* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
18.18 MB | |
2023-07-04 13:57:45 | |
Nyilvános 473 | 669 | Zala-Somogyi Közlöny 1867. 019-021. szám július | Zala-Somogyi Közlöny Ismeretterjesztő lap a szépirodalom, kereskedelem, ipar, gazdászat, tudomány és művészet köréből 6. évfolyam A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: j , Nagy"Kauii2ga Hatodik évfolyam 19, szám julius 1-én. 1867. Ismeretterjesztő lap „ le » ■ 4R szépirodalom, kereskedelmin, ipar, g§zdászat, tudomány cs művészei köréből. Előfizetési pénzek és hirdetések, Hjr/ iilnUp « I*p « » « i i c m 1 tartalmát UlsHf k ö x I o ím é h y e b, VAlAiuint vlctékt lovclek, bjrmeiitva « kladáblvOAlksa kllUciiJök naov-kanizöAiu. MesJelen: 1 WUdeii hó>''f-M»,;HMn, 4« ío-kAu - «glas Iroda ra klntlti hivatal: WAJMTH JO/UEK köny*ker»«kedí«ibín. Elöflzotési föltételek Hirdetésed: A lint hAJ>ilboi pctit*or<.<rt 1-mUr 7 kr. 2-laor d''i» mludon további belktAtAnirt 6 kr. ¿tclyffcd^ niindoM czyc beikUt.Wrt 80 kr. A „Nyílt t^ren" . *ry "pellt «or bnlkUUil dija 10 kr. Helyben liánlioi .hordáttal i* vldi''kre |<oiUn V.II1 Kgt''ta ívre: - 4 frt. — kr. Fii évro . • 2 „ — . Ävnegyedr« - t . — , ■ <iv cv - f>k) » » pólósára nx ínséggol jutott vidékre, —szál-i.tsjl tátott; ugyanazért hntároxtntott miszo-rint o megyekősönségo kérvénynyol járuljon a honvédelmi minisztor Ő nagyméltósá-gáliox, hogy oxen bnj minél olőbb orvosolva logyou. Targynltatolt a mogyoi költségvetés, molybül 70UU forintolt a pénzügy minisstorl-um noiu hagyott holybo, oxon öaazog nélkül pedig ax artmiulstratioualls költségok nom korülnénok ki, azért oxou összog utalványozásáért is kérvény_ intéztetett. Jolonté továbbá, hogy n koxhátorság tokintotébül a foglárok számát sxaporitá, n ogy pár hét nliitt szolgalatra koszon állanak. —L''gérdö-k.issbb joloutéso vi.lt a kanizsai hiró választás. Sajuosun értesültünk, hogy a kiküldetés kolló oredinényro nom vozotott, miután a kis-kanixsal polgárság nom akar romloxott városi tanácsot, nőni lóvén annyi érdoko, mint a iiagykanízsuí lakósokuuk. T. L. ügyvéd ur panaszképon olőadá, hogy az ogyosok részéről az ügyvédi kar ollon szabad polgárhoz nom illő tattok köVot-totnok ol, moly ogyénok ollon nincs ügyvédi rogrossus, miután vagyonuk niuos, lovagias ols&tétolro P''.''dlg képtolonok, s igy a górom-Iwiagot zsobro koll rakni. Nom kutatom, mi okozta Kís-Kanizsa városának s polgárainak nx ügyvédi kar ollo-ni ellenszenvét, mort oxon tárgyhoz hozzá »xiMl.ini, a holyi viszonyok alapos ismoroto szükséges, do mint igogyoí földbirtokos a polgárság megnyugtatására irhatoin, hogy a törvényhozók a kir. Ítélőtáblát azért állítottak fol, ha vau olyan ügyvéd, kl visz-sza élne esküjével, törvény tolenséget követ no ol, ugy az illotö onnét kaphatja oxon szót silontiarius, moly sohasem téveszti ol hatását; szUkségtolen tehát türelmetlenkedni, inert híggadság s kitartással érhotünk csak oxélt. Kanizsa városa világ koroskodolml forgalmánál fogva törvényszék nélkül fonnt nom állhat, sőt váltótörvényszék follállltása is sxükségos lévén, n magas kormányi országos segélyro méltán sxámot tarthat, és ox állal a város kiadásain is sogltvo tonno, Kis Kanizsa város polgárai, ha jobb sxo-rétik u 12 ftlg itélö bírót, válassza saját köbeiéből, kit bizalmává) mogtísxtol, mort n rokon sxenvet erőszakolni nom- loliot. Megyo bixottmánya végzésílög kimondá; Kanizsa városa válasza mog minél előbb tisztviselőit, s mint alkotmányos polgárok választási jogukkal élni iparkodjanak. Végül a megyo bizottmánya a magyar minisztériumhoz, azon közbonjárásért, hogy Ö Felsége a király a számüzöttok javalt éa szabadságát vissza adta, hódoló tlsxtolotét foliratban folküldoní olhatároxta. Ax ily nemes fejedelmi tottot ax ogész ország áldással viszhangoz II BARANYAI ELEK. Letenyet szolgabíró T. Szigotlii L-ijos ur által mlgos gróf Andrássy, szlll^tett grdf Sxftpáry iisszonyHágtól 50 frt. L|()* oIiuh Imro f) Irt. Sinnnd Rubin f> fi t. Siefíer l frt. Szigetin Lajos ö frt. összesen GG frt. Nagykanizsai lakótok közül 12. Tt Vlasits Antal készpóntyn 100 frt., továbbá aláírás utján njiln-lott fizetés mellott, BIau IMI ur 300 frt. Gozony Fercnoz 60 frt. Walbach Mór 00 frt. Wdgncr Kiíroly tanácsos 100 frt. Kaitn Vilmos llgyvéd 100 frt. Eperjtosy Sándor törv. széki tanáósox 100 frt. Dr. líorviítlt Antal Ügyvéd 200 frt. Koch Mihály Ügyvéd 100 frt. összesen 1000 frt. alapítványul a tanárok fizetésűhez renden kamat fizetés mellett Walbaoh Mór 200 frt. Weisz Samu 300 frt. Miohel Ifíiiácz 100 frt. l''loszer Ignácz 100 Irt. Tárnok Alajos 200 frt. Ujváry Illés G00 frt. Grilnlmt Plt. 200 frt. Tóth Lajos Ügyvéd 200 frt. Mártinkovios Károly főszolgabíró 200 frt. Horvátit János ügyvéd 200 fr. Kátz Antal, orvos 200 frt. Wajdita József, Zala-Somogyi Közlöny «aojkojiAÖ-jo 200 /irtott, Ojszcsen 2700 frt. hozzájárul még Czotl ur ajánlata is, ki a fögymnasiuinot egy pamlaggal és egy madrnozal kívánja megajándékozni. TÁRNOK ALAJOS, bizottmányi olnUk. go. Mintha mindon szögiében forrás fakadt volna, fölbugyogott a víx sxokák, konyhák » kamrákbin, ca utóbbiakban ugyan uem sok kárt tehetőit, mort — »ub rosa mondva — Qrosok blx azok. 25-én fatvunkon kívül álló egyik malom mellott, a villám egy sxalmaboglyát égetett fol, jólehot közöl állott a malomhoz, egyébb kár nom tőrtént; 25-én ugyan oda naoá inossxo egy szjna petronozét. Mezőink győnyörüok. Ilolylyol közel már kopókot Is láthatni. Némely gazdák vallomása szorlut, emlékoxétükot haladó idők óta nom volt olyan tormés mint ax Idén. A tava* sxiik nom oly sxópok, mint ax ősxiok. Konyorünk, hála Istennők losa elég. D* mort nem cssk konyérr«l, hanem — kovea kivétellel — borral Is él aa omber: lesz-« borunk? Erro egész örömmai: quantu* aa-tls, felölhetik. Ami szőlőinket illoti, tőkéié-toson kielégítő sxüretot igérnók. Alkotmányunk van, kenyerünk n borunk losx(?) Szegény népünk aroxal vidámulnokj míro olmulÍK ax nratás a megérkoxik a sxtl-rot, talán telljos losz öröme. Adja Isten, hogy logyen ugy, mint már régon voltl filfifizetósi felhívás G-ik óv 2-ik felóre. Lapunk, mely körijeiül már Ítéletiig" óve viddküiikiiok Itü közlilnye tbvábbrn ia megtartja az eddig követett beosztást, óh azon remótiyben hulad ülőre, hogy a n. ó. közOnsóg pártfogását ezentúl is kiórdemelvo az vlötizettík1'' számát minól nagyobbra emelhet^ó. Kl(ifizetó«i feltótelek t helybon Inizhoz hordva, vnfty TÍdókro pó.s-iáfi Hzótküldve ogó»z óvrtj 4 frt., fól ^vro 2 fct.f negyedóvre 1 frt. \VAJDITS JÓZSKF, < i felelős axorkcaztő éa - kiadó tulajdonait. ^■■»■■■■■■■WWWWMBMaMiiWMaBg 5Bi g íö gymuasiumunk ügyébon. '' M. óv junlns lió 23 ánNngy-Kanizsán alakitimdó fógMnnasium Ügyében a fennáló bizottmány közgyűlést tartván, «b alkalmával a bizottmányi elnök T. A. kimutatta, miszerint ez időig nyert aláírások utján az^ alapítványi tŐko már oly «zámra nevekedett, melynek ¿venkinti kamatjaiból legalább is két taqáy> urak ftztjt^aét födozui lehet; — Ezen jelentése folytán a jolen volt bi-sottmányi tagok nzon határozatban &lá-podtak nieg, mikzorint n Nagy Méltósága magyar k^jr. vallás- és oktatas Minisztérium eleibe egy folyamodás ter-jen''íter ;ék, me''ybtoti a helybeni gymnasi-umhan a jövő 18*7s» iskolaí e tanévre av 6 ik oaztalynak megnyithatására !xégyes engedelem kéresaék. '' Ugynn ozon alkalommal oltfadá nz •Inök ujabban gylljtÖtt aláírásoknak jegyiénét éa a kegyos adakozóknak következő névsorát u. m. '' Ai alakitfondó nagy-kanizsai ftfgym-na«um felBögúléséro ujabbi kegyes ajánlatok kai szeróuoséltotott mog az tigyi .bizottmány éú ugyan. 1. Tettes zalamegyei nemesség pénztárából a gymnasialis helyiség nagyob-bitása, épitéshez 1000 frt. 8. Nagy méltósága Tolnai gr. Festotios György ur ö Excellentiaja az alrt))ítványhoz já-ruland 1000 frt; 3. Nagyságos Bétnioz Lajqz Szortbathely megyei nagyprépost ttt lcÓMpénzbeu 40 frt. 4. Nagyságos Szabó József a pesti központi papnövelde igazgató ur készpénzben 26 frt. 5. Ta- F^rbor Józsqf t«jiol$Kli járás szol. gaoirö készpénzben 2 frt. 60 kr. 6. Fö tisztelendő Plander Ferenoz novnl «•pweat ur készpénzbon 100 frt. 7, Nagykanizzai mükedvolő szinU fiatalság 117 frt. 2 krt. B. N. tísztolendö Ké«-márky káptalaufai plebánus ur 2 frt. 9. Főtisztelendő Legát Gábor pákai esperest ur 10 frt. 10. N. tiszt. Sélyci Antal dióskálti plébános ur 2 90 kr. 11 Zala somogyi hirek. A (Kanizsa péoai vasat,) pcáltlkid bejárása tpkintotéből a m. k. közlokadésl és köx-munkaügyi ministor ur ő exoolentiija, l^lb»-ri Sándor minístorl titkár urö nagyságát kiküldvén jun. 27. városunk tanáoa-teremóben a kiküldöttség őssxeJOtt, hol • klkah^U. czóljának a bizottmány elnöke által tott, vlő-torjosxtéso után annak tudomáaá*» jutván a város hatósága, hogy a torvexett vasútvonal Mura-koreaxtur alul kiindulólag Somogy legszélsőbb déli résxőn a Dráva morodok pótján oaéloxtatik vexottotni, o város részéről torvozott vonal kiindulási pontja áa irány* ollon több igen fontos 4» jogos érdek alapjáé ünnepélyes tiltakozás omeltetett, uolyotnom osak megyén (, hanem a szomszéd Somogy-megyo küldöttség- is egésx kiterjedésébon magáénál fogadott, exou szóval olőterjnsatett tiltakozás Irásbani érvényositésére a bízott-máuy elnöko által városuuk illetőleg a kél mogye kiküldöttjei utasítva léván ennek jun. hó 28-án mog is foleltok. Romépyljük leaxen alkalmunk ozon közérdokü okmányt jövtt számunkban egésx torjedolmében közölhetni addig Is azonban ax orr« hivatott hatóságok magi» figyolmébo ajánljuk. A (Urnapl körmenet.) Az urnapl körraa-not a szokott Ünnepélyességgel ment végbe, melyen a nagy saátnu áhítatos híveken kívül a holyholl tanuló ifjúság, a hatóság tisx-tikara, a os. kir. katonaság ax összes oxúhok nagy számban vettek résxt, ax Idő aa ttnne-pélyro logkodvoxőbb volt. A (Novozotos r/glség.) A Balaton lecaa polása után több helyou. p. o. a aághl pusztán kaszáló koletkezott. Folyó hó alsö napjaiban ott ax urodalml tisxt szénát gyöjtetvén, ogy gyüjtőnok villája megakadt, minek okát koresvón, látta, hogy villájának középső ága egy harangnak koronájába akadt. Ax uro-daíini tiszt a harangot kiásatta, moly egésx-bon ép, kivéve, hogy koronájának egy ága és szivo hiányzik; 637s font nohézaégü. A korona alatti felső részen e számok vohstök ki: l. 0. Itllll 4 IIH. Ax alsó résxon köröskörül oxirádák láthatók , do melyeket oddig tisztán kivenni nonv lehetőit. — Régiségét mutatja alakja is , moly inkább hossxukás , mint gömbölyű. Igen Usxta, csengő haugja van. A (Ax Esxterháxy) joszágok zárblxoltsá-ga köahirré teszi, hogy r köxponU néuali» jul. 1 tői kezdve megkezdi a mult évi jusu lö én húzott sorsjegyek, a a mult évi juuiu« 30-án lejárt 1841 ki köloaöo sselvényeV kl-tuotéaét. Megyei ügyek. Juuius 17-én össxohivott bixottmányí gyűlésünket Méltóságos főispán ur saját clnök-loto alatt megtartá, a gyűlést azon örvendo-tos hírrel nyitá mog, moly nom régiben ax orsxág fővárosában végbe ment. A koronázási üniinpély nemxotünk történőimében, ogy uj korszakot fog képoxni, fónyro néxvo po-dig fölül multa mludon ourópsi nonwot ünnepélyét, mort fényloni -a magyar különösön szorct. Én nzon ogyének közé tartozom, kiket Íompa és fény elnem ragad, mort a csillogó rág* kövok sokszor oröltotott fényt ragyognak; maga a gyémánt is vakitó fényt lovol, s mint kŐ jég hideg. A mi engoin elfogulttá tott azon osomény, mely a koronázás után történt. A fölséges fejedelmi pár a nemzet ajándékát vissxa adá azon hősök gyarmokoinok, kiknek atyjok a jog éa aaahadaág oa itáiban elvérzett. Öröm-mol oiullté M. főispánunk Zilatuogyo bandériuma, moly mognyorto ö felaégoik totszé-aét, valóban öltöxotjilk, fényre, díszro bármelyik bandériummal vorsonyoxhotott; da<; liás alakjuk podig sok szép szívet mozgásba hozhatott. Mog koll toldanunk cxután a lin-gyományllag örökölt táj szólást „Zala bora, monyocskéjo és rákja, Zala bandériuma ia ax olső. — A sxép számmal összo jött bizottmányi tagok hozzáfogtak a hiányzó törvény-sxékl tagok megválasztáoáhox, a ülnökök-nők megválnraxlattak : Stottuor ur kámzsáról, Molnár Dé nos, llídog Józsof urak, mindannyi hites ügyvédek. Exokutáu Llarcaa Sándor alispán ur axólalt fol mogszokott otthonossággal, s ux ogy hó alatt történtekről folyékonyan totto megjelenését. Sajnos nxon-ban, hogy júlontésót olőazör is n panaszos Ugygyol kezdette, moly e megyét a tulterho-ló katonai boszállásolásokból állott, s jó lőhet ö az illető hndparancsnokságnál megtevő a kellő lépéseket, s iparkodott a megyo jogát megvé loni, s uaoxára a többszöri megkérésnek, egy lovassági század mégis Ta- Levelezések. Tapaony, junius 20. 1807. Folyó hó 24. és 25-én ''/»4-kor délután, iszonyú tnonuydörgés és villámlás között, sötét felhők boriták ax oget, mintha elakar-ták volna nyolni a világot. Szomorúan besxólgetvo néztünk a fellegekre, s aggodalommal vártuk, mit rojtott a végzőt szárnyaik alá. A villámok mindon egyos ca «ttauáan s abár gyéron hallani kox-dő jég, ogy—ogy roményünkot sommisité mog a küszöbön álló aratáshox. De hála az égnek 1 aggasztó sojtolmünk nom toljosült. A lobogó zápor, mint áradat höin|iölygUt vlxbe—sárba türöztvo, ax apróbb növényeket s kitágítva ux olőbb is i^blös vízmosásokat — távozott anélkül, Imgy torményoink-bon érzékonyobb károkat tott volna. Szerény lakainkban is maradt utójulo a viharnak. Többnyire sárból épült házfalaink nom akadályoztatták meg a több helyen ősz-azotolult Vizet, majd ugy jártunk .mint sá Ur. . * fJt&JE »MWoiliolhdttf tólynlólnk fn}>imU legutóbbi Málnának nyilt levőiére, molybon mi, cgyonoíen na „Oedonhurg-Kan ts\er Hoto-ssorkosiitösógéhoz fordul« nk,ii><yolinv»tot veji ötason visszaélésre, melyet lyjlybfli niliuii.U-trMorni n s/.orkesztiUé''.; k''>""nv<> nl itt fdv tatunk.. A» omlitctt 10>ik ssAmAban, Markbroiter nr kolyuJJjtag »d^k v«u t-no. o. Ugy hiazszük, hofeVn gy:tvA toh Uéílonség egyik legbist i*sbl»jolo hu Valaki, mint Mark-brolt r u> to.''Ai oM, mái Womélyéuek sórte-goése áhul ityoks/.ik magának igazságot szóig ilt itni. 11/eljárás oly os/.beli korlátoltságot árul ol, mulyán bosz tnkodnunk épen nem lobul. logfolebb megvetéssel párosult «nj-nálkosásdnkaf f-jc^betjtlk ki, moh ■ «gyep irányábiW,''kf jéllfeitíévbl Ily eljárást tn''g-egyeztetni kép-s. A mi nz „unzuroolinunjj*-fSoT)T^UoTtu félő fojozést Uh-ti, tudnánk ml M^rkbréiler ur ól »tóbiíVí»ly gyWyttrü opiso-doknt mondani közö|i.sAgqn knek, melyeknek jo|loiuzó«óro na „''icauroohnungofáübig11 ki-lejozés is gyong-> volni. vAml pidig n Mark-broitor ur által levolttnkbjn fölfedezett lo giknt » egyéb nevetséges kiftkud Unit illeti, Túrnom tárljuk azokat másnak óiöszlán bőrnél, in .lylyol . Markbreit orur Jobb eszköz hiányában magAt eltakarni igyekezett, csakhogy fájíl »lom Igou is ki íátss inak alól 0« .»iromba szamár k<Jrin>ik. Ugy látssik," Murkbroiter ur Ig-m rern • ktll utánozza Ansnp szollomdus Al Atká.ut. ''A''A.Ilm" in ilt b« IraA''ian n kövotk i*ö közlést olvassuk a idoaori plébánostól: „Aa 18^8— 19-ki hircok napjaiban Ztlamegyo jo-le» honvédcsipata hi''zö városunkon korosz-tülvonulván, i itt ogy éjot töltvén, olutasA-«uk olótt néhányan ululirtuAl niegjelon''ok 4« »jlyomzAszlójukat örök om lékül a. li oly. buli róni. kath. egyháznak ajándék'' sták, moly mai nnpig is olöbboni vi»olt állapotában, mint keuvos oroklye itt ttrlalik, Kgyik oldal Ari ZtUmogyo csimera van ily felirás* sal: „Comitatus 7, ti idiensis," — a másik nl-dalán a »«fii MAria gyönyörű képe őzen körirattal: „Sanda Murin, Putrona Hungariao" — alább a magyar ¿zent korona áll kót nn-viiI(ó 1 környezve. II.i Holnlán luk. Zulnnio-gy«i közönségé o becses oreklyét, ogy mAauj • toinplomi sA«xIóvmI iiomctlolkalog ki-OruiAluó, moit u mugy.«r ilgyok jobbriifurdul-Uvál, iamot bírni »aorolnó, — ogóss kós/.-■ A^gül vitianadoin. Szivcskodjék n t. mogyoi* kovönaóg f. Avi juliu» IU-ignkAr o/.on boovea Upokbau, nkár lun^Anlovólbon voloin tudnt ni •«án^vkAt, tuinlliogy ozon ido lofolytAval a kórdAaos ziU/.ló okvottin n nomzotl miuo-umnnk í''og ujáiidókoztntni." A (Izrnolit i liitközBÓg) n M. if. Ö«»*-Alli-tn«\ «xorint nz ogóaz Aliigyurorizágban kü• lillbnlal (SOO vnn. B««k n igyobb róaao 60 — H) oialádból áll. A potti liitköztóg tagjftiniik »/Ami» 40, 6« nz Utazót magyarorazAgi isrAw-litáké 400 ozer. A (ArntAa), kAri AldAainl tolt W nrntAtt vidukünkön már clkezdottAk. tieivböl örül a M»da, hogy lioiazu ború után vAgre clortl /.>»», *» uj nlkotinányoa év a toldokru is áldást hoaott. A (.Mü»itol«n gyormokqk.) A múlt napokban r.ngy I otrAn t okoaUk u város fiiutozájáu fiitkozó 4''-6 övus gyormokok. Mindnn •OHiidnlum elkftrűlAve vógntt tigyolmoatotjtlk a liatósAgot ez Ardoinbon sziguru rendolotnt kil>ocsá|tuiii, nem osnk m erkölcsöt rontó, mHzitelonon futkozó ozlgány gyormokok, > hunom n többnyire szándékosnn, spjcnl ilio bol inngcsnnkitott undor, tolo ti rok''.nl kiál lozó vAsArló koldusok klüzotósór«. h. (A dalárda) is Bz.nuc<o(, unjulis ótftyorai mi ólotjol, sonnní készülödAs. Szinószr-nk , fürdőnk, inulnlóliolyobik stb nincs, jó.tfölnn, hi n pang A társas ól''lot fdlvlIl.uiyoziiA nz •gyh''t vniöini ki.» «»»¿lylyol. h.x(M(''«yoi Wzönsógüiik) uljAn, logkttzo« lubl> ozAlsxorU intAzkodéa totolo bozntott ja-vislatbn, n m. blintotó törvAnyszók rcszAr.ll ■írint, h»^y n sok dij-nclkül s sznbnd-lupái i n fölfogadott kaiiAszbojtArnk számi kovósbitossók, vagy oj,''y«.''bkiiit oz osztály rondi^.tossók, liogy lopni no legyen konyto j Imi. Üdvrtzoljnk''oíon indltvAnyt, miután n - > tol bizton várjuk nxt, li<>t>y mit cvok óla tapasztaltunk, mlsaerintnlo^löbb sortós tolvaj-I is ezen tit''.tolotro mMttó, Mioronoso jiróöit'' ni''jáiiiguó Oaztály ált il kövottotik oi. jií vü-bon Kliütöl.g iiii-gstUntotvc, a tok kárnak olAjo vóvo luciid. h. (.Moosiládon ogylk kö*birtoki»s 11. II. ltffogyvoróvo.l volott vógott ólotónik. Az [ öngyilkosság oka, tokíntvo ax ollialt körül mónyoit, molyokböl na incl ''k .t kövotkoztotui j som loliot — nnm tudatik. h. (Szilágyi Torka) llónyoi szintársula-Iának ozilött egyik jcloaobb n<f tagja, kí \ pár óv oiött sokszor gyoiivörkndtctott boiu nUnkát kedves játókával, k«(lvoe alakjával, — a vett jolontós szerint Kassán sorvadásban elhalt. Iamiv-ói szivos emlékezettel vesznek rAazt liulálán. Kaposvár. b. Azon m.ult számban közlött gyászhirro, uielyb''ii ifjií gr. Somaioh Pongráoa kom kimúltál jolonlök, ismótolvo visszató-rüuk, hogy ogy nomes tónyt Vöíöljüok, myly «mnfzal kapoiolntbnn » abból Ali, hogy a Íyászoló szuiok a fájdalom szontolto porozok-iim kapo»vArl A s csurgói gy«i&. Iskolák javára ÖOOO ftnyl, ugy a postl ogyotoin jogász-sogólyzö ógyleto rószAro, (különösen szogAny somogyi jogtanulók sogólyzósóre) 1000 ftnyi al »pítványt tőnek, kialolkü kótsAgboesAs lio-lyott ¡ly .vmlókezetos s mngnsztos tónynyol «molvo oszlupot vesstosógükot. b. Időjárásunk a logutóbbi napokban Állandóan száras, sikkasztó inolog ós szelén nappal, A* ellentAlosaii hideg ÓJonto. Napon-kint folliÖk tornyosulnak n láthatáron, ró-mllro a gazdákatjogosorövol, oddlgoló nzon-Isn iiinnoktiliUuk o vosKÓlylöl, h. i''izi i''orkó so^otáfsulata) a minlstorlv umlól utasási engedélyt nymyón, jelenleg ^■•»»thplyou működik n tlmlai idónyt ott »lpirvAu tölteni. Ajánljuk o jól szorvoeott tártuhtoí a fürdői vondógok s közönség li-gyeiéibe és pártolásába. b. (X tervoz''ott utoi.il öntözés) ugy látszik mVuK<?tt. Bein nem tapasztaljuk az önlö-«üiit n>m lia-Uun1« róli. Poilig bizony jó voloji. l)ft>ár AldoaattnJ jár is, buliogy a fer-teimes portól mcgszabadulliatnáiik 0 m.lg aRmokban. Fővárosi ós vidéki hirek. — A király s királyné közvetlenül párisi útjuk után Hadára fognak órkezni, innét Uo-döllöre menondök, hová szont István ünnepe utáu a király gyermekek is meg f''>gnánuk úr-k-.zni. ugyanott kósii őszig Időzni, király i királyné Üodöllöról kiindulva, körutat toond az országban. ^ 1Ogy nagy fontosságú intézőt Van Pes-Ion kelolkuzöbju a magyar királyi Aulánu^ bitoibon, mely ''¿0 millió f iriut tökevel alapulj melyből egyelöro 15 milliót bocsát kip Egy rt-azvénynek névszerinti óitéko2tX) frt, Az intézőt mUkö.lési köro kitörjed a bank-j így ós tföldhiloliutézvti) aálogltivéikibouaA • tuson kivül — bol .és külföldön — minda« xon üzletekre, molyok a kölcsön-, letéti ós le* számitjlasi bank'', nomkülönbonu hitelinlézot üzletkörébe esnekjikolysö.nU alami ós föld* tolurmontoiitési kötvAnyekre. a magyar korona országaiban alakult társulatok és ogyld-luk részvónyewe, xáloglovuleiro és kötvényeiről, előleges árukra, nyárs torniényokro : hitelt nyit g izdasági iparra, cukor ós szcss-gyárakrn vagy hizlalAil oonsortiiimoknak,'''' részrénytársulatok kölcsöneit, országos és községi küloKonökel, vagy magánosok jolzA-log r.usa kölosön^it (Pariul Anloibo) ¿lv «s»i vngy azok oszközlésónól köslunjár vatuti éa vizépités^oti müveket létosit vugy ilyols ibb-s«gi kötvényekre sujátkamatozó kötvényo-kut bocsát ki pénsekot folyó számU? i Átvesz azokért pénztári utal ványokat Aki vngy choquus-rn fizot. A bank éi-tokóbon f. bó 10-iHi és 1 (-ón Sonnyey l''Al ö nagyméltósA-gánAl f >ly t itolagos értekezlet tartatott, a midőn az alapítók sorába loptok: gr. Karolyi | György, b. Ur.ozy Uóla, Sennyoy P>l, gr.if. Andrjssy Alaifár, Knehincistoi" Frigyei, I''ro fon yígoston, b''uolu lludolf, llárkány Frigyes Koriamios László, Ultinál! Karoly, Csen-gori Antal, WodiAnúr Albert, Atzól Pét»r, j;r Fostotioli lléla. Továbbá hozzá fognak jArul-. ni alupitásáliox a nPr.u szerint: na osztrák bitolinlézot másfél millióval, IlotbscbiUi rgy millióval, Sin a ugy millióval, b. Subey egy millióval, n darmstadti hitelbank ogy millió-'' vaI, a württombergi udvari bank ogy millió-! val, Worms Londonban fel millióval, Toiles-•o, ICönigsvrartor és Fpstein fél-fél millióval. =3 (A budai várpalotában) a télro már olö-készületeket tesznok. = Már több hotekkol ozolőtt filinorül n-ion oszino hogy ogy honvédiottoria állal moly as államot no torholjo, ós az önkéntes oda-'' kozást kellemesebb ét ösztönzőbb formában'' vogye igAnybo, a48-iki honvédség árváinak — özvegyjinek és osonká vitóseinek tö''ib'' évekre így totomos öszveg biztosilassók, os • Z irányba lópósok is tétettek külföldön ; do nohozon volt ogy egyboállithntó ; mivol a valódi titzta hasznot a honvédok részére kellőt volna biztosítani és a vallalalkosó kárba ma-'' rud, ha a sorajogyok egy részo cl noiu adnt-'' haljiAk. 0 FelsAgo nagylelkű adomAnya, Aa n tol» Icsodós. mely mindenütt nyilvánult, uj iin-pilsust adott ügynek; ogy oonsortium alakult, moly játéktervét a magyar kormány-nak benyújtotta,'' annak biztosítására 800, 000 fi. cauliot deponál és kötolozi magát min-donosotre a conoessio idojo alatt óvento IDO, OOOfrtot belizetni n honvédalaprA, akár baszna,, Akár kára logyon az üülotben. Miután a kis lottorin mellett még számtalan az országban As a mostan bonyujtott terv tudoiu Vsunk szorint olönyösehb minden ily iiomü lottoriánál ; tollát , tekintve a nomos ozéll, mely hathatósan elömozditlatik, csík óliajtsni lehet hogy a kormány fel használva ar. alkalmat, sietve adja meg »''»»abadalmif, és ne utasítson e/y oly jövedelmi forrást, molyet jelen körülmónyeinkuól fogva aa állam megterholéso nélkül soiiamivel pótolni ut<m lehetne. v Kimutatás a potsn-szohor p é n j ¡1 uy é b • e. Távollótom nUtt a „Hjn" sierkeszlÖsAgó- hez t.ibb rendbeli összeg küldetvéu a Potöli-szobor pénz alapjához, azokat a pesti olsö takarékpénztári)* külön letevő, az intézotí könyvecskét 626 frt 80 krról szóló összeggel igen* tisztelt barátom Jókai Mór nekem o n.ip >khun átadá. II zzá ca tl >1 ván a szintén Jó k a ll|os nki-loncz hoiifiu AIirI Csornáról küldött U flot, a a soproni cv. fötunodo Vll. osztályának 18 frtnyi gyüjloményAt; továbbá a f. évi nprll 23 án közzAtott utolsó kimutatásomban foglalt 87()V ft G krt, eddig .u általain takarók-péuztárilag kezelt tőko tesz összoson 9319 ft bt> krt kamataival ogyütt közel 12,000 (tizon-kót ezer) frtot o. A. Kelt Pesten, 1807. jun. 17-ón (régi posta-Utcza 2. szám). U e m A n y i Ed o s. k. a Polöli-szoborügy bizottságának ideiglenes elnöke. A (ÖyAsíj dentés.) L''eozok Antal maga és gyermekei: llugo, .Kurolin, férjezett Sárn-pék Józsofnó, Uyula és Ida ; valamint ve-jo Sárnpók Jóx»•-•f és unokái Gizolla ós lr-mn nevében is szomorú szivvol jelonti szeretett nejének, illeic/leg édes Anyjuknak, napának ós nagyanyjuknak IVozek Antalné születőit llanoldur Tűrésnek fnlyó óvi jun. hó 18-án a végszontségok felvétele után élo-ténok Ö.)-ik evében, rövid betegség után történt gyászos kimúltál. A boldogultunk liült tote.ne múlt -hó 20. délutlii I) órakor fog Budán a várban as uri-iilcsAÍ Un ik száma háznál bes''sonteltet-ni ós onnan Veszprémbe, h családi sírboltba örök nyugalomra átvitelűi. Az ongesztolö szont mis i-áldozatok a budavári föígyházb tn folyó hó 22-én délelőtti 9 órakor, Ves/.piómbjn pidig július hó l-én délelőtti 10 ó.-nkor a msont Ferenotiok egyházában f >gií V a Miudonhatóuak bomu-tattatni, Dndavár, 18ii7. óvi junius 18 An. Aid is poraira I = (A csanádi püspök) 100)0 frtot küldött nz akndouiiánnk it koronnsási ünnep.ly om-lékére. Valódi inigynr főpaphoz mélió totl. Fiumo kedves alkalmat vett űrnapján linzatiol érzolinoinek kitüntetése által nnatfy egyházi Ünnepit omolni. A feldíszített hási-konmagyar zászlók lobogtak, az ifjúság mn-gyar diszruh íban kardosait jelont m*^ , s a t''ohó. b t öltözött liWtykAk magyar I'' cobrssa-lúgot hordozlak. «= A vallás s közoktatási.ministor a fehér-mogyeboli Velenczo községben lakó volt néptanító Németh Ján os 107 éves világtalan aggastyánnak, toklntutbo véve a tanítói pályán számi''s évek során szerzett érdemeit, hajlott knr..t ós vngyontnUnságál, azonnal f>0 forintot, oz uitiil pedi^ 18G7. évi július 1 tői kezd vo évnegyed Mikint 30 frtot rendkívüli su-gélyképon kivétilosou {% »anulinányi alaplnd ongodólyesolt. i. as (Kgy provisariu-n bagyAtéka.) Gyöngyös yáros provisirius hatóslga mind a „P. Hírlapnak" irják — készpénzben 1 frt 38 krt hagyott az uj hatósági-», h«noin Annál többe* aztán b^hajthatlan aotiv kÖvotolAsok-bonj és a>Ió<s i^ban A tanári kiritak p, o. 5000 frttal mtradt a.lósa. — Talán azt Akarta, jogyai niOR a „Ilon", hogy valamennyi lanár mogszökjók s aztán maguktól novolkodjo-n )k a birodalom gyöngyösi gyarmokoi jó, csendes alattvalókká? s= A ni igynr ós ordélyl korcskodilmi ,k»" inarák Pesten összogyült képviselői a liumol kereskedelmi kamarához üdvözlő táviratot Intéztek, miro n Humoi kninarn a logszivosb viszonzással fololt, óltotvo a közös hAsat As ssabjdságot. Bócsi ós külföldi hirek. — (Vegyes h Ásass A g,) Triostból irják, hogy ott a napokban több vegyes hásausAg történt, ós podig ns olasz polgári jogot el-nyort trieszti izrneiták ós kntholikusok köst (MíIk) kerülnek a gyösolmnk?) E tárgyban a porosz „Mii. WoohonblAtt" igon órdokoa Adatokat közöl, SsorinSo a königgriltzi csata-a mi az abban résztvoit csapatok számát 11« loti, a;< újkor minden csatáját felülmúlja, Alig Lipcsénél 310,0)0 szövetséges és 140,000 frnncxlA volt. tohát Összoson 380,000 o in bor, — Wrtgrámnál 200,000 franosla és 140,000 osztrák, ősszosen 340,.>00; — Sol- , ferinónál 1-10,000 osztrák ós 150.000 S*ÖVct-ségjs, összosen 290,00:) émber. BorodinonAl 130,000 frauezia As 120,000 orosz, összoson 250,000 ember. — Billo Alllancéhál 40,000 porósz, 65,000 szövotsAgos és 75,000 frsnciA ogészban 180,000 ember. — KöniggrtUsnél 220,tHX>-poiross «lUb 2uOÍrOOUJpfutrAk ^sr«<»l| tehát o csatában összoson 4^0^000 ember veti részt. — As lágyuk ssáma lognagyobb volt LipcsAnóI : 2000, I. I. a szövotségosek réssA-rol 1U00, a fv A^cziáknál 700. — KOolggrAU-nól 1020 ágyú müködötl, a porosxok résfA* ről 820,'' az osztrák részéről 800. — tíolforl-i.óiiál uiUködött 1200 Agyú, 800 osatrák As 400 szövetséges. — Ligtöbb ember vsssett el (hnloitakban sobcsüllekben) Li|>csAnél, t. i. 100,000 omber, mindenik rA''ssröl 600,000 ember. Azután kövotkesik a borodinól, bol elvoszott összoson 00,000 ember. üoll«>Ali« Aiioenál a poroszok vlvessteltok 7000, a ssö-vutségcsjk 20,000, a franosiAk 19,000 össse-00,000 embert. A köitigArátsl csata vssstss-ségro uézvo legk(3i.olol>b áll a solferinAihos : oz utóbbiban ns osztrákok vesztettek 13000, a szövotsógosok 15,003 einbort. -3 König-grátsnAl Á poroszok 10,000, as osstrákok 20, 000 ombort vesztettük; a* Összes vessUsség ; tehát 30,000 ember. — Végre mi a foglyok I számát illeti, legközelebb illn-kttiiiggrátsi i csata a liposeikez: mtadonikban 20,000 «»• bor esolt fogsági) 1, i 11 a fruncziák, Amott as osztrákok k »söl. A ;yu rsákmányultatótt Ko-niggrtttaiiAI líi, J.lpcsónél JH>J, Bjlla-Alli-Aticouul 240. Y — (Linzben) oz idő szerint 6 altáboraagy, 10 vezérőrnagy, 24 ozredes, 13 Alezredes, 41 örnAgy, 72 gyalog ssázndo«,- 12 iovi^s ssás»-dos, 13 főhadnagy és 7 hudrtrtgr, Összesen 198-An élveznok nyugdijt; ogyé''okint 553-sl még mindig kövesebb, mint Gráozban , bol 751 nyugalmason katona luklk. — (Magyar huszárok koronásási üűnupA-lyo.) Monnstorzysk t, UtliosiAban, bispnyárA nem volt még olyan Ünnepélynek tanúja, mint jun. 8-án, midőn ott a 13. ss. bussAr-ozred vitézei n koronázás napját Ünnepelték. Az ünno^ély d. 11. U órakor kezdődött, • odavaló falusi sonéssok, kik a magyarosat már meglehetöson betanulták vitéz ba*Ankfi»ltól, a IUkóesy Indulóval nyitották A jAsa-kun vitAiek nagy msghitottsAg^al h»llg itták végig as induló , s azután tanezr» kellek ; 9 érakor • kis tánctér gazdagou fel volt gyortyázva, s az ogy öl magas lUagyar korona, zöld koszorúval foldlszltVd , ''ÍM felöl kivilágított, kót urniy osillaggtl in neinsoti zászlókkal körülvAv:. Görögtűz som hiAny-t itt, n mi igen oiuolte n korona fényét, moly előtt az egész legénység táucxoli; éltették a Királyt, a hosiüik''it, körték nz Istont, hogy a képviselők kérnék basájába mir o»l a sok ssegény tiut, kiknok évek ólt ko(l stny.A-rogul azokban a aa-''gény id igen órs«ágok-b»n, Kígyóimét érdemel, hogy b. Metséry kapitány, ki as egéss készülődésről n • m tudott semmit, midőn osto as üngodélvi tiils kérték saivesen megadta a*», sllt inAg n hordó sdrcel io segített a huszArok jÓ kudvét í..-kőzni, kik bisonyára U hordó toksjiVorl ÍB mogórdeitek volna, — A dáridó'' reggeli fél 8-ig tartott. Figyelmeztetés. Ftí ntlngu Özvotfy 0 |QHpa)yhj Agpslor» horozcgntí.lHuUloteit Ziohy Almn grófné, nemkUlömbeit tín, f. nj.''p^no.tlQÚi Ar-tlmr ltero<og , mimletiHU Hgyclmtiztot-nok, hogy miuttíu tuolgillntjtikbuii vuh titkitr, Baoliormuir Antftl, Nyitift mo-gyóböit \6vii S/.olü8iltti urudaliuukbj] mog-tzököit, óitnoat osak tetemes -ndós-siígokul hagyott mnga ult^n, müi ttibb, « horezogi OJtftUdot illetü |rot»4uyt is oltubijilonitott, novozott UuoUiuűiv An-tnl, há netil \ valnkit n ligrozogi «Jsalád nováro irt kütolüzvóttyokkwl, vlllúkUal, vngy storztfdá.iokkol niegkíniilnA, (v»gy aaokat eludiíura boosiijtHOtl, tÖle olfo-gndni, vngy itllnl vonni, pdtno y^t^-go mollott óvakodj5k, rairt a jtorozegi Odabíd Huohiuair Antaltól orodett.vag^ erodliotd kbtolozot^gckot uodi ^ogíd, és raiut ¿rváityeiokct ol uom iamer. N.-Kuni/.Ha, junius 2C,án 1867. 1 f. m. horoiogi-o^aljld megbix^btil. TÁRNOK AtAJ03, urod. ig^x^gatd, v:. Nyílt poéta, 1 K. T*p«onjr. JÖrXra ts Urjtlk. . Volgjrl. L«v«IOnk elinout, a etlks^r^vai^t to«m lakira nicgkesdjdk, a 8ohttUr og/M dri-gibb, ds Jáv»t .i«bb klsdJ*. i''iAnorlts. Kirjtlk hollétéi v.lttuk t«dáiol. Ci8n. FAJdalJuk ml 1«, hvgf Uuank ul9ít4 ..i»st hibásan hsgyák «1 a sajtit, ds mju«», >1 hJ. joi»o»o»A. nyomdst »»emily.MiUk k«jt pusstllott. Hadúr. Lsgjen Óu nyög»«, s tsg/sa jOrJtii Is J4-skardak. ■hwIHÜMI T TIrcza. Hl f ■»'': ''M '' • k ■: « fi< I V *»1,4 > »''/ ».A .''•/mv Endre ób Béla. (Báliad«''.! )|j had rivalg oly vánkosra Ml gOg ohajtna úh baiáui ! I t Uralgul uápedeuV , J ■ .-,• UtS.s Henrik as, kl dúlra fut Mlkánl vihar rtl<\. 1)« gSge msgbostu.va !••» ! Tanúja hőt cMtátl. A haresl IQ» már l»nlobug ; ltls Bála ott l«r«m. B»f«Káb51 Kuud magyar búvár Yáss lön a uiuitleu, Uig tuykal igy a nagy vlaaály A hop határluál ; Endránek kii 6*, b«uiu Koronásotlan áll, - >. t t. Ka estniény Bálára uiíly KU#uh*|á*l;lpve, Uig vígra Kudro • Bála kö.t A fegjvar dOuteve, lgj Kudre Yárkouybau uildtfa DeiOlt kedvvsl mulat | Aa udvar hlvel elolt Tar föl Ily titkokat i r .TI udroroncsok, hCs tiki A lton ereklyel Kőiül ba Bála korosát Mami árlutenl ( .Hurcaoljátok boncskís alá, ¿4 Irgaluiallauul TávosUfsátok rögtön <1 1 KeáUt árnylbíl * ki a király kárWrs miul , Hálánk mcgárke.lk, KIŐtu * titok redil ■ Mii Nlgördliurtk. ^ •í • • » f-t • « Hlats MM«, ml «aj iá hallik ott, Hol Kudr* ült a vár ; Bilink előtt a dlsatereiu Aionual nyitva Ali. Ktrfllta rajtva isámtalau Bárencsek gyilkol, A l«gkl*«bb niaránylstá''t Mlud káss vári ontani. »elápve Bála bátorau Iáiul áke* csádruság, Tekluteláre a királyt Hagy fálelem futja át. kadráak fdláll, mutatta a Hon asent ''ertklyrit. „Válassss — siálal mrg a király — Yáhuai» talaiás aaerÍBl." X Mákra Bála kardho'' uyul, ¿a Endre lápadoi. Mart mit ealvábsn forrala, •eállanklnt bomlados. B41áltk sslvire bossu »»ál, Botiuja vágtalan. ¿Hát Endránek ol^Ja al Tlssának mtntlbeu. X htffesmesíu Bálát lulgy Klfálylyá fölkenik, • Kudr41 Tihany falai kBsl «jáeiíátyol.k fedik, SXEBl^NVI LA;Ofl. '' yt ^ n „Egy borzasztó titok* A atuttgartl „Illuatirlo Woltu után kösli r f Bflkkt*y Márton. (Polytatáa.) ,Hely«*aök immár viliik magunkat o hn-lotli UiurAba," folylatA Dupin. „Mog fog ön «gyo«oi abW, bogy ti Iogk6»olob4> tm ••sktfxtík .után kellő kutatnunk, melyekot « gyilkoá m futáabo» fölbaaanálhatott. B te-kintetben tóny, bogy • gyilkoaok aa ifjabb balgy *»obij iban voltak akkor, oitdön a «som aiédnk » ajtót betörék, a igy a gyilkoaok-Mnk eaen asobából kellő futásokat intáaniök. Falak," UtÖk aaorgaltoaaan raegrisagáltattak, a igy biaonyoa, bogy nem valamely titkoa ^jtin moQukQltak. Nom lévén hajUndó, a bátóaágok vizagAlódáaaibnn megnyugodni, magam ia legpontosabb viaagalutot lottom, de a titkoa ajtót ¿11 som talultnm. A liáló-a*oba ajtiijn bulülrol oU v.ilt Kárv », ti kulcs « Inkáiban tuldlUU.tl. A koinéuyuk, li.ibAraluI azélciobbek, du t''dnn uly koakenyok, h >gy eBy gyermok aei''u fórbet át r;tjtok. Miután tubát csen utakon, tt monukvóa teljca leho-tetlunaego fokaiik olütlünk, a» abl.tkuki''a vagyunk utuaitva. Aa olüréa» ablakain át auuki nőin menukíllliututt, mórt in''bolyt o* ablnkba lep, az ulczdn luvdumborttlini''ir altul fulfoduztotik, a gyük kotoknak tollát «¿ük* lúgkép k 0 11 0 a hátulsó azoli.t ItáluUó nblu* kain At, 111 uly bon a* jfjubb liólgy bullaja tíf láltat^tt, inouokUlui. K^on azobanak kut liá* tulaó ablaka a rondUrliivutidivikok által tár-va találtatott, a kOzelo''ob mtfgvuagáláa annak tudomáaára vezetett, bogyvu kul ablak tniud* egyikének nlió korotób» egy lyuk vo|t fui vu> melyen át egy erős, ogóizon fejéig a lyukban Ülő azeg az ublaket a párkányznttal ö*»/.uko-tó. A liatóaág, miután uit látta, toijosun iti»g-gyözddótt, bogy a uiouukillé« ozeu utou nem lŐrtónlietett m g, a igy t''olOslegoanok tal .11, a azugokut kilituui > m ablakot kinyitni. „Miután nz''inbiu bizonyos voltam, li''>gy a gyilkosok csuk ozon ablakok egyikén át iuo-nokUlkottck, s hogy ozon ablakoknuk, mivul a tény után zárva találtattak, kívülről zár balóknak ia kell lenniük, kózulubbrül a pontosabban uiu^vizsgálám azokat; éazrovotlo» nül az egyiknok szegét kihuzám, de mint előre tudám, az abluk ellentálll nyomásomnak. Igy tollát valamoly titkoa rugónak kell vnlahoi alkalmazottnak lenni. Ujjaimmal A koreton végi{ monvén, mugttláláin végro il.. rugót, a miután érzém, Itogy az ablak m»st mozog, a foltünós kikerülése miatt abban ba-gyám nz ablak k>nyitását, a a azeget iámét belyéro dugám. Hogy a gyilkoa, lm mindjárt ások ablakot kívülről bousukhatta, ia inégía képtelen volt, a szng''ot ia kívülről bedugni; ez világos volt, ézükségkép tehát u máudik ablakon át kelte menokülnie, a igy, ba a titkoa rugók mindkét ablakon egyformák voltak, kUlÚmbtégnok kuli > létezni vagy a azo-gek, vagy azok olliolyuzéso közt. tí valóbm a máaodik ablakon ugyanazon rugói találám, mint az elatin 0 rugó op ugy, mint az olsü ablaké, engedett nyomásomnak, a az )g la lát azólng ép oly mélyen volt a fában mintázol-aő ablakon, a kívülről azt rnutatá, mintha, mint a másik, az ablakot elzárná. Azonban , midőn pontosabb vizsgálattal kéaeiuota azeg feje/«Iá helyzóm, a fej a azog egy kia darab-Jarnl uiiuden ellentáláa nélkül kijött. A lioai-asabb fejnélküli darab viaszamuradt a fur-ly ukban, moly bon valamikor letörött a má-aik róasrölj a töréanok réginok kellő lenni, miután m aaogvégokon erüa roiada volt. A azeg fejét itniuár visazadugám helyérő, mog-érintém a rugót, a az ablak kinyilt, anélkül, hogy a szog csak mogmozdult volna. Erre us ablakot iámét becaukám, a miggyőfödtem, hogy csakugyan azt mutatja, mintha erősen bo volna azügolve. Eddig tehát a talány meg volt fejtve, a gyilkosok ozon ablakon át me-nokdltok. Miután rajta kilépték, akorotvugy aaját aulya által záródott bo v igy bocsapatott s a titkos rugó által tartatott helyén nem pádig a szeg által, mint ozt a hatóság g-mdolá. Most már csak az volt a kérdés, miul jutottak a tottcsok ily magasságból a földre, éa • ozon pont fölött már a ház hátulaó részónok megtokintéao után adtam magamnak fa-leletot. Ön blzonyárA éazrovotfe, bogy körülbelül öt lábnyira as lllotö ablaktól egy villámhárító húzódik lo a falon, a a mi híliotet-lonuok lálezék ia, hogy valaki 0 villámhárítóról érhette volna ol azútdakot, mégis tulá lék eazközökot, önnek lehetőségét kimagyarázni. A negyedik omclot ablaktáblái az Aino-rikáb.in haasnáltak módjára kéazitvék, minőket itt caak a logrégibb házakon, de Lyon-éa Uordoauxban gyakr<n láthatni. Ajtó mó,l-jára nyittatnak föl, a aIsó részök mozgathat-lom esek bői áll, ugy, hogy az otnbor egyik kosévol kényolmoaen bonyulhat,. a megtart-hntjA''magát rajtok. Három lábnyi azéloaok, s nyitva álltak, midőn láttuk, az az, derékszögben a fallal, a talán 0 körülmények U- '' A ■ a • t lajdoníi.indó, liogy a halóaig nom vovó éaz-re azéloaaégökot, vagy legalább hogy futáa-liosi föllfnazuálhatós íg ikat nem vovó figy 1-lembo. El''ittein azonban világ is Volt, hogy an illet<t aldakhon I igkózolebh fekvő tblak tál.U körülbílül két láb y.ra k.Uditonó meg a villámliáritót, ba a fitlhis lujtaluék, a nem titkulliitám el míg un előtt, miszerin* t«»b''» mint a^tiklsn., k l/sdnaóg)* üg/asaóg m illett az ab ak n t.tbl.t aegitkégóvel elé;«lh ituék, Ugy linKy . . .u rMogitltj»n kóron," a''.akitám itt félbe l)a-pint, „''tolatom ugyan, hogy a g/il!;>is, miután a villámhárítón főlkusz itt, n* ablaktáblát olérli lé, d) ii ''iii laisiík elöltem Uihelséges-nek, h igy asután na igát az abltkot is elére.u nSummi sem volt könnyebb,tf felelő bará-•tömj „én előre föltevém, bogy szokatlan ügyosseg volt hozzá szükség-s — ne feloJjo el est ön, mort os ogyik része azon rendszerbnek, mely ákil 0 titkot megfejtéin — ezzel pedig a dolog igen könliyon kivvh itöneklát-a/.ik ulöttem. A folkus/.ómk caak az ablak-t>bl.it koll''i tn igragitdnia, lábaival egy lökést lévén a tá'' linak lendítéat adol, a ő ujniu.uk ,az ablakra, ltuiom bo as nblakbt ia vetheti m igát, ha oz akkor nyílva volt. Ón »zt fog''ja mondani, b«gy ohlies rendkívüli (lgyos-sejre volt szü!<»ég, a én ost nemes.>k meg-O''igeilein, hanoin azt állítom, hogy oz ügyes-aég majiinnn torméazot fölötti volt. Di oson körülmény as iámét, moly, míg a hatóság nohézkea'' hypotheaíaeit halomradön-tondi, az onvóintiok -megalapítását sokkal mogkönylti. E:igodjo meg, hogy itt a gyilkos szokatlan (tgyosaégénok s a szokatlan nyelvének sajátsngos találkozására Ügyel-me/,t >a«on a kóvotkeztesa in bjlöle, miként juttatott fontolgatásom oly eredményéhez, melynek megállását talán már ^ jjivő órAban niogvizagální viigyunk hívatva. „Térjünk mort még egyszor víssta a azo-bália hol a gyilkosság történt. A szoUrény tiokjni, mint a ta uk mondják, részben mog-foaztvák tartalmuktól, habár néhány értékes tárgy bennük viss^ahagyatott. Azon zárkö-vetkestutés, hogy a gyilkosok ott loptak, puszta foltevés, mely semiui ált^l sincs bobí-zonyitva, s inár ügyödül az álul is eléggé nteg van czáfolvit, hogy az egész pénzösszeg melyet a meggyilkolt nő csuk ugyanaz nap a bankártól felvett, ogésson ériuletlenül a padlón hevert. l)o ha eszerint nem azibad föltennünk, hogy a gyilkos áldozatát megrabold azon fölteves sincs megengedve n ikünk, hwgy csolek-idelénél rabláa volt szándéka. „Foglaljuk iinmtr ogyb.i azon pintokat, melyekre önnek figyelmét irányozni töro-kedtom, — a szokatlan hangot, nazokttlan ügyussói/it, s a szokatlan hiányt indokban ily föláll« barsasztd oaulaksdetre — s vegyük szemUgyro os omborinésleárlást rottjiutes részleteiben. E^y leány, miután egy gyilkos öklei állal megfojtatott, egy kéménybe v>n fölszoritva, a így találtatik mag, fejjel lefelé függve. E* nem azoklaos, közinségos g/íl kosaági cailekodet — nom azon közönségei mód oz, inolyen a.gyilkos aldozxtának holt '' etemét elrejteni szokta. Valami oly rindkl-vdlí fekszik az eszmében, ogy hullát kéménybe szorítani, bogy nom ogyoztothotjük in ig közönséges omborek oseloked itoível, ha mindjárt a legístonfolonobb kéz követé la ol a tényt, Gmdilja míg ön i\zonkivfll, mily '' réinitö orö k dle ahlnz, ogy tostot ogy lyukba Ugy fölfelé szorítani, hogy tö >b ombor egyesítő:t orömigfeszitéiéro volt szükség, Annak onnan való kiszabadítás.-ira lofolé, s lássa ön, ogy óriási ertfkífjjtésnok mily más tainxKágH fokszinok még előttünk.a Barátom némi szünet utáufolytitá: „SllrO, igen silrü omb''iri bajosom igok tiláltittak a kályha mellett, s midőn mogvízsgál(uk azokat, azt találmk, bogy tövestől vannak kiszakítva. Ön tudja, mily erőbe körül, csak huss vagy harinincz szál baját ogyszorro kitépni — mily heroulesi erőro volna eszerint - szükség, ssok ereitől a fejbőrt mogfosztani. A gyilkos njm elégidott meg aszal, az öre-gibb hölgynok gégéjét átinitueni, nom, ü a fejt végkép ulválasztá A nyaktól, s mégis az eszköz, inolyot erre használt, os tk egy borotva volt 1 Miudozok állati dühnok ós vadság- * 4 f. trZLBITI HCIRKTÖK. HAOT-KANIMA, j«a. «0-á*. Aa slíliank állá b8 Unnia ksvalkaslában sl«t salndankl, kl mig gabná-val blrá, alSIátáa tul adni, aásrásst a fogyasslé Is, Msk..4 lah.US lagsittkságsiabb rásst lasni ba, a »ladasaalUll, hogy raktárjalak Urosadásben Jöttek, as árak mif 1« csak karasat csökkanlak. ¿Unkán nagy aa ári gyapja tlslst, malyat mond-kitá, hogy általán ssáp saluSságO, ártáko ktllönösan a k''asáp assUlynakaak 10 frt. — B/o. Tlssamant, okát • páo«v.»»onyokban krreaando, ás as nlolsá Londoni Auktlonak, roaly Eurápát Australlal kOiáp gyap-jaral alOutStU, flaoai gyapja ssonban mindig karaa- * a agyssarh határ«rrldákl gyapjú 06 frt. vátatik. , J.lsnUgl árak als4-a«sstrlal márSkánt a halyball a »''falaik 1 — Busa «é-88fi»a 5 fa 10 kr. 5 ft—10 - — Km* f$—79 fontos » m - Kukorica 04-96 as S.yo. Árpa ssiCdiásbos való, 70-73 fontos 3 fU n 60 kr. Zab á6—á7 fontos l frt 00 kr — Poháuha tlt6-r«nd<l 5 /rí — kr. — P.ssul/ fobér 6 II —.tarka á frt 16 kr. Oubó cls8 rondíl H frt 26 kr. uiilája. Billvapálluka 10 fokú 11-80 frt hordóval rgyütt rdrkülypálinka 10 fok 11—17 frt bor<t«val •gyúlt. Mb 13—131/} frt. üorkd 11 frt. Nyarsbitrdk 1 (lanyha 0»l«t) 8k U- ás tabáu-'' ál frl, ás busa-bdrók 48 frt. mássánkánt. Borok. I''rbír ás vörös (Schiller) 1801- ás 1805-kl — vidákttnkbcll - tirmái 8 frt >11 frt. — Villányi *s s-egs árdl feK. to ItfúO. 16— — fU bj boul bvr vó.o» (svhlllsr) ás fehár 7 frt-í frl — kr. Balatouniellikl borok 1803-ái 1805-lkl feltár 11--frt. ak< nkúnt. Vlaas Ilá (rl — kr. kás áá—.46 frt. K6atnsái(< i gyapjú ára 110—110 frt. fehár rongy ára 7 frt 16—7 tVl T6 kr, fekete á frl. Ai.*kntiÍiNiiÍ plnni ár*k jullu« 1. BorsA Itcája 10 kr. Lenrs) Itisájo 8.(4 kr. Btb Itatáfo 7 kr. Köles itc. 7 kr. Burgonya ia<rJje — kr —1 fl 10 kr. Marh.ihus fontja 10 kr. Juhhus lantja 10 kr. Sort''-s-hus l''onlja 14 kr. H/alonna ináasAja áO frt — kr. Zsir fontja 44 kr. l,áni(ll«st in.\isája 14 frl — kr. 55«im-ly. lUit niAwA^ 13— frl kr. Kenyérlls t foulj» 0 kr. Kukorici iH«/t font)» 0.- kr. Arpal rk foulja •-■0 kr. K.ilosk.W fontja 10 kr. Itla<k\w l''»iilja kr. K40UJ fontja 80 kr. Hspotoolaj fontja 30 kr. Lniina{>laj foulj* 40 kr. Uj bor ltosáj^likr. — Óbor iloséj j 10 kr. 1>, sti S''lr Uotáje 14 kr KanWial sir Itoiájr 10 kr. O .bon.i-pAlliika iluzájo *0 kr. Tdrk Uy.pill ika it is''jc 40 kr Hil|«a-pllinka llr.sájo 60 kr. Ny. ri (*U/!< máisija 30 frt. — kr OuldUU^yg/ú-iiyert/a lontj* 32 kr. Mártott feutja 36 kr. Szappan foutja 21 kr. 8ó fonlja 10 kr. Kemínyfa ölo 0 frl - kr. P<b*fa nak jolei, in il vekot ^em at^sd öui^o^ fi^r«-lein nélkül b tgyni, jL.'', Jű«p »mj« ^sa^njT testének többi mogosonlíitÁsuiról iilÁ «ka-, rok szólni. Ü tmis taou * méltó f)gé le Étlen") ur «zt «11 tjtk, h''»!gy Asaf .>j»lai«ily l hiijia QiÁ-i U állil, Oil nkoztatttk, s ezen ur«kuak Aiioyíbtn igazuk van, a tamnyiban ezen easköz n »111 volt máa, mint az udvarnak kemény kövezető, m dyrs a gyilkos as öreg A*as ínyt ledob l, miután megölte. Mindest a h ttóság maga is megmonJhAtta volna magi-nak, ha a bitári ablak mm bossa «ssét ke-lepotóbe. 11» mir most a osodálalos Ügyességre, az umbafölötti erőre, as állati Vad-•ágra, molyok a minden indok nélkül elkövetett tényben kifejtettek, visszapíllAntuuk, s ba tniudenek''ioz még a gyilkosnak teljesen ismoretlon hangját, nyelvét caatoljuk, mily meggyőződés kell, hogy roAnk erÖssAkolj» insgat V /'''' „As illetőnek valamely örjöngö tébolyo-dottnak kellő lennlo," felulóm borzadva, „örjötigőiiek, ki tobolydájából kiszabadult, a dühének logmagusb tokán követé el o borzasztó tényt.4 „Az es/.mo nóm épon roaz," fclclo hidogon D ipi'' , „ile yn elfelejti, bogy az örjöngöuok hangja ínég legvadabb dühében ia nem olyan, h >kv nv< Ivét 110111 lebotuo ér''.oni, melyet beszél. Do én ogy kissé még közelebb jöt- k öuböz; nozzo ung o h^jo«omagot, melypt''as örogibb hölgy görcsösen ösascasorított ujjúiban találtain. Nózsj fnog jól, a mondja meg nekom, mit tnrt róla." „Dn/ui," mondám <''n, miután a bajcaoma-goi jól azomügyre vettem, „oz uotu embernek h,jA « „Kit én nem is állítottam,u volt fololete, „ le miú''.őtt e 11 mtot Illetői ig tovább mennérik k irnóm, 0 rajzott, molyot itt papírra tettem, k is i ligycHuiho vonni. Ilu utánxása n Annik, ami az orvos bizonyságtételében mjnt az ifjabb hölgy bőrénnö botnál^es foltjai, s ujjkőrmök mely bevágásai vau jelezve." E szavakkal klterité előttem a rajsot Valóban, a mennylro emlékozhetém, bü utinyá-aa volt a borsisztó eredetinek, „Ön tisztán láthatja itt," folytatá Dupin, „azon vas maroknak nyomalt, melylyel oson ujjsk a aseroncsétlén hlllgynok nyakát álfo-gák. Ugy látszik, mintha itt caavurszortl eró fejtetett f/olna ki, mely nom engedett olóbb, m>g a halál be nntn állt. Kisértao tebát''«n«g, a fektosiío korónok minden ujját épaií odu, hol a rajV a gyilkoséit ábrásolja." Megkí^értéin, de nem sikerült» „Talán nem a jó módon kísértjük meg''u monda bará''toin ; „a rnjz aik fissUlon foksjk, as omborí nyak podíg göinbölyfl. l)e itt v.<u ogy darab fa, inolynok kerül jíoor ifjú hölgy nyakáénak körülbolül megtelel. Csavarj» immár akkVül a rajsot, a kísértse meg még ogy/izor. Mogtevén a mit kivánt a azt találám, hogy keiom igy még keveabbé elégségea a rajaot bofödni, mint oltfbb. „Es nom volt ombornok koso, Dupin," mondám vógro, „moly 0 tényt elkövette." „Olvassa ol ön ozon asakaszl," mondi 0, ogy könyvöt nyújtva kezemhez, „csonholyet Cuvior-tÖl. Egy általános és anatomious leírása vo|t a nagy Orang-OataognaU, moly a keletindiai Aroh''pelagiis szigetein találtatik. E»on Állatnak óriás tormoto, csodálatos orejo és Ü^yos-sóge vaJs.Aga és után''.ási képoiaé^D mindönki előtt ísinoretes. Csak inost tukintém át azon ténynek borzaaztós Igát, mely a hatóságok előtt még mindig a titok fátyolák v!a«lé. „Mégis még aok marad fönn, a mi magyarázatra szorulna, s Önnek föltovését meg-dönthetné, mint például a két bsng, melyek a fölső om ilotbm tisztán hallhatók voltik, midőn as ajtó botörotett, s molyok egyik* fianoziáó volt." ó''o 4 irt — kr. í<y.r*f» .11 a-4 frl-a kr f**s<4Í|o4-ríjo 35 kr. Hiána mUtáJa 1 frt — kr. Btaluie m. 60''. kr K ndv-r fontja 4) kr. Len fontja 00 kr. ......—------— ......... - — Ui;c»l pH.sirf-lyn.il Julid* f. b"/* motiliqucs —.00; 5*/» noms. k»lc 70.ŐU j líJUO ki állu.lalmí kfílcsön, 88. b inkrészvényok 7.23; liftolíntéaeli in vények — ; London 12590} ezüst,3 12J— .jarsny darabja l) frt ¿2 k*-1 r felelős szerkesztő 1 Wnjdltu idssef. A legnagyobb yászonvulm-raktárban gyakorlati lalál Hiányok, Ua\ uícza wYPSILANTI"-Iioz Kredeil PompmlrittrPaM«. A híre» P.impado< r aSSxonynak XV. tajoí udrmAu vo » egy aaer''. «''«''r » VllAg «>101» Htokban in.tradl, melylyél 6 magának »« Ifin ktt»6 u in. vldo'' • Ap^gei *» * »••«•»■«AjrAt <yé«x • k<»3 »ringig megtartotta. Kicm r c p kíl''bb lg/ ui''K*« li»le«a''Al bltlrtVib-. fntoU. mVIvnek arciaaApstee »« I* » bAniu''at tAr*ya - - _ rnlek •»»» ódig Htokban tartolt r< •< pirit« egixrre »1 t. I., hogy» ■■ " ...... ........."uak D iki-r It Kit voitn^rl . . .. „ »¡Ug javira fordlitathi»«Ak. K«''n f,.| Ini''iUiAt n« nrí x-pa«/.tAnu r,".7»u''i"rvítu<ütt »tr»ko»*.t M ilrmil, ml.ö: i»Ah>oi bi onyltvAuyok m. g-UklntA. vigott I. - Mrfn.V rend lk. A.ír- Állanak .„. U ,uln.1. .1 aiexfollok»!, . ep''IJt, mAJfotol .:b. gyo. wn kApe. eltávolítani. V-ty t''geiy Ar* utaiiUa*al «<>«•» i !>»• 60 kr- _ Igen tetemes megtakarítást eszközöli, et minden házlartás, valamint minden mesterember ¿igaz da az egAixen itj modorban a er-koixt tl, angol » >Uvlalómmal ellAlntt kóix^rilő gi. p-k Alt 1 (haixnAlhit''k bAi mely vAgó, nti-UiO »-.er-• xAmra, ugy ax Uve,; metuAinAI !») neh''\ny máiodperci »''alt krtniiyU »rerrel u»ik^»i8rUlh''liil a U(ftompult uieta.8 » eia.Amokat, u. in.: ollókat, <4»»k«t, kaaaAkat i, ál rn''g p-dig ig»n Ale»ro Ki annyira a leg. hvnumabb a iegkavéxbbé nélklilílib tő tA gy minden liáitartáiban, ¿» in •jly oloióra van Úr*, hogy exen najy bUxnn gép. l bArklnrk nr''dJAban van megixerexnl. -- Kfy darab Ara, utuinlalA*»al együtt I frl. AT lefnUbb llgoroln-tlil »*-r-»»Un t-eebbou hordható) * le;,ry»-korlatlabb o uawb n, nem ilohiny-lók aaAmAra 1» fJAnlato», *k9x«n»í-„«. II I »í«r»''Ain forwAJAra, lAm. ,JWat ran »gvbekiHve, mely behány Aríra való froioyaf«« f.l, ugy kofy gyakran «<16(16 alkalomra.! legott vllAgol Wbet gynj-lant Ára ciak * gyon «ItaiJ "lAto végett t''tet.II Ily olc»óra, I. I i Jb. «0 kr. VrtlAdl pT««lal hajfr<l9 *i«r, Ifft''l.an Arial inatlan nKvAnyakbSI kittiive l mtpd u híjai epyaierra l/on aa^p iCketir.'' f''ll. Egy dobo» kAt ÜTig^al t* utAiltAml S frt. t''olyíkony euyv. LegnilkUlüa-katUnebb a* r inlulea hiatarlA«-ban, mert «vvtl Piluilau a hA ban elája''vé jaVUUoVat mlndahkt ina-ga ea kíi»3 b-II | anyv évekig <-IUr''.h*t6 ía klil»ifei> luuanAlbaló. K|y nagy Uv«g Ara 86 kr. l*guí*bti 19 ''dlapor. Hl totllotl ivi Riliidourtle ro<»Jafollok eltA-vo''ltAiA''a vAa onbM, trlynnbal mind p »iA»fi|.i»a3v«t«kb8l, mIkI-újy vaa Aa ac Ali arokrtl. Kgy taumag Aia US kr. jobb borolva-keuö a. K an kanttól Által • boratva krta.Hr ilfaí uullB talhctik. Zjy dobot Ara 85. kr. latollak ragnlAlOrral. Alkal-maakMik nlndai) kA*ho< él papír-ho , iygr hory egy Aa nyyana ou-tollal á 1> (ttúomabb Aa lrgvaita-gabb TonAaokat I1I1I oalnáliU, IV ¿*r*b tí krírt. Uogy libáit msfiVrJft a 111 dva«-»Agltll, arra legyen mliidon- kinek ptlplbojry ka egAa a%at f.-n-tart la Ki i\AraUk a UettgirMe bor-Mi otwAuy AlUl, maly * lAbU-111 pubAvA a AtballanuA tel i i>gy, bo^y a eil|>ö, bArraed''ig tapoitn U-gys n la la ti»^ aar*l, mA/ aeu» Áriakétól benn« u«dveat4g> t, 1 ttvegcaa Ara ÍU kr. Ango bSr-fiiiviuA», n>ely a b3r-m neki arodetl lAgyiAgAl vlaa a- pesten, kaphatók a legolcsóbb árakon és legnagyobb választékban mindennemű fehérnemUek férfiak, hölgyek ós gyermekek számára, úgymint: 20000 dnrabnAI (Obb ferfl I.ijív rumburfll vagy hollandl-vásionból, dvrabja t ''frt Ti kr , 3 frl.. » frl W kr., 4 hl., 4 frl 60 kr, 5 frt., 6 frt 40 kr. ö frt, 0 frl 60 kr, 7 frt, 8 frl. 10 frl, U írt. 1000 kUlflnbOa<> mintáliau riiglbb 3 kr, i frl, («üiijalib niiulAk éi legdiraloiabbau varrva l frt 74 kr, 3 frt, 8 frl 60 kr, S fit, 3 frl 10000 darabnAI lübb ailnei ferfl Inflck , mini AJ 11 1 frt «0 frt 60 kr, 3 frt. Fehér paraut-mailapolon-ftirll-lngck, 60 kr, A frt. Férfl-jalyák vijjonból, ros/yar ragy fúl mag var inlntAra 1 frt 74, 2 írt, 8 fit íö kr, t'' frt 60 kr, 3 frt. 3 frt 60 kr. Níl-lngek, rumburgl-váaion. ilmAlt i ít «5 kr, 8 ft 60 kr, 3 ft 60 t fi. r, f>. Nil-lngek ruraburgl ¿a hollandi vászonból hímezve, A ft, 6 ft, <i ft 60 kr, 8 tl, u it, 10 fi, aohwtílzi ój franozla mellmuatrával, 60 kr, 6 II, 6 ft 60 kr, 0 ft, 7 A. Fla-Ingck vászonból, A 1 ft rj> kr, 2 fi 10 kr, fi ¿vei 1 fl 86 kr, 2 frl! 40 kr, 8 ívei 8 ft,''" 2 fl 46 kr, 10 ívei 2 fl 10, 2 ft C5 kr, 12 ívea 2 fl 40 kr, 2 ft 00 kr, 3 fl 60 kr 14 óvci 3 fl 06 kr, 3 ft 15 kr 4 fi->0 kr 10 Avei 3 ft, 3 fl 60 kr. 4 fl, 4 fl 5 l kr. Szlnea flu-Ingck, 4 ¿vei l fl lO kr, I fi 24 kr. 6 ¿Ve• l ft 2.'', kr. | ft 40 k, 8 Avei l It 34 kr, 1 fi 66 kr 10 úvoi I ft f.u kr, I ft 74 kj, lj ,W0| 1 ft <16 kr, 8 ft 10 kr. II tfvci I ft 74 kr, 2 ft 10 kr. 10 ¿vet 1 frt 76 kr, 8 ft 20 kr. TAPPETNEK M. *>éc3bén. itjiínljft ernilfitl saját torni^ ítésü bftralt, Fvlit''r fJtMiipnMHklriliiuT, üvegje 40 -K) kr. « ÖC-°4 « VörOb vOttlni kitüuö; „ í^+lQQü „ „ uiiüt a bordeauxi n 70 — 80 „ „ 1 „ n «"ubini „ 80—90 „ llonlóvül együtt nkttja 21'', ''J l, 30 frt. ■ .Á v Kitűnő pezsgők. GuiilpolpHkln hitrr r«jin»l-l»«rl»»H 1 Uvog 1 frt 50kr. AMlalibor l „ 1 „ n « J/t M , '' 70 „ Az utóbbi x/% Itvepjo 10 krjAvnlj l''nffo név aUtta kereak» dclombon ígutt kodvolt- 6» koresott, kül/inüson ko^eakodők, xuVrá-«ok, vcnd^glŐHök óh caomógc-árnWk rtíor^r«''!. , 4 tucat megrondolóenól, 4 frt 60 krjAviű, árjogjwJk 7 f«. 1 frímentvo küldetik. Mogrendok''aok n p«?n/. boklUdtíao, vagy utáov^ 4 * ''''''¡mellett teljesíttetnek. , . ; , . , M • («-io) C». kir. kia. a<ab. eliü amerikai ¿1 angol «ugedAlyaatU. AKTATHERIKT SZÁJVÍZ. Dr. l\«p|i J. O. liAcal foporvo» Alul f«l|»Ull a«er a kö»flg;»l- niet tgi ixnn magAra vonln, ó« naprdl-napra nagyobb mArvbso karaalatik, DaeiAra annak, lio^y axAmoa \ogyi>** v|><|(Alal alA vA»f, Ai aeraruinai«| kArlúkony rent t''.l nem liláit beimet. <■« nUuoinl kenllók de aiAljakü Mindouiiemü téli alló mellények, nadrAgoi. harlanyik ¿1 egy.U, tíll Cilkkek l,<,|u «"I. "ilvel « l»opp-fíl« fogiiAJvialiOx norn la haionlitbaldk i la. /.''.. ll > 1. i . I. >, I ...... t. .... ,ií .1 itll t.alilaAni'' «.Íja Aa|rr< ebb fínyre ho<aa, 1 kii Uregeaa 85 kri I uafy Üveg Ara 42 kr. MttUrrfAI* bntor-fínywA« muly Ala''Anoa allamerAibcn rAoiei l,epy Heej-e''i «0 kr. Mlndenf^lo elamll ftayl.I.n tArgyak flkból, Udejbíl kgya(bAI alb. axen fAnymA<aal vU ».ont WkAleleien helyr.Allltbalák. Kjty Qfenol elAg egy ior bútorra. '' AlUlAova ilartlto-por, inalylyel BiIndvaaamU Arciet, aranyal, ea''la-I, broneaot, pakfonK, I. ao^SIt Aa r. Mtl tlaitAra tiKtitanl ¿a fAnyeaJ-taul lehet. Kgy dtbo> Ara WO kr. PArl<| Altafánvt ragaar, maly-lycl n»iuti«ati livegel, i>or«*allant, (övöt, (aJtAkot, fAt atb, a lefgyor-aablún Aa Állandóan meg líh''. I ra-(a«xlanl, égy hígy ^''.»¿aaithallan Marad, hanem h"g;'')p*>''miu<lau agy. aitva legyen, fAl Art-aAi«)/1 llva-gal porotallAnnal atb. új^ ttaaac-rafai thitni hogy «py Ualti Ira». £*rn Uimlen hAoiAI nAlkttl^ÍMl-leufll atl|k*A);ea aierbSI egy dobo* nal 10 kr. Ugyan a ragaax folya-Jlkban, Hvrglxi ri«Jvo 80 kr, Auerlk. | patenliroxott vcilr-aArak, mint minden brldrhetla elleni btitoaliAk. Darabja egy knlee-ca.1 ÖO kr , kAl kulcaeaal 1 frt. 1 Vrlanyo/oll f. gkefík. Kiekkel a fogakai min len f gt«pA«a vagy togpor nAik II •• pAo hideg vliicl, h Irgixtbb''n tVhórei-., 1 g''1* n ét * ag uAlktil lehet Urtaul e;y-arU ilrtrgM''a A''tal. Hogy inlnAl nagyobb legyen a ko!en>l5»A/, darabja etakla CO krra let i lt. L«vAlp»caít:ö bAly.''gt k, mely k kAnyelmenéjr, olei<''>iÁg ¿i ti toeii-gnk miatt U ntlnd -n onlyAiiAI vagy vlaa nAI e:Sn;Sib> k, leglínomalib A« bAnuif^le oívvol vagy 0 ¿gg"l Ai-eilmerrel vajry J''(ry/yel 600 ila ali 1 f.t 60 kr , 1000 dnrab 2 frl. Valódi ang. l tollkélek, KX 2 pengAvel iO, 30, 40 kr. , 3 uen-gAvol 60 - 60 kr. | legfinomabb faj 3 p-ngAvel «0, 70, «0 kr ; I ft-i 4 pengAvel HO kr, 1 fl 1 fl 20 kr. UUvSi f 11''»«el. Kgy pe^« alatt lehet mlud nf In tArvya kivAtel iiAlk''il p. fáb >1, k.iból, I.AdogUI atb vatA tAiyyakra, a leg»»'' bli nnu»io!l-f.''»(A»al Állandóan Atve/ilnl, ngy annyira, b>gy » Irg lgyncbb kA» Állal kAult II f. «t-''i gyanAnt fog f.''lt :nnl Kllrtiifiiuu ajAnlh.\t>t a« IpAio''oknak, mipthogy a I.Wgyakat Igen eilno>bliJi ét nJAn''dvA t ni. Kgv ily k^p, mely vlrA rciokiokat, gyilmölnrtk. I. lA''.Mpeket, Allatf-Jv kel, ctopoitoialokAl vagy karika-lurAkal kép *, kapható 2, A, 0, 8, 10 krArl, egy llv.g Atv»<elíil lakk elAgiA/ei 600 k^prn 20 krArl. Le<f l*0bb helyen • ab»il»lnia-«ott mAreg. egerek, pnlkAnyok, Ur-gAk Aa h*r i9^»k kiiiUiAra. Aa el-adii fcUlüifgrí l.lrlAulk. Kgy nagy • xelmcae Aia I frt. A lmj.t Al''lnk AlUpotban tartani, »< Öirt va^y »ÁPki''t bArnAra r»»lrnl IcgntkaliitMnhli a illó-o''aj, mluden vejtyl k''i IlmAnyek kAro-•ak.''VAn ner. neiAm a 1. ea. kS->ftn«lgnok J l''-mhetni, h»gy nülam frl», mi''gaamiilthat un kAti er Hűti tolt dió-olaj kvph«tó. Kii üveggel 25 kr. nagj gyal 45 kr. Qyiikeri ■ »ier, molylyel a lyuk-i rmcl gyrtki r «eu. kl 1 h»i irtani Kien *j »bb«n íMtaltlt a er k min-ildn tovAbbl die»Arete fAlfil.g a, lulnthogy gi-ranlln mrllvlt Arulla-tik. V.jiy dobo ial hanoMatl utail-111 vil egyUtt «0 kr. C<. klr atc^dalin, R/aponin-<»Ir llher, mi-ly''iy.»! ■ n.lwny pere* alatt mlud n nAv.n neveiendít » xe anyfol*»V*( ■ V '' nd«n f''lo k el mAk-b.''ll u ^ífí.''1V1kivi»». Kn-n <ij ki*mindent, mi a. Ry«^f:>''»''»''erekb n eddig lAle-ntt, minthogy mAg a legfinomabb Ai IrgkAnyea- bb ««Int 1» »Arletlo-nUl hagyja, mimljArt »»Ara I A* nem »xago*. A JAulhat» egyiaerxiolnd keit,(i-lli.Ultira. Kgy Uvcg liaai-ntlatl ntai|li''»»l 40 kr. Valódi AllAtixA gly«erln-i»»p. pan, r. legfinomabb Illatokkal. Kgy ktf/Apnagy»Agn darab Ara 16 20 kr. nagy darab 86 kr. Kyy lígely v*. lódi mar-xile(Vitnnif tl), bnjkeueea 30 kv. Kgy "d-i.^b mar-xilr li.íjmi-pedrS.HO kr iValamlirt minden niAn Illat- ¿1 tjiWlt-xernk bel- At k U •fii dlik, a leguaurobb vfUartAkbati. A l gj.ibb hajjajok, a haJ*y»kAr ci6tl|A»Aje K.-y Uv<j*»l 20, SO, 50 kr. fúrtlak él hölgyek ixAmnra, nagy vaUixtAiliaii Körakl.ir a legjobb Amerikai krlflOllnnaV febAr vagy hnmuixin, d.iralija 2 frl 60 krldl kexilvo 0 ftig, vrtrdi 6 fllól 8 ftlg Sllae^ aUÓ-JJOknyik legfinuuial.b.ik, d^r.ibja fi ft, fi ft 60 kr, 7 ft, 7 ft 50 kr. »ok egy4i b kA»x fehórneian exikkek, mely, ki/Sl aa ArjegyxAk klv.i-natra bArmentvaen elküldetik TovAbi.A ajánljuk nagy rakt.lninkat rámburgl, hollandi, IrlandJ, orcaj-bórviaz- nakban A lecole«4lil> Aiakoii, Váaionzaebkendók, inoatja 3 ft, 3 fi 60 kr, 4 ft, 4 fi 50 kr, 5 ft 6 ft 40 kr a fl, 7 ft 60 kr. 8 ít, V fi, 110 fl, egúw 80 ftig TSrlilkSzók, tnexaija 6 ft 60 kr,<0 f'', Ö ft 40 kr. 7 fl, 8-10 ftlg. Szlnea Agyi kanavátz, v«go 11 ft, 10 ft, 11 ft, 12 ft, 13-10 ftig. Valóságos vászon aoztalnemű. uAl lieblxon.vnll tíny: hogy egy n maga tmiAhcn. A í''opp-féle »xAjvix ngy atdlvAu A fogak ¿letfenlartd a«ere, a Uj. bitegobli fognkat annyira meggyógyítja, hogy nagyobb l>aj kaletkeaAai egíixcn lehetetlen ; .^.vAliliA Igen ¡ótAkony » foyhmr» nAxve li; A» u«<. moutl 11 Indenféle vórxA», d.iganntol itb. — ToliAt nem exodAlkoabatnai aaon: hogy ax analhorin izAjvU mindenOtl mlut loglldőiebb »tar elfo|»4-atotl. / Anatherin fog-píp Ara 1 frt 22 kr Fog-ólom 3 frt 10 kr. fog-per M kr. Az „Annth''-rin SvU" ju kitilnü liHiáaáról i»mtt4rk*a tok ellninoi<> óa liála-nyiliilkojalok, molyok egyiko küvolko sülcg szól: Fogszcn vedökneko Ha a «»Aj é» fogak liiitAn é»'' ¿pen Inrtiaa ai emberi leelnek javAra ixnlgAI -- mint cxi nx orvosok Alta''ában «ISnyOinek mondjAk - ex alkainmmal nem mnla»xthat>m el dr. Popp ur klt''tuX Anaik* rln fiAJvUót *) mini le^OdvOiebb axert minden fopxenvtdonrk mAllAq ajánljuk dóian Mixereit kóix fehór- «j*«>lanl. »r^ l''opp nr Anatheiln ftxÁjvUn klvftl njnea gyógyaxer. Aaztalkendik, tnexaija 6 ft 30 kr, 0 fi 20 kr, 0 ft 00 kr, 7 ft 60 kr, 9 frt Abroszok minden nagyiágbnn 0 neniAtylM 84 .r«. Asztali készletek r.''.u 18 ía 21 «xeaiílyro. Legjobb minCinglI kötfl-azéma c«oriiója 1 ft 2o kr éi 1 fl öl kr. '' Menyaitzonyl készletek bevóiArlAui.-iAI , , . _______________.V,1V>. . ueinfi, vámon ¿1 aiitalncmtlekheiil uagy raklArunkal, mily uiJudou Aron''",e,y * daganat, roth.nlAi atb. ellen lejiUnl tudna, ax ellea- mAr HilxrAllltvn tannak, vagy kiváuiAg ixerint niaxeállilitnk. !''«» nx cg«''ax»óge#»knck li — mint vód«xer — Igen f|Anlh«tó, Mindennemű megrendelések muilra »xerilit gyoriAii » legjobban elkAull.!fclAaikltl frUilll, é» a lehelet tlixiaiAga Által ffikén^n fydgyilja a fotelnek. \ «»kAl, f8l mAg előbbi nlnnkei in v(ii»a|iyérlk. tllivolllja a borkfit, Hagy xAlaut.ii Agytírltók, plque és irloot-paplanikból, kAvéskendókböl^''inrgijienti a fogakat ax Ilre«e.ló»t3l. c''» gyógyítja a vAr«« foghuit. — ¿1 minden e noinlie vágó enlkkekljol. ¡JxórAl nem lehet eléggé ainnlanl exen Aldá»du» Kyógyaxori. H. Itaktlrankbaii veti cxlkkekliól ua;y el''nylll »<olg.il ix , hojv minden Melven llirlelt l''opp nr ! megvett, ax Arjrgvgyel ellátott cxikk II nsp aÍaII neineiak kivii.réilivtü lm- KMolexettm k énem m.isAm Arra, hogy InnoÜ . Anttlierin BiAj noiu egyiienaiind ki nem elAglléti eietbeu ai ár vi««*.i adAtlk. '' ivlxűt* ♦( minden f»g«xouveilí>uek k''tnpúen ajánljam ; ^fogaim f- lydlAo-(jjjp- SxállltAsok minden irányban, nr. ár előlegei hekllhléin melletl ,n" vór/.cltek. iiéh.''ínya ilre«edett, cid''oa fá d ilomb.nn «xenvek. nf»l-vagy utánvétellel gyoriau ¿» legjobban «»xallxAlteluok, ugyriiuto iiiindenuom(il,:"4''1''" .»xAjvixe* mentett meg mlndoxon kellemitlcu Ajdte« inaktól, miért 1» fngidji |iig<!i/.iutélib kf»«tiielenvct. ''raedrendelóaek muilra »xerint leghamarabb olkóixiltetiieki" Kollarits József és liai. r (1-3) IIKl.l''KH LIpERKT, hótorgyár-tulajdonoi Délben ,K » p li n 1 ó N. K a n I » 1 á n 1 l''uwelhofor J i ¡.V., ói Koienberg iir.tknál. f„ We | cl, 1 Rsaeiyeld .——;— jEP"" Lcgelcsóbb vászon a fiildön. --—--——............... ''........ ár-lcs/illltás MODERN LAJOS első ós loijnagyobb gyári vászon-raktárában, Bécs, Tuchlauben II. az. íl , Urak, hölgyek cb gy ormok ok szúniára, hallatlan olcsó árért. 1 '' ■■ . • 1 i ; . -.J t, A váaznak llnom- éa Jósigukérl kezeasig vállallallk, a leszMIito t Arak blzonnyAra mlndenknek figyelmét magukra vonják, 4a a l«fikla«kk megrendelek a legnagyobbat fögják elíldéznl. Megrendelések, a várakozásnak tíkéletesen megíelelóleg, teljejlttotnek. |„öek, melyek a to »• hez sem állanak, visszavétettek. W A vászonnemok árjegyzéke." Szabottárak, móg ismóteladók- és kereskodőkaek •a. + U..U A Í 0. Figyolmeztotós. SSSLI n^ver.etl rnlkVek nirr ''« ha-| bátor v.gy^k if''fi Klné^tnl «-irAnt, wlii''rinl aioV crak 1» a m vexell vakt''.ri an k y, ■ Mind iifSlo bl''omAnyok 1 Ifogu.liatuak éu y iutoia-. .0?/.: xl|t>íifok. lArjrftt''iékrk * knph«t«í < »Ikkrkrfl? kví''.vi ii NColKiUhitmik. I m ausxt. bizúiiiányi üzlet A. FRIEDMANN '' - •ben, •riftiráMe 86. •». Aa Operugaim fl. »• , a llréhe^ -re«» ,.M|| Kbt ciüé^lö gép 1 ¿or/íre olcsón ladó, kö-zölebbi tudósítást L/>wy Albert urnái Szentesen, valamint N.- Kanizsán Btern Mor urnái tudható '' nog 0-3) Kész uri-inoek, legjobb kózi-nmnka. Kehír-fonaln vAixon-Ingek, 8 frt 60 kr helvett 1 frt 80 kr. Kinomalib rnncxoi mellel 4 frt 60 kr h. 2 frt 30 kr. Kínom irlandi va.-y ruinburKi ingek 0 frt h. 2 írt 80 kr. Kínom hollundi vniion-iugck fl frt 50 kr h 3 frt,. Kínom nimhurgi kAxxelfont, Ingek 7 frt 60 kr h. » frl 60 kr. Leglluomaliti niinhurgl Ingwk, legnxehh kAil mniit.a 1 frl !:. 4 f,0. Legfin. belglai baUst-váxioi|ból 12 frt h. 6 ftl 60 kr. Fehér ós szinas shlrting-ingek. Url-Ingek, fehér ahlrtlngból'' 3 frl h. I frt 80 kr. I.egfinoinabS franexla ihlrtlWhől A frt 86 kr h. 2 fit «0 kr. I.ígiOabb dlvaln nlnei Ingok 4 frt 60 kr h. 2 frt 8 1 kr. Kinom- nlnn »hlrllng lngek 4 frt 60 kr h. 2 frt W kr. Kínom franexla arinei liAllit lngek 6 frt 60 kr ti. S f t flO kr. L»g«Jabb fel.Ar tánoxvlgxlm| Ingek, legfinoma! b fi frt 60 kr h 8.20. Vásznak, zsebkendők, asztalterítők. Legfinomabb Irlandi vagy rmnburgl, 60 rőf, 60 frl h. Kínom VMien-baf •.Ui/ivel, 60 rőf, tyjrl h. 45 frt. Jó víiion.xsobkendöh, fíltncxalja 1 frt, 1,50, 1.80, ? frt. I.e<fin. váixon ballit xiebkemlök . félluexalja 2 frt, 8.60. v Fin »o> url nyakkendőt ^lúiciifjA 1.60, l.ftO, 2 írt. '' * 41 4 frt. KÓ8Z níUngek, legszebb kézUmuijkíi és kózi-kőUa. VAiion-nililngek 3 frt helyett 1 frt 50 kr. Kinom aveicxl ingek, r.tncxoi me llel 6 (h h.''» frt «0 kr Kínom vásxonliól, hurkolva 6 frt h. 8 ftt 8" kro. > Divat-ingek, legfln. vAaxonból ¿a kBtAaa;l 0 frt AO kr h. 3.80. Uj divatú »slvheu köteti 0 frl 60 kr h. 3 60. Kngenia, uj dlvatn, l..,i.lti 7 frt h 3 W. Mária-Antónia ftlxS-lugek 0 ftt 80 kr h 4.4P. • J) 1 Yletorla-lugek, kötve A» finom valenelenne»»el 1« frt h.: 7 frt. | Nől-aliónadrágok,. legfin, »hlrtingből 4 frt h. ? frt. i . Női-nadrágok, kttlve, válionból, C frt h. í 80 Nöi ójimelléuykék, angol »hirlingböl 6 frt 60 kr h. 1.80. .Mellénykék legfin. batlit-perkálliól, angol 0 frt 60 kr. h. 8.W. Ulsiea, gazdagon kMhtt melléuykék 18 frl h. i.iO. Kranexla wellónykék. legfin. batlitból 16 frl h. 6,60. Ke/finomabb mellAnykók, valódi valenelenuexiel SO frl h. 10 frt. Női háló-Ingek, honxn ujakkal 3 frt 60 kr.; 4.60, A, C.60. Női fodrAax-Ingek. Unom batút-perkAlliól 6 frt, 6.60, «.60. .» -------i»____ Váözon-férfl-oatyák. I frt 60 kr, 1 írt 80 kr, legfin. rurab, . váxaoahól 8—3 frl 80 ir. {Megrcndoldauk utAnvéi mell ut teljesittotnok. Mogrondoléaokuól a nyuk b&ígo kerotik. (I 7M\l • '' '' Cc»fr«l-r>:( ^ V#iliTlt Modern, Wien, Stadt, 9-W lopót dor craíeji Lewiwaaoho''Niudorlftgo de« Louís StHdt, Tuchlauben N. 11. * ^ ; " '' ^.JiJfoiec Wajdits Józftof kiadó-, lap. ó8 nyomdatulajdonos Nagj-Kanizsán. ——" ; f.--./........................ Hatodik évfolyam. 20. szám julius lO-ótu 1867. .1. J.< / Ismeretterjesztő lap n szépirodalom, kereskedelem, ipar, gazdászat, tudomány és művészet k(irél»6l. y »feítí.ole*».:^ Himlőn h«J í-en, lQ-iq, él SO kAo ¡j, ¿; . , '' «pSn Iván. '' '' » Sx«rke»xtói Irodn én kiadó hivatalt WAJpiTH JOJWMf k5»ytk«mked4a<b«n. Előfizetési föltótelek : Helyben háthoi hordánál ¿1 vidíkro poatán küldve 1 V.gti* évre t -iM. — kr. Kíl évre • - S . — . Ivvnegyedro - t „ — » ......... ................ '' ijjjiw-*!« Hlraetéaek: A hat haaáboa peUUorért t-aiflr 7 kr. 2-»»or 0 éa minden további btlklaláaért 6 kr. Ilélyeydij mindon «icyn beiktatásért SO kr. A .Nyílt téren" . egy petit (or belkUtáal dija 10 kr. Blőflzetósi pónzek ós hirdetőnek, m* agj Minién e Up • » r I l c ni i UrUlmd) HU 14 kOiIeményrk, ,, valamint vidéki levelek, bérmciitvo A kiadéhlvaUlka* - kOldendSk NAOVKAMZ8ÁHA. ElőíUetósi fölhívás, 1 .ZALA-SOMOGYI KÖZLÖNY'' G-ik dv 2-ik földre. - Lapunk, mely körülbelül már hetedik dve vidékünknek híí közlönye továbbra in megtartja az eddig követett beosztást, ds azon reményben buliul olöro, hogy a n. d. közönBdg pártfogását ezentúl is /kidrdemelve, az előfizetők számát mindi nagyobbra emelhesse. '' Klöfizetdsi ftíltótelok : helybon házhoz hordva, vagy viddkro pós-tán szdtküldve ogdsz dvro 4 írt., fdl dvro 2 fit., negyeddvre 1 frt. i •'' WAJDIT8 JÓZSEF, fololÖB BEOrkciKtö él kiadó tulajdonos. N.-kauizsa-barcs-pócsi vasat. E hó l-jén kiadott számunkban tett igéretünkhez képeBt van Bzerenosénk olvasóinkkal azon tiltakozás és óvá»i okirpt «Üvegét, melyet tek. Somogy és Zala w»egyók,ugy városunk kiküldöttjei Ribáry Sándor ő nagysága, a m. királyi közlekodéHÍ h közmunknügyi ministe-rium, kikUldöttjénok átadták, egés* terjedelmében következőleg közölni: Mi tekintetes Somogy- és Zalamegyék bizottmányai által e végből kiküldöttek, ugy szabadalmazott Nagy-Kanizsa város kárn-ittelül a magas magyar kir. közié-kodéul tmní*<eriumnak f. h. lö-én kelt loíratával a nagy-kanízsa-barosi torvo-xott vasütvonál politikai megjárására ''meghívatván a kiküldött ministeri biztos, nsgosJtibáry Sándor előtt mindenek előtt ezen tervezett vonni iránya és kiindulási pontja iránt tiltakozván, és a pálya építés ily modorbani megkezdése éiUti; óvásiinkat jelontvén ki, miután ezek érvényosiléso végett egy külön okirat beadására utasíttattunk; ennek hódolóing sérelmünk indokait következőkben soroljuk elő: 1-Hzör. Sérelmes őzen vasút tervezet iránya Somugy és Zala megyékre, ugy N.-Kanizsa városára nézve, mertnz egyrdül mindkét megye leg«zélsö csúcsait, és csaknem teljesen lakatlan oly térségeket érint, molyek legkisebb forgalmi előnyt nem igérnok. , 2-or. A tervezett vasútvonal iránya igen aggályosnak találtatik Zala részéről, különösen Légrád városára nézve, mert ha ftz itt ogyóslllt Dráva és Mura inedre ? ,a hegyek alatt lévő sod-ra bvépittetik, ugy a vizot a lapályos jobb jwrtra wsorítandja, s áradások idején nemcsak az egész külhatárt, de magát a mezővárost isázárviz clboritandja. 3 pzor. Sérelmes a torvezott irány- és Viíndwlási pont 8omogymegyéro,kUlönÖ- Hön axérl is, mivel azaz eredeti engedély okmánytól eltérölega kanízaa-pécsi vas- utat Harc« felé vezetvén, ezáltal Somogy-megyo minden jogos várakozás ellenéro közepe helyott csupán a lehető legdélibb szélén érinti, sőt még a Somogy-megyével napi érintkezésben álló Kanizsa várossali közlokedés is megnohezíl-tetnék ; az által, ha a pálya kiindulása Kanizsától l—l''/» ménfőidre Keresztúr alá helyeztetnék. 4. Kanizsa városára különösen azért is, mivel n közte és a vasut-társasiíg között fennálló kétoldalú terhes szorző-dés szerint minden pálya vonalainak az o végre, (norn pedig mint jolenleg mezei gazdálkozásra) ajándékozott pályaudvar ba kell összoponto^mlni és kiindulni. fi-Ör. Mert ezen zákány-koreszlnri pálya kiépitéso a biztos alappal nem bi-ró meredek,! osnszó talajú légrádi hegy és a drávai viximövek és töltésok miatt legalább két-három annyi költséget igényel, mintha az az úgynevezett surdi völgyön épittetnék; pedig a hol a bizto-situtt jövedelmet az adózóktól kell előteremteni, méltán, követelik, hogy a vaspálya-társaság enzinéjo miatt ni Ö zsebjük no terheltessék. 6-or. A vasúti folllgyelŐ ur ezon for-de tervezet nienttfégére egyedlll nzon érvet hozá fel, hogy a teherszállítás főiránya a tenger folé menvén, ők a közelebbi vonalt azért választák, hogy oz által a szállítási dijakat alább szálitlms-sákll Megengedjük a légrádi hegyot megkorltlve Kanizsa osakngyan kerülő lenne, de ha a pálya a surdi völgyön át egyenesen Kanizsára vezottotik, cí legalább is V« — 4/* mórtfölddel rövidobb lonno tnint Keresztúr alá N.-Kanizsátől Keresztúrig pedig alig több */4—*/4 mértföldnél, az ogész külömbség tehát legfeljobb V* mértföld lőhet; azértnzon-ban (még tisztán nyugati irányzati vo-naloknál is) ily nagy vidék és megyék kívánalmait mellőzni nagy erőlködés. '' Sratcgiai szempontból végro (ugy értettük a bizottmányhoz rondelt szakértő urat) szinte óhajtandó volna a légrádi liogyalatti épités mellőzése aolőnyösebb-nek mutatkoznék bármely másik a tervezett (surdi vagy herényi) vonalokból. Miután pedig nem hihetjük, hogy a felelős magyar kormány ily fontos érvek mellett két nagy megye s egy nagy forgalommal és összeköttetésekkel bíró népos város jogos kívánatait figyc-lembo no venné, s őzen déli vasúti társaságnak fnrde torvozete kivitelét megengedvén, a közös haza és közvélemény előtt a felelőséget elvállalni óhajtaná, miután végro a mostani folelŐ« minis-tórium fennállása után jóval 1867. éviap-ril 13-án a béosi kormány és a déli vasút között kelotkezott szerződés, bár Somogy szivén keresztül vezetondő vaspálya reményétől bennünket tán örökre megfosztott, de a kiindulási pont Nagy-Kanizsa- Kottori közé levén határozva, még lehető ennek M.- Keresztúr helyott S2.-Miklós alatt Surd folé vezettetni, nz által némileg Sbmogyot s annak egyik nagyobb városát Csurgót közvetlen érin- toni, tiltakozunk egész ünnopélyességgol n.-kanizsa barosi vonal kiindulási a pontja b mostani kttltségos iránya ollon és kérjük a felelős magyar kormányt , hogy ezen hírünk tudtunk és közreműködésünk nélkül megállapított tervezetet félro vetni; s azon vonalnak kiépítését ,''kegyeskedjók elrendelni, mely mindezen sérolmekot orvosolná, s azáltolunk ezúttal képviselt megyék és városok érdekeinek is a fennálló » tübbé meg nem változtatható körülmények között még legjobban megfelelne. Ézon indokolt tiltakozásunkat tehát oly alázatos kérelemmel terjes''.stjük elő, hogy azt a jolon Ugy végelhatárolásánál magas figyelembe venni méltóztassák. Hódoló tisztelettel vagyunk a roagns magyar királyi köa-lokcdóii ó» Itüximinkotlgyi minitto-riumnak Logalázutosabb szolgái, (követkoxnok as aláiráiok.) Ezen tiltakozásból és óvási okiratból elég világosan kiderül, hogy a torvezott n.-kanízna-bárosi vasútvonal kiindálási pontját és irányát nem o<ak városunk, du a két érdokolt szomaxéd megyu is, még podig nomcsak helyi, de országos érdekeknél fogva hátrányosnak és károsnak tartja, és azt minden törvényes és hatalmában álló eszközökkel gátolni, illetőleg annak kodvezőbb kiindulási* pontot és ozélszerübb irányt adni törekszik. Habár pedig (előttünk legalább) meg-foghatlan, mi módon lehetett 1867-ik év april 13-án a magyarországi vaspályák iránt a béosi állami kormánynak szerződni, s ezen pálya kiindulási pontját meghatározni, akkor, a midőn felelős kormányunk riyilt rendeloteiben közzé tövé, hogy ő az ország kormányát tényleg és annak minden ágazataiban már 1867. martius 10-én kezébe vové; mindamellett a fennálló tettleges körülményeknek hódolva és a kibontakozás nehéz müvébon mínistoriumuuknak nehézségeket útjába gördíteni nem óhajt-na, resignatióval megnyugszunk azon veszélyes szerződés urna határozmányá-ban, hogy a kiindulási po ít N.-Kanizsn helyett egy más pont logjon, de viszont teljes bizalommal elvárjuk felelős kormányunk részéről, hogy városunk és 2 nagy magyar megyo omo tiltakozását méltó figyelmébe veondí, s a tervezett n.-kanizsa barosi vasút kiindulási pontját és irányát a déli o*. k. szabad, vasúti társaság torvezotétöl oltérőleg módo-sitandja, mort: 1-saör, ama hírünk és tudtunk nélkül 1867. april 13-án kötött állami szerződ-vény osak a kiindulási és végpontot határozta mog; foltévo tehát, de meg nem engedvo, ha mindjárt őzen felelős kormányunk háta megott létesült kötés hazánkra nézve joghatálylyal bvrnais, ugy el vagyunk ugyan ejtve azon reménytől, hogy ozon vaspálya Somogy szivét érintondi, de ninos még általa eUárva a kiindulási pont és irány meghatározása mert: 2-or, ha mindjárt a pálya N.-Kanizsa-Kottori között (még is S*.-Miklós alatt, és nom M.-Keresxturnál) indul ki, ugy legalább Somogyot inkább érintendi, v nemcsak nem hosszabb, sőt sokkal kevesebb költségbe kerül, a mennyiben a surdi völgyön át vexetvo egyetlon vii-választő átmetszésével kijut a Dráva völgybe, Csurgóra, holott a légrádi hegy alatt — moly nom osak meredek, de kö-víusosol kevert homokos talaja miutt szilárd alapot osak alig nyújt és ogy helyen a társasági terv szerint még nz éppen itt egyesült Dráva C-s Mttia medrét és vízsodrát is boépitoni kollvún -nomcsak ígon költséges építkezést kuliond tenni, do méltán tarta.ii leliot, hogy a medréből kiszorított Dráva s Mura vizek Légrád város határát, sőt magát a Várost is áradások idején toljocn elbori-tandják. Egyébiránt a most közlött tiltakozó okmányban felsoroltak ismétlésébe vagy bővebb kifejtésébe boosájtkor.ni nenl lévén czélunk, a kollöleg indokolt óvás figyelembe vételét annál biztosabban roményljük, mert nem hiszszilk, hogy felelős kormányunk a közönsi''-g írti''e-kénok és jogos hivntásának huttérbo szorításával a vaspálya társaság nem indokolható ferde tervezetének akkor helyi adand, midőn ozeu tárwaoúg jövedelmére nézve az állam által gju''Htniroz-va lévén, a fonák tervezet által támadható hiány nem a társaság, hanem az adózók vállaira nehezülöm!; — é" épen o szempontból ez ügyet nomo^ak a magas magyar kormány, du minden érdekolt féröaink, különösön o két leginkább érdokelt megyo képviselőinek figyelmébo ajánljuk. A magy.k. közlekedési minisztérium ós a cs. k. dóli vasúttársaság.*) Foly* iió 27-én vitetett végbo 1» koUort-barcai vonal hat6aági liojárAaa KibAri rni-nUstori titkár kiküldőit ur olnök et» aUtt, a noliány.nap múlva vAlótsinUiog bekövat-kexondü ininitatori .Iiolybonhagyá« után * munkálatok axounal mogkoadotiuik: Ksou von»! Kaniata 6» Kottori közt Mu-rn-Kuruaxturnál ágasik ki a Oéü pályából cgyeuetisiig «lati áa ezon irányban aláfoié h Mttra, ¿» ottnek • Drivábant ömlL-aóu a lói <ut utóbbi partján halad köavetlon vagy árlorc. bon, Marciiig. K»«n vonal ily iránybani kiépitóao Kanitta vároa, mint,ásinte Zalát 0» íiomngymo-gyék kózünióga rétaárttl ia aiSrclinoaiiok tar láttatván, mihelyt nemsnti knrinányitnk «ilaf kult, Kunicia vároaa 0» árdombnn folyamodását raárlitia bóbao boadU, luolylyul uiuu- *) KUK váróit etlkkBnkbÓ« li»«on fránya r»ikk«t »» lK«n tlifye» tollal uwkmUtt PmII UuU^IkíI oly oaálbál v«MU(Ok Át. Uofj *a illetők «ik.''-..t nem iui k«nl>MÍ«k r«gy«nk ««yedül, k|k — •»"«<!-lytktSI etleklnlre — a déli v»»ut-t*r..>ig Miók.tfO-«1* tervét *llene<tUk. — Vldeáut eoo.alM I t — Ki-(ittnkrSI ig«n .»erelo.''k. b* U«ll*«<''laa «alkblró a* Ogyat kUltfo»i (gyelroár® méltat.a, annak wo^Mna,-lairál lapttokat mlut a tarv álul U»k(vjielel.b írJ*-kalt kOilönyét tudo»IU»l ».Ive» lanue. '' íaark.--1 b»n »«* értwitéasol utasWtatott «1, hogy ezui (Igy a o<> k- raiulasterlum Által már • lőbb teljeson elintézve lévén, a magyar kormán/ többé nom váltostathat rajta, köztudomás tilag a déli vasütjobb szorsödéso as állammal aprít 13-kárdl levén kelvo, ea'' Ka-niasa vároaát uj folyamodás benyújtására össtönsé, ul látván obböl, hogy első ¡«boni folyamod áauk beadásakor as ügy ugyan tárgyalás alatt lehetett, de végleg ollntéovo nem volt. Ezen utóbbi karolom kövotkezlé-ben a kiküldött titkAr ur «» érdekelteket Kanizsa vároahásshos rondolvén f. hó 27-én ások ott megjelentek, a kiküldött ur minit»* tori megbísatását felolvastatván, abból kiderült, hogy n Kanifaa-Uaroai vonal megjárá-aa annak csélja |; hyalepté ajonba», hogy aaóbeli megbízatás» egyaaeramind a panaa»-Jók sérelmeit meghallgatni, hogy »»okról a korméuynál jelentést telimen, kórt lóhát MBok tüzetes oljladatAiAt — a'' vonal irányá-ra nézve aaonban kénytelen oda nyilatkos-ni, hogy aa mAr a oa. k. mlnlssteriura részéről minden frány réssletelben változatlanul helybenhagyatott, óa ha móg la ftlapoa t kok JlOrgOUk a Kanizsa N.-Atád Pácai vonal kié-pitéaét, melyek a panaaslók elad rendben óhajtanák, aa külön leond oaaköslendő. Kanizsa vároa részéről kövolkoző aérel-rock ho»attak\olö : 1-ször. A kiindulás eredeti engedély értelmében közvetlen Kaniaaáról teendő, ho- • lott moM tettleg Kottori közelében leendj csakis aa előbbi értelmóbeu ajándékoaott a vároa a déliraaut elődének, a keleti pályának CÜ oat. holdat pályaudvarul, inolyazonban czéljától egóaaen eltérőleg nagy réazbon mint saáutóföld adatik haszonbérbe a vaaut-táraaaág álul, klváulák, hogy. ha már a vonal N.-Atád felé teljességgel nem vihető, legalább Kaniaaáról ínird felé vozotteaaók a vároa érdekében. 2-asor. A tervezett vonal aérolmoa, nem-aotgazdássaii tekintetből költaégea volta miatt, a Dráva parsán, aÖt ennek modrében, • odrában lévén aa némely réazon vozetondö, réazben pedig a Drávába oiulani azokott 16-grádi hegy ok laza, vízerek Alul szakgatott parlag talaja Által fenyogettetvén, még a aurdi vonal aokkal keveaebb költséggel bizto-sabban kiépíthető, miként ezt tolt tanulmányok bizonyítják, unnok megszemlélésére a kiküldött ural folhiván. 3-azor. A tervesett vonalon a távoliág Pécs éa Kanizsa közt hoaazabb lévén 3 ménfőiddel, ezáltal örök Uöre aaonvodend a közaég érdeke. Utóbbi pontokat magokévá tévén Zala 4a Somogymegye képviaoíöiége la, oa utóbbi ré-•sérM még felhozatott, Hogy aa elhibázott Balaton melletti vonalhoa haaoulólag os la Somogymegye egyik acélén vitetik áa igy egyike a legterjedelmesebb produoena megyéknek » kor asükaége igényelte eazköz nélkül hagyatik klssáiuithatlau időre éa veszteségre. A kiküldött ur válaasolá: miként a költ-aégre néave ugy értoailtetett, ő uom lévén >aaktudóa * mioieteriura részéről, hogySurd felé az eazköaleudő földmunkák, éaaköveoa távolabbról! aaállltáaa annyival többe kerülnek, mint a Drávában a MépÜkesésre igényűit öaaaeg, ngy hogy a költ»óg-küló»,baég kiegyeniittettk a két vonal köst., A táraaaág képvieelője pedig, Prsaaol Vll moa főfelügyelő, előadá, bogy a .ávolaág a tervesett vonalon kisebb. Ugy»,.tia azorinte nem a helyi érdekek tartandó szem előtt, nem Baranya éa Somogy beforgalma Kanizsa felé, hanem a kivitel Triaat felé, éa okkor Pooa, Ujtroa, Kottori 1 ménfőiddel rövidebb, mint Pétjs Kanuaa,Mtyri. A pálya goÜébb építkezésére Vonatkozólag ast jegy-tuk t««f, Uögy Miután legutóbbi azoízödéa által * Uraaau^nak a broitu bevétel lett blsto-aitva mérfoldóiikint, kőzöinböa as a panaas-lókra náavo, hogy mennyibo kerüljön. Ezen állitások a panasal&k réaaéröl alaptalanoknak uyiivánittatván, a kiküldött ur, miután as aggályokat, miként utondá, ol-oaalatnia nem sikerült, felaaólliU as érdekelteket, hogy óvásuk iráaban tegyék fel indokolva, melyet ő falvoend s a bejáráal jegy-aökönyv mellé oaatoland * kormánynáli elő-««rjeaatás végott.— Ezek után a hslyasináre utizváa « bisottságyJUura Kereesturtól Zá kányig, közel 3 mértföld hosssra vitotett végbe a beiáráa. Szabad legyon éazrevételoinket 4 vita tárgyára néavo röviden előadói, Kaniaaa vároa iogos magán követelését aa illető útnak hagyva fenn. Mindenek előtt, a ml küldött ur azon ny -latkuzatát illeti, bogy a kormány a aurdi vo-nalt ép oly költaégeanok jolenté, mlot.S drá-vait, esen illitás tartalmát teljesen alaptalannak kell nyilvánítanunk, éa egyéb indokát nem vagyunk képcaek találni, mint n»«n kŐrlítnUoy*, mely a tárgyalás alJnt U felem-litottotett, togy t, i. « drávai vonal oly fórüu agyábál szttlemlstt, ki esőn ügyben jelenleg U 40»tő befolyással bir a közlokedési ma-|yát ininiateriutnban. Megütközéatel kérdi a titkár ur, ki legyen az, a kimondatott, hogy Fa ok ur mlniaterl tanáoaoa. 0 ugvania a déli vaaut építészei ig^ígajóságaáltal .1807-bon megbízatott KauU*a<Eazék köstl nyom jolőlöi tanulmányoaáaávalts ezt végbe vivón ennek eUŐ fölére a Dráva partján építendő kottori baroai vonalt terjeazté olő mint log-czélszorübbot. Mull évben ezon vonal kiépi-téao neki átadatott, molynok rószletos, tervszerinti kidolgozásábtu kiAiiios mérnöki aze-ményaottel mint vezénylő mérnök mindaddig működött, mig iioüáu ur bizalma öt jolenlo-gi Allomáaára nem azólitá.-— Várható-o már, hogy ezon ur, mit liolyo«nek, kivohetőnok bebizonyított tegnap, miéit illundőlug hono-ráhatott a társaságtól, ugyan ennek ellőné-ben ma ellenkezőjét vallja be, habár belátta logyen is annak téves vultát, miről a felhozott, megvitatott adatok után (lásd ,,Peator Lloyd" mart. 2-ki számát) alig lehet kétkedni. Nom koll-o inkább hinnünk, hogy ő mindon áron kerea/.tül akarja vinni torvezo-tél, melyről ha bebizonyul, hogy az hutároa az őrültséggel, miként as említett cikkbin eddig meg nom oáfolt érvek nyomán állíttatott, koll, hogy állását megingassa, — kérjük félro nom érteni, ha t. i. bebizonyul a terv monatrosua volt a. Ugy do hogy es bebizonyíttathassák páratatlan, réasrohajlutlan bíróságra van szükség. Kérdjük már most magát a kiküldött ur.it, ki loyalis védelmére álla as érdv-klett tanácsos urmtk, a közlekedési minlsteriueuiál, kinek legyen döntő befolyása a vnsutügyro nézve, ha nem Fuck tanácson és lovag urnák. Nem lepott volna még tehát minket, ha a kormány ugy érte-alti a kiküldött urat, hogy a aurdi vonal két annylbA kerül, mint a drávai, ismételjük meggyőződésünket 1 a terv elestével F. ur állása tartliatlanná válván, hajóknál fogva elővonsottak, gyengék tehát as okok, melyek a drávai vonalt védik. Nem átallják a kőveca tovább szállítását egy pár mértfólduyiro fel említeni, de réazrohaj lólag olhallg.itják, hogy a Drávába több ezer köb-öl kövecsen kívül 10—l6ezor köb-öl terméa kő ia szállítandó, éa pedig <u*sasiről, Stájor- vagy llorvátors/.ágliól és az elhozott követ micsoda nehézségekkel, költségekkel fogják helyére öntetni kedvező víz állásánál ia a Drávában 5 földmunkák tokba kerülnek a aurdi vonalon, igis, do korántsem viszonyithitók a drávn-parti építés igéuyolte költséghez } — avagy vizagáltaaaék inog réatrehajlattauul az Ugy előbb. Du igy állván a dolog, a míuiaztorlura ezen ügyben fél ia biró ia — Futík ur tervesö éa miniateri tanácaos levén ogy asemélyben — lohotond-o tehát a míniazteri határozatban mognyüg''idill. Etek folytán klvAnato*, hogy a közlekedési miniaztor, gróf Míkó ur as Ügy részreliAjlAllan mngvizagáláaára a mi-nisatorium sxemélyzetén kívül álló azaktu-dósokból küldjön ki bísottaágot , miolőtl a kormány ezen, előttünk, éa a dél vasúti mérnökök által ink ismert kara által ia teljraen elliibázottnak bevallott turvnok kíépitesére határosatát''hosná, Továbbá n társasági képviaolő azon állításában, hnpy a bruttó bevétel lévén biztosítva a p''inaaalókrn nézve mindegy,- bár mennyibo ^kerüljön »a építés mértföldopkiut, fallaeia rejlik, mert ha a biztosított százezer forint mértföldnnkint be uom vétetik, — az állam, vagyis mi tartósunk n hiányt fedozni; már podig nagyobb forgalom várható Atád irányában, mint a Dráva mentébon, miként tü-ssteaen ki volt f.ijlvo a többször említő I oaikkben. — Figyelemmol koll arra ia lenni, ha utóbb a kormány a tAriffát, mely tudjuk, mily a^jnosan magas, lojobb szállitni cxél-aserünok látná, a táraaaág as" ellenében a költséges érintkezésre fog hivatkozhatni. — Ason ogy mértfolddol több ut végre Trieat felé éppen nom vehető tekíntotbo, mog^on-dolva, hogy Magyarország tengeri kikötŐjo nom Trieat, hanem Fiume, hova móg eddig a vonal klinduláaa a déli pályáról nincs ía véglegesen meghatározva. De nem ia állhat as, hogy a vonal irányát többé éponaéggol ne lőhessen váltostatni. A szsrstdéa a kiindulási pontot Kanizaa és Kottori köst szabja mog, nom épén tehát Kerossturnál, lehat annak közelebb Kani-«aihoa vagy kösvetlon 0 mellett kiágasnl Surd felé, mely vonal állal 2 millió foriut gasdálkodtatík meg legalább, ha noin több. Megoinlitjük még, hogy az orazágoa magyar g»v.ilanági egyesület által ns olcsó vns-utakról aserkeastott munkálatban ia Knnisaa, Atád, latvámli van kijolölve, a Drávát mint meglevő közlekedési utAt tova hagyva, tanú bhonyságul, hogy ezon vonal előnyéről Uol> Ián ur ís mog volt akkor győtődVo. Ha azombun 0 tekintetbon a kormány kősói a szerződő» által már megkötvék, do ninoaonok lubilinoaelvo arra nésvo, hogy ha az egéa«"t nein, t«hát réasét monthossék meg az ügynek, n aurdi vonal kiépítésére adván engedélyét a közlekedési magy. k. mlniaztorium. A pAnaaalóknak reményük maradt még fenn óhajuk réasbonl toljesodóséro az által, mlazerínt a hadügyminiszter! kiküldött által hzdtani tokintetben a vojial megerőditéao Ul-rántatott, miután az ogéaz hoaazábau a Dráva túlsó oldaláról lövöldözhető, ami pedig a kidűli kérdés előbb ulóbb bekövetkezendő fegyver általi megoldásánál nem mellőzhető szempont, a Dráva vonala torméasotos véd-vonilat nyújtván. Do as orőditésok lamét ogy pár millióval Öregbítik a kiadáaokat. lla a hadügy mi níatoriu in ezon követelését fenntartja, kénytolon a táraaaág visszalépni, miként képviselője kijelenté, hogy az uedíg miként adja fel követelményét, megvalljuk, nom látjuk át. Ai ujabb sznrződés azon pontjára nézve bátorkodunk itt még észrevételünket közül'' Ili, miszerint a társaságnak mértföldonk int ezon év kozdotétől 100,ÜOO ft nyora bevétel bíztoaítAtott, a hiányt an állam tartoaván fedezni, moly azonban a viszonyok jobara fordultával, vagyis ha a be vétől a 100,000 et meghaladja, 4''/« kamatjával viaaaatérítondő a táraaaág által az államnak. Ezen biztosítók oly onormis hAzánkra nézvo, molyhos hasonlót nom mutAt fol Európa. A déli vus-'' ut táraaaág kiépített magyarorazágl vonala tesz eddig 76 mérföldöt, moly öaazoaon közöl 40 millió ftbA koiült (sopron kanizsai 22 mérföld mintegy H3t50(K), » n-ár olöbb kész 64 mérföld vohal 3l.D9H.68T ft, gróf Zichy Ferenc» ur mint a déli vaauttáraaság igazgató tanács elnöke által uz olosó vsautakról tartott tanácakozáa alkalmával tett hítoiea nyilatkozat rzorint), vagyia mérföldenkint 620310 ft a» é^ítő tőko, moly után járlOOXX) ft bíztoaiték évenkint, vagyia 19*/». En-ltok harmada a pálya fountartására lóvén for-J dit.uidö, foirunirid 12"/« tiszti Inazon . Ezt mindenkorra koll fizetned, azegóny magyarom I a déli vasúttársaságnak, ha állomásain nem, adó utján. — Nom lohotno-e a azerzŐ-dóst revideálni?! As eladott, elárult keleti pálya Igazgató tanáoaa lelóptekor a jogtalan tett elleti ünnopélyoa óvását tövé, óa ezen honfiak egyike ma n fejedelem azomélyo melletti raiuíster. a. f. t. V / Említés nélkül n$n-h^gyhalnl azt a ns-meslelkü felebarAii,sseretetot, melyet tanúsított a gíozi _t. os. intésli ur, ki tnAa-nap éa harmadnap kocái asAmrA küldé a aaegény sstlkölködő népnek u kenyoroket. Mely könyöradomAny annyival forróbb hA-lát s köszönetet fakasztott a oaüggedő köblökbe, mórt a következett kottőa ünnep miatt, sokan éhséggel kénytelenitottok volna küzdeni. Az íston lelke támaazasou sok könyörülő szíveket aa elpusztult épületek romjain ke-aorgőknok; gyámolítauk a vigasztaljuk. „laton áldáaa lészen — mondja as Iráa — a Jószívű adakoaónak fején." (üy. K.)'' Egy azemtanu. Miksa cs^z&r f. A szomorú kataatrofa, melytől a» egéa* mivolt Európa tartott, molyot az összes nagyhatalmak kormányai mogakadaly ozní igyekeztek, bokövolkozott — Miksa, mexikói caá-azár, mull hó 10-én fÖbelövolett. Ugyané hó 16-én korült Qneretaro oröaség, m<''ly»t a császár hadseregének oaekély törődi kével védelin^aett, Juariaták knzebe(álliló-lag Lopoz Mihály, Mikaa császár bisalmas barátjának áruláaa által). A fojdolinot azonnal hadltörvényazék elrtho álitották a ozroá mondta a halált a az itélotot Június 19-én 9 órakor délelőtt végro ia hajtották. Miksa (Ferdinánd, József) azületott 1832. julius 0 án | házasságra lépeti Urüaaelbeii, a jelenleg oly azeronCsótlen Sarolta hercegnővel. "Lipót,belga király leányával; és 1804. április 1 l-ko óta mexikói oaászár. A azéptoliolaégü, n müvészotekben éa töbli tudoinánybin jártaa fejedolem, kitől n világ aokat várt, áldozata lott francia uralkodó ravaszságának | áldozata egyszersmind ogy nagy politikai tévodéanok óa saját dloavágyá-nak. „Gondolj merészet éa nagyot", volt jelasa-va do a körülményok kényszerítő hatalma logyőzí a legerősebb akaratot ia. Nagyot »kart, hösieaon küzdött élte utolaó Sillanatáig ; sxerenoaétlenül eaott el, do nom ioatolenttl. f Vógkataatrófájs fontos tanulságot foglal magában. (3». II). Levelezések. D.-.S*t I, ímIŐ, jul. 1-én. 1867. Tekintetes a«erko4*tö url Folyó évi juniua 27-én délután 4—5 óra kösbon Dakony-Ssout Láatlón Alkalmasint gyermeki értőt* lenség, gyufávali játszás követkestébon tüa támadván, éppon nagy azólbén, moly miatt hlrtelonaéggol majdnom fél magyar falu ol-hamvAaztatott. Az ovaugelikusok temploma kÜlaő óa bolaö faa»orke»otévol, tornya két harangja!vaI a még ns lakolaház épületo ia a lüzlángok mart ilékivá lett l Caak a ma-gyAr faluban, 30 caAlád jutott ¡BAonyuinaég ro, a német faluban podig ugyan ez alka-lomiual huasonhárom hás, miudon gazdasági épülelekkol ogyütt leégett. A voasély oly gyoraan nem terjedt volna, hft a tűzoltásnál kitűnő bátor éa el-asánt férfiak n szőlöhegyakben s mezőkön nom munkálkodtak volna; do miro ozok foglalkozáauk helyéről haza a a vidékiek segítségre mogérlcostek, akkor m Ir a sok-folé elharapódzott lüzlángok több bolyokon ogyssorro pusztítottak, A mult három aanyAru áv amúgy ía nagy azükölködéat ajiült, most pedig 0 borzasztó asorenoaétlenaóg, aokakst egéasen tönkre I juttat. 1 Zala-somogyi h^rek. A Tisztelt elŐfisotö''mkhez! Minthogy mult Hzimankkal féléve* «ildfíxetdink előfizetési határideje lojtirt, felkérjllk tolult tisztelőitől lapunk további párta-liUára és terjesztésére. Iparkodni fo* gunk, hogy ezentúl ugy, mint eddig elíitizetdink igényeit minden tekintetben kiolégithessük. A Deák Feronos, as orssággyQléa aad-uotelését folhasanálAudó, f. h. 8 dikán utasolt városunkon kereaztül l''uazla-Saont-Láa»-lóra , hol a nyarai rondeson tölteni asokta. — A bolyboli r. k. algyran. a a kis- és nagykAnizsai kath. olemi főtanodéban A II. félévi nyilvánoa vizsgálatok naul rendje t Julius hó 14 ón a Szentlélek aogitaégül hívása szent miaoáldosat alatt. Jul. 16-én délelőtt a gyinuaaíumí növondékaég; délután a IV. III- a II. elomi líoastély u hittanból. Jul. 10 án délelőttas elökéasitő s I. II.sIlI. loányoaa''ály ; délután a kia-kanisaal üassea tanuló ifjúság szintén a hittanból; jul.- 19. delolütt a gymniialumi IV. s délután n III. osztálya nyelvészetiekből; jul. 20-án délelőtt 11 gyinnaaíumi II. a délután as I. oes-taly szintén a nyolvéazetiokböl; jul. 22-én délelőtt az elomi I V. a délután a III. fioastál.y egyéb tanulmányokból; jut. 23-án délelőtt a gymnasiumi IV. a délután a III. oastály szintén egyéb tanulmányokból; jul. 24-én délelőtt ns elemi II. a délután a» elÖkéssitd * 1. fi.isstály az ogyotomes tanulmányokból ; jul. 20-nn délelőtt a gymnasiumi II. s délután az I. osztály szintén a többi tanúsaitokból ; jul. 2? én délelőtt a Hl. délután a II. elemi loányosztuly as ogyotemes Janulmá-nyokból; jul. 29-én délelőtt ívz I. leáuyost-taly, a dolután a kis kanizsai leánytanulók ugyancsak az ogyMemoa tanszakokból j jul. 30-án délelőtt a kiakanizaAi II. s délután as 1. tioaztály szintén ns öaasea tanulmányokból; jul. 17-én a boirott magán tanulók; jal. 21-éu délelőtt a vusárnapi iakola iparoa-ta-no.czal; jul. 28-án a rendkívül! tanulmányokból az öaasea növondékaég adand nyilvánoa vísagálatot. jul. 3l-óu délelőtt hálaadó isteni tiaátelot éa anro»at»nyilvánitás. Miről is a t, cz. közönség hazntlaa-Udvöz-lotlel értesíttetik. Kolt Nagy-Kanlzaán, julíuz hó 2-án 1867. KÖNNYE ALAJOS, igazgató. A (A koaztholyí gazdaaági intézotunk) gr. Featetioh mlniastor 13 bútordarabot in 1033 tárgyból álló állattani és állatgyógyászati gyüjtoniényt ajándékozott. Lényay miniszter pedig a dobreesoni intézőinek adott 1303 darabból álló hasonló tárgyú gyűjteményt. A A sala-szent grótl kerület Hertelondy Oyörgy helyérő Vukovioa Sebő 1848-bőtl igazságügymIníaztert óhajtja orazággyüléal képviselőjének mogváluastnni, éa podig, mint a „P. N." mogjegyzl, uunyival inkább inort tudva levő, hogy Vukovicaoaal a Dják párt gyarapodnék. A ráriab» tartózkodó hnzáukfiai felkérik AzokAt, kik velük levolézóabon állnunk, Imgy lovoleíkhes a legfinomabb papirt válaszszák mort n kissé durva papírból álló lovél ni,ár túlsúlyú lévén,érte büntctéat kell fisetni Ér-r keznok levelek 6 kros bélyegekkel is, podig as egy »terű levéldij 1''árilig 26 kr. Q Klíschulgg Edo, as Európahlrü pan-tomimikua, ki már néhány évvel «selőtt több élvozetra fiatét ssersett kösönségünk-nek, leányával Eldorávol ismét vároaunk-ba érkezett, hol ma lépnok fel olÖazör a helyben műkő 13 szlntérsulsttal, Nestroy „Majom és vőUgény* osimü bohózatában s még o hót folytán néhány elősdáabsn. Ajánljuk közönségünk meleg réasvétébe. A Szorcncaóllenaég. Wolf nevtl holvbo-I! kőmüvoa a mult napokban Récao környékén kutáaása^l levén elfoglalva, a kut mélyében egyszerro btts terjed el, mlrp Crna-, gát felhusatja egy csőbőrbsn ; midőn mér majd kiért n kútból, inftLftsskedni kezdenek a az egyonaulyt olvoastvén, n kutha auhant, hol halálát lelte. □ Csurgói dalárda. A» életrevalóságának már többször jelét adó csurgói dalárda, a caurgól rof. templom Jtvára f. hó ''2ü>dilién * „Daruhoz" czimzoll vundéglőbon, tánozviga-lommal egybokancsolt zene-ének, és szava-lat-estélyt reíídoz. Ajánljuk közönségünk figyelméljo. t Oazdáink folyvást aratnak és pedig valahára dun eredtnéuynyol, ajonban u folyto-no* esőzés nagyoá akadályoztatja a munkát. A Nagyi. Kádas Rudolf győri tankerüloti főigazgató ur, tanodái körútja alkalmával Tarosunkba érkezett, a helyből! tanodák meglátogatására. A Lóvásárlás. A frauoziák számára vidó-künkön még folyvást vásárolnak lovakat • pedig, mint lulljuk, »«ép áron. A Zutio. Orünbaura aenotársulata már néhány. kól óta elhagyta vároaunkat, Dankó Bópzeuotársasága U kóaaül Zágrábba körutat tonnl, ennélfogva Nouaiodlor l''ál vondég-lUs ur, hogy vondógel éi rároaunk közönsé-ge a aono élvezetétől inog no fosztassanak, gondolkozott ogy 16 tagból álló fuvó hang-•«örökkel ellátott ».onotársuUtról, moly majd mindonnap aiüködík a Zülilfa kortbon, ■ noha csak fiatal tagokból áll, mógla kielégíti » közönség igényelt. .A Való dolog. Egy drávántuli mezővárosban biaonyoa egyéniség lakomát adott, tno-lyou 17 on voltak jolon; midiin már vigan folyt a mulatság, egyik aorleg a másik után arittetott ki, újra mogtölté a* illotŐ lakomaadó o poharukat a lolszólitá, vondégoil, hogy kiki llritso ki poharát annak ogészségéro, kit ő inog fog novoznl..- E fel«»ólitán után votto poharát • n «savakkal: „Éljen a munka ozár" kiürité. 1-i-on követlék példáját, oaak 3 tetto lo poharát. — így 4''''* vi,áK (lJoküldetotl.) Dráván tul. Kaposvár. h. (A aomogymogyoí honvódogylot) — Ig-usándy Sándor volt honvédozrodes olnökloto alatt számoz tag jelenlétében m. hó 80-ikán tartá nagygyülénét. Tárgyal voltak: 1-tir, hogy minden m. biaottmányi ülés utá-ul nap aa egylot részéről i» gyüle» fog tartatni. 2-or, hogy az ogyUt a buda-poati országos honvédegylotbon magát kötotkező togok által fogja képviseltetni, u. a.: Igmándy Sándor, K.ökéuyes«jr Szanlszló, Méroy Uyula, ürtál Al«j o*, Lavaay Jánoa, b. Mujthónyi látván,Krisatiukuvios Antal, í''hilippovits Lá»-s-ló, Eornsook Sándor, Svaatiea Irnro, Svaatloa Lászlóé» Uaál Uusztáv, — azon kikötéssel mindazouáltd, hogy a küldöttség »uját költségén fog «i Jtaaul. 8-or, hogy e mogyoi honvédogylotl alapítványnak hová fordításit iránt as orsz. hon* Védegyleti gyűlésen * többi mogyék példája lészon kövotendő. 1-er, aa ujabban folvoondő egyloti tagokra néave igazoló biaottmány állitatott fol. h. E hó 3-án a ra. ó. szoroncsétlon könig- Erátzí ütközetbon eleaottokért a helybeli plé-ánia templomban rr* mittt évfordulali napon engesztelő istoni tisztelőt tartatott A temploma holyboli b''rkég áltat igen csinosan dl-■aittetott fel a n gyásamíséu a katonaságon ki vili taámoaan voltak jelen« h. A helybeli helyőrség Msatikara, szokott lőholyén a Cserben mlndon saombaton tlsifí-ozéllövászatet tart. A ma már teljesen rokonszenvező katonaság omlltétt tlaorlVw^» aaámos polgári osstálybollt i* roo^:f»ótfj •> mulatságos gyako/latra, s egyoffí/. lövotlk a tábla. Régen kellett volna e köteledé», a akkor tán nínos Solforino mog Kö-niggráta I h. As ügyvédl atatistikáhos közöljük városunk o tokintotbtrá áldott holyaotét. Aa egé»a meg^éb«;.nvan működő ügyvéd 54, a o Mámnak városun\57ü énen felo: 27 ősik. Kaposvár lakossága «v---6''/t eaor a igy mindon 100 —230 omberre e^v prókátor eaik. I^« aaonban aa, hogy a házbeli ügyvédek f'' /l* dék kös''jncégévol''is nagy mértékbon foglal-koavák. h. A fürdői idóoyt, kl osak teheti lakc^a- ink kösül, különféle fdrdSn tölti, van kapoa-vári vendég: Itohioson, Topliosán, Harkányban, Fürödén, Bogláron, Keszthelyen atb. á loglöbbon Siófokon a balatoni fürdőt haas-nálják. h. Nsgy-Hajotnban rablási osct törtónt. M. hó 29 ón óji 11 órakor kót kendőkkel s bemásolt aroxozal inasskirocott ogyón >\z ottani, ugynovogott Kóssa korcsinaboli csaplá'' rost (iróf Farkast rabolta ki. Ezüst.bon ét bankjegyokbon össsosen 531 ftot vittok el. Kilétük még nem tudatik, a nyomozás oro* lyoson foly. h. llir szerint a holybeli kaszinó a pnput-oEában kiosztott uj házhelyek ogyikón rés*-vónyok mellett hátat épittot magának. Ürömmel üdvözöljük o h irt s óhajtjuk a kivitol mielőbbi toljesüló»ót. h. Az „Oodenburg-Kanlzsaor Uoto" 104. számában junius 30 ról kuletezvű, ns „Otfe-■•ér Sprechsaal" rovat alatt Hirpchel Ho''-man kanizsai mószáros, o la|>ok szerkesztőjét, — általunk logszelidebbon jolleiuezvo, — igon nyersen támadja iu«g a nZ^la•Somogyi közlöny" f. é. junius 20-ról 18 sz. a. kelt (» ro-ssul junius 18-ról 20 sz. a. idézett) számában közlött azon hír miatt, hogy a htlt ára kút krajcinrral felrbb uirut Has blioiiy lu^x IrtTOHI. Nőin akarjuk »zollöztetni azt, hogy ily átalánosan kimondott dolgot a íné- I ssárosok vagy a hatóság Hgyolménok lolköl-tósóre saoktuok-o közölni, uein fessogetjük aat a közmondást som, hogy „akinok a háza ég, az kiabál legjobban," azt som bánjuk végro, hogy valuki az „(Menor Sproolisaal"-ban sa|át pénzén irodalmi viszketegenok ole-get tegyen s megengedjük, hogy a nno sntar 1 ultra cropidam" olvo daczára akár versukot közöljön : do megkívánjuk azt, hogy ha alappal nem bir is az ötféle közlemény, legalább ártatlan, do becsületsértő és a „Sproohsual" czimmel homh.kcgyonost ellenkezve nagyon is durva és saloniatlan no logyon. Az idézott köjtlemény monnyíbeu esik ez utóbbi osztályba, nem tartozik hozzánk, do hogy alappal nim bir, azt bátron kimondjuk, mort a junius 20-ki „Yj. S.-közl<)nyt" osak tigyelmosebbon kellett vol na olvasnia a közlőnek, s azonnal láthatta volna, hogy azon „frouho Lüge11 az a „dao Fleisoh sehr sohleoht sei" „Kaposvár" rovat alatt, s ugyancsak Kaposvárt ille-tőlog közöltetett, a ha még okkor is kedvo lett volna saját és kollegái biM HÜlcto t''IU''n Irányzott nu rénvlétünkét mogboszulni, ám szívesen láttuk volna Kaposvárott, hogy nteg- (¡yőződést szorozzon magának arról, vájjon a ilr „froqho Lügo"-á, és vájjon a hus nom igon rosz ó? Tartoztunk-o különbon igénylőién ügyben felszóllalni, híreink hitelességű éa aa alaptalanul megsértőit scerkemtö Ke-osUloto érdekében. *) nak, hogy valahára eljött az aa Idő, a midőn jogaink Isten ós a világ előtt ellsmorvék. Készemről soha sem hittura volna, hogy azu-rotett hazámat viszontlátni szabad legyen... Fájdalom I a számkivetésben utóiért a 64-lk év, hol aa omber életű végén állj —• nekem is alig egy pár év marad hátra, hazám fejlődését é* virágzását láthatni; mihelyt kflrül-ményoim ong <dní fogják , haza fogok siotnl Magyarországba, melyet 1850. jun. 4-én tehát 17 óv olött, mint száműzött voltam kénytelen elhagyni. Híls/.ko voltain és mindig büszko leszek, hogy „honvéd" voltam és ma-r ulok, kérem azért ozrodes urat, hogy on-gom a honvédok lajstromába felvonni, és az illető szabályokat számomra mielőbb szívó-son incgkülden i. Üdvözl et minden honvéd-társamnak 1 Maradok tisztelőitől Votto r Antal altábornagy." Nyílt posta. 8. K. Voltuk terolit, msjd gondolkozunk felett«. 8opronb»n. VAUdt kártlnk. K. 8. Kehírrir. Hociáust, vAltoii* kedvért nihánjr kortierd knltom^iiriick »dluuk tiiil, tobát egy kts ttl-rclmet klrflnk, K*i>o»vAr. 11 7. kírünk »« tlgyes tolbil siAlitnUayt. Völgyi. IU t<*5nk Iok, h3««bt>«n írunk. Károly, liécs. A borto« Aru küldeményért msjd »xi-moluuk. KUredl. C»ak » jö»ü Upbsn, addig kérünk hostA ujat Is. ii::iH-.:''-.í"".ir r i tütit''í n Fővárosi ós vidéki hirek. »= A honvédelmi minisztorium közhirré tosai, misaorint 0 Felség« megengedte, hogy a nyoloaévl rondos had szonáta ti kötelezeti-ség mollutt a hadseregbe sorozott katonák, a rendes hadszolgálati időnok hat évro lett leszállítása kedvezményében szintén réss«-. sitossonuk, és hogy mindaddig, mig ez iránt alkotmányos uton irányadó más határozatok nom hozatnának, a turtnléki kötelezettség 4 évon felül meg no hosszabbittassék. Ezen logfolsöbb határozat alapján tollát az idén n tartalékban lövő szabályszerű áttétel nom-. osak azon katonákra, kik 1859-bon, hanom '' azokra is kitorjesztondők, kik 18G0. és Gl-ik évokbon bosoroztattak. = Vettor Antal honvédaltábornagy f. évi jun. 21-rŐl Svájoból a buda pesti honvédegy let elnökségéhes a következő lovolot Intézte: Tisztolt ozrodes, kodvos fegyvertársak 1 Azon osoméuyűk felett, molyok hazánkban legközolobb törté ntok, öröiuöinot leírni képet nőin vagyok. Hálát adok a Mtndnnh»tónak, hogy oz Időt még nekem olérni ongedé. Sao-roncsét kívánok minden honfi fogyvortárs- TÁRCZA. •) A si«mélytlnket «rintó sértet illstSIeg, a kSsia-Rhl T. MkOdUiékl ítéletül fogunk snoak Ideiében vU-usolnl, Sttrk. Gróf Somssich PongrAcz halálára. f Junius &-éu 18ŰT. Fiatal lUlgy-tuiUf hajlong * vlliaibau, Nincs ero s bataloni mi ellsne állhat; Minden «kadAlyon kereottll tör bAtras, Megsemmisít mindent, » ml otjAba'' van, Mindou erOn tul tois, minden gAtou áthat. Issonyá erSrel kOtel»g a vihar, 8 a Halai tftlgyel úgy »leli k''Orül — Hogy ereje alatt fnldr* hajlik hamar, 8 lAssen kettőjök köst vad cslvádAs, savar, 8 végro is a vihar gyöselméuok örül, Földro hajlik a tölgy — do nagy ersjs van, Fel — fel akar kelni | — do a vihar kiAlt, 8 b3>* stavAra a föld'' mlndon förgeteg« 1''arancsoltljAra rögtön megjelenve — Derékban törik el a vén tölgynek fiAt. LAtva sít a vén tölgy, dühébe* lombjait MegrAoa, a flAért harcsot \esd — oldöklSt) Ainde a viharhad egyeidlt erSvel — Uyorsan, mint a villAm — véges a véa tővel: Csakhamar a földro hnsva, topervo őt ---<T>''** ——---------»T—<-------------<---- Mogölhl nom tudAl s lAtva, hogy nem Arthat, üti hagyA a vén tőt s robajjal elhalad ( — As ifjú elhunytra csak néha tekintve, — R vihar-eiredénok vad vozénysiét lutv« : Dörög»« «kunul a győihol«tleu had. Kokonok, barátok, a listai tölgyét--- Véroső kebellel eltemetik ssépsn ; VlrAggal dissiívo as elhunyt'' slrhalmAt, 8 luiiiiArd imAval hamvait megAldjAk i .Uju 8oassloh Paagráoi I nyugodj békosségben I" II A D U K. „Egy borzasztó titok" A stuttgarti plllustirto Welt" után közli Uükkray Márton. (Folytatás.) „Igen holyeson van," fololo Dupin, ön legalább egy felkiáltására emlékeanl fog, mely hangot illetőleg a tanuk nom ellenkeznek ogyinassal. — A „inon dieu" fölkiáltást értőm, a épen o két szóra alapítom a talány toljes megfejtését illető roményeiuot. Lohot-ségos, do sőt valószínű, hogy egy francala tudott valamit o gyilkosság körül, de ép oly erőseu meg vagyok győződve, hogy semmi módon nbóan részes nem volt. Lehotségos, hogy oz Orang-Outang inogszökütt neki, móg az is iohotsúgos, hogy ura a gyilkosság hülyéig üldözé öt, do éu azon véleményen vagyok, hogy oz — ura — miután az állat düho logmngasb fokára hágott, nent volt ké- paa azt ismét b ifogn,?. .S«W nzt his/.em, hogy as állatt még inoitszabadon fuikos, d« hagyjuk elölugo.o.i ^ gyaitiláa okát nyugodni, bármennyíro beszéljen is a valósainUség aUp<jss>iguk inellott. Ezen alaposságuk kü-löutben rövid Idő mulvá be fog bizonyulni, mert ha az Orang-Outang még szabndou van a ha ura a kottő» gyilkosságban nom részes, ugy azon jelentés, melyet tegnap esto hasatértünkkor a „La mondó" hi vatalos résyébon olvastam, rtívld idő múlva hozzánk fogja Őt — urát ''— vozntni. Itt a lap, iiuly a joluutéat tartalmazza t „Befogatott a boulognci erdőoské''^n —nek reggelén, egy igon n gy Orang-Outang a üornoo «zig.itón honos ftjból. \ tulajdonos, ki állítólag egy máltai hajónak teug«rész«>, illő hitelesítés s a fölnövekedett költségok megtérítése után sz állatot visszakaphatja. További kérdezősködés utota — Fauhourg St.-Geriiiain, száin —a harmadik eiuoletbon." Az állitólagoa befogatás napja a jelenté-aen ugyanaz volt, molyon a gyilkosság végbe ment. „De hogy lehetséges," kérdém, „hegy ön a tulajdonost mint tengerészt, s meg hozzá mint ogy máltai hajónak tongerészét israeré föl?" „En nom ismerém öt fól mint ilyent," fe-Wo Dupin, s a dolog előttoin semmi esetre sotn jtefjosen bizonyos, ^Do itt van ogy sza-1 igdarab ugyanazon nemből, a milyouoket a déli tengerészek használnak kontyjaik kö-rtlltekerésére, s ennek piszkos külseje először liózott engem azon gondolatra, hogyjazon czélra használtatolt, Nézzo ön ezen csomót rajta; c»ak igon kevés longorész képea ozt kölni, sőt a máltaiakon kívül másh >1 majd-nom toljeson ismeretiéi-. E ssulu^d.irabot » villám hárító lábánál találtam. A meggyilkolt hölgyek valamelyikéé nem lőhetett, a azért a/.t koll hinnem, hogy nz Orang-Outang tulajdonosáé volt, ki nz állatot addig üldözte} mert ki vcszlheüo volna más ol, miután évek óta sonki som lépőit a házba, annál kevésbé az udvarba? Ha azonban azon zárkővet-keztotésbeu mégis tévedok, hogy a fronczla, kinek h angját hallották, ogy nialtui hajónak tongerészo volt, azért m^g sem hiszem, hogN'' ezáltal kutatásaimnak valószínt) oredményés voszólyozlotém. Ha fullovésout nem igaz1,. ugy azt fogja gondolni, hogy körülmények által vozottettem tévútra, molyekkcl neki tovább semmi dolga." E DÜlaualban léptekot hallánk a lépcsőn. „''1 ártsa ön magát késson rUalolyaiva)," monda Dupin, „do ne használja olöblt, mintsem jolt adok." Dupin a külső ajtót szándékosan nyitva hagyá, « a jövevény, anélkül, hogy a csönge-tyüt raoghuzta veJnu, a pitvarba lépett. A lépcsőn több lépé:<t íolfoló hallank ot lenni, azután megállt ■ « jövő pillanat hun {«mét lefelé mont. Dupin már utána akart indulni, midőn ismét vis* >ofordntni hallók üt. Ez alkalommal több elhatározottsápit mutatott, gyorsan fölmont a lépcsőkön • ajtónkon l^u -pogott. Dupin barátságos hangon belépésre szóli- tá őt. Egy longorésí volt, ki most szobánk ajtajának küszöbén szemeinknek mutatkozott, ogy karcsú tormetü, erőteljes tiezkó, kinek bútor, kihivó vonásai épon nem knlloinatlen benyomást gyakoriénak reám. Napbarnított* arozának fölét hatalmas szakáll lödé. Egy erős, vastag tőlgyfafurkó volt a/, egyedüli fegyver molyol magánál viselt. Egy szögletes meghajtás után jó napot kívánt nokünk, ol.v szóejiésen mely párisit árul« benne. — „üljön le, barátom," mondá Dupin, „foglaljon helyot — ön bizonnyára az Orang Outapg Ügyébon jön. Valóban mondom, uiiodncw irigylem öutől oz állatot — ritkán láttam életemben szebb éa értékeaebb pé dányt Ugyan mii/ idős lehet?" A lengőrész mély lélekzetot vőn, mintha nyomasztó tehertől éroste volna magát megszabadítva, a bizalmas hangon válaszolá: „Nem tudom pontosan uram, do ugy hiszem, körülUlüí négy vagy 5 éves. Itt van aa Altat?" (Vége következik:) ÜZLETI KIR1VÖK. NAQT-KANIZ3A, jul 10. Mint niindío, ÍW <u Jelen évb«u U pang minden OsUt. Es Idéo annAi l.''lnkAbl. ■»Ível a mult évekből! termés csaknem s^íipen elvai- (ogyasaws. KMönben a mArls elkesdett b''i aratAs Ifimét AldAst As jélétet fog hasAokba torjessieni \ meu a remélheti «leeó Armollstt a kivitel már blsto;; -> uVlnthető. — Jelnnleg Is vannak mAr kÖKWT;^ megrendolAssk; 4« remélhető, hogy «sok it»gy Joáést fognsk venni. _ Ma as Aj husAnak < a A frt; UvAnatos volna, ha « bevitelhos jó ssAras Időt i«p-hatuAnk, hogy a minő.ég a vArakosAsuak mcgfcleljer. Jslsnlegl Arak alsó-ansstrlal mérőkéül a hoiyboll flacsea ! — Dusa 84— 8S fM _ |,r f\___ — JU^ja-VI» fontos , frt — Kukorics oa~m , M---• Árpa sorfőiAsk«» v«|4, T0-7S fontos u - kr. Z*bAS-47 fontos frt. _ !U _ ''tr'' els» -ondü /rt — kr. — Passuly fehér |\i - ;''j>rka frt — kr. Oub4 első rendít frt — kr. má^áJ«. SsllvapAllnka ÜO fokú---frt kordé- val <t|$5lt rőrkölypAlinkaSO fok ---frt hordával tr .^-¿¿m,---frt. Uoikd-.frt. NytrsMrök i lel) ökör. és UHia- — V,. «a busa-^«ii'' — frt. mAssáiiként. * " >rok . frhér és vötfts (sohillerl 1H62- és lAA&.kl •''.V/Jékllnkbrll - termés 8 frt -l* írt. _ VIllAnyl és s.e''bs<Ardi foK. t« 186«. t0/--f j hóul bvr vdrós (schlller) és fehér A frt-* «''rt 40 kr. llal/vton.nelléki borok 180J-éi 1885-lki fehér ti--frt. akinként. Via»» — frt — kr. Kés---frt. Köi»nséic»s gy«pju halArőrvldékt Ar» 4i frt. Fehér rongy Ara —frt ^frt-kr, ftksU * frt iV-kituUxui piarzl Arak JiiIIuh lt>. Borsó Itcéje :0 kr. L«n<-so lt:«é)o . — kr. lUb lte«é|v 6 kr. Költs ilo. 8 kr. llurgonya mérőj« — kr— ft — kr. Marfcnhus rontja 17 kr. Juhhus fontja 10 kr. HertV hus fontja kr. 8<«lonna mAssAj» 40 frt — kr. Zsir frmlj» 4i kr. I.AnglIsst mA sAJt 7-8 frt kr. 7,sun-ly»ií«»t mAasA^d frt — kr. KonyArlIs.t fontja 7 kr. Kuknrlesallsrt fönti» 5.- kr. Ar|>*l,ra fontj* ÍO kr. KólckA.a p.ntja 10 kr. KiaskA«* fontja tO kr. Faolaj fontja 8) kr. Ku(ieso<i1»J fontja 81 kr, Lonm«{>I^J fonlj» 40 kr. Üj bor lioiój« lo hr. — iHor lt.-*4Js H kr. Pv»tl »őr ltotéjo 14 kr Kaul<sal «8r ii-<éjr |0 kr. G«bona-|>Allnka Itcséjo 40 kr. Tórk''üy.p.Uink« ltos''Jc 40 kr HsIlva-pAlinke* ItesAJo 6'') kr Nyer» l''»«Kyi\ ■nAacAja 80 frt, — kr OntdltUíyíyó-íyiiriy« lontja 80 kr. Mártott fonti* — kr. Htappan fontja 11 kr. 80 fontja 10 kr. Keményfa alt 7 frt — kr. Pnkaf* A « itt — kr. Nyersfa elT—frt— kr V»».4n'' wi* rSje SS kr. Hs4n* mAssAja —frt — kr. Szalui« ni. — ki* U ndor font)» 40 kr. I.«n fontja 80 kr. Uérai pénaűrr^lyatn jaliUM lil. 57» motAÜques 69.ÜÖ 5 B*/« nemz. K''du««« 09.80; I8lk)-ki áHadalmi kölcsön B9. 40; bankrészvények 1.22; h''U-ligtézeti ré»a-véuyok 189.40t London 1520O; o«ü»t A^io 12i.7&{ arany darabja Ö frltt.)4/,* kr. Felelő» »xorkeízlőt Wnjillí« idt-trf. Gyakorlati találmányok. Krrdctl Pompwdoiir-PnHt«. '' A hlr»* Pompadonr »»««oflynak XV. Jn^jo* udvarán Toll egy t«er>\ m«ly a yU^c cistl titokban maradt, molylyol 8 macának >1 Ifju kin4<ó»ót, n in. vidor "•cép^gót é» * bór líim»«ág.\t p¿ótx » ör-v» Vtf megtartotta. Kifli fi-cop'' kétóbb tgy mrgM urlctalád birtoVAb.i intőit, inrlynek : »rcJx''pi^í« m> la • báinuUt tárjrya Siker.ilt Kix or votludorn»k ®»«u rddlfC Htokba« tar»olt rrreptelt intgtxer«»nl I. I., Itogy «> egén vilár Javára fordíttathatok, Bten f.ll ilrattlhaÜaii arcx-p»«xlának rcdinfnyo mTnten vár*kö«á«t fonimnl, mlr81 »xá|not bizonyítványok nirg-«.kintit végett «. 0«. kKx»ntíg rínd.lko étére állanak. A« egyetlen »«cr e/, mjly ptiaden »rí«f»luk»t, neplöt, mfjfoltot tlb, gyoitan kép«» «ItAvollUnl. Egy tógely ára utatltá««al együtt 1 fr|. 60 kr.. _ Igen teteme« megtakarítást eszközölhet - wlndtn hálUriit, valamlnt minden meiterewber és gal , , 44 « rpétion iij modorban »er-k.tlt''lt, angol » »bAdalom-mai ellátott kiUxfirillfl gé. p»k áltól (ha»inálhat.''>k bAi mely *AgA, meUxii »U''r-«árnra, ugy ax tlvoj metwémél it) néhány mátodpcrc* aU<t konnyU. »»errel megk*ix6rUlh. Ilii a ni«-jlumpnlt niftt.ö • ert/ámokat, u. m.i n I I A k n I, kanokéi, katxákat ». a t. raéír p^dlg igou áletr.v Kx annyira n légii n«no»abb < legkovétbbé nélklllilthflO tárgy minden háxtarlátban, 0« A.« ly oteaira vau téve, hogy raon nagy hattnu gép<-t berkinek módjában van nirg''xero ant. — Kgy darab Ara, nlmulatái»al tgylllt 1 frt. Villaiiyotolt fogkefók. Kxokkel a fogakat minden foglapata vagy A legnjabb llgoroln-t l«l taer-l/tebbou bordliAUi) a loi-py»-korlatiabb e nemb u, nem dohmy-*öV »«AmAra 1» ajánlató« , k«iHi»»''-g«» U-I «i«rt<ám formájára, Hm-Ikával van egybekötve, mely Me-liAny órára v»li gvHanyagol to»* fi. ugy ho/y fy-akMii «dAdA alkalommal legnlt világot lehet gyilj-Ara c»«k a gyou elüijedétw •ti^ll létátott Hy oltára, U l i ,lb. 80 kr. "'' V.il"dl pT»«lal haJfrtlS »ser légl»ien árulmatfaii iMvAnyekb»! kf»tllve : nílud >n hnjat egy»»err« Igen »»lp frket^r» fo»l. Kgy dobo« kit Üveggel iitatiüual 11 frt, Kolyíkony enyv. I.egnAlkUl«»-hoU nebb M-r min l^u h\itart\«-b*n, meri evvel minden • bá ban «WjSvfl jarltáiokat fíiudenkl ma« c< .k''>*íi h''ll( e<en íiiyv Ay^lg eltar bat<\ hidegen bMinálbati. "jty 0»eg ára Í5 kr. > l^iiuj.\bb rotadapor. Hl toeltott « «\r inliul.''iifíle roadafoltok ellá- vAt onb''d, «oly><mbAI í», mind n mA«fí|j »»«v. t VWll, «»Int-A^f >*< nei/U erekről. Kgy e»om»g A-a kr. legjobb borotva-kriiK,''*, K''ea keotk« Által a borolva k''t»iör:l^»o mell» telhetik. K<y dob«« Araüft. kr. IrAtolInk regnlAtorrat. Alkal-iva>hxtAk mluden kAik»»áa papír-hol, ugy bngy fgy it ugyan» ton-tollal a I" gllnomabb A« legvaata-gabb vonáaokat ''Ivli t cíinálnl, H dfcrxh SA KrArt. ílogy lábait megWJa a nedro«* fi''gtil, erre gondja If gyen mindenkin k minthogy n« < »tgoí f.^p-UrtJ*. Ki rleretlk a Meligerféle b»r-Jvj olmány álul, mely • lábbé-III: puhává • Alh-\llatutá t«*>l fgy, llO^y )» e*lp8, l>árlnr«l ''lg tapoala legye d ii < vlte» ».ir.il, u>Ag a«m Ar ab''lnl benne iie.lveti^ftl, I üvegen* ára 80 kr. Anao bOr-fJnymát, mely a WJr- |u(-m .ii'' kl eredeti lAgyrágát vi»« a-vdja í«,l gH-ebb í>liyro bo/m», 1 ki« üregein S5 kr; 1 n«gy üveg A''a It''kr. .1: klU lerfAle bntor-fJnymáí. inely ^U''ánp« eJi»morA»b«n i}**r* l.flgy (Ífí g-.''l 00 kr. Min lenfílo elavult r,y t T n tAr/yak ftkl.AI, bádogbAI agyngbAI »tb. e«en fínymáí»»! VJ- « .pnt tiikáletenen belyr.állllbaték. Kjry üveggel elAg egy aor bntorra. Aliul''nioi tl«alt."por, melylyel mjiidennemü Arciel, aranyat, e«''i»-if^broneiot, p»kfong{ t. ae«Alt Ai r.-ael tintára lUitltaiil A« f^nyeti-te|J,lrbe|. Kgy d<»bot ára Í0 kr. általá黫 r»/*i t, uioly« ly«J n. ni««ák Ovegel, pórcielUnt, i k!>Vet, laltAVot, «t ''»lb. a leggyor-<aí)bin ti állandóan meg lehet ra-KA''»UiU, égy lil>gy clvál»««lk»t]au 1, liaucio b.gy luiijilon egy. »Itve legy.-n, fAt Areaoiel, (Ive-g+t pnfe''.éllAnnal •!>•. n/y Krl«l)''-i ragm tb ilnl. hogy egy te*tU l«"«»'',1 k«>n luiniu''ii bá«oai oalkülönbet. 1?I|UI ^¿ik»Age» »»«rliSt egy ilebo* nál 1U kr. \Tgyan.e t*x»«» folya-d-kl.AO, llvegb* ««c«lve 80 kr. Anierlk. i p.itrMtirototl • vexir-*Ar»k, mint minién boUtrhelA« ellőni bUIOillAk. Darabja egy kulcj. rul 00 kr , kAt kulc»c«al 1 frl. fogpor nAIkiil e«''<pán hideg vl(i<l, a li-gticbbrn fehiren, i g>t»/«ígtm n'' A» cag nAIkiil lehet tartani e?y- • tertt dftrgttl''t által. Hogy iitinAI nagyobb legyen a kclcn<l<í»Ag, da rabja caaklt M krra lAtetell. LevAlpectAtlö bAlvegrk. mely k kAnyelniet^Ag, nlr*>''>«Ag^i l>|>to«á-guk miatt la minden ontyAuál vagy viaa nál e!8nyöibek, legfinomabb A« báruilNln uAvvcl vagy c Aggel An-etlmerrel vagy J»(ry,ryel 600 da-ab 1 f.t. 60 kr., IO0O dárab 2 frt. ValAdl angol tolikAaek, egy- gy t pengAvel iO, 31), 40 kr. ( 3 i>en-gAvel 60 80 kr. ) legfinomabb faj í pengAvel 60, 70, UO kr ; I ft.; 4 pengArrl 80 kr, 1 ft I ft SO kr. • IlUvK» f. *|A»«el. Kgy pere» alatt lubét mlnd-nf''-lo tAigyra kivAtol iiAlk Ip. fábM, kob.ll, MdoglWII »tb valA tAr/yakra, a Irgairbli aquarell-fe»|A«>| állaii''b''Aii átva«<liil, ugy annyira, hogy a legügyesebb kA< által kAailt tt f. »tA« gy.nánt fog fylttnnl Kli:«n8aen ajánlhalA a> Iparosoknak, miuthogy n tárgyakat Igen rainotbilj* Aa ajánlArá letii. J-^iy Ily kAp, uiely virá;e<okrokat. tyüui8U»jlk«l, tájkApeket, AilatfeJ ■■ et, eaoportoiatokat vagy karlka-Inrákat kApei, kaphatA ''2, 4, 8, A, 10 krArt, rgy livrg álv«<rtA«f lakk rlAg«A/o* 600 kAjiro 20 krArt. JLegf..''l>8bb bolyén cabulalma-»olt inAreg. egerek, (tatkányok, llr-gAk A» Ii8rií8gi)k klIrtAíAra. ás e|-kdáa Mel8»Agre tr>rlAnlk. V./y nagy «leleneso ára I frt. A. baj»t AlAnk állapotban tartA-ni, «» tf»«t vagy »<8kAt barnAra félteni Ieg»lka1iiui«alili a dlA<n''aJ, minden vegyi kAa-Uniínyek kAro-aak. Vau »xorenvaAm a I. c». k8->.öinAgnJk J. leptketni, hogy nálam frla, ineghauilrltbatlan kAtoor tla«-tltott diA-olaJ kapbátA. KI» üveggel 26 kr. nagygyal 46 kr. Üyftkere» »i''r, melylyel n tyuk-axemet gyeker-»en kl Irfaet irt\i|i Kién tij.\bb«n f.;|taUlt a.rr k wlw-ddn további dlcaArelo fAI<al -g a, minthogy gcrantla mellett árullA-tik. Kgy dobo-KAl liaaxnálntt ufoa|4 tá»ia) együtt 40 kr. Ca. Ür aiabadalin. ft/a]>nnlii-nlr kther, melyiy.''l m b''iny per. « alatt ''mind n nAven mveiendű »»ennyfollpkat mlndanf.''-ie kolinAk-Ml n I gtlfttábbau. klv«»». K«<n új k''AíjllmAny megliaUd mindent, ml k< ftyfAlo »íer kb n eddig lAto-iett, minthogy inig a legfluomabb A* IrgkAnyea^bb ailnt 1» »Artotlo-nül b*;yjA. nundjá''t »»árai A» uein • tagol. Ajánlható egylirriipínd k »t>(l-lla.Illáira. Kgy dveg ........1 kr. FESSELHOFFER JÓZSEF ''ajánlja Nagy-Kanizsán (liisan felszerelt ke-reskedósét, melyben a legjutányosabb áron következő mindenféle árucikkekkaphatók, úgymint: (i Icg/ipomilb cznkor, kává, orosz thefí, rhum, porczcüán- és bécsi Uardtmnlh-fóU edénytk, finom tajthól kémdt doliánytó szarok és íorte-ártrt. K n p h n t ó még t o v A b b A: Aíxi asztali olaj, külciiifóle chocoliíd^, valódi nápolyi inaccaroni, rizs, lírjiakiipa, peati hengcrmalmi dara h li«zt. — Kojrjobb groji-, emenfchali ds ¡)armai sajtok. Különfele külföldi pezsgők; szegszardi, budai, somlai badacsoni asztali, tokaji, soproni és ménesi asszüborok. Valódi PAG ÍJA N 0-SVlíU P (hashajtó szer). |)r. I''curcc lOdw. «zabadalmazott gyomor-nzoazo Daubil/.-frlu növény liqucur, ^yomorfiíjiísok ellen NEÜVERTH-félo budai kesorU víz, Sz. István, Hunyady, Rákóczy, Deák-féle budai keserű vizek, alápi, iváiuli, gloichonborgi, marienbadi, pilnai, parádi, selti és saidsehitzi ásvány vizek. Friss és jó rohicsi savanyu viz. Murinarosl s isztriai vOrős marlia-s6. POPP anatherin szájvize. JST&VJÉ3 NY-PAPXR hefözült gyümölcsnek, hólyag helyett. HcisMier-IYle Irgyvosxíft |»n|tlr, Z n c li <> t-1 f ó I c I) n I li n v c h s t ft por. Jjiixiíi''-fi-lt'' polii«\nvr«i(ft H*cr. PORTLAN1) C1ÍMENT. MILLY-, APOLLO 8 FAGGYÚ GYERTYÁK. Siklósi moaö szappan. KORNEUBTRGI MARHATÁPLÁLÓ POR. Ottoíxroitor k-féío csáx oüEeui Ír i. . • vi (limontum eqni. Kcstituí¡-> fluid). BKLGIAI PARAFFIN KOCSI KENŐCS. HIRDETMÉNY. Az esztergomi ni. fö gazdatisztsége részérói kftzzé té. tetik, miszerint a tapsonyi urodalomhoz tartozó tapso-nyi és szobi vendégfogadó, valamint febéregyházi • korcsnu haszonvétele folyó évi augustus hó elsején 3 évi idő tartamra haszonbérbe fog árverés utján bocs^jtatni. A fentebbi haszonvételekhez csatolt szántóföld, rél és legeié kiterjedéséről az árverezni kívánkozó vállalkozók a tapsonyi tiszttartóság irodájában (u. p. Nemes-Vid Somogy megyében) tu loindst szerezhetnek. Tapsony, július 4-én 18G7. 1-3 az urodalmi tisztség;. Ca. klr. Mi. mb, »US 4m«rlk«l 4( •o(ol''ftyf«<i4l/«at!t! *" aktathbrexr bzajviz. Dr. 1''0|>|> J. 0. l)<c«i fo k « r *oi állni feluUlt n«r a kOaflg^»!. met rgjuf» n\»gir» vunU, ¿» n»pr4l-U*pr* nAgjrubb niírvbou Vtr«it«tlk. l)ac*Ár* xmiak, liojfy nnAiiioi yliigiUt nU vív«, U lemmlntmll kártAkony rónt fel nem Ulált b«nn*. it uuhokiiI komitok A* ci.i|jok*t h«>ni ¿tliV. cl, yilvcl n l''opp-fila fogiiájvlilidi nem U b»»onlill>»t<Jk ; U-nAt brblionyult tóny: 1 * m*K* remiben. _ f" A l*óf>|>-(ile »Ajvlx ujfjr »lAlvin a fogak fletíentarlá uue, » leg-lirtcgobb fogakat anu/ira meggyógyítja, bogy nagyobb baj k«Ietk«i4** eg^iion Ickoteüen ; tovább^ igen ¡¿tíkony a foglmenr n<«»e 1«; fa megmenti mliiileiifillo tinit, <Ugana|ol atb. — Tabil u«iu c4«ililkv*h«Uink aton: liogy ax anallierlu «^.''li mlndenOtt mint legddSiebb »»cr elfogad-cl ott. Anallierlu fog-|«Sp Ara 1 frt H kr Kog-Alom S frt 10 kr. Kog-por 63 kr. Az „Anatherin Svist*4 ju kilünö h iUiáról ismét órkox-tok olimnorü óh liAln-nyÜalkoxMok, molyok ogyiko kiirotko-«ttleg »gól t l ! Fogszen védőknek. . r > Ha a fogak tloUii t* fp«n tartiaa aa emberi lettnek JavAra tiolgiU — mint eit a« orvotok AltalAban elfinyfíinek mondjAk — ex alkalommal nem mnlatithatoin el dr. Popp nr kltflnS Anatherin (i^jrUél *) inint Icglldvfltebb txqrt iptll()<l)) fofUtnvodrinrk míllAn ajAnlanl. Dr. I''opp ur Anatherin Hifjvii«n kivril nlnra gydgytxer, — mely a fogkS, daganat, rothndAt »lb. ellen «rgileni tudna, ax / ellenben míg ax eg/iM^gc»okuck 1» — mint rAd*xer Igen «Jínlhaiá. Klóuklll. friujti, ót a lelielel titiiatAga Által fiSkóin-n gyógyítjafogakai, iSt n\«''g előbbi ««Ilinket It vltttanyerlk. KltAvolltJa a boriit, megmenti a fogakat a« <lr«>éivdA«tK|, <* g)iffli)* a réttü foglmtl.''''U-Sx^Yal nem lehet elíggá ajánlani extn Aidáidat gydgy»«.>rt. II.í Mólyen tltxlclt I''opp ur I KStelexettnek ónem magam arra, hogy Annek .Anatherin 8»áj-vlxól* •) minden fogtieiivedJínek kildnSen ajánljam \ fogaim folydtio-«an vórtettek, nóhányn llreiedett, oiWot fájdalomban »«envek, nf«1-ctaklt tlunek .i«áJvJ>o* mentett meg uiudexen kellomelltn Ajdi''oa niaklAI, miórt it fogadja Ugőtiintább k0ixOn«lam«l, HKl.KKK MIIKUF.T, biitorgyAr-lulaJdouot llóitbenv K a P h a I i K.-K a n I a t á n i Keaaclhofor JJxtef, Wcliteh, »o«eiyr)d A., ót notenberg uraknál. Legolcsóbb vászon t a fíHilOii, _ • •/dií 7 \agy ár-leszállltás MODERN LAJOS első és legnagyobb gyári vászon-raktárában, Bécs, Tuchlauben II. sz. fi. i : J .'' .1 J.V*.. '' .. - Urak, hölgyek cs gyorraokek számára, hallatlan olcsó árórt. A váltnak flnom- it jóiágukért kMettig vAllallalIk, « lewillllo t Arik bl/onnyára mindenkitek figyelmi! Mt|ukr« vonják, ét • l*«kl«ebb uteflrenderéi''ek a legnagyobbat foflják előidézni. Meorendelítek, « várakozitMk tBkéleleien megfeielólefl, telJeeUtetnek. Ingek, mtlyc* a U I- hez nem állanak, vliwavitetaek. A vászonnemek árjegyzéke. Szabottárak, még; ismételadók- és kereskedőknek is. ... ''"»ü-«'' •• • __ .. SB9SmS53B&m nálatl tilat|từal 40 . Valódi AtlátnA glyc r¡n-««ap 1>an, a legfinomabb illatokkal. Kgjr I» ópnagytágn darab ára l& 20 kr. títkfy darab 16 kr''. Kg y tíf-ly val lódi «nar«.»»lr(K»mmfjtl), híjkenera 90 kr. Kgy darab mar-aalr bajmt* prdrSSO kr.| valamint minden niA« illat- ót t»Uett-i<ernk bel- ó» k I-féldlek, a leçn»çyobb választékban. A legjobb UJolajok, a baj^y Ik.''r erJUlUtére. KfJ ÛVfgg, I XO, SO, 60 kr. I neverett írlkkek meg It r vagyok fl/yelniexb-tjil y.j hüií, mittrríiit »-.pV cw»k |t a neveiéit raktár..«« kaphat-''k/ f Figyelmeztetés. ''iránt, miavrlvt a-pk o>«k (t a neveiéit r PÍp* Mind•iif.''r/bi ómánynk «IfogadlatDfik ót ponlotan 1«ÍJ.»Illetnek. \rje«y»t!kok n knplmltí rxlkktkrBI Iii«v«mi nxolKiUliiínnk. Az első auszt. bizományi üzlet A. FRIEDMANN Bécsben, Ciat rtlra««*''*«. »*. OjwrlígaUo tx , a ItrMier «eroarnok melbtt (8—12) Kész uri''ingok, legjobb líé/i-munka. Kehér-fonaln S Aaxon-Ingrk, 5 frt 60 kr helyett I frt 80 kr. Kinoinabb ránttni mellel 4 frl ó>() kr h. ''i fit .''10 kr. Kínom Irlandi va/v rnmburgl ingek C frl h. í frt 80 kr. Kínom hollandi rátxou iugek d frt «0 kr li 3 frl. Unom rnmbnrgl kóxxelfont Ingek 7 frl 60 kr h. 3 frt 60 kr. legfinomabb rnmbnrgl lng.>k, leg«x«l>li k£«l-uinnka l frt h. 4 60. Legfin. belgial batlil vá«ionból IS frt h. 6 frt 60 kr. Fehér és gjtincs shlrting-lngek. tJrl-ingek, fehér ahirtiiigből :( f,t h. I frl Ko kr. I.egfiiK.mabb franexia thirtlngböl 4 frt »:> kr li. 2 fit 80 kr. I.egnjabb divata txlur« ing''lr 4 frt 60 kr h. J frt 80 kr. Kliinm »''«Inét ihtrting Ingek < frl 6rt kr h. :i frt 60 kr. Kinom franexia »xliiet bati«t-lugek A fit 60 kr h. .1 f I 60 kr. Lvgujabb fehér lánexvigalmi Ingek, legOnomabb 0 frt 60 kr h .1.30. Vásznak, zSebkondők, asztalteriték. Legfinomabb Irlandl vagy rumburgl, 60 rüf, 60 frt h. 4 frt Kinom vá«x*n-bati«ittxflret, 60 rőf, 80 frt h. 46 frt. J!> vá»xon-x«ebkendCk, féltueiatja 1 frt, 1,60, 1.80, g frt. I.egfin. vátion batltt xttbkendők . féllucxatja V! frt, S.60. Kinom uri nyakkeudő, íáltuexalja 1.60, 1.80, ''i Irt. Kész női-Ingek, Iegazcbb kézi-munka és kézi-kölé«. f \r f ! I ? ■. 4 I.. ; J11 ! * J . VAtion-nSUorek » frl hrlyott I frt 60 kr. ti. / . Kinom avelexl Ingek, ránexpt mellel 6 frt b. '' frt 80 kr, v Kinom vánonbdl, hurkolva 6 fit h, * frt 80 kr. Uivat-iugak, lagfin. vátxonböl it kntta» l<& frt 60 Ir b. S.80. Uj divatú axirben kfttrttt a frl 60 kr h. 8 60. Kugenia, uj divata, k«töll 7 frt h J 60. ¡'' i Mária-Autdni» flIxS-liifck 0 frt 60 kr Ji 4.6e. Victoria-lngek, k«tve ót finom valenelenneat''ei 10 frl h. 7 frl. Ndl-nltAnadrágok. légiin, «hlrtingbfil 4 frt h. 3 frt. NTil-nadrágok, kntra, vátxánbdl, fi frt Ï 80 '' Nrtl éjimellénykók, angol »hlrtingbCI 6 írt 60 kr II. Î.80. Melléuykék legfin. batitt-perkálbdl, angol 0 frl 60 kr. h. 8.60. Diaiét, gaxdagon kntnn mollénykék 12 f,t h. 6.''60. Kranexla mellénykik. légiin. batUlbdl 16 fr| h. 6.60. Kerffiuomabb meliónyk.''k, valddi valeticlenueaaol »0 frt h. 10 frl. Nfll háld-ingok, hotxxu ujakkal 3 frt 60 kr. 4.50, 6, 0.6O. Níll foilráat-lngek. finom batlit perkálból S frt, 6.60, 0.60. Vá8zon-férfi-flatyák. - 1 frt 60 kr, 1" frt 80 kr, legfin. rumb. váaxonbdl t~i frt »0 kr. Két cséplő gép lóerőre olcsón eladó, közelebbi .tudósítást Lőwy Albert urnái Dráva Szentesen, valamint N.-Kanizsán Stcrn Mor ul''nal tudható meg. ¡Mogrcnriclfaik tiWtiv^t mollott tcljoaittotnok. MogrondüliWiku^l a nyak krfrotik. 10 -I» m An Modern «lus Central-Dopot <lcr crnten Leinvviíschü-NMederlago-dea I»outa lern, Wien, Stiult, Tuchlauben N. 11. '' (t-t) Wnjdita JózBof kiatlé-, Inp- éa nyomdalulnjdonos Nngy-Knnizsán. Nagy-Kanizsa Hatodik évfolyam. 21. mám július 2<Mm 18(17. Ismeretterjesztő lap . > , : .:í j TU , . • * szépirodalom, kereskedelem, ipar, gazdászal, tudomány és iiiflveszet köréiül. v.. Mésjoleu: Minden hd l-ín, JO-in, <» tfOMu cg&M ivou. S»irU»H*(öi ir<nlu é* klmld hivntnl: WAJDITH JOZHY.y kfliiytkercakodííébm. mH* 1 ,1 •''".!•> Előfizetési föltótelek : Helyben lii*)tox hordAiual íi vidökro poitAn ktlldvo'' Kglaa írro : - 4 frt. — kr. . Fii ívre • - 4 . — . Kvuegy^dro • I . — „ Hirdetések: A hat hn.Áhoi potlUor.(rt l-«ií)r 7 kr. Ü-Mor 0 minden toribbi bmktatfaírt 6 kr. JUlyegdij mindon egye* heikiaUtvrt 80 kr. A „Nyílt téron* i egy petit »or boikUU.i dija 10 kr. Nag;y Kanizsa varos ós vidó-kóhek érdeke a megyék rendezése alkalmával") Mióta ez évi Junius 8-án urunk királyunk fejéro az. IstvAn koronája feltétetejt, 6a ezáltal minden akadályok, melyek kí-mo^díthatlan ónsulyd sziklaként a tíirvény-hoishatás utjábau álltak, szerencsésen elgördítettek, bo kell minden elfogulatlan embernek ismerni, és lehetetlen elismerést nem szavazni ama tevékenységért, mely által a közel két évtizeden át megszakasztva volt törvényhozás előidézte hiányokat kitölteni iparkodnak is, hogy a kormány és az országgyűlés megfeszített szorgalmat fejtének ki r&?ipta fet*uá)ló ttíryénypk módosítása, ré-Kzint pedig ujak alkotása körül. — Öröm-mol láttuk oz óhajtva Várt idő beálllát, mert eddig minden bajainkban azon sovány re-mé/iynyel kellett táplálkoznunk, ha majd egyszer a törvényhozás lehetővé yáland, ögyönkön szíuto «ogitve lesz, addig |»edig csak tílrjünk, ha mindjárt elpusztulunk is mellette! Azon boldog hiedelemben is élünk továbbá, hogy azón hQngyülési bizottmányok, melyek (hajói cn^iíékszünk, méga mult évi martius havában) nagy hazánkfia l)eák Forencz indítványára miiiden irányú törvényjavaslatok kidolgozására kiküldettek, raegbj^ásuknak meg is feleltek, és ha az országgyűlés ismét egybe gyül, kés/, törvényjavaslatokat tooudnek megvitatás'' éa elfogadás végett n ház asztalára; más részről kormányunk is felhaszníílandja azon időt, mig a honatyák családi köreikben nagy részben magán dolgaikkal foglalatoskodnak, részéről is előkószitso mindazon javaslatokat, melyeket önmaga szükségesnek beismer, vagy u mblyek ilycsckül már az alsóház által kijelelve vanqak. -r- Ktárgyak egyikét mindenesetre a megyék •zorvezéso képezendi. Nem czélunk nokünk e helyen a megyék legczélszerttob berendezéséről vagy talán azok közjogi állásáról és szervezetéről vc-zércxikkezni. hb^ e tárgy a hazai két nagy párt közlönyei által eléggé megvitatva lett, és nem egy, .pártvozér nézetei ismeretesek márl hanem szándékunk az illetők figyelmét egy más,, szinhj igp.u foptos iráiíyra, t. i. a megyék ezé I szerű bb felosztásának kérdéséro felhívni! — <. Jól tudjuk azt, hogy igen nyomós okok lehettek azok, a melyokból őseink kiindulva, a vármegyéket kiterjedés és népességre nézve ily aránytalanul os''zták fel; sót apáink mindcipíinté/jKedést^'' kdrOli'' előre, látó, mély gondoskodását tapasztal va .teljesen elhiszszük, hogy uz akkori viszonyok között a felosztás épon a logotfélszerűbb, volt; mindamellett (legalább csekély nézetünk szerint) ma már megszűntek az indokok, melyek kívánatossá tennék áz eddigi, állapot fenntartását, sót áhajtandóvá lettek o részben is a kor igé-nyelto reformoké Ugyanis: <i) nem*etgazdászati szempontból alig találjuk indokolbhtónak, hogy egv 10—20 mértföld tci''Ülctü"30"^4Ó,00() népességet •) A ha»al naj;y naplj lapok, a mnnnyibon •) rz^kk i»Auyuk.''4* ofíotcikkul ama.ollnitkoxiU, ónunk átvito-Ifrt j»ípf Mypnatbáirt Wxltyér« fctf(4t«U\ek.'' Sactk. ■■■■''■■»■■• ■ ■ Mi. ........... i i | alig számláló kis vármegyének ndministra-tiója ép oly költséges legyen, mint a másik talán löO—200 □ mértföld területtel és 300-400,000 lakossággal biróó; az pedig jelonleg ugy van; mort a járási tisztviselőket, kivéve minden megye csaknem egVenló tisztikarral vau ellátva, van ugyanis uiind-ogyikuek külön főispánja, alispánjai, megyei törvényszéke stb., minek természetes következménye, hogy egy kis inegyo adniinistra-tiója majdnem annyiba kerül, mint a 4 — 10-szer nagyobbé (hisz a járási tisztviselők fizetése alig rug annyira, mint a megyei központi főbb hivatalnokokéi); b) rendszerint minden megyének mog van két alispánja, főjegyzője, főorvosa, főiuér-nöke, legalább (> tagból álló tvszékc stb., a nagyobbaknak ép ugy, minta legkisebbeknek, ennek ismét természetes következménye, hogy a nagyobb megyék tisztikara teendőkkel tul van halmozva, mig a kisebbek teendőit igen könnyű szerrel végezheti; mert a tapasztalás ugy mulatja, mennyivel nagyobb, különösen népesebb egy íuegyo, annál több ügy kerül hatósági elintézés alá; c) a hatósági önkormányzat vissza lévén állítva, ennek gyakorlata is a mostani felosztás mellett igen meg van nehezítve, ha csak ezen önkormányzat jogát fictitiussá tenni nem akarjuk \ vgyaiüá a megyei dolgok megvitatása végett a régi gyakorlat szerint négy közgyűlés lévén tartandó, a bizottmány! tagoknak a megye székhelyén megjelenni, s legalább 3 — 1 napig a tanácskozásokban részt venni kellene, — a bizottmány! tagok legnagyobb részo földmivolő gazdákból, lelkészekből, okleveles egyénekből stbM tehát oly egyénekből áll, kik egyébb hiva-tisnk vagy a mindennapi kenyér beszerzésű utáu látnak,, és a kiktől alig lehet méltányosan követelni, ha a közügy iránt még oly lelkesedéssel viseltetnek is, hogy önmagok és családjaik fenntartására szolgáló foglalkozásaik elhanyagolásáról egy évben 4 hetet legalább házi-körükön kivül töltsenek, és nemcsak ez idő alatt önköltségükön "tartsák el magokat, hanem még nyolezszor drága fuvart ia fizessenek; ennek ismét az a következménye, hogy a távolabb lakó bizot-mányi tagok a megyei gyűléseken csak akkor jelonnek meg, ha valami igen fontosügy kerül szőnyegre, vagy pedig egyes mo-mentoms ügy eldöntésére gyakorlandó befolyás miatt az érdekelitek által erre buzdit-tatnak, rendszerint pedig az ügy intézését hagyják azokra, kik a megye székhelyén könnyen megjelenhetnek, vagy a kiket hivatásuk a megjelenésre kötelez; </) káros befolyást gyakorol a megyék mostani felosztása az ¡(dtniuistratio és igazságszolgáltatás első''fokánál; inert a járási tisztviselők kezében van ezek első hatósági clinté/ése. összpontosítva; ez a jelenlegi Szervezet mellett oly előfeszítő hivatás, Ingy annak csak a legnagyobb szorgalom és buzgalommal lehet eleget tenni; ha már a tisztviselő urak hosszabb időre távozni kénytelenek, ugy nemcsak a rendes ügy-folyam akad meg, de adja elő magát a járásban bár mi sürgős é* foutos, az bizon elintézést neiu nyerhet mindaddig, míg a szolgabíró vissza nem tér; Előfizetési pénzek és ! o hirdetések, ;<* ugy »»iut«Sn o Up aaelloml tartalmit illető U ü X i (• III <• II ) t t. , raUmlDt rldíkl levelek, Mrmentva a kiadöblvaUliiba ktlldendSk NAUY-KA NIZSAUA. c) hátrányos a mostani felosztás magán- j jogi tekintetből is, mert hiába, bármily óva- i tosan igyekezzünk dolgainkat elintézni, alig i kerülhetjük cl, hogy koronl^int va megyei '' törvényszék v. telekkönyv előtt dolgunk no legyen; ha már a megye székhelye ennek épen szélén van, mint például Somogy és Zalában, mily költséges és fáradságos e«y csekély ügy miatt a másik megye szélről oda vándor» Inunk. f) mit szóljunk végre azok kel lemet lensé geiról, kiket a sors épen arra kárhoztatott, hogy mint károsultak v. tanuk szembesítés s egyéb hasonló ügyben a legroszabb ut és i lőben a megye székhelyén személyesen leendő megjelenésro egy bizonyos napra ,''bo-reüdeltétnek! kik ezen kényszerítőit két-három napi utazásért 8:yát egészségük kocz-káztatását és" testi fáradalmaikat ide sem számítva valóságos kiadásaikért csak azon esetben rcménylhctnek kárpótlást valaha, ha történetesen — mi legritkább eset — például a gonosztevőnek Yan ia valami vagyona, s elég bizonyíték szereztethetett jog-erftjü elmarasztalására. Tudnánk ugyan még több fontos érveket is felhozni annak igazolására, mily hátrányos minden tekintetben a megyék mostani korszerűtlen, és a iránytalan felosztása, azonban blüzszük, a megyék rendezésekor e kérdés Is alapos megvitatás tárgyát képezendi, s szeretjük hinni, hogy ez korszerű reformon fog átmenni. — Ily hiedelemben ólvo, bátrak vagyunk egy eszmét tárgyalás alá venni, mely ugyan nem egészen uj, hanem (tudtunkkal legalább) még eddig nyilvános megvitatás alá nem került, és a melynek kifojtéséro és bővebb megérleléséro. lapunkat, mint kiválólag városunk, vidéke, 8 ezen egész táj érdekoinek sajtó utjáni képviselőjét feljogosítottnak tartjuk. Somogy inegyo területe 114, Zaláé pedig 100, összesen 214 □ mértfóld; o két mo-gyc tehát önmagában bír annyi kiterjedéssel, minta kisebbekből (Összevéve 6 — 10-et) sem képes kimutatni. Az elsőnek székvárosa Kaposvár, a megyo délkeleti csúcsán Hara-nya s Tolna megyék szomszédságában, a másodiké Z.-Kgerszeg, o megvfl lésáaki szélén Vasmcgyc tőszomszédságában, fekszik, mindegyik megyének vannak tehát oly vidékei, melyek a székvárostól^—12 mért-föld távolságra feküsznek. ■ ''V- lü két megyo határán terül el N.-Kanizsa városa, mely régi okmányok szerint a szabad királyi városok közé tartozott és jelonleg is miiiden tekintetben — akár a benno lakó népesség, értelmiség számát, akár kereskedelmi piaczát, akár összeköttetését tokintve — e két nagy magyar megyének legjelentékenyebb helye, még pedig nem ósak azért,, mivel 3—4 felé ágazó vasúti-összeköttetésnek itt a központja, hanem azért is, mivel magyar hazánknak dél-nyugati irányban ez a végvárosa, s oly nagy számú ipagyar népességgel bír, minőt a Dinien tuli városok közül alig 1—2 képes felmutatni. A legrégibb illóktól fogva itt összeponto.ult — hogy többet ne mondjunk —o két mög/o kereskedelme, ez volt azon piacz, honnét ha; i zánk termesztményei a tenyészettől mosto- YJJ''''" «'' > hán ellátott déli osztrák örökös tartományokba, sőt az adriai tenger felé a külföldi** szállíttattak, mindamellett városunk a régi időkben még oly szerencsés se volt, hogy azt egy megye székhelyivé választotta volna, s talán ép ezen mostoha körülménynek, ugy a közel két évtizedig váltakozott pro-visoriuiuuak mostoha, a az anyagi jóllétet végv&szélylycl fenyegető intézkedéseinek lőhet ceak egyedül tulajdonítani, hogy e város polgárainak egy része — melyet még elsó Lipót király sajátkezű leiratában „Oívitaa"-nak czimez — magasabb hivatását «zun olől tévosztvo, nem rég még fenálló kiváltságairól is lemondani, s a faluk sorába jutni ki-vánt, holott a fennebb elősorolt helyzete, népességi száma, s egyéb körülményeinél fogva legalább okét megyében a vozérség szerepére lenne illetékes. A megyék rendezése alkalmával tehát itt lenno ideje mindezen bajokat orvosolni» » N.-I£auizsát egy uj megye székvárosává tehi ni, moly Somogymegyéból a Mft''rwéü: i£rki\ Zalától Muraközt, Lendva, K^^ré»!^'' Kanizsa vidékeit nyerné kiegészi«.;í nWzekűl j Ezen eszme, mint fennebb mondánk, nom egészen uj, hisz már ujabb időben is a ma-f gyar kir. kincstárt tulajdoni j»2rg»l illető úgynevezett sóházkert eladása e<éloztalván o város koiJífwégo nevében a m kir. péii/.-i ügyministeriumlíbz oly tartalmú kérvény intéztetett, hogy ozon tőiket a jövób >n alakítandó Kanizsa megye székhelyéül f^n''artaní, esetleg a városnak e czélra becsárban átadni kegyeskedjék, azonban o kedv^ncz terv létrehozása érdemében még Mbb lépósek nem töiténtek, és azért annak czélazerüségéf és hasznos voltát megkísértjük kissé iudokolúi.1 Ha Somogy és Zalauiegyo az eml''tetí ; contingenssel egy i\j megye lűakitásáboa já/ " nílnának, nemcsak a két régi, do az uj meggye is 70 |Z| mértföld területen felül és ol« II » • * v számú népességgel is bírnának, / ogyiknok a nagy középmegyék so^^i ¿«i tó helyet biztosítana, az idézett Üerüíe^--, kereskedelmi forgalma a összekötetése ugy is ide központosul, ez lenne meglehetősen ar uj megj''o középpontja, hová mindon érdekelt fél legköunyobbeu juthatna, a w által mindazon hátrányok egyszer *© orv<^ ItAcná-nak, melyek az a—f po^f^i alatt lelaorol-vák. — Nem arrogáljuk ugyan magunknak, hogy m\ e tárgyban a közvéleményt képvi-selnők, de nyugodtan biznók ügyünket álta-, lános szavazatra, a szilárii^i^győződésünk, ha a kérdás felett foly a V. :azás: „hová akartok tartozni, egy ui Kanizsa megyéhez, vagy ,pedig régi illetőségtckhez?" a felsorolt vidékek''összes lakosságnak legalább ''/,„ része az elsőre fogja voksát adni. MUz<en kedvencz eszménk valósítását pedig c^>ak ugy reménylhetjük, ha ez érdemben jo-g is kivánatainkat egy okadatolt petitio alakjában a törvényhozás elé terjsztjük, melynek beadására a legkedvezőbb időt akkorra hisszük olérkezettnok, ha a megyék rende-1 zéso kerül azőnypgre. ¿íieíírv azonban minden dolog kiviteléhez mindé H>sielótt egy vezénylő szükáégettetik, és e .^.írcpro a jolen esetben mi a leginkább érlelt Kanizsa virpsát látnánk hivatva, szerény nézetűnk oda megy ki, ha p a-mennyiben a közkivá- nntotcgy uj megye felállításában eltaláltuk, álljon o város az ügy élére, » a tárgy tü/.c tcs megjcleléso mellett hivjft össze a neve-jcett tájak előbbkelő, s a közbizodalmat bíró egyéneit, hallgassa meg ezek véleményeit, 8 azután, ha a közkívánat megegyez, kelttessék egy ily irányú petitió a törvényhozáshoz, küldessék az el aláirás végett mindazon községekbe, melyekről feltehető, hogy c kérelemhez járulnak, « azután terjesztessék illetőségéhez egy küldöttség utján, mely egyúttal nemcsak a magas kormány, de az érdekelt vidékek képviselői támogatásának felkéi-ésére iá utasítandó lenne. Ismételjük raóg egyszer: „sic transit gloria muiidi lu Füredi K. J. Röppentyűk B.-Füredről. Hogy változnak nz idők I a másfél kros hosszú szívat innst is csuk oly finom illatos, hogy méhet lehetne velő ijlni, és egy idő óta mégis szívesebben szívja az ember— kivált ba stolul t- miéi t ? mert magyar királyi trolikból való. Igaz, hogy ez a két szó nagyon furcsán kokotiros egymással, váljon álmo-dott-o Árpád apánk as időbon olyasmiről, hogy még alkotmányos t,rafikja is less egykor a magyarnak 1? Ea ime, meg van, s még annak is örülünk, ''hogy logalább n neve változott. „Sio translt glória mun-dl.u Sovány oliuélkndée, do mióta felcsaptam urnák, néha néha én is voszok — akaráin moiidini — kapok ogy-ogy atinkaforost, mort pipázni nom illik ott, hol jolonlog is vagyunk, a sétányon, mivol egész sorego sétál a krinollnos és krinolintalan „o m bori n o m n o k" éa a bugyogós s kaputos „n o m-sni bf rl nok", és épon ugyanazért kell valamit füstölni, hogy.....Do ssnrotném mog- luondanil... Majd adandó alkatommal mog-súgom. Van színészetünk, piano nagy operánk I b füszorül egy kis dráma is, ha ugyan jut ob-böl, pedig kikerülne. Follinus, a kolozsvári nemzeti sziuház volt igazgatója hozta ido u múlt téli idényen már Aradon működött feltűnő ós nsgy színtársulatát. Amily tapintatos és előrelátó embernek tudjuk Follínua urat, nlkalamasiut még Ido sóin jött, máris gondoskodott arról, hogy tuajd ol is vihosso társulatát Fürödről, mert épon nom vori magát a földhöz, mikor majdnom ogészon üros padok előtt adatja n „Sovillal borbélyt," s pla-po. ö maga, mint joles Figaro, oly olovensóg-gol s oly jó kedvvel működött, mintha Füred ArAny-bánya volna, podlg még papi r-bá-nya somi Es most már nomcsak oporotto hunéra opora is van 1.... és mégis..... Unj baj ! Füred hajdani közönségei jöjjön el a te orsságod 11 — A drámai réssuok még idáig nem volt alkalma életjolt adui. Junius 29-ón volt olső előadásul á „Sxép Oalatboa." A Osimszerepot Modgyassxay lika kis asszony maglepő sikerrel adta. Már mint szobor raog-lupö jelonség volt. hát még mikor Vonus életre (.sólitotta. és ö élt, mozgott, buszéit éa énekelt! — rygmalojnt, a szobrászt, ki őrjöngésig asorolinos sajátkozüleg készitetto szob-. rába (legalább kollott volna) Dalnoki adta. Fejőmet ogy pitykére, hogy a szurző o sz.-repot ogyenosen neki irta, mort sehogy som tud belé szeretni UaUthftA, inkább boló szeret inasába, Oanytuodbo. »inon, a publiuum • ím sserotott ő belé ! Marosoll jó volt. 80 An „Magyar huszárok" Suppé oporottojo. Ez aztán a magyar operetté !! Julius 1 jón a „He-villai borbély." •Mult hó 21-koótn Farkas Miska hogedttfe gyönyörködteti » fürdői közönséget. Mint minden nagy férfiúnak, ugy Farkas Miskának is vaunak pllonségoi B.-Füreden, de os most as egysaer nagyon szerény mennyiséget ssámlál, tohát nőin is Urt tőlük raltsem, do mit is tartana, mondom, mikor a nagy réss, a nobol publikum, a gazdag publikum as ő részén van. Sajnálom, hogy Bach vngy Sohraorlíng nem uralkodik, (uram, bocsásd ni ig büiiJm <t, hogy ost kimondtam,) még akkor kinőlietnó magát Farkas Miska i* á lla m fé r fi u vá, nagyon érti a politikát. H^jal de Iia a „nobol p u b 1 i k ü m," a g iz-dag publicum nz ö részén van, Miska tubát reggeltől délig, déltől estélig játssik , (nem egymaga, a buudája is) sok ssép uj Walsort tu I, még Ipbb ujabb polkát, és még isten tudja mit nom, do mind uj, most (jiuultu be nom rétf, Füred kedvéért, s ogy-ógy novezotes uj polkáját napjában bemutatja vagy 12 szer, tohát, ö játssik reggeltől: trádi-ridi tram, Ujn, lam, Um, tau», tam, tram I ogéss estig, más nap újra kosdi, harmadnap ismét, s így tovább. Meg is tessi a hatást i visszhangra lát ssáz meg száz köbeiben, s a fonkelt érzés ilyetén kifejezésükben nyilvánul száz és s«ás ajakról: „aoh gall! wie scliőn i" — „Fa-móst'''' Igy vagyunk Füreden I Levelezések Kcaxthcly, július. Valóban, ha a naptár piros betiii között nom olvasná as omber a nyár jelenlétét ugy legkevesebb oka volna azt olbinni. Jelonlog, do mult lietokbon is időjárásunk oly kellomtlon hűvös volt, a nyári kabát fölé vagy nláaz om-bor mindig óhajtott ogy közogot, valamely köpeny alakjában a nst föl is votto volna, ba a nyár renommee-ját tökóloteson megsom-misitni nem akarja. — Különösön kedvozőt-lon os fürdőink én fürdő vondégeinkro nézve, kik ily idők mellett bizonyára nom kényszerülnek hütőzni a habokban. Ilóvizi gyógyfürdőnkön mindazáltal oddíg alig tapasztalt zajos élet van f,annyi fürdővendég érkezőit össze, hogy ar. ujabban órkozök nem ritkán ogy-két napi szorongatásra kényszerülnek, mig számukra rondns lakás nyilik — E pont leszon az, mi Keszthelyt idővel nngybr, > emelni fogja, mort balatoni fürdője, habár tz idén minden kiaérletek mogtéttotok is has_i< kllia-tósága emelésére, mindazonállul o balatoni fürdő a víz csekélysége és főleg nngyon süppedős issapossága miatt olőbb utóbb, do bizton használhatlan looud. llévín kollemos kirándulási helylyé is kozd alakulni, kölönösen a gyakornoki kar közül számosan vonzatva érzik magukat ide, ün-1 nopnapi délutánjaikat a nngyon szó]) számmal képvis''/lt ifjú hölgykoszorú körében tölthessék, VA[<y illetőleg a fürdői vendégségnek némi mulatságot szerozzenok. igy .már két vasárnapon nigyon kedélyes tánczoatélyünk volt, hol* kodvut nz otthoniasság érzető és a foszólytolonsóg igen -iagns fokra omelte, u bizonyára ogy értékesebb emlék világot fog I képesül azok számára, kik ismét eltávozva, om lékeit ogy koszorúba gyüjtoni szándékoznak. — Erős roményünk van, hogy többi vasár-napjaink délutánjai és ostólyei ¡a hasonló kodv és örőin közt fognak loftdyni, mig csak n gyakornoki k ar Kosztboly tői buosut nom voond, a mi pedig három vasárnap multával jóformán meg fog történni, do addig még a vasárnapok élményeiről megfogunk omlékosni. Mult hotokbon a gazdasági intózotnok ma-gAS vendégoi voltak; ugyanis Festetics Oy. ministor ő oxoja, valamint a gazdasági mi nisteriumtól kiküldött tostület, élükön Ily degliéty Antal tanácsos úrral az intézotot több iaben raegasomlélték, hogy annak anya-gl a talán azollemi bővitéaéro is kellően in-tézkodheasenek. A novezott teatület előtt est-vo az intézőt dalárdája tisztelgett, molynok viszonzásával Ilidegbéty Antnl tanácsosa köldöttség uevébon nz intézoti Segélyegylot pénztárába 25 fortot szolgáltatott át, a dalárdának pedig szá mos értókcs hangiouvet ígért küldoni. J E dalárdát illotőlog, mi is diosérŐlog, azól hatunk midőn a asebb estéken aa u, n. Ábránd-dombon öaa» cgyülnck s Összevágó dalaikkal mind uugukat mind pedig nz oda gyülekvS . hallgatóságot mulattatják. — Színészeink ia megórkoxtok v Lncxkó Oor-gely társulata, kire Sxitper a e*ov*ődést átruházta, f. hó 7-ón kozdé előadásait a „Díj-ku" oporetto-ol. Részletesebben a arini íliry. ről ajövőbon szóiandok. A grófi család, több grófi vondéggol ogyütt már huzamosabb idő óta Kosxthclyon tartózkodik. y4 y Zala-somogyi hírek. A Vasúti ügy. Mint épen most érto-feülünk, o bó 18-án ismét városunkon utazott kereastttl ngos Itibáry Sándor m. kir. közle-kedéa ügyi miniszteri titkár ur a kanlzsá-bsrosi vasút vonni eákány-barcei azakaszá-nak politikai bejárására. A junius 27-én bo-adott tiltakozás még (tudtunkkal legalább) oddig elintézve nom lévén, nem hihetjük, hogy o vonal iránya már inindopj/jg<>s kívánat ollonóro véglegesen és pedig a hordott tiltakozás ügyeimén kivül hagyásával meg-lonne állapítva s igy betoljosednék o terv ké-ssitöjének vArosunkbólí távozásakor kiejtolt ásón állitólagoa mondata ."legyon o terv bármily ross és költséges, mindamollet most éppen megfogja mutatni, hogv ezt keresztül fogja vinni I * (»„küldetett.) A D a I o e t é I y. Helybeli dorók dalá''dár.k a már háromasor hirdetett, s kedvozőtli-n idő miatt mindig elmaradt doleatélyét ujabban f. h. 18-dikAru birdotte. Egész nap derült szép idfi volt; asonbnn az cat kösolodtévol follo-gok boriták ol nz eget ós nagy szél támadt, moly ogóaz portengerrel áraaztá cl az utosán-járókat (kövezet, Jó utak, mikor jő el a to országod Nsgy-Kanizaárn? 1 J!) ugy, hogy már hinni kozdtük, miszerint ismét negyedszer is dugába dől a dnlestély. Do az ég könyörült rajtunk mégis, és fél óra ouilva ismét tiszta idő lett ób megtartatott Valahára a dalestély, éspedig nagy* és szépszámú közönség jolor.létébon. Az előadott qnartettok általában sikerültek voltak; csak önkénytelenül azon kérdés jut eszünkön: Mi oka annak, hogy a kanizsai dalárda alig áll néhány lagból? Elmondhatjuk: Hogy bizony még nngyon hátra vagyunk I A özinóosek táv os ás a. Miklósy színtársulata o napokban hagyta ol városunkat és Csáktornya felé inditotta Thoania Bzckorót. Ha Miklósy megválogatta volna társulata tagjait, sajnálatunkat fejoznök ki eltávozásuk miatt, do minthogy az utolsó időben a társulat csekély kivétellel oly egyének bői állott, kiknok fogalmuk sem volt a színész hivatásáról, tohát logjobbha hallgatunk. A Kliscbnigg. Négyszer volt alkal. inunk láthatni n helyben működött színtársulattal Klischnigget és leányát Elaorát. Fölléptek : Majom és vőlegény, Néma és majma, Lapeyrousoés Béka próféta darabokban. Kliscbnigg, ki hajlott kora daczára, még most is bámulandó ügyességet fojt kí a majom utánzásában, fellópósoivel jól mulattatta a — fájdalom 1 — csekély számmal egybegyűlt közönséget, mit részint a kedvezőtlen időjárásnak, részint azon oknak tulnjdonithatunk, hogy közönségünk előtt már a fennonilitett durabok ismerősek vol-tr.k. Leányáról, Eldoráról, ki hazui nyelvűnk bcBzelésének nom lóvén birtokában, szerepét néroot nyelven adáelö, annyit Írunk csak, hogy egykor diszo looud a német színpadoknak. A Otalás. A legközelebbi atádi vásár alkalmával egy cbbIó arany gyanánt ki-Adott j á t s z ó p é n z o k k o 1 vásárolta meg egy póroitihor tehenét, ö frtba adván ki ogy ily hamis pénzecskét. A gaz tettes még eddig nem korült a törvény büntotő közére. A w.jdits Józnof könyv-, raü és hangjegy koroskedósóben kapható: Kossuth Lajos are/.képe életnagyaágban. Ára 2 frt. o. é. Ajánljulc n közönség figyolmébe. A Első magyar katonai 1 n p. Beküldőtől! BxorkcsziöségUn kliöz a Bethlen Olivér honvéd alozrodes által szorkoszton-dő „Honvéd" előfizetési felhívása. As olső szám augustus olső hetében joloník meg. Előfizotési árn B hóra 6 frt. 60 kr. Tartalma többi között az 1848-ik 49-díki hadjáratok loirása lesz, osonkivül loglnkább'' a honvéd egyletek érdokoit fogja képviselni, Előfizetést kiadó hivatalunk íb elfogad 1 Kaposvár. h. Kádas Rudolf, győri iankorülutí iskolai főigazgató o napokban látogatta meg gymuasiumunknt, melynek míiiduégy osztályában külön órákban megjelenvén a átalán kitűnő készültséget és jeles feleleteket nyor-vén — n tanári karral tartott conforontiában tökéiutca mogológe dósét nyilváni-tá, sőt ugyanezt jegyzőkönyvilog felvétetni » mogörökitni rendolé. — Öröminol közöljük o bírt aton gymtiasiumról, melynok annyi el-leiisége vau, mint a fűszál s mely ozon ollón-ségos soregtől annyiszor méltatlanul rágal-maztatott, ahelyett, hogy mint jolenlog ia — órdemlotl dicséretben részeltetett volna. A sok üres fejű urficskábn bizony másutt aom önthotnek áiu tölcséren tudományt és bölcse-ségot. h. A futás iamüvészot, logalább ozt oktroyálta ránk u napikban egypár píros, sárga és fehér kákumbákum falragasz, mo-lyen ogy női kongyolfutó hirdeti a nagyérdemű közönségnok, bogy „futási intlveszotét fogja produkálni." Elísmorjük, bogy művészi futás van a zongorán, hegedűn, mog nem tudom ón uiífelo más haugszorokon, do, hogy utczahosszat futni mű vészel legyen, azt most halljuk először és . . . bámulunk. h. P a n a s z t hallottunk arra, hogy a sétatér két bojárása közül az egyik ulzára-tott a mosta korosztül járás lúhototlon, vagy podig csak nz árkon korosztül egy aaltomor-talo segélyével kivihotő. Nem tudjuk az In-tézkedés indokait, do nármí legyon az indok, az inlézkodés-cllcniok mindenesetre többek s fontoaabbak lösznek, sa kapu újbóli kinyitása igon kényelmes a kö/.ö ségnok. Hisz-szűk is, hogy ez legközelebb meg feg történni. h. A jövő )ió (ilején, mint értesültünk — inogyoi nagy bizottmányt űIób ^esz. Ezt előleg joleiitjük csak s még visszatérünk a dologra, |ia közelebbi adataink lösznek. h. Megyénk i n s ó g s u j t o t t a népe enyhítésére elrendelt nli s ogyéb munkák a boldcy minisztérium ngy legközolobbi rondo-lot Alt s t ohó 10-ko óta beszüntetlek. Most már hiszon lehotis ogyéb munkát és hasznos kerosotot lolni. h. A a idői tor m és — moly o napok-bau már nagyrészt csürökbo körülend, — oly pompás, hogy kívánni alig lehat jobbat A mult sanyarú évek után kellott ia e vl-gasstuláa. , . - h, B é n y n i b * i n t á r a U I a t a, hallóin ás szerint, az öszro iámét vároannkba jövend. Jelenleg Keaztholyen oporottós, do mint értesültünk, nom a legtömöttebb közönségnek örvend. b. A h o I y be I i k u g 1 i-k o m p an iá r ó 1 sem lohot megfeledkeznünk most, midőn as idény virágzásban van, de még us okból »om, mert alig hiszszük, hogy a birodalomban egy hasonló társaság akadna. Délután hat órA-kor — a vasút nom közlokedik pontosabban — Iilvon megjeleli minden tag, játékos éa nézfl egyaránt a mulat eati 9 óráig, — ugy. hogy nom ritkán nz „elad" foióro gyor-tyát koll tenni, bogy lásaa as ember oldob-ták-o, vagy nem? Aztán van itt bank az ol-aőro, pap-bíróra, jobb éa bal köxóplyukrn, porazo „anaagolva" egy babára, két babára, wandlíra éa moztolonre— fogadáa, kös-bo köabo zene, élez atb. Mint halljuk, a kompánia legkösolobb művészi utazást toond. Fővárosi ós vidéki hirek. t= A szarvasmarhának Horvát--éa Tótországból Magyarországba való szállítása egyedül csak a szabályszerű okmányok olőmutatáaa niollott lévén megongedve, — viszont liorvát- és Tótország hátóságai is odautasitattsk, hogy a Magyarországból oda-sr.állítandó dzarvaamarbákat Is csuk ugy bocsássák be, ba azok a fonnidézot okmányokkal vannak ellátva. A mi podig as álUti nyers tormókkcl való forgalmat illeti, ásóknak behozatalát csak a fönnálló állatjárvány l szabályrendelet 43. §-ban foglalt foltétolok mollotl engedjék meg. =s Öngyilkos győrinek. Mult csütörtökön dél bon a vasúti indóháznál egy \\ év os tiu az épen moginduló tehervonat 5 ik és G-ik kocsija közé vetvén magát, a korokok fejét metszették. A fiatal öngyilkosban Szendrei Mihály esztergályos inasra ismertek, ki U. L. esstorgályosnál volt tsnulásoa. Vngy hároin napig ólálkodott a vasútnál, mig a szörnyű halálra elszánta magát. Allitólág szigorú bánásmód vitte volna reá. — Egy máaik vasúti Bzoroncaétlenség is történt t. hó 7-én Mokrínnál, hol a vasúti csősz fia a ainok közelében olazenderedvén, a vo a! ro-bogására fölugrott s koroazttllakart szalHdnl a ainoken, azonban elbukott s A korokok mindkét lábát elmetszették. =j Horvát Mihálynak ksssai püs- Kkké klnovoztotéaét as „1848" igon erélyos ngon sürgeti. A „Pesti Napló"-nak podlg írják Kassáról, hogy n ivesatt város polgárai számos aláirással ellátolt kérvénynyel fogják küldöttségílog fölkérni király 0 Fol-BÓgét éa as illotő inini«stor urat, hogy Horváth Mihály kassai püspökké neveztessék ki. = A szarvas marii a betegség a zágrábi cs. kir. katonai főparancsnokság ér-tositéso szorínt, moly Bosnyákorsságban kő. zol a birodalom határáhos kiütött, a linlyssl-nén történt állatorvosi vizsgálat után lépfenének, nem podig koloti marhavésznek bizonyulván. a broody-i vesztoglöiniésetnél n szarvasmarhának átvitelére olrendolt 10 na pi voaztoglés megszűntettetott. ss Kgy „tévedt" go Iy 6 Temoavárott jul. 2-án agyonlőtt ogy gyermeket, midőn oz a katonaság hadgyakorlatait nézte, c=s (Mint volt honvéd,) sslvesen fi-gyelmoztcti o sorok Írója as ország bármely rószébon éa a világ bármoly tfjon Ukó honvédokot, hogy magokat a hasájok logköso-lebb cső honvédogylotnél beíratni sieBaenek. Hogy valaki honvéd volt, ast|akár irás, akár podlg élö bajtársak által bizonyíthatja. - A kik podig a harosmexön oly sobet kaptak, moly őket munkára képtolonekké totte, s as olosoltek, eltűntek öacgyoi ós árvái, forduljanak aogodelomért, nyugdíjért osokhos a bizottmányokhoz, molyok »z ilyenek össxo-Írására mogyékben, korülotokbon, városokban ogyüit ülnek. Bócs ós külföldi hirek. — Miksa császár egyik tábornokának Men-deznok ki végeztetéséről a következőket Írják : A tábornokot a Querotaro bevételét követő nap reggelén Bartoli novd polgár házának goronda födele alatt találtálr^ meg. Mihelyt elfogták, sorsa tisxtában állott olötto j tudta, hogy kegyelom nélkül elítélik. Kl végeztetése előtti éjjelen irt családjának; vasár* nap dólo lött^és 10 óra között az Alámedára vezotték és kivégezték. Bzomoru sorsát tol-jesedóslio Imgyta menni anélkül, hogy Agyön-gosógnok, fékdemnok logkisobb jelét mutatta volna. Az ország szokása szorínt ö la, mint nzok mindnyájan, kik „árulókénak kiáltattak kí, hátulról lövototí''föbo. Exon ténynek ollono mondott axon raogjogyzéss^l, bo»y ö képes a halállal szembonézni. A tiszi felelő. térő, hogy ongodolmcskedjék psrancsolAtjá-naV,'' igy »¿lott Mond"* : -No hát, csaV r»j-Uu j , letérdelt, hátát .« v«. .: ''ImjtAMftl meg-|,|«ott ezred felé fordítva Négy oniKor lépott elő * torból én tüzet adott Do ru. elitélt nem *olt haláloaan InlálvA, I..L''melkodott » jelt adott a katonáknak, bogy fejébo lőjenek: egy káplár fülo tnolló ilci-zletto a fegyvor »«AJAt » azútzustn koponyáját. Igv balt meg lUmon Monde*, egyike a legelőkelőbb mexikóiaknak, Junror.be/. hasonlólug indus, ki — mint a „Courir" mondja — a»on ügyön, tno-lyot magAru villáit, hAazonkaóa nélkül csüggött, » kl néptörzsének kegyotlenaógévol w^ját életét 1» c»nk oly k.ovésro bocaülé, mint A másokét. Monde»-volt a*, ki Artega 6» Ha-lazar juarlata tábornokokat elfogatta ¿»főbe lövette. — Páriaban a harcpárt mogint felülkerekedett a» udvarnál » Houbor álláaa orőaon fenyegetett. Nlel mnreall cgyro biatoaitja Napóleont, bogy a francain badaorog őszig töké-loloauií fölszerelve, roorgnniaálva Ica» a n»on náaoton van, hogy Franc»iaora*ágnak koll Cgy gyöxolmot aratnia, nehogy inindon ol-veszssen. Ugy látszik, cgy tóli hadjáratról gondolkosik. — 1807 olaő felébon törtónt Ilócabon 67 öngyilkoBaág és 07 Öngyilkoaaági kiaérlot. Esők köst volt 72 férfi, 43 nő ós 4gyorraok, 11-től 14 évig. Logtöbb ozok közül vizbo ugrott, azámaxorint 32, felakaaztotta magát 24, méreg által meghalt 10, nyakát 12 metazé el, 7 m háztetőről ugrott le, b meglötto magát. Többnyire as inaég által kónyaxoritve. E tekintetben bécatöl semmi irigyleni valónk ntnee. — Egy haramia banda 20 tagból álló azo-mélysottel —Naazod vidéken nom kia ijesxt- Íetőjo volt a lakoanknak. Aa üldözéaökro üldött csendőrökkel óa vadáazokkal iormn-liter megütköztök. Egy Mővotolt, 11 elfogatott közülök j a többi clretirált, d« orélyo-sen üldöztetik. — A páriái „Figaro" egyikét kövotte rooat el s legaBomtelenobb irodalmi csalásoknak, midőn Miksa föherezog kiv.égoxtotéaónok ál-litólagoaan hitoloa leiráaát "közli. Még ogy lap sem érkexott Amerikából, mely még a halálhírt hostiá, ami különben tonnósxctca, jiu megfontoljuk, hogy n poatA Mexikóból as Egyoaült Allamokbn, onnan ido Anyagilag több időt kiván, mint n monnvi n távaürgöuy vitele óta lefolyt. A „Figaro" olyan nrczát-lan, hogy hátulaó lapján ezt önmaga bovallja. Ennyire aülyodt a CHászárság által kogyolt francsia vegyes npróbb lauok erkölcse. — (Iazonyu azoronosótloneég) történt jul. l-jén Lugauban, Száazor»zágban. Egy bánya beomlott, és odatemotett valami 100—120 bányamunkást, kiknek kmabaditAaát lehetetlenné tetto az, hogy a boomlott tömeg va-lami 200 ölnyire emelkedett fölöttük. Aase-rencsétlonok csak egynapi élolemmel voltak ellátva. — Austráliából 3 milió pióczát hoztak Európába; hazánknak nehozen volt roá szüksége, Bach, Hchmorllng alatt annyira elterjedt az nálunk, hogy még ml Szolgál-hatnánk vole Auatrnliánnk. 3Vyllt posta. K. M. Hercaencie. Kétlrata reqdelkeaétéro áll. H. B. Ketslhely. A Jöví tiámban, kérdnk máit l>. Völgyi. A küldemény» postára adtuk, N. kiegyeltünk. I). K. Itzhot. BoV szárénezét a csépléahe*, eskünk csak stellemll kaldjön. Hí. Kecskemét, Már jóformán felhatanáltuk, kirítok mást Is, egy kis yeiércalkk «lét K. Qy. Ketithciy. Krre a tiámrá már kétö. nBrLiMaBscxí sa «ahg ss s&aEs^ssBSSSSmSSS TÁRCZA. Megáldom — Megáldom, lányka, bálvány homlokod, Megáldom... ah, meg nem átkoshatom, 111» ha csak kiejtem lifltlen neved i XMás.á válik a hang ajktm on — !>edlg o homlok volt, mely engemet Mllltí tett ét mtin megvetett — llibáa voltam, hibás ; beismerem, lliax a rajongásig »erettelek. Megáldom, lányka, motolygó merned, Mely «ifi* augárokat vetett fölém. A melyboii láttam, hogy saáutomra la Msra.lt még tldv, holdogaág ét reményi Megáldom, lányka, moaolygó stemed, Minden hangom msgáldja ttáitior est, ÍJ ár atl oltattam le sugáriról, Hogy to jáuiol velem, hogy nem asereUi. Megáldom taép piros kla ajkadat Mely hangjával ágy elkábított, Hogy ahol gyáta a halál boronga, én Vlrágoa rónatágol láttam ott) Nem sejlettem, hogy ajkadon a hang Lelkemnek gány, resgfi lélekharang — Hogy hallatára OaaxedSI a bás Világ felettem, aatán rám aaakad . . , Mogáldom pleilny hófehér kessd, Mely féuyei ketaorút fttaött nekem, 8 e kotaoráva! eltakarta mind A fájdalmat, a aebet aalvemen — Ah, pedig e fehér kéa volt, a mely Í, kotsorát aatán aséUaaggatá, :» a aeb fájni kosdett újra éa Vájt, sajgott mélyen, végnélkül, sokát Megáldom lelkedet, a melybe, mint Kgy vér«3 tenger, ilrt as érsolem, Hírt, alrt — aatán csattogva, ságva, majd Halkrákat vetve folyt át lelkemen) Megáldom lelkedet, pedig tudom, Hogy e airáa — kacaaj volt. nem egyéb, A mely, mlgNárva lelkemig hatott. Alt státaaor s aaáa darabra tépte szét. Megáldom, aaép lányka, aalvedet, Mely olyan tltkoaan beaaélt velőm, Mint a minő titkon besaélnl csak Tudhat as örvény és a aaerelem — Nevest, kaeaagj, gúnyolj — ín majd tlrok, Tatait« el — én akkor ia áldalak ... Tiporj el... leborulok lm eléd, Leborulok, hogy — imádhattalak 1 (Fehérvár.) KUPKtTZ 8. „Egy borzasztó titok" A stuttgarti „Illuatirte Wolt" után közli IIAkkvsy Mártiin. (Vége.) „üli nom, itt nohozon volna holymogőrsé-aére; ogy istállóban van a Uuo Dubourgban, közöl ide, a ön holnap röggel eljöhut érte. TorméazotoHon kópea magát minttulnjdonoat bitolositonl ?" — „Miuduncsotro, uram." — „Nom szivnaom válok mog oz állattól," mon-dá Dupiu. — „Tormóazetoson, uom akarom, hogy önnok miudon fáradsága hiáhan lott legyon," folole a tengoréaz, „ellonkozőleg, kész vagyok illő jutalmat fizetni Orang Outangom befogaláaáórt, mondja csnk urani, mi legyon az." — „No''a," felelő Dupin, „ez helyesen van, liAdd láaasm, mi logyen az. Alii megvan; az állat bofogatáaáórt jutalmat azt kivánom öntől, hogy mindazt közölje vo-lom, a mit a Uuo Morgue-i kottőa gyilkosság körül tud." -Yf> Dupin o szavakat a legnngyobb nyugalommal, do ogyszorainind nagy batározottsággal mondá. Alig hogy olvégxé, midőn ép oly nyugodtan na ajtó felé ment, azt elzárá a a kulcsol csobébo dugá. Azután egy pisztolyt vőn elő köbléből, a iott fölvont kAknssal mn-ga elé az Aaztulra fekteté, n^ialatt előbbi bolyét iámét olfoglalá. A forró vér a tongeréaznok arozába szökött, mintha megakarná fojtani. Fölugrott a megragadá furkó« botját, do már a Ingkö-aelobbl pillanatban, halványan mint n halál, mindon tagján romogvo, viaasarogyott. Nyolvo megtagadá nokl szolgálatát s a szegény oly nyomorult külsőt mutatott, bogy azivem mélyéből aajnátám. „No nyugtalanitaa magát, barátom," monda Dupin, „ml Jót akarunk önnok — éa be-oaUiotasavamat adom, hogy aommi ross saán-dékunk sinoa ön ellon. Én bistosan tudom, hogy ön a Huo Morgue-i gyilkoaaági tényekben nom részoa, de ép oly biztosan tudom, hogy o tények egyos réssletoit körülményesen tudja, LátliAtjA tehát hsrátom, hogy tagAdás előttom sommit som hassnálnA. A dolog igy áll: ön aommít aem tott, a mit el- | kertllhotett volnn; semmit, a miért büntetésre méltó volns. ()n még nom ia lopott, a hol pedig Akt vessély nélkül mogtehotto v<»lna. igy tehát semmi oka sincs eltitkolásra, épen mivel ily oltilkolás se minit aoui haasnálhat Önnok. Más részről ellenbon becaülotbeli dolog önro nézve, toljos, tiszta igasaágot mondani, miután ogy ártatlan szenved most a börtönben, azon gyilkoaaág gyanúja miatt, melynek okotóját ön képes nekünk megne* vozni."" A tengerész, mialatt Dupin beazélt, iámét vitsxanyoré lélekjolonlétét, de azou bátor va-Iaiuí, melyet beléptekor mutatott, eltűnt. „Mindent ol akarok mondani, a mit o történet felöl tudok," monda rövid azünnt után, „Isten ongom ugy aogéljen, amint igAaat mondok, do attól tartok, az ur«k nem fognak nekom hinni — valóban, nem hihotnok, do ha meghalnom kell ia, én mindent elmondok." Elbeszélésének főpontjai a követkozőkből állának: 0 rövid idő előtt ogy utAaást tett a koletindiai Archipelagua azigoteiro, s több társával ogyütt Hornon szigetén kikötött, hol a kapitánytól ongodélyt nyortok, a sziget belsőjét megtokinlholni. Egy másik társávat egyesül vo átkerült nokl, nz illető Orang Ou-tangot megfogni; a hajóra hozák a nem so kára ozután a másik tnngeréaznok liAlála következtében ő Jutott as állat ogyodüli birto-kábn.Végnélkilli fáradozással végre aikorült neki az állat vadaágát annyira megszüli-diteni, hogy önmaga veszély nélkül közeledhetett hozaá; azután l''árlsba hoxá magával azon sxAndékkal, hogy itt oladjA, mihelyt a hajón szorzott lábsebehől klgyógyuland. Vig társaságban töltött éj után, a végzőt-teljoa nap kora reggelén a tengerész lakására térvén vissza, az Orang-üutangot aaját hálószobájában tAlálá, molynek njlnját ogy molletlo fekvő kia szohácskából az állat át-tőré, hol n tengoréaz altal rendoson tartAtott. Egy borotvával kozébjn a szappan habbal teli pofával nz állat egy tükör előtt állott s borotválkozni saándékozott; oly mtltét, me-lyot a kis s/obácsk \ Ajtajának kulcslyukán át urától tanulhatott ol. Egy pillanatba a tengerész ma jd nom kővé vált ijedtében, ily bor-»asztó fegyvert látván az óriási erővel biró szörnyeteg merkábAn, do rövid gondolkozás után az oatort ragadá mog, inolylyol az álU-tot már vadaágának legmagaab fokain is on-gedolmcaaé tovó. Azonban a nyílt ajtó moat futáarA nyitott utAt a» Orang-Outangnnk, a oz, a borotvávAl kozébon a lépcsőkön le a» utozára rohant. A franozin kétaógbeoséssol határos hangu-lattal sietett utána. Nemsokára a majmot osondeson megállni éa várakosui látá, mint-ha mogadni akarná magát üldür.őjénok, do alig hogy ez két lábnyira tuogközolité öt, midőn villámseboaaéggol iámét tovább futQtt. A vadáasst sokáig tartott. Az utozák Üroaek voltak, a aenki aom találkozott a szökevény-nyél és üldözővel. Midőn a Kue-Morgue mögött olluuódó keskeny utcsába értek, aa Orang-Oulang ogy»xorro világoaaágot lát 1'' EapAiiAge asszony házának negyedik emeletében. Egy ugrással n korifalon átszökvén, mogpilUntá a villámhárítót, hihotetl m gyorsasággal fölkuazott, megragadá az ablaktáblát, a a hölgyek ablakára votó magát. Az Ablak nyitva lóvén a a logköxolebbl pillanatban a majom a szobában volt. A tábla, melyen föl veié magát, iámét kinyílt, miután a voaxé-lyoa ugráa megtörtént. A tongorész, ki oddig tétion tanuja volt tn^jraa oz ügyoaaégi remokénok, megörült, do ogyazoramlnd mogla ijedt o kaland ki-inonotelo fölött. Azon reménynek engodé át magát, hogy moat képes loend a folingerolt állatot iámét bofognl, mert a valóazinüség azt mondá, hogy as Allat a kolepozéből kiszabadult, molybo került, ugyana»on utat válás»-tandjA, a melyen bele jutott. Más részről Axonban a tengerésznek bizonyos aggodalomnak is át kolle msgát nngednio, as állatnak magaviseloto fölött a házban, a ezen ok volt as, moly arra inditá őt, az üldöséat még a villámhárítón való fölkuazáa vos»odolmca utján ia folytatni. Egy tongoréasro néxvo oz nom volt könnyű, de nom ia kivihetlen föl- adat. A» ablakig érő míg u« Iglg jutott, de az ablaktáMára ugrani aem nom ni trt, som nem volt elég ügyoa. Azon pontról azonban, moly-re jutott, ngy oldalpilUnt.ist vetliot itt a ssobália, a n mit olt látott, elég Volt öt ré-inültében majdnem eszméletétől megfoss''nui. Ezen pillanatban volt, mtdőn a hangos segélykiáltás haugsott, mely a szomszédukat álmukból fólriasatá. L''Espanage asszony éa leánya esőn éjt Tfilóssinttlog régi családi okmányok átviaagáléeinah ssentelék, mert egy vas ssekrény, moly asokst tartalui''aaá , volt o asoba közepére husva sa padló okmányokkal beszórva. Mindkét hölgy valószínűleg az ablaknak hátat fordítva ült, s azon azttnet után Ítélve, mely a majomnak a szobába való ugrása a a segélykiAltAs között lefolyt, az állatot mindjárt nem UthattAk. Aa ablaktAbU beoaspódáaát is valamely ssélrobaiuuik tulajdonitbalták. Midőn a tengerész a szobába tokintett, aa ériáa szörnyeteg as öregobb hölgyet h «jánál fogva megragadá, s máaik kesével, melyben a borotv-i villogót, a borbély DAk kézmozdulatait utánzá. — A leány elalélva, mozdulatlanul a padlón feküdt. Aa öregebb hölgynek hangos kiállásúi a erőlködései, hogy a majom kezoiböl magit kiszabadítsa, ennek talán ig;n ia békés szándék-latait végre a legvadabb dühéivé változtaiák. Az élea késnek egy vág.lst, oly herkulesi erővel biró kés által tétetvén, hogy a a ero csétlon hölgynek fejét olválaastá nyakaló/» D> a vé mk mégpillantiaa még jobban fölis-gatá as állat dühét, ahelyett, hogy lefogy vérezte volna. OsssocssttoslAtott fogakkal s szikrákat szóró ssemekkel a loány mozdulatlan teatéro ugrott, a ujjuuuk élea karinait a asegénynok gégéjébe áaá, inig a» utolsó élőt-ss''-kra is kihall. E pilLit.>tbju > majomnak gyora, lásaa asomo uz ablakra esett, inelyon át urának réműlottől merev vonásait pllían-| tá inig. Ekkor as állat dühe, mely v .lóaal-nüleg as ostorra gondolt, félelemmé változott. As állat öntudatában a büntetéanek, melyot megérderaol, elukarni iparkodek most nyoma t azon ténynok, raolylyel a bün-totéat kiérdemlé. Innen a rend»tlenaég, molybo ii n asoba találtatott, Öaaaoviaasa hányása a* ágyruháknak éa bútoroknak, minden következménye »» állat rendkívüli idogföliz-gultaágának. Innen végro szinte a leány tea-tének elrejtéae a kéménybe s as öregebb hölgy testének föltalál iaa aa udvartérbou, hovA a majom álul as ablakról ledobatott. Midőn as Orang-Outang a» utóbbi teherrel a» ablakhoa kösolodott. a tengerész visssa-vonult, a a villámhárítón gyora m leuauasva ha»a futott, remogve azon tenynek követ-kozményoltől, melynek tanuja volt. A szavak, melyeket as Össxecaődülő a»oma«éd»k hallottak, csakugyan a tengerészéi voltak, melyek által borzasstó rémültében keblén könnyo-biteni s az állat dühét lecsillapítani ipsrko-dott; a másik tissta, átható, világos hang az állató volt, mely távolról osak valamely idegenszerű nyelv hangjaihos hasonlíthatott. Caak kovéa mondanivalóra van még. As Oraog-Outangnak ismét as ablakon kolle ki-bújnia éa ast becsuknia, rövid idővel előbb, mintaem a asomasédok éa a rendórbiztoa a szobába hatoltak. Később a tengerész által ismét befogatott, a» Jardin do Plantea igazgatóinak adatott el, magas áron. A börtönben letartóstatott Li Bon, miután Dupin a dolog tulajdonképi öazszofüggését a hatóságokkal közié, astbaddá tétetett, az utóbbiak azonban Dupin áltaürnogaségyenittetéaök fölötti nomtots*ésökot mm tudták eléggé el • rejteni, s Dupinoal elég világosan éaarevé-tolék, hogy jobban fog nekik totaseni, ha jövőben saját ajtaja előtt söpör, ahelyett, bogy más hossá nem tartósé ügyekkel foglalkozik. De Dupin klVtovolé őket, s velem együli örült az általa véghezvitt jé cselekedetnek. ÜZLETI HÍRNÖK. MAOY-KANIZHA, julius 20. A félt kataatréfa csakugyan bekSssOntAM, a régi hasa feleméastetett ; sse-rencténkre as áldott lé mennyiségit b8 tcrmétO gab-nánk plactuunkon már''mutatkozik, ámbár as t^j gab-ha magányos Crlésre még nem alkalmsthatd, mégis a plaoaunkou osgron kedvelt, és miután még kevés késalettel rendefkeiUnk, ára meglelielfiten fiaettetik. A)áu\juk tehát a gatda kfwrtnaégnek minél elSbb nagyobb késslolet slSlcromtcul , mert ára uagyou la csOkkcnhcl, gabnánk általán csak kővé« kivétellel ritka killt minek mondható. Nyill (Illetőink a nagy mnnkaldS kOvsJkeitében nagyon psng, Sertéa ét asarvavavarha keréa Jön kereskodéa slá, gytlmöles ét aVldtég piacink élénk, olcsé árért vátárolhatd. Jelsnlegi ¿rak alsó-aeastrlal mérüként a helybeli »tscton : Huta HA HS fnt» 4 írt HO kr.. 6 ft — kr. Koie 78 -Vi fonlo» J frt 80 kr., 3 frt S4 kr. Ku- korlcsa 84—86 fonlos 8 írt — kr. Xrpa serfJaéshet valé, 70—79 fontos 5 ft. 80 kr. Zab 44—47 fonto« l frt. 60 kr Poháuka elsí-rendU — frt — kr. Paszuly fehér,— ft — kr., Urks — frt — kr. Oubó elad rcudU máisája - frt — kr. flsllvapállnka 20 fokú — frt — kr hordóval együtt, rórkölypáliuka S0 fokú — frt — hordóval «gyÜlt. Mi — flrl — kr. tíorkd S« — S7 frt. Nyertbírík — Irt, «kör» és tsliéu-börúk — frt. és butabSrOk — frt máasáukéut. Dórok. f<hér éa vdiKs (achUlor) lHtii- 4« I8«ó-kl — vldékUnkbel! — termés 8 frt. — Villányi és sieg- sairdi fokele I8«fl.----fl. llj hool bor vü/ís (scblller) ^a fouér 4 frt 26 kr. Ualatonmslléki Lo ok lhrts- éi 1805-Ikl fehér — frt akónként. Vlaja — frt —• kr. Jté» — frt — kr. Köiönségo« gyapjú ha. tárorvidéki ára — frt. Kehé, rongy ára 8 frt 60 kr. fekete 6 — 6 frt. AÍ.-kMiilsNMi piaczl árnk Julius Ä,). llorsó ItoéJ« 14 kr. Lsnes« Itli kr. atb(le<á|« 4 kr. Kölas Itc. 8 kr. Bur/onya m*r3Je — kr— f| — kr. Marhahús fontja 17 kr. Jahhus fontja tO kr. Sertéshús fontja 24 kr. Htalonna máatája Si frt — kr. Zstr fontja 40 kr. I.áagllait iná <\J> 13 frt — kr. Zsemlyeliszt mássá)» 11 ÍVt —kr. Kenyárlls I fontja 9 kr. Kukorlcsallaat fontja 6.- kr. Arpadira fontja »Otrr. Kfilcskiaa fontja 10 kr. Kittkát« fontja 20 kr. t\»il*J fontja 60 kr. KepotoolaJ fontj* Si kr. L..Umaj.»laJ fontja 40 kr. UJ bor Itotéjo lo kr. — óbor IU-aéJa t4 kr. Pvstl silr Iteiéle II kr K«nl<.«| , jr iu''aáj» 10 kr. Uíboiia-pMIuka Itcséj.i 40 kr. Tdrklly.pMI.ik» ltos*Je 30 kr Vallva-pálinka Itniéja 0) kr. Nyeri faggyó miasája 20 frt. — kr ÖdUJltl^yjyó-jyerl/a fontja 80 kr. Mártolt fonti» - kr. »¿apptn fontja 21 kr. Bó fontja 10 kr. Keményfa éle 7 frt - kr. Puhafa »I* i''rl — kr. Nyers fa öle - frt— kr fosik mi'' ríje 86 kr. g.áaa miasája —frt 80 kr. Rsalata m. 60 kr. Kender fonl|a 40 kr. h*a foutja «0 kr. Dérsi pénzúrfulyntta jttllua &"/, moUliques 50.50; 5*/a nama* l<«Ua 60.— ! 1860-ki ál lad almi kölcsön (17. &0j btnkréssvények 87.''25; bilelintéjMiU réas-vénynk 184.50; London 128.20; osOat ági* 12&.76", arany darabja 6 frt 12 kr. KulelŐa azorkoastői WnJiIIU iéiuf. CtyakorJaM találmányok, KhmIpII Pompndottr-Prtstn. A hír,« Pumpád iit aaiionyiiitk XV l-ajoa j.''toiii l <-gy Htr, mo''y a vllá/ <1811 titokban nt.radt, mi-iylyel II i macinak »« llju kin} Aaíl, u jii. | > »''p* (gel b''f »lnia«Agát fi''»''. • k<«8 álgig íní*t»Hh»(». B40H riq p bb »gr ■nugtt *rlcV«''AÍd birtokába |.\toli, m. lfncV arc »4-lpaiíe ma !» a bámulat tárgya Nk.-r II Ki\ or-vy»ln loraak aaoi» " dJi;l tlt»kl|ai» tar''otl reo ptott iiiag«»ere.nl t. I., bog.» a* világ Jnvir,» l>i dlttathaMék. K*«n fül iiu''ilbal aii arc» .pautának . ríilm''ilye min i m várikoxá»! fillJImnl, mtitfl »»áino» bi onyitváuyok mrg-tekíhté» végett t. 0rtiid. Ifce é,ér.> Állanak Ai egy-tlen »ter c, mily ni In Ml aroafnlMkÁI, » »pWl, tnAjfoKot alb. fyo 1H0 képe» eltávolítani. Ü(«''y ára ,.U*itVr*l «rfjfült 4 III. 60 kr. Ii^igr* lyen telomaa megtakarítást eszközölhet > f^J" 1 ''! minden háztartáa, valam''nt (.1 f minden mesterember él gaz iTi(Ji. .,..•. d» ar 1W rgéxon nj modorban • cr- \ 81 angol * ^badalom- •N'' Miitolt IcÜaiBr''lUt gé. l, k AU I (b»MtlAlba«"h b.íi •oí^^gkJ^j inaly vágó, mola/.S a tor- <<táirn, <igy mct»«éanél ¡a) ndiány ntáaoilporc. n''aM k"iinyll a/errel •■u gk'' »*6/UIh. tnl a un gltfutpplt ini''U ö a eia-ámokat, u. m.i ollókat, kiaokot k*«*fkal «. a I. m.''if p dlg lgenélo»ro Kx aunvlra a leg-hiixrtoiaob a légkevéfbbí nélkfllBib''tő tAigy minden liá«íarlA»ban, {» A.a oly otcióra van tíví.1 hogy ''aon najy hamui gépet .bárkiiuk mádjábau vau M^M''ratnl. — Kjy darab ára, iitinntatánal együtt I frt. VÜlanyorott fogkefék. Kxckkel A legújabb ügoroln-t''iit *ft-n''uit tiaebbcn hordható) a loirjrya-k«datiabb oju.inb n, ueui dolúuy-»oV ««AmAra 1» ajánlató» , kSvto».1-g c, t t''il »--''era''ám formájára, Uui • |WUal van egybekötve, mely nr-hAny éráia való gyninyagol rr»i | fel, *i/cy bo/y Ityakr.»« adódó nl-kaltfinpi.l Ic^oHyllA^ot lehel gynj-tlnl1. Ár 1 rlit n p>Oil olteiJ«.!/au titetot* Ily olnóra, t. I 1 4 .lK «1» kr. ,i v . Vul-iU por»*i»l h»jf«*l8 a i«r, li''g''ni n ArUlinatlaii nUvinyehböl k*mllr<M nititiü''n'' hajat rt;y<«.>(0 Igtin ia^p f.kí tff CctK V.gJ dnbo» Wt (tv>KK''tl uluaiUMal t fit. Folyékony «lg»''. J^''nanAlkiHií*-hollcnrbb ai >r nilnUn b\»tnrt\<-baii, Ki''.''rl éwtl mlitíon a liA ban c| JjrtvS javitAiokat mlndnnki maga v* k,«»UljMli 0, on «»yv Avnkig 0 ^»r kató i''í hidi''^vn haaniMliató. tíjf* iiHxy U««)? Ar* ''.''6 kr. ro » íapur. III toiitolt tvr iiiliul«*iilV''|.> ro a.''afultck rltA-vo itA«ir4 vfva oiili •>, »oly. oiImJI A» inln<\ n iiiA»f«?l''i faiivuU kbll'', aalnt-vai ac.íl» .orckriíl, Kgy c»»tna}f Arn S.1 kr.'' 1 ilrjyjobb kuri>WA-k"|i8 ''a K on kou8&a AJUl a bor«tva k a««»il<!a ni,-IIH t. Ili lik. K^y dol»o< AraUft. k. TiílolUk rr j''ilAtorra1. Alkul-iHach.itók nllnden kA/ho- ft papír-h«M,''. Iijjy hö;ry I''gy in MgyanA''On-tpl|al a l.gfluomnlib <i» logvaala-gabli vonAiokat Ub, t caluAliil, 12 darab ÍA kiíit. i 1 vIT<S(f* lAbalt míg^''vja a nrdvo»-Í\ orrr gond;a Icgy. n nilnd»n-kljí.''k miulho^y at <git a''grt f.-n-tartj.i, K* rliiVtik n Wrt g. rfóli bor íaJ otniAuy AlU'', mely a lAbbc-Nt''prikAvA • MhitlnmiA tea 1 i''gy, lip/y a r»lpí, WAuiKd''lg taptata l.yyg n i» a \iica aarat, inig eom ir ^h tnl biiino uudvtia^gtt, I UVrgcii Ara 60 kr. Án :<> bar-fJnyniA», mely a b8r> nomllnckl crodctl lAgy.AgAl vla» a-R udja A» |pg< ebb fíiiyrn bő/in, 1 kit Uvriri-ao S5 kri 1 imgy Uvvg Ara Miülerfilo bntor-fínyniAa. mely Alt« Anoa <d(amcrJ»btn ré*lf 1 ,egy Itvr^/e''i fiü kr. Mlndmttlo elárult «ny»>! u tirgyak f/ikból, l>.\dogból aryaj(b«l atb. lVnyinA''»al vl. ay>n( tifliAleteicn liolyri Alllthalók. nWtfv jgel rlig egy »or Vutorra''. - Állal;1"»..! lit lltó-por, melylyel niifid^nnemii írc«t, aranyat, na iá* lift broncfitt) pakfuiig, t aci.Mt <». 1 roiet tlá.tAra lla.titani ía |V<i./f»l-Unl liiirt fcgy dobói km 20 kr. ifArltl Altatni« rmely-lyrfl ,|ii^nr*ak iiveg«t, puru/ellant, |''«iy«|( tajt'' kol, fit; »11». a l< %gypr-I »abt>au eá Allali.lóait meg leh t ra-ga»a(aul; Ágy hogy elv''Ála«. Iliatlan nrara''l, , liamat ''h«gy mlmlfii •a/'' alAve 11,'' iAt droietel, llvev^ pofi^vllAnoal atbv u/y ö»a«c< raga» tlulnl h.igy rgy ti«lt«S |i p«. '' ui''iwVn h.í/nAI n5;kűl«»liut- leitiÜ »IlkiAe®» »>»eil)8l eyydoboa ral 10 kr. Ugyan 0 raga,* folya-drikh-m, llvcgbo atedro 30 kr. Anierlk 1 p.t.ntiroiott voxlr-»Arak, mint min len bftiWhit/a illeni bUlotll/k. D.vrahjn • gy knlc«-ratl 00 kr , Ml kiilcca.il 1 fit. 17»<*vrvll»invtnfnu M''»«»''i«W a n vo*ctt rvlkkek meg ia ha * W mi''ittalnak. bAtor vafvok Axyelmratctnl a/1 r-irAnt, mlavrlnt a,iok Cfak ii n uyve»jtt rnVlArlan kaphat k^ «• ,„( ^ff ^ftíiIV-J.1'' ,VI «li''ogajlatliak <fa. poutoaan telj. altletnek. •irjcgt *t:Í»«''Í» « Ui.plwUti -xikk^kfól Imvfn HKol*áltntitnk. Az első auszt. bizományi üzlet A. FRIEDMANN Bécsben,] l''iat. rrlra»»«- S0. »1. ¿''a Oporn/a>«o 0. I* , a Uriher aer«»aYftÁk tiiellott a fogakai ruliii''eii f. gtapa«a vagy fog pur u1 k il t-a pAu hideg vlaacl, a ¡1 gitcbbi-n fehéren, ••gAa/figeaou f* »''ag nilVill Mm tartani e>-y-autU iliirgPl''a A t«l. Hogy mlníl nagyobb legyen a kolendil**r, darabja r»akl> 00 krra litetott. J.cvílpecai''tlü Mlyegvk, niely k kényeltnea«i''f, oíca.''>a!g ft b| to<,A-g''lk miatt U niludrn »«¡yAnAI vagy via» 11AI e''önyöab. k, legflnotnabb A» bAruillVli'' névvel vngy e. i''gg.-l A». C4Íim-rrel va^y Ji-iryirycl ÖU0 da ab 1 f.l B0 kr , 1000 darab 2 frt. Val''MI angnl tollk/»ok, cpy- g.v 2 pmgévol iO, 3», AO hr. , .1 oen''-góvrl 50—80 kr. •, IcgAnoinabb faj 3 p. ngAycl 00, 70, U0 ki ; i tt.; 4 peiigévi''l 80 kr, I ft I ft 20 kr HllviJ* f tt''ati t. Kgy perci alatt lehel mind nf lo tAigyia kivAtpi iiAlk 1 p. fáb d, k.ib.il, UdopMI »tb val.''i tArgy^kra, a l-g»». I.li aquarell. f. it<»*t Al''a i li>ail AtvO''.tnI, n/y annyira, higy a Irg ''gy robb kAi Által *<».»it tt f. »t.''» gyaiiAnt fog f.''lt .nui. KU ilu8»en ajAulhat-''> ai iparO''okiink, minthogy n tArgyakat Igen < tlno«Mij.» At aJiu''AvA t »«I. Kgy Ily kAp, moly viiA enkrnkat. gyllm8h »i(k. |, tAikApckcl, Allalf J -kot, capportoiatokat vagy karika-|nr*kat kipoa, kapható 2, *, 0, 8, 10 krArt, egy llvog Afu rtAai lakk . lAgíé.''e* 600 kApro 20 kn''rt. I.egf U6bb helyen »<abad«lma-''otlj inífi-g. cgeri k, patkányok, Ur- «Ak A» hrtr«»3g<lk klIitA.Ara. Aa el-adA, fil. lBíógro törtAulk. Kgy nagy »jeNnéíB ám I frl. A bajit AlAnk /.llajiotban tartani, ** 8t>t vagy arfki''t barnAra featiul Icgalkalwa''alili a illó olaj, fnlndan vegyi kí» Itmi''nyck kAro • ak. Vaft Fxcr<''ntM'',m a t. c«. k8 PuWgiuk J I<-Olhitii;, hogy nálam frl», 144 ghamUithatlmii kAtcer !!»<• tltott dl''.-otaj kaphat >. Ki< llveg-gil 2tt kr. uagvgynl 4''> kr. Oy^kerra axi''r, mclvlyel a lyuk- • uinet (ry.tki r »en ki I het Irtani K»en iiji.bban f. lulAlt • er k inlll-•Vifh '' tA+ábfcl (tíf »A|f 10 füJiHt/^íi''," iillnlliogy gt-raoli''« im lI« tt Arnltn-tik. Egy .lobo »al hannAlntl utatU tAa''kl egyUtt 40 kr. C». klr arahadaliu, -S.apontn-»air Kther, inelyiy.''l ncliAny perc« alatt • mind u t)Av. n ncveiendS áirnnyfultokat iiilndonfóte kelmAk-bili u l'' gtl» lábban kivr»a. Kavn uj kAaxitniAii/ oirgli;tla-l mlud.''iit, I nii •< IlyfAIr aier. kb 11 eddig léto-»■•tt, minthogy ipAg a Irgltnoirabb .''•» li-gkAnye«>''bb »»Int 1» »Arletlo-ntll hagyja, inindJA-t txára | «, nem «angoa. Ajánlhat, cg. »<< rlinind kiatj ü-tls titAara, Kgy Uvrg ha»»-uálall utaflIÁ«»*! 40 kr. ''• Valódi átláHió gl*c''rln-»iap-pan, a legflnnuiahb Illatokkal. Kgy ka Apiiagyíágn dnrab Aki t& 20 kr. oiigy ilarrii kr. Kcy tígnly valódi uiar-alr (Kainmf tt), hkJWnef''a Só Vr. Kgy darab mar-*«lr hajli»«-p><^rÁ30 kr.j Valamli.t minden mAi Illat- /» tollett-» I ink bol A» k I-fit.dbk, a leítnntfynbb vAl.i» tAkhan A I gj.''bb hajolajok, a haJ^yükAr 01 B«lte»i!r>\ Kgy Uvcrgrl 20, 80, 50 kr.. EESSELÜOFFER JÓZSEF ''njúnlja Nagy-Kanizsún dúsan fölszerelt ke-I rcsketlósét, melyben a legjutányosabb áron fkövetkező mindenféleárucikkekkaphatók, nj;ymint: a Ittjfoumsihb czakor, kávé, orosz thea, rhum, pOrcxdUln- és bCcsi Hnrdtmuth-Jék ctlényrk, finom fájtból készült dohányzó szerek és ser/e-dru''r. K n 1> I) 111 ó 111 ók to v á bbil: Aixi nwtnli olaj, kUliinfóle chocuJádó, vnlódi ná-pulyí muccaroni, riz-s, ilrpnktífft, pesti hengermnltni dnrn h línzt. — íjeirjobb groji-, uinenthali óa parnini sajtok. Különfele külföldi pezsgők; szogazardi, budai, somlai badacsoni asztali, tokaji, soproni és ménesi asszuborok Valódi PAGUANO.SVKUP (hashajtó, szer). Dr. 1''oarce lCdw. szabadalmazott {ryomor-szcszp. lllltOKTMÉW. (>n Üanbifz-fdlü üövdny lítjui-ur, gyotnor/ííjiísolc o NEUVERTH-fóle budai keserű viz, Sz. István, Hunyady, Rákóczy, Deák-fele budai keserű vizek, alápi, iváiuli, glciehenbergi, marienbadi, pilnai, parádi, selti és saidsehitzi ásványvizek. Friss és jó rolűesi savanyu viz. Az esztergomi m. W gaz(latÍKztsége-.ró.<m óról kösxé té totik, miszerint a tapsonyi nrodaiomhoz tartozó .opaiz-nyi ós szobi Yciuiégfogadó, valamint feliéi-egyházi korcsma haszonvétele folyó évi augusttis hó elsőjén 3 évi idé tartamra haszonbérbe fog árverés utján bocsájtatni. A fentebbi liánon vételekhez csatolt szántóííild, ívt és legeié kiterjedéséről az árverezni kívánkozó vállalkozók a tapsonyi tis^ttartóság irodájában (tt. p. Ncmes-Vid Somogy megyében) tudomást szorezhotnek. * Tapsony, julius 4-én 1807. ¡J1 ï— az nrodalmi tisztsóg. A „Pcsll biz(osi(ó iotcze(a, i i il- moly gyora ée IH,m1o!tno» káymogldritóaoi Altul általAno* olio-moróalion róaxoadl, b''xtoait n logjutAnyosnbb foltétolok ós leffOlOSÓbb aijalc mcllott : ^flr/i/*ll* olliMI ¿|)lll>''tokot Aa agukban lovö ingóaág»k«t, lll/itittl lllbli B/.nlunU gitbnn- d« tnkArmánykóazlote- kot, tetöíct alatt v.ngy 8/«bftdiin. vizek, r riss es jo roinesi savanyu viz. lAo''LAr PllPII Mannarosl s Isztriai vörös inarlia-sóoJt>5li<11 UIUI mi*d"ü elemi károk ellen POPP anatherin szájvize. KTOVE3 NY-FAPIR jó főzött gyümölcsnek, hólyag holyptt lte|shiicr-r< If Iruyvpsxtö |inpir, Z n c Ii e r I féle b it I Ii a v e h x t ö p o r. Iiiixár-fólc poloH wi ve»xlti n|fr. PORTLAND CEMENT. MILLY-, APOLLO- S FAGGYÚ GYERTYÍK. Siklósi mosó szappan. KORNEUBTRGI MARHATÁPLÁLÓ POR. Q)tteix)mUF osih ülmí ir (limontum ecjtii. Restitutio fluid). BELGIAI PA Ii AFFIN1 KOCSI KENŐCS. iníndnn vixen in ozárAxon litr.iwló jnvukat. Al- t'' hazai intéxot joion itlónybon a gaxcU urakat k(llönüaQti a szalma-gabona és takarmány tüz elleni biztosítására » bilturkmlik figyoimoxtotni. 1 At nlAirt f«tlgyni)ksóg fiilkóri oxonnel t\ t. ez. gasil.ft urnkftt, liogy liiit«>ailA»i\ik fóliidAiiAvnl vngy li»»»;í, vagy annak niiiulon nagyobb bclyaógbon lAlozii ügyniiköilio» fórilulni stivosk.''djon. k. A fOlüttélili jutáuyoM fnllóu-lokröl legii*-gyubb kcaxacggel ndalik folvilAg.iaitAg. Költ Sopronban, 18G7. jnliua bavAban. -ü A pesti biztositó intézet, / . soproni röüffynöKáée^'' AiOiier l\ A iöT" Lcelcsébb vászon a fíildOii. J . .! v.w.W \agy, iir-les/állltás MODERN L A j 0 8 első ós legnagyobb gyári vászon-raktárában, Bécs, TucWauben II. iul tJrakv)velg:yek ésjryermekok számáig, haUatlan olesó árért A váaznak (Inon- és lóiégukért keieiiég v&lltllatlk, a Ituálllto t Irak blzonnyára nladtaknek «gyeimét magukra vonjik, it a legkitebb megrendclétek a legnagyobbat fogják tldldézoi. Uegrendelétek, a várakozásnak tökéletlen megfelelílífl, ttljo»ltUta»k. Ingek, mrtyéit « te t- hez nem állanak, vliizavétttotk. ) -f Szabottárak, még ismóteladók- és kereskedőknek is. i ^^T* A vászonneniek árjegyzéke. t « I - ! Kész uri-ingek, logjobb kézi-munka. FAhér-fónatu vá*aón-log<-k, 2 fit 61) kr hciyéll 1 frt 80 kr.'' H no 01 abb ránexoa mittet 4 ftt 60 kr h. 2 frt SO kr. Kinniii Irlnudl \njy ruiiiburgi Ingek 0 frt h. 2 frt 80 kr. Vinom hoHu^idi vánon-iiigck 0 frt 60 kr Ii 3 frt. . , Finnin. Himburg! kéaarlfoiil Ingek 7 frt 60 kr Ii. 3 írt 60 kr, I<egRi|i>niabl). rubnnúrgl Ingek, legatébb kA»l-mnnVa ''l frt b. 4.60. Kegfin. WlgUt b»tl»t vá»»(.nhAI 12 frt h. A frt 60 kr. Fehér és színes shírting-ingek. llri>ingek, fehér »hlrtingb/ll 3 Ol h. í ftt 8i> kr. liCgfliinuiah1! frauoia ahlrtinghül 4 frt 2.^ Kr h. 2 frt 80 kr. i.egnjabb divatú »»Inc» ingek 4 frt 60 kr h. 2 frt 8 i kr. Finom 1*1(10» »hlrllpg ingek 4 frt 60 kr h. 2 frl 80 Kr. V ''"noin fr.ine.ila «Ine« batlol lugek ö fit )>0 kr h .1 f t''BO kr. gujabb fohír táncavigalinl ingek, legfinomabb tí frt 60 kr h 3.20. ------ mmm -J^yS. OxrÉCix. érf valódi élcsasertâ^rÉrya-j I Ut net ti eliiiinért olo.HÓ áron bstíiillíiok é« jóhitein helyet-Ittseket mindéft, k lo''gkisebb Helyen i«. kcreHok. —I |A"míhftlk értókóne letéteménveeé«o mnlhntlftnn) h*HV | i......''5i! v/ fróxbith W&l&''&A , Vásznak, zsebkendők, asztalterlték. t.egdno.inabb Irlapdi vagy rumburgi, 60 r»''f, ,00 frl h. 4 Finom vAa»oii-bati»r.t»*Ovet, 60 rof. 80 frt |i. ft> frt Jó váiJou-XKcbkouilők, felliiitatja 1 frt, 1,50, 1.80, 2 frt. Logfín. vátaon lialUt »»ebkemlök . fóln c»Mia 2 frt, 2.60. Finom uii nyakkcnilB, f«ltuc»atja 1.60. 1,83, 8 irt. fit. Kész női-Ingek, legszebb kézi-munka és kézi-kötés. fí. V >. '' « 01 I frt 50 kr. Váttou-uSUngek 3 írt helyett Finom «velc»l Ingok, ránezoj mellet 6 fit J«, í frt ^0 Flnoni váiionhAI, hurkolva 6 fit h. 2 frt (10 kr. /«. Divat-Ingek, legfln. vá»zi»nbi«l é» krttlaá l Ö frf 40 \V b.5 3.80. . Uj divatú »»Ívben kötött 0 frt 60 kr h. 3.60. Kugenl», íj dlvaju, kötött 7 frt h 3 60. Márla Antínla fujiS-Ingok 0 frt 60 kr tífÄltiJ • s.''''0ÏA '' V(ctorla.|ngeV, kötvo ¿» flnom, valouclonne,»el 18 frt h 7 frl Xüi-aUdiiadrágok. legfln. ahlrtingliSl 4 írt h. 2 frt. NGl-nadrágok, :k8tvo, vá««onbA|, 6 frt h. 2 80 -Nftl éjlmollAnykék, angol »hlrtlngliBl 6 írt 60 kr h. 2.80. MelténykAk Icgtln. batiat-perkálbAI, angol 0 frt 60 kr. h. 8.80. 1)1,X0», gaxdagon kötött inellénykík 12 frt h. 6.60. Frauoia jnellénykék. legfln. batlatbdl 16 frt h. 6.60. Fogflnomabb mellAnykík, valddl valeiic\enne»»el 20 frt h. 10 írt, Női háló-Ingek, ho»»m ujakkal 3 írt 60''ki". 4.50, ft, 0.60. Női fodrá»x-lng>k, finom hallat porkálból 6 frt, 6.60, 8.60. . Vá8zon-férfl-gatyák. 1 frt 50 kr, 1 írt 80 kr, legfln. rnoib. viazouhót 2-4 frt Î0 kr. Hgef. liée, lloheumarkt, II. Mogrondol&wk titAnvét mállott, tcljosittotnok. MogrontjoltJsoknëi a nynk bűaégo kdretik. il-i* All das Central- Depot der ersten Lein wüsche-Niederlage dös tiOQlB Modern, Wien, Stadt, Tuchla.uben N. 11. mmmmmmsm®® s Wnjdits Józsof kiadó-, lap- és nyomdntnlnjdonos Nagy-KanizKán. A mai számunkhoz meílékk''t van csatolva. Melléklet a „Zala-Somogyi KOzlOny" 21-lk számához. v Kanizsa, Juliüs 18. A Zala-Somogyi Közlöny 18. számában „Városi levél" ozim alattiozikkhen megígértem, hogy az „Oedenburg-Ka-nizsaer Bote" a n.-kanizsaí városi ta-náos és képviselő-testületnek eljárása ellen felhozott koholmányra felvílágosi-tőlag felelni fogok. Igéretemnok ezon-nel megfelelni óhajtván, mire annyival is inkább képes vagyok, minthogy alkalmam volt, mint több évi városi számadások felügyelő bizottmány e''nö-ke bővebb ismereteket szorozni; mindenek előtt mint legnovezetesbet jegyzem fel azt, hogy városunk a nyomasztó adósságoktól tiszta, molylyel, ugy hiszem, hazánk városai közUl kevés dicsekszik , sőt mi több, városunk még roppant kiadásai mollott is aotive áll, mit f. é. május 80-án bezárt én a városi tanácsnak átadott bizottmányi munkánk is bizonyít, továbbá, hogy ha a (több évxíll Ive nem hajtott) városi és katonatiszti szállás-féle pótlék és a legelőbérből a lakosoknál kllnn .levő 12.221 frt 58 kr. o. é. összeg rondoson boiizettot-nék, ezon összeget a város ozélszeril javításokra, de leginkább azelemi iskolák '' nagyobbitására fordíthatná. Do midőn a nép sem a hátralevő tartozását, sem pedig a folyó járandóságot törleszteni nem iparkodik, a városnak költségei azonban napról napra szaporodnak, csodálni nem kell, hogy pénztára annyira Üresedik, hogy még a cselédeket sem képes havonkint kielégíteni, annál kevésbé más kiadásokat födözr.i, pedig nem osekély feladat az, csak a városi hivatalnokok és szolgáknak járó évi fizetésüket "előteremteni, p. o.: a) A városi bírótól kezdve az frt kr. utolsó imokig járó 8885 76 b) Az erdészeti személyzetnek 1000 — c) 2 őrmester s 11 hajdúnak 2668 — tí) Lámpa-felügyelő 8 4gyuj* togatónak 601 — ») H éjjeli Őrpek 440 .¿m f) Helybeli plébánia admini-A >rfttiojára 30 mérő búzán, v30 faérŐ rozson kivtll g) A h.ttanárért M-ÁL kegyes rendll háznak iskolák igazgatóján»''-, > ''világi tanároknak, s rajz mesternek. 4696 — k) A vasárnapi iskolai tanároknak 292 — 1) Szekrestyés a toronyóra fel-huzónak, városház helyiségeinek ftltéso és tisztán tartásaért • • '' 814 — m) Lámpa »erekért a kiska-nizsai őrmestor lakásérti bór 86 — n) Gyopmostornok . 66 76 94 — 360 — 316 - összesen 19447 60 Hozzá véve 13 Bzolga és .6 erdésznek ruházatját 1030 - . Mindössze 20477 öÖ mely összegnek fedezésére a város jövedelme nem elég, annál kevésbé, hogy fedezhesse az adót, mely 4160 ftra rug, a nómet-utozai Klinker úthoz fizetendő 900 ftot, a városi Bzegények segedelmére 1200 ftot, katonatiszti szállásokra és a trausojialis katonaság s tisztek szál- lási fellllfizotés, városi éplllotek, templomok fenntartása, a város kivilágítása és több efélo más kiadások, melyek a szokott évi költség felvetések szerint 37,423 ft. 90 krra számíttatnak holott a városnak magán jövodelmo osak 22,472 frt. 69 krra terjed, kénytelen az elöljáróság a folsob hatóság helybon lin-gyása mellett a kollŐ költsúgok fedezésére a direkt adóhoz aránylag 14951 f. 81 kr. pótlékot kivetni, és pedig oly kímélettel, hogy az adózó nép túl no torheltessék, és mégis a városnak jó hire fonntartassék,a kellŐfizetésok, megtagadtatnak annyira, hogy a felvett kiadások som fedeztethetnek,annál kevésbé marad valami a város szépítésére. De lerdo felfogásokat híresztelni és a népet tévútra vezetni nem hiányoznak oly egyének, kik tán magok ugy csele-, kodnéuok, mint másokról itélnok, példa a helybeli német lap, melyben az állíttatott, miszerint a rendezett tauáosnak 3 évi fenntartása 30 onor forintba került volna, melyről tett ígéretemnél fogva következő felvilágosítást adhatok. Foltéve. hogy a városi tisztviselők fizetése 8836 ft. 75 krt tészon. melyben a törvényszéki személyzetnek fizetése is, hol az első helyet a városbíró, mint törvényszéki elnök foglalja el, kinek — igaz 1000 frt. fizetése van, de ezon fi-zetés''nein szá-nitható mint törvényszéki elnöknek, miután mint városbírói is illő fizetés illet meg, melyre uézvo 600 frtnál kövesebb nem vehető fel, minél fogva fel kell tennünk, hogy frt. kr. a törvényszéki elnöki fizetéB 400 — két törvényszéki tanáososnak 1200 — Helyettes főjegyzőnek 400 — Két írnoknak 673 76 Egy szolgánnk 186 — Ennek ruluUatja 60 — Két szoba bére, fűtése, tisztán tartása, kivílágositása, író szerek, postabér,mindannyit Össze véve 640 — Kvc#M*hát * tíírv.''szék ti***. 3459 76 ebből tehát ítélje meg az Oedenburg-Kanizsaer-Uoto és számítsa ki jobban, mikép kerülhetett a helybeli törv-szé-ki személyzetnek három évi fizetése 30 ezer forintba? Ezen kiszámítás folytán, jr.elyért mindenkor kezeskedem, a t. oz. olvasó közönség győződjék meg, minő hitelt lehet a nevezett , Bote" nevű lapnak adni? mely minden ferde kohol mányt felvesz, és ezáltal az ugy is tévútra vezetett népet még jobban felin-gerli a város elöljárósága ellen. — Hogyha a szerkesztője azt állt-•totta volna, miszerint N.-Kanizsa városának évenkénti kiadása 30 ezer forintot felülhalad, h ezt a város jövedelme födözni nem képes, ennél fogva mipt már előbb emlitém, 14961 ft. 31 krt mint pótlékot a város lakosságára kivetni kénytelen — semmi megrovandót sem találtam volna kitételében/ — mindazonáltal mégis némely felvilágosítást nem a Bote lapnak, hanem & közönségnek adni nem restelek, miszerint az előbb felszámlált városi bevételek, ós kiadásokon kivül, Nagy- frt. kr. Kanizsa városa maga 61066 27 adót, és vár. pótlókoj_12903 33 fizet összesen 68969 60 ellenben Kis Kanizsa adót és városi pótlékot frt kr" 8560 99 2244 95 összesen 10rfl5 94 kövotkozvo fizeti Kís-Kauizsa a közös adózásból csuk a hetedik részét, — és mégis kik panaszol kodnak mindegyre, hogy sok a fizetés, sok a kliltség, roszul vozotik a városi gazdálkodást, mint a kískanizsai lakosok; nem tekintik, hogy „a város" határának jobb részét Ők használják. Vegyük fel osak a legelöl, melyet potom áron birnak, holott Nagy-Kani/.sának csak erdei és a várostól távol fekvő legelője van, a miért is azon lakósoknak, kik marháikból hasznot húzni akarnak, az uraságtöl drága pénzen legelőt kell bérelni és még is alig aratja lo a nagy-kanizsai földbirtokos gabnatorm.''sét, azonnal itt terem nok a kis kanizsai marha 0:4 iátok, le legeltetik mezeinket, nem tokintvén lóhere, tengeri os más ogyébb őszi vető-ményekbon twndő károkat; még is, hogyha e osokély legelóbér fizetését a városi kamarás követeli, kinek van több b rágulmazóbb kifogása, mint számos Kis-kanízsai polgártársainknak, kik jelenleg is még az 1864,1865-ikó* I866 ík évekro hátralévő legolőbérrol 1700 frton felül adósok, ezt is ugy, mint a városi pótlékot fizetni vonakodnak. Tekintsünk csak a kis-kanizsai szolgálatban lévő személyzeti fizetésekre, melyeket szintén a vároBÍ pénztárból nyerik, p. o. frt. kr. a) két tanácsos fizetése 600 — b) ®gy őrmester 236 — 0) ennek lakásbóre 60 — d) három hajdú 668 — e) ezeknek ruházatja 240 — f) Egy ordész, ruházattal 170 — g) Két tanitó 1036 — h) Fűtő 10 60 1) Harangozó _38 — összesen 2847 60 Ezeknek fodezéséro fizet Ki»- KauiwMk \ árosi pórtákot 2344 95 melyeknek levonata után kitetszik, miszerint a nagykanizsai pótlékból hozzá kell adni 602 66 ezeken kivül torheli a nagy-kanizsai h -koságol még a katonai tiszti szállás fe-lülfizetés, a kis-kanízsai középületek fenntartása, városbírói, jegyzői, adószedői, kamarási, szalásmosterí és eféle számos fizetések, anélkül, hogy a kis-kanizsai lakosság is hozzá járulna — nem tekintve, hogy a köztehernek osak a hetedik részét viseli — még is vannak oly balfelfogásu egyének, kik a város gazdálkodása ellen kígyót, bókát kiabálnak, magukat hasonló s szolgálat után hajhászó egyének, de még egy német hírlapíró által is tévútra vezetni engedik és arról ábrándoznak, miként ők fogják meggondolatlan eljárással a várost rendezni és kormányozni! tanáososabb lenne az értelmiséggel kezet fogni, .egyetórtőleg városunknak korszellomi felvirágzását felkarolni, más városok nak példáját követni, gyámolítani , és ezáltal utódainknak jobb létet hálás emlékül visszahagyni. TÁRNOK ALAJOS. WujdlU Já«i»f kön/rnjomdiJ» N*fy-K»nli(<B. |