Zala-Somogyi Közlöny 1866 017-019sz július újraszkennelt.pdf - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Nagykanizsai Kistérségi Adatkezelő Rendszer

www.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	17.22 MB
Keltezés:	2023-06-28 13:34:52

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	479
Megtekintések száma:	659
Leírás:	Rövid leírás \| Teljes leírás (191.43 KB) Zala-Somogyi Közlöny 1866 017-019. szám július Zala-Somogyi Közlöny Ismeretterjesztő lap szépirodalom, kereskedelem, ipar, gazdászat, tudomány és művészet köréből A somogymegyei gazdasági egyesület hivatalos lapja 5. évfolyam A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: Nagy-Kaniztöik évfolyam. t''V. 17. szám 18. jlius -n. Ismeretterjesztő lap 4 IV szépirodalom, keres, delem, ipar, gazdászat, tudomány és művészet köréből. A somogymegyei gazdasági egyesölet hivatalos lapja. Megdelen: Minden liJ I-.¿u, tO-ón, ét SOkAn eg«''»* Íven. Hsorkeoxt&l Irodn óh kiadó hivatni t WAJ1HTB JÓZSRF kflnyvkor««)<edéíóbo>i. Előfizetési föltótelek : Hclyhon liAxliox lioriUmnl «''» vldíkro poxtAil kllldvr : Kk<" Jvro! - í> frt. kr. rii ¿V« - - S „ - . Kvnepyedro - 1 . 60 . HlrdetéBeK: A IiaI lm»Ali(i» \|irtll«(ir\''tt l-mflr 7 kf., 2-»«>r 0 itt minden tovAhbl lielkUtAaért (V kr. llílyc#iH,J mimlcm. ofO''<\» lirlklntAiért 80 kr. A .Nyílt UWn-egy petit nor liolkUtn.i illjn 10 kr. ElÖfl^etósi pénzek és hirdetések, ugy MluUn o U\|i ocllemi t a r I a I in A t illvli kttilr m.é n y c k, vnUmlnt vidéki levetek, l>/rnieiitvo A kUMhiviiUlhi.« kdldendők NAUVKANIZSAkA. A Elöllzetési felhívás! A ,ZALA-SOMOGYI KÖZLÖNY'' 5-dik évfolyama 2-dik felére. Azon bizfcos öntudattal lépünk t, pártolóink elé, miszerint elhalmozó fényes Ígéretek helyett lapunknak már a köaelmultban folytonosan emelkedő tartalmát a körülményekhez képest még tetemesen fokozni, és a testvérmogye növekedő tudvá-gyát lehetőleg kielégíteni leend fő-törekvésünk. A „Zala-Somogyi Közlöny" továbbra is megtartja az eddig követett boosztást ¿8 azon reménybon halad előre, hogy a n. ti. közénség pártfogását ezentúl is kiérdemelve az előfizetők számát mindi nagyobbra emelhesse. Előfizetési feltételek: helybon házhoz hordva, vagy vidékro póstán szétkUldve, egész évre 5 frt, félévre 3 frt, negyedévre 1 frt 50 kr. WAJDITS JÓZSEF, felelős szerkesztő éö kiadótulajdonos. A gyermek-nevelésről az első években. A jé apa és anya gyermekeiben találja legdrágább élot-kinosét. Az ingé öb ingatlan vagyon az életet kényelmessé teheti, do a sziv boldogságát a gyermeki «seretet önzéstelen ömledc-eéso, gyengéd . ragaszkodása, állandó hűsége képezi. A szonvedő anya köny-nycit a szerotő gyermek ártatlan mosolya bűvös szivárványnyá változtatja, melynek színeiben ogy boldogító jövő reményei ragyognak a fbldl gondok fellegcin keresztül. Midőn az apa küzdő lóikét a sors viszályai, a családi bajok, a társadalom nyomorai, a haza szenvedései tépik, szakgatják : a családi körbe vonul és szerető gyermokeinck dalBtcrU csevegése, bizalom-toljes kérdezgotéso felvidítja az elkomorult lelket, az arozvoná-sok kiderülnek s a kitartás lognemesb erényo üditő, erősítő tápot bzí a szorc-tet édes érzelmeiből. A tudományos búvárkodásba sUlyedt lélek a gondolkozás és elmélkedés töm-kolegébon elfáradva, a családi kör szentélyébe monokűl; itt keresve és találva az olvont OBzmék, a leigázott erkölcsiség sajtoló nyomása ellen biztos mon-helyet, itt nyeri vissza a küzködő szol-lem ruganyosságát, hogy a közjóért fáradozása kitűzött életpályáján, bármily ,rögös legyen az, tovább haladhasson. Hogy a jól nevelt gyormekek mily nagy kincsei legyonok a szülőknok, főleg a nőknok,erro a számos példák közöl csnk ogy-kottőt hozok fel a rómaiak idejéből. Midőn a-tnagasztps kcblil római nőt, a történotilog híres Corneliát, a G r a o o h u » o k anyját egy ékszorek-kol megrakott s akkori fényűzéssel öltözött vidéki úrhölgy Rómában moglá-g^gütná s tUndöklő ékszereivel l.ennon diosokednék; Cornelia addig szőtte a beszélgotés fonalát, mig gyermokei az iskolából haza jöttök, s okkor reájok pillantva mondá: „Ezek az én ékszereim.14 Do hogy a gyormokok a szőlőknek valódi kincsei, s legszobb, legdrágább ékszerei legyonok az egész, életen át: szükség azokat zsengo koruktól kozdvo folyvást ébor gonddal, fogyhatlan szo-retottel, gyöngéd tapintattal mind tosti-leg, mind lelkileg nevelni, képezni, ápolni.'' A gyermok hasonló a gyongo fácskához, moly ha korán nom ápolta-tik, nom nemosittotik, az idő és elemi csapások ollon nom óvatik, könnyön el-satnyul. eltörpül, meggörbed,kiveszhet, vagy ha élotben marad, nem hoz nemes gyümölcsöt, s minden valódi haszon nélklll foglal tért a kertben. Vajmi hibás, sőt kárhozatos azon szlUŐk nézete, kik azt hiszik, hogy u gyermek első évei ninosonnk befolyással későbbi korára; hogy a mutatkozó rosz hajlamok nem verhetnek erős gyökeret a kisded szivében; hogy az indulatok későbben a szülők totszéso szerint lesznek kormányozhatók. — Hányszor halljuk, ha a járni tanuló gyermek uka-ratoskodik, mérgében sír, a játékszereket hányja-voti, anyját apró kezeivel meg-megütögoti: Ebből lesz ám élotro. való embor! már is van akarata! lelki orejo! Igaz, hogy az olevenség a gyermekben egykor sok szép, nagy tottnok lehet forrása, do á makacsságból dicsé-retes csolekvényck soha sem fognak származni. Mit tegyünk tehát, — kérdi valaki, hogy a gyermokben a rosz hajlamok orőro ne kapjannk? Kozdjük meg a nevelést mindjárt az első években. A gyermek testi táplálásától sok hogy annak véralkatára miként fog később kifejlődni. A véralkat minősége pedig lényogos hatással van a sziv és észtohetség módozataira. Netn megvetendő kérdéssé válik, hogy az első tápot kitől kapja a gyermek? Mire legtermészetesebb felelet az, hogy: édos anyjától. Igaz, hogy a szoptatás sok kényolemtöl fosztja meg az anyát. Do lohot-o felségesebb tormészeti kötelessége az anyának, mint szülöttjének első tápot nyújtani? — Hogy ez által a női kellom üdesége s vonzó bájosságából valamit voszt, azt csak a hiúság és tot-szolgés gondolta ki. Miholyt a nő anyává lett, vágynit a családi élet korlátai közé koll törölnie. — E korlátok közt virulhat számára tiszta, valódi szivboldogság. Láthatni nőket, kik a csendes házi örömnek élvei mollutt szivbon lélokbeu és külkol-lcmben meg nem fogyatkozva, hosszú évek során át kodvos szorotetro-méltó alakok maradtak, hs látni lehet nőket, kik gyermekeiket dajkákra, oselédokro bizva, a külvilág gyönyöreit vadászva, a hiúság, a totszelgés vágyaitól olka-patva, képzőit szépségük fentartására korán kénytelenek oly moxtorségos eszközökhöz nyúlni, melyek a testi épségen és a lelki szépségen utóbb sokszorosan boszut állanak az elhanyagolt anyai és női kötolmekért. . Vannak és lesznek anyák, kik testi gyongeségök s egyéb hiányok miatt gyermokeiknek az első tápot nem képesek adni. Ezekot a természet szent törvényének megvotéHévol vádolni nem lo-hot, De ezen kivételes esetben kiváló gond fordítandó oly dajkára,'' kinek ogészségo orkölosiségo kifogástalan, kedélye jó irányú, bánásmódja n gyermekkorhoz illő legyen. Hogy mii) gondot fordítottak már a hajdankorban is a szülők gyormekeik első ápolása és ncveléséro, ismét példát hozok fel a híres rómaiaktól: Az idősebb Cato gyormoko bölcsőjénél nom ogyBzor virrasztott, és folyvást maga vezoté annak növelését, Midőn egyik barátja tanáosolá neki, hogy ezon fáradságos és boszantó foglalkozást bízza valamely ügyos és hü rabszolgára, „ó — foloh Cato rrr őzen foglalkozás nem fáradságos, nom is boszantó, gondolod, hogy én fiamat rabszolgára bízni képes vagyok!?" A rabszolgákat a rómaiak többnyiro cselédokul használták. Nálunk, hála a felvilágosodás szollemének, személyi rabszolgák iiinosonek, do hogy hü, becsületes és,kötelesség-szorotő osolédek-kol nom igen dicsokodhetünk, jól tudják nz illető osaládfők. Miként szoktuk bánni a szoptatós dajkák a rájok bízott gyormokokkel? fölösleges volna bővebben tárgyalnom. Kivétolok lohotnok, do általában állithatni, hogy igon sok testi, lelki fogyatkozásnak, fordoségnok, és a késő korra kiható nyomornak a dajkaápolás és a szivtolen cselédek által teljesített hanyag s hlltlon felvigyázás mostohasága miatt már nom egy család roményo szállt kora sírba, vagy lön tartós gyász, okozója. '' Léloktoni szempontból vizsgálva bo-bizonyult azon sájnos eredmény is, mely az első táp által a gyermekbe átszivárgott testi k<ír és orkölosi méreg következtében a osalád jellemétől eltérő ivadék tetteiben nyilatkozni szokott. Híto-les adatok vannak arra is, hogy a log-nomosb lelkű apának és anyának gyor-mokoi szellemben legkevésbé sem ütöttek szülőikre; mort elfajultak az idegon táptól. Ha például egy családnak három gyormoko három különböző jellemű dajka által tápláltafott, a dajkák szenvedélyei a tápnedü által megfogamzot- I tak a gyormokokben, és nein egyszer bámulatos, do mindig szomoritó jelenségben mutatkoztak azon erkölosí és egyéb testi hibák, molyok a dajkák őreiben meghonosodtak: A jó, hü és gondos kertész mindig szomoi olött tartja növényeit, a káron kinövésekot lonyosegoti, az oltványkák törzsökéit egyengeti, szabályzó karóhoz köti a hitvány ártalmas gazt kigyomlálja, hogy ültetvényei épen felnőjenek ■ egykor nemoB gyUmölosöt teremje-'' nok ; a .virágok kedves szíuokkel u kellemes illattal gyönyörködtothe senok. A szerotő anya, a gondos atya ébor figyelőmmel kiséri gyermekének lépteit, pllo8Ígondolatait,búvárként kutatja érzőiméit, vizsgálja a fejlődő silv erény- , csiráit, mérlegeli az akarat súlyát, bírálgatja a nyilatkozó vágyakat, szemlét tart az slőtörő hajlamok fölött. A sar-jadozó erényt az okos szeretet melegével ápolta, s törekszik annak oly irányt laabni, moly az önhittség és büszke elbizakodottság folé hajlani soha nom engedi. A fölbukkanó rosz indulatot Ugyos tapintattal osirájában megsemmisíti. A testi erőt a szellemi erővel örökös párhuzamba hozni ogyik fŐtürokvéseűl tartja. Az akarat erőjét olykép fejleszti, hogy az dacz- vogy akuratossággá soha no fajuljon. , , Vájjon lehet-e, szükséges-e két-három-óros fiu vagy loány nevelésére ilyorón gondot forditaní? Názotem szerint lehot és szükséges is. Mort lm az első években a novolést az anya-terinés^otre bízzuk, n legfölebb a gyermokot ösztönszerű foglalkozásaiban vezetjük, íiogy t. i. miként egyék, igyék, üljön, álljon, köszönjön s néhány szót betanuljon; még őzzel csak a külső idomitást mozdítjuk elő, do a nomesobb rész, a lélek, ezáltal müvolést nem nyert Vogy azt hiszi valaki, hogy az olső években a lelki erő semmi tovékonységgel som bir ? Oh nom! láttunk 2—3 éves gyermeket oly dolgokról csevogni, melyekről azt hittük, hogy fogalmuk flincs. Mogkltlön-böztoti az egyik tárgyat a másiktól, a látott s hallottakat omlékozotében több nap múlva is mogujitju; ha baj érto fel-ismori a baj okát s azt korülni török-szik. A ki vole jót tosz, azt szerototiel veszi körül, — ki megbántotta, azt kerüli, vagy hidegséggel van társaságában. Tapasztaljuk, hogy n szellemi é^ot különféle módon én alakban jolontkezík a gyermekben. Ezen életet kell tehát a tost fojlődésévol párhuzamosai fejlett-toni. Mort az oly gyermekből, ki első évoibon lelkileg el volt hanyagolva, később is alig válik jó tanuló, vagy gondolkozni szerető ember. Élő példát nyújtanak erre ps óvodák, molyok ha ozélszorüen vannak bo-rondezve, 8 a kis apró honpolgárok b''.akavatott, buzgó, lelkiismcrotes és a kisdedeket nom színből, hanem szívből azorető óvór.n bízatvák, mind a test, mind a szollem erejének, tehetségemet »•jlödÓHŐre, a gomlulatok ós órzolniek uoniasitu.vhe, a beoslllot-tfrzfo, munkát- Ag éd vcnouyzéa óbresítt''j^u a Ukonynbb befolyáttal inliktidnok. A hol pedig ily hasznot* in^zot nincs, vagy a »zUlők oda kllldcni gyermekeiket nem akarjiík ; legyen a szlllöi luiz-ban a »zerotÖ gondoskodás » józan neveld« annak holyetteidtftjo. HÓJA OKKOELY. A sebesültök soboi onyhítósóro. Közreműködni feladata lóról« minkön orvosnak, onnok ftilytAq ligyelrtieztotrli van naeranosém n t. oa. közönÚKut arra, )>o«y a nagyobb .tobekjifikrtlöséro a lliintnnbb és tisztított kuidcr-kdcr. nagyon clönyöt. — A ruháliól készült tépések n kisebb ós érzékenyebb sebek föllésére »?.nkége?ek, ennélfogva bizalommal Ajánlkozhatnak ctfólo ultf-készlettel. 1848-bjUi ¿u U ugy kórház-osztályt nyervén, temérdek sebesültöt istápoltam o kétrendbeli anyaggal, n\óg pi)dig a legjobb sikerről, kondqf,-kóűzu#al fedtem bo t. i. a kiterjedtebb tobeket, rutintipéttfotteni pedig a kis sebekro, főleg ba er.ok az arezon voltak, o a beteg egyformán órzé magát. E kettő közt semmi különbséget a«m ta. ptstullam a sebokro való batáarn. nézvo, nyorcségom az yolt, h»gy midiin a ruha-tóié» hiánya, va^y onnok tpinöíógo zavarba ltoxolt, csnkiM a k<\c* segített ki. A ru''wi-tépói sokszor Igen is durva siövttü ruha-rongyból készülvén, — keményebb a kóeanál, n igy már ciak o minőségénél fogva seip használható, néha móg szedett-vedett piszkot ruha-darabokból is készltlotik, melynél fogva szlnto sokat nélkülözni koll. I)o it tépés-sxálak cgyformátlansága 1» pnzér igónybovótolt kivan, azért is, midiin az oíélo bajoktól «uont az orvos, a jól választott ken-derkde* olőlóto mellett koll, hogy ilyest is tartsunk olölétben , hogy szükség rsetóro holyt állhassunk a szenvedők sobol sikeres gyógyításában. TEltSÁ^NSZKY, járás-orr 04. t Miitor voltak a magyar királyok Zalában ós Somogyban P KWonra Hálh KAr..ly ,.A mA^yAr KiríHvok WjíriUl, aUiiisl ¿1 trtAikolU«l hel/rl'' Jele« MunVAJibAI. — OjGr 1801. I. J,<U ló 1017—1095. I 10UI. deo. 20. JSümegen. H. Endre 1206-123Ö. F.v nélkül hiadott okmányai szerint: Hsad völgyébon Homogyvármegyében ker. sz. János előtti vasárnapon. Soonna mellett Somogyban — mlatuor pos-soision«!» Mogorfalu K«móny völgy, Soonna ot Poqzita vooata« ín Opttu tfiraiglonsí ultra-quaui Kapus in uuo circulo rxistontus ooto- bor 17. IV. Bél a 128&--1270. 1241. tíujó mellett n tatárokkal mogütkö-zik, do megverotvén, a diós-gyüri völgyüu keresztül Znio várába Thuróoztnogyébo szalad, honnét Pozsony és Hainburgba, hol öt aij osztrák lierozog tníndqn kl»coitöl mog-fosztván, elboouálotta, és Némotujvár 8 o-gondon korasztUl Zágrábba szaladt, hol <Jt> május 18-án,.(alánjuk. .1) ,, 1242^ Hi ÖPgcsdon^ 1244- Oqtobor ll, Zalaváránál. 1263. Aug. 16. Bibóoba várához közel. 1266. April 24. Csurgón (HomoKyban ?) 1260. Hó és nap kitétele nélkül Csurgón. Év nélkül kiadott okmányok szerint: Sügosdon Krisztus 8/(iluté«énok nyol-canda utáni vasárnapon. '' IV. Kun t¡UzH 1272-1290. 1276. Jan. 8. [stváiulon Zalavármegyébon. 1276. fubr. 0. Örs-ön (Zala v.?") r. ; ül. Endro 1290 — 1301. I,298. Kedhida május 27. Ev kitétele nélkül decemberben Itasd völ-gj-ébftn Sötnogy v. I naky Lajoa 1842-^1082. 1348. EÍiil Lajos király Nápolyi boveszi, öpsesénok Andrásnak gyilkosit moghüntoti, majd cuáju« havában átutax Dalmátiába, és Zágrábon S o >r o a d o n korosztül Dudára ér-kezik. ''Zsigmond 1387—1437. IÖ87, Január 4. Csurgón. (Január 10. 19. Kapronczán.) 1387, Febv DomMu. 1391. Mart. 22. Mária királyné Segesdon. 1407. Zsigmond dec.17. Csáktornyán. ■ ) K« ulbkii ZinrÁim<wjin ll át kelte hsIsdnU. S«K»d jelcnMkiin/ »öli régi i<18hen , <St ttiiU ♦» klldnlk t Olsj-, t(or»áíh-, m<tor»»ágok ¿t Iíyd» kO»ötl fí-állAj.oáá.1 litty Vlrá-ly»lk teUtitibsa, ni Csurférá o«»» li fclt-h»!«. A k o • I 8. - 1: Ulászló 1440-1444. 1440. Pogány és Kigjró várait Z''Uvár-megyébon boveizi. ^ 1441. Martius 16. Egersseg mellott tábort tart. - I. Mátyás 1468-1490. 1480. Aug. 28. Alsó-Londván. 1480. Scpt. 8. Porlak városáhos közöl a Dráva kelőnél hadi-tábort lart, és Zágrábon keresztül a tOrÖk ellen indul. ) O Igon oKos olmólküdósok Somogyból. Kózolodttuk az uratáithoz, neiu osak ae aratás idejéhoz és tán a háborúhoz is. Mind a kottö izzasztó munka losz, mind asssorepltfkro mind a sr.oropoltctökro. A háború nehéz radicalis ouri. Molynél a kinohb nagyobb golyók azon Aapdacsokat képviselik, miket a kormány rúdján állód, k-tor urak adnak bo ugymás népeinek. Ezon gyógymód néiuoly tokintotbon killun-bözik a közönséges gyógymódtol, monnyiboa ez utóbbinál a beadott plllulák jó hatása a ! l>o vevők fölkelését sogiti olö. Mig amannál n Jó hatás a lofokvök nagyobb számában jelontkezik. Mind a keltűt a legőszintébb jó Akaratú tanáoskozmány olözi mog, s végro Ipgtöbbszür niiod a kottön^l h(\jbA kapnak a dootorok. Mind a kottÖnól, hn a plllulák nem használtak, megkísértik a molszést. Csakhogy az egyiknél a botegrószokot vágják ki, másiknál pedig épen a logogésziógesobbokot vág-Jáklo. A Végorodmény mind a kottÖnól ugyAiiaz, a monnyibon ogyiknélsem a doktorok tizotik n gyógyítás költségeit. Most kozdom bánni, hogy orvossá nom lőttem { azonnal a csata térro sietnék, bizonyosan jobb ai-AtásrA lonno kilátásom mint most. Mennyi hálával tArtozik az összos orvosi kar a hadakozandó foloknok ozon Bzakmájuk tökélctosbltéséroés klfojlosztéséro nyújtandó szép alkalomért Hát a famüvészok kik a moglábtalanitott harozosokat egy szépen csikorgó lábbal reparálják mog, s kik az ujabb idöbon valóságos had kiogószitö mosto-rek és az orvosok szövotségos társaikul to-kinthotök, kik az orvosok közéből kikerült harozosokat valóságosan 1á bra á 1111j á k. (Köztünk mondvA} ón ugy vélekedőm, hogv ozok az urak vnlaiplvol Igen lekonyoroahotték Napoloont, hogy mindig valamely állam ösz-szovoszitésén törjo n fojót, miáltal szakmájuk minél magasabb kifejtéséro ós megélho-tés gondjainak könnyebb olviselétéro több alkalom nyi\jtAssék. Nom is kissom, hogy ugy titokban: nőin ölet tartják az orvosok és faláb-művészek ezóraestorónok , osak ho^y átalják ozt nokünk bovallaul. Uram oa l .bo-töség s a mi lehető nr. nom lohetotlon. Ön szor-kosztö ur tudja már, hogy nokom sommi suta kerüli ki figyolmoraot. Engom orroozongya-nakodó tormészetom ösitönös.) Do ha már Háborúnak kollooiü, s lm már a faláb kéizitök, ós bonoz urak (mim a huszárokat órtom, mort osok osak nagyinak, hanem azokat kik szobában, a finomabb munkát végzik:) az aratásra ez évben ily szép kilátással birnak megvárná tőlük, hogy. hála fojébon egyosült orüvol törokodnénok arra, hogy a harozosok kiogészitését a falábakon till is torjosszók, hogy síflkség osotóben kozot órrot és do nom \| fülöket nom mondom, mort ezeknek ugy is bőségo van, Hanem fojot I ozt tudnák ssépon olkésziteni l (juszt hiszi ez merész gondolat? sommi csőire som. Ez dicső gondolat, én gondoltam ki. Vajion mlkülönösot talál ön abban: hs én fából kIránok fojokot. Látott o «n már fojfát ? s ha foifát lehet készíteni, mórt no lohotno fojot csinálni. Hisz a fuj fa és faf<\j ugy is rokon hangzásuAk. 8 Aztán mit osudál-koahatik aiua fAfojon, midőn naponkint any-nyl tökfojot láthat. Aztán ha ozt az ón kívánságom szerint szépen alkalmazni tudnák akkor vógo lonno mindjárt urna régi közmondásnak „mondj ígAzat bo törik «» fojed, mort az ilyon fojot nilröllol so lnhotno bozuzni, hunom legfo-íobb oda kolleno módositnni „mondj igazat, tttzro toszik a fojedet." Nem tudom igy mondanák o épon, do azt tudom, hogy valn-mit bizonyoiAn mondanának. Mort az sohaso lesz, hogy az igaz szót azooiber fojénok inog bocsássák. És nom volnu az okos dolog ha a tábor után szokér szám hordanák a falá''o, kéz és fojokot? Monnylro mnolnó oz a hareznsok bátor-ságá..... Folso vonnék a golyó-záport, •) A feli. l>Ab(burx-1olh»rinri hátbéll nrslkodAk jbbbsdáo A koronitii él or»«ipgyUl<ick helyein, i eiekbc* kOiel «iö Mo«ony-, Hopron-, PoMonyTirm»-ityikben forduluk meg , í« UrtéskodUk; — Uiris Therí.i* liudál 1«, je''hg Kalerháíjrt K».terháin sss-rcncíJltcti láiogstátársi i II. Jéuef a török háború ««¡nhelyíre Kanissán 1» keruilQl uUiolt, vígr«'' s motl urslkodé KcMg «slt.ionogjri körútját mig hl emUkbea «nn»U. A k S ■ I I. ! mert a kiuek valami fogyatkozása történnék csata után egyszorüona káplár arho monno, hogy „jalontom álossan ug.y rozurva fojro lábra s. t. b. Vau ■ztlkaégom" «¡ionnal ki faszolná. Akár ogészen ujat akár osak fejőiéit. Akkoron nom ugy mondanák többét,hogy ok a katona ennyi s ennyi évot szolgált hanoin : Ez a katona onnyi s ennyi fejelést ért. S mily furosa volna az : midőn a sok csatán koro»at(ÍI esett katona csak uzou venné m^át éssre, hogy ötét már dArnbonkiut itt amott már rég eltemették; s csak annyit hozott tn''ig.ból viss/a: a mennyi szükséges voll, hogy a vendég főjét vundég lábakat és kuzukol bozsá akaszthassák. No vogyo ozt tréfa dolognak mondom. Haladás korát éljük. Kitudja uionnyiru vihutjük még? Azonban én ozt mind a körülmónyok hatal-máuak nyomása alatt létro jóhotö kouyszorü • ség kövotkoztóbon kitörhető oshotösógok al-kalinára írtam. Különben ón irtózom minden háborús gondolattól, a mi náluuk kisvárosi omberoknél, kik többnyire csak ártatluu libák közt novolkodtUnk, nom csoda. Hogy megmutissam monnylro munkálódik bennem a béko-szerotet lelke, s miután már n mint veszom észro n nagy hatalmak is velem egy véleményen Yannak, hogy t. i. ha lohot békét oszközöljonok ... Egy oly gyönyörű torvvol boldogítom bóko után sóhajtozó polgártársainkat, moly szorint ha a háborút nom is volnánk képosok mogakndá-lyoznij do mindon osotro oly gyorsan bofo-joztotnók a mily gyorsan még mióta világ áll so végződött, ogy háború aom. Tervem oly ogyszoiü oly gyakorlatim, miként alig híszom, hogy magasabb körök bon fígyolmot no gorjoszton«. Sőt ígon jól tonnó Un, ha oson számból azonnal küldono egy pár példányt a Párisi és a Ilohonzollorn-iioiokingeni nagy hatalmasságokhoz,miolött még a Conforenlián összopörölnónok. Mindenek oltttt is a békés kiogyonlitóit koll mogkisértoni. 11a oz nom sikerül Akkor monjon egy az összes hatalmasságok által kirendolt bizottmány a hi^rcztórro és állition ii két hadakozó folok közé mindon fegyver-képes omborro 3 itozét számítva, ologondő bort, mogiszszák-o ? Ha meg isztzák, jolo, hogy bizonyos tokintotbon mind a kétfél egvotért. — Tohát az egyetértés nlapj a feltaláltatván os u további kiugyónlitésnok alapjául és tAlán ogy rég korosott világ-béko mogalapitásának kulcsául is szolgálhat. Foltévo do mog uom ongodvo mégis : hogy a barozszomjas tömog, ozon szlutén szomjúságot oltó alapot magától ollökné, akkor náoslota. Kérdoztosnék mog fqjonkínt inindon om-bor, bogy van o kodvo harorolnl, a kik nem-mol folnok Azokat azonnal lu>& kell küldoui kukoriozát töltögetni. Azoknak pedig kiknek nagy a vorokod-hotnék, ott koll hagyni, hadd vcrokodjfttiok. (Mort tudom magaínról, hogy az llyonok kapaciitálásával kár as időt vosztogotni. Qyorok koromban én ia egyszer nagyon nagy hajlamot mutattam a vnrokodésre, liánom mikor ogynehányszor jó elpáholtak, boláttam a békós egyetértés szükséget voltát.) Egy-szorsmínd tutokra koll adni, hogy mig bonom vógaik a háborút, nom kapnak se enni so innl^''s jót állok róla, hogy elvégzik reggol éhgyomorra és délro mégis iszszák az á''do-mást. Ezon tervnek életro valóságát ugybiszom sonki som vonandja kétségbo; són taagnra részéről az amerikai szabad polgárként legalább is ogy miniszteri tározát vagy egy viselt kabát, Atillát várok. Ön bizonyosan azt gondolja, hogy az a bizonyos tár o z a ia''tio-hozon órno most többot egy frAnknál,de már azt mog kikérném magamnak, hogy ilyot mi kor ón boszélok, meggondo\jop. Még tok mondani valóm é sok cüjtre való torvoim volnánnk do Attól félők, hogyiipég valami szorkesztil rám találja fogni, i. -.gy politizálok. Már podig (ismét önt hivomVtanu-mul:) ön jól tudja, hogy én mindon tudnók lenni ha lőhetnék, csak politikus nom tudok lenni, nokom''oz n muszka elíma nom, nom egom, mondta valaha VAbkí. Majdha ogyszor kitör az a minól n fejbotö-rés szokott szeropolni, Akkor ismét olí jövök tervoimmol és szerény nézetommol, osak Idejében figyolmoztosson rá. Lássunk az aratáshoz. ''4Mint mondtam az aratás oz idén az arA-tóknak lesz logizzasztóbb, csak nokom nom. Én már a rozsomat szoroncséson lekaszál-tattam. Legjobb is igy logalább nem vori ol n jég a nem kell biztosítani, mert.bízony mondom sokkal könnyebben tudnám most 100 mérő buza árát egy évvol előbb folvonní, mint 1 mérőt egy év műlva kifizetni. Podig mily olcsón lohot már biztosítani I Annyi a biztosító társulat, hogy utóbb móg nokünk kell majd ökot biztosítanunk, hideg és raélog ellen, Egyik nagyobb botükkol hirdoti mint a '' ■ i < t <.''■•■> másik azon kItUcOtt csélját, hogy «gyedül az «mboriség Wl.tugitásáért alakult meg. (Nagyon jó omltwel. Ulietuek.) Távol mindon nyerészkedést Vágj tói. Már szó n ml sió én nom tudnék ily jó szivü lenni. No liAaona hamár oxyzor annyira Javamra tör, akarom mondani törokosanok hát osak biztosltok Jég eltén. 8 jól tottom. mert csakugyan olvorto a jég. KífizottéW mérőjét 3 írttal. Iga», hogy a piaozi buza ára akkor 4 frt volt do mivel csak 3 frtra biztosítottam tehát többot nem adhattak. No u is kivántam. Máskor okosabb löszök. Máékor biztositok 3 fr. 60 kr., « ismét ol-veri n » mi történhetik? Kílizotik a búzámat 2 fr 26 krajozárjával. No do már ozt nom álhattam szó nélkül, e mogkérdeztom, miért nom kaptam meg az egész biz''ositott árt? Azt fololék, hogy a piaozi ár 2 frt 25 kr lévén, nftm adhatnak többot. A biztosítás nem lohot nyorészkodés tárgya, — már podig ha többot kívánok a piaozi árnál, ugy tflnöm fel," nitnt a ki a biztosítást a gazdagulás oszközónok tekinti. Tohát múltkor apinozi ár ugyan 4 frt vo It do mi volcsak 3 frtra biztos i t ö 11 a m n o ói adtak t ö b b o t, m o s t ugyan 3 f r 60 k r r a biztosítottam, de inivol a piaozi ár 2 f r 26 k r volt t o h á t n o m a d h a t n iv k t ö b b o t. Már mos t csak azt az ogyot skerotóém tudni, hogy; ki-akar nyorészkedni. Mort ón tudtomra egy-szorsom hoztam jogét a határra. Végro is kénytolon voltam megnyugodni abbnu, hogy ez azért van, mert az alapszabályok igy rondolik, molynok mindon bisto-sí tó alá veti magát. Továbbá azért, ra«rt biztosítottam. i ..No, kanom az idén mégis nyertom valamit, mort a fagy csak azt votto ol, mit azon esetben ha biztosítottam, ét a jégolvorte volna aa alapszAbálypk értolroébon ugyae k»pok vala, «őt még nyortom is. Ez pedig nom az ón károm hanem azó a társulaté, melynél nom bit • tosltottam. Mog mondom hogyan: Van ogy hold búzám ós egy hold rostom. Ha biztosítok akkor igy számítom. Huzo losr 10 m. 2 ft 26 krjával=22 ft 60 kr. Rozs 0 „ „ 1 ft 60 „ =16 ft.___ Lesz összesen Tilt 60 kr. Igon tormészetes, hogy ha ajógelvorl bem a.pinozi árt hanem ótak a biztosított összo-got a nyomtatási költdég vagy it V.0 résa levonásával nyertem volna tosz 33 ft 76 kr». a logjobb esotbon Lássuk tohát mit ktppk inott, Rozsom elfagyott . . . . 00'' ft 00 kr. Buza 10 mérő 4 ftjával» . 40 J ^ Tét* összesen 40 ftol. Hiztositás és jégverés esoté- ,,> , ; bon kaptam volna . . . 33 ft 76krt. Maradt HiszU n^uágW 6 ft 26 kr, nem is számitvA a bittosiUti dUat. Mondja meg szerkosztő ur) hogy ez nem kéttzor kottö négy, számítás. Hanom lelkére kötöm, hogy kíno boszéljo valahogy, mert -még mngszázalékolnak érte. Jó. hogy oiigem nem ismeVáik.1 Törökországban, inort iirciny mogtonnénok finánoz ministornok: az padig a Ganquierokro épen oly nagy baj lennomíut,Törökortzágranásve. FIOHE Dl CIPPOLA. levelezések. t c .Tiuyyaiéli levelek. IV. i : T. szorkr szttt ur / No már ez borzasztó nte-logség I ha soká igy mogy, bizonyos, hogy körömfi^jái jön o fogamra. Do boldog ombo-rek azok Istonom, kik ozon ógotö mejeg napok alatt ogyobot sem tesznok, mintásittnak a a hűs befüggönyözött szobában bóldog''ose-vegés közt kriglizhetnok u ngy «Idarálhtyák a napot, mi iha olfogyott volna eteknél azon oszinc: lu>,>y csak a« az élőt, mit ök élnok. Máiként van oz a mi szegény vidékünkön. •Itt nom látni ogyebit bánatot arozoknál. Letarolva a gyönyörű mid, elfagyva votomé-nyoink, szőlHhegycink, tírba foktetvoa még nom régtápláli » myi eaerok reményei, jaj és fájdaloiA mindon kebelbe, t^omorutág itt, nyomór Aiuott, sróva? ''önkre vagyunk tévs s szpmoru valóv .j kebelünk 1''LoHet- len ipost víg urrj>M ^íví''.I kezdve a pórtól a palotóh lakójáig mindenki egyAránt sújtva az óg csapásától ng,« Wíó reménynyol néz a jüvö kótOB (: oza o'' • ";rc:irok ugyan felbe csülyo m''f^>- J.tv, tudja, siotnok-e majd letfev''4&í a »"''^ó keblek kisaorítotU könnyoit. N''jiu lorX .it megmondani, molvlk községet érto nagyobb osapáp, s há niég o»Őnk nom losz 4. 6. napig, akkor ogészon tönkrs jutottunk. Az íloség ára a közeli heti vásárokon annyira, folszökött, hogy egyéb a ko-retked''Jkön Ír ttl «dadni nom tud, a szegény nép nMlg v;- -jV; képtelen. Egy mérő buzá » ft., hajdiuáuak márej* 4, 4 ft 60 kr, kukort-osáé 4 ft. Bort Inni korgsuiAkban lehetetlen oly drága, itoaéje 16-20 kr., a közönségesebbé. Csak H8 aa ogy vigasztal még bonnünkot, hogy vannak környékünkön még olynn ál-dott-lelkü tthiságok, kik a aaogény nép jaj-Jatt irgalmasságuk által onyhitik. Tcljos mélUayUtUl emtitem itt mog ogy nemes ssivü gróf éa magyar lelkű nőjének ő méltóságaiknak jótékonyságait, — kik maguk is igen nsgyréjabon léttok mogkárositva; mégis irgalmat sziveik ogyre könyörülnek n szerf-vodö omboriségen miudon vnlláa ktllömbség nélkül. Nom aértom on Áldott szívű nemoa család azcrónyoégét, ha kimondom, högy ca az AdAndi gróf Viokenburg Ottokár ő mltó-■ Aga, « szép lelkéhez méltó nojo Ilunyady gróf-hölgy. — Itt vigaszt nyer aa elcsüggedett, támaszt n gyongo, oröt az erőtlen, lakásaikat a oaogényok tömkelege holybolt és vidéki lAtoga^ju, és mégis mindegyik öröm-könnyök között tAvozik. Lágyon aaabad a nomos grófaönok ogy valóban ritka szépszégü tettét mogomlitoni. A nemes honloAny néhány napra távol lóvén szorotott szép éa jócsalAdjAtol, tAvaürgöny-zött haoonló jólelkű férjének, többi között ez Is benno Állott: „Édes férjem 1 mognofeledkca-aél a szegényekről" I Aa ég Istono óltosso éa tart«» meg o két Jó lolkot • AtyAt n mngyar nemzet, szogényok ArvAk ét özvegyek közös örömíro sokAig I Oh a szogényok örömkön-nyol n logazobb jutalom nokik 11... BouaAaaon meg t. szorkesztö ur. Iiogy jelen lovolem nom humorlsztikus tartalmú: do kiia tudna most a méltó keserűségek között nom szomorkodni. MAskor vígabbat, ha lohot, laton önökkel, a N.-BERÉNYl CSŐSZ. - Zala-somogyi hírek A (FAkláu-monot.) A holybolt gymnaslalU1 ifjusAg fAradhatlan busgalmu igaagatójukat f, hó ''il-én esto fáklás-zonóvel tisatolto meg. V. Oy. ab össses ifjusAg közös érzőimét vAÍogatott moleg szavakban ndA elő, inelyro f. tiszt. Könnye Alajos igazgató ur hokzA méltó választ mondott, moly éljouok és tapsok között végződött, ezután nz ifjúsági dnlárdn énokolt néhány ez alkalomra kiszomolt darabokat, és végro az egész csoport kollö rond éa caondbon oszlott szét. A (Időjárásunk) folytonosan rokko-nő, nupközbon kiAllhatlan a melog, esténként pedig gyakorta forgoteg lAtogatja kör-nyékduket, — (Tn ügy i j olen tó«.) A kU-nagy-kanizsai tanintézeteknél nz 1865/6-ki tanfolyamat ;»áró nyilvános köavizsgálatok f. ó. jultus 13-kán veszik kezdőtökét, a folytat-tatnak o hó végéig, midőn 30-káu zárünno-pély, s 31-kén hálaadó istoni tisMolottel az lfju»ág imétboosAttátik. A magán-vizsgálatok jul. 19 én délelőtti órákban fognak megtartatni. Miről a haaal nyilvános tan- s nevelésügy barátait hazaírni üdvözlottol órtositi Könny« Alajos, igazgató. A (Han g v o r s o n y.) Bécsből hozzánk órkezott hlrpovos gordonka-művész Rö vor Henrik, t»gia a cs. kir. udv. zenekarnak, Valamibt ak j>peht-sainhAznak ; hétfőn jullua 2-An ft ''„Zöldfa-vondéglő" nagy-tormóben egy hangyeráonyt rondoz, melyon Lapg Fülöp operaiénak«, városunk fin, ós Pyllomann bécsi zongora-művész is rósztvoondnok. A (Koldusok.) Daczára, hogy erélyes ráros-kapitányunk a vidéki koldusokat városunkból klutaslttatta, mégis szombetünöcn szuporodnak, és a szükséget szonvedő Inko-aóknt folytonos kérogetésük Által bosznntó-Ing háborgatják. Nagyon ozélszorU lonne, ha n vároai tanács i» régi mód szorint ozon Ügybon ogy koldus birót novozno ki, a vidékieket a városi lói távol tartaná, a holybollokbt podig bAgy-jegygyol láttatná ol, mindonosot-re több részről oíismeróst aratnának. A Woiss Joel z.-egorazogi főolomi tanító tisztclotéro, ki több mint 30 év óta a növelés mozojén legnagyobb sikerrel működött, és tanítványainak már akkor Is magyarul értelmezett, midőn u loglöbb hóbor községben a a magyAr szó az iskolákból ki volt zárva, hatvanadik évi születési napján, az egorszogi hébor tanodában szép somolkcdott ünnepély tftrtqtott. A (0 s a v a r g ó k.) Ha jól értosüllünk Ismét jó madarak jelontok inog környékünkön. Márkus voBotéso alatt ogy u. n. bandát álli-tottak össze kik Patkó módjára nyugtalanítják a környék esondoB lakóit. A (Ka tonal k ó r h A t.) A napokban egy katona törzstiszt és kir. tanAosos jolent mog városunkban ós mlndon nyilvános épülotot mcgazomíéUek, —u. m. a kolybell gymna-slumot, ízr. iskolát, vasúti épületoket s. t. b. Katonai kórháxsA akarván Atalukltani és a nevezett épületeket alkalmasoknak talált«, miből gyanítjuk, hogy nagy számban fognak »«besültoket vArosunkba szállítani. A (Uj temető.) Miután N.-Kanizsa van ktsioraolve nagyobb ssAmu bots«k és sebesültök nyugtApolAsi holyéül, ig/ a halátosá-sok is gyakoriabbak fognak lonní, önnek kö-vetkeztébfii n városi tanác . egy uj teuiotÖ holyot szomlélt ki, és óhajtandó volna, hogy ezen határozat mielőbb élctbo lépne. A (Világ itds.) A látogatott cainos Zöldfa kurtf. hó 24 én élénkül kivolt világítva ós a katonai aono mulattatta a nagy számai összo-Kvillt látogatókat, do óhajtandó Volna, hogy no ongodnék oly soká pihonní hangszóróikét, mert a közönség nincs porezokig tartó zenéhoz ós óráig tartó szünethez szokva. AÖ»roy Fero noz vezérleto alatt ido ér-koxott szogszárdi zonokur mulattatja a közönséget. , A (Qy or m o k • gy i 1 k o s.) Ih. B«róny-bon ogy körülbelül 18 óvos loány, újonnan szült gyermekét mogfojtá ós eltomotó. A (Villáinütés.) Jun. 28-án n vilur alkalmával ogy házaspár a mozőrtíl haza siettek, és útközben a villám által mindkettőn földhöz sújtatlak. A (Mérgozés.) Egy helybeli osinos leányka szolgálatban volt, hol nagyobb ösz-rzeg pénzt tulajdonitott ol, a törvény kezétől fólvo, gyufával mérgozó mog magát. Sajnos, hogy általa kotttts halál történt. A ^Foglyok és s o b o s U''i t o k.) Naponta indóházunkhoz tomórduk kíváncsi uóp nyomul ki, az olasa foglyok és a harcz-tér-röl ví»t¿küldött sobosültok mognéaéséro, a napokban több vonaton nagyobb szAmu olusz foglyok kisértottok At, mint halljuk, Komárom várába. — (Boküldotott.) Minden halovány fohórkór, szogóny, bágya<lt sovAny, továbbá izom- és ideg- gyongeségben sioiivedöknok Froygang Hóbort vástartuluiu gyógyszoroi igou ajánlatosuk. (Lásd mai hirdetési rovatunkat.) KnpoHViír, h. Mogyónk közszorototbon lovö fölapánjaam. hó 18-án városunkba ér-kenvén, nuhAny nap részoltotó n közönséget olonléto általi öszinto örömbon. Vajha ogy-cor azon ódos remények toljosültót hozhatná (özónk, melyok távoatakor az orsziggyüléH-ro öt szorencso kivánatainkkal egyosülton kisérik 1 h. A mogyol gazdasági ogyos ül ot gyűlése, ugyan főispán ur olnőkleto aIaíI in. h. 10-n tartatott, aoBzclkkposolatosan aföldin. szakosztály mint központi fö- ugy minden járásra nézvo külön ol-lnsógi bizottmányok állitattak össze. Szomorú idők, midőn agais-das ágnak Inségro koll bizottmányokat állítni.ia! h. 0 y m n a o í u m u n k molynok annyi-rágalmazója, ollonségo volt, ismét ogy »«ép napnak, egy megérdemelt olisinerésnok örvondhotett. Ez volt m. hó 23-án, midőn a föispAn ö mga a délelőtti előadásokat központi íőbiránk kisérotébon moglátogatván s {, serdülő tanulókhoz (latinnyelv, történolom orméssetrajz stb.) szomól» jaen IntéíOttkérdésekre átulAn talpraosott fololotekflt nyot>. vén, a tanArok s Jgnzgatónak telje« raogolé-gedését s elismerését nyilvánitA. Bizony ritkán iogyozhet fel ogy tonár keserű konyér * n liálAtlnnsAg ozor fulánkja mollott leolt napjaiban ogy egy ily vigaBBtaló s örömtolt osoiuényt akkor, midőn tisatét lelkllsmero-tősen tölti be, s au iskola bocsületét tán kogy-vadászatból adott jó kalkulus által nom vo-szólyoktoti, s megelégszik azzal, haóvonként négy-öt oly Unoucz nagyja ol alapos olöis-morotokkol az iritézotot, ki n haza nkármoly intézotóben a logolső holyot a az élotbon is kitűnő állást is küzdvo ki, ténylog bizonyítja bo azt, kofey a tanár nom fAradott si-kor nélkül, nem fénylott ál kövokkol, hogy Somogy szép tanlntózoto a legjolcsebb szol-lemi erők kozébon van. Sokan vagyunk, kik •a olísmorésnok m. főispán úr által történt tolmácsolásához örömmel járulunk s tup illo-tő fáradozók iránt turtozó hálát ozáltal némi* log lorónl siotünk 1 h. Császár Titusz ós Némoth Ignáoz állal „Zala-Somogyi hő Így ék 1807 évi naptáfára" olöfizotós nyittatott s az ¡vk a kótmegyo közö^ségéhoz már kibocsáttattak. Biztosan hiszszük, hogy a szép nom nszépol ígérő vállalat, gyöngéd figyolons ós törokvő örök iránti móltAnylattól indítva, szívesen tAmogatandja az ügyöt. h. Őrömmel értesültünk, hogy a balatoni gözliaj ó-j árat nem fog mogszftkadnl. h. A m. hó lö-ón volt j ó go a ő á 11 a I okozott károkról naponkint jönok tudósítások, ozok szorint loglöbbot szenvedett Juta, llotos, Sz. Balázs, Koposvár, Tuszár,- Nylros, SArd Füröd, stb. h. Szohónfai pusxtán >n. hó 18-án tüz volt, molynok egy pajta 120 frt értókbou lön áldozata. h. Hodraholy t ogr nő, Rózsa Kati, cse-rosznyót szodvéri, a fáról looactt, minők kö-vetkoztébon pár nap mulya mog ia hal. h. Egy holyboli szolgáló a múlt hetekben elhagyva a várost K. Koroszturra ment s Ott D hóig viselt terhétől asnbadulva, hogy a aiégyuul « tán aa i> tutAn következő iiAgyobb tűrhet iB ultávulitsn, n uzült magzatot mogfoj-•otla s ogy pajtában olrojtotto. A bűntény azonban rövid idő alatt kisülvén, a bűnös olfogntott s vizsgálat alá vétetett, molynok folytan tottét bo is vallotta, do a törvény büntetését meghiúsította, mort a börtönben U Járásban) másnap halva találtatott. Folbon-czoltatván, oz véloményeztotott, hogy az öngyilkosság gyufával mérgozés által hajtatott vógro; a vogyószi vizsgálat alá vettetni ron-dolt bolok o véloményro nézvo tiszta világot vetundnok. Minden osotre az ogész esemény igon tanulság.)» és intő például szolgál arra, hogy a kiselí botlás mily nagyokat von maga Után, t h. Jobb,-azaz m u I a t s á g o o a b b nz, mi Báksibon történt, midőn a múlt hotokbou a község házánál azon (elsőbb rondolot lön Uözzó-lévo, kogy n szegényebb gazdák köl-c»Öubon velő-magvat kannak a kormánytól. „No hát t>9/o ro kap kendtek votü magot több usztondol lizotésro, csak írassa bo magát" mngynrázra a jogyzŐ a dolgot. A gyülokozot csak vonakodik, ogyik a fejét csóválja, másik a szűrön, tarisznya kötőn, vagy a bajuszon ránt egyet, a harmadik köhint, do ogyik som rukkol ki a valósággal. „No do már szóljon kongtok, az Iston áldja mogu biztatja n jegyzó a hallgatóságot. Végro ogyik csak kitört. „M^saou tudja ördög, do tán ón csak nem iratok sommit abba a lovélbo. mer hát osak azt gondónám én, hogy olőbb mög;yün annak as ára triplán lslJ (az adót gondolta szogény fojo.) Fővárosi és vidéki hirek. — A postl biztosi t ó • 1 ntézot olső ovi zárszámlája n mai hirdotésl rovatban olvasható; kitűnik abból, hogy a kozdot nehéz-ségoi d a tetemes költségek daczára a tiszta nyoroség az olső évben 27,022 frtot tesz, melyből egy-egy részvény után 10 frt esik. A választmány elöltünk fekvő jelentéséből lápjuk, hogy o szilárd nlaprn fekteteti hazat intézet — Oaliczia kívótolévcl — már nz osztrák birodalom egész torülotéro kiterjosztetto működését b ö vezér, 35 fő és 3341 korüloti s illotöl^g alügynökségokből Ali. — Mog koll omlitoiu'' k még, miszerint as alapszabályok érteim <>> n lelépett Lányi Jakab, Woisn B. F. os Wflinu M. A. igazgatósági tagok holyébo nagy szaVazattöbbséggol lirűll Ignác, Kohen Károly és ^toísels K-ilamou válaHztnttak mog. — (Ellopott harang.) Osongrádme-gyo Oszt holységébon a templom tornyából ismorotlon tettesek egy 170 lontos harangot loptak ol. Ritka tolvajság. Már a nők is párbajra kel-n o k. St. I.uizbnn két loány már huzatnosb idő óta ellenségos viszonyban ólt,, mert mindkettőn ogy éa ugyanazon Ifjúba voltak »zo-rolraosok.''Bello, a két hölgy egyiko, közo-lobbröl kihivAst intézett Luiza kisasszonyhoz oly követoléssol, hogy az bizonyos határozott időben a Cavo liill tomotő melletti ligetben, párbaj vívása végott megjelenvén, pisztolyokat hozzon magával- Lulza ollouben ökölviadnlt Indítványozott,'' riielynek vógro-'' hbjtásárn mindkotteu megjelontok. Megkezdik a viadalt, sznroncsétlonségökro azonban rondör órkozik, ki mindkottőjóket a hűvösre átállítja, hol fojonként öt-öt silling pénzbírságot kollctt tízotniök. — A hadügyminisztérium rondolotot bocsátott ki, moly a fegyverkivitelt aa ol-du-nui tartomAnyok folé ssigoruan ttiegtiltja. — Uj uoinzolgazdaságí lap van-Sopronn-ban alakulóban, moly nómot nyolven „ Ödo-Tnirgor Boto" oalm alatt, julius 1-től fogva hotonkint kótszor fog megjolonni, szorkoua-tőjo Schíudlor Forencz a soproni iparkamara titkára. A „l''estor, Jjloyd" ugy hisui, hogy a lapban n szabadkoroskedéeí olv egy hatalmas olöhnrczost fog találni. — Stross mayor püspök az öt mint a rongyar-horvát dologutío tagját megillető 10 frt napidíjakat a zágrábi olvasó-ogyletnok ajándékozta. — íjzoronoaátlons óg. Kís-Foroncz-Szálláson két molnár • két fiu a Maroson sajkázván, u szél ogy malomhoa hajtotta a csalnukot, moly az ütődés kövotkeztébon fölfordult s mind a négyon a vízbon loltók halalukat. Hármat már kifogtak, az ogyik fiút még nom találták mog. Atyja itt is ko-roslotlo a Maros kifolyAsAnAl, a kórto a ha-tósAgot, lm nótán itt kifognák, adná noki hírül, hogy kedves gyermekét oltompthesso. — A „Uolgydivatlap," o jól szoikosztott s par oxcollonco magyar divatlap logközolobbi inlilapja méltólag fog sorakosni nzokhoa, molyok ugyanő vállalat mollott eddi^olé a közönség kozébo jutottak. Tárgya a ml kod-vos Erdélyünk történetéből van vévo a Ló-nyni Annát ábrázolja, amiut kíncsoit odadobja a rókapofáju íamaolita koroakedőnok, hogy BÖss/.esseroBso a váltság-dyat tatár-fog-ságban zenvodö férjo kimontósoro. A méltó-ságon híilgy noines arczá fönséges ellontétet kó^ez a kapási, kines «<>vár kereskedőkével. E kép valódi mü-b»osoa«l blr, s blaoianyár» nagy totsséssel fog találkozni. — M. hó 12-én a caAnyi határban (Hvcs< megye) egy embert nejévol a két 17 évea leAnyt a villám agyonsújtott. A sBerenosét-lenek kukoriuzát kapáltak, s a mint talált helyzotűkböl kitűnt, a zápor-eső alkalmával összebújtak. Mindegyik Asszekulosolt készei találtatott. A nöt épeu 12-kén mult 18 áve, mikor szintén megütötte a villám első férjével együtt. A férj akkor elhalt, de Ö felgyógyult. -—Budát Sat.-István napján keadik gáa-aal világítani. Bóesi ós külföldi hirek. A háború Európában 1816—1804-ig 2,072,000 embert pusztított él. - Ebből 2,148,000 ombor ourópai, a többi más világrészből!. Egy-egy óvro tohát átlagosan 43,(HK> halott számitanaó, bele nom értvo szukát, kik a háboru-okozta ragályoknak szoktak áldozatul osni. — A koleti háború (1863 — 18Ö0.; 611,000 omber életébe körűit, ozok közül 170,000 a csatatéren vagy sebeibon, a többi betegség által voszott ol. — általában tény, hogy a logvérengzöbb hadjáratban ia többen pusztulnak ol betegaég, nyomor ki-morülés, mint fegyver által. — PárisbólTrják, hogy ott az utóbbi napokban a térképek oly rondkWQli kolon-döségbon részesültok, mikép az egyotlou Qranlor ozég 48 óra alatt 10.000 darabot a Andrivoau 18-án 6000 darabot adott el 0 frankiával. —íletbi atoaítás háborúba m onő »\|Js stonAkisámárs. Angol, poros és azása biztosító társulatok már hírdotik a foltétolo-kot, molyok alatt katonák él<#íNvboru Idftje alatt biBtosltják egynémelylk nagyon drága p. o. a berlini, moly a halálesetben kifizetendő töke 6/0-át kívánja egy évroj az olcsóbbak Xközé tartozik a iiposoi „Toutonia", moly a'' ■zokott biztosítási dijkoí, még 1 r/a°/o pó\ló-kot kiván évekint, a olyanoknAl kik béka időben bistositottak t a hadi pótlékot nem fiaeték, halálesetben as örökösöknek azegésa biztosítási dijat visszafizeti. A belföldi biztosító társulatok közül még ogy sem bocsátott ki hasonló hirdetést. — Drága oaikó. Londonban közelebbről ogy máslél éves csikót 26 ozer p. forinton adtak ol E táltos gazdája aztán nom panaszkodhatott, hogy nincs ára a lónak. — Tetszhalott. Stuttgartban nf.~bA végén ogy Prausa nevű 28 évos fiatal órabért kísértők a tomotőbo. Egy hot'' botegség után szonderUlt ol. Aa orvos kiállította « halotti blaonyitvAnyt, u a kopornór* már a földet huztAk, midőn a sírból kiAltozást és zajt hallanak. A halotti kíséret ogy résáe elfutott, a másik pedig aogitett kiszabadítani a koporsót « abból a halottnak vélt ifjút. A fiatal ombor osakugvan élt • haza szállították a temetőből. Otthon olbeszélto, hogy mindem tudott, ami kőrülelte történt, és több eseméuyi el la mondott. Sírból kikolése utAn a harmadik napr* csakugyan meghalt, do anyja mpst nom Akarta megeugodni at oltomotént''. Azt Állította, hogy most is csak totsjihalotl. öt napig fokűdt mAr a halott kíterltvo, s a* onyészot nyomait észre loheto tt rajta venni. Anyja mlndazAltnl vonakodott még mindig az oltomotéstől. Végro ordhntalominal kellett kénysaoritoál, a a temeté* rondőrök jelou-létében történt meg — Kossuth Lajos I^ondonból Flórencz-bo utazott, a Vlétor Emauüel és Lamarmora tbrnokkal huzamos ideig értekezott. — Dutuas annyira megkodvolto n magyarokat és magyar .ruhát, hogy e»t még Flóréncz forró oge alatt, »om votí le, s mindig az ottani magyarokkal lőhet látni. S^t az öreg ur közolebb mogomléko/.ott posti ia-meröselröl,s többoknokküldto mog arcaképéi. — Az olasz működő hajóhad,ak „Ossorvatoro Romano" szorint áll 20 hajóijói, 677 ágyúval; o közt van 7 pánczél-fregattq, 2 pánczélcrovetto, 3 pánczélnaBzád, 7 üsa-varfrogatto, 3 osavarcorvotte, 3 korokos jolzti hajó, 3 csavar ágyúnaszád és ogy kerekek oorvotte, A nevozott lap szorint ogy tartalék hojóhad is alakittatott, moly 14 halóból á\|l 830 Agyúval a u közt van 4 páneéloOrvetto („Roma," „ Voneoía,1» l„ Mossina« éí\Conto Vade,")2 pánozélütog(„ Voragino"és „Ouot- riera,u) 1 osavarfregatto („Itália" és „tié-giiia,0) 1 csavaroorvette („Mag''onta,)8 Agyú-naszAd („Voloco,„ „Ardíta" és „Curtatnno,") és ogy jolzöhajó. A hat tnrtalékpánozélkajó mAr toljoson fol van sserelvo. - Lóhua-áralás. Béosbon, hol mAr 1860 óta vAgják a lóhúst, moat nagyaaerU vAgó-hidat építnok-, molyou csak J^k^t fognak vAgni. Aa omlitett idő óta 9 szom''cly-nek van engedélyo a lóvágásra éa évenként 1000 darabra megy a levágott lovak sAws. A lóhus, molynok fonUát 8, töt 12 kron is árulják, egészséges táplálékot nyújt, azt állítják. '' Nyílt posta, 4 t Ch. Itfuáciaik. Kírjllk jüvűre úi brcici köircmli-kttdi.»it. K. Háudornak. Fi-Mal trlicMÍgckben kUlttiiÖJicn bo. rtOljUk a »torjaimat. * Coelei Nagyon paprikái, «»Alj IgazM, boMrlk a ftj<<4} mist k.''tUuk A tfli-ollíoról. alkalmilag JOnnj fog. Hakkeiy. A* ellimeről nora lo»» utolió. ön meg-írdemll, juí * Halálok barátai vagyunk. Mociekhátl. MagánlovclUnkbon kéjtoket (lgyolinóbo ajánljuk, meri ai Idő halad. Hl. pt&binoi. Kifagyott már minden, l''iánoviei A* alrldíkl levil holytxOke miatt jörSre marad. '' '' v II. Jánoinak. 8. KínlnV mái tudóiltáit. TÁRCZA. Megholt névjegyzéke. Junlui hóban. Hofor 3« tv. Bilvec* Jóiief 1 hó. Hachmeliter Peronéi < 6. Twulor Károly 1 egynegy. í. Oáhor Jánoi 6 lió. Ábrahám Kmlll» H í. Nóuielli Ko-xáll* S n. Ceróci Anna ft lió. Kadakorlei Ida Hxcrcncio l''áter 6 hó. Hajd» Ami* 4 hó. lUc* Fran-citika 30 í. Tdtli IMI 36 6. I''crkó Tcrexla 10 ójre«. r Kis sorshúzás jun. 27-ón. Hócs: 1(135 22 80 85. Grftte: 81 78 80 73 13. éa MASANIHLLO. Történeti óletkúp * XVII. íiáxad eliS feliből. UUOUK utAu kö»U Uükkoay Márton. (KolyUtáí.) — Igon, Bamboccia — folytató Mar-Borio — Honnni c»etro som ttrvondoztotaz meg bonnllnkot, ha n spanyolokat* város o negyedébe hozod; osak jól fontold mog! Bambooooia kétkedve rázta ugyan fejét, de szomszédjainak szavai mégis nagy szeget vortok abba. Kedvetlenül lépett boltjába, mialatt a többi kottö eltávozott. A boltokban égtf lámpák épen ogy a tér közopén álló tágas vizöblönyro veték dorongö sugaraikat, molyböl no-hánv városi nö vizot meritott. Az est boáíltával a nök mindnyájan eltávoztak egynek kivételévol, ki ugy látszik, nora minden ok nélklll késodolmeskodék az öblönynél. Az ifjú níi tagjait cgyazoril lmjóa» öltöny fődé; de bármily csekélynek látszik is értéko, mégsem választhatott volna izlotteljosb öltö/.otot. Csinos ftf-kondöjo t ülj oh szépségében láttatánomes vonásainak szelldségét, b a szorosan tos-téhoz simuló ujjas mellény ke különösen kiomoló karosu özi termetét. Az öblöny karzatához támaszkodva, kis viz korsót tarta kezében, s mély gondolatokba látszók morlllve lenni, midőn egyszerre hirtolon megijedve fölrezzent, de egy pillantás olég volt, 8 a koosos toromtóa égíi pirba borult arozozal sllté szóméit a földre. Mozdulatának akarva vágynom akarva okozója ogy doli középnagyságú, minél tovább szomlélt, annál megnye-robb külsojU ifjú volt. Por ós szonytől födött ruházata nem vala oly szabású, milyent Nápoly szogényebb, korosko-dést Uzö nóposztálya viselt. Finom szö-votböl készült mollónye, tollakkal óki-tott fövege, de még inkább mint mind-ozok. férfias oldalát diszitö kardja oléggé bizonyiták, hogy az idegen elökolőbb osztályba tartozik. Férfias szép fejéről, eürü hol ló1 fekete hajfürtök kigyddzá-nak le vállaira, a szabadon villogó bzo-moi különösen, — ha azokat valakiro irányzó, a rajongás ogy nemét tUfcrö-zók vissza. Ajkain, molyek folaöbbikót férfias bajusz diszitó, gunyoa mosoly ült; mi közbon kissé kinyúló álla bzí-lárd akaratot, stít nyakasságot árult ol. Az idogen moglohetőleg nehéz batyuját, molyet vállain hordott, a földre tevén, a nélkül, hogy a szííz észrovetto volna, az öblönyhöz közolitett. — típon Diogönes módjára nyujtá ki kezét, hogy azzal n vízből meritson, midőn a szUz nyájas barátsággal nyujtá neki vizedé-nyét. Az idegen köszönettel vévén a korHÓt, ivás közben szóméit a keoses teremtésen nyugtatá, ki szeipérmes, kipirult arozozal állott előtte. „ Köszönöm. Szabad novét tudnom szép leánykám? kérdé vitmnyujva a nŐnok korsaját. „Nevem , Madone, Signor Salvator." • »»Hogyan ismor ön engem ?" i „Igen." „Es honnan?" „A múlt napok egyikén, ópen midőn egy szegény pőrnö gyermekét kisérék a sirkertbo, Renella falun menék ke-rosztül. Az anya keservesen sírva zokogó : Ki adja vissza szeretett gyerme-j komét! 1 (KolyUU.n körctkcxlk.) -ir Ü Z L TI H I R N O K. KnK) -KailiSHa, jun. 30. VaUhira minden kót-áijf clo»»Iottl A hfcrox-fikla a bUudaloiiv. már mindkét vi''ftcit ¿g, i* mivel wluden hiboni a bókónek niegillapcdijl pontja feló tart, tehil a bikjboa valamivel kOieUbb Állunk. A kitört kAboru lein emelte a pangAiban alnIKdS llxlotet, mivel a balArokat ax t-ll«iuóg foglalta ol, — «■gyedül a bel-kcrokedelcmro vau «toritv. Tokát ueui marad cgyób hAtra, mint aion tdrbotíi vigaxUlAM«l megeUgedufluk, hogy, \|a inAJuil fagy Altit megkímélt kovéi termé begyOjléso utAu a gabna-Dxlct némileg emelkedni fog. A( eUs«gói^)rQlt, majdnem adó-llaetéaro képtelenné lott gatda M IdSt nc-beten várja. Jelenlegi Arak alió-aiuttrlal mértíként a holybcll piacion s Űuia »0-88 fn» 4 frt 40 kr-4 frl 76 kr, — Hoxs 80 fonto* 3 frt 60 kr, — Kukoricxa 3 frt. 10-80 kr. Árpa aerfdaéíh«« való, hiányaik. — 0 frt-0 frt — kr. Zab 46-47 fonto« « frt 10-00 kr. Pohánka eltf-rendU 8 frt — kr. — Paaauly fuhér 6 frt 60 kr tarka 6 frt — kr. Qubó cl»3 rendU 10 frt niáxiája, — Bxllvapállnka 20 fokit 80—81 frt hordóval együtt. - TBrkillypAllnka 80 foktl 16 frt hor.ló-val »KylUt. M<«~ frt. ÜorkU 84 ÍVt. — NyertUJröki ökör- 50-66, tohón- 46-48, ó» bma-börök 46-60 frt. mAaiAnkónt. llorok : fehér é« vörö» (lohlller) 1808- ón 1803.ki — vldékUnkbeli — termé. 8 frt -9 kr. — Villiíiyl éi ategiiArdl fekete 1866. 10—18 IH. LlJ bool bJ viirt (icblllor) ét fohér 8 frt—8 (Vt 60 kr. Oalaton«b»llékl borok 1868- ét 1868-lki fohér 18-16 frt. akóAként. > Via»» 00 frt — kr. Hói 44-46 frt Köxöjiiéftci gyapjú Ara 80 frt. • 76 kr, fokutói 4 (VI. Fehér rongy ára 7 frt 867 frt X=E X XRL X> 3J1 T JÉO S XD TC,. K.-kauiiHai piacsl árak junius 30. llorió itetéjo 18 kr. Loncao ltuiéjo 10 kr. Ilabltciólo 8kr. Köloiltciéjo 6 kr. Horgonya inérfijo 0 frt — kr. Marhahni fontja 16 kr. Juhhui fontja (8 kr. 8ertéi-hui l''ontja 80 kr. Rialonna máiiAJa 80 frt — kr. Zilr fontja 30 kr. I>Anglliit m/mAJ* 10 frt — kr. Ztoni-lycliiit ináiiája 10 frt kr. Konyórlliit fontja 0 kr.< Kukorlcxallnt fontja 6 kr. Árpadara fontja — kr. Kölcikáia fontja 8 kr. Rlnkáia fontja 80 kr. Faolaj fontja 60 kr. Kopoioolaj fontja 86 kr. Lonmagolaj fontja 40 kr. UJ bor itoxéjo 14 kr. — Óbor itciéjo 80 kr. I''citi tör Itoióje 14 kr. Kaniual tür Itciéje 10 kr. Oaboua-pálinka itcsójo 40 kr. TSrköly-pAlInka Itciéjo 36 kr Billva-pállnka itciójo 60 kr. N/er* faggyá máaaája 18 frt. — kr Öntött fagygyó-gyertya fontja 34 kr. Mártott fontja 88 kr. Siappan fontja 84 kr-fló fontja 10 kr. Koményfa öle 0 frt — kr. Puhafa öl« 6 frt — kr. Nyeri fa öle 6 frt kr. Faiión aié< röjc 34 kr. Bxéua máiiAJn 0 frt 80 kr. 8iatma m. 60 kr. Kondér fontja 60 kr. Lon fou^Ja 60 kr. IIvcbí pcuiárfolynm juniu» 30. 6U/, motaliquos B9.601 6% költUK)» G2.60 j 1800-ki állAdalmi kölcsün 7&.B0; bftiikróízvónyok .716.— hitoltntéioti részvény ok 187.60} London 129.60; estist áglo 127.—j arany darabja 0 frt 16 kr. Fololös szórkoBztS t Wajdlta József. A PESTI BIZTOSITO-INTEZET első évi ztezámUtya 1806-dIlii május 17 étöl december 31-dlkélg. 10 11 1 Frt'' Tü«-, jóg- 6b »lálllttüányl károk ellen 24,769 darab kötvénynyol 100,022,424 frt érték erőjéig oaaköiölt blatositáaok dljni............ Kamatok, árfolyam éa külöbböaö bovételek............. Vis«on-bistoaitáii dijakért Törloaatett dijakért Jtlfiaolott tUa, sxállitmáojr éa jégkárokért a viaaoutbiatoaitott róaalotok laronáaa után '' lluiícok éa leiratokért........... ügynöki jutalékok, (Uleti köluigok Jövedelmi adéra viaasatartatott 180,778 49,446 187,810 76,812 8,800 Függőben levő tű«- éa aaállitmányl károkra riaasatartatott . 16,646 frt 01 kr. A még lo nem járt bivtoaitáaok fedeaéaére viaasatartott díjtartalék ................ 166,088 „ 82 „ 406,660 181,634 Aa igaagatéaég logeaekélyobb járulékáért .............. 6/« tiaatviaelöaégi Járulékért . ........ ............ 20/o a nyereség tartalékra . . , ................ &70 n jógbiatoaiUsi aogód-tökónok . ............. . , 6,000 2,368 9,436 2,368 Tlasta nyereség SaaUlék 2700 réiavény után 10 forintjával I...... tvitei oj «támlára Po#t, J8G5. év decombor 3l én. 27,000 22 Kr. Frt. 686,840 48,626 636,466 61 24 14 61 w 83 77 10 77 688,291 47,176 20,126 27,022 Kr. 66 18 "58 33 60 64 86 86 27,022 \| 86 WAJDITS JÓZSEF könyvkoreskedésóben Nagy-Kanizsán, az ösasakl én d6U HflDI-TÉRRÉPER duH-váln«2tékban éa olo»d Árért kaphatók. Ezúttal bátorkodom újonnan felszerelt, magyar és német betűkkel ellátott könyvnyomdámat a t ez. közönség buzgó pártfogásába ajánlani. AxIxasgatőünK: - Gozsdti Manó, alolnök. . : Aebly Adolf, Hoffmann bYigyes, Lányi Jakab, SzeghÖ Józsúf, Weisz B. F., Wcisz M. A. igazgatók. Sándor Ernő, vozén^lö-igBzgató. IteUter Heririk, fötitkiír. '' Lubdtky Sándor, a központi künyvozéa fönbke. Láttam: Látták n HiámviaaKálők: Kada Mihály, fatuícsnok, mint kiküldött AdUr L., FUischl D. S., Iíalbauor Nándor, lloü ''dndtr B., lioesinw F. M.. * ,<} oraziigfojedolnji biztos. OOCK orroi-tanár Mpc4^ben, HELLKlí orvoi-Unár, KUK2IN8ZKY orroi-tanár Hócibon, áa izámoi orrotok mint a Iegol6kal0bk álatrandl raitartalmú gyiSgyiiort ajánlják minden halavány, fohér-kór, váralegény, bágyadt, «ováuy, valamint ixoni- és IdeK''HyeiKcaégben aaonvedflknek FREYGANÖ RÓBERT vastartalmú gyógyszerelt. VM-llkSr, legjobb nS-llkGr, kii Uregjo 70 kr, na^y tlrcgjo 1 ft 80 kr. Vai-koicrü llkSr, kovíibí ¿d«i, kU (Ív. 00 kr, , , 1 ít Vai tarUlmu «Orp, Ilmonádí-nOrp pétláiául k. U. 80 kr, n. 0. 1 ft áO kr. Vai-tartalmu chokolidi fontonkínt ciomagolra I. ••. 1 ft 30, II. M. 0kr. Vaitartalmn ciukorkák ''/j fontonkínt ciomagolra 24 kr, Kacn tárgyak kaphatók J. Hamaun fS-raktárában (Logock 8. n.) lléciben, molyek a fcntneroictt árak boktlldíio, vagy poital-utánrít mellott, bármlty kiránt, monnyiiígbon mlndon korona-ornájfokba elküldetnek. nagyobb irwnnyUígtl megrendelőiek bőrmentre. (!•) Hasznos sérvésben szenvedőknek. KI moggySaffdiit klrin nereinl Krünl-Althcrr Bvtlc-ban Appennolniegyo Q * 1 iban lakó lírr orroi urnák bámulatáé Miággal bíró haiinoi eórv gyógynoróröl, forduljon o lauok kladó-bivataláhoi, -liol cgy Iratkit több mint «áx blionyltványny«! mogerVlltvo átrohet. S—II K ölesönpónzt amortlsatiókra knp-hntni Schorss M. J.-ndl N.-Kanizsán, Bcnczián-fdlo házban. Wnjdita József kiadó-, lap- ób nyomdfttulnjdonoa Nagy-Kaninsán. Nagy-Kaniztöik vfolyam. 18. szám 18. julius 0-n. íj r" Ismeretterjesztő lap szépirodalom, kereskedelem, Ipar; pi^ászat, tudomány és művészet kórébői. Minden hó í án, 10-ín, «« .«O kin Nierkehitől Iroda m klfctlá hivatal: WAJDIT8 JÓMEF kOojrrkor«iked4»4bcn. Előüzetósi föltótelek Hrlyheu liáihos hortUual vidékre poltin VllUjf Kg<(»« írt«! • 5 flrt. — kr. Kél ívra -¿rnegyedro / 5 ftrl. — 3 , -l . 60 Mire ügyeljen a mezőgazda a habort* alatt P) A haroz fenyegető veszélyeivel »zömben , megvitatásra méltónak látszik aaon kérdés: Hogyan gazdálkodjék a földművelő a háború alatt? vagy miként alkalmazta gazdálkodását a háborúhoz, hogy előreláthatólag a legkevesebb kár órje? Meg vagyunk győződve, miként sokan tottók már maguknak őzen kérdést, b bizonyosan számosan meg is feleltek rá. — A mezőgazdasági közlönyökben azonban még nem olvastunk róla semmit. Ha szóba hozzuk, tán véleménycserét idézünk elé a sajtóban, b az által el lenne érve e sorok czélja. Valóban, a fenériutett kérdés megvitatása, 0 pillanatban annyira érdekli a földmivelőt, mint a kereskedőt és gyártulajdonost, váltig vitatja is azt a nem magyar sajtó azon részo, moly kizárólag az iparnak van szontolvo. Ila mi itt az „ipart" némi tekintetben olloného állítjuk a mezőgazdaságnak s o szerint ugy tetszenék in, mintha azon nézotben volnánk, hogy a mezőgazdaságot nem koll szükségkép iparszorüon közölni: nem tartunk tőle, hogy félroértsonek olvasóink. — A mezőgazdaság és ipar lényege, azaa a között, mit oz utóbbi kifojezért alatt az üzlet-világban értenek, azon különbség van, a mi a vagyoni és személyi hitol, a föld és egyéb bírtok között. A föltett kérdés fejtegetésénél tollát igészen figyelmen kivül hagyjuk azon gyártmányokat, molyok mező-gazdák által állíttatnak ugyan elő, de még som tartoznak a rzorosa* vett mezőgazdasághoz, noha vannak vidékok, melyeken alig gondolható többé mozőgazda-nág gyártás nélkül. — Röviden tohát mi most osak a szántóföldet, rétet, ba-romtenyésat^t tartjuk szomoink előtt; a tárgyalásunkat csupán a földmivolés ós barom''.onyésztéuro szorítjuk. Oly körülmények, a milyenek jelenleg mutatkoznak ós fenyegetnek, legelőször is mindenütt a lo g szükség o-Bőbbekre szor itk ozáat, s a tulajdon bizonytalanságának tekintetbe vételét parancsolják. A „legszükségesebbekre szoritkozás-fogalma azonban igen határozatlan s végszükségbon alkalmazva, különösen a mezőgazdaságra nézve még nagyobb vesztoséget okozhat, mint maga a figyelőm nélkül hagyott ok. A vagyon bizonytalansága szintén különböző módon állhat elő; azonban aterenosére a földmivelőnél osak a vagyon egy részo foroghat veszélyben, nem az egész. A fődolog, hogy meg kell szorítanunk minden oly torményok termelését, melyek mint nyers anyagok, osak további teohnioai feldolgozás által nyernek értéket j valamint a kereskedelmi növényok termelésével is szűkebben •) Ai agy kO«írd«kelUéginM fogr» átvMMitlk a „Msgyaiomág* cslmtt »«mn.''.gucUíi! folyó irntbél e •sitt: a«.fk koll bánni, minthogy ozoknek eladása is ugyanazon kedvozőtlen körülmények alá juthat, mint minden más kereskedőim! ozikké. E tekintetben tehát a földmivelő állása som igon''kedvezőbb mint a gyárosé, kinok oz''idő szerint, szintén inog koll szoritnia bevásárlásait; dómig oz utóbbi fokozatosan oda juthat, hogy gyárát toljoson bo kell zárnia, mívol áruinak nincs keloto; a földmivelő mégis azon szorenosés holyzotben van, hogy az általa termőit élelmiszer nemcsak mindig szükséges, sőt háború idején a nagy hadserogok élelmozéséro még jobban kerestetik. Napjainkban annyira el vannak már szaporodva, s oly jók a közlekedési eszközök, hogy a csatatérről távo'' lakó mozŐgazda is részt vohot a barom és gabona-szükséglet kielégítse körül. Az eddigiekből következik, miszerint a ozukornak való répa, s ugy lehet némileg a tiszta búza-termesztést is meg koll szorítani, ollonben nagyobb mértékben koll tormosztom a rozsot és zabot. Az árpát hasonlólag mindig fogják koresni. Takarmányfélét csak any-nyit kellene termeszteni, mennyi a jószág jó karban-tartására megkívántatik. A használatra szánt barmokat osak középszerűen kell meghizlalni, a a to-nyést-barmok számát lehetőleg megszorítani, Uj fajtáknak behozatalával moH-tanra a nélkül is önként fel fognak hagyni a gazdák. — A juhoknál többre lesz becsülendő a hun mint a gyapjú mennyiaége. — Mi a baromtonyésztést illoti, a nomosobb fajok föntartására igon bajos lonno, s aztán o részben a legmostohább körülményok után is könnyű aa elmulasztottat kipótolni s az olvosztettet ismét beszerezni. Az aratást a lehető leggyorsabban s a hol osak lehet, gépek alkalmazásával kell végezni. A munka-erőbon támadt hiány felette rá fogja most szorítani a gazdákat ozon aogédeszköxro. A kisebb földbirtokosoknak nom ajánlhatjuk eléggé a gépeknek társaságban vagy bérléB utján való megszerzését. Szénának, szalmának, ha lesz eladni való, most kétségkívül nagy ára lesz. Már a múlt évben is nagy kárát vallották a szalma éa takarmány-hiánynak a trágyázók, őzért az őszszol már sok helyen nem losz annyi trágya, a menynyi koll, a a földműves vagy venni kényszerül a trágyát, vagy pedig szántóföldjét e tekintetben oly hiányosan munkálja meg, hogy a jövő aratásra való kilátás semmi esotro som losz ko-osogtető rá nézve, noha ugyanazon munka-erőt a ugyanazon magmennyi-ségot alkalmazta. Más részről meg kell gondolnia a gazdának, hogy most kész-pénzzol losz kénytelen fizetni a trágyát. Ezen kérdést kiki saját egyéni körülményei szerint intézheti el, do általánosságban mindenek felett intenünk keli c gazdákat, nehogy a trágyázás elhanyagolása által szántóföldjeik erejét csökkenni engedjék. — A gazdaság \| X mrdetéeels:: A hat hiMÁIio» potilnor/it t-»«8r 1 kr., '' "''ir rt ,1« uiind«n tov/Oihl hi>ikl«tX4«''rt 6 kr. Hilyígd\j minden rgjei lirikUtjUírt 30 kr. A „Njllt tírcn" fgy petit «o\| bolWutiUI díj» 10 kr. Előfizetési pénzek ós hirdetések, ogy MinUn e l»\|. aielloml tartalmit IIUU'' köxleiiiniyek, J T»l»rnint vidéki lerelek, Mrmíntv« * kliddhlvalillio küldendők NA(1Y-KAN1Z8Xká. minden más ágát, a moly most szintén szenved, ha o körülmények megváltoznak, aránylag rövid idő alatt h kovés költséggol ismét előbbi állapotába helyezheti az ügyes gazda; gyárait kettőzött iovékeuységgol müködtethoti, s ezt tonnio is kell, mert az iparozikkük ke-resottok fognak lenni, baromfajait vétel utján kiegészithoti, javításokat minden pillanatban kezdhet, de az olosígázott s kisajtolt földöt a leggazdagabb segédforrások mellett som tohotiliamarjában ismét termékonynyé. — Az elhanyagolás legérzékenyebben sújtaná öt itt, s talán épen olyan időbon nem lonno képes elegendő mennyiségben termelni, midőn az újból alakult viszonyok folytán beállott nagy tudakozódás és magos ár, kétszoresen kivánotossá tennék reá nézvo a jó termést. A gondolkodó gazda befogja ismerni nézetünk helyességét. A ki tohát osak teheti, épen ugy visolje gondját földje erejének, mint békés időben, « pótolja, meunyvfo osak tehetségében áll, gépok-kel a hiányzó munka-erőt. Nem kétko-"dünk, hogy az üzlet emberei, kikkel » ozélból szövetségre kell lépni a gazdának, a lehető lognogyobb előzékenységet fogják mutatni a jelon körülmények között, ha már azon nyomásnak, moly a pénz- és hitel-viszonyokra neho-zodík, természot szerint ők ia alávetvék. Ez az, mit véleményünk szerint a jelen viszonyok közt a gazdának tennie kollono. A ki jobbat tud, mondja el. —-Czélunk volt másokat js gondolkozásra ösztönözni, nom pedig saját nézeteinkot rájok erőszakolni. (n, e.) Értesitvóny a kesztholyi orsz. gazdáazati felsőbb tanintézet felől. A keszthelyi országos felsőbb gazdászati tonintózot l-iö évi tanfolyamának bevégzése közölöd vén, hogy a Il-dlk óvi tanfolyam kezdető, a folvótoll foltótolek, s egyéb tudnivalók iránt a t. gazdaközönsóg átalában, külö-nüson podig aa ozon -intózotbo bolópni kívánók idojón tájékozva logyonok : szoronepójo van az igazgatóságnak as alábbi órtosltvónyt ezonnol közrebocsátani. « As intózot ozóljn. A kosztholyi orsz. gazdászati fölsőbb tanintózot czélja''.a gazdasági pályára készülő ifjakat, mint loondö bir-toktulajdonosokat, bérríökökot, vagy gazda-tlaztokot jövö hivatásukra idössorlntl tudományos szakkópsóssol a gazdászat mindon Agában, novozotoson az ordttszotbon is, alaposan olökószltoni. Azon ritka tormdszotl előnyöknél fogra pedig, molyokkol blr az intézőt, közöl ós távolabb vldóko a szöllömivo-lós (Ulotóro, szlntón egyik kiváló föladatának ismeri: n hnzal borászat előmozdítására toljos sulylyal hatni ugy az elméloti, mint a gyakorlati oktatás u^ján FöfolUgyolotócigazgatás.A koszthelyi orsz. gazdászati fölsőbb tanintósot a volo kapasolatban lövő földmivos Iskolával együtt az ország fökormányszókónok felügyoloto alatt áll. Az iutózotot közvotlonUl igazgatja ós vozoti a» igazgató, kinek olnökloto alatt határoz ós itól a tanári tostülot a tanulók fol-vótolo s a bizonyítványok kiállítása iránt; továbbá a tanügyöt illető minden dologban, ós a feltűnőbb fegyelmi esetekben. Tantárgyak ós a tanítás segód-oszközei. Tantárgyak; az alap- ós segód- n u gasdUszat! szaktudományok ;'' a tanít»* sogóa-eszkösoj: a mennyisóg 6$ tormó«»ottani készülékek; a vegytniil ós gazdasiigi raütanl müliolyok ; állat-, tiüvény-, ásvány ós gazd. esrköz • gópgviytenión/okj könyvtár. (Jy a k o r I a 11 o k tn u ta t A s r a szolgálnak; az intózot saját gazdasága, füvész, konyha ós gyümölosfa-kerljo; különösön pedig gr. Festetics Taniszló urnák ongedólyó-bői, a gyütnölos ós minden egyéb fanemek-bon gazdag gróH kerl, az uroualml jelus gazdaságok, kitűnően vorotott ló-, siarvasin-irha ósjuli-tonyósatóssol, s a terjodolmos erdők. A tanfolyam tartama kót ívre teri«d, a tanóv kozdntót veszi oot. 1 -Jón. Afolvótql föltételei: Az intózetbo folvótotnl kívánkozó belgnzoltj ttrtozik: a) jó orkölosl maguvlsnletót, b) hogy ólotkorá-nak 17. óvót betöltötto, o) h >gy a főgymnn-sluml, vagy a folreál-iskolai tanulmány >k it sikerről vógozte, d) hogy n gaidáaiati téren legalább Is egy óvl gyakorlati előWószült-sóggol bír. Ha olyanok kívánnák feWóietnl magukat, kik a> említett ogyik vagy mtsik tanodának nom minden osztályát vógixték el, o«ok kötelesek az intózot tanári testülete olőtt olővlzsgálat alá vetni magukat a természettan, állattan ós mennyisógtaiil^tai -tárgyakból, tnelynok erodmónyótől függ folvótoli kópossógök elhatározása. A bol-ratás ós az o I ii v i z n g á 1 a-tok határidője, A Mvétoll beirItások oot. l-jén voszik k''ímditrtket, félév kflzbon folvótelok nom törtónhutnok. As elővizsgálat letételére kötolosok tartoznak már top-tomber 25-ón mogjolonni ós magukat be-jolontonl. PUggotlon, önálló fórfiak, kik as Intózot előadásait hallgatni kívánják, az elővizsgálat alól felmentethetnek a tanári testület által. Tan- és ősatöndijak. Az orra. gns-dátzatl fölsőbb tanintézet hallgatója a ),">• Íratás alkalmára egy óvre 10 frtot fizet. Aa orsz. gazdászati pénzalapból évenként nagy ösztön-dij van kót-kótszáx forintjával enf^e-délyozve, továbbá magán-alapltványok utján »¡eiiítén több száz ''forint,'' esők közt egj 117 forintra rugó ösztöndíj, tüzoteson ogy szorgalmas he Ivót hit-vallású tanulónak osztathatlk ki ösztöndíj fejóbon. Szállás ós élelmezés. Aa intézeti növondókok szállás és ólol ml ellátásról mi. guk gondoskodnak Keszthely város iban. E tekintetben, n távol lakók megkeresésére, szíves kószsóggol fölajánlja közbenjárását na igazgatóság. Fogyolml rondszabályok. Ezek az Intózotbo felvott növendéknek maga al-kalmazásn vógott kóposittotnok, molyok zl-goru mogtartására a felvétel által kötelez-vo van. Vizsgák és bizonyítvány ok. Mindon fólóv végén vizsgálatok tartatnak, molyok sikoróröl az Intósot növendóko félévenként bizonyítványt nyer. Kesitholy, jun. 17. 1800. Aa intézet igazgatósága. Kaposvári fényképek. v. Tessék olhinni, hogy a legnagyobb Impor-tinontia a világon oa, mikor az ember,'' bugyellárisa, — nom, nom a bugyelláris^, — hanoin tartalma olfogy szépen, tisztára, mint a holdvilág, s ha az embor mindon fiókját, kabátja, mellénye ós nadrágjx. minden zsebét kifordítván, az azokból kihulló pár árva vizitkártya, boldogabb multat vis»/i • varázsló s tán élvozotos rándovukról tanúskodó illatos levél, ós — istenbocsá bünőm, hogy ily tiiztoltttremóltó társaságban omli-tom meg, — pár suszter ós azabó-kontó m<mi boldogtalan meggyőződésre viszik &z embort, hogy a pénzünk egy fityaklg elfogyott »adósságunk UómónyoR daozol az Idd vasfogával, ninlön végre példátlan uoutosságg.tl látjuk bebizonyítva azon fizikai tótolt, hogy „ugy idöbcn úgy lioty l>on kót to t nom lohol'''', műri zsebeink b bugyollárisunkban Csupán lovogő van, már pedig, miután a lövogő test, ott más test, tcliát olyan valami, nmlt pénznek nevez a világ , nom lehot. Mily nolió/. volt ezt diákkorombau felfogni. < > 11 its Ijolditgtiilnu holyzet. Podig azt mondják, hogy a poéta ilyenkor tud igazán költeni. És ¿11 ozer dosparátua helyzetben irom o sorokat, ón higyjótok ul, ogy koiumát oom hazudok, egy arvn garast, — akartam monda-ni — egy árva szót lom költök. No ilyen helyzet szánandó, óh tízszeresen nzánatuló vagyok ón, ki ocUntolon százozor forintul, riógyos zugról, ÜVog ntollóról <Sn szép foleségrol álmodozom. < 11« ok móg soká igy turt, ón iatonoinro ko-roakodóat nyitok ós megbukom, vagy lin igy som érők ozélt nokikosordom óa poóta loszok, do olyan Igaz magyar poóta, hogy miitdon »íróiamra ríva fnkud n publikum. Slsjatok ti Íb, eohajtantok, deeparáljatok ti io, ónjji''ijd voraot irok rá, boszut állok o kogyotlon Borion, moly nom bzüu mog on-gom üldözni, muly pénzt nom aanzsiroz az on luftbalonnál ürosobb zsoboimbo. Do mind ez nom olég, a aora túloz mindont. Nom ológ, hogy ninca pénzünk, hanoinakkor móg előállnak az édesnél ódosobb vá-gyak. Ah ilyonkor nagyon szabad a fantázia. (Bizony móg kisül, hogyilyonkor lohot igazán költőn II) — Istonom, mily pompás volna most ogy frankfurti virsli uobroczoni tormával óa kót sós szarvassal, vagy inily nagyszorü kót krigli •Ör, 3 ah mily dolioiőz ogy oilindor Jógbohü-tött r olilosi viz borral I — Eh auvix, fagylalt, fagylalt vagy ogy jogos kávó a Tóthnál.. vagy : ma eirousz vau, ott losz a Oizólla is... oh ón nyomorult ós óu nom mohotok 1 — Nózd, nózd az ott dohányzik ... jó dohányt szi .... jdo egy kést, ogy rovolvert vagy ogy franezíu ágyút, ón lelövöm, kirablom, hogy mor az ón ablakom alutt dohányozni, luikwi'' nokent niuo» ogy pipa dohányom som I Vttgv. . T- ;Mu bál lo»s a Donnomál, a bizi Porkó oíuzojkál , — Ki én nom mohotok, lo vagyok lán-czolva, tönkro vagyok tóvo ... nincs pénzoin l — Mit? nom mohotok?... Igenis én mo-gyok, ido a kalapo^ pálozát, rokkot, ón rno-gyok ... ah hisz vnh móg krodit 1 Igy ölik mondom &z ombort a vágyak, l''ólda rá l''ubl. Pubi dorók kölyök, a maga nomóbon zsoni, érdemes róla mogomlókozni. Mult vasárnap ópon u loirt holyzotbon s tán a loirt vágyaktól üsvo töpronkodott magában, inig vógro is votto kalapját, botját óa rokját n esti nyolozkor útra indult tolo kobelloí a ogónaoii üres esőbbel. Osak a trafikáig volt nohós, a mint itt hat darab trahuosillost mogvott. «. kroditro, ugy érssto, bogy nagyon szóp az ólot. ^Csakugyan csillogott a szomo. Egy pompás dlkoziót is tartott ozon nagy szó diosöitétéro: krodit Szoroncso, hogy szavait olfoledvo lo nom írhatom, mort attól tartok, hogy kötólon fogva olvinnók Pubi barátunkat fiuánosminisztor* nok Törökországba. Podig kár volna órto. iNotoeaók fólro ér-toni, Pubit órtom.) Azonban a dikozió közbon a trabuczillos elaludván, Pubi mogáll, hogy rágyi\jtson. Epon a kuglizó kort olött volt. — No ido be raogyok, gondolja, rágyújtok b aVval szépen tavább. lston monts, hogy ogy porozol is kóssom, nom soinmi aziu alatt som Bolóp. Peraze kugliznak. „Szorvusz Pubi" lston hozott ! „Jor dobni, mosl mindjárt to löksz a Hudi után, ninca móg első." Doníquo Pubi boáll, dob, óa malórjn van nom talál - „No tógy liát bo Pubi." — Nincs aprópénzem, kórlok szúrj ki bo-. lycttártí''<jgy hatost, mindjárt visszaadom. „Tetszik ogy pohár sör? Porapás, ópon mo»t csaknlták, ilyen móg nom volt Kapoaban I" Ui''aim, lehet-o ogy gavallérnak orro azt mondani», nom iazofn ? Oh nom, a gontlomau ilyenkor parancsol, hacsak ogy szikra galan-teria voi\ honno. Puhl podig gaVallórnak tartotta magát. „Tán szolgálhatok valami iizsonával ? I''om-•.áe rántott csirke ugorka salátával, liatal Váesa, frankfurti virsli, milanói szalámi ós nalvaládá, vaj, toleráno* gorgonzóla, omon-tali, liptai, kr<^i ós ostyopka, finom pörkölt, linzi torta, gulyás, retek, aludtój, aó, paprika, ,Venyór ás porocz ? Jlig a porocz szó hangzott Pubi fülólwn, uidöu már olSttn állt a rántott osirko. Persso ai oliö szóra intett. llrnvo Pubi, derók gavallór vagy, to aztán tud ne költőül. Vógio ia Pubi ''.» órakor elhagyja a kortot ós tartozik nyakra föro a kugli kompánia va-lamnnyí tagjának, a pakonbiró-banknak, pi >-ozórnok ós hárfáa loányoknak, aumma-au: raarum 8 frt UO krral. Nem volt szogónynok aprópónzo. l)o kiaórjük öt tovább. Eejo zug, aroza izzad, a promonádra vánszorog „Ilová pubi?" — A promonádra. — „llát noiu inkább velünk?" Hová? „Bálba, A Donnorhoz." — No hát mi van abban — gondolja Puhl — olmegyek, férfi vagyok, nokünk nom <lóro-gálhat sommi, honnünkot ki nom szólhat Bon-ki, aztán ugyia csak honóz az ember. f Kórok 20 krt belópti Jogyórt." — Hudi fizot, Pubi bo lóp. Ah hisz o. ok mngnifiquo! Nózd itt naai-vasi, ott forbli, ozok mog tripla inakaóaot játszanak. Ah hisz itt nyorni is lohot .. Próbáljunk szoronosót, álljunk a nasi-vaui-hoz bródsitzornok. — A hotoaro áll ogy forint. „Nasi-vasi, nasi-vasi szól a bankór .. ós.. bravó, Pubi nyor. — Ido 1 forintot. Pubi vórszomot kap, paroli-pnosiz us nyor 10 frtot. — Brnvo, hisz ez r''''.jógos, osak további — Mi oz? vesztettünk? kétszerezzük a tótéit, Idinót, — ah ez malőr, duplázzuk újra. ^-Borzasztó I hozok öt frtot a bankba, — dupla vagy sommi. — Uruk pisztolyt, Ismót vosztottom. Ha* tok 10 ftot, dupla vagy aommi öt maszk. „llohó/ uram as nom megy, fizessen ön vagy nom játszik. rubi szógyon pofával odább áll, hon fo-lodto a bugyollárisát, majd holnap mindont kingyonlit. — • yzoroncso, hogy ki notn dobták. Ah do ira, ások keserű pohárra vigasz, ni csak mily ódoson raosolyg rám az n kis szöszko. — Szorvus kicsiko, nos hogy van? felteszi a czvikkort ós convorsál. „Edoa ur, ha nom bántom mog, ni nos ogy kölosötiöani való forintja ? — Ah ezlvoBon, mogálljou osak. — Do mi oz? ninoB aprópónzom, várjon osak, do hogy no lássák, kát vonuljon kissé fólro, mindjárt adok. Hó Donnor, Ido váltaon nokom. „Nom tadök kórom aiásan. — Edeu eziczám, ha holnap oljtfno hozzám, no ugy-o mogtenzl, hisz Jó losz akkor is. A kis gráozia keaorün mosolyg. Négy óra reggel, Pubi haza ballag, á<-no-saa ós borzasztó olkoaorodottsóggol taru di-otiot a krodit ollon. Reggeli 9 óra ... kopognak. „ÉdeB ur a 10 frtot kórom szópon." A másik in Lolóp. „Tognap egy kis uzsonnával totszott adós." — Urak tUrolom, miudon órán várok pónzt, dólután bizonyosan. Újra kopogás. — Ah maga az kiosiko, szóp hogy moglá-togat. — „Hát ha oly azivos loaz ifjur." Elmegy, do ajtónk olött morraogást hallunk, moly mindon lohot, csak nom lovagiasság di-csóroto. — Oh krodit, krodit, to borzasztó osáb-an-gyol, to vipora, to kisórtö szellőm .. . Do haltgassunk, mort solicom losz bolö-lünk finánoz-minisztor. Ez a kóp, hogy kovoredünk adósságba, hogy merülünk pocsolyába, hogy dobjuk ol az arezot, moly pirulni tudott, hogy ölünk testet óa szollomot. Mpst azonban adjö, hadd nyugodjék Pubi, majd tán móg találkozunk volo, különbon la olfáradtunk, — irtóztató karczolóe volt a penna- DON HIVALUO. Lcvölözósok. Kt''Hzthely, juniua 20. o „Hógi irótárflunk,''hol késel éji homályban?" kezdhetné azorkosztö ur hozzám intézendő opistoláját, melybon emiatt tudakozódnók, Ví\jjon miért burkolom n hallgatagság fátylába oly hosszít idö óta mind magamat, mind városunkat? Ha o kérdósro dircct választ kollone adnom, nagyon mog loniiék akadva; do ssoroncsómro cszombo jut ogy köztnondás, melyet inenlsógomro itt nagyon alkalmazhatok. t. i. a mi késik, rom múlik ; s igy az ón íovolem ha kevésot késik íb, do ol nom marad, sőt o kovós kóscdelom által csak több os«mónyt foglalhatok összo a hírek koszorújába. w '' A lognevOBCtosebh körülmény városunkra uózvo az, hogy helyi órdekoiuknok is akadt ogy kópviaolöjo s oe a „Balaton" cimü hotiUp, mely Oyörök György ur azorkesztóao ós ayoniilijából körül ki; (öinunkatár»A Sar-4ftdi Istváp. Boltartartalma szépirodalom, gazdászat holyi óa vídóki hírok. A lapocska moat éli még ifjúsága olsö poro^oi», a így mogitélni korán volna. Óhajtjuk noki, hogy a nagy Balatonnál is nagyobb tórro torjodjon ki s oltffizetőinek száma no csökkonjon ugy, mint a mi nagy Bulatonuuk I Ad vooom Balaton I Alig várluk, hogy elmerülhessünk üdítő habjaiban, már is koau-rüon kellő tapa8ztalnunk, hogy előbb-utóbb lohotlen leuz fürödni bonuu fo viz csekóly-nógo miatt, mort a külső fürdöháznál ogószon csekély, s az ottöl mint ogy 100 ölro beljebb fekvő ujonan épült fürdöháznál iacsakjelentéktelen mély a víz; sőt volt alkalmunk iszonyú messzire bohatolnt nnólkül, hogy osak 6 láb mélyaógot ia elértünk volna, 11a az apadás folyton igy tart, ugy a" habok ho-helyett egy-két óv múlva a növónyzot kalá-arai fognak hullámzaní a tér felett. Do atnonnylro szomorú aora fonyogoti a balatoni fürdőt, annál szobb jövőnek néz oléjo a hévízi melog fürdő, mely köznapokon is, do ünnepnapokon túlságosan számos látogatónak örvonu. t Lohctlcn ogyazoramind városunk föólinó-nyóro a szinószotro is nóhány szóval ki nom terjoszkednom. A társaság már mult hó 17-ón kozdó mog olöadásait n eddigelé mintegy 12 olőadást tartott, molyok közül az igazság mérlegének CBÓszéjo a aikorült előadások foló hajlik. Azonban csudálkoznunk kellott clo-jinto a rószvétleusógon; a társaság nem egyszer kényszerült a szinpadról ia könnyön mogolvaaható számú közönsóg olött játtsani. Do Hzupcr igazgató kitalálta a közönsóg csalétkét a kozdé az oporottokot adatni, molyok nom is hibázták ol hatásukat. A „Tíz lány és ogy fórj aom" kólizboni a „Fortunio daláénak utóbbi olőadásai a aikorültok közé tartoznak, A társaság közül kiomolondők a kassal színháztól itt vondégszoroplö Takács-ár) Szupor, Erdélyi, Szóp ób Kondi, Dömén Mari és Czakonó ónolco óa Császárné itünö Játéka. Azért igon nagy kár lott volna ha Kzupor, a szintársulutnak o drágakövét ujabban némi raollókos okok miatt voszni engedi. F. hó 11 ós 12-kón városunknak Somsioh Pál Őmlga volt ma\| as vondégo, ki a gaxdá-Bzati tanintózotot jön átogatní. F. hó 14-én tar-A a gymnasmmi ifjúság majálisát illotölog juulalisát a rogónyos fok-vósü Csókakön, moly alkalommal igen szép és ogyszorsmind ió kodólyü társaság OBZtá mog az Ifjak o kedvos napjának örömoit. Vasárnap roppant vihar dühöngött városunk környékén, moly a növényzotbon ismét moglohotős károkat oKozott. Eb alkalommal ogyszorsmind az omlilott belső balatoni fürdöháznál, hová siykán koll bejárni, mintogy 6 fürdő ogyónt ott kapott, kik ki nom iöhot-vén, ogy ogóaz tongori ójot kényszorűltok a vlzon töltonl a r.snk a vihar loesilapulta után másnap reggel ssabadulhatának ki kínos helvsotUkliKl. Végül a szívok húrjainak mogrozgotöiröl som szabad mogfolodkoznom, Bizi Forkót és társait értvén, kiknok öszhangzó játékán gyakran olfolodjük búnkat, s nolm másnap ismét csak a komoly való tűnik olónk, mégis olmondh&^juk, hogy ök legalább ogy porozro boldogokká varázsolhatnak bonünkot _____ t t Lctenyo, jul, olojón. T. szorkosztő ur I llég kívántam néhány aorral az itton történt dolgokról órtoaitoni. Sokan azt gondolják, hogy mi a világ háta mögött lakunk, a igy semmi világi élvozot-bon nem részosülhotünk, hogy monnyiro csalódnak, mogmutatja a kövotkoző: A mult hetekben volt nálunk Tömöry Foroncz fény-képóaz Z.-EgorazegrŐl, ki jól olkószitott, s a czélnak tökélotcson mogfololö mükocagá-val nomcsak igon sok arcz, hanoin több táj-, kópot is toljo8 mogolégodósünkro kéazitott. Jolonlog podig Balog Alajos színigazgató niulaltotja a műkedvelő vídókot válogatott az''nidnrabjaival, a olmondhatora,'' hogy azon nagy pártfogást, molybon — a-z ozon vhló-kon a fagy által vallott nagy csapás daczára ia — részesül, valóban mogórdomloni iparkodik. Különösen kiomolondö Balog a színtársulat igazgatója, Dömo ós ylrvány, nom különbon Balogné, kik azorgalommal átta- ( nulmányozott játékukkal a színház látogatói közönaégot tökóloteaou kiológltík. ________Cs. Zala-somogyi hirek. A (Aratás.) Az aratás vidékünkön majdnoin befojozottnok mondható. A ^oza nagyobbrészt elfagyott, árpa ugy középszerűen tizet. Ezzel ellenkezőleg Muraközbon •) Kpen mo»t julott ^rt^ümro, liogjr lik mir rvmlci aiorxüdCtt tarjai lőttek •ihibánuuknik. mondhatni, a gabonák gyönyörUok voltak különösön a^fots. Sajnos, hogy az ogóaz aratás ulojo alatt n^tn hallhatjuk a munkáról hazatérő onoportokuak, máB évokbon annyira divatozott dalait. Hja I a munkás népnok ninoa kűdvo,midőn ki gyormokét, ki férjét, ki teatvévjót, ki kodvoaét tudja a csata-mozön. A (Kóz-odóny.) Többször szót ömöltünk '' már a kopott főzd róz-odényok ollon. Moat újra ugy vagyunk órtoaitvo, hogy ily-noratl edónyok nomosak több (Igyotlon házi-aaazony konyhájában találhatók, liánom vannak vomlóglöaoink ia, l^ik nom tartják lol-kÜHinerotloMttégnok ily uion kisobb-nagyobb monnyiségü mérget hinteni az étkezők olo-dolóbo. Fölhívjuk ?z ügyben íb an illőtök figyelmét. A (Zöldfa-kort.) Mintolöro omlitök, mult vasárnap a Zöldfa-kortbon, annak tol-jos kivilágítása a a föhg Ernő novót viselő gyalog-ozrod klsobb zonokara köaromükö-dóao mellett, a mogsobosült harozfiak bo-gólyzéséro zonoostély rondoatotott, molyuok tiazta jövodolmo körülbolül 160 frtra rúgott. A (T a k a r ó k - p ó n z t á r.) A holyboli dorók a áldozatkész takarékpénztár a fölig Ernő-ozred Hobósültjol Bogólyzósóro 50 frtot ajándékozott. A (Katonai kóríiázak.) Katonai kórházakká a helybeli katholikus óh is-raolita elemi iskolákat szemolto ki az ittonl katonai parancsnokság; azonban a városi tanács más alkalmasb épülotok átongodéso mellett iskoláinkat mogmontoni igyokozvén, f. hó ,.6-kán oz ügybon tárnok ö nmlgához táviratozott, annyival is inkább, minthogy az iskolák lefoglalása tudtán kívül történt. ADoák Foronoz.) Mint halljuk, hazánk lognagyobb bölcső, az orényokbon tündöklő haiajj. Doák Foronoz, kit megyénk büszkén magáénak vall, n nyarat BzokáB Bzorínt az idén is Szont-Lászlón Oaztorj^^ bor sógoráuál töltondi. A (''¿'' o r n a - o gy l o t.) A holyboli torna-ogylot azópun halad olőro, a tagok buzgón jolonnok m^g, ós örömmol gyakoro\ják raa- Íukat az orö kifojlosztésóbon; különösön icsórotot érdomol Pörgős mérnök ur, ki mindon ön-haszon nélkül fáradhatlanul mint olőtomista működik, és szolgálatát a holyboli sürgönyző főnökkol mindaddig fölajánlották. mig a társulat annyi anyagi orővol rondcikoziK, hogy ogy torna-mostort kitarthat, A Vettük a balaton-füredi fürdő kimutatását a a fürdő-vondégek névsorát, a miből kitűnik, hogy a fűrdőnok mult évi összos bovéfolo 3108 ft 21 kr, kiadása 8056 ft 03 kr volt, ozon évre maradék tohát 47 ft 68 kr. A fürdőben april 20-ától jun. 20-ig 160 vondóg fordult mog, kik közt több kópvl-boIő novévol találkozunk. Harckor zongoraművész óa Habatinszky k.''a. ugyanott közöl obb hangvorsonyt rondoznok. A (Balaton-fürodon aaon mo-b á k a t,) molyoket császárné 0 Foleégo számára rondoztok bo, hir szerint a szász ki-rólyné fogja olfogUlni, kt a fürdő-idényt Fürödön töltonl száudékozik. A (Magyar nomzot dalai.) Epon most jolont mog Emloh Qusatáv kiadásában Poston, „A magyar nomzot dalai az országgyűlés alatt 1806." Irta Tuboly Vlotor. Ara 30 kr. Kapható Wajdita Józaof könyvkoroa-kodósóbon N.-Kanizsán. KapoHvár. h. A járda foszaaágát sokszor megróttuk már, — no használt is annylra-monuyiro, legalább élotvoszólynek niuuu ki-tévo az omber; liánom most még nagyobb baj van azokkal a járda mollotti dobogókkal, molyokkol a csatorna van fodvo. láttunk már gyormokokot, kiknok lábuk bolo-szorult a lyukak és hasadékokba, do baj nőin törtónt, — ma azonban oly rothadt, korhadt, ogyonotlon állapotban vannak'' o rosz deszkák, hogy a mollott,hogy az ombor nappal orra bukik, ós a kloákába billen dosz-kástól, még az Is megtörténhetik, hogy osto sötétben könnyön törött lábbal korülhot haza. — Uomóljük, hogy szavaink a kellő sikort oredményezendik az illető bolyon. h. Nomkovosobb a baj azzal a W-méntolon koldussal, moly szogóny városunkat 8orogély-niódra ollcpi. Utozán, küüho-lyon, ebédnél; ágyadban nom vagy biztoa, hogy naponkónt 2—8 koldus no kérjen tőled óa no eijon-rijon ajtód olött éra-hoszszat. A köz-óluy toljoaülno, ha a policzia némi gondot fordítana o sók dolog-korülö OBavar-góra, a a zsarolt közönsóg holyoft az fizotnó ökot 24-gyóvol. h. E sorok kéltokor Saigligoti poBti szinészok logioleaobb tagjaibél (Príollo Cor-nolia, Szordahglyl stb.) álló társulaU olsö olőadását rondezi. Majd bővobbon is mog-omlékezüuk még e •— bízouynyal élvozotoB — estékről. h. Hir Bzorint a mogyoboll járás- orvotok is felhívattak a harottérröl ,ol-saállitandó eobcaültok ápolásánál! sogódlot-ro, minők kövotkoztóbon már U nohány or-voBUíik a kitűzött vftBiiti ób ogyéb állomási holyokro eiotvo olköltözni készül. ),. Unit héten Honómon tű* volt b négy háa lott a lángok martalékává. h. A Balatonról U halljuk, hogy bzo-kott Áldozatait aa Idén is megkívánja, — ugyanis a mult napokban ogy hullát fogtak kij mint a/ Idol nyári szak első áldozatát Kílóto nom tudatlk. '' h. baoroaadról bizonyos Scfiillín-gornó olmozavar kövotkoztóbon oltávozván, nyom nélkül oltünt. h.''C » u r gó n in a r h a vó a a nyomai mutatkoztak, ft nionnyibon ogy tollón ily nomü botcgíógbon elhalt; a kellő intézkcdóaok mcg-tótottok. Csak raóg o csapás van hátra olaa-nyftrt mogyónkro. (i. 8 o m 8 s i o h P á 1 ós gf. öomssioh Imro országgyűlési képviselőink már mogórkoz-tok... Örülünk jelonlótüknok, mort szorot-lük Okot ós szomorkodunk i», mort »«orotjük hazánkat. h. 8 i ó f o k o n a fürdő igon népesátalán ,ft»omogymogyolbalatonparti vidék is néhány óv óta már szóp vondócaorognok örvond nyaranta, igon olosó ós kollomos fürdőül szolgál, kik a szabad ós ogésBÓgos fürdőt használják. h. A nza 1 a-s o m o gy i hölgyök nap-tárán ok" szánt aczél-motszot oszmónykó-pót líóosbon -ogy gyönyörű fotografía után motasik, a kivitel szópsógót a müvószl kosok biztosítják. A boküldött kéziratok podig tv boltartalom boosót a kiállítás csínjával . egyen fokúvá toondik. Ajánljuk o» albuinszo-rü naptárt,olvasóink figyolmébo. h.Don Hidalgó legifjabb voraét közöljük : V i g n h I. Hej mcgkUldu uiludou ktinyvem A köny várua . . Senki tom veit j DctpcrAllflm .. é» knnyo»t«m. Hogy Huiu ulvaaaák vuraomot. Eladtam l''éter- »»Idóuak é Igái, hogy hit inixaaaxámra, 8 bár ltom adott írtllk «okát, A deflcitbSI kiránt. 8 ml f3 I mo«t menjek bármerro, Mol wjtot a sxaUajlt roasnek i Miud vtriombe va» tokervo, Olvftjwik vonom... uo « oa»uek. Fővárosi ós vidéki hírek. — A os. kir. hadügyministorium, mint halljuk, mogtotto aziránt a kollö lntózkodó-Bokot, hogy a jalonlogi háboru-tartama alatt, az éjszaki » déli hadaorogtől beérkezendő vosztoségi kimutatások alapján, az illottőköz-aégok b rokonoknak ns ollonség olött el-eaott mogaobeaült, olfogott, vagy oltünt kato • nák Jogyzéko az Illető Közigazgatási hatóságok közvotltósóvol tudomásra jusson. (tíürg.) f- (Tüivóbz.) A fÖ-városi mümalom épülete jun. 26-éu rogg. 4 órakor belsfc ré-ozóbon állítólag a gópozot által kigyuladván — a lisstkÓMlot ogy részének megmentéaa mollott — tnlndon ogyéb bolszorvozoto a lángok martalékává lott, déli 12 órakor már a négy fal állott. A malom a „Hungáriánál11 60,000 forintig volt biztosítva. — (II u a z á r-b o oa ü 1 o t.) Egy magyar huszárról a hir a kövotkozö érdokos történotot beszéli: Egy Kadoczky-huazár őrjáraton levén. két porosz dsidáat fogott ol. Az ogyik jó módú logény lovón, totomos összeg pénzt ajánlotta huszárnak, hogy bocsássa szabadon. A huszár, ki ogy kis dioaöaégot többre bo-osült ogy százforintos bankónál, az igórotro nom hajolt és diadalai vitto bo foglyait a táborba. Ez Turnáuban történt. Hlro futamodván oz osomónynok a városban, nohány polgár azonnal gyüjtáet rendezott és gazdagon mog-jutalmazták a nomoaak vitéz, do ogyszors-mind megvosztogothotlen katonát. ; — Egy obről tosz említést a „Fővárosi Lapok", moly tnogérdomolné. hogy a ezont bernárd kutyák közé tiuztolotboli taggá ömöljék. Ez ob ogy ombor élotót moutó mog. Pár nan olött novozetoson ogy ombor osotta Dunába, a annyira olraorült már, hogy a vízből csak kalapja látszott ki, mely nagyon orőson lóvén fojébo nvooiva, a habok nom kApták ol. Meglátta o kalapot a DunApArtról a liajó-Bok ogy igen ügyoa anortirosó kutyája s azt hivón, liogy oa is csak olyan kalap, rainökot gazdái azért szoktak bedobálni,hogy ő hozza ki a szárazra, rögtön nokl orodt s úszva eio-t<jtt foléjo. El is érto, mog is fogta, do észro-vérén, hogy a kalap alatt Ogyébb is van, még pedig ombor, oltaszítá magától a kalapot, b nyakon osipvo annak fuldokló gazdáját, bár nagy orőködós közt, do mégis kihúzta a partra. Képzolhotnl,hogy ozokos kutya mily harsány óljent kapott a partonállóktól; simogatták, traktálták, nézegették, mialatt Ő nyihogva fo-Jozé ki örömét éíotmentő osolokodeto fölött. — A hadiszükséglotok boszorzéso, ország-világ láttára számoa viaazaóléaek kiséroté-ben megy véghez. Nevozote» dolgokat hallani a lóvásárlás körül. A stájerországi gazdaság, egyoBÜlot nom állhatta bzó nélkül a mit látott, a közelebbről egy folyumodást intézett a had ügymíiiiatoriumhoz, molybon azt figyolmoz-toti a kincstárra nézvo káros vlssznólosokrc. A folyamodásban folhozatik, hogy a gazdságl ogyosülot saját ószlelütoi szorint, lovakra és terményokro a kincstárral olyárakan történ- j tok alkukötésok, molyok a piaczl árakat csak-nom kótszoroson fölülmúlták.E visszaélések annyival nagyobb kodvetlenségot idéznok olő a gAzdák között, mivol közvetítés nélküli bovásárlások olvilog mollőztotnok és a tor'' molők visszautasittatnak, bárini olcsón kínálják ib torményükot. A gazdasági cgyosülot ennélfogva azt kívánja, hogy ongodtossék mog a katonai hatóságoknak szabad kézzol bevásárlásokat tonni, a hivatalosan jogyzott piaczi árak szoros szommoltartása mellett. A mint ogyos magányzóknak sikorült nagy monnyisógoket olcsón bovásárolni s a kincstárnak drágán eladni, óp ugy sikorülni fog^ a hatóságoknak is szükaéglotőkctfodozni, ha kihirdetik a holységokbon, hogy mit é^ml áron vosznok. — Egy hiroB londonj orvos a cholora jáf-vátiy ollon a kövotkotkező biztoB gyógy-szórt ajánlja: A mint a olmlora előhírnöke, a haamonÓB jolontkozni kozd, naponként kovás, do jól folforralt vizbo öntött ogy draoh-mányi gyógyászilag hígított kónyoavanyt (acidura sulnhuríoum dilitum) koll beadni a botognok, s ha oz az orős székürUlés kitörését nein akadályozná, itassunk mog voloazon-nal 20 csöppet a közönsógoa oplum-tlnoturá-bél, s ezt több óra folytán ismételjük. Ez által nom csak olojót vohotjük a Járványnak, do ha már uralkodik, el is fojthatjuk azt. — Mogyés püspök ur ő exoja a megürült voszprémi kanonokságra — hir szerint olső bolyén — ft. Udvardy Ignáo hittudor-, muraközi apát- s m. akad. tagot jololto ki. Udvardy ur számos óvot töltött a püspöki pap-növoldóbon mint aa ogyháztörténolom és tör-vónytudomány tanára, a ez idő alatt Vobz-prómváros össze« lakósságának tiszteletét vívta ki; azért legkevésbé som lop mog ben-nünkot a közöröm,'' moly ő oxcjának o választását—mint átalánosau tapasztaljuk - kíséri. Bécsi és külföldi hirek. 1 / — A hitolso raj o gy ok jul. 22-ki sorsolásánál olaő nyorö", 4038 sorozat 86 szám \ nogyvonozrot nyor: 8412 sor. 22 szám ; húszezret: 632. sor 56 sz. A kihúzott többi sorozatok ozok: 142, 8087,499,2172,3200,4200, 8488, 2204, 1101, 1574, 8883, 972. — (Aporoszgyalogságlőfogyvo-rol.) Nagy hlro vau most a poroszok öldöklő fogyvoroinok, aa u. n. gyutacs puskáknak — (Zündnadol-öewehro.) Ezok olönyo abban áll, hogy 1) gyorsan lohot tölteni s lőni, 2) biztosabban találják meg a czélt a 3) igon ogyazorü szorkezotök van. Az összos töltés ozon fegyyoroknél ogy töltónybon (patron) van egyoaltvo, s hátulról töltetik a csőbe, miáltal töltéa Alkalmával nom koll a töltő vea-ssővel a a gyutacs föltevésével az időt vesz togotni. Gyakorlott katona ogy ily fogyvor-rol minden porezbon hatasor képes elsütni Íuak^ját, míg más szorkozotü vont osővü pus-ákból logfölobb két lövést lohot tonnio ogy poroz alatt. S még azon olönyo is van amannak, hogy monói közben is kényolmesen tölt-hoti a katona. i f . • A mi ozon fogy ver hátrányait illotl, leginkább azt vnttik ollono, hogy könnyű töltho-tésénél fogva könnyön olosábitja a katonát a nagyon szapora lövóaokro, mi által töltényoit igou hamar kimorlti. Ez a gyakorlatlan, tÜ-»oa ujonozsorognói ugyan könnyön mogtör-tónhotik, azonban más részről azon körülmény is tokintotbo yoondő, hogy ogy porosz katona nagyobb monyíaégü töltényt vohot magához, miután a porosz löfogyvorok töltényei sokkal könnyoub aulyuak, mintogyóbb fogy vorokói. Más nagyobb hátránya a porosz puskáknak az, hogy logfölobb 20—25 lövést tohotni velők tisztán, mort ozután a puska caővo ugy bepiszkolódik a lőanvagáltal, hogy tisztogatás nélkül a töltény bolo nom illoszt-hotő. Azon körülmény is figyolombo voondő, hogy a porosa katona, ha lökészleto olfogy, az ollonsógtöl elfoglalt munltiónak hasznát nom volioti, miután puskájába másnemű töltést bolo nom tohot. Hanoin hát ozon hátrány viszonyos ; a porosz töltésokot som használhatja más fogyvorrol biró ollonség. A poroszokéhoz hasonló fogy vorokkol még osak a kurhosszoni kis aorogbír, máa nagyobb sorogok még oddig aqhol aom használják — nom mintha valami nagy titok volria ozon uj puska rondszor, hanoin mivol a régi rond-azor átváltozása nagyobb aorogoknél roppanf Bok idöbo és pónzbo korülno. Ez pedig nom miudonütt találtatik kollö monyiségbon. — Az osztrák államadósságokat ollonörző bizottaág jolontéao öaazofoglalja az államadósságok állapotát: E szerint 18G1 deo. végén az osztrák általános államadósság, 5 por-ozeutea tökéro 08 osztrák órtékro számítva át, 2,035.197,336 forint 2H1/, krro; a lombardv volonczol királyaág adóssága 05.797,134 frt 3b''/t krra mout; s összos földtorhomentoa adósság 522,220,268 frt. 20 krra. — így 1863-ról növokodott az általános adósság 557a millióval, a lombard velonozoi apadt mintegy két millióval, a. földtorhomontesi-tésl szaporodott mintegy ''/, millióval. 1865. dec. vógón az általános államadósság volt 2.532.083,148 ft 65 kr; a lombard-volonoaal királyság adóssága 65,020,793 frt 57 kr., aa összos földtohormont. adóssága 525.850,494 frt 20 kr. — így 1865-ben apadt az általános államadósság 3.114,186 frt 60''/, krral, szaporodott a lombard-volonozol királyság adóssága 132,659 frt 21''/, krral, ós szAporo-dott a fbldtohormontési adósság 3.686,226 írttal. Azonban a bizottság kimutatja, hogy az általános államadósságok apadása csak látszólagos, a a kormány számcaoportositáaából jön ki igy; tulajdonkóp az általános állam-l adósság mintogy 41 millióval szaporodott \| 1805 folytán. — Londonban logujabbAn lőpor ós lőgyApot holyott löpapírt hoztak forgalomba. A különféle vogyszorokbo áztatott papír tetszés azo-rintl vastag töltónyekbo csavartatik összty és nagy molegbon mogazáríttalík. Ezen lőpa-pir csak nagy hőségbon lobban fol, gyorsan és nagy orővol hat. kevés mooakot hagy hátra, fÜBtöt alig csinál,,''nodvessógbon nom igon szonvod, éskezeléso sokkal kövesebb veszély-lyol jár mint a lőporé — ós különösön a lő-gyapoté. Összohasonlitó klsérlotoknélkitünt, miszorint ozon lőszor a lőpor futott jolcnté-kony olőnyökkol bír, és 30 —50%-kal olcsób-ban állítható ki. E találmányt figyelmébe ajánljuk hazai vogyészoinknok. Pipere-assstal. 3-ik lap. Arabsból öntött lap oz, rajtA szép fónyos ozUst-botükkol van Írva(dr. Uiggarónak ozímozvo Modoo) a világliirü büvésznő Aláírásával a kövotkozö tartulinu lovól;~ „Giggaról vakmerő férfiú, ki caompósz-vo jutái lábaimhoz, mond mit akarsz művelni olsajátitandó büvészoti tudományom-mai? Bajátszorü erőszakoskodásod által roj-télyosnok mutatkozol, tán azt hiszod, hogy holtakat fogsa fololevonlthotul ? lm igou, akkor csalatva éroabotod magadat. Ily kívánatnak ki nom olégíthotÖk. Mind a mollott u toaok szóp kérésedre teljoaüljön kívánalmad, fogadd azért o büvésa-pálozát és légy velő azúioncsés mindenkor, midőn aa elaggott kort mogfiatAlitani, a nom azénet podig mog-szépíteni lcendosa hajlandó. Amott a titok forrás, abból morltsd a bü-orőt, kivánal» maid kifojozhotésóro. Ott, hol a füí ogy kövot fod, foltalálandod bűvész növény-könyvomot, a ha fennakadásod loond valaha, tárd fol, a to fol lolondod a torméazot logoao-dáab titkait, azóval mind azon bűvész nö-vónyoket, molyokkol azépiték, mocfiatalitám a haladott kort a tovóm magamat bámulandó széppé és n világ loghirosb büvéitzuöóvó. Halmozott toondŐid köaepottu jusson eszedbo : Modoo. _____0UV03NŐ. Az ész.) — Raboncr ««tyrálból. — Mivol Itt ninos ssándókom philosophiai órtokozést írnijNtgy nom is fogják föltenni róla, hogy az ész azon fogalmára gondolok, — molyot róla a tanszókon képozünk magunknak. Nom podansok, hanom a nagy világ Bzá-mára írok, a nagy világban podig ész any-nyit tosz, mint gazdagság. Ab ész-nólküU ember nom más, mint aso-gény. Lőhet bbcsülotos, tanult, élezos, szóval az egész városban logügyosobb — leghasznosabb ombor, az mitsom használ: osao hiányzik, mort pénxo. nincs. Garasára ész sincs bon no mondja vondéglösöm, ha osinos költomónyt olvas. Miért? — voudóglősöm váltó üzér, ki ösz-BBoadásnál sommi mást a világon nom tanult, és azt biazi, hogy ha a logazobb ódát vinné la a böraébo, — ogy garABt som kapna érto. E leánykának van osao, mondja nz ogyodül pénzre tokintő kedvoB, habár aa mást sem tosz, mint kávézgat, zálogosdit Íátsaik, csomót köt, az ablakon kl-kiuóz, s ia még azt veszszük ; szomszédnőinok háziöltönyét bírálgatja. — Társaságokban, hol tnlndezok egyikét som tohoti, nom képes a száras igon- ós nom-nél többot szólani, a Íja logyezöjóvol nom játszanék, szép szobornak tokintonők. No do oz nála mind sommi, kodvosénok mégis olég okos, mort anyja igon azép vagyont hagyott reá. Ezon ombomok igon jó tormóazotoa obzo van, annyit tosz ; ö BZÜloitöl gazdag örökségot kapott a nem szorul pónakoroBotro. Hogy tohát mltjulonti oaaóvol n « a o-rázBkodik? ozok után magyarázni t>nnt koll, magától értotődik Én sem vnpjyok ópon a logoaztolonobb, mort szintén birok valntni kis vagyonnal, óo oz alknluiut ndott harmincz évi tapaaatalat utján az ész különféle fokait iiu''giamorhotni. E tanfolyam után földioím oazóröl körülbo-lül kövotkozö jegyaéket azorkcaathotok : 1000 tallér, notn u^éa^on oaatolon ; 6000 tallér, moglohotöe ész 5 12,000 tallér, f\nom ész 5 80,000 tallér, nagy ész; 50,000''tallér, éles ész; 100,000 tallér, angyali ész; és ilyképon fokozódik minden oxer tallérral. Ismertem ogy gazdag kalmár fiát, kl alig volt oly okos, mint paripája. Do mivol négyszázékor tallérral bírt, őt ogósa Mocklm-burgban csaknem a legokosabbnak tartották. Eszét voaztetto 0 ficzkól mond-rák a mogbukott kereskedőről, éa óu Ismo-''jok nohány ilyont, kiknek 0 szomrohányaa jobban fáj, mintha azt mondjuk, hogy jó hírét vosztotto ol. — Ilyfélo omborok egyedüli vigasza még az, hogy kik kfizötiségosen rósz gazdálkodás- és aknratosságuk miatt 0 veszteség legfőbb okozói, t. I. nejeik még sem vosztették cl hozott oezükot, hogy ma- f;amat müszabályosan fojozzom ki, vagy vi-ágosan szóljak, aaját vagyonukat, — a Így még mindlK Annyit viaszatartottak, mennyi önÖiiinnguKiiak és együgyű férjök kéiiyelntea eltartására BzUkaégoa. 13. JXTyllt poata, L Ede H. í. Lapunk ¿t lovclaok clmuut, n kíit cxlkkck bekUldítót UmétlQleg kírjük. '' M. N. N.-KnnlnAii. Hol marad ai lgórpt T M. N. dr. PMt. Vslaml kliiírdektt dolgok bukni-diiít kírjük. 1). Károly tanár 1 8. Károly HudinT Cs. Sándor t''eaUti. Bilvc« Igórotót kirjilk. lljlakl pljbáno. Magáu-lovclauk rftvideden. V. 8. Kcithely. VsUmlt a ÍUrd3l Idényről. Cs. Tlbsny. A fllrdSI lévaiak pontos bokUldá«<it vagyunk bátrak kérni, V. Knvoi Killa. A vldékr.H. I>llhXly. At 0tu.1l e«em<V,yek feljogyiésíl kárjak. H. OyuU Zala-Kgora«g«u. llol maradnak a kértek 1 Ctebogámak. Vegyen On Inkább kasiát keiében, mint tollat, ugy legalább hatsnot te»». Kis sorshúzás jul. 7-én- Bécs: 14 8i\ll 35 80. Grntz: 83 S¿ 40 85 it. =t== TÁRCZA. Dalárok karónoko. •) B»állJ »»abadou »»állj bOaike magyar dal, r»»[.J fal »« égig »»ívboli liniri Krd meg a eJllUgt/dut siáruyaddsl, 8 hóid lo a» ég áldásit ráuk ! Bsent ogyotértá» ég áldáma. Mennyel S»»hang tí»»ta »ugár I Nlnc« n magyarnak o foldou má««, Tudja o»ak egymáat érteni már. ltég l»mor8 a lánexetal már o hon, Do alnca o lánca, ml drága )•»» nokHuk f 8 Brdmmol hordjuk, hordjuk »aabadon i Ulllncaod 0»»»efU»Q énekOnk. A vllUny-lánca le»» ax, mdy rgybrföx, R»lvhex »»Ivet, népet népho» cAtol, ¿rinUd ojiak 6» mogcMp mint égi Ifi/., VelSdbo forr in »»Ivudlg-hatol. Hsállj »»abadon uállj bUmk« umgyor dil 1 Oyáva fOlokbo ctendalj «aabndon I Mintha n lantot vernék karibUI, Csengjen utána béroa » pn«<U vadon. GyujU »alvókét »»ont hon»»erclemrv, Hallj« meg óg, hogy A1 a magyar, 8 mig dalnak őrii »»érelme, Nem dnntl meg o hont acmml v\|hnr, HXÁ8X KállOÍ^Y. A dal varázsa. Ktfrbv, knrbo I a vardw áll, Int a ine^U''r komolyAii, Forr a böv l»»d psráxtnil, É« a »<é kimondva van. DOvn» hijo» csoda jelűd, l>igyAii ugó, iuomio liallnad, Halvbo írva, atemben égv» pengve bougvA »»Qntelen Éa e jol»té »terelem I •)JEgy »»átad elítt gunyoroikodott Igy aa élries német Irá — Habonor. Ai a kulönö», hogy gány-ára még moit U koriicrtl 8 U. •) Mint tudva van, a» aradi or»»igoi dalirflnn«-pélyt roii-V»3 hliottUg Alul tobbl ko«t}tt Ll»<i Ferone» í» M^«űnjri Mihály folkérettek, — hogy eien alkalomra ax ö»»»-elu«4á»ra egy-egy kardalt írnának \| — a atOveg-kOltoméoyak uw^triaira pcdl; Biiu Károly JánovO kOlUnk kéreUU fel. itne llt kQsnljak a .Z. L.- után Baiax Károly vonatko» ''. két »»ép költeményét. A „dalárok karáaaké* boa Moaonyi Mihály már meg 1» irta a xenét. — .A dal várást a'' exl»a kaltomény Llttt Faranctu^k kOldeUU ol m«gxeaá«iUa végett. Ilit »»riílcm >kc1I(1 lányka Mosolygó tekintetén, llonsierelom vérsŐ láu ¡ej» Balsors éjo jövetén. Ka morctflnk bort, jó barátot. Hét ÍUvibeu plexi kis virágot, Sieretjtlk a knltŐ ábrándlát, Otthoni tdihely kő lángját, 8 eiere^ak — ohl do halld, do hulld Mikép teng — #W«Uük a <Ultl fliemeldből egy tekintet ¿(1 tündér lángiouo I 8 kösse ö»»io silvelnket Hangjaidnak Unitom«, Körbe, korba 1 a varán áU, Hfiv Siónál Utó párállnál Forr ériéi, forr ai ánek, H mélyét iflu • agg ailvének B8v-édes lángja járja át Hiorotnl dalt, leányt, haiát 1 bzím kAkoly. ¿8 MASANIHLLO. Történeti életkép a XVII. siáiad elsíí feléből. . UUOUK után köili '' I) ük k«»y Márton. (Folytatás.) Ekkor látám Unt elKször, midőn ecsetet és rajzvásznat ,vévén kéz-ho«, a gyermokot ugy mint élőiében látií, osak emlékezet után lofesté, oh mi Bzép volt o kép! Az anya üsszokuloaolt kezekkel térdelt lo ön elölt — ö boldog volt — Ha jelenlevők mindnyájan áldák önt neme« tettéért. Egyik szom-üzédnőmtöl hallám, hogy nevo Salvator Kosa, s hogy e faluban szllletott. E naptól fogva-- „No''b?" moBplyga elpirulva az ifjú. „E naptól fogva többször látám önt." „És hol?" „Itt — o padon nyugvók ön mindon eato napi fáradalmai után, midőn vízért jövék a kúthoz, do nem tudom mint van, hogy o kemény kövön oly édesdeden tud elszenderegni, a helyett hogy haza menne." Madoneeszavakat a rész-vét és kiváncs ama vegyitőkével mondá, moly a ssomet mindinkább leköti. „Kedvesem, én o helyen itthon vagyok," raosolyga Salvator,nekom nincs lakásom. Itt nyugszom o kőpadon mint egy lazaroni, s örülök, ha valamely koldus meg nem foszt o helyemtől. — Do jöjjön, folytatá bizalmasan, „csacsogjunk kissé egymással, hisz már rég: ös-merŐsök-vapyunk !" fí szavakkal maga mellé voná Bíadonét a kőpadra. — „ önt édes anyja bizonnyára igon szoroti," folytatá kis szünet után, molyben a társalgás további folytatására tárgyat ko-resett. „Nokom nincs anyám" vál aszol á Ma-dono, fájdalmasan. „Szegény gyermok!" monda Salvador részvéttel fogva meg a loány ke-0808 hókozét." „Do van egy szelid, szerető bátyám, osacsoga tovább a leány. „S nőtestvéro ninos?u „Ninos," válaszola az vonakodva, s földro sütött ssemekkol. „Talán az ia meghalt?" Kérdő to-vább Salvator, kinok kivátiCBisiígitt fölizgatta az ifjú leány sajátos mozdulata, „Reánk nézvo igen" snttogá esendő-sen Madono, még mindig földro sütött szomokkel. „Ily ifjú, s már is annyit szenvedni!" sohajta amaz. Es bátyja folytatá más hangon, hogy a lerinyt föl vidítsa, „mit csinál? Miből él?" „Bátyám Aniollo Tamás halász, ki hálőkészités és halászattal keresi kenyerét." „Ugy boldogabb mint én" suttogá magában Salvator. „Bátyja ugyobár gyakran a tengoren van" folytatá hangosabban, „s akkor egyedül bizonnyára unatkozik?" „Ehhez ninos időm," mosolyga Ma» dono, „ha víg vagyok énekelok, ha szomorú imádkozom, ollátom a házat, fonok vagy kis gídáimat kísérem a lego-lőro." így .töltöm idömot. „Do most már/-ön is mondjon valamit sorsáról" folytatá oly szelid hangon, mintha már évek óta ismorné Salvatort. „Az én sorsomról!" Bohajta az, -óh az én sorsom nem ily egyszerű!" Életem folytonos küzdés, folytonos örvény fölötti lebegés, folytonos élet s halál közti lmroz láthatlan ollensőgek ollen! — Családom minden tagja már évszázadok Őta fcstŐBZ, b mindegyik vagy éhen halt meg, vagy közel volt az éhhalálhoz. En Bzinto festőn» vagyok a daczára minden nyomornak, melyet a világ Bzámomra készít, mégÍB áldom hivatásomat, melyro a Míndonhatő vezetett! Babonás szülők Salvator nevet adának, hogy az ördög fölöttem hatalmát no gyakorolhassa, do o nóv mindeddig nem nagy szerencsében részest tett! Tizonnyoloz éves koromban vosz-tém ol atyámat ogy szegény vándorfostészt, ki a falvakban szont kópok fostő-sévol b eladásával tongotó őlotőt. Reám maradt nagy számú családja, kinek egy segítője, egy jóakarója, ogy barátja, a talán még tehetségo som volt! — do e helyett vércím iránt forró szeretetot, szivemben bátorságot b Isten tudja miféle fényes, nto^olygó 8 badar roményo-kot nem tápláltad Büszko voltam kötelmeim nehézségére, a oscládatyának érezvén magam, tulfeszitettein erőimet, hogy a rémitő nyomort kikorülhossem — do mind hiába. Egy napon anyám, — „anyám" ismétlő o szót, — mialatt ajkai fájdalmasan remegtek, „anyám, kinok egy mosolya, egy pillantása egyébkor vigaszt öntött keblembe, b erőt ereimbo — egy napon igy szólt hozzám: Sommirovaló<-»- ha nem tudod to kenyerünket keresni, ugy máshol kell azt keresnünk! Testvéreimmel olhagyá a házat, s én egyedül maradék megtörve, kétségbe esvo, egyedül azon szobá« ban, — hol atyára szivo megszűnt dobogni." „Szogény, szegény Salvator", monda Madono részvéttol s köny telt szemekkel. „E naptól fogva" folytatá • Salvator „családom szét van szórva; részvét nőinkül hideg köszöntésekkol fogadjuk egymást, mintha idegonok volnánk! Nagybátyám I''atilo Grooo legifjabb nővéremet magához vevő, a másodikat egy szegény művész vevő nőül, a harmadik zárdába lépett, fivéreim koldulnak, anyám az al-király konyhájában azolganő — nem Bzégyenlom magam o miatt — de fájdalmasan érinti szivemot — öreg anyám, ősz hajzatával! — de ő igy boldogabbnak őrzi magát mint nálam — egy naplopónál! — Láthatja kedvesom, oz mind nom annyit tesz mint fonni, vagy gidákat kisőrni a legelőre." Fájdalmának o kifejezése, melylyel o szavakat mondá, állapotának ogősz keserűségét, törekvésének mindon romény-töli megfosztottságát, 8 osaládjának szerencsétlenségét rajzolá, oly moghntó volt, hogy Madono mindinkább megindulva érző magát, „Oh! hn sohasem hagytam volna el!" sohajta önkénytolenül. „Mily boldog a férfi, kinek ön egykor szivét birandja!" válaszola főiig hízelegve, félig fájdalmasan Salvator. „Es sommit sem tehetne ön sorsának enyhítéséro?" Kérdő a leány, Salvator utóbbi Bzavaira nom figyelve. „Nem. Im lássa" mosolyga keserűn „ón szinto halász vagyok, do a viz ter-mőkotlon számomra; valahányszor kivetem hálóimat, — vagy üresen, vagy iszap a förenynyel telve húzom azokat vissza a partra!" „Reményijén, minden megváltoz-hatik." Salvator e szavakra fölindult, — do mégis niegnyugtatá magát. „Megbocsátom e szót" —folytatá — „mert jó őzéiből mondá; de különben ez oly vigasz, melylyel hannB barátok, a közömbös emberek tőrt vernek bzí-vünkbo; a szó nom egyób »zomoru tréfánál. Folyton romőnyloni annyit tesz, mint folyton éhen halni. Dehigyje meg, nem fogok kétségbe esni, — soha aem követőm álmaira ábrándos kópéit oly bátorsággal, mint épen moat. Eddigi létem folytonos haroz s szerencsétlen küldés vala, do nem zúgolódom, BŐt köszönöm Istenomnok. Teremjen a sors számomra rózsát vagy tövisekot, sohasem fogok meghajolni, sohasem fogom szi-voraot áruba boosájtani!" Salvator ez utóbbi szavakat oly fölhevült erélylyel, oly büszke öntudatul mondá, hogy Madone elragadtatva fölkiáltott: „Oh — elhiszem!" — Salvator o szavakat nom hallá. (Folytatása köretkexlk.) Ü Z Í j HI T I HÍRNÖK. ¡VuK) -KaulHn, jullua 0. Kereskedelmi piaciunk egy sierencsátlt» r.aUhalybas hasonlít, melyet Itt-ott néhány kíváncsi egyén látogat, kik egymáasal oly hangon bestéinek, mint a halott-vlrasatók, suttogva adják egymásnak elS, hogyan és miként tolt a vésijelenet; — Biintívgy a kocáiktól llres piaciunkon néhány korcs-ked5 lesújtott kebellel nem kérdesik egymástól, mily nehéi a busa, hogy a rois, érkeitek-o gyapjuvovők ; —r hanem hol volt a ceata, hány halott, iobe«alt, fogoly van, mit nól a lillrie, agló. — Könnyen ol ln> het tehát magyaráinl, hogy Ily kSrfllmínyek kttxt axó nem lehet Otlotl tudóiltáiról, a piacit árakat c«ak kn-rfllbelfll kQvetkeiSleg JegyeihetjUk fel : Jelenlegi ár»k altó-auiitrial merökínt a helybeli piacion i Buta 80-88 fm 4 frt -Í0 kr—4 frt 76 kr, — Hon 80 fontol 3 frt 60 kr, — Kukorlcia 3 ftt. tO-SO kr, Árpa »erfUilili«* való, hiányilk. — 0 rvt-o frt — kr. íab 46-47 fontoi U frt 10~()O kr, l''ohánku el«8-roudll 3 frt — kr. — Paiiuly fohár 6 frt 60 kr Urka 6 frt — kr. Gubó eltS rendU 10 frt ináuája. — Hillvapállnka iO fokú 20—31 frt hordóval együtt. — TórkHIypilinka 20 fokú 10 frt hord.W vat ogjrütt. Mii — IVt. Uorkö 24 frt. — Nyenbíröki ökör- .50-66, tohán-45—48, ói bu.a-börök 46-60 frt. máiiánkónt. Ilorokt fehár it vÖr«» («chiller) 1802- óa 1803-kl — vldákUnkb^ll — tormíi 8 frt -9 kr. — Villányi ál ■ xegcárdl feketo 1806. 10—12 frt. llj honi bor vöröi (•chiller) ói feh<r 8 frt-8 frt 60 kr. HaUtonmellóki borok 1802-át 1803-lkl fohór 12-16 frt. akónkónt. Vlaii 90 frt — kr. Uói 44—46 frt. K8«8ni<gei ffyanju <.''.ra 80 frt. — l''cbár rongy ára 7 frt »67 frt 76 (r, feketáó 4 frt N.-k«nlxMnÍ placil nrnk JuIIuh 9. '' Bortó ItetAJ<\ 1H Kr. l.encio Itoaájo »0 kr. 1UV tt«U\|« 8 kr. Kölot Itciáje 6 kr. liu''rgonya mártilo 0 frt — kr. Marhahui fontja 16 kr. Juhhu* foinja 12 kr. Sertíi-hui fontja 20 kr. Bialonna máiifja 80 frt — kr. Zilr fontja 30 kr. Lángllut máufja 10 frl — kr. Zieu-lyelliit mái iája 10 IV* kr. Kenyárllnt fontja 0 kr. Kukorlcsaliiil fontja 0 kr. Árpadara fontja — kr. Köleikáia fontja 8 kr. Klukáta fontja 20 kr. Faolaj fontja 60 kr. Ropciooli^j fontja 30 kr. LenmagoliO fontja 40kr. UJ bor itciójeUkr. — óbor itoiéjo 20 \| kr. Peitl lör Itcióje 14 kr. Kanlual aör ltciáje 10 kr. Qaboua-pálinka itciójo 40 kr. Tórköly-pálinka Itciálo \| 30 kr tfallva-pálinka it ;«áJo 60 kr. Nyeri C-ggyá I máiiája 18 frt. — kr öntött frfygyA-iyertya fontja 84 kr. Mártott fontja 32 kr. Btappan fontja 14 kr. 8A fontja 1U kr. Keményfa öle 6 fit kr. Puhafa ölo 6 frt - kr. Nyenfa ttlo 6 frt kr. Pailán »4-rője 34 kr. Hzóna máiiája 0 frt 80 kr. 8ialma m. 60 kr. Kender fr»it\|a 60 kr. J.en fonlji »0 kr.'' Bécsi péiiiárfoly«u jullu» 9. 6% moUliquos BB.26j ö/. nom». kölcsön G1.B0; 18G0-ki álUdalmi kOlesOn 78.80; bankróasvényok 670.— hitolintésotl réss-vónyok 185.80} London 181.76; osOst áglo 127. —\| arany darabja 6 frt 80 kr. Kololös eeorkosstö > Wnj.llt.t József. HIRDETÉSE WAJDITS JÓZSEF könyvkoreskedéaében Nagy-Kanizsán, az éaa;alsl é» aéll HADI-TÉRKÉPEK dns-választókban <5s olosd árért kaphatók. BOCK orvoi-tanár Llpciáben,'' HÜI.LEU orvo. Uuár, KU>:ZIN8ZKV orvos tanár ltóciben, J» náwoi orvotok mint a legelOkelObb áletrendl vaitartalmú gyógyraert ajánlják míndenj hulnvátty. fehrfr-kór, vírHen^ny, bi''myniU, Hovúuy, valamint l«on«- é* IdeK-KyenKf^égben axonvodtiknok FREYOANG RÓBERT vastartalmú gyógyszereit, VM-Ukír, legjobb nö-líkör, kli> Üvegje 70 kr, nagy üvegjo 1 a 20 kr-Viv* koMiU likőr, keváibó ádee, ki« Uv. 60 kr, . .1 ft Vai-tartalmu aiörp, llmonádó-»ör\|> pótláiánl k. U. HO kr, n.''ll. 1 ft 40 kr. Vas-tartalmú ehokolidó fontonként csomagolva 1. »>. 1 ft 20, II. st. W kr. Vutartalmu ciukorkák ''/t fontonként mouiagolva 24 kr Ks«u tárgyak kaphatók J. liamauii ró-rakUrÁ1>i«n (t.ugeck 3. sí.) Uáesbon, mely ok • feuUievesetl árak bvkaUljse,'' v''^KX posUi-uláuvét m«\|lt>U, bármily kiránt inunyta4gben laimlon kotona-orsságokba el-^tUdetiiek. nAgyobh ut.rfnyisógU raegromloUat''V tu''ruivut«o. (>) Ai ujonan alakított amerikai gördülő ablakfüggöny gyárát AUOSZTJN Y. Vucinben (BUvonlt) ajánlja a leguebb mlotájü, legjobb •xerkoietü, ¿» legoleaóbb áru függönyeit, u, in. .ftblakfOggÖny ¿a asi-talterltSit a t. ci. köiBniígnek. "''"to» A gördülő függönyök kalönöi elSnyei flSkópen ..bbani rejlenek, hogy a rovarok nyowaiitó bctóduláialt a «xobákba ettt^ják, a frlie levegő bojövi''f ít nem akadályonák ; ennélfogva rövid iaö alatt eien gyártmány a t kötömégnél a legnagyobb hannálat i* ^Uemrráiben reixriUl. 1 Ajánlatokat elfogad, valamint minták rlőkómletben vannak Kanlua /•• környéke siámára Hchwara Adolf urnái, a korona vendéglő mellett. — Keiéken Kalivoda^ilmo», é< Foitung éa lleln nregkeakedő uraknál. MT H I R DE TM É N 30 nap alatt leond ai urak , hölgyök á* gyermekek iilmára, minden goudolható nagyságban fólaierclt kéi< váiaon-ruhák egén raktára ux t lrtö cm ickuügyobb váHxonruha-rnktár vnrró-intéift központi depot-jnban, Blc», Tuchlau- bril 11. hx. f.loáronl eladása. A valódli&g-, tintáiig- éa a leguebb kéailtéil módért , ugy Yiioletrfl alkalma» voltáért keieuég nynjtatik , é* mind.''n darab, — mely a legjobban nem Illik, vagy nem trulk, vlaaiavétetlk. K<5sz uri ingok, legjobb kózi munka: frt. kr . , frt. kr. Kchérfouál-vásinningek, sima . ._, 3 — helyett ciak l 60 kü''sz n(5-ingek, logjobb kézi munka b kézi hímzés: frt kr. * frt kr. Sima >ásion nőlngek liajtással . . 4 — helyett oak 1 00 Finom achwelcii ingek, mellránciokkal . 6 60 • s 80 Uj divatú himiett..... 0 60 » • s 60 Kugenla, uj divatú, hlroiett , . , Marlo-Antolnette-fliiönyingck . 7 — 0 60 * * • • 8 60 3 — Viktória-, himiett valódi Yalonclennol . 10 — » • 7 — Legújabb nö-pongyolák és haj-köpenyek: Klog^ii, a legfinomabb perkall-liól . . 1160 , . 6 60 Angol kelméből, himiett t . . . 18 — m W 8 60 N8I alaó nadrág ihirtingből, legfinomabb 7 — k. • 2 — NŐI c»drág, honolt vásion 0 — « w 2 80 Női háló ÍUiröny, sima .... 6 60 • * 2 60 Klogans, gasdagon Jiimiett ftUöuyök 19 — « » 6 60 Női hálólngJc, hoMiu ujakkal 8—3 60—4 60 13 L Finomabb nemit niellránciokkil 4 20 . 2 30 Finom irhonl vagy rumburgi ingok n 1» . 2 80 Finom rumburgi ingek, kéii fonál '' . 7 oo „ 3 60 I.rgtlnomabb rumburgi ingek, kért munka 10 • . 6 60 24 — sTrtlg í5nomabb uri alsó-nadrágok: 1 jfrtj. . kr. /"t;rt 60 krlg; legflnomabb romburgi 8 frt 20 kr. frhonl . . . 84 — . H — Legfinomabb Irhonl vagy rumburgi 60 rőf «0 — -jó yáiiun-iic1'' ''^aTö~db7" fairt. 1 frt. 60. 1 frt. 80 kr._____ i nfaj, 1 •v; föjtk, váiion-baUlsit-ból i^Jb. 2-2 frt 60 kr. - ...icxiKh. jilódlsága- i tiaitaiágí''rt { nxutatik. Ingek, 1001,''.«'' nem » '' ^Jobban illenek, viuaavétetnek. .___ugy silntén mlnta-raliolatok klv- untra meSkUldetnek Vidéki meg-rendelájek utánvét" mellett Uri. ingek mcgrendeléiánél a nyakbŐiég bejelentése kéretik. (12-12) Wajdits Józsof kiadó-, lap- ¿s nyomdatulajdonos Nagy-Kaniz tán. r Nagy-Kaniz8»\)tö(lik évfolyam. 19. szám 18()(>. julius 20-án. . Xsmeretteijesztő lap szépirodalom, kereskedelem, ipar, gazdászat, tudomány és művészet köréből. 1 ml: ilimlrn hó 1-íu, 10-én, l 20kAn egésx ivori. Szerkesztői iroda óh kiadó hivatal: WAJD1T8 JÓZ8KK könyvkcreakedésibcn. 1 lőflzetési föltótelek: Helyben háxhox horililn.il it- vidékro \|>o»tán küldve ; Kgénx ívro : • 6 frt. — kr. } 41 évro 8 , — , Kvnegyedro - l . 60 « Hlraetéaek: A hat h.uAho» \|ictil«or<''rt t-xxflr 7 kr., ¡-«r.nr l> é.i minden további beiktatAiért ó kr. Hélye/dij minden egye* beíklMám''rl ¡10 kr. A .Nyílt térmi-(;v petit ior belktatáii dija 10 kr. Előfizetési pénzek és hirdetések, egy xintún o Uj> » r t> li e in I l n rt a 1 m á I illrtf k U x I v iii ó ii ) «• k, valamint vidéki levelek, bérmentve a kiadóhivatalS kllldendők NAíIV-KASIZSARA. A szőlészet köréből. Az 1866-ik évi máj ua hó 2 dik fo ló-bon törtónt fagy által háborított naőlővoi való elbánás oredmó-nyóröl. Holtig tanul a szőlősguzdn is,- mint a jó pap, s ha a pap prédikátióval ígyok-szik lliveit oktatni, akkor mi Bzonvedé-lyes — maníacus — azőlömivesok nom tehetünk mást, minthogy hírlapok utján síppal, dobbal, trombitával értesítjük egymást a sokféle próbák eredményeiről, mert feladatunk közösen abban öszpontosulni : „hogy kevés költséggol és fáradsággal jót is, Bokát is toromthosBÜnk." Elmondom e szerint, hogy mit tettünk az elfagyott BzőlÖ-tőkókkol, és mi lön eredménye, mort ugy hiszem, miszerint osakis ez következhet az olőz-ményekro. Igaz, hogy ón is jobban szo-rottem volna az oredményt mástól hal-'' laní, do ha már most azogyszor hallgat a nagy közönség szakértő osztálya, ugy nem marad ogyób hátra, mint a síkra állni, s ilyenkép udvarias tisztelettel megállni a téren, hogy kölosönös szívességre számithassunk, Mondja el mindenki a mit látott és tapasztalt, mort osakis igy lehet javára a hazai borászatnak, —» én elmondom mindazt, a mi körültom és szomszédaim körUl történt, arra kérvén a t. olvasó-közönséget, hogy türelmét ne veszítse, 8 a mely mérvben bátorkodtam saját tapasztalásomat nyilvánosságra hozni, azonkép legyen szíves engemet is szo-renoséltetni tapaszthlati észleloteivel. Ez is kölosönös jogegyenlőség. . A szőlőtő-növény élet-természete: buján táplálkozni, gyorsan fejlődni és szembetűnően terjeszkedni, Okozza ozt a gyökér, a rost, szóval az edény és levél-rendszer kiváló szervi tehotségo. Ennek alapjára fektettem én azon mUfogást, melylyel ütöttem s vétettem elfagyott szőlő-tőkéimet: megjegyezvén, hogy ugyanazon vegyületü, ickvésü és táperőben levő földben vannak hazai és külföldi fajok, u. m. fekoto kadarka, tót bzőIő, muskataly, oportó, csecs-szőlő, ozírifand, fekete burgundi, Jakab szőlő, olasz riessling, cltassolas rouge, oro-guant, Isabella, sárfehér stb. A fagy ezeket kivétel nélkül egészen megölte, ugy, hogy zöld hajtásokból osak egy bimbó sem vnla észrevohotő, kivévén azokat, melyek a föld alatt va-lának. 1. Leszodottem a fagyos vesszőket a tor-mésro hagyott csapokkal együtt, s igy czélzatosan kopasz mets/ÓBt tétettem a ■ kadarkán és tótszőlőn. Ugy vélekedvén, hogy ezen érvágást toszok, mint az oly emberen szokás, a kit a vér-felesleg háborít,nehogy mint azombertily esotben a guta üti meg, azonkép tőkéimet érje a „nedvoB fene." Tettem pedig azért, mort miként a növény-tan elvei állítják, a már nedvbsn álló tőko ha nem vezetheti tovább a gyökorek által felvett nedvot, visszamarad a törzsben, és ennélfogva nedves fene áll be. Utatnyi- a is tottam tehát a tőko fölösleges nodvnok szabad kifoly hatására. Folyt is a táp-nedv ogész özönében, vogy 10—14 napig, nedves, szennyes volt a törzs, mintha ozélzatosan öntöztetett volna le. És mi történt i bimbók fakadoztak u tőkéből, melyek jelenleg magas, vastag b néhol fürtös vosszőkot formálnak, molyok feltétlen meg is fognak érni az őszig. 2. Egy másik vágásban a kadarkát-és tót-szólöt egészen érintetlen hagytam. Nom bántottam az elfagyott zöld-bojtosokat, annál kovésbé illettem a tormésro hagyott osapokat, mert látni akartam, hogy mikép fog létre jönni a nodvos fono, a törzs túltengése, a tőko repedés, a tőkének mogtaplósodása, a velő rothadás s. i. t. És mi történt? Ezok is hasonló arányban fejlődnek, terjeszkednek és jó egészségben vannak, mint kés alá vett tőkék. 3. Igy kezeltom a többi fajolat felváltva, b az eredmény még en időig ugyanaz. 4. Figyelemmel kisértem szomszé-daima-, kik az elfagyott tökéket egyedül a sorsnak ongodték át, az&z ugy hagyták, miként- hagyta a fagy. Az ored-mény ugyanaz lön, mint annál, aki ISO —70 napszámost pazorolt lel. Egyiko másikáé épen oly szépen fejlődik, s egyiké sem hoz omlitésro méltó gyümölcsöt; szaporodik/nő a vessző legnagyobbrészt fürt nélkül. Az elfagyott zöld oxapok lehulltak, a többi meg vim. 6. Voltam sztylŐheg) okon, hol a fagy osodás változatossággal károsított. Megemlítem o szerint, hogy a felényire lefagyott zöldliajtások alsó, még sértetlen bimbói kihajtottuk, gyi mttlosöt hoztak b nem láttam különbségot a közt, melyről a fogyott rész lemetszotott, s amely az úrban érintotlen maradt, Míndogyiko egyenlő gazdagon meghozta a vessző.-ket és a gyilmölosöt. A visszahagyott fagyos vesszők leszáradtak, maguktól lehulltak, és most egyenlők a lotiszto-gatottakkal. Hogy mi obből az üdvösséges tanulság, annak megbirálását a szakértő nagy közönség bölcsességéro bízom. — Én osak annyit mondhatok, hogy midőn nokem és másnak az egészen és félig olfagyott vosszőknek leszedése tetemes költségbe került, akkor a másik meggazdálkodta a pénzét, o szerint midőn az óvatos, a divatszorü szőlőműves kétszeros szenvedő helyzetbe került, a „ezopfos1'' szőlőműves oselokvő állapotban maradt. Sír, jajgat amaz, midőn emez nevotvo kiséri a történelmet; Mindont jó tudni, és szerencse, hogy az emberek közt mindig találkozik olyan, a ki a magáét n közönség javára feláldozni hajlandónak mutatkozik. — Találjunk aztán csak olyakra is, kik az ily áldozat-készséget méltányolni, és nem-gunyolní tudják! " TEUSÁNSZKY. Borkereskedésünk. A „Magyar Világ" martina 14-ki számá-ban Koaáky. l''nrragh és többek által uláir-va, ogy czikk jolont meg a borkoroskodés ügyében, melyben annak cmelóséro czélzó intózkodósok létrohozása czéloztatik : azért Itj, ki ez ügy iránt már régibb idő óta érdo-kéltséggé! visoltúttem, csak ürülök rajta, ha látoui, hogy akadnak férfiak, kik a tolt ino-zejéro kilépvo, azt elősegíteni iparkodnak. '' Különösön nokUnk zalamogyoioknolv áll érdokünkben a borkoreskedésio-ozélzó minden törokvóiokat gyámolítani, mort a hol annyi jó ós nomos bor torom, mint mogyénk-bon, ha csak állandó vásárlókat tudnunk is magunknak biztosítani, nem hiszem, hogy lenno gazdagabb nópossógü mogyo az országban, mint ónon a mienk. A balnton melléki borokat ogyedül csak a voszpróm- ós zalntnogyciek vásárolják, hogy óvi s/.UkBéglotoíkot fedezhessék, Steícr-ba vagy más mosszobb vidókokro igon ko-vós vitetik cl tőlünk (a mura\özit ide nom órtvn.) ) Innon van, ha egy jó termés v«n, alig látni vevőt, s a bort potom árért kellői-adni. l''cdig a ntilyon borok teremnek Dada-csony, szt-györgy, köveskálla, sznpezd, fü-löp, szt-békállo, ábrahám ós a fürodi hogy egyes rósxoín, nem hiszem, hogy akár moly ik franczla boc tal tegyon rajta, ha oktzo-rüon kezoltotik, akár zamat, okár illat, do különösen szeszre nózvo. Ugyanazért az ón meggytízf5déom is az, ha a bortormolö vidókok koroakodelini csarnokokat alakítanának'', a kiváló borokat a pinezo-gazdásznt szabályai szerint kezolnók, a külföldön a kereskedőiéin tormósr.otóbül folyó ügynöjnrépokot tartanának; bizonyos, hogy boraink kolondÖiógo biztosítva, a ke-rvskodós ób cz áltr>l a magyar bortormolö közönség anyagi jóléte előmozdítva lenno. Miből látható, hogy szüksopca : 1-ör. Dor-koruskodö társulat. — 2-or. Jó bor. — 3 or. /íllandó ügynöksógok tartása a piaezokon. Vájjon ugy vnn o? nónzlik röviden, 1. llorkeroakodö tostülot szüksóges azért, mort ogyca bortermelök boraikat a pinezo-gazdászat szabályai szorint nom kczelbotik, télon által a pinozól a bor-forrásra megkívántató meleggel ellátni, vagy táplálni nom tudják, s pedig nómoly tudósok állítása szerint szöszösebb boraink azért oczetosodnok mog, hogy a téli hidog által forrásukban megakadályoztatván, a nyári mcloggol koz-donok újra forrni, mi csak voszedolmökro válik. Gazdagabb bortormolöink füttotik ugyan pinczéjöket, s hiszem, hogy boraik mog is vannak montvo az oozotosedéstöl; do az ö boruk még nom annyi, hogy a külkorosko-dulmot nl tudnák látni olegondö mennyiséggel, l)o ha nagyobbrészt kikorülno is tőlük a megkívántató monnyisóg, azért nom lőhet-no használni kQlkeroskedésro, mert csak az Övék lovón arra alkalmas, meglőhet, oly drágán adnák, hogy haszonnal nom lohotno kereskedésbe vinni. — De lm koroskodötos-tülct lép föl, a kisobb gazdák jó borait bevásárolván, a czélszorU kezelés által a bort külkcroskodósro alkalmassá teszi. 2-or. Kívántatik jó bor. Hja! bizony rosz borórt pénzt nom adnak még itthon sora, — annyival Inkább külföldön. A ki külföldre, külföldi kcroHkcdósro szánja borát, az azt ugy kezeljo, a mint csak koll, s korcskodés* bo akkor adja, a mikor arra már alkalmas, hogy a vovő kifogást no tohesson felölő. — Ugydo fölobb már láttuk, hogy kisebb gazdák boraikat.kollőleg kezelni nom képoeok, azórt o hibát holyroütni, osak társulatok vannak hivatva. 3-or. Szüksóges állandó ügynökségok fölállítása a piaezokon. A hol jó bornak kolon-dőségo van, ott szükségos áru-csarnokot a ezzel kapcsolatban Ügynökséget felállítani, Me; .v IniniiiU komáromit! Hiork. hol az Ügynökök minden Alkalmat fölhasználnak arra, hogy a Ixlrnak kolondőa^gel szorozzonok, annak jó hírnevét fontartsák. Ugy do állandó ügynökségeket egy«.» h«p-— tormolök fentartml nom tudnak, mert a* sok költségbo körül: a/órt ezt létra hozni megint csak társulat van hivatva. Do togyük fel, hogy minden meg van. — Van borkereskodö társulatunk, van jó borunk s n piaezokon vannak állandósított Ügynökségeink, —• kérdés : ol van-o ¿rvo a csól? Fololot nincson.éa nem is l«sz mindaddig, mlg a kormány pártfogáiia alá nora vosxi qi ügyöt s ezáltal rajta segíteni néni igyekszik, Mort tudomásom axorint a magyar bortól 4 pongö forinttal koll több vámot fiaetni An-golországban, mint a franczia boroktól — akónkínt; igen világos, hogy boraink ott háttórbo szorulnak. — Mert tfranoxlaors zág sokkal köxclobb lévén oda mint Magyarország, az oda szállítás Is kovesobbo kerül, a mellett vámot ía kevosebbot kell fizetni at tói; tormószotos, hogy az an^ol is inínt min-don más ember örömostobb nyul ax aránylag olosóhh portékához, mint a drágábbikhoz. Véloményom szerint tehát aborkerosko-dóst a fölobb olöadott módok mellett is csak ugy lyhotno a lohotü logmagnsabb f»kra emelni, ha a kormány kész olattvftlói jobbléteért mindont elkövetni, mindent mogtonnl a mi csak szükségoa. Do mindainollett is kezdeményezni mégix szükséges, mort ha nincs borkeroskodés, akkor a kormánynak sincs mit pártolni. Azért elég értőimen bortermelő lakik a megyében. Szóljanak hoxxá ők is, ós ami jobb lesz, győzzön az. V—Y. Egészségi rovat. (A a iszákos ember sorna) A HxrszPM italokkal! v\|Kinólct» rt''Hseg-Hi''Knck neveltetik. A részegség nacy f»ka alatt megszűnik ar. öneszmélet, boáll a kábaság, vórvogyüloti mérgezés, és idő előtti halál. A szokványos iszákosság feldúlja a szabatos vérképzést, hátráltatja a táplálkozást, sajátszerű botogos elhízást hot létre, az idog-rondszor különös olgyongülósóvel. A szesz h vórt a savanytárgytól mogfos^t-ja, a ezukrot zsírrá képezi, s a test mükö-dóso nagy részét a vosékro korlátolja, azért is a szokványos iszákos vúro sötét píros, sürü, szegény a rostban, gazdag a zsírban. — Később a vér vizenyős, rothadt állapotot vesz fol, kifojtij» gumó kórt. A bőrt föltűnő szony-szín lepi mog, a máj, a vosék, a csontok olzsirosodnak. Sok esetbon még az izmok, sőt a szív és az orok is zsir-olfajulásb osnok. Az izmok otgyenglllnok, halvány ■sínl kapnak, bo áll n tüdők-, gyomor- és belök-nok olnyálkásodása. Az agyvelő tultong, vi-zonyős, savós készlotekbun részesül, néha cl ia aszik, vagy ópeu gonyodség támad, s gutaütés áll bo. A kór-ábra és monotc. Az iszákos-''ságnak első kövolkozésoax omésztö-szervok működésének feldalása, tehát ax étvágy-hiány, rosz szájíz, piszkos nyelv; reggeli órákban a rosszullót, savanyu folböfögés, koho nélküli sok kiköpés, később hány-in-gor, vizonyős hányás. A kozok reggeli fol• kolés után bizonytalanok, enyhén romognek, moly közöns''ógoson ogy kis pálinka ívásaru megszűnik. Exoh állapot nagyon hosszadalmas lohiM, főkép a bor- ós sör-ivóknál, annál rövidebb ideig tart, ha az ivásbani kiosapongás pálinkával történik. '' Tovább fejlődésének képe. Az omésztési bántalmak mogmarAdnak, núvuk-szőnek, az étvágy véglogoscn elvosz, beáll gyomor-ógéa, gyomor-nyomás, hányás, ron- delien azóklot, gyakori haament'', a homok sárgás, barna »elun, az arozon pm-sedókok) rózfultok képződnek. '' A test tórimo n zsir-kópzós kövotkeztóbon nÖttön-nő, a lent nollói, Junta, bo Ali föftVJAa, «»ódolgés, álomtnlanvág, bö ¡zaadiia. A kedélyek ós lelki munkálatok feldnlat-nak. A remegés erőn, tartón, a hogy enyhül-. jön, jó adng pálinka''! vást ki vám "* Nom sok idií inulva a légzés foldulatik, bo ¿11 nadvci>, nólin vóros kolie, mindenféle éa alig gyógyítható börküteg. atb. A tust » iiiindoúnii\|ii ón óvi viszontagságok iránt érzékeny, mint n bámmoter, a a omósztéei szervek minden logkisobb okra felzúdulnak, ennélfogva az iszákos többnyi-ro gyomor, tüdő-hurutban, agy-vértorlasa-bnn, tüdő, íi»l> ós fenében szenved. Mindon testi ós lelki erötehotsógeibon •¡Bökken, mig yógro ujabb kicsapongások Mvoikoztóbvn gutaütés, vizkór, aüly, gumó'' kór vot vógol az életne'':. Az őrültség nuiii ritka kövotkozóao az isxákoiságnuk, oounniauia. — E szörnyű állapot több napig tprt, a mindannyiszor isin ót visszatér, valahányszor az idog ós vér-edéuy-rondszor bántalmaztatik, tubát nagyon aokszor! A réfezegségi őrültsógot inogolözík nagy nyugtalanság, fólónksóg, igen nyugtalanító a folytonos fecsegés, alom-hiány. E íocsogósnok, később mint félroboazéd-nok azon aajátsága van, hogy nagyon ia különös, mórt soha som vonatkozik másra, ■— mint az cgyón rendeltetése, foglalkozására (fólolotn a hivatásunk elmulasztásából; lo-vakróli ábr/ndozús a kocsisoknak ós lovászoknak) fogyverőkről ós hadigyakorlatok-ról a katonáknak s. i. i.) vagy azon fóloloni által gyötörtotik az ész-botog, mintha a kia állatok /pók, cgór, szúnyog, macska, kutya, csibo) vagy n talon észlelhető árnyék nyugtalanítanák. H i á ny z l k in i n d o n A1 o m , • a a izmok mozgás ha hozatnak. Az \\jak leginkább ha széttorjosztotnok, a kezek ha könnyű tostot tartanak ós támasz nélkül vannak, folyvást remegnek, ^k&szor móg a nyelv is roszked, ha. mozognia koII; a lábak, az egész test menés, és lefokvéskor bizonytalanok, ozok erőjében támaszkodni neui io-hot. A azom-golyók nyugtalanok, azért folyvást mozognak. Az iszákos magavisolote, arczának kifojo-cóuo a körül lovőkro vidámitólag kát. A foj liizodalinaH ós sajátszerű, ugy hogy ez aa első pillanatra iszákoaságot árul ol, a vór folyvást lázong, ounélfogva a vór mindig tulineleg. A liatalkoruak mindinkább indulatoaak, aokszor dühösök, hadarászók ós nyugtalanok, azért ia ogyro-másro monholy után vágyódnak. A megállapodott iszákosnak bo áll a vér mérgozéa, folytonos vérlázongtU stb. Oyo ni or -bajok nélkül ritkán van. így nom hiányzik gyomor,,ból éo tü-dő-hurutoa állapot, mnly sok oaotbon lobot jellemez éa fölvesz. Nom ritkán kinaó kösz-vónynyol párosul. A kifőj lödíltt roham 3—C napig tart, molyot hosszan tartó nyugalmas álom fejez bo. Az iszákos örültséghoz, ha má» nyavalya kötolmoxkedik, oz orvosollintlatíná válik, naórt ia rondszorosén idöolőtti halál n vógo. Igon sok iszákos Ungyilkoaaágut követ ol, vagy örökro olmoháborodott, azaz örült marad; aokat a guta vagy szél üt mog. A mogholtnak agyvulöjo elfajult, vóro romlott, gyomra éa tttdojo különösen botog. Az lazák o a őrültség bon szenvedő erős hashajtóval, hánytatóval, érvágással no éljen, mindon olvasztó és hashajtó áavány-viz árt. Azért ia, a ki o voazólyoa állapottól szabadulni akar, nz logyon mórsékolt a bzobms italok ólvezotébun, s ha tnógi« találkoznék egyén, ki aaját in<gát zabolázni képea nom volna, as korusson orvosi segélyt, mort sokszor egy olovokoráni jó és talpruosott tanáca, életmentő szőrül szolgálhat, midőn a köny-nyolmüsóg holyroliozhutlaii szoroncsótlenié-goknek kútforrása marad. Családok sorsára, mogtörtónt szomorú eae-tokro vonntkezólag hozom o ezikket tanul-aágul, mort csakugyan vannak ogyénok, kik nom tokintvo nz élőt legdrágább kincsét: az egészséget; meggondolatlan életmódot »viaol-nck az által, hogy már fiatal-korukban közelik megszokni a szeszes italokban való mór-tóktolcnséget, holott a részegség ép oly mórgo az egészség- óa ólotnok, mint a kártya az orszénvnok. , TERS4N8ZKY. Levelezések. >• « • ». Sotuony-nlvidék, jul. olojén, T. kzerkosztő ur ! Ha én raoat oly életre való luvclezöjo volnék „Zn la-8 o in o gy-nak", h milyon-szorgalmas nem vagyok; hát most azt óhajtanám, hogy az egész tisztolt olvasó közönség kürbo állna, s '' én a kö-zópou rettenetes arezot vágva kozoimotÖBBzo csapkodva szüntelon kiabálnám, ínség! In-ségiorl Inségissimo I vagyunk azaz, hogv leszünk, vagyis hogy lohotUnk, vagy inkább könnyön mogesliotik rútunk. Mert vidéki lo-volezilt különben, magamról tudom, hogy ltom igon olvassák, a?az hogy lovolót nom szokták nagy figyeleuibo rószcsittoni, hacsak jó nagy lármát csapni nem tud. I)o ón nom bánom, lm elolvassák ha nom. Ila már a publikumot a fagy megvorto, illií dolog, hogy a „Zala-Somogyi Közlöny" ia részesüljön valami csapásban. Annyira bizonyosan szálúitok, hogy két olvasó publikumom csak lösz, t. i. sznrkosztö ós a botü-szedö. Ez engem ollógó mognyugtat; ezeknek mogmondom amit mondanii akarok : s punctum. Ha móg más olvasó ia nótán akadna, vzekot ugy ia csak dilettanaoknak fogom to-kiíiTtmi. Tohát mint mondtam, ezúttal nom fogok lármát csapni, mort én uom szoktam soinnti örvendetes dolognak hirtolon megörülni. Sara valami baj miatt hirtolon kótsógbo osni. De mog praxisból is tudom már, hogy a kétségbeesés sommit so hoz a konyhára, a mit púdig ily kilátások közt uom szabad iigyolom nélkül hagynunk. Igaz, hogy a fagy nagy kárt okozott 1 Milliókra menő kárt 1 Kukoriozánk megfagyott, rozsunk mogfagyolt, búzában kárt tett. l)o a kukorioza jó részt újra kibujt, s a hol nom volt hozzá romény, iparkodtak hajdinát elvetni. A buza pedig átallába\vóvo mindon szonvedett kár mellett torinőbbnok mutatkozik, mint tavaly. Az árpa és szőlő fagyott is, maradt is. (Sör ós borivók no essutok kétségbe, jó az Isten.) A''z inségoto mi vidékünkről itélvo nom annyfra''a fagy, mint n notáni-ál-landó szárazság idézheti elő, moly az olvotett tavasziakban hely«ott remény linket mogsomi-^aithoti. Különboti a milliókra menő károkhoz már jó formán hozzá is szokhattunk. Számítsuk csak fol 10 év óta azokat a milliókat., nó.. Bizony azt a jó Istent nagyon mogbánthattuk, hogy niár kinorn fogyhatunk az ínséges évekből!? Hej ki sogit most minket 1? Ha akár hol baj volt, mindiga nagylelkű magyarra ápolláltak, ós nem haszon nélkül. És most nekünk nincs más forumunk a Mindenható kogyolmén kivül, mint Un'' orőnk és buzgalmunk. A magas kormány részéről, már mindon lohold intézkedés folyamatba van tóvo arra. nézvo, hogy a hajdin, köles vetőmag bo-szorzésónok könuyobbitósévol á lohctőlegos nagyobb vetomónyozés az elfagyott gabna-nomekot némülog nótolja, éa az ínség súlya lohotőlogonvhítvo legynn. Csakhogy míndoz intózkodésoknok már nom loend gyakorlati haszna, mert aki akart votni, az már elvetette a hnjdint, kölest, ha már itt ott drágán jutott ís vetőmaghoz. A mi podig a kormány itvló''zkedéa folytán adatnék az a logaíotőssebb esetben aom lellötlio július olött kiállítható, július hónapban pedig tnár aligha lohotno mng termosztésért jó reménynyol valamit vetni. Ez csak takarmány votő hónap. Más volna, ha az időjárással egy kis ráfizetés mollott ozorzödést lohotno kötni, hogy a júliusban vetondő magok növésének ugy szolgáljon, hogy azök so ki noaüljonok sool-no fagyjanak. Mert bezgqg, ha a majdnom kétlon mcgloholőa árban a^ámltott votőmag után so a pénz so a posztó mog nom térül, én a magot még is mojr bol? ^;)6tni, mit toond akkor a kölcsön voV^.''?,'' ^ A mi a iVagas koírtijny részéről történik, az m;-ndűn esotro dicséretre méltó jó akarat, moly arról tanúskodik, hogy most már ott funn ia sorsunkat jobban szivükön vísolö férfiak vannak, kik sietnok mindon rondclko* zéaükro álló oazközt a boküvotkozhotŐ insóg ó''MriUoára fordítani. Do, hogy aa idő már nyakunkra nőtt, nrró''l Ők so tohotnok. fa »ni történt tohát tnár mogtörtónt. Roniio vagyunk, inlnt a osá^á''/^ a hogedübou, azt mondj.i a aomogyi omb^y. TohiVt tavaszi vetéssel már jóróazt jnogkóatünk. Erről már nom tohoiUiik. Hanoin ig-^n ia van td#nk mig az >aratáa mog történik arra, hogy gondolkodjunk eleve a nótán ross/.ul kiütendő aratás és a kukorioza hajdiu köles stb. ncmaikorülóao foly • tán előállható Ínségről. Erro van-idő^íK, E»t racgiHtoyr^ jól óa idejében. \ ■ [■ % Jól tudom, IMagyarország sokkal lobban bővolkodlk tanács, ialnir^&y adókban a én nem la fikarc®^ tanácsadásommal még ¿¿IpaMtí&tt/ Hanem önnek szerkesztő ur.Vogig kal^í^allgatnia oxoffó, különbensakkor vógo diplomatiai összoköttitósünknok. Tohát kérdezze ön, mit tennék ón, ha én orázággyülós volnék ? .. Jaj ... ezt no kérdezze, ffSftrt a politícába Tohát mondj* r; fg a V?"rtk karja, hogy a • ''k ón higolőször ia gondoakodnám arról, hogy a gabna no váljék oe évben klvótqlesou inségi spuoulatiók tárgyává. S ogy pár pén>oa bankárház az előlogoa lofoglalózás által no monopolizálja az insógot szenvedők rovására az olcsón bovásárlást ós drágán oludást. A nagyobb birtokosoktól olőro megtudakolnám : mennyi gabnát számit oladhatót. És ezt folyó árban lofoglalnám; sőt tíszlossógoa olőloget is adnék rá, a annak idojébou ki ia fízetnóm. Mindon országos vàllatokbun a munkát mogykezdotnóm, tohát a* pécs-mohaosi vasút munkálatot is,ahol a munkás ombor illondŐ dijért, az inaégoe év lefolytáig, konyorótmeg kureshotnó. Nom is volna az ingyon segó-lyuzóssol ahhoz szoktatva, hogy a etilt vero-but less. A nótán t#8szí magban szükölktldőknek mérsékelt áron, a votoményozóst mog kön-nyitonóm. A posltíó sogélyezóst podig osak tavaszra hagynám. A-niíkor már a szegénység valóságos loond. Mort megtennék nómo-lyek volom azt a Uéfát, hvgy az ingyon vagy kölosön segély reményben, gabnájokat jó áron oladnák, és hozzám jönnónok mint inaégesok. A aegélyozósaol ugy intézkedném, hegy oa mindönkinek, kínok való a ággal azükségo van rá idojóbon, a lehető leg kövesebb toko-tóriával hozzá férhető logyon. (Ugy no történjék, mint egykor, raoat 20 csztondoje, midőn blzonyoa város loégott éa orazágosan gyűjtöttek az ógottok számára konyorot gabonát, hogy a város hajduji ko-csuzára hordják haza a konyoret, a szegény ógolt ember pedig örUlt ha hotenkint, logfo-lyobb három hétig tartott, egy ponószosot kapott. Mindon lohotő, tohát vigyázni koll.) Továbbá, miután moggyöződéaom, hogy Magyarorazág mindig torom annyit, hogy önönmagát ogy évig mostani közlokodéai eszközeink mollott, rondkivüli drágaság nélkül is, tísztoségoaaon oltarthatja : Tohát a kivi telt ogyolbrocBak a bizonyos foleslogro korlátoznám. Végro, hogy annál bizonyossabban raogfo-lolhoasok a közazükséglotnok, 100 milliót vennék fol kölsönzéaokro ; 200 milliót podig boruházásokra. Minél biztosabb konyór korcsetot tudnék a munkás osztály számára nyitni, annál ko-vésbé szorulna a sególyczésro. A mi végro is folmontonó ökot a vissza fizotés, ongom podig a beszodés utólagos kelemotlonaégoitől. Jól tudom, hogy ön erro azt fogja mondani hogy..... Hanoin akkor meg én tudom mit mondanék, ha ön tőlem okosaabbat várt volna. ____PIÁNOVICS. Tihany, jul. 16. T. szerkesztő url''Hogy lovolomet — azon egygyon kívül — mely későn mehető kozoi-lioz, nom kaphatá; oaokóly gazdasági olfog-(altatásomon kivül okozá a b.-Hlredi élet od-digeló kovós jolontőségo. — A mult hóban a vendégek száma alig tolt 100 ra, mig ma már raoghuladja az 500-at, kik mindannyian élvetik a fürodi élet gyünyilroit. — Kora reggel Farkas Miska kodvos zonéjo költi fo álmából nz álvó-közönségot, molynok hallatára pongyolába burkolva aiot a savó-kuthoz a moíl-bajba azonvodő, molyből rószlotét elköltve, sétálva ólvozi a kora lég üdítő liatá-aát. Később a roggoliző-pavilon is raognépo-aül, a ol som oszlik uap-nyugottíg. — Esto 6 órakor kürt-azó hívja Thália templomába a közönséget, az idő oljött, az olőadás majdnom kezdődik, do publikum nincson; és ogyedül csak amaz őrŐk-vidor férfiú 13. Bizai urnák köszönhotém a színház nyújtotta olvét kínok sikerült —mint máskor is — vagy 40, egyénből álló publikumot rögtönözni. „Matrózok a kikötőboti" vig opera 1 felvonásban volt kltüzvo ; a főbb szoroplök közül P i f• fardor, Dalia aokat Ígérő őrös hangjával, nom ogéaz ottboniassággal ad A. — íázigot-közinó szoropébon kodvos alak, a jól éno-kult. Grim L., a matrózok ogyiko jól tán-czolt. Szóval, a kis olőadás alatt jól mulatott a kis publikum. liogszobb látványt nyújt• estolizóskor a felső pavilon, hol mondhatnám, a vendég-koszorú inajdnom toljos számmal, fénylő disrbon megjelenik, a víg társalgáa, kod-ves csovogés valóban izlotossó teszik a csil-lár-fénybon uazó asztalok örömoit. Bocsánat! Még noliány aort idejárok mo-zoinkről is. Elmúlt az aratás. Elzongott az aratók dala. Torméaünk nz annyi bajt kiállóit birtokunkba jutott, vlrpára nincs panasz, buza, rozs roszul> fízot. Kukorioza, krumplira a folytonos szárazság miatt som-mi kilátás. Legelőnk elsült. F. hó 1 i-kón'' j''üiodou vásár volt, s mondhatni, moglohotős. A szép tömegbon jött vásárlók magas áron votték marháinkat, ugy ^nnyira, hogy sok szogény gazda várakozásán fölül töltó meg valóban üros tárczáját. Iston önnel a viszont-találkozásíg, moly ezontul — hiszem — gyakoribb loond. •) CSONKA KAROLY. \| »1 Karjuk 1«, min/l )rr»kr»bb»n. Piork, Zala-s^fiaogyl hirek. A (Vasúté közlokodós.) Az olaszorazágl hadsereg gyors északra! szállítása következtében az osteUr vanatok bizonytalan időre folfüggcsztcytlok. A(¿áaz ló fürdő.) Bisztficsányi Ján. fürdő tulajdonos n buzgó irodalom-pártoló, fürdői szobáit i/tnét újra szorvozé. Ajánljuk at. közönség íigyelvinóbo; óhajtandó volna, ha 0 dőrék fürdő tulajdonos lígyolmót ogy gőzfürdő alakítására kíterjosztonó, ozáltal nemcsak a ködönsógnok, hanoin aaját erszényé-nok is nagy szolgálat lonno tóvo. A (Kacsa hir.)F. hó 16-án nóhány hírtor-josztő rohant azorjtósztöségünkliöz, siottok jo-lontoni, hogy az <Wbbí ójjol néltány roaz lolkű egyén a kotori vaif ludat ugy mogrontá, hogy midőn a katonaságai tolt vonat roá ért, bo-szakadt ós niintogy 200 katona a Murában loló halálát, ozon borzasztó hlr mint szalma-tüz járt városunkban ; azonban szorkoaztöaégűnk a vasúti hivatal által mogtudá a dolog mibon-lótót; az oralitott ójjol a kotmi hidra ért n kavioa-szállító Vonat és egy oda tévedt azar-vastnarha nom birá a vonatot kikerülni, minők folytán összotípratott, ós 13 kooal a elnökről, mindon további kár nélkül, kiugrott. A (C a u r g ó i d a Iá r d a.) Következő mog-hiváat vettük, éa lapunkban saivoson onge-dünk tért: Meghívás a csurgói dalárda által 186Ö-dik óvi julius 20-ikán a csurgé-ó-városi „Daru" vendéglő termóbon tartandó jótékony czélu zono-, ónok- ób szavallatí ea-télyro. — Müaorozat. 1. „Szerottolok" férfikar Engoszor M. Előadja a dalárda. 2. Roham-induló : Zongorára Liszt Foronoatől. Előadja : Pásztor Boldizsár. 3. „Szavallat." 4. „Egy ónokpróha ..férfikar. Kunozo C. Előadja a tanuló ifjuaági dalárda. 5.„Magyar népdal," férfikar, Doppler K. Előadja a dalárda. 0. „Szavallat.J 7. „Magyar népdal" átirat. Zongorán olőadja, Pásztor Boldizsár. 8. rlIonfi- bordal" férfikar, /íbrányi H. olőadja a dalárda, ü, „Szavllat." 10. sMagyar-nópdal," vogyoaknr, Engeszor M. Előadja a két dalárda. 11. „Szavallat," 12. „Honfidal" Potőfi S. vogyes karra, Dopplor K. Előadja a tanuló Ifjuaági dalárda. Ez követi, fáncz-vígalora. — Boléptl dy 1 frt. Kozdoto 8 órakor. __A rendozősóg. Kaposvár. h. 8 bi g 11 go t i Ede — poati azinószok-ből álló azintáraulata, miután négy darabot olőadott, f. hó lC-ikán oltávozott körünkből. Az olőadott darabok : Szövotaégosok, Míra-boau ifjúsága, Bonoiton család, a végül fA caapodár holyott) Idogosok voltak, molyok-bon a szorepok ogyáltalán jól, « Priollo Cor-nolla, Foleki Miklós ób Szordahelyi Kálmán részéről kítünőon közöltettek. Kaposvár kö-zönaégo azonban (csak azoknak szólok, kik-ro illik) roszul visolto magát; holmi lótó-futó lovardások, kötóltánozosok és tttaíáté-kosok pénztárát osordultig önti ol néha a haBzoDtalanságért kidobott pénzzel, és e '' négy kerekded darab éa Öaszovágó előadás üres színház és kassza mollott folyt le. h. A helyből i i f j u s á g f. hó 16-én a távozó pesti szinészok részérő csinosban-quottot rondozott, molyon mintogy nyolcz-tagból álló ós válogatott közönség volt jolon és mulatott jó kodvvel roggoli 3 óráig. Sajnáljuk, hogy Szigligoti két nappal olébb már olliagyván városunkat, u kedélyes ostobédnél részt nom vott, s a két első és igon kovéssé látogatott olöadáBról itélvo, caak Kaposvár részvétlonségóről vitt omlékot magával. h. Boldogult és felodhotlon oralékü S p i t-zor Mór őavogyo, a férj által gyakorolt noracsadakozástőrökölvo, ''szomorú napokban a holyboli szogónyok részérő 26 frtot adományozott. Ily nomoa tottok magukban hordják az eliamoréat, nom azáraítnak dicaérotro, do olőaorolandók azért, hogy például aaolgál-janak. ,,„„ h. Bizi For kó bandája Kosztholyröl ha-eatórvomár nohAny kitűnő darabbal gyönyör-ködtotó füloink^t. Panaszkodnak, hogy rósz idők járnak Kosztholyt Ib, ninca póna, ninee kodv, egyedül a kesatholyi fölsőbb gazdáaaati tanintézet ifjúsága tartotta fon ökot, kiknek is novozoteaon Török, Bórozy, Ibi, Dómy, Hollósy, Soóky, Sohöborl, Tóth ós Andráa-kay uraknak általunk köszönotünkot nyilvá -nitva, egyúttal megomlítettók aat, hogy soha som folodik Andráskay ur által jó kodvbon olmondott azon szavakat: „a bássi tísztoliés szoroti a jó bort, do nom csak tisztoll ós szo-roti liánom meg is iszsza!" Ugyanoz ifjúság Forkóuak dicsérő omlók lovolot ia adott, molyot a posti sisinÓBZok olíamorö nyilatkozata is érvónyoBÍtolt. h. liánom a holyboli dalárda ugyan -csak hallgat! Igaz, hogy ily rottontö molog-bon nom lobot ám sonklnok is kedve ónokolni. h. Aholvbaligymnaaium tanulói f. hó 19-én fölsőbb intózmény következtében azétboosátattak b a gymnasiumi épülotot o sorok koltokor már, hír szorlnt, 160 sobosült foglalja cl. Mi tirfzloljük az omberlaóg kötél- mait, do azért nem helyesel[(«-tjUk azt, hogy a yrf.»o« közopén a köisrondós''.uti <üvok>t>llor nóro kórodu állitaaoók s n levegő megrontat vAn, vcsKÓlyoB kór magvai hintessenek el! h. Az oa \|óvi második ujonozozást illetőleg órdontos foljogyezni egy pór által mondott Igon jollomző megjegyzést, moly szerint „akkor ttjonczoszauak, ugy mond kótszor egy óvbon, majd ha a» asssony is kótszor szül óvonkint." h Már hotok ót« b o r z u az tó hűség uralg s a legtoltobbnok lútu/.ó felhő is megcsalja cső utáni romónyeinket. A hóvmorö reggel 22—24 dólután 20—28 árnyókbau 1L szerint; kovóa remóny van a tongorihoz, ha pár nap móg ipy tart. h. Ltozáinkon oly por-tongor van, ha estánkónt kissó folUdülul kilépünk, hogy hitelező és udós minden zaVar nélkül os kó-nyolmosou elsétálhat ogymás mellett. Egy kis öntözés nom ártana. h. liörzónk még'' nom volt, az Idén az is van; értem ezalatt a helybeli kugli-kortokot, molyokbon bank-adás, adás- vovós. fogadás, talász, nom találsz oly szonvodólylyel (Izetik, hogy lm a porosz o lelkesedést látná, rögtön még borzasztóbb fogy voroket rendelne ollonüuk, vagy szodnó sátorfáját ós Boriinig meg som állna, jf h. Moröbon, F. Eosonybon ósTapo-n áron o hót folytán tüz" pusztított, első helyt egy nagy istálló, másodikon hét ház, és harmadikon, hir szerint, a mezőn gabona égett el. A kár tetemos. Csapás Csapást ór o szeroncsótlon óvbon. Fővárosi és vidóki hir ok. — A Peston fekvő sebesültek saámár* Deák Feronez és Somsioh Pál tetemes monnyiségü fohérruhát küldöttek. — Komárom alatt — béosi lapok szorint — ogy porosz kémot fogtak ol, ki osztrák tiszti ruhában szorotott volna a vár-bft bejutni. — A „3 z e g o du szerint jul. 5-kén vasúti kocsik hosszú sora,''gazdag podgyászseal mogtorholve érkezett tízegodro, moly tárgyak — mint a felirat tanusitá — n szása király birtoka. A szegődi lap ugy hallotta, hogy o holmik Temesvárra szállíttatnak. — A háború lognevozotosb o s o-mónyo eddig, uv ;y a nomzot-gazdaságot is közvetlenül érlutl, az: hogy az osztrák kormány Volonoze olasz tartományt a francai a csásaárnak adta, vagyis inkább ajándékozta- Hogy valahára megszabadult tőle, as már osak azért Is igon helyes dolog, uiort Velenozo régóta teher Ausztria nyakán, és sajátságos nnmzotiségi, nemzetgazdasági ós ogyéb toklntetoknól fogva mindig tObboko-rült, minta meunylt jövodolmozott; ddlgon kosorvos dolog az, hogy tavaly — hir sie-rint/— 1500 milliót nem fogadtak ol azért a toraletéri, melyot most Ingyen kellett oda tdni. — A Sándor -ezredből, mely a kö-niggr&tzi csatánál hősi elszántsággal küzdött, csak. 400 közvltés, 10 tiszt és két ka-pitAny maradt mog. Az ezrodes is ott lolto halálát.. — A katonai ruha-bizottmány Brünnböl üyőrbo tótotvén át, fölhivá a szabókat és csizmadiákat, hogy dolgozzanak számára. Ez által Győr város ipara egy kis lendületet nyert. Bécsi és külföldi hirek. — Ké m Bóos be n. Mult hétfőn d. u. az Alser külvárosban levő kaszárnya körül ogy drótos járt sa katonákhoz több kórdóst intézett. Minthogy mind boszdo, mind egész folló-póso azt árultnel, hogy mogjolenése mint drótos, csak tettetés, akonnal elfogatott, mi természetesen nsgy feltüuósro adott okot. — Béosbonaz olmult hó alatt 91 öngyilkosság és 01 öngyilkossági kísérlet fordult elő. A vasárnapokat és ünnejjokot ki-váve tehát minden napra esik egy.K szeron-osétlonek közül 107 fórti, 41 nő és öt gyermek volt. — A osoliországi csaták vosztc-ségo. Osztrák részről, a porosz törzskor főnökének kimutatása szorint: a jan. 26-tól 30-ig v ivottcsaták és Útközötök alat töO-40,000 erabor^joszott el; r jiolni, skalitzl, naohodi csaták és a hühnorwMsori, münchengrUtzl s tárnául ütközotokben 16,000 fogoly jutott a poroszoknak, s a halottak és sobesültok száma fölülmúlja a 20,000-ret. — Az olasz lapok közzótoszik Kossuth lovolozósót Rioasoll olasz miniszterelnökkel, melyből kiderül, hogy oz olasz kormány n magyar sogólycsapat fölállítására vonatkozó ajánlatot elfogadta. Kossuth folszólittatlk, hogy n szervezés alapvonásait felterjessze. # — Aoustozxni csata áldozatai közt ogy 14 éves leányka van Valoggióból, ki volósá-gos könyörtoljes szamaritanökónt omborszo-retetének és szlvjóságának lott áldozaU. Mi- alatt a küzdelem Valoggióban és körülötte a legszornyUbljon dühöngött, o.vltóz gyermek a küzdő katonáknak n.legnagyobb golyózáporban vlzot hordott, a sebosültekot kötözgotto, n harczolókat istápolta és valóban hösileg visel to magét. Egyszurro ogy plomonti ágyúgolyó fejének felét szakította ol, ugy'' hogy azon pilauatban halva maradt. — Bécsi olökolő körök bon nagy feltűnést »okozott közolobh két öngyilkosság. Báró Zodvitz Alfréd móroggol és b, Veszon-burg Fülöp pisztolylyAl vógozto ki magát. Az 6(3, oz osak 27 éves volt, öngyilkosságuk oka Ismeretlen. — A poroszok practikusomborok. Mlhely tDrczda erődítését olhatározták,összo-Bzodtuk Boriinbon vagy 200 naplopót, ásót kapát adtak kezükbo ós dolgoztatnak volök. Hanom Drozdának aligha lesz bonnökörömo* — Hir szőri nt Bonnot, jolos fran-ozia tábornok polgári öltözőiben a porosz táborban tartózkodik már a háború kezdető óta, s ö volna az, kl a harozi torvoket készíti. — Párisbana munkások összos száma 410.811 ogyónre rug; ozok közt van 105,410 nő; 25,540 mindkétnomü gyormok, a többi fölnőtt férfi. A munkadij kövotkozőlog alakul, 64,080 ogyón naponként 1—3 frankot (ogy frauk körülbelül -10 kr. o. é.) koros, 206,723 egyén 8—0 frankot, 15,058 podlg 6—20 frankot. A nők körösnek napunkint ogy fél franktól egész 10 frankig. Ebből látjuk, hogy Pá-rlsban a munka már tűrhető korosotnok ör-vond. Nálunk 4 ujforintnyi naponkénti koro-sot már rendkívül« dolog. A nők aránylag csokély foglalkozást lolnok s legtöbbször tol-jos elfoglaltság mollettcsak 12—lOírtot tudnak ogósz hónapon át kóresni. — A gyutil fogyvorokot a magyar bakák gyorspuskáknak noveztók ol. — Prágában a porosz katonák élelmez é só rő 1 a város tartozik gondoskodni. Egy közlegény kap: roggoliro egy lat kávét zsemlyével, ebódro levest, fél font hust és fözolókot, vacsorára pedig szintén huát, egy pohár sört s ozonkivül egész napra két font konyorot. A tisztekről porszo móg jobban koll gondoskodni. —■ Naohod, mint bóosi lapoknuk irják, árulás folytán korült az ollonsóg kozóbo. A biloyosl fürdő mellett ogy porosz s/ármazásu korcsmáros lakott, ki olárultu az osztrákok orojót ós hadállását. A korcsmáros hat társával oz osztrákok kezóbo korült s Josophstadt-ban mind a heten agyonlövottok. — Aa olasz határról irják az „Alig. Ztg"-nak, hogy a poroszok 20,000 gyutüfogy-vort küldtok olasz szövotsógosolknok, fölfedezvén előttük egyszersmind ulükészlot előállításának titkát is; továbbá30,000fegyver váratik. — Ara o r ik ai puskák. Az uj „Presserben „ogy valaki" ogy rövid iigyolmozloU''ist tesz közzé, moly prról ízól, hogy a porosz gyutils puskák nem a legveszélyesebb fegyverei a» ujabb kornak. A* amerikai háborúban két itomo « puskáknak volt rondkivül pusztító, molyok közül egyik egy perez alatt 14-ol, a másik 30-at lőhet. Utóbbiakkal volt fogyverezvo Öhortnann tábornok sorogónok néhány ezredo, mi rendkívüli előnyt szerzett neki. Ez feltalálójától „Mao-Horny-puskA«-uak noveztotik. Azou helyon, hol a puska-vosszö szokott lenni, egy csövo van, melyben 30 töltés fér el. Ezon csővol egy rugó áll kapcsolatban, moly miholyt az ogyik töltés el van lövő, egy másikat tol a lövöciö kamrájába, ugy hogy a kotonának más dolga ninos, mint elsütés. Egy Amorikában szolgált tiszt állítása szorint volt rá osot, hogy az ily puskákkal fogyvorzott katonák csatárlánezba állva is viszszavorték a tömegben olőnyomult ellonsógot. A másik fogy vernek, melylyélogy porczolatt 14-ot lőhet lőni,gépezete a puskaágyban van, s ebből nyomul a töltés o puska-csöbo. A katona négy''bádog osöt hordpz magával, molyok mindonikebtn 14 töltés áll. Ezen csövokot gyorson leliot o puska ágyba helyezni, orro rögtön 14-ot lőhot a katona ogymásután. v Hasznos tudnivalók. — Az oloándoy vagy máskép loándor mérges növény, a őzért nogyon koll ügyolnünk, hogy kivált ha virágzik, Zárt lakásban, do loginkább a hálószobákban no tartsuk. Az oloandort uiár Plinius korában is mórgosnok tartották, Spanyol- é« Francziaországban pedig gyakori tapasztalat bizonyította, hogy azon vidékek levegője lázakat okoz, hol nagy mennyiségben fur-dul elő ozon növény. Algiorban az oloándort kiirtják a táborzási helyokon, minthogy tiltva van a katonáknak oly helyeken t«-nyázniok, ahol oleándorok virágoznak. A méhek korülik ozon virágpt s oz sok gondatlan lógynok vonatét okozza. Európa déli részén az oloándor keserű kérgét megszárítják, porrá törik s ily módon patkánymór-gül s apróbb férgok ollon használják. Ujabb időbon Madridban s Corsioa szigotón mog-inórgezósok történtek oly családok kőiében, I hol oloáuder-lovéllel sütött madurakat találták föl. — Nálunk Magyarországon azolenn-di''rt nomcsak Magán-házaknál, do majd minden vondégllí nyári óttnrmólxm a n fagylat-dák előtt dísznövényül alkalmazásba hozzák » azért tán nom ártana, ha termószottudó-Maink kisórietot tennének : váljon igaz-o oson növénynek mérges volta, miként ozt a külföldi lapok állitják. Pipere-asztal. 4-ik lap. Dr. Giggaró 1 Tartsd hü omlókozotedben, miszerint a nagy mindenhatoságnak ugy tet-szőtt elrendelni, hogy az ombor szülessék a halálnak. Következik tehát, hogy az ólot és halál közti tért az idő, reánk nézvo a kor foglalja ol, moly kormányoz mlndont. — Ez vozet mindenkit karöltve jobbra és balra, el-végro a végonyészot gyász oszlupához 1 — Munkálata jutalmául lo ró mindegyikéből • így teszi a szépot rútá, n fiatalt aggá : hogy logyözhotlon hatalmát tanulja tisztelni halandó. Az ész elbizakodva próbálkozik legyőzni sokszor még a lohetotlonségekot is, ós uéha sikerül, do csak szinlcgoson diadalmaskodnia a lohototlonnok látszó dolgok felett, igy oszközölhotő a született szépsógot mogvó-doni, a nom-»zépot kollem-vonásokkal ecso-telni, s a szorint az elörohaladó kornak viruló küllomot adni. > . . - A csöndes éj közopotto oreszkedik földro a uiagos ég boltozatján fénylő millió csillagokból nhsrmnt, moly fénylő gyöngyökben jtoresl nyugalmát az illatozó virágokon. — Ebredésévoi a fölkelő napnak ogok felé száll a tündérok orfiágán kérésziül, magával vlondö a virágok bü-orejét, hol csíntalan modorban ozer csoppekbon fogatik el a tündérek által. Es ópon itt láttam, itt tanultam azt, hogy mikép védetik a szülotott szépség, s mi módon formáltatnak a kellomvonások a kornak viruló küllomo megóvásával. Rendesen fehér kendővel gyüjtctnok ezüst kánákba a harmat cseppek, a midőn a hold félfónyhon von, vígon, csintalankodva, játszva őzzel öntözik egymást az illatoxó virág bokrok árnyaiban. Azért vunnak ozok közt hódító szónok, kik o jelonként átzalám-bolvo a földiek országát, fontos bofolyást gyakorolnak az omborokro, s itt mint lolkok, mint kisórtotok, — amott pedig mint tündérek, mint vógzet-lstonnök nöm láthatva bü-vószkodnok. Tartsd azért a halandók javára emlékező-tödben a „harmatnak" bü-orojót, melyről majd holnap bővebben fogok szóllani. Modoa. » OUVOSNÜ. TARCZA. Válaszul egy levélre. RrmiSlj, »írre»»! n «sív vilájrn c t} Sjcre.M, tucnvmlj ! «/. ölet Ijíy .tanít. .. Ml cjfyknr iWloJ »ic''ji JntAtnm lsix Hz.''H''íí, xrrr>* I » c uótisn ntj vn iu. .. No nézi!: ól«» kínyo merro li»jt ? N« lüíJ : nx ember mint báuik veled? Ki n\|ry«Jn<(l liallj.n a vi^íoliajl, Uc^liiiun^rx, »irha tojx < talán — fele.)...... fircrc«!, nxonvo lj ! c iiea sienTC<lj* ... H t>,ír tuknor kOnii^űx 1« boni« axttnei], — .i: knnny, o fáj''lulom mind . .. mind kovt''i, Ila van tűit mi'':: Irhotuo vpsxtaned. Ha ninci: mlírt Brfllj, mlírt ípdj, — Ax trxS iilv eaak akkor l<ux hideg I Ha niuc» : kiírt remó^, a kit (xarcrf, — Kltcd r<ak akkor Ifix »ivar, ridog.... Arnya» liprt onyhhel homl ÍOlcd, Alatta «xlvodcn nrHin fakad. H ha xflld á^át már mind lotördflcd, 8 nmei árnya, kit okohx ? őt va^y magad ? Hcrt''ix a »rlv !., merüli •''« féktelen: Mindig otl jár n cillla^ok kUxött; • V''cllllomrlkrdik nx íleten, Ki ^tindta''.au.felud lulnden rítjjöt.... No hidd : a r»Uln;; vonna lelkedet, No véld : való ÖHIirt csak otl lakik, Mit ott keretül, itt l> ftllelhnted, Lelked bár nom ropni a csillag!);. Nx<TeM, atenvedj I ex ¿itt sxonvodvl.... .In\űd ex fogja ¿dexitenl j 3 a mit most xxouredxx, aa mind... mind koré».. Mert ¿rxod, hogy van ben a ed laton I. DOliÓ LASZLÓ. SAIiYATOB &©8A ós 3VT A. & -A. 3XTI Ét X-o. Trtrtónoti ¿lotkip ft XVII. «xAxad «lt<1 feUb^l. DUUUB után kOxli II ü k k « m y SI ú r t o n. (Folytatás.) HNápolytdl vnló távollétem öt nnpjá-baii" íolytntá ábrándosan az ifjú ,mi boldog vnlék! Voltam a Vozuvon, • Sybillák licgynyiliíöltiban, a a bajaei v barlangban alvám. Nem a mosolygó vi-rányokat, nom az árnyas erdtíkot kere-sém föl; a ¿zétftzagpatftt ssiklavölgye-kot, a vad liogynyílánokat; az erd«;i lo-lyam zugánál azoknak elébe .tevém. — Ott lélekzém szabadon, egyedül állva a vadregényes természetből», a mialatt a zivatar tölgyeket csavart ki tövöstől a földből? Demokritot rajzolók, ki sírok között hoveti az emberi hiúságot! — Do hogyan néz rám kpdve<om? talán megijesztom o beszédeminul — dh legyen nyugodt, nem vngyoj; ón oly vad, a milyennok klllxCiin inuint; hin/, ismét visszajöttem b valóban hálátlan volnók, ha most panaszkodnám, midőn a sora ily jószivll angyalhoz vezetett 1 Kórom móg egyszer korxájár. K korty vi^et többre beoslllöm CypritH noktárjiluál Madorio oda tivujtá neki a korsót. A lelkesedós, melylyel a/r ''itju bexzélt, a férfias mód, melylyel kömény sorsát el-tllró, ama mély, nemes érzillet, moly lyel minden keblében föllobogó kesu-rllaéget megseinmisített, mindinkább meghn''tá öt, s megijedt, midőn ószrove-vó, hogy a?, ost fegósznu beállott, s aa idő, melybon közönségesen haza szokott térni, rég elmúlt. Gyorsan lölkés/,illt — most gondola osak meg, hogy nem volt hozzá ill>» egy idegennel ily sokáig ut»2élgcJt)i — do idegen volt az előtte? Azon naptői l''og-va, melyen először uteglátá, lelko folyton vólo foglalkozott — hisz távollétónok öt napja mogmérhotlón hosszúnak tetszett előtte, h már kétkedett tajta, ha váljon visszatórend-o — ím most megjött — a mennyire nyerók meg annak pillantásai szivét, mily mély- he-nyomást gyakoroltak annak azavai ko-dólyóro! A szereuosótlensóg összekapcsol — a szorencso szétválaszt; Sal-vator szoreuosétlonsógo örökro meg« nyorto számára Madono szivei. Az ifjú buosuzásra nyujtá kexót a loánynak, tniu''án ez megigóré, hogy mindennap meg fog jelenni az öblönv-nól; s most, midőn a leány elpirulva távozott, az ifjú szive is hangosabbau kezdő dobogni. Suttogva ismótlé annak szavait: „vagy kis gidáimat kísérem a logelöroJu — „Igen" — kiálta ő „boldog férfiú, ki egykor szivét fogja bírhatni! boldog V — folytatá gondolko» va — mit tesz az boldognak lenni? óii {tollaséin élveztem boldogságot! , „Hátyjához induljak „gondolá" a mondjam annak : Tamás, taníts meg mestoraégedre V — Köszönöm szépen — nem tudom, mily pillantást vetne fehér kezeimre, s mint nevetuo fezeméin» közé! Do — mit ábrándozom itt! — utol -8Ő filléremet elköltöttem, a anyámnak már oly régóta sqmmit sem kllldöttem. KönnyelmU szivemnek egy gyermekiea elmúló örörno elfeledtesse velem ősz anyámat ?J ^ l''j magán-beszéd alatt felbontva batyuját, abból egy köteg hangjegyet voVo elő. „Kísértsük meg eg»szer ismét a vásárt," mosolyga keserűn „miért vannak a művészetek a világon, ha azokat nem lőhet a zsidóhoz vinni! Vásár, vásár, ez a valódi!1'' E szavakkal hang-jegykötegót kezébe vévén Hecoafntni-nak, a gazdag müszerárusnak, ki zenedarabokat is szokott vásárolni éa eladogatni, boltjába lópott. Signor Hoccafúmi az ifjú olső látására orrát kezdó fintorgatni. A mllyész klllsejo nem igen sokat látszók igérni. „Mit kiván ön?" kérdó röviden. „Signor — én zenemUvész vagyok" — hebegó Salvator oly arcz-kifejezés-sel, milyent a szoróny költő, ki verseit akarja jó módon áruba boosájtani, szokott folölteni. „Manap igen sok ombsr az," mormo-gá a koroskedő, h a legújabb dalmllböl egy éneket kezdő fütyörészni. „Vagyok oly bátor" folytatá Salvator „o osekólyaéggel, molyet magam szerkesztettem, az urat megkínálni.u „Semmit sem ve«r.ok!u válaszola rii-viden Beccafunii, „én csak eladok." „Dc kérem." „Jó éjt kívánok!" Ezzol a kereskedő rövid főhajtással ae ajtőrn mutatott. „ön goromba!" niormogá az elutasi-fott oomponista. „Meglehet!" — Ezzel a kereskedő szobájába lépett. Salvator vimtzatórt lassan bátyjához, a a hangjegyeket visszatóvón, egy más köteget vett elő. Ez ogy kézirat volt. Salvatoruttk mindenre volt tehetsége, ő componulr, költött és festett. A oomponista elutaBittatott, most a költészettől akart kísérletet tonni; ez talán több hasznot hozand, gondolá. Belépett a könyvárushoz. Marsorio, az idegen aroz-kifojezéséből,sa kezében levő papir-kötegl/íil kitalálva annak szándékát, a boltba lépett. „Ah, — ön könyvöket akar vonni uram," kiálta túlzott pórias udvarias-«ággal; „tennék közelebb lépni; ön itt Nápoly leggazdagabb könyvtárát látja: Történészet, bölcsészet, növényószet, vogyészet, számáxzat, istenészet, csilla-gáatat — a mit csak kíván!" „Uiíy?" moaolyga Salvator „oz csakugyan gazdag kincs; büszke volnék rá, ha magam is helyet lelnék itt!" „Hogyan?" kérdó Marsorio. „Költő vagyok!" „Gratulálok! ah, a ki költeni tud! — mi szép az a költészet — ón, ón rajongok a költészot után, s ha nom Űznék azzal kereskedést — ugy — ugy magam is költenék J" „Hm!" mormogd Salvator, ki észro kezdó venni a könyvárus gunyorának ozélját. „Shogy hivják uj Danténkat" kérdó előbbi hangján Marsorio. „Novem Salvator Rosa" válaszola röviden a költő. -„Még ismeretlen - - do nom is kótko-dem, a név bizonnyáru hirossó lesz, rövid idŐ múlva" csaosoga tovább, magát meghajtva a könyvárus. „Remélem" jogyzó meg röviden Salvator. „Tehát mit hozott?" kérdó Marsorio. „Egy satyrát." „Ah helyes! — Ha van a világon jó-hzívU'' embor, ugy bizonnyára ón vagyok az; do rajongok a satyrák után" kiálta pathossal a könyvárus. — „Es hosszú?" Salvator oda nyujtá a kéziratot. A könyvárus kissé lapozgatott benne. — „Nem igonu monda azután „osak 60 aranyába fog kerülni!" „Hm? Hogy órti ön ezt? kórdó csodálkozva Salvator. „Ugy értem" — válaszola Marsorio „hogy o remek-mll önnok 60 aranyába fog korülni — ez a legkevesebb." „Hogyan?" kérdó fölindulva a költő, „manap az iró fizessen a könyvárusnak?" „Ez a mostani szokás, ha n azorző neve ismeretlen" válaszola gúnyosan Marsorio. „Alkudjék o miatt a közöny séggol, moly nom kedveli az uj d&í gokat." '' ■ „I)o" —• hobogó Salvator „kó.om, tossék olőbb elolvasni a mllvot — talán megváltozik vólomónyo!" „Minek?" válaszola a könyvárus — „tón oly barátja vagyok a költészetnek, hogy mindont jónak találok. Mog vagyok győződve, hogy oz romokmü, s azért osakis 60 aranyat kövotolok." E Hzavakkal visszanyujtá Salvatornak a kéziratot. „Ugy látszik, az ur igon jó kedvében van!" kiálta öklét összegömbölyítve a kigúnyolt költő. „Néha, igon" mosolyga szárazon Marsorio. „Ugy hát vigyen az ördög,-" átkoző-dék Salvator, ki mOBt tökéletesen bo-látá kigunyoltatását. — Az ajtót maga után beosapva, gyorsan elhagyá a boltot. A mindenünnen elutasítottnak vóg®^ reménye, a mUkereskedósbon «/szponto-sult, hol egy festményt hagyott oladás végett. Alig hogy a boltba lópott, a zsidó gyorsan elébe sietett. „Jó, hogy látom" mondá — „kópét sonki som akarja megvenni. „llagarü-ját majd padlásomra állíttatom, mort itt igon sok holyot foglal ol — ha a patkányok fölomésztik, s bolp-döglenok, legalább oz a haszon losz be-lőlo! — No. is jöjjön többé boltomba, ezentúl semmit sem veszek mint Micco Spadarőt, Leonét, különösön pedig Ri-boirát. Ezok festők, itt van tehetség." Salvator még o szavak kimondása előtt olhagyá a boltot. Kéziratait a hangjegyeit vánkosul vévén, kétségbeesve a kőpadra vetó magát, s noha a szabad ég volt födolo, mégis nom sokára csendesen elszondorült, » álmodott — Madonóról. A szegénynek nyugalma, niolynok kenyorét kollo pőtolnia, osak rövid időig tartott. Salvatornak egy Falcono novll bátyja volt. Ez, hasonlókép fes-tész, Ribeira iskolájálioz tartozván, ennek műtermét látogatá, s mint ilyen természetesen követőjének is tartatott. Falcono már kis korában adatott át szüleitől Ribeiránrtk, hogy ennél művészetét tanulmányozza. Ő tisztelte mesterét mint fostészt, do sokkal hovoseb-bon buzgott őreiben a nápolyi vér, — hogysem politikai követője is lehetett volna. Mindazáltal óvakodott ezt kinyilatkoztatni, s mestere műtermében oly állást iparkodott-magának szerezni, milyen ez ellentét mellett lehetséges volt. (KolyUtA«» követkexlk.) ÜZLETI H I R RT Ö K. ¡VaKy-KauiiMR, juliui to. Alig hlaxaxtik, hogy «IvaiAliik, n keroakedelvin éf lixletro nyomaailAlac ható liAhom idejn alatt, a vaautak, tAvIrdAk éa tioa-(Ak xArt-köxlekedAxel, végtéro ax aralA* iilcjo alatt, caak kevéabé ix kedvelő Arjogyxéxt tőlPik követelni fognxk. — Mi ma vevők vagyunk ; do ki ax eladd : lia axon oraxAgok, hová minden termény-cxlkk vándorol, éa honnan ax ipar-axorgalom kéaxitményeinek Jönni kellenének, leköt/e vannak? — Knuélfogva a blaalom mind aa AltalAno«, mind ax agyexekro néxvn séliuig él még lejebb xtllyedt, axon határoxolt Arakra, melyek tőldnk követeltetnek , mi neui ígérhetünk. Ha mlndexek daexára I* ixAmokkal JegyexxUk fnl exlkkelnket, exek nem miut axabottxk tekintendők, hanem exak némi tAJékoxAxul addig, inig exen aanyaru Idők Jobb piaexot hoxandnak. Jelenlegl Arak aUA-auxztrinl mérüként a holyboli placxon: Huía 80--88 fnx 4 frt 40 kr—4 frt 00 kr, — Koix SO fonto» 3 frt -10—60 kr. Kukorlcx* frt. 00—3'' frt. Arpa »orfliéihe« való, hiAnyxlk. — 0 frt —0 frt — kr, Zab 46-47 fonto» I frt SO-OO kr. Poháuka clíS-rond l ''2 frt 60-00 kr. l\uxuly fehér 0 frt — kr tarka 6 frt AO kr. Oub<S elaii rendü 12 frt mA<»AJa. — HxllvapAlinka ¿0 loktt 20 frt hordó-val eg/iitt. IMrk-UypAlinW ''20 foku 16-10 frt hor.l.U val cxyUII. M$x 13— II frt. Ilorko ''24 frt. Njrerah«r8k (lanyba flxlet) 8k»r- 60—66, tohéa- 40-42, A» hiua-bdrSk 46-60 frt. miaxAnként. lloroki fehér A» vór». (»ehlllerl 1862- 4« 1803-kl — vldAkUnkbell — termí» 7 frt -8 frt. — Vlllinyl A» ■tcgx/Ardl fokete 1866. 10—18 frt. llj honl bor v8r6» (»chiller) A» fohAr 7 frt-8 frt — kr. IJalatoninellékl borok 1SG2- Al 1803-lkl fohAr 10-12 frt. akónként. i Vfa»x «0 frt — kr. lUx 44—46 frt. KÖtBniAge» gyapju Ara HO frt. — l''ohér rongy Ara 7 frt 267 frt 76 kr, feketéé 4 frt. iV-kanliHai piacii árak juliu» 10. llorxó itexéjn IS kr. I.enc»o Itoxéjo 20 kr. I)ab Itcxé\|o 8 kr. Kölea Itcxéjo 0 kr. llurgonya mérüjo 0 frt — kr. Marhnhux fontja 16 kr. Julihu» fontja 12 kr. 8crtéx-hua fontja 20 kr. H/alonna mWijn So frt — kr. Ziir fontja 40 kr. I.Anglixxt mA/iAJa 11 frt — kr. Zxom-lyellixt mAxiAJa 10 frt kr. Keuyérlitit fontja. <J kr. KukorlcxalUxt fontja 0 kr. Arpad/tra fontja S kr. KülexluUa fontja 10 kr. KlxxkAia fontja 20 kr. Kaolaj fontja 60 kr. KepoxcolaJ fontja 36 kr. LonmagolaJ fontja 40 kr. UJ bor ItoxAJo 14 kr. — óbor ItoxAJe 20 I kr. PetU xttr ItoxAJo 14 kr. Kanlnal x«r ItexAJe 10 kr. 1 Gabona-pAlinka ItcxAJn 40 kr. TörkSIy-pAIInka ItexAJo 40 kr 8xllva-pAllnka ite.xAJe 60 kr. Nyer« faggyá mAxtAJa 10 frt. — kr Öntött fagygyrt-gyortya fontja 84 kr. MArtott fontja 32 kr. 8xappan fontja 24 kr. 8ó foutja 10 kr. Keményfa öle 0 frt — kr. Puhafa öle 6 frt — kr. Nycrxfa öle 6 frt kr Faxxén mA röjc 34 kr. K/.éua inAzxAJa 0 frt 80 kr. Rxatma m. 60 kr. Kender fontja 60 kr. Len foutja 60 kr. Bécsi pénzárfulyam jullua 11). 5% motftliquos 55.60; 6% nom. kölenttn B9.85; 1800-ki Alladalmi kölctön 72.90''; bnnkróflxvényok 078.— hitolintéxott róia-vónyok 137.70 i London 180.50} eiUtt áglo 125.60{ arAny darabja 6 frt 28 kr. Fololöa fliick- sztö t. WnjriltH Jtówtef. HIRDETÉBEJ KÖNIG GYULA «VJIIITS .I0ZSÜF könyvkereskedésében Nagy-Kanizsán, az éSZaKl ós aéll szivar-beviteli üzlete Pesten 3 korona-uteza 120 sz. a. A világhírű „La Ferme" szivarka-gyár Sz.-Pótervar ós Moskauban a ^ vole kütütt Rzorződóa folytán nekem Magyar-, Erdély-, Horvát- és Tót-országok részére kizárólagos raktárát átadta; ennélfogva a jogszerűen es általánosan kedvelt, legfinomabb török-dohány nyal töltött La Ferme-féle szivarkák '' 40 különböző fajban (Ambassadores, Non plus ultra, Cigarettes d'' Espagne, Maure, Dubec, Phóresli, Berutsky, sfb. «tb.) csupán csak nálajn kaphatók. Továbbá ajánlom a ^ schwciczl Vcvcy-szivarokat, iiíxyszinte íg^n nagy választókban levő 1 HlkUi és valódi liaviiiiiiali-sxivarokat / % ''.''■ ■... '' 1()(> »''aj-oj. frttól 08 frtig, vámmal együtt, becsületes pontos szolgálat biztosítása motl^í. j ^ Rószletes árjegyzékek ingyen szolgáltatnak ki. Szr''iM látogatásért esedezik ( KÖNÍG GYULA, 3 ltorona-utoza 12S. sas. s-választókban ós olosd árórt kaphatók. HOCK orvoa-tauár Llpcaéhen, IIKM.KK orvoi-tanAr, KLKZINB7.KY orvox-tinAr llócxben, (•» »»Ainox on''oxok inint a legelSkelShh életrendi vaitartaliuu gydgysxert aJAulJAk minden! lialavátty, feher-kőr, vcrazeKÓny, bágyadt, aovány, valamint izom- ós idc((>gycnKosógbeit szonvodöknok FREYGANG RÓBEItT vastartalmú gyógyszereit. Vax-llMr, legjohb nö-llkőr, kii tlvegjo 70 kr, nagy «vcrIo 1 ft SO kr Van-kexertl likőr, kovíxl/é éde«. ki (Iv. «0 kr, „ B 1 ft. Vaa-Urtalmu xxOrp, UinonAdA-xxOrp pótlAxAul k. (1.80 kr, n. fl. 1 ft 40 kr. Vai-tartalmu chokolAdú fontonként cxomagolva I. ax. 1 ft 20, II. xx. 90 kr. Vastartalmú exukorkAk ''/í fontonként exomagolvn 24 kr. Kxen tArgyak kajihatdk J. Uamanu fft-raktArAban (I.ugcek 3. xx.) llécxhen, melyek a fentnovoxett Arnk hokdhléxo, vagy poxtal-utAnTét mellott, hármlly kivAnt monivyUégbeu minden korona-orxxAgokba el-kllldetnok. nagyobb monuyiiégU megrendeléxtk bérment*». Az ujannn alakított amerikai gOriliilií ablakííi^oOiiy gyárát AUQ8ZT1N 1''. Vueinben (Hlavonla) ajAuljn n legxxobb mintájú, legjobb xxerkexetfl, é« legolcxóbb Arii fllggíinyoit, n. in. ablakfllggSny U axx-talterltSIt a t. cx. k»x9naégnek. A gordlllö ÍUggOnyök killOn«» előnyei fökőpeu abban rejlenek, hogy a rovarok nyomaaxtA betódulAnait n aiohAkba elhAritJAk, a frlax levegő bejövését nem akailAlyoxxAk ; ennélfogva rövid IdS alatt exon gyAiimAny a t. köxftnxégnél a legnagyobb baaxnAlat éx eliamvréaben reaxcxOl. AjAnlatokat elfogad, valamint inintAk elökéxxlethen vaunak Kanixxa éx környéke axAinára Sehivarx Adolf urnAI, a korona vendéglő mellett. — Kaxéken Knlivoda Vilino», éa Keatung éx Heln tlvegkeakedő uraknAI. Hasznos sérvésben szenvedőknek. Ki moggyilxödAtt klvAn ixercxnl KrüsI-AltherrSvelcx- bon Appenexelmogye t} it i xb»n lakó xérv-orvoa urnák hAinulatox gyor-aa»Aggal bíró haaxnox »érv gyégyxxeréről, forduljon o lapok kladi-hivntalAlioi, hol egy imtkAt több m int hzeíx bizonyltványnyal megerőaitie Átvehet. 4—is Wajdits József kiadó-, lap- ós nyomdatulajdonos Nagy-Kanizsán.