Zala-Somogyi Közlöny 1866 011-013sz május.pdf - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Nagykanizsai Kistérségi Adatkezelő Rendszer

www.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	4.04 MB
Keltezés:	2010-01-29 15:39:48

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	1933
Megtekintések száma:	4976
Leírás:	Rövid leírás \| Teljes leírás (191.79 KB) Zala-Somogyi Közlöny 1866. 011-013. szám május Zala-Somogyi Közlöny Ismeretterjesztő lap szépirodalom, kereskedelem, ipar, gazdászat, tudomány és művészet köréből A somogymegyei gazdasági egyesület hivatalos lapja 5. évfolyam A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: Nagy-Kanizsa. Ötödik--évfolyam. Zala-Somoin i Közlőn 11. 9/.ám 1866. május i-én. , Ismérette^eszti lap szépirodalom, fec;restSeIein^ Ipár^gaglSásgaí, Ja4o 111 áwy és- mfivészet tfrélél A smm^gy«mgy&1::^^MsL^ egyesület .hivatalos: lápja. " SÜmlen hő 1-cn, líí-ín, és 20-kAo- gxert?»sl6nföfli« é* kladé hivatal: W.UDITS JÓZSEF könrrítrre«kJiM)en. iUőázetősi föltételek: I Helyfe\'eu\'TiízUbs hordiísal ía vídékr* postán IcHldvo\' \' \' JBff&H éíTo,: > & írt. — fcr." ^ " fél érre ¦ S" ; vnc^adVe - 1 „ 60 . A bal hiuibní \|>eUubt-Lrt UbeHt T kr.. i-6ftr 1 í» míiiáea tarábbi bcthutúi-rt & tti Hétyegdi) mlatlen egjeo tie&utáscrl ÜO A .S\'jriU U\'ren" «LY jiclil sor lipibuiAjif dija 10 kr. Előüzstésl péiasek és ¦üut^n e lap ¦ ¦cltém) Urtif «iit illeíT U. S a le ta é a y e fk, int v tdílij Ifi ttok, Uánatalvc a \'MifriMfeiVTrtttlfe^ IsuMmuKr NAÖVRA RIZSÁRA. Az elszegényedés ss&lő myje Sora hí fu&da pariiiaaoia. Mindig elszomorodik lelkem, lm )ú-tom, hogy hazámban nYak rafÖre^egy^1 mást követik a bakitok,elzálogosításuk minden rendűek és mnguak között. Elszomorodik lelkem,midőnazt kéli látnom, hogy a legnagyobb ur odál mak idegen kezekre kerülnek; éa kiahlír1 tokosaink a helyett, hogy gazdaságukat növelnék,évről évre,napról napra, alább szállnak, szegényednek ; 0 legjobb hírnevű kereskedők vént tik\' hitelüket^ kézművesek fennakadnnkipar. tízesükben, csaladjukat eltartani nem tudják, elkeserednek , mi több öngyilkossá válnak. Nálunk is Veszprémben nem rég-e^y-csisEnia2ÍBr jutr-héttel-:--utáwv~ egy asztnlua afcasztoltfl fel magát legújabban a gyöpmester lett öngyilkossá. S hn nz ember u oaknem mindennapos öngyilkoséiigi híreket sorra vizsgálja, azok, okát.-kutatja : arról kell níeggpröV zfídnie, j^g^-kg/öbb őseiben eavart pénzttgyíirokozták." .... De mi?bk& ezráItnlános elszegényedett-, nek? A fényűzés! — Igen a fény-UstfS, mert minden csecse becsé rev mindenre ami szükségtelen, inni fölöslegei, mindenre ami hiúságunknak kedvez, a mi uélkUl oly köTinyfeB^HebctöeiilCjiiogy hiiíuyn miiitt\'bajurik szájadéin görbülne meg, arrn \\fin pénz elégf, nkiír honnét k^iiijtlk az hirfr mindegy csakhogy var. De nem elég csak, hogy van , hanem kell" lenni; mert\'n kor igényei\' azt. igy kívánják; Jövünk megyünk, munkát-lankodnrik. henyélünk, eszünk iszunk, pipázgatunk, veszUnk ezt is,-\' amazt is; dg hogy nétk 0.1 Özhe tő-e vagy néni, ás rícm határoz, kérdésbe sem jő. Pedig: A mire nincs asükaéged,,-a&t filléren is drágán részed. .— Egyszer csak arra eszmélünk, hogy kezünk megakad a zsebben, lapos a tár-czánk; hogy n in.es kincs. Fogunk-boa verhetjük; már.akkor a krajrizáro, bukat, azokból bis nem la»z többé forint; S e r ó í n f u n doj>areimo&ra.Kéa6 a in k arék osaág, hamar üres a I áda fia. " f! ^ Itt azonban még nem átfapodhaiank meg. A megszokott kényelem, fényUsé folyton Ösztönös, hogy mán eszköaökíiöB folyamodjunk. És mi, ez Öntbnn.ek ellen II om állhatVh, pénzt külcuünxUnk toppant kamatokra:Év ávután múlik el, a Journal kamatok kamatjával meghalfldja.atökét, a hitelező türelmetlenkedik, a hogy h&-niar. segítsünk magunkon, mástól w ázunk fel-annyU,: vagy 1 Jávai rtóbbet,-mint a (mennyivel tartósnak; Jennek aüonban rendesen fizetni a lamatottkU" IdüVen-ifelihdndrMott mit tegyünk fl Hl* telewünk. m^atol az előbbi kamat7évett. kinti törleoatéére.Igy megy továblf.\'hft;; folyton as adikaág,.mi pedig ass utűlsd\' perozig mindig\' urat-játszank. De eljŐ az. icfcf, midőn\' a {hi\|^]eKők • azt mondják; megállj, \'most mi Ienzünlc urak. Maanfip saját birtokunkon is idegen Inízbá\'n\'éV nínt niínd lúl kierabaduli snrjutok a migasba ¦TÖpven, lUndöklik és büszkélkedik ott, de nem fokúra szárnyaszegetten pottyan le onnét. Ne csodálkozzatok,ne Hirjatok akkor, hazáitoknak vérrel szerzett birtokú osakhftQiar idegen kézre kerU], és " ^kit annyira reerettetek, kitől megtagadni valamit bllnnek tartottátok, egyetlen fftméi\'yetek,boldogságtok, gyermeketek loldonfutó lesz! \|~ LegyUtik takarékosak mindenben, íigy Isten is meg fog áldani! ; COCLES. reditiik fel. Horntirta erre azt mondaná :jíntóbbi egyetlen jóakaróik in Zo.nam.pc 1 dtdo 1 un t. Mi nyolvUit.~lii.ipyubh.idegenkedés.ii!Í be, kön kürulbtlöl annyit teáz: P U1 i g k Vigyázzatok szUlök, h ugy ti maga-- aidöodtnnk, _Ltok ne oltsátok, gyermekeitekbe n fény. így jutnak az npáink drága vérén Bzer-^Fi z"eTvSgy m"iígvát. Adjatok legalább zett tszcp birtokok méltatlan kezekbe. Ilii 0 tekintetben jó példát magzatailok-Ezt gúnyolja Jókai Míír ia „Jaj be línak. Vagy ha ezt ti sem teazitek, necso-oIcíwHu minálunk a föld" czimü költe- \' menyében mondván: „Amily könnyen nyorlök, ugy adtak tul rajta, Aíép világ l«anya uly könnyen szerezle; rteep viliig l.uiyanok drága piroa ajka Hgypár csókon vette. Egypir-caúkoH Ijírtnk, egest urpJalom Ilyen olcaón advn, ilyen ulcnón véve, Megint tuvábLj btúliolt a kártyaasztalon Egy Inpru fültévo. . OlcoO a föld nálunk, nem becsüljük sokra j Apink vére rajta! nem lörÖdűok vélő, , Könnyü azivrul lingyjuk átizallni máaíikra, Idegen kezúru!... Minden osztály,különbség nélkül fény-. Uzti. Egyik osztály a máaikat, aa alaúbb b fel«5bbet ntánozza. A táraadalom mm* den rétegeiben elharapódzott n fényllzéni Vilgy. Egy ik ebben, ntáMk amabban aknr kitűnni uinátúk lelett. Különbséget tűrni rankiseoi szeret. Pedig hiába, mindig voltak gazdagok és szegények a a mint ! vannak, ugy lemnek is. Ab osztály és \| r&ng különbség sohasem fog annyira ! elenyészni, hogy a felsőbbek az a\'sób- 1 bakkal mindennel megegyezzenek. E>e- j tt lenség azért tovább nyújtózkodni, mint I meddig a takaró ér! Tekintsünk még kissé szét, s a váróitokban ugy, mint falvakban egyaránt, j.-zt kell látnunk és tapasztalnunk, hogy boldog, boldogtalan, gazdag és azegény mind n szem-; fül- és i nyesik Iá ndozdk után rohan, a nem. a ssükségest, aentán a hasznost keresi. Minden utoza>arkán kávéház, bor-,\' sörosárhpkok vannak, hol zene szól éjjel nappal, SniU^vidám-nak sem lehetne a nélkDUenníTj^f^sok a pénz, kikeli adni rajta! " , Ha bálokba nem ie megyünk,nézzUk a tudósításokat, nézzük, a divatlapok vidéki\' leveleit, s Ha helyzetünket, viszonyainkat, állapotunkat.nem. ísmernők, azt kellene azok puszta olvasásából következtetnünk, hogy mi magyarok vu-gyunk a legszerencsésebb, legjobban megáldott é~s leggazdagabb nép. Pedig, ha aztán közelebbről megtek intünk rain-dent,mennyt kívánnivalót, mennyi <5haj-tandút találunk; És sajnosán arról kell meggyőződnünk, hogy a mit olvastunk, at nun4 eaak saemkápríUu^d léiíy, csil-lám, nemrpedig a való viezfénye. Birtokosaink gazdasági állapota rendezetlen, savart; a terjedő jólét nyomai épen nem mutatkosnak, s egyik birtok a másik után pasztái. A nép is csak ingadozik, vsegényedik, mert azok tói y kiktől jét kellene látni, mindent inkább csak jót , nem lát. Ha a gondviselés jó Iclkész&zel vagy tanitdval nem áldotta meg, kik a jó példaadás kötelmét pontosait teljesítik, semmi jó t nem tanulhat. Menynyire fájjalandd\'lehát, hogy ujabban ez j bngy eis^k válLlkoz.nánnk n nzííltif.-\\j..k read-acorea jegyzékl* vítelt-rel. ügy miABéréaí ti vezak elegendő Irrttie fts-eeas-4iK\'gyfae»^ mivolni szokott fnjok jcgy&é&Uc\'vúiiil^rs, A gyűjteményüknek roiidBzer.a jiBS&eillesz-te00 *—ft-ftílülTizflgnhiLa±negyei {piadaaigi egycflfllcí teendíljti lehetne. Hiijjy peoTg .ft; Huvárkndrttrenl rargMzMfoknak tnnakátata d.vlkozzatok, hogy a wüloi kéz vezetése [ m^6"lwn Wf«™» 1«,^.:.,, ^rányt-i\' 10 , , ». ¦ . j 1 Krilanz1 n^k kexbesilcsa szUkeágai- A hasdaíian mivélni szakait isStSfajoknaí, családjuk szerint UeadS rendsseres osztályosai a — amptlographia — tárgyában. A #xL)6síct Irinti olÖozorotel fokonkint hövekodik, mégis miként tapasztaljuk, csak kivételuaen t dalnak oly szakotnbu-rokre, kik a BXÖlomivelést a 8s3lönövÓQy beoo3 termé-Bseto tíkintctbo vételével gyakorolná. Leg-t§bU BZŐtomtvcD htioyaval rna ftson DÖvény-bonca-, regy- éa körtani iamorcteknek, melyeken aUpozik az égési borászati luaV>-mány. Ebes járul aztán a hazánkban mivolni Bzokutt fajok tömkelege, a fajokaak igazán m0pdyjjjbabulí eloeTczéae," mint oi TodÖ^iU^pofí^oTy^cSsklB \'énöfeSiy T* baladáanak lobetftsígét gátolja. E kifcjfizéa-immel én Í6 azok a^riba álltain, kik,- axon obajtAat uytWáni^ák ; ,vajba már egy a jer tlazfába jöhetnénk íiöíöfajaiok üe-¦Deret-!- a elnavezénéro néavo, bogy okkép képesek Jönnénk, n legilkalra ttoe.tbb f«jo-kat meg válasz tani, a ezáltal a vírágiáa kdlu fontjára orad»1 atŐlüiniv- léaÜHkíit." Egyesek fcl-iáaia lecnil telist nzeniül 1 hoz^nk-ban mirchii sxi>k«nt ízülüfíjuknak foUsraoréaéral, jogfzékSc véi:lúv.-l t\'oglal-kozni oly formán, bogy a* i\'gyetek által 8sarctt gyajtemónyek n mopyei guzdasági egyesületeknek, mint 0 válluíntra rondcltu tésQknél f.tgva !ii vntottaknak adattatlinBsa nak áL A nic^j-ci gaxLlasiiíi cgyc»al\'tek 0 gyQj-toiué.iyukbÖl majd vlkésxitlictík a csaladok Szerinti rendixert-s oBztálynzist. A mugyuazorte így clkésUütt gyűjtemények aztán aa ur«xngoB gaxdnxági ogyoaület-nok lennének átadandók, hogy aa oraxág minden megysjóUtl ilykép egybegyűlt adatok alapján elkészíthesse "ai annyira óhajtott ét érek óta oly epedre TártnlíosI ssölé-¦ b e t i tant," moly kalönbaég qelkaKismer-tetné meg bárkivel is a hazánkban mi vein i szokott jó és roes fajukat lájoerfik és termé-esettulajdonaágaik szerint annyira, hogy annak kapcsában — mint mondám — képeseit lehetnénk a legalkalautoasob-fajokat axqk természete,.* füldregriletd ás_iekvese minSaógéhea helyesen alkalmazva éa mi vélve megválasztani, as eseskivQl eieodÖket pedig irtani. Van a magyar si&IQmiTtsb&B jebgendfi szellemi eröt^etcég, a tevékenyaég szikrai la lángra gyaluk, 1 egy jobb rendaaert Is követni késs, csak ólasztam, istápolni kall. > Leghelyesebb tdIds a megyéket apróbb, s kerületekre ; osztani. 1 minden ksrfltetbaav )egy-egy ssaksrte biaoitmányt felállítani,\' beaiicso szükségeltetik, mint oly szabálynak, 111 uly a (aankétotokat bizűnvoB éa liatározAtl rvnduca kfityf, könnyíteni és biítníitaní b^pco. L néikQl nem kcitlbetni m"g e roppant munkát, annál kcvéaübé Iclict p -dig azt dicső n Ixtftjjezni. Valóban igen kivínalua, bogy mielőbb megkösd jük a munkálattit én ol no napoljuk a driga időt saját anyagi (tilétUuk hátrányára. A naponkint sulynabulá tttflick, tajál j5Tá-tílnk jövője, nevűnk, liirünk — máo ne más * t\'.\'kkvl veracnyexni — terkiíaUenek, bogy kiaknázzuk a hiánynkatj melyekben sok a kincsor, ~de uddig azéSZ7\'«nrgaIbnr;^irttní^ tás és er8 nem akartak leszállani a mélyre. Néhány éve csak, bngy boraink ti külföld piacsain elioroerésl rivuk ki, e b& mar a múltban, e térem induleuluok mell L-t t i» magunkra, vanhattak a pagy válás figjejM^ Oégot, a psohb jövőt, ha fr&ncsia, bpoayul 0 egyéb bortermtlö országuk példájáraaaurga-looamal törünk tlörí, ha minden egyes megfesti kötelességét A nemsolí vagyoDoaoááa elorabatadáaáBak . egyik jobb kulcsa a bortermelés és kaaalá-boo rojlik. Ax erfl, áldozat és asorgalom milliókat tőkésíthetnek évek al itt ott, hol az eddTg-parltgon hevert, ra^y~bU^ ^-Unaákai* len tÖkóktíöl Ültetett halmok rai jövedelmei scwi nyujt\'iltnk. Ugy látszik, hogy a kor, na idü maguk anrkeatenok a axorgilomra, melyet mag-értvo, el koll fogadnunk, ba csak ast nem haszon és dit^Biégtöl kossoruzott nemzetek-tBt bátrain áradjunk. Az idővul halailui, biztos ólot, míg a hátramaradás szellemi ügy,-mint anyagi balál.— E tárgyról fulytatóUg még szólni ftigok. TLU^ÍNOZKY. Mai sinmaokhoz negyed l\|- ntellrklet van raalolva. A fölírat átnynjtása- Uéc>,tBG6. april 26-án. Ö <u.ktr. Apostoli Felségenmdélután l oVakor a nmg-yar orwzílggyüJéa mindkét háza kiküldött elnökeit heroseg A uers pergVihcze főkaroaraséjszák-helyi Majl áth Gjörg, ío>jincx41ár jelenlétében legkegyelmesebben fogadni méLtóatatott. Főtámokmegter és a felsŐ-liáx elnöke báró Sennyey Pál a megjelené* taél-ját következő rövid szavakban adta «13: „Felséges Ctfásaár ét királyi Legkegyelmesebb Urunk! Magyaronság hűséges főrendet éa képviselői megbízásából vagyank-mte-renesé^k eaáaaárí királyi PelsVged magasabb ^atioe eJŐtl megjeJenhetoi «on czálDÖÍ, hogy fUt^gadnek cr főrendek. -és képviselők legalázatosabb feliratút átnyújtsuk." ,~- selőháa alelnöke k^t^erfWp saAztt: . nFelséffea Os^aastfJsa\'Kiraly! " I^ke^élmeább^Tr^iall )>fAgyBi^r^ág Qrffsáff^sBn *gybt%yttlt\' aabb.fdi\|Btft<. lol.t. UletSUg U . uturik- hddolalitl ^/kérelmeit. 1 ~ Teseti liixAloimna] rtsméoj ._ ottsiEg Itfrander é» kjSjrtjMl luKIrani A) aiellotui fogjr Felfjijedui>n i -„.jjji,, iJújioLbekiJvetkeitót, middnro alkot- , miee tnilnyoa elvok lettiere, életbeléptetése emberiség javán Mfláifla egyénekké fulviitii, égési erejét nyerendi vissi» ason képoínl lörekanit ? OlyjMeitek e«k, io-nemi!, n.clymitKmdhjyt inkább, mint YÁ\'lF\'Sf1 HIbít. ?innak, n.intTiSjdan, ugy ;SVendub«i j,ngy .„in.lalíU «» ófc»jióiikl»ltel tsgys fc, JfRoriiwbb \'««miwrfMffl.* ij, ,J 4,>Lto» yfatl hmranortgyit-Mk^roli Hi-»r«f-- -í«Wi\|-«l.-U-4»-k»«li»»»B« ilaténal \'tó „ „, 1/tkMlAfn «ffelOiot n»g/oSb jól, ». elb.gyott-árTik agyéi nemesiéig /gyO^C.O.Jj Sri bb jyél nemei köleg; felk«röWii>, asoknt .palili, nevelni ----- -rv-ÍWí .-.».„. •\' Or»,tir.AFOit.FÍfttóSf&8íeVkíii"i 1 fio\'taltf «w ¦»¦» ltr» 1«,«wlytnjkl.l»- iía™k4an^áWloiíí^kedatt-- j !fin;éa1-•,!,\'«fD^\'óü,, ^L#0"! . . , Q„i / • .... /„, \' találkozik. T. I. több emberszerető 3000 irtot áínynjtott legalaposabb,fs\|jratát fontol dm veendem, ?8 reményiem, hogy aa orta^ígosan egybegyűlt főrendek ?8 képviselők körstókotjelzíTfeladatukfontofl-sdgiIMi ápiátva-,-siettetni fogják aaon Ugyejy /éledi megállapodásaik ssinem elébe tcrjeftztétrét^ a-melyeknekteljesen kielégitlT, maradandó hatása rendezd-Ettohöetbirodalmaninak épp ugry, mint keávflt jJapvarorml^ómnak ereje éa jdvol^a\'egyképeh Tannak Töltételeave. i&lbsi^ kegyelmen. iía változatlan atyai szándé-kaimifelöV Levelezések. Alföldi levrlek. - \'II.--...............-. - . Kíisb\'jiftt akadályok miatt Irvcleséfleniat csak m^sf folytathulom. Igen nehéa dolog impjniiifclwn oty-e«emenyekről írni tudÚBÍ-4i»t. niiilyek a kőzöméi ^rdakelU^ge mollutt k lüpTyseljAiiftk. ¦ uesselyesaeg igényeiuak . jj.T^ijn.Tjncgreí.\'lJentfk, •Ütt elBrcbocsjtjiva bsryon íznbad Se eged éa vidi\'kéiink tzellenii mossaimlairól bb if^iít feíincrflít neme etcfíkTények" fi* tprví-knH e Uecaea Ifi pókban «niUlest tenne in. Vtüamlnt OTttJgíioTtH. agy varaiunkban is aa ^cgy^a^nv. kSihaBiiia ^egylcfákra ltaM t»9i^t#M^iar«kfi« -«ly-jelantAkowkifoje- hakafi 4t /rabcrbarsl ielke-méltán SrOlbet, Vnfinik-vAIt ÍT«k 6lfl fonnilU • batánk ii/omÜkAofvliionjai duciira BMndhatni tI-\' rnuoii Miifid,ftft anyagi \|ól4t. mhid\'a nel-Il-ÜI fluntttcdettiéK Tokntiiira » Ugjotékr ityrtB\'&Nir LatA e^yfolaink. Miíreiwk meghaludó- a«M«(ot irt ala «qybnkony.es d u 1 o g li á a lotrobosásári. Eten dologhás egyik ezelja oly Q^yefogyottnknak. kik folytonos ruunkátnem ItApTn magukat ?1 0snUd-juknt Upliilni nom tfópoauk, a as öldöiÖ nyomor túl BanyarUtva a kolduláa keserQ kanyerét bturol-bian. járva kényleloíiek tervaiii: liist»B menhelyst éa munkát nyuj-tanl. A miUlk oiól Uendhot idővel eaen dologfiás állal na anoytra alkalmul Un éa oly onk viföínéléa es botranyuyal kapcsolatos koldulúst mpgaaüntatni. _Mlkáülí_niikor és mily mérvben fognak ezen t»rek, molyek fjs\'^cff BzellnhTi cnitíl-kedé»ónek epyík btztoa bérjnérÖjoDl esnlgá-landtmk — valóstiltii ? még most a jfl»5 titkai -kSig" tartozik. De hogy Ut»Blnt fognAk a hamnnísmttíi iráry, melyet városánk jobbjai követnek, elégség7a~bÍalo&Ítékal BSűlgál. Oly egyáni magasst B caolekvényről is koll csen alkiilomui\'il azólannm, melyhez .hasonlót nem tudom, hol éa mikor fogunk találni. Ufryanía mult évi olttobar 11-én aaenderdlt jobb- Utr« Ösoped -egyik szerény életű, nut--l>in piitgTÍrn, ?1-1 tónak Ü3-ik évében. Mip olt SüVoiqn, ?4 cz-k js caak raíní coond^a egyszerű. polgilrt ismerték. Igénytelen miffiiin 1», mint axülörulilem hót, ki a tanügy ír.iiit érdekkel t.-ílalLö!l VÍB\'Itótnl, jől iBiaortcm Őt, éa nzt la tudtam,. Imgy tnkaré-koa ól-tét visz, do Iiogy-mily bangynszorga-lomnrnl gyüjii mgyunnt, » niily AldaslhozA leond ccyk\'.r e B-.k önnélkfilöxéasi?! folazupo-rodott vugyon 7 arról lvgkiacbb löjtolmoin •eni^vtilf^ j,lr<ilta"ttlii>i^ ^tftnt kif jniljf ,Beraafl érselein bonnit as ulsitrkóántt azívtíen. Mert lehet-o namcaobb, Wnycab rirsrlem, mint a hnzftl ífjntáo; •auveláaét s tudományba kiká-püiénél tulcmca uldoantta.1 elusugileni ?^Any-ayira át r«lt hatra a ncveliJa áldásaiimk larjeaitüii nem\'ls vAn;yátiM,h»gy nngy-tanodftí\' ciáli.kra OUOO fnrltiton Mai b a gyományos ntt. De br<By a Lv^oU limtelt olvasói ia lássák a konv oaélokro tett kegyeletes alapit ványai évében hBn szeretett aiulsínek poraival ogye- ¦ ,/Üfa M>k«iia\|«Tat felett! k"a >é»dtae k rj koros k iat ilj mgaó^i-taíia* fiai Ld^nakt kik a WaV- 44 üel-leol foMrolátÍBak erdekében B^wv^lá éi okiaf4» aaant ügyét végrendeletek egyik legnemcob tárgyává tenni kegyeskednének. BÓJA GERGELY. lyemsJt Uk; robl^nitárV, kaiaínA, nSngylutN-iar-^iparos •••giitfjni«í.-Ax-iiSSSA Igen, 1^\'Cirt^kinr -k»gyiHABy.a.ivik xjJiái. l=gycn-.izaba<L a kCtaim,iV"\'\'\'v\\;I;oiruk; bX\'lQ!etAk éfi eaMádt, b-tgy\'iii\'lnyflzrisí résl.:tofctii. I 1 1 " l-ílr. A már létezd bc\|- cs fjlaövar,nsí kia- deilúvodAk Javárn UK yött égyKnkuitv300 ftot. A It\'.kua külvárosban létositendd óvód* alnplökéjdt.nk riövoiéíára Bziiito 300 frtiit. ^ kola t^pitAk^pg^tyexéaére ha\'gyott: 2000 ft«t. 2-azcr. A sá^g^i-táriiták^ppz\'rlebe járó, wffg^nd Utéa HrSuip roméayJl jflleilrÍBliitó--jttl&Tlek^galyflltíiíru SOnÓlrTól\'." "--------- -tud Deák" Fe^j\'e azesalbai . .v-/------, bX\'iQ!etAk esMidt, v:il:ihi\'titrty>u. uyiigalmiik lLztrsttdtfr\\t,meg-tn.-utyié\'- A ihj.s -dikb;in iicmrt.ik a tag\'ik iiU* .-i".t;v-if^;i nyer nomea tupot ét kulla i. ^U.!^Jii\'g.V..ii:JJ"J"trt .\'g\'in »"»k jótékony\'essine 1 b^aVmmat7T7jte«ztetutt7^érb Ititott - fé az mcg. L>\'giijnLiian barom ir.rnreményQ jo^- fynkqrnekitafc ^azr onniigpTttiéahi\'a "való-fet-~ ^raakMtHeV-goeuna tS^ ¦¦:r- A»_eJ.«irui "irk>UkVa jAró ssorgftl: lati^JyEaltSJ"1! fcatdrosaiti emelé ama maab, jo\'-b telmUéga. ite? ed h naie té» fl kit " "" \'isyle1»cftV\'%B\|rv>baa«a1r aag^sUiMik, taBtt!fi.r«tre.0s?t0tidij"iil SODflrfrtoL: r - - -L — b-szor. A 8zegeiHreaIliVnodéb»jini»fe\|Hi s^elatéid; worRMinni^L-L\'a\'lehcUéguyXeK-:-: agbb. usztHlybkba ia. RrtJyr^AtanuIó réraére S^s^br. A Pzófle^rgymnMiam 8 okxtittyat B^lK^b^^égMUj Uh0ufi e^^lwdéD^eikillcifi. Ibob1\| jré«érV.^^i^Xit-a^eMb^^ Mklta^\' nyok. ItuiulAsa \',végntt raag^b: _tajijuj\|ietbe lépy potili tri, kaaMail^Wltr^iiba^\'Wiiu»-\' diful fiagyomjttynzU V \'\': \\ ¦ i. Tezer. A «jingrdr Spnrnss^géil\'rgy\'let él da lardatA\'iié fn iiogjftrt l. 6l>^ iti l fitpénaegély t. f -L Ugu^lati Gaiizti^t kiv^VL, a Wbblek a Tir^a{;i^i^nrba tjttuk a5vék^\'l^t ^eKr8- 1 i(eif 6«i^ok\'-;I:ntéa kimajjdi rinnfiTdelé- olf %opy bazánlf nagy fiának, esivek ttratelelére eg Iu\|an . m„ "ft ten igifoy tskolia\'gyermekek se-—b foatatoy i érényápgalta tetUiál^, :AT7^rvaa-partalo, tanyai kftat M.,Qábor.ea.:j)Ann «in ka lu WaetítaV^rjazEé^ W^^délfaa-iftm (S&i •fri^eladá^áu taizuH^ U«ii4B/aluBa\|(at.\'^;?rV JJaa^tMd ^IH lai aaalfbni^lce^ilBsV , Vnn -Varfirjuii 1nt\|limr% saMhrtaT-Wii» -vi pnkeagyeb.n*\',; ihafvM ^uMajrpjijkL» •JfalJa^eipnJes: MftnáakulL Igavaartácr ^yfe^kiifoftó-^ WlrrtaJHi&gU PS?- lajkirtot ¦-v^-w-j- ¦>/ - I -—:---------lied?" ,Aa>l&nnyi;dere6,-j4o^4e>tabBrbaral ir~ kdltereaatje -W kWttoMUVWiUm\'awéT\'-\'krUaáar. t?a7éWt\'inít;-ív\'eT, ileghM jelötiot rnji^ torV ; \'a ^iiihtökrkörta\'\'g>l«keánrt TiáJir enafmnfíkUítöU\'l íana>ik>H^Ilékafr-; Éen^di SaEaeisyaselJ levelek. Í; \' : - - . T T. SserkeoalO ur tCztfra s&UrSmet leterítve a süld aelyom bársony harraatoa j^i^, rába-? wedvas önkényt felkiáltottam: UdyÖsöWd lágy ok gyÖnyOrflséges, te életadó Wjpa aa-gyalaroau kikelet 1... Istenem Ide ninca is tsebb a víLagon, mint e a falna í élet, a hol liasta aaűzíea mesetleaségben láthatni a ki-kelet aditfl a bajteljea alakját I Oh ea aa, a Cb!i a nagyobb városok befalazott kOaSnségs Biéltán irigyel a falnsi bidattdótolloU a kikelet angyal arcsát csak üvegen, itt a természet re-mek nagytaerfivégáben aaemlélhetni.Ottnines Bzabadrüptft lakosa a atadarvilágnak, ott caak lebiUncaelw.mint fuglyok, nyögdécselhetnek míg itt andalító énekek kozQtt azokéi, ssánl feljebb a levegSk boua íeló öröm imája koat a pacsirta; a csalogány saivea andalító bll-ibájea csattogásatjius falevelek alatt esere-nyen meghazva magát ballatja, melybe be• leolvadj a pidtator kesergd furulyája nif a lenge szellő el el kapkod... A szorgalmas nép ftttyölve éi vig danák kSst töri fdldjéla rakja bele a remény magot, hogy kikelvén, ezerszeres kamatját adja fáradságának •. • A távoli harangszó, a nyáj méla boa koloropja a nyögve ca#rdea5 eaflst azínO OBeranly, szóval mindenben a teremtmény remekeit ól-vosiieted falán romlásán na^yazerQségben. így a valódi terméssé t szépségein el andalodva qgy eltallett szivem e nagy Bit) rü kép látásán, bogy ha a közeli falu tornyában delet nem harangoznának, tán estig tovább fűzném gondolatimat. Azonban, minthogy épen a délnél vagyunk, nézzük inng mit tett az a kis nyelves oldalborda a BBtinijb* V Híz ea egyszer oommit máat. mini egy darab konyérkol a ogy kevés édes turot. Dj lám 1 Jianj hiába, hogy péntek van, mily vaUázoo ez a kts Éva fajaat. De <ni ea? a túrd* takaró épen egy ujsáa; lapt hogy jutott ehea u a kis osSasnS? his&sn ilyen lap tudtommsl a községeknek van mogrend.lvö; azért feltdnö is volt, no de-* miiidonimk ;megvan a maga rendeltetése,: hiszen meqtiyi jeles eszme szüleménye jut. éven At sajtos késre. -\\> Hej ssur juj! hoj szűr aj I most a& egyszeij bizuny Ürtní, és nincsen benne újság; de ; aTogV alT:sBr ^nustf bnj^iw4eketnfrnn- tyi-r págokat.iröi, itt oson békés kornyéken, bal csuk egyuíjen libiperen kivitt misem báborj-gátja a Wkéa lakosokat. Elhtasea bizony, könnyQ Önöknek édes aserke&stom ott Kanif-magukat elmunnelt TSoadloaéBak I itt taanlja saer^aJUsos jbJatfa>JtÍ mindni jóknük tLKlftiJfl^ . ValÓbaa ritka ^eljan^Upaistaltam Somogy-ban munkái(aftlse\|a, békeszerető népet, it aa»n a táján a»lga]i járásnak, mert eré-péMa\' adóíUtóvoti, u munkában ta> „. «?\|b^ielp a példás egyetértés Í\|3 sntiiinoiikMpról napra, miért? JUHI aa^Iafeá^otcecloksBik, másét nom bánija; de rajtok uiesz az Isten áldása, de legyen la.... Már most Isten öniíkkol, sietek, épen hal-loia, hogy aa ifiar bÜliott, menjünk kalitkát eelnálni. A jövő saámban iámét majd beadja relatíójét- tisstelettal a l A f7í i- r i* f; !> ~ herényi oattss. .wé.nj._Öntík_bi kapják ^ _ a SiarvaaboB, Merico bai" ott Wrfc-ek^iSía^ ^«TTa^ n&k 6gy_ pohár -Liiom bor mellé vagy kí rántott btaaillai panagály fület borsó, só-UTavaI\'r pSg-y- Cofibri nyetwt ^OTinyo> osuka Mpfceel, a fllre is Wmkele gébé jön neV; a sok újságoknak. Itt másként van egéazonr; meri itt. ha a halál tél megakarná valafó. magát.váltani egy oaep korosmai. borral jö? ÍÍVbizony nem teheti, érten Berénybeu."Í\| :\\. Legáagynbb nlsig nálunk most Ő feléé?1. fj ciászárMFarédrajoTetelének kire. Beue^ elmegyünk- Hiófokra, ott leáss majd Ünnepeik csak h>:l^et_kaphaaaon aa ember, yíófekía Taiúbu.el/jiierdaeW ki«~v~irr>« amárls^Jíötfjr YaLóbanArastághiru nevet vi ki nemsokértt "du Tan i»ritofűknak jó gabna pU«»,\'"bití\' lásér^ai^ kitphat aa- ember még"aés\|ti SegygTJt i«. \\ere«kedése annyi van, mtnl\\ >rtk HippánTban a kecake, vagy Tolnában a fapaprJSjt^Van ssápéa"jó nagy Tendégl\|\|e a Ueoneljegy szelíd jólelkű emberbecaflí lUránv Ubel ktírfllbelül egjulSO fontos, bjr ¦ oaák jélp[aeg gyapjaiodnék azegény, bizony ¦ megérdemelné^ A TetídóglB csinosan felaae^ ^.íl^í P^V»«\\aolgáíatávaJ a béroíík urnák. .óV8U^\'di(aé«lóVkiérdemli. Itt vauSiófok\|>n; f^^BÁ^\'- Magyarorsaáguak a legoredé-\' ^ob^sOr^íot^érek én kedTes (0* gyökere* «aj^ MWinl^tyám^tíagyar dohány fo-^ gyaazH^^egylelnek mindig fOstolö alndkes. íaé^al Siófok csinos«* jgazdag; hely, élénk Je^^tá}^^JArdi>^éay; alatt \\ léairéliandé, facdént!lefeN«,iiyjáron. " \\ S7"j \' • .•/V.idé.kOn^Öi^ktaTaial tadnk^/alíg \'Vi^ÍM msoe!! Jioíülf,: jn\'Ar..:* UttArté meleg napok [regyryi atj-kf^^iojrara hajtották i-^azdákat s^ piéknu-yr^f ¦^-----^¦t—¦¦ ¦.....\\ fnk~n][rfaa ^MSz9Iv^n\'fakadntik^ k !/, Tkiaaszi yeléaeitíX gy^nyortln .kelnek^ Bo;. iájnkai ^ea>atámt«Un1iblyea megkell ka-"isz^lp^anuyiriit gázaág., .^e^k^e; váróit\'UkoeT ¦iki a/Üfanjivelo\'t naak leirva^imérd, néad\'el \'~ ;\'aztJ a/tlrtta örömet, ratir romlatlan lé^lifaicádjmmt, örfll reritéfcsp m^k)U. -..A,8s. GyArgy nflPJ„a és a szabadságos katonák behívása) az\' egéas várost mosgásba bozta.^ Ulolálnk. valóban ritka élénkek, bútorokkal rakott atekarek egyik ntosából a másikba huxúdn&k, esá-moa lskéeok; és ház} arak pörlekednek, kí nem bírván, egyezkedni, végre a panaazoa felek egész tömege a városi tanács előtt eJOportoauí fiaaze. Szabadságna katooák nem ritkán nejeik éa ^gyermekeiktől kSralvéve iőaet ö vároóbn, mely es utolsó takIntelben komoly harcziaa szint öltött mag/ira. Városunkba tömérdek katona jön, megy, a keraa-kedt5kr eaáUitók. lóvásirlók éber fi&y de rabén vasnak, a polgárság újság után kapkod, mindenki aat kérdi: mi ltsz? ml hír? ml tartéttik aa oraaággyalésen ? Puroas- Olaaz-orsaágbjm? De mi? Csak ttrelem l A (TúrBaegy la L) Á beiybeíi BÜrgSny-h Iratul no kok valóban dicséretet érdemelnek, mintán a toniaegylat alakításában fáradságot nem kimélDek. Eddig is már mintegy 30 fiatat egyén látogatja a testgyakorlati előadásokat Óhajtott reményűnk nemsokára megnlakttltdak jeleutbetni es ddvda egyleHt A(K.anÍBsaÍ börze.) A kanizsai kereskedők megszokták a folytonos mozgalmat, a sürgést forgóét, de sajnos, mist nem tehetik est, mert aa ü&lot pang. Síit teáznék tehát kereskedőink? naponta Összegyűlnek* Kobn -féle kávébáa bülgy-lurmébön^Damen ön Ion) és aranyokat adtiak reamek, persze csak papíron, eion fnrgiluin g/ukrán 30—-ÍO eaer aranyra megy. Ei most kezdődőit, hisszük, hogy nagyra f ijlodik, oaak asután eaen veaaedelmea szenvadolyt sobun meg aa bánják, a főváros eleg példát nyújt már. AíLapunk m u n k a t á r a a D.Orvendvo tudatjuk t. olvadóinkkal, iogy nmét töb1) tekintélyes mua\'ka táránk CBatlakoztak la- Snnkboa, kik közül Csepeli Nándor, Dömeny ó&sef, Kan Pál, Marki Józsof és Tuboly Victort van aserencaénk felemlíteni. Kyilatkoaa\'t. Ason tisztelt barátim, a ismeröaim elüttt igasnlásul kik ünnepelt nagy .^hazánkfia Dnák Eftrenczn.^k sjánlolrs aiinak kedvence nyá-t lakhelye Pusita SaentLássló rajsávat ellátott ÖA magyar nemzet dalai o& orsaággyfllée alai(a csimÜ nobány politikai költeménfemot, melyek Pesten Emioh Gűoe-táv ur kiadványában a napokban hagyták ssámos megrondeléseikkul tettlegea pártolásukban réssesitni saive&kcdtek. legyon szabad eionnel kijalentoneramikóp aaokmindeddig, t ö 1 oan-enif&ggdttkadálymiatt Aom jelenhettek meg. Saent-Lisslén 1866. spr. 24 én. TOBOLY VICTOI1. A (Bukás) Helybeli jL. H. nagy gyapjú keraikedtt fizetését beillHá. ; A (Zala egef esegi dalárda). Ezen eseosamfi isületése után rövid időre táncsvi-galmát readcseU . a melyen 3 dalt énekelt el, a^a.Bsóeat, Kápolna óz a bordalt Biuk \'bán operájából, ez alk»l<>mmal a~ dalárda pénztárába 80 frtnyl tiasta pénz gvüit üam azéU a dalárda tdbb jáakt rúttól levelek érkéz -. tek hoxaink, hogy buzdítsak, ébresszük fel aa álomba szűnderültet, inert türolmőtleaül .várja a közömég étetjeléL Kívánjuk, hogy \\hamar férfiknrt érjen és a wlgatTári s aradi ünnepélyeken tüntetbeas-s kl magái. L \\ A Lapunk.utobbi ¦íewanak „újdonságok"^ rWiUában, a helybeli Uknrékpénctárról lévén szó, hibásan,«mlil6k jialntha nevezett intéoo-tflnk Wadottlokéit fdlmondanl volna1 kény-teles, \'Legblteleadbb értesülés folytán, öru-ntelJelétitbetjakp Jiogy .Mkarékpetiatdroak á. Wenlegl nyoniaeBtó körulményjek köat is folv^aoaw:gyarapodó létnek, brjrendj-- s,Aa említettük btbás megjegyzés, \'bgjfwí^mk^ny dóodáasunk\'rotsul értosüléaének íutajdonlt-ható.\' — KiTánaloa volna b takakekpénatá-runk lapunkban működésének H.ookéuti hi- : Valalotaá adni, jUt,, mbVaikösÖfioéK min-tfeneaetre érdoklfei fogadna, j «¦ iltal megkíméltetnénk á tények ,V»tW,T«U«g^ofKrt-\'-téJehuloyá^n;-barátik, negyedik Bflájból hattoiV 9 etíeiett dulgokat kösaé.tenní,. raely \\ mii sW érdekiett. közönsége ok Mi^téjzalrol Varda Jogalftiat ad; magára aa lntén>tre bálQ rányos befolyást gyakorolhat, a haa iatézotj, vemetöieél ross vért csinál. . s \\ A (.Mllk«dT«líi alo.das.) Lapunk ulÓbnlsjíámBlbaifenjHtott mtik«tVveltti«ldiMUB „Angolosan" a fűgymn sium javára m. hd 29-ón a Esafolásíg^niugtLlt „Zoldf»u loromben minden reményt feltilmiiltaa adatott pld. A mUködöU dioséretet vlvuk kl. Keídolót az előadásnak a gymnasiúini tanulóit dalárdája képesté, melyei lissl. Letillugar Kdioly ar tapíntatteljesen vésetett. Ab említett Bsindnrnb uiáa\'neme&kebia htfgyelntakőrQtbelül 200-ra uienö jotékoDy adamAn-yafk\'oor&oltitiíh^ki.1 Befojezóuíll pcdigr \'éjfdlig tartó IdnctlkoBcu-rucuka reodesletetL . : ^ Találkozunk az értelmiség akaratával, hogy ha a mQkoduk-, reuda&ok-és sorsjegy eladóknak ezen QdvQafáradozásaikért bálánkat nyilvánítjuk. L tekintetben különösen dicsérelet érdemel as Indítványozó és fárad-hallan Bahócnáy család, kérjük továbbra W a szives működöket, bogy os Ogybcn fáradó-sásaikat ne kíméljék, mivel csak Így létesülhet a rég óhajtott fögymuasiam. T v A nyeremények követkesB aorosatbaiiáö\|\| tentok. ,5 a l-só szám : 4423. 2. ts. 8965. aZkéttu! 4. íz. 2196. 5. ss. 369. 6. ss. 2495. 7. ts. 4757. ». sx. 6209. 9. ss. 1280. 10. sz. 6678. ] 1. sz. 2638. 12. ss. 1813. 13. sz. 6641. 14. 784. 15. ss. 996. 18. sí. 4418. 17. ss. 182. 18. ss. 5049. 19. 44,13. 20. sa. 6367. 21. ss. 6072. 22. sz. 5952. 83. ss. 2489. 24 ss. 5340. 25. sz. 1085 . 26. ss. 1438. 27. ss. 1309." 28. \' •z. 3613. 29. sz. 1277. 30. ss. 5100. 31. sa. 4596. 32. sz. 2811. 33. tr. 339. 34. ts. 1604. 35. sz. 1136. 36. u. 4449. 37. as. 8, 38. ez, 4479. 39. 5685. 40. «95. 41. 4379.42. 3403. 43. sz. a361. 44. íz. 1250. 45. m. 300Í. 40. sz. 4430. 4.%\'é. 1118. 48. sa. 655. 49. ss.: 4749. 60. ss. 1151.JH.sx. 283.^2. as. 286.2. 63. sz. 4937. 54 ss. 1485.\' 65. az. 44W5. 5fi.~\' ss. 2259. 57. bs. 1862. 58. sz. 2720. 69. ss. «27. 60. sz. 4100. 61. ss. 197a 62. ss. 3023. «3. ss. 99. 64. as. 4731. 65 »z. 50«. ÖdV\'Ü.\' 1517. «7. sz. 5320. W. ss. 1421. 69. ss. 1992. 7d. ia. 2000. 71. .».4186. 72. ss. 3193. l3.: «z. 5087. 74. ss. IG75. 75. ss. 4940. 76. 112. 7 7. sz. 934. 78. ai. .012. 79. az. 6150. 80. sz. 6539. »1. ss. 2470; 82Í ss. 158 S3. k. 5.669. -t-4. sz. 655ÍÍ. 85. ti. SÍ95. 8G. sí. 3201 í fl7.\' «s. 2584. 88. ss. 1224. 89. sx- 803. 9J. sz." 42. 91 sx. 2057. 92. 3273. 93. sz. 2370. 94. »/. 1397. 95. se.,4788. DG. as. 6177. 97. ss. LM27. 98. ss. 1096.99. ss. 4833. 100. ss.4218. Inl. sz. 1301. 102 ss.2013. 103 sz. Í482. 104. «s. 4^4. 105. sz. 5093. Hü. sz. 4071. 107. ss. !K\|4. 108. ai:,4354. 109. as. 1093.\' 1 lÓ-aii; 25G9. 111. as.JkD[0. 113 ts. 3953. 113. .aa. 1714. 1 U^Mp 16: sz 392T. 116: ss. Mtt. 117. ss. 5C^ll8.»«a. 1296. 119. sz, 8947. 120. u. 4562. .121. sí. 3107. 122. ss. 311. 123. as. 2110. 124. ss. 2028. 125. ss. 2429. 126. as. 4688. 127. sz. 1073. 128. ss. 633. -1S9. ss. 4807. 130. ss. 8099. 181. as. M66 1112. aa. 5622. 138, ss 944. 134. aa.. 4137. 135. n. 4643. 136. .a. 4479. 137. íi.\' 4501. 13«. as. 5196. 139. as. 3319. 140. a». 4620. 141, as. 838. 142. as. 6092. 143.. as. 822. 144. ts , 1480, 145, ez. 2683. US. ss Ml?: U7: aa^gOfiSVMfl nb«U. Í4«..k;í70rf I50Í ¦s. 278. 151. 4725. 152. ss. 1742. 153. ss. 4758, 164. as. 4146. 165. as. 239. lp». ss, 4&Z6. f6T. ss. 8277.168. as. 4393. 18» saí 8180 160 u. 13J3. lbt.Di;. 5234 1E3 te-\'JSRi 169 .a. 4189 ACVaauti k ti & 1 o ke d é s m e g a a ün-tetéae.) A Poot-^Béoa--éa tríes&lt vonal biBonylalan idaig^telier adomdnyo&re, nóaW felfagjreBstetatt. A helyett a katonai asállil-atányokmegkettSstettok. . A (01 c a ó vasutak Magyarhonban.) Corvinná Frigyes vasúti mérnöktol Nagy-Kanisain olcsó vsaatak érdekében egy fusetko \'hisdó tulajdonos nyomdájában legköse-lakh uapviUgot Látand, moly es író itóllaégin t^s^a^ktekintélyesnemsetjfi^dáinait KEfStfeg. küldetni, a fOcetfeét érdeklolegja bon bővebbem értekezünk, addig is az illető fáradoiónak szerencsét kivánnnk a kivitakft- - Ka p a a v á r. h. Á d mS 1 a r d a h a ag v orseaye apr. 28-áai. a E&egyebás teniaébsa ca^líugyan végbement,\' majálisa pedig május\'3-án fog tartatni. Jövőben mindkettőről kiterjedőt tebben ssólasdunk. h. L a j p n i k kávéhánában nagyszerű reformok tor Tea tétnek. A bás elé tágan nyeyeíó -dfatu-tik. nj lámpák, kis bordó iUütfíl&l b—10 pintnyi tartalnmraa! &Gsattaak UiTiSnáltaifc,, melyet alá cs&k le kall Slsl o a\'cBapröt teli ihatja magit as ember. Lajp-\' nik killünben oly szorgalmas éa vállnlknzó egyáD.jki-teljuBí-n megérdeinli apartolást- - b/ F a g-y ve f k li z. i a s a r e n á d" ia rit-káq -mik, T. é. april 24-éii asonbao es ia ájgtörtBöt. A dalárda elhOkébek ugyanis névnapja lévén, a mQködö tagok a arép ^hnldo* eatén, az elülik .-.blaka alá nyomultok. ¦Alig-?11 helyru a trupp, érkezik a patrouillo. " — fI-»U\' aróh ,i cmninandfi. A csapat incgtUI éa gyanús ezerneket Tnereoit b daÜrdiaokra. _ — Lttdon ! sióit njra a vezénylű — késsen B fegjtferi! Itb. Aa Ártatlan dnlárdáaok — (a kátsók nem kit raiatVg\'iíio kűH) énekro gyújtanak, a rp^trtiaikLti: kivont bajonotet aíegaavc,\' Tégig ballgalb\\ — és mintán még c»ak ablak bctÖ-f?9 Bflm\'Vt-ll, — fltópon tovább ballagott. Yo-asodolmca idők 1 h. A párisi 1367-ki m fl kiáll itató n — bír oterint — kelel fényesen 1«bs képvinelvq. A* ottani uralkodik és fSnökök -tetomfifl pénjsöSBjEeftrjkct ildosnak a keljaé-gekre. Érdekes látvány lea& míndeneacirV kelet BajátnágoB terményeit a müveit nyugat fókuíábaa axemlélbctní. Fővároai M viüéltá ItírelC;: ^ — Deák F e r e n o a b e a Abauj megyéből .bjzalini nyilatkozatot intréatek, melynek vég-jiDraL.a kdvtkezolog hiMigtanak : „MíTgyiir* ^saekoin!tcck>djuk tirökségül Ön nagy nevé-öak emlékéi, bogy auniik emliléaévot átedjen éa erosadjék keblökben as öniéetelen baza-natt/etet, — a lörvenyaaaógboz való aziláid ragaatkodáa, tűs alkotmány éa törvényes király iránti tiüaég.éii minden polgári erény, melynek remek példányképo Ön nagyfá?nu : "a mi hiniBEÜk, hogy 5k épp <jfy mély tisztelettel örökitendik e nagy nevet, miként mi lelkűnk mélyéből kívúnnok Önnek basánkra áldást árasztó hoBB&ti életet, s as Ön vere rie te- alatt édea basánk boldogságán oly i-atnfiaii buzgalommal taÖkudö országgyQíéa oagy munkájának ü.lvöt és aaepencaét." — Gróf Széchenyi Béla poro pás amerikai yitarlaa kttjűjálJB^-Eüredre küldi oaászárrjé 0 Pelaége rendel késésére. A buda-Peati bajóaegylot is elhutárzá, hogy tiárota Dajkáját — a kellű azemólyzettel — küldi ez idöra a Balaton vuére. Z-aUme^ye szintén bódolati előkészületekkel foglalkozik s gr. Featotich György fŐiBpán ennek folytán kÖ-Eelíbb Bécsbe utazott, — V ö r 5 a ra a r ty-B s o b r á n a k lelop-lozéHe S z. -Fb b é r t á r o í t vasárnap, májüa G-íkán, előrelátbatőbg igen fécyee ünnepély less, Aa országos küldöttség, éo as j, akedémla, 8 a vele egyesül5 Ripfalady-tár-\| easág köldüttHÉpe mellett PefllríJl kfllönöuen t as írói körökből számoann rándulnak Fcbtir,-j yárra. A Vürúamürty költemény-díjra eí\'ik \' nemesb költS pályázik. Összesen 45 pályamű küldetett be% \|. — A pesti biztoflito-intézctnek az idei jég-biztuaitáai szakra nézve épen raoat kibocaá-j tolt dijssabiilyzaLa, a tavalyi díjtélek-kkel Bsemben jelentékeny dijleűsaHitáunkut tartal-! mnz, miről a biztosíttató közönség kétaég-j kivQl örömmel értesül. Nem kevésbbé dicaé-frcrrernéUfl intézkedés ft nevezett intézet ré-szóról az is, miszerint a jelen pénCBsnrult ) ídökbon váltóval esuküelcndö díjfizetés mellett ifi uyujt biztosítást. Böcai és külföldi hírek. — (M í n i s t e r 1 al í a rendelet.) Mintán ujabban gyakran tapasztaltatott, miszerint a vásznat, liogy annak azrbb és nagyobb Balyi kölcsönözzenek, némely gyárakban ólomfebérrel késsitik: a miaistoriam elr«n> jl^lé. bngy nz ily váBanftt osak izlft-oyo-máarn (nTra Uedntokeo) va^y~féLtairfl llsud tilknlinneni s aljnak o fehérnemQk kéialt4-stro való alknlntazásfl, illetóleg átalájj, azigorunn eltiltatik. —(A z ö^tl-rjik ¦ • aör• te k.)HsxánkMl legközelebb, több család sQld ruhiizővetoket éa művirágokat küldött a bécsi ca. k. r«ad> örigatffstéaágboz, maly tinmk két, íUdí kereakodéabch VáaároliyMaatls gyonuBoSiilk UtöcoitLil:. A rofnitiriip^ciócrW^^s t»é^u\'4a szakavatott faofVQa TMianao^fF. al^resca tárgyak vegyEvicsgáláaát a&ümmi elrendelé. raaly alkalommal kidertÜ^hogy amkruLreny-aölddel (aruonik) voltak azinesve: etinok folytán as említett két kereskedésben talált haaoonemU ssOvetek elkoboztatok éa as iiletff kereakedök o tiltott csikkek ámláaáért ssí-goru felelőségre vonattak. (Barát a a ka t.k Amerikában.) Lap unitul jjanto-san UOldjük, bz oitani «intsio Kadt>seo megÚrtezik. Imréről1 Piriibúí őrit ital hailtiak, magánlcrcl iritbtm flJiij Tan idCnli, Jíinni tag, leien áldáaa os nj hasira, W—«eh. Z, E; A \\ctH Bclrss&lce miau ssra k&BOltietü. Völgyi. Megárkcictt « felhininiljak. B. K. IC Bs. H. Idűt igénrel, határoiatankm UB- rfilni fogai JfT-ílbfill. Ca. Sándor, Pe.iV Fogadja íEtdlg ia b5oaBoetünket, mig asrmíijeaen tesnQk tUsteletflnki-t P. J. VHB-próm. Lt»e!it ttúTeacn fajadtak, kéij&k Serelraát ajűoBíijtíkra forrlitani, fothaiti4ijni: Mtreseo. Ö7- ngyoQott, Ht-gkcptnk. ön c»ak Ji embertlak. KQldcmétiftlaket lacgkaf ta ? 8i.XiÍj!ú._KIria»4jo<l iseria^ ejslekBiüanb. Jánoo bie»i, btuiíly megérkeitu. ügyében pljirnnk\' táa ngmBokára zúkfre letud. KolhMéB^alt éa adoimái^ pagtáránk cxinxánt UrRiJk tL 8, Bálint Sok ifjai, de miffiii uniton püprikAíi tár Tolim a fiatalok ktdTÍt a mcllrrai raunkitál elToaai. D. J. K.-Bercnj. rJ<> ki Iitcn" Irttiólj meg ért o-stU, tnbb kcltemtjujirct, de Jíd [Cjvlsl isit teor véa-hottunk 6nnek toÜibóL C Oeigrij. Bemek kBltcsaényct a ;5y3 Inpliaa fílhiamáljnk, értekesisUinek euvcuu nrajtnalt Itelj-tH, tsak joiJeneU miaél előbb. Tarai tpsm, «rÜk»é(CtJ nem Bsttared ak, időadat n[vc?Ben Ldlott rendig "a, 11, Jóucf Pesten. A Ltvpot klTAníipa Meriat meg-iudit-sttuk. I\'cstre ériéi tünkkor bŐTíhben irtekesütik műrt Mriu. DckDtd&licilkkc meffopja tronj a hetfart W. K. O Lfrelén; rilust póetiri küldünk, VT. 3. Ki Ab "ntoliw5 la^u\'^ereMrí TéTtüllIuTí. Ca. K. urnák : Upnnk é* UíelQnk eirneei E\|Tj rtímvt-rJSufti, kOlteotSajr, beirkeietl fulr taani kérjük, PUnoricj. Iámét htoÜttta KL úrral írd»kébtv, majd B»tel, Et, J. plcbáaas srask. Para&esa asefint aelr.k-ntUik, A kBtUiafiojskttt nliwa íoBadtok, kirJBk űgrrlnit a tsigetrirí aauepiijTm kiterJeaiivinL \'A tflbbi bwSrkcBoU 13taerd«k ler>iUkrs ouk J0-rCben fsleUietSak. Hem! ssóp leány... Nam! sscp lcinr, as uom lehat, Höjjy aniTtjdbcá a [ryűlflliit tíierelmBoict logyCata > MI a" naprt:e1^Ka%f^\'a^ A gyfllBlot foihBjo\'! S ha nap, ¦ fclbS kíl csntarai : \\ -A fotbBt a napMtltvágjal ..... Éa nam bánom, csak tar tail majád. B-íp TsSlekaok as ára nagy: U(j ssenHlek Igazán: Ha a TiUg lidíreie mind, EUcaom kii, b sásilom nam iafr S gygitofl lenssk a rostán 1 De bs prflítera: átad míg mag-ai Legszebb bíko loss iffj a had\' A ktAUégal, ti> foftad, ^a-fáUl, elíg lcaa kia kenjd. eöJkra, catSk rá&dizniJ. - - . vzt. íís Ifiss euk eth9&i4g slot: ,j ~1 Mia4«D kOoylwUti %-alt ir^oi >.-< .... Ü Sláirtara..; jssest áldás boU I S ta&y es ]e^s» >^IJr0k\'t>a>!tai~. ¦í;. 9tfr«lmank rlss 101 as égbo- - CSEPELI BAKDOB. Elbe«zéléfl H e ri 1# n b\'A «ji $f~v Néraet eredeü ntAn kDsU Stirivi, v - (Eolytatis.) ¦ •Nem vált tál&í felieiiib« Oltbiv»^ il „ön beteg?" kdrdiS Jend aggódva. „Igon, beteg ragyok, ige a bateg, ta-pinua.caak ilt-ereoifltl5 JonŐ mailéje Ult; miután életerőink reréwif otegolvagá,monda: RIgaz ngyan, hogy I4zn van, de hála as égnek! aeért nem beteg.* exfimeig) njtő sugnrakat löveltek, a he-vi\'ften mondil. „Oh ti tudósok ! Ti átláttok a test legbeJfÖbb rdazecskéjeig, do. b szívbe nem láthattok be, pedig a s&iv betegségei borzasxtőbbak ateat batego^-geinél. Én beteg vagyok, tnondom igen beteg. De bellii van e betegség! és attak egyedül te gyógyíthatod meg e betegséget és senki más & sséles v ál ágon." -É« e felkidltiUsal.\'„JenöíJcnö saeretr lekjögtfes axŐrtUáai^I" nyílba borait. ¦ aLáe3Ía!" robogó Jenő. ^Laoxia, L3 HnyékíZ - : ~ ^ „Tied Örökre, tied minden^gasdagsá-gommnl, tied égó beívemmel lÉahogyiua nem hófehér rnliQ fndé.cgépz t^.t\|€.: ted SB ol gála tát a hogy enyém vagy aeereti. Menj Jenő, Rinkioad ketté a bilincseket, és térj vissza keblemre I Sea-badpk fogunk lenni, élni fognnk liatár-talon szerelemben. Jeníí enyém vagy örökre!0 „Örökre!" feleié as orvoa. Inkább^ tántorodva, mint nienvo ért lakásába, Tnaga eera-^töitiH^iogyaiWrr C.-tendes szobájában estébe jutott Matild, le\'kiismerete esküjét hosá Bzeme elé, melyet a német leánynak az ártatlan angyalnak a boldog arának tett. De az olanznr. iránti vad szenvedélye áttombolá keljeiét, nem tndta; nem akarta azt el-liögyni. A fejedelemnél f&hnondá szol-gálatát, éú Hietett LtiOíin karjai lózé. Három hét lefolyása után férja colt. ,. - VI. ~BI4» ^ét hdnap óta a oxendes Heim-bergi hásbnn a vidám énekek olnémnl-: \'fak. Matíltf halaviűy éa.halígata^.líín. A mi Olatizhonbnn történt azt még nem tudta, de levelei mind válaw nélkül maradtak. Valahányszor, a levéUiordó iStkakéídA töle, hoBott o neki valamit? X™fet -mindig tagadd volt. wBetrg-gondolá különben irt volna. Szülei sok-f köl jobban féltek, boreadtak a gondoUt-5 1 tóli.iio^\'« vglegény talán hűtlen lett. HU mri.1......... tk Mindenki osztozott e félelemben, esa Matild nem, 6 szilárdul épített Jenő hü~ aégdre. Egy éíVa~mint~1Ír«irérM\'tt]ilíol-olvasá egyiízerre székén oly rántást tett, hogy szinte ropogott SzemUveg-ét törlil-gotó, a elhalaványodva kezdé ismét a -Ufot-ol^gnji.. ^tBelgneteazl. ki_álj^_íe\\ ^ mint a ozikket i«mét cÍoívaBáTé"s alapot káromlással a földre veté. Wellerné ijedve vevé fel a lapot, és kezdé a fórjo"JItaL-mutaott czikketHdl-vasni. Már as első Boroknál reszkedett éa a mint azt végig olvasá felíitoltott: „Szerenoivótleit gyermek!" M-itild látá, hoey a ezik as 5«omá-lyét érdekli, voi-é a lapot és olvasi: BIíoma: A köztiAteletben állá német orvoa tudor dr. Roael JenÖ*** fejede-lemnél álliait fel monda, és &\' gnzd»g ozépéa m&v^t Laada di Ostiai grófnéval egybekelt.a Mosolyogva tevé le a lapot as auraira és monda: .Él komolyan hiswtek.hogy e hírben éaak egy máksiemnyi igauáff is van.^\'As ajiágok napról napra bebi-zonyitjik, hogy as igasaág tőlük távol ván- " ¦ i .= -j (FolyUtása küvO 1.1 l AfagylLaniZHat apr. W SO-Ab. A ktn««i< staimi »Isnony aa «tUbblttitSI cani oa-al a kalBabaag^et «-llérS, kogy nABoata vArhstJak a borea ragjls job-bar» cunir « turciok kltorését, «ert tSbb oldaLrjl Tügynak fenyitvo. A vasuUknn a katonat barca! éo, rflctomapf-rok aaAllIi..M oljmrslcpO nogjaaorll, boft/ tubb Mj^aJ^^tidéB bcrrabsdelml ixaetikkebra Bar.>dsIB, ."TOJ Itaffestk dSwreinW»r« mig ugrsn ninos limonava, ^\'^M^ltAailehctj higj mirloabé safea aem^éBfeihBMml^i^sam\'l. Uiadaa a baresi asNk. »tfleteu HvBlT ArtwsIUt najfj njotnost SMnv.ttLdaJ sxiSf bCrtb, sjéj^ai^^naacm la ¦ll&nr arba too, nt^UU;a.jFIllSaagavp._asép killtisban Uli tuj aratos Qkosaau A uhmUbI pf\'acsY Arakai kavatkesülrff Jeffj o«-hctjtlk a.m, ! JcIshImI Arale alsi-atustrUi mérokint a hcljbeli fiaeioaiBÓBa 9B faatos S frt .» kr. 87 forili» S frt öd Vr. IW fóntiO» 3 ?rt iV kr. 89 Í^iUob t frt 60 kr. Bass S0_89 foatas 1 frt «0—00 kr, Kokorlca» I (Vi. PohAnka elíttrontítf 1 fH »0—kr^K-ual/ fcWr 8 frt, SO kr.tarku S frt 75 br, Qubi eUÄ.rindä 8 frt — Ju. atirzijs." BsIlvapUiaká SO foka IB frt:bordi-W-cffrtltt. TdrkaJjpAliBk» Wfpk» !»—» frt hatLf>-valvamutt, MI* 00 fri.\' Bofkff 28 fri. NversMrSti tafaM-.öWr- da,trasa-baitik 48—31 frt mássáfWnt. v\'\'Krakz\'-\'tíÍér \'"ti Vakto (aehiiUr) IWS-\'a \'lBeS-kl TltfUakbaU tffBiáa TlfrlP-. kr. r-8 ftt, VjUÜitI • Ssegs^rdl fakota l8flS. 10—15 frUtJjb«! ln.r TÖröfl (RvUIler)» ftbíf. 8 frt -T fHDOkr. BaUtaamalISH burok tSflí-.ás 18Ö&-UÜ fobér 8-10 fit, mk)ntíti.>. Via» 80 frt — kr. Sii W - 4i" frt. "K5 ITnsiffea eyapjnhsn Ut kéa«lthlany mntatko-^H, Ara M W s.. jet jrjr Q l3,i-rS.t4"\'antTJrrBh-,Ttrl Wl»,\'Haa)U « frt 30 fcr ~ * tti. I^i.ßr kerés BUitttkeilK ¦ boasnisrt ei>-s«.«rt, inHarräil«»}_:=JÄ.isattalik. Jah-HSr&ssH JiMWt^tarTIStaJsísJ viuiUk. - flrA3IinH4r>l..Sl irntt\'aprili« 81». Borsó iltrfj« 11 kr. baas. Ibsí\|. II kr. Bas Iteri íkr.B^Iffliteiií«,skr.B«p»nra méiajo 0 frt 80 sr. Uua.Sos ftrth 1> b. MUsa faatja • kr. Sart!^ kas foalia si^izata». .i»tf. » frt - ki. Sah fontja Sa: kr Liaíltat azKaala 10 frt. - b lrsflT.1 Dlasljs » frt - kr. ».alrlrli..l faalis • kr. K . __. sí__a__t-t. I s.t.sts /ntatlát IS kí> IjDUHt maaasjs o «» — T^7 . . C EakarloAllBit #ai>tj»"4 kf. Arnáara fontja 1« kr. iMkiw featja « í WrtrW^líb. fuatja 80 ix. Ropcia^W ^tía^« kf. I»Mg«tiiJ natia 80 kr. KopciM>!»j ~»»a»ja -wi «r. tM^iv arTpssU at, Iteisjs 11 kr. Saalual Ualjí 10 kr, Oakaaa-pillaka ltoljs 40 kt. TfcWlj.palliika IKSÍJ. ao kr PsHizrpUIaka iuatljs 40 U-\'Bwr faiaT* n&aslja 1« fri. — kr. öoliU fafrirl-fVartrB tntja. M sr. Hírtoal Msttja ft kr. C.Nf" *.\'• Bt foaU. 10 kr. BÚajfa M. »- M - kr. fíWV «l> > frt — kr. Mrsrsfa St. 1 fri» kr FasJ. w+ r«l« U kr. Sslaa >sassa> 0 « U kr. aaalau ss. W ». tUato faaUa W kr. lm ftsajt «0- ki. ;-,--y^yil ¦ - ¦r _a_ •» ai áJtáláiios elEeni felit S-figyelmezteti a t. «z. közönséget, hogy a kukoricza, kalászos temónyek,\' -olajnövényok, (mint repeze, bivicz stb.,) len-, .kender- és hüvelyes veteményeknél Bővebb értesítést- nyújt a nugv-kanizsai kerületi ügynök FESSELHOFFER JÓZSEF. J3L~ ^D^ctoriA Isiit©sít® - "^^^r^^tsAi alólirott vezérügynökségénelt van szerencséje közhírré tenni, hogy nagy-kanizsai foügynökóvé, Miirak őzre, továbbá Zala- és1 Somogy vármegye alsó részére.is kiterjedő hatáskörrel t. ROStflbCTg feriCl urat nevezte ki. Kelt Pesten 1866-ik év apr. havában. A „yictoria" biztosító társaság vezérügynöksége Pesten. Galgóczy J. Uhl V. F, Előbocsátott közzétételre hivatkozva, ezennel tisztelettel felhívom a t. ez. közönséget a nálam tűzkár ellen, .mindenféle ingók és ingatlanok, épületek, áru- takarmány és gabnakészletek stb. Abiztositási dijak a lehető legolcsóbbra szabyák, egyszerre több biztosításoknál különös kedvez esek engedtetnek. : A -.Yictoria" egyiké léyén a legfiatalabb hazai biztosító intézeteknek, igyekezni fog máris kivívott jó hírnévét a kártérítések alkalmával is méltányosság, igazság és gyors fizetés által megállapítani, s általában véve mindenben a legsolidabb eljárást követni, miről s a társulat kivállóan magyar szelleméről kezeskednek az intézet élén laTKjlerfiak nevei; n. m. Elnök: báró JÓZStkA LajOS ur. Alelnök: főtiszt.\'H\|HCZ György «•Igazgató választmá-. nirf,. tápok: tfpM... AiuJiAuy.Oyiilft,. ,onzájnp-fil&uiik •hazaszerte tisztelt alelnöke) gróf Horváth-Toluy Lajos, Pataky Sándor, gróf Károlyi Ede, Táro""Ezéntkereszfy" ZSgmbno\'rZeyk József Simon Elékí "báró Bornemissza János, stb. m^,Jgj^$yytymA- \'Dániel,\' Kőváry László, Wagner Frigyes. Vezérigazgató: Galgóczy Károly, ¦ü;m i Peladmányi ivek ingyen adatnak.; mindenféle felvilágosításokat s utasításokat a legszívesebb készséggel ¦^l^álUl m nlúKrutfc- _ —^YietöjSaa biztosító társaság föügynökségc--Ní-Kamszsá5i, \' töSENBERG BMEL -!»#¦« fi-s i n íi* f különös (riileszrtlli^vsok melteíi I «„JVJJ!»)tik biat(isitóa,_ití ifánt _ Nv«t fcnr e "4 . «. ».\'f -J .L I i ) ...... , .,?.4,/......- . . ¦ "-l".1! berf\' ..(.\'. lí SL , ¦ ::aí,í.-_\'.., Ü0íglS>\'\'imaij \'.ünVii j—,—.—_-_4.* \\ -Körméndeií. \' 1 1-"ml1-,íJ1 •tie* ÜSs. Frísofa Jóksef uraknál Jánosházáb. . Z.-KgeraHegéu. N.-KaD.aa-n, . Tapolcaáa; ,----r_ , , - .y^^^lY^\'^,^!™^^™™ ¦NagyJK»Bf_t_«. lí-ít/l\'-m-riiT -Hp^y-Kanizso. Ötödik évfolyam. 13. szám 1866. maju\'g 10-éri. - v .J,\'.r IsuieFettei^eszté lap\' szépirodalom, kereskedelem, Ipar, gazfászat, tudomány és művészet körélwíi. A somogymegyei gazdas&p égyesfifet hivatalos\'lapja.~ ÜOo-isa tuí lO-éa, ia 20-kÁn Ss«rtLBasi&i Isroéa és Elládé hivatal x "WAJDErS JÓZSEF kanyikcícíkcdáoébcn. Előüzetéai föltételek: Helyben hAshot honliíaal ia yi&ékn postán küldrei Egé._ érro ! - ő írt. — kr. Fél éttc - - 9 „ — . Évnegyed™ - 1 B BO „ v A hat hajiáboa petitsorért I-stiir 7 kr. 3-ísHjr 6 és minden lováhbi beiktatásért 6 ,r. IiOiyegiHj minden egye. beiktatásért 31) kr A „Njili tírcn-egy petit nar bölktatáai rlija 10 kr. Előfizetési pénzek én hirdetések, ngy ssintén e lop iirllrmi tartalmat ÜleíT tu-lrmrnyffe, valamint vidíki levelek, l^rnicuLve a kJaáiaivítAttuía bfiltlcn.lvli NAGY-KAN\'tZSÁHA. FölMváa az olcsó megyei vas-utak építése érdekében. Anyagi jólétünk Bzoraoro, de kétségbe vonbatían hanyatlása mellett jobban éressük imrrt-jralahaT hogy^nulhatlannl szükséges a hazai ipar és kereskedelem a közjóiét e leghatalmasabb forrásának feji ödéaót minél előbb minél nagyobb Tnérvbea előmozdítani. Nem is hiányoztak eddig1 sem es érdemben üdvös javaslatok, s különösen ahaxni sajtó, az országos és vidéki gazdasági egyesületek több isben tüzetesen tárgyalták azon eszktisöket éa létesítendő intézkedéseket, mellekkel a pangásnak indult ipart és kereskedelmet uj életre ébreszteni s virágzásnak indítani lehetne. Hogy ezek k$xt «laő helyen áll a közlekedési eszközök lökélyesitése és olcsóbb vitelbéri eraköslése, ez a nélkül, hogy a messze külföld példáján kellene tanulnunk, mely bizonyítja, hogy a közlekedési eszközök asaporitásával fokozatoson haladt a nem-seri jólét gyárapodásáaa ia, tekintve Ma^^rhon,m^_ kiválólag termelő ország VTttso^^^^/ssembesaökŐ volt, mert éppen © n^ers termények türík meg sokkal\'keveabbé a magaa ssállitási dijakat, mintsem a kifejlett ipar könnyebb ér sokkal értékesebb termékei. Jelenleg már általánosan elismert és kétségbe: JMm_JWBt;iény, hogy a könnyű és olcaó közlekedés igényeinek a vaspályák felelnek meg leginkább,hazánk-ban is tehát ezekre keltend fö figyelmet fordítani és valóban, hn körültekintve a - rnindfin ftliUilrflfn] rJLnf.ir.TTJ. Tnrr^yn terveket látjuk ,s mindenfelé uj vonalok építésének asUkségeaaégét vitatva hall- Í"ak, nem lehet meg nem győződnünk, ogy a közvélemény már is hatalmasan elismerte ezen elv életbeléptetésének egéoafontosságát, mig ellenkezőleg nagy rétat a kivitel hirtelen elejtése éa bizonytalan idökrei elnapolása bizonyítja, hogy a vaspályák építésének hazánk viszonyaihoz és anyagi tehetségeinkhez mért tervezése korántsem tartozik aa elismert és elfogadott igazságok közé. Rendes esetekben a szírt, melyen annyi sxép éa szükséges vaspálya terv hajótörést szenved: a pálya építés rop-. parit költséges volta, mely rendes pályáknál középarányban 6—700,000 forintra megy mértfíJ Időnkint, következőleg oaak is a-fővonalokon, vagy igen kifejlett iparuző vidékeken, ekkor is osak a helyi viszonyok szigorú figyelembe vétele mellett fogja a kívánt és méltányos hasznot meghozhatni. Igaz ugyan, hogy lassankint minden jól felfogott vaspálya as Üzletek éa iparágak összpontosítása által teremt magának forgalmat! ds ezt osak sok évek multával, pedig nem lehet kívánni a tulajdonos társulattól, hogy csak -is ké&őbbi remélhető nyereség fejében fektessen tetemes tőkét egy ily -yállaíatba. Különben is hazánk tekékben jelenleg_ oly_ szegény, hogy Csak is idegen pénEforráaoV belevonáBa mellett, mint azt sajnos példák bizonyít- ják, az ország és a vidék közvetlen érdekei alárendelteinek az idegen tőkepénzesek és pálya tulajdonosok érdekeinek, kik a befolyó jövedelmet külföldre vivén,a pályát inkább a k özelszegényo dés, mint a közjóiét tényezőjévé teázik). IgyekeznUnk kell tehát, minél olcsóbban é pi te n i, és a mennyire lehet saját erőnkből; az elsőt azért, mert igy sok jelenleg kivihetlen vonal kivihetővé válik, a másodikat azért, mert igy a nyeremény nem szivárog ki a külföldre. Á környéken lakó közvetlen érdekelt egyénekből álló társulat pedig mindig leghívebb képviselője lehet vidékük érdekeinek, helyi -ismeretein ér és érdekeltségénél fogva pedig a vállalat elkerülésének legbiztosabb támasza. Mint nagyfontosságú és országos érdekű jelenséget kell tehát üdvözölnünk a Hol Ián EraŐ ur által ajánlott másodrendű gazdaságos vaspályák építésének eszméjét, melyek folyó mértföldje csak 150—200,000 forintnyi költséget imázsa terhet képes még tetemes emel-ikedéaek és erős görbületek mellett ia ,tova Bzállitani, kizárólag ezen uzélru -épült éa- mik kft 1 könnyebb szerkezetű. \'A.sokkal kisebb gyorsaság folytán, min-^dennémü költséges kerítések és korlá-_ tok elmaradnak és a pálya felügyelet ;íaígen szerény mértékre szoriiliató. Nagyobb emelkedések, erösebb görbületek éa a keskeny sintávolság fo\'ytán a föld-anunkálBtok,rendc8en csak mérsékelt ösz-tfixegekrfl rúgnak, söt kedvező esete Vbrrtr tValainely már létező országút is felhasználható a skiek közvetlen lerakására. Ezen okoknÉ fogva a pályaépítés költ-Mégoi igon szerények és mértíoldenkint "mintegy 60—70,000 forintra mennek. ~A kezelési költségek szintén mérsékeltek ; egy mütanilng képzett-hivatalnok, ki egyszersmind a pálya í\'entartásra in -ög)el, viszi az Üzleti fő fel gyeletet; ál-lo.násonkint egy pénztárnok s egy^erK-^ind expeditor, néhány irnok.egy gép-vezetőT egy fútö b mértfoldenkint egy igényelvén már igen tetótóes naladást r^ paly&fíf\'fognák kezdetben as öaszcs mutat éa nagyobb forgalomra számított vonaloknál, mint egyedül ozélhoz vezető feltétlenül ajánlandó. Azonban, valamint a nagy folyamok hatalmas vízmennyiségét nem csekély száma források, hanem apró forrásocs-kák ezeréinek összefolyó cseppjei alkotják, ugy egy ország gazdagságát is, nem egyes kiváltságos helyek és egyének pénzbősége, hanem a lakosság túlnyomó részének jóléte eredményezi. Ezrpedig még a másodrendű vaspályák épitése által is eiakkft^telelfenTé^ mert hány nagy és gazdag vidék leeud még mindig egy fő vngy másodrendű vonaltól elzárva és közlekedése egyedül rósz karbani kocsi utakra utalvn, holott kevesebb költség mellett talán képes leendene egy szárnyvonal által mngát a világ forgalommal kapcsolatba helyezni és a végelezegényedéstől magát megmenteni? Hány helyen lennének a föld kincsei, szén, fa, kő és egyebek értékesíthetők olcsó ssállitási dijak kieszközlése esetében ? A megoldandó probléma tehát az lenne, még olcsóbb szerkezeti! vaspályákat feltalálni és azoknak minél nu-gyobb körbeni kiterjedését eszközölni — szerencsénkre azonbtn ezeket ma gttnknak felfedezni s ebbeli tapasztalatainkat saját kárunkra megszerezni nem kellend, minthogy ilynemű pályák már Angol- és Poroszországban léteznek és általános gyarapodásnak örvendenek. Ezen harmadrendűeknek nevezhető vaspályák a költség lehető ki-mélésével és a legegyszerűbb módon öpitvék: a sintávolság Hókkal kisebb, a sínek könnyebbek, az épületek a Icg-egyszerüahbok és tisztán Tábói vagy faszerkezettel ulkotvák,agép is mely. lVa mértföldnyi gyorsaság mellett 1000 ) Tapustalatl Iffassigt személyzetet alkotni A fenntebbiek folytán következik: hogy e módon szerkesztett pályák éppen hazánkban kiváló fontosBáj/gnl bírnának, tekintetbe véve a te temeti mennyiségű nyers termények szállításának szükségét, ország és mellékutaink rósz karban" léteiét, sot - rokheljtnrjó líoosi-utak építésének roajdnem kivibeteilen-ségét, a luizai ipar .nvg fejletlen állapotát a nagvobb tökepéuzek liíán vát. Olcsóság ukn ál fogva tetemes elterjedésnek ör-TB^hetv%r^-a^T7B«y^b^vaiuitháyaaLfilí. kinyúló pzálnit és éltető g\\ bkereii fog nák képezni , magukban hordván a fejlődés magvát és képesítve lévén arra, hogy növekedő forgalom mellett, forgalmazási képességüket is neveljék, hogy lényegtelen és kevés költséget igénylő változtatások mellett idő multával másodrendd vonalokká emelkedjenek és alaki Itathass amik át. De áz elvek érvényén tul, a gyakorlati életből merített példák is fé.-yesen igazolják,hogy sokkal ozélszerUbb az efféle vállalatoknál a körűimén) ékhez ntértezerény kezdetből kiindulva a növekedő szükséglethez képest—fokozatosan fejleszteni a vállalatot, mintsem a még messze jövőben kínálkozó előnyöket egyezerre kimeríteni akarni; szabndjón e tekintetben csakis a szerény kezdet mellett épült északi vaspályára utalnunk, szem* _ben a ropjmnt költségesen épült nyngoti pályával. Aldliro\'ttak, mint folytono^yin vaspályák építésével fúglnlkozott szakértő egyének,eharmitdrendü pályák kivitele hörul körülményes ismeretekkel é^la-pnsztalfttokkal birvánr honfiúi köteles-"ségftknek vélték a haza miudtMi polgjí-rának figyelmét éfpérdekét e kozliöSzhn,\' anyagi fejlődésünkkel közvetlen egybe-függő elvuninél nagyobb köibeni-élet-beléptetéflére_fell)rvnt; \'árinál is inkább, mert azrjdÖporit az általánosan érzett szükségletnél, to ábháafcézi munka, az anyagok, különösen pedig a legnagyobb ¦ Összeget tewi vas alkat részek rendkívüli ¦olofóaágáiutí fogva, igen kedv&züuek látszik. S .a mennyire tnegvannak győződve, hogy köalekedési L\'>zközeÍuk töU-élé-tci»itettére oIchó vaspályák épUése^volna a .lcgfunto»abb kezdeményezé», hogy stakériŐ éa helyesen felfogott kivitel mellett — mint azt i«inét a külföld példái igazolják — n válMat- életfevalő ős jól jövedelmező, oly annyira nem. kélBl. Jietlnek, hogy _ helyzetünk mosttmaaága dficzára \\n némi jóakarat és az elforgá-CfiollerőkegyesitéhO mellett annak saját erőnkből való kivitele komoly aküdá--lyokha^rieiu ÜtLöiik. Egyesüljünk leitat megyénkint éa vidékenkint, állapitpuk meg a legszükségesebb vonalok irányát, kllsdiUk íe egyesült erővel, kitartással és áldozatkészséggel a kiviLfcl ellen feltóduló"akadályokat, haladjunk a haladó korszákkal és no feledjük, hogy csak azon ország, mely gazdag, lehet egyazerafüirid-szabad is. • C0RV45US FRIGYES, SÖtÍOBER BÉLA rásüti mérnökük Nagy-K»nizflán. Mai öffámwokttoz egy Sri ivmelléklet ván cflntdlva. Vörösmarty szobrának lelép - ~"lezéseT"v~- Biítea-FehérTÍJDU, majoa 6 Ezer 4~ik kcgyflrtpa emlék keletkvMéti nlcjo 18BO. ée pedig az cls5 eazmét Zlo t)j ! Jen6 gr. pendité nirg nz akadémiai külddt\|-f - B\'éjr "fiöt, ~a~ yj a í h aagra- ! rae^t-tte a hatna\', mert o megy a minden fen-\| ségi>s iráut lulkusQlt lako>a ildozatkéaztéga j íme p.ir ér múlva fdláltirva & koBZorafl kOltA \| örükidŐktg t.irtó cmlékiH. Az orazAg toAo-^ I raányos, eg-yób egyleti ca iotéastí küldöt)% ! Bége a fényee ünnepélyt nraalgtjaaí emilé, I Az ünnepély Retncaek zirci apát vce taaa^. vd rövid istcDi Bzplgálatlal kezdődött, aa. nck vé^cztúrel a kfllaöttaégek él be fgybao gjtllt tisztca körfinsifr a Vö ösmarty téer. voahlt, mely kerítéssel kSrQlrávezOld ioraj bok, koazortik, sátrat é* nem-eti lobogókká, vult FeldiBzitve, itt a dalárda Eolösey Hym. naadrat kezdte meg a vnlódt apaepáalyt^ «j után ZXchy Jac5 p"íf, mint • reobor egylíi, elnöke emelt aaót Fekete Sím i «.\' axobor mla, pítósának történetét titv;íaá fel, Tóth L5rtB0o os akadémia Qii-öz!ctót m-\\eg ssavakba. ad.i elü, Tuldy F- a Kiafaln lytárásáig Ödj víziétől mondA el. Majd a pálvaiijHi pyev; költuüióiiyek olvnstatUk fel Bmit K. Nyilas S. költeményét, n,s\'yf:\'imn mlaoál. rangú, H) .Tanyftt uyerL Utánjia EgreBiiVQ. üdvardy Ö. na első 30 aranvai iwertsa ^Öfa töményét 8w»lta eL Zaömferj&\' fB-fartf^ várra "hatSr.izntjit, hogy Vtlf5amt>^^r.a^l neveztessek, adta <r!3, m Íj aa riWfcliíkk^ együtt batnltu ia eljijivxiSadel ffgjdHt^ ffyi ntán 2 óraki.r koadi^lötr meg as finnéjtflT. lakoma <» tovöldfLriníry^ernrtb^ szöiitések köVt éltették ö[4eByt:r^\'b^i.:, hasáf_c8 fűjediiltnatíZaiiaitory^\'É-W^ó^Seí, gyQltfí -mindkét lideat, ZeyJ:JLa kérPtbs^. várt; ^pUoyiJi- «z AkaíemXa\'és Jsfafalwdj-\| tiira .aÁg küldöttsé^eil éá^tadféyeőf^fcSt^ Deuik Kerpnczért Qrité\' póharátl ¦•^j\'vécr^ meg Pereiéi BóJa a liáU^ótCkegylet meu. "amvnit.mo di cl a közönrig alfttt.-\'LOBéon^ ból követkraö tAviratiCdvaalet érkaaett ma... gyar nyolvjn : \' ^ • , &keafabAr^rnak üdvözletei, Vörösmarty -—tmlékéaek h Hotatot-áhaaánakjnahbJattfcj London máj. 0-án. A badai lSvésaegylet gte Tirolt tanács kflldé üd-^«k.léV\'vWlA^1 Abauj 4a Kaaaa fial navébtoájWarWK^ Joghí.aa ünnepély alkajurffcol \\ Itffbagyobbhioakr Doak-föi%ho.aek bédnla-_ tiszteletét a jó kívánatit" küldgaajaoBninia-. - tOt jLaaoliar kBrOl bazárált itatván a_vároa -— aaep hölgyiil a szobor rácsozta, javára aszó-Var kis és nagy.Tén/kápl inaaolatát, alkalmi "•\'\'"\'uiilWnlrnt ft pályadijt nyertes költeményüket áoltak._.,... . TEnyadig wJiayyarok JBtane,hogyanomze^ J-qbelábfil ilyiiagy irodalmi férfiak min ét nagyabb Mámmal aznperodjanak és a nemzet boldogsAf-a közt érdem szerint minél több ily Örök emlckeraimirawon elhunyt koazorns ... noavitftfcf- ¦¦ ¦¦ ¦ ¦ Hivatalom - A patkányokat irtául kell, mert miként a n. m. m. kir. helytartótanácsnak 1860-Ik évben tf&^Sösa. alatt kelt intcs-TÍBJV« a Zala megy o hatósápnak ugyan cs évi április hó 29 ia 1Í440. as- alatt kibocsátott kOröavinye mutatja, a patkányok által igen ll\\jfoay«BHU\\iitflíh.etik a fonalács adissnókra, esek által pedig aa emberekre. :iJól tudja azt mindenki, hogy a disznó rain-\' dent fel emészt, mogeszi ea a patkányokat ia \' alrangy, mint döglötten, imnél fogra hósa-tik Veszélybe az ember ott is, liol különben a diaanók még mentek vultak cz időig a fo-naléeztól. ; "Btrendelnrméltúata\'tQtt-a- -ascrint»n. m-rark. h. tíinácanuk azt, Kíigy a patkányok a legnagyobb szorgalommal Írtaaaanak,~s~díbz~-~ né aki ok miudig tisztán tartassanak, a szemét, trágya, árnyékszék, verraek.igen gyakran tiíBtillsflBtinnk^ dúghrison élBd.3 disznók :el a«: árultasflanftk, a disznóhús vizsgálata górcső által teI\\Msitcs»ök as e végro kijeleli jkntvinfrálók által, a hivatalban Ie?ö orrasok pedig kitolható szorgalommal vizsgálják a patkáuyúkat, kltiyomaziindók, ba le térnek-a eaakben fonalóozok, hogy ítykép elojét lehes-aen venni e kór elterjedésének. A báal patkányt tMus-rattas,) mindenki ismeríj azért Íb alig van amber, ki irtani nem fiaeretné. A fogókkal cxélt nem érhetni, legbiztosabb hatást gyakorolnak a mérgek. Hjra patkányoknak morgnt lessünk ki, akkor aa edény igen tiasta és asagnélküli legyon, mert-a szagtól irtózván a mérget éríntotlon -hagyjak. Ennélfogva as elkészítendő mérget mezítelen kézzel érinteni nem tanácsos, ha na m csak Utat a kesztyűvel. — - Nagyobb biztonság okáért elsőben is raércg nélküli alodoj tikéit felrakni, hogy apatkányok tusaimat. nyerhessenek aa étel iránt, fetoméaatven- a mércguélküli ételt, adhatni ftaak a mérgezettet., Haha sem, szabad annyi íaAjjetpalbgyiiaai aa ételh«i,:kngy:a méreg" Ín aa"^ izét felül haladja. Keveset kell tehát hozzá keverni j mart, mint méreg, kis adagban isképcs elölnrazfakis állatöf. Min-\|dig ellenkező étellel koll.a.mérget: keverni, \'i&ld\|JBÍH^Í^ ál-atnk élnek a kázkörül. «¦ 3 varjiiízomBflegfinoroabb por alakban kavard öaaso, vagylTégv; 1 fontbusát vagy babot ós 4 íaTvBTjusferapoít; áaUíflfblogöTni.r vízben egyetomlagmten 8--12 óráig,.«»«\|án.; flbid könnyen, stég a -tawíelduBaad, dei-tjeim fal num. puhul, még is a visol mindfcl-ilta,A vaxjusaemét portól meg kell tisztítani s ha meVkUié Ved vwr hintád le moichoa can-korral (V, gan\'.\'/, font oaukorra olegen4(l- 3. A vaspor éa aarany n kováia. Egyenlő süly mennyiséget ösozekell keverni éa na ogéssot golyókká., formálni. Ott olra-kand^k, hol patkányok lóíeanak. 4; A finom porrá tört oltatlan móashez annyi porrá tört fehár caukrot kell kaveriil, bugy méas Izét folfllhaladja. Egy tányér visot ia adhatni melléja. Akár m\'mS koveaet ogyék meg a patkány, elkeli vesznie, mert aa oltatlan méas felolvadván, keresztül rontja a gyomroL Sokan voaznok 1 evö kanál igeu finomra szitált oltatlan mész port 1 cserép tányér trakoricza lÍBzthea éa használ. ,^ -5. A vil-ólegsav. Acidum phoaphon-* cum. Ezzellísztotkeverünk öbbzo, hogy npró gulyókat lehesaon formálni. TERSENCZKT. mini járás orvos. Országgyűlési levelek. ír. _ ^jafa^awingvcl ea állatok élnek a .tiakorCl. bogy a a zombathely. kanizsai local-vonaluk a-JcolI vegyíteni a mórgst, bol pedig nö-rtáp aa.élei mi a«err Ima haiználandé.Io-i:a-awre(,IiáriiLÍfélt%ezt mindeneset re n ISe^omabh porban kall alkalmazásba venni. - UjmínlkaU- ps4ig-a raéragre, nebugy gyar- vwakj. vagy máa háaiallatok réixeallljenek ^VnIUc. Att^uKgyaand&v bngj, « megmérgezett ^najkáay cendesea bányáira hénjtaariitetíb, onreliCDaTaaaia meglfirténlif tik.bogy&méreg j2f^Tékok körül bányatik ki a így emberre ii ~ TeaMlyei JebaU Ügyelendő tehát arra ia, Kogj mtogstf idejá alalt a tápszekrények ¦Ifatattaaaanak. A patkányoknak megmér- LÓá«a>« aláal jtt^aerek a. kovetkaadk: ^ i\'v.AfekaTr mironj (araenioam albam^) Afáa^riaixejiynck fogbagyma aiagar levén; ]bib% cak .hegönjölitve adhatni jé bikerrel-Xiwaak ajaircnyt egésa darabban megváaá-rwui ea nam porban, mert miként a patkány ítUk \|aonlJika da tipaaatabak U; a\'tört aajiatojl npdaaarínt éríntaUen hagyják a >UkAajrbL aljenben u emUa darabról kés-,\' naijiprajiárjal larélelpilkal megeszik. Ym4 \'paainBB bogy aa edénynek éa a kéznelj wfataiWgyoU aaagát n«m tQrlk el VégyLegy Jlf&H, Jfanjexe^ reasclj reá egy morzsa U-cgy maiik aaelet keny-1 ív* egy rnáaríi. ^ágyJUg^^ JlaxU ^ó^yt, késatu eb)b«i L etakroa vtasd\'jó szívó* ki rekony ktskánirés uti qpgffJgti fánkraotasSvol f: \' .egy jmrányit a maregbSl hogy a méns a tosata\'1 ékellek, hogy a A rnSgyh^orBsággyüléfl sprithö SS\'ki ölé-Bében az erdétyi-anio-és-a pamaetiaég.Dgyé-ben, ugy a házszalúlyok átvizsgálására raog-vélaaatíítt biaottbágok. neveit olvasak föl j^jl h^rnmsnág képviselőt igazoltak. A mull hó 30-kI üléat Lukinicb Mihály kapavári képviselő viha_ro_s igazolásának vitája töltötto be. Ellonfule Ümrényi Miksa volt. A képviselőház vizsgálatot rendelt el ,éa most annak eredményét sorolák elíi. A viza-^gálatr jegyeökönyvböl kitűnt, bogy öassa-koczazanáauk is történtek a választás alkalmával, azért sokan megsemmisítést Burget-lok. A megaemmiflitófl Ügyében felszólaltak: gr. Apponyi, Ziohy A., Someich sat. szavazat után, a melybon laikinjch 152-vcl 110 ellenében — igazoltatott. Erro a gyfllóa 1 órakor eloszlott. E hóban még nem volt gyűlés. Levelezések. Zn In-Ege rezeg, 1800.\'május alején. Mióta a Boprpn-kanlssai vasat! Vonal cl-késznlt, minők annyira örültünk, mi ogor-asegiek, a postai közlekedés gyorsasága tekintetében, nemhogy nyortönk volna, söt vesztottünk azáltaL, hogy a Vestről jűvÖ postai szállítmányok, molyok azelőtt Csáktornyáról A.-Ijandván knroaztül kocsin szállíttatván, másnap reggel Q órakor ido érkeztük, míg ittoít :agéira~TcggBlÍgKanií»átt^ravarnakj caak másnap 10 órakor hozatnak ido a délelőtt 11 órakor adatnak ki. — Ezonkéaodol-muzée padig annál feltűnőbb, miután janadr hóban ahivataloaSQrgöuyban ki volt hirdetve, bogy n azombathelykanizsal local-vonaluk x vamJoa,)iYi _ Ját caúkan 1 lat kenyéri atÜÁM vasrUkaAa a küzp. főbírónak Daraaok-foló dolga no ni lóvén, tobát ügyeimét egészen kikerüli. - A" tnrraÓBBDtea-bimlő náhin kelemét mutat-kaik.;mÍQt ballom.a kisdedek .közül máj!!\' tol^aBt^tslrftgadoth atlaláa eaen járvány rtár^oataKarniadiksaBteadabeniBraótliidik,: nem ártana, ha a hatiityéffaarEgéMaé^gTi; kdaagak\'-naBái alleűaóg\' klirtáaáraf jiagyuÖ^ gondot fordítanának. Zala-somogyi hírek. A (Nagy-Kan I a sa véroatanáoaa és kópviaoíöi ré&fléröl a kdvotkoső sorokat szívesen köoöljOk lapunkban.) — Az értelmiség jelen év mij. 4-én tartott kőstanács* kozása alkalmával két folyamodást Felsőbb helyekre benyújtani elbatárosfta. Egyik a n. m. m. kir^belytarfótanáesboB kaldotatthe^ melynek rövid tartalma az, hogy [no őobt-ráakodás vagy inkább a városi tÖrvényssók-röl lomondániéo megköaaönni csak kényszerítve érzik magukat, habár 1692. évtől fogva folytonosan jogoa gyakorlatában voltak 1348. és osak az absolut kormány 12 súlyos éve alatt voltak tőle megfosztva, de 1860. oot. 20 ki lf. diploma kibocsátatásakor azonnal kiobzközölték-vissza állitását, továbbá a aaá-zadok úta birtokában lévő gyámi kezeléstől 1863. év dec. 17-én kelMf. udv. rendelet folytán megfosztatott és a megyei törvényszékre rabastatott át, végro az 1866-ben életbe léptetett telekkönyvi hivatal szintén a megyére bisatott. E hiányok helyre pótlása "végett Dem~késeR~e\\\'vároa\'\'\'kuittntsög~\'U~it3Í- msjd a n. m. ra, k!r; helytartótanács,„nryd jövedalem körül-belül GOO frt. Z.-Megye főliiVatalánál, majd pedig O Felsége előttmagánk ali gatáa utján a legkegyal-mesb segélyért esedezni, de fájdalom 1 siker nem koronázta a 16000" lélekből álló város könyörgését. Aaooban hosasahh- éa-terjedel--moBöbb tárgyaláaok ntán kitűnt, hogy árva-Qgy éa telekkönyvi hivatal nélkül e_gy ilykö-sünség nem lehet, mint ezt káros következményei bizonyítják. Kanizsa város kereskedelmi forgalma- stratégiai fontossága* ós a már évek éta létező vasúti hálózatánál fogva volt kénytelen a megyei törvényszék egy részének átengedéseárt folyamodni, eaan tatto nemo&ak méltányos, bánom törvényes is, mert az egy helyre összehalmozott ügyek rendes folyamában, kivált ily messze kíterjedett megyében, a tapasztalás tanúsítja, hogy nincs köszönet átlátták és méltó figyelembe vették ezt as 1848-ki bonatyák is, mert különben alkotott törvényükben, nagyobb megyékben, több törvényszéket nem állítottak volna fel. A másodikban felhívja aa-országgyűlés í-képviaoIŐháa figyelmét, hogy miután a jelen bonyodalmas körülmények miatt talán ugy sem tarthat soká aa országgyűlés, tehát állítsa vissza a jogi blstonaágot országbírói, értekezlet módjára, mert csak ily esetben remólyhotjök, hogy a külföldi tőkepénzesek iámét-hitelt nyitnak hazánkban, különösen .határszélijénr ka!tartományokkal -érintkező városunk fájdalmaB hiányt orca o tekintetben. ron-kanizsai posta állomásokon Dudával két szer napjában fog eszközöltetni, mely az egerszegi postahivatallal annál inkább b -a magas\' kincstár részéről minden\' különös költség nélkül foganatosítható lenno, miután délután 7i<3"kor, a bécsi személyszállító vonal a Kanizsáról Vi^-kor induló vegyes vonallal a Sz.-Ivin-Z.-egerazegt állomáson össze találkozik. A bécsi postával is, mely este érkezik meg mttiem nyertünk,.miatán asa~ki leveleit a ojaágait maga.el.nam hordja,.vagy nom bor-. datjaa postáról, csak másnap déltájban vagy -este fele réssrsülhet azon szerencsében, hogy \'leveleit megkaphatja;.— oka ezen késedelmezésnek pedig .az, bogy a levélhordó reggel: a posta azállitmányok átadáa- a átverés vé-geltavaantra kimegy, onnét 10 óra fölé jővén vlaizn, a kihordás^ caak 11 órakor kezdheti meg^ — Bámalui kell azonban, A,h«élhordó-nftkcsigaszerü járását; —annak phlegma-tícns B lassú bsllsgiaáty- valamint a levelek a újságoknak újra, meg ujra ráogforgátasát^ valóban az emboT hajlandó kétalkcdní, bogy --a^vaaaUk^4ávÍrdák_korában élálik.^— Jó volna bízón e jámbort néhány hónapra nagy városba levélfiordónak küldeni. — De a mily-bélyegző a levélhordónak e magaviselete, reppen, oly arányban érdemli a dicséretet a .¦postaexpeditor. tevékenysége, mert Önmaga , reggel 8—12-ig és délután 2-tŐl estig dolgozik bivatiiUban, négy irányban kezef-vén naponta aTpostát i « mellett, a közönség követeléseit is kielégíti. Van .vároannk közelében a kaviea-göd-"rDktSl nwotagy "/Tmérlfóldnyiro egy nt, mely bár oraaigoa ntnak nem kereszteltetett, de mégia igen\' élénk\' közlekedéssel líir, most -annyira^fllhanyagolf állapotban\' van , bogy ,valo^Í;-4llatkínáa koyepztül. hatolni rajta,-Eaen "oUianyftgobU oka abban iftjlik, hogy á 2.-cgflrB»egJ Jiráj csak Valípzkáig.terjed éi moly a legjobb hírű polgárainak is nemcsak adóképtelonaégétj hinsm bukását is előidézi. A (Pályaudvarunk ólénks-ógo) oly nagy, hogy naponta, mintegy 20—25 nák, élelmiszer- ós hadi készletekkel- mog-terbelttíTy külön szomély-azállUó osak ogy ongedtotlk a közönség rendelkezésére, daczára, hogy egy - elindulás alkalmával 30—.40 kocsi használtatik fah : A (Helyben,) az évek óta itt állomásozott fóherezeg Ernoszt ziszló-al}a máj. 3-án hagyta el városunkat. A tisztek, valamint a legénység nagy száma már család atya, lehat gondolni a százakra montf ajiíaojiy ós; gyormokok hangaB sírását,mély fohászokat,: ájulásokat, a keserű lateuhoszádat^ a vég-bucauk&t alva\', férj vagy kedvestől egyszerre. Valóban kimondhat!an, IstivrApasztŐ látvány vult, Crrünbanni zenéje kiaéré ki a pálya-udvarra tísztolotbŐl a zászló-aljat és egész eUndaláaig t&ljesité a legénység ki-vánságátr * A (.Kea er ü lakodba lom.) Galambokról beszélik, bogy ott ogyuabadaágoskatona, a mint aráját aa esküvőről liaaavczotó, saját és násir^épa bámulatára, a csendőrök julen- -lik azonnali, bohivatását. Bizony szomorú monnyegzö, mely tán egyúttal örö kő s bucBu ia, , A (Egy oaaló k ö röz tet ifc.) Bizű-- ^nyoa WeiBz VílmoB nova,: ki majd báró Vay Tamás,majd\'Vnl&nrely nagy kecaakedü-; ház utazójának adja ki magát. Egésaiössee-i gekfct veaz fel, .rendelésoket teezr- beszól\' magyar-, német-, francsia-, angol-, olaas- éa szerb nyelyeu^fényeseVnUíik.Eastergüm-, Prága, BrÜnn- éa Qrácabatt náigyöbbaaerüí cBaláaokat vitt vóghee. Ügyes ogy madárnak\| kell lennie,jnertJoI-jpepOl.. — i-.J. A(Bö toTm éa.) SadlJfgazdá\'tnkörvondyo . látogatják szőlőhegyeiket, vidékünkön n szBlŐ bŐte\'rméBt ígér, vannak vesszők, nj&^ lyek 15— 20 fürtöt számlálnak,"^ elemi ^csapás és. politikai viszonyok raegnngodik,] Tig szüretünk leend. De idejo íb lenno már-egyiservalahára 1 A (Ta vasúi vigalom).\'A1\'helybeli gymn. lfjuaág f, hó 16-án délután egy nemesi) keblű is$Hiá#, barát JtBgyaletaa jóté-~k^bjwág^Qlymai\'» i"\|aabadhegy alatti téraá-gett;!tayassl vbraámat tartond. A komoly ¦^atUmányokkarfoglalkoaé serdülő polgár-aágta nésve valóbon fldltSleg hat ily kellőleg ibflrBÉdaiéítvigfllráivielensóg. Egy ipar ügybarát a „KajlaHuk, vigadjunk" oalmfl költemény füzérbőlogydiss példányt a legjobb aaa-való a egyet-egyet két kitűnőbb mOénekea ifjúnak nyajtanoTea alkalommal ajándékul. A (P i gy el ma ste t ó a) A verő-fény ellen boltjaink előtt a sátorkák ogy re szaporodnak, osak azután os ÜletŐ hatóságnak ne kellene e tekintetben ia.\' OrÉgyelroét fölhi-~Iiank; mert egy-két bolt előtt oly alacsony Tsátorkák akadókoakodaak, mi szerén t a járókelők csak bukdáeaolva hab&dhatnak el alattuk. ., t„ A (Templomrablás.^ E napokban jutott tudomásnnkra ason ssnnjOFa hír, hogy apríl 16-kán a szombathelyi nagy templom feltöretett, és belőle egy gazdagon aranyozott kehely és a monstantia a főoltárból egy eddig ismeretlen, vallástalan rabló által el-.orostatott. Az aljas tolyajnyom nélkül tűnt el, A (Iámét rablás.) Kadicsányi várból pedig Írják, bogy onnan több esBjjtJ&aníU, kés, villa, ezüat-rooocorál egyattelorozrstott, azonban a gaz tettes nyumifá még- ns&st sem jöhettek. \' —; A (Műkedvelők) bevé.telét éa felül-fizetéaeiket bety ssüke miatt\' jövő teámnak högga, előlegesen jeienthctjük>bogy-a tifiaía Fővárosi és vidéki hirfik.- QA po at i-1 ó veraeay ah elaejse hó 9-én leend és arra már is oly sokan gyűltek össze/bogy a nagyobb vendéglőben ta sok bajjal lehet csak Bzálliahoa. jutni. A katonaság mindennap jő, megy. Épen most. (fél 12 órakor éjjel), midőn e snrokat trjnk~, vonul be iámét 600 ember és es így van majd raia-den nap. ? A haza bölcsénok Deák Ferencsuek, majd mindennap nyújtanak átblaalmi feliratokat. De nem csak ö, hanem gj. Cairáky János is kap ily esek et, átnazokat a nép küldi, ezeket a — káptalanok. Q Denique haladunk. Mutatja est azon fény, hogy Budára ff1 kihat majd agán-fénye és nem botorkálÓdsunk sötétben. Idejo is már. Ko meg aztán azokat as ember nyomorító köveseteket is javítják helylyel kössél. : (~J Hallomás után tudjuk csak, hogy aa Qj pesti lóvonatu vaaut június 17-én nyílik meg éa adatik a közönségnek. {3 A császárfürdői nőt uszodát is taegnyitották. A dunai assodákat ia viare állították, mi meg téli gúnyában járunk. . Q (A F Öv> La p^\'ban) nagyon magróják a pécai dalárdát, annak pártoló tagjai, mert apr. -hé .25-én tartott, dalkörében. &B én okét egy óra alatt morasolták le, és a kik kéaÖbb jöttök, azok csak a tánezolókban gyönyörködhettek. A „Kanizsa dnlárda" pártoló tagjai örülhotuek; mórt ily bossnoágoklól (a fölvanuak mentvo, — mint a azép énekek JiAÜáaáiői,^________ _ ^___^ ÜTVágy v a"\' v Ar\'ia)"a fSvároa iíepo O Felségét e héten ; d polgári bisoltmány még Srogrammot is készített; de a magaa ven-ég elmaradt. . OXA a.a nnyi éleset) elviselt looone&i vaspálya csődje — végre valahára — e hó "végével megszűnik. ? (Ab újpesti levonata vasnt-társaság) elbatároata, hogy állomásától még a városligetbe éa a losuncni vaapálya indóházáig mellékágakat építtet. ~ QfA.kereokedövilág n a k) nagyon meleg napjai voltak aa elmúlt napokban-Mindenki iparkodott tőkésilett péosoít kiszedni. "Caupa ; nggályos arezokat lahúl^tt látni mindenütt. Még a legelső pénsintéae-ioknél som lohotett pénzhez jutni. Da megia jött o nyomasztó viszony követkeíése, inert 3—4 tekintélyes kereskedőház bukását jelenték néhány nap alatt. - ? (Két u j haj ói) Volt alkalmunk as uj-poati ideiglenes haXógyárgyoraépltéaá^IátQi, hol két nngy hőjét „Fíumo" éa. „Bttdapeat,^ építenek. E hajóké hnsáza 295f-Bzéiajaégo 22Vi;ib. Í:(_]-(A fóronoavárosi templotnot) -ICMitervB szerint fogják építeni. Ügy tudjuk, hogy as. oairka 170,000 frtba kerülne, éanem azép. fíteíndl\' terve pedig gyönyörű gólb \'alakzat ée\' csak 150—160,000 frthakerült. : Síi ilehot a költségesebb tersLfllfogadáodnak bkn, nem tudjuk. \' > » • ^,1:. ,-1 í A flP. L1 o y d) aít^ írja,! hegy 0 Felsége az idei lóveraenyekro meglátogatja o fiivá rost. ^„ \' " C (A pesti t o rn nogy 1 o t) zászló-Bzantoléai-ünnepélyén a-zászlóanyai lioztet b. Öennyoi Pálné vállalta oh\' \' — Ü z 1 e-li k ú rö k bo n beszélik, hogy a kadttgymiolBitűrium részérül több nagyobb terménykercakodőnok tudtul adatott, hogy azáUitmánynik, ha hndiazükfléglotrnigénybe yáte^séjO^k. réasint készpénzben, részinthat 1$ múlvafognak"fizettetni. Ennek folytan üfe&fotyB^JteÜ& tartani uraikat,. 3p mmÁamellétt kéveWbbe fognák ások kerülni agyk Eszik, mlntbá nagy kamatra vott kulcson pénaafll fizettettnéDck ki. — .< Á .magyarországi vaaípar tárgyában, béoal Upok szerint, o napúkban egy küldött-ííg táont Volna Majlathin. kahczelfár (J nmltó-fiá^kb^Ogy\'folMfia^afl átnyújtása végett. A kérvény tartalmai az volna, miszerint az angol kébogatali; kereskedőknek na engedtes-oenck nagyobb könnyítések a vssvámokban, mint as 1865. april 11-kí kereskedelmi azer-sBdésben a vámegyletnek engedve lettek. — [Hi vatal onn betiltott játék oiier.j Ujabb időben „Fáraó "kigyoja "név alatt egy vegyészeti játékszer, jött divatba b terjedt el a közönség közt, mely általános mérges hatásánál, különösen nagy porlékony* ságinál, leginkább pedig azon körülménynél fogva váltatik veszélyessé as emberi egészségre, hogy külsejére nézve csalódásig hasonlít a fehérárpaczukorhoz minélfogva éppen a gyermekek,kiknek mulattatására van e játéksser szánva; vannak leginkább a mérgezési veszélynek kitéve. Ennek folytán & magyar kir. helytartótanács szükségesnek Látta e játékaiért orvosrendörí szempontból a közforgalomból kitiltani s n kereskedésből annyival ia inkább kizárni, mivel ezen szer aemminemű szükiégcX nem pótol. — Vetések állása. Magyarországban éa Németországban a vetések, bö termést tgéraoki Nem épen ily kedvezők a kilátások Európa nyogalt országaiban : Angol- és Fran-czlaorazágban, továbbá Belgium egy részében Ss tokai ják as es&t; a gazdák panaszkodnak, hogy & ttok nedvesség ártutt. — (A ssÓkcz-fchórvári hölgyek) aUaLhitÜEÖtt Vörösmarty díjért 47 költemény pályázott. A 20 db aranyból álló elsi. A\\}\\" Dd va r d y Géza, a második dijt pedig Ny i-I a a Samn nyerte meg. Ezenkívül egy költemény dicséretet nyert, de az ennek szerzőjét rejtá^eUjpiis lóvéiké nem bontatott fel. — JÜagy-Kö r ö « r 5 1 a kövotkezö baráti sorokat kaptak : Május els8 napján a Széchenyi kertben a fttrdöíntéaet részvényes tagjai régi ssokaa s ser int, a természet ünnepét kö-sebéd- s vlg pohárköszöntésekkel ülték meg; midBn bukovinai szenvedi} honfitársaink rÓ-ssére, Gabody Gedeon és Farkas Elek lelkes hazánkfiai indítványa folytán 42 o. é-frt gyűlt Össze. Ugyanén alkalommal Loaon-cgy Láasló.a vároafojegyzojc által felkérve, egyik, os ünn pélyro készített e köstetszás-aeTfogadott köUameayól szavaiá cl, melynek végsorai ígíi^^snak: wS^JLí,gamények közt derülő ^pflájfio elaS napja ránk, „Oh tekints le nemzetünkre, „Népek atyja szent atyánk ! ^Elvonultan » viharnak „Lágyon áldás e kazán ; „Szebb jövendőt a magyarnak, „Annyi kinoaév uíájlL- , . — (Ab Iparszabadság ellen.) A pesti ipar-egyöBÜletek választmányt., mint tudva van, aa ország Öbbzös iparoBDkhoz felhivéit intézett, hogy nyilatkoe tatnak ki nézéseiket az ipar rendezéséről. Erro majdnem . mihdf;nffnpf n .Pgjhtrngu roaaaláa érktgc\|t a korlátlan íparasabadsag ellen. A gyűri íjsara-sok, emlékirata, moly m. hó 22-ikéröl kelt, most van elOttÜnk a ebben a többi között a kövofkraSJávasIatfaglalUtik: ;Esotán csak is az elnyerni kérelmezett üsletben tökéletesen kiképaatt, b ezen képzettségét as illető testület előtt kiállótt vizsgálatról szóló bizonyítvány alapján nyerhessen bár ki is ipar-jegjetj a gyárosoknál pedig ezenkívül még atf öslet megkezdésére szükségelt pónzBaz-ssognek kimutatása Is kovotalteBsék." Nagyon helyesen emeli továbbá aa emlékirat, hogy aikatonaL.ezqlgalati idö leszállítása is azon tényezők kOzé tartozik, melyek elősegíthetik as,ipar TsTrlr^isál- — A m agya r f 31 db I tel in t Ó ao t sd-dlg Összesen 16. 300,000 frt kölcsönt engedményezett; oz oknáVfogva a választmány a aa igazgatóság, hír ..szerint, elhatározták, az Intését végleges szervezése végett, az elsB k^yatóít minélelöbb, logfelebb is f. év; janms havában egybehívni. " — Aa ang © 1-os s trák ka re a kod el-mt s & arafid és értőimében, mely a mait évben, Nagy-Brittannia ós Ausztria kormányai közt kötteuit, a BEámszsres vámtételek megállapítása végett, ártekeslotro hivattak meg; a birodalom ipartestületei és a gazdasági egyletek. Ez értekezleten, felsőbb megha- fyásbÓl^ Jtnajyargazdasági, egyesület kfll-üttM ís VélemónyadáF\'végett" megjelentek. A Vasiparra nézve gr. Bárkóczy János ós gr, Zichy Edraand t hazánk 6bí hallgattattak ki, kik a^ámtételekot illetőleg agrículjuralis szeo^ponthóta^zabad kereflkeáósi olvlórtol-méhen nyilatkoztak. "Wodianor Albort nrpa-d% a vegytani termények, festés éa zeíráruk tárgyában képviaelto a magyar foldipar érdekeit, A m. gazd.. egyesület negyedik küldöttje Korismics László ur, esak ezután fog még az enquéto áltat kihallgattatni. — (Zrínyi Miklós.) Mint tudva van, nálunk ; nagyobbszorü clökéBaÜlotok történnek Zrínyi Miklós, három száz ad 05 emlékünnepélyének mcgülésoru. — Zágrábban szintén ilyesmi történik. „Nik. Zrínjaki ; Sigctski" niegünnepeltotéaéro s april 2S-én o tárgyban GléB tartatott, melyben az illeti! -ünnepély i bizottmány elnökének Kuk ülje vícb főispán ur, jegyzőnek podígDeze-lics György ur választatott Horvát atyánk^ fial tehát külön ünneplik meg Zriny] ; emlékezetét, ama dícsö. férfiul, ki a közös : magyar-horvát hazának-hü. polgára, legnagyobb bőse, s a hazafiság mintaképe volt. Zrinyí korszakában azonban természetesen nem léteztek KukuljevícB-Mazuranics-félc pártok. - - - - — A magyar orvosok és termé-saot vizsgálók Rimaszombaton tartandó ülésére a meghivást - megkaptak. Egyoliiro csak annyit említünk meg\' belÖlo, hogy az ülés f. évi augusztus 21-én veendi kezdetét b 27-én fejeztetik be. Kirándulások ia tétetnek Ajnácakö romjaira és fürdőhelyére, Ozd vasgyáraiba, Dobsína, nikol, kobalt és asbe&t banyáiba a a világhírű agtelekl barlangba. E nagy gyűlésben, valamint a kirándulásokban részt vehet a természettudománynak minden őszinto kedvelője, kiknek lehető jutányos szállításáról is gondoskodott as ügynökség, agy a tngok elBzá.láeoláaa ée ullátáaa iránB ÍB~v<nidégiTsérető intézkedések tetettek; szűkéé ge a azonban, hogy a réazlvcnni kívánók jó eleve igazolási jegygyei lássák el raagnkoi a erre nézve augusztus 10-éig Kózsay József tr. urhoa.a nagy gyűlés pénzlárnokához (Pvat, országúi 54. sz.) forduljanak bérmentes levelekben, melyekbe a felvételi 5 frtnyi dij ia mellékeltessék. I. — (Dona D.,J n J.K. K.ü szerkeeztöje, lapjában a felsőházról a többi közt megjegyzi: Alkalmam lévén a főrendi ház tanácskozását hallani, kinzóan hatott idegeimre egy néhány magyar urnák rettenettía rósz magyar kiejtése, Istenemre! csodálatos, hogy irodalmunk mostani fejlettségében lehet ekkora ipnoran-tia, oly nyelv irányában, melyei egy koronás nrolkodónö pár év alatt olsajátani képes vala. E jelenség megmagyarázta nekem irodalmunk ujabbkori pangásának okát. Nehéz évek kizsákmányolták azon közép vagyonú osztályt, mely a nemzeti irodalom-produc-Üonak forgalmára áldozni meg nem esünt, s o^ok, a kik ma is áldozni vagyis nem annyiban áldozni, mint snját nemzeti mi vélte ég ük 8 anyanyelvűk iránti kötelességüket teljest-toni képesek lehetnének — egy mással fron-csiául, németül, angolul társalognak, —mert es nekiek jobban megy. Huszonhét év óta járom Erdélyben a középületeket s országgyűléseket, de ily idegen légkört as^anya-nyelv terén soha sem födöztem fel. Bécsi és külföldi hirek. — Egy bécsi lap szerint, rendelet küldetett a birodalom éjszaki Bt ólén lévő.erődök parancsnokaihoz, hogy aa DUaoTkáíönai fegyenczeket Komáromba és Aradra szállit-Bák. Egy más lap pedig tudói akarja, hogy a katonai iskola apr. 23-án fetoszIaUatotl, a a növendékek egy része a hadsereghez lön beosztva. „Telegraf"-nak irják, túbomagygyá Tögna kineveztetni. — Prágai távirat szerint as ottani várkápolna egyházi diszitményoí s n Lore-tto; kinostár, valamint V. Ferdinánd király-U Felsége drágaságai tegnap Bécsbe szállíttattak. — Herosag Essterbázy Pál betegsége tegnap érkezott távirati sürgöny szerint, veszélyes fordulatot vett a mindnn pillanatban a legrossahbtél tarthatni. — Garibaldi fia. kit átatában a Ve-len ezé ellen intézett légujabh cxpedrtfo vezérének tartanak, az olass hadügyminiaatoriam tói ntslványt. kapott 2000. fegyverre, melyeket a ferrarai fegyvergyár túl szabad felvennie. Lombardiában ób a Romagnákb.in a kormány Baeme láttára önkényeseket to-borzanak V.elenezo elleni eipoditíóra, s ezen ^DkényteBolrBreBoiáhan épen egy kormányi épületbenI helyestették el. — As olasz kóezűlődósckről folyvást írnak a lapok, az olnes hadi terv is késsen volna már, mely aporint Lamarmora vessi át a íttvezórségot — a mini ezt eriurti-ban addig Obiaves vezeti az elnökséget — Gialdinl as alsó Pó vidéken működik, az egéss had főparancsnokságát pedig n király veszi át. A „l,aírieuugy hallja, hogy a király tíáborü oadíón 80^000 emberrel n Mincio vonalt támadja meg. — (Angol élez a női f ej ók ok rö 1.) A gonosz „MorningrPoat" a mostani divatú nÖi ^jókekről a kövotkeaö jiqjions meg-jogyzósokot teszi: Dcln\'őínk fejo—úgymond — egy neme lett a múzeumnak, mely az aranyszalagok, caméek, pillangók és az állig lefolyó futónövények roíudcn faját matatja; Szépeink komiokán számtalan kis fürtöoskóket látunk, mlg a fej hitolsó.rÓBzón \| egy.fQrmátlanul.naBjíJiajcaomJg van öhbzo-tokcrgclva, inolyct nom háíiT\'tart üaszo. niíid liúlníny liővnl czelölí, lianjeuVegéBipii festű^ vad tükintetet nyújt. Á kbzppé\'n,\' .ir.un" \\ú lielyon n két fodrászúpitmény közt valnmi pi^zinyko cazméjo lobegctry knlnpnnk, moly a phamastícita ogóoznek valóban külőnszurü kinézést fld. Iln a fürtök ezen gazdagságát látjuk, mely c kie knlnp alól klgyódzik, arra B meggj-őzödéare Jövünk, hogy a szőke hajak -behozatali Üzloto éjszakról, b a fnketo hnjakó délről jelenleg a legjelentékenyebb kereskedelmi ágak egyikét képezi. - — (Nihilisták.) tízentpétervárott néhány nap óta fiatal nőket láthatni, kik rövid™ vágott hnljal és Bzemüveggel, fejükön -kerek fertikaiappTil,-bűtrak~srl7itt-Dgy-esorrró könyvvel és linngjcgyokkel az ntoxán fel a alá júruak. Ha az ember &z6 kérdi, hogy kik ezek a fiatal hölgyek? válaszul nst kapja, hogy ezek níniliaták. Sz.-Pétervárott ugyanis le^ijabban több nő-egyletet alakított, kik tényleg megakarják mutatni, hogy a nőnem függetlenül ia képes létezni és nem kényto-leu épen a férfiak bábjára éa törékeny já tékszerévé lenni. íme egy darab emanci-palio! -, — (Mérgen csókok.) Újévkor Ant-veTpenben egy dükelö család egy luimiet fügndott a gyermnkelthez, kik mindaddig, mig íí lüuny a luVxliuz ucm jött, kilünö egeuz-fiégnek örvendtek, de tyóvtől k^zd^e gyón-gtlkcJttk éa elvesztek étvágyukat. — Hasi trtlan hívtak orvost — a baj egyre növekedett. A ezülök és a bonne egyiránt vigaastnlbat-laook voltak, sőt áz apa tsegvizsgáltatá a házat, vájjon nem egészségtL\'len-c, s habár a szakértők véleménye nem hangzott kedvezőtlenül, Ukását a csa!úd mégis elhagyd, r légváltoztatáo végett raáe ván)Bréeibe költözött el. Azonban daczára annak, hogy n BzállósEal a kenycrBütö, mószaros, b^\'óvaI mínduii fflcouréliotelt, a haj ide ifl elkisc-rt őket. Aa apa vógfll kikutntá a bonne aztjüii-jútjhol cgydo^z port tuláit a midÖn a lo-lny kérdőre vnnatnTt, raegvallá, bogy festi magát. A por vegyhontatáe alá vÁtetctt & kilünl, hogy abban méreg van, melyet a gyermekek valahányszor a bonne arczát mcgcaókolák, öntudatlanul szívtak magukba. A bonne szolgálatából elbocsáttatott ugyan, do a gyermekek életo még mindig veszélyben forog. — Amerikai hirck s z 0 r i n t Asbolh F. hnzánkfia, ki uj hazájában tábornokká lün, legújabban az Egyesült-Államuk rÓEzcröl meghatalmazott miniszterré neveztetett ki az argentin i közt ára óságnál, — A párisi aj nÖi divat. A nök most ugy öhöznok, hogy az ember ae első csáazáraág korszakába képzelheti v\'iaaia magát; rövid, testhez simuló ruhák (mert & krinolin erősen száműzve van), hajfürtök, molyek a homlokra hullnak, s felül görög izlésü diadém által vannak Öszfoglalva — oly divatot alkot, melyet joggal lobot az „elaö csáBzárság divatának" nevezni. Ká véfogy asz tás E u r ó p 1\' b a n. Európában 1820-ban összesen csak 1.4\'Hi,Of)0 ni.Azsa kávút fogyasztottak cl ; 1^40-ben 2.yG0,(VK) mázfiát, és jelenleg a azökaéglot már ű1/) millió mázaára mg, mely 15U millió ezüst tallér értéket képvisel és a kűlömbüzíi ^aTríffipeTf^árakba30 millió ezüst tallór-ritfn jövedelmet Tiajl. ^ \' F. O. Pipere-asztal. 1. lap- A 9-ik azárabon megígértem, hogy kedves férjem távollétében kereaetfll\'fogom lapozni annak nngj\' becsben tartott s lakat alatt álló naplóját a tudomásai hozni a legkisebb tartalmát IB. A sávir tele furfangoasággal, azért ia a szerencsés felnyitáshoz tiltott kulcsot valék kényteleti igénybe venni. Öajátaserü félelem közt tárám fel a nagy könyvet, nem tudhatván előre, vájjon nem loondek-ö kéuytelen elpirulni ennek tartalmán, ismervén a naplók természetét, tudva, azt, hogy az orvosok rendszerint nngynn is -különcíök, férjem pedig mindenben kiváló külön oz. Az „elaö lap" elegendő, hogy magára vonja figyelmemet, nem ngj-an őzért, mintha erre volna írva a legbiztoab ssépilS recept, hanem nzért, mert ez egy nagyon Ís megható életképet tartalmaz. Aa első lapot tehát oly kép foglalja ol, mely képmáBa egy nyáron röldelÖ tóvkertaek félkoldvilágitáaaal. Látható őzen, miszerint e kort a mély csend hatalmas paranca uralma alatt áll. — Az arnny és ozüst azinezelü fény halak tava koréban, hol as ugrókut vígan játszadoz harmatfehór éa tiszta cseppjei vei, van egy gazdagon virágzó ós illatdufl róiaa .gyűjtemény, mögötte kót szomorú füz. Ezek közepelic tűnik szem olé két egymással szemközt álló lény, t. i. egy magas -termetű, hófehér köponybo burkolt, kollcmaruaVnnások-kal\'kedvesen ecaotolt halvány, nő, kinek szépen rendezett haja szabatos fürtokbon mélyen ereszkedik njoUéro, hoinl&ka syÜVképessa-bntoaan kerekded, BKBRtei T&ldra •filysstv>, L..mböly«Jn^akAtJtíhjSrfótyoV grajzréa-védi ti Iiüb lég csalékony LaLtsa ~clíenrTeieI A mellen egymáson ÜTCízttlItévo nyagosznak^ uiinthn írunk a sziwédfIrnórti firgUIták vohia el wh.iyi-t, Ugy-lutBBÍk az alak, hogy eaegíai valójában rojtélyes és féltékeny ¦ Lábáí előtt pgy, fokete köpenybe rejtödziitt bátor fórfia térdel. UitiSrtkarokkalj mintegy ÍBÍpkalve, éleB és erőszakos tssáav tekintettel igyekezvén Öl toBtben és lálckbeukbreBEtül hatolni E férfiú köpeny gallérján kél é&onton nyngvó halálfö megpillantholó, jiléül, hogy a kUértet orvos s ha az a_rczvonásai títén akarok -véieménye^nV-ft^kfrf férjemet—feaít— benne felismerni, férjemet igen is, mert nekj. volt aajátBága ja,küT3nczködős. UgyTBji. O az. Feliaraertem ón Őt a jobb kéz háton létcz» azon aebhegről, melyet még tőlem független korában öröklött hultig tarló jelvényül « gy műtét alkalmávaL Szivem leléelső keservét e kiváncaiaágom -nak éa férjem iránti merényletemnek, mi annál ezorongatóbbá teasí helyzetemet^ mert gyakori sdjtelmeironek alapossága! találám Fel G zárt naplóban. Jól sejték nom de, midőn ae Brcgpiruláa juta enzcmbeV Do moBt már késő, a törés rorgUrtént, haladnunk kell, azért fordítsunk lapukat, hugy láasuk a titkos gyűjtemények öaOnúL Itt a második lap. „M e d 0 a° — Csitt, sz ajtónál valaki csenget, félre 0 nagy kösywel, táti ft-rjem éík-esett. latén önökkel ujabU-ta-lálkozá&unkig maradok hívelgerereihnt-k. ORVOSNŐ. °) linibin- T;-rr.k ZAíirf n. Iüüiot-Iw .. IlohroT-olin Anwl ;:i iW Á I- r 1 I i 1 h r n - Vf^lioT^po Júxacf IC tietr* Eei-Irr Ma\|:..lmt\' ím ít. Taiuiiui Ferenci ti ér, Hon-álh Aticití 4 Kin Vendel fl hí. Drnctik Inl^in 3 é. rn-i.,il.T Jkaon 2 n. Rrinrettrr Gmli nuUoilfél n. Ktabó Vilma 3 h. Hertruriej .Uiítf\'sa ér. Grebénci Kntippttii-ln 17 év. Horváth (ÍTÍ\\rjrv &G év. RiuKETTnr \' Ti-réi B U\'l. lllös Lsjoii 1 #r. Fnllér Katalin 9 hi. Fai Amin Ü h. Cnircs Frnnc»i.Wa t ér. Petrassnik Ftreuca :i év. Flniahftrt Hqií I h-\\. Tefhepen Mikli» 2 ív, Lasnvica Ágoston 3 M. Bseber JÓescÍ 1 B. Farkas BöBÜift 8 h. Vadaira Crrl\\r& i K. Kalmár "Mari 2C év. Korii-J Flórian B n. Rantlns Mari 4 év. lífcj-úci Lnjzi TJ év. üliul Hutilií 2° éveo. P3-S^Llt posta. I\'ianoritx Bíff nemliitlUnk On felöl Bomrolt. Knmucnik. A tárgy komoly ím Boa karterű, esők kr>nt>lt liassnilixaijak fal, kárunk mást is. A f&r/ks-\|.rk irt \\í U-Uiésf arattak, ai Ülrlíí í^rrtít l.lrjufe a fnlrtatAsra, nem jia írta kit An \|>nndal sukttal flatalahb, a tarrénj-m uLrúl ddl(j niUom tadónk. Dirid ei ran íoplalra, ro^rt fCn.Bke\'hetíc. Vol^riiiGU Toloáhan. Moff^aptnk, fa laveJokoi ex lUotükaek átadluk caak a naptarba rálát k&jOk. Bakkdíy. N cm»okira mcgknulíük a Balra tűri, mír in arronilGnk. nílkkoar. A axareacafl krajexár raegérkwtl, fiannk fárftiihatlan atuigalniB áio«ér»M órJamoL.......... KtirmtCB. Ipcn sok a bók. uirrtoo fogadtak A UU Mítrú bcazfíjl. ílnízé* "Otán, filc ú n>k ruloa & 0Lp-lirln S l. Som. Emlékeié. mtcérkeacU toa]. 14-Jn I84Í i f. 10 ki. lett kifiaetve. II. 8s. L\'rínex üdrarias líírple megíopÍLit hosotl, nem vártak kasaBBe* &rtet majdan, ba Ubet, aadral IBÍb\'etí \'r"~~ -——.Jíai Kis sorshusás ftprilís 28 Bécst t-r^."-S.- «1. - Gracz: 90. S7. »8. fil^J. ^ ikuik Egy ^n&gyar festőmüvéazliea. A mOrásset nem a ÍSld ssOiSnja , ÉfficküII scillt a tOiirt \\e. Ét aiírt van a rali mflTÍnnek J Lalka annri báj tippel tele. Híj; a grarlo pmberrlf a faldfln Cmk paröitgyíJt látnak tnindfnHŰ : , . ^ Addip a mÜTesa asivera a f«Jd ; f r Külvilága Tényt rajrj°PT» »Ql ^ Uip a gondíeTF enber a mnökfiir i Hrrrartoini litja » vlrinTl : Addie a mílré" riniffiű r»jio AnJalogra Ui araaikaranji. ¦ Bold E Kin ci ,Ujfok bit » mflícaseTi-[(tea rnlaadó Miai lat ateo ; irbit sjtorn a. eUamBkae^ KÍBBetekkcl ápolt Ortmea. . De a müvess nsta eía^áa Bíagsaa Alkot ádea ábráadkáprkH : F-lrariasol müve ikktércl, -É) teremt, magaaa» elvettl. 7 3limlcn. éra5 .»sir»ak í el>btti»»_. HangOiBbb. less alatt, A mldSti a kipseJo* visr Danne tfladér balá^\|»ae fsfasdt-- . kokat mert iBl^aiali tarelafrtUmkv - °^ö^\| 11____ \'^lUtf* Zrínyit vívad > Vsanl -- >/B báfi ^kSnj mc* elborult Műn. T-itó* i-Mi)li>t ..váaaawk. téaprfrkéBt-sáf » trwlem ¦¦:.:. Ha\'fcorttlae, ¦ Útja i bogy basánknak, ;""\' Tér^M Bsab: babonát t«Tm- m> U sseretjOk Ütni __ST«n«a kínait. Kirí n rTr-lf \'"\'\'Hf\'nfr TnnftH_ __H«t i&]aáMb- && a darák nOrjstcb Sík a Mfcat ftt-fal ««elik Sa a habiak aaaaajtAé írilyát Tattra gyújtva felrváat Ír3dík. \' $ü_ tar Is ararfny magyar BSTSssSak I - Láma áUra kaS« ecaatod I AmMMAf gni ostromán keresstal ~ TttfT saakHjak lan^kipjflleí 1 A TeramtS sok jele* tulajdont Bynjto a Skoi. bogr marsai lehass; HegT teremte lelked IbletelSI BJy«fTS aaamlt még sok mOret fess, 2Qat lusaaknak aratott oauréasa , Byajts nekonk sok lelki Oromét. Kovtad tflnűír vartUaa Utal Adj aaWak a mákból kepekal. —,J«nff».kiáíta HatUd oly !«w#<»on, hogy í-kBrttHevö b«gy»lt Mulaasotoiv* adáka viszhangot. A lovag uvarodva állott meg. Bűnöd telt szívvel tért vissza, hogy. Matildnak őszinte.vallomást tegyen s tőle bocsánatot kérjon, azntáh pedig .utazását lüs-Azaiába, melyet a grófnéval meg kezdett, mintán Németország főbb Tarosait bontazták; továbbfolytassa. Midőn Jenő\'Matild áthatd barátságos Üdvözlőiét ballá, bátorságát égésien ei-Tjn«nn .zállntt In jovárdl. éa a t cilltigit íoloiled ¦ Hojy GÜrertal és a földi jijia OrGuJTol fldjoo t^g.dct. BÓJA OEBOELT. A viszonzás. Elbeszélés Herchonbaoh W-től. Him9l eradfiti útin kdili BlÍTaf, (Folytalit) V,,Éa--bttora az én Jenőmben!1\' Ha xaaga a fejedelem mondja, bogy csak-agyas igaz, még akkor sem hiszem Jenőtől magától akarom hajlani, különben mindenkit hasogeiigrdl fogok vádolni, .kik a hamis hirt ismételni vagy terjeas-tenielég merészek lesznek." Saolaieukhamarmaghagyák magufeat nyugtatni, mert ők sem hihették eszér-nyUhirt. Weller iamert Bomáben egy zaSrentj érmek irt azonnal, -és kérte, hogyloddntsa Öt, váljon igaz-e"TErT igenlfl yáiam jatt, J»elyjeij)emjidia^Tpinaí^a^ild\|»? es a többé már mit sem kétkedtek a hír alapossága felöl. .KigyüSt tápláltam keblemen" monda « W] és e kigyd márga* marásával i-airt, midőn atyja hangját éa anyja könnyeit látáj de 8 ahirtmégsem hitte, aiaakoxért airt, rasrl sziliéi, az 3 gon-Sölatja\'awnmV: Jenője iránt igazságtalanságot!: kivettek el, éa magákat ok aéjkOl epesztek: -rJ^Fz egybekel éséről náprél . napra jobban terjedt. A fejedelem vissza tértéi a hir alaposaágát erősité. Mindenki hitte, o-wk Matild nem. Efjodoi, BozalaéT Jenő\' anya volt m«r *. • zuai\'mM voii• &<& «. hette, hogy tulajdon gyermeke fény és (aidagtág által elvakitva, jéltevőjét, smgTali aráját m»g<~.n»—^^i.ji.,,. m. Dk ¦ fc^aélem állitáza otán már 6 hk hitta fia ártatlanaágát. Fiának há-lashtliniégát oly ronyiraaa) vére vette, bo\|7 batcsjságábSl, melybe esett többé ttbCtrb kait. Matíld ápoló karjai közt Jbűi mindennap elment az erdőbe ¦M U utón, s melyen Jenőnek vissza kallatt Mfpi. Hafafr oly sokszor már "IfklpiMttnl ment la, m roménymég sem-UfU tfivebtl így mollott el í nyár,» . e>%ksteledeU, a iák levelei már hol- rttapqa JBokottnál beljebb\' ment rM\'jWaradn UltleegTÍatunsre laastni «etjeié.-A kávolbdl lé-~laanirft,iuel/ mindig koae- °aWíIma. Hm- fattirss felé tántorgott, a hol Matild ax Öröm miatt mosdalatlan tilt, A mint lesütött fbvei feléje köseledett, Matild hirtelen \'fölugrott b a hlltlonnok keblére boralt. Jenő lelkiismerete fnr-dilásaval; „mily drága kincset vetettel magától" víazonsá.&a átkarolást, mert tudta, hogy es utolsd életében. „Itt vagy, itt vagy!" njjongá Matild. „Hála aa égnek, hogy bistam benned, midőn mindnyájan elesügedtek. De most nálam fogBZ maradni, semmi sem fog tőled többé elválasztani. Jöjj egy pillanatot se kéaslink." Jenő mozdnlatlanal maradt, tagjait hidegség fntá át, s fogai vaosogtak. „Ah hát már hallottad, seegény JenÖ, hogy jd anyád meg halt, s aaórt vagy ,ulyLSzomorn, s asért reszketsz." „Meghalt?" k^rdéJenőfojtotthangon. 8Meghalta vátaszolá „dekarjaim közt mult ki. Midőn mindnyájan kételkedtek, éa csak éD hittem volna szilárdnl, ö is elcsügedett. 0 boldog az égben, s most kétszeresen boldog, mert fiát Matildjához viasza térve látja.0 JenÖ e nyilatkozásnál könnyeit törlé le arczáró], anyja halála volt gyalázatos bitszegésének első keserű gyUmölose. „ Matild I" kezdé megtört hangon Jenő „ én öltem meg anyámatiRajtam átok van, oly átok a mely téged összetör, téged és — engem is." Matild elhalaványodott: „Ab Istenért minő rejtélyes szavakat beszélsz Jenő?" „Légy erős gyermekem éa hallgass meg végig. Mindent meg kell tadnod, hogy megszabadulj a bilincsektől, a melyek oly sokáig kötve tartottak, a a melyek örökre kötve tartottak volna, ha á gonomr^átán csábazftyainak saivemben ktit megazegtem... egy^irériétÖT elhagytam magamat csábítani.... Matild ! megnősülteiül \' . Matild e szavakra szemeit elmereszté. rSüxc^caaz^i^kxzed^ebl^he!;^ azután^ homlokálioz._:__¦ -¦__~ ~__ „Mit mondasz? kérdé, arcza Hirtelen elváltozott. nMegnősültem" ismétlé JenÜ alig Hallható hangon. nNe átkozz! Már ngyis tízszeresen hordom az átkot szivemben!" Matild megfordult, még ístenhozaádot -sem mondva neki; lassan haza felé ballagott. " • Jenő pedig nyeregbe veté magát, a Őrültként hajtá.onnau lovát- Weller és neje a mint osendeaen a hátulsó szobában üldögéltek, egyszerre valami körmeneti éneket hallottak énekelni. Ai ájtd megnyilKk i azon Matild láp be. BMit énekelsa gyermekem?" kérdá anyja. .Pszt 1 Pazt 1 * feleié Matild. „Ne zavarjatok ájtatoseágOTnban! Még ezer raéitíÖldeit_teU beaarándokolnöm,bogy tértének azenteH helyet találjak. TEötriá-bdl ji$Tökr a- szent-atya ..adta..e_botott bogy evvel az országokat bezarándokol-jam, mert Jenő meghalt a Baraoennsok kBsött Még" nem liállottátok? Szegény Jenő! " \' -^.Bíont:.Isteni megŐrUlt.\'* kiáltanak /el.a Kzülök egyszerre, a mint e ferde ^beszédekét haliák. Weller álkozá Jenőt ki gye«n«^t-Uy végtelenül sserenoaét-lenné tette,"...\'- ¦ ¦¦ a ,?«ztí csendesen 1 folyUtá Matild Ünnepélyes magatarláaív!. Ne vádoljátok Őttt; mivel me^kitórté aaJatenekkel har--«Bola3 es mint e Titánokaz^get oatró. molni I Én értem tetté eet. Nekem akarta Isten mellett a trónt M^Plí^k^?.\'!6\' azittatott, s ezért lelkének mindaddig kell a kétfejti kígyóval küzdeni, migén testét, élnem fogom temetni. Nem tudtok valahol szentelt helyet?" - Matild Őrüléso oly hirtelenül és véletlenül történt, bogy a szülék valódi okát hirtelen nem találták el. Matild csöndes volt, nem dühösködött; hanem reggeltől estig vándorolt, éa mindenkitől egy airnak való szentelt helyet kérdezett. Elleliet"lcepseffi "lük és testvérek fájdalmát! Wollerné bus komorságba esett és egész napahátalsó szobában Utt. Weller hivatalának eleget nem tehetvén, ezt letette. A leghíresebb orvosok hivattak meg, de minden hasztalan volt. Matild Őrült maradt---- Éveket ugrunk át történetünkkel. A szülék bánatukban elhaltak, a testvérek az atyai házat .szinte elhagyták, s abban osak Matild maradt, egy hü szolgáld éa az öreg kocsissal, a kit már fönnebb emliténk. Mig Heimbergben e szomorú játék romlást hozó folyama tart kisérjük dr. Rozelt és Lucia di Capua grófnőt egy kia figyelemmel. — Midőn már a szerelem első mámora, a mely csak érzéki kéjen alapult, elmul-lott; s midőn Jenő a gyönyör poharát fené kig kiürítette; ekkor vette csak észre lelkiismerete vádjait éa szemrehányásait. Hasonlatosságot tett a tiszta, szenynél-kUli német leány és neje vakító szépsége között, és e hasonlítás mindig Matild részére UtÖU ki. Jenő saját álnokságát a gonoszságát egészen belátta; a & lelkiismeret mindig jobban furdalta. A grdfnö Jenőt hidegnek tnlálá,a nem találá benne azon lángoló tüzet, mini a milyen saját keblében lángolt. S ugy tetszett neki, mintha az orvos valami szép, de illatnélkUli virág volna. Mindketten unatkoztak a fényes kastélyban, sziveikben a hézag napról napra nagyobb lett, sokszor kérdezé a grófnő magától.- „miért pazarolta rangját,gazdagságát s mjndenét oly emberre, a ki ötet sem nem érti, sem pedig komoly akaratjanincaenmagátkellemessé tenni." Telhetetlen szive iámét nj eszményképet azerzett. . ."" A régi viszony helyreállítására vagy legalább e komorság elűzésére az utazást választák eszközül. Ezen ntazáson történt, hol JenŐ a megosalatott loány-nak liifszegeséi Ve vállá. ". ~\'; Nem akarjuk az utazókat városból városba kisérni, hanem egyenosen térjünk a pyrámisokhoz,s ott találjuk őket; de e csoda müvek sem voltak\' képesek őket megindítani, BÖ\'t -ellenkezőleg a kölcsönös gyűlölség ez időben tetőpontját érte el. Azonban egy egyszerű esemény a grófnébauj éleiét látszott önteni. Ugyanis a mint egy este a királyi sírboltba mentek, egy spanyol csatlakozott hozzájuk, a ki a grófnőt érdekelni látszott. Előbbi vidorságát és élénkségét vissza, nyeré. Férje öl Ult e fölött, legalább szabadon mélyedhetett komor gondolat-. jaiba. A grófnő nem titkolta, hogy a spanyolt férje elébe tette, sőt ugy látszott, mintha készakarva idézne elö oly jeleneteket^ melyek. Jenő, mint férj jogaiba vágjanak." Végre Kairóban egy esemény Jenő szemeit; felnyitá. A Spanyol ti grófnő tanácsa és kivánatáraegyütt vett velük~ lakást. S egy napon; a mint Jenő szomorúan Lucia szobájába lépett, útitársa karjai között találta azt. dr.Rozel hirtelen egy revolvert vont,ki zsebéből, éa rlőtt+de -határtalan-dühében sem nejét jem pedig a Spanyolt nem találta el. Mindketten elszöktek. " Szivébenjjosznt forralt s föltéve magában, bár mily áron is de mindkettőt megfogja tilnL Egy karszékbe Ult s neje \| YisBujövetelét várta, de híában; az nem tért vissza. Ekkor elindult nypniösásárá. Kouatantínnapolyban ÍÖlfedesé őket, de a két gonosztévő itt is megmonakujt a eg-y osolnakba ugrottak, mely a parton megerősítve volt. A Spanyol megragadá az evezőt, de a vízen járatlan lévén és a esolnak egy gőzhajótól élspdoriatott és fölforditatott, s mindketen a hullámokban lelték halálukat. A hullák a halászok által a vízből kivétettek, Jenő a hulláknál állott, de nem érzett sem fájdalmat aam bánatot; hisz e nő fosztotta meg földi boldogságától. Most gazdagTégtBlenu+^gazrlag^volt, mert neje vagyonának egyedüli örököse ő volt. De mit használt e roppant gazdagság? Megfordult a partról a esküt tőn, hogy semmit sem fog elvinni abból a mias olasz viperáé volt. V. Mily szomorú alakot öltött mtuden Heimbergben! Szivtörő látvány volt, Matildot a hosszú bottal egész nap zarándokolni nézni és szentelt helyet keresni. Néhány tél mállott el a nélkül, ho^y Matild álapota változott volna. Ismét a tavasz közelgett. Matild a gunyhócskáhoü ment, a hol JenŐ először pillántá meg a napfényt, a hol Rozelné Matild karjai között kimoH. Ugy látszik, hogy a kunyhó is osztoaott a szerencsétlenségben, mert a falak bedőltek, a tető beroskadt. Csak a régi pad-állott a ház előtt. Matild letilt a padra s kérdé magától titokteljes Hangon. Itt szentelt föld van? Itt ássam meg sir ját ? A mint így Matild a padon Üldögélt, egyszerre a bokorban egy rongyos koldus alakion látható. Borzas fején itt ott ősz hajszálak, szemei kialudva éa mélyen beesve voltak. Amint az őrültet tnegpil-lantá, a bokorba bukott, honnan mély sóhajok, melyeket elfojtott zokogás követett, voltak hallhatók. Matild fölemelkedett skÖrlUnésett.ae minthogy semmit sem látott, monda magában: „As angyal soká késik, ngylá-tom, hogy ismét zarándokolnom kell, mert itt sem találtam szentelt földet; pedig el kelletémet nem, mert különben 8 hollók fogják fölemészteni! JenÖ hol van i^zsaf1isé«m-tL!iL ~ - A koldus fölemelkedők éa na őrült felé ment. Az őrült igen soká szemléié Őt; árosa halaványsága eltűnt és helyét pirboritá ^l;^it-\'hibá\\r---inemesr^ monda végre -te vagy Jenő, te ma nem voltál az oskolában, mit fog majd a tanító mondani?"\| Még több efélékat bőszéit, a melyekből láthatni, bogy kis oskolás leánykának vélte magát lenni. JenŐ mert csakugyan az volt mit nem szdllott, hogy. a jelenetet ne savaija. Már tudta, hogy Örült; útközben ballá egy öreg asszonytól, ki; neki elbeszélte aa egész esetet. píMenj^haza" monda végre, „Majdmikor az éj beállott, elfogok hoznád1 jEai, sok beszélni valóm van veled.0, . „Jól van" feleié Matild megfordulva, s hoflszu botját eldobva, kis oskolás leányka módjátA jz.aladL liaza felé. Számozni kezdett: „Mire Jenő fog jő ni monda a kocsisnak, már késznek-kÖaUenni." Mióta megörült, e nevet, nem monda ki. Hogy-jelenleg mi történt? azt senki sem tndtav / Vége következik; Kaposvári njdOBS&^o^.4) h. (A Begeedi három rabló) Mó-száros Péter ,1 Balázs J^nos éa Csonka Mihály ellen f. bd 7-én a statarínm ösz-azoUlvén, 8-án a tárgyalás befejeztetett — a vádlottak személyük minőségénél fogva a törvény rendes utjáia utasitat-tak. Remélyjílk.hogy Mészáros Péter-— ») Lnpnnk aírtávnl írkasott. Melléklet a „Zala^Sopiogyi Közlöny" 12. számához. kit ez alkalommal akémevUség megmentett — a ki föbUnön, ott netn fogja elkerülhetni megérdemlett büntetését, h. (Városunkban tömérdek katona fordul meg ez idö Bzerint, nm elme^g\|^«^-háapej^^áa, -holnap jtf helyette &L$aaayi. h. (A. Jata tonaaágról) jut eszünkbe; — minap 3izi bandájának egyik prímása is behívatott a katonasághoz, mint már régebben besorozott katona. Igen meg* ható volt a bucso^b a kedves társaktól, kik körbe fogták a távozót, hozták aat a Hjnj de......" éa árt a szem, eirt a hegedű — egész a váró* végéig. A Íá\'Kog6nségbb1íia n\'eáves szemek héstők a sseretet aeen. kegyeletes eljárását s gyengéd figyelmét. h, (Ar dalárda hang versen y é-rÖl) bővebb közleményeket igért\'lnk, ámbár ma már kissé késx5n azdlunk tán_ róla. Az eredmény kielégítő volt, a kbf; flönség élvezetes estében réazeoült, Csnk a kasszában volt kevés. A dalárda kara, — ngy az egyes szerepi Ük igyekezete nem esett .porba, mínd tapsban része* Btiltek. Maár Eongornjátóka eicellálfi: Koch Adolf jól szavalt, Körmend/-\' József jól hégédUlt,— Németh Ignácz gyoraán olvasott, tán török Ult a hátán. A májas 3-ra tervezett majális megbökött, azi. ea§ miatt, de hogy^ a tervezett kozebédro készített étkek a vállalkozók nyakán ne maradjanak, a dalárda-tagok ki mentek a Donner-féle mulatóhelyre, 0 ott kedélyes ebédet osaptak. Most -a majális f. hó 17-re tétetett át. h. (Don Hidalgó) munkatársunk egy aláírási ivet küldött be hozzánk terjesztés végett, melyben a Kaposvárott mit^l^olLDa^erreütyj)ÍBja \'képei niéU i tánylásanl emlékkönyvet akar kiadni— \' ugyanannnk állítandó szobor költségei j fedezésére. A Bzobor talpköve — hogy elíg szilárd lo^yen, — jelentése szerint azon vastag gorombaságokból fog com-ponáltatni, melyek képeírül keaseV vakarhatok; \'\'HifiszOk, hogy o talpkö^eom-"poBitióhqz elég anyag fog találtatni; h, (Dón Hidalgó) ugyanez alkalommal egy romanczerót ta küldött, íme közoljllk : Udvarolgattam Cseczilnek, — Csécsii kaoasabölgj vala( — Sspme csillag, foga gyüngybül Ea selyemből a baja. Theat Ütőnk ogy hónapig. Éo Bserelmet Vallottam , — 0 n ihoát jónak lelte, En Örömmel tabloltam. Kiflibb p-incsr.i emelkedtünk , H.TvíHtTrt«k-tnH»lk--Hfln,. - M.\'jry r-gymAsért halunk — élőnk. Eh in mát csak fizettem. J".gjBBer Oosao Kichárd lép be, Csécsiit szépnek mondotta — Atiao megcsípte-eos állatra..... í> magát ajánlotta. _ ?- _ Maaaap levél jöttCaeczUnek - Alaiüva-Siohá^til. , A boloeje. . . agy ntundiak, hogy tísas forintos bankó vult, CwMtr^l.^pnní p^rflhprit, puncsői Megunt inni éavelem. .. Ast is monátaj „ásta bttss atkem Hogy platóként azeretem0... EeóvaI megcealt á r ág a" Cseczil Csécsii kaoazabölgy vala. . . Ssame csillag . .. foga\'gyöngyből Éa aelyembSl a.haja.. f^agy-ÜnBÍS»S, májai 9. l\'iaU? jolentésttnk 6ts \' a a&oi »«s=?ly 4o ai osíat agio gjan cwclke-dJ«& tnrtaködtljBi pioexankon végtalen hstAil iléítek elö, »flk miatt a gbaa-ntaelt, ub és rosa arb&n otaelkFdtck, eaprot napra írfeaiaak at utóbbiakra v&a&rlók a. kormány rM?r3L A környékbeli csekély Kifliid a \' ertakodoTtet eg-ésaan leaojtja, mert nagyobb Büiliiicjiayokr» bsib »M1°)trMt"ltr"tl- A tar mía jet nagyobb ?r&?kesttAsa ncsaéUiclS. Sajnoaan hat kBrnyé-kaokr* a imálBiá y^Aatok botíltéaa, umljnok Usaáti Bipf^raáBiB allg-iTöfakaaraafciaflínist. Ai -aja\'ítat-Ukea klriil a a&m&os iaegkÍT?ntato tir^yak foly-íoooEaa Aremelkedásfcaa Taanak, &Ql0&Si«a iQTfti, a&or-rejaa/blt kcrfsfeisa^- HtM ara taU\'joMBn eselkedett A ®otani piacai inkat KBrctke&Sleg jegyoiheijük : íalenJciri &ntk Bls?&<BSLrial taár3k?ai a ksljbeli 1 : Bgga~ B6—89 ¦ fasÜg 8 fri SO—3 frt 70 fcr. Eoifl BO—81 fooloa Z frt 70—00 kr, KuWicia 3 frt. — 2 frt. 10 kr. Arpo Borfü^abn» al? 73 fuatoa 3 frt 1i fontai 2 frt. 10 kr. Zab tanto» I frt SO kr. PobÁnfa» tlaJJ-renda 1 frt 70--kr. Pással? fahér S frt, 50 Br.tafEA 3 frt — kr. Qabó olri! re&da 9 frt — kr. ta&isija, Bsllvapillaka SO foka 20 frt honli-tbJ tgyütt. TdrkölTpiUnia 20 fuktt 18—00 frt hor<]?-»al ofi/Ctt. Mii — frt. Borkü 83 frt. N^ertbarök; teMa- BkSr- ét basa-Mrök SS—SI frt m&soAakiiil. Botok: fe&ff ?a TÓrCa (schillwl 1852- éa 1863-ki viüafiakbeU tomes 7 frt — kr. — 8 frt. Villinri ét • »egt^«Ü faket* 1865. 10 — 15 frLljj b«oi bur r3r5a (aehiller) ?e feair 7 frt — 8 írt 00 kr. Bakíoaraellíki borok 1863-é* 1863-iÜ f»bír »-11 frt. attfakébt. VUaj 80 frt — kr. Rét 40-44 frt. K3intuida gyapjúban itt fcissietbUnj- matalkoiik, ira 70 frt Futár rongy kn 7 frt 55 — 7 frt 75 kr, fakatM a frt 50 kr. - i frt. L\'.»/5r kc»ís mtiu.tkuLÍk o boi\'in^ft 65 fit, rBri-lért pedig Ili — 3S frt fisettetk. Jub-Mr finom í frt 30 — 2 frt 00 krjámi TÍtetik- ft.-kanizsai prarzl árak mrójsa &. fioná itdfje lü kr. Learee h -níje \' G kr. Bab tlcaijr 8 kí. KiJlta itcsíjt E kr. iJ a monya roíröjo 0 frt 60 kr Horb&hns footja IS kr. Jnhlroo funlja Q kr. SertV hu fontja 30 kr 8talonná míaaija 30 frt — kr. Zait fontja 40 kr LingllBit ralu&ja 11 frt — kr. Zaea-lyeUaal nit»«tja"\'B frl — br, Kenyécünit foníjn 7 kr. KokorícxaUail fontja 5 kr. Árpadara fontja JB ~kr. > Kfilnkasa fontja S kr. RísikAn fontja IS kr. FiwUj j fontja &0 kf. Repueo-aj fontja 35 kr. Leamujrul&j ; rontja 40tr. Üjbor ItCiájft 1 i kr Óbor itraíje 1G— S0j kr. Ponti sor íteja\'c (4 kr. &&airfli sór (Usdjc líí kr. . Oobona-palinka i tea A ja ?0 kr. Törköly-pálinka itc^je ] SO kr Paílva-pilinka jtr.téjn 40 kr. Ky rfl faggyá; mixíija 16 f >. 6<i kr. Őntö« f^ygyó-iycrty" foo,ja S-t kr. Hiitott fontja 33 kr. Btaposta funtja 24 ti B>: rontja 10 tr. Keményfa-Ele (3 ét — kx. Pnknfa 5!e 5 frt — kr Nycrofa S1b 3Trí — kr Fcatéa rCje 34 kr. Siínn ratatoJB 0 fii Bö~kr. BiáTrao ra. &3"tr. E.euJer footin 50 kr. Len fontja (SOIcr. Eíéesl péa&árfolym-m ^ájas 8. &°/0 metaliques 54.25 ; 6% nemzeti kulctüa 57.70); ISGO-ki álladaimf kölcaön üC. — ; Uankréozvények 648.— hiteliotéseti -réaz-vények 119.30; London 123.— ; esQat ágio Í27. — j arany darabja 6 frt 14 kr. Felelői iierkeBztöi WitjrilU Józ«T X D E T fi 3S3 ez éwe már megkezdett®, és fig^^ezteti a í. ez. közönséget, hogy a kukorícza, kalászos termények,. ősnövények, (mint repeze, bivicz stb.,) Ien^kcnd6i> ée\'liü:^^^ veteményeknél t^pit tetemesen leszállta. -Bővebb értesítést nyu^l-a. Hagy.kanizs&t kerflletiügynök--—-r ——^«——f.i •,¦«•••¦ ur..-7 . FESSELHOFFER JÚZS A inctoiia Mztosité társaság alótirott vezérűgynökségének van szerencséje közbirré termi, bogy nagykanizsai főüg>nöktWértapak5zi^"\'tit)y^bbá . Zala-";ési"feoWiögy \'vármegye alsó részére is kiterjedő batéskörrel k l0Sei!M5Fg \'-fiETACl urat nevezte kL :(Kelt\'."F6sten 1866-ik év apr. havában. A ^ictoria" biztositó társaság vezérdgyavksége Pesten. Előboesátott közzétételre hivatkozva, ezennel tisztelettel félhivom a t. cz. közönséget a nálam tűzkár felien, mindenféle, iagók és ingatlanok, épületek, áru-, takarmány és gabnakészletek stb. tj " Abiztositási dijak >á> lehető legolcs^bbra szabvák, egyszerre több biztosításoknál különös kedvezések engedtj^tnek. ÍÁiaVictoria" egyike lévén a legflatabibb. hazai biztosító intézeteknek, igyekezni fog máris -kiiivotti: ^-ldr> mevót E-^ártéritések alkalmával-is -méhlfcttyosságj-igazság^^s gyors üzetés által ,megáUapitani,,s ^talábaj^.vév^min-deAb^a^lépQliaabb. ejjáiast-kövefni, aiíi!0l\':s\'\'# táiaúlat kiváüóan magyar szelleméről kezeskednek -azi-intézet\' eléri áiló féJrMÁ^yei; n. m/Ehiök: báró Jósika\'Iá\|j©S ur.-Alelnök: főtiszt ffiffiCZ .GyŐrgJ\'_nr. Igazgató valatótaiá-W teOMk^.gfii Anárássy éyola, ország^ülésnnk hazaszerte tisztelt alelnöke) gSóf Horváth-Told^Lajos,; Pataky Sándor, gröí Károlyi Ede, báró Szentkerészty Zsigmond, sZeyk József, Simon Elek, báró Bornemissza János, stb. arak,\'Igazgatók: Dossa Dániel, Kőváry László, Wagner -Frigyes. Vezérigazgató: Galgóczy Károly. j \'¦•Feladmáriyi ivek ingyen adatnak,- mindenféle felvilágositásokat s utasításokat a lcg^azivosebb. késaa^W Q^ol^líat.fflz alólirott _Victoria« biztositó (ársaság főügynpksége N^ÉaaÍBJ^4 ROSENBBIG IZRAEL , "A PESTI IMI ITH különös #ileszállitasok köt jégbiztosításokat. Hogy az uralgó pénzhiány mellett a t. termelőkre nézve lehetőiéi - mégköimyittessék a biztosítás igénybevétele: váltóval eszközlendó díjfizetés mellett is nyujtatik biztosítás, mi iránt az ^ynökökjniDdenidőbeii szolgálnak felvilágosítással. pesti WaMtM&ttwá ögpÄgef: 3ihjy-n8feségében Stiebekker Mátyásnál TTTJ. Kelemennél . Pici:Ignácanál Sopronyban, Kőszegen, Szombathelyen. Kennenden. Kohn Jakabnál Hubinszky Adolfnál . Neuberger Mátyás fdilgynökságében és Frisch József uraknál . Jánosháaán. Z.-Egerssegen. N.-Kánizsán, Topolczan. Alóiirtaak Yaa.MBreDeBéJB a n. 6. kSzQnÁégnak figyel* mibe ajáalaai kovatkasö- ásYiÉy,-YÍzöít, ¦ n. ni. Ajaelheitiqocllc, o.alapt, budai; „Deik Feroaca0-, Neowerth ,,Ss- látván"- éB „Rákóczi" forrásokból, glei-ohtinbargi, haHi iblaiiyoa, iváadi, karlebadí, marienbadi, parádl, pilnai, satdichitzi, Beltéri, rohitsi Aa borasékl. Ezen elősorolt vizek f. é. vagyis 1866-ik évi töltésnek. Továbbá as itt említettek kost-nom található ásvány-vUekat, kívánat inermt a legrövidebb idö alatt jutányos -árért amerrendolaa végett magamra vállalom. FÜSSELHOFFEE -°"3—8-^ RSaswároaNKonisán, a várOaaaaépületében. Dt. Popp fogorvos urnák. Éa Saaelt ¦-\'. .. AJlia1rAft?rtlr\\ O^^J^PlS^^ mBgritagaltarfl is SJánlAadán&k taÍMa™i Dias. Oppolser tanár Roítor magniL, a t>4eai ca. t. károda tanára, ssáss. sir. adv. tanácsos. mwm fűszer-, gyarmat-, festék- ós bor-keresk. bel-és kejfold minden Irányban! bizoraány átvétele, mindennemű sovány visek éa vetemény magvak raktára, cs. k. nagy. és kis dohanytBzado s—3 . T&kjmJKmnn tgiwtoii . A PESTI ________:___ . ¦•• [ ez idén \'v különös flljTesMBMsók-mellett."köt jég- ——Öogy az uralgó^ pTnzí^ny liielle^t á^Wmelőkre nézveleketóleg iiiegkönnyittessék a_ biztosítás igénybevé-teleí váltódat eszközlendó díjfizetés mellett is nyujtatik biz- í.íiai :mi4ránt"az^ ügynökök minden időben .szolgálnak féivaágositáésai. ^ ^f^jBí^eí fíjflgyaöfcsége - ___Sz.-Fehérvárott: WEBTHEIM nn ¦pl «í:íSí rftV- . g» ¦ O « S • Dariiv&ri Lfiriő lepylttíilim§m l-éaa Ezen vasaa 30—37° R. bóvvisek régismerí üdvös gyógyhatással bírnak; általános gyengeségnél, sáp — éa görvély-kórnál; az ivarsserek gyengeségei és betegségednél, meddőségnél, stb, & máj, lép és mirigyek daganatainál, idQlt börbajoknál kitűnően hatnak az Iszapfürdők cadssoB éa kfiazvényes bántalmakban. — J6 Bikerrel használtathatnak «18— éa utógyógymódul a közallevő Itlppiki iblanyos fürdőnél — MindennemQásTáoyos:VÍsak Manón tarí&tnak. , Tarezovác és Verőcén keresőül afDráváig, jól^pfett országút könnyíti a közlekedést. Legkőselebbi vacaí-állomás Siasck. v -/íígT\' A gyünyurtt fürdB-párk közelében éllé csélazertten fel-Bseralt ópQlotekben kényelmes lakhelyek kaphatók. Na- Eonkintl enne, táncavigalmnk, kíránduláaak a regáayos öl-nyék be kellemetes szórakozást nyújtanak. As orvoel felügyeletet Dr. Siegel kezeli; * Aa Tirodahni fttrdő-lgfeagátdo^g. Balatontairi fördő Siófok 1 r-\'\' yasnti állomás . A régóta ismert^ de bb,évbeOf nag/ saárvtt maDkala\' tok által-tg\'anan~ozorTosett, olcuó i® mlndűii.kÓDyoloiamol ellátott, a Balaton- éa a déli vaapálya baaoooeTÜ állomáaa mellett fekvő fürdő B 1 O S O SS 1-fflrdenr klvalDlt-fcojonByi^K^^tMo^^ir^^oTayatlBa 6a ertito^jea liallámoaapfaoS —- malyefa\'etkerflllletetlon strfik-aéglatel egy jó tavi fürdSeokí— aemküISaben alma óa kBmény füveny fenekével ajánikosik. Van Siefekon\' agy ei. fc, póata ia\' táviidoi hiTital, taTáUá á aapoaVdiMttt U á41aUn FeHá^ljkSalekedO nfiaafalady<> gdaőa átlomáaB. t A kOavetleDfil a tó partjáa fekvS helyiságban oleaé lakások kapkatók, ugy ogyesek,.mint családok l\'áasére. Nagy vendéglő. Ssepjtaják. \' V, Delelett és dóluUhji aeaa áktkttaQa a VaáSaVaket, taneayigalg-iak ia roodeatetnek. AStóhan^rak éa hölgyek raaiára kfilönSa aaaoda éa Í0rd5 van bánadaira ZStKefS^ylti^S ymAjjfBff gQ, VÉÖB IQNÁOZ. 8—3__ fOrdStolujdonoo. Joh-efadás. • f \'HoBBiofalaban Nedeczky\'Jncáta aawaayság\'afJO dh-teayeaaHtre alkalmától lanya-jd^ ^adf B/Tenni s.inde. keaók e hó 29-ig órtukeah.toek aaualädo atBaonyaágnil, aTBgy Z. Horráth lUr arnU\'t>aa«l4Íakáloli. im«cUl M: tB-ln aerairU.ua a a.müiöl MbWfüatr »\' M»a^.-»l«l>TlBiM:Bllén««Tj»>rk1\|l\'iJ I ll n a MMart .tikiban ri.«»alli.u<ui, vl(d laRSfí\'«i«.U^alto«í«oríéait laer a SdfViU mist. 1tiUf », t, BOofltutsb^m.U&itÁioiiri u.ioi.L N.-KAaitBaB, 180«. ^trilla\'b^baä.: \'¦ "-\' r;SCHBÍDt-:6íöátf, véaaíglttfl. tfAJLti József kiadó-, lap- ét nyomdatuligdonoa Nagy.Kahizsán, Nagy-Kanizsa, ötödik évfolyam. mnmm Is!uierettei\|egztő la szépirodalom, kereskedelem, ipar,- gazdászat, tn soniogymegyei gazdaság- egye? 13. szám 1866. május 20-án. #0- domány és művészei köréből. Minden iki l-éa, 10-én, L. 20-kAn egén île.» Ssrrfcesatdi iroda cm kiadó hivatal: Előfizetési föltótelek : ) Helyben hírbe buniniaul Egtax ívro : -F Él ívre - . KrnocjeürQ - .a viJ^Lro postán küldn Ű frt- - kr. A szőlészet köréből. A hazárűeban mivelni szokott stöldfajóknak családjuk szerinti rendszeres osztályozása (ampeiographia) tárgyában, a „Zala-Somogyi Közlöny" 11-üc számában hozott czikkemnek értelmében. A szőlőnél legfeltűnőbb a szín és alak. .Készítsünk ezért 4 táblás kimutatást A. B. C. D. jelvény alatt; az Á* alattiba jegyezzük fel a fehér, sárga és a öld szinü fürtöket; a B. táblába vesszük a piros és ssürke pirosokat; a C. jelvényübe iktassak a vörös-, sötét- éafokete-kéket, ós Mindegyikét osszuk 3 osztályra; az L osztályba helyeztessük a gömbölyű bogyókat, a II-ikba a tojásformájuakat, a lü-íkba pedig a henger- vagy kecskéé aecall ídomuakat. ~ "MSndegy\'jk/osztályt ismét 3 rendre kell azorU^fólnk, aa 1-síJ fittbe tesszük a nagy szőlőszemeket, .a 2-ba a kösépnagyokat és a S-ba az aprókát. Minden rendnek 5 rovatot kell tar-taÍmaania^.A& l-ben leíratik_a fürt, a 2-ban a fürt szára, a 3-ban a 1evél,a 4-ben a eaalád neve,asÜ-bí!na lap száma, mely alatt a család természet tulajdonságával megismerkedhetni. ¦ -- -\'A—^¦"~pl\'Stvi-Itábláf?\'^^?gsBtetáabfl.n. ¦!%¦¦ fajok egy családi sorozatba huzatnak, nem tekintvén a gyümölcs s síné re. Egy maiadba-tes&suk aaokat, melyek a fürtre éa levélre néavé ngy anasonosak. Leírjuk pedig elÖasör az igen nagy-, ezután-a ^agy^j-ngy a köeépnagy- és végre asaprÖ fürtöket., • Mindinkább! tájékoshatás végett van sgiTönesémfelmutatni La szőlőleveleket éa II. a szőlőszemeket a következő ábrákban, u. m. I. A ia I a t a a a fl I ft-í évelek; 1. 3 karthn. WEm- 6 karélyn. Mélyen bemetszett. Kurtán bemetasett. - K hnl hannboB pctilsoK-r 1-Rcnr G vj, minden IotÍLIjí litlyegdíj rain<ien tpti t>i A „Nyilt tír. kuü.í-rt 3u kt io kr WEEEEBEEtJm P3DI Félig hasított. 7. : /\',\'\\ ¦ .r.....-,-X,._....... Egészen hasított. I. rend : %. reád : S. reád : Apró. \| Előfizetési\' peittélTeg hirdetések, I cCT BiInUn e l„p ítBl]8ml tartalmit ÍH«tf \|i k 0 I I e Dl C H )\' e El, \| kdldcnaok K.íGl^EjÍHtíaafi^ IL osztály : Tojás/orma bogyókkal. t. reád : 3. rend: Apró. Ü7. osztály : Kecskecsecsü 39. A mSratQssfllô-ssemek: l osztály : Gömbölyű bogyóldcal. &> read \'¦ Apró. 1. Gömbölyűnek- mondjuk sst a szőlőszemet, mely egyenlő hoasso. -ás széles, vagy csak valamivel hosszabb, mint ssélea. 1. Nagy as, melynek a kweast-átmé röje 8 vonalnál több. 2.Középnagy as,melynek kareazt-átmárője 6—8 vonalt te&a. 3. Apró az, mely legfelebb 6 vonal kereszt-átmérővel bír, Ü.Tojás formának mondjuk act, mely legfelebb 1 vonallal hosszabb, mint Széles. . > . 1. Nagy, mely8 vonalnál hosszabb, 7-nél széleaabb. ... ___: 2. Középnagy , mely 7—8 vonal hosszú, 6—7 v, széles. 3. Ap r 6 , mely legfelebb 6 vonal hosszú, legfelebb 7 v, aaéTeft-^r ^ -.i . TTT. Keoakecsecsunei mondjak azt, mely 3 vonallal hos^bbjnint f aéles- 1. Nagy., mely 9 vonal nöflazu éa 6 vonal ssélea, -----^—-- ¦-¦.. 2. Középnagy,mely8—aVuWwl-hoBBan, 6—6V> vonafs^les- \' 3. Aprd, legfelebb 7 TonalKaaaiH.: 6 vonal Bzéle. : ~- M&l Bsámnakhos egy-egyed tv melléklet van csatolva- ti Hgybon1-a--kcrülnlQkre_T szorítkozó bizottmányok n táldáz\'kinUK tatának segedelmével nagyonkünnyen,1 \'gyorsan é» egyenlő értelemben működhetnek, mngában értvén, ha maguknak előleges ismeretet Rzareztck a levelek ~" alkatrészeitől, a fürtről és. ennek száráról, ngy nemkülönben n saiJJüszoiiiek ¦ niinönégérüK—........- Ha egy szőlőtőt szorosabb értelemben akarunk jellemezni, akkor ezeket kell lelemlitenünk.t 1. A család nevét^en^e-k jul-1 cm z é s é v e 1. Midőn a családot meg-, neveztük, jellemezzük is.. -2. A csnlád jellemzése után elöaj)rol-jnk az uhez tartózd fajokat; úgymint : 1. 2. 3. 4. 6. stb. A családnévhez téve a Bzint, melylyel hír. Minden faj felen.-litcséax-lelí^ktíU BoroliiUarokonnevekct, t. i. hü^y-iiul, mely megyében és szőlőhegyben míntf. nevet visel, mert ugy . vagyunk a gyakorlat terén, ho^y ugyanazon . fajnak majdnem minden vTirégyébsuT-vidékben és szőlőhegyben niáa~neve viin. E különböző rokonnevek felemlítése vei kibontakozhatunk a tévedésből. Napi események, ntán lehet mondani: hogy a mely faj példánl a badfli szőlőhegyben „GóhérJ8 az a mi. vidékünkön „bajor," a ha ezt minden szülőin ives nem tudja, soha sem fogjuk egymást érteni a megeshetik például, hogy épen Badaréi rendelllnk meg i\'gy gőzösteher gÍShért .azon földnek betelc-pitébáre-, melyből épen a bajort irtottuk ki. « 3. A tííke jellemzésénél felemlítendő ennek erőfejlödése, sajátaágn, venyigéje. 4. A levél és ennek nyele. 6. A fürt. G. A szőlőszem, és 7. Hul, kinél fellelhető. &. Elősorolandó annak mivóléa módjn. 9. Virágzásának és érzésének termeszeié s végre i 0. A becse. riyenképhalndva.lehotetlen az annyit n dhajtott. .hazai szőlészeti tan"-nak létre nem.hozhatása. Képzeljük, hogy .bírjuk „a hazai szőlészeti tan-tfezértelemben összeállítva, a tegyük tulajdonuuká mint tijtHres;kevfll^aaüpiLti^ . vi vea gyakorlati térre, nieg fo^auk győződni ennek horderejéről. E künyvutsku _ segedelmével képesek fognnk lenni mitiden-iamefeüen fajt felismumi, még "^^tBg^y^y.iraii t i - KezeniSe" veösnaSfnrtÖtr venyigéitől és lnveleBtől.után^ meghatározom a sző-Itfaam-mntU:^^ lábiák azon egyikét, mely a zzinre nézve ha-táró. Mégha! ározom, hogy melyik obz-tálylw ¦ éa leudbö tartozik. Megtörténté-., vei ennet;BaaxeliasODjitá«r melyik\' ősapád fürtjével\' és -levelével u^yasazoads a kezemben levő fürt és ¦«4fjfIí! Így feltalálom a oaalád pevét, de mely utalni fog a sxőlö. terjedelmes lei-. rtaüá áffclismerésére, . Ealeend azatá» kalanz afajokok- Dyenkép lehetővéválik hazai sző- - lömiveles ás Wkestítésnek kellő vuág-• zásraJeendö etnelheteW . . ; 1 . ;AVi éz\'B^benfcrjedelmesb tájéko^ - JFJffipjrifr\' wyia.nwy^ annak ajánljak az e -- mi\'^lrft_^Qainyben tfmetett „OenToi 0- ezirn^aljitt ,1965-iben megjeUnT könyvecskét, .jráiiyt_»4tf kalauz ^Ajíiáji k b^n-mivel n ís z 0 k a 11 tzölőfajoknak öiáTalIjuT ri itt ¦ le e ti dtT re n ó* a* ere s o a z t á-Iyozhatáaára 6b ráiveláBére"; irielV\'inmden hazai könyvkereskedésben 1 fömiLiizefeztaC0.«) ~__ - TBRSÁKOZKY.^ RgnrAny indítvány a fögyjnna-¦1 1 zium ügyében. . Alig van, mi szülőföldem érdekében saí-vemet kedvesebb firtitamol lepto volna meg, mint ama hir, mely a kanizsai íogymnazlum fölsőbVhelyen Mrtént engedélye folytán ogy toklntélyes bizottmány Bzervosetét közié.—. Valóban, ha Kanizsát a keroszturi apátság székhelyének Kanizsára vatú attdtola stol-lerai nííl veit lég b anyagi haladás taklnteté-\' bíílr nagyijn omolta volná, nem caokólyobb rugókat kölcuÖnBano mindkát előbb cm fi ts ti ciél alérófióre a fogymnasium fölállítása, 0 ha elég szDronasétlen volt a vároa föntebbi előnyét eljátasaüi, Ugy kétazerreaen -ér-dobá-ben "fekszik^ete^h^^BTdTBlpinoatftn-kedvo-töleg kinálkosó hasznát biztosi tani se ezólra adijig ütni a vasat, míg meleg. éti is, ba anyagilag, mint óhajtanám, 0 szeretném, jelenleg e szép csel valósitásáhoa nem járulhatok, csekély erömbös kópoöt egy ]ior Bsomnyit adok a vakolathoz, moly as előmunkálatokra szükséges ; s ha későn nem lí-pek fül, ugy asorény indítványt bátorkodom közrebocsátani. Hazánk tisazes ügyei s boldogsága a told asztalra vannak letéve Pesten. Gyakran olvasunk hírlapokban majd e majd ama városból folyamodásukat, kérelmeket, részint segélykéréseket intézőtökre, templomokra stb. Kíváncsian kerestem Ka-airsa v. föWmnafliuEji bizottmányától 1861. benyújtott kérelem előterjesztéséi, de sajnosán tapasztalam, eddig még szemeim elé num kerültek.) így ugyan még a kérelem épen nom késett et s valószínű, hogy a derék iiTsültinány ögyelroSt nom fogja e kínálkozó rszküs sem kikerülni, ha azonban netalán elkorülto volna,-n_ szerény inditvinyomra tígvelojukot bátor vagyok fölkérni. Ha az ügy a hazát küzdőbbről nom árde-dekelné, ha minket a kérelem kis reménynyel nem kecsegtetne-: ez indítványt olhafl-Kuttam vutna. Azonban a haza Qdvét szivén dorduzó országgyűlési testület, megértve a hazára, eredményezendő hasznot, nom fog késedelmeskedni, ügyünket ciélra vezérelni. Ö ki fogná kétségbe venni, hogy a Kanizsán fölállítandó fügyranazinm országérdekü ? ki nem (udná aat, hogy Kanizsa mint Horvátországhoz k-gkijzolubb cső gymnaziummal bíró város, a magyarokkal rukonszonvezni készülő horvátokat nagy Bzámmal fogadna fiil tantermeiben, s édeB hazánk nyolvót szírével együtt adná át a horvátnak, mint ezt 48 olött teve, midfin & osztálya volt. — EíL-nfeivQl Murakös, mínt Mogyarorazá^hos tartozó fold, nem fogná Vjrasdra küldeni gyermokcit, ha a közel esÖ b könnyű közlo-kedóatl -Kanitaában-8 osztályt találhatna, s Ie kis földrész anyanyelvét megtanulhatná. Do na ón reményem még vérmesebb \\ én azt is rólero, hogy a kid gyár ország ntán, mint kedvese ntán sóvárgó Fiume is el-kQldo»ó-jjyiirmekei:._egy^_ részét__ magyarul tanulni, mely most a vsaat segélyéreljgflu könnyen t5rténhetnék. . De n^m feledem azon kedvezőkörülményt sem, mely indítványára előterjesztésében ^leginkább Ösztönzött S ea : hogy két kitunÖ cgytii üF a7 aötííitztsIöatTkiB; ejpirétty^ymca-ziumtmkban félték kitűnő tudományuk alapvonalalt. ük bizonnyal nem fogják feledni, ama keskeny kört, melyben nevelteiének, b örömmel fofditandlák rá befolyásukat és erejakef ezélunk kivitelére. Már pedig,, ha_ hazánk bölcse Deák Feroncs, ki e kettő <gyikft raeHattuok^ -ki- van._a_J(épviielö terombea ellenünk; a ha Királyi Fái, ki a másika, remek szónoklata árjával ügyünk védelmében a képviselő házat elragadja; -a kanizsai főgymnazium rövid idő alatt állni és díszelegni fog! Mt, hogy ugy legyen, szivemből kívánom. VÖLGYI. Alapítandó főgyrnriftRlnTiiTi nkra nagylel-ktllég tett adakozások a kegyes ajanlatok.4) Folyó hó 10 én a lélesitondő főgymnasiu-munk ügyével foglalkozó bizottmány t. cz. Babóchay János vároabiró ur elnöklete alatt közgyüléat tartott, melynek megnyitáffival ^c: Tárnok Alajos bizottmányt oUö alol. nót" ur a "telööVöIfblzottraányi^tagokhos rövid .ÖdvOzlö-beszédet :tartván, előadá, mí-sserinlí-.; _, ¦ i\\ . . l)Fgmlirn Batthyányi Fülfíp ö horczegsógo azon 10,Q0U ItnyiaUplsTét, melyet 1764-ben 1boldogsraléka Batthyányi Lajos Mngyaror-szág nádora városunkban létesítendő hnt-oszUlyu gymnairumra adományozott, mely azonban idők vihara s árváltozások folytán jolepleg.\'csak 4OB0 frtnt tosz o; értékben, 494QfrtoyIkegyadományavM ismét 10,000-ro sgéazítendi ki, amint fÜgymnaBÍuműnk meg-nyithatása kieszközöltctik. A~: iBditránynaisok mara«talá ailoxatán -rala-Ura áttflrra, Sgprl bUottmányaale la a cssIekT^a \'Hd-TösítariiB tiitl —. t Saerk. Kírotnst aiaxai lajok o csikk íl vét elírt, Bs, 2) Ngós Engelbort, gottwíeczl az- Beno--dek-Tfliula-apátjir a_gnU-apáthi apátaág s hasonnevű urodalom részéről a n.-kanizsai fÖ-gymuasIumi"tanárok tizotáaéhez jjvenkint 1WX) ftlal Járulni kt^gycskedott; s mér a roult évre\'SEÓló lOUÓfrtnyijámndóságot\'aoB. kir. budai1 főpénztárnálio íb fizette azon-nomea-izívü ajánlattaI, Imgy kéaz, idő lohotőségé-hez* képest nngynlih adománnyal is elősegíteni a ozélbav»tt n^yiiinnsium lótrehozását. 8) A helybeli ai-gély-egylet f. évi február H-én hozott htvtilrvzutii fulyfán, nemkülönben _a\' helybeli takarék-pénztár február 22-én ^tartott nagy gyülóso alkalmávttl a kegy-adományok összcgéliíil eddig már a 430 frtból válló alaptőkét ismét íí\'U írttal szaporította, ^melynek Ideiglonea "kezi-lEíél ma"PáiiBk tartotta fel a takarók-pénztári választmány igazgatósága. 4) Felolvastatott ngos Palíni Tnkoy László urnák aa alelnökhöz intézett levele, melyben értesíti a bizottmányt, hogy tktts Zalamegye Qcmcaségo pénztárából a fö-gymcaaium építéséhez 1000 frtot méltattatott utalványozhatni, mely össz^got, mint az épitkaséfl meg fog kezdetni, a mtígyoi magán-alapit-mány ki fog fizottetni- 6j Jelenti a bizottmányi alelnök, h"gy 158 aláírási Ívet éa 76 részvétre buzdító levelet küldött szót az egyházi és világi tekintélye ab honfiokhoa. 6) Ngos Udvardy Igndoz mura-kereBstnri apát ur f. é. april 10-én kelt levelében a bizottmányt azon kegyes ajánlattal szerencséltetni méltóztatott, bogy a fögyumaaiumi kőltségok-fedesáséhes-megnyitásálól fogva, évonkint 40 frttal fog járulni. zoteink érdekében szakértöleg munkál-kadnak. E bÍBottság tagjai kOzUl meg- 7) Ngos Ssabó József apát ur és a pesti Íiapnövelde igazgatója april 18-án kelt leveéhez 25 frtot csatolni kegyeskedett fögyra- naaTumunk lótesitósére. 8) B70 frt, 1 arany és I tízüst frttal szapo-rittatott a "fŐ-gymnnbnim nl^ptökéje azon előadás alkalmával, melyet U-lkoa mükudre-lÖk apr. 29-ón rendezni szívesek valáuak.) Országgyűlési levelek. ni. Folyó hó 1-töl a képviselőház oly stádiumba lépett, hol tagjait nem a nyilvános üéuek fényeskedő; de meddő harczai, — hanem a bízottságok szerényebb, de Udvosebb működései foglalják el. — Az elmúlt 10 nap alatt azc-lsŐ Illés 7-én tortént; mnjkor gr. Andrássy G-ynla tett jelentést az országgyűlés föl-íratának ő Felségénéli átnynjtáaáról. Ezután Zeyk Károly, kt a Vörösmarty Ünnepélyen megjelent képviselőházi küldöttség elnöke volt; emlékezett meg azon szíves fogadtatásról, melyben a nemzet képviselői a sz.-fehérváriak által részesittettek. Horváth Boldizsár az országgyűlési teendők iránti javaslat végett kiküldött tizenkettes bizottság je-ientés^t oLvasiaJal ;-ez_nJk^P.m^tal::jnégi a létezők mellé 5 bizottság alakítása lön elhatározva. DoákFeronoz indítványára ezekre a szavazás a szombati Ülésre lett kitűzve. Ez öt bizottság tagjainak száma és pedig: a községek és megyék végleges—rendezése tárgyában alaki-tandó bizottságé 108-at, a kodifikatiora kiküldendőké 95-öt, a vallás ésközokta-tási bizottság 71 et, az anyagi érdekekre nézve választandőké iO\'0-at, aközTntéze-tek ügyébe^ mUködÖké 53 tagot szám. Iii In a, Sikldsy Károly veri fical tátott. Több kérvény is intéztetett el; e kérvények között legnagyobb érdekeltséget költöttek azok, melyek a nagyvántd-kolos vár-brassói és az ölföld-fmmei vnsnt kiépítését sürgetik! Mindkét kérvény melegen karoltatott föl. •A 12-ki_il]é>ben Andrrfsay -Gyala elnökölt,cz alkalommal elhatároztatott, hogy az országgyűlési irományok minden fd tan ódának megkűldetnek. Á2után a fentebb emlitett & bizottmányra szavaztak. \' - - . A 14-i ülésben tapasztalhattuk, mily helyes tapintattal válogatja ki a kópvi--Belő-ház azon férfiakat, kik közinté- •1 Ilázai kílimflvelíldíaaiik értőkében a tegszolib t\'cQitnycltkel. {dtelys boasuk \'eme 8 pont alatU orod-ményi nyurinoBsáKra. Csakhogy egyaier a atetluff ohajtosások tflmkclcgcbűl klbontakoxtosk 1 Vajha a köicl Jöv5 tanúvro fokoiatos fel menetté] már az 5-ík oíiOÜyt is megnyiűiatník, mitaiHgy ílín állók tevékeny uazaasá^a^Mimaak valóban- enged. — Hig la-^pJinj( azoa asorcnoúbcn rúszoaDlbct. hogy tííbh jo-¦; fe» adttkoztK-néraifát kíliőlfiuti, fogadjak a siont \'Pgyet tekintvd 4rAla nyilvánítás ónkat :...(¦¦ flsork. emlőjük: B. Eötvös JM Dózsa t)., Jákay, IGrályi Pált stb^EgyülésenSzentiványi Károly elnökblt éfl kérvények olvas-tattakfel. Kedden 15-én zárt gyűlés volt, mely alkalommal nyújtatott át az alelnök gr. Andrássy Gynlának a sátoralja-újhelyi hölgyek által küldött ezüst babérkoszorú. A jövő nyilvános gyűlés 17-én lesz, melyről.jövőre bővebben. NYÁKF1. Levelezések. Keszthely májas 8. Azon remény, melyet a fejlő tavaszba helyesek avégett, hogy talán e kor vdroaunk-uak egyhangúságát némileg meg fogja zavarni, nem kis mérvben látszik megvalósulni. Valamint kun a természetben egyik virág, a másikat követi, ugy városunk, jelentékenyebb eseményei ia egymásután sorakoznak a hírek knszorujábn, hogy levelezői igénytelenségem hegeljére! t. aserkosstö uráltaliitótesBenek azon virágodénybe, mely a nyilvánosság asztalán dis&lík mindaddig, míg lurvirágaí el nem horvátinak o ujjakkal fői nem cseréltetnek. . Mindenok előtt Mindszentivel szóllva ; Ki kell gyöngyölni azt a zászlót, Hadd lengjen nyíltan szabadon, Hadd lássa meg jól minden ember Fönn lenn és miden oldalon, hogy mily szép, nemesen büazko oson lobogó, melyet gr. Festetics György né született Er-düdy Eugénia ő méltóaági ajándékozott a helybeli gymnaalumnak s moly nak fül aacnte-léai ünnepét csak a közelmúlt napokban ün-?epeltük. As ünnepet csak halvány színekkel vuhiék képes nc se telni a amellett booasura kellene kiterjeszkednem, mit jelenleg mellőzve csak azt óhajtom, hogy a taiialö~iffuaág a lelki bátorfág és szellemi előhalad ásnak o jelvénye alatt biztosan haladjon as erény 6a tudomány ösvényén. Ha városunk főterén valamely vissgaozem szétttíkiot, asonnal feltűnik előtte aaon fa-épitvény, mit Fourcaux lovarda Igazgató és tulajdonos . építtetett, mülybm már néhány nnp óta előadásait tartja totre a legszebb ügyesség és QgyetlenségufctTet.-\' Két nappal előbb egy komikus eset ís tőr* téut. Nagy falragasz b\'irdotű, hogy itt láthatni bb első ausztráliaiakat Európában. si>k m nem tudtak kivrfucsiságuknnk paranCíotni a titkos boudoirba s láttak két torsonbors, tel-tovlrozott alakot, éa megnyugodtak bonn", bogy ők most valami különöset láttak. Azonban csakhamar kisült, hogy bíz ők nem láttak mást, mint két ál ausztráliait, kik megmosatván tökélyetea ozlgányokká alakultak 1 Mondják, hogy as ezekül miitoga\'ó egyén Foureaux úrral titkos conjunötn&bon állott volna. Azonban eltekintve aa ily mt-llúkeaemd-nyektőt, komolyabb és őrvendetcaobb fényi kell meg említenem, Győrök ur nyomdáját árJ.véoj k_LaztcY^o^nkJbj^áIiniitti ftil i kiai\'" „Fürodi &p!ó> kiaíatasaiiii ésa^ÖzTönu^" Közeledik máj. lö-e a ssinidéay kesdetó-nek kijelelt napja. A színházat még s&erső-désíleg Szuper birja s Bsere^jük binni, hogy {\'ól rendezatt társasággal fogja estéinket ket-emessé tenni. ! Végül, a politikailag zavaros idS.k a váró* sónkban fekvő katonaságot Is efisólitják, o igy jeles zenekarát is, tán rövidebb idÖ alatt, mint véinŐk,et fogjuk vesztuni. A térzenékre, bár mind a helyÍBógnok,mIndaaenénekkel-lemoi élvet nyújtani ajálkoatak.— vározonk kő&Őnsége csak igen csekély szám mai jelent meg. Azonban majd városunk is ugyjárjhngy : ------bűnöm, quod tn nu touet, non ante agnosclt, quam amiaeritl .. t t A n.-kanlzsai dalárdáról. Végre megelégedésünkre szolgál jelenthetni, hogy mint oldott kéve szétromboló Télben levő dalárdánk .élerM a vazotők vclahára lemondásaikat.benyujták^ melyek — hízelgés nélkül — szívesen fogadtattak, hisz nem elég.czímct visélfit, hanem .tenni is kell us.ik igy lehet nz ü^yöu segiteiti. A fontomlituttek kü vétkez tóban dnlArdánk élére fiatal, szorgalmatos urők álltak, kik ennek emelését, virnlását saivfik&n hordják, a nem sajnálják idejüket a szép ügy mivolé-Bóre fordítani, kik\'áldoznikésask,caakhogy o testület omotkedjék ée hazánk híresebb dalárdáihoz hasonlóvá lehessen. Folyó be 13-án történt meg asuf választás. Elnökül a zene kedvelő llauser János, alél* nuktll nz ismort szójibangu Bláu Nándor választattak meg, mint kik ez ^Hldsra már a természettől- Is hív(\\tvíi voltak. A választás -cstójóp, á bevett szokás szerint, az elnököt oati screnaddal akarták megtisztolni, do cz az Illető kérésére el ma* radt, eaután a lobogóval nz alelnökhöz vonult a tdttulet, néhány \'\'ni rixengéao ntAn ¦ Baohracb, Oy. pár meleg szóvni üdvözölte na alolnököt, ez Btóp magynr kii-jtésBnl1 éa válogatott szavakkal köszönte mcgamegliBziul-lotóot kijeiontvón,bogy teh\' ! nego szerint mindent olfog követni a dnliíuli Javára, melyei a-működük harsogó éljennel fugndtuk, ugy bátran remélyhettinkezép jövütdalárdánknnk VégQl knrracatör urnák Íb szivére kötjük, igyokozzék-a dalárdát magyarositnní, nii\'rt eddig már eléggé bebízonyitotln, lmgy a magyar sanct noni órli. Iparkodjék be újkorral oiu.ru haladni, hisz eleget nyugodtak már :i méltán megérdemlett hínárban. A dalárdának nioat eroberro van BzüliBCge, tenni aokat lobot, SHnk akarat no hiányozzék. KnnyV\'8 JúzBcf. Zala-somogyi hírek. A (U j o n c z o z A b.) BiícbÍ lapok nzerínt azon szomorú birt vettük, bogy jtin. búban leend as ez évi 2-ik njonc7,ozá8 ín pedig 1B4(», 46 éa 1844-ik évben szülöttek™, mely ben inig a tudoniftf ynB pályAn liiladú ifjakra som Iobz kQlönbaég. A (Cfleresnyo.) H\'igy fiz évben bö termést remélőnk, es eank ámult kél sovány csa tendo helyre-pól.4 új i leend ; de li»gy komi betakarítást ie várhatunk, ezt az idö-járásból" következtetjük, Imo piaci! tltikon már koaár a kosarat éri me gr;ik va szép piros csereanyévei, do ni\'in igen szabad hozzá nyulai, m™rt megpörköli a tárczat. A (Vasár.) Fulyó lm 14-én tartott ores-viaar alig érdorati meg az omlUnat, mert a egész caak nntrha- éa lóvinirlásokra azorít-koaott. IlaHomáa azorint vidék Önkiin a had sereg a tárnára mintegy 4\'XX) darab szarvasmarha éa ló vétetett meg tetemesen fo Usi -gásott árért, nagyabb része in ir e\'szaliiLtfott. A (Ap r ó p-ón s b i íV n y a) a koreakedj-délőmre érzoleg hat, ismét elér:ük azon BBOmnru idol, bogy ezüst hat ¦stiink külföldre, azspriUok C-nssájaba és pínczéibe vándoroltak. Ha rövided segítve nem lesz rajltink, kénytelenek leásunk a régi, mód szerint az egy frtcflotat cldarabulni. Uli kcaerfi vUsza-etoiékezcs 1 A (Szuper b z í n t á r o n 1 a t a.) Vidékünkön ismert Szuper színtársulata Marca-caalíba érkezett és elondilsait mar m^gia kezdte, ott bevárja a fürdöi időszakot éa onnan biztos helyére, Keszthelyre megy a.\'. A (Drágaság.) Mindennemű áruezikk-jóink emelkedtek, csak pénzünk Bzalt dibb, kerésébb ülüsűbb is lett, különösen a külföldről beho^^Í^. áruczikk&k és a barcsi BSÜkaŐglc^^^l mcgkívánTató tárgyaknál ó rea hat 8. • A iVaautí Bzál.lit&Bok) a barczí térve még fitlytiinnaan éa oly mérvbon és annyifulé ni ennek, hogy a naponta caak egyaaur érkező" posta-vonat majd mindig elkésik. A^Zord idö) roajufl 10. és 17-én oly hideg ítfolea idtí volt nálunk, hogy a téli Öltönyöket kellett igénybe v<>nni, vagy a fSlött Bsobii falni közt maradni. Ai Va r n a d i ut czn.) Tudva van, hogy a varoadi ataza apró téglavali (u. n. klinkcr) • MfaHa^^^^aoa QUO. f ribs^k c rjjt^de aaért nemien Ügyelnek Tel "fa, romtiisnak mc^y át, min tan ejfolojtik, gazdasági RZum- Sontbél, set elegondöon bornokkal ellátni. emsok4rn\':ngyan roszabb Icbz, mtnt^olt esolíÍtt.\\Nagyubb figyelmet kérünk aa;illőtöktől. A (M aj a li a.) F. hó 16-án délutáni három órakor a helybeli gyroiinaíumi ifjuadg lubo-gÓjuk körül eenétbi, valamint -asóp vendég-koasorutól-kisérvo, ónok- és vig dalok közt as ugynevezett;Báncsi mulató-kertbe vonult, hőt kii pibooéa utáu HU. KUnyo Alajos ignz-gaíó nr lolkea boezóddel nyitá meg a vigni-mat, mwyot ébek^Baavnlat óa tinoz követett, több jóaaivfl, magyar vondégazerotö házi BBasony által as ifjiiság, valamint a meg-hivolt voodég-koszoru, jó mogvendég- Ite-téahna részesült, a vigalom köz-mogelóge-déaro, daczára a zuhogó északi szélnek, attéH\'lO-ig tartott, fogadják as indítványo-aék, rendezők éa adakozók-, valamint az-\'Q°4gf tígy a moghivott vandégek részéről io a bála-íaazönotot. — Hd lányiI y Ani táe. Az onképzáaéa azolleml raankáBság komolyabb tendöivul foglalkozó gyjtájuiunil.ifjú .polgárság f. h. 16-dn tajtvin a aiabadban tavaszi vigalmit, es alkalomból mindazon t. ut. honfiak e honleányoknak, kik a józanabb^ közórzülot boldogító melcgAtÖláthatTanómoBBBivíilögnynj-lott adományuk a buzdító réasvétSk\' által vi-galóatfakat S hasai közoktfttáa óa nevclészet érdakdb«a. fokozni kegyeskedtek, a nomo-eebb.;.fiatadat kogyelules hangján ozonnol kÖsEönetét azavosunk: " ................. Ekönnyn Alajos , fr7 igazgató, — [Zalamegyö oemcBÍ pénztári és alapítványi valaoBtroanya) f. 6, nprU 9-én tartott UloBÓben olliatározto, Kogy a Deák Foroncz-rÖI neveaett alapítvány, mely 2 ifjn Bzámára egyenkint 21(1 ft. ÜHzli»ndÍjbél áll, egy harmadik ily öaztiuidijjal flznpQrittaaaék. — Za---inmogyo arkZ, UépvUplíÜ mcgkércUuk, lingy \'¦rriil I )<;;iltot adnák át neki az illető ölés j\'-gyziJkonyvét, mi f. hó 7-én történt ni\'-g. 1) ti ií k szokott Bzivély.iBBégévcl fogadta a kéjiviHuIíi urakut h mt-Iugcn meg-kijhzőnte azülüincgyéju iiirgfmlékL\'zéfléuek c Bzép alakj:it. Fővárosi ós vidéki hírek. — AiiBzlria ti BzabadcEapatok nélkül, melyek létszáma bizonyosan felvihető 40 — &0 Wfr cinbfirre, luváhliá n raktar-zásilóaljak, a határőrezredek negyedik záazlónljni, végre a trieszti és tiroli iniiitia nélkül OüD/JUU knlo-ííút, í-b lO(X)\'ágyul állithal kl a filkrn: Ez, IJUbz- éa PoroBiure-ziig müködbotÜ aoregéhez arányiig óriáhi orü, föle™ azt vi_-vén tekintet-bti,lit>gy — miként fúnt-Mijelzők — az utolaé uinbi;r még nnn küldetik a csatatéré, éa nem a B=árnoa lariiilek, Bein az uj ujoncz illeték nilK\'S a fiilutjlíi létnzámlja betudva, pedig 0 tiiiiitigoiis eg) katonai Bznkfnp azerint áJO,i\')lX) üiivb-:rt\': rn^. F. GO\'», 0\' H\'i o mberböl le vonandó: Vl-Iüi.i\'z-; én a vár négyszög megszállására IC»\|),(KJ(] einh\'-r, a tengerpart védelmére 50 ¦.¦zűr, Végre a slrat^gik ils jtílí-ntöbé[;ro jutott északi várak, úgymint Kr.ikó, (jlinilU, Kó nig-gr;ltzt J.m:p!iBtadt éa Tliercar\'iiBtud l hely öi-Bcgére ^.>,i«>\'\'. A iniiküdö éntaki Bereg tehát állhatna 310,\'n\')U emberbtit. E sereg annyival inkább ni\'gniérközlielik a porosz sereggel, mert lűgnlább 5",Ü0O önkényteasel azoporit-tat hátik. — A hiv, „Sürgönyu-ben olvassuk : Tudva van, miként a pnati kerc6\\cdelini a iparka mir.i a péiiziígymitiiíl.\'riiiiiihnz felterjosztéal intézett az apröpéninck e napokban feltűnt hiánya fulytan Bzükhégea intézkedésük meg-lé tol-i végeit ; a alaposan lehel várrii, hogy •¦¦z ügyben a m^r me^inditult lárgynláauk meg nyugtató rredojényre fognak vezetni; sziik-BL\'g-snek látjuk mégis a közönséget saját érdekében figyelmeztetni, hogy 02 eldarabolt vagy hiányos bankjegyek közpénaláraknól ul nem fogaduinak, s hogy az aprópézzel (>cb;id<-\'inüiiie; ür.uit a^iotage, vagy bárminemű üzérkedéB fényi lek lerhe alatt lilal mázva van. —> Nálunk már az aprópénz is tekintélyes szerepet keid játszani, s elpirulva a füldón I 4oriénö dulgok felett, pinczékhe ée fiókokba kezd viiiazavönulni. A rézkrojcaárneok és hatosak rüális jelentőségükre támaBzkudvn, nem akarnak a papírpénz társnBágálmn tfi-vább fórg-ilódni, 8 Így már a vidéken oll állunk, hogy fl<-\' CAf:y oem-aprópénzüiik uineBon. — K 1 n p Ira tl.k. következő levelet intézett »z rlndi pendance be Ige" Bzcrk esz tőjéhez; Uram ! Az „Independiince" ápcii 30-ki számában egy léveauJdonBágot ulvaatim, melyet kilgnzít.\'uiom meg fogja engedni. 1\'árisi levelezője azt állítja, hogy elutasi-tútlam volna az njánlatot, hogy egy IJnroaz-orsz-ig javára Magyarországba!! cazközlendö mozgalomban közreműködjem. Másnap míg a bécaí ujaágok jelenték, hogy Klnpkn ajáulntai tlutaBÍltaLlak. oiiután semmifélo jaVftBlnttal vagy ajánlattal n c in j^á r u 1 t a k hozzám, acm elfogadnom Bem élulhallanCÍDTiCTn "lonBtelfí ~\' Különben nem a mintegy 17 óv óta. honunktól tarol száműzötteket, hanem igonis aPcstcn ülésező orasággytiléa illeti meg azon kötelezettség, meghatározni^ hogy mU kellcnd Magyarországnak egy általános európai összeütközés osotéber. tenni. Fogadja flsorkosztö ur DOgyrabocBÜlcsom kijolontéeét. Brüasel, májuB 3. 18GG. Klapka Gy. — Mint luilljuk a folté vári ásatások njra meg fognak kezdetni. Adjon Isten aikert az uj kezdeményezésnek ; tisztelni kell a multat jelenünkben b megtartani a jövőnek.Emlékek nélkül nemzetnak biru csak árnyék, B azért öfliinte örömmel üdvözöljük azon cgyóncket, kik segédkezeket nyújtanak, hogy a hazánkat illető érdekes emlékek a nemzet Bzámára megmenthetökké lettének. — Szabó József magyar színigazgató tár-\' aulalával már Décabo érkezett s f. bó I9-ÓD kezdi meg előadásait a Harmónia azinházban. Szabó Bécsben 30 előadást tart, népszínműveket, vígjátékokat s oporettokét fug- színre hozni. 3 előadásra- boriul nyittatott. •— (A fegyverek a lÖkószlotek kiszállításának betiltása.) Ahivntaloa „Wíonor Ztg." mai számában megjelent n pónzügyministe--ríumnak f. hó 10-dikóro költ következő rendelőié : Egyetértésbon a cs. kir. állammiato-rinmmal, továbbáAcs. kir. külügy-, hadügy-, kercBkedelmí b rendőrügyi ministeriujnokkal mindennemű fegyverek, fegyverrészek cs lükéflzluteknek n határon átváló kiszállítása aa idegen Olaszarszág, n Svájc, vamegylelB-a tanger felé betiltatik. E rendelet azon napon lóp érvénybe, melyen a hivataloknak értésére j ut. Gróf L a r i s c h-M U b t e h ,Btb. Bocsi ós külföldi hirek. — (II ér s " V ár 0 a n) múlt bavl öngyíl-kunság-I;i»éríeti, gynkoeaSgi \'<5s~HZCTBncBérí -lenBégi Btiittsztikája következő eredményi mutat ful ; üngyiiknoDág hnazonlint fordult eltf, (JtigyllkoBHági kísérlet pedig 30. Hal ember meggyilkoltatott, tíulyoa testi BÓrel-mot Bzenvedctt 23 egyén. Hirtelen! halállal ötvennégyen multak ki. — (A háború Ttitaróaokor) Bécs -ben kabin bécsi ünkénytee csapat állittalik, mely 4tíuu emberből fogna állani, azaz négy zászlóaljból, s ezek egyenkint 120 einborbul, krk az ly&íi-ki íinkénytcaek egyenruhájához hasonlói fogoak viselni. — ; L i n c z h ő I) jelentik, hogy ott az oraz. alnp költségén tölJtt cnTberbÖl álló önkény-tea eaapat állíttatik fel. Szintúgy I\'rágában és Kla^L-iifúriban is ünkénytes csapat aljki tdeáfü minden intézkedés meg vno léve. — i L i n c z b ö 1) írják : Egy városi rondör egy pi.roez borbélyt fogott cl, kí a katonák közli tul.ikudáa valamint a vendéglőben ejtett szilvái dltnl gyanússá tette magát. 150 porusz talltr laláliatutt nála, a kisült, hogy l\'h.reiic/iiül jün. A helytartóság Paeaau felé ktíérteto. — (Mennyit t r B i a m a r k \'\'.) A „Ilór-Beii-Zi^- kiizámittitta, hogy a láres jn-ruaz mii:t8it--r \'Jivj millió frtot tr. Amt, hi.t\'y ai ertóli papiruk és sorajogyek — Uiamark gt óf politikája állni eléidézelt zavarok fulylin — az uióbbi idöb\'.\'n ennyit caökkentek. ftEny-njibo van nekünk Üiamark !- — kiált ful b(>»zai)kt,dva a nevezeti l^p. — iZiigráb és SzÍBzek közt a vas-palyavitnal f. hó \'J-án 2u(f öl huBeznságban köVfkltil volt ni\'grakva. A vaspályán bz&I-lilutt liotái őrvidéki csapatok clsz&lIrtását akurták igy meggátolni. Uú korán ÓEzrevel-lék a lurliiEztr s igy semmi BZ(?reneaéllen-aég ei\'in történt. A tetteseket nem sikerült kiiiyuniuzni. — ! A l á eAb ban lakó magyarokat) Í6nierteti a „v, L."-ban Kóvy Za., elöazör is RZttkiit említve mag, kik a fgrradalora legyö-zetéö-j óla mint aiámüzöttek kerültek oda. 1 lyeiitk Kíbb Mik Iób, egykori honvédczredcn, kinek neje egy fronczia főrangú hölgy ; a s Írók kozt .irányi Dániel éa Sservadi FTigyeBj-Simonyi Odün, ki n kereskedői pályára ad a ván rnagál, jelenleg Bzép álláBBal bír; Griiaa Bzititen volt hon véd ti azt, s moat — mint jeles ny-lvÓBZ, tolraácfl és fordító tartja fenn családját! (Juyon grófnő gyermekeivel 5 a kecskeméti születési Gray Vilmna. Ott raeg-tílepült m-Tgynr iparoaok : WeUch J. \| Aradról) müasztaíoa; Kut, songom gyároe, üzlete Auterikn és Indiára ia kiterjed; Ország fény képész ; Turóezy Szabó ; Pongor, Spiler, Csillag, Kokcs.jó BzÜCBkcrcokcdük ; Uúth CBÍp-kekereakedÖi Doatach ékazcráruB\' Galog Ügyes tajlékpipa-faragó; Földvári Á. borko-reskedÖ, éa még több mások, kik közül sokan tehetségük és iparkodásuk folytán örvendetes önállóságra vergődtek. V 0 r D <FS a.r \\ j n ki Te »agy í Ta yagy, a Ug-na- - - ViV_ ___ . ¦ jyobb T BiíllflmkirMr^jtlnekjw ég egy \'iránt ftioftJ1- -- -To tagy a j^g, jnoljr Víbb ís napsugáron ick--^ — nJuTSft»lta ¦y.\'tliiacrltlitiukbg-táiT ......--— Tc Tttg7 kje i\'irióe, kl milliót rezet, H a ketű arái aduk LirÚTei fog kxsetT Tű r&ffj a fcsttlognny, melj nÍTba TÍri tla)ol 8 á!cij lavtíit letií.l a\'fagji a hi alílT. To agy, Te -rajTj I fLi ~ao iamerna mejTT" Hideg aaobrod elGtt ssivtlak IlíJtSl retfieg. McranoB varisííxatp vihar- a pontiba tfl&t, Éa aima uobrod Itt viharaiul asdl nekQak. Fejttnk íötBít-oniiOjj, robog Íní6 Zaláa: Ect gjünelem a halál Bök raá^adols atia. Miut nerculea b níp balcaobtn tör babírt, M\'Iytrt ccr esredér rasiprrja rérben tít. Majd Cicrhalam felá todoI e otri had, Fnli\'lTp küed..a_holi_ii halál fölOH kacsag. Még f! is GflcrQ, Gyulának rém TSjTiT,~ 8 a KjUalanní 6j raéj» most som virrad a.\'. Virágillat rcpfll a D i 1 « ! 1 f e I felöl, A kard pihen, s hús nelycmriiÍEnitrn dől, Ar íltl beleseimén mereng aa Üa vílAe, Én szomjas atcllcaie C 11 0 n g o r eoraába rísz. A btjrrooroli mÖgDtt, hol borbil i c á I í a gy H agy Komor SiomufdTJi űl, rainl kőt efiíit gOrOagy. Zaifi folyam fülOU Hnjúo Tiuikarja cyEt, A Tdl^rlji-n E e íp I n k ?8 Elei mint Ga. LniTTHljan Süép Ilon. a fán Kin gerle ál, B a bimbó titkait dalulja L i a t t fi Zrffir. A p rrit t 1 a n 5 é k i ház, aa anyiucir, n — bsng-, A Ltt>lc«űmtiltbúl ?1 alveí icii\|;ü baraag — — — — j.cri ui^ a m\'u s niiról lioldo(;í^E\' osátlja CWg; — ÍJc fülrind mikép Tihardntt ttafiTP1- -Leikén epy earedtv jaja nüiulla St. r> a teejrer (^Unfji>\\ -"\' -- 1\'í\'itlUi a liTiS, B Trle a nt),ti jliois iuui : klcejöni fog jobb kor tiqt Bflgjíeertl halát. Dp njrfl vfíosadűl, — s f»lr>tt« ¦eurnyiila. A V í- n cilf ÍEj dala a a n emsét bán ..... .-pi- Dtmíft Bt í «alai Tü"yiXt, posta. Dobd Lásilónak. Üiinek ajánlatát niirr-nea fo^ail-ink, csakis jó kíilli menyeket fogitdbaiutik, as rroil nriíft,rrn) ctaU ti\'-JÜbb nólbaJnnk. V. 8. K-\'sítbfly. Tetsiése sierint jártunk el. ,Du,K, Awfcnykipck JÖtű acimban j3nek. ÍvánitBa"b\'cr"ki. Csakhogy valahára beköflsfinlöU Ca is, de cnak & jArű ncáaiban IcheU Cb Edo Pi\'jten- Öatúl jobbal kérOnk, hisi mapink • t-m vultrmk mpgeliigedrc Kan P. Knijük na orssággyüliai terelek poaioE be kOldéspt. N. herényi eoóss. Jiini fog kösiBnel irte. Z. Egarsscgro Bnk dolog lehet ott. Doctoriis. A megbatárniott riri.laí iJíít kírjűlt »zf>-roBnn mcctartinL Co. S- Pesten. Elf-isyntt. kérünk ujai. 8. Hn.lán CVak ujdousftít.\'kra lrrjp.uií t\' i fiprcltníi. To vagy BícIItmkirály í 0 tajffii líg hasirf, E tflndértrún fíllOH ki ne tjimerao rádT ÖríVk babér eimul caüst füníidn;, mely S.iját tengervúsied flinióii takarta el. T. homlok as, ntrlyrn ft Mnact csékja. qj. I* ói ráiblptá SeichenTl BielleraéL 6rcraOlJöd mnedaljon, 1 u úi had bamra aiáll \| PrrmcJ moaolygjon ránk, a kihajt & bckeaúL, Te vagy ! Légy BdTlisűlt aiiTgycnnekid ktlaöU I llísi gzctlemcd lÜiQnk Éobueni kltltocntt. De o no engedd ajl, fiogy, Bicnt ctnlckedea Fclu\'.re majd e ncp E15 Bsobor legyen 1 Ily múlt, ilj j<t itatok ! Nm, nem, « nem lehet I Ninca vtiut, ex Etárad, ki el nem cBdggodetl. S egy Télhnlt népei is fTillclkoit a hit : A költű álma majd megtermi magrait. Vihar 1 halsan kStult mi el nem eJÜggedQnt . A j.lk emléke é« at Inten ran TotQnk. Királyok sb-jain eitaiéd nj trdnrn lép, 8 a mnrtyrrír fölött nem éllicl ¦inlgaiiíp. JlcpmenCTt általad űirígi birnt-TÜnk, Megmenti — adja íg — 0 ,n4gy bölcs" JogtorOuk 8 kl Lanriű limaira, árráid giámn lett, Gyámollnlan roikíp hagyná r ncmietetl ftrlksígül bagyid c (rjámntyil nvkDnb, P ily gaadag kinea mellet, mi koUtinuk legyünk ? R kibPB aa ég, a kor ne mi ctj fii fit k\'iUitt, Zokogtat knnyjrngert egy ntmid air rr.lr.lt T Nrra, nrm! Ai I»tcn íl, Irgalma régt^lcn. Bakét nagy pandáiul 1 g a ¦ jó nini Uuxen : A nagyssorO. halált a íródra Ultclé. 8 a jobb kor, taobb J0»ű c« árra uemwtfi 7 Etemíer üdrBiöl »tQlEtnegyed 1 & hon i A várra rárt tara* viruljon tubádon ) Ragyogjon ránk a nnn ! Beakadj raíl snrslapel. Hadd lioa írdd a vilig : e d-eííI ünnepeli MECSEKHÁTI- TARCZA. Vörösmarty szobra előtt. ¦ni: 1BG6. FM.igyaj-oriEftg njjá íiüle-tt-ai korszakának kilidelmc, di-rjőségc, griaia epyiier»niind ai öré." Qrnlai I\'ál VBröí-marty Éle raj lá-biui. Ilagyo\'gjoo ránk n nap : osakaiíj felhőltípcl. Királyok nirjftin n ncmael Qnnepol; A földi tr.Jn 9 kiriily h.idolni kónytrlen, H>il a aeellímkirály hMitrn^nK\'jrjeifln, S >"i»p\'\'\'i sírokon riltáinkdnt átropül Ígért j o L b kor felé Tesérastlremekül. FühiraicKjéiik keblén ne oraíág- srirc vor : Jdvűnk, bülrj3io lesa ps Bal hararreder. A S1A1U Mke él, királyi lenlot Kit . S boflinlrn U-si a mnll, moly njra sírba dölt. Lcbh móp efj-iicr Dnnap, mórt é 1 n d k p 1 1 F. nép átért vignd oly bátran Birokon. Ily élő aíont hitel bidpg szobor föd cl, 8 a hölgyLfliclbSl nűtt repkény — e dal - ölel.") lEagyögjon ránk a nap : síafcadj tKoklrpel, Ilaáil lójsuk fit megint, kinyílt a sári kohol! fl) E kOltoméoy iriaára alkalmat adott a fehérrari hölgyek által V»tör,,t ráljn-jutil0\'1\'-\'\' Elberaéléa II e roh e n bac h W-tlIl. Kúmct eredeti ntán kflili 8 1 i t n y, (Vígé.) Este valaki zörgetett as ajtón. A kocsis kinyitri azt, éa egy koldus bebocaá-j táHí kírf. „Ismcrnom kell, kiragy?kér- ! dé a kocsis. „Egy férfiúi a kit átok ttldöz mindé-, nüti" felelő JenS. Egy fárfiu, a kinek e hajlékba lépni t\'ohhé Hsabad nem lett volna." A kocsií! eg-y darabig1 vizsgálá 6t ?0 azután fölemelt ököllel monda neki: „Takarodjál, gonosz, vagy ketté írnom fejedet!1" „Ámbár ezt megérdemlem" válassolá, Jenő, de mielőtt meghalnék, enged nr-nődet ffrilléaéto\'I megmentenem.* . „Képes vagy azt tenni?" „A segítség Istennél van ugyan, de-minden^Tűalímányöniftt "foifogüíö hflszrr nálrii, Enged tehátmegkÍBértcncm,saü=T tiín megölhetsz!" Ez alatt Matild is odajött, a rnnratá. mit dolgozott „Jól van gyermekem\'\' mon-dil Jenő „de manemmaradhatoksokii^,\' mart Bonnban a tanárok várnak.1: „Tehát te nem Jeníi vagy ?¦ kardé i Matild. „En vagyok, nem látod\'a jnrilomdi-jat, amelyet elnyerte (n-íí\' - _ Matild szemeií_diSrzsöIve kérdi: Mi-: kor volt ázf0 - — ^ \' kfri fcéaefot. yü,««wU Jeittt. , Ah t emliSlniiem »» ™ Mornnrepojr eakndtem n«k«a hMget Nemde hu ma- "^Ll umrny\'-" válaeiolá Jen«, de-nem maradtak mindnyájan axok, a kilt^kkor hívek voltak. ¦ .Ki nett maradt htt?"-tüdí Matdd. tKUld kitt crelídeket.éa megmondom" ~ feleld Jenb\'. ....... .. „Menjetek\' » R kocsis 6» szolgiílo elhunyták a szobát. —^gféMiban.siiVtepesitfji.koltiis hang-, aott belliiről. Matild a földön feküdt, Jenő íredig Sísiétett keiekTcel állott elötto. akkor míg vidám volt. Hol vannak Síülcr™".* —hnrit-itj-konyBion Arasstit-el-tawncii „No beszólj!" snsogá Mnlild. „Ók elköltőitek.,\' Nekik el kellott jipniiiulc. bogy gyermeköket odafentfogiidlinssák el. Ugy tetszik, minthajiimonibim hittnm volna-gyáazmenetöket, s mtntlm t\'n ia kisértem .volna. Jdbogy meghallak. JenB! bárc.«iti_én ia ott lehetnék már I!" Ekkor meg fordult, ős mélyen elaindt. Csnk éjfélkor ébredett fel. Jenő\' minden lélekverését figyelemmel kisérte. „Most már elég erősnek érzpm run-gnm^t "teleié" föl emelkedve. „Mindént akarok hallani^ semmit sehnllgas el." Megölted 8r?" kiál\'ta a koosis boro- \| JenB mindent elbeszélt, semmit sem hnava. ~ „Hála a! épnek, mentve vauj" föleié Jetta. Tegyétek- ágyba, mert még egy nehéí bolcgaígbo fog esni, de hagyjatok engemJirkodni mellette, mig végképen mígnem gyógyul, mert szülei halálát oly módon kell vele közölni, hogy ismét HrUléshe ne essék. Jrngnek ^al-nin\'ftn igaza voit.mert a betegség csakhamar beállott, a Matild n sir széléről vala "megmentendő". Éjjel nappal mellette volt, semmi fáradságot sem kiméit ^s^uTtérlirSt^; megmentem. Midiin az eldBntÖ pillanat!beállott, ~Jenö letérdelt az ígyelölt, a buzgón Ímádkozva^gdaat tért, hogy egísz _életében bűnbánatot fog tartani, ha az Isten tudományát sikerrel fogja megko ronáznL Kérése meghallgattatott. A legközelebbi napon Matild fejét ró\\-emelés s Jenőre nézve kérdé gyenge hangon : „Te vagy Jenői 7°" B Én vagyok Matild!" feleld. De többet m-ni stőíhatott, a könyözön miatt, mely hangját elfojtá. K^y ki.- szünet múlva ismét kérdé Matild: „Mikor láttalak utószor? Ah! tudom, azon a napon, a melyen röpülő ménen ama borzasztó hirt hoztad. Már régen kellett annak lenni, mert szivem hngyott ki-\' A mint Jenő esküszegését irá le, Ma-l-tild összerázkódott de csakhamar össze-i szedá erejét, s a további folytatásra kére. 1 Midőn pedig neje hűtlenségét beszélte, Matild szemei könnyekkel teltek meg, hogy Jenőnek oly nagy fájdalmat kellett kiállani. BTe szükséget szenvedtél, arozodról -és ruházatodról látom: Mit csináltál a grófnő gazdagságával?" „Megvetettem" feleié Jenő „és kenyeremet inkább koldulással köröttem. Qg&k egy kívánságom volt, még téged meglátni, s tőled bocsánatot kérni és azután meghalni." „Szegény Jenő, meglehet, hogy érzékeid pillanatnyira megrészegítettek; de azt jól tndtam, hogy szeretetedet örökre elfeledni nem fogod." „Tehát megbocsátasz, te angyal?!1\' „Nö nevez Jenő angyalnak, az vétek. Itt van kezem,megbocsátok." „Jenő- megcsdkolá az oda nyújtott, egykor oly kövér s most oly sovány kezet. „Ah szép napok voltak azok Jenő, a melyeket egylitt éltünk," folytatá Matild szelid hangon. „És mily szépek lettek volna még, hogy ha oly nagy kísértethetem estél volna. Te sokat Bzenved-tél. Eu isszenvedtem,érzem,hogy Őrült roham, s hogy ez Őrüléstöl te szabadi-fottál meg. Igén 10, sejtem uzt. De minek g pntJMtr Magtörtépt dolgot változtftUÚ nem lehet. !u Érdekemben állott Jenő tudtodra adni, hogy nem gyűlöllek, sőt inkább még most ís ugy szeretlek mini az előtt. Neked \' ezt tudnod kell, hogy nyugiilmnd legyen, mért ma (öled bncsut foguk venni, éa többé soha sem foglak látui." „Matild!1\' Sütuijtá JonŐ. „Tehát nz lehetetlen, hogy egy közös boldogságban részesüljünk ? * „Üzd el az ábrándot emlékedből, szegény Jeiíö. Egykor legí\'ibb boldogsá-gom lett volna, nőddé lenni, de többé már nem lehetj A holtak kelnének fel, frigyünket szétszakítani. Szeretetem tied mariid, de az ég arája leendőkNe kisértsd meg q szándékot megrendíteni, erősen áll .ez! Vedd ez utolső csókot és távozzál. Légy boldog! Oda fent látni fogjuk egymást!" Jenő lesütött fővel távozott, ns ajtó-n;(.l megállott, b még egyszer vissza tekintett s hangosan zokogva eltávozott. Lépteit az erdő. felé irányozta g csakhamar eltűnt az utána néző kocsis szemei elöl. Néhány nap ntán beszélték, hogy a szikla hasadékban egy remete telepedett le, a ki reggeltől estig kövön térdelve kiterjesztett karokkal imádkozik, Matild csakhamar felgyógyult. Amint a szobát elhagyhatá, magához hivá a qse-lédeket s mondd nekik: Vegyétek köszönetemet mindazon jókért, melyeket nekem tettetek; nekem tőletek távozd\' nom kell, fogadásom hi Jézus szivéhez czimzett zárdába. Éljetek boldogul-!" Nemsokára megkezdé a prdba évet, az egész környék jámborsága és aláza-tosságáról bezélt, mnga a fejedélém-asszony bevallá, hogy méltó arra, hogy alattvalója lrgyen Matild. A beöltözés nlknlmával lent a templom ajtajánál állott egy erdei remeié, ki,mint Matildnak hoszu haja levágatott, Összerogyott, és ki kellett Ötatemplota* ból vinni. . Azon férfin a ki a remetét kivivé* fj, ismerő és monda: Bá~balál jo^leffvőlua~ neki." A remete fölnyitá szemeit a fölig, merő a kocsist. „Barátom" monda; As Isten ítélete beteljesedik imádkozzál érettem." E naptól fogva a remete többé nem volt látható. Évek multak el, és a világban igen sok változott, de a zárdában minden egyformán maradt. Berta zárdai szus jámborságának híre messze elterjedt, mindenhová a merre oaak járt az emberek összesereglettek. Csak egy kívánsága volt: t. i. minél-előbb szüleivel egyesülni az égben. De soká kellett neki várni, még Isten e kérését meghallgatta. Huss hosszú évig hordozá még az élef terheit. A fejedelem asszony halála ntán Berta egyhangúlag annak helyébe emeltetett, de ezt igen nehezen tűrte. Végre a huszadik év májas Jiavában bevégzé földi pályáját. Halála az egész környéket mély szomorúságba ejtette. Mielőtt teteme eltakaritatott volna, egy ismeretlen csengetett a zárda ajtaján; egy áldozár volt, ki Ázsia\' és Afrikában hirdeté a vadaknak az Isten igéjét. Aa is, tení sugalat vezette Bt idegen országból hazájába, reá nézve ily fontos pillanatban. Az ajtónálló né nak, ki kívánságát kérdé, válaszolá: „Ereass be, hogy a megholt fölött egy MiölyánkoTiinád-kozhassak!" Midőn kívánsága teljesíttetett, a ko\| orsóhoz ment, amelynél mély buzgóságba merülve soká imádkozott. A mint imáját bevégzér zsebéből egy rózsafüzért vont elő, a azt a halottnak Összetett kezeire tekerve ezen szavakkal; „Matild jövök!e a koporsó mellé rogyott és meghalt. A kegyes olvasó ezen áldosárbsn Jenőt fogja fölismerni. ísten legyen irgalmas bünüs lelkének.!! "ű" Sí". Xa D T X \\np;r-Kanis>B, nljt» IS. Ai n\\»Ui kercíkr-i-Imí lailoaliatliink óta, ¦ mlndaa fbn»Bí"» tuftjA-rUa°i «ilkt^M HiSSiSk U tlbU jAr»t «mclkid=Ii, faja-* aannbaa. hagy a ltm»kéiy«« nmnl aUJnnjrl ««ai bír, Bt.trtio * t br-ia&llitá Tan.lok bcíili\'á-íÁTal a kM\'ktditff karcakcdelail ealkkrkr* nitro ¦ [B8it. —\' JJt- 4a Marraímarha 4ArJaIok lg n \' •zprwsr»*t1JM flMÉiitixk po.jn ás jHutLUei«Ht>u krnal.iljk. — OrrlMt fjapja ma^M irirt raaJír)-tato a. ~ - Bo\'kaa nnfjiM* illujt «raflak napanlm, in rofTtan-emMkedSbaM Taft. —-Mii-l ke«dva bili-tatbani\' laniiOjjl-ai Vttti BaailitaJ, <U> aa a siamoru kSrOlrahi^-jtttt kBieS, bogy ások An SO liáaalék-bal Al}» «BMItrttfH, Igy a dr&sikb tílelek, di\' iJüJliia n.igytm oabDtitlk a koreskedelem halatlaiit. JilenJeji Árak alió-atrartrial márfkínt ¦ hpljbcli plaejon: Busa 86—89 fonti5 3 írt SO—3 (Vt 83 kr. Knrt BO—81 fontoa t ftt 80—90 kr. Kakoricza 8 frL 21—30 kt. Arpa urrJvíaki» val", jelenleg- hÜUTAla TaRjronk —frt — kr. Zab 48 —47 fontol I frt UÓ kr. Pohiaka elafl-miiaa 1 frt &0--br, Paíanlj f^hír 3 frt, 60 kr.tarba S K-t 25 kr. Oubi «laS rondS y frt \'91>-kr;-Tnir»ja. «lil-rapaHuk-80-/W™. 30 &t borda-Tal fgrutt, r-irkSlj^aliaka. 80 foka ts—00 frt h.»t.lrw tal e,rmt.Mli — frt. BorkS 55—20 frt. NjentbíIrSk: tebio- ökűr-__i baia-bSrBb 42—43 frt maaianbinL B^nik: ffibírea tStSs " [ubtlter] 180Z- 4« 186í-kl Tldikllnkhtli \\crmí« B frt —S frt 50 kr. VIHíotí atkb n»^IJl^V)Vr JlP?lt»aaB^-,.t>M ayojtaiiak jo \| »«g» ardi fekuta 1855; 10—15 frt.llj beni bt>r Töriis nmeatt. — A j?awf »pLiiw \'klM^ Wf^áak.biaoafr-^- ^tlfn^W^cJnlTtf^tw aid.-g borok 1BŰ2-?I lBg$-M f»bar 13-li frt. ak.-akéot X D E T Vlas> 90 frt - kr. Hí a 44-45 frt K&nihi/rp-* a-japjuhan itt kí».l. ibiinr mutatkoUk, ára 00 frt Fuhir.ronnr fira 7 frt 25-7 frt 78 kr, fekntáá » frt N.-bnniztml piacai árak tuájtta 1; _ Burán itciíjo 19 kr. Lantsa lUíéjo 10 kr. Uab ilcsijo Okr. K.iloa licjíjc 8 kr. líurnonra míráje 0 frt 8ü kr. Marbahm fontja Ifl kr. Juh boa fontja tO kr.~aertis-btu funtja 34 kr. Belunna maaiija 35 frt — br. Zalr ¦f«titj 40-hr . Langliaat m^iaija ÍZ frt — kn ^M»-Irrllwt raaaaa^ 10 frt — kr. KcnjiiUait fontja 8 kr. Kukirlcialisil fontja 0 kr. Árpadara fontja S kr. KÚIeakaU fontja 8 kr. Rtsak&»a fontja 20 kr. Faolaj fontja 50 kr. Repaíeolaj fontja SS kr. LonmagalaJ funtja 40 kr. Uj bar ífcx&ja 13 kr. Ú bar ltciája 16—20 kr. Pesti sor ilciója 11 ki. Eaninai iwr ilciéjo 10 br. -&»U»nrj>AlÍQk(i Jh;ca4j»-J.O-kj_Ta r 1 t . f 41 i nk s Ücoájs "n PgÜva-pMinha jtr.»ejg 50 \\r. VyTn"\'faggjS miaaaja 30 frt, — br. öntött fAjrTfjrfi-gjírtjro, fontja 33 kr. ilirtott fontja 32 kr. 8upp«s fontja SS kr. Si fbnlja 11 kr. SománTfa 0\|e 0 frt — br. Puhafa 510 & frt — br. Njranfa 5lo 5 frl — kr FaSíán mi-rÜje 54 kr. Siíoo maasaja 0 frt 80 br. Banlraa ra. 50 br-Kender font[a 60 br. Len fontja 80 br. Béesl pénsárfalyam iroájao S8. 5% neUliques 64-75 i &/» vemsqtl kölee&D 61.25;- 1860-ki áll ad almi kölcsön 69.10 bank ró savé nyak 601.— httolmtéseti réoa-vényok 125.70, London 126.50} eaflflt dgio 127.501 arany darabja 6 frt 04 kr. ~r i^alölaB\'BaorkoDstaT Wajdftfl-S^s^agr ¦ ;:MaMITZEE TESTVÉREK j&hkvintA?ifó utcza 10-ik szám alatt ; ^_ajaalJAkmiödenjien)tt értékpapírok vásirUsát A -BirlaA: «SiS>Ws^rt-fttU«SM:slbalnilTal egy 1bt?1 biibsaittaük, aaoljen a -ras&rolt ír rik^aplrtik aaauai fSIJCf7aT« Tannak, • maOrvl a lrjkik«1cbbl kaa&sbaa nir jbtsxíb. Aa ulajao r^silct lo. " \' " r aa eV^kpapIrök ktualfahatnak. A rr«alrtait>5f ck a tato kit»n»g« •urini al\'anltbatúk ac COB«W]t««tfajeeatk H^ilta&aak rwtJesttt ¦ - . ~- MljA.l&cL+ínÉ}l} a ftlíl-SS, M barilrt«I«rb«a.Tnii,JiJdn timt\\j aa nW.pA résalel lefi» B."itt/\'-y ¦ ¦1 y.-»; »^V.^tW f lomjejr/at reís ?t : ík::.ÍS3 D..10 tMl.,W !ya________ tu ímioifuá, t.M, r. W.taH.\'ona aj»n. a», ?ii^Xmíili u> •tn&r i^ülk\'U^mJtfjTtr vív Ili I Hirilrfnii-«:-i rfm«.a L i afe uilM Mulfk bBui«Mavc;i«r-\'M«^B7ignUBg70t TorU>b& M u.7ln n.s1(e4re]l fanunk a 4 « rrt !5 kr. nramMwi ,ÍM^,h,^ xEan.1.20 ittmíiy, nlndcBlkB uiuk 30-^ li-uéra jUislk^.litfMtíMk t.ri.m. .I.U —40 hutádban éveoLInl-a)M ..l.m.nnj\'I An»trlLb.a . kUdott ¦.¦rje^.kre Hi-j érlikpapirokoB falji küi.lak.1 {. -g b,-flMtidl n.p-l!l^ewdie, —, A »orfj^jr.k tíktj .UjUtnuk Wl«tb»it^li..ltíllilJ[,_ ,......„............ » lW>ilM«ffi^ \' M-auS»"K.\'<bwK. WnMarn\' 1» ÜriatBraT\' íz!FF?\'^r..?Hiifi i .üí.» íSM-u boo fri...í:>?í.« lesni í(»a)!lltwilll»jbl .jialDiik. .íTr-^b- Alalirott SrSnrael éa as i^asnáf ár-teltujttüit allUK bogy dr. Pöpp J. U. foyorroa mn.k A.V4TUEAIK SZÁJVIZÉT m&r bna.moab IdS ^ta b.a utalj, éa .it nemcafk j. aiga-, banem Lilatk k< lle-racaaé^. .égett la mint Irgjobbat ajánlhatja Uéca. ng. ebterhAzy terézia. Ház- és szőUó^adás. N.-Kanliaan a bfeal ntesabkn 751. Bzam alatti bás beiiYBlmM nH lakit kít ««. lidaak kttlSn lakielyljtl, jó ftltítnltk mellett /abArI ktJib31 íladanJó. A 8 t,-Qr3ríyrirl begjCn «gy 4060 níiTya^ea; •Irt terjedd, Torttbi e;asdaeagi és mis «aka.Hk la Hxnhn-1 kfib^l_)rlrtJir\'1\'fh Venni íbajtiib ndTtakodjenck a funnte-rlntett biaáa&EB alatt] (ulajdouosnal ír-takaznl. (7—") _^ N.-Kftnizsán minden mélyen tisztelt jóakaróim, barátim és ismerőaim fogadják tőlem njból izivbőli Isten hoz-Jíáiiiüt azonkéréfsel,hogy barátságos emlékllkbon továbbra is niegtartsanak4 Béss, 18Gt37-.maj-8. LEMÉR GYÖRGY. - Leoo^ld atadL Jffjeibscb Oafie No 11. tSUick.- ..Harnvári ftráő Nepylttadk május 1-éo. Esőn vasas 30—37 E. hévvisek régíamert Qdvüa gyógybatással bírnak: általános gyengeségnél, sáp — ia grjrvóly-kórnál \\ az ivarsserek gyengeségei áa^JMtegaágsl-/ nél, mBddSségaól. stb. a raiij, lép és mirigyek dagan«talDi\|r idfllt- bSrbojokndf kitOnÖon Itatnak as iszapfürdők csátsaa űb krjsxvűnyoa bántál mákban. — Jó si körrel használtathatnak ele — és utógy6g)-módal a közellev3 Llppikl iblanyoű fürdőnél — .Miedonnűmtl ásványos visék készen tactshulü Teresováo és Verőcén keresztnl a4DráválgL jé! JpíörfS orsnágnt könnyitl a kQzlokedést. Legköaölebbi valót-állomás Sissok. A gyönyört! fOrdo-párk kőseiében álló cséIsaer««aM-szorelt ópületekbon kényelmes lakhelyek kaphatók. Ka- Í)onkinit zenei tdnc&vigalmuk, kirándulások a regéayos .őrnyékbe kellemetes ssérakosáot nyújtanak. As orvosi felügyeletet Dr. Siegel koaoli." ( Az arodklmi ftxrdő-igaag^é@^.* HASBzufaluban Nodeosky Jadith asaoanyaá^.SOO db-tonyéaztuare tilknlmntna anya-jnhot-eladf-a\' vonBSf,npáa«W,1 k^zók jb hó 29-ig értakoahotnek aa\'aladö aesBOnyeágaál,\' avafjr Z. RvrTálh Hit urnái Sient-Hlbálaa. . \' ölesönpénzt aniortlaatiókr© kap-^ líötai Scherz M. J.-n?l N.-Kanizu?n, a LBenczíán-fóle házban. íVfljdití Jótsef kiadti-, lap- tt nyomdatuíajdonoa Nagy-Kaniíaán.