* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 17.19 MB | |
| 2023-06-28 13:42:45 | |
 | |||||||
Nyilvános  445 | 669 | Zala-Somogyi Közlöny 1866. 026-028. szám október | Zala-Somogyi Közlöny Ismeretterjesztő lap szépirodalom, kereskedelem, ipar, gazdászat, tudomány és művészet köréből 5. évfolyam A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: ftagy-Kanlzsa. Ötödik évfolyam. 26. szám 1866. october 1-én. • - -t- - t- r * .. t : S. ,: . .i »). 2 lu i ¿J. Ismeretterjesztő lap A szépirodalom, kereskedelem, ipar, gazdászat, tudomány és művészei köréből. * Megj elen: Hindin hó l-4n, 10-ín, 4« 80-kÁn eg<»i íren. 8zerke»x(6i Iroda ch kiadó hivatal i WAJDIT8 JÓZ8EF könyTkero.kedí.iben, Előfizetési föltótelek: Helyben hiihoi liordAji.il ¿a rldikre poitán kUldro ! V.fitt ívre : - 5 írt. — kr. >"¿1 évro • • 3 . — , Évnegyed™ • l , 60 „ HlrdletéBel£: \ hat baiAbo« pctit«orl>t l-sxttr 7 kr. 2-tzor 0 ii minden további belkUUUírt 6 kr. Bólyegdij minden egye* beikUUUvrt 30 kr. A „Nyílt tíren* egy petit tor belkuti*! dlj;v 10 kr. J Előfizetési pénzek és hirdetések, ugy «»inU''n « |«p «xollemi t n r t » l in i t lll.lfl Közlemények, v«Umint vldíkl lerelek, bírmentve » kUdóhl**UlU» UtlIdendSk NAGY-KANIZSÁK A. Előfizetési felhívás .ZALA-SOMOGYI KÖZLÖNY'' october—decemberi óv n egye (loa folyamára, tílöfuctísi ¿r helyben InUhoz hordvs, vagy vldékro póstán »Aniilva 1 ft 60 kr. Ozim nélküli értekezés a falusi iskoláról. Megyénk egy tősgyökeres magyar falujának birája ezen év elején, egy reggelen, azon nem-várt meglepetésben részesült. íiogy három lova valakit elvitt országul . . . Ez, tudjuk, hogy nem azon kellemes reggelek közé számítható, melyeken az ember valami jé izli fölöstökömöléshez Vedvet érezne, hanem azért végre is osak reggelizni kell az embernek; hauztnem akarja , hogy — éh gyomorra ebédeljen. Bírónk is igy tön, és miután készen vala, elszánd magát, hogy ... do már most utána fog látni, ki volt az, ki három lovát ezon müutazáx tételére serkenteni elég vakmerő vala? — Addig iárt s addig ment, mig végro rájött, hogy: két k—i embernek nagyon tevékeny része lehetett, 3 lovának abbeli elhatározásában, hogy világ látni induljanak. Ezeket tehát menten fel is adta a kaposvári törvényszéknél ; hol ki is hallgatták és meg is eskették arra, á mit tud. Ez körülbelől Mátyás nap táján történt. A mi bírón) azon jó reményben, hogy lovai már az alatt meg is hízhatnak, mire őket vissv* kapja; vár csak vár, az Ítéletre, desoitélet, se posztó, mint mondani sr.okták. Mikor azután niegsokallotta a várakozást, irat keresztfiával egy folyamo-dásirást N. N. alispánhoz. S minthogy maga épen a kukoriotuvetéssel elfoglalva volt, két falnjabeli ember által, kiknek épen Kaposvárott dolguk volt, fel-küldötte. Erisen megmondván az alispán urnák, hogy do bizony most már vége a barátságnak. A folyamodvány szóról szóra így hangzik : Könyörgöm alázatosan m—-i Jakós. „N. N. (az ő saját neve), hogy miosoda dolog ez már,"hogy Mátyás nap nta meg nem küldik Az Itéletöt mikor Már épen Gyilváno«, hogy egyéb nom töto, Mint N. István és N. József Mikor Már rájik is van Esküdve, hogy az én három Lovajímat egyéb sönki Nem hagy-totta, Mint ezek. halom az itéletöt kül-gyék meg A N. Józsoftül és N. Sámueltől, hogy pedig meg nem küldik A kor Mayd még lesz föl söb törvényre is fel-adva, hogy ha Az Kaposvári törvégy-székbe Megnem Lesz ítélve. Kel M—n 1866 N. N. Biró most nemjmehet utána. Ls pedig Gyomtatás írást is küdgyenok szanaszélt hogy A levél is had kereső rátzországba i*. Az egyik ló Fekete szörü lusta 9 éves homlokán osílag van, A Másik fakószőrü herélt az egyik fülo meg van, hasétva a harmadik ló piros szőrű, herélt a homlokán vegyik az óráig csillngos ezek „(olvoshatlan) „N. N.-nek" (alispán urat érti) Kaposvárott tisztelettel". Ha ezen lehető legszabadelvljbb sty-lusban irt fo''yomodványt: lapszerkesztők, ozikkírók, vidéki levelezők s betűszedők elolvasnak; képzelem, hogy né-melyök mennyire felsóhajtana, hogy . . . tán hogy a lovak hová lettok ? . . . nom . . . hanem azt sóhajtanák, hogy . . . népnevelés jöjjön ol o te országod. Hm . . . Népnovelés! Hála Istennek van jdzan gondolkodású — b fogékony esztl népünk , és vannak népnevelőink ie. ts a népnevelés mégis oly ráklábakkal hnlad... . Alig van már falu, mely-, ben iskola nom vnl»« . » »»¿a «* i»j«Wh nemzedék sem |tud egy tltrhetŐ folyamodványt, nyugtát, kt£felozvényt,s több más ilyot, miro az életben mojdnom minden nap szükségo van — fogalmazni. Hány iskola van megyénkben, melyben a gyermekoketerre tanítanák? Hol tanítják a földleírást, legalább csak hazánkét? Hány falusi iskolában tanítják hazánk történelmét? A gyermek 4—6 évig nyeli az iskola port és mii tanul? Irnir olvasni, ugy a hogy összeadni, hittant és bibliát. Ez a falusi tanonozok ismeretének netovábbja.''"" Azután? Azután, hogy a kapát már elbírja elmegy, s lesz: ki dolgos, ki dologtalan; ki beosülotes, ki nem becsületes emberré. A mint lelkülete és véralkata hozza magával; a nélkül, hogy az iskolából valami egyéb gyakorlati ismeretet hozott volna, mint az irást és olvasást — a mennyiben azt is utóbb el nem feledi. Tehát 4—6 év alatt csak ennyit I Innen van azután, hogy a szülék, a mint gyermokök némüleg írni-olvasni megtanult, ki fogják az iskolából, — mert hisz ugy so tanul már többet; otthon pedig szükség van rá. Váljon tenné-o ezt, ha azt látná, hogy gyermeke évenkint valami ujabb ismeretekkel gyarapszik? — Én azt hiszem nem; legalább igen sokan nem tennék. Egy izben Bzomökre hánytam a polgárságnak, hogy ninos falujokban egy irásttudó ember, s még sem iparkodnak gyermekeiket taníttatni. És mit mondtak? A tanitó jelenlétében azt mondák, hogy azért fogják el gyermeköket, mert a mint irni s olvasni tud* egy kissé, azontúl már nom tanul, hanem a kísob-beket tanitja. ők pedig csak őzért, nem jártatják iskolába gyermekökot. Hogy ez igaz-e, ugy gondolom, nem kételkedik senki, ki a falusi tanítási rendszert a gyakorlatban ismeri. Azt azonban, hogy a tanító a nagyob-bakkal oktattotja a kísebboket, még nem tartom oly nagy dolognak , hogy néha-néha meg no ölhetnék. Mort mindaddig, mig a tanitó egyedül tanitó, és oly fizetéssel ellátva nem lesz , moly mollett méltán kivánhatandjuk, hogy a tanítási órákat személyesen tartsa ki — addig mindig igy leend. Hunom, a mit én nem helyeslők, az, hogy a falusi ¡«kólákban még mindig mellőztetik a gyakorlati irány b hogy szóljak , inkább theologiai, mint isme-rotterjeHztő intézmény — tisztelet a kivételeknek. Látunk ugyan itt-ott uj oktatási rendszert gyakorlatba hozva, do ezen újítás is többnyiro osak a betűknek gyorsabb ismeretéro, és az olvasás hamarábbi elsajátítására torjeszkedik. Legtöbb falusi iskolákban, minden netánelfogadott tanmód mollett is, a tanulmányok ugyanazok , mint ezelőtt évok-Svi ; t. 1. mitan,DiüllasoseKeiy szamtan. Különösen a biblia az, melyet kérlel-hetlenül a gyermekbe töltséreznok folyvást. Ebből áll a falusi iskolából korült gyermeknek egész világ-, történelmi geográfiai, természettani és gazdasági ismerete. Nem tudom, más miként vélekedik. Do én megvallom, igen keserű mosolyt érzek ajkaimra tolakodni , midőn hallom, mily hiveu és betű szerint megtanulja''a magyar falusi ember az ó tonta-montomot az alatt, mig saját nomzotisé-géröl egy szót so tud. Miiv szép emlékező tehetségot látunk néha hasztalan pazarolva, egyedül egy holt nomzot történetének ismereteért. Ha egy idegen nemzetbeli hallva, ér-toné a magyarok beszédét, igen jó Izrael fiainak nézné őket, kik kegyelettel meg-örizék őseik történotét. 8 ha megmondanák neki, hogy azok, a választott nép történelmében annyir* jártajK;cmborok, magyarok; kik azonban n^raotük történőiméből semmit so tudnak, — váljon mit mondana? Váljon a népet okolná-e, vagy a népnevelőket? — nom tudom. Hanem én az ő helyzetében egy szánakozó mosolytól nem tudnám magam visszatartani mind n kottő felett. Váljon ki az oka, hogy a magyar nép Scmog) ban (vajha másutt ne volna igy) jobban ismeri Palestinának, mint Magyarországnak földleírását. 8 hogy úgyszólván könyv nélkül tudja Kánahán elfoglalásának és 12 törzs közti felosztásának történelmét. Mig hazája 7 vezéreiről , azoknak Ázsiából kijöveteléről, és az uj haza mikénti elfoglalása és felosztásáról seramitse tud. A falusi népiskolák ban ísmeretesebbfolyó a Jordán és Kidron, mint a Duna Tisza. Ismerttebb a holt tenger és Gonozareth tava, mint Balaton és Fortő. Jobban ismerik Juda, Thábor és Gilead hogyoit, mint Tátra, Fátra és Mátrát. Jerusalem, Siohem, Bctszaido óh Berzabeé ismeretesebbek niint Buda-Pest s hazánk más főbb vá rónai, E tekintetben különösen kitűnnek megyénk minden lakonii közt a ref- atyafiak,kiktől már csak azért is, mert tőfgyü-kores magyarok , jobban megvárom, hogy hazájuk történelmét ismerjék, én ez minden falusi iskolában kivétel nélkül tantárgy legyen. Vogy tán azt hiszik nómofyek, hogy a gyermek jobban okul, ha tudja miért nyelte el a föld Nadáb és Abiron\ Mit tettek Lot lc-ányai, taídőn atyjokat leré> szegíték. Vagy miért koresték a sodo-maiak Lotli ifjú vendégeit, — továbbá hogy bölos Salamon miért tartott több Bzás feloséget vénségéro, midőn ifjú korában egygyel is beérte. — Mintha ezek helyett Árpád bölos vezérletét, pusztaszeri alkotmány alaplotételét, a keresztény vallásnak hazánkba hozatalát. az Árpádkori királyok lovagias történelmét, IV. Béla kilartását, Nagy Lajos hatalmát. Hunyady János liazaszeio-tetet, waiyas Kiraiy uiososegvt, n. uhjub szerencsétlenségét, Kinizsy, Báthory, Zrínyi, Dobozi, Dobó, Jurisios, Dugo-vios Titus s számtalanoknak önfeláldozását a hazáért tanulnák a gyermekek. Ki mornó mondani, hogy ennek nem leendono e nagyobb hatása — a nép ismeret8zomjának, hazaszeretetének és az irodulom pártolásának felköltésére. Hát a babonaság bulitéletek kiirtására nem alkalmasabb volna-e egy természet és földleírás ismerete. Mi sokszor elsőhajtorgatunk , midőn o népnél a nagy vakságot, előítéletek és ljnbonájokat,„a.hn*wi irodalom iránti közönyösségüket tapasEtaljuk. írunk igen jó népies könyveket ezoknek kiirtására, melyeket azután magunk olvasunk s csodálkozunk,hogy a nép nom érti. Ha mi azt akarjuk, hogy a nép fel\i-lágosodjék , költsük felolvasási vágyát. Ez pedig legkönnyebben eszközölhető, ha először a népet magyarrá teszizUk, azaz ha felköltöttük benno a nomzoti Önérzetet. 8 ha a nép magát nem Juda, hanem a magyar nemzet kiegészítő részónok tokintondi, akkor, de osak akkor fogjuk tapasztalni azt, a mit oly rég óhajtottunk. Bármit mondjanak is a oosmopoliták, én a nomzetí büszkeséget, az önérzetet egy bizonyos nemzetiséghez tartozni, annak múltjában, jelonjo jövőjében; dicsőséget,^ bInatot megoszthatni, — oly varázserővel bírónak hiszem és tartom, mely képes az e.nberbcn bizo lyos magasabb érzést, nemesebb gondolku. dánt, vágyat, ar. ősökéhoz haxonló nemes tettokro, kelteni. Ha képcsők leszünk népünkot hazája magasztos történőiével megismertetni, kétolkedünk-e a/<on, hogyŐ oztismorve, magát ezen történolem örököséuok éa bizományosának tu''cintondi; s vágv kél benno, a dicső ősök érdomos utódává lenni. PIJÁNOVICS. rrotyUU»» k8r»lk«|ük.) Előleges őszinte kérdések dr. Ditrichstein úrhoz. OIahi, aug. utolján. T. uraságod a „Zala-Somogyi Közlöny" f. havi 20 iki számában férfina nyíltság s higgadtsággal „őszlnto szót" intés magyarhoni hitsoraoaaiboa, azon kollékeket illetőleg/ ~ im-lyekot a remélt egyonjogositáa n zaidóság részéről méltán követel. A czél oléréaóro két eazközt ajánl: ai általános m a-gyarosodást, s a polgári hásaa-u ii g •> t. taabadjon t uraságodho* o tárgyban néhány előleges, bisalmas kérdést intésnél», A* első eszközre nézvo ogyot koll érto-'' ncmt. uraaágoddal, mort o nélkül a« óhajtott ogyeaüléa nomzoti aaompontból som len-no kivihető. Nehézségek azonban itt ia vannak. lift — mint t. uraságod is óhajtja — a magyar ssokások elsajálitása, vagyis Inkább n lökélotoa magyarosodás általános és gyökorea akar lenni: nem koll-e n zsidó szokásnak megszűnnie? Lehetséges-o ez ? Meg fog-e oa történni ? A» eddigi tapasztalás t. uraaágod vázlata szerint is kétséget támaszt. A ruháról nom azólok. Ahol eddig is alkalmazkodás történt o tekintetben zsidó részről, többnyim a végletaket érintoltc. mit t. uraságod szintén boiamer. Különben nyugat művelt népei r.orasotiségök hü meg-ürzéso mellett mi\jdnora mind egyonlő öltözettel bírnak. Magyarországnak nom lesz többé aaükségo démona tratlora, oly kó.-nyelineson fog járni a nagy többség bugyogóban , mint Fordinand vagy Lipót alatt fr/ikkbnn. Do azért magyar volt akkor is o többség, a lösz osután is; míg száz rőf zsinór kö*ötlflii megtalálható a schiboloih. A nyoív ntár lényegoab; inert Amely népnek tulajdon nyelve, irodalma nincs, annak Acmzotiségo sincs. l)o mi nyújt kezességet a magyar nemzetnek az eddigi — t. uraságod ultal szintén vázolt — tapasztalás után, Impy a zsidóság nynlvro nézvo is tökélotoson magyar lesz V Ha most, az omanoipatio előtt, nom mt|-tat általánoa törekvést ez akadály elhárítására, fogja-o tonni akkor, midőn egyen-jogosítása országos törvény által szentesitvo lesz? '' A hálával londoson kényelmesebbek vn- aVomVoil összoolvadúst érdok-IClegmég néhány kérdést bátorkodom kocz-káztatnl. Mi kQ''önhségot talál t. uraságod a politikai a Mrmészetcs haza között? Váljon az emancipált zsidó, kinek csak politikai hazája van, képos-o ezt oly 1. Iko-sültcn, önzéstelonül, aőt áldn>atkészen szo-rotni, mint például a niagyrr természetes hazáját ? Váljon a Francziaországban emancipált «»¡dó franc*iává lott o ? Vuljon a Magyarországban egyenjogúsítást nyorendett zsidó fogja o a i.emzelgaxdá-fsivtot, moly kiválóan tcrrocléafo vau utr.lvp, munka a foldmlvclés által la elősegíteni? Nem fogja-o n tőkét, A kereskedőimet ezután ia monopolizálni ? Nem tart-e t. uraságod a magyar nemzőt azon gyanújától: nha a pénzaristooratia, a zsidóság, nomzctl Jogokra tesz szert, i.z eddiginél aokkAl voazélyesb túlsúlyra vergődik?« Mi fogja a magyar népből a századokon át gyökoret vort ellenszenvet kiirtani? S ha a törvényhozás végro is kimondja a ,,legyenM szót: meg lesz minden nyorro, s a magyar nemzet megnyugtatva? UrAm, özek igon-igon megszívlelendő körülmények. A második a legbiztosb eszköz lonno a polgári házasság, moly a magyar és zsidó vért véglegesen egyesítené 1 T. uraságod cz inditvánvával (melyet különben a franczia forradalom szült, midőn a zsidók c* »lapra fektetendő omanoípatioja legolő ször vergődött politikni, vagyis iukább társadalmi kérdéssé) mindkét félro veszélyos ájláspontot foglalt o). A keresztény állam 8 társadalom zömo, daczára a tagadó bölcsészei- a forradalmi olorqnek, monarchlcua, illetőleg positiv alapon áll; a polgári házas-aág a tagadó bftloséazot, a forradalom éa sajtójának korc»-szülötte. i Tehát o forradalmi, abnormlf ponton akar a ratlónalizált zsidóság a dcoh''ristianizáUn-dytt kereszténységgel egyesülni? S ha elpárolgott a''forradalmi kábitó gőz, . megszégyenült a tagadó bölcsészet, a a ko-resztény állam • társadalom kiábrándult: nem fog-o a gyenge, rothadt kötelék szétszr-kadoznl? '' S nem les>-o okkor ismét idoíglones do-marcationalla vöuaI, VAgy még olkosuredet-tolib harc* ? Do kérdem bizalommal, niit'' tart t. uraaá- god a polgári házasságról vallási, «tábori s társadalmi szempontból általán ? Megongedi-0 ezt az orthodox zaldó vallás? Va^jou meg van-o győződre t. uraságod, hogy ozon ajánlott második eszköz a zsidóságnál általános ohi\j tárgya? Ilíszi-e, hogy ezen ajánlott eszköz tényleges alkalmazása nem szül magában a zsidóságban Is egyenetlenséget, sznkndást ? Hiszi-e, hogy az ily módon történondŐ egyesülés kivétel nélkül egyotemos lesz? Nem lesz-e a „mi népünk," a páratlan castjollcmü zsidóság ezen szerintem fíotiv, mort hotorogon elemek közötti egyesülés után Is állam az államban? Váljon n «¡múlásban vagy egyesülés! tő-rokvésbon pusztán a zsinagóga négy fala közé kivánja-o szorítani a zsidó oultust, vngy mogtartjft a zsinagógán kivüli s minden kornsztény előtt feltűnő szorturtáeokat, Ünnepeket stb. ?< Mikép képzői t. uraságod oly háznspárt, melyben például a férj zsidó, n feleség padig keresztény ? Mikép ily házasságból származott gyermekeket ? Mit tart egyáltalán a régi sokjelontésü'''' izmondásról: „Dor Judo kann nioht stif-höron Judo zu sóin ?u Logyon onnyi elég. Nom akartam saját fölfogásomnak a az általam választott kiindulási pontnak részlo-tes fojtegotéa által t. uraságodét föláldozni. A szíves feleletekhez óhajtanék alkalmas-kodul. T. uraságodnah férfiasan ojtott szavai Rtáh nom lesznek fejtünők hasonlókép őszínto kérdéseim. Sőt remélőin, hogy n nyílt t> tárgyilagos feleletek engem csak ösztönözni fognak komoly éj fontos tárgyú csztnoeso-rénk folytatására,'' mecsekiiAti. A járv&ny-choler&ról. (Rendőri és gyógyászati szempontból, biz-tosb tájékozhatás végett.) II. <jydx)''HMzn(l Mzelik|)(itttl)dl. Az idő rövidrégéhez mérve ezúttal a tárgyat csak rövidon akarom tiglalgntni , még podig nem is könyvből, hanem egyedül a tapasztalásból, ezéft is tényeket fogok olősorolni, hogy tájékozásul szolgálhassak annak, nkl-„nok erre szüksége van. Tegyen mindenki a mit tohot, hogy az ottgodolmnt szerző vész uiion im-goviiussh leiivtvhrntjai. ugyanis: 1. I83Í-ben gyógyszorész-növendék koromban tarlóvadászaton lóvék, a cholora mint villám hnt''dta keresztül kasul testo-met s lelkemet. Épen déli tízonkettőt UKltt a városi gyászharang, mely kifáradva lévén a halottak kisérotébon, csak toinpáu hatott füloiinbe, lábaim remogéiiek, agy velőmet sajátszerű káb, lelkemet egy leverő és azoron* gutó érzés hatolta kérésziül, mire csakhamar beállt hányszékelés és bélgörcs. — Földre rogyni és u vadásztáskámban előlétbon tar--4«>it-k omw f u s t v-é u y « <u v t , opii simpbx) meginni, egy perCz s pillanat müve volt. Ilogy mennyi időig hovortein a földön tinoRzm6Íut!on, arra már- nom emlékszem, de jól tudom, hogy éjfél után egy óra körül érkeztem haza félórai távolról, mondhatni négykézláb mászva. Máauap alkony-táján már elhagyám az ágyat. K járvány idojo alatl sokfélo gyógyszo-rok lettek igénybo véve, mégis az az orvos volt szerencsés, —akin mákonv fest-vényt minden hozzl koverés nélkül tisztán vetette bo botogeivol. A népnek és a hatóságoknak igen meg-oazló véleményük volt, azért ia ezen és mii-liófélo eljárás lottok igénybo vóve. A nép ast hitto, hogy az urak inérgpzik a kutakat, az orvosok mérget osztanbk '' ki, csak hogy voszszen a szegény .ontbor, vesztoglő háta-k&t, kordon vonalakat lehetőit látni, hol az embereket füstölték, mondhatni sütötték főzték. A sokfélo észlelőtik módosították a nézetekot igy ki ebben, ki podig amabban állapodott meg. Legérdekesebb volt mindezok közül A g-nelli szolnoki gyógyszerész észloloto,— mely maiglan is tájékozásul szolgálhat mindenkinek. Ugy mond: Az i lectriki.-gúp (»ikrákat nem adott. A virágzásnak indult györgyikék fon-akadtak virágzásukban, és nyúlós nodvvcl potiészkép húzódtak bo. A kápoaztauemü növények belül egészen ponészeiek vultak, b kik azokat ették, gonosz indulatu hasmonéabo estek. Az ugorkák, sárgitbaraczkok izetlenok és ártalmasok voltak, ha csak gondosan meg nom tisztogattattak. A lóg ogészjuliusban bűzös köddel lévén cltolve, o köd finom lováladék (praooipita-tum) formában ültő a növényokot, és minden mit boboritott, mogponéssodott. Magi a loválndék égvény gyanánt hatott vissza. Még a cholora aíalt a bliuös, mondhatni fojtólég tartott, sőt az egész oholora alatt is békákat, píóosákat látni-nom lohotott, mlvol ozok mind a föld mélyébo bújtak, még a Íiióczakoreskedők is alig tudtak a kádakból tifogni, mert alá szálltak, és csak soptom-tombor olojén jöttök olö mindezok, t. i. a cholora megszűntével. A hernyók ponésznyákban sonyvedtok el, és szinte osak n járvány elmultával jöttek i^j ólotbos.------ -----------------...... A mint a járvány elmúlt, az ég kidorűlt, az esztendő hátralevő részo hasonlithatlan kedvoző lott a növény-világira. A gyopübodza négyszer virágzott, sept. 16-én a szőlőboni körtefák másodszor virágoztak. Az ibolya, a mécsvirág, a székfü, a mályva, n mosol inák octoborbon ismét virágoztak. Van o szerint alapja Annak, hogy a botog mákony fostvénynyel orvosoltassék, és legyon ovatos minden ombor a járvány idojo alatt mind a lég, mind podig n tápszo-rek élvozotóbon. Do menjünk tovább. 1819-ben a cholora járványkép, log-alább is Zalamegyóbon, nem uralgott, és mégis 7 choloricus eset fordult elő a katona-kórházban N.-Kanizsán, még podig télen, midőn már fűteni kotlott. Egy katonai és polgári hatósági bizottmány tovó cz ügyben a vizsgálatot éa intézkedést. mert a hét oholoriuua botog 4 napi Időközben Vt-"4 óráig lartó szonvodós után meghall. Hok töpronkodés és okoskodás után olrondoltetott, hogy a kórház .^falain font és Alatt ologendő számú nagy ssclolölyukak csii-áltassanak. A dolognak ubbAn a poroz-bon meg kelvén történni, ozzol cgyotomlo-gosen mefe is szűnt a cholonu •) --i r v Méltán irányul szolgálhat oz csőt is arra, hogy az embernek feltétlon szükséges a tiszta lég. Ú''. lBÓJ-ben n cholora szinto igen ntgy mérvbon dühöngött, édes atyámat mint orvost is meglepte, sajátszerű engedetlenséget tanúsított az orvosok iránt, ogy szóval semmit som vett bo. Mondhntni, miszorint még Nagy-Kanizsáról íiümeghro érkeztem, már mvjdnoin vógvonnglásban.Yolt. «Szavát órloni nom lőhetett, hideg volt mint a jég, szomqV boeavók, bőro s tótkék lóvén, egyro hányt, szókolt, és szóval: kosorvoson szonvedott. Vizot I vizet! ez volt egyotlon hallható kérelme. Sok küzdelinok után mit volt mást tehetni, mindezt nokl megadni, mort azt akartuk, hogy enyhébb kínokkal haljon meg, ha már nincs többé romény na élethez. Jég-^ bidftff vliu>t Ivott mái'' neditr mindicr, ipln-" den perezben a kútról hozva. Ha félpohár- ral kínáltuk meg őt, nem fogadta ol, nekj>, csakis telo pohárral koll itt. Mindon .giuHi^r viz ivása ulán egeit felé omoló félig eláv.M<í-\ lyosodott szomoít egy kiolégitő hála-foínuz kisorotóben. Ivott és liát/yt, és moggyógyult. Meggyógyulván azt kötölto lelkemre, hogy ozontul o cholerikus betegnek soha so adjak herbatét, hanoin csak kútról merített jéghideg vizet,'' mirt a viz móg a halált is enyhébbé k^pos teni,^*" KaczorUkon törtétit, 1iogy a szokór-uton m f^ig iu.U\nn.''«l>Mt/it^WJll.-t^lAU ftt olöl,-járóság, számára hely no#u lóvén, egy cséplő pajtába tette, kapott pedig egy csöbör kútvizet éa mást semmit.- A beteg a otöbisr víznek esvén, botéve ivott és cgyutt il bolo is hánya. így tölte ol egy éjt patikaszer nélkül, és meggyógyult, ytllalánosan tapasztaltam pidig, hogy a vtziváa minden betegnok kivétel igéikül nagy onyhülést okozott és többet meggyógyított mint a tlion. '' 4. Ugyanő* ét bon történt, hogy Hecseho-lycu két béres oholorában moghalváu, ide juték, találtam tokát 2 halottat és ogyjcholu^ rious nőt, kl minden szorgalmas ápolás d* czára is meghalt. Hővid i ¡0 alatt 73-m^ ; szaporodott a betegek létszáma, do lialá''/jset egy som volt, és mit t;tl a nép liirom tudtom nélkül? Elvetwtto a patikaszert, s a mint a choloricus roham előjeleit érezío, — egy ivópohárra vaIó söprű pálinkát ivott, meg, mire azon pillanatban lorészogedott, s a helyott hogy meghalt volna, moggy&ynlt.; Ugy irják a lapok, hogy most FsjjvAieiaor-szágban a cholorát rummal orvosoljak, podig valóazlnü, hogy ozok móg ,eddig A bo-cschclyí cholerA-gyógymódról tudósítást nom vettok. • ri ■''« Az oddig olmondottAkból kővr^Ji''íik, hogy a choloráuak a legbiztosb óvó-^pigy-módja: a) a tiszta légnok élvozote; l>) a tápszorek megválasatásában és élvezetében vaIó óvatosság ; c) A tiszta, egészséges,, mondhatni jéghi-dog kutviznok szorgalmatos ivása; d) a choloricus rohamoknnk rögtönzött tótlonitéso ; tohát o) n mákony foatvénynek haladék nélküli alkalmazás^ nagy adagban, hogy oz r.tgtön lohaitgo^jn a/olizgatott idegrendszert. Adunk podig olőször is kanál vicbo, végro 5 caoppet, gondő. 15—20 cseppet ogy következő ''/» órában 10-, Kis koruaknak felo is clo< TEKSÁNSZKY, járás-orvos. A cholera-járvány rövid jellemzése. *) Fctottábli uagjr Uviu a Kitlis, benne {illa felvA^stUn égotl, toinírJok volt ■ paiiu, ugy vólo. kctUnk , hogy fül«xl«K«s a kórteremben a a a 6 n-tárgy. — Ugy Utulk, hogy a víteraíny o,*An,VoU •UpUlxn. M«K)itgyií>nl iinlgilbat ex riet »n u''t,- — a kl * «sínsavai eholcra-vldisornsk hi»«l. '' A cholora, magyarul hány-szókolés, mint tájkór Kolet-Indiában már évszázadok óta ismeretes, do mint az egész világot átváu-dorló járvány csak 1817 óta lépotl föl. Azon esztcudőboii Kolctíndia Gangos folyó iszapos partjain rosz időjárás és Ínség által nagyobb fokban fejlődött ki, — innen Ázsián át törjedvo 1829 bon Európát érto el, és 183I jufius hivában hazánkba is rontott. Az országszerte folállitott veszteg.inté-zotok nom tudták terjodéaét meggátolni, 1832-boii u tengeren át Amorika éa AusztrA-l iába mont át, miután három világrész népes-ségét mogtizodc-lto. Egy ideig ugy látazott, mintha megazünt volna ozon rémülotoa betegség, do 1840-ben újra támadott orodetl hazájában Kolotindíá-ban, és 8 csztondŐ alatt Európát is elértő. 1851-bon harmadik körútját kozdó Porzsiából, és most már 4 esztendő alatt ért el minket. Utoljára 180&-bon a mekkai zarándokok által Egyptombi és Törökországba hozatván, daczára a lognagyobb vigyázatnak Franozía-, Olasz- és Németország kis részóbo jutott, ós miután (avaI már fenyo- ?;otott, do mégis megkímélt, cz idén a pnrosi ladsereg kiséretébon Cseii-, Morvaország, Alsó-Ausztria és Magyarország éjszak-nyugati határszélén átterjodvo, l.azi.nk több részén mutatkozik, de különösön Uuda*Poston nagyobb mértékbon dühöng. ■ '' Első felléptekor sokkAl több áldozatot kívánt, mint kövotkoző kőrútjaiban, de most is, miután a betegeknek több mint folo inoghat, elég rémületes betegség. \< Voltak vidékek és holvségok, molyokon mintegy átugrott, do későbbon azokat is rnog-látngatá. Toyedett loginkább a folyók, országutak és vasutak montébon, a tongoron n hajók ál* Ul, háborús idökbon a hadseregek kisérotébon. a nyári es Oszt hónapok azok, melyokHon duló aratásait tnrtá; az erős hidegek bolépto általában gyöngité orejót, ámbár 1829-ben ki» ''''ívétolcson Oroazorazágban a 30 foki yl liidog som gátolta torjcdéaét. A cholora valamint nom .lop mog ogésx országokat ogyazerro, hanoin kezdotbon szórványosan lépvén fül népssohb városokban Üti fel fészkét, a honnan míndon irányban terjed ; —- ugy egyes holysógokbon is kozdotbon egyes názalc és ulczákbitu lép ful, és miután egyesek és többnyiro a rondctlon él-itUok közül esnek nqki áldozatul, későbbon számosabb lesz % tíötfgok úXOt^-''nttn--«•IH^>nljr«t ''ftlórto ferre a botegok szAiiia és halálozási arányA klso'' -bodik, mig végro ogósz^n mogssünik; ez tart Wbbnyíro 6-0 hétig, ritkán 4 hónapig Is. Igen fontos kérdés, ragályos-o a cholora, vagy nem ? (2rro n kérdéaro vonatkozólag hoa»zu vi-tatkozá* után abba ogyozkodtok a tudósok, h<í?y «jj^iolora-boteg loholoto, éríntéso nom rWgályf^a tapasztalás is mutatja, hogy nlya-D'' k, lsWí> minden cholora botogot gondosau korülrtok, még gyakrabban kapják a botog-ségeí; az orvosok és ápolók, kiknek bi-va''-f iotogekkeli órintko^éa, f.''isréazrdl pedig Wiíonyos, hogy n oholora tovább t o iv.fv''vd é s o loginkább a oholora-b.c''í Víg ok rothadásba mouö bél-Ürülék ol általv.oszközöltotik. Számos példa van arra, hogy egy botog elógségos távolabb vidékről a oholorát jár-, ványmontes vidókbo áthozni, mint p. o. tivval ogy OdífSaából jövő asszony Alton-á''óurgba — Szászország határán fokvő vá-. I rosha — hozta a járványt , mig egész j Németországban liiro sem volt''. — Szorcn-csétlonül ocon egy beteg oly házbjk jött, hol a betegségi nnyag torjedéséro kodvozők voltak a körülményük, és ozon cgyos osot-bSÍ In^sszotorjodő járvány fejlődött ki. Ha a botogok bélürülékoí kodvoző talajt és időjárást találnak, molyok rothadásukat és torjodésükot olömozdi^ják, akkor a betegség is terjod, lm podig oson föltétoíek hiányzanak, akkor egyedül,is maradhat az ilyen egyes kórcsot. Pottonkofor müncheni tAnár szerint a''homokos, laza talaj kodvozőbb a ragályos Anyag terjesztésére, mint az agyagos föld. Mikor a talajvíz magasabbra^azáll, akkor a voszély kisebb, mert n botegaégi anyag a viz által elmosatik, ollpnbon nagyobb ha a víz apad, mort nkkor a rothadást olőmozditó föltétoíek kedrsfcíbbok. A dombokon és hogyoken fokvő háiAk egyenlő mái kőrltlményok mollott biztosabbak n ohoiora ollon, mint as azoknak tövén vagy völgybon fokvök. Torjod a ohoiora-anyag leginkább nz ivóvíz ¡Utal, ha abba ab árnyékozékok, azométdombok, csatornák ób szométgödrökből szivároghat. így. inogtörté-nik, hogy ogy utczának lakosai, kik ugyan ogy kútból vagy patakról viszik a főzés ós ivásra való vizöket, ogyszerro betogedtok meg; innét oredott az olsö cholorajárványkor több városban, Pótorvárott, Párisbr.; atb. a köznépben a balhit, hogy a kutak uiograér-gostoltok, mi aokfélo kihágásokra adott okot. Ennélfogva a legszigorubbgond fordittaa-aék ogyesok és a hatóságok résséröl a oho-lorabotegok UrUlékoiuek ragálytnlauitáaára. Az orro ajánlott szurok között log^jáulato-aabb a vasgáliczkö-oldat 1 font 10 font vis-rc, melylyol a cholorajárványkor jz árnyékszékokot és szométgödrökot naponkint ki koll mosni. A oholora-botogek bolürülókoit uzinto ozon oldattal koll ragálytnlanitani, fohér ruháikat fohér gáliczuldatba mártani és lúggal kimosr.i, a szobákat, ágynomüukot és más ruhákat pedig,-molyokot nom lohot mosni, kénocsaav vagy oezot gözzol megfüstölni. A kénocssavgö* az által fojlödik ki, ha kéudarabuk c-légctuok. Az árnyékszékok és szotnétgödrök ra-gálytalanitása azonnal rondoltossók ol hatóságilag, mihelyt egy valódi cholora-esot va-lumulyik holytégbon hitoloson van consta-tálvo, ha addig várnak, mig a ohoiora járványos lott, akkor noiu sokat használ. A bo-togségnek olxárása vosztogintézotok által csupán u tengeri kikötőkben lehetséges némileg, du mégis gutulhaié a betegség terlo-déso az által, hogy olyan helyekre, hol a járvány uralkodik, a vasárok és buosumo-notek tartása nom cngcdtotik. Nagy gond fordittussék mind ogyosok, mind a hatóság résséröl a lakások, házak és utozák, nyilvános helyek tisztin tartására, mert a tapasztalás mutatja, hogy azon helységekben, melyekből) a tisztaságra semmi gund nom furclittatik, a járvány nagyobb mértékben is törjed; igen ártalmas végro, ha szttk holyro sok ember szorul ösazo. Méltán aztkérdezhetik, hogy miért kapja az egyik a botegségot, szomszédja pedig nem ? arra oz| koll felölni t hegy a botegsóg megragadására bizonyos hajlandóság foka is kit lönbözö. Tagadhatatlan, hogy vannak egyé-nok, kik a i-hulorát könnyebben mogkap-ják mint mások, csöknél a fogékonyság nagyobb. Még nem Ismerotosok mindazon tónyozök, melyok a fogékonyságot nagyobbítják, do annyi mégis bizonyos, hogy a kik bél- és gyomor-hurutban szonvednok, köny-nyebben megkapják a ohulorát mint mások ; továbbá kétségkívüli, hogy a nyomor, inség, bú, félelom és gond, általában mindon lohangoló lelki benyomás, a rondetlon élotmód, tisztátalanság, éjjeli virradás, tivornyázás f. kószák a fogékonyságot. Ezekből az kövotkozlk, hogy mindazon föltételek, molyok a fogékonyságot nagyobbítják, lehetőleg kerülendők. TkWJrUk-luteson éljen az ember *járvány alkalmával ételben és italban, kerülj o a moghülést, a gyomornak túlterhelését, és oly étolokot, molyok gyomor- éa bélhurutot olöidéznok, do ne kozdjon azért ogészon szokatlan ólot-módot. A lelki állapot ugyan nom áll mindig us ember halatmában, do mégia a monnyiro lehet, korQljo az ember a hasztalan fölindulás!, no fúljon a botogségtöl, és ha már olyan kislolkü, hogy igon fél, akkor ha tohotségó-ben áll, monjen ol mikor a botogség mutatkozni kezd, hu már tetőpontját olórto, akkor u tapasztalás mutatja, hogy a szökés még előmozdítja a botogség kitörését. Végro a ruházat olyan logyon, hogy az ombort a moghütéstől megóvj». Ar. altost molegon tartassák, mire hűvös időkben legajánlatosabb azörkelméböl készített haskötő visoléso, ka-lönöacn a nőknek, leik tiaztulásuk és terhességi állapotjukban ugy ia igon hajlandók a hasbe tagságokhoz. »i Mikor a járvány alkalmakor a botogség előjelei mutatkoznak, milyenek a hasmonés, hányás és görcsök, akkor foktessék lo és takarják bo a betegot, küldjonok orvosért, addig meleg itallal, mint monta-, hársfavirág, fo-nyőmng vagy orosz-thoa forrázattal onyhit-aék a betog fájdalmát éa hasmenését. Titkos szórókét, melyek általában ártanak, no alkalmazzanak. Bo koll ugyan vallani, hogy nincs még biztos szor ozon betegség ollon, do mégis kétségkívüli, hogy ha korán hozzá látnának, még sokkal töbD mog volna raont-hotő. A legkisobb hasmonést som szabad járván)-idejokor elhanyagolni, éa annyi bizonyos, hogy a hasmonés gyógyítása legtöbb esetbon egyonlŐ a botegaég gyógyításával. SCHREYER LAJOS, orvos-tudor. Levelezések. SomogyHxéli levelek. VII. T. azorkcsztő url Ezen lo velőmben moat ogy valóságos történotot akarok az érdomos közönségnek kimondani, még podig ugy, 9 mint valósággal van. Ilogy monnyiro liasz-nos t. szorkosztő ur lapjába t. Teraánazky urnák „egészségi" rovata, im itt ogy olovon élő példa: Van nokom ogy bocsülotea komám itt Bo rénybon, önnek az én becsületes komámnak ogy borzasztó hibája volt, t. i. mértéktelonül Ivott ugy annyira, hogy ozon szenvedélyé-nok ollont állni nom birt, szóval nom bírt soha kijózanodni. Tőnkro totto családi békességét, bocsUlotét, hirét, novét, kodvcsobb volt neki a korcsma, mint tán az Isten háza, ugy hogy már közsajnálkozás tárgya volt; ologot intették, szegény komámasszony megpróbált mindenfélét, hogy komámat ozon aljas undok szonvcdólyről leszoktassa) azonban hiába mindon babona egyotmás, segítve nem volt. — Egyszer épen, midőn a „Zala-Somogyi Közlöny" 19-ik számát veszom, olvasom ott Torsánszky urnák az „iszákos ombor sorsa" czimü jól irt rovatát. Gondolám magamban, ezt ón felolvasom 1 komámnak, talán os loond a loghat!iató.<b gyógy-azor voazólyoB azenvodólyéro. Epen künn találtam őt n réton, a olkczdém .«''.ki ezen ezikket olvasni és magyárázni, midőn tudtára adtam, hogy életének már nom soknt hagyok, ha fertelmes íszákossúgát ol nom hagyja. Es imo egyszor csak felkiált és bűn-bátiólag mondja t „Komám nzt as argijlusat annak a kanizsai fercsol urnák (szegény nem értotto jobban) szórul szóra igaz 1 vor-jon meg ongem az Isten, ha leírása rajtam nom így áll, hanem azt mondja meg édos komám, -ni az a „gumókór?" En feleiéin, ft gumókór édes komáin százszor roszubb os hirtelenobb, mit, t a tüzes menkö csapás 1 do ezt már hallva, kiesett a pipa aszújából, a feltekintett a mngns égre, kezeit összetevén folkiáltott, mint a kiliti gulyán, kinek a jó'' tsnáca annyira szivéro szállt, hogy oz is azt mondta: „Nom lopok többet 1" mondván; „Bizonyságom az Isten, ueiu iszom többet, és uj életet kozdek. Megeredtek könnyoi, midőn maga is bolúttn, hogy az iszákos ombor belső körülményoit nemcsak az nzt élvező ismori, do még mások is. Es most hiszed 0 nyájas olvasó, hogy er, az ember nom iszik sommífélo szeszes italt? Ez történt jul. 26-én, és az idő óta ajkait I or, pálinka soha nom érintotto, mint magu beszéli, csak az olsö két hét volt neki kinzó, szenvedélyeit legyőzni; most már nem is kivánja. — Azóta két búcsúban Is volt. ós uralkodva önmagán, nem ivott, mégis jó kodvo volt. Imo csak akarni kell, és győzni lohot. — Most ezon ember egészséges, oloven, ombor-bocsülö, munkás, olözékony mindenki iránt, éa ami iogföhb, Iatonfélő, vallásos, osuládl élete gyönyörű, szóval majd a szivo reped meg örömóbon, hogy maga is látja uj életét, «»ég most tud különbségűt lon»í ember át ember között, az iszákos ombort gyűlöli és utálja. — Csak as Istont kérje, hogy obbolt élotében állhatatos logyon. Lám ogy czikk magyarázására már egy családapát visszaadott az élotnok a családjának. Szogény komára asasony nem győri az Istent áldani, hogy as a jó dootor ur olyan hathatós orvosságot irt a férjénok, a csak azt sajnálja, — hogy olyan mosási van az a Kanizsa, mert külc lono a tokíntotos asszonyságnak egy véka tojást hálája kifejozóaeül. — En pedig arra kérőm azt as ügyes tollú a tapasztalatokban gazdag orvos urat, irjon még többször ia egészségi rovatokat 1 Ssorotott kedves megyénk atyja, mltsgs főispán urunk aug. 27-én szoroncséltotto koresztül utnztában községeinket. A népség még mezői munkáját ía abba hagyta, csakhogy atyját láthassa. Különösön Som községbon diadalkaput lobogókkal, szalagokkal ékeaitottek fel, hol a kath. éa h. h. lelkész urak fogAdván, gyönyörű fogndásukat pár lolkot lekötő szavakkal viszonozta, onnan vagy 16 lovas bandérium és mintegy 10—15 kísérő kocsival Tabfeló. utazott. iBtonom I milyon is ns a ragaszkodó seorotot, ott a szív örömét a tisztelőt adja a koholnék, nom koll odA parancsoló hang. Ugy mogsirtunk örömünkben, kivált midőn láttuk, hogy azok a Woszorus ártatlan leánykák ''tóonnyi koszorút, virágot ajándékoztak ő mltsgának, ki azokat elfogadva azépon azt folelto : „Kö-azönöm édoa gyormokoím, hiazon el som bírom annyi virágot adtok, az Iston áldjon meg bonnotekot édoa gyormokoim 1" Áldja ia meg az laton ezt a jó atyánkat mind a két kozévol 1 Jól esett hallanom a mester komámtól, midőn azt mondta: „Ej hiába komára l még a formája ia más, nincs önnek a szómén ókulárium I . A szürot javába foly már vidékünkön, 1.1. j sietünk vele, miért? azért, hogy a mi egykét szem van is, « madarak le no egyék elő- lünk. — Tudom lösz az Idén olyan murcsi, hogy a bicsak kinyílik ttí.lo a zsebünkben. Do már ez folo sora igazság, hogy ön fogja magát mindon elölogOB programm nélkül át rándul L.....ra, ott oljcgyoz ogy szollomdua gazdaglolkü nomoa magyar hölgyöt, a mint menyasszonyát haza röpíti édoa innga mollé életpáruak ; legalább na én tudom, mogjclcntom volna a nászkisérottol, a ábrándos lolkomböl olyan somogyi csárdást furolyáztam volna a kis szondo magyar rau-nyecsko talpa alá, hogy szorkosztő uram gyönyörüséggol cltollott lolko kirúgta volna a bal fölét csupa öröraóbo ; no do ha már én nálam nélkül mogtörtént, azért azt kívánom: hogy a mennyoi gondvisolés adjon önöknok szép ogyotértést, békességot, boldogságot, folyton tartó ogészsógot, és ongcdjo az Iston, hogy annak időjében egész zongő berek legyon a szorkosztőségi szállás 1 mert hiazon a házasság ugy szép, ha azt megérott észszol a férlikor dőli pontján köt/ük. Már én meghazudtolom az ádándi zsidót 0 tekintetbon, ottöl is egyszor nzt kérdeztem : „Ugye Hebrom ! minek házasítják maguk oly fiatal korukban tiníkat?" Hm I hát azt so érthi kho Istók ; ha az én Samelebn még fhiatal, nom thiulja mit thösz, nü 1 hn annyi észo vuna, mint klionok, akkhor bizonyossnn nom bírnám rá, hogy mogházasunék 1 Iston önökkel a viszontlátásig! Sok sült gesztenyét ne egyék ám a mézos hotokbon szerkesztő ur I N.-BERENYI CSŐSZ. Zala-somogyi hirek. — (Tanügyi jolúntés.) Fájdalom, azomoru körülmények folytán hclyboli nyilvános tanintézotoinkbon egyolőro a nm. magyar kir. helytartótanácsnak f. évi sopt. hó 20 ái) 73860. bz. a. kolt a köztudomáara hozott mtézvényo szerint a boiratások oot. négy utolsó napján, s a szent lélek sogltségül hívásával a rendes előadások nov. olsojén koz-dotuok mog. Kell Nagy-Kanizsán, oot. 1. 18ört. Az igazgatóság. — (A cholora Nagy- éa Kis-K a-nizsán.) Ugy mondják a hírlapok, hogy nálunk a cholora nagy mérvben van. A dolog állása oz: Nagy-Kanizsán cholora eset jelenleg nincs. Mult hó 4-én volt 1. — Kis-Kanízsán cholericus bolog 0 hó 12-től 28-áig 0 volt. Moghalt 7, gyógyult2. Boteg jolonlog nincs. A (Dalárda.) Napról napra előrehaladó dalárdánk sopt. hó 22-én a „ZölJfavon-déglö" nagy tormébon dalostélyt rondozo, mely az előbbiek nél sokkal fénycsobb volt, a fénycsőn kivilágított torombon ogy diszos vondégkoszoru gyűlt ogybo 5 a mükodvolöl tagoknak különösen öröinükro szolgálván, hogy a környékbeli n. é. uraaágalnk szép számmal jelentok mog. A dalok igon aiko-rülten adattak elő, és özek befojozéai ut''m a testület két jókedvű tagja női öltönybon énekes bohózatot Adott elő, mely az ogylo gyttll*kot ugyancsak uicgkaczagtattB, végro tánczkoszoru kelettkezett, moly majduúm reggolig tartott. — E testület szorgalma és kitartása valóban dicsérotro méltó, és óhajtjuk ia, hogy minél jobban felviruljon; és ily sanyarú napokban városunknak nomosak viditója lőhessen, hanem példájára még több ily ozélszorü cgylotok azorvoztesaonok, — mint torna-, tüzoltóogylot atb. — Caak bátran olőro I'' A (Vasút.) Sopt. 22 én a Balaton táján nagy azélvész dühöngött, moly nagy darab kavicsokat hordott a vasúti siuekrc, és ezáltal a Budáról Kanizsára tartó vonat a sínekből kiugorván, do szoronoséro semmi baj sem törtónt. — A Siófok balatoni részo hasonló az »frikai Sahara-sivataghoz. — 0 Balatoni O lccsapolás 1 A (Időjárás ) Ititka szép időjárásunk vau, a szölŐ is érne, do nincs a tőkén ; tno-gyénk ugyan a szürctclést ootober 10-dike olött megtiltotta; do snjnoB, hogy a tilalom olött már több vidékon leszürote ltok. A (Rosz kútvíz.) Nomcsak Kanizsáról, liánom ugy szólván már két mogyóböl kaptunk tudósítást, hogy a kútvíz majdnom ogészon raogromlott, tisztátlan éa izotlon. — Felkérjük t. szakértöinkot, szolgáljanak némi folvilágoaitással az olvaaó-kösön-aégnok. A(Szoroncsótlonaóg.; M. hó 23-án a Budáról órkoző toher vonatról ogy konduktor oly szorencsétlenül locsott, hogy a lábát vosztó. A (Ertositéa.) A mult számunkban említett adomány, moly szerkesztőségünk-hoz bcküldotvén a zalamogyoi Ínségesek számára, t. Hrabowszky ügyvéd urnák, mint az inségügyi választmány jegyzőjénék a további olholyozésig átadatott, miről az áldozni késs t. adakozók köazönotünk nyilvá-nitása mollett ezennel értosittetnok. A (B 0 k ü 1 d 0101 t.j A N.-Kanizsán alakítandó főgymnaaium javára és alaptökéjé- nok növoléaéro a műkedvelő ifjúság által adatott két szinmüelőadás oredményo 0 kö-votkoző lévén: az első előadásból, mely aopt. 0-kán adatott, tiszta bovétel B2 frt 20 kr, a másodikból pedig, moly sopt. 16-dikéu történt, G5 frt 1 kr, öaszoson tehát 117 frt 21 kr, mely tiszta maradás nokem késbeslt-totott, a én a holyboll takarókpénztárba bo-tévén, a főgymnasiumügyi bizottmány részéről, a fáradhatlan, dioaéretro méltó, a a ''tanügyöt felemelni IgyokozÖ ifjuaágnak tar-tosó köszünctot szavazni ot nem mulaszthatom. — N.-Kanizsán, sopt. 25-én 18GC. Tárnok A1 ajoa, bízottmányi 1-aő alolnöW. Hibaifraxl t A s. A mfikedvelOk »«im»aá»An*l »» cli8 clÜadás ÖMim klsdiaslhos to|lhlbiul o>n»«tt bft i .as sprdbb kt-lllkckérl JA<<5 3 ft 60 kr,* iníly ttuzog mir a 70 ft 87 krba siámltUtolt. A mfikedvcl^k. K a p o » v » r. h. A múltkor cmlitott mükedvolöi olöa dás f. hó 3-kán Bónyol ssintári>ulatn, ugy nz utána következő napokban a dalárda javára és közromüködéso mollett csakugyan végbomonend. Első előadás n nJó barátok", második „Az ég bon" czimü színmű loond. Anyagi éa azolioral klulégltő eredményt jósoluuk oson olősdáaoknak, midőn azok azép éa emborbaráti érzelmekről tanúskodó iv.óljuk mollett oly öröktől fognak tá-mogattatni , mint Ssabó Kálmán , Qruber Gusztáv, Koch Adolf, Hohröder Oyula, Csorba Edo, König Jósaefatb. stb., kiket n közönség személyileg azoretl éa hivatott tehetségüknél fogva ia örömmel szomlél-ndi éa tapsulan^j* meg a aainpadon. A második olöadást daleatély éa tános kövotoudi. h. Bényoi színtársulata pár nap óta ssokott nártolás mollott vároaunkban időzik. .. Sok jó tag elhagyta a jelen moa-toha viszonyoktól megpróbált igazgatót, do roméljük, hogy szoretö szárnyaink alatt fel fogja ismét omolni társulatát azon sslnvo-nalr.i, molyon látni mogssoktuk. h. Mult napokban (>. helybeli orvos széna éa gabnával tolt pajtája, a azölŐhegyon gon-datlan csolédaég vigyázatlansága miatt a ■ lángok martaléka lön. A kár ezor ltot I meghaladja a biztosítva nom volt. Szomorú csapás oz a jelen mostoha idöbon 1 h.- Közszeretett! alispánunk tiszt. Somsaich Lőrinc/, ur elnökleto alxtt a kórhási éa közegészségügyi választmány f. sopt. 27-én ismét flléat tartott. Erde nlogca határozatai közt kiemeljük ast, hogy 4 szoba építését örültök számára logrövidcbb idő alatt foganatosíttatni rondelte, továbbá, hogy a netán boüthotö ohoiora gátlása és boálita osoténi kórodák felállítása éa utaaitások köz-zététolo iránt üdvöa éa gyoraintézkedésokot tőn____Aldáa azon jelos férfiúra, ki minto választmány elnöke, a rábízott dgyetoly molegon felkarolni s orabortáraai jólétét mindon tokintólylyol és hatálylyal elömozditni kedves kötelességének tekinti. h. Az inségűgybon ugyan fonntísz-telt alispán ur elnökleto alott sept. 28-án d. c. értekozlot tartatott. Tárgya, némely községek által ol nom fogadott ]>éna hovafordi-tása iránti határozat volt. h. Don Hidalgó ígérőiét bírjuk, hogy rövid idő alatt némoly íiolyboli caudtibogi-rak omlókét fogja voraekbon mogörökitnl. Köztük losz azon jolcs candaállat ia, moly a potroloum veszélyes mivoltáról értokozlotet tud irni régi magyar? nyel von, a moly caak azért is omlitést órdoraol. raivol énokes tulajdonsága daczára, énokkol üzhotő ki fészkéből. h. Barcson — mint blvataloasn tudjuk — távirda-áilomást állítottak fel. — Hát a vasút. . . mikor ér már megyénk bolsejébo ? 1 Fővárosi és vidéki hirek. — A cholora oltorjodéaóröl Erdélyben. A „Korunk" logutóbbi azáraá-ban dr. Pataki, az ordélyi oras. fŐorvoa úrtól rovatoa kimutatás jelent thog, molyböl folomlitjük, hogy a ohoiora Krdólybon sopt. lö-ig 41» holységben jelentkezett, melyek-nok összoson 116,342 föro menő népcsségo közül moghalt 710. — Ssi I ágy l Virgil, minta „M. V." értesül, oaaládjával együtt elhagyta a fővárost a Olaszországba ntasott, hol állandóan letelepedni szándékozik. — Egy óosai ssegény parasztasszony, özv. Tóth Istvánné, e napokban gróf Magnis Vilmos jóazágigazgatójától , Eokondorfból (l''oroszország) lovolot kapott, melyben a jd-szágigasgató ur a gróf nevében tudata, hogy a szegény asszony tia, ki közomber az estei Ferdinánd föhg gynb)gozredbon, Eckendorf-ban megsobesűlvo fekszik, a gróf és najo többször meglátogatták s arról értesülvén^ hogy a Bobesűlt nagyon isoretnó meglátni édos anyját, ezennol 25 ftot 0. i. s lrtpoross Ullórt kttldánok Iioki útiköltségül, hogy fiit moglátogathassa. A »zogány asszony Öcsá-ról sopt. 20-dlkáu csakugyan el is utasott Eokendorfra. — A duna-tis»al ősssekötö csatorna kiópltásóre — mint a „8». H.u értesül — Pesten társulat van alakulóban s kót olökolii bankár la Ali annak ólén. — Aloaoooai vaaut caödjo megasflnt a ne állam 3 milliónyi kölcsöne b ogyéb engedményei kilátás van rá, hogy o vonalon móg el óvbon prüaakölvo fütyöljön ok a mozdonyok. — (Erdélyi vaaut.) Aa aradi magyar lap jelenti: Folyó hó 26-kón indultak ol aa itteni VAiutópitóai oaatályból a sstlkségcs ssárou mérnökök Piakire, hogy egyesül vo a Déván állomátoaó o«tálylyal, a Piakitöl a petroasonl köaaónvölgyig vo»etö mellékvonal nyora-jeleését foganatosítsák. Aaarad-alvincai vonal ongodélyénok birtokoani, kik h funtemlitott vonalnak la épit«i, aorényon látscnnak aa énftés munkálatailios fogni, e ¡gy egy óv mulvA, aa erdélyi vonni egy ré-axén gözsel romólholünk utazhatni. — Dudán a oholora oly tetemeaen csök-kent, hogy 26-ko a 20-kn között ab egéaz vároa torülotén oaak 7 egyén betegedett tm-g a oaak 2 halt meg. Ez, mint emlitottük, ftf-log a kösogétaaégügyl intéakodéaoknok kö-azönhotö. Pesten ellenben naponkint 40—60 embor hal meg I — A budai klr. palota oaarnokalban gáavoxetéat létesítőnek , • — mint írják — o csarnokokban 200 láng fog égni. A törtnek továbbra is gyertyával világíttatnak. — Zágrábból Írják 24-röl a „W-r-r«-nek , hogy a* or/iágháboritó U d m a n 1 o rabló bolátván, miaiarint bünöa garázdái-kodáaának nem sokára végét vetik, a hatóságokat a további fáradságos üldöaéstöl megkímélendő, 28 án Bamobor kerületben revolverével agyonlőtte magát. 24-én egy bizottmány ment ki a sainhelyre törvényszéki vizsgálat és boncsolás végett. — l''éosett f. hó 21-kén egy szfllömivos 10 óves fin végeztetett kl kötél által. A bü nös ezelőtt egy évvel atyját két lövéssol íilto meg. Ab első lövés után n ssorenosét-Ion még ólotben maradhatott volna, s ámbár fiát kérte, hagyná meg élotét, o vadállat mégis fegyverét ujrA fülomelto és elég ke-gyotlen volt a második hAlálos lövést intézni áldozatára. E boreasstó tott inditó oka egy szerüon az volt, mert az atya a logjobb szándékkal fiát hUonyoa rósz társaságtól vissza ukarta tartani • o miatt szigorúbban bánt vele. — Hogy a must ob időkben milyen vo-szedői mos ital, ast Pesten közolebb ogy nagyon szomorú eaet bizonyltja. A jórsofvd-roaban ugyani» egy háaban 17 embor hete* gedott meg a cholerában a egymásután mind meghalt — a muat Italtól. Bécsi ós külföldi hirek. t.V''t;'' — Ő Fölségo octoWl*»n axon «ra«á-goknt fogja meglátogatni, melyekben a háború folyt« Itatott. — Mexikóban —■ aa „Indop." azorint — oly nagy a pénzhiány, hogy már * soro-gek sem knpjálc ki asolájaikat t aa anarchia nSttön nö. Pueblában nyllUn hirdetik Jua-res éa Hnnta Anna proolamatlólt, végre a bennszülött hndaerogben annyira nom lehet blani, hogy as ausztriai legíó, midőn Mata-moras körül a Juarlstákat megverte, a bennszülött császári katonák által hátul támad-tátott meg éa igy két tfls kőié Jutván, kény-tolón volt visszavonulni. — A „Notte Fr. Presse" mint bizonyost hallja, hogy a mexiool osásaárnS nem tér vissza Moxicoba. A legközelebbi póstahajó valóscinQlcg Miksa császár leköszönésé-nek hirét hozzn. Aiton tudósítás, mely szerint egy osztrák hajóraj indult Candla sziget partjaira aa ottani oaatrák alattvalók mcgoltalmamása végett, alaptalan. — Ai a u g u a te nb u r g i hg sept. 23-án szigorú inoognltóban Münchonból Báosbe érkesett s a római osássárhos oalmaett ven-déglöbo szállt. — Egy liverpooli biblia-olvasó kisütötte, hogy az üdv 1866-dik évébon Napóleon Angolország ellen háborút fog kezdeni, s ezt azonnal közié Is a világgal » következő czimü iratban: »Anglia invasiója bNo-poloon császár bukása, mogjövondölvo Ile-zokiol profétft által." Hí aa invusiónuk móg oz óvben koll megtörténnie, n franoaiáknak mindonosotro aiutuök koll. — Lomburgi sept. 26-ról költ tudósítás szerint Ooluchowski az nap oste oda érko-«ott, kl n hatóságok főnökoi ós n községkóp-visolut által fogadtatva, a közönség részéről zajosan üdvözöltotott. Esto tisztclotóro fák-lyásmonet rendoztotott. — A „Wion. Z.M hivatalos részében megjelent cs. rondeletnél fogva a nyomtutvá-nyokárt (korosztkötés Alatt) árumintákért és mustrákért a lovélpóstán küldetéseknél f. évi oct. 1 sö napjától kezdvo, u.indon 2''/a vámlattól 2 krajezárnyi mórsókolt vitol dij fizottetik, ha a föladásnál hórmoutcsittotik, és sznbályszorUlog csomagoltntlk. — P á r i s b a n mult szombaton árverezték a legtokintélyosb nomzetgnzdasági lap, a „Somuino Finauciéro tulajdonjogát. A beosár 40,000 frank volt, a kót árverezővel való élénk küzdelem után végro a lnp eddigi szorkesztője, Foroado Eugén ur maradt a vovő 130,000 frankkal. Megholtak névjegyzéke. Septsmber h4bant Csényl János 0 bán. Vldovlcs Ferenc* 6 lián. First Jóssef 1 hón. Csulsk Katalin IS nap. Ssskerea tat* váu 0 het. Rád! örssébet tOrv. 6 hón. Hercseg István 8 nsp. Nagy Jóssef 6 hón. Fábián Mirl 0 hot. Horváth Jóssef 23 óves. Trsupmann Ürssó bet 0 hot. 8 -akácsles Itosálla 2 óv. Laskl István 0 nsp. Nagy Paulina t8rv. & hón. Fflldy OyBrgy tflrr. 4 nsp. Rln-hoffer Forones 70 óves. Htancslcs Oeri(ol/ 07 óvot, Himon Lsjo» 2 hón. Mosgár Itosálla 68 óves. Uedo-nek Ferenci 88 óves. OerSos Anna 00 órei. Had-müller Ilorbila 7 hón. Hadokorlcs Orsii 40 óves l''lleht* Káról/ 4 hón. Horváth Terósls 62 óves Uo-inanlcsky Teríiia 76 óyos. TARCZA. Egy szenvedőhöz. — 8sombatheljr, 1800. — A tói borús, hideg világa Kiadod. reorónv ssobádoa sár«, Ott Ulix kandallód lángja mellett Merengro csendben | a lehellet, Mely ajkaidról tova reppen Lágyan auang n nóma ciendben. 8 a mlg főjed lehajtod mélyen Kl-rltnerengai egy kla levélen. — O • levél I Mliton megkaptad, Kier csókkal boittá ajkad, Ks felnyitád, hogy a keservben Megcsalt sslved ketté repedjen. — — Marengss, meronyss) a mult IdSknek Emlékei mind vlsss«J6n«k, A holdviligos nyárt e«te, Mld8n axerolinét elrebegte) A nyáiss kírt^ h?l a »(ráfok 8 a fülmllék, • kis dsiárok,..... Kom ««ngvén ajkaikról ónek, Tamil voltak eiknjének. b ábrándjaid, vlrágl ssdduek, KlÓttsd sorban feltdnének. — De vége I Boldogságod ára A porba hallt, ssegény leányka! Csak alrj, hadd folyjon kOnnyod árja, Könnyben a bd enyhét találja, 8 .ulkéiit aa óf, ha sxáll a felhS Ismét vidám. Ismét derongS, Ugy sslved Is lel Jobb napokra, Ha nagy keservét elsokogta. Talált» majd Irt sórt«tt sslvsdro, A mely ssbelt behegessso.-- Lásd, ssenvedók egykoron ón Is, Et-ethsgyott még a remeny Is, Bslvom a bánat tengerébe 8s8rnyskksl k0sdött< ám de vógre, Mivel magam dlcsSbbrt tartám Nyugalmas parthos éro ssjkám.-- Remélj Uhál| nósd a virágot, Melyet a nyár virulni látott, De melyet a tél elfonyasst* — Kinyílik Umót majd Uvassra. — És légy nyugodt, a bá gyakorta Jótéteményül van csak adva t Kűsdelml k8st a ssenvedósnek Jobbá, nsmeabbó less a Ulek I BALOQII GYULA. ós MASANIBLLO. TSrtóneU életkép a XVII. ssássd elsS feléből. * DUGUE után kOsll liQkkchy Márton. (Folytatás.) .Lehetetlen" gonduhi, liogy Mndono Őt ugy szorCHKO, — mint te, — mert tt boldog otteudes kunyhtijiUmn, tí ugy Bzoiuti őt, mint miudeii mU embert. Iti"/» ő nem értltetí Őt. És Salvntor — ólt ő csnk {»yoriiiokdcd jtUúkot üzhotett vole, mert oly lélek, oly tnngnu genie ogy tt«t''H<5ny haliÍHxleiiny egyazcrllsége által ki nem elógitltoiő, Miulono tetszett »zeniének, tetHzett »/ivémrk, do őt lekötni osnk oly lélek elég erőn, mely öt íölf''oglmtju, oly »kív, moly őt ot>odtUni képe«." így álmodozott, midőn egyszerre, várnllanul MaHaniello lépett «zobájába. Távol hitt fivérének inegjolonéHo, vonásainak komoly, HÖtét szilárdsága borús gynuitással jegesiték át Hermosa szivét. Köszönteni nkurt fivérének, az visgza-utásitá. „Hormo8au kérdé, átfúró pillantást vetve nővérére, „szereted nővéredet?" Hermosa elhalaványult — o pillán-trfa — e kérdésből mindent megtudott, „Igen" ltobegé szorult kebléből, s szemét fivéréro iiányzii, piint a galamb, mely hasztalan keres köhyört a kesc-lyll szemeiben, molyn^íc körmei megra-gadák. — „ Gondul jn^jgad haláláról" íolytatá Masaniello — „halálos ágyán, molyre öt utánadi koHorvo, fölöttedi gondja veté, utolsd reménye volt, to vissza fogsz térni, s Módónénak második anyja lészcsz." „Istenem — kegyolom! To iszonyú vagy Tamás, mit akarsz tőlem, mit vétettem!" „Madone a haláltusát kllzdi," vála-szola sötéten Maxaniello, „gyalog jöttem ide, hogy ezt értésedro adjam, s kérjelek — mentsd meg nővéredet!" Hermosa kezeibo rejté "t\ro7át. „Nem ismerem" folytotu^Masaniello szelidobbcn, „nem ismerem o dőro szenvedélyt, mely mindkettőtöket kinoz, de értőm, fölfogom azt, mert látom következményeit. Nem akarok azért iszonyú lenni, oaak Mtuii «karok, Jíemo«A, to | öregebb vagy, fényes állással s mind- | nzznl birsz, mit szived kiván — Madone semmivel, ö szegény, bzívc osak imával, szerelemmel n egyetlen reménynyel bir. ő szoroti Salvutort, 8 halálos ágyán fok szik!" tÓh szivom fáj — no beszélj igy testvér !" de Masaniello folvtatá. „Hermosa, a szerelem földi, az erény isteni. Áldozd föl magad nővéredért..— Vagy talán azt hiczed, hogy Salvator téged, hogy te őt boldoggá tehoted? — Boldoggá lenni a szívnek dolga, boldog osak az, ki kötőiméit megteszi, ki lelkiy ismeretével barát. Lehetnél oz Hormosa? Föl, add vissza nővérednek nyugalmát, add vissza kedvesét!" Tehetoni-e ezt? Umőjo vagyok-e Sal-vatornak? erőszakot teszok-e rajta?" I kiáltó föl Hermosa. i / „Majdnem ugy van," válaBzola Masaniello. „A. ház, melyben lakik, tiéd j a te szolgiíd ápolja öt, — te vontad őt ido." „Tamás" válaszola Hermosa, Solva-tort azon nap óta, tnelyol» ólotét mentém meg, nom játám, még nem födöí-tem fel előtto multamat, még nem mondám neki, hogy öt szeretem — o horcz, melybe kerül, hogy ezt tegyem, ninox még kiv/va. Sommit som kövottem ol, minthogy őt szeretem; 8Őt azt sem tudom. viszonozza-o érzelmemet. Föláldozzam magam a nélklll, hogy tudnám, a mit áldozatul hozok, áldozat-e? Boldog lc»z-e Madone, ha Salvator engem szeret, mogmentönöjét, s én róla lemondok ?" „Hermosa," válaszoló Masaniello kis azllnet után, nom követolok lehetetlent, nem vagyok bakód. Nem akarom a nö-vórt nővérért áldozni. Térj vissza Nápolyba 8 ápold nővérodot. Salvator önmaga fog határozni. Ila te vagy az kit szeret — ugy — do, az Isten kegyelmo nagy! do ha Madone oz, ugy"--— Hormosa mogérté o pillantást, moly fivére sznvoinak értelmét kiegészitó, ö elhalaványult, do kezét mégis Tamás, nak nyujtá. „Anyám ott oz égben," suttogá „meg lesz velőm elégedve! „De," foly-totá kis szllnet után, melyben fivórénok kézszorítása e szavaiért köszönetot — monda, „Salvator senkit som bir, ki őt védolmezze mint ongom, s őt voszély fenyegeti. Ribeiro itt von b kémei követték őt!" „8olvator fölött én fogok őrködni, mig Rómában szabad maradnia," váló-szolo Masaniello, a büszke önérzet oly kifejezésével, hogy Hermosa .bámulva visszalépett. A szegény halász volt az, ki olőtto állott, vogy mily hatalmat rojto magában föl som tllnö igénytelen klllsejo? Hormosa nom gvanitá, hogy. flvóto oz uton volt, egy'' trónra szállni, h .bíbort viselni. VII. Rómo felölté mlr ii oornovol tarka öltönyét. A vidám, álarozos nópllnnep tréfáinak » élozeinek elvárásában tolongott o tömeg utozáiól utozára, ámbár a oopitolium harangja nem adott még jelt o« Ünnepély kozdotéro. Itt-ott álaroso-sok is volánok már láthatók, do kÖztUk kímok ó« „fog<l«>pg"''ok i«, mert a osendllgyfőnök Beruini előrelátó férfi volt, ki nem igon akorá, Itogy kellemetlen intézkedéseinek valamelyike a oarnoval élozei által meg-megítéltessék. Masaniello, midőn Hermosát elhagyva a tömegen átfurakodott, hogy Salvator lakába órjon, ép oly kevéssé vevé észre, mily érdekkel kövoték a szép római nők szemei karcsú tennotét, melynek halászöltönye osak álruhának Iázzék, lenni, a mily kevéssé gyunitá, hogy a csendllgy kémei már-már nyomában voltak; mort bármily titkon mUködtek is az összeesküdtek Nápolyban, az ösz-szecsküvés némi homályos hire mégis Ribeiro fuleiho* jutott, ki jelenleg Bor-nini vendége volt, « Rómában a osend-Ugyfőnök barátságát Salvator üldözésére használta. (Folytatása kdvotkeslk.). tr z l T I H I R N ö NaRV-Knilisaa, s«pL sa A gabna-Usletben Igen kevis ólénksóg van, bevásárlásra drága, eladásra padig olesó) <*gy látsstk, hogy es Idén móg nem órtttk el a valódi írssabilyt. A magas árnak oka a slláay termés, elUnbea a ssép idíjárás ós a meglohetSs ku-korlesa aratásra való kilátás miatt mórsókatt árakat remólbaUink.''.TavaU borokra ssámos kórdesdskOdósek tOttóüuek. és JA iraknak Örvendenek. A més-g)Ujtés megkeadiidött, és dós aratásra aaimlthatank. As árak n>4g blsvaytalaaok, de sesaoil tekintetben sem tól-sotUk. Mai árjee/sókOak követke«« i J«l«s>|egi iitk aleó-»uSttrial mérőként * helybeli plaeson i Bma uJ86—88 fhs 6 frt 0 kr—6 frt 80 kr, Ri.s uj 78 fontos 4 frt 26 kr, Knkorlosa 8 frt. 16 — 3 frt 30. Árpa e*rfiitésh<"i vali, hiónyslk. — 3 frt S — 80 kr. Zab 46 — 46 fontos 1 frt 46—60 kr, Pohinlia els8-rend>1 6 frt 46-60 kr. Passuly fehér 0 f>t AO kr. Urka 0 frt — kr. Gubó elsS rendU 10 frt mi-s^ja. 8/ilvapAllnkn 20 fokú 21 — 22 frt hordóval eg/Utt r<<rk»l/pillnka 20 fokú 18-1« frt h.»rd<V-val együtt. Mis 18- 14 frt. Borkd 20 frt. Hyersbftrók: (lanyha Oalet) Bk8r-'' 40, tehón- 40-42, ós busa-bör»k 42 frt. máasánként, llorok. fehér ós v8r»e (schlller) 1861- 4« 1883-kl — vidékünkből — termés 7 frt -8 frt. — Villányi és s/egs árdl fekete 1806. hUn/alk. llj honi bor vj.tts (scbiller) 4a fehér 7 frt-U frt — kr. Balatonmellékl borok lSAt-ét 1843-iki fehér 10-16 fit. akimként. Vlass »0 frt — kr. Kés 44-46 frt. K8i8uségos iryapju Ara 80 frt. — FobJr rongy ára 7 frt 26—7 frt 76 kr, feketóó 4 frt. N.-knnU»<ii piaexi árak sept. 30. Borsó itcsfi« 10 kr. Leuret Ikiséjo 18 kr. Bvbtfoióje 8 kr. Krtles it -séje 6 kr. itur^onya intr.ljo t frt 0 ) kr. Marh.hus fontja 16 kr. Juhh is f.iutj* 10 kr. 8ert''s-hus fontja 20 kr H alonn/t mAss.\Ja 80 frt — kr. Zsír fintja 40 kr Lónglisst mA sAJt II frt — kr. 35«ím-lysll''at inissA j» 0 frt — kr. Kait/órlia t fontjs 8 kr. Kuk >rlcsa''ls<t fontja 6 kr. Arpalira fontja 6 kr. K<tleskA»a fiatja s kr RI*«kA«* f,.,iO» 20 kr. Kaolaj fontja 60 kr. ItipateolaJ fontja 32 kr. Lenma^l/tj fontja 40kr. UJb-.r ItosóJilOkr. .— Óbor It sóJ^ 20 kr. R.sti adr liesóie 14 kr. KanUsal s6r it-sóje 10 kr''. U«bjim-pAilitka itesójo 60 kr. Tórkdl/.pAliuka iteaije 40 kr Hallva-pAUnka ilrtéj« 60 kr N/.rs faggyá mi ss Aj a 16 frt. — kr Öntött fagygyá-gy ort/a fontja 86 kr. Mártott fontla 32 kr. Ssappan fontja 24 kr. «''» fontja tO kr. Keményfa Üle « frt — kr. Puhafa »le 6 frt — kr. Nyorsfo 6le 6 frt — kr Fassón mé rájc 40 kr. H.óna tpAasAJa 0 frt 80 kr. Hsalma ta. »0 kr. Kender fontja 60 kr. Len fiutja 00 kr. UécHl péni.''trrolyaitt sept. 30. 5°/í mottliquís Ol.OOj 6"/» noraa. kölosön 08.50; 1800 ki Alladalmí kölcsön 81.80; iMttkrósavánvok 728.-- hitolintáaoti rása-vónyok 163.101 London 127.16; oaűst ágU 127- — | arany darabja 6 frt 8 kr. Fololös ssorkoszttft Wnjdltn Jóssef. Wajdit» József ki«d£-, lap- és nyomdatalajdonos Nagy-Kanizsán. Nagy-Kaiiizan. Ötödik évfolyam. i í 27, szám 1866. oetober MMnu Ismeretterjesztő lap ! » szépirodalom, kereskedelem, ipar, gazdászat, tudomány és művészet köréből. Meid elen: Mind*» l.ó tíu, 10-íli, i» SO-Wi> tgitt Íven. Hxerkenztöl Iroda én kiadó hlvntnl: WAJMT8 JÓZSEF kOnyvkerotkadMkan, Előfizetési föltételek : Helyben liAxliox lior<Ui<al in vldiSkro potiAn Xllldro! Kgr** ¿vro i - 6 frl. — kr. K<51 óvro - - 3 v — » Évncgjcilro - l „ 60 „ .U"H ........... K ■ > . WIIHIIIliWMBBWMWce mraetóseK: A li.it IiaüAIio* ptliUorért l-aaflr 7 kr. 2-»xur C i''n minden tovAtibl brlkl.itiMrt ú kr. llílyeg.llj minden egye» licIktnt.Wrt .10 kr. A .Nyílt tírenv1, C(jy P«tlt tor b«íkUlA<l dljn 10 kr. Előfizetési pénzek éa hirdetések, ii gy »»¡ntún • U|> * a « 11 o m I iurltUil IINl# k ö x I e IM é ii )■ © k, valamint yldíkl levclrk, bérmentve a kl«<16liÍT«t»lk»» küldendők NAOY KAN1Z8ÁKA. Előfizetési felhívás ,ZALA-SOMOGYI KÖZLÖNY'' oetober—decemberi évixtgy ed os folyamára. Előfizetési ár helyben házhoz hordva, vagy vidékro póitán »xámltva 1 ft 60 kr. Czim nélküli értekezés a falusi iskoláról. (VolyUUU i* víg«.) •V Hiazitok-o, hogy a magyar népfajra kovcHobb hatással lenne hazánk történelmének ismereto, mint a milyennel van hazánkból! más ajkú népekre? Oly szép, oly magasztos jolenotekbon bővelkedik örökös küzdésében hazánk múltja; miként még azok is , kiknek ninos okuk magukat sorsunk iránt érdekelni, hazánk múltjának megismerése után, nem képesek rokonszenvüket megvonni irányunkban. ¿8 mi e történőimet hanyagoljuk^el megismertetni épen azokkal, kikben e haza nagygyá tételére az orő , a fizikai erő rejlik. Volt egy idő, midőn éh is honvéd voltam, mint sok jó hazafi akkoron. Volt köztUnk néhány fiu, kiknoknézotu az „enyém és tied" felett nogyon eltérő volt attól, !it mit a vallás és a törvény parancxoir 8*áxadoaunk mindén k¿«elén nem kézzel fogható magyarázata kiáltó szó vala a pusztában. Századosunk boszankodva mondá végro: „Gyalázatosság magyar katonától". — Éa azontúl azt tapasztaltuk, hogy szurkos kezll bajtársaink szemlátomást komolyabbak Idnok. S ha tettek is tán valamit, ezt ugy tovék , hogy senki rá nem jött; annyira hatott rájok a magyar önérzet , miként Bzégyenlették volna a magyar katona novot bemocskolni.''.. . Hát egy kis gazdasági káté, váljon nem férne-e meg abban n falusi iskolákban? Ugy hiszem, nom l''onno háládatlan munka, ha a mezei gazdává nevelendő gyermek azon életmódot, molyro őt sorsa Bzánta, — elméletileg is ismerné? . . . Váljunk meg valahára tehát azon még mindig keleties zamatu oktatási rendszertől, mely szorint elegendő, ha a nép vallása hitágazatnit ismeri; » no tekintsük a vallási és bibliai tanulmányokat egyedül elégxégesnok arra, hogy bolŐlök, mint a törökök a koránból, mind vallási, mind polgári állásukhoz szUkségea ismeretoket moritsék. — Más idŐkot élUnk most, mint akkoron , midőn * végzetszorllségbeni hit oz otnbor-nek lelki megnyugvást szerzett. Megváltónk azon mondata, hogy „nomosnk kenyérrel él az ombor, hanem Iston áldásával is", mindenkor arany mondat loend, a mennyibon az embornok mint ilyenok az állatiakkal közös anyagi szükségeinek kielégítésén kivlll magasabb rortdcltetéso isw van — mostanság megfordítva is igon alkalmazható, a menynyibon azon magasabb lelki s szellőim reudelteléso mollott anyagi szllkséglotoi és polgári kötelmoi is vannak, molyok-nek osak a korral haladva, gyakorlati ismereteit terjesztve, képes kielégitőlog megfelelni. * Hozzuk be népiskoláinkba a hittanhoz Bzltkséges tanulmányokon kivltl a gyakorlati számtant, hazai tiffténclmot, földleírást, természettant, földmivelést és okiratok fogalmazására némít tanítást. Ha azt akarjuk, hogy egy értelmes és szollomileg erő* és gyakorlatilag élotro való néplink legyen. No gondolja bárki is, hogy én a népiskolákra ezen ismeretek tanítását oly nngy részlctcsséggol kívánnám alkalmazni; mert hisz ezzel ozélt tévesztenénk. Én se historicust, se phisicust stb. ké|)0zni nom akarok, mert orro a földmivelő nom ér rá, do nincs is rá szllksége: s a ki szoktuddssá akarlonnf,'' ott vannak a felsőbb osztályok. A miket elősoroltam, mind olyanok, molyok a gyormekre nézvo vonzók , és egyszerűen olőadva könnyen érthetők; a fogékony- őszit gyermek 4—5 év alatt könnyen omlékezctébo veszi, és sohsenv feledi el. Csak a könyvek hozzá legyo-nek egyszorll, » érthotŐ olőadásu irályban szerkesztve, miro, ugy hiszem, már olég vállalkozó akadna. ...Még ijgy «íw** «l»t el nom; hallgathatok. Némely helyen tapasztaltam hazánkban, hogy hol idegen ajkú néposség van, ott a magyar nyelvet tanítani fölöslegesnek tartják. Ezen figyelmetlenség az illőtöktől, hazai nyolvlink irányában, azon népro is káros, Miután felnevelkedvén, a magyar okiratokat, leveleket olvasni képtelen, a ekként ránézve az Írástudás a gyakorlati életben haszon-vohotptlen lesz. .. Hisz mind szép dolog az a nomzotisé-geskedés, do egy elszigetelt idegen ajkú falunak nem lohot roménye, hogy kod-véért az ország vagy a megye kormányzati nyelvét változtassa. Az illetők tehát megbocsátanak, ha ozon figyelmetlenségüket hanyagságnak nevezem. Végre pedig: megérjük-« azt valaha, hogy a tanitók is olykép logyenok anyagilag mindonlltt biztosítva, miként no kényszeríttessenek snját gazdaságuk vogyisinkább szogénységök után járva; a megélhetés gondjai miatt akaratlanul ísés sokszor épon azok mogrovásának kitonni magokat; kik tán azáltal saját hibájo-kat oltakarni szándékoznak. Vajha megérnénk azt az időt is, a mikor no találkoznék már oly falu, molynok tanítója osupán a megélhotés miatt gubaosot lopni kényszerülhet. i PIJANOVICS. Őszinte válasz t. Mccsokliátt urnák hozzám intózott becses felszólítására ii ih I d ó - (1 g y b e ii. Első toondő m ab, hogy booüánnlot kell kérnem, miszerint hivatásommal üsszokütött atlrgőab foglalkozásaim miatt oly későn b ugyan o végett cink rövideden szerkesztőn-dom ün részéről ólinjtott válaszomat. - Ez ügyboni tanuiitott rokonszenvo mind aiuellott, hogy némi félelmével is Utazik járni, éa a* ügy fontoaaága leginkább'' üaztü-nöz On őazlnto ttzi vbŐl folyó kérdéseit cau-kóly örömhez képost egyenként oldani. A zsidónak ugy mint akármely felekezetű hon-polgárnak kétnomü azokáaa van, t. i. vallási 4a nemzeti azokba«, az elsőből azükségtelon, sőt az államra nézvo hátrányos is volna ki-vetköztotní, mort a mely népnek bizonyos axokdaokra alapított vullitaa nincsen, annak nézetem »/.érint nomzotiaógo éa onnélfogva jó houpolgér aom luhet, minthogy púdig ^ zaidó valláa, valamint ezzel egybekötött azo-kAaniban oly tényező nom létezik, a mi a inagyar uomzetiaégiiok ellenozno, követke-ié»képbö tartani aem lohol áltól, hogy • to-kintctbmi a kérdéaoa egyboolvadáa liajótö-réat azonvedfiotno. A jfuAüodik isokáa a nemxeti. TapaaztalA-■ om szorint á zsidók kevés kivétellel n magyar azokáat raAr ia magukévA totték , a ml még hiányzik, idővel részint az ifjúság czél-szerübb nevolésc, részint podig a nem tagadható törekvése által ki fog pótoltatni. A magyar ruházatra nézvo én is axon véleményben vagyok, mint ön, e> csupán illés tárgya, nem is lohot lényeges értéke, mort a báránybőr alatt farkas is lappanghat, osnk a s*iv bolaejo legyen magyar érzéssel kiruházva , és annak hazafiaága mindenki elött tárva lesz. A mely népnok saját nyelvo, irodalma iiiajs, nji,nt»k. ne^ixotiaígo tag^d- haiatlnn, sí>t azt merném állítani, hogy''a nyelv a nemzetnek nz, mi a tostnok a lélek, nom hiába a hódítók olaö és lényeges törekvésük odajárul, hogy an illető nomzoti nyel-vot aommivé tehessék. Hogy a zsidónak irodalma van, arról sonki aom kétkedhotik. A bölcsészetben említőm önnek Spinozát és Mondolssohn-t, a zenészotben a világhírű Halovy-t, Mayorboor-t, Ernszt, Joachim t és még számtalanokat, a jogazakbnn a hiroa Cromioux-t és Fould-t, jelenlegi frankhoni pénxUgyminisxtert.. Az orvosi pályán ax mta-tan novozetosségok mltködtuk a régi időben is, aöt mint a világtörténolombon olvashatja, már a középkorban több uralkodó házuké nak, do még a római pápáknak is voltak jo-los udvari orvosai Zsidók, jolonlog többen mint ogyotomi tanárok, p. a- világtalan Munk mint kuloti nyelvok tanára a párisi ogyolein-ben, lleor mint lormészettani tanár asvajozi ogyotombon, azonkívül mint történetírók, költök, rogényzök és jelentékeny hirtnpszer-kosztök sokkal nagyobb ssátnuak a zsidók, mintaom hogy azokat név szerint elősorol-hatnám, ugyszinto Magyarhonban is ha nem vihették eddig axon fokra éX tükélotosodéaro, mint külhonb.in, oka «gyedül a nom egyen-jogosításban éa annak folytán az alkalom hiányában rejlik. Ámbár n Magyarhonban létező német ke-rosztény lakókról sem lohot közösködni, hogy fognak-e magyaroaodni, mind a mellett, hogy a hon mindon jogaiban résxeaUlnok, ugy a zsidók, fölül merőm állítani és polgártársaimat azon valóságos roménynyol ko-cacgtctni, hogy most már léntonként, do a toljesitondö ogyonjogositás kövotkoztébon, kivált a mogyarajku lakók közt tökéletoson fognak mngyarosodni. A magyar zsidónak nincs pólitikai, hanom tormészotot hazája, igényt ia tehet reá, mort midőn a magyarok aa országot elfoglalták, már is itt zsidók létoztak, osztoztak az orxxág örümeiben és szenvedéseiben, a torhokot a többi lakókkal együtt, egyaránt viuolik, nomzoti küzczélokra és vállalatokra erőjükbe» képest adományozni törekednek, s nem használja a régi zsidó törvényekot, hauern * haza Mrvényo »corint él és hal; ha innét akármily fulckoxotü egyén családi viszonyok vagy természctbuvái;kodás, keroakedés és ipar kedvéért egy időre más országba mecy, aunak addig, mig ott tartóakodik, po-lltlkni hazája lösz. A külhonban egyonjogositott zsidó Yalódi franozia, olasz és angol lott. Olvasott o már a külhoni si\jfó utján panaszt vagy rágalmat a zsidó liaxaftságon ? A magyar zsidó már axon időtől fogva, hogy törvényesen meg volt ongodvo , föld• mivolésaal és mestorségokkel országsáért« foglalkoxlk,*) a nemzeti gazdásxatot csak » megtörtént ogyonjogositás után képos Icond pártolni, előmozdítani és a nemzőt Javára ápolni. A tbkcpéns kozeléso az ipar és kereaka-dés az ország közjavára aa által virágzóbb lesz, a monopolíautió, ha létezett, magától dőlni fog. Pénzuristocratia a világfenlétévol őrökké fon fog maradni. Pocunia ost norvus belli, rcrum gorondarum, do a zsidónál legkevésbé fonmarádhal, mert pénzét, erőjét, és eszét ax cgyenjogositás után a közjót cli''-mozditó hasznos vállalatokra, — nnnixet, gazdásiat, földmlvelés és mestoraé^k io- 7 Jesztéséro szabadabban fol tudván I n monopoliaatlonalis aríatocratia, hu létozik, szemlátomás« el fog ouyétzni. A törvényhozás csak mondja ki a „le-gyon" tf az ország azonnal 600,l.DO jó és hQ. ségos hazafival gyarapodni fog. az idő meg fogja mutatni, hogy a zsidó tudja a wloazU-letett honlis''ág .^erototét kellően használni, a többi honpolffáúTkoti fölötti öntől képxvtt túlsúlyának holyo :iam lohot, cx szolgáljon megnyugtatóiul öni-ck és annál inkáig a Nomcoinek, ttn p»«U§^ *bb*li A tirgyhw..- ^ natkozó aggodalmáért maga magáuuk szem-rehAnyást tenni uein fogja átalnu — Legyen szabad ez alkalommal egy k5s anecdoíával szolgálni. Kémot, egy kis várod polgármesa tere, kit alattvalói nagyon szorették, sulyo-botogségbo esvén, hála joléül a majd megtörténendő halála esetéro naponként a* ab-! lakai előtt a halotti indulóra magokat bota-nltották, — kérdozvéu a boteg, nogy kinek szólnak ozon gyászhangok^ orro kit felelik neki, hogy oz tomotkezési Unnopélyéro v.ui irányozva; a mire a boteg Igen elszomorodván, ax öt épon látogatóképen bojövö ba^'',) kérdó tőlo a látható azomorkodás ok^, ''-mondá: „hogy no szomorkodnék, miHor i<iég mog som haltam, és márii moghuxzák előttem a halotti nótát. — Még az egyonj'' goai-tós mog som tőrtént, ön már előlegesen félti a zsidó pénx-ariatooratUt, a nemxeti gazdi-aznt hanyatlását, voazélyoi taUulyát, mof • vallom, oz ongom elkosorít, daoxár» anun/., hogy obbolfjó szándékát és aéc?|feéponi./ó-kona«onvét a zsidó ügy Iránt, clő*. tásai folytán nom lehet tagadni. A ozílzadokon át a zsidók iránt gyOk«r?a kapott ellonazonv ki fogna irtatni,, ^a mindenekelőtt minden vallásfeleko>>> lAgyór-donitl lolkéazol a felebaráti szeret, t a szószékről a zsidóra is terjesztőn!, meleg szavakkal i\iánlani fogják, ha a ¿sidó a magyar nomzottel egygyé olvad, ha a nomzotte 1 barátságosabb viszonyba jöhet, ha közelebbről való érintkozéiiben részesülhot, és ez utóbbi nézotom szorint a vogyos házasság által tör-ténhotnék, do ex, mogvallom, kényos dulog; még századok fognak tán lefolyni, mig ez létro jön, do azért a lehetetlenség or.nágába • nom tartozik, mínokutánn Belgiábau, Frank-, honban éa az amerikai azabad államokban la *) PciUti. Aradon, K.-Katiltain aat. már r<<i5U W" texnok »áldó — fölclmlreliít, |aadaaigo] s- w««lor- •¿g«k«t «IHmoidlté — «f/UUk. 1 ; '' ... m létéítlll/clé hfc ttím 1«, ua távolról sem hátráltathatja M olvadást, unnál kevésbé az ogyenjogosltást. Ez valódi élctkúrdés, mi azt ol sem dönt« ho^ük, hagyjuk ont, ■ engedjük által nevei zotosebb oapaoitásoknak. A régi köamondásból, „íor Judo kann'' nícht ftufhöron Judo sQ sein, csak arra ruházható, ha a zsidó imaházában Imáját vallása törvénye szerint a mindenható Istonhna bocsátja; a többiben a asidó a szó szoros értőimében külhonban már is mogszünt, kedves hazánkban podig, melyért minden csepp véremet áldozni magamat késznek nyilatkozom, ugy többi hitsorsosaim is buzgó óhni m*t kii vetvén, a régi értelembon képzőit zsidó mog fog szűnni. Iston önnel. N.-Kanizsán, october hóban 18G0. Dr. DITRICHSTEIN. Zala-somogyi hirek. — (Tanügy 1 jolont és.)*) Fájdalom, szomorú körülményok folytán helyboli nyilvános tanintézet óink bon egyelőre a nm. magyar kir. helytartótanácsnak f. évi sopt. hó 20-án 7385B. sz. a. költ s köztudomásra hozott intézvényo szorint a beiratások oot. négy ntolsó napján, s a szent lélek segltségüi hívásával a rendos olöadások nov. elsején koz-detnok meg. Kelt Nagy Kanizsán, oot. 1. 1866. Az igazgatóság. — Az oly lovorő és szomorú hir, mit Kis-Kanizsán az egy Ideig uralkodott járványos cholora előidézőit, sopt. hó 28-tól fogva végkép megszűnt, mit orvosi gyakorlatom és Őrködésem folytán bizton állíthatom, hogy pedig a fent omlltett bajnak uj kitöréseitől som félhetni reménylhetö } de ugy látszik, hogy o bajt miyd ehez hasonló betegség váltotta fel, mit orvosilag t y p h u s néven ismerünk, mi véleményom szerint oly moghonosult bajnak vélhotö Kls-Kanizsán, moly éven-kint el<! szokott fordulni kisebb-nagyobb mértékben. Horrmann József, gyakorló orvos. A (Műkedvelői olöadás.) A már többször élvezotot nyújtott, és a szont czélt orélyoson olömozditó tanuló ifjnságunk által szervozett inükedvolöi társulat, a fő-gymnasium alaptőkéjének gya-r h p i t á s A r a ismét ogy szlnl előadást ron-doz oct. 13-án, és pedig közkívánatra adatik „A bAhyarém." Az előadást — mini rendesen — tánczkoszoru küvotendi. Fölkérjük a n. é. közönséget, hogy részvéttel viseltessék őzen sz. czél oléréso iránt. Mi pedig üdvözöljük a dorók tanuló ifjúságot, kik mindenkor tettleg és áldozattal bizonyítják be, hogy a közjó olőmozdltását valóban szivükön hordják. A (A városház totözése.) Az évek óta roskadó félben lövő városháztotöt Igazítják: pedig ozélszorübb lenne, ha uira fölépítéséről komolyabban gondolkodnának, mívol nom vagyunk biztosak s hogy egy Hzép ruggelon az épület nagy részét romba d«lvo találjuk. — Nom elég kifogás az, hogy jelenleg ninco pénz; valamint más városok, ugy Kanizsa is kaphat kölcsönt törlesztésre, és a városház folópltéso a városi pénztárnak is dúsan jövedelmezne. A (Utoza-kö vozés.) Jól esik hallanunk, hogy a városi tanács olhatározta, miszerint a sárról hires kórhási utozát kövezteti. — De épen alkalomszorűnek véljük kérdoznl: mi történik a vasúthoz vezető úttal? önnek foiügyelote nyílt megrovást érdomol ; bámulnunk kell a tétlepséget, moly naponta Igénybe veszi figyelmünket, midőn látjuk, hogy ezon élénk útjavításáról senki som gondolkodik. — Igaz l hoztak ugyan már a javításhoz kavicsot, do minőt? két része sár, a harmadik podíg szintén használatlan anyag. A mull években ía olmu-lusztották a lábnyi magas port az útról lo-bordani, hanem megvárták négy bölcsen, inig az ősz a port sárfolyadékká változtatta, és oly ügyesen dobták bolé a kavicsot, hogy a tisztességes öltönyben Járó Ukos ezon uton többnyire tetőtől talpig bemot^kolva ért lakába. Kár hogy ezon durék utkezolő urak non? folyamodnak privilégiumért. A T A nöamoater. A városunkban jó emlékezetben lévő Lakatos Sándor hírnoves magyar lAnoamüvész hozzánk érkezőit, hol a téli időt tánoatauitással töltőül óhajtja. — Ajánljuk valamint a szülök, ngy a helybeli Mkes ifjúság figyelmébo és pártolásába. — f Lakása t. ftav,Oroszvárynőasszonyságnál.) ? A (Uj élez lap.) Hoküldotett szorkesz-ttlségüiikhez a „Ilétfojü Sárkány" c»l-n>U immorístlkus hetilap mutatvány «zárna ; tartalma igen válogatott. Ajánljuk n humort kedvelő közönségnek pártfogáiába. Előfizetési ára évnegyedenként osak 1 frt n. ó. — El$tí*ethetni o lapok kiadó hivatalában N.Kanizsán. *) A» fo«t«wAcáaAl fogva U»*utj«k • ka»- — (Q y á s t j oi o II t é s.) Özvegy Ijíorváth Sándorné, szűtj?0omanitzkl Juliánná, Bogyal Elekné, szül,-DomaniUkl Torézia, Csépán Józsefné szül. Domanitzki Mária mnguk, térjolk, ugy gyormekeik novóbon szomorodott szivvol joloiitik édes anyjuknak, llletö-log napúknak, öreganyjuknak, özv. Doma-aiteki FArenosné, szül. Hochleitnor Teréziának N.-Kanizsán , 1868. évi sopt. hó 29-én rcggoli hét és fél órakor v''égolgyengülésbon, a halotti szentségek ájtatos folvételo után, életének 76-dik évében történt gyáazos kl-multát. A boldogult hűli tetemei Kanizsa városa sirkortébo mult hó 80-án délutáni 4 órakor tétettek örök nyugalomra. A* engesztelő szont mise áldozatok ugyanott a ti. Fa-ronczíok toinplomában oct. l-jén reggol! 10 órakor tartattak meg. Béko hamvaira 1 A (Israollta tanoda.) A holybell jó hírnevű izraelita tanoda oot. 10-én lett a tanuló ifjúságnak — továbbképzés végott — mognyitva; miután sikorült több kérés után nz ott tartózkodó botng katonákat el-távolítani, az iskolát kórodává, és viszont a kórodát í»mót iskolává alakították. -— Valóban sokba került oson kétszori átalakítás az áldozni kész izraelita községnek. A (Katonai szállítások.) Városunk utczái jelonlog igen éléukok, és pedig az által, mivel ogyik zászlóalj kaUnaság a másikat éri. Van tivornyázás, öröm, sikoltás, nem ritkán borosfő és jókedv. A (Gyakornokok folvétolo.) A kiadótulajdonos köny vkorcskcdésébon ogy művelt fiatal omber, ki jó iskolai bizpnyit-ványokkal ellátva van, jó foltétolok mo llott olfogadtatik, valamint köny vnyomdájában és könyvkötészetében néhány tanonc* la nyerhet alkalmazást. A (Vásár.) Oct. hó 15-én loend Kanizsán, nz óv utolsó olőtti országos vásár mog-turtvn. A (Gyilkolás bosszúállás b ól.) Csáktornyán, sept. 30 kán két csáktornyai 1) lgár, ogy asztalos és ogy kéményseprő a corcsmában ivogatott és kártyázott. Az asztalos vesztett és összoveszott elluhfolév«!. Elválasztották azután őket, és az asztalos fo-nyegatésokkol hazarohant , do nomsokára egy éles késsol ogy helyon összeguggolt, a Imi tudta, hogy a kéményseprőnok ol koll monnio. A várt végtéro megjött, é« az asztalos bor- és boszutol dühösen nokirontAs ezon kiáltással: „Halj mog, csoh kutyái" kését szívébo döfi; az illető tüstént halva maradt. A gonosztovőt azonnal befogták. — Sajátságos gyógy mód. -Alsó-Domborun, septemb. 27-én ogy 22 éves asz-nzony köszvéuyos fájdalmai miatt valakinok tanácsára, miután a kenyeret a sütökoraon-ozéből kiszedték, ebbe belomászott, hogy izzadjon ; vájjon fájdalmai ezen hatalmas Iz-zasztószerro elmultak-e? tőle kérdezni nom lohetott, mort a komenczébon megfulladott. A Dühöngő férj. Hrasosán novű muraközi f.luban ogy szorelomféltő pór férj, ki felesége ruhája közt két kendőt talált, szo-roicinféitésbfll nz ailnyira feldtthttngltt, hogy nejét ogy kötéllel oly kogyotlonül vorto, hogy a szegény nő nobéz kínok közt fájdalomban lelkét kiadá. A dühöngő férj a hatóság közében van. — A zonészoti lapokra szerkesztőjük Ábrányi Kornél kiadta előfizetési fölhívását. E nálunk nélkülözhetlen szaklap előfizetési ára, animk megváltozott alakja és tartalom-bőségo mollott is a régi marad, vagyis vidéken postai azétküldéssol egész évro 10 ft 50 kr, félóvro 6 ft 25 kr, negyedévre 2ft70kr. Előfizethetni vidéken mlndon postahivatalnál s könyv- és müárusnál. — A bizottmány, moly n Drávaszabályo-zására klküldotott, jolenleg sz essék légrádi vonalat tekinti meg. Alt hiszik, hogy ogy hét alatt őzen munkálattal készon lesz. — Somsaich Pál kir. Inségügyi biztos kőrútjából Simonfára érkezett. Az általa képviselt megyékben vetni való mag« ban és készpénzbon kiosztatott: Baranyában 40,000 ft, Fehérmegyében 50,MO ft Somogy-ban 100,000 ft, Tolnában 80,000 ft, Vesz-nrémbon 220.000 ft és Zalabao 90,169 forint. Tárnokmester ö oxoja a kir. biztoshoz levelet intézett, melyben ennek oredménydus, áldás-teljes és gyors fáradőzásaért moleg szavakban fn|exi ki. Somogyban a pénz, valamint •17,240 pozsonyi mérő vetőmag már kioszta-to\t, miért mindkét mogyei alispán olisme-rést érdemui. — (Szép idő.) A rendkívül meleg időjárás folytán a fiatal körtofák és bokrok több helyütt virágot hajtanak. A fák friss rilgyo 1867-ro gazdag gyümölcstermő ével jilmit. A nem hónapra rózsák is másodszor teljes virágban s illatban pompáznak, az eperből második kiadá* kapható. — líeküldotett hozzánk : Az „Er d é s zo 11 i éi gazt! ásza ti lapok" IX, füzoto a következő hasznos tartalommal: Túlgyér-deink aranyszsgárél — a gubaosról. A f.ild-munkálAs eszközei és ezek alkalmazása. A brédi határezred erdőségeinek leírása. Kísérletek az angol buzafi^tAkkal, Erdészeti törvényjavaslat. A természettudományok és a mezőgazdaság. Nohány szó a szárazság okairól és elhárításáról. Allatélet ordoink-bon. A magyar ordészoti egylet f. évi junius 17-én tartott választmányi ülésének jegyzökönyve. Különfélék. A slavoniai hordódongák. Oyümölosiszatl értesítés. — (A kosxtholyi orss. gaad. tan-in tóz ötnél) a folyamatban lévő építkezések miatt a mogjolonéa határidőjéül oct. 15 ke tűzetett ki. Kaposvár. h. A f. hó 3-ra hirdetett műkedvelői előadás Bényoi színtársulata javára csakugyan végbomont. Jól lehet a választott darab „A jó barátok" finom összeállítása s egyos szoropeinok kivitolo ugyancsak próbált erőket is megizzaszt, mégis hizolgés nélkül mondhatjuk, hogy az előadás igen sikorült volt. Tholosan, Kooh Adolf, Maricat, Scbrődor Gyula, Caussadl, Orubor Qusztáv. Vígnoux, Nagy Sándor, Abd.-Hsh és Szabó rKálmán urak stb. mind igen jól játszottak, valamint a kisobb szorepok jól voltkk be-töltvo, A színésznők köztxSiposné kiomo-londő , nom különben a sz>,p Dóri Amália is, mint Emílía. Közönség Igen számos és válogatott, s a tiszta jövodelem 120 frt volt. h. E hó 4-iSn Jankovita László főispán ur ő mlga, a az összes tisztikar jelonlétében ő Felségo névnapja ünnopén istonl tisztelőt tartatott, szokott ogyházi féuynyol. h. Ugyanaznap az inségügybon ülés volt, melyen több hasznos határozatok foga-natosíttsttak. h. E hó 10 dikén Ívsz a második m ü-k e d v al Ő i előadás a dalogylet javára — dal- és tánczostélylyol ogybekötvo. „Az élet szinfalai" #igjáték fog olőadatni, körülbolül ugyanazon műkedvelők által, kik „A jó barátokban" is szeropoltek. Nom kételkedünk, hogy a közönség, moiynok tetszését az első tlőadás egészen mognyortn; most, midőn nióg tánczolhat és a dalban gyönyörködhetik is, mé^ nagyobb számmnl gyülond ogybo. h. Főispán ő mlga f. hó 6 én Bényoi színtársulata által saját költségén ogy opo-rette, szavalat s énok-ogy volegböl álló elő-.adást tartatott, molyro Kaposvár községének minden osztálya mog volt hiva. Szobb közönséget még nom láttuníi együtt, mint ez alknlommnl. h. ll illomás szorint a d a 1 á r d a, mely — mlí.i emiitök — az olomi iskolák tanholyl-ségoiböl kitiltatott, H „Korona" vandéglő nagy termét bérli ki szállásaul, s cgyuttol ! abban állandó színpadot is szándékozik fel- | állítani. Mi rég pengettük már ez eszmét, s örülünk o hir valósulásának, molytöl az egylet igére jólétét s virágzását hiszszük fü?gni. L. Városunk i/mét sűrűn van kltévo a katonaszál lit ás oknak. — Ez alkalmatlanságot elháritnl nom lehot, do most, ezon oholerás világban lehotlen megrovás nélkül hagynunk, mert azt látjuk o tényben, hogy az ilÍMÖk részéről a kö*Ö*sAg egé«z«é-gos állapota legkisebb figyelembo som vétetik, miután nem tagadhatni azt, hogy a* ily hurczolkodások a járvány hatalmas torjosz-töi lohutnak. h. E sorok Írásakor — rég nom hallott — vészharangzugás jelzi, hogy városunkban tüz van. Eddig osak azt tudjuk, hogy a veszély a város észak-nyugati szélső pontján van. Pár év mult ol már ily események nélkül, most, midőn különben Is ezer baj tornyosult fölénk — cnuok is meg kollotl jőniol • b. Az andoosi tomplom kirablója, valami Lassgallnor Lajos egyik megyei bérlőnk magántanítója (bravó I) f. évi augustus végén Váczon, hol a székesegyházat akarta megrabolni, elfogatott. Mint hivatalos értesítésből tudjuk , a nyomorult Postmegyo fenyítő törvényszékénél faházában várja büntetését. h. Nikla, Döröcske, ra''«b, S ;enna, Buzsák, Csoknya és t. Koppány kösségekbon is tűs-esetükről értosülünk, cz utolsó holyen 12 ház égott el. h. Atádon ogy 18 évos leány a dolgozó orénlő-gép korokéi közé kovoredvén, azok által összetörotett s meghalt. Több vigyázat ajánlatos az Ily gépek körül foglalkozóknak 1 Fővárosi ós vidéki hirek. — (Kosz szivarok.) Egy pesti lapban panaszt emelnek a C krajozáros bríUnnioa-szivarok élvczhctleiiségo ell en. Eleintén jók voltak , tilán hogy rátzok tnveák n kösől)>é-gut, * mo»t egy idő óta nudvusek, ós alakjuk is idétlen. Külöulmn nagyon bajos egyéi> jó szivart is kapni. A drágább „trabuco*4 é« a még drágább Hljndresa stb. is nedves és izótlrn. A császári ssivargyárskbau nem értőnek a saivarkozeUahcz, « nom hevertetik a szivart , hanem azon nedvesen bocsátják áruba. Többet kellone készitoni, hogy fokon- kínt mindig szárazabb szivarhoz Jussunk. Ila már a monopolium míntt drágán kell a szivart fizotni, legalább logyon annyira menynyire élvozhotő. — A „Tagesbote" tudósítása szerint ogy társulat a Duoát a Tiszával Összo akarja kap-osolnl. — Nagy Pál, akaplsztránl sz. Ferou-cslek tartományfÖnőko soptombor 29-dikén meghalt. — Magyarul is táviratozhatni már valahára. A koroskcdeloműgyi minisztérium ugyanis, mint a bécsi hivatalos lap jolonti, mogongodto, hogy ozutána os. k. távírda! hivatalok a birodalomban divatozó bármoly nyolvon szorkosztott Állami és magán-táviratokat felvohotnok. — Indigó. Aradmegyéből jelentik, hogy ott az indigó-gyártás sikorrol indult meg. Egy birtokos uraság onnok kövotkoztébon olhatározta, jövő tavaszon nagy indigógyárt állítani, a mognomesitott csüílony magvai-nak már kollÖ monnylségévol bírvun! Többuu tosznok már volo kísérletet. Az angol koros-kedők és indiai iparosok eddig o csikkért, moly még ciak festékül kisobb mérvben használtatik, óvonkint 200.000 ezüst fiunktól fosztottak mog. — Nagy Pétor, az omigrátíó to-kíntélyesobb tagjainak egyike, 1848-ban a magyar külügyminisztériumnál titkár, 18 évi távollét után hazájába viMsaérkezett. — (Pénzügyi k u r i o a u rt>.) Az cgyo» tomi növénykertbon, a külbnfélo dohányfajok tanulmányozása-és terjesztésére, a növénykert ogylk kiegészítő növényoűl, n dohányt Is termesztik. Irigy omberok bisugták a finánosoknak, hogy a növénykert kertészei titkosan dohAnyt tormosztonok. Egy póna-ügyér legott kérdőre vonta Fokoto disz* fökortószt az eltiltott növény torinosztéso iránt, kljoleutvén, hogy Arra engódélyt lott vulna nynrnio, A korlészok attól tartanak, hogy a pénzügyőrök toljesitik Ígérőtöket, és a dohányt gyökerestől kitépik. — Eszék o n a Zrinyi Uunopély o napok -ban, october 6-kAo, t««rtitott mog, s a rou* dozö bizottmány többféL In''ézkodést tott, molyok által oz Ünnepélyt minél diszosobbé teheté. Oot. 6-án osto a szln''iázbnn dísz-előadás less, a mivel az ünnoiiély kezdetét veszi. Vasárnap 7-kén reggeli 10 órakor üiuio'' pélyos sz. mise a várban, molyetux ünnopély jolontöségéről szóló sz. beszéd clö/. meg. Délben lakoma a városi kortbon, d. it. népünnep n tornász-, lövész- a dalárogylotok közrgmüködéso mollott, csto tűzi-játék és bál. . , — A katonaság beszállásolása ollon több oldalról orélyos föllépés történt. — Aradon sátort építettük számukra a városon kívül, Trlestben tiltakoztak még osak az et«i Ion is. hogy a városon átvonuljanak. Mindez, a oholura miatti féluloinböl történik, molyot állítólag leginkább a katonaság turjosstott szét. --/ '' Bécsi ós külföldi hirek. — A párisi világkiállítás, minta franozia kormány a béosi központi bizottmánynyal hivatalosan tudatta , változh vtlanul jövő évi aprll l-.An fog megnyittatni. — A jozsulták ellen l''rágábah trtég mindig r *gy aa izgatottság. Mult csütörtökön kar-ha''.lomnial kellőit szétoszlatni a jezsuiták lokása előtt összegyülekezett népet, moly kö-voUot készült dobálni a házra, — Szeroncsétlonség vigyázatlanságból. A „Bohomlá°.nak Írják Na-o hódból, hogy a közelesö K rámol na nevű faluban nagy szorenosétlonség adta magát elő vigyázatlanságból. Egy ottani szabónál a háborúról folyt a berzélgotés és valaki egy állítólagos üres gránátot hozott a Mohába, és az ürosség bebizonyítására ogy meggyújtott kis Wplót vetett Ivlé. A gránát szétpattant és 8 egy&t sebesített meg, köztflk ogy gyermokot is. Négy oly súlyosan lett mopscbosülvo, hogy fölópűlósükrü is kétol-kounok, a szabó arcza voszélyesen, három pedig — köztük a gyermek is — csakköny-nyon sebesült meg. — (A poroszok és osstrákok veszteségei az utóbbi háborubáh.) A porosz „Staatsanzelger" közli kimutatását a poroszok és osztrákok vosztoiégeínek az utóbbi háborúban, a monnyi re az adatokhoz eddig hozzá lohotett férni. 1. A poroszok s szövetségeseik részéről megsebesültök s oltüu* tek számat 4 tiszt, 1092 altiszt s közombor, Összcson 1796. Az osztrákok és szövetsége sóik sebesültjei: a) az innenső depótokba hozatott 5*8 tiszt, 35,932 altiszt s közombor; b) a poroszországi kórházakba hozatott 411 tiszt, 13,935 altiszt s közember. A foglyok ósszos száma: 50,906. 2. A poroszok s szii-vetséRcaelk sebesültekben s holtakban vesztettek : a) 164 tisztet, 2573 aitísitot s közembert holtakban; hj a kórházakban sebeik-bői! s betogségok következtében elhalt: 143 tiszt, 5454 altiszt s kösomber ; o) a csatatéren megsebesült j 562 tiszt, s 14,680 altiszt \ éu közotnbcr. Ab osztrákok ■ szövetségeseik küzdi fogságba csott mcffíioboíülton 411 HbbJ, 12,035 altiszt h közomlmr. Azon sobosdltok •&Ama, a kik nom estek fogságba, nom tuda-tik, Az osztrák részről a»«. l-ig közzétett kimutatások szorint osztrák részről csak tlsztokbcn 2465 omborro megy a veszteség, köztük 185 törzstiszt. 3. VesatoSég, ágyuk-zászlók- s lobogókban porosz részről sommi; nz ellonsóg rászólt 480 ágyú, 31 zászló s lobogó stb. — NógyszcroB mórogkovorö. E napokban a párisi törvényszék előtt egy Rean Márton r.ovü mórogkovorő fog állani, ki sógorát, elsti «.második nojót a. ez utóbbinak leányát mogöltc. Az első mórgezós már 1808-ban törtónt. Ugy látszik, hogy kizárólagos fösvénység a pénzvágy birá a btlnöst ezen gyilkosságokra. — Kivégzés. Bécs-Ujhelyen pénteken egy gyalogsági tisztot, ki a künlggrftlzi csatában tanúsított magatartásaért törvényszók elé állíttatván, halálra itéltototett, — agyonlőttek. — (A háború áldozatai.) Egy türelmes angol fáradságot vett magának kiszámítani, hogy az ugynovezett törtónoti korszak háborúi hány umber életébe kerültök. Ezt aránylag mérsékelten 14,000 millióm teszi, s ez összegből még néhány igen érdekes számítást állit egybe. Ha például • 14,000 millió halott egymás kezét fogva tánozra ko-rokodnék , oly hosszú láuczot képeznének, mely a földgömböt 608-szor fogná koresztül. Ha mindez áldozatoknak mutató ujját luvág-nók • egymás fölé helyeznök, az Így támadandó hatalom földünktől, a holdon fölül még 1120,000 mórtföldro magasodnék. Ki végre az olűBottoket, vagy a háborúk kövotkozté-ben elhaltakat mogszámlálni akarná, s o számításra naponkint 10 órát áldozni késs, 336 év alatt ozélját elérheti. — Francziaorsságban a azürot a rondki-vüll esős időjárás követkoztóbon teljeson moghiusult, a gyümölcs is nagyon kovés és a mi van is, hitvány. — Tizonkét csinos, férjhoz-adandó loány érkezett c napokban Toulonba a clormonti lavitó-liázból. Az illőtök 18—25 évesek. Meg 60 más leányt vártak eda, kik a „Ceres" gőzhajón Cayennora szállíttatnak, melynek begyarmatositását most komolyan tervozik.- E fiatal leányok, kik közül több foltünőleg szép van, oly elítéltekhez adatnak férjhez, kik szorgalom és jó magaviselet által különösen kltünnok. Minden pár kis földet kap a annyi előloget, hogy gazdaságot kezdhesson. — A poroszok hadjáratukban annyit re-quiráltak, hogy még a fölösleget is hazaszállíthatták'': Berlini lapok ogy hirdetményt közölnek , mely szorint szombaton 29-én a königsgrabeni kir. raktár udvarán mintogy 800,000 darab austrlal szivar készpénz fizó-tés mellett elárvereztetik. — Párisi lovolok szerint a franczia kormány komolyan szándékozik poros* Lanti-wohr-rendszor-félo intézményt életboléptotni. Napoloon Lajoa már ajánlja ozt munkáiban, és a „Patrlo" most Idézi azokból nz e tárgyra vonatkozó passusokat. Az akkori horozeg azt javasolja, hogy az állandó hadsereg 816,000 emborböl álljon, — a tartalékot és * nemzetőrség első korosztályát Ö21,10ftf«r#-ÍmiI,- a másodikat pedig 677,000 emberre, és Így az összes katonaság száma 1,525,108 fő volna. Pipere-asztal. Kedves nőm I íme itt is köcsöge, légy szíves megtölteni Hcoato bűvész szelonczéjé-böt, melyben olőlétet fogsz találni a „Lili o n o 11- szépítő irból. Ugy hiszam, ki fog ürülni, s a mint ezt tapasetalandod, azonnal síoss ismét megtöltőn!, mert roppant kolnn-dőségro talált a párisi úrhölgyöknél, mélyítők kanosában a legnagyobb valószínűséggel rövid idő alatt uj szállítmányra loond szüksége. Szállásom még mindig ugyanaz. A többek közt történt, hogy egy udvari hölgy magához hivatván, fértins arczklfojo-résétől akara menekülni. Tormotét mondhatni remek alkatnak, egyedül homlokát ós arczát halmazák el az értloc rodök. 14 nap alatt sikerült a bőruok hófohórséget és bársony simaságot adhatni. Gazdag jutalom fo-jezé be o gyors és föltűnő büvészotemot. Csókol téged hőn szorctö férjed I''árisbnn. 1 )r. Olggáró. Orvosnő.'' KTyllt posta. A kapoal fénykép iréjáhoi i Már elffre la Orvon-dflnk, hogy a Jörö »«Amban fényképpel találkozhatunk, caak rajta I ». Károly. N«m Kndal raeg a Unt, tiuátlé ctlkket la Mrltnk. Völgyi t L*v«UlnV>t megkapta ? It. Habot, Urjnk folytatitát. Areopaf! A tadnMSben »Ártunk? I.-t N. Kanlaaán , Hoatxabbulnak a« eaték, kérjük Igáratél UUMlUni, a haM »latanyok pontot bakttl. diaiirt fogadja kna<na*tttnk«t. Wflll.r «ySrgy, Caáktoroya s JövSro la kérjflk be-raea küaUiuányait, a>lr*t*n fogadjuk. TÁRCZA. Életképek. i. A hnjnall nyírfa. Nétd «ma bna nyírfát, komoran mint hajlik a földr« Halvány arexa miként calllog a könnyek alatt 1 Mult éjét árván, búban töltmto bltonynyal Hogy xöld lomboiatán mólt la ötönllk a köny I 8 lm a ttclld hajnal helopódxva titokban a völgybe, Tündér fénykotxorut Alt a vldékro dlcaSn, 8 játaxl enyeígéa kött caákolja lo lombóxatáról A atomoru nyírnek h8n perogS kttnylilt így tea* a gyöngéden axorety anya : gyermeko alrván, öxent anyaradkjával törli lo bút könyfilt! II. Viharban. Hogyha atllaj tlvatar bömböl búi béretl vadonban, '' Kxrodea Ct tölgyekkel, dltho víva caatát i A bércx ormoxatán egymáit uritru bukáttél Törxaökdk ágival egyináaba fllxÖdnek a fák. Mily máekép a cttíl eltttSnsteix ax ember o földön Ax örül, ea ha buaonf, ex nevet, ax ha bukik I III. A rózsalevél. '' Kgykor a játatl patak, hogy a reggeli nap bíborában Calntalan öntve magát, kerti virányokon át, KlaS caókot adott a aaolld rútaának a parton i (Am a kaexér nem Ügyelt, a általa meglepeték ;) Kgy plexi réttaUvél véletlen a vltb* lehullott, H vlg auiogáaa köxött, vltto tovább a patak; Hegy-, völgy-, bércxl magányokon át mulatott vele axépen, 8 vitte, mlg önmaga la tengeröiönho veixett. Így van ax életben, ba baj éri itlvünket a földön Kn a vllágtajban, végörömUnk la enyéax i Mégia a Unta axerel''m olaS eaókjának Oröuidiu Értető bú, baj köxt, végig a ilrba kitér. B . .. y M. SM.YATM BffiSA és M A. S Jk. 3XT X 351 Hm X- O. Történeti életkép a XVII. atáxad elaS folébdl. DUOUK után kötll HQ kke»y Márton. (Folyta tla.) Minden nápolyi, ki nom tartozott Ri-beira kisórotóhez, vagy kinek a spanyoloktól ajánló levolo nom volt, gyanús volt; mert egyáltalán öszszooskllvÓBnél az állam inkitbb az üsBicoakUvéB ragályától , mint magától az öeszeeskUvés-töl tart, b Olaszországban bármily tar-tomány, bármily földrénzcosko mindig kész kormánya ellen föllázadni. Iíiboira oda vitto a dolgot, bogy IJor-nini főlni kezde, 8 remogÖ oaond g> főnök mindig igen kolloinotlon személy. Macnnitllo mindennek daozára nom «okát törődött velő, követi-o, l««i-o valaki, vagy nem. A n<5p embero jól tudta, hogy a oarnevalharang minden államilag Üldözöttnek cg<5»z t<ereg azö-vet8<?geH társat teremt old a földből, s gondolatai Bókkal inkább voltak nővéreinek »orsával olfoglalva, hogysem a saját személyérei vigyázatot is tokin-tetbe vehette volna, ő Salvatort minden módon a Nápolyba való visszatérésre akarta birni, mort ettől fllggött Madono megmontéso; ennek mog kelte történnie; a „hogyanu-ra nem igen gondolt. Pietramálától tudta meg, hogy Salvator az összeesküdtek test letéhez vzegődött. „Hm. Rómában szerelmi kalandok után jár" ugy gondolá „do Nápoly szabadsága igénybo veendi karját, 8 ha van becsület keblében, ugy Ma-done látni fogja." Midőn Mnsaniello a mllvész lakába lépett, oz Fnloono barátjával a kezdődő Uninpélyrd ''már eltávozott, osak Tad-deot találta otthon, kit mint Hermosa szolgáját ismert. — Taddooval közié, hogy jötténok oka Salvatornak Nápolyba való visszahiváBa, okul adván, liogy tudomása szerint mllvész életo Rómában veszélyben forog. — Taddeo azonnal késznok nyilatkozott, öt Salvator fölkeresésébon segiteni, de e mellett tanáoslá Masaniellónak, hogy Fal-oono bofolyása által iparkodjék a^nll-vészotre batni, miután ez olég nyakas, a törvényszéket, mely őt Uldözé, nyilt haroxra hivni, a vele daozolni. Alig hagyák ol mindketten a háznt, a capitolium harangja kongani kezde* 8 egy százozrok torkából Ömlő öröm-kiáltás lldvözlé a jelet, mely Rómá-nnk megongodé , bolond ruhába öltözni. A nyájas olvasót Rómának egyik nagyobbszerll korosmájába vehetjük, mely korosmák akkor tájban a'' mai kávéházak holyét pótolák. A korcsma előtti szélos téron, molyet a legdúsabb növényzot virágkortté változtata át, nagyszerű sátor volt fellltvo, hogy a napnak izzó Bugarait visszatartsn. Bornini magának b vendégeinok számára a kort egyik szögletét foglalá ol, hogy innen szomlélbesso a carnc-vnlt,, a nélklll, liogy a tolongásnak ki kelljen magát tonnio. Tanítványainak s követőinek számos kíséretétől körül véve, Ribeita^a mindenható főnök mellett Ilit, mindkotten álruhában, do a melynek gazdagsága b némoly rajta Ugyosen elhelyzett jelvényei magasabb állásuknak eléggé elárulák « népnek, hogy az Ünnepély szélos kedve itt veszélyes játékot játszhatnék, a eddig osakugyan a legkisebb bántó éloz sem zavará a társaság vig kedvét. A „laorymaq Christi" édes habja gyöngyözvo osillogott a serlegokben, a legszebb déli gyllmölcaük étvágy-emolöleg mosolyogtak a kristály-osé-székben, s a hüvösitő szörp a nap sugaraival daozolt arany tányéron. — Bornini fölfujva tilt vendégeinek körében, magyarázgatá neki a fölvonások jellegét, az álnrozosok tréfáig, 8 ugy látezék, az egész Ünnepélyt a vendéglős rondelé, -7-hogy Nápolyból való vondégeit mulattatja. „Nós mester," játosolyga elégedetten, rhogy tctszikui^nopélyllnk?" „Valóban fölséges" válaszola Ri-beira,.ndo ugy hiszem nem sokáig lesz szerencsénk élvezhetni, a Nápolyból jövő birok mindig nyugtalanítóbbak. Zivatar készülődik a légben, — vissza kellett térnem Nápolyba, a her-ozeg segítségemre szorul, 8 én őzzel -tarto*om neki. Tanítványaim hasonlókép követni fognak, mert mindonüket a spanyoloknak köszönhetik. „Bizonyosan," mormogának az uracsok, „sziveinkben spanyolok vagyunk, ha mindjárt Olaszhon X<t hazánk, „Furosa," mosolyga fiernini, „e nap valóban osodálatos. — Talán a birka akaija magától elűzni pásztorát? — Különös oszme! — Mit akarnak tulajdonkép ezen omberek?" „Tudja a jó isten" válftuzola félvállról Ríbeira — „ugy hiszem, egynémely adó miatt morognak." „Novotséges, o nép valóban ostoba, igen ostoba," osaosoga Bornini. „Hát miből éljünk mi? A* ostoba nép osak Önmagára gondol. Ríbeira moster, ha valaki, ugy én bízonnyára oly államférfi vágyók, kí ért dolgához. Mína-pában ogy könyvet fojoztom be, mely- rn bebizonyitám, hogy az adó jótét népre. Adja osak a népnek olvasni, ¿Apropos," azakitá félbe Ribeira, ki a könyv további magyarázatától tartott. Snlvator, ama haszon talán fet-tékrontó és lázongó — még mindig a készből él. — Honnan veszi a pénzt, valóban megfoghatlan előttem. Igaz volna, hogy n szép Luoretia érdekkel van irányában ? „Nevetségoa, nevetségos" köhioolé Bornini; nem minden elpiruhts nélkül." — Csendőreim mitsem tudnak a dologról, kövotkezéakép nom áll. —A nngy Luorotia nem sülyedheto annyira, és — ha már tudni akarja — nincs is rá szükségo, mert — én vagyok udvarlója. Különben a mi Sak vatort illeti, megtiltottam, a tőlei képvásárlást. A Ghottoban ép ugy fog megbukni, mint másutt. — éhezzék, mort kegyed kívánja. Tudtom szerint halálosan sérté meg kegyedet?" Riboira meg ígenlé a kérdést. „Ugy hát" folytatá a oaendllgyftf-nök „joggal bűnhődik; különben, tu- lajdonkép meg aem érdemli, hogy ül« döztessijk. Az embernek épon semmi tudománya sinos. Még pitvaromat sem festetném I i általn. Ma vagy holnap talán litwUUo7.ik alkulom, hogy kézre kerittossék. Igon szívesen szolgálnék —" „Ah, ogy uj fölvoná«, a caviellót hozzák." ... A két barátnak beszédét egy ál-arozos csapat megjelenésű azaUfá félbe, melyot roppant embertömeg kisért hangos örörorivalgáaok , röhögés és bravokiáltások közt. Egy emberok ál* tál vont, b virágokkal ékesített kooain trónus volt fölállítva, s ezen Ult a bolondok királya, a earneval aatyrja. Tréfáinak szeszélyeseknek, élozeinek csípőseknek kelle lenníök, — mert a» embertömog körUle pillanatról pillanatra nagyobb- b nagyobb lŐn. — A korosma sátora előtti téren —1■ a mely sátorban t. i. Bornini vendégeivel helyet foglalt — a ooviollo „megállj "«t pnranosolt. Mindenki gyanitá, mi fog bekövetkezni, mert mindönki ismerte a osendügyfőnök- éa vendégének ál-czáját; a nép bUrll tömegben tódult a sátor elé, h a ooviollo fölemelkedék a beszédre. Egy pillanat alatt a legnémább csend állott be. Mielőtt azonban a következő jelenetet rajzolnók, keressük föl Salvatort. — A művész Falooneval néhány utozát átbarangolva a zűrzavart nwm-lélgeté, a végre egy korosmába vetődött, melyben a tllzoa déli bor loktt-tőbb vonzó erővel bírt, mint a városnak bolondjátéka. „Mily nevetségesek ezen két lábu toromtményok carnevaljukkal," mondá poharát ajkaihoz emelvén a művész; „lárma és por bámészok éa oiditók, ebből áll az egész. Szellem, ész, valódi vigság sehol sem található." „Eninok, nz átk..... csendőrség az oka" válaszola a korcsmáros Salvator szavaira, „sehol Bom tür még csak szabad szót is, kémei mindenütt les-* kelődnek, s mióta a nápolyi vendég, a spanyol festő a oaondügyfőnöknél van, liernini majdnem megbulondul. Valamely Nápolyban való összeesküvésnek szállong hiro, s talán itt is attól tart. Do pszt!" Egy férfi lépett a terembe 8 Salvator közelében helyet foglalt. Salvator ujolag bort parancsolt, s midőn a korcsmáros azt elébo tévé, észrovétlenül azt sugá Faloono fülébo, — hogy az ídegon r osendügy eg) ik kéme. Faloono, — ki most gyanitá. hogy barátját veszély fenyegeti, mort at idegen már előbb is az által tltnt fo". előtto, hogy öt és Salvatort már ut-jokon követé, ürügyet használt, bog)), Salvatort a korosma elhagyására birjrff A házon kívül közié Salvatorral gyanúját, do a helyett, hogy a művészt vigyázóvá tenné, ollonkoző ozélt ért. A müvéaz homloka redőkbe szorult 8 öklét fölemelvo mormogá: „Meg fogom magam ''bőszülni őzen Rihuirán; ha harozot akar — logyen meg, El-lenségcskedéso mindenütt üldöz; nora elég, hogy a művészt nyomja ol, még az embert is gyűlöli." Az élvezett bor, vagy harag volt-e — Salvator szemol o szavaknál oly dültÖBon osillogtnk , miszerint Faloone remegni kezde, meggondolván, hogy Salvator valamely vakmerő tett által önmagát döntendi veszélybe. . Do egyszorro Salvator hangosan nőhetni kezdő. „Fölaégos oszmém jött, barátom," kiálta, b gyors léptokkel magával voná Faloonét — „álarozot ide, álarozotí" Néhány pillanattal később a earneval megtalálta edvielloját. . tViva oovíello," haraogott a tömeg. „Hollrihf loVuk, axumftrAk," nevote a bolond kinUy „hiís ti n gycplUt fogaitok kötó Vo8zi»ok.u ¡, Óh Olawomtíg, kiiíltn tr^fjts pnt-honnal,, n csaosogók hz auzltlnok, a gazemberek, a fóltudósok, a könnyel-MiilHÓgnek, ne ugorkáknak liazilja; — Olaráoroztíg, to »zabadahnaxott orszií-ga a művezetőknek, Udvüzüllok !u „Hah, »zeiottoim,M folytntil, niidön h'' zajos öröm vihar — némileg szűnni kczdo, —- „Corviello Formioa bllszko név. Óh nópo a rómaiaknak, bolond-rtíliát öltdk magamra, hogy ho/.zrfd ltiíHonló legyek; do ón nem vagyok ám oly sovtlny, kiéhoztotott szolga, mint te, ¿n erÖa, vakmorő, bU»zko én szabad vagyo,k, nagy Bzrfjam h csodaszép orrom van. „Iloho,- gunyolódék, tnidtín a népnek röhögése, mely ö és a bonts hordó közé tolakodott, fólboszakitó, „ti naplopók, miért Alitok itt-mint a fabitbnk, összesUtve mint a mézoskahics? Nem liUjfitok-e ott Hornini lovagot, az udvar kegyenczét, a nagy Maeooniíat, a legud-variasb uracsot, a a hasonlithatlan >U-lanifórfiut? Hiszen csak mogismeritek öt tollnélkllli kalapjáról, theaedónyó- nek méltó födelóröl. —'' Nézíótok o»ak mily arcííot v»tg, épon mint a zzamár, midőn vizet iszik I" A csond''lgyfőnök aroza haragtói pi-roaulni kozdo, do a népnek hangos tapsvihara, mely röhögve kóró a eoyiellót beszédónok folytatására, akadályozd öt dühéned nyílt utat engedni. , „Csapjatok mély „alázatos szolgáját, " hajoljatok meg, köszönjétek tnog sziímos jótétoményeit.M gunyolódék tovább a bolondok királya, magát Bernini előtt meghajtva, „mondjatok köszönetot neki, hogy a zene most ordititasá fajult. —- Udvaránál minden énekolni akar, s misan énokol; kémok ós hizolgők. — Egósz legio ágyasa és heréltjo Van, a mit osak tosz, s a mióta uralkodik, hatalmasan érezzük a nagy bikának befolyását az égen. Egész Olaszországban mindenütt Ösz-szokötik az ölu-ökot ós szamarakat, do nem csoda, mort annyi van, hogy az ember Aroadiában véli magát lenni. Mindenütt iskolák alapittatnak, sr.zcm* borok „la" kiabálásra taníttatnak. Ugyan már csak hajoljatok iyog , caapjatyk mély „alázatos szolgáját!" „Véresro korbácsoltatom hátát!" dühöngve Hornini, mialatt a nép hangos röhögés közt köszönté , s ogy álarozos csoport gúnyos tisztelgÓMolr közolgo feléje. „Ugyan édes báránykám", fordult most a coviollo ogyoneson a osondügy-fdnökhöz, midőn annak dühös szemforgatását észrovové, „to másnak tartasz ongom, pedig ogészon a to embered vagyok. Valóban mindennel birok, a mi udvaronoznak, — valódi udvaronoznak szükséges. Szivemet sohasem hordom nyelvemen. Tokintotos uram, végy föl szolgólatodba. Én mindent ongodek magammal tenni, mindig azt mondom : — „Igon, alázatos szolgád!" Tudok szom-tolon lenni, tudok hazudni, lopni, csalni, hajlékony vagyok, mint a bőr, sima mint az ángolna; oltüröm a botot ós szitkozódást — he'', nomdo hiísznomat fogod vohotni? hol" Nds barátom, csattants nyelveddel, hegyezd füleidef, köpj és felelj!" '' E szavakat oly mard gunynyal mon-dá a qoviello, hogy Bernini dühösön fol-kiálta: „Fölukusztatlak gonosztevő," s Ribeira valamennyi tanítványai fölug-ninak a gúnyoló megfenyitóséro. „Mit uraim," kiálta« coviollo félónk arczkit''ojszéssel, mi közbon a tömeg no-votett, „ti haragszotok rám, ártatlan bárány?". „Ki foglak fürkészni tudni," remegő a dühtől Bernini, „hol nem fog vódol-mozni álarozszabadsóg." ''„Fogjuk tudni, ki vagy!" kíáltának Kiboira tanítványai. „Kedvosim," gunyo''ódók a bolond király „kezdjük cl a nevoknél" Ismeritek ama férfiút ott, fordula ekkor a tömeghez Spadarora mutatva, rama félvállas, görbe lábu férfiút? Az harmadik és negyedik Hannibal, Don Spa-daro! Társa Leono, hasonló naplopó, o^ak-hogy ez kissé jobban \,m fölczifi ázva, kenőos után sznglik a valódi Achilles a vítoicnibcm Ő kiosiny ugyan, do igon haragos. Anti amatt illeti ottv ki kezét tóréro holyzi. az Caraccioli." (Víg« köv«tkoxlk.) ü z l el t t i h n ö k. ÍVatev-Kanixna, ocu 10. A. 3.« a legaxehb idfl-jtíiÁa kUAretAben, ineghoxla m uj terményeket, molyok a mct«l gaxdn vér«» verojtíku aiunkálkodAaa AlUl jotuk''lélr«; caak «redmiuynyal Íi blrnAnak I exen pillanatra kivAuaAgunk ugyan míg nem lAtatlk bet«ljei(lltn«k | fokipao »«un álkudoxAaoktAI fllgg, melyet Jelenleg * «ioqittlduiaxAgokkal költlnk , i• melynek mlelSbbl telje»üT#»At, naponként vArjnk. Kai ArJogyxékllnk k«Yo(ko.ö : J«l«nlrgl Lrnk aUó-aniitrlal mérSMnl n helybeli pi»«*oi.: Hm» uj öö — S8 fut ö frt 0 kr-ft frt 10 kr. líou uj S<> fontot 3.80—4 frt, Kukorli-/a 81 — 85 fonlui 3 frt. Árpa terfdxétho« való, 70 —73fontoa 3 frt 3-30 kr. Zab 4»—47 fontot 1 frt 30—8ft kr. I''oli&likn tltö-rendii r, frt 46-60 kr, IViul/ fehír 4 frt — kr. tarka 3 frt .*>C kr. Uubü cl*» remid 0 frt mt.«4Ja. flxllvapAlliika UO lokn 41—íl frt hnrdó-yí.I eg/Utt. r-lrköl/piliuka 20 fokú ,18 - 10 frt hordóval «xylM.— M<4 ¡ J frt. — ll»rk:i Í5 frt. JíyorilKÍrökl (lanyha tlxlct) »kiír- <<« tohin- 30 — 38, ía bma-bSrók 40 frt. ni<U«AiiMnl. Hurok, fehír ff vöilS» (ichlllcr) 1802- Ifl03-kí — vliUkilnkbeli — term*» 8 frt 0 frt. — VIllAnyi í« • oB* 4r.ll fakít« 1805. hUnyxIk. llj hoci ''»r vürJtó (•chlllar) 6$ faltér 7 frt -U irt — kr. Ilnlaton.nollíkl borok 1803- ti 1805-lkl fehír 10—14 frt. nkóukíift. Viai» 90 f,t — kr. IUx 44-46 frt. Kfl «mígei gyapjú Ara 80 frt. — K. hir rongy Ara 7 frt J6—7 frt 76 kr, feketW 4 frt. N.-knnlz«ni placxl arak oet. 10. HoMó Itcx^Jo 10 kr. L«iu~»i lti(4]« 10 kr. IUb (texijo 8 kr. Kttloi it-''stSjo 5 kr. lturgonya in WJo 1 frt 00 kr Marhahu» fontja 16 kr. Juh.hn« foutja 10 kr. 8orl<»-hiu fontja 20 kr. Hralonna mAnAJa 80 frt — kr. Xilr fontja 40 kr. LAnglIixt inA.»AJ.\ 11 frt — kr. Ziom-lyelUxt mtxiAja 0 frt — kr. KonyórlUil fontja 8 kr. Knkorlr.xalUit fontja 6 kr. Arpadira fontja 0 kr. Kölc»kA»a fontja 8 kr. KljikAw fontja 20 kr. KaoliyJ fontja 6i) kr. ItcpctoolaJ fontja 3í kr. Lenma^olivl fontja 40kr. Uj bur Itoxójolökr. — Óbor Ucxijo 20 kr. l''eili »!lr ltc<ijo 14 kr. KanluAl »8r ItcxAJe 10 kr. O.boim-pMInku ItcxAju 60 kr. T4rki}lr-l>4Unka ltoxíj. 40 kr HxlIvft.pAIInk» JtriAJ. 60 kr. Nyeri faggyó míx»Aja 15 frt, kr Öntiltt fa^ygyii-^jrortya fontja 35 kr. MArtolt font|a 32 kr. Sx;tpnau fontja 21 kr. 80 fontja 10 kr. Komluyfa 6te <3 frt — kr. Puhafa 5!o 6 frt — kr. Nycrifa öU 6 frt — kr K»»i<U m<. rój« 40 kr. IMna mAi»fJ* 0 frt 80 kr. 8»at ma in. 60 kr. Kondér fontja 60 kr. í.ou fontja 00 kr, llrcsl |iéiizárfolyntn oct. 8. 5% motaliquoa 01.80; &% áom«. killctöi» G7.1Ő; 18(30-ki álliulalau kUloOn 71) 90 ; b.mkfóízvónyok 7¿0. —. Iiitolinlóaoli r«S»*-vAnyok IÖI.70j London 127.80; o/.(Ut I2G.50, arany darabja 0 frl 8''/, kr. Fclolöi axorkciztö t WnjitltH JóxAor. hirdetése ic. könyvnyomdájának nagyobbít ás a ^ '' i 1 V • Nagy-Kanizsán. Tisztolottol bátorkoclom ft n» ó. közönsógnok szivos tudomásul adni, hogy — már ő év óta jó hirbett fenálló — könyvnyomdámat magyar cs német botükkel ujolag dúsan felszereltom, ennélfogva azon kedvező holyzetben vagyok, hogy a legnagyobb müveket, magyar vagy német nyelven a legdíszesebben kiállíthatom; — valamint kellőleg berendeztem könyvnyomdámat a legújabb keretű dísz-betükkel és a hozzá tartozó éki- ^ ^ tésokkel; és minden e szakmába vágó kisebb-nagyobb munkákat is, u. m.: \ | iafósági és kereskedelmi Nyomtatványokat, továbbá falragaszokat, körleveleket, étlapokat, niegliivó-jegyeket, táiiczreudeket, halotti jelentéseket, nyugtákat síi». a legesinosabban, s a lehető legjutanyosabb áron kiállítom. •. .Mis. ".''•..(., Ezen vállftlatomat. a n. é. közönség kegyes pártfogásába ajánlom. Kész tisztelettol WAJDITS JÓZSEF, nyomdatulajdonos. J v1 '' ''« Vidéki megrendelésüket, hibátlanul és gyorsan teljesítek. Helylség-viiltoztótás, : AlótiroUnk liálorkodunk n t. cz. kOK^nségnok titztolot-tul kijolontcni, iniszeri fűszer-, anyag- ós festók-kereskodósünket nz ctUligi ltulylsógnok Atollonóbon (Íü-ut -1G3. sz. n ) fokvti snjiU (nzcliitt Tilrnok-fölo) liAsunklm'' íottnk At. — A I. ki>-zUntóg irányunklmn tanuaított jóakarntiU tuvnbbrn ía kórjdk. ___________BOSENBERG JÁNOS 0» WELISCH JÓZSEF. Árverési hlraetós. > Moly BzoritU n IdB-UomAronii nnj^y vontltjgfogttfló Jflvft'' ¿vi Szt.''Öyörpy naptól nzAmitandó hrtrom=:í óvro, folyó ¿vl clctíciTibor lió 10''^n nz tiratlnlml gn*c)n*Ag| Irodában trtl''tlth-dó Arvoró» n^An liatixonbórbo Fog adatnt. Kait Ki»-Komáromban, nug. 31. 18f»G- Ax tirn«lnlitkl (faxing I i''lv . C*. kir. oxtrilk, rlilí ainerlknl in suroI nxnliii>lltjkkal oklor^Wxett i aktatherikt-szAjviz Popp J. G. gyakorló foRorvoitól llfciben. lli>l{i»crpA«io Nro 2. --- Kgy Orcg Ár* I fit 40 kr. lirriom*golA> 20 kr C''i. kir. ,,.yi>. fttíi-i''bp Ar« 1 fit 2i kr. foo ólo.m lyuk», fogakrA Oub*«xiiAI*lul Ara ''l frt 10 kr. Knvíuy fllK''POr, így tluboa Ara 6A kr. K jele* k/tiUminy 16 AvI fóuAIIA«» óia hlrro kaputt Ai alterjedt Kurúpa lintAraln tiil U. IlannAUtA kdlOnílnon JAtAkonynak bUunynlt ! lio niiiidoimomil fogfAJAa ellen, a »>Aj lAgy rAttAnnk minden baja ellen, kOnnyen vAr*ö íny, »knrluill (tl>. ellen. KAlulva*!lJa a nyAlkAt mlAltál irtogakndÁlvo«»« a fugkí! ki''p«."id«VnSt, frl. itőlog /■% UIAaJavltdltg bal a axAjra, teliAt leijeién meg»/.(Inteti u ro<* ''lagot, mely i|io«ter«A-gei vagy tlres f^''gak, ítel vagy <lobnnyiA< áltj;'' «rlrmailk. Mintán e a/AJvIi (ommlk/|i «em hat l:Arti.(konrau a fogakig ¿4 n •xAJrjtxokr» tollát klUlnU «xolgátatokat te«», mint »»Ajtl»»tltd-«.er i*. kj»r> Oreg korig teljes eg£«isíg!>en it frUetígbon tartja a fogakat. Maga» orvod tekintélyek bliouyltvAiiyai ollimorték Artatlr.uAgAt * aJAulbatd»AgAt él ink jele» orvoi Állal ajAnltatlk. Knplintó \nuy-KnnlsHÚlt t Foiíolhnfer Józ»of, Wolli»oli, Uotonfold A. ó» lloionborg J. ó» F. urakmll. Ur. II n f o I « n d Vllmoi KrUtof Irtán ásviitcte« mUvct: .Meí-teilAg »» (inb rl Alit mcgbo»«»ltA»Ara* ft kl no UineriU hoi»»u4lel-kor.it T 6 a fogak meglartifit *.< A|. t l.o»wltA« ni ).IJAii*k tnrtotto Gyakran arra ntalunk A* raA<r fogjuk 1» eit t«nnl J>f<al, hogy Dr. pp at Aiiatluilii (<AJrUa ilAeiben ugyan a*on cnk¡t*ík k-5»A"tar-toilk, ogy otnbor ri«<.''rbl, kl egA»»»ígo m3i Jüanul gondolkoxlk, to maradjon ha«inAlnt nílkJI. Ai Aii«t1mrin mAjvi< eloionlM 6« i''elfri»»itS:« g tu», niefitlMtltJa a f.)g«k .t gyrtkcreítöl minden ri tapadt lU''tAtlauiügtAI, 4uyliit( uiegaka''ilyoxtutja > figffjial, meg* aka-dltja •» elili o botaM- ll ba, uAlalnAI lojv» • bOik¡W. t, *» nieggyd-gyllja a vira» foghi''.al. Igeu mdg I9bb, «a Anathorln a(ÍJrl« mrg-akadAlyoitatJi a r ndn h,»«nilit mclUtt a fogak nifgakadAiAt A* odvaaaAgAt. ''Mlnd u ro<<, mo''y a» egjtiilgea gyomor feuntaitAiAra b*folyA««al blr, ugyané t gy »korotja.a legu»gyobli mArtAkbon a luía u ílclie. A » Atnoa ,i.ó l kiliU'', molyíV • figak fennlartUAri, nvll»Ano-lan inagaaal»ttal|it fngitak, k''-tííg klvUI m «U9 b''lyet foglalja o! nt AivaUi"i iii-««AJ> U, luí/ irin v.ill rA Mil, m<-|ybjn Udvila hatAait t¿-vcaitetto volna. I)r l''opp Aiutheiio »»Ajvlaa megfordult a< <g•,•* K''iiopAb.n n''terjedl t» aiAmUUo b(«Oli)ItvAuya a* orvoil i* tndj-niAnyo* lo) Intily. knok iniii lömo a''lamerH''cg • A| felülő, Káén alapbU m ea»k»a blitoaan fog ajinlutnt aaokoaW, klk a»t mAg neiu latneilk. —i.n^rr««—,. ai , .-■miiwii ...... ÍITHI..H-I i......... —r Wftjdit» József kiadó-, lap- nyomdntulnjdonos Kngy-Knnitsán. Nagy-Kanízsn. Ötödik évfolyam. 28. szám 1866. octobor 20-án. Ismeretterjesztő lap R szépirodalom, kereskedelem, Ipar, gazdászat, tudomány és művészet köréből. Megj elen : Ultidon hó 1-ín, 10 ón, in 20-kÁn •giu ivén. Szcrkesxt&i iroda én kiadd hivatni: WAJDIT8 JÔZ8KK könyvkere»kedí«ibcn. Előfizetési föltótelek : Helyben linxliox liordA«»! ét vldúkro poiIÁn Vflldvo i Eg4«s írre : • 6 frt. — kr. Kit <rro • • 3 . — . Érnrpycdro • t „ 60 „ A megyei gazdasági egyesületekről általában. Kezdet óta ük volt nézetem, miszerint a megyei gazdasági egyletek fel-állitása a nemzet erejének elforgáoso-lása; mert ha a megyei egyletok léte-sitéséro forditott pénzek az országos gazdasági cg}let alaptőkéjéhez csatol-tatnak, oly jelentékeny összeg támadott volna, melynek évi jövedelmével nevezotesen több gyakorlati oredményt lehetett volna elérni, mint az oly sok« felé oszlott, egyenleg saját kozolési költségekkel is terhelt, s különben is igen körlllirt hatáskörre szorított megyei egyletok felmutathatnak. — Mél-tánylom azonban a megyei egylotok keletkezésének indokát, örömmel beismerem azt is, mi kép a m. egyletek, habár egyosleg kevesebb eredményt állithatnak elö, mint tehették volna az országossal egyesülve do van ismét oly tér, melyen osakis a m. egylotok működhetnek sikerrel. — A m. egylet, mintegy az országosnak Teg-szélsőbb habgyürüje, egész a népségig kihat, kiárasztja az országra, s — mi legkívánatosabb — elviszi a nép rétegébe is azt, mi különben a fővárosi és tehetősebb osztály körébon maradt volna. Ezen általános nézőtérnél előre bocsátottam , hogy indokoljam kivonataimat, molyekot a m. egyletek hazafias kötelességének, rendeltetésénok hiszek. Néxotem szeiint a m. gazdasági egyesületeknek feladata: a) Egyiknek korlátoltsága miatt minta-gazdaságot nem állithatván, kötelességük oda hatni, hogy a mezei ipar emelkedjék. — Ennek eléréséhez szükségeR a népot próba-szántásokkal, okevorsonynyel stb. földmivelésbon oktatni, a jobb szerszámokkal és nmeié« móddal megismertetni. — Ezoti rovatba tartozik az állattenyésztés előmozdítása, nemesítése. b) ZJamegyénok főterményozikko a bor, egyletünknek tehát különös iöfeladuta, a bortenyénztésro fordítani figyelmét, kiküldendő szakértők által a megyo mindon egyes vidékére nézve meghatározni a fajt, moly a fekvés és földvegyület minőségéhez ké-peBt lognag)obb haszonnal mivelhető; meghatározni a mivelési módot, nioly a helyzet és talaj-minőséghoa alkalmazott fajoknál hasznos és azükségos, de kötelessége egyszersmind alkalmat nyújtani a népnok, hogy n mi nékie tanáosoltatik, az gyakorlatilag meg is mutattassék ; a nékio ajánlott szölŐfa-jókat egyesület utján minél olosób-l>an mogkuphaísa. — tós itt látom m. egyletllnknok. legfőbb hasznát, mert osakis megyebeli szakértő, ki a helyi viszonyokat és körülményoket ismeri, adhat alapos utmutatást a népnokt — 8öt kivánatos lenne, hogy uz egylet a megye minden kerülotéro külön-külön szakértőket küldene a nép közé, kik minden szőlőhegyet, és annak egyes fordulatait osztályozván, azokhoz alkalmazva adnának útmutatásokat, régi elismert igazság lévén, mikép nemcsak egyes megyében, do a megyének különböző tulajdonsága szőlőhegyeiben, sőt ugyanazon egy szőlőben is oly különfélo viszonyok fordulnak elő, miszerint az általános elvek csak eltérésekkel, —«a helyi körülmények igényolto változtatásokkal alkalmaztathatnak sikeresen. A zalamegyei egy-lot borászati szakosztályának örömmel ismerjük el azon érdemét, miszerint o téron igen sokat tett, — és hogy nem tehette mindazt, mit tenni óhajtott » indítványba is hozott, az egylet szerkezetének , pénzorejo korlátoltságának kell tnlajdonitni. Reméljük, mivel az egyletnek ujraszorvozéso iránti tanács-kormánynak rövidcson megtartatni kell, az eddigi tapasztalaton okulva, a hiányok olhárittatnak, az erők czélsze-rübbon használtatnak fel, a borászati-feakosztály köro" tágittatík, különösen ] ódig némely felesleges kiadásokból mogtakaritandó pénz a szakosztály javaslataínak kívitoléro fordíttntik. o) Megyénkre nézve oly fontos bor-tenyésztéssel már a természet összo-kötötte a gyümölos-tormelést s alig van megyo, hol oly sok és joles gyümölcsöt iohotno találni, mint Zalamo-gyében, hol a gyUmöloimok mindon neme haszonnal és kitűnő sikerről tenyészhető. Léteznek a megyében több gyümölcsfa-kereskedések , — do ozok csak gyütnölcsfa-korcskodésok. A koreskedő, igon tormészotos ösztönénél fogva, oda irányozza főtöro-kedését. hogy árujából minél előbb, és minél több hnsznot húzzon. A népot óz ki non» olégiti, mert ennek oly intézetro von szükségo, — hol a gyü-mölcsfatonyésztéBt a magvetéstől kozd-ve, — egész a kinövőit koronás fáig megismerhesse, az álló holyéro ültotott fának további kozeléséro nézvo is alapos utasítást nyorhoBson. Egyszorsmínd feladata az ily intézetnok, hogy a hozzáforduló szegény , értotlon ombort gyümölcsfával boültotcndő területének nagysága és minőségéhoz képest ajánlott fanemokkol valódi csalhatatlan minőségben, loiiotőleg olcsó árért el-híssa. Szükséges továbbá, hogy any-nyira szembeötlöleg állíttassák a m. egyleti Yegyigo é» faiskola, miszerint, kinek különben oszébo sem jutott volna a gyümölcsfaültotés, a megszerzési alkalom könnyűsége és olosósága által arra mintegy osábittassék. A bor- és gyümölostonyésztés olő-mozdítására rendeztessék bor-, szőlő és gyümöloskiállitáa; osztassék annyi jutalom, mennyit az egylet pénzerejo meg-bir, kötelessége ez az egyletnek azért is , hogy a szőlő- és gyümölcsfajoknak vidékonkénti különböző elnovoxését rondbohozza ; a tenyésztőknek alkalmat HlraetéseU: : A lint li&aAbos petlliorjrt l-f*1r 7 kr. 2 /uur 0 «<» uilndcn (ovitbbi brlklAU.iírt & kr. llólyegdlj minden egyei bcikUtjUirt 30 kr. A .Nyílt tíreh" egy polit «or belkutiil dija 10 kr. Előfizetési pénzek és hirdetések, ugy nlritín e Up « « e 11 e m I tsrUlmit Ill«t5 közlemények, valamint vidéki terelek, birmentve A kl»dáhl»»t*lhe» kUldcndSk NAOY-KAN1ZUAUA. nyújtson uj fojokat b ezek megszerezhetni fprrását is felismerni, sajátjukkal Ö8"zehasonlitni. ■i d) Kötelessége még a m. egyleteknek ftz erdők miveléséro is kiterjosztotni figyolmökot, s bár e téren gyakorlatilag igen kovosot tehetnek, van mégis idő és alkalom, midőn o tekintetbon is hoszon-íjal működhetik. Hasznos befolyással lehetnek a marhavésznél, elemi osapásoknál »több esetekben, a baj mogolózéséro szolgáló szerek és eszközök iránt a népet oktatva, h ha a szerencsétlenség elháríthatatlan volt, a káros következmények helyre- Ütése iránt tanácsolva. — -___________'' ; Körünkhöz tartozik még a helyi viszonyokhoz képest a dohány, kender, Ion, selyem sat. ozikkok okszerű terme-léso és kezelése tokintetében a népet felvilágosítni, szóval ogy m. ogylotnek igon kiterjedt és noines feladata van, do o*nk ugy, ha a nép bizalmát megnyerte. — Csak akkor fogja még tapasztalni, inily sok oldalú és üdvös lehot aző mll-küiléso. w Elmondtam főbb vonalaiban ogy gazdasági ogylotnek nézotem szerinti teendőit. Igaz, hogy ezokhoz novezotos pénzösszegek kívántatnak, do fog is kerülni mindenre, mihelyt a kiadások ozélsze-rüen lesznek beosztva, mit az egylettől annál méltányosabban várhatunk, mert hisz a gazdálkodás főfeladata. — A legelső lépést tohát mutassa abban, hogy az egyleti tagoktól begyült pénz a gazdálkodás legszigorúbb szabályai szerint osztassék be.— Történik-e ez jelenleg? Szóljon a legutolsó évi költségvetés. A zalai gazdasági egylet 4-ik számú nÉrtCHÍtőu jébon szóról szóra ez áll: 1800-ik évi költségvetés: 1 ür rendos kiadások : a) Jogyzőifiíotós . . . . GOOfl bj Szállásbór...... 120 „ o) Ircda-, posta költségekre ........ d) Szaklapokra és köny-vekro ■ ........ o) Kosatholyi gazdasági és taninlózoti alapítvány ......... f) Nyomtatványokra . . 2-or oson kiadások rovatába esik móg a kortószoti szakosztálynak ozóv-ro mog''Ulapitott kólt- ségvetóso...... továbbá n solymészotí szakosztálynak óvl szüksógleto . . . . . 200j, összeson . . . 2841 ftTO kV. A zalnmogyoi gazdasági cgylotnok 1806. évi rendos kiadása tohát 2341 ft 70 kr, moly ősszegből az ogyletl jegyzői állomás 1120 ftot fölemészt, b oz az okn, hogy miután a kortószotro 541 ft 70 kr, a selymószetro 200 ft szükségos, szaklapokra ós köny vokra csak 80 f«, azaz nyoio»van ft fordittathatik. Mindon egyestllutnél, do legfökópen agas-daságinál áll az, hogy az ogylot titkárja annak logfőbb szellemi tényesöjo, s az ő buzgósága csudákat tohot. Móltányos tollát, hogy a moly személyim annyi mogfordul, az jutalmazva is logyon. De, a menny ir* a me- / 200 80 400 200 541 „ -70 kr. gyei egylo''ok s*orkezotétismor«m — egynA sinos a titkárnak ily magas fizotóso ; 100 — 800 ft körül változik az, podig a mu> ka be-orstás szorlnt a titkárnak tnindendU több teendője van, mint ZalAbnn. — No genero-suskodjunk tehát sztlksóg nélkül, az egylet fő ozóljalnak hátrányára| szállítsuk 200 fira '' ajogyzöt fizotóst, a lerovandó rész pótolja azon öntudat, hogy a valóban nem sok munkát a közjó előmozdítására teszi. Peleslogcsnok tartom A 120 ftnyi szállás-bórt azon kót szobának óvenkint 8—4 napi hassnálatáórt, melyekben a titkár lakik, a molyokórt a msgyoi mngán-alapitványi választmány is 120 ftot fizet, vagy ba már ily fölös összog fisottotik szállásért, legyen as ogészen az ogylotó , hogy as> egyletnok ott található néhány szakkörét ós folyóiratát ha egyik vagy másik tag olvasni akarja, hozzá Is férhessen. A Jegyzőnek toandöihez tartozik a fegyaö* könyvöt ós az abból kiadandó végzéseket loirnl, Irodai költség tehát nom lehet oly rondklvüli. — Postabór óvenkint egyszor, kótszor srf&kiégei, do ekkor is jelontóktulon összeg, miután n tagok nsgyrósz« — nom kap meghívást. Szaklapokra ós könyvekro — sajnos, hogy osak 80 ftba kerül, móg sajnosabb, h»gy o csckólysógórt szoraottok is, olvastalan ho-vornek a hozzá nem fóróa miatt Nyomtatványokra 200 ft. ^ Ennek nm-gyobbrószót mog luhot gazdálkodni. Ab ogylot ujabb szorvezósónól kórjük tehát mindenek felott figyolembo vótotni, hogy gazdasági egyletnok legolsö ós logfőbb kö-tolossógo gazdálkodni. Szorítkozik azórt le-hotölog n kiadásokban, szálliUa lo a titkári Oactóst 200 ftra, törölje ol az irodai kölUÓ-gokotj a postadij ós nyomtatvány fisottossók nom átalánkópon , hanem a mikor, ét a mi szükséges. Szállás megjárja olcsóbb is, sőt meg vagyok győződve, ha szorotott főispánunkat megkérjük, üresen álló hivatalos lakásából szlvoson fog ogy alkalmas szobát ülós tartásra ingyon is által engedni. Ila okópon megszorítjuk magunkat a kiadásokban, könnyen megtakaríthatunk 500— 000 ftot, oat fordíthatjuk as egylet csókjainak olőmozdilására, a nem jutunk azon holy-zotbo, hogy, midőn a szakosztályok kiállítást / indítványoznak , költsóg hiánya miatt az»/ vissza kolljon utasitanunk. Ab ogylotnek mindon egyos tagja podig tartsa becsülotbeli kőtelosségónok , hogy aa óvenkint ajánlott csekóly Összegot bármi ál- -dozattal Is pontosan befizesse, mert aa ebből gytlll pónzösszeg azon nlap, melyre aa egylet mindon intózkedósnit fekteti » ha egyes tagok késnok az alaprakással, össto kell roskndul a reá tervezett ópUlotnek. A zalamegyei íjduloniyl AgyUt egyik tagja, , A kis-kanizaai cholera-ügy Al-íasaróli kimutatás. Az első kolerikus csot soptoinbor l.ó 12 ón morült fel, 80 áig osszoson botvgült 7. — 80-tól ootober H-ig szaporodott 2-voi. Oot. 8-tól a mai napig szünidő állt be. Volt tohá» , beteg összoson 0. Kzek közül meggyógyult 2, h többi maghalt. Történt es 5000 Ul.kbttt álló köBsógbon. iéUittlt/ de hk nam Is, «a távolról so ni hátráltathatja a« olvadást, annál kevésbé aa ogyenjogosltást. Es valódi életkérdés, mi ozt el som dönt-, hotjük, hagyjuk eat, s engedjük által novo-zetesobb oapacitásoknak. A régt köamondáshól, „der Judo kann nicht aufhören Judo su sóin, csak arra ru-hásható, ha a zsidó imaházában Imáját vallása törvényo saorint a mindenható Istonhe* boosátja; a többiben a asidó a ssó szoros értelmében kQlhonban már is megszűnt, kedves hazánkban podig, melyért minden csepp véremet áldozni magamat késznek nyilatkozom, ugy többi hltsorsosaim Is buzgó óhal-otst követvén, a régi értelembon képzőit si¡dó inog fog szűnni, lston Ónnal. N.-Kanizsán, octobor hóban 18G0. Dr. DITRICHSTEIN. Zala-somogyi hirek. — (Tanügy 1 j o I o n t é s.) •) Fájdalom, szomorú korűbuényok folytán holyboll nyilvános tanintézeteinkben ogyolöro a nm. magyar kir. helytartótanácsnak f. évi sopt. hó 20-án 73856. sz. a. kolt s köztudomásra hozott Intézvényo szorint a bolratások oot. négy utolsó napján, s a szent lélek segítségül hívásával a rondos olöadások nov. olsojén koz-dotnek meg. Kolt Nagy Kanizsán, oot. 1. 1800. . Az igazgatóság. — Aa oly loverő és szomorú hir, mit Kis-Kanizsán az ogy Ideig uralkodott járványos cholera előldézott, sopt. hó 28-tól fogva vég kép megszűnt, mit orvosi gyakorlatom és ör-ködésotu folytán bizton állilbatom, hogy podlg a font említett bajnak uj kitöréseitől sem félhetni roménylhető ; de ugy látszik, hogy o bajt miyd ohez hasonló botegség váltottn fel, mit orvosilag t y p h u s néven ¡«merünk, ml véleményotu szerint oly moghonosult bajnak vélhotő Kls-Kanizsán, moly éven-kint eltf szokott fordulni klsobb-nagyobb mértékbon. Ilerrmnnu Józ s o f, gyakorló orvos. A (Mükedvolöl előadás.) A már többször ólvoaotot nyújtott, és a szont czélt orélyoson előmozdító tanuló Ifjuságunk által a/.ervozctt műkedvelői társulat, a fő-gysonaslum alaptőkéjének gya-r . p 11 á s á r a Ismét ogy szlnl előadást rondos oot. 18 án, és pedig közkívánatra adatik „A bányarém." Az előadást — mint romi csőn — tánczkoszoru kövotendl. Fölkérjük a n. é. közönséget, hogy részvéttel viseltessék ozon sz. czél oléréso iránt. Ml podig QdvözöljUk a dőrék tanaló Ifjúságot, kik mindenkor tottlog ée áldozattal bizonyítják he, hogy a közjó olömozdltását va-lóban szivükön hordják. A (A városház totőzéso.) Aa évek óta roskadó félben lövő városháztotőt Igazítják - pedig ozélszorűbb lonno ha ulra fölépítéséről komolyabban gondolkodnának, mivol nom vagyunk biztosak ! hogy egy szép roggolon az épület uagy részét romba dölvn találjuk. — Nom elég kifogás az, hogy jelenleg nlnoa pénz; valamint más városok, ugy Kanizsa is kaphat kölosőnt tör-lisztésro, és a városház felépítése a városi pénztárnak Is dósán jövcdolmczno. A (U t o z a - k ö v o z é s.) Jól esik hallanunk, hogy a várod tanács elhatározta, miszerint a sárról hirou kórbáii utozát kövezteti. — Do épen alkalomszerűnek véljük kérdoznl: ml történik a vasúthoz vezető úttal? önnek folügyeloto nyilt megrovást érdomol ; bámulnunk koll a tétlenséget, moly naponta Jgénybo veszi figyolmünket. midőn látjuk, hogy ozon élénk útjavításáról senki som gondolkodik. — Igaz 1 hoztak ugya.t már a javításhoz kavicsot, do minőt? két részo sár, a harmadik pedig szintén használatlan anyag. A mull években is elmulasztották a lábnyi magas port am útról lo-hordani, hanem megvárták nagy böloson, míg az ősz a port sárfolyadákká változtatta, és oly ügyesen dobták bolé a kavicsot, hogy a tisztességes oltöhybeu Járó lakos ozon uton többnyire tetőtől talpig bemocskolva ért lakába. Kár hogy oson durék utkozolő urak 11019 folyamodnak privilégiumért. ATAnoaraeator. A városunkban jó emlékezetben lévő Lakatos Nándor hirnoves magyar Unoamüvész hozzánk érkeaott. hol a téli időt táDOztanitással töltool óhajtja. — Ajánljuk valamint a szülők, ngy a holyboll lolkos ifj uság figyelraóbo és pártolásába. — (Lakása L özv, Oroszvárynőasszonyságnál.) A (Uj élozlap.) Beküldetett szorkesz-tőségűnkhez a „llétfojü Sárkány" czl-mü linmoristlkus hetilap mutatvány száma ; tartat ma igen válogatott. Ajánljuk n humort ked-íflő közönségnek pártfogásába. Előfizetési ára évnegyedenként csak 1 frt n, é. — Előfizethetni e lapok kiadó-hivatalában -N.-Kanlzsán. ») A» fl»y #oaio«*á(áuál fogva UmáUlJdk • Kft»-Uminyt. 8i«rk. — (0 y á 8 % j oji o n t é s.) özvegy Horváth Sándorné, szüWS&manitzkl Juliánná, Bogyal Elokné, szül,-Domanitaki Terézia, Csépán Józscfné szül. Domanltaki Mária maguk, térjolk, ugy gyermekeik novében szomorodott szívvel Jelentik édos anyjuknak, lllotő-log napúknak , öroganyjuknak, özv. Doma-nitzki Fárenosné, szül. íloohloitner Teréziának N.-Kanizsán , 186Ö. évi sopt. hó 2y-én reggeli hét ós félórakor v''égolgyongülésbon, a halotti szontségek ájtatos folvételo után, életének 75-dik évébon történt gyászoB kir multát. A boldogult liült totemel Kanizsa városa sírkertébe mult hó 80-án délutáni 4 órakor tétettok örök nyugalomra. Az engosa-telő szont mise áldozatok ugyanott a sz. Fe-ronezlok templomában oct. l-jén reggol! 10 órakor tartattak meg. Bóko hamvaira 1 A (Israollta tanoda.) A holyboll jó hirnovű izrnolita tanoda oot. 10-én lőtt a tanuló ifjúságnak — továbbképzés végott — mognyitva; miután sikorült több kérés után. az ott tartózkodó botng katonákat eb távolítani, az iskolát kórodává, és viszont a kórodát i.mét iskolává alakították. — Valóban sokba korült oson kétszori átalakítás az áldozni kész israollta községnok. A (Katonai szállítások.) Városunk utczál jűlonlog Igon élénkek, és pedig '' az által, mivel egyik zászlóalj kaUnaság a másikat éri. Van tivornyázás, öröm, sikoltás, nem ritkán borosfö és jókodv. A (Gyakornokok folvótolo.) A kiadótulajdonos könyvkereskedésében egy müveit Hntal oinbor, ki jó iskolai bizpnvit-ványokkal ellátva van, jó feltétolek mollott olfogadtatlk, valamint köny »nyomdájában és könyvkötészetében néhány tanonca is nyor-bet alkalmazást. A (Vásár.) Oct. hó 15-én loend Kani-zsán, nz óv utolsó olőtti országos vásár mog-tartva. A (Gyilkolás b o s s z uá 11 á s b ó 1.) Csáktornyán, sept. 30 kán két csáktornyai Ílgár, ogy asztalos és ogy kéményseprő a orcsmában ivogatott és kártyázott. Az asztalos vésztőit és összeveszett ellenfelévé. Elválasztották azután őket, és az asztalos fo-nyogntésokkol hazarohant , do nemsokára egy éles késsol ogy helyen összeguggolt, a hol tudta, hogy a kéménysoprönok ol koll roonnio. A várt végtéro megjött, és az asztalos bor- és boszutol dühösen nekirontja ozon kiállással: „Halj meg, csoli kutyái" kését szivébe döfi; az. illető tüstént halva maradt. A gonowztovöt azonnal befogták. — Sajátságos gyógy roód.^Alsó-Domborun, septemb. 27-én ogy 22 éves asz-szony köszvényes fájdalmai miatt vatakinok tanácsára, miután a kenyeret a sütökemon-ozéből kiszedték, ebbe bclomászott, hogy izzadjon ; vájjon fájdalmai csen hatalmas la-zasztószerro olmultak-o? tőlo kérdezni nom lőhetett, mert a komenczébon mogfulladott. A Dühöngő férj. {írásosán novü muraközi f .luban ogy szorolemféltő pór férj, kl foloségo ruhája közt két kendőt talált, szóróiéin féltésből ut annyira földithAogltt, liogy nőjét ogy kötéllel oly kogyotlonül vorte, hogy a szegény nő nohéz kínok közt fájdalomban lóikét kiadi. A dühöngő férj a hatóság ko-zébqn van. — A zonészoti lapokra szorkesztŐjük Ab-rányl Kornél kiadta olőfizotésl fölhívását. E nálunk nélkülözhotlon szaklap olőfizotésl ára, annuk megváltozott alakja és tartalom-bőségo mollott is a régi marad, vagyia vidéken postai szétküldéssel egész óvro 10 ft 50 kr, félévro 5 ft 25 kr, negyedévre 2ft70kr. Előfizothetnl vidéken mindon postahivatalnál s könyv- és müárusnál. — A bizottmány, moly a Drávaszabályo-sására kiküldotott, jelenleg sz oszék légrádi vonalat tekinti meg. Azt niszik, hogy egy hét alatt őzen munkálattal kószon lesz. .— Somasioh Pál kir. Inségttgyl biztos kőrútjából Simonfára érkezott. Az általa képvlsolt megyékbon vetni való magban és készpénzbon kiosztatott: Baranyában 40,000 ft, Fohérmegyében 50,000 ft Somogy-ban 100,000 ft, Tolnában 80,000 ft, Veszprémben 2120,000 ft és Zalaban 1)0,109 forint. Tárnokmester ö oxoja a kir. biztoshoz lovelot intézett, molybon önnek oredmónydus, áldás* tuljos és gyors fáradúzásaért meleg szavakban fejezi ki. Somogyban a pénz, valamint 47,240 pozsonyi mérő vetőmag már kioszta-to\t, miért mindkét mogyei alispán elismerést érdemel. — (Szép idő.) A rondklvül meleg Időjárás folytán a fiatal körtefák és bokrok több helyütt virágot hajtanak. A fák friss rügyo 1807-re gazdag gyümölcstormő évet jilnnt. A nem hónapra rózsák is másodszor teljes virágban ■ illatban pompáznak, nz eperből második kiadás kapható.'' -r- Beküldotott hozzánk : Ar, „Erdészeti i ó s '' g a r. d á s * a t i lapok" IX. füzeto a következő hasznos tartalommal: Tolgyér-deink aranyszagárél —• a gubaosról. A föld-m unkái ás eszközei és ezek alkalmazása. A bródi határezred ordőségoinek loirása. Kísérletek az angol bt*zaf^jIákkal Erdészeti törvényjavaslat. A természettudományok és a mezőgazdaság. Nohány szó a szárazság okairól és olháritásáról. Allatélot ordoink-bon. A magyar ordészoti ogylot f. évi junius 17-én tartott választmányi ülésónok Jegyző-könyvo. Különfélék. A slavonial hordódongák. OyUmölcsészotl órtosités. — (A koszt h o 1 y l orsa. gaad. tan-intózotuél) a folyamatban lévő ópítko-sósok miatt a mogjolonés határidőjéül oct. 15 ke tüzotett ki. KnpoüvAr. h. A f. hó 3ra hirdetett mükodvolői e I 0 a d áa Bényol saintársulata javára csakugyan végboaiont. Jól lehot a választott darab „A jó barátok" finom őssaeállitása s egyos szoropoinek kivitolo ugyancsak próbált orőkot is megizzaszt, mégis hizelgés nélkül mondhatjuk, hogy az előadás igon sikerült volt. Tholosan, Koch Adolf, Maricat, Scbrödor Gyula, Caussadi, Grubor Gusztáv Vignoux, Nagy Sándor, Abdallah és Szabó rKálmán urak stb. mind igen jól játszottak, Valamint a kisobb szoropok is Jól voltak be-töltvo. A színésznők közül : Siposné kiömölendő, nom különben a szép Dóri Amália Is, mint Emília. Közönség igon számos és válogatott, s a tiszta Jövodolem 120 frt volt. h. E hó 4tén Jankovita László főispán ur ő mlga, a az összes tisztikar jelonlétébon 0 Felsége névnapja Unnopén istoni tisztolot tartatott, szokott egyházi fénynyol. h. Ugyanaznap az inségügybon ülés volt, mclynn több hasznos határozatok foganatosíttattak. , - h. E hó 10 dikén lesz a második mükedvolöl előadás a dalegvlet javára — dal- és tánczestélylyol ogybekötvo. „Aa élet szinfalai*'' #igjáték fog olőadatni, körülbelül ugyanazon műkedvelők által, kik „A jó barátokban" is szoropoltok. Nem kétolkodünk, hogy a közönség, molynok tetszését az első előadás egészen megnyert«; most, midőn még tánczolliat és a dalban gyönyörködhetik is, mé^ nagyobb számmal gyülond egy be. h. Főispán ö mlga f. hó 5 én Bényoi színtársulata által saját költségén ogy operetté, szavalat s énok-egyvolegböl álló előadást tartatolt, molyro Kaposvár községének niinden osztálya mog volt hiva. Kzobb közönséget még nom láttunk együtt, mint ez alkalommal. h. ll tlloinás szorint a d a I á r d a, moly — mint emiitők — az oloml iskolák tanholyi-aégciböl kitiltatott, a „Korona" vendéglő nagy termét bérli ki szállásaul, s egyúttal ! abban állandó színpadot is szándékozik fel- | állítani. Mi rég pengettük már ez eszmét, s örülünk o hir valósulásának, melytől az egylet igéi-z jólétét s virágzását hiszszük függni. h. Városunk ijmét sűrűn van kltévo a kalonaszállltás oknak. — Ez alkal-matl anságot elháritnl nom lehot, do most, ezon oholorás világban lehotlon megrovás nélkül hagynunk, mert azt látjuk o tényben, hogy az ülcrtÖk részéről a k^zői-ség ogészaó^ ges állapota legkisebb figyclembo som véto-tik, miután nom tagadhatni azt, hogy ar. ily hurczolkodások a járvány hatalmas torjosz-töi lehetnek. h. E sorok írásakor — rég nom hallott —- vészharangzugás jelzi,hogy vá r os unk-ban tüz v a n. Eddig osak azt tudj tik, liogy a veszély a város észak-nyugati szélső pontján van. Pár év mult el már ily események nélkül, most, midőn különben is cser baj tornyosult fölénk — cnuek is meg kellott jőníoI " h. Az andoosl tomplom klrablója, valami Lsssgallnor Lajos egyik megyoi bérlőnk magántanttója (bravó l) f. évi augustus végén Váczon , hol a székesegyházat akarta mograbolni, elfogatott. Mint hivatalos érto-sitéshöl tudjuk , a nyomorult Postmegyo fo-nyitő törvényszékének fogházában várja büntetését. h. Nikla, Döröcsk», Tab, Szenna, Buzsák, Csoknya és t. Koppány kössógokbon is t(lz esotokről értesülünk, ez utolsó bolyon 12 ház égott el. b. Atádon egy 18 évos leány a dolgozó Orénlő-gép kerekol közé kovoredvón, azok által összetöretett a meghalt. Több vigyázat ajánlatos az Ily gépek körül foglalkozóknak l FövAroai és vidéki hirok. — (Roaaazivarok.) Egy pesti lapban panaszt omolnok a G krajozáros britaimica-szivarok élvczhctlenségo ollen. Eleintén jók voltak , tilán hogy rászoktassák a közeimé-got, s most egy idő óta ne.dvesok, és alakjuk is idétlen. Különlwn nagyon bajos egyébjó szivart is kapni. A drágább „trabuco" és a még^ drágább „biidros" stb. is nedves és ízetlen. A császári szivargyárakban nem ér-tonok a szivarkoznlésliez, s nom hovortetik a szivart , hanom azon nodveson bocsátják áruba. Többet kellene készitoni, hogy fokon- kint mindig saárazabb szivarhoz Jussunk. Ila már a monopolium miatt drágán kell m szivart fizotni, legalább logyon annyira meny-nyiro ólvozhotő. — A „Tagesboto" tudósítása szorint egy társulat a Duoát »Tiszával Összo akarja kap* osolni. — Nagy Pál, a kapisztránl sz. Ferón-czlok tartományfőnöke soptombor 20-dikén meghalt. — Magyarul is táviratozhat n l már valahára. A kereskedelemügyi miuisztarlum ugyanis, mint a bécsi hivatalos lap jolonti, mogongodte, hogy ozutána of. k. távlrdai hivatalok a birodalomban divatozó bármoly nyolvon azorkeszteU>állami éa raa-gáu-láviralokat felvoliotnok. — Indigó. Aradmegyéből jelentik, hogy ott az indigó-gyártás sikorrol indult m<<g. Egy birtokos uraság onnok kővetkoztébon elhatározta, jövő tavaszon nagy indigógyárt állítani, a megnomesített csüllony magvai-nak már kollŐ monnylségével blrvnnt Tőbbun tosznok már velo kisérletot. Az angol koros-kedők és indiai iparosok eddig e csikkért, moly még ciak festékül kisebb mérvbon használtatik, óvonkint 200.000 ozüst ftunktól fosztottak meg. — Nagy P é t o r, na oniigrátió tekintélyesebb tagjninak egyike, 1848-ban a magyar külügyminisztériumnál titkár, 18 évi távollét után hazájába visszaérkezett. — (Pénzügyi k n r i o s it m.) Az egyo-toml növénykertben, a különféle dohányfajok tanulmányozása-és terjesxtéséro, a nö-vénykort ogylk klogészltő növényéül, a dohányt is tormesztik. Irigy omhorok b isuglák a linánczoknak, hogy a növénykert kortészol titkosan dohányt tormosztonok. Egy pénz-ügyér legott kérdőre vonta Fekoto disz-főkortószt az eltiltott növény termosztéso Iránt, kljoleutvén, hogy arra ehg.idélyt kel* lelt volna nynrnlo. A kortészok attól tartanak, hogy a pénzügyőrök teljnitil; igéretö-kot, éa a dohányt gyökerestől kitépik. — Eszókqn a Zrinyi Ünnepély e napok • ban, octobor fi-káu, t«rtitott mog, s a rou-doző bizottmány többféío in''ézkodóit tolt, melyok által oz ünnepélyt minél disz''.<sobbó tehotó. Oot. G-án osto a szln''iázbnn dlsx-elő-adás losa, a mivol az (Innonély kezdetét veszi. Vasárnap 7-kén reggeli 10 órakor ünno* pélyos sz. miso a várban, molyet az ünnepély jelentőségéről szóló sz. beszéd elő/, meg. Délben lakoma a városi kortbon, d. it. népünnep a tornász-, lövész- s dalárogylotok közremüködóso mellett, csto tüzl-játók és bál. . ; — A katonaság beszállásolása ollon több oldalról orélyos föllépés történt. — Aradon sátort építettek számukra a városon kívül, Trlestben tiltakoztok még osak az el«i Ion is, hogy a városon átvonuljanak. Mindoa. a cholera miatti féluloinböl történik, molyet állítólag leginkább a katonaság terjesztett szét. Bécsi és külföldi hirek. — A párisi világkiállítás, minta franozia kormánya béosl központi blzottmánynyal hivatalosan tudatta , változh itlanul jövő évi april l-án fog megnyittatni. — A joseulták ellen Prágában Inég mindig nagy aa izgatottság. Mult csütörtökön karhatalommal kellett szétoagUtui n joziuiták lakása előtt összegyülekezett népet, moly kö-vokot készült dobálni a házra. — Saorencsétlonség vigyázatlanságból. A „Bohomiáu-nak írják Na-chndból, hogy a közeleső K rámolná novü faluban nagy szorenosótlonség adta magát elő vigyázatlanságból. Egy ottani saabónál a háborúról folyta horzélgetés és valaki egy állltólugos üres gránátot hozott a szobába, és az ürosség bebizonyítására ogy mog-gyujtott kis taplót votett U-ló. A gránát szétpattant ós 8 egyént sobcsitutt meg, ogy gyermokot is. Négy oly súlyosan létt, incirsebosülvo, hogy fölépütésükról is kétol-kednok, a szabó aresa voszélyeson, három jiodig — köztük a gyermek is— csakköny-nyon sebesült mfg. — (A poroszok és osatrákok veszteségol aa utóbbi háborúban.) A porosz „Staatsanaolger" közli kimutatását a poroszok és osztrákok vosztoiégeinok aa utóbbi háborúban, a monnyiro nz adatokhox eddig hozzá lohotett férni. i. A poroszok s szövetségeseik részéről megsobcsültok s cltűtv tok számat 4 tiszt, I002 altiszt a köaombor, összesen 1790. Az osztrákok és szövetségn* seik sebesültjei: a) nz Innenső depótokba hozatott 5Vi8 tiszt, 85,032 altiszt aközombor; b) a poroszországi kórházakba hozatott 4ll tiszt, 13,035 altiszt s közembor. A foglyok öKszes száma: 50,000. 2. A poroszok s »¿il-votségeselk sebesültekben a holtakban vesz* tottok : n) 104 tisztet, 2573 altisztot s köz-•rnbort holtakban; bj a kórházakban sobeik-bon o betegségek következtóbon olhalt: 143 tiszt, 5454 altiszt s közombor ; o) a csatatéren mogsobcsült5 562 tiszt, s 14,030 altiszt '' és közember. Ass OBztrákok ■ stóvotaágcnoik kőuülfogságba esett mog*obotUlton411 liszt, 12,035altiszt s közombur. Azon sobostlltok ■sima, a kik nont cstok fogságba, notn tuda-tik. Az osztrák részről aug. l-ig közzétett kimutatások szerint osztrák részről csak tisstokben 24C5 omberro megy a vosztoség, köztük 185 törzstiszt. 3. Vesztoíég, ágyuk-sásalók- b lobogókban Jdoíobb részről semmi; az cllonség részén 486 ágyú, 81 zászló a lobogó stb. — Négyszores mórogkovorő. K napokban a párisi törvényszék előtt egy Rcan Márton r.ovü mórogkovorő fog állani, ki sógorát, olső s második nojót b. ez utóbbinak leányát mogölte. Az olső mérgezés már 1858 ban történt, ügy látszik, hogy kizárólagos fösvénység a pénzvágy birá a bűnöst ezen gyilkosságokra. — IC i végzés. Béos-Ujhclyen póntekon ogy gyulogsági tisztot, ki a könlggrlWti csatában tanúsított magatartásáért törvényszók elé állíttatván, halálra itóltotetott, —agyonlőttek. — (A háború áldozat». I.) Egy türelmes angol fáradságot vett magának ki-nzámitani, hogy nz ugynovezett történoti korszak háborúi hány ember életébe kerültök. Ezt aránylag mórsékolton 14,000 millióra teszi, a os összegből még néhány igen é. do-kes ssámitáot állit egybo. Ha például o 14,000 millió halott egymás kezét fogva tánozra kerekednék , oly hosszú l&uczot képeznénok, mely a földgömböt C08-ssor fogná koresztdl. Ha mindez áldozatoknak mutató ujját luvág-nók s ogyraáa fölé helyosnők, az igy támadandó hatalom földünktől, a holdon felül még 120,000 mértföldro magasodnék. KI végre nü olosottoket, vagy a háborúk kövotkozté-bon elhaltakat mogszámlálnl akarná, 8 o számításra naponkint 19 órát áldosni kész, 336 év alatt ozélját olórhoti. — Francziaorsságban a azürot a rondkl-vUll esős időjárás következtében teljeaen meghluault, a gyümölcs ¡a nagyon kovés és a mi van is, hitvány. — Tizonkét csinos, férjhoz-adendó loány érkezett o napokban Toulonba a clormonti jav itó-házból. Az tők 18—25 évoaok. Meg 60 más leányt vír-tak eda, kik a „Corca" gőzhajón Cayennora szállíttatnak, melynek bogyarmatositását mezt komolyan tervezik.- E fiatal leányok, kik közül több feltünőlog szép van, oly elítéltekhez adatnak férjhez, kik azorgalom és jó magAviselot Utal különösen kltUnnok. Minden pár-kla földet kap s annyi előloget, hogy gazdaságot kezdhesson. A p vossok hadjáratukban annyit ro- »otf^rV íogy még a fölőslogot ishazsszál-tbiftcák; Boriin! lapok ogy hirdetményt közölnek, mely szorínt szombaton 29 én a könlgagi-fcboni kir. raktár udvarán mintegy 800,000 darab auatrlai azlvar kéazpénz fizo-téa mellett elárvereztetik. — Párisi lovolok szerint a franczia kormány komolyan szándékozik poros* Lanti-wohr-rondszor-félo intézményt élotboléptotni. Napoloon Lajos már ajánlja ozt munkáiban,, is a „Patrlo" most idézi azokból az « tárgy?* vonatkozó passusokat. Az akkori heroseg azt javasolja, hogy nz állandó hadsereg 316,000 nmborből álljon, — a tartalékot és a nobiiiotörség első korosztályát 021,198főreícssl, «másodikatpedig677,000 omberro, és Igy az őbbbcb katonaaág azáma 1,525,198 fö volna. r- i I Kedves nbtű l''ime itt Is köcsöge, légy bzí-vea megtöltoni Htysto büvéaz 8zelonczéjé-bilt m •ily ben -. ■ .Sí .«t fogsz találni a i(Ll-I i.oS^^ÍE^PP^dl. Ugy hiszem, k\ fog ürülttív '':^/a mint ezt tapasztalandod, azonnal aiérsi Israét n^jj^ltoni, mert roppant kolnn-döségr-s tsíiit á párlel úrhölgyöknél, moly-nok kapósában a legnagyobb villóazinUséggcl rövid idő alatt uj szállítmányra leond szüksége. SsáMiaom még mindig ugyannz. A többek kjjzt történt, hogy egy udvari h''ílgy o7 5,v*.hoz hivatván, férfias arczkifojo-.íji«aétől //kara menekülni. Tormotét mond-"üatni romok alkatnak , egyedül homlokát éa árosát hálmazák ol az érdes rodök. 14 nap afatt sikerült a bőrnek hófohérséget éa bár-..stó.y simsaágot adjiatni. Gazdag jutalom fo-(tipj1,0 o gyors és feltűnő büvószetomot. ( '' "kol téged hőn szorotő férjed l''árisban. l)r. GIggáró. Orvosnő.'' ÍMylIt posta. A kapoal fínvkíp Iréjáhoi i Már sl&ro I* örven-dönk , hogy a Jövő »iámban fényképpel Ulálkoxha-lunk, eaak riJUl II. Károly. M«m xandOl meg a lant, önálló csikket Is kértlnk. Völgyi 1 Leveleinket megkapta 1 II. Hahót, kérjük folyUtáíit. Areopag! A axOnldSben Tártunk? " I.-y N. Kanlxaán) Hoaaxsbbulnak ax oatík, kérjük ígéretét teljealtonl, a helyt vlaxonyok ponto» bektll-déíiírt fogadja kflliönetUnket. v;i«r OySrgy, Caák tornya : JövSro is kérjük be-c»í-. »-tileményeit, a>l veien fogadjuk. TÁRCZA. Életképek. A hajnali nyírfa. Néxd ama bua nyírfát, komoran mint hajlik a földre Halvány «re*« miként calllog a könnyek alatt! Mull éjét árván, bábán töltMto blxonynyal Hogy xöld lomboiatán mólt Is öxönllk a kOny 1 8 lui a sielld hajnal belopddxva titokban a völgybe, Tílndér fcuykoaxorut fUt n vldékro dlc»5n, 8 játazl enyeígéa kőit caékolja lo lombozatáról A axomoru nyírnek hSn peregi! könyfilt Igy te«* a gyengéden axorctS anya : gyermeko sírván, Bient aiiyar«(fkjáv«l törli lo bát könyfiltl II. V Ilin r ba n. Hogyha atllaj xlvatar bömböl bás bjrexl vadonban, Kxrodes ö« tölgyekkel, ddho vív« eaalát i A bércx ormoxatXn cgymátt Crlxvo bvkáxtól Törxxökdk ágival egymásba nixtidnek a fák. Mily máxkép s ottSl elDtSn Utx a« ember o fOldöa Ax örOl, ex ha búsong, ex nevet, ax ha bukik I III. A rdiHfllevvI. Kgykor a jáUil patak, hogy a regpll nap bíborában Calntalan öntve magát, kerti vlrányokon át, Kl*9 ciókot adott a axelld róiaának a partom (Am a kaexír nem tlgyelt, a általa meglepetik ;) Kgy plexi röxaalevál viletlen a vlxba lehullott, 8 vlg auiogáaa köxSU, vltto tovább a patak; Hegy-, völgy-, bércxl magányokon át mulatott volo axápso, 8 vitte, mlg önmaga la tengcröxönbn veaxett, Igv vau ax ¿letben, ha baj éri axlvtlnket a földön És a vllágxfjban, végörömtlnk la eayéax t Míkí» a Uaxta axerel''m ela<S «alkjának örömdua Erxetn bá, baj köxt, váglg a ilrba kUír. B . .. j M. és MABANIEIXsIaO. Történeti ílotkíp a XVII. axáxad elaS folábSI. DUQUE utáu köxll 11 Q kke»y Ulá rlon. (Kolytatáa.) Minden nájíülyi, ki nom tartozott Ri-beira kíséretéhez, vngy kinek a spanyoloktól ajánld lovelo nem volt, gyanús volt; mert egyáltalán öszBzeeskUvéBnól az állam inkább a» üíBaeo»küv<Í8 ragályától , mint magától nz öíszeeskllvós-lől tart, 8 01a8z0r»zdgban bármily tartomány, bármily földréazeosko mindig kéftz kormánya ellen föllázadni. Ribeira oda vitte a dolgot, ltogy Bor-nini fólni kezdő, a remegő OHcnd g)ftf-nbk mindig igen kellemetlen nzcmóly. Marnniello mindonnok daczára nom Rokat törödött velo, követi-o, ]«»i-o valaki, vagy nem. A nép embero jól tudta, hogy a carnevalharang minden államilag Üldözöttnek cg<?hz «ereg azö-velBifgeK társat teremt eló a földből, s gondolatai Bókkal inkább voltak nővéreinek »oraával olfoglnlva, hogyHom a Baját nzemélyérei vigyázatot is tekin-tetbo vcbetto volna, ő Salvatort minden módon a Nápolyba való viaszaté-réBro akarta birni, mort ettől fllggött Mndono megmontéBo; ennek meg kelle történnie; a „hogyanw-ra nem igen gondolt. Pietramálától tudta meg, hogy Snlvator az összeeBkUdtek test lotéhez ízegödött. „Hm. Rómában szerelmi kalandok után jár" ugy gondolá „do Nápoly Bzabndsága igénybe vcendi karját, b ha van becslllet keblében, ugy Ma-done látni fogja." Midőn Mananiello a mllvész lakába lépott, ez Fnlcono barátjával a kezdődő Unmpélyro már eltávozott, osak Tad-deot találta otthon, kit mint Hermosa szolgáját ismort. — Tnddooval közié, hogy jötténok oka Salvatornak Nápolyba való visszahívása, okul adván, hogy tudomása Hzorint a mllvész életo Rómában veszélyben forog. — T^ddeo azonnal kéBznok nyilatkozott, őt Sal-vator fölkoreBésébon segíteni, do o mellett tanáoslá Masaniellónak, ltogy Fal-oone befolyása által iparkodjék a mll-vészotre hatni, miután ez elég nyakas, a törvényszéket, moly őt Uldözé, nyilt harosra hivni, a velo daozolni. Alig hagyák ol mindketten a háznt, a oapitolium harangja konganí kezdet a egy százezrek torkábdl ömlő örömkiáltás Udvözlé a jolet, mely Rómá-nftk megongodé , bolond ruhába öltözni. A nyájas olvasót Rómának egyik tiftgyobbszerU korosmájába vetetjük, mely korosmák akkor tájban a'' mai kávéházak holyét pdtolák. A koroíma előtti szélos téron, molyet i legdúsabb növényzot virágkertté változtata át, nsgyBzerll f/''.^t volt fellltve, hogy a nupnak izzó sugarait visszatartsa. He mini magának s vondégeinok számára a kert egyik szögletét foglalá cl, hogy innen szoinlélhosso a oarne-valt, a nélkül, hogy a tolongásnak ki kelljen magát tonnio. Tanitványainnk s követőinek számos kíséretétől körül véve, Ribeira^) mindenható főnök mellett ült, mindkotten álruhában, do a melynek gazdagsága n némely rajta llgyosen elholyzett jelvényoí magasabb állásuknak eléggé elárttlák a népnek, hogy az ünnepély széles kedvo itt veszélyes játékot játszhatnék, s eddig osakugyan a legkisebb bántd éloz sem zavará a társaság vig kedvét. A „laorymaq Chrísti" édes habja gyöngyözve oaillogott a serlegokben, n legszebb déli gyümölcsök étvágy-emolőleg mosolyogtak a kristály-csészékben, s a hüvösitő szörp a nap sugaraival daozolt arany tányéron. — Bcrníni fölfujva ült vendégeinok körében, magyarázgatá neki a fölvonások jellegét, nz álnrozosok tréfáig, a ugy látuzék, az egész ünnepélyt a vendéglős rendelé, —hogy Nápolyból való vondégeit mulattassa. „Nós meBter," mosolyga olégedot-ton, „hogy tetszik ünnepélyünk?" „Valóban fölséges" válaszola Ribeira,. „do ugy hiszem nom sokáig lesz szerencsénk élvezhetni, a Nápolyból jövő hírek mindig nyugtalanítóbbak. Zivatar készülődik a légben, — vissza kellőit térnom Nápolyba, a her-ozeg segítségemre szorul, b én ezzel •tartozom noki. Tanítványaim hasonlókép követni fognak, mert mindonüket a spanyoloknak köszönhetik. „Bizonyosan," mormogának az uracsok, „sziveinkben spanyolok vagyunk, ha mindjiírt Olaszhon is hazánk. „Furcsa," mosolyga Berniní, „e nap valóban osodálatos. — Talán a birka akatja magátdl elűzni pásztorát? — Különös eszme! — Mit akarnak tulajdonkép ezen emberek?" „Tudja a jó Isten" válaszola félvállról Ribeira — „ugy hiszem, egynémely adó miatt morognak." „NevotBégoa, o nép valóban ostoba, igon ostoba," csacsoga Bornini. „Hát miből éljllnk mi? Az ostoba nép osak önmagára gondol. Ribeira mostor, ha valaki, ugy ér. bízonnyára oly államférfi vagyok, ki ért dolgához. Mina-pában ogy könyvet fojoztoin bo, mely- Íen bebizonyitám, hogy az adó jótét népre. Adja osak a népnok olvasni, ¿Apropos," azakitá félbe Ribeira, ki a könyv további magyarázattól tnr-tott. Salvator, ama haszon tehn fes-tél<;rontő és lázongd — még mindig a készből él. — Honnan veszi a pénzt, valóban niegfoghntlan előttem. Igaz volna, hogy n szép Luoretín érdokkol van irányában? „Nevetséges, nevetséges" köhiosolé Bornini, nem míndon olpirulás nélkül." — Csendőreim mitsom tudnak a dologról, kövotkezéskép nom áll. — A nagy Luorotia nem aülyedhete annyira, és — ha már tudni akarja — nincs is rá szüksége, mort — én vagyok udvarlója. Különben a mi Salvatort illeti, mogtiltottam, a tőleí kép-vásárlást. A Ghottoban ép ugy fog megbukni, mint másutt. — Éhozzék, mort kegyed kívánja. Tudtom szorínt halálosan sérté mog kegyedot?" Ribeira meg igonlé a kérdést. „Ugy hát" folytatá a csendügyfő-nök „joggal bűnhődik; különben, tu- lajdonkép meg sem érdemli, hogy ül-döztcssék. Az embornok épen sommi tudománya sinos. Még pitvaromat aera festetném I i általa. Ma vagy holhap talán Muálkozik alkalom, hogy kézre korittessék. Igon szívesen szolgálnék —" ■ „Ah, ogy uj fölvonás, a oavielldt hozzák." .« , A két barátnak ieszédét egy ál-arczoB csapat megjelenésű azakitá félbe, melyot roppant embertömeg kisért hangos örömrívalgások , röhőgéa éa bravokíáltások közt. Egy omberok ál-tnl vont, a virágokkal ékesitett kocáin trónus volt fölállítva, a őzen ült a bolondok királya, a carneval aatyrja. Tréfáinak szeszélyeseknek, élozeinok csipőseknok kolle lonniök, — mert az ombertömog körüle pillanatról pilla-nutra nagyobb s nagyobb lőn. — A korosma sátorA olőtti téren — amely sátorban t. i. Berniní vendégoível helyet foglalt — a ooviello „megállj"«t paranosolt. Mindenki gyanitá, mi fog bekövetkezni, mert mindönki ismerte a osendllg^í^nök- és vendégőnek ál-czáját; a n4p fcürü tömegbon tódult a sátor elé, a u coviollu fölomelkedék a beszédre. Egy pillanat alatt a legnémább csend állott be. Mielőtt azonban a következő jelenetei rajzolnók, keressük föl Salvatort. — A művész Fnlooneval néhány utczát átbarangolva a zűrzavart szemlélgető, a végro egy korcsmába vetődött, melyben a tüzos déli bor lokö-több vonzó erővel bírt, mint a városnak bolondjátéka. „Mily nevetségesek ezen két lábu teremtmények carnevaljukkal," mondá poharát ajkaihoz emelvén a művész; „lárma és por bámészok és oiditdk, ebből áll nz egész. Szellem, ész, valódi vígság sohol sem található." „Ennok, az átk..... csendőrség az oka" válaszola a korcdmáros Salvator Bzavaira, „sehol som tűr még csak Rzabad szót is, kémei mindenütt les-» kelődnek, a mióta a nápolyi vendég, u spanyol foBtő a osendűgyfőnöknél van, Bornini majdnem megbolondul. Valamely Nápolyban való ö»*zceBkü-vésnok szállong hiro, 8 talán itt ie attól tart. De psztIa Egy férfi lépett a torombe a Salvator közelében helyet foglalt. Snlvator njolag bort parancsolt, b midőn a korcsmáros azt elébo tévé, észrovétlenül azt sttgá Fuloono fillúbo, — hogy az idegen a osendllgy cg) ik kéme. Faloone, — ki most gyanitá. hogy barátját veszély fenyegeti, mort az idogen már előbb ás az által tűnt fel előtto, hogy öt és Salvatort már ut-jokon követé, ürügyet használt, hogy Salvatort a korosma elhagyására bírja. A házon kívül közié Salvatorral gyanúját, do a helyett, hogy a művészt vigyázóvá tenné, ellonkoző ozúlt ért. A művész homloka redőkbo szorult s öklét fölomelvo moímogá: „Mog fogom magam bőszülni ozon Ribeirán; ha harozot akar — logyen meg, . Ellenségeskedése mindenütt üldöz; nom elég, hogy a művészt nyomja ol, még az embert is gyűlöli." Az élvezett bor, vagy harag volt-e — Salvator szemoí e szavaknál oly dühöBon osillogtak , miszerint Faloone romegni kozdo, meggondolván, hogy Salvator valamely vakmerő tett által önmagát döntendi veszélybe. De ogyszorre Salvator hangosan novetni kezde. „Fölségos eszmém jött, barátom," kiálta, r gyors léptükkel nmgávnl voná Falconét — „álavezot ide, álarczotí* Néhány pillanattal később a car-noval moglalálta edvielloját. „Viva coviollo," harsogott a tömeg. !hHolUhí loVnk, BMmnrak," nevető ti bolond király „blsa ti n gyoplUt fogaitok küfcó Veszitek. ..... ÓU Oluworaziíg, kiáltn tréfás pat-hoHHivl, n csaosogók az arszlánok, a gnzernborok, a fóltudósok, a könnyel-milHÓgnek, aa ugorkáknak hazája; — Olhszorsztig, te szabadalnmzott országa a művezetőknek, Üdvözöllek !u • í „Hah, »zerettoim," folytatá, midőn a'' zajos örömvihar — némileg szűnni kezdo, — „Corviello Formioa büszke név. Óh nópo a rómaiaknak, bolond-rtíhát ölték magamra, hogy hozzád hasonló legyek; de én nem vagyok ám oly sovány, kiéhoztotett szolga, mint te, én erős, vakmorö, bUuzko és szabad vagyok, nagy szájam b osodaszéporrom van. „Hehe," gunyolódék,tnidtín a népnek röhögése, mely ő és a borús hordó közé tolakodott, félboszakitá, „ti naplopók, miért álltok itt mint a fabábuk, összeslltvo mint a mézeskalács? Nem látjátok-o ott Hemini lovagot, az udvar kegyenozét, a nagy Maeoonást, n legud-variasb uracsot, s a hasonlithatlan államférfiul? Hiszen osak mogismoritok öt tollnélkllli kalapjáról, theaedényé- r \ nek méltó födeléről., J-^Nézzétok osak mily arezot vág, épen mint a zzamár, midőn vizot iszik 1" A osond-igyfőnök arozn haragtói pirosul ni kozdo, de a népnok hongos taps-vihara, mely röhögvo kéré a ooviellót beszédének folytatására, akadályozá öt dUhéned riyilt utat engedni. . „Csapjatok mély „nlá''.atos szolgáját," hajoljatok meg, köszönjétek meg szitmos jótétoményeit!u gunyolódék tovább a bolondok királya, magát Bornini előtt meghajtva, „mondjatok köszönotot neki, hogy o zene most orditiissá fajult. — Udvaránál mindon énokolni akar, s misan énokol; kémok és hizolgök. — Egész legio ágyasa és horéltjo van, a mit osak tosz, s a mióta uralkodik, hatalmasan érozzlik a nagy bikának befolyását az égen. Egész Olaszországban mindenütt ösz-szekötik az ökrökot és szamarakat, do nem osoda, mort annyi van, hogy oz ember Aroadiában véli magát lenni. Mindonütt iskolák alapíttatnak, sazem-borok „la" kiabálásra taníttatnak.Ugyan már csak hajoljatok iyog , csapjatok mély „alázatott szolgáját!" „Vérosro korbáosoltotom hátát!" dühöngve üerninl, mialatt a nép hangos röhögés közt köszönté , h ogy álarozos csoport gúnyos tisztelgéstől közelgő föléje. „Ugyan édes báránykám", fordult most a ooviollo ogyonosen a osondügy-főnökhöz, midőn annak dühös szomfor-gatását észrovovó, „to másnak tartasz ongom, pedig egészen a to embered vn-gyok. Valóban mindennel bírok, a mi udvaronoznak, — valódi udvaronoznak szükBégos. Szivomot soliasoin hordom nyolvomon. Tokintotos uram, végy föl szolgálatodba. En mindont engedek magammal tenni, mindig azt mondom : — „Igon, alázatos szolgád!" Tudok szom-tolon lonni, tudok hazudni, lopni, csalni, hajlékony vagyok, mint a bőr, sima mint az ángolna; eltűröm a botot és szitkozódást — ho, nomdo Inisznomot fogod vehetni? ho!" Nős barátom, csat-tnntB nyelveddel, hogyozd füleidef, köpj és felelj!" E szavakat oly maró gunynyal mon-dá a coviello, hogy Bomini dühösön fcl-kiálta: „Fölakasztatlak gonosztevő," s Ribeira valamennyi tanítványai fölug-ntnnk a gúnyoló megfonyitéséro. „Mit uraim," kiálta a ooviollo félénk unukilüjgzésHel, mi közben a tömeg no-votctf, „ti harag8zotok rám, ártatlan bárány?". „Kí foglak fürkészni tudni," rotnegc n dühtől Bornini, „hol nem fog védol-mezni álarozszabadság." „Fogjuk tudni, ki vagy!" kiáltónak Kibcira tanítványai. „Kedvosim," gunyo''ódék a bolond király „kezdjük el a neveknél." Ismeritek ama férfiút ott, fordnla ekkor a tömeghez Spadarora mutntva, trama fél-vállas, görbo rábu férfiút ? Az harmadik és ncg) cílik Hannibál, Don Spa-daro! Társa Lcono, hasonló naplopó, o.«nk-hogy oz kissé jobban van fölczifrá/.va, kenőos után szaglik. s valódi Achilles a vítorombcn# Ő kiosiny ugyan, do igon haragos. Ami amazt illeti ott, ki kezét tóréro holyzi. nz Caracoioli." (Víg« ktWetkoxIk.) Ü Z L B T I I R N Ö K. A KnKy-Kanlzsn, oct. to Aiö«» * legaiebbld.V JúiAa klaéretében , megboiU a« uj terményeket, melyek a metél ganda vérei verejtékei «umkAlkodAtA Alul jnttek létre ; caak eredménynyel la birnAnak I ezen pillanatra kivAnaigunk ugyan még nem lAtaalk beleljeitlllnek ; éa főképen aion alkudoxAaoktAI fllgg, melyet Jelenleg a aiomaiéduraaAgokkal kötünk , él melynek mlelCbbi teljeidléiét naponként vArjnk. Mai Arjagyxékdnk knvotke.6 .- Jelenlegi Arak alaA-araxtrlai mérőként a helybeli piacion: Bms uj»5--»3fua 6 frt 0 kr-6 frt 40 kr. Ro>* uj H<> font»« 3,80—4 frt, Kukorh-ra 8t —85 fontoi 3 frt. Árpa aerWtéalm» való, 70 — 73fontoa 3 frt 3—30 kr. Zab 43-47 fontoa 1 frt 30—33 kr, I''oliAt>ki« elaö-ron''H 6 frt 43-30 kr, P.uxitly fehér 4 frt — kr. tarka 3 frt 30 kr. (lubó ela8 rendll 0 frt mt''«f}a. fiallvapAlluka 90 fokit 81 — 4» frt hordóval együtt. IMrkÖly pálinka 20 fokú 18-10 frt hord." v»l együtt.— Mt« 12 frt. — ltork''J 25 frt. NyoraWIröki (lanyha Ualet) HkBr- ti telién- 30—38, ét buia-l.Srók 40 frt. niAaaAnkéut. !lor»k. fehér éa vÖiU» (aohlller) 1802- éa 1903-kl — vMéklInkbell — terméé 8 frt 0 frt. — VlllAnyl éa a oga ''Anll foketa 1865. hláoyxlk. llj honi bor viJröa (aehllUr) éa IVhír 7 frt -U frt — kr. IWatomneMki borok 1803-éi 1863-lkl fehér 10-14 frt. nőnként. Vlaat 00 fit,— kr. IUx 44-43 frt. Kö «naégea gyapjú Ara 80 frt. — IVhSr rongy Ara 7 frt 25—7 frt 76 kr, feketéé t frl. JV.-kanUsnl pioexi árak oct. 10. noraó lu-iéje 10 kr. Len -ai lt:«é)o 10 kr. lUb Itcxéjo 8 kr. Kttloa It.-xíjo 3 kr. liurgony* mlrCIJo 1 frt 00 kr. Mtfrh''nhiia fontja 13 kr. Jithlina fontja 10 kr. 6ortla-hua fontja 20 kr. Hralontu mAaaAJa 80 frt — kr. Zllr •fontja 40 kr. LAnglIxt nU.aAJ.i 11 frt — kr. Zaom-lyelUat m*sa»ja 0 frt — kr. Konyérlla .t fontja 8 kr. Kukorlcxalla<t loiit;a 3,kr. Arpailira fontja 0 kr. KitlcakAaa fontja S kr. KliakAta fontja 80 kr. faolaj fontja 60 kr. ItípotoolaJ "fontja^ 32 kr. líonmajolaj fontja 40kr. llj bor Itoaájo tö kr. — Óbor ltcaéjo 20 kr. PratI «¡ír Itcxéjc 14 kr. Knul<«al «9r llcaéjc 10 kr. Gaboim-pMinku Itcaéjo 60 kr. Tdrk^lr-plliuka ltoxéje 40 kr HxlIva-pMlnka Itnéj, 60 kr. Ny.-ri faggy6 niAn.lja 13 fit. — kr Öntdtl fa^/g/ú-gyertya (ontja 35 kr. MArtott fontja 32 kr. 8japn.vi fontja 21 kr. 80 fontja 10 kr. Keményfa 61« 0 frt — kr. P.ibafa 5!e 6 ír» — kr. Hycrafa ttlo 6 frt — kr Ka«téh mé. rSJe 40 kr. Hiéna miatta 0 fit 80 kr, ßialui* in. 60 kr. Kondér fontja 60 kr. I.au fontja CO kr. Ilrcnl péiizárfolyaiu oct. 8. í ■ . t i. (<• mot.il(quos 01.80; 5n/a ¿oinz. külceön 07.15; 1800-ki AIIkJuIiuí kölcsün 7ü 0& ; b.tnkrósxvónyok 720.-—. Iiilolmtóanü róa*. vAnynk IÖ1.70; London 127.8U{ o*«st ágio 120.50, nrany darabja 0 frt 81/, kr. Kelolös 8*orkcsztöt Wnjiiltn JiincT. HIRDETÉSE IC. WAJDITS JÓZSEF könyvnyomdájának nagyobbitása Nagy-Kanizsán. Tisztelettcl bátorkodom a n. ó. közönségnek szives tudouiAsul adni, hogy — már 5 év óta jó hirbett fentilló — könyvnyomdámat magyar ós német betűkkel njolag dúsan felszereltem, ennélfogva azon kedvező ([ helyzetben vagyok, liogy a legnagyobb müveket, magyar vagy német ^ j nyelven a legdíszesebben kiállíthatom; — valamint kellőleg berendeztem könyvnyomdámat a legújabb keretű dísz-betűkkel és a hozzá tartozó éki-♦jjj tésekkel; és minden e szakmába vágó kisebb-nagyobb munkákat is, u. m.: hatósági és kereskedelmi iiyomktváiiyoka^ | továbbá falragaszokat, körleveleket, étlapokat, megliivó-jegyeket, tónezrenűeket, halotti jelentéseket, nyugtákat stl). a legesinosabban, s a lehető legjutányosabb áron kiállítom. Ezen vállalatomat a n. é. közönség kegyes pártfogásába ajánlom. Kész tisztelettel WAJDITS JÓZSEF, nyomdatulajdonos. Vidéki megrendeléseket, hibátlanul és gyorsan teljesítek. llelylség-változtatíis, AliUirottnk lnUoikódunk n t> ez. kOr.iinsógnok tugtolút-tul kijelenteni, inis/erint fűszer-, anyag- ós festók-koreskodósünkefc az eddigi linlyisrignck Atollon<il>on ^fdMit 40ü. sz. n ) fokvtS Bnjilt (Ancliitt Ttirnok fclo) ItátunkW toKUk frt. — A t. k«-xttnsóg irAtiyunkban tnnusitott jóakamtiU tuvitbbrn ia Mrjük. _______ ROSENBERG JÁNOS - WELISCH JÓZSEF. Árverési niraetés. Mely Bzorint n Mb-komAroiui nnj;)'' vondógfogndA Jövft óvi Szt.-Oylírpy nnptól n/.Amitnndó hAroin=:{ óvro, folyó évi detíentbor íió 10 ¿n flz Ttrndnlml gn/.dnsjlgt Irodábítn t''Artsb-dó rtrvorÓH utjAn linttzonliórbo fog ndntni. Költ Kis-Komáromban, nug. 31. 180G. A« nrnitulml (hx(rt6i<. Ci. klr. oaatrAk, claS amerikai éa an^ol axaliadltékkal oklovrlciett A.KTATHESRIM-SZAJVIZ Popp J. G. ((yakorld fogorvoattSI Itécaben. Ilognorg/wao Nro 2. — Kgy Ovog Ara I írt 40 kr. liccaomagoUa 20 kr Ca. klr. aiab. FO«-PEP Ara 1 frt 21 Ví. VOU ÓLOM lyuka, fogakra 6ulia«»nAlatul Ara 2 frt. 10 kr. Kttvíny fog-|)Or, egy iloliot Ara 03 kr. K Jolca kéiiltinény 16 éri fttuAIIAaa óta hírre kapott éa ellorjodt Knrópa liatAraln tul la. IlaamAIaU kOlOnnaen Jótékonynak blionyhlt lio niindonnemtt fogfAJAa ellen, a »»AJ lAgy ré««ínok minden baja ellen, könnyen véraC Íny, aknrbult atb. ellen. FSlolvaaatJa a nyAlkAt miáltal megakadálynixa a fogkJ> kiípzöd^aét, friaaltdle^ éa ialéajavltdl«|[ j bat * «xAira, tebAt teljeaen niegaxdntetl a roai a»agot, mely moateraé-! gea vagy (Ires f»gak, étel vagy doliAnyaAa Által aaArmaalk. MIutAn e •<Ajvli aominlkt''|i acm liat bArtékonvau a fogakra éa n a«AJréaaokro ! tollát kltUn(> axolgAlatokat tea«, mliit axAjtiaatltó-axer ia, éa kéal Üreg korig telje» egéataégben éa frlaeaégben tartja a fogakat. Magaa or-voal tekintélyek blaoiiyltvAnyal elismerték ArtatlanaAgAt a aJAulbatóaAgAt éa aok jele* orvoi Által ajAiillntlk. Knphntd \nt;y-Kniii*Hán: Foss<dlw>for József, Wollisoli, Uosanfold A. ós Koscnborg J. ós F. urnknAl. Dr. II ii f« U n d Vilmos Krlatof iHa a éovorotra müvet: „Mea-terlég rinb rl éle t nuglmaaillUAra* «"a kl no latnamé hoaaaii életkorit T O a foKnk ineglnrtAaAt a.« él, t l.oaaíllia nwdJAu*k tartotta. Qyakran arra utAlunk éa még fogjuk ia i-»t tonnl Jig<al, hogy l)r. l>opp ax Anatli.liIn a/AJrUo llé.-aben ugyan naon ewk.Uiík ki>»é~tar-toiik, éa 0„''y onibor réao-rbl, kl egéajaégo f. 131 jüanul gondolkojlk, ao innradjon ha<(i>AlAt nélkül. Ai Ainithurin aiAjrlt elorotiltd éa lelfrlaalt«:< g Im», ui''>cti«atltja n fogakat gyükereatfll mindon rA tapadt tla.''tAllanaAgtiM, «uyliitl <ía iiiognka''Alyo^tAtja a fjgfAJAit, mega aba-dltja aa el8io b<>raAt»tt liaa uálatnAI fojvs a boifcír.t, ó* mefflfy^-gyltja a vérutt fogln.at. Igou még t8bb, na Aiiatborln a''.AJyl» inrg-Akadilyoitalji a r*ndea hia«nAUt melktt a fogak megakadAaAt éa odvaaaAgU. Mind u roa«, ino''y ax egéaxaégea gyomor fenntaitAaAra b«folyAaaal bir, ugyané t gy.ikoroljA.n legn»gyobb mértékbon a hoat n élítre. A » Amoa iíiA I k-lxll'', melyek a foga* feniltartAaAra, nylUAno-aan magaaxialtAtnl fognak, k''taég klvlll na elai) helyet l''»g|alju o! nx AnAiliuiiii.aaAJvU, mé/ ii''in vnlt rA eaet, imlyben Udvlla hatAaAt té-visitolln volna. Dr. Popp Anatherln axAJvJio megfordult a< igi''aa KiiropAb.m elterjedt éa axAmta''an blaonyltvAnya A< orvoal éa liidj-mAnyoa tol Intóly. kuok iuin<löaa<o o''lamrrS''cg a Ál -frldlo, K<en alapbil na caxk»i blatoaau fog ajAnltatnl aaoknak, k|k aat még nem lamoi ik. Wftjdits Józaof kiadó-, lap- én nyomdntulnjdonos Nagy-Kanizsán. |
