* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 4.35 MB | |
| 2010-01-25 14:06:38 | |
 | |||||||
Nyilvános  1732 | 5100 | Zalai Közlöny 1897. 032-035. szám augusztus | Zalai Közlöny Hetenkint egyszer, szombaton megjelenő vegyes tartalmú hetilap 36. évfolyam A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: IWI-KANIZSA. 1897. augusztus 7-én. 32-iK Bz&m. XXXVI. évfolyam. Elofixetétti Ar; Kgesx évre . - í> frt — kr Ert 50 kr 1 frt ?5 ter Kél érte Negyedén* H I Ili) KTBSK K ¦r) i>asat>oi petitsorbaa 7, inasod*; 6, s mindeu további *ar irt 6 SVI L TTKK.BEN -!|K.-iit soronként IU krért véletnekl Kincstári illeték miudeu egyt-ij birdt-tciérf 3i) kr. í\'zeii-udó A lap szellemi részét illető min Jóén közlemény a felelős szerkesztő] ]neTére, az anyagi részt illető köz lemenjek pedig a kiadó ne |vére címzetten .Va-jr-Kan iz»ar bérmentve intézendők. BérmenteCen levelek nem fogad a tatnak el. Inaink vissza nem kBUetnek A nagykanizsai „Ipar-Testület", „a nagy-kanizsai- Takarékpénztár részvény-társaság", a-.Kotori takarékpénzUr^részvény-társaság,\' a galambok! önkéntes tűzoltó-egylet", a „nagy-kanizsai kisdedeveló egyesület" a , nagy-kanizsai tanítói járáskor*, a kereiztény jótékony nőegylet .jD.kannáai izr. jótékony nőegylet", .szegények tápintézete", a katoiai hadastyán egylet* .soproni kereskedelmi iparkamra" .nagykanizsai kttlválasztmányának hivatalos lapja. HETENKÍNT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Beák Fefeaes Nagy-Kanizsa, 1897 aug 6 Félve irom e nevet cikkelyem homlokára, mert nem más jár e név nyomában, mitit somodéra Magyarország megteremtése, lerakása annak az alapzatnak, a melyen díszes, hatalmas épület emelkedik, bár az egyes részek kivitelében nem is látjuk a tervező geniális szellemét: A XIX. század az egész emberiség történetében tán a legfontosab bik közül való, de nemzetünk életében mindenesetre az, mely nagy eseményekben a leggazdagabb, gyökeres változásokban a legdúsabb. Haladott az egész világ, mi haladtunk a legtöbbéit: másutt megvoltak az alapok, meg a kezdet, melyen építeni, haladni lehetett; igaz, nálunk is voltak alapok, volt nálunk is kilenc század megviselte épület: az alkot mány, mely nagyobb jót a reá féltékeny nemzettel nem tehetett, minthogy összedől . Külföldön, a művelt nyugaton csak építeni kellett, az elődök munkáját kellett betetőzni; nálunk először rombolni keltett, azután alapot lerakni és csak így lehetett az építéshez fogni. Rombolás, alapvetés, építés, imc a magyarság szellemi és anyagi fejlő désének mértföídmutatói a XIX. században. Egyformán nehéz volt mind a három munka, melynek dicsőséges végbevitele ép ugy bizonyítja a magyar leiek friss termékenységét, üde szellemét és kimeríthetetlen ós erejét, mint Széchenyi, Kossuth és Deák halhatatlan nagyságát. Mindegyikükből a nemzet lelke szólalt meg, mindegyikük ajkán egy egész nép csüngött, lesve az igét, mely hivatva volt kijelölni az üdvösség, a boldogulás útját. Széchenyi tipikus megtestesítője a nemzeti öntudatra ébredt magyarságnak, de a mely megsül -földön keres támasztékot, még nem tudja a nemzet jövendőjét, életet biztosnak, csak hiszi, reméli Kossuth és Deák e század szülöttei, szívben, lélekben és szokásokban egyaránt magyarok: Kossuthban a magyar nép szive szólalt meg, dallamos hangok a hasonlatoknak és költői képeknek bibliai gazdagságával; Deákban népünk esze nyilatkozott meg, tömör, megdönthetetlen igazságokban, hatalmas érvekkel. Mindketten egyformán magyarok és egyaránt nagyok: Kossuthnak népünk szeretete jutott, Deáknak csodálatunk. Dus adomány mindakettó s ók szépen megosztoztak rajta s megférnek szép békességben egymás mellett a kere-pesi temetőben, hol a beszédes ajkak elhallgattak és csak az örökkévalóság szavaira figyelnek, mit jósol nekik az e nemzet jövendőjéről?..... Deák nagyságának és emlékének sokszor hódolt a haza: hatalmas, (de képzőművészetünket nem dicsérő) ércszobra ott emelkedik Pesten és nézi a Duna méltóságosan tova hömpölygő habjait; hamvai fölött díszes síremlék ékeskedik, melynek csúcsán a géniusz áll, kiterjesztett szárnyaival oda mutatva, á hova Deák Ferenc lelke is elszállt: a végtelenségbe. Hatalmas alkotása, a kiegyezés, sok vihart és égi háborút, a politikai bonyodalmak közül sok veszedelmeset túlélt, híveinek száma naprólnapra növekszik; politikai életünknek nem régiben lezajlott nagy küzdelmét az ő szelleme lengte át és politikai végrendeletének teljesítése a leghevesebb harcokat idézte fel, de mégis diadalmaskodott. Szóval emléke művészi és politikai alkotásokban egyaránt él, szelleme még ma is megtermékenyíthetné gazdagságával vezérlő férfiaink lelkét. Nem látszík-e hát ilyen körülmények között fölöslegesnek az az ünnepség, a melylyel az ó szűkebb bazája bointp áldozni fog szellemének ? Minek arra emlékeztetni, kinek emlékezete él nem szavakban, de alkotásokban? Nem hiábavaló e a kódolás akkor, mikor olyan sokan, nagyon sokan vannak elfelejtve? Nem! soha égetőbb szükség nem volt arra, hogy dicsőséges multunk nagy alakjaihoz-minél gyakrabban visszatérjünk, mint mauapság. Soha nem éreztük még jobban hiányát egy vezérlő szellemnek, imponáló egyéniségnek akL*" a politikában, akár az irodalomban, mint napjainkban. Közállapotaink Megromlottak; társadalmi életünk nagy válság fele közeledik, irodalmunk irányt és célt keresve tévelyeg, nemzetiségünket, látszólagos erőssége mellet is, külső és belső veszedelem fenyegeti. De ezek mind muló bajok volnának és természetesek is, mert a kiegyezés létrejövetele óta haladásunk gyors, sőt rohamos volt, hirtelen jutottunk bele a nyugati műveltség hatalmas áradatába, nem volt érkezésünk gá takat építeni, melyeken a piszok és salak fennakadt volna. Da van mindezeken kiíül egy jelenség, szomoritó, sót ijesztő, melyet különösen ma, Deák Ferenc ünue-pén tartunk aktuálisnak. Korunk nem szegény tehetségekben, de feddhetetlen jellemekben az. Önzés, érdek, anyagi felfogás, uae a mai Magyarország nralkodő csillagzata, a mely ellenállhatatlan • erővel terjeszti ki dicstelen világosságát fölöttünk. Kettős alternatíva elé állítja a^ embert; meghódol neki, vagy elbukik. S ime, elfordítva tekintetünket e rút látványtól, szálljon pillantásunk az egyszerű söjtöri ház feló, melynél csak az volt egyszerűbb, aki benne a sok között, a napvilágot T A A. M. Gizella halálára. Volt egy csillag fenn az égen, Ugy ragyogott, fénylett, De lefutóit s a nyomában Sürü, sötét éj lett. Szép csillagunk, kit oly nagyon Féltettünk, szerettünk: Letűnt a nagy végtelenbe. Sötétség tett nekünk. Te voltál, ki ngy ragyogtál Szép fiatal lányka. Kit eltakart mélységesen a sir bús homilya. Szüleidnek drágasága, Szemefénye voltál. Mennyit sírnak, a mióta Tőlük eltávoztál : Lesz még csillag fenn as égen, Viiágos lesz DJra, Vilmos lesz az éjszaka, De te nem jóaz msza Nem jösz Tisaza sóba többé, Szivünk ogy fáj érted. Óh mert az a szép mennyország Nem ád vissza léged! Halász Margit. Útközben. — a „Zalai Közlöny" eredeti tárcája. — A XIX. század ideges embere türelmet! enkedésében centrifugális erővel törekszik elhagyni azt a helyet, hol éle- tének legnagyobb részét morzsolja le éa utazik. Mert szüksége van uj idegen környezetre. Az agyoDcsígázott ember ielke hasonlít a kimerült talajhoz, melyet csak hatalmas szuperfaszfát képes ter-mékenynyé tenni. A fáradt lélek költői és festői impressziókra vadász. A hegyvidék vagy a tenger, ez a neurasztenikns éltető eleme. Ezek vetítik az ő sötét kamarájába azokat a csalóka képeket, melyekből lelke táplálkozik. Különös, hogy mig a hegyvidék lakója egészen közönyösen nézi az öt környékező begy-lornyokat. addig minket, magyar dombvidék lakókat, minden fel-fel bukkanó hegyorom elragad megkap, pedig semmiféle személyes érdekek nem kötnek a helyhez, mi utazók csak objektív szemlélői vagyunk a begyvilág óriásainak. Lassan, vontatót\' léptekkel halad, az idő útközben, egy hét egész örökkévalóság, az uj világ benyomásai csak nem képesek a tétlenség tátongó üregét teljesen kitölteni. Az az nnalom, ostor, a gazdag és az ideges embernek egyaránt, szaladunk a szórakozás ntán. *jaég íür-v dőben is, ahol jó kompánia nélkül nem lehetünk el, külöDŐsen a megszokott kártya nélkül. Saját gondolatvilágunkon igyekszünk túladni és a mi bennünket begyen-völgy ön keresztül hajt, az ugyanaz az unalom, mely otthon, kávéházban polgári egyletben, kasszioóban összehoz. Tehát az unalom a mozgatója annak a nagy emberseregnek, mely nyáron utazik, fürdőz, felcsap turistának? Igen, az unalom azon neme, mely megunta j art a mindennapiságot és vágyik a szc- megpillantotta, s a ki azonkívül, hogy 4 haza bölcse volt, a legtisz táMSkétiBlegnemesebb jellemekhez tar* tozik, melyeket az emberiség története fel matatni tud. Egyet ismerek csak hozzá foghatót: ez Washington, ki sem érdemekben, sem jellemben nem kisebb nála. Elérhetetlen magasságban vannak ók fölöttünk, s ebben a modern világban nem sokára mithosz számba fog menni az az ember, aki nem volt „akarnok", a kinek nem kellett, sem grófság, sem rendjel. Menjünk el Söj-tőrre és holnap az emléJctába leleplezésénél hullassunk könnyeket és sirassuk el csendesen az igazi jellemek lassú haldoklását. I)e még sem, lesz mégegszer ünnep %-7világon. Mintha derengeni kezdene, a modern élet vásári zajából majd itt, majd ott emelkedik ki egy hang, mely az eszme feltámadását hirdeti s én erősen hiszem, hogy ebből a hangból lesz majd az a harsona sző, mely előtt a modern Jericho falai leomlanak. Kunfi Zsigmond. katlanra, az ismeretiénre, a rendkívüli látványosságra. Ez az idegen világ hat reánk, mint a hideg fürdő, mely c^ak az első pillanatban riaszt vissza, de ha egy pár másodpercig mozogtunk benne, üdit, elevenné tesz. A Dráva völgyében fölfelé vitt engem is a zakatoló gyorsvonat Villachig, hol a Bécs—velencei és Insbruck—magyarországi vasúti vonalak kereszteződnek. Villáchtól délfdlé fordulva eey óra múlva Tarvis tűnik fel az ő hegy óriásaival, a Mangorltal és Triglávval. Annyi benyomás uJul reánk egyszerre, hogy alig érünk rá azt, amit látunk, meg is emész-ter.i és szinte sajnáljak, hogy ezek a fenséges, megkapó képei a természetnek elvonulnak szemeink előtt, mint a cíklorama képei, melyeket 10 krajcárért nézünk meg egy-egy vásári bődében, de a nyert képzetek ama természeti fenségről, azt hiszem minden fogékony lélekben oly erősek, hogy talán soha többé el nem mosódnak. Amig a vasúti kupéban elmélkedem, a vonat Malborgethbe ér, hol a fr&cciák 1809 ben május 17-én véres ütközetet vívtak a malborgethi erőd helyőrségével. Egy óriási piramis, melynek lábánál egy ércből öntött haldokló oroszlány nyugszik, jelöli azt a helyet, hol Hensel kapitány és bajtársai elestek a küzdelemben. Ez 1809 ben történt és csak V. Ferdinánd rótta te a hősök iránt fejedelmi báláját, tehát 30 évvel később, mint hogy az esemény megtörtént. Talán ezek a katonai nevezetességek birnak oly nagy vonzerővel a hadsereg rokkantjaira, hogy főleg ők keresik fel Malborge mert itt csupa pénz* exellenciás nr nyar? henik ki a nyugd:\' des, de vadregé\' etry szerény, d íelvillaDyozza patak inhat* göuyözik a\' megbirkózi Innen a állomás, pénzügyői tebbába, ¦ Ponlebl van. Itt az módjára t tonosan k Kiérve a fi szágut, hon. szemlélheti e Itaiia* vasút alagutakat, sz. rész töltéseket. Dognába ér az * lik meg a Dog-óriással: Mont-* részieta kiráni\' után követkéz ismétlése az t Fáradtan « utak lassan d tói félálomba kalauz kiabál; Itt más vonatrt póban megyünk hoz: Villachba. A jövő társadalma. A \'történelem egyenként képes felmutatni századok átalakulásának belső, ösztönszerű logikai okozatait. Éí minden ilyen átalakulásnál ott látjuk a haladás, a felvilágosodottság kerékkötőit. A konzervatív ragaszkodás a maradiságnál: ezzel az elvvel még valamennyi államban találkoziuok épp akkor, midőn az eszmék szárnyain egy uj életrendnek, egy _,-* iránynak kimaradhatlan megérkezt* tuk bevonulni, Csak bámulom f, század uralkodó eszméinek \\J . Csak csodálom, ügyelem, mi egy egy még tegnap utópit- . lőtt elv. Hint a jótékony észrevétlenül belopódzik talajára .... Mint a I kimaradt esőt helyette rövid órára a szárazs ragot megóvja a vé( Franciaországnak az 1848-kifebruárinsÍ napjai a iegeklatánsabb tanúsába állításuknak, ennyire kardoskodtak a kerékkötők a rideg inalt mellett. A társadalmi osztály szekerét akarták ők útjában feltartóztatni. Pedig a balgák nem vették észre, mig itt gyermekes kishitűség tartja fogva kedélyüket, addig az eszme ennek száraz alapvonásaiban már meghódította Európa még tegnap diszharmonikus felfogását, így lett az eszméből társadalmi törvény életcél s allegorikus jelkép, amely bálványnyá lett a mindenhaló nép eiőtt. De mint ma gúnyos kacagással fogadunk egy a jövő százodokban biztosan belopódzó uj irányzatú eszmét, amely összekötő lánca lesz az emberiség erejének, épp oly kerékkötökké lettünk mi is a jövő századok egyik évtizedében a történetírók szemeiben, mint akár ama legifjabb kornak itt emiitett fíaí, akik az eszmék kocsiját egy-egy időre igen, de végleg sohasem voltak képesek uljokban feltartóztatni. Ma csendőrök szuronyai szegeződnek a jövő átalakulásának eszméi elé, ma üldözzük azt, amit holnap fegyverrel kezünkben követelünk! Minő szegénységi bizonyítványt állítanak ki rólunk a jövő század törtéaészei? Az eszmék mindig előbb születnek, mint a mikor ezekre a kor a létszökség bélyegét reá ütné. Aminthogy nem születhetett senki fíasem jósnak, a ki korszakoknak titokzatos rejtélyeit elárulná, épp ugy nem mondhatjuk olyas valamire a lehetetlenség sokszor e.hangzott himnuszát a nélkül, hogy ellenmondásba ne jutottunk volna önnön magunkkal. Egy ilyen uralkodó eszmében fog bemutatkozni a korunkban született, a köz-nyomor teremtette elv is. mint a minővel agyunk sehogy sem tud s mm akar *.--_;. s u-m-iáiizmus eszméje. Lapunk mai számához fői iv melléklet van csatolva. XXXVI. ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY 1897. AÜGSZTüS 7 fen. kérdésre egyszerre válaszolva — a technika bámulatos elŐhaJadottsága. Az automatikus gépszerkezetek, amelyek az embert egyszerűen nélkülözővé tették s igy a tömegnyomort előidézvén, a tömeg ellen látszottak akaratlanul is irányozva lenni. Angliában, ahol legtöbb a gép, a legtöbb munkaszünetet eredményezte — az embernél. L keresők és velők együtt az eltartottak száma hihetetlen meny-nyiségbeu szaporodtak. Épp ily mértékben — lehet állítani — növekedett az egyoldalú jólét, ami logikailag felállitá az osztályfalakat. S igy élesedik ez naponta a társadalom ellen. Egész Európát megtámadta immár ezen gyűlölet. S igy orvosszert kutatva s találva, kidomborodott az elv szentsége, amely hivatva legyen a jövő átalakulást meg teremtem s igy e jelen társadalmi rendet ennek alapjában felforgatni. Jelszavak elhangzottak immár, amelylyel hiratva legyenek !1 jövő csaták legnagyobbikát megvívni. \' Es ha gátra gondolnak, amely ezen itt említett elvek beözönlését megakasztja, ugy ott találjuk a nagy francia ststus férfiút Colbert-et, aki, midőn egy francia feltaláló bemutatott neki egy gép tervezetet, igy szóit: — Mire jó ez ? — A mozei munkánál ez a gép tíz embert helyettesit. — Vigye kérem akkor más országba, mert ha én nem tudok munkát adni a népnek, tönkre tettem Franciaországot, Vájjon ki hallott valaha ebben az országban, ahol a szociális elv idáig is eljuthatott, egy ily bölcs államférfiú ajkáról elhangzott nyilatkozatot ? A ki tudja, el ne hallgassa 1 Havas Jákó. Városi közgyűlés. Nagy-Kanizsa város képviselő-testülete 1897. aus:. 4-én d. u. 3 órakor gvér Iá- kegydij iránti kérvényét. A képviselőtestület--magáévá tette a pénzügyi-bizottság javaslatát, a mennyiben határozatÜag kimondta, hogy az eddig élvezett 175 frtnyi évi nyugdíj 125 frt kegydijjal 300 frtra egészíttessék ki s ezen utóbb; ösz-szeggeí teiheltessék meg a város pénztára. Nagyobb érdeklődés mellett tárgyaltak le a tárgysorozat 4. pontját: a községi közlekedési és a községi közdűlő utak tervezetének bemutatását, melynél élénk vita fejlődött ki Piihál Ferenc, Eperjessy Sándor és Sebestény Lajos v. képviselők közt. Ezeknek többszöri, valamint Trípam-mer Gyula rövid felszólalása után majdnem egyhangúlag fogadták el a tanács javaslatát A tárgysorozat 5. pontját Rosentháí Jakab kérvénye képezte, melyet azonban közgyűlés -teljesíthetőnek nem vélt. — Azt kérelmezte ugyanis, hogy az általa az 1396. évre kibérelt gubacs-termésért, az annak idején megtartott árlejtésen megajánlott luü frt fele engedtessék el, minthogy eme vállalatából egyáltalán semmi, vagy csak aránytalanul csekély volt a bevétele. Ugy a v. tanács, valamint a v. képviselő-testület elutasította kérelmével. A Hunyadi-utcai népiskola átalakítása körül szükségessé vált munkálatok tárgyában a szabályszerűleg megtartott árlejtésnél Zelenák ajánlata ellenében Saller Lajos n.-kanizsai építőmester ajánlata bizonyult kedvezőbbnek, a miért az építészeti bizottság ezt fogadta el A közgyűlés a jelentést tudomásul vette, minek folytán az határozattá emeltetett. A tárgysorozat további 7. és S. pontját és pedig: a városi nyugdijalap 1896. évi számadásának kimutatá-át és a városi pénztárnak 1897. július hó 2!»-én történt rendes félévi megvizsgálásának eredményéről felvett jegyzőkönyvét a közgyűlés észrevétel nélkül tudomásul vette. Több tárgy nem lévén, az elnök kö-szöuetet mondva a képviselőknek megjelenésükért, az Ülést bezárta. A város-atyák :"ek megvitatásával kedetünk erkölcsi értékéről keli ítéletet mondanunk. Lehet talán, hogy a házasságok statisztikája, illetve a házasságok számának apadása, viszonyosságban van a rendezetlen cselédkérdéssel és ha jól sejtjük igen sok lappangó kellemetlenség szülő anyja lett mar a cseiédkerdés ilyen állapota. Rendes társadalmi pozíciót nem adhatunk a cselédeknek, de ne is taszkjuk őket oda, a honnan nincs több feltámadás. Járjanak előttük jő példává: mindazok, kiket ezen kötelesség megillet, szeretettel környezni a társadalom eme páriáit, hogy megóvhassuk őket attól az örvénytől, s mely elnyeléssel fenyegeti mindvégig, a mig csak az idegen kenyai- keserveit kénytelen, önérzete, Önbecsülése átengedése árán magához váltani- * Cornelius Nepos, az ókor egyik éies eszű történetirója meséli Epaminondás-róí, a rettenthetetlen thebai Hadvezérről, hogy ö volt a legderekabb, legjobb, legszívósabb katona. — Megkérdeztetvén, hogy miért gyötrí magát annyira, mikor, mint hadvezér konuyebben is élhetne, azt Jeleié: „Azért, hogy legyen, a kitaz ifjúság kövessen.* Nem kéltem, hogy ha akadnának Epaminoudások a cselédek vezérei közötti tan lehetne ott is bízni javulásban. És most jön az élesztő, mely forrásba hoz. Az erkölcsteleukedő dekadens irány, mely a szolgálóban nem az embert tárja, hanem csak eszkőznek tekinti. És a büu útjára téríteni azt, kinek erényét eddig is csak az alkalom hiánya tartotta fenn, nem nagy mesterség, különösen olyan eszközöknél, a melyek a pillanatuyi anyagi jólétet is megteremtem Ígérkeznek. És iit kezdődik a parabola hanyatló ágai Elvész a becsületes munkára való, az azzal való foglalkozás, mert immáron a leáuy értéke a tőzsdei árfolyamún jegyeztetik, mégis azzal a kis külömbaég-gei, hogy ezeu tol nem lesz szükséges többé a keze munkája után élnie. Itt van a morális forduló pont. Eredmény, — Uií«ielmek hiján vagyoni jólét, — fára veríték nélkül és a féktelenbe abadosság, kötelességek híján, eem siratja a megbolygatott már akkor nem is érzi, hogy ig, ah hiszen az csak az eréé r iránti feltétlen engedei-t ezt nem is kell tudnia. Elég, igazgatási törvény passzusát seri, hogy kijátszhatjs; az rvéc ynyel pedig egyszerűen k, mert azokat nem lehet azoknak nincsenek negativu-kaíegoriku^ imperitivusai, a {parancsolják, hogy mit kell ész helysen — a tiltó rendelni irányítja a figyelmet a a vétkes felé és nem in-<sszra amúgy is fogékonyabb i e felvilágosult korbao er-izélni ? Tudja azt Máx a ca-cgy csak az embernek semmi >otolható méltósága az egyet-melyet semmivel sem lehel mert feltétlen értéke exak egyéniségnek magának van sem más, mint maga a mél- caéltüjág és erkölcs kótya-3, mert a beciüíetes mun-Sj meg a megillető ered kéjhajhászat lesz a boldog- ealizmusz újjászületése. >z.á ry GjqU Ideilizmon ¦ lomban c. uj köajTéböl.) Bevezetés. | (Folytatta) ss irodalmi színvonalon álló Íikran foglalkozik a modern arcaival, kétségeivel, gyöt-<k tárcájában az öngyilkos -ri eseteiről elmélkedvén ogy azelőtt eszményekben abbak az emberek, ma ákban. Mindenben kétked-•i lélek föllendülésére nézve lő tudományt — a kétszer kivéve. A tudományban pek vannak. Végül a szít ígja valami: vauitatum va-en igazságok nélkül a tn-k csak fénye Tan, melege :érdőjelekkel kibélelt lelki govány. a nyugtalanság, a alap, a hányódás és a ve-Hullámzó tenger az, iiő tornya nincs; küzködő lem hiteget semmiféle rév- k óriási többségéhez hozzá-dés. Miként a kétes ex isik érintkezünk, de nem ,Mig az embernek a viszo- nyok kedveznek, mig egyéni vagy családi gondjai kisebb méretűek, addig az élet könnyebb terhei ellenében elég szilárd alap a természetes életkedv. De mikor az élet súlyosabb küzdelmei következtében a természetnek ez a lefektetett erkölcsi tőkéje megfogyatkozik, akkor valamely hitelt érdemlő erkölcsi igazságuak kellene az élet értékéi újból öntudatra ébresztenie, valamely biztos, kétségmentes erkölcsi tartalomban gazdag, szellemi értékben fönséges igazságnak kellene a lankadó életkedvet megaranyoznia. Ilyenkor igazságokra és ueui problémákra van szükség. Ámde bárhova tekiotüuk, ezt az igazságot ueui Utáljuk meg sehol. / kérdőjelek szel ieui világa viharzik aNiejunk iöiótt és süvölt a leikünkön át." És hol találjuk fel? A templomokban? A családi élet szentélyében? A tudományokban? A modem humanizmusban? Mindenütt kétség, mely érveiben legalább is oly erős mint ax optimista hit. A hitet kikacagja Lucüer. — Bárhová forduljon a századvég gyermeke, olyan szepíöielen igazságot, mely mintegy világító égi test emelkedjék a problémáit légiói fölé, uem talál sehol. Usoda-e tehát, ha epen azok, kik a kor szellemének magas uivójáu.állanak, épeu azok közül vesztik el legtöbben az életkedvet és eldobják maguktói az életet. Rohanva élvez a kor. Azuláu következik a tarthatatlan lelki állapot . . . erőt adó igazságok helyett kérdőjelek . .. és végül egy golyó. A századvég gyermekének lelki kínjait miutegy jelképben szemlélteti Bourget, Bűnös szerelem cimü regénye hősében, Armaudban. Aruiandot az ü a vád lélek mardosása kínozza A bünöj szeretem mérge, mely-Ivei megfertőztet te Helénát, be fogja fejezni romboló munkáját. Valóságos ham-leuzmussal elemzi önlelkét éj a divatos bölcselkedés-egész arzenálja feltárul lelki szemei előtt. Kurcsa portéka az emberi gondolja magában. Hogy azonban a lelki furdalás igazolt legyen bűnösnek, vagyis felelősnek, szabadnak kellett volna lenni. Minthogy azonban az akarat szabadsága hiuságos beszéd, következőleg a jó, rossz, az erény, a bün is az. „Mi vagyok én? öröklődés révén keletkezett valami egy bizonyos milieubeu. Ha a körülmények adva vaunak, agy kell éreznem, a hogy éreztem, ogy keil gondolkoznom, a hogy gondolkoztam, a hogy akartam." Azt találja, hogy önzésének első forrása, hogy családi élete sohasem voit; a nevelöiutézet korán beszennyezte képzeletét ; a polgárháború öldökléseinek hatása pedig idő előtt felköltötte benne az embergyűlölőtet. Vallásos hitétől már gyermekkorában megfosztották a könyvek ; semmiben sem hitt . . . Azután szeretkezett, ez volt lélekzetvétele, foglalkozása. Helennel való viszonyát elemezvén, arra jött, bogy eleinte azzal áltatta magát, hogy ez is olyan no, mint a többi. Ezt hitte és ezt kellett hinnie. Megrögzítette szivében a szükségesség szavát: .kellett", mint valami emeltyűt, a melylyel elhengerítheti lelkiismeretének terhét; a teher csak nem mozdult. Hiába küzködött ; volt benne valami erősebb Önmagánál, a mi arra kényszeritetle, hogy ez asszony veszte okozójának tekintse magát . . . Nem tudott máskép cselekedni. A csábítás természetében van, miot a hogy az agárnak természetében a vadászat. A durva szakítás csak azért volt, mert a képzeteknek hatalmok van az ember akaratára. Barátja szenvedéseinek képzete erősebb- volt benne a szeuvedések képzeténé\'. Szivét nem könyitette meg_... Lelkiismerete gyötörte. De mi a lelkiismeret egyéb illúziónál ? A felhajított kő, mely érzi röptét, de nem tudja, bogy kéz dobta, szinte azt hinné, hogy ő a mozgás oka. És lelkiösmeret* bánná,, hogy leestében összezúzta a íüvet. Önvád támadna benne. , Ha érzékcsalódás révén fantom lebegne előttem", igy gondolkozott végre Annand, .vájjon hinnék-e a kísértetekben ? Nem. Azt mondanám, hogy fantomot, Üres alakot látok és szervezetem állapota kényszeríti reám ezt a kába képzetet" De hát bűnt követett el, erkölcsi gyilkosságot egy asszonyon. Hát van a léleknek élete és halála? Üres szavak. Ha változás történik az agyvelőben, ja lélek is változik. A nagyító üveg se tekét mutat föl az agybaj. És ezek az okai, hogy soha se szeressen. Nem tudom, miért élesztik az agyvelőt egyes eszmék, mások pedig másokat ... Mi az agyvelő? Anyag. 5s mi az anyag, nem tudjuk. Miért is kutatjuk a miértet? Miért van minden ? Egyetlen dolog, a mit igazán tadnok, az, hogy e kérdésre soha sem mdunk megfelelni. A lélek saját végsetének problémájában és hamletizmusában érinti a lét problémáját Hátha van vigasztaló géniusz? Hátha van résztvevő sziv, mely minket alkotott keserű és édes érzelmeinkkel, eszményi törekvéseinkkel, gyengeségünk -kel, nagyságunkkal és alacsonyságunkkal? De hiszen akkor Isten volnál — gondolja Armánd — térdre borulhatnék, mikor szenvedek és azt mondhatnám: Mi Atyáok. ki vagy a menyekben! Ismét fölmerülnek előtte az Isten lé tezése ellen közkeletű ervek, melyek & rossz létezéséből származnak. Hogyan egyeztethetők össze az atyai jóság: és a visszatérés tőrvénye, mely azt rendeli, hogy az egyik bűne szüntelenül visszaessék a másikra? A fiuk, az apák vétkeiért vezekelnek. Az igazak a rosszakért, az ártatlanok a bűnösökért A nyomorúságok e szakadat an átszárnmásáaak láttára hogyan hihette az ember, hogy a homályos fö dön tulon mégis van az igazságnak és a jóságnak kútfeje? (Folyt, köv.) A jovö háborúi. — A vörös-kereszt-egyesületről — Elmúlt az idő, amikor a katonaságra ugy néztek az emberek, mint egy kitartott fegyveres erőre, a mely ránehezedett az emberi szabadságra s a mely nem ritka esetben országfutó kalandorok társasága volt és zsoldját abban kapta meg, hogy szabad volt fosztogatnia. Ma a békés munkálkodásnak és a hon-polgári nyugalomnak lehetőségét s a ki rály i és nemzeti megosztott jogoknak kölcsönös tiszteletét ugy biztosítják, hogy valójában minden egészséges ember az ország katonája negyvenkét éves koráig Kzt nevezik általános katouakötelezett-ségnek. Mit jelent ez a két szó: általános katonakötelezettség ? Jelenti azt, hogy alig van kőztünk valaki, a ki szivének szerető figyelmével ne kisérné>egy-egy katonának az életsorját. Azt jelenti, hogy nincs egyetlen tagja a hadseregnek, a kit a polgári társasághoz hozzá : ne kötne a verség legtermészetesebb kapcsa. És azt jelenti — s ez a legfőbb, — hogy manapság a katonaság szó a nemzetek virágát foglalja magában. Gyermekeinek, test- ¦ véreink, rokonaink, mindnyájunk vérei s országunk jövendőjének biztosítói azok, a kik a csaták halálos mezejére készülnek. Minden katona, a ki nehéz fegyverzetében a harctérre lép, a süvitő golyók és szuronyok elé, kedves és drága nekünk. Minden élet, a mely ott, a háborúk borzalmai közt elpusztul, a nemzet vesztesége, (jyöngüi vele a béke biztossága s a polgári munkásság ereje ; megsebződik pusztulásuk által az anya, a testvér, a rokon szive; szaporodnak a béaák, nyomorultak és árvák. És minő megdöbbentő látványt Ígérnek a legújabb kor készQlö háborúi! A mért-földekre hordó ágyuk, a melyek golyói gyújtogatnak, égetnek, szétpattannak s egyszerre egész csapat ember előtt tárják föl a halál kapuját. A puskát, a melyek gyors ropogásának útját patakokban omló embervér jelöli. A begyakorolt hadseregek, a melyeknek mindeu lépése, minden mozdulata és míuden fordulata ugy vau kiszámítva, hogy a balált hordja magával Azután a vasutak, hajók, a melyek gyorsan röpítik a harcosokat és a térképek, a melyek immár ismertté tettek minden talpalatnyi búvóhelyet! Mindezek, meggyőzhetnek bennünket abban, hogy a legújabb kor tésifl ö háborúi borzalmasságban, az életpusztulások és a sehesü lések nagy számában magasan fölülmúllak a világtörténelem eddigi összes nagy háborúit. Soha akkora nagy seregek nem ütköztek még össze, mint a mekkorák szembenáíIhatnak egymással ma egy villamos gombocska könnyed megnyomására; és soha fegyverek oly kegyetlenül alkalmasak nem voltak a tömeges emberirtásra, mint a minő fegyvereket mostanában visznek a harcba a katonák. Kinek a szive ne érezne fájdalmas megindulást arra a gondolatra, hogy akit súlyos sebe jómagával tehetetlenné tesz, ott a csatamezőn vergődjék, kínjai közepette, segedelem nélkül, befogva vérzó sebét, homályosuló tekintettel nézve ösz-szeroncsolt testét, a mikor, "ha a könyörülő t segítő szelleme megjelennék fölötte, még megmenthető volna az élete ? \' Bizonyos, hogy a jövő háborúiban, rövid idő alatt, a keresztüllőtt, átszúrt, holtra fáradt, éhség és kinok közt összeroskadt katonák száma rengetegnyi lesz. Haldoklók hörgóse és sebesültek jajkiáltásai fognak kizugní a puskaporos levegőből. A segítség nyújtóknak egész tábora sem lesz képes minden jajkiáltást meghallani. Apák és anyák, testvérek és hitvesek a messze távolból, mikép siessenek segítségükre ? Ki kellene mosni egyeilőtt kar sebét; * másiknak a homlokán tátong egy mély <r vágás; a harmadikon száguldó paripa gázolt át; amott egész csapat fetreng összetÓL ten, rohanó tüzérütegek leütötték—egy -sziklameredekségröl. Ha fölszednék őket. ha kimosuók, megtisztítanék sebeiket, ha Melléklet a .-Zalai közlöny- 1897. augusztus hó 7-íkí 32-ik számához. XXXVI. ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY 1897. AUGUSZTUS 7-én. gyógyítanánk: még emberek válnának belőlek. özvegy anyjuknak, kiesi gyermekeiknek gondozói: de igy vérben és piszokban, gyötrelmek közt és segítség nélkül is el fognak pusztulni. a hazáért meghalni dicsőség, de sebesülteket ott hagyni a halál torkában, ez nemzeti ¦szégyen volna Gondoskodói kell tehát a háborúk bor-¦ /almainak enyhítéséről. Sebkötökknl. orvosokkal, ápolókkal, szállító eszközökkel a csaták nyomában hordozható kórház kkal tó előre el kel] látnunk magunkat. Es gondoskodnánk kell, hogy e gyógvitó szereket, ápolókat, orvosokat, betegeket senki ne bánthassa, sőt inkább mindenki védje. Erre készülnünk keil! Est hamarosan összeszedni nem lehet! — Pedig semmi nem fokozhatja annyira a katonák bátorságát és semmi nem nyugtatja meg annyira az otthon maradókat, mintha tudják, hogy a harezok zászlaja nyomában ott íos: lobogni a vörös keresztes fehér zászló, a mely alatt gyógyulás, pihenés, sí< reiő és szakértő gondoskodás vár reájuk. Ezt a ezélt ;j kőnyörület és az ápolás fzélját szolgálja a háborúban a vörös kereszt nevezett alatt ismeretessé vált egyesület, hogy ha távolba mennek, bábomba kerülnek, kísérje őket a gondoskodásunk mindenfelé s mivel magunk nem mehetünk Őket oltalmazol, gyámolítani: fillé reinkkel hozzájárulunk ahhoz, hogy mások, a vörös-kereszt ápolói és orvosai ott legyenek szenvedéseik közt oldalakon! Tíz ember ha összeáll, már megalkotja a falusi fiók egyesületet. Tiz ember egyesülete taláu tíznél is több életet menthet meg. Tíz ember egyesülete esetleg arra is számíthat, hogyha jégverés, árvíz, tűzvész vagy elemi csapás éri őket, határaikat, a vörös-ke. eszt segítségükre siet. Minden okos szó és minden, jó -érzelem a mellett szól, hogy a fatrak népe megalakítsa mindenfelé a szeretet és irgalom tíók-egyesületét. A népen kívül, a szolgabirákra, birtokosokra, lelkészekre, jegyzőkre. Unitokra és községi bírákra, valamint az állami és maj^ui hivatalok vidékén lakó alkalmazottjaira vár az a nagy és nemes föladat, hogy községenkint szervezzék a vörös-kereszt egyesületet s közre működjenek ezzel a szükséges anyagi tényezők megszerzésében. A kiknek szerető szivük van, a kiknek a lelke megfürdött az irgalom szent érzelmeiben, a kik tenni akarnak a némáét hőseiért: azok seregei jenek a jo szív és a nemzeti becsület zászlaja alá! - Felső templom. Ujabb adakozások: Knáusz Boldizsároé á frt, Vinkó József 5 frt. Eperjesy Gábor (i. részlet) 10 frt. Összesen 20 trt. Főösszeg 3107 frt 27 kr. Dr. Tiiboly Gyula Eperjessy Gábor ellenőr. pénztáros. <Facíat?alő\'Ls:. — Más&\'&L Kereskedelemügyi m. kir miniszter 43259JV az. Pályázat. a posta- és távirdáoál kezelési szolgálatra alkalmazandó és a XI. fizetési osztályban 500 frttól—700 frtig emelkedő évi fizetéssel, továbbá az 1893 évi IV. t. c. által ¦megállapított lakiUetméoyekkel javadalmazott posta- és távírda segédtisztek kiképzésére f. é. szeptember bő 15 étől kezdve hat hónapra terjedő gyakorlati tanfolyamokat nyitok a pécsi posta- és távírda-igazgatóság kerületében Kaposvárott és Nagy Kanizsán — Ezen tanfo lyamokra ballgatókul felvétetnek: Első Forbaoazl873.é II. t. c 5. §-aértelmében kisebb hivatalnoki alkalmazásra igényjo-gosultsággal bíró igazolványos katonai altisztek, 2) postamesteri vagy kiadói minőségben szolgáló oly férfiak, kik a gimnázium, reál vagy polgári iskola negyedik osztályát vagy ezekkel egyenrangú más iskolák megfelelő osztályait elvégezték, 3) ugyanazon iskolai előképzettséggel bíró és 18 ik életévüket meghaladott más férfiak, végül, ha ily p ilyázók kellő számmal nem találkoznak 4) a fenti iskolai előképzettséggé! rendelkező 16-ik életévüket betöltött ifjak is. — A felvételre megkívántatik továbbá annak iga zolása, hogy folyamodó a) a 35 ik életévét még nem haladta tut : b) magyar állampolgár; c) a magyar, — illetve, .ha horvát szlavonorazági illetőségű, ~ — a horvát nyelvet szóban és írásban teljesen bírja; d) fedhetlen előéletű ; e) a posta- távírda szolgálatra testileg.is teljesen alkalmas, mely utóbbi körülmény közhatósági orvosi bizonyítvány nyal igazolandó. A tanfolyamok hallgatói beiratási i} tandíj fejében Tíz (10:) forintot kötelesek fizetni s e díj lefizetése alól c^ak az igazolránynyal bíró katonai altisztek mentetnek fel. — A tanfolyam szabályszerű bevégzés ég az előirt szak - vizsga letétele után a hallga tők posta-távírda segédtiszti állásra képesítést nyernek, illetve a posta- és távírda segéd-tie-tjelöltek létszámába felvétetnek s magatartásuk és hisznavehetőségükhö* képest segédtisztekké kineveztetnek, a 4.) pont íalatt említett hallgatók azombiu kíue-veztetésre csak 18-ik életévük betöltése utáu számíthatnak. — A kik ezen taa-folyamokba belépni óhajtanak, erkölcsi és iskolai bizcnynyitványokkal felszerelt kérvényeiket f. évi augusztus hó 31-éig és pedig a már közszolgálatban aliők ren des eőljáró-águk utján, a többiek pedig az illeiő szolgabíró vagy polgármester köz véti! éséveí a fentebb emiitett és a tanfolyam helyére nézve illetékes posta és táviidaigazgatóséghoz nyújtsák be; — Budapest, 1897. juhos 22. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter. iV, másolat hiteléül: Faragó Győző. m. kir. pt iroda tiszt. — Hirdetmény. A m. kír. államvasutak igazgatósága a f. 1897. é. folyamán visszanyert és még visszanyerendő pályafentartási és vágány épitési cé okra már nem használható mintegy 500. tonna különféle ócska acélsín, 2500 touua belföldi ócska vassín és 3200 tonna küllőid! ócska vassín elsdása céljából nyilvános pályázatot hirdet. Pályázni szádékozók kellően felszerelt s egy 50 kros m kir. bélyeggel ellátott ajánlataikat ezen kül-feliratiel .Ajánlat ócska aiuek megvételére I00.G38. 97 szánihoz" f. 1897. é. auguiztui 13. d. 12 óráig a m. kir államvasutak igazgatósága anyag és leltár beszerzési szakosztályánál (Andr.íssy-ut 73. sz. II em.,) nyujtaudók be. Mire oly üteg jegyzéssel hivjuk fel kamarakerületünk érdekelt köreinek Scyelmét hogy a részletes pályázati feltételek kamaránk irodájában a rendes hivatalos órák alatt bírkí által betekinthetek. Sopron, 1807. évi július havában. A kerületi kereskedelmi és ipirkamara. — Hirdetmény. A bécsi keresk. és iparkamara megkeresése fo\'ytán figyelmeztetjük, kamarakerülelünk érdekelt köreit, miszerint a keresked. forgalomban előforduló nagszánu nyomtatvány, a milyenek a körlevelek, kü\'önféle esetek alkalmából kiadott kártyák, gyászjelentések stb , melyek nálunk Magyarországban 10 gr. súlyig 1 kr. posiabérért továbbittatnak, 1 kr. postabélyeggel ellátva, nagy számmal adatnak fel osztrák lakosok címére is. minek következtében a címzetteknek, Ausztria és Magyarország kölcsönös formálisában a 10 gr. alu i nyomtatványok után is 2 kr. bérmentesi-té.-.i illeték járván, esetről esetre büntetés postabért kell fizetniük. Egyidejűleg felkérjük kamarakerülelünk ^kereskedőit és iparosait, szíveskedjenek jövőre oszlník cimzeitekboz intézett nyomtat vány küldeményeiket, tekintettel a f-nt előadottakra, mindig 3 kros postabélyeg-get ellátni. Sopron, 1897.évi július hava ban. A kerü eti kereskedelmi és iparkamara. — Hirdetmény. A Bulgária és Olaszország közölt kötött és 4f. é. április hó 13. rletbe lepett keresked. egyezmény, a Bulgáriába való bevitelnél, a nemezkalapok és kü\'önféle olasz sajtokra í2% kos, a frioa gyümölcs tészta-neműek és déli gyümölcsökre lOV^-kos értékvámot s a viaszgyertyák q je után 50 Franc fogyasztási adót állapított meg, mely vám- illetve adótételek az 1S97. évi XIX. L c-be iktatott keresked. egyezmény alapján a mi áruinkat is megilletik. Mire ezennel felhivju\'í érdekelt köreink figyelmét. Sopron, 1397. évi julíus havában. A kerületi kereskedelmi és iparkamara. ÍI i r e I. — Pőréinkül*. A Szent Kerencrend e bnc.su napját hagyományos kegyelettel ülte meg f. hó 2-áo városunk hivő közönsége. Sőt a vidékről is igen sok buzgó hivő látogatott el hozzánk, hogy a bucsu kegye\'meiben részesüljön. Az ájtatos közönség szinte fulladásig megtöltötte a plébánia-templomot, melyben az ünnepi szent misét W é b e r Vince fényes papi segédlettel tartotta; a prédikációt pedig Horváth Honor mondotta. A templom környékét egészen ellepj- a bábosok sátrai, kik tömérdek bucsufiát adtak el e napon. - Benn a klastromban pedig összegyülekeztek a Szeot-Ferenc-read barátai, kiket igaz magyaros vendéglátással látott N i t h Norbert rendfőnök és Wéber Vince a klastrom főnöke. Természetes, hogy sem a toaszf, sem a jő kedv nem hiányzott a késő délutánig tartott lakomán — Változások a főginuiázium tanári kariban. A magyar kegyes-tanitórend főnöke és rendkormáuya tekintetbe véve a rendi viszonyokat és egyesek kívánságait, á következő változást tette a fógimn. tanári kará- ban: Karsay Jánosfáthelyezte a tren-csényi, Wit kő Józsefet a veszprémi és Schöszler Albertet a nagykárolyi főgimnáziumokhoz, saját kérelmükre; Márki Ferenc helyettes tanárt pedig egyetemi tanulmányok végzésére a kolozsvári egyetemre küldte. E változásokkal nemcsak tanári karunk, hanem társadalmi életűnk is sokat vesztett, mivel az eltávozott tanárok közül Witkó József és Schöszler Albert, kik már évek óta működtek gimnáziumunknál, tevékeny részt vettek minden szép és nemes társadalmi mozgalomban. — Kívánjuk az eltávozottaknak, hogy uj működési helyükön is jól érezzék magukat és nyerjék meg tanulóik szeretetét, a nagyközönség .nagyra becsülését maguknak ugy, mint itt megnyerték. — Az eltávozott tanárok helyébe jönnek: Kroll Rudolf Léváról, Bor uss Antal Nagy-Károlyból, Sáfrány Károly Veszprémből, Vándor József Selmecbányáról és Tubán Tibor Kolozsvárról. — Személyi hirek. Szücá Mik lós debreceni kir. ítélőtáblai birő, e hó 4-én néhány napi tartózkodásra városunkba érkezett. — Tóth L á a z I ó, a kir. törvényszék elnöke folyó hó 3-án kezdte meg hat heti szabadságát, meiyet Rév-Külöpön tölt. A törvéoyaíék vezetését az igazságügy mi nisüer kijelölésére Vébor Károly, kir. törv. bíró vette át. — Jakóby Fülöpöt, állomásunk sok éven át volt alfőnökét, ki a legutóbbi választások alkalmával városi képviselővé választatott, a cs. és kir. déüva^ot igazgatósága forgalmi ellenőrré nevezte ki Zágrábba, hová már elsején elutazott. — MikosGéza, kir. táblai bíró, nyaralásából visszaérkezett és hivatalát ismét átvette. — Megyés püspökünk a budapesti Tanitók Háza javára 500 frtot adományozott. A nagylelkű adomány őméltóságának ismert bőkezűségét hirdeti. — Himen. Somosi Vilmos, a kereskedelmi iskola jeles tsnárj, f. hó I5-én tartja mennyegzöjét Hirschl A r m i n n, orvos, leányával Paulává 1, Kis-Bukovecen. Tartós boldogságot kívánunk az uj párnak. — Eljegyzés. Bűchier Mór somo^y— csurgói nagykereskedő eljegyezte Ber ger Mór helybe.i tekintélyes kereskedő leányát. Teréz;. — Áthelyezések. Az igazságügyrai-niszter Masímovits György keszthelyi és Varga János nagykanizsai ja\'rásbirósági végrehajtókat kölc-önö;en, H u d i József, pap ti kir. fogházfeíügyelöt pedig a njgy kanizsai kir. fogház felügyelői állásra helyezte át. — A holnapi Deák-Ünnep. Holnap megy végbe Söjtörőn Deák Ferenc szülőházának emléktáblával való megjelölése. A vármegye törvényhatósága élén gróf Jankovich László, főispánnal és Csertán Károly, alispánnal, d. e. 9\'[5 órakor indul külön vonaton Zala-Egerszegról Bakra, s onnan kocsikon Söjtörre. Itt d. e. II órakor hálaadóistenitisztelet lesz a plébánia templomban, honnan testületileg vonul az egész ünneplő közönség a szülőházhoz. Az emlékbeszéd közben, melyet S k u b 1 i cs Jenő mond, lehull a lepel az emléktábláról. Ezután visszakocsiznak Bakra, s mnea Egerszegre mennek, hol bankett fejezi be az ünnepséget. — Városunkból is igen sokan fognak e napon Söjtörre menni még pedig kocsikon. — Ezüst mennyegsó. jSzép ünnepet ült f. n*ó 1-én Ün ger János, felső rajki birtokos. E napon volt 25 esztendeje, hogy művelt lelkű és mély érzésű hitve sét, ki T r i t o m a U v á r i a néven szokta—; lapunkban közzé tenni egyszerűségükben kedves müveit, — oltárhoz vezette. A távol és közel vidék birtokosai, jő barátok és jó ismerősök mint bucsujárŐk, keresték fel a jubilánspár vendégszeretetről híres házát e napon,(hogy jó kívánságaikat kifejezzék, őszinte örömmel veszönk részt mi is az ünnepeltek Őrömében és kívánjuk, hogy arany mennyegzőjűket is ijgészségben és boldogságban megülhessék — Krutsay bácsi. Mindenki ismerte, mindenki így hívta. Hatalmas, edzett alak volt, akin a 70 évéppe° Dem ,át" | szőtt meg. Sirba döntő baját is ugy szerezte, hogy férfias mulatságon, vadászaton, meghűlt. Ez a hűlés azután !el-ujitotta régi baját, melyben régótt nzen-vedett. s melyet mindég titkolt. Mint ember joviális, mint hivatalnok pontos és lelkiismeretes volt. Ezért keltett oly nagy sajnálatot halála, melyről a kővetkező jelentést küldte szét családja: Alulírottak a saját, valamint számos rokonuk nevében máy fájdalommal tudatják felejthetetlen jó édes atyjuk, ipa és rokonnak Krutsay Ágoston kir. só árnoknak 1897. évi augusztus hc 1 éo esti 8 órakor, hosszas szenvedés 6- a haldoklók szentségeinek felvétele után életének 70. évében történt gyászos elhunytát. A bol-dogultnak hült tetemei augusztus hó 3-án délután 5 órakor fognak a városi közkórbázban a róm. kath; bitvallás szertartásai s \'.érint beszenteltetni és a helybeli róm. kath. sírkertben Örök nyugalomra helyeztetni. Áldás és béke lengjen hamvai feletti Krutsay Károly, Krutsay Etel férj. Krausz Gusztáváé gyermekei, Krutsay Károlyné szül Liptay Hilda menye. Kransz Gusztáv veje. — Tánc vigalom. A helybeli ált. munkás-képző egyesület e bóll-én megtartott tánc-vigalma, a nyári mulat-ágok legsikerültebbjének mondható ugy látogatottságánál mint azon hamisítatlan jó kedvnél fogva, a mely a rendkívüli számban megjelenteket a késő hajnali órá\'iig együtt tartotta. — Sikerült epizódja volt az estnek a világposta, a mely tarkábbnál-tarkább levelek világra jövetelének kény szerűit indítékául szolgálni, különben ! pedig elég csiu03összeghez juttatta pénz-\\ tárt. — A négyeseket 90 pár táncolta, j A megjelentek névsora : Andris Mariska, Andriinővérek, Ágh Bózs, Blau nővérek, [ Briuner nővérek. Bayer Katinka, (Csák ¦ tornya) Brayer Karolin, (Pécs) Bódis Gizella, Brüll Riki, Ciete Annuska, Cserép Anna, Danis Amália, Dely ; Mariska, Egyed Emma, Engel Malvin, : Fis^zel Annaa, Günsberger Fáni, Gertner ; Jolán, Halasy nővérek, Henc Vilma, : Heizler Regina, Heizler Etelka, Hirschl ; Irma, Harangozó Vilma, Horváth Mariska, Kaán nővérek, Kauá*z N. Krausz N. ! Kramz Juliska, Kedmanec Viki, Krípác : Margit, Kopács Mariska, Kovács Etelka, i Kozáry Laura, Liebezeit nővérek Molnár Colastin, Mészáros Anna, Müller Mariska Nagy Mariska, Ofenbeck Rozika, Pürger Teréz, Rozs Teréz, Rozs Mariska, Rübner ; Roza. Sabján nővérek, Singer N., Scherz \\ Róza, Scocker Juliska, Stein nővérek, j Steiner Debora, (Vác) Steiner Rózsika, ! (Budapest) Schreiber Katica, Steiner Regina, Steiner Irén, Tascbner Juliska, Tersztenyák nővérek. Tornán N, Vucsák Irma, Wegele N. Weisz Ilona, Weisz N, Zábor Regina, (Caurgó) stb. stb. A vi-lágposta l-sönyereményét: Kripác Margit 2-ikat Heisler Regina, a 3-;kat Halasy Erzsi nyer:e. — A bicikli Mégcsak nemrégen való ságos harcot idézett elő nálunk az a bizonyos bicikli rendelet, melyet a biciklin járó jogászok formaliter meg is feliéhez-tea. Természetes is volt ez, mert, a hogy a biciklik terjednek, majdnem elmondhatjuk, hogy az emberiség nagyobbik felének jogaiért harcoltak jogászaink. Mert a biciklisták száma napról napra terjed. Bizonyítja a kővetkező történet is: Egy asszonyaághoz. a ki uj cselédjét várja, be\'ép egy hordár nagy kofferrel, skatulyávai és egy biciklivel s szól:. Az uj cseléd holmijai — Asaíony: A koffer és a skatulya? — Hordár: És a bicikli. — Asszony: A bicikli? Ez lehetetlen, maga talán téved. — Hordár: Tessék megkérdezni tőle épen, jön már. — Cselédleány: (Lsugötolias kalappal, keztyüben, fátyollal arca előtt): Kezeit csókolom nagysága, itt volnék! — Asszony : Mondja csak, kié ez a bicikli ? — Cseléd (Önérzetesen) : Az enyém. Szabad Óráimban biciklizni szoktam. — Asszony (ijedtéből kissé magához térve): Hát zongorát nem hozott magával. — Keszthely. Mezőváros a Balaton mellett élénk halászattal és jóhirü fürdővel. Ennyit tanultunk néhai jó Bátorít bátyánk könyvéből. — De azóta nagyot ! fordult az idő kereke. Keszthely már l-nemcsak jóhirü fürdőhely, hanem valóságos aziluma a kanizsaiaknak, a kik a szép és kies fekvésű városkát, valósággal elborítják és ha már van Cairo Berlinben, Konstantinápoly Budapesten, Velence Bécsben, illő dolog, hogy legyen Kanizsa Keszthelyen, mert már ugy is ott van. De ezt Keszthely nekünk nem fogja megköszönni, mert társadalmát félti a rossz birbe jutástól, hogy Keszthely csak ngy valami, ha Kanizsa benne van. Da megnyugtathatjuk mindkét várost: Nemo próféta in patria ana. — Anarchisták. Óriási detonáció rémitelte meg e hó 4-én a kéaŐ estéli órákban sétáló közöoséget. Á városháza kapujában, még mindeddig ismeretlen tettesek által oda tett, ócska puskacső lőportartalma robbant fel, anélkül hogy csak legcsekélyebb kárt is okozott volna. — A főkapitány egész éjjel a legnagyobb erélylyel vezette a vizsgálatot, melynek azonban mindeddig positiv eredménye nincsen. — Valószínű, hogy inkább valami éretlen tréfával van dolgunk, mint komoly merénylettel, de azért az esetleg kézre kerülő tettesek szigorú megbüntetése kedvüket szegi az ideális anarchistáknak. — Zala-Egerszeg adóssága. Bizony a mi székvárosunk is csak ngy megvan adóssággal terhel ve,inint jó magunk. Hogy némileg könnyitson terhein, kou-vetálni igyekeszik adósságait, b mint Botfy Lajos, polgármester, a mult Ijó 26-án tartott városi közgyűlésen előtér-1 jesztettc, nem siker nélkül. Ugyanis eddigi 622 ezer forintot kitevő adósaágát tikerült az elpö hazai takarékpénztárnál ugy konvertálni, hogy évenként 234.4\'Jrt. 44 krt megtáíarítbatnak, minek következtében a városi pótlékot 4-4°l0-kal csökkenthetik. — A megyei köxségl és körjegyzők egyesületének közgyűlése. Ma d. e. 10 órakor tartja a községi és körjegyzők egyesülete évi rendes közgyűlését a vármegyeház gy üléstermében. Tárgysorozatából kiemeljük a következőket: Elnöki jelentés. a vármegyebeli községi és körjegyzők fizetésének 600 frtra leendő felemelése és a segédjegyaöi állások rendszeresítése tárgyában tett indítvány. a jegyző szigorló bizottságban megüresedett egy tagsági hely betöltése. a f. évi országos jegyzői egyesületi közgyűlés képviselőinek küldések. — Csáktornya mezőváros lS9G.év számadásainak összeges kimutatása megt jelent. Ebből megtudhatjuk, hogy a mult évben a község bevétele 61 072 frt 28 kr. volf. a kiadási rovat ugyanennyit mutat 1386 frt 17 kr. pénztári maradványnyal. a kiadások fedezéséhez a város adófizető közönsége 7633 frt 89 kr., pöíadóvaí járult. a város vagyona 919,020 frt 53 kr., tartozása 46 6987 frt 71 kr., tehát a tiszta vagyon 452,032 frt 82 kr. — Mizériák a perlaki járaabiróaág-nál. a ,Jog" legutóbbi 30 ik számában esy panaszt közöl, mely szerint a periaki járásbiróságnál 9—10 hónapig, sőt még ennél is tovább tart, míg egy egyszerű zálogjoií bekebelezési végzés vagy hasonló határozat kézbesittetik. Ismételten megtörtént Perlakon — usy mond a panasz — hogy a váltóelöjegyzéseknél a kibocsátó és forgatók elleni visszkereseti jogát elvesztette |n váltó birtokosa, mert mire az előjegyzési .végzést a váltóvá! kézhez kapta, a kiszabott 3 hónap már letelt. a polgári osztályuál és a bűn-, ügyeknél sem sokkal épületesebbek a viszonyok. a .Jog* e tarthatatlan állapotokra felhívja az igazságügy miniszter figyelmét, mi pedig kir. táb!ánk ügybuzgó elnökétői várjuk, hogy felügyeleti hatáskörében ezeknek a bajoknak gyökeres orvoslása iránt intézkedni fog. — Nyilvános köszönet es leszámolás. A nagykanizsai ált. munkás-képző egyesület vigalomrendezó bizottsága által f. é. au?. hó 1-én rendezett tánczvigalmon a következők szíveskedtek felülfizetni: Kasztl Testvérek 1 frt 40 kr., Reich Gyula gyógyszerész 1 frt 40 kr., Kripác Ignácné 1 frt. Fischel Lijos ÍM, X. N. 1 frt, Németh János 50 kr., Winkler Antal 50 kr., Szvetetz Lajos öO kr., Mondscbein Béla 50 kr., N. N. 40 kr., Steiner József 40 kr., N. N. 40 kr., Ifj. Fieischaker József 30 kr., Steiner Árpád 30 kr., Bódis Jáoosné 20 kr., N. N. 20 kr., N. N.20kr.,N.N 20 kr, SzalayMihálylÓkrv, N N. 05 kr. Összesen 10 frt 55 kr. melyért hálás köszönetet mond a vigalomrendező bizottság. Összbevétel 173 frt 17 kr.. Kiadás 109 frt 81 kr., Maradvány 63 frt 36 kr. — Uj váltó-űrlapok, a pénzügyminiszter a bélyegzett kincstári váltó űrlapok tárgyában a következőket rendeli : a bélyegzett kincstári váltó űrlapok forgalomba bocsátása tárgyában 1883 évi április hó 2S-án 24.773. sz. alatt kelt s amagyarországi .Rendeletek Tára\' nak 1SS3. évi folyamában 75. sz. alatt közzétett körrendelet harmadik bekezdésében foglalt határozmáoyok részben akként módosulnak, hogy a különböző osztályú ugy forintos, mint krajcáros bélyegzett kincstári váltó űrlapok folyó évi augusztus hó 1-től kezdve kincstári jövedék föliratú folytatólagos vizjegygyel gyártott papíron kerülnek forgalomba. — A sertésvész. Csak nem akar megszűnni- Sőt miaden ovó intézkedés ellenére i3 egyre terjed ugy, hogy immár 44 községben pasztit.károsunkban most nem észleltetett. \\ — Drágul ax élelmiszer. a napilapok L közgazdasági rovatában a gabna árak hallatlan emelkedéséről olvasunk 13 frtra rúgott a buza ára, sőt mint ez a rovat módja 14 frtig. is fel tog emelkedni, XXXVI ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY 1897. AUGUSZTUS 7-én. olyan ár ez, milyet 1874 óta nero látott a gazda. Igen természetes, bogy evvel az áremelkedéssel lépést íart a liszt emelkedése is a.mit a pékek legutóbbi kiáltványa is igázok A keoyérliaztnek még nemrégiben 10 11 volt kilója, alig néhány hete felszökött 14 azután 15 re s ma már 16 kr, még megérjük, hogy a mindennapi kenyérhez szükséges liszt ára megkétszereződik. — Legjobban sujija ez a retenetes emelkedés azokat a kiknek soha semmijük nem terem, hanem mindént készpénzen kell be vásárol niok, t, i. a kishivatainokokat; ezek a szegényes meghúzódó szürke emberek, kiknek a család el tartás ra 13 hónapra 5-6 és 700 frt fizetés van megszabva, kénytelenek \'ezzoek ezentúl ugy maguk mint családtagjaik részére csak fél porció kenyeret megszcbni. De b?t olvassuk a szent írásban, hogy a hol legnagyobb a szükség ott legközelebb a veszély és hallottuk máris hangoztatni emberbaráti érzelmektől áthatott képviselőktől, hogy felhívják & pénzügyi bizottságot, miszerint a városi kisebb javadalmazásu, vagy esetleg az összes tisztviselők részére — tekintve az élelelmi cikkekárainak rohamos emelkedését — drágasági pótlékot teremtsen. Reméljük, hogy ez az ige mihamarább testé váük, mert hát a gyomrct biztatással nem ieh-.\'i megtölteni és az éhség igen rossz tanácsadó — mert igy, igaz hogy" • v a c u u s verter non studet libenter." Vasúti menetrend- Érvényes 1897. évi májas hó 1-töi i Vonatok érkezése. Budapest 3 óra 52 p reggel szere*. 11 . 45 délben gyorsv. . 1 . 24 . délben szem. 8 . 55 , este vegyesv. . io éjjel pyorsv. B.-Slt- György 6 . 9 , reggel szerav. Bécs (Wien) . . 42 , reggel szemv. a 35 , délben szemv. V. 11 , 0Î , este szemv. . 7 . 05 , gyorsv. Z.-Egers2e^ 8 B 04 , regsel vejtyv. Pragcrhof í> , 33 , reggel gyorsv. \' « 7 , 59 . reggel vegyv. 12 „ io , délben szemv. 4 . 56 „ d. u. gyorsv. H , 22 „ ette szemv Barcs (Zák. Gyék.) 11 . 14 , d. e. S7emv 1 . 29 , d. u. 11 a 22 . este „ Vonatok indolasa. Budapest 5 óra 48 p. reggel gyors v- 9 . 15 „ reggel vegyv 2 » — ¦ d. u szemv- . 06 , . , gyorsv- 12 a \' 5 ¦ a éjjel szemv- Bécs(Wien) C , 05 , regeel „ 12 a 20 , délben gyor«v. 2 * 05 , „ szemv. 12 * 45 , , w . Z.-Szt.- 3ván 5.15 d u. vegyv. Prageriiof 4 » 42 p. reggel szemv. 12 , — , délben gyorsv. 2 . 35 . , szemv. . 7 . 33 , eate vegyv. 12 » 20 „ éjjel gyorsv. Barcs ;Zik. Gyék.) 4 . 57 , reggel Bzemv. 2 - 25 „ délben szemv. 7 s 25 „ este ezemv. Közgazdaság. Néhány szó az/árpaterraesztésről műtiágyak alkalmazásával. ArpakiviMünk az utóbbi években, kü önösen peöiL a folyó évben óriási Ifn-lületet vett. s különösen a sörárpát n^m-;sak hogy nagyon kpresik a külföld ré-;zére, de igen jól is fizetik azt. Fenn-artandó ezen mostvszerzett összekötíete-;ekel, bizonyára törekvése lesz minden razdánsk mennél több árpát termeszteni . rendelkezésére álló területen, s ebből . ezélból. sokan fogják a műtrágyák hasz-lálatát is m»igkisérleni. Az eredmények ionban melyek e téren műtrágyával ez deig elérettek, oly változók, hogy azok-iől az, a ki a műtrágyázási kísérletezések :ezdetén áll, aligha képes eligazodni, zért szolgálatot vélek tonui a gazdakő-önségnek, midőn ez irányban egy és nás útbaigazítást adok a következőkben. A kísérletezők egy része ugyanis az rpát oly növénynek tartja, mely a mes-irséges trágyát egyáltalán nem hálálja leg: egy másik a nitrogén trágyák rno.1-itt szólal fel; a harmadik a foszfordú* ragyákkal vél a termelés terén jobb ered-lényeket elérni és igy tovább k hány isérletezö: annyi vélemény. Miután pe-ig a nézeteknek ily elágazása nagyban ozzájárul ahhoz, hogy a mesterséges -ágyafélék alkalmazása iránti ellenszenv imdinkább erős gyökeret verjen, ngy élem. nem teljesítek felesleges monfcát. lidún alábbiakban röviden összefoglalom azor- eredményeket, melyeket részint magam tapasztaltam, részint szaktársaim a végzett trágyázási kísérletek alapján elértek. Mielőtt árpák műtrágyázásánál az alkalmazandó műtrágya minősége felett döntenénk, azon éltalános szabályokon kivül, melyek a műtrágyák sikerrel való használhatóságát feltételezik, tisztában kell lennünk az iránt, hogy vájjon: árpater-melésünknek mi a ezélja? Oly árpát akarunk e termelni, mely a sörgyárosoknak, vágy olyant, mely a szeszgyárosoknak fogjafelhasználandónyers anyagát képezni, vagy végül olyant, melyek saját gazdaságunkban, vagy piaczon miottakarmányárpát akarunk értékesíteni ? Erre ügyelni feltétlenül szükséges, mert kell, hogy árpatermelésünk, a különböző termelési czélokhoz képest eltérő szabályok, elvek alapján űzessék. A sörgyárosok oly árpát keresnek, melyben a protein mennyisége lehetőleg csekély, mert a protein mennyiségével összefüggésben áli az árpa lisztessége. Önként érthető tehát, hogy sörárpa termelésécél távol kell tartani mindazon tényező közreműködését, meiy a protein tartalom me-nyiségének emelkedésére befolyást gyakorol. K tényezők egyike: a nitrogén meny-nyiségének szaporítása. Nyújtsuk mi a nitrogént akár istálló trágyában, akár műtrágyában, az: a sörárpa minöségének ártalmárs lesz. A szesz és takarmány árpánál a dolog megfordítva áll. A protein tartalom emelkedése itt csak előny, s ez okból ezt előidézni érdekünkben áll. annyival is inkább, mert a nitrogén trágya alkalmazásával a minőség változásán kivül a mennyiség is módosul a termés erpd-mény javára. Eltekintve tehát, minden egyéb körülménytől, mely a műtrágyák alkalm^izha-tóságát indokolttá vagy indokolatlanná teszi, kizárólag abból az egy körülményből kifolyólag, hogy a jó sörárpának pro te ín szegénynek kell lenni, kimondhatjuk, hogy sörárpa alá nitrogén nem való. Szeszárpa és takarmányárpa alá használhatjuk, de csak mérsékelt mennyiségben, mert ellenkező esetben nagyon buján fejlődik, a buja fejltdé>t pedig gyakran . megdölés. s legtöbbször késői érés követi. 3 mi pedig a mi szélsőséges elírnánk alatt hátránynyal járhat. Ezen árpáknál is helyesebb lesz foszfor trágya val keverve használni és pedig vagy ammon-szu per foszfát alakjában kat. holdanként 200—250 kgot, vagy 20 kg. szuperfosz-fátot és 50 kg chifisaiéImmot. A foszforlrngyáLat kalászosok alá egv-általán használhatjuk, s azok egyedD i alkalmazása az árpánál is megengedhető, mert a minőségnek nem árt annyira. E trágyák közül a szupfrfoszfát —és Tho-mas-salakkal téMtek érdemleges kísérletek, s ezek mindegyike kedvező eredményeket nyújtott, amennyiben ugy a szem termés, mint különösen a szalma termésben jelentékeny többlet éretett el. Fontos különösei ez utóbbi jelenség, mert mint ismeretes, az árpa szalmája főképen takarmányozási célra használtatik. A szu per foszfátot árpa a!á elhinthetjük akár őszszel. akár tavaszszal. mert a végzett kísérletek alapján az elhintés ideje a termésre befolyást nem gyakorol. A Thomas-salakot ellenben árpa alá csak őszszel szórhatjuk ki, mert ez a trágya hosszabb időt igényel ahhoz, hogy hatását érvényre juttassa, — lévén foszfortartartalma vízben oldhaüan A sznperloszfátból kat. holdanként TOO—150 kgot adhatunk, a Thomas salakból 250 —IO0 kgot. Az árpa trágyázási kísérletekből kitűnik, hogy a foszfortrágya némely esetben 4 métermázsát meghaladó szemtermés s 4 —5 métermázsa szalmatermés többletet eredményezett. A kálisók iránt az árpa teljesen-hatástalan. Gertfazt/ Géza, gazdasági int. tanár Szerkesztői Üzenetek. — A kórházról. Valóban felháborító levelének tartalma, melyet azonnal közzéteszünk, mihelyt b. nevét olvashatóan közli velünk. — H. J. B p e s t. Hétfőn lesz a kihallgatás. Utána rögtön mrgirok mindent. — V. H. Halborgetb. Megkapta az újságot? ícsgyasek, — Sükcdvelők fényképezéséhez !. Elismert legjobb sálon és utazási fényképező készülékek, uj felülmúlhatatlan pillanatnyi kézi-készülékek,továbbá mindennemű fényképezőkellékek A. Moll cs. és kir. ndv- szállítónál, Bécs I. Tuchiauben 9. Fényképező kuli ék üzlet alapíttatott 1854. — Kívánatra nagy képes árjegyzék ingyen. Foulard .elvemet 60 krttl 3 M S5 *rif méterenként — japini, chinai ito. a leffojntib mintizitial és színekben, n. m. fekete, fehér éi szines Heutbsrf seiyemef 45 krtól 14 frt 65 krajeziriff méterenként — simx, csikós, koctkixett, mimizoU da- ; masztolt Mb. (mint ejrj- 240 különböző mi- ; Hőségben es 2000 szin és mintázattal stb. I * megrendelt áru postabér és vámmentesen * házhoz sziUitTK, mintákat poBtafordnltiral küld : Heanebere; tí. (cs\\ és kir. ndr. sraJHtó) selyempva ai Zürichben. Svájczba czim- ; zett lerelekre 10 kros és levelezőlapokra! 5 kros bélyeg ragasztandó Magyar Byelreiií irt megrendelések pontosan elintéatetnelt \\ Vese, húgyhólyag hngjdara és kÖszvénybnntalmak ellen, továbbá a légzó és emésztési szervek huratos báatalmainál,orvosi tekintélyek általa LIth Ion-forrás SALVATOR sikerrel rendelve leax. Hnyyhajtó hatásul Kellemes ízi! KönoTen emésithelő Kapható ásványvíz kereskedésekben és gyógyszertárak ban. ^ Salvator-forrás igazgatósága Eperjesen. Lü t1 38 kitüntetés, ezek közt 14 difizokmány és 18 i.-anyérem. Számtalan bizonyitvin; elfő oríusi szaktekintélyektől. CjszCIött kik an)jok álu* épen nem, vagy oak lökéletienü! le«znek szoplatvn, Nestlé H. féle gyermeklr*zt, használata folytán okszerű módon folnevelbetők MIataadagot, nemkülömben röpiratokat, melyekben a készité^mód s a kon^oens legelső szaktekintélyeinek, menházak és gyermekkórh ízak számtalan bizonyítványa foglaltatik — kívánatra ingyen küld a központi raktár: F. Berlynk I,, Naglergasse Nr. I. Henri KesKé-fe\'Ie ffjenaetíápiiszí 90 trajeir-lleiri Nestlé-fele mesterséges tej 50 krajesr- fUktár minden gyógytárban és füszer-kereskedéshen. Orvosi körökben a tehéntej veszélyeire a sürün fellépő száj és köröm fájás következtében, külőoö^en mint csecsemő tápszer és oly élvezeti szerekoél, melyek tej hozzáadását kívánják, figyelmeztetnek és a tej által származható betegségektőlí megóvás tekintetéből a Nestlé féle gyer-mektáplisztet, mint a legrégibb gyermektápszert és a legtökeleteso helyettesítője az anyatejnek ajánltatik. — Utóbbi már 1872. óta be van az osztrák magyar monarch\'ába vezetve és tekintve összeállítását minden tej hozzáadást nélkülözhet. Ezen liszt, eltekintve régi megkisérlé-zését a táisadalom minden rétegében a gyermek tápszerek közt az első helyet foglalja el, sok év után még máig is használják a S\'t. Anna gyermek kórházban. Prof. dr. Widerhofer vezetése alatt A Lipótvárosi, Karolin, Rudolf trónörökös gyermekkórházakban Bécsben, az orszs lebucházbao Budapesten, a Ferenc József gyermekkórházban Prágában, az ottani klinikákon, szintúgy a Cyríll és Methud gyermekkórházakban, Br&nnben a morva országosintézetnél Olmützben. a Szt. Anna gyermekkórházban, Grácban, etc. szintúgy alsó ausztriai orsz. lelenc házban az 1872-ben az akkori igazgató dr. Fridiager által a leggyengébbgyermekeknél is kiiünö eredmény nyel használtatott. Ez az egyedüli gyermektápszer, mely ellentétben más készítményektől, a csecsemőnek folyton ugyanazon táplálékot nyújtja, csak ho^y vízzel vegyítve néhány percig felfőzve keli lenni, eüenben a \' többi készítmények mind tej hozzátételét k vinják.raire különösen figyelmeztessünk. REOHMITZ JÓZSEF oki tánctanár tisztelettel értesiti a nagykanizsai nagyérdemű közönséget^ hogy az iáén is, ugy mint rendesen minden évben szeptember hóban Nagy-Kanizsára érkezik és T ánci skoI4j át megnyitja. Í736,ÜL 1817. Árverési hirdetmény. A nagykanizsai kir. törvényszék tkvi osztálya részéről közhírré tétetik, hogy a délzalai takarékpénztár részvénytársaság végrehajtanának Sinkó György és neje nagy kanizsai lakósok végrehajtást szenvedők elleni 300 frt tőke, ennek 189(i. évi február 17-tÓl járó 8°„ kamatai, aj lejárt kamatok 8"lu késedelmi kamatai, -?4 frt 30 kr. per, 10 frt lf> kr. végrehajtás; kérelmi, 10 frt 15 kr. jelenlegi s a még felmerülendő költségek iránti végrehajtási ügyében a fenntnevezstt kir. törvényszék területéhez tailozó a kisradai ü7. sz. tjkvbeu sorsz. 4G5 hrsz. alatt felveit 18 frtra becsült és ugyanazon tjkvben f sorsz. 4G7 hrsz. alatt felvett s i5Sá frlra bíjcsült egész ingatlanok 1897. évi augusztus hó 31. napján d. e. 10 órakor Kis-Rada községházánál megtartandó nyilvános árverésen eladatni fognak. Kikiáltási ár a fennebb kitett becsár. Árverezni kívánók tartoznak a becsár 10 \'l0-át készpénzben vagy órádékképes papírban a kiküldött kezéhez letenni Kelt Nagy-Kanizsán, a kir. tvszék mint telekkönyvi hatóságnál 1897. évi május hó 2ö. napján. GOZON, kir. tszéki aljbíró. { 186G|tk. 1897. Árverési hirdetmény. A nagykanizsai kir. törvényszék ikvij osztálya részéről közhírré tétetik, hogy a magyar kir. államkincstár végrehajtalc-naközv. Bognár Utvánné szül. Vellák Anna mint kiskorú Bognár István, József, Kati t és t. gyámja végrehajtást szenvedő nagykanizsai lakos elleni 30 frt 4ti kr.i töke, ennek 1893. évi május hó 2i-löl járó fi"/,, kamatai, ö frt 81) kr. régrehajtás kérelmi. 10 frt 75 kr. jelenlegi, s a még felmerülendő költségek iránti végrehajtási ügyében a fent megnevezett kir. törvényszék területéhez tartozó a bakónaki 566. sz. tkvben t (!44,43 hr*z. a felvett! 80 frtra becsült ingatlan özv. Bognár] Istvánná szül. Vellák Anna javára be kehlezve lévó Özvegyi haszonélvezeti szol galmijog épségben hagyásával 1^97. évi szeptember hó 3. napján délelőtt 10 órakor Bakónak községházánál, továbbá a nagykanizsai 4310 sz tkvben t 4777 hrsz alatt felvett 6(1 frtésa n.- kanizsai 4318 sz. tkben f 4777 b. hrsz alatt \'3\' részben Bognár István. József és Katalin kiskornak. 2 ;1 részben Bognár Anna Mari és László kiskornak tulajdonául felvett (Ifi frlra bt c-iült ingatlanok és pedig az utóbb) ingatlan az 18*1. évi LX. tezikk 156. §. a) pontja érteimében egészen s mindkét! ingatlan özv. liognár Istvánné sz. Vellákj Auna javára b>-keblezve lévő Özvegyi haszonélvezeti szolgalmijog épségben hagyásával, mégis a nagykanizsai 56 ifi sz. tjkvben 14\'a hrszám alatt \'^restben özv. Bognár Istvánné sz. Vellák Anna, felerészben pedig Bognár István, József, Katalin kiskorúak tulajdonául felvett 6701 frtra becsült ingatlan az 1881. évi LX. lezikk 156. §. e) pontja értelmében egészen és a mennyiben az előző jelzálogos követelés kielégítésére szükséges 150 trt vételár a szolgalmijoggal együtt beigér-l tetik a Bognár Istvánná sz. Vellák Anna javára bekeblezve lévő haszonélvezeti szolgalmijog épségben hagyásával, ellen-! kezó esetben ezen szolgalmijog nélkül is 1897. évi szeptember hó 4-ik napján délelőtt 10 órakor ezen kir. törvényszék tkvi helyiségében megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog. Kikiáltási ár a fennebb kitett becsár. Árverezni kívánók tartoznak a becsár 10° „-át készpénzben vagy óvadékképes papírban a kiküldött kezéhez letenni. I Kelt Nagy-Kanizsán, a kir. tvszék mint telekkönyvi hatóságnál 1897. évi május hó 19. napján. GOZON. kir. tazébi albiró. frt 14 kr. tőke, ennek 1892. december 12-tő! járó GBp kamatai, 5 forint 50 kr. első árverés kérelmi, 5 frt 10 kr. jelenlegi, ugy a délzalai takptár. csatlakozott végre haj tatónak — u. azon végrehajtást szenvedett elleni 280 foriottöke, ennek 1895. nov. 29-től járó 8°„ kamatai, S",,, késedelmi kamatok, 32 frt 50 kr. eddigi s a még felmerülendő költségek iránti végrehajtási ügyében a fentnevezett kir. törvényszék területéhez tartozó a bőrzöneei 2G7 sz. tjkvben t 43 hrsz. alatt felvett s 439 frtra becsült ház, udvar és kert, továbbá u. azon tkvben f 70 hrsr. alatt felvett s 79 frtra, mégis a börzöucei 131 sz. tjkvben t 595\'a. hrsz. alatt felvett s 390 forintra valaminta börzönceÍ272 sz. tjkvben I l—2 sorsz. alatt l„ részben Pozsgai György s \'J, részben Móricz György neje Bánfi Bozálía illetőleg ez utóbb: jogán Móric Ferenc s Móric Terézia, férj. Vajdai Károlyné tulajdonául felvett 138 frtra becsült ingatlanok még pedig az utóbbi az 1881 LX. t. c. IStí !i. a.) pontja értelmében egészen s a Móric Ferenc, Móric Teréz 1 a rész illetőségre Móric György javára bekeblezve levő haszonélvezeti szolgalniijog feuitartásával, végre a börzöncei 318 sz. tjkvben t 1653 hrsz. alatt felvett ingatlannak Pozsgai Györgyöt illető s 142 frtra becsült részre 1887^ évi augusztus hó 28. napján d. e. 10 órakor Börzönee községházánál megtartandó nyilvános árverésen eladatni fognak. Kikiáltási ár a fennebb kitett beosár. Árverezni kivánók tartoznak a becsár 10-*„át készpénzben vagy óvadékképes papírban a kiküldött kezéhez letenni. Kelt N. Kanizsán, a kir. tvszék mint telekkönyvi hatóságnál 1897. évi május hó G. napján. GOZON, kir. t^zéki albiró. GYAKORNOK r szükséges előismeretekkel, a ki a német és magyar nyelvet tökéletesen, birjn ee;y vldekf bornag-ykereskedésbe felvétetik lakás és ellátásért. Ajánlatok A. 0. 6766 jeligével Haasensíeín és Vogler-hez (Jaulus és tsa) Budapestre intézendők Ha B7 bUb d»n U dea olhortivo 1*~ SJa= «x«ntol es*o uatótiming be- JegTjiotí ve:i?Jo- rrinotar» balsunica) THIERUY A., Pregnda, E\'iitscl-Siutiirui ullttt örangy»l Ky6ü,-«xBrtir*b61 oj gytzj-»icrél«oti kéiiitméliyok gyíréből. KSx*s-«suir&CTÍl*ST m«r»i»S*J-Uk es »61omenyt momdottAk rol*. A logrésibb. lBB7S*t4seubbn(Lk bi-ssaralt e> l«(«la>Sbb s«ploa báxl-sio-, a n«U- ém tAdof&Jdal- matint anyám atb. ¦ bola«I«e ** _J kflUolaC sOksJssiMfcsJ*. "f"al<idiíAgiii*V jeléül eaiiidoii ütor *jy *»il»t hüv»TyiyeI vu ollátv*, mtljm cé(->im ThlMTT Adolf, *T<>tt*>*-<>~" ~ „Ax őraagralboz" xht. berósve. xtladon bilHímct, > b«u a fuU = Sldj-.yoraisc ˇ»döJas-TB7*l v»a •Ua.tra, _ ¦ttunak viiiu, mint b^niiiiiást és nur.utol. mannái olcsóbb. snnAl inéktelenobb Tobst tnindie ponto»*a firyel-jQnk ss itt IstbstA zöld vMötojore. EgyelUl vsJódi btlus mom bsmisitoít és ntAnsóit. vslsmiut értókEolen uiinEa\'.ok. molyok ¦ kuninsíE an-ctéi-csitéséro mái baUMmiuKJEyol Tsnnsk ellátva, olsraiitoit, általam a védjegytörvény alapján tÖrvéDyesen less Üidüzve. Hol balzsamom rétsérs nincsen raktár, rendüljenek kbsToteiIeoül ezen a cimen: Thierry A. Omn~)el gj**KJ\'»*— tájnak Pregrada. EohiUch-Sauerbrunn mellett. 11 kia ram- 3 iuplaüveg ára HaKjar-orsság és Amstrie barmi-ly po*tniioljérs t koronába kerül, IloiiEia és Hvrcogovüinba 12 kia . a^/ 6 dnplaüveg ára \' korona 10 fillér, lü kis vagy 6 duplnüvégnél kevesebbet noi küldök. Síéijoiküldés csak a pénz elozetet bekKldése vagy nUnvétel mellott. Kinlenkor flgyelemmel log-y&ok s, sÖlL TÖdsje;:yre, zcslylyel a valódiság Jeleftl mindsn &V«K «1 ˇ*» látva. SduiízengeÍJlpofKdcb ss A valódi angol rr l5H.-tk. 97. " BnittB mm A nkanizsai kir. törvényszék telekkvi osztálya részéiöl közhírré létetik, hogy a ra. kir. állanikine-tár vhajtalónak Pozsgai György végrehajtást szenvedő börzöncei lakos elleni az lö95- évi november hÓ 27-én fizetett 25 frt beszámitáaával 71 «reja és hatása. Esra kes&CK**) rgj li ite» gyégTlUii Isllsaaak tarte» rMiliti lelj"\' stssRjégjllutoit, «Jebkaa r«dlg n tt évrs Teke:, rákaseri bi| Megéri\' mintoli. Sz aasel tiodsieaSci, »r 1 írí« = l;. ssll- és Uilt bajekl " r»»eri.\'iicl a leajeab *rr<l desA.THIERRYin gyitáía, ngytzinlén a fájdalom eny ¦ ilésébcn íelülmu:hallan ; — ro»"1.*1- PREfiRADA sss^; Pir0."rozs. ^ wüauk ban létező csodaszert gjfffcicrl, esarrk9tte<fasea resskli\' gjésrkets.ik Bliii kllíaSka#!i HIsMert aiás aaisgokkal, -pesl. As angol csodakonSos használbaté : A (yennekégj aznü mollbajáuál, tej^ülemlésnél. me keményedéinél, orbáne, mindennemű íérelmek, láb- vsvgj caonts^bi-sÜioiek, Sebek, gen> .-dwéfi. dagadt lábak, a&l csonteza elten; Ctés-, zznráz-, 16-, vágiS és znzodssi sl-bek ellen. Hatználható minden idegen réssek n. m. flvec-tnisJka, homok, zzilúnk és tütkék eltávolitássra. Mm-dennemü dagai-at, kinövés, pokolvar, nijáképsödez, sol v-\'-ndaganat. hólyag* és tol- ............................ideaasal égési sebek, ta- gyott teetréaxek, bétogeknéi hosszabb luk vés által Uuna<ii ifbek, nyekdaganst. vértorlödia. lüUagás óa * gyermekek nél eloforddé kisebesodések «Uen Stb. tagol esedtkuieeB Mlaél régibb, aasál klliaMb hatasiks-. li-on ajánlatot ezea efjeíil állé sierMI Mwlfjít*"* minden családnál kiszíetben rarlani. Két doboznál kevesebb nem kűldeűk; * szitküldí. ki-aárolag as ötrxrg olüleges beküldése vajry pedig atánvé téllel oszkfizGllotik. 2 tégely, csomagolás, ssállitole-41 éi b\'irm.mtes megküldéssel 3 koreaa m f9 lllér. Számos blzonyitvAity áll rendeíkescsrs. figyelmeztelek mindenkit a hatástalan i>».m\',it,\'*^,;°k mogvéielélol, ¦ kérőm zsigoman arra ügyelni, bogy\' w*" den tégelyen a f. ati védjegy és cégnek .*x éraagval BW .«rtsr..k- err.r.di... Kleégetíe kell lenu.e *« ¦"\'^ tégelynek ogy UasxnáUU ntiitisba kell bscsomagolva ienof és lcnt~ávható védiegygy"! ellátva. i..m;«itAi Az egyedüli és valédi angol cíodskenóesom bam.zitói. és utánzói, a védjegy-törvény értelmében szgtoruan üldöztetnek, épogy exen bernititványok tsrjesstűl-K-jjcciiü beszerzési ferráe: Őrangyal gyógytár, \'M1 lal-»»-»*y M.. rretTSdsr-sa Ko hit seb -San űrb róna mellett. . f, Kaktáx m legtöbb rrégy.s^rUrbaa, hol ntktáxjabaes. tessék a megrendeté.t k..zvrUenöl ^1» SrsefTSl gjégyzzer-UrfcOí- TtUÚttn i»Obr Pregr^ába., a.hjt«k-bas«r*rsss «eU*U classud. — Az o.xtrák-magj ar védj»«7 lajstrom- XXXVI. ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY 189?" AUGUSZTUS 7 én Szókeafthérvari m kir. aiénteiep parancsnokság. 927. szv. szám. 1897. Ári ejtési Mrijeiíaéay. A székesfehérvári magyar királyi állami méntelep székesfehér fari, bábolnai, nyitra-bajoai, nagy-atádi és palini osztályaiban elhelyezet) katonai legénység és ménállomány részére 1897. november hé 1-tól 1898. október bő végéig szOkséglendó kenyér, takarmány és egyéb czikkek biz\'.osi.tasa iránt a székesfehérvári m. kir. állami méntelep pa-rancsnokságXszámvivó irodájában 1897. évi augusztus hó 25-én délelőtt 9 ór&íor zárt ajánlatot tárgyalása fog megtartatni. A közelebbi szállítási feltételek a székesfehérvári m. kir. állami méntelep számvivő irodájában megtudhatók, a hol a szállítási feltételek füzete is betekinthető, és ahonnan az árlejtési hirdetmény kivásatra megküldetní fog. Az érdeklődők ennélfogva azon /elhívással értesíttetnek, miként az. erre vonatkozó ajánlataikat a kitűzött határidóig annál is inkább nyújtsák be, mivel a később érkezettek figyelmen kivül hagyatnak. Kelt Székesfehérvár, 1897. június hó 15-én. Székesfehérvári m. kir. méntelep parancsnokság. Suchard csokbládjai és kuk-iói Tévedések elkerülése czéljából a mélyen tisztelt közönség figyelmeztetik arra, hogy Suchard Ph. gyára úgynevezett törmelék Csokoládét se nem gyártja sem kereskedelembe nem hozza. — SUCHARD PH. csokoládéiéri a tiszta állapotbani szállilásért kezeskedve van és csakis staniol csomagolásban gyári jegy és aláírással kapható. ?0 hold frissen vágott erdő főid e$:y IstbaD) épületekkel és egy keítős- járalu Gőzmalom gőzgéppel eladó, esell*g bérbe-arehető. Bővebbet WELKER tx.-nél Gemeioda Raven Kőröa mellett Horvátország. Gyümölcs és szöllő bor készítési gépek. Gyümölcs és szöllő folytonosait haló kettöa emeiíjű szerkezettel, és r.yomerö szabályzóval. A munka képesség ÍO°lo nagyobb mint bármely más sajtónál. Szöllő és gyümölcs KUZÓk és bogyó morzsolok. Teljesen felszereli szüretelő készülékek. Szöllő és gyümölcs őrlők. Aszaló készülékek gyümölcs és főzelék aszalásra, gyümölcs VÉtgÓ és hámozó gépek, legújabb szerkezetű szabad, önműködő „Syphonia1" gyümölcs ?8 szőllevesszö permetezők, gyártatnak és szállíttatnak jótállás mellett a legjobb kivitelben aUyfitrtn Pa. és Társa cs. kir. kizár, szabad, gszdasági gépgyárak, vasöilőde és gőzháraor. BECS, Kiíüotetve 390 arany, ezüst és brocz éremmel. Árjegyzékek ingyen és bérmentve. Képviselők és viszontárusitók felvétetnek. i 1 .» kl bji kitűnő « olCSÓ kirékpirt óhajt látárolni, az uját érdekéhan csakis a | világhírre szeriéit „STYRIA" -____._____ 4* gyártmányt vegye. Egyetlen btlfóldi készítmény sem közelíti meg ezen kerékpárokat, melyek mint tartósságra mint kSaiyü járásra, a világ leghíresebb gyártmányaival is versenyeznek. Berezeg W ndischgrátz Hugó ő nagj- ibdiil Halaid sultán ó felsége, % Albrecht Salvator fóherczeg ö fen- méltósága, Herczig Bolgorukoff ó nagyméltósága, WildischgralZ herozegnó ő nagyméltósága, valamint a lignaga-sabb arislakrácia, Osztrák-, Magyar-, Német-, Olasz-, Orosz-, Görög- és Törökországban legnagyobb részt ...STYRIA" kerékpárt hasznai, épugy a tsrsilj- *. Péttr fóherczeg ő fensége, l Ágost Sacbstn Coburgi herceg j[ fensége, j Ernő Saehsaa Coburgi herczeg ó Sí fensége, «- Pál lickliabar|-Sebwiriii herczeg ^ ó fensége, ^ Meharaed bay herczeg ó fensége. X zik *|a része, s a versenyek s4 részben „STYRIA" kerékpárokon lesznek nyerve. | Kizárólagos raktár ós képteelóíég IFJ. WAJDITS JÚZSEF-KÉL NAGYKANIZSÁN, a hová minden megrendelés intézendő. •¦?* Árjegyzékek ingyen és bérmentve. — Eladás részletfizetésre. Kitűnő titigépefc teljesen fslsziriite már 180 frtórl kaphatók. tf. Legnagyobb raktár mindennemű kerékpár-alkatrészből. — Kitűnő állapotban lévő használt ve\' kerékpárok olcsón eladatnak. OOOOOOOOOOOOOuOOOOOOOOOOOOOD Akadémia. Fenáll 1868 óta. Az intézet végzett tanulói egy éves önkéntességi jogot élveznek. A végzett tanulók elhelyezéséről lehetőleg az igazgató bizottság gondoskodik. Évi tandíj 72 írt. Havi tisztességes ellátás 20—25 írtért kapható. Minden egyelletes fel-világostással szívesen szolgál a Kereskedelmi Iskola Igazgatósága. 00"300OO000OO0OO0O0CO0O000OS0 i- -4-» «4 r too. -L=5 HU 3íL l I 5.1 « 1 \'a •li5?\'? s ipil tifili?1: - 55 fis I ! :flt :-||I I g, Üli íijí||5l-5si;iS a -e» Csak 4 frt SQ) krajcárért szállítom világhírű nBolaemlau hazÓharniÓDikaimat. hosszú billentyűkkel és valódi őngykaríkákkai. Ezen harmonikáknak il részből álló kettős fúvója vao, mely részek elpuaz-.tithaMan fémsarkokkal vannak ellátva. A hangok egyes lemezeken vaDnek, melynél fogva a harmonikáknak pompás orgonaszerü hangjuk van. 2 reg. nagyság I5\'|a — 33 cm. 4 frt 50 kr. 3 „ , 17 — 34 , 5 50 kr. 4 B „ — 34\'íj . 6 , 50 kr. önoktatási iskola ingyen. Postadíj és Cíomagolá-i 60 kr. Képes árjegyzék. ingyen. C. A. Schusier, bariflílítaifiSZitÖ Markneukirchen i/S. Szétküldés vámmentesen utánvéttel. — Átcserélés megengedve. Összeköttetések ismételadókkal kerestetnek. rocxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx^ X K X X X X X X X X X X X X X X X X" X X X 1868-lk év óta Ismert IÍERGEK FÉLE ORVOSI látfáaj-S\'iappia orvosi tekintélyek által ajánlva Ausztria-Magyarországban, Francia orsrág. Németorszáí, Hollaudban, Schweicban, Romínban stb. már liz év ó:a fényes sikerrel használtatik, |V mindennemű börkttleget "JBJ mint szinte a/, arcbőr mindenféle tisztátlanságai ellen kfiiöiióseii a rQh, a/. iiiQ\'t é* pikkely sömör ellen a kos7, a sömör repedvény, a fej és szakái ellen, a szeplő, májtolt. úgynevezett rezes orr, a fagydag, a lábbizadás, a gyermekek v;>lamennyí külső fejbetegségei ellen. Ezenkívül, min a bőit tiszti\'ó mosdószer ajánltatik. Ara darabonként használati utasítással együtt 35 kr. A Berger féle kátrány szappan 40°|o a tömény fakátrányt tartalmaz, feletiébb gondosan vr.n készítve s lényegesen különböző ia minden egyéb, a kereskedésekben előforduló kátrány szappanoktó , mert ezen vzappan 35eío glicerin anyagot tartalmaz finom illatszerest Csalások kikerülése végett gyógyszerlirhAtarozoltan akban BERGER féle kátrány-szappan rendö b ügyelni kell a löld \'cecraagoláira hova a megbízások és tudakozódások is küldendők. otmáajDTai tiÍDDteÜetelt i fen aennetköii kiállításon E^yedBU helyettes a bel- és a knlfolá résxére: G. HELL ayósy- TROPPAU Nagy-Kanizsán Práger Béla s Béltts Lajos gyógyszerésznél. OCXXXXXXXXXXXXXXXXXXX3 XXVI. ÉVFOLYAM., ZALAI KÖZLÖNY 1897 AUOüSZlüí 7-i.i ROTÁL nagy szálloda. Bittest. Erzssbet-törnt A fÖ és székváros legszebb é% legnagyobb szállodája. S7obák 2 írttól feljebb villám viláei\'á-tsal és 670lg tlaitnl. MOLL SEIDLITZ POR védjegyet es Ceak akkor valódialc. ha mindegyik dobos Moll aláírását tünteti fel. A Hali A -féle Seldlite-perek tartót pói/hatiee a legmakacsabb gyeaei-- te al-testbeatataak, íjomorgsro «5 gyomorhér, rogzbtt azekrekedee, mijbantalom ver Malit atiovér él a legka:6»bot5bb röl betejeéjek ellen, e jelei hUieaernek ej-IzeJ.k\'óu riináig natrobb elterjedéit szerzett. - Ara ely lepeotetelt eredeti de bezeak 1 frt e. é. Hamisítások tírvényileg. fenyíttetne*.\' M O LL- F|L| FRANCIa] Csak akkor VíllÓdi ^& mindegyik MOI.I, A. nj.tje.ryet lftntt4i lel és Ím.,\'. . \' -1 „A. Hol;* feliratú onoz*ttal van zárra. A Hali-fele fra»* \' azla bertzeiz ét te nevezetesen mint fijdaltaoiillapitO\' bedörzsölesi szer köszvény csuz és ¦". mpfrbülés egyéb következményeinél lejjMmeretesebb népszer — Egy úxo zotl ere..atl üveg *ra"90 krt|czár. _-__ . Moll Salicyl szájvize. (Fö&lkatrésze - fOzolyiaras szik*c.) A mindennapi száj ti *t üt ásnál kQlötiöien fontos bármely kom gyermekek, mint felöltek SKamira; mert e szájviz a fogak további énsegét bizt nitj i s egyszersmind "mer togfájás ellen. — Egy Mell A. védjegyével" ellátott üVea \'ára : 60 krajezár 691) Főszétküldös-. Moll A. gyógyszerész, cs. és kir. udvari szállító áltat, Bécs: I., Tuchlanben 9. sz. Vidéki megrendelések napseta ¦MiaitM.vét meiiett teljesítletask A raktárakban tessék határozottan MOLL A. aláírásával és védjegyével ~ellátott k&zitinényelhet kérni. Raktár: ^agy-Kanizsán Rosenfeld Adolf és Fia. Kőszegen vatut álloniá*. lir. Dreiszker J. SAN A TÓRIUMA és VIZGYÓGY INTÉZETE, nyitva márc. hó 15-től dec. hó l-ig. Rendszer •Priesniiz és Kneipp Villanyozás, massage, gyógytornászát, dietetikai eljárás. Gondos orvosi felügyelet, kitűnő ellátás, igen mérsékelt ár. Prospektus ingyen. QO0OOOOO000000000030OOOO0O00 Valódi brünni szövetek nyárra és őszre ¦ Kgy Conpco 3.10 4.80. jó méter hosszú teljes, I 6.- jobb nrí öltözet (kabát, ] 7 75. Unom nadrág és mellény ) 3 - finomabb csak \' 10 50. legfinomabb Yalódl gyapjúszövet. Egy Conpon fekete sálon öltőiékhez 10 frt. továbbá felöltő szövetek, turista darócok, legfinomabb k&mgarn és & többi szövet minőségeket gyári ároo kaid szét a szolidságáról és megbízhatóságáról legjobbau ismert szövet raktár Síegel Imhof Blrunnben t köitetlea megrendelések a gyári helyen nagyon előnyösek: na;y választék folyton uj áruk, szabott legolcsóbb árak, figyelmes elintézése & legkisebb rendeléseknek is. etc etc. Sangerhauseni gépgyár Magyarországi gyártelepe. Budapest, Külső váci-ut 1443. Első és egyedüli magyar special-gep^yár, a mely az Összes mezőgazdasági iparágak számára szükséges gépeket gyártja. Gazdák és iparosok számára mint hajtóerő rendkívül előnyös a „Hoflmeisler-fcle gőzmoor" a legiobb, legolcsóbb és legbiztosabb gőzgép. Fűlhető szénnel. Iával, cserrel és mi bdtu egyéb hull dékkal. Minden nagyságban \'/, lóerőtől kezdve gyártjuk. A „üoffraelstcr-raoíor" rendkiviili előnyei folytán minden eddig ismert hajlóerőt felülmúl. Fe\'álliiható bárhol, srmmi alapozá vagy falazás nem szüüséges, állhat szilárdan vagy szállítható. A „HotTiiielster-iiiooi" megszerzését gazdáknak és iparosoknak a legmelegebben, ajánlhatjuk. — Leírással, felvilágo itassál, árjegyzékkel azives-n szolgálunk. Képviseletre ajánlatokat elfogattunk. o o o U o o o o o o o o ? o o o o a o a o o a o a a o Q a o ALAPÍTTATOTT 1858. Budapesti Szivattyú- és Gépgyár Részvény-Társaság (erelöll WALSER FERESCZ) BUDAPESTEN, VI. kar.. Külsó váczi-ut 45. szám. Sürgönyeim: SZIVATTYUGYAR BUDAPEST. GYABT: mindenféle gőzgépet, Schmidt-Jéle Jorrgözmotoroka1 (40°/. szénmeg\'akaritás), petróleum- és benzin motorokat. Keretjü-részeket, körfűrészeket és cserlöröket. Gőzkazánokat, elöme-legitöket, tartányokat. Hidikat és egyéb vasszerkezeteket. Mindenféle szivattyúkat gőz-, szij- és kézi hajtásra, valamint villamos üzemre. Artézi kutjelépitmenyeket vasból. Tüzfecskendőket és vízszállítókat, tűzoltósági felszerelési tárgyakat. Köztisztasági szereket, öntöző kocsikat, sárkaparó és sejirögépeket, hóekéket és úthengereket. Egészségügyi szereket, mint gözferlötlenitö készülékeket és teljes Jertötlenitö telepe ket, pöcegödör tisztító készülékeket. Vas- és ércöntvényeket, harangokat. Keményöntésü aczéí/elilletü tüzrostélyokat egyenes és kigyóalakban, valamiut polygon rostélyokat. LÉTESÍT: víz műveket,csatornázásokat vízvezeték és légszeszberendezéseket,,köz-ponti fűtéseket. Árjegyzékek és költségvetések ingyen és bérmentve küldetek. o a O Q o o o o o o o o o o J o o o o o o o o o o z Q o o o OOOOOOOOOC OOOOOÜOOOOOOOOOOOO GUMMI és nalbóly ag párisi, Incatouktnt 1 (rt 2, 3. i, 5, 0 bárhová liioktartássa]. az 1881. év óla J. II El F, Speciálist. IV Ili* I Braodslalle 3. 7 és 8 írtért rüághtrfl cég Kimerítő árjegyzékek zárt boritékban ingyen. Ritllíer-féle\'Hffrgony-Pain-Expeller Linimént. Capsici comp. Ezen hirnovoe háziszer ellentállt az idő megpróbálásinak, mert már több mint 27 ót óta megbízható, fájttalomcslllapitó bedorzaS-leakent alkalmaztatik köszvényntl, csiiznál, tagazafigításnil és meghűléseknél és az orvosok által bedörzsölésekre is mindig gyakrabban rendeltetik. A valódi liorgony-Pain - Expellor, gyakorta Horgony-Liniment elnevezés alatt, nem titkos szer, hanem Igazi népszerű hazJszer, melynek opj háztartásban sem kellene hiányozni. 40 kr., 70 kr. és 1 frt. üvogonfcénti árban majdnem minden gyógy- ¦ — szertárban készletben van; főraktár: Török József gyógyszerésznél Budapesten. Bevásárlás alkalmával igen óvatosak legyünk, mert több kisebbórtótű utánzat van forgalomban. KI nen akar megkárosodni, az minden egye* üveget „Horgony" védjegy és Richter czégjogyzés nolkü! mint nem valódit utasítsa vissza. # ü O O o o o a o o a o o o o o ••Italban\' gépgyár fiiiTéaj-táiiailg. Guthjahr és Möller ezelőii Reinhard Pernau óC Co. Budapest, V. Váci-nt 70. Készít: Lengő szitagépeket (Oscillir Sicluer) Qutbjahr, Müller & Sóder szabadalma. Oaratisztitó gépeket Schnetzer Ágoston szab. Csooiagold gépeket Fredenhageu szabadalm , liszt, korpa, gipsz, cement, festék s hasonló anyagokna. zsákba va^y hordókba való csomagolása. Teljes malomberendezéseket, magas és sima őrlésre s minden egyéb rendszerben és nagyságban: mindennemű malomgépskeí és Bécs, XVI. Ottakring, Waltgasse 30—32. készülékeket, — elvállaja továbbá fennálló malmoknak célszerű átalakítását. Mindennemű szerszámgépeket fém-, fa- és kőmegmunkálására. Gőzgépeket kipróbált rend szerint. Vizikerekeket. közlőműveket (Frausmisso.) Nyersöntvényeket saját éi idegen minták után, \'ignskerckeket géppel idomítva Kívánatra tervek és költségvetések küldetnek. Ili W.íjdils Józ«cf kft .\\uii.ini.Iájában Xasy.Kaniz.áp. árverési Mi\'ttetiftéay. A naíry-kanizsai kir. iörvényszék teSek-köoyv-i osttályá részérő! közhírré tétetik, hogy özv. Bilisies Józsefné. n.-kauizsai lakos regrebaj tatónak Domtna Ferenc végrehajtást szenvedő n.-kauizsai lakos elleni 29 frt, töke hátrafék 300 frtnak 18í>6- évi december 16-tól 1697. március á-ig fáró 5*/. kamatai 29 frt. tÓkének pedig 1S9T. március hó .VtÖl járó &•]„ kamatai 17 frt 90 kr. per, 9 frl «ÍS kr. végrh. kérelmi, 10 frt (!5 kr. jelenlegi és a még felmerülendő költségek iránti, végrehajtási ügyében a fentnevezett kir. törv-szék területéhez tartozó, a nagy-kanizsai 2918. sz. tjkvbeu f 130C. hrsz. a. felvett ingatlannak Domina Ferencet illető s 1312 forint 44 krra becsült fele része 1S\'(7. évi október hó-S-án d. e. lo órakor ezen kir. Iffrvszék telekkönyvi helyiségében Oroszváry Gyula felperesi ügyvéd vagy helyettese közbejöttével megtartandó nyi\'vái.os árverésen eladatni fog. Kikiáltási ár a fennebb kitett-: becsár. Árverezői kiváltók larioznak a bee-ár 10r e-át készpénzben vagy óvadékképes papirbuu a 1-iküMölt kezéliez letenni. , Kelt N.-Kanizsi\'.n, a kir. tvszek min; telekkönyvi hatóságnál 1897. évi július hó 6. napján. GÓZON, kir. tszéki albiró. NAGY-KANIZSA. 1897. augusztus 14-én. 33-int sz&m. XXXVI. évfolyam. Elöfi zf! éni ár: Kff\'tx évre . . 5 frt — kr Kel évre . . . 2 frt 50 kr Ni-frtfdéwe ... 1 írt 2& kr Kéjen *7»W 10 kr. HIRDETÉSEK & hasábos petiisorban 1, máaodssorj indrn losibbi torért á kr. ^ TKRBEK ipt-tü jurouíénTt !0 krért tetetnek] \' j jviuratui illeték minden egyet1 hirdetőiért 30 kr. ÜietendÖ ZALAI A lap szellemi részét Illető niia-J den közlemény a. felelős izerkesztöj iBevére, sz anyagi részt illető köt (lemenjek pedig i kiadó ne-j pere cimzítteo Nagy-Ean trsar bementre útéxendők. Bérmeofetlen levelek nem fogad \' tatnak: el. Késtratok rlSBzanem küldetnek A nagykanizsai „Ipar-Testület", „a nagy-kanizsai Takarékpénztár részvény-társaság*, a .Kotori akarí\'kpénztár részvény-társasig/ > galamboki önkéntes tűzoltó-egylet*, a .nagy-kanizsai kisdedeveló egyesület* a .nagy-kanizsai tanítói járáskor", a keresztény jótékony aőegylet „n.kanizsai izr. jótékony nőegylet*) .szegények tápintézete*, a katoiai hadastyán egylet* .soproni kereskedelmi iparkamra" .nagykanizsai külváiasztmányának hivatalos lapja. HETEN KI NT „EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Tizenkét forintos buza. Napy-Es:.:.-.: . . 1897 aug 13. \' (N) Az idei gabonaárak teljese? elütök az előbbi évek áraitól. Jóformán már stereotip lett a gabnaárak alacsonysága miatt való panasz, mert a hat forintos buza nem elégíthette ki a gazda szükségleteit. A külföldi tőzsdék nyomása lejebb és lejebb szállította a gabna árát, ugy, hogy a mezőgazdaság jóformán megszűnt produktív foglalkozás tenni. Akár a túltermelést t.kolták az árak óriási hanyatlásáért, akár a tőzsdei spekuláció -. ban, a „papirosbuzá\'-ban találták az árak esésének forrását, a baj .kétségtelen volt, a mezőgazdaság válság elé került. Az idén megváltozott a kép. A budapesti tőzsdén tizenkét fo-rinijáral jegyzik a gabnát, annyira felszökött az ára. Amerika termése rosszal ütött ki, sőt világszerte nagyon kedvezőtlen az aratás eredménye, mihez még hozzájárulnak a közelmúlt idők esőzései. A termés ered menye annyira nem kielégitó, hogy bel\'öldi termelésünk nem tudja kielégíteni a belföldi szükségletet. Az Arak felszöknek s azok, akik nem szorulnak rá sürgősen a pénzre, tartózkodnak gabonakészleteik eladásaitól, ami ismét ujabb emelkedését idézi elő az áraknak. A kép tehát igen rózsás lenne a a gazdára, ha gabnája volna. Csak az a baj, hogy az árak csak akkor javulnak, amikor a gazda nem veheti igénybe azok előnyeit, mikor nincsenek elegendő készletei. Természetes, hogy épen ebben áll a kereslet és kínálat törvénye, de a gazdasági törvényekre való hivatkozás édeskevés vigasztalása a gazdának. Szívesen elismerjük, hogy a gaz- dát nem lehet teljesen függetleníteni a világterméstöl; elismerjük azt is, hogy a gazdán kivül a kereskedelemnek és a fogyasztásnak is vannak érdekei, melyek szintoly- te-kíntetbevételtkívánhatnak, minta mezőgazdaság érdekei; és végül elismerjük azt is, hogy a közvetítő kereskedelem hasznos foglalkozás és a lözsde is — kinövései nélkül — gazdasági missiót teljesít. De midőn mindezeket elismerjük, nem akarjuk, hogy a gazda tompa rezignációval és keleti fatalizmussal nézze az eseményeket és nyugodjék bele függésébe, melyben a tőzsdéhez áll. Bizonyos intézmények kellenek, melyek a gazdán segítsenek akkor is, mikor bő termés van, akkor is mikor rossz termés van. Közraktárakat, elevátorokat kellene fölállítania az államnak vagy a községeknek, vagy szövetkezeteknek, mely közraktárakban a gazda elhelyezhetné terniéskészletét és akkor adná el, amikor a piaci konjunktúrák mellett ezt előny nyel teheti, ha pedig pénzre van szüksége, a közraktárakban levő készletére kölcsönt kaphasson. Ily Inódon a megszorult gazda nem lesz kénytelen az aratáskor készletét bármily áron piacra dobni. Ezeket meg kell gondolnunk nekünk, akiknek a mezőgazdaság a legfőbb foglalkozásunk. Ne akarjon a mezőgazdaság a többi termelési ágak rovására gyarapodni, de a többiek se hizzanak meg a földmivelés kárával. A sojtörí Deák-ünnep. 1897. aug 8. Harminc évre rá, hogy nagy művét befejezte, ülte meg Zalavármegye a kegyeletnek szép ünnepét emléktáblával jelölve meg azt a há zat, melyben Deák Ferenc született. Vármegyénk egyik virágzó, nagy faluja, Söj tör-volt az__jttnnepség színhelye. A falu közepén egy kis dombon emelkedő egyszerű kastély volt az a ház, melyben anyja halála árán a haza bölcse megszületett egy komor őszi napon, október 17 én 1803-ban. Atyja rajongásig szeretett neje halála miaí\' elfordult a kis csecsemőtől, ki felé egykor félő reménységgel fordult egész Magyarország népe, hitet és bizalmat várva tőle egy jobb jövendő iránt. A családi öröm helyett családi tragédia színhelyévé lett szülőházat állta körül mult vasárnap az Ünneplő sokaság fö[magasztosult lélekkel áldozva a kegyelet legszentebb érzelmeinek. Köszönet és elismerés vármegyénk intézőinek e szép hazafias ünnep rendezéséért, bárha mi — sze rény nézetünk szerint, — nem szorítottuk volna pasztán csak vármegyénk határai közé ez ünneplést. Mert ha nekünk van is legtöbb jogunk reá, hogy Deák Ferencet magunkénak valljuk, ö mégis az egész országé, az egész nemzeté. Országos ünnepet kellett volna ülnünk e napon, mely azonban igy is méltóképpen sorakozik vármegyénk nagy napjai közé. Az ünnepéi? lefolyása ez volt: Vasárnap reggel fél kilenckor nagy ünneplő közönség uzáUía meg az Eger-szegrőt Bakra indu!ó külön vonatot. Ott volt dr. grófJankovich László főispánésCsertán Károly alispánnal élén az egész vármegyei tisztikar, a vidék igen sok földbirtokosa és városunk képviseletében Hertelendy Béla, Deák Péter, Wagner Károly Eben-s p a n e e r Ernő, H 1 a t k ó János v. képviselők, kikhez még Söjtörön V i o s z Ferenc főszolgabíró és Oszterhnber László, kir. járásbíró, csatlakoztak. — Bakról hosszú kocsisorban éppen 11 órára érkeztek meg Söjtőrre. T A I G i. Affektaciö. — A .Zalai Körlőny" eredeti tárcája. — Irta: Okolicsanyi Károly. TiBztelt kisasszony 1 A fenti cimea nult napokban- irt tárcámat kegyed olvasta s ugy látszik, behatóbban foglalkozott is vele, mert anonim levelet intézett hozzám. Névtelen levelében azt írja nekem, hogy udvariatlan vagyok amiért oly pongyolán igyekezek csorbát ejteni a hölgyek külsején. Nögyülölettel (!) vádol engem s minduntalan a divatra hivatkozik. Szememre hányja s csaknem ostobának nevez, amiért megfeledkeztem a .haladásról,* a „kor szelleméről,* a „divatról,* a .küszöbön álló XX ik év századról" és a .mai férfiak igényeiről.* Sorai végeztével pedig azt kérdi tőlem, hogy „vájjon a cvikker, lornyet és a monokli szintén a mesterkélt széphez tartoznak-e." Ez utóbbi kérdésének válaszára —-ugy látszik — nagy sQlyt fektet, mert sz kettős vonallal is alá van húzva. Tisztelt kisasszony! Kegyedhez intézendő visszvái aszom -geo rövid. Végtelenül sajnálom, hogy személyeden nem ismerem. Kegyed bizonyosan a leghívebb utánzója a 3dívatnak" és min-(ien .szépnek.* Higyje el, hogy sem udvariatlan, sem pedig nőgyűlölő nem va- gyok. De igenis gyűlölöm a színlelést, a teltetést, gyűlölöm az erőszakot, valamint gyűlölök mindent, a mi mesterkélt, a mi nem természete?. Kegyedet gyűlölni nincs okom, mert hisz1 nem is ismerem, meg még azért is, mert kegyed — sorainak hozzám intézett kérdéséből következtetve — nem mester kélten, hanem természetesen szép lehet; hanem csupán az az ictrry-piciny bibije vao, hogy talán kelletlenül is — orr-caiptetöt visel. Legyen Rzabad kérdenem : mi célja van az nrrocskáján annak a cvikkernek ? . . . . Nem is gondolja tisztelt kisasszony, hogy azoknak a külömböző szemüvegeknek milyen borzasztó nemezisei vannak. Elrettentő például elmondok néhányat: — — Fiatal diákgyerek koromban ismertem egy igen szép leányt. Szép Heléna volt a neve. Cvikkert hordott. Szép volt, mint a harmat gyöngy bői kipattant rózsabimbó s fiatal, Üde, mint hamvában szürkéllő gyümölcs. Szép volt, de különc. Rövid hajat viselt ?. férfias szabású kabátot Karmazsin ajkai közül élvezettel ereszgette a cigarettafüst gomolygó felhőit. Egy igazi amazon. A hajnali pitymallatban már járta a bozót sűrűjét, meg az erdő sötétjét vadászfegyverrel. Tüzes piripáján gátat, kerítést ugratott át; délután udvarlóival billiárdozott s kiállóit manzsettre. Orr-csiptetöí hordott, pedig égszínkékben ragyogó szeme olyan jó volt, mint lenge részk a piti nyé. De ha ez neki ugy tetszett. Imádták, mint egy istennőt s körülrajongták, mint méhek a virágot; Udvarlói száma temérdek volt, lábai előtt látta az arany fiatalság szine-javát. Szerelmes volt b léje minden legény s ez oly jól esett neki, ahogy mondani szokták: tömjénezett hiúságának. Orrcsiptelőt hordott Bez olyan büszke, parancsoló tekintetet kölcsönzőit neki, hogy szinte féltek tőle az iljak; ez a két gömbölyű Üvegdarab olyan férfias külsőt adott arcának, hogy nőiessége szinte megszenvedte. Pedig ezt szeretik a férfiak ! S az a csíptető rövidlátóvá is tette lassankint. Nem látta, bogy mindenki csak szeretni bírja, de oem birni szerelné ; nem látta, hogy mindenki csak neki esküdözik, nem pedig vele. Orrcsjptetőt hordott már nyolc éve ¦ Nyolc farsangot élt át, nyolcszor ve-telte le levelét a fa lombja, de ö nem vette le a csíptetőt. A város ünnepelt szépe, az imádott bálvány már átlépte az eladó évek gyöngykorát s azért még nem vették meg. Nem volt kelendő portéka — a csíptetővel. S 6 csak viselte a csíptetőt, meg a pártát! Felhagyott már vadászattal, vívással; megnőtt a baji i», meg az esze s akkor haragjában földhöz vágta az orrcsiptetöt — s azonlu! pápaszemet viselt. — Pedig oly rosszul áll ez--az aggazűzekoek. — íme, egy másik kis történetke, a A falu végső házsorai között zöld lombokból díszes diadalkapu volt felállítva, honnan pompásan festő diszban-dérinm kíséretében a helybeli és vidéki tűzoltók sorfala kö&őtt az egész menet a templomba vonult. Ugyanily rendben mentek az önnepies hálaadó Istentisztelet után a szépen feldíszített kastély elé, melynek jelenlegi birtokosa T arányi Ferenc, kí azonban nem lakík ott; de kegyeletesen feotartja az ódon épületet. A vendégsereg elhelyezkedése után Skublics Jenő mondotta el szép emlékbeszédét. Elfogultan kezd szólani ez ünneplés pillanatban, midőn ily fényes közönség eiöu-^eii beszélnie, hogy e kegyeletes ünnepet méltóvá tehesse Deák Ferenc emlékezetéhez. Csak gyenge vázlata lehetne a valóságnak, ha Deák müveit akarná jellemezni; de nem is teszi ezt, mert a történelem arany betűkkel véste fel azokat Nagy volt Deák, mind ember, nagy volt, mint államférfiú és szónok, de legnagyobb volt, miut hazafi. Mint ember a sziv nemességének és jóságának mintaképe volt; mint államférfin a kor legmagasabb színvonalán áll; mint hazafi egész életét, lelkének minden erejét és Ö3szes tudását hazájának szentelte, hogy visszaszerezze elvesztett alkotmányát. A király és nemzet bizalmát bírva, teremtette meg nagy müvét Eszméi soha el nem múlnak, s minden ellenkező áramlat ellenére újult erővel tudnak feltámadni és megkövetelik jogaikat. — Hulljon le a lepel ez emléktábláról, mely örök időkig hirdesse Deák nagyságát, Magyarország feltámadását és Zalavármegye kegyeletét. Itt lehullott a diszes emléktábláról a lepel, a közönség zajos éljenzésben tört ki; a szónok pedig folytatta\' beszédét vázolva Deák életét és nagy feladatát Magyarország politikai életében. Beszéde végén a Tarányi családhoz fordul, gondjaikra bizza a házat és az emléktáblát, mert e ház ma már nemcsak a családé, hanem az egész magyar nemzeté. Zajos éljenzés között fejezte be a szónok beszédéi. Isten áldását kérve Magyarországra, Zalavármegyére és a Deák családra. Ekkor id. H á t z k y Kálmán foglalta el a szónok helyét, s vallomást téve arról, hogy ő Deák müvének nem híve, de nagy szellemének és nagy jellemének Őszinte csodálója, lelkes szavakkal indítványozta, hogy Z.-vármegyee szép ünnepéről értesítsék felséges királyunkat kifejezve legmélyebb bódolatukat és törhetetlen ragaszkodásukat iránta. A közönség lelkesülten éljenezte a szónokot, a csak akkor Csendesült le, midőn a ház tulajdonosa,Tara ny i Ferenc kezdett szólani és a kővetkező beszédet tartotta: „Méltóságos főispán Urí* Mélyen tisztelt ünneplő közönség! Mint szerencsés és botdog tulajdonosa ezen — a hálás Zalavármegye közönségének kegyeletéből emléktáblával ellátott Ő3Í háznak ünnepélyes fogadást teszek, hogy ezt — a kegyeletnek megfe-lelöleg, valamint ó felségének felséges királyunknak előttem kifejezett legmagasabb kívánsága szerint gondozni és a maga ódonságában fentartani fogom amig élek, de mert én már nem sokáig élek, azért meghagyom utódaimnak minden íziglen, hogy annak gondozásit mind végig 1 egkegyel élesebb, kedves kötelességüknek tartsák. De meghagyok nekik mást is, szivükre* lelkükre kötőm azt is, bogy figyelmeztesse őket ez az emléktábla mindenkor a hazának önzetlen, érdeknélküli szolgálatára, az alkotmányos király iránti tántoríthat-lan hűségre és arra: hogy jó és balszerencséjükben hizzanak Istenben. ügy áldja meg őket az Isten! Midőn még hálás köszönetet mondok az ünneplő közönség nevében az ünnepi szónoknak, vármegyénk egyik díszének Skublics Jenő urnák, jeles emlékbeszédéért, Deák Ferenc, emlékezete örökké éljen I Az ünnepi gyűlés következő táviratot intézte a felség személye körüli miniszterhez : .Nagyméltóságú* Báró Jósika Samu •-6 felsége Személye körüli Magyar Királyi Miniszter Urnák Bécs. Zalavármegye közönségé. Deák Ferencnek a vármegye nagy fiának szülőházát mai napon emléktáblával megörökítvén, ez alkalomból kérjük Excellentiádat, méltóztassék ö Felsége Apostoli Királyunk legmagasabb színe \'"elé juttatni Zalavármegye ünneplő közönségének együttes, lelkes, a kegyelet és történelem nagy vissza emlékezéseitől áthatott, melynek tragikus vége csak nem régen játszódott le a törvényszék tárgyaló termében. A.....né lornyettet használt. Kacér volt s hiu. Egy fiatal menyecske pajkox&ágával és játszi jó kedvével pajzánkodott, mint egy kis gyermek s ha a hosszúszárú lornyettet odaillesztette éji sötétségben ragyogó szemeire, ezzel a kis szerszámmal ördöngös mesterséget tudott Qzoi. Egész virtuozitást fejtett ki vele, olyan bájosan, olyan kecsesen kezelte. Ha összehunyorította a lornyett alatt két szép szemét, bolondította a legénye-ketrTbert mindenik azt hitte, hogy e pillantásból ki tod valamit olvasni. Lornyettet használt s kacérkodott. Játszott a tűzzel, a melynek parazsa a féltékenység; s addig járt a korsó a kútra, a mig a szép asszonynak megtetszett az a mokány kis huszárhadnagy. Lornyettet használt s ilyenkor végtelenül tetszett a hadnagy urnák ; csakhogy a hadnagy ur bajuszkát is látszottak & íornyetten át, meg tűztől pirosló arca 1 \' Asszonyszív, a mely könnyen lobbot fog ; s mi büo volna ilyen ártatlan szórakozásban ? A férj a hivatalban s a hadnagy kardja ott csörtet mindennap —feljövet a szép asszony lépcsőm. Egyszer aztán meghallja a férj is. Minden féltékeny lérj egy kész vizsgálóbíró. S a lornyett csak tovább űzte veszélyes játékát; a hadnagy ur csak tovább nézett a Íornyetten át a szép asszony szemeibe. Asszonyszív, a mely könnyen lobbot fog; a férj a hivatalban; a hadnagy ur oly szemrevaló ; s a városligeti platánok alatt oly méla, csöndes a magány — kettesben. Elrejtett padon néz a Íornyetten át a szép asszony e hadnagy Bzerelmes szemeibe s a szerelmes suttogás közben léptek balíszanak a száradt fűben, a szép asszony bátranéz, a lornyett kiesik a kezéből...összetörik — a férj volt..... A válópör tárgyalásán a szép asszonynak már pápaszem volt az orrán. — De lássuk csak a monoklit X. ur monoklit hordott. Tizenhárom próbás gavallér volt, tetőtői-talpig dzsentlmen.Nagy kockás párisi ruhája ugy állt rajta, mintha Cáak ráöntötték volna; sárga, begyes félcipőjéből piros selyem harisnya kandikált elő és a világos nyakkendőjében diónyi gyémánttü csillogott. A fehér cilinder alól rendbe straitott huncutkabujt elő s a felkunkorodott bajusz ii mokány an állott kiborotvált arcán. Monkolít viselt e fogalmazó volt Nem volt bál, a melyiken a Bzupé .csárdást meg ne ,hogyvolt"-ozta volna; nem volt lóverseny, melyen az ő ,favorit*-ja nem vesztett volna; ott volt minden premieren s hangversenyen. Az Andrássy-uton a legsnájdigabb fiakkeren hajtatott végig s a jégen merész körökkel kerülte meg — a kis Amáliát. Nem tetszik ismerni a kis Amáliát ? Egy ferencvárosi háziúr leánya; szép XXXVI. É\\ FOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY 1897. AÜGSZTUS 14-én. mély hódolatát, mely a haza bölcsének ünnepén minden szivet a legalkotmáoyo sabb Királyhoz emel ! Jankovich GróJ s. k. Zalavármegye főispánja. Ezzel az ünnepség véget ért. A közösség azonban nem igen akart oszlani, hauem mindenki besietett a kastély egvik földszinti szobájába, melyben Deá\'k született. E szoba falába vau most beleillesztve a Deák-csalid cserepeimére, mely előbb az emléktábla helyén egytdül hirdette, hogy ott született Deák Ferenc. Ugyanitt egy emlékkönyv is volt, melybe igen sokan beleírták nevüket. Az emeleti helyiségekben pedig barátságos reggelivel szolgáltak fel. Mivel azonban Bakról a vonat, két órakor indult vissza Egerszegre, csak-hamar kocsikra ült az egész közönség és eltávozott Deák Ferenc szülő falujából. Egerszegen fényes bankett fejezte be az ünnepséget. Természetesen szebbnél-szebb toasztokban nem volt hiány. A szülőházra illesztett díszes emléktábla fölints ez 1 Z aIává rmegye hálás kegyelettel örökítette meg 1897. aug. 8-án e táblával annak emlékét, hogy itt született a haza bölcse Deák Ferenc 1803. okr. 17 én. Az idealizmusz újjá" születése. (.Mutatvány K o i i r y Gyuia Idritiz nuiz aziroii alomban c uj könyvéből J Bevezetés. (Folyt, és vége.) A bűnüket a körülményekből és a vérmérsékletből eredő kötelesség szüli, — elmélkedik Armand, — a cselekedetek következményeit a véletlenség intézi, legalább ide lent. — Vagy tán mégis volna más világ, melynek ez a világ csak kéne és előkészítése ? De akkor miért niucs a kettő között semmi kötelék? Miért nincs segedelem a kétségbeesés óráiban? Ó, ha csakugyan volna mennyei atya, oeki minden szenvedés imádság lenne! De ha nincs semmi, mire való ez a szörnyű lelkifurdalás ? Ha pedig van vaiami, miért nem foghatom föl azt elmémmel, miért nem érezhetem a bzí-yemmel ? Hogy ne vessem végét a törhetetlen küzködésnek? Hogyan szabaduljak e gyilkos tehertől ? Meglehet E-ten szóknak jó és rosz, lélek és Isten nioc.sn semmi értelmök. A filozófuson ezer meg ezer esztendő óta vitatkoznak rajtuk és a vitáknak nincs foganatja: hitvallások keletkeznek és pusztuluak. De semmi szük.séz sincs az ősire meg a hitre, és mégis tudjuk, hogy az emberi nyomorúság megvan s hogy mindent el kell követnünk arra. hogy a nyomorúság okai ne legyünk___ El kell követnünk ? Mintha volna szabad akaratunk 1 De akár van; akár nincs, érezzük s szánjuk ezt a nyomorúságot... Szemlélte a kószá\'ó és kétes erkö\'csü nők, az iszákosok seregét. És semmi sem mutatja meg okát. Midőn a tem- leáuy s jó parthíe. S egy ferencvárosi háziúr szemében egy fogalmazó se meg vetendő parthíe . . . . , csoda e hát, ha a fogalmazó ur a nyári versenyekre már karon vezette — Amáliát — azÓ aráját? Egy jÓ parlhie többet ér egy pénzügyi fogalmazónak, mint egy rentekonverzió. Monoklit viselt s adósságban úszott Boldog reménykedéssel nézett a jövőbe I Három ház a fereocvárosban 1 Jut ebből adósságra bőven! Csak a lakodalom ne késnék annyira! Hiába sürgette, a háziúr nem sietett vele nagyon, pedig már sietős lett. Honnan is jutott a párisi ruhára, meg a bécsi nyakkendőre? Hát bizony nagyon furcsa dolog volt az. nagyon. A fogalmazó ur osztályában gyakrarj nyújtottak be óvadékpénzzel bélelt ajánlatokat A tanácsos ur kényelmes ember volt és tudott bizni az emberekben. Nem maga vette őrizet alá a pénzeket s azt gondolta, arra való a fiatal ember, hadd őrizze az. És a fogalmazó ur Őrizte is egy ideig, de egyezer csak rájött arra a titokra, hogy ha a tegnap beadott óvadékból ma elvesz husz forintot, hát azt a holnap beadandó óvadékokból szépen ki lehet pótolni. És ment ez szépen ugy másfél esztendeig* A husz forint persze rohamléptekben növekedett, de az nem tett semmit, mert ujabb beadványok mindég jöttek bőven. plomok -előtt elment, eszébe jutott, hogy a teremtmények ezrei hisznek a Megváltó\' bao. Dé ha ő oem hisz, vájjon az Ö hi bája e? Az igazi magváltó az lenne, ki megváltaná a hitetleneket, a renegátokat, a lázongőkat és a nembánkódókat is, mert ezek a sajnálatra legméltőbbak. Nem, nincsen megváltás és a Kriszlus hiába halt meg. A prostitúciót és a házasságtörést a legnemesebb érzelem szüli, a szerelem. A civilizáció egy roppant orgia, a hol sok az étel, a bor, az élvezet, de vájjon a megvallás kenyerét, mely misztikus tányéron taiáiják meg a bünbocsánatra éhezők ? A vigság óriás hymnuszokban csapong. Ez még lehetséges, ba az ember nem gondol a maga baj.ira ; és ha bátor, még elbírja viselni nyomorúságait ; de ba más szenved, melynek okai mi vagyunk, honnan vegyük a bátorságot, hogy elviseljük ? A bűnös ember, századvég gyermeke meghasonlott lé ek. A - bűnösség tudata, a vezeklés vágya, a kérdőjelek fergetege, mely lelkén átsüvölt a hamle-tizrom és kétkedés az eszményiség ébredésének tanújele. A műcsarnok kiállításában ott látni Ktchír „Perversité* cimü vásznát. Pam-lagán könyökölve, prémes bundába burkolva ül az asszony, ki minden élvezetet fenékig ürített Megromlott a jó ízlése; nem fogékony semmi iráni, mi szép, nemes és eszményi. Életunt Csak a rendkívüli, a bizarr dolgok képesek egy pillanatra felkelteni érdeklődését. Közel van már a teljes el fülléshez. A azázadvég eszményét elveszített, de érzékeny lelkű s szenvedő gyermeke látja a kiélt társadalom képét és megváltásáért eseng. Catulle Mendés Messiás után tóhajt, ki uj vallást, uj ideálokat adjon a fonnyadt a száradt szívű emberiségnek. Valami fog történni, igy kiált fel egyik tárcaírónk. Egész szellemi életükön mindenütt ott van a félve reménykedő kapkodás, az az elbizakodottan dacoló arcátlanság, vagy az a nagy viharokat megelőző tikkadtság, mely annyira hasonlít a meddő várakozás kínlódásaihoz. — Vagy a katasztrófát rettegők kétségbeesett idői öltése ez, a mi történik, vagy a közeledő ismeretlen előtt való borzongás. Minden arra vall, hogy valami fog történni. Uj ideálok, egyáltalában ideálok, kellenek minden vonalon 1 Elérkeztünk a legnagyobb század végéhez — írja a Budapesti Hirlap pünkösdi vezető cikkelyében, — melyben a legnagyobb haladás történt a világ kezdete óta, 8 mind e roppant fejlődés eredménye gazdagság és romlottság. Következik ezután egy uj század, melyben a kimerült tudományt és a rossz vért egy uj nemzedék örökli, ez nem talál többé élvezetet az orfeumok zajában, a pezsgő kedvében, a pajkos Múzsa ingerkedésében, hanem keresni fogja, mint szebbet ezeknél az igazságot, mint jobbat a természetet, mezőt, ligetet s mint legszebb könyvet olvasni fogja az uj testamentumot. Valaminek történni kell. Az idealizmus hajnala hasad. Tadntrotólt — Hirdetmény. A 7. hadtest c-". és kir. hadbiztosaága TemesvároU, 1990 q. kétszersültnek va\'ó 8 a budapesti gőz- Végre egy szép napon a fogalmazót, hűséges szolgálataira, szorgalmára és talán házasságára való tekintetből is — előléptetlek titkárrá. A dekrétumot maga a tanácsos ur vitte be neki na^y örvendezés közölt. A fogalmazó ur tudta mit jelent ez, a ijedtében lerogyott a székről. Már munkakört \' kapott;—tTjThrrHHk a titkársággal s át kellett számolnia az óvadékokat ..... A kis Amália igy aztán a főkapitányság börtönébe küldte vissza a jegygyűrűt. A fogalmazó ur most levette szeméről a lenyes monoklit és keservében ugy a földhöz vágta, hogy ezerre tört. Mire leülte a másfél évet s kikerült a szabad ég alá, teljesen megfeledkezett róla, hogy neki valaha monoklija is volt Pápaszemet hordott azontúl. — — lássa t\\sztelt kisasszony, ez az én visszválaszom az Ön névtelen levelére. Most pedig a következő tanácscsal szolgálbatok: Majd ha tisztes öreg matróna lesz; arcát ha keresztül-kasul boronálta a hetven esztendő; híját ha fehérre festette az élet dere; ha aranyiakodaIma közepette apró unokáinak piros, dazzádó ar-cácskáiban s húsos kacsóikban fog gyönyörködni, akkor már ráillik az orrára — aranykaretü pápaszem. malmok 3. számú mintájának megfelelő, a temesvári cs. és kir. élelmezési raktárba beszállítandó lisztet vesz, beküldendő mustra alapján. Az eladási ajánlatok f. 1897. é. augusztus hó 28- d. e. 10 órájáig nyujlandÓk be nevezett hid-biztosságűál. Mire ezennel figyelmeziet-jük kimarakerületüuk érdekeit köreit Sopron, 1897. évi augusztus havában. A kerületi kereskedelmi és iparkamara. — Hirdetmény. A svájci szövetség-tanács egy concrét eset alkalmából körrendeletben valamennyi ezúton — kormányt arra utasította, hogy kisérje figyelemmel azon kereskedelmi utazókat, kik a nélkül, hogy erre külön pátenssel bírnának, rendelések gyűjtése végett magánembereket keresnek fel, mert ilyenek ez esetben nemcsak pénzbüntetéssel sujtandók, hanem utólag még az előirt páteusdíj lefizetésére is köielezenJók-Mely rendelkezésre ezenuel felhívjuk ér dekelt köreink figyelmét. Sopron, 1897. évi augusztus havában. A kerületi kereskedelmi és iparkamara. — Hirdetmény. A keresked. m. kir. miniszter ur f. é. juüus hó 13-án 43566 sz. a. kelt értesítése szerint a í. é. május hó 29. kelt és f. é. augusztus hó 9-éu életbelépő rumán törvény- alapján a ga-bónanemüek minőleges suly meghatározásánál Kumántában ezentúl a méterrendszer lesz használandó. Mely körülményre oly megjegyzéssel hívjuk fel érde kelt köreink figyelmét, hogy az ezen törvény végrehajtása tárgyában kibocsátott rendelet magyar fordítása a rendes hivatalos órák alatt ezeu kamara irodájában bárki áltat betekinthető: Sopron, 1897. évi augusztus havában. A kerületi kereskedelmi és iparkamara. — Hirdetmény. A budapesti keresked. és iparkamara értesítése szennt az „Első magyar iróugyár Wuzel és társa" budapesti cég leküzdvén a kezdet nehézségeit, ez idő szerint már mind a kivitelére, mind pedig a minőséget tekintve, minden jogos követelménynek megfelelő készítményeket állit elő. Mely körülményre oly felkéréssel figyelmeztetjük kamarakerületüak érdekelt köreit, főkép elemi s középisko\'áinak vezető férfiait: miszerint szakbavágó megrendeléseikkel ezen hazai vállalatot szíveskedjenek felkeresni ezáltal is előmozdítva a hazai ipar fejlődését és versenyképességét Sopron, 1897. évi augusztus havában. A kerületi kereskelmi és iparkamara. 40 frt. Eddig befolyt összesen 3147 frt. 27 kr. Dr. Tuholy Gyula Eperjessy Gábor ellenőr. pénztáros. Felső templom. Ujabb adakozások: Mikos Géza ur gyüjtöivéu adakoztak: dr. Pillif, dr. Secbova, Bárdió Mihály, Rozgonyi Lajosné, LSw Fülöp, dr. Kasza Sándor 2-2 frt dr Kiss Lsjos, Kellemfy Vilmosné, Dentsch Ignác, Simon György, Simonyi Béla, Gíntl Vinco, Cupy Ede, Wittnunn Mihály, Gergye Ferenc, Poláuyi Ferencné, Péterfy l*éla, Kicfert Antal, Mátéfy Frigyesné, Juhász Béla, Barca Eremér dr. Zánkay Aladár, dr. Huszár Aladár, Csurda Béla, dr. Nagy János. Faisztl Ferenc. Jalsovicky Lajos, dr. Kanay Lajos, Antal Pál, dr. Köayeghy János, Mikoss Aladár 1 —1 frt, Szónai Lajos, Kovács Fülöp Istvánná, Szokol Lajos, Síelestay Lajosné, 50—50 kr. Masifo Mariska, Gergye Mári, Kásovits Anlalué, Pali Lajys 20- 20kr, Kis Mihály Ferencné, Kovács Fülöp József 10 — 10 kr. Összesen Deák Ferenc életéből. P.-Sit.-La ralón. (185S-1867.) Tekintélyes ősi háiuik Napnyugati kii szobája Minden évben, május búban. Deákot mar készre Tárja. Kis szoba, de bexendesve Van jó magyar kényelemmel, Oda szili be a, öreg ur — S jön testvéri érzelemmel . . Oll van egyetlen testvére, A szeretett D e ák Klára \') Ki öt minden alkalommal Gyengéd figyelem közt várja S vele egyutta figyelmet Szívesen osztja LT a r á c y i A jó sógor. kinLl jobbat Lehetetlen is találni- *J \'*) Deák_ Ferenc tesUér nénje férjeiéit Oaxter-huber-Tarányt Józsefije, vendégszerető, kitűnő műveltségű gondos hizinö .volt, ki öcscséoek. Ferencnek még gondolatjátis iparkodott teljesítem. \') Deák sógora Oizterhuber Tarinyí József nagybirtokos Öaizeseu, mintegy 4000 holdn tehető ingatlanait a derék és izinte közliazte-letbcn állónnokaöcrctére Tara n yí Ferencr hagyta végrendeletijét*: Reggel k Tán, hat ó-akor Kezdődik már 3 sétája; Gallér, köpeny í egy ntfy bottal A regényes tájtibejárja.. LrgkedTesebb sétája van Kgy kii bükkös erdő alatt Hely nyomban a fala végén 8zfc-adokbót még feo\'maradt. — Kosnth Lajos neve napja. Az első magyar asztaltársaság, mely uj elnöke dr. Mayer F«-enc vezetése alatt ugy társadalmiéiul jótékonysági téren nagyarányú tevékenységet fejt ki,— auguszt. hó 24-én *zép Ünnepélyiyel készül, meg ülni felejthet len. nagy hazáukfia Kossuth Lajos névnapját. A műsor igen vonzóan érdekesen van Összeállítva. Hajgató Béla várasdi vasutitiszt direct a célból jön Nagy-Kanizsára,hogy ismert cimbalom játékával szórakoztassa a kegyelet nemes érzésének áldozó közönséget. Totola Károly szavalni fog, Molnár Mihály pedig hazafias szellemű felolvasásban méltatja Kossuth Lajos érdemeit A rendezőség díszes meghívót boc-át ki az ünnepélyre, maly iránt városszerte máris nagy az érdeklődés, s a melyre hazafias érzelmű közönségünk figyelmét ez alkalommal is már előre felhívjuk. — Renaissence stíl. Érdekes darabját mutogatják a beavatottaknak a városház épületében. Régi darab, a renaissence korból való, onnan maradt reánk nem mutatvány, — hanem örökségképeo Nem elefánt csont mívű, nem is ében, hanem csak egész közönséges mondhatni mindennapi forma, a melyet csak tárgyának nagy keleté és kipusztithatlau volta tesz érdekessé. Forgalomban nine.j, boltokban nem kapható és polgároknak olyan specialitás, a mit semmi pénzért sem lehet kapni, csak a.rendőrségnél. — És minden öregsége mellett Összeköttetésben van a f. hó 4 iki bomba merénylettel mert a fenti termetes fütykös nem egyéb, mint az a bot, a melylyel & merénylők nyomát a rendőrség még mindig üti. — Mi is láttok I — A szegények figye. Komárom szab. kir. város törvényhatósága átiratot intézett a helybeli városi tanácshoz, hogy lenne szíves adná értésére, miként áll Nagy-Kanizsán a szegényügy. — Ezen megkeresés alapján a polgármester megbízta az egyik városi tanácsost — hogy véleményes jelentését minél előbb ter jessze be. A tanácsos el is készítette terjedelmes jelentését és ép annak alap ján volna, ép mo-it helyes és időszerű, ha nálunk is nagyobb gondot fordítanának a szegény ügyre, a mint ez eddig nem történt. A jelentésben nagyon sok figyelemre és megszívlelésre méltó dolgot és adatokat találhatunk, a melyek indokolják, hogy immáron radikális módon oldjuk meg a szegények ügyét — Betörés. Vakmerő betörést követtek el, Bárd Fülöp helybe\'i mészáros jégvermében, a melylyel a helyi viszoayok-kal valószínűleg ismerős gonosztevők iparkodnak a fekete krónika rubrikáit tölteni. E hó ll-re virradó reggelen fe\'törték a vermet és abból 12 kiló hust emeltek el.. A rendőrség erélyesen nyo mozza őket. — Furcsa gusztus Nam adattunk ennél találóbb nevet annak a már többször megrótt cjuf szokásntk, hogy vasárnap délelőtt épen mikor a templomból jövő nép és az arra sétálóknak legnagyobb szükségük volna szabad közlekedésre, gatyás atyafiak lökdöséseit.pökdö- S ki olt Tele találkozik, — — Mert ott megy « falu útja — *} Mily nagy embert lát ő benne, Nem gondolja, nem is tudja 1 Délelőttön a kanapén. — Hol Tadgetxteayefák raanak — Díszére van az Öreg ar Folytonosan az udvarnak. — Előveszi a somfákat \') É* szebbnél-szebb beint farag. S ha vendég van — aookdoiáz! Szivén soha nincsen harag. 8 mily egysserü az ebédje 1 Husz fogás is van egy abéd, Kivált hogyha mint itt szokás — Öt tisztelni sok a vendég; > \') Puszta Szent-László és Söjlör között országút az érdő közepén. •¦) Soraikból gyönyörű, kul&cféle «Uko fa-ragrányokat. legtöbbször aétabotokat, pá\'cákat ke52:tett aaját esztergályos szerszámaival. De neki az ételeket Igénytelen, .csekély részbea Mind egys: .trre találják fel *) Ott, hol ül az asztalrégben ... S az ebédet egymásután \'.\' Olyan gtonan elvégezi. Hogy a lobbi még akkor a Harmad fogást sem élvezi! S aztán felkel, azivitra gyojt, — De\' trafiknak nem nagy haszna. Mert soha nem g)ojt Ö maira, Mint legfellebb — eabaoosra 1 — S ha bár felkel: a vendégnek séseit és egyéb kiválóságait kénytelen a lakosság eltűrni. Mi már egy alkalommal felbivluk a főkapitány ar ezives figyelmét, de akkor a félhivatalos közlemény azt adta válaszképen, hogy így megrögzött régi szokást, nem lehet oly hirtelen kiirtani, hanem csak lassan, de biztosan előre. Azót* már elmúlt egy pjr hónap, de mégsemmit sem hallottunk,hogy a főkapitány ur betiltotta volna azt az ott semmivei sem indokolhat S tumultust és nem hisszük, hogy mindenre kiterjedő figyelmét ez a falusias tempó kikerülte volna Mindenesetre elvárjuk r^ég pedig alapos reménynye!. hogy befogja szüntetni ez oktalan csoportosulást és nem fogja a város intelligens elemeit arra késztetni, hogy romlásnak indult nitrogén tartalmú tzerves vegyületek kivirágzásait mi élvezzük gyümölcsként. — Névtelen halott. E hó 12-én te mettek el a helybeli közkórházból egy köihuszárt, kinek nevét, mert hisz szolgálat közben kapta halálthozó baját, megtudnunk nem sikerült — Idő katonai pompával kisérték örök nyughelyére, a hol immár nem gyötrik a haza megmentésének balállbozó gondolatai. — Tantestületi rendes köag-yülés. A kővetkező megbízót kaptuk : A „Zatti-megyei Általános Tauítótestü\'et" Csáktornyán székelő kö/pooti választmányának hivatalos értesítése szerint a tantestületi rendes közgyűlés f. é. aug. 23. és 24-ik napjain Nagy - K a u izaán fog megtartatni. — 23-íkáa d. u. o órakor lesz az előértekezlet a községi polgárt fiúiskola rajztermében, 24 ikén d. e. 9 órakor pedig a közgyűlés a városháza nagytermében. E közgyűlésre a járást kör L t pártoló és remíes tagjait, valamint a tanitás-ügy barátait mély tiszte lettel meghívja Nagy - Kanj^sán, 1897. aug. 1. S-.alay Sándor járási elnök. — Kezdödika vadászat. Nimród heves vérű gyermekei ismét előszedték fegyvereiket. A fogolyvadászat augusztus hó elsejével kezdődött A vén nyulak figyelmesre lévén a lövöldözésre, kérdik a süldőket kioktatni a fegyver dörejre, hogy mire reájuk kerül a sor, tudják magukat mihez tartani. Augusztus hó 15-én már nyu ra is szabad lőni. Az igazi vadász azonban augusztus 15-én csak puszta formalitásból lő nyulat, s ba 10 is csak süldőre süti el a ravaszt. A voltaképeni nyulászás október előtt korai és káros. Még októberben is akad nyu>, a mely „mamának* erezi magát s Dinen hamarjában kellemetlenebb ,v-dász-pecb", mint a mikor egy lövéssel bárom nyulat Ifi le a jáger s c?ak egy válik he pecsenyéitek s ez egysek se kellemes az ize A gazos tarlókban, réteken nagyban folyik a fürjezés. Csak az a baj, hogy kevés a fürj A nagy záporok, elmosták a fészkeket, s majdnem tönkretették s költés eredményét. — Koszomtpőllő adomány: f hó 10 én elhunyt Liewy Jakab ur iránti kegyelet jeléül adakoztak : a gyászoló család 60 frt, azonnali kiosztásra, Hirsch\'ei Ödön és neje 3 frtot, Stern Sándor és neje, 5 frtot L-mgyel, Bernát és neje 3 frt, a „Munka* páholy 5 frtot, Hothschi d Samu és neje 3 frt Altstádter Lipót 5 frtot. Ftscher Sándor 5 fit és Weisz T-vadar 5 frt.Üis/.esen 94 frt A n.-kanizsai Cbewra Kadisa. — Buhatolraj PurgerMárk Petőfi-utcai csizmadia kertjéből, HeszJózsef nevüszolga legény, 3 gaíyát és 1 inget ellopott. — A rögtön me^inditott nyomozás ered- Kedvet izokott ugy szerezni. Hogy ott jár kel s az ebédet Jelenléte iQizerezi Ebéd után, — ba cercle-tlart — Kzép időben, az udvarou Vele szemben nem ér senkit A bánat és az — unalom. Mert annyi sok iljukori Vig történet jön ajkára. \' Hogy az egéaz társaságnak Nevetni kell hall&\'ár* 1 ¦ Estefelé ba megjönnek SSjtörröl a napi lapok, *> Olvas abból egyet-kettőt, BPesti Naplót,- — s aztán a „Hont." — *) Bár sógora igen nagy asztalt tartott; Ú három-négy fogásnál többet soha nem evett és azt is neki kQlóa és egyszerre hozták }¦L¦, ugy hogy sokszor a pecsenyéből evett először, a mint ételei előtte mind egyszerre találva voltat. *) A Böjtöri posUbivataltól. 5 azonkÍTQl napközben is Irón nála, s papirazelet. Melybe gyakran ivek számra, 8 fárAdhillanu) jegyezget . . . A kor legfőbb emberei 4 Diplomaták — jöttnek mennek — Aodrassy és Széchényiek \') . Nála gyakran megjelennek. De tőle ritkán hallani Véleményt és politikát; Órák számra örömestebb Kibeszél egy aoekdo át1 6 ha egyedül van, akkor is Jegyezget, vagy fur és farag; — XXXVI ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY 1.897. AUGUSZTUS U-éo. menyre vezetett, és az ellopott fehérneműt* egy zsupp alá elrejtve meg is találták- A tolvaj beismerő vallomást tett és átadták a járásbíróságnak. — Petőfi ünnep Légrádon. A lég-rídi ifju-íg, — mint tudósítónk irja, — i. hó 8-án sikerült ünnepséget rendezett - i\'etőfi segesvári szobrának leleplezése alkalmából- Ott volt Légrádnak és a vidéknek színe-java. Haller Jenőnek ez alkalomra irt megnyitó beszédét KumperM. mondotta el hatásosan. Mindvégig lekötötte a Mijeimet a programra töjabi pontja is. Igen szépen szavalta M át-ft\'y A. Lévay J ó P e t ó fi c. kö.teményél éa a Tal pra magyart. Zajos derültség mellett adta első Hal le r jVi.l) Petőfitől a Szomjas ember tűnődését, ugyan.ő tartott szép felolvasást Petöíi pesszimizmuazáról. Közben hatásosan szavalta KumperM. Az őrültet. A szép számban összegyűlt közönség zajos éljeuzéssel s taps-Yiharral adott kifejezést élénk tetszésének minden piéc után. Az ünnepséget tánc kövftte, amelye, legderültebb hangú-latban tolyt le. A francia négyest 40 pár táncolta. Az egész mulatságnak a pirkadó bajnál vetett véget s a díszes közönség a legszebb emlékekkel távozott . . ¦ — Nyári mulatság. A letenyei önkéntes tűzoltó-egyesület aaját péuztára javára 1897. évi augusztus hó 15 én a Popsűrüben két jó zenekar közreműködése mellett zártkörű nyári táncmulatságot rendez A belépés dija személyenkint 50 krajcár. Kezdete a. u. 3 órakor. Felü [fizetések köszönettel fogadtatnak és h>rlapUag nyugtáitatnak. Kedvezőtlen idő esetén a mulatság &. nagy vendéglő termében fog megtartatni. — Öngjllkoság. Matkovics József e\'aggott lakatoimester e hó 8 áo délután felakasztotta magát. Régi időkben az elhunyt tevékeoy, részt vett köíügyeink intézésében és meglehetős népszerű ségaek örvendett Vagyonilag teljesen független ember volt, kioek mesaersége is nagyon jól jövedelmezett ; később azonban sorsa rosszra fordult és öngyilkosaági kísérletet követettel; csakhogy idejekorán észrevették és megmentették az életnek, a melynek örömeiben azonban többé nem részesülhetett. Gyermekei is megvonták tőle támogatásukat és így magára maradt ember búskomorságba esett és mert mestersége sem hozta meg azt, a mivel magát f eut arthat ta, megvált az élettől; — benne rejlő tauulsáí pedig nem maradjon meg a aociophilosophuí rejtett kincsévé, hanem legyen köztudattá a tíz parancsolattal együtt. — Déli vasút. Stent István ünnepe alkalmával f. éti augusztus hó 19-én a déli vasút magyar vonalasnak állomásai rói Budapestre rendkívül mérsékelt ára menettérti jegyek lesznek kiadva, melyek 14 napig érvényesek és még azon kedvezményt nyújtják, hogy visszajöveikor ezen jegyekkel az utazást kétszer tetszés szenuví állomásokon félbe lehet szakilant. E&en jegyek kiadására \' és áraira nézve külön hirdetmények adattak ki, melyekben a vouatok, melyekhez ezen rendkívül mérsékelt áru jegyek Orvéoyesek indulati >döjü:\'l:el fel vaunak említve. — Meghívás. A f hó 15 én, vasárnap d. u. 3 órakor a bitközség tanácstermében tartandó rendkívüli közgyűlésre van szerencsénk a hitközségi tag urakat ezen- I>e ám asért egy nagy eszme, Neki lolyton nagy gondot ad. Szive, lelke ugy mint Pesten Ettől itthon is oly nehéz; Less-<; és ha lesz is, tehát Jó less-e a kiegyezés?! \'¦•) Ai ország minden restéből, de még külföldről is [orjton számosan látogatták meg magányában. 1« iáttam gróf Andrawy Gyulát js először Tuboly Vikit*. nel hivatalos tisztelettel meghívni. Nagy-Kanizsa, 1897. évi augusztus hó 3 áa. Az elöljáróság. A közgyeiéi tárgysorozata: 1. Azizr. hitközség elöljáróság előterjesztése atemplomioöi karzatok részére építendő uj kijáratok\'tárgyában^ 2. Netáoi inditványok \'Lárgyalá<a. Jegyzet A\'közgyülésen csak azon inditványok tárgyalhatók, melyek három nappal eíöbb Írásban beadattak. — Hirdetmény. Folyó hó 6-áa az Eötvös-téren egy pár női fél cipő találtatott. Felhivatik a károsfél, hogy ezen cipőt mint igazolt tulajdonosa a rendőr-kapitányi hivatalnál a hivatalo< órák alatt átveheti. N így Kanizsán 1897 évi aug. hó 10 én. Deák Péter s. k. rendőrföka- piláüV- Kyilttér. HecneQ-i\'g-íeiyeir. csakis akkor valódi, ha közvetlen gyáramból rendelik — Mcele, fehér és szii.es 45 krtól 14 Irt 65 krig méterenként — Bima, csíkos, toczkáiott mintázott, damasztot r. a. ;. (mint egy 210 különböző minőség és áoOO mintázatban) sat. a megrendelt árukat, poit ibér és vámmentesen abázhoz szállítvavatamiot mintákat postafordultával küldenek; HenneberB G (cb. és k. udvari szállító selyemgyá1-* Zuricbbet Svájcba czimiett levelekre 10 kro*, és levelező lapokra 5 ktos bélyeg ragasztandó. magyar nyelven írt megrendelések pontosan eliatézetnek. Vese, húgyhólyag, hagjdara és kÖszvénybántalmak ellen, továbbá a légző és emésztési szervek burntos báotalmainát,orvosi tekintélyek általa Lltbion-forrás SALVATOR ((Ikerrel rendelve lesz. Hugyhajtó hatáBn! Kellemes izü KSujei eicHlbclö Kapható ásvány tíz kereskedésekben és 8T ^gy szertirak ban X Salvaior-forrai igazgatósága Eperjesen. ÜÖRBERSDOBF Kümat.gyógyintézet tüdőbetegek számára. 1896. július 28-án. Alólirott, mint a görbersdorfi tüdi&ciegelí klimatikus gyógyintézetének tulajdonosa, segíteni akarván & szenvedő emberiségen, örömmel hozom nyilvánosságra, hogy gyógy intézetemben a „MaFiit\'Mapr I ayágVVizst 1879. óta állandóan a legjobb ered- I laésynyel alkalmazóin a lama lak hantás baa- : tilsBxisit. a Margit ti*-gyAgyintézetemben is ! kivivta migana\'t a m >g«rJe-a\'et MagysT Sel- ! ters gyógyvíz elnevez* jC A legtisztább lelki - i ismerettel aj ini oro ezen kivzló gyógyvíz alkal- ! mázasát orvostár-íaimnak és a mellliajokban \' szenvedő emberiségnek is Dr. THEODOR KÖMPLER. Myilt levél. — Eiófizelési felhívás „Modern levelek* cimü verskötetemre. É\'c az élet É!c nélkül puszta, kopár sivatag életünk, mig ellenben egy-egy ötletes szellem szikra mosolyra deríti leglehan-goltabb kedélyünket is. A „Modern levelek"—, ha nem is több, de pár órai vig kedélyre fogják deríteni azokat, kik—tekintve a magasztos célt, hogy tiszta jövedelmem felerészét, a Szombathelyen építendő .Tauitók háza" javára fogom adni—, megrendelik a .Modern levelek\'-et. A 10—12 ivre (160—200 lapra) terjedő, csinosan kiállított kötet október hóban hagyja el a sajtót. Ara bérmentve I frt leend. Gyűjtőknek 6 előfizető után egy tiszteletpéldáoynyal szolgálok- Az előfizetési előjegyzéseket legyen szabad augusztus hó 20-ig kérnem Mikefán, (u. p. Nova) 1897 július hó Hazafias tisztelettel: Farkass Károly. — Jövő szánunkban egy pár csinos verset fognak motatváoyn! közölni az érdekesnek Ígérkező kötetből. A mohai Ágnes víz gyógyító képességéről anuyi különféle eliamerteny lett mar nyilvánosságra hozva, aigy én it iuditutva érzem magamat tapasztalatomat a i. közönség a tiivta valóságnak szorosan megfelelőié*; tndo-mátara hozni Évekkel ezelőtt súlyos gyomorbajban szenvedtem — éveken át nem ehttiem egyebet, csekély buslevct és kevés sovány, szárjz sült husi. Orvosi Unácira Uaszuáltaw karslbadi vicét és karisbadi sót, — házi gyógyazcrkint erdőn, mezőn található mindenféle mag-, virág-, gaz- es gyom - forrásától, mind haszontalanul, utóbb csak méreg, dux. vomica-léle cseppek voltak képesek fájdalmamat kissé ét rövid időre enyhíteni Kgy rohamos kilörós után orvosilag ajá-ilta-tott a mohai Ágnes-vir használata. Határozottan kijelentem, hogy gyomorbajom tejesen megszűnt Isten kegyelme a az Á*nes-viz hatása, hogy egészségi tekintetben kívánni valóm nincs. Azt mondják „t természet segiUUtt Ám I ha a természet egymagában segíteni tudott volna, miért nem segített éveken át, mig annyi\', szenvedtem? Elfogadom, hogy a természet könnyité a víz hatását, de hogy gyógyulásomat különösen és csakis az Agnes-viz idézte elü, azt hiazem a ezen hitemben senkinek semiféle okoskodása meg nem rendit, meg nem gyöngít Ma ia fogyasztója vagyok az Ágnes-viznek, nem gyógyaterfil hasznalom ugyan, de mert azt minden, forgalomban levő hasonló külföldi vizek elébe es fölébe helyezem. Sárvár, 1896 november 22. Magaskázy József. — Műkedvelők fényképezéséhez! Elismert legjobb sálon és utazási fényképező készülékek, uj felülmúlhatatlan pillanatnyi kézi-kész ül ékek, továbbá mindennemű fényképezökellékek A. Moll cs. és kir. udv. szállítónál, Bécs I. Tnchlauben 9. Fényképező kellék üzlet alapíttatott 1854. — Kívánatra nagy képes árjegyzék ingyen. lannak u. azí illető s 306 frtra be- QOOQOQCOOOOOOOO0& csült felerésze u azon napon 2 éra- ~ - - -~ - ^ » w 2552/tk. 897. UllliUllUUllJ. kor Homokkomárom községházánál A nagykanizsai kir. törvényszék megtartandó nyilvános árverésen el! telekkönyvi osztálya részérói kóz-\'adatni f^g. hirré tétetik, hogy özv. Balázs 3í-\\ Kikiáltási ár a fennebb kitett nosné szul. Németh Katilin gelsei becsár. lakos végrehajtatótiak Balázs József, Árverezni kivánók tartoznak a végrehajtást szenvedő gelsei lakósbecsár 10%-át készpénzben vagy elleni 20 frt töke, ennek 1896. évi óvadékképes papírban a kiküldött október 16-tól járó 5*|„ kamatai, 2kezéhez letenni. frt 65 kr. bélyeg, 9 irt 75 kr. vég-j Kelt Nagy-Kanizsán, a kir. tvszéki rehajtás foganatosítás!, 8 frt 50 tr.mint telekkönyvi hatóságnál 1897. jelenlegi, ngy Szíva Ferei-cné végre-évi májns hó 28. napján. hajtatónak Balázs Jánosué született GÓZON kir. tszéki albiró. Németh Katalin gelsei lakos végre 2665/ifc 897^ hajtást szenvedett elleni 6 frt tőke, . , 26 trt íó kr., eddigi, 7 frt is kr. Árverési hirdetmény. jelenlegi s a még felmerülendő költ-! A letenyei kir. jbirósig mint tkvi ségek iránti végrehajtási ügyében a hatóság kózhirré teszi, hogy Premccz fentnevezett kir. törvényszék terüle-|András és Premecz István, mint kis-} téhez tartozó, a gelsei 133 sz. tjkv-lkoru Premecz György gyámja végre-; ben I. 152 hrsz. alatt felerészben hajtatónak, Rodek József tótszentmár-j Balázs József, felerészben pedig Ba-toni lakos ellen 191 frt töke, ennek! lázs Jánosné szül. Németh Katalin 1887. évi június hó 20-tól 1895. jogin Balázs Lijos nős Tóth Mária-évi július hó 1-éig 6 70 azontúl S\'J val, tulajdonául felvett 482 frtra be- kamatai, 120 frt 75 kr. per, 9 frt, csiilt egész ingatlan az 1881. évi80 kr. végreh. kérelmi, 9 frt 80 IX t c. 156. §. d.) pontja értel-|kr. végrehajtás foganatosítás!\', 4 frt\' mében 1897! hn szept hó 1-én d. 20 kr. kérvényezési, 10 frt 55 kr. e. 10 órakor Oelse község házáná[ folyt, kérvényezési jelec-, 10 frt 05 Szalay Lajos és Oroszváry Gyula krban megállapított árverés kérelmi felperesi ügyvéd vagy helyettese köz- költségek iránti végrehajtási ügyében bejöttével megtartandó nyilvános ár-a nkanizsai kir. törvszék (a letenyei verésen eladatni fog. kir. járásbíróság) területén frkvö a Kikiáltási árja fennebb kitett becsár.TótszCímárton községi 298 sz. tjkv-Árverezni kivánók tartoznak a ben A. I. 1 —12 sorszám alatt fel-becsár 107,-át készpénzben vagy!vett s összesen 304 frtra becsült óvadékképes papírban a Kiküldött ingatlanok, mégis a becsehelyi 637 kezéhez letenni. sz. tlkvben A. t 1241 hrsz. alatt Kelt Nagy-Kanizsán, a kir. tör-felvett váltság köteles ingatlanok vényszék mint telekkönyvi hatóság- Rodek Józsefet illető felerésze 318 nil 1897. évi május hó 26-ií\'frt becsárbau még pedig a tótszentnapján, mártoni ingatlanok a tótszentmártoni GÓZON kir. tszéki aibiró. |községbiró házánál 1897. évi szept. hó 6. napján d. déi ilbiUn 5*. .santo! THIERRY Preoratta, l.iüsA-ííitrtnu ííUftL K&z*s*sss<iararrU«s za*a-TiEaa&i- tak es Túlemftayt »««n»n.> rolt. a. Uaitsglbb, leahsZtUoma.bba*Jc M-tocyalt te iegolctobt aéptu b.<¦¦.;-•zar, et;; a, mell- és ttdoítjd_ii-Eitüt cEj-\'&it: stb. m br.isoitf 4a celiale s- AlktaaiMz2t«.t«. léül mtndcn üvBt\'efj (aüst httvaiyóral e«a*m Thtaig^adolf, eyéfrjiiertü vin vllátvaTimrW*n ..Aj. ori=Fy«Jböz" van bevóxvr. síindon b\'sjlu^ót, moly n.«m a fonti z6llayotn4sa vedöJceyE7=- *»r. «U4tvt at»-¦tttwns.k vími*. mint h»,mititá»t ét ot»nt*toT. mam.il oi-eióbb, »nnil irtáwtclenílíb. Tohit icindi,,\' pontoum firyol-jOnk u itt IÍB«h»tó kSU vWújozj\'". SaToiaj valódi balis*-mom hicimtóit éi utinií.ií. valamint érUktt-len atinaatok. rooljitk a korÖDíÍP tm-ctévt-ntiióro mit baltaaailoeTCj-el irannak ellátva, elárusitüít, 41 tal arc a védöieKj-tárvéQy alic-jan tör-*o>-«»en less üldúzvr. Hol balzaaraom riaiire nia-c*ra raktár, randoljocck küívctallenül cisn m, címen: Thiorrv A. OrHti~jal cvOkj-..^, téjmak Pracrada, Eohitach-Sauerbrnrn mellett. 1-.\' kii va^y S doplaüveg ara líacyar-oraiac es AttíitrÉa ba.m.ly po:it*L0lv*r3 i koronába kerül. Boaii.io éli H^rcesoi-itiiba l\'i kit .sj;.,- 6 dnplaüree ira 4 korona W> fillér. U kii ra^j- 6 duplaüvBffnÉlke»o»ebbet B.ro kulduk. biiiielküldé* csak a peni elöxetet bekfildeat ra^y 3 órakor meg-tartsndó nyilvános árverésen eladatni\' 2674/tk. 1897. Árverési Mrdetuiéay.-^ A nagykanizsai kir. törvszék tlkvi Kikiáltási ár a fennebb kitettbecsár. osztálya részérói közhírre tétetik,; Árverezni kivánók tartoznak a hogy dr. Tuboly Gyula ügyvéd n.-ka becsár lO*/9-íX készpénzbeu vagy nizsai lakos végrehajts tónak Szabó óvadékképes papírban a kiküldött Erzse férj. Tóth Jánosné vhajtást kezéhez letenui. szenvedő sormási lakos elleni 20 frt: Kelt Letenyén, a kir. járásbiró-| 80 kr. töke, ennek és p;dig 10 frt sí g mint telekkönyvi hatóságnál 1897 80 krnak 1S93. évi január hó 15-\'éri májns hó 26. napján, tói s 10 írtnak 1894. január hó 12-töl járó 89|0 kamatai, 8 frt 751 kr. per, 5 frt 20 kr. vhajtás kérelmi,! 8 frt 45 kr. jelenlegi, s a még fel-merülendö költségek iránti vhajtási: ügyében a fent nevezett kir. törvszék j területéhez tartozó a sormási 296\' sz. tlkvben I. 2. s 4—6 sor sz. a.l felvett 57 frtra u. azon tlkvben II.! 1 sor sz. alatt felvett 44 frtra be-\' csült ingatlanok, továbbá a sormási 240 sz. tjkvben f 13l/a hrszám alatt felvett ingatlanok Sz -bő Erzse íérj. Tóth Jánosné illető 457 frtra becsült V3 része mégis a sormási 295 sz. tjkben f 13ljb hrsz. áíattj felvett ingatlanok u. azt illető 60 frtra becsölt % része 1897. évij szeptember hó 6. napján d. e. 10 órakor Sormás községházánál. végre| a homok komáromi 788 sz. tjkvben\' Sdiutzengel-JlpiiSntb A valódi srigai tuutr. ajakbaa rr, -tz rakurri baj ¦trone-*i »>«•! cioiztíiir.. mtíj labti r. Miit hujoiíil a desATHIERRYin PREGRADA uii*.*brB!ai.imuii*ti«.:_wuk«. ré»iii A ,,,roI röna _ruu ríniiroli-bau léteiu c(«vda>x*rl sj..i.-i.«S. öiiirketlrUibra rudkldll IJOSIhalaaik ailmtl klliaúkatk fli.-rrl mit aafafakkal, ti-fvtl. Ai angol caodakunöca hairnálbatu : A evarmakáirjajnö mt-tlbaiitiál, tejgyülamlíanel. mell-kamínjedaanil, orbiac. mindeiincmü lérvlmek. 14b- van ¦ ül4tek, arbrk, cenycdlií ~. dagadt lábak, tSt ellen ; üt4»-. azurftj-, I6-. vacka ei insódají ae-Haiinálbat.\'j mindi-n nleRen réaiek a. m Srar-Uaallka. botaok, aiili\'aiW tüikék eltivolitiaira. kic-vei. pokolvar. auak4piod4a, afit rikbeUtEat-K ellon. aiemolca. k<.rómdaKtnat, hólyaj. 4« lal-döniúlt lábak rvOgyitaJAra. Miaeraaraii tti*tl Hb.k, ta-ÍJOtt Eoitréazck. betogekoíi hoasrabb lekvéa által támadt aebek, nyakda^anat. vértorlúdáa. Idliagaa it a ryermekak-né! előfordult kiaebeied4irk ellen itb. isroi nád jifaSci ailaél réfibb, aaaal kitiaUb kataaabaa. Icen ajaniatoa eita tfítóil allé uerMl «ICvlfTÍzaU4-minden családnál kenteiben tartani. Két dobomál kevesebb nem küldetik; a ta4tk01dél ki-a4rólaa ax uiíire előlegei beküldése vagy pedir nt4bT4-""ültetik, a í*S"ly. caoroagolaa. irallitolevél 4* • .:- -i : 3 koroaa >s 10 Bitír. Számos bizonyítvány áll rendelkojcétsr*. Pifjr elmei tétek mindenkit a hatástalan i.- • r megvételétől, • kérem aii^ornan arra ügyelni, hogy minden tígelyen a fmti-védjegy *s cégnek .ás iraagjal grérj-utrtarasku Pregradibaa beleégetve kell lennie 4« minden tógelycek egy haamálati ntaaitáaba kell becaomagolva lenni is lent I4that6 vedn-gj-gjel ellátva. Ai egjedúli éa valúdi angol csodakoqAoüm hamisítói ?1 utánzói, a Tidjegy-tórvény irt* hu ében aigoruaa tUdös> tetűtk, épngy «xen hamisítványok terjesztői. Egredül btiitrtrti fomU: Őrangyal g^dgytár, la L «e* e- y Jfk* rrerraSábaa Kohitacb-Sanerbmnn mellett. ^ Kafctfa t loj-teba ° KJ tiert. rbta, hol raktár nlnta, tesatk a megrendelést kusretlenül „ti Sraagral grAgTszir-tárkai- Tim .-.ki áDOLF PragTadábaa, XehlUeh-SaaerkraM ataUéU c:m«izL — ái oaatrák-magj ar v44j*ay lajstrom-•sáffia: itU. - Ni/XKOVITS kir. aljbiró. QOOOOOQOOOOOOOQDQ t 625 sorszám alatt felvett ingat-! Szabadalmazott drótüvejr világos tető, étnek, padlózaloki-ak, gyári ablakoknak, legjobb anyag kQ-löoféle vastagságokban egész l*7á négysz. méter terjedelemig. Különös előnyei: l&helö legnagyobb törési bizlooság átütések és törések ellen, drótráw nem azükBéger\', tűzbiztos igen nagy fokig, esetleges repedésnél áfhatlanok, miután a drótbetét az üveget szorosan tartja, nagyon áttetsző, előbb nem ismert fény haiá-<. \'fübb állami és migán építkezésnél nagy mennyiségben a legjobb eredménynyel használtatott. Számtalan bizonyítvány, pro«piíktU4 és minta szolgálatra. Ontott üveg padlózat lemezek járható tetöetnefr földalatti utjárók és alagutak megvilágítására vasutaknál, kiadott nagyságokban, sima vagy külöcfélekép raiutázott Műtétekkel, fehér, félfehér (ca. 30°10 kai olcsóbb a közönséges nyers-önlött üvegnél) és színes, drótfonattal és anélkül. Qveg-íetzsindely ós üvag rováíkás téglák a legkülönfélébb alakok és nagyságokban. Aktién-Geselkchaft für Glasindustrie vorm. Friedr, Siemens NemaUl bei Elbogen (Böhmen.) További készítmények: mindennemű Üvegek, üveg zárok, üvegtáblák belgiai és német üvegöntés és üveg domborítás. A kuzmineci bér^azdaságban e hó 19-től e hö 21-ig bezárólag; naponként d. e, 10 órakor a bér gazdasághoz tartozó összes élő és holt instructiö agy mint: igavonó ökrök, lovak, csikők, növendék állatok, gazdasági eszközök, cséplőgép, járgányok s. a, t. 40,000 frt értékben szabadkézből elárvereztetnek, Vasnti állomás Légrád és Kotor-Alsö-Domboru, 990? XXXV! ÉVFOLYAM. ALAI KÖZLÖNY 1897. AUGUSZTUS 14 én ROTÁL nagy szálloda. A fö és székváros legw1.!, és legi-oggobb szállodája Szobák 2 frltól Hjebb villám világilá-tsal éa szolgálattal. ? o o g o o o O 3 O o 2 O Richíer-féIe\'*Horgon/-Pain-Ej(peIler Lin imént. Capaici comp. Ezen hírneves báziszer ellentállt az idő mogpróbdlásanat. mert már több mint 27 év óta megbízható, fájdalomcsillapító bedőrzsö-leaként alkalmaz tátik köszvénynét, csnznal, tag szag gátasnál és meghűléseknél «s az orvosok által bodörzsölésckro is mindig gyakrabban rendeltetik. A valódi Horgony-Pain-Expeller, gyakorta "Horgonv-Liniment elnevezés alatt nem titkos szer, hanem igazi népszerS haziszer, melynek ogy háztartásban sem kellene hiányozni. 40 kr. 70 kr. és 1 frt üvegenként! árban majdnem minden gyógy- ---¦ ¦¦ szertárban késdotbeo van; főraktár: TÖrSk József gyógyszerésznél Budapesten. BevisárÜs alkalmával igen OTatosak legyünk, mert több lisebbértékü utánzat van forgalomban. Ki nesi akar megkárosodni, az minden egyes üveget „Horgony" védjegy és Rtehter czégjegyzés nettül mint nem valódit utasítsa víssas. # RICHTER F. AD. és társa, tt. fa tir, asfan ailliltt RBDOLSTAFT. OOOGOOOOOOOOOOODOOOOOOOOOOOO IAm.kir.államvasutak E gyárának vezérü<c sege. Budapest, Váci-körűt 32. sz. a. Ajánlja a m. kir. államvasutak gépgyárában készült gózcséplógári.íturáit, ipari célokra alkalmas „Compound" lokomobiijait, teljesen vasból készült szalmakazaló gépeit, gőz-kukorica morz<oióit, Stibor-féle körfürésziir. kaszáló- és aratógépeit, továbbá SACK-féle ekéjt, veíőgépet, boronát és egyéb gazdásági gépeit. ¦BJjr* Árjegyzék ingyen és bérmentve, "^bj i_ A Fairbanks-féle mérleggyár kizárólagos képviselete. Sangerhauseni gépgyár Magyarországi gyártelepe Budapest, Külső váci-ut 1443. Első és egyedüli magyar spccial-géptrjár, a mely az összes mezőgazdasági iparágak száraára szükséges gépeket gyártja. Uü Gazdák és iparosok számára mint hajtóerő rendkívül előnyös a „Hoft\'meisíer-féle gőzmotor" a legjobb, legolcsóbb és legbiztosabb gőzgép. Fűlhető szénnel, Iával, cserrel és minden egyéb bulla dékkal. Minden nagyságban \'/, lóerőtől kezdve gyártjuk. A „Hoffmeister-motor" ||| rendkívüli előnyei folytán minden eddig ismert hajtóerőt felülmúl. Felállítható bárhol, semmi alapozá vagy falazás nem szütséges, állhat szilárdan vagy szállítható. A ..HoíTmeisler-molor megszerzését gazdáknak és iparosoknak a legmelegebben, ajánlhatjuk, árjegyzékkel szives*n szolgálunk. népviseletre ajánlatokat elfogattunk. Leírással, fel világosii ássál, Csak akkor valódi, ha az arany nyal fényezett szelence a fenti véd. jegyet vörös mezőben hordja. A valódi mosható Padlózat-fénymáz a legjobb és legolcsóbb eaxköz a kockás (Parquel), puhára! vagy fénymázolt padlózat beeresztésére. Azonnal megszáaii.fS és kefélés nélkül lukörti*zta, állandó fényt kölcsönöz : ható színtelen, világossárga, sárga, sótétsirga vörös és ! baaro színben. Egy szelence ára --5, 85 és 1 frt 60 kr. Szab. Táncíaram-fecskenfJö máz a legolcsóbb és í^^.isyrttMi fényező éi simitó eszküz | den tánchelyi*^ padló111* 8zamaríl- Kilója 1 frt 30 kr. Fol kefélő máz. tfzafo Tetemesen megkönnyíti a fölkeféléat és az rz által megkefélt talajt a nedvesség és por ellen ellenálló képessé teszi Fehér és sárga szintien darab szám 20 kr. árjegyzéket díjmenteseti klllri SCHNEIDER & COMP., BÉCS. V|2., Hi.nd»thormeítr. 141, I Teinf.lisrassse 10. 2%S Kapható : Fesselhofer József, Marion és Hnber, N.eó és KIpíd Hosenfeld Adolf és fia uraknál íí.-Kanizsán és Kálmán J., Zíeg-ler A. Komirom; Halnnszky Adolf, Jan Ferenc Zala Egerszegen, — valamint mind nagyobb faszer, festékem kereskedésben és drogueriákban. Csak akkor valódi ha mindendarab ezeuj rédjegyet 0000000000000000000030000000 MOLL SEIDLITZ POR védjegyet es Csak akkor valódiak, ha mindegyik doboaUoll alairáaát tünteti fel. A Kél\' A.-fél* Seldlltz-p«rak tartós gyógyhatása a legmakacsabb gyiiair ál al-estbántaiaak, gyomorgörcs és gyomorhév, rögzött izékrekadés, mijbáutalom, ver •lilát, aranyér es a legku.óubózőbb női betegségek, eüen, e jelei háziszernek évtizedek óu mindig n&gyonb «:terjedést szerzett. — Ara egy lepecsételt eredeti de bezaak I frt e. é. Hamisítások törvényileg fenyíttetnek. [MOLL-FELE FRANCIA] BORSZESZ ES SO P.aak akkfir valnrfl mindegyik Bveg MOLL A. vtJjegyót tunU-ti tel és U9M iw« vaiuui, ^ JMm fe!jr4ta 6ft0JWtlai ran lárvu. A Mtli_reie fraa-, ezlaberszesz ét ti nevezetesen mint fajdalOMCt.nanitd BedörzsÜlesi szer köszvény csuz és a meghűlés egyéb következményeinél legiKiEeretesübb népszer. - Egy óoo-zolt eredati üveg ára~90 kra,ozar. Moll Salicyl szájvize. (Föalkatrésze • füzolysavas azik*c.) A mindeuua;i száj tisztításnál különösen foutos bármely koru gyermekek, mim felnőttek Br-ámára; mert e Bzajviz a fogak további épségét biztosítja s egyszersuiiud óvszer togfájas ellen. — Egy Kall A véd|egyévei ellatett Üveg je* : 6U kra]ozar 6SÍJ F Ó 8 z é t k fi 1 d ö 8 \' Moll A. gyógyszerész, cs. és kir. udvart szállító altai, Bécs: I., Tuchlaubeu 9. sz. Vidéki Megrendelések ¦apeala íae a«ti«vét stellatt teljesíttetlek. A raktárakban tessék Ital árazottan MOLL A. aláírásával és védjegyével "ellátott készítmenyeket kérni. Raktár: Nagy-Kanizsán RosenfeirJ Adolf 8S Fia. Vulkán" gépgyár lésiTéay-táiiüSg. Guthjahr és Müller ezelőtt Reinhard Fernau & Co. Budapest, V. Vácí-ut 70. Készít: Lenge Szitagépeket (Oscillir Sichter) Guthjahr. MQlIer & Sóder szabadalma. Daratisztité gépeket Schnetzer Ágoston szab. Csomagoló gépeket Fredenhageu szabadalma, liszt, korpa, gipsz, cement, festék s hasonló anyagoknak zsákba vagy fiordókba való • csomagolása. Teljes rflalombersiidezéseket, magas és sima őrlésre s minden egyéb rendszerben és nagyságban: mindennemű malomgépiket és Bécs, XVI. Ottakring, Waltgasse 30—32. készülékeket, \'— elvállaja továbbá fennálló malmoknak célszerű átalakítását. Mindennemű szerszámgépeket fém-, fa- és kőmegmunkálására. Gézgépeket kipróbált rend szerint. Vizikerekeket, közlőműveket (Frausmisso.) Nyersöntvényeket saját és idegen minták utír, fogaskerekeket géppel idomítva * Kívánatra tervek és költségvetések küldetnek. ?0 liuii! frissen vágoíl erdő fald egy tagbai.) epületekkel és egy kettős-. járata gőzmalom gőzgéppel eladó., cgetlrg bérbe vehető. Bővebbet VfELXER h.\'nél Gímeínds Raven Köröi mellett Horvátország. Valódi brün ni szövetek nyárra és őszre Egy ConpoD 3.10 . * 80. jó méter bosiza teljes, 16.- jobb nri öltözet ilc&báx, } 7 75. finom n.ilrig és tnelIéDy } s. - finomabb cs»k \\ 1050. legfinomabb Valód! g; npjuszövet. Egy Conpoo feltété aalon öllöiékbez 10 írt, további felöltő szövetek, turista ilarócok. legfinomabb kamg.rn és a lobbi szövet minőségeket gyári áron küld szét a sio\'id ságiról és megbizhatóságiról legjobban ismert szövet raktir Siegel Imhof Brünnben a közvetlen megrendelések a gyári beiyen nagyon előnyösek: nagy választék folyton nj áruk, szabott legolcsóbb árak, figyelmes elintézése a legkisebb rendeléseknek is etc. etc. Nyomatott Ifj. Wajdíts József könyvnyomdájában Nagy-Kanizsán. NAGY-KANIZSA. 1897. augoszías 21-én. Rlőfi zetési án Egeaz évre . . & frt — kr Fél érre . . . . 2 ín 50 kr-Nefledérre . . . 1 frt 25 kr Egyei sraai 10 kr. HIRDETÉSEK |& hasábot petitsorban 7, máaod**or i miauén további torért & kr. s vi lJtYérbek \'prtit ¦aroufa&J, 10 krert vetetnek: jel. Kincstári illeték minden egye* hirdetőért 30 kr. nieteadó. 34-ilt azt^m XXXVI. évfolyam. ZALAI KÖZLŐIT. A lap szelletti rétiét illető minden közlemény a felelős szerkesztő nevére, az anyagi rétit illető kö»-lemények pedig a \'kiadó ne-JTére címzetten Katjy-Kanizsára bérmentve intézendő* Bementeden levelek nem fogadtatna*: el. Kei iratok viasza mm kfildcUek A nagykanizsai „Ipar-Testület", .a Bigy-kanizsM Takarékpénztár részvény-társaság", a .Kotori akarékpénztár részvény-társaság,\' a galamboki önkéntes tfiíoItó-egyUt*, a ,nagy-kanizsai kisdedeveló egyesület* a .nagy-kanizsai tanítói járáskor*, a kere«técy jótékony nőegylet* „o.kanizsai izr. jótékony nőegylet*, .szegények tápintézete*, a katoiü hadastyán egylet* .soproni kereskedelmi iparkamra" .nagykanizsai kttl választmányának hivatalos lapja HETENKiNT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMA HETILAP. Megyei taniicgyOiés. Nagykanizsa, 1897 aog 21 (v) A zala vár megyei tanitó egyesület f. bó 23-án városunkban tartja évi rendes közgyűlését. Megtisztelve érezzük megunkat, hogy megyénk derék tanítói városunkat jelölték ki gyülhelyökül. Bár közönségünkben nagy a közöny az ilyen közgyűlések iránt, mégis abbeli reményünknek adunk kifejezést, hogy városunk tanácsa a nemzet napszámosainak méltó lugadtatásáról fog gondoskodni. A tanítók a nemzet többi számottevő tényezőivel karöltve nevelik a nemzet jövőjét, az ö kezükbe van letéve a jövőnk sorsa, mert ők teremtik meg a jövő embereinek gondolatvilágát. . Hogy ilyen gyűlések alkalmával a tanítók saját érdekeikről sem feledkeznek meg, azt ne csodáljuk, hisz évtizediken át a nemzet nem tett értök semmit, mostoha gyermekei voltak a társadalomnak és ha ma számottevő tényezőként lépnek fel, azt annak az Összetartásnak köszönik, melylyel erődöt emeltek, hogy a közöny, a lenézés, a silány dotáció inváziója ellen védjék magukat Még nem régóta dereng, csak most kezd rájuk hajnalodni egy jobb korszak, s éjjí homály u án végre virrad. A jég meg van törve. De a tanítói állás még korántsem emelkedett arra a társadalmi fokra, a mely azt megilleti, de remélhető, hogy a tanitók szolidaritása azt az óhajtott magaslatot is kifogja magának vívni. Azért\' ne gáncsoljak a tanítókat, hogy ily gyülésezések alkalmával saját ügyeiket is megvitatják, azért nem illeti meg őket a gazdag rvyárspolgárok megvető gúnymosolya. A gyakorlati pedagógia terén tanítóink, bár nagy eredményt értek el, még mindig bizonyos doktriner irányt követnek, melyet a német rendszertói örököltek. Korunk gyakorlati iránya sem szereti a szőrszálhasogató specnlátiő lélektani fejte getésekeL Korunk jelszava a munka és az abból való megélhetés. Ép ettől még nagyon messze áll a nép gyermeke, ki e tekintetben még mindig a talaj termékenységére és az időjárás kedvező voltára van utalva. A slójdrŐl nálnnk még csak a fővárosban beszélnek, pedig az iparágak gyakorlati tanítása a népiskolában, lesz a jövő pedagógia gondja és feladata. Iparunk még fejletlen különösen a városoktól még távoleső falvakban; az a kevés a mi a városokban van, még mindig melegházi növény. Kenyeret a népnek, ezt a népiskolának programmjába fel ; kell vennie. A földrajz oktatásának módszere, a gyakorlati számtan tanítása, és hasonló efféle fejtegetések mir elavultak. Ezt engedjük át a I tanítóképző intézetek tanárainak. Ne boncolgassuk, ne elemezzük azt, a | mit minden néptanító tud és a mivel a nép gyerekének vajmi keveset használunk. Nem az a fődolog, bogy a nép gyermeke a monárkía összes tengeröbleit ismerje kivül, hanem ad junk eszközt a kezébe, hogy ha a | népiskola hat esztendejét elvégezte, ! ne csak szántóvető gyerek lehessen, : hanem hogy egy kis háziipart űzve, i kielégíthesse mindami szükségleteket, 1 melyeket most kénytelen osztrák gyári termékekkel fedezni. — A nép a mi vidékünkön a házi ipart még nem ismeri, az ő jó ismerőse csak a nyomor, az ő természete csak a züllés felé hajlik. Nem tartjak fölöslegesnek ezen viszonyokat a gyűlés alkalmából megyénk tanítótestülete előtt föltárni, bár a tanítók zöme ezt nagyon jól tudja. De egyesek csak keveset len- díthetnek a bajokon, testületek szava azonban feljut a magasba, hol a csillagok ragyognak, a melyek bár nagyon messze vannak, de ragyogó fényök mégis éri a földet és a nép szava Isten szava Igaz, minden reform felülről jön, de az erő alnlról tat fölfele. Ilyen erő az ország tanítósága is. Örömmel üdvözöljük őt városunkban és munkájának j6 sikert kívánunk. A kereskedelmi iskolák. A bazai kereskedelmi iskolák is- befejezték tanévüket. A számszerű eredmények megállapítására azonban az idő még rövid Az iskolák száma nagy, tudvalevőleg lulnagy a hazai viszonyokhoz képest s arányítva a kü földhöz, ennek kereskedelmi fejlettségéhez. S ez iako Iák a jövő-tanévvel még szaporodni fognak, nj felső kereskedelmi iskola nyílik meg Győrött és Kassán. Ma már minden valamire való vidéki város .létfoltételét\' képezi, hogy féltő kereskedelmi iakolája legyen. Miért éppen „kereskedelmi?" Egyszerűen azért, mert társadalmi szükséget képez az ily-szerü iskola, szemben a gymnasiumok-ka). A társadalom keresi a rövidebb tartamú iskolát, melynek végzett növendékei ugyanazon jogokkal birnakj mint a főgymasiumot vagy reáliskolákat végzettekké. Ez könnyen érthető magyarázata annak, miért népesek Magyarországon, — hol kezdő éveit éli a kereskedés általán, fejletlen a nagy kereskedelem a aiig van nemzetközi kereskedelem, — az u. n. felső kereskedelmi\' iskolák a a hangzatosabb nevü kers>ke-delmi akadémiák. A népesség hajlamát abból, bogy ez I iskolákba tolong az ifjúság, nagy hiba | volna megállapítani. Maguk az iskolai értesítők igazolják legjobban, hogy a gyakorlati kereskedelemnek vajmi csekély anyagot nyújt, valamivel többet a nagy rész vény vállalatoknak, pénzintézeteknek, de legtöbbet a vasutaknak, postának s más hivataloknak. Társadalmunk törekvéseit éppen ez jellemzi: a hivatal - után futkosás. Éa mivel e törekvések legkönnyebben vagyis legrövidebben a felső kereskedelmi iskolák atján elégíthetők ki, szaporodnak »?. ieko1*^ fl*raérkedHr rétetámtrk. Társadalmunkat öli a .qoali&catio", az, a mely papíron van, fehéren fekete betűkkel, a mely, s ez a ffl, ad egyéves önkéntest jogot b köztisztviselői minősítést. A gymnásiu inban ehhez nyolc év kell, a ,kereskedelrni"-ben, az alsóbb négy osztály beszámításává!, csak három és ezt a tételt a társadalom jól ismeri és kihasználja. Minderre azonban n&n szükséges a kereskedelmi iskola. Ezt a szükségletet a kő oktatás más szervezetével is el lehetne érni. Di számosan vanoak, a kik nem tartják bajnak mindezt, sőt előnynek, mert a kereskedelmi iskolába va!Ó járat és népszerűbbé teszi a kereskedő hivatását. Lehet, hogy ugy van, de nem tapasztalhatjuk. De aztán mégis csak szó fér a dologhoz. Különösen az őszinteség és igazság szempontjából. Mi nagy társadalmi hibának tartjuk a hamis elvek és nézetek elterjedését. Ennek szolgál a sok kereskedelmi iskola, mely viszonyainkat a küllőid előtt <s ferde világításba helyezi. Htmis elvek éa nézetek irritálják a társadalmat, hisz minden társadalmi mozgásnak ez a baja, oka, eredménytelensége. A miként ma vagyunk, a statisztikai humbugnak jó, de másnak nem. Lehet belőle rózsás szinü következtetést róni s ebből szemeink elé délibábot varázsolni, de szemernyi igazságnál több nincs benne. És bárhogyan mondjuk is, kétségtelen, hogy e viszonyok erősen visszahatnak a kereskedelmi iskolák szellemére, tanítására és eredményessé gére. Az élet törvényeivel nem dacolhatnak utasítások és rendeletek. S kívánhatunk szakszerűséget kereskedelmi iskoláinktól, azokat mindig lehúzza a hallást, a mi az oda nem tartozó elemek-bő) képződik. Nem hisszük, hogy sike re* Bxaktanitást lehessen olyan .szakiskolában alkalmazni, hol a növendékek túlnyomó része nem a szakpálya vonzása miatt jő, hol a növendék eleve azon tudattal van telítve, hogy neki erre, avagy amarra a tantárgyra .nincs szüksége", mert élethivatása más. Az ily állapot elfojtja a szaktanár igyekezetét és törekvését. És ezért nem fejlődhettek ki kereskedelmi iskoláink igazi szakiskolákká. Igazi általánoa kö-zépiakolák ezek, hamis védjegygyei. Más ar eioergj.es, mis a cél. Ennek a társadalmi hazugságnak nem szabad volna gyökeret verni. Ha közszükség van más középiskolára, mint a minő a gymnaaium vagy reál: ugy alkottassét: ilyen s adjuk meg igazi nevét a gyermeknek s ne mondhassák, bogy nemcsak a kereskedő, de a kereskedelmi iskola is hamia portékát árul. A közszükség tényleg föníorog oly rendszerű középiskola iránt, melynek célja s rendeltetése nem a tudományos képzés, hanem képessé tétel a mielőbbi kenyérszerzésre, az a bizonyos papir-qualíü-cáció, a mivel be lehet férkőzni a hivatalos bureaukba a le lehet szolgálni a katonaságnál az egy évet A kereskedelmi szakiskolának más a hivatása, más a célja. Azokban nem hivatalnokokat kell nevelnünk, hanem kereskedőket, nem lehet ezen foutos missiót más cél, más törekvések által alté -ráitatni engedni, nem szabad a szakiskolát általános jellegű középiskolai ni-veaura csökkenteni. A mai organisatiót mielőbb meg kell változtatni. Már a jelenlegi hároméves \' tanfolyamnak négy évre való bővítése is nagyot aegit, mert nem lesz igazzá az előbb idézett azó-tani képlet. Már ezen rendelkezés is fokozni fogjs a !(ereskedelmi iskolák igazi hivatását s jellegét, mentesíteni az oda nem való elemektől, melyek ez iskolák holtsúlyát képezik. Az .organiaatio megváltoztatása elengedhetetlen, bogy egy társadalmi hazugsággal kevesebb legyen. S inká*bb kevés, de igazi szakiskola nevelje a jövő kereskedő nemzedéket, mint sok hamis nevű iskola sem-milyet. Sugár Ignác. A magyar sajtó hivrtasa, (K. J.) A 16. § miatt felzúdult njsá*-irói közvélemény, egy kissé követelőnek mutatkozott, amidőn azt a dicsőséget arrogálta magának, hogy szárnycsapon-gásai híján, nagy veszteség éri az irodalmat, — hoiott taláu hatályosabb ellenőrzés nem ártana, nem politikai, hanem irodalmi szempontból. — Nagy veszedelem fenyegeti a napi sajtót és ezzel együtt a nemzeti Ügyet, ha minden társadalmi T i E G A. Két szem.*) Emlékezetes énnekem. És soha el nem felejtem. Azt a gyilkol két nagy azemet, Amely aunyi kint, gyötrelmet Ét á\'matlan éjjet szerzett Felejteni — felejtenem, Sőt bárkinek átengedném; De ba nem kell senkiitek aem Ez a gyilkos, ól5 két azem — At én fájó két — tjo kazeinem. Divat Lelkendezve fat a jó férj Egy nagy akalalyával, — S amint siet, találkozik Legjobb bariijával: „Hova sietsz?" — kérdi lóle Nevetve bariija: , Uj kalapot viszek nőmnek, Hogy rögtön próbálja, Mert ha késem, még megérem, Hogy más tetz a divat; Akkor pedig nem lesz mái jó, — Vabetek mást — ojat!" Csukás Bandi. Csukás Bandi egyik este, Hogy bazanéi az ablakbaa Egy levelet Mát, melyben Számira egy kis számla van. Nézi soká Csukás Bandi A mig végre kitalálja. Hogy az a kii ikan-bákaia Szabójának az iráaa *) M utalvány, szerzőnek október hóban megjelenendő „Modern letelek" cimü kötetéből. Nem sokat kér, csak egy tizeit: — .No ezt rögtön kaldöm neki!\' S egy jáítimából a tök-tizeit A postára fel is teszi. Farkass Károly. Elektra. — A .Zalai Közlöny" eredeti tárcája. — Elysiom a 688-ik Oíympim máiodik érében. MetageitaSoo bó 13 án. Kedves Elektrái Az elisyumi mezőkön bolyongtam jó barátommal, a kit földi életében Shaks-perenek hívtak a épen te rólad beszélgettünk, a mikor elérkezett a boldogok honában hozzám is a hir, bogy Nagyváradon színpadra visznek téged, még pedig görög színpadra. Patlasra mondom, nagyon megörültem a dolognak, hogy bár már idestova harmadfélezer esztendeje lesz, bogy mint Athene Zeus fejébőt, ngy pattantál te ki az enyémből s még mindig vannak emberek, a kik az én alkotásaim iránt érdeklődnek. Hja furcsán folyik a világ sora; volt idő, mikor én csak néhány száraz, zörgős pergamenten éltem s csak egy-két jelenkor szerzetes ismert, meg szorgalmas tudós olvasott, keresve bennem a szép aoristosokat és szabályos optativusokat. De most körülbelül 7 esztendeje lesz (itt lenn nem tartjuk oly pontosan számon az idő folyását, bogy valami Jászai Mari nevü asszony belém szeretett, vagyis inkább beléd éa nem nyugodott addig, mig el nem játszott téped szerelmetes leányom, de ugy, hogy itt lenn ís csak ugy borzadtunk belé. Abból az alkalomból elmondtam a véleményemet ennek az asszonynak a vállalkozásáról.*) De tartsunk rendet. A mint mondám, mikor bired haliam, épen rólad folyt a vita. Az én barátom ugyanis földi életében azok között irt egy Hamlet nevü tragédiát is, a melynek tárgya sokban hasonlatos ahhoz, a mely a mi kettőnk eevét viseli. Hamlet is nagyon szerette az apját és te is csodálatos érzelemmel imádtad a dicsÖ Agamemnont; de a Sors véletlen játéka tolytán mindkettőtök apja méltatlan asszonyhoz jutott, a kik férjeiket eltették a láb alól, csak azért, hogy szeretőikkel élhessenek együtt s mi Bem természetesebb ezek utáa, ha te bosszút akarsz állni Klytaemnestrán, Hamlet meg a magáén. Abban ís hasonlatosak vagytok; bogy nemzőitek a trónon ültek és bíbor palástba takarák tagjaik. De itt már kezdődnek azután az el lentétek. Te szenvedélyes vagy, izzasz, lángolsz az indulattól, célod egyenes, utad világos, mint a hogy gyönyörűen derült volt felettünk az ég s nyájasan simogatott a tenger habja, melyből mint márványtagok emelkedtek ki szép szigeteink. Hamlet higgadt, megfontolt ember, ki - *) A .Hét" I8»o. évfolyama. Az íródeák. nek nem elég az egyszerű igazság, aki a föltétlen bizonyosságot szomjazza. Kedélye borult, nyomott, utjai görbék, szándékait homály fedi, valamint köd ül Dánia szikláin és völgyeiben s a mint haragosan, de alattomosan tajtékzik ott fenn az Ő hazájában az Oceános. Mind a kétszer az asszony s hibás, az anyátok, a ki felbojtja a kedvesét; itt hiába minden ellenvetés, mert ba Klytaemnestva nem adja előlegesen beleegyezését a gyilkossághoz, akkor Aigistbos nem emeli fel bárdját A természet rendje Bzerint tehát a te bosszúd az intéző; tervező ellen irányul s első sorban nem az eszközt akarja sujtaQi. Hamlet meg épen fordítva csinálja t dolgot: az anyát -kíméli s a mostoha apját juttatja a kard végére. Ez olyan pont, a melyen a legtöbbet vitatkozónk. Sbakespere barátom váltig magyarázza nekem, hogy bármennyire szomjúhozik is Valaki a boszu után, ez nem töltheti el annyira, hogy szülőanyja ellen torduljon, a ki vérével táplálta, szive alatt viselte; nem tudom megértsd hogy az a világfelfogás, a mely u Ülympust és a mi Parnasu^nnkat öisze-dőnté, olyan félszegfogalmakat ültetett az emberek szivébe, hogy nem a boszut tartják a legtermészetesebb indulatnak, nem a .szemet szemért* a legfőbb parancsnak. E fajta kérdéseimre a futai Sbakespere mindig avval felel, hogy az ő világfel fogásukban a boszu helyét a szeretet, a gyűlölet helyét a megbocsátás foglalá el. No jól van, gondoltam magamban, most megfogtalak. Hát akkor mért öli meg Hamlet a mostoha apját, ha nem akar boszut állni. .Azért, mert az igazságot szereti, azt az erkölcsi világrendet akarja helyreállítani, a melyet apjának meggyilkolása megbontott — már természetesen a mi fogalmaink szerint. Mig a te felfogásodban Klytaemnestva épen férje meggyilkolásával tesz eleget az Aténak, mikor leányáért, Iphigeniáért őt megöli," felelte Shakespere. így vitatkozunk mi folytonosan s valahányszor csapdában hiszem ezt a vas-tag fejű angolt, mindig csodálatosan kiugrik belőle. Máskor meg Ö támad reám. .Eltekintve e világnézet ellentétességétől, is vannak különbségek alkotásaink között. Mikor Hamlet megtudja a feltétlen igazságot, akkor megérlelődik lelkében az elhatározás. De Elektra elejétől fogva tudja, mert hiazen látta, hogy a seregek urát Agamemnont megölte az anyja. Hát miért sopánkodik, jajgat, átkozódik annyit s miért nem fogja kezébe a bárdot s üti le Klytaemnestrá. Nem a gyermeki szeretet tartja vissza, mert hiszen ujjong, örvend, mikor bátyja, Orestos öli ar. anyját Az én hőseim, mikor annyi láva forr bennök, nem várnak, mig valaki szépen, lassan lehűti azt, hanem kitörnek ott, a hol lehet* „De hát elfeleded-e, hogy Elektra asszony, nő — kiálték közbe — jogok s akarat nélkül." E szavak meglehetősen elszomoriták barátomat s kezet fogva elváltunk. E dolgokat pedig azért tartottam szükségesnek neked most elmondani, mert, XXXVL ÉVFOLYAM. ALAI KÖZLÖNY 1897. AUGSZTUS 21 én intézmény közül egyesegyedüi a napi Bajtó .marad birálatlanal és ellenőrizetlenül. Nyílt bírálat hiányában egyre terjed a közönség lappangó titkos bírálata és egyre nagyobb és nagyobb körökben hódit az elégedetlenség, bő: a határozott ellenszenv és gyűlölet is. Mindama körük és társadalmi rétegek közt, melyek a napi sajtóval nyíltan vagy titkon elégedetlenek, első sorban állantk az irói és művészi körök.— Különösen hangzik, de ugy van, hogy azok, kik mint a tolí művészei, vagy mint a más művészeti ágak képviselői, legközelebbi érintkezésben állanak a napisajtóval, azoknak körében terjed leginkább a vélelem, hogy a napi sajtó semmiképen sem mozdítja elő az irodalom és művészet ügyét, haaem határozottan tönkre teszi azt. Utou útfélen hallhatunk Üyea panaszokat s -kötelességünk alapos vizsgálat után az igazságot megállapítani. A napilapok tömege elsősorban kereskedelmi és ipari vállalkozás avagy politikai és társadalmi párteszköz lévén, . sem keliő azakavalottsagga\', sem kellő ügyszeretettel nem birhat, hogy az irodalom ügyét méltókép szolgálhatná. — A mi a napi sajtó nyelvezetét illeti, a napi sajtó ugy munkája gyorsasága, mtnt a szolgálatában álló s nem irodalmi, hanem hírszolgálati érdekeket követő egyének minősége következtében csak rontja szép magyar nyelvünket. S rontania kell már azért is. mert különleges helyzetünk következtében nagyon is szoros és nagyon benső kapcsolatban áll a külföldi, nevezetesen a bécsi német saj tóval. A táviratok az összes külföldi hírek özöne, német nyelven érkezik hozzánk r azokat sietve, hevenyészve, éjnek idején kell magyarra fordítani. — Nem csodálkozhatunk tehát azon, hr. a magyar napi sajtó csak ugy hemzseg a sok magyartalan, németé.-; kifejezéstől. — De a táviratokon kivQI is a hírek, politikai újdonságok óriási özöne küifö\'di lapokból merített fcrdítás. — E sajnálatos tényt egyelőre nem ál! módunkban megváltoztatni. A mig hírszolgálatunk, a nagy, külföldi hírközvetitő ügynökségek albérlője marad, a mig nemzetünk helyzete nem változik meg, addig a külföld hir-járszalagáo le aziínk kénytelenek haladni. — Egészen más e tekintetben a francia vagy angol lapok helyzete. Ezek a világ minden részébe a maguk tudósítóit küldik, a kik a saját hazájuk uyelvén értesitik lapjaikat a történtekről. S ezek különbeo is a világ minden kérdésében önálló politikát űzvén, a saját nemzetük szellemében és érdekében Írnak még mindent, holott mi. különleges helyzetünk következtében, a világ minden eseményét külföidi, német, nevezetesed bécsi felfogás szerint irunk meg. Sem számunk, sem anyagi erőnk, sem helyzetünk nem er.gedi meg nekünk, sajtó nyelvezetének magyarsága, bármily mikor színpadra lépsz, mindig szemmel kell tartanod, hogy más felfogású emberek előtt játszol s nem szeretném, ha szégyent hoznál Ősz fejemre. Mert ne hidd, valamint én sem adom magam annak a csalfa ábrándnak, hogy a mi régi módunkon épített szinpad pótolhatja majd a gondolkodás irányának gyökeres változását! S azután ne feledd, hogy mikor az Akropoliton, Atheoaeben a világ elé léptünk, az emberek vallásos ihlettel hallgattak bennünk, mert a tragédia az istenek tiszteletének része volt. A. csalódás, az illmiÓ sem lesz teljes, mert ti> nem fogsz cothurnuson a színpadra lépni, nem lesz álarcod, nem formálsz kezeidből tö\'csért, hogy a hang erösebb, a hatás félelmetesebb legyen. S azután még egyet édes Elektrám-Mikor a színpadra kilépsz, ne ijedjél meg 6em v kOzOiufeV\'ktS számától, a melynek oka nem a részvétlenség, hanem a magas belépődíj, sem attól, hogy az emberek nem fehér chitonban és festői himatiooban fognak tapsolni, hanem egyhangú fekete éa szürke kábátokban, meg frakkokban. Azt is előre megmondhatom, hogy a hatás is egészen másfajta lesz mint régente volt, de híjába, igaza ?olt Cicero barátomnak, mikor felkiáltott: Oh tempóra, oh móres 1 De most elég, nem zavarlak tovább. Lebegjen a döntő órában szellemem feletted. A te szerető alkotód: Sopbokles. Ugy csentem el a levelet az alvilági postáról és most, bár indiscretiót követve el, a nagy közönség elé adom., hogy tegyen igazságot a két költő kőzött. Kunfi, Zsigmond mélyre hanyatlott eddig, még mélyebbre fog-e hanyatlani s a mennyire több és több kapocs fűzi majd világsajtóhoz s amennyivel gyorsabban éa lázasabban teljesiti majd a hírszolgálat tisztet; annál több és több idegenszerűt!eoséget ültet át nyelvünkbe. De van még az irodalomnak egyéb panasza is. — A napi sajtó elsősorban kereskedelmi és ipari vállalkozás, valamint politikai és társadalmi pártwxtör lévén; midőn ennek dacára a szépirodalmat is műveli hasábjain s tárca és regény rovatában csevegéseiben és verseiben mégis irodalmi műfajokat üz, önkéntelenül és akarata ellenére is a szépirodalmi színvonal sülyedését okozza. — Gyors és tömeges megjelenése arra kényszeríti, hogy tömegesen gyártsa a szépirókat s a költőket, ezeket az egyéneket gyors, pongyola elhamarkodott munkára kényszerítse s még a legjobb, ilynemű erőket is oly nagy mérvben kiaknázza és kifacsarja, hogy azok komoly mügondu, átgondolt s mélyen átérzett maradandó müvek alkotására képtelenekké váljanak. Természetes jelenség hogy az emberfölötti termelés a szépirodalmi művek, a regények, tárcák, csevegések, napi versek tömeges gyártisa számos súlyos és végzetes következményt von maga után. — Az első következmény az, hogy azok az irók, a kik ily gyári termelésre képtelenek, a komoly becsvágyi maradandó alkotásokra törekvő szépirók jóformán kiesnek a napisajtóból. — Helyüket azok a hírlapírók foglalják el, a kik a könnyed, gyors, gyárias jelllegü munkára alkalmasak. — A napisajtó tehát a maga könnyű hadseregéből iro dalmi hadsereget nevel — Igy válnak tudósítókból csevegők, csevegőkből tárcaírók, tárcaírókból irók, koszorús nagyságok. A tömeges mügyártás második következménye, hogy a napi lapok irodalmi felfedezőkké válnak, boldog-boldogtalant felszíure csalnak, hamarosan felkapnak, hirharsonáikkal egekbe emelnek, hogy igy minél nevesebb Írókból dicsekedhessenek. A gyári jellegű irodalom következménye még az is, hogy az igy homályukból kiragadott egyének hivatásuktól elvonatnak s a tönkrement létek egész özönével népesitik be az országot. — Minthogy csak az egyik vagy á másik lap hirhar-sonáinak köszönik szerény nevüket, mukás-ságukról a többi lap lehetőleg tudomást nem vesz. Mert mindegyiknek meg vannak a maga nagyságai, a maga helyi irói és költői. Legvégzetesebb következménye az irodalom gyári művelésének az a Rajna latos tény, hogy a kQiföld minden fintor pervers Ízlését éi divatát is a közönség nyakába zúdítja. — A honi termés ugyanis — különösen a regény írás terén elegendő nem lévén s azonkívül nem is dicsekedhetvén a külföldi müvek hírességével, azt idézi elő, hogy minden huszadrangú francia, angol, német, olasz oro<jz, de söt dán és norvég mü is s Isten tudja, még hány nép és népecske minden müve csakhamar honi megjelenése után migyar nyelven is megjelen..— A tenger fordítás, a rengeteg sok izlés — ész- és erkölcsrontó müvek magyar nyelven való megjelenése nemcsak megmételyezi az irodalom szellemét, nemzetünk lelkét, hanem megfoszd bennünket az idegennel szemben va!o minden ellentállási képességünktől s egyúttal gyökeresen megrontja a magyar nyelvet is. S mint sajnos, megemlítjük azt is, hogy már nemcsak á prózát, hanem a 7erset is tönkre teszi immáron az irodalom gyári termelése, arra birván a költőket is, hogy a napi eseményekről zengedezzenek. De mindezekkel korántsem merítettük ki az irodalom panaszait, melyek a napi sajtó ellen uton-utfélen íelhangzauak. A napisajtó ugyanirt nemcsak az irodalmi termelést, hanem az irodalmi ellenőrzést, abirálatotis üzi. — De minthogy a napilapok elsősorban kereskedelmi és ipari jellegű vállatok, valamint politikai és társadalmi párteszközök, várhatjuk e azt tőlük, hogy a bírálatot az irodalom, a művészet magas szempontjából gyakorolják. Ami mindenekelőtt a bírálók személyeit illeti, azok ^a napi sajtó szervezete következtében nem lehetnek igazi, a azép érdekét minden fölé helyérő bírálók. — A gyors és gyári munka követ keztébea gyors és felszínes bírálatra kényszerülnek. — Nem is az irodalom legjelesebb raütészei gyakorolják a bírálói tisztet\'(mert azok nem is szoktak csak u^y lóbalá\'ában ítélkezni) hanem a hírlap tudósítókból, csevegőkből felnevelkedett hírlapírók. — 8 ezek között bogy mi a hírek és értesülések 7ilág-hálóiatát rendezzük be a magunk számára. Előre látható tehát, hogy a napi- vajmi ritka az olyan, a ki a jelen pillanaton kivül. a múltra éi jövőre ia gondolna. A nemzeti irodalom múltját nem ismerő, Összes hagyományainkat csak birből hallott, a jelen divataiba elmerült, a legfölebb a külföldi legújabb termelést istaerö egyének egész raja, mely napról napra váltakozik. Borait mendennap hívatlanabb elemekkel egészíti ki — ilyen sereg gyakorolja legtöbb: helyütt a bírálatot De még ha a bírálói kar csupa Aris-totelesbői és Lessingből állana is, a sajtó mai vjszooyai közepette nem felelhetne meg komoly hivatásának. Eiaő sorban nem felelhetne meg azért, mert a napi sajtó nem tulajdonit a bírálatnak fontosságot. A mai hírszolgálat korában egy napilap szerkesztője sokkal többre becsül egy érdekfeszítő újdonságot, feltűnést keltő gyilkossági hírt, mint egy bírálatot. — Az irodalmi bírálat rovata tehát puszta laptöltelék, melyet hasábtöltőnek rántanak elő. — A színházi birálat is csak azért részesül különb bánásmódban, mert valamely színházi bemutató szintén a ssensátióG bizonyos fokán áll s igy uj-donsági szempontból is figyelemre méltó. Ámbár igazán sensátiós napi újdonság esaUn még a színházi bemutató is háttérbe szorul. De nem felelhet meg a napisajtó a bírálói hivatásnak már azért sem, mert az igazán tárgyilagos bírálatot, a munkatársnak teljesen lehetetlenné teszi. — A lapok első sorban kereskedelmi és iparvállalatok, valamint politikai éi társadalmi párteszközök lévén, egész csoportok, érdekkörök, pártkörök szolgálatában állanak. A legfőbb lap körül tehát annyi személy csoportosul s annyi érdek fog kezet: hogy a bírálónak minden egyes érdekkel külön számolnia kell. — Erről vagy arról a műről, erről vagy arról a személyről nem mondhat tárgyilagos bírálatot, mert saját lapjának egyik vagy másik fen tartóját, támaszát, oszlopát bántaná meg bírálataival. S minél hatalmasabb, minél virágzóbb a napilap, vagyis minél több érdek csoportosul köréje, — annál nehezebb a bíráló helyzete s annál kevésbbé írhatja meg az igazat. — A legjobb bíráló is az ily lapnál gyakran művészi tojás-táncot kénytelen járat, hogy bírálatával lapjának tényezői közül senkit se bántson meg. íme, ezekben fejeztük ki az irodalom régi s egyre megújuló panaszait a napisajtó ellen. S ezek feltárásában nem vezetett bennünket semmi ellenszenv. Meggyőződésűnk, hogy a titkon lappangó vádaknái jobb.és hasznosabb az. mely nyíltan jut kifejezésre —Már azért sem vezethetett bennünket ellenszenv, — mert mi mindezekért nem a napi sajtót okoljuk. A napi sajtó maga is csak eszkö/.e a kornak s ínég akarata ellenére is kénytelen a korral rohanni. — Még ha egyes tagjait a legjobb szándék vezérelné is, — teljesen képteleD lenne az egész áradattal megküzdeni. De midőn e sebeket feltártuk, nem hallgathatunk a sebeket gyógyító szerekről. A napi sajtó önmagában hordja a gyógyulást s csak siettetnünk kell annak folyamát. Évek Óta maguknak a hírlapíróknak körében egyre terjed a vélemény, hogy a napi sajtó hivatása tulajdonképen nem más. mint a hírszolgálat. S látjuk is, hogy nemcsak a külföldön, hanem hazánkban is keletkeznek lapok, melyek szellemdus elmefuttatások, véleméoynyil vánitások, szépirodalmi bírálatok, hasonló dolgok közlése helyett a fősúlyt a hírekre, a föltűn és tkel tő újdonságokra, vagyis az úgynevezett riportra fektetik. — Minek a cikkírók üres elmélkedése? fölösleges szóazóláea? minek az urak nagyképű véleménye? mondják maguk a hírlapírók. — A .közönség nem vélemé- i nyékre, Ítéletekre, nem irányításra ki-! yáncs;, hanem friss, vértől párolgó uj-| donságokra. — A közönség úgyis megalkotja véleményét. — Mi Újságírók csak a tényeket közölhetjük, szóval adjuk fel a nyers anyagot, hadd dolgozza lel ítélettel a közönség. S a hirlapiróknak igazuk van, de sajnos a judicíuin az újságolvasó publikumnál nincsen meg. — Majd lassacskán oda fejlődik a sajtó, mert oda kell fejlődnie, hogy a körébe nem tartozó, az ő könnyed munkásságát megnehezítő irodalmi, bírálati munkát vállairól levehesse s kizárólag a hírszolgálat, a kíváncsiság kielégítésének tényezője legyen. Ebben az irányban kell haladnia a sajtónak, hogy a szépirodalom, a birálat ismét avatott és hivatott kezekbe jusson s az irodalom és raüvészet érdekeit képviselő folyóiratok vegyék át a nemzeti irodalom fejlesztésének nehéz munkáját. FelsÖ templom. Ujabb adako zás o k : Szommer Imre N.-Kanizsa 2 frt, Krusz Kálmán 5 frt, Pozsgay Béla N.-Kanizsa 2 írt, Schueider Gábor Szegszárd 1 forint, Mikoá Géza ur gyűjtéséből összesen 10 frt. Eddig befolyt összesen 3157 frt 27 kr. Dr. Tuboly Gyula Eperjessy Gábor ellenőr. pénztáros. Hírek. — Ö Felsége dicsőségesen uralkodó Uraljunk. E hó 18-án töltötte be 67-ik élet évét. — Millió meg millió hódolatteljes alattvalójának buzgó imája száll az Egek kárpitja felé, boldogságot, békességet nyugodalmat kivácva az ezer éves nemzet gondviselő szerető édes atyjának. — Az a 30 év, a melyen által az ő bölcseségének világító szövétneke irányítja vala az állam hajóját, örökké maradandó legbecsesebb korszaki leend hazánknak és az a békés jóindulatú gondoskodás, mely a sors csapások áítal mélyen sújtott fejedelemnek, minden h » legszebb uralkodói erényei közé tartozott, nemzedékről nemzedékre megteremti azt a határtalan tiszteletet melyet csak fokoz az a mesés szeretet, melylyel jó királyunkat és felséges családjának minden egyes tagját, a nemzet rajongásában kö rülveszi. Lebegjen is mindenkor körülötte Őrangyalként e nemzet renditheteden szeretete, lebegjen előtte mindenkor az annyi izízadok vérzivatarjai között, sebektől megroncsolt kebellel szikla szilárdon megállott nemzetnek az uralkodó házhoz való törhetetlen, hü-tége, merítsen ebből zálogot a jövendőre néive, s egymást megértve, egymást boldogítva, nincs vihar, mely ez országot megrezgesse, oíncs árvíz, mely elsöpörje, mert van megértet nemzet, ennek tanulságos története és van e nemzetnek szeretett kiráiya a kit a nagy hatalmi Isten édes hazánk javára és, — minden alattvalójának, mélyen érzett, igaz, szeretettől mg alt örömére, számtalan éveken át talsa meg a magyar király dicsőséges trónusán. Az ünnepi misén, melyet Rengjev Ferenc, volt zágrábi házfőnök, jelenleg a Szent Ferenc rendi szerzet generális kormánytanácsosa. Romában pintifícíált Horváth Honor és Varga Péter áldozár segédlete mellett, megjelentek az összes hatóságok és hivatalok képviselői, a helyben állomásozó tényleges, nyugalmazott és tartalékos tisztek. A katonai pompát a 20-honvéd gyalogezred tényleges állományából félzászló-aljjá alakított két diBzszázada látta el. A félzászlóaljat Grftnfeld Gyula százados, az egyik s zázadot Besseoyey százados, a masikat Cavallárödöo főhadnagy vezényelte. — A teljesdiszben kivonult legénység kiváló precizitásul adta a diszlüzet és kemény, katonás magatartásával nagyon kellemes benyomást keltett. — Tiz órakor vége volt a parádénak és a csapatok ugyanekkor be is vonultak laktanyáikba. A 48. gyalogemdittbonba-gyott különítménye szintén jelen volt az ünnepi misén. Hálaadó istentisztelet az ág. ev. és az izr. templomban is volt,, a hatóságok jelenlétében. — A legelső magyar király. — Régi dal, régi dal, régi dicsőségről. Királyváró, koronázó Székes Fejérvár, ki őt minden évben falaid közt üdvözölht téd és te törhetetlen hűségű nemzet, már nem csókolhatod fel jó királyod lába nyomát, már nem beszélhetsz nemzett királyoddal; mint a rég letűnt arany derűs napok haldokló sugara, veti visszfényét a Te dicsőséges szent jobbod, a mely igy élettelenül is annyi jóval árasztá el a hazát, hogy epigoojaid évszázados munkája nem volt képes nyomába lépni; a te szellemed, a te tanaid élnek minden magyar lélekben és az a fény, melyet koronádnak adtál és az a hatalom, melylyel koronádat a te háládatos nemzeted felinbázte, egy ezred év multán is lé-ragyog és be ia fog ragyogni még a késő Bzáradokba is, mert a szeretet erős vár, abban összpontosul, hatalmassá lett nemzetednek minden ereje s e nemzet, mely a te törvényeid által lett nemzetté éí állammá, az irántad való alattvalót hűséget, nemzetednek az egész világon megcsudált loy&litását, a te dicsőségedre, mig csak nem- st él e hazán, mindenkorra megörzendi és a te neved említésével ke\'ri a magyarok Istenét, hogy a te országod jöjjön el, a te öntudatos, nagyhatalmú, életerős, független nemzeti államod bogy legyen e nemzet oly nagygyé, mint a milyenné válnia kell és vezesd, vezesd utódaidat azon sz uton, amelyen a konszolidált nagyhatalmú magyar állam egynek érezze magát uralkodójával. Adja a mi Istenünk, hogy tetteid és példád légyen minden utódod szivében gyümölcsöző. Istenfélelem és haza szeretet, e nemzet csöndes fájdalmainak megértése és mélyen érzett szükségleteinek kielégítése visszavarázsolják a te Hőidet, a mikor e nemzet boldogítása, gyarapítása és megerősítése képezték az uralkodói gondokat. \'A porban térdelünk előtted, dicsőült nagy szellem, mi Magyarországunk legelső magyar embere. — Hymen. Dr. terein Sándor, ügyvéd Devecseren f. évi augusztus hó 3l-éű tartja esküvőjét Nagy Kanizsán Práger Sarolta kisasszony nyal, Práger Béla gyógyszerész kedves leányával. — A polgári leányiskola Büszkén emelkedik a polgári leányiskola hajléka bokrétaünoepétnemrégülték meg és még ott lebeg a koszorú nagyfényben az egyeoes árbocz ormán és mégis némi aggod alommal nézünk elébe az iskolaév kezde ének, amely lételem nagyban lohasztja az pület betetőzése fölött érzett Örömünké . Az épület október havában készül el v égleg. Kérdés most már, hogyan lehet maja nedves penészes falak között a tudomány efemeit a zseoge korban levő leáuyoknak egészségük veszélyeztetése nélkül előadni? A tanítás ezekben a fülledt levegőjű tantermekben nem, hogy hasznára lesz az ifjúságnak, hanem a gyengébb testalkatuakat sírba is viheti. Cseberbőlvederbe. Az előbbi szobák száraz kav.t-matták voltak, a mostani tantermek nedves sírboltok. Ilyen állapotban lehetetlen az épületet átadni randeltetésénvk, — a szülők zúgolódnak és erélyes felszólalásra készüluek illetékes helyen. — Színeszet Nagy-Kanizsán Csóka Sándor színigazgatóxa főkapitánytól engedélyt nyert, hogy szeptember és október havában sziui előadásokat tarthasson. Nagy-Kanizsa vároS közönsége emlékszik még a Szalkay-féle társulatra, amely annyira kihívta Bilány, játékával közönségünk fölháborodását. Csóka igazgató saját állítása szerint, komoly társulattal jő városunkba. Bár műrészeinek névsorát nem ismerjük, tehát névtelen hősökkel van dolgunk, mégis szívesen konstatáljuk, hogy a társulat igen jói van összetamtva és kerekded gyorsan pergő előadásokat képes bemutatni. A szezont az igazgató egy operett-ujdou-sággai, a kék asezouynyal kezdi meg szeptember elsején. — Halálozás. Zrínyi József nyng. honvéd főhadnagy, f. hó 16 án 56 éses korában elhunyt. A 48 ik gyalogezrednél kezdte katonai pályáját, mint szakaszvezető végig küzdötte az 1 öüü-iki olasz hadjáratot és Custozáoál vitézségével csodákat müveit. Még a csatatéren nevezték ki őrmesternek és a vitézségi érdem jellel tüntették ki. 1867 ben a honvédséghez helyezték át és hadnagynak léptették elő. Aránlag fiatalon nyugdíjba kellett mennie éa azóta sehogy se találta fel magát nyugalmas helyzetében mig rövid szenvedés után jobb létre szenderült. — Uj adóhivatal Ez évi október hó 1-én, Perlakon kir. adóhivatalt állítanak fel. A pariaki kir. adóhivatal körzete 32 községből fog állani, amely községek közül 21 et a Csáktornyái és 11 et a letenyei kir. adóhivatal jelenlegi körzetéből vonnak el. — Uj szálloda a Balatonnal. Keszthelyen a Balaton parton ez idő szerint két Bzálloda: a „Hullám" és „Balaton* áll. A keszthelyi fürdő ez idei látogatottsága alkalmával a két szálloda kevésnek bizooyulván, a város intéző körei egy uj Bzálloda építése tárgyában a mozgalmat megindították s valószínű, hogy az építést megkezdik. A város képviselő testülete legutóbb tartott ülésében foglalkozott az uj szálloda ügyével s a költségvetés előkészítésére egy bizottságot küldött ki. — Uj Ürávahla. A Muraközbői Varsádra vezető" régi fahidat lerombolják s az állam költségéa uj, vasszerkezetű hid épül majd helyébe. Addig is, míg az uj hidat, melynek egy év leforgása alatt kell elkészülnie, átadhatják a forgalomnak, egy kisebb gyalog átjárót terveznek, a kocsikat és szekereket pedig tutajok segítségével fogják egyik partról a másikra szállítani. — Elfogott gyilkos. A pár hóval ezelőtt Zala-Szombatfáu Dducs Mihály és Daocs Istvánon elkövetett gyilkosság tettesét e fogták a tőtkereszturi csend-Őrök. A gyilkos Ratkó István magasfuki cigány, akit már át is adtak a bíróságnak. Ratkó töredelmesen bevallotta bűnét és társait is megnevezte, akikSárközi Bálint, Kosenfeld Mihály alsó-szolnoki. Sárközi János királyszéki és Szarkó ¦ László magasfoki cigányok voltak. — Hangverseny Zala Egerszegén. Huckstedt Irén colooatur énekesnő, a délvidéki színházak primadonnája és Kalmár József, a budapesti magyar színház tenoristája, Bischitzky Miksa jelds zon- XXXVI. ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY 1897. AUGUSZTUS 21 én. ^oratanár közre működésével f. hó 22-én este S órakor az Arany Bárány szálló ?agytermében nagy én ekhang versenyt rendeznek. Helyárak ülőhely 1 frt álló helv 50 kr. Műsor: I. Dnett ,Hoffmann meséiből* OffenbBchtó1. Éneklik Huckstedt Irén és Kalmár. Jó/.f>ef. 2. Kakuk-daf. Abiól. Énekli Huckstedt Iréo. 3. Aida „Románcé* Verditől. Énekli Kalmár József. 4. Cremonai hegedűs .Madárdal* Hnbay Jenőtől. Énekli Huckstedt Irén. 5 HoíTmann - meséiből .Románcé" OffeubacntúJ-"Énekli Kalmár József. G. magyar í^tk- Éneklik Huckstedt Irén és Kalmár JŰzseí. — 30 éves találkozó Légrádon. űadú Mátyás plébános lakáján, f. hó 11 én tartották 30 éves összejövetelüket azon jupok, akik vele egy3?erre tettek Pécsett i-rettségit. A plébáDialakáson két trikolor hirdette az idegenek jelenlétét. Reggel 8 órakor, ahelybeü plb. ponti-tikálása mellet ünnepélyes mise tartatott, amelyen 5 esperespTb és egy civil, a pléh. kouskojárisai, vettek részi. Mise után megtekintették a népiskolái s ebéd-után bucsut vettek LégrádióL Ezentúl minden évben másiknál fognak összejönni. — Veszedelmes tolva jband át fogtak el a mura-szerdahelyi csendőrök Pintárics Viktor, Varga Mihály és Jam-brovics Ferenc személyében. A jeles tár-í&tíz sok gonosztettet követett el ré-Bsiat betörés utján, részint álkulcs se gitségével. Többek közölt egy templom kirablásának a gyanúja is terheli őket. Ezért s egyéb elkövetett dolgaikért a Csáktornyái járásbíróság fogja felelősségre vonni a jó madarakat. — Értesítés a jövő 1S97 -98. tanév megnyitásáról a helybeli főgimnáziumban. I. A jövő tanévre a beírások a helybeli főgimnáziumban — az uj „Középiskolai Rendtartás* értelmében — szept. bó három első napján 9 — Va12-ig és 3—5 ig a főgimo. rajzteremben történnek : ezeket megelőzik ang. bó 30. és 31-én a felvételi, javitó és pótló vizsgálatok ugyanazon órákban. A felvétel szabályai a következők: 1. A növendék szülői, vagy ezek megbízottjai kíséretében jelentkezik az igazgató ágnál s itt felmutatja az előbbi tanévről szóló iskolai bizonyítványát, továbbá keresztlevelét, illetőleg születési bizonyítványát, végre orvosi bizooyilványt arról, hogy mikor volt utoljára beoltva s milyen eredménynyel. Az I. osztályba csat olyan növendékek vétetnek fel, kik éietök 9 évét már betöltötték és vagy a népiskola IV. osztályáról érvényes bizonyítványt mutatnak föl, vagy felvételi vizsgálaton igazolják, hogy az emiitett osztály tananyagához mért képzettséggel bírnak. — Minthogy egy osztályba 60 tanulónál több föl nem vehető, azér: a beírások első és második napján a helybeli szülők jelentkező gyermekei elŐoynyel birnak. II. A gymnasium V. osztályába lépő tanuló szülője vagy gyámja a beiratás alkalmával köteles az osztályfőnök előtt kijelenteni, vájjon fia illetőleg gyámoltja az 1890. évi XXX. t c értelmében a görög nyelvet avagy az ezt pótló tantárgyakat -"íogja-e tanulni. III. Tandij fejében egész évre 16 frt és a rajztanár nyugdijára 20 kr. fizetendő. Ezen kívül azok a tanulók, kik először lépnek az intézetbe, 2 frt 10 kr. fölvételi dijat, — az ének zenetanár tiszteletdíjának fedezésére minden beirt tanuló — 1 fitot, végre az évi Értesítő és ifj. könyvtár címén szintén 1 frtot fizet. IV. A tanulók óvakodjanak elrongyolott, piszkos és a feoneb jelzettnél régibb kiadású iskola könyvek beszerzésétől, mert ilyenek el nem fogadtatnak. Szept. bó 4-én \'j, 9 órakor ünnepélyes .Veai Sancet." 6 án rendes tanítás. Kelt Nagy-Kaaizaáu, 1897. aug. 20-án. Az igazgatóság. — Autonómiai választások. A lur-nischai plébániához tartozó községekben f. bó 4—6 ás lefolyt autonómiai választások eredménye a következő: 1640 választó közül gról Zichy Ágostra leszavazott 1495 ; 141 választó távolléte miatt nem szavazhatott (aratáson s Somogy-megyében cséplésen voltak) 4 pedig senkire Bem akart szavazni. A zala-eger-szegí központba eddig beérkezett adatok szerint gróf Zichy Ágost kapott Zala-Egerszegröl 1911, Bellaoincról 99G, Üagooyáról 356, Háabágyrói 293, Alsó-Lendváról 84 szavazatot; dr. Marsovszky Endre pedig Bánok-Szt-Györgyről 700, Alsó-Lendvéről 500, Zala-Egerszegről I szavaratot. Az alaó-lendvai, letenyei és novai esperességi kerületekből a választási eredmény még nem érkezett be. — SángereL Nem vagyunk ugyan barátai a nagyon könnyű vérű múzsának, mert tudjuk, hogy pláne az ily fajta zengeráj mily sokat árt a magyar nyelvnek és Ízlésnek, de mégis el kell ismernünk, hogy beszédeikben és mókáikban, valamint Öltözékeikben oly annyira dís-crétek, hogy nagyon sok bicyclíző nőről ezt nem mondhatjuk el. — Sport. Festetics Tassilló gróf, kir. fÖpohárnokmester a báden-bádeni nemzetközi versenyekben az. idén Elly, Bonnié Lassie és Crampon lovaival vesz részt., melyek kőiül Elly a híres Ha-milton stakesre, Bonnié Lassie a Koz -mopolita handikapre\' és Crampon a Fekete erdei handikapre vannak nevezve. — Drágít muri. Krisztián László, kis kanizsai lakos, felstvitott a hazáért és alaposan berúgott. — Ebben az állapotában tőrtént aztán vele az a szerencsétlenség, hogy bugyellarisát, amelyben 40 frt és két lólevél volt, elveszítette. — Lehet azonban, hogy ittas áiapotát valami jó madár felhasználta, és elemelte a jól béllelt bugyelárist — Ruha lopás. Dávid Iinréné, e hó ¦14-éu egy dunuát teritett Ja udvarán, amelynek hirtelen lába kelt. A tettes kézrekeritése iránt megindult a nyomozás, de ha kézrekerüi is, mégis messze le-Bzünk horvát testvéreiukiöl, a Kiknek országában naponkint van &z udvarokban a fehérnemű kiterítve, de onnan senki sem lopja cl. — De hét mi magyarok vagyuuk és mindenki tudja, hogy nem vagyunk mi bolüogságra teremtve. Szerkesztői üzenetek. — R. B. Kotor. Alakitó képesség van a tárcában, de a tárgya márelOYult. Tessék próbálkozni valami eredeti témával gondolatvilága köréből. Y&gyesels, — Műkedvelők fényképezéséhez! Elismert legjobb sálon és utazási fényt képező készülékek, uj felülmúlhatatlan pillanatnyi kézi-kész ülőkék, továbbá mindennemű fényképezőkellékek A. Moll cs. és kir. udv. szállítónál, Bécs I. Tuchlauben 9. Fényképező kellék üzlet alapittatot 1854. — Kívánatra nagy képes árjegyzék ingyen. Nyílttéri A 8eyem el van égve! "I l\'^. gyek monda ha ai illető ruha. darabok igen sokszor már a 2ik 3 ik viselet után a hajtásokban elhasadnak vagy mint a-taití SíétmAlansk ; e?en jelenség nem a .véletle .* által ókor ott elégés! banem a •elvem, hogy at TaMagabbnak s meg is olcsónak tűnjék tel, tudatasan leszej cinn és pboipbor-savval pácolva, melyek a nyerssé yem érs^álsit mintegy szétrágják; „az ityiemő festési eljárást .megterhelésnek\' nevezik ! mentül jobbsn cbsjtjak a selymet megnehezíteni, annál Ibbb ciiiufurdőn megyca az keresxi&l, h.>gy az ezen mAr^et tökéletesen magába szívja. Az igy fe>telt Selyem — a legnemesebb szövés ! — a balálcsiráját tehát még mielőtt az a szötószékre kerClnck már in magában rejti. Az ilyen szálakból késíü t úgynevezett selyem szöveteknek rövid használat után termeszetszerüeu szakadozniuk kell mint a gyújtó kai ócnak aszerint amint azok többé avagy kc-vrshbj terheltettek tr.cg. — A drága Öltözék készítési díjjal egy Ilit ;ükéletesen ~ értéktelen. Az én \\aíódi selymeimből szivteen küldÓK postafordultával porló- és vámmentesen mintákat. HENNE8ERG G cs es k udvari izilliW se-ytBsyáral Zürichben _Yese, húgyhólyag hngydara és köszvény bántalmak ellen, továbbá a légző és emésztési szervek lturutos bántalmainál,orvosi tekintélyek általa Llthíon-forrás SALVATOR sikerrel rendelT* lesz. Hngyhajtó hatású! Kellemes iii! Kőujm aéslÍÉtíí Kapható ásványvíz kereskedés ékben éa gyógyszertárakban. A Sal7ator-íorráa igazgatósága Eperjesen. ih ri s > kJ ti - H z § i T fri « ; < *V < •9 M 38 kitüntetés, ezek közt 14 diszokmény és 18 aranyérem. Számtalan bizonyítvány első orvusi szaktekintélyektől. Újszülött öerisM, álul kik anyjok épen nem, vagy oak tökéletlenül lesznek szoptatva, íeailé H. féle gyermeklíazt, használata folytán okszerű módon főlnevelhetök Mintaadagof, nemkülőmben röpiratokat, melyekben a készitésmód s a kontinens legelső szaktekintélyeinek, menházak és gyermekkórhazak számtalan bizonyítványa foglaltatik — kívánatra ingyen küld központi raktár: F. Berlyak I., Naglergasse Nr. 1- íleiri Nfstlé-ftle gjcraelüf\'Iiszl 90 krajcár. Ihn Restlefele Balmcgri tej í>0 írajtír. Raktár minden gyógytárban és füszer-kereskedésben. Orvosi körökben a tehéntej veszélyeire a türün fellépő száj és köröm fájás következtében, különösen mint csecsemő tápszer éd oly élvezeti szereknél, melyek tej hozzáadását kívánják, figyelmeztetnek és a tej által származható betegségektől! megóvás tekintetéből a Nestlé féle gyermek tiplisz:»t, mint a legrégibb gyer-mektápszert & a legtökeleieab helyet? t esi tője az anyatejnek ajánltatik. — Utóbbi már 1872. -?ta be van az osztrák magyar monarchiába vezetve és tekintve összeállítását minden tej hozzáadást néiküiözhet. Ezen liszt, eltekintve régi megkisérlé-zését a táisadalom minden rétegében a gyermek tápszerek közt az első helyet foglalja el, tok év után még máig is használják a Szt. Anna gyermekkórházban. Prof. dr. Widerhofer vezetése alatt A Lipótvárosi, KaroÜn, Rudolf tró..örököl gyermekkórházakban Bécsben, az orszs lebucházban Budapesten, a Ferenc József gyermekkórházban Prágában, az ottani klinikákon, szintúgy a Cyrill és Methud gyermekkórházakban, Brünnben a morva országosintézetnél Olmützben a Szt. Anna gyermekkórházban, Grácbao, etc. szintúgy alsó ausztriai orsz lelenc házban az 1872-ben az akkori igazgató dr. Fridinger által & leggyengébbgyermekeknél is kitűnő eredményi.yel használtatott. Ez az egyedüli gyermek-tápszer, mely ellentétben más készítményektől, a csecsemőnek folyton ugyanazon táplálékot nyújtja, csak hogy vízzel vegyítve néhány percig felfőzve keli lenni, ellenben a tfibbi készítmények mind tej hozzátételét kívánják, mire különösen figyelmeztessünk. Felelős szerkesztő: Dr. KISS ERNŐ-Helyettes szerkesztő : Dr. VILLÁNYI H Kiadó : Ifj. WAJDITS JÓZSEF. Hirdetések. 1991/tk. 1897. Árverési MrtMoiéay. A nagykanizsai kir. törvszék. tlkvi osztálya részéről közhírré tétetik, hogy Grüofeld M.ksa gelsei lakds végrehajtatónab Kocza János végrehajtást szenvedő gelsei lakos elleni 17 frt 08 kr. hátralékos tíke, 27 frt 08 krnak 1896. éri április 9-tól 1896. július 29-ig, — 17 frt 08 krnak pedig 1896. július 29-tól a kielégítésig járó 5% kamatai 11 frt per, 5 frt 60 kr. Tégrehajtás kérelmi, 7 frt 75 kr. jelenlegi s a még felmerülendő költségek iránti végrehajtási ügyében a fentnevezett kir. törvényszék területéhez tartozó a gelsei 771. sz. tkvben f 111 hrsz^ a. felvett ingatlannak Kocza Jánost illető s 405 frt 75 krra becsült s|, része, — továbbá a gelsei 782. sz. tjkvben I. 1—5 sorsz. alatt felvett 407 frtra a a gelsei 560 sz. tjkben t 1324 hrsz. a. felvett 508 frtra becsült ingatlanok, -— mégis a gelsei 774. sz. tjkben f 1139 hrsz. alatt felvett ingatlannak Kocza Jánost illető s 164 frtra becsült Vsc része, — még pedig ezen utóbbi illetőség Gellén Rozália ózv. Kocza Józsefné javára bekeblezve levő haszonélvezeti szolgalmijog fentartásá-val 1897. évi szeptember hó ll-én a. e. 10 Órakor Gelse községházánál dr. Kreisler József felperesi ügyvédja végrehajtató követelését megelőző vagy helyettese közbejöttével meg-ikielégitéshez jogot tartanak, hogy tartardő nyilvános árverésen eladatni fognak. Kikiáltási ár a fennebb kitett; becsar. Árvereznikivánók tartoznak a bec.árj 10%-át készpénzben vagy óvadék-6 ik napján képes pap\'rban a kiküldött kezéhez letenni. ^ Kelt Nagy- Kanizsán, a kir. tvszék mint telekkönyvi hatóságnál 1897 évi május hó 20. napján. GÖZON, kir. tszéki albiró. elsőbbségi bejelentéseiket az árveré* kezdetéig alulirí bír végrehajtónak egy példányban írásban adják be, vagy addig szóval bejelentsék. Kelt Csurgó, 1897. évi aug. hó CIFFRAY KÁLMÁN kir. bjr. vigrehajtó. 10247. szám./1897. Árverési MrcietEaéayí Vlulirott kiküldött végrehajló az 1881. évi LX. t. c. 102. §-aértel-mében ezennel közhírré teszi, hogy a n.-kvnizsai kir. járásbíróság 7890(97\' számú végzése áital Páhoki Ferenc végrehajtó javára Balog József szent-" jakabi lakÓ3 ellen 160 forint töke, ennek 1894. év május hó 13. nap- 727 sz. V./1897. Árverési Mriietméay. Alulírott bir.ivégrehajtó sz 1881 évi LX, t. c 102 §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a csűr góí kir. járásbíróság által 4118/1897 számú végzéssel a délzalai takarék-jjitl51 számítandó 6\\ kamatai és eddig pénztár végrehajtató javára Skopállösszesen ól frt 15 kr. perköltség Elek s. társink.-i lakos ellen 210:kÖTetelés erejéig elrendelt kielégítési \'rt tőkekövetelés és járulékai erejéig;végreNíás alkalmával bíróilag lefog-elrendelt kielégítési végrehajtás al-\'lslt és 372 frtra becsült 2 ló, kocsi, kalmával biióüag lefoglalt és 515 takarmány, 1 rosla, mérleg, bútorok frtra becsült lovak kocsik, tehenek-3 eSyéb tárgyakból álló ingóságok ból álló ingóságok nyilvános árverés nyilvános árverés utján eladatnak, utján eladatnak. Jlely árverésnek a 10247 sz. kir Mely árverésnek a helyszínén, küldetést rendelő végzés folytán a vagyis lukén alperesek lakásán leendő helyszínén 1897. vagyis Szen-Jakabon eszközlésére 1897. évi augusztus\'"1?61"65 lakásán leendő eszközlésére b? 23-ik napjának délelőtt \'1,9^897-ik évi szept. hó 4ik napjának órája határidőül kitüzetík és ahhoz délelőtt 10 órája határidőül kitüzetik a venni szándékozók ezennel oly meg-|^s ahhoz a venni szándékozók ezeu-jegyzéssel hívatnak meg, hegy az,nel ol3\' megjegyzéssel hivatnak meg, érintett ingóságok ezen árverése i az hogy az érintett ingóságok ezen ár-1881. évi LX t. c. 10. §-a értei-!\'érésen az 1881. évi LX. t. c 107. mében a legtöbbet ígérőnek becsáron értelmében a legtöbbet ígérőnek alul is elad tni fognak. |becsáron alul is eladatni fognak. Az elárverezendő ingóságok vétel-! Az elárverezendő ingóságok vételára készpénzben, illetve az 1881. évi ára az 1881. évi LX. t. c. 108. LX, t. c. 108 § ban megállapított § ban megállapított feltételek szerint feltételek szerint lesz kifizetendő. lesz kifizetendő. Egyúttal az 1881. éú LX. t. c.| Kelt N.Kanizsán, 1897. évi aug. 111. §-ának rendeletéhez képest fel-hó 17. napján, hivatnak mindazok, kik az elárve-j BARTS GYÖRGY reztstni rendelt ingóságok vételárából kir. bírósági végrehajtó. Bacterium mentes í TÖVIS N^\'\' j&jf minden háztartásnak fontos szükséglete épugy szikvizgyárakS^f és sörfőzdék részére etc. Különösen oly helyeken, hol egészségtelen-Okszerű segítséget egyedül a cs. kir. szab- BERKEPELD-SZÜRÖ, Európa első basteriologusai által megvizsgálva, nyújt legtisztább bacterin-mentes vizet szolgáltat. Raktár WILHELM BRUCKNER & Co. Wien, IIL Baumgasse Nr. 5—7. Központi Jütö és vízvezetékek gyára. tfW Káptg áxjegyiék ingyen, bementre. "«29 Gyümölcs és szöllö bor készítési gépek. Gyümölcs cs szőllő folytonosan ható kettős emeityü szerkezettel, és nyomerő szabályzóval. A munka képesség L0*i0 nagyobb mint bármely más sajtónál. Szól lő és gyümölcs ZÜZÖfc és bogyó morzsolok. Teljesen felszereit szüretelő készülékek Szőllő és gyümölcs őrlők. Aszaló készülékek gyümoic* és főzelék aszalásra, gyümölcs Vagó és hámozó gépek, legújabb szerkezetű szabad, önműködő „Syphonía" gyümölcs és szőllevessző permetezők, gyártatnak és szállíttatnak jótállás mellett a legjobb kivitelben Hayfarta Pa. és Társa - c?. kir. kizár, szabad, uozdasági gépgyárak, vasöntöde és gőzhámor. BECS, Kitüntetve 390 arany, ezüst és bron;. éremmel. Árjegyzékek ingyen és bérmentve. Képviselők és viszontárusiták felvétetnek. XXXVI ÉVFOLYAM. ZALAI K Z L Ö N Y 1397. AUGUSZTUS 21-én ÜOTAL nagy szálloda. Ittfl A jó és székváros legnehl és legnagyobb szállodája Szobák 2 írttól feljebb Tillam-vllágí.\'á.sal éa szolgálatul. MOLL SEÍDLITZ POR Csak akkor valódiak, ha mindegyik dobosMolt A. védjegyét é» ali.ira.Bat tünteti fel. A Hal\' A.-fBie Seldíltz-porok tartói gyógyhatási a leirraakacstbb gy««»r- él at-eíti-aeialssttk, gyomorglrcs --a -ryn-norliév, rötrzött székrakedég, májbinlaiom, vár efslás. aranyér és a iegkJ Aob őzöbb sSl beteosáaek ellen, e jeles tiixtsiecaék évtizedek ÓU mindig nagyobb elierjedést szsrzeit. — Ara egy lepecsételt eredeti do bozaak I frt o. é. Hamisitásoc törvónyifag fenyíttetnek. TMOLL-FELE FRANCIA! Csak akkor valódi. ha\'^V^. fl»« mou, a. *«4i«0ft Matatj fel*. ____ Ba. Mali\' felirata onozattal van sárra. a Hali-fele fraa-, tzla jorszeíz és aé neiezetesen mint fá}dalOBS~ct:llapitó bedorisöleti szer köszvény csnz és a n-eehűlés egyé\'i következményeinél legi-itnereteseiilt népszer — Egy óoo zott srcdali flvng árt 90 krtjczár.__;_ Moll Salicyj szájvíz (Föalkatrédze\' füzolyaavas izikié.) a mindennapi EzáiUHztilisnil különösen fontol bármely Icorii gyermekek, mint felnőttek jíjunira; mert e szájvíz a fogak további épséget biztosítja a egyszersmiml óvszer togíájás ellen. — Egy Hall A. védjsgyével elütött üveg ára : 60 krajozar \'7 p OOODOQOQOOOOOOOOO, Q02000OO00000O0OO0 3OOOOOQO00 Ghristoph Ferenc tSZOBAPALLö-FÉNYLAKKj ALAPÍTTATOTT 1858. |u Budapesti Szivattyú- és Gépgyár 691) Kail A. Fás gyógyszerész, cs. szállító alta!. ; t k ü I d é s és kir. udvari Bécs: I., Tuchlauben !J. sz. Vidéki megrendelések naponta poe auünvéí mellett leljesltietask A raktárakban tessék hdtároz&tiin MOLL A. aláírásával védjegyével ellátott készítményeket kérni. Raktár: Nagy-Kanizsán Rosenfeld Adűlf és Fia. lehatJTJ teal, hoffjr i uobák a tnixoUj «Iti: 1 tmitiiJtatti»-unit. mitsl ¦ k curia* Ile li tut it í lus-J, rxgtdit* cxlndii, mriy u ol«jf«titnBk «i u oL^ukkoik »aji-ja, elkérni t »El k. KianiloU * buxtuUUi oly»e Bfjutírll, itoey kJkl mi|i ráceibdi t núglk. A p*lió ned™ tLnr7rr«J fsltArUlbetÖ, anélkül, Sofy ¦IraatectS fjajés. Me* kell ka lint-Site ml ; r aElitexaU szobapailú-féziyxaixt, 4 •araicb-trnát t« nubj^tonib-li-nát, ranly -.kir tut u ouj r.t (Sdi be ¦ palliH ¦ «fj-ultil «ort I. «1. Eaírl •sy*rioi iUkjlm«IQ*ta refi injr uj pallóri. Teljeaen beföd raindeu Toltot. korábbi maioláat nb, tu aiutln tiszta fénymáa (szinezetlenj & éi parketrr. mely i aj fenik kel hü ben Cuk tényt ad, onnélíoi-ra -alti ÍSdl «1 a ía-nnalrit. Ijnótmtr. (kit kbttn- ......kr., tij7 3\'/, mirk*. A kttxvetlen mcffrendelések minden viruiban, ahol rakíármk vannak, Ide küldendőt. Mintemaiolieok ét praep-ekmiok Infjen e* WrmeotTe kflldetoek. A bevieiriiisll t*. ek virrirni s^eifTfl s • rjir! legjr*. alrel eit * több mint ISiO eve létező eTártzaAnjt »okfelé ntánozzak í> bnoUiyik, ¦ »otkaI reriubb, e gjikroi a e«ln*k meg nett felotö taluíiííle-ban boiaik forfalambL. Chrl.stoph Ferenc, \\ i mm otíamij-ibrim muiiiiii ii htiiui trinM. Prága, K. Berlin. Zúr:ch. Nagy-Kanizsán: Marton és Hubsr nél | QOOQOOÜOQOOOQ 30© Q G C 3 O 5 o o a o a o a o ? 8 O ? zvöny-Taraas&B (erelött WALSER FER.EKCZ) BUDAPESTEN, VI. ker. Külső váczi-ut 45. szám SQrgÖDycim: SZ1VATTYÜGYAK BUDAPEST. GYABT: mindenféle gőzgépel, Schmidt-jéle jorrgözmotorokai (40*/, szén megtakarítás), petróleum- éá benzin motorokat. KeretJU-részeket, hbrjürészeket és csertöröket. Gőzkazánokat, elöiue legitöket, tarlányokat. Hidakat éá egyéb vasszerkezetekel Mindenféle szivattyúkat gőz-, szij- és kézi hajtásra, 7alamint villamos üzemre. Artézi kutjelépitmenyeket vasból. Tüzjecskendöket és vízszállítókat, tűzoltósági felszerelési tárgyakat Köztisztasági szereket, öntöző kocsikat, sárkaparó és sejjrögépeket, hóekéket és úthengereket. Egészségügyi szereket, mint gőzferlötlenitö készülékeket ós teljes fertőtlenítő telepe-ket, pöcegödor tisztító készülékeket. Vas- és ércöntvényeket, harangokat. Keményöntésü aczélfelületü tüzrostélyokat egyenes és kigyóalakban, yalaaiiut polygon rostélyokat. LÉTESIT: víz müveket, csatornázásokat vízvezeték és légszeszberendezéseket, központi fűtéseket. Árjegyzékek és költségvetések ingyen és bérmentve küldetek. 1 í 3 : : : ; z z ; : «:. : : ; s z z : z Q ? : z OOOOOOOOC OOOOOÜOOOOOOOOOOOO2 Sangerhauseni gépgyár Magyarországi gyártelepe. Budapest, Külső váci-ut 1443. Első és egyedüli magyar spectalgépgyár. a mely az összes lliezögazclftsági Iparágak számára szükséges gépeket gyártja. Gazdák és iparosok számára mint hajtóerő rendkívül előnyös a „Hoflmelsler-fele gőzmotor" a legjobb, legolcsóbb és legbiztosabb gőzgép. Fütbetö szénnel, Iával, cserrel és minden egyéb dékk.il. Minden nagyságban \'/, lóerőtől kezdve gyártjuk. A „ilofltoeisíer-motor" rendkivüli előnyei folytán minden eddig ismert hajtóerőt felülmúl. Felállítható bárhol vagy falazás nem szüsséges, állhat szilárdan vagy szállítható. A „HolTiiieisler-molor megszerzését gazdáknak és iparosoknak a legmelegebben, ajánlhatjuk. — Leírással, felvilágosítással, árjegyzékkel szires-n szolgálunk. Képviseletre ajáulntokat elfogadunk. faárai hulla semmi alapozá GUMMI plrisi, tucatonkínt 1 frt 2, 3. 4, 5. 6, 7 és 6 írtért bárhová titoktartással, az 1881. év óta világhírű cég J. REIF, Specialist, WIE.% I. Brandstätte 3. Kimerítő árjegyzékek zárt boritékban ingyen. Riciiíer~félelíorgony-Pain-ExpelIer Liniment. Gapaici comp. Eíen hírneves háziszer elleatállt az id6 megpróbálásánai, mert max több mint 27 év óta megbizbató, fájdalomcsillapító bedörzsö-léskétrt alkatmaztatik kaszvénynél, csiiznál, tagazaggatiBBál ée msg-hliléteknél ?3 az orvosok által bedörzsolésekre is mindig gyakrabban rendeltetü. A valódi Horgony- Pain-Krpeller, gyakorta Horgony-lánimeot elnevezés alatt, nem titkos szer, bánom Igazi népszerű háziszer. melynek egy háztartásban Bem kellene hiányozni. 40 kr. 70 kr. és 1 frt. üvegonkénÜ árban majdnem minden gyógy- ~ Szertárban készletben van; főraktár: Török jézaef gyógyszeresznél Budapestén. Bevásárlás alkalmával igen ávatosai legyünk, mert több kisobbórtékü ntánzat van forgalomban. KI nem aka. negkárosodnl, az minden egyes övegot „Horgony- védjegy és iücht<>r czégjegyzés nélkül mint nem valódit ut-isitsa vissza. © RICBTER P.áD. és társa, B,írkir.WftnüWtt. MÍÍLSTiíT. 2 z o 2 Z ai ? z Z Vulkan gépgyár Guthjahr és [\\Ittller ezelóu Reinhard Fernau óC Co. Budapest, V. Váci-ut 70 Készít : Lengő szitagépeket (Oscillir SiclHer) Guthjahr, Muller :l Sóder szabadalma. Daratisztitó gépsket Schnetzer Ágoston szab. Csomagold gépeket Fredenhageu szabadalm\', liszt, korpa, gipsz, cement, festék s hasonló anyagoknak zsákba vagy hordókba való csomagolása. Teljes malomberendezéseket, magas és sima őrlésre s minden egyéb rendszerben és nagyságban: mindennemű malomgépsket és Bécs, XVI. OtUkring, Wattgasse 30—32. készülékeket, — elvállaja továbbá fennálló malmoknak célszerű átalakítását. Mindennemű szerszámgépeket fém-, fa- és kőmegmunkálására. Gőzgépeket kipróbált rend szerint. Vízikerekeket, közlőműveket (Fraasmisso.) Nyersöntvényekeí saját és idegen minták után, fogaskerekeket géppel idomítva Kívánatra tervek és költségvetések küldetnek Suchard csokoládjai és kakaói-Tévedések elkerülése czéljából a mélyen tisztelt közönség figyelmeztetik aj-ra, hogy Suchard Ph. gyára úgynevezett t 5 r m r i <* k csokoládét se nem gyártja sem kereskedelembe nem hozza. — SUCHARD PH. csokoládéiért -a tiszta állapotbani szállilásért kezeskedve van és csakis staniol csomagolásban gyári jegy és aláírással kapható. Valódi brünni szövetek nyárra és ószre Egy Coapoa 3.10 , 4 80. jó méter hoaim teljéi, \\ 6.— jobb ari öltözet tk«bit, } 7 75. finom axárá- éa melléDy l 9. — finomabb Cl-Jc ^ 10 50 legfinofliabb Valódi gyapjúszövet. Egy Cospoo fekete sálon öltözékhez 10 frt, toTábuá felöltő szövetek, turista darocok, le-fi.ooma.bb kamgirn és a többi szőre: minősegeket ajári áron kuld szét a szolidságáról és megbizbatöaágáról legjobban ismert szövet ráktár Siegel Imhof BrOnnben a közvetlen megrendelések a gyári beiyea Dágyoo elóoyösek: Dágy választék folyton aj árak, szabott legolcsóbb árak, figyelmes elintézése a legkisebb rendeléseknek is etc. etc. Nyn„,a.„.t If,, w.jl.t-i .Ii„ef kö.yvn-„mlijiban íí»gy-KMÍ«áti. Vlt.V-KAfllZSA. 1897. augusztus 28-án, 3B-llLB-B»lm,TTn . XXXYI. évfolyam. Előfizetést éri Ejteti erre . . 5 Irt — kr Fel \'évre . . . 2 írt 50 kr »evederr* . . . 1 frt 2S kr Igjp* ulti 10 kr. HfRDETÉSEE \'¦¦ basabos petittorban 7, masodazor s minden uii-abbt lorcrt Ä kr. XVI LTTEEB ES tut »oroukent 1U krért Tétetnek •I Kiiicfur: illetek minden egyesi birdetetérl tw kr. tixeteodö I ZALA KÖZLŐI . A l&p szellemi den közlemény a perére, ai anya. jlemények pedij p-ére cimxetten bementve Bérmentet.\'en \'* Latnak Kextratuk Tiaszanew küldetnek A nagykanizsai „Ipar-Testület", ,a oagy-kanizsai Takarékpénztár részvény-társaság", a „Kotori karékpéazW\'\'*részvény-táreaBÍg)* * g*laffiDolii Önkéntes iC^oltó-egykl", a ,nagy-kanizsai kisdedevetó egyesület* a , nagy-kanizsai Unitéi járáskor*, a feereiztéuy jótékony nőegylet a nkiWzsai izr jótékony nőegylet* szegények tápíutézete*, a katoni badastyán egylet* „soproni kereskedelmi iparkamra* .nagykanizsai külválaaztmányának hivatalos lapja. HETENK1NT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Ifjúságunk eldurvulása (v.) A lanér megkezdése alkalmából helyén valónak tartják megemlékezni ifjúságunk folyton tartó eldurvulásáról is. Csak pár percig kell az ntcác forgolódnánk, akkor mindjárt tisztában var. az ember a mi ifjúságunk erkölcsi állapotával, amely viszont hamis világot vett ifjusá guck nevelésére az iskolában és a szülei házban. Nem is szólva az iparos ifjúság lármás föl vonulásáról minden alkalommal, vegyük csak szemügyre azt, hogy az ifjúság még a közbiztonság érdekében szükséges intézkedéseket sem respeciálja, mert külömben nem lőne gummi puskával és flóbert fegyverrel utcákban és udvarokban. Mikor tavasszal a fik kizöldelnek, ifjúságunk első teendője, hogy a közvagyont képező fákat legszebb ékességétől megfosztják és a hársfasorokat a sző szoros értelmében elpusztítják. A többi fa Bem növekedhet, mert a fiatal csemetéket addig döngetik és rázzák, mig gyökerük meg nem sérül. Ilyen fa örökre satnya marad, a minek nem a városi kertész az oka. A városban lézengő szerencsétien írüijék, az agyú erezett Tárosi bolondok kedvelt céltáblául szolgálnak a mi jő ifjúságunknak. A társadalom szerencsétlenéiből gúnyt űznek, üldözik őket, utcai botrányt okoznak és nincsen senki, aki közbe lépne, rendőreink nincsenek és a bürokratizmus csak rendeletekkel kormányoz, mely rendeleteket persze végrehajtás hiányában, nem tart meg senki Tisztesség tudásban sem áll ifjúságunk kellő színvonalon. A város fejeit, a hatóságot, tantestületeket az ifjúság született ellenségnek tekinti, mert nincs meg benne a tudat, hogy mind ezek a közjólét hivatott őrei. Még az iskolában a tarférfiak valahogy fentartják a fegyelmei, de azonkívül már megszűnt Igaz. vfssea-torőlhatják az iskolán kivül elkövetett kihágásokat az iskolában, de ilyenkor aztán kész a koliiziő a Szülei házzal, amitől sajnos a tanár és tanító irtózik. Mulasztás azonban nemcsak az iskolában van, hanem főleg az utcai rend fentartásával megbízott rendőrség teljes hiányában és abban a közönyben, melylyel még rendőrségünk is az ifjúság garázdálkodását nézi. Mert az már mégsem tartozik másra, mint a rendőrségre, hogy az utcán százával verődnek össze a fiatal gavallérok, ü\\l-rozzák, utánozhatatlan ellenállhat at-lansággal a felsőbb leányokat, vagy & város félkegyelmű embereit guny-nyal üldözik és botrányt és megütközést okoznak. De egyúttal felhív -juk a városi és felekezeti tanintézetek vezetőit arra, hogy saját hatáskörükben ezeket s tűrhetetlen bajokat orvosolják. A fegyelmi szabályok fölolvasása csak irott malaszt marad mindaddig, mig azok végrehajtása, kezdve az elemi iskolánál egész az érettségizők osztályáig, az utolsó be* tűig, nem képezi a tanárok folytonos gondját. Erélyesebb irányt kérünk ugy az iskolától, mint a rendőrségtől is. Megyei tanitógyuiés. (Angnsrtaa 23. é* 24 én) Már az eiő értekezletre sokan érkeztek. Az egylet kertbea éjfélig szórakoztak darák tanítóink hűi ital mellett. Férfiak éi oők vegye.it igyekeztek a társaságba vidám hangulatot, hozni. A tüzesvérüek még táncra iá perdültek. A város is némi zászlódiszt ötlött, itt-ott lengett a bázoa egy-egy trikolor, a mely tudtára adta a laikus közönségnek is, hogy a midennapí kerékvágásból kizökkentüak. A tulajdouképeni ülés 24-én kezdődött a városház nagy termában, melyet polgármesterünk készséggel engedett át az ülés céh-ura. Vécsey ZzfgmourT a városi tisztviselők országos gyüléiére utazott Mát maros-Szigetre, d-i helyettesítésével Lengyel főjegyzőt bizta meg. A nagyteremben oyüzsgölta közönség mint a méb a kasban, künn pedig zuhogott az eső, mely 10 fukkal hűtötte le a levegőt, ami csak kedvezett a gyűlésnek, mert figyelemmel hallgathatta meg míu-deuki az el öierj esz léseket és zsebkendőkre szükség nem volr. Pálya Mihály elnök pont 9 órakor uyitotta meg az ülést, mire dr. R u -z s i csk a Kálmán tanfelügyelő üdvözölte az Összeg) ült rfiakat Zrínyi Károly főjegyző olvasta fei a központi választmány jelentését. F i s c- h e r Endre pénztáros pedig a pénztár ávlásáról számolt be. N e ncsey Károly választmányi tag a biráló bizottság jelentését olvaata fel, mely szerint Beér Ferenc képezdei tanár munkájának itéli oda az 50 koronás pályadíjat A munka címe: Hazafi is ünnepek rendezése a népiskolában különös tekintettel Zalavármegye elhunyt nagy 1 férfiainak emlékezetére. A pályaoyertes cikket a szerző maga olvasta fel. A jövő közgyűlés helyének kijetölé-! sénél az elöértekezlet Sümeg meilett ; foglalt állást, de ezt a határozatot a közgyűlés S 18 1 ay Sátidor felszólalására oda változtatta, hogy a jövő évi gyűlés B. - Füreden legyen, hogyha ott szivea fogadtatásban részesülhetnének a tanítók. Pálya Mihály előadja, hogy a megyei tanítóegyesület érdekeinek előmozdítása céljából szükségesnek tartja, hogy a központ Csáktornyáról Kanizsára helyeztessek át, amely iuditványt a közgyűlés egyhangúlag fogadta el. A üszlujitásnál a Kanizsa lisztája került ki győztesen az urnábó1. A megyei tanitógyuiés elnökére választották Szalay Sándort, hírlapíró társunkat. Szalay megköszönve j megválasztását, azt mondja, hogy neki inas programmja nincs, mint az, ami az alapszabályokban van lefektetve. Annak keresztülvitelét tűzi ki működése céljául, de számit a választmány támogatására. Nem nagy dolgokat akar kivinni hanem azt tovább vezetni, ami már meg van alapítva. Alelnökök lettek: Hajgató Sándor és Walignrszky AntaL Főjegyző; Poredus Antal; első aljegyző Kovács STikfós, második aljegyző" Szahő Zstxáu ; Könyvtáros Krammef Lajos pénztárnok Kertész József, — választmányi tagok Bartha Gyula dr. Farkas Vilma, Váry Józaef és Váryoé Szakonyi JÓzsa. A tanitó gyűlés végül Wiassics Gyula miniszterhez táviratot küldött, melynek szövege a következő: Zalavármegye általános tanítótestülete mai nagy kanizsai közgyűlése alkalmából excelleuciádat, mint az egyesület lelke sedéssel megválasztott disztagját, mély hódolattal üdvözli és kéri Istent, árassza áldását drága eletére, hogy batalmas egyéniségével még sok fényes lapját töltse be a magyar kultúránál^ Gyűlés után a „Polgári Egylet" helyiségetben társasebed volt Az iskolai év kezdetén. Sí.véotyp vezércikk, mely hasonló cim mei és ugyanazon időben majd minden lapban napvilágot lát és a melynek a pályaválasztásra vonatkozó intelmei és utasításai oly elcsépaltek és oly közönségesek, hogy nem is szabad egy jó nevelésű embertől várni, hogy végigolvasson | csak egyet ia. — Nom akarunk tehát útmutatók lenni, hogy ne lépjenek a vagy lépjenek a tudományos pályára (kivéve az ügyvédséget, mert az már — ... politikai pálya, t. i. magasabb politikai 1) miért legyen iparos vagy keres"kedö, ha nem muszáj 1 Fölöslegesnek tarijuk intelmekkel szolgálni ott, a hol sokkalta fontosabb dologra kell a figyelmet irányítani; nem adunk tanácsokat a tanuló ifjúságnak a tanulás mikéntjére nézve, hanem constatáljuk, hogy a tanulók szellemi megerőltetése mellé járul a test nevelésének elhanyagolása, illetve az azzal való nemtörődömség. Nem mernénk ilyen vádat csak így egykönnyen oda vetni, ha állításunk igazolásául nem hozhatnók fel azt a sajnálatos tényt, ho*y az ujonuan épített polgári leányiskolában már megakarják kezdeni a tanítást. Hát lehet, szabad, célBzerü, egészen nedves, dohos szobák ba fejlődés alatt levő gyermekeket beszorítani, kívánhat a szellemi nevelés a testtől olyan áldozatot, hogy csak emennek el- csigázása árán léphessünk egyet-kettőt előre. Tankhaüink akkor tákáiateaen. egyező-leg a tantervvel és küldhetünk azép jelenléseket a miniszternek, hogy a tervezet be van tartva és csupa beteg tanulókkal van dolgunk? Alkalmas és megfelelő helyiséget iskolának, mert csak ép testtel lehet tanulni. A közép kereskedelmi iskola helyiségei sem feleluek meg a követelményeknek. Nem lehet anoyi tanu\'őt olyan szük helyiségbe bepréselni, a mely egyébként Bem felel meg rendeltetésének. Nincs rendes tanárszoba a tanárok valami boldogultkonyha helyiségben kénytelenek magukat meghúz ni. Ezekre akartuk a figyelmet felhívni; a mit a tanuló ifjuságoak mondanunk kell, azt mondják el azok, a kiket illet, mi csak arra terjeszkedhetünk ki, amit a közönség jogos közérdeke megkíván, hogy gyermekeit alkalmas és megfelelő helyiségben részeltessék a tudomány áldásaiban .... Nagy hatalom van az iskolák i kezében; neveini, művelői a jövő nem-, zedéket, letenni egy nemzet nagyságának i biztos talpköveit. Kitartást, buzgalmat : és kölcsönös segedelmet kérőnk a tanu-; lótól, tanártól egyaránt és ha oly kitár-j tással iparkodnak mindnyájan köteleséé-güknek megfelelni, mini, a miiyen szük-i sége van a hazának öntudatos, honazeretŐ gyermekekre és ha oly igazán törekednek e magyar haza javát előmozdítani, a mennyire ezt mi magyar hazánk megérdemli : Magyarországot a poklok kapni sem döntendik meg. — Hirdetmény. A Magyarország területéről az amerikai Egyesült Államokba S7állitandó árukról ezek utrainditása előtt mindenkor megfelelő Bzámla állítandó ki a szállító vagy eladó által, mely 87.ámlát az Egyesült Államok budapesti konzula vizsgálja fölül és hitelesíti. Ezen számlák kiállítása, fölül vizsgélása és hitelesítése a régi szabályzattól eltérŐleg ujabb formákhoz köttetett, miről- oly megjegyzéssel értesítjük az érdekelt kö* T A Ä 6 A. Az élet után. — A .Zalai Köxlöoy" eredeti tárcája. — Mi következik az élet után? Mi halálnak nevezzük, s habár kétségtelen, bogy sok ember Tan, a ki ettől nem fél s a szót ép oly hidegen mondja ki. mint bármely mást; mégis töobtsn vannak, a kiknek szivét különös érzelem hatja át, mikor e szót hallják, vagy a végre gondolnak. A legnagyobb bölcselkedők között is, kik az élet legnehezebb problémáinak megoldásán fáradoznak, voltak, kik mindentől irtóztak, a mi a halállal közelebbi vagy távolabbi vonatkozásban áll. A németek nagymesteréről, Goethéről tudjuk, hogy nem szeretett a halálról beszélni, az anyjától Örökölte azt a tulajdonságot, hogy minden kellemetlen, rossz hirtőH irtózott Schiller halálát nem merte aenki-sem tudatni vele; igy találtatta ki vele felesége, mikor Schiller halála után köny-nyezve nyitott Bzobájába; pedig müvei tanúsítják, hogy sokat foglalkozhatott a halál gondolatával is. Éa megínditóbb apotheosist Banki sem irt még a halálról, mint ő, mikor a remek Hermán es Dorolheában e szavakat adja. a lelkész ajkára: .....Des Todes rührendes Bild steht Nicht als Schrecken dem Weisen und [nicht als Ende dem Frommen, Jenen arnägt es ins Leben zurück und [lehret ibn handeln; Diesem siürkr. es zu künftigera Heil ein [Tröbsal die Hoffnung; Beiden wird zum lében der Tod..... [(IX. 46.) De akár félelem ragadja meg a gyenge idegzetüt, akár közönyös maradjon ballá tára az erős lelkű ember, titokzatos az, dacára auoak, hogy mindennapi; épugy mint a születés. A túlvilágot t- i. a halál utáni állapotot illetőleg, csak a vallás nyújt megnyugtató felvilágosítást, minden további okoskodás csak nyugtalanságot okoz, kételyt támaszt és boldogtalanná tesz. A németek persze ebben is nagymesterek. Tannak irói, kik a túlvilágról is iratnak maguknak leveleket s azokat sok ezer példányban terjesztik a jámbor és nem jámbor olvasók közt A születés és halálozás mindennapi, folytonos enyészet és teremtés e földon, örökös körforgásban, váltózhatatlauui és szünetlenül Csakhogy a születés (legalább érzékeinkre nézve) egészen más, mint a halál; amott üdvözöljük az uj életet s kedvező körülmények közöfe* látjuk fejlődését, megerősödését testben, lélekben; útjában remények teljesülését s az emberi élet nyilvánu\'ásaioak egész skáláját; a mi pedig azontúl követkexik, abból nem tudunk semmit, csak a vallás biztató szózata vigasztal fölötte. Az élet végének csak dermesztő hatását látjuk, de azt a vékony fonalat, mely az életet a halállal egybeköti, azt a kis hidat, mely az egyikből egy lépéssel átvezet a másikba, azt ?em ismerjük. Nem ismerjük, dacára annak, hogy oly sokalaku, hogy ezer- és ezerféleképen jelentkezik s minden alakjában meg is figyelik. Olt áll az orvos, a phisiologus; nézi az arcizmok percenkénti változását, az érverés lassan megszűnő lüktetését, megfigyeli azt a majd csendesen, majd rettentően s látszólag kinosan elfogó processust, melyet az élet el-elgyengülö erejének utolsó megfeszítésével a halállal küzd. Megfigyeli, hogy mint kapcsolódik össze a lét a nemléttel, mig a szi? verése eláll, az ajk elkékül, a szem megüvegesedik & a testen erőt vesz az a félelmes merevség, melylyel a\'bomlás processusa kezdődik, az a vegyi folyamat, mely nem előttünk foly le, amely az anyagot odaadja vissza, a hová tartozik. Mivé lesz a csevegő ajk. a csillogó szempárnak eleven játéka, a homlokon nyilatkozó szellem tensége, — minden, minden, a mi oly szeretetreméltó vo>t? Csak egyedül a halálra való gondoiat az, mely a büszke embert törpeaégére emlékeztetheti, mint Petőfi azt oly igazán kifejezi. Az ember" című költeményében : Egy szempillantásnál mi rövidebb? Emberbarátom a te életed I .Rohanva jö az idő a elrohan. Egy kezében bölcsöd pályája van S másikban koporsódra szemfödél Kevély ember, miben kevélykedő! ? Kevés ember van a kit az élet és halál titokzatos problémái ne foglalkoztatnának. Csendes órákban önkénytelenül refl-iztóit szövi az ember a lét okairól és határairól. Mély bánatot keltő a ion laudóság szomorú érzete s az évezredek óta a végtelenségbe elmerülő emberi nemzedékek költői, művészei mélyen megindító szavakban vagy képekben ecsetelik az enyészet lesújtó érzetét S ez folyton vissza- és visszatér, minden korban, minden században s mintha éppen e tárgynál ki nem meríthető forrásból merítenének a költők, a bölcsészek, ujabb és ujabb, szebb és szebb fordulatokkal, telve költői képletekkel festik az élet gyors múlását. Börn e mikor emlékbeszédét mondja a legnagyobb német hu-morist afölött Így szól: Századok tűnnek le, az évszakok mellettünk elsuhannak, a szerencse időjárása változik; lel-alá szállnak az egyes korok. Semmi sem tartós, mint a változás, semmi sem állandó, mint a halál. A sziv minden verése sebet üt rajtunk, s az élet folytonos elvérzés lenne, ha a költészet nem volna. Ó megadja nekünk, a mit a természet tőlünk megtagad : arany korszakot, melyet L rozsda nem emészt; tavaszt, mely folyton virágaik, fellegtelen boldogságot és örök ifjúságot I" Az emberi élet múlandóságáról a régi népek éi nemzetek költészetében is találunk megemlékezést Eltekintve az egyptomiaktól, kik a halál legkiterjedtebb kultuszát űzték, már vallási felfogásuknál fogva is, Homéros Iüás.inak 6-én 146—149. versében igy szól: Mint az erdő levelei, olyanok az emberiség nemzedékei; ¦ leveleket földre viszi a szél s a bimbózó erdő másokat hajt, ha újra feléled a tavasz: .Igy az emberi nemzedék, emez nő és amaz elenyész.* Vergilius ia az Aeneisben: Stat sua Quiquedies; breve 1 et inrepelabile tempus Omuibus est vitae: : sed famam extendere factis. Hoc virtatisopus. (Aeneas 10,467—69.) f. magyar irodalomban is gyakran ta-| láljuk megindító kifejezését az enyészet-í nek, a mulandóságnak. Csak Berzsenyi i nagy ódájára kell mutatnunk, a hol azt ! mondja: ; Felfogat a nagy századok érckeze ! Mindent, ledőlt már a nemes Uion, A büszke Karthágó hatalma Rőmas erős Babylon leomlott De ép abban, a mi az emberi lélekre nézve lesújtó, van egyszersmind felemelő is; csak fel kell emelnie tekintetét s ha hiába kutatja célt, vigasztalódjék azzal a felelettel, melyet az Ur Ádámnak ad Madách tragédiájában: .Mondottam, ember küzdj és bizve bizzál1" \\ Számtalan alakja van a halálnak. A csendes elmúlástól, melyben a lélek még egyet lobban, mint a mécs lángjának utolsó felesillanása, mielőtt a tápláló olaj hiányában egészen elalszik, egészen addig a borzalmas halálig, melyben izenkint hal el az ember és saját érzékeivel látja pusztulását, kimúlását, s tehetetlenül elterülve halálos ágyán nem tud segiteni magán, pedig az akarat meg volna, csak az erő hiányzik, az az erő, mely nélkül az akarat is élettelen, tehetetlen. Minő áldás az, mikorra halál egy tevékenyen eltöltött becsületes élét ntáu köszönt be ajhalandonál, rövid betegség után, mely öregség erőtlenségé- XXXVL ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY 1897. AUGSZTÜS 28 áo. röket, hogL az^e tekintetben kibocsátott teánk hivatalos hetyi-B órák alatt megte-¦1897. évi augusztus -feti kereskedelmi és \\ \'¦; A m.\'kir. áll; ; ^v-*:;^ a m. kir. államvasutak x fjanuár hó 1. számítandó -^egy.\'inetMég1 három éven át évenkint szükséges mintegy 18500 q. faszén, 2500 q. dióoagvságu pirszén, llöOC q. kocka pirszén. 5000 q. darabos pirszén szállítására pályázatot hirdet. Az ajánlat lé. szeptember hó 4. déli 12 órájáig a ra. kir. államvasutak anya? és leltárbeszer-tési szakosztályánál nyújtandó be, vagy nósta utján küldendő be. Mire oly megjegyzéssel -ni fjük föl érdekelt köreink figyelmét, hogy az általános szállítási feltételek darabookint 25 kr. s a különleges szállitá-d feltételek darabonkint 15 kron megszerezhetők nevezett anyag és leltárbeszerzési szakosztálynál Budapesten; valamint az összes m. kir. állam* vasúti üzletvezetőségekoél.Sopron, 1897. évi augusztus havában. A kerületi kereskedelmi és iparkamara. -- Hirdetmény. Folyó évi július hó 1-töl kezdve Spanyolországban az egyenes és közvetett adók és illetékek, tehát a vámok után is 10% 03 pótlék szedetik be, azon vámkészeit áruk kivételével, melyek a fennálló nemzetközi megállapodások (kereskedelmi szerződések) alap-jáu ezen 10u|°-os pótlék fizetésére nem kötelezhetők. Miről az érdekelt körök ezennel értesíttetnek. Sopron, 1897. évi augusztus havában A kerületi kereskedelmi és iparkamara. — Hirdetmény. A m. kir. államvasutak igazgatósába a budapesti északi íőmühely\' szertárában a f. év második felében összegyűlő és nélkülözhetővé váló külömbözö ócska fémanyagokat cY tékesiteoi óhajtván, azok eladása céljából f. é. szeptember 7. lejárattal pályázatot hirdet. Mely pályázati kiírásra oly megjegyzéssel figyelme7tetjük kamarakerüle-tück érdekelt köreit, bogy a részletes pályázati hirdetményt s ajánlat mintát kívánatra rendelkezőinkre fogjuk bocsá-tani. Sopron, 1897. évi augusztus havában. A kerületi kereskedelmi és iparkamara - — Hirdetmény. A nagy kanizsai kir. törvényszék elnöke f. é. julmi hó 26 áo 1257 sz. a. kelt értesítése Bzerint a nagykanizsai kir. törvényszék, járásbíróság és ügyészségr.él, valamint a kir. törvény széki fogháznál az 1898. évben szüksé-gelendö összesen 590"36 köbméter egészséges, °?áraz, rodha<iástól ment első osztályú bükía szállítására f. é. szeptember hő IS án d e. 10 órájára, mégis a uagy-kanizsai kir. törvényszék és az annak területén levő kir. járásbíróságok, valamint a nagy-kanizsai kir. ügyészség részére 1S98 ban szüfcségolendŐ 450 drb. 560 grammos csomag jó minőségű faggyúgyertya biztosítása végett f. é. szeptember hó 19-kének d e. 9 órájára nyilvános árlejtést hirdet, meiy árlejtésre oly megjegyzéssel figyelmeztetjük kamarakerületünk érdekelt köreit : hogy az árlejtési feltételek a nagy-kanizsai törvényszéki elnöki iroda 11 sz. hivatalos helyiségében naponkint d. e. 9 — 12 és d. u. vei együtt jár ; mikor a kasrásoda nyújtja csontos kezét a haldoklónak, kit szerettei környeznek, s ki már örömest enged a hivó Bzózatnak, mert belefáradt az életbe, teber az neki, nincs a mi visszatartsa, a a túlvilágba néző derűs tekintetet nem homályosítja el a hátrahagyottak jövőjének bizonytalansága. Ez szép halál, a mennyire a halál szép lehet, — mert bizony a halál rossz arc-képfeatő. De ezt sem szeretik, ez is kegyetlenül belenyúl az emberi életbe; de legalább az emléke nem oly iszonyatos, ,-iJiiot mikor as_étet erőszakosan végzőrv. dik; akkor, mikor még volná miért, mikor még a szenvedés, a baj, iöldi csapás nem fásitotta el az ember lelkét, mikor a remény éltető, bizalmat keltő zöld azina nem vegyült el a bizonytalanság, a vigasztalanság átbatlan szürkeségével: mikor a szivet még ezernyi szálak fűzik a lét gyökeréhez, édes legyen vagy keserül Ha itt szakad el az élet fonala, ez a Bajgó sebetvág az érző szivén,ennek az emléke kínos, fájdalmas. És mégi8l Halni könnyebb, mint élni-A változhatlanba hamar belenyugszunk; ] az ember megadjs magát, ha még oly szívesen ringatózott volna még a lét ölén. Halni könnyebb, mint élni. A halál kegyetlen, mikor orvul megtámadja á mitaem sejtő halandót, de legalább gyorsan végezhet. Egy pillanat megállítja a 87iv verését; megrohanja az agyat és Öntodatlaccágba ejt. S ez az öntudatlan állapot, mely csak hátramaradókban kelti fel sejtelmét a kinos halálküzdelemnek, a haldoklóra oézve már küszöbét jelenti a túlvilágnak. A íelej- 3—5 óráig megtekinthetők. Sopron, 1897. évi augusztus havábao. A kerületi kereskedelmi és iparkamara. — Hirdetmény. Nagy Kanizsa város adóhivatala részérői ezennel közhírré tétetik, hogy az 1892 évi XV. t. c. 25. j-a alapján\' mindazon szőlősgazdát, akik az ezen törvényben megállapított kedvezményes borfogysztásban részesülni óhajtanak, a f. évi bortermésükből a házi fogyasztásra szánt menyiséget f. évi szeptember hó 1-étól 15-éig bezárólag, Nagy-Kanizsa város adóhivatalánál a hivatalos órák alatt annál bizonyosabban bejelenteni el ne maiasszák, — mert a fenti záros határidőn tol bejelentések figyelembe nem vétetnek. A városi adóhivatal Nagy-Kanizsán 1897 augusztus 23-án. Lengyel Lajos h. polgármester. Neu Albert ellenőr. Felső templom. Ujabb adakozások; Kattaaer Gyula gimn- tanuló gyűjtése: Kattauer Edéné 3 frt, Tassaly Tamásné, Melchiades 2—2 frt; Kattaotr Gyula, Jenő, Bandiss Eroőné, Borookay Gábor 1—1 frt: Paláka, Kovács Iü 2O-20kr; Krugné, N. N. Kovács Lnci.N. N. 10—10 kr., Hoffmann 15 kr., Köröskényi Piroska 05 kr., összesen 12 frt. — Halvax Frigyes ur gyűjtése: Halvái Frigyes 10 forint, Gratz. éi Weisz 5 írt. Fáy Antal és társa, Pelikán és Gyukits. özv. Fasci&tti Bertalanná 2—2 frt; Kalamár Sáodorné és Margit 1 — 1 frt, Scbáffer Samu, Braun Zsigmond 50—50 kr., összesen 24 frt. Eddig befolyt összesen 3193 frt 27 kr. Dr. Tuboly Qyula Eperjesy Gábor ellenőr. péuztároa. i i r « t — Esküvő. F. hó 10 én esküdött örök hűséget Tóih Béla letenyei kántor tanító Schneider Anna úrhölgynek, Schoeider József urodalmi gazdatiszt nővérének Tót-SzL-Mártonban. — Eriküvü. örvendetes családi esemény színhelye volt kir. törvényszékünk egykori közszeretetben álló ügyésze, dr. Laky Kristóf kir. kamarás, szombathelyi kir. törvényszéki elnök házi köre f. hó 17-én, mely napoo leányát, L*ky Margit kisasszonyt a szombathelyi székesegyházban vezette oltárhoz dr. Botra Gibor kun-szent miklósi kir. közjegyző. Az epküvőn rendkívül fényes násznép vett részt. — Lajos napja Kis számú, de lelkes közönség jelenléiében tartotta meg a magyar asztaltársa.-ág a Lajos napot. Ha esetleg a SpitzbergákOD vagy Kamerun ban lennénk, még akkor is idegeuszerűen érintene az a tűntető távol maradás, a melylyel egy ilyen intelligens város közönsége a tegnapi estélyt megtisztelte. — Hja, ez a hipokrizis nem enged teret a jogos aspirációk terjedésének és ez a túlhajtott idegenkedés minden nemzeti megnyilatkozásnál ez a legnagyobb átok, a mí magyart sújtani nem fog megszűnni soha. — A rendezőség, minden tekintetben megfelelt a követelményeknek, a szereplök pedig olyan szórakozást tés. fátyla választja el a multat a jövőtől. A fiziológusok nincsenek egy véleményen a halálküzdelem fájdalmat illetőleg. Sokan azt állítják, hogy az csak fájdalmáénak látszik, csak ugy rémlik az a környezet előtt, de valójában nem az. Még akkor sem, hogyha az öntudat egy pillanatra sem hagyja el a haldoklót. Azt. mondják, hogy a mit némelyek a nehéz, fájdalmas haláltusáról beszélnek, az mese. A szervezet felbomlásának folyamata fájdalmat nem okozhat Mi persze az élet küzdelmét a haláHal sem bírjuk máskép elképzelni, mint nehéznek, fájdalmasnak. Élni nehezebb, mint meghalni. S talán azért van, hogy némelyek, de most már nemcsak némelyek, hanem sokan be bem várják az élet természetes befejezését, hanem maguk szakítják e! életűk fonalát, részíut valódi, részint képzelt bajok miatt, melyek Őket, a gyenge idegzetüeket bántják. Pedig az élet művészetét megtanulhatja mindenki, a ki a természet életére figyel. A civilizáció mindjobban eltávolítja az embert a természettől, az egyszerűségtől, b ez megboszulja magát Kétségtelen, hogy voltak minden időben öngyilkosok, hiszen az élet erőszakon megszakítása még vallási kötelesség is volt némely népnél. Dd ennek alapja és íorrá-a legalább egy magasabb, habár téves eszme volt; a modern öngyilkosságok nem ezek közétartoznak ; hiszen manapság már olyanok barátkoznak meg a halál goodolatáva! és vesztik el önként életüket, kik voltaképen nyújtottak, mely a társaságnak mindenkor disxére váland. — Az elnöki megnyitó, melyet dr. Mayer Ferenc tartott tisztán kőrvonalozta az egyesület célját és élénk helyeslés közt fejtegette, hogy a politika az egyesületből ki van zárva. — Utána Molnár Mihály jogszigorló lépett az emelvényre és alapos készültségre valló beszédben emlékezett meg Kossuth Lajos hervadhatatlan érdemeiről. — A hallgatóság miuduntalan zajos tetszés nyilatkozatokkal kisérte, majd minden mondatát és a végén elementáris erővel zúdult fel a tapsvihar és éljeozés. —¦ Most következett Hajgató Béta vasúti tiszt virtuóz cimbalomjátéka. A fiatal művész ez estélyre Yaraadról jött városunkba — Játékáról ismételten csak azt mondhatjuk, bogy magával ragadta a hallgatóságot és jő pár darabbal kellett neki műsorát megtoldani. Az utolsó pontot Totola Károly szavalata képezte. — Bensőséggel adta elő. Pataj Sándornak az Akadémia által kitüntetett fohászát. Ezután Horváth Lici zenéjére táncra perdült az ifjúság és reggeli 4 óráig járták a hamisítatlan magyar csárdást — A nagy-kanizsai izr. hitközség állal fentartott elemi, polgári ós felaő kereskedelmi iskolában a beiratkozások a jövő 1897 —98-iki tanévre szep.l. 2. és 3. napján d. e. 9-12, d. u. 3—5 óráig eszközöltetnek. A javító vizsgák augusztus 31-én és pedig a kereskedelmi iskolában délelőtt 9—12, a polg. iskolában 3—5 óráig tartatnak. — Hegyei tanitógyülés. A megyei tanitógyülés bankettjén poharat emelt Szalay Sáudor elnök: a királyra; dr. Ruzsicska Kálmán: dr. Wlassico Gyu a miniszterre; Pálya Mihály : dr. Ruzsicska Kálmán tanfelügyelőre; Krátner Lajos: a városi hatóságra és ennek jelenvolt képviselőjére: Lengyel Lajos h- polgármesterre ; Zrínyi Károly : a nagy-kanizsai iskolaszékre és annak jelenvolt tagjára: Remete Gézára, Faics Lajosra, dr.Tripam-mer Rezsőre és Seregély Dazsőre: dr. Ruzsicska Kálmán : a tanítótestületre és annak elnökére; Poredus Antal: a vendégekre ; Remete Géza: a tanítóságra; Hoffmann Mór; Laki ti Vendelre; Kovács Miklós: a hölgyekre; dr. Magasbázy Antal: a Zalavármegyei Tanítótestület tagjaira. — Iskolai értesítés. A nagy-kanizsai községi népiskolákban a beiratások az 1897/8. tanévre szeptember 1-től 8-ig lartatnak és pedig mindsnkor reggel 8 órától ll-ig, d. u. 2—4-ig. 9-én ünnepélyes „Vení Sancce"-vel a taoév megkezdése. Nagy-Kanizsán, 1897. augusztus hó 25-én. Az igazgatóság. — Értesítés a jövó 1897—98. tanév megnyitásáról a helybeli főgimnáziumban. 1. A jövó tanévre a beírások a helybeli főgimnáziumban — az nj .Középiskolai Rendtartás" értelmében — szept. hó bárom első napján 9—\'jj, 12-ig és 3—5 ig a főgimn. rajzteremben lör-ténnek : ezeket megelőzik aug. hó -30. és 31-én a felvételi, javiió é*v pótló vizsgálatok ugyanazon órákban. A felvétel szabályai a következők : 1. A növendék szülői, vagy ezek megbízottjai kíséretében jelentkezik az igazgatóságnál s itt felmutatja az előbbi tanévről szóló iskolai bizonyítványát, továbbá nem is éltek még kik alig állíthatják magukról, hogy ismerik a létet s ez természetellenesség s legjobb bizonysága annak, hogy az ember eltávozott a természettől, a mely tulajdonkép anyja, dajkája volt s azóta az életet oly mesterségessé tette, hogy nem csoda, ha idegei gyorsan eltompulnak, s az életet sokan elvetik maguktól. Elni nehezebb, mint meghalni. Csak azaz állapot a legborzasztóbb, a mely egyszerre az élet és halai képét mutatja, mikor az agy szervezete megbomlik s a test épsége mellett beteg a lélek. Mikor abban a fiuom szervezetben, melynek összefüggését, egymásba kapcsolódását nem ismeri, a tudomány felmondja szolgálatát s a lélek valóban ví-hardult, roncsolt hajóvá lesz, mely elvesztette árbocét s iránytű nélkül hánykolódik a lét tengerén. Az az irtózatos állapot, melynél jobb a halál az ő feledésével ; az a kínos áHapot, mely meghazudtolja az életet, mert már nem létezik, és meghazudtolja a balált, mert még nem következett be; azaz állapot, melyben az ember kacag, mikor sírnia kellene és akkor Bír, mikor kacagnia kellene. Egy személyben gyermekes agg, habár a tett fejlettsége, érettsége éppen az ellenkezőt mutatja. Halál, mely az élet sajátságaival bír és élet, mely a hilál bélyegét hordja magán, sem az egyik, sem a másik és mégis mind a kettő 1 Csakugyan el lehet mondani Petőfivel: .Kevély ember, mibeu kevélykedel ?" Bojjmann Mór. ; kereszttevelét, illetőleg születési bízonyit-| ványai, végre orvost bizonyítványt arról, [ bogy mikor volt utoljára beoltva s milyen I eredménynyel. Az I. osztályba csak olyan ! növendékek vétetnek fel, kik életűk 9 i évét már betöltötték és vagy a népiskola IV. osztályáról érvényes bizonyítványt mutatnak föl, vagy felvételi vizsgálaton igazolják, hogy az említetett osztály tananyagához mért képzettséggel bírnak. — Minthogy egy osztályba 60 tanulónál több 1Ö1 nem vehető, azért a beírások első és második napján a helybeli szülők jelentkező gyermekei előnynyel bírnak. II. A gimnázium V. osztályába lépő tanuló szülője Tagy gyámja a beiratás aíkalmával kötetes az osztályfőnök előtt kijelenteni, va.fia illetőleg gyámolija az 1890. évi t c. értelmében a görög nyelvet avagy az ezt pó:ló tantárgyakat fogja-e tanulni. III. Tandíj fejében egész évre 16 irt és a rajztanár nyugdíjra 20 kr. fizetendő. E/.en kívül azok a tanulók, kik először lépnek az intáietbe, 2 frt 10 kr. fölvételi dijat,— az ének zenetanár tiszteletdijának fedezésére minden beirt tanuló — 1 irtot, végre az év Értesítő és ifj. könyvtár címén szintén 1 fortot fizet IV. A tanulók óvakodjanak elrongyolt, piszkos és a fennebb jelzettnél régibb kiadá-u iskola könyvek beszerzéséről, mert ilyenek et nem fogadtatnak. Síepf. hó 4 én \'Is- 9 órakor Ünnepélyes -Veni Saoce." 6-án rendes tanitás. Kelt Nagy-Kanizsán, 1897. aug. 20-án. Az igazgató-á. — Déli vasnt. Kisasszony ünnep alkalmával f. évi szeptember hó 4-én a déli vasút magyar vonalainak állomásairól Budapest, Bécs, Fiume. Trieszt éa Kor-monsba redkivűlmérsékelt áru menettérti jegyek lesznek kiadva melyek 14 napig érvényesek és még azon kedvezményt nyújtsák, hogy visszajÖvetkorezen jegyekkel az utazást kétszer tetszés, szerioti állomásokon fé.be lehet szakítani. Ezen jegyek kiadására és áraira nézve külön hirdetmények adattak ki, melyekben a vunatok, melyekhez ezeu rendkívül mérsékelt áru jegyek érvényesek, indulási idejükkel fel vannak emiitve. — Rendőrségünk egyenruhája. A mi sokat igénybe vett szent Herniaodá-dnak nem igen mozog a szabadban, még akkor sem, ha ünnepnapok alkalmából tömeges összetorlódások vannak az utcán, mint például Szt-István napján vagy mnlt vasárnapon, amikor nagy népünaep volt az egylet kertben. A gyorshajtók ellen ki-ki bottal védheti a bőrét az utcai keresztezéseken, hol az ember egy-kettőre a kerekek alá kerülhet. Egészben buszonkét rendőr van a városban és ez a csekély 87ám is alig fér el abban a híres recdórkaszárnyában. A huszonkét szál emberből 6 kézbesítői szolgálatot teljesít 4 Kis-Kanizsára van kíkü\'dve, marad a városban 14 rendőr, a kik közül néha néha kettőt mégis lá unk az utcán. No de most uj uniformist kapnak a budapesti rendőr ég mintájára, most van reményünk, bogy mégis valami utcai policájt fogunk és7revenni. Ezenlnl kocsisok és utcai gyerekek nem fognak rakoncátlankodni és az éjjeli csendháborítók sem fíignflk többé tele torokkal kurjongatni. Üdvözöljük az uj reformot teljes azivből. — Tűzoltó ünnep Letenyén. A letenyei önk. tűzoltó egyleL azon tűzoltókat, kik 10, illetve 5 évig működtek az egylet kebelében, szolgálati éremmel tüntette ki. Az ünnep 9 órakor vetta kezdetét ünnepies nagymise és Tedeummal — ezt követte a Kossuth-téreo szabadban tartott letenyei önk. tűzoltó egylet disz közgyűlése, mely alkalommal Tamás Ádám egyl. alelnök tűzte a kitüntetettek mellére a szolgálati érmeket. Felolvastattak ez alkalommal a szolgálati érmek viselésére vonatkozó orsz. tüzollő szövetkezet által kiállított engedély okiratok is. — * Majd Freytag Géza vál. tag intézett a kitüntetettekhez lelkes szavakai, buzdítván őket továbbra is kitartásra, az ember élet és vagyonmentés körüli sikeres működésre, — ifjabb baj társai oknak jő példaadásra, — valamint az egyesület további virágzásának támogatására, végül pedig Dénes Jenő főparancsnok az Összes tűzoltókhoz intézett lelkes szavakat, — majd az újonnan kidolgozott alapszabályokban előirt fogadalmat tetette velük le; ezt követte a kitüntetettek valamint a tűzoltó egylet tisztikara előtti diaz-felvonulás az alsó-domborni tűzoltó zenekar közreműködésével. 10 éves ezüst szolgálati érmet kaptak. Keszler Géza alparancsnok, Kömives Imre, Leoarica Ferenc ostt pook, Aigner Károly, Sós István, Simon Lajos, szakaazpnok, Koho Sándor szertárnok, Busa Ferenc Potec Ödön csővezetők, Gyergyák István, Rác István, Galác Alajos, Kanász János, Simon József, Hitter András, Leránt Lajos, Hóbor György tűzoltók. — 5 éves bronc érmet kaptak Pál János oszt. pn ok, Pozderec János segédtiszt. Rác Ferenc, Mikő János; Hóbor József tűzoltók. Délután 3 órakor kivonulás volt a Pap- sürübe, hol kezdetét vette a tűzoltó-egylet pénztára javára rendezett nyári táncmulatság,: két zenekar mellett, — két tánc helyen, — és a versenytekéz és — este kivilágítás és tüzjáték volt. — A táncmulatság ki világos virradtig folyt a legjobb jókedvben és nagy közönség részvétele mellett. A perlaki tűzoltó egylet is képviseltette magát 10 tag által. A hölgy koszorúból sikerűit a következe hölgyeket feljegyezni. — Bivtné Déuesné, Gloazné, Dr. Hajsóné, Hlavatkyné, Hof-ferné Kapo*yné, Kázárné, Keszlerné, Korachné, Kohnné, Kőmivesné, Krischa-nicsné, Lantosné, Lettaer, Józseféé, Leitner L\'pótné. Mailemé, Novákoé Prágerné, Porderecné, Simonné, Sösné, Szépné, Sulyokné, Tamás Adámné, Tamás Gyuláné, és Tamás Sándorné, valamint Bic«ók Szidónia(Póka) Dénes nőv., (S ípet-nek) Kohn Adél, Kazár Teréz, Kramár-Z* ófi, Klobosza nővérei Lantos Roza, Leitner Jolán, Lenarícs Margit. Mttller Anna, Pikal: Juliska, Simon nővérek, Sterc nővérek (Rátka) Vugrinec Katica Letenye. Felülfizelők névsora a kővetkező: 5 koronát Dr. Csempész. Kálmán, 4 koronát Liskovics Ferenc, Tamás Ádám, Tamás Gynla, 2 koronát Békessy Rezső, özv. Folly Beroátné Leitner József, Spiegl Albert, Stern Bernát, 1 koronát Róka József, Borsodi János, Ftscher Benő, Freytág Géza, Giosz Géza, Hoffer Mihály, Jakabfy Kornél, Kázér Ferenc, Káíér Ferencaé Keszler Géza, Liitner Lipót, Majer István, Oszterreicher József, Wésl Manó, 30 fillért.Klobossa Mátyás, Leiner József, Trojko István, 20 fillért, Bukovec József. Lesnyák János, Murkó Pál, Rózsi István. 10 fidért Povics Viktor. — Iskolai értesítés. A helybeli áll. s. községi polg.fiúiskolában sz 1897—98. tanávi beiratások szeptember 1—3. napjain történnek, délelőtt 8—12. délután 2—5 óráig. Ezt megelőzőleg augusztus 31-én tartatnak meg a javító és felvételi vizsgálatok délelőtt 8 —12> és délután. 2—5 óráig. A beiratásoknél a következő szabályok tartandók szem előtt; 1. Szeptember 1 én csakis a helybeli szőlők I osztályba menendő gyermekei vétetnek fel, vidékiek csak 2. és 3 án lesznek felvehetők, amennyiben számukra is jut hely. 2. Beiratáara a tanulók kötelesek — uj tanulók okvetetlenül — szüleik, vagy ezek helyettesei kíséretében jelentkezni és előmutatni, a) keresztlevelüket vagy születési bizonyítványukat; b) mnlttanért iakolai btzonyitványairat r c) lakásuk cimét az utca, ház-szám és a vidékiek a szállást adó megnevezésével; d) 12 évet betöltött tanú lók ujraoltási bizonyítványukat is. Ke-resttlevél vagy születési bizonyítvány nélkül uj tanu\'ő az intézetbe egyáltalán föl uem vehető. 3. Beiratáskor minden tanuló köteles előre lefizetni. 1 frt be-iratási dijat és lo krt az országos tanítói nyugdijalapra. Ugyanekkor fizetendő a tandij is, mely helybeli rendes tanulóktól 5 frt, vidéki és magántanulóktól 8 frt egy évre. 4. Ugyancsak a beiratáskor nyújtandók be az igazgatóhoz az első félévre tandíj elengedéseért a Tek. városi tanácshoz címzett folyamodványok is, melyek szabályszerű kiállítására és felszerelésére nézve részletes utasítás találha\'ó az intézet nmlt tanévi Értesítőjében és az intézet hirde\'ő-táblájáu. A polgári leányiskolái beiratások ideje csak szeptember utóján fog közhírré tétetni. Nagy-Kanizsán. 1897. augusztus 21. Az Igazgatóság. — A znla-egerszesi állami főgimnázium felavatási Ünnepélye szent hó 8-án fog lenni. A városi képviselőtestület f. hó !4-én tartott ülésén elhatározta, hogy a felavatási ünnepségre meg fogja hivni a város nagy szülöttjét ésdiszput-gárát, dr. Wlasaica Gyula vallás- és köz ¦ oktatásügyi minisztert — B. Berényben fogadót építtet a déli vasúttársaság, mert már ott is annyi a vendég, hogy nem fér el magáolakokbafl. — A Balaton áldozata. Kovács Antal balatou-beréoyi lakos 3 éve* Jenő nevfl fia, e hö 19 én a: újonnan épült balatoni fürdő hídon játszadozott, játék közben a bid szélére kerüli s egyensúlyt veszítvén, a Balatonba esett. Többen látták a partról a szerencsétlen kis gyermek balesetét, de nem volt bátorságuk utáüa menni, mignem egy falubeli pórleány a hidra futott s a vízbe vetette magát, bogy a kis fiút kimenthesse; ekkor azonban már minden fáradozása hiába való volt, mert a kisgyermek már megfnlt s csak meghidegült hulláját adhatta vissza a siránkozó szülőknek. — Téres bucsn. Mult vasárnap bncsu volt Sormáson. Ily alkalommal a helyi legények és más községbeli legények addig szoktak torzsolkodoi, mi* a dolog verekedésre nem kerül és ekkor nagy virtus közt kiderül, hogy hát ki a legény a csárdában. Itt is egész estig farkasszemet néztek a sormási legények a kiákani-zsaiakkal, de a folyton ott cirkáló csendőröktől tartva, nem került.a dolog har- XXXVI ÉVFOLYAM. ZALÁIK ZLÖNY 1397. AUGUSZTUS 28-án. cáízati eldöntésre és a kiskaaizsai legé-ovek baxameatek. A sorolásiakban azon -tan forrt valami, ennek ki kellett törni, u\'ána iramodtak teh tt a kiskanizsaiaknak a sötét ortzágu-oü, a legényeket azonbau már nem érték utol, — de hát valakit C;aK meg kellett.verni, — ez a valaki pedig Imrei finta László az országoroo egyedül hazafelé bandukoló ktskaaizaai foldmives volt. A scrmási legényeknek ez is jó volt- oeki estek tehát és csapófákkal íejb^verték, mire a szerencsétlen az árokba bukott érvnem ia kelt fé! többé. Hajiban Ljnezei csősz találta meg hji™< kijelentést tett a rendőrségnél. Hétfőn reggel már kiment a helyszínére a.törvényszéki vizsgalat, beszállították a iíia-kttnizsai bullaházba, a boncolás a lején temérdek hatalmas ütést éa többszörös koponyarepedést állapított meg ; a miből kitűnt, hogy kani bálizmussal tuakózták le az embert. A csendőrség még azon délelőtt letartóztatta a fcide-r.tett tetteseket egy aormási kovács éj egy parasztlegény személyében, kiket vasra verve kisértek\'Ife Nagy-Kanizsára Imrei tinta Lászlót özvegye és ué^y kis g vermeké siratja. — Az ntoUÓ ut- Folyó hó I9-én i Horvát János oöhönyei lakos eljött kocsin Nagy-Kanizsára és a Bőrgyárban sört vásárolt be. Mikor ezt elvégezte, betért a Teleky-utca végén levő vörös ökör féle korcsmába megpihenni, itt ösz-szeesett, orvost hívtak és ez beszállít-tattá a kórházba, hol \'/» óra muira meghalt. — Egyik fö.dije a kocsival baza hajtott, bogy megvigye családjának a szomorú hirt, mire azok eljöttek a temetés iránt intézkedni. — Az orvosrend-óri boncolás régi szívbajból eredő tüdő vizenyőt állapított meg a halál okiul. — Trombitáló gyerekek. Egy idő óta uj sport kapott lábra nálunk. A Sugárúton éjjel-nappal trombitálnak, nemcsak katonák, hanem éretlen tacakók is. Ezen városrész lakossága kénytelen mindezt eltűrni, mert hát az önbíráskodás tilos, rendőrünk meg nincs. A csendháborítás meg van engedve, ez a kihágás Nagy-Kaniz áu nem létezik, vagy ha létezik is, nem képez kihágást. Az a járőr, aki a Sugár-utra ki van küldve, ugy látszik csak a Hungária 3zállodát őrzi. Már sok-sior szóialtunk íel a városban való mértéktelen trombitálás sportja ellen. De suiig a ház t.őtt békésen ülő polgárokat folyton zaklatják, addig a Bevetetlen ntcai suhancok garázda lkod hatnak kényök-kedvők szerint — nekik szabad a vásár. — Iskola nélkül. Lapunk egy baráija arról értesít bennünket, hogy Ajkán, százhúsz rúíu kath. iskolaköteles gyermek van a ezeknek nincs hová iskolába menni, mert Ajkán egyáltalán nincs a róskath. hitközségnek iskolája. Hat ez elég azo-moru állapot b méltán éri vád az intéző köröket e .tekintetben. — Sümeg képviselőtestületet folyó hó 15-re gyűlésre hivták ö-sze. A gyűlésnek főtárgya a jövő évi költségvetés megállapítása volt, de a városatyák e rendkívül fontos ügy tárgyalása iránt oly rideg érzékellenséget tanúsítottak, minőt alig volt alkalmunk tapasztalni. Már-már Bzétakarlak oszolni, midőopár megérkező — városatya — vagy fé órai várakozás utáu lehetővé tette, hogy e rendes közgyűlést megtartsák. — Ne hagjjuk nyitva a szoba ajtót. Zrínyi 3éla vasúti hivatalnok f. hó 21 én rövid időre kiment szobájából és ezt i:em zárta be; mire visszajött a szintén nyitva hagyott szekrényéből egy nj drapp -szinü 35 frt értékű felöltő eltűnt. — Színészet Tapolcán. Báródy Károly színigazgató e hó végén Tapolcára érkezik s előadásai sorozatit szeptember hó 1-én kezdi meg. — Bucsu zarándok lat Nagy Mária-Celbe. Szept. hó 5-én reggel 8 órakor indul Nagy-Kanizsáról a szt Ferenc rendűek templomából egy zarándoklat. Jelentkezni lehet aug. hó 3 l-ig a nagykanizsai plébánia hivatalban. A zarándokok tetemesen leszállított dijak mellett utazhatnak. —Er? állás, a melyre nince pályázó. A letenyei körorvosi íllásfolytonoa vá ltozás alatt áll. Most is üresedésben van, de elnyeréséért nemigen versenyeznek azazt betölteni hivatottak, legalább erre mutat az a körülmény, bogy a pályázatra egy kérvény sem érkezett be. Nem ia csoda, hisz körorvosaink, — kik közigazgatásunknak egyik, nagyon fontos tényezői, oly rosszul vannak Szetve, hogy kisebb helyeken, a hol magángyakorlatuk alig akad.megélhetésűk nincs biztosítva. — IWategészsegfigy ZzlaTármegyé-ben. A következő községekben van lépfene : Felső-Páhok 1 u„ összesen 1 község. 1 udv. Takonykor és bőrféreg: Bánok-Szt. György 1 odv. Sertésvész: Akaii, Alsó-Pánok, Balaton-udvari, Bessenyö, Behca, Botfa, Bottornya, Csaprendek, Csőmödér, Dráva-Szent-Iván, Deklezsin, Dióskál.Egeníőld, Esztergál, Eszteregnye Gogánfa, Gyenes-Diás. Kehida, Kékkút, Kerka-Szt.-Király, Keszthely, Kis-Komá-rom, Korpavár, Köveskáila, Lendva-Uj-falu, Lenti Síombathely, Lesence Istvánd, Letenye. Megyer, Ntgy-GÖrbŐ, Nagy -Rada, Nagy Récae, Nemes Bük, Nyirád, örvényes. Palin, Petmente, Podbreszt, Rédics, Salföld, Sárhida, Sármellék Sümeg, Szigliget, SzL-Audrás, Tót Szent-Márton, Tűrje Ujiak, Zala-Erdőd, Zala-Szt-GrŐth. Zila Csány,Zsigmondbáza,Ősz-8768011 59 kö\'ség. Szerkesztői üzenetek. — B A.Sümeg. Sajnálatuokra közleményei elkésve érkezte*:. Kéljük ter jedelmeasebb cikkeit mindig a hét elején megküldeni- — K. M. helyben. Sajnáljuk, hogy lekésett; csütörtökön csak már egészen aktuális dolgokat Hzedethetünk ki. Njilttér. poniard selyemét 60 kné! 3 frt &5 krig méteresként — japáni, chinai stb. a legnjabb mintázattal és színekben, u. m. fekete, fehér ét sztoei Hennebp.--: teyemel -45 krtól 14 frt 65 krajtzinc, méterenként — sima, csikós, koczlcázctt, mintázott damasztok stb. -mint egy 240 különböző minőségben és 8000 szín és mintásattat stb. * megrendelt ám póstafcér éa vámmentesen a házhoz izállitva, mintákat postafordnltával küld: Henneberg t I. (rs. és kir. udv. szállító) se Ire agrárai Zarlebbei*. Svájcába czim-zett levelekre 10 kros és levelezőlapokra 5 kros bélyeg ragasztandó Magyarnyelven irc megrendelések pontosan elintéztetnek Yese, hngyhólyar, hngydara és köszrény bántalmak ellen, továbbá a légzó és emésztési szervek bumtos bántalmainál,orvosi tekintélyek általa Lllh ion-forrás SALVATOR sikerrel rendelve lesz. Hnsjyhajtó hat ás n ! Keílemes izü Söiiifi eoáil.kíló Kapható ásványvíz kémkedések ben és gyógyszertárakban s, Saivator-forrás igazgstósága Eperjesen. 38 kitüntetés, er.ek közt 14 diazokmány és 18 aranyérem. Számtalan bizonyítvány eb-ö orvusi szaktekintélyektől. . UjszGiotf kik anj jok által épen nem, vagy csak tökéletlenül lesznek szoptatva, Nestlé H féle gyermeklÍHzt, használata folytán okszerű módoo fÓInevelhetők MIntaadagot, nemkülömbeo röpiratokat, melyekben a készWésmód s a kontinens legelső szaktekintélyeinek, menbázak és gyermekkort izak számtalan bizonyítványa oglaltatik — kívánatra ingyen küld e központi raktár: F. Berlyak I., Nsglergasse Nr. 1. Bari Mé-féle gyéneltáfliszi 90 krajcár-km KeslMe mestíneges tej ?0 írajcir. Raktár minden gyógyUrbau és füszer-kereskedésben. Orvosi körökben a tehéntej veszélyeire a sűrűn fallépő száj és köröm fájás következtében, különösen mint csecsemő lápszer és oly élvezeti szereknél, melyek tej hozzáadását kívánják, figyelmeztetnek éa a tej által származható betegségektőli megóvás tekintetéből a Nestlé féle gyermektáplisztet, míot a legrégibb gyermektápszert és a legtökéletesb helyet tesitóje az anyatejnek ajánltatik. — Utóbbi már 1872. óta be van az osztrák magyar monarchiába vezetve és tekintve összeállítását minden tej hozzáadást nélkülözhet. Ezen liszt, eltekintve régi megkisérlé-zését a táisadalom minden rétegében a gyermek tápszerek közt az első helyet foglalja el, sok év után még máig is használják a Szt. Anna gyermekkórházban. Prof. dr. Widerhofer vezetése alatt A Lipótvárosi, Karolín, Rudolf trónörökös gyermekkórházakban Bécsben, áV-*orszs lebucházban Budapesten, a Ferenc József gyermekkórházban Prágában, az ottani klinikákon, szintúgy a Cyrill és Methud gyermekkórházakban, Brünnben a morva országosintézetnél Olmützbeo, a Szt. Anna gyermekkórházban, Grácban, etc. szintúgy alsó ausztriai orsz lelenc házban az 1872-ben az akkori igazgató dr. Fridinger által a leggyengébbgyermekeknél is kitűnő eredményivel használtatott. Ez az egyedüli gyermekiápsze.r, mely eilectétben más készítményektől, a csecsemőnek folytoo ugyanazon táplálékot nyújtja, csak hogy vízzel vegyitve néhány percig felfőzve kell lenni, ellenben a többi készítmények mind tsj hozzátételét kívánják, mire különösen figyelmeztessünk. Nyilt levél. A mohai Ágnes-riz gyógyító képességéről annyi kulúittéie elismervény tett mar nyilva-no/tágr* hozva, hogy és u indiuuiva érzem magamat tapasztala tómat a L. közönség a üarta valóságnak szorosan megfelelői eg tudomásara hozni. .Évekkel ezelőtt súlyos gyomorbajban szén-védtem — éveken át nem ehettem egyebet, csekély buslevet és kevés sovány, száraz suli husi. u.-.i.s. unic-ra használtam karanbadi vizet éa karlsbadi sót, — házi gyógyszerkint erdőn, mezŐD található mindeotéle mag-, virág-, gaz- es\' gyom-forrázatot, mind haszontalanul, möbb csak méreg, nux vomtca-téle cseppek voltak képesek fájdalmamat kissé és róvid időre enyhíteni Egy rohamos kitörés után orvosilag ajáuita-tóit a-mohai Ágnes-vic használati. iintarozottau kijelentem, hogy gyomorbajom teljesen megszűnt Isten kegyelme s ai Ágnes-viz hatása, hogy egészségi tekintetben kivinni valóm nincs. Azt mondják ,a természet segitetl¦ Ami na a természet egymagában segíteni tudott volna, miért nem segített eveken át. míg annyit szenvedtem? ¦ Kifogadom, hogy ajtermészet könnyité a víz hatását, de hogy gyógyulásomat knlöoösen és csakis az Agnes-viz idézte elL, azt hiszem s ezen hitemben senkinek sémiiéit, okoskodása meg nem rendit, meg nem gyöngít Ma is fogyasztója vagyok az Ágaes víznek, nem gyógyszerül használom ugyan, dg mert axt minden, forgatómban levő hasonló kQlfütdi vizek elébe ei fölébe helyezem bárvir, 1896 november 22 Magasházy JózseJ. Olcsó ékszereladás. Zá\'ooha;bői kiváltott ?1 árveréseken, továbbá alkalmi vételek utjáa beszt^tett ónk, araay-és ezüilnemÜEK ét ékszerek .lálnnk bámulatos olcsón vásárolhatók. Aranyláncok grammja 87 kr. 12 drb. valódi ezüst evőeszköz 6 frt 50kr. € és 12 személyre szó\'ó teljes ezfist evókész-le-ek. menyasszonyi ajándékok minden alkalomra megfelelő ajándéktárgyak Valódi gyémántgyűrűk 7 forinttól, gyémánttűlbevalók 9 írttól, aranygyűrűk 2 frt 40-tÖl feljebb Minden tárgy m kir. fényetzéssel ellátva. lllegrhixható kiszolgálás GrQnberger Ármin Béla orŐkosei. hhp\\ IV. Yároskízlér 9. llarisbarár I. emelet 23. Képes árjegyzék kívánatra ingyen. Eo S 7 min da n i é redes elker&lT* loan aceataJ ezen .-.3t. eÜcít be jetrzatt Tt^éj •-;;s\'. baazaálon TIIIERHY A., Pregrada, a*liuci-!i«iimi UllítL KSzeEiazsez-ÜKTUat; zaairTlzarU-tak é» véleményt mosdotta,* róla.. -.„._i ii loc-rtfrlbti, leffia.ti»oaa,bbnali bt- ^rt4^^i.r b" wmyaU e» legolo.0bb aeple. bAzl- mákat oiiyh-tt stb. s beUeles; ea i&laolcc; aUta.tmftzba.te. nlóditáfc-auak jeléOl minden íve* «CT ezöat httve^Tal .tlátva. N.,.lVin cás*ni TbJ«TT AdClf, KT°*T**Tt*r ár*anT*lhoz" van bevesvo. BÍiniet balzaamot, mely ím a lenti tiUaromas védöJ«r7C7al vau «U4lva, aia-tiuanak liasza, mint liamisiti.it ea utánzatot, mennél olcsóbb, annát ¦rte-ktclenBiib Tubát mindij; pontoiao Acyol-jfluk az ilt :*tbatA zCW vadőjaevre- Kf-yolül valódi balzsamom hamiaitóit it ntáiiiúit. Tálam tat ¦néktelen utánzatok, melyrk a vöiüniéjj mi-ijtívcntúora Euán baluamiepreyel vannak i-HAtva. eláruaituit. általam a vódU)og:jrU>rveny alai-jfcn tönfiiiycarn Un uldoivn. Hi>1 balsaamum riszén nlu-caen raktár,, rendolionek kötvuteltenai ezen a cImd: Tliiorn- A. Ornníjal cjOer»—\' tarnak Frecrada, BohtUeb-íaiiprlirntn mulMr. li ki» vajtj- í duplaüvefr ára Uazyar-oraziic ii Amuri* bármely po»t»liolj\'»ru i koronába körül. Boáznia ét H*-rcd(>ovinába 12 kia .aga 6 daplaüvec ár* I kornna lO fillor. 12 kii vagy 6 duplaüveanél keTeiebbot nem küldök. Sí* jiel küldi* caaka pénz elöretei bek&ldéae vagy \' elleit. ereje éa hatásva. Ü».a keeSewwl ojj M «i« «T*ITlt»* latlaeaak Urlolt caoataza teljrara meKUJéffjHialall, ajakeaa pealc eij SS érte arbex raa>»rä baj mecerte solljtolt. ki aa«e1 caodakeaiei, aiel) a !,k-« = l.uísi.;. fa Idilt bajokaál a ssf.a t ni." r Rii"f> i >.-r»r! a írsjoi-b rrrd- tíesA.THlERRYin 7588*, \\ú$í*$5?*t*i$m!to& PRESRáDA Ä^^ä,1^1:*^; TeÄ i-i il\'.rWsbct reaektti rt ataa aajacskkal, kf- anf(Ol caodakenOca ha»ziii\'iHi*tú : A jyerrnekAa>a»r" ~ ¦ertet l*teiö naasazerS zyaz/^a, K.orytialaaak BilaU kIliaCka>k Fii * ~ -. ..„„„I «»dakenfica hun llbaiáoál iiOdáat ¦ ^IHÄzara. Mil 2686|tk. 97. és 51 hrszám alatt felvett s 873 Árverési hirdetmény, frtra becsült ingatlanok 1897- évi A nagykanizsai kir. törvényszék szeptember ho I4-6H délelőtt 10 telekkönyvi osztálya részéről köz- órakor Kis-Komárora községbázánál hírré tétetik, hogy a nagy kanizsai hivatalbői megtartandó nyilvános 4r-kir. ügyészség áltat képviselt m. kir verésen eladatni fog. , államkincstár vhajtatónak Lóvy Sámuel Kikiáltási ár afennebb kitett becsár. vbajtást szenvedő kkomáromi lakos Árverezni kívánók tartoznak a elleni 22 fit 46 kr. hátralékos töfeebecsár 10\'/*-át készpénzben vagy \\í a még felmerülendő költségek iránti óvadékképes papírban" a kiküldött vhajtási ügyében a fent nevezett kir. kezéhez letenni, .törvszék területéhez tartozó a kko- Kelt Nagy-Kanizsán, a kir. tőr-máromi 36. számú rjkvben I. 47. és vényszék mint telekkönyvi hatóság-49. hrszám alatt felvett s 19 frtra nál 1897. évi május hó 29-ik becsült és ugyanazon tkvben II. 50aL.pján. GÓZON kir. tszéki albiró. IJiéééxéééééééééééidkAAAJtX g o o tjejaiamlrsoJl, kamányedeénil,\' orbanc. mlodetinemü aéwlmrk, láb- vagy >raül*ii>k, aebek, ranycdlaég, dagadt lábak, aöt i ellen; ute*-, rtnráa-, 16-, vágaz áa —\' bek tdlen. Haannálbató mtndm idegen reazek íaazálka, homok, aziUnk 6a tu.Vek dennemü datearat, kinüvto, pokolvar. -«—-[-----v. - . rákbataK-^R »l\'«n- "amülc. k..r..m.Ugan»t. hólyac- «• 1«J -•;««;,1[ lü.sk «\'6ayitAcira. ai»d-a*Faai éseal aebak, ta- :otít^tri«oV^t^eknélhr..anab^ t«kvéa által támad, „bek. nvaWdaganat. »ertí>rlódA«, tillxui-áa ea a gyermek-k-nál előforduló kleebaaedeark. ellen stb. [ aetol eaedakoaCea mlaÜ rtglbb, aaaál kitiaíbb katáaábaa. I"on ajánlatoi •*» rpedil éllo aierbli ailvlgyazatkó - mindez, családnál káasfatben t-rtani. ú Kót dobóinál kevejeli3 nem küldetik ; a szétküldés ki xúUw az iitrxes olSI^e. bekül.lé.e vagy |..-dÍR utánv*. l\'et ÍUakuZÜltotik. Z tégely, caomacoláa. azMIitűiénél ál _,nuente* megköldíazel 3 keroaa *» « Bllér. Számos bíatoRtyitvany ?11 rendelkezésre. í-igyelmeatetak mindenkit a hatástalan hamisítványok megvétolátbl, z kirem szigorúan arra ügyel, dat, Uc«l/«n * í\'"tí vediep *» cégnek .íz en ^trtira.k- Pr»|T>«*»^\'= Eeleaj-rtya krfl enu-tígelynrk erv használati utasnisba kell beoaomagotva lenni ál Irat iithato vídr-gygy^l ellátva. Asccrrdüli áa valmli angol c.odakanorsem bam.s.tó. ál Mto&L a védj egy-tötvány *rtilmoben »xvroraaa Wdbz-letz.cZ. épugy azan hamisitványok Uíjesztwi. EnedBlI Wtzenest rerráa: őrangyal gyógytár* Xhlerry A, "rt;r*t*l.Bt Eohljseh-Sauerbiunn mellett. % ^^^^^^^^^^^^ Í,"Í"-Tllir;KRT ZÜÜLV ^egra-á-ae, UMi^h-Sa.éráraaa Richter-féle"Horgony-Pain-Expeller Liniment. Cap&ici comp. Ezen hírneves hiízLszer ellentátlt az idó megpróbálásának." -mert már több mint 27 év óta megbízható, fáj daloncsilla pitó bedorzsö-tésként alkat martatik köszvénynél, csuznál, tagszag gátasnál és meghűléseknél (a az orvosok állal bed örzao lések re is mindig gyakrabban rendeltetik. A valódi Horgony- Paiu- ExpeUer. gyakorta Horgony-Ijninii-it elnevezik alatt nem titkvs szer, hanem Igazi népszeri háziszer, melynek egy háztartásban sem kellene hiányozni. 40 kr.. 70kr.es 1 rrUövegeukpiiű árban majdnem minden gyógy, szertárban készletben van ; fó rak tát: TÖrök. ÍÓ2Sef syógyszeresinél Budapesten. Bevásárlás alkalmával igen óvatosak legyünk, mert iól>b k^sebUértóVn tlánzat van forgalomban. -KI nem akar megkárosodni, az minden egyes üveget \'„Horgony;* védjegy és Kichto- czéj-jegyzes nélkül mint nem valódit utasítsa vissza. # RICHTEB F. AD. én társa, tt. is iir. aflian -dfittt, SDDOLSTiDT. jrgy lajstrom- Bacterium mentes mindeo háztartásnak fontom szükséglete épugy szikvizgyárak ^éi aöríötdék részére etc. Különösen oly helyeken, hol egéizségtelea Okazerü segitaéget egyedül a ca. kir. azab. BERKEFELD-SZÜRÖ, Európa elaö basteriologusai által megvizsgálva, nyújt legtisztább bacterin-mentes vizet szolgáltat. Raktár WILHELM BRQCKMER & Co Wien, IIL Baumgasse Kr. 5—7. Központi jütö és vízvezetékek gyára- Wf Képes árjegyzék ingyen, bérmentve. **«*H --is5-! S ~ 3 i\'iHi m fítígS>t» ; tí f-*s-s_t ¦ rsXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX (XX x§ 1868-lk év Otsi ismert BEÍEGER-FÉLE ORVOSI Kátrány-Szappan orvosi tekintélyek által ajáolva Ausztria-Magyarországban, Francia ordtág. Németország, Hollandban, Schweicban, Romínban stb. már tíz év óta fényes sikerre) használtatik, p.f mindennemű bŐrbüteget *m mint szinte az arcbőr mindenféle tisztátlanságai ellen L A különösen a rüh, az idült és pikkely sömör ellen a kosz, Wj^H a sömör repedvény, a fej és szakái ellen, a szeplő, % \\]Z májtolt, ugynevezett rezes orr, a fatrydag, a lábbizadás, ***áÖ-*^ a gyermekek valamennyi külső fejbetegségei ellen. Ezenkívül, míot a bőrt tisztító mosdószer ajáoltatik. Ara darabonként használati utasítással együtt 35 kr. A Berger féle kátrány Bzappan 40°Io-a tömény fakátrányt tartalmaz, lelettébb gondosan van készítve s lényegesen külöoböző a minden egyéb, a kereskedésekben előforduló kátrány szappanoktól, mert ezen szappan 3b% glicerin anyagot tartalmaz finom illatszerest Csalások kekerQiése végett gy&gjaíertárnatirozottan akban BERGER féle kátrány-szappan kérendő kell a z&ld csomagolásra. / | i Ügyelni X fi X X X X X X X X X X X X X X X X Q Siásius utmiijBjjI tilintelletell a bécsi nruzelküii kiálliUsoi -1883-bao Q Epedni lielyeUeii a bel- és a küi fotd pészére: S G. HELL m»ti»- TR0PPAU ^Äifä^ X Nagy-Kanizsán Präger Béla a Behls Lajos gyógyszerésznél. X •CXXXXXXXXX XXXXXXXXXXXXXXXX3CI xxxvi. Évfolyam. ZALAI KÖZLÖNY 1897. AUGUSZTUS 28 .in. 0 Y AL nagy szálloda. A fő- és székváros legszebb\\ és legnagyobb szállodája. Szobák 2 frltól feljebh villám vilázilással és szolgilattai. Szabadalmazott drótüveg világos tetőzetnek, padlózatoknak, gyári ablakoknak, legjobb anyag, különféle vastagságokban egész 1-75 négysz. méter terjedelemig. Különös előnyei: Lehető legnagyobb törési bizionság átütések és törések ellen, drótrács nem szükségei, tűzbiztos igen nagy fokig, esetleges repedésnél áfhatlanok, mintán a drótbetét az Üveget szorosan tartja, nagyon áttetsző, előbb nem ismert fény hatá*. Több állami és magán építkezésnél nagy mennyiségben a legjobb eredménynyel használtatott. Számtalan bizonyítvány, prospektm és minta szolgálatra. Ontott táveg padlózat lemezek járható tetöetnefe földalatti utjárók és alagutak megvilágítására vasutaknál, kiadott nagyságokban, sima vagy kü^öcfélekép mintázott felületekkel, fehér, félfehér (ca. 30°|o-kal olcsóbb a közönséges nyers-öntött üvegnél) és fzines, drótfonattal és anélkül. Üveo-tetzs.ndely és Üveg rovátkás téglák a legkö önfélébb alakok és nagyságokban. Aktién-GescUschaft fiir Glasindustri\'e vorm. Friedr. Siemens Ntusattl bei Elbogen (Böbmen.) További készítmények: mindennemű üvegek üveg zárok, üvegtáblák belgíai és német üvegöntés és üveg domborítás. Gyümölcs és szöllő bor készítési gépek. Gyümölcs és szőllő g|][jjk, folytonosan ható kettős emeltyű szerkezettel, rs oyomerö szabályzóval. A munka képesség a0°i0 nagyobb mint bármely más sajtónál. Szőllő és gyümölcs fflJÜL és hagyó morzsolok, Teljesen felszerelt szüretelő készülékek. Szöllő és gyümölcs őrlők. Aszaló készülékek gyümölcs és főzelék aszalásra, gyümölcs vágó es hámozó gépek, legújabb szerkezetű szabad, öuműködő rSyphonla" gyümölcs és szőllevessző permetezők, gyártatnak és szállíttatnak jótállás mellett a legjobb kivitelben Mayfartk Pü. és Társa c?. kir. kízár. szabad, eazdasayi gépgyárak, vasöntöde és gözhámor. BECS, Kitüntetve 390 arany, ezüst és brouz éremmel. Árjegyzékek ingyen és bérmentve. Képviselők és viszontárusitók felvétetnek. ^ A feltaláló dr. Meidinger tanár ur által kirárólag hitelesített gyártmányú f) ME 1DING E R KÁLYHA 1 cs. és kir. úm\\ szállítónál a HEH I. kapható. Kohlmarkt 7. sz. a. Budapest : Thenethof. — Bécs . PRÍG : Hybernergasse .. Minden állam által szabadalmazva. Az első éremmel minden kiállításon kitüntetve. Legkitűnőbb kormányzó, töltő és szellőztethető kályhák lakások, is kólák és irodák számára, a legegyszerűbb és Ieg" elegánsabb i iállitásban, teUzésszeriuti égési időtartam szén" T»irrat \'vaJó-ffltéscrél-és óráig terjccrő-rsjés kósaétrireH tü-zelésnél. 55-000 kályha forgalomba hozva- Egy kályha áltat több szoba (Hihető. „MElülNGER"-kályhák, Óva ictünk az utánza- l v. -_ -____ tokiói, utalva akályha- | M El 01 N CER-OFEN ^„HESTIA\' -kályhák. Zajnélkali fatés. Poruélkoli el távolithatás x a hamu és ¦alak-Bak. Az ellenzék tisztítás czéljából * por elől a nélkü eltárol ithalók bogy a kályhát Bzétszadni kellene. FÜSTEMÉSZTENDŐ KANDALLÓK. A kflrt6k lerakodás nélkül tiszták maradnak. Határtalan égési időtartam. Minden égő anyaghoz alkalmas. FÜSTEMÉSZTŐ CALOKIFÉREK. Központi fűtés minden rendszer szerint. G3 Száraz alkalmazása ipari és gazdasági czélokra. Cc Prospectusok és árjegyzékek ingyen, és bérmentve 30ü3/tk. 897. Árverési hirdetmény. A letenyei kir. járásbíróság mint tkv; hatóság közhírré teszi, hogy Tamás Ádám letenyei lakosnak Cséplő Ferenc oltárci lakos elleni 37 frt 50 kr. töke, ennek 1895. évi jan. hó 1 tói járó 6% kamatai, 6 frt lejárt kamat, 9 \'rt 95 kr. per, 6 frt 55 kr. végrehajtási, 7 frt 05 kr. ezuttali költségek iránti végrehajtási ügyében a nkanizsai kir. tvszék (a léten; ei kir. járásbíróság) területén fekvő Oltárc községi 68 sz tjkvben A I. 1—3 szorszámu ingatlanokból ugy a 179 hrsz. ingatlanra épült 67. népsorszámu házból Cséplő Ferencet illető felerésze, 308 frt becsárban, az oltárci 335 sz. tjkvben A f 494 hrsz. ingatlanból ngyanazt illető !/s része 61 frt becsárban, az oltárci 336 sz. tjkvben A t 332|b. hrsz, ingatlan 143 frt becsárban az oltárci községbiró háznál 1897. évi szeptember hó 11. napján délelőtt 10 órakor megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog. Kikiáltási ár a fennebb kitett becsár. Kelt Letenyén, a kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóságnál 1897 évi június hó 10. napján. _NTXgQVITS kir. aljbiró. 607/tk. 1897. Árverési Mi A nagykanizsai kir. törvszék ílkvi osztálya részéről közhírré tétetik, hogy Kovács József bakónaki lakos végrehajtatónak Vida Gábor vhajtást szenvedő n. ottani lakos elleni 52 frt 50 kr. tőke. 8 frt 65 kr. vhaj-lás kérelmi, 8 frt 35 kr. jelenlegis a még felmerülendő költségek iránti végrehajtási ügyében a fentnevezett kir. törvszék területéhez tartozó a bakónaki 10G számú tlkvben 393 hrsz. kert 7 frt; a;; 448 hrsz. ingatlan a rajta lévő házzal 190 fr, — a 794 hrsz szőllő 296 frt becsértékben 1897. évi szept íió 18-án d. e. 10 órakor Bakónak kö. ségltázánál megtartandó nyil ános árvi résen eladatni fog, Kikiáltási ár a fennebb kitett becsár. Kelt N\'agy-Kanizsán, a kir. tvszék mint telekkönyvi hatóságnál 1897. évi június hó 23. napján. GÓZON, kir. tszéki a1biró._ Valódi brünni szövetek nyárra es őszre Kgy Conpon 3.10 í 4 80. jó méter hossza teljes, nri öltözet (kabát, ntdrág és mellény esik jobb 7 75. finom\' 9. — finomabb 10 5 0. legfinomabb Valódi -gy íipjoszövet. Egy Conpon fekete aalon .öltözékhez 10 frt. továbbit felöltő szövetek, turista, dnröcok. legfiuocuabb kaxng.rn és a többi szövet minőségeket gyári áron kaid azét a sro\'id-ságáról és megbízhatóságáról legjobban iámért szövet raktár Siegel Imhof Brünnben a közvetlen megrendelések a gyári helyen nagyon előnyösek: nagy Tálasatok folyton uj áruk, szabott legolcsóbb árak, figyelmea el utézése a legkisebb rendeleseknek is. etc etc. Suchard csokoládjai és kakaói-Tévedések elkerülése czéljából a mélyen tisztelt közönség figyelmeztetik arra, hogy Suchard Ph gyára úgynevezett törmelék Csokoládét se nem gyártja som kereskedelembe nem hozza. — SUCHARD PH. csokoládéiért a tiszta állapotbani száliilásért kezeskedve van és csakis JUaniol csomagolásban gyári jegy és aláírással kapható. Rechnitz József okleveles tánctanár tánciskolája Nagy-Kanizsán az Arany Szarvas szálloda dísztermében. Mély tisztelettel értesítem a n. é. közönséget és tánckedvelö ifjúságot, miszerint előnyösen ismert eddig a lehető legjobbnak bizonyult, könnyen felfogható tánctanmődszereai szeriut az összes modern táncokból oktatást adok. Kívánatra házon kivül is oktatok A tanfolyam a legújabb jrancia tanmódszer szerint f. é szeptember hó lf-éii veszi kezdetét. Működésemet teljesen a táncművészet oktatására terelem Az oktatásban, melyben a test szabályos és kellő könnyed tartására stily helyeztetik, réizt vehetnek gyermekek épugy mint a felnőttek. Tanulók felvétetnek naponta lakásomon: Kölcsey (kis- 1 kereszt)-utca 14 szám, Ujuári-jéle ház ahol bővebb felvilágosítás nyerhető. A táncórák pontos betartása különös jigyelemmei történik Kiváló tisztelettel Rechnitz József okleveles tánctanár Kérem a címemre jól figyelni. Felhívás l A t c. szülőket figyelmezfetem, hogy az cn általam feltalált legújabb rendszer szerint a gyermekek ffi egyen\'artása fejlesztve lesz. <g i Műjégeladás teljes waggon-rakományban franco nagy-kanizsai állomás. Bővebbet WEXNBERGER HERÉNÉL Kaposvár, Gaak akkor valódiak, ha mlaiagyifc dobozlCoU X rádjegyet ói aláírattat HtntaÜ feL A Mol\' A.-féle SeldNtz-aarak tartós gyógyíTaiása a legmakacsabb ayanar- ét al-ettbán tala.sk, gyomorgörcs és gyomorhér, rögzött székrekedés, májbánUlom, var ¦lilás, aranyér ét a legkülönbözőbb »41 beteflíjgek ellea. e jelet háziszernek ér-tizedek óta mindig nagyobb elterjedést szerzett. — Ara egy lencséiéit eredeti da bazaak I frt i. e. Hamisitasoc tör vé n yîl eg f en y i t te tnek. MOLL-FELE FRANCIA BORSZESZ ES SO Csak akkOr valódi h* mindegyik üreg MOLL A. t«Jjeer« tantrtl tel és ———--„A, Mali- felirata ónoxattal ran zárra, A kUH-féla fraa-, ezta barezesz él nerexeteaen mint fájdalomctillapité beíirztSlet! szer kötvény C8nz éa a meehQléa egyéb köratkesiaényeiaái legiameretetebb népszer. — E|y obc-zett wwlatJ flvefl ára 90 kra}czar._ Moll-Salicyl szájvize. (Föalkatréaie • fozolyiavaa azikió.) A mindennapi szájlisztitianil különösen fontos bármely kom gyermekek, mint felnőttek számára; mert e szájvíz a fogak további épségét biztosítja s egyazeramiud óvszer lojfijat ellen. — Eiy Hall A. v«d)egyévtl ellátott ivai ara : 80 krajcaar 691) PŐSlétkOldés: ¦áll A. gyógyszerész, cs. és kir. udvari szállító által, 1 Bécs: L, Tucblaaben 9. sz. Vhttkl ail|rt.dalessk nzpoalí pot\'»stin»«t mfíletl Isijesiltstntk A raktárakban tessék határozottan MOLL A. aláírásával és védjegyével ellátott készít menyeket kérni. Baktár :. Nagy-Kanizsán Roserlfeld Adolf és Fia. Nyomatott Ifj. Wajdits József könyvnyomdájában Nagy-Kanizsán, |
