Zala-Somogyi Közlöny 1870 049-052sz december újraszkennelt.pdf - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Nagykanizsai Kistérségi Adatkezelő Rendszer

www.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	32.68 MB
Keltezés:	2023-09-05 10:51:12

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	308
Megtekintések száma:	380
Leírás:	Zala-Somogyi Közlöny 1870 049-052. szám december Zala-Somogyi Közlöny Kiterjedve Sopron- és Vasmegyékre Vegyes tartalmú hetilap szépirodalom, kereskedelem, ipar, gazdászat, tudomány és művészet köréből 9. évfolyam A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: Nagy-Kanizsa, 1870. deczombcr 3-án. 49. szám. Kilenczcdik évfolyam. Kiterjedve \|> SOPRON-és VASMEGYÉKRE. , - . Vegyes tartalmú hetilap a szépirodalom, kereskeileleiiu ipar, gazdászat, tudoiuáii) és művészet kOrcből. Meffjelenllc: »itMfcatM, fgí.« i gyakran máifél vagy két irm. kscrki hxtai iroda é* Undd IiI\hIaI: , WAJDITM JÓZ8KK kúnyvk»ri>»kc.lí»ílitn. \ ■ uiv.TRii .vri- iw.1* ----- .jí. a w8iimeghy Ferenez-ösztöndijw (i nagykanizsai fiiyymwisiitnitnin. Ha a kö/jóért hevülő s ncmcs tettekben múködó hazánk fiainak emlékét az utókorra megőrizni törekedünk, egyéni 8 hou-polgári édes kötelcsségérzétünknek felelünk meg, v jól esik visszapillantani az ünnepelt eszme tottlegesitésére, töbl^/ürösou kedves észlelni a tettlegesitett eszmének jelenbení virulását, de magasztosait boldogító a jövőre gondolni, lelki szemeinkkel látván az -áldásos gyümölcsözést... . Néhai Sümeghy Ferencz szép emléke él közöttünk, érdemeinek elismeréséül s az irántai hontiui tisztelet nyilvánításául fentebbi cziin alatt a nagy-kanizsai fógymtja-siumban ösztöndíj létesitteték^ iuelyról, mint az alapítvány kezdeményezője, elodázliatlan ( kötelességemnek tartom Hz eredményt az érdekelt közönség elóVc nyilvánítani, mert az ügy rendezve s örök időre elintézve van. 1869. junius 1-én következő felhívást intéztünk ez ügyben a t. közönséghez: Megrendelési s illetőleg előfizetési tv Nagy-\jKanizsa keriihti országgyűlési ké(tvisdo Sümeghy Perencz kliilyonuitu urctkéyire. Több oldalról vett tudakozódás folytán, váljon kapható-e szeretett képviselő Mim< gliv ferencz arczképo? ugy a családnál in ieen sokon kérték azt, ennél fogva alulírott, mint a boldogultunk életrajz- (megjelent u „Zala-Somogyi Közlöny" lííüli. évi 18-ik számában) loirójn, többük felszólítására eszközli n becses arczkép megjelenését. Boldogult Sümeghy Ferencz Nagy Kanizsa kerületnek hároiu izben megválasztott országgyűlési képviselőié roko-nai, barátai és ismerősei előtt n kegyeletes emlékévét méltó tárgya, mfg élt, nemes egyszerűségében imádásig besülte és szerette hazáját, példaadólag becsülte és szerette családját, tisz-tololotgerjesztőlog becsülte és szerette barátait, ismerőseit a ezért sza\|>orodott fokozatonként száma azoknak, kik hozzá édi''a odaengodéssel ragaszkodtak, s fokozatonként emelkedett h tisztelet, melylyel a buzgó, elvbU hazafit, a nemes és tetterőn emberbarátot megkoszorúzni iparkodtak. Edes hazánknak, do különösen Zalamegyé-nek e jellom szilárd fiát, hogy élte delén elvesztettük, méltán fájlaljuk s azért kegyeletes emlékeid elhatároztuk arczképo kiadását, melynél, inig egyrészről tiszteletünk adóját rójjnk le, másrészről a nemes férfiú iránti^, becsülésUnk emlékezetére a nagy-kanizsai főgymnasiutnnál, mint »hol a boldogult tanulni kezdett, a tiszta jövedelemből oly alapítványt teszünk „Sll-moghy Ferencz alapítvány" czim alatt, njolyre buzdttólag gondoljon a lelkes itjuság, legyen alkalma örökölni a becsületes hazafiság, eívhü->Mlg a nemes emberbarát magasztos erényeit, melyekben n boldogult tündökölt. A nagy folio arvzkép ára 1 frt. sat. A boldogult SUllieKliy Ker»aei-nek (''»»l.Mjii » rokonai nuvvbeu: SKLLYKY LÁSKLÚ, m. k. Töhli lőttAtjn « li«t(-ir>3« m-vliolii'' HÁTOKF1 LAJOS, m. k. Az eredmény roli pénzbeli számadásra nézve közlöm u liövetkv^ó jegyzökönyvet: Elöflzetósi föltételek: It.lylo-n liA«hi>l lior<tl(«*1 »Mikro pn.tAii Vil 1.1««> K^lí«r. «vro i • S írt — ki. K6I Ovr« • -3 , — . Érneyy i''ilr<> 1 . M . rí mUI7-"ys^Hf i''.^A^Knirr.ATn r.^^ffrj ''--—- Jiéizes kiírás (i zalmnetjyei matjdnnlapitvdnyohra felihjyelö vdlmittndnynnk 1870-dik évi njtril 12-én ÍV. ,-K^erieeijen tartott Uléio j.-künyvéböl. 7. H/.. A hetedik pontra választmányi elnök ur n néhai Sümeghy Ferencz országgyűlési, képviselő Revére alajtitandó nerclési öit.-tiindij iránt beadja jelentését, melyből kiderül, hogy néhai Sümeghy Ferencz képviselőnek elárusított arczképciért összesen fM)4 forint folyt be, melyből 258 forint 32 kr. költség levonnt ván, tisztán 245 forint ÖH kr. maradottá v Végzés. Kzen ösztöndijnnk végleges megalapitásárn, a nemesi pénztári választmánynak lW.I-ik é-september 21-ki 1<>. sz. végzése értelmében a'' Sümeghy Ferencz arezképeiért" bejött összegből 2(K) forint mint tőke ezennel megállapíttatik és ehhez a nemesi pénztár részéről mint szintén tőko 8<H) forint adományoztatik így ! a nevelési öszt''indij alapja 1<<00 forint tőkére \ o. értékben emeltetik, melynek évi kamatja j az alapitváoyi levél értelme szerint dijaznudő ! egyik uugy-kauizsai gymnasiumbeli tanulónak évenkint kifizettetni rendeltetik. Ugyanez értelemben Thassy Lajos gondnok ur Utasittatik,'' hogy a föllebb tőkéül határozott 200 foriutot \| IU tor fi Lajos úrtól a .Zala-Somogyi közlöny szerkesztőjétól bevegye és trzintén fellebb a pénztár részéről rendelt 8i)0 forinttal együtt miut Sümeghy Ferencz-féle nevelési ösztöndij alapot tőkésítse. A mennyire az eladott arczképekból bejött és 11 frt hátralékkal 45 forint «0 krt tevő >sszeg ezen végzés szerint nem tőkésittetik, az ♦ziuto Bátorfi Lajos úrtól bevétetvén , n kiue-vezendv ösztöudíjas ifjúnak már ezen évre fizet- , tessék Vi, Az a]a\|wzaba1yok főelvei választ-mányilag megállapittatván, azok szerkesztése a választmányi olnrtkro jegyzőre bizntik és annuk egyik (téldánya ezen végzéssel együtt Thassy Lajos goudnok urnák teljesítés él az alapitványi levéltárba leendő eltétel és megőrzés végett kíadatui, a másik \|)éldány pétiig >oldogult Sümeghy Ferencz özvesgyének mog-küldetni rendeltetik. K. iu. f. jegyezte Tha-rányi Ferencz m. k. választmányi jegyző. Kiadta Tamasich Imre alapítványi irattár-uok. m. k. liátorti Lajos úrral közli THASSY LAJOS nU\|>. coii<lii»k. , Kzen nemes határozattolytán kiállit-tatott az alapító levél, mely így hangzik: Al<n>it6 levél Sllmeghy Ferenc: u«v«U$i ötztihuUj érdemiben. 1. Néhai SUmeghy Feronus Nagy-Ka-nizsa-kerületuek három izbeni országgyüléai képviselőjének hnzafias tettei megörökítésére arc/kepe kiadatván, a begyült tiszta jövedelemből, uiint tőke, 2i K) frt fordittatik a Süuieghy Fcroncz-ösztöndíj megalapítására. Ezen ösztöndíj emelézére a zalamegyei nemesi- pénztár választmánya 18t>9-ki szeptember 21-éi^tartott, ülésében a jegyzőkönyvuek 11-ík száuía alatt HliO forintot adományozván, okkép a Sümeghy Fu-eucz nevelési ösztöndíj tőkéje 1000 forint; azaz: ezer forintojztr.értékben alapittatik iiKgr 2. Kzen egyezer forint tóke a zalanui gyei nemesi pénztár által kezeltetvén, annak kamatja évről évre a nagy-kanizsai gymnasi-umban, mint ahol a boldogult tanulmányait megke/dé .Sümeghy Forenez-(>sztöndiju ezime alatt álUnd-lau ki fog szolgáltatni. ij Az évi kamatot minden év julius l én a liagy-kauizsai kegyes-rendi gy''iiuasiuiu igaz- Hirdetések; A list im.Aliu* jK''lit auit-rl l,-»0r 7 kr. •¿•uor li .''•« minit.-ii tovAliM lirlktotA.i''rl ti kr. lí''-tyií''l^j nitnili-ii rujrt lu-ikuiWrt .10 kr. , A- „Nyílt lírcn" A'' ''''Hy petit lur luikl.MÁ»i tlijs U> kr. ------ ai—j-j^r- tu. 111» i gatóságához a nemesi pénztári gondnok átadás végett beküldi. 4. §. Kzen ösztöndij boldogult Sümeghy Ferencz örököseinek kivánatához képest csak # nagy>ki>niiuai gyumastmulwn tanuló uépukta-tók gyermekeinek leend adományozható, é>s pulig mindenek előtt a zalamegyei néptanítók gyermekeinek, ha azonban ily esek nem volnának, a Magyar-korona alatti más néptanítók gyermekeinek is adhatók. Azon esetben, ha néptanítók gyermeke a nagy-kanizsai gymnasiumhan valamely évben nem tanulna, az ös/tündij ki nem adatik, hanem a tőkéhez csatoltatik mindaddig, inig néptanítók gyermeke a nagykanizsai gyiniiasíum-ban nem tanul. ű. §. Az ösztöiidijazó kinevezése addig, inig boldogult Sümeghy Ferencznek özvegye tekintetes Séllyey Magdolna asszonyság életben leend, u tisztelt asszonyságra ruháztatik akkép, hogy a kinevezette! minden évben legalább is június 1-ső napjáig a nemesi pénztári választmány elnökének bejelentse, a ki az ösztöndíj kifizetését utalványozatidja. 0. Sümeghy Fcroiiczué asszonyságnak kimúlta után az ösztöndij adomáuyo/ása a zalatnegyei nemesi pénztár választmányát iHc-tendi, hová is a folyamodások mindenkor április 1-sű.napjáíg beadandók lesznek, inert kü lönbeti figyelembe nem vétetnek. Kzen alapító levél hálom eredeti példány-, ban adatván ki, s a nemesi pénztár elnöke és jegyzője által alá itatván, egy példány a választmány! jegyzőkönyv mellett megtartatik, a másik tok. Sümegliy Ferenczné asszonyságnak és örököseinek, a harmadik példány pedig a nagy-kanizsai gymuasium igazgatóságának megküldetik. * Kelt Zala-Kgerszegen, szeptember 0-án 18(0. «LAVINA LAJOS, a nrimni \|»''u/lRri vAlsaiilinititv clnliko. THAHÁNY FE.UKNf''Z, n lu nu''íi \u''htlArl v&U»«tiiiAny ju^y(.!Jk. Az érintett s általam bevett s kezelt tisztajövedelemból &0 frt már az 18/,»-ki tanévre kiadatott, melyről a nyugta igy szól: Nyugta. f>0 frt,azaz: ötven forintról osztr.értékben, melyet a nagy-kanizsai nagygymnasium igazgatóságától, mint boldogult Sümeghy Ferencz emlékére alapított ösztöndijat ugyanazon gymuasium 1-ső osztályába járó Ovörgy fiam számára, nagyságos tilavina l.ajos zalamegyei nemesi pénstárí és alapítványi választmány elnökének utalványára köszönettel felvettem. Kelt N.-KanixsiVn, augusztus hő «.»-én 1870. őt» frt oszt. ért. IIOKVÁTII PÁL, iif\|iiakola Uniti". Az alapul tett 200 frt átvitelét pedig igazolja a következő okmáQy : Hivátalos nyugta. Kétszáz Írtról o. é., melyet üátorfi Lajos ur, mint a Sümeghy Ferencz nevelési alapítvány tőkéjéhez, tartozó összeget, hogy posta utján kezemhez küldve lefizette, megismerem. Kelt Ságodban, október hó 21-én 1870. ax az: ÜOÖ n. o. é. THASSY LAJOS, al.H\|>ilv. KuiiJnok. Véglll megjegyzem, hogy femnaradott arczképek még vannak s 1 írtért példányonként k"\|>hatók ; az ezentúl bejövendő összeg szinte/Hason jótékonvczélra fog fordittatni. Midőn ezek után a magam s az ifjúság nevében a lelkes pártolásért, első helyen a Hirdetéseket elfogad: N.-KaaliaAti: »KiADÓ-UtVATAb.pMtM: ZEIHLKH M. Btos-, Ha«hurg-, Berlla-, Majaa-a.- Fraakfurt- it Batei- ben: lt.\a8knstkin (t voolkk. Llpo»«-. Bera-, Ststtgytbaa: aaőhbbft tAuha. Biotkta : oppklik rr- •^í-.raauBJT.--» i zalamegyei valóban numus nemesi pénztár nagyérdemű választmánya, a boldogultnak vigasztalhatlan özvegye, a közügyekért lelkesüli hévvel viseltető Séllyey László s minden egyes pártoló, s gyüjlók iránt hálás köszönetet vagyök szerencsés nyilváníthatni, viszont valamennyi érdekelt nevében fogadja u nagy-kanizsai fógymnasiumi lelkes ifjúsága az eszme eredményét hazafias gyöngédséggel ; kövessék a boldogultnak honpolgári erényeit, alupul szedvén a hiterkölcs, s a. tudomány, drága gyöngyeit; hogy az önök boldogsága egvgyé füzódvo ragyogjon az édes haza közboldogságával! Isten velünk! BÁTOItFI LAJOS. Előítélet és rövidlátás. Senki acut tagadhatja, a ki ligyolummel és elfogulatlanul körültekint hazánkban, hogy néhány évtized óta nt-m csak politikai, de társadalmi életünk is óriási mérvű változásokban ment keresztül. A fiatal nemzedék alig képos másként képzelni a mult időket, miut a jelen rámája szenut, melybe korán beletörődtették. A régibbnek legnagyobb része is jő formán lerázta már magáról a régi emiékék, megszokások aranjuezi hímporát, s a practica philozófia életszabályninak^ gőzüstokébe kapaszkodva, önmegadás és tagadással alkuszik meg minden nap a nemzetközi opportuuitás hajcsáralval. Oyakran lehet napjainkban — még po-dig Zalaiuegyének székhelyén Zala-Kgerszog városban oly korlátolt fogalmakkal találkozni, melyek a dalárdát nem hogy kulturai • mellé a társadalom tinomitó közegének tartanák, do azt valóságos érték nélküli erő é« időfecsérlés-nek hirdetikmert a dalárdáitól semmi posi-tiv haszna nem keletkezik sat. Az igaz, hogy oly positiv haszon nom keletkezik mindjárt a dalárdából,'' mint ha valamely évben n buza, a ro\|>czo vagy a bor beüt, sem oly gazdag kamatokkal nem kocsogtot, mint a börzespekulatiók vagy a lóvásárok; do azok, kik igy gondolkodnak, váljon mire nézik a tudományt, az irodalmat, a művészetet? „ Az volt épen átka a magyarnak, hogy urnái egyéb lenni nem akart. lenézte s nem foglalkozott se tudomifeiy, se müvészottel, s ha rászorult, csak belőle annyit, a mennyire gondolta, hogy szüksége van, de hatalmát, befolyását nem becsülte, nem igyokezott elsajátítani. S ugyan drágán űzetjük most ennek az árát, ''tömérdek miliókat kell kiadnunk az idegen tőkékre , csak hogy feltarthassuk magunkat a fejtluk felett összecsapni készülő kor szellem hullámain. Ila NémetorstAg ki fogja végre vívni egységes szabadságát és világ befolyását — pedig ki fogja vívni, mert van hozzá ereje és akarata — geographiai és politikai cou''stellatiói, valamint tudomány és művészet iránti fogékonysága, szóval szellemi műveltsége mellott, főlog háromféle egyleti zászlónak többet fog köszönni végczélja elérésében, mint a hátultöltő fegyvereknek, melyek azon folytonos előtuun-kálkodása és fölltlkesitéso nélkül, talán még sok századig kisütetlenok maradtak volna. 8 o háromféle egyleti zászlóra e három sió van irva: „lövészegylef „tornaegylet és «dal-egylul.. Az első megedzi a szemet és a kezet, hogj az utóbbi oda vágjon, hová az előbbi néx. A inátodik Liaczélo.:«» a tcatot, hogy ol no lankadjon az előbbi műtét alatt, inig a harmadik fölomelí a leikot, mogneme-síti a keblet, hogy ha a tettek órája elérkezik, fel tudjon dobogni a szív i® nagy é« dicső iuU-▼oletekro. A magyarnak, do különöion Zala-Égerszögnek is szükségo van mind e háromra, s talán még leginkább arra, mely ÍÜIébo rengje, hogy: , A nagy viligjn o ktvOl nlnc«cn «»imodra hely, Áldjon vagy verjen tori keie, itt ílned halnod kell''. Ha vissza gondolunk 18t>7. évro, mily lelkesültség mutatkozott at akkor Zala-Egerszeg városunkban alakulófélben v«lt dalárda-egylet iránt, mint «ettünk magunkat az egylet pártoló ▼agy működő tagjai közé felvétetni, mily látogatottak voltak a« egylet által rondozott in-gyenos dalostél vek; és másrészről meg Ugye-lembe vesszük, hogy mily közönynyol fogadta a közönség a 3 évon át íenállott egyletnok mult vasárnapokra hirdetett közgyűlést, 120 pártoló, és 30 működő tag — összesen 156 tag — közül alig jelent meg 15 tag és h gyűlés meg sem tartathatott, mi nem egjrébb, mint bukásának elismerése. Ha a közönség pártolását az egylettói mindinkább megvonja, működését közönynyel veszi, és ezzel a működök amúgy is nem nagy mérvben volt l''elkosültségét lehangolja, így a dalárda-egyletet a tehetetlonség állapotára viszi Az általános ok tehát, moly o szép remé-nvekkol folállitott dalárda-ogyletet feloszlásé-hoz vezeti: a közöny, mely hogy mielőbb ismét lelkesültséggé fokozódjék £ ez ogyletet isméj, és pedig életerósb alapokra állítva, életre visz-szahivja, városunk szellemi érdekeit szivén hordó minden polgárnak őszinte szívből kell kívánnia. Ha nem működünk szellemi jólétünk ápo lásán, amugyis anyagiasságban mindinkább elmerülő élotüuket még ridegebbé teszszük'', és társas-életünk javulta helyett, annak rosszab-bulását idézzük el8. Folyó év december hó 8 ára újra hirdetett közgyűlésén fakuljunk hát újra és ez lo gyen ez ujjom^i aKjtuló dalárdának daligéje: .A hol 4df» kijIA hangok, ínK aiivbiH »engedeinek, Oda rieia; — mrd kedélyek, dalra .nh''íiem emelkednek." SZENTO YÖRO V1 JÓZS KF. Kőszénnel tüzeljünk-e vagy fával? az a kénlés merül föl újból. Ncuszidler főerdész urnák nincs kedve kőszénnel tüzelni, úgymond : árt az az egészség és életnek, ártalmas hatását legkivált a kőszén bányászokon, azon gépészeken, kovácsokon és t#bb más «tnttldüile ce&ládukon vehetni észre, kiknek tagjai kénytelenitve vannak a kőszén-neli tüzelésre s azzal főzik vagy sütik napi kozmás ételeiket, azért is, midőn egyrészről a gyengébb testalkatásu családnak egyáltalán nem ajánlja, ugy más részről iukább megeszi a bükk vagy cserfa parázsa mellett nyársonsült T A11C Z A. i — Vigasz. — B. Ií. barátomnak. — Ne Und, ne bánd, lelkem barátja, 11» rád tör > büuUlt vihar ; Tanulj tUrün ramolygni rnjn, IU rágalom fulánkja insr. — Hiéhí«., vili- kel! minden ágnak, Hogy aa anlár l, er6» legyen < A íírgek aií\|> gytlintttcare vágynak, H aoká rágódnak ilyenen. — TUrj, jd tiir, íe vlgse.Ulddjil, NyujUou vígaeat aa a ludat i Vsu egy kebel, hívebb aa iruynál, Amely megoastja hsinodat. , I.auAU. A mi hálád nem marad. — (He»«íly.) — (Folyta ti.) Szenycy uram lecsillapítván örömét, mu-laszthatlan lovagi köteleeaégének tartá az ifjakkal is pár szót szólani. — Nézzenek azivombo — szólt velők ko-zetfogva, s lássák mily nagy köszönotot akarok mondani kegyelmotekneV» higyjék meg, akarok, do szó nem jön ajkaimrt, inolylyol azt kifejezzem. — No is törjo magát édes nagyuram! — szólt Csáky — a mi igényeink sokkal szerényebbek, mintsem hogy anuak kielégítése sok fejtörésbo körül no. — Örömmel állok szolgálatukra ifjú barátaimnak — mond Szenycy, mig a halvány ULnykAk arczába felszökött a vér, s lélokzetö- malaca és pásztor pecsenyét, mint a kőszén gőzölgő tüze mellett készült auflaufot. A ki o tárgyban hozott czikkemet Ncuszidler főerdész urnák hozott ollenésrrovéte-lével öeszehaaonlítja, arról kell tneggyózódnio, hogy midőn én, mint orvos pártolója vagyok a kőszénneli tüzelésnok, akkor Neuszidl<T ur, mint főerdész ellensége annak; kérdés ezek után : kinok ajánlatára hajuljon meg már most a közönség, midőn egészség és élet V''ztousága védelme közül ordész és orvos adnak mégha-sonló véleményt? Követelő sominibon sem vagyok, annál . fogva a közönség dolga oda hajulní, a hová jónak látja, illatőlog hová neki tetszik. Mégis, hogy jól megértsük egymást és ellenszorü vagy mellék érdek nélküli véleményes javaslatot lo-hessen megállapítani a kőszénneli tüzelésről a közönség előnyére, Neuszidler főerdész urnák hozott észrevételére a követkozőket jegyzem meg, u. m: 1. A kőszénneli tüzelés sommit sem árt xt egészségnek, annál kevesbé veszélyezteti az életet. IJgy használva, mint kell, minden esetre hatalmas pótszere a fának egészség és gazdasági szemiHiiitból. Ila azt vesszük, hogy mellék-szaga van, vagy hogy annak gőzétől már némelyek meghaltak, akkor tiltsuk be a petróleummal, a lég-szeszszeli világítást, a Iával és faszénnel) tüzelést is, inert merültek föl esetek, hogy a petróleum szagát sok nem tűrte, némelyek attél megégtek, a légszesz, faszén gőzeben mások meg-i fuladtak., Il<»gy a kőszénneli szabályszerű tüzelés legkovesbé sem árt az egészségnek, s uem veszélyezteti az életet, az rég elistnort dolog, bizonyítja ezt a napi siker minden oldalról, sőt magam is adhatok öunok tanúságot, hogy egy havi kályha és takarék tüzhelybeni szorgalmatos tüzelésünknek a mai napig legkisebb kárát sem vallottuk, sőt annyira meggyőződtünk sikeres hatásáról, hogy altttkélv<vvagyunk attól soha el nem állni, «ennek tlapjóri az azzali tüzelést minden jó^arát- és családnak tüzetesen ajánlani. 2. Hogy a kőszén bányászok, a kőszénnel tüzelő gépészek, kovácsok és nyomorúságtól üldözöttek, nem kérkedhotnok oly egészséggel, minővel egy erdész, az könnyen értelmezhető, mert azok rendszerint az éltotőlég kellő meny-nyiségének élvezhetésétől vannak visszatartóztatva, részben a fijld alatti, részben a tüzheve mellett naphosszatti tartózkodás miatt. Ebez járul igen is az égő kőszén-gőzének korlátlan és tartós belégzéso is. A ki a kőszénneli tüzelésről irt czikkemet figyelőmmel olvasta, az tudni fogja, hogy abban határozottan mondva van, miszerint a tüzelő készletnek jó lég huzattal koll bírnia, « szorint nem alkalmatos oly kályha és tűzhely, moly a/ égő kőszénnek gőzét jó huzattal a kémény-fülé nem tudja vozotni, • igy azt inkább a lak-szobo, konyha, vagy műhely terébe szorítja. 3. Az senkinek sem fog eszébe jutni, hogy kfatén-parázsa mellett nyárson süssön malaozot vagy násztor-pocsonyét, arra utasítást a közönség tőlem som vett, egyébiránt meggyőződhetik főerdész ur arról, hogy taksrék tűzhelyemben folyvást kőszén ég, sütünk nála maláezot, auflaufot is, és minduyájunk ízlését tökéletesen kielégíti. Elhiszem mind a mollott, hogy főor-dész ur szivesebben megeszi a kőszénnél sült malacz-pecsenyét a bükk- vagy cserfa-parázsán készült auflaufnál, mert a malacz-pecscnye magyar ember ok, az auflauf pedig németnek val'' Ezekben összpontosítom újból és végül azon Véleményes javaslatomat, hogy a ki goz-daságos és mégis sikeres tüzelést akar követni, kályhában, tűzhelyen ,mfthely vagy gyárban, az minden további aggodalom nélkül forduljon a kőszén használatához, az elsőben előadott tüzelési rendszabály megtartásával. Kelt N. Kanizsán, november 27. 1870. THKSÁNC''ZKY, tutit iuoy/6i orrúi. A toloncz-ügy. ( A tolonc.zoknak egyik helyről a másikra történuiidó továbbíttatása a községek közreműködését különösen az országos utak mentében figyelmet érdemlő mérvben veszi igénybo, oh-'' ''hoz ínég totemesb arányban a városi közötisé-\| get, mig ellonben megyeszerte több község van olyan , mely mindezektől-, ugy a házaló iparos legényektől menten, hiVktánát nyugton teljesítheti. Már ha a közterhek viselésű a.. . rszág minden lakosát aránylag terhelcndőuuk még a törvény utjain i» kimondatván, ezen teher hasonlókép, mint közteher sajnosán nehezedik azon községek vállaíru, molyok ogy nagyobb és ki-terjeduttebb város közolébeu léteznek, túég'' hozzá ha ozjjk csekély számú házzal birnak, igy olyanokin o tolonuzozás valódi robotként nehezedik, mert van eset rá, hogy minden két hétbeu minden gazda ezen gyűlöletes kötelesség teljesifíéeéru felhiva van, - liogy o bajon is miként lehetne segitoni, elmondom egyéni nézetemet. )-Ör. A városok kiterjedésébe/, mérten bizonyos számú egyének a megye közköltségén felállítatnánuk, kik a tolonezokat egyik állomástól a másikig, — hol szíuto ily bizonyos to-loncz továbbítók állíttatnának fel —továbbitná, inig végre az illető születés helyéhez érne. 2-or. Minthogy a továbbított egyén töb-nviro igazoló irata hiányos volta miatt tolon-ezoztatík, azért átaláiiosságbun megállapíthatnék, hogy minden huza tolonczolt egyéntől ál-la}iodásoiikint azon község, melyhoz a tolonezo-zott tartozik, 1 frl 50 krt fizetni tartoznék, vlsz-kereseto azonban a községnek a tolonezozott ellen fonmaradván. 3-or. A fenti pont után a megyei közpénz-tárba befizetett összegon az egész megyo területére felállított toloncz kísérők évi illetménye fedozésérn feiimara<lnndó össr.og a megyo ösz-szes házaira különbség nélkül kivettetvén, az innét befolyt pént-összegből fedeztetnék. 4-er. Minthogy igen sok esetben oly tolon-ciok -K-Y.ovábbittatnak, kik gyalog menni nem tudnak, ezok részérő fölhasználandó fuvar hasonlóan a közpénztárból fedeztotnék, még pedig szállításkor a szállító által nyugta adatván, ezen nyugta év végévul a község vagy város birája által a beszállítandó pénzzel, mint készpénz''szállíttatnék be, magától értetik, mikép állopodá-soukint előro meghatároztutnék a fuvar. 6-ör. A tolonezok élelmezése hasonlóan a a közpénztárból fedeztetnék, és mint a föntebbi fuvar, nyugták által igazoltatnék. . '' Ez az előre bocsájtottnk életbeléptetése után remélhető lenno, mikép a tolonezok megkevesbednének , a sok toloncz szökevény kellemetlenségeket nem idézne elő, valamint szinte a teher viselés megoszolván, minden zúgolódás nélkül viselhető volna. Langvu oktober 31. 1870. KOVÁTS JÁNOS. Hu halni nem akarsz, wjy olvasd o czikket végig és alkalmazd '' magadat kitételeihez, A ki figyolvo olvasta át „a közegészség! állapot mult, jelen ós jövő holyzoto" ozimo alatt hozott czikkemet, az emlékezni fog a 4-ík pont alatti azon kitételre, mely az ismorotlen összetételű kon társzerek készítése, terjesztéso és használása megrovására vonatkozik. E ozik-kemmel szilárdítani akarom akkori állításom indoklását, mert oly kontáraser hirdetését hozom emlékezetbe, melynek homlokára a lehető legofcsóbb szemtelenség van sütve a törvénv, a rend és jólét háborgatása s a pénzcsalás rov^ «ára, még pedig » külföldről. Írja at érdeklctt: .Egy betegség sem képe« du Barry zamatos RevalesuWirojéuolt clloutá\|lni; oz gyógyszer nélkül gyógyít minden gyomorideg, mell, ttjidő, máj, mirigy,.nyákhártya, hóljrag éa vesebi^jo-kat, mell betegséget, szélhüdést, fulladozást, köhögést, einészthetlenséjgret, székszorulást, hasmenést, álmatlanságot, gyengeséget, aranyeret, vlikórt, lázt, uédűléat, vérto^ulatot, fülzaibon- ?;ást, ájulást, bányási ingqrL mÖg a terhesség olyamatálmii is,hashártya-IbW,mélakórt,»ová-nyodást, köszvényt, csuzt és sárgaságot. 72,00» bizonyítvány különféle gyógyászatokról, melyek minden gyógy szőrrel daczoltak.á melyeknek kivonatai kívánatra ingyen küldotnok. Táplálóbb lévén u húsnál, megkíméli a lluvu-lescl&ro felnőtteknél és gyermekeknél 50-szer a gyógyszert.* Pléh dobozban ''/, font 1 frt 50 kr., 1 font 2 frt 50 kr., 2 font 4 frt 50 kr., 5 font 10 frt. 12 (ont 20 frt, 24 font 30 frt. Korttleiolfro Chocoladö táblákban tálezára 1 frt 50 kr. 14 tálezára 2 frt 50 kr., 48 tálozára 4 frt 50'' kr;, 120 tálezára 10 frt, 288 tálezára 20 frt. 570 tálezára 3Ü frt. kapható Hécsbon, Pesten, Kolozsvárott, Pozsonyban, .Debroczenben és minden vidékre postán utasítás után Qlainach. (Klagenfurt mellett)." A kiírok csak gondolkodni tudó e»ze van, átláthatia, hogy aJRevalesclfcro is oly kontárszer, mely tele hazug állításokkal, csábító ráfogá-aokkal. Ha komolyan tekintjük a kitételeket, már maga a hirdetés elegendő indok arra, hogy an- Folytatás a mellékleten. ket kellett visszatartaníok, hogy szivük dobogását meg no hallja atyjok. — Kövíd leszek, mert tudom hogyhossxú bes/éddel csak alkalmatlankodnám, - engedje meg tehát Szonyoy uram, hogy itt melegében megkérhessem magamnak Marcsát, barátom számára Erzsit. — Különös emberek maguk ifjú barátim ; most adják vissza leányaimat, s iino máris újra megakarnak tőlük fosztani / —• Az ifjak össze nevettek, mert Szonyoy szavait tréfának vették, azonban az apa folytatá. — Szívesen minden kérésöket teljusíienóni, do oz egyet nem áll hatalmamban, mert leányaimat már másoknak jegyeztem ol, kiknek legalább lesz valamit a tejbe apritaniok. —. Hogyan uram, kugyulmod leányai tudta nélkül szerzett nokik férjet ? — szólt Kagáthi, mig a többiek bámulva tekíutottek egymásra. — Hagyjon fel zaklatásaival, szívesen látom mindkettőjökot obédro — szólt Szoiiyey, b leányaihoz fordulva folytatá: Jöjjetek kedveseim, hisz még meg seiu pihentetek. — A leánykák szótlanul atyjuk karjaira, támaszkodtak, ki volök a folyosóba indult, hova az ifjak is követték őket. Szonyoy ogy szobába vezette leányait, mely még a többiekhez képest legépebb volt, h melyet u hölgyek hamar össze rendeztek, az ifjaknak pedig az egész kastélyt reudelkezó-sökre bizta, mert nein akarta őket oly szobába szállásolni, hol még lo som ülhettek volna; ő maga pedig utána látott, hogy obódolhesisuuuk ''; és valóban, az Istou tudja honnun teremtett is ebédet, iiiól'' pedig olyat, mely mindnyájok étvágyát kiolégíté. — Nos hát-mondják el édes öcséim, hogy tudták me ."szabadítani leányaimat V — mond evés közben Szonyoy. — Dizouy sokba került az — szólt Ka-l»áthi — do hát mit meg nem tesz a szerelmes oiiibor jóromény¡fejében. Szonyoy főjét rázta, Kagáthi podigtovább folytatá: — Nincs tagadás benne, mi mindennap meglátogatjuk éjjel a S/.enyeí kastélyt, s tCgnap is, midőn a Murán csolnakáztunk, meglopott bennünket sz eső, s midőn a csúf idő ulől menekülni akarunk, ész-roveszszük ám, hogy ezen a parton sok a török ; szerettük'' volna kegyeteket értesíteni a veszélyről, do már késő volt, mert ogy sípszóra leereszkedett a dobogó, s a törökök bevonultak a kastélyba, rögtön utánok akartunk menni, de fegyverünk noui volt, s a törökök olállták a hidat. Mindezt mi a folytonosan czikázó villámok fényénél láttuk. —■ Hallottuk nein sokára a csatát, moly az Őrizot s a törökök közt létro jött, s egyszer csak azt voszszük észro, épen — midőn a tető kigyulladt, hogy egy kocsi vágtat ki a dobogón; kétségünk sem volt, hogy azok a lányasszonykák. — Rögtön elhatároztuk magunkban, hogy bár miként, de megmentjük őket, mi — hála az Égitek — sikorült is, mert a szekér nem távol a Murától megállott, s láttuk, hogy abban nom ül több öt személynél, kik közül kettőt lányasszonykáknak gyanítottuk lenni, s bíztunk erőnkben, hogy a másik hárommal megtudunk birkózni. Sajkáu-kat kikötöttük, s lassan a kocsi mellé vonultunk, melynek lőcseit a legnagyobb vakmerőséggel leoldottuk, do nem vett észre bennünket sunkisem; midőn munkánkkal készeu voltunk, csak e.gy villámra vártunk, hogy jól kívehos-sük, kik a törökök ; a villám nem sokára le is jött, még \|>edig a Murába, s mi láttuk eiube reínkot anélkül, hogy azok minket mindaddig, észre vettek volua. Egyet fÜttycyntoUom, s ugyan egy pillanatban mindkettőnk egy-egy törököt csapott főbe, (kik aztán nem is szóltak töbliéj de a harmadik handssárját ráutaló s irgalmatlan ordítás közt Csáky folé Va^Klt, mit én észro vovéu, felugrottam a kocsira s ft pogányt torkon ragadva ogy pillanat alatt inog-fojtottam. Most már tehát monokülnüok ¿ellőtt, azonban a követkozőket elhagyom — szólt Kagáthi a piruló Marcsával lopott tokintotot váltva, — elég az hozzá, hogy kezünkbo fogtuk a gyeplőt, s mire a törökök utánunk jöttek, már mi távol voltunk. — Szép tett, igazán szép, egéez életemben mogfogok emlékezni ifjú barátaimról — mond Szonyey, ki Kagáthi. szavait bámulattal hall-gatá. — Hogy tud oly kőezivű lenni urambátyám ! — mond (^sáky, — legjobban akkor emlékezik meg rólunk, ha apósunk lesz. — No hozzátok már mindig azt a házasságot elő, megmondtam, hogy loányaimat másnak ígértem, hagyjatok hát békét. — Nauta de rentis, do bobus narrat arator — szólt Kagathi, — ne csodálkozzék hát Szonyey uram, ha mi is arról boasélüok, mi leg? jobban érdokol. Szonyoy boezusan föleit vísszf Kagathinak s másra forditá a beszédet, inely beszélyünket legkevesbbé sem érdokli. Az ifjak nem merték többé előhozni ügyöket, hanem délután elbúcsúzván a hölgyöktől, szomorúan hagyták el a makacs Szonyey kastélyát. Melléklet a „Zala-Somogyi Közlöny" 1870. nftk készítője fcíwtór« vonassck, mert azt állítani, hogy «•/. u font elősorolt betcgségt-kot meggyógyítani képcá, meggy «jgyllótt 7_\<KM> oly betegséget, mely agyógvszi''rekkid <lacz«dt, é< ;"»(>• szer többet ér a gyógy sz<-rckiiél, annyit tesz, mint a könnyen hívőket letörülni a júxnn gondolkodás, észszerű gyógyászat teréről, s őket czélzntnsnii a veszélybe sodorni; do l>ilntoté»ro is méltó, inert, mint olvasható, az Üzleti tárgy in. K* lia tekintjük a ycgy tudomány nyomozása eredményét, ugy arra in kell gondolái, hogy a KcvuIosoNto semmi egyéb jalappa (hashajtó) és ód«» gyökér porral kevert liliom lene« lisztnél, melynek keletkezésekor elkuboziulásu lön elrendelve ugyan, do ma ismét újból előtérbe nyomul. IJgv mondják, hogy 1»K) ember közt 10 okoH t1« ''.Ml ostoli» van. A lo nem Ingja megvonni, a "JO ollunbon érte adja pénzét, követko-zéskép a nyereség mindenkor a . kontáré a ves/toség \|h?dÍg a közönségé fog l. nni. Legyen tebát óvatos mindenki e szernek nemcsak megvásárlásában, hanem élvezetében in, ba meghalni nem akar. Kelt N.-Kani/Báli, IMiO. okt. ¡1. tkksAnczky. L o vo lezés l.auyviz, november ¡U). \|X70. Tiszteli Szerkesztő ur! Becses lapjánik 4lí ik számában t. Tor-ur a fahiátty pótlása végett a kőszénneli tüzelés tárgyában elmélkedvén, mivel napról napra « rezhelőbb a foszükséglct, igy nőni is lészeii mái« hátra, luiut. azt kősjénnul pótolni, bár unuak haszuáíala kártékonyán hal az emberi teát sítTVeiro, do ha már nélkülöz-hotlcn, átn legyen, használatba venni Kell, — minthogy pedig ép a kőszén használatáréi köz-Uitt czikk az, mely t. Nouszídler ioculész urat ginpok''4B''Ík számá+mn irt czikkérmk közlésénr inditák, meg log engedni föerdész ur, ha abl>«li állítását, mikép a jelen fnszükséglotet egyedül a rósz utak idéznék elő, egészben nem helyeslem, ezt csak részhon ismerem el. hogy a fa ára oly magas összegre rúgott, az utak roszasá-gánál még gonoszabb ellensége, t. i. az erdő pusztítás ós az erdő cullura elhagyása az oka; nézzünk i''snk kiesé k''irltl. a közel múlt lf> év alatt igen sok közsi''-g a volt löldcs urasáétól erdő illetményét kikapta, itt az erdő tovább fojlew-léséro éjRii seiumi boiii történik, de oly helyűit kiilönöuu, hot az erdötérség cg}'' úttal legelő illetményben i» adatott,minden további fejlesztés lehetetlen is, bár ha csak őzen helyeken volna az akadály, ez a fa-árt legfeljebb csuk I gy foriuttal oiiielné, hozzá a rósz utakat, -mit Xeuszidler ur szerel a kormány és nem a megye belkormányzathiányainak felróni az innél eredő többletet ismét egy formttra véve a fn«ár esak 2 írttal volna magasabb, mint azelőtt néhány évvel ;én azonban mindezek hotudásávnl-A bnj gyökerét a magános birtokosság kezei közt lévő, kii löuösona kibérelt erdők végtelen pusztításában " keresem, s olt -hogy biztosan fellelem, u talont a tisztelt olvasót főméit, berezeg Kszterházy l''ál uraság kibérelt erdeire; így van az, midőn évi 49 ik számához. birtokos osztályaink u járt birtokol erdő bírtok-jukkái egyetemben bérbe adják, mert,ily esetben a bérlő, hogy bérletét megfizethesse, minden alkalmat felhasznál a haszon kimerítésére, inig h levágott erdő részlet ujonaui mivelésére egy Iliiért sem fordít, ott a természet által adományozott la egyik a másikat elnyomva esak sinlődik, de hogy is lehetne ez másként, midőn egy-ogy erdész köréhez üooo''v. 7000 hold erdő tartozik, még hozzá ha az az erdész nem is szak-képzettily körölmények közt veszve van még a jövő is, — Ugés/.un iiiáskéul megy a gazdálkodás -6tl, Imi bár a járt bírlok bérbe adatott, míg az erdő a tulajdonos által kezeltetik, olt a pagonyok reméuyteljes állapotban vaunak, minők p. «>. a lettes paliní uradalomhoz tartozó erdő részek, itt a kezelés rendes, iuerl az óvonkiut levágott térség bár mi áldozattal makkal is bellltettetik, a pagonyok rendes vouulokkal ellálvák, azok évenkinl a kívánsághoz lisztillatnak, szóval itl e helyen az erdő gazdászat virágzásban van. Ka tehát bálba «»hajtom a belkormátiyzal-lói folyó jó utakat, do kétszeresen óhajtom erdészetünk biztosi» alapra fektelését, óhajtom, hogy az erdőket minden kontároktól luenteu egyedül szakképzett egyének kezeljék, meri uraim csak oz utón remélhetjük, hogy a sok erdő térség mellett foszűkséglctlioz méltányos áron juthassunk, - «;s hogy a kőszén ilUeliMtól megmenekedhessünk. kovAts jAnos. llirük u csatatérről. — A porosz seregek diadala Francziaor-szagban Kezd elhalványulni Mint a hajdani görög .szent barcz" idejében Francziaor-szág minden r«;szóből serégelnek a vitézek a zászlók alá; iljak, öregek egyiránt, ki csak ét, kl fsak ké\|K''írfegyv«ri ftigni, « mig a p«»rósz hadseregek k«ivo a rordon idób^n kimerítő táborozás miatt napról-napra csökken, ellenállóinak lolkes«!«\|ettsóge, elkeseredettsége napról-napra növekszik. Most már mindenki lálja Fraiicciuországban, hogy a háború nem a iróii, i do a nemzet ellen van irányozva, s ezért olv ungy az elkcsoredés a poroszok irányában. A hely/j-t egyébiránt, mint azt minden körül-méuvl''ől'' köv«stkezte:ni lehet, a poroszokra nézve egyáltalában" nOm valami fényes elő-nyükkel k«xtígtetó, bármonuyiro igyekezzenek lapjaikban az ellenkezőt tülitet.ii fel. — Nov. 2l-éu 10.00»» p. indult Sedunból Pári« felé. -A loiroi hadsereg Montcaban van a egyeneson l''árísnak veszi ulját. — La Fcrre nov. 27-én capitulált. — ''2Ü-, 27 , 2S-ról több apróbb csa-tározásokat jelentenek a távíratok a poro-'' szok maguk részére, a francziák szinte ina-1 guk részére Jolzlk ft gyrtzelinet.^ Mantcuffel" főhadiszállása Oompjeguebeii van. — A p. kormány betiltotta a p. lapoknak a l''árist kö-"rlilzárló hadsereg állásáról irni. — A \|K>rosz«ik i Auxonban 27 én a garíbahlísták elől futásban [ kerestek menedékei. — 27 én Amicnst inpg i szállodák a poroszok; — 28-án Heaurre mellolt a király jelenlétében nagy csata volt, vosz- teségq^p. részről UHH) ember. — 28-án Mon-targís <''• l''ithiviers közt a loirei sereg oródjén élénk csatázás volt; a poroszok több pouton jelent«ikeiiy veszteséggel^ vísszavorettek ; K/á-nios fogoly'' s ágyú került a fr. kezébe. — Ké-ralrv beadta lemondását, B ó c 8, decz. 2. Itteni bankárkörökbe Toursból hirek érkeztek, melyek meg-egyezöleg jelentik^ hogy Ducrot tbknak 150,000 emberrel sikerült a porosz ostromseregen keresztül törni s a Marne folyót átlépni. Nogent-t elfoglalva tartja. E szerint a párisi ostromöv át van törve. Heti szemle • tl<-i-«''iiil»:r 2 ¡in 1HÏO. — Sohwarzenherg herezogbibornok és a prágai érsek a napokban szinte Uudára jönuek. — Király «''> felsége dwz. 20-ig marad Budán. — Mécsben egy koldust fogtak el, kinek két háza <s ;Kt,tHKI fl. tőko pénze vau ; a fösvény \| 10 éves lánvál ulae.sony szolgálatra kéuysze-: rité. — A m. kir. honvé<lségnél számos előléptetés történt. — Budán is lesz vízvezeték. — A magyar vasúti kölcsön idei huzási nem l''árisbun, hanem Budán lesz. A - A pesti llkz oltók teljes díszben nagy gyakorlatot tartanak a király előtt. — Deák Ferenezet mult csütör-tökön B. Khtiu hadügyér-moglátog««».■F«^ keté Bernát a .Szépirodalmi Közlönyt" továldi is kiadja Benedek Aladár szerkesztési- mellett. — Szegetlen Fischer és Schopper r«ígi keres-ke«lőczeg 200,000 frt passivával csődöt mondott. —,A tiszai vaspálya is beszüntolle gabnaszál-litását. — Deák Ferencz adomái egy kötefben megjelentek, ára l ft. 20 kr. — A magyar kormány megvette az Kszterhácy kép tárt. — A pesti UouluvaftWkf tor»-érkosolt be llléssy Uyörgynó női gyorsíriUzati tanfolyamot nyit. , (Irodnloni.) — Megjelent s beküldetett hozzánk Hartloben A. l>éo8Í kia«lókönyvker«ís-kedt''-sében megjelenő „CJigl llln$lrirl« Kri«tjtj-tchirhi«'' ¿1-, 4-.<5* ¡Vdík füzete, hasonló érdekes tartalommal, mint az elsők. A kiadvány híven tárgyalja a fraaczia-porosz háború folyamát s minden nagyobbszerü eseményt képekkel illustrai. Megtendelhotő Nagy-Kauizsán \Vaj<lits ; József könyvkereskedése utján, füzetenkint 30 i kr. Az egész mft 1H füzetre van tervozvo. Kgyébként a mfl pros\|»ectusa nudlékelvo van lapunk mai számáhoí. Hirek -— B. FnredoTi a %''jíoróíöth á t" megnyílt. Folyó hó 23-kán tartá a népnevelési egylet reodkiVUl népes közgyűlését, melyen a „szoretetházat" egyhangúlag és nagy lelkesedéssel gondjai alá vette, mint az intézet <vé-dője, pártfogója, ós igazgaU» hat«»sága. A Molnár A. és \Vtiher K. által előterjesztett alapszabályokat e.fogadták, s azok értőimében az in- V. Annál keserűbb a csalatkozás, minél vá-rullauabbul lepi meg az emberi. — Kzen tétel a legszomorúbb igazságban tűnt föl, a S/.enyey hajadonokon. Oly kiizel volt hozzájok a bohlogság, már esak kezeikot kellett iiyi\jtaniok, hogy magokévá tegyék, <^s íme, ugy jártak, mint a sivatag vándora, ki látja a zöld oázl liüsiló forrásával, annál inkább érzi szomját, do tőr, hisz már oly, közéjnek látszik u nyughely, hogy odáigeínora Vészhót; megfeszíti lankadt erejét, gyorsítja lépteit, ós iiu, midőn már az oáx mellett véli magát, akkor veszi észre, hogy még Ihiii van a sivatag közepén; nincs sehol zöld, s csak a természet üzto vele sajátságos játékát, elenyészett ő előlök Iá a boldogság délibábja x «''•szrovétték: mily mélyen vannak iuég a esn-lattatás szenvedés teljes sivatagában. Alá szállt ismét az éj. a kedves éj, melyen egyedül maradtak, h mily jól esett íájdal-mokat egymásnak elmondaniuk. — A/, «''j volt legkedvcsobbjök, hogyis no, luidón esak akkor «l>adult«k alvjoktól, — ki pirongatásai a zaklatásaival folyton hálx>rgntá ők««t,ót mi ke<\|-v«a»en csevegtek aztán, midőn csak a sötétség volt tADujok.r1 — Ah! — sóhajtott Marcsa --meddig hagysz még kínlódni irgalmas atyám! — Cstmdesqu — mólt Lrz«i, — utyáuk meghallhatja. - i^égy nyugodt «'':des hugoin, végy rólam \|>éldát, türjük békével a sors ia. Í''ásait, dáczoljunk az akadályok''ellen, s ragadunk meg minden alkalmat, mely czélunk elérésére velölhet; do nem neabiul akkor sem pa-riaszkodnunk, midőn a sors csapásaival szüntelenül ver, mert tudod ód«» Marisára, a mi hahti^ %»m marad. — Óh I be sokszor hallottam ezt már tólod szeretett néném, s mindig Ír v ra; azonban most inár csak hiú reménynek tarlom az ogi^szet, mely épen olyan, mint mikor a vak aranyokról ábrándozik, s midőn megakarja fogul, kőbe ütközik keze. — Nem Marcsa! — neui ugy van ez — no hadil kiveszni a reményt szivedből, hisz a nélkül olyan az ember szive, mint a puszta, mely csak töviseket terem! s a remény enyhíti a — fájdalmakat, szebb jövőt mutatva a szenvedőnek. — Uh, hisz épen az a baj, hogy csak kecsegtet, ígér, de semmit sem á«i, s nem kétszer oly keserü-e a fájdalom akkor, midőn a remény felesigázta vágyainkul, molyok egyszerre ismét a mélységbe esuek vissza. Igen, do «-sak úgy, ha szívünkből a remény utolsó magvát is kiírtjuk. De kérlek édes Krzsiin, hagyj fel szavaiddal, melyeket az életben úgy som lehetne alkalmazni, mondd,nem volna-e tőlünk vakino-rőség még most is reményiem, midőn a sors nyíltan kimutatta, hogy ugy som akar semmit sem adni? — Ahl ki tudjaV ol< rfl»i legkbid,l>h „:s httn, hol Uijtdvölubbiuik re IjUk öt. — Igazad vau — Krzsi, egyodül az isMi segíthet indg bennünket — mond Maré i, s szavait hosszú csend követte. Oondoltuiu valamit — Bzólt- \é^ro Marcsa. , — Ko''s ? — Lo kell mondanunk a világról, mert minden arra mutat, hogy ó is lemondott rólunk. Van azonban valami, moly megvigasztalja a kesergAt, — lorduljunk ohos, — » hithos, Krzsim, szenteljük életműket az Istennek, legyünk apáczák! — Mondasz valamit, r— lelolt hangosan F.rzsl, — mert bár mint beszéltem í« a remény mellett, őszintén megvallva, nekem sincs semmi reményein a szebb jövőhöz. — Nekem van — mond lelkesülten Marcsa — nem lesz o szebb s dicsőbb jövő, ha mini szent Margit, megvonva magunkat a világtól, Isten íinádásáitan tölt jltk napjainkat. — Igaz, sz«d>b jíivő vár tehát reánk, — Marcsa — apáczák leszünk. — Az Isleu is ugy segéljen. ---- — Ne hirtelenkedjél hug«>in, szabjunk feltételt, niírt ha szivedre teszed kezed, nem mondhatod, hogy nincs eyt, mely vissza-tartana a zárdai élettől. — Ne sza\|KiriUuk a szót jó Erzsi, sokkal többet ér itz áldozat, ha feltétlenül mutatU-tik be. — Hallgass isak reám, ■• mi csakis azért akaruuk apáczák lenni, mert azorolmlkuk tilta-tik, s mivel atyánk szerelmünkül elfojtván, ogyszi''rsmiiid boldogságunkat temeti cl . . . — Azaz, hogy már el is temotto. — Ne szakíts telbo, 7- — az ok tehát ion,liciteseire az, hogy szivünk ércelme elfőj- j t.-iiott. Holnap tehát tudtul ailjulc atyánknak, < Ilii .szándékunk, s ha ő, miben nincs lehetetlen-j J!«V, m e g v á I t o z t a t n á li a t á r o z a t á t, '' n n o k ü n k e n ge d n e fó r j o t válás z-, tani, v a g y i s ii e m ellenezné szerel-I m U n k e t, akkor nem lennénk apáczák. • I, — Klőre Iá több vagy nálamnál Krzsi, o foltélel alatt nem leszünk apáczák. (V/fo knvoikstlk.) tézet folé :H tagu igazgató tanácsot állítottak, melynek állásuknál fogva tagjai az intézet igaz-gutója, orvosa, «V amogyoí tanfelügyelő ; a netáu aSamlő államsegély mennyisége sz<irínt novoz-hot-a kormány 4—2 tagot, 2ü-ot iiz egylet választott tagjai közöl. Az igazgatótanács elnöko '' M o 1 n á r A., helyettes elnöko K c s y László, l''iirdőintózoti igazgató, jténztárnoka Orbán F., az intézet orvosa Schwarcz. lvldigelé öt növen-dék vétetett fel az intézetbe. — A közös h a d ser sg organísatiójára vonatkozólag a magyar távírászok közöl ki vannak jelölve, kik u hadi távirdát kozelendik. — KlotzorFori jeles gordonkainflvész decz. 4 én tartja hangversenyjét Sopronban a casiuo (eremében. — — Fa Ik M i k s á t, a .I''cstcr Loyd" nagyérdemű szerkesztőjét, Kőszegen egyhangúlag követté választották meg. Az ellenzék, mely kisebbsége folytán jelöltet se állitotl fel, szinte osztozott a jobboldal lolkcseditaébcu. — .- N o v e m b o r li a v i sürgöny forgalom : feladatott belföldi l''.)8U; egyleti 10; külloldí 1)1 ; távírda szolgálati 7«». Hely beérkezett: ina-gánsürg«>ny 2020;>szolgálati b7. Altalmenő kezeltetett K>,2tiO: Összesen: ll»,4«)7.'' '' — Karáé, soni ó s ui ó v i ajándékokat vásárlóknak ajánljuk \\ ajdíts József dú-. sau felszerelt rnktárát, melyben nagy választékban (UszirAvck, remek írók müvei, valamiül.több külloldí ajándékoknak való tárgyak, nagyszámban találhatók fnliiigyitalnro I<íillUeli~ nemU naptárak is előlegben vannak, valamint minden bel-. «>s külföldi la\|>okra az előlizotósi-pénzek is elfogadtatnak «''m a xncgrundnléMik készséggel tuljesittetnok. — üyászjelöntés. Özvegy Fábián Jáimsné, született Tuboly Rozália maga, ugy gyermekül Mária, férjezett Barcs Oyörgyné, Zsigmondt Jusztina férjezett P''árnek Kálmánnó, mutr knhtrrtwrr ftzv, Ttibölj''- Joséfa "s errtiek gyermekei István, Zsigmond, Szidónia ésQyuía nevében bánatos szívvel tudatja atyjának, illetőleg nagyatyjoknak Tubóly Fere''ncznek folyó hó 1-én''déli 1 órakor, éleiének 00-ik évében. a lialotl^ szentségek felvétele után, végelgyengülésben történt gyászos kíinultát. A boldogulniuk hűlt teteme f. hő :i-án délelőtti 10 órakor log örök nyugalomra tétetni. Az on-gesztelö szent mise áhlozat pedig f. h. li án reggeli 10 órakor fog a sz. ferencziek egyházában ez «>g urának bcmiitatiatni. Legyen noki könnyű a fold, mely őt elfedi. N.-Kanizsa decz. lén 1870. — Országos vásár. A nagy-kanizsai ez évi utolsó orszilgos vásár hétfőn, dcczember f)-én fog megtartatni, mely más években igen látogatott szokott lenni.; s igy, az uj fagyás következtében tncgjavujt utak me)lett femé)-lielő, miszerint sok vidéki vevő fogja e vásárt ineglátogatni. — A nagy-kanizsai tiizoltó-egy-let nagyban szerveztetik, s igy remélhető, hogy nemsokára látni fogjuk «»gyuiiruliáikban is az «ígvlí-t nagy számú tagjait, mert úgyszólván a város iljuságáuak iutelligontiája örömmel iratá be magát. — A nagyméltóságú m. kir. vallás-és közoktatási miuíszterium azon czélból, hogy a városi lakosok a jelenkor igényeihez képest megkívántató ismeretekkel bírjanak, a különböző kereseti ágaknál leginkább züksóg«dt is-merot-k köréből alkalmas modorben összefüggő olőa«lás«k tartását rend«di el, s ily. előadások tartására városunkban nz itteni főgyui-nasium ígazgutóságot hivta fel. A helybeli logymnasiumi ígazgat«Ssággal egVetcrtőleg mcgállapittalott, miszerint a fen-nebbi czélból eszközlendő előadások hetenkint vasárnap délután :1-tól f> líráig a gymn. épületben levő rajz teremben a következő tárgyakból fognak tartatni, u . m. földrajz, tcrnnVzet-rajz, természettan és vegytan. Klőadás jövő vasárnap Vagyis f. évi de-czcinber 4-én fog megkezdetni. Midőn erről a városi közönség ezennel értesíttetik, egyszersmind az alólirt városi tanács azon meggyőződésének a«l kifejezést, miszerint o város lakói ezen üdvös előadásokat számosan látogatni fogják. N. Kanizsa novr28 án 1870. A városi tanács. — A magyar hatosokat illetőleg mindenkinek jó tudni, hogy az 1K48 és IM49-l>on veretett ezüst hatosok, kivétetvén a forgalomból, a magyar kormány ezok beváltási árát 8 krajezárra határozta. Különben o pénzek oly ritkák a forgalomban, mint a fehérholl«», mert aki bir is ilyenekből nohány darabot, gondosan «''»rzi azt, mint egy dicső korszak emlékét. --Kaposvárott m. hó 24-én v«''goz" ték kí rögtönbiróságilag Nagy Istvánt, Weisr. J. tabbi lakos rablógyilkosát. — Gyilkossági kisérlot történt ZuKíbán líov. 2H-án. Az abínk«ni keresztül lőt- ugyanis Zichy Antal tanfelügyő édes any- jilra; azoroacstSrc azonban Zichy «mzoii v»«^ a lfivoa ujótt ogy kiU jKirczcxol távozott nz alilak-tdl, a így a gyilkosunk tervo meghiúsult. A golyó uz ablakon korosztlll a fallmvl''uróilott. A hat Ősiig egv pásztort tartóztatott le, kit leginkább terhel a gyilkossági vád. A vizsgálat a logurélyeíobbou foly. Árverezések. Patay Jáuoa é« nejo Hay Julitól Halamon ¡¿«igmond rétiére lefoglalt pinoxe éi txőllő Homok-Komáromban (ükIhid.) f. úri deci. 7. luint -ik ha-Űrnapon. — Kder KerencxtSI Pollák Anna rétxére .18 írt elejéig Irfo^UU ;I2''2 Ora beeadlt ingatlan Margit, táu (Bhpronm.) f évi il«ci. f>. eaetleg Ihil. jai:. 7. (1. », 0. órakor, igény adandó doex. 2ig. . — Virgil Jlinód illet« 600 frtra bee«lllt ingat Un K.-Örsftn (Zalám.) f. é. den. 12. eaetleg 1871. jan. 12. d. c. 10 órakor itt- Adandó dccs. ¡Mg. — Ilankamp Teklától Urhán Teréxia ré.xére UW frt írejelg lefoglalt 3«87 frlra becstllt ingatlan 8s.-Oyflrgyfln (Hopronm.) f. éri deex. 3. exetleg 1871. Jan 8. d. r. ''J órakor, igény adandó deei.,''2-ig. — I) I o k OylirgyiíU \Veti«teiu Kr««ébt>t ré arfé reí 44(1 frt 35 kr. erejéig lefoglalt''VoOn írtra bina U..i" , gallan 8xana«kfin (Mopronnie^ye) f. «%''l deex. 7. e«stleg I87l.jan. 7. d e. 9 órakor, i/''ny adandó decx. 2-ig. — Draxlor Iguárx éi Katalintól Payar Máiia és Magdolna ré«xér«. 5fí».''t frt 33 kr. erejéig lefoglalt 600 frtra bco>tilt.ingatlan 8x.-Mártonban (8)>pr<>nm.) f. /vi dci''i. í. eavtleir .1871. jan. 13. d. e. S» órakor, Igény adandó ilrcx. Ü-ig. —'' I. a ■ chita Tamá« mint néhai l.aurbiU MA-tyá» llrí»kB«»it gyámjától Wrll Teréxln ri''«iére MU frt 60 kr. erejéig''lefoglalt 4li\|t» frlra becsült. iiik''at-tan Okkán. (Hopronmegy») f. évl dtcx 9. e««llog 1871. jan. 13. d. «. 9. órakor, igém, adandó Ju''i. 2.ig. — II e K I'' il II i I -i. .iit I Wlealtogsr PutDtl ré-•«.''re ''¿80 frt 50 kr. erejéig lefoglalt WO fira.hcosQit bá< éx kert 8>aruk¿>n jSopruiim.) f. évi deci. 7. eaet-leg I87l. jan. 7. d. e. 9 órakor, igény adandó <Uoi-5 kéig. • - - '' — W e i n r e I e h Uergely é» Koráliától Sleger Lipót rétiére 229 írt erejéig lefoglalt I57H írtra, becsült ingatlan Sércten (8opronmegyei f. évi decx. 12. eietleg 1871. jan. Ili. d, e. 9 órakor, igény adandó -dec«. 6-ig. M av e r Peronét é» neje Musler Praiiexiikától Hothauaer Jakab réaxére lefoglalt 2M«0 fira hecxUit ingatlan Prágában (/.alani ) 1871. jan. 23. eaetl. febr. U3. d. e. Itt órakor, igény ad. liov. ¿t-ig. Kttveaay Jauoa éi uejo Tárná« Katáiintól i Ond re y IMI ré««éro lefoglalt 313 fira becsült iiigft-lm JUpUlautótiban (/.alam,) (/ í. dee«. 6, esetleg 1871. jab. 5, d. e. Itl órakor, igúny ad. u»v. ''.''ü«lg. . — o n-g r i «1 t Ivántól 8eb<>nfeM Mlk«a ró»«óre lefoglalt 1334 ttra beendlt Ingatlan 8. Márián (Zaiam.) 1871''. jan. 11. caetleg febr. «7. d. e. 10 órakor, Igény adandó f. évi nov. líö-lg. — Derráriea Jánodól ft/apáe« Iván ré»aíro l:>3 frt t0 kr. eíejéig Ufoglalt Ii6,''> frlra ne>''«Ult in gatlan ilodonexon (Vami.) f.-ávi decx. 15 eiotlog \| 1071 jan. H». d. «. 10 órakor, Igény ad, nov. 90 lg. I — \ r e « x \|I r é m ; káptalan tulajdonából tar. '' toxó 100 líra boexnll pioexe A''-ÖraOn (Zalamegye) I 1871 jan .''3. 35O0 útra b. malom é» kert, 34ou frt<1» b. - malom é» kert. 84» fiira b. pálinka-lőrő, 100 frta b. bolt l.uvaxon (Z.iIij.i. > 1-71 ian 23 TJ frtra b. axántóföld Mófokon (8nmogym.) 1H71 jau 17. d. c. 10 órakor. 2xryirt tér. ) . Î19 (WÎitf t"i(t)t ficlj <i((ruit ! &îtcf)t bfiitli^ iiiijt bif« ter iiirtfiriibviflr ^l''i-ty bfv imdi allfit ïHict''tniKtcii bin iiniihrtrrflliciuit iiVil ter: ,,5BuTfd)ifrit(1n,v" l''eu ¿diouborf — „¿ufltiibtràHmf" cou C. .ftïtbitcv îrnino - „^riiÔlinfl«rtiiifn" »011 ^uliuo \''aimiicv->. -\| vre Cpuo (4 ^c^îii fnr!) nur 7i» fv. ,''lubiAifbfii oeti lHolcrt iipi^idi in ''Vfipùn iinb'' bureb alli ^tidj 1111b iUii(t(iili(Mhjiibliiut)rii. (12 1 '' Wr l % 1 e t i'' - li i r n <> k. -- A .HAZA'' élelbuto.itó bank f. évi nov. liavi Uili-t kiiiüitaUaa ¡ lUnyujtatott Ä8:t darab bevallá« 53,I,.''>î2 frt tökére, filggöben maradt ''a mull hónap-bóí 705,034 frt lökére. t'')«i«<« n l.''.M9,Anii irt. Kbböl '') K rovat talatt kDabMtokért felelö«éget ne m \«llal a 8«erk. 1 1 ■ 1 MMnwlwl kiállitlatott .128 darab halále.elére. A bank mRkndéié- nek kex.lt« óla tudniillik 18I>7. »lopternbet l-töl 1H70. november hó végéig ax S»«i< benyújtott buvallá»ok üwicgo 33.079.829 fit. Nagy KanliM, dv. x. ¿ án 1870. Daviára a ronx, még meg nem t&rt útnak, a gabua, valamint uiindnu termény bo«xállilá«á meglo-lietöa élénkaégnok Örvend, ég folyton revökro talál, bár a l.elyl kivitel a külföldi va.ut''ak <áráaa ktJvet-kextéhe.n teterpeteii eaOkkent, rnégiv a kílvotkeiö árakat gabnáuk axilárdul tartja. Piaczi ár. Nagy-Kaui»a, 1870. évi nov. 30-lk napján. Ilusa H3 -8% font. 4 Irt J kr. 85-8« font 4 frt 50 kr. 87-88 font 5frt — kr. Kox» 78-79 font - frt — kr 79-80 font 3 frt — kr 80-81 fou» 3 fit 10 kr, Arpa •erfííxé«r« 70-71 font2frt 60 kr 71-72 font » In — Ifi. Arpa köxrtiuégft 05—66 font- frt — kr. «7-68 font • frt. — kr. Kukorlüta 3 .frt • frt. — kr.; Kuko-riea olaax (c(in<\|itantln) frt kr. Zát 45—47 font 1 frt 70 kr. 47-48 font - frt — kr. l''ohánka 6« 68 int. - frt — kr. 68 — 70 font — frt — kr. Habfehér 8 kr. — bab tarka 6 kr Keuyérli»«t köxOn»ége» 8 frt 50 linóm 9 frtV). Zieinlellut 12frt 50kr. Ungliiit kAiAnaégea — frt.—Unom — frt. — kr. Király li»»t kftxBntágo — frt kr finom 15 — frt — kr. Itox«-láng knx.iiiiégea — frt - kr. tiinom frt — kr Marha-buj fontja kr. ltorjiÍ4ai''fontja ''24 kr. 8er téx liiK fontja 20 kr. Juh-hui fontja 14 kr 8<a-Inna fontja 41 kr, Z«ir fontja 60 kr. Ciibe párja 05 70 kr. Káeaa 80 kr. 1 frt. I.ud iovány 1 frt 40 1 frt CO kr. I.ud hixotl 9 frt 40 kr, 2 frt 60 kr H.ijka a frt 7i» frtíO kr. Tyuk-tojáa 3 kr. Hurgoiiya inéruje 1 frt 40 I frt 60 kr. Kgy máx«a axéna l frt t<Okr;axéna uj frt(— kr Kgv k¿ve «aup \|0 kr. Szalma 1 fri. ''20 kx. tljfcor vidékllnkbnít ikója'' 4"frf -" kri ^Uor vi.lékUnkbell akója S fr». A il a gy k an i i ta i váró« tanácsának árjegyxóko könyvéből kiadta 8ZIQETHY KAROLY, but .« Érték- es váltófolyam : decz. 2. 5•/„ mutaliquus 55.83; 5/0 noitiz. koles lu 05.40; MÜ(l-ki álladalnu kölcsön 1)1,80; bank-rószványok 7Ü8 ; hitolíntázeti rászvóuyok 24. 87; London 123.70; ezüst ágio 122.— ; arany darabju 5.S7 kr Vasúti napoaklntl menetrend: Indul NVKaniiúról Hare« felé reggel 4 óra • • . délután ''2 óra » > ''» Duda a reggel 0 -óra . 1 . . . d. ii. 1 óra • • ■ eatvo 10 óra . ( . Trie«t . regg. 4 óra i • • • délben ''2 óra . . Uáoa . regg. 6 óra ■ m • • éjjel \| óra délután I óra regg.il 4 óra . . délben 12 óra lluda felöl reggel 4 óra , délb. I óra . e»tvo 8 óra Trieat . dél ben 12 óra , , e«te \|0 óra Héra , roggol 4 óra . e«to 9 óra • . délben 11 óra 65 perci. 25 pere«. pere«. N. K un/tára llaroa ''22 57 4 ó : i* . 30 . 20 . 30 . « . »0 , •23 . , 4 pnrex. 53 V2 , . . 10 . 4o . u . Heti naptéir. Oeoz. 4-től 10-lfl 1870. Hó- ét heti- Kathollkua tár nap- l''roteatáii» 41») Mláifn JÀlioi ?ogaághau lelt volna-Máti XI. 1 - 10.'' . 4 Vatáraap B 2 llorbál. B 2 llorbál* ff* -b Itéifíi 8bbá« ap. - Porlln ff« 6 Kedd Miklós p. Miklós 7 Hisrda Ambrus p. Ágota , » Ceittlrt. B. nu. f. Hxofron 9 Péntek Leokáltlá Cao«ar äPH 10 Hxoinb. Judit, Kol. Judit 1 s Pel«lôs szerkesztő : Wajdits József. Segédszerkesztő : Bátorfl Lajos. il K 1) K T K S E K i-. J. (íoack Badenben. Ajánlja kitűnő jóságú linóm bntluni csiz-»ííafónyniázát vitriololaj nélkül külUnfélo fa skatulyákban Hadonben kiiazíizotóssel va^y utánvéttel 100 iont 12 frt. vizmentoH fényináz 100 tont 20 frt. tisztító por 100 font 10 frt czipdsz szurok (fcvö^yántából 100 f. 7 ft.j Baden, Anna utcza 343-ik szám BÉCS mellett. 1-3. 6000 csemete! A nagy-kanizsai uradalomhoz tartozó bánfai pusztaboli gazdasági faiskolában van hatezer darabon felül, — kópzelliettíleg legszebb, — két éves V \ fözl-baraczk viuioncz-cscmctc darabja hároní krajczárjával eladó, a tisztelt venni szándékozók kivánata minden órán a legpontosabban kielégíttethetik (<K»..3) a nagy-kanizsai urodalom által. ! Damen — Herren ! ^ti tiiifiti conc«tionirttn Central-ltureau iwrbíii an allen Crtcu Ü.tiroVM''0 (ciooljl ídívciMiiiibi^c /)<iv«h fllO Herren itbtit <®tant4 unttr fliittn llehuld-, l''rovhíont- imb I''entioti-Bedingungen au cttiViflirrit rttfudit. Tiefe ^nftclliiii^fii riflitflt fíct) bíicmbcro für fiit rentable» Nebenelnkommcit, inbciii ritt Mkrtaffoi Wö !Wot)nort«5 baki nictit iiotbM lüirb.— Vit ÍVfdiáf tiftuitg l''ffittjt in Ifid»lftt Bureau ArNitcn, «rfwbírt tfiiir fcbóiif «djrift »üb nimmt tüalicf) mir ciui¡ic «timbrn in Vlnfprud). Trm Cffrrt finb 50 fr. ö. in lanbf<siU>li(tH-n öritfmarffii obtr "i^pifr^lbfilr Wiiifantimt «ub ftwiifatur »vfállisift bdAufilgcn unb bviöfdU mil) O.H.F. Nr. ltíúo ,\ur <vJiiUïlxfoïmmiii an b,ic Annoncen-Expedit ion brr peruit Ha chte &. (,''omy. in Hem (sStljiwij) ju abwffiuit. . AzcmlKTisésJóIétc clóriio/ditásiha szolgálunk a ¡. már lno év óta a fóldgöiub J miiuU''it részén ismert Red-Iinger-labdac80k. l.r>.''),o4.r> bizonyít váiiy, orvosi tekintélyek és niagányzók részérói elég ta-nuságot adnak arról, hogy ezen labdacsok liatása csakugyan felülmulliatlan. A Uedlinger-labdaesok hatá«ai éa ».íjáná^.ii : Kx.n labdaraok halható« olvaxtó- •''•» ti««litó gvógyaic-rckhiil vaunak ''i««<rállit\i,. A f.">iiatá«t a alte«t belréax''iro gyakorolják, a ká ro> batáaii anyagokat, ti»y.látlaii«ágot, rp.''t, liynl.''.« III .Iveket kihajtják é« igy a« alieal da?a.lá«át megkemény»''.líét gátolják. Mellék- .''•« ulólintáauk ««. hogy ax étvnejat é« étk.''.lvrl i.lőuity-ditják, a« epét é« vért tioitilják. Kuliéi, fogva lo<> éve« lapa«l.llá« alapján a kov. lk.>/ó «.«etekben ll.lxi,» halálnak « latdaeiok. Ii Kpél, tUatátalauaágot, káró« bat««u nedveket hajtani, 2) (Ivo-inortcrhi-lé« neliéx k. tn.''ny, xtiroa éa li>''hea> n eioé«xthet."> étkek után,melyek által felfuvődá« é« haig.trra (Kolik) éa baaonlö bajok keletkrauek k.lnnyeu. 3) llypoehoudria, obtlruelin, felfuvá« éa láx.ha . «ek lllö-él.''tuiód állal keletkea Ick. 4) Nehéx éa k> inény a«ék<-lé«nél. 5. Sárga«ágnál, bt keiiiéuyvdéa vagy májbaj által okorl.it.itt. ti) A máj, ve»e, lép, méhanya, In-Iliéi «tb. daganatiainál. 7 i II,ovi« kóráág ellen. H) liili««ták éa aiok nyúlánk nedve ellen. U) llyerme ki k batpniTedi''ar ellen. lo> Hi«ouy»s niellbetegaégeklien é« pedig : lélegirt «»orongaiá«, elnyálóaodá«, tltdöbaji 4k-jráiá», ««édrttéa ellen, ba e«ek eredetüket altettbaiban veaalk. II) Tavaix • kor ti«>liilá«ra é« a megriigxlitl nedvek jj\|oiditá»ára,klllrtnn«enoly ugyéneknél, kik lllő-étinódot folytatnak. 12) Uralgó é« járványo* bcteg«égi-kuél exeulal\|da-raok ha««uálata ajánlható, inert a> általuk ok»«>Itt lialá* folytán a járvány aem ragadhat oly kónnyeu, l''jabh iilöl.öl •xarmaxó levelek áit ^ouyitják, hogy exen labdaeaok mint litiMaiiiiN óvNicr n rholern ellen hixonynltak I.e. /■ Redlinger J. C. Augsburgban. Ax naxtrák-uiagyar állam térOl«-'' téfe néwe faraktár : * .4 FriíHlmann A. Utlelébeli Uéca, l''raleratratar 26. Egy dobozára használati utasítással 25 kr. (37» - < MAGAS ELISMERÉSEK a köhögés, a rckedtsó^ és nyálkássá^ gyógyítása érdemében. !IOKF J.\NTOS udvari Hüiíllit^ ttr központi rftktúrniiak Bdcsben 11. KAHTNBRRUNTÓU. <4w S.) Senoieo, májú. 21. l7o Öunok Maláta-eaéiziéo-ohocoládját Már «y óta bauailóM « agy találom, hogy l(ea jó i ktlltaiet reggeli éi at egémeg feantartáeára néive le On keeiltméaye iráat dloeérö- Űariarolll Teréz, ei. atarMfizI grófnő Modor (Poxaonynál), máriiu* 17. IS7y_ A kitUai hat»», melyet (loeezae köhögni* enyhltéseOl az ön Malita-klvoaat-egeezeég »öreből az eleó 6 üveg elhasználtával tapaeztaléfc, telje« brfalomra bmdit « udvariasan kérem axonnal üveggel kUldeui. - '' L. '' Báró Karg Jánoe, c». kir. lóváinnuUr. Maroe-lllyel febr. 21. 1870. Kéram, »Xive.kedjék nekem kltU«A malita mell bonbonsjalból két do box/al küldeni. Waet Barba grófné. Graoz, maju« 17 IH7<>. Az egészen kitűnő malata-egészségsör Igen nagy ezolgálatot eszközölt rög- .. .ullb..!. a.uklii«^» .¿\|ru UKn^i-''-i- -- «->-•- Nemes Wledmaen Erní ZÖtt köhögés és nyálkástág enyhítésére, legk.txclebbi télro l«mét nagy menuyUégben rendelek. Nemes Wiedmann Ernó, 0«. kir. nyűg. exrede«. Nagyszombat, febr. u. >«7o. Unuek Maláta-mell-bonbonejal rekedtséggel Járt \|áraz köhögésre talá- lóan s Jótékonyan hatván, kérek Iámét egy doboixal P"«táu. kflldeui. Molnár Amália, xárdautexa 510. Promontor-vár Maláta-kivonat egeszségsöre nőm egészségére rendkívül Jól Itat, felkélem iámét Unt egy negyed akónyi killdeméuyt axonnal utáuvét mellett eaxk SxOlui aiMaen. Graffenrled Manó, kapitány. Intés hamisítások és utánzásokra nézve! Valódi minőségben Nagy-Kanizsán Wajdlta József urnái kapható. HA8Z0NBÉRLÉ8! Babocsai uradalom tisztsége részéWil közhírré tétetik, hogy Babocsa mezővárosában, hol vasutiállomás is van az uradalmi nagy vendéglő, a hus és italmérési joggal, ugy szinte a vásár hely-pénz, és hídvám-szedési jogok 1871« april 24tol fogva három egvmást követő évre folyó év deezember 29-én reggeli 9 érakor Babocsán az uradalmi tisztlakban nyilvános árverés utján a legtöbbet Ígérőnek bérbe fog adatni. h.hi- i) Csak a KOHN GYULA * TÁRSA riorinltyrgi- , dfezmü- ós divatáru raktárában Naffy-Kanlzsém. B K I. l'' S u r g y ó g y s z e r t á r a mellett JUTÁNYOS ÁRON KAPHATÓ LEGNAGYOBB VÁLASZTÉKBAN I KARÁCSONI és ÚJÉVI ajéinrtélrolrul szolfféiló tárgyak s gyermekjátékok. . - i; ____________ : _ ______(486-D Monogramm __ KI tár papir fob^rnomti váazon -imitatióbóL KANITZ C. % PAPÍR-RAKTÁRA Pest, Deák Ferenc utcza 6 ik szám „a fehér hajóban,'' ajánlja gaxdagoirfelaxcrolt raktárát i r d ■ (■» I <• v i''< I - pl ¡>i r j á l> íi I, I e v ól - l»o r i t v k k , acxcl toll tolltartó, 1o11 k ól, \|> e c » c I • vi a» « , in < ii^''i X« a 1°. x a r i n t i n I a, i r ó u , raj«- «11 ó» lelje» raj x c »xkn x.''l k , tuachok ó» technikai t úlTrk, r a j ip a)> ir o k, g.IngyOlftve, jiaua-papiroa ó» pauairlen, máanlá gépek, f>.l«/»-ri-1t írómappák telj«» iró-aaxlali eax-kfl»Hk acxól- •''» I.romból, finom tiniatartók, albumok xene óa antikul, »«ivar ó« «»el, tirciák.utakó-aiivartárc. xAk, ugy mint mindennemű tárgyak 0» k ola ói i ro ilai liaaxuilAlokra. KMldii''iicn ajánlom »aját gyárlmányu Ior ól\|>a pi ro•« mat, a legújabb »ainetelU monogram-mokkái, lnl»ga>d jegyek ó« I e T é I p e c • ú 111''! bélyegek, külfinr.« iliioman kl»«llve a legjutá nyoaal.b árakon. Levólpapirosok. 1''» «larab névvel nyomva 60,'' 80 kv \ lOÖ-fetíi ¿f borítók nyomva - " : M M) kr. >/(.! iV.iák ur oruatu monogrammal 1 ft. 40 - 80, 9.í>0 100 levól ,••» 100 borilók fe.tók-nym.iatu monngiammal 2 Cl. NI ;t.«0 Wr. I11O levól cximmcl fekete nyo-ina''u KO kr. 1 n, \|0 kr. IV Minden >xát let ól* ó< bo ritókbox egy igen finom papir-''árcaák ajándékoxtatik. 1 ri«»tnaV60 levól negyedrót,ekim-mel fekete nyomatú 7 —B -Iliit. 1000 iíf/..;b borítók kender papírból ''jgyobhlelc étimmel fekete nyomatú 6—1) fl. Látogató jegyek a la minute »linny omattal 100 darab legfinomabb brillel papirra te) kr. 100 darab finom »«lueiilctl cárion «0 kr. 100 db legliuomabb franexia Mattlack-c oatomou 1 flr. 100 darab finom fraucxla brillant papírra ''i ft 60 kr. 100 darab lilhogr. fiuoin kellőt fónyd bridol 1 fl. Minden egye* «or 10 kr több. Levtlbélyegek. HlOl db aranynyomatu 2 ft fr) 1000 t ven« pcciótvia»» ««in 2 ft 75 kr. 1000 , congróvo domború bellikkel, 2 iiIdmI .! ft 7» kr. M''Rden további eier 50 (442 -- 21 II) Papir gallórok. Kóielük, imitativ a légiin Jinabb váttonbiM ler«»xtolt árakkal. 1 tucxat lehajló gallór (l.iuroln) 86 kr. I tucxat egyéne« gallór (Kmpirc) 30 kr. I . kóxclük (Cord.lt) 35 kr. l.egujabb divalu. limét eladók százalékot nyernek. Nagy vAlaictók mindt-nm-JuU II «leli, jegy tő ó» mn «old k 0 n y v 0 k b ö. Nyomtatványok kívánat «leriiili gyortan ó aiópen a leg jutányoiabb árakon kóaiittetnek. Levélbeli weflrendeléiek ulánvótet melleit a legpontosab-Ii.mi 4» gyoraan enkffxnltetnek. krrel olotóbb. Raktára valédi angol pergament (hólyagpapir) befőzött gyümölcs bekötésére. __ ___ Minden ncuitctszó tárgy visszavétetik vagy felcscréltctik. Uj bizonyítéka a szigorul hölgyek és urak szániára. Kícn tigyitovozoll uj ormi) l<íir'';<''l k.W.iilt ókaxor fuloalemssö tozi h valódi ók»zort minthogy 0z ni gyárUwtny at-iu «zinro, koiii kiálliuUra nőm áll a valódi inogott; 8 Hiiiellott móg »7.011 clóliyoycl i» kinájk-zik, lu>q\|» « «ik nVgyedrAíznyibi: koriil, mint 11 vnbidi aranynak, caak loglulványaórt i li/.otiii kuli; igy « lognjabbnt gyakrabban lobot boszerozni. Mög a azakombor h iiívgcHalatik o gyártmány által, oly jól van miuilon utánozva .t''KUjnbl» rfkHxer-tnrK)''»k ! "nn «•»»•m«»a Ho. «0 kr. 1 fnig. uj arauyből a legdlvatotnlib faljon •leríni, uii''lyok az arauy»»int mindig megtartják, valódi utánxott kitekkel vagy emailbaii a »«érint, a •int .1 fa«;ou igényli. Mrllihk liliom becsületességnek! Olcsó ékszer hja tio Ho kr 1 frlig; legfinomabb ■tel, 1.80, i. «.60 krig. I 1 . valók pár fiu. 60, KO kr. 1 frlig, fin. l.fiO, 2.fiO. Kgó» garnitúrák, tm lltfi ó« lillbuvalók HO kr. I."0, 1,1.0; fin.2. Karperectok dl.ja hO, HOkr I frlig,. finomak 2.60,s.1.mu- ft fiiig. Kar-pereeack 1 60,2,3,3.50 krig. Aleg- •tebb nyaklánc« dl.ja I ¿0, I te) lig. Me.laillonok fin 20. IO. «0 kr:'' lin. HO, I, 1.60 kr. Tri/..;f.''»llk ni ^irany fejjel HO kr. 1.60, 2,X frtig. Ily fii fik kóleaen utáii«ott klllnufóle kövekkel dl.ja ¡hl, 10, 60, 00 Ml kr I frtig. I.cg«r«hli ólalánc»ok uraknak rftvtd 60, 40 kr. 1. I .W>, 2 Irlig. eg««ebb n; aklálictok Bn. velencei fa<;..ii 4, I 10, I kii 2''íriig. MeltHIk urak i<án árr. 20, 40. 0", .sokrig. Uggnaihok dly4 10. Hliií- Kótel.tgoii.hok párja 20. 40, lU), HO krig. tlallórgombok á 6 ót 10 kr Kgó»> kóaxlet l.''g/>«ebli ing- ét ki''t-élf.fombok ;>0. HO kr 1 1/iOkrig 1 mellifi 4,6,1» frtig. 1 párlUlbovali 4. 6, •> frjig, I pár kámlfigomb 2.60, 3 60, 4.60 krig. 1 db uri tft 1.80,2.HO, 3 -6trtlg llyómáulgyfirfikaranyból 1.20,1.60,2-,''» frtig. K«re»»tekó» ■«ivek mint nyakók 2,3 4 frtig ♦< 1 <«yiÍM-l«l»Hcrelí . Fekelók ........____1 igen Urtóaak, Uv«f- Jet láva é a/ámoa finoman Qti»i»\l bivalytiarijb.il. 1 (nolltfl 20, 30, Ml «ól-ategectkókl.ől n.aíVre- HO kr 1 frtig. I^ár fülbevaló26.35. , 1 db karperec« 30, Valódi arauv g.vfirfik kóvckkel 160, •i, 2.6''i krig. 13 latot vtUat láuei Idf aranytoll rflvid 3.60, I frlig, 13 lalóá IiomiQ nyaklánca fi, 7 frlig, 13 latot "««(lat medaill.iii lfi«nrnny«ott >''« ao-niánetnxva 2.60, 3 frlig. A l«u«lévnt ot«<«l>l» «H''xél- ókaier etlia\|.ac«ól-a«egeca ketttve Melilfi -10, \|]0. 80 kr. I llig. I inelllti etlUtlel krtr««ve 161. ''.I 3 frtig I pár Ifiibi való 6(1, 1«), 80 kr. 1 • 7 frtig. 1 pár ftlIbnvÁM eillattvl kftrfttve 1.60, a.;» 3.60. At uj OrOk naptár, 1110- dailloii furmábaii, mely óralilvelg.".,-Ill i »«olgáihat, naptár olyati-rli mc-chaiiieával »«erki-txtetl, li''.gv a napol, hónapot óa iláluiiiot poiitotau felni, dbja ctak 6 kr finoman20, va d.tt aranynrntt16 kr. l,i''KHiioiiinnl>nii Malii loll uy''''lllálll-fkoior. Maga a ««^kórVi it elAailitatik. Kxon ók» Ionba axi ««er valódi .«fllll.e van kiSrfl«vc, — aranyaláii kk.il ó» tikkel ellátva, nx mán/..11 gy úmániok mind finom c»í-»/.oll liegvl krialálvl.ól, 111S« .lr.(^a-k.''fv. k itfelitmerhrlli''iilll után.itvák 60, HO kr. I frt 60. HO kr. 1 írtig. I db uyakókaxer 60, Hí) kr. I frlig. 1 rftviil órnlánox 26, 30.1^1 kr. I nyaklánc« 3o, HO kr I írtig. I iugnieligomb t kr. I pár kóxelőgoinb 16. 20. 30. 10 kr. 1 ifi-xőfóall 20, 40, tíO. HO kr. As Arttkkö illntoaó t-W- »xer lerinótxellindialnftvóiiyliől.me lyek a tcrmcaxetí jó »tagot mindig megtartják ós a legújabb divatot íormiÖh Kién ók»«er mlndeht fe-lrtlhl<V illata miatl igeu kedvelt ha a ''líiJgy e«cn ók««i''rl hordva ta- mi^»íag.>»ilja. ueliái.v perci alatt 1 n.. Ilii HO krtóLlr Jcgl ,. 120 1.W krig 1 pár fülbevaló 80 krtól 1,1.20krig. I nyak.''k OOkrtól l.''iO. 2 2.6° krig. 1 fór ti óralánc* II-latou''i lYrt 40 kr Kgy .etomó ór»ifityrlgö i^e''ii ctlno- ÜJ-latos íiiKÍin oziUtiuíiniiek legújabb la^onbaii a bécsi cs. kir. próba-hivatal vódbélyegével. Crtakin a nngymonnyÍM(g (i ulceii fímua nzerinti lioviinárláBok rígi tört ozüstbcn.lclictHi1 guaitik o valódi fzUatiiuiuiiknuk a kJivuük«»ó árak inollftti dndáaát; ró^i ozünt b«cncrolt«-tik 1 lueial aaxlalkótek 16 írt: villák 16 frt; ctemegekóaek I0.60 kr; «>1 Iák 10.60 I nVvökaiiát nekóx f>Hír,; gyfaickkaiiál 3T> frl; ká> óakauál 2b fii; I Uveameritrikaunl 18 írtj f,i/0-.''•kk,-in.il 12 írt; halkanál I.'' frijihi n axfir/i 6 frl; cxukorhlntí! I»i frl \|„>r> hintő 8.60 k r; cxuknrctipS tí.;60 kr ; •rvólak.ttG I frt; ».''.larló i-gyax. rfi n-h. 6 frl; dupla lO.fjO kr, lojá«larló 6 frl; borkeliely pompá» ÍM frl, óexet ó» lajtarió 30 frl; kcuvór ó» gyllml)\|c»ko«ár lil munka 3o frl; kó/.i gyertyatarló 11.60 kr. — a«/lali gyertyatartó 7" H" 11" 10" 12" cxoll 111. IH.fiO, 23. 2H, 34,44 írlig. 1 pár márka nehéi g» <rtyaUrl l>> írt. t''xukor- < » »lltemóiiylálcxák kltlnnbfixó finom mfivllek 20-26 ¡10 írlig. Kgy bölgynece««»ire, lar talmax egy exllal gyllaxfit, tlldx." »«»rt, egy kó»l. egy lyukasztót, egy gombolyitót, ö»»e»en H frt CO kr ''•gy gyfi''ifi magában HO kr. Az itt flógórólt árak o iiiinőeÓKbon ily árukon »naki« az »''ólirt raktárban kaphatók. A. FRIEDMANN féníbízurja BÉCS príterstrisse 26. SODAVIZ-GYAR. Átköltö/ködós miatt szabad kézbőleladatik a B nagy-lcanlzaal s 0 (I a j I z ■«'' y á r, minden állványával együtt 1250 forintért. Bővebben értesülhetni INreutoerger Mátyásnál Sopronban. (495—3,1) [A legjobb és legbiztosabb sorsjegyek rés/Jcííize(éseiií megvevése, 1», íynerminden vevő az egész nyereményre egyedül játszik s az eredeti sorsjegyet minden órán átveheti. Magyar d(jjulalék kfilcvsonsorsjegy uug. lö-ón 8 uov. lf). 24 réezlfttiztU^bcn á 5 frt. Klsó r Könycromóny 100,000 fr4. 18«4-kl állanisor.\)cgi, ^¿SA ''ztó H frt t>3 kr. Főnycrfniény YAO.OOO frl. htizAnok (obr. 9 lő. inaj. 15. rószlet 5 ft 03 kr. HlíelSOrSjCKJ buzá jan. 2 án (óvonkint -t Iiii/jI) 20 ró»zlotbcn ''¿.>0,000 frt. á 10 Irt. KI hó róizlot 10 frl ti.J kr. Kónyoreiuduy I83!l-ki Ro(hsdHM-Norü\|eg)-t ítóöS 32 r&zlotbon á 25 írt. O^il azínto ¡12 rt«/lcll>oii á í> frt. Ezon iwr«jo-. .gyöknek cgúizbon már »''.«ak t> hu/ása vau, ó<t uiindon vovóinck az ogtSuz-nól 300 frt. az ótüdnól 00 ftot biztosítok a vötolárun fölül. Ki mind a négy sorsjegyet összesen részletfizetésekre tőlem veszi, minden dij nélkül adok 10 db Concordia sorsjegyet a nagy ezüst sorsoláshoz, melynek húzása 1871-évi febr. 28 án lesz. (4#5—6,3) ígérvények '' 1804-ki III (el 2 frl 5C kr. 3 fii 50 kr én g(> krnjciár bélyr. FISCHER M. L Vidéki megbízások utánvet mellett is eszközöltetnek és jegyzékek ingyen megküldctnek. Váltó hftz a Fortuna hoz, Hatvani ntcza 16. sz. Poston 1839-ki nagy ROTHSCHILD sorsjegyek részlet nélkül llogy ezen, a legnagyobb nyereménynyel kínálkozőlag kiállított sorsjegyek,suzok számára is megszerezhetők legyenek, a kik azok árát iy;/««nn lö nem tehetik és részletekben nem akarnak fizetni, HÜSZADRÉSZNYI RESZLET-JEGYEKET adunk ki az 1839-ki Rothschild sorsjegyekről, melyekből már csak 6 húzás lu.sz; h a tVínyorö: 300,000 Irt i>. p, a legkisebb 500 frt p. p.; — az által tulajdonosi joga lesz a vcWiknek arra, rs azzal minden ezufnni liuzánlmn ri-nzt vészen; <{.s magjínak egymásután különféle serie.sekre szerezhet tulajdoni jogot. A befizeti* csak 10 frt egyszer mindenkorra; mire a törvriiyesen kiállított okmány kUdatik, a neries szám kitdtoli''vel. A kihúzott sericK-Horsjegy után nyereményt hizfnMifunk az eladáskor: es készek vagyunk az eredeti részlet-Borsjegyet bármikor, a naj)i árfnlyamhoz képest I Irtdillerentiával visszaválfatii; s erre előleget adni. Nemsokára bizonyosan négyszerezett áron fognak ezen sorsjegyek elkolni, a névszerinti árhoz képest, minthogy azok most már nehezen kaphatók. 0 írt részletfizetésre adunk : lOOftosmagy. sorsjegyet 120 ltjával; 100 frtos 1804. nagy sorsjegyet 150 ltjával; ''518JJ9. nagy sorsjegyet 150 ltjával. Vidéki megrendelések pontosan és utánvételre is fogauatosittatuak. MAGAZINER & STERK 49Q._52 bulik- és váltó-tizlcte Deák Feronc« utcza 7. sr.áin I''mUib. Keller ígnácz IVTagy-KEmlZBán, <4t;2—7.) Ajánlja gazdagon felszerelt uruk-, höl-gyek óa gyermekek számára való topán-rak-ItárAt, h legjobb minőségűeket a lehetőjutányos ^rou. Ugyaxintu ügyeimébe ajánlani bátor vu-gyek a ca. k. katonasága t. közönségnek, hogy megrendeléseket a legjobb bel- én kinlóldi bőrből elfogadok és készítek, az árt le. jutányo. Habban számítóin. Az éu raktáromban I tásra elfogadom, vásároltakat kijavi- Kmpiiohlt sein reieh ussorlirtes I.ager aller Oattuugeu Herren , Damen- und Kin-der-Stilletten von bester IJunlitiil und yu möglichst billigen Preisen. Auch mache ich ein k. k. Militär und Verehrung«würdiges l''ublikum aufmerksam, das« ieb alle Itestellungeu von besten In- und AiislKnder-l.cdtr verfertige und prompt und billigst berechne. . Auch werden von. mir gckaulM AVaare zu reparieren angenommen Jó, valódi h hlbanclkflli vitaion nruér kcic»kfdvcf '' < METH S. Bóostoen, Rothenthurmstrasse 20-dik szám alatt, I rumburgl vászon- és fehérnemű raktára ilt kflsié lessl u\| árjejynfkíl. Tsrtóskodom miudan hangsat«» dl.sérettM rdopltn ntt I.»loik.nl om ligye-lenibe ajánlani, hogy I. VAVoimuek siabadságukban áll a tőlem veit osikkekel, lm a<ok I,áruik okból nem tetssenek, biraieittsen visssakllldeni, mlra • liietett ár posta utján asonnal megtéríttetik. Megrendelésük as f.ssseg befcali\|.''«e .«ián vagy pojrtai Utánvét laillell,* bártfov.í leiklliaiei elíSín . é» pontosan teljesíttetnek. — Kívánatra a vástnakhól minták bérmentve küldetnek Ferfl ingekre a nyakb6»fl ■értékét kérJUk aatkiMMl. A Uvelek csIniMsndík: jS. METH. k. k.Hoflieferant in Wien, Kothenthunnstrasse Nr. 29. Vevók, kik 15 frlig vásárolnak : egy linómul himiolt báliul kendőt ; 50 frlig vásárlók : egy f/l tarts rsuctls bslissl-kendSt ssines ssegélylyel; IOO frtig Vásárlók : egy disses asxIalteritSt kapnak ráadásul. KARÁCSONYI ES UJEVI ajándék ni! FIGYELMEZTETÉS! t / Kgy idó óla kereskedők pompás hirdetések által rósz órákat ajánlanak a t. cz. közön lég, külünitsun a vidéki lakosok félrevezetésére. K kereskedők sem órások, sem — mint állítják -6ragvárvok, ennélfogva nx órának htdszervii/ctéről legkevesebb értelmük sincs. Hhulnak például avult lógonymAvet, pnkfongállványban mint uj szabatos mAszerii. órákat, valamint másféle lej; iizónsé"csebb .''e.llr,il i/nló.l, Iinmil i''ieóbul áll, Av.tr» ilvnbmllilk 111111.1.111 L'' i 111 ■ I. í I.. I.......... ».. I.. .. órák vcvcsétól. ÍV«.. iMu.uij . ...............j .............. ............... i, ni,,, ............ mannte icj; közönségesebb órákat valódi angol órákul stb. Azért óvakodjék mindenki ily féle liaszonialan A ki egy valóban jól rendezett és olcsó órát akar venni, forduljon a j> hirnovü örélBtlOZ. ki átiiláhnncsakis az óragyártással foglalkozik. he3hz m. iWcsInsn, (Stefansplatz Nr. ti.) w'' HERZ M. ARJBGYZÉK: i11 4 db SO rßfoi jó V/t, fonál vástou , gyári ára lü ft»., mo.t rtak « frt. 1 db 30 rSfni való,li fehérített fonál t váiion 18 frt, moil ctak 9 frt 1 db 30 rSffl* káii-vásiou -J0 forint, '' in..«1 esak 10 M mi k, db 30 r. ii^prii fehérített rrraará-ston <4 frt, routt csak IV frt. 1 db 30 rliffii valódi rumb. váaaon 2H-3S ft most csak 14 — 1 ti ín. 1 db 40 rSfti» hollandi rtériiaváxon 3''J frt unni csak 10 frt. 1 db 3Ü ríj fős kitUDÓ ruuburiri-vá asou, fSI«K áfryoemUskra alkal •ss 80 frt most csak K> frt. I dblOrCfös kOl''inOsru jó irlaudi vá siou 34 frt, most cssk 17 frt. legsK-bb frsucsia vásson balisrl siouból ilivalos st.tbásanl ssabknudti . ajour-sstgélyl)''«! és1 (> frt a Ijifliioniabli. ssinus esl\|tkási''llsl 10 frt. II Ii8i-iri\|( Jó vásionból haróvsl I frt I db 30 ró fős ssines á\|(y - kanavási M> kilói i> frt .r>0 krijf a l.gliu 14 -ao frl, mosl 7, H, 51, 10 frli\|(. 1 tucs. ssiu«s rástou-ssobkuudö igoii Unom fi tarlós, 4, 5, II, 7 — ft frl. 1 tui-sal balisit vásson - ssrbki''mlü, NXi-na,lrá^,>k linóin .rhiriliu^ v/tjry barclu-tből , v«K''v jieilij; jó luinii só((U vástonból , simán vauy h\|- mrsve ''J.''JM, :i,3.M>_4 ft a loKliú fehér va^-y ssincs ssegélylyrl rsak Női t''.ji f. loliíi \|rorsi''tto\| hlmsxvii, 7, H, y. III 12 írtig a Irjjlinomabb. v«jf> bim«'', ii.''lknl 2.50 3, ftjfkO, 1 tucsat rásiou dainasit asslalkfiiil.'', I, .''>, it, 7, X frl a legtliioiiiaMi. ft, t>, 7 M frt a IrgÜnomabb. N.''i alsós<«knyák igt-ii jó barrlii.lből 1 turiAl káviS-va^y thra-asstalkrndC.I 3,3.f>0- -4 frl n lo^üii.; I női alsó-vásson damasstból f. bi''r ós sstu«is\| ssoknya a l.gUnom. \|i\|i\|in- bniclieul 2..VI kr., 3 — 4 frtig a legfinomabb.! >>(il 4 - b frt n («gfinomalib. 1 rumburgi ilaiuastl asstalkon.ld l ssemélyr* 5, 6, 7-- H frlig s légiin 1 db M rSftls hollandi ssftv/s gyári I rumburgi damasit asitslkésilet sssmélyro 10, I«, 14 - le frt a legfi. 1 tucs. őrös konjhatOrlä V.öO—3 ítig 1 db. 30 rőfüs igon jó isiuor-barclmnl 11. 1''.''. 13. lí, Ift frtig. a legfiu 1 db ''JO rőíiis nagytiu jó \|,ii\|iié bar vhsul 1W, 14 —IS frtig a ItgÜnom Chiffon, ig,-ti liliom f> ép oly tartós mint a vásson ingekre, gatyákra, és alsóssokuyákra hassuálbaló, rü h: 3o. :k''i .''mi kr. a Irgfiiiom ár :i4 frt, most csak Ift frt. 1 db !A) tdíoi valódi irlsndi ssSvós, 44 48 frt, most essk Ü2 -14 frt. (1 db .''>0 rfifOs kit, belgiumi ssövés legalkalmasabb férfi ingekre b''i — «0-70 frl, aiost ''¿Ü- M)~t!> frt. 1 db. 50 és 51 rf.Is Irgurhesehb ét legjobb miu''.>égll rumbiirgi ss''Wés aa. 25, S7, 211, 32, 35, 40 4i, 45. fiO, 55 - 60 frl 1 ssegósiiélkilli le\|,n<l,''i, 3 ». liosstQ, V Pamiit«grdll, stlsscrslkokkal, ág> rflf sséles, 3 ftrtól 3fl f>0 krig rCf sséles 3 frt .''S) kr. 4 — flig. '' tarsst valódi fehérvásssa kis sseb-keodS 1 frl ÜOkr. turaat valódi fahérvásson sseb kend6 uagy fajtából 2.40 3 frl. lucsat valódi frhérvásanM tssh- hollandl-vánsoiiból, finom himsé«. sei, rsak .''Ifrt.''iOkr., », 5 fi a legfi. 1 lursat valódi fehérvássn» kssh- 1 »11 ing kliilaS runibiirgl vássenból, legújabb párisi mintára késsitvr fSI krtól 4 5, ö — 7 frl. <sak &. Ii, 7, H frl a legfiu........ 1 tu csal legújabb , legliiiuuiabb é»..Nöi táli vagy iji iitgsk, tinóm v.i- neisUrs kUlr>aOssu alkalmas, röf«'' 30, 35, 40—46 krig a leglia. 1 nfil lug honso.II vásson 1.50- 2 fto 1 nöi ing kitduil ruinburgi Valódi augo( fehér r. silues st-hir Iliig Ingek nagyon fi........ é< jók í, :í 60 kr 4 frt a legfiuom. Uri-lugrk, a legjobb rnmbiirgi- »apy hvllauili-vásiouból 2 frt, 2 f,u kr, 3, 4, 5—15 frt a legfinomabb. ITrl ingek, It-glin. balissl raellbetéltrl. legelegánsabb 5, li 12 frl a legfi. Klauell uri U''li-iugek legliu.és legeleg. minden stlnbxn H.3.&0, 4, 5— K frl. I tucs. «rl-in^gallér, a Isguj. franc/ia » angol dival .serinl 2..''iO -5 I. a If. I tues uri késelő leguj, francsia s angol ,\|>vat sserint kiáll 4.60,5, li frl. I"ri-gályák, igen jó a tartós vásiuuhől félig magyar siabással 2/KI 3, frl a legfln frauesia ssabás 2, ''J.M, 3 frl agy ''Uri gályák, Igen jó é. tartós vásson ból, magyar s/abással rsak I frt HO kr., 2 frt 50 kr. a legfinomabb. 1 tursal finom női harisnya fi , 8, lo 12 frt a legfinomabb I torsai férfi-harisnya 4, A, 6. 7, K, V ■ 10 frt a Irgfiunm.lhh. \|s»lg. órás Bécsben, (Stefansplatz Nr. ü. Aiisscnsoiti u > dea /wutUilhofe«) szi''unos év óta jó hírnévben részoslll/í legdúsabb tarialmu Ora-raktAra ajánlja miiulcnuemi) jól rendezett óráit nagy válaszokban, lyy évi jótAilá* in ellett, a következő árjegyzék szerint. Oenfl zsebórák. \|4TU-14, C-lí.\| klliin" iiiíiiö.égllek a es. k . k/iulés«eti I,ivnt.nl nllal megpróbálva. Min.I. II n«nl.álvo»i,ll óráfóli jótállási jegy a.lnlik A iium .«abálysott drbja 2 fllal olcsóbb. I'' v i f i ó r n k. Ki ILI henger ór. t rilli. 10- 12 fi . aianykar , ; " II ft. 17 ft 17 ft.1 Iii ft 1 23 fi 40 ft HU ft. 45 ft. rugóval 13 kellős flldéllel 15 . krislály (Iveg 14 horgony r. 15 rub. Ili • fin. csllsl lappal 20 . kettős födéllel 14 ■ finomabb '' 21 - ang. h.krt»s. (I. 1« horg hadiór.k lap 2t - remonloire a nysk nál huxaiidó fel 25 • ram. kellős fedél- 35 • jegecífiveggel Hl) • horg. hadi rom. 3H Arany hrngerór Nr.3ar. H r. 30 .tli fi horgony 15 r. 34 41 fl. finom. ar. lap 45 lio ft. kaltos lappal 55 tó fl sra^iykft- penynyel 65. 70. HO. tW. HM) 120 • jegenlvegg. 42— lil) II Arany c»il. ar.lap 50,75. romoiitmr MO, VO 100 fl • - kaUlatfc lOO.no, IÖO liÓ ft Vadáss óa inunká reiiionlolr pskrong . talmi aranyokban 13—47 fl. II n I g y órák Ksfist csll. 4 és 8 . 18-18 ft. Arany • • 25 - 30 ft. email, .lo hi.lgyórák .ir.l.tp. .V» email gyémául. 3H krisxlálylappal 3t) ke\|\|í,lap H r. 40 email.gyémántok. 50 hrtlgy borg órák 40 jegei-süveg 4,rl kellős lappal 3i; ft .-li, a«i.w 40 -Irt fti. 40 fi l.egnsgyobb tálasilék a 18 ft.idissasebh párlat hronox orakbaá. \|h, 45 ft.ÜO. •-•5r-:V) írtjával; ugy„e,, IH ft.llltioiiltvol 28, »(í, ''86, 40, 50, t''.u tó ft. — KS) frttal. \|N 11 Legnagyobb rsklar Ingsorakbaa. •''"Oft, Tulajdon gyártmány, kél rw .''Sl Mi fl jótállással ; Naponta felbn''iandó I". •lí;l h.rcmoutoirok lUi, 70, so, !H).-J\|l (i \|\| I -_* 1.1. — Xin.lcn K-uap fulhusaa.l-^ ft., • Kel f .dél, -JO, 100 . 1IU fl. U. 17. I». IV. 20. 22 ftt. .. Wgyas,« 25 fl Ax.akivlil mindenféle ..........lóra- él félórailléss. l 30. ,XJ. 35 fn. 2« ft késsl«tb. n van. j. . 6„. ««gvcilöralltóse. I Ksllal órák l - l.OO-ig aranyos .1«. fg). frt." Hónapos regulaleur 30 ft. laluak. -jj. 3,1 frt. Csomagolás ingaórák- Ksil.i óraláinuuk 2 frt 60 kr, uil I Irt M kr 3. 4. 6. lí. 7: H. II) Ii frt. I Mludsn javítások l. h. l.''. \|. ,- Arany óraláueiok lH. 25. lí«. jobban végest« u«k. Vidéki ni. «, ó-30. 10. to. Go. 70 MO. IS). IIS), frt ''dőlések a/ «sssegnek késsb,,, l.ekol K«\|t5 lírnvnl 7 fl. l''osiáni utánvét luoll. 11 Keltő órával, mely a kel l«''KI''«"«osabban leljesiltelnrk. M. fl tásnél gyergyát nynjt » frt. - Hi»-110" u,,ik Mjafrilii tn, k. lo siti'' kellő, riasztó Kissel Aiclv! Orák rteióba Is «Ifogadiataak. ''NI , . . . • . ^.Ulllx.. ........... L11I.I L 1 . .. -- d gyergyát gyiijt'' II frl kívánatra killd''ik bej/.\|\| ftllö óra disses broncr- «?kirl »ri,,ylag ..rakat é. Ián egyssersmin - Párisi kftll tokban l''i, 13 14 frt, Hordoihati ór»e«l eHeso;ó órak. — Ilorgonyfél«, rubinná), as eddig lét. sók köslll legjobban hass nálbaló minden vaspályaudvari őrré- HfA/ anc-rok 11 válasstásra, és a .meg nr.11 tan 11 árnért járandó „»./^..j illdn.o. .9 Kérem figyelembe venni! , - - \| Minden áron li-^i..l,liisertl. k ssére, sslnhásakban, gyárakban stb. és kereskedők vak-v ........„ások il óráknak inindegiik. ngy van lal ajáuloti.kkal ............ sserv«sve, hogy hat klllnf«la ''Iscly en tendök. W^jdit« József kiadó, l,.p 0« nyouidatulajdonos gyorsító n) orniaa Nagy-Kanizsán. Nagy-Kanizsa, 1870. deczeinber tO-én. 50. szám. Kilenczcdik évfolyam. Zala-Somogyi Közlöny Kiterjedve SOPRON-és VASMEGYÉKRE. Vegyee tartalmú hetilap a i/K''/fyilrodalom, kmskcdHnn/i\|m\ <;a/<Lís/ar, tudomány r\ MesJelenllE: \| Előfizetési föltételek: mindi HMibatM, ll«l/li.n hánlitK Imr-Ux^l ét Iiilíkn- \|>o.ln k •gí»» • lyakraa aiáifél vagy két ir»u. Kk''<-n Vi ir • 6 fii kr NirrkrMtMi irodw <m kliuló lihntiil: KAI'' vvi<" • .1 . , . WAJIMTH JÓZHKK kOn;Tkrr..k».U.Íb»n. Kviif((jpJrf • I . W , Mi immmi ■ iiiii -T-—t-—» -.trm. w -.y-»—jiíir u HlrjCIetéaeK: A hal ha«<ho( p#Mt wirArt 1>Hlt 7 ki. tt-ator »1 niimlrn f)>vAl«l>i lioll<rjrW/i \ kr dUlyi''H''lij iiiiinli n «■({.vi" linkin.í« <i ;«» ki. A .S''\ilt i.''r. n- , ■> rgy pclil <->r Iiriklal<t«i I.''» kr mfivmet köréből/ cíeí Zalamegye <évnegyedes köz-/ gyűléséről.) ..... Kitekintve az országosan érdekes közügyektől, ami az udministratio terén a gyűlés másnapjáu Bzöuyegro jött ügyek között legérdekesebb vólt, azt két ügyben lohét összefoglalni. — Ezek között legelső helyen áll a sümegmihályfai lelkész panasza; mely szerint a község által elhanyagolt állapotba kerüli paplak használhatlansága miatt istállójába kénytelenült a tisztelendő ur vándorolni! A-második érdekes tárgy a megye közlekedési főútvonalának a bak- zala-eger-szegi megyei útnak kijavítására" vonatkozott. — A baki ut Zulamegyének legjobb utjául volt elismerve régidók óta, sajnos azonban, hogy az illető közegek figyelmetlensége és szakavatatlansága folytán olyan állapotba jutott, mint a mostani; melyen, hogy a4mc-gye székvárosába vezető ut járható legyen gyorsan segítendő a megye közönsége, azonnal küldöttséget rendelt az ut lehető és gyors javításának eszközlésérc. Elénk vita folyt e tárgy körül, s Nagy István söjtöri plébánosnak abbeli indítványa, hogy küldöttség rendeltessék Tuboly Viktor ügyvéd és bizottmáuyi tag iuditványával módosítva, miszerint mz mé<j ezen ülé folyama alatt türt6nj(k meg; lett elfogadva. Gróf Szápáry Géza megyénk közszeretetben álló főispánja ó méltóságánál a mindkét napi fényes ebédnél a megye nagyszámú értelmiségének kedélyes s örömteli órák jutottak osztályrészül. A vendégszerető főispán hosszú életeért I-ső napon az ebédnél főtiszt. Kóuigmáyer Károly apát ur, Il-ik napon Tuboly Viktor ügyvéd mondottak lelkes áldomást. A hivataláról leköszönt Horváth József ügyvéd megyei alpénztárnok helyébe Hanti Károly választatott meg egyhangúlag. R. L. 1870. nov. 30. Lamentálunk, habár nincs nagyhét; de itt a kiszenvedte időszaka, mely Jeremiás siralmainál is keserűbb panaszt csal ki ajkainkon — ha kocsin kell utaznunk. Naponkint számosabb panaszlevél érkezik be szerkesztóségünkhez a rosz utak miatt. Kötelességünknek tartjuk azért a vidék érdekeinek képviselésc tekintetéből szintén felszóllulni, bár megvagyunk győződve, miszerint szavunk a pusztában kiál-tóéhoz hasonlóan hangzik el, vagy mint a magya r mondja : íalra bor sót, hányunk. Hányszor elmondtuk már ugyanazt, mit jelen alkalommal is mondandók vagyunk. De miként uózhetuók a lapunk által képviselt megyék calamitásait részvét nélkül,midón már élotkérdéssé kezd válni u * l.«gu(4lilii U\|>unk Ii. íiIiUt»! ¿rkciutl i«nd«i \|Uil<SiU<Siik cikkkit ii.tUnk kOnéteoul. Htaik. Hirdetéseket elfogad: N. KtMllUa: a KIA0(S HIVATAL.fM«M:ZRM1.KH M. Bro« ''. Hamburg-, Bertla-, Maja* «.- Fraakftirt- Ba»»l- bitn: II \ vrtKXSTKIN k VOOI.KK. Llpoit-. Rrra-, <• Stuttgartban : SACIIftKA TAKSA. Béotbta : OI''I''III.IK gonosz helyzet, melyet járhutlan utaink okoznak. - .. Igaz,—hogy ex évben rendkívüli idő-járásunk volt. He nem kelle-e mármost egy éve is rosz utakkal küzdenünk? Nem figyelmeztettük-e már ¿ikkor is eléggé a kormányt és közegeit e borzasztó állapotra ? 8 nem lett volna-e idejök segíteni a bajon ? . . . II. Frigyes porosz király azt mondta Ausztriáról, hogy 6 birodalomnak nagy és kimerithetlen kincs forrással kell bírnia, miután már Századok óta épen saját közegei rendszeresen annak megrontására törnek, s mégis áll és mégis gazdag. Avagy nem kell-e igazat adnunk az agg koronás fő e mondatának, lia utainkat és az útépítési czim alatt évenkint megszavazott 2—3 milliónyibudget-ettekintjük!? Hány oly közlekedési á 11 a m u t un k van, melyek elkészülése már csigaléptekkel haladt előro, százezrekbe kerültek és alig Tgy év előtt adattak át a forgalomnak, s ma már csaknem haszonvohetlcnck ? És a colluudatio? — arról jobb nem szólni. Hallgass nyelvem, nem fáj fejem ! úgymond a példabeszéd. Mi városainkat illeti, ott nincs különben. Kanizsa, Kaposvár, Egerszeg példával mennek ejó !''A világért sem lehet az utcza másik felére átmenned ott, a hol akarsz ; hanem vagy a fél várost kell a nyakadba venni, míg egy szárazabb, illetőleg jól letapodott átjárásra akadsz, — \agy pedig térdig éró sArral kell megküzdened, hacsak kóról-kőre nem tetszik ugrálnod, amidőn kiteszed magad ama kemény tréfának, hogy egy erósebb átjövő leöklöz szttk ösvényedről — s mehetsz a sárban. Az élelmes kereskedő átjárásokat kó-szit boltja előtt, különben nem veheti rosz néven, ha tullakó kundsehaft-jai elmaradoznak. A stutzer-ek gamaschlikat csatolnak lábszáraikra s midőn haza érnek, azt veszik észro, nem csak czipóikbe folyt bele a viz, hanem hogy orruk hegye is sáros lett a lubiczkolásban. A szegény utas pedig, kinek már napok óta mehetnékje van, vagy kit a geschcft útra kelni MCt-tet, avval vigasztalja magát, hogy a mostani frauezia-porosz hadjáratban Napóleonnak is három.hétig kelle Hetiben vá-, rakoznia a késón érkezett élelmiszerekre — egyedül a rosz utak miatt. Az ipar, kereskedelem, mezőgazdaság, közlekedés megakadt, teljesen pang. S ha a jó ég meg nem szán már bonnürtket s az esőcsatornák zsilipjeinek clrekesztésé-vel nem segit rajtunk, teljesedésbe mehet a mondat : zsírjában ful meg a magyar! Hiába, juost is ügy van, mint volt régen: ^ ÖMtcUlünk, lauimkoaUitk, Milliiik.it lurguavaiunk, A töl)hi»«l in in lOtSdQnk, lltii vau ol.''n pintünk, fnldUnk 1 , .. -Y. illetőleg ennek niMitlja: Nem 1>i észlény. Egy-a/. állatukhoz, N e velé«ügy ein k helyzete. Mondhatni szokássá vált v hogy midőn a nevelésről írunk, miudann\>zor az emberre vetjük első tekintetünket. Hégi divat. He büszkék lehetnek ia emlékes ne velészeink, sem a jelen sem a jövó kor nem fogja reá sütni a helytelenség bélyegét. Helyeselvén e nézpontot. vessünk mi is egy pillantatot az emberre ngy. Imgy azt neesak, mint nevelők, de mint bölcsészet kedvelők is tekintsük. Mint u bölcsészet, egyik ága, uz embeifan egyéb az ember, mint érz« részt tehát hasoiilituiik amennyiben mi is, miként azok, érzékileg korlátozottak vagyunk; de másrészt egy hatalmas bástyán állunk, a melyhez a gondviselés megtiltá az állatok közeledését. E bástyára mínKet az ész hatalma vezényelt, n szív nemesebb érzelmeinek l''ejló virágaival karöltve. libben áll a különbség, mely válaszfalként tömörül ember és állat közé, s e különbség még magasabb fokra emelkedik azon szent eszköznek közremunkálá--sávnl, melyet nevelés szó\al szokás jelenteni, s mely kiválóiag a lélek emelkedését veti latba. — Mint mindenütt ugy nálunk is, julii t 1 mindenkor,ugy a jelenkorban is nevelés teszi ! a hon boldogságát szivükön viselőknek legégetőbb kérdését, értve azon államokban mégis, melynek polgárai nem esküdt hívei a bárdolatlanságnak ; de igenis esküdt hi-vek ama téren, hol az egyes és összpontosított erők már az utalkodó kor müveltsé-gi színvonalát czélozzák elérni. Mikor, eltekintve mindentől, fölemelkedünk oda, honnan boldogabb időt varázsolhatunk elő egy önálló nemzet leendő íarjadékaira ; szivünk melegebb érzemé-nycktól lágyulni kezd, s elménk biztos czélhoz vezető terveken dolgfczik, hogy megközelíthessük ekjiép azon utat, melyet az egyszerű, s mffgls szép középszer ligetei di>-szitenek, s melyen tovább baladván éltünk alkonyán, mogelégülten tekinthessünk visszaj s boldogító érzelmektől dagadó keblünk nyugodtan sóhajthasson -fel. -Nem éltem hiába, nem szodteuf hiába ifjú koromban virágokat,melyeket ez uton elhullatok, s meg könnyítőm utódaimnak ez ut terheit elviselni. így gondolván, fogjuk fel beszédünk tulajdonképp fonalát, $ elmélkedjünk fölötte ugy, mint azt a bölcsészeti erkölcstan szí-gól a követeli, mely tehát a pártszinezet azon kellékeit, melyek önérdekből forrásodnak, teljesen uélkülözi. '' Cf> Azt mondják, mindennek két, t. i. fény- és árnyoldala van. Mindennapi életben, egyes egyének és tárgyaknál igen. Dtí a hol iiem'' egyes, hanem összesített Örök eszközlik a hatást, mely. erők csak is az. igaz.ságnuk tömjénezlek, ott jí/. állítás ha j e I e 11 u .¡"törést szenved; mert ott a sziv és ész ösz-hangzó tevékenysége csak az igazságnak hódol, de uem a rút színezetű igazságtalanságnak. Már,ily esetben ki állithatja, hogy a nevelés, mely emlitett föltételeknek szentül felel meg, bír árnyoldallal ? A gondolkodástan következtetés szigora. ily lehető állitásnak helyt nem enged : sőt inkább a vádbeszédek kcíló korlátait ismerő kifejezésekkel nyakát szegi, hogy oly körülmények között, minókeí a tudományok most élnek, képes effélékre vetemedni. A sziv és ész öszpontositott erejének következtetni eredménye emberre vonatkozólag kétségkívül nem lehet más, mint hogj az. érzékek alá eső test birtokol valamit., ami érzékek alá esettben föntartja az erőt, s eszközli a fejlődést. Ez az, mit léleknek nevezünk, s mit az an\ug elvileg követői (közönségesen áltermészet-tudósok némelyei,) uincsci^ szoktak fertőztetni, azokat pedig, kik < n nek létét, működési erejét tiszta s az emberiség jaját czélzó meggyőződésből védelmezik, gyöngébb óhitűeknek bélyegezni. -Pedig, ha tudnák, ki a gyöngébb elmü, az-e, ki csak az anyaggal/mint érzék alá esővel tud társalogni, vagy az, ki még az érz.éJiMöttiekhez is képes fölemelkedni, elhallgatnának álelvcikkel, s nem hoznák a bölcselőkkel együtt uzok tanítványait, az egyszerű népet, mely bizonyára sokkal magasabb fokán állana a józan gondolkodásnak, hu efféle anvagelviségvédőknek nem lett volna nagyobbrészt áldozata. Már, ha lélekből és testből álluuk, Ugy testileg s lelkileg kell neveltetésünket eszköz.leni. Mert tudjuk, hogy ép lélek lobb-^ nyíre ép testben lakik, s néha a születéssel hozott testi hibák nevelés utján javíthatók, nemkülönben ismert dolog,mikép a lélek csak nevelésileg emelkedhetik azon fokra, mely a tökély közelitményéncktekinthetó. Máskülönben oda sülycdhetnénk, hova a szerencsétlen s neveléshiányos Hauser Gáspár, kinek rü\id történetét már 1868-bon adtom eló a „Zala-Somogyi Közlöny hasábjain. '' A lélek és testnek nevelés utjáii történhető együttes emelése, amennyiben a társadalomnak hasznos tagot szolgáltat, polgári nevelésnek; amennyiben a tulajdonképi nemzetet, a köznépet . d-irányosan kiképezi, népnevelésnek nevezhető. VJ - Kérdés már most, mi tehet a nevelés feladata. Az okok, melyek miatt korunkban ekörül olv számosak uz eltérések, csaknem megfejt bet lenek. Némelyek életre érdemesnek. mátok emberségre, ismét többen erkölcsiségre neveld a gyermeket, szokták mondaiii. Annyi mégis áll, hogy ha a gyermeken eme kellékeket egyenkint, s nem együttesen esz.közöluők : ugy a czél, melynél nemesbet gondolni még ki sem tu4&], aligha lenne érvényesítve. Mert nev.ví&i ■s'' . gyermeket emberségre, lehet * nélkül, hogy érdemes lenne az életre. Kell tehát valaminek lenni, mi az erkölcs-bölcsés? előtt hiányként tűnik föl c meghatározásoknál. S c hiány másban nem találhatja okát, mint vakmerő elvetésében azon tannak, melyet az cmjjoriség megszabadítója hagyott örökségül srámwhiH, ki-vonatil&g e szerény szócskában ¡Keresztény. Azért, ha van jogunk a nevelés feladatát meghatározni, az másként nem bocsáthat-nók ki tollúnk aló), mint épen e rövidségteljes, de tartalomdűs igékbe bürkoltun: Neveljük a gyermekeket tökéletes keresztény nyé. Kz ama nevelési fóelv, mely ollcu legnagyobb mérvben zúdulnak fel a Rousscnu-féle elvek esküdt hívei, kik neveletlenül, tétlenségben tespedve akarják lefolyatnl azon gyermeki kort, melyben a fogékonyság. minden jó, igaz és szép iránt legnagyobb mérvben lakja a szívet és elmét, azután, pedig hegyormáin vezetni a gyermeket, s e szókkal lepni meg : Lásd, ezt mind az lTr alkotá! Két helytelenség! bélyeg süthető ezt'' eljárásra. Ugyanis a szegedi- s kceskeméj tiek melyik hegyre fogják fölvinni a 10 — 12 éves gyermeket ? Másrészről pedig intnó gondolatokba merül azon Ur felett, kinek nevét, szentségét, jóságát soha sem hallá ? Vagy talán Hotmail szerint minden ember külön Istent alkothat magának ? A nevelés nem oly ügy, mely megfontolást nem kívánna, ha valahol; itt kell a módszerek megválasztása s alkalmazása körül lelkünk megfontoló tulujdonát igénybe venni. K czélra a leieknek tisztának kell lenni, mit legjobban egy módszer eszközölhet, s e módszer a keresztény hit tisztasága, melynek elvei ostromolhatok,. de le nem győzhetik, majd két ezredév erősítvén c szavak hitelességét, s meg dönthet lenségét: K kószáira építem egyházamat,« a pokol kapui nem vesznek rajt erőt. Hogy a fáradalmak, melyeket novelész a rábizottak lelki ápolására szent«!,kellő sikerrel koronázottak legyenek, Quiiitilíán útmutatása szerint kell, hogy tudományok-'' ban jártas, nemes erkölcs magsainak hin-tegetésében értelmes, ügyes és szakavatott legyen, egyúttal: hogy kora tiszteletre ger-jeszszciT, * tudománya tekintélyt, nyájas bánásmódja szeretetet eredményezzen szá- mára ; nehogy a nevelő feszes magatartása, s kemény fenyítéke által sértve érezvén magát a még éretlen elme előbb kezdje gyűlölni az erényt, hogysem ismerni, s ek-kép az önérzet nemes valódisága előbb kezdjen b. .ine''elszenderülnl, mint fölébredni. lehetnek, kik e. feszes magatartásra vonatkozólag kikelnek ellenem, állítva, hogy az ;i nevelő egyik szükséges tulajdona. Tagadom. Mert ez állítás önérdek tyélyegét hordja magán, s inert sokan a ha/a remény-sarjadékai közt anélkül talán neui is tudnának megjelenni, hogy ne gondolnák, miként azok ugy rettegnek tőle\ valamint a/ egerek az oroszlántól. Tekintsük a sikert. Krediuényez-o, mutathat-e fel többet tanítványai récéről egy feszes magatartássá bíró nevelő, mint ki leereszkedik hozzájok, s a tárgyat, melyet kezel, tanítványai értelmi tehetségéhez mért fokban, s nyelveit adja elő? Mutatja amiudeunapi tapasztalás. Nemzeti itjiMÍguiik tökéletlen tudományi és erkölcsi ismerete innen veszi forrását. K/.en országszerte kellene oi.\o>í műtétet véghez vinni. Mert ha nincs afUásos bizalom nevelő, és gondozott közöúví mindig csak ott fogunk maradni, hol állottak azok, kik csak líorbácscsal, bottal tudták, mutatni hatalmukat növendékeik lelétt.nem pedig a józan ész nyílt törvényeível, s a szív magasabb érzelmeivel.'' Vettük észre, mik a nevejés ez idő-szerinti kellékei, s tagadhat juk-e, hogy c kellékeket a józan nézpoiithől kiinduló valláserkölcsi nevelés teljes mértékben bírja? Ha ismerjük a módokat, níelyekkel ily nevelők nemzetekét, emberiséget boldogítani, azok szellemi erejét növelni, szülőkhöz mérhető komolysággal szeretetre buzdítani, öntudatot éleszteni, a való középszerűség — igazság útját megmutatni, romokból palotákat építeni, szóval elmét és szivet művelni úgyszólván legfőbb kötelmeiknek ismerik, lehetetlen föltennünk, hogy találkoznék, ki felvilágosultsággal kérkedő XIX századunkban azok alapos kiindulási pontjának helyességét kétségbe vonná. Sok lenne még a mondani való, de hagyjunk valamit későbbre is. Pest, 1X70. iiov. ,''l-án. NZKRKNYl KNDRK. ♦) /Kevt-ljiik n népei t* vatfvl« tit''iinmvMullfvl ért«-ke/é»rk" e/imii llllivi''t ai.4i.link I. kii/..n.,''^\|\|lik Iliéit.''. \|iárlf..)jj\|/il.a. Sierk. Kőszénnel tüzeljünk- vagy fával-e ezentúl ? A szóviJának soha »01» valék embere, mert azt tartom, hogy a szóvita ükkor tárnád, midőn az eszmékből kifogytunk. Uelekauunk egyik szóba, bonexoljuk, iessogetjük ege** n «sérszálhusogatásig, h"gv u küzdtért ha lehet mi legyünk 1« utiílsók elhagyni. Ilu ilyen vitáról volna szó, nem nyalnék tollhoz, hogy. o sorok napvilágot lássanak. Minthogy azonban t. Tersánczky úr, mint « lapok egyik legtehetségesebb munkatársa egyrészről m in rég e l«\|H>k -Hl- én -V.''jik »almaiban a/ olosó tüzelésről én pcdigr^k<»zéncgetésről emelt »/.ót, kö telességem a fiiivott tárgyat egy kissé tisztázni; — mivel pedig másrészről a kőszénneli főzés előnyösségéről ugy két különös nézetet kí»-zol - egészségi szciil\|Hiutból embertársaim állapotának érdekében van egy pár igénytelen szavam: „Audiatur et altéra pars," s azután elmélkedjék fölötte a tisztelt olvasó. Kn tisztelem Tersánczky urat, A* elisiue-rum jeleii szakképzettségét, magasztos irány-eszméit, de akkor midőn a köszéiiueli tüzelést és a vele való főzést oly igen ajánlja, — kénytelen vagyok ismételve megjegyzéseimet tonni. Azt mondja T. ur, hogy minden tétovázás nélkül enak kőszenet vegyünk, — sokkal jutányosabb a tűzifánál, meri egy mázsa kőszén Kanizsán GO—80 krárt kostái,— inig ellenben wgy ül fa Iá frt, hanem azt nom említi, hogy Kanizsához 11 óra távolság, ur egészségű« és szép fának ölo ¡1 I. hoszszu, (("—8" átméretü hasábok (1—1 átlag kiterjedésben 3 frt &0— 4 Irt azaz mázsája a fának ot yteig Somogyban 0—8 kr., és ott, hol a vasjrti köslekedés egyes uradalmakat és erdót''iístrtkut keresztül szel, fefe''l a szállitárt könnyebben történhetik ott loco az erdőlien 1U -1 4 krig emelkedett mázsája — azonban hiszem T. ur, tudja, hogy egy köbmiter yagv egy öl fa, hány térem vagy súlyszázalék faszenet ád, így a iaárt a kőszén jelen értékével egyeztesse é« látni fogja, hogy a fu, mely a kőszén tüzelésnél ulőnyösb 11K> tómköbhib bükkfa után 20—24 font szenet számítván, ;"K) mázsa nehézségű egy öl bükkfa ad bal 11 —12 mázsa szenet, — hu az helyben szenéhittetik. hol öle a fának .''1 frt 60 — -I frt, j kerül mazsáju u faszémiek ;K) -40 krbaj itt is bebizonyul, hogy 2»> százalékkal olcsóbb tllzo-lésünk vagyon, - ajánlja T. ur, a kőszéntüze-lésliez a léghuzatos kályhák s takarék-tűzhelyek szükségét, — elmondja a kőszénueli tüze-\| lés bánásmódját stb. csak azt nem teszi hozzá, hogy a kőszén-gőz — a bűz annak illó szénsav erejo nngyon egészségtelen és veszélye is, — és kérdés, vá jjon az a szegény család, ki kény-teli lütve a kőszéntüzolésre, rendelkezik-e oly : ¿«sszejí^el, hogy házjU .ezen pructicua gazdálku. TdásnáT fogva újból építse, léghuzatos kályhák, és takarék-tűzhely ékkel ellássa — mert itt különös figyelemmel kell lenni, hogy n füstöt el- vezető cső — kelet, vagy északról no legyen kiépityo. Kdes hazánk több kerületében fájdalom-mai tapasztaltam, hogy a kőzsén-gőz,a — bűz, moly a tüzelés költ elterjed, igen káros hatás-sul van az emberi egészség megron.ására, — do sőt voltak esetek, hogy a kőszén-tüzelés czélrtzorütlou kezeUWo Altul számtalanok halál áldozatul estek, nem rög olvastam több tekintélye« lap hasáojftiu, hoxy Zalume^ye fővárosában egy polgári háznál három egészséges cseléd, éjjel alvás közt, a kőszén-gőz áldozata lett,'' mely elégKÓ igazolja, hogy czélszerUbb adni egy mázsa fáért 10. krajezárt, — mint egy mázsa (glunzchol-érl) 80 krt kidobni. '' Tcrsáuszky ur maga is csikkében azt ál-Htja, hogy a kőszénnel a kályhafűtés túlságo san no történjék — ezzel annak csak káros hatását akarta mondani, — melyből az következik , hogy * kőszéntüzelés ámbár ulésö, do igen éber ligyolmet kiván ) lehet, hogy gőzhajók avagy gőzkocsi katlanoknál talmi czél-szorübb. Azt mondja T. ur, hogy s kőszén hamuja semmire sem alkalmatos, már nt oknál fogva a kőszéntüzelés nem oly gazdaságos, mint a la égetés, inert u fának hamuját jó pénzen megveszik a szappanosok, hamuzsir égetők Os mint humiizs a vutéuy ágyakban pusztító rovarok kiirtására legelőnyösebben alkalmazható, s így a kós ¿én tüze lést nem teszem előny-•Wj a fa,égetésnél. Igen hiszem, hogy a fának öle Kanizsán sem jőno oly sokba, hu nem vol-''_ ns ennek egy különös Oka . . .'' at1 állami ért megyei humanistikus törvénykezés, moly az országutak és mellékutak javítására csekély gondot fordit, erro elég tényes példa Zalában (Jöcsej — .Somogyban pedig Zselios vidéke. Ezek után nincs egyéb hátr, mint as, hogy a magyar országgyühU a közönség érdekében iparkodjék az országutak és mollékutak Jó kar-banl fóntartása végett oly törvényeket alkotni, mely miud a közlekedés, mind pedig prodnetu-maink könnyebb és jobb elértékositését eszközölje. Nem szándékozom uz úttal a inult időkben — az erdei kezelést illetőleg létesett rendszer felett pálczát törni, — vagy azt kerosvo reeriminálni! de sajnálkozásomat vngyok kénytelen kifejezni iiié^is azon elfogultság felett, — tuelyet Kováts János ur a „Z.-S.-Közlöny* 4t»-ik számában a jelenkor erdészeti kontár-sága rovására mond I — Nem tudom kérdez-hetem-e a czikkirótól, hogy az erdő, moly korban adja telizár lat u álladékban a legnagyobb átluxnÖvek(xlési összoget, hogy a különböző fanumok ugyanazon termőhelyen mifélo összeget szolgáltatnak és hogy aránylik az olu-gyellen álladékok termése az elegyesekéhez, az elegy különböző fokai szerint; — ha est magának megfejté, ugy fogja tudni, hogy lUcly.kurban, mely beosztás szerint kelletvén Folytatás a mellékleten. ) lile nri''ii Isrloxik s \|>otri>lrum. T A B C Z A. Arczkép alá. II k j a i\| »«lytuilitU »¿»lét »Htfár, t KiljcilitíkoíV i Iimiüi r-ár. H « •< m «> i >1 rrtifl HiiyrslllaKok, ^ llrnur.k (>«r t>jj, kelleni racyon.• 8<ciuck I világtok lia felvirul l"^», fslit pyflnTftlIim rrii(r « liolil<i\|rii\| ; — N miként K>t''in»utrii\|iy • le\|;ai«lib Ifikür ''. VilUmiuk Ut;y rr>(t « s mivbr t''.r . . O « p r«> » n y f -a j k I il lulj inumilyitn H (lerulnirl i<m\|ü ittK-tl Uslán — Miként titkol linlil racyuKSoSl —'' Üi1tI Urrinle»* <-fry Yohftatsl , . . I> o r U I t li u in I u k <> (I <i\|i lilium, Hű árny« alatt — reménylialoni''. . , . Me.é« ilalra kél a tillvn* Unt, lls iiii''Krsoiláliini i> n \|I * r r > II lU I. — £* kelileil liariín lis mtlng «ívinctki, fUliQvSl iryrtnKyí n — <»er«l«tn.-Ki piiud«iirkki,l l>lis • e n d o n o, TuiM in«K: nprelmrni mind ''"">. Ars«» rám »«ért e^y In" au^Ait, Mert nBro kr««rv« nem lel lislárt H/.KN''I''KIIIÁI.YI At''KÍ:!.. A mi halad netn marad. — (Ilrsiíly.) — - (V*..) '' « ■— l-is most elmondhatjuk — lolytnlá Kr-zsi —az Isten szándékunk szerint segéljen meg.« — ¿Szándokunk szerint segéljen meg — ismútlé Marcsa, s mindketten ulhallgutlak, s megnyugodva határozatukban, negyedóra után csendes álom illutte őket. Másnap reggel Szenyoy már korán a szo-moru-fúz alatt ült, s uagy füstöket eregetve pipájából azon goádolkodott, mint hozhatná ismét M előbbi remi Imi kastélyát, s erről végre'' arra tért át, hogy lányainak gazdag férjeket szerez, '' kik aztán csak hoznak valamit a házhoz, mert azt határozta az öreg ur.hogy egyik leányának férjét ide fogja szállásolni. - A reggeli már előtte állott, nzonhan még nem nyúlt hozzá, mert lányait várta, kik mn szokottnál tovább késtek. — Te Tamás ! kiáltott erőteljes hangon. - Tessék!! — volt u felelet az udvarról. — Jíij esak bellebb. —• Tessék ! — szólt Tamás, benyitván a kert ajtaját. • —. Krudj, mond leányaimnak, jőjenek már, — iiu hagyjanak magukra annyi ideig várakozni I — A csatlós távozott, s Szenyey nz ajtóra függesztett szemekkel »«regeié tovább a füstöt; ki írhatná le azonban meglepetéséi, midőn a iw várt fiirgu lánykák helyett totótői Uilpig gyászba öltözött két nő jeleut meg, kik lassú, méltósiigteljrs léptekkel közelegtek feléje. — Csuk bátorság — mindjárt elválik sor-. sunk-''— szólt Krzsi Marosához,'' inert ők vo\|-tak — majd én, niint öregebb magamra vála« i lom a széil i''tst. I « . '' — l)e Krzsi hátha mégis . . . akart szólani — ''Marcsii, azonban Krzsi szilárd feddő tekintetére liezártn ajkait. ~ t » hiszel! ezek az én lányaim I — Szólt Szenyoy, midőn u hölgyig közel értek hozzá. — Alig ismerek rátok ebben a ruhában; szóljatok, mi jutott eszetekbe, hogy ezt öltöttétek tel, kit gyászoltok V —Magunkat — szélt Krzsír reszketeg hangon. ■ — llogy az ördögből tán — tán csak nem . tébolyod tatok meg ! a — Kegkovénbbé sem atyánk, azonhuu mondtunk n világról; hozzánk gyász illik, melynek tiszteletét követeljük. ■ — Van valami a dologban, — ti alighu I hitszegen nem gondolkodtok. — Mondom nem, elhatározott szándék ölteté fel velünk a gyászt, ismétlem, mi nunt akarunk a világról semmit tudni. — Szent falak közt akarjuk leélni rövid életünket, szóval — mi apáczáknak szántuk magunkat. Volt valami Krzsi szavaiban mi oly határozol tságot fujezett ki, hogy Szenyoynok meV kellett győződni leányni erős szándoka felett., \ —- Tehát valóban komolyan beszéltek V Krt még edtlig esak tréfának véltem a dolgot I Mondjátok hát illegj mi vezetett üzen semmi esetre som helyoo,tettre V — kérdé Szo-nyey. . „ — Atyánk — volt a felelet Krzsi részéről határozott hangon. — Hogyan ?l :— kiáltott meglepetvo Ssenyny. ÉdtiS gyermekeim —.folytatá nyájas hangon, nem bántum-o '' én veletek miudig a leg-jobbau. — Meg nom foghatom, hogy okoz-bnttok engem. Igeu, atyáuk szigorúsága oka mindennek. — Szigornságal — kiáltott Szenyey — ó kétíves sibuskáiui/ hisz titeket szeretlek leg-jobbau a fold kerekségén. — Lehet, hogy épe» ezen szeretete tette irányunkban oly szigorúvá. Rejtélyekben boszélsz te leány, szólt világosan, — mint bántotUilak én titokét. — Ssivünkot sértette meg atyánk, eliojt-ván szerelmünket. — Balgák I — vágott kíizbe nyugtalanul Szenyoy, hisz most gondolkodtam róla, hogy kihez adjalak nőid benneteket. Óh í do nz a baj, hogy kiket akarnánk, altoz nom ád atyánk, s épnu ezért választók a fátyolt, — mond Krirsi, fülig elpirulva. — Ilm-hm! — be akaratos lánykákkal áldott meg engelu uz Isten I — Aztán épen nem akarnátok más férjet, mint azokat a tudj'' Isten hova valókat I — <>k szabadítottak ki minket a török kezei közül, illő, megadjuk nekik a jutalmat melyet kérnek, tudniillik kezeinket; s ha atyánk nem egyezik bele, íme készek vagyunk inkább mindenkiről lemondani s zárttábiTvo- £ulni. •— <> hát ez a baj, megint csak a «zero-leuil — No nem bánom, hát legyen meg akaratotok szerint, do uztán nálam maratltok ám s szó sn legyen a fátyolról. — Nem lesz! nem íeszl — kiáltottak a lánykák, s örömkönyek közt szorították aty-jok kezeit ajkaikhoz, kinuk szemeiből a megelégedés sugárzott elő. — No most menjetek akarutos fruskák, kik még éu rajtam is ki fogtatok, vessétek le u gyász öltözetet, piros ruhábuu akarlak ina látni titeket,küldjetek hát jogyostokért,s aztán jöjjetek reggelizni. Könnyű léptekkel lejtett fel a két hajadon a kertből, s nemsokára pirosfalu, búzavirágokkal tarkázott ruhában jelentek inog atyjuknál, ki azt inondá, hogy soha sem reggelizett még oly jó kedvüen, mint épen ma. Délutánra megérkeztek a vőlegények,kiknek kezeikoe saját maga tette Szouyey uram lányai kucsócskáit. '' Nem maradt el az elsfl csók sem, melyet a szerelmesek niindon titkolás nélkül váltottak Szenyey uram előtt; midőn Csáky Marcsa ro-dőtlen tiszta homlokára nyomta, ozt mondá ; Ugy-e megmondtam édes Marcsám, u mi halad nem marad. Nem sokára u hajdaninál még nagyobb fényben felállott a szenyei kastély, mert az uj vök, Ssonvoy uram reményén felül, sokat hoztak a házhoz. HKRTIIY. Melléklet a ,,Zala:SomogyiKözlöny''M870. fordát felállítani, hogy ez szerint az utókornak nem túl élt erdőket vagy igénytelen csepüté-ket hagyjunk visza; — hogy több seculumon keresztül nem értékesíthető erdeink ma a világ piaczán, mint keresett czikk vétetik, amink csak örvondhetünk, de részben fájdalom ! mórt u kőszén izzó tflzo mellett mestorileg kikovácsolt adókulcs, melyet itt-ott némely adókivető és kezeld urak még terhesebbé tesznek, felemésztik annak jövedelmét. és a birtokost, a gazdát aggodalomba ejtik, daczára a mostoha éveknek az adó negyedenkint emelkedik anyira, hogy az alkotmányos szabad ver-ony korában 30—40 percent előfizetés mellett ha a birtokos pénzuzsorások kezébe nom akar kerülni, és hogy a garassal forintokat megmentsen, akarva nem akarva, oly tárgyhoz kellé nyúlni, mely a jelenkornak élvet, az utókornak némi kárával tétetett, mert a nio-chanicai világ produotiv haladása, a vasutak hálózata meghozta annak is értékét ; másként volt ezelőtt 25 évvel, ily teher nem nyomta vállainkat,midőn egy egész telek után4ft.völtaz évenkénti adó, midőn a vasutat csak Angliában ismerték, akkor ott állottak ős rengetegeink, halomra dUledezvo rothadának, melynek jelei most is láthatók. Aa adói ez okozta azt, hogy kénytelenit ve productumainkat értékesíteni, több helyen tapasztaltam, hogy az erdőpusztitás hanyag kezcléso egyenesen a földbirtokos és a községtől, nem pedig az erdésztől eredett, közöl példa : Veszprém megyében 32,000 hold kiterjedésű szent-gáli erdőség, melyet a közönség széltiben pusztított, az crdőfelügyelő megrónék folterieszté és zárgondnokot kért kijelelni, moly a kihágásokat akadályozza, melynek kövotkezése az lett, hogy a közönség — élén a kerületi jegyzővel a zárgondnokot halálra, a főerdészt pedig koldusbotig csépelte, moly utóbbinak jobb lett volna a megrögzött közönség akarataival tovább is kontárkodnia. Egy más tekintélyes uradalomban, hol az erdész a túlzó eladásokat ellenezte, hivatalából elmozdittatott, és három év óta, mint prívatíeur» tengeti életét, Mi erdészek óhajtjuk az erdők gondos, okszerű, és czélirányos kezelését, -do erro nézve mindenek előtt törvényt kell alkotni, — mely a rendellenes éljárásokat a törvény értelme szerint rendre utasítsa, és akkor látni fogja Kováts ur, hogy mi ordészek azon zászló alá sorakoztunk, melynok jelszava: Hass, alkoss, gyarapits s a haza fényre derül! •) NEUSZIDLEK (uordlii. évi 50-ik számához. nem bánjuk, ha tán felét is ujru kell u tavasz-szál elvetnünk. A Dráva azonban a sok esőzés daczára is csak hü marad megunt partjaihoz. Ma árad, holnap apad; do még nem fenyeget bennünket azzal, hogy követni fogja a Szávát. Ezzel útnak inditom levelemet a sárten-gerről, de tán biztosabban kézhez juthatna egy párisi léghajón, mint a mi postáinkon. Isten velünk t ■ GY. L. s Hirek a csatatérről A vérmos remények, melyeket sok oldalról a francziák ujabb hadműveleteihez kötöttek, nem teljesültek be. A túlnyomó erő elölt visszavonulni kénytolenitettek; de nem csüggodt a remény s inkább odzóbbé vált. — Egy bajor katona mult kedden-a porosz ki-rál lyra lőtt, do nem talált, a katonát azonnal főbe lőtték. — Mac Mahon irja tnemoi-reait. — Keratry seregében egy ''30 milió vagyonnal bíró ifjú zászlótartó van. — Orle-aust a poroszok ó-én éjjel elfoglalták, a loirei sereg visszavonult. — Dollo szinte elfoglaltatott a p. által. — A poroszok a fr. éjszaki partokon egy kikötőt elakarnak foglalni, hogy hadseregüknek Angliából élelemmel való ellátását biztosítsák. — A poroszok vesztesége nov. 30-tól decz. 2-ig 20 ezer emberre tétetik — A (ranczia foglyoknak megengedtetik ipa rosok műhelyében! dolgozás. — A Dariusludba bellebbczett fr. tisztek tiltakozást írtak ulá Napoleon visszahelyezése «llen. — Versailes-ből a porosz tudósítások több győzelmet jelentenek. ->- Lgiidonb-.fi írják, hogy a fr. kormány 300 vontcsövű ágyút rendelt meg. — ¡A fr. a Loire mögé csoportosulnak. — A háború iszonyai: a berlini lazarotumban fekszik két invalidus, egyiknek csak egy keze de egy lába sincs, másiknak sem kozo sem lába nincs. — Berlini távirat szorint a poroszok vesztesége as utóbbi csatákban 00 ezer ember körül áll. — I''áris bombázása 200 ostrom ágyúval történik i köztUk 2 Kruppfélo óriási ágyú van. — Josnes mollott szerencsés ütközető volt a francziáknak : Chauzy hadosztálya a poroszokat visszavetette. Levelezés ......" DrdoamtltíkfUt, 1870. tiov. 2C. 4 Alig hiszem, hogy jobban átázott a talaj és a mostaninál nagyobb sár lett volna hajda-uábau, midőn Noé apánk szelíd fogságában as Árarat hegyén hollók és galatobok kibocsátásával űzte végtelen unalmát. Ez borzasztó; rettonetcs a mi holyzetünk, boldog városi uraim I Önök nem képzelik, nincs fogalmuk o szörnyű cslamitásról. Osnk mi szegény drávamellékí somogyiak beszélhetünk igaián a rósz utakról, kiknek nem egyszer volt már alkalmunk megsülyedni s a roppant sártenger közepén segélyért kiáltozva órákat tölteni. Egész könyvtárt, dohányt fontszámra s élelmi szert egy hétre is kell vinnünk, ha épen a kegyetlen sors házi tűzhelyünket odahagyni kényszerít, hogy a másik faluba vontassuk magunkat. Az már ugyan szerencsés csillagzat ulatt születhetett, ki napjában egy mértiöidet képes kocsin meghaladni. A postát lóháton hozzák, mégis kis örökkévalóságba kerül, míg a megye másik széléről a levél kezünkhöz jő. 11a átellenben lakik unalom kergető házi-barátunk, akkor előbb fUlig érő csizmákba kell ölni magunkat s ugy az egész falut megkerülnünk, hogy nocsak az ablakból lássuk egymást, hanoin magyarosan kezet is szoríthassunk. Ide jönnének csak a városi gamaschlis vitézek fenster-promonádokat csinálni sarkverő kabátjukban; bizonyára olmenno kedvök azt újra ismételni I A »regény nép, ha eddig el nem vitte gub-náját valamely városi piaezra, most nemsokára telt zsák mellett éhezni fog: inert ki most akar gabnát szállítani, irgalmatlanul meglakol vakmerőségéért, és legalább is lovainak bőrévol fizeti azt. Legelőink felett víz áll; kinek fára van szüksége, csolnakon jár az erdőben egyik fától a másikig, vagy kerítését (Uzeli. Vetéseinket már Isten tuth''al mióta nem láttuk, azokat is viz borítja. Aligha meg •) K4ii«gg«l mondunk kö»iönet<-t t. munkaUr-•atuknak a tárgy mrgvilaUaaJrt. a>unban mrgjt IfjfCMUk, horr ti érrtk íflboiá.a . citk ciáíotias eredményei onajtolt iikert ■ lijlkotiit a kntfliní^-o«k ; «»on elonjr.H hrl/milel <ia#jrbau kiiebbili a aií-luíl/nkcJc« ; uiU tijíkuiiiul emlitOuk meg. Mi«rk. Heti szemle. Dci»tnbr 9-ín 1870. — Az Eszterházy-képtár 1.600,000 ftért vétetik meg. — l''oston egy 5 emeletü épülőfélben levő ház összeomlott. — Kozsgay M. zombai gyógyszerésztől 30 doboz chína-czu-korka rendeltetett meg Veniaillosbe a király számára, hogy proeservativ szerül szolgáljon u téli idény, alatt beálllmtó bajok ellen. — Nemcsak a magyar, do a bajor király ollon is per indíttatott, hanem ez csak 40 ezer frt erejoig. — Liszt E. a Mosonyi-egylet alaptőkéjére 20 Louisdort ajándékozott. —.A Magyar Újság-scerkosstéaét újévtől kezdvo Helfy Ignácz veszi át.— Magyar HradisonMátyás király több ajándéka őriztotik.—Az orvos-növendékok bálján a ministereluökné vállalta cl u házi-asszony tisztjét. — A „Knrtészgazda" uj évtől kesdve ismét Girókutí P. Ferenci saját kiadásában je-lenend meg. — A gőzhajózás a Dunán megszűnt. — A czár elrendelte az általános védkó-telezettséget s minden szabadságost berendelt, miáltal az orosz sereg 400,000-rel szaporodik. — Hunyady János szobra, melyet a bécsi arse-nalban álliunak 4500 ftba kerül. — A bécsi józsofvárosi lovas kaszárnyában n huszárok és ulilanusok költ véres összeütközés volt. — Osztrák-magyarországnak jelenleg !>00,000 hátultöltő fegyvero van. — Az orsz. m. gazdaasszony-egylet a vidéken fiók-egyleteket szervez. — A postai loadási vevényok félreértések kikerülése végett rózsaszín papiron adatnak kí.—JókaiM.székfoglaló előadásán szokatlanul sokan jelenték meg az Akadémián. — Dalinth Gyula jogász a mongol-nyelv tanulmányozása miatt Ázsiába megy, az akadémia 400 s Foga-rasi János szinte 400 aranyat ajánlott neki 4 évre. — A jogász-bál jan. 18-án lesz, a háziasszonyi tisztet B Eötvös Józsofné viselendi. — A pesti orvos-egyetemi homeopathicus tanszékre 1000 frt fizetéssel pályázat nyittaték. — Mac-Mahont meglopta egy némot postahivatalnok mint egy 2 miliő 100,000 frank értékben. — lierczeg Eszterházy Miklóst Bécsben mintegy 4000 frt erejéig meglopták. — l''esten országos vegyészeti mflterom létesíttetik. — Pesten egy pínciében 2 «gyén megfagyva találtatott. — Lengyelországban kiütött nagy choleráról írnak. — A vasúti vraggonok fűtése-valószínűvé válik. —'' Néhány franezía katona volt Pesten, kik Poroszországból szöktek ide. — A szélső-bal nyomdát rendez bo. — Január 1-én 22,532 tartalékos lép át a közös hadsereg-, bői a honvédséghez. — Z»jiw mulatsága volt a bécsi egyetemnek. As ottani olvasó egylet alapítási ünnepélyét ak-Vták megtartani s az es-télyhez mintegy kétezer német tanuló a Mámos vendég gyűlt össze a Diana teremben. Az egylet kebelében, mint olvasóink in tudják, már régoka forr a .groszduutschcrck" h a többi egyetemi luillgutó közötti viszály s ez most elég botrányosan tört ki. Az elnök Üdvözlő. be-szédo után több szónok beszélt dicsőítve a nagy nemzeti eszmét, a némot egységet. Szavaikat lelkesen megéljenezték, do midőn az egyik szónok a poros/, zászlót éltető, a közelgő vihar előjelei mutatkoztak. Az ollonpárt egyik szónoka lépett a szószékre, és beszédét azzal kezdé, hogy azon zászlót a zsarnok kényuralom jelvényének inoudá. Erre borzasztó zaj támadt, s a szónoknak el kellett hallgatni. Az ellenpárt a szószéket ostromlá, mit a szónok-párthívei elleneztek. A zászló összotépetett, a zenekar a „Wacht un» Hhoín"«t kezdé hangoztatni, de a nagy lármában csakhnmar el kellett hallgatnia. A jelenlevő rendőrbíztos feloszlatta a gyűlést, de a fölhevült tagok figyelőmbe sem veszik, s ökölharezra készülnek. Voltak is kisebb Űtlegek egyes csoportokban, s a többség mindinkább közel jutott uz ajtóhoz >.a terem nem sokára megürült. Botrányosabban nem végződhetett volna ez „ünnepélyNyomát összetört paluezkok * feldöutött asztalok jelölték a terembeu. Azonkívül, mint Bécsből, írják, tömogosou történtek kihívások a való-színű, hogy az ogtélynek még több párbaj is lesz folytatása. (Irndninm.) — Lapunk hirdetni rovatában olvasható a .¡''esti JlUhjydiiUitlap" előfi-zetési (elhívása. Ajánljuk t. közönségünk figyelmébe e jelesen szerkesztett divatlapot, melynek minden száma gazdag s szép mellékletekkel van ellátva. Az idei gyönyörű mAlapok Waj'' dith József könyvkereskedésében megszemlél hetök, egyszersiniut az előfizetések is elfogad tatnak. — Következő uj lapra hívjuk fel t. olva sóink figyelmét: Előfizetési folhivás mt\öbela ciiiu alatt IH71-ik év elejétől kezdve magyar- éa német nyelven minden hó közepén legalább két''— nagy uyolezudrét ivnyí tartalommal megjelenő nevelészeti szakközlönyre. Korunk jelszava : e I ő r o! E jelszó tért keres s érvényre jut a neve lésügy fojlődéso kórében is. Ama téveteg inga dozásl, mely eddig nevelési rendszerünket bé lyegozé, az ember- testi és szellemi élete s lej lődéso törvényeinek buvárlutára fektetett rend szer, tehát valódi tudományos kutatás eredmé nye váltaiul ja (öl; míg más oldalról a korszel leiu int, testi- és szellemi bénaságunk erélye sen sürget, hogy a schlondrian szónevelési mielőbb a természet törvényein alupuló minden tehetségek fejlesztését s együtt munkálásra szoktatáséi eszközló cselekményes neveléssé cseréljük föl. Mindkét követelmény megvalósítására l''estnloizi ájtal föléllitoU, Frobcl íütal gywkola tilag alkalmazott éa kibővített, Dieslerweg ál tal fölkarolt, — nevelési elvek szolgálnak. Ezen elvek vannak hivatva uj irányt adni a nevelés nek, s ki Fröbel fejlesztő rendszerét ismeri egy pcrt''zig sem kétkedond azon, hogy e rendszer teljes meghonosítása esetén nemsokára mcgvál tozand a társadalom arczulata is, mert a léha üres szavak s tervezgetések kel kérkedők he lyébo a gondolatot cselekvésben megtestesítő munkás, tevékeny egyének lépendnek. Lapunk cziine mutatja, hogy ezen elveknek hazánkbuui meggyökeresitésére vállalkoztunk ; főczélunkul tűzvén ki, hogy Fröbel fejlesztő rendszoro alkalmazás módját ismertetve úgy a családok, valamint a kisdedovodák és a népiskolák körében a természetszerű cselekmé nyes nevelésnek elterjedést biztosítsunk. Fröbel fejlesztő rendszerét elméletileg s gyakorlatilag ismertető czíkkeink mellett tért szenteleudünk az e rendszer szerint szervezett óvodák, gyermekkertek, népiskolák is morUtése, — szakkönyvek és fejlesztő eszközök bírálatának; végül minden szám hozand kedélyes hangon írott, a schlondríánismust s a természet törvényei ellon a nevelés terén elkö vetett minden vétséget ostorozó .havi szemlét" valamint érdekes apróságokat, melyek sorába Fröbel elvei szerinti gyermek versek, dúlok bcszélykék, talányok stb. is foglaltatnak. Törekvéseink a hazai éi külföldi szakéin berek jelesebbjeí sorából mellénk sorakozott derék munkatársak által erélyesen leend támo gatva. Átálában minden erőnkből azon leszünk hogy Inpunkat hasonló vállalatok kitünóbbjeí sorába emelhessük, mely okból csupán tartalmas ezikkekot közlendűnk, az üres csevegést « meddő nolemiát pedig egészen kizárjuk. Tekintve hazai viszonyainkat szükségesnek láttuk lapunkat magyar és német nyelven adni kí. Azonban mindkét nyelven legnagyobb részben eredeti dolgozatokat közlendűnk. Kgyszersmint megragadjuk az alkalmat, hogy a f. évben megindult, do a kiadó egylet szvrvezetlensége miatt megszűnt „Alapnevelők és sziljük, lapja" előfizetőit — mint ez űgv ál-dozj>/kész barátait (jóllehet a nevezett la)x)t nem mi udtuk ki) az elmaradott számokért lehetőleg kárpótoljuk, mely czélbó* rész«>kre az alább olvashatók szerint mérsékelt előfizetési összeget állapítottunk ineg. Ezek után bizalommal fordulunk a müveit szülők ,nevelők és tanítók felé, őket hazánkban o téren egyetlen irodalmi vállalat támogatására kérvén. Egész évre csupán 3 frt, félévre 1 fr. 50 kr — Csupán a magyar- vagy a némot kiadás egész évro 2 frt, félévro 1 frt. .Az alapnevolők és szülők lapja" kinomelégitott előfizetői részért! — ha lauuqk egész évi folyamát mindkét nyelven rendelik meg — 2 írttal nyitunk eKk fizetést. Az előfizetési pénzek legkésőbb f. é. d«-czembor 2Ó-ig a kiadó hivatalhoz ,— Pesten, Valero-utcza 1. sz. a. íntézendők. E részben, hogy a nyomatandó példányok. száma iránt magunkat tájékozhassuk — a szokásos késedelem mellőzéseért esedezünk. Pesten, deczember hó 1 -én 1870. LIBEH JÓZSEF, - fniniiukatiro. SZABÓ ENDRE ós IULL JÓZSEF, A „kV''bi''l- riimU lap »«rkriitűi. Hirek. — N u g y-K a n i z s u város azon folyamodása a megyéhez, melyben Kis-Kutiizsa visszakebelezését kéri, leküldetett Kis-Kani-zsának,hogy nyilatkozzanak a vísszukebelezésre nézve s a nyilatkozat teljesen oda ütött kí, hogy bíz ők maradni akarnak ugy amint jelenleg vannak. Feszült kíváncsisággal várjuk ez elvállási ügy végeredményét. — Kőszegen gr. Festetics Elek tűzoltó-egyletet szervez. — A z o g y és ö t for i n t alakú, füstölő papírok nálunk is kezdenek forgalomba jönni; figyelmeztetjük különösen a falusiakat az elővigyázutra. — Az időjárás változó ; majd fagy, majd enged, s igy közlekedési utaink mindinkább járliatlanná kezdenek válni. — Szabó .József soproni főlanodai tanár s vérrokonainak megengedtetett, hogy nemességöket igazolván a .borgátal" előuévot husználliugsák. — Dr. F a i 11 A t i 11 a a kaposvári állam-gymnasíum rendes igazgatótanárává neveztetett ki. — Ein lék-album. Azon urak, kik a horvát-bán beiktatása alkalmával valami tisztet viseltek, a beiktatás emlékére pompás albumul kiszittettek, mely magában foglalja a beiktatásnál jelen voltak színezett arczképoit. Le vannak bonno véve Inkoy Ferdinand a báni zászlóval, Jellacsics Gyula a buzogáhy-nyal, Keglevics (). gróf az egyesült királyságok háromszínű zászlójával ; Ilubído Dalmatía ziísz-lójával ; Khuou gr. Slavouia zászlójával ; Fran- ''cisci Horvátország zászlójával; Ferrie Zágrá''b-megye, Jankovich Gy. Verőczemegye, Juncsó Szeréinmegye zászlójával, Vojkffy gróf a régi buzogánynyal s végül a zágrábmegyei bande-rialisták. Az emlék album, melyet a mult pénteken nyújtották át a bánnak, ezüsttel kivert chagrinbőrbo van kötve, s előlapján a nyéki Kaueh-család ezüstből készült czímorét viseli. — Ügyvédi iroda Letonyénl Midőn alulírott ismét kttpályára lépve Lete-nyén ügyvédi irodát nyitok : az ü g y b a j o k-kal küzdő emberiség sorsának törvénye* e s z k ö z ö k k e I i jobbra ( o r d i-t á » á b a n, elnyomott özvegyek és árvák bajainuk orvoslásában és főleg szegény sorsú pörlekedő felek ügy oi u ok elősogéylésébon áll. Nem szükség mondanom, hogy az igazságszolgáltatás mérlegének ép ezen vidékben tehetségemhez és jogi ísmereteiinhoz képest lendülotet adni ez idő Szerint én is hívatva érzem magagamat; mert hisz nőin ismeretlenül lépek én a letenyoí vidék közönsége űgyeinok védelmére, itt küzdtem a közérdekekért már évekkel ezelőtt; majd mint megyei aljegyző, majd pedig mint szolgabíró igyekezvéu s/.olgálni minden jó szándékkal és akarattal a közönségnek. Mint régi ismerős tehát mindenekelőtt a loteuyei, általában pedig az összes megyei közönséget ozv-nuel teljes tisztelettel értesítem, hogy alólirt uapn megnyitott ügyvédi irodámban Leto-nyéu ezentúl mindennemű megbízásokat, akár A közjog, polgári magánjog, vagy büntotójog és közigazgatás terén ; ugy a sommás bíróságoknál, mint a megyei törvényszékeknél foly-tatamlókat és végzendőket teljes készséggel és szorgalommal elfogadok, megyei törvényszéki, gyámszéki és telekkönyvi ügyekben gyors és haladéktalan végeredményt eszközölni iparkodom ; továbbá: törvényes ügyekben tanácsot szívesen, minden dijazás nélkül adni Ígérkezem, s különös megjegyzem, hogy szegényebb sorsnak nálam ingyen nyomok ügyoikben támogatást, általában perlekedő felek mérsékelt és csakis a legszükségesebb kiadásokat fíklö-zendik. Végül : gondoskodtam árnál is, hogy feleimet a megyebeli egyes bíróságoknál ¿9 tfirvt?ny»z^kokm(l, ZaU-Kgorazegen ugy, mint Nagy-Kanizailn ta Muraközheu iij, Memélyee jolanlritenuuid vtkleltnczhosaeiu. Üjtyv«ídi irodám helyiiu''ge: I Ajtony i{u Zfi^nicz tálo hiiz a főutczábau. Lotonye, 1870. deezrmber hó l-«5n. TWIHM.Y VIKTOH, \ löt— lljtyré''l. — A ponti tomu-ói tüzoUtJ-ogy let ujon dpült csarnokának üuno\|k''lyea megnyiliUi deczcuibor 4-dn ment vigbc, umlyro az <m»z<h -t hazai kzultó-egy Jetek küldöttei i* megjelentek. K«5pvuu>Jvo voltak: Arad, Huda, Ksztergoin, Dobreezen , üyflrJWk%y.ula, N.-Kaníaaa, Kftwa, Krtnkinnít, Nyílra, N.-Szoiuhat, IV zaony, lVh, Sopron. Kger, ToiuiwvAr, Varami, ZágrAb, »'' l''e»t károm tűzoltó egylete, mind-imaaoLM IllzoluS-ogvlet. Szombaton a „Pannónia" szállodában i«morkodó»l''«»lóly tartatolt, moly, daczára annak, hogy Pesten t''pen akkor tüz volt, i« így a jhmIí tűzoltókat icóuybo vette, iu«<gi« Hzámtalan, külonfoen vidéki tagokat gyűjtött egybe.. Megjelent ktV.bb az oalólyro gr. Swk-henyi Üdün fópnriineaiiok i, ki aaotr-ban a tllznól hóiíIU''hI »/env^lvón, a* eMlyen nem soká időzött. Másnap dólelőtt 11 órakor a/. iiMzea tűzoltó egyletek egyotiritltájukbíin telje-tten feUzerelvo az órtanyán megjelentek,honnan gr. SziV''henvi Odoii vuzónylel- mellett a \|n«ti tűzoltó zenekarral ölükön hosszú sorban megindultak, ós a várox fóbb utcáin áthaladva, az ujon^pült torna- én Ulz<>IU>-earnok megnyitási ünnepély/re mentek. Itt mintegy 180 tornán/, tncglepó gyak»>rlatokariett, melyot nagyszámú küzütWg, k<"»/tűk több mngtinrnligu egyéniség, a legívfcgyobb Írdek^ítaé^el nézett vígig. Délután 3 órakor fénye haniptet tartatott, melyen mintegy -100 »lemely jeleni meg. Katve !• óra-kor kczditolOtt a ro<]<ml-torombeii a táuezvíg.t-lom, mely szintén látogatott volt. Krdeko* volt a küliinbüzó egyletek egyenruháinak »okt''ólo '' i sr.in végy Ulote,molyok azonbauegyűtt vevő a legszebb harmóniát kópoitók. A dívzeinbor fi-iki gyűlésen a vidéki torna- éa tűzoltó-egyletek küldöttjeinek igazolása került szónyugro, mely után következett a loruász- éa tűzoltó szövetség alajMzabálvainak tárgyalása. Ország»« l''ótm-ranesiiokká gróf Széchenyi Odüu nagylelko-''jgűltaég közt inegválasztatott, * egy úttal melléje egy J« tagból álló váloaatmáiiy helyeztetett, melv az országos szövetség ügyeit Ibgja vezetni. A j«vó óvi nagygyűlés helyéül Pest tűzetett ki. Knuek megtartására • a többi egylet közül otak Uyór és »Sopron ajánlkozott. rsjyiit posta I.. 1>. Adotiy. Krini - iiii''iJoníi.í«« tl — i\|;eu# 4 beniélyl u>é\|( nem vtvaihalluk el. — V (I l''ami<?ulialina Sí- ti.ij! Motulia nie»; at illetőnek: Kicsin .1 Imr«, de ,rüs a in>pi »uli''n\| - (i.V. II. I''aki. Hír«.-« lijrv. lmyiv ii lckut«leifi; ''.1« nlnkol 11« 111 liiutiiÁlliiitjiik, n .S''iiimifv* nlnr* V» Ilink rtrri''VÍ«oiivb.ni. Oiküittljnk-f — Kt. Mo^lclioto* kiMŐii óikol. k ; lobbira ní»o nlkaliiiilAK'' '' T. V, Táviill.''lviiil''ira^irlki-íoll levi leJ • a/uii- nl >iiit«''«ki''.\|ni in 111 l«-li. ion'' — I.. \|V«t. Ml illimotvi- Valit « t>< 1A< fflr«l({í»«ó váll, • — 1!. K. IV»l, ( ilv-''uiifjllk, » naKykerfll igércl^rr •/Ainnlunk — N. M. S.ifir,iii. M<''i;k.i\|itiik. Sx. J. \|li<<-<p4 niuiikA««iÍRoiUt mivc<«n fujrad-juk, talil.iiu. HMM iul^ikvilUttk, ----- — f»- í K. IV»I SftiiiAljuk, li»K.r a folbivá» ki''töiijntt kr/oinkli '' Jüvií aiávmiikbaii íioiui futjuk — I,. II. A* uIümuiiI i-lovr •''rloailli''k. A raik. ki-kil kómftnjflk. A; ........... kliuiv «ajl.i alall van. . rsryiit tér. ) l''niitu > MokiiUnuk I Mindenféle minőségű, de l''óleg az igen kedvelt eredeti sorsjogvek eladásánál nagyon kitünteti magát a nagymérvű eladásban az: ld« lpt1 II11 mm Iii llnniburK állampapírokkal kureskedó e/.ég ; acokou a nevezett ház min-denkíuek ajánlható; annak lolhivása a hirdet-inéuyek közi Mvasható. • try a távira- ■HMDRBM^HIMHHVffmHMHMasaVIfMflMi^aff^^ lUíaii frugr mir bir oúUn Käufer bet fo rti-jcitbíit «Dalyr: „ÍJiirfóíttijnjt" poii ^o^iiitit» ;2d)0itbovf — „i''Vtüílinfldrfiöfu" t>on ¿iiliúo ^iinntfrfl — „^tiflfnbtrdiimc" cott O. $)libnrr Iram«, imb mait nmb btit ¿ani aupfroibfitt Lieben Wtrtb btrfílbfn öbewü btftdttj?ín borttt t- iírei« pro Cpuo (4. töogtn fiarf nur 75 fr ^ubí,\Ubtn pon Robert fit ««b búré alle ittlb Jhitifal[ciil>anbtmiátn. \| Üzleti -hírnök. Nagy K^lii». í««. 9-éo 1870. A NVniM«ir»ilt{ f''lí vali^ Kabn.t ainlllláa leijeién iiipcj eUArv», tné^ia elHblil ma/a kívánalmakkal eaikAinlni nem lehel, váralik a liík. í«ak et hoiliat /lelet at (lalot világban; ami van i rtoat, ai nom bil''>». A kt''riléa in«K mindig a: uiikur le»« \Vgo a liáliiirun''ak ? a nyomban a niá«ik kérd,'':« rá ; A liáhurii jA Állapotot, ya«r n<ps«ígkev^»be.tíil " j(U eir, ?.-liékktttil« ««elében eiaerinl magaa galiua-trr* •«Imillitlní-é 7. KeVenl>«i(ik a íorva»»l>ik (tárna, * iiW''K i< lAlib , fogy.titUi, at ár ma)(a«boi1á«a ínég iiuip jelctbalö, etnn initial WHal at lltlvllavíkviiytíg lanvba •)K rovat alalt kOiIttttekért foluliittjget nem k Állal Hterk, Piaczl ár. Nagy-Kanitta, 1870. óvl ileet. 7-ik napján. IIiina h;» font. 4 Irt - kr. M5—M font 4 frl Tm> kr. 41 -VH íonl t''rl - kr. Hota 78 - 7;i W - fr» - kr 70 «0 fotil .1 írt ''20 kr 80-81 foui 3 fit 4 l kr. Arpt / tftrfJítá«ro 70 — 71 foul fii — kr 71 -72 foul - Irt -)K Árpa k»ann«gea «ft - «rt fonl''J frt 8<» kr. őt-HS 1 fhul S frt. — kr. Kükorlcta 1 frt 80 frl. — kr.; Kukorica olaaa (caini{uantiii) • fit kr. Zab 46—47 fonl l frt 70 kr. 47 - 48 font t frt 80 kr. l''-liauka 00 - 04 int, - írt — kr. Ü8-70font - frl.— kr Hab ftln''r 8 kr. — bab tarka 6 kr Kenvárllati kntnntlg«t 8frt60 Annin9 frtftO. Ztamlalittl liifrl 60kr. Mngliut knittii^gea •» frl. — Huom — írt. -- kr. Király-liul kfttöntÍK«a — frl kr Únom 15 - frt — kr. Kom-láng kflittiit''get -- frt - kr. rtnom — frt .. kr Marba lm« fontja ''ll kr. Ilorjn bit« font\|t VG kr. tás-hna fontja kr. Jnh-hui fontja 14 kr -8/t'' lona fontja 40 kr. íw fontja 4t kr. Ciiba pirn 70 80 kr. Káe^a «0 kr. 1 írt. Lud aovánv 1 frt 10 1 frl «0 kr. Lud bixoll 2 frl 80 kr. ''1 frl tk) kr Pnika • frt —'' - frt - kr. Tynk-to\|á« 3 kr Bnrgoiivt márol* 1 frt 40 1 frlftOkr. Kgy mát» ttUna »• frt 00 kr.{ stón.t ni írt - kr Kgy kér« taup 10 kr. 8tal.,i, 1 frl 20 kr. Ujjior vldíkllukboll akója 4 frt - kr. ir vidékttnkbell akdja H írt. A iia<tyk aji i t tai váró« tanárának árjogyajko kflnyvábftl kiadta 8ZI0ETHV KAROLY, blato« Étek- és váltófolyam: deez. 10. r 6% njetalique« ßt).20; 6''/e nemz. kölcaou 05.30; MOo-kí álladalmi kölo»in 92.20; bankrészvények 72U; hitelintézeti részvóayek 24U. 2.r>; Loudoa IS8.&0; esIUt ágio 121.00; ar^ny darabja kr '' • Felelős sr.crkcsr.t6 : Wajdits J^\|I9Í. r S'' Segédszerkesztő'': BátOrfl UjOS. II R 1) tí T K S E K Popp J. G. gyak, fogorvos urnák, Bécs, Stadt, Bognergasse Nro. 2. 8ok i''v óla ttenvedek ken úiy fugfájátban, a niinek-kttvetkoxtiben. ámbár fiatal vagyok, aok fogamat rlvrattottem, a tlilibi fogaim orbak odvnaok lallek, » ex által nerti ««ak nebeten Indok látrnl ailt a ráfráá I« liij.lnlmnt nekein. — Havid idő előtt tilrténeleaen latiam Ilinek Asalherllt atajvlzét* I líiim jele« »»rrt fncfájá« ellen birdelletni. Miutn>i », »1 »> i máal in in óbajtottain, mint fogfájáaointól mrnekltlni, nem volt i(>or«abb t. i lol.''-io. mini a/.<nu.al jiróbát lenni. A laeb.oii gjtóg)''«ieitában, vettem léhát I (Iveg Anatluriii »/ájvixl • baixiio>«átíát \|át<konyi>ágál bebitouynllnak találtain, meri ríiviit ba»/nálata lilán fogbinomat inígerő. •ndni értéin, « fogaim megttUntnk fájni, Ajánlatomra Kilili barátom 1« ha«>nálni keadél''« ugyanazon jótékony batA«t vetlek éntre. A midőn én é« barAlaim e/en ateréil annek liálal leoinlnuk, egynUal lőtt,oiilll.itoin «nt, liogy Anatbrrlti atájvitél mindenütt ajánlani íoifom Miieíjárt mcn, akartam t<-re>ni at uvyanaton latban hirdetett fog ólom ot i«, baneái a laebaiii \|f)ó<y«trót innál nem volt kénfletheii. « ő ajánlá nekem, «ajál kéatitméiiyll (oRyitoniNl. Hanem etl etéliterniloiiuek óa hanxnálliallannnk lalállam ; átért kérem iíul, lio^v nekem fog-őlomából e«v il.diorl Itt 10 krért kulili-ni >>ive<ke<\|jrk, a mire nétvo a* n»«ege\|.e/enm-t Ide (áruin. Tittleletlel'' Helmert József, tanár l.oliuiban, Taeban melleit t''aehomágbsil. H A K T Á lí A K : kitllnő tnlajdon<ágai miatt miiideiilttl, >őt NYni«lor«r.ág, llelvétia-é« Aiigoloratág, Amerika, Holland, llelgillin, (ll««ioratái(, Kelet méltán érdemlett •-lltinvli''-aben réaotlljő eilkkek léti''t- iiek valódi ét friss ntlsiiégbtn Kapbalők : S''agy-Kanittán : ll. lu» ,lőt«et'' gyóuyatcréat, Kotenberg-Kolenfeld A, Wajdila .1, Welliieli, t''e««elbofer é« Se.bnarx A urak ke retkedé''ében l''ápáll ; TtehVpen ,1 Ke»tlbel>eu : Sin.''er M Wei»« A Zala-K\|(erttegrii: l»óó K,, gyA^yaneré«t. KapMiieráu: Werli gyógytte-ré«t. Varaidon : Malter gyógytteréat. Stent-tlyftri''ylin: Nnibiü HU-inegvn: Horner Kájet éa 8lambiir>tky I.. gyó\|ry«n-ré«x uraknál. Htoni bathelyen : 1''illieli Kereiiet gyógyateréit urnái Halárőrvidéki St.-livr.r-gyiin; Kibic K. C. Ve«tpréml,eii Meyr éa Tuttkán, <« (liitbard Tivadar tiai. Mrékeafebérvár; l.egmanu A , líraim .1. \|>yógyateré«tek. I.ova« "erény : lleitler győgy«>«rést. Káloeaa : Horváth K. gyógytter^at. Kee« keinélen, Maebleid gyógyateré«^. Dunafoldvár: Tummer K. l''aktou: Klorián .1. győgyaacréat, Knrmeiíileii: Horváth J.K aapotvár: Kolin J, K«gl, Heina gyógytteréat. Stegatárd : Nonrlea A , llr litav győgy«teré«i, Itonyhádon : Kraniolin J. Tolnán t Kchwart M. fttigetván.t''t: llkrwarth Itajáli: Miebilteh Hl. év» Holtfeld llaiv llertog l^náet. I''éoell, /«ol nay \V. éa K Záeli Kiptikb gyógytteréai. (S67 —4.1. d.) eteii Tftrftk én Dél Indiában %eii clömíí vek l-tól cjjéaz 120 zenedarabot Játüzva, melyek között vannak diaz\|>óÍdáiiyok haran^játókkal, dob- «4 linian^jálékknl, é^ilinu^okísiil, niandiirával, kifejezi^nel, atb. Továbbá : Játék s zcIen czó k ''2 darabtól llí-i''.-, melyek között vannak Neeeaíaírekkel H/.ivart:irtókknl, íveieri liazaenkákkal, fénykép-albumokkal, iiiH-arközökl;el, kezlyünzokrényekkeljlevélaúlyzókkal., (old^oitibiikkel, K/.ivartárezákkal. dohány ó» pytifaazeleii-ezékkel, bubákkal, tlolgoziWM/.lalkákkal , palaezkokkal, jiénztán-zakkiil, \|i:ipirké«ekkel, nélabotokkal, azékekkel — mindezek zeneművel; továbbá zené ló ajtózárak Mindég a legújabbat ajánlja ./. II. HeUer in Bern (Scliweiz.) 4''Nnk int. kf-kiut eifc »»«tl tőle Itoxnl, knp vnlóill (Bel -ler-féle műveket. Sorsol&s. Miután az utnloó óvi jutalék elos/lrts áltuláuoü jó lo-^adiatáabau r^n/ei.iilt, az idei télre ugyan ilyent rendeztem; minden vovó a vételár arányában, kap egy vagy több ju-talékitorajegyot. Sukohluln Livthiatra ;íntn<jy foy tjy j<i-Irk''-rlrurzit loi''Miltl» in vtijbcmrimi mji/ orjray drti 2 /f. bmikjfiijyhen, 12 tor»jnjy ''20 fl. lluzáa aprili Kezdetén. l''rospeeliiMok, az árjogy zenek kel együtt, mindenkinek bérmentve küldetnek. '' (481 3—3) j !! Felhívás u rés/vótelro ! ! /nr újonnan kfidádő • Hamburg államtól eugtdilyotett é« bUtodtotl^ \|hmiz-k Isorsolíi slian. A lcgmaga»nbb nyeré»l e»ély te 1 25o,ooo méirkáit. A főnyeremények : 150,000; 100,000; 50,000; $40,000 ; 25,000; 2: 20,000; 3: 15,000; 3: 112,000; I: 11,000; 3. 10,000 ; 2 8,000,4: } 6000 ; 7: 5000; I: 4000; 16: 3000; 106:2000; ji 6: 1500; 5: 1200; 156: 1000 ; 206: 500; 4 $¡300; 219: 200: 10,800: 110 márka stb. r\ kihúzott »omjegyok felónól többfjL nyeremény jár; inindttMie %3,Oüll ityereinéiiy fogyéliáiiy hó alatt-tervnzerüleg kihúzatni. ( • Az öszlet beküldetvón,'' «zétküldök „eredeti »orojo-'' gyeket" a nnir der«. ''¿I k ''ii meglórlénó húzáshoz kivi vetkőző Hzabott árakon. Egy egéaz: 3 frt kr. Kgy fél: 1 frt T5 kr. Egy) '' knogyetl: 90 krórt onzt. bank ¡egyekben, a legponto-i i h a bb szolgálni biztortitiUa 111011011. Míndeu riCztvovó tó] I lem az államtól biztosított eredeti sorsje^ '' Igy et kapja kezéhez; minélfogva össze nem tóvesztendók'' t ;azok a tiltott Ígérvényekkel. — Az eredeti terv minden ''"megrendeléshez ingven mellékelletik és a nyereménypéti , zok, valamint a hivatalos huzáajegyzók, pontosan meg-i küldetnek. '' Azon bizalom folytán, melyet o sorsjegyek rövid) idó alatt kivívtak maguknak, jelentékonv megbízásokat várok óa o legkísobb megbízások, a logtávokibbi vidékekre] is, pontosan teljesíttetnek. — Sziveskedjonek tehát as H-\| letók mielőbb bitrtlmaian it közvetlenül aluljegyzotthozj fortlitlnLj, v Aaolph Haas (4U8-1) Stasti-Eff»otínbandlyin la Han.burg. J. Ooacli Badenben. . Ajáiiljn kitUnü jÓHÚ^u finom badeni csiz-iMifényimizót vitriololaj nélkül kiilönfV-le fa «kn-tulyákbnn Hndrnbeii kesKÍizeíéHsely vaí.y uttiii-vtíttel 10«> font 1.2 frt. v¡/.menten ftlnyintiz 100 font 20 frt '' tis/.titrt por 100 font 10 frt. t;/ij>iÍHZ »zárok (IVnyö^yííuttíból 100 1.7 ft. Baden, Anna utcza 343-ik szám BÉCS mellett. 1 — 3 ISensation! Amerikul patent A ki att akarja, bogr «tép > éj> fosai le gyének, ezt eaak a aj vfllaayci kautschok fogkefe serte nélkül által et/k.''.iC.lbrti. Kxea «trrfélt bi-xonylatvk álul majt-uitaJt kefe. •er,« Helyett kanuchokbúl Tan Linilrr. a mely a fopiit min-drn aitalma» réazt eltávolít; é* a kactucbukbau elektrikai «ró iavati; a mi által neaieuk ti«r:;t,<ie a w{-romláatvl i* óvj* a fopmkat; azért már a (^remeknél flőoy&M-n alkai-nazkitú. E f«»srkefe aqp^ira tart''"»». ho~t ey.''sz évijj lebet baazoáloi é< lara^''ja . a ik M kr. 1 írtért (iiikrozfilék az ártalmaa légti>zt:táára. Cz<-uké-■{fllék [.arfftttioirl: illetik mrtr.tnely a hozzá aflLatmazvtt •ze«z1ímpa ál-al felheviUetvéo. az ekként «lőáUi-ott s''z nébáay perez a''att a lepia- < ig-obb «zoKál a n-«z le\ »-jj^töl m^f-tiw tif ja • keltraet illattal tölti «nep. XélkiilSzbetlca kórházak, lakolt. mf.helyek. lakazi''Hák é> aalonuk «tl* •xáuiára. A ké»afllék aranybronzhól if> u e''innaan van kéniitve.: dl-ja 11. \ Orr- parfüm h /tzá,1— azé»z«zel e^j tttt (K». i: ;•_.''•:. tználatra. »zroirh* m v»nyon-vé-delici véjrettí frgrrerrii a le^nia!>-ban javított Lefaaheax-revolvírek bizt^^J zárral a kettűa muzfr»«»! 6 lr.é»re: e ej «téri tí-ltéare.eyy perc alátt 6 biztos Ufés 1 db 7 milliméter 15 frt. It» t«lt«« 3.50; 1 db 9 mil-limetrr 1 \frt. l(K>tnltca 4 írt; 1 drb 12 mill. lV fte 1CK.» tOltéa A tudomány qj vivitiá-nra: az atbeuipre»«''rva(iv, — amely a kileb''.lléanek minden rísz azagát eltávolítja: minden azájvizet nélksl5zb«t.''vé teazea tfn-Uf a pipáz<>knak ajánlató». Ez e» aentia: melylyel refpel a »zijt kikeli Sbliteoi: a ennek még kelleme bf-aitő batána ia van. Ezen teljeaen sj Tegyéazcti eljáráa azerist kéazült V •ter tudoirányoa epyétiiai''pek által is''-^viz.eáltatvánkitfliit''nek találta-lett. 1 üveg ataaitá»al ''0 kr. l!lerro-Kal\aiiirua &>fi- rtk. Ejrv híre» párisi orrot nta«itá»a az«-riut ujaranyhól vannak ké»zitre electro-maenetieiik drót kitételével; » La«zr.ál vi uiefóv; caázo», k>"(z-rény • id«T:l>aj«kl>an, re>zk<-tep»éj: fíitájá» »tb. elívn. 1 (rySrB c»ak W) kr Leicujabb taíáloiáiiy. la la •o< vál.,di ezilatből. felvarrni vabJ inif?onibok. Ez ipen elecana éa állandóan tar túfjiíndes t?czat (Toraihoz bizonyítvány a:r»''»l. kocy az valódi erfl»t vajrv arany. Az áripen ;n-tányoa; epy tnezaT «zép mffvezettl X.fi kr.: rima 70 kr. Érdeke* peaaatartó Mid,"u IlKk Napóleon a jnliu» ("ae«ar élfliratát dool^ozta. azuD rendeletet a<lta ki miszerint ké»zitwne-: az ö «rámára #aját-feladása «z-; rint olyan pennát, melyet nem kell tintába mártogatni. E aiesliiz»nal: 9nap uinlvakitönő-los eleptétetett."- Ez<-n «alálmáuy Bocbee Gilbert által tAkr.le«ittetell. Én ezen találniáurra n<-zve az e;ee-düli raktált tartom az o«ztrák-ma-pyar birodálwml-an. A j»«s»iia-tan ■ ckim>czű»tliőt van: azzal rezeit."! e»ti~ lebet irui. a a tinta folyá«át t'' t-•zéa szerint i^azeatni Alakja :irei> e»in"» é» mindeti kézhez aikulwato«. 1 taitó : 1 írt, ebhez 1 toczat Xap<— icon- pruna: 15 kr. Ilavauna-pauqaa t Vs krért: rf}% 3M kros szivar; minthocy az által a lepolesóbb szivar valódi havanna ar.imájnvi változtatható az ehhez való e«»enczia valódi ha-vaiina-dohányból van eztrabalva. 1 ttvejt elég 500 szivarra : 1 frt 50 kr KftökGpcay, vízhatlan, elnyflbetlen, varrás nélkilK kolme; aneol készítmény. Ezen köpeny aként van készítve : bocy az a lep-szebt> időben ia viselhető, mínthop-mindkét oldalán szép felső roba. 1 db; 1 frt 50 kr. Ezen ezikkek az ont. birodalomban efyetil alólirt raktárában kaphatók. A FRIEOMANN in Wien, Praterstrasse Nr. 26. (37$"d) 1839-ki nagy ROTHSCHILD sorsjegyek részlet nélkül. Hogy ezen, a legnagyobb nyereménynyel kínálkozólag kiállított sorsjegyek, azok számára is megszerezhetők legyenek, a kik azok árát egysterrt le nem tehetik éi részletekben nem akarnak fizetni, t HUSZADRÉSZNYI RÉSZLET-JEGYEKET adunk ki nz 1839-ki RothscHild sorsjegyekről, welyokbfll már csak 6 huzas lesz; h n fonyorö: 300,000 frt p. p, n legkisebb 500 frt p. p.; — aa által tulajdonosi jo^a losz a vevőknek arra, vs azzal minden ezutáni húzásban reszt veszeti; és magának egymásután különféle ''seriesekre szerezhet tulajdoni jogot. A befizetés csak 10 frt egyszer mindenkorra;; mire a törvényesen kiállított okmány kiadntik, a seriea nzám kitételével. A kihúzott series-.sorsjegy után nyereményt biztosítunk" az eladáskor: és kd- , szek vagyunk az eredeti részlet-aorsjegyet bármikor, a napi árfolyamhoz képest 1 frt dilft-renl iával visszaváltani; s erre előleget adni. Nem sokára bizonyosan négyszerezett áron" fognak ezen sorsjegyek elkelni, a névszerinti árhoz képest, minthogy azok most már nehezen kaphatók. 6 frt részletflz(4ósro adunk : lOöftosmafty. sorsjegyet ISOitjával; 100 írtos I8(>4. nii^y sorsjegyet 15(> ltjával; '';81839. nagy sorsjegyet 156 ttjával. Vidéki megrendelések pontosan és utánvételre is foganatosíttatnak» MAGAZINER & STERK 4ÍM)-~.r>,3 1 '' Imiik- én vúltó-iuiütv l)«ulk Kcrciioz utczu 7. szám l''catou. A legjobb és legbi/Josabb sorsjegyek részlelíizclésciii iiicpevésc, melynél mindon vovö az egész nyereményre egyedül játszik s az eredeti sorsjegyet minden órán átvohoti. * ■ a Magyar <l(jjulalék kOlcsOiisoi^)cgy a Ufr. ló-»in n nov. 16. r&ilotfizet&bfln á & frt. Elafl r aug Fóuycremóny 100,<M»0 Vrt. luiziísok lebr. 1 * 1&. m»j. 15. réazlot ö ft Ü3 kr. 1 1864-kl államsői''sjcg), MZ.''; Ä Ä 8 frt (33 kr. FJnycruuiény ''¿,»0,000 frt. OlVOl''VÍOU''V bn/its i''11'' 2-iiii (-.-vonkint I húzás) 20 réazlctben tlÄUI i\ III Irt. Kinő nW-li-t 10 frt OJ kr. KcJnyoruiuény ''¿.»O.IIOO frl. l83«-ki ,Uotli.schil(l-soi''>i\|eí?jv n''izlelbon ii 25 Irt. Ötöd »/intő 32 réarluttxin á f> frt. Ezon aoraje-gyeknok egéii/.líi''n már muk l> liu/ánu van, óa minden vevdnck az eg<!«x-uél ¡100 irt. uz ötödnél 00 ltot l/iztonitvk a vételáron felül. Ki mind a négy sorsjegyet összesen részletfizetésekre tőlem veszi, minden dij nélklll adok 10 db Concordia sorsjegyet a nagy ezüst sorsoláshoz, melynek húzása 1871-évi ,febr. 28 án lesz. (4Mö—r>,4) 1804-U llitel fc frt r>0 kr. 3 frt «»O kr éH r>o krnjruír bélyeg. Vidéki megbízások utánvet mellett is eszközöltetnek és jegyzékek ingyen megküldetnek. FISCHER NI. L. Váltó haz a „Fortunádhoz, Hatvani oteza 16. sz. Pesten Jtí, valódi n blbitnélMili viiksmi áruér kcxeitkedvet M^TH 8. Bécsben, Rothenthurmstrasse 29-dik szám alatt, rumlturgl vászon- és fehtraemfl raktára (ti uj Ai^gytéket. Tarlótkodom minden hangtatot dietérettfil » etupAn a»t bátorkc ill klixié «»(»i uj Ar^gytékél. Tarlótkodom minden hangtatot dieaérettfil « etupAn a»t bátorkodom »»tty ''euiho ajánlani, h"gy «• vevőimnek atahadaAgukhau áll a tőlem vett ctlkkeket, Ii» átok bánni okból nem üUtonck, bérmenteten vit.takllldeiii, mir« * fi<«l«lt Ar potta utján atonual megtéríttetik. Megróni1 elé.ek aa Oaateg heküldéte uUn vagy po.tai uiAuvét mellett, bArhová leikiitmeretesen ét ponlotan t«IJeilt«etiiek. — Kívánatra a TÍiinakból minlik bérmentve kllldelnek. Ftrfl lngekre a nyakbóltfl kérlük r»akül/»#«i. A levelek ci>lmexeii<jr.k Mértékét kérjük wkO^aai 8. METE, k V«t8K; Vik raneila bativi-k''cnd8t I db 3(1 r.rxa< jó gyári 1 db 341 lit y ''valúili fíhírilell fonil vitirii lí. írt, mgí : ''. «ak ö frt 1 db Hü rSiCé kJt^''TOhoo ''iO forint, moit c«ak lü frt M kr. 1 db 30 r. iiipeu fehérített creairA •ion frt, moit ciak 12 frl. . 1 db 30 rőfO» valódi rumb. vitaion »8-38 fi moM c-tak 14-10 frt. 1 db 40 röf . ®fltí»mli ciéraaráaion frt. «efläUbsak 1« frt. 1 <(í3lj io.ST kilUníí runibur^i vá '' \on, fítleg A^noiiiUckre alkal- maa 3ll frt mott e>ak Ifi frt. 1 dblOrrtfön klIlnnOien jó irlandl vi- <IMH :M frt. moit riak 17 frt. 1 rőfim bollandl «tOvói yr> Ari "frt, mott caak 18 frt. l''^v o rCföt valódi irlandi aa8ví«, ^ff 48 frt, most f«ak 22 24 frt j db M) rfifn* kit. belKinmi »»Ovi», logalkalraaiabb Wrfi ingekre 62-— 70 fn, moit 2fi-.''IU J.í frt. 1 db. 50 fii ríífn« lr\|(nphe<ebb i''« IvKjobb niinü»il(¿11 rumI>ii>k> »f>vi» 28, V&, 27. 29, 32, .V», 40 12, 45, fiO, 66 60 frt. 1 »(egi''anélkllli lepedő, 3 r. b»Mtn, I rőf aiélen, 3 ftrtól 3 fi 50 krig. 2«/» r<Sf Méta 3 frl í''iO kr. 4 — füg. 1 luciat valódi ffhérvAoon ki iteb- keudö I frt 20 kr. 1 turgat vali''>.Ii foliérvAtann a««b kcodC ua\|(j lajtAliól 2.40-3 fH. 1 lucaat valódi frbérvAtton meb-»•nd.íik , IhMgr úebkenMk) 3 frl v■ -. ..'',i 1 f, v I,I. 1 ttt(c(y, legújabb , lafliuomabb 4« Hoflieferant in Wien, Hothentliurmstrftssc Nr. váaArolnak t egy firtoinul himaetl bati«t kendSt; 60 frtif rAaArlók : egy fAI tartat negAlylyel; 100 frtlK vAiArlók : egy diuei a«italterit8t kapnak rAa<lAiul. jr El G TT SS JÉa K.: 1484 -12,5) Ugaicbb franciia vAaion batlüt (ionból diratoa xabá*al 3, 4 — itebkendf . nj"u ■ •legélylyrl »•« 6 frt a Igfiiiomabb. tiine etipkAietlel \|o frt. I iiüMng jó vAaiunból hintóval 1 frt db 30 róffla aainea Agy-kanavA»« 60 krtól 2 frt 50 krig a légiin. vAaaop voak H frt. 14—20 írt, mott 7, 8, II, 10 frtig. tuet, atinet vAtton-uehkendü igen Buom •''■» tartóa, 4, 6. 6, 7—8 frt. tuetat balittl vAttoii - ttubkendő, fehér vagy ttinua ttrffólylypl 7, 8, -ti, 10—12 frtig a-logfiiioi tartat vAaion damaait-atitalkendS 6, A, 7 —K frt a Ic^inomabb tuctat kAvé- vagy thea-aattalkvndo, vAaton dainatitból fohér ót atinet 2.60 kr., 3-4 frtig a leglinomabb. I riluibiirgi daniaait attlalkendő li •jteinvlyre 5, l>, 7 8fr!ig a loglin. 1 riimburgl dainattl Mitftlki''ailot 12 atemélyro 10, 1«, 14 16 frt * legA. t tuci. erSt konyhatOrIC 2.50—3 tUg I db. ró frt. igen jó t.iuor-bareheiit 11, 12, 13, 14,16 frtig. a legllu. 1 db 20 rőfrt. nagyon jó pii\|uó bar-chent 12, 14- Í8 frtig a leglinom. Cbilfon, igen tinóm r* ép oly tartó., mint a vA.ioii ingekre, gatyAkra, r« al.óttokiiyAkra ba.niAlható, ro-fe! 25, .''tó, ,t.'') - 5o kr. a leglinoin l''ainut-gradli, atlax-r.ikokkal, Agy-nemllre kflllínő.en alkalmat, röfi) 1 30, 35, 40 45 krig a legfin. 1 liöi ing hollandi vá.ton 1.60 — 2.54). I nő) li<g kitiln''i rumburgi'' vagy bollaiiiii-vAatoiihóI, tinóm hiiutóa-tel, ctak 3 Irt M> kr., 4, 6 II a legli. 1 női ing kililnö riniiburgi vA.ti''uból, legújabb pári.i mi)itíra kéttltve, etak 6. ti, 7, 8 frt a. Ugtino''inaCü N8I UU- vagy éji ingtk, ünoiu vA Nől-nadrkgnk linóm acbirding vagy harchetbCI , ''vagy pedig jó miufl-tégll vAttonból , timán vagy hi* meiva 2.2.50,3,3.60—4 ft a légiin c»ak Nöi éji .folOltS \|roraettej hímezve,, vagy liiintét nélkül 2, 2.60 3, 3Ü0, í, ft, 6, 7, 8 frt a legfinomabb. ''Női altóttokuyAk igen jó barr\|ietbö4 3,3.60—4 frt a légiin.; 1 niü al.ó-taokuya a leglinoin. pi<\|uó''barclient-böl 4—6 frt a legfinomabb. Valódi angol fehér ét aaine. tchir ting-ingek nagyon linóinak ét jók 2, 2 60 kr 3 4 frt a leglinoin. tlri-ingek, a legjobb ruuihurgi- vagy hollandivAttonból 2 frt, 2 60 kr, 3, 4, 6—6 frt a legfinomabb. tlri ingak, légiin, bati.it mellbetéttel. legelogantabb 5, 6— 12 frt a legfi. Flanell uri téli-ingek légiin.ét leg.-leg. minden ttinben 3,3.60, 4, 6 — 6 frl. 1 tuet, nri-iiiggallér, a leguj. franetia tangói divalaierint2.50—6 I. a If. I tuet uri-kételő leguj. franrtla angol d<vat aawint kiAII. 4.60,5, li frl. Ori-gflyAk/igeii jó t tarlót viatoiiból félig magyar ttabA.tal 2..MI 3, fit it leglin. frauetia trabát 2, 2.60, 3 frt Uri gatyAk, igen jó »t tartó; vAttonból, magyar atabAoal ctak I frt HO kr., 2 frt fiO kr. a leglinomabb. I tuetat finom nöi harianya 0 , 8, 10 -12 fn a legfinomabb 1 tactat férfi haritnya i, 6, 6, 7, 8, »-10 frt a legfinomabb. Elégséges bizonyság arról, hogy a t. cz. közönség mennyire igénybe veszi nz nlólirott rnktárAt azon körülmény: hogy a hív. postai kimutatás szerint 18i;7-ben : 15,000; 18G8-ban 19,800 postai küldeményt küldözött szét vidékre. Bécsnek legjutúnyosb bevásárlási kútforrása. ! Az újkor csodája! atou kililnö órák, melyek'' biitoiilék-iratok mellett állatnak el ctckély Aron nagy forgalom ctiuAlA.a ■ végett; e» okon teuki el ne mulnix.ta aton nélklllrt/hetlen tárgyal inaen meg.ieretai. Minden órnért JúIiíIIáh vnilnltatik. F.gy Igen ttép liront o''ra email-t etimlappal 1 frt 40 kr ; ugyanai finom email-poriellAnból 1 frt 60 kr ; ugyaiuu óradlvaacj 2 frt 80 kr; ébrentlövel 20 krral drágább; ttépen kiállított nagy alakú poretellán óra 2 frt 8o—3 frt 20 kr; ugyauax dUtetebb, óraUléttol 3 frt W-4 frt 60 kr; ugyanai fe«-tett txAmlappal, »agv aranykeretbon, vagy tvajvti faragvány nyal a óralltétiel 6, 6, 7, 8 frt. Halon-dra bronzból, (Ivegboritékkal « 2 2 frt 20 kr; krttépnagytAgu 3 frt 20 kr; nagy 4 frt 60 kr. — Angol ulaxó óra tokban « él>r- .ttövel 6 frl. Svajeti t«eb ór», 2 évi jólAIIAatal, ctinot foglalvAnyot uj-arany-ból lAnetetal 4 frt 80 kr. — Kaeken kivUl inindonféU óra olctóo : nap-óra. irAnytő : 26 karájciArjáv«! kapható a megrendelhető o nim alatti (783—• 1 iSncht-Hazar des A* l''iiodinann ¡» Wien Pmtcmtrass« Nr. 26. K IV, T ■ I T A L előnyös háziorvosság. Mindennemű hideglelét, tengeri httegiég, emeutéii gyajgeieg, gyoworgíro», iptlái, káayá« altér/, kólika, siekdugHlil, Almntlaitaág ellen taL hnaanotnak biiouyait ~ Art egy Rigy ptlaMkkail 65 kr, klMbb 50 kr. Prftpar. franozla-borazeaz, mint K>ÓK)Kit»r. A feltaláló l.eo Wllliaiu ur tteriiil kbvetkrtö beteg.egekben hittol .ter i Idillt (ebiéi, pokolvar >> uiAt aebek, rákfekély. aiaatgyulaOái, benulai, fagyát, fag. tJ ét fillfajátnál. klllltnnten l.rt.tvénye. MjiUlmaknál, ugyttln\|e igen alkalmat foguntítóul, mert uemetak a fogféuyél adja meg, liauom a foghutl i erőtiti, a taájal tiaitAu tartja t belőle miudeo kellemetlen tiAgot'' elüt. • (4J>''J—4 1) Ara a nagyobb üveggel 80 kr, kltebb 40 kr. lla.tnAlati uta.itá.ok magyar ét u4m«tij«bívoii mindegyik kéttlllelbei iogycu adatik. Werlhí r A llrittMy. IV^ion, bras%ut 2(i. az. Kukiár .>«uy K«ni««nH\| t-''t''Khi lliollVr JóiMrf urnái. kvltthelyeu Paly láaot urnái. ^ I ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS a PESTI H O LG Y-DIVA T LA P IHil .111»« XII. évi f<.ljr»>n«rn. Köilöiiy a Hívpiroiliildiii, Müvénél én UvúIóIiik « Ulvnt Uflrtból. ._— ————— > , Aton kellemet hitben kopogtatunk nagysádtok ajtaján, hogy ai újév kflteledt.''vel — újra log • lénk hangtani a ««¡vélve« .tiabad." Hogy kidre« nekünk e li^ug nine» okunk tagadat ; hlaten a bujgó párt..Iáiban, melyben lapunkat t I a« n k e 11 e dl k éve ré««e«ltl már a lelkei magyar hölgy-kftxftuiég — a ne.ntet gettlunának, a magyar Irodalom pártolásának fénye« tanújelét látjuk. Kénünkről — kedve« olvaato&iak pártolásával asembeii mindent elkftvetUuk, hogy lapuikat a«..n tiinvonalon tart«uk, mely a mllvelt Ii5l »ellem igényelnek éa finom liléiének megfelel, amint eit programunkban bSvebbeu kifejtjük. _ ■•—~ ..............(497— «»,!) FWap««kb»n Adunk lapunk minden ssáinában eredeti éa fordított betiélyeket, kMteményekut oly váltoiato* éa vonxó olvatmányul, melyek a ma-vgyar é< kUlfOldl irodalom jelen iiiuvonalán állá íróinak tollából folynak, i a feltilnő ujabb lehet A „l''eitti höly«Hv«tlp" Irodalmi r«;M«''. •égekel u igyekiillnk lapunk kóré caoportoiltanl. Tározáakbaa: A haamoann mulattató, a«lv éa elmeképiő, külrinnien a nSl kedélyvilágra ható történeti, tártadalmi, mftvétiell, éi irodalmi Isi- Dlvatképelak. Kgy lap Min ad minden (tárnában divatképet, eiiipán a „Testi hMgydlvallap llivatképeiuk gyO-uyOrüeu vaunak nlneire a Altér éi Kin urak eliö rangú divat-tértnél»«! valók. Mióta Altér éi K i • • urak hirnuvea dlvateiarno kával ^ei urak ..gyssersmlnd <1 k''nlsége a királynő udvari divat-árntai éi aiállitói) lépett lapunk öiiiskfttleléibe, a ffívároii hnl-gyeknek tinci uagyobb ter.lk toi-lettjeik beiieriéiére, mint lapunk elSfltetlinek, ai ornág bármely távol vidékén ii; mert ml ke.lve« kotslettégüuknik tartjuk ; Minden megrendelést kedve« el itiietfinöinkuek t leggyorsabban éi legpontoiabbau teljesíteni. Krre uéiva nem raak a minden siámunkhot mellékelt ki titnC divatképek adnak utinutatá«! nagysádtiiknak, haueiii aiou nagy, -¿0—ftO alakkal ellátott éa híven lejtőit miuta-iiivatképeink 1«, melyeket Altér é» Kit* urak divat A ..Pí''Hti hftjnydlvi»ll«p" dlvntrénie. r átoknak aduul tért. .F «váró a I ttom lénk" htt tükre igyeksslk lenni a pesti életnek. HlrszekrényQnk: Lapunk dl«sea borítékján magában foglalja a fSvároil, vidéki, külföldi élst tigyelemie méltóbb eseméuyelt. termeiből minden idényre klllnn adunk. Szabásmintáink. .Sem ha«al, «ein külföldi divatlap nem ver«enye«het •sabátiuiil-ták tekintetében lapunkkal; in rl nemcsak umj<\| minden «lámuuk ho« rtélsserll é« divatoa siabáa-mintákat mellékletül-, hanem exe-keii felltl még divatképeink utáu bármely fölült«''., ruha, vagy gyermekruha -íxabáamiutált ixiveaen megtxere<tük éa kívánatra gy >r-ian inegkltl.ljltk uaisyaá ltoknak. Kelmemlntálnk A )>-ggU''lagabli .válasatékbau. ax év iiiin.leu Kakához jlk ilma<v i lalulnak báj.»« »Iva«óuőiul> lapunk bau keliuemiiitákat, mindig a legújabb ¡/I»''« «x.-rént, « exek utált i« a megrendelést, ha egyenesen hoo.ánk fordulnak, mindig gy«r-• au é. «¿ívesen teljesítjük. Hímzés es mas nólmuakarajzmla-tálak: Mindig olyanok'', melyek nem c«ak a luxua, .halina c«él>Xerll«ég tekintetében is kiválók « féléven kint tóhb xxáxra menők. Amit a hölgyeknek tudni kell: Att megtalálják kedvei olvasó-uGiuk lapunk axon rovatában, mely .Ulnilll« V" b, tl gyek • aá inára'' e/iniet vi«el. K rovatban meglnuertetjük kedve« elő Síelőinket a fővár.»« minden oly Uiletévcl, mely a uöi pipere háxtartá«i tárgyakban rakiárral bir a fővárosban. Kiválasztjuk i legjutányoiabbat , legcxélatorUb bet tl esinoaabbat mindenből, alkalmat adván exállal hölgyeink n.''k a aaiik«''gea tárgyak be«sar-xétéhes, melyre mi ké«x«éggel •egé.lkexet nyújtunk egyaxerll le vélbenl megkeretéa után is. DivattudAsltásuak : Mindig lépést tart a», uraik."ló divattal. Világ..«an. értelmesen ma-gyará« meg mindent, ugy hogy ax egy«««rti leirát után akár minden .olvnaónőnk maga it elkéaí llbetl ruháit, vagy nta«itá«t n.lbat t<a bójának. Megvagyunk gyCtődve, k.igy a hölgyvilágnak a legkellcmetebb sxulgálatot l«»is«ük m által, ha figyelmekéi a krtxelgő fartangi Idényre Irányon, mellékesen érintjük még a«»n eKinyflkel i«, hogy tlkerlllt a főváro« ela.lrangu divatraktáraival oly ftiitekniteléshe lépnllnk, ml«v<rinl mlndoii \\|»áll, iimiiy.i»«/un,vi é» más ilynemlt fela«eielé«eket a leggyorsabban, kitnnu éa ¡«lete« váU''itvkban eatktliOlhellliik, - p»«tai. »«cy távirati megieudelétekre Is. ItrndkivAli krdvt-iiuntytk. , A ,l''. »ti hftlgy-dlvatlap niAlapjai, melyek minden hátnak d.sxei lehetnek, imír t!>" ki« k. pe«ar-nokót képelnek tttrténetl é« rtxinényi képeinkből >.«xe:tllitva, melyek mind hírneve« mUvétxek müvei. Kx évi lutllapiamk is: ax .Anya gyá»ia* - a .Nfi Imája" — i''s tava«x himnkei- ugy a költői f. Ifogá«, miül a uiuvrati kivitel cor^ela.''ga miatt igen lutgy \|.''laxé«beii ré«xeattltek. Jflvfi cl hu fcl. \ i iiiűlnpunk. Aaoiibaii még esvket i« folülbaladja atéptég — do különiiseu axon érdeke« körilliuénynél fogva, hogy női kéx mUve leetid. l''gyanl«, a nagyhirll Qillltl Msr\|lt egy eredeti .olajfestménye után a leg-pompátahb kőrajxban, külMIdi kllllnő müté«« által leeud rajxolva uj mfílapunk, « alegoriában a „>lull én jftvfl I" ábrásolja. l^en ««ép ettmenyl kép er, melyben a< emléket« t ét remény, női « átalában ax emberi t«iv e fókinctei gyítnyörO inegfejlétheii állnak elő c nagy mfivétsnő killtői corr. cl felfogása « a rajxoló kivitele állal. Még csak ast mondjuk el, hogy a infilap caaknem egi''asen kétten van. tehát «t é t k ü I d é t é-ben moat t e in m i a e ui fog bsn utlnkel a k a <1 á I y o t n i, ugy hogy kedves olöHxetolnk nmr ja-nuáihó folytán megfogják axt kapui. A kttvelkfxő (karácsonyi vagy újévi ajándékul alkalma«/ kodvexinéuyukbeu ré«xe«iljük juég t-fisstőinket i ed.lig megjelent mülapjainkal táját, rokonaik va>.-y ismerőteik sxámáia — a küldést, vagy utánvét«! mellett — a krivetkeső áron rendelhetik meg, 1) ,1''eréuyl Ilona a mohácsi hőinket temeti." Ara , ''Jl .Krsiébetsét Mária királynők, Nagy l.ajot tiijáiiál, II. Károly korouiixá«ál nétlk.* ira....... 3) .Hunyadi Mátyáa találk.-iáaa .''.!.« anyjával, Rxilágyi Krxsébettel 14.r>M. febr. U-én .Straxiitx «lati,.midőn l''odjebrád fok-ságából a királyi trón elfoglalására indul." Ara ..... 4) ,I.ónyay Alllia. erdélyi fejedelemné. férjét Kemény Jáuott ^ tatár fogságból kiváltandó, ékrxereit Imi tálja áruba.* Ára: fii .A Kuruex aaatony. Itoh, k (Ivftrgyn.''. I''atóesy Zaolla kivonulása Pxádvárhól, a mint Hveudi l.á/ár. a lal.auexok veiére lisxteleg előtte." Ara tí) .A király a királydombon katdw.gá«! te«x a világ négy tája felé." Ára 7» ,lindavár liőalea bevétele, IHl''.t. mái. ''Jl-én illet« honvédőink által." Á.a hl .Keiedelmi párbaj." Itéla »»».nftioil magyar herexeg párharexhan bvyő/í Jaromirt, a l''omeráiiok feje l,-lóiét. Ára 9) .A l''Uukflttl királyi.».- Ara . . 1<>) .Ax anya gyáata." Ara ...... 11! Jtli Imája." Ara ....... lií) .A tavaai hírnökei." Ara ■ , ISI Uj mfilap egy példányában minden egén és félévet e I ő-fisetfi, ha negyedévenként fixet ia e lő, 30 krérlré-a leaul, ét axon kívül, ha rokonai rénére még tnbb példányi óhajt, ugyanannyiárt kapja példányát. Nem előfixetfínek egy példány 2 ft — kr. ^y A mftlapok c«omagolá«i díja, kik thhb példányt reudeluek meg, külön etak - ft 30 kr. IT Megrendelhstő még axerkeiitősé.''Unknél .Pouton du Teraill" érdekfessitlí regénye két katetben, a kél kntet ara . . . — ft HO kr. 81 ve« gyűjtőinknek hat egystera bek(l!d»tt félévet előflxető után tUstelet példánynyal txolgálunk, uiegküldűuk a mellett minden niKlipot é* a kél kötet regényt is li«xtelethől. Klnllxi-írni fi llélt lt k : péux előleget fcl-ft M> kr. fl 60 kr. ft f>0 kr. ft .''dl kr ft :,o kr. fi M» kr. ii kr. It — kr. ft - kr tt 6(1 kr. fl 50 kr. fl M) kr. Kgét* évre, axas jauuártól deexember végéig Háromnegyed évre, asas januártól «September végéig b''él évre. axat januártól junlii« végéig Negyeil évr«, aiat januártól inárenna végéig Kelt l''eattu, deciember hnvában 1470. Király Jhiion, mint felel«« aierketxtS t kiadó tulajdonol. » frt « f,t. 4 frt. !í frt. Kaiuórft)- JóiKif, inlnt fómuukatárt. UJ mfilapra külOu 60 kr. HODAVIZ-GYAR. Átköltözködés miatt szabad kézbőleladatik a navy-^anlzaal s o d a v i z - g y á r, minden állványával együtt 1250 forintért. Bővebben értesülhetni Keufaertfer MátyaHnal Sopronban. (41IÓ w Csak a KOHH GYULA TflRSft norinbergi- , diszinü- és divatáru raktárában Naffy-K anlzséin. I» V 8 ti r ir V ix y h •/. o r ( tt r ti m ellett JUTÁNYOS ÁRON KAPHATÓ LEGNAGYOBB VÁLASZTÉKBAN !KARACSONI ,és DJEVII ajánaéltoltul szolffáló . . tárgyak s gyermelqátékok. (4«U -2) kiabált yensulx- 1 rs !► évi jóliilliiaaiil tiíjmlcllfi''lc li/Kti lianználatra it li>>j-nit^volil) niHianj tuki lvlvd i''kiKcii n larlii.-i.''lll ilk«''»-x/.itvn; rls/i''.lli. iő a«"r\|n:ii vövol; » rajtok <•}•.•>/. ''/.„ la I i» liiérliiMlii. Ilord''vró: , Arak : :>, ll, A lii''o.si ra. k. nii''rlókliivatal Ailal mv^vigagált t''-n iiii''gluMyogzctt núgyaxcgU (lírdi''H Ilit''. It''kfk ^ évi jólillláiwnl; inul) \|n)jitoaaii éa liiztoaan mér a í^dii tartiís. Ilorderő: I, ''J, it, 10, lő. ''¿i>, ¡10, 4tl, ;''h> niAsaa. Árak: il, ¿1, 2.», .!;''», 4;>, t»5, 7Ö; 80, ''.Kl, ItH», lltl frt." 9 Alitllllúrli''Kt''k : (lü évi jótálliU), vert vauból, ukrök, tohunnk, iiliok, síi», iiicgiuéréaérc. korlát nélkül, as,inban a ixüktége sulyokkal, Fakorlát lal éi aulyokkal inlndo» mérleg 16 frttal több. Vaskor lntt.il é. «nívókkal ¿0 ftlal drágább. A* esekhex ««llkaéges hitelei mlyok rond-kivül oleiók. «»•rtésok, borjuk, llurdfrt : A ra i 16, 20, 25, :t0 40 utiizaa. íoo, 120, if)0, imirM^T Ilidttiérlt''Ki k : Megtcrliolt kocáik vagy több darab állat mcgraőréaéra. HonloM: üO, , tiO, 70, «SO, loo, 120, 160, 170, 200 mAtau. Árak: 3Ü0, 4o6, 460, ftiÜ^T Öi>0, Ö00, Ö5Ö, 700," 7f»Ö frt. TovAbbá iiiindon kigontlollintó, bármily szorkozotü mérlcgok éa aulyok. Vidéki mogrfttdoltWk ux-öaazog bukiildóac vagy utánvét uudlutt azonnal toljcaittoliiuk. <~1 W) Bnarétnyl L.. éa t^rseLl, mérleg- ■''•« méilegsiily gj.ír.i ét hídmérleg-építő intóxnt.) Iléetiien. Főraktár: Stadt , 3ln\|erstrasse N o. SÓi MAGAS ELISMERÉSEK a köhögés, a rckedtség és nyálkássá^ gytigyitása érdemében. HOI''T JÁNOS udvari s/wíllitó ur közpoofi rakttiránnk Udcabon IL KARTINTHRRIJVía H. (iwi-Í,) Senoiec, májú« ''.''I. ix7n önnek Maláta-cgéneéB ohooolátfját már egy áv óla bánnál i egy találón, hogy Itea jó s kellemes reggeli éi az egétiieg fenntartására nem Ii fin keezltaéaye Írást dloiiri- Garzarolll Teréz, ti. nareaoil grófnő Modor (Possonynálj, mártiua 17. 1K70. A kitűnő hatái, melyet hotiiae kdhögestm enyhlttseUl az Br Malata-klvonat-egesiség söreból az eteó 6 üveg elhasználtával tapasztalék, teljes hi«al ómra busdit a udvariasan kérem axonnal 1:1 Üveggel küldeni. Báró Karg Jánoe, o«, kir. lováitmeitsr. Maros-Hlye, febr. iI. 1870. Kérem, «xlvoikedjék nekem kltiintf maláta mell-boabonsjalból két do- bottal kUldenl. , . Wass Barba grófaő. "''T1'' ,7; ,rt7° Al e9*n kltflaö maláta-egészségsttr Igen nagy szolgálatot eizküzllit rög- zStt köhögés ét nyálkásság enyhítésére, l..gk»telehi.i télre u,uét nagy ......uiyitégben rendelek. Nemes Wiedmann Erno, e«. kir. nyűg. exredet. Nagyszombat, febr u. 1«70. Önnek Maláta nell bonbonsjal rekedtséggel járt izáraz köhögésre találóan t jótékonyan hatván, kérek innét egy i\|oho»xal postán küldeni. Molnár Amália, rárdaittexa 610. Promontor-vár Maláta-kivonat egészeégsöre nóm egészségére rendklvfll jól bat, felkéjem iimét Ont »gy negyed akónyi kltldeméuyt axonnal nUuvét mellett etxkÓxrtlni tieaien. Graffenrled Manó, kapitány. Intés hamisítások és utánzásokra nézve! Valódi minőségben Nagy-Kanizsán Wajdlta József urnái kapható. Wajdits József kiadó, lap- nyoiuda''tulajdonos gyorssajui n)om4sa Nagy-Kanizsán. ^agy-Kanizsa, 1870. deezember 17-én. 51. szám. Kilcnczodik évfolyam. Zala-Somogyi Közlöny Kiterjedve SOPRON-és VASMEGYÉKRE. "Veiryea tartalmú txetllap , a szépirodalom, kereskedelem, ipar, ¿irtÍMat, tirdomáiiy és mOvészct kflréMl. ■M4I HMktlN, i syskrss «átfél vs«r kél iru. Mterkruttöi irodn én kind«» liivAtal: WAJD1TH JÓZHCK köuy»kerMk«dí»íb»n. Elöflzotósi föltótelok: ki.bo. kor.Uu«! ¿1 túlikra j.o.lii. kllí.l»í Kglm fvrf : • fi ír» -- kr Kii irt* -3 . - . I>vn«fyilr« - I . &0 . Hlrűetói A hst b»«.Wio« prtil (oriri l-»»0r 7 kr. V-»»Ar fi It mMn további hrlkUtWrt H kr. IÚ)7«K.lij niimlrn tgrt» W kr. A .Nyílt t.(r<>ii" i''k''y l''i''tit »or lioikll«i ilijn ló kr. [ s mn -Hums rrrfcrxs rrfMtsxuuK ssrr-. T-jxc - ■zzess&a.^rzt-? r - sj ouC ATA rt.-^i. -j . Az emberiség nevében! a „Peiier Lloyd" kiivetketö felhivdtt ttt kötlé: <• .Bármily nehezünkre essék, ujolag ii olvasóink jótékonyságához kell folyamod-naik; a miről értesittetünk sokkal sziv-szakgatóbb, semhogy megne kisérlenók legalább valamivel, ha még oly kevés lenne is ily hallatlan nyomor enyhítéséhez járulni. Németországban mintegy 300,000 franczia, miután vitézül verekedett, s a halállal bátran szembe szállt, tartutik fogva. Miuden lehetőt megtesznek értök, de ép e lehető igen kevés. A németek százezrei szintén a csatatéren állnak, c mellett a bénák, az elesettek özvegyei és árvái sok emerre számitható. Mi maradhat itt a szegény fran-cziák számára? És ezért — mint''a leghitelesebb forrásból értesültünk , — a fran-cziák ezrei a szabadban sátorok alatt kénytelenek tanyázni.... sátorok alatt a jolen időszakban! 8 mi még borzasztóbb, ez emberek félig meztelenek, ama kevés ruha, melyet .viseltek, a szó szoros értelmében testükönVrothadt el; felső ruháról már rég nincs szó; de ma már könyeu megszám-lálhatók Hzuk is, kiknek csak még ingök van.......deczerabcr hóban 8 fok hideg ben! Az örök irgalmasságra kérjük azon olvasóinkat, kiknek tehetsége féligmeddig megengedi, hogy hozzánk fehérneműt,(menynyire lehet gyapot ingeket vagy ujjasokat) mclegruhákat vagy pénzt a szegények számára beküldeni szíveskedjenek, kik idegen segély nélkül a megfagyásnak vannak kitéve. Ez nem megszegése a semlegességnek, de a valódi baráti szeretet cselekménye, mit magok a németek is bizonyosan teljesítenének, ha magok is oly igen igénybe véve nem volnának." Szóljunk -e mi e felhíváshoz valamit? Azt hisszük nem szükséges, minden olvasónk belátandja ama szerencsétlenek borzasztó helyzetét és a mennyire lehet legalább részben fog segíteni. A kegyes adományokat,fai is elfogadjuk, b a .1». Lloyd" szerkesztőségének fel-küldjük. .Zala-Somogyi Közlöny'' szerkesztősége. A tél a gazda barátja! CUi<Um»U tlwcfutttU«. Brr! mily vakmerő állítás,fogod mondani nyájas olvasóm — székedet önkénytelenül közel óbb vonva a melegét árasztó kandallóhoz — s villámként vonul át agyadban — kemény hideg, — sok nedvesség, — drága tüzeló, — henye s tétlenül töltött idő s. t. eftéle gondolatok — h elnevezed e czikk íróját mindennek, csak gyakorlati, practícus embernek nem. Czélul tűztem jelen czikkembeu fönnirt tétel megoldását, — ez képezi tehát értekezésem tárgyát. Mint mindennek ~ ugy jelen állításomnak is életrevalóságát ama né/pont tünteti legjobban eló, — a melyből azt tekintjük s ha gyakorlati oldalát vesszük, bizonyára olyasokat födözünk fel, melyek a fólulctes gondolkozásnak semel pro semper láthatatlanok maradtak volna. A józan gondolkozó mezei gazda, kinek rendeltetése a talaj megművelése, — miuden alkalmat felhasználand czéljának minél hainarábbi s biztosabbani elór&óre. Minthogy pedig a mezei ipar nagyrészben a sikeres növény termelésen alapul s minthogy a sikeres termelést a talaj toruió .ereje (termékenysége) mozdítja elő — így az akaratnak a föld rcspective talaj megter-mékenyülésére kell irányulva lennie. Már pedig e czél eléréséhez a tél fagyával s nedvességével lényegesen járul hozzá. A göröngy, (helyivel közzel hantnak is nevezve) melynek nedvessége a fagy által térfogatában nagyobbodik az elmállást — elporhanyulást vonja maga után. Innét a fagynak porhanyitó ereje. Mig ellenben a nedvesség mint közvetitó a táp anyagok iöloldását eszközli s igy a növény diszlést indireete segíti elő. Hogy azonban ezt részint a fagy, részint a télinedvesség: hó — esó — köd — dér s. a. t. alakjában a földben eszközölhesse, — a gazdának utat kell nyitni említettek behatolására, mit pedig mély, rögös s darabos őszi szántás által érhet el. Innét magyarázható a tavaszi vetemények sikerült termelése, ha a föld még ószszel meg volt szántva. Hogy azonban ott, hol a föld parlagon hever — felső rétege önsülya s egyéb körülmény következtében annyira lelapult, — meg^ippadt, — hogy sem lég, sem nedvesség kellően be nem hatolhatván, — szintén hasznosan működjék a téli fagy s nedvesség — ez lehetetlen; de nem is várható, mert hisz a mihez várakozást kötünk — saját igényekkel is birq^k. így ha a tél porhanyitó s termékenyítő erejét felhasználni akarom földem javára — ugy minden esetben földemet arra elő is készi-tendem. De menjünk tovább! A 19-ik század ugy látszik az erdó kiirtást tűzte ki czéljaul — számos helyen hol rengeteg erdók voltak csak f>0 év előtt ii — most vetések zöldellenek s a fa, melyben ezelőtt 100 évvel bővelkedtünk, oly magas árra szökik — minőt csak képzelni sem .mertünk volna. Igaz — vaunak szénbányáink — melyből roppant mennyiséget produkálnak naponkint, de a fa árával ez is lépést tart s ára oly arányban emelkedik mint a fáé. A tüzeló szűke s drágasága intsen te hát a takarékosságra, mi pedig az anyagi jólét egyik fó emeltyűje. Takarékosság nélkül vagyoni gyarapodás alig lehető, mert egyedül szorgalom s takarékosság párosítva adhat gyarapodási eredményt. Azt mondják végre, hogy télen által Hirdetőieket elfogad: N.-Kaslisáa: •KiAPÓ.HIVATAL.MM: IKttl.lg M. 80«., Naotarfgiwlls-, Majst-a.- Fraakfsrt- 4« ftatti-bts: IU AAK.VSTKIN A VOOl.KU. Upon-. Btrn-, 6, SUtt\|<rtkaa: HACH8KA TAKSA. Bécikts: OITELIK pihen a természet s működő ereje szunnyad. Azonban ebből még nem következtethető, hogy az időszakot a gazdának is tétlenül kell töltenie. A legcsekélyebb kis gazdaságnál is egy kis előleges tervezetnek kell lenni a terményekre s azok termelésére vonatkozólag, , — mert kijelelt utvezető kalauz s szilárd alap nélkül a gazdászat döczög. Ha a gazda azt sem tudja még ma, hogy holnap egyik másik földjébe mit s mily rend-bcu vet, — ott bizonyára az eredménynél a terv hiányzata érezhető lesz. Nyái ou vagy jobban baksaiasau mondva munka tevő időben ez és ily félékre a gazda nem igen ér reá, hanem u józan ész a téli hosszú estékre utal — ez a legalkalmasb idó ily tervezetek készítésére.) Hogy mennyiben oldottam meg tételemet, ezt a nyájas olvasóra bizom — de szabadjon ismételnem: „A tői a gazda barátja!" Baksa (Baranya.) LIKBALD BfiNI. lett felállítás», berendoséi és unitásra kiküldött hivaUlnok megérkozéso után as állomás azonnal megnyittatik és a közforgalomnak átadatik. ö-ör. A kiküldött hivatalnok ás okUtáMal párhuzamban egyúttal a» illető mellékállomást is kezeli mindaddig, mig a váJUlkoső elsgendő-log betanítva a agy szakosztály álul kilUMndö fó- vagy legalább tissti állomáson kiáltott ringája nyomán, melyről a dolgosatok a vizsga-jegyzőkönyvvel együtt felUl bírálat végett ide felterjuaztendók as állomás önálló vezetésére képesnek nem nyilvánittatik. 0-or. A kiküldött hivatalnok a vállalkozó nak teljes és szakavatott kiképzéseért felelős s a tanítást legfeljebb két hú alatt teljesen be kell hogy véges«. Pest, 1870. nov. 6. M. kir. távirászati rendelet, melylyel a mellék állomások kezelésére vállalkozó magánosoknak esetlejjes otthon való tanítására vonatkozó elvek megállapít-tatnak. UO,4üH/t>74D. 1870. Többször felmerült azon eset, hogy a távirdai mellék állomások magáukezelé«ére vállalkozni hajlandó magánzók jelesen póatamcsterek és gyógyszerészek, a szükséges urak képzettség megszerzése czéljá-ból, lakhelyeikről elnem távozhatván, egy alkalmas távirásznuk oktatóul való kiküldetését kérték. Kmlitett, ugy a» államra, mint egyes vállalkozókra nézve hasznos magánvállalkozás elősegítése tekintetéből irt esetekre nésve ezennel megállapíttatik: 1-ör. A távirdai mellékállomások kezelésére vállalkozó s rendes hivatali lakhelyeikről elneiu távozható magánosok beUnítására saját kívánságuk folytán, amenuyire a távirdai közszolgálat érdekei megengedik, arra alkalmas hivatalnokok küldetnek ki és pedig a tanítás egész UrUmára szabott (00) hatvan frtnyi átalány mellett. 2-or. Kzen kiküldetés azonban e»ok akkor történhetik meg, amikor a megnyitandó és a magán vállalkozó álul adott helyiségben teljesen felszerelt távirdai mellék állomás ma-gánkezeléséro vonatkozó tiszti szerződés as illető magánvállalkozóval már megköttetett h a szakosztály áltál helybenhagyatott; íj- B or. A kiküldetés előtt az előbb említett szerződésen kívül még egy pótszersődés kö lendó, melyben a vállalkozó kötelesí magát, hogy a 00 frtnyi tanítási átalány felét azaz hurminos (30) irtot ő tizeti; azon esetben pedig, ha bármely okból a tanulást abban hagyná s a vállalkozástól visszalépne, a tanítására kiküldött hivatalnoknak járó 00 frtnyi átalányt egészben, valamint,a távirdának más helyi ségbo való áthelyezése miatt okozott költsége ket is mogtériti. 4-or. A távirdának a vállalkozó házánál )''Miot » g»«iU»»ui Irókmk • ctikk iriir» H«««k. A kiváló mil, ipur tt lurtitseti ttrmányek ét tudonuinyoi tnldlnxányokrn ttrjédö londoni nem-MÁiöni kidllitdii torosat 1871. 1 ivbtn kttdüdö rittittkidllitdtdnak TERV- RAJZ A. (Kiálllti Urtslna 1871 ir május MSI ootober r* K«íf.) A kiállításra csak oly tárgyak fogadut-nak el, molyok újság álul, as olőállíUs jelensége álul, olcsóság által vagy más tekintetben litünuek. Minden kiállítandó tárgy a kiállításra való elfogadása előtt a földművelés-, ipar-, és (croskedolmi Minister ur 0 Nagyméltósága álul kincVosendŐ bíráló bizottság blráfaU alá esik, mely inegvíssgálandja, vájjon fenebbi tulajdonságok kösül legalább egyik elegendő mértékben inogván-«, hogy as elfogadás indo-colva legyen. A kiállítási területért bér nem köve-teltetik, az angol kiállítási bizottság a kiálli-tók rendelkezésére üvegszekrényeket, állványokat és egyébb berendezési késsületeket (különösen gőz- és vizerőt) bocsáUnd. Diszérmek nem oszutnak, helyettük azonban minden kiállitó okmányt kap, melyből kiderül, hogy késsitménvének a kiálliUsra való elfoga<lása álul ki lett tüntetve. Esen okmány minden tekintetben dissérem gyanánt lesz nasználtmjó. A kiállítási tárgyalj felállítása nem orasá-gok vagy nemzetiségek szefhttf hanem osztályok szerint esskösöltetik. Az 1871-íki kiállítás következő Urgyakra terjed. , I. »nxtftly. SsépmúvrHiet. 1. A festészet minden nemo: olajban, vis'' ssinekben, zománcsok, porcsollán festések s a.t- 2. Szobrászat: márvány-, kő-, érez-, fa-, elefántcsont s egyébb anyagokból. 3. Aczél- és fa-meUzetek, kőnyomatok, fényképészet. 4. Kpitészoti rajzok és minUk. 5. Szőnyogek, kárpitok, himséaek, schaw-lok, csipkék s. a. t nem a gyáripar, hanem inkább mftvésseti készítés, rajs, anyag és alak szempontjából. 0. Mindennemű díszítési gyártmányok rajzai. 7. Kégi mfttárgyak, festészeti, vagy mozaik, vománcs s. a. t áluli utánsaUi; electro- typia. II. noilsl)''. Gynrtn» én neveié» Agy. 8. Fazekas áruk, porcsellán, kőedény, (fayenco), majolika, terracotu, as előálliUsok-h»s használt legújabb anyagok, gép«k éa gyártási müfolyamok foltüutetésével. ^ '' - ■ e^ I '' '' 9. Szövött és fonott Aruk gvopiuból a nyersanyaggal és gyártási készületekkel s. a. t. együtt. 10. Növelési szak; a) iskola épületek felszerelve; b) könyvök, fóldabrosiok, földgolyók, műszerek a. a. t. c) a testi cró kifejtésébe» szükséges tárgyak, torna-eszközök, mulatási- s játéksterek ; d) « szépművészet, termésioitan és termé-szetrajz tanításához azükaégcs példányok é-s ábrául tok ti) á tanulók kiválóbb dolgozatai mint a tanítási rendszer eredményének példái. III. uMtáljr. Mindennemű tudomány»» Mfi''drjtónrk <:n találmányok tekintettel nlk«lm«giÍMukrr. a különbféle Iparngok-bab. IV. oNtlály. KrrlrMPt. 11. Kittlnóen termesztett uj és pitka növények, gyümölcsök. zöldségek és virágok: A II. éa 111'' ositAlyba Tartóid tárgy nemeknél a .kiállító csak egy egy \|>éhlAnyt Állit hat ki. Egy a ugyanazon kiállít«'' ternielvényei-ből több )H(ldAnyt csak akkor bvxhat, ba azok alakra vagy az clóAllitAs módjAr^ nézve egymástól külöiubözuek. Miuden tárgy jogygyel lAtaudó cl, moly ¡» kíálliiásra való elfogadás okAt tartalmazza, és mely búi tárgy leírása illetőleg magyarázata kivehető. A szépművészeti osztály minden évben újra elé fog fordului. A« egy«* rssl«tkiállila-aok közti időközben nz élő művének képeit tartalmazó osztály nyitva fog tartani, ugy hogy állandó alkalom leend képeknek és cgyébii műtárgy aktiak eltolására. A brit mutcUDT totóin os összeget fog fordítani műtárgyuk rnegvé-telére. »-,pen uem szükséges, hogy a kiállitandö in A tárgyak külön a kiállításra legyenek ké-axitve, hantyo már régebben készültek is, A mennyiben nom ismeretesek a külföldön, aki-állitáara elfogad Útnak. V A kertészeti terményéi? kiaiUtását illetőleg, ax angol kirAlyi kertéftaeti egyesület részé? ről, moly axt egyetemben a kiállítási bizottsággal rendezi, még külön intézkedések fognak tétetni. Bejelentési ivokot kivAnutra küld a iiiagv. kír. kiállítási biitosaág (Krisébuttér 1. ax. I emelet), a hol valamint a buda-\|h-slí kereske-delinj- és iparkamránál íLlojd-épülcl 11. emelet) minden kívánt Iclvilágottiiá» is adatik. A bejelentett kiAllitási tárgyaknak legkésőbb 1K7I''január l-ig a magy. kir. kiállítási bixoltság helyiségébe kell küldetni, a hol elfogadtatásuk megbirálása végett Londonban való elküldésükig ki lösznek Állítva. A hazánkban megindult ipari emelkedés belterjes és hatályos további kifejlődésének azon lótékony befolyásra van szüksége, melyet a külhoni sokkal magasabb fokon álló ipará- gok'' példája -az ipar, de különösen a niAlpnr minőségére még kovésbbé előrehaladt előálli-tóíuknAl okvetlenül'' gyakorol. Azon töiekvés, inely az ipari művészet tW inűtau t<<ren tett leg-ujabb haladásokkal az egyes országoknak valódi, nemcsak középsxorU, hanem loginagaaahb ipari előállítási kéjios^cgét és ckkép a különböző iparágok tényleges állapotát lehotfileg tisztán fel ismerni óhajtja, még Ang»lorsz.áglmu is nyilvánul, mely ország vulumenny i más iparos országoknak jelenleg is el nem éri mintaképül szolgál. Miért is e törekvést csak annálinkább kell oly országokban érezni, melyek — mint hazánk is — Ily példát követni igyekszenek. Miután azonban az utolsó két nagyszerű világkiállítás arra tanította a gyakorlati angolokat, hogy a kiállított tárgyak sokasága, az összeállításnak nagyszerűsége bármily magasztos látványt nyújtson is a nagy közönségnek az emberi haladásról — nem valósítja a termelők alapos okulására és előmozdítására irányzott lulajdouképi ezélt, ilv ixitnpás^éa költséges modern vilAgkiállilás helyütt egy uj kiállítási reuiIsMir fogadtatott el, melynek feladata a kiállítandó tárgyak megosztása Által, j továbbá a mostanig rendezett kiállításoknál !•• ; megesni képviselve Idilli Szokott kíseliii jeleh-'' tiWgVi tárgyaknak kizárása és csupán ;vz. ! ujabbszerA, kiilöllös olcsiiságuknál vagy pedig i kitilnö minőségüknél fogva teltilnű tárgyaknak \| elfogadása által á kiállítást valósággal tanul : ságusfA, serkentővé t-s hasznossá tenni. A«nn ruméliyr láhlAljuk, liogv liu/tti infi-vészeiul;. és még inkább gyárosaink é-a kéz.niA-iparosaiuk luímlent el fogunk követni, hogy a londoni kiállitilson, moly minden eddigi kiálli U''tsjiál sokkal nagyobb mértéiben-és tókélete-salib módon lesz tanulságos, serkentő és hasznost, valamennyi kiállítóra és látogatóra nézve, [^Magyarország részére érdemdús helvét vívja űak ki. v iVit,. [StU. u«ve»uher Uayábtu«. -------- 1''OSNBU KÁROLY LAJOS, A ''liinil»iilbiAlliUtis kikntit.^ iu»nyi«r k. ••«(■> • stkinat íkkit <">1h")n( I jípví.''i. A balaton füredi S Z E R E T E T II Á / \ . 4 m ulufiszalnílijui, és luízi romlje, i. alapszahAlvok. 1. Az. íutézet e/élja : l-szor a hazának müveit, erkölcsös,'' jó polgáraivá <-s szorgalmas munkásaivá nevelni o\|y teljeeeu vagyontalan, anyagilag ém erkölcsileg elhagyatott liu gyermekeket, kik vagy ArvAk, vagy szülőiktől kellő értelmi s erkölcsi növelést uem nyerhetnek, tehát a kik helyzetüknél fogva különösen ki vannak téve az erkölcsi elromlÁsnak; 2-szor hasonló intézetek számAra oly nevelőket képezni, kik egyszersmind ezen intézetben szerzett elméleti és gyakorlati tanulmányaik Által az ISIIK. XXXVIII. t. ex. értelmében elemi népiskolai tanítóságra ia képesitvu lösznek. 2. S. Mindi ezeknél fogvá a b. fürodi „Szerotetljáz" a mellett, hogy a szegény novolö intézet egyszersmind az. IMtíS. XXXVIII. t. el. negyedik fejezetének Iti ^-ai értel- mében létrehozott eleiní, és felső népiskola és tanítóképezde is leend. Az intézőt mindegyik tanfolyamára évenként nz igazgató javaslatáru az igazgató tanács álul megállapítandó időbeli nyilvános vizsgák tartatnak, melyre a tankerületi tanfelügyelő is a vizsgák ideje elolt legalább két héttel az. igazgató Által írásban meghívandó. A képezdoi tanfolyamot az intézetben bevégzett tanító növendékek az IHüK. XXXVIII. t. cx. KI.''). §-u értelmében bármely a házában létező nyilvános ké\|>exdébeu képesítő vizsgát leheiffok. Ila pedig intézetünknek a jelen sza-bályxatbau tervezett szervezete az intézet anyagi erejének növeked«Wvel teljesen életbe lépeml, s ennélfogva a közoktatásügyi kormány ezt nyilvános képezdéül is elismeri; akkora paedagogiai tanfolyamot itt bevégzett tanító jelöltek* magában az iiitózetbcn is tehetnek ké-pesitö vizsgát. Ivzeu .ÖzeretetliAz" hitfelekezeti jelleggel iioih biró oly .intézet) mely Im>ii a jelen szal''iíly/ut éfUdmébon: bármely vallású szegény link felvétetnek, saját vallásukban neveltetnék, és egyházi tanaikra a lehelőségig t^azaz, a mennyiben oly egyének helyben találhatók) saját egyliA/ukbeli egyének által taníttatnak. ■ 4. Ij. Az intéz.''tl tan- és tieVeléni íiyelvw magyar. Azonban nz \|X7l.~év végéig, (inig t. i. a jelenlegi igazgató a magyar nyelvet kellő1 leg elsajátíthatja: a tanít;'';« részben német nyelven is eszközölhető. íi. Legfőbb növelési eszközök : 1-ször. A vallásos cnsiilel ápolása és lcjlesz- ti-se ; 2-or. Az egész, intézetnek, s az. abban való élotlllédiiuk oly családiasán berendezése és vezetése, hogy az. lehetőleg a jó háií család életet hulyeltcsiUu, és az egysz.abásuság elkerülésével az egész, neveli* arra irányo/.tassck. hogy a szeretet'' uralma alatt egyszersmind a szabad egyéniség, az. önálló egyéni jellein fejtessék ki a növendékekben. ¡l-szor. Az IXtiK. XXXVIII. t.''czikkhen ineghiitAiozott elemi, t''-s telső népiskolai tanío-lyitmokbnu az állami tanrendszer szeriiit való oktatás, és mindkét tantoiyaiuuak bevégzése. t-sz.er. A növendékek erejéhez mért mindennemű gazdasági munka, s különösen a kor-j tés-zetben, szőlő é-s gyümölcsfa mivelésbon '' adandó elméleti és gyakorlati okUttá. I ö-szor. Kendre, tisztaságra, pontosságra és figyelemre szoktatás.a-» (i-szor. A novelouuk személyesen folytonos jelenléte, és példája. 6. A kitűzött föladatnak az olaorolt eszközök Által való megoldására első sorban az. intézet, igazgatója van hivatva, ki mint a növendékek gyiunoló-atyjn, novelójú és tanítója, köteles kzurotottol és teljes odaadAssal növen-dékeinok élni. As Igazgatónak segédkezik, a háztartás kezelésében, sajAt neje, mint hAzi anya, vagy annak -aem létében a gazdaasszony. Az. igazgató alatt Alinak, s vezetése szerint neki segédkezve működnek az egyes csu-ládok nevelőiül alkalmazott tani lók, továbbit a tanító gyakornokok és a tanító növendékek. 7. Az igazgató ipt egész intézőt paedagogiai berendezésén és vezetésén felül: 1-ször a felelősit cg é-s részletes számadások inellult kezeli s vezeti a háztartást, a kerti-, iiiez^i-, és szőlő gazdaságot, s igazgatja a szükséges "segéd személyzetet. Az. anyagi ügyeket kettős könyvvezetés mellett kezeli. 2-szor az igazgató tanács jóváhagyása mellett elkészíti a fegyelmi szabályzatot, IiAzi rendet, tanterveket, s óra rendeket. .''t-szor a tanitóké\|iozdéb«n rendesen tanít, és (fólog kezdetben) szükségeseién p. o. tanítók hiányában az elemi s felső népiskolai tanfolyamban is tauit, sőt mig csalAdtanitók, vagy .vzokat helyettesítő gyakornokok loszm k az igazgató teljesíti a család tanítók minden teendőit is. Az igazgató díja. a megválasztáskor vele kötendő szerződésben Allapittntik meg az igaz- gató tanáés állal. ..... X. Az intézet növendékei: l-ször közönséges növendékekül felvett elhagyatott szegény gyermekek, és lí-or tanító-növendékidc és gyakornokok; J. 1». í^. Közönséges növendékek dólyétet nek, kik : l-sfcör a magyar királyságitól, Ü''or le .alább hat, legfölobb tizenhárom évesek ; ¡l-szor szellemileg müvelhetők, taníthatók, testileg CL''észiégesek (különösen rngAlyos vagv chronikás bajban nem szenveilnek) be vaunak oltva, és munkára képesek. Minden felveendő uövendek a felvétel alkaliuAval az intézet orvosa Által mogymgAltatik. •i-szer eddigi életkörülményeik, életmód jok, anyagi helyzetük és jellemük hiteles kimutatása Által igazolják, hogy ugy szegénységük mint erkölcsi helyzetüknél fogva a fentebbi >1. értelmében igényt tarthatnak uz intézetben felvételre Klloi\|bon nem vétetnek fel: 1-ször kik nem taníthatók; 2-szor kik testileg nyomorékokvagy ragályos betegségben szenvednek, U-azor kiknek testi tdkolAsa vagy természete uem engedi meg uz intézetbeli életmódot, vagy a gazdasági munkákat, -1-szcr olyanok, kik megrögzött kóbor életűek, vagy már szándékosan gyújtottak, Folytatás a mellékleten. TARCZA. Ma ünneplék világszerte ama nagy szellem ^születésének százados évfordulóját, kinél nagyobbat a zeneművészet felmutatni jneiu képes, ki mint elérhetlon fényes nnp jelent meg az égen, hogy ragyogjon az egész világon, inig csak a hurok hangot adnak, mig egy érző s/ív dobog a földön. Született 1770. decx. ÍG-An Hóimban. Klsó tani tója atyja volt, ki mint vAlasztó-feje-delmi udvari énekes szerepelt; axulAn tanította J''/eiffef zeneigazgató, később Edtt n és Ne/», ▼égül ll/íjde» és AIbrechttbarijer. Ismerjük e tiszteletre méltó heveket, egy-egy luűvóazt képvüelnok azok; lieethoven azonban fölülmúlta mind, a tanítvány kifogott tanítóin. (> már kora iljuaágában elbájolt mindenkit he gedü és zongorajátékával; tizeuegy éves korában tigycleiiigorjesztő változatokat, souátokat és énekeket irt. E gyermekkoriakon és néhány apróbb darabon kivül műveinek száma 111»), u. m. ''.» nagy simphonls,t(ibb nyitány zenekar számára, b űoncert, 1 hegedUcoucert, 1 septett, I sexlett, 4 quintett, Iti quartett, 4 trio, liegedü, víolin és eello számára, H zongoráit io, ''Ji> xongorudur, OK zongorasolo, 1 oitvrn, I oratórium, ~ nagy-mise, különböző énekek, és dal zongoráki-sércttel. A lángeszű tiutul művésznek vad phanta siáját alig voltak képesek fékezni tauitói; tán '' Icgtöblietlliajoskodott vein emiatt Albrnhitb>r-ijer, kinek elveit elavulniuk tartá. Müvei láng-lírzeluieiuek legineghutiibb festévei, jobbára a forró szenvedélyesség hü kifejezései, mintha mythologíui (Jrj''htui tanította volna a hangszerek kezelésére,, hogy bűvös Zenéje által illeg-szelídítse a dühödt vadállatokat, maga után csalja a fákat és kőszirteket, s lecseudesilae a háborgó zivatart. '' 1702-tól haláláig folytonosan Hécsben tartózkodott, majd mini Mikn főherezeg és kölni vAloszló-tejedeleni udvari orgonászn, msjtl mint magán zeneszerző, majd pedig néhány heri''zeg JiHHt frtnyi évdijul ajánlott feUieki oly ft-ltétellel, hogy Mécsben maradion. Nyá rou ál többnyire kirándult Mudlinylo, de a viz^orsag nem olt ragadta el századunkból e drága áldozatot — mint némely Lexikonok hibásan írják, — hanem Mécsben a Mchwiirz-spaníer-bázban, (Alservorsladt 200. nz.) melyhez közel egy utcza is az éi tisztelőiére „Beethoven utcza* nevet nyert. Ks e gyászéin lék ii nap 1827. uiárcz. 2ti. (nem 27.) ^ejeitlln.i kiséret és pompa követte ko\|s>rsé>ját H''iilniny talu temetőjébe, (nem a bécsi-wüliriiigi nagy sírkertbe,) hol most hamvai felett nagyszerű emlékoszlop áll. \ Ax utolsó nyarat ÜnrijctHdoi''fbun tólté (Krems melleit) János livére birtokán.Ott r« n deseti félhalkor már elhagyta éji nyughelyét, asztalához ült, kézzol-IAbbal adta ax ületiyl és dúdolva irt. Kélnvolcxkor kozöa reggeli volt, hol Beethoven keveset, néha initsem beszélt"; látszott rajta, hogy ilyenkor is liai^lengerében itszott. Reggeli után a szabadba sietett, bekalandozta a íigeteket és riioxéket, kezeivel ha- darászotl majd igen lassan, majd isinél igen gyorsan járt, amint épen zenei hangulata magával hozta, gyakran megállt és zsebkönyvébe irt. (¿elegy kor szokott hazatérni, aztán ebédeltek. Kbedután szobájába ment és ott maradt ¡1 óráig, akkor ismét elment és kin járkált alkonyatig. lütto^tédnyolczkor vacsoráltak, vacsora végeztével szobájába vonult, 10 órAig irt, az-után lefeküdt, némelykor zongorázott is, habár zongora nem "az ő szobájába állt, hatiem a teremben. Szobáját szentélyként űriste, szolgáján kivül abba másnak nem volt sznbad belépni. Jk''elhoven — mint ismerői mondják — csak egyszer volt szerelmes, akkor is szerencsétlenül;'' ez idő óta a külvilággal mitsein törődött,-egy önalkotta fensőbh világban élt, és csaknem mindig szerzeményeivel foglalkozott. Közép termettől és egészséges testalkattal birt; szelne sajátságos tényt sugároztak, mit csak lángeszű embereknél az ibleUég pillanatában tapasztalhatni. Magával mindig zsebkönyvet vitt, iiiclyho azonnal följegyezte, ha geniusa különös dallamokat sugallt. Kbben környezete ól épen nem zavarta meg s ismerősei némán köszöntve haladtak el ilyenkor mellette. Ila valaki niégia háborgatta, felingerüll és szemei tűzet lövőitek, villámokat szórtak, mint haragjában az ég. korán elaggott és megőszült, mindegyre nehezebben hallott, mig 1K 10-ben teljesen elveszté hallását, a egész vi-lággyülolóvé lett. Születésének százados évfordulóján nemzeti színházunkba .Fidtlio* czíinü egyel-len operáját atlák, mely nemcsak azért egyetlen, mivel ö csupAu ez egy operát irta; haiieűi mivel e nemben pirja nincs a világ .minden operái között, /Vdctio (Leonore) írására a híres operairó Buliori ismeretsége adott neki alkalmat, ki ót a drámai zene hatásával és előnyeivel megismertetvén, rábírta, miszerint Honn- \ Utthmr kormány"tánársn M</c/ío cziiuü axö- í vegköny vének megxenésitésére vállalkozzék. I A remek mü IttOC-ban adatolt előszí>r a wie-doni színházban, de a szokatlan hang, nagyszerű irály fönsége nem nyerte meg tökéletesen a közönség tetszését, különösen a gyAzelemit''as ledér íranexia tisztek felületes inűizléeét nem elégitó ki. K mogneiuértés, e félreismerés, anv-nyira visszataszitá az érzékeny kedélyű szerzőt,-hogy soha többé nem lehete rábeszélni, az opo-rairásra. Legyen azonban elég ily szüktéren e rövid megemlékezés a nagyhírű művész irAnt keblünkben tAplAlt mély tiszteletünk és hődo-latuuk kifejezésére. Kötetekel, sőt egéaz könyvtári kellene ugyia összeírnunk, ha mindazon nézeteket cSak elősorolni is akarm''ik. melyeket Beethoven műkitdéso és művészeti jelentőségéről eddig irtak ; valamint ha a megjelent mindonnyelvü bíographiaí adalékokat csak fel-einlítenők is. Kgyébként bármennyit írjanak a a műbölcsészok, kritikusok, vagy az összes o-nészvilág: Beethoven az ő müveivel mégis öriikké talány marad a korlátolt elméjű emberek előtt, mint az égi tünemény, mely évezredek alatt egyszer lordul elő, mit megmagyarázni alig, csak bámulni é magasztalni tudunk ! .. . * GYULAY. A magyar hAroni szine. Stcp cifndessn áll s viirn » liajó, l.fliK s «líltíll a nrmirli l.iliotrii, , lláiom sttns van s nia^sr iiumsalnfck, A uivl/skat bUask^o inuutlIiAt ilic»ün»k. Ai «l«ő, a bilior min sít miiUljs : A magyarnak j" leik« Tan, mely tixta, mintitllkllll. iint^steleii rg/ttvi\, Ai ari''iiy 11 tífciUlct l tfivübou. A mátikl v ilrlallo»l<r^«\|kípf, Ait inutaljt iu»h'')«i «»■>• hiio A«, ho^y vau úgy luiuilaiibstA IiWdWk, Kit oi«k ntiu K/üt t«iumi fDldi «rSiiiig. PtfylTt tér. ) l''oiilus NokiikiiaU ! MindonfiUt! nnnösógü, du fűlcg az igen kedvolt erudeti aorsjogyuk dudásánál nagyon kitünteti magát a nagymérvű eladásbari az: Adiilpli II«uh in lluniburK állampapírokkal korisskodó V.ég ; .rzokon a nevozott Itáz min-donkínek ajánlható; annak fulhivilsa a hirdot-inényvk közt olvasható. Wajdits Józsid ujonau fclflzerult könyv-nyomdája elfogad a közi''lgó tánezídényre run-dezeiulö bálokra rtzükzégen meghívókat, tánez-rendeket »at. a legazebben kiállítva, s lehető jutányos áron. ^mmTTu^tdin^ fid) tif rrtyitbíii ítfaUcr: „fttttbliiiflortifltit" mii 3ul'',l<5 Vamintr« — „tyurfdxnuiitaf" uon ¿©t)aiin«j £d>oiibotf — „^ttjjtttblraimtc" v»ou C. $üt>iícv Sram«, wtuu^c itirc« (i>u>ot)( tilitfi Irrijdxii, alo and) cdit oolfutbUmlicbrii ^uh.iltco rrrtojifii. — ^rri« pro i<icu (4 530j\fn (tavi iiur 7í) fv. von Motort ÍU''ilíftb in i''fiMifl iiub bnrrt) allr iüud) ttttb ilMttjitóllcii >anbluiifl(ii. __(14 Fölhívni _ ílrct; korban élőkhöz, ugyninte a »/.lll''.kli i/.! Alulírott aokévi ta\|ia»talataim folytán » korábbi fcltiivA««im következtében hozzám intézel! irá»beli yiflUii''k''iflir« i)i qf««átr Jkfll5ul6ls. vi''^k«''ír«{\| rthb furro menfi betegeket aikcreacn gvAgyitvan meg klll''iuMu betegségektől, elhatároztam magamban, hogy U\|ial«laUinial ftrcgbilendü'' •> orazág kulim-féle vidékei! azeiilélye»en ia meglátogatom, » .1 népnek asokáaalt, életmódját ♦ n vidéken netán divatozA bet.-gm''gekil laiiuliiiánydztii fogom. • Midőn erro harám tiai •''•« leányai ligyolmét fel -hiroin, egytzenmilid figyelmeztetem a/ arogeb békül, lioify allitiriill a tlldőhunUol, makacs kilhiigéal, •)K rovat alatt kftzIOttekért felel.''ÍMÓget nem vállal H»rk fulladázt, mellégéat fa »nivdobogá«! alkereien gyógyítom ; n • f II \| k e t pedig arr:i, hogy n ü k n é I előfordulni «/okolt rendetlen havi tio/liilAat, vér- éa fehér fnlyáil, inéhiiictké»t, méli-, f•• t- ,''•» ¡.Molnnr^or e»üt J ezekkel ka\|>c»nlathaii lévó vér>/.< géuyaéget é« inagtalaiiságot, — továbbá gy er me k ek n ó I ob''t-fordulni »zoknit görrélyt ((«rophiilát) éa aá\|ikórt (llleicliaueht) bizio» »ikerrel gyrigvitaiii azereuc»,<a valék ; azért kik orvnál tanáe»»iiinial ilyen vagy bármi máafél» hrtcgaégckhtui i». élni kivannak ; azok levélbelli megkere»é»f iket intézzék, mely lóvé ben betei;«é({S>> mllien létét - - titokl.nlá< i^éielo biellett -• körlllméiiye.»en ko/ítlletui kérem. Oi-sváry Kde m. k. . iitviia éa azllljiz, n m, kir. leim. tud. látaulal » Hilib táranlat r. ta)tja. ffg- A bejárat kíllöii IV «te II, Hat tani uleaa I-'' «/ám. Ileller-fele zeiiélöini"i> rkrol már annyiszor mondatott dicséret, hogy alig szükséges tovább is reá figyelmeztetni. I)e miután sok helyen más müvek is mint lleller-télék árúltatnak, melyek pedig nem azok, úgy csak az van bizlositvn, luigv ennek valódi müvét kapja, ki közvetlen tőle rendel. Minden egyes mfi, nevével van ellátva. Ilj azonban, Itoi/ij llrllrr iir nz it/rt trlrn senfUimUrnibiil <•</// norfuhinl reiulrz,'' mehjhvz eijyv$ «urxjei/i/ 2/jrl bniikjptjybrn, l''J »tii''ujnjyé ''Jl> fit, miáitiil míndeukiiiek lehetséges, kevésért egy ilyennek birtokába juthatni. A''i tehát a zenében örömét tuliiljn, 11; ne kftnu''k. é ki-tért a1 meij Fortuna ishnnüt. Kzen sorsjegyek ki« ajándékok''"gyanánt T* légfolib''aíi "illenuk. A húzás április 1-én, hivatalos egyének jelenlétében fog történni, és a huzásjegyzékek iniiiileii résztvevőnek bér mentesen küldetnek irfeg. Kgy a niultévihe» hasonli''t nyereméuy« osztás, I2.IHXI frank értékben, ugyanazon illó don ismét történetid, ugy, hogy mindenki, ki o tél folyamában egy müvet r< nd I, értéke arányában, egy vagv több számozott jegyet is kap, miáltal a nyereméuyhuzásban reszt veeud. l''ronpeetuiiok r» Árjegyzékek, mindenkinek birmenien.n kllldi tnek. U /. I v t i • h i r 11 ö k. Nagy Ktnltta, -leez. Itl-án * Már »''zinte mi i;»/oklnk a \|>aiia»zt, nein binn.iaik anyait U/let iiieiut elírni \|>ann>arn ; moát'' i« ki-e»lm a forgalom; "a fi iiekelltn »ár. a iárliallan utak a kAzlekrdétl tiebe/ii^k ; a naií) lizli''4eHuél a/. é»i V. inlák liezáláx.i, m llnepekrei ''ké»zllletrk liátl.''iiiyul »/••Icáinak.. A l»lff<atál kevéa, ■nt árak változatlanul tuáradtak az elobbiel,. a poliiikiii viatouyuk é< mé^ n.iiflÍK li.itinuinyal \amiik t de miude/ek inellett iiii''ki« Kabuall''let • mielőbbi élénküléséi kell remény-lentink. " * . . Piaczlár. % * , * r Nait)-Kaiii«»a. I«ltl. évi deea. U-ik napján. Értékváltófolyam: decz. 17. f>°/u metaliques 5(1.10; f)°/o nemz. kölcsön li.'').:i,''); isiin ki álhulaliní kö.lesön ÍI''J.IO; bank-résjtvényi k 7«".1; hitelintézeti részvények 247. ilo: l.ondott 12-J.lái ezüst ágio 122.00; arany duniiijii f».«l2 kr Vi«vtl naponklnll menetPrnd:- Indul N. K.iiiir«.irAt Hátét felé reggel \| rtra . . . « délin in 2 óra , . . Ilttila a. \ Iliin él rt''víoiit I Irl kr. H.r,-Ni fonl 4 frl.Mlkr »5 -KH fonl - f» fti - kf. H..a í8 font • /rí - '' kr 7''.\| Ni font a fit III kr S«t-H\| font .''I (n 40 kr Árpa (ffezé»re 70- 71 I..ÍII a frl Ml kr 71 fonl :i Irt HU •kr Áipa koarti,» «.''. l'',.''i flr, fojil^V frl Kt» kr 67-lj» font :t in — kr. Kukorica* Irt. Ml kr>; .''Ilii. Kuko-ne»a ola»/. ,r>in<\|iiaulin) - fit ki. /nb I.ri-- I7 Iont I l''it 7o kr. 17 Is iont I frl kr. I''obmika ii)> ilh fut. frt kl. I''.H - Jll t''wllt ,fil kr. Itali feliéi H ki. bab taiki lí kr Keuyétliazl. kóailnaégc* » frl >i liliom ''.l <•,:..» /«euileli>zt Iv''lfl Tsikr. I.oinli.xl kl>zóii»é\|;,''t fit. linóm I'','' frl. ki Ki''ált li«/.t ktz,)i,»égi-a fii l.r linóm l.''i fit ''— kr llozt-Iáin; kftrftn«éifé» . I''il ■ kr. finom ~ fit kr Marba Ima. fontja . kr. Itoiiu lm» fontja kr. S,<r \| tér lma Mfrrntjr ?''l-1tr;".tíili l,li« rőtílJK" "11 ~ITr"ItiárT""'' Inna Múlja II kr. /,«ir lolilla . íVl W; l''»\|bo párja '' 7ll li.''i kr. Káena Ml kr. I frl. I.u>l »ováuy \| frt t> I frt ''.''II kr. I.ud lii/oM ''J. frl i" kr, tf trl Ml kr Pujka • ól - . • frl kr. -Tyuk-lojá» i''l kr. Ilurgoiiya Iliére)» l frl III I frl .Ml kr, utn«»n »/ina \| frt ntl kr t azútia-ur Irt k< lígy kévo ««jip \|ll kr. M/alma I frt ''¿Okr. I''íIom vidékllnklieii aköja I frl •• kr. (''l.b ír i idekllnkbeli akóia t frl. a II a if V k a n I «a i vár.,» taii.i<-«á»iak áriegizékn kiii.yvéböl kiadta / SZIGETHV KAROLY, bi.lo. , '' Trie»t llée< • • » » N. Kaniz-iia llarea Tiie»t lléi • remtel d. II. eiilve "írf- fif> pén z üti perez. I> rtra . I líra ''J- perc«. III íra f>7 . •I Ara 4ft . délben 2 <Wa IS ri irif. ft iSra .''Hl . • éjjel l Ára 20 . délután I óra .''Ml reggel 4 ára I , , . díii.rn i2óra . I!uda fel.1l r«irt!>U 4 dra-2.» , , délli, N I ára I. perez, ealve S Ara'' fi.''t . délben 12 óra VJ . ette \|t> Ara ¡1.% i . reggel I óra !•• . . e»te ''.» Aia . , iléllieti II Ara II . Felelős s/.ei kes/.tő ; WajdltS JÓZSef." >;cg^jszi.\| köszfr> rBátörtl Ujoi. i niíti x<\ Hiúhoz kiiwtketA i''té''Mi frl hintsd ni II Hifiié- Ifijmii/,'' í hi/mkL rlo/izi i Av/r/; v, .. Zitl<i-i>ininiifl/kHxWnih" I <>) ..l''HiiltuU kör," .\ '') <, Sz(''•/>{i''íhUi Imi jkttzlüiifj." i 11 .«h'' Csak a ^í KOHN GYULA»TÁRSA norinbergi-, (líszmü- ós divatáru raktárában Nairy-Kanlzséin. H K L IT S u r íí y f''» y s /. e r t á r n in c 1 I e t t ■ r \| JUTÁNYOS ÁRON KAPHATÓ LEGNAGYOBB VÁLASZTÉKBAN KARÁCSON! és ÚJÉVI ajanaóitoitui szoivéaó \| I tárgyak s gyermekjátékok. I * * (486—3)1 kitüiiO gyógyhatású az iilscrv, aranyér, mmmips, kOliöscs évS nyálká- sodiisra nézve. Hoff János udvari szállítónál központi raktár Bécsben. ®jp 11. Kurntnorring. 11. Mohol (Bánát) szojil. 20. 187«>. Kgy lui óta liaazuált il/n/«ífn-k<Ssxitm«Miyo oly javitdtt idézett elő e.,jézéij«mre. nózvo, kikok'' ujolag 2* Üvoggi''l Miil,itu kii>onat eijéis»éij-iorbol iw 2 fonl nmldtii-eijé»ze,éij chokoliiilet kiilili-tii. Milnn l.olin. Frhtrinij, jttl. IH. \|H70. Miután I Iiiwiii\|mm logíljalil» liittn nanról napra gyungébh öa gyongi''lili Intl. ho/alék 2 tlolw/ M(il<U(i-,ji»é<j-chokolmlrt. K/.dii k(''t «lolxiz lias/.náljtta khtlnli hutdit gyakorolt, imát kiírok J tloboa .Maláta-fgiW^g^liokolatl»» \|xirt küldeni. Teodor Sinetfhkal c» kr. t{>rvéhy»zi%i »egéd. Hrooil (Mavonia) nov. Hl. IHiiJI. IJtlvariasau lolktVi-in önt gyorteonuthtl külileni 24 ilvfg Maldta-kiconat-cgéttéijvrt, l> adag Mell-maláta-bonbqiut h''J font Maliita-«gé$zté<j elmko-Indul. Alájiisliau lias/náltattitin ön kesüitinónyi-t, i ly alsót v, aranyér, gyoniur-gyeiigtwág, nvál-kásstig ós költögésru jú liaiáasal volt; utólibira iiózvo luintlon más l''i-l.-''tt isii\|>án az ön Maláta bonlwnsjai Itanznállak. • Ho,j,l„,>oril, htián.'' liepest-Lnk, ( Magyarország) tiucs, .''I. \|«t«l. Kómk \|>..slnfonlultáviil I«/, font Maláta-I''gi-szs.5« cliokolailót Ós Mull innláta-bonbonst küldt ní. Kl kell ísiin ruuiii, hogy ezen kórit mónyek kHhliyi''xemel nagyban enyhítették. Kisfaludy Teretia. '' . Vnlódl iiiliiönÓKliun Vili;)-K<itiif»giuf • egyedül Wnjdits Józsof Iirntíl j»iíjit«>. J. Goack Badenben. Ajánlja kitűnő jóságú finom bitije ni ciz-mafénymázát vitriololaj nélkül külön féle >a skatulyákban Badenlxíii készfizetéssel vagy utánvéttel 100 iont 1 -J frt. '' í vizinentes fénvtnáz 100 f<»nt 20 frt " tfeztitó por 100 font 10 írt. czipész szurok ( fény ogy álltából 100 f.7 ft. 1 '' • . Baden. Anna utcza 343-ik szám BECS mellett. 1 — 3 Jlalljiika szép szol!" „Rajta fiuk, vigadjunk!" „Rajta IwjQk, luníassnaíy!" t-n minden hazai könyvkere«k"d-»ben kap ható : „Halljult a szép szót!" éziinii magyar tVlkö«zöntő- toaftvköoyr. m«-ly- k•• t >tt .''■« kötetlen mii>d«iiiien»l< f.-lkö«z>~atr»t tartalmazván,«li»ze» kiáliitá«a <•» tömött tartalma. k»«/n.« é. ^nulattat''» voltánál'' fogva az i£n«ár »igyelmébc knl-.n.".«rn ajánlható. — A 4"lapra terjedő «''« t-''.l.r.ujrirr rredet, f»-Iköxöstét tartalmazó má»>dik ti-s mrvn átdolgozott •''•« bő-, itett «rine« kem«''nvköt.-«: könyvnek ára l.i(( kr. A dalkedvelö ifjúságnak különösen ajánlható „RAJTA FIUK, VIGADJUNK!" k''''.zkedve«ateQ dalkönyv harmadik javítót» tetemven viteti kiadása. K nagy »zorgalommal ilaazeállitott :n;i köze! I<> válogatott. •!alt tartalmaz. »zii,e boritéku: ciuo. kiállításánál !<>;ra i« kitűnő, mondhatni: egyetlen a nujj ueaiébeii. A t. .>!«."• kiad.t* J<*> ,''•« a má«odík 3.X><1 p.''ldánva ig»-r> iftvid id" alatt .-Ikelt, :ni eléggé taniuitia, h«gv níéltó-figy -Imet érdemel. Ára a* .VíO lapra t.-rj^dó V dixe«n kiállított x^ ''oHkouyvnek 1 í» kr. , dú* .iranyiiyoniju^ é« arany»/^jélvlycl l.»"t krért. „Rajtra leányok, mulassunk!" <"iin.fi mnl.vvó kézikönyv, a magyar hölgyek «záinára gyfljtötte Wajdit" J.''«-t. Krei: ;«:> lapra terjedő eainoa kiáUitá«n könyvnek ára 1 frt. ''"•0 kr . kötve arany metszésben -.V kr.. diztköt^beD 3 — 5 fr!. L E N (3 U M A N I), a híres czigánjraó igaztnandó vetökartyája »vinerett kártyával, magyar afáiráa»al éa az&v^ggeí. Ára 50 kr. Lakatos Sándor m,,v,r „tánezkönvve mindkét nembeli ifjnság szántára. arejképpel, és temérdek a «zöv«~r közé nyomott táne-x-ábrákkal. Ára 1 frt. " „Hadtérszoigálat" 1"«'' lapra te <■<!" katonai tankönyv ára Sí> kr. „Kebel hangok." l''j évi. nér-rjé« zülctésoapi a az élet «gvébb viszonyaira alkalmazott kö«z5ntcaek kötött,és kötetlen beszédben. Irta Hoffmann Mór. K di«7.es kiállításéi kemény kötési! könyvnek ára 1 írt. Legújabb nagy egvpt. Álmoskönyv l"o lap .''•« l>N> képpel fHatva ára 4" kr. W&- Az elw öt Hagy Kanlzsan. Wajdits József könyv kereskedésében egyszerre véve. valamint utánvéttel egylltt ren-''evle 5 frt. 80 kr„ mind a nyolez «-gyax«-rre p-dig csak 6 frt 80 kr. — Postai rendeléaek a levél-érkézé«« után azonnal teljesítettnek. — Minden tiz példány után egy tiazteletpéldánynyal » azo Igátok. U .i.rj/ÍTS JÓZSEF. könyvkereskedő . Nagy-Kanix''sáj. KARÁCSONYI E S UJEIfl FIG Y ÉL MEZTETÉS! • Kgy ¡«1/5 ét« koniakcdők \|hiiiijnU hird«t«Wk által roax órákat ajánlanak a t. cz. közön-tig, különífcou h vidéki lakosok félrovexettWro. K koroakodők nem óráitok, mim mint állítják -éragyároaok, ennélfogva ax érának bolíwrv«MV!rrtl lugkúvoaobh értelmük anie. Kiadunk \|»éhlAtil avult lógonyniAvot, pakfongAllványbiui mint uj azabato* inAHZ. rH órákat, valamint máalelu 1«« köxómtégwwbb érákat valódi angol órákttl «Ib. Azért óvakodjék mindenki ilylelo hiiaxiuilalini érák vo véné tél. • V A ki egy valóban jól rendezett és olrsó órát akar venni, fordiiijoii a jó ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS a PESTI HÖGY-DIVATLAP 1 Mi t nmt XII évi folyamára. , . Ktlxlttny n St\|rtro(laloin. Mnvéxi''t é* kiválril«K a Dlvnt köréből. Annii kejlem.i .......... kopogtatunk u«ir>-aA>ll<>k ajtaján, hvgy «» "jív köxeledlével — újra fog elénk hangiani n »xivély.-a .axah.nl.* > • Hogy kedv«-» nekünk «« hang. ni\|n-«'' "kunk tagadni; Mixeli a buxgó pártolá»han, melyben lapunkat l i ».e «1 k •• 11 •• dl k év«- réaxeaití mára lelkei magyar hölgy.köxltinég a urmxct geuiuaiáuak, a magyar ir..«lal«>iii pártolásának fénye» tanújelét látjuk Ké.aiünkről keilvei »Ivaaónőlnk párlolátával »lemben mindeiU elküretllnb-, hogy lapunkat a/ou ■ tilivoiialoii lar\|j.uk, tnely n műveli női »«ellem igényeinek é* tinóm Ixléaének megfelel, amint exl programunkban bővebben kili ¡i^kAi e 7\ ■ malü+mr; " <497 - 3,1) A „l»eti ItftlgvdlvntlHp" Irodalmi rénie, Aduul I; Cltllfll /éa hiriiíiyü_____ lii áUlibancaaku a« óragyáruU»al foglalkozik. . C < HERZ M. % HEJXIZS IVE. Ilée«h.-ii, iSlrlanapInlz Nr. ti.) \|>olg. uras Itéesh.-n, (S\|i''lans\|i jó l»iri»évbi;h ai/ m-m email I■ • • Iirv• • r.-"«Ú ar.lap «•iii.iil. gyémánt, kria/lált lapp il kelt.''ialnp í* r. 1171. I.\ ti ..\|l.\| abályi-itt drl.ja ''.! fital »leaóbh. ;!o :n; fi. ellen«tr»x 10 is fit. \|il fi.j l.ognág)<•''•''• \álaa»ték a leg- 4h n dUxeiehh párisi broaot orakbaa. jx, l.''t fi 211. -"» -!l>l frljávnl; iigy.iu.ix H" - - lr fl.t ------ 17 n.t. I!t fl "2.1 fl .i 2?l ft "''ln»nl»ir»k 2H fi •>''» ii B£f~ Axoiikivlll uiiu.leiif.l .¡a \|\| kéaxlelb.-n vnii. KílUt órák I l-Mi-in tatunk. ;t.''i M \|o Iliit» h ''l.''y Imrg «ír.ik 1«» jegeeailt i>\|r l.''> keltii* l.ippal .iO UU,. ?tl, ÁO, \|«>- .\|l«» 11. 11 fíiil/l. !«l. \|INI - \| IO fi i íh, :to. 40. .''•''». tío HW lrtl«l. -Lffaaiyobb raklar lagaorakban. IH II llt ♦WV-Hr. ~ ft ft.; f.o iV! " ''l''ulajiliiii gyárlniány, két .''Hl fl ),i\|»\|lá».-«l ; Nnpiinln lelliiixamló l''ifrl.>— MiivUru ,S ii,-1\|< \|\-\|Iiu/ait>l" 17. IH. I''.t. 20. frl •• fgvanai Nr. i>. Anwti''nHi''ltfii y.wi''ttrlliofriI H/.ÍIIII»H év irta jé liirn»''vli''.n r.V-</.-ii\|.{ l. gilu.-abli tarlalinu OBA-RAÍCTAR JL \ ■• ajánlja nvnilttnni-mil jél rondozitl éráit nagy vábwzti-kban. így i''-\i ji''ilállá* mellűit, u kiivetkező árjegyzék nzerint. <ienli xnehnrnk. B» kiinnr> minől/gdek »01 k kémlé»etl Ilivel.«! ¡ilt.if nieV''j.r.''l.-11 gy Minden »«ahályutoll órár.Mi JójálláVi j« gy ''.id.itik , , "i K é r f 1 órák. Kiint l.mAr ór- 4 rnh. 10—12 ft. : .»a^anyker. • . rugóval I.) _______- . k»U<'':« fedéllel U> kri''íály Hveg. I I horgony r. 1''» vub. Ili - fitt. vallat lappal 20 . ^,-tl. födéllel IX - Tln"inahb 21- • ang. h. krl». 11». IS - hurg hadiór.k.l.ip2« • reiiinutoir» a nyak uál huuutdó fel - rem. kettíía fedél- ¡15 . .jegecíllv« iígi-1 .">•» .. hurg. hadi rem. ¡1« Arany bengerór Nr.il ar. H r. ¡Ml • horgony K> r. °lt » finom. ar. lap tfi - kelt«"» lappal <Vi arauykn- penynyel lií». 70. 80. ÍK). lOO l''-"»'',,,,„¡,„1 gyergvát gyuit II frl...... . ... . ,.. . . i ii.. .. j.»_i . - , . ,, , ''gekért.firáuvlag .^akat-«-« Une»»kat - legetllvegg. — Wl II rnrinl k"lt" óin illxen lii-tnej- " . . .. ----------B\|) j„ \|j fr( vnla»«l;«r;i. .« a meg nem tmloll Hordozható őrségi ríkaóió ¿rák. én járandó ..«.x. g,.t vi»..aklil.l.im. -- Horgonyféi,., ruhinuai, a., Kérem figyelembe vennil áron legjnlih«xerll< k ............ vagy nem óránok ál- Kxeu "iáknak inliiilegtiko u^y vau ml ajánli>ttnkl.l llaaxe nem vegyi , axervyxv^hogy hat klll''inféle helyen leiulök. I. I. .10 fl.'' IO fl '' :n; ft. tr.fi.1, ..;»« ft.,-1"-41 f.-; . imi ft. fi Kxllat őralniK-xok''2 i''il A,, ti. 7. k. \|n 12. frl. Ai.tuy óraláuexok IS. arany ói \|\ 2». nál Ml k, to. .''iO. tjo, ío. mi. ''.hi. ion. Keltő ónivnl 7 T( Keltő órával, m.i4jr lé«nél gyergyát gyuíi ü frl. loaitó kellő. rla»/tó tllr/el, > ''JA, fit "t I ,t.-ly] éa rélóraiil.''«»«-! ¡¡O. Ö l. ít.''i frt. . óm- i-< negyi-dómlll í«»el .''Hl. fi.''i frl. I^óuapo« regulateur .lo .">2 frt. t''■••iii.v^''iláa ingaórák-t Irt. .''iO l.r. Mifoleii javitn»ok lehelő leg-''lulili.m \égr/.t«Vliek. Vidéki megreu-•\|elé«ek ax il»»/egiii''k ké»/.li. u lieklll-rfé«« nagy po.láiii utánvét melleit ^¿pontoii.ililinu teljeailtetuiik. Meg ,.km felelő óiák kie«eréll< lui''k. tirák «•tei-''he ¡> elfogadtatnak. K''il .11 kiválinlra kulilök hej.>lt ii»i«i''. évi^ílgyo 10 Fólapnakban. lapunk uiiudeii «xámáli.Hi furilltoll lieoél.Veket, k<>lteiiii''uveket nlv válloxato volixó oh aamányiil, melyek a^ma-BfV é. klllfolili iA>dalom ielru • /ítKoualiii álló íróinak lolláliól fulvi^ik, . ,i fe\|l Imö ujalili l.''ln l Dlvatkrpelak. K\|{y lap aeiu ad iiijiideii «,.á- iii.il. m ilit atképel, caiipíii i . I''. .Ii höli<> divatlap. - liitalk-''pi''iuk gyo in "»Il.-Ii \ aiinakj»<jjejtyi-fl .\ 11 ee T<rK"í■« urak el<ö ra''ugu divat leiuiéUől valók. Mióta A 1.1 er é< Ki»» urak hliuevea dIvnte«ár"lio kával le» urak ''gy^eramiml •< t^li''ége n ki/álytl''i uiliari dival-aiu»ai •''■» »xállitóii lépell lapuuk ■''■««rekiilli lealie, __ a fövár''KÍ hölgyeknek »ine» iiagroKli lé,ik t«l-leltjeik lii''»xer/éaér«, ihiíl lapunk elölUetőiuek, ax orxág liármely távol vidékén i»; mert mi kedve» köteli-Mi''gitukuek Urtjok ; I Mladea Megrendelést k<\v<-a rlölixclőiiöiiikiiek a leg-hlian ét lrgpi>iito«atiliau lel {•»aitoiii. Krre néxve in-oi eak a minden »/.ámuiikhox mellékelt ki- t''inö ilixntképek nduak iilmiilatánl iilgy»ádl»knak. haiM''Ui a/.ni iingv. _''o -I" alakkal elláloll é» hiten r.ij<dt iniiiti ilivntképeiuk i«, me lyekil Alti r éa Ki»» nr.ik dital v''-gekft i« igvekurílnk lapunk kfiré r«opnrloxlw»i,.^ Táreiáakbta: A lia»xno»an mulattató, »«ív éa eliiieképxÖ, klIlAiiOaen a női ke-délyviljgra haló líirténeti, tár«a-dalmi, mffvé»(i''ti. ét irodalmi lei- ráaoknak adunk tért; .Kft várnai aao miénk* hfl ttlkre igyektxik lenni, a peali életnek. Hlrtiekréayllnk: l.apunk di»xe» lioritékján magában foglalja a főváre«i, vidéki, klllfnldi élet Hgyeleuue méltóbb eaeménycit. „l»fHll liülgydix nlln\|»" dlvatrénie. miiideu idényre klll''lu leriueiliöl adunk Siabaimlnlalak. . ....... harai, »vm külföldi divat ,tap IICIU LUWUIulill''l'' Mftltlilllltll--lák tekintetében lapilllkkal ; ui rl ueiueaak majd miiideu axáinillik hox .t\|(\|ltrr<l é« >livalo> nxabá» mintákat "mellékletill; hanem exe-ken felill még divntkép''Muk után bármely fel.illö, ruha, vagy gyer-mekruba M.il>á»miiitáil »xivc»en iiieg»/ere»«<lk •''-» kívánatra gy ir-•atr megkilldjdk na ''v»á ltoknak. Keiaieminlálnk A legg wdagalib válaatlékbaii. ■ a» .W-miiid-n »»akábio alklIntaXVT találnak bájo» olvaaónőink lapunk-bau kelmemilil.ik^t mindig a leg" alj «fitt i«léa »xeréllt, » l''xi''k U''áll 1» a inegrendeléal, ha egyenc«eii ho/r.áuk fordulnak, mindig gyor a.-lli óa axiveai n lel joail ¡ilk . Hlaiiés ea maa nolmunk i .ijimln-l.ilnk : .Mindi-.; olyanok, melyek nem oa.-ik a Imii, hanem e/élaxerll»ég tekiuteté.beu i» kiválók » féléven-kint több aráira menük. Aalt • Mliyekaek tidal kell: Axt megtalálják kedve« olvató-nfHnk ll\|iinik~ áxon rovatában, mely .111 mulató li nl gyek axáuiára eximel vitel. K rii-vatbau inegUmertotJUk kedve» elö llxeiilliikei a fövároa minden oly uxletévul, mely a női ., i pr .• « háxlarláai tárgyakban vaktárral bir a fövároaban. Kivál$xtjr.ik a legjutáiiyoxabbat , legexiilaxerDb bel éa eJfno»ahhat miudeiiböl, alkalmai adván éxállal hölgyeinknek a »xllk»ége« tárgyaá JÉlWW; »é"»''éh>x, " mélyre mi kétiaéggel ■egédkexel nyújtunk egyaterll le véllioui niegki''reaéa uláu i. Dlvattudótlláiuak : Mindig lépéai tart a« uralkodó divattal, Világi>»an, érteim eaen ma gyaráx nn-g mindent, ilgy hogy ax egyaxerfi leiráa uláu akár minden ol\a«.ín/íuk maga i< elkéaxilheti ruháit, vagy ula»ilá»l adhat axa-bójának. árany call. nr.lap fi0,7f». remonrf.ir W>, tXl. II» ft. . • kat. lap. 100,110. HAJ l.VI fi. Vadáax éa munkál, remonloir pakfoug . talmi aranyokban KI — 47 ft 11 ö I \|V ó fák Kiint call. 4 é. H r. «31-1« ft Arany - - /2.r. -¡10 ft M.''gtauyuuk gw''íxö\|lvtf, kogy ».hölgyvilágunk n legkell.-iueaebb amlgálalot teaiaxllk ax állal, ha r.gyelmök.-l a kl-relgő far-nlgi idényre irnliyogva, mellékeién érintjük még ax«n előnyökel in, hogy aikerlllt '' a fővár»» .•l»őr:iugu .1.» iir ikl.ii.in.il oly ö»a<eköllrléal.o lépiHluk, u.ixeriut minden báli, m.<uyaa»«onyl ét '' n.áa ilvneinll fel«x.-relé»eket a l<vgyor»ahhnu, kilUnö .''» ixletea \nla»xtékbaii eixköxlilhctllnk, — poalai, vagy távirati ll.egleiidelé .rkli'' ia. J llendkivnii kvdvfiménytk. •. * r. A ,1''eali hltlgy-divallnp'' mrilapjni, melyek mili.len háxnak d''.»xei lehelnek, inár egén ki» képcaar-lloktrt fc.''fie/n.k történeti éa ■•axniéityl képeinkből öaaxeállilvn, melyek mind. InriiLvea mllvéaiek mttvul. K/. évi millapjaiiik ia: ax .Anyn g)á«»n" n .Nő imnjii* — éa ,A lavaax hiinökei* ugy a költői felfogá», mint a mllvéaxi kivitel eoreelaége luinlt igeu liagy lelaxéal.en r«''-<<e»(lltek. eddig lét* xők kit/Ili legjobban h^«X l.ált ívV minden v.iapály.^udvari óiré Minden fxére,^Whiháxakbaii, gynrnkl.au «tb. éa ke(e«kedek . Jw- KiVRACSOWI cs UK\I-VJWDKKOK KANITZ C. bámulatos olesó áron kophatok. papirkereskedé8éüen Pesten, Deák Ferencz-utcza 6. sz. .\nk Hxatnárii t JKérMk •>xniiinrn: Ci^rniekt''k Niáiiinrti: Ké(>ea könyvek, azétazeil-hu tő képk, minta- éa ké\|KM ivek, ploh játékazerrk, kIllőn félő alaku iráaiariék, bőr- nillllulult\| „„,,„ ........ bői, <Mtál>él; inmzur-táre/.ák, j kft,. I^ogatójogy-tartók e\|e folazefolvu H a nélkül; iskolai \|\|t\|\|U.wl\|\|(M\| ^ U) kellöabék:. * bUkák a tariainyák tengeri („.¡^i, iMl^ariw ÁMttúu. kutyal»őrrvl bevonva; rajz- j ,„-,.,M . ft\|\|„„„„k miiével h it tárezák aziuua rají-on.okkal, ,)(.\|klk\|. ^''.(„.tArezák elefánt eitout, tekeiiőslH-kahéj s miit- Igen elegatta női tartályok k>,''»M%fjMV«xi\|lék<>k bronz, bőrből; gar.dag váhiHzteka it. af^i./jilitW^.-iH én rézlKU; tró-iiői-mouka-koaarakiiak én ké- tarfály«k \|láln''.l a bőrből min-xi-túakáKnnk ; ir<''.tartályok a\|ih i»réle iV^in.l. ii életkorhoz állványok, zárral vagy a nél-»A^lkali\ ff^iroináiiy én vál- írral mi igy»ág;r''il; tárenik nolití^liőnyvuk mimlenféh) alakkjtl; gyöngyház tolltartók, iiuom angol tollki^uk, fiihlgolyók, fiwtéktartók fo ta-karék-pénztárak bronzból a fából ath. — Kinailliroxott bonbontartók kömény \|>a\|»ir-ból a bagariából; a ezeken kivitl l(MK) mindenféle a\|)ró-aágok Ikcii nlrao áron. Cottlllon-jelvények éa • TANCZ RENDEK (rral s iniiiili-iiféle , , \|K''IIZ-, Krjvatp^f j''rnót- h tiizazer tartók börluil . gyöngy házból, mogyorólálml. a legújabb fa-»;.<n \Valei-\|>rtH»f .«''•>» xelyem-gtwllin. JAvn cImő b>lévi iitfiliipunk. Ah Axoul.au még lyieket ia föllllhnladja ax.''p»ég -- de kfllfluöien áxon érdeke* körllliiénynél fogva, lo.gy női kéx m II v e I e e n d. Ugyani», n uagyliüll Gilllei Margit egy eredeti olajfeatménye illán a leg-......ipá»abb körajxl.an, killlöl.ti kililuő miivé»» állal lecnd rajxolta uj mniapiiuk, a nlegoriábau a'' „Mull éH jrtvfl f elli I é k e X e I éa remény, női — a átalál.an ax ain-nagy mnvéixnő költői enrrp«! felf«gá»a a a rajxoló dunféló bőrl n".l ; kézlyU éa aaebkendő tartályok mogyo ^RtVitrállváiiy, fénykép al-ró a olajfából éa bőrliől: illat- Vin zenével * a nélkül; pi-azer llauonok, látog^.^gy-! ^.•i-azeraxámok bronzból, ha-tányérok bronzból ezviatből,, hamiitarl.''. miiitlenféh) l.ronz-, platinából h faragvány ózott aczél- a öiitöttvaHlióI''; aezél fálHÍÍ; illatM/.er éa Kan ilo <%>- furo; irodai tiiitatarlók, \|M-n- logiíe a logiiagyohli tékluui az ahhoz vnl<,;if ''ílé kek UveglKil pallirtau.li. i''á hói; mint Hzinte mitlfeufélc női ttllttxékl t^Vgyak a leg- ; jobb válaazt''Jlkhan igen o\|cné áron. na-ntagerok l.ronz-, ezlb«t- éa .''intöttvuhIióI , iroda rollok, loviiglé-tilruzák minél elegau-nabb kiállitá»rtal ; jegyző- éa Uzleti-köny vek , naptárak . nap j.dz.''.k nugy válaazték-kitn. '' BV.igen nagy vátaxilékban. •Végül figyelmeztetjük a t. 92. közönséget: hogy nálunk a levélpapírok magas és szines monogram s fekete Q^égnyomattal masés olcsó áron kaphatók. W''W1 ¿•.fr''Vt/rt'' " l<1fkl"<''M> wnnii/lHrfffi/. "^gj .levélben történt uugrei.eelé»ek uláu»«''téllel gyAraitn fogana t.«»illatnak. KANITZ C. Pesten, Deák Ferencz utcza. 6-dik szám. ál.ráxolja. Igen axép eaxin. uvi kép <-/, iu.-lyl.en ax lierj a/iv i» f.ikineaei gyöny«.ril m. gfi«jlé4bi>u állnak i kivitel«- állal. Még eaak a/.t ........íjuk el. hogy a mfilap «-»akiiem egéaxeu kéaxeu van,''tehát « x é t k II I .1 é • é I. . ii ni o » l a e m mi » .-m fog l.e ii u II n k e I n k n .1 á I y o x n i, ugy hogy kodve «dőtixetőiuk már ja-liuáihó folyláu megfogják .''l/t kapui. A, kötelkexő ika.áeaonti v.igy újévi ajámlékul alkalma») ke.\|vexmét)MÉfteu réaxe''vitjdk még I. «!"-lixel.''iinket ; eddig niegjeleul uililapjainkal aajál, rokonaik vagy ianiflr8t«ikj[^Bia — a pénx előlegei fcl-kiil.léx», vagy illáin.''lel mellell — n klivetkexü áron rendelhetik meg. Il .IVréiiyi Ilona n mohárai hőinket lemeli,* '' Ara 2i .Krxxéhet éx Mária királynők, Nagy l.ajo» airjánál, II. Károly koronáxáiát néxik.* Ara . . . , ... . .''Il .Hunyadi Málváa lalálkoxáaa éje» anyjával, Kxilágyi Krxaébeltol I4M. febr. ti-én Sirnxxitx alatt, midőn IS.djel.iád fo^aágából n királyi trón cl-foglaláaára indul.- Ara . ... I) .l.ónyay Alma, erdélyi fejedelemné, férjét Kemény Jánoat a tatár fogiágl.ól kiváltandó, ékixerell l.oriátja áruba.'' Ara: . . , — fl í.\| .A Kuruex »»axoiiy. Ilebek flyörgyná, l''atóeiy /.aofia klvouulá»a «xádvárból, -a mint Ht.-iidi l.áxnr, a labauexok veién- tlaiteleg . előtte.» Ara i''n r.\ király a klrálydoml.nii kar.lvágáal teix n világ négy tája-felé.» Ara . * «) .llu.lavár liőaiea bevétele, IKlÜ. máj. -2l-én dieaő houvédeink állal.* Ara^> Hl .Kejedelml párbaj." Iléia axámfixnil magyar hi;rcx«g párharexban logyffti '' JaroAilrl, a Tomeránok fejedelmét. Ara 11) .A ritukOiti királynő.* nra * Imi .Ax anya gyá»xa.* Ara : . : . • 111 .Ső_ imája.* »Arn ........ 12) .A lavaax himnkei.* Ara , . , • 19) U j in fi I n P é-g y példányában ni í n d Vii e g é » x éi féléve» e I fí- f i x o I íi, ha negyedévenként f I x i-1 1« « I ő, 30 krértré-axeadl, é» axou kivIII, ha rokonai léaxére még több példányt óhajt, iigyannnuylért kapja \|iéldáuyáL Nem elödietönek egy példány 2 ft ^y* A mftlapok eaomagoláli dija, kik töhb példányt rendelitek meg, kllMn e» " k 19* Megrendelhető még au rkeaxtőjéglinkiiél ........... du Teralll* ér.lekfeliltő regénye két kötetben, a két kötet ara . . . ^ .. «,. Hxiv.-i gyűjtőinknek hat egyaxer* bokdldötl féléve» olöliiető után ti»xtelet pAdáuynyal ixolgáluuk, niegklltdllnk a melleit'' minden infilapol éa a két kötet regényt ia liixUlatbül. Klólixetéai feltételek : - ft 00 kr. - ft Ml kr. ft 60 kr. 60 kr. ft Wl kr. ft 50 kr. 1 ft - kr ft -r. kr. ft - kr. ft 60 kr. fl f>0 kr. ft M> kr. kr. ft 30 kr. — ft »0 kr. Kgéax évr.-, a/ar. januártól deereml.er végéig Háromnegyed évre, aiax jaiináit.''.l ixeplember Kél évre, aiax jauilárlól jnuiiia végéig ; Negyed évre, a»ax januártól« inárexiui végéig Kell l''ealeu, ileexeffilier havában IS70. Király Jáno, mini felelői aierkea/lő a kiadó Inlajdono», vegéig 8 frt fí frt. 4 frt. 2 frt. Uj infilapra külön . 60 kr. Koillóray Jútol>f, mint fiimoukatár». Melléklet a „Zala-Somogyi Közlöny''« 1870. évi 51 i számához. vagy vgyóbb sulyp» bűntényüket kii voltuk el. < 1U. A felvétetni óhajtóknak hivatalos "bizonyitványnyal kell kimutatniok anysgi állapotukat, «rkülcMt körülményeiket, eddjgi ,életmódjukat, továbbá a mennyiro a kőrülmé-nyok engedik, orvosi bízonyítványnyal kell igazolniok olébbi egészségi állapotukat • a bo-. oltást; hasonlóul iskolai bizonyítványt kell fel-mutatniok iskolai tanulásukról; —- úgyszintén kereslteid lövellik is, (a mennyiben megszerezhető) bonyujtandó. A felvétotni akaróknak írásban vagy élőszóval a Szeretetháa igazgatójánál kell jelentkezniük Balaton-Füreden. uJ .\ 11. A növendékek rütiázatot aa intézettől nyernok^uzonban belépésükkor a rajtuk lövő ruhán k^vűl még legaiább egy öltözéket és két pár fehérneműt kell magukkal hozniok. (tok kivételesen (t. i. ha gondviselőjük aom képes ruhát adni) vétetnek fel olyanok, kiknek a rajtuk lövőn kívül semmi ruhájuk sincs. A növendékek az intézetben semminemű egyenruhát nem knpnak, hanem egészon családiasad h az ngyőni sajátságokra tekintettel egyszerűen ruháztatnak. Vti, íj. Minden egyes növendék felvétele alkalmával szerződés köttetik az illető szülőkkel, vtigy gyámokkal avvagy községi hatóságokkal, melyben: 1-ször a szülők (gyámok vagy hatóságok) a gyermek Míeinélyére vonatkozó mindennemű szülői kötelességeiket és jogaikat az intézetro ruházzák át a tiu 10t\|j£ életónok betöltéséig, s illetőleg az intézotb^l-kílépósuig; az intézet pedig ezen jogok s kötelességek gyakorlását magára vállalja; 2-szor a megállapított tartás díjnak félévenkint előre* lefizetésére kötelezik magukat. K szerződéseket-uz intézet részéről az jgszgató, és az igazgatótanács elnöke irják alá. 13. Kendesen minden növendék f>0=öt-ven oszt. frt évi tartás díjt tizet, mely érték azonban esetenként az futézot igazgatójával egyetértőleg megállapítandó ^ron beszámítandó, — és ugyanígy meghatározandó iliinóségü — nyers terményekben is lefizethető. Ezerf tartás dijat az igazgató tanács a növendék anyagi körülményei szerint emelheti, vagy alább szállíthatja. Minden tartási dij nélkül, csak kivételesen, és az igazgató ajánlatára vehet fel növendékeket az igazgató tanács. 14. A felvett növendékek kötelesek 10-dik életévük betöltéséig az iutézetbeii maradni, és ezen idő alatt ugy az elemi és felső nép iskolai tanfolyamot rendesen végozni, mint a reájok bizott mindennemű házi, gazdasági, kerti és szőllőszuti munkát pontosan teljesiteni, egymással testvéries szeretetben élni, elöljáróik iránt gyermeki engodolmességgel viseltetni, s általában a családi élőt minden kötelességeit hivoft teljesiteni. Egyes növendékek, saját kérelmükre és az igazgató tanácsnak az igazgató javaslata folytán adott engedelmével 10-dik évük betöltési) előtt is olbocsájthatók az intézetből, ha erkölcsi és értelmi kiképzettségüknél, s jellemük önállóságánál fogva már veszély nélkül léphetnek az életbe, vagy jó elhelyezhetők csalá dóknál. Oly ro.« magaviseletű tiukut pedig* kiknek megjavítása ezon intézetben veszély nélkül nem eszközölhető, s kiknek jelenléte a többi növcudékek erkölcsi kifejlődésére káros hatású volna, az igazgató tanács az igazgató ajánlatára a körülmények szerint vagy mán javító-házba helyezhet el, (ha t. i. ily intézetek létezni fognak) vagy az intézetből kiutasíthat. Az intézet ezen joga a felvételi szerződésok ben ki-teendő, és ily kiutasításokról eleve értusitendők az illotő szülők, vagy gyámok, avvagy községi hatóságok. ló. §. A növendékek az intézetbe belépésük és életkoruk szerint családokra osztatnak fel, s míudogyik család egy családi tanító vezetése idatt, külön saját lakosztályokban él éa dolgozik. Egy családban 14 tiunál rendcsen nem lehet több. Mihelyt, az iutézet anyagi körülményei engedik, négy család leend az íntézetbou ösz-Azesen f>0 növendékkel és az igazgatóu kívül négy család tanítóval. 10. Az intézetben létező elemi ós felső népiskolában valamennyi család növendékei közösen járnak, s a családi beosztásra tek intőt nélkül, egyedül egyéni képességük szerint osztályoztalak. 17. A növendékek fegyelmi tekintetben családi tanítójuk, s illetőleg az igasgató hatósága alatt állnak. Szülők vagy gyámok csak az igazgató engedélyével mehetnek a növendékekhez, s ve-lűk általában ugy szóval mint levélben csak az igazgató tudtával érintkezhetnek. Különösen és szigorúan tilos séták, vagy a mezői munkák alkalmával, s útközben a növondékekuek szülőikkel beszélni. 18. §. A növcudékek a mennyire az intézet viszonyai megengedik, különösen azou muiiknágra képezeudők ki,melyre hajlamaiknál s arra valóságuknál fogva kiválóan alkalmasak. 19. §. A szeretetház igazgatójának s egész elöljáróságának kötelessége a növendékekről még azok kilépése után is lehetőleg gondoskodni; nevozeteson: 1 szőr ¡gyekoznio kuli, hogy számunkra hivatásuknak minél inkább megfelelő, erkölcsileg s agyagiing minél előnyö-sebb szolgálatot, vagy alkalmazást szerezzen ; 2-szor később is folytonos tigyelemmul kiséri őkut, és tanácsával, útbaigazításával s közbenjárásával segíti. K czélból bár minden növendék szabadon választhat hivatásáuak «Jtajlamának megtelelő luunkuágát, s illetőleg pályát, de kilépése alkalmával azou munkakörben csak oly helyre mehet, hova az intézet igazgatótanácsa megengedi ; valamint ezentúl is az intézet igazgatóságának oda kell hatnia, hogy kilépett növendékeivel folytonos levelczésbon álljon. 20. A család tanítók kötelessége a reájuk bízott család növeudékeit az igazgató fővezotése alatt s utasítása szerint nevelni,s vezetni ugy az iskolai mint a házi életben és a munkákban K czélból a családtauítók saját család buli növeudékeikkel egészen együtt kell élniök, azaz velük közös hálóteremben hálni, velük közösen étkezni, mindennemű mezői, kerti, szőlő buli s egyébb munkát a növendékekkel közösen teljesiteni, s azokat a munkákban saját példájukkal s útmutatásukkal gya- korlatilag is oktatni; , (azonban mindig sióm előtt tartva, hogy u „Szeretotházban" a munka nem ezé), úonctn csak eszközo az erkölcsi ue vetésnek) a tanórákon a munka felosztás szerint nekik jutott osztályban éa tantárgyakban tanítani; s végre az erkölcsiségre, rendre, pontosságra, tisztaságra és szorgalo.nra való őrködés mellett gyengéd szeretettül bánni növendékeikkel. (Vége kbttiktiik.j Levelezés. Lanyvii, decz. 13. 1870. A .kőszénnel-e vagy fával tüzeljünk czirnü czikk tárgyában megindult tollbarczra vonatkozólag azt hittem, hogy elégséges volt a mit múltkori levelemben írtam, de mivel Neu-szídler ur e lapok í)0 ik számában oly kihi-vólag iparkodik olöbboni állítását bebizonyítani s közbou egyes ember hibája miatt ugy egész testületet táiuada meg, igy ezt hallgatással tűrni annyi volna, mint azt, a mi részben történt általánosságban elfogadni, ertem a pro-vocált szeutgáli esetet, de ugyhiszoin ott uz illető, totteért érdemlett büntetését elnyerte, ergo a bűnös bűnhődött, — ha inuét lehetne az ogész jegyzői testűletrö következtetést vonni, ugy sajnos volna, valamint az is nagyou sajnos volna, ha egy-két moglelejtkuzett erdész tutto után nz összes erdészeti személyzetot elítélni kollcno, — én a kérdéses czikkbun korántsem a személyeskedés terét kerestem, mert Isten és a világ ítélete alá bocsájtom azt, a mit irtain, és hogy vannak, még pedig nevezetes erdő részek, melyek oly egyének kezelésére bízattak, kik az urdó kezelésre nem készültek, egészen más pályáról léptek oda, hogy hogyan közelik ezek az erdőt, azt- a tapasztalás mutatja, valamint czikkomben azt sem moudom, hogy az öreg erdők érintetlenül hagyassanak, hogy azokat nebáuts virágoknak tartsuk, én csak azt mondtam, hogy a fadrágaságnak az utak rosza-ságánál még gonoszabb cllnuségo van, és oz nz «rdő pusztítás, hímem, hogy Nuuszidler ur is azért hozta fel a szeutgáli esetet, de ha akarna még több ily esetet is hozhatna fel", ezt csak azért nem teszi, mert, más helyen jegyzőt szerepeltetni nem tud, du hagyjuk ezt, czélom nem az, hogy ez amúgy is hosszura nyúlt vitát mint mindeu alap nélkülit tovább is fojtegcs-sem, áttérek a czíkk további tárgyára oda t. i. hol erdész ur az adó omclkcdottségét szereti a jegyzőkre mint annak előidézőiro terelni, — ebbéli állítását kerekdeden tagadom, ugy hiszem mivol a 2ü év előtti adót felhozza — tudja azt is, hogy az adó cataster utján van kivetve, ext reménylom, hogy érti, mert a fát a föld növeli, ergo földadóról emlékszik, no de ez ugy szokott mindig lenni, mert erdész ur abbau a véleményben van, valitmínt az erdész határozza meg a faárát, ugy a jegyző határozhatja meg nz adóátalányt, — csakhogy itt tó-ved, utalom erdész urat az ép most folyamat-ban levő országgyűlési tárgyalásokra, hol mig a végrehajtási költségek is törvény szerint álla [utatnak illeg, tubát a jegyzők minden bofo-yáa nélkül, de mivel válaszában azt is mondja, hogy 2f> évvel ezelőtt egy tulkos ember adója 4 frt volt, mig most tetemes, én csak erre vonatkozólag akarom eívlész urat figyelmessé tenni, ugyanis, tagadom, hogy ezelőtt 25 évvel ugy egész tolkos ember adója több nem volt, mint jelenleg, mert egy telkes einbor lOÍ» robot napszámot szolgált, közép számitás szoríut vegyük napszámát 40 krral oz tesz 42 frt. szolgált 4 hosszú lu vart ezt egyenkint 0 frt. tosz 24 frt. földje után adott 10-det ezt éven át ismét számíthatjuk 20 frtba, hát azt hogy egy hajdú is lohusatnatta és megrakatta ? mibe lehet számítani y ezt megítélui erdész úrra bízom/ — az én számításom szerint tehát egy telkes embor adója ezelőtt 26 évvel hozzászámítva erdész ur által mondott 4 frtot is — 90 frt adót fizetne, tehát még oz a körülmény is azt mutatja, hogy az a jegyző mégse foly be az adó felemelésébe. Mindezen meddő vita helyett sokkal szebb lett volna, ha ordész ur tanácsot adott volna, hogyan lehetne a községek erdeit, melyek egy úttal legelőül is használtatva a czélról cinem vontán bofáitnni, hogyan lehetne biztosan a szélfujta port, homokokat iniriél kevesebb költséggel befásítani, mert mind ez szakképzett egyének által oldható mog,ehez már a jegyzők num érthotnek, mort azok mind ezt nem tanulmányozták, itt a közérdeknek igen nagy szolgálatot tehet erdész ur,ha ebbe tanácsával szol-gál, mert ón liigyo el aggódva nézek a jövőnek, mort most már az építkezési fa uagy mértékben hiányosnak mutatkozik, és az erdő mivelés elhanyagolásával napról-napra érezhetőíib lesz. Mivel pedig Neuszidlor ur maga is beismeri, hogy hol kell a bajon sugitni, igy tehát ugy hiszem o tárgyban bofejezhutjük a vitát, azon óhajjal, hogy e bajon egy jó éa a korigó-nyoinek megfelelő törvény segíthet, a törvényjavaslat ulőkószitóáét pedig erdész urak, mint szakférfiúk vannak hivatva elősegíteni. kováts jAnos. ÜÁllye, (Somogy) 1870. decz. 13. Még egyszer kezembe veszem lovulozö'' tollamat, hogy boldog ünnepeket kívánva Szer'' kesztóségednek, bucsut vegyek 1871-ig, taláu addig odaér levelem,hisz már javult kisső az ut. Nem tudom azonban, lesz-e akkor is oly jó dolgunk mint most? Jelenleg ugyanis csaknem ingyen osztogattak mészárszékeinkben a liust,miután két mészáros vetélkedett egymással s végre a hus fontját 7,mond: h ó t krajezárórt adták. Do no tessék hinni,hogy sovány rosz húst mértek,ha bár a közmondás igy szól: olció himutk hig a l«v«\ hanem legalnbb is olyan volt, milyent a szegény párisiak már rég nom ettek. A mi népünk vigyázatlanságára '' is kell ogy uj példát feljegyeznem. A tilolásra I szánt kendert ugyanis a kályhazugban szokták felhalmozni, hogy annál szárazabb legyen. A napokban egyik házban ily halmaz kender gyulladt meg; sokáig nem lehető a nagy füst miatt hozzáférni, végre mégis szerencsésen cl-fojták, hogy tovább nom terjedhetott. Képzeljük azonban, mi (örtéuhetett volna, ha a tűz mély álomban merülve találja a szegényes ház lakóit! A Dráva első jege már csaknem egészen lezajlott, egyik éjszakán különösen oly A harmadik, • romónyWg töld »in«, Ait mutálj«: a magyarok hirnevt, Dietüen van babérral koitorutva Mint a bCiOk vérrel »«ertell jutalma. Ka a bárom s magyar uemtet átint, A »««retet, bit, reményiig jtlképt 8 til a hármat ba megtartja s magyar, Akkor »cm fél, ba kOttleg a vihar. Keményt a magyarnak s t»abad»ág,.. Hitt at, hogy vittia jö aa Igattág, Környe««e bAr ve»»ély, de él at Itten, Ki örökre oltalmana idt lenn. l.Augoló »«ivének ég5 «terelnie, Httája, egyetlen tArgya » reményt; Zuduljon föl a'' végiét bAr tlltne, ü««öu a »or» gunyoi jAtAkot veit. A nitgyar védeni fogja haiAJAt, A hogy védi a tengeré«« hajóját. Melyet gyakran ttéllörétttl fenyeget, A bő»t tenger, ba »»irt ftlé köttlgtL Ingataa meg a »or» a magyar ha»At, Mint a vit hulláma a gyönge «ajkAt, TAmtdjon oly crKt vihar fölötte, llogy aa egé»« hatAt k porba döultt. Tépje tiét lobogdjAt a «ivatar ■, Akkor tfin fog mtgijvdni a magyar I (fyííielcm, vagy halAl, lt»t a jeluava, Midiin kiAlt at tlltuntl a tikra Mert a magyar kAttthb iokAWb meghalni, Mint inagAt at elltniégnek megadni, 8 ha megtenné, bUtikeaégét Utalt; Ntrn érdtmv» löbbé a uitgysr névit, A valódi magyar ember jelleme, Minden kj^et fOlfilmuld érdeme: Mert ak, mii • hArom dinben föl talál. Örök klne», mit el nem vehtl s balAI. J Uróf UKLUZNAY LUJZA.) A szépség fogalma. K gyengéd szó „szépség" felett akarok néhány pereznyi olmefuttatást előidézni. Jöj--jönek kegyetek kedves hazám szép hölgyei, és önök tisztelt ifjutársaim velem, üljünk egy kisded, barátságos kályha körül, és engedjük át maguukat egy szellemicsl} éldolot varázsának. Le a kalappal fiúk I nem magányos, férfi mulatódában vagyunk most, hanem a szépség bálványzóinak idylli csarnokában; a teremtő ész nagyszerű phantásiáíának légvárában, a dobogó szívnek sohajoszíopokra -épült dicső , ímolyájában.. . . Bizalmas beszélgetés, nyájas \| tekintet turemti a legnemesebb érzelmet az ember kebelében, mig a bizalmatlan s mogorva tekintet a félreértés vadburjánát tenyészti. — Egy édes szó, melynek értelme a szívben szil-\| letett, megközeltthetlun Üdvös hatást idéz elő, t mig a részakarat finomított hangja a kebel j világában oly érezhető rombolást tesz, mint a dér a legbájolóbb, és leggyengébb virágocska lovelén, elrabolja illatát, felemé«zti szinét s lassanként megöli életét; azért korántsem engedjük e szenvelgő gondolatnak még árnyát sem •) A »«ereticiétltn vilAgtalan dalnoku6 -¡Éji vi-I rágok" »timU költeméuy-fUitlAbCI. felemelkedni, hanem barátságos egyetértés, — mely az élet „no nyúlj hozzám" virága a megelégedés, — iiplv az élet száz évben talán (I) egyszer nyiló^ vírllga, ós a nemes ösztön arany szálaiból egy kis bouquototfkötvo tűzzük olykor a beszélő kebelére, természetesen sorba kell, hogy történjék a virágcsokor adás, és annak, kinuk kebelére tűzetik, okvetlen nézetét, szivo érzelmét Well elbeszélnie a szépségről. Előre is mily érdekes kíváncsiságot költ, ha a sor cgy kedves, szende kis leánykán van; mily komoly, méltóságos ihletséggel vuendjük a praktikus jö mama tanácsadölag kifejező beszédét ; mily feszült figyelemmel hallgatandjuk a tüzvérü fiatal ember lelkesítő nézetét, ábrándos ömledezéseit; s végru mily hatékonyan, s mosolyogva dicsőítjük az öreg ur humoros előadását, kinuk é\|czein olykor nevetgélni oly jó csend, mondom, mindezeknek eszközlésbe vételéhez csak szándék, jó akarat kell, és a kivitel köunyő. A magyar úgyis vendégszeretetéről hires, és ieltett szándékábau még a sors által is ingathatatlau, inkább legörbed, mintsem ösztönében, akaratában holmi idegen elem áltul engedné magát vozényoltctni, olyan a magyar, mint csillag az égen, jöhet a felleg, cz.íkázhat a villám, menydörghet az ég^ő teljes fénynyel ragyog az égboltozatán, de ha az óriás iiup telkezdi ütni milliárd sugarakból sátorát, lehanyatlik, leszáll, de önerejéből újra felkel s ismétli ezt végtelenekig .•. .. llogy a „szépség" feletti nézeteinket elmondhassuk, Szükséges egy kis társaságot alakítani, melyben a szokásos hlvataldokosjcodó személyzet kineveztessék. As én szerény vélo-ményom az: hagyjuk az időre, addig is ideiglenesen tegyük elnök nőnek a szivünkből imá- dott „Hazát" — ugy hiszem ez általános tetszéssel szavaztatik inog. Ellenőrnek, vagy minek a „Ilonszerelmet" ; választmányi tagnak a „lléke", „Testvériség", „Egély", „1 Idom" és .Nemzetiség" választatnék, „Jegyzőnek helyes volna a „Költő''-t kitiovczni, de hol van az, kí e nagy szót egész teljében viselhesse. Rendkívüli gyakornoknak megengednek ugye kérem, ha oly önző leszek, hogy magamat ajánlom. Miután a régibb és ujabb törvények szerint — ugy ballom — a hallgatás a kérdéses tárgybaiii beleegyezését mutatja, ergo maradunk a felujánlott szolgálat minőségében ós felveszem a tollat, hogy hiven előadhassam a beszélgetés tartalmát. Hanem az Istenre kérem, a beszéd no történjék frissen, mert gyorsíró nem vagyok. A csokor tubát megvan. S kikötötte, kérdi a t. olvasó i — Ki köthette volna más, mint a legfiatalabb leányka, az ő tiszte, és híven be is töltötte. Szavazás történt. — Mindnyájan abbau állapodtak meg : hogy „jó''kézben van".'' ^gy tehát önmagának kollo megkezdeni a beszélgetést. Hulljunk szótl Csendesség! Hő a kurván luuni tisztemhez,már mint óa a gyakornok — leírom a beszélő alakot. Fiatal alig 1 f> éves szende kis szőko lány. Elég ennyi, a többit alkossa hozzá az ildomos képzelet. Szóllani akar, de a szivnek gyors dobogása elnémítja, bíbor ajakára a pír lengerözőunel tolul, rfjka rezg, szeme ragyog, keble piheg ... Istenem ez furcsa tanácskozás! (Vége köveikettik.) . BÁTOKF1, rohamosan jött, hogy 1» molnároknak legnagyobb vosződséget okozott «Ja nem egy malmot süllyesztett o). lmo ismét a gőzmalmvk haszna l Most ha u gőzmalmok nem volnának, n sok későn szedett kukorieza mind örletlou maradna, s n sódarálónak is lenno elég dolga n télen. '' " - Mi társa« életünket illeti, az most is n régi vagy még kedélymebb — Amennyibpu hosszú küzdelem után édes n viszontlátás ; mert a sárral ugyancsak küzdenünk kell, inig nz egyedüli szórakozás helyérő — a casiuóban juthatunk. Ilár «z nagyobb pártolásnak örvendene! Csupán az a bajunk, hogy som a Drávu — sem a- vasút mellett nem vagyunk kőivel-lenül, semmi változatos nincs életünkben, még a lapokat is későn kapjuk, jó hogy könyvtárunk van! Végül Szork. urnák boldog u j évet és sok elő-tizetőt kivárt . ELEK. Hirek a csatatérről. — A poros/ király odahagyja a ycrsalllesi * főhadiszállást é* visszatér Németországba. hol a viszonyok nem igen kedvezők; mindeneseire nem rózsaszínűek oly uralkodóra nézve, ki magasabb czímro törekszik és AWj''-AWo/iíj urává szeretne lenni. Az éjszak német szövétség gyűléséiül) erős vádakkal illetik, kormányai. családját és minden arra mutat, hogy » hálxHru bár mily vdnsa u vult légyőn, Vilnius királyra még csak ezután várnak nagyobb bajok. -••'' A lyoni lakosság szelleme kitűnő, hurezvágya lm-talinas, hiszik, hogy nemsokára 700,<Jt» fran-czia állund síkon. — Tann hadteste Alilyus veszteséggel H ón Orh''iuisbn veretett visszn. — Houen 17 mílio franc hndisnrezot tfíétett. — Poroszország el van határozva LuxoliburgoM elfoglalni. — UariMdíról az a hír, hogy \Ver-der seregét tönkre verte. — Tnidhcrbo tábor-nok Franczinország északi vidékén mintegy 100,000-nyi sereget szervezett. - Pfalzhttrg 12-én kapitulált. — Montmedy lövetése 13-án kezdetett meg. — 10-én egész iiáp csata volt Ocigny falunál, 400 mimet elfogatott s ezek mondák, hogy veszteségük érzékeny. — Ijion-nál 12-én nagy csata v.olt. Normándiában Kvreuxt elfoglalták a poroszok. — Hisyiarek '' lothnringi berezeg ezimet nyer. -- A hazatérő németkatonák közt a himlő igen! elvűn terjedve. — -Bajorországban 20 ezer frauezía fogoly van. — Az első bajor hadtest, mely irt) ezer emlnr-bt''l állt, a benuganey csatán 8 ezerre olvfctjt le. — Montmedy ló-én cnpitulált. -- l''áris bombáztatását Kloist gróf hadmérnök-tábornok vezeti. Tann tálwrnok elfogatta Dupauloup püspököt, mert Orleans kiürítésénél a népet fellázította a bajorok ellen. — A hollandi király kijelenté, hogy védi Luxonburg szerződééér, becsületét és függetlenségét. — Bécs, deez. ló. A mai .Tngespresso" a franezía táborban lévő lovelezőjétől következő táviratot kapta : Itor-deaux, decz. 14. Nem-hivatalos tudósítások szerint l''áris az ostromzár alól fel van nientvo; Versailles (a porosz főhadiszállás) zárolva; sok ágyú vétetett el; temérdek fogoly ejtetett. (Egyébiránt a .Tagespresse maga is kétolko-dik ezen tudósítás valódiaágán.) —- llávre, deezember 14-én Honllcitrbcn a fraticziu csaltatok ereje növekvőben. Közel nincsenek poroszok, özek ugy látszik letettek azon szán-»lékükről, — hogy llavret megtámadják. Északnyugati FrancziaországlnM érkező hirek n francziák inegíijjtott erélyéról tanúskodnak. Nagy csapattestek csatlakoznak a Loire hadsereghez lovakkal s hadi szerekkel. Moignart tábornok 30,000 emberrel tör a llftvret netán fenyegető iMiroszok ellen. Havre hadszo-rekkel bőven el van látva. A Szajnán ágyúnaszádok állomásoznak. — ^ Heti szemle. Deeicmlitr Mán 1870. A budai dunn\|>art szabályozása jövő ta-vaszszal kezdetik meg s „Andrassy-rakparl" neve lesz. — Áldor Iinro „Népzászlójau — „Uyors pósta* ezimmel napilappá alakul. -Drígham Joung mormon főnök egy loánynö-velde összes tagjaival lép házasságra —. A magyar államvasutak igazgatósága részére 1''esten a kerepes utón egy nagy házat szándékoznak vonni. — Balázs Sándor 2felv. .Egérfogó* csímü vígjátékot irt. 1— A pesti állatkertben tanszéket emelnek a zoologiánuk. — A berlini Bazárnak 2f> ezer elötizotöjo van Magyarországon ; elég .szégyenletes! — Aurora sziget a a eaendes teugeren — elmerült. — Előrenéz-ben a mult hó végén indiai temetkezés volt, t i. a halott megégettetett. — Ur. Batthyány Jenő 12 ingyen jegyet bocsátott n honvédség javára harkányi fürdőjo használhatására. — Dr. Ber-ger volt osztrák uiinister meghalt. — A bécsi burgban mult szombaton tüz volt, a Cftlllagá-wnti cabiuutben sok kárt tett. Duerot J''run- czia ^ezérnrfk. egy diszkardot akartak lYströl küldeni, később nz erro begyült néhány száz forintot a Ir. sebesültek részérő küldök. — resten házépítő táráidat alakul. -- -Idősb Dumas Sáqdor meghalt.— Uambetta mult nyáron két napig Pesten volt. •— A paksi önsegélyző-egylet alapszabályai megerősítettek. — A ..Magyar Állam" szerkesztését b. Jósika Kálmán yeszi ál. — Thierry a báni tábla tagjn, 7-éli meghalt.''- Lippáuál a Maroson leszakadt kompról U>0 ember esett a vízbe s c.H^k Ili ot sikerült megmenteni. —, Egy 10 éves leányka érkezett Pestre vgy magyar képviselőhöz ínté zelt ajánló-levéllel; a szerencsi-Ilon Elszás/.ltól került ide, szülei a hál>oru álilozalaivá lettek. -• Hildán ''egy csoni\|K''szt foglak el, ki kenye-rekbe rejtve szállitá a törökd-lhánvt. - A képviselőház elnökének atyja Kardi .^?>iiik»ícIi Miklós Veszélyesen megbetegedett. (IroditliiUl.) „Magyar l''liöuíx" eziiu alatt uj képes lap fóg megindulni a jövőév.ben Vabot Imru sze\|J\|f-sztéso mellett. E lap feladata lemúl: .niiiulon szépre, jóra''és nagyra fogékony nemzetünket, hasznos ismereteit kellemes modorú terjus/tése állal anyagi, szellemi ereié m k k<IlójWlias/mdására buzditui, a vállá sos, poli''ln-ui, népf.ijiioli pártszíuczetek és szenvedélyek kizárásával, illetőleg, különböző érdekeik lehető kiegyenlítése, cgylicolvas/.tásá-val, a/, idegen nemzetiségek gúnyos lenézésének h az önfajiinkra való ártalmas el.bizakndásnak, megsziintelesével, korszerű haladás, művelődés, a tis/lább érzelemben vett deinoeratia egyenlőségi. is/lója alatt •— egy magasabb eaélfelé olwro vezetni. A "Magyar Phönix"-tiek szépirodalmi, mulattató részén kívül, lesz rendes lapszemleje s több igeii érdekes rovata; képeit a lapkiadó és l''óniiinka társa Zumluiri. Uus/táv . rujzolaiidja, ki a hazai tárgyainkra né/.vo gaz-tlag eretb-ti rajzgylijtemeiiynyel bir. Vallót Imre kinek irodalmunk l''ej\|i»«zt''Mibe.n elviláz-hatlan ériletilei vaunak, már (öbb éve viss/avo-null a szerkesztői pályáról, s most ujabban, mint olőlizotési felliívasában mondja, maga is phttnlxként támad fel toU/haloiiaiból,-s egyesülve a/, egykor általa emelt fiatalabb tehetségekkel, több mint 3<i éves íróí pályája, hivatása főhelyét ujúll erővel, meg nem tört lélekkel, az életiskólájá^an sztírzell gazdag lap:«szta-lásokkal , biztos készültséggel, tiszta önérzettel s férlias nyugalom és halározölts.igg il foglalja el. Sík szerencsét kívánunk a/, uj vállalathoz s a ..Magyar Pliönix"-et melegen ajánljak t. ol-vniHtítik ligyelmébe, pártlogásába. Ktőlizetésí ár: egy évro H frt. — félévre 4 Irt — évnegyedre 2 frt. Az előfizetők azon kedvezmény-''ben részesülnek,-Jmgy n szerkesztő által régebben kiadott kilünó történeti képeket igen jutányos áron kapják meg. A többit elmondja az clőlizetési felhivás, mely bizonyára minden újság olvasónak kezébe kerül. Vahot Imre lakása: Sándor utc/a, az Országházon tul, 1-lóU sz. a. földszint 3. sz, — liUpiitik előbbi számához volt mellé kelve „Képes Világ" czitnü szépirodalmi isme relterjlsztő folyóirat clőlizetési lelhivása, melyet .utólag is ajánljuk I. olvasóink ligyelmébe. Ugy szinte a mMuijy<trort:<itj » n«í/i/n7//j" eziinü ké\|Mis lapot , mely most v^gaí Adolt szerkesztése mcit''oU jelouik meg. Nagyszerű iiiülapja,Munkácsy .Siralomháza" szerkesztőségünk Ik-ii megtekinthető. — Sz erényi Endre, lapunk több év ólai rendes munkatársa, következő figyelmei s pártfogást érdemlő művére bocsátott ki elöli/e tiMÍ felhívást: „Neveljük a népet! vagyis N é p u o v e I é s ü g y i értekezések." Kedves polgártársak! A nép, tehát a nemzőit boldogsága, jövője biztosításának tekintetéből szólok hozzátok. Minden iiemzot alapját a népnevelés teszi. Történet ¡gnzolta állítás ez, melyet megdönteni már csak azért sem lehet, mivel uz igazság csiráját hordozza kebelében. .Nézzük a hajdan-, néztük a középkort s végül tekintsünk önmagunkra! Mindenütt ama iiuiggyó/.ődéa forrásához jutunk, melyből e szavak hangzanak füleinkbe: Minden nemzet legsujtolőbb büntetését a nép bután hagyásában, legvirágzóbb forsza, kút u nép korigényelte, nevolésébon találta föl Ez igé''k igazswga lobe^ott szemeim előtt, :midőn több vidéki lapban értekezések alakjában sV.ólaltam fel. — Azonban gondolataim mindeddig csak igen kis részben valósultak. Itt nz idő, hogy megértsük egymást. MA-Illünk kell a népet, emelnünk tudományát, uellogy küHiubon magunknak ássuk a sirt.Nocsak azt nézzük, milyenek vagyunk njlnmu-giink. fősúlyt tartoztunk fektetni arra, hogy milyenek legyenek utódaink; inert á küllőid Ítéletét liálntiunradásiiiikért ki nem kerülhetjük lilásként!. Nu vesztegeljünk; mntassuk meg a müveit ny ugarnak, hogy még a magyar nép erében kí nem afuill a magyar vér! lepjünk n tet\|cgess«lg,inez«ijéro! Ez röviden, mit égy.kötetben a Világra akarok IxXNMtani. S hogy nocsak buzditáskép, hibáink felderítését, javunk előmoditását tár- /el gvalva beszélj. k, rajta vollnin, h>»/y kik olvas-sák «óraimat, nucsuk velem együtt érezzenek, hanem tanuljanak is. Pártfogolják azért szereled polgártársak korszerű gondolatom testesitését. Oly értekezések gyUjleniényo íw^Jnolyek közül több pály »nyertesnek, dicséretet itotottf nak tekintetik. Ki sem fog ez által máét, hanem önmagát, vérét, nemzetét, unnak művelődését pártolni. Tíz példányra előfizetőnek egy tiszleletpéldáuynyál kedveskedünk. . A infl méltó kiallításlmn IH71. január l-én jelenik iu«g. mőli/.ethetni rá árjával alulírthoz Has-tya-iltczu 22, s/. II. emeletre intézendő sorokban. Kelt Pesten,''1870. nov. 27-én. '' SZÉKÉNYI ENDRE. Ajánl juk a tehetséges szerző e nagy gonddal irt müvét tfolvasó k()zönségüuk becáes párt-. fogásába. - — Lapunk mai számához van melékelve ti. .(''síi I ád i Kör" előfizetési felhívása. A magyar höJgyek e megszokott közlön^^H-éhínk s kedves NRilln" Emilia alapilá s ernyedetlen buzgalommal szerkeszti már 12 év óla, mi arról tanúskodik, hogy nemcsak méltóing megállja helyét, hanem allnndő olvasó közönséget nyert meg. A lap melleit még egy egész könyvtárt is ud. feltűnően jutányos árért, képeket, rajzokat mellékel, pályadíjakat tűzött ki sat. melyek a felhívásban körülményesen olvashatók. ___•_________________ ..... Megjelent .Ország-.vi''lág" eziinü képeslap, szerkeszti Vértesi Arnold. A mutatványszám lagadhatlanul szép^fs ér\|lekes tarta-lomuinl bir. Versenytársa a .Mngyurország és a nagyvilág" ezimü képes lapnak, mely verseny a Vértesi-Dciitseh alfairenek lelt ered-mén ve. • • — Megjelent a „Figyelő czimü irodalmi s szépművészeti lap mutatványszáma szerény alakban, dus tartalommal. Szerkeszti Szana Tamás, ki elismert tehetség, Hgy bnzgnlma nemes és ernyedetlen, bírálata iiártuélküli és tiszta. Kiadja Aigrier l.ajo» vállalkozó szellemű ifjú könyvárus, ki mint Iró is pályakoszorut nyert. Megjegyezzük e körülményt annál is inkább'', mert a lap szellemére nagy befolyással szökött lenni a kiadó érzülete, a hideg kereskedői »/.ámítást melegítő irodalmi lánghuzga-lom ; a kellős érdek mindenesetre emeli n lap iránt érdeklődők figyelmét. A lap ára félévre 4 frt. évnegyedre 2 frt. Megjelenik helenkint. A .Szépirodalmi Közlöny" melyet eddig "Szana Tamás szerkesztőtt ítenedek Aladár veszi át, s mint programjában mondja lényeges átalakulással, kíváncsink vagyunk rá, mert a .Szépirodalmi Közlöny* eddig komoly volt, az .l!j világ* szinte komoly volt, ezek után méltán kíváncsink lehetünk ; különben Benedek Aladár tehetsége s akarat-erejével oda hat, hogy n Figyelővel versenyezni fog. Oyőzzőn « jobb! A tevékenység mindenesetre szívósb s edzettebb lesz s mind az irodalom, mind a kö-. zönség nyerni fog. A .Szépirodalmi Közlöny" kiadója továbbra is Fekete Bernát, kihez az előlízutési pénzek intézeiidők, egyébiránt az elő-fizetési felhívás mellékelve levén, t. közönségünk bővebben tájékozhatja magát. — (Ilimen.) Farkas-Krail Irma úrhölgyet jaii. 7-én vezeti oltárhoz gr. Somssích Iván. - Kralovánszky Gizella k. a. Osávosy lléla jegyezte el. — Kulin Aurél jegyei váltott Miklovics Má:ia urhölgygyol. #■ • ... .■ ■ > Hirek. — I. n punk nini xiimiilii»i vnn mellékelve 1891-dik évre »xólú elófliet^i felblvnHuiik. melyet blsnlummnl ajánljuk t. közönségünk berneM llnyelmébe. Az elöllicténi Öa«%seK miHMlii beküldé "ét kérjük, hogy « lap pontn» expediú-Iá hú Itn n reiiakndiÍH ur történjék. — Lapunk előbbi számaiban említve volt a megyénk területén Balaton-Fürodon létesített első .Szeretet-hás" ügye, mui számunkban az alapszabályokat közöljük avégből, hogy ezen magus/.tos czélu intézményt közo-lebbről luegísinertotve, a t. közönség melog pártolásába ajánlhassuk a egyszersmiml kegyes udnkozásru ujolag telhivhassuk. — Mint ujabban értesülünk » hnrácsi völgyben levő llvge-düsvilla minden bútora, zongorn s felszereléssel 17 oscr forintért már a .Szeretet-ház" »tárnára megvétetett. — Kopó.. Egy zsemlycszőrű kopó kutya tuláltutoit a nagy kanizsai'' vásáron; négy lába és fűje kcucj, orra Italfélén kis fehérség látható. A tulajdonos Balogh József őrvozotő urnái átveheti, — Hachrach (lyula kiváló ssor-galmu liatal kereke<ló mint halljuk, — Nagy-Kaiiizsán nagyobbszerü kőszénraktárt létesít, mind » steverországí, mind a barAhyamegyei kőszénből. A közohajnak hódol B, ur, midőn városunkban az annyira elterjedt kószéuhasz-nálatra figyelmet fordít. * * s c. — Nm. M i h á l o v i o s J. érseket Zág-rábváros közgyűlése egyhangulag a város «,d»z\|Hllgárává választotta. —. Lakatos Sándor ismert táneztn-nító mielőtt Kanizsára jönne, igen előnyös meghívás következtében Sopronban fog egy . ideig működni. Sajnáljuk, hogy o megszokott helyérő nem jő olőbb, do másrészről (Jrveudüuk, hogy a soproniak oly lelkesedve karolták fel e páratlan inugyar táneztanitót. -Az ál la Iá n o s vasutépítö-társulat, mely Berlinben dr. Slroussborg vállalatainak átvételével alakult, inár kiadta progrummját n az alup^ko 17 miliő tallérban állapitutott rtieg, miből 10 millió tói zsrészvények alakjában, 7 millió pe<líg elsőbbségi részvényként fog kiadatni. A vállalatok, gyártelepet»stb. értéke, melyet a társaság átve»», 14 ¿s fél millióra van becsülve, ugy hogy h 5) és félmillióra rugó pénztári készletek, cautiók s más folvó pimzek mellett még 2 és fél millió marad a társulat Számára üzleti tőkéül. A társswíg által kiadott prospektus előszámlálja azon vállalato-kut, melyek a jövedelmezőségűt biztoaitják, fuinők p. o. a dörtinundi vasgyár, melynek eddigi jövedelmezősége a hengerkészitésből 10%, a hid- és kocsikerékből lóu/w, az aczél-gyártásliól 30% ''Az azelőtt Egestorfi-féle gyár éven ki nl óliO,tMH) tall ert jövedelmez s most is 300 gőzinozdouy van nála mogrendelvu s részbon már el is készülve; a többi gyárai; s nevezetesen a ueiistudti bányák stb, annyire elősegítik épen a vasútépítési czélokat, hogy .már ezért is lk" jövedelemre adnak kilátást. Azon iiyoremények, melyekre Strouvsbeig számos vasútépítési vállalkozásából számithatott, szintén a társasságra szállnak ajíps o mellett átvesz-. Iilég a Stroussberg által jelosül kiképzett nagy-I Számú uiüértő személyzetet. A prospektus évi 3 millió tiszta jövedelmet számit ki, mi 17%'' nak felelne meg; de ha a vasútépítésekből folyó nyeremény egészeu kíhagyatik és a gyárak és bányák még míiidig 8% ot biztosítanak, ugy , hogy az olsŐbbse,i részvények 0% kamatán felül a törzsrészvények számára is jut osztalék. Az elsőbbségi részvébyek számára nemcsak a li% kamat van biztosítva a többi részvények előtt, hanem a''a is, hogy a társulat fóloszíása esetében mindenekelőtt hz olőbbségi részvények fizettetnének kí teljes névértékben. - M eg.li ivás. A imgy-kanízsai dlzolto-eyyttt vasárnap, f. hó 18-án délután 2 órakor a kereskedelmi egylotbon közgyűlést tart, melyre az illetők ez uton is tisstelettol meghivatnak. VALBAC1I MÓU, torua-egyl. elnök. -- Agyöngód meglopotésok,ajándékok idénye: a karácsony s uj év közeletítével felhívjuk t. olvasóink figyel inét Wajdits József mű kereskedésére, hová logujabban gyönyörű ajándék tárgyak érkoztek ;különbon óhajtandó, hogy a szülők gyermekeik szántára no .annyira ophomur értékű csecsebecsékot »''fjének, hanem hasznos és átthdó becsű tárgyakból állókat, p. könyvekeUriaclyro „óZVo Igoií ,alkalmasaké HajU leányok, mulassuuk, — lU-jUi tiuk, vigadjunk, — s a most mogjolent .Kebelhan-gok" ezimü köszöntőkönyv. Diszes kiállításuknál fogva is kedves ajándékul szolgát-hatnak. . ( • '' —Dalárda. Örömmel üdvözöljük az alsó-lendvai dalárda dicséretes szervezkedését. Mint értesülünk derék elnöke Dervarits Kálmán erélyesen buzgólkodik unnak virágzásán. Ugyancsak Alsó-Lendván ni óv olsö napján nyíttatik meg a casino, melyre már »2 tag jelentkezett; a casino, könyvtára számára fenttisztelt munkatársunk 100 szépirodalmi s történeti művet külcsönsött át, hogy a tagok azonnal részenülhcMenek az olvasmányok kikölcsönzésében. — Cs o nge r y A n tal korületünk nagyérdemű országgyűlési követő aképviselőház decz. 9-ki ülésében a bélyeg s illetékek iránt fenál-ló szabályoiv érvényének meghosszabbításáról szóló törvényjuvaslat alkalmával azon mótlosi-tást ajánlá, hogy a művészet, tudomány, gazdasági s kegyeleti egyletek hagyományai bé-legmontesek legyonok, mely legnemesb ösztönből keletkezett módosítvány olFogadtatott. ixryllt póata. — .A Ulálkosásr»4 cirmtl «/\|i kOltfinlny j.inni f<>K; Itlrje rgyssor, lio\|(y m«K><óUllil, — fó« pilirnö liurjsiilon. - — I. Kesitlieljr. llcji-^y. illlU uiiml a liírn* t • ínég van helv tftlih ía. — H. j. l''tal. Várum l>er<i>. intóikiJi-i^rőli síivé« tuil^sltásáló '' — II. I''ral Mai »ssmimkkal lül.b prl.láhvt mvl-lékvléiik Hn »»imára. — - <ly. II. A c»ikkki''t «K)ináa után alkalmilag lia»»uAlaniljiik fel. — K.8. Vsssprím. Várunk! as emlilfU rciriík.l num találjuk. CdvömltljUk — H«. K(t<''r»«.-ir. Ni''-mi vúlloila(it»<il. l„ Ily. Januátrs vagyunk kínyirUnok lis- la«»tani. — IUIokIi <Jv. H<nml>«Ui«ty Kíili«in4nyfU«oliJft n>m ka\|<tam, \|.. .\|)k. \|, km írja, h»ry rlkllliloitcil r.''g. Kúrli''k a »»ivn inl. »W>.lón<-. «■lyWi''Älr''^ 1839-k¡ nagy ROTHSCHILD sorsjegyek részlet nélkül. Hogy ezen, a legnagyobb nyeremény nyel klnálkozőlag kiállított sorsjegyek, azok számúra is Megszerezhetők- legyenek, a kik azok árát egytterre le nem tehetik ét részletekben nem akarnak lizetni, HUSZAD RÉSZNYI RÉSZLET-JEGYEKET adunk ki /1/ 1839 ki Rothschild sorsjegyekről,melyekbfíl már csak 6 huztejcs/,; a lYínyero: 300,000 frt p. p., n-legkisebb 500 Irt p. p.; — az által tulajdonosi jog« lesz a vevőknek nrra, és azzal minden ozntáni húzásán részt veszeti; <<8 njagának e.üfymdsiitiin killönlVle serienekre s/.erezliet tiihijtk>ni jogot. A befizetés csak 10 frt egyszer mindenkorra; miro a tötvenyeaen kiállított. okmány kiadatik. a serien >>záni kitételével. A kihúzott series-sorsjegy ntáti nyereményt biztositíínb az eladáskor; és készek vagyunk az eredet j részlet-Horrfje^yrt bármikor, a mjpiáríolvamlioz képest I. t''rtdilierentiával visszaváltani; s erre ekileget adni. Nemsokára bizonyosan négyszerezett ált ni fognak ezen sorsjegyek elkelni, a névszerinti árhoz képest, minthogy azok most már nehezen kaphatók. ) G írt részletfizetésre adunk: lOOftosmagy. sorsjegyet. 120 ltjával; 100 Mos 1864. nagy sorsjegyet 15(> ltjával; '' 51839. nagy sorsjegyet 156 ftjával. Vidéki megrendelések pontosan és utánvételre ín foganatosíttatnak. MAGAZINER & STERK 4U0-—0,4 '' bank- és-váltó-üzlete JÁ-ák Forvlicz utcza 7. szám Pesten. i i> Vidéki vevőim különös megelégedéséről »«lég taiiusiígot teáz az \|st»7-ik jHBfl^^^^^L évi \|Kitakimtflalás, iinlvszeriiii Ií"»,<hXpoaiaikiilileiiiényt és ISIiS-ban dOD^^^^^Cg^ !",S(t,,-ai miiam lei. I< szamot t•jjycl\|cn idevaló iizleti-há/. sem értnél. ^^^^^^^^^^^ Minden nem t< tsző tárgy vissza vétetik, ez nj bizonyítéka a s/igoru occiilcte#mgm-k! Hogy n i-mdlimrn «zAiiiilolt IiahoiiIő eié»rkh ne na ch)éithtv«wuni >egye ni, kAlftnwéu. kérem » kOvelkeió pontot cziniie» : KIM KI l.M ANN A. Bécs, l''ralortra».- ''»ti.»/.. a. Tessék esak egy próbát, tenni, és az alább megnevezett itai gyak olcsó áráról a vevő meg fog győződni. Minden áru a lepiobk minőség biztosítása mellett adatik el. Itt a h;gjobb gyakorlati és fffiyíi/.«^Ir-vzi k ke k n ck oly I nagyszerű választéka taliTIhato,,mint Bécsbeiihaaonló nem létezik ;gondoskodTa van itt üaia és öregről, ugy, hogy csekélységéi". szép ért alkalmatos ajándékot nemcsak hölgyek és urak, d<- még minden "kom és állású gyermekek számára ozorfélo választékban találhatni. Árjegyzék mindenkinek, czime \|mmiIos meg nevezése után inuycii és liérilieiitv« küldetik; nngyoiiclőnyós tehát a vidéki t. ez. lakosokra nézve, hogv ogy példányt megszerezzenek, mintán alibim nemesak az ár, hanem mindenik raktárban létező ezikk \|>ontos megnevezése is található. A szétküldés utánvét, vagy a péli/ hólegcs.beküldésé mellett történik. w Legjohb s legújabb gyártmányú kíilöniele ezikkek kivonata. A ház jeligéje: ,Az olcsó tárgyak is lehetnek jók." í"''nuy c>\|turkliól. kedve " auguii. I «Ib H-adrél JO Bécil bíráruk » legjobb ké»xli- tníuyck. Női kézitálkik a./.-lab roucacaal, 7:,. 90 kr.. I frt. I.Wl rglluoinnhh flinicriii l«ürl>"«I am ntoxoll xárrnl 3, 3.?». íl-20, •''> Í..7Í), fi frt. legújabb péntliroiák lo,«).«!. sí kr., I fn. a legflrt. I -><'', «i .''st.; bankjegytárciák ««>. » kr., I frl, l.fiO, legliuofliabbak 2, 2.fi0, 3, fio.; laebbeli Jegyiíkönyvek m, i, 20 2fi kr,, légiin.'' hőrkiUéxheii .10.40. fio, #0 kr., I in. Oohiayzaoakók K». •>''», sokr.vl fit, 1.20. i..VI. U<;t»lk«k (<rön Ix''irbül jutfrsl ''-''•-<> Ml. J.So. U.H.SO. I.fm. ''''frl Vlthatlan utlbőröndök »Iknlm»-l..,ron.l«x.WI ''-''.10. -J.S0. .».:>!. -I. í r» ». :>. r> fii. Fénytóp> albunsak l,un«xv,.l,l, ''..kwfcm,. Oitipéldáayok lo. 12 ^ep/v:J)\|buM. Mimti''iiik allnini. lm kiiiTiljnk, <l«r»bol jálaaik el a ui.tHI- - li-KknlveIli-Mi lánrotii- 1 .ll> 1-e.lr.í« íft. a i«-kBii. uu«r,''«ii livotüvek »ti '' -,v<»ti«-»ti üvr\|ftiiil,l>iM«« liílorü-. ifx~:i lallilro •«. 5.fii). 1. frl. Irinappák tárral I. 1.60.^ frl.; uk/kiiai l«cli f«-l»t''r«- \i..rí -J. I.fs). a, .1,60.4. ff ín. Httl\|y-Me«mlr-k nilntl«n női viwiiotkaxnkkol ollio« klllkiiílli- CTlI,,,, Ml kr Mlkr. I frl, l.fai kr , I eial )i kllll»l\|liO»o horKoli''ilfirol Ifi kr.; 1 etul 2 vaK.r I kíilctf kMiílÖT«! 10.''» ''Jo kr.: 1 etul I0i> klilüiilift» \:,rn''.lrtvi l 311 kr., I horgolé. ru-ImjegYXÍal loililakniiyv ''.''0 mint ln\|>\|M¡ ft kr. A régi iraak fölén! I \|<ár ln«njl>li forinájn .vili«, frsiirxjspurrfll.tiiliól 10. IÍO HO. I Iii. 1.50, iiv^y„l»l.nk 3. fl. 1.1. fn ZttkUUlutr kiuiArti-isl ,''■« mi(l-k«l 4ibjn 311. 30. 10. fii) IÍO kr, I «"iíjolil, iiiiniiii''-tril vn''latf o»ll«l-lementei clUtolt ChlM CJÜtt, ji>ll-l.in 10 ívl folytmin« haxaálst inel-1,11. I lilcml ev,",knn.il Ili frl , kA- vi''aksfiál » Hl., ké* {■» vills 37 fii.; I "\|>ár o «rlyslarló 4 frt. Kpél. chi imi eallalUrgynk «yitri Arérl. K»en gyártmány »»Iii- fortnáhnn a valóit! exIMIliftx hn^oiilú niiiilorli.Mi vsa ki''a/ilve. Gyakorlati «losó ijáadek. a i.* \| ujalili lirinir.itiiliiu-liyi irók -a/lel 10 ! ,trl>l„íl, I iieliex!t<5, 3 ír''''l/uopn, I j In''vm.''r"'', llRaanir. I lolliiitlíí. iniiiil »xépvii kéaxilve frl. I.i-fiin.m^li viiltrtlrl,.! Iiili . «<\|nlinxi- éa »,''ln-li''p), «ökiiek. I eityixerll é» •''«iiioa ¡(0. ill. liOkr. I •II. »w''p f.MU.-»«el 10, 80 kr. I 1.30; I iUr.il, pniiipáa.iii kiiillil» -t l..»0. 3 2.50. :t. 1.6.0 frt. Legjobb toilette-tárgyak. Kr.m exl.t a/.nppniiok klll''ml»"''''" illslok-knl I. i;i3o: o: ;». 40kr. KfRilli eoaitirlii\|ile (^Unlnlrl illij.t 10, Ifi. 30. ''¿fi kr. l.i''Kliii. illslaxerok. Kölni vll jAiHia-Wlt1''«''» I''\|0. Mtlkr. I frl, UiO»<ÍllK-(l iiiiii''lea •leimémit iná< lollell, liri/nk * l« ir „U-aóltl. nmk mellell. Legdnomabb kauliuk-fé^Uk. K •> fmlioii,, féaft Ifi. 30. 3.V 30 kr : ,-if) ,11,11 Í.''»U 30. 2fi. aokr.; I nyel,-, fé.li ífi. ¡KI. 3.i kr.; 1 larió fí-ll 3". I".. kr. Knrnmkefék 3fi HO. Ifi kr. Solymayakkeadák »rnk »rii.nárn 1 (lb lAolp vajry «/in •» -•''». 3.''i, I.S l''SIkr. I.e(t«livali>»»bli »elvem eliar-......k ál''jnHOkr. I frl. I.fio. / k djobb nadrágtartók mri.''.a korlnll. I pár aim«l exírnáliól 16. IMI, Ml kr. ; «ely. nibül ".Hl kr. I 30ÍI írt Mi kr. Legflu. alpacoa • gyer lyatarWk. MsühmAR 4". 5".tí", r. U ,»", I<J'' . I db Ara 40. ftO. «0. 70.80. ''.Hl kr.f f. A legwebb floreallal broax aéz-tall gyerlyalartók. I pAr 1,.Vi. 3.(ío. a.f«0. I ftl.. D''uynnolyaii kílAtfUak » leRiijat''b nilninaxcrini-3 1.6. iííri.t \| ifyi''rt. ninei;laknril/> nUbs»lr,]iii-Imi \|ll kr , nlijsl Ifi . Legjobb xtebláMpák.íxcn «yaliir-Isiink v^dflvvKBOl, moly natfy ^n-fArknrl «<1 «0. 70.H0kr..n/,o .a«ie» v''dilwKKi''l I frl. I-KO. Lálneréul lávoaövók ».''» iívj«- , «el, melyeken ejjv fél im''ili''n\|!yi\i t.''Violhiit la kiveliel.''ik » lAricynk ; ) ,11, 4u. kii. l.-JOkr. j. Nagy vegelada>a < uy liukoii elír nyöuyárnak, •''•••. K(ty nagy e«erjiv,''i xy.ipjnuxovutliöl I ''.lo kr , 1 i>i,y''\ clnylllictlen niijto) W«xőra/fivr\|ln''íl melynek aj-lveiufínvn van, ré\|i\|f»-KnalyiivVl 3.30. 3.r.0 I; lejjj, lyoni aelveinf tavelbol fi. (!. ti frl. A Irt" nspernvttk dlvnlo» kiAllltA(,4.il n''jín deli »ritiben <\|bjs l.\'' ftfi. ,''l: l.''^v''in-o. letff. Iliin«!»,''Ip ».60. 4 l''rl. '' Valódi brllaala-kaaalak Ära^sy-KEtiiizsÄia., (M2-7.) nienl mimleii niére^laiiitlinii anyair lói, n/.éil nem nvldi-nl, mini iiih« I'' Illek, lt;eii Urló» a inindij( fobér é fénylő marad, 13 db kAvóakniiAl K kr.; I i db v''.vermekkanAl l..''HI. 3 frl 12 db evőkanál 1.2''ikr ; I tejmerő kannl 3<i, 1 leve.merő fiO kr. Legjobb angol tollkéiek drbja ;fi :k%,-Ifi, t''.ii «o. i l.yokr Hölgyeknek nélkülöihetlea.K''dj;: loilellf ■•«ekrényko, na^y,\|in„ni fé nye.it,-lt, várral, tílkarrel fe)axerel ve. Mindexa le^lln. minő«/<\|f bőKSar. Kxcn ii e«ak I-.''mi kr. Legjobb tierkezelU orlafeoaken dók fielklllnrliellm minden HAxIar láaban, I db cyerniekfeeakendő Ml kr.-„l forint 30kr Igen hasintlhalóarakaak. I <yy lemet borolváló toilelte-.xekrényke leU/erelv,1 . Valódi tajték ailvar pipik .''» aio Íkák, a/ép faijon, liliom ine4ar.é<ael rnbja fin. 1. I .fsl. 3. 3. 4.fi frt. T«-k,''-\|ete.«en ellátolt dohányxAai kéaxll letek valódi tajlékluM bur»»tyAükö-rel tiikbrn dbi^.t, 4. fii). X fr.t Valódi tdrt korallok leKtin»mabb inlnőa/''üll I »or t frl. Hihetetlen ét méglt való t ln>cy a köveiket.; érák, melyek kél évi jót :íllá««.il adatunk cl,''a jegyűit árnk mellell lotfjobli inlliőé\|;llek. Sálon örAk bron/ból llvecborilékkal e«y klaebb 3 frl; I kü/épiiatfya. 3.00; I nagyobb 3,30; 1 Jegn. -l.fio. t''jinoa a legjobb axnrkexrlH »xobaórák I drb bronralappal.I JOjngyanax élire»«-tővel I.IiO, Valamennyi óra kivan próbálva n lioxAvaló neliexltokkel Zteb hévwérók tokkal egyuu da ral.ia 30 kr. a Riüik litogaloféayképokhoi. I kMípflnoin 4,''«, 10, Ifi kr, I drli 1. <jf. franexia 20, .H». 4o, 6«. 00 kr. Rendkívül olotok a bronxünielö doliiny;xóké«xlelek. Kjry axivarál-váov l.roin-alaku), liainnlarló tlf/.\|. axor éa egy cainoa axivarpipa lo^tín tájiból iianxraen l.fiO kréil. • Valódi alpaooa-kanajak. I tuexat wökaiial 2.10, a.bo. 3,.si, l.fio. fi íi, \ tel kávéakaniil 1.30. I.lkl, 3.10 kir l leveanjerő 1.30, I tejnierő l.''i. líO.j KxUaúel bevont féiakanalak, III, lyek niindlir feliéren maradnak. 13] db na\|!y nvőkanál »5 kr ; 13 db''ká-l váakanál Ifi kr. Legfln. angol evöeijköiök. I t.-aj iába forffall 3. 3.ft0i I Inexal 1.1»alv axarnha f.,(?lall f Ml, fi.fi«». »''• f»l Ajánlja gazdagifn -telszerell urak-, hói-gyek és gyermekek számára való topán-raktárát, a legjobb minőségiteket a lehető Jutányos áron. Ug\szinle ligyelmébe ajánlani Jnitor vagyok a es. k. katonasága I. kózüiuségnok, hogy _ megrendeli aeket i( legjobb bel- és kit (ildi bőrből elfogadok és készítek, az áii le jutányo-suliban számítom. Az-én raktáromban vásárollakat kijavításra felfogadom. Kmpliehlt «ein roich asaorlirtca Lager aller Gattungen Herren-, Dämon- und Kin-der-älilhitten von bester Qualität und zu möglichst billigen Preisen. Auch mache ich oin k. k. Militär und Verehrung»wUrdige« i''ublikum aufmerksam, dass ich alle Bestellungen von besten In- und Ausländer-Lcder verfertige und prompt und billigst berechne. Auch werden von mir gekauft«) Waaro zu reparieren angenommen. Jó, valódi m liih.iiielknil viinzoii nru«r keteitkrdve I . .... s j METH s. Béoatoen, Rothenthurmstrasse ae-dlkszám alatt, ; riiiiiliüi^i vászon- fe rclimicniii raktára ill kil/xé ie»/.i uj át jegyzékét. Tarlóxk<olom min.len liang«iitoa ilieaéretlől « eaupán axl bátorkodom ilpya-I,>mbe ajánlani, li"u\ l. vovülmiiek a<abad«Ai(akbaii áll a l''"''leiu vett exikkekcl, lia axok bármi okból nem i,i./ének, bérmenteten vi»x»kiHdeni, miro a (¡telelt ár poala ulján axounal oi«){i4ritictlk. Medren,leléaek ,is i,»«m-ir bekllldi-ap után vauy \|n,alai uuiiivét''inellett, bárhová ItlkiltnOTOtatM éa ponlotan leíjcaiiieinek. Kívánatra a váttnakliól minták bóriiicniv« kiildetnek. Férll-laaekre a pvakbótóa mértéket kérjük Megküldeni. A levelek cilineiendr.k: n S. METH k. k. Hoflieferant in Wien, ltothonthurnwtrftsso NTr. 2í). V, vők, kik .''fi frlii; váaároltiak : egy linomtilliimxnit bati«xt-k«nd(í\|; 60 frlig váaArlók : rgj fél luexal -ranez.a bali»xl kendői axinea a/,-j;élylyel; 10) frti^''^aairlók • egy diaxea aaxlaltcrilüt kapnak ráadáaul. ÁRJEGYZÉK: jíül —12,5] \t \ K¡ kanalak) K.x angol gyártmány, Kgyultal figyelmeztetem a t. vidéki vásárlókat szállító osztályomra; egyedüli itzíet o* « nemben, mely által a legkisebb s legnagyobb bizomány gyorsan s egyenlő olcsón saillittalik. AZ ELSŐ AUSTRIA! BIZOMÁNYI OZLET: A. FRIÉDMANN Pralertlratte 2«. \| .Ib SO rñfi''la jó I.iVi fonál-váaxuu ,j Víyárl áia 10 fit , mo»l e<ak H frl.I I dii 3o rofta vatódi febérilell, foliál váa/on IH fi''r, ni,».«I e«ak ti frt I dh 3o roí«» hAxi v.''.ituii ''.MI forlnl, moa! r,ak 10 frt fiO kr. I.dli :<0 r. atépen febéritntt eieaavA ar.on 34 frl, mo.l eaak 13 frt. I db 30 rof<iavval,''o\|i rnnib. váaton 31-33 fl. inoül'' eaak 14 H¡ frl. 1 db -lo rjfti'' Ijollandl raérnarátton 33 frl. lili,»! etak 1« frl. 1 ,1b rofóa latüm «xi,ii, rólég ágyncmllekre alkal-ma» 3n fij mo»t e»ak Ifi frt. I dblOrofó» kliloiiiiacn jó irlaiidi váaton 31 frl,''iuo«t eaak 17 frl. 1 db fio f.''ilm bollandi a/.ové. yyári ár 3A frl, nio.t eiak IH frl. 1 db Vi ról''iia val'',,\|¡ irían,li ax3vé«, 4» IS frt, inoat eaak 32 -24 frl I ,i)l>'' MI «•''■ fa kil. bi-lgillllli «xové», legalkalniaiabb - férli ingekre t>2 -iill- ÍO. frl, muat 2li—30-3fi frl. I lili lO é» fij r-ifiU legneliriobti é« I --inlib''iiilinWgO riimbnr^U^xavé» ''-{.i. 2¿. 27.. 2U, 32, Xr, 10 43, Ifi, ft i, fifi i!0 frl. I * egé''inélküli íepedií, »'' r, luíaaiir. 2 ri f''«ÍMlea,:» flrlól 3 fl 60 krig. 2''/» n"f «xífea 3 frt .''SI kr. I flig. I ''lo \l valóili feliérváaxoli kla »eb- l. inl.i \| fu 20 kr, I liiixal valódi l''eln'' rváaaon xaeli- kchdfi nagy fajlából 2.10 3 frl 1 lue<al valódi feliértáaxon xaeb- He fSI iiilők v \|hnlgy-xxrbkeitdőkj krlól I fi. O — 7 frl. xaclikendó . ajoiir • ategélylyel éa axine» e»ipk«xettel \|o í, t 1 db 3ll r,'',fn< a/.¡iiea ágy>kanavá»x 14-20 fit, nio.t 7, 8, ''.I, «I frtlg, • I Iiicx. »/.inca váamn-xaohketidő ;«en ti......i éa tartó«, I, fi, Ii, 7—8 frl. I tuexat Katiaxt váaxon • xaolikendó, fehér vagy „xuie .«. ¿élylrel eaak >, «, II. 10—12 frlig a UgBiiiioiabb. I luer.it váa/.on datnatxl-a.tlalkendő Ti, H, 7 H frt a legrtiioniabb. riiliiliurgi-vá- 1 tu.-xalkávó* ragy Ibea-a.xl^lkoudő, - vAaxon-daniaailhél fehér ■''<» »xlno« 2.50 kr.. 3-1 írtig a legfinomabb. I ruoibiirgi damaatl . aittalkeudS Ii at,-mélyre fi. Ii, 7 '' Hfrlig a légiin. I rujiibiirgi daiiia«xt aaatalkéaxlul I-'' • temélyru 10, 12, 1\| _ \|0 frt a lepli I tue», erőa konyhatttrlS 2.50 S \|t¡g I db. SO ro fii a igen \|ó iilnnr barehent II, 12, 13. U.''lft frtlg. a legfln 1 dt>,20 rőfrta nagyon jó pi<\|ué-bar eliciil 12, 14 IS Írtig a legrinoin. CJiilTnu. igen flnom é- ép oly lartóa, mini a váaxon Ingekre, galyákr.i, éa alaóaxoknyákra ha.xnálliató, rő-fej 2fi, 3(1, ;i;i "si kr. a légfluom. I''aiiiul.gradli, allaax-e.¡kokkal, Apy nemflre klllUaOaen alkalma», röfé : 30, 3,"i, lo \|5 krig a legfel. I iibi Ing hollandivá.ton 1.60 2.fi<i. I női -Ing kilimr, fumburgi- vagy liullandi''Váaxoiiból, linóin hinnél-»el, eaak 3 frl Vlkr., I, fi p a legli. I női ing kilUnő rumbiirgi váateuból, 3 fii'' legújabb páii»i. mintára k, axllve, c»»k R/fi,-7, V frt a leeflnomahi» lentebb franexia váaxon baliátl axouból divaloa axabiaaal 3, 4 — fi frt a IgÜuoDiabb. 1 női-ing jó váatonból liuxóral 1 frt • 60 krlól 2 frt 50 krig a legfiu. Női-oadragok tinóin achirdlng ragjr barehetböl , vagy pedig jö nilntí-»úgll váatonból , .imán vagy hi-mexT* 2.2.50,3,3.60 — 4 ft a legfln Női íjl -fclllllö (eoraettej -hlmexve.. vagy hiinxéa nilkUI 2, 2.60 3, 3.50, 4, 6, 0, 7, H frt a legflnomahh. Kői alaóaxoknyák igen jó barclietbSl 3,3.50 — 4 fn a leglin.j 1 nöi alaó-axoknyaa legflnoin. piqné-barchent-ből 4—5 frt a legfinomabb. Valódi angol fehár áa axinea aehlr-ling-lngek nagyon finomak éa jók 2, 3 60 kr 3-4 frt • legfliioui. Url-in^k, a legjobb runbnrgi- vagy bollaiidl.váaaonból 2 frt, 9 60 kr, 8. 4, fi—li frt a legripomabb. UH -ingek, legfln, ballaat mellbcléltel. legeloganaabb 5, Mi _ 12 frl a legfl. Klanell uri téli-ingek legfln.áa legeleg. minden alinben 3, 8.60, 4, fi-6 frt. I tuex. uri-inggallér, a leguj. franexia a angol dieal axerinl 2.50-/6 a íf. 1 tuex. uri-kéxelő leguj. fraDrxia a angol divat »toriul kiáll. 4.60, 5, 0 frt. t/ri-gatyák, igen \|ó a tartóa riaxoubdl félig magyar axabáaaal 2.50 3, frt • legfln. franexia aaabia2,2.60, 3 írt.'' Url gályák, igei\ jó éa tartóa viaxon-hói, magyar axabáaaal eaak 1 írt HO kr., 2 frt 60 kr. a legfluomabb. I tuexat tiiidiri nfil hariauya 6 , K, 10 12 frt a legfinomabb, I lueaal íérfl-harianya 4, 6, I, 7, 8, 1 tuexat legújabb , logtioomabb éa,.Nöi l<li vagy éji iUg«k, liuuui »a j V-IO frl a legtluouiabb. . Igen licitéit vcvŐijn klllönö» megelégedé.éről elegendő tanu.Agot te.x a* IN''.7. óvi po.lakiinutatA»i ...«lytteriol alóllrt K..Ot>[> \|ioilak(lldeméii;t él a/. 1WIN iki, me.ly»xeriiit liMOQ-at adott fel. K »«»iiiol egyetlen idevaló ü/leli bár. »cin erte el. ^ ^ el ftl ne oseréltessenek, tiszteieltel kerem, gondot« oil ti nitiiiu ly '' '' " ■ ^ _._ __________^._ Hoay u imlUsra eiimllotl Ltonlo ciég sli Jegyzettek sz enyémme ■ml a leveleket: FRIEDMANN A -hoz, Bécsben, Prsterstrsm 26 __ Mntien nem tetsző tárgy vi^av.''letik vagy feleserél telik. l ,j l>i/....ivit.-k» a »/.loorti beesületeswgnek. Í27«—in Kervedüli raktár Ausztria szamara _ , Aa Általain keretksdé»b«i lioxott Intés. POMPADOUR-PASTA, mely kltünlliége Almi Ata-lAno* eliameréat érdemelt kl, darab idfí »1» több <,< g Altnl hamlaitlatik. H»olgAI-jon tohAt ex ludótilAayl s I. kőtöniégnek, liugy a va-Iddl eredeti arripstla egye-^^dnl eiak « etíguél kap-hslo: k.t ttolgál minden arcthiáiiynnk tökó-lete« eltAvoIItAaAra. AtkAk, »»ep\|ők, máifoltok elltlnuek a kiváltkíp megifjul » »lépül ax »ro. — Kgy légejy 1 frt ÍK) kr. Minden lehetséges Ki hitte volns. hogy míg oly etiköil, mely megkíméli a »temet a c«ér iianak tflbeku.Aaánál ? Kgyiteril »«ellemdá» ettköt et, mely megkíméli a nemet. A gé pecike uta»ilA»»al 2.'') kr. Nlsot líbbé fogfllis. »henma vairy mégha-\|éa kűvelk> Itélien »«armaxotl inindeiiiirmll fog-Iáját, at uj berlini fogeaeppek állni egy pere gyógyiltstik. A garaulia annyira bi»to>. hog> eredmóuyteleiiaég eielóben a pén* \i»«''aada tik. I llvegeio utaaltáiial 0 kr. Féayssltó pasla. Megber»Olhelleii hiiitxer« melylyel minden elavnt» ét rlvaknll bútor« '' ttb. legnagyobb kömiyedióggel tega»ebbeji ktfáayeailhetui Kgy dnliot . uU»ilía»al (elé gendő egy butorgarniturAra) HU kr. Elltt tlsitltó-gotyó, kitfinő »ter minden ho-myiyo»»A rAlt érc« tárgyakat fehérré éa ujja «Alloitaliii, Iielklllothelleu arany >''« etllat-müveteknél, I db ft kr. M laden órának regulatora a reguláit napóra eompaual, mindenkinek legjobban ajánlható, minthogy eten bltonnyAr btitfnyo« dra ulAu minden gépetetfl drát igarilaui lehel, 1 drb tnom ''¿f> kr. MOSÓ por. Kteii por haatnálAaáuál idő, munka é» péli« megtakarítható. A legnagyobb emeltei a«, hogy a ruha inkább kimólletik, mint rerfdea előkóixnleteknél. — Kgy font"« eaomag ára ''J~J kr. Amerikai szabadalom. biztosító-lakatok, kitűnő a«erke«et, liitlo» minden beloréa ellen, 1 darab k:»ebb alakban :ltl, 40, .''mi kr., egy nagyobb 70, ''KI, kr. I frlig I nagy kél kule»-e»al 1 frt. utsxólA»kAhox 1 db i.''i, iii, .Ml kr. Czéltzerflek a nsdragmentók. melyek a nadrágot ro»t időjárárkor pixkitá» ellen védik, 1 pár 10 kr. Asgol Oll6k l.ggjol.il aetélliól I »/nl.A»i oltó legeiiomahh ''Jfi—4ft krig, I liiiutö olló legli-nornabb üo 3ti krig, I ollAIAnet In kr. Nagy előnyt nyújtanak n/. uj gép-irónok, meglakarittvlik ai unalma» hegyi-/,''.» i''« bit-toailtatik a begy ttréae, I db fával aiegvo 10 kr. etonlba ló kr , \| db tolllartw éa két-•el tM) 1 ilh uiiion-radirguuimi irón- é» liu-tAra fi kr. Hs^y libáit megóvja a nedvességül. <rr<. gondja legyen inindeukini-k, minthogy ex ax egéaiaéget fenntartja. Kx eléretik a Melvger-féle bOr-aajtolniAny Altat, mely a lábbelit pu-hAvA éa AthatlsnnA l<-»xi ugy, hogy a nipö, bArmeddig tapoala legyen ia a viaea »arai, még aem érethetni benne nedveaaégel. I IIv, lio, Kltüfli lakfénymAz kauUchukkal vegyült, hogy a hört larldaaA legye, 1 dobosit fiili.''IHkr. A legújabb ligrola-túzl szertzAm naebbeu hordhaiö) a leggyakorlaliabb e lleinben, nem dohányxdk »tárnára ia ajánlatna ; kótőnaégea tllti »xer«tám formájára, lámpával vau egybekötve, mely nehAny órára való gyúanyagot ve»» fel ugy, hogy gyakrau adódó alkalommal legott világot lehel gyújtani. Ara e«ak a gyor» elterjedé» végett Ily olraó, t. i. I db fs) kr. Perzsiai bajfestó szer. melylyel ax Snhajat perei alatt barna é» feketére fealhetiil.a egyúttal megóvja a terméaielea lldeaéget. Xóvi''nyékből kéri 111 ó» egéaten ártatlan. Kgy "dohot ulaai tAaaal 3 frl. Lsgujsbb rozsdapor. Hi«io»iioit »tor min de ti féle roxadafollok ellAvolilá«ára váaronb.M, »clyemböl éj miudeu ináaléle »tövetekliől, — rtiniugy va« óa seiólf«erekről, Kgy etqmsg Ara SÍ> kr. LopAs ellen védelem ax angol jcgyliuia, mely a fehérneműből tolia ki nem megy « friaa ttinél mindig megtartja. Kx minden háxtar-lAauak ajánlható. Kgy Üveg Ara catk ÍO kr. Tyúkszem gyiirük angóra gyapotból, l''J darab Sft kr. Angol bór-fénymiz, mely » bőrnemllek ere-deli llgyiAgAl v\|a«/nad\|a éa legarebb fényre hossa, i kit IWegeae ''ifi kr. Kgy nagy üveg ára 40 kr. Folyékony enyv l.egnólkiiUihetleiiehh »«or miudeu bátlarláabau, mert exxel a liál,an előjövő javiláaoknt mindenki maga eark''ixöl-helt ; eteu enyv évekig ellarthalíi ét hidegen haaináiható Vigy nagy (Heg Ara Jfi kr. Szsgnélkllll vízhatlan Agybetetrk. Minden liAitarlAanak ajAiillialó kivnlt. klllönl.ten gyermekek, betegek éa ''gyermek-ágya» nőknek uélkOlöxlietleti, !••» kr., I frl ''_M kr., I frt fxi kr. eg>''■■" t fit krig. Cs. ktr. szab. Szsponln-zilr-atber, melylyel néven nuvvxeudő a«er tiaxtitott dió-olaj kapható. Kia llv. gjel ''.»& kr, nagygyíl Ifi kr. Gyökeres szer, melylyel a lyuka«emet 8 nap alatt gyrtkereaeii ki lel et irlnni. Kién ujabban feltalált »xerai k minden íovAbbl di-eaéruto feletlegea, minlliogy garaulia mellett Arill. —• Kgy dobottal haaiiiAlatl utaaitA»»al egy(III 40 kr. Az áralka-Ols\| egyedüli raklAra Auaxtria '' »«áiüára. Kinuk .i«on,e«odahalá»a van, hogy a fejbeteglégeket elmulaaxljs a bajgyökercl óa a fejidegeket erőaili, a e/állal a haj nlivó-»él megl<-\|.S rövid illő alatt még a kopaax f.-jréaxekeii i» előmotdilja. Mini gyógytter halályoi xnxAtok, kltiexauiodatok. taghaiogsl lódxAaok, rln inna ógelóaek altil ellen, bővebbe a hsixnAlati utaiitAaban, I üveg 1 frl. Valódi átlátszó gtycerin-szsppsn a legHuo-malib illatokkal. Kgv köépnagy»Agu darab Ara If», 1»0 kr, nagy drb •-,.''i kr. Kgy tégely valódi m\r \|»lr (Kauiinfell) hajkenflr» 30 kr. Kgy darab mar-tair baju»«pedrő ¡10 kr.; valamint minden mái illat ''■» toilelle-a«erek bel-éa killföldielc a legnagyobb váta«/lékbau. A kitűnő szobspadlo-fénypatzta vkautiehuk kaIV, mely a padlót tegíxebli féiiyn.yel tálja liebAliy pelei ulnlt minden néven uevjxniidő r\|t tartóaaAgri uétve •>« eddigieket Olllll-»xeünyfollokAt miiideliféle kéluiókbőr a~leg- „mija. DoboxkópV! elegendő I atoliAhoi) 1 frl. lioxtAbban kivehetni. Kten uj kóatiluiény meghalad min lent, mi ax ily »»erekben eddig léltvaaill, minthogy még a legtinomabb é» leg-kéuye»obb átint 1» »értetlenül hagyja, mind-jAit »tiracl é» nem »xago». Ajánlbaló egy-»teramind keitlyfl tlatlilAara. Kgy ilv. g liaax unl.-iti utaailAaaal -10 kr. Általános tlsitltd por,melylyel mindennemű órexet, aranyai, etllatöt, bronxot pakfougot, .ie/óll i» reret tialil\ni, éa fónVeailenl lehel, Kgy dobó ára ''.''<) kr. Porok a lábak izaailáaa ellen. Ki ellávo-liliit a láliak-lxtndáaát » ax »«Állal elóidó/ett kellemetlen axagol. Kgya/eraniilul a tábbetiio ia baa«uo« 1 ilobox ln«/.nAlali ulaailAaaal, elég :t hónapra, .''KI ki, Pírlsl sltslsnos ragasz, melylyel nvmeaak üvegei porcxelláut, követ, tajtékot, fiit alb. a leggyoraabbrn óa állandóan meg lehel ra-gaaztani ugy, hogy elvAlaatlhallan marad, hanem hogy minden egyeaitve legyen, fát érex-exel, üvegei porexvIIAiiual »tb. ugy n»»«era-ga»«thatiii, líogv egy. leatló le»/.. Bum niiiuleii IiAiuAI iiélkülöxhi-tlenül atükaége» »«érből egy dobottal 10 kr. Ugyan e ragatx folyadékban. üvegbe »tedve .''Hl kr. Villanyozott fogkefék. Kxekkel .1 fogakat minden fogiapaax vagy fogpor nélkül eupán hideg vittel a leg»xebboii, fehéren, egéataé-geaeli é» aag nélkül lehet tartani egyaxerU •lörgötéa állal, llogy iiiíik''I nagyobb legyen a kelendőség, dbja e»:iki« 10 kria tólelelt. Levélpecsételő bélyegrk, melyekkéiiyglin»». a,''-g, oteaóaág öa bitloatáguk miatt ia mimleu "»tyánilL.YftlíY .v»a«t>AI etőnillalmk. tiegliuo mabb é» bárintfóle névvel vagy exéggel éa exlmerrel vagy tegygyel fiOtl darab I frl 30 kr., imnl darab 1 frt TiO kr: trótollak regulatorral. "Álkatmaxhalók minden kéthe« é« pspirho, ug.», hogy egy é» ugyauaton tollal a legtliiomabli ■''-» leg\a»ta-g.tbb vouAaokal i» lehet lain.iliii, l''J darab áia ''.''4 kr. Vslódl angol tollkétek, egy-egy J pengével :«), 10 ; pengével ,''iO —Üli ki; légiin»-mabb fajlájn fiéiigóvel (¡0, 70^ 90, kr. \| frl ; 4 pengével HO kr., I frt I frl ÍO kr. Legfelsőbb helyen, szabadalmazolt méreg, egerek, patkányok ürgék éa höre»ft;''ftk kili láaára. At eladáa folelőtaégre történik. Kgy nagy ixelenex • ára 1 frt. '' A hajat élénk állapotban tartani, a« őit, vegy ixőkót ilaruára fejteni legalknlmannbh a diósai, minden vegyi kétxilmények károiak. Vali »xerelieíém a I. e. köxönaégeiik jelen leni, hogy nálam fri ,lja. DobotkóuVi elegendő A legn.tayobt taksrékosssg Minden há» larláa, ké»rt»t\l-a gutdaemlierre néne a« egv»t. újonnan »«orkeatlelt augol »«nbadalm ktfszttülő gép .¡Ital ihatxnálhald inlnde u vá-góe»xkö«bt/, ««iulugy dvegmeiltétre) I egna- gyolib .......yüaC-íJgel utliány mA»odpere alatt éíleleii vágóe»«kötHk, ugvmiul olló, ké». ka-a/3 alb igen éleire köa/.Urüllietök 1 db J''> kr. Pttrpssztl knulii-ltukkal a bőrt eluvllhe-telteimé lenni, k.itlö^ö«en aiánlliitó loiter-a/:ímok gondoiáaára. t bádogdobol 60 kr. Legjobb borotva-paszta. K paaxia fiiln«le- geaae U-ati a borotva kö»«llrülél»ót. 1 dohnx ára ''¿íi kr. Orvosi kenőcsszappan, eoda«xappannak ia nevettetik : kipióbált ó» birlo» »>er minden bőrbetegség, o. in. kiülén-k,'' allulk pe,aené. aek alb. ell«li Kolllőltek éa gyermekek lillal egvaránt l.e/nálliiti. Kgy dnrab b»»»nálali uláaitá»»al :l''< kr. Enorivolr, n feln rneiuiikbőt vagy m;''»« »/«■ v< lekből minden uj vagy régi liutalollot ki w»/. t ÍO kr. Az u) bolhsfogo »zerkezetek kaphatók, d.v r.i''.ja kron. I.égyirtószew. »xobák, k-uiyliákt axalon-ik • «ámara, igen jó illattal bir éa egy fél óra alatt roppant menny itégü legyei ptl»tlil el I üveg ára ''10 kr. W Legujsbb tslalmany. Inggomliok fel-\nrrn»a l:J,bról>á< exilttbM. K találiuánynyal r axakinálraii a legmaga»»bb eredmény éie telt el, mivel itt a »tép a ha»no»aal öa»xe-köllelelt tia »«Aliiba /oaaxitkl hogy a ily goiiil) örökre elírfit » ha»«nAlhallan ingekről levehető » iamót máaokr/. -lílkalmathaló, a mellett értékél mindig megtartja, inig niAi .......... mo»A», mángorláa, é» vaaaláa állal e»akhamar- tönkre jutnak. Minden goiubhoi I lólAllö, «« etUal valödiaAgAról Itóló iral vau caniolva, t ór oly eaekélyre iiabatotl a>érl,-bogy e találmány minden liáitartáauál alkalm«»laaaék, l luetal gyönyörÖ luttvlt gomb exll''tliől »■> kr., »Ima 70 ke. Minden lathatovs lesz a» uj x«ebinikro»kop ál-ttl. ''nulv l<l, "itl egé»x a«á/»«oro»an nagyit min den tárgy«! ugy, hogy o^ieii kureitllll n.égatlaxla viibcu i< megtálhallii a nálagokal. K mikrotko-p >k iok»xoro«.iu h.iakiiAlbalók p, liaxl gaboual vélemény-magvak, »tövőáruk » leruió«xelvli»-gálatoknAI, 1 db 40, 60 80 kr., I, l.VO, 1.60. Halit az slkslmstlsn rovsrokra I A njonnan feltalált rovarirtó folyadék állal. K neme»ak hogy a rovart gyoraan elpu»/.tilja, de óvaterfil aolgál n/ok.l.eféaxkeléao ellen. Igen alkalma» poloika. moly Hb: ellen, 1 nagy Üveg .10 kr. a neve ! ! Felhívás a részvételre ! ! ai újonnan kezdődő s Hamburg Államtól engedélyetett éi bltioiltoti! , pénz-kisorsoláshan. A legmagaaabb nyeróii etély te»«: > 25o,ooo méirltát. , 1 A főnyeremények : 150,000; 100,000; 50,000; \|40,000; 25,000; 2: 20,000 ; 3: 15,000; 3 12,000; I:__11,000; 3: 10,000; 2 : 8,000 , 4: %6000; 7: 5000; \|: 4000; 16 : 3000; 106:2000;! 6: 1500; 5l. 1200; 156:.1000 ; 206 : 500 ; 4 300; 219: 200: 10,800: 110 márka stb. i A kihúzott sorsjegyek felóuől többről: nyeremény tfijjár; mindösszo 23,000 hyerciliéiiy fog nóhány hó alatt] ) [tervszertlleg kihúzatni. i Az öszlet bek Ilidet vón, nzótkilldök ,,eredeti sorsjegyeket" a már dees. %1-keii megtórtónó huzáskoz k(>-'' vetkezy szabott árakon. I Kgy egósz: 3 frt 6(> kr. Kgy fél: 1 frt 75 kr. Kgy negyed : HO krórt oszt. bankjegyekben, a legponto-! Habi) szolgálat biztosítása mellett. Minden résztvevő tő i jj ''lem nz államtól b i r. t o s i t o 11 e r o tl o t i s o r s j e-'' Igy ot kapja kezéhez; minélfogva össze nem tóvesztondők t ^azok a tiltott Ígérvényekkel. — Az eredoti torv minden ''í Jm.tigrendeléshez ingven mellékelletik és a nyeremény pén ■ '' ízek, valamint a hivatalos huzásjegyzék, pontosan meg--küldetnek. Azon bizalom folytán, melyet e sorsjegyek róvid] [idő alatt kivivtak maguknak, jelontékeny megbízásokat, ívárok és o legkisebb megbízások, a legtávulubbi vidékekről í Jis, pontosan teljesíttetnek. — Szíveskedjenek tehát az il-v» jletők niielUöb biztthiiaian ft kötvetlenUl aluljegyzotlhczjj lÖjfordulni. Adolpli Kaaaj (4U8 - 11 Staats-EITeotenhasdlung Is Hambarg. Gyógyszer iiiegliamiailallau. kél llltésííl ^''"''''"''W nevetett áruetikkek i», llgyelmexlelem a l. ft. köiön»ég«t, hogy valódi mluCtógbnn eaakia iUbtSltl . le„ Hxlelben kaphatók — Arjegytékek minden a raklArbau lélexö lárgyakf.M ingyou adatik ki. KgyuHat bátor vagyok a n. ó. vidéki lakotok, Hgyeimét kfitvelilő (Illet,<mr* - a maga nemében egyetlen üxlot — felhívni hol a legki -aebb in int a legnagyobb megrendeléa minden ágban ó* nemben gyo-aan éa oletón nikötöllelik. Kiáino» meKrendeléek kivitelére ajánlja magAt FrlwliiDiim t''l.sö kő''/vütltö-intczctc Bécsben, Pratt''rslnisse 2(i. a foghús folytonos vérzése, csúzos fogfájdalmak és fogkőkópződós ellen. t-«ft» ) Senir-ak a ludoinAny tekintélye, de a/ egyetek lapaaat.ilatai íji la-iiliailják, iniáierilil a a«Aj éa fogak napmikiiili liaxlílá» etek ép éa egétt-aégea állapotban vali) fiintartAaára feletlo atllkaégeaek, éa heteg»égeiuek ép ugy loint minden eaorvA* éa idegbajnak elejét vea«i. Mint e exóluak megfelelő legbittoaabb »ter AltalAuoaau el van ¡»merve I* o p p J. (I. gyakori''» fogorvo» (lléeabeii Stadt, Itognergaaae Nr Vi) Auatherin-atAjvIxu.) Kölillmulliallau balAaó et caútot ó» köttvónyci fdgbajok, könnyen vértC -»«ivarao» éa kigyuladt foghúal » külöuöxcn haladt korban annak tAgulAaa éa enyóttóte, valamint allly éa eioutató ellen, elveiti a inti- vagy lyuka» fogak avagy dohányiAt okoita kellemetlen bll«l a a aiAjnak kellemet (Ideióget éa tia/la ixel kölciönö« SrAinlalan elinnerö iral biionyítja «« ereilménydóit hatáaokat ''l''.lbbi köti a köveike/B li .flokféle gyógyai^r nem volt kójie», folyton vért''i foglióaoinat, e»ú toa fogfnjdalinaimat • a folytonosan kópxődő fogkövet meggyógyítani, mi végre a »okat dieaórt Auatlierin a«Ajvi«et kiaértém meg, mely nemeta mcg»t(llilotó a fönebbi bajokat, bsuem fogaimat raiutegy ujjá éleattó t Ő doliAnybfitl kiirtA Krdem«ierlnt tehAt megadom ama vitnek at atl illet iiyilvAnoa dietérelel, a egyaieramiud Popp bóeti fogorvot urnák legmele gebli köaiöueteuiut fejeiem ki llero Hírí. BlumSH t k. . \i A IC ''V A \i A K <í> exen, killinő lulaj.lonaágai miatt mindenütt, tőt Németoratág, Ifelv.-lia-„ Török- éa AngoloroAg, Amerika, Holland, lletgruui, OlaatoraiAg, Kelet, é» I''él ludiAbau uiéjtAn érdemlett eliiiueréabeu réateaülö etikkek léiéi- nek valódi ót friss minőségben Kaphatók : N''agy-KanltiAn : Halui Jóxaef gy így»«eréit, »oaenberg-Kotenfeld A, Wajditi J. Welllteh, Ketielhofer óa Sehwart A. urak ke reakedéaóben l''ApAn : T.cbeptu .!• Ketitbelyen : Hinger M Wein A. Zala Kger»«egen: lióó K., gyógyi«eróii. KaproneiAn: Wsrli gyógy»«»-réu. Varaidon : Italter gyógyiteréi«. Hient-Uyörgyön: Nöthig. Mü-megeu: llorner KAjet é» Mlaiabortiky L. gyógytterétt uraknál. 81010 balhelyen : l''illlch Kcrenet gyógyi«eróit urnái llatArőrvidóki rtt.-Ovör-gyfln; Kibie K. C. Vetiprémbeu Meyr ói TaatkAn, ói (Julhard Tivadar liai. Stékeafehórvár; Kegmaiiu A., Hraun J. gyógytteréitek. I.ovaa-llerény : tteialer gyógyateréit. Kaloeaa : Horváth K. gyógytieróii. Keet-keméten, Mae liléid gyógyiterótx. DunaföldvAr: Temmer K. Pakion: Ktorián J. gyógyiteréit. Körmcndou: Horváth J.KaapoivAr: Kobn J., Kögl, llelut gyógytteró»!. StegaxArd : Nonrica A., Ilr h»»r gyógytxeróit, HunyliAdou-. Kramolin J. Tolnán: Hehwar« M. HiigetriroU; Harwartk Haján . Miebilieh Ht. ól lUrtfeld fiai, lltrtog IgnAei. 1''óeieU, Ztol-nay W. ót K Záeh Klpökh gyógytxerótt. N<m\viz-<aus. r Atköltözködés miatt szabad kézből eladat ik a nairy-ltanlzsal s 0 d a v i «- «c y á r» minden állványával egyiitt -1250 forintért. Bővebben értesülhetni IVeutoergfer Mátyasnéil Sopronban. , , (496—3,3) L E T ■ IT A L előnyös háziorvosság. MlsdeasemO hideglelés, tengert betegség, emésztési gyengeség, gyomorgüroe, speliz, Mayis slser/, kóllks, szókdugstis, AlmaUantAg ell«u »at. haanim.iak bitonyult Ara egy aagy palaozkkat 69 kr, kisebb 50 kr. Prftpar. franozla-tjorazeaz, illlnl K)ÖK)Hier. A feltaláló \|,eo William ur iierint követkexő beteg»ógckbeu biitoi ner: '' . min "a0." ''Lehilé'''' "oko,¥''r """ ««bek, rákfekély, szemgyulsdás, bénulás, fsgvis, fog. fej éS ffllfijásail, kUlönöten köitvvuyei fájdalmaknál. ugy».i,,t7 igen alkalma. fog''iTtKlóuL aiért nemcink a fogfényól adja meg, hanem a foghu.t it erőiili,» »Ujat tUtUu tartja . belőle minden kellemetlen ttagot elUt. '' '' "g, • "»Byobb Üveggel 80 kr, kisebb 40 kr. IISKiiálali utaailAiok magyar éi iiútnatuyelven mindegyik kÓKülellict ingyen adatik. Werlher A llnizny, l''eaton, orsá{<ut 2l<. sz. Kaktár .\Agy KHiiUanii FeaNelhonVr Júiner urnái. Keitlhelycn Pulv Jinos urnái. Wajditb Joz.sef kiadó, lap- és nyoiudatulajdouüs gyomajtó nyomása Nagy-Kanizsán. Nagy-Kanizsa, 1870. deczember 24-én. 52. szárit. Kilenczcdik évfolyam. Zala-Somogyi Közlöny Kiterjedve SOPRON és VASMEGYÉKRE. " Vegyes tartalmú hetilap a szépirodalom. kereskedelem, ipar, gazdászai, tudomány és művészei körei>ei. -. — nlsdtn siombatoa, •gé»» i gyakran Máifél vagy két »»•«•. Nsrrkt''»á<«»i Iroda r* kiadó lihnlnl: WA.IDITH JÓMKF kOnyTkrrssksdéiéban. Előfizetési föltótelek: lt.-lyb.ii lutrin,« borU««al é« »¡dékre \|>o.t<iii klM»» K.gé«* ém> : B fit — kr. Fél évr« 3 , K> iii.gyedr<< I . .''Hl „ w.. ... . . Hirdetések A bat b.\«Abo« j.ctil «..rért l-.jiiir 7 kr. ií-»i»r ''! é« ir.in.trrí lovábbi beiktatásért f> kr. It.<lj«j:.\|ij iniixtnii egye« bciktM««ért 30 kr. f. A . Nyílt téron* i-gy \|.ttit «..r b<>íklIÁ«i dija 11, kr. 1870. deez. 23. Mire igénytelen soraink napvilágot látnak, talán csak nchány óra fogja ti)ár elválasztani t. olvasóink legnagyobb részét amaz estétől, mely — habár minden évben előkerül, mégis minden évben egyenlő érdekeltséggel várjuk elérkeztét; mely est kiválóan a család estéjének mondható, mivel azt mindenki othonn családja körében óhajtja eltölteni, hol mintegy megmagyarázhatta» közös öröm egyesíti az egész háznépet, és bizonyos önkénytelen áhitatérzot nagyobb fogékonysága, élénkebb részvétre hangolja a kebleket, mi különben oly ritkán történik e materialis, könyörtelen világban. Logyen szabad ez alkalmat megragadva szót emelnünk a szenvedő emberiség érdekében és csak ne''ítány fillérért is esedezünk a franczia sebesültek és Joglyok \| számára. Országyilág gyűjtéseket rendez e czélból, és nety. eredménytelenül. Készséggel nyitjuk meg mi is lapunkat a szerkesztőséghez beküldött adakozások közzétételére, hogy azokat — bizonyos összegre növekedvén, a gyűjtést eszközlő fóbizottmány-nak Pestre elküldhessük. Bizton reméljük, miszerint a lapunk által képviselt négy mogye lakóinak szive még nem olv fásult, nem oly romlott, hogy a részvét angyalának szózatát meg ne értené s nem igyekeznék könyöradomá-nyai által segíteni szánandó embertársain ! Ki tudja, meddig tart ez így, meddig kell még szegényoknek a háború nyomorában siulódniök. Már öt hó óta tart a zaklatás, a véráldozat, — és még mindig bizonytalan a béke! Kiismerjük ugyan a háború szükségét; hisszük, hogy Hegelnek tökéletes igaza van, midőn á háborút oly állapotnak mondja, — .melyben a nemzetek erkölcsi egészsége tevékenység által tarta-tik fen, miként a Bzelek mozgása megőrzi a tengert azon teljes tespedéstól, melybe folytonos csend által jutna" De ha túlságba csap át, ha valamiben határt nem ismerünk, ha a háború az egész társadalom rovására történik s egy egész nemzet kiirtását czélozza: az nem természetes állapot, az nem lehet óly állapot, minőt Hegel szükségesnek mond. És pedig anuál inkább uem az, mert a porosz már többé nem a hadüzenő dynas-tia, hanem a szabadelvű törekvések legnagyobb vívmánya, a legtökélyosebb kormányforma '' — a köztársaság ellen küzd. Kötelességében állana tehát minden hatalomnak saját érdekében közbelépni; mivel azonban nekünk nem adatott erre befolyást gyakorolni: tegyünk legalább annyit, mennyit tehetünk, s ne vonjuk meg filléreinket egy oly nemzet elhagyatott haldoklóitól, mely méltó a fenmaradásra! Ki állhat jót, nem fogják-e rövid időn a kölcsönt ép ily alakban visszaszol-gálhatni ? — nem kell-e talán pár hó múlva nekünkis riadót fúvatni, hogy megvé^Uk Dunánkat az orosz túlterjeszkedés ellen ? Ily korszakban, midőn a nemzetközijogokat miben sem veszik, irott szerződésekre initscm adnak, csak a brutális erő, önkény gyyzhet,. - ily korszakban minden lehetséges, egyedül állandó békére ''nem számíthatunk. Ma bugyogóba, holnap bagariába akarják rázni a fél világot. Kiöl tüz, hátul víz. J> Jól mondja ugyan egyik tudós humoristánk, hogy világ kezdete óta az emberek örökké külekozlek; maga a természet is küzd, küzdenek az elemek és az egész állatország, és ez így menend Ítélet napjáig. A föld hadvezére és térparancsnoka Mars maradand örökké, mint a lőpor a legjobb örökösödési porocska; és a canonisatió leggyorsabb nemét a kanonirok eszközlendik. Az örökbéke feladata a politikában az, mi a bölcsek köve a vegytanban. 8 ha bár igaz ez állitás, hogy örök-békének soha sem örvendhetünk, mégis — ugy hisszük — most legszebb kará~ csoni ajándék volna egész Európára nézve a béke olajága, a szegény franciáknak pétiig mindnyájunk részvéte, vigasztalása ! Hello nulla salus, pacom te posci-mus omnes. Virgil. — Y. * r Ev végén. Újra megjelenünk ünnepélyes arcz-czal, mint a bíró, a ki ítéletet mond. Az év mandatuma lejárt, s most az a kérdés: meg fog-o halni vagy csak félrevonul csöndesen a történelem lapjaira ? Felütjük örömei és fájdalmainak átélt lapjait, és ráolvassuk az évre. Kzckben van letéve az Ítélet. , Ezckbcu van letéve a két fátyol: a fájdalomé és az örömé. Az sötét, ez piros. A lefolyt események fóllebbentik egyikét ,yagy másikát az emífckezetben. Ha a fájdalom sötét fátyla lebben föl, az ráborul az évre, és ugy néz az uj év elébe, mint egy komor éjjel. Ha az örömök piros fátyla lebben föl, az hajnalt tár az uj év elé. Hajnal, melyen át megláthatja az uj év tuiud azt, mi az elmúló évben elmúlhatatlan, s mely kötelezi az uj évet arra, hogy felhasználja a meglevő és múlhatatlan anyagot; teremtsen-abból, hogy a jogos reményeknek megfeleljen. Mi az örömök piros fátyolt lebbent-juk föl. Igazságtalanok volnánk az év és önmagunk iránt, ha az érvényesült vívmányokhoz csak körében arányló fájdalma-, kért, a föllebbonthető piros fátyolba bárminő sötét árnyalatot vogyitcuénk. Az1 éjszakából legíöllebb csak a csillagokkal hozhatjuk harmóniába a hajnalt. Az évet reményekkel kezdtük és reményekkel végezzük. Az első remények i. teljesülése adott jogot uz ujabb remények keletkezésére. A , Zala-somogyi Kö/Jöny" vegyes tartalmú hetilap mint reformeszméink és elveink hajója már nagy utat tött meg a lét óceánján. Mi tudjuk a/t, hogy a közelgő uj évben még partra nem Kívánkozhatunk. Kz évnek is csak a kedvező szeleket köszönhetjük. S a közelgő uj évtől is csak ezeknek folytatását kérjük. A partról remények közt indulunk ki. A szirtek mellett eddig Is sZt''rPncsö-sen siklottunk el. S ez jogosit, hogy'' továbbra tó remények közt haladjunk. Az elmúlt évben tiszta képet állithatunk rtg uj év elé. Az uj év megláthatja ebben, hogy mire van hivatva a jövőben. Ks most kilépünk az allegorikus képletekből. A reális eredmények följogosítanak bennünket arra, hogy reális szempontból bíráljuk a multat, jelent és a jövőt'' Az év csak jelkép; fogalom, időköz,'' mely törekvéseink fokozatait határozza meg. Az évben mi vagyunk az élet, a halál, az eredmétfy, a bukás, a/, öröm és a fájdalom. \ A mi a lejárt évben múlhatatlan, az a mienk. Az lejárt év csak bennünk élhet, beni&nk maradhat fönn. A mi az évben elmúlt, az nem tartozik sem reánk, sem az évre. Ks most az év végén csak önmagunk felett mondhatunk Ítéletet, az eredményeket csak. önmagunknak tulajdoníthatjuk , és a reményeket csak önmagunkba helyezhetjük. Hátunk mögött áll egy év, és előttünk egy uj év ; miíidkettó fel van osztva, és ki van szabva perczról perezre, hogy egyforma legyen, minden időben csak időt élhetünk le, de ez egy időben sok külön-féleséget. — Az időt felhasználni tudni ez a mesterség, a világon csak a valódi mesterségnek van jutalma. Klóttünk áll a czél; — hatalmunkban vau az eszköz. Az általunk ébresztett remények tőlünk követelik teljesülésüket. Lehetetlen az, hogy á nemzet fölismerve érdekeit, azokért ne buzogjon;,Meg kell ösmerhet-uünk az e^ész nemzettel a művészet nagy jolentóségében eg^ik legszentebb érdekét. A .tizenkilenczcdik század többé nem az a kor, a hol nagy eszmék vértanúságot szenvednének: A tizenkilenczedik században a jogtalan félreismeréshez mindig nagyon közel esik a fölismerés. S a diadalnak puszta reménye, föltétele, már buzditó, erősítő. Ks mikor az évet, a kiszabott időközt, nyugalomra bocsájtjuk; — mi uem mehetünk uyugodifi, —, nem! nekünk . csak a küzdésben kell nyugodtaknak letfnünk. Fölfegyverkezve a következetesség és a meggyőződés nyugalmával. Nekünk tuég folytatni kell a küzdést'', össze- Hirdetóseket elfogad: N.-Kanlztan: a K''AUÓ HIVATAL. P»»t«a :,ZKISI.ER M. Béo»-, Hamburg-, Berlin-, Majna m.- Frankfurt- é. Balti-ben: \|Ia tHKNSTKIN Llpos«-. Bar«-, é. ■ Stuttgartban: SAÜII8K&TÁltflA. Béoiben : OI''PKUK v- ! kötni a lejárt év eredményét a közelgő uj óv fölhasználható anyagával. Összekötni a kitartást a lelkesültséggel; a lelkesültséget az erővel; az erőt a rcménynyel, és a reményt a teljesüléssel. A part a hazai művészet zavaros óceánján, még messze van.. K. partraTsak akkor száll hatunk ki, ha a kitűzött eszmével már az egész nemzet összeforrt. De a nemzet kezdi sejteni az Ösmeretlen partot. S ez reánk nézve mar is nagy vigasztalás. S i most szavazzunk bizalmat a lejárt évnek, üdvözöljük a közelgő uj évet. Legyen a magyar haza boldog, hatalmas, lobogtassa az előhaladás zászlaját, a kereskedelem, ipar, és gazdászati téren és világítson a felvilágosodás, a tudomány, az irodalom, a művészet szövétnekével is. így méltó lesz az életre s igy bizonyára élni is fog. Kz az első alkalom, a hol igy beszélhetünk. Tegyünk róla hogy he legyen az utolsó, SZ KNTGYÖ11G YI JÓZSKF. Kínozta ökrét s maga halt bele. Csalta a világot s bűnhődött érette. Kinőiia ökrét maya halt belet Folyó hó Ui-án történt, hogy egy földtnivca mesei munkálkodása közben engedetlen ¿ikreit inegvas-villázta, mire az ökrök megugorván ellökték a gazdát, hogyan történt hogyan nőin, elég uz liozzá, hogy a három águ hegyes vasvillának egyik ¡iga it jobb szemgödrön keroaztíll hatolt, közel egy araszt hosszan nyomult az agy velőbo, mire nz ember földre esett, eszmélet nélkU1 hentergett barmai alatt, haza vitetvén öt napig turtó szélhűdés ntán meghalt. Ugy vélekszünk, hogy e szomorú eset oly egyénen történt, a ki az oktalan állatot kimélct nélkül ütlegczte, inert mondják, hogy az egyik ökörnek fején dunnát is volt látható. ; TóUtént ilyen lélo esett már másszor is, tudom, láttam,hogy midőn a túlterhelt szukoret a lovuk tovább szállítani képesek nem voltak, a kegyctlenkudúJtoc«ist véletlen agyonrugta az egyik. Mondhatni az ily történetet Isten bUntoté nének, inert nz állatkínzás épen oly kihágás, miliő uz emberek feletti kegyetlenkedés. Hazánkban még mindig találnak u bar mok oly állatkínzókra, a kik kivetkőzvén minden jobbindulat és érzésből burmaikon korlátlan vtui kegyetlenséget követnek el. A ki látni Akarja a lókinjást, jöjjön Kanizsára, itt titka példányokat jegyezhet fbl. Cttdta a Világot * bllnhödött érette. A napokbuti foglyáraink elfogtak egy egyént, u kinek igaxolVánya nem volt. Letartóztatván, magát munkaképtelen koldusnak jolenté, inert jobb keze- könyökben, kéztejo kéztőhajlatban uz öt ujjal együtt csodálatosan ösazezsugorodva volt ugy, hogy a miatt mint mondám, élelmét keresni képes uem volt. Á mindenben Ügyes tapintatu csendbiztos kétségbe kezdé vonni a koldusunk imént emiitott munkaképtelenségét, mert midőn az összezsugorodott tagokat k ¡feszegetni próbálgatta, neki a dolog tettetett ál lupotnak tetszett. Orvosi szemle rendeltetvén el, midőn a zsugorodott testrészt szorosun szemléltein, határozottaú kijelentettem a koldusnak te Ife tétét, tm: azt mondám, hogy a tagzsugo-roAás színlolve van. Több ízboai fölhívás, \|>a-rnca ¿a kényszer síkor nélkül maradt, mert a koldus tfsszexsugorodott kexét kinyújtani nom akarta, kést, tüt késxitottüuk elő,taintlia mtg-wugorodott inait lott volna «ólunk elmetélni, hasztalan volt oz is, mort a kar, tenyér mind ''addig ki nem nyúlt, inig a szívós bikacsék hA-tulról mint egy váratlanul végig nem járta n koldus hátit, háromszori noszogatásra ki nyúlt kar, kéz és öt uj, moly utána koldus visszanyerte épségét s igv munkakéi>ességét. '' Magától értetik, hogy azt kérdeztük tőle, hogy mi ok vitte öt ezen álarezoskodásra ? miro a válás ez volt: .Uraim! én dologhoz nem szoktam, tehát dolgozni nem tudok, lom»'' nem akarok , azért koldust csir^.-k belőlem. Egy időben i..H-^pat köz.; szegődtem, • n^fj non. tőnöko olykép csinált belőlem koldust, hogy Jobb kezemet, ujjaimat zsineggel eltorzítva lekötözte,, l-l napig volt hámban, 14 nap múlva folpldozta a kötelekot • s közein ugy maradt, mint lekötve volt, Inely helyzetet annyira'' megszokta, hogy) most azt rendesen ^tartani megerőltetésembe kertll. Kérem urain» soroztassanuk be katonának." így esalta a világpt és bűnhődött érette. Ha valaki ily eset után tovább gondol, szükségkép azt kell hinnie,,hogy az a kohlusfó-nök, a ki ily nyomorékot tudott csinálni, bizonyosan számos 1 kiskorút tettetett valóságos nyomorékká, nem is lehet gondolni mást inítit-hogv utálatos ''gazmesterségét még mindig folytatja. Vau kilátás, ahox, hogy soká nem fogja űzhetni gawágét. . ....................... Ki tűnik ebből is a megyénkben hozott N.Koldus rendszabály" hasznú legkivált a réztábla általi jelvényzés, mert a kinek.mellén «* az előirt szabály szerént látható, az minden esetre igazán koldus, ellenben kétes egyéniség marad az, a ki ennek hiányával van. Mihez, alkalmuzkodhuták végett-ezt is jó Volt hozni. , NT, Kanizsán, 1870, duezemtar 21- t teksAnczky. A balaton füredi i S Z E U E T E T HA Z alajmzahályai, és házi rctulje, (Pulytalia.)................ •« 21. §. Egy családtanitó tizetése: lakáson, étkezésen, mosáson, és szolgálaton felül, az első évben ¡MIO foríut oszt. ért; a második s következő években évenkénti 2á forint növeléssel, mind addig míg nyolezadik szolgálati évében 500 Írtra emelkedik tízetéso. Az igaxgató-tuuAc« jogosítva van a magukat kitüntetett tanítóknak nz intézet anyagi állapotához mért évi rendkívüli fizetés javítást adni. 22. CsalAdtauitókul csuk feleségtolen egyének alkalmazhatók, s kötelesek egész élet-módinkat az intézőt nevelési s házi rendjéhez alkalmazni. 23. Mimiegyik családtanitó évenként 14 napi szabadság időt vehet ti az igazgatóval egyotértólcg. megállapítandó időben. 24. §..A tanítókul s Illetőleg nevükül képezendő növendékek vagy: tagitó növendékek, ytigy gyakornokok. Si''». TaniUi-növendékül felvétetnek; magukat ú . hazai elhagyatott szegény gyermekek növelésére teljes odaadással szentelt oly ifjak, Kik: a) nz lsi>S. XXXVIII. t. cz. Kti. $ ábnn kifejtett kellékeknek megfelélvén állami ké-pezdében is felvétethetnének ; b) fvdhetlen erkölcsi életüket hiteles- bi-zonyitványokkal igazolják; '' e) írásban kötelezek magukul, hogy nz egész, tanfolyamot be fogják végezni, és h i -y a tanfolyam bevégzése után legalább 4 évig a/, országban állítandó toSzerofotházakhunu fognak működni, (ha t. í. ott számukra a jelen szabályzat 21. §-ban luegállapítiilt fizetés mennyiség biztosíttatik), s más tanítói vagy cgyébb pá Ivára csak .akkor lépnek, ha valamely .Sz.e rctctház."-hau nem kapiuik alkalmazást. IIu pedig p. o. kilépésükkor nem kaphatnának va-jamelv-Szcretetíiázlmn alkubuazást. de n köze-, lebbi évekből), ily intézetek lélrejúnének. vagv állomások -üresednének, életük 24-ik ''««vének betöltéséig mindig kötelesek lieb''?pni, s a I évet kiszolgálni; d) Írásban kötelezik maglikára/. intézet házi rendje a nevelési rendszere szerint élni, és mindennemű reájuk bízandó testi úgymint szellemi munkát, kul -nősen mindennemű gaz-tlai..igt, k- rti és szőllősznti -munkát, utasítás szerint végezni; e) magukra vállalják, hogy ha az. igazgatóiéig -sZüksrégc-Aüék táljrt, n''laijfölyairi .nT«lí» évét Scinvoiz valamely, (tz igazgató állal meghatározandó tan intézetében töltik. líli. ij A tel vétel mindig a felvételi vizsga sikeres léléteje után is csak 3 havi próba időre történik, mely idő elteltével határoz, végérvényesen mind a nrtrendek abnnt maradás felett: mind pedig az i^szgató-tanács az igazgató ajánlatiíra a véglcufi-s felvétel l''ejett; roll) hónap múlva telnn u növendék ki is léphet, el is bocsájtható. Ii.i pedig bent marad, és felveendőnek Ítéltetik, n felvételi szerződés vele megkötendő, melyét egy részről ő maga, és szülői s pártfogói: más részről az. iuté/et igazgatója és az. igazgat" tanácselnöke íni.tk alá. E szerződésben állapítandó bog ;t szülők vagy pártfogók állal fizetendő tartás díj. A próba idő alatt is kötele* ¡» növendék a tanulás melleit miildonnemlk reá bízott munkát teljesíteni * az intézeti szabályok szerint élni. 27. A tanitó növendékek tanfolyama három és fél év. Az. utolsó fél év különösen a gvukorluli oktatásra fordittutik. Az ''IHIIH XXXVIII. I. cz. Ss. ^.baíi irt tárgyak mind taúittatnak. Minthogy azonban a t.mitó jelöltek valamint a gyakornokok is a népiskolai tanítóságra való kéiH-sités mellett főleg szegény s munkás intézetek nevelőiül kénezt-tnek,- oktatásukban fő «»ily mégis a gyakorlati növelésre, s a gazda- sági "munkára, külömVm pedig a gazdasági munkának didaktikai alkalmazására kéjiez-.Illek.- •JX. A tnnítóképozdoi tanfolyamban az. i.jézet anyagi erojéhoz képest nz-igazgatón ki-. i\ több tanító ff ulkalmnztatík, kik a leho-1 <égig jlvisonlóul az, intézetben fognak lakni fixetésük, az Általuk adandó tanévük száma , tutiitatdó tárgyaik minőség.» szerint log meg-¡ ilnpittatni megválasztásuk alkalmával. Mig rendes tanitók kellő számmal fognak -kalina/tathotni, addig''tu igazgatóság ígyo-r . zni fog egyes tárgyak tauilásAru az ittj^zcteji ki vili álló szakembereket niegnyotni, kiköt a \ -lük való megállapodás szerint, az niVttt órák .. ima szerint fog az. igazgató-tanács díjazta t 25». A tanító növendékeken kívül — l/dog az első években: — gyakornokokul fel-vétotiiftk oly nz állami képezdei tanfolvniifot,'' vagy legalább unnak két első évét bcvégz«rtl itjak is, kik magukat a szegény nevelés ügyn íi inti teljes odaadással, Szeretet házakban működő tanítókul akarják kiképezni. Kzok hasonlóul u fentebbi 24. tj. b) c) és dl poiitjaibaii, és a 2.">. ^ ban foglalt felfétidek ala.tt vé-tettiiek fel az. áltulnk végzett lyíJHizdei t-tnfolyamlx''d leteendő felvételi vizsga mellett. ,A gyakornokok tanfolyama, hu il évi. tanfolyamot végeztek, egy év, ha két "évi tunfo-lyninot végeztek, I1/? év. Ha az. ig^/^ttósAg szükségesnek láljn, az. utolsó félévet ''k<He\|esek fenteldii 2>>. ij. e) pontja szerint kaltöhiön -tölteni. ,''KI. Az. "igazgató által képesek ül ítélt Nyílkormikukat idsunyus-gyakurlati-itlö elteltével uz. igazgató-tanács az. igazgató njánlutára. ideiglenesen család''aiiitökul alkúliuazhat ja. Kz esetben saolgálati idejük alatt Sbinmi " tartási dijt sem fizetnek, sőt az igazgató tanács Altul a körültnétyuk szerint iiiegálluiiítandó dijban részesitetuek, Azonban a reájuk bizott család-tanitói tefemtők mellett.a tanulói inímlen köte-lesst''geki''t »s tartoznak* teljesíteni. A tauító növendékek és gyakornokok fogyeluii>ekiiitetben első tokon az. igazgató — és ké\|»c/tlci. tanítok, — másod tokon az igaz-gutó-tauái''s alatt állanak. .12. íj. A tanit«» növendékek és gvakormi-kok lakást, és oktatást díj nélkül élveznek, mosásért, tartás díjért, és (Vetésért évi 1<H) ft. dijat tízeinek. íj. Az. évenként felveendő növendékek, tanító növendékek, és gyakornokok számát az igazgató-tanács állapítja meg nz. intézet vagyon • erejéhez.'' kéjest. 114. Evenként a tel veendők létszámát, a felvételi feltételeket, módokat, és liutár időt az. igazgatóság hírlapok utján közzé teszi. . , X». Az igazgató a tanítókkal értekezleteket tartami, a hányszor u nzükség kívánja, Azonban a csÁlildtanitók családjaiktól nem lávözhutváii, az intézeten kivül tartott ta-Oltói értekezleteken éi> összejöveteleken csak rendkívüli esőtekben és az igazgatói engedélyével veheU^k részt. ilö. Az intézetben uiiml a tauitók, mind a növendékek, számára külön könyvtár állitatik, melybe könyvek s folyóiratok szerzésére az igazgató tanács a Körülmények azt? riut log évenként egy összeget megállapítani. Hasonlóul a szükséges -taneszközökből is gyűjtemények szerzondők. 37. §. Az intézet anyagi alapját nyeri és •zerzi: . 1-ször « közönség jétékotiyságAhóI és önkéntes adományaiból; 2-szor a.,növendékek, s tanító növendékek tartás dijábóf; il-szot- az. állani netaláni segélyéből; 4-szer jótékony egyletek s egyesek alapit ványaiból s hagyatékaiból; ívször a balaton felvidéki népnovelésl egylet altul nyujthátó segélyekb<")l. HH. Kzeif források l>ól nyert összeg első sorban az évi szÚkst^gletek fodezésére; második sorban álliétadö épület és szükséges menyi-tségü föld.bjriok Bzenéséro fordittatik, s azontúl tőkésittetik. A segély forrásokWd nyert összegek erejéig birtok s ház vásárlásra, vagy szűk-'' fh''-ges építkezésre; gardnsági oszközök boszer-zéséró; ugy szintén u tőkék biztos elhelyezéséről való intézkedésre az igazgató tanács vau felhatalmazva felelősség, és az ogyletnuk bo-nyujtamló számadása mellűit. 40. Az intézetnek minden .ingó- s ingatlan vagyona \|xmtosHn leltározandó. 41. Az épületek tüz ellen híztositandók. 42.. A közadakozásból, valamint egyes alupitváuyok s hagyományokból, és állami se'' gélyból a Szeretelházra gyűlt mintlonnomü vagyon a lehető legnagyobb biztonságban, és kizárólag ezen czélru kezelendő és fordítandó, a tőkepénzek csak biztos fedózefre, s még a kamatok \|H»ntos li''zeiésémjk is teljes biztosításával hclyozendök el. ■4ík Az igazgutó-tanácV óvwlként részletes kimutatást terjeszt a népnovelosi egylet közgyűlése elé vagyon állásiról, s az összes bevételekről és kiállásokról. kimutatással együtt tdrjeszti bo az intézet szellemi álla\|Mitát s azon évi benső történetét elútUntetö értesitvényt ts. - Ezen kimutatás és értesitvény a közön-seggel sajtó utján is közöltetik, s egy példányban felterleszletik. uz ország köz«>ktatásügyi kormányához, kí fölügyeleti jogánál lógva mindig megvizsgáltathatja a vagyon kezelést, s a tőke pénzeknek miként történt elhelyezésűt. 44. Az igazgató-tanács valahányszor szükségesnek látja, a népnevelési egylet nevében foiyamodhatik sogélyért az államhoz; és a közönségnél is évenként uj segély gyűjtéseket I eszközölhet a hazai törvények korlátai között a a körülmények szerint legalkalmasabb módon. 4f). Ha valamikor nem reménylett részvétlenség de szerencsétlenség miatt az intézőt vagyona annyira csökkenne, hogy abból egyetlen nevelő vezérlete alatt selu volna nohány I gyermek sem nevelhető ;i .akkor, a még létező ''• vagyon jövedelme (a menuyibeu t. i. az ada-i iiíifnyozók az adoináuyozás alkalmával máskép j nem intézkedtek) vagy mindaddig tőkésitondő, y mig ez által és egy óbb forrásokból szerzendő I Folytatás a mellékleten. T''ARCZA. A találkozásra IV. Keblvnirr •¡múltál Kurró tttvKurl, Ujrjr lillt''o Irlkrui • Ki''j-Bjiinjrrtrir.l «1. Knnyí í-i\|s<ti$Ke A vsrt t>u^}of(«4f(uak I Nrin cioilli, ho(f>" lo-ináii Iffnicgv« tartálsk. Vsjry lhel o mánként, Unt sx élei UdVv : A nrrdfO), kit sjk rt >t.tiea olvad OsstaZ Ktvdfllni éretím Alattunk a frtldri,. X I(Kiállni ftigyUiikhm \}''-fy mi-gildí meniiycl. # A inII-Hl r>«\|ipenklDt Jiitull rddÍK nékrni. Tnugrrr^ áradott Örtiin-érfttDiliiyvui. Minitrn, mire váltain, 1 A tuil rlvmxtrltrhi, Moaolygra-földerült Abr4udoDi, rcmi(u/cui. '' A vilíu ritiii»k t!J?a ^denní lelt; Holis ii)''i-u idae Nem volt oil''K »x élei. Niiideties egy Ahs) '' H kimj- maradott o«ak fen: Oh I hogy botdngiiigaiik Mlírl nem »ígvlicti! ''< HAJUATÚ HÍNi)t >H. Paganini karácsom ajámlőka. Az IH32.ÓV szeptember havában egy igen szomorú hír fájdalommal tölté el n párisi öt%%<« lüüvészvilágot. Hizonyos reggeli lap ugyanis ielenté, hogy A''¡líolo í''uiutuiní, a legkitűnőbb begcüüs, kit n világ valaha látott, egyik nagyszerű hangversenye végén aggasztó betegségbe esett. A hír igaz volt. A nagy művész váltóláz-han feküdt, mi. lelki megerőltetés után nem ritka a gyenge testalkatunknál.«A gyógyító orvosok uzl hitték, hogy l''agiiiiuí, kinek soványsága és gyöngélkedése közmondássá lőn hosszan sinlődő bj-tegíégben log meghalni.t. Azért a betegnek teljes nyugalmat és szigorít életrendet ajánlottak. Következő nap l''aganini már egy johirü magán botegApolóintézethe, a Villa l.uteliauaba vitetett, mely a párisi városkerületeii kívül volt és sok m.''ignsállásu betegnek szolgált akkori időben menhelyül. Kz intézet a kényelem minden kivAiialmaiyak megfelelt és több épületitől Alit, s-azokon tul \|Mimpás lúgosokkal é-s terjedelmes parkkal egy gyönyörű kert terült el.Mindcnki ügyéit mint neki leginkább tetszett, akár a közös elterembon, akár saját szobájában étkezhetett. A villám beszélgetés vagy kártyajáték barátai esténként a szórakozási teremben találkoztak ; ki azonban iobb szeretett a szabadban lenni, Annak a kert regényes lúgosai és sétányai Alltak rendelkezésre; mig olyanok, kik a legnagyobb békél kedvelték s a zajos társaságot tökéletesen kerülni akarták, lakosztályaikban visszavonulva maradhattak. Paganini mindig kissé tartózkodó?természetű volt, tnely egyedül magában élt legszívesebben; mennyivel inkább nz volt most. midőn betegsége folytonos csendet és nyugalmat parancsolt, mi a társalgási teremben fel nem ta-lAllmté. Ivz elszigeteltséget uzonbuu u betegek nagyobb része nem szívesen" látta; inert ha az akkori társadalom ereit .oroszlánya" vellik egy tető alatt lakott, társasAgAliől bizonyára hasznot vagv élvezetet ohnjtottak ineritení. Mivel tehát l''agiuini ritkán volt látható, háta mögött a rut és nevetséges gyanúsítások özönével keletkeztek, Különösen négy vagy öt ko-ros nő mintegy, kötelességének tartotta, hogy birálatjuk éles késével a heteg művész jellemét naponkint darabokra darabolják. „Látták már, kedveseim, a nagy láng-észt? monda egyik. „Hu nem, azért - legyenek incggytJző.lye, m-m oly sokat vesztettek. Ó valóságos medve. Bárki iránt csuk parányi figyelmet sem tanúsít (ts soukihr-z egy hangot sem szól. Iln mégis ogvsZer társusAgu''nkba im>-rés/cl jőni, a t.zoba legvégső zugába rejtőzik vagy a kert b-gelliagyottabb részeit keresi fels ha vabikí hozzá közeledik, félénken tnlább áll. Hu ez is modor, akkor már csakugyan nom tudom, mi az." ■ hAb. hát nem tudja, igazán nemV* szólt a másik. .Itt egy titokteljes történet lappang; Mért élne különben oly leverten és szerencsét-lenül? Valami szerelmi történet lehet uz oka, de hisz értenek már engem.* .Korántsem,az éjien nem okav. vág közbe u harmadik, ki természetesén azt hitte, hogy ő sokkal jobban értesült., „ l''aganini egyszerűen fösvény; ez tény cs senki előtt sem titok töbl»é. Kmlékczzcuek csnk vissz.au szegény vízkáro-sultak javára rendezett utóbbi hangversenyéről, l''aganini folyton vonakodott abban részt venni; miért V Mert fóllotto magában, hogy w»ha som játszik jótékony czéjra. De miro való mindoa! Nézzék csak meg egyszer jól ez ember úrozát, mit akarnak azután még tübla<t tudni felőle?" • Itt megálla\|H>dtak. Az éles ;>ői elme ily szeretetteljes fölfedezéseit, melynek semmi ''i- ----------------- - --.-- i4ll.i.ww. alapja sem volt, az erkölcsbírák tetszéssel fo-. gadták tv< szóról szóra elhitték. Mindez Paganininek is értésére jutott, (lo azért vilja-liitetianai életmódján initsem változtatott. (> csak magában vonultán élt, egyedül járt ax árnyas fasorok közt és a- parkban. Ma-gányos^óráiban egy csomag régi íoyél olvasáJ^ silban foglalkozott, s azokat uira meg ujrl elolvasta. Kzok voltak egvedölí barátai, kik a beteg embert nem felejték el. ) A zavartalan alvás és nyugott, rendos élet jótékony befolyása icóvotkeztébon l''aganini lassankint felüdült. Oe igen sok volna axt állítanunk, hogy betegségében őt teljosen elhagylAk. Egy-egy fényes napsugár mob-gité ftil és vílA-gitá meg s<>tét ábrándos magányát. — Egy barAtja, de es»k is ez egy volt noki a hAzban — l^iuisette. Ijouísotte a csinos szőke hajú, ezüst hangú vidor lánykn, az intézotben botcgápolénö helyéi foglalta el. Paganini éles szeme hamar kiismerte és kivánatára az ó szolgálatával, bízták meg kizárólag! Kz hires gyámoltjáhox tolies sziy-vei ragaszkodott, ki ezért szintén külffnü» jó indulattal viseltetett iránta és tníndlg nyájas volt. N^>onkínt, midőn reggelit hozta, a villa lakóinak különösségeiről beszélt, s az emiitett négy nő fecsegéscít is elmondta. Egy reggel mégis mintha eltűnt volna a lányka vidorsAga. Paganini, ki épen egy díszes '' doboz tartalmát kutatta, első tekintetre lát(a, hogy a lánykával valami történt. .Mi baja van ina, l.ouisettéV Szem»5i egé-szou vörösre sirvAk. Talán valami történt velő?" „Igen, valami borzasztó, Paginini ur.J .Nincs iM-inmi oly borxasxtó a Vilájon, gyermekem, mit legyőzni nem lehétno.- KTalán önnek, uram, igen ! I)o én alig hiszem, hogy - '' Melléklet a „Zala-Somogyi Közlöny" 1870. „^Slyokkol annvira növekedik a vagyon, hogy intézőt újból megnyitható; vagy pedig az országban létező hasonlóul szogénynovoló intó-tutro fordítassék mindaddig, inig kedvező körülmények éa »ogólyok folytán a b. fUredi szo-retetház ismét moguyitható. '' 40. §- Az intézet felett a .balaton-folvidéki népnevelési egylot áll mint védő, éa pártfogó; * egyszersmind igazgató hatóság, ki az intézet feletti hatóságot egy általa választott igazgató-tanács által gyakorolja, melyben azonban az ország közoktatási kormánya is képvi-»éltetheti magát a jelen szabályok értelmében általa kinevezendő s szavazatjoggal biró tagok által. 47. A néunovolési egylot közgyűlése közvetlonül intézkedik az intézet alapszabályainak megállapítása, éa idő folytán szükséges módosítása: az intézet számára részéről adandó segély, — éa mindazon teendők — iránt, molyok jolen szabályokban az egylot közvetlen hutáskörébo tartozékul vaunak kijelölve. A többi teondőkot, éa nz intézet közigazgatását a jelou szabályzat értelmében részint utólagos jóváhagyás fen tartásával, részint tol jes felhatalmazással az igazgató tanácsra ru bázza. 48. §■ Az igazgató tanács legalább 25, és Ugfólobb harminczegy tagból áll. Állásuknál fogva tagjai: a tankerületi felügyelő (ki gátoltatása esetén a másod lel ü-gyülővel helyettesítheti magát) ; az intézet igaz gatójaj-és orvosa.. Az ország közoktatásügyi kormánya, ha az infézotot az állam részéről anyagi segélylyel is gyámolítja,, a segélyezés mérve szerint egy vagy két tfgot nevezhet a tanácsba, kiknek » többi tagokkal egyenlő szavazat joguk van. A többi 20 tagot a népnevelési ogylet választja, tekintettel arra, hogv a vidéken létező minden hitfelekezetokből választassanak tagok s a lehetőségig egy-egy lelkész. 49. §. Az igazgató tanács tagjai hat évre választatnak illetőleg neveztetnek, de ugy hogy minden, három évben a tagok fele újra válasz-tatik. K czélból az első három év múlva a tagok felo sorshúzás utján kilép,- kik azonban körülményeiknél fogva az első három év alatt leköszönnek, természetesen nem jőnek sorshúzás alá. '' A tagok újra választhatók. 50. §. Az igazgató tanács saját köböléből választ elnököt; helyettes elnököt; péuztárno-kot és egy vagy több jegyzőt; és a hányszor a~körültuényok kívánják, az elnök vagy helyettes elnök összehívására üléseket tart. '' Öt tag jelenlétébou az ülés határozat képes. 61, §. Az igazgató tanács önmaga állapítja meg, a jolon szabályzat értelmében ügyrendjét, kozolésí s eljárási módozatait, valamint a pénztárnok kozelési eljárását is, az egylet irányában a tanács levén felelős a vagyon kezelésért is. 62. §. Az igazgató-tanács teendőinek viteléért saját köbeiéből egy vagy több választmányt alakíthat a tanács által választandó elnökök vezetése alatt '' évi 52-ik számához. Ezen • válaszmátfyok a tanács jóváhagyásának teltétele alatt intézhetik a reájuk bizott ügyekot. '' • ''..• (VÍgc knrtlksstk.) Levelezés. 1 ,ike, decz. 20-án 1870. A változatos időjárás, mely egy nap lanyha, másnap ködiályolt von határainkon keresztül, — moghozá a vadászat kedvelőinek is ama időszakot, moly ben a vadászatok közepette annyi gyönyört, annyi kellemes napok-éa órákat élvezhetnek. — Egy ily vadászatnak voltunk szemtanúi folyó hó 17-éfr az inkeí határban, hol daczára a kellemetlen ködös időnek igen élvezetes unpot''tölténk — az elesettek közül, mely egy hujtásbau történt, említést érdomol, 2 őzbak, mindegyik egyforma erősen fejlodcző agancsokkal, féltört állapotban s!>7 fontnyi egyforma uehózségüek voltak. 17-éu Kretsman Ferenez erdész''barátom által, kivel az élvezet«w napot töliéiu, uz estéli órákban (olszóllittuttnm, 18 án Szentára látogatóba leendő átrándulás végett, hová a reggeli órákban meg is indultunk, — az nap délután fél ¡l-ra volt az idő, midőn a/, ''erdészlakból kiindultunk hazajövendő, a nap még szépen tekintett visz-szu, ki sem sejtett-szoronesétlunségot; nem akarván azonban sötét éjszakán tonui a uem egészen bátorságosnak lenni mondott szén-tai egy contiguításbun roppant erdőségen átvezető utat, iparkodtunk uzon keresztül hatolni midőn a mftzőszélro .jutottunk épen alkonyodni kezdett, hol erdész társam u kocsis mellett ülő fiától, ki a C-ik tüzér-ezrednél szolgál, tüzet kért; a tiu azt készséggel teljesítő: taplót gyújtott és atyjának pipájába helyezve, vissza nyujtá, e pillanatban u tiu fegyvere dőrdUl és atyját mellén találva véletlen agyonlőtte. A boldogult, kesergő özvegyét 4 árvával hagyván vissza. Szomorú volt mindezt látnom és annál szomorúbb, mert karjaim közt Italt meg A szenvedés porezeiben vidékünk kegyeletes atyjáru, Inkej Józsei ő méltóságára gon-doltuui.uz emberi szív o legnagyobb ismorőjéro s jótevőjére, ki a közelebbi időben a boldogult-nuk fáradozásai elismeréséül évenkóut 2<>0 Irt nyugdijt kiadni elrendelt ; oh boldogító lészen o kegyadomány nz özvegy és árváira ! áldást kérnek ők az ég urától a kegytoljos nagy férfiúra, hogy tartsa meg uz ég hazátik boldogi-tására, fólvirágzására ; a szegények, özvegyek és árvák további támogatására. Te pedig jó barát nyugodjál békében — azon ke.ikouy völgy, melybo leeresztének, nem vezet többé töviskos bokrokon, bérczeken át, csörgedező patak, mohlepto fák, u riadó Vad futása pont gyönyörködtet többé, és ha síron túl van boldog találkozás, ugy reiuéuylein, viszont láthatjuk egymást ! Madara is boun voltam a veszélybon, mort arczoiuat a lövés komoly szele s tüze érto, ugy-szólva: a halál torkából uéztem vissza az élőkre. A boldogultunk hűlt teteme, folyó hó 20. birói vizsgálat és felvétel után az inkei teme- tőbe letétetett; a végtisteletnél a herényi tiszt ség is megjelent. NEUSZIpLEU JÁNOS, fC-crdé»l. Hirek a csatatérről, — A tlélnémetállamok ujolag 150 ezer embert hívnak fegyver alá. — Az összes német kézben levő sebesiiletleu foytyok $ldm<i 338etrr közember és 15251 tiszt. A fr. foglyok czikó-ria kávét, rosz közkenyeret éa néhány szemmel úszkáló melegvizet kapnak enni. — A Ill-dik poros/, hailteatot Boiirbaki visszavonulásra kényszeritette. — Concy és Soissons közt 1H kocsi ló s élelmi szereket lógtak el a frnueziák. — l''oroszors/á^ Schwoiczot is fölszóllitoUa a semlegi-sség szigorúbb megtartására. — Strass-bourgban a lövetés okozta kár 50 millió tallérra rug — A poroszok egész erővel folytatják uz i irtóháborút. — Nuítsnál komoly Ütközet volt \| 18-án. — l''áris bombázásánál ulkalinazandó lövegek szállítására naponta 200 vasúti vag-goiiuál több vétetik igénybe. — A londoni conferenczia — hír szerint — jan. 8-un ül ösz-sze. — A fr. huditanács Bourgesból Moitlinsba tétetett át. — Wcrder p. tál.ornok segélyorót sürget. — l''áris bombázásához való készületek megtételére "még egy hónap kell. A bajor kit-mura hazafi pártja vissza akarja hívni a hadsoreget Francziuors/ágltől, — l''áris megfelelő takarékosság mellett áprilisig tarthatja magát. Heti szemle. Decxeinbcr 23-Aii I f^íO. — A bukovinai magyarok templtun^k fölépítéséhez ailakozást kérnek — Hollós László baloldali szellemben .Szabad választópolgár* czimü lapot indit meg. — Szatmári ily darabot.udnuk elő : 111. Nupoleöli, lugy n sedáni fegyverletétel. — Zrínyi Miklós nevü c^rvot^et bocsátanak legközelebb vizre Triesztben. — Az irói.^ művészeti jogról kimerítő indítványt készített Szántay Ad.dl pesti ügyvéd. —-Oluszországbun ez év folytán 1)8 egyén meghalt, 222 megsebesült és 2225 ház összeomlott földrengés következtében. — Nagy előléptetéseket várnak január közepére .a honvédhadseregben; több tábornok kinevezését is remélik. — A horvát-országgyülés 14-éii eluupoliuiott. r • A veszprémim-gyei gazdusági-ogylot közgyűlése január U én lesz. — Király ő Felsége jan, 8 án vHs/ator Budára. — Az Lszterházy-képtár vételárához egy millió Ibrint a régi 10 krosok beváltásavul lesz fedezve. — Liszt Fo-rottez fővárosunkban marad. — A pápa. 1''oj-osz-országba készül s Köln vagy Fulda lenuo tar-tózkodásí helye. — lllésy Uyörgyné az országgyűlési gyorsírók közt működui fog. — (Irodalom.) — Dr. Uiedl Szende egyetemi tanár éa akadémiai tag lapvezérsége alatt álló .Képes újság" czituU gyermeklap küldetett be szerkesztőségünkhöz. A kis lap igen érdekesen van sSerokosztvfr, képei is elég sikerültek. A lap előfizetési áru három hóra 1 Irt. — Berecz Antal .Természet* czimü lapja küldetett be szerkesztőségünkhöz. A népszerű lap a természettudományok és flildírati ismeretek terjesztését tartja szóm előtt. A lap. minden hóban kétszer jolonik inog egy nagy ivén... többször néppel. Az előfizetési ár egész évre 4'' frt, félévre 2 frt. Az előfizetések a szerkesztőhöz (l''U8,t kegyes tanító-rendi épülőt) küldendők. E lap a 27,200 lábnyi mugus Kaurisankar a llímulay hegység legmagasabb csúcsa rajzát közli, — Előfizetési folhíváa a .Thomis" czimü szabadelvű éa független jogtudományi hotilapra és a magyar jogászgyülés közlönyére, szor-keszti dr. Síeginund Vilmos. A .''1^0101?'' a in agy. kir. curíu (semmitőszék és legfőbb Ítélőszék), és királyi túbUuál előadandó összes porok teljes és p mtos jegyzékét, na rlAndást jóval megelőzőleg, valamint a Itiv. lap ösazoa hivatalos hirdetményeinek kimerítő és gyakorlatilag üjiszcállitott toljea kivonatát közli, Ugy a törvénykezésre vonatkozó összes törvényjavaslatokat és iiidokuíkut, valamint a .magyar jogász gyűlés" elé terjesztendő indítványokat és véleményeket és a .budapesti ügyvédi egy let"-nek önálló munkálatait. Előfizetési feltételek : helyben házhozliordással, vidékre bérmentes széjkülcbWI: negyedévre 2 frt, félévre 4 frt, egész évre M frt. Az előfizetési pénzek bérmen-tesen és a vidékről logczélszerUbben posta-utalvány utján a kiadó-hivatalhoz (ltudoyánszky A. könyvnyomdája, Fest, viícziutcza l-f. sz.) kéretnek hcküldetní. - s L a punk inai számához vun mellékel vo : .Magyarország és . a Nagyvilág" egyszersmint „Kákái heti krónikája" czimfl In^okrA szóló elölizet«MÍ felhívás. Ugy szinte a „Nouer froíer Lloyd" előfizetési felhívása is. Miudkottőt ajánljuk uz illetők figyelmébe. H írek. liiipuiik jele» <4zitnitt et évre nt 5%-lk * 1/1111 l>-\éii, utol«.» íh. Jövó Hzáiiiuiiknt itnir 1871 jitnuiir I-éu ndjuk ki. Midőn mzív.élyt-H Hi^ien hozzad"ot iiioiiduuk e \| lop t. «ilvnNuihoi, lii-ozOk » t/ipl íjuk ni éde« rém iiyt, liog> « jtivó évbeli \ixzont talúlkozuiik. - Közgyűlés. A nagy kanizsai segélyegylet évi rendes közgyűlése f. decz. hó 20-án dél.-lótti i* órakor a kereskedelmi-egylet toro-méhen tartatik meg Tárgysorozat: 1. Számadási jelentés, II. ounftk, ugv az egyleti könyvvezetés inegvi/agálására szükséges bizottmány kiueveziettwe. 111. Jótékony czélokra (ordítandó összeg meghatározása. IV. Az I8t)w/iu(lik évro letétoiiiényexendó tartalék alap-összeg meghatározása. V. Az egylet érdekében előforduló indítvány behozatala. VI. A sor szerint kilépett G választmányi tag inegválusztásu. — Szi 11 h á z. Múlt szerdán értokozlet tartatott a városháza teremében, hová e város i majdnem összes íntolligentíája megjelent, hogy Nagy-Kanizsán a tvkarékpénztár uj épülete mellett lévő másik sarok telkon részvények utján egy a kor ígényénok megfelelő színház Paganini a lányka gondteljes arczára függesztő nagy fekete szemeit. " .Ahál" szólt és nem votto lo róla szomoít. .El tudom találni — valami szivet érdeklő dolog nemde V" , Válasz holyott elpirult a lányka, mí Paganininek több mint kiolégítő felolet volt. .Jójjöö, Louisotte, és boszéljo el őszintén búját. Talán képos vagyok érto valamit tenni." Az kicsiny fehér köténye sarkával könyököt törült le szóméiból. .Hé, gyermekoin l, folytafá, — .bizonyosan a régi történet ez is; megtört ígéretek, hűtlen esküvések. Valóban ugy van ?• .Szegény Honn* — zokogott Loulsptte. .Igaz, uram Ő elhagyott engem, do nem az ő hibája — szegény tiu." .Norn az ő hibája? Tohát miként?" .Henri épen huszonegyéves lett és bosoroz-ták. Szerencsétion számot húzott s elvitték. Most messze, messze innét Lillebou van; Isten tudja mikor szabadul a rettenetes szolgálatból. Nem elég keserű but okoz ez egy szegény leánynak, uram?« ,Es notn kaphat holyottest ?" Louisotte fájdalmasan mosolygott a két értelmű szavakon. nÖu még tréfát űz belőlem szegény leányból, — mondá. Helyettest, hol venném arra a pénzt?" .Mennyibe kerül «gy helyettes állitásA?* .Az áruk változó, mint háborulój tartanak vagy nem. Ez évben az nlgierí ügy miatt bizonyára egy sem jó 1600 frankon alol." .Ha csak ez a baj" — szól: Paganini, megfogva a leány kezét, — akkor szárítsa felt könyoit. Majd én megszűrtem számára valami-kép áa l&OO frankot. Higyj* el, rajta leszok, amint legjobban lehet." E szavakra elővotto jogyzőköny vét és néhány szót irt belo. Azután elmúlt az ősz és boköszöntött a tél. Dcczciubcr olojón ismét annyira jól érezto magát Paganini, hogy norn sokára u világba akart visszatérni; orvosa azonban uem engedto mog. .Az eddigi jó orcdiuényt — ug/ mond — nom szabad oly könnyön koczkáztutnunk ; azért jövő tavaszig ogyátulán itt akarom tart mi." .Ha másként uem lehet, doktor ur," felelt Paganini —.ugy engedelineskedoln parancsának.'' — Paganini élete oly egyhauguan folyt/mint az előtt; a Vílla-Lutotiana lakói most sem gyakoroltak rá nagyobb vonzerőt, mint eddig; társaságukat kárpótolta Louisotte, ki őt a villa napi újságairól folytonosan értesítő, po az ígért. 1600 frank sem lett olfolojtvo; sít komolyan elhatározta, hogy — mihelyt nz orvos engedi, szándékát azonnal ki fogja vinni. Ez alatt közeledett a karácson, moly oly sok szívnek örömöt hoz és oly sok urezot felvidít. A Villu-Lutetíanában mintha nom is figyeltek volna az év lefolyására. Mig ottkin ezer kéz dolgozott afvidáttl ünnep előkészületein, a villában 0gy szóval sem gondolt rá senki. Az Öreg plotykunénék még mindig ugyanazon l hurt pengették a kávé mellett vagy a játék-'' asztalnál, uiíut ml''tfőn megismertük őket. Van Franczíaországban egy átaláu eltör" jedt szép karácsoni szokás, melyre minden gyermek olőro örül. Lefekvés előtt az egész család jelenlétében egy faezípőt tesznek tűzhelyre vagy fűtő lyukba. Ha azután.mind elaludni mentek és mély álomba merültek, miként a gyermokok hiszik — lejönnek a tündérek, hoznak mézes kalácsot, csukros kenyeret és más sütoinényokot, s a kiállított fpczipőbo rakják. Kevés gyermek uluwzik oz éjen oly nyugalmasaul "mint máskor. Mihelyt hajnalodik, felébrednek és rohannak a tűzhelyhez, hogy lássák a karácsom ajándékot. Karácson előestéje volt. A Vílla-Lutetíaná-ban a négy elválaszthatatlan együtt ült a kávéscsészék mellett, s bármint szürcsölték is, azok soha kínom fogytuk. Meglehetős élénkou beszélgettek a régi faczipő-félo karácsoni szokásról, ez tartotta szüntelenül mozgásban könnyen forgó nyelveiket. A .régi jó idők" ezen képviselői u szép szokás huisuiikiuti megszűnte miatt panaszkodtak, Azután beszédjük títokteljesobb hangot öltött; valami összeesküvést kovácsoltuk, mert susogásaikut kárörvendő mosoly, kísérte s ha eaotUig valaki Itozzájok közeledett, rögtön félbeszukilák beszédjüket. .I)o egészen bizonyos nz, hogy minden oz ostére vad roudozV(j?" — kérdó egy osorha-fogu ajuk.. „No aggódjék, kedvesom. En biztos vagyok benne," felelt az összeesküvők fejo. A nap csendesen és unalmasan telt el, mint a többi. Vacsora után Paganini a társalgó terein egyik sarkában kávét ivott s egy könyvet olvasott. A ''«légy nő, mint rendesen, kártyázott ós kritizált. Egyszeresük szokatlan ló-\|léseket hallottuk a folyosón; egy hang szólalt lueg. A whistpurlio pillanatra szűnot«lt, nyolez türelmetlen fül hallgatózott. Paganini azonban .nyugodtan ült a zugban, som nom hallotta, sem nem látta mí történt. ; • „Nincs valaki ottkin?'' kérdező egyik a játék asztalnál- 1 Louisotte ki ment megnézni, do azonnal visszatért. - Engedelmet kérek, hölgyoi\|ii," mondá szerényen az asztalhoz lépve — „a lo vélhordó van ottkin egy uugy doltozlfll, mely a villába küldetett; do nem tudjuk igazán, mit tegyünk veié, mert — pHogyan, kire van tehát czimezve?" . „A cziin olv riszul van irvu, hogy senki sem tudja kibetűzni.-* .Alig hihető! Legjobb lesz, hozassa be!" < Louisetto oltüat az ajtón, jövő pillanatban a Jovélhordó behozta a titokteljes dobozt. Az osti világitásnál elég uagy és jól olzárt málhá-nak látszott. Fölül 11 ugv betűkkel oz áll.: Nagy gondosság kéretik!" Mindjárt, e szavuk alatt kisebb betűkkel ez volt irva: Nicolo Paganini urnák-* .Ugyan miként tudja azt mondani, Loui-sotto, hogy roszul olvasható a ezítn," mondá ogyik nő — .hisz olyan, amilyen csak lohot. A doboza mi nagyhírű művészünké.* Paganini img inost sem figyelt oda; ol- vasmánya ogészon kiragadta környozetéból és nom volt iilojfl barátnői lics-locs beszédének meghallgatására. Egyszer csak Louisotte jól ismert hangja riasztá fel: „Paganini ur, egy doboz érk szett \| számára." .Egydobos, miféle doboz?" ,E dolioz, melyet a levélhordó épon most , hozott s önnek szól." „Valóban mitsem tudok róln. Mutassa, ini nz." Kiitta kávéját a a lovélhordóhoz inont, ki őrként állt kincso mellett. ;Honnét hozza c dobóit? kérdé Paganini. «.A hivatalból. Többet nem tudok, mint hogy, azt mondták, Lyon — vagy Orloans-: bóljő." .Kz mégis különös- — felölt Paganini. En nem emlékezem,% hogy valakit ismernék ott. Ugyan ki küldhette o^t nokem ?* .Az már most míndogy* mondá Louisotte szolidon. .A doboz önro van czimezvo, tohát öné. Azért elfogadja, neindo?" .Bizonyára, Louisetto, «azonnal inognóz-z ükOnf van l>onne.■ S Paganini kifizeti a lovélhordót és "elbocsátja. „Elvigyein a s/obájába a dobozt, Paganini építtessék ; az eszme lolkcsültséggol fogadtatott a határozatba ment, hogy mihelyt 60 alapító tag joleríkozik, az alapszabályok kidolgozásához fognak s a további intézkedések meg-tótötnek, llatároztatott 400 elsőbbségi kötvény kibocsátása 200 ftjával «5« 1000 részvény 00 ftjával; alapító tagnak tekintetik az, ki 4 <ib. f>0 fto» részvényt ir aiá. Az egész épület, melv színházat ós casinót foglalna magában, eszerint előlegesen 130,(KX) ftba korülne. Üdvözöljük a lelkes kezdeményezőket s hisszük, hogy a toiv fényesen sikerülni is fog » már a tavaszszal az építkezést megkezdeniük. — S o m s b i c h Miklós, a képviselőház ülnökinek édes atyja l''J-én délben meghalt. Áldás emlékezetén I — A balatonfüredi .Szerelőtház"ra, a zalamegyei nemesi pénztár nagyérdemű választmánya ujolag nemes jelét udá hazafias érzületénok, három ^vro, évenkint f>00 s igy 1500 frtnyi adománynyal ¡árult. — Hivatalos. Az nlföltl-tiunicí vaspálya zombor-eszék-villányi vounlrésze mentén fok vő Zombor, Szent-István, Szonta, Oombos F.rJőd, Dálya, Szarvas, Kszék, Dárda, Ilara-nyavár, M.-Boly és Villány npvü. vasúti állomások f. é, doczcmber hó 20-tól állam- és magán-sürgönyök felvételére fel vaunak hatalmazva. — A karácson hűti vadászatok Kanizsa vidékén eredménytelenek voltak, alig esett el néhány nyul; általában feltűnő köves-bedéso mutatkozik azon vadak számának, mely a vadászat élvét képzik. — T tt s 0 I t 6 - o g y I 0 t U n k alaki-tái«a végett & torna-egylet tevékenv elnöke Walbaeh Mór ur kezdeményezésű s nughivá-su folytáiydeez. 18-án tartatott az elsős szervezkedő gyülée, mely kebeléből Walbaeh Mór és Kpi-rji-ssy Sándor urak ikcrolnöklc''o mel-lett a következő tagitól álló bizottmány választatott im fl : Gózony Fcrencz, Koeíi Adolf, l''losszer Igniíez, Ebenspanger Lipót, Darázs Zsigmond, Martinkovits Károly, Kngliinder Lajos, Weisstnayer Mór, (.lutmauu S. II., Kola-rits János, Mantuauo Kudolf és ¡Samu Jő/guf. Pénztárnok: WuÍM Samu, jegyző: Knatiz Holdi zsár. E bizottmány a folyó Ügyek vezetése és az alapszabályok kidolgozására kérettek lel; ülésük deczember 27-dikén less. — Eddig a győri , varasdi , soproni , zágrábi és k«V szeghi tűzoltó-egyletük alapszabályai s hűid-tartásai érkeztek be. — A kanizsai trtz-oltó-egyletnek eddig alapitó, 01 pártoló ós működő tagja van : jövedelme az alapitó tagok részéről tejenként 2:") frt, a pártolói dij 3 frt, melyhez hirszük a berezegi uradalom s a déli vasutlárHtság jelentékeny összeggel járul. A dijak egy részének beszedése valószínűleg mielőbb eszközöltetni fog. — . Üdvözöljük az uj egyletet! — Halálozás. ltoseiibcrg János N.-Kanizsa város polgárainuk egyik tevékeny köztiszteletü tagja i>0 ik évében decz, LM-án reggel meghalt; temetése 2;>-én In órakor lesz. Özvegyet és -I gyermeket hagyott hátra. Béke hamvaira I Lapunkban annak idejében közlött két roiidbcli vasút körüli gyilkosság eazközlőio j fogva van, s ez egy csavargó szolgálóleány, ki most a zjtía-ege:szegi megyei törvényszék előtt várja méltó bünhődését. E héten er. érdemben , mintegy 20 egyén hallgattatott ki tanúkul; j E borzasztó »ötnél megjegyezhetjük, hogy a , núcselédfég oly gyur''.ó állapotban van, hogy ; oien javítani lénylo^ okvetlen szükséges. — An a g y-k a n i k s a í torna-egylet évi rendes közgyűlése 1871. január 8-án tarla-tik meg. __Az o r » z á g-o s központi torna- és tűzoltó-egylet választmánya — mint ujabbsn értesülünk, két külön osztályban loglaltalik, j és pedig a. tűzoltói 10 taggal gróf Széchenyi , Ödön elnöklete mellett, a tornai 7 taggal, élnék _ Matolay Lajos, választmányi tagok LYsIről Ml- j tyus Arístid és Docklbcrger, Nagy-Kanizsáról ; Walbaeh Mór, Dobrcczenből Óivényi Vilmos < és Sopronból Hőseit Erigyes, Dr. Kánya József. Jövő gyűlés l''esten lesz 171 augusztus hóban; I ez. alkalommal élénk vita fejlődi 41 ki, mert a ( főváros ellen szóltak, úgymond a főváros j nem képes oly szívélyesen fogadni vendégeit/ j mint a vidék, miről fényesen tqnuskndék Nagy- J Kanizsa várot>ib(in tiiriott szeptemberi torna-ünnepély, hol oly szívélyesen logadtatának, hogy loíetluiök nem lehet. ^Köszönjük az elismerést ! Szerk.) l''gyanesítk a pesti Ünnepély alkalmával a debreozeiii torna-egylet elnöksége a közgyűlés megbízása » határozatából 3 disz okmányt kézbesített tiról Széchenyi Otlön, Matolay és Walbaeh Mór uraknak, kik a dob-rcczoni torna egylet dísztag>jaivá választattak. .— A ii a g y k a n i z t> a I fögymuási-untban» a népit elmúlások vasárnajionként nagy érdekeltséggel folynak.slegnagyobb tígve-letnuud hallgattatnak tőleg [párosok által a szakavatottan s ügy iránti láugbuz.galoiniuiil tartó előállások. Egyik vasárnap: Természettan s vegytan, másik vasárnap: természetrajz és földrajz adatik elő főt. Kottek Nándor igazgató ur és Farkas, Pfeilcr és Vőneky tisztelendő urak által. Legközelebbi előadás uj év első na\|>-ján délután 2-tól í> óráig tartatik a természut-tan »''•» regytaBból, melyen már derék honvédőink is^olenkezni fognak. Ujolag felhívjuk a t, közönség figyelmét enagyérdekft előatlásokra. — K ö v e t k «) z. ő sorok közlésére kérettünk fel: .A lli»nu tekintetes szerkesztőségének . Mint rA Ilon- decz. l én megjelent esti kiadásában előlizetési felhívásomra nézve olvastam, nem tarlóm egyébnek, mint oly aka-tiékosköilásiiak, melynek más ezélja aligha van, minthogy az olvasott előtízotési felhívásból ti int''-g nem olvasott munka lelett elfíro pálezát törjön a nélkül, hogv t. lámadó annak c/.eljáról meggyőződött volna, vagy pedig tudná, miszerint munkáin hol akar hatni. Legyen biztosítva, hogy ha népijüket i)t(lvelni akarjuk nelii kell előbb közvetlenül a líéplit z szólnunk, haiiem ahhoz , kik Akai annak, hogy népünk még most is jobban rugaszkodik különösen az altbldön régi rabló, életéhez semmint a békés társaságihoz. Müvemben, melyre való előfizetéstől .A Ilon* olvasó közönségünket el akará riasztani, értekezések alakjában tapasztalataimat, útmutató gondolataimat szolgáltatom a fő- és középrondeknuk, hogy ezek egyiMtes erővel karolják fel az alsóbb rendet satnyuló helyzetéből a műveltség magasabb, s külfölditkével párhuzamos, szín vonalára. Nem beszél-botok tohát — mint .A Hon- kívánja, oly pongyolán, hogy .említett két rend a „Tatár-I "éter"-féle ponyva irodalomba sorolja eszméin öltözetét; — mert ez eaotbon csakis az I ; pkodná munkámat, mely pedig — igen jól tudjuk — annyirff^í van ,-z.iva zsírjából, hogy ha a fcllettei két leild nem könyörül sorsán — tekintve a ; irtvelődés kellékeit — örökre tehetetlen inaiul önmagával. Azért midőn .lépjünk rögtön .. tettlegesség mezőjére* szavakat hangoztatom, 1 ogyan szülemlhotett támadó agyában a vo-hzekedés fogalom, megfogni csak ugy tudom, lia meg vagyok aflolől győződve, míkép t. támadón népnevelés kiindulási pontját helytelen titoli keresi. Egyébként tisztelt támadó elvét a maga sz.akjábon én tisztelem, do e téren bocsásson mog.nzt kedven öntől kénytelen vagyok megvonni. Pest, 1870 decz. 17-én. '' SZÉKÉNY1 ENDRE. Nyílt posta — Kr. úv utolaó arámáhati ativet kuaiönetllnk.et nyilvitiiljuk I muiikat.''iroMiukiiitk » valsmfitTrrdűift tett nny>li(>r^kti{xvii''OL''iili''''«llk állal iuo4i)(tották4«IC la\|iunk vitá\|(/H«ál • tii vxt* )>álava(utáát, tiüy a jó vtire i< liUalo in inal kérjflk. Örvemlrtct KsrAotntit « IikIiIii); iíjúvet! — V. Si>\|iri>n. Ki>t\|i.\|y«< inraiu tuiiit niitiiti\|{, uny iitod ii ik) jót nevrlttluk. — N. Pir>i Kö»''1!^! a l>fr«on iVyolptnt-rl — II. J. Put. KciIto« »urait in''\|!ra.iiiat>ra vet-lllk, fttlflul ftttfnnk rá. liJtOiU-t! — 8«. .1. PA iiary!if(-«a ili trajti adótokéit tilr«* knmniiM. — N. Itt''-oa. MnitieHitoK''i int iulrjtkt''>lllnk. — I. Hír«. Síintu utAo níntok, a nyilatkixat niiutl«nraotre jit, — ''I''. .1 Sajnáljuk, liogy nein Utlv.ts<t\|liottU''>; rUnkbeit. tr V. 8. Koluinvár. A jflvS ir i''léjt''rv várunk valamit rr«/.llnkre rég \|,ilirfif> mé\|> tnlláliúl. — K. K, /.«k-ráli. Itt ia uuy v^n. — Ä. iv«t. l.vln;U"fl<ií rajta It aluk. — 8 1. I^ráifa. Oröllllliel int.''zki .Ilink. A kaniz«ai »árról irt c/ikk nein k''i/.alliet>>, tiiimlkt-lttí liel''njfjott, joM, i^y, ne. liántól rirág a ka-ui/>ai >ilá>''. A. I.. 8eul\|iétfrvár. MT-jt Iis pglilikai lei< i« — ¡k''rii; UtlvA(<iljak a l««vll»sit I TSJyllt t&r. ) Svm letérik mely ellen állliatna a k''«l- lemen i/tt «Iii Harry.féle Hevaleitciére iryó^y halálának. Ilatliató» \|yé>\|fy»/vr e/, iuíimIvii Inválilii urvotner és knltaé^nélkltl — mimleiiléle cyinnr-, mell-, Ultit!'', máj , mirigy-, iiyakhátiyn-, l/lekiet-, hAlrai; é< vi «o liajok elUn ; továbbá bUtotan jfvAiryitj.t a ^ll nft-k/jrt, aiz-ki''irt, hurutot, rméiitlietvtl«n<é\|;et, »orulnit, liát-liántaluiakat, álmatlanrái;,.!, Kyen,ff séffM, aranyért, vii-kórt. látbnjokat. mrllilli\|é«t, vértor.luláít i ftll-iiiKá«t, trytlmor étnolyi;ét én liánváit, iné^ a terlien-•éj! álla\|,<>lAI,aii ia, a<onki\1ll n hiiKyárt, bu-ktirt, el-u»ányo»o<lá»l, themmát, kőaxvényl, aá\|>kt>rl. Kivonat 7i.(S>0'' l.iionyitványhól oly (.''y^üyitAank frl''il, melyeknél iniinlrn niA< ater aikertelen »olt: OlniiiKfh, jnliiii II. itttf. )K - rovat alatt knilöttekért íetelöaaéget tinin vállal ____ttxerk. Tekintetei ur! Ilonaaitó gyomor is idegbajai,,. Itat) tatén utáu életemet a* (>n Rovalíaciiru ateréa«)\| küanlnhcteui. , OODER JANOH,* a Ulajnar plébánia gonduok* Klagenfurt mellett. Werkau, nept. 14. 18t». Már 4vek tSta lilában baamAltam mindenneat I orvod aegélyt idillt aranyér-bAiiUlmaiin, mAj-bajai«\| é» saorulAaom ellen, rigre kélaégbeeaÍMmben ss Otl Huvaleaeiirs-hea folyamodtam. Nem tudok lateuek 4«I önnek eléggé hálát mondani, a terméaaeleten nagy. aaurll adományáért, * mely rfAm néavo inegHietbet-1 Un jélétoniéiiv vala, 8TKINMAN KKKENCZ. TAplAMbh a huaiiAÍ, eien HnvaleieÜre felnőtto''« nél ugy mint gyermekeknél : fillér lo.gter mát gy^K/-axerek baaanáláaáuAI, lládog-rtelnnciúkben >/j f>«ni 1 frt Ml kr. I font ''J frt iO kr. ''J font 4 frt .''>0 kr. fi font 10 frl. — Itevaleaclnre Chnkolatée porban é. tAbláeikákban 12 c$itit« l frt 6% 44 caéaxér« írt .VJ. 48 caéiiére 4 frt M kr. Kapható Harry d n Harry éa táraánál Héua \Vallfiaohgai«e Nr. 8. Poa ! t e u Trtrök J.Waef gyógyanetAainél; Nagy-Kanltlán Lovák Károly gyégyixt rtárAhau. A béeai hát pnatai megreiidoléaekuét utánvéttel ia uaiklali. TorAbhA kapható MagyarAaArott 8slklai.AuUluál. Sopronban tiroiner Janoanál, , Vertecti''tt Kiicbor klórieinál. Kanán Wondraaelrek Károlynál. '' (lalgdeion Heron (lyulAtiAI. % Debrecxüibeti llurioa l''.-ienciuél aat. miijj Wf fittjifl nwf>rt lanjtmtpT tfjtfcifffii (fin — fagt blf ^íiiibiirítr ^loíf^tnact''öcltiinii Übír bit fid) immer tttr^r í^ltruLcriwt6tnb<ii brei tfijíiibíii ittoljtr: ®wtf^tttwnj( ■ wn I^aniif« <S<f>oubotf — frrűf>ling«wiácit uou ^u Hu« Vmnmcro — ^ufltnblraum^ f^nl« (Som pófltioii) pon 0. ßübniT''iram«. .- ÍJrd« pro Cpuö [4 ©ogirii ftarf) iiuv 7ö fr. ^u bfjlföfii ooii botort <lpi\|}ícl) in Wipjlg unb burd? allf unb ü)iu(ifalifnhanblujtßttt. lí> Ű z 1 o t i - h i r n ö k. Nagy Kanltu, den. M-An 1870. A beállított .Itiinagő/.hA^xAa miatt l''uateu a gabona. klllöuftaiíki hiua ¿a knkorie^a llxlete valamivel javult. Ném.torixígbai aiAllitaa még mimlig neliéa, réarint mivel a mi vaailti Allapodáabalyeiuk tul vau liak lömre rakományokkal, réatint mivel hiány v n feltllnüleg a rakaxi-kereVtion. A gntiona nyiigoti Krauexiaoratághaii, hol a nyári axáraxaág miatt áh-aégttil ''lelietc félni — feluiio''ien oleaó, oka ennek ax, mert Amerika gazdagon ellátja. Vidékünkön ar. idő-járáa javult, ameuuyiben erő» havaxáa éa fagyát kii-vetkeztél»,-n n kóauli ktzl^kedé» me^nyill, ellenben a ratitti k.Ulekedéa itt ott a h Uyvatagok mi«t> fonti-akadotl a pár napig rendelten póttamonel volt Érték- és váltófolyam: decz. 23. ;>•/,. metaliijuos 60.10; 6°/« nemz. kölcsön ll:'').40; I SíJO-ki álladalmi kölcsön 02 20; bankrészvények 730; hitelintézeti részvények 247. C)0; Uindon 124.40; ezllsl ági«» 122.;''•/, arany darabja f>.(.IO kr Felelős Hzcrkeszff^ Wajdlts Jtórsef. Segédszerkesálő: Bátorfl Lajos. T ur?- - kértlé a lányka, n6m kevéssé gyötör \| tetve a kivánesíságtól. .Neiu, felnyitjuk mindjárt itf — válaszolt ő, és szemeit erősen a játszókra függesztő, kik ugy mutatták, mintha whistparliejukban egészen elmerültek volna. A dobozt nem lehető oly hamar kinyitni, mint kimondani. Végre miután födelét oliávoli ták, tartalma mégsoin jött napfényre. Paganini egy réteg szénát a másik után sz^tlte ki, s mindegyik réteg alatt egész tekerca papirosra talált, ami gondosan ^esinoggol volt bekötve és hatalmat pecsétekkel elhalniozva. .Nézze usak, mi minden volna e tömeg széna között- szólt egyik nő, ki türolmetlensé gét nem volt képes elpalástolni. Mielőtt azonban kíváncsiságát kielégíthette volna, a csomagot először a sok zsineg- é* pecséttől ke\|le megszabaditdmi. Végre kibontották áz erős ta karókat; Paganini belenyúlt s a feszült li-gyelmü társaság elé egy — f^c.zípőt tartott. .Ez minden, suttogták az öreg kisasszonyok mintegy boszaukodva — .akkor bolondok voltunk, hoj^y ezért csak egy pillanatra is megszakítottuk játékunkat.* „Igen, cak egy faezípő! — szólt Paganini urős hangnyomattal és u négyek lársa<ágát méregette. .Valóban ez jó egy tróla, moly okozóinak kétségkívül végtelen élvezetet szerzett. E faczipőt küldték karácsonyi ajándékul Pu-gannínínek, hogy kézzelfogható czélzás «''is guny legyen képzelt kincavágyára. Jóllátom én azt. A kis gyermekekhez akarják hasonlítani, kik mindig ajándékot kivánnuk, mégis ritkán bő-kezdek. Hogy az éli női elme ezen szüleményét felismerjük,nincs épen sok értelemre «¿ük Bég, de elég az hozzá, hogy az, ki o tréfát kigondolta, bizonyosau azt hitte, miszerint e dobóiban előre nagyszerű ajáudékot várok. A''í, logyon bár ki, ho c>alódjék hitében, Louisetto, én azt mondom, kevés nap múlva o vén fa czipó aranyokkal ér fel." Paganini szokatlanul feliugerült és mindenki csodálkozva nézte. Num intették, mire ezélozott; do komoly beszédéből kivették, hogy szavát megakarja tartani. Következő bárom nap a milvész.t senkisem látta ; sein az étteremben, sóin a társalgóterom szegletében nem jelent inog. Louwutte-től iparkodtak megtuilui okát, de ő azt mondta, hogy roszul érzi mugát s azért nem hagyhatja el szo báját. Tulujtlouképi okát azonban t" sem tudta, habár órákig látta késekkel és vóst^kkel dolgozni a taczipön. Do arról bizonyosau niitsein tudott, hogy a hogedti művész a legfinomabb asztalos vagy esztergályos munkákban is alig volt felülmúlható. Egy reggel a Villa-Lutetianu falain és Párís utczaszogloteiu kék plakátokat olvastuk ; egy jelentés volt ez, hogy újév estéjén a Villa-Lutetianu nagy termében hangverseny lesz, melyben hosszú veszélyes betegség« utáu , Paganini először fog ismét játszani. A kedvolt művész tiz darab eljátszását ígérte, és \| pétiig : ötöt közönséges hegedüli, a többi ölffl \| egy faezipóu. Egy helv ár» húsz Jrankra volt téve, megjegyeztotvén, hogy a jövedolotn jótékony ezélra szenteltetik. Mint a villáin, oly hirtelen elterjedt hz ''l örvendetes liir minden körben, s á plakátok megjolvuésu utáu néhány órával később már sotumili>»n sem volt jegy kapható; inert Paganini <gysz.orsinint szigorúan meghagyta, hogy csak bizonyos számú jegyet szabad eladni. Páris előkelőinek fogatai robogtak Villa Lutetiana előtt; a terem kevés perez múlva megtelt. Végre Paganini, kezébou hegedűjét tartva kilépett a néma várakozásit tömeg elé. Nyoma sem volt rajta felfedezhető a nehéz f . betegségnek. Oly jól nézett ki, mintha csak a zajos világból az üdítő magányba menekült volna. Sugárzó mosolylyal fogadta a hódolato-kat. Aztán meghúzta vonóját és rövid bevezetés után rögtöni átmenettel egy gyönyörű ábrándra tért át és művészetének ihletségébou elmerülve magával ragadta hallgatóit is. .Többet felmutatni, tovább maunie lehetetlen, hisz teljes életében sohasem játszott szebbenJ — suttogták minden felől. Rövid'' szünet múlva ismét megjolout Paganini — uj önalkotta hangszerével kezében Az általános feszültség legmagasabb fokátérte el, lélekzotét is visszafejtá rMindenki. Azután az egykori faczípőből, melyet Paganini önmaga hegedűvé változtatott, olytyjjy és éde» hangokat csalt ki, mintha a jolonlovők-t^eiiieinek minden kónyét olukarta volna észrevétlenül lopui. A művészt magát is mintegy elragadták az elővarázsolt hangok s egész lelkét, minden erejét a zenészoti drámának látszok kölcsö nözni, moly nyirotyüjy vonásai alatt fejlett ki. Lelke gondolatát mindönkinek elkelle találni. A tiat.il katona vísszatórto volt az. A trombiták harsogása, a harczi nép zordon vig élete, a társaitól búcsúzó katona megható fájdalma, a magányos hazatérés, a szülőföld'' megpillantása, a szerelmesek viszontlátása, az öröinkönyok ■ a jövő tartós boldogságának érzete mindez le volt irva, mindezt hallani, látni''lohpte. Kgész tapsvihar koletkezott az utolsó hang elonyésztévol; mindegyre jobban lelkosfllt a hallgatóság, mivel, csak lassankint .tudott va-rázsálmábój kibontakozni, melybe Paganininek majdnem emberi «rőt meghaladó művészete ringatta. A nők pompás virágcsokraikat dobták a művész lábai elé, inig a fértiak vele kezet szórilaui siettek. A négy öreg nő is lo volt főzve s így szóluk : „Pontpáf, kimondhatatlan, valóban nem kellett volna oly csípősen megítélnünk. Mégis jó szive lőhet!* A terem egyik sarkába, félig a függöny mellett,egy lányka állt magányosan. Sírt mintha szive repedt volna meg. I^ouisette volt az. A katona hazajöttéról hallott, dráma igen meghatotta. Midőn a terem ismét kiörült, Paganini fezébe votto-a jövedelmet és olvasni kezdte az aranyokat; bővou 2000 frankr* rúgott. Aztán odahivU szegény Louisette-et: < „Kis^ barátnőin, — mondá neki, — szo-rencséro ínég ŰOO irankkal többot szeroztünk. Lösz tohát helyette. Vogye azonban mindjárt az egész összeget; a mennyivel több, az legyen a jó Henri útiköltsége." 4 A hála könyel csordultak a lányka szemeiből, Paganini szívélyesen kezet fogott volo s igy szólt: .Ne sírjon, hagyja a könyökűt, ez csupáu megérdemlett bére annak, hogy egy ''oeteg embert annyi szeretottol és oly önf tláldo-zássfcl ápolt. Még valamit adok, mi egész éltébon Paganinire fogja emlékeztetni, — vegyo u véu faezipöt, vagy talán jobbau szereti iiege-dltnok novezní, — oz most már az öné. Kgyéb-ként már rég az én jó I^ouisetteeiunuk ézáo-Um. Használja fol ozontul tetszése szorinti U-láu tisztességes n)ksz ajándékot kaphat érte. Paganini ltom tévedett. Egy gazdag párisi megvette tőlo a ritka hangszert 6000 frankért. ) (londoltak e a boszus kávésuénikék arra, hogy az egyszerű faczipő valaha két embor szo-lencséjét fogja megalapitaui V Köili: GYULAY BÉLA. ''ÍM 1839jki nagy ROTHSCHILD sorsjegyek részlet nélkül. Hogy ezen, a legnagyobb nyereménvnyet kinálkozólag'' kiállított sorsjegyek, n/ok számára isv megszérozhetúk legyenek, a kik azok árát egyszerre ¿gj le nem tehetik és részletekben nem akurnak fizetni, • '' HÜSZADRÉSZNYI RÉSZLET JEGYEKET letfki-" és magának t .egyszer mindenkorra; mire « törvényesen ^R nn nveroményt bíztositunk az eladáskor: ¿8 ké- t j adunk ki az 1839-ki Rothschild sorsjegyekről, melyekből már csak 6 fvizás lesz; s a fönyerö: 300 000 frt p Bt''bb 800 tVt p. p.; — az által tulajdonosi joga 1 esz a vevőknek arra, ós azzal minden ezutáni húzásban részt ve^zen; egymásután különféle Seriesekre szerezhet tulajdoni jogot. A befizetés csak 10 frt kiállított okmány kiadatik, a serien szám kitételével. A kihúzott serien-sorsjegy után nyeremény szék vagyunk az eredeti részlet-sorsjegyet bármikor, a napi árfolyamhoz képest I frt differenliával visszaváltani; s errQ előleget adni. Nem sokára bizonyosan négyszerezeti áron fognak ezen sorsjegyek elkelni, a névszerinti árhoz/képest, minthogy azok iwvít már nehezen kaphatók. 6 frt részletfizetésre adunk : lOOftosmagy. sorsjegyet 120 ttjával; 100 frtos 1804. nagy sorsjegyet 156 Ujával; ''51839. nagy sorsjegyé 156 ttjával. Vidéki megrendelések pontosan-és utánvételre is foganatosíttatnak. MAGAZINER & STERK 490 — f>,4 * bank- én váltó-üzlete Oeák Forunvz utcza 7. szám Pesten. Azemberlségjolíle Kipróbált egyensúly iné f> évi jlitállÚHSHl miudoufélo üzleti használatra a legnagyobb tuQlani tökólylyel ékesen s tartósan .elkészítve; elszedhető serpenyővel rajtok egész >/», latig merhetni. Horderő: V, Arak : előinozditásárn szolgálnak a márv 100 év óta a földgömb minden rés/éii ismert Red-liriger-labdacsok. i.r>!),oi.r> bi- POPP J. G# gyakor/ó fogorvos urnák, Bécsben, Stadt, Pognegasse Nro 2. Tekintetesül! Kérem Ont postai utánvét mellett nekem négy palacz- '' A mértékek Horderő: Aruk : ¡>0, l»«J, 70, 80 -¿¿, 2í>, 27.r>t»T bécsi es. k. mértékhivatal áitcl'' megvizsgált és megbélyegzett négyszegű tíz ed cm .> évi jótállással; mely pontosan és biztosan mér s igen tartós. 30, 40, . ÍHJ mázsa. Ax »aekln « »«lik »égo. Iiilol«-« .ulyok r omt-kivlll olcaóy IV 21, ú, ö, 10, r? lí». Alntmcrlegek ! uliok, stb. megmérésére. Horderő: Jó, 20, 2ű, 30 Ara: "ÍOO, 120, lí>0, 180, 36, 45, (10 évi jótállás), 20, 70, 20,. 80, irt) mázsa. 110 frt. 110, l(X>, vert vasból, ökrök, tehenek, sertések, borjuk, 40 mázsa. 200 frt! korlát délkiil, azonban a aiiljrokk.-il. Kakorlá'' tnl <■« mily<ikk.il miudt-n mérlog Hí fitlal Ifibb. Yaakor tÁltal é« aulyokk.il ¿0 fttal drágább. ''¿»"Hmérlt''Hck: Megterhelt kocsik líorödwr^ 50, UO, 70, 80, __'' __11» - . I II — ml . _ ~T, Arak : vagy több darab állat megmérésére. Ino, 12(1, 1 írt), 170, 200 Utáísa. 35$ 4ÖÖ; 450, .000, M m,.....iitör 700, Tán Irt. " Továbbá minden kigondolható, bármily szerkezetű mérlegek és sulyok. Vidéki megrendelések az összeg beküldése vagy utánvét mellett azonnal teljesít tétnek dúlok önhöz személyesen, mert már gyakran kaptam liaini-sitott szájvizet különféle kereskedésekben, tata (., Tisztelettel Titz Kornélia, e.s. kir. alezredc.snú, (íraz, Atttinsgasse lOul Egy palaczk ára mint eddig I frt 40 kr. o. é. li A K T A U A K (443-12, 10) mérleg- <•« múrlegattly gyára é- Buffányl uiit 111 ú11<• j>iltí II1 »»•/.<• to Uét-alirn. L. és táiraal, FArsktár: Stadt, Singcrttrasie N o. 10 KARA(M\YI és IJKVI-AJWDKkOK bámulatos olcsó áron kaphatók. jecA-INTíTZ O. papirkere8kedó8óben Pesten,. Deák Ferencz-utcza 6. 82. -•«■ '' - - ------—■ (■yeruickck saáninrn: Képes k^nyv/)^ szétszedhető képel., mitMfe és k ípcs ivok, pli-K..játó^.ferek, kU-Mnféle alaku irást-''.rtók, bőr-búi, és fiból; /.^W tárezák, Msu''^ve iskolai tásV/fc / tAn»..^''ák tengeri kutyn.^rrel V . unva; rajz-larczfk szítig.rajz-onokkal, notitz • könyvök mindouíélu alakkal; gyöngyház tolltartók, finom angol tollkésuk, folügolyó>,^ttékU»rlók és ta-karék-t^ktárak bronzból s hói ffi — Kmuillirozott ''"bonhontartók kemény p»pir-s tagariáUil; s ezoken kivlll JUOO mindenféle apró-Oágok oIcko áruit. Cottlllon jelvények ■V '' * is '' .Nők Hiniiiárn Igen elegáns női tartályok hírből; gazdag választéka a női-munka-kosaraknak é-s kézi táskáKiiak ; irótartályok s állványok, zárral vagy a nélkül; látogí.tójegy-tartók ele-tántcsontból . .wkonflsbéka-liojból, bagaria és szattyán-bőrből ; albumok zeuével s a nélkül; pénztárezák olutáut-csont, tekenflsbékahéj s min'' donfélo hírből j keztyU és zsobkondö tartályok mogyoró s olajfából és bőrből; illatszer flaconok, lá\|ogató-jngy-tányérok bronzból ezüstből, platinából s faragványozott fából; illatszer és Kau do Oo-lugno a legnagyobb választékban az ahhoz való kellékok Uvogból pallisandor fá-szinto minfentélo Férünk Mnntnrn i íróasztali készülékek bronz, aozél, öntöttvas és rézből; irótartályok fából s bőrből mindenféle s minden életkorhoz alkalmazva; iromány és vál* tótárezák zárral s mindenféle nagysággal; tárczák, pénz-, szivar-, burnót- s tüzszor tarlók bőrből , gyöngyházból, mogyoróíából, a legújabb fa-<jon Waterproof és selyem-gazlan. Szivarállvány, fénykép-album zenével s anélkül; pi- Káz4'')-8zerszántok bronzból, ha-amutartó mindenféle bronz-, uez^l- s öntöttvasbi''d ; aczél furó; Irodai tintatartók, jwn-na-etagerok bronz-, ezüst- és öntöttvasból , iroda rollok, lovagló-tárczák minél elegánsabb kiállítással r jegyző- és üzleti-könyvek , naptárak . választék- ból;, mii* T í U P 7 A r ai n r u fl,4ö»,,kl a ,0K I AflLx''ntNUcK jobb választékban igen olcsó nap-jelzök nagy ÍK«n nsicy válauUkUn. áron. i ban. . Végül figyelmeztetjük a t. cz. közönséget: hogy nálunk a levélpapírok magas és színes monogram s fekete czégnyomattal mesés olcsó áron kaphatók. • P9* Látogntó-Jeou** " l''UkiwM» mennultytib "Mi I.«v4lbo t0rt4ut usgrsnssUtek. utánvétellel cyrtr.an foganatolltlatnak. KANITZ C. Pesten, Deák Ferencz utcza 6-dik szam. <<n, kitllní! tulajili>n»á\|(ai miatt min.leiiUtt, «őt Nínictoraüng, llrlr.Mla-Tr.iók- «''■ .«ngoluníáu, Anii-iika, IlolUiitl, llclgiuui, Olaaxoritá\|r. Kolct, «''•« I íl Imlinliaii ii.i''lláu >''iil< iii(i-lt . i''li.iuarraliuii rt''aiv»Ulű C4Íkk«k Utca "ck valódi >''< friit mlsdtégbes < nuságot adnak arról. Iiogy ezen labdacsok hatása csakugyan fclülmulhntlau. Hedlingerlalxliiesok h.itá.sl i''» .ajáiHÁKal : Kxrn InMai''Hiik hntliaté. <j\|\n<<tó- liaxliló ^«ó^y.rr. rUlníl vaniink tt«)iáll(tvs. A í.''ili.it i»t a alti-.t iM''lr.''./oire Kynkomlják,a ká r«a liatn.n anya^oknt, ti.zlátlnn.ái;"t, o\|h>1, nyiilóa nedvoket kihajtják «''« i^rv a/, ahvat ilaKai\|:''mát nie^''koiii.''nv.-.lé.i''t gátolják. Mellék- .''■» utAhatáank nr, Im^y ax étvágyat (''•« i-tk^ilvet e\|."íiii.i/-■litják, «/ epét é. vért ti''itilják. Kiméi-fogva 100 ívea lapaaittaláa alapján n k>>vetkt-zO eaetrklirii llilvüa liatátnak o lal.ilaeaok, I) Kpét, ti.itátaUntágot, kárua liatá.u nuilvrkrt liajtani.2) tiyo iimrtrrlipléa m-héi krinény, ««ir.>« é« iirlicaeii eipéaxtlmtft étkek után,melyek által frUuviSiláa é> lin.^Urc« (Kulik) é. haaonl6 l>«j..k keletkextirk könnyön. S, Ilypui-liiMiilria, iilntriirtio, fclfiivá* éa lá/.lia npk (llíí-élotfiiiHl által keli-tkri tk. 4) Nehéx k'' inéiiv axékfléanél. • >. Sár\|a.áK<iál, ha ex keményoilé* vat;y máihaj által oknxtatott. H) A máj, ve.r, lép, méhanya, lielbél «tl-. ilaKsnatjsiiiát 7) lla.vix kt'',r.iiK ullen. 8> tlili.xták é. axnk nviiliink m-ilve olli-n, II) (lycri..... krk lia.plitl''oiléae ellni. 18> Itixoiiyna nipllkrt<-\|;«é\|;<''klii-ii é. pnli\|( : lélr^''/rti »auroiiKatá», < lnyál<>iodá., lllílűhaj fejfáját, «xéiltlléa elli-tt. ha ezek creilr-tllkrl altr.tliaiban veaxlk. II) Tavaaii kur tí.xtiiláaia é ir iiiPk«ri>\|{/ini nmlvek iiioxilitá.ára,kllltmft.cn oly o^yénrknél kik lllö-étmóilot folytatnak. I''.'') Uraiul é« járványoa lu-t<-\|r.é^<<kni''>l exen lalxla-rank haa/nálata ajánlható, mott ax általuk Iikoxntt hala. folytán a járvány arni ragailliat oly ktluuyuii. tijabli lilöbfil axáimaxó levélek azt liixotiyitják, hogy exen labilaesok miül IlMMSIMIH ŰVMSfr a «■ ll o I r <« vIIpii bixouynltak be. ^ Redlinger J. C. Augsburgban. ''Ax oaxtrák-msgyar állam tiirlllr-tére néxve főraktár : Friedmann A. Ötletében l!ée«, Praténtra.ie 26. ir Egy doboz ára használati utasítással 25 kr. <!»« r. Kaphatók : N''agy-Katilxxáii : tt.-lti* Jéx.ef gy<5gy»ierétx, Itoaenbprg-Konetifelil A, Wajiltta J. Welliich, Kt-aarlhofer éa Sdhwsrx A. urak kr-reakeüéaébvn l>á\|wu-: Taelívpeii J- K< axtlivlyen: Hiiiger M W''eUa A Zala-Kgvraxcg. n: laóó K., »yógvazeré»«. Kapronnán i \V»rli cyó(tyan léa/.. \ araailpn : llaltrr u)óltja/,.''ré.x 8jrnt-HyOr^ytin : Nfttbig XII-tui''Kem l>onici Kájet éa Stanihorxxky l„ gyógyaxrréax uraknál. 8xoto-batlivlyi-n : IMIid. Korete x gyógjraxvréix urnái llatárdrvliléki 8x.-tlvf>r-gy''in; Kibic K. C. Vcazpréintieii Meyr éa Tiiaakán, éa Uutbard Tivá.lar tiai. ^Sxéke.feliérvár; l.cgmaiiii A, llrauu J. gyógyaxnréaxek. I.ovaa-lli-.ény : ll< lalcr g>óg>z«réa«. Kalúvaa 1 Horváth K. gyógy»x<-réax. Krra-kriiu''tcii, Maciikul gytigyaxereax. I>uiial<>b\|vár : Tutnnirr K. I''akaou u Kl«>.ai, J. lOÓKjaioréíx. KBrhieuJeu: Horváth J.K -apoavár : Kobli J., Kftijl, llclua gyógy.t^é.z hxrg.zárd: Nourivn A , llr h«ay Kr,iit)''««<''ré»i llonyliá''lon -. Krauioliu J. Tolnán: «chwarx M. Sxigetvárott-. Ita/warth llájaii! MiihiUch Hl. éa llerxfelil tiai, llrrzog Ignácx. I''écxett, Z10I-nay \\. éa K Záeh Hlpftkh gyógyizeré». > -vu------------- J. Goaek Badenben. . '' * aAjiiiilja kitlinö jÓHií^u finom badeni csi/.- malVnyniá/út vitriololuj n(<lklil különft''le fa aka-111 lytikban Bndcnbun kds/.Hzufussel vajry nhíii-véttül 100 font 12 frt. vízmentes fenymáz 100 font 20 frt tisztító p«»r 100 font 10 frt. : czipéaz szurok (fVnyögytintából 100 f.7 ft. Baden, Anna utcza 343-ik szám BÉCS mellett. '' . * l-s MAGAS ELISMERÉSEK a köhögés, a rcíkedtsóg es nyálloíssá^ . gyógyítása érdemében. , . f IIOKK JAN''OS udvari sziiílító nr központi raktárának Bécsben XX. KARTJNTBRRING 11. (4»H-«.) Scaozeo, n>áju< 31. in7o ......ok Haláta-eQészséa-ohooolAdját már egy év éta baszaátom a ugy ta- lélOM, hogy l^ea jé s kelleme, reggeli és ai egésiseg fennl»rla»afa nézve It Ön kenltménye Iréat dicséré- " Garisrolll Terez, sí. aarsnoil gréfnő Modor-Tr..x.oiiTi.áli, rnárliua 17. Ih7u + kltUnd hatás, melyet hostias kdhttgesem enyhltéieUI sz da Maláta-kivonat egemeg sdrebét ai elto 6 üveg elhasiaáltéval tapautalék, ülje« bixalumra buidií . ud-vau i.ati kérem atounal ia Uveggrl VttMenl. Báré Karg János. ea. kir. lováasmeater. Maros Hlye, tel.r. Jl. Ih70. Kétem, axlvetkedjék uekom kitűnő maláta mell-boHbontjaibél két Jo-lioirál kabinul. Wais Barba grófnő. Qráoi, maiu. 17. ih70 Az egénen kltUsd maláta-egésitégiiir Igen nagy nolgálatot ssiktfillt rög-zölt köhögés és ayálkatiág enybltésere, logk-KcIolitii tóin- l.mét nagy nirnnviégben renil.-lrk. Neme» Wledmann Emd, <•». kir. nyng. rzmlc«. Nagyszombat, fel.r <J. ls7o. Onurk Maláta mell-bonbonijal rekedtteggel járt uárai köhögésre talá-éan i jótékonyan hatván, kérők i.mét rKy .l.»i,o««al p...tán kitlilmi. Molnár Amália. »át.lautcza fllo. Promoator vár M^lata-kivonat egeaiaegióre nóm eyewieger rendkívül jól hat felk. jom Umét ftut ogy urgyeil »k..uyi kOlileiiiofyi axounal utíiiTét null.iii .xkoxolm aii-aarn. tiraffenried Manó, kapitány. mr Intés hamisítások és utánzásokra nézve! Valódi minőségben Nagy-Kanizsán Wajaita József urnái kapható. TL E T -ITAL előnyös háziorvosság. Mindennemű hideglelés, tengeri betegség, emésztési gye<geseg, gyomorgíros, epela/, hunyás alaérv, kóllka, székdugulás, álmatlanság ellen snt. hnssnosQak bíOnyult Ara e«y nagy palaozkkal 65 kr, kisebb 50 kr. PrApar. rranozla-laorazesz, mini S)öftf«>er. A feltaláló Lee Willlam ur »serínt k»v«tk«l& betegségekből! bittos »»cr: Mult sebzés, pokolvar <■» más sebek, rákfekély, szemgyuladia, bénulta, fagyáa, fog, fej éa flllfájásnál, klllönöten kö»tvéuye.s fáj<Ulmskuál, ugyishite igen alkalma» fbgilaslüúul, mert norni »»k a fogfénvét adja meg, hanem a foghust is crőaill, a »»ájat tisztán tartja belőle mii den kellemetlen »zagot »111«. 3.;l> Ara a nagyobb Üveggel 60 kr. kisebb 40 kr Hssináistl utasítások magyar és némeliiyelvén mindegyik készülethez. Ingyen adatik. Werthír A llrniny, Pesten, országút.20, sz. Raktár .NngyKiuiIzHii» F. Kx IhoíTir JóiHPf urnái. Kc»ztlielvcn Puly János urnái.___ mmmmmmmammmfmmmrmm^»rnmmtmmmm■SMRnPHHnHHMMHH ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS a PESTI HÖLGY-DIVATLAP Dlvnt köréből. fog melyben lapun-nemzet geniussának, a 1H7I assz XII éri folyamára. Kötlöny <i Sséplrodnlom, Művénzei é* klvnloInK n ----- - --- Asou kellemet bitben kopogtatunk nagy»ádt»k ajtaján, hogy ai njév köscledlével — elénk hangtani • »«irályé« .szabad.* Hogy kedves nekUnk c hang, nincs okunk tag.tilni : l.í»/>-n i buzgó-pártolásban kat t I s « n k « 11 • d I k íve részesíti már a lelkes magvai hölgy-közönség magyar irodalom pártolásának ténye. tanújelét látjuk. . . KAiillnkrül — kedvei olvasniuk pártolásával ssemben mindent elkövetünk, .hogy Ispuokst aou »sinvonalon tartsuk, mely a mttvelt nCI ssellem igényelnek és Unom islésének megfelel, amint est progra-muukliau bővebb.-n kifejtjU k. (497-3.1) r»-M«<\ rásoknsk adunk tért. .F« városi » som lénk- htt tükro igyekstlk lenni a pesti életnek. HiraiekrésyUnk: Lapunk disses borítékján magában foglalja a fővárául, vidéki, külföldi élet Agyelemiu «méltóbb eseményeit Filapvakbss Adunk lapunk minden ssámában eredeti ét fordított hessélyekel, költeményeket oly váltosntos és vonsó olvasmányul, melvek a magyar é» külföldi irodalom jelsu sslnvoualán folynak, • áll.''. Íróinak tollából felttln« njabti tebet- . .. A v ülvatképelnk. Egy Isp sem ad minden ssá Diában divatképet, csupán a .Pesti hölgydivatlap - Divatképeink gyönyörűen vannak stinesve a Altér és Kiéi urak első rangú divat-teimébOf valók. Mióta Altér és Kis» urak hírneves divatcsarno-kával (o* urak cgyssersmtnd ő Fölsége a királynő udvari divat árosai <•» ssállitól)- lépett lapunk össieköltet.-ibe, a főváruti liöl. gyeknek (inra nagyobb térik toi-leltjeik beaseriésáre, mint lapunk előtiiotőóiek. at. ország bármely távol vidékén ia; meri mi kedves kötelességünknek tartjuk -. Minden megrendelést kedves .elütiictŐBiiinkuek a leg-gyorsabban és'' legpontosabban tel-ieaiteni. Krre nézve nem eaak a minden scáiijunkboi mellékelt ki-tllnő divatképek aduak utmutatáil nsgysádtoknak, hnnem ason nagy, 20- 30 alakkal ellátott és hiven rajsolt oiinta-divalképeink is, melyeket Altor éa Kiss urak divat \ „PcmII IiöIk> diVAtlnp" h''odnlmi I aégekel is igyeksiilnk lapunk köró caoportositani. Tarciénkban: A haisnoaan mulattató, niv éa elraekápső, különösen a női ke-dilyvilágra haló történeti, társa, dafini, mllvéssell, és irodalmi lei- Pr»ii hülgy-dlvnllnp" dlvnliésie termeiből minden idényre külön adnnk. Szabásmintáink. Sem ha«ai, sem külföldi divatlap nom veraeoye»hit azal.áamin-ták tekintetében lapunkkal; m. rl nemcsak majd miuden ssámunk hoz czélizertl és ilivatos iiahás-mintákat inellékl.-llll; hauem. ez«-ken felül még divalképeink ulán bármely felöltő, ruha, vagy gyér-mekrnha izabáiuiintáll izlveaen mcgssercsillk és kívánatra gyorsan mcgkllliljflk nagysá ltoknak. Kelmemintáink A leggasdagabb \ Alssitéklian a< év minden s/akáli." alkalmaiva találnak bájos olvasóiiőhtk lapunkban kelinemlntákal, mindig a legújabb ixléa »«eréut, a esek után is a megrendelést, ha egyenesen hooánk fordulnak, mindig gyor san és síiveaen lelieaitjllk. Hímzés ea más njlmunkaiajzmln-talnk Mindig olyanok, melyek uem csak a luxus, hanem csélssertlség tekintetében is kiválók a féliven-kint tftbb »»árra menők. Amit a hölgyeknek tudni kell: Asl megtalálják kedves olva»ó-nőink lapunk asoti rovatában,'' mely .Ut mulató hölgyek • tárnára* ct''uucl vitel. K rovatban mi\|itnerleljllk kedve» elő fíi<\|őinket a főváros minden oly (Isidével, mely a női pipere a hástartási tárgyakban raktárral bir a fővárosban Kiválasitjuk a legjulányotabbal , legcél»erllb-bet és t»ino»al>liat mindenből, alkalmat adKán «-«állal blllgyeink-nek a ssllkséges tárgyak be»s«r-téséhet, meiyré ini késsséggel segédkeset uyujtuilk eg) steril le-veibeni megkeresés után is. Olvattudóaitiaunk: Mindig lépést tait at uralkodó divattal. Világosan, érteim eten ma gyárát meg miudeut, ugy hogy at cgysaurfi leirás után akár miuden olvatónőnk luaga Is'' clké»»IMÍeti ruháit, vagy uta»ilást adhat sta-bójáuak. Meg»agyuuk gySsődve, kogy a hnlgyviláguak a legkelleipeteb''b nolgálalot lettssÚk at áltsl, ha figyelmüket a kfltelgö fartangi idényre irányúivá, mellékesen érintjük még aton előnyöket is, hogy »ikertllt a főváros elsőrangú divatraktáraival oly flsstckölteléibo lépnünk, ml/teriut minden báli, menyasstouyl és más llynemll felstereléteket a leggyorsabban, kltilnő és itlete» válasstékban esskftsölhetUnk, — po»lai, vsgy távirati megrendelésekre Is. ItfiidklvAli krdvriméiijrck. A .Pesti hölgy-divatlap" mdlapjai, melyek minden hásnak dissei lehetnek, már égért kis képcsarnokot képeznek történeti ét etsményi képeinkből ÖMteállltva, melyek mind hírneves mUvéazek miivel. Ki évi mfllapiaink is: as .Anya gyásra* a ,NŐ imája" - és .A tavast hírnökei* ugy a költői felfogás mint S mUvétti kivitel vorectiége mistl i({en nag« telítésben réstesUltek. Jftvó el»u rélrvl iiiűlnpunk. A tonbau.még eteket is föllllbaladja stépség — de klllouöseii aton érdeket költeménynél fogva-hogy női két mUve I e e ii d. Ugyanit, a nagyhírű Qillles Margit egy eredeti olajfestménye után a legpompásabb kSrajtban, külföldi klltlnő miivé« által leend rajtolva uj mQtapuuk, s alegoriában a „Mull én jiivö-t" ál.rátolja. Igen ttép etsményi kép et, melyber. as emlék etet és remény, női » álalál.an at em-beri sslv e fökinctel gyönyörll megfejtésben állnak elő e nsgy inflvésinő köllfil correct felfogása » a rajtoló kivitele által. Még csak ast mondjuk el. bogy a mfllap csaknem rgésten kénen van, tehát s s é t k <11 ''l é s é-b e II moat temml s«m fog bennUuknt akadályosni, ugy hogy kedves elöAtetöiuk iniír ja-nuáihó folvlán megfogják atl kapni. A követkeső (karácsonyi vagy újévi ajándékul alkalmas* kedvezményekben réstetiljllk ínég l. elő- pénz előlege» el- 3)'' 4i &) 6) 7) 8) 9) 10; _ fi 50 kr. — ft 60 kr. - fl M kr. . fl .M) kr ft 60 kr. fl .''Ml kr. kr 1 ft fizetőinket ; ed.lig megjeUnl mlllspjainkat »ajál. rokonaik vagy ismerőseik atámáia -küldése, vagy utánvétel mellett — a kövulkező áron rendelhetik meg. 1) .Prrényi Honn a mohácsi hősöket temelj.* Ara .Krssébet é. Mária királynők, Nagy Lajos sójánál, II. Károly koronátátát nétik.* Ara . .Hunyadi Mátyás találkosásn édes anyjával, Htllágyi Krzsébeltel 1458. febr. 9-én JTtrassiU alatt, midőn Podjebrád fogságából a királyi Irón elfoglalására indul - Ar* ,!.ónyay Anna, erdélyi fejedelemné. férjét Kemény Jánost n Utir fogságból kiváltandó, ékszereit bocsátja áruba.- A/a: , .A Kuruc» •mony. Itehck (lyr.rg.viM-, l''atócsy /.«¿fia kivonulása Hzáilv.lrból, a mint Bvendi Lázár, a lahanctok vezére ti-zteleg előtte.- Ara .A király a királvdombon kaidvngást lesz n világ négy tája felé.* Ara .ltudavár bőtiet bevétele. 1819. mái. 21-én dicső houvédclnk által.- Ara .Fejedelmi párbaj." Méla »zámfizütt magyar berezeg párharezban legyőzi Jaromlrt, n Pomeránok fejedelmét. Ara .A I (lukösli királynő,* Ara .A» anya gyá»za.- Arn ...... 11) ,NŐ imája.- Ara . . . ''...... 12) .A tavasz hírnökei.- Ara , . . IS) Uj mfllap egy példányában minden egé»z ét féléves elŐ- fizető, lia negyedévenként fizet is e 18, 80 krértré-• te etil, és azon kívül, ha rokonai ré»»ére még több példányt óhajt, ugyanannyiért kapja példányát, gem előfi»etőnek egy példány 2 ft — tff" A mfllspok csomagolási díja, kik több -példányi rendelnek meg, knlöu cs " k Megrendelhető még »serkesslStégUnknél ..Ponton du Toraill- érdokfestllő regénye két köUtben, a két kölet ara ... 8»tVs gyűjtőinknek hat egytier« hekfildött féléves előtíiet." után (¡»»le^t példánvnyal ttőlgálunk megköldöuk a mellett mlndon mfikput ét a kél kötél regényt ts listteletből. '' Kliilíscténi f. ltéti li-k : Kgéts évre, atat januártól dectember végéig . '' '' . . • 8 frt Háromnegyed évr», asat januártól steplember végi ig '' fi fr, fl - kr. fl kr fl 60 kr. ft 50 kr. ft 50 kr. kr- fl 30 kr. fl 80 kr. Fél évre, atat januártól június végéig Kegyed ávre, nsas januártól márctiu» végéig Kell Pesten, deciember bnvábau 1870. Király Jnnun, mint felelőt tterketslő • kiadótulajdouot. 4 frt. 2 frt. Komőray Jőtaef, mini főmunkatárs. fj mfllapia k Illón 60 kr. Csak a KOHN GYULA. TARSA norinbergi-, díszmü- és divatáru raktárában Nagy-Kanizséin. - B K I, l'' S u r £ y <S g y szert ú r a mellett JUTÁNYOS ABQN KAPHATÓ (480-8) LEGNAGYOBB VÁLASZTÉKBAN KARÁCSOM és UJÉVl! I bJ Ah cl 61col£Ul tárgyak s gyermekjátékok. UJEVI AJÁNDÉKUL FIGYELMEZTE S! Egy idő éta kernskodök pompán hirdetésük által roaz érákat ajánlanak a t. cs. közöl.-nég, különösen a vidéki lakosok félrovosotésére. E kereskedik som órások, som — mint állítják — éragyárosok, ennélfogva az órának bolszervezotéról logkevosobb értelmük sincs. Eladnak például avult lógonymüvot, pakfongállványban mint uj szabatos mflazerü érákat, valamint rnásfélo legközönségesebb órákat valódi angol órákul stb. Azért óvakodjék mindönki ilyfélo hassontalr^ órák vovésétöl^ ffi/ff" A ki egy valóban jól rendezett és olc?ó órát akar venni, -forduljon a jó hirncíü óráalioz _ kl átalábancsakis az óragyártással foglalkozik. HBRZ 3MC. Hécsbon, (Stofnnsplatz Nr. (>.> HERZ m, jMdg. órás Hécsbon, (8tL''fituspiatz óta jó liiruévbon részesülő Nr. 0. Ausscnseitoii legdúsabb tartalmi. re T A. n A. nagy választikban, ogy évi jótállás Zwcttclliofi») számos év ÖRA-R A ajánlja inindcnnomü jól rendezett óráit mellett, a következő árjegyzék szerint. <áenll sHrbóník. (471. -15, 6—ii.\| m/f* kitllnő ininőségllek a cs. k. kémlé»teli hivatal állal megpróbálva. Minden »»abályozolt óráróli jólálláti jegy adatik. A nem «»abály»«" drbja U fttal olctóbh. email. 30 3« ft «llenőrfls 40 - 48 frt. Férfi órák. KttUt henger ór. 4 rub. aranykor . rugóval 13 - kettős födéllel 15 - kristály llveg. 14 - horgony r. 15 rub. ltl - fin. etUst lappsl 20 . kettői födéllel 18 • finomabb 24 - sng. h.krlss. Ilv. 18 • horg.hadiór.k lap 21 - remouloire a nyaknál húzandó fel 25 - rem. kettős fedél- .V» - Icgeczllveggel ,''Kl - horg. Iiailí rem. .''W Arany henferór Nr-3ar. 8 r. 30 . horgony 15 r. 34 finom. ar. lap 45 kettős lappal 55 aranvkö- penynyel 65. 70. 80. 90. 400 120 - jegezllvegg. 42-60 fl Arany czil. ar.lap 50,75. romontoir ''80. «0 Í00 ft . - kel. lap. 100,110, 120 tf>0 ft. Vadász éa munkás rcmontoir pakfoug . latiul aranyokban 13—47 fl. Hölgy órák Kittit etil. 4 és 8 r. 13-18 fl. Arany - - 25 - 30 ft. 10-12 fl. 14 fl 17 fl. 17 ft 19 fl 23 fl. 23 fl. 28 ft 25 ft. 28 ft 30 ft. 40 ft 3f> ft. 45 fi. 36 ft. 44 ft. 60 fl. C5 fi tar 3. 4. hölgyórák ar.lap. 35 40 fi email, gyémánt. 38 48 ft • kriszlálylappal 30 45 fi - ketlőslap 8 r. 40 48 ft • email.gyémántok.50 65 fl • hölgy horg. órák 40 48 ft! - Jegectdveg 45 (50 ft • kettői lappal 50 56 ft remonloirok 60, 70, 80, 90- -100 ft. - ket födél. 90, IOO-.-1IO ft Aionklvlll mindenféle öranem kéislethen van. KtUit órák 1 l.MMg aranyoz latnak. Ktllit óraláncsok 2 frt 60 kr. 6. 6. 7. H. 10 ^12. frt. Arany óraláncsok 1H. 25. 28. 30. 40. 50. 61). 70. 80. 90. 100. frt KfltA órával 7 fl. — Kellő órával, mely a keltésnél gyergyát gyújt 0 frt. — Uiz-tositó keltő, riasztó tűztél, moly egytsersmlnd gyergyát gyujl 14 frt. - Párisi köliő órn disses broncs-tokhan 12, 13 14 frt, Hordoxbstö írségl elles6it ¿rák. — Horgonyféle, rubinnal, as eddig lél.-tők kötUI legjobban hats nálhaló ininden vaspályaudvari 8rré-•sére, ssinhátakban, gyárakban stb. Ksen óráknsk mindegyike ugy van szervezve, hogy hat különféle hel/en Legnagyobb válaatlék a leg dittetebb párlel bronoz órákban. \|8 20. 22. 25-30 írtjával; ugv«„a, Ulőmftvel 28, 30, 36, 40, 50. - 100 frttal. '' Legnagyobb raktár ingaórákban. Tulajdon gyárlniány, két évi jótállással ; Naponta felhúzandó 10, 11. 12 frt. — Minden 8-nap felhutand/ 16. 17. 18. 19. 20, 22 frt. — 1,''gyana. órs> éi félóraüléssel 30. 33. 35 ifi — . óra- ás negyedóradtéue: 48. 50. 56 frt. Hónapot rcgnlateui 28. 30 32 frt. Csomagolás Ingaórák Bál l Irt. 50 kr. Minden javítások leintő leg jobban végetletnek. Vidéki inegren delések as össsegnek kéetben beklll dése nagy poitánl utánvét mellel legpontoatbban teljesíttetnek. Mek nem felelő órák kicseréltetnek. Orák esetébe Is elfogadtatlak Killőn kívánatra köldök bejött öuie gekért aránylag órákat ét láucsokat választásra, és • meg nem tartott áruért jérandó össseget visssak Uldöm. Kérem figyelembe venni! Minden áron Ugjobb''serUk és kereskedők vagy nem óiások ál-Osss u«m vegyi- t«l ajánlottakkal ^dők. Elégséges bizonyság arról, hogy a t. cz. közönség mennyire igénybe veszi az nlólirott raktárát azon körülmény: hogy a hiv. postai kimutatás szerint 18«7-hen : 15,000; 18(i8-bnn 19,800 postai küldeményt küldözött szét vidékre. Bécsnek legjutányosb bevásárlási kútforrása. • ! Az újkor csodája! .... LliH.K. i.lL M''.l..t Ll.i..li«L , . ^^ ___ adatnak «I ciekély áron nagy forgalom caioálása aton kltOnS- órák, melyek biitoillék-iratok mellett végett ; et okon teuki cl ne ™U.t.sa aton nélkdlöthellen tárgyat inne''n m.''gsssreíni. Mittd«-.» ornérl jólállán viílli»lt«\|\|k.^ r. l tt k''n '',^„.broov;« oslmlappal 1 frt 40 kr; „gyanat finom e.nil-porselláoból i n''/ n/1 «n ÍT.'' Í L * k,! » krral drágább; ssépen kiállított nagy alsku po cs.l án óra 2 frt 80-J frKO kr; ug^uas dlt>e.ebb, ór.Ulés.el 8 frt 90 4 frt 50 kr, ugyan., f-s-"™l»PP«l. vagy nranyk.rrtbei.. vagy .vajci faragvány nyal . órs.llé.sel 6, 6, 7, 8 frt 8alou-ira bron.UÓI Ovegborí.ékk.l . 2 l rt 20 kr; kö.épnag/.águ 3 Irt 20 kr ; ^ 4 fr 50 kr. -uta.ó. „,. tokban , br s.tőv. b frt. Hvajcsi „eb-óra, 2 évi jótállással, csino. foglalványo. uj arany bó lánetr.al 4 ^80^- Es.k.n kívül mindenféle óra olcsón , nap óra, iránytő : 26 k.rajesárjársl kapható « megrendelhető e ctim alatt: 1 7 \| Pracht-Iiaxar des A. J^ricdlIiailII in WÍCI1 l''rateretr''asüe Nr. ¿0. Wajdits József kiadó, lap- és nyomdatulajdonos gyorssajtó nyomása'' Nagy-Kanizsán