kér as elnökség. A növendékek saját kézi munkálatai kat a zárünnepély után vsló nap as ovoda helyiségében vehetik át. Az ovóda ötödik évfolyamának megnyitása 1879. szeptember 1-én lesz. Augusztus hónapban szünidő van. — Árverések Zalamegyében. Harami György 1200 firtrab. ingatl. Gyülevészen (keszthelyi jbir.) I. aog. 16. II. ssept. 16. — Sárecz József 3544 frtra b. ingatl. Nagy-Kanizsán I. jol. 28. II. aug. 28. — LabodaFerencsnél893 frtra b. ingatl. Szentgyörgyvárott (keszthelyi jbir.) I. aug. 12. II szept. 12. Briglevics Lajos 21.113 frtra b. ingatl. Szent Mihályon (Zala Egerszeg tszék) jul. 25. - Jé István 1250 frtra b. ingatl. Tapolczán I. jul. 28. II. szept. 1. — Nagy Imre 1897 frtra b. ingatl. Karmscson (keezthelyí jbir.) I. aug. 19. II. Bzept. 19. — Derék városi rendőreink kösül Szűcs Bódi és Grutó József elfogtak egy Bukovecz Fe-rencz nevü közbakát, ki a kis. magasinból több katona fehér ruhát s nadrágot lopott el. A városházához kísértetvén rajta négy ing és négy gatya találtatott. Másnap az illető katonai hatóságnak adatott át. — Beküldetett. Mulatókertek ezen nyári ivadban igen gyéren látogattatnak mind annak daczára, hogy a zöldfa kertben jó, Sörkertben olcsó és frís sört lehet kapni; a Szakonyi kertben pedig Veltaer Ferencz korcsmáros olcsó és jó pogánvári bort mér. Oh pénz hiány ! — A XIX dik állami jótékony sorsjáték hivatalos huzási jegyzéke szerkesztőségi irodánkban megtekinthető; a nálunk vett sorsjegyek közül kettő nyert 10—10 forintot ós pedig as 50.698 és 82.726. — Egyik szerencsétlenség után a másik, szólt közbe Teréz. — Azonnal elvittek engem haza. De mi dón már megérkeztünk a szép házacskát csak a füstölgő gerendák össze omlott halmosa képviselték. Jó embereim pedig azok alatt lelték halálokat. — - Hogyan, hiszen elmenekülhetek volna miként történhetett az hogy mindketten oda vesztek ? — Ki is menekültek, — mint az emberek beszélték. — midőn a náddxl fedett tető erősen lobogni kezdett. Dm későn jutott eszőkbe hogy a szekrényben maradt összegyűjtött pénsecské jök. Ezt megmentendő mind a ketten a lángokkal elborított házba rohantak vissza. Onnan azonban — többé már nem jővének ki, miután a ház össze roskadt s mind kettőjöket eltemeté. — Oh Istenem 1 szegényeknek hol kellett sirukat lelniök. (Folyt, következik.) Csalatkozna. Azt bivém, hogy minden lány&zera Égi csillag, napvilág, Mely keservben btá szivemnek BolJogitó Odrét ád Ast hivéa a tiasta mennybolt Fenn ragyogó csillaga Valamikor mindmegannyi Szép lsásjssem ttts vala. V Hittea, ámde, már essnfol Soha többé nem hiszem, Mert tadom, hogy kába féoj csak -Valamennyi női nem. MATKOYIT8 GY. — Vjtnise Mihálydon, julius 13. Bitka egyházi ünnepélynek voltunk szemtanai Mihály don, hol á nép reményekre jogosító fiatal áldosár, Kauzli Dezső a ki mint értesülést nyertünk as egyházi szigorlatot jeles sikerrel végesé, — tartotta első sz. mise áldozatját As ünnepélyen a díszes rendégkoszoru közepette képviselve láttak a helybeli s a vidék világi értelmiségét, valamint veszprémi egyházmegye több kiváló tagjait. — Az ünnepélynek egyik fény-koronáját azon szép egyházi beszéd képesé; melyet tisztelendő Ssemányi Ágoston szent-fe-ren ezren di atya tartott, mely a hivek lelkében mindenesetre kedves emlékűi fog sok ideig bevésve maradni! Az ékes egyhási ünnepélyt a helybeli plébános főt. Papp János ssives ma* gyár vendégszerető házánál nagyszerű díszebéd követé, hol a vig kedélyes társaságot a jelesb-nél-jelesebb pohárköszöntések lelkesiték, s folytonos jó hámorban tartották, melyek közül megemlítjük Újlaki József pacsai plébános őrét, ki as aj miséahez intézett néhány igen lelkesítő szavakat kapcsolatosan a jószívű nagybátyát Mihályd község nagyérdemű lelkipásztorát, valamint as ur oltáránál az uj misét kalauzoló csimzetes kanonok Farkas György ő nagyságát éltetvén ! A házi urét a ki onoks öcs cséré s a három jelenvolt Újlaki testvérekre — végre as összes vendégkoszorura mondott, köztetszésben részesült válogatott ékes szavakban remek pohár köszöntést! — Az aj mísés Kauzli Dezső urét, a ki érzékeny szavak ban fiai tisztelete és kegyeletének adott viszhangot éltetvén az egyház fejét — valamint megyés püspöke Kovács Zsigmond ő excellentiáját! Neuszidler János urét, a ki as egyhási szónokért emelt poharat viharos köztetssés között! Császár ibarosi plébános, Gyúrom Antal fiatal költő urét a, ki as agiót igen találóan varialta, kívánván, hogy a helybeli plébános aranymiséjét is oly boldogságban érhesse meg, mint megérte ezüst miséjét I A vidor társaság késő esti órákban osslott el, hissszük, hogy mintegyik hervadhatlan nefelejteet vitt el ma gával. — Magvassy Míhályjo\es tornatanár Balaton-Füreden f. hó 1 tői kezdve svéd-gyógygymnastikát rendezett be, (nem tanfolyamot, mint lapunkban tévesen jelezve volt) melyet a fürdőivad alatt a fürdő-közönség rendelkezésére bocsát. Nagyon helyes gondolat volt a t. tanár ártól, hogy a Balaton vizének gyógy hatásával a gyógy gym-nastikát — és így a görvélykór s származékai nak e két legbatályosb gyógy eszközét így egybe kapcsolta. Nésetüak szerint a gyógyhatányok e combinatiojától a legjobb siker várható, minélfogva ismerve a tanár urnák a testgyakorlat teréni jeles képzettségét is, érintett vállala tát melegen ajánljuk a t. közönség figyelmébe. — Zala-Eger szegen szept. I. tartandó Deák Ferencz szobra leleplezésére nagyban folynak az előkészületek, közszeretetben álló főispánunk, Ürményi József ur ő méltósága sso-kott erélyes intézkedéseinél fogva minden lehetőt elkövet, hogy as ünnepély nagy hazánkfia nevéhez méltó legyen. A megyeház előtti tér megszélyesittetvén, pompás sétánynyá alakíttatott át. As ünnepélyt augusztus 30. és 31-én tartandó tűzoltói zászlószentelés előzi meg, mely ünnepélyre az ország különböző részeiből anynyi a jelentkezők száma, hogy a kozponti irodának csakugyan gondot ád az elszállásolás. — A budapesti VI ik nemzetközi gabona és mugvásár a folyó évben augusztus 27-én (szerdán) meg fog tartatni. A további ide vonatkozó intézkedések legközelebb fognak a t. cz. vásárlátogató közönség tudomására ho zatni A bpesti áru-és értéktőzsde gabona vásári • bizottsága. — Hymetv. Hátzky Kálmán sümegmi-hályfai földbirtokos leánya, Hátzky Ilona ur nőt Széli Ignácz vasmegyei alispán juh 19 én vezette oltárhoz. Az uj pár Ischlbe utazott. — Lillik Ágost, városi tisztviselő jegyet vál tott Franzó Irma kisasszonynyal, Franzé József nyugalmasolt adótiszt leányával. Boldogság kisérje frígyöket. — Alső-Lendva. Mióta Wolf Benjámin igazgató tanító ur a helybeli izr. népiskola tanításával megbízatott, a tanügy ez intézetben tetemes lendületet nyert. Ezt az ezen év julias hó 13. 14-én tartott sárvizsgálatok legfényesebben bizonyították. A számosan összegyűlt , vendégek közül, Dr. Király ur mind iskolaszéki tag, a helybeli polgáriskola igazgatója, Udvarhelyi Gyula ar, a helybeli izr. hitköz. érdemdús elnöke Rosenberg Bernát ur gyönyörű szavakban adtak teljes megelégedésüknek kifejezést, melyek első sorban is Wolf Benjámin igazgató tanító orhos intésvék. As iskolaügynek Wolf Benjámin általi keselése óta a tanalók száma 43-ról 67 re ssaporodotft. — Balaton füredről írják nekünk : Bátor vagyok as e hó 14-én tartott szeretetházi növendékek sárvizsgájáról pár sort irni. A vizsga egy alkalmi énekkel és főt. Jalsovics Aladár b.-füredi lelkész ar megnyitó ssép > lelkes be-ssédével vette kezdetét. A növendékek ssabatos értelmes feleletei igen jó benyomást gyakoroltak a jelen volt díszes közönségre; Őrömrepesve dobogott minden sziv, látva, hogy ez árvák mily Sndos nevelésben réssesülnek. A tan tárgy ak-ni előmenetelök, valóban ssép sikert és haladást tanúsít, hogy csodálkozni lehet as eredményen, annál is inkább mivel nem ősapán as iskolai életre, hanem fősúlyt a gyakorlatira fektetve, hogy as ily szegény gyermekek most fiatal korákban megssokják a dolgot s felnőtt korákban keseik munkálása által becsületes módon megélhessenek; ők kik as évnek legngvobb részét mezei mankávsl töltik, s a szellemi haladásban is oly ssép előmenetelt képesek előma-tatni, a legnagyobb érdem Nagy Áron intése ti igazgatót illeti, ki is ss intésetben oly áldásosán a gyermekek iránt oly odaadólag működik. De nem malassthatom el itt a derék tanítókról is említést tenni, kik ssintén főtényezői voltak as eredménynek. De asonban nemcsak s szellem téren vizsgáztak, hanem anyagi téren is; mert mun-kájoknak sikerét,jatal mát széléi etil eg is előmutatták. Mert kiállított tárgyaik, melyek egy nagy szobát elfoglal tok,a berendezés a kiáliftás meglepte volna a szakavatottabb egyént is. Egyik csoport ban látják a növendékek dicséretre méltó is kolai dolgozatait. Második csoportosat a „házi ipart* még pedig szépen előállítva s kimutatva egyes tárgyak részletei is agy, hogy as ebben járatlan egyén esek látása által is fogalmat képes sseresni ások késsitési módja felöl. Itt látnak többféle keféket, a csín s tartósság tekin teléből dicséretre méltót, szalma kirakatokat, gyufatortókat, ssalma kalapokat stb. Harmadik csoportban, a „gazdasági eszközök s termény kiállítást" fáradságok jutalmának ily ssép méltó helyet foglalna el bárminemű nagyobb gazdasági kiállításban. Mindezek látására örömmel távozik az intézetből, áldást kiván azokra, igy az igazgató tanácsra, melynek lelkes elnöke Écsy László ur ő nagysága. intézet igazgatójára tek. Nagy Áron úrra, ennek szeretett nejére, ki velódi anyja a növendékeknek. A tanítókra, kik szintén oly odaadással működnek. Adjon sz Ég erőt, egészséget, kitartást és hossza életet Széptóth János kántortanító. — Rövid hírek. Aradon állatvédő egye sülét alakult, nálunk is elkelne. — Németor sságban hazánkból szőlő kivitelre társulat alakult. — Gr. Zichy Ferráris Viktor ügyében ami-nisterium fegyelmi eljárást indít meg. — Gr. Kál-noky Gusztáv dánkövetűnk orosz nagy követ lett. Az uj mozgósítási hír erősen tartja magát. — Szeged vidékén a külföldi szakértők bevégezték munkálatakat. — Erdélyben „Pokolsár" nevezetes fördőforrás eltűnt. — A czinkotai templomtornyát a villámmeggy ujtá. — A czár saját titkos védőrsége 1000 egyénből áll. — Tavai 24217 német vándorolt ki Európából — 3000 távirásznöt bocsátott el as orosz kormány nihilistákkal! czimborálás gyanújából. — Blondin a híres niagarai hós Brüssél ben él. — Fiiipopolt a muszka hadcsapat elhagyta. —Asztrschanban hol előbb dögvéss uralgott, most folyton hagymás dühöngd — As angol királyné férje halála óta 40 millió forintot takarított meg. — A sárvári hadgyakorlatokon József főherczeg is ott less. — Szegeden lóvonatu vasutat készítenek. — Marmarosban e hó 8 án hő esett. — Somló hegyét elverte a jég. — Trefort minister Szegedre utazott. — Pragerhofnál egy terhes vonat két kocsija á sínekből kisiklott. — A szegediek javára eddig 2.371,020 frt. gyűlt be. Kl nyert ? Prága jul. 16 án: 5, 89, 61, 9, 99, Szeben „ 34, 9, 8, 3, 45 Lembereg „ 23, 17, 6, 80, 7, A Salm-ReijjFtrsctid tor tje gyek jul 15- ki húzásnál a 20000 frtnyi főnyeremény a 72042 számra esett; 2000 frtot nyert 11209; 1000 frtot 7f>648, 200 frtot 61470 és 81279, 120 frtot 3950 49073 72771 92761, 110 frtot 11312 26069 26272 59995 64513 90675 92394 98098 100 frtot 8972 9479 16358 32446 38113 33428 45738 50803 5413762877 65938 84037 95428 Kihusatott még 670 szám 60 frtnyi nyereménynyel. A Waldttein-sonjegyelc jul.l5-ki húzásnál a 20000 frtos főnyeremény a 68810 számra esett; 2000 frtot nyert 11681, 1000 frtot 22994 500 frtot 20997 és 94368 100 frtot 675 9298 46638 62639 64118. 50 frtot 19026 45870 52622 57212 58051 81946 85615 89299 94437 40 frtot 17713 18280 26034 27724 27855 36687 39396 41796 45099 48020 53259 61544 74439 85369 85644 87253 91869 - 92560. Végre kihúzatott még 1163szám 30 frtnyi nyereménynyel . Vegyes hírek. — Figyelmiítóti* a magyar orvosok és természetvizsgálok nagygyűlése érdekében. A vasúti igazgatóságok elhatárosván, hogy jövőre csak as általok kiadott igazolványokra fognak T1ZENNY0LCZADIK ÉVFOLYAM as utazási jegyek árából leengedni, kötelessé-gemnék Urtom mindazokat, kik az orvosok és természetvizsgálók XX dik nagygy&lésén megjelenni, s mint tagok résstvenni akarnak, ssi-vesk ed jenek a 6 frnt tagsági dij beküldés« *1-kalmával megirni, hogy honnan indulnsk, s melyek azon vasutak, melyeket egyenest Budapestre jöttükben érinteni fognak, hogy a tagsági jegy s egyéb felvilágosító értesítéssel egyszersmind az illetó vasúti igazolványt is meg-küldhessem. Budapest, 1879. jul. 12. Sstupa György, a nagygyűlés pénztárnoka, — óvszer a koldusok ellen. Patterson város Amerikában érdekes, ami fó, sikeres eszközt talált fel, amivel a városból s majdnem egy mérföldnyi területéről valamennyi koldust kiűzött. A rendőrség ugyanis, valahányszor ^elfogott egy koldust annyiszor, ahány szór elfoghatta, rögtön beoltatta. A operáczió oly rémületet keltett a koldusok között, hogy azok egy patter soni rendőr láttára is tél mérföldnyire szaladnak* Jó lenne nálunk is ilyféle gyógymódot alkalmazni a naponként városunkba besereglő vidéki koldusok és csavargók ellen. _Értesítés. (A gyón állami tanitónőké- pezdébe való felvételi ügyben.) A győri állami tanitónőképezde igazgató-tanácsának határozata szerint a nevezett tanitónóképezdében a felvételi vizsgálatok f. é. augusztus hó 29. és 30-án fognak megtartatni. Felvétetnek a 14-ik I z A Ii A I yK ÖZLÖ NY JUlilUS 20-án im életévöket betöltött oly leányok, kik s felső nép- illetőleg s polgári iskolai .tanfolyamot egészen befejezték, vagy esetleg olyanok Is, kik legalább is s bet évfolyomu elemi osstályo-kat sikeresen elvégesték, ss magyar nyelv, ssámtan, földrajz ós történelemben legalább annyi jártassággal bírnak, amenyil a felső népiskolában tanítanak. A belépni kivánó nő- i vendék erről nyilvános (bélyegmentes)bisonyit-ványt köteles előmutatni. Korát mindenki keresztlevéllel, testi épségét orvosi (bélyegmentes) bizonyítvány nyal köteles igazolni. A felvételi vizsgának köteles magát mindenki alávetni. Akik államsegélyben óhajtanak részesülni, azoknál vagyoni, illetőleg szegénységi bisonyit- f vány is megkívántatik. Minthogy pedig s ne- -vezett képezde mellett felállíttatott a munka- j tani tó nő képezd ei tanfolyam is, as esen tan- t folyamra jelentkesőknél szinten s fentebbiek a mérvadók. As ekként felszerelt folyamodványok az igazgatótanácshoz intézve, augusztus 15-ikóig alulirt tanfelügy élőnél nyújtandók be. Később érkező folyamodások nem fognak figyelembe vétetni. Győr, 1879. julius 12. Vsrgyas Endre győrmegyei kir. tanfelügyelő. Szerkesztő! üzenet. 3552. „Elveszett" ... Biz az elvfeszett a papir ] kosárban. '' 3553. Bécs. Sokat kiránt egyszerre, s mint időnk engedi, válaszolnak. 3554. S. Mag7 ar «Szer dab el yen. EL által felolvasott költeményt a sserkesstS nem adhatja ki, hajtsa a szer*5 vegye be. A .Békával" kezdődőt neje Összetépte, erre sserkesstfti üsenet már nem is adható ! S5Ó5 Gy. Kis-Komárom. Asennal utam as illetőnek- As eredményről értezitlek. Vasúti menetrend. A bnda-pestí időmutató óra szerint, indul KaulssÁról i Vonat hova: szám Ora Pere. Idö 206 Easék, Moháé«,Dombovár • Fiúméba 4 48 reggel 215 . „ . . 2 30 délut. 212 Buda-Pestro........ 4 58 reggel 202 ...........2 6 délut. 204 ,.......... 11 30 sstve 313 Bécsbe (Szombathely, Bées-Ujhely felé)5 8 reggel 301 „ .........11 48 estre 815 Sopronba ........ 3 38 délut. 203 Triestbe és Prágerhofon keresztül Grácz é» Bécsbe...... 4 58 reggel 201 Triestbe és Prágerhofon keresztül Grácz és Bécsbe...... 2 47 délnt. Érkezik Kanizsára honnét: 216 Essék, Mohács, Dombovár a Fiuméből 1 41 délnt 206 , . . . 11 11 estre 203 B«da-P«**Sl........ * 20 reggé 201 „ . . ......2 6 délu. 211 M ......... 9 44 estre 814Bécsből (8sombath. Bécs-Ujhely)fel5110 27 estre 802 „ „ . . 4 L"«*4 316 Sopronéból ........H 63 dél el. 214 Bécsből Grács, Márbnrg, PrageAof folől ..........4 12 rsggel 20« Trieszt- ée Béesből Marbarg, Pragar- hof fslől............1 21 délnt. 204 Trieszt-és ViUachbél Prágerhof fslől 11 — estre Marbnrgbs csatlakoaás Villacb és Franeerfestbö . Fiaacesfestbó I isllss 20-t« jslist 2Wg 1870. Hó- és beti- Kath. és prot. Görög •II nap naptár naptár m 29. A hamis profétákróL Haté VIL WiVssárssy E 7 Illés P. 8 G 7 Prok. 21 Hétf5 Dániel 9 Pankr. m 22 Kedd Már. Mag. 10 45 vért. 28 8zerda Libór P. 11 Eaphem 24 Csütörtök Krisstina 12 Propus 1 25| Péntek Jakab ap. 18 Gábor rí 26|Szombat Anna 14 Aquilz a Felelős szerkesztő: BátArt UjM. mmmi émm. Hoff János császári királyi udvari ■aláta-klvssat-fizdéjések ss Bsista-készitmény-gyárának Béosbes, 6rabes, Braunerstrssse 8. Selp. 1878. Mióta ar ón kitünó malála-csokoiádéját iszom, tüdCbántalmaim eltűntek, most állandóan ait iszom kávé helyett. Seeger, lovas csendőr. Grür.bagen, 1878. Az ön kitílnő kós*itm*nyeinek maláta-ki vonat egészségi sftrés maláta-egészség és okoládéjának gyógybatáaa számos betegségeknél köselismert tény, s nálam az ön maláta-niellczukorkáinak kitüno haiáaa is valónak bizonyult. Köhíigónben, rosx emesztcs- ée étvágytalanságban s»envedtem, s a Hofféle ma-látamellctukorkák ezen bajokat meggyógyították. Qmsewaid, töldbirtokos. A Istslsé, gyógy hatással bíró syákosdé Hoff láss* féle malsU-■eU-ozaksrkák kék papirssbas vsának- HOFF-féle malátakivonaf. A legelső valódi nyskoldó gyógyhatástal bíró Hoff J -fele malstá-kivonst csokoládé s 30 évi özietfenal ás óts 44 szer lett kitüntetve. EGÉSZSÉGI CSOKOLÁDÉ. Nagy-Kanizsád csak Stre« L Klein Rosenberg & Wellisch (869 6—12/ uraknál knpható.'' M Csak akkor valódi, $1 ^JEUSft&íiZ lenyomva. 30 év óta a legjobb síkerek mellett fennáll mindennemű gySHSr-betegségek és emésztési akadályok, (mint étvágyhiány, hassaorulás). vér tolsiát és srssyér ellen. Különösen oly egyéneknek ajánlva, kik Qiő életmódot folytatnak. Hamlsüissk tirvésyileg biatetettsek. Egy lepecsételt eredeti doboz ára I írt. o. ó. Keskeny Utifü-mellczukorkák, a tüdő és mellbajok, köhögés, fojtókqhögés rekedtig és tüdóhurut biztos gyógyszerrel. A természet áital a sz"nvedó emberiség javára teremtett megbec« ül hetién keskeny útifű azon már eddig fel nem dvritett litkot foglalja magában, miszerint * gége és légcst» rendszer gyulladt nyakhártyájára való azonnali gyors és cnyhitó • hatás gyakórlásávsl a* illető beteg «ervek gyógyulását minden tekintetben lehetőleg elősegíti. Miután gyármányunknál a ciakor é« keskeny útifűből tiszta _ ▼együlékröt kezeskedünk, különös figyelembe ajánljuk hatóságilag bejegyzet védjegyünket, sat. dobozon levő aláírásunkat, mert csak ezek igazolják annak valódiságát. (867 13-50) Schmidt Yictor d flai cs. kir. szab. gyárosok Bícs,'' Wieden, Aleegasse 48. Kaphatók: Práger Béla gyógyszertárában Nagy-Kanizsán, Kalivoda J. Letenyón Kiss Adalb. gyógy-azertarában Alsó-Lendván, Dorner Kaj. vasr és fiiszerkeres-kedósóben Sümeghen Werli M. gyógyszertárában Kap-ronczán és Idősb. Mozelt F. Vasváron, Hollósy József E. gyógyszertárában Zala-£gerszegeo. > m ^^ w m w m «B^- m m ^^ m^m m^m ^^ ^^ ^^ w wmmmmw A legmetcbízlmtóbb on*egé yz5 szere a szenvedő emberiségnek _ minden beUó é- kfil»ő vynlladásnal. a leg''óbb betegség ellen, min-df-nn-mü Bei>e«ülé*ek, fej- fül- és fogfájás, régi »érvek és nyilt sebek, rxkrekélyek. usxök, szemgyulladas. mindennemű bénnlás és sérfllés Stb. Stb. ellen Üvegekben használati utasítással együtt 80 kr. o. é. Hal-májolaj. Krohn X. és társÁtól Bergenben (Norvégiaban). Ezen halmáj zsirolaj valamennyi, a kereskedelemben előforduló faj közOtt as egyedüli, ntely orvosi csélokra haszuálható. jra egy üvegnek használati utasítással I frt o é. Fő szállítás — " 3 Moll A. gyógyszerész, cs. kir. udvari szállítónál, BéCS, Tnchlanben. Raktár az állani minden hirneves gyógyszertárában vagy fdsser-kereskedésében. Raktár nélküli helységekben magánegyének nagyobb megrendeléseknél megfelelő árleengedésben ré>«e«ülnek- A t. cz. közönség kéretik határozottan Moll-féle fésmitményt rendelni és csak olyanokat elfogadni, m« lyek saját órjegyem és aláírásommal vannak ellátva Riktá ak: Nagy-Kanizsa Prager Béla gyó^ysz. Rosenberg Ferencs Fess. lhofer Józsof Rosenfeld Adolf. — Zala-Egerszeg »Oyógyasertir a szei.t lélekhez-. — Barcs Dorner 8. Csáktornya Gdncs L. r gyógyszerész Kaposvár Kohn J. 8cbróder Sándor gyógy. Th. Kecskéssy gyógy, Kapronesa Werli M. gyógy. Kőszeg Csacsinovic« I«t. gyógy. Kattel Ist'' gyógy. Keextbely Scbleifer A Wünsch F. Körmend Ráu Ján. Szombat hely Pillicb Ferenez gyógy. Sopron Mezey And. gyógyszerész Bánok-szenLGyörgy A. C. Fibicz gyógy. Zagrab Miulbach S. gyógy. Irgalmas hoz gyógy. Szalónak Schvarcz Gusztáv gyógy. (765 29_62) PILEPSIA nyavalyatörés irásilag gyógyittarik Dr Kiilisch specialista által Dresdábsn Ífeuítadt (Szászország). Már tőbb mint 11,000 «¡kertel gyógyíttatott 838 10—16 u n Cséplőgépetel legújabban jaritottazögeos-rendszer 1—4 vonó marhára alkal-. . mazra, szalmahányóval, rosU és tisstitó, ía és egész vas állrányon legújabb sserkeseta, tartós, ós felette olcsó árakoa szállítunk a rendes kivitelnek Bécs- és Pestről jótállás mellett Jóravaló ügynökök kerestetnek. Mayfahrt Ph. és társa gépgyáruk Frankfurtban s Majna mellett. (852 10—14) Dr. Popp J. G. cs kir. udvari fogorvos urnák. Bécs, belváros, Bognerutcza 2. sz. Ezennel örvendve bizonyítom, hogy én mintán már sokféle szert eredmény nélkül haexnáltam, az ön gyógyerejfi Anatherin-»«ájvi«ének hnsamosabb használata által végr« a gyötrelmes rheumaiieaa fog fájástól s a legcsekélyebb izgatásnál előidézett foghus-vérxéstól teljes en megszabadultam és esen gyógykeze-lést egy ideig még folyUtni fogom, mert esen szájvízben egyszersmind Igen egéességes fogtlsxtitd síért tanul -Um ismernie ön iránt a lepnagyobb elismeréssel lenni nem szűnöm meg. A legnagyobb tisztelettel. Wilh. v. Toll, m. p. München, junius. 30. 1870. (787 IV. 2—3) Kapható : Nagy-Kanizsán : Práger Béla gyógyszerész urnái, Kosenberg és Fesselhoffer József fttszerkereskedésükbeu — Pápán : Tshepen J., és Bermüller J.-nél. — Keszthelyen : Pfisste-rer gyógyszeré«. — Zala-Egyerssegen : Isóó F. gyógyszerész — Kapronczán : Werli gyógyszerész. — Varasdon : Halter gyogysz — Sümegben : Dorner Kajet. — Szombathelyen: PiUich FerencS es Rudolf gyfgysxer. — Határőrvidéki 8z.-Györgyön : Fibic E C — Veszprémben Tnszkau és Társa, Gutbard Tiradar és fiainál'' ugy Ferenczi gyógy,terész. - Székesfehérrárott: Braun J Brosz-maon és Dieballa gyógy« - Loras-Berénybea: Heisler gyógysx. — Kalocsán : HorváU K. gyógyszerész — Pakson : Flórián J gyógyszerész. — Körmenden: Horváth J. Somzenrend rrórrsze- !EJ-oKíP°8VÍr0tt: Kohn J- Darás gyógyu. Szeg- Ssárd : Brahsa, gjógjss. — Bonyádon : Kramoün J. _ Baján: M.chjuch St Herzfdd fiai, és Bőszek gyógy«. _ Pécsett : Zsol-W- ^ E Zach, Kunz, Kovács, é. Sipócs gyógy«- - Ká-rádon: Zadobánszky gyó^ys«. — Marcsaliban: Ki« gyógy» — Tolna: Fichti 8 gyogysz. — Dunaföldvárott: Lukáeí íyógysz ~ Szent-Györgyön: N^thig. — Alsó-Lendván : Kies gyógy«'' -Koboncson : Simon gyógynerőez uraknál. ,Alnlirott a keszthelyi gazdasági intézetbe, óhajtván adn* fiát, ha Ulálkoznék keszthelyen oly szüló ki teljes ellátás mellett cserébe elfogadná, a minőben szintén itt Pécsett alulirottnál az illetőnek gyermeke részesülne, felkéri ezen szülőt ebbeli szándékát velem tu- datni szíveskedjék. Pécs, 1879. jnl, 14. 893 1—3 Náray Gyula, jegyei «sámvevő. Nsgy-Ksniaán, nyomUott • kiadó lsptulsjdonos "W^jdite József gyorssajtóján. firafoadorf bei 8tookaraa, MtpAthll rar g*genwfcrtif«n Selsoo Mine: Pateit ■ Haad • DreaobauiobJaaa aufwarte Ton fl. 80. — Da- bli vIerpferd. DresohnaaoMawt mit and ohne Paliwerk »ufwJLrta von iL <00; Ualversal-Dresotuaaaohin«, liefert die Frucht rein gepatzt bis in den Seck, samrat S&ulengöppel and allen Riemen komplet fl. f>76; Eagllsobe Danpf-Oratciiaatohlaea Marahall - 8aa «ad Oaap. Galnebo rough England mit mehr al* 140 gol« denen und «ilbernen Mftdalllea prela-gakrßnt an den internationzllen Au«-ataünngen der rornebmaten Nationen. LaadwtrtaohaftHobe Masoblnea aller Artan bedeutend ertnlseigten Preisen. WiederyerkKufer und toiide Agenten erwQnscht. SA6T KASiaai, 1879. Jnllns 84-én 8 frt.'' EMbitiil ár egées étre . . fll írre . . 4 • \ negyed érre . . 2 • | Egy «jám 10 ji Hlrdstéssk 6 beaábo* petiuorban 7, nkáaocUcor 6 s minden , . toTibbi «őrért 5 kr nyiltt^rmen l! toronként 10 krért tétetnek fel Kincstári illeték minden egyea hirdetőért 30 kr fiaeteniS. lí .1 iíl *|Y ninden. kfllönf lQ flsemyolezAd ft IrMjam. A lap •»•Henii réfeét UletS kSzJemény«* a • werkeértSIiSe. '' i tnjafi részéi iU«t8 k&sleméajek pedif a kiadóhoz bélrtnent»* intéeendftk t NAGY KÁNIZS \ Wlassloskáz '' Bérmentetlen levelek, csak ismert rnunkatÁr- ■aktól (oradutnak el. • ''« — - - Kéairatok ... kflldetnek. dk N.-Kanlzaaváros h«lyhatéságának, „n.-kanizsai ónk. tűzoltó-egylet«, a »».-kanixsaJ kereskedelmi b iparbank«, „n.-kanlziial takarékpénztár«, m »zalamegyei általános tanítót es-töleta a ,n.-kanitsai klsded-neveló egyesület", a „soproni kereskedelmi s iparkamara n.-kanizHal külválaaztmánya" s több megyei én városi egyesület hivatalos értesitlje. Heteukint kétszer, vasárnap- s csnlőrtökou uiegjeieuő vegyes tartalmú lap. Nagy-Kanizsa város tekintetes képviselő testületéhez közegészség ügyben. 1. A hosszú és egészséges élet az, mely után minden embernek törekednie kell; ez kötelességében áll az embernek hármas szompontból és pedig természetszerűleg a) önmaga-, h) családja-, és társadalmilag c) a társadalom iránti szempontból, mely alatt az állam is értendő. Legrégibb torténetirók tesznek említést, hogy korukban a még kezdetleges állami rendszer mellett is már feladatát képezte a törvénykezésnek s társadalmi szabályoknak a közegészségügy körüli intézkedés, nyomai a görög és latin népeknél korántsem vesznek el, sót a történelem szerint eddig leghósiesebb nemzetnél a spártaiaknál ki lón a kormány figyelme terjesztve még a gyermekek nevelésére is olyannyira, hogy azok közköltségen neveltettek fel, s lettek erősek s edzettek az élet terheinek elviselésére. Az ily nemzet Leonidásokat mutathat fel, mert népe a harezban erős, kitartó, s hazaszeretete a halált megvetteti vele, mert az állam egy nagy család, melynek minden fia örömmel áldozza életét a közös jólétért, melyben a megmaradottak idót tul haladó emlékeket állítanak a hősök sírjai fölé. Én azonban nem hős nemzetek dicsőségét akarom felsorolni, de még elbeszélni sem, mert akkor czikkem csaknem végtelenné válnék, — lévén a lefolyt századok hőstettekben oly gazdagok, hogy joggal lehetne föltenni a kérdést: leszen-e a jövő ezredek kora a multakkal egy behasonlítható. Erre választ halandó nem adhat, ez az idők titkát képezi, melybe »szemünk bele nem tekinthet.* Az egészségügy az, mely tollat Tétetett velem fel; s bár nem engedém magam elragadtatni az eszmelánczolat folytán eszembe ötlött, s a közegészségügy-gyel kapcsolatos fentebbi népnevelési rendszer által, mégis annak rövid felemlitését nem tartom egészen czélszerütlennek már azért sem, hogy a kik czikkem további folyamát nem fognák is helyesen felfogott érdekűnek tekinteni, azon reményem van, hogy ezen kevesekből meg fogok hóditani eszmémnek, habár csak néhányat is azáltal, mert ilyenedet a példák, habár ós-korbeliek legyenek is azok, gyakran buzdítanak s igy számát hiszem szaporítani azoknak, kik velem eme tárgyban egy urna előtt fognak sorakozni. Csak az alig mult időben volt az, midón elsápadt a megrettent világ az Oroszhonban kiütött ragály hirére. Egész Európa fegyverkezett visszaűzni a .fekete asszonyt,* mozgásba jött minden nemzet, s a népek csaknem kétségbe voltak esve. Volt tanácskozmány, tettek nagyszabású óvintézkedéseket, megszavaztak a szükségletekre óriási Összegeket, s az egészségügyi szakosztályból száz mértföU dekre siettek a hívatlan vendég elé, nehogy az jöjjön felénk. Mi lett az eredmény ? Az hogy ha csirájában elfojtani a vészt nem lehetett is, de terjeszkedésében meggátoltatott >Az elköltött százezrek meghozták gyömölcsüket, mert a helyes intézkedések, mik egyetértóleg lőnek foganatba véve végre is kört, még pedig a terjedés arányához képest elég szük kört jelöltek ki a vész számára, s száz ezrek élete lett megmentve. És ez igen helyes eljárás volt, mert a népek nemcsak azért állanak testületekbe, nemcsak azért képeznek társadalmat s kormányt, hogy ezek egymás között vélt jogokért versengjenek, s az ököljog diadalát emeljék érvényre; és nem, hogy pillanatnyi szeszélyért százezrek életét vessék a küzdtéren áldozatul oda; ez csak kinövés, melyet inkább orvosolni kellene a helyett, hogy öldöklő fegyverek különböző nemeinek alkalmazásával a népek egymást kiirtani vagy legalább leigázni siessenek. Miért állanak tehát népek, nemzetek egy testületbe s társadalomba össze ? Ennek minden részben megfelelni czikkem feladatát nem képezi, ebből csak egy csekélynek látszó, de fontosság kérdésében a legfelsőbb fokon álló részecskéjét kívánom röviden érinteni, melynek elnevezése: közegészségügy. Az ember természeti tulajdonánál fogva egészséges, életvidor kíván lenni; s míg ilyen, az élet legfőbb áldását élvezi. Az egészséges ember anyagi bőségének közepette mindenre gondol, csak arra nem, hogy hátha beteg találna lenni? Ha beteg minden vagyonát hajlandó lenne egészségének helyre állítása végett mérlegbe vetni; lehet, hogy ez csak pillanatnyi felhevülés az egészség birhatása végett; természetes alapon, de tény magában véve már, hogy ez a mellett igazo], hogy az egészség ama drága kincs, melynek bírása előtt az arany ragyogása elhomályosodik. Az egészséges ember ha szegény, nélkülözni kénytelen, azzal vigasztalja magát: legalább egészsége van, s a mindennapi kenyerét munkája által megszerzi, s ha nem sikerül : könyebb nélkülözni. Nem akad ember, ki elég merész lenne azt állítani, hogy hadd legyen beteg, csak pénze legyen elég. Egészséges ember pénzt mindenkor kereshet; — beteg em ber egészséget pénzzel, mint eszközzel, csak olykor szerezhet. Nincs állapot az ember sorsában, mely az egészség kérdését az első fokról — hová már a végzet által osztatott be — beszoríthatná; bármily lényegeseknek látszassák is sok fontos kérdés, elröpülnek akkor, ha köztük és az egészség között kell választani. E themát ivekre terjedő hossz óságban lehet fejtegetni, és ellentétbe sem az író, sem az olvasó magával soha nem jöhet Nem akarom tehát e kifogyhatlan értelmet még tovább értékelni; áttérek azon áldozatok rövid ismertetésére, a miket az egészség fentartása végett kinek-kinek oltárra kell tennie; a közjóiét ezt követeli tőlünk; s fel • kell itt említenem, hogy az egyesek maguk iránt, társadalmak már az egész társaság iránt, — államok népeik iránt s a világ az emberiség iránt van ezen kérdésnél szorosan érdekelve. Tény, hogy egyesek nem fejezhetnek ki oly erőket, melyek igényeiknek mindenben megfelelhessenek; akadályozva vannak körülmények által. — Egy társaság mint p. o. egy város, melynek ezrekre, menő lakossága van, habár több esetben van is kitéve az elhárítandó állapotoknak, TÁRCZA. Mikor szép .. . Mikor szép a rAx** ? A mikor még bimbó. Hát a nő mikor szép ? Iáikor még leányzó. Mikor lelke tiszta, Mint a patak habja; Mikor még ki« szivét 8teavedélj nem lakja. Mikor kebelében Csak a szerelem ég, Csak a szerelemnek Szent ttlze lángol még! Ifj. V ÁH ADY FERENCZ. Borura derű. Beszélj. Irta: Szukáts Lajos. '' (Folytatás.) — Ezen időtől fogva ide- s tora tengődtem. Majd egyik, — majd máaik ember jóssivö pár tfogáaait igénybe véve. Az élet tengeré« majd erre, majd arra hányatva végre a sora szeretett, jó atyához vezérelt, kinek kifogyhatlan jószívű-ségét egyszerű, szavaimmal meg köszönni nem bírom. Oh de caak szüleim, igen őket (adhatnám ismét viszont láthatni, sorsom folyása más irányt nyerne. — Ugy van as mindég, midőn állapotunk megváltozottmegjobbult egy kissé, nem vagyunk ismét megelégedve jobb és jobb a tán törekszünk, iparkodnak. — Kisasszony kegyed nem tudhatja mily nagy kebelemben a vágy viszont iátbatni, ismét körükben lehetni. Ilyenkor tudja az ember helyesen megítélni: mi a azülőket nélkülözni. — Szegény Tamás. Hogy ha szeretett szülőit feltalálná — mondja — tőlünk eltávoznék, körünkbe vissza nsm jönne. Elválnék tőlünk mikor . . . igen, mikor szeretjük önt — Kisasszony elhiszem, hogy igen tisztelt atyja előtt szeretetét, bizalmát teljesen kinyertem de . . . — Igen — szólt hirtelen közbe Teréz ha ssüleit ismét felismerhetné, tőlünk eltávoznék. Mikor annyira önhöz vagyunk szokva, mikor annyira . . . szeretjük. Igen Tamás, nem is reményli mennyire . . . Nem, Tamás ön nálunk marad. — Oh kisasszony, mily jóezivü kegyed, mennyire aggódik további helyzetem felett, mintha .... Mintegy meggondolatlanul akarván érzelmeit elmondani, — hirtelen félbesankitá. — Mondja . .. szóljon . .. nos ? — Oh bocsánat nem . .. nem kisasszony, miként is gondolhatok ilyesmit — Ejnye Tamás, tehát ily bizalommal viseltetik irányomban? Meg vallom est nem tételeztem volna fel önről, nos mondja — s mindinkább nyájasb tekintetet vetett reá. — De kisasszony, — mentegetódsék Tamás, — megsértetve fogja magát érezni, ha elmondom. — Tehát nekem sem meri elmondani — ezzel oly kedves, elragadtató tekintetet irányzott as ifjú felé, hogy azonnal igy szólt: — Hiszen kegyed oly jé, oly nyájas amit nem is érdemelnék meg. . . as igaz, miért nem mondhatom el. — Tehát? — Mintha szeretett testvérem lenne oly jó akarattal, oly bizalommal viseltetik irányomban. — ( — Tehát ezt nem meré elmondani. Mikor oly részvéttel csüggök sorsa felett. Teréz ugy szólt mint akik már benső érzelmeiket elmondva, szabadon el cseveghetnek bármiről. — Oh kisasszony kegyed már többet tesz, a mit megérdemlek. Nem találok szót,, mely köszönetem nyilvánítására megfelelő lenne. Nagyon köszönöm becses társalgáait, a mely ly el szerencséltetni tetszett. Bocsánat, hogy ezúttal távoznom kell miután némi teendőim még rendbe hozatalukat, elrendelésöket várják. — Ellenkezőleg, nekem kellene kössönetet mondani, — szólt Teréz, — hogy volt ssives szórakoztatni. Nem fog haragudni, ha ezen szívességét többször igénybe venni óhajtanám. Nem is reményű, mennyire kívánkozik keblem ily szórakoztatásra. Lesz ssives elfogadni kéré semet. Igen?! — Bár mikor kisasszony, — bár mikor örömteljesen. Térés magaviselete, tulnyájassága igen mélyen hatott Tamásra. Határozottan ennek valódi okát nem tudá megmagyarázni. Ön magiról is érsé, hogy keblében oly vonzó érselmek támadtak. Midőn másnap e tárgyról gondolkodott, ekkor jutott eszébe, — ekkor magyarásá meg azon kedves tekinteteket, a melyet Teréz feléje irányozni nem tagadott meg. Ekkor itélé meg azon benső nyájasságot, n mely egész be-ssélgetésén végig vonult A kedves tekintetek, mosolyok, mint as érzelmek bü tükrei, elárulói keblében észrevehető változásoknak valinak felébreestfi. Reggel volt, midőn a kisasszony szobájában a bútorok rendezgetésével foglalatoskodék. Amint egy sséket helyéről elemeit, kispapír csomag tünt a földön szemei elé. Semmit sem gyanítván felvette, — megtekintendő, hogy a benne foglaltaknál ítélve, mint nem használható, vagy talán mint értékkel bíró jutott e oda. Amint a sorokra tekintett e néhány ssó tünt leginkább ssemei elé: »Oly jó, oly nyájas, hogy kivánaágom aligha talált volna sserethetőbbre." Önkénytelenül essébe -jutott, hogy nem illendő másnak írásba tett gondolatait mintegy lopva kilesni; engedelem nélkül elolvasni, — de kíváncsisága annyira növekedett, hogy annak nem bírt ellen állni, míg a sorokban foglaltakat el nem olvassa. Mintán óvatosan körül tekintett maga körül, hogy nem látja-e valaki, reszkető kéznél emelte ismét ssemei elé s lassan olvasni kesdó: pKndves Mathildom. A hallgatás erős lánosát nekem kell végtére is megtörnöm. Oly régen nem Váltottunk egy szót sem; — mikor oly ritkán láthátjnk viszont egymást személyesen, tehát irásbelHeg tudósi talak, bocsátkozom veled érintkscésbe. Képzelheted mennyire vágyódtam" már utánnad, mennyire növekedett kivánfcágom ismét körömben láthatni egy oly baráttőt, aki irttít testvéri szeretéttel viseltettem; akit bensőleg sseretni tudok. Ne vedd talán szavaimat mint hiú dicsek-vésképen, oh hiszen tudod miként érzek, miként viseltetem irántad. '' '' Oh talán fájdalmaid ismét ssomorltának, elboriták kedélyedet, szivedet? Talán ismét'' & juta eszedbe. Ne vedd rósz néven, ha gondola- TIZENNYOLCZADIK ÉVFOLYAM. Z A LA I KÖZLÖNY. JULIU8 24 ¿n1879. '' de mert részint közvetve, részint közvetlenül az egész társaság levén érdekelve, ösz-szetett vállal mindent megtehet a mi előnyére szolgál, s eltávolithat mindent, mi első kötelességének teljesítésénél, vagyis a közegészség ügynél, — útjában áll. Dr. FÁRNEK LÁSZLÓ. (Folytatása következik.) Egyesüljünk a belipar pártolására. Azon egyének összesége, kiket ugyanazon kormányzat, ugyanazon a törvények, ugyanazon átalános jogok és kötelességek kapcsolnak össze egymással, egy társoda-lomíak nevezett testületet, azon* földterülettel együtt pedig melyen a társadalom él, egy államot — képez. Mint az egyének, mint tagok, együttvéve képezik az államtestületet, mint személyi egységet; ugy ezen összes tagoknak összes létező vagyona együttvéve képezi az álfamnak mint testületnek közvagyonát, mint vagyoni egységet. ; A közvagyon nincs s nem is lehet ugyan az államtestület tagjai között egyenletesen szétoszolva, hanem abból egyénileg az egyik tag többet a másik kevesebbet bir tulajdonul; 4e az államtestület legszegényebb tagjának kunyhója s fillérei is épen ugy részét képezik a közvagyonnak, mint leggazdagabb tagjának uradalmai s milliói. Mind az államnak mint testületnek, mind az egyes tagoknak vannak kiadásai és bevételei, mind a kiadás mind a bevétel általán véve kétféle vagy bel vagy pedig kül. Belkiadás az, mikor akár az egyes tag, akár az állam mint testület az állam egyéb tagjainak ad vagyonából; '' mikor tehát a vagyonforgalom csak magában a testületben annak tagjai között marad. A vagyonnak ilyetén belforgalma által az egyes tagoknak magán vagyoni állapota változik ugyan, mert ipar, szorgalom, szerencse által vagy más okokbol az egyik tag vagyona gyarapodik, a másiké fogy, de a közvagyon ez által se nem nyer se nem veszt, mert a vagyon csak magán tulajdonost cserél, de azért folyvást az államtestületnek közvagyona marad. Ebből következőleg bár mily nagy belkiadásokat tegyen is az államtestület, ez reá nézve nem lehet veszélyes, mert a maga vagyonát adja maga magának; tagjaira nézve csak önannyibban teher, amennyiben az egyesek vagyonának egy bizonyos részét mint adót magának bé- táim nem egyeznek meg r történtekkel, ha tévesek, b nem teljesültek be épen igy, a mint én gondolom. Ha azonban uem tévedek, ugy ne aggódjál, ne gyötörd Ebagad gondolataidnak ssomoru menetével, — ne kivánkuszál ily korán ifjúságodnak tavaszán oda — a hova szerető Bélád költősék. Ez a sora bekövstkező a elmaradhatlan Bujtó végsete. Légy nyugodt, mély fajdalomtól elborított sebeid enyhülni fognak. Reméij a jövőben, a mely az emberek, szóval mindnyájunk állapotainak változását hordja magával, Á* Ne csüggedj, legyenek ssavaim biztatásul erősítésül, hogy bizhassál, reményhessél. Felejtsd el búdat, mefy annyira gyötör. Felejtsd el a multat, mely részedre ssomorúságot, fájdalmat okosott. Belátom, hogy állspotod gyászteljes, vigaszra egyhamar nem talál; de ne súlyosbítsa még inkább a reménytelenséggel, — ne váltós-,tasd még súlyosabbá képzelmeiddel,melyek csak a szomorú emlékeket ébresztik fel kebledben. Igy voltam én is sorsommal. Tudom azonnal ast fogod mondani, hogyan most már meg vagyok elégedve? Igen meg. Nem tagadom, miért tenném est előtted mikor te sem tilthatod el soha sem, a mit te érzesz. Boldog vagyok, igen boldog. Furcsán fog előtted feltűnni, hogy most igy szólok hozzád. De engedj meg, nem akarom magamban tartani keblemnek érzelmeit — jobban érzem, ha elmondom. Kedélyem, — mindezen megváltozott Hogy mi birt ily változást reám gyakorolni, — gondolhatod, — hiszen önmagadról is tudhatod jol, mikor oly helysetben voltál: mikor sierettél. húzván, azt a tagoknak csak valamely munka vagy szolgálat teljesítése után adja mint fizetést vissza. Belbevétel az, mikor az államtestületnek egyik tagja kap valamely vagyont másik tagtársaitól. Mivel a bevétel értelme átaIában azonos a vagyon szaporodásával, ennélfogva a belbevétel csak a tagokra nézve- egymás között valódi bevétel, amennyiben általa az egyes tagoknak magán vagyona azon vagyonnal melyet tagtársaiktól kapnak, szaporodik. Az államte3tületnek belbevétele nem lehet, mert amit tagjaitól bár mi czimen kap vagy beszed, az láItal a közvagyon semmit sem szaporodik, mert a bevett vagyon már előbb is a közvagyonház tartozván az államnak mint testületnek sajátja volt, melylyel testületileg úgyis rendelkezhetett Külkiadás az, mikor akár maga az állam mint testület, akár pedig egyes tagjai, vagyonuknak több kevesebb részét a külföldre adják. Ez esetben mind az egyes tag magánvagyona, mind pedig a közvagyon a külföldre kiadott vagyonnal kevesbült. Külbevétel az, mikor vagy az állam mint testület, vagy egyes tagjai, va gyónt kapnak a külföldről. Ez esetben a közvagyon mindig szaporodik a külföldről kapott vagyonnal. Mint minden egyes háztartásnak megvannak a maga magánszükségletei, ugy az államnak mint testületi háztartásnak szintén megvannak a maga közszükségletei, minók: a kormányzat, közigazgatás, közintézetek stb. melyek mivelhogy az egész államtestületet közösen érdeklik, költségeik és a testület közvagyonából kőz adakozás — adó — által fedeztetnek. Az államtestület közszüksegleteire az államnak minden egyes tagjától vagyonarányba szedett adomány — adó — az államtestület köz-terhét képezi, melyet a közvagyon visel, abból vétetik. Az államtestület tagjai magánszükségleteiket részint a föld, részint pedig az ipartermékeiből elégítik ki. A magánszükséglet ezen mindkét nemének kielégítése részint beltermelés — részint pedig a külföldről behozatal — által történik. őstermelés, földtermékek tekintetében hazánk oly kedvező viszonyok között van, hogy nemcsak ebbeli összes szükségleteit fedezheti, hanem ezenfelül évenként Szerelmem azonban még titok, miután még nem árulám el. De láthatja, de tudhatja, hogy sze-retem. Oly jó, oly nyájas, hogy kívánságom aligha talált volna szerethetőbbre. As ifjú aki rokonszenvemet, szeretetemet megnyerné, — oh ne vedd talán rósz néven, — nem más mint ki házunknál van.'' Tamást e sorok annyira meglepték, hogy majd kiejté keséből a papirost. Arcza lángolt. Szive erősen dobogott. E meglepetés oly hatással volt, hogy álomnak hitte, a melyet csak addig élvez az ember mig alszik. Ismét gyönyörködni kezdett as iratokban. A sors as as igas mostohán bánt vele, erről nem tehet. Nálunk talált vigaszt, jobb állspotot. Kedves Mathildom csak most tudom valóban mit tesz szeretni, mit tesz valaki után epedni. Most látom át szavainak igasságait, valóságát. Most tudok valóban érezni, mint te érsél. Boldog vagyok mint te valál. Soraimat általa küldöm hoszád, — ha tudná mit tartalmasnak . . . Látogatás tokát mentől előbb elvárva, — éh akkor különben beszélgethetünk eleget. Csókollak , j Teréz.« Amint elolvasá még egyaser tekintetével végig futotta, — s ismét azon helyre tette a honnan felvette. Végtelenül boldognak érzé magát. - A »siv, mely érte eped titokban a papiroson elsáondá talán nem is akarva; e véletlen pedig keaeibe juttatá éraelmeinek kŰakadáaait. Ezért tekinte oly kedvesen reám, — ezért vonzódók oly annyira felém, hogy körömben lehessen. Oh Istenem miként háláljam meg jóságodat, hogy szegény gyermekedet ily bol- még kivitelre is tetemes mennyiséget fordíthat. Nem igy áll a dolog az ipar termékeire nézve ; itt már a beltermelés mellett még nagymérvű behozatal is létezik. Ipartermékbeli szükségleteink kielégítése tehát jelenleg két nton történik, úgymint beltermelés és behozatal által. Lássuk, mily következményű államunkra a külföldről behozott — és mily következményű a belföldön előállított — ipartermékek fogyasztása. Minden vagyon, mely bármi czimen, tehát az is, mely ipartermékekért, kézimunkákért adatik ki a kül földre,mertennélfogva nem képezi többé államtestületünk tagjainak tulajdonát, megszűnt államtestületünk közvagyonához tartozni. És mert azon vagyon nem csupán csak, hogy többé nem azon egyeseké, kiknek tulajdona volt s azt kiadták, de mivel hogy a külföldre adván igy az többé államunké sem mint testületé, ennélfogva az érette egyszer kapott ipar, ezikken kézimunkán vagy egyében kivül azon vagyonnak sem azon egyesek, kiknek előbb magántulajdonuk volt, sem az állam-testület többé semmi hasznát sem veszik; az a közvagyonból egyszeri használata után, kienyészett. Mivel pedig a mi közterheinket csak a mi vagyonunk viseli, a tőlünk külföldre folyt vagyon pedig többé nem a mienk s ennélfogva a mi közterheinket sem viseli, ezen okból a közterheknek azon része, melyet az innét külföldre folyt vagyon viselt volna itt bent maradása esetében, most a még itt bent létező közvagyonra esik, melynek úgyis meglévén a maga arányos terhe, ezen terhet szaporítja. A közvagyonnak külföldre folyásánál tehát nem csupán csak az a kárunk van, hogy a külföldre folyt vagyont csupán egyszeri használata után elvesztvén, vele együtt további használatát s hasznait is elvesztettük, hanem még az is, hogy bár hasznaiban többé nem részesülünk, de terheit mégis folyvást viseljük; mert a közteherből mindegyikünkre annyival több jut, amennyi a külföldre folyt s igy a közteher viselése alul el vonatott vagyon által itt bent maradása esetén viselendett közteherből, mely most szintén közöttünk oszlik szét, vagy on arányban mindegyikünkre esik. — Vegyünk például, hogy százmillió forintot, — ez azonban csak példa, mert tényleg sokkal többet — adunk ki éven-kint iparczikkekérts munkákért a külföldre, dog örömökkel elárasztád. Oh sors megbocsátasz, hogy akkoron csapásaidat oly sugolódva, elégületlenül viselém. Mikor nem is hittem volna hogy bőss haragodat oly gyorsan megszünteted, s oly mosoljogóan tekintess majd felém. Mily aggasztős volt állapotom, mily re ménytelenül tekintettem a jövőbe, a melyben részemre vigaszt lelni nem is véltem, miként növekedett el csügged ésem, midőn minden nap szomorúbb és szomorúbb helyzetre ébredék fel. Oh most oly jó, — oly szeretetre méltóan tekintess felém. Ne kívánj tőlem szolgálatot, a melylyel jóságodat meghálálnám, erre igen gyenge vagyok, nem találhatok módot, a melylyel est tehetném. Bár köszönet nyilvánításom igen csekély azon cselekedetekhez mérten, a melyeket értem tevéi, de ne tekintsd ast ugy, hanem fogadd el, mint agy benső megelégedettség, leg nagyobb, legmélyebb sugallatát. Ily gondolatok támadtak az ifjúban. Épen a kis szobát akará elhagyni, midőn Terésgyors léptekkel be lépett — Szorgalmatoskodik Tamás, — moadja csak nem látott valahol egy kis pspirost — szólt nyájasan Térés s kedves tekintetét az Ifjúra függeesté. — Talán a tekintetes ur valamelyik okmányát gondolja a kisasszony, ha szabad kérdenem ? — Oh nem ... az enyém volt. ■ . — Bár lehetnék oly sserenosés, hogy viasza kézbesíthetném. — Ah itt van ... itt van, meg van — ssólt öröm teljesen Teréz, midőn keresgélve épen a szék alá tekintett Lee* míves Támas — foly-tatá — elvinni barátnömhös Mathi Idhoz. Tudom ön igen jó, — s teljesíti kívánságomat Legalább tehát közvagyonunkból ennyit vonunk el a közteher viselése alul. Ha minden egyes államtag évi összes adóját átlagosan vagyonának ötszázasára teszszük, a mondott száz millió forintból öt millió forint esik adóra. Mivel pedig ezen öt millió forint is az állami közszükségletnek a köztehernek nélkülözhetlen része, az a százmillió forint pedig, mely után azt a kormány kapta, a közvagyonból kienyészett, ezen Öt millió forintot tehát az összes adózók között kell arányosan felosztani, mindegyiknek adórészletét annyival feljebbemelvén amennyi kívántatik, hogy ezen ösz-szeg dackára annak, hogy alapja, mely azt viselte, kienyészett, mégis befolyjon a kormányi pénztárba. Ugyanis a mondott száz millió forintért külföldi ipar-czikkeket vásárolván külföldi munkákért fizetvén, ez által azon belföldi iparosaink s munkásaink jövedelme, akik között oszlott volna szét, ha az a külföldiek helyett az ó azon nemű ipartermékeikért s munkáikért lett volna adva, annyival kevesbült, amennyied részéből azon száz milliónak mindegyikük részesült volna; jöve-delmök, vagyonuk tehát annyival kevesebb maradván, utánna annyival kevesebb adót is fizethetnek mint fizethettek volna akkor, ha vagyonuk a mondott elmaradott bevétellel szaporodott volna. Igy tó-lök a kormány a külföldre folyt száz milliónak megfelelő ötmillióval kevesebb adót vehetvén, az adót általánosan kell emelnie, tehátaztaz elmaradott őt milliót mindnyájunkon hajtja be. Mig ha az a száz millió forint itt bent maradott volna s ha átalában a külföldi ipartermékek s munkák használatáról lemondva s csak belföldieket használva ennyit évenkint meggazdálkodnánk, közvagyonunk, tehát adóalpunk minden évben száz millióval növekedvén, ez néhány év alatt az összes közterheknek tetemes könnyebbulését idézné elő. (Folyt, köv.) Helyi hírek. — A nagy-kanizsai önkéntes tűzoltó egylet t. elnökségétől következő sorokat kaptunk: Tekintetes szerkesztő ur! Becaea lapjának 56-ik számában az foglaltatik, hogy a tűzoltóság, habár szakszerű eljárásánál fogva aTeleky-utcsá-ban volt tűz terjedését meg is gátolta, a szerkocsi előteremtése nehézkes volt s es okból a tűzoltóság későn érkezett a vész helyére. E közleményre vonatkozólag kérem a kővetkező felvilágosítást közzé tenni: A tűzoltóság sser-kocsíja s egyátaljában minden felszerelése a a védelemre mindig készen áll, tehát ha jelen megleszek bizton nyugodva, hogy oly kézbe adtam levelemet, a mely rendeltetés helyét nem fogja eltéveszteni. — Szívesen kisasszony. Kívánságára bármily szolgálatot is megteszek. Mikor kegyed ii oly jószívű. — Csak ily későn fedeshette est fel, csak most meri nyíltan megmondani. Szólt Térés s a levelet lepecsétslé. — Miként is gondolhattam volna erre. Miként is támadhatott volna ez keblemben. — Itt van Tamás tehát a levél. Tamásnak átadta a levelet s jobbját feléje nyujtá. Legyen e kézszorítás — foly tatá kedvesen — jutalma fáradságának. Teréz nem ereszté el as ifjú jobbját még a kézszorítás után sem. Tamás érzé a kecses kéz remegését, mely mintegy a benső érzelmek kifejezésének nyíl-vánulásál árula el. Még egy forró késszorítás s tekintet mindketten érzelem teljeeen váltak el egymástól. III. Egyik nap után a másik, — egyik hét után ismét a máaik legjobban mult el. Sserel-mök már nem volt titok. Térés boldog volt, még boldogabb Tamás. Mily édeaek voltak a pillanatok, midőn tekinteteik találkozhattak; mily hatásos volt, midőn napközben mentől többet érintkezhettek. De csak'' titokban, ha az atynnká'' nem volt honn. Hiszen ha tudta volna, — akkor azonnal komorrá váltónk állapotjek. '' De nincs rózsa tövis nélkül. Egy nyári ssép hűvös setén félreeső Ingóéban ültek e egymás szemeitben gyönyörködve s érzelmeiknek ss éles határt engedve beszélgettek* TIZENNYOLCZADIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY. JULIUS 24-én 1879. esetben a közönségnek a tüsoltóság megjelenése késedelmesnek tantfel, annak valódi oka abban rejlik,hogy Trippámerur lovai,ki csak aséji időben tartosi k azokat as őrtany aistálójában tartani, ép akkor fuvarozásban voltak,aaserkocsi vontatására tehát lovakat kellett előteremteni s igy ez esetben megtörtént as, hogy Iperpóker dióskáli lak ónnak, kinek lovai erőszakkal befogattattak 1 frt fuvardijat kellett fizetni, tisztelettel vagyok Nagy-Kanizsán, 1879. julius 12-én Oroszváry Gyula a nagy kanizsai önk. tüzol tó egylet elnöke. — Uj találmány Wajdits József könyvkereskedésének kirakatában igen érdekes uj találmányú stereotypnyomat látható. Az Esztergom óe vidéke"-nek egy eredeti alakú száma és egy stereotyp, melyről a nevezett lap következőleg ir: Mai szamunkhoz melléklettel kedveskedünk, mely a jeles óe ügyes Beszédes Sándor nagy érdekű müve és saját lápunk 12-ik számának első fő columnáját ábrázolja, s Be szédee azon mütalálmánya szerint készült, melyről már budapesti nagy lapok egy izben dicsérettel emlékeztek meg, s legközelebb ezért a székesfehérvári országos kiállításon arany éremmel lett kitüntetve. A kitűnő művész ezen világhivatásu találmányáról magában Esztergomban is csak elvétve hallottak, de arról fogalommal sem nem birtak, sem behatóbb tudomást venni nem mutattak érdeklődést Lapunknak jutott a szerencse, hogy azt valóságában városunk határain túl, a nagy világnak bemutassuk, s arra Különösen a tudós világot figyelmeztessük, mert ezen találmány van hivatva, hogy az úgynevezett kincseket érő incunabulák, a drága foliansok, nemzeti büszkeségünk a Corvinák sok szorositassa uak, s nyilvános és magán könyvtárak számára megszerezhetőkkó váljanak ós a tudósok előtt kis fáradsággal hozzáférhetővé tétessenek. Beszédes Sándor találmányát „Fóny-vésetnek* nevezi, minthogy a szedést, tördelést, és nyomást Istenüuk napjának művészete által meghódított sugárai végzik, melyek egyszersmind halantékai körül a nagy művész nimbuszt képezik. Volna ő német, franczia, angol, vagy amerikai: már a széles világ — csudálná; de hát magyar ós — esztergomi! . . . Lángesze teremtésének megvalósitáaa lapunk utján ezen mutatvány nyal kezdetét vette, most csak — előre! ée megnyílik elótte a dicsőség és halhatatlanság kapuja 1 — Szilvágyi Gyula helybeli ev. lelkész urat b családját mély gyáss érte, öt éves kis fiuk a dyphtheris áldozata lett. Vasárnap délután tartott temetés alkalmával főt. Andorka János esperes ur elmeikedett szellemű beszédet tartott, mely a nagyszámú résztvevőkre érzékenyen hatott. — Ürméngi József főispán ur julius 20-án délután mérnökökkel, a járási szolgabíró s másokkal Légrádon megjelent a Mura és Drávaviz szabályozása ügyében. — Ujmisé Z. Sat.-Gróthon. Folyó hó 15-én mutatta be as Urnák el«ő s ünnepélyes áldozatát templomunk ban Rigó Zsigmond Szombathely egyház megyei aldozár a a Szt. Gróth — polgárvárosi általánosan tisztelt néptanítónak fia: m*ly alkalomjnal a nagy számú helybeli b a közel vidékről .összesereglett ájtatós közönség zsúfolásig megtöltötte az Ur lakát. Valóban megható volt látni az örömkönyeket hullató De nem ugy lón mint gondblák Váralji ur az igaz azon meghagyassal távozott, hogy csak holnap délfelé vagy legrosszabb esetben csak délután jöhet haza, miután ügyeit kell elvégeznie ügyvédével a jó Fánek úrral. A rendbe hozatal pedig időt igényel, igy tehát legjobb akarata mellett sem tehet ugy, a hogy szeretné. Igy no még csak megjárta volna a dolog, de másként fordult. Fánek urnák — igy hivták nagyságoe, néha tekintetes, már nagyon ritkán s csak különös esetben tisztelt czimú ügyvéd urat, — épen égetően sürgős elintézni való dolga támadt a közellevő városkában. Igy te hát Váralji ur részére igen roszra fordult a dolog. Épen akkor találkozott Fanek úrral, midőn Mihály gazda lelketkirázó s fogatvaezog-tató kocsijára iparkodott felmászni. As ügyvéd ur nem győzte legmélyebb sajnálátát kifejezni; Váralji ur pedig nem győzött boszankodásán tul adni. Még Mihály gazdát is szidta, hogy miért van oly jó kerekű komcsija, inkább as egyszer, — most igazitana va-'' lamit rajta, hogy Faneket el ne vihetné. Örömest saját zsebéből fizetné meg a „kireper ál tatást*, már csak az ügye minél előbb elvégződhetnék » Mit volt mást tenni végre is, mint szépen ismét haza menni z az ügynek elhalasztását tűrni. — Haragosan ért hasa. A szobákban, akármelyiket végig járta a padlón erősen kopog-tatva botjával — senkit sem találhatott fel. Tamás nincs sehol, Teréz sincs sehol. Es még inkább fokozta felindulását. Végre is a ■ * ■ ■ ... -szülőket; ha elgondolja as ember, hogy bizony a szerény tanitői fizetésből vajmi nagy megszo ritássál kellett éveken át nem kis áldozatot hos-niok, míg gyermekük e szép czélt elérhette őszinte elismeréssel, osztozik as örömben. A fényes segédlettel tartott mise után, mely alatt jeles alkalmi szónoklatot voltunk zzerencsések Ft. Horváth István püspöki titkár ur ajkairól halt hatni kedélyes és elmondhatjuk valóban luculluai gazdag ebédre jöttünk össze; szebbnél szebb toasztokat hallottunk es alatt a helybeli plébános Koller Ignáes, továbbá Horváth István püspöki titkár és Kropf N. tanár — jelölt stb. uraktól as ujmtsésre, annak szüleire, a jelenlevő hölgy kossorura stb. mondva. Délután pedig ~~ th Luizi " dozúl a fiatalság késő éjig hivén áldozott Ter Tóth Luisi bandája rásenditvén a talpcsiklán- psichore kisaassony szeszélyeinek. A jelenvolt kedvez hölgykossoruból felemiitjük mint nagyobb részben koszorú lányokat: Peszlman Irma (Keszthelyről) Szalmáay nővérek (Hármasról) Mayer J. (Szombathelyről) Németh Irma, Rigó M. Pék Térés (T. 8zt-Péterről) kis asszonyokat, továbbá: Glázer Gyulán ó, Kozáry Aurélné (Zalabérből) Bertalan Istvánné (Szombathelyről) Németh Zsigmondné úrnőket. És most bezárjuk nyulzebtében irt reíerádánkat azon őszinte kívánattal: adjon az Isten az uj áldosárnak rövid káplán éveket és mint plébánosnak hosszú, boldog életet, hogy as ur szőlő jében Isten dicsőségére a hasa jóléte, az emberiség művelődése, a keresztény szellemű felvilágosodás megszületése érdekében hasznosan munkálkodva majdan 50 év multával szintén ily örömök és ünnepélyességek közt mondhassa el arany- miséjót. Békefi É. — A madárvilág statáriumát lapunk leírása szerint számos lap közölte, némelyek gunyossn. A »Bajai Közlöny* azonban következőleg bővité: Hasonló esetnek voltunk mi tanúi pár évvel ezelőtt Baján. Egy véreb ugyanis beröpült egy a Sugovicza parton épített fecskefészek be, mit a féltékeny fecskék észrevevén, százával röpültek a fészek elééspicziny csőrükkel összehordott sárral és egyéb anyagokkal a verebet elevenen befalazták. — A zala-szent-gróthi főt. plébánia hivatal részéről következő sorok küldettek be hozzánk: Mai alulirt napon Kanizsáról egy névtelen a zala-szent-gróthi plébánia hivatalhoz 15 frtot küldött Paál Pongráczné részére, mely mai postával a szent gróthi postahivatalnál részére utalványoztatott, bizonyítja a postahivatal valamint a városi jegyzői hivatal is. Jul. 19. 1979. Sz. Gróthi plébánia hivatal. — A kis-komáromi vegyes ipartár-aulat alapszabályai a bemutatási záradékkal elláttattak. — A zala-egemmegi fiatalság Zala-Egerszegen folyó hó 19 Aa-a püzpöki erdőben fényes tánczmulatságot rendesett. Nagy és vá-Jogatott közönség gyűlt össze a pompáz, árnyas helyen, mely es alkalomra nagyszerűen volt feldíszítve. Délután 3 órakor dördült el az első taraczklővés, mely as ünnepély kezdetét, a kiindulást volt jelzendő, és mely után nemsokára a kocsik robaja csalta a kíváncsi közönséget az utczákra, hosszú sorokban szállitvá a meghívott vendégeket a „ Lombcsarnok"-ba, hol Kontó Sándor jól rendezett zenekara mellett megkez dődött a kedélyes mulatság. Szépekben, midőn kertbe ment. Botját azonban már nem hurczolta magával. Azt magába hagyta az egyik szobában. — Amint a lúgoshoz közeledett, már-már fenhangon akart szitkolődai, midőn füleihez igen nyájas hangok jutottak. Es igen különösnek tűnt fel előtte. Lassan a sűrű lúgoshoz húzódott z hallgatódzni kezdett. Teréz és Tamás épen bizalmas beszélgetést folytatott. E tekintetben nem hiszem, hogy engesz telhetlen lehetne, — szolt Teréz atyánál — oh hiszen majd belátja, — vagy hanem, ugy én fogom arra kérni és birni. — Ez igen nehéz lépés volna. — Bízza reám, — biztatá Teréz. — Nem —kérem ne tegyen e tekintetben semmit, talán a legroszabbra fordulhatna. Inkább majd később. Majd később kedvesemi — Nem Tamás, tudom miként cselekszem, de előbb vagy utóbb most már mindegy. Ne féljen. — De mit tehet kegyed, ha azután régképen eltávolít engem. Mit tehetek én ? óh talán örökre is nem láthatjuk egymást. — Micsoda?! mit kell hallanom, láncs-hordta! No várjatok majd adok nektek I gondolá magában s már már majd elkiáltotta magát. — Nem azt nem teheti, — nem. Örökre hü maradok önhöz, légyen bár mily sorsom de as öné maradok. Igen a tied lessek, de másé e földön nem. — Oh Térés, — imádandó lélek .... Angyali teremtés. Oh kedvesem. Erre a két szerelmes forró ölelkezésben Zala-Egerszeg és vidékének válogatott kösön-sége gyűl össse, el lehet képselni, nem volt hi''ny; de hogy a szépek közt még is ki volt a legszebb, — ki érdemelte ki as elsőséget a többiek fölött, azt meghatározni sokkal nehezebb, mint sem azt: hogy hány fényes csillag gyönyörködött azon este s szebbnél szebb sngya lókban. Mert mindegyik oly zsép volt, oly kecses alak, hogy as elismerés kossoruját, melyet a legszebbnek '' szántunk, mindegyikkel kell megosztanunk. Azonban egy valakit még is ki kell emelnünk, egy igen kedvest, nemes tulajdonokban szépet, ki saeretetreméltóságával mindenkit felülmúlt; ki leereszkedő előzékenységgel kereste fel a kedélyes társaságot, asztaltólasztalhoz menve, hogy velük pár nyájas szót váltson ; s ez: Méltóságos Örményi József ur megyénk közszeretetben álló főispánja. Adja az ég, hogy még sokáig a mienk legyen, s gyönyörködhessünk e kitűnő s erélyes ferfiu nemes jó tulajdonaiban. Este a víg társaságot igen jól sikerült tűzijátékok mulsttatták; de sajnos, es alkalommal egy kis kellemetlenség történt, a mennyiben pár vigyázatlan kocsis lovai elszaladván a kocsit összetörték. Szerencse, hogy egyéb baj nem történt Végül nem hagyhatjuk megemlítés nélkül as igen tisztelt rendező urakat, kik páratlan feláldozás és roppant költség kímélése nélk ül számunkra ily, — Egerszegen még nem élvezett mulatságot rendeztek. Fogadják szíves figyelmükért elismerő köszönetünket, Bödy József. — A xala-egerszegi önk. tűzoltó egylet részéről következő körlevelek bocsáttattak ki: I. Tisztelt bajtársaink 1 A dunántuli kerületi szövetség közgyűlését 1879-ik évi szeptember hó 1 én Zala Egerszegen tartja, — azért tisztelettel felkérem tisztelt tagtársaimat, — miszerint az érintett gyűlésre as ügy fontosságát figyelembe véve minél számosabban megjelenni szíveskedjenek s egyszersmind figyelmeztetem bajtársaimat, miszerint neláni indítványaikat 1879 évi augusztus hó 2 ig hozzám beküldjék, hogy a közgyűlés tárgysorozatába fel vetethessék. Zala-Egerszegen, 1879 julius 1-én Kovácskor, szövetségi elnök. II. Szeretett bajtársak ! Zala-Egerszeg városa belátván a tűzoltó intézmény hasznosságát és czélszerüségét, — hogy ezen elismerésének tényleg is kifejezést adjon, — a zala egerszegi önkéntes tűzoltó-egy letet egy zászlóval ajándékozván meg, — ennek ünnepélyes felavatását 1879-ik évi augusztus 30. és 31-ik napján határoztuk megtartani. A tüzol-tóügy terjesztése és fejlesztése tekintetéből, de különösen a tűzoltó egyleti társszellemből folyó bajtársi szívességgel hívjuk megönöket zászló avatási ünnepélyünkre s bajtárai szeretettel felkérjük ; miszerint ezt minél nagyobb számú megjelenésükkel emelni s ezúttal nekünk valódi tiszta örömöt szerezni szíveskedjenek. A jelentkezési ivek egyes részeit kitöltve augusztus hó 10-ig beküldeni ne terheltessenek, hogy az igazolási és vasúti igazolványokat a többi küldeményekkel egygyütt mielőbb átszármaztathassuk. Kelt Zala-Egerszegen, 1879. julius hó 4-ikén, Fischer László elszállásolási elnök. Rutich Sándor elszállásolási jegyző. — Balaton-Füredre % 13 ik számú kimutatás szerint julius 15 ig 714 folyó számben 1(93 fürdővendég érkezet. Köztük van: Báró Földváry alezredes, Kerkapoly Károly, adott kifejezést boldog és megelégedett érzelmeiknek. Továbbá már Váralji ur nem türheté; már ezt is végig hallgatni nagy kin volt. Épen karjaikból bón lakoztak ki, midőn Váralji ur előtoppant. A meglepetés, a váratlan megjelenés képzelhetni mily hatást tett Mindketten elpirultak. — Hát te mit keresss itt Teréz ? 1 pattogatott Váralji ur. — Semmit papa ... az az, hogy . . . nem . . semmit. . csak — szolt Teréz teljes zavarral. — Nos . . . nos ? 1 Kesét is mosgásba hozta mintha azzal íz feleletre akarná, készíteni, indítani. — Tamás... igen... történetét bessélé el. — És? szolt haragosan Váralji ur lábával egyet topantva. — És én végig hallgatám — Mást nem tettél ?l — Nem papa ... nem. — Leány ? 1 hogy mersz szemeimbe hazudni mikor . . . — Oh atyám, a tyám, sírva fakadva döl karjai közé. — Távozz tőlem 1 egy ssót sem. Mindent tudok! ... De tekintetes ur kérem . . . tekintetes ur — szólt közbe Tamás engesztőleg. — Micsoda?! ne szólj mert mindjárt őss-ssetörlek. Ast gondolod, én sükst vagyok. Talán még védeni is akarod ? 1 te . , . hah I A megvetés" s ''guny tekintetét irányosá feléje. • (Folyt, követkssik.) Báró Rudioa család, gr. Zichy Jánosné, Dőry bsró, Ssögyén főispán, Báró Fiáthék stb. A .V. uja.« utóbbi ssáma s jelenegi Füred ssép képét kösli, nem különben as első fördő házat sss 1820-ból szóló képet. Valóban igy is láthatni mily óriási haladás történt e kies fürdőhelyen Liedl Ferencz jeles hegedűművész hazánkfia julius 22 én a színházi hangversenyen tellépett. B.Füredről vissa tér Veszprémbe, hol aug. 9-én lép fel. — Rövidhírek A bpesti főposta hivatalba betörtek s több pénses levélből kiszedték a pénzt. — Két fiatal ember egy pisstolylyal főbe lőtte magát Bpesten — A kegyesrendiek uj tartományi főnöke Kalmár Endre kormány-sói titkár lett — Kenessey Albert hsjózási felügyelő meghalt — Aguzztich Imre országgyűlési gyorsíró jul. 17-én elhunyt — Carey hadnagyot, ki IV Napoteon Lajost cserben hsgyts, a haditörvényszék hslálra ítélte. - -Szőlőeseti congre-zuz lesz szeptemberben Bpesten — A londoni pénzpiaozon nagy pénzbőség van. — Berlinben elfogott zulukat mutatgatnak. — A székesfehérvári kiállítás tiszta jövedelme 28 ezer frt. — Balása Frigyes egykor a .Hölgyfutár« most a »Torontál" szerkesztője Eleméren meghalt — Varsóban nagy fogházi zendülés volt. — A vá czi uti rablógyilkos Tardoskedden elfogatott. — 1200 hadiérem osztatott ki a Boszniában réezt-vet tartalékosok közt. — Ssékesfehérvárott n»gy jégeső volt, a kár miatt egy szőlős gazda megőrült — 47 milíóval a francziák adója le-szállitatik. — Patti Adel szent pétervári egy felépteért 25 ezer frankot kap. — Debreczem-ben egy 14 éves fiu szabadkézzel 10 forintosokat hamisított — Végrendeletileg Szalacsy József debreczeni polgár a királynak 6 frt. 56 krt. hagyományozott. — Wenckheim helyét ideiglenesen Tiszs Kálmán tölti be. — Block varsói bankár Lercsny várost megvette. — B.-Sz. Andráson as izr. tanitót azért csapták el, mert a cz. helyett a c. használatát tanította.— Kom-polthy Tivadar „Váczi Közlöny cz. lapot indit meg. — Váczon egy czigány fiúból lett kis papot szenteltek fel. — Liszt. Ferencz abbe, czinaz. kanonokká neveztetett ki. — Nyilvános köszönet. Mindazon tisztelt barátaimnak és jó akaróimnak, akik kedves s felejthetetlen emlékű fiamnak Szilvágyi Gyulának 1879. julius 20 án történt el temetésén részt venni szíveskedtek — különösen as énekkart képező Berecz Imre Szalay Károly, Récsey György, Bachrach, Zsigmond és Venczel Rezső uraknak, valamint a kereskedelmi ifjak önképző kör tagjainak hálás köszönetemet fejezem ki, e nem szokatlan uton. SZILVÁGYI GYULA. ev. lelkész. KI nyert? Bécs, julius 19 én 26, 82, 57, 32, 11, Prága „ „ 63, 45, 8, 72. 65, Temesvár „ 7, 83, 22, 80, 85, Vegyes liirek. — A „Kisbirtokosok Országos Földhitel intézeté''-t létesítő bizottság e napokban ülést tartott gr. Festetics Pál elnöklete alatt. Jelen volt a kormány képviselője Borotvás Endre osstály tanácsos. A létesítő bizottság egyhangúlag elfogadta a kebeléből kiküldött albizottság és a kormány által as alapssabálytervezet-nek egyes, még függőben volt szakaszaira nésve egyetértőleg történt módosításokat és egy végrehajtó bisottságot küldött ki kebeléből, hogy as a létesítendő intését ügyét as alakuló közgyűlés napjáig vésesse. Ezen végrehajtó bizottság elnökévé megválasstátott: gr. F e s t e -t i c s Pál, tagjaivá: Dt. a p á t h y István, B e 1 i c z e y István, Bittó István, B u -j a n o v i t s Sándor H e 1 f y Ignácz, Kraus Lajos, Nagy György, Tisza László óe jegyzővé: Végh Ignácz. A létesítő bizottság végül határosatilag kimondá, hogy a létesítendő intézőt alakuló közgyűlése legkésőbb folyó évi augusztus hó második felében tartassák meg és as alakuló közgyűlés napjának ezen határidőn belől leendő kitűzését a kiküldött végrehajtó bisottságrs bízta. — Mikor legjobb a bort inni. Erre egy latin vers, mely as osztrák kolostorokban szikről szájra jár a következő orvosi véleményt ¡íja. Saluber vinum rubidum, Antemeridianum, Meridianum bibulum. Non minus facit sanum, Sub nocte saluberrimum, Et nocte non estnexium. A mi magyarul körülbelül annyit tess, hogy a bor reggel egészséges, nem kevésbé jó délben, este csussik legjobban, sőt még,éjjel sem ártalmas Esserint tokát a bor mindég jó még a hajnali harangssora, sót, mi több — miként egy bőid. kedves urunkbátyánk szokta mondani — jó as még as aludt tejre is. ▲ mi pedig nagy ssó. TIZENNYOLCZADIK ÉVFOLYAM Z À LA I KÖZLÖNY JULIUS 2i-éa 1879. — Stomoru emUkünnép. E hé 18-án volt 79 éve annak, hogy Pozsony városa két nö veszekedése kővetkestében majd nem egészen a lángok martalékává lett. A Mihály utczábaü ugyanis, egy ott lakó asszon v halkirán tás alatt, cselédjével összeveszett s árosul Ütötte. Ebből dulakodás keletkezett, mialatt feldöntöttük a forró zsirral telt lábast, mire e ssir lobbot ''vetvén, kiszállt kéményen s lángba boritá a házat, miből csakhamar-majdnem as egész város láng-tengerben áilott. E szerencsétlen nap szomorn emlékét az által eleveníti föl a város minden évében, hogy meghúzatja a városház nagy harangját, a székesegyházban pedig a rá következő vasárnapon nagy misét szolgáltatnak, s külön isteni tiszteletet tsrtanak. — Szerencsétlenség. Péteri pusztán folyó hó 15 én egy 20 éves fiatal ember, egy kocsi derékszénát vitt a tanyára, hol több asszony és leány dolgozott. A kerék valami sökkenöbe ment, a legény pedig a széna tetejéről lecsussva a lovak közé esett Ettől s lovak megbokrosodván eszevessetten nyargaltak a tanya körül, a ho! ama munkásnők, kik a legény szomorú helysetét látták, sivslkodni kesd tek, a mitől a lovak ijedsége még jobban fokozódván, a fiatal embert addig hurczolták és rugdosták, mig lelkét ki nem adta. Piaczi árak. 100 kilóg. számítva. Pápa : Bnza 9 20—10— Ross 5 50-6 — Árpa 4*40*— 5.—. Zab 610—6 40. Kokoricsa 4 60—5 80 SzssskstMy : Baza 8.--8*60 Róza 6.C0.-S— Árpa 5 20—6 40. Zab 5 20—5-60. Kukoricás 4. 80— 5— • r 6y5r: ~Bnsa 9-26.—9 50. Boss 6 50.—6 80. Árpa 5-60.—6*50 Zab 5 90—6.—. Kokoricsa 5.25.—5-80. Seprős: Basa 9.40.—10 60. Ro» 6*80.-7.10 Árpa 6-20—7.— Zab 6-40.—6 60. Kukoricaa 5-60—6-20. Mohács : Bu«a 8 50—9.— Rozs B-40—5 80 Árpa 3 50.-3.90 Zab 4-40—4 60. Knkoricza 4 80- 5.— Bsáspsst: Ba«s 9*80-10-50. Rozs 6 60—6-15 Árpa 4.80—5.40 Zab 5 30- 5 80 Kukoricás 4.90—510 Vtszpréa : Bnza 9.20—10-40. Rom 6.-6 30 Árpa 6-40—5-60 Zab 6.--610. Kukoricaa 5 20—6 40 I Szerkesztői üzenet. 3656. Sa. Bpest A lapot rsndesen kaidjük 3667. Csabrendek. As ismertetés már sstlkséges volna, kéijflkf 3668. Zala-Egerszeg. A nevet nen tudtuk ki-botfisni, Igy ss egeszet el kall* hagynunk. 3559. Buzogány. Már megkésett 3560 A. D. Csak a ja*5 számban hozhatom Üdrözlet ! Vasat! menetrend. A boda-pe8ti időmutató óra szerint, i»4al Kanlzsaról Vonat hova: aaám Ora Psre. Id6 306 Essék, Mohic.DomboTár ■ Fiúméba 4 48 rsggel S15 p . 2 80 délut. 2l2 Buda-Peatro ........ 4 68 reggel 202 ...........26 dálat 204 . .......... 11 30 estve 313 Bécsbe (Szombathely, Bíes-Ujhely feló)5 8 regg«l 801 . ......... 11 48 estve 815 Sopronba ........ 8 88 déln, 903 THsstb« át Prágerhofon ksreeztfU Grács ás Bécsbe...... . 4 66 reggel 201 Triestbe és Prágerbofon keresztül Grács és Bécsbe . . Y . ''. 2 47 délut i Érkezik Kanizsára f , honnét: é7 « | 216 EssJk, Mohács, Dombovár • Fiúméból 1 41 délat , 206 . • v_ . . 11 11 estvei 203 liuda-Peatröl........4 20 -*gge 201 „ ........15 déla. 211 „ ......... 9 44 estve 314 BéesbSl iSsombatb. Bécs-Ujhely)f«15110 27 estvs 302 M „ . . 4 5 reggel 316 8opronyből ........11 63 délel 214 Bécsből Oráca, Marburg, Pragerhof ......... . 4 12 reggel 202 Trieszt- éa Bécsből Marburg, Präger-kof felöl.........1 21 éálot. 204 Triesst- és Villaehból Prágerhof fel51 11 — estve Marhurgha esatlakosác Villaeh és Fraoeesfestbő. • • 0 • Ftaneeefostbó Fejelje szerkeszti: Bátort Lajta. OTTO FRANC2È, czég. különlegességei Bécs, Mariahilferstrasse Nr. 38. CsáMxár hirályilag kizárólagosan szabadalmazott PÜR1T AS hajifjitó-tej. A Paritás nem hajfesték, hanem tejszerű folyadék, mely majdnem nou csodálaton hatással bír, hogy fehér hajat megifjitani, azat laaiankint -ég pedig legkésébb tizességy ssp slstt ama szint riagzaadja, melylyel ••detileg birt! ere K*y palaczk „Paritás* ára 2 írt (elküldésnél 20 kr. költség.) IJÓvlrig. Egyetlen sxépituszer sem versenyezhet kitűnőség ¿8 jú hatásra -"-a „hóvirággal". Olajon üditő alkati ¿székből előállítva, eltávolít ea«>n scer rüvid idó alatt azeplőt, májfoltokat, bőfatkákat, bőrpattanásokat stb. és ax arczbőrnek fénylő fehérséget, üde 68 finomságot kölcsönttz. Legjobb védsxer ax ősxi és téli zord levegő behatása ellen, azért uél-külüzhetlen "ői s/épitősxer kölíinösen a farsangban, ára 1 forint. T>éesi pipere risper Szent-György virág, fehér és róxsa szinben, a bő--^-''rön tart-Ss és látbatlan, jóságára a legkitűnőbb minőségű. A rizsport leginkább a folyékony sxent-gytfrgy-virág használata után ajánlhatjuk, mi ax arczszinuek feltűnő gyengéd finomságot kölcsönöz. Egy doboz ára 60 krajczár. Orllsstiss az egyedüli szer a szakái szépítése és puhán tartására, min--L®den s-irosaág hátrahagyása nélkül, ára''egy palaczknak 80 kr. TTelmise sxarvasmarha-hajkenőcs orvosi utasítás szerint készítve, a -*-®-haj szépítésre és fenntartására, megóv a hajbullási korpaképződéstói és erögiti a hajbőrt, ára egy nagy tégelynek 1 frt 50 kr. "T\W-olaj zöld dióhéjból gondosan készítve, azon kítünó tulajdonságáig*!, hogy a fehér, ősz és vörös hajnak egy természetesnek látszó sötét szint krtlrsönöx, ára egy nagy palaczknak 1 frt. T S Jesse igen jeles szakál-növesztő, melylyel a szakáit igen szép -"fekete, barna, vagy szőkére lehet festeni. Fekete vagy sötétbarna hajnál a La Jeune igen cxélszerCen alkalmasható, ára egy levélkének a bozxá tartozóvá« 3 frt. TTrssis (hajszesz) kitűnő hatással a haj éa hajbőrre, a kigözölgést elő-segíti, megőriz a korpa képződéstől és fakadáaoktól, előmozdítja a hajnövést különösen kiállóit betegségek után, u. m. tyhns, himlő, gyermekágy stb., ára egy nagy palaczknak 1 frt 50 kr. IJIppekrsas, gyégyerejü szájvíz rosz gzag eltávolitáaára, rendkivül jól--*-®-tevő éa üditő hatással, ára egy palaczknak 1 frt 20 kr. Nagy-Kanizsán valódi minőségben Prágar Béla gyégysze rész srsál. (853 11—25) »Alalirott a keszthelyi gazdasági intézetbe, óhajtván adni fiát, ha találkoznék Keszthelyen oly szülő ki teljes ellátás mellett cserébe elfogadná, a minőben szintén itt Pécsett alulírottnál az illetőnek gyermeke részesülne, felkéri ezen szülőt ebbeli szándékát velem tudatni szíveskedjék. 893 2 — 3 Pécs, 1879. jul, 14. Náray Gyula, megyei számvevő. Dijaztatott 1867-ben Párisban! Fehér mell-syrup G. W A. Mnyer-tót Boroszlóban és Bernben. M j jer G. A. W urnák Boroszlóban. Templin, augustus 14-én 1871. Hogy én egy kis Oveg O. A. W. M a y e r-féle fehér mellsyrup használása után jelentékeny köhögéstől, mell-saoraláatóT éa kikOpéatől tökéletesen, meg vagyok gyógyítva, aa igazság szerint ezennel asiveseu elismerem. (755 IY. 4—*) 8 t r a u s s, karmoser. A 6 A. W. Mayer-féle mell-syrup valódi minőségben N -Kanizsán Prágsr Béla gyógyszertárában kapható. Cs.kir. szabad. r köszvény éa '' csúz háritó Ezen újonnan szervezett kiszvésy éa essz-kárlté, melynek hatása phyaikaí törvényen villanyosságon alapszik, minek okvetlen következnie kell, miután mindenkinek &t köszvény vagy csútban «zenved, nélkülöz-betlen. Hatása már rövid használat után a fájdalmak enyhülésével mutatkozik; hosszabb viselés után ezen köszvény és c*úx tüneményei egészen, elvesznek. Egy ilyen báritóaak az ára használati utaaitásssl együtt 4 frt. Vidékre pedig a 4 frt 30 kr. beküldhető. (878 6-16) Egyedül kapható csak a szabadalom tulajdonoaánál. Grátz Gyula, mm~ Béos, VI kerilst MsrisMIferstrssse Nr. 79. Keskeny Utifíí-mellczukorkák, a tudó és mell bajok, köhögés, fojtóköhögés rekedt-ség és tüdóhurot biztos gyógyszerrel. A természet által a szenvedó emberiség javára teremtettmegbecaülhetlen keskeny utifíi azon már eddig fel nem derített titkot foglalja magában, miszerint a gége és légcső rendszer gyulladt nyakhártyájára való azonnali gyors, és enyhitő hatás gyakórlásával a* illető beteg sservek gyógyulását minden tekintetben lehetőleg elöaegiti. Miután gyármányunknál a cznkor és keskeny otifűből tiszta vegyülékrőt kezeskedünk, különös figyelembe ajánljuk hatóságilag bejegyzet védjegyünket, sat. dobozon levő aláírásunkat, mert csak ezek igazolják annak valódiságát. (867 14-50) Schmldt. Vietor & fial cs. kir. $sab. gyárosok Bécs, Wieden, Aleegssse 48. Kaphatók: Práger Béla gyógyszertárában Nagy-Kanissán, Kalivoda J. Letenyén Kiss Adalb. gyógyszertarában Alsó-Lendván, Dorner Kaj. vas- és fiiszerkereskedésében Sümegben Werli M. gyógyszertárában Kap-ronczán és Idósb. Mozelt F. Vasváron, Hollósy József E. gyógyszertárában Zsla-Egerssegen. 4- ■ ♦ ♦ n c b ♦ a m s t ■ ♦ ♦ ■ ■ x ■ Vetőgép eladás. Négy darab számfolötti a legjobb karban levő Garrefct-Me tizenhárom soros vetőgép igen jutányos áron eladó, minden közelebbit. H.-Szt.-Miklós u. p. Nagy- Kan izsa a bérnök-ségnél tudható meg, postai megkeresésekre azonnal válaszolta tik. (896 l-r-6) RAVISSANTE ÛÊ Or. LEJOSSE á Paris. A t. MlOTilápat egyetlen ártalmatlan lőmépití szere, ^a azon jeles tulajdonsággal bir, hogy a bőrszenre MWté''sg, fsffHssltőlei hat snnak működésére fokosé éltető befolyással bir. A l«gdiesóbb toilette-azer minden hölgy saámára, mely minden bőrbetegséget eltávolít s a bőr színét fiatalítja és ssépiti. Mint lágyító-, bőrfejlesztő-szer minden ssáranyagot és olsj-félét fölülmúl, miután a börtrendkivül bsjlékoaynyá, gyöngéddé és fehérré teszí N«gy üveg ára 2 írt. 50 kr. kis üveg I frt 50 kr. SAVON RAVISSANTE • legkedveltebb pipere-szappas a bsrsihi uépitésére és javítására Használata után a bér bársesysiSM lesz és igen kellemes illatot (891 2-*) tart meg. Egy dobozzal (3 drb.) I frt 50 kr. darabonkint 50 kr. Valódi minőségben kapható a központi főraktárban, Rchwarz Henriknél Budap«>at, mnzeum körnt 10. sz. Nagy-Kanizsán : Práger Béla, ur gyógyaa. rtárában. Szsgsdss: Ksváos Albert és Bsressy Kársly urak gyó^yazerUrában, DKBRECZENRKN : QöÜ Nándor éa Dr. Rntschnek V. Emil urak gyógysaertarában. KOLOZSVÁRIT Valentini A. gyógysa. és nagyobb gyógy tárakban. A székesfehérvári országos kiállításon a legnagyobb kitüntetés, az aranyéremben .rctezesült. Mayer E. és Fia gazdas&gi gépgyára Szombathelyen. Ajánlja kitűnő és szilárd szerkezetű kézi és járgány cséplőgépeit J —4 lóerőig, álló vagy szállithafókat, tisztító szerkezéttel, vető, tengerimorzsoló s más mindennemű gazdasági gépeit. Még különösen ajánljuk az eddig ismert Trieurok (konkolytisztitók) között a legjobbakat, szelettyüvel vagy anélkül 95 frtól fölfelé. (8951-*) Hirdetmény. A .pécsi takarékpénztár részérói hivatkozással a folyó évi májas 15-én kelt hirdetményére ezennel közhírré tétetik hogy minden régibb, ugy ujjonnan is kiadandó jelzálogkölcsönei után jövő 1880 ik éji január 1-től kezdve további intézkedésig a kamatláb 7*/,-tólira szállíttatott le. Kelt Pécsett, 1879 ik éri julius 10 én tartott iga»g»té-•ági ülésből, , ,(894 1-3) A pécai lakarékpéoztár ifasgatétága. Nagy-Kaniain, nyomatott a kiadó laptulajdonos Wajdits József gyorsítóján. MW4K-NHWW 1879. julius 27-én. Hxennyokiadft M<tif*m* P^^OrtMtétiár: [«gin ín« . . 8 frt.! fél ¿JTt . negyed érre . . 2 , Egy szám 10 kr HMttéssk 6 hasábos petitsorban 7, másodszor 6 • minden további »őrért 5 kt. j nyiltt^bben , ■őrönként 10 krárt vétetnek fel Kioestárí illeték minden egyes hirdetésért kftlö 30 kr fisetend6 ainaen kttlBaf •íi ,1 (; f c j ii A előbb: lile : ii anyagi rMt Álét« közlemányek pedig • . kíadéh^* bfrmeatre : > HAGYIAHIZSA WltMlcaUs. Bérmentetlen terelek, esak ismert mtakstár-•aktéi foradtatnak el. ] Kéziratok viisas mi " ''<-• kttdetoek. f.tlKanlxasváros heljkatéaágának, „n.-kanli8ai önk. tüzolttogylet«, a *n.-kaalaaal kerwk^elmi s iparbank«, „n.-kaniaaai takarékpénztár«, a »zalamegyel általános tanítótestület« a Sn.-kanissai kJided-aevelé egyesület«, a „soproni kereskedelmi t iparkamara ^-kanizsai k&lválaastmknya" > több megyei és városi egyesület hivatalos értealttje. BeteiikUU kétszer, vasámp- s cs&lörtókon niegjeleuo vegyes tartalmú lap, > agy-Kanlzsa város tekintetes képviselő testületéhez. < Közegészség ügyben. (Folyt, és vége.) Az emberi intézkedések egyik legnemesebb feladata: szenvedő, beteg társaikon segiteni, s ha ez máskent nem létesíthető, közadakozással összegyűlt fillérek segélyével azoknak, kik elhagyatva vannak, vagy kik szegénység miatt, ha betegek, magukon segiteni képtelenek, — oly helyet állítanak fel, hol ezek a nemes emberbarátok összehalmozott jótékonyságából elvesztett egészségi állapotukat visszanyerhetik. Ezek az úgynevezett közkórházak. Örömmel kell elismerni, hogy habár nem is minden helyen, de nagyon sok helyen vannak ilyen intézetek, s ezen utóbbiak között méltó helyet foglal el .Nagy-Kanizsa városa, melynek lelkes és áldozatkész polgárai létesítettek itt egy jól felszerelt közkórházat, mely habár sok tekintetben igényel is pótlásokat, de az arra fordított felügyeleti pontosság s lelkiismeretes eljárás, mi főleg a város nagyérdemű polgármestere Babochay György ur fáradozásának tulajdonitható, ugy a kormányzó tagok erélyes munkássága következtében a hiányok naponkint enyészni látszanak, s az azt igénybe vevőket, most nevezettek irányában méltán kötelezi örök hálára, sót a Jíik filléreikkel siettek annak létesítéséhez járulni, vagy kiknek folytonos adakozásai a fentartást megko-nyítik, azon megnyugvást táplálják magukban, hogy ily kezelés mellett czéljok teljesen elérve van. Sajátságos dolog; elismeréssel kell nyilatkoznom a fentebbiekről,, s észrevételt vagyok fénytelen kifejezni a válasz tott helyre vonatkozólag, a hol ezen kórház felállítva van; mert a kórhazak felállításának helyisége különösen kiválasztandó 8 nemcsak a betegek, — de az azt igénybe nem vevó közönség érdekét is élénk figyelemben kell ilyenkor részesíteni, ennélfogva 1-ör a betegek érdekében szem elótt kell tartani: a) hogy azok oly helyen szállásoltassanak el, a hol óket a világ zaja, az egészségesek sürgése, vagy közlekedési forgalom ne nyugtalanítsa; b) különféle betegségben Bzen védők egy közös terembe — ha csak elkerülhető — össze ne tétessenek; c) a levegő, hol ily kórház állitatik, annak környékén tiszta, üde legyen; d) clegendőleg nyilt és tág helyre alkalmazandó, s az üdülők számára feltétlenül fa árnyékos séta helyek létesítendők; — e) ragályos betegségben szenvedők a többiektől lehető távol legyenek" elhelyezhetők ; s végül f) a bon ez helyiség is — mely a gyengébb idegzetű ekre kedvezőtlen hatást gyakorolhát — jól eltávolított helyen, elszigetelve állitassék fel. Magában értetik, hogy a. halottas kamara is nélkülözhetetlen. 2-or áz egészségesek, vagy lakosság érdekében pedig: g) a kórházak oly helyen állitassanak föl, a hol a közönség minél kevesebbet kénytelen megfordulni, tehát legkevésbé lakott téreken ; h) a kórházakban f^lődni szokott rósz levegő, sokszor ártalmas büz, a lakosság teihére s veszélyére ne szolgáljon; i) a kórházakba vitetni szokott nehéz betegek, sokszor hullák, látványosságot adnak, s csődületet okoznak, mik a betegnek egyrészt kellemetlenek, másrészt a nép között sokan vannak, kikben irtózat származik annak látásából; k) a tudat, hogy oly közel bonczol-nak, sokakat idegessé tesz, s szemtanúja voltam midőn ily esetben egy nő fél-ájultá lett; i) a kórházak közelébeni lakások egészségtelenek; a ház tulajdonosok lakásaikat nehezebben, s gyakran a miatt sokkal csekélyebb árban adhatják ki stb. Erkölcsi szempontból is a kórházak távol állitandók fel. Szakértők több esetet is sorolhatnak elő. A n.-kanizsaí közkórház mindkét rendbeli hiányokban szenved, nevezetesen: a város kellő közepén, a vasúti forgalmat kizárólag magában foglaló különben is népes utczában, nagyon közel a polgári iskolához, a melynek emeleti ablakaiból minden beteg és bonczolás az iskolai növendékeknek egyszerű lenézés folytán már el fed heti en látványosságot nyújt, s figyelműket elvonja, a kórházi helyiség rendkívül szük, udvart és séta helyet nélkülöz stb. De nem csak a közkórház, hanem a katonai kórház is hasonlóan téves helyen áll; ez ugyanis a piacztéren, az első rendű vendéglők egyikének tőszomszédságában, — továbbá igen közel jegy népes kávéházhoz s még közelebb a kir. tör- vényszék épületéhez egy felette. járt Et-czának elején van. Ezen kórház helyzete ugy a betegek, mint lakosság érdekében is éppen ugy mint a közkórházé, mindent nélkülöz. De alig hiszem, hogy valaki arra gondolt volna, hogy ezen kórház a törvényszéki tagoknak kiknek dolgozó szobáik egy keskenynek mondható utcza által választatnak csak el a kórház falától, — 8 ablakaik egyenest oda nyílnak, mily kellemetlenséget okoz, pedig nem szabad feledni, hogy a törvényszéki épületben dolgozók egész napjokat ott kénytelenek bokros teendőik miatt tölteni, s joggal követelhetik a nyugalmas és egészséges helyet, s teendőjük nagyobb fontossággal bir, hogy sem az figyelmen kivül hagy assék. JEhez járul egy nagyon is iényeges körülmény, az ugyanis, hogy a törvényszéki épülethez a másik oldflou épen oly közel áll a börtönhelyiség, mely természetszerűleg légrontó, s legtpbbnyire legalább is 100 foglyot folytonosan őriz. . Röviden tehát N.-Kani^a városában mind a két kórház legczél szertelenebb helyen van felállítva, ugy a betegek, " mint lakosság érdekében is. Ezen bajon a város mint erkölcsi testület van hivatva segiteni, és kell is segiteni rajta, mert azt a fentebb .jelzett okokon kivül a város szépészeti követelménye is szükségessé teszi. Ezen egyoldalú felszólamlás tőlem mint e város igénytelen polgárától csaknem azt hiszem, hogy a pusztában kiáltó szavakint fog elhangzani, és mégis megvagyok győződve affelől, hogy nézetemet TÁRCZA. Bucsozóul. — Müvéaz barátaimnak. — Elmentetek: „Istenáldjon" Kisérjen át a világon; Vi&sza fogtok ngy is térni Véges v*gill megpihenni. Vissza jöttök, vissza tértek, — Mindenfelé igy beszélnek : .Művészre a dicsőség vár." Régi mondás, most is ngy áll 1 Dicsőség vár sötét dombon Cserkoszorú márvány szobron, isten áldjon, és kiséijen Jobbra, balra, szerencsével! . . Művész hazája a nagyvilág, Még dolgozik, nem ári vád. Amit érez, amit gondol Elzokugja rezgő hangon. Amit meglát, amit észlel Örökiti ecsetjével, A sziv baját eldalolja, — A nyomorra semmi gondja Ssegényen él, izzad fárad; Jó barátja gond, i a bánat; De as elsőt félredobja; Másikra meg semmi gondja. Rongyoson jár, ross ganyában, Versenyt jár a napsugárral; Teli szivét láng dagasztja Amikor senki nem marasztja Fölveszi a hegedfijét író tollát, vén ecsetjét Odább fordul egy két házzal Nem gondolva nyomorával. Odább mégyen, meesse jön már Messzébb mint a dallos madár, Más hazában, más vidéken Dicsekszik a nemzetével. £1 dicséri, magasztalja, Hogy miiyen dús boldog hon a, Nem vádalná a világért: 8zive dobog othonáértl És hogy a hir szárnyra vette Egyet fordol: .Szedte-vette, Amit kaptam, haza viszem; Megosztom a kedvesemmel!" Kedvese a boldog oremág; Szive benne pihenni vágy; Haza jő hát dicsőséggel, Megosztozni nemzetével, Oda adni amit szerzett 8 kérni érte piczi helyet, — Nem nagy fokot hat lábnyit caak, — 8 otthon néki helyet adnak. Helyet adnak temetSbs Porainál díszt emelve; Díszt emelve büszke kSbSl A művésznek nemfedőil. ARDÉNYI DEZSŐ. Borúra derű. Beszély. Irts: Szukát8 Lajos. (Folytatás.) — Leány veled még zzámolok » . . s most előre — ezzel parancsolólag mutatott az ut felé. Te pedig — Tamásra tekintve folytatá — a ki még azt sem érdemled meg, hc^gy s drága levegőt betzijjad majd megkapod méltó jutalmad I Te krumpli caősal ezt Váralj; ur caak azon ezetben mondotta mikor nagyon haragudott. Teréz zokogva aietett kis szobájába. Atyja követé. Elment az eszed, — vagy mi tőrtint veled ? 1 szólj rosz gyermek ? így engedelmeskedő], igy szereted atyádat ? Ezért neveltelek fel, hogy ily aenki gyermeke által elhagyd magad caábitani? ! ... Lánczhordtal ... — Atyám .. . atyám oh bocaáaa meg ... — Micsoda ? ! még meg se fedjelek 1 ? ... Még most ae mentselek meg a veszélyből, a bűntől. Hah az a földön futó, — még védeni ia akarja, borzasztó! Hol van a fegyverem a puakám, a pisztolyom lánczhordta, hagy mu-taaaam meg a sehonnainak, hogy lásaa következményét esztelen caelekedetének !,. Már rohant ki felé, hogy asobájában függő puskát keséhez vehesse, — Teréz látván atyjának meggondolatlan tettét,nagy indulatát, minden erejét őeszessedve karjai közé veté magát — Atyám, gondolj leányodra I —kiáltott kétségbe Qeett hangon Teréz. — Ha az ifjat megfosztod életétől, ugy e fegyverrel vetett önmagam véget életemnek. Anyámhoz pzeretett anyámhqz költözöm a túlvilágra, ki megbocsát mert jó szívű. — Hah szerencséd — szolt Váralji meggondolva lépését — roaz gyermek, — s a falhoz löké s puskát, a mely szerencsére sz ezés folytán sem sült el. — Nincs már e földön — folytatá — vagyonos, művelt fiatal ember, akit szerethetnél. Inkább .e senki, gyermek hazug ssavaiban bízol, — elhagyod magad csábítani ?! s - Atyám, oh ezt ne mond, — habár valódi szüleit nem bírja megnevezni, sőt még saját családi nevöket sem nem lehet, azért jó becsületes ...... fi — Eh mit ér az 1.. szólt megvetőleg aty ja. — Hogy szegény szüleit nem tudja wg ne vésni — folytatá Téré* — arról nem tehet. Elég nagy csapás as reá nézve. — Ebhöz semmi kőzöm. — Ugy?! — Igen . . . azután mit akarsz ezekből mondani ?! — Azután, hogy miért szeretem ót megmondom, hogy ne gondold azt valami aze-szélynek. — Ne is legyen más, ha már ennyire megfelejtkeztél magadról. — Tudod nagyon jól, hogy engem akár mint egy apáczát tartottál. — Hát ez ellen már mi kifogásod van ?! — Minden idegentől, érintkezéstől vissza tartottál. Sehová sem vezettél, mindég csak itthon maraaatattál. Még ha barátnőm is eljött néha-néha meglátogatni ást sem szeretted. Tehát bűnt követtem el ha öt meggyőződésem szerint bensőleg szeretem — itíssts saivből 9 — Leány ne haragíts még jobban J»i «- — Miért van okod ellenesni, oh atyám ?! — Most már elég volt . . . — Talán azért, oh szólj, — hogy neo» bir vagyonnal? Az nem kell nekem/ Legyen bármily szegény, annyira mégis képes, hogy életét és másét is as Isten segedelmével, azután testi erejével megkeresni képes. — Szép is lenne, nagyon szép, ha más férfi nem is akadna, mint ő. Mit gondolsz leány ? Nem vagy már kis gyermek. Térj eszedre. Többet erről egy szót sem akarok hallani. Ismét növekedők indulata. HZEHNYOLCZADIK ÉVFOLYAM. Z A. & A I K Ö Z VÖ N Y. JULIUS 27 éa 1879. habár csak néhányan is osztani fogják, 8 ez nekem elég. De lehet s késsen is vagyok rája, hogy ha nem is megtámadásnak (ilyent jó akaratú felszólamlásom .után talán nem is érdemiek meg,) de kifogások- s ellen észrevételeknek tettem czikkemet ki, és igy arra annak idején felelnem kellene, vissza nem léphetnék; minthogy pedig nem az vezetett ezen csikk irásra, hogy polemizáljak tovább is fölötte, a jó akaratú ellenvetések, s nemes megtámadások ellenében a keztyüt már is felveszem, s a várható pontok és megjegyzésekre következő zárszavakat illesztek még ide: Lehet, hogy e város nem rendelkezik ^elég pénzeróvel,^ hpgy közkórházát más helyütt állitassa'' föl, s a katonai kórház talán nem is képezi tulajdonát. Ezek azon pontok, melyek megérdemlik, hogy néhány sorban rólok megemlékezzem s igy az elsőre nézve t bátor vagyok kijelenteni, hogy a város egy kórház számára helyet — közérdekből, s erkölcsi kötelességből folyólag — a városon kivül elég alkalmas helyen kijelölhet, s tekintve, hogy oda épület leend szükséges , annak felállítására szükséglendő költség megszerezhető lenne ugy, ha a mostani kórház a közgyűlés által elhatározandó módon eladatnék, tehát annak vételárából, továbbá a város saját érdekében a pót költséget több évre terjedő adótörlesztéssel kivetve eszközölné, s végre talán némi épületi anyagokkal különben is járulhat; és még a városon e czélra egy kis gyűjtés is eredményezne valamit. — A katonai kórházra vonatkozólag pedig, — tekintve, hogy nem régi lakosa vagyok e városnak, s talán nem vagyok e miatt mindezekről jól értesülve — a mennyiben nem képezné azon épület a város tulajdonát, azon czélra előle* gesen kieszközlendő terv és feltétel mellett egy katonai kórház lenne a város által adandó helyen építendő, s az a jelenlegivel kicserélendő, s az igy a város tulajdonává válandott régi kórház bizonynyal eladható lenne annyi árért, mint a mennyibe az uj kórház a városnak kerülni fogna, tehát veszteség nem állana elő. Nem vélem czélszerütlennek megemlíteni itt még azt is, hogy a katonai kórházi kérdésben a kormánytól talán ráfizetést is lehetne eszközölni, a mi a vá rosi kórház költség többletére czélszerüen lenne fordítandó. — Ne kényszeríts . . . mondom — foly-tatá atyja. — Kérésed hasztalan, badar beszéd nem egyéb. Holnap ugy is elfogja hagyni bámnkat, vagy ha nem, akkor eltolonczoltatom. — Atyám, de atyám?! oh szegény! ismét zokogni kezdett. — Egy szót sem. Amint mondottam ugy less. Ne félj, ne buslalkodjál, majd gondoskodom arról, hogy jó férjed legyen. Majd ¡esz olyan a ki hozzád illó. Az volna csak szép, hogy esztelen hóbortodnak nem tudnék határt szabni, megfékezni. Hiszen ha meggondolod okosan, magad is belátod, mily esztelenül cselekedtél. Térj eszedre; légy okos. Gondolhatod én sem akarom a rossat. Fogadd el tanácsomat Holnapig engedek időt. Most tudom nem tudsz magadon uralkodni, — most nem akarlak kényszeríteni, de holnap ne merészelj akaratom ellen szólni vagy cselekedni! VáraJji ur a vacsorát maga hosta be, hogy Tamáat ne is láthassa Terét* Tamás le volt sújtva. Keblét ismét komor fájdalmat okozó képzelmek fogták el. Midőn kis szobájába vissza vonult, kimerülten veté magát székére, a mely kis asstala mellett állt, Fejét kesére támasztva buslalkodva fűzé gondolatait — Oh ti érzelmek gonosz ssülötei, mint rabot tartatok lánoaaitokon. Mennyire tér útra vesetitek aa embert. Mily bajok felélesstői, — okózói vagytok. Általatok ringattatva ismét aa élet ssomorusággal telt örvényébe, jutottam. Majd ismét felkeit állóhelyéről éa a szobában nyugtalanul járt ísl a alá. Másnap reggel Váralji ur saját asobájába hívta Tamást Azon véleményt táplálom, hogy mások még helyesebb kútfőket is fognak kijelölhetni. A bővebb kifejtés és elhatározás a tekintetes képviselő testület nemes feladatát képezi. , Valeat, quantum valere potest Dr. FÁRNEK LÁSZLÓ. ügyvéd. Egyesüljünk a belipar pártolására. (Folytatás.) Mivel közvagyonunknak legfontosabb része, a pénz, folyik ki és pedig éven-kint roppant mennyiségben a külföldre epn$k természetes és épen azért kimarad-hatlan következménye nálunk a pénzszükség tőkehiány, mi a kereset hiányát hozza magával. A pénz drága, ez előidézi az uzsorát, az ipar és földmiveiés ezen átkos vámpírját s a tőkéveli visszaéléseknek számtalan féle egyéb nemeit. Az adók összes nemeit készpénzzel kell fizetni; de mivel a pénz drága lévén a pénzszerzésnek minden utja módja mindinkább megnehezül, ennek az a következménye, hogy államunknak mind több és több tagja jön azon helyzetbe, hogy a keresethiány miatt adóját nem fizethetvén miatta vagyonát veszti el. Tehát a közvagyonnak roppant mérvben külföldre folyása következtében növekedő közterhek — pénzszükség — keresethiány — következtében az állámtestület tagjainak elszegényedése emelkedik, az adót fizethetők száma pedig, természetesen, azon arányban apad. Minél több tagja az államtestületnek jön pedig a nemfizethetés szomorú helyzetébe, a közteher az adótfizethetőkön annál súlyosabbá lesz, nekik kell vén, — mert reájuk vetik ki — a közterheknek azon részét is viselni, melyet azon adófizetés — képtelenekké lett tagoknak kellett volna visel-niök, kik az államtcrhek súlya alatt vagyo-nilag összeroskadtak. A pénzszükség az elszegényedés miatt államtestületünk kormán} a az összes szükségleteire megkívántató adó összeget az államtagoktól be nem szedhetvén, a hiányt a küldföldról felvett kölcsönnel kénytelen fedezni. Igaz, hogy ez által a kormány kiadásai hiányait akkorra fedezi; ámde a külföldről vett kölcsön által csak a már meglevő közterheket szaporítja, hozzájuk adván még a kölcsön vett tőkének kül földre folyó kamatait is. Teréz a tegnapi események óta még nem láthatta. Váralji nehogy Tamás kérései reá még engesztelő lóghassanak, sa megbocsátásra rávegyék, — komoly, határozott hangon, midőn belépett igy szolt hozzá: Tamás .. . nem akarlak szidalmazásaimat, — mint haragom kiíakadáaait njolag előhozni; tudod jól mit tettél. Azt is tudhatod, hogy ily meggondolatlan meréss tett mily rósz következést von maga után. Kötelességeid alól felmentelek. Keress más urat. Házamnak küszöbét a mai nap elteltével ba átlépni merésslenéd, — ugy lásd követkesményét. Hallottad asava-imat ? I... — Igen. — Tehát ahhoz tartsd magad. Többet mondanom nem szükséges «... Ezzel Váralii ur eltávozott. Nem tagadnatni, hogy esen pillanatok reá nézve igen súlyosan hatottak. As ifjú elutasítása érzékenyen sebet okosott De határozatában állhatatos maradt Térés most már minden reményét feladá. Hasstalan, Tamásnak elkeli mennie a háztól. Épen azon gondülkosott, hogy miként találhasson módot arra nézve, hogy Tamástól végképen elválnia ne kelljen; legalább csak néha-néha is láthassa, — talán addig as ő sorsa is megváltosik, a jövő nem tudhatni mit deríthet reá, épen effelől gondolkozott midőn barátnője Mathild meglátogatá. 4 — Isten hozott — Mathild. Isten hosett édesem, — szolt Térés halk hangon. — Ejnye ugyan mi történhetett veled, hogy oly kedvtelennek oly aggédónak látszol ?, — Oh képseld csak, — szólt lassú hangon. Ha pedig már a kölcsön felvétele előtt is oly súlyos volt a közteher, hogy az az állam tagok összeségétől teljesen be nem szedethetvéa, a hiányt a kormány kölcsön kamataival is megszaporodott közteher hiánytalanul be legyen szedhető azon államtagoktól, kik előbb a kevesebbet sem bírták. Itt ismét uj hiánynak, — erre ismét uj kölcsönnek, és igy tovább — kell következni, míg végre a teljes kimerülés be nem áll. A közvagyon roppant mérvben külföldre folyásának káros következménye még az is, hogy mivel ennek következtében nálunk a pénz, a tőke kevés, nagyobb vállalatok, mint vasutak, hajózás, gyárak, nagyobb építkezések stb. nálunk majdnem a legnagyobb részben külföfti vállalkozók által külföldi tökével létesíttetnek. Eltekintve ennek igen fontos politikai következményeitől, csupán államgazdászati tekintetben véve is, ez nemcsak hogy nem haszon reánk nézve de sőt igen nagy kár. Az ily vállalatokba fektetett tőkékből ugyanis aránylag csak kis rész költetik el államunkban s válik közvagyonunkká, na-gyobbrésze a külföldön marad, vagy közvetlenül oda folyik vissza, mert a vállalathoz megkívántató eszköszök , gépek, anyagszerek stb. a legnagyobb részben külföldön készülnek, onnét hozatnak ide; mert a vállalathoz megkívántató személyzetnek előkelőbb, fontosabb, tehát nagyobb fizetéses tagjai is legnagyobb részben külföldiek lévén, jövedelmeiket is oda viszik. És mi mégis nemcsak hogy a vállalatba fektetett egész tőkét megfizetjük, a külföldi vállalkozóknak a vállalatnak tőlünk szerzett jövedelmében, hanem ezenkívül még azon hasznot is oda juttatják, melyet a vállalat a befektetett tókén felül hoz. (Folytatása következik.) Helyi hírek. — A negyedik gabona- és borvásár szeptember 9 én tartatik meg Nagy-Kanizsán; tudvalevő dolog, hogy e nagyhorderejű intézkedést a zalamegyei gasdaaági egyesület a nagykanizsai kereskedő testülettel rendesi, kívánunk a legszebb sikert. — Árverések Zalamegyében. Tóth István 1345 írtra b. ingatl. Tekenyén (z.-eger-szegi törvsz.) I. aug. 1. II. szept. í. — Bellecz József 11984 frtra b. ingatl. R. Kanizsán (csáktornyai jbir.) I. Szept 26. IL okt. 27. — Paho-csa János 1944 frtra b. ingatl. Kútfejen (a.-Tend-vai jbir.) 1. aug. 26. II. szept. 26. — Hollósi Somogyi Eiek 4712 frtra b. ingatl. Fels Őrsön aug. 2. — Bertalan Pál 7495 frtra b. ingatl. — Szólj kedvesem . . . — Atyám . . . — Mi történt vele? oh szólj — kérdé kíváncsian Mathild. — Vele — nem történt semmit, hanem. — — Hanem nos ? — Velünk. — Oh szólj érthetőbben ? Kiket értesz a „velünk* alatt. — kérdé Mathild. — Tamással és velem — szólt nyugodtan Teréz. — Talán alyád megtudta, hogy . . . — Igen, hogy aaeretjük egymást. — Azután. — Elmondom azonnal miként történt, miként jött nyomára. Teréz hiven elbeszéle, a mint történt. . — Szegény barátnőm— szólt fájlaló hangon, midőn Teréz elmondá. — Hát Tamással mi történt? — kérdé Mathild. — Elkeli hagyni házunkat végképen ..» Mit tegyek, miként cselekedjem, mikor ugy sseretem s ő is vissont Szivem megreped s fájdalomtól, hogy elkeli távosnía. Szegényke . . . ejnye mily szomorú esen állapot Tudom mily fájdalmakat okos. Igaz ... elment már, szólj kérlek. — Még nem. Mathild arcsára a vidám mosoly húzódott. Tekintetéből, magatartásából láthatta Térés, hogy valamilyen jó gondolata támadhatott — Ah . . . micsoda, — szólt Térés • kíváncsian tekintett barátnőére — látom, — igen te segíteni óhajtass bajomon ... igen ... óh «ólj?.,. — Mint hallottam atyám jó barátjának Pálánky urnák egy jó fiatal emberre volna Kosmadomján (a.-lendvai jbir.) aug. 26. IL ssept. 26. — — A kisdedneveid egyesület óvodájának negyedik évi sárünnepélye csütörtökön, jul. 24-én megtartatott; noha as időjárás szeszély es-kedett mégis egész délután és este hullámzott »látogatók nagyszáma, aonyira, hogy a bevétel kösel 300 frt pedig a belépti díj 20 és 10 kraj-csár volt As apró növendékek mint előbbi években, ugy az idén is bámulatos ügyességeknek adták tanújelét a számos ízben Bajosan megtapsoltattak. A nevelő ur ssakbusgalmss • fárad-hatlan igyekezete ujabban általános elismerést arató tt As eati táncsvigalom asonban nem sikerült, nagyszámú táncsos a ssük téren nem tért meg. a rendesőség, különösen a felkért hölgyek fáradhatlan buzgalma közelismerést érdemel. Szívet ténykedésükért fogadják köszönetünket! — Halálozás. Rosenfeld Sándprné szti-letett Hirsohler Nanette asszony julius 23-án életének 72-dik évében meghalt. Temetése nagy réasvét mellett 25-én délután ment végbe. Egy ritka jő aassony saáJlt ismét a sírba. Béke hamvain. — Tortrix püleriana ssőlőpusstitó rovar vidékünkön tavaly mutatkosott de erélyes pusztítás folytán kiirtatott s as idén nem ta láltatott ellenben abalaton-füredi, örvényesi és Balaton-szent-györgyi szőlő Hegyeken fedeztettek fel; ennek pusztítására a tapolczai szolgabíró ur rendeletet bocaátott ki; különben személyesen is körutat teea, hogy a szükséges intézkedéseket megtegye. — Színészet. Gerőfy Andor jól sserve-sett színtársulata Keszthelyről alig egy havi itt létt után, sserdán Kayosvárra távozott. Ge-rőfynét a keszthelyi műkedvelők utolsó fellépte alkalmával egy díszes koszorú füsött emlékalbummal lepték meg, melyet as első felvonás után, a színpadon Vértessy Ilonka a műkedvelők e legifjabb tagja következő szavakkal nyújtott át: .Fogadja kedves Nagyaád a keszthelyi műkedvelőktől, legbensőbb tiszteletünk jeléül!'' Gerőfy a darab végén válogatott szavakkal mondott köszönetet a keszthelyi műpártoló közönségnek. Amidőn a távozó színtársulat-nak, különösen pedig a keszthelyi műpártoló közönség kedvenczének bpesti népszínház e kedves kis csalogányának egy saivélyes „Isten hozzád"-at mondanánk, gratulálunk Kaposvár városa műpártoló közönségének, ama szerencsés választása felett hagy as oda menni óhajtó három színtársulata kösöl, Gerőfy társulatának mint a bárom kösöl• biztosan tudjuk, hogy a legjobbnak adta az elsőséget Balogh Árpádot Rákossy a népssinházhoz szerződtette egy évre. Tihamér. — Gyászhír. Bálás, Lásalóffy Mária sa-ját ugy kiskorú gyermokei: Iván és Irma, valamint számos rokonai nevében a legmélyebb fájdalomal jelenti forrón szeretett felejthetlen férjének, illetve atyuknak süpeki Bálás Frigyes urnák, Nagy Becskerek város 1875-8. évi országgyűlési képviselőjének, Pest Pilis-és Solt, t. e. ugy Torontálmegye volt szolgabirájának-utobb Torontálmegye tb. főjegyzőjének és a megye közigazgatási bizottsága tagjának, a .Torontála hetilap sserkesstőjének 1879. évi ssüksége, a ki épen olyan alkalmasást nyerne nála, mint atyádnál Tamás nyert — Oh istenem, mily jó, hogy szóltál;. .. szaladok és megmondom Tamásnak, — szól teljes örömmel Térés. — Nem fogja atyád rósz néven venni ?! — Atyám?... igaz jó hogy említed. Már reggel óta örködik reám, hogy Tamással neta-lálkoshassam. A mily hamar az öröm vidámító sug ára lepte el aggódó asivét, oly hamar iamételve hagyá. (Folyt követkesik.) Minden változik. Változik az idö: Untalanul repül; Változik a mennybolt: Hol borul, hol darSl. Megváltozik a sors : Majd kemény, msjd szsüd; Megváltosik a hold: Fogy s azután telik. Változik a tavasz: Nyár s 6sa jó helyébe; Változik a nap is: É^jbe merül fénye. Minden megváltozik A kerek világon; Hogy hűtelen lattál, Nincs hát mit csodálnom. VÁROST MIHÁLY. TIZEKNYOLCZADIK ÉVFOLYAM A L A I KÖZLÖNY . i JULIUS 27-ém 1879. jollus hó 18-án éjjeli 10 órakor, élte 46. évé-oró tüdóssélhüdésben történt gyászos kiroultát. Á boldogultnak halt tetemei e hó 20 in, délat. 4 órakor, Ellemóren as ágostai hitvallás aaer-tartásai sserint beazen tel tettek s ugyanott a családi sírboltban örök nyugalomra tétettek A jó hazafi, szorgalmas, ós tehetséges itó porain legyen örök béke: Áldás emiékezetón 1 — Hivatalos látogatás* Svastica Benó megyénk tevékeny alispánja jul. hó20 án érke zbtt Öümeghre, hol vizsgálatot tartott a köréhes tartozó hivatalokban : meglátogatta a kórházat stb. innen 23 -án ismét Zala-Egerszegre távozott. — A sümeghi lövész társalat követkesó tartalma meghívókat boosájt szét: „A sümeghi lövésztársalat álul ang. 3 án a kottori-i elemi ''károsultak javára dijlövés és tekeversenynyel egybekötött zártkörű tánczmulataág fog rendez tetni, melyre Uraságodat (és családját) tisztelettel meghívja a rendezőség. Belépti díj: Sse-mélyenkint l frt., Családjegy 3 frt. Kezdete délután 3 órakor. A jótékony czél iránti tekintetből dijtárgyak köszönettel fogadtatnak. Ily tárgyak Öámodics Üároly ií£yvéd urboz küldendők. Kedvezőtlen idő esetében f. é. augusstas 10-én íog megtartatni. — Uj állami tanító képezdét fog felállítani a közoktatási miniszter Csáktornyán. A képezde f. évi szept. 15— 20-án fog megnyílni, b- oly magyar unitókat fog kiképezni, kik a horvát és vend lakosok iskoláiban, mint nyelve ket értőegyének a magyarnyelven való unitásra alkalmaztathassanak. Ez intézet abban fog különbözni a többi képetdók tői , hogy növendékei az intézet épületében laknak egy igazgató éa segédUnár felügyelete alatt. Az épület számára Csáktornya mezőváros ad telket, s a saját költségén ©piti föl. Addig azonban, mig az épületet 3 év malva felállíthatná, kötelezte magát a városi képviselő testület, hogy a gr. Festetich György birtokához Urtozó Zrínyi-féle várba bérlel a képezde számára helyiséget. Az intézet Bárány Ignacz, ismeri csurgói Unár igazgatása alatt fog állani. -- A keszthelyi jótékony nőegylet elnökül tiaál Endréné, alelnökül Beck Vilmosnó, pénztárnokánl Hánthy Károlyné, ellenőreül Bre-ver Gyuláué úrhölgyek, titkárul Sparszam Pál Stieder Lxjos, orvosoak Dekmár János urak lettek megválasztva. — Jbtővid hirek. Eugénia excsászárné kijelenté, hogy az imperialista párt dolgaiba többé nem avatkozik. — Kappel Ödön pozsonyi fővámhiraUJi főadószedő morphiummal vetett yé&ci életének. — Feigelstock Béla marczali lakos Füredire változUttá nevét. — Avámille-téki ezüst pótlék aug. hóra 15°/0. — ld. Barabás Gjorgy széplaki tanitó meghalt. — Vörös marty egyik leánya: Erzsébet meghalt. — Szibériaban az «lső egyetem a jövő Uuévre megnyittatik. — Ulundi zulu főváros bevétetett s leromboltatott. A király szeptember első napjaiban Erdélyt beutazza. — Emberevő emberekkel teszoek körutat. — Erdélyben Marbeau lranczia iró utazik. — Loda orosz város egészen leégett. — Párisban emberi különlegességekből bajszos gyerektől as egy szeműig — kiállítást rendez egy angol. — Egy szántogató reflexiói. Most, midőn nem csak Magyarország hanem egész Eoropa figyelme aratás felé irányai ulán nem lesz érdektelen, ha veteményeink mint létéről illetőleg es évi termésünk mostoha állapotáról egyet mást elmondjunk éspedig oly formán; hogy megtudják azok is, kik e mun kás nemzet sorsát intéző, erőként működnek annak jólétét retrográd helyzetbe juttatni, melyből nincs többé szabadulás. Az arató leányok vig danája nem hallatszik a nap alkonyán ugy, mint máskor, mert termésünk buza és rozsban oly ritka és hézagos, hogy az a belevetett magot és a munkát alig adja meg, — tengerire sincs kilátás szóval minden gazdasági állapotunk csehül áll. Azonban ez még mind hagyján volna, de miből állítjuk elő a teherként ránk salyosodó adót akkor, midőn semmi pénzforgalmunk nincs; és a mi van is eladó, mindennek biUng ára van; mindest nagy mérvben előidézi azon vámügy, és ujmérték, a melylyel minket a magas alkotmányos kormány meg-boldogulaniuni kegyes volt; mert még a múltban egy mérő rozsért 3 frt 50 kr. 4 frtot adott a kereskedő, addig ma egy métermázaáért, melybe 2 és ^ mérő szükségeltetik alig ad 5 frt 25 krát. Minden munkánkban bágyadtság, kitűzött czélunk törekvésében lankadtság ssó-val minden zsibbad és zsibbadni fog . mindaddig, mig a nemzet maga erejéből nem fogja orvosolni a bajokat, — és akkor hiszszük, hogy jobb légkör fogja át lengeni a mostoha helyzetben sinlődő hasát, és ngy majdan jobb termésekre és árakra is leend kilátásunk, — hisz-szük, hogy nemsokára kibújik a szeg a zsákból, csak legyünk akkor mindnyájan egyöntetű akaraton és egy sássió jelszava vesányelje basánk boldogságának ssebb jövőjét. Ki nyert? Brünn juL 23-án: 8, 82, 43, 65, 66.? . t Irodalom. (E rovat alatt megemlített munkák Nagy-Kanizsán Wajdits József könyvkereskedése által megrendelhetek. — »Kápet családi lapok* 20-dik füzete megjelent. Kiadja Mehner Vilmos. Ára 30 kr. E füzethez igen sikerült .A játék vége« eaimfi szinea kép van mellékelve. A többi Kép: IV. Napóleon Lajos. A kíváncsiság. Fiatal czigá-nyok. A pincsében. Telephon a búvároknál. Cserebogarak eatélye. Női kestyü. Távoli rokonok Soloviffa. Ugyancsak Mehner Vilmosnál Dr. Toldy László által Hellwald után irt .A föld és népei* czimü becses kiadvány 3 és 4-ik füzete is megjelent. Árasain te 30 —30 krajcsár. Vegyes liirek. — A soproni kereskedelmi éa iparkamara következő körlevelet bocaátoltki: Rumania fe-'' jedelemséggel kötött kereskedelmi egyezmény 24 §ának megfelelőleg Rumaniaban as ipar- és kereskedelmi védjegyekről azolló törvény alkot-^totf, melynek végrehajtására vonatkozólag a közigazgatási szabályzat is most már megjelent. Erről mindazok, kik Ramaniában kószülmé-nyüknek a védjegy oltalmat megakarják szerezni, azzal értesíttetnek, hogy közelebbi fel világosi tást az alulirt kamaránál nyerhetnek és hogy abbeli kérvények a további eljárás eszközölte-tése végeit kösvetlen a Bukarestben székelő cs: és kir. követséghez is intésendők, hol a nem rumán nyelven szerkesztett beadvány as illető fél költségén hiteleden rámán nyelvre fog for-dittatni. Sopron, 1879. julios 18-án. A kereskedelmi és iparkamara. — Szemorvos. Bécs egyik leghíresebb szemorvosához legközelebb egy hölgy jött, megvizsgáltatni szemét, esetleg gyógyitutni magát. A hölgy öltözetéről, modoráról ¿nevéről ítélve előkelő és gazdag lehetett, mit a praktikus orvos magában azonnal konstaUlt is. MegvizsgálU szemét és kijelentette hogy okvetlen gyógykezelés alá kell venni, nem áll hat jót semmiről, a mulasztás igen sulyositja a bajt,mi nem más mintamaurosa (feketehályog.) A hölgy megijedt, tett ugyan némi ellen, vetéseket, hogy vidéken lakik, költséges a városi lakás, de végre is a szem drágább minden pénznél — beköltözött. Végre ugy eredeti gondolatra Jött, gyanítván hogy as orvos által kiaaákmányolutik. Szegényes ruhát vett magára, nagy fókó-tőt tett, arczát kendővel bekoté, egy rosz esernyővel hóna alatt a legczudorabb időben ment az orvos rendelő órijára Bebocsáttatott. „Nos mit kiván jó asszony ?H kérdé a doktór leereszkedőleg. .Szemeimet megvizsgáltatni." „Nos lássuk tehát'' — az ablakhoz mentek, az orvos a beteg szemeit^ anélkül, hogy felismerte volna. Hisz oly csaUkos és elferdült is volt, hogy még szerelmes szemmel se lehetett volna a szép-ifjú nőre ráismerni. „Csak gyöngék a szemei, de nem hibásak." „De nekem ast mondották, hogy rossSak hogy valami a . . . ama . . . .nem tadom, hogy hívják ast, amit kapok-'' „Amaurosa, fekete hályog." „Ne bolondittassa el magát, semmi baja a szemének." _De as orvosom mondotta.* As orvosa, jó asszony, ssamár, megmondhatja neki, én mondtfUam." „Mi kérem as. ...?!* „Igen, ssamár, nagy szamár, mondja oaak meg neki különben ki ia aa orvoaa ? * „Ön kedve dokror ur,* — szolt a hölgy moat természetes hangján, a nagy fökötőt hátra haava a a kendőt levetette. „Ajánlom magamat* „Nagyságos asszonyom hebegé a doktor savartan, de a hölgy már akkor eltűnt Felealeges mondanánk, hogy a hölgy aztán nem bolonditUtta el magát. — A bor éa has fogyasstási adó bistosi-tását illetőleg a pénzügyminiszter körrendele-tileg utasitotU a pénzügy igazgatóságokat, hogy ezen adóbiatositást aa 1880 ik évre a szabály-saerü tárgyalások megindításával vegyék foganatba, s esen tárgyaláaoknál agy, mint a megváltási egyesmények és bérleti ssersődések megkötésénél, valamint a fogyasstási adóáta-lánynak beszedés végett a községekre leendő utalásánál a rendeletekben előirt eljáráat szigorúan tartsák meg. A besaedési dijak csak a megváltott kösségeket illetik meg. Oly esetben, tnidőn as adómegváltáa iránti tárgyaláa sikertelen maradt, a ennélfogva a fogyasztási adónak bérbeadás atján leendő biatositáaa kisértetik meg, a kitűzött árverésről as illető kösség jó eleve értesítendő, de jogában áll annak nyolcs nappal as árverés előtt elfogadható ajánlat mellett egyezkedéare lépni. A megváltási saeraő-désekben felveendő as albérletet illető pont után azon további feltétel is, hogy as adókeselés akkor is albérletnek minősíttetik, ha a beszedés bármi csim alatt másnak engedtetik átoly-kép, hogy es a kösségnek meghatározott évi összeget fizet, s a felektől beszedett pénaból eredő kár vagy haszon ót illeti. A bérleti sser-aődés rendesen egy évre köttetik, de köthető háromra is. As adóbiztositási tárgyalásoknak még a folyó év letelte előtt teljesen be kell fe-jestetniök. — Éhhalál Chinában. Mint a „Goloss" Chinából visszatért oross kereskedőktől hallja, ott ismét rémitőn pusstit as éhhalál, a melynek már eddig több százezer ember esett áldozatául. Sok városban és faluban az emberek as utcsá-kon múlnak ki iasonyu kinok közt. As éhesek kínjukban a holttesteket falják föl, sőt élő embereket is megtámadnak, szétvagdalják és megeszik. így egy koldust fogUk el, kinek tarisznyájában egy gyermek maradványait UlálUk meg. A koldus megvallotta, hogy már hoassabb idő óta friss embwhossal táplál kosi k, mert » hullahust utálja. Egy fiatal ember rávette atyját, hogy a menyasszonyát (a fiatal emberét) áldozzák föl, a mi meg is történt. A gyilkosság után felosztották a hust maguk között Cgy családban az atya hat éves fiát ölte meg, egy másik családban ismét az ifjú as atyját ölte meg hasonló czélból. És ily események százával fordulnak elő. Vannak falak, hol as egész lakosság kihalt. _ Papírszeletek. Kétséges bók. Úrhölgy: Valamenyi ismerősöm állítja, hogy a fürdőből vissza tértem ÓU igen előnyösen megváltoztam.. — Dr: .Kérem kedves kisasszony, kegyed egyátalában csakis előnyére változhatik meg. — Tuls«árnyalta. „Leányom oly gyönyörű vánkost bimzett névnapomra, hogy szinte szagolni véltem as ibolyák és rózsák illatát! m ondá dicsekedve ss egyik apa a másiknak. Es még semmi I válaszolt s másik Az én Má-likánr is himsett nekem vánkost ibolyákkal, meg rózsákkal , és midőn előssör ráültem, rettenetesén meg sznrtsk---a tövisek. Üzleti szemle. 1879. július 36. Időjárásnak a héten nagyon áüadstisn volt. Naponta többször változott as idő olyformán, hogy ritka nap mait el esőzés nélkül. Szén gyakori lecsapódások felette károsüák a még meaSn lévő gabonát és akaéályozák annak betakarítását. Az aratás, zab kivételével, nálunk befejezettnek tekinthető, s a sok helyen alkalmazott eséplési kísérletek lehetségessé leesnek nekünk is, as eredmény felül meglehetős biztos adatokkal szolgálni. Busa mennyiségre nézve sokkal rossabbul fizet, mint tavaly. Minőségre nézve, nagyon különböző fajtákra akadnnk. á szem nagyobbrészt nyomódott, de élénk ssinü. Találni azután üszögös, kon-kolyos, vadborsós, másrésst meg elsőrendfl, kifogástalan ssépeégü fajokra, csakhogy ez utóbbiak hatá-rosottan minoritásban vannak Mareantil árunknak talán 76—76 klg. valósulya less hectolíterenként. Ross mennyiségre nézve még kielégitlénebb a basánál. Minőség e világos ssinü, tiszta nem tökéletesen kifejlődött ssemüek. Középsúly 70—71 klg. hectolitoenkónt. Árpa termésünk minden tekintetben ross. á mennyiséig csekély, a minőség soványsaemü sötét ssinü. Serfőzési ezélokra kevés árpát fogunk produ- Zabban kösépterméi Ígérkezik*.. ▲ minőség kOnnyü, de határozottan fehér ssinü és tiszta I«sr Tengeri. Mig a Maraközből a nOvény állása felett sok panasz tűnik fel, nálunk erre nincs ok. Szorosabb kornyékünkben a tengeri szépen, olyik helyen buján is fejlődik, csakhogy most, a fejképsós idejében tartósb szép időre volna asüksége. Üzletünkben e héten nagy mozgalom volt. A birodalmunk legnsgyobb rét zérói felmerülő tObb vagy kevésbé kedvezőtlen aratási tudósítások kapcsolat-ban a kilátásokkal egy élénk kiviteli üzletre, as árakat ismét jelentékenyen felébb ssálliták, — á hozatal ason körülménynél fogva, hogy az (5-gabona készletek jobbárakimeritvék, uj gabona pedig csak kevés késsül még el, nagyon jelentéktelen volt'' As árak nagy változékonysága folytán, eladók mint vevők vissaa-tartozkodók lettek, s az árak szabályozását kívánják bevárni mielőtt aj vállalatokba boeaátkosaak. Minőség sserint: Buza .... 8 50 — 10 ------ kr Eoss .... • 520 — 6-----— , Árpa .... 6*--7''---■— „ Zab ... . 5 60 — 580--„ Kukoricsa 5.20 — MO---- „ Cinquantin . . 5 "50 — 6 25--•— , K. B. 58 reggel Vasntl menetrend. A bnda-pesti időmutató óra szerint, indul kauizaáról Vonat hova: •»ám Ora Pere. IdŐ 305 Essék, Moháé*,Dombóváré Fiaméba 4 48 regge 215 , . „ • 2 30 délut t 212 Buda-Peatro........4 58 reggel 202 ...........3 6 délat. ...........1130 estve 313 Bécsbe (ftsombathely, Béc. Ujhely fe|é)5 8 reggel 801 • ........í 11 48 estve 315 Sopronba ........3 38 él-vad 203 Triestbe és Prágerhofon keresztül Grácz é* Bécsbe-......4 201 Triestbe és Prágerhofon keresztül Grács és Bécsbe. ...... 2 47 délut Érkezik Kanizsára honnét: 216 Essék, Mohács, Dombovár s Fiúméból 1 41 délnt 206 - • . , 11 11 estvei 203 Buds-Pestről . ....... 4 20 reggé >. ........2 5 délou 211 n ......... 9 44 estve 314 Bécsből (Ssombath. Bécs-Ujhely)fc»lői 10 27 estve « 302 >» »» * .45 reggel 316 Sopronjból ........11 53 délal. 214 Bécsből Oráca, Marbarg, Pragerhof: f«iől ..........4 12 reggel 20« Trieszt- és Bécsből Marbarg, Prager- bof felől.......... l 21 délat. 204 Trieest- és Villsehból Prágerhof felől 11 — estv. Marbnrgba csatlakozás Villach és PranessféstbS » • . • Piane«efestbó f Felelés szerkesztő: Báttrtl Lajt». í < > hirdetése k. Bérleti hirdetmény. Vasmegyei Duka községben egy majdnem teljes 200 holdból álló és esetleg negyedfél száz holdra is kiegészítő birtok, megfelelő gazdasági épültekkel együtt, folyó évi Szent-Mihály naptól, a bérlő kivánatához képest több évre bérbe adandó. Bővebben értekezhetni a tulajdonosnő. Özvegy Tóth Antalnéval, Dukán. Utolsó posta Jánosháza. (898 1 — 2) Majdnem ingyen ^S Ason megblsást kaptuk a nem rég tönkre jutott nagy au. gol brltáola-ezOst-gyár csődtömeg igasgstóságtól, miszerint valamennyi a raktárunkban lévő briUna-eztlst-árukat a ssálitálának csekély térítéséit és a munkabérnek >|4 részéért oda adjuk. áz összeg beküldése mellet vagyis pedig utánvételnél mely • frt. 75 krMI áll, esen Oeseg épen csak a szállítási dljt Angol oraaágból Bécsbe és igen esekély részét a munkabérnek teszi ki, a miért minden ember a kOvetkeső tárgyakat valódi értékenek ''1« részén alul tehát aajd lagyea kapja. (900 1—12) 0 drb. kitOnő jó MZtaU-kés Brttánia ezOstuyél és \ ^ fi j valódi angol esüstaczél pengével. ] t> * *> 6 n legfinomabb vltlák Británla esüUből egy drbban /oS* 6 . nehéz Británla esOst evíkaaál. ( " é Q ^ 1 „ erő» Británla ezüst té]«ierö > a « - 1 . nehés Británla esUet levesaieré 6 ^ Británia ezüst kéatarté. 6 w angol Viktória tár«za finom vésősetel. a • 2 . hatásos Británla ezttst gyertya tartd. / S b S S 40 drb. Mind esen 40 drb. a legfinomabb Británla ezüstből vannak készítve mely egyedüli a világon létesendő érc, mely örökké fehér marad és a talódi eeOstől 20 évi használat után kOlömbösbető meg, miért j&télva lesz. > Csim ét egyedüli rendelési hely a cs. kir. osztrák magyar városoknak. Generál-Depotder I. engl. Brltanla-SIlper Fabrlken: Blau & Katin, Wien, I. filisabethstrasse Nr. 6. Josef Wajdita Bachhandlung übernimmt PraenumerationeD auf nachstehende Modenzeitungen pro Juli—Sept.—Dezember Modenwelt pro >/4 Jahr 0.75 fl. pr. Post 1— fl. Frauenzeitung , a l''ßo fl. Ä 1-80 fl. Bazar , , l-BO fl. „ 2-— fl. Budapest! bazar ;/ — , 2-50 fl, Leitung für die elegant* Welt 1*80 fl. , ^ 210 fl. La mode llluetree , , 1*80 fl. 2*10 fl. Berliner Modenbiatt , 0-60 fl. 9 .72 fl- TIZENNYÓLCZADIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖ NY. ■ Illllllllllll A székesfehérvári országos kiállításon a legnagyobb kitüntetés, az aranyéremben részesült. Mayer E. ós Fia gazdasági gépgyára Szombathelyen. Ajánlja kitűnő és szilárd szerkezetű kézi és járgány cséplőgépeit 1—4 lóerőig, álló vagy szállithatókat, tisztító szerkezettel, vető, tengerimorzsoló s más mindennemű gazdasági gépeit. Még különösen ajánljuk az eddig ismert Trieurok (konkolytisztitók) között a legjobbakat, szelettyüvel vagy anélkül 95 frtól fölfelé. (895 2—*) I I I I I I I i I I I I I I I I I I I I I I Hirdetmény. A „pécsi takarékpénztár részéről hivatkozással a folyó évi május 15-én kelt hirdetményére ezenuel közhirré tétetik hogy minden régibb, ugy ujjonnan is kiadandó jelzálogkölcsönei után jöv<5 1830 ik évi január 1-tól kezdve további intézkedésig a kamatláb 7°/0-tólira szállíttatott le. Kelt Pécsett, 1379-ik évi julius 10 én tartott igazgatósági ülésből, (894 2-3) A pécsi takarékpénztár igazgatósága. Párisi világkiállítás 1878.2 arany- és egy ezBst-éreaaelkitintetve. ganz é8 társa" vasöntöde és gépgyár-részvény-társnlat, Budapesten II. ker. Ajánlják (808 11 —20) kérgöntetü hengerekkel ellátott hengerszékeiket, melyek néhány év óta a bel-és külföldi malmokban eddig használatban levő köveket mindinkább háttérbe szorítják, és a kisebb malmokban is, az órlés kitűnőbb minősítése végett igen előnyösek. AV Ezenkívül mindennemű gép és öntödei munkálatokat, kérgöntvényfi kerekeiket bányászati munkálatokat stb. Vetőgép eladás. Négy darab számfolötti a legjobb kárban levő Garrett-féle tizenhárom soros vetőgép igen jutányos áron eladó, minden közelebbit. H.-Szt.-Miklós u. p. Nagy-Kanizsa a bérnök-ségnél tudható meg, postai megkeresésekre azonnal válaszoltatik. 1 * (896 2—6) .Alulírott a keszthelyi gazdasági intézetbe, óhajtván adni fiát, ha találkoznék Keszthelyen oly szülő ki teljes ellátás mellett cserébe elfogadná, a minőben szintén itt Pécsett alulirottnál az illetőnek gyermeke részesülne, felkéri ezen szülőt ebbeli szándékát velem tudatai szíveskedjék. 893 3 — 3 Pécs, 1879. jul, 14. 7 Náray Gyula, megyei számvevő. Moll seidlitz - pora. r^artlr olxlr^k* ba minden doboz czimlspján a sas vSaK aKKOl VdlOUJL, ¿« n én sokszorosított ciégem van lenyomva. 30 év óta a legjobb sikerek mellett fennáll mindennemű gyaaier-betegaégek ¿a eaiéaztéal akadályak, (mint étvágyhiány, hasszorulás), vér talafáa és araayér ellen. Különösen oly egyéneknek ajánlva, kik ülő életmódot folytatnak. HaaUattáaak tinréayllef Matetettaek. Egy lepecsételt ecedeti doboz ára I frt. o. é. SÓVAL. A legmegbízhatóbb önsegély*«* szere a szenvedd emberiségnek minden belaő é< külső gyulladásnál, a legtöbb betegség ellen, mindennemű sebesülések, fej-, föl- és fogfájás, régi sérvek és nyilt sebek, rákrekélyek. (lsxök, sxemgyulladás, mindennemű bénulás és sérülés stb. stb. ellen. Üvegekben használati utasítással együtt 80 kr. o. ó. Hal-májolaj* Krohn M. és társától Bergenben (Norvégiában). Ezen halmáj zsirolaj valamennyi, a kereskedelemben előforduló faj között az egyedüli, mely orvosi czélokra használható. Ara egy üvegnek használati utasítással I frt o. é. Fő szállítás Moll A. gyógyszerész, cs. kir. udvari szállítónál, Bécs, Tncblauben. Raktár az állam minden hírneves gyógyszertárában vagy fQsser-kereskedésében. Raktár nélküli helységekben magánegyének nagyobb megrendeléseknél megfelelő árleengedésben részesülnek. A t. -ez. közönség kéretik határozottan Moll-féle készítményt rendelni éa csak olyanokat elfogadni, melyek saját óvjogyem és aláírásommal vannak ellátva. Raktárak : Nagy-Kanizsa Práger Béla gyógy**- Rusenberg Ferencz Fesselhofer József Rosenfeld Adolf. — Zala-EgPrszeg „Gyógyszertár a szent lélekhez-. — Barcs Dorner 8. Csáktornya Göncz L. v gyógysxe-réaa Kaposvár Kohn J. 8chró<ler Sán-lor gyógy. Th. Kecakéasy gyógy, Kaproncza Werli M gyógy. Kőszeg Csacainovica lat. gyógy. Küttel lat. gyógy. Keszthely Schleifer A. Wfinach F. Körmend Rátz Ján. Szombat hely Pillich Ferencz gyógy. Sopron Mezey And. gyógyszerée* Bánok-szenUGyörgy A. C Fihicz gyógy. Zagrab Mitty>.ich S. gyógy. Irgalmaa hox gyógy. 8zalónak Schvarcz Gusztáv gyógy. (765 30—62) 976 1879 szam. wmummtB««»ti :»»i; 1 Tiioletew éMiFtalansái Árlejtési hirdetmény. A zalavárm egy ebei i államntak f. évbeni föntartására szükségelt nti-vzereszközök beszerzése a nagyméltóságú közmunka és közlekedési mi -nisterínm 1879. évi július hó 18-án kelt 11,829 száma magas rendeletével 774 frt 30 krnyi öszsseggel engedélyeztetett. Esen munka bistositása tekintetéből alólirt hivatal irodájában folyó 1879 évi augusztus hó 4-én reggeli 10 órakor, írásbeli ajánlatok elfogadásával párosalt nyilvános szóbeli árlejtés fog tartatni, melyre a vállalkozni szándékozók azzal hivstnak meg, hogy az árlejtésbeni részt-vevés esetére, magukat a fent kitett összeg ő^-vel mint bánatpénzzel allásák, mely vállalkozás esetében ssonnal. 10% biztosítékra lesz ki-egészítendő. As írásbeli ajánlatok fennt kitett nap reggeli 10 óráig fogadtatnak el, ezekben as ajánlattevő neve, lakása és polgári állása pontosan kiteendő; továbbá ssámmal és tzőval kiírandó azon száztóli elengedés, melyért ezen munkálatokat elvállalni szándékozik, világosan kifejezendő végre, hogy ajánlkozó a munkálatokat és feltételek tartalmát ismeri és elfogadja. Az írásbeli ajánlatokhoz a vállalati összeg I04|,-je készpénzben vagy magyar állampapírokban csatolandó. A mfiszerelvények és feltételek as alulírott hivatal irodájában a szokott hivatalos órákban megtekinthetők. (899 1—2) Zala-Egerszegen, 1879. évi julius hé 22-én. A zalamegyei nagy. kir. építészeti hivatal. Heff iáass császári királyi advarl ■aláta-klveaat-flzíéjéaek ■aláta-készltaéay-ffyáráaak Béoabea, firabea, Brisaerstraaae S. Selp, 1878. Miőta as őn kitűnő maláta-csokoládéját iszom, tüdőbántalmaim eltűntek, most állandóan axt iszom kávé helyett. < Saager, lovas csendőr. Grünhagen, 1878. Az ön kitűnő készitái*ojrehíek Snaláta-kivonat egézsségi sör és maláta-egészség éa okoládéjának gyógyhatása számos betegségeknél közelismert tény, s nálam as ön —aláta-mellczukorkáinak kitűnő hatása is valónak bizonyult. Köhögésben, ross emésztés- és étvágytalanságban szenvedtem, s a Hofféls malátamell ezukorkák esen bajokat meggyógyították. firaaewald, földbirtokos. A legelai, gyögykstásssl bíró ayákoedi Heff iáaas féle ■eli-czakarkák kék paptraakaa vaaaak HOFF-féle malátakivonat * e A legeisi valódi ayákoldé gyógykatással biré Heff l.-félá aalátt kivonat csokoládé a 30 évi Bzletfeaállás éta 44 azer lett lűttatetva. EG ÍÉSZSEGI C ISOKOLÁDE. Nagy-Kanizsáu csak Stréai &. Klala, Roseaberg L Welliaoh (869 7—12> • uraknál kapható. nttttxutttutmxmutm Keskeny Utifu-mellczukorkák, a tödó és mellbiyok, köhögés, fojtókdhögés rekedt-sfcg és tödóhumt biztos gyógyszerrel. A természet által a szenvedő emberiség javára teremtett megbecsülhstlen keskeny utifG azon már eddig fel nem derített titkot! foglalja magában, miszerint a gége és légcső rendszer gyulladt nyakhártyájára való azonnali gyors és enybitő hatás gyakórlásával a« illető beteg szervek gyógyulását mindéül tekintetben lehetőleg elősegíti. Miután gyármányunknál a fecJ^ -/¡fc^''^tf cxukor és keskeny útifűből tiszta '' ■ '' —----. ve^ynlékröt kcícskcdülik, külön«» Cgyctcnbo t^jnjaljuk h*tóeágsl*g bujegyzet védjegyünket, sat. dobozon levő Aláírásunkat, mert csak ezek igazolják annak valódiságát. (867 >6—50) Schmidt VIctor & fiai cs. kir. szab. gyárosok Bécs, Wieden, AleegAHge 48. Kaphatók: Práger Béla gyógyszertárában Nagy-Kanizsán, Kalivoda J. Letenyén Kiss Adalb. gyógy-azertarában Alsó Leadván, Dorner Kaj. vas- éa fiiaserkerea-kedésében Süm«ghdn Werli M. gyógyszertárában Kap-ronczán és Idósb. Mozelt F. Vasváron, Hollósy József E. gyógyszertárában Zala-Egerszegeu. Csépifigépeket legújabban javítottetögecsrend-szer 1—4 vonó marhára alkal* mazva, szalmahányóval, rosta éa tiaztitó, fa és egész vas állványon legnjabb szerkezeid, tartóé, és felette olcsó árakon szállitnnk a rendee kivitelnek Bécs- és Pestről jótállás mellett. Jóravaló ügynökök kerestetnek. Mayfahrt Ph. és társa gépgyáruk Frankfurtban a Majna mellett. (852 11—14) 8 PILEPSIA nyavalyatörés irásilag gyógyittatik Dr Killisch specialista által Dresdában Neustadt (Szássorazág). Már tőbb mint 11,000 sikerrel gyógyíttatott 838 11—15 JWbVWWWWWsWVWW Elgy okleveles tanítónő, ki az angol, franczia és német nyelvet jól érti, válalkozik oktatás* adni. Közelebbit Wajdits József könyvkereskedésében nyerhetnek. (897 1—2) -r— Nagy-Kanizsán, nyomatott a kiadó laptulajdonos Wajdits József gyons^jtóján. JOSBIF PÖLZL. Grafsadorf bat Siookerau, empfiehlt «ur gegenwärtigen 8»iion »eine: Pateat • Haad • DresohaiaeohlnsB auf- wHrts Ton n. 80. — (889 2—10) Ein- bla vlerpferd. Dresohaiasohlaen mit und ohne PuUwerk aufwaru von rt. 200 ; Unlvaraal-DreiohaiaioHlne, liefert die Flucht rein geputzt bis in den Sack, Bsmmt Sänlengöppel uud allen Riemen komplet fl. H75; Engllsohe DatapfDresihmaschlnen v. Marsball - 8oa and Camp. Gaiuabo rough England mit mehr als 140 goldenen und silbernsn Medalüen preisgekrönt an den luteinationallen Ausstellungen der vornehmsten Nationen. Landwirtschaftliche Kasohlnen aller Artsu bedeutend ermHssigteu Preisen. Wiederverkftufar und solid« Agenten «rwflnirht XÍGT-íiSIZSi; 187«. Július 31-én. LLi'' * 3a/-l. -1L :2. S. . fii írre . . « . negyed érre . . 2 ■ «Kim 10 *r Hlrtfstéssfc t baaábos petitsorban 7, »ásod»«or 6 ■ sriaAsa ''további torirt 5 kr. nyilttérben soronkánt 10 krárt vitetnek fel'' Kincstári illeték minden egyes hirdetőért 30 kr Ű*et«ad5. el óbb: N.Kaniz*aTáros helyhatóságának, „¿.-kanizsai ónk. tűzoltó-egylet«, m „n.-kaafzaal kereskedelmi s iparbank«, „n.-kanizaal takarékpénztár«, a „zalamegyei általános tanítótestület*, a „n.-kanizsál kisded-nevelő egyesület*, a „soproni kereskedelmi > iparkamara ^.-kanixaai külválaaztmányn* a több megyei és városi egyesület hivatalos értesiUje. Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalma lap. Egyes öljünk a bellpftr pártolására. (Folytatás.) Mivel azon vagyont, melyet a külföldtől nyers termék s félgyártmány kivitelünkért évenkint kapunk, iparczikkekért, munkákért s számtalan más egyébért oda ismét minden évben vissza is fizetjük, ezen okból nálunk tártalék tőkék nem képződhetnek, hogy ha egy mostoha időjárású év kivitelünket csökkenti, vagy egyéb baj ér, ahhoz n)ulhatnánk, abból segíthetnénk magunkon, pótolva a hiányt. Mi minden évben szigorúan csak az azon évi jövédel-münkre vagyunk utalva kiadásainkban, s ha az a kellőnél kevesebbre Üt ki, azonnal zavar, uj adósság, nj teher állanak be nálunk. Mint aminó jövedelmünk, oly bizony talanok jövőbe nyúló számításaink, tervezeteink is, oda kellvén mindig gondolni: <Ha a bevétel kedvező lesz; ha telik. Évről évre élünk csak, mint a napszámos napról napra, ki napi keresményét minden nap el is költi s ha nincs elegendő munkája, nincs keresete, adósságot csinál, hitelre él s szatán napi keresményének nagyobb része mindig hitelezőinek zsebébe megy. Ily állapotoknak azután mily követ-kezménveket kell szülni hazánkban minden téren, minden tekintetben! Azt mondják, hogy az iparczikkekért külföldre kiadott vagyon nem veszteség, mertannyi értéket kapunk is, mint ameny-nyit adunk érette. Ábránd! Minden egyes iparczikk értéke két részből áll, úgymint azon anyagnak tényleges értékébő'', amelyből az iparczikk áll; és az iparczikknek az azon anyag vagy anyagokból előállítására fordított munka és idó névleges értékébóL Az iparczikk vételárában tehát megtérítjük anyagának tényleges értékét, 8 ezen felül dijjazzuk az előállítására fordított munkát és időt Az előállítási munka és idő dijj pedig átalá-ban mindig és pedig a legtöbb esetben igen sokkal — nagyobb az iparczikknek tényleges anyagi értékénél. Tehát az iparczikkekért külföldre folyó vagyonúnknak csak kis része térül vissza azok anyagában, nagyobb része pedig, mint előállítási és mnnka dijj nyomtalanul kienyészik. A külföldi iparczikkekke! azonban még is csak kápunk valami kis tényleges értéket is érettök adott vagyonunkért, de hány oly millió megy ki tőlünk évenkint a külföldre, melyekért semmi tényleges értéket, — csupán személyes munkát, — szolgálatot — vagy élvezetet — kapunk, Azt mondják, hogy amennyivel a külföldi iparczikknek tényleges anyagi értéke kevesebb, mint vételára, azt kipótolja a használatából szármázó haszon, vagy azon szükségletnek kielégítése, amely czélra véve lett. Meglehet; de ha azon iparczikket belföldi iparostol vettük volna, szügségle-tünk szinte ugy ki lett volna elégítve, a mellett, hogy az érette kiadott pénz is itt bent maradott volna. De ha egy belföldi bárminemű iparczikk kevesebb hasznot képes is használata által tulajdonosának nyújtani, mint egy ugyanazon nemű de külföldi, a belföldi mégis hasznosabb a külföldinél, mert a belföldi iparczikkel együtt az érette adott pénzünket folytonosan is használjuk a közvagyonosság, közjóllétnek reánk is háruló összes jótékony következményeiben s ezen haszon sokszorosan pótolja azon hasznot, a mennyivel egy belföldi iparczikk talán kevésbé haszonhajtó, mint egy ugyanazon nemű külföldi. Azt mondják, ha van behozatalunk, van kivitelünk is; s mit a behozatalon vesztünk, a kivitelen megnyerjük. Hasonlítsuk össze tehát behozatalunkat kivitelünkkel. Vegyünk a külföldi ipaczikk behozatalra százmillió forintot, s a mi kivitelünkre is ugyanannyit. Az iparczikkeknek tényleges értéke közép számmal vételáruk busz százalékánál soha sem több; tehát a külföldi iparczikkekért adott 100 millió forintankból csak husz millió terül vissza az iparczikk anyagában, nyolczvan millió pedig, mint előállítási és munkadijj, kienyészik. A mi kivitelünk rendesen nyers termék, ahol a szállítási költségen kívül ugy szóllván semmi munkadijj — s félgyártmányok, melyekért csak csekély munkadijj — foglaltatik a vételárban, ahol tehát a vevő, néhány százalék híján, annyi tényleges értéket kap, mint amennyit ád érette. A mi kivitelünknél a szállítási és munka dijj közép számmal a vételár husz ^százalékánál nem megy többre. Azon száz millió forintért tehát, melyet nekünk a külföld kivitelünkért ád, kap tőlünk nyolczvan millió forintnyi tényleges értéket. Mi tehát a külföldnek a tőle kapott száz millió forintért adunk nyolczvan millió forintnyi tényleges értéket, mig a külföld a mi száz millió forintunkért nekünk csak husz millió forintnyi tényleges értéket ád. E szerint tehát mind a behozatalnak, mind pedig a mi kivitelünknek egy oldalulag csak a külföld veszi hasznát. Kivitelünk nekünk csak annyiban hasznos sőt szükséges, hogy terményeinket mint kötött értékű tárgyakat folyó értékűvel — pénz- zel — cseréljük ki, mint mondani szokás pésszé tmmxMk, hogy általa kiadási szükségleteinket fedezhessük. Azon vagyont, mely belföldi ipartermékekért kézimunkáért vagy egyébbért lett kiadva, az államtestület egyik tagja adja az ugyanazon államtestület másik tagjának. Azon vagyon nincsen ugyan többé közvetlen birtokában annak az egyénnek, ki azt kiadta de mivelhogy az akinak adta, szintén ugyanazon államtestületnek a tagja, ennélfogva azon vagyon továbbra Is részét képezi a közvagyonnak, s így továbbra íb tulajdona marad az államtestületnek: azt az egyes tagok adják, kapják, nyerik, vesztik ugyan egymás között, de maga az állam testület, mert az mégis folyvást tagjainak tulajdona marad, nem veszti el. i i 1 A belföldi ipartermékek és kézimunka tehát az államnak mint testületiek semi-jébe sem kerül, mert semmit sem ád ki érette közvagyonából. Ha tehát összes tagjai csak a belföldi ipartermékeket és kézimunkát használnák a mellett, hogy ipartermék — s kézimunka — béli szükségleteik igy is kivolnának elégítve, az ezekért ár, dijj fejében járandott Összeg és a testületben maradván mint közvagyon, meg lennének gazdálkodva azon száz milliók, melyek most ipartermékekért s kézimunkákért a közvagyonból évenkinta külföldre folynak, mely szász milliók évenkint itt bent maradván a közvagyont évenkint annyival növelnék. Mivel pedig az állami közterheket, mint adóalap, a közvagyon viseli, természetes, hogy minél nagyobb ezen alap, a közvagyon, a közteherből minden egyes tag TÁRCZA. Ne sirj! Ne airj, ae sirj olyan nagyon SxenteskodS kis »ugyalom, Nem en ragyok, te vagy hibás, Kés5 már a sirás-rivás. Szerettelek forrón, hirea, Csak éretted lángolt szivem ; De hiába szerettelek, Árnya lettél életemnek. Piczi szived változó volt, Mint ak égen tündöklő hold, Hol elfogyott hol megtellett, Hol engem, hol mást szeretett. Ilikor mással csókolódtál. Mért nevettél, mért nem girtál ? Hejh ! derűre jön a bora, De azért ne légy szomorú. Ne rirj, ne sirj barna kis lány, az én szivem hideg márvány, Könnyed nzt meg nem lágyítja, Százszor inkább meghasítja t Ifj. VÁRADY FEBENCZ. Borura dertt. Heazély. Irta: Sznkáts Lajos. (Folytatáa.) • — Istenem, Istenem, miként adjak tudtára. Pedig nem sokára elmegy, vagy (alán már megy is. — Meg Tan — szólt Mathild. — Ssólj kérlek, minden peres drága. így gondolkodtam ki s igy jő is less: hogy atyád ne tudjon az egész dologról semmit, majd egy kis papírra írjuk meg, hogy várjon engem az erdő mellett. — Nagyon jó — ssólt megelégedetten Teréz. — * Tamás látván, hogy Váralji nrnál minden lépése hiába való, — fájó ssivvel, köny-telt szemekkel vett tőle bncsnt utoljára Csak as fájt legjobban, hogy Téréstől nem búcsúzhatott el, hogy még egyszer nem hallhatta kedves, csengő hangját. Épen egy utolsó tekintetet vetett vissza még egysser az udvarra Teres szobája felé, midőn as egyik ablak megnyílt s abból bájos tekintetét látta feléje irányulni. Néhány pillanat múlva pedig egy papír csomag esett a földre. Tamás gyors léptekkel odasietett s felvette. — Amint felbontá, kíváncsiságtól ellepetve azonnal olvasni kezdé: „Szeretett Tamás. Az erdőcske mellett várakozzék egy kissé barátnőm Mathild azonnal odajön. Fontos közleni valója van önnel. A vissonlátásig Teréz." Tamás arcsán iámét as öröm sugárzott keblét ismét remény t*lté. Szivére szőri tá a levelet, — kóssönőleg intett kalapjával as ablak felé, s gyors léptekké eltávozott. '' Alig érte el as wdőcakét, midőn Uáihildot már köseledni látta. Amint megérkesett, azonnal elmondá ajánlatát, a melyet Tamás megelégedetten el is fogadott. Palánky nr birtoka, — kinek épen oly férfira volt szüksége, mint Tamás, — Varaljí ur é mellett terült eh Ettől csak keskeny rosz ut válasstá el. Már az első részben is láthattuk, hogy Váralji ur nem volt barátságos viszonyban Palánky úrral, már ott is tapasztalhattuk azon ellenszenvet, a melyet magában táplált. Ssóval mint tudjuk Váralji ur igen haragos indulatos természetű ember volt, — csakis Fanek ur rosz hitegetései után tartotta magát, j— mások tanácsainak nyomdokai után nem óhajtott járni, — habár ha azok jók és helyesek is va-lának, — ennélfogva könnyen ösesepörlekedett egy alkalomkor .különös szomszédjával", a mint nevezni szokta. Tehát ezen úrhoz vezeté Mathild Tamást — Az éltes ur épen a pamlagon heveréssett s pipájából felfelé csigádzó, majd kankádsó füstöt szemlélgette, midőn Mathild belépett. — Isten hosta kéaves kisasszony, mi jót hozott? — szólt Palánky ur kényelmes kelyse-téből felemelkedve. — Nem tudom, hogy miként fog Palánky urnák tetazeni — jól e vagy rosszul. — Foglaljon helyet nálunk kisasssony* — Köszönöm, — ezzel helyet foglalt. — Talán a kedves papától hos valami hirt? — kérdé kíváncsian s nyájas hangon Palánky ur. — Oh dehogy. Nem. — Tehát?... . — No nem akarom sokáig halasstgatni a dolgot elmondom röviden. — Ugy van. — De nem fog Palánky ur meghara* gudni, vagy nem veszi ross néven, ha nem meg-elégedettsége szerint cselekedtem ?... — Már miért is. Oh dehogy, — szólt Palánky ur s a derült mosoly vonult végig barnás arczán. — Mint hallottam, Palánky urnák jó ssolgára volna ssüksége. — Ugy van. Bizony pedig nagyon is nagy szükségem volna reá, miután Jánost, azt a rest embert már három napja, hogy elkerget-tem, — a szó szoros értelemben el, én a lésen-gőt. Talán a kedves kisasszony ajánlana ré-szémre valakit? — Ugy van; igen. — Hiszen igy akkor meg vagyok végképen nyugodva affalől, hogy rosesat aem fogok kapni. — — Ugy van. Mondhatom igen becsülete«, jóravaló egy fiatal ember* — Ha szabad kérdenem, ssólt nyájasan Palánky, — honnan ismtri ? — Terézéknél volt-eddigelé. — Váralji urnái ? á mindenért haragvé szomszédnál? — Ott igen, ott, i. — 8», hm. Hisaen, mint hallottam Váralji ur igen meg volt vels elégedve Tamással. Ugy hisnem igy is hívják. —r Igen. igen. — No en különös. Már miért, ia küldhette el akkor ?,.. Palánky ur kiakará puhatolni as elküldetés okát Hátha olyasmit tehetett, a miért talán bisony ő sem fogadhatja fel.; — Na — hiszen szélt aavartaa Matktid — mintán sehogy sem akarta elmondása r ■ j TIZENNYOLCZADTK ÉVFOLYAM. ZALAI K ö N Y. J - * > i • i ic1 Í\''J «; < július ai éft ím U -t;hnL .rrST^t >1 i «17/. magánvagyonára annál kisebb részlet jut vagyonaránylag. Ha tehát a közvagyon növek^ik, meg érzi azt az államtestJlletnek minden egyes tagja, — mint jelenleg fájdalommal érezi az ellenkezőt is, — és pedig először is adója könnyebbüléseiben, mert vagyonának kevesebbed része kívántatnék meg az állam közszükségleteire. Amennyivel pedig kisebbedett adóm, magán vagyonom tényleg már annyival szaporodott; mert amennyivel kevesebb ugyanazon vagyoni állás mellett összes adóm az idén, mint tavaly volt, az a pénzem, mely ezen az uton maradott meg, már nyerességem, tényleges hasznom, mert ha adóm nem kevesbült volna, azt a pénzt, mely most megmaradott, az idén is oda kellett volna adóba adnom. — Igen, de az államterületnek közazugséglete az idén is csak akkora mint tavaly volt, hogy tehát adóm mégis kevesbült, az csak onnét származhatott, mert a közvagyon mint adóalap gyarapodott, azaz tagtársaim nagyobb részének vagyona növekedvén, vagyonuk növekedésével arányban a közterhekből is nagyobb részt viselhetnek most, mint tavaly s igy amennyivei ók most többet viselnek, mert viselhetnek, reám annyival kevesebb jut belőle. (Folytatása következik.) Tanügyünk. A „Nemzet napszámosai* mint dicső Eötvösünk, s világhírű iró és államférfiú uagyon helyesen a tanítókat elnevezte, egy iskola évi iáradalom, enyéeztő munkálkodás u.án nyugalmat nyertek. Tíz havi testi és szellemi erő meg feszítés után kél havi nyugalmat kapnak. - Vajha e pihenée mindegyiknek édessé, üdvössé válnék! Mig ók, az emberiség jól tevői pihennek, vessünk mi a mennyi ben azon korlátolt viszonyok közt, melyekben vagyunk, tehetjük, egy pillantást működésűk eredményére. Ezt tenni mi kötelességünknek tartjuk, mert a tanügy azon ügyek közé tartozik, mely nemcsak a vele foglalkozókat, hanem a haza minden jó honfiát érdekli, mert igaz az, mit egy jeles bölcsész mond: „Két intézmény van, melyért a nép leghálásb lehet; a jó igazság szolgál tatás s jó nevelési intézetokért, az elsőre javadalmait, a másikra legnagyobb kincseit, gyermekeit bizza." Megyénk nevelésügye s ezt bensó megelégedéssel mondhatjuk szép haladásnak indul, ezt részint a kir. tanfelügyelőség erélyes, fáradat-lan működésének részint megyénk intelligens osztályának, részint pedig annak köszönhetjük, hogy mind inkább nagyobb snagyobb mértékben tónteket, — Váralji urnák nem kell sok ok, — azonnal meg tud haragudni minden csekélységért is. — Bizony furcsa egy ember, — állitá Palánky. Hol van moat Tamás, mondja caak kisasszony ? — Itt van. — Itt nálsm a háznál ?... — Igen küo. Palánky felkelt a pamlagról s ki akart menni, bogy Tamást behívja. Mathild azonban nem engedó. — Tessék csak maradni, majd behivom. Ezzel Mathild kisietett s rövid idő múlva visz-szajőtt Tamással. A megegyezkedés igen gyors volt. Tamás asonnal Palánky ur szolgálatába lépett. Ismét a vidámság fogta el. Mathild, de még inkább Teréz örvendett, midőn megtudta, hogy Tamás Palánky urnái maradt. Ismét boldog 7olt, hogy kívánsága beteljesült. IV. Palánky ur rövid idő alatt igen megsse-rette Tamást. Nem is szólitá őt másként, mint fiának. „Majd ezt végezd el most fiam," „Most ezért fogas elmenni fiam.'' Jól vsn fiam, — látom derék ember vagy, most már mindent nyu-gott lélekkel reád bieok.« „Nyugodjál fiám ma már eleget tettél." Ily s hasonló megszóllitások, a megelégedettség kifejezői hsDgzottak Palánky ur ajkáról. - Alig mult el egy-két hét, már is oly ro-konazenvvel viselteték as ifjú iránt, minths benne szeretett gyermekét bírta volna, a kitpe- terjed aaon helyes nézet, hogy a haza folyirág-zását,''-a''jólét növekedését csak a jó iskola hozhatja. — Anyagi viszonyainkat bárki is kénytelen elismerni, napról-napra rosssabak lesznek, ezen körülménynek tulajdonitható az, hogy e tanévben nem igen dicsekhetünk aszal, hogy valami sok uj iskolát nyertünk volna, hanem igenis dicae kedhetünk azzal, hogy mindenütt élénk érdekeltséget találunk as iskola Ügye iránt. Megyénk összes tanintézeteiről nem szolhatunk, hanem kő vétkes tetve azon iskolákról, melyek a szerkesstőséghes értesít vényeket be-küldöttek, képel alkothatunk magunknak a többiről. . Kezdjük tehát Nagy-Kaniasa iakoláínál- I. „A kegyes tani tó rendiek vezetése alatt álló fógynanaaium." E kitűnő főgymnasiumo*, mely hazánk legjeleab tanintézetei köat is dicsóen megállja helyét, mint az előttünk fekvő értesít vényből látjuk 342 tanuló látogatta, ezek közö! 22 tanuló érettnek nyilvánittatott, kik körött 8 egyházi, 6 jogi, 1 orvosi, 2 technikai, 2 gazdasági, 1 erdészeti és 1 postatiszti pályát választott. Ez intézetben rendkívüli tárgy gyanánt a franczia nyelvet,a gyorsírást, a müéneket, a senét s rajzot tanítottak. E fógymoasium díszére válik gyakorló iskolája, valamint segélyző egylete, mely szegény tanulók segélyezésére 228 frt s 5 krt. fordított s melynek kamatozó tökéje 1968 frt. 70 krból áll. Az 1878/79 iki iskolaévben ösaztőndijsk-ra (¿eszesen 1150 frt. lett kiutalványozva. A gazdagtaaszergyüjtemény mellett, mely re Nagy-Kanizsa közösögyi bizottaága ez évben 480frt 60 krt. ajánlott, van „Tanári könyvtár", melyre szin4én a már emiitett bizottság 129 trt. 30 kr. adott; e könyvtár jelenleg 951 munkából áll, van továbbá .Ifjúsági könyvtára" m^ly 656 müvei bír. As intézetnél működött 12 kegyesrendűa 4 világi taniló. Hogy a kath. vallást Főtisztelendő Berzay Elek s Szeitcz Alajos tanította azértesítvényből láthatjuk, de hogy más felekezetűek kitől nyertek hitoktatást es as értesitvényben nincs. E gymnasium Főtiszt. Farkas László ur vezetése alatt áll. Az értesitvónyt becsesé teszi Bertalan Alajos által irt értekezés „A drága kövek s ások használata as ó, közép és újkorban" melynek átolvasása valódi élvesetet nyújt. II. A nagy kanizsai államilag segélysett községi, polgári fiu iskola órtesitvényóből látható, miszerint ez intézetet 131 tanuló látogatta hat osztályban, kik közöl 33 másodrendű vagy 24 9%. Az intézetben 11 taniló működött, kik közül egy, mint a testület névsorából látható, irodalmilag is működött. A tantestület könyvtára 188, az ifjúság könyvtára 576 műből áll, járt a iskolának tavibbá. 9 lapja. Az intezet jóltevői voltak: A mmélt. vallás b közoktatási ügyér, nagys. Tallían Ede zágr. kanonok, a nagy-kanizsai városi hstóság, a dig a sors még mint kis gyermeket ragadott el tőle. — Sokszor, igen sokszor jutott eszébe kis fia. Neje is hányszor emlegette Endrét. Hol lehet, merre lehet, miként kedves a sors részére, milyen állapota? Nem-e szenved talán? Vagy meglehet, hogy már a földi élet pályafutását be is fejesé. így a tul világon éri majd el azt, a mit e földön nem élvezhetett. így gondolkoztak, ily kérdések felett szólék követkézéseikeL Tamás épen nem volt hoo. Részére való ban Palánky ur háza, mint otthon volt. Palánky ur kedves nejével beszélgetett ismét Endréről, — elfelejthetlen gyermekökról, — ós Tamásról. — Látod itedves Ferenciem. — szólt Pa-lánkyné, — én szintén megsserettem esen ifjút; már arczából is oly jóság sugárzik, a milyennel nagyon kevés ember dicsekedhetik. Szavai» ból, minden tetteiből a jóakarat, jószívűség látszik. — Én is ugy vagyok. Látod Tamás egészen másként tűnik fel mint János. — Hiszen az még ast sem érdemié meg, hogy a levegőt beszívja — szólt gunyoaan Palánky né. — Meglátszik már most is Tamáson, hogy derék ember fog belőle válni. — Szegény Endrénk — szólt ismét Pa-lánkynó fájlaló hangon mily derék ember lett volna most már belőle. — Bizony derék ember. Nem bánnám már azt sem, hogy ha őt többé nem is tudnók feltalálni, csak arról lehetne tudomást szereznem, hogy midőn a vasútnál, — ha jól emlékezem, — milyen ember kesei közé jutott. Nem vitték-e el valami czigányok, a vagy kol- takarékpénztár, Ebenspanger Lipót, Witt Fű lop sat. Kendkivüli tantárgyakfoltak: Franczia nyelv, *ene és házi ipar. Ez értesitvényben, melyet Morgenbeaaer János szerkesztett, HoffmannMór Gröthe, a költő király .Hermán s Dorothea- czimü érteke- sése áll. J - ^ Dl. A nagy-kanizsai felső és alsó népiskolák értesítője saerint, es intézeteket 1450 tanuló látogatta ; ez iskolák kitűnősége mellett szól azon körülmény, hogy caak 49 másodrendű tanuló, vagyis a növendékek ssámánsk 3.4% * Ez iskolában a tanítást csekélységünk vélemó nye azerint nehezíti azon körülmény, hogy az első osztályok 3 csoportba vannak osztva, mi egyenlő ahhoz, mintha egy tanító vezérlete alatt három osztály állna; de máskülönben sem vagyunk képesek e szervezetről magunknak hű kápet szerezni, mert is a tanuló éltének 6-ik évében lép sz első oastályba, olt 3 évet kell töltenie, tehát mig a gyermek as első osztályt elhagyja 9. évet betöltötte, hozzá adva most, hogy a gyermek a többi 5 osstályt is végezni akarja mig a népiskolát elhagyja, éltének 15 esztendejébe lép. — Eltekintve ettől a tanító feladata az első osztályban rendkívüli nehéz s a gyermeknek 3 éven át az egy osztálybani maradás is hátrányos. Jelen szerény éssrevételünket nem asért tettük, minthatni bírálgatni akarnók az iskolát, minket ez észrevételre hirlanirói kötelességünk vezet s mert tudjak, hogy Nagy-Kanizsa város lelkes iskolaszéke, ki tanodai ügyeinek felvi rágzása érdekében mindent megtesz s Nagy-Kanizsa városa, ki a tanügy oltárára annyi nemes áldozatot hoz, jelen észrevételünket figyelembe véve, az ügyel megbírálni és a jót magáéva tenni fogja. Az intézetben 4 hitoktaton kivül 18 rendes 8 5 szaktanító működóit. A tanulók jóltevői vollak; a városi tanács s iskolaszék, a nagy-kanizsai takarékpénztár Knasz, Boldizsár iskolaazéki lag. Az értesitvényben értekezés irva nincs. Ezt azért kell megjegyezni mert csikkünk végén e tárgyra visszatérendünk. Nagy-Kanizsa többi iskoláiról értesitvé-nyok hozzánk nem érkeztek, mi annál inkább sajnálható mert csak így lettünk volna képesek Nagy-Kauizaa iskola ügyéről hű képet adni. IV. A keazthelyi kath. kis gymnasium órtesitvénye Ur. Lipp Vilmos ál tal lőn szerkeszt ve, ki ez intézet igazgatója, mellette működött 5 egyhási s 3 világi tanitó. A gymnaaiumot 79 tanuló látogatta. Van igen ssép tanszergyüjteménye, rend kivül gazdag könyvtárral, mely 4855 kötetből áll. E gymoasium tanulói között kegjadományok b jmalotodijak gyanánt a jobb Unulók közt 553 forint lőn kiosztva. Az érteaitvény elején Sebeasy Laj<»s értekezik szakavatottsággal a «Hüllőkről." (Folyt, következik.) Helyi hírek. — WUissích Antal kir. törvényszéki elnök ur ó nagysága hosssasb távollét után, körünkbe érkezvén, a törvényszék vezetését ujolag átvette. dusok, a kik gyönge testét megbéníthatták, hogy ezáltal keresőtök annál jövedelmezőbb és biztosabb lehessen. — Szegényke.. . szegényke — szóit szakadozott hangon Palánkyné, a mire szemeiből nehéz könvek tódultak. — Jó az Isten, — megsegíthette, — válaszolt nyugtatólag Palánky ur nem akarván, hogy ó is elérzékenyüljön. — Lásd öregem, — szólt ismét Palánkyné, — nekünk nincs gyermekünk, nincs akit szeressünk ; — már azon is gondolkodtam, hogy ezen ifjút mint gyermekünket fogadjuk magunkhoz. Meglehet talán ezáltal majd oly boldogok leszünk, — ha soraán aegitünk, vagyonnal ellátjuk, — mintha szeretett Endrénkkel cselekednénk baaonlólag. Majd azerez maga mellé nőt, a kivel boldog életet folytathat. Tekintsük mint szerelett gyermekünket. — Nem bánom, nem ellenzem. Életem ugyís már negyvenöt felé hajlik. Legyen legalább v«laki akit boldoggá tehetek, a mi által.magam is az leszek. Ezen beszélgetésből láthatjuk, hogy Palánky ék mily jószivük, mily jóakarók va-lának. Családi életök as igas nem folyt eddig valami rosszul. Inkább mondhatni eléggé megelégedetten. De mit ért mind birtokuk, mind pedig jó ólésmódjuk, ha nem volt gyermekök, a kiben boldogságukat összpontosíthatták volna, akiben örömüket lelték volna. Rokonuk csak egy volt. Ez íb roez hírben állott, miután váltó hamisítások miatt, a büntető törvényszék elé kerülvén, — neve az e*é*z országbao ismeretes lőn. Ennélfogva még hallani sem akartak felől. Pedig hánytsor in- — pintér Endre a nagy kauizsaí £5-gyrnn. köztisztelete tanára Tatára hfüjjzfetett át házfőnök- és igazgatónak. Sajnáljuk ugyan távoztát, de örvendünk kitüntetésén! — Beküldetett Dr. Fárne k László ügyvéd urnák; N. Kanizsán. Megnyugtatására legyen szabad felemlitni, hogy a H., kanizsai kórházok áthelyeztetéae a vároai. tanács inditvá-nyára a városi képviselőség és a községügyi bisottság által már 1 e tárgyal tátott, minők következtében egy másik felépítése határoz tátott éa pedig 1 hogy, as, humanitási és orvoá-rendé-szeti szempontból czéljának tökéletesen megfeleljen. Legyen szíves eszel tudomásul venni hogy a városi képviselőség saját aaorgslmi ösztöne kifolyásából már intéakedett azon ügyben, s es által megelőzte tisstelt uraságodoak* véleményes javaslatát. Egyébként e tárgyban, t. munkatársunk Dr. Scbreyer Lajos úrtól, mint a városi közegészségügyi bizottság elnökétől, igen érdekes válaas! kaptunk ás jövő számunkban közöljük, melyre előre is felhivjük''olvá-sóink figyelmét. — Szerencsétlenség. GalambosFer''encz n.-kanizsai napszámosnak 3 éves Trezka leánya, kinek anyja ágyban fekvő nehes beteg« ós addig mig as atyja a pajtában foglalkozott a kis leány tűzhely körül a tűssel játazott mely alkalommal a tűzláng szoknyája ujjába kapott és mire as atya a leány aikoltasára befutott, a rajta levó ruhája lángban *volt, melynek követkesló-ben az ogész testén 3 ad foka égést szenvedett és 24 órai iszonyú kinok- közt derrnenetbea meghalt. — A,Pécsi ligyelő* jul.26 ki30 dik számában Zágonyi György nagy harsányt főta-nitó »Ecnbernyuzás Nagy-Kanizsán* czimfl igen éles czikkel támadja meg a nagy-kaniaaai indóház tiszti s szolgai ssemélyselót, nemkülönben az .Arany Oroszlán* vendéglőt. Mi a dologhoz nem szolhatunk, mert határozottan személyi; de csodálkozásunkat nem fojthatjuk el s elváirjúk az illetők válaszadását, elhallgatni lehetetlen! Mi a nagy-kanitaai állomás főnökét szigorú, de igazságos 8 nem német, de tősgyökeres magyar embernek ismerjük s nem „Schleifer" orsságból való. Vajha minden magyar ember ily hazafias érzelmű volna, s minden nemzeti ügyet oly hőn pártolna! mint Markó Antal állomásfőnök ur, ki nemes érzelmű nejével minden magysf színi elóadáaou, s miuden magyar művész hang ver-versenyeu jelen van, mig német színi előadáson nem látluk soha. Ez tény! E tekintetben tebát a czikkiró állítása — hogy kárára és szégye nóre volna nemzetüuknok, — minden alapot nélkülöz, részünkről e hibás és sértő állítást visszautasítjuk. — Útonállás, rablás ós veszélyessé válható fejsérlések. F. ó. juliua hó 26-án két vendajku arató gazda a h.-szt.-miklósi korcs mában este tájban betért, ós ott borozás közben, az egyik jegyzőkönyvecskójét elővette és abban jegyezgetett: a korcsmában többen lé vén azt figyelemmel kisérték, és mikor as aratók eltávozlak 4 egyén utánuk ment, — ós a Szt.-Miklós és móricshelyi puszta közötti uton őket elérvén, megtámadták, botokkal fejüket véresen össze verték és az egyiknél levő 30 tette Padlóst — így hívták — Váralji ur, hogy térjen le azon rósz ösvényről, a melyen halad. Köszönetül még Padlós, gúnyos megvető sza-szavait kellett hallania. Persze mint minden ilyen ember, ugy Ő is esat később látta az intelmek hasznos oldalát. Pedig a mi azt illeti Palánky ur ssivörömest segített volna rajta pénzdolgában, de a nagyra vágyónak a segély miut haszontalan kicsinységnek tünt fel, — fitymálva visszautáaitá. (Folyt, következik.) Bort kezembe... Bort kezembe, résxegitó bort ide, Hogy szivemnek lángját oltsam majd vele, Adjatok caak résaegitó bort nekem, Tán szivemnek kínját majd felejthetem ! . .. És e bor tán engemet majd megtanít,, Hogy felejtsem keblem ég8 kioj*it, És e bor lesa majd a balzsam • asivsn. 8 feledem, hogy én szerettem öt híven. 8 tán ha e bor saédOlS fejembe száll, 8 mit kerestem, lelkem arra ráta ál: Tán felejtem, hogy szerettem én e lányt, 8 érte lslkem csepp nyugalmat nem talált. i '' J • 1 t . ; . , t ; | , , . Táa elérem, amit lélkem agy keres : Elfeledni 1 Vágyain határa es ! Elfeledni azt a sok kiat, azt a but, MelytSl leiket» ttiűdfginkíbb szomorúbb. Félre, félre bor, ha nincs annyi erőd, Hogy melletted kioaink felejtenek; Mert a földön, nem találok oly vigaasi, • M<ly szivemről ennyi kint, bat leizakasst 1 CSESZNEKY. TIZENNYOLCZADIK. ÉVFOLYAM J7* .a ^hJ ii___ kri. Urtalmssó jegyső könyvecskét elvették, mmtio a vélt bankjegyek a könyvecskében nem létestek, as urdalmi bérló urakkal kötött szerződéseket és egy ébbreájuk nésvenem értékes iegvzeieketai utón összetépték. A jegyzőköny reoske ¿Hilátsg a • fc.-sei-miktósi korcsmáros kocsisánál foltaialtatott. — Az ügy az illotő bíróságnak bejeién tőiéit. — Idipm^ ki^<iűlalajdsiiosa Wajdíta Józaeí ur egészségi szempontból" jelenleg a hévizi fürdót basznáija, átért fontossbb üzletismsgán leveleket oda küldetni kéri. Posta: Kessthely- Héris. — Bobon látván t. collegánk a elődünk jelenleg a .Somogy" szerkesztőjének ő felsége as irodalom és jótékonyság teréz, valamint a közügyek előmozdítása körül szerzett ¿(demei ért a Ferenci Józset rend lovag keresztjét ado inányosU. Gratulálunk! — Cxigány bandáknak nevezi t. col-'' legánk a .Keszthely" ulobbi számában a azé•• kesfehérvári és nagy kanizsai czigány zenekart, eitekintve, hogy a nagy kanizsai volt Kovács Gábor s most Horváth Lacsi zenekarában izraelita zenészek » vannak, egyáltalán nem helyes egy egy jobb képzettséggel s szerinte is „ösahangaaWs játéfcu* társulatot per , banda0 traktálni, sokat le von ez elnevezés tekintélyükből és sertí torekvési hajlamukat; a zenészeknek is adjuk meg s tisztességet, ha inar kellőleg máskép ugy sem díjazhatjuk. Aztán egy Jiist alatt ast is megingjuk, hogy nem találjuk ildomosnak a hévvizi fürdővendégek neveinek köziétónéi azt a .személy* szét sem, furcsa hangzású biz ez; van erre nekünk szép .és alkalmas szavunk: egyén. Különben béke velünk! . — Gyá&nMr. Egyik rég» mukatársunk elhalálozásáról veszünk szomorú tudositást. A boldogult nem volt ugyan kiváló tehetség, de szorgalma, törekvése, hazafiúi tiszta érzelme s baráti szeretete kiemelte Őt a mindennapiasság köréből sörömmel neveztük őt munkatápsaiuk kuzé. A tisztelt caalád fogadja részvétünket. A családi gyászjelentés igy szól: Notter AnUlné szül. Kindl Fanni, maga és gyermekei Jenő, Kálmán, valamint széleskörű rokonság, szomorodott szivvel jelenti felejtbetlen férjének, atj-joknak, illetőleg rokonuknak Notter Antal a pécsi kölcsönös segélyző egvlet nyugalmazott tisztviselőjének foi; ó 1879 évi julius 24 én dél utáni 5 órakor élte 39 ik évében boszassrenve dés és a halotti ssenfségek ájtatos felvétele után* történt gyászos kimultát. A boldogultnak bült letemei f. é. julius 26-án délután beasen tel tettek éa innen a budai külvárosi közsirkertbe örök nyu ^alomra tétetlek; az engesztelő szent mise áldozat pedig L é. julius hó 28-án délelőtti 9 órakor belvárosi plébánia-templomban a Minden h h tónak bemutattatott. Pécsett, 1879-évi julius hó Az örök világosság fényeskedjék neki 1 Áldás emlékezetén. Béke bamvain 1 — Balaton-Füreden jul. 22 ig 831 folyó számban a 15 ik számú kimutatás szerint fürdővendég jelent meg; köztük vannak Kovács Zsigmond püspök, Venosz cz. püspök, Gr. Péchy Manó, Báró Földváry Lajos, König mayer kanuntk...ÜT. Zichy Lívia, sat. — ¡Jj mise. Schernpecher JózSef kegyesrendi tag mult vasárnap mulatta be a Mindenhatónak első szent-miséjét a homokkomáromi szépen feldíszített templomban. Valami fenséges, megható van ily ünnepélyes cselekvényben, melyet a rideg ariv is érzékenységgel &zemlél; amidőn as ifjú lemond minden anyagi érdekről, minden világi élvről s lelki nyűg-vásssi lép az oltárhos. A templom zsúfolásig megtelt, az ujmisés szülei, testvérei, rokonai, barátai, iskolatársai s számos tisztelőitől volt környesve. Az egyházi seg£dkezést főtisztelendő Papp Károly Kis-Komáromkerületi esperes ple bános ur volt ssives teljesíteni. As egyházi szónoklatot főtisztelendő Nyéky Pál bak ón aki plébános ur tartotta zengzetes, erős hangon. Tartalma velős és tapintatos volt, megható érzéssel festette sz uj ¿Időzár szivvilágát '' s életfeladatát, 8 azon szerencsés helysetet, hogy ema-gasztOB ünnepélynek tanúi lehetnek jó ssülei s gyermekök kezéből vehetik az ujpap első áldását. Njoszolyó lányokként megjelentek: Kovács Iréu, Bátorfi Emma, Gyrtyánflfy Malvin, Hóter Ixa, Sáringer Roza éa Halis Anna kis-aassoayok. Szent mis« után Langvisen, a zzft lői háznál tartatott a díszebéd, melyet szebb-nél-ssebb pohárkössöntések hosszú sora füsse-rezett. Papp Károly esperes-plébános ur szólt először, ama tiszta ékesszólásssl, gyengéd érzelemmel s megragadó hatásossággal, mely csendes patakonként csörgedez ajkáról s felszínen csillogtatja as édes érzelmek ragyogó gyöngyeit, igaz és természetes eszméit, s a helyzethez mért gondolatait, természetesen az üj áJdo-sárt üdvözölte, mint paptársát, s mint a kegyes , tanitórend tagját« Nem kevéebbé zajos éljenzést arattak hatásosbnál hatásosb szép beszédeikért. Nyéky Pál plébános, Kovács János ügyvéd, Nagy Béla Ssfr. lelkész, Talabér Gyula, Kél* Antal, Haliz István, Zombory Lajos urak sat. AzMionepelt uj mis^s sün te érzAeny''szavak- A L A I XI - > ban köszönté fel az egész társaságot. Vacsoránál a leg hatásosb felköszöntést Ssemányi Ágos ton Srfr. áldozár mondotta. Az általános jóked vet sz időjárás mogorva szeszélyből megirigyelte s szétüzte a kedélyes társaságot és csak részben tartották ki ki világos kiviradtig. Bövid hírek, üj Tátrafdreden julius 17-ig 16SÍürdővendég jelentkezett. — Az alföld finnéi vasútvonalon Szeged és H. M. Vásárhely közt jul. 26-án a forgalom korlátlanul megnyittatott. — Gr. Andrássy a pápátői a Pius rend nagy keresztjét nyerte. — Uj Szegeden épített baraktelepet a nép .Bánomfala-"nak nevezte. — A Pó áradása 40 eser hold föld termését tette tönkre. — Sopronban e népiskolai tanítók a magyarnyelv tanitása ellen kikellek. Szinte hihetetlen. — Moszkvából 270 uzsorás utasíttatott ki. — Veszprémben Liedl Ferencz jeles hegedűművészünk aug. 9-én az .Arrogaate" hajó károsultjai javára hangversenyt ad. — London ban társulat alakult a város és ország telephonhálózat készítésére. — Egy párisi consortium 80 millió olcsó kölcsönt ajánlott fel Szegednek. — Napoleon hg. kardját a suluk királya vissza küldé az angoloknak. — ki nyert? Bpest, Jul. 28-án: 23, 86, 34, 7, 31. Lines, . . 13, 69, 73, 40, 54. Triest, „ „ 42, 13, 76, 11, 46. Irodalom (E rovat alstt megemlített nwnl»ák Nagj-Ka-pissán Wajdiu József könyvkereskedése által megrendelhetők — Lapunk tárcsájában körlött .Petőfi Sándor Beck Károly tollában« czímü kitűnő rajz Witt Fülöp mesteri hű fordításában igen díszes kiállítással megjelent Berlinben Gensch R. nyomdájából. A „Nord és Süd* szerkesztősége álul jogosított ezen kiadást Tuboly Vic-tor irótársának baráti rokonszenve jeléül ajánlta a fordító. Ára 30 kr, s minden könyvkereskedésben kapható. Felhívjuk rá a t. közönség figyelmét. Vegyes hirek. — Egy fiivér magyar N»pol*onida trón kőveteló. I. Napoleon fia, a reichstadti her^zeg, 1830-ban Bécsben, a nagy árviz alkalmával, Somogyi Mária kisasszonnyal ismerkedett meg s belészeretett. Meternich hercseg est a aserelmi viszony t elősegítette, hogy^arNapoleon párt emberei akcióját paralisálja, kik a reichstadti herceget előbb egy francia festész leánya utóbb Elsler Fáni bires táncsosnő által igyekeztek Pártéba csalni. A herczeg titkos házaságra lépett a grófnővel Bécsben, 1831-ik év márcsius havában. As esküvő Métersich beleegyezésével történt a Wie-den külvárosban, e piaristák templomában. Mint tanuk Schwarzenberg Frigyes hg. később a „ Lanzknecht" elnevezés alatt híressé lett férfiú, és Grünne gróf szerepeltek. A fiatel házaspár több igben elválasstatoTt egymástol. Mária grófnő Bécset szülőivel kénytelen volt elhagyni. Azonban egy év múlva érezné, hogy szive alatt férje szerelme zálogát hordozza, a házsstég többé soká nem maradhatott volna titokban. Hogy, hogy nem, a bonapartista ügynökök ezt a titkos házssságot meglndtfk é$ fölhasználván a reichstadti heroeg neje • igyravágyását, ezt rávették hogy férjét szőkéére birja Franciaországba, hol a bonapartístikus pártőtcsász.írnak kiálltotta volná ki. A házaspár csakugyan meg is szökött Bécsből 1832 ben tavasz vége felé. Meternich asonaal értesült mindenről és meg is tett mindent, hogy a''szökevényeket ismét hatalmába kerítse, a kik állal Európa békéje veszélyeztetve volt. Meternich küldöncei a szökevényeket Wurcennél egy erdőben érték utol. Itt összeütközés fejlődött ki Meternich küldönoeí és a reichstadti herceg közt. A gyermek ez alkalommal sebet kapott a hátán. A reichstadti heroeg 1832-ik év junius havában halt meg. Halála okáról sok mindenféle monda van elterjedve. Mária grófnő Urloskodási helyéről a wur-Béní katasztrófa után senki sem tud semmit Ké-sőbb azonban Horecsky Nándor báró nejévé lett, de férjével nem sokáig maradt jó egyetértésben, hanem elhagyta öt és Drézdába költözködött, hol még 1847 ben lakott. Fia, kit Napoleon József Jenőnek kereszteltek meg. 1847 ben Szássországba ment. Látogatási jegyein a hercegi cknet viselte. Azoukivül würzburgi érsektől birt egy iratul, melyen ez törvényes születését elismeri; a würtembergi kormánytól pedig az útlevélben is mint Nspoleon Jóssef Jenő herceg volt nevezve. Később a bécsi törvényszéknél is megindított egy keresetet, a melyben elismerését ás örökségét követelte; nemkülönben György ezász hercegnél és ennek nejénél, ki születésére nézve portugálli királyi hercegnő, kihallgatáson vólt. Később Laguerroniér és Rouher val bocsátkozott levelezésbe és szándéka volt Párisba utazni. A bonapartista párt azon időben még Eugénia excsászárné és fia érdekeit pártolta, s igy nem érhetett célt. Soká nem tud ták, mi lett belőle. Most azonban ismét hallat magáról. Stutgártban van s Párisba szándékozik utazui, hol Rouher val akar összeköttetésbe lépni. — Ahol izubad leányt szöktetni. Szabadkán napi renden van aleáayszöktetés, alig múlik el hét hogy egy-egy szenzácsiosszöktetési eset fel ne vilsnyozná a lakosság kedélyét. — Közelebb egy bunyevács család rosmaríngssála ugrott meg egy bőn imádott lovagjával, hátra hagyva a kesergő szülőket. Ezek elmentek a bíróság h os, s előadUk a nagy esetet — be pöröl ték a csábitót, a biró megdörzsölte kesét, sa következő ítéletet hozta: „Biz ez baj, de ifjú nem hibás, mert a ki szökni akar, magától is elszökik. Hasonló as asssonyörzés, mint Fái egy költeményben megirU, egy zsák bolhs őrzéshez. Elmehetnek.'' — Szerelmeseknek: AselkopUtott virágnyelv helyett egy gyakorlati amerikai levélbélyeg nevet Ulált ki a sserelmesek számára. Ha a levélbélyeget a levél alsó baloldalára ragaszt jak ez sst jelenti: .szeretlek,'' ha megfordítva tesszük ugyan oda, .szivem a másé" egyenesen lennt .Isten veled, kedvesem, isten veled.'' egyenesen lenn a jobb szegleten .Ne irj többet'', a felső réss kösepén „igen* szemközt ,nema jobboldali szögleten derékszög alatt .szereUz-e ?'' a baloldaliasögleten „gyűlöllek", a jobb sarkon „óhajtom barátságodat'', a bal sseglet közepén „óhajtanék veled megismer kédni", a czimmel egy sorban „fogadd el szerelmemet", azalatt .el vagyok foglalva", ugyanazon helyen jobb szegleten .szeretnélek látni", a jobboldali sseglet közepén #irj azonnal". JULIUS 31-én Piaczi árak. 100 kilóg, számítva. Pápa : Busa 9-20-10-— Rom 6-40-6 20 Árpa 5 20-—«._. Zab 5-10-6 50. Knkoricsa 4-60—6-20 B«sa930-41(l.-Boss €.40.- 6.60 Alja 6 50—6 60. Sab 5 80-6J0. Kokorlcsa 5. 20— 6y6r: Busa 10—.— 11-—Boa* 6*50—i— Árpa 6 Ö0.-7-40 Zab 6-45—5.80. Kokoricza 6.15.-5 25 Sepres: Bu*a 10.20.-40-80. Rom 6-80.-7.10 Árpa 7" 10—7.10Zab «•«>.—6 50. Knkoricsa 6-20.-6.30 SzékSSfaUrvár: Bnaa 9.--10 — Ro»s 6 60. 6-70 Árpa 4-70—4-90. Zab 6 20—6 86. Kukoricza 4-60—4-80. Pées Bnaa-8 50--8 80. Boa« 5.70-6—. Árpa 5 60—5-70. Zab 5 60—5.75 Kakoricaa 4 60 -4-80. " BsdapSSt: Bnaa: 10*90-1M0. Koss 8 60-7-20 Árpa 6.90-6.10 Zab 5 4 >-5 90 Knkoricsa 5.30—5 35 . Veszprési: Bnza 10.--10 60. Eozs6.--6 50 Árpa 6-10—6 40. Zab 6 20—6-30. Kakoricaa 5 40-6 60 Szerkesztői (izeuet. 3561. .A lombok alatt." Gyenge, elmaradt-„Békástóban* furcsa a dalolás. 3562. V. Az «t rar^elményt msykaptuk. S563. L. Bpest. Helyes I A lap kát példányban küldetik. r r j 3664. ,E«te", «Száll s madár" nsm kösölhetők. 3566. Dr. H. Kassa. K&fzSoettel rsttSk. 3566. W. Hárris. Mindkét részről vusont Teljes üdülést kivánunk! 3567. R. A. A .8tor«n" otánit közölj ak. 3668. Zala-Egersssgre. Jövő «zámnnk hoszs, a csütörtöki lapra megkésett. As ügy •ikeresitésére készséggel bosaá járnloa k. I Vasúti menetrend. I A bada-pesti időmuUtó óra szerint, ludul Kaulzsnról Vonat hora: Ura Perc. 1J8 205 Esxúk, Moh&e«tI)omhoviír s Fiaméba 4 48 reggo 215 . . „ 2 30 dólut t 212 Buda Paauo . ...... 4 68 reggsi 202 .26 délnt. 204 ..........ÍJ 3(j «,tve 31S Bécsbe (Rsombatbeljr, Bécs IJjbely fílé>5 8 r®gg«l 501 • .............W 48 astye $15 Sopronba ........3 3« él-wd 203 Trisstbs és Prágerhofon keresztül tírács é« Bécsbe...... 4 58 reggel 20l Triestbe és Prágerhofon keresstül Grác* és Bécsbe...... 2 47 délut Érkezik Kanizsára fi&nnéi: 216 Essék, Mohács, Dombóvár s Fioaébél 1 41 délut. • . 11 11 estve ....... 4 20 reggel 306 ! 203 R>~da-Pentr6l - í ! 201 „ .......2 5 délnt 2U ......... 9 44 estve 314 BéeabSI ^Ssombath. Bécs Ujhely)f«1611,0 Í7 ssivs .. >. . .46 reggel 316 Sopronyból ........il 53 délel. 1 214 BécsbSl Orács, Marburg, Prag«rbof j ..........4 12 reggsl 202 Triesat- Bécsből Marbnrg, Pragsr- ''«>f f*l8l......... 1 21 délat. I ''J04 Triesst- és Villaebtjé! Prágerbof fslöl 11 — estve Marbargba eaatlakosás VilUch és Praueesfestböl ! • . • • i^taitoMfestbél Felelős szerkesztő: Bátorfi Lajtt. Pályázat A Zala-Tárnoki közös községi iskolánál üresedésben lévő tanitói s kántori állomásra pályázat hirdettetik. Ezen állomással összekötött illetmények kővetkezőkből állanak. 1. A magas * kormány által építtetett lakás, hozzá tartozó minden mellék épülettel az udvaron knt és az egész fundus bekerítve 2. 8 hL bnza 8 hL rozs. — 3. Lélek pénz 30 frt. Harangozásért 20 kereszt gabna kévékben és 25 akó bor. — 4. minden tanköteles gyermek után tandíj 1 frt, tankötelesek száma 140 — 150—=. 5. Stóla mintegy 14 frt. 6. 10 hold szántó föld 4 hold rét s 10 hold legelő. 7. 17 szekér £a 8. vallás alap 3 frt. T. pályázók felhívatnak okleveles tanítók legyenek a kérvényeket erkölcsi bizonyítvánnyal felszerelve ang. hő 25-ére mikorra a választás is kitüzetik. A Z.-Tárnoki iskolaszéki elnökéhez küldjék meg, a választás azf 1879. évi angiisztns hó 25-ik délelőtti ki-lencz órakor fog megejtetni. Z.-Tárnok. , ^ , t (902 1-2) . Deát József. iskolaszéki elnök; z. i r> i Árverési hirdetés. i A kis-komáromi uradalmi tisztség részérői 1 f - V-- közhírré tétetik, miszerint folyó évi szeptember hó 9-én délelőtti órákban a kis-komáromi tisztartósági irodában tartandó nyilvános árverésen 1880-ik évi január i-től számítandó három évre haszonbérbe fog adatni a Galambok nevezetű községben levő nrodalmi korcsma, mely napra a bérleni szándékozók a szükséges bánat pénzzel ellátva ezennel meghivatnak. Kelt Kis-Komárom julius hó 28; 1879. Az nrodalmi tisztség. , , .... (9011-8) , TIZENNYOLCZADIK ÉVFOLYAM y • < ZALAI ¿ÖZLÖ N Y. jiÉroà SÍ4Í wtií íííííííí: A székesfehérvári országos kiállításon a legnagyobb kitüntetés, az aranyéremben részesült. Mayer E. és Fia gazdasági gépgyára Szombathelyen. Ajánlja kitűnő és szilárd szerkezetű kézi és j&rgánycséplőgépeit 1 — 4 lóerőig, álló vagy szállithatókat, tisztító szerkezettel, vető, tengerimorzsoló s más mindennemű gazdasági gépeit. Még különösen ajánljuk az eddig ismert Trieurok (konkolytisztitók) között a legjobbakat, szelettyüvel vagy anélkül 95 frtól fölfelé, * (g96 a—*) RAVISSANTE da Dr. LEJOSSE à Paria. A t. MlOTflànak Biyetlen ártalmatlan bórszépitó siere, ¿a azon jeles tulajdonsággal bír, hogy a bőrszerve pohltó aQ, Íelfrlísltőlefl ha* annak működésére fokozó éltető befolyással bir. *A l^gdicsóbb toilette-sser minden hölgy számára, mely minden bőrbetegséget eltávolit s h bőr sziliét fiatalítja és szépíti. Mint lágyító-, bőrfejlesztő-szer minden zsíranyagot és olajfélét fölülmúl, miután a börtrendkivtll hajlékonynyá, gyöngéddé és fehérré teszi Nagy üveg ár» 2 frt. 50 kr. kis üveg I frt. 50 kr. SAVON RAVISSANTE a legkedveltebb plpere-azappaa a börszia azlpitéaére it javításira Használata után a bir bártoayslma lesz és igen kellemes illatot (891 3-*) tart meg. Egy dobosul (S drb.) | frt 50 kr. darabonkint 50 kr. Valódi minőségben kapható a központi főraktárban, Schwarz Henriknél Budapest, múzeum körút 10. sz. Nagy-Kanizaán : Práger Béla, ur gyógyszertárában. Sze«eden: Kaváoz Albert éa Baroaay Károly arak gyógyszertárába!}, DE8RECZENBKN: Götl Nándor éa Dr. Rntschnek V. Emil arak gyógyszertárában. KOLOZ8VÁRTT Valentini A. gyógyrr. és nagyobb gyógytárakban. T. Hirdetmény. A 9pécsi takarékpénztár réazóról hivatkozással a folyó évi május 15-én kelt hirdetményére ezennel közhírré tétetik hogy minden régibb, agy ujj onnan ia kiadaatdó jelaálogkőlceönei után jövő 1880 ik éri január 1-tól kezdve további imléakedéaig a kamatláb 7%-tólira szállíttatott le. '' , v . Kelt Pécsett, 1879-ik évi juliua 10 én tartott igaagató-aági üléaWl, (894 3-3) A pécsi takarékpénztár igazgatósága. . _ ! •k . ; \ i - < rTv^ ~ • - * ~v > j OTTO FRANCS, eiég. különlegességei Bécs, Mariahiiferstrasse Nr. 38. CsàêMàr "mkmfá* királyilag kizárólagosan szabadalmazot P U R I T A S hajifjitó-tej. *» A Parftaa nem hajfesték, kanom tejszerű folyadék, mely majdnem azon csodálatos hatással bir, hogy fehér hajat megifjitani, azax lassankint :.ég pedig (efkéatfele tizaraéfy nap alatt ama szint visszaadja, melylyel eredetileg birt! Ejcy palacak ,Paritás* ára 8 frt (elküldésnél 20 kr. költség.) Uovirág Egyetlen azépítősser sem versenyezhet kitűnőség éa jó hatásra ■f-a .hóvirággal". Olajoz fidHŐ alkatiéazekből előállítva, eltávolít esen szer rövid idő alatt saeplőt, májfoltokat, bőratkákat, bőrpattanáaokat stb. és as arezbőmek fénylő fehérséget, üde éa finomzágot kölcsönös. Legjobb Tédsser as őszi és téli zord levegő behatása ellen, azért nél-külöshetleu női ssépitŐsser különösen a farsangban, ára 1 forint. Bécai pipere rispar Szent-György virág, fehér és rózsa színben, a bőrön tartós és láthatlan, jóságára a legkitűnőbb minőségű A rizsport leginkább a folyékony ssent-györgy-virág használata ntán ajánlhatják, mi az arczazinnek feltűnő gyengéd finomságot kölcsönöz. Egy doboz ára $0 krajcsár. L>rllaatiae az egyedüli szer a szakái szépítése és p.ahán tartására, miniden rneirosság hátrahagy áa* nélkül, ára egy paiaczknak 80 kr. TTetariae szarvaamsrhs-hajkenő« orvon utasítás szerint készítve, a -"■haj szépítésre éa fenntartására, megóv a baj hallási korpaképsődéatől és eröaiti a hajbőrt, ára egy nagy tégelynek 1 frt 50 kr. ~rvié-olaj zöld dióhéjbél gondosan készítve, azon kitűnő tolajdonság--^gal, hogy a fehér, őza éa vörös hajnak egy természetesnek látszó sötét szint kölcsönöz, ára egy nagy paiaczknak 1 frt. La Jewe igen jeles azakál-aövesstő, melylyel a szakált igau szép fekete, barna, vagy szőkére lehet fezteni. Fekete vagy sötétbarna hajnál a La Jenné igea ezélzzerflen alkalmazható, ára egy levélkének a hozaá tartozóval S frt. TTraala (hajasén) kitűnő batáaaal a baj és hajbőrre, a kigőzölgést elő-^zegiti, megőriz a koron képződéiből és fakadásoktól, előmozdítja a bajnövést kűlönöaeo kiállott betegségek ntán, a. m. tybna, himlő, gyermekágy stb., ára egy nagy paiaczknak 1 frt 50 kr. IJlppakr—, gyógyerejo szájvíz rosz szag eltávolítására, rendkívül jél-HtevS és űditő hatással, ára egy paiaczknak 1 frt 20 kr. Práger Naey-Kaniszán valódi minőségben ráaz araál. Béta |yéflyue- (858 12 —25) Berarer-nie orvosi KÁTRÁNY-SZAPPAN orroti t«kiatlljek 41 Ul íjinlra, An*i(rU-M«t7kr*r*1 cslsorssAs, Néuetorssáf, H«llsz4baa fa Nvel at. aár tiz ér ÓU fenj*. «ik«rr«l huxailtatik ■lat szinte kfiliaSMn a rtk mindennemű börkütegek ) az zrezbőr mindenféle tisztáuűaai aaságal ellen u ¡dúlt 4* pikkely aftaőr •lUn. a koex, a aftafe rapdvéaT. a ri««. • 17* daakioek miat » bőrt tisztit* mo«d<t«ùr sjáaluUiitik. faj f" «sakil korpa elUn, a nepló, mijfolt. u ugynerciatt rexMorr, a fagyd alibizzadás, a a ifjrrnaakak ralamnnyi küU* fojfeotofmijel elles. Exeafelûl mi» Ara darabeakèat haazaálatt ataaitàaaal efyftt 35 kr ■mec; fi egeeea októl. A B«rc«r*Mc kátrAajr-acapaaa felettébb fondoaaa ran k**utv«, * lény» kar asked»« ben «15 ford nl <5 kitriny-nap 40®.''»-ka t«Y k&l&iMúl orünló katrlay-nappaaoktAl. Csalások kikerülése végett it fakitriayi Urtal-k aiadaa egyébb, a a gyógyszertárakban világosan Berjçer-féle s ügyelni keli a z51d eaomagoláara s as ide mellékelt kérendő"" ^tVf^" védjegyre* . n kei- «• kUf»ld i I. IIU gyigya. TB0PPAÜ, tZULSTS* Kapható: Mafy-Ruizzia, Prágar Bél« «r flyéfyazertárákaa, ée Zalt-Eieraietaa Hollaay eriyéfyszertárában. ,^(822 1,0—1^ wwwwywwyww Egy okleveles tanitónő, ki az angol, franczia és német nyelvet jói érti, válalkozik oktátást ._ i x adni. Köseiebbit Wajdits József könyvkereskedésében nyerhetnek. (897 2 — 3) wwwwwwvwwww Vasmegyei Duka községben egy majdnem teljes 200 holdból álló és esetleg negyedf<3 száz holdra is kiegészítő birtok, megffelélő gaz-dasági épültekkel együtt, folyó évi Szent-Mihály naptól, a bérlő kivánatához képest több évre bérbe adandó. Bővebben értekezhetni a tulajdonosnő. Özvegy Tóth Antalnéval, DukáB. Utolsó posta Jánosháza. (898 2-2) Keskeny Utifíí-mellczukorkák, a tüdő és mellbajok, köhögés, fojtó köhögés rekedt-ség és tüdóhurut biztos gyógysxerreL A természet által a azeavedó emberi-ség javára teremtett megbecsülbetlen kesk ntifC azon már eddig fel nem derített tit foglalja magában, miszerint a gége és lé| rendszer gyulladt nyak hártyájára való as nali gyora és enyhítő hatás gyakóriási a* illető beteg szervek gyógyalását min tekintetbeu lehetőleg elősegiti. it 4À i • tx. Mintán gyármánynnknál a cinkor éa keskeny ntifűböl tiszta vegyűlékrőt kezeskedünk, különös figyelembe ajánljak hatóságilag bsjegyzet védjegyünket, zat dobozon levő aláirásankst, ''mert csak esek igazolják annak valódiságát. (867 17-50) Schmidt Victor & fiai cm. kir. ssáb. gyárosok Bécs, Wiéden, Aleegasse 48-Kaphatók: Práger Béla gyógyszer Urában Nagj-Kaniaaán, Kalivoda J. Letenyén Kiaa Adalb. gyógy-azertarában Alaó-Lendván, Dorner Kaj. vaa- éa füaserkema-kedéeében SUmeghen Werli M. gyógyszertárában Kap-roaczán éa Idéeb. Mozelt F. Vaaváron, Hollósy Jézaef E. gy ógy szertárában Zala-Eger szegen. 976 1879 szám. Árlejtési hirdetmény. A zalavármegyebeli államntak f. évbeni föntartására szükségelt uti-széreazközök beszerzése a nagyméltóságú közmunka és közlekedési mi -nisterinm 1879. évi julius h<$ 18-án kelt 11,829 számú magaz rendeletével 774 frt #0 krnyi ösxsxeggel engedélyestetett. Esen munka biztosítása tekintetéből alólirt hivatal irodájában folyó 1879 évi augusztus hó 4-én reggeli 10 órakor, Írásbeli ajánlatok elfogadásával párosult nyilvános szóbeli árlejtés fog tartatni, melyre a vállalkozni szándékozók aszal hivatnak meg, hogy as áriajtésbeni «»»''• vevés esetére, magokat a fent kitett összeg ő^-vel mint bánztpénszel elláaák, mely vállalkozás esetéhen azonnal 10% biztosítékra lesz kiegészítendő. Az Írásbeli ajánlatok fennt kitett nap reggeli 10 óráig fogadtatnak cl, er .-kbeu az ajánlattevő neve, lakása és polgári állása pontosan kiteendő ; továbbá asámmal éa szóval kiirandó azon száztóli elengedés, melyért ezen munkálatokat elvállalni szándékozik, világosan kifejezendő végre, hogy ajánlkozó a munkálatokat és feltételek tartalmát ismeri és elfogadja. Az iráabeli ajánlatokhoz a vállalati örazeg 10°|0-je készpénzben vagy magyar állampapírokban csatolandó. A mfiszerelvények és feltételek az alnlirott hivatal irodájában a szokott hivatalos órákban megtekinthetők. (899 2- 2) Zala-Egerszegen, 1879. évi julius hó 22-én. i A zalamegyei magy. kir. építészeti hivatal. Josef Wajdits Bachhandlang übernimmt PraennmerationeD auf nachstehende Modenzeitungen pro Juli—Sept.—Dezember ■odenwelt pro >/4 Jahr 0.75 fl. pr. Post 1 — fl- 1-50 fl. 1-60 fl. Fraoenzeltung Bazár Budapesti bazár , , — Zeitung für die elegante Wett 1''80 fl. La mode íílustree , , 1-80 fl. Berliner Modenblatt M 0 60 fl. 1-80 fl. 2-— fl. 2-50 fl. 2-10 fl. 2-10 fl. .72 fl. Nagy-Kanizsán, nyomatott a kiadó lâptnlàjdonoa Wajdits József gyorssajtójin. JOSBF PÖLZL, Gräfendorf bei Stookerau, cm|>nohlt aiir K<>f{«Mw»rtijf«n Saltou teJuv. Patent • Hand - Dresohaiaschlnen aufwärts von fl. 80. — (889 3—10) Ein- bla vlerpferd. Dresohnaaohlnen mit und ohne Pulawcrk aufwkrt« tob II. 900 ; Universal Dresohaiaschlne, liefert die Eruebt rein geputzt bis in den Sack, sammt S&ulengöppfl und allen Riemen komplet fl. ^>7f); Eaftlaeha Dampf Dreschmaschinen v. Marsball - Soa aad Camp. Galnsbo rough England mit mehr-als 140 goldenen und silbernen Medalllea preisgekrönt an den luternationallen Ausstellungen der vornehmsten Nationen. LaadwIrtaohaftJlobe Maaohlaen aller Artsu bedeutend ermäsaigten Preisen. WiederverkKufer and solide Agenten erwttnscht. |
