* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 26.83 MB | |
| 2023-09-04 15:43:03 | |
 | |||||||
Nyilvános  381 | 572 | Rövid leírás | Teljes leírás (344.92 KB) | Zala-Somogyi Közlöny 1870. 032-035. szám augusztus Zala-Somogyi Közlöny Kiterjedve Sopron- és Vasmegyékre Vegyes tartalmú hetilap szépirodalom, kereskedelem, ipar, gazdászat, tudomány és művészet köréből 9. évfolyam A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: Nagy-Kanizsa 1870. augusztus 6-án. 32. szám. Kilenczedik évfolyam. '' Kiterjedve SOPRON és VASMEGYÉKRE. Vegyes tartalmú hetilap a szépirodalom, kereskedelem, ipar, ^a/das/a(; íiidomany és mftveszet köréből. __________________ ..... Mes3elenlfe: mla4«n •tonhalon, •|(u l gyakran «Alfél vagy kél Ivtu. HiirUfhilól Irodn ék kludó hlvnfal: WA.ID1TH .1 Ó/.HKK kf.iiyvk«-rd»krdi''níh»n Zalamegye évnegyedes közgyűlése. F. évi aug. 1-én Gr. Szápáry Géza főispán ur ő méltósága d. e. 10 órakor zajos éljenzés között lépett a szókváros gyüléster-tnébo s megnyitó beszédében Udvözlé « megyei bizottmányt s egyszersmindbeható szavakkal jelező a helyzetet, moly szerint Európában két hatalmas nemzet egymással harczkészen szemben áll. A harcz-teuiplonia — úgymond, — nyitva áll, a háború esélyeit előre nem tudni, nem láthatni s ily kö rülményt nekünk ignorálni nem lehet, Igaz, hogy kormányunk a szigorú semlegesség ösvényén áll, (helyeslés,) s a nekünk any-nyira szükséges béke tartós megerősítésére, s illetőleg fentartására fordítja minden figyelmét, (helyeslés,) mindamellett az önvédelmi harezra egyesült erővel készen áll! (Zajos éljenzés!) Tény, hogy a magyarnemzetnek alkotmányos érzületében eltéró elv. eltérő nézet uralg, de a haza sorsa, u nemzet becsülete s lételünk biztonsága mindenki előtt szent s törhetlen egyetértéssel védeni fogja. (Zajos helyeálés, szűnni nem akaró éljenzés!) Midőn ezen közérzületnek (éljenzés) kifejezést adok, a közgyűlést megnyitom. 1. Olvastatott Xalamegye első alispánjának évnegyedes jelentése a megye állapotáról, mely igy szól: F. évi május 2-án tartatott közgyűlés óta lefolyt évnegyedre következőkből áll tiszteletteljes jelentésem: A közegészségi állapot az embereknél a meleg idő beálltával, május hóban kedvezőbbé vált, és az máig is; csupán a Zala és Valiczka völgyében észleltettek csekély számú és szelíd lefolyású csúzos, hurutos és epés jellegű kórok^ továbbá szórványosan az emésztő szervek csorvás bajai és a váltóláz ; gyermekek közt pedig a vörheny, kanyaró, torokhőrg és béllob. A halálozás általábau csekély vala. Természetes himlő a lövői járásban öt. egyénen mutatkozott; — a védhimlő oltása rendesen folytattatik. A háziállatok egészségi állapota —-. kivéve a sertésekét — szinte kedvező vala ; mert csak Muraközben hullott el egy ökör és egy ló lép fenében, —• és az egerszegí járásban néhány darab — a felette nagy hőség mifttt, — lövői járásban pedig uralgott és néhány községben uralg még máig is » köröm és szájfájás. A sertések azonban a toroklobban mujduem az egész megyében hullottak s köztük e járvány a tapolczai és egerszegí járás egy''részében még máig is uralg; a kehidai községben pedig csak nem rég ütött ki. Öngyilkosság általi haláleset 8, — véletlen szerencsétlenség általi pedig 16 fordult elő; ugyanis: llajki Pál f. rajki földbirtokos, Varga Erzsébet preprocsányi 22. éves hajadon, — egy ismeretlen őrült egyén Pacsavidékén, — Handler Adolf gelsei pos-takezelő, — é» Bolla István s. margitai la- Előfizetési föltótelek: IWlyhdt liAihot hordám) 1» *M<kr» pn.tAn ktUdv* Kplti , • Jl''írt — kr. '' Kfl ¿vri • . - „ ftvn«ffy«dra -1 , M , i. •f —----——a—— '' ■ -.TM ■ . - ■ ■ .— ■ -- • .. - - j _ ■-------; . i - A li*t liiwAboi |>«lit «orírt Í-itör 7 kr. 2-ltor t> ti minden tovibbi beikuUilrl 6 kr. llíljrfKdij minden cgyn beikfalái^rt 30 kr. A .N''jllt tírín" rgy |>rtit lieljiUtA»! dija 16 kr. !_-.''-''...... .......A ^ • Hirdetéseket elfogad: N.-kaallláR: AK!A^Ó I(IVATAh.PHUa: ZKISLKK M. Beci-, Hamburg-, Berlin-, Majna''-a.- Frankfurt- Ba»tl- ben.: II.UflKMSTKlN & VOOI.KII: Lipoie-. Bern-, í» -1—Slultoartban: SACIISKÍc TÁKRA. Beo»ben: UPI''KMK .■-•»TVKf.-^A-»!I .XJ;;?,.-: kos-magokat agyonlőtték ; pedig a legutóbbi csupán az okból, mivel egy szólóbirtoku tőle bíróilag elvétetett; — Dánki András kertész, Tóth János rendeki béres nyakelmet-szés, —- és Szarvas János barabásí béres fölakas/.tás által vetettek véget megunt él-töknek ; - továbbá Németh Péter igriczei lakos a szőlőhegyről hazamentében, valószínűleg részeg állapotban, egy kis tóba esett s belefullt, Kerkakutason,''p. Kozmadombján is egy-egy kisebb gyermek a kenderáztató-ban, Ladeczki János kiskanizsai lakos öt éves kis fia fürdés alkalmával egy iszapos tóba, — Perszovics József keszthelyi napszámos és Tauss Antal pinczér hajókázás közben a Balatonba, — Harc/. István bir-kauztatás alkalmával a bonezodfoldi ma lom folyójába, — Gyura Antal zsidi lakós részeg állapotban a vallusi folyóba, Branát József csatári szabadságos katona fürdés közben a kerka vizébe, és Horváth Andrásné alsó Doiuboruból a Drávába full-tak; — Gregurecz András 1G éves fiát a ló agyonrugta; -- Ruzslcska Telka koltoríi nő a kanizsai vaspályán a mozdony által legázoltatott én meghalt; - Zsebók József tófeji lakós a gáni helyben a tűz mellé fekll-vén, rúnája meggyúlt, és az égés okozta sc-. bekben meghalt; — Babics József gyülevészí lakós kezében a puska, midőn annak tusával a fiát véré, elsült, s a kapott lövés következtében meghalt''; Szabó Gergrty részeg ál lapotban a baki híd mellett földült kocsist egy 12 akós borral telt hordó agyonütötte. Május hóban rendkívüli lovróság uralkodván, a hó 2G-án Kapornak,^ Tílaj, Németfalu és Csány községekben oly nagy zá poreső és árvíz volt, hogy több tábláról a gabonát egészen lesodorta ; Csányban a templom ajtaját is beszakítván, a padokat fej? forgatta, és a misemondó ruhákat is magával sodorta; — a monostor-apáthí,szent Wkállai és köveskállai hegyekben ugyanazon hó 28. szinte nagy zápor és jégverés volt, melyek a mosás által okozott károkon kivik) a szőlő fele termését is tönkre tették; — junius hó G-án a németfalusi, a tilaji és aluiási, — és 18-án az árviz által már kétszer sújtott kisszóllósi határt a jég elverte; — tetemes károkat okozott még az árviz a nagy s nemes pécseli, aszófői örvénycsi és k. szóllósí .határban is, a szántóföldek, — rétek és szólőkbeu. '' " A lefolyt három .hó alatt a megye te rületén ismét számos tüzeset adta magát eló: jelesen a muraközi járásban fekvő llodosan községben május hó 23-án .89 lakház és 1)4 melléképület, amott egy nő és több szarvasmarha és sertés, itt szinte néhány darab sertés lön a lángok áldozatává; —''továbbá leégett Vmdornya-szőlősön május 18:án 15 lakház, melléképületekkel együtt, május 1 l»én F. Kajkon 4 lakház szinte melléképületekkel, Hárságyon több gazd. épühít,'' ezekben kétszáztizenegy darab birka, 300 mérő gabona, Tormaföldjén 2 lakház, And-ráshidán 3 lakház. Az ezeken kivül még elő- fordult 11 kisebb tüzeset közül csak az alsó-csányit- említem meg azért, inert ott csak egy ház égett le ugyan, és a melléképületek, de a ház tulajdonosának a szalmakazal mellett aludt 4 éves fia is megégett. Atüztáma-dásának oka világosságra jött s V. Szőlősben, hol egy 4 éves kis fiú gyufával gyújtotta meg az luharou volt szalmát , - Kot toriban és a kápolnai pusztán, hol a lecsapott villám gyújtott, végre Csáfordon, hol a gyújtás Segesdi József kocsisra kibizonyult. A személy és vagyon biztonság állapota megnyugtató; sőt tán kielégítő is vala, ámbár a muraközi járásban, hol pedig csak igen ritkán szokott nagyobb bűneset előfordulni, egy nagyobbszerü rablás történt; az eset következő: junius hó ló-én éjjel a 4-ik hegykerülethez tartozó Lohovecz hegyen pisztolyokkal fegyverzett 9 szloven-nyelvü rabló hat családot megtámadott, szobáiba erőszakkal bezárt, és elrabolt, elvitt mindent, ami értékeset talált. A rögtön és minden erélylyel teljesített nyomozásnak csak azon kevés eredménye lón, miszerint minden körülmény oda mutat, hogy a rablók stajerországbeliek valának, és ép ez az oka, hogy azokat kinyomozni nem lehetett. Emberölés, vagy gyilkosság csak 4 jelentetett be,-úgymint tófeji Varga Kerencz a tófeji bucsu alkalmával több baktüttösi lakos által ugy. megveretett, hogy másnap meghalt; — Krajczár János"rigáczi lakos, Johanidesz" Gábor ottani bognárt azért, mivel feleségét megverte, vasvillával ugy meg ütötte, hogy másnap meghalt; • - Szintén György kisőrsi lakós, Szabó Imre nevű mostoha fiával összeveszvén, egymást fojtogatták; miközben Szintén György megfulladt ; — végre Rusznyák Annát Oláhban, letelepedett Strumbel. András haraugáruló nejét Czuczka Sándor Ifi, és ennek testvére 4 évvel idősb Czuczka Bertalan, onnan eredt boszuból, hogy az''egyiket illetlen magaviselete miatt arczul ütötte, az egerszegí jankai szőlőhegyben meggyilkolták, egy éles kapával fejét levágták, A nyomban elfogotf két fiatal gyilkos a gyilkosságot bevallotta ugyan, de azt máig sem, hogy hovaryjtették a szerencsétlen meggyilkolt n/Hejét, mely máig sem találtatott fel. Az elkövetett Molvajlások közül közfigyelemre és azért bejelentésre méltónak csak a kővetkezőket vélem u. m. ellopatott Igriczéből — Fűzvölgyről 4, — Gógán-fáról 2 ló, -- Csatárról 20 drb. Sztgyörgv-völgyéról 1, vállusi pusztáról 1 és Ukról 1 telién; Tóth János bakonaki lakostól 300 forint, Deák Erzse pető-henyei lakostól kóbor czigányok által 200 frt, és domborui vendéglőben Szlovák Mór kereskedőnek 11 »5 frt értékű portékát tartalmazott ládája. E tolvajlások, ugy az előfordult kisebbek, valamint a szoba- és pincze feltörések elkövetői legnagyobb részben kinyomozva, elfogva és a megyei büntető törvényszéknek átadva lettek. A folyó évi febr. 7. közgyűlésnek 1077. számú azon végzés folytán, hogy a fő- és alszolgabirák előtt lefolyt és folyamatban levő ilgyek kimutatását minden félévben bemutassam, szerencsém vau •/• alatt ide zárni. A megyei polgári törvényszéknél 1870. május 2-án maradt elintézetlen per 3(5. folyó ügy 27. Összesen 03 ; azóta beérkezett per -12U. folyó ügy 1718, összesen 1K44 ; ebből elintéztetett per 140,folyó ügy 1713,összesen 1863; maradt elintézetlen per 22, folyó ügy 32, összesen f>4. A/, árvaszéknél maradt hátralék 479, azóta beérkezett LG 13. Összesen 2092; ebből elintéztetett 1488, maradt elintézetlen G04. A telekkönyvi hivatalnál maradt hátralékképen előadandó ügy: 10,638 azóta beérkezett 3361, összesen 13,889, tisztázandó 1455, bevezetendő GO, kiadandó 1455; ebből elintéztetett és pedig előadatott 3286, tisztáztatott 3991", bevezettetett 30G1, kiadatott 3991, van tehát jelenleg hátralékban előadandó 10,G04, tisztázandó 815, bevezetendő 350, kiadandó 815; továbbá tárgyalás eszközöltetett 83 ügyben, telekkönyvi kivonat kiszolgáltatott 970, hegyvám váltsági előterjesztés hitelesitte-tett 2G. A büntető törvényszéknél maradt hátralékban bflnper 142, egyéb folj.Hígy 9 , azóta beérkezett Lűnper 124, egyéb folyó ügy 584. összjsrfP859. Ezekből elintéztetett -bünper 139, egyéb folyó ügy B94; elintézetlenül/<a^tehát/l)ünpcr 124, egyéb folvóügy 2; az elintézetlen bünperekben letartóztatva vannak 7, szabadlábon 146, A megyei börtönökben 1870. május 2-án maradt elitéit rab 28G. itéletnélküli29, összesen 315; azóta bekis(Jrtetctt 140, elítéltetett 108, ítélet következtében felmentetett 14, idejöket kiállva elbocsájtattak 115, van tehát jelenleg a megyei börtönben elitólt rab 317, ítélet nélküli 9, összesen 32G. Tisztelettel jolentem azt is, hogy Osztó rhuber László szbiró ur hivataláról lemondott, és hogy Barthodeiszky Gyula ur a megyei polgári törvényszék helyettes elnöke kir. tábla rendes birájává lön kiue-vezve j Barthodeiszky Gyula ur. ki a törvénytudományban méltán tekintélyben tar-tatik a polg. törv. szék elnökségét a tisztújítás óta annyi Ügy buzgalommal, annyi igazság szeretettel vivé, hogy a közhangulatnak adok kifejezést, midőn kijelentem, hogy kinevezése amint nyereség a kir. táblára, ép ugy valóságos veszteség a megyére nézve. Az aratási munkálatok, — kivéve ».< zabaratást — majdnem az egész megyében befejezvék. Mennyiség tekintetében a buza termés általában középszerű; csak a kápor-uaki és egerszegi járás egyrészében jó; a a rozstermés az egész tapolczai járásban, a szántói,egerszegí és lövői járás egy részóbon silány, máshol középszerű, ilyen az árpa éa zabtermés is, kivéve a muraközi járást, és a kapornaki egyrészét, melyekben az árpa jó termést adott. Minőség tekintetében Diinden termés jobb a tavalinál, és a gazdák azon reményre vélik magokat jogosítottaknak, fcogy mennyiség hiányét a jó fizetés és jó minőség nagy részben pótolaíjdja. Kelt Z.-Egerszegen, jul. 31-én 1870. BARCZÁ SÁNDOR, eltif *li«|>4u A felolvasott jelentés után tok. Hanza Sándor első alispán ur hozzá pótlólag szóval jelenti, miszerint, tegnap vett értesítés szerint, a megye alsó területén és pedig Lete-nye vidékén 4 fegyveres csavargó mutat ko-»ék; -értésére esett ugyan, miszerint 8o-mogymegyéból 3 fegyveres csavargó átjött; a megyébe s azért a kellő intézkedéseket azonnal megtette, mindamellett legczélszc-rűbbnek tartja mielőtt rendes rablóbandává alakuljanak, gyökerében megsemmisíteni éket s azért kéri a közgyűlést tUzzöu ki jutalmat azok fejére, mivel legjobbnak bizonyult be a dijkitüzés. (A megyei közgyűlés felhatalmazá első alispán urat a körülményekhez képesti jutalmazás- és intézkedésre.) (Folyt, kftv.) v Nagy-Kanizsa építkezése. Az építészeti rendszabályra vonatkozó értekezésein 3-ik pontja alatt azt mondottam, hogy a helyes és szigorú építészeti rendszabálynak czé)jai közé tartozik a közegészséget, az életet és vagyont biztosítani a közlekedési utczák és járutaknak rendben s jó-karban tartása által. Nem oknélkOl állítom ezt, uiert any-uyi igaz, hogy miuél rendetlenebb valamely utcza és járut, az annál inkább veszélyezteti az egészség, élet és vagyon biztonságot, mennyiben a rend-cllcucsségek özöne közt történhetnek szekérrel, lóval való elgázolá-sok, földülések s igy emberben, marhában miuden féle könnyű, sulvos, sót életveszélyes sértések, legkivált vásár, bucsu, takarodás-és tűzvész alkalmával. A betegek orvosi segélyezésének mu, lasztása is gyakoribb, hol az utczák és já-utak roszak, legkivált ha a segély esőben, azután vagy éjjel kéretik, mert ugy gondol ja minden orvos, hogy neki is szüksége lévén az egészségre, élete szinte csak egy van. Idegenek, ügyetlenek, kiskorúak s -holmi ön tehetetlenek, mindenkor veszélybe bonyolodhatnak, ha az utak roszak, mert akarva nemakarva magukat megsérthetik. Nem egyszer történt, hogy a járutakon csinált s nyitva álló gödrök, vízállások és ! kutakba emberek és barmok estek; vagy épen azért, mert az ut, utcza rendetlen, szűk volt, a közlekedés kényelmetlensége miatt czivakodások, veszekedések és sértések idéz- tettek elő; mely körülmény rendesen pörle-kedésr költséget, tehát vagyonapadást von maga után. sat. Minél rendetlenebb, szűkebb,.ejhagya-tottabb valamely utcza, az annál rondább, piszkosabb, tehát egészig eflcniestdib szok lenni és fordítva. $zen most «lfaoioltakből következik, hogy az építészeti rendszabálynak szükségkép ki kell terjeszkednie az utépitészetre Is. Városunk mellék utczái a szó szoros értelmében rendetlenek, tw/ak, őszkor és télen nem ritkán életbiztonság eleniesek is, minők legkivált a Rózsa, Aiiháhl, CsordiU, Cziczelle, Ktre«zt,-ÓriHs és Csutorás utczák. Száraz Esztendőben a gödrök, esős évben a • tokák, sártenger miatt lesznek nehezen, veszélyével vagy sehogy som járhatók. Majdnem fél csizmaszárig sülyed az ember sárba, mert szokásban van a házak elejét földdel magasra és síkosra föltölteni. Nem egyszeri eset. hogy ezen utczákban a fönti okok hiíatt ember és marha egy csapásban járnak. Kgvedül a városnak nem rég mult időben épült részeiben .vannak rendes utczák még is kirakatlan, tehát sáros utakkal. Néhány évvel ezelőtt nz ugy nevezett nagy német utcza téglával kirakatlan állott. , azért is nhban őszkor, és''tavaszkor oly sár volt, hogy egyszer egy év alatt kilenc/, ló sülyedt fold alá és meg is döglött. A nagy gabona piacz melletti ország utoh is feneketlen sár miatt szekerek sülyedtek meg, még ma is megtörténik, hogy télen bele fagynak. A knproiiezaí utczában, mely több évvel ez előtt téglával volt kirakva és a fónntartási szorgalom hiánya miatt pokolig sülyedt, mintán évben olv *ár tenger szokott lenni, hogy abban az idén csónakázni is lehetett volna, s midőn azt szekerek, lovak, marhák gázolták, kiállhatatlan bűzt árasztott el.(Most klinker változás alatt van.) Téglával ez időig csak a német - utcza van kirakva, járdák szakadozva, rendetlenül fellelhetők s mondhatni, hogy az utasok azok jótékonyságát csuka város közepén élvezhetik, mellék utczáinkban azoknak nyoma nincs. Piaczunk szük, u tultelepedés miatt rendetlen, a piaczi szigorú rendórszabály hiánya miatt piszkos.tehát egészség és életbiztonság elleni, az egészségén kényelem védelmére séta tériiuk nincs. A mondottak teszik szükségessé, hogy mind azokon az építészeti rendszabály által segítenünk kell, segítsünk pedig a szerént, mikép emelkedik városunk kereskedelmi és népnevelési be.cse, mert csak az által elérhető a-jólét s vagyonosodás, Ma e város utóbbra is megmarad kereskedelmi becsében, akkor annak a pályaudvar felé kell terjeszkednie, azért is szük- ïIrcza, —vr?-- Még egy toaszt a javából. K lap előbbi száiMábuu közlött jeles toaszt-hoz iiü iv múlva igen alkalmatos uiabb toaszt-ját közlöm a láuglelkü szónok Königmajer Károly apát urnák, lei ezt július 31-én Zulamegye főispánjának tiszteletére rendezett banquette nl-kalmávalhatásteljoseredménynyel mondott volt: „A bUazkeség Ösztönöz, a kegyelet parancsolja, miszerint Zalavármogyo minden Unne- , pélye» alkalommal megemlékezzék régi dicső-■égőről. Meglőhet, hogy a régi megye már hem so | káig tart, de azou kötelessége örökké tart: hogy as érdem, hazatiság és lángész iránti t a r toz ó hódolatát kitüntesse. ■ MidÖn tehát o poharat felköszöntésre ke- | «cinben tartom, uom tartom szükségesnek, I hogy magasztaló beszédet tartsuk azon nagy | férfiú fölött, ki aeiucsak o terembon a Ing tar- j tal uiasabb stónoklatokat tartotta, e/. által a múltba Zalának t''éuycs dicsőségét fen- '' tartotta, hanem a jelenben is nz önkény és « határozatlanság hullámai közt hányatott alkot- ! tuáuyunkat bölcsessége által megtartotta. Mindnyájan tudjuk, hogy ő soha arra nem tartott, amerre a hatalom dus kegyelmet kezében csábitva tartott; jellemszilárdsága folyvást és rendületlenül tartott, habár a uépszerUség ingatag áramlata másfelé tartott. Azt is tudjuk, hogy ő az, ki a felviharzó pártszenvedclyeket gyakran féken tartja; világllirü bölcsessége által <•. nemzetet sok ballépéstől visszatartja s ha bár néha a túlzás varázsingerü, de kábító kelyliét félretartja, azért mégiső az: ki alkotmányos szabadságunk t''rigvszokréuyérn órkozél rátartja. Azt is tudjuk. J irigy ha a most kitört háború érdekünk és akaratunk ellenére hozzánk gyászos bevonulását t a r t a u á, ő leginkább lőhetne az, ki a most szétágazó pártokat hazánk védelmére ismét ö » s z «t a r t a n á; s azért habár az 1849-ki siralmas hajótörésből mindent meg nem tarthatott, de ezért amivel mégis bírunk, e uomicot k i t a r t ó hálájára méltán számot tar th a to 11. Adja Isten, hogy a vezérzásxlót, melyet e hon önként odanyújtott, még sokáig tön tartsa; az ellene irányzott uyilakat nagy'' lelkének tiszta öntudatával fájdalom nélkül kitartsa; s nekem az mindegy, "gvik vagy inásilc akár minek tartsa, én mégis azt kivánom : hogy a m.i^yar király az ő tanácsát mindig a legjobbnak tarts al K* azért azt t a r t.o m: míg''Zalavárincgyc u képet teremében tiszteletben tartja, *) velem együtt minden zalai |Miharát lelkesülten föltartja — éljen lUAk Ferture! t'' Közli: BÁTOKF). •l l>rAk P«r«nr*it<-k * m.-^yeg) illt» tcrciolbcn IvrS vl«lni|fjrrii(.ii srcxk4|>* t''rlclik. séges.hogy az építészeti rendszabály készítésekor figyelmünket ez irány felé fordítsuk clókellóen. .. Nézetéül szerént első teendő lenne elvben terjeszkedheté-sí térnek kimondani a pálya udvar felé eső déli részt, s ha e* megtörtént, gondoskodjunk a temetőnek elhely-heztetéséról vagy legalább is annak továo-hazá-áról a Gábor utcza déli vége,tuely most zárva van, nyitassék ki és közlekedési hid által egyexitOssók a vasút tulsórészével, a pálya utcza rendezéséről, a vasút vonal hasitékán tnl eső telkeknek szabályszerű felosztásáról ne felejtkezzünk meg. Kzeken kívül a Soprony.i utczát a''Rózsa utcza átellenes részen nyissuk.meg, a Rózsa utczát ezen uj utczához szabályozzuk. A Cziczelle utczát hasítsuk keresztül és egyesítsük a Magyar utczával, ezen kellene keresztül vinni egy utat a vízi utczábani akár aKeres/.t utczából akár a korona vendéglő s Babochuy féle há zak közötti téren. A gabona piaezon önálló házakat sajátítsuk ki, mert a városnak téres pincza egy sincs,de különben is az ottani épületek eltúvo irtása által a lég, szél járat kötelmet nem yjzenvedne, a város szépülne, igy azon tér moly most majdnem nyakig érő sárral födött szárazabb, egészségesebb természetet öltene magára. Az utczák egyéb sértő szögletességein alkalmilag szinte segítsünk. llvenképeni intézkedések által Nagy-Kanizsa valóban nagygvá lehetne, lla elő eleink ez előtt csak 60 évvel is ilylfép gondolkodtak és Vélekedtek volna, akkor ma mi nem bíbelődnénk ilvesekkel s nem korholnánk azokat mulasztásaikért ,és épen azért, hogy f>0 év múlva hasonlóban ne részesüljünk ébredjünk elevekorán s állapítsunk oly elveket, melyeknek kivitele által biztosítani képesek leszünk a közegészséget, az életet és vagyont utódaink előnyére. Hogy az építészeti rendszabály a köz ség vagyonosodását is emeli, az kétséget nem szenved, mert midőn egy község ¡Ívesekben igér biztonságot,szaporodik ott a gazdag nép, éled nevelés szorgalom, és munkásság. Az által, hogy városunk mellék utczái figyelem nélkül maradnak, a város kebelében halomra szaporodnak udvar és bérlaká <ok. Kz oka annak, hogy a vagyonosodás kiterjedtebb a bel, mint a külváros lakóira, pedig azokat is megilletné, de meg is ille-tendi. hautezáik szabályszerű építésére kellő gondfordíttatik. Nem mondom, hogy minden hetüszerént valósuljon, még is óhajtom, hogy a mondat tak közül''csak a ma még kivihetetlenek ma*-radjanak el, és ha ma kezdjük meg a valósítást, ugy néhány év múlva alig észrevehető költséggé oly várossá varázsolhatjuk községünket, hogy annak folytán sírunkból fölkelve, soha sem fogjuk megbánni vagy szégyenleni cselekedéscinket, azon kölcsönös kötelességeket, melyek lelket adnak az építészeti rendszabály értelmének. Kelt N.-Kanizsán 187U.aug. 3. TERSÁNCZKY. MI KLSÚ FEKENUZ JÓZSEF, ISTKN KKUVKl.MÉHÖL AUSTRIAI CHASZAK, Csehország Királya stb., és Magyarország Apotf toll Királya. Kedvolt Magyarországunk és társországai hfi főrendéi és képviselői közös egyetértéssel á következő törvényezikket terjesztették szentesítés végott KelségUnk elé: TÖRVÉN YOZJKK <i báttatUk-ilombovdr-zábiiiyi glizmozdonyu tunit kiipitéto iriint. (Kihirdettet«» ■ k.''pyi.,.|„|,íi,|,MI |«70-ik é»i jaliut liú u ; s fűrcnüilii(<l)sii juliuji hó 2ii*Áu.) 1. A báttaszék-ilombovár-zákányi gó>!-mozdonyu vasút tárgyában előterjesztett engedély-okmány jiiváhagyatván : Weíikkelyezése elrendeltetik. í?. K törvény végrehajtásilval a közmunka s közlekedési , és a |>énzügyi ministerek bizatnnk meg. Mi e törvényezikket s miudazt, a mi ab- ban foglaltotik, összesen i^s egyenkint he|yM-nok, kedvesnek és^lfogadottnak vallván, ezennel királyi hatalmunknál fogva helyben hagy. juk, megerősítjük és szentesítjük, s mind mu-gunk megtartjuk, mind más luveink által megtartatjuk. '' Kolt Laxenbmgkiiiu, ezernyohizszáz hetvened ^k évi jblius hokílenezedikéu. FERENCZ JÓZSEF, s. k. ( V. H.) Gróf Andrdty tíyula, s. k. A Mthitzék-Jvmbovdr-zdlcíny í vani( bnokdélyokmAnya. 1. §. Az engedélyesek, ugy mint: grút Soinssich Imre, Bittó István mint a somogyi, és HarUil Oyörgy éa l''orcíel BtMa mint a tolnai coűsortinm meghatalmazottjai jogot uyemek, egy a kanizsa-barcsí vonal zákány4 állomásától (,''surgőn, Kaposváron, í)ombováron át Bonyhád és Hidas közt Báttaszékig vetetendő mozdony vasút építésére és Üzletére. 2. §. Az engedélyesek az engedélyezett pálya építésénél és üzleténél kötelesek jelen engedélyokirat tartalmához, továbbá a közmunka- és közlekedési ministor által 18t)S. évi április hó 20-án 4073. sz. a. kibocsátott, s az országgyűlés által jóváhagyatott ideiglenes vasutengedélyezési szabályhoz, valamint az 1807-ik évi vám- éa kereskedelmi szövetsé''g H-ik §-ában ideíglen elfogadott vasúti Üzlet-rendhez Mindaddig alkalmazkodni, inig ezen ideiglenes szabályok helyett n hazai törvéuyho-zás által hozandó ujabb törvények és a kormány álul kibocsátandó rendelvények élotbe nem lépnek, melyekhez, valamint az azok behozataláig a fennálló szabályokon a magyar kormány által teendő minden változtatásokhoz ís alkalmazkodni és azoknak föltétlenül magukat alávetuí tartoznak. A mennyiben azonban e törvények és szabályok folytán az engedélyesekre ujabb terhek háramolnápak, azokért nekik a méltányosságnak megfelelő kármentesítés fog nyújtatni. k''" 3. §. A pálya építése és üzleti fölszerelésu az engedélyesek által készítendő s a kormányhoz átvizsgálás és jóváhagyás végett fölterjesztendő átalános és részletes tervezetek alapján fog eszközöltetni. Kzeken fölül az építkezésnél,'' különösen a kormány kívánalmai, nem különben a fennálló átalános építkezési és rendőri szabáfyok szerint kell eljárni. A kormány fontartja magának, hogy az. építési tervon változtatásokat tehessen, a monuyi-beu ilyenek a műszaki vizsgálat vagy a jolen engedély-okmány 2. S-ában érintett ministeri rendelet <1. §-a határozata szerint intézendő köz igazgatási vonaljárás eredménye, vagy az épités tartama alatt teljesított egyes vizsgálatok nyomán a pálya-szolgálat valamint a közforgalom érdekéből és u pálya fenállásáuak biztosítására, nem külöuben a törvényes határozmányok teljesítése szompontjábdl szükségeseknek tognak találtatni: ezek által azonban a már egyrészt az elővizsgálat, másrészt a közigazgatási vonnljárás foly.án meghatározott pályauyom- és pályahosz-szu szelvény változást nem szenvedhotnok. Ha az építés kivitelénél gazdálkodási vagy üzleti tekintetből akár a pályavonal, akár a részlettervek megváltása kívánatosnak vagy szükiégestiok mutatkoznék, mí által egyébként som a pályatervezet főírányáunk változást szenvedni, sem azon osetnek bekövetkezni nem szabad, hogy szomben az elfogadott vonallal, a lojt-és irány-viszonyok kedvezőtlenebbekké váljanak, — ily változtatások megengedése a kormánytél lesz kikérendő. 4. A pálya ál-építményét lehet csak egy vágányra- előállítani, és ennek megfelelőleg a terület kisajátítása egyelőre annyi térfogatra szoritkozhatik, a mennyi egynyomu simít hoz és a kitérőkhöz, nemkülönben az állomásókra megkívántatik. A mennyiben azonban tekintettel a jövőre, a mitiistcriam czélszerünek ítélendi a földterületet már most kétvágányi vasútra kisajátítani, az engedélyesek erre méltányos ée külön megállapítandó kárpótlás mellett köteleztetnek. Mihelyt a forgalom az engedélyezett vonalon annyira növekedett, hogy az évi brutto-jövedelem mérttoldenkint 90 ezor o. é. forintot ezüstben fölülhaladtakkor az engedélyetek azon idő ponttól kezdve, midőn az állami kamat biztosítást többé igénybe nem veszik, azonnal kötelesek .minden kártalanítás nélkül egy másik vágányt letétottii; ellenben az. állami kainatbis-tositás igénybevételének ideje alatt, a forgalom növekedténél a ministeríum kívánhatja a második Vágány előállítását, csakhogy ezen esetben a részletek külön egyezség utján fognak az engedélyesekkel megállapittatní. .'' 0. Ö. Munkálatok kívitoléuél az engedélyesek álul következő általános rendszabályok esznek követendók: (Koljrt. köv.) A városok és községek közvagyona tárgyában. A kóztör vény hatóságokat rendező törvényjavaslatnak történt megszavazása által országgyűlésünk a multak nyomán nyert tapásztula-tokból kiindulva, a régi a elavult önkormányzati rendszert a korigénveíliez idomítani, a közjóiét előmozdítását tűzte ki czélul, — ¿tinivel a tör véuyjavaslut a városok éa községek könis vagyonának mikénti kezelésére né/.ve ••suk a/, eljárásáról! felügyeletet hagyta fenn magának, igy tehát azok fölött a belkormányzatot illetőleg minden beavatkozástól menten a városi te«tület ep ngy mint a községek azabadon rendelkeznek, — ezen mogbagyoU jogoknál fogva, ha a tisztelt olvasó terhire nem leszek, megkísértem a közvagyon tárgyában csekély nézetem e lapok hasábjain elősorolni. Mindenek előtt szüksége« tudni, hogy a város vagy község vagyona miuó alapon nyugszik, — váljon azon v»gyon, curialia birtok e V vagy pedig úrbéres természetű, inert w kettő közt nagy a különbség, értvén, ha a birtok eurlalis, akkor maga a város a földesúr, ekkor a közös birtok annak minden birtokosát oelső és külső birtokához aránylag egy lormáfi illeti, lm azonban úrbéres tormészetU,'' már okkor magától önkényt következik,hogy ott uraságnak is kelle lenni, kóvetkc''zvi» azon vánw tcrUletét curialia éa úrbéres birtokát szinte más* blrjn.mig hz úrbéres birtokot »zlnte mások birják, — én mindazon várost, mely 184# előtt lakásától füst pénzt űzetett, Mdjétől 10-det adott, rétjétől czensust tizetett a 1630 évi VI, törvény 2 tj-a alapján ''/t v. évi korcamáltatásaal birt éa a törvények azerint legelő éa erdő elkülönítési pert uraaágával vitt, ezen város v. község, mint volt úrbéres község van tekintve, kérdésen tul van, hogy az ily vároa éa községtől nz illető uraság kárpótlását tuogkapu v. megkapja a reá érkezendő sorban s igen aok helyütt az ily városi vagy községi köföe vagyon jövödelme a közöa|)énztárha folyván be, és mivel az illető földesúr adója után a pótlékot ugyan azon pénztárba fizeti, ergo a k'':ség vagy vároa magán tulajdonából ia aránylag részesül, mert a városi vagy közaégi költség előirányzatban a bevételi rovatban a közösök jövödelme már bent foglaltatván, ezek levontával fent maradandó hiány vettetik ki pótlék utján az adó átalányra, de az ily kezelés mellett a közös jöviklelotnből olyanok ia részeltetnek, kiknek a városban egy talpalatnyi birtokuk ainca, mert a fizetendő adó. átalányuk a pótlék kivetésnél zsinór-roé''rtékül jővén, iniut ilyen a helytelen jövödelem feljegyzés azo-rint kezeskedik, — hogy még ezen felül a közösöket sok egyen miként ia haaználja, tanúskodik az, hogy egy idegén a városba mint zsellér megtelepedik, marháit közlegelőro hajtja, igy a közösöket ekként is jogtalanul élvozi; — én tehát f»z ily városok és községoknnk a kivitel könnyítése tekintetéből nz arányoaitáanál ügye-bet ajánlani nem tudok, mert az ily urbérea vároa vagy közaégnél az arány felállításához szolgál azon . körülméuy, mlkép házai 1847-ik évben fizetett fUatpénz miatt öaazeirva voltak, igy ez jelonleg az arány alapjául szolgálhat, valamint azinte földjei és rétjel hason felírásban fellelhetik, — igy etek képezhetik az arány alapját. Mert tisztolt olvasó, ha a birtokos osztály tudja, mikép létező birtoka, melynek terhét vinni ia van hivatva, részére jövedelmet hoz, ugy nem kétlem, hogy az örökös zugolódásban éljen, a örökös elégedetlenséget tanúsítson, az oly város lakossága ha bár eddig u haladásnak gátul szolgált, iparkodnod azt elhárítani, a köz-jólétet elősegíteni. . '' • Mivel az uj municipalia térvény értelme azcrlnt az uj rendezés a legközelebb jövőben kiláitásba halyheztetett, nom lenne tán ftilöslo-gea, ha n közötök mikénti kozolésére vonat* koíólag egy oly kulca állíttatnék fel, mely a méltányosság határát meg ütve, a kedélyeket kíelégitené. KOVÁTS JÁNOS, langviii kcr. jejjy«ö. Heti szemle. Augusztái 0-iu IÖ70. — A bécsi belügy mlnisterluin a háború áldozatai azámára azinte kegyadományokat gyűjt. — A budai műegyetemnek Pestre való helyezése yalóazinü. — A csalhatatlansági dogmát a llnezl püspök hlrdutto ki először. - Az aradi vértanuk azobrára eddig 32,800 frt. gyűlt be. — Az u| Ti frtos banktogyok magyar s né-metazöveggel állltlatnuk kl. -- Debreczenben egy adóhlvatalnokot 20 ezer frt. sikkasztásért elfogtak. — Kgy budai aaazony rézdarabot tett az ugorka közé, hogy azép zöld szint kapjon a ez által férjét a kft gyermekét megmérgezte. — Türr tábornok közelebb Üécsben érkezett gr. Ueusltal a ezután Klorenezbe utazott. — w \ — Bibesco herczeg rohianlai trónkövetelő Páriából Bukarestbe utazott. A bajor kormány betiltotta a Helvetiába való gabnaxzállltást. — 10 ezer vasúti munkás állandó munkát kap 1 frt uapi dij mellett a uagys/i-beni vasútnál. — Országgyűlési alelnökök : Bittó István és (''erezd lí, jegyzők: Jámbor Pál, bájanovits Sánd., Anker Uugo, Széli Kájmáji, Majláth István és Ivacakovica választattak liieg. — A poros/, ka touák üngybvtükkol irták a hurczheiyérti szál Utó wnggouúkra; Kéjutazás l.''árinba! -Triiyzti távsUrgüny azerint Kórst és Chúrkowbuii az epemirigy kiütött: Konstantinápolyban már elrendeltetett a vesztegzár. Az osztrák kor mány 100 db golyószórót (Mitraillenae) csináltat a Iranczia kormány általküldött a köszönettel volt mintapéldány azerint. Hirszurint a magyar kormány ia Sigl gyámokkal 100 bibliák november középéig történendő elkészítése ügyében alkudozik. — A magyar ország-gyüléa aug. :'')-én elnapolta Üléseit. r B. Eötvös KarUbadba utazott. Suarbrüeken mellett a francziák verték meg a |>oros/.okat, WuUsenburgnál pedig a poroszok verték meg a frauczlákat; mindkét helyen véres csata fejlődött kl. — A katli. autonomia-gyűlés októberre hivutik össze. — Oltyán János kanonok neveltetik ki lugori püspökké.. Emlrénvi Lajos Afrikából hozott állatsorcglctét az antwerpeni állatkertben mutogatja. Pesten Orogorson faraktára leégett. — Az osztrák-magyar kormány 70 oier lovat vásárol a béke-állomány kiegészítésére. — A honvédség 14 uup alatt 120 ezer emberrel harczkészen állhat. — Hay-uald érsek 10 e?er frt alapítványt tett a pesti muzéuin fUvészi gyűjteményének szaporítására. Hírek - M i h á I o v i t s zágrábi érsek*ur ő exja aug. lián reggel Nagy-Kanizsára érkezvén u kegy. rend. vendégszerető házában vette a»á| lását, hol nz egyházi « világi küldöttségeket fogadta ; délután 2 órakor külön vonattal Zágráb felé azcroneaéaen elindult. Bedekovlts miuis/ter azinte vele volt. Az ünnepély leírását e lap számára Bátorli Lajos teljesíti, ki érsek ur ő excja kiséreUSvel oda utázott. — Ke(|ulem. llervzeg Batthyány Fülöp lelki üdvéért a gyáazisteni tisztelet» nagykanizsai sz. Ferencz-rendiiek temploiiiálmn aug. 4-éu tartatott meg iiagyazáinu közönség j.•len-létében. Mely nlknlommal jónak látjuk, mint a V.''L. írja, közölni, hogy béesi lapok szerint a Batthyány örökösök ünnepélyes halotti kíséretet szándékoztak Bécsben rendeztetni; a megboldogult végreudeletileg Bécsben egyszerű gytUzkiséretet óhajtott; ellenben Némotuivárott rangjához illót. A bécsi bcszentclésnél jelen voltak: Ilohciilnhe herczeg, luiut a kiri\Jy képviselője, Albrecht főherczeg, Schvan-Zcnbcre herczeg és a családtagokon kivül számos tábornok és fórondfl tagok, a hivatalnokok, és szolgák pedig a holt testet fáklyákkal kisérték ki a vasúthoz. Németujvárott az ünnepélyes tembtés jul. 28 áu történt meg. A hol: tétéin a Szent Fereneziek egyházában volt díszes ravatalra holyezve gyertyáktól körülvéve; a fejnél a herczegi korona, kard és kalpag volt''elhelyozve; lábtól egy emelvényen a megboldogult rendjelei áltak, s körületét u családi czimer ékesité. Kö- < zelről ugy mint távolról nagyszámú nép gyűlt '' ez alkalomra Német-Újvárra, a inig a nép a templomkörüli tért Uilté meg zsúfolásig, addig a Drnskovita és Monteuuovo családok —.örökösök, megyei küldöttség, papság, honvédség a a közös hadsereg tisztjei, a herczegi gazdasági tisztség a templomban hallgatá a gyász Isteni tiszteletet, melyet fényes segédletté} Sza''bó Imre megyés püspök ur ő méltósága végezett. A tetem a családi sírboltba levitetvén, itt a zárda főnöke moudá a gyászmisét. A gyászszertartás bevégo-zése űtán a vendégek fényes halotti torra gyűltek a herczegi villa termébe, a tiszttartó, ispán lakába, s a zárda helyiségolbe. A korcsmákban a nép étkezett, örülve a kapott gyertyának, mely nagy mennyiségben osztatott szét, s melyek miatt pandúrjainknak nem egy hevesebb néprohamot kellett kiáltania. Gróf Batthyány Ousztáv és Ödön — majorátus örökösei, mint halljuk, akadályozva voltak az ünnepélyen me^eleiihetnl. — Végül a sírbolt ajtaja bezárult^ s most iámét ogygyel több aluazsza örök álmát ott azon családból, mely e hazának évszázadokon át nem egy nagy fiat adott. — Batthyány Fülöp elhunyta folytán, a herczegi czliu a Londonban élő gr. Batthyány Uusztávra szálna ; du i|)ivel ő lemondott arról, Pesten lakó fiára, Ódöti grófra, a magyar yachtclub elnökére fog szállni. Kgy pár lap ugy emlegeti az elhunytat, mint a herezogl ág utósó ivadékát, a mi azonban helytelen állitás, mert a Batthyány- (valamint a PáltTy-) családban nincs berezegi ág, hanem van mindig— egy herczeg. — A napokban nyitották fel az elhunyt Batthyányi Fülöp her czeg végrendeletét. A majorátuson kívül, mely öt magyarországi nagy uradalomból, öt bécsi házból a néhány osztrák uradalomból állva a berezegi czimmel I együtt gr. Batthyányi Uusztávra marad, a herczeg még HH.tHHI hóid földet Magyarországban, iiégyniilliónyi állampapírt, három kisebb osztrák uradalmat s 73,»XX) frt készpénzt hagyott hátra. E dus ¿''agyon évekkel előbb elhunyt ifjabb fivére Batthyány János gróf két leánya, özvegy 0 r n a k o v i c a grófné M ontouuov o here<egné közt oszlik meg egyenlőn. Krdőd i J á n oa gróf, ki Batthyányi János grófnak^leg-ifj.tbb s már 2 évvel-előbb meghalt lányát bírta i. lett a vég rendelőt végrehajtója, a neki a herczeg tiszteletdíjul lOOO db. nranyát hagyott s ezenkívül 400.0DO forintot. Gondoskodott a német újhelyi családi vár a forenezreudi kolostor fentartásáról Is 300,000 frtnyi alapítvány-nyal, valamint jelentékeny összegek s életjáradéktik vannak hagyományozva cselédsége szá-iuár:f ia. Magyarország nyilvános intézeteit, melyekről pedig gazdagon gondoskodott mindig életében, a herczeg kifeledte végrendeletéből. — Sürgöny forgalom Nagy-Kani-zsán (. évi julius há folytán: átmenő sürgöjiy 12,(>H8holyben feladatott 1717; érkezett ide-, szóló 1H41; egyleti üu kűlfiijdi 12; hivatali* jött Iá;, ment 4>í összefon • 10,3.r>7. — Vasúti s z o r o n c s é t l e n s ég. Mult hétfőn a kanizsai vaspályáuál a gőzinozdony egy embernek lábait a mellét összezúzta, ki egy órai kinlódáa után kiadta lelkét: egy másiknak pedig kezéről 4 ujat metszett el. — Öngyilkos. Valami Scholtz nevű uti biztos az úgynevezett .Sánoc''ban aug. 2-án éjjel felakasztotta magát. -Színészet. Balog Alajos igazgatása alattti színtársulat Zala Egerszegen aug. l^éu a Háry kertben létező színkörben Zalamegye főispánja Méltóságos Ur. Szápáry Uéza ur tiszteletére „Szápáry Péter fogsága és boszuja* ozimü & felvonásos h<">s Mziitmü adaték elő. Ez alkaloi|inial a kert s helyiségben szép kivilágítás cK/körölteték; az előadást megelőzőleg ó Mgi''irt«k>hiven talált életnagyságú átvilágított arczképével díszített fényes tableaux rendeztetett, mely alatt a társulat összes személyzete a „szazat" két első szakát éueklé. Közönség nagy számmal volt. Ö Méltósága mind végig joleníé-tével tisztelte meg. Veszpéinbe jul. 31-én a Kómából hazatért veszprémi pü*|>ök Ránolder János ur ó excellentiáját'' ej*te nagyszerű fáklyásmenet és üd vözlő szónoklattal tisztelték ineg, mire a megtisztelt a közönség lelkes éljenzéeei közt mégha-tólag válaszolt. Másnap a megye és város küldöttségeit fogadta. A lelkes püspök, kinek fó-ii.ipi érdemei mellet megemlítendő, hogy hazai borászaink egyik legkitűnőbbje, a conciliumi . ellenzék egyik legjelesebb tagja volt. — Z a I a in e g y e évnegyedes közgyűlési jegyző könyvének főbb pontját mielőtt lapunk 1 következő számaiban közólnók, előlegesen jc-• lentjük, miszerint törvényszéki Ülnökké Miliá-i lovlts Kálmán, árvaszéki pótünökké- Skublita Pál, muraközi szolgabirová Dugovits Pál és megyei esküdtté Isoó Ferencz választattak meg. — Nagy Kanizsa város kérelmére a Nagy- és Kls-Kanizsa városok közt fon forgó ügyek megvizsgálása a r. viszály okainak kipuliatolására Barcza Sándor első alispán elnöklete alatt (Jla-vina Lajos éa Zaiabéri Horváth Mór, ugy azinte Mártinkovits Károly főbin^ urak kiküldettek. — Azon beterjesztésre, Imgy a tanköteles 13 — L'') éves lányok, tankötelezettségek ideje alatt I férjhea mehetnek-e, mivel Kanizsa vidékén több ily eset van, végeztetett, hogy az illető lelkiatyák lelszólítandók, ml jog- s oknál fogvn eszközük a lő éven aluli tanköteles leányok házassági kötelékét,s csak ezutáu intéztetik peti-tio a cuTtusmlnlsteriumhoz. — A balaton füredi országút, ügye élénk vitára adott alkalmat, melyről alkalmat veszünk magunkuak bővebben szólani, mivol e kedves hely méltó bűazke-aége Zalának s az országnak s meg is érdemli, hogy a felmerült Ügy minél körülményesebben megvltattassék. — Zala in egy u iskolatanácsa hétfőn délután tartotta évnegyede« ülését. Elnöklő tan-fölügyelő ur az előbbi ülés jegyzőkönyvének felolvasása közben tette jelentéseit, hogy a koszthelyi hegységekben 4 Iskola állíttatik fel, évi ÖOO—i)00 trt államsegély mellett, 3 iskola már az idén. Polgári iskolák létesittetuek Keszthelyen, Tapolczán összekapcsolva alsó földmi-velésí iskolával, Sümegben, hol a reáliskolám tett Hnmazettcr-alapitvány a polgári iskolára lenne (ordítandó, Csáktornyán, Zala-Egeraze-gen és Nagy-Kanizsán. — A felekezeti iskola tanítója nem szorítható a harangozna felhagyására, mivel több helyütt ez uton szép jövedelme vau, ha nem akar harangozni, jeluntse az lak. tanácsunk s ez a körülményhez képest intézkedni fog. — A felekezeti iskolákkal bíró községek nem szoríthatók iskolaszékek alakítására, hanem az iskolaszék teendőit ily helyeken az illető elöljáróság teljesiti.'' — A kántorságnak a tanitói''állástól! elválasztása nem kötelezhető, de oda kell törekodni, hogy a közös iskoláknál jövőre össze ne köttessék. — A közös iskolák { tanítóinak fizetéséből 2% az országos uyugdij- -alap részére levonandó. — Az államsegélyek csak közös iskolákra fordíttatnak, a kölcsönök pedig betáblázandók. — Az iakolatanáca egy évi utazáa- s napi díjaira f>00 frt. utalvinyoz-tatéfc. ~ T u b o ly V i c t o r t. munkátártaak letette a birói vizsgát, üdvözöljük, de cgyaíers-; mint reméljük, hogy azép tehetségét az irodalomtól nem vonja meg. A nagykanizsai takarékpénztár uj épületé alapkő letevéeéuek megünneplésére az áldomás ma tartatik mog. rtfyllti póBta. A luegyerrndeciifúl hoaott tOnréu/ ellani Is-gstáa Uraiban irt csikket kOsaOnetUl vettdk, •— A. VUonta- InUikcitlUnk. H. K. Bécs. Iparkodunk jdvi Unni. — 8a. 2 -Kg«rat«g. Aa ígért tudéaltáat Tárjak- ____K0ii0n<ill«t vsttUK. 81 — H K. évi julius 1-tCI a síinokat inrgknldamik, 4 I - v Uzléti-hirnök. • A „HAZA" ¿IctbUtoiitd bank t. ítI julius b«Tl Oilct kiuiuuiiia -. Ben/ujtstott 699 darab btvallii 6078 HU frt tűkérefdggSbeii maradt a mult bóua|>-ból 026,9117 írt lökíre. - ö.i.c.en 1frt. ifikére. Kbbul kiálllltatott 65»! darab b''iifiot, frt tSka fil^gSbou maradt 626,7(W frt tSka, «lutatitlatott S2.070 frt l5ke. Ötii«ien 1,132.986 frt tökére. — A bank lufikodétéaek keidet« óla, t. I. 18G7. tieptembar I-tfil, 1U70. iullut hó végéig at ötiiat bouyujtutt be-vallitok 30.874,IUU frt o. é. Naiy Kaalisa, auMiataa 10 ii, 1870. Még folytou ai idS íreitél/ének vágjunk klUvs, mely uémlleg hátráltatja a telje« btukaritist, ctépUtt én kOoiiyebbitl a mln5«é|r«''l, annyira, hogy a 04 fontos buiAt a javának neraiidk. K«r«««tuk a sab 4a roaa egyeneaen ÍJ aj oror* tágba ét Triasatan kerentlll Fran-clia birodaUmba. A bóké« Urtományokbau mind • mellett a gaboa Qtlat oyugttlk, t5t Franctlaorttigban még mindig panatt van tarmát ctakálytágára uétv«. Piaczi ár. .Nagy Xanltta, 187U évi anguaatat 4-ik napján. Bnaa k.T font. 4 Irt kr. 86-86 font 4 frt 60 kr. 87-88 font 6 frt - kr. Kosa 78-79 font • frt kr. 79-80 font 3 frt 20 kr 80-81 font 3 fit kr. Árpa | »erfStéire 70-71 font iffrt 80 kr 71-72 fout t trt -kr. Árpa kOiöotéget l>6- Í6 font — írt — kr. 61—6* font frt. Knkoricta 3 frt SO kr. 3 írt — kr.; Kuko-ricta olatt (ctiugvantin) — frt — kr Zab 46 — 47 font 2 frt 40 kr. 47 - 48 font 2 írt ¿0 kr. !>ohanka 66-68 int. - frt - kr..C8—.70font - frt _ kr Habfehér 0 kr. -- bab tarka G kr Kenyárliiit kOtflutágei 8 frt r«W ki. finom 9.M). ZteuiUlitit 12 frt -. kr. I^ngllltl kö»f«n»íge» 12 írt — finom 12 írt — kr. Király-liaat kBt3n»ége« — frt — kr finom |6 frt — kr Rotti láng kOtOniéget —»frt — kr. finom — frt — kr. Marha hut fontja 2S kr. Borju-but fontja 24 kr. Sar. ti* hm fontja 36 kr. Juh-bua fontja 14 kr 8sa< lona fontja 44 kr. Ztlr fontja 60 kr. Ctlbá párja 70 76 kr. Kácta 90 kr. 80 kr. Lud torány 1 frt 40 kr 1 írt hO kr. Lud hltoti S frt 80 kr. 2 frt 00 kr. Pujka frt--kr. Tyuk-tojái l*/k kr. kr. Burgonya méraj« 1 frt 40 1 frt SO kr. Egy uiátia tiéna 2 trt 20kr i.íénauj 1 frt «0 kr. Egy kéve ttup 10 ke. 8talma 1 írt 20 kr. Xljbor vldékOnkbtli akója 6 frt Ó.bor vi, dékllnkheli akója * frt. A nagykanixiai váró* tanáetának árjegytáka könyvéből kl.d.a 8ZI8ETHY KÁROLY, blatoa. Érték- ós váltófolyam: aug. 6. ó9/o''motaliquea 62.40; 6% nemz. kölceőn Ü1.4U; IHtj<i-ki álladalmi kölcsön -.80;baok-réazvények 055; hitelintézeti részvények 219. 7t\; I/ondoii 130.50; ezüst ágio 129.&0; arany darabja ti. 10 kr. Vasstl aapoaklati mtsttrasd : Indul N.-Kaniaaárdl Haret f«lá reggel I óra ft6 • •> . délután i&óra 26 • Buda , reggel ti óra -« > . d. u. 1 óra 22 • • • . ettvo 10 óra 67 . Trieat , regg. 4 óra 46 • • • délben 2 óra 16 Hío . regg. 6 óra 30 . , éjjel II óra 20 • . . délután 3 óra 80 Érk. N.-Kanlatára Karc« , raggal 4 éra 1 • . . . délben 12 óra W , Huda felől reggel 4 óra 28 . délb. I óra 46 > • . e«tve 8 óra 63 Triett . délbtnl2 óra 62 • . , »«te 10 óra 36 Héc* . reggel 4 óra 10 > . . atle 9 óra 40 ; . Sopronból dálben 11 óra 9 Heti naptáir. Jsllui 24-t<l 30-lf 1870. ptrot. perrt. • p«rc<. parci. IIÓ-" ét heti-'' ~ Katbollkua nap-f ^rotaitáui i (V, nap tár f naptár Jsü I j2) Jétut inegtiralja Jeruttalam várotál. I.ukáot XVIII, 4 -47J 7 Vasárnap B 9 l>onát B 8 Donát I 8 | Hétífl Ctlrjék C''ilrják 1 S '' Kedd Komán, A. Km«d 10 S/erda I.Srinca v. I.Srinez 11 1 C''^aiürt. Ztuuan. Tibor« Pfll. fel 12 i I''éiilek '' Klára aa. Klára, HU. 51 13 1 Stootb. | liypol. v, f Ipoly. Kat. Felelős- szerkesztő : Wajdits JÓ2I8Í. Segédszerkesztő: BátOrfl LajOS. FIGYELMEZTETÉS! Egy idő óta kereskedők potltpá* hirdotóayk últul roszSqlkát ajánlanak a t. oz. közön-»ég, különösön a vidéki lakótok félrevezetőére. E kereskedik sem órások, sem'' — mint állítják—. órngyárosok, ennélfogva az órának bolszervozotéról legkovosobb értelmük sincs. Kiadnak például avult lógouyniAvet, pakfongállványban mint uj szabatos mflszerU (irákat, valamint másféle legközönségesebb órákat valódi angol órákul stb. AzérC óvakodjék mindenki ilyféle haszontalan órák vevésétől. - ,.'' A ki egy valóban jól rendezett ós olcsó órát akar venni, forduljon a jó hirnevü ÓréiallOZ. t ki átalábau^kiA óragyártással foglalkozik. M. Bécaben, (Stefausplatz Nr. «5.) Férfi ¿rák. HERZM. polg. órás Hécaben, (Stefansplatz Nr. 0. Aussenseiten dea Zwettelhofea) számos év- óta jó hirnévben részcaüló legdúsabb tartalm öra-haktara ajánlja inindennomü jól rendezett / óráit nagy válaszokban, eg.v évi jótállás mellett, a következő árjegyzék szerint. (•enll stebórMk. * .'' kilbutí minöaégílek * Cl. k. kéinléaxeti hivatal ¿Ital "''«(rpfáUálvs. l nem .«abálrxolt ''•»«< ül<,,Al •mail. SO-8»5 ft. tlUnBrOa 1-137 12, 71 Mimii n «Tabályoxott Arámii jótálláil JlfeT adatig-A nein »xabályxott «Wf-^ ^»1 "''"T*1'''' '' — '' ....II Híl-Si! fi elloniiröx 40-48 frt. • hftigyórák ar.lap. Itt-40 ft. ■ email. gyémánl. .''itt-4M ft. kriartálylappal 3-1- 4.'') ft. ■ kettSilap 6 r. 40 -48 ft. email.gyémántok.fk)-M ft. hölgy horg. órák 4(1-4« fi. • jegerxtiveg 46—60 ft kvltila lappal fill-ftdft reinintH ruk0O,7O, «0,00 100 ft. ki-t rodt-i. »>, too -no n AxonkivJII mindenféle órauem kéaxlelben vau. Kxtlat órák t - I 60-ig aranyox latnak. Kali.l óraláucxok 2 frt M) kr. 3. 4. b. C. 7. 8. 10-la. frt. Ar un/ óraláucxok Im. 2ft. 2«. 30. 40. AO. l»0. 70, «0. 1W. 100. Irl. Keltft óni vwI 7 frt Kitilt henger ór. 4 rub. 10—1« ft. • aranyktr. • rugdrai 13-14 ft. ■ kettíi födéllel 16-17 ft. kri.lált tlveg. 14—17 ft. • horgony r . 16 rub: Ifi —lHfl • • •- fin. extlit lappal ¡¿0-23 ft. , '' • keltő» födéllel 18-23 ft. ■ finomabb 24—2« ft • ang. h.kriix. ttr. 18- 26 ft. • Uorg.hadlór.k.lap 24-2« ft. ». reuiontoire a nyak- uál huaandd fal 26-.10 ft. • - '' ram. kettSa fedél- 86- 40 ft • jegecxtlveggel 30— ft. - borg. hadi rom 38 - 46 ft. Arany lieng''erórNr 3ar.8r. 30-3«) ft • horgony 15 r. 34^44 ft.j Unom. ar. lap 46- «0 ft.| . KfU(< órával, mely a k«*l kelt«» lappal 66-«6 fi grergyát gvujt <■• frt. - Ili« penvnyel «.'',"w''K'' »0 100-l-uHjí kti\\ ««»^J. , .",?jflKOWl. klvánalra kllldilk brj»,. W- v '''' We.nwA 4''»_ju! ftI í i ü*!" í 14 gokírt aránylag órákat éa Un ...kai ia.,n,..Sa. tokbíui 151 J3 lí''frt * ....... ........*«"", , , M''T *Hordoiíi. í *r * ¿Wi. orak. fa*«»»« »»"■*«•"- - - kel. lap. 100.110.120- |W» ft. llorgonyTéle, rubinnal, at Vadaax éa munkai reinouloir pakfuug fdl|i|{ MlrIHk k8E''„| lrgjohbnn ba»i. »..talmi aranyokban nálható mind«n ranpályaiidvari «rr#-i Minden Ar.»u legjobl.azorll-k, Itíilgy iliik MÍre, aalnliáxaklian, gyárakban »ib. »•« k-ii«k.-dök \agy nem .''.rA«ik Al KiU.t riil. i tt 8 r. 13-18 ft.Kien ¿ráknak niindegyikti ugy van lal ajánlottakkal ¡l»»i« nvm v.gyi-Arany - . 26 - 30 ft. anrrssvt, hogy bal kUlOnfélv lielyanl lendÖk. l.egnagyobb vál*»«t>-k a le« diait*ebb párlil braaoi órákba*, 18. 20. 22. 86—80 fiijával; -- ngyanai lltSmflrel í8, 30, 86, 40. 60, íJO - 100 írttal. Legnagyobb raktár- Ingaorakban, Tulaidon gyáitmány, kél évi jótállá»ial i Naponta ¿ollin«aiid4 1*'' 11 12 frt. — Miudoii H iiap felbuiandó Irt 17. 18 19 20 22 írt. — Ugyanai Ara fi fíl''''iiA(lt黫el M. 33 3.''i frl. — . 11 r k • «• iiAgyedntatlliuel 48. f>0 66 frl. ll^iiapo* regulate\ir 28. 30 32 frl. Ciomagolá« ingaórák nál t Irl. .r)0 kr. > .• „, . , - , , .., ,, Minden javítások 1,1,MJ> leg. 8(3|r (.y (,() |l<>lcl KUlSO jolibíu vígeilBlnok. Vidéki inegren* . . ltoléiab sí öMiegnek kínl.- n boktll iU»u uagy iiotiáui nlánr.''t mellolt Házeladás. -''* * t '' Sz. kir. Kaproncza (Kop oinit/) varoöb^n a „SZARVAS" vendégfogadd, szabadkézből illendő áron eladó; áll 5 kisebb-nagyobb szoba-, téres konyha-, két pincze-, téres udvar-* két istálló-, ket pajta-, három kocsiszín-, konyhakert-, és egy hold 92 négyszögöl terjedelmű ^gyüraölosösbőL A vonni szándékozók akár levélileg, akár szóbolileg.értekezbotnek a tulajilonos Lakopak Mihálynál, d 1 Léffr^aon. Jj Zala-Szt.-Mihályon egy iiri lakház gazdasági épületek ke), két hold belső M rt najry po legponlo »abban lrlje»illeln«k. nem felel.''í <Jrák kloerílletnek. tírák r»*téb* i« elfnffadlAtiiAk Kérem figyelembe venni! birtokkal szabad kézből eladatik Ezen birtok közvetlenül a vaspálya udvarnál fekszik. Bővebb értesitést ad S/Jdnay AhIíiI, (4411 I) kii pn»lam«»lcr • Zala-Apáthiban. WAJDITS JÓZSEF könyvkiadó hivatalában NAGY-KANIZSÁN. > < . . Mt*í<jeloiit óh minden hiteles könyvárusutifkap- ható : „Uujta láiiyok iiiulassiuik !" MULATTÁTÓ KÉZIKÖNYV. A magyar hölgyek gyűjtötte: Wajdits József. K/oit ga/.vlatí bi''ltahulmu, szép kiállítású (közel 500 lapra terjedő) csinos kenie^v táblába kötött könyvnek 7 Aralftrt eo kr. '' Mcguji- (Recreati* lé nedv ons-Fluid) LOVAKNAK, - cnrauat, es. kir. állatorvostól. mely a bfrai inA(t«. .-^««»/(fllcri liAl/xá« illil.''ke« «mkf ilUi a lekinUlyei álul ine|(tíi>Rillutri(n ■ a maira« kere«keiU|nii niliii.r.-Uriuniuak iHti!). év. >Urt hó 5-én 4:t;jrt 7^4 aaiiim kilnirMÍjlviliiva folyiin Myet egyedül «lat By ^yeie lovak kOlttf betegiege ellen •II*m4 tetett. Mint k őrmeze ír.«; •«jer Iia»iiiáIIiaió a t..vak iiaiívhIIIi klbajtáaa el3tt é< útin, minthogy e<en *ier i»m/l eríiüit » a lova kai ineK''okkanÁatiO óvja. Több IckinUlyektől kiAH"''H I-kJoI»!« biionyitványok exen gyógyaser elailóinAI uieglekinllielők Ara egy üvegnek haajunllali Illa.iU.ial I frl. 40 kr. Klagenfurti állatgyógyszer lovak-; szarvasmarhák- és juhoknak mely a kornaubuigl marhapornÁ! é> mii. a\alAllAiink nllnl <>»»<e-illllott ké.iitményeknél aokkal nlfibbre vonhalóbli inril ea nem «gyedtll a« «Kiforduló k''.«ftn«étfe. ......................nini orrfo- lyáa, mirigydag, klIlAnféle huriilok aal. gyora é» bitonyoa aegllaé-get nyújt hanem még Uiaaabb bcl«5 «lAivcdéaeknél i« legjobb eredménynyel haainilható. KIiávoIíIja a belek inakaoa beduguli-aail, a verőcaeér rcndaierbeul hAburgAlá« okai rlitnioaililja a ki. éa elvilaailAaokal, éa nagy mérvben eimli a. tahenek ti-u>lé«él. Mint kórmegelSiöaier ''— tavaaaial é« Caaiel midiin mr^llal.ik gyAkrabbau bet«g«ekeduek eredményuyel lia«>nitb«tó inintbogv •ok betegiégrk kitlKéiíl akadályozta, at illatikai jókadvtlckké leaai a aaflrvcdl4at éa étvágyai elftmonlitja éa ax ^inéaalrat erííalll, Végre meg kell jegyeznem bogy ax én állalgyógypomm nem raak jobb mint a korneubuigi martiapor hanem raoniAgaim ia uagyob-bak éa uloaóbbak. Oyógyaxerem eladóinAI n legjubb bixonyilvá-ayAim inegtekinffíeUIk '' Ára egy caouiagnak haixuilati utaailA««a! 40 kr. Figyelmeztetés. Xsteleaaégean^k tartom mini Allatorvoa a t. ex. lólulajdo noaokai Qgyelmextetnl hogy a kornvnburgi Kwixda nr itditő nedve egyáltalában nem gyAtfyaier a lovak betegaégei ellen'', hanem eaak mint kórmef«l(li(l axer aiabadalmaxlatott, (kórinegeltixií aae> rek lehetnek egáauágea állatok axámára. dv nem betegeknek) kll Iliiben a maga« c*. kir. kereakeilelini minlaxteriuinnak 1H6U. évi mártlua 6-éu 4.1361724 axám alatt gyógyiterem végett'' réatemre kiadott batároMt értelmében Kwixda urnák határoxoltan megtiltatott « moaóvlxének (Reatitutiolia Fluid) nyilvánoa. blrdetéaekben » ha«« nálali uUaltáaokbao gyógyhaláal tulajdouiláni, do Kwixda a tilalom dactára aem engedi magát eltéveitetni, liogy találmányának gyógyerejd batáet ne tulajdonitan«, melyet ax aoha aem bírt. K ü r a k t á r: ax oaitrák-magvAr birodalom axámára Craual illatorvoioál Klagenfurtban. IV* Ezen HZurek rnktárn Nngy-Kanizaa h vidt^ko rdszdro egyedül. V.42Ú— 4) Rosenfeld Adolf, kereakedéaében van. Jótállás mellett EL leadotot) ós legjutányosabb varró gépek. Vagyuk bátor «/.etiiiul n ti. «; ki>-zönmV''l tiay.tclcltel írU-aj^tn, hogy a| Warchalovsk.y Jakab^w^s. k. szab. varro-pep gyárának, molvük u Uintloni «''■« |i«ri»i világkiállítison eőtfézerü jónánuk «••s i''ileai''wágitit állni «riluinct »/.orczluk, helyi inklilrút lUvottem. Az eladások tökéletesen a gyári árjegyzék után történnek, miáltal h n. A vevők n fuvar tto eaoin»golSj^»<5nzl takarítják meg. (''«írna-, aelyoin*, »«• éa olajjnl n varrö gópek »wiinára a liígnagyolib választékban éa olcaón »zolgálok. Mimliti a raktáromból eladott varró-gépek elimnoróai nyilatkozatot nyvrtrk, melynek bizonyítékául az iilc mollékel-teket bátorkiKlom k<>z«>lni. Mély tisztelettel <4*7-1». s) Rósenfeld Adolf R i z o n y i t v á n v o k : l ItoAunfeld Ailoll'' urnák ! ör''lmmrl nyílatkoxtalom ki, miareriut ax Önnél váaárull varró-géppel igen meg vagyok elégedve, acérl raktárát axiveaeu fogom mái >k-hak ia ajánlaui. Nagy Kanlt»a, juliuv l-jén IHTO. Baboohay Jánoine. II. T. ez. l^«ollful(l Adolf, kareakedC urnák Ax Önnél váaároll varrógépen nrtmmel dolgoxbatok, mert rajta v munkákat igényaxerllleg kéaxitlietui cl, at e iieinü varrógépeket bátran aiánlhalom n.iudeu caAlád »«ámárA vaIó ineg«xerxét tekinletéhfil. Nagy-Kanix.a juliu« ft én 1070.___KbO»U Awlóa. y ? iu V''-p »''v)fr.,a 1 -Kendik, ajoiir ategéaiel rt, M lí T H s. legnagyobb vászon és fehérnemű gyári raktára liéfhben. autheiithuriii*«lra»He hí. <í bátorkodik n t. ez. küzónségot nzon igen elóoyl)» alkalomra tigyt'' ineztetni, melynél ''R0F* fél beesáron ^(L ^ és hittoHÜék mollelt hibállati viíszon éa moglepó »«fp urí éa női fuhéruemUt azerezhetni. A pamutnak előnyo» bcazenéao éa olcsó I 1 ^"VftO a""frt^V,Xl■í,bb*,,b"", munkaerő következtében azon knllomes liolyzolbeu vau ncVezvIl • .''.''''. egnnoma gyár jelenleg, (mig a ktW.lut tart) hogy e tukintotben jutányos árra''nézve, rendkívülit nyújthat, mi a kiivotkozó árjegyziikból is látható: Vászon-árjegyzék. ldb 80 r.''if«» fehéritellen váaton beeaái l''i - 14 ftig, moll eaak 0 - • (la leg hollandi ax6\éa legalkal-•''■ inaaabb mi ingekre . ''t>V--W . I.rabauti axíVvéa légiin, legjobb éa legtarló«abb. amit «ak léteaik « 60 —Wl . . 3(1 — 4U . Kx.ilkitUli nagy >ála»xléku a Icguebexebb rumbnrgi. axAréaeknek ''¿4 .''Ki. -Ti, 4<>, 4;>. ■*> - ijiI írtért darabja melyek aiodban kélaxer annyira beealtUe vannak, I db .''«1 r''ifoa ágy kanaváax mindenféle «xiiiekbrii raikoxva éa koetkáiva beeár |4 In frl innal eaak 7—tt frt a legfinomabb.'' | db 3o ri''iffla igen tinóm é* tarlóa pAmut-aiüvelU atlaa-grapli, beraár Irt egéaa ¡í.''l irt, moal c«»k V 12 (rt. 1 db :|II riifn» angol ahiitiug (aebifon) igen Unom é> uiy tartói, miül 1 viíaxon, beraár 10—24 frt, moat 9—PJ frt. v. I'' -;\>gé»nélkllli lepedő, / rőf axélea, 3 röf h.iaa/.n, eaak :» frl. Zsebkendők árjegyzéke. . J luexat váaxouxiebkenilC I frl ''Ül krtól ''J, 2.R0, ''J, ».60, 4, 6-tí frtig legtinoniabb. '' . I Ivirtal na^^ rumbnrgi váatonxaebkendfi 3, 4, fi, 6, 7 frtig a légiin. 1 tunal leghliomabb fehér franexiA balliaxl-aeiid"'' 10, li- l''.l i''rtig. 1 tueiat i iinea váetonxaebkendS burnólhaaxnálók »rámára, igeit HinJm é* 1 taitóa beraár Jf—12, ine;»xi''reihet5 4 — 6 frtig a legfinomabb. | tueiat katli>:^> á»t<>nitebkends, fehér vagy axiiiea axegélylvel rjak 0. li, 7, f. !>. a legfinomabb: Ft/fc s htilgy-fehérnemlik árjegyzéke. J. I női <i/g jó vi.xuiiból 1 frt ím krtól 2 ft. a legfinomabb. 1 női iug kit(ti£. rilinburgi vagy hollandi váaxonból finom axir-, vagy kereJxtalal.Vv Sgt^ hlmtéaael eaak .''i-.''iO. 3. 4, {» fl a legfinomabb. 1 " ing rumbnrgi vagy irlxod. vá«*-i>ból, legelegán«abbau c'':,,y/r* >.i0 Alfynevetell Kr/aébel eaáaiárué ingek) moat eaak f». 0. »>.-;,»1 a legfiuiiinabb. 1 uni éji f&pi) eoraette) killlnő axé|., moat eaak (>, 0, 7, 8 ft a legf. rrSÍ alx^tVÖVfiják 100 klllnnféle páriái minta axerint, ugy axiutén a inoa áluláíioa.in kedvelt axegbe vágott ««oknyák bimexve, varrott axegéaiel moal eaak 3, 4, ft, li, 7, 8 frl a legtinoniabb. lí''Hgy pongyolák a legfinomabb hallatból, valódi aleneienni calpkével <a ooda-axíp Ilin xetl betétekkel a legújabb éa Icgelegánaabb e nemben, — 15, t''^j^l, !K>, 3ft fit a legfinomabb. Nöi n-érágiik finom ahirtiugből, vagy váaxonliól apró axegéaekkol,. vagy l:> ''t^aekkel kitliiiö kiállitá», uióat raak i, ''J ftO, d frt a legfinomabb, t ii ingek gallérral vagy anélkltl, t''odroxoll mellel vagy aimán kittlnC fin ebifonból, mely épen oly tarlóa, mint a váaxoil, fehéren éa ixiuetve moit eaak ''J.ftO, 3 frl a legfinomabb. Url Ingek, legjobb rumburgi vagy Irlaudi ráaxohból, — gallérral, vagy a nélklll, — iimáu vagy fodfoxoll mellel a legújabb divai axerint erSuu , varr- a, moal eaak J, 2/(0, 8, 4, fi -I) frl a legfinomabb. t!ri ingek légiin.....abb batiat .....Ilbetéttel, legelegániabb, a ml eaak léteiik moii t iek li, 7, 10-12 frl a legtinoniabb. l''ri gatyák igen jó éa taitóa váaxonból, félig magyar axabáaaal, - moll eaak 2 frl T»0 kr, egéax 3 frl a legtluotnabb. , L''ri gályák, igen jó éa tarlóa vá.tonból, magyar axabáaaal, nagy üleppel moal eaak 2 frt. 2 fit fill kr. a legfinomabb. éa legjobb divat axeriut, moa 1 a 3(1 p febéritetlen jó kéxi »lövet váaxou , 18 20 • . i''- 10 • » r 3o p feh. creaa váaxou . 1 Ii — 1M p . » U p * * SO n jelei axilexiai váatou . •.''4-28 p . 12- 14 • n W) p kit. rumi), váaxoii > 30-^-Sii • m 3» • irlaudi ctérnaváaxou , 28-32 p . 14- 10 n p 3(1 • miub. oiárnaváaxou , ;io—;u; p . Ift 1« « Ml li«ata leli. nr. Ienvá«x.»u 31 38 9 . 17 ui _ Ut - finom Irlaudi axdvé« , 40 - 48 » •.''1 • 1 tueiat uri kéxelö a legeloganaabliaii é« legdivatoaabban kiállítva, moii eaak 4.60, b, 6 frt a legfinomabb. kik 2y flig vásárolnak, egy liuoiu hímzett bat-lllVj tiszt-kendőt; 50''ftig, egy eso<la«zép kávékéazle tel, t. i. kávé abrosz (Jiozzá illó G kávékoudóvel:) 100 ftig vásárlók egy igen finom caochmir-aaztaltnritót kapnak ráadásul. Ingok vagy uri gallérok megrendelésénél a nyakbóség kítoendó. Tisztolt vevőim kényelme kedvéért, az oly fohér nemükért, uielyek nem jól állanak u testlu-z, vagy bármi oknál fogva ueiu íeUzenek, az órtik tizetott ár bérmentve viszaklildetik. ">— Kivá-''atra a készlothcnlovő vás/uiikbiil minták küldetnek. leveleket kérjük czimezni . Metil S. BÓOH Hotlieiilhuiinbtrasse Nr. 2U. VVajdits József kiadó, lup- és nyomdatulajdonos gyorssajtó nyomá-ü Nagy-Kauizsáu- Najry-Kanizsa 1870. augusztus 13-«». «33. szám. Kjlenczcdik évfolyam. Kiterjedve SOPRON-és VASMEGYÉKRE. Vegyes tartalmú Hetilap a szépirodalom kereskedelem, ipar, «a/Ji ászát, tudomány és mű vészel kOréböl. Me»;j ölenlte: minden »lOMbaton, • gyakran máifél vagy két lv«n, SxcrWt-Mitöi Iroda é* kiurió liivnlnl: WAJIMT* .IÓZHKK kniiyvk<r*«k«-<li''«.''l.«ii. ..¡JU..Í... ElőflzetóBi föltételek: 11••!>>•••!• UxImi* lior<U*Ml yliWkrr |«>«i<m Vnl.lv« '' V.iír**, ¿Vfl> ! , • fT''íll kr," Krl ÍVr* • ¡1 . r~ Kvnoifvrd rc I . ftO , Hirdetések A Imi ln«á|)»» |i«til »un''rt l>utlr 7 kr. :<-*r«t fn Minden tovAMii belkUbUirt f> kr. Il''''lv<-_''.|ij niiiiiliii i''^tyt-» lieiktnlií.t''rl .''10 ki. \ .Nyílt t.''r.n* ''íjrv )n-íii »or li.lktiMi(«i ilij.i l''> kr. Hirdetéseket elfogad: N.-KmIz»*»: »KIADÓ iiivataii.PMtM:ZEI8LlCgM. Béoi-, Himburj , Berlin-, Majaa-«.- Fraaktort U Baiet- ben; iiaahk>''htkin a voulkk. Upe»»-, B»m-, Stuft|artbaa: SACI18K&TÁK8A. Béeakfa: oPFKLIK í»stel latiója. 1 Nincs magasztosabb őrzés a hit érzeténél, moly a lélek világát, mint a nap. fénysugarakkal tartja ölelve, vigasztaló liü barátunk még a legnagyolíV szerencsetlon-ségben is, vclllnk van az utolsó perczlg. Ki e magasztos érzést k/vbelében kegyelettel óizi — szerencsés, ki a kegyeletes őrzésben semmi körülmény közt el nem csügged, boldog. Igen, szerencsés és boldog, mert az ég ihletét birja, a szeretet és remény édes mindenbatóságának birtokosa. A bitérzet összefűző kapcsa minden szép és nemesnek. Taszítsátok el magatoktól a bit eszméjét, fojtsátok el szivetekben é szerény érzetet, megfosztottátok magatokat az elégedettség, a megnyugvás, a béke Redves éldeletétól. * Kzerszer Üdv tehát azon vívmányra, midőn ez érzet 01 diadalt! mert benne s általa megistenül a hideg ész, s felül emelkedik az anyagiság homályos láthatárán. Az a sziv. melyben a szeplőtlen hitérzet trónol, ott a koronát a honszorelem angyala tartja, s igénytelen bár, de ragyogó fényében milliók gyönyörködnek, melytől a jellem edzést, az akarat rugalmasságot és a tettvágy ösztönt nyer. Nemcsak a népek, de a néphatalninsai is büszke önérzettel tekintenek ily egyénre, és a tisztelet a kunyhók lakóitól ép ugy özönlik felé, mint a paloták birtokosaitól. Ily törhetlen hitbuzgalmu, jellem szilárd hontimik ismerteték meg Mihálovits József temesvári plébános s utóbb duluii ez. püspök s ihost zágrábi érsek. De mielőtt tulajdonképeni tárgyam leírásához térnék, jónak látom a nemes férliu életrajzát közölni : Mihálovits József, született 1814. január 16-án Tordán, Torontálmegyében, hol atyja, István, a szeplőtelen jelleme, példás vallásossága s omberszcretetéi;ől ismert uradalmi tiszttartó, egyszersmind .Torontálmegye táblabírája, 4» évig hivat aloskodott. lílenrt tanulmányait Tordán s Nagy-Heeskcreken, a felsőbb iskolákat Temes-várott és Szegeden, a theologiát'' a temesvári papnöveldében kitűnő előmenetellel végezvén, 18.''l4.ki október hóban a nagynevű Ijoiiovíqb József csanádi |>Üs-pök által püspöki tollúnknak hívatott be'', 183(>-ki aug. hőtől kezdve, mikor áldo- ; zárrá szenteltetett, egy é\ig mini Te-mesvár-belvárosi segédlelkész,, egyszeis-miml egyházmegyei igtató uiúköilött oly Kiváló szorgalommal s ügyességgel,. hogy ''-l 837-ben püspöki szertartó s szentszéki '' jegyzővé, 18II.ben titkárrá s széki ülnökké, utóbb irodaigazgatóvá neveztetett, Mint temesvári Segédlelkész különösen érdemet szerzett magának, iliyr ajkú fo-V.venczek lelki üdvére illyr ilyelveii tar I t<ílt reggeli oltárbcs/.édci által, melyek "horvát hazaliságának s emberszeretetének megannyi tanúbizonyságai. 1848-k-» február hóban Ferdinánd király csanádí ka-iionoki czimmel ékesítette föl. lionovics oldalán közel 1.*» évig liiva-faloskodváti, legszebb alkalma nyilt : tapasztalás, tanulás, figyelem és gondoskodás által ilélefét edzeni. Kkkor fejlődött ki keblében a józan haladás és reform ügye iránti szeretet, melyekhez egész életében. egyházi és polgári téren, egyaránt hü maradt. Kezdettől .végig jelen volt püspöke oldalán azon három- neve-■ zetos országgyűlésen (1839/40,. 1843/44, 1M47/48), moly Lonovics élotébon korszakot alkot, szónoki és törvényhozói pályájának fénykorát képezi. Innen merítette Mihálovits szónoki tehetségének, erős logikájának, kifejezési szabatosságának kincseit, melyeket később alkalma volt a köztéren értékesíteni. Itt kötötte széles Ismeretségeit, többször megfordulván nagynevű püspökével a külföldön, Budapesten és Mécsben, a kormány és a nagy világ legtekintélyesebb köreiben. Temesmegye közgyűlésein már 1841-ik-évben kezdett szerepelni, .I84l)-ik évben pedig a csanádi egyházmegyének a magyar -hadsereg védelme alatt állt részein, a szabadságharc/, legveszélyesb szakában közel fél évig, mint törvényesen kinevezett püspöki másod-helyettes, egyházi s hazatiui kötelességeinek meglolo-lólog, szitoly ügyességgel s tapintattal, mint példás önfeláldozással működött. A magyar szabadságharc/. elnyomatása után, mint „forradalmár" a temesvári c.s. kir. hadbíróság eÜ állíttatván, 184!)/ nov. 17-én hivatala, czime s va-gyonátoli megfosztás mellett 4 é\i várfogságra ítéltetett, melyből harmadfél évet IJpotvárban le is töltött. — Deportál-tatása előtt három hónapig együtt volt elcsukva a temesvári 14-ik számú kazamatában boldogult Murányi lgnácz te-mesmegyei főispán, Róka .lózsef kfcuoiink. Szlávy .József jelenlegi miniszter, Ormós Zsigmond alispán, Hadványi linre alis* pán, Zsigmondr mérnök, Parose*,ich Hugó és más kitűnő fogolytái''sakkal. Uajtársai tanúsága szerint nyugodt kedélylyel tűrte a sor» legsulvosb csapásait, és egyike volt azoknak, kik a fogház falai közt vigasztalták, felvidították a bent ^lakozókat. Harmadfél évi szenvedés után am- iiisKtiultatváu, idpőtvárról 18.r>2-ik évben hazaiért szülőföldére, Tordára, hol az akkori kormány rendelete nyomán az egyházmegyei hatóság által köteleztetett se-gédlelkészí minőségben működni, a beleb-la-zés; korlátok szigorú megtartása mellett. Ksv így harmadfél évig szolgált mint. helyettes segédlelkész azon uj szentegyházban. melyet azelőtt három évvel mint kanonok és püspöki helyettes az istenitis/.-teletre ünnepélyesen felavatott. Végre 1804-ik évi oktober hóban Csajághy Sándor püspök a. kormány, engedelmével ót német-besenyői plébános-helyettesnek ne-vO/,te ki. Még mint ilyen is egész 18í>U''ig szigorú rendőri felügyelet alatt volt. Csajághy püspök, az egyházi s tanügyi téren kifejlett példás buzgalmát s tapintatos megtartását méltányolván, őt 18f)H-ben kerületi esperes- és tanfelügyelőnek kinevezte. 1801. május elején Donna/. Sándor püspök felterjesztése folytán királyi kegyelembyl kanonoki czimét visszanyerte, s ugyanazon évi juníus hóban Teüicsvár város közgyűlésében nagy szótöbbséggel, s mint a közgyűlési jegyzőkönyv mondja: ..hosszantartó éljenzésok közt" Temesvár gyárvárosi lelkészszé választatott meg — Hó vonulása Temesvárra valóságos diadalmenethez hasonlított. Ks ezZel M^ialovits életében uj fordulópont állott l»e. Múltjához és képességéin/. illó állást nyerve az egyházmegye >zék helyén v múvejt közönség közt, nemcsak papi hivatásának jutott kellő hatáskör, hanem a hazM állapotok jobbra fordultával a megye és város tanácstermei is megnyíltak előtte. Temesmegye bízott-mányi taggá, Temesvár-város polgársága városi képviselővé választá meg. Lelkészi beigtatása után első gondja volt a Temesvár-gyárvárosi szentegyházat az adakozások utján befolyt és sajátjából tetemesen növelt gyűjteményből díszesen felékesíteni s gazdagon felszerelni, úgyszintén az elhanyagolva volt paplakot helyreállítani. A köznevelés előmozdítása körül mind helyben, mind esperesi kerületében kiváló tevékenységet fejtett ki, s hol szükséges volt, nem késett áldozataival is hozzájárulni. Így többek közt Temesvár-gyárváros külső Részein lakó szegényebb sorsú .magyar gyermekek nevelésére nyilvános gyűjtésekből és saját áldozataiból egy f>Ü0U frtnyi értékű tágas iskolát s tanítói lakot épitett és a tanító fizetéséről gondoskodott; mult évben a Temesvárott felállítandó reáliskolára 3000 Irtot ajándékozott, kieszközölvén azt is, hogy a temesvári első takarékpénztár niejyiiek ó elnöke, ugyanezen czélra szintén néhány ezer frtot megajánlott. Országos, megyei s egyéb jó czéiokra, nemkülönben a szegényeknek mindenkor bó-kezüleg adakozott. Háza tüzpontja volt a megyei s városi értelmiségnek. Mihálovits szépen tudja személyében párosítani a jó polgárnak a szabad országban két lényeges kellékét: tisztelni s eltúrni mások meggyőződését s szabadságát, és élni tudni saját szabadságával. Elénk részt vett a megyei s városi köztan&cskozásban : szónoklatai higgadtság, egészséges zamat éy a logikának s érvelésnek alapossága által tűntek ki Mert mindenkinek megadta a magáét, méltán birta még az ellenfél tiszteletét is. Mihálovits mint emelkedett gondolkozású, engesztclékeuy, de független jellemű munkás polgár és hazad, Tc-ínesmegyében ugy mint Temesvár városában és a csanádi egyházi megyében kétségkívül a legnépszerűbb, legtísztoltebb, legbefolyásosabb egyének egyike volt. A temesvári első takarékpénztári egylet, melyben minden nemzetiség vallásfelekezet és politikai színezet képviselve van, Mihálovitsot 7 év óta, évenként egyhangúlag megválasztotta elnökének. Közlőikesedéssel megválasztott elnöke volt a Temesvár-gyárvárosi polgári kaszinónak, elnöke a Temesmegye által az árvaügy rendezésére kiküldött albi/.ottmány-uuk és a városi hivatanokok fizetésének szabályozása végett megválasztott városi bizottságnak; tagja a temesmegyei központi iskola tanácsnak és sz&mos más bizottságoknak rés/.iut elnöke, részint tagja. Több éven át működvén mint kerületi esperes, tanfelügyelő és" a lügosi gymnasium mellett mint püspöki biztos, az egyházi, köznevelési s polgári téren kifejtett buzgó tevékenysége s szerzett bokros érdemei tekintetéből 1808-ban Vaska-sz-mártoni valóságos apáttá, f. é. márc/.ius hóban pi''díg dulmi cz. püspökké lón kinevezve. Temesvárról távozása előtt közfelkiáltással városi diszképviselővé választatott. Ily fényes, tettdus egyházi s hou-polgárí érdemek után a kormány azon bölcs elhatározást tette, hogy ót a zágrábi érsoki méltóságra ajánlotta mint oly férfiút, ki a horvát *^*f!igyar hazafiságot egyeztetni tudja s eredetére nézve horvát is levén a,magyar korona egységének ép oly határozott barátja, mint saját nemzetének, ('') Felségé által kineveztetvén, junius 4-én tette le Uécsben a pápai nuncius kezébe az egyházi esküt s a papai praeconisatio megérkezvén aug. 7-ére határoztatott az érseki iustellatió. firsek ur ó excja aug. G-án reggel a budai vonattal Bcdekovics Kálmán miuis-ter ur ó muga kíséretében Nagy-Kanizsára érkezvén az itti kegyesrendiek házába szállt, hol, mint uiár jeleztük is, mind az egyházi, mind a világi küldőtUégoket szívélyesen fogadta. Itt üdvözölte ó excját a zágrábi szé-keskáptalau küldöttsége is. A vendégszerető, derék kegyesreudihá* asztalánál ebédelt ó excja s Ucdekovics ministor ő muga, ki poharat emelvén, öröm- mel adott kifejezést a visszaemlékezésnek, melyszerint a nagykanizsai gyuinasíuiuban szinte nx ifjúság lelkes barátai, a kegyes rendiektől nyort egykor oktatást, s jól esik — Úgymond — lelkének e visszaemlékezés, óhajtja, hogy a tudományosság buzgó terjesztői, a hiterkölcs és hazafi érzelontl>en tündöklő kegycsrcndieket az Isten éltesse! Két óra előtt megindult a fogatok hosszú sora a pályaudvarhoz, hol a főpap nagyszámú tisztelője jelent meg, s lelkesült éljenzések közt vette búcsúját. Kégrádhoz közeledve taraczkdurrogá-sok jelezék, bog}- a város üdvözölni óhajtja főpapját. S valóban a város elöljárósága, •a az iskolanövendékek hosszú sort képeztek ; a vonat pár pillanatra megállt s e város segéd lelkésze üdvözölte az érseket horvát-nyelven, mire ó ¡^ azon nyelven válaszolt; háromszoros éljenzés közben a vonat tova robogott. Zákányban a mozdony kicseréltetett, a m. állam vasúttársaság mozdonya nemzeti zászlók s ors/.ágczimerekkfl ümiepicsen fel volt diszitve. Mintha a természet is örömmel üdvözölné a lelkes főpapot,a határszélen örömkönnyek áztaták a Kaproncza felé robogó vonatot. Kapronczához (Kopreníca) közeledve taraczkdtirrogás <és harsogó fuvózene hangjai |figyelmeztetének bennünket a megállapodásra. A pályaudvar dűsan felvirágozva, koszorúzva, bokrétázva volt, nagyszámú néptömeg zajos zsiviókkal fogadta ó cxcját. ki a coupéliól kilépett, s a diszmagyarba öltözött küldöttség elébe lépvén megyei el só. alispán ur lelkes szavakkal üdvözölte, mire az érsek ^irife horvátnyelven válaszolt. I.ejJbvina^ríHvaud vara virágok, s zöld galyakkál volt feldíszítve s a meg nem állapodott. de lassabban haladó vonatot »ok-szoros zsiviókkal üdvözclte a népség. Kőrösön (Krizevac, Kreutz) a megye főispánja Kukuljcvich László fogadta a főpapot, ki az esőzés miatt a váróterembe ment, a szóbeli üdvözlés ott förtént, mit zajos zsivió kiáltások szakítottak félbe. Vrbovcczi állomás földíszítve volt. de a vonat nem állt meg, szűnni nem akaró, zsíviók közt robogott tova. Dugoselora érve, behitliatlan néptömeg harsány zsiviója s taraczkdurrogások közt állapodtunk meg. <) f xcja,leszállt s Zágráb-megye lelkes főispánja Hogovich Imre által oly meghatóan üdvözöltetett, hogy beszédje közben is többször hatalmas zsivlókba tört ki a közhelyéslés, a méltán meghatott fó]>ap szívélyesen köszönte a megtiszteltetést s magának a küldöttség minden tagját bemutat tatá, s valamennyivel barátságos kezet szorított; az iskolás gyermekek is hosszú-sorban felállítva-voltuk s egy kisleánya taraczkok durrogása közt is bátran elmondá köszöntő szavait, s egy szép .virágcsokor! uyujtottát érsek urnák, ki azt kcgytcljesen elfogadta. Kz állomáson Hedekovics miiiis-ter úrfit is zajjye zsiviókkal Üdvözölték. Kélek emelő volt hallani itt: zsivió ugerska! kiáltásokat. Valamint Dugoselon. ugy más állomáson is a küldöttségek a .külön vonat coupeiba léptek s szaporították a kíséret számit. Sesvotcn nqiu volt megállapodás, az állomás földiszi|ésc megemlitést érdemel. A közönség zajos zsiviókkal üdvözölte a főpapot. Ü óra tájban feltárult előttünk a kies fekvésű 20,637 lakossal bíró Zágráb. A fehér házak festői csoportja, nagyobb épületeinek tarka tetői, tornyainak ragyogó keresztjei valóban gyönyörűen kandikálnak ki az erdók sűrű zöldjéből, melyek a város mellett elvonuló hosszú s magas hegyláuczot boritják. A püspöki palota négy százados saroktornyaival s a nyolc/, százados templom vészedzett tornyával büszkén tekiirtc uj urára, ki a hit s szeretet fáklyájával szivében — megérkezett. Ugyanezen nap a déli órákban mint az Agr. Z. írja felhőszakadáshoz hasonló eső zuhogott alá Zágrábban, erre homályos, barátságtalan idő következett és ismételt esőzések azon félelmet támaszták, hogy-az ünnepélyesség lefolyásán/, idő viszontagsága által komolyan megzavartatik. Knnek daczára az eső a délutáni órákban megszűnt s élénkültek az utczák, az Ili-ezán és .Jellaesic.s téren a , V sa.k nemzeti lobogókkal diszíttettek fel s lassanként az utczák és térek ezrekkel és ezrekkel teltek meg, melyek a társaság minden rendje- és rangjához tartoztak. öt óra felé trombiták harsogása közt vonult kí a bandérium a pályaudvarhoz. Ugyanazon időben s/ámos!fogat küldöltsé-gekkel. melyek érsek ur ó excját üdvözlendők valának, robogtak az utczákon végig. A sokaság emelkedő feszültséggel várta a közeledő menet jelzését. Hat órakor végre eldördültek a türelmetlenül- várt taraczklövések. A zágrábi pályaudvaron összegyűltek az egyházi és világi főhivatalnokok, orsz. képviselők, mágnások, különféle testületek küldöttségei, a városi képviselőség, a fó és alpolgmestenvl, a keresk. kamra sat. és mi-dón t; óra 10 perez este. a külön vonat a zászlókkal & országezimerekkel ünnepélyesen díszített mozdonynyal a pályaudvaron megjelent, 100-szoros zsivió harsogott az nj főpap üdvözlésére. ^ Miután az érsek a coupét elhagyta, üdvözlé ót egy hosszabb beszédben a város nevében (Jckus főpolgármester ur. kinek beszéde ismételt zsíviók által szakittatott meg s melyet óexc. az Krs. szinte horvát-nyelven megnyerő modorban viszonzott. Ismételt zsíviók közt elkisérék a jelenlévők ó excját az udvari salonba, csaknem két óráig tartott á bevonulás a pályaudvartól a városon keresztül. Zágrábmcgyé bandériumának egy osztálya megnyitá a menetet, errcátlekiiithct-len sora a fogatoknak következett, melyek közt díszes két és" négyfogatú kocsik, ezek után a ti .fogatú valóban pompás kék bár-sonynyal bevont díszkocsi az érsekkel, közvetlen előtte a főpolgármester, számos két fogatú kopsj és a bandérium 2-ik osztálya zára'' be a menetet A 8<Magú bandérium festői látványt nyújtott, fürge lovon, deli ifjak Ültek, kivont görbe kard "kezükben, kék mentéje, vörös mellénye volt valamennyinek egyformán; a bevonulásnál négyesével voltak rendezve. Megszámít hat la n mennyiség gyűlt össze különösen "az llic/án és a .lella-csics téren ugy, hogy a nagyszerű menet csak lassan haladhatott előre: a sokaság zsiviókkal üdvözlé az érseket. A programúi szerint a menetnek az irg. temploma előtt meg kellett volná állania, hogy ő ^xc. ezen templomban rövid imádságát elvégezhesse s onnan gyalog tarthassa bevonulását a székesegyházba. De a kedvezőtlen idő miatt ezen menetnek el kellc maradnia, és az egész bevonulás megszakadás nélkül a Jellasics téren zászlóik alatt összesereglett s felállított ezéhek közt egész a székes templomig történt. Az ünnepélyesen kivilágított székes-egyház főkapujánál ő exc; az érsek az ösz-szes clerus által Ünnepélyesen fogadtatott. Kralj püspök ó mlgá egy hosszabb latin beszédet tartott, mely ismételt zsíviók által szakittatott félbe. A mi szintén latin, nyelven tartott viszonzásnál is történt. Ki re ó^exc. az érseki díszöltönyöket felvette, apá<zák s hófehérbe öltözött köszönik s virágokkal ékesített kis lányok hosz-szú sor fala közt a főoltárhoz, hmen pedig rövid ima után az érseki trónhoz vezettetett és Kralj püspök kezdé meg a Te Dcu-mot, melyet a nagy choruson levő számos női s férH éneklőkből álló kar művészileg elénekelt. A templom minden zege-zuga a szó teljes értelmében telve volt. Miután i''-rs. ő exc. az érseki palotába vezettetett, összegyűltek a mágnások, főhivatalnokok, testületek és küldöttségek az érseki palota kis termeiben, innen nem sokára átvonultak a nagy terembe, mclyl>cu Hogovich főispán mindenki nevében ő exe- ját ezen palotában, ezen városban s ezen országban üdvözlé. (> excája szívélyes szavakkal köszöné 1 meg. Krre a jelenlevők elhagyák a termet y következők a testületek fogadtatása következő rendben: Székes káptalan ; A parancsnokló Lovag Molínary, j Kroiniu, Kosenzweig, Hueft'', és Maravic'' tábornokokkal. Trensky ezrelles és nagy szánni törzstisztek, valamint a katonai ha tóság főbb tagjai; Honvédkerületi parancsnok gr. Kull-uier ezredei a honvédtisztekkel; Az országkormánya, melynek nevében Zuvic'' József osztályfőnök sz/ííokolt; A görög kath. és görAeleti papság, kiknek nevében Smicsiklas >(isjiök szólt; A külső papság, Soedel lelkész és végtére Temesvár megyének küldöttsége : Pottyondy Forcnez alispán, í)r. Schlauch liőríncz gyarmatai esperes, Timáry Imre, Osztoics j''éter és Kabdew.-jljajos birtokosok. S ezzel vógo lett a szombati ünnepély-nok. A szombati estére rendezett fáklyás-menet s seronade főpolgármester ur rendeletérc a rosz idő miatt elmaradt. Másnap aug. 7-én a szép Zágráb csinos ntczáín már kora reggel hullámzott a népség, az idő kedvezett, az előkelő hölgyvilág ideje korán sietett a székesegyházba. ''ri órakor érsek ur ó excja meglátogatta H. Haucli Kevin bán ur ó excját, kí előtte való nap roszul érezte magát. !t órakor kezdetét vette az egyházi szertartás. Kevéssel !» óra előtt nregérke. zett a bán, Hedekovics ininister, főispánok, küldöttségek, a világi fótis/.tségek. (Jektis II. K. főpidgármester, kormány hivat álnokok s városi tanáfcosok elegáns disz. magyar ruhában kardosán. Valamivel később K. M. K. von Molinary katonai főkormányzó több tábornok és törzstiszttel érkezett illeg. Kevés idő múlva a mellék szárnyajtón jött be az érsek kanonokok s plebánusok kíséretében. Rövid ima után Pavlecsics és .Jand-rícs kanonokok felolvasták a királyi kinevezési okmányt, a pápai .bulla ínstítutío-nis* s más diplomákat, mire ó excája latin beszédet tartott s erre KrNtijánovicz püspök válaszolt. Kzután érsek ur a szószékre lépett s horvátnyelven szent beszédet tartott, mely a jelenlevőkre mély behatást gyakorolt s szinte lehetett látui a hivők arczán az öröm és lelkesedés nytubusát, hogy mily fenkölt szellemű s nemeskeblú főpap ül az érseki széken. Miután ő excája az oltárhoz visszatért a káptalan tagjai, a prübendátusok és a többi papság « főpap elé vonult, hogy a tisztelgés után egyházi szertartás szerint kézcsók hoz jár u Ija íja k. A felavatási ünnepély szent mise áldozattal fejeztetett be. mely fényes segédlet mellett teljesíttetett. t*ége 12 óra után volt, mikor a bandérium az erkélyen megjelent főpap előtt tisztelgett s harsogó trombita szó mellett robogott tova. Az egyházi szertartás alatt sürőn durrogtattak a taraczkok a templom j kerti magaslatáról. Az egyházi s világi főtisztviselők mindvégig jelen voltak. Délután lc5t órakor vette kezdetét a díszebéd az érseki palotában 300, a semS-nariumiian szinte 300 terítékkel. Az érseki palota második emeletében három táblára volt osztva, közép teremben a fó- s jobbra balra a szárnyajtók nyitva tartásával a másik kettő. Amint ó excja az érsek a bán it excja karján megjelent, háromszoros zsivió, éljennel üdvözöltetvén, a főhelyet elfoglalta, jobbra mellete a bán, balra Molináry parancsnokló táboniok, e mellett Bedckovics minister, a bán mellett pedig az ősz gr. Pc-jacsevícs Péter ó ecxellent tájaik foglaltak helyet. Messze mennénk, ha mindazon ki-lünő személyiségeket névszerint felhozni akarnók, kik Őzen s a többi asztalnál összegyülekeztek. A vendégek emelkedett hangulatú a toasztok megkezdésénél kitört, melyet érsek ur nyitott meg, midőn horvátnyelven ó Kel sége a király s legmagasabb Családjára köszöntve,mondott , dörgő zsivió s éljen követte, nyomban rá a katonai zenekar a uéphym-nust játszá el, melyet mindenki fenállvu hallgatott, s végeztével háromszoros zsivi óval záratott be. Kzután ugyancsak az érsek latínnyelven mondott toasztot Pápa őszentségére. Mán ur ó excja poharát az érsek jóiétéfe, Hogovich főispán a bánra, Pogle-dics Hedekovics ministerrc, Suhaj Imre min. tanácsos Molináry katonai főparancsnokra, érsek ur a bánra emelé; mindannyi dörgő zsivióval üdvözöltetett. Toaszt toasztot ért eztán, melyet följegyezni sem valánk ké|>osek. Néhányat azonban még megeuili tünk. A temesvári küldöttség egyik tagja a lelkes Schlauch Kórincz esperes mondott egy hosszabb toasztot. Kifejté a kereszténység vezérelvét, következő szavakban: világosság és szeretet, üdvözlé a nagyszerű eseményt, mely e napon végső szentesítését nyeré, mint uj győzelmét azon eszmének, melynek kiséretébeű a népek közeledése és test vérülése találkozik. Többszörös zajos taps, zsivió, éljen, vi vat kiáltások szakiták félbe a benső érzéssel német nyel ven előadott köszöntést, melyet főbb vonásiban közöNietni van szerencsém ; „Az emberiség polgárisulúsának menete fiil nem tartóztatható. Kocsija tova robog, tekintetbe nem véve a.kor törpéit. A szellem, mely a gondolatot szüli, — a szellem, a mely a gondolatot művé érleli, — a szellem, mely mint az újkor egyik bölcsésze mondja: „Hőthe zöld kígyójához hasonlít, mely az aranyat csak azért keresi oly buzgón és nyeli el, hogy helsejélieu újból fölolvassza és oly táplá lékká alakítsa, melytől mindig élénkebb lesz, és környezetét ragyogóbb fénysugu lakkal öleli át,* — ezen szellem nem nyugszik soha. A történelem azon nagy könyv, melyet sokan olvasnak, kevesen értenek, melyből semmit sem tanulnak, — ö mondja. A középkor ezen szellemet vallásos lelkesültséguek mondá ; a XVI-ik század egyéni szabadságnak a XVll-ik század a lolvilágosodás phylosophiájának, a XlX-ik század fölvilágosodott önzésnek: — A kereszténység pedig világosság és szeretetnek, — a legerősebb kötelék, mely eiíibert emberhez, népét néphez fűz. A világosság és szeretet egy befűzésében és kifejlődésében az egyenetlenség háborgató befolyása elhomályosodik ; ezen dualismus szentesíti az öntudatra ébredt közérdeket, mint a politikai testvérülés-nek alapját; szereucsés kézzel egyesiti az ó iránti kegyeletet, az uj iránti tiszteletre méltó fogékonysággal. Ks midőn itt u testvér nemzetekre gondolok, szerény szavuiiu imádsággá emelkednek. Amit az atyák szeretete teremtett, azt dicsőítse ineg a gyermekek világosságú, alakjában uj mű, de szellemében ós-régi; — felsége«« jelvénye az összetarto-zóság változhatlanul működő öntudatának. Az idők viszontagságai ugylátszék, e szellemet megsemmisítették volna, a mult geniusa szomorúan bocsátá le fáklyáját és a gnomok rejtélyesen susogák Schil-lerrcl : „Kitűnt, soha többé vissza nem tér." De lám az összetartozőság magasztos eszméje nem halt meg, napjainkban újra feltámadt, ó él, ő működik, ö teremt és épiti az egyetértés templomát és mai nap e templomba hívja meg a béke főlapját és apostolát" érsek ur ő excellentiáját. Három genius lebegi körül ma ó excelíentiája hulantékát. A hit geniusa azon hatalmas szó- Folytatás a mellékleten. Melléklei a „Zala-Somogyi Közlöny" 1870. látta); Poeete omne* gentm! (Tanítsatok miiujt''ii népet hiányo/liutik-e. itt e ly-vagia* nemzetnek jövője iránti rendületlen hit«''? > A remény geuiusa, melynek soha homályba nem borult csillaga, minden férfias tettnek rugója, — szabad itt a bizalomnak hiányozni ? A szeretetnek geniusa,. ezen hatalmas köteléke a felbonthatlanságnak. szabad itt tw emlékezésnek hiányozni? ftn is, ki oly szerencsésuek érzem magam tekintetes Temosmegye által kiküldött bizottsághoz tartozni, én Í3 hozom ezen hü szeretetteljes barátját az emlékezésnek hazám földjéről azon egyház és vármegyéből,melynek leghívebb fiaihoz tartozik ó excellentiája. Hozom a barátság üdvözletét, mely soha nem hervad, a szeretet üdvözletét, mely nemes szivekben soha meg nem hül, a tisztelet üdvözletét, mely -soha meg nem hal. liozok végre ő excelleutiája jólétéért szívből eredő mélyen érzett éjjent I* Kzutáu Bogovics főispán Andrásy és Beust ministerekre s a horvát uemzetre, Zsivkovit* a hazára, Pricas az országgyűlések tagjaira, Cekus főpolgármester Zágráb főváros nevében az érsekre, veszprémmegyei káptalan küldöttsége az érsekre, a bánra s személyében a testvér nemietekre, sat. hosszantartó éljenzés és zsívió követte. S/u. ásban van, hogy a futnblához más asztaloktól küldöttségek jelennek meg: Így . h, jussod il. láblátói .Jcjzipovic* István turo-polyai gróf. mintegy lü-ed magával jelent meg s átérzett lelkesült szavakkal tolmácsolta érsek ó excája előtt a közóhajt, hogy n/. ég sokáig éltesse. A harmadik asztaltól Xuvirs József igazságügyi osztályfőnök ur tartott lelkesült beszédet, üdvözölvén ,iz érseket a három ország egységében, kiyánatát fejezvén ki, hogy Horváthország érdekét párhuzamban s homogén állásban tartsa a kormány, s az uralkodó dynastía érdekével, s igv a magyar kormány óhajával egyesülten fog intézkedni. Szónok a bánhoz fordult mint teljes ismerője azon üdvös körülménynek, hogy a bán volt teremtője a tcst-vérkirályságok ujabbi egyesülésének, kéri a Gondviselést, hogy a bán ó excellentiáját, mint az unió második teremtőjét (Deák Ferenci az első) a korona és haza javára sokáig éltesse! Bedekevics horvát miniszterhez fordul, élteti őt, hogy az autonomia és közérdekek számára az egyetértést főntartsa. Szónok megemlékezik a ciprusról, üdvözölvén a jelenlevő Smicsiklas püspök ur ő méltóságát azon óhajtással, hogy a bánnal védje az egyház ügyét, a politikai viszonyok fejleménye közt is, s minél virágzóbbá emelhesse! ... ^ /Végtére szónok Molinary tábornokhoz fordul, és úgymond a horvát, sziavon nép fele a katonai kötelezettséghez tartozik és a polgárság sok fia a hadseregben van, en-nélfogva rokonszenves kebellel vonzódik a katonasághoz és jogo«an kérheti n parancsnokló tábornokot, hogy a phynikai erőt az egyház moraljával és az ország-kormányzó politikájával megegyezóleg alárendelje, hogy a felséges dynastia és szent István koronájának tartományi c háromságban leljék védőjüket. Mire Molinary tábornok ur felelt a katonaság, houvédség és a határőrök nevében, érzésteljes szavai minden oldalról lelkes zsiviókkal fogadtattak. Kzután Pavlecsícs kanonok ur szólt, ki ueiu hiszi, hogy uémely egyéneknek igazuk volna, uiidón ezen kinevezésben politikai küldetést látnak, mire Bogovics főispán erős, hatalmas szónoklattal kifejtette. hogy c téveszméknek nincs értelmük, hogy a Felség s kormány legszentebb ösztönből cstftekedett így » fennen kárhoztatja még az ilynemű véleménynek czéltalan kifejezését is. A lelkes fóispáu e szavait szúnui nem akaró tapsvihar s dörgó zsivio követte. évi 33-ik számához. . K sorok Írója a második táblánál po-harát emelte a/egyetértésre, jelezvén, hogy s z a v a i v a I a testvérországok o nagyszámú intelligentiájának középületét tolmácsolja, mert tapasztalásból látja, hogy ez egyházi ünrepélynél a főpapi fölavatás alkalmával a századok óta fenálló kapocs még szilárdabb. még törhetlenebb lón ; tollúval egy határszéli lapban tolniácsolandja Kárpitoktól Adriáig zengő imát; áld(u sgent István koronájának tartományira ! Istenünk áldása rája l — Mint a villám egyszerre felállt miudenki s dörgó éljenzés''és zsivió kisérte. Mire Jozipovicb István turopolyai gróf felelt s éltette a magyar hírlapírók it, kik hasonló érzettel vezérlik tollúkat a köz egyetértés egyedül védő tudata alatt. M:i-levacz Péter pozsegai főispán s még sokan mondottak pohárköszöntést, de \ hangulat oly vidám, oly testvéries lőn, hogy a többit kiveuni nem lehetett. Kzekből látható, hogy ez egyházi Un-uepély nagyhorderejű volt s a legszebb egyetértés gyöngyszemei váltattak. Hat óra tájbau «Wzladozui kezdettüuk. Kste ő excelleutiája a temesvári kül döttséget külön fogadta s e sorok irója tanuja volt az érzékeny '' ucsúnak, s szemeinkben könnyek gyöngyözének, midőn a megye küldöttsége nemes szülöttjétől a tisztelet s szeretet e szeplőtlen példány képétől bucsut vett. Nem a nyelv, csak a lélek tükre, a szem beszélt itt. Másnap, illetőleg hétfőn egész nap a küldöttségek szívélyes búcsúzáéul fogadta az érsek. így folyt le az ünnepély, s mi azon forró óhajtással zárjuk be e sorokat: adjon a Mindenható erőt a buzgó főpapnak terhes hivatala teljesítésére, vezérelje ¡1 tr>,.n s .nemzetek bizalma s kisérje tiszteletűn!;, szeretetünk (»szinte érzett! • BÁTORFI LAJOS. Zalamegye évnegyedes közgyűlése. iKoljrutá«.; Főispán ó méltósága a megürült tisztviselő állomások betöltését tűzvén ki tnr-gyulf jelöltekül a polgári törvényszék ülnöki állomására Horváth József, megyei ellenőrt és Mihálovics Károly árvaszéki pótülnök urakat nevezi meg. - A közgyűlés határozott többsége a polg. törvényszéki ülnöki állomásra Mihálovics Károly urat válaxztá meg, az ez által megürült árvaszéki pótülnökségre főispán ő méltósága Árvái Sándor árvaszéki jegyző és Skublics Pál járási esküdttet jelelvén ki: azok közül Skublics Pál, — az ezzel üresedésbe jött egerszeg-járási esküdtségre kijelölt Isőó Ferencz és Bertalan Pál urak közül pedig Isőó Ferencz, — továbbá a lemondás folytán megürült muraközi járási szolgabiróságra Dugovics Pál és Kol-Inrics Mihály jelöltek közül Dugovlc* Pál szinti* általános többséggel megválasztattak; — az utóbb nevezett választás folytán megürült muraküzjárási esküdti állásra j Vrancsics Károly fenyítő törvényszéki esküdt egyhangúlag áthelyeztetett és az igy megürült fényi. törv. széki esküdti állomás betöltése a másnapi ülésre hagyatott. Az eszközölt polgári törvényszéki ülnöki választás «alkalmával feltett kérdésre az üresedésben levő törvényszéki helyettes elnöki állomás betöltésére nézve abban történt végleges megállapodás, hogy sorreud szerint választanék az elnök, mire nézve Horváth Jáuos törvsz. ülnök nevez- > letett ki. * , Kzekután a n. m. m. kir. belügy-mínisterium néhány felolvasott leirata után hozott határozatokra az ülés folytatása másnapra tűzetett ki. Aug. 2. főispán ur ó méltósága az üresedésbe jött törV. széki esküdti állomás betöltésére nézve fölhívja a közgyűlést je- löltekül Bertalan Pál Németh Sándor urakat nevezvén meg. Az emiitett állomásra Németh Sándor ur választatott meg. Barcza Sándor első alispán ur előterjeszti, hogy a megyénok évi költség vetésében megállapított és mulhatlanul szükséges kiadásai Gf>U0 frttal múlják felül az c czélra a magas minísterium által engedélyezett javadalmazási összeget, miután ezen hiány lat pótlására szolgáló más alap nem létezik, miut a megye azon követelése, mely a több évről hátralékban maradt rabtartásí költségekben fekszik, e végre a behajtás iráut az eddigivel c/él-szerfibb intézkedés tételét látja szükségesnek és indítványa szerint határozottá''emel-Mett azon más megyékben is sikerrel alkalmazott azon eljárás, mely „szerint itt is a szükséghez képest egy v. több megyei tiszteletbeli alügyészek alkalmaztassanak é> bízassanak meg azzal, hogy a megítélt rabtartási költségek behajtását rendesen eszközöljék. • Fóispáu ó méltósága által kinevezendő alügyészek díjazása tekintetében <1 közgyűlés határozatilag kimondta, hogy faradalmaikért ugyanazon dijak számítandók fel és veendők be az. illető elmarasztaltaktól, melyek más végrehajtási Ügyekben is járnak. — Olvastatott Kls-Kauizsa uiváros községének folyamodása melyben Nagy- és Kis-Kanizsa város közügyi bizottmányának folyó évi május 26-án kelt azon végzését, mely szerint u két várói közös tulajdonát képezendő városház és a ''vasúti indóházhoz, vezető útvonal építésére egy Üt-tesen^231 ezer forint kölcsönnek felvételét- és az arról kiállítandó kötelezvénvnek < '' a Nagy- és Kis-Kanizsától közösen illető ingatlanokra leendő bekebeleztetését elhatározta, mint mely a nevezett két város közigazgatási elválasztása tárgyában IhiíS febr. II. Í)4<J sz. alatt valamint a községben fenthagyott ügyek kezelése iránt IHüS máj. 7. l*°V>v j. k. alatt hozott megye-közgyülósí végzésekkel ellenkezik, és Kis-Kanizsa városára nézve jogtalan és sérelmes intézkedést tartalmaz, mégsem níisít-tessék, egyuttal elhatároztassék az, hogy folyamodó Kis-Kanízsa város sem a N.-Kanizfcán czélbavett városház és útvonal kiépítéséhez, seiu pedig az arra szükségelt kölcsön felvételéhez járulni nem köteles és hogy a netán N.-K. városa által felveendő kölcsön 11 Kis-Kanízsa városát közösségben illető íugatlausáuokra be. ne kebeleztcthessék. Kzen folyamodás a fentebb Nagy - és Kis-Kanízsa város közös ügyeit kezelő választmány panasz;» tárgyában kirendelt küldöttségnek azzal adatik kí, miszerint eljárását a fenforgó kérelem ügyének megvizsgálására is kitorjesztvén. arróli jelentését további intézkedés végeit bemutassa. Barcza Sándor 1. alispán ur a hozzá Mart. Károly főszolgabíró ur által intézkedés végett benyújtott azon iratokat, melyek Hobor György Kis-Kanizsa város jegyzőjének megtorlást érdemlő eljárását tárgyazzák a közgyűlés elé terjesztvén. Az érintett iratok-a fentebb Nagy-és Kis-Kanizsára kirendelt küldöttségnek nevezett jegyző ellen szigorú vizsgálat teljesítése és eredményről jelentés tétel végett kiadatni rendeltetik. Szigethy Lajos sz.biró ur a légrádi város tulajdonát képező úgynevezett gyúr czánczi erdő azon részében, mely a Murafolyam ineuső partján fekszik hanyag kezelés es pusztítás miatt felmerült panaszokat jelentvén be. A kérdéses erdő kezelését és a panasz-lőtt pusztítás iráut a vizsgálat elrendeltetik, és annak tejesítésével Bogdán György ur elnöklete alatt Folly Bernát és Hajden Mihály . bizottmányi tag urak, továbbá Kiedl Alajos ordóincster és Kovács Dániel urak miut szakértők megbízatnak azzal, hogy a tapasztottakhoz képest a törvény értelmében eljárván, arróli jeleutésüket A legközelebbi közgyűlésre bemutassák. Olvastatott u muraközi járás kath. egyházának a zágrábi püspökségtől elválasztása ezé íjából történeti szerzésére kiküldött bízottságnak jelentése. A jelentés közhelyesléssel fogadtatván az annak nyomán folyamatba veendő 18Ö7. évi 4U2.sziin alatt kelt közgyűlési végzés indokából Barcza S. I. alispán ur által tett indítvány elfogadásával eihatá-! roztatott, hogy a kiküldöttség jelentése lavina Lajos bizottmány! tag urnák mind a zalavári és kapornaki apátságokat érdeklő három ügylteni eljárásra kiküld #e volt bizottmány elnökének azon felkéréssel adassék ki, hogv a jelentésben foglalt adatok alapján a kifejtett, a sérelem orvoslását tárgyazó és az országgyűléshez intézendő kérvényt elkészíteni ós azt a 1 jövő közgyűlésre bemutatni szíveskedjék; -- 11/ alkalomra tartván lenu a beérkezendő kérvény felterjesztése iránti iutéz-kedést, ezen oly fontos ügy megoldásának ohajtotl sikeres előmozdítása érdekében elhatározza egyuttal a közgyűlés azt, hogy ; a m. kir. .vallás ¿1 közoktatási miuister ur ó u. mélt-hoz szinte kérvény nyel já-| ruland. hogy a fenforgó ügyben kifejezett ¡országos ¡térelem orvoslását, és az iránti | hazatlui közólmjtás teljesedését pártolásá-| -yal is eszközölni kegyeskedjék, egyszers-1 mint a kiküldöttség által jelzett és köz-| elismerésre talált azou körülmény indokából, mely szerint a muraközi táráknak országos érdekeinkkel cllentétbenálló jelen-viszás helyzetében u gróf Festetics család kegyúri joga egyedüli támasz volt ez állapot némileg lehotó enyhítésére, a most ó Felségének személye körüli uiagy, királyi ministe-rét gróf Festetics György ur ö méltóságát j inegilletőnek tartja a közgyűlés arra, hogy törvényhozás htján hazánk érdekével egyező megoldáshoz, hazafiúi közbenjáró pártolásra ez. érdemben az országgyűléshez és a magas vallás és a közoktatási minister úrhoz intézendő kérvényés felterjesztése alkalmával szinte felkérje. Miről e végzés az. érintett küldött ségí jelentés és mellékletei kapcsában (¡lavina Lajos bizottmány! tag urnák kiadatni rendeltetik. A főszolgabíró urak ajánlására főispán ur ó méltósága következő ügyvéd urakat méltóztatott tiszteletbeli tiszti ügyészségnek a 1 alít irtási költség behajtása tekintetében, kinevezni. A kapornaki járásban Mártinkovics és Dervarics urak vidékében Dr. Horváth Antal ügyvéd ur, Leránt és Csontos szolgabíró urak vidékére pedig Góde Lajos I ügyvéd ur. Szántói járásban a főbírói vidékre ) nézve az alsó vidékkel együtt Bertalan 1 Lajos ügy ved ur lakik Keszthelyen, felső és közép vidékre nézve Takács Alajo* ügyvéd ur lakik Sümegen. Lövőt járás részére és pedig Vizy Gyula s Lendvay Mátyás szolgabíró, ugy a fóbiró ur vidékére Nugy József ügyvéd lakik Csesz tregen Muraközi járásban felső és Dovára vidékében Konyári Mihály ügyvéd ur lak. Csáktornyán. Alsó és murai vidékben Lí-sziák Ferencz ügyvéd ur lakik Perlakon. Tapolczai járásban a sümegi és Upol-czai vidékre Pintér Pál ügyvéd ur lakik Tajtolczáii. Köveskál és Balatonfüred vidékre Csepely Lajos ügyvéd ur. Zala-egerszegí járásban fóbiró és Nagy Imre szolgabíró urak vidékére Sziget hy Antal ügyvéd ur lakik Kgerszeg. Szigethy I és Horváth szolgabíró urak vidékére Remete Géza ügyvéd i|r lakik Letenyén. Alisp. elóterj. közhelyesléssel fogadtatván, a rabtartásí költségek behajtása és egyéb törv. széktől hozzájok intézett ítéletek végrehajtásával megbízattak. / '' iKoljrUU*« köv«ik.«ik.) Wagy-Kanizsa építkezése. Ezen elvek egysége kezeskedhetik csak azon ju igyekezetért,. melynek ezólja az egészség, élét és vagyon biztonsága; a siker uiioden esetre az érdeklettek hozzá járulá-sával biztositható, menöyiben igaz az, hogy a papirosra vett rendszabály érvényesítés nélkül semmi, vagy ha ennél több, csak áunyival több, mennyibetf a sikcretleiiségot a mulasztás is tetézi. Ebből azt kell érteni, hogy a megállapított építészeti rendszabályt kölcsönös kötelezettség teheti érvényessé. A helyhatóság megállapítja az építé-weti rendszabályt,törvényszerű érvet adott annak a fóbb hatóság jóváhagyása által, aztán sok példányban kinyomatja, a lakók és építő mesterek közt kiosztja, falragaszok által köztudomásra hozza, melynek" kiviteléért egyetemlegesen felelősek: hatóság, építész, ács, kőmives és építkező. Mulasztás esetében hozzá szóllás joga Van minden egyes lakúnak, mert övé a helyzet, ó van leginkább érdekelve, de kötelessége másrészről hódolni annak, mint oly rendszabálynak, mely csa|í is saját élete és vagyona biztonságára lett alkotva, íls ez az, mit kölcsönös kötelezettségnek értelmeztem, s melynek betűszerinti kitételei a következük. l.A helyhatóságra nézve: A mely község építészeti szempontból az irt ezé-lok elérésében kíván rendelkezni, annak fó teendői közé tartozik a község területének helyrajzi megszerzése, mi annyit tesz, liog.v a községnek jelenlegi fekhelyzoto mérnök által papirosra rajzoltassék; hogy annálfogva könnyen lehessen felismerni a javítandó hiányokat. de tervet is helyeset lehessen készíteni. Kbból készül azon terv. mely irányul szolgál a jövo''épitkezés, nagyobb javítás és terjeszkedésben. A mint ilyenkép elkészült a rendszabály s az a főbb hatóság által jóvá lőn hagyatva, azonnal érvénybe Iiozziv, s annak minden egyes kitételeit betftszerínt hajtja végre, s ügyel egyúttal, hogy,abban mulasztás 110 követtessék el akár az építészek, ácsok, komivesek, akár pedig az egyes épit-kozók által. Ennek okáért meghívatja a helyben székelő és képzett építészeket, ácso-katés kómiveseket, mindegyiknek ad egy egy szabályrendeletet,, egyet pedig további iga-zolhatás végett mindannyival aláírat, hogy annálfogva mulasztás esetében annál biztosabban lehessen felelőségre vonni, tös ez visszatartatík. Ennek megtörténte után min- den háztulajdonosnak egy egy példányt kézbesít. I fogy ezek után az építés az építészeti szabály -Nnidclet szerént folyjon bíráló és ellenőrző festölotet állit föl. melynek építészeti bizottmány ezimet ad. *) A képviselő testület a helyhatóság és az építészeti bizottmány véleményes javaslatához alkalmazza nézetét. ínég í* lukakkor kérotik annak; hozzászőllása, midőn uj telepítések, nogyobbszerü átalakítások, közös épületek, és a köjtpénzfárbóli segélyezés jőnek kérdésbe.. .. t A helyhatóság utasítást ád.szolgáinak, hogy midöji szolgálatban járnak-kelnek a községben,éber figyelmet fordítsanak minden újbóli építkezésre és nagyöbb javításokra, az-ntezai s ut rendetlenségeire; történjefieíc ezek az ntsorban, vagy az udvarban az különbséget nem tesz. Nagyo|ilt^yáfosokban építészeti biztosok tö|y(mik<ezt, magában értetik, hogy a tapasztaltakról azonnal ér-tesiténdik a hatóságot, mely késedelem nélkül intézkedik az összes építészeti (közrendészeti) bizottmány által. Az ellíósV.iUt terveKct és költség vetést egymással összehasonlítva a lehető legrövidebb idő alatt a bizottmány által meg-biráltatja és .véleményt. kér. A véleményt jegyzőkönyv alakban kell elkészíteni, hogy annak nyoma legyen, melyhez képest a hatóság kiviteleden a képviselő köréhez is tartozik a további intézkedés, illetőleg az engedélyezés és visszautasítás. A terv bírálatánál a bíráló bízottmány szemelött tartja a szabályrendeletet, a hatóság- kényszert fejt ki az előirt módoni építés teljesítésére, s hol látja,hogy a terv egészség, élet, vagyon biztonság elleni, akkur azt kiigazítja, megtagadás esetében betiltja az épitést, - ellenszegülés esetében pedig telj hatalmat gyakorol az ellenszegülőn. Kngedélyezés esetében öt szemlét tart a helyszínén, először a beépítendő tér kijelölésekor, mdaoilsior a fundamentumnak föld színre lett hozatalakor, harmatjzor a ■ tüz-készletck elhclyheztetésckor, n&yjcihzn a tető föltételek után és ötotszur a behnr-czolkodás előtt. Az építészeti bizottmány tagjai közé mérnök, építész és orvos sorolandók, mint oly egyének, kik technikai és egészségi szempontból alaposan szólhatnak az ilgyhöz»-Az elkészült térnek bírálatát minden H/COtl •llllll -SW • > Nn^y-Kniil/.>ín*k vnu <•>{> 2» tagu t''uroieljS-liin itlmiiiivn ; vAroKimkl''AO »•» vau liivnlts li»-«ul|;ilAliik ti''uti-''iro. m wm*mmnmmmmwmmmmmfmmmmii «nimi mii esetre minél több iagból álló bizottmányra kell birui, neiu végezheti azt egy vagy két egtfén. mert csak ugy számíthatni arra, hogy a ineilék érdekek által létre jönni szokott hibák létre nem hozatnak. - . Az építés közbeni sokszoros szemle azért setu maradhat el, mert arra is kell goudolni, hogy a homok,- málteiy tégla jók legyenek, a téglák vagy kövek szorossan érintkezzenek, tehát, hogy a kivitel szilárd legyen. 2. Az építkezőkre nézve: Az, a kiépíttetni, vagv javíttatni szándékozik, tanult, értelmes és gyakorolt építész, ács, vagy kőmiveshez forduljoli és nem holmi málter keverő, forgácsoló, szokás mondani: fuscher, paczlerhosj, s hogy ez így történhessék, városokban gondolni kell''a hatóságnak értelmes szakértők betelepítésére, azok érdeto~s3!crinti pártfogására, az értelmetlenek és roszakaralraknak megSemmisitéséie. Minden építkező két. tervet és ugyan any-nyí költség számítást csináltat, azok mellett aztán írásbeli ^folyamodással adja be kérelmét a hatóságnak, joga van egyúttal .mielőbb végzést kérni. A végzés határozó As kötele z ó a folyamodóra. Kgyedül oly esetben van.helye a végzés elleni föllebbezés-nek, liola végzés által magán jogaiban illetéktelen sérelmet lát. Az építészek, ácsok ér.''kőin ívesekre n é z v eí Az föltétel'' nélkül szükséges, hogy a terv készítő és építő szakképzett egyén legyen, ellenkező esetben a terv el nem fogadható, a vállalkozás pedig nem engedélyezhető. Mindegyikének szoros kötelessége a szabály rendelethez felelőség terhe alatt szorosan kötélniezkedíri. • 4! A szomszédokra ni-zve. Midőn valaki épít ahoz a kétszomszédnak is hozzá szólásí joga van, mennyiben óvást tehetnek a terv kivétele ellen, hol magánjogaikat sértve lenni látják, azért is mind addig, még a- két szomszéd beleegyezését neve oila írásával ki iiem jelenti, az építkezési engedély meg nom adható. Alá írják pedig mind a két tervet. . ¡ - ■ . r Ez azon kölcsönös kötelesség, moly nélkül az, építészeti rendszabálynak semmi értelme .sincs. Ezek után .bezárólag követke zik a nagy-kanizsai város építészeti rendszabályának fölemlitése, és eguw kitételeinek megvitatása. # ¿s^ Kelt is''.-Kanizsán 1«70. aug. 12. TEH8ÁN0ZKY. | A hátin néki- (!o»).huHiW-zt''ikiii)t/i vasút i engedély-okmánya. t''olytvA".. O a) Alépítmény. A maximál emelkedési viszony legynu ugy llliot egy Áll H Százhuszonöthöz ( fi I ií;">). A kanyarodásoknak u nyílt pályán <Jt)tí motorúéi kisebb félát mérővel nem szabad |>ír. niok. • A menyiben azonban u minimül félátmerő és a maximál emelkedése alkalmazásával u <luml^ivtlr-bálU»Hjc«5kÍ vonalszakaszon irányát-IiiihiI najjy munkák szükségeltetnének, ez e*«i-hon II fnuii meghatározott félátuiérő a mondott s/ftkuszon, - miudazonáltnLcsupán a koruiáuy beleegyezésével, •— 2őO méterre leszólítható, és t« emelkedési vjszony egy Hazadra (1: 100) felemelhető. Kinn maximul emelkedési viszonyok és legkisebb kanyar^jati félátmérők al-kultuuslmtáitu fulutt ~ mi nt ¿pjtési neliézM-j{«ktől ftlgg — a kormány hntároic. A pálya »zubály«zerll(ni)rmal) kertí«zt«z<-l-vónyniro iic^zve u borá^iisoknál és töltésol^in''''), * faltuatokun i''h azok* k<>zt azöu sznbályok »zubváuyi''ftjzok követ«nd«Jk, melyek at AIImii ki)lt«H:g»5i» foganatba volt miUodroiidil ^Mi»kolc/. iWnn''vc) vonalaknál mogálapittuttak, « nuv.-zt-U-rteii melyek szerint a pálya ''koroua«z4le». m:go ott hol a »innk u talpfán íeküsznek, egv.-ne< vonalakban 3.1, kanyarulatokban .''5.4 mr^ tőrre határozhatott. Ejwii »zabványrajzokkal megegvezölog kell a köv«Hw ágyat is olWlliUui, » auuák azon idö ben, midőo a pjlyafentartási költséknek az üzleti számadásba tOlvételo kezdődik, a tulpfdk bulüdésévvl, a kercszUzelvény szabványokban megbatározott mertekkel kell* bírnia. , Kzenkivül móg az ripitósi alap terhére a pá-lyu bosszál)an pályamértolihinkint legalább UUU köbméternyi kavics mennyiség, mint tar-talék-kövees bulyezendó el. A m¡lépitvények a meiinyiben a pálya luiigjmága Mit megengedi, boltózundúk, vagy kőulappul befedendő, s igy ogAizeu kőauyagból állitandők eló. A menyiben a pálya magassága ezeu szor-kezei-módot m-m eugetlm^jjzen esetben ugy u miiépitmények, mint a nagyobb hidak is, «''-s minden pálya melletti & fcPuti hidak egós/un fál)ol készíthetők.. -f A/, b) Pifapámény. A tclémtmény é« minden alkatréazeinek előállítása, illetőleg Bzállitása kürlil, Talamint a sinutakimk az állomásoknál elrondezdaére nét-vív azon swibályok óa M»bványrajzok kővoten-( dók. melyek nz államküluégen foganatba vett ''¿r«ásodníndü (Miskolcz Bánréve) vonalakru Jtiéxvo megállapittattak. A kitérőknél a talpfák kizárólag tölgyfából egyébként'' |Kxlig'',^lgy- vagy a legkipró-báltíibb rendszer szerint telített ^íilipraeguilt) blikkfából készittbüsenek és szállíttassanak. Az engedélyesek k«tele8ol>i a nyílt pálya (Sá az állomunk sinutainak előállitásához-szlík Béges felépítmény anyagokon kivlll ezekn«k TÁRCZA. T'' Ali tohát, áll a kötés — inoild < ''acsrtr kezet szorítva Üézával — 8 becsAlotos ember ura szavának.. Megálljatok barátim 1 megálljatok! —'' ki-, áltozá az ajtóu U-lépve egy nyúlánk szőke itju, kinek baleaillagzatu .Sz<ip vezeték vagy is e«a* ládi neve.t adott, pedig a világon miudenféhi volt, csuk -szép uein ; .a keresztségben'' pedig ft szülők által választott Kornél név helyett, mit a bába az egyházig, moly cAik tiz lépésnyi távolra volt a szülői laktól, elfeledvén, Izsák no-vet kapott, ezen botlását a bábn aztán akkép mentette, hogy Komel bizony ugy Imtg^ik, mint korhely, ki pedig korhely az izsákos is szokott lénni, tehát Izaák, s legvégre is oda magyarázgatta ki, lu>gy a Kornél* és Izsák nevek kifct esuk aunyi különbség van, mint két uuok)lk közt, tehát legközelebbi vérrokonság. (iéza és Onusnr némán tekintettek nz érke-. zottre. • Mire fogadtatok V kérdé Szép. Arra barátom — kezdé Oéza, — hogy ha éji egy év alatt előbb nősülök mint Caesar, ugy ő 2<Mx> frtot reskiroz a lakodalomra. 8 ha pedig én nö*lklnéí< előbb — iolytata (,''aesar — ugy (íéza tartja ki lakodalmamat. Helyes! helyes! kiáltu ürömbe v tilt ej» .Szép — »áll a fogadás!! és (léza ugy (ínesar össze-. tett kezoiket szétválasztá. Miudnyájau isméi helyet vőnek. De — kezdé egyet kancsalítva szeműivel ü/,ép —; a lakodalmakban nekem is esak jut : valami tekintélye» szerepem V Terinészotesen barátocskám — válus/.olá 106*».- C 1 Hal hu! hal nevetett Caesar tudod ulit i Izsák én megengedem neked, hogy meuyasszo. csak ugy szikráztak nagy I nyom uszályába* egyház ajtajától az olfárig l hordozhatod. Bukott tervek. Kréilcli lit''Hzély, írta KgyházosbUkki Dervaries Kálmán. April elsője rolt. Két íiju keleti kényelemmel hevert egy dagadó pamlag lágy párnáin. Tomkay Uéza alacsony barna xöniök, az előtte párolgó theából koronkiut ször^lve. l)er-uői Caesar ¡K''<lig a művészileg esmos asztalkára könyökölre gondolataiban elmerült. A gyertya hamva magosra megnőtt már, de egyikének sem jutott eszébe elkoppantam. A síri csöndet csak az óra méla kongása savará, mi iQaink ereikbe is tiUut gyiytaniMát-siott, mert Caesar hangosait felkaezagott.'' üéza I — kiáltá felugorva «/. — tudod mit gondoltam? Nos? — k«5rdé Géza. Barátom — folytató amaz, -- egy igen jó gondolat villant meg agyaiubau, azt goudol-Um, hogy bizou most már jó volna s ideje volna uekUnk nősülni, nehogy végre is mint agglegényekre könyökkel mutassanak a hölgyek, s hogy gondolatomat létesíthessük, kössük ki, hogy inai naptól számítandó,egy év alatt közülünk egyiknek,vagy mindkettőnknek is uoióuak ■ kell lenni, hozzá tévéu, hogy azon/setre, íiu én uősUlök előbb, u lakodalmamat te/s ha te nősülsz/! előbb a lakwlalwadat én tartom ki két ezer pengő forintot száuva reá. Nem bánom mond Uéza kőzet szorítva a tervkészítőnek, tekfttu szemei. '' Nem — netn baráton., -- kezdé ismét Oéza —• nem bánom, te vőfélyem lehetsz és szabadságodban állami nyoszoléleányt választani tetszésed szerint. Kljén á (léza! kiált örttmíltusan Szép egy ujjonau töltött pohár talált fenékig kiüritve. Szép — mond tréfát fizvo Caesar — tti-''dini-e, hogy ueiu a bolondját járo<|, hisz''" nm april elseje, vagyis a bolondok napja van. Ab II bámult Szép, - - do ugy e azért áll fogadastok nemde? ''iermés/eteJMJu te már előre légvárakat épitél leendő lakodalmainkról ugy-o? kérdé (léza. Világos barátim — váltazolá Szép — gondolatimban vagyis inkább képzetmulH''u a kis Mariskával ceppixlliztem is már lakodalmatokon. • - Mariskával ? kiáltá Caesar szörpíllve s ugy látszik mély gondolkozásba merült. A kísérteties csöndet ismét az óra kongása zuvará. Tizet ütött, neiude ? kérdé Caesar. lg«»- Ugy megyek ~ jó éjt barátim — buesu-zék Caesar suanyol köpenyét vállára öltve. No menj még, reá érsz, - mond Uéza. - Do mogyok, Istou veletek. Kézszorítás után Caosar eltávozott. Kísérjük őt szobájába. Caesar érdekes alak, s uii érdekességét még inkább növblte, halovány areza s ennek az ajak felőli részét szegélyező gyönyörű fekete szakála volt, fején jKxlig holl.Witét haja pongyolán s összekuszálva hevert. Szabályos termetét kis kurta, bársony atlila tódé, » végre a liófe-bér mellény, fekete nadrág és művészi-csokorra kötött lökete atlasz nyakkendő sulouias szint kölcsönzöttek az if)unak. Marcsi! gyertyát!! kiá&tf íi^k.nak haza érve, s a mint pasinesa teljníiitYery^i dolgozó asztalához ült. k'' Csönd. \ SzerencJetlou fogadás! ko^''^sv.. én ki h szerelem vészes tenge«^Wc/^.Mor átúsztam s még eddig seui nj&pflíat »eiíTCbarybdlst nem Ismerem, most ismét''uéki v^t-ízzem V bab! do a 2000 pengő forint; á''tu ''legyér/''uem bánom, jó gazdag menyasszony eoah nu-gteszi, aztán a hét országra szóló lakodalom egy tillérembe sem kerül. Dicső gondolat I Marczi! ^ Parancsoljon teins >!''iftii — válas^olá u gyors inas. Hol vnnnuic^T kártyák ? add elő. Marczi két fiókos eüitfoniert Kiwzevissza koresve, végre olőállitá a tökfilkó rajzú prefe rence kártyákat. Marczi táv^|?/ Caesar sorbá''^|-nikta a kártyákat a sorsra bízván megváU''J^ását azon leánynak, kit nőül vegyen, dií, mindig csak azt nyerto, kit legke-vésbbiyofn olmjtott az oltárhoz vezetni, végre is megunván a kártyavetést előszedte lovelisit, melyokvt a hölgyektől vagy i« fiatal özvegyektől, leányoktól, varrónőktől, varróleányok-tói; pipervárusnőktől s ezek műtermeikben dol Kőzni szokott leánykáktól kapott. — Nagy ég! ki moglátná azon pumatot, elijedne tőle ! ogy nagyobbszerü zsidóbátyu okvetlen szükségeltetnék tovaszállitásáro. Caesar rendre rnkosgatá azokat, s olvasta őket egyenkint, mint;következik; először természetesen miudun^Á« az aláírást, tnely szokást deák korábuu .''¿i^gé fejébe verték. Holtomiglan w^j- j síron tul is leghivebbeu szerető Ottiliája. ''^''i. - \ Uttilíája! Tilií",, Jliae diákszó, magyarul r nlég egy százalékot»-valamin! niii|deu í>f> kitérő ulán legalább egy teljes kitáró- é* ker.''sztvá-^¿ny-szerkezetet in, uzazokhoz szükségelt talp-tikkal vg/ült, mint turtulékuuyugot uz építési Jupból eTfiálitaui. '' Az állomások iiu.''ílókvágiit»vwirrt az egész pályahossz lO°/„jáná! több nem fog köveltetni. A felépítményhez szükségelt míndonnemü vasanyagot és felépítményi gyári készítménye-kei kötelesük hz engedélyesek lehetőleg u bel-tJdön beszerezni. . '' A monyibén ki nem elégitő ajánlatok miatt ezen anyagok szállítása szükségképen kül-földről eszközöltetnék, ez- esetben'' egyrészt a beszerzési boly iránt az •ngedélycsok én a kor-tuilny közt egyezség hozandó létre, másrészt külföldről szállított anyagok éa gyári készít» uifuyek utáu járó behozatali vám «''gézben engedélyieket fogja, terholui. c) Épületek, jjtllynnttririt», j«hf**k. Mindazon épületek, melyek u vontatási ét a mtihelyi szolgálathoz szükségesek, valamint az elsőrendű felvételi épületek U a kormány megállapítása szerint, vagy egészen kőből, v.,gy podig gerenda váz-falukkal (Kicgelwlindo) Allitutidók elő; szintúgy minden — a helységek közvetlen közelébe levő épületek in. •— A többi épületek fából, de kőulapzatokru előállíthatók. Minden állomási berendezés azon s/ahálvok 4» í/abvAnvrajzok szerint elóállifundó, melyek állauikölt »égben foganatba veti másodrendű ^miskolez bánrévei) vonaluknál a munkálatokra uézve megállupílattik. LVvanei áll átalában u pálya elzár* au én korlát"lásu, valamint u jelzési készülékek ét az egész jelzési rendszerre nézve in d) Alloimt/iok. LAz engedélyezett vaspálya a l.a«i/<u burai vönal zákányi állomásnál ve«» l../detét, és Tvbátta>w4ti állomással végződik. A két végállomás közt uiiutegy 10, részint közbeneső állomás részint megállási hely "léte-»¡t*ndő... . -—^ ------ ... Az üzleti szolgálathoz szükségen épületeken kivit! Dombováron a vontatási szobraimhoz szükséges építkezések és a lalarozási műhelyek fognak olóállittatni. > . " . A közboneső állomáson osztályozási valamint a Uombovári állomáson és a két végállomáson a szükségleteknek megfelelőleg előállí-Utndó berendezések meghatározása, a részletes tervezet felterjesztése alkalmával fog. u kormány álUiI véglegesen inogállaplttatui. Az engedélyezett vonalon — a végállomások vizállomási berendezéseit bele nem értve — összesen legalább 4 vizállomás — részint egy, részint két víztartóval — építendő. Különben az állomások • a magy.tr királyi másodrendű államvasutak szabványraj-zaí szerint állitandok olő, fontartván azonban a jog.egyes állomásoknál nagyobb hosszakat rendelhetni. A* állomások egyáltalában ugy építendők, anuyit tészen, mint hársfa — emlékszem .Schiller egy regény — ailhonottjábeu a búsongó Wolnmr éppen hársfa alatt veszté el Lauráját, nehogy pedig én tán Ottiliát magát veszítsem el - maradhat. Nézzüuk tovább. vvMáirás: Victoria. Mi virágnak a harmat, tiildnek az éltető hapsugurak, az nékem ön; a büszke sas, mely a magasbau csattogtatja gyors szárnyait, nem vágyódik ugy a nap után, mint én ön «Ián - ha ön kis lepke, ugy én rózsa vugyok, s ha ön felém röpül, kitárom keblemet. s keblemlien menhelyet talál vész és vihar ellen. , Nem kell — menjünk tovább:'' kedves, galambom Caesarom ! szeretlek mint Cherub istenét, forrón, láugolón, kiolthu-tuiluuiil; ha léged birhutlak kész vágyók le: mondani a világ'' minden kínálkozó legválogatottabb gyönyöreiről .......sing hA Ma- tildoil. Soha se fárussza magát - folytassuk. • Drága egyetlen Deinőim íúnnek néhasze-lueiből szerelmet, ^égheletlout, rajongói olvasom ki, nem is kéhdkodum ennélfogva, bőgjön engemet ne szeretne, de ha nem szeret tigy ártsa meg »¡romát is.....halártulujnul szerető I lelenjc. '' A szent airt semőrzik ingyen, a sirásóhak pedig egy hnsxaa jár, IstoiTvelünk szép Hcleul tovább. Azt beszélik, hogy én mosl szeretlek, fogadom mást nem szeretek é* szeretni uem fogok mást, iniut magát, és maradok hft kedvese halálig, osak Itiugu szeresen engemet, mint éu ínugát, akkor minden jóllesz, örökre hő Fániju. Kihiszem Kis hamis, lm hűséged balálig ho£ v uzokat szükségkép meg lehessen hosszab bilui. Az engedélyezett pálya Zákányon u déli vuHuHal és a zákány-zágrábi vonallal egy közó« pályaudvarral fog bírni. • .....'' .". • - ''• - V . .''.,«)'' OzUt ffMzlik. Az üzleteszközök, melyek alatt e»«k a gőzmozdonyok és zárkocsik, valamiül felszerelésük, továbbá u személy-, telmr- és kövta-s-kocsik, hóokék, tehát niinden jármit vek értendők, a iii. kir. államvasutak részérő.megállapított szabványok és -szerkezeti "szabályzatok szerint állitandók elő. Az enge<lélyeseknek határozottan tiltva vun az Uzletcszközök szállítását fővállalkozókra bízni, sőt ellenkezőleg kötelesek lesznek azokat m kormány által arra alkalmasuknak ismert gyárakban közvetlenül megrendelni, s az e részben eredeti szerződéseket a kormánynak meg-birálás végett előterjeszteni. f) A munhilntok mihiliét/i A mi a teljesítendő innnkálutok és a szállítmányok minőségét átálában illeti, e tekintetben uz engedélyesek'' által irányadóul veendő az, hogy az engedélyezett pályának előállításához és iolszufcléséhcz szükséges minden muu-kálatok és szállítmányok legalább is annyi és oly egyenértékkel bírjanak, a menyivel azon hasoulő munkálatok és szállítmányok bírnak, melyek az állam költségén foganatba vett II od reudü vonalaknál teljesíttettek, illetőleg szállíttatik. A mi továbbá u teljesítendő munkálatok meny béget illeti, e részben kötelesek az «\fige-. délyesek az általuk készitendő vonalakat és állomásokat oly módon előállítani, miszerint megfeléljenek mindazon igényeknek, melyek egy czélszvrUen és gazdaságosan kezelt üzletnél megkívántatnak. Ónként értetik, hogy u2 engedélyesek az építész alap terhére tartoznak mindazon munkálatokat i* végrehajtani, illetőleg anyagokat szállítani, melyek a fentebbi határozmányok-bau elő neip soroltattak ugyan, de a melye|; a pálya tökéletes és üzletképes olőállitásáráV-4 fölszerelése, valamint üzlotbe-vétolére. továbbá személyzetének tlholyzésére, végül üzleti helyiségei és raktárai berendezésére szükségeltetnek. Az engodélyesok kötelesek egyszersmind az üzleti felszerelt gyorsabb felhnszuálás \lá vetett részeihez,úgyszintén az egyéb foUzerei-;<i ingóságok és készletekhez az építkezési a! .|>-batartalékot és pótdarubokut oly arányban be szerezni, a minő arányban azok beszerzése i /y másodrendű vasútnak megfelel. Ugyanez áll az üzletbetételre szükségelt elhasználási anyagokra. I>. Az ongedélyesek kötelezik magukat 14 nap alatt azon naptól számitva, melyén ax engedélyezési törvény hatályba lépett, magyar állampupirokban, vagy » magyar filldhítolinlé-zet zálogleveleiben, tőzs<lei árfolyam szel int számitva 300, (KX) forint osztr. éri. biztosítékot Budán a m. kir. központi állampénztárt! il letenni. Kötelesek továbbá az engedélyesek ugyan csak uz engedélyezési törvénynek hatálybalépte napjától Hzámitandó 3 hónap alatt kimutatni, hogy a vállalat egész részvénytőkéje 3f> százalékának befizetése biztosítva vau. Azon osotbon, ha ezen kimutatás meg nem történnék,.az «ugedély önként mugttzüntuck és a biztosíték elveszettnek tokintondőj A letett biztosíték az eugodélyesekuek azon arányban fog vis.*zuszolgáltatui, a mely arányban u iorgalomuak átadatott szakaszok hossza az engedélyezett vonalak összes hosszá hoz állatid. «, 1 7. Az eug«délyt''iw:k kötelesek: :il a vonalozási iiniukáknt I hét lefolvla alatt megkezdeni; b) a zákány dombovári szakasz általános tervezetét 3 hó lefolyta alatt,a dombóvár-bálta-széki szakaszét 4 hó lefolyta alntt, — az előbb említett szakasznak részletes .tervezetét ú hó lefoly tu alatt az utóbb említett szakaszét G hó lefolyta alatt «.kormányhoz felterjeszteni; . e) az egész vonalon az építést u részletes tervezet helybenhagyása után azonnal megkezdeni. Az a) éa b) alatt jalelt határidők uz engedélyezési törvénv hatáfyk''ilépte napjától számit tatnak. '' • '' S. Az engedélyesek kötelezik mugukut uz engedélyezett vouulukat a következő hután-diik alatt befejezni és a forgalomnak átadni: a) a zákány kuposvár dombovári vonal-szukuszt uz engedélyezési törvény hutálybalépte napjától számitva két év alatt; b) a dombovár-báttaszékí vouulszakaszt ugyanazon naptól számítva három év alatt. §. A kormány fentartja magának a jogot, hogy u uienyibun más pályák beszaka-dása, pályaudvarok közös használatú l.bcsiköl-cgöuzés és minden ezekért járó kárpótlás tárgyában az illető társaságok közt egy ez vény nem jöhetne létre, egy ilyennek föltételeit meghatározhassa. 1»>. A kisajátítási jog az 18lW. LV. t.cz. értelmében az eugedélyezc.tt pálya kiépítésére az eugudélyoackilek megadatik. 11. íj. Az engedélyesek kötelesekéi postát és pösiakecelőket az I «»>7. évi v''áni és kereske-dolmi ^zövetség VII. czikkébeu ellogubott 1 Hő 1. november 1G áii kelt vasúti üzletrend <¡8. értelmében ingyvn szállítani, mire nézve a köz-mnnku-és közlekedési ministeruek, egyetértve u kereskedelmi ministerrel, szabadságában áll egy minden vé-gállomásról naponkint induló vonalnál minden ir inyb in ugy az indulási órát, mint u menet gyorsaságát megszabni. Valahányszor u postaszolgálat több mint egy uyolczkerekü, vagy két jiégykerekü koesit vesz igénybu, az ongedélyosek mindannyiszor u megkívántatott minden továbld kocsiért mért-ioldénkinti jutányos kárjnitla« -ityerondiuik, mely köz megegyezéssel fog inojj.illapitlatni. Ha az illető ministerok ¡«ínak találnák, hogy az onge«lélyczctt -pályán mozgó.|H(S'',u, mint ez már más vonalakon fenáll, rendeztessek ; ez esetben az engedélyesek által a nyolc/, kerekű vagy négykerekű közönséges k icsik helyett u komány igényeinek megfelelőleg lol- szereli nyolez- vagy négykorekü mozgó,posta koesik ingyen állitandók és lentartandók.. A postaközei»^ számára a kormány álti4 engedélyezett minden voualoSi. kijelölendő levél Vei- és kiadási állomáaokoti, magálian a pálya-épületben alkalmas posta-iroda ingyen engedendő át.- A vonulok üzletbetétele után netán továbbra- felmerülő szükséglotok kielégítése te-kiutetéből külön egyezmény fog létrehozatui. Kötelozletnok továbbá az engedélyesek a postnliivatubiokok'' vagy szolgák kísérete nélkül -«linditott postáküídemények, az értékkul-slemények kivételével, jiz illető állomásra dij mentesen szállítani és kiadni. Levelezésok, melyeket u vasúti ügyvitel tárgyában az igazgatódig éa alárendelt közegeb vagy ez utóbbiak egymásközt folytatnak, a< illető pályuvonnlokon és a pálya-intézet hivatalnokai által dijmentesou «¿állíttathatnak. 12. Az eugedély.esok kötelesek az ál-lumkormány kívánatára az államtávírda-veze-tékeknek pályájuk hosszában saját birtokukon és területükön való felállítását ingyeu megeu-gedui. A lávirda-iguzgutóság uzoubau köteles a távirduoszlopok felállítási helyeinek, valamint a vezető huzalok lilás megerősitési pontjainak luegálupitásánál az engodélyesok luugbizoljai-vul egyotértőleg járui el, s azokíU ugy válusz-tani, hogy azok miatt se a vasúti üzlet, se uz üzbti személyzet biztonsága ne veszélyeztessék. Továbbá kötelesek az engedélyesek, a pályájuk mentén felállított távírda-vezetékokot, saját személyzetük állal minden dij nélkül őriztetni, a kisebbszerü megromlásokat legalább ideiglonesuii''helyreállt tani, az e végre szül&S-ges eszközöket azonban u távirdaigazgatóságtól kapják. Az állam viszonyt köteles az engedélye-seknekminden ezért va|ó külön díjfizetés nélkül megengedni, hogy üzleti távirdu-huzulai-kut a pálya hosszában létező vagy, azon felállítandó állami távirdui vezeték oszlopain megerősíthessék, azonban valamint u huzaloknak, ugy a megerősítés módjának s az arru használt eszközöknek úz áltumtávirdáknál « lekíutotbeu ilivórendszerbe teljesen beillőkuek kell lenníök, és azért u vu''suti üzleti vezetékeknek az állam oszlopokhoz vuló erősítése vagy csuk^jUlami szakértő közeg felügyelete s ellenőrzése mellett történhetik, vagy pedig uzl maga a távirdui kormány hajthatja végre, mindkét esetben ugy a vezeték szerei beszerzésének, mint a megerősítésnek s felügyeletnek teljes költségeit az etj-gedélycsék viselik. >l)gyauez áll uzou esetre is, lm az állam a pálya hosszában állami távirdu-vezeték felállítását nem tartaná szükségnek, csakhogy ekkor az üzleti vezeték folállitásánnk minden költsége nz engedélyeseket fogja terhelni. , A pálya mentén az állami oszlo|tokru erősített vagy özek netulétéboti a külön e ézélra építőit vasút űzloti távirda-vezetékeket uz engedélyesek uz állam szokott ellenőrködése alatt kizárólag csak azon sürgönyözésokre husznál-hulják, melyek a vasúti üzlet czéljaiból az rü" tart, ugy már néhány év előtt megkelte vala halnod . . . nézzünk tovább, Dornőy I . . . . On jobban ismer engemet» lobban tudhatja mit érozok, mert mint monda, minden pillnntásímat, inindeu tetteimet kilest« titokban, — mintsem nyilatkozuom kellene, de inikép is nyilatkoznék oh Istoneui I midőn azon szent érzelemnek, inoly koblembon ioganiKolt, még nevet sem tudok adni, ne is kívánja, hisz'' oly édesen esett titkolnom érzeményimot, s tán még most is elbúva lonuének'', ha arezom, a ló-íeknok e hő tükre pirulással véletlenül el nem árulja azokat. Kedves Leonu ■— minő őszinteség ömlik el gyönyörű sorain 1 haj do ő szegény leány, a mai világi bonton pedig okvetlonüT megkívánja, liogy a leány, kit nőlll akarunk vonni, gazdag legyen, hogy legvon legalább ki a lizoletlen kontók mellett uj creditrn tegyen szert, — bár igen és csuk egyedül Leónál szeretem, előadott életbe vágó okaim miatt elhagyom , . nézzünk tovább — ah! végro megvun.-uláirás: szerelő Mariskája; — Mnrisku — Ifin — egy kissé vagyis túlságosan is kaezér, s ah! levelei számban bizonyára meghaladják onyéimut, — de a húszezer .pongő forint készpénz! Marczi! I''urunesoljon teins uram! Nozd meg kis órámon, hányat mutat V Hat óra lesz mindjárt, mond az inas. Megbolondultál? hatóra, - hisz'' ugy uz egész éjt átvirasztottnm volna ! Tessék megnézni — mond Marosi álmos szemekkel oda tartva a kis órát. Igazad van.....jó — tiz perez múlva készen légy, mint csak kitelik logcsiuosbbau fölöltözködv«, uztáu''7 órakor egy vizítjegyet viendsz u hatodik szomszédba iuueu Mariská-ék hoz liocsánatot kérek, do én nem tudom, hogy kik legyenek Marískáék — kérdé ügyetloiiill .Marczi. Ostoba lilkó —riad reá Caesar hát Ladányiékhoz viszed, s a szobaleány által beküldőd a tiűtis as.szonyuak, érted ? lgt;n is. Na most mehetsz. Caeser Marczi távozta után egy gyönyörűen lythographirozott hólehérsimu látogatási jiyyen engedélyt kér lo órakori látogatásra, aztán ozon jegyet finoiu borítékba cxuziulyu, s gyönyörű iilutu pecséttel loziírvu luiulán előbb ess bou<|iiet vízzel megI<»csolt.-i azt az újra.belármázott Marczíuak átadta. Marczi távozott, ez alatt Caesar ezer és ezer tervet koholt, régre felugrott, köpenyét vállára vei.''-, kalapját t''ojéro uyoinia, aztán oda állt a na.''v tükör nlé, hogy u legdivutosb haj-longásokban gyakorolja magát; kalapját egy szer bal, másszor jobb kezével kapkodá le fojé ről, mig nem eze« mit tételek ben a visszatérő Marczi :Ulal zavarva lón. Mit látok -- riadt reá — a jegyet vissza hoztad V . Igeil is teins uram — kezdé Marczi - az ajtó még zárva volt az ulcza felől. '' /; Nos, hát te nem • mehettél volna bo a kapun''( Igen is teins uram u kapun is mentem be, du a szobai''ziezust. vagy minek mondják, nem találtain meg...... - _ Nem találtad V ügyetlen lilkó s a miatt visszakellett térned uiiuélktll, hogy parancsomat teljesitédV ....'', Megálljon csak teius uram — kiáll izzadva Marczi — mindjárt elmondom...... Csak szaporán...... , Mig ott vártam, egyszerre csuk elő robog egy hiutö, egy teins ur, teins asszony és egy kisasszonyka, meg még egy másik kisasszonyka ültek bele, aztán mire megtudtam, hogy azok voltak Ladáuyíék inára port som láttam, mely-1 yct kocsijuk vert az országúton. . . . Kiutaztak ? de kitudta hova utaztak. Igenis, a mint a teins ur, teins asszony, ugy az egyik é.s inásik kisusszony a hintóba üllek, « ez elrobogott u szobacziezus a kapuból sirva nézett utánuk...... Aztán ?'' Aztán én közoledék u.szobnczíczushoz, s egész illedelcmiuel ekkép szólilám meg őt: Ugy e instálom alássan, azok voltak l*udányiék, kik előbb uzon u kocsin elutaztuk, kérdésemre u szobacziezus reám kiálltott kísért szemekkel aztán elfutott, u Iioímzii folyosón biz'' én utánna sem tudtam volnn botorkálni, haza pedig nem mortem jönni toins uramhoz, mert a szobacziezus szavát nein értettem meg. . . . Caesar önként elmosolvodék. . Hanem végre u háziszolgától még is megtudtam, hogy.N''cuqtadtba utaztak. ... Neufttadtba !. de több Neustadt is vau átu a világon nemcsak egy? hanem kihez utaztak oda, nem kérdezted ? L)u igen is.— válaszolá Marczi — az öreg teius ur liát Jenőt ment látogatni, ki ott u k.t tonai jntézetben van. Kpén most -• mond (''uesar a jegyet visz szavév«, melyet Marczi összovissza zúzott kinjábau, inost takarodjál, rendelj nekem tüstént postalov''úkut, holnap »-stéro magáin is Wiener-Neustadtban akarok lenni, értőd? Igen is tekintetes uram. Félóra múlva Doniői .Caesar már útban rolt Hécs Ujhely felé. (I''oljrl. küv.) igtxgatóaág ét Alárendelt közegei vagy m utó biak álUl ogyiuás közt toktatnak. Jogosítva van axonban h korináuy a pá-lyaigaxgutótággal egyetértve eien Uxleti ve. setékoknek, a meuyiro az (laleti txüktéglel megengedi, ugy állami, mint mr.gányaürgö-uyök továbbítására illő ellenőrzés melletti hatatáhUát kivánni i''t elrendelni. Ex esetben azonban a használat módja s a távírás dyának az engedélyetek ea ax ál-lamUvirdai kormány közti megoszlása külön egyezmény által fog szabályoxUtui. Hasonlóan kölcsönös egyezmény utján állapltUtnak meg wxon föltételük is, melyek alatt a vaaut-üxloti vetetékek felépítését, úgyszintén azon évi átalány meuuyisége is, melyért a kész vok-jtékok jékarban tartását huzahnértfbldenkint az állam magára vállalja. Ha a vaspálvatöltés szélesbitéso vagy más helyre való tétele, vagy ax engedélyeteknek bárminemű érdeke a már megloVó távírda ve-xetékeknek kiiuozdítását s máshova áthelyezését tenné szükségessé, akkor ugy « uját, mint ax állami vexotékek áttételének összes költségeit az engedélyesek köteletek visolní. 13. S. A vitel és fiivarbérek iránt hatá-roxUtík, hogy ax államkainatbíxtositás igény- I bevételének egész ideje alatt azok meghatáro- , zására a kormány döntő befolyást gyakoriami. azon megjegyzéssel azonban, hogy avitel- éí ; fuvarbérek leszállítása nem terjedhet ki any- ( uyira, hogy exáltal a pálya üzleti s fenurtásí j költségének fedezése veszélyeztessék. Axon időpont tol kezdve pedig, midőn az eugedélyetek az államkamatbíztositátt többé igénybe nem vcondik, az árak és fuvarbérek fölemelése esak a kormány egyenes beleegyezésével történhetik. A mennyiben végre későbbi törvények a vasutak meuot és vitelbéreít, szabályoxiiák, azon törvények exen engedélyezett pályára is teljet érvényben lettnek. 14. Az engedélyeseknek megengedtetik, hogy a szedendő vitel- és fuvardijakat belföldi ezüst pénzocu számítsák, olyképon, hogy ax árkelet tekintetbevételével járó illetéket or-sxágos értékben tartozzanak elfogadni. Az árszabás átszámítása országos értékű \ a kormány ellenőrzése mellett, az engedélye- , sek megkeresése, vagy a kormány rendelkezése folytán hónapról hónapra, a közvetlen n últ hóbelí átlagos ezüstárkelet szerűit tog e, >.l;ö xőltetui. "V . 1C>. A 13. S értelmében, a kormány ál- : Ul megszabott, akár podig a kormány kívánságára ax eugedélyetek hozzájárulásával meg- 1 határozott árszabások az eugedélyesek által 1 időközben leszállíthatok, egészben vngv csak a I tárgyak egy« nemeire az egész vonal hosszá- ; bau, vagy csak a pálya egyes vonalszakidra, 1 «gyík vagy mind a két irányban, minden szállítási távolságra egyenlően, vagy uövekvésók esetére nagyobb mérvben. Ax ekként leszállított árszabások az döbbeni mértékre- ismét föleinelhetők, de esak három havi alkalmazásuk után. Ha egy szállító vagy rakmány-vállalkozó bizonyos föltételek alatt fuvarbér-leszállításban, vagy más kcdvczményck)>eii részesül, ugy etekben részesíteni kell minden szállítót és vállalkozót, ki ugyanazon feltételeket fogadja, ulyképen, hogy személye« előnynek semmi «•télre hely ne adassék. Mindezen kezdemények színleges üttérités ^refactio) alakjában sem járhatnak. Kgyébíránte tokíntetjkuíogu van a kormányunk ax árszabályokat szabályozni. 10. Az élelmiszereknek a belföldül) beállott rendkívüli drágasága esetére joga vau a kormánynak azok fuvar bérét a drágaság tartamára a maximai árszabás feléig leszállítani. 17. A katona-szállítás leszállított árszabások szerint eszközlendő és pedig egyrészt a hadügymíúistoríuiu másrészt a vasút-igazgató ságok, névsxerint: ax osxtrák állam-, déli-, Kr-stébet-, gácsországi Károly-Lajot, tiszavidékí-vasút ét a dél-étxak-uéiuol kupcsoló pálya-tár-tatágok igazgatóságai közt (IHGO. deez. 20-én) megkötött egyezmény alapján, melynek szabályai exen engedély-okmány kiegétxítC rétxét képoxik. A fentebbi összet pályákkal vagy azok többtégoivel a katona-axállitás iránt létrejött, vagy létre hozaudó s az állam részére kedvezőbb egyexmények az engedélyezett pályára is érvényeink lesznek, még piaiig az eddig létrejöttek föltétlenül, az ezentúl létrejövendők azonban i-aak a mennyiben a magyar koiiuátty jóváhagyná. Alkalmazandók még ezeu határozatok a Eénxügyi, valamint az állami és haUltágl özbixtontági őrtégre, végül a fegyen-ezekre is. Nagyobb katona szállítások czéljából az wtztrák vasúttársaságokkal kölcsönös kisegítés Iránt fennálló egyexményekhus az engedélyesek járulni kötelesek. Ax engedélyetek, s illetőleg jogutódjaik kötelexik magukat végül, hogy a hadi vasúti otxtilyok szervezésére vonatkozólag a cs. kir. szab. déli-, állam-, valamint a tíszavídéki és''első erdélyi vasuttársulatokkal kötött egyezményhez hozzájárulnak. A katona szállításokra vouatkozó határozatok és kedvezmények magátólérthotőlcg ép ugy érvénycifik a.huovéd«wgri!- 18. Az állam tisztviselők, hivatalnokok c* szolgák, kik vasutak ígaxgatásn es üzlete lelett őrködő hatóságok megbízásálio''1, vagy iu állatu érdekeinek exen engedélyből folyó megivása végett, vagy jtivodéki cxélokból a vasutat használják és a ható síig meghixását igazolják, ti ti málhaikkal együtt ingyen txállitaudók. 1U. Olyan feleken, kik a vasutat a vitel-vagy'' fuvarbér előleges kifizetése nélkül rotx-hiszem illeg használnák, vagy a wuUlitmáiiyne-mének vagy súlyának helytelen bejelentésével, vagy mát uiimIoii a vállalat uiegVbviditését czé-lozzák, háromszoros ár a/a háti illetmény lesz megvehető. '' .. , - - Az engedélyesek jogosítva vannak a kormány beleegyezésével részesek ül a vállalathoz. társakat is venni, kik velők jogokban és kötelezel(súgekben egyenlően részesülnek. < Víg« kiw*ik«slk.°V A dohányról. A iloháiiy bárminő alakban tekintve, sem a tápszerek, sem az italok közé nem számítható, di- miutáyr általán elterjedt élőszerré vált, kell hogy arról pár szóval euilitést te-^ gyünk. A dohé nvozást közvetlenül a dohánynak feltalálása *és Kuropábn hozatala utáu minden lehető módon tiltották; sőt Angolor-szág egyik királva halálbüntetést szabott a dohányozokra; átkozták, égették őket, papik, orvosok s világiak egyiránt hallatták dörgő szavaikat ez uj mérges növény ellen. Kzek ellenében mások léptek fel, kik szóval és i-rásban védték, magasztalták a dohányt; sőt azt dicsőítő versekben is megénekelték. Kji-nek daczára, .sőt tán épen azért u dohány nagy ügyeimet gerjesztett, s lassanként egész . napjainkig auyira elterjedt, hogy tanonezok, s mesteríuasok'' közt is alig találunk olyat, ki tauár^ daczára látásától távol, vagy a szigorú mester háta inegett égö szivart, vagy pipát nem tartana szájában. . Már |>cdig a dohány az éhséget nom csílapítja, a szomjat nem oltja, a tevékenységet elő nem mozdítja, s csak pénzbe kerül melyet sokkal johh czélra, például rendes tá|»szerek s hasznos könyvek vétőiére lehetne és kellene íukábh forditani. Nem akarunk ugyan vádlokép fellépni a dohányoxás ellen, de unnak hasznát belátni sehogy sem tudjuk. A dohány és pedig az. erőtebb és közönséges annál nagyobb mértékbeli, mint rosszabb, igen-igen csípős bódító mérget, mely nikotin név alatt nevezetes, tartalmaz. Igaz. ugyan, hogy lassanként a mérget is megszokja nz ember, dr a dohányzást még sem lehet józanul senkinek ajánlani. Van « oly kitanult dohányzó, ki borzalommal ne emlékeznék vissza az első titokban kíszitt pipa dohányra vagy szivarra? minek szédelgés, fülzúgás, szemszikrázás. s elhomályoso-dás, énielgé* szorongás, végre a hányás, mind megannyi szomoru-köretkezniényel lőnek. Ilnmtm azért dohányozni kell! n.-iii is térti ki nem,dohányzik. '' ltajta tehát ! A nagy műtét végre sikerül, természetes undokét émelygés h-győ-xetjk, eknor a dnhányzo diadalmasan lép elő! Előbb azonban a szájízt, étvágyat, emésztést kell hozzá szoktatni, hogv a dohány okoxta kellemetlenség eltüressék. Mind azáltal, mint mondottuk, nem akarjuk az összes dohányzókat magunk ellen fíilxudiUhii; csupán nzokat, kik még nom dohányosnak, közülök tőleg az ifjakat figyelmeztetjük, hogy legoko »abban cselekszenek. ha a dodánvözást ab-pan hagyják. A biirnotozást, vagyis tobákolást bizonyára <>lv találta ki, aki ax árnyékszékek, sárcsatornák, onvviőxés körül sokat foglalkozók ; különbé ti nem - tudjuk megfogni mire való nz''orrot dohány porral megtömni, s azért tizetni, a mi az umbert ulrutitja, a ábrázatot, az. ujjakat, a ruhát clpiszkolju, mosásnál is költséget okoz. Valljon igaz-e az, hogy a hnrnotoxás mint sokan állítják, a szénnek használ? Vitatni nem akarjuk; azonban nem hisszük, hogy találkozzék orvos, ki komolyan véve a dolgot, nzt behíxonyíthatá. A réglek a hunyort, vagyis a prüszenlíWxert ax eszelősöknek ajánlották; s mi axt higyjük, hogy axók száma, kiknek a divatos prőssz<>ntö-szerre szüksége van, öly nagvra növekedett volna VI A doháiiyrá^ás, vagyis ax ugyuevexett bagózás az élvezetek logundoritébb neme. JitnnUk /«fedi», orvos. .«''«»^ '' 4 | Heti szemle. Au|untu- t-'' ó.i H''O llaynaíd érsek Mehmliára utazváu <>rs.ivá-nál nagy ovutioval togadlátott. — A inagyarjo-giíszgv lilésre IfHXI e.n leiül jelentkeztek már. -fMts, a hiros biicsttjáró-helv egóstei» le égett, kivéve a templomot s paplakot. — A temesvári orsziígo* gaxdagyülés és gazdászati kiállitiU jövő évi. május héra halaszUtott. — Jászberényben egy honvédhad nagy Két ngyéii-nel vivott egyszerre Stiíger Kerencz felgyógyult s e hó végé« Mantuábau vendégszerepel, r (irátxbau számos nyugalmazott tísz.t felszól-'' tiltatott a hadseregbe való isméti belépésre, , JhWsi korrendelot txorínt. megtiltatott a skato-náknak a |>olitízálás. — tiörgei Artliur a^lind ilgyniinisteríumhor alka|iiiaxás<-rt folyamodott. — < »reg emberek állitátJi szerint a mostani időjárás a nagy eholora kezdetéhez, hasonló. — Pornbachbau nőlovnglók által lóverseny ren-deztetett, nyertesek Edelspaeher Vilma bárónő és Hatthyány-grófnő. — A leendő aradi lyce-iifnuak li. Orczy család TiKjO kötet könyvet t számos régiséget adományozott, — Horváth Boldizsár sziute Karlsbadba utazott. — A peiti porosz cousul házán roppant nagy fehérfekete sasos zászló leng, hirdetve a porosz győzelmet. -- Márchfelden vándor sáskákat láttak. — A vaskai valóságos apátság Horváth Mihály püspöknek ndoiuányoztaték. - Aug. 11-én ig-tattaték hivatalába gr. Zichy József Fiumében. - - Uvőrött a porosz sympathía nagyban nyilvánul. — New-Yorkban nagy a hőség, Mell vidékén is, de nálunk hiis. — Az adó törvényszigorával is behajtatík. — A pápa l''ortugallíaba akar inenoklllni. — József főlier-ezeg aug. 14-én Nagyváradou van. — A I''.LI. szerint houvédeilil; nem kapnak lőszert. — Karltbadban nagy vízáradás volt. — Kcrká-|»oly minisztert volt követjét ex enyingi választókerület Adviizlő irattal tisztelte meg. — Fenyvesi gyorsírónak 44, Markoviét Ivánnak 02 Unár tanítványa van. — A péraí tüzkáro-sultak részérő ''J0 ezer font sterling gvült eddig be. — A inínísterelnök sz. István napján Hullára jő Mécsből, hogy a licmxotj ünnepélyen jelen legyen, rr A frauezia kamara háboru-hitell egy miliárdra umelto egyhangúlag. — l''jabb hírek szerint orosz.-Lengyelországban neni áll több katonaság, mint a legnagyobb béke idején. — y Hirek t''/á tolat. Orof Hatthyány (»usxtáv Londonban az osztrák-magyar követségnél at-taehe nei;i mondott le a berezegi ezim- és jogról. — Éljen! A nagykanizsai képviselőtestület ma aug. D-án délelőtt tartott ülésében clhafároz.U a iiagygymnasium VH-ik osztályának megnyitását, a polgári iskolának pedig államsegély melletti első osztálya létesitését. — II a I á I o z á t. Aug. H. temették Kőtxe-gen Tóth .lósof k. árvaház, érdemes gondnokát, kí. :J0 évig toljesité (livatalát a legbuz- góbbnu. — A zágrábi érseki iiistellatio alkalmá-bií| több lap, különösen l»écsi lapok ol\ ferde a alaptalan tudi»siiásokat közölnek, melyet vitx-sz.autasiUuí köieletíégüuk. Nem igaz,hogy a bevonulás alkalmával kövek dobbattattak volna, t a katonaságnak kellett beavatkozni; mint minden ily országos ünnepély alkalmával, ugy itt is. elégcdetlouek, kielégithetlenok vannak. .Stroszuiajer püspöknek fogadhatlan pártja volt, mely párt azon duiuoustratíohoz fogott, hogy egy kittzelvényre nyomatott „Ztivio Strotziua-jer" feliratot dobált. Vatárnap éjjel pedig ittaa fiatul''enihorek törték fel az éj nyugalmát kiabálva zsivíit^lroszmajer ! azonban maga a nép verte őket szét, t.i. a bandérium tagjai. Ez az egész! -- Öngyilkossági kisérlot. A nagykanizsai rendőrség egy péklegényI fogott el holmi csalások miatt, ki a/táu felakasztotta magát, «1« csakhamar észrcvétutvén, inegmen-letett. —■ Fur faugos el ménex. Egy jól öl• tözött egyén a káiiixaai vásárban :17. jnérö búzát vett s 1 frt i*)<) kr foglalót is adott rá, s nyomban ugyjinoxeu gabiinát eladtír, az árát felvette t tova illant, ax első tulajdonos termé-szetesen a bírótághoz folyamodott.. — 4pácxa.»Egv németül ígeii szépen betxélö gráczi nő szolgálatot jött Kanizsára kéretni, közel vidéken ka|H>tr is; azonbau minden harma«l nap nehézkor jön rá s ekkor öntudatlan állapotában gyönyörűen énekelt, a legszebb olasz, ouerákat, sőt egész misót eléne-kelt. Kivallotta, hogy ö egy megszökött apácza, s mint nehéz.kór beteg jelenleg a korházban van. Zalaegors xegeii a közös iskola, mint olyan intéxmény, mely nem remélt, ki. tűnő omlményt mutatott fid, egy évi fenállása után egyszer mindenkorra közös iskolának nyilváníttatott az összes kftxönség bele nyugvása mellett. •--■• A dntn dny.^A iingy-ktnlwal Bígy. ^vinnusium kápolnájába Szilágyi Hedvig kii asszony két oltárvánkost ajándékozott, mely saját készítményé. A remek kézi művek euyi. kén Mária van a kis Jézussal, másikon u váltó a kereszttel ábrázolva. — A lapkő. A. ii.-kauirsai takarékpénztár újépületének alapköve mull cslltörmköu tétetett le ünneptílyesen. (Jutmaun M H. ur * kalapács ütéseket: éljen a ha<ii,-éljöi» a király, s virágozzék ez intézet a közönség javára! szavakkal teljesíté. L''táuna a dolgozó népség áldomást ivoM. — K a v e t é s r e. Ili é 11 ó. Sopron váro-w 2<M) ftot. szavazott meg, hogy több tanító utaz-liassék Sopronból a pesti tanítói gyűlésre. Myixt.pó,ta. — K. A* .<pltks>^«ok lárgyábsu* Irt oaikk«t cssk skkor hoihslfuk, ha I. inuukstárauuk Tarstiu-fk^ nrutk ss fl^rlisnl cxtkk «oroitM >>»f»J»st»tftt. _ \ máilk esikkot, klvánsu «Kerinl,- vlt»«stsrlulhik. Hí. t''J|»f»l. W^-lllili itíígin l««i''-lbro r«t«liiuk - K. K Pmi nuu; — Hí. K. M-Mogroráil. Krinllivn vsii mimt«,, .- K. A. Homok li. Uy. MlelKlib TÍU»<olunk - 8«. i -Kg«r*ttt. A tQbliilitk. vyansbb kUldr tí«íi karjuk. -- P. H. ZágrAb. Mt^LapU U z 1 e t. i - h i r n ö k. Nagy Kitint »u|n«*tu. lí 187o. Usbons iu«f(lrh«t''íf ui«uuvU/yh*n ««álliiuilk pia nankrs. Hutyrs oftré vukksl rtokAlyebli • t«T»liuál M .<r scunbsn luSKtislili, mirrl mi gysnitják, buy) n jrlrnte|(i Arbsu nsin iusr*<l, birloltu iii«yv«/ik * n briiáJllUdikal p«r«/<> s rsktirsk llr«<»k Iítíu, v»n hnvttsnel. A* mlrt klll.inbeii lsuyhs;.a >sb ktiitiu srire i< slábbtfAlt Piaczi ár. Ntyy-Ktniut, lHío-ivI su«u<«Iih |0-ik napján. Ituas »3—font. 4 til HO kf. t.''i-íiíi iUU| .''» fn ki 87-8t> font. 5 frt 10 kr. Kom Jy f..iit - f,| j,/ 79-8(1 font ;t frt W kr Hll KI fúni 3 rit 341 kr Árpa Mrf3»i''ir« 70t 71 f.mi 3 fn - ki ít - tvf font a irt Jrt kr. Árpa kOtOna««*» l^''» - »ti font — fr« — kr. Ü7-ÜS font frt. Kukorii-aa 3 frt 30 Ur.. 3 fn _ kr.; Knko ricxa olaa* (calD^vanlin) - fn — kr /.al, 4&-47 f,„„ í frt «0 kr. 47--In font 2 frt ŐO kr. t».,lianka flC űi» fnt. — frt - kr. Uh 70 font - fn _ kr Bab fel, •> kf- . — *»»•» «•''"''''» ''» kr Keayérliait k0«8naíg«i M frt (m kr. ínoin •.VI./.asml«IU<t 12 fn — kr. Uiiglian kn*niia<((ía — frt .-■ linóm frt — kr. KltAlr-lia<l knaSna«K«a — frt — kr Itnum Ifi frt kr Roi.-lAng ktlaltnaíge« — frt — kr.> tíoom — fn — kr Marha-bua fontja ¥3 kr. HorJu Jma fontja 24 kr. Har tía liua fontja ti kr. Jub-hu* fonljt 14 kr 8««-Iont fontja 44 kr. Zalr fonija W) kr. Cslbt párja 60 -- kr. KAcaa — kr. 80 kr. I.u-t aovAny t frt 20 kr 1 frt 10 kr. I.ud huoti i fn 41 kr. 2 frt 30 kr Pujka frt--kr. Tyuk-tojá. Iy% kr. kr. Harconva mársj« t frt 40 I frt !S0kr. ^y mitaa a>,>na 1 frt 70kr.;a«éna uj frt - kr. K*y >a,ip |0kr. flstlma I frt20kr. l''Jbor vi.Ukiinkbrti ak.Jj* t> U\ L''.''i kr. é».b.,r vliUkttnkbeli akiija H frt. A naiykanixaal vAroa lanAcaának árjacrxAka kniiyrébOl kladia 82I6ETHY KAROLV, biaio.. Érték- ét váltófolyam: aug. Í2, &•/, meulii|iies í»u/B nem«, ktllctou ö».80; IHtftVki álladalini kölesön -.8ö;Uuk-résxvéuyek tlÜií; hitelintézeti részvények 337-—; Ixwdon 127. -: ezüst ágio 12?> 5(); trtny darabja ti.Uf) kr Vaaatl aaptakiati netetrsnd : tn.tol v KaniaaAr.''l Harca Ul.« ragtfril 4 .{ra . lUlutAn •/. árt r . Itw.U , i(IK>:*l óra t . a ''I. o I líra » • . , ratr» t<l óra r a Trital , rrjrf. 4 <5rt • • . , ilálbnn Ara • • H*ca , rtgj. j .Ha • » , AJM II órs délután 3 Ara r*Kí»l -t-Afí . . dálbAii |2drs Hn.la utói ra>g«l 4 dr« . . dálb. dra . «atr* b dra r.Uat . Jálb.ulü dra r *atr tu d,a Hí,-« . rr»|!. l 4 Ara . a Ara S..,,ronUI ,t;il.....II .Wa ftrk. M Kanl/aái« Harca d?» pan«. ''A''i pan:». 22 paica. .46 . t\ . 30. . 20 . 30 - 1 . 8ij . 23 11 utrra. VJ 6 a . 3ó . 10 . 40 . V , Heti naptar. AHfttitaa 14-tól 20 lg 1870. . nap I^MtánaT^E >''•* liali Kailiolikna nap rAr 3ÍI) A farl««uar<\l íi publlkániUrií? _UkAca kVltl, 2 - 14. naptár ut| 14 Ki Ili 11 18 1» 20 Vaaárup n lob.a.sii,. II II A„áb. | N. bold. ''taas. Na»/ h. A. Hétfii K^dd Hurrda (''»fttttrt. IVnisk Slttib. KAku« plu, l.ilieral Ilona, At, Takla talváu k JAiilntka Hvitrám Ilona Trlka. Már, lalváu kir. I JL Felelős szerkesztő : Wajdltt JÓ2MÍ. Segédszerkesztő : BátOrfl LtjO*. II I D I H l^iraktiir papir fefíémemü vászon-imitatióbél. Ii T E S E K KANITZ 0. PAPÍR-RAKTÁRA Pest, Dek Ferenc utcza 6ik szám „a fehér hajóban ajánlja gazdagon íctuerolt raklárAt ¡ró í* le v él - papi r j Ab 61, lovúl-burilékok, segél tol! toll tartó, ti. liké», periét-viaaz , m A a <> I ó én a I; x a r i n t i n t a , i r ú n , i a j x <\ n éa lelj«* rajxetxköxlik, tnirtiuk én technikai foatékuk, raj *papIr«>k glingyölitve, pana-papíron éi. patiftlrlen, mAaoló gépek,. föUxercIt'' t r ii tn a p p á k telje» Iró-aaztali ott-kOxök aeiél- éa broutból, Unom tintatartók, albumok zene ét aoélklll, axlvar é* «»eb-t A ro x A k , u I a xó - tz í v art árc x A k , ugy mint mindennemű tárgyak oak ola éai rod.il h&axn.Alatokra. KUlÖnÖíín ajánlom talál "gyártmányú le vélpaplroaomaf, a legújabb iiíiioxetn monogram- . okkal, látogató jegyek é* Ievélpeoaé11 ő bélyegek, különít* tluomaii ké*xltve * li-gjutá- uyoiabb árakon, Levólpapiroaok. "100 darab névvel nyojuva .''»0, »0 kr. 100 levél é* 100 boríték nyomva 1 fl-1 fr«. 60 kr. tOO levél faaték-iiyoinatu monogrammal 1 0. -In mi, Sl.fi« 100 levélé* 100 boríték fenék-nyomata monogrammal 2 II. 80 3.«0 kr. InO levél rxímmel fekete nyomatú HD kr. 1 fl. 20 kr. Minden axá* levél- éa bo ékhox egy l/en linóm papírár r/. AI. a i :i n «I k •>/. t a t í k. 1 rix*ma''.Hí** levél lieg) edvél, rxímmel i''ekrie nyomatú 7-8-120. I0OO <|.irab boríték kender pa-plrb.il nnityobbféle i-xlinAifl. fa- lit kor <<vi.maiii it f».. (442-24 1) Látogató jegyek Papír gerilórok, xínuy »mattal 1 Kézelők, Imitativ a legfinomabb a la miaut* * 100 darab Irgfiuomabb briatel papírra 60 kr. 100 darab Apóm axineaitrtt rar ton HO kr. lilO ilb legtliii.malib franr/ia MatiUck-eoatoiiloii 1 nV. liai darab nnoiu Ir.iiit-xía liríl- laiit papírra 2 i''i Ml kr, lim darab llthoyr. finom kellő* fényű brlatot I 0. AI null n egye* mir 10 kr tfilil., Levélbélyegek. dl. aranynyomatii Ii ft áo. Iihi . vera uei-aétviaax axiu 2 ft 7.*i kr. IiMiii . .''.iiigreve domború br Kikkel. •''. axluiiel :i ft 76 kr. M nden további uer • 50 rAaxonból leereaxtett Arakkal, I torzát leliajló <.aII.-r (Lincoln) '' :tf. kr. I lilexxt cgvene« gallér '' K.inpíre) 30 kr. '' 1 ''. , kéi(el8k \Cordell; 36 kr. Legújabb divatú. limél eladók ezáialékot nyernek. Nagy válaaxték mindennemű llxletl, jogyxo éa mA«0ló köny vek bíil. Nyomtatványok klváuat axerinti pyorann éa ««épen a leg jutAnyoaabl. árakon kéaxittetnek. •fe. Levélbeli megrendelitek utánvétel mellett a legpontosabban éa gyoraan iMxkfixftltetnek. . krral olctóbb. Raktára valódi angol pergament ihóiyagpapir) befőzött gyűmtflcs.bekötésére. \\ // \ V Vfv Az i-l.-»«" In''i''ii lábbeli - gyárnak egyedüli raktára ROSENFELD ADOLF -ml Nagy- Kantáin,'' a hol miadeuuemü női- ét gyermek-láb-beliok jj^W^egyszerőbb félétől a legtfito inabb féléig, nagy választékba, jutA-ayos szabott áron kaphatók. ---—--''--N » Árjegyzék nayytáy ixeriut: Kgyaxerlt gyermek-bőr calplík 30, 40, 60 »0 kr. Fin. gyeruiek-bór-topAnvok 1.10, 1.20,1.40, 1.60. l.egfiu. bSr, brtlnel, bár»ony l.CO, 1.70, 1.80, 2.20. Uyermek-caiimák er>i« b6rb«l 180. 2,2.40, 3.M). NUi topdnyok Jíuomtdy tzerinl: OldalfUxS aarkatlau 2 írt. OldalfUxS aarkoa britnél vagy bAraony 2 frt. 40 kr. Üuininl betéttel, aarkoa, bíír, bAraony vagy brtlnel 3 frt, 3 frt f<0 kr. Uumuii botétlel, aarkoa, lilír, britnél,'' linóm lakk''Oirn 4 frt. Kliifllxii elrgana Uebardeur divatlopAnyok brllnel vagy kextyll bBr 4 fii, 4.60, fi frti^ , tVvanrfrjo dupla «ark"» i42i> 10.''II . •í frt. Allfinig,. Nieder- iL''"; _ läge der <«<™ Wiener Schuhfabrlck beiADOLF ROSENFELD in Oross-Kanizsa; grösste Auswahl aller Sorten Damen und ¿-nderschuhe. Vorkauf zu festgesetzten Original-Fahriekspreisen. Prtit^''ourtml nach (fröne: Ord. l.ader Kinderarl^lir 30. 40, .''HJ. «0 »0 kr Feine Leder K&deri/iotelten 1.10, 1.20, | 6t) >ein.le Klnde^tleH.^u,, |.e,l- Hrllnel, Haiumt Ulit.i.arki/M« | l!o, 1.70, 1 .HO, tf.äl» ...............'' 1 «0,2, 2 20,:t.3.«0 nach Qualität: iv Sff^ 2 ö. «••*J>ii*mnit mit Si.irkel 2.40. Vorac ;\>.piintlr«n...-infarlie Hutrkrl 2.80,3 fl. Mit/.lummlxiig ir ; i-., vkel ;|fl ;| fä l)leaelbriif.J Uätär,hrllnel in. I.arkipitx eleg. 4fl! ■ Wejjante Deb.- Modeallefl. mit l.ark braelxt, UrUiiel, (.''hagriit, t''larA.|.ed«r 4. 4 .''.0. .''»fl. Iljpaelben »iil d..|.|.rlli n Sinrkeln Ii II. FIGYELMEZTETÉS! Egy idő óU korvakodők pompáa hirdetések által roaz órákat ajánlanak a t cí. közönség, különösen a vidéki lakésok félrevezetésére. E kereskedők sem órások, som — mint állitják — óragyárosok, ennélfogva az órának belszorvozetéről legkevesebb értelmük .siqcs. Eladnak például avult légonymfivot, p''nkfongállványban mint uj szabatos műszerü órákat, valamint másféle leg-ko^iínségesebb órákat valódi angol órákul stb. Azért óvakodjék mindenki ilyféle haszontalan órák vevésétől. A ki egy valóban jól rendezett és olesó. órái akar venni, forduljon a jó íiirnevü ÓráiSboz. DETEIRZ 3VT. ki átalában^8(|kis uz óragyártással foglalkozik. Bécsben, (Stefansplatz. Nr. U.) HERZ M, polg. órás Bécsben, (Stefansplatz Nr. 6. Aussenseiten des Zwettelhofes) számos év ÓU jó hiraévbou részesülő legdúsabb UrUlm ÓRA-RAKTARA ajánlja mindennemű jól rendezett óráit nagy választókban, egy évi jótállás mellett, a következő árjegyzék szerint. (aenllzsebórák. (437-12,7) v|f- kititnő min ílaégüeic a ra. k. kémléaxeli hivatal által i^eKpróbAlva. II Minden »Tijbályonill órArólí jótAlláai j*gy adatik. A 119111 vxabAlvxott drbja 2 fttal nlctóbb, , email. ¡10 _ :)i>, i).iellenüröx p)-48 frt. Férfi órák. 1 - lilllgyilrAK ar.lap. 3''í-40 ff.l Legnagyobb válaaxték a Itg- ■ email, gyémánt. :Ih-4h ft díaxeaebb párlll bronoz erákbas, 18, • kriaaiálvlappal 8ö-4.''i fl. 20. 22. 26-30 frt|ával; - ugyansx - keltíialap H r. 4(1 -48 ft.jlltömrtvel 28, SO, 36, 40.60, t}0 • email.gyémántok''.Íi0-t5."» fi.1 - !•*> írttal. - faiilgy biiig. órák 40-48 fi.! Le«ai|ysbli raktár la«a*pálibaa, . . - jegerxllveg 46-60 fl ! Tulajdon gyártmány, két ávi - kell«* lappal 60 -6tí ft.ljótálláaaal -, Naponta felliuiandó 10. reinout» iirokiiO ,70, HO, 5*0 -100 ft.ju frt. Minden 8-nsp felhutsndó kel födél. Üt), 100-110 ftlio. 17.-1« 19. 20. 22 frt. - Ugysaax " ...............félórsOtéuel »0. 33 35 frt. 10- 12 ft. Kadet bi-n|(rr ór. 4 rub. aranyker 1 • rugóval 13 — 14 ft. - kellő* fr,déllel 16 -17 ft. kríalAly llvejj. 14*—17 ft. - borgoiiv r . 16 rub. Ili —1(1 fl ■ tin. exllat lappal 20 2.1 ft. - kettfia fiidéllel-1H 23 fl. • timOnabb 24 - 28 ft- • nng. Ii.kriax. <lv. 18 26 ft. - borg.liadiór.k.lap 24 —26 ft. .- reiiiontoire a nvak 11AI hua^mló fel 26 - 30 ft. • rem. krtllia fedél- 36 40 ft - j''gi-''-xllveKgel 30—30 fl. • lior^. Iiadi rem. 38 — 46 ft. Aranv beoKrrórNr. .''I ar. 8 r. 30 - 3») fl. ■ horgony 16 r. 34 - -14 46 peuyuyrl liliom, ar. lap kniíía lappal aranykil-•56. 70."!*». 100 • I2t> jegexllvegg. 42-tM) ft Axsny t-xil. ar.lap 60,76. rnmon''oir HO, 9o - 100 ft • - kel. lap. 100,110, 120 |.''SI ft. VadAax éa munkáa renmuloír p.tkfong v. talmi aranyokban 13 -47 fl. 11 fi I K v ó r :i k Kxllat rill. 4 éa H r. 13 1« fl. Arany - - 26 :«.» fl. Birtok-eladás. Zala-Szt.-Mihályou egy uri lakház gazdasági épületekkel, két hold belsőség és 60 hold külső birtokkal szabad kézből eladatik. Ezen birtok közvetlenül a vaspálya-udvarnál fekszik. Bővebb értesítést ad N/Jdiiay Autal, 111. kir. poattmealer '' ,4tyt) Zala-Apáthiban. ----- • • Axonkív.lil miudenfélr ''iranem kéaxlelben van. Kxtlal órAk I - f,60-lg araoyoa-tatnak. Haltat óralAurxok 2 frt bO kr. 3. 4. (>. (5. í. K. 10 - 12. frt. Aranv óralAnnok ls. 26. 28, 30. 40. 60. úl. 70 Hff; S»0. 100. frt, Kel tó órávnl 7 frt. Kelt/; órAval, mely a kel-í" téanél gyertyát gyújt H frt. - Uíx-toaító kellü, riai»tó tllsael, mely Óra- Ara- éa nsftrsdórsttttasJ 48. 60 6.% frt. Hóuapoi regulaUur 28. 30-'' 32 frt. Caomsgcjáa ingaóráknál t Irt; 60 kr. Minden javítások lehotölsg-jobban végeitstnek. Vidéki megrsn-deléaek ax daaiegoek (ésaben bskfll-déae nagy poatáni utánvét mellett legpontoaabbau telj«allt«tn*k. Meg nem felelő órák klcaeráltstaak, Órákcterébe It elfogadtatnak. Kilian kívánatra knldOk bejött öms«- ''''Kyaxorainiud gyávát gyújt 14 frt. "?» - Páriái k''ilto .''.ra diare. bronrx-|^*''" »^''fK >á"Mok«» tokban 12, 13 14 Í.I, |vála.xtáara, ea a Hordoibsti driéfli ellenőzfi érák. llorgoiiyféle, rubinnal, at ed.líg lélexiili köxlll lerobban haax-nAIható minden vaapAlyaudvari őrré-aíére, «xliiháaakbau, gyárakban *tb, Kxtu óráknak mindegyike ugy van •tervelve, hog> hal klllllnféle helyen meg nam tartott áruért járandó öaaxeget vlaaiakUldOui. Kérem figyelembe venni I Míudou áron legjőbbixerdtk, éa keretked3k vsgy nem órátok ál tsl alánlúttskkal ölti* ntro vegyi- tendítk. Jelentés. AMANDA a fiatal varázsnö és látónö megérkezett és mától kezdve minden nap este 8 Órakor uagyszerü bűvészi előadási (art a/ e czólra épitett líyári szinházban a nagy téren. Hejyárak: Zártszék 40 kr., 11-dik hely 30 kr., földszint 20 kr. Azonkívül ugyanazon teremben látható egész nap , nagy világkiállítás és Oeataicéptáir 120 üvegen át. IleUpti dij nappal ÍQ kr. Hasonlithatlan olcsó árak! A rósz üzletfolyam és s folytonos bukások arra mditotuk több gyérost, nekem készleteiket*átadni, azon feltétel mellett, mihamarabb készpénzért eladói. Ajánlom a t. .ez közönségnek, ki'':-lönösea pedig rendes vevőimnek ez igen kedvező alkalmat felhasználni, hogy valódi vásznat, férfi s női febérnemüeket f.-Ic áron vásároljanak. Jó és valódi v.ímou é> hibanélkűli áruért kezeskedik az - első legnagyobb vászon és fehérnemű raktár Bécsben METH S. Bércben. Rothentburin^tra^ac- 40. m. Ingek vagv uri ga.llérok megrendelésiéi a nyakbőeég kiteenüő. Tisztelt %-evóim kényelme kedvéértv az oly fehér nemükért, * melyek nem jól állanak a testhez, vag} bármi oknál fogva nem tetszenek, az értök fizetett ár bérmentve viszaküldetik. — Vászon-árjegyzék.» ^ ¿i. V db képi sxövet viexoo eddig lf> iiv" - ¿ak treaa-riaxon . -24 . ~ " . l''S . ;Q; * " jelet axíli-xiai váeion . 53—28*. . 12-14 « , M) . kit. ramb. ráaryn . 28-:jO . . 14 .40 . irlaadí exérDaViazou , 2b—32 , 14 — ^ .40 . romb. cxémavátxon T 30—3b . . 15— . y> . finom Irlandi axörét . 40- 48 . . 20- 24 .i ,6" . hollandi axüv.lef-alkal- maaabb orí ingekre , 35 . i ÍH . , .Vj , brabanti axöinéalegfis. legjobb éa lejrtartó», . ami caak létezik . 60—70 . . 30—. b . Bendkivüli utfij %-ála«xtéku a l»*r.ehcxebb rnmbnrfi »»ftríaekoek ;4 2Ü 30, 36. 40, 46, 50- írtért darabja melyek axonl>an annyira be-ctfllve vannak. I db 30 rőföt ágy-kanaváaz mindentrle arirrékben raikozva éa k.-ozkixva becaár 14—1« frt rnoat caak 7—3 frt a lecriuomabl.. 1 db 30 r«"ÍÖa ipea finom éa tanúr pamot-»zr.v«ii, atlaa-gradli, brcasr''lt egéaz 20 rrt, mott c*ak 12 írt. 1 txegéanélkolí leped<",2 röf azélet. 3r. hoaaiU. caak 3..",!>.2 a Jel azei 3-4 it. 1 txtgitDtlk. lepedő 2»/a 3 r. azél. 3 r. fco*»z. ni. ca. 3-riO—4 ftíp a lepfiu 1 damaazt aaztaJkéazlic.''-ajl. f> azemclyre 11 a.«ztallerítő hozzáillő ♦> aaxtalk« n- dŐTel) uj. ca. i. 6, 7. ?> ft. a lentin. 1 damaazt aaztalkéazlet 12 »zeroélyrn tl asztalterítő hozzáillő t2 aazta!-kendővel; 10, 1?, 14 l»i ftijr a legfinomabb.'' „ , 1 tncsat konybatüríu moat caak 2.60—3 ftip. 1 tucrat asztalkendő rVtörűIközS kSlr.nöaen tartó*, ára caak 4.50, 6, 7 * Zsebkendők árjegyzéke. 1 toczat kia váazonzaebkcndő 1 frt 20 kr. í tnczat nagy. rumburfi viazonzaebkendő 2.40—4 írtip * Icsfin. 1 toczat lepfinomabl'' f.-bér íranczia liattiazt-zaebaendök, 6, 6. 7 S f-.!;. 1 tnczat azinea váazonzarbkondő iprn fic-''-m é« tartóa, m<-£*7cf<-zh«-:;: -S írtig a legfiuomabb.- * } tuczat bati«zt.viazonzaebkrcrlő, fehér vacy «zines azegéJylyel .-«ak 7» 10 írtip a legfinomabb. ^ Férfi- s hölgy-fehérneműk árjegyzéke. 1 női inp jó váazoubó) 1 írt 50 krt.''d a Ie)ffiDoiJ.abb. 1 női ing kitűnő _ rumbnrpí vagy hollandi váaxonból finom azi*-, »agy kereaztalaku moat himzéaael caak 3-60, 3. 4, 5 ít a Icp-finoroabb. t kori inp, kitílnő rumburp-i vapy irlandi viaxonból, leteleginaabban kéazitre — (az ngynevezett Krztébet raáazárné ,ingek) mojt caak 5. ♦» 8 frt a lepánomabb. 1 *•>'' coraette) kitűnő azép, moat caak 4.5. 6, 7, 8 ít a lepi", női altószoknyák 100 fcQlSnféle párisi minta txerisr, ugy rzinténfa mott általánoaan kedvelt azegbe vápott *<oknvák himezTe, varrott tzegcaae! mo«''. caak 3, 4, 5, 6, 7. S írt a b-pfinomabb-Uri nadrápok finom ahirtiapből. rapy váazonból apró azepéaekkel vapy bimzétekkel kitűnő kiálüUt. rcoat caak 2. 2^>0, 3.50 a letfin., Uri ''n|ek pallérral rapy anélkül, fodrozott mellel vagy aímán kitűnő fin. ehifonból, mely épen oly tartóa , mint a ráazon, fehéren és txinezv»-moat csak 5, fi. 7, 8, & írt a lepánomabb. Cri inpek, legjobb rumb-jrgi vagy irlandi vászonból. — gallérral, vapy a nélkül, — aimán vapy fodrozott mellel a lepujabb divst azerint eröten varrva, mott caak 2, 2.50, 3, 4, 5-fi írt a legfinomabb. Uri ingek legfinomabb batist mellbetéttel, legelegánaabb. a mi caak létezik moat caak 6. 7, 8. 10—12 frt a legfinomabb. Uri gatyák igen jó éa tartóa vászonból. íélip magyar «zabáaaal, — moat csak 2 írt 50 kr, egéaz 3 frt-a lepfinomabb. . . Uri gatyák, igen jó éa tartóa vaazoaból, magyar azabáaaal, nagy üleppel mott csak 1.9Ó 2 írt 50 kr. a legfinomabb. 4 1 tnczat uri inggallér, a legelegánsabban, ét legjobb divat szerint, moat csak 250. 3, 4 , 5 frt a legfinomabb. 1 tncsat uri késelő a legelegánsabban ét legdivatoaabban kiállítva, moat csak 4.60, 6, 6 írt a legfinomabb. Vp-ér^kik 25 ftig vásárolnak, egy finom hímzett bat-; T CV tiszt-kendőt; 50 ftíg, egy csodaszép kávékészle-tet, t L kávé abrosz (hozzá illó 6 kávékendóve):) 100 ftig vá'' ■áriók egy igen finom caechmir-asztalteritőt kapnak ráadásul. Kívánatra a készletbenlevő vásznakból minták küldetnek. A leveleket kéljük czimezni: Metil S. cs. k. ndvari szálütó, Bécs, RothentbunnstrasseNr. 29.. JB^M*^ Igen tiistclt vevőim kültlnfla inegelégedéiéről elegendő tauuiágot teáz az IM7. évi poatakimnt.ltá« melyascriot alólirt l.''i.OOO t poalakllldeményt St ax l»0»-lkl, melyaxerit.l 1 tMOO.it adott fel. K ««ánx.l egyetlen ¡.lovaló Ürleil ház ..-in ért- pl. Hogy az AmlUsra száalioit hasonli czég al* Jegyzellek « enyémmel fel ne cseréltessenf*. TTHTeíetTel kérem! gondosan czl- ^j* ^^ meznl a leveleket: fBIEPMANN A.-hoz, Bécsben, Prateratrasae 26. _Jfr Minden nem tetsző tárgy vimzavétetik vagy folcseréliVtik. Uj l.i/o ivin''ku iv szigorít Ugt stiloti-s^nek. Kgyedüli raktár Ausztria szamára _ , A* általam kereakodéabo hozott Jlltés. POMPADOUR-PASTA, mely kitüiiüaégo Altul nta-lánoa eliimeréat érdemelt ki, darab Idfi út* tttbb cxég Altsl hsmUHlstlk. Szolgáljon. tobAt ei tndóslláaul a t kőxönaégnok, hogy a va-I lódl eredeti arcxpaMa egye-dili caak o ciégiiíl kap-[l minden arcablánynak tOkó-letea eliAvolltá.Ara. Atkák, axeplök, májfoltok eltllnuek a klvAltkép inegifjul » axépUl az arca. — Kgv tégelv 1 írt f>4> kr. Minden lehetséges. Kl hitte volna, hogy még oly oaxkflxl. mely megkíméli a axemet a cxér-nának tfih«knxA«ánál V Kgyaxerii axellemdúa eaiküz ex, mtdy megkíméli, a axauiet. A «>''• perake uta"itAa.aal 2ft kr. Nlaos többi fogfájáe. Rhentns yagy mrghü-lé a kiívetk*xtéhcii azarmaxott inindennemll fog-fAjAa, ax uj berlini fogcacppek.Által egy perc* gyógvitlatik. A garanlia annyira bixtoa, hogy eredménytelenség eaetébeu a pénx viaiznndn-tik. I üvegoae-utaaitáaaal 80 kr. Fényesítő paitá. Mogbeeaülhítlen hAriixcr, i melylyel minden elavult éa elvakult butorl atb. ieguagyobh kflnnyedaéggel Ugazehben kifényealthetnl. Kgy .doboz \lt.a«itAa»al (elegendő egy hutorgsrnltiiráral''HO kr. ElHst llsztlló-golyó, kitfiuG axer minden ho-myiyoaaá váll .-réztárgyakat fehérré éa ujja változtatni, nalkülöxhetlen arMiy- éa exüat-mftveaeknél, t db A kr. Minden órának regulator» a reguláit napóra roinpaaaal, mindenkinek legjobban ajánlható, minthogy tsxen bliounyárs bizonyos óra utAn minden gépozotfi órAt IgazltanI lehet, 1 drb tuuiu 2.1 kr. Meló por. -— Kxen por haazuAláaáiiál idő, munka éa pénx niegtakaritható, A legnagyobb emeltet ax, bogy a ruha inkább klmél|etik, mint reudr* előkészületeknél. —„ Kgy font''»'' rarvm.iv; Ara 22 kr. AmerlkaKszabadalom, biztosító-lakatok, ki tlhio »xerkc.tet, bixtoa tnlnden hetüréa ellen, l darab kiaebh alakban 30, 40. f>" kr-. egy nagyobb 7", QO, kr. 1 frtig 1 nagv kél knli-«-raaí 1 frt. ntaxótAakáhox 1 db iíi, U>, ftO kr. Czélszeilek a nadrágmentók, melyek a nadrágot rifax IdőjArArkor plsxkitáa ellen védik, 1 pár 10 kr. Angol tilók. Lggiobb ácséiból 1 s*abáal olló Irgenoiilfltih 25—Ifi krig. I himxő olló legfi-iiomabti 2<l -30 krig. 1 ollólánrx 1« kr. . Nagy előnyt nyiijtanak a/, uj gép-lrónok, megtakarittwtik nr.'' unalmaa hegyezés" éa bix-toailtatik a hegy ttré«e, I db fával axegve 10 kr , raoutba l."> kr„ 1 db tolltartó é« k.''a-ael ÍÍ0..1 db uiiiou^Adirguijnnl Irón- éa lin-tAra f> kr. Hogy likait megóvja a nedvességtől, erre gondja- legyén inliidenkinek, minthogy ex ax rgóaxaégef fenntarlja. K* eléretik a Metxger-féle hőr-aaitolmány óllal, mely a lábbelit puhává éa Athatlanuá ti-aai ugy, hogy a i-xipő, bármeddig tapoíta legyen la a vlioa «arat, ■uég aetii éMxh4tni benne nedveaiéget. 1 IIv. (10. KIIQnó lakfénymáz ksutachukkál vegyüli, hogvahőrt tarlóaaA t.''f ye, I dobox (I fut) .10 kr. A legújabb ligroln-IOil uerezám (zsebben hordható* a leggvalinfl/ílTahli e nemben, itetn dohányxók axámnrft ia ajAnlatoa; ktlx''inaégea tllal axerasnni fornuijára, lAinpával vau egy hrkntve, mely néhány órAra való gyúanyagot veax f<<l ugy, hogy gyakran adódó alkalommal legott világot lehet gyújtani. Ata eaak a '' gynra elt« rjedéa végett ily olcaó, U,i. 1 db óO kr. }'' Perillal hsjfeató szer, melylyel ax Caxhajat percx alattbarnaóafek«''.órr featlietni.a egyúttal mogóvja aterniéaxetea Itdoaégel, Nnvényekből kévxlll éa egéaxen Ártatlan. Kgy dobos utaai-tAaaal 8 fr.l. Legújabb rozadspor. itutoaitott ax<-r min denféle rokadafoltok eltAvolilAa.-lra vilaxoiihi''.l, aelyeinből éa minden máaléle atovelek,b3l, — axliitugy vaa- éa sexélaxerekről. Kgy eaom.ig ára H5 kr. Lopás ellen védelem a* angol jegytinla. mely a fehérneműből aoha kl ltom megy a friaa ailnót mindig uifglsrtja. Y.> niiinlen háxtar-tAanak ajánlható. Kgy llveg Ara caak 20 kr. Tyúkszem györllk angóra gyapotból, 12 darab 2f. kr. Anflól b8r-fénymáz, mely a büniemllek eredeti lAgyaAgát vtaainadja éa legax<;bb fú''nyrr hoxxa. .1 kia Üvege«« 2*i kr. Kgy liagv üveg Ara 40 kr. Folyékony enyv. I.egnélkiilöxlieileuebb axer minden bA/lartA«ban, mert c/xel n hAxbaii előjövő jávitAaokat mindriiki maga eaxkilxtll liali | «>»11 enyv ékukig-Ulartbatö-óa bidcgvu haaxnáiható. Kgv nng.v Oveg Ara ''¿it kr. Szsgnélklili vízhatlan ágybetétek. Minden hAxlarlAauak ajánlható kivAll, kllb".nö»en gyer-meke.k, betegek éa jfírnru-k-aprna ».''»kiirk nelklllöxhetlen, ''.«» kr.. 1 frt -H kr., I fit ÍHI kr. ogé«x 1 frt 70 krig. C). klr. szab. Szaponin-zalrülher^ nulylyej nehauy percx alatt uüiiden néven nev.iretidő ''axeunyfoltokat mindenféle kelmékből n leg-tlaxtAbbau kivehrtui. • - K/.i-u uj kéaiilmény uiegbalad mindent, mi nr- ily a/erekben «d.lig létexelt, minthogy.''nirg a legfinouiabb éa'' li-g-kéiiyeaebb axiiil i« «•''rt.-iKiilll li-i-íyja, mind., játl ax-írail éa nem a/agoa. AjAulható egv-aücramind keaxtyfi-tiaxtitsai.i* Kgy hit«/- iiAlatl utatiníaaál 10 kr. Altsláno*,liaztlto por, inelylyil mind. nueiiin érexet, aranyat, oxltaint, bronzot pakfoiigoi, ftrxéll éa ren-l tlartitnui, é< f.''nyraileui lohol, Kgy dobox. Ara 20 kr. 4. Porok a libák l<«adá<a elleti,- Ka -illiívo. Htja a lábak ixxadAtát » a/, «-x4ll.il időidé.ctt kellemetlen axagftl. Kgy»*vramilld n l.-ibbeliie i> haaxnoa 1 dobox haarn.íl.ili uta«iláaaal, elég ;l hónapra, íiO kr Párisi általiknos ragasz, melylyel--iirtnr«.ik Üveget porexellAnt, üövet, tajtékot, fát atb. a leggvoraabbrn éa Állandóan meg lehel ra-gaaxtnui ugy, hogy elvAla>aihallan in.irad, ha-nem hogy minden l-gyl-ailve legyen, l":it ére/.-exel, üveget porexellAnuaj atb. ugy o«a/i-rh-(»•xthatui, bogy egy te«ttó |o»x. K«eli iniuitl''n liAxmíl nélkltlnxhelleultl atnkaége« axerbőt egy doborxal 10 kr." Ugyan e r.iga«* folyadékban, .Ilvegbe »xe.lv« .''IO kr. Villanyozott fogkeíék. K/ekk.l a fogakat minden fogtapa»x vagy fogp-jr nélkül raupjti hilli''g vj/xel Jt leg^i-bbeo, Wiér.-n, egéaxaé-geaeu éa a/ig nélkül lehel tart.mi egyaxerll •lürgüléa Alt.il, llogy iniiii''l nagyobb legyen a ke|ei)dőaég, dbj.i eaakia fiO krra tétetett. Levélpeoséleló bélyegek, m- ly-k kén>. lm- a- aég, olraó.a.íg üa l.iitoaaAgilk minit ia miudeii oatyAliAI vagy vinaxluíl nlőiiyütbiik, l.egliun-mabh éa bnnnifébt névvel vagy e/éggel éa exlmerrel vagy jegygyel .VKl darab I frt »0 kr., 1000 darab I fit .10 kr. Irótollak regulatorral. Alknlma/haiók min- iloti kéxhex éa p.Vpírh''óx, ugy, lmgy egy éa ugyanazon tollal a leglliioinnbl. -éa Ingvaata* gaiib vonAaokat i< lehet eaiiiAlui, 12 daiab Ara it kr. Valódi angol lollkések, egy.egv 2 pengével 20. Ho, 40; .1 pengével ki; léfnítőr mabb fajlAju pengével l''.0, 7U, ''.Ml, kr, I út I pengével ttO kr.. 1 fit ] fit Lt). kr. Legfelsóbb helyen, szabadalmazott méreg, egerek, patkányok ürgék éa lifireaüg.tk kiir • InaAta. Ax eladAa felelőaaégro lürlénik. Kgy nagy axclencx < Ara .1 frl, A hajat élénk Állapotban tvtaiil. az "n, vegv azokéi daruára fe>teni Irgnlk.ilui.ianbb a dióolai, minden vegyi ké.xilinényck k.íroaak. Vau axereneaém a t. ex, kt>xi|ii<égenk jolen. tűni, hogy nAIam fria, nieghamlailatl.in. két- axer tlaxtitolt dió-olaj kapható. Kiallvrgge 26 kr., ti.igygy.il !•"» kr. Gyökeres szer, melylyel a lyilkaxeuiel S nap nlalt gjükori aeii ki lel et irtani. Kxen ujabban fellalAlt p/er«ek minden totúbbi di-raérolo feleilegea, minthogy garantla iiivllett árul. — Kgy dobox/al liaaxuAl.iti ntaaitAaa.il együtt 40 kr. • • Az áralka-ola| egyedüli raktArn Auartria • xAinAra, Ktuiek «ion eaodahalAaa van, hojjy a fojbótegai''geket eluiulaaxtja a liajgyilkeret éa a fejidegekot erőafti, a ezáltal a li.ij nr.vé aét meglepS rövid idő nliill még a kopaax li-jréaxekrn ia olöinoxditja. Mint gyógvaxer hatillyo« xuzAaok, killexamodaaok, tagh.iaogil fU--tódxAaok, rhetiina égetéaek «tb. ellen bővebbe ti ba»/nnl.iti iltaaitAab-iii, 1 llveg I frt. Valódi átlátszó glycerin-szsppan a légiin.»-iwabb-illatukkal; Kgy kfVr.épnagyaágu. il«rá1i '',0j Ara l.\ 2n kr., nagy drb 2ö kr". Kgy tégely Vt valódi m.ir /.air (Kammfetli hajkenóca 30 Vr. Kgy darab mar-xsir bajuaxpedrő 30 kr.; laniinl reind-n ma« -illat- éa t..|lctt<*<azerek lirb éa" külföldöd;, a legnagyobb vAl.Kxtékbán, A kitűnő szobspndlo-fcnypaszln (kautaelmk-kal\ mely n padlót legaxebb l''énynyel l.iljii el, éa tmtóaaAgra nézve ax eddigieket fí.llll-múlja. Moboxkónt (elegendő Ijixol.Ahnxt I fit. A legnagyobb takarékosság. Minden h.Ax tartiía. kétlnivea éa gaidaemberru né/ve n< • gé«/. ujouv''iH azerkcaztett angol .axabadalm, ''kdsztt iiló gep Áltál (haaxnálható minden vA> póeaxkőxhcr, vxitilugy. itvegmétaxéarc) legna-gvobb keiinyiiaéggVI liéliAtiy m.iaodpere/. alalt élteli-u vngóeaxküaitk, ugyluint ollój^kéa, ka-a/-| atb igell é|««|e küarörülhVtok I ilh 2*1 kr. Börpavt* ksutaeknkkal a bőit elnyühe tétlenné teliül, külilttllarii ajánlható |óa«ei-axAnnik g.indozáaAra K hAd»gd»li»x kr. Legjobb boretva-paszln. K pa»xta f.iloal ge»«/• le«/i n borotv.1 köazl.rüléaét, 1 dobox Ara ''.''."> kr. Orvosi kenroiszappan, eaodaa/.appinu.ik ¡« neve/telik : kipróbált éa bi/t..« a/er iiiilnleiL b»rbeli''i''«.''-g, It. Ili, kiütéaek, atkák pe.«é|ié-»ek -lb. i lleti Fi-luő||ok éa .gyermekek lilt.ll , eg\arául linaxiiálbató. Kgy d.iriib ha«/uálati ui.i<iiA>«ii ::.''» kr. Encrivolr, a fehéi-neiiiükből vigy má« a/.;; velőkből oinden uj vagy régi tintafi.lt.il k, veax. I üveg SO kr. Az uj bolháfogo szerkezetek ksplmiók, darabja 20 kr..n. Légyl loszeM v.obák, konyhák! «xalunok ax.íuiara, ig> n jó ¡11.-ill.il lu''r éa egy fél óra nlalt -roppant m- tinyfaégü legyet puaxlit el l üveg Ara 30 kr.'' - -W fy Legujakk találmány. Inggntnbok fel-varráaa 13 brébn» oxüaiból. K talAlmánynyal .e a/akniAliaii a legmagasabb eredmény '' ém-1,-11 el, mit el Itt a i>/é|i a liaaXHoaa.il iia.-1/e-köttetell : ha arámba /ers/ük, hogy az ily rk goniii őrükre eltart a liaa/n.-ilhatlaii Ingekről \j ^ levehető < i»lllél mátokra alit.ilmnxliató, a mellett értékét mindig uiegtartia, inig niáa g.nnbok íio''oás, iiiAugorlAa, é. vaanláa állal r^fkhatuar t-lq^re jutnak. Minden gombhoz 1 jótálló, a/ rxü.t val''oliangAról axóló irat vmi eaalolv.i, a/ nr oly eaekélvre arqbatolt a/ért, bogy e találnuiiiv mltideii liAztarláanAI alkalii<or.ta««ék. I tue/.nt gyi|nyoi;(t inlivll gomb. ,-/nat(>ííl.f-''i-kr., «ima 7o kr. "" Minden láthatóvá lesz aa uj /.aebikroakop által, mely I", ''iO^g.''-«/. a/.Axaxoroaan nagyit min- • •toll tárgyal ugy,lingv ezen keri-a/tül méga tia/t.i vixben i« ineglAlhatiii a a/álagokat. K mikroako- ti.ik aokazoroian lia./iiálliatók p. lia/t, gabona; etemétiy.magvak, axltvőáruk a terméaxetvixa-gálatoknál. I db IN. 00 SO kr., I l.SO, 1.60. Halál az alkalmatlan rovarokra I Ax újonnan feltilAlt rovarirtó folyadék altal. K nemi-y*ak lirtgy <i rovart gyoraan elptiaxtitja, de órarerül azolgAI nxok bcféaxkeléao ellen. Igen alkalmai poloaka, moly atb: ellen, I nagy üveg .''III kr. WAJDITS JÓZSEF könyvkiadó liivafnláh<Ht X A G Y- K A N L''/j S A N. Mof^jclont os minden'': Intelen kOiiyvjiriixnál kap. '' - '' í, ható : „Rajta lányok mulassunk !" MULATTATÓ KkziKÖNYV. A magyar hölgyek számara gyűjtötte Wajdits Jozsefo lízoii gazdag licltarlalinti, szép"''kiállítású (kíizcl :>«>() lapra terjedő) csinos kom íny tábláim kölött könyvnek Ara 1 Irt. 60 Atr. # Toyábbií kapható: ..au- - " '' ............* „Halljuk <i szép sál !éé .... • V •■ fzimil tiiiigynr li''lki»«/.í>nl">-(t'' ,-ist i-könyv , mely kíiliill és kiiU''lli''ii miinli<!>iiedíh li''lkiiá/.ii.ti''''«! tartnlmn/.ván, dis/es kiállitiía:« é.4 tiiliiíitt itiu laliiiii, ll^V litlH/.lliirt t-s liiilliitliitii \n| liiiull lo^yu ti/. iljitság lijíyi-l:in''-lii- külünö.scii ajtíiillitiiií. -A Iőt> lapra terjedő i''h 14;"» tiilibiiy|rl! eredeti iVIkn-Winti''-n tarlnlmaú>a/.ineH keményköté«ü könyvnek rtra I íi. / • A dalkedvelö ifjúságnak különösen ajánlható „Rajta fiuk, vigadjunk!" közkedvöswégil dalk''iny* li-irmudik javit«»lt t''s tctcnicscn . bővített kiadása. K nagy szorgalnnimal önszt-állilolt mű közel HMM) válngatott dalt tartalma/., T-s s/.itu-s lnii-it<-ku: «-sinus kitilli-tásánál fogva is kítllnő, iiKindlialtii :.e^yi-tlcn ii ma^a m«-lilében. A/, első kiállitiis ^<kki a második XiiMI példánya igi-n rövi l idő alatt <''lkn||, mi eléggé l.uni.siija, Iiujív ím-itó ligyi-limtt érdeniul. Ara az .''»:5tl lajira terjedő s dis/.esi>n ki-állitolt züebköiiyvin-k l.^tf kr.. ili''w aranynyntnás- «V arain -s/.i-p''-lvlyi-l I.Stl krért. L K NORMAN I), a híres czlgánynö Igazmondó veldkárlyaja 32 szi|tez«-ll kártyával, magyar aláírással és szöveggel /»ra fiOlir. I|. Lakatos Sáuiloi fí in.igv.ir,, laiiczkíinj ve'' mindkét neinbi-li iljnxág száinára, !trt-/.képj>el, és ti-nn''-nli-k a sr.öveg közé nvuniiill táncz-ábrálikal. Ara 1 fii. „Hjultórszol^alal" i M • ]T>4> lapra terjedő t<-rjedr» kittonai tankönyv ára Síi kr. LEGUJAB3 NAGY egvpt. ALMOSKÖNYV 170 lap és I»ÍM) klippel i lláivá 10 kr. rorr a. urn«kf gyakorló fogorv«is Bécsben, Stadt, Bognergassé Nr. 2. Nngyontiszti-lt orvos úr! Tübb év óta a/. J.uin l ülvü. gyógy erejű Anatherln-Slájvlze'' I azük-aéglelenné vált. — Tilbb tu <ul üveggel haaruAllmik f ii .iiAI''am, miért i'' képea vagyok, a valódit a - liniiii.itottól k-oiiiw-n ii|egkülr,nb»xletnl éa eaakia a hirdetett raktárakból igyekaxem axl beaaeretnl. r- Mlnlho^v axonhaii ujabban a Itird ''-telt raktárak egvlkéből Igen ■ gyanila-^Anatki-rin axAjvizet kaptam a tiíbb raktár f.-l"l haaonló -j\ <:ui>it-í«o*kat h.il''ék, annálfogva elhatárn/iaui, liogy ueve/ell Analhi-i iu-«/.1j\i/i-t enitáu a/ er* doli forráaból axerezemb,-, éa r/j-niiel nagyon l''ia.''telt orvol jirbti«. mint fellaliUó éa ..............ilnl.ijiloo...|i../ fordulok a/.ui kéréaael, hogy nekem poa|afordullával Anath érni-a/ajv i/éből lix üveggi*) pii.t [i!:íu\ét mellett küldeni méltóztatnék. I.iaowee, IHIW. február 4. Maradok kitllliő tiaxteletti-1 kéa/aégea na^Hp^ lntpaíil • ""»""»fy nevelelt Aruexikkek ia, tlgyeline/telein a I. ex. küxllnaégi-t, hogy valódi mitiőfégbcn -eaakia a neve tS^F llllcatll a zrtt llxletben kaphatók — Árjegyzékek minden a raktárban létexü. tárgyakról ingyou adatik ki. Kgyuttal bátor vagyok a n. é. vidéki lakosok, tigyelniét küxvetilő llzb temré ~á maga nemében ogyellen llzlei — felhívni hol a legki-•ehb mint a legnagyobb megrendeléa minden ágban éa nemben gyo.-.an éa oleaón eadiüzrdtetik Szt''moa megrendeléaek kivitelére ajánlja magát Friedmaim A. első kőzveíiío-iiiíézele Bécsben, Pratersírá&se 2«. Hirdetés. A nagy-kanizsai Takarék-pénztár xolgájs Bory8iekiewicz Ferenc, <v) plébános l.iv.tweebau tlalleiAbau, p.nta Tlll«te. 11 K TÁ''ltA K : ezen, kitűnő tillajdoiiaágai n.i.itt mindenütt, aŐt Néuiotoraxág, llelvétia, Türbk- éa A ngoloraxiig, Amerika, Holland, llelgíum. OlaaxorazAg, Kelet éa Dél Indiában inétgili érdemlett eltlliierósben réá/o«HIŐ exikkek léle»-nek valódi él rrlss minőségben. Kaphatók : Nagy-Kanlzaáu : llelua Jóxaef győgy*xeri''«x, Itoaenberg, Koaoiifeld A. Wajdit^.l., Welliich,,Keaaelli,ofer éa SiJ,u,„A A. uiak ke reskedéaébi-íi. l''ApAn í Taeliépen J. Keazthelyen : SÍiigí r M. Welaa A. Zala-Kgera/eg. u : l.óó I-'', gyógy«xeréaz. Kaproui rán i W''erli gyógyaro rea*. Varaidon : Malter gyiigyazeréax. Sxi''Ut-llylír.''vHn : Nülhig. Hü megen : l>onu r KAjot é.a Hlámhorazky I.. gyógya/éré''a''x uraknál, "«»óin balhelyen, l''illieh Kerenrx gyógyarcréax urnái. llatArőrvidéki Sx.-G)»i-'' as? 1870-ifc övi aug. -4-tól befolyt s ezután befolyandii betétek után--<í y0 - k«i-TI«:: matot tízet, 8 ezen kedvezmény a régiebb* betétek utáni kamatokra Is f. oetober; 1-töl számítva, kiterjesztetik.. . , '' '' ^^¡X^. Ar# InuriamiA ir«klii(irfii»A.». ^ItonjhádoniKramolln J. TolnAn: Se^sr» M. Kxlgeivárott t Itsrwartb ... a/ imgm valasz a y. L t:Ui"(M W"»*«J™. 4|,-.wf .. , «7 • ea h /..-leh. Sipnkli gyogya/eré.ir. Wajdits József kuiilo, l.-tp- cs nyomdatulajdonos gyon>sajtó njomása xN''agy-Jíaiiizsán. , Nagy-Kanizsa 1870. augusztus 20-án. 34. szám. Kilonczedík évfolyam. Kiterjedve SOPRON''- és Vegyes tartalmú hetilap ü szépirodalom, kereskedelem/ipar, gazdászat, tudomány és művészet kftrélWíl. Megjelenne: minden siombMon, t gyakran máefél vagy kii ¡v-n. rl.e»xl<ii inul« «''M kiadó lil\ utal: A \,»..|TK .lú/.SKK kíln>vkvr»i»koi|.''««''l.»ii. Nagy- Kanizsa építkezése. - '' Az eddig elösoroltakból kiderül, liogy minő alapi* kell fektetni egy építészet i reirdsza bályt, de kitUnik egyúttal annak szükségessége is nem csak Nagy-Kanizsa, hanem mondhatni, minden egyes községre, mert az érdek, melyért annak léteznie szükséges, nagyon is általános és közös. Az építészeti rendszabály szükségességét Nagykanizsa város hatósága már jóval múlt időben átlátta, azért is jónak találta egynek elkészítésit. így 1 8U7-ik évben állított egyet öw.e, s a megye hatósága által ugyan 1S6T. február hó 17. 23tM. sz. alatt törvényesíttetett is, oda akarván terelni a dolgoti hogy a gyakori tűzveszélyek okai elhárittassanak, az élet és vagyon bátorlét,, ugy nem különben a város csinosodása biz-, tositta-sék, s hogy minő kitételekben üsz-pontosult ezen építészeti rendszabály, kitűnik ezen alábbi iratból, moly az eredetinek hú másolata, s ekkép hangzik: A nagy-kanizsai város építészeti rendszabályai; melyek Nagy- és Kis-Kanizsa városára nézve életbe léptet tétnek, részínt-azért 1. hogy a helyi viszonyoknak megfelelő építészeti rendszabályok által a gyakori t i* v e s ■/. é I v e k okai elhárittassanak, és az óvintézkedések, melyek az érintetL.szeren-e.sétlenségek lehető meggátlására szükségeseknek mutatkoznak létre jöhessenek, részint pedig 2. hogy élet és vagy on hát őriét ugy egészségi szempontból a városi lakósoknak, java -és nyugalma kii löuösen pedig á városnak kűl csinosodása, s ekép a házuknak értéke előiuozdittathusséK. Kzen építészeti rendszabályok kiterjednek a városi tanácsnak és képviselőségnek, ugy az építészeti bizottmánynak és egyes városi lakosoknak az alább következő szakaszokban elősorolt jogaira és kötelességeire. 1. ij. A városi tanács mindenek előtt egy öt tagból, és ugyan annyi pót férfiakból álló építészeti bizottmányt, melybe külöütt* sem orvosok és technikai ismeretekkel bíró egyének is bevonandók, kirendel, és ezen bizottmány köréhez tartozand, az épületekben elő forduló mindennemű átidomitásokat, uj építkezéseket szemügyre venni, és átal-jában felügyelni, hogy az építkezések élet és vagyonbátorlét, ugy egészségi és-köz esi-imsíMlási szempontból a fonál ló törvénye^ és rendeleteknek mindenekben megfeleljenek. 2.5). A városi tanács közhírré tcendi, hogy a fen&lló épületeken czélba vett akármiféle változtatások, ugy uj építkezések, az építtető által a városi tanácsnál mindenkor bejelentessenek, ezen felül'' köteles az építtető uj épületek s nagyobbszerü javittá-solí esoteiben a használandó építőmester által aláirt épület tervet bemutatni, szegényebb sorsú lakósok által s kisebb épitkezé-sekbél, elegendő leend az épület vázlatának bemutatása. . ,.11. A városi tanács a hozzá beérkezett jelentést mellékleteivel együtt vélemény —--—*-—^ Előfizetési föltételek: Iiiirlm* liofd''í.Ml íj \l<14kr<> ).u.l»n Vnl.lv» n-: ■ It ín , - lir. tílfv.-e a . - . Kviiruyeilro i adás végett az építészeti bizottmánynak kiadja, és ennek meghallgatása után határozni fog a felett, valljon az építkezés, és minő irfódositások alapján eszközöltessék. •I.jj. Különösen gond lészen arra fordítandó, liogy mind a városi tanács, luiud peilig az építészeti bizottmány bizonyos terv és szabály szerint működjék, e végre szükséges leend a cliatasiralis mérnökök műn kálataíból a nagy- és kis kanizsai városi helyraj/ot (Situations plán) • megszerezni,, és inindímck előtt a városi képviselőség-által meghízandó küldöttség óh szakértő bizalmi férliak által az utezák és házak jövendő szabályozását illetőleg tervet kés/itlelni, és a mennyire lehet elegendő széles ulczákat. járdákat és egyenes ház sorokat megállapít tat ni és létre hozni. •*»• f''gyelni kell, liogy az éj.ítészek mennyire lehet, szilárd anyagból és tűzmentesen készíttessenek, a tüzelő helyek, füst vezető kéményekkel elláttassanak és az épü-leteknek minden könnyen gyúlékony alkat részei, a kéményektől kellő távolságba tétessenek. lí. A házak tetőit zsúppal, náddal, -vagy deszkával fedni nem szabad, kivétel alá csak oly építkezés esik, mely a házak soVán kívül magánálló helyre állíttatik, itt zsúp alkalmazása megengedtetik. 7. 55. A házak és egyéb melléképületek közötti üregek. Különösen Nagy-Kanizsán. részint mivel a víz azokból nehezen szivárog ki, és azoknál fogva a falak átnedvesedvén az egészségnek ártalmasakká lehelnek. részint" mivel a telkek értékesek és kár volna, ha a beépítetlen álló részek lia-szonvehetlcn állapotban állának, egy átal-jában el nem türendók, és a városi tanács feladata leend, az összeépítést akadályozó minden /kérdéseket, a .mennyire barátságos utoii ki nem egyeztethetők sem más uton tílintézni. Kis-Kanizsán azomhau a házaknak öszveépitése szükséges nem lévén az épületek jövőre is kellő és könnyen menthető távolságba tartandők. 8. S. Az épitészeii bizottmány az építkezési tervek átvizsgálásakor meg hallga-tandja a szomszéd háztulajdonosokat is, nehogy ezek jogaikbán bármi sérelmei szenvedjenek ; szolgalmak azonban mennyire lehet kerülendők,.« nélkülözhet lenek. azonban csak a szomszédok között inegkisérlendő barátságos egyezség alapján engedhet ők meg, ez nem sikerülvén a kérdés sommás -Uton elintézendő lesz. 0. A-házak közelébe széna, szahua csűrök, pajták s kazalok építtetni vagy állíttatni nem engedtetnek meg, ezen épületek tetői is mennyire lehet cserép-zsindelylvel fedessenek, /ite különösen gond fordittassék arra is, hogy ezen s egyéb gazdasági épületek egymáshoz közel ne építtessenek, és az épületek a mennyire lehet tűz falakkal elláttassanak. in. 5?. A bú/táraknak és trágya helyiségeknek sülyesztő gödrei, a szomszédházi Hirdetések A Imi liM.vU.ua yi-til «ui.''rt !••/••. (* kr. l-.m.r I. <■.. niimlrii |..\ íl.lii I>. íI.t il.-i-,''rt .''. ki llólyfgilij uiinil.-ii >''«•« lM-ikl.-ii.-i«,''rl .''10 kr. , A .Nyílt ii''ri-n" egy pi-til aur lii ikl:il-i>i -liji Ikr. telek csukásától vagy. mesgyéjétól legalább •i lábnyi távolságban álljanak. '' .11. >j. Min.len házitelek tulajdonosa köteles a városi tanácshak, felhívására, és. ezáltal kitűzendő határ idő alatt háza telke előtt, a körülményekhez képest biWittmányí-lag meghatározandó fekvésű és szélességű járdát faragott kőből vagy téglából készitteni és azt folytonosan jókarban fentartaiií, mivel a téglák a város által tcriuesztményi áron adatnak. 12. >|. Az .építészeti bizottmány gondjai kiuú tarlozaud minden oly esetben a mikor a házaknik és járdáknak egyenes vonalba vezetése megkívánja, hogy az előttük lévő köz-telek igénybe vétetik, annak árát '' í ölenként megállapittatui, és azt az illető állal a végből, liogy egy utcza szabályozási pénz alap létesíttessék, a várost pénztárba lelizettetni, ellenben ha magányosoknak birtokából az egyenes vonalozás által valami a közterülethez elesnék, a bizottmány által a kárpótlási öszveg a házbirtokos előnyeinek mérlegbe vételével lészen megállapítandó. 1.''?. vj. A hol a helyi érdek ugy kívánná, liogy valamely város részén vagy telken uj ulczák, házsorok és járdák nyjlamlók. vagy ifjak, vízfolyások, árkok, vasut-voual és hidak építendők, ott a városi tanács, á képviselőség éh a kijeiéit város részeni birtokosok meghallgatásával.az utcáinak és járdának szélességét az építkezési és munkálati alap elveket megállapítja a uetalání kárpótlási ö>/.vegeket meghatározza, és fógondját kí-Ierjesztendí arra, hogy nétalán ferdén fekvő telkek, egyenes vonalra, vitessenek, nehogy az építendő házak félszegüek legyenek, és az épületek elcsutittassanak Vauieiinyíre po-dig ezen vagy más- intézkedéseknek egyesek házai, telkei s egyéb birtokai útjában állanának* ezek ellen a kisajátítási jog alkalmazásba vétethetik, a meg nem elégedő félnek a birtokiiii>klvUli per ut fenma-radván. Hirdetéseket elfogad: N.-Kanlzfin: •, K Al>óiiivatal,.pt»t»(l: zi.isi.kk M. Beo»-. Hamburg-, Bettln-, Majaa-a.- Frankfurl- Basel-ben: IIvahknsi''kin \ voukkk. Llpeee-, Bern-, h Stuttgartban: s w.lMKA TÁIíSA. Bíetbea: oi''l''KMK ^^ IS« íj. Klóré bocsájtott bizottmány szcuüe» és erre következendő tanácsi engedély nélküli építkezések a városnak egész területén szorosan ^¡Itattatnak és mind az •építkező, mind pedig az iparos mennyire ezen szabályokban meghatározott kötelességeknek elhanyagolásában tapasztaltatnának, a/, ulczaszabályozási pénz alap javára 2--/>p foríiijíg terjedő birságba marasztalandók el, azon felül az engedély nélkül szabály ellenesen felállított épültít vagy ezekoni változtatás utolagi.sau ezen szabályok szerint át-idomittatni rendeltetik, különösen ellenszegülés esetében feljogosít tátik a városi tanács, minden mulasztásokat az engedetlen és ma-kacs építtet«» költségére kirendelendő építtetők állal helyre áflittatni és a felmerülendő ''költségeket rajta végrehajtás utján megvehetni. 2.1 i»-l ii. i. 181! 7. Zala megye közönsé gétól. . Kanizsa mezővárosában alakult építészeti bizottmány által kidolgozott ezen építkezési szabályok megyelnttóságílag helyben hagyatnak, és alk.vljuazáü végett a nevezeit várostanácshoz kil&ttlctnck. ZAtKgerszeg 1 Hí>7 február 17. OSI TOR IMIIK, ''.''-••I tlit|''4u. k^z 14. vj. l''j épületekbe csak ázon esetre engedtetik *meg a lakhatás ha azok az építészeti bizottmány í-gészség ügy tagjainak hozzá járultávál megvizsgáltatván, jtz egészségre nézve ártalmasaknak nem találtatnak. \ lő. A házak telkeiből kivezetni szokott vízcsatornák v^ak «zon esetre lesznek eltürendők, vagy jövőre engedélyezhetők, ha azok fedettek és a házak előtti főárokba vezethetők, azon- visszaélés pedig, hogyha a víz csatornákból a rondaság járdákra vagy szokériUra'' kifolyjon, cgyátaljában megszüntetendő. > 10. §. A házak vagy boltok elölt lépcsőket alkalmazni nem engedtetik meg, a meglévők is különösen szűkebb járdával ellátott utczákban a mennyire lehet megszüntetendők. 17. A házaknak csurgásaí különösen jártabb utczákbau, vizeresztó csatornákkal okvetlen ellátandók. Ilit ezen elmondottak után összehasonlítjuk a fölemlített építészeti rendszabályra vonatkozó nézeteket a város jelen helyi viszonyaival, ugyjiem marad egyéb liátra oly ; uj rendszabály készítésénél, melynek alap elvert terjedelmesebb, határozóbb és kötelezőbb kitételek támogatják, a sikert pedig minden oldalról biztosítják, fcs miután csak a több részrőli hozzászólás Által leltet reményünk e tárgvbau czélhoz juthatni, azért is a következő kérdés lenne megfejtendő alioz értök által. .Minő . é/ritfavti rtíivUzabáiij lenne méyálLipitamló N.-Kanizsára ri jtlen helyi viszonyokhoz kéjest 1. terjeszkedési fs 11. javítási tekintetben,hogy az a szó értelmében czélnak megfelelő lehetne cajÍ.vz-ségt élet, vanyon, vayyommxlás ti széj>i-tészet biztonsáyi Kcmpontbéd''* ? Jól fog hatni raíridnyftjuukfa, ha c^v -/ dés nyilvános téreni megvitatás által düí^ '' el, és hiszem, hogy hajlandó is lenne hely''-hatósiigünk az ez uton nyert lotfczéíszerübli véleményes javaslat nyomán intézkedni, mert csak is az ilvkép nyert intézkedést le-, hetibe mondani közösen megállapított s a közkivánalommal baráUágosjn találkozó üdvös rendszabálynak. Kzuttal liefcjeztem egyéni uézetemet addig, a inig a tett kérdés megfejtése vitatás tárgya leend. Kell N.-Kanizsán 1870. aug. 18. „ TKRSÁNCZKY. I A hdHaszf''ki iltímhovár-zákdmji vamt engedély okmánya. (Wrc.) 21. Joguk vun egyszersmind a« engedélyeseknek részvénytársaságát alakítani, a a •zUkséges pénz beszerzése ezéljábólnévro vagy előmutatór.i szóló (nu poNeur) részvéuyeket, vagy elsőbbségi köt vény okot bocsátani'' ki, melyek a magyar osztrák és külföldi tőzsdéken elárusíthatok ós hivutalosan jegyezhotők. Ai elsőbbségi kötvéuyok mindazonáltal csak oly összeg erejéig lesznek kí Imitálhatok, melyek kamatoztatása u biztosított tiszta jőve-, delemnek Icgtöiubb három-ötödét igényli. A ^zvény társaságra az ongcdélyesek minden jogai óh kötelezettségei átszállanak, alapszabályait tervezi, melyeknek helybenhagyását és az ország érdokui »zeni elült tartású-s val, h társasággal ogyetérlőleg cszközlendő kiegészítését a kormány magának leuturtju. Az alakulandó részvény társulat ala|»szabá-lyaibtt fölveendő azon határozat, hogy a szolgá-lati állomások betöltésénél a rendelkezési álla-pótban lövő állatni hivatalnokok és kiszolgált, ugy rendes hadseregbeli mint honvédségi altisztek, ii mennyiben azok a szükségelt szolgálati képességgel bírnak. kíválólag ügyelem be veen dók lesznek. -- 2''}. Az engedélyosoktick szabadságukban áll bel- és külföldön ügynököket tartam, nemkülönben személy- é« áruszállításra, vizén ugy mint szárazon, a lenálló törvények és szabványok figyelemben tartásával forgalmi et>/.-közöket állítani fel.'' 2.''I. fc. Az itteugodélyoíwtt vasútvonalra, megnyitása napjától tzáinitvu, nz.engedély tartamáig, átlagosan mértföldenkint évi I o. é. frt, tiszta jövedelmet s ezen fölül a kormány állal jóváhagyandó törlesztési terv alapján, u kibocsátott tőkének még az engedély Inrtnmn ÜK) év) alatti törlesztésére fordjtandó bizonyos évi törlesztési hányadot ezüstben akképen biz tósit az állum, hogy ha uz évi tiszta jövedelem mcrtfoldcukiui a tcuuebbi biztosított összeget és a törlesztési hányadot el tutin érné, a hiányt az állam |NÍto|ni tartozik. - A biztosítás érvénye az alább érintendő/ minden szakasznál, úgymint: I) a zákány-kujtosvár-dombovárl; ( -1 a doinbovár-báttuszékí szakaszoknál minden egyes szakaszra nézve külön-külön nz^tt napon kezdődik, a melyen egy-egy szakasz a, közforgalomnak átadatik. A biztositolt tiszta jövcdolcm összege azon feltevés szerint állapíttatott meg, hogy a pályához mértföldenkint szükséges forgalmi.eszközök beszerzési értéke -10,000 forintot o. értékben log képviselni. ila a faépítmények szilárduld» anyagból helyettesítése a kormány állal kívántatnék, vagy ha a forgalom annyira növekednék, hogy a 40,(XMi forint In-szer/ési értéknek megfelelő és jóüzletkarbun tartott forgalmi eszközök elégségesek nem leunéuek, akkor az 0 végre szükséges költségek flvállalása iránt a kormánynyal külön egyezmény létesítendő. 24. Azon járadék, mely a zákányi álló-tuás közös buszn,ílatiért adéii vusi.t-társusúgniik esetleg a zákány-zágrábi vonal tulajdonosainak, fizetendő, nz üzleti költségbe beszámítandó. Ezen állomáson, uz itt engedélyezett vonal érdekében ''szükségelt uj építkezéseket az engedélyesek a kormány áltul megállapítandó mér-vekbeu ni ját költségükön kötelesok lótonitoni, a zákányi állomáson már meglevő építkezések előállítási költségeítiez azonban hozzájárulni nem kötelesek. 2f>. A pályufentartiis költségei uz építési alapbél fcdczeudók és mindaddig nz üzleti szám-tolásba fel nem vehetők, míg az összes építkezésük a kormány által felülvizsgáltatván, a felül-vizsgálati jegyzőkönyv alapján befejezetteknek el nem ismertetnek. A felülvizsgálat azonnal fogniiutosittulík,'' mihelyt az engedélyesek kérulmezik. 2Ü. §. Az állam, által"elvállalt biztosítás folytán esetleg fizetendő pótlék, nz okmányilttg igasolt évi számadások megelőző vizsgálata után, azok benyújtásától számítandó három hóra fog folyóvá tétetni. A kincstár mindazonáltal, a lejárt részvény- és kötvény szelvények beváltására, a jövedelmi elószáiuitlis ulupján helyesen megállapított szükséglet arányában, uz évi számadások alapján intézendő leszámításokat foillnrtván, előleges részletfizetéseket'' is teond, ha az engedélyesek n lejárat-ólött ti héttel njc iránt folya-.modíii fognak. Ha az üzletév lefolytával legkésőbben három hó alatt felterjesztendő évi számadás végleges megállapítása'' után Kiderüluo, ''hogy az előlegezések kelleténél magasabbra szabattak, ax engedélyesek a kivett többletet (>% kamataival-. együtt azonnal visszatéríteni tartoznak. Aa állam részéről teljesítendő pótlék iránti igéjy azonban uz üzletév lefolytától számított legfeljebb egy év alatt támasztandó, ellenkező M«tbeu elenyészik. 27. Az ősszeg, melyét az állam az átvállalt bízjosilás töíytán tízet, egyedül mint egy óvenkint t százalékkal kamatozó előleg kezelendő. t • -Hu a pálya-tiszta jövwdelme a biztosított évi összeget meghaladja, uz illető felesleg leié része a teljusitett előleg é* kuuiatok lerovására, ezeknek teljes törlesztéséig a kormány nulAizoii-1111I átadandó. ■ • . Az előlegek lejárt kamatai kiegyenlítésének magának a/, előlegnek visszavetését meg kuli előznie. , A államnak ojyan előleg, vng.y kamatuk iránti követelései, melyek az engedély megszűntéig még vissza nem téríttetlek, a vállalat megtakarító»» vagyonából lesznek kíegyenlitendők. 2*. A kormány,, azon állam érdekek megóvása tekintetéből, melyek a ''biztosítás elvállalásából keletkeznek, jogosítva van magának ugy a pálvn építése, valamint az üzlet ezél-szcrüen és szilárdan eszközölt felszerelése és folytonos jókarban tartása iránt minden részben meggyőződést szerezni és meghagyni, hogy a mutatkozó hiányok |M»loltu*jUinak. : A kormánynak jt»ga van n részéről Ifjúid-dött közeg állal az ügyvitelt megvizsgálj. .■» A kormány altul kiküldölt liiztoMiak jogában áll az igazgató választmány ülésében, valamint a közgyűlésekben, a mikor azt jónak laláf|a, részt venni, nemkülönben u* atlam ér-dekeíre netán liátráikyfti'' intézkedéseke! .felfüggeszteni« és erről u niiiiistcriumnak továtdii eljárás véget) jelentést lenni. A kormány gondoskodni fog, hogy az ügyvitel felügyelete gazdasági tekintetben oly tini-" don gyakoroítussék, hogy az évi számadás clóterjeSZtcscijól ívtjdszerint csakis a számlételek, fchllvizsgálata szükségeltessék. A kormánynak az általános törvények határozatni s különösen a jeleli engedélyokmány érl''lmében feiltartoll löfelüg.veleti joga gyakorlatával, ugy az építkezési iilőlartam, valamiül a/, engedélyezett vonal részben vagy egészben leendő megny itása után a/, államra nehezedő költséget és kiadások. megtérítése tejében, a* engedélyesek s illetőleg jogutódjaik az állam kinesfár javára bizonyos évi átalány összeget fizetnek. K/.f''li évi átalány-összeg mennvbégét a kormány határozza nteg. Az üzlet megnyitás» után fizetendő évi átalány-összegük, a im-g-nyílott vonul, vagy'' vonulrészre. nézve ¡\a l''ritleti számadásba'' felvehetők, «''gyébként az építési tőkét terhi-lik. '' " A kormány mintluddig, mig nz elvállalt biztosítás alapján a vállalatnál érdekelve vau, nz engedélyesek, vagy jogutódjaik állal alakítandó társulat igazgató-tanácsában kél általa kiucvczeinló «''"< tfiiviilataíkkul ''egyeiijogii ••>.|»g által képviseltetik. • -v- •_".l. 55. A jelenleg engedélyezett vaspályától azon üzlet évckl»cn a melyekben nz a bizlosit<»lt tiszta jövedelmei elnein éri. következtetés képen u kamat JflZtosil.isl igény i»i! ves/.i, se kereseti, se jövedelmi, se más későbben ezek -helyett netán behozandó adó lizettelni ueV»i-fog. A midőn azonban az állanutgély megszűnik, il jövedelmi ad 11 uz üzlot-szakál»í».l»e fog vezettetni. * A részvények és elsóbbs<;gi kölvénvek szelvényei az egész, vasul vonni forgalomba ténrlo napjától |t) évig adó-, bélyeg- es illeték mell-'' lesek. Megengedtetik továbbá, hogy az első kV-jidásu részvények é-s első|»t»«égi kötvények,'' i«le értve az ideiglenes jegyeket is,''bélyeg» és illo • lek mentesen uilassumik kí. Ugyanazon mentesség a kísajálilmányok áiiratásl díjaira is megadatik. ,-A tőko szerzés, valamint építkezés és a/, itzlet első berendezése czél jábi''d kiiillitandii min-! den szerződés, beadvány vagy bármely más okirat U''-lyeg- és illetékinentes liwz. :>i». ín. A/, engedély tartama a 2. ^-Ittili idé-zett ideiglenes vasút engedélyezési s/.abály ''.I. f iinak IJ)-pontj,i ulalt kimondott oltalommal uj vasul lelálliiás.t ellen nz engedélyezelt egész voual megnyitása napjától számiliHidó ''.KI évl"e '' állapíttattak meg mely időszak lelblyiWivnl e|-enyt''u/.ik.. '' , Az engedély elenyés/ik akkor is, ha a ''•.,». ésH%^-bau megállapított batár ¡dók a nyomjel-z«5sí munkák megkezdése és befejezése, tovalibá uz ilzlet megnyitására m''-zve meg nem tartván, ! batáridők elmulasztása a fonnidézett vasút-! engedélyezési szabály'' 11.^. I>: |k>ntja élielmé-'' ben különösen pedig a politikai és linaneíalis válságok áhal uem ígazoltatliutík. •31. A korm Inyfenturtja magának a jo. got, hogy uz engedélyezési törvény ht''Uályba-léptétől számítva harminc/, év lefolyása ütnii az ehgodélyozett pályát minden időben ¡Kiválthassa. A beváltási ár meghatározására a vállalat link A válságos Iteváltást megelőző bét év alatti tisztnévi jövedelmei fognak felszámittatui, mely osszegből a két legmostohább év tísz^til jövedelme levonulván, u tenmaradt öt év átlagos tisztu jövedelme log kiszámíttatni. • Kzen átiugos ö*szog, mely mímlazonáltal a biztosított jövodeleuiuél kevesebb uem lehet, az engedélyeseknek a megállapított engedély tarta máig mint évi jövedék li/.etoudö. V . 32. Az engedély megszűntével, valamint 1» pálya beváltásának bekövetkeztével, uz állum az első esetben ingyen, az utóbbiban i\ értelmében meghatátozott évi Járadék lizétése mellett lép nr. engodtHyewtt ón jó karban át adandó pálya telieriimntes birtokába és haszon élvezetbe, — birtokába veszi különösen a pálya területét és földjét, a föld- és tnüinunkálatokal, a tol- és ulépítmén^yeket minden hozzátartozókkal egyetem bum Jnii hl forgalmi eszközökkel, pályuiiiivarukkal, fel- és lerakmlrt helyekkel, épültekkel az indulási é« érkezési helyeken, őr- és felvigyázó házakkal, mitiden belszerelvé-nyekkel, bútorzattal, ingó- és ingatluuságokknl egy Itteniben. « Valamint az engedély megszűntével, ugy a pálya beváltása esetében is, uz államtól kiszolgáltatott minden előlegnek és «zek kamatainak ezüstben leendő visszatérítése illát», az eii-gitdélyesek megtartják a vállalat saját kereseteiből alakított tartalék alap és a kilun levő aeliv követelések tulajdonát, valamint a vállalat saját vagyonából emelt épületeket, milyenek a couks kciiienczék, »»ulődék, gé-|»- vagy egyéb gyárak, pajták, dockok, mini a melyek meg-'' szerzésére vagy előállítására a kormány állni azon határozott hozzáadással balalmaztattak lel, hogy azok u vaspályának semmi hozzátar-tozambVját nem fogják képezni. 33.,^. Ilit a megelőző intések daczára az engedélyokmányban vagy a törvényekben log-'' lult kötelességek megsértése vagy luulnsztAsu az, engedélyesek ré-széről Nmételv» iorduluak elő, a kormány'' lenularlja a jogot, ellenük a tiirvé-nyéknek -megtelelő intézkedéseket megtenni és u körülmények szerint nz engedélyt még tartalmiunk lefolyása előtt megszűntnek nyilvánítani. * 31. Kzen engedély minden okinányszcrÜ kiadványni csak egy fi»rinfra szabóit bélyegdíj alá esui''k. "7 llirek n csatatérről '' * ezitn alatt röviden elősoroljuk a hét főbb eseményeit, melyek a hűre/térről köztudomásra jőnek; óhajtván, hogy ez ideiglenes. rí>vat ini''-tfibb felesleges legyen. ''IVrnyen''s miatt 11 gyakran említendő frnuc/.in szót fr.; a (»orosz szót 1». Itclükkel fogjuk jelezni. A l''r. fővezér Hazaiuo Kereúez Aehill .V.l éves, hurczolt Afrikában, Krímben és a mexikói ex|K-dítíöbaii. Szigorú, hideg t''s hallgatag, mint Moltke a p. vezér. — Klszasz-f»an a lakosok által még a kutak is husznál-Imtluiiokká tétettek. —.. Wörtli mellett Mae Malion alól-n Irt lolöveteft. — A fr. hailifog-lyok Ingolsladtbu Indebbeztettek. — Helgo-latnl elé njolug 12 fr. huj»» érkezett aug. IlJ-áli. — Mindkét fél a Mosol vize melletti h.''irezlérrc viszi összes erejj''-l, mintegy í<lM>,<MHl ember é,s 2.''»l>l) ágy''u vau már ott s az újkor ejryik l"grettentól»l>, legöldöklőbb csatája .log vivatni. — A milrailleusnt (goly»>sz»''»ró) egy nmerikiti találta fel s l''árísban eladta titkát, di?" iílóRban Herliubeii is. A párisi nép lázas izgatottságban vau s fegyver! követel. A'' porosz király békét ajánlott'' Napóleonnak, de ismerjen el egy egységes Németországot.'' -- A sebesültek ápolásánál u hareztéren barát s lenség közt nincs különbség, ,-r- A |»:ipa szerencsét kivan p. orszilg fegyvereinek győzelméhez. •— • l''árísban u hadsereg kivonulása óta 10 nőre esik egy ép férfi. — A p. hadsereg élelmezésének akailályni szakíródnak, a Vogeshcgyekbeii paras/.tcsapatok öldösik a p. katonákat és a szállitmányoknt elfogják. — A l l-íki nietzí esatáOan állítólag a p. 10 ezer katonát vesztettek. — 1''árísbatl Na|»olcon névnapján tartott ütiu«|»élyys isteni tiszteleten a hatalmuk közül csak. a török nagykövet volt jelen. - «»pjRiilieini fr. bankár egymaga I mif. frank, küldött a p. királynak . háborúi kö|tsi^gokrui hongevílle mellett aug. I l-én a p. roppant- veszteséget szenvedtek, halói Iák és -sebesültekben felülmúlja Korhűéit- és Wöiihnél szenvedett »isszés .ves/.leségöket. — Két p.lovassági Jindosztály inegv Klsiissba jsir-, tyiiziís végett. Kgy sziléziai hadtest nyomul a p. deli hadsereg wtgélyére. — Aug. 17 én Metz és Verdiin köz! 12 órai csata volt, a vysz-tÓM^g mindkét oldalon Igen jelentékeny p. ri''«szröl 2 tábornok eleseit, £ megsobeslllt. Aug. 18-án Moosburg gr. teljh. miniszter eziminel ktílön megbízással Mécsbe küldetett Párisiiéi. — rfulzburg ellen, intézett fáinadásnál a p. v(9zteségo 1300 ember. — Thiers javalja, hogy 11 z ■elleinw''g előt^ l''árisig mindent pusz-tasilggá kell tenni, -a fiíld népe terményeivel Fáris.ba menekülne. Aug.Mli án Donpourt és Thion''vílle között egész nap csata volt,* a fr, gy/.ztiík. Szinte ll»-án (Iravelóttenál igeit kouioly csata volt a fr. sereg győzött, do liagy veszteséget szelivodell. — A wörtlii csatáról u .Frankfurter Ztg." e hó ltl-kéröl a köveiké*''» rajzot teszi közzé:''-Magán a csata téren iroiti e sorokut, egy egészen szétlőtt la árnyékában, a magaslattal szemben, mely körül tegnup u fóküzdelem forgott. Kön''iskörül, u merre csak láthatók, u''legélénkebb blv''ouaö''-''flöt uralg. A fítldün, mely > tegnap testvéreik fi elleneik vérét ivá, kinyugosziiuk a bátrak a gyilkos csata után. Kz hatalmas csata volt, minőt franczia területen már rég nem vívtak. Kö-niggrűlz — így hangzik e tisztek »ís katonák egyhangú ítélete - gyermekjáték - volt a \»ör thí csatához kép ''"t \ én legalább azt hiszem, kogy a csata 11 nevét viseleudí a történelem ben. Kgy tekintet a magaslatra, meggyőz u roppant nehézségekről, melyeket a németeknek le kellett küzdení''ök, hogy győzzenek. A dombok mínlegy 200 láb magasak, igen meredekek, a lejtőkön szőlőkkel fedvék, a/, ormokon kis erdővel. --''Itt feküdt 2 -3 órányi félkörben a Iruncziák főhndereje, melyeknek csapatai az elöltünk levő völgyet és Wörthot is elfoglalva tartották. A németek 11 sokkul alacsonyabb magaslatokról, Sulz éa Würihon kivid törtek elő, mely helyeket ktdöiibcu rtMzbeiMi franczia jobbszárny mcgszálvu lartí. t ''sapaiaiuk 3 I »ira közt iiyitákmug a esa. tát, az ellenség rl kiűzték''-Würthliól s u szem közli magaslatokra kényszerltettély . A Irán cziákut átür/i porosy.ok elé csakhamar a franczia ágyuk dörögtek,, melyek közül n sereg-ntufö (mítruilleuse) különös csattanása áltul ígei> kitűnt. Sem nz ágytik, sem 11 serogryntó azonban nem okozott igen üugy pusztítást, mint azt várni lehetett volna. A legvéresebb küzdelem estik ti muguslut lábánál kezdixlött. A szőlők közt ugyanis a lurkók és zuávok és mások foglaltak állási, kiknek uz elleuök rohanó németek felett ama előnyük volt, hogy fedve valáiiuk éa «¡célozhattuk, míg u németek egészen fedözotlenek voltak s nekik sokul kellett tüzelni. Két, háromszor, sót né-'' mely helyén négyszer is visszaverettek u Híreink. A fruiieziák kétszer Wörtliöl is vissza foglalták, s visszaverték a németeket reggeli liadállásukbu. Kgyszer a győzelmet már oly biztosunk túrták, hogy '' két ezred vértest rendeltek elő a győzelem felhasználására, t ''suihis jelenség volt aZ, midőn a lovasság rejtekéből L-lőiivoiiiult a vöjgybé •A |M»rosz -tüzérség azonban megtette kötelességét. Két lövés jUuuz egész büszke lovasság vad futásban nz erdőnek vágtatott vísszn. A zavar oly nagy volt,1 hogy a futásba a gyalogság is bevonatván, n magaslatokra szoríttatod, s tiiost ismét megiijult a küzdőiéin, mely tizenöt órai tartalmú után végre 11 németek javára dőlt el. A német csapatok hősiességét mindenki elismeri.'' Nugy veszteségeit, ~ ezek- körülbelül legalább is ÖOOó halott és sebesültre tehetők — bizonyítják, hogy mily elszántsággal szállottak a harezba. Tekintve nz elfoglalt • ellenséges hadállást, « veszteá«''g majdnem csekélynek latszik. Az ellenség veszteségét 12000 halott és sebesült, s ■ HiHK> fogolyrii bwsülík. Az utóbbiakat most láttam elvezettetni. Míg n menet előttem elhaladt, majdnem félóráig tartott. Tölti» mint fele zitáv'' és turkos volt. A német csapatok vannak felháborodva, liógy ily emberekkel kell küzdcniök. A vidék lakosságának ke-gyethmségeiről ís sok hír koring. Magam láttam azt a'' H» éves líut, kí égy |»orosz se-besültet kirabolt s aztán kiszúrta szentét. Másokat úrról Vádolnuk, hogy felhasítják a sel»esültek kojtonyáit, kivágták nyelvüket. Auynvi bizonyos, hogy míflőii a németeket Wörthből másodszor a lakosság diadalmi kiáltása közlxm kiűzték , -- őket több |K»lgári egyén golyója is követé.. Kzért Vörihél egészen mint meghódított várossal bántak. A házak nagyobb része el-pilsztulvák. Számos ártutluu szenvedhetett u bünőiKikkel. Még l>orznsztőbh álla]»ot van Kroshweilerben, hol n küzdelem ideje alatt egy, ilur''ubíg 11 főhadiszállás volt, s mely falun át 11 visszavonulási küzdelem lölyf. Kddig a csatatér csak kis részét látogattam meg. A szőlőkben százával fekszenek a halottak; zuávok és lurcosok. Most, egy nappal a csata után, egyre hozzák a sebesülteket s uz erdőkben mind egyre tuláluuk budi foglyokat. Ma busz egyén agyonlövetett, kik a csapatokat meg támadták s a sebesülteken ember-telenségekot követtek el. Hadcsapalaínk a hegyek felé vonultak s a koronulierczeg Sulz-ból követi. A halottak még mindig nincsenek eltemetve s a temetésre most rondelik ki a lakosságot. A hűvös idő daczára u levegő kőrös-körül halotti szaggal van tele, A városbeli nőket a sebkötelékek mosására kénysxe-ritik. Klelnii szer a városban drága pénzen sem kapható. Minden sütöde előtt katona őr* áll s a mennyi kenyeret csuk sülnek) az mind o sebesülteket illeti. Majd míiiduu ház laza-rctli. A sok ezer seliesűlt alig réwzosül u legszükségesebben, nincs felkötő szer, nincs frisítő; •Heti szemle. Auguwtu- IV-.''ii ISTO. 0 Felsége gr. Amlrásy Uyula* ininister-elnoknok a hetzendorfi császári nyári palotát '' uj&nlotta lakásaid. -- Asztalos János folyamodott a magyar kormány hoz kegyeletben, most Koustauliua|>olybnu vnu. -j- A régi ü pengő krajczárosok végleges elfogadása aug. 31-ig ki-tertesztejett. — tlyőrött Kedliclt Jakab lUO.tKJt íltal megszökött. — A »zug :di bűnügyek vög--tárgyalása megkezdőiéit. — Vajda-Huny adón Hunyadi János és Szilágyi Kr/sébet urczké|M>it megtalálták. — Az Ariuli vértanuk emlék-szobrát az orvosok és természet-vizsgálók nagygyűlése alatt leplezik le. — .Mazzini l''nlerinobau elfogatott é* 11 nótáim vitetett. — Kporjcsnél a kegy toriatok elzárása fölfüggesztetett. — Aradon uj szabadkómive* páholy alakult seól rítus «zorint. Komáromban a honvéd szobrot aug. 2*-án leplezik lo. — Krdélybeu a jég «u Arviz több határt elpusztított. — Kgy pesti zánlii főnöke a rumi vagyonából ezer Irtot sikkasztott ul. — A pesti izr. hitközség vasból építtet lumpiomol, értékét ogv millió l''irn teszik. — A lak •sí milrnilluiiseöknok 1" csöve vau ;>(l jM''i''ez alatt 41)0 lóvé® tehető, hordereje ¿bMM) lépi«. - A bonyhádi kath. temloinloruyn vpité-sénel az álvány leszakadt s egy Ili éves egyén innen a templom tetejére, errőj l.l ölnyi magas-»ágról a földre csott s pár perez múlva* meghall. - A in. ürögbi erdőben egy orvvadász"lolövo-tett. -i- UyőröU egy g''öuyőí paraszt álmában u Dunába ment a belehalt. — A in. honvédség számára tiráczban - I betegszállító koesít rendeltek meg. Nemcsak Ikk-sben, <le Pesten is zavarogni kezlmnek a munkások. I.osonczy László költőnk a lipót-mezei tébolydábau .van, látogatói mondják, hogy nincs semmi lelki baja, Iclkctlc n tanártársai (ledarálták őrültnek. — A magyar sorsjegy kölcsön eUéhuzása Kl án volt s a főnyereményt uiagyar ember nyerte meg. H irek. —: Király ő Felsége születésű napján aug. 18-án délelőtt órakor a Sz. Ferenc/, rendűek által a lulső templomban istenrtis/.tc-let tartatván, a katonai s világi tisztviselők nagyszámban jelenlek meg. A templom előtt teljes díszben felállított honvédség, rendes gya-lugság s lovasság emelte az üuue|tély tényét. A gyalogkalonaság s honvédség háromszor disz-lövést tett. A templom hátterébon pedig a ta-raczkok durrogtatása váltotta tel. — ti0/.,, lapunk előbbi számának hirdetési rovatában mugjelont a nagy-kanizsai takarékpénztár választmáuyának elhatározása, lUoly-. szorint a bólétok után <»"/„ kamatot ad. Üdvözöljük az intézkedett, mely által a takarékosság még nagyobb lendületet nyer a közönség minden rendű s rangú tagjánál s még erősít bizalommal tiszteli mog az intézetet. —■ Ösztöndíj, A nagy-kanizsai nagy-gyinnasíumbau »SUnrcghy Ferenc«" emlékére alapított ösztöndíjból lHt»H/,0-ki tanévre í>0 Irt. Horváth György Iső gymn. tanulónak adatott ki. -- Amanda sxászudvari bftvésznő (?) előadásait sokan látogatják : a büvésznő szépsége és ¡kedélyesség« a játékánál figyelemreméltóbb levén, eiuiok tulnjdouilliató inkább a vonzerő. — A pécsi munkás-egylet zászlófelava-tási ünnepélye aug. 2<»-án lesz; a kanizsai m. egylet küldöttségileg vesz részt. — (> n g y i Í k o s. Aug. lő. éjjel egy exi-gányutezai lakos lolakasztotta magát. Nőt s több gyermeket hagyott hátra. — 1*¿III asz. Általánosan panaszkodnak a marhahús rosszasága «Heh. Felhívjuk a rendőrség ügyeimét. — T ú z. Szent-Miklóson múlt szerdán egy lakház és három pajta égett le. — Lopás. Ámult napokban Sormáson hároiu lovat kot csikóval elloptak. — Szí nészo t. I''ár ovo, hogy Nagy-Kanizsa-a magyar szőlészetre nézve kivtll esett a határon, volt panasz meg panasz, de mért nem is jöltnok, hisz beszélik még e város tálai közt a hazai nyelvet. Felvirradt az óhajtva várt nap, melyen a magyar-szó megcsendült a kanizsai nem állandó szinház ropogós deszkázatán. Ilit-dapest, Győr, S »proli, IVzson, Kassa, Dobni-ezen, Nagyvárad, Arad, Teincuvár, Szogod, Szabadka, l''écs és Kolozsvár lelkes közönsége, azt hiszitek, hogy a veletek egy rangot vindi-cáló Nagy-Kanizsa nemes közönsége zsúfolásig megtöltötte a termet, meg ám, do Isten jóvoltából levegővel, egymást távolról nézte a luft pártoló, majd azt gondolta az, ember, hogy tulajdonké|Hm a színészeknek kellene lenni hallgató közönségnek, talán több volna a jövedelem. Nem akarunk ugyan előre pálezát törni « rendkívüli közönyösség állandó, vagy nem állandósága lolölt, szeretnők, ha meg lennénk czálóltalva, do nem az egyletek s vendéglők asztalainál, hanem illető helyen a - színházzá emelt zöldfái nagy terem livn* Kraxzuai .Mihály és Váradi Feroncz igazgatásuk alatti színtársulat által aug. IS-áu „A ''pénzügymiuíslcr jobb ke/«, vagyis pltts-é vagy dufu-.il V* oziinA vígjáték adalék elő ebig szabatosan és az igényeknek megfelelőn. Váradi Antónia és Krasznai Mihály Ügyesség és színpadi kimnyUdségbeii kitűntek; általában szerep nem tudással iiein vádolhatók, itii a provincián divatozni szokott. Kz első előadás után ítélve, a közönség figyelmét s pártfogását méltán megérdemlik. Kgyéb-kínt az előadásokat komoly ligyulcmmol kísérjük s róluk tílzelesebben szólauduuk. Klóadásra kitüuótt darabok: aug. 20-áii, szombaton: Ml" atyánk isten,- ---21-én, .Visszatértem Amerikából;- — ''illán. .Piroska Boriska; — 24-én Klkénycsztctett férj-- én „fV>k;u J.''ién Uver-mektelun ha/.:" 27-én .Fuhérok- an .ló-madarak.- Klőkészületre kit űzettek: Ubryk Uorbála. Miksa császár halála, Nemesis és Plébános yzakácsnéja. SegédtlnrAbok: Falusiak, Fenn n/. ernyő,'' Nőm szolgaja és Női harcz. PJyilt póHta. K. AUó-Duiiilinrii. M.''i: iinxl m-m li''lit-l krt- «''•Ilii. .- II. Ily. Kgyiki-t «''iii kJüUli.''tjllk. I.. I. Ilrlyiirii. I.«(ty»íl sxcreiirai^iik. (If. K. A." Pmi. N. luk.-. A* triUntl • railiiamt rnlrkéüen irl «sksr.ilolt «-tikknt ka^öiH''Uol vrlljlk inó''lölit» li''otilt fogjuk. nNTyiit té»r. *) ,1''orgos Károly iguzgató első nyilvános magasb kereskedelmi tanintézete llécsbeii. Ha egy vállalat rövid idö alatt oly általános jo hírnek örvend, mint a lentcbbi tanintézet, akkor teljesen igazolva van, ha ennek okait közelebbről vizsgálják. Az előttünk fekvő évi jelentésből egyrészt az igazgatóság eredménydus törekvését lát juk egy tantestülettel egyesülten, imdyet alig ha egy másik intézet lolinutatni képes; másrészt világossii válik előttünk, hogy a fóbaj, melybeu magánintézetek álalában szoveduék uz, hogy a vezérlet anyagi eszközeivel takarékoskodnak, '') K mvit slnll kilslilllvki''rt folol."«)iö<<''t nrin v.íll.il .■« ««rk. mi ezen intézetnél]— a közöuség előnyén -- alkalmazást nem talál,síit bennünket az évi jelentés az ellenkzőról győz meg. A tanári kar tollából folyt érdekes ozikk-kek nagy sora azon meggyőződést nyújtja nu-künk, hogy őzen kitűnő férfiak mélyon egyetértő igyekezettől vaunak áthatva. Kgy Utnínté-zet évi julentése sem nyújtott eddig hasonlót, egy tanintézet sem mutatott több eredményt. Több kei enkcdó. Erdcmlö dicsorot. hllisiuerésem mellett nooT* mulaszthatom nyijvános köszönetemet kijelenteni, Hegedűs I »tváli női rajz-tanító .szabó mester uriria'', a vélem rövid idóti leli tanításáért, — ■ c .; > szabályszerű izlés szerinti készítéseiért, melyeket nekem és tudomásommal többeknek lelt jutányos föltételek mellett, mint ala^s szikértőt bátorkodom melegen ajánlani inimlV azoknak, kik noVézott foglalkozásban ismeretet szerezni óhajtanak. Holtja N. Kanizsán a felső templom tér: DeoiTorovics ház ln.dik szám alatt vau. Virág Kiuma. U / 1 o t i - h i r n ö k. * Peif, |NÍ<>. inliin li.il.au A |..''iiA|ilnrr.iii H''U \i.t|i.inl*i I.Ui.nviljs, li.iky ................. ¡khi ii»k>'' ii.''iinyU#|{ll kí<i|iíni- ilökn^ iii.''k inni nn|iii|i i» nl.u'' lisitsuak á''Vii-nyi óvi nifí''*nul a<on tök«'' liiUji|iiii.>«nkii.ik, kitt kOrUlin.''iiyr t"k<-íkct iiiksiIsu I.irtok v.^Arlijír* aiivm '' ..i.litliatjAk'' t''if.v.1<K«<ik ruii''lstáll u''iiv s< In. In>|{y a |it''imiuk s mai vÍ4<»ny<ikk.il »riiiiiii arltiiyliaii »riu áll.) yokrly Kyltm''i|i«i>ítrl(''»c li-^iukálil) omicl «xirniaxik, iu»rl .i< niol." t.''Ik«- l.lrlrtk»«ok. vagy pciliit kViol.''ík, t.Uul kikvnu a (u''iuplarit.il, t annak |>éiixetkel l>i«tu»;tn, <f<- Ji".Vc.|«''lmi''íí''.l.b ni i''lliclyi''ini. ll.iKy |»''|IÍK a mai Wsaoiiy.ik k.lxatt n |i.''iut t-tuk «»ráii át :,''/ -al kamatox''aini iicmoak ii«n*z«lKanl.V • <ali lintrAiiy. Iisurm f.''i lep a/, illrt.''ikiu''k lol^ius« kii-rára »/..l(.»l, •>*( löi.Miyilatii ia all^ «Ilkx''Kr''. a mini <.<t axon vi.K-ki p/''D<ltlrtoko«uk, kik mint «unlil.''.k, ingatlant non. Tllsaiollial nak, Mette «''•r»ik. At»n kt''.rlllm^nyt hum i< ve«»llk Hityflvmlip, lioay « lők/kio-k a viiléki''li •«ihiiaoi rUl.''lypIíír uii''Kad.W latii»a alatt áll «''■< l..-k,-bl<-*«''«i nlb. k»lliv|(Mek ia Tan aUvvtvi- í« továl.l.á, lio^''.v a kamatok |ioiit<>* bo«ti.-ili''«ér.'' «óm l.lut Kvakran «/ámítani. Ilizonyitja ni a*<m körülnn''tiy, li"K>'' miJön a magyar ¡el*:il"i'' liit.''lliink vi.l.''ki liixpinauyoaokkal ¡iMurk''lttrti''nlii- Ivpv« n<»kat «»ját xáloxlovvloiiipk <•!-a>lá«ával cnv^loíta, r.ivl.l i.l.''i alatt i, már a magyar jrlráloK liit.''lliank íílo({l.''vrli-t a» or«/á^ iniiidi''ii vl ü.''kúii Ortruniletr-a k.-l.''i.ilöa^Kft mutálnak.. Kxi''ti k. llcn.löi..''^ ttk.''lotcxin i|>n«otva van a< által li»|fy rálogtdvrli''k, nielyrk a na|>i árfolyam %tv frnt Híl—84 Vii-at ««ámítva, mimletinemll leróná* níl-kill »ni forint után A''/a''/0, aia*. aa említett árfolyamot tckiiilrc, <:i/}»/0-ot jlivt''ilelmoxiu''k .^¿«».n ti«/ián. Kxrnfi''llll jipiIík ..((v rt''fillk tninili''ii január liaviil.an ki»or«.>ltatváii, t«-ljo* ii«''v«''rt.''klirn k^t<|>^nxi<ii váltatik l><- a magyar jelxáloic liltelliank által. Ik.V t.''M'' riVnitáii rxrn xálo|{ lotelek livr.i uk.v «liut iná« tökvIiulii''lycx^Kuk, «fii mliienill jSvr.lrlml, vagy t''Kyób adónak, •einiulf^lr betábláiáai va|fy, r>t(yíl> k<''ílt«/''K<''kiii''k v»uy inak koxol.''ni knlliMii>''tlcn«''K<''kiH-k alá iilur«.|i«k T.''tvi'', a ie)fr(fy»icrlllib, lo)(bizto«s(il> lri!jnvr>lrliri<-xőbb t.''iki''<''lli<''lv.-xf''<ill *xo|fáÍnak. lli<t..>«áKiik iipiIík inindi-n k/tx^K''u f''lllli, mint-In.jfV min.I. n xáloKl.tvi''li''ii inog vaii jnlclve axon »|m-ciali* lir|..illirra, iiK''ly annak |in|>íll.\ri> bi<to»itá>ul •í.il^ál,^« i-t miii.lnii <áto|(i«vi''li''ii hatóságilag klll.''.ii.in''ii bixonyitta van. .Kx.''ii f.''llll |ii''.Iík blxtonitva van annak i gy tükrje, mint |innliti kamatoxáaa a magyar jrlxálog liitt''lbaiik ala|itök^ji- és Itaaxea vagyona állal ia. A wagyar jrlxálog bitalbank xáíoglevrl.''i darabon-kint íV>, ItlO, MNI t''a |oO(t forintról «tóinak, .''•« Iiogy aruk ngy a |ie«ti, mint a bírái tőzadi''ii árnaittatnak {■* napi árfolyamuk a tílxadri hivatal..« kimiitatáahan jrgtrxtvllk. Midőn tehát a fentiek el.''íboraátáaÁval t. olvaaóin-kai a magyar jelxálog hitelbank xálog leveleire llgyel-ni«-»«'' tenni «xcrrne*Mtrtuétik,i''l nenv iuiila»ithatjuk ho* xá tenni, hogy netaláni vételi uieghixáat akár a hírlapokban tudatott bixományosok, akár a magyar jelxálog hitelbank kfisretlrntll keaiajgeseii teljeaitend, axon reményben, hogy tl»«l«lt olvaaólnk aaját elUnyíl í-érdekét ubajtottnk »x«ro«Wlt tartani, inidőu eteoutl ulniulatáat Kdünk kiiebb vagjr nagyobb péntkítileU-ihk rálloxatlanul jüvedclinexö módoni állaodó«lt»ly«-. ?í''."''rv- I... . Nagy Ktnliu. suguaxtiia 19 én 1«70. A gaboiitlUlct lanyha én «euiini ktlIönR« forgalmi jeUxéa ann inntatkoxik talín a békekméslj, iigy ax ti.axekütteté.ek helyreállitAaalg. A béke pedig nem oly koxel áll; ax llxlct pang, ax árakbsu ougedi* é.tUUietft. A bánáti'' «xép buxa nagy árával mi nem < oueiirrálhatnnk. A bor kerettetlk ■ foglalóiUtik, de igen nynmAtt áioiu A eséplé» nebexen tOrténik S felette t''ixe* idííjáráa mlatj. Piaczi ár. Nagy-Kani(»a, 1H70 évi auguaxtin 17-ik napján. Iluxa h:1-84 font. 4 Irt — kr. ».''»-HU fnnt 4 írt IMI kr. «7 -K» font. 6 frl — kr. Kox* 7K—71» font - frt - kr. 7U-KO font :t frt — kr MO-M| font 3 fit 26 kr. Árpa •erfőxéaro 70-71 font Jfrt .rS) kr 71—1SÍ font 2 Irt «5 kr. Árpa kiUíinaége* lift—•« font - frt -- kr. «7- «8 font frt. Knknrlrxa ¡1 frt »o kr. ''» frt 40 kr.-, Kuko-rírxa olaax (csingvanlhi)'' - frt — kr Zab 45—47 font I fit IMI kr. 47—4» font I frt HO kr. I''ohanka 06 M fiit. — írt - kr. IM—70 fnnt — frt — kr Habfehér X kr. — bab l/irka ti kr KaByórliaxt küsnmége» n frt .Vl kr. linóm ................... i''J frl -- kr. I^ingliart kaxllii»é|(M — frt — llnnm'' U'' frt — kr. Király-li«<l k.ltSiiaégea — frt — kr Ihiom l.''i frt kr Kox«-láng kfl/ílnaége« — frt — kr. Unom — írt — kr. Marha-hua fontja 2:1 kr. Horjn-hna fontja *.''4 kr. Ser léa-hua fontja ''Ül kr. .flth-liua fontja 14 kr Haa-lona fontja 4l kr. /.air fontja .VI kr. C''albo párja 7(1 tio kr. Káraa 40 kr. ItOkr. I.u.l aovány I írt ,''U) kr I írt «0 kr. I.iul hixoti í fii — kr. ''J frt <0 kr. Pnjka frt— kr. Tynk-tojáa kr. kr. Ilurgonya mérujo I frt 10 I frl 50 ki. Kgy máxaa axéna l írt 70kr.;«iéns "j írt Kifv kéve nnp 10 kr. Hxalina 1 frl 20 kr. UJbor vi.lékAnkbv''li aí.''ja fi fit - kr. «»-bor viilékOnkbeli akója .1 frl. A iiagvkanlxaai vár.«« tanáeaának áriegyxék« klinyvébíil kiadta SZIGET^Y KÁROLY, bixloa. Érték- és váltófolyam: aug. 18. :»•/« metaliipios 5ö. |l»; :*>% nem», kölcsön 1)4.20; lSün-ki álladalmí kölcsön H|l.2f>; bankrészvények liSl); hitelintézeti részvények 247. ¡">«1; London I2.\7*>; ezüst ágio 123.50; arany darabja :">.5IS kr f , Vstatl naponkinti menetrend : Indul N.-Kaiii/a.iról llarea feló reggel 4 óra 6.r» perei. „ „ délután 2 óra ¡fft perei. lltiiln . reggel ti óra - * d. li. 1 óra 22 l>«rc*. . m m ealve III óra ft7 r Trie»t .. regg. 4 óra 4 fi n • . « délben 2 óra Ifi 0 lléea . regg. fi óra »0 • • «« éjjel 11 óra 20 »» • déiniiu :i óra :iO n liaros m reggel 4 óra 1 t m » délben 12 óra llti fi Hilda felől reggel 4 óra 23 • m fa déli.. 1 óra 44 peres, N n e«tve H óra ft:l 9 Trieal . •Iéll.enl2 óra fi2 f P m eate III óra 3fi #» lléea . reggel 4 óra 10 ■ B m eale- 0 óra 40 fi Sopronból .télben 11 óra V »» Heti naptár. AuflüliUl 21-ttl 27-ffl 1870. ; li.. és hrti Kalholikna nap l''rotesláñs 1 eh- nap tár 1 naptár f u»>; .(I, Jétns sikelnémái gyóiryit meg. 1 Márk VII, 31 37. 1 -21 Vastrnap B II Sí Jóak B 10 llernál ** Hétfő ''1''imolh v. II. Ti mótli 23 Kedd Ilen. Fül. Zarhariaa 21 Sxer.la Ilertalan Bertalan t* 2ft t''sOtArt. l.ajoa kir. l.ajoa V» 2ti I''énluk Samuel rtamu M i 27 rtxoinb. Kai. .lóxs. Uebbard at Felelős szerkesztő: Wajdits József. Segédszerkesztő: Bátorfl LajOt. 11 H I > li T i<; S E K llasoiillfliitflaii olcsó ,írak! A rosz üzletfolyam és s folytonos bukások arra inditottak lőbb gyérost, neketu készleteiket átadni, azon feltétel mellett, mihamarabb kót»K|H>nzért eladni. Ajánlom a t. ez. közönségnek, különösen pétiig renden vevőimnek ez igen kedvező alkalmai felhasználni, hogy valódi vásznat, férlí s ugi fehérnemückut fele áron vásároljanak. Jó t:M valódi v mzouén liibniiélkflli^írii-kezeskedik az első legnagyobb vászon és fehérnemű raktár Bécsben - m E t h s. Héehben, Jtotlieiitliurmntru»hf 1ÍU. ni. Ingek v agy úri gallérok megremlelésénél a nyak bőség kitoeiulő. l isztéit vevőim kényelme kedvéért, az oly fuhér uomükérl, melyek nem jól állanak a testhez, vagy bármi oknál fogva liem tetszenek, az értök'' ti«>tett ár bérhiuiilve viszakültletík. Vászonárjegyzék. I db HU ii.fr.a jó kéxi sxOvet váaxou<*ddig , 3o '' '' .''10 frt., moat eaak |h frt. . . 30 . SO . 40 . 40 . 501 r ■'''' nv»i o >. u > v » i nej feli. crea» ft./on jelea.axilexiai váaxon . a.''l —2S kit. rumb.\aaxoii . l (rlandi rxérnnváaxon „ Ji_ (Utnb. uiériiaváaxoa K ,''U)_,''Mi tinoiu irlandi sxövés . 40—4» |i> Irt., moat eaak I . H frl. 12 . til -I I II -W II ll! Iá IH 1M-24 masabb nri Ingekre eddig . .VI , brabauti ax.lv,legtjn. legjobb é* legtarlóa. ami csak lélexik „ (50—70 . . :!0-.''líi . Itendklvllli'' nagy válvxtékn a tegnehrxobb ruiiibnrgi sx.tvéteknek -.''4 211, ¡10, a''j, 4», l.''t, .VI írtért darabja iBelvek áronban kélaxer annyira he-eslllve \annak. • I db :I0 rőfns i''igy-kanavá-^ mindenféle axlnekhi-n esikoava éa korrkáxva bér«ár 14 -|s frl moat .-<ak 7 !• frt a leglinomabb. I db .1(1 röföa igen linóm és tari.''.a pauint-sxOvetlI allaa-gradll, beraiit'' 18 egésx 20 nt, most eaak ''.I -12 írt. 1 sxegúaiiélkllli lepedő, 2 rőf sxéles, .''1 r. hoa.am, eaak .''(..''•II. 2 * fél axél .''t 4 ft. I sxegésnélk. lepedő 2''/,i r. ax.''l. .''I r. Iiossx. m. cs. ¡I.A0—4 filg a legHn. 1 dainssxl aaxtalkésxlkésxl. sxemélyre (I asxtalteritö hoxxáillő •! aaxlalk.-n> dővel) m. rs. fi, ti, 7, rt II. a legljn. I d<imaa<t asxlalkésxlut 12 axemélyrű (I asxtalterilő hoxxáillit 12 aaxlál-kendővel) 10, IV, 14 ll! Híg a leglinomabb. 1 inrjat kouyhallrlő most i''aak Íírtl-Ü ftíg. 1 lucsal aaxtalkendö v. t<irlllki>xő kfilün.tsen tarló«, ára eaak 4 M), ft, •». 7 H ft Zsebkendők árjegyzéke. I tne/al kis váaxoiisaebkendő I frl 2<lkr. I tiirxat nagy ruinbnrgi váaxonxsrbkeiid''J 2.40—4 frlig a légiin. I Innal Irgtinoinabb fehér franexla baltiaxl-xaebKe^Tik,'''' ft, 0,1 7 H ftlg. I Incxat axinea vAsxóiixaebkendő igen liiulm é« laiVn, liiegaxerexliető 4 S frlig a leglii.fniiiíbh. I tnexal l.atiaxl váaxonxavbki''n.l*^ fehér vagy sxlnea sxegélylyel eaak 7, X. ''.I. 10 írtig a Itfgliiioinahh. , •férfi- 8 hölgy-fehórnemük árjegyzéke. I Iioi ing jó vásionból 1 frl f>0 krtól 2,fi0-lg a loglimonabb. H női ing kiUluit rnmbiirgl4^agy--hollandi vásxonból tinóin «»ÍV-, vagy kereastalakn most hiinxéesrl eaak 3''fttl, .''!,• 4, ft ft a H^(íniuiiiahi>. I kori ing, kitUnö riunburg vagy irlandi vásxouból, legclegáuaabbau keaiitTí^^^ax^ígu^^xTíT^nr^^^ H frl a liigtinomabb. I női éji felnllő) rorsrlte) kilflti.''V sxép, moat eaak 4,ft, ti, 7, « fl a legf. női alaóaxoknyák Imi kflllintéle páriái minta sxerlnt, ngy sxintén|a most nllalánoaaii kedvelt axvgbe vágott s''oknyák biinexve, varrott sxegésael moat eaak •''(, 4, ft, li, <7, H frl a leglinomabb. t"ri. nadrágok liliom ahiilinghöl, vagy váaxonb.il apró axegéaekkel vagy liimxéackkel kitllnő kinllitáa, moat eaak 2, 2 ftO, 3..">0 a légiin. I''ri ingek gallérral vagy anélkül, fodroxott mellel vagy simán kitllnő tin, eliifniiból, inelvépen oly tarlóa, mint á vácion, fehéren és sxiuexve inoat eaak ft, ti, 7, H, ti frl a Irgtinoinabb. t''ri ingek, legjobb ......Imrgi vagy irlandi váaxonból, — gallérral, vagy a nélkül, almán vagy fodroxott mellel a legnjabb divat sxerinl erő»>u varrva, moat eaák 2, 2,ftO, .''I, 4, ft—<5 írt a leglinomabb. Ilri itigek legllliomabb balial mellbetéttel, legelegánsabb, a mi raak létexik most eaak ti, 7, rt, 10- 12 frt a legllliomabb. t''ri gályák Igen jó és tartós vá«xonból, félig magyar siabás»al, - uioat eaak 2 fii ftO kr, egésx II fit a leglinomabb, t''ri gályák, igen jó éa tartó« váasunból, magyar sxabáasal,- uagy tlleppel most eaak 1.0.1 2 frl ftO kr. a legfinomabb. 1 tucxat nri Inggallér, a legelegánsabban, és legjobb divat aterint, most raak 2..VJ, ^ 4 , ft frt a legllliomabb. I tnexal nri késelő a Irgelegatiaabbau é< legdivatoaabbAn kiállítva, most raak 4.60, 6, tl frt a leglinomabb. i \ , - V#»vifcl" "''K vásárolnak, egy tinóm hímzett bát- T tiszt-kendőt; őO ttig, egy csodaszép kávékéwdo- tel, t. i. kávé abrosz (hozzá illő G kávékendővel 0 1Q0 ftig vásárlók egy igen linóm eacehmir-asztalturitőt kapnak ráadásul. Kívánatra a készletbenlovő vásznakból minták küldetnek. A leveleket kérjtlj* czimeziii : Metil S. cs. k. udvari szállító, liécs, Itotlieuthurm^trasseNr. 29, Blflö nyllv. mairasaDt) lteresKedelirl t a ii I n I é z c í Hécíbcn, Prileritrine 32-d I k s/Am. Tanulmányaikat végzett hallgatók a ex. kir. hadseregben az egy év<:s önkéiiytes swlgálatKudvezményét élvezik , anélkül, hogy az öitkenteF vizsgái • lotoifni kötolejek volnának. Beiratások szoptenrber ¿¡''»-tói kezdve történnek. '' ? , Az előadás október elejón kezdődik. Október 2-án kezdődik a gyakorlati vasul é.f sürgöny -.lat előkészüloti folyuinu. — Kvijolentések az ixnzgutóság és minden Köuy vker.ske.|és által kitny Porges Károly, . Iga/galé. szolgálat előkészüloti I oly a ma. szerezhetők. Kipróbált egyensúly- f) évi jótállással mindenféle üzleti használatra a legnagyobb nulluni tökélylyel ékesen s tartósan elkészítve; elszedhető serpenyővel; s rajtok egész ''/„ latig mérhetni. ■r Horderő : 1, 2, Árak: f>, ti, ■ A bécsi c*. k. mértékhivatal által megvizsgált és megbélvegzett négvszegU llífili* mérlékeíí « évi jótállássnV, mi''ly pontosnn és biztosan mér * inon tartós. Hordurő: 1, 2, 3,'' f», lO, Ii». ''20, 30, -l<>, ¡"Hí mázsa. \*«-<«kl..-* ««ak«**«» Árak • «•>—.»< -''k- »- ? -■• ■ ». ■ . .... .. iiii« !''•* «nivoi. r. iiii-„ FIGYELMEZTETÉS! Kgy idő óla kereskedők pompás hirdetések által rósz órákat ajánlanak a t. ez. ko/.iu. né-'', különösen n vidéki lakósok félrevezetésére: i. kereskedők som órások, sem mint állítják óragyáf''''*ok, ennélfogva az órának belszervozetéről legkevesebb értelmük sincs. Kiadnak példáid uvull l«''"{«»nv müvet, pakl''ongállványbi.n mint itj szabatos.-müszeri! órákat, valamint másféle közóimégesébb órákat valódi Hugói órákul stb. Azért óvakodjék mlii.b-iikl Ily félé haszoniYdi^i órák «evésétől. . • - A ki így valóban jól rendezett és olcsó órát akar venni, forduljon a jó liiinevfi óráshoz . KEHR.5Z M. v\ ki álalábw»«»kia nz óragyártással toglalkozik. Mécsben, (htefanspljitz Nr. 11.) HERZ m | |s>lg. órás Béoshon, (Stetnusplntz Nr. li. Aussensuiteij dos /,\voii'' lho|es) számos év óla jó hírnévben nWesüló legdúsabb tartalm ajánlja tniiidejinemli jól rendezett óráit nagy választékban, vfty évi jétállá» mellett, ti következő árjegyzék szerint. Cenn iseüőrrik. . -vi 7 «•» kitlli.ő min »m-uilek a r«. k. k/-u>lt''*K»iÍ hivatal Altul megpróbálva. ''Mi Minden «/abályixoit óráról. jótállá.''i jegy adatik. A ..cm «xabályxotl''drbja * f''lnl ole«óbh. . email. 30-3I» ft. ellouonU 40 |s 1,1. • Irólgydrnk nr.lat>. 35-40 0- l.o<{n*jn»''>t> -váli*xték » , . email, gyémánt. 3H-4H n di.ío<oi.i. párisi bronci orákb»«, i\ .''.,< ■ krNkláivla|>|ial 0/»». 25 -30 frtiával; tu:, „., • - kptifi*lá|i''.K r. 40 -4H ft. ¡UŐmlUel 38, • »0, :».», 4". ...1, '' • email.gyémántok. 50 ti."» ft. - I"" frtt.il. • Imígy. horg. <irik 4o—1» Legnagyobb raktár ingaorakban. ,- ''j«-íí«*fxüvnif 4f»—«10 fl I Tulajdon gyártmány, kél ,''■., - kettő« lappal 50 -,V! ft jótálláiaal: Naponta felliiixaiidó |o Writ.",» födéllel 18 ''Ja ft.! *'''' " ''r«k''itl.70, HO. W-100 0-11 la frl. — Mlmloii M-iiap f»llm«»i„|. rtiiomnl.1* ft- . !N''. ««Ó-HÓ ft. Irt. 17. Irt. In. 20. JJ (,t t;KV,nv .-injr. Ii.kri»«. (Iv. IH ''¡!i ft. Ax.iuklvlll inli.tlonfóle i''>r«n»jn óra- fóli''irsOtiMicl :M). ''Xt |(i I,!.rej.adl.tr.k.lap2t- 2« ft____'' kileli,.»tt van. * j- . !,rn- .''•« ■.!.•..-»ttii»..-! I,>it.ii..tiiirc nityak- ÜU Kall«/.rak 1 I-MW|t arany.»*- IS. .Vt frl. rrKalatPur K .''• r f i • > r A k. K/IM''long«-/»r. 4 ruli. tO|—12 ft. nrattyker. . r>./<tv.il l.''l-ll ft. kcllts ftt^ltel K» IV ft.-kri«lAly »vő«. 14 I. ft. . Ii..nc-Miy r . 15 ml>. H» —11» ft . lig. o/(l*t In|>|>:tl áO •-'' l ft 13, 21, 20, 35, 4>\ tV>, 7u, Hl), !Mr, 11«» In. . kiv„u-„,,.,..k Állntniérlt''Kek (10 évi jótállási, vert vasból, ökrök, tehenek, sertések, borjuk, juhok, stb. megmérésére. '' '' '' \ llorderő : lő, 20, 2ft, ¿M) -In mázsji. k«rl*t.ii4lkill. aa-.nl.a» n »«fik''«''-»^ »tíy»kk.-il. K»k..ilát > . "is;,'' ,„.. .... , t:.l «''•» »>tlT..kk.>l iiiiii.l. ii fii.''rl<p;ti> f.Vnl l-.ia.. Vn.kor Ara: 100, 120, l;)0, M>, 2<Hl Irt. M|u| -lilr.,hfc,, „iM ü./A V— llirfniérleK< k: Megterhelt kocsik vagy több darab állat mugmért''séns''. Horderő: 50, «0, 7»», 80, |nO, 12t», l.''tO. 17l>, 200 mázsa. /rak: • 3;''>0, -liKl, -lőo, ;"»<ni, * ;...(1, 1;«m 1, (iíVo, Tiki, ti''iO Irt. '' Továbbá minden kigondolható, bármily szerkezetű mérlegek és snlynk- . Vidéki megrendelések a»összeg beküldése vagy utánvét mellett azonnal teljesíttetnek. !) -^ix^ÉLMLyl Ha, é>a táraal, -é|ftfoT.it.''/.''to liói-sluii. Főraktár: Sladt, Singerstrasti „ál Inirtteló frl 30 ft. .....................f.nl.''l- :k"> 40 ft • j«|í«FiHrwi ad ft.-* • - lo.rg. Ii.t''ll rom :w 15 ff. I Árni.y liei.v''ori.r Nr. :i sr. X r. .''10 :i<; ft. • horgony 15 r. 34 41 ft.; linóm. nr. lap 45 Ifi ft.; kettü» ln|''|''..l nrnuykn- 55-1.5 ft ti-*n to.it>> K/tlit órák 1 latnak. •_»!tj 30 :I2 frt. Couw^olst iu<:a<irá!> Kallil r>ralá<i<-xok 2 frl Ml kr. Háí 1 Irl, .''Sl Itr. I, .*.. ti. 7. H. 10 lí, frt. < , '' >(li..Ui. javit.í.ok |,l, |o I,,.. ; Arany órAláui-ai.k IS, Ü.V ''Js/joltlun V^;<>/t«-n,>k. Vél.''ki inc>Kr.i,. 10. ¡VI. íju. 7o. SO. ist. 100. frtj,leírok a* fä«»*..Kn. k k.''aalifti l.ok.ll-Kelló órával 7 frl a»"» ns*y i».«iÁni utánvét uirlieit Költ:, órával, moly''a k„, jl^l"»^"«"''»''»« l-lj-itlotnuk. M. Ifyorifjál gyújt ko||ő, riaxtó ;t frí '' 11.« í,>l.",;i klof-r.''llí-tm-k ttla/ol, moly itrák «•■»oról.i'' ;« ><lfo/n>ltaInak nvnvól 115. 70, SO. ISI. |00 I-X» ,.Ki«»r...,in,''l eyorpát „yujt l-l ^¡««10.1 kívánatra klll.lők l.oiMt n..lr »V „VAViíi k''ilto ÓM .11,,».« Irron,-,.. "r4»>'',?>f ** Itat ft l.''st 11. uiérln^- .''« raótlojftnly gyára í» l.lilm.>rli''K-<''|; Singer.itrasíe No 10 ! Arany x..|iat t''.kl.an t''J 13 14 frt |Vsla*/tá«ra. .''« n ntop nein tartolt Hordozható drs««l eilenii6 orik. jArau.ló ui.la.n. . - llorgonyfílo, riil.innnl, a/, i''.nlá-/........ká« rouiontoir i.akft.ntf 0l|,||K . kSalll'' l.<KÍolil.ait l>a** v. talmi ar.iuyokl.au l>1 -47 ft |„áilia)4 .iiiii.l.-u \ru|.álya.ulvan őrré Miu.U.t áron l,.k''|..M.«*.-. 11. I.. . Ilolicy órák i«réro, »«luliáxakl.an, gyárakban *ll>.'',''-« k>ro*k.-.lők vagy nom órá«»k ál H*ll*t o/il. I éa K r. la 1H rUKxon ..iáknak mimli-gyiko ugy va>. lal ajánlottakkal >>««/.> nom v>>gi< 5-30 ft.U/.i-rv » t.''gorJlvogg Acanv VA»''. ar.la|. 5o,7iV ............. »0, thl kot. Inj..'' 100,110. Ilit Va.lá Kérem figyelembe venni! .•rvoxvo, fmgy l.at klllilnfólo. Iívlyoi. lointnk. NeSiji- (Kecroati-. ló nedv ons-FIiiid) LOVAKNAK, ObreL-ULst, es. kir. állatorvostól, magái. t''giA^vgilgyi l.atóiág illol."v< »iakf.ll.ii vlx.;víl>»l '' moly a liói''fi tokinlél.voi által mrgvii«:v|ill*lváu a-a maga« kor.>fk.-.l«-|mi mini*-/: Uriiimnak IStj!», «v. Márt. Tió 5-én 4S3<1.7l''I *»á, .11 kil.or«.ijn ¡..na folytán etyes «lat 8y''''By»íf lovak kuMö betegtrge elíea •HlMS tstett. Mint kóri.u>golő*o»»Br lia./nállia .''- a lovak uagv'' kil.ajtá** olfitt ,''•« iii in. inintliogy o/.eii *r..-r iainol .-r<", kai m«rrokkanánlól óvja. T.H.k n<kinlélvokt>''^ J,in UUonyitványok 01011 gy>>gy»*or ola.lólnál uiog:.. .intl.^s Ara ogv ilvognok l.aaau''álati utaailá*- 1I ''í.frt. W KUgenfartl ftWatgyögyi lovak-, szarvasmarhái-¿8 moly a kornoubiirgl .narha|».ri.nl .''■« 1»; ^Ital r.*./o- állitott kfatlttn^nyoknM »okkal olől.W .nl.at>''.''-'' inorl cv nom •gyodlll aa olőfor.luló knaiiiMégo* AHn|l.<ÍO|f«ége!i , .oiut >inl">>-lyáa, mirigydag, kiil''.nfélo hurutok *at.- vyora ét Í.ífi>ny»* •oglué-''got nytijt hanoiit még lár.a*al.l> l.olalí aaeÁvo.léaokiiél 1* logj->l.l. oroilménynyol baan.áil.at.''.. Kllávolllja a loilok makar» l>i>,lngnlá-*ait, a vorírtoér rouila/orlionl I.ál>''>rgalá4»kat olöi.io/.l.lja n-ki. é» oWálaaitáaokat, é» nagy mírvl.on omoíi a loliouok l>jrf.''->''i. Mint k(lrmcgolKiü»*cr — tava»»/al é* oMf<4^il.lőn «/ állal >k gyakrabban t.ctsgoakoiluok oro.linénynyol ''^»/iiálh.itó. <tniiill."gy aok botogaégok kit>''.ré»él aka.U'' j.ira, > ''.''^fllntokai jóko.lt (!> kké to»al a **őrvo.llé»t éa élvágy^W; ^ Végro meg kell jogyoai.em l.ogyüia én áll.-ttgv''ógy|iorom nom.r*ak jobb miül a kurneuburgl marha|.or hanoin 0*010a?ni.n i* nauyob-. bak ia olc/óbbak. (lyógyaaorom ola.lóiuál a legjobb blannyitvá-■yaiin megtoklnthotök Ára egy caortiagnak b^í^jli utaaitáa<al 40 kr. Figyolrtfö^tolés. Kntoleaa/''gomuok lartoo., njini állatorvo* n t. 0/. lótulaj.l»-noaokal ftgyelmoatotiil b«.«,/ n kornoubiirgl KwU.laiirll.lit.1no.lv.> ogyáltalábau 11 0 1.1 |rjp>> gyaxur a loyak bologaógoi ollón, hanoin o*ak miut kórino.goló«" a/or atabailaliiinxlalolt, (kórmv^ol^xő »/.-• rok U-hotuok ogóaxa^g.-* állatok a/ámára. "I" 110.>1 bologok.uk kll loubon a inaga< cm. kir. koroakodoli.il ln|i.l«atorii.mi.ak 1 Hrt''.i. >''vi niárli.1* fi-ín 4S34i|724 arám alatt gyógy»xvroin végolt r黫oi..ro kiadott határoxat, é''rtolméliou Kwix.la urnák hatiroltoltau m(>gtiltnlo|t o moa.Wlxánek (.Koalltutiona Fluid) nyilváuoa IrirdotZ-aokbon " l.aax nálati uUaltáaokhan gyógybstáat tulajdonítani, do Kwixda a tilalom daoxára aom «ugodi magát oltévoxtolnl, l.ogy találmányának gyógyorojn l.atáxt no tulajdoiiltanv, inelyot ax «oha *t-m birt. Y B r a k l á r: a« »«xlrák-magynr birodalom axámára Crau*t illaturvuinál Klagoufnrlban. Mr Kzen Hzorck raktáru Nagy-lúiiii''/sa s vidéke rt^Hzdrn ogyodü^fj Rosenfíld Adolf, Ipar- és kmskwlriiiii akadémia Grö.os5t)©n, iifi/ uifKjaMihb l:«r«-*kftlflíiu <''* I/nO'' ké]>z<"> int fa fit kezdetét veszi folyó óv octolirjr I sején 8 tanévre. ,''vakorlatílag tlerék kere Ax inkolónrtk "xétjn : skedó egyénekké kiképezni. Tervezete: az iskola két''részre oszlik, k ore.sk n-.| el mi és í |>n r-k.<Tes k ed e I ni i, mindegyik három év|o-Ivumrn: az ulóbbíak ké|H>zik «• h«• ni ia i és meehnuikui. [osztélvt. Kz.''keii kivlil az oszlálvré..z«sek lógnak hároni nyel-ivet t iiiiilui (olasz, íVunezía és aie^ol). A gyakorlati kiképe/.és-hez vau egy mintairoda oh"tniai labornlorítijiimul és nioolia-tiíoai gvakorlattal. felvételi Mtél IeU: Kllo-aillatnak, kik I I évet s/.ám-láluak és iskolázták az al-real tanodát, |>o|g.írít vafy az al-gyiiiiiusiumot. Kik ebben nem ké|»»sítet1ok. .''Zek részére vnn öoy előkészülő iskola. Kötolehsén: A tanulók >>/. akadémiában élvezik a tanulást iiiint a gymmísiiimbau sat.. kik a/ ujabb hadi-törvény szerint ogy évi önkénytesek akarnak lenni. (>H/,|«Midij<is;ÍH: idegenek közül ketten lesznek lel véve az iskith. ve/, ttanár i''-s tényezője az ösztöndijazás és taitin-tézeiiiek, ugy miitt: Klllui, alap. tanár ur llnydnngossé Nr. 4, WnlInftlF r tíyOruy tanár ur Klostorwiesgasso 20. ugy szinte jó Osnládoktől idegen lielyrőli. lutiulók nyugalmas l''ylvigyázatu ellálásban is .rértzosillltelne^, miről nz igazgatóság rendelkezik. .Minden ludakolodzásra a legnagyobb k.''sz-séggel lesz felvilágosítást a kereskedelmi ós ipar academia * igazgatósága Gr&ezben J)r. Aliven8, iga/gató. (425—4) íiore«iKWé»ébon van. !T»0—• 3, 1 Üifr- Jótállás mellett el le^Jototo éi '' Icüjulaiiyosiibi) varró <>'' Vagyok bátor ezennel a u y.öns."''geU tiszteletiül ért»sil« iii. hogy ij Wat chalovsky Jakab ur cs. k;szab. varró-gep gyárának, mel\>-k a londoni t''« j.árisi világkiiilliiÚMin ozélszerü ¡.''.ságuk .''•-•» olesóságuk által érdemet szerezlek, helyi takláráf. átvettem. Az eladások tökeletesen a gyári árjegyzék után történnek, miáltal a u. é. vevők, a fuvar és es«,unago|ási ju''nzl takarít ják meg. (''zérna-, selyem-, tü- é* olajjal''a varró-gépek számára a legnagyobb válnsztékl>aN és olesi''m szolgálok. Minden a rnktárojiiVil eladott varró-gépek elismerési nyilatkozatot nyertek, .melynek bizonyitékául nr. ide tyellékel-* tekét bátorkodom közölni. . Mély tiszteletid »"•-> - Rósoufeld Adolf Amerikai patent. A ki a/t akarja, liogy */>''-|, * |> f,,)>ai lo-•ryonok, oxi o*ak az uj vlllanycs kautsohuk fogkefe iserle nélkül, által o*/.ko/óllo''li. Kxou . XOlfél.> l.i* X''>ny latok által ni.-igna/lalt kofo. «> r>» holyolt ogóaxoli k.''iillaolillkból van kéaxitvo, a moly a fogról iniu-dun árlalma* r#«t ollávollt ; é* a kaiit-ohokluo. oloktrikai erő I« vau; n ml által iionienak lia/tit,do a niog-romláatól i* óvja a fogakat; axért már a .„''Vermeknél olőuyflKen alkal-maxbfló.'' I'' fogkofo^iiiiyir.« tartói, hogy ogé*X évig lohol lin>/l.áll.i é* • larabja . »ík ''.Mt kr. 1 Tr!éri et;> K«ixkéH/.tilék a/ árlalma* légli /t.lá''áta, Kxouké * lilék |.nrflii.ui.ol liil.i iik meg,...oly n lio/./á alkuima»>>ll */ó**lá...|.a állal f, lliuvilletvén,'' a< oklléllt olöálli-tott g/í* néhány |o>r< / alntt n logim-gyobl, */«>^iál n in./ l,''vegőt.''''i ...og-tle.litja * kelleme.* ¡Haltai tfllli inog, KélkllKi/lietlen kórházak. i*kolák, j u.liholyok, lak</ol.ák é*«alouok *tb . •/áiuáfn. A ké«/.íilék arauj-l.rouxl.ől | ig, Ii e«lno«au van k>''*/ilvo; <lbj . 1 f, | 1 tlvog parfüm lioxxá, *xo*xaxol I ogy .Itt «(». l-^lég 50 l.aaxi.Alalra. Szentély- é* v. uyon-vé- dolu.i végelli fegyverek a logujal» han jnviioii Lrfauoheux-revolvtrek lo/tiolló xárral a kott''ía uioxaá«aal''| < »i li |í>\é«r<>; og> "K-''ri tHllénro ogy|>ot>- I •re; og>«*oVi IKlléxro ogi alalt ií bi/lo* lüvé«, I db 7 milliii.i tor 15 frt. IIS'' tl.llé« ¡kftti; Mbit mii limotor 17 frl. 100 tOllé* 4 frt; I .Irl. 1''.'' niill. IH ft; liintulté* 4.50 A tiid iiii n nj viviiiá- 0)ti:az .íthetiipre . r\ ntlv, a moly a kilel. Ilé«uek min •leii ró*/, «/agát ollávLjIilja! iniiidon t/:''.jvi/ol n.'':k<)|../ho|.ivé looo.n *fö leg ii |u|.sxó!.uak ajánlató«. Kx <>«-,*>-!.I- ii.olv I*ol r. K''gt>l anxájl kikoll >''>''•1 i.-ni; * • i..i> k ínég kclio.no« l.li-*it" l.alá«» i" van, Kx''en teljo/ell nj oljáráa «/oril.t *xor Ultiul.láliyo» ogyélii«égok állal inogvUayáltatvánkitlInöiiok találta tolt. | llvog iita*ilá»*al!Hlkr. * í)leero-unlvnii)etin uyA- riik. Kgy liiro« |.ári«iorvo*..ta.itá*a «/érint uiarauyból vaunak kétxflve elvetro inagnotiou« drót betéteiével; * ha*/.nál «''•« megóv; jciúio«. kő«/ vény » Idegbajokban. r«{xkotrg«lg. flifájá* «tb. ellen. I gyfir« e«ak "0 kr. I/Kiij»l>b tnliílniáliy. l.i lat.» valódi oxIUtbCI. felvarrni val.i iugijomb ik, Kx igun oli''ga.i* t''.i ái-lanilóantartó« M.iideul''le/atgomb liox l.ixonyitvái.y arról, hogy a/ valódi o»(l«l vagy arany.Ax árigenjii tányo»; ogy tuorat «/éjt iiiUvcxotiUk''. kr.; «ima 70 kr. Érdekes pennatirtó. Mi.lőn Illik Napoleon a .Inlln« t ao*ar éloliralál iloolgoxla. axou rouijoleiot a>lla ki u.itixeriiit ko«xit«oiipk ax ő «/ámára »■''.ját fol.nlá''a «xerii.t olyán iieiinát, n.olyot i.eni kell tintába márlogatni. K uiogbíxao.ak Sna;. ii.iilvakitlln.1-lognlógtétotoO, - Kxou találmány Kocheo liilbert által tr.kttlcaittototi. Kii 0/.0ií találmány ra né/.v«-«/ i gyo-dllll raktárt tarlóm ax o*/.trák-ma gyar birodalomban. A |.oi.na-tartó ekiniloxli«!).,"! vau; a//.al reggeltől i«lt;( lehel irili.« a til.la folyá''át t.''t-«*.''•» «xoriiil igaxgatui Alakja Igen »¡no* .''»minden kéiho/. alkalmato*. tartó: I frt, olihox I tne/at Na|io- loou-|.enua: 15 kr. Ili«viiiinn-|iiiti4|iin I Vi krért: egy HO kro* ««Ivar; inlnlhogy ax által á''legoleaóbl. ««ivar valódi havanna aromájú«á válloxlalható; ax ol.liox való eaionoxia valódi havai <>>..-dohányt.ól ran ovtrahalva. I llveg elég 50o «/¡varia : I frt .Vt kr. r,Móuii|».>oi. \iihminu. el.lvilln-ll > ii, varrá* nélkdii kolme; angol ké''xilméuV; . Kxou klpel.y akolit van ké»/.ilvy : liogy a/ a leg-axobb iilőbo.i i* vl«olhotő. miulbogy inlinlkét oldalán *«-|> l''ol.ő i.ihá. I db; I frt 50 kr. vt''gvi*/oli el iá rá« «/oril.t k>''«xllll * * - > .. K/.-ii e/ikkok a* »Hl, hirodalon.bau egyedlil alöllrt laktárál-an ka|.hatók; A. FBIEDMANN Wien, i''rater«tn«»c Nr. 26. (-»«.4 H i x o n y i t v á n y o k! Itoseiifehl Adolf urnák ! Orli.mnel ''nyilalkoxtatom ki, mi«xerliit ax Önnél vá«ár..1t varrd-gé|,|.el igen meg vagyok ol/tgodvo, axéri raktárát ««¡ve«eii fogúm ini«ok nak i* .-.¡.''liilaui, Nak''v-Kanix«a. jullii«,l-jén l«7ti, Babochay Jáaosae. II. T. ez. Hohenfeld Allolf, k. r. «kodő urnák Ax ttniiél váaárott varr>>gé|ioii örömmel d»lg»*b«t->k, mert iáit« a .Minkákat Igénywxorlllog kátxilhet.ii el, a< e nemit varrógépeket bátran ajánlhatom ii.iutlen ó«alád «lámára való mog«xl>ral,« lokiii tétéből, Nagy Kani*«a juliu* .''» én 1870. j Ksosis Aatóals. NVajdits József kiadó, lap- és nyomdátulujdonos gyorssajtó nyomása Nugy-Kanizsáu. Nagy-Kanizsa 1870. augusztus 27-én. 35. szám. Kilenczcdik évfólyam. Zala-Sonaoqyi •JUJ S'' Kiterjedve '' SOPRON-és VASMEGYÉKRE. Vegryea tartalmú hetilap « .szépirodalom, kereskedelem. Ipar. sazdászai, (mloiimi) és művészet kőrebiíl. Megj©).enll£: mIR^M WWllntíi | » fyakraa wáifé'' vagy két íren. Hirrkt''itilAI Irodu én kiadó lil\ htnl: WAJDITS JÓZSEF könyvkereskedőben. Előfizetési föltétalak: Helybéu bá«ha« hordá»»»! í« »Idíkr« po.Un VOl.Ne KgJit irta : • « frt - kr. Tíl ír.-« • -3 . - . Évnegyedre -I ,f>0. Uj előfizetést nyltun''t szeptember —deczemberi négy hónapra a forinttal. .Nincsen rósz fold! lUkidáeifttl •laiefuttuti«.) Az emberiség gyenge oldala s mintegy a természetiség kifolyása — mint nevezni szokták — ha minden kedv s akarat után nem történik: a panaszkodás — s ez anv-nylra természetünkhoz simult, — hogy kivéve a gyermek s ifjú kort — mintegy társalgásunk kiegészítő részét képezi. Panaszkodunk — idó — földünk — mostoha sors s ki tudná megmondani még mi ellen, — de azért panaszunk wi''ditó okát — a dolog bibijét — a csirizé magvat, ha mindenben is — csak édes/ónmagunkban soha sem keressük''. Hja de áem is csoda — hisz ki vetemednék ama vakmerő gondolatra, hogy az indító ok tanyájaul saját tömjénezett énjét gondolná. Pedig rendeson ott a róka, ahol nem kercssllk. \ Do hova ragadnak gondolatim szárnyai t Én gazdászati czikket ígértem szerkesztő urnák s holmi társadalmi bonczolga-tásokba ereszkedem. így van ez — midón az ember szellemi pegazusának gyeplőjét nem elég feszesen tartja — nolens — volens elragadtatik s csakis a »szerkesztői üzenetek" ,nem közölhető"-je — ébreszti a prózai valóra 8 tereli a rendes kerékvágásba. Bocsásson meg szerkesztő url a gaz-dászatterén vagyok ismét — komoly s tárgyilagos leszek. Minden állítás, bebizonyítható érvek nélkül — hasouló az árvához, kínok pártfogót — jó emberei uinc-enek.S minthogy azt állitim, hogy : .Nincsen rosz föld" — iparkodom kellő indokkal érvelni.'' Altalábau e kérdést merem koczkáz-tatni: „Mit nevezünk rosz földnek?" Szerintem a rosz praedicatummal ellátott cate-goriába azon földeket sorozzuk, melyek részint alkotuk — részint egyéb körülménynél fogva a sikeres növény tenyésztésre —■ vagy egyátaljában a gazdászat bármely ága közben jöttével — haszonvételre alkalmatlanok. S most határozottan azt mondom, hogy ily föld hazánkban igen kevés vagy épen nem létezik, ugy azoknak neheztelésüket a harag fokára emelem, kik már a czim megpillantásakor megütköztek. De nézzük tovább I A- bölca alkotó intézésénél fogva a föld egészben van hivatva a növényi lét eszközlésért s ha ez áll, ugy bizonyára megkell a földben mindazon anyagoknak is lennie, melyeket az emiitett létük fentartására igényelnek — annyival inkább, mett ezektől a természet által az Önkényes mozoghatás meg Ugadtitott — egy s ugyan azon helyen — gyökeiknél fogva kötve vanuak. 8 hogy eme alkatrészek a földben kisebb nagyobb ménben megvannak — ez a vegytani elemzések folytán oly elvitázhatlnn tény melynek valóságát kétségbe vonni lehetetlen. A gazda utalva van a. növények sikeres termelésére — de az életfilozófia — minden évi termésnél fönn hangon hirdeti a a kivonás resultatumát s ha a kivonás (termés) által a növényi tápanyagok egyraérvü-leg fogynak, — nem-e ez utalta kötelesség — azt oly mérvüleg pótolni? Hisz kí ne tudná a közéletből, hogy folytonos kiadás — bevétel nélkül ama útra vezet, — melyet bukásnak novezünk. Ha a kimerítés arányos visszapótlás által ogyenlittetik ki, — földünk sem meg nem vénül, — sem termő képessége nem gyengül, — tehát roszszá nem lesz. Továbbá azt sem lehet még rosz földnek nevezni, amely egy vagy más növény termelésére alkalmatlan ; me.l emiitóm volt, hogy a földben a növényi tápanyagok kisebb nagyobb — tehát nem egyenlő-mérvben vannak jelen, — a hol például a buza sikeres termést nem hoz,— ott tán épen a tengeri bőven teremne s e bő hozama a buza termés képtelenségét egyensúlyozza. Azért jfyájas gazda olvasóm — előtted legyen mindenkor e fő elv: Ismerd meg földed alkatrészét — 8 ezek sajátságait; — ismerd meg az egyes növények-természeti tulajdonainak a föld alkatrészek saj.itságaivali kellő összeegyeztetését, mert ez képes egyedül várt termést, bő hozamot biztosítani. Tehát sohasem a saját akarat — hanem a fold alkatrészi minő>ég határoz a termesztendő növény megválasztásánál. Azonban bármily mértékben legyen is a növényi tápanyag a földben képviselve — mindenkor fokellék marad a löldnek kellő megmuhkálása — ezáltal készül el a föld a magnak be fogadására, ez teszi a növényi tápanyagokat alkalmassá a szervezet fölvételére s mégis vannak az Istennek oly csuda bogarai, kik az imígy amúgy müveit földtől is a legjobb termés hozamot várják. Minden egyéb körülmény sokkal gyengébb, mintsem, hogy az emberi ész — szak ismeret — szilárdakarat s kitartó szorgalom úttörő bajnokként körósztül nem hatolhatja. A gazdászatnak oly számos ága van, hogy tuegnem tün a földnek has''onvétlenségét; mert hol a szoros érteményü földmivelés akadályokra akad — könnyen meghonul ott a szőlószet — (például meredek oldatokon); hol a szőlószet nem díszlik —■ azon hely alkalmas a bcfáisitáara s előtérbe lép az or-. dőszet és igy tovább. Uegujabban számos —'' eddig haszontalannak tartott földterület — czélszerü lekötés s befáisitás következtében használhatóvá vált. Azért is csak azt állítom hogy: .Nincsen rosz föld" £ hozzá teszem Columelle szavait: Hanem igen is vau rosz gazda*. ELBÉ. tolX. A bal hfttálio» |>vt.t (urárt l-«i0r 7 kr. ''¿•■■or 6 it mindon további beikuuUJrt 6 kr. B4lyegdij minden ogyee Iieikl«t4.4rt 30 kr. A . Njrlll tíren* egy pétit «or l;fikuU«i dij« 16 kr. Az erdészet és vadászat érdekében. Röpeszmék Somogyból. • ■ ■ f Somogyunk földén annak határán ha végig megyünk, csakhamar észrevesszük, hogy a magyar nemzetnek alsó osztályából .alig kerülnek elég ,jó hazafiak." De miért? mivel oly időket élüukl a melynek jelszava alkotmányos szabadság; és o kecsegtető jelszó alatt tömérdek csavargó, — s mint rrtst azt hiszi, hogy szabadon tehet és in tliusi pusztíthat annyit, a mennyi embertelenségre csak gondolni lehet. Ennek oka pedig az, hogy nincs Magyarország ker.k földén elég szigorú megyei j hatóság, büntető és végrehajtó törvény, -I mely insultátiója által nagyban enyhítő tért nyújtana a neinzetgazdászatnak is. — Ezen szavaimmal ncin akarok azért medusi király I)ejoce8 lenni, ki oly törvényt adott, hogy ő elébe igen kevés egyén bocsájtassék, és jelenlétébon sonki sem merészeljen nevetni, vagy kipókni, ami által azt akarta elérni, hogy azok, kiknek hozzá menni tilalmas volt, ót emberitermészet felett való lénynek tartsák. Mondom, nem akarok emberítermé-szetfelett való szigorú irtegyei hatóságot — sem p^dig nem óhajtom az 1514-ki országgyűlésen alkotott magyar törvényt, mely annyi szabadságot sem hagyott a jobbágyoknak, h így egyik helységből a másikba köl-tözködlicssék, mely siralmas állapotnak amint tudjuk 1848-ki magyar forradalom interventiója véget vetett. Azon időbon a felső osztály szívesen osztá meg a földbirtokokat. és a közép osztálylyal hadiszolgálatokra lépett, hogy Árpád unokáinak vérével védett szentföldön a m&gyar-ha/ábau végre az egyetértés, testvériség uralkodjék. Miután a politikával foglalkozni nem foladatoiu, áttérek szakmám terére az erdő kezelésre és a vadtenyésztésre vonatkozólag; melyekre nézve, tnár évek óta a kor igényei szeriut szentesitett végrehajtó törvényeinknek kellene lenni. Magyarország ós erdeit tekintve, a világ kereskedelmi piaczán nem csekély tért tölt be, — és e téren Amerika vadregényes helyein is léteznek szentesitett polgári törvények, csak minálunk a rég művelt nemzetnél, kik Eurppa közepén foglaljuk el a méltó helyet, nem mondhatjuk, hogy e tekintetben ismernénk szentesített törvényt, — ennek oka peáig az. hogy mindenkor oly férfiak bízattak meg az ország ügyei módosítása- és vezetésével, kik azt per lou-gum et latum miudenkor a jobb időknek hagyták vissza, — és igy több helyütt er-dókezelések beosztás nélkül léteznek, azért ugyan állítani nem lehet, hogy általános oz erdópusztitás Somogyban; — egyes helyek kivételével nevezetesen Hg. Eszterházy és Hg. Odeschalchi uradalmakban, — melyekről már említem, hogy nagyobb a consum-mátio — mint a productum. Mig egyes uradalmakban csupán azért, mert saját szükséglet fedezésére történik a vugatás, s ennek Hirdetéseket elfogad: N.-IUnll»ta: „ K adó-hivatal. Peitea ZKMI.KK M. Béc«-, Hamburg-, Berlin-, Majna-m.- Frankfurt- U Beiel- ben: in vsi: vsTKIN & VOOLKK. Upwfejtoav Stultg«rtbi|a''r *aoiis{k& TÁHSa. béöekft ToPPKUK következtében ujabb művelet által nem épQl, következik az, hogv a veszteség évenként emelkedik. — Az elsőre vonatkozólag, a nagyobb fisszeg keresete, melyet az erdőnek évenként adni lehet, a szelvény nélkül felállított kezelés után a vakvágatások által az ép erőteljes és termóképes fák kivágatván, több helyen csupán a kori túlélt erdő térek, mint alfák, legelók és irtásol? hagyatnak vissza. — Némely uradalomban a vosz-teségot pedig az idézé elő, hogy közlekedés nem lévén, az uradalom nagyobb kiterjedésű erdővel rendelkezett, mint a mit évenként saját — és jobbágyai részére fölemészteni képes volt — azon szükséglet pedig az éven-kinti veszteségből u. ni. száraz galy, s más egyéb veszendő fákból kikerült, igy a szelvényezésre szükség itt sem lévéu, több helyen égés/, ordótérek zárt állapotjuk^an mint túléltek törzs és gyökhajtás hiányában minden növekvés felvétel nélkül most is ott állanak. é3 igy törvényeink hiányában az utókornak minden érték nélküli téreket hagyunk vissza. K tekintetben a kormánynak a magyar törvényhozás terén az erdő-kezelésre nézvo„raár rég szükséges lett volna gazdászati szempontból has/uos törvényeket alkotni, és a megyéket odautasitani, hogy azt szentül teljesítsék. Teh.it nélkülözhetlon az országgyűléstől mielőbb a jó és szigorú hazai törvényezikkek^ mert a rooch.tnicai világ productiv haladása a communicitio naponkénti fejlődése igénybe veszi mind azt, mit az erdők technicus czélra szolgáltatnak. Továbbá n vadtenyésztés, ez is legne-vezetO''b producturnáink egyike, mely ugy-látszik nálunk a legcsekélyebb elismerésben részesül, errenézve külföldet kellenék ismét fölemlítenünk,azonban régi mondás, hogy a magyar maga kárán tanul. Bebizonyult dolog az, hogy Magyarország a mostani vad de vastat ioja mellett évenkint 130,000 mázsa vadhúst hoz forgalomba, mely csekély költség kiállításával történend. Vegyünk tehát arányt; és kisérjük figyelemmel, hogy mai nap a marhahúsnak fontja 20 — 24 kr^jiiég ellenben\a vadhús mely igen soknak ízletes falatot nyújt és orvosilag bebizonyult, hogy sokkal vértáplá-lóbb, annak idejében alig kerül a nyúlhús fontja <>—8-krba, a szarvas, dámvad és őznek fontja 14 krba; a szárnyasoké u. m. fáczán, szalonka stb. alig kerül db; 40-f)0 krba. De a jelen körülményeink közt, midőn minden paraszt a vásárokban. — vagy a megyeházaknál dobszó mellett elárverezett régi vagy ujj fegyvereket, pisztolyokat szabadon vehet és azt minden vadászati időszak kivétel nélkül a vad pusztításra használja fel, uraim, az ily eljárás''utan a vadtenyésztés maholnap a leghálátlanabb térre lesz leszorítva, s ez nem részesül elismerésben, erre most, mert magyar szabadság vau, tehát uiuca kiható törvény. De minek in ? midón mi gazdag K4- naán földén uralkodó rewzet Fagyunk, minálunk egykét millió ö<szeg nem is to>z különbséget, mert mint csekély évi haszon, zilált helyzetünköu ugy is keveset változtatna. — Megyei rendszerünk és a kormány rcnde- • letekben a paraszt osztály a törvények szerint most mindent nyert — csak még neve- • lést nem, mert már vallására is keveset ad, haDem annál többet a fegyverre, és legyen vasárnap, a legnagyobb Uunep — vagy munkatevó nap vállán a fegyver, s széltében, hosszában barangolja a határt s min den kímélet nélkül pusztítjt a vudat. Ugy járunk, hogy ,mahnlntp csak a menageri-ákban foguuk láthatói \adat, mert a paraszt agyon ló mindent, mi fölemészthető. Innét van és a nem korlátolt szabadságából következik, hogy a mezei kihágások naponkint harapodaanak úgyannyira, i hogy majdnem minden gi«*/d^ nagy fáradság- és költséggel kiállított dúsabb földjeit m.iga kénytelen őrizni, mert máskép hűlt helyét találja pro-ducumának : lévén pedig a kártevő egy kortes, a másik bizottmányi tag, a lianua dik póttag, a negyedik községi bíró, kik azt hiszi!«, hogy a mii törvény értelme szerint függetlenül szabadon lóhet és vihet..— ^ - Tessék az ily körülmények közt exí<-tálni, s ponto>an az adót fizetni; ipidon azt sem tudjuk mi a mienk, -mcurt a puskás paraszt e^ékz biztossággal reá te^zi a kezecskéjét. — Mult napikban a f •• ilsjvben »ör-tént, hogy egy híre* ra » .tihbd elfogatott s nehany évre eli>e!t r d,;-is;n ;tvptr. év után a megvétof kiszabahlt paraszt'', egésa bátorsággal lovaival beállt egy tábl i luezetnáb t. s kímélet (nélkül kaszál s etet. A kártevő midőn ^Hoc\jával útnak indul, meglátván a megbízott erdőst és állj meg szókialtá a után lövéssel illette. April 19-én egy vései paraszt gyújtásán utoléretett, mely nem csekély kárt okozott, de miután "ügyvéde által pártoltatván — mint 6zava/ati joggal biró polgár a vád alól tftlmentetett. ■ Számos ily eset után. méltán. eluntul- I hatjuk, s/igorü megyei hatóság, büntető s végrehajtó, igazságos, alapos törvény, és népneveléi jöjjön el a te orszigo;!, hogy az iga/ság. egyetértésrszont és tiszteletre méltó szeretete ébredjen fel bennünk! NliUSZIüLKR JÁNOS, Í3erdéas. Kivonat a soproni kftrosknlolmi és ipar-ka mariinak 1870-évi julius hó ö-én tartott közös ülésének > jegyzökönyvéből: I. Zalamegyoi Murnswrdahely községénok kérvény«, két országos vásár engedelyezéso végett. A kamara »dn terjedő véleményét batá-rozá kijolontcni, hogy részéről a kérvényt nem pártolhatja, mivel a kérvény boti említett hely« kuu é» pedig Csáktornyán ö, NedolUzeu 4 ós Alsó Lemlváu fí országos vásár szokott tartatni; ezenkivtll pedig tartalmik még vásárok : Lon-ti bon 7, Dobronakon 2 és Szt Ilonán 2, ugy hogy MuraKerdaholynek környékén ''Jl/.t ''»ér-földuyí távolságon belől a* évőnként tartandó vásárok H/.áina 27.re, m dyvk ama vidék f.»r galmi igényeit teljesen kielégíteni kép.-suk lé-vén,, a váaárokniik szap»ritá»a Mur«i«Xi-rdaho-lytin annál kevésbé szükség.-«, mert o község-ben kél vásár iitnitiíy .hi.tavtftUk/.-» huesuvá<á r»k a közeli Uáczkanízsán* egyúttal marhavii »írok i*. , ''■•» Egyébiránt utal u kamara a volt kamura í által Muruzerdíh :lv kö/*égének hasonlókor-enye tárgyában már a nagvm. ni agy. kir föld-iiiiyolési-, ipar és-kercskedelmi miniszteritt-nhoz l»ii7 ovi iiugtMtM» -i-aa JfiJ ac. nlalt intézett jelentésre II. A k ?re*kodelmi osztály elnökének jo-len''ése. a Sch''nidinintél.v füzettel tervezett és a nagy-k in>zs.ii ker -sk.e1«lmi testület által pártolt k»zr iktir.ikiiak fdálítáui iránt, melvboa véleményként kiljj-i/i, hogy taijlöit a kamara uzea tonto« ü-iyb-n határozna, meg a győri ke r-okedolmi gvülde é.< a pécsi kereskedelmi les-titlut véliményllk nyilvánítása vetett inogke restes* -nek. — A kaimra ezen né/.etul elfogadta. III. T.tnámko/.ás alá vétetett n tzombatho-lyi, nagy-kanizsai. pé.-si é* mohácsi kereskedelmi t.-stlllotek által a vasúti forgalom tárgyában kifejezet« tobh rendbeli helyi természetik kivánatát, és pedig'': a) risoiub itb.dy kiván tta, miszerint az ottani pály-tfan a feladandó áruk elhelyezésére megl''el.dő rakiár á Ili itassák ; U) Magy-Kánizsa kivánata annak kiesz-k<lzlé-u.''érl, .hozy a <Vlli •• vupUya a .bécsi'' n voifo t i pá l y a l''ö* cziiuoalatt gabona kill-duiuényeket elfogadjon -, •c) Pécs kivánata miszerint a ki- s berakó- dási a szükséges kéazltlckok, úgymint omulflc«L-gák, fordulók s. a. t. imiohácsi-pécsi, és a pécsi barcsi vonalon beszereltessenek - a szállitás-határidó u mohács-pécsi von don inegróvidites-kék, — a pöcs barcsi vasút igazgatósága tnás pályákkal yaggonoknak «ükség t»e|ébeit At-ongudéte végett ogyoztnényre lépjen, — a köszön í/álitiási dij a pécé-barcsi vasúton mázsa-és inérfiddiyikint D. ó krra leszállitassók. d) Mohács kivánata, miszerint h személy-közlekedési Alkalom Mohács Pécs kózfttt az által szappritussék, liojcy h naponta őzen kél belv kött közlekodó koszénvonatokhoz és p..-di(( dél előtti * órakor és délutáni 2 órakor néltáuy személyszállító vAggon fUggosztotik. A kamara ezen kívánalmakat az élóuk és akadálytalan lorgalomniik érdokéb»jit alaposaknak ismervén, az illotó vasúti igazgatóságokat mi-gkeresondókuekv határ izla, hogy azoknak megfelelni szíveskedjenek: egyúttal pedig a déli vasúti igazgatóság tuég m igkeresendó lesz, liogy a menc''jogyeknek kiadását Kanizsán két pénztári ablakon oszküK''iltesm», miután a menetrend szerint a vonatok Kanizsáról egy óra közben üt irányban elindulnak, mi a pénztárnál tolulást okoz. A V) H»ril rln*k : A litk*r! TÖl''PLKU K. . SCHINDLÜR F. Jeltotott, «zt tekintvo uum érdouiM a felszólam- ■ lásra, do mivel a városon kivlll tftbli városi 1». kostól tudakoz lm, hogy tulajdonkép miért sz« dotik u vám, és mivol az okát kisetn tudta megmondani, éu pedig Leudván keresztül utazó tobb ogyéniságnek vélük azolgálatol Unni, s ugy hiszem, hogy ha Alsó-Lendva nagyon tisztejt nlöljáróaágái u uyilvános téreu megkérem, ujf-kép azireakedjék o lapok hasábján tudatni, bogy Alsó-Londva déli részén, miért szed«-tik a vám? a személyszállító kocsik és ha bár aiok a voudéiclónél tovább «gy lépést wiu haladnak tartoznak-e fizetui? illetőleg a személy szállító kocsiktól is tizettetik-e vám V Mert ha k felállított vám, utvátn alatt van, ugy tauácsot lesz a vámszodónek a város végén íovó nyak-tóró utat jobb karba hozni, ai utal mugsara-boltatni, hogy ,-logalAbb az utnzó, ha Űzet é|. viuze is miért fizet, mert vámot fizotni, s rosi uton járni, ugy hiacam beismeri a tisztelt e|(|. járóság, hogy netn igen kedvező helyzet. , Langvii, julius hó 2U én 1870. KOVÁTS JÁNOS, Isagvisl ksr. jsfys0. ¥ TÁRCZA. Az én dalom. (Dallsai* : Kidűlt a fs inmnl .ls.tól.) A meitm tgy árvs fs Áll. Kdrül s rél mind virágnál, De s fsmk i.Idc* virAifn. Vagy ha volt is már lehányta A ssáltSI. A galyia is fonnyad immár, Alig «i*M rá tgy-kí* madár, As (• slraegv mindiárt lováhl. Éa caak náhány buahaugot ád • A fának. Hrárad, iiárid, egyet aaártd, Mert niegnli s búbánat, Hej mer» kt la rolna e fa? N*ih it Isbst más II., ár>a, Caskisénl Tele lennák án virágrsl. Caak ne fuj na s .tál által; Hll< mi *gyál> si a nacy aa^l ▲s «ra\>er«k kOitlnyéuál, Hidegnél!. jAjj sl, jöjj »1 dáll arelM I A sseralem majd »«led js ; PfSrsMetrk olt mad.irai. Mart ba ssántok inág msghs.ad A síiven.! tandob kerkncz. > Néhány szó u vám-szedésröl. Nein k'';tl"m mikép a nagyon tisztelt olvaaó néha a váiu H/.elletés"tárgyában uem boszauko-dott yoln t s ne uoudolkod >tt voln t a telól, hogy tnlajdoakép miért fitellu a vámot, — minthogy a legközelebb mull julius 2d-án hason kellomut-letfaégbe sodortaték, — én ószintén mu^vallotn, hogy m ért fi^ett-un vámot, nem tudom. — vagy melléből mivel hivatalos állásom botóltése miatt csak a k-é.nyszor szólít ki kerületemből kissé lávolaii''d helyekre utazásra, igy csak ué-kein feltűnő, hogy v^mot lizelnem kellett, do bár mi legyen is az ok, nem mulaszthatom el nyilvánosságra hozni, inikep a font hivatkozott nap délutáni óráiuan Alsó-Londva városában tn!gjelunuom kelletvén, ogy bizonyos ügyben kél tn^l egyén, tártasá^ábuu, midőn a városon keresztül vonuló megyei ut vonalon a városba haladá''ik, bár a sorompó ulatt át inoulünk, ki sóin szolíta meg.de alig ho^y l''/4 órai kés«s után a városból víhszh felé; jöttünk e^V nő a sorompóinál elénk jött 6 vámot követelt, éh kérdém mi okra követeli a vámot hiszen tui egyetlen tuAhidon sem jöttünk át, mi a me;ye által köz-kölesében fon tartott hidakon jöttünk, igy vámot uem fizetünk, n nő erősité, hogy es ik a papok'' és\»rvosok nein fizetnek,azok is c~-<ak akkor, n>(-dőn hivatalos foglalkozásba u''a''.uak.tnontvék a fizetésből — igaz, hogy csak ö kr. vám k<(ve- m — —s—pfjmmmm Hírek a csatatérről Palikao. A iranczia tábornokok közt nincs kalandosabb s pusztításokra hajlandóbb katona, mint Palikao gróf. Kalandor volt teljes életébeu, de geoiális k ilaudor, mert ha közön-séjijos lett volna, bizonnyára uem viezi fel a tábornokságig és grófi czíinig. Származását homály födi. Hogy általában született: azt létezése bizonyítja, do hogy hol, mikor éa mily szülőktől ? — azt senki som tudja. Kereszti .-vele 1794- ról szól, s aban neve így áll följegyezve :'' Cousin IIvppolit Ferencz Sebestyén : de a keresztlevelet nem tartják valódinak, mert ki hinnéuzt.>Jtogy o napégetett vasarcz, moly még fiatalos orélyt mulat, már hetvenhat éves volnn. Atyjáról némelyek azt beszélik^ hogy hóhér volt mások pedig, hogy Cartres horcteg, va/y peilig épp maga Lajos Fülöp király. Annyi bizonyos, hogy ő ntaga 1832-ben egy vándor színtársulat igazgatója folt. Kéeőbb egy királyi rendelet „Cousin Hyppolit kolumbiai tisztet, kit Moutaubannak neveznek" tiszti rangra omolé a franczia seregben. Utóbb pályáján íolytou emelkedett. Vontaubae(a hogy utoljára nevez-g^t''ék,) sok katóuai tehetséggel bir, a mit számtalanszor tanusita Pa-lt-kao-nál vívott győzelme folyuin kapta jelenlogi grófi czímét. Do diadalaihoz brutális tényok fűződnek, például a khi-nai császár nyári palotájának menthetlcn kira. bolása. 1H4Ö óta Lyonban haAparancsnok. Saját tisztjei mondjak. ha ez ember Németország valamelyik városába vagy tengerpartjára ront. írgalirutlan pusztításaival bizonnyára olfogja 24 év, 24,000 Irt. és csinos külső! ily tu-lajdottokkal akár a félvilágot is inoglohütne hódítani. Azon városban, melyben Oéza lakott, a legjobb vándorszínész társulatok egyike tartott »¿¡ni előadásokat. Tekintsünk szét tehát kissé a színházban, hol terméazetesun Oéza is jelen volt. A mint a függöny lelvouatott, gyönyörű tájfestészet bilincseié le a már feszülten várakozó közönség szemeit, minek szemlélete ugy látszék, kissé kibékitó a hosszas várakozást. Megzendült végre a zeno, s ezután kevés perez múlva a szép hírben álló K.....Oab- riela tánc*«;»nő lépett fel. Oábriela gyönyörű arczvouásí elragadók valának s u szenvedély e^ész lángjával ógó nagy fekete szemol sajátságos villuny.erővel bírlak hálavány nrcza éjsölét hajfürtjeivel pedig méltán legdicsőbb legremekebb példány képévé lőhet a mindenható phantasiának I Ez volt első fellépté e szinpudon s a hírhedett tánezosnőt a nagyszámmal megjelent közönség határtalan és szűnni nem akaró taps-viharral Udvözlé. Oc''ának erei dagadtak, az első piUantá» a nép tánezosnőre elég volt legfelsőbb fokra hangolni keble- húrjait melyoken az Udvözi tő szerelem lágy keze lebegett, túlvilági gyönyört hagyva maga után. . • * Miként is bírta volna egykedvüleg érzés-teli-mil végig nézni n művészileg betanult táti. ezot, hiszen Onbriola hófehér atlae ruhájában, érdekes h ilavány f.rczczsl s gyönyörű catneliáv.-il részegítő kéjjel hullámzó keblén éppen ugy nézett ki, mint egy tündérálom testesítő árny. képe. Diadaljelül ott hevertok piczi lábalnál « legszebb rózsafüzérok, éppen mintha csak elhalni jöttek volna elébo annak, kinek tánczközben a tavasz legszebb rózsái virultak ki nrczain. Határtalan taps ós éljenzés közt legördült végre a függöny, hogy a színdarab előadása megkezdessék. Oabriolu lelépte utáu eltávozott Oéza it, kísérjük ót. Bnjiott tervek. CrtdHi brftiély, irta Egyházaabükki Dervarica Kálmán, (folytatás./ Kisérjük most Torakay (Jézát figyelemmel, valljon minő előkészületeket tesz ii nősülés re. Oéza ur volt a szó teljes értelmében, mit leginkább bebizonyított azon 24,<x>0 frtnyi összeg melyet félév előtt elhunyt atyja ulán mint egy ellen gyermeke örökölt. KUnii hideg éji szél íiijt, daczára a gyönyörű meleg tavaszi nappaloknuk; na égőn sötét felhők szágúldtanak s az eső is nagy suru cseppekben kezde hullni a fejlődő víráuyra. Oéza u színpadról levezető ujtókálioz éppen akkor ért, midőn uz az olült állott hintó könnyU te.rbével a szép Oabrielávnl olro-búgott. Ahl sohajta Oéza s utánaeredt a hintónak. Borzasztó sötétség volt, öt lépésnyire ,ulig lehetett a tárgyat megkülönböztetni csak itt ott a házak surkain égő lámpák veiének ha-lavány világot a nesztelen sáros utczákra. Oézának végre sikorUlt a hintót éppou Oabriola lakánál utolérni, de hiszen, mi ú volua lehetetlen a szerelmes ifjak előtt? a legparányibb akadályokat is óriásiaknak látják nagyítva, a mennyiben a szerelmesek-kivétel nélkül mindent nagyitva látnak és caak férjfias elszántság s törhetlon akarat kelt s eloszlik a szemeik előtt elterülő ködfátyol $ tisztán látja a tárgyakat s mindent, mi körükben s érdekeikben történik. Oéza gyakorlott udvariassAggal omelé le Oabrielát a hintóból, mely után lassú morajjal tova gnrdUlt. A tőszojnszéd há* szögletén éppen lámpa égett, Oéza «aloniasan öltözve lévén, Oábriela n<?in vonakodott azon ajánlatát, hogy őt a sötét lépcsőkön felkísérje, elfogadni, meg is nyilt az ajtó, s azon Oéza és Oabriela beléptek. Áldozzunk tizennégy nnpot az időnok s enyészetnek, hogy annál közulébb jussunk a kitűzött czélhoz. « Esti kílencz óra. Oábriela lángoló szemei egy aranyszegélyű album tarka lapjain siklvttak végig. Ejhája vastag tekercsben nyúlt alá hattyú keblére, melyen alias köntöse simult el. Oéza észrevétlenül előtte állt, láugtokin-tete olvadozva morongett a gyönyörű leány fblött, kí magányában női kényelemmel pihenteié sylpbid tagjait pamlagánnk hullámzó vánkosai közt. ön itt? kiáltá perez múlva Oabriela, uszó szemeit véletlenül Oézára fényben emelve. '' Oézának arczvonalmain forró vágy, elpa lástolhatlan zavar s a lángoló szerelem, ez édeni phnonoiuou sötét nyomai rángatództak. Bocsánat .... susogott a csillagok nyelvén, '' sötét szemeit Oabriola festői arczára emelve, melyen pillanatnyi vérpír futott végig Üljö n ido mellém —• monda Oabriela ás ifjúnak helyot ongodve a hullámzó pamlag vánkosán. Oéza engedeti. Tudod-o Oabriela, miért jöttem ily kéaőn ? Valóban talány előttem annális inkább, miután alig egy órája mult, bogy tőlem távoztAJ. Légy onyim ! sóhajta Oéza. Hisz a tied vagyok ! Nem ugy Oabriela; légy nőm, tedd irigyemmé az egész világot • én kóai vagyok bírásodért az egész világ irigységét megvetni. Oabriela hallgatott. Vagy uem szeretsz te engemet? a rózsa ajkiduak syreni zongzete csak egy bűvös hang volt, hogy a valóságot tUndérálomba ringassa? Menj, menj Oabriela I tudod, hogy szeretlek s te vagy rajongó phantaziám istenitott eszmény képe és még is oly néma ajkad s oly fukar vagy szavaiddal, mintha mindegyikért mogtizethotlon árt szabtál volna ki — itn ¡1» az ár, lábaidhoz vet m az Udvezülot legdrágább kincseit, az istenség legremekebb eszméjét: forró szerelmemet, caak mond ki, hogy szeretsz, hadd merengjek azerolomhevült ajkad lágy viszhangján — oh I mond, hogy szeretsz..... Nem volna ugy»n szükség ismételnom, mit már annyittor elmondtam, hogy tseret|ek ; a szerelem csak ugy Udveaitf, ha oly tis«ta, mint a lélek, midőn a teremtő kezéből kijött..... én szerellek Oézal '' % S enyim vagy ? kérdé lángolva as ifju. Tied vagyok, örökre tied I susogá Qab riola liliom karjáuak indáit fonva as ifju nyaka körül. . (Folyt, kövatkeslki) homályosítani ogy Davouszt vagy Massena rémomlékoit. Aug. 18. Metzuél 9 óráig tartó csata volt, a p. jelen léao Bazainet Metshez szorította, fr. tudóoitáa szerint a p. Boamnont felé tfaszanyo-mattak; p. vesztesége 10,OtMJ ember. — Aug. 20-ig 80 ezor fr. norazotőr felfegyvereztelek — A veres teugereu ogy fr. fregatto elfogott egy porosz fregatteot. - Trochu Párja kormányzójává neveztetett ki. - Mac XÍahou hadteste újra szerveztetett 60 ezerre. — Plkar-dia éa Braetagnoból tömeges felkeléseket jelöninek. - A fr. vesztesége oddig felülhaladja a Í20 ezeret, h p. llio ezeret. - Aug. 21-én Mao Mahou hz előnyomuló p. korouaherczeget megverte. Bazaine Károly p. herozog seregének felét megaeiuiniaitette. — Kgy fohér holló: báró Bánfl''y Endre a p. hadseregbe ment a fr. ellen liarczolui. — A fr. hadseregben 10 tábornagy, 180 osztálytábornok és 100 dandártábornok van. — Három nagy Ütközet aug. 14-én a inetz-loiige viliéi 150 ezer porosz vett részt, Ití-án 12 órai gravelottei, a p. király könnyekot hullatott saját hadcsapatá uak hullái fölött, miután látu, liogy tv felállított tömegek mint hullottak aor.ban; éa 17-én niars-a-latouri 8 óráig tartott, véres volt. --l.ebouf Vinconuesbeu vau fogva. — 18-án gor-tei vagy resonvillei ea. 35 ozer porosz esett el. Eleseti Kraushaar szász tábornok; r osata dóitól esti 9 óráig Urtott. — Pfalzburg nom ca-pitulált. — A Il ik fr. hadtest szervozve van 120 ezer emberrel. - Bazaine hadieste 170 ezernyi. — NapoIeon bg. Florenciben volt. — Ollivier beteg. ~ Plombin fr. tábornok elfogatolt. - A csatatéren hagymuz tört ki. — Pá-risból inindenuap fél millió adag élelmet külde-nok a hadseregnek. — Varjasay Béla Párisban egy szabad lövészcsapat parancsnokává neveltetett ki, távirja, hogy aug. 10-án ogóaz nap caatástak, a poroszok megverettek. —Pária-bau 1.10t),000 chassepot-, 270,0.X) közönséges puska éa 70,00«) minie-karubély van készletben. — Lyon 20*X) ágyai eugedett a sebesültök számára. — A fr. initrailloiiseök pnsztitó hatását mostanában vették észre, messze távolból lőnek, a golyók jobbau szétszóratuak. — A tengeri ütközetet Stíddouseeuél 20-án megkezdették, 2 óráig tartott, egyik fél aem gyózött. — Páris eróditésein 200,0.(0 ember és lOtlO ágyú vau elhelyezve. — Mac Mahont diszkarddal tisztelte meg gyűjtés utján a Figaro lap szerkesztősége. — l''alikao ugy nyilatkozott, hogy 4 hét alatt 7o0 ezer embert állit elő. — Algir ból 20 ezer lovas jó Fr. országba. — Floreucri távirat szerint Bazaine Montmedy felé menekült seregével. — Berlinből a tüzérség és lovasság pótlására csapatok küldőinek a hadsereghez. — A párisi uj kölcsön aláirt összege felül>haUdja az egy miüard frankot. — 12 székely ifjú Párisba utazott resztvonni a háborúban. — Parisban a haugulat nyomott; u kormány eljáráaaiban már alig veszi figyelembe a császárt. — A porosz pótcaaoatokat 300 ezer főre teszik. — Párisból egy önkéntes lövész ezred inent Chalousba, moly a poroszok háta me-getl a guerilla hadjáratot fogja szervezni. — Strassburg ostrománál 24-én a p. gyalogság a várhoz már ezer lépésnyire hatolt. — A mostani franeria-porosz hadvezetés idője alatt a két fél sebssűltvés meghaltjainak összes létszáma a hírlapok egyes kitételei ulán jegyozve aug. 2Ö-ig 180,000. — A franczia foglyok létazáma Poroszországban 37 ezer; közöltök 1100 tiszt 2 tábornok, 18 ezrodea, 22 törzstiszt van; elvétetett 109 ágyú, 23 golyószórógép, 9 saa. — Chalonst elhagyták a francziák. — A 18-án elesettek közt van Salm-Salm herozeg is. — A borúi caatánál aug, 15-éu a fr. 24 ágyút vettek el • poroasoktól. Heti szemle. Aug. 2fl-án 1870. Chigagóban 12 óra alatt 12 azobás nagy házat megépítenek. — New- Yorkban 6335 pálinkátmerő bolt van. — Troppauban egy va-páazzászóaljbeli altiszt ujjásával akasztotta fö-magát. — Az osztr. északi vasút összes vonal |ai fölvétettek a német vasúti asövetaégbe. — Hatnia 10 és 20 krnjezárosok kerültek forgalomba, ólotnbol kószülvék 1868 ssám mai, vastagabbak a valódinál s hangjok tom pa. -— Alvinczuél ludtojás nagyságú jégzápor, volt. — P®»t határán egy soroksári orvos birtoka Kossuthfalvának nevezteték el s rajta az idén 40 ház épül. — Páris utczái szemetesek, pjjntagy 3000 német utotasöprónek elkelte tá-yoznja. A* orvosok és természetvizsgálók ftrftdi gyttlése jtjrő évre halaaztatott. — A horvátbán Bécsbe hívatott. — A herczegprituás beteg. •— Ziohy-Metternich gmő Pesten saját költségén hasonszenvi gyógyintézetet akar felállítani. — Stájerországi Armond apátságban Corvincodox utáltatott. — Szegeden egy 17 éves leáuy fogfájását phosphorral akará gyógyítani éa a szertói meghalt. — Makóra 300 lámpás jár, t. i. Lámpás czimü legszélsőbali viczlap. — Gyulán jótékony nőegylet alakul éa N. Ka- nizsán? — Langievicz egykori leugyel dictalor Konstantinápolyban magán tanórák adásával keresi kenyerét. ''— A pesti dalánlnnopélyun 40 vidéki dalegylot vett részt; a városligeti összelóadásott 12 ezereb voltak jelen. — Szent István napjára mintegy 15 ozer vendég meut a fővárosba. — Sarolta császárnóro a francziák veresége jótékony hatással van. — Dr Balogh Tihamér átvotto a . Hasonszenvi Lapok" szerkesztését. -- A budai hegypályáu Szt. István napján 10012 embert szállítottuk. — Ax illavai fegyházba aug. 13-án ogy ssoronosétlen gyilkost vittek, ki elkövetett tette miatt tiz éven át Kereste u halált. 1800-ban fél lékein segból megölte nejét, miért Italálra ítélték, kogyelinet kapván megszökött börtönéből a u lengyel- felkelők között harczolt. Oolyó ueiii érte s a szerencsét-len harcz befejeztével a haditörvényszék nem ítélte el. Óhajtotta a halált, de az öngyilkosságtól iszonyodott. Hét évig kóborolt a világban s részt vett a mexikói és oloaz háborúban Mindkettőből sértetlenül tért vissza és mull évben magú jelentkezett a törvényszéknél. Senki sem ismerte és szavainak nem akartak hinni, de ő maga bizonyitá be tettét, uiire a bírák Imlálra ítélték. A legfőbb törvényszék azonban tizen-négyévi fogságot mért rá. Kmlitést érdemel, hogy nom ó, hanoin maga a törvényszék fellé-bezto az itóletet. — Szőlősön két megyei csjii-dőrlegény lovait lopták el. — Liszt Ferencz Sz. Erzsébet oratóriumát közelebb Londonban is előadták* — Az nutonomiai congressus hir szerint szept. 20-rn hivatik egybe. — Goethe lak háza llmenau mellett felgyújtatott. — Ur. Sza-páry Gyula államtitkárrá neveztetett ki a köz munka s közlekedési ministeriumhoz. — Az országos erdeszoti egyesület szopt. 25— 30 napjain tartja közgyűlését Kolosvárott. — Márko-vica gyorsírót tanártanítványi egy szép ozüst, arauysznlagu bauér koszorúval tisztelték meg. — rodhradszky József történész Pozsonban moghalt. Brassóban egy vendéglő szobában Banoff orosz kapitán neje é* unokahuga, a gázkiöinlóstól megfulladtak. — Miletics Szve-tozár egy zazUvai czikke iniatt 1 évi börtön s ¡">00 frt. bírságra Ítéltetett. — A legközelebbi dalárünnepély Nagy-Váradon lesz. — A kecskeméti állami alreáltunoda igazgatóUnárává Dr Dékány Háfaol neveztetett ki. — Elling.tr a nemz. színház hóstonorja októberben üli 2.''» ,éves jubiiaeumát. —yAin gazdasszonyok 5-ik kiállítása okt 20-án nyílik tneg a köztelken. --A coneordía gőzmalomba egy 14 éves fiu a itorpatartóba lépőit s bele fult. — Liszt Fe-rencztiekKO dulár szerenadot adott Pesten. --Egy tanító Pesten elesett az utczáu s betörte a kirakat üvogét, felél fizeti úgymond—a kárnak, mert féláron utazott fel, a kereskedő semmit sem fogadott el tőle, mert az üveg híztositva volt. — A magyarországi kegyesrendiek főnökévé utnéi Somhegyi Ferenc/. váiaa.-Uték meg. — Tarkányi Béla egri kanouok Reményi Edének Petőfi egy eredeti levelét "ajándékozá, a levél 1844-ből való. — Eugénia császárnő egy miliő frtig biztosította magát egy külföldi intéseinél; oz viszont százezer forintot biztositui akart az ált. magyar bizt. társaságnál, de ajánlata visszauUsilUlolt. — ÉM rek. — A szombathelyi tornacsarnok épi-léoét megkezdették. — Köveset. A nagy-kanizsai kórház utexa teljesen klinkeresve vau. — Kinevezések. A in. kir. houvéd-ség szabadságolt állományába ujabban ó Felsége álul számos kinevezéa történt. Nagy-Ka-nizaárol a gyalogsághoz Eporjesy Sándor és Finály Adolf hadnagyokká uovezlettek ki. — Szombathelyen Baumaun Frigyes a ssibvásáron ogy képet vott, mely a 10-dik századból való. — Soproni hitelbank, elnök Flandorf-fer Ignácz, igazgató tanácsUgok: Keisch Kálmán, Dr. Boór Árost, Károly Gyula, Tichurrl Ferencz, Rupprecht János, Lenek Sám., Huss I., Patzenhofer Konrád, Sohwartz Antal, Pol-tyondi Ágoston, Schwartz Miklós, Ritter Lipót; czimvezotő Rum János, — s soproni váltó-széknél. —» Ügyvédi iroda. Alulírottá t. cz. közönséget tisztelettel érteaitem, miszerint ügyvédi irodámat Zala-Egerazegen 1870. augus-tui hó 10-én megnyitván: & perlekedő főlek ügyeit fáradaágomhos mért, mérsékelt dijazás mellett elfogadni, őket a tettes zalamegyei, vagy más szotmzéd törvényszékek, polgári, telekkönyvi, gyámi osztályainál, valamint bármelyik egyoa bíróság előtt képviselni büuü-gyekben védelmezni, folyamatban lévő ügyeiket szorgalmazni, • levélben! mindeiiuetuü megkeresésre lehetőleg kimerítő válaszszal szolgálni késznek nyilatkozom ; — nem különben a viszonosság fenUrtása mellett tisztelt kartár sairn megbízásainajf. is pontosan megfelelni nem késeudek. a.— Kelt Zala-Egersregen, 1870-ik éri augustua hóbau. Szalmay Jó- zsef, hites ügyvéd Z.-Egerszegen, lakásai lehérkép utcza 336 sz. alatt. — \Be k ü ld *} te 11.) Fölvilágositás végett r távirati tudósitáaok szomorú esetére vonatkozólag, liozoró a nyilvános térre a kövot-ketö valót: fcjgy reggel 0 óra 10 perczkor feladott távirati tudósítás Zágrábból, mely egv igeu örvendeztető egyéniségnek a déli vouattnli érkeztét jelenté, 12 óra 10 perczkor délben ér-között ide, s hozzám még csak 12 óra 30 perczkor hozatott, melyből a/, tűnik ki. hogy a távirati gyorsaság többé nem felöl meg czéU/.erü-ségének, — vuljon egy levél nem tette volna-e tueg ugyau ezen szolgálatot f — U. \V. — Nagy-Kanizsáról 22 dalárdai tag v<dt a p.''sti dalárünuepélyeti. — Vendégek. A nagykanizaai tornaegylet zászló felavatási Ünnepélye szeptember IOé«i 11-én moglarUlván eddig hét egylet jelentkezeti R megjelenésre és pedig a budai, péesi, győri, debrecz<>ni, szombathelyi, soproni, és váczi tornaogyletek mintegy 200 taggal. — élelmesség és még valami. A luult héten Pesten tartott országos gyűlések alkalmával ugyancsak, meghúzták a jámbor vidéki kózöuséget, a többi k«»zl e^vgyel mi is s/ol-gálunk. Egyik ÍHitiorósünk egy pár fülbevalót akart venni, bemegy i-gy boltba s kiválaszt egy párt, miért 0 Irtot kértek, de ozt soknllottn; elmegy egy másikba, hol a kirakatban hasonló fülbevalói látott, bemegy s kér egv párt, hol mosolylyal fogadták, mivel csak nagy mennyiségben adnak. A vevő elpirult s mégis kérdi hát hogy egy tuczat fülbevaló? — 3 frt. 20 kr.'' lőu n válasza igy u Vevőnk az egész tuozatot megvette, mely Ainlx mánik kereskedésbe 72 frtba került volna. Most az illető még férfinak is ajándékoz fülbevalót. — Zalanlegye népessége 310 179. (,1857. 225,385 volt.) Területe 85/c; mértföld. — Vusinegye népsége 334,791 (1857. -200,372 volt.) Területe 87/s„ ménfőid. — A n é p t a n i t ó k e g y e t e m e a g y ü-lését aug., 10-án Zudiy Antal tanfelügyelő s olnjjk nyitotta\meg; jelenvolt a kormány részéről Tauárky Gedeon államtitkár. Békey Iiure t''esivárosa, Schwarcz Gyula az or>z. népft egyl. nevében üdvözölte a gyűlést. Zichy Antal nagy telszé* közt fojtegette, hogy a nevelés ne legyen kizárólagosan az állam közében. hanem iniihten felekezet, Osztály Jekíutse édes magáónnk. A tárgyalások csendesen folytak * napirend értelmében mindaddig, raig a közös iskolák kérdésére nem került a sor. E flilótt viharossá vált a tanácskozás, a két párt élesen kivált egymással szemközt: a felekezeti s közös iskolák pártja. Ez utóbbiak roppunt többségben levén, mint az E. 1. irja, azon la-pintallauságol követték el, liogy az olleiivélo-tueuyt lezugva, szóhoz se engedték jutni, mi által teljesen bevágták a kiegyenlítő kapaczi-tulío útját, mint annál inkább kell sajnálnunk, inert az általuk védett ügy épen neiu veszthetne higgadt érvelő vita által. E gyűlés gyorsírói asztala körül egy nó is ült s szorgalommal gyorsírt; Illésy György né a derék nő. - Az egyetemes gyűlés élénk rokonszenvét fejezi ki a községi iskolák mellett, s óhajtja, hogy .az 1808-iki törvény jótéteményei a felekezeti tanítókra is áUzálljanak. — Linck Gyula fényképéaz Nagy-Kanizsán oly csín- és Ízléssel azonosítja a hü arczképmásolatokat, hogy a méltó pártfogást s figyolmot kiválóan megérdemli. — A 77-ik honvédzászlóalj zászló felszen-telési ünnepélyére Zulatuogye közönsége küldöttségileg vesz részt és pedig U lavina Lajos cluökleto alatt Inkoy László, Séllyey László, Szalacsy Farka», Horváth Mór, Skublics Gábor, Skublics IsbAlu, Rajky Lajos, Bessenyey György, Láposy Géza, Modrovícs Gergely, Etl István, Kőnigmajer Károly, Tóth Lajos, Wlas-sics Antal, Martinkovics Károly,Csuzy Károly, Iukey Kálmán urak lettek az aug. 1 sói s folytatólag tartott évnegyedes közgyűlésből ki-küldve, s mivel n marczali honvédség is e zászlóaljhoz tartozik, Zalaiuogye mogkereaványére [ Somogymegye is küldötuéget nevezett ki. Zászlóanya Gr. Szápáry Gézáné sz. Gyóry Mária grófnő. A nap még nincs moghatározva. — Színészet. Ki''asznaí Mihály és Vá-radi Ferencz igazgatásuk alatti színtársulat által tartott előadásoKat gyér közönség látogatja. Bérletet nyitottak három olőidásrA, körszék 2 ft záruzék 1 ft 50 kr.. melyekre előfizetéseket int íselfogadűnk. Amint 30 körszék s 00 zártszékre '' aláírás történik, azonnal megkezdik a bérlet t lejátszását i) iunon Keszthelyre távoznak. A Váradi család Szegedre vau szorzódve. Folhiv- Íuk a közönség figyelmét és pártfogását. Igaz, iogy a kiK^nseg nagy igényeit o kis társulat j nem teljesítheti, deltát viszont mi.1 is tesz a kö-sönség a »zinügyértV •— Követeiésokkol »jogos | igényekkel csak akkor léphetni fel, ha az ¡11«- j tők áldozatot, vagyis inkább anyagi beruházá- | sokat tesznek, rendes színházat tartanak ós más nagy városok példájára, annak fenlarlásáról gondoskodnak; különben ug v{ teszünk mint az egyszeri ember i veszek fiam abcéa könyvet, de '' előbb akarom hallani, mint olvasod a Pesti N»p. lót. — Jövő szrnb »ton az szapt. 3-án Krass. nai igazgatói jutalomjátékaul: . Miksa c«Aszár halála'' czimü szomorújáték adatik elő, melyben egy nagykanizsai múkedveló is fol fog lépui. Ajúnlkozftsok. — Kgjr tanult ktrt^K ntjirrl. .— K-t ur*«íi(i ints. n>«ak — ui>k ursiági rasio-rutook mo«Án3liii«k sjialkosusk. At Instok jé blionyltvAnyokksI birnsk.'' — Us<dss«Mony*i«fr* 6 aj^ulkoiik, jó (iskáos- nék íi»Ulok vigy Orvnak. — F.gy «rJS«> • n«jo mint lntcnoitsrnS. ^í, — Oyormck níUllli gattlsxionyok. -• Fisul ittas >k it kston*«iftil f«lmtauu«k ajáulkoinsk « Mulifálalot koréinak. B.iraltban ériakSthstni WsjJin Jósssf tudakosé InUiaUban. Űzleti-hirnök. Nigy Kanizsa aufusstas 26-ia 1870. » DíMrnetorttig út Ctehor«i«gbsn a gaboua B»-lat ryor* lomlilMot nyert, minők küvalkait^bau ss Arak is felemelke.ltek killOnUian «a ó butára uíive. Ai aj K*bun* »r.''Jjan •lállitlstik ba a kanisssi piaosra, Ja uoitcitóge miall *« llilel embarsi nam Igán Karatik vauul « még lavsli kspható Ion, midig nam is fáink, magától ¿rlelŐ.ivéii, liogy a jó tnlnóíígü uj itlnta varnauy«« at A g*liona magsa Árával. A háborút vUionyok nyoináta /-j/lrlbct." Itt la, d^na|y vá-l<J»iinű«^ggal bir, ho/y a nagyjbb mannyialffil bavá-aárlátok kéf5bbi Id.íkbau k''lvaUataak ba Általános U<lat-paagá>, Vítalkadv hiány uralkodik. p Piaczi ár. ( '' N«fy-K»nÍM*. 1870 ávt aug intui ''¿t-ik napiáa. Huta i3 -8 . fom t Jrl - kr. -8Ö font t írt 50 kr. 87-88 iont. 4 frl 75 kr. Kon T8.-T9 font • frt kr. 79-80 fonlí frl - kr 80 -81 font 3 fit 2) kr. Árpa /tarlóiéira 70-71 font 2 f I 80 kr 71-72 fout 3 trt -kr. Árpa ktinmégat tJ5 -íiV (ont — frt — kr. 67 -M font frl. Kukoriot* 3 frt iO kr. 3 frt SO kr.i Kukorica* olau ^•iaquaiilin) - frt — kr Zab 45—47 (ont tfrt 70 kr. 47 -48 font t frl 74 kr l''.haaka 6« -08 fut. - frt - kr. C8 --70 font _ frt _ kr. Bab fahér 8 kr. - bab tarka ti kr Kanyérlitit ktsOmégai 8 fn &0 kr. duóm l».i0. ¿tamlaliut 12 frt — kr. Ltugiitti k3t''ln«égt>i — /rt - flno.n frt — kr. Király-lint krtzóiilégat - frt _ kr Unom 15 frt — kr. Kon-láng kfltífniégat frl - kr. fln)m - frt — kr. Marha Itut fontja 23 kr. Ilorju hitt fontja 26 kr. 8ar. < lét liu» fontja 26 kr. Jub-but foutja 14 kr 8ia. | loua fontja 44 kr. Ziir, fontja 50 kr. Ctiba párja | HO I frt. Kácta SO kr. 1 frt. Lu t továoy I frt 10 kr - frt — kr.( l.u.l blioti 2 fn 50 kr. - frt — kr. P.t|ka frt--kr. Tyuk-lojá. I ''/» kr. kr. Bargouya I méraj,« 1 frt 80 - frt — kr. Egy tnátta tiéna 1 frt '' 70 kr ; ttána uj frt - kr. Egy káv« ttup lOkr. Sialoa 1 frt 20 kr. Ujbor vl.lékUnkbali akója 5 frl - kr. ó-bor vidékUitkbeli akúja 8 írt. . * '' A nagykanixtai várót tanáonának áriagyiáke konyvébai kiadta S2IQETHY KÁROLY, blatos. Érték- és váltófolyam: aug. 27. 5% meulíques 55.50; 5%, nomz. kölcaön 04 00; I 8t$i»-ki álladabni kölcsön — 91; bankrészvények 085; hitolíntézeti részvényok 216. 75; London 125.75; ezüst ágio 124. —; arany darabja 0.95 kr. Vasúti naponklntl men«ír«nd : Indul N.-Kanittáról llarct falé raggal 4 óra » . , , délután 2 óra Huda . r<-í(tal 6 óra 1 óra 10 óra 4 óra óra óra óra Triait Hét« Érk. N.-Kanitaára Bsrct raggal d. u attva "ÍK-dálban 2 regg. 6 éjjel II délutAii 3 óra raggal 4 óra . . délben 12 óra Buda falói raggal 4 órs . délb. I óra atlva 8 óra délbtol2 óra eilo 10 óra raggal 4 óra atto 9 óra dalban 11 óra Triatl Bér« 65 parcs. 25 pares. — ■ 22 páros. 57 . 46 . 16 , 80 , 20 . . 30 . 1 a 3 5 , 23 . 46 parcs. 53 . 62 . 3» . 10 . 41 . 9 . Heti naptár. * Augusztss 28-tól tzeptenbtr 3 (g. 1870 Hó- ét heti- .Kalbolikui nap-I ProtTtíIní^^'' 18 80 3t • 1 2 3 ■ nap | tár | naptár ----'' MM---- - 45) At irgalma* «amariiíról. Luk X 23 37. '' ''Uli I | Vasárnap I B 12 Ágott. p.l B II Agott. 29 ! Iléif f | Ján. lafej. ! .Sabina Kadd j Limai Róita Kita «tarda I Kajinund h. ! Pattlio Ctdtört. | K^yed j Egvad Péntek litván I Efraira Siomb. ! Manivét I Sterafina 77 í M JÄ Felelős síferkesztö: Wajdits József. Segédszerkesztő : Bátorfl LajO«- II R D E E S E K : FIGYELMEZTETÉS! Egy tdd ót» kereskedők pompáa^birdetósok által rósz órákat ajánlanak a t. cz. közönség, különösen a vidéki lakósok folreveztMésdre. K kereskedők »oni órátok, «oni — mint állítják -óragyárosok, ennélfogva az órának beUzervezetéről legkevesebb értelmük sincs. Eladnak például avult lógonyművot, pakfongállványban mint uj szabatos mflszerü órákat, valamint másfélo leg közönségesebb órákat vulódi angol órákul db. Azért óvakodjék mindenki ílyftHe haszontalan órák vevésétól. A ki egy valóban jól rendezett és olcsó órát akar Venni, forduljon a jó hirnevQ ö^étslioz •» HBRZ M. ki átalábancsakis az óragyártással foglalkozik. Bécsben, (Btefansplatz Nr. 0.) • HERZH t polg. órás Bécsben, (Stofaniplatz Nr. 0. Aussonseiton des Zwi>»t«''!''mfi») számol év óta jó himévbon részesülő legdúsabb tártaim ÖRA-RAKTARA ajánlja mitidotineraU jól rendezett óráit, nagy váladékban, egy évi jótállás mellett, a következő árjegyzék szerint. (•i-iill jt>rl>0''nk * W ^it«n* mlnfiiéfitek a <•« k. kémléneti hivatal által megpróbálva. Minden imbályotoil óráróli jóUllá.i jegy adat.k. Z nem .«abályiott dn.ia 2 f»»l • email höljy.irák ar.lap. .15 emvl gy«ináut 38 krintálvlappal Jó kettő.lap 8 r. •!<» • mail.gyémántok. H) hölgy h.irg. 4 ák 4) ¡egec<i|«''e< keli >t I ipp*l Monogramm és pccsétbélyeg _I y * r •_ Főraktár papir fehérnemű vászon-imitatióból. (487 -12. 7) K é r f i órák Eitlit henger őr. 4 rub. . tranyker • rugdval 13 ■ keit"» fod/llfl 15 ". kriitálv iTveg 14 • hor< nr r . 16 mii. 16 10-12 ft. Ji] fi ellentíröi 40 4» f.t. 4ii ii l>«trii«iryi> b válanték 14 n 17 ft. 17 ft 19 ft fin. . ».t»i i«i>|)*l 20—2» ft ■ kalifa fndéltsl 18 -23 ft. • flromahh 24 - 28 ft • ang h.krin I|v 18 25 ft. • horghidiór k Iap24 26 ft • rrmontoit« a iivak- nál h mandó fél 25-.tort. - rím kellőt fedél- A''i -40 fl • iegeCl''lvrggel 30 • horg. hadi rom 38 Aran; henger-lrNr 3*r. 8 r 30 • horgony 16 "r. 34 finom. ar. lap 45 k«tt''>i. lappal aranykö- petiynyel 48 ft dineiebh pirltl bronoi orAkbin t8, 4,''» n 20 i2. -.''5-3» ínjával ¡ ugrana« 4h ÍI llt« nivel íH, 10. 34, 40. 5 60 65 ft.j 10«) -írttal. -44 ft.| Legnigyobb raktár lajsorakban. 46 — 60 t Tutaj »» gyárimjny.: tét évi 50 - 50 fi Ij.fUIIl««al -, Viuimt* íflhiiji«.idó 10. i''ii < Í0.7Ü, 8.1. l"Ott|lMJÍrt - M n len 8-nap elhmandi kot f.i.r-l, ''JJ n>0 -10 ft.j Irt. 17 18 l> 2J.22 írt - Ugrani F* Aaonkivitt iniuleui.il« 6ran«<n;éi íélÓMUlénel W. 31 35 frt kéiilstbeti van • . Aia- éi uigyeilóiallténtl I» fc<U«t órÁk I 1 50-ig aranyot 48. 50 5} frt. flliitpm regolateur tatnak. -"t 30 32 frt Ct.Mntfulá« Ingalrák- Kunt (Walájiciok 2 frt AO kr. DÁI trt. 50 kr 4. A. 0. 7. 8. IJ li. írt jti''lden ¡«vltáiok l«h la f, tranv öríUiuánk 1H. 25 2l<|ohliaii vígeilaivk Vidíkl medren- 3G fi ;l" ''M 70 100 ''rl-''''l«U«k a« itMneg.irk kéiíbíu haknU 44 ft i k. JlÓ üfHVrtl 7 f. l. po.Uni U.ánv*t m.lMt 60 ft.l . Kelt4 Arával .nelv a kf| |le*¡>on,,,"*b'',*n «<-»Jek. - > .uavni, mciy a un • ^„^„Aii.iníW ft frt. ttllEel. KANITZ C. PAPIR-RAKTÁRA Pest, Dek Ferenc utcza 6 ik szám .a fehér hajóban," ajanja gaidagou fel.gsrslt raktárát Iró- él 1 • v á I-pa pl t já b 61. I f» é I - b o r I»t k o k, iciM i0h, tolltarló, tollká*. peo»4t-vla*i, iu á • o I a 4* alliarlntlnia.trdu, raja &n ál Ulj«« raj i e • i k n 10 k , lutobok It technikai fsttákek, rajipaplrok gönry«lltra. paun-pai''lroi ii psutlrleii, máoU gápek, föUxerelt Írómappák toljoi ird-aittall tu körök aciílí« broniból, finom tintatartdk, albumok «eue Dianáikat, islvarái n«b-tárcták.btaaó-nivartárcxák,'' ugy mint nilmleunema tárgyak oskola ii Irodai batinálatokra.-Kolönöieii ajánlom iáját gyártmányú 1« fttpaplro • i) tn a t, a legújabb iilneietö monogram-mokka), látogató jegyek 4« 1 e v 41 p e c • i 11 ÍJ bályegok, kűlöaöt finoman k''-iittr* a legjutá- nyoesbb árakon. Levólpápirosok. 100 darab návvel nyomva 60, 80 kr. 100 Iev4l 4e 100 b''^rlták nyomva 1 ft 1 M. 60 kr. 100 lovrfl íeiták-nyomátu -.tio-r. .gr*mmal 1 ft. 4t.» 80. 2.50 100 levé! ói 100 boriták Cetli*-nyomatú inonogif uimal 2 fi 80 3.60 kr l''O levíl tiiinmel fekete nyomatú 80 kr. 1 ÍI. iO kr. gy* Minden etáx 1«. 41- ét bo ritíklio» egy Igen finom papír-''árciák aiáudákoit atik. 1 ritiin«960lev^l negyedrét. ciltn-inel fekete nyoin«iu 7 8 12 ft. 10.>0 ilarab l>orit4V keu ler pa-pliból nagyobl\f4le cxiinuivl fekete nyouiatu 5 —A ft. Látogató jegyek • la mlnutl «slnu r o.nattal iOO darab legfinomabb brittel- papírra 60.kr. 100 darab finom eiinellteit cartón 80 kr. 100 db legfinomabb franoia Mattlaek-c^itOinoD 1 ftr. 100 darkb finom francila brillant papírra 2 ft &0 ar. 100 darab lilhogr. finom kettSe fányil b letol 1 ft. Miuden eg/ee tor 10 kr több. Livtlbélysgtk. tOOJ db aranvnyomatu 2 ft 60. lUtA) . veei pec(4tvlait-eiin 2 ft ti kr. 1000 , congr4\-e domború betűkkel, 2 uianrti 3 ft 76 kr. Mi«m további ti«r 50 (448- (4 1) Papir gallérok K4ielSk, imltstlr a legfinomabb váiinnb''ll leerenteU árakkal, 1 tucxat lehajló gallár (Lincoln) 3b kr. I lueiet egyénei gallér (Empire) 30 kr. 1 . kltelSk (C''irdett) SS kr. l.e-iutabb divatú. Untét eladAk. náialéko nyernek. Nngy vála<tlé< mindennemű Uileti, jegyit 4« ináiolo'' könyvckbftl. N y o ni i a t v á ii y i- k kívánat • xeriuti gyorian ¿» ■■épen a Ing julányoiabh árakon kéetittetnek. M. Levilbell tatgrsidtlétsk utánvétel mellett a legpontoiab-ban é* gyorfan «•iköiöltetuek. krral olcsóbb. Raktára valóJi angol p8rfla,n3nt (hdyagpapir) bafjzjtt gyUnílc* bikötésére. 36 ft. P nem lelel i orák kiceeréltetnek. ,1 Orák c ifiébe ti elfogadtatnak. •no''/; 1 65 - 66 fi ,t¿,„él gyergfát gi.lit itoeitó keitS, riawtó >>■••«>, ...... ......... . .„i,. , .... . 6'') 70 80 94) too 120 i j. 1 ''Kd ön kívánatra kl ldök beifttt önre oj. íu, jv. unj I4V egytieremind gvergvat gyuji 14 frt.. . . , . .. . . ... irirrtllvrirír 4''>-(») ti ■ l»i •• t i- i gekert arániiiHC órákat é« lAuciokai jfgcnncgg. i.-t>u II _ p*nn kAliii őr.» <Iikpi lirón«-",, , '' , . . .. Arany ciil. ar.lip 5J),76 tuM,v, 13 14 (rt |vála»i«á»ra. cl a mrg ne .1 tartott romvntoir 80, D<> 100 ft - • ket. lap 100 110. 120-160 ft. Vadáo éi munkái remontoir pikfung v. talmi aranyokban 13—47 ft. Hölgy órák EtOit cill. 4 ée 8 r. 13 - la ft Arany - - 25 - 30 ft cl a mrg HordoihMA ír«é9l HUnói« orák. .á''U<ri járandó .teneget vi.i.akUldöm - iforgony.éír, rubinnal, .«i Kérem flovelembe venni I eddig lét <!>k kr.iUI Irgiobbaii lia<i , nálható minden vaipályaudvari Srré- Minden árun |pg¡i>bl>i«erli.-k. • lére, itinbAiakbiin, gyárakban itb. «''« k rcakedC-k iipin óráink »'' Kién óráknuk mindegyike Ujcy van tal ajánlottakkal eaarvtive, hogy hat különféle belyetij tendSk. önte nem vegyi- cs üi un tu 1111 mnijiiitiiuni II|U és öreg, szegény és gazdag s/.átuára olyan (lusválos«-téku és olc>ó raktára, a milyen Bécsben több nem létezik. Tanulók számára tudoraányos játékok, és minden korúak, számára roppant választékkal érdekes-társasjátékok. H lv int f• • J KVii''-tt«* m j trkií tiktiHk: Pompáian nltöilrtett Imbák dbja UI<ijátéUok nag nélkül, dbla S. A, 80. 60, aO kr. 1. 2. \ 4 frt. Itábok 8. 10. 15 kr.; konyha ietáló, 4...|<, öltö.etlen 10, "20, SO, 40, 6" «»ob«. biit-nxanaí anélklll-0>»r-kr. I, ;i frt. gépr< fntkmó bábok, >i«C»»lnhá'', 36. 60 kr. 2 írtig, hangfal, inoigAfrjjrl, ké»el « láb- Aiváltoxó iáté''t. Ji. 40, 60. 81 k. bal 7t>. ftO. 1 frt 20 kr. ronlotte 3\. AO 8"> kr. I fit. Knt- l.ntterU éi tomboláiítúk iO. tO egér, .''i0 kr l''utó vaut 2 frt, -.''fit ÍV). 80 kr Mar«ngkal*pá<-« 10. 2t>, 80 kr.; gyermek ó.a liié*i>l »6 kr 3o kr. Dominó 2''t 30. AO, 80 kr.;''.ilr«óbbliirrtl 1.5 20, 30. 40 kr •chekk fign ákkal l,:tO, 1.6''t, 2 frt;| Pii»ti»ly. pinka ovK.ierkeirtl.1 kugli lti.20. 40 61 8« kr. I frt.l-.Ml, 40. 80 kr I írt. 1 :i0 l ''O. 1 frt 50 kr. 3 írt; kocaHajáték 30. Hir.l plébb.M. 2)-4''» trig: actélNÓI, 60. In. 9) kr. 1.2o. 2 írt; r*jiké-|w<> kr. lírt 5<l krig. Sokléle iná/n.-liUlék 3J, 60. 90 kr.; ninnkat trtAly i«i játúk««>-rek. melyek a víxben n 8 80 kr. 1 frt 5) kr. ■/ írt. .Pia- uiágne* iráiiva inerint iMidogáiiMk. nók 1.20 kr. i, t, 4 frt. 110. íO,Ao.80 kr I írt. Horoellán Trombita, eip. dob, hegedQ. mo- kávé« theá« íi obé I 5-edények, 6''.'', odia n, diula, harmonika, harang játék • mái h-tngtierek igen juiá-nyot áron- MA» iáUióiterek 1000-féle vá la.ftékkal iO krtAI 4 írtig. Tánai játékok 30. .''.0 krtól 2 írtig. .Mindenféle képeikönyvek 10, l5, 80 kr. 1 frt. J .''>0 kriv Játékok ölb« való gyerinrkekin-K • ából 1 kiulichukbil. 15 25, 30, :>0 kr. kltlnnféle állatuk, 6 10. ¿0 kr, 1 írtig; állatok teruié*«etete> alakítva. 60 kr 1-2 írtig. Igen mulflaáguaak minden kornál 94, 46, «5, «0 kr. I trt láUiva ná.ná a, a> bf|vénké«»lllékll aié| megtanulják a gve-mekek a kUlön^k^tfruik, a milylyel inindenféle hft kéiimnnkákat • köny vnkbSI. 80 kr. vélt mutatvánvt meglehet csIoáM 1.2.1, 2. Sírt. OlobUMkt 50. sO, a kéeiillékek * «/ámáhoi képed, 1 ll 150. 2 frt. Laterna magika 4 fit 40 kr, 1.80. 3 AO kng képf.el 65. 85 kr. 1 frt, l.A« 2. 3.) A föld él lakói, egy tartályban a 4, A frt, Ciuda-inadár, a liiadárhan- f^ldf^imb é* minden atonlako fingokít utánoiia ciak 25 kr. An- berek nemieli nltöirtelkben, báróin 50I mfieier-kaexni. megtnltve min nyelven aláirt néwcl, 3A kr. Álla-enféle báiimfinerrel 1 frt, I 50, tok bőrrel bevonva 30, AO, 80 kr. ), 2.60, 3. 4 frt; kitebb gyermekek- 1 írt, 1 frt 50. 2 frt- Állítok térnék 1 36 , 35 , 50, 80 kr, I frt ; ménete* hanggal, 50, MO kr, 1 frt, nyomda, telje* kénUlékkul, íelnCtt 1 frt 30 2 ín AO krig. Kociik, fo-gyerinekeknek : 85 kr, 1.20 1.80. gatok. omni unok • mindenfele 2.50. 3 6 írtig. Krnbel-iáték ön- i,«kerek pl- bAl 1 -0, IV kr. 2 írt, t mulauágra mindrnkoru gyermekek frt 50 kr. Itérai lovaiul, "vaiulak, nek : 80 kr, 1 írt 50 kr, 3 írtig; hajók : 50, 80 kr, I írt. 1 frt 50 kr. cliaoi iegyaS él horgoló könyvek Thotograpli kéixlllék : melv yel va-30 iniutrával. 5 kr. Mindenfé e ta lód'' fényképei te lehe ólnál il t 20, antágol Játékuk é< iitékuerek ka- 40 kr. Amerikai katona-játék, vagy tnlyákban, 10, 20, 40, 60 kr. 1, a> amerikai lobogó, mely egy<ieri-2 írtig mind tromhíta n piirtolyként Meglepet/« él mnlaUág. Itáii hannálhaló ; igen nép : 80 kr. Uoppant ini''ttuyis^^u oify«U> játékszerük kaphatók ul* móii egyedül 0 raktárban. Arjugytók ¡ouv< o oxztatik ki. A PRIBDMA1M, (378-0) WI111, P, «111 r-ritN-f .>r. tO. H a 8 011111 li (I a 11 olcsó Elaö nyllv. maBaeaVít) tanlntélzet Bécib%, __Pitliritruii 32-d I k • it n. D^* Tanulrahnyaikat vegzott hallgatók a cs. kir. hadauro/bon az egy óvos öukánytei szolgálat kodvexniényót élvezik, anélkül, hogy az önkéutesvizsgái letenni kötelesok volnának. lieiratAsok szeptember 25-től kozdve történnek. Az előadás oktober elején kezdődik. Október 2-án kezdődik u gyakorlati vasút- éa aürgön.v-szolgálat előkészületi folyama. — EvijolenuWek az igaigatóság^ és minden könyvkereskedés áltál szerezhetők. p0rfle8 Kár0|y> Igatgató. A rosz üzlotfolynm és s folytonos bukásoW arra indítottak több gyérost, nekem készlet iket átadni, azon feltétel mellett, mi-hamarabb készpénzért eladni. Ajánlom a t. cz közönségnek, kU-lönosen pedig rendes ve/őimnek ez igen kedvező alkuimat felhasználni, hogy valódi vásznat, férli s női fehérneuiüeket fele ái-iiii vásároljanak Jó .»valódi v »mii ón h bMiiélküli áru-é I kezeskedik az 8ls5 legnagyobb vászen és fetiórnamli raktár Bécsben M T H S. Ilvi^beii II ihciilliiiroi<trti-ni> ''¿9. m. Ingek vagy uri gallérok megrendelőiénél a nyakbőség kiteendő. Tisztelt vovóiin kényelme kedvéért, az oly fehér nemükért, melyek nem jól állítunk a testhez, vagy bármi oknál k gvu nem tutszütiek, nz értük tiz»tett ár bérmentvo viszáküldetik — t Vászon-árjegyzők. '''' ^ 1 db U) rSín« jó kéli «tövei vá«t III eddig 10 íit''., moit cenk * ^t. Ú \ 80 . feh -i-eíi-vámcn . 30 . Jele« niloj-lal váeion ,80 » kit rumli, váinon .40 . iilau.li riéruaráiion .40 . ruiub. ciérnnvánou 5-1 . fiimm irlmidi 1 /övé« '' 1 db AO rSföt holliiKliet.lv. legalkal maiabb uri ingekre . "O . brabauti (tövéi legfln. legjolib éi IrgUrtói. aini rtak léteiik 24 <3-28 » 28 30 . 28-32 , 30-36 . 40-48 . eddig 36 fit., tr>tl esst- , 18 frt I uAi éji feiöU«y conette) kitUnS »tép, moit eeak 4,6, 6, 7, 8 ft a legí. níi altóitoknyák 100 kUlöníél« párili minta tterint, ugy »iiutén|a moit általánoian kedvelt .itegbe vágott ■ oknyák himetve, varrott itegétiel moit ciak 3, 4, 6, 6, 7, 8 frt a legfinomabb. Uri nadrágok Unom thirtingbSI, vngy váiionból apró itegéiekkel vagy himtéiskkel kllUnö kiállitái, moit eeak 2. 2 60, 8.50 a legfin Uri ingvk gallérral vagy anélkül, íodroiott mellel vagy tiuián kitUafl fln, cbifonból, melyépen oly tartót, mint a válton, íshéren ét nineive moit eeak 6, 6, 7, 8, í frt a ltgflnomabb. Uri ingek, legjobb ruiuburgi vagy irlandi vástouból, — gallérral, vagy 1 nélkül, — Ilmán vagy íodroiott mellel a legalább divat neriut eröicu varrva, moit ctak 2, 2.50, 3, 4, 6 - 6 írt a legfinomabb. Un ingek legfinomabb batiel mellbetéttel, legelegántabb, a mi ctak létetik moit etak 6, 7, 8, 10-19 frt a legfinomabb. Uri «atyák igen Jó 4i tartói vánonból, félig migyar etaháMal, — moit ctak 2 frt 60 kr, egén 3 frt a legfinomabb . Uri (¡atyák, Igen jó él tartói vánonból. magyar txabáual, uagy Üleppel ■unit ctak l.W 2 frt 60 kr. a legfinomabb. 1 Inciat uri Inggallér, a Itgelogániabben, él legjobb divat nerint, moit ciak 2.50, 3, 4 , 6 írt a Ugfinomabb. I turiat uri kételS a legelsgantabbau éi legdivatoiabban kiállítva, moit ciak 4 60, A, 6 írt a legfinomabb. VT''p^..'':''!, kik ''2b ftig vásárolnak, egy finom hímzett bat-▼ tVUK, tísxt-kendót; 50 ftig, egy csodas<ép kávékészle- U", t. i. kávé abrosz (hozzá illő Ü kávékeudőrel:) 100 fűg vásárlók egy igeo tinóm caechmir-asztalteritót kapnak ráadásai. Kívánatra a készljtbenlevő vásznakból minták kllidetnek. A leveleket kérjük czioiezni: Metil €1. cs. k. udvari szááiUV Bécs, R«)tlicnthurai8tra8So Nr. 29. POPP J. G. GYAK. FOGORVOS URNÁK Bécsben, Sttdt, Uognergasse Nro 2. -..............- , «0- 70 . . 80-35 . Tekintetei úr! It-iidkivMI nagy válaittéku a legnehetebb rumburgt itövéieknek *4 29, I Nyolca év óta AliathSrla-lzájvIzMtfZ*) vagyok tiokva, mely, vili- 30, 35, 40, 45, 50 írtért darabja melyek atonban kéutvr annyira be- i minl * fogakra it rendkívüli hliz éta iáit gyakoro kulönnema íofíájáit enyliiti • megetHntsU | • általába« egy kltOn» nájrli birét megérdem«, at ujabban feldic<4rt • nsmtL «terek egyikének haunálatára sem s«áa-hatom magam, minélfogva fölkérem,, hogy nekem a mellékelt ötttegért Anslherin-ttájvltébfil egy megfelelő mennyiiéget ''merktlldeni ttiveikedjék. Zágráb juliue 20-án 1867. (»57-4.9. b.) Nemes Mandelstein Teréz, szül. bucimi Jellacic. kocikátva riUlve vannak. I cib 30 r6fói ágy-kauavátt mindenféle ninekbe'' ctikoi vjí bectár 14 la frt moit ciak 7—9 frt a leyfln-^iabb. v I db 3o-rdföi igeii fiuom él tartói pamut-etöVi- í atlai-grndli, bectár 18 egJit 20 irt, moit ctak 9-12 frt. 1 Iiegéinélklili lepedő, f r3í iiélei, 3 r. hon u, ciak 3.A0.2 t íél ítél. 3 -4 fl. I .«egétnélk. lepedí 2''/j 3 r. ttél. 3 r. honi. tu. ct. 5.60- 4 ftig a legfin 1 damaut antalkéitlkéitl. 6 nemélyre (1 antalterit•'' honálllí 6 antalken-dövcl) m. ci. A. f, 7, 8 ft. a legfin''. 1 damastt anlalktitl»» 12 nemélyro (1 attuU'' honáilIC 12 atttal-kendővel) 1", 1«, 14 16 ttig a legfinomabb. I Inciat konyhatörlö moit ciak ''J 60 —3 ftig. 1 turiat autalkeudfl v. törlilköiS kSlönOtet Urtót, áru ctak 4 AO, 6, 6, 7 8 ft. Zsebkendők i&rjegyzéke. 1 tuciat kit váitonnelikendS I frt 20 kr. I tuciat nagy rumburgi vánnniaebkeiidA 2.40 — 4 írtig a legfin. 1 Inciat legfiuomabb fehér fr\nctt<i batliitt-iiehaenddk, 6, ö, 7 8 ftig. 1 tuciat etinet váitounebkeudS igeu fin<)m ét tartót, megneieihetd 4 — 8 írtig a l*gflu"m<ibh. I tuctat balint vánunitebkendő, fehér vagy ttlnet negélylyel ctak 7 8. 9, 10 írtig a legfinomahb ^f Férfi- 8 hölgy-fehérneműk árjegyzéke. i uíi ing ló vánonból 1 Itt 5o krtol 2.60 .g a legfinomabb. I női iug kitlli.it rumUtirgi vagy hollindi vánonból finom ttiV-, vagy knretttalaku iDoit himténel ctak 3''6J. 3. 4, 5 fl n legfioomabo. I kRri ing, kitünü ruinburg vagy irlandi vátionbó'', legelegámabban kétiilve - (at ugyneveteit Krnébet ciánárn* , i''<,pk) moit ctak 6. 6 t* frt a legfinomabb. V "Wíjdits József kiadó, lap- és nyomdatulajdonos gyor»* ó njosoAsa Nagy-Kanizsán. R A K T A R A K : eten. kitűnő tulajdoniágai miatt mlndenOtt, i6t Németornág, Helvétlt-Török- ét tnColorn4g, Amerika, Holland, itelgiu.u, Olattontág, Kelet, ée Dél ludiában méltán érdemlett eliimerétben réneiUlŐ ctikkek léteinek valódi é, frltt mlnótégben. Kaphatók : Vagy-Kauinán i itelut Jótief (yógyttcréii, Koienberg, Koienfeld A, Wajditt J„ Welliteh, Kenelhofer ét 8sh«art A. arak ke-reikedéiében. Pápán i Tichepen J. Kenlbelyeo : Hinger M. WelnA. /ala-Kgemeg n: lióó K. gyógyneréit. Kaprousián : Werli gyógyne-réti. Varaidon : Malter gyógyneréit. Hient-Oyörgyön : Nöthig. 80-megeni Dorner Kájet ét Blamboriiky L. gyógyneréit > uraknál. Kiora-batbelyeu : Pillich Pareuci gyógynrrén árnál.'' IfatirSrvIdéki ái -O/ör-gyön; Kibic K. C. Venprémben Meyr ét Tnsikin, ét Quthsrd Tivadar fiai. 8ték««fehérvár; begmanu A., Itraun J. gyógyneréiiek Lovai-Iterény : lleliler gyógyneréia. Kalucia : Horváth K gyógyneréit. Keci* kerfiéten, MacbUid gyógyneréit. Dunafnldvár: Temmer K. Pakion : Piorián J. gyógytteréft. Körmeuden : Horváth J. Kapotvár: Kohn J., Kögt, Uelut gyógyneréit. Htegnárd : Nonrica A , Brahtav gyógyneréit, Uonyhádon : Kramolin J. Tolnán: HchwtTt M. Htigeivár»tt: llarnarth (ttján ¡Miohiitch 8t éi Hertfeld fiai, Heriof Igoict. Pécietl, Ztol-nay W. ét t Zách, Sipökh gyógyneréit. |
