Zala-Somogyi Közlöny 1872 036-044 május.pdf - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Nagykanizsai Kistérségi Adatkezelő Rendszer

www.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	6.09 MB
Keltezés:	2010-02-10 20:23:18

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	2729
Megtekintések száma:	8420
Leírás:	Rövid leírás \| Teljes leírás (739.44 KB) Zala-Somogyi Közlöny 1872. 036-044. szám május Zala-Somogyi Közlöny Hetenkint kétszer, vasárnap s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap 11. évfolyam A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: XAGY-KANIZSA. 1852. május 2-án. 36-lü szám. Tizenegyedik évfolyam. muftiid évre . J , ItyU nxám JO hr, Hirdetések \|utányosaa j NVJLTTKRBKN Zala-Somogyi Közlöny ar——- " A lap Mpilpml részét ;i illetó közlemények a jí szrrkf■ütAín\'j\'.; i: anyakí rrt»xrtt illetó kíixlcményck pedig a kiadóim* lirtrmentro in-téxendók: NAOY-fCAinZ8A Wlai»lo»hÍ2. ía „zalamegyei gazdasági egyesület" és a „nagy-kanizst. kereskedelmi s iparbank" hivatalos értesítője.) Heteiikiiit kétszer, vasárnap- s csütörtökön, megjelenő vegyes tartalmi lap. élni. jL\'edig ugyaniíom messze kellene mennünk jobb kövezot minta keresésére: mert épen a városház kapuja előtt van egy\'kis darab igen régi téglakövczet, mely homokkal soha nem védetett és a mostani építéskor a ki s be járó terhes kocsik áltiil ugyan-c-ak kipróbáltatott-s máig sem szorult ja-„ vitásra. A\'városház egy részébe már beköltözködött a sürgöny hivatal; az épület késAi áll. a város közönsége Ítélhet, váljon jo-e a beosziás, diszes-e a külső alak? Most követ ke/jnék a hivatalos városház/ építése: de ebben erősen meg vagyunk akadva. Pénz vau, tégla is.,volna a régi épületekben egyelőre elég, meg is lehetue kezdeni a munkát és most tavaszszal lehetne legolcsóbban építeni; de hát nem ké>z a terv. --^Tudni való, hogy évekkel ezelőtt nyilvános pályázat utján 10 terv közül kettőt választott ki az építési bizottmány mint legjobbat, ezek nyomán a/óta számos ujabb terv készíttetett, de uiidun már minden a mit a bizottmány kívánt a tervben lehetőleg tekintetbe vétetett, egyszerre azt gondolta a bizottmány, h<Jgy az itt helyben N.-Kanizsán készített terv mégiscsak nem lehet oly jó, mint az. a mely készül híres Bécs városában. Most tehát készül a terv Bécsben, bécsi divat szerint: jó is lesz és eífogadta-tik, mert nincs már időnk hibáit felkeresni, meg is ép(M bécsi vagv pesti híres vállalkozók állal, s beszélhet akkor akárki akármit: a nagy városi tekintélyek ellen kifor gásnak hely \'nfim adatik. Hová jutunk ily eljárás mellett, könnyű belátni, a hivatalos helyiségek czélszoril beosztása, az épület belső kényelme és messze jövőre számított átalakíthatósága feláidoztatik a bécsj divatnak; asztalos, lakatos, palyafödő, bádogos, szobrász hozatik Béc->ból, —- mi pedig itthon zsebre tett kézzel sétálhatunk az idegenszerű csoda épület előtt és tízethcijük a drága bért, ha lesz liiiból — vagy kivándorolhatunk jobb hazát keresni Bécsbe! Az pedig szót sem érdemel, hogy az épület ily módon 10 - 2U,UUU írttal* tölibo kerüí, csak felírhassuk a homlokzatra: Készült ; Bécsben, 1873. A nagy reményekkel kezdett szinház-j és casinotársulatról szomorodott szívvel jelenthetjük, hogy organicus hibával szület-j vén, még mielőtt bölcsőjéből kilépett volna i megboldogult. A sok aláírás, gyülésezés,-I tervezés tehát kárba veszett és a beépítésre \| szánt takaivkpénztári telek máig is pusztán állva, tanúsítja, hogy igazi vállalkozó szel-i lem építészeti ügyekben nálunu még eddig \| nem található. ; De van egv ujabb vállalat, melynek i rugója a kénytelenség, melynek tehát sí-, í kere bizonyos r- ha jól vezettetik. -Értjük a fürdőt, melynek egészséges vállalkozói szellem piellett már régen virágzó állapotban kellene porteljes városunkat díszíteni. Végre nagy előkészülete* után van egy társulat e czélra, van telek is, van terv is, a fürdő tehát létre jön. — Természet-szérű alapja ily vállalatnak a részvényesek önérdeke, a befizetett összeg után várandó osztalék volna;.ezt tartvaszom előtt, a társulat m\'indont czélszerüen, csinosan ós takarékosan rendezne be, szamitana, rendet tartana és biztosítaná jövőjét, de nálunk a részvényesek többsége más, nagylelkűnek látszó, de valóságban természetellenes é-i veszélyes szempontból inílul ki, azt mondja kész áldozni, nem számit nyereségre. 10 szerint nem önérdekből, hanem privátpas-sióból építünk; nem kímélünk időt, fáradságot, pénzt, csak sz\'ép és jó legyen minden; nem kell nyereség, sót reá is fizetünk éven kint, hanem saját kedvünk, tetszésünk szerint szabadon és nem az okszerűség" törvényei szerint akarunk gazdálkodni! tz ez mind jó volna, csak lehetne ily tár-iti ügyben mindenki Ízlését kielégíteni, de niiutan ez világos lehetetlenség, hacsak minden részvényes számára külön fürdőházat nem építünk, utóvégre is a leglelkesebb áldozatkész alapítók kedvöket vesztik, s mivel r.cm épen az ö tervök fogadtatott el, vagy mivel épen az ő tervök rosszul ütött ki; megunják a költséges játékot sa válla- lat megbukik. Rövid elósorolása az eddig tett lépéseknek világosan ily eredményre 5utal, a társulat inult őszön megalakult, f. •évi jan. G-án már meg volt a telek és jan. végén már kés2 volt egy előleges terv; marcziusbau olcsón lehetett volna kutat ásni, fákat yltetni, csatornákat, alapokat építeni s.ma! már legalább a hideg fürdő készen áll\'hatna, mivel azonban a jónál is jobb. és mindenki magányigényeinek megfelelő terven liá-r.o-in holnapig tanácskoztunk, eddig nem történt egy asónyomnyi munka sem, miután pedig most már bele untunk a tervezésbe, akarunk építeni sietve, drágán és rosszul, hogy elkészüljüuk a hideg fűidével - a ny a-, végé re. --így már elvosztettünk időben egy évet, kamatokban és munkabér emelkedésben leg-alabb.3000 ftot és a mi legfőbb: kedvünk uagyrészét ajátékhoz; vége van-e ezzel a kezdet nehézségének, vagy folytatása következik? meglássuk. H. A magyar Iparosok. 111. Angolországnak a világkereskedelemre nézve mérvadó iparágai között a gyapot mellett tudvalevőleg a vas viszi a főszerepet ; az egész szárazföld vasutépitkezéseire csaknem kizárólag angol siu.ek használtatnak. Ez iparágnak azonban ujabb idoküen hatalmas vetélytársa támadt, az aczélsinek ugyanis tartósbak s több biztosítékot nyújtanak a közöl séges vassíneknél, és így a\' magasabb cjóállitási költségek daczára mégis győztek volna az augol sínek fölött. Ez pedig Angolhonra nézve végzetszerű c.sapa8 lehetett annyival inkább, mivel Angolhon nagyszerű singyáraíban a Bessermann-félo aczélkészitésrc még berendezvo nincsen,; az alkalmas nyersanyaggal nem bír, és aczél-készitményét\'nagyrészbeu maga fölhasználja, másfelől pedig az aczélkészitésnck nagyobb mérvbeni növesztése azért sem volt Meghívás. A balatoni »zala-somogyi" gőzhajó részvé-nveseit Bogláron f. évi május 13-án tartandó közgyűlésre tisztelettel meghívom. A gyűlés tárgyát képezendik: a liajó-gvárossal kötött szerződés, mely szerint a hajó f. évi jal. végével járni fog; az alap szabályok megvizsgálása, igazoló választmány s a tisztviselők választása, stb. \' Az első\'részlet — 20% befizetését -r-akimégném tette, május 13-ig teljesítse t. Wodiáner Arnold ideigl. pénztárnok urnái, Puszta Berényben, utolsó posta Lengyeltóti. Szőllós-Üy örök ben, 1072. apr. 25. JANK0V1CH LASZLÚ, a r. tir-uiat i<loiglcuet eluOkt. Építészeti szemle. Ha hosszú szünet után ismét szemlét tartunk Kanizsa város építészeti újdonságai fölött, néhány örvendetes jelenség mellett sok szQjnoritót találunk: az irány, melyben Haladunk, hibás terveink és vállalataink szelleme nem egészséges :. uövekszik ugyan a város kénytelen-kelletlen utai is járhatóbbak lesznek, néhány fa is ültettetik: de gyökeres szabályzásra, igazán szép és czélirányos müvekre, okszerűen kezelt sikeres vállalatokra kevés a kilátás. Megépült a második klinkcrut nagy bajjal négy hónappal a jíjkötött határnap után, s ha kérdjük, mennyivel jobb az első útnál: alig lehet mást felelni, mint hogy épen olyan: ne mondjuk, hogy épen oly rosz, mert hasonlítva egyéb utakhoz, akármely klinker is jónak nevezhető; de elég szoaioru dolog, ha ily költséges vállalatnál semmit javítani, tökélyetesbiteni nem igyekszünk és félve mindén újítástól a somogyi puszták közt elvonuló klinkcrut mintájára építjük ki városunk legszebb utczáit, és hordunk homokot a kövezetre, mintha csak sár és por nélkül meg som tudnánk TÁRCZA Színészeink és a kttzünség. „A színház a nemes erkölcsök terjeszté-iónok, a jollemképzésnek, az izlés finomításának, az ombori és polgári önérzet fölébresztenének, a nyolv csinosításának, szóval az általános művolődésnok iskolája." Ezt tartják róla a hozzáértő okos emberek. S minthogy az okos emberek mondásának — ha nem is a merev lo-tfika, de legalább az udvariasság szabályai szerént — mindig hitelt kell adni; magam sem akartain a közolismerés ellonóbon Tamás lenni, azért hona fido csöngő jó pénz gyanánt fogadtam azt a szépen hangzó meghatározást, molyet a tudósok és bölcsök a szinószot firmája alatt forgalomba hoztak. A hitbon van valami ösztönszorű, mi a meggyőződéshez nem igou jár tanácsot kérni, hanem iukább hódol az érzelem parancsának ; az érzelem pedig a képzelődés sarkántyója. Jámbor hitom tűabo hozta az én képzolődóío-met is, olyan tűzbe, melyot az ellenkező tapasztalatok hideg zuhanyai som tudtak sokáig kioltanj. Határt és lehetotlonséget mogvotő képzeletem magát nzegot valamennyi csiilagá-Val levonszolta a föld közelébe, hogy adjon onyhot és Üdülést o sivár világnak, mint üdülést ad\'a hoduin sátora a sivatag fórrósága ellen. Mki szemeim láttára az általános műveltség "go mélvebbon lebegett azoazmók után áhítozó . halandók fejő fölött, mint a novemberi felhő; * ombornok, úgyszólván, csak kezót kellett kinyújtani, hogy rákarczolja novét elévülhet-lenül. Egy-egy színészt láttáin e nyájas égbolt minden csillagában, melyek izzó zsivátnoká-nál a föld közönséges lakói kényelmesen gyújthatnak a bölcsoség pipájára; egyet nyújtóznak, egyot kapaszkodnak, és néhány rövid szippantat alatt azt veszik észro, hogy immár nem is a földet, ezt a nehézkes, lomha anyagot, hanem magát a csöppontott tiszta eget .tapodják, hol nyoma sincs többé a visszatartásnak és lefolé vonzásnak; szakadatlanul és erőlködés nélkül emelkedik az átszollomült omhor a parány tahin aotherben, (megjegyzem, hogy az égben vagyunk, tehát ide semmi közo a termé-szottudósiiuk), melyből elég néhányat hörpintenie, hogy egész tildojo szivvó, mája észszé, vére ki nom alvó tüzpatakká váljék; halandó tormóazoto többi maradványát pedig lassankint lovodli, mint a hornyó a bőrét, hogy virágról virágra röpponő ártatlan pillangóvá logyon. Az éhoző és szomjazó ember itt o töldön csak rony-hén mászó hernyó volt; doott az égben pillangóvá változik, nom eszjk, nem is iszik, csak rÖpUl és röpül örökkél Es mindezt a színészetnek kell köszönni I Nagyszerű, elragadó kilátás I Hiszen ha oz mind ugy van, a mint az elntélot szerént lenni koll;,akkor a színház mindjárta templom után következik ; akkor az utolsó falusi templom\' sekrostyéjét is színházzá koll alakítani, hogy az ekoszarváuil hazatérő pógárésa rokka pörgetésébon kifáradt pógáruő, ha munkája szerencsés végzésoért hálát adni és a jó ered monyért könyörögni akar ahoz, kitől minden munkánk sikere függ, — előbb a színészet tiszta vizébon fürödhessen meg, és ekéi»"a liíldi portól inogtisstulva, méltókép léphossou az Uh j \| szentélyébe. Akkor a mindenható zászlaja alá esküdött pap é* Tlialia papja oly szoros vi-szonyban vaunak egymással, mint a tímár és csizmadia: egyik kicscrzi a bórt, a másik csizmát készit belőle. Nagyon czifra gondolatok, illetőleg képzeletek biz ezok; de hogy mikor a színészek néhány hét előtt nálunk megjolontok, mindezen tarka képzelménynk keresztülezikáztak agyvolőmön, azt a kegyes olvasó bízvást elhiheti. Epedok, égek, lángolok az ombori művelődés és línomulás ügyéért I hogy ne buzdulna tehát föl vérem minden csöppje, mikor azt látom, hogy ama magas czélok kifogástalannak ismert eszköze esik kérges markainkba, mintha csak mondaná: „íme! itt vagyok mindenestől, szoríts meg jól és el noereszsz! mort ón vagyok az a bűvös vessző, melylyel csak meg koll érinteni akár a logkopárabb sziklát,hogy kiapadhat-lan ilditő forrást fakaszszon. Ha a munka terhe alatt roskadni kezdesz, ha a köznapi fáradtság verítéke pörög le homlokodról: igyál egyot abból a forrásból, és egy pillanat alatt oly üde, oly vidor, oly könnyű loondesz, mintha tegnap születtél volna." Ki ne szoretuo minden harmadnap újraszületni V En legalább szeretnék. Azért megbocsátható nekem, hogy az „örömhir"-re phantasi ám kirúgott a hámból. Hát káposztafoj-e az én fejem, hogy a nem remélt szoroncso értékét föl uo fogja? és kovácsfuitató oaz ón koblom,hogy csak a levegő dagaszsza éa^té az öröiu is ? A mint kezembe került az első színlap, valóságos húsvéti piros tojás gyanánt fogádiam azt, moly a- hosszú böjt miatt már-már éhen-haló Biogöny szollem feltámadását birdoté — nemcsak nekem és a fonsőbb világ többi rajongójának , hauein , — ugyhiitem — az egész kalmár- világnak. Impertinens módon ficzkáukozó örömemben alig találtam a kezdetét; gyűrtom, téptem, nyaltam faltam, mint a kis iskolás gyerek azt a papirost, tnelyea a ezukrász piskótát sütött. Mindon színészben egy-egy Jujjus Caesart, CWiolaut, Othollot, liánkbánt, Ördög Robertet, Falstaffot, — és minden színésznőben egy-ogy Volumniát, Antigonét, Júliát, Melindát, Margarétát, makran-czob Katát stb. véltem ab invisis Oilismorhetni. Ezek után talán moudauom som kolloue, hogy éu voltam első a színházban; ós mégis mondanom kell, hogy: dehogy voltam! Mikor beléptom, a torom már tömve volt !.....Itt csak hely kímélésből nom teszek több felkiáltást jelet, podig odaillonék még egy. sor ; mert oz a tömött színház, — kivált ha tnagyurui komédiáznak bonno — nálunk oly szörnyű ritkaság, hogy nyomtatásban való hirdotéséro tné\'tó volna külön betűket öntetni. Sőt többet mondok: két álló hétig és ne-fiáuy uapig minden este uom is ment," haueiu özönlött a közönség; a színészek örömükben valamennyien uj — az eddiginél magasabb — cziliudert vettek, hogy egy arasznyival uagyob-bak legyenek,mert különbononnyi kitüutotósho* már kicsinyeknek érezték magukat; a színésznők czipóik sarkát toldatták meg ; az ignsgfttó pedig, mint hallom, három Worthoiui-szok-rényio tott sürgős rendelést. Örvendj tehát magyar! Kinyílt számodra a műveltség temploma I Si<>s ideje koráu, hogy. ty kö.:ol juss a/, oltárhoz, h^niiHii boldog-uak ós bjldogtalannak\' (t\'óltóvo, hogy pénge elérhetó, mivel az eddig ismert eljárásnál 1 egy fűtéssel 4 Tő angol font aczélmil többet nem készíthettek, hat fűtés pedig 12 14 \' órai időt igényelt és e szerint az nczéltermelés bizonyos határokra vólt szoiitta. Hasonló esetekben nálunk két-ségki- Gazdaságl havi teendők. iídjui hóban. \| U u z cl á a z» t. Ha valamikor, úgy u lió. ; nupbun bizonyára ügyeljen a gazda, hogy mim-I kájútjól beoazsza; mert ellonkoző esőiben köny- ___________„_.....m ___ nyon megtörténhetik volo, hogy elkésik és vfll mindeneki^ótt^ k[ó"J.u yo.i éaxro, hogy kárt vallott. - A mag-. , , . , ... i . liirrtkal, pinczéket, sxénapajtákat (csűröket), hasztalan szoszanontással vesztegeltiik ! ....... ».., ... ,...» <• r,\' . l.í..v-í..u.í. « . , . ... , . .,,,1. wrilKHI. Iilliczeitei, muubui»j»oh»» imuiumii hasztalan szoszapontással vesztegeltük \| lilUuVa\\ hiáoyoiak, most kijavíttatjuk, volna a drága idót, azután kértilk volna a kiszellőztetjük és kistájuk, hogy h mkar-kormányt, hogy a hazai ipar megvédése j máuyt tiszta helyróflikhuiwuk cl «í« oképeu biztosítsuk minden baj elleu. A nyári őröltotes \| ugyan a gazdasszony körébo viig, do azért nőin lesz fölösleges, ha itt migomlitjük annak delik-! ségé:. lícgalább a nyárban arátáskor erre nem \| koll gondolnunk. lia most őröltetünk, akkor nem leszüuk liszt dolgáb.tu megszorul"-- ...... czéljából az aczélsinek bevitelét vagy egy szerűen megtiltsa, vagy túlságos vámadó-vali megterhel tötés által lehétlenné tegye. De mi -történi e tekintetben Angol-honban ? Átlátván, miként a fóakadály az eddigi eljárás lassúságában rejlik, az ország valamennyi mütudúja azon föladat megoldásán törte eszét, mint lehetne a lassan folyó kézi munkát oly eróuiúbeii muukávM helyrepótolni, mely az eddigi eljárás nehéz-bégéit elhárítva, gy rsubb eljárás mellett um, ha netalán nagy szárazság minit örül\' lótni num lehetne. v Májusban megkezdjük, illetőleg (olytatjuk, és a meuuyire az időjárás oo körülmények engedik, befejezzük a répáimig, burgonya ^krumpli, csicsóka), káposzta--és dohánypalánták (rázzák) Ültetését. Ezzel t-gyidőbon vetünk kukoriexát, lent, kondort, . repezét, kölest, mohari, hajdiuát ^laiár- f , , i\'i. i i, • ii a— I kát, pohánkát), pas&úlyt. A takarmánynak \' " >■ J\'" ,. lcliot fant jobb gyárt- „„:i\'k„.^\|Jk;,tin„„l\'k mányi állitson eló. Az alapos műszak-isme-retnek az a rendes fcÖVetkezése, hogy valamely szükségesség mutatkoztával azonnal leleményes eszűek is merülnek fel, kik a hiány megszüntetésére gyakorlati eljárásokat javaslatba hoznak. Így töitént, hogy \| szanl Ka»záló kukoriczai kél heti időközökben vetjUk, hogy folyton legyen fris takarmányunk I szarvasmarháink szamara. — A zabluldekol e \| hónap elején mogliungercxzük. A lóhere c* lu-czerna földeket pedig hamuval vagy porrá tört I gipszszel behintjük, hogy annál gazdagabb t. r-\' inési biztosítsunk- magunknak e részben is. 11a idején vetettük el ezeket, úgy már e hónap cl< midún Danks Amerikában alig néhány ho j jéíi és közepén megkezdhetjük a lóher e» lu-dött a kérdéses czélnak megfelelni látszó \' czerna kiszálását. hunéi.az nbnu vigyázxúuk, eljárást föltalált, már is február 21-éról Middlesbroughból keltezett angol levelek a \' következőket irják: .Közfigyelmet ébreszt nz egész kerületben a Dank-féle rends. »>r szeryit szer- i készteti eróuiűbeli puddlage< llopkins : Gilkes és társa, egyik kemcnczéjök\'. szer- j kezeiét e rendszer szerint már befejezték, és több kísérletet is tettek, mely kísérletek 1 fényesen igazolák mind Dank urnák e fel- j találását illetó állításait, mind pedig ama nehogy a kasza megvágja a luczerna gyökeinek kurouájál (bokrolajai), meri az ily modon m^g. vádolt ló ki nem bujt, liuiícui egészen kiszárait. Elérkezik lassankint a kapus növények első kapálást ideje is. Még u honüpban megka; páljuk a kukoriczát, burgonyát, habot síb. A leni fczépen kigyomláljuk, hogy annál magasabbra nőjön és hosszabb szálakut adjon. — Az ugarlasi befejezzük. — A komlóturiuusztcs ná-Imik\' még nincs úgy ollcrjedve, mini azi drá-gaí lg.) és hasznos-aga lucgkiváiiná. A hol ter-mozt< , ott bizonyara húsznál is látják átu, jol jövedelmez, ha okszerűéit bá- ........... ............................. rt inig, jelentést, melye"t a.......agvb7ilúníai\'Tas-\'és i ™nk™Í\'>: A Wl t-hit vau ott e bonapb, . . ■ , • ... , kar ikhoz kell kotozgotnl, nehogy u toldöu el- aczélgyárok társulata részéről ez yljárás romoljak. — A bujáoo őszi vot<Vkui, hogy meg megvizsgálása ezéljából Amerikába tnenesz- \' • • • tett bizottság e tárgyra vonatkozólag "előterjesztett. , E kísérleteknél Hopkins Gilkes és társa szántszándékkal csak a kcuíinséges puddliiuuukásokat alkalma/kák, csak a szokott Clevelander-féle öntést és a rendes szénmennyiséget használták, és mégis (J 8 fűtést csinálhattak, minden fűtéssel 000 angol font aczélt készítvén és e gyártmány " eltekintve a termelésnél! tetemes takarítástól"— a kézzel készített aczélt minden te-kiutetben fölülmúlja.* POZNKR K. Ij. ne di\\ijeuek, vigyázva megritkítjuk ; sok helyt azonlian e inAlelel egészen fölöslegesnek, sőt károsnak tartják. E vélemény \'azonnali helytelen és lugtolebb helyi viszonyokra alkalmazható. — A rótok, ha ezekül az adoll utasítások szerint iiiogöutüzlUk rendesen, mosi már oly nllapotbnn vannak, hogy rajtuk az első kaszálást a hónap vége felé minden tétova nélkül megkezdhetjük. A széna szárítása, bohordása és elrakftsa kórul gonddal járjunk el, nehogy az-káruukra megpenészedjek. Marhalur i á s. A szarvasmarhák és juhok\' le^illetcsét rendesen b hóuupbuu szokás megkezdi ni; ha azoubaii/a legeio n.igyon silány, azon csetb. u, kihujtás előtt, száraz takar mányt adhatunk nekik. Most már elég zöld tukarináuy is van. Azért ezt etetni legtanácso-s.ibb. Do vigyázatlanságunk kónuyeu bajt okozhat e tekintetben; azért jóiiuk latjuk\' megjegyezni, hogy kezdetben ajaulalos a zöld takarmányt (.kukoricíál, loheristb. I hosszura vágott I szecskával vagy szénával k«jvorvo felhasználni; később áztál) tisztán sem fogiártani. A zöld takarmányt, ha egy naposniH idősebb, vagyis j inár régebben volt lekaszálva, úgy ne használ-! juk lel; hanem azon maradékkal együtt, mit a j marhák a jászolban hagynak, - szojlós helvre kiteregetjük és ott ouészeii megszárítjuk. így aztán meg lehet etetni. Ezen olv korosilülvi-tele nagyon fontos as állattenyésztésben, azért azt a g tzdák figyelmébe ajánljuk. Ez által takarmányt is gazdálkodunk meg, a mennyiben a/, ételmaradékot neui dobjuk a trágya közé; aionkiyül marháinkat is uíogóvjuk minden bajtól. •— A zöld takarmány otetéae előtt kell a s/arvasmiirhákal megitatni, nem pedig utána s/ innal. — Az almozásra most még nagyobb g.ödot kell forditani, mint eddig. Azért a trá-gyát naponkint kétszer-háromszor kihordjuk a* istállóból, és fris szalmát hintünk a marhák I al i. Ez igy sem vesz kárba. — csijcúkat mi-\| uel előbb szoktassuk a zabra, hogy auiiál gyor-\| sáliban fejlődjenek, azután kihajtjuk őket a I h ,-előre, hol a szabad mozgás * fuikározás állal mindinkább erősbödnek. A j liokat o hónapból usztaijuk és mcgmosaijuk. A legelőn min-dig legyen jó kut os vizzul lult vályú, hogy a szarvasmarhák és juhok többször ihussuuak ; inert ax itatás olhuuyagolasa vagy a szükséges víznek hiánya szokott legtöbbször oka lenni marháink bet -gséguiuok nyáron át. Erre tehát különös gondot kell fordilamok gazdaiukuak. — A sértésekét jókor reggel kihajtja a kanász; azokkal tehát estig semiui bajuuK. Este a szokott eleséget, moslékon, főtt burgonyát, kuko-ric/.át stb. adunk nekik; ezen kívül elégséges tiszta vizet. — Szarnyas háziállatainknak is folyton legyen vályujokban tiszta fris visök, mert ezáltal megóvjuk Őket is miudcQDciiiú bajtól. Kertészet. Miuél inkább közeledünk a nyárhoz, aiinul lobb doiog lesz u konyhákén-beu is. Kühiuosen fontosak a vetések es ültetések. Így veiúiik még u hoaupbao : fodros kelt, kárfiölt-y^isakell), kalarábet, káposztát, salátái, nyári cudiviai, lionapos és nyári retket, czukor-borsoi) paszulyi, ugorkát, lökoti diuy-nyél, azután pedig télre velünk még: zolleri, peirezselymut, retket, teli hagymái és pozdort. Kiültetjük mindazon voicmeuy paláutákal, melyek már kissé megerősödtek, kiülleléskor ^rő* sen bcOntözzuk, hogy annál könnyebb é« gyorsabban megfoguniodjauak és vigan hajtsanalí,. Ilyenek pedig: a salain, káposzta neműek, ^ hagymafelék, zeller és inás egyebek. — A véleményeket osléukini és ha lehetséges reggé-lunkiui megöuiözxÜK ; annál éléukebben nőnek é* fejlődnek. A sxauiócza ágyak alját bo szokás htuicui mohával, vagy törökkel, hogy a gyakori öntözés alkalmával a szumócza sáraa ne legyen. — A borsó és bab mellé karókat szil-ruuk le, hogy azokra fussanak fel. Ezekkel ogyidóbon meg e houup végo felé kiültetjük a magba ment salátát, kelt, karfiolt, lelket és túlnyúló száraikat odaszúrt karókhoz kötözgetjük. Még e hónapban megkapáljuk és fellöltö-gotjük a burgonyát (krumplit); úgy. szintén megkapáljuk a borsói és a lejcuulátát is. A kapálással egy időben a gyomlálast sem szabad elfelednünk a kertben. - A melegagyakat gyakran megöntözzük és napközben abluktábláit föl tárj u ki — A dinnyét (földet) feltöltögetjük és nagy szárazságban nedves, lÚpdíii földdel ouyhiljük földje hevét. Uy Uinölcsésxet. A fák tövoit és ke- rületét gyakran meg kell erősen öntözni, hogy j száraz időben is folytou vigan hajtson a fa és \| fejlődjenek gyümölcsei. — A hernyók puszii, tiUa iitust már nagyon bajos; s ott, hol annak idejében lo nem axodték a hernyótojást, a kikeli hornyokat csak úgy lehet elpusztituui, ha reggel korán támadjuk meg őket, midőn fesz kőikben csomókba összehúzódnak. A csigák kiirtása nem oly fontos; és ezek ritka helyen is találhatók. 11a a fa tövéhez este nedves borsószalmát hiutünk, éjjel inind beleveszik niagu kat s igy könnyön elpusztíthatjuk őket. A < su-rebogurakat szintén reggel pusztítjuk, úgy, hogy a fákról lerázzuk os a baromfiaknak adjuk.\'— A •xemxést (hajtó axeinro) megkezdjük még e hónapban. — A beollotl és pái ^itás ál tal nemesített iácskák mellé karókat tüzünk le é* hozzá kötözzük a hajtásokat. A fattyú-hajtásokat leiiyusegetjuk ; a faiskolát és mago-dál minden fiitól és gyomtól tisztán tartjuk és gyukorta megöntözzük. — A májusi fagyok reudeseu veszelycsek ; azért némelyek a kényesebb fak rügyoit be szokták keuui olajj.il, it igy megóvjuk őket a késő) fagyoktól. Öaóiiószet. E hónapban, még a virágzás előtt, bevégezzük a második kapálást a szollóben. A karozas ideje is itl vau; tehát a venyigéket felkötózgetjük szaliuaköielékkel. A késő derek és fagyok, lia nem ügyelünk eléggé, könnyen tönkre lehelik az ogész évi termést. Azért, ha este Úszta, csillagos idő van, és éjfél uiáu 2—\'ó órakor a hőmérő j- 4"-ra esik le; akkor a szólló ültetvény északi oldalain össze hordoit sze iét-kupaczokai, egymástól legalább bU lUv) lábnyi lavolsagra meggyújtjuk es igy a lüsi mulege által a szőllől megóv juk az elt\'a- V gyaslol. E \'ozélra Unacsos, idején iniuduntéle gyimgyouiot, falomoot, száraz leve el, gazt, szalmái síb. a szólló végén egy vagy több rakásba összehordani és vesxély idején felhasználni. .\'Méhészei. E hónapban kezdenek a méhek állatában kijárni; a rajzas is kozeludik. Hol repezu, vadszőltő, akacz stb. iiasonfajú korán virágzó növéuyek nagy szamiuul vannak, olt nemsokára bekövetkezik a rajzás, — a hol azonbau ilyenek niuoseuek, vagy pedig hűvös kellemetlen idők járnak, ott o hónapban mindazon kasokai uioinuuk kell, melyeket rajoztatni akarunk. — A múrajzások május és juuiusbau lörtonik. Ügyeljenek a rajzásual, hogy a fiatal raj el ne veszszen. E czélra elegendő kast és egyéb, eszközöket tartuuk készen. A befogott rajuál rósz időjáráskor az uletést el nem sza bad mulasztani. — lia a mull évi utóraj gyenge és a rajzó sem erős; az cselben o hónap végé-vei, vagy jun. elején a kellőt lehet egyesíteni. Ax ily kaitok aztán erősek és no kezek lesznek. Ezeket-bizonyára nem kell egésx télen át etetni; mert sok munkás méh levén együtt, sok* méxel gy\'\\jtenek össxe. tal r; e k. Ma, csütörtökön utaxott a nagy-kanizsai kövelvalasztóKerülel doákpárti küldóitsége, általánosan tisztelt kövotjelöliüiik Csengory An-Ul úrhoz, ól a képvisolójolöltség ujolagos ello-gadasáru üunepélyeRun telkérendó. — (\'twiiyery Antul, miut a nagy kanizsai keffskedelini s iparbauk éluöke, ax egylet közgyűlésére szombaton csto érkezik meg, vele jönok Hullán Ernő és Thai/ Kálmán, kik Vasinugyébe utaznak. van) rang-, kor , nem- és valláskülönbség nélkül hirdetik a fölvilágosodd* cs nemes virtusok igéit! Egy forintért a hetedik, 80 krérl a hatodik, f>U krérl as ötödik meny-országba jut- 1 hatsz (katonák még ulcsóbbau), végre kr- I ért az angyaluk ehoruaának tiszteletbeli \| tagjává avattaiol; pedig ez is elég liasteatéges állás, mert macának l\'allas Atheuenek és uj \| fólkentjeinek képezik ezek utócsapalát, az Olympus csúcsára vonuló disxmenetnél. - Tökéletesedik a világ! \\ szell-m néni f»gygy"gyertya löbbé, moly csak egy kéi KÖ-xelállónak pislog; hanem villám, moly cgy niásodperez alatt tfO exer mértföldet nyargal be bevilágít a legsötétebb odúkba is, liugy legyun mindenütt világoaság, mely kiflzi biztos rejtekeikből a bún denevéreit es dicsfény-nyél óvodzi ax erény homlokát. Nincslübbé tu-datlauság! nincs gonoszság! Nincs többé kopasz fej ! nincs t\'ibhé ty úkszem ! l>e nem fulylulom tovább. Ennyi ii ulég volt abból, ami - nem igaz. Csüggedten ván-axoroglaiom tovább tollamat, mert a phanlasia forró lázától égő fejem ilyen jégburogutáshuu még nem részesült; a milyennel mo«i derék színészeink kigyógyították. A láz ugyan ^ hála a reál tudományuk éa reál mflvészulok je len magas fejlettségének — szerencsésen elmúlt; de « krízis rosxul ütött ki, mert annyira belegyongUltem, hógy éu! ki a csillagok birodalmával határos Utópiának buldojfparadicso-mában vágyiam vigau szökdécselni, most inkább, mini valaha, chex a nyomorult földhöz •xftgexvo érzem magamat; lábaim mintha illőmből volnának, oly nehezek ; egy emeliutésokre mar »a4dUl0k; • valami dermesztő beuső uozat minduntalan igy dörmög fülembe: .Maradj te csak ilt alant, iunen lu nem esel!" á mi az oka mindennek .\'vz elhibázott diéta!.....IIiába! a b olegnek számára nagyon megkell válogatni az eledeleket. l)j a mi művész doctoraink mivel traktáljak patioasei-keiV A világ legdrasztikusabb tálaljaival és kortyaival I Néhány évvel oxeKilt makacs gyoinorbaj-ban szenvedvén, egy igeu híres orvostól kertem lauácsot a követcudó életinódru nézve. A tudós, do meglehetősen sarcasticus férfiú igy kezdutte az eledeleket Osztályozni: .Első a tlasztorkö, mindjárt ezután következik a szalámi......- Ez a kis kitérés annyiban tarto zik ide, a mennyiben az eddig olőadott színdarabok köxött alig volt egyJtottő, melyben az érdemes szereplők szalámit ue tálallak volna a közönség elé. Ezen kívül prosz^urst (uéinutüi!) virsli, smirkász, kvargli, .töltött káposzta (uz még legjubb) a egyéb hasonló nyalánkságok képezik a szinrehozoll darabok legtöbbjéuek l. rdulópontját üegalább az^kell hinnem, mo« nagyon gyaliraWeinlegetloinok a sziupadon. Ezektől kell ueküuk lényünk durvább leiét lu-vudloni s a szellemi múvulődés tógájába öl töxvo, a tökély mintaképeinek,\' ax emberiség ozéljait képező eazuíéknek trausatlanticus ur-szagába vándorolni! Szerencsés utat, iuaga$ra torokvőembenségl Eátuiu, hogy nekem itt leui kell maradnom, mert ax én emésztő szerveim gyöngék, nem változtatják bennem ícönnyeduu csergedező vérré az etole táplálékukat, s igy ninos meg a kiv^ui halas. Egyébiránt, nohogy valaki irigységről vádoljon, tietok tel;os szívemből gratűlálui a kanizsai közönség aczél-idegzoléuok, mely a legvastagabb farco-oklol som rotlon egyköny-uyen vissza. A lU-ik század emberének mily j^l esik látui azt az elragadtatást és hallani azt a falrundiló tapsot, moly nálunk a eseti trombitásokról, széles talpú posztonkákrul, lürge borbélyokról és erényes markotánosnékról uly kecsesen elzengett couplet-ekot kisérni és „újrázni4 szokta! Uorog es buugáliai tüxféuynel „nagyszerű" cancan-táncz, záradékul a tán-czosuők fölülmiilhatlan teruiészeteaséggol adott kéjnias olkubulásá, a kilogáslalau fehérségű harisnyák kaczérkodasa — olyan élvezetük, molyokért néxő közönségünk nom szokutl halállal) inarudui. Egy-egy csattanós polleves, melylyol a színpadi iinádollt színpadi imádójának vakmerő vallomását jutalmazza, egy-egy óleihiveu odavágott .isten úgyse" — soha som tevesztik hatásukat. 11a on mégis mindezekre azt mondom, hogy ezek a színészek ezekkel a „látványosságokká!- nem ixlést, hanem ixléstolotiségel luntouok világgá, hogy rontják a közönséget: ext mindenesetre csak az éu tulhaladottSzlésomnek és ferdo nézeteimnek kell tulajdonítani. Különbon pedig minden jól megy. Ax első bérlőt nagy sikere második nyílására buzdító a tevékeny igaxgatot. Es eliuduláuak ó közülök ketten, hogy aláírásokat gyüjlenéiiek. Hogyne koresiuk volna föl engem, a nouifuti-ség hazafias pártolóját, a szépmüvészetek ku-resxtos vitézéi t „Nos, mogvaii velünk elégedve V" kérdék lüleiu oly nyugod önerzeitel, míjit ama baUu^ér, ki tiz juket csatát nyert és országokat íióditolt, fejedelmét kerdeué. az eu goioiubaságoiu, jól jiudoni; do mégis kishelyon eltör. Mosiis egyelfön szoba szoriláin, miut Eolus istenség lázongó ízoieit a sziklabarlangba, és ez a szó volt: „Nem !- Ki látta Nabukudunuzorl,iuidőn ij menykő egy lépésnyire csap le az úrra előtt ? En láttam a azéri morém állítani, hugy lakonikus válaszom hallatára a két durék színész is (mert, mondhatom a javából voltak!) ügy meredt meg, rám szögezve szörnyű tekintetüket. Hogy eloszlassam homlokukról a harag viharos felhőjét, Eleazár prolélai hangján szólottam hoxxájok: „Gyermekim !• .... azaz pardon: „Uraiui! tessék helyei loglalni." Leültünk — és most én állottam elő a kérdéssel: „Vallják meg ax urak ősxintén, adtak-e eddig csak egy darabot, melyot a mü-vésxel szentélyébe födetlen arczcxal lehetne beállítani Menki sem adhatott volna nekeui fényesebb elégtételt a való müvéaxcl megsértéséért, mint épen oxon két jeles tagja a társaságnak, midőn bosxonkodva vallák bo, hogy kérdésemre bixony ők is csak „nem\'-mol felel-helnok. — „l)e hát uram!" folytaták, „mi uein jáhuhatunk magunkuak és ax üres padoknak, hanem a közönséget kell tekintenünk ; és ha os igy akarja, meg kqjl hajol-uuuk ülése előtt, különben nem le»» mit ennünk.- — Do már erre megadtam magamat. Nem mondtam, csak gondoltam, hogy : igaxqk vau. Do szemodro vot\'em, uh Jupiter I axl a meggondolatlanságot, hogy a művésznek gyomrot is alkuttal. Latod, mivé tetled a művészt V A közönség szeszélyeinek mariounelto-jévé, ki úgy kéuylolou Unozolui, amint kz fütyül. lg)\', levén a .dolog, nagy lovotiét volna résKoiuröl, ha továbbra is a társaságot gán-o jluaiu uz egy nas uiau sxiuru hozoil aiilut-lonséuekeri. 11. ta uekik u élu.lk keli I ys a r- Jókai tognáp Hegedűs Sándorral Ta- pölczán vult, utazását eredménytelennek iáv-irják. — Olasxorsxágban a nap osoménvét » Vozuv kitöréso képezi. A tegnap öste kiadott nápolyi lapok szomorú részleteket közölnek a Vczuv kitöréséről. Az áldozatok számát loho-totlen megállapítani. Néhány holysógben iszonyú a pusztulás. A hatóságok mind a helyszínén vannak. Csapatuk, hadihajók ós rendőrségi közegek segítenek ós fontartjálc a rendet. A lávaözön többször változtatta meg irányát. Tegnap a fttst miatt Nápolyból nem lehetett á Vezúvot látni. Több hiányzó egyén söraa uiég isiueret&n. Scafati ós Sálcriioig forró aalakeső hullott alá. Scafatiban a katonaság parancsol kapott a lóporkészlotot a tengerbe aAlyosztcni, hogy a löportorony megmentessék. Állítják, hogy San Sobastiánoban a láva helyonkiut G uioi-r magasságot ért el. A hatóságok ós mugá-nosok roppant tevékenységet fejtenek ki, hogy »/. áldozatoknak segítségei vihessenek. — MarcxaUbóí azt ^ czáfolatot vesz-szűk, hogy a „Hon? link nőin való a\'zon állítása, molyazerint Horváth Sándor ellenzéki követjelölt ellenéből) a jobbpált nem állitnnd jeióltet, de igeu ia, és pedig népszerű férfiút: v4ssoy Sándor urat. — Követ jelöltül a nagy kanizsai választókerület ellenzéki tagjai Vjrava Józsof, pesti ügyvédet, léptették fel a mull vasárnap inrtott conferontiáu. Május 12-én szándékozik Kanizsára jöni. I — Zala-ÉgersXégen a képviselőtestület uj vála«tása:máj. 7-én tartatik meg;\'- — MegreSulelésl felhívás. „ N\'épszcrft földrajz" a li»lu«htat)ulók szamára czí^ift munkámat, miután iz egy tanítókból álló bizottmány biráUtáu Keresztülment — Sajtó alá rén-deztem s a köz«l papokban onnét kikerül. Exon munkámra van szerencsém tisztelt kartársaim figyelmét félévin. ivopaorU nyelvezeté, —\' könnyen érthúió kifejezéséi, - különös tekintet hazánkra, — kúrdi-s és feleletek ben i szerkezet s olcsósága az»n ^nyezők, melyeket ajánlatul mollo^lé felhozh utók. Ára a 48—5\'\' lapig terjedő töl.kcmény kötésű táukönyrnek, példáuyoukint\'l jkr-o. ó. Utólagos fizetés mellett megrendeléseket elfogad május 10-ig. Bak-lán — Btranyamegyo: u. p. Szent-Lórincz. Liebbald HéYi i, néptanító. — 1842-és 1872. Egy tapasztalt gazda azt mondja, hogy az idei tavasz oly dús Ígéretet nyújt a, ^flTrermésro, mint 1842-ben voli s azóta nem törjfSul tueg, hogy április végén minden növény azt az állapotot érje el, mit különben május közepéu szokott elérni, sőt az őszi rozs kalászt hány s ha így marad ai időjárás, ■ valószinüj miszerint május vége felé már az aratás is beáll. — PAÍyÚMtok vannak a zalamegyoi Kigyárz és Sormás-községekbeni tanítói állá-tokra. — Muraköxl tiók-tanitó-ogylet május 23-án Csáktornyái közgyűlést tart.\' — A »alarcgwsxegl torna-egylot he lyiségeAI az iskolaházban levő nagy kertot a városi tanács és iskolaszék használatra áteu- e \'i». ■ — Kftnihelyriil írják nekünk :• April 27-én műkedvelők által a helybeli pftgyvou-déglő termében Br. Eötvös Józsefnek l\'esten állítandó emlékszobra javára rendezett hangversenyen oly ssáinoaau vottek részt, hogy az omlitett terem zsúfolásig mogtolt. Városunk\' közönsége megiiiutatta, mily nagy részvéttel viseltetik az elhunyt nagy férfin iráut, míg a vidékboliok közöl csak kevesen jolontek meg. Tudom, hogy a nézetok ily alkalommal oly külöubözők, hogy majdnem minden egyes ogyén másnak akt&jv^djcsőség a babérkoszorúját odaítélni. En nem tartva szemeim előtt az érdek vagy,más efélét, melyet az estély alkalmával, — mellőzve az érdemet, — sokan tottek, hanem igen is, a művészetet, s aze\'oboni ügyességet; minek tekiutotbevétolóvehnem mulaszthatom el fuleiiililoui Kaysei Irén kisasszoayt, ki Hichard .Ragyogó szem, te szép csillag\'stb^ cziuiű darabját ritka ügyességgel énekelte, ugy1-Hock- Hermin kisasszonyt, ki Mendelssohn-Bartholdy .Capriccio brillauf s Reményi Edo .K\'.pülj fecskoiu^áblakára" ezimű darabokat valóban meglepő ügyességgel zongorázta; még is liennel Károly urat, ki Hoilmau PLalla Kukh czimú darabját színién művészileg hegedülte a kik viharos s szúiiui nem akaró éljeuzések a tapsok közt hagyák el helyeiket. A müustely lU órakor véget ért; utána tánez következett. Jövedelem 170 frl a. é. jL- Ot\'óf Festetlen György uradalmait, az erdőség kivételével, a magyar általános foldhiielrészvéuytársulat vette évre bérbo, mely az ingóságokai és egyéb beruházásokat ia megváltja. A szerződés in. hó 27-én kött t -tt meg. Az uradalmak területe mintegy (30 uzer hold. — KltÜnÖ oklevéllel ellátott a a leányno-velós terén gyakorlatilag képzett nevelőnő érkezett a Nagy-Kanizsán mult évi október hóban megnyílt leánynevelő s tanintézetbe, kinek jelet tulajdonai szakképzettsége és finom báuás-módja a\'iiőnevelészeti magas eazinének teljesen megfelelvén, hinni szereljük, hogy a t. érdekeltek buzgó figyelembe veeudik. — Sxó-csere. Megjelent egy göcseji ember e lap szerkesztőjénél, tartván kozobou kél forintot a azt mondja; maga az az ujságctináló úr, egyot mosolyogva, mondám: igen; hál én \'kérem álosau apreheudálokaz ujsagára; erre aztáu oliúul mosolyom a bizonyos keserú-ség fogott el, gondolám; ha már a művelt osz-tály egynémely része közönyt tanúsít, legalább a told népe nyújtana kis édes elismerést e keserű kouyérhez-/s íme a közjóra törekvő öaszes hírlapi működésem felett palezát tör e jámbor ember is és aprohendál. Hát nincs öu megelégedve a .Zala-Somogyi Közlöny "-nyel V kertiéin ránezbaazodett homlokkal. Dehogy nem vagyok megelégedve, sőt ugy azeretem, hogy gyalog megyek a városba érette a vasárnapon-kint mind a két azámol egybegyűlve olvassuk a különösen megis hagyták a faluban, hogy a csáktornyai, meg az ogurtxe/ri gabonaárak beírását igeu nagyon köszöni1.. Ioten éltessel itt a két forint egy fortály?>zioudór«\', kérem csak küldje ezt a kedves megyebeli újságot. Ekkor jöttem észre, hogy ez a szegény ember olcso-rélte a szót s p r e n u in o r á i helyett a p r tilt o n d á 1 kifejezést haszuált. — Mtijus 1-éu hajnali álmunkból ta-raczkok durrogtatása ós zono ébresztett fel. Szép a szép tavaszt ily szépeu üdvözölni: dalt az élotnok s életet daltiak I — Katonai élelmi péuz korületüukbon május hó folytán naponkint egy emberre 10 /io-137,„ krajezárban állapltalott meg. — Mlklósy Gyula színtársulata vasárnap, május 5-én Nagy-Kauizaán utolsó elő- terinéazot elutuaithatlan követelménye.. Sót bámultam ma még inkább bámulom az igazgató azon vakmerő merényletét, melyet közönségének modora gusztusa ellen intézett, midőn — inegvotvo a jövő művészetét — elég együgyű volt a rég feledésbe mont sötét századok egyikéből rántani elő egy avult lomot és elő adatni Hamletet! De mag ia lakolt érte. Az üres székek máig is jobban háborgatják éjjeli álmait, mint az a kiásott embor-ko-ponya, mely fölött Hamlet philosophál. Nagyon kiváncai voltam Hamlet azemé-lyesitőjéró, ki az elfogyhatlau operettek által nagyon is háttérbe azoritolt szerepkörében, bár alig volt egy-két alkalma mugát bemutatni, mégis nagy mértékben magára voutn már azok figyelmét, kik a színházat nem zavarják egészen össze a café chantant-okka), a kis és uagy Komlókkal. Kiváló tehetségei daczára, megvallom, e fiatal embert, ki pályájáuak még csak kezdetén áll, féltettom; féltették mások is. Azonban az örökazépségü, kendőzetlen költészet nton csekély Rzámu barátai, kik Hamlot olőa-datáaán megjelentek, hogy egy vógtolnnAl magasan ragyogó szellem verőfényénél melonges-■ék lelkökot, velem együtt kellemes meglepő-téaben részesültök. Ez előadás után a fiatal Qerőfit bátran merem azon sziuészek közé so-. rolni, kiköt nom a szeszélyes véralkat, hanem a valódi hivatás ritt o pályára. Nagy szorgalom éa nom luindonuapi tehetség I Caak valamivel kevesebb tüz éa több nyugodtság: ez az, ínit megkell szoknia, és Öorőfiből a legjoleaebb Hamletek egyike lesz. Azonban most veszem észre, hogy a refo. N>m Moropébo vtigUm i pedig ez nagyon kényei szerepi Még kifüty"llhotnék az embort, ha nom végezné dolgát midenkinok ínye szőrén t. Nem hagyhatom mégia külön mogouilités nélkül azt a megrendítő hatást, melyet Hamlet egyik log szebb és legsikerültebb jelenetében ezon szavak : „Menj kolostorba!" a közönség azon ró-azéro gyakorollak, mely az ulolaó sorokban, vagy a karzaton szokott lotolopedni. Látszott rajtok, hogy felfogták a tanács értelmét ogéaz gúnyoa voltában, mort jót no vottek rajta. Persze, a hamiaak! oda magyarázták a dolgot, hogy Hamlet legalább ia valami barát-kolostorba küldi üpholiáját visitbe. No hiszen! . . . .... gondolták magukban és természetes, hogy kaczagui kelleti a furcsaságon. Hamlet előadásából, a ház kongó Ürességéből s a jelenvoltak egy részén meg-megujuló ásitozásából egy nagy tanulsággal lettem gazdagabb, melyet eddig csak sejtettem, de most teljes meggyőződéssé érlelődött bennem, s ez az, hogy : édes közónségom ! nem a színészek rontanak téged, hanem te rontod a színészeket! Ezt auuál inkább röstellem, mert napról nnpra látom, mint torol ferde irányba kificzamodott uj világnézleted sok jeles erőt. Legyen tehát a közönaég izléao szerént I l)o azért a azinház mégis az marad, a minők lennie kell: a műveltség ós orkölcaiség iskolája! Igaz, hogy csak olmélotbon, melynek a gyakorlat fügét mutat; de oz is az elmélet hibája, meri: .practiae makca peried", szokták mondani Shakespeare nyelvén. F-a. adást tart a körünkből Székosfojórvárra megy. Elointo igon szép pártolásban részosité a közönség, azonban most már kövesen látogatják a így távozni kénytolen. Sajnáljuk, hogy a magyar azinügyérti lelkosodés : szalmatűz volt. — ltövld hírek. Budán a himlőjárványban eddig 130 halt meg. — Az adelsbergi barlangban 8uO öl hosszú vasutat kéazltenok, a kocsikat emberek tolják a nz utat 5 perez alatt teszik meg. — A 10i> éves Laroche Péter franczia, Budán a napokban meghall. — Ko-ronay István peati ügyvéd 7 golyot lőtt hűtlen nejubo, de ogy aem lett véézélyea. — A Ludo-viceum igazgatójául Votter Antal tábornok neveztetik ki, aligazgatónak Foriuyák ezredes — Kouaiautinápolyban oroazellouea ininiater-válságról irnuk. — L)on Curlos 10 ezer ember élén a spanyol földre lépeti. — A koloa-monostori ga/.da«ági tauiuzeiból 18 pályavégzoll egyén jő ki aug. hó végével. —A királyné mar Moránbau vau: —. A pozsonyi lovagjáték fényesen sikerült. — Kassán jotékonyczelu nőibazár nyílt. — A pesti muukásporbeu 30 vádlott van. — A-rbraziliyi császár- aph 25 én éri vissza birodalmába. — A pesikerepesi temetőben ogy sirbolltér ára 800.fl. —"A Ve zuv folyvást háuyja a tUzot.yr-r A magyar-kö-róna országaiuak 1154 "luilio ft\'állainudósságii van. — Kliensben oly nyulat lőttek, melynek hátán is lál> van. — Románia fejedelme nem hagyta el a trónt.— A pest városerdei ariézi kut mélysége 118 öl. — Fesslor püspök meghalt. — Az országgyűlés szeptember 1 én ül össze. — Kiuino l\'ulszky FerencZUt léptette fel kö-vetjelöllül. —> A cseh országgyűléstől 20 ozor ft subvontiót kér a bécsi világkiállítási bízott-aág. — Ui czigaretiek bocsáttatnak áruba. — A \'török zultáu küldöttsége ő felsége elé már Temesvárra érkezeti. Színház. — Siombatou, »pr. 27-ín l>íkny Rlza jatárs, pZuávok opercite 3 felvoaáiban, lita Kolllnui Kiuil renójít KálJy QyuU. Uikán/ Kóia (Anita) beu-V^íi\'kí! oldotta m«g vAlloiatoii itercpói. Köinivei (Ilitől) kitilniSleg, Káld/uó k«dv..«en , Solyrauijr > Kijiolníy éi Korenca/ teljes ki«lígiliíisol játsiutuk. — Vaiáruap, npr. Jtí án .Kgy a mi iiópilokbol" Yétetstl elő & „l\'lcbiiiut nakácnicjt" helyett. Kűnti- a oimixeropbeii lift al«kitú«nal txcmél/eiitatl. iteii igyekeietft taneaitutl. küzlpiiim- • aprehcDdálták, hogy a kováctinat lakodalmi kOatOiitöjo i« kihagyaték. — Hétfőn, apr. W-ía Solyuioiy javára a .Tékozló- kaiéptxáum kö<ün«Sg elótt ö»»/eTiigól»g lefolyt clüadáa. Hókat leróni a derék jutalmatadé iránti ligycleutból a iok lilvAnyomági Ígéret, melyek leg-uagyobb\'réixa ciakit a atinlapon volt látható. — Kedden, apr. 30-án „Faust násodsaor ke-. (Olt szinre. még a helybeli .Polgirt-egylet" könyvtárában sluea Történeti naptár. Május 1. 1772. Mh. Achouwald Gottfried, a atatiatika megalapítója. 18-^8. "Zsidóüldözés Uj városon. 1841). Dembinszky Kassát beveszi. y 2. 1^49. Második magyar ministei\'iuin ; elnök Szemére. 1841J. Kossuth Lajos j Debreczenben miuisleriumot alakit. \| 1848. l\'rágábau zsidóüldözés és ko-nyér-zenobona. 1050. Egyházi gyülo-lukezet Rómában Burungár eretneksége ellen. „ 3. Berghaus Henrik, (öldirali ós termé-azetiaui munkák szerzője Cloveben (Poroszország). 3—8-ig. 1849.\'Drezdában lázad .is és torlaszcsata; Frigyes Ágost kir. menekül, sa kormány é\|é-ro idoiglon három férfiú lép. 1770. II., József császár l\'ócsot meglátogatja. „ 4. 1008. A protestánsok üniójáuak alakulása. 1849. Buda ostroma kezdető. Qörgei felszólítása Hontz^hez a feladás iránt. Első bombázása Pestnek. „ 5. 1849. Hentzi proclamatiója. 347. Kr. e. halt mog l\'lato bölcsész Athenben. 1087. Karaffa kegyetlenkedését Eperjesen inegujitja. . 6. 1292. Esztergomban nomzoti zsinat III. Endre m. kir. alatt. 1822. szül. \\ Abdul Medsid, török zultán, 31-dik ) uralkodó Ozuian törzséből. 1849. l\'er-czel áttör a római aánezokon. „ 7. 1849. Berezel Urdinnál győz. 1859. halt meg Humboldt Sándor, híres természetbúvár s a .Ko»:noa" nagv irója (Berlin.) 1827. az. Vajda Jánoá költő Peaten. \' . 8. 1861. halt inog Teleki Liazló, Pestou. 1849. Klrolyi Fj»hértrfíbplomon. Dunántul gabnuplurcza. Nagy-Kaniita, 1472. évi máj. 1-sS napján. \|)ui« 83-8.\'. font. 6 Irt 25 kr. H5-06 fout 6 frt — kr. 87—»» font & frt 80 kr. Kox* 7U-7V font 4 frt — kr. 7V—80 font 3 frt bü kr Ö0-»l font • fit —\'Sr. Árpa WÍSaéiro 70-71 font 3 frt 20 kr 71-72 font 0 Irt — kr. Árpa kOiOntégea 86—66 font 3 frt 10 kr. 07-68 font frt.— kr.Kukoriosa 4 frt 60 kr., frl 26 kr. Knko-rlcia illata (csinquautin) — Irt kr. Zab 46- 47 font l frt 00 kr. 47 4« font 1 frtbOkr. Fohanlia «6-6U fnt. 8 frt 30 kr. 63-70 font ■ frl — kr. Bab f-hér 6 frt - kr. bab tarka kr. Keiiyérluit kOsOnaéget 0 frt 60 <r. liliom frt — /.lemlelUat 11 frt — kr Lángliigt köiÖuaégM. 12 frt. 60 tiuu.ii — frt - kr. Király-liait kö»ön«égo» 14 frl 60 kr. finom - frt kr. Hoa«-láug kOxOimégat — frl - kr. finom frt — kr. MarUa-liim foutja 23 kr. Horju-hu* foutja 36 kr. Har-téi-hui fontja 36 kr. Juh-hn* funtja — ki. 8»a-loua fontja 36 kr. Z«ir foutja 6u kr Ciibe párja — frt kr. — frt Kacsa — kr. I^ud sovány — írt — - frt — kr. l.ud hiiott - frt — kr, - frt — kr. l\'ujkn fii — kr. lyuk tojás 10 db 26 kr. llurgonya •m.\'reje 1 frt 7ü kr. frt — kr. JBgy uiáaaa síéua 1 irt 70 kr. kr. — Kgy kéve asup 16--kr. tfaalma máisája 1 frt — kr. Ujbor vld^kUnkbali . akója 7 frl 5 kr. Ó-bor\' vidékUnkbeli akója\'9 frt - irt — kr. DUkkfa nle - frt. yt. I.) Zala-Kgersxeg, aprilia 30. üusa 6.— kr. Kois 3.60 kr. Árpa 2.80 kr. Zab 2.10 kr. Kukorieaa 4.— kr. Köles 8.— kr. Hajil&ft 9.60 kr. Saéna má-isája I 50 kr. Sialma 1 — kr/^Kuiuéuyfa oi* 12. -kr. időjárás u hét folytán tisila, csendes és meleg. Termények állapota még mindig — (r. I.) Ssigeivar, április. V6. llusa 6.60 kr., 4 ft 60 kr.. Koca 4 ft - kr. 3 A 25 kr. Árpa 3 fl 20 kr. - ft - kr. Zab 2 ft 20 kr. 1 fl 00 kr. Kuko-ritfea 4 ft.20 kr. 4 fl — kr. Kolos - ft — kr. - fl" - kr. Uab - ft kr. - fl — kr. liajdiua 3 fl — kr. - ft kr. Hiéna mácsája 1 ft ÖO kr, 1 ft — kr. Stalma mácsája \' II — kr. - ft — kr. Keményfa öle 12 ft kr. - ft — kr. — IdSiária jó. Termények állapota jd. — vr. I.) Boglár, április 30. Busa 6.40—6.80 kr. Kocs 3.70—3.Ó0 kr. Árpa 3 20-3 - kr. Zab 1. 75- 1.70 kr. Kukorica í.60-4.30 kr. Köles 3 10 kr. Bab i.60 kr. Hajdina 3-.0 3.30 kr. tiséna mácsája 1 50 kr. Scalma 60 kr. Keményfa öle 12.MJ kr. időjárás fniis. Termények állapota jó. — Marccali, április 26. Busa 6.10 6.— kr. Rost 8.60 3.4.1 kr. Áipa 3.10 kr. Zab 1.80—1.76 kr. Kukorieaa 4.40—4.30 kr."Knlas hlányaoll. Bab hi-ánycoit. ilijdina hiáuycoti. 8éna mániája I ZO—1. - kr. Sialma 60 kr. .KcményK öle 12.—11 frt. idő — járás nép. néha o<Ss. Tor.i.éi.y-k állapota\'jó. — (,-r. I.\') 8iimeKh, máj. I. iíuca 6,20 kr 6.90 kr. K-.cs 3.61—3.6H kr. Árpa 2.90—2.70 kr. Zab 1. Un—1.76 kr. Kukorioxa 3.00. 3.7o kr. Köles -— --kr. Bab 4.60-4.40 kr. Il..júin» kr. Széna máitája 1.25-^1.10 kr. Sialma 70 60 kr. Keményfa öle 13.—12.— kr. Időjárás langy Urasai. Teimények állapota jó, Érték és váltó folyam máj. 2. 5% motaliques (54.(35 ; 5°/„ nemz. kölcsön 70.75; 18l55-ki álladulmi kölcsön 103. — ; bankrészvények 841; hitelintézeti részvények 337.— London 112.55 ezüst ágió 110.40; arany darabja 5.02; —20 i\'raukos arany 9.96 kr. Kelelós szerkesztő: Bátorfl Lajos. ONryiittéi:.; 4 Szerkesztői üzenet. 213. Perlakra. \\ 8-dik sorosaiból nom nyert egy tiám som ü.lvöiöljdk I 214. lt. L. Megérkesett sieranetésen. 215. P. 1. Uegkésett. 216. K. M. Kuda. Sajnáljuk, hogy a kiránt scámokkal nem scnlgálhatunk ; elfogylak. 217. S. Kj, ej, beh csintalan Ou! Miutha mi találtuk rolna fel, hogy valami el is vesebot. 218. ,A 72 4re» poetáhoa" irt költeményi hoinl (ogjuk. 219. \\V. Oy. A mit Uhet, igen sslruan, ná-i l»oV uagyon bajoi oly r«gi lapokat kapui, mikor Idült ug] kezdetleges titkos betegségeket és teb.etetlena6ffet hasousienvi gyógymód scerint gyógyit dr. Erait L., l\'esten, bálránysitci 6. se. 2. em. 15. ájtó. Keudelési idő délután 2—6 óráig. . K betegségek gyakran, hogy aconnali eredmény éressék ol — köunyeluitteu nagy adag jód vagy kéuesovel keieltetnek. Ac Így gyógyultak aionbau a lu^borzas/.lóbb uiöhajoktól támadtatnak meg ; amiyira, hogy a kön .yelmft gyógykocolés miatt ké<ő\' véaaúgUkig scenved-nck. Ily vossélyek ellen menedéket nyújt a \|ha~ sontcenvi gyógymód, mert nemcsak a legrégibb bajokat meggyé£yitja, de hatása oly jótékony, hogy utóbajoktól félni nem lehet. Ac életrend mellette oly egysserfi, hogy mindénkitől megtartható; Lőréüleg is esikósöltetik rendelés. Titkos betegségeket \| 3 % : teHetetlenaójret, 0 0 (elgyengtllt férflorö\'i) @ gyakori inagómléaeket, iddlt\'ayphiiiat, a (!) ® legmakacsabb bórbetegsegokot, gyóg/it 0 gyökero8eu éa biztonsággal 0 5 frt honorárium matlett 0 íbkskhbssa. \| 0 orvos, sebész és szülész, József ióíierczeg 0 0 6 feniégónól volt uradalmi orvos. 9 \'é Rendel 9—4 óráig Pesten, 0 § Zöld fa utcza 20. szám a z ud- X 0 varban balra 1-sö ajtó. 0 " levelekre azon- 0 0 ^^^ nul válaszol. 0 ^00000000000000030000®% ) K rovat al^tt köaiSiteiért lalelőitérai naa tállal a Bm TŐZSDE. nlulirt c2íg it\'jiikczik TŐZSDEI SZÁMÍTÁSOKAT oftkOi\'ilui oly kötelexeiuígok alaít; mii"" elíliiyt tmíg éddlg n«m. mulathattak ÍM. 1. Magaaálláau .\'•» ax (Ületbe beavatott ngyénok inegbixúaA Alt.il, vagy a tnhl.KKÍir kípxKdfi nritlk-kenül, .\'•» áixxökkeutö táraulatokbani ríaxvélel. Almi a «)#« gyakran axon helyxelben von. Iingy n I. hirn-máiiytiSkuAk gyAkorUti tanácaot adhat. hogy moly hitelpapírok oanek hOrxei váltoxin ali, * melyekkel a mindenkori tSxidirányxáat iiyeremiSnyrc íordil»a. 8. NAponlA leaxáinitoláaaal a hivatalnaan jegytől! péuxárkeletníl, mclyhex BOO rorlrtt elegendő, hngy mindenki 25 dArAb írtíkjegygyel a tSxtdel apeeulatidbAn ríail vegyon. 3. Minden áltatom váaámlt hltelpxplniAk nem axllkaégflii megvolt lenni. f>()() frl íoilrxóxaol mind Addig hoiniabbitá. aIaII niAradliAt, mig a kívánt ciól olervc\' nlnea (í« exért ea.tk 8 porrxoht xxdmiltatik. KUebb fedrxíiníl a hnaaxAbblláa tífxadeMerlIloe viíltoxlk naponta.. 4. Irodám t. bixományxái, kik a vidéken laknak, min.Ion jelentékenyebb eiemínyröl táviratilag írteilttetnok. 6. Pint 1 frllál ffllfelí (702-3,1) 7 perrzenttel h három napi felntotui/tssal kamatoxUtik. 6, Hogy caokíly betillel ii majdnem, bizonyul eredmény érethoaaék ol, mirfil .1 már alsknlt co- portoxatok eredmínyo elíg világnaar beaxíl, e KILENCZEDIK iniiel i Kgy iéíA\'ÍJiy ogViXurimniloiiK Exen l evéttlbői mintegy "O\'ki irt mindenkorra melv gyor haaxnot lio«. A tnbbi, Agyi» 1)000 írton 100 (lural) scii\'sji\'ítj spéculáló-társaságoi 100 résztvevővel. 100 írt; n nojcgyx.-anúl r»nk"20 irt fix idejo a megüt télit remlexkv iy\'<a«ra fordltlAtik • mimU\'ii ■mii! minden egyes • iiiáii kiirnini fog. I iiiiIaiíK, váaároltatik, a arámok kltx\'UTtuek A amejegy Mind kftxöaen jái«»ik. a nyeremény a . egy eredeti aorajegyet kap. Minden raín ilt llaleii\'I « \|u6)tMr .caijlAIltóUSíJt.» haaxnn avi\'(iAl ren lelke ujbAI alakittatik. Minden rínxleevíiiek joga van UxlMÍnél nem axámittalik rg>i<hb iiilnUk, mint a 1 támlUt inegAlAkul. mind nki Arleiiiltetik, hogy liáio Kik i ; natároa. a "ieg. iegyeá, íXernit o«<t«tik aiít, axitoar-láakor mindenki li lon rt-AxIvoVu éilcíillenk, niindcii hónaplMii azáuiAdá) u A\'liitik Minden h«t .nőnapban feloi/lik h lnr<Aág 8 i.iiiyvekel « kkaaAt iiiCgvix.igAlni iiAponkint. A l.mulat, a nyoromíujbol b jy Amint a ÍOO riaxvoiiyea aláirt, a i l\'niiigyeb) tanncaoai biacou meg. Künslllohe Auflen, din dem mentobllchen Ango rollalKndig Hbnlick »lud und jedo i)«»egnng dei MeinebunAtigos gleiélimÜMig mitinarhcn, >ind in grll«ler Auaxwalil xn habén (und worden ohne Holiwi\'rx xii veriirAcbeii oiugeavtxt) boi gggr- MAX liatschok MIKSA, Optikus Nr. 8. Walt/nergasse Nr. 8. (In „Hotel Palailn-) in J\'est. mf- ! Ich hitte dio Firma MAX HATSCHEK, mit gleichen «b«cliften Almllchen Namena, nloht r.u vcrwech»el». . (Ilítí - 2,1). Daselbet tind nock fol/jsiulo Q/iynnatlliide tu habén : lirillen, Zwicker uítd titecher mit Ú. oline Einiusiuing, vou 1— 2b il. üperngucker, jotle Uröasu uiid (^ualitot Von i\'> 11. bia 00 11. Thennoiiieter (l\'iir A e r z t o n«cli Eolsina in gotheiit, für FonatOr, Zinintur, Had utc.) von 00 kr. bis 12 il. Unt npproüirtc Jiuromeler v. í> —30 il Kclitu tichwiiizer Jieistteug von tl. I.ÜO bia <1U tl. Gnt upp.jbirtu Munume.ter v. 15—25 II. iliiroiiiutur mit Uöhentester. Microserjje und Vergriiiievuiujiglllser in hIIuii ^rósaon und für ftllt) /wut:kt>, v. ;ftl. Ina ao tí. So wio ancli vielo andern opti«cbn Und Uaiaulerlt-Uegomiitiido. xu billigtt fostge! ffjf* Iteitolliiugvn werilo lorgiHltig por" .SaebnAluno vertendel. 7M Microphoro und tituruoscop-Appuruto (zur Vorgröaaeruug dor l\'hotogrupliioj von 1 II. bia 10 11. V Uroaato Auawnhl von 1\'hotQyrujihien, buBondera Jux-BiUUr zu ÜO, 40 unü 00 kr.) in Viaitkurtun, titoruoacop und Kabinut-Fonnut, per 8tück von 0 kr. bia 8 II. Uut guhunde ll\'ecier mit ilhren (30 Síundonj vou 7 U. bia 10 11. f. Kuniam l\'uriaur Cuocolal-Mvnier, mit Vaiiillu u. oiinu Vuniilo ^bonöopHiiacii) por l\'akut (\'/, Pl\'und von »0 kr. bia 1 II. Öo\' kr. bttrxehelytöl J»Ár távol vannak, mígm caolag ny< (emúnyben réíxeíliluek. Kivonat a szamadasjelentósböl .Minden 100 bulizotutt ruazvouy uinu at ultalain alakult s viaul P\'-fiilátió elírt táraaaágának egyua tagja kút hóuapra -±5 lorlnt a niisotlik l)ír.saa»g kot hóiiapra 47 írt tiszta iiyyreiniíiiybeii részesült. UiinillatoknAk még M. egyhavi idejük nem futott le. Compllor für Fonds Specu\'allonen i iüiuzig in iiirer Art in íluropa o gCttalo, viemvit g aiugvu PLACHT J. B, n der k k Wiener Bbrse, Wien. Sladl, Renngasse I 2. Stlege A bécsi bizományi-bank^ váltóüzlete ^ Bécsben. Koülmarkt 4. kilwciil IQÉNY-JÉÜYEKE T alant jegyzett a>>rajeg)-caoportokra, <5a tueii iisa/.uiilliiáaok rn.Ar azon okb(i) ia a legelóuyü8obbokliez azátnitaiidiik, mivel ugy ilyun igónyjc^y tulajdonoaiiiiak azon lehotőadg nj ftjtatik, valamennyi lo- <■•« melléknyerevényukot egyedül nyerni, éa azoukiviil 30 franko aranyban és 10 irtot bank jegyekben, mint kaiuatjUvudoliiiui ulvuzheiui. A. csoportozat, (éVcllkllll Ili llU/iís.) 10 frtott h»vi réilxletfk. — Az utolaó rt\'hxlft IflliftÚMv utiiu iiiiudun résztvevő kövclkvxö !t M»r«jfny«\'t U.ip ; y* 1 r»7- 1800-iki I001 foriiitiHi alluiiiHorji ^cc, finyeremény 300,000 frt, a kihuzott-azám 400 o. «i. frtul vaaivroltatik viasza. 1 3% cd. tOrtik 400 frankon itllHiiiMi)i>jegyft, főnyeremény 000,000, 300,000 frank aranyban. 1 héroit\'K llrHUiiHchtvciK\' 20 Inlli\'roii xt»r.-.jegyet, föuyorumény 80,000 tallór minden lovomla nólkUi. 1 ImiHhrucki (lyroli) ttorojt-Kyet, fúnyoronjöny 30,000 forint. B. csoportozat, (éVCIIkllll 13 IlU/il.S.) 6 írton Iihví rÓHzleh\'k. — Az ut»l««> rémiül lellietÓMu utiiu iniiid. ii réNitvevö kflvctkoxö 3 Htirnj. gyet kap : 1 3% lörflk 400 frankon állitiiMor»ji<gyet, főnyeremény liOO.IXJO, 300,frank aranyban. 1 hcrrit-x Ur«uiiMchwe.«i íó tallórim sor«jiigyvt, fónyoremény 80,000 tallér műiden levonás nélkül. 1 Sziim-iiii-iniiiKt\'iii noi\'»ji>Kyet, fónyureméuy 46,000, 15,000 dóin. ért. Vidéki megrendelések ^ntT\'!n, ";<"\'!\' [H "\'^iit,\',,,/.. Ihu/I.il Jt-fft/xéKch mindvn /mziis iiUtnlbérmcntfv iní/um A•tlHh\'tnvk, i; \'w \'Bí i 1 ÍW -kaIs. kon. UöMViseliefabrlk : dw ü. e\'ugi, III nleii, íi\'lllLii\'l\'LO VV Y ! Nlüderlaiien: £ . ™ \' nr Marlithiif, nr s,"{\' W"\|"«»i"«m 27, w Ürosa-Kanizsa \' ZÜ H.uolilraii ZÜ ...........Mai, JjjOCop.irl.lu »Ve0ll«l 1.1 UUIW. , tmV Hiupttlr.il, fcU. .JUHI t.rmrrfju kurl". ,/ ,,,, ! ..,,„„ .........................\\ J .,„ . P H M - ni vti-kuuiüu OBI t Ziirerii nraichtlicheu Proi»e. bei ilin-r MAa4onprodUclion daliin ge- s* J.V. Jltl.Hi\'liky, t braebt bal, dA« iie iiein \'Kxporte, Kngroi- aowio Uetailrerkauia \'.\',1) Si«ge>iu.irKeiiravnk t von keinein dor auprei»eiidun liamller r.i.eicbb.irox, Huiaurorileui- V NÜrnUei g. t licli Diliigua uu>l Uvatci, uutor vullitor Unrauiie liielot unü naob <0 \| dun Provinxen aul briotliuho! Vorlangen liot\'iulluiignn prompt xil \| romiét und .Nii\'blpAnaeuiív retoUi niniiiH. _ t Kiigl. ChID\'on-IIeinilen mit, Uuincn- UiUcrrfrkt ana Por- V I odor olino ilaiaKihgen.icbouer alsjcail odei leiuaium Uo. k-\|\|iiroheut r™ ii (bei brielliulier lloatollung:i \| iát dor llAlaUmiAiig Ahtugebeiíjdaa,. I Stílek il. 2, J.M, J—J.CrtJ. Ua»: IJumenqtrtliiipfe od»f ller-( KlvgAiitvato und PrAktiacboste, \'ren FiUtMovkCn, u.ia lílaa tl i-KiuaAUon "fl Hiiinburv.-Lctnen-Herren-\'?\'\' ■■ lo tl. «iio lematuu. \' rWAJDITS JÓZSEF kuiiyvkjuilo liiva.uiHOuu - Kanlzaan Pmugjelout éa általa miudou hite-lea k6ny váruaiiál kaphatók : //cí/n/r/»(HaUuiiiiAngAi\|iugeoeu)i Vameninícder uiu ÖcbuUion « xu Ü. 2, <1, 4, Ü, ti die Allerbcalen. (1\'AilleuuuilHiig iát »uxog«i,ou) xu llulakrüyen, úoueiter Kauou, 3\' 4 011 • per Utad «. 2,3 \\ U. (Haiaumfang1, \' ^ - Aiixugeben ) . l S„UalUuk a szép szót!" 2 b" "•0> \| terí tetten od. llandtUclutr, # Ara 1 M kr Herreit-ViUerltosen xu tl. 1,\'por UuJ uurfl. ö, t», 7—au. n, n 1.6U, i, "J.ÜO—3 II. Uoitacbuitt, Irau- UAinxal. ^ Cy >nr -f l. " 1 xtyucbe, odor uiigariaoiiu Kayou. I Lelnen-\'llnch-GarnUur kj/í^^chj UUI Wvlloiie Ueaundheita - l\'eraonen il Tiacluuch mit w leax rkenxu II. J, 3, I, ana neido II. Ü, 7,1\' paaaouUou ooryieueu) xu ll. á, ti,\' «Q- •gj J-) fN gopuUte odor gewirKte Unter/w- fi" lu \')■• ",l;J:ií\'«\'»-das Ooppeltí. ^ Hvn tl il Schutx gegon O.obt.r Kileli fitrbluiH Itettxeuy, w Ara 90 kri\|oiár, • glAtt, xu ll, \| .;>", \'4, lom goaeliliingin 30 - ^ "\'Ocrn-Lein- . — ... - • - iWUiKt gobleiwit, inch itoppol. \| • ariwio HcImoi/.erfori »,Rajtaüük vigadjunk\' " Uj, ülosó klada* ít* Vii kr. mii MÍÍÍÍ"" \'\'■«!• \'\'■->, • a,J.6l>, 4,6, ..................L,\|.]lu\' ... - » ................................., •»«»!- •.Rajta leányok mulassunk ■ u .....,,.....1,, ^ n. 6.lu „ - a ia.13, i»«i»im, mmaaauiiK, 2 IHoMnXMto.L, Ml,.;^ .;\'"; nl , „ • "\'"ita : ^Cte^-rte SrajtapjIrok, táncoljunk 0 Dtimen-Xrt/lliréoiUrXitchl •liigc.cícbnatirliuii. w . 0 rortrli an« i.ln.iem lurd,.ul .„ <»<» miJ \'\'l Kllao ,invnr«l „„(,, Ur __ "rA 1 ,rt" « fiauin.l.f(,cin ti„. llumhurver líotuinth-r t^QHkirm a.TIO f % liiliülitJnubreiiiiD. 3M, a I a, \|H»nU^fpiuiial and I,í. tf iWdArtr/y,i. 0 iH.Umiiraiig an.ua.bin.j .u ll M, .i.\'i.+j, ^ ,\| w A r a 5u k i a j e . á r S Brlefficli. Bastellungen riTSStt J V K«n odor Poxtnachiiahmo iinter 0r«utio Uborallbin xugeaeiideU — V w Hriefo xn »droailron: (761—12,10) • Ara tjfc kr^ Kebelhangok, „Hadtérszolgálat" _ . Ara öto kr. E. FOGL, Wlcii,h.k. tíollieferaiit, s^ iiám é»ekk«nyv \' Mariahilfamlrasan 2S. \' • ir" uu \'"Jo■1\'■ „ Mariahilfer8tfa88e 25. • .Hűim Kinkaufü von ju öo tl. ü öl. ilatiiuUckor yrnlia. 9I "8 iSSS 8SS\' - \' nosiog jasoip 048iu.)p(ijyj s n< i «r\'9S3SSV«ÍSU31V«d\'N3!M \'UUBtÖpajJI^ y _Wajili"u"Jógeí kiadó-, lap- ^\'uyomilatnlMoiiM. litoriwtóövömht \'N««v-KaiUMi^ i^ü : ,. L XAflV-KAtfIZSA, 18<2. iiiAJiih 5-én. 37-il£ szám. Tizenegyedik évfolyam. ........ - y > Elóflrstési ár: eiiiiu évre . . S frt. - f?\| otro---- t , »W?<I tm i , KffU fám 10 kr. Hirdetések jutányosa. I loronkint 10 krért vé-l4 tctnok fel. Zala-Somogyi Közlöny (a „zalamegyei gazdasági egyesület" és a „nagy-kanizsai kereskedelmi s iparbank" hivatalos értesítője Hetenklnt kétszer, WN<iriia\|>- s csütörtökön, megjelenő vegyes tartalmú Wi \' —«—« ** A lap Kellemi részét \| illető khilemínyek a t 1 uerkesstőh<% . I 1 anysgi miét illető Q 1 közlemények p«dig a kiadóhoz bérmentve in-,\' tézondők: I .NAGYKANIZSA ^ Wlanlothiz. Meghívás. A balatoni „zala-somogyi" gózhajó-részvényeseit Bogláron, f. évi május 13-án tartandó közgyűlésre tisztelettel meghívom. A gyűlés tárgyát képezendik: » hajó-gyárossal kötött szerződés, iuolyszerint a hajó f. évi jul. végével járni fog; az alapszabályok megvizsgálása, igazoló választmány s a tisztviselők választása, stb. Az első részlet - 2Ort/0 belizotését -a ki még nem tette, május 13-ig teljesítse t. Wodiáuer Arnold ideigl. póu/.táinok urnái, Puszta-Berényben, utolsó posta Lengyeltóti. Szóllós^Györökben, 1872. apr. 25. JANKÓVICH LÁSZLÓ, • r. tán. ideigl. elnöko. 4 magyal* iparosok. IV. Már nyiltan beszélik, hogy a vasgyártás rövid idó alatt nagy változáson fog keresztülmenni és hogy a műeróbeli puddliugs-eljárás minden nagyobb gyárban lóg behozatni. A .North of Eugland Indusirial" bányaiban már is hat ily szerkezetű kciuen-czét épít ós ezek működését rövid idó alatt megkezdeni reraényli. A rendszer behozatala még az idó kérdése ugyan, miután az eddig haszuálatbáu levő eszközöket az uj rendszer szerint tökéletesen átalakítani kellemi; mégis hálával tartozunk sú „aczél-és vasipar-intézet\'-nek, hogy az Ügyet minden tétovázás nélkül felkarolta, mert közbenjárása nélkül talán csak évek mdlva ismerkedhettünk volna meg az uj találmánynyal." És az iparos azon erélye, melylyel bi--zottságot menesztve Amerikaim, és az uj találmáuyt sajátjává téve, kemenczéit né-huuy hó alatt az uj rendszer szerént berendezte, nagy aggálytól menté meg Angolhont, t. i. uzpn melto aggodalomtól, rnely-szerint singyórtását illetőleg másnak tért engedni kénytolenittessék. Igen, ész és szorgalom összeműködé-sével az ország java gyarapszik. Kinos ugyan reánk nézve mindezt kimondanunk, de szükségesnek véljük e kissé kemény szemrevetést, mivel egyfelől őszinte óhajtásunk a fennálló viszályokon lehetőleg segíteni, másfelől pedig tökéletesen megva-gyuuk győződve, hogy a magyar munkás mindazon kellékekkel bir, melyeket derék. iparostól joggal követelhetni. Volt aII.\' tl-niunk külföldöt, tapasztalni, mennyire szeretik a magyar munkást alkalmazni, és pedig könnyű felfogásuk és tehetségűk miatt, és az első ezikkembeu eiulitett öt pont mellé azon óhajtásunkat szeretnők sorolui, melyszerint a kormány és magánosok össze-műRödésével o I y pé n za I a p a I k o 11 a s-sék, melynek gyámolitásával a vagyontalan, de tehetséges munkások a hivatásukra szükséges tanulmányokat végezhessék. Ha majd hazánk minden pártja azon meggyőződésre jut, hogy nemzet mint önálló és független állani csak akkor v i r u I h a t E u r ó p a n é p-családjai között, ha fóldtuivelé^e, ipara és kereskedelme egyaránt emelkedik, akkor nem csupán t ö r v é uy h o zá s u n k és k o r m á u y u u k föladata leelid mindent elkövetni, hogy földiuivclés, ipar é? kereskedelem mindazon akadályoktól niegszaba-dittassék, melyek fejlesztéséregáílólag hatnak, hanem kell,hogy iparosaink isetokintut-beni kötelességökuek teljesen megteleljenek. A magyar iparosok országos értekezlete egy „iparosok országos szövetsége" létesítését határolta, mely az érintett öt pont foganatosítása czéljuból föladatának tekintse a) hogy gyülekezetek, eszmecsere és szakirodalmi közlemények és iratok által ez elveket terjesztve, korszerű haladásra buzdítson; b) hogy a társadalom valamennyi osztályában a rokon-elemeket e czélra megnyerje ; c) hogy az iparosztályt a törvényhozás és a kormány kebelében képviselje; d) hogy a hitel emelésének biztosítását és az iparosztály anyagi segélyezését czélzó életbeléptetésére a kezdeményezést megtegye, a fönnállókat pedig támogassa; e) hogy ipar-tanintézetek fölállítását sürgesse és közreműködésével siettesse. Mi a/, iparosok országos; szövetség-alapítását különös örömmel Üdvözöljük, és javaslatait elfogadjuk azon ós/inle óhajtással, hogy a/.ok valósítása mielőbb sikerüljön, de el nem titkolhatjuk egyszersmind azon megjegyzést, miszerint á magyar ipar emelése mellett a magyar iparosok munkásságá>iak f t>jlesztésétóhajtjuk leginkább, melynek tanúsítására remélhetőleg neiu sokára alkalma nyílik; mindenek előtt azonban szívből óhajtjuk, hogy iparosaink az 1873. bécsi világkiállításban minél nagyobb és minél élénkebb részt vegyenek. A bécsi világkiállítás nagy horderejű lebírt hazánkra nézve, és ha sikerül a magyar iparosoknak ott bebizonyítani, mire képesek és mennyire törekszenek rniud-azt, mit részint kedvezőtlen időviszonyok, részint önvétkök miatt elmulasztottak — kettőztetett erővel helyropótolni, akkor l nemcsak önmaguknak, de a hazának sokkal I nagyobb szolgálatot tesznek, mintha — politikában kontárkodnak, j Vajha a/, ujoiian alkotott „ Iparosok \| országos szövetsége4\' ezen jó szándékból I telt javaslatunkat tekintetbe véve, a magyar iparosukra ez értelemben hatni töre-j/VednéV. Mi részünkről azon teljes meggyó-zódésbon élünk, miszerint ha mindenki becsületesen, minden személyes mellékérdck nélkül teljesítené kötelességét, utat egyengetnénk utódainknak, melyen azok hazánkban ép és viruló ipart állandóan föntartani képeseK leendenek. Az ipar nem olyas valami, m^köny-hyű szerrel vagy épou üres frázisowal te-, remteni lehetne. Nem ismételhetjük elegen-; döleg: A z ipar t csupá ii csak az ér-: <1 ekeit iparosok szakismerete és • szorgalma lendítheti és tarthatja fenn állandód n. POZNER K. L. A Vezúv kitörései, N\'úpolyb\'•! délkeletnek a vaspályán negyvenöt porcz alatt Portici, Retinu,\' (Hercula-num) \'Forrt del Greeo, (15,000lakó.yiWs tUl Annuneiata (I6,0u0 lakó.) ériutéaóvol, a gyönyörű kilátással 11 tengerre, Pompejibt ér na utazó. Torrodol Annunoiatánál a vonat elhagy ja a tougor partjait, ■ kelotnok fordulva, jft Pompeji alá. Innen félórai koesisás után tica ■ \'/alti városkát érjük. E pontokon állva, kösöt-tünk és Nápoly közt a Kazitt; majdnem négy-ozer lábnyi magasságú alakja emelkedik; Pompeji és tica/altia hegynek délkeleti rósséti fekszenek, aiiiiuk lábától harmadfél órányi távolban. . — A többi városok a hegyhez jóval közelebb fekszenek. s Nápolytól ktllvároiok gyanánt, majdnem szakadatlan házsorokban terjedők. A Vei\'uvra, szokás szerint, Pompeji-bUt indulnak látogatók, • /» órai lovaglás után Boieo (re Cnte falut órik, honuan másfélóráig tart az ut a hegy lábához. Itt lekull szállani a lóról, s gyalog felmenni a tetőre, vag/hord-székben kell felvitetnünk. A hegymászás a láva porban igen fáradságos s legalább egy órát igényel. Kopár, láva borította óriási gömb a Vesuvio, de lábán, lejtőjén jó bort, a Lach-ryma Ohrnti novflt is, termő szőlők diszlonek. Közel a tetőhöz gőzölög a talaj, a sziklák forrók, kénkővel borítottak. A tetőn van az óriási nngy katlan, vörös és sárga szinü kénrétegeivel, s belőle utóbbi időkben is nagy gőzfellegok emelkedtek. A nagy katlan alatt nyugat- éa cjszaknyugatuak kél inas, szintén nugy kráter: bői erős gőzfollegek szállatiak az ég felé. Éjszaknak egy mély vág\'ás Választja el a Veauv csúcsát egy másik lávaliegy tői, a Üommo-tól. E vágás neve Airio del Cavállo. A hegység keleti lábánál Torcitjno, 8. Uiuseppe, Catlni, faluk fekszonok ; toyábbá kelotéjszuknak Ottu-j ti no varos, éjszaknak íiomma és 8. Anastasia városkák, s amattól a Vesuvio tárehegyojiöl-csöiizó nevét Éjszak nyugatnak Nápoly felé Trochiu, l\'ottenu, Mmia, ti. tie,bmtiono, a hegy lejtőn, s alább a lapályon Cercola, Ponti-celli, Jiarrti, ti. Oiovanni a Teduccio helységek fekszenek. Nyugatnak a hegyen ti. tiulvatore, alább Portici felé ti. Oiorgio helységek fekszenek. A déli lojtő egyik magaslatán, Tőrre dél Oreeo és Tőrre del ytnnuiicirila irányában emelkedik a kamalduli szerzetesek zárdája. A hogy nyugati oldalán egy metoorolo-giai obsorvatorium is van, (Healo obaervatorio motoorologico vcsuviano) 2080 lábnyi magasságban a tonger színe fölött. 1844-ben épufr. A Vezúv totojéről a leggyönyörűbb kilátás nyi- TÁROZA. Népdal. /.Old as erdS, i»ld a herék, Hej ki msnaik, de nem merek. Nem merek, mert nem j>\'i« releni, 8 így m ottKt csak g/ntrelem. UjOtrelem a ottlételem, Uyotrelem ni ín életem. Miit-i (trOmem a nabndliiin, Mert a lelkem ciak veled vau. Veled van a lelkem, vélni. Mík * axivein meg nem repoil Pedig ah mi édea lenne, Ha • aiivein inegrapedno! fájd nivem megro\|ic.liin Olt m erdS kOtepette, Legalább a.kis mkdái^ák Dncaájokat eldalolnák lluceájokat eldalolván. Nem halnék meg gyBtr.\'in, áivájv. A madarak énskéban Síivaierelmein lenne hfvefh ff > 8>ivnerelmem lenne híven, ^ Ki megérlne, ninoi má* hlvejP Én issretlek, d« oh ta nem I B ígjr ac élet ceak gyötrelem. BÁTOKKI. \| „Kégl dal, régi dicHt\'íségrcíl." Zalánk Aülöttjo, halhatatlan emlékű Oaáuyi Lászlónk gyakran szivünkre kötötte, hogy megyénk régiségeit, mint a régi várok, városok, sót határok dűlőit, régi hazatiui jol-lemA, kiváltképen harczias dalokat kutatni, s ezeknek emlékeit folelevonitoni hazatiui kötelességünknek tartsuk. Ezon figyelmeztetésnek némileg megfelelendő az l«M-ki „V. Újság" 43. sz. kiadtam egy rövid történeti leírást, ezen czim alatt rNégy régi vár a Balaton vidékén-és a „Zala-Somogyi Közlöny" f. évi 32. sz. „Hattyú dalomat" megyénk egyik kisebb vidékéről, és most nevezett vértanunk szóbeli végrendelete egyik pontját hiszem -végrehajtani, a midőn azon lelkesítő harczias dalt lekottázva, ezennel öunek megküldöm,\') melyet 1707-ben a porosz hét éves háború kitörésekor Kővágó-Eörsön az ugynevozott verbungosok czigány zene mollott tánczolva eldanoltak, melyre ti-sonkotten, részint legényok, részint házasfer fiak Mária Thorézia királynő védelmére huszároknak önkényt felcsaptak. Nagybátyám,néhai Mczriczky Károly,ozeu jelenetnek szem- és fül-tanúja levén kis gyermek korában, ezen dalt betanulta és ntiro moglchotősen értette a hege dülést, még öreg napjaiban is hegedülhette, de gyefmok óvoimbon a nép is danolgatta. Minő lelkesedés szállta m6g ekknj- a nemzetet, minő rosignatióval hagyá ol a szerelmes legény ked-vosét, a nős férfiú azerotett nőjét és kedves gyermekoit, tanúsítja ezen dal, minő vér-\'és •) T. rUitUeiiiim köifii ki bírni dbajtja, lemá-mlveaen inegkltldöin. 8s»rk. vagyonáldozatot hozott a felsőbb és alsóbb aristokráczia, sa nép is királynőjénok akkor majd az egész Európa fejedelmei által megásott örvény szélén ingado}^trónja megvédésére, tanúsítja a chronográph; — és még is a borzasztó vihartól megmentett gyümölcsfa nem termé meg a méltán várva várt édos gyümölcsöket az áldozó uemzetnok, miután as ezek után bekövetkezett mostoha esomények nem felelték ineg a nemzet alapos várakozásának. A felsőbb aristokratiának a megvédett királyné által megkezdott olnémotesitése, a protestánsoknak nyilvános, de már Ferencz király alatt titkos üldöztetése, a koldusitó deval. pateus, a budai vérmező, az IH22-ki comiszáriusok, az 1848 ki felkelés után következett szjmoru ca-tastrophok, a prot. authonomia megszorítására kiadott gróf Thun I.eó-félo rendelet csak ugyan édos gyümölcsöknek nem tekinthotők. l)e félre esetét képekkel. Fost nubila l\'hoebus. Nubu sólet pulsa caiididtti iretlies. Most már még 1HU7 előtt elcsüggedt hazafi keblemet azon alapos édes remény táplálja, hogy miután á most\' uralkodó müveit és nagylelkű fejedelem a nemzeltel kibékülvén, az irt évben mogköté a kioh\'-gitőcgyozaégot, é fihoz az örökös tartományok képviselői is az ll30ü-ki Jiotskai-félc bécsi pucilicatiót garantirozó elődeiknek példáját követve hozzá járultak, felséges íojedolmünk hazánknak századok alatt meggátolt szellemi és anyagi fölvirágzása monyországát előidézni f°Kja» annyival is inkább, inert kitűnő szép alakéi és angyali jóságú, s művelt nejo a mi szoretvo mélyen tisztelt királynénk, a magyart édes gyermekének tekintve^ velő ezon szent* czél ofóréséro tevékouy kezet fogott, s a többek között a nemzet nyelvét olsajátitván, «c ozeu általa megszólított mdgnásnéinkat, as o\'néme tesedési korszak leányait, nem mondom megpi-í ritá, de honleányi kötelességökro figyelmozleté. KierhéUsáihatvanhétben ] Katonaiig én ativemben, Ueéllék a regomentben Ncmas Zalavármsgyébsu. lateu lioitád Maparoraiág ilaxénkheli aiép ifjuaág ) Kitti\'Ut a hábnruaág Nékein nem kell aemmi hivaág. Ne airj kedvei feleaégaui Ne tokogj kedvei gyermekem, Vagyon nekem reményaégein llaia térit én iatenem. MEZKICZKY l\'ÉTEK. Allegória UkAhoz. ábrAioivén a hinduaok .léaég iatennKjét, Dnean tölték gyönyör, bájjal l.achmé tUndér képét. Mint ipondaná vele e nép -. JA ai, a ki béjoi, 8ép teat aiép jellemének ttlkra Jé a néppel pároa. I.eUnciolrAn tigvelnieinet Ilka aié;> alakja, I.elém, hogy e atép leányt i Kgy \|é lélek lakja. lik Nápolyr\'a, a tengerre, Can.ipauiára, Sorr«nlo ■ Saltmo felé. Kégi költök. Lucretiui ós Virgiliut a Vo-«uvot J\'M«ni-nak is nevezik, Stmbo, a goo-graphus, (Augustus korában\') ait Írja felőle: „A Vozuv hogy gazdag HÖronysotű, kivéve csúcsát. Ez utóbbi jobbára lapos, ilo egyáltalán tormékotlon. Külseje ugyanja hamuszínű, és szétszakgatott, kormosszirtjei vannak, ihint-ha tűz égette volna meg. Ebből azt kövelkoz-telhetjük, hogy a hegy valaha égett s tűzhányó torka volt; de ollógyván ai "égő anyag, kihamvadott. S ípon e körülmény okozhatja termékenységét; ugv, mint Cntnena mellett ia az 4«lna kiömlött hamuja" a gaztfag szüretek okozója.* Alig tnult el hatvaui év azóta, hogy Stra-bo ezeket feljegyezte, a imo Afero alatt, — a kor. évszámítás ,03-ik évében, (ebr. havában, — a Ksimo vulkanikus természete iszonyú föld-reugotés állal nyilatkozott a termékeny vidéké-noltfft\'ggy részét, a juleson lleratlunum éa l\'om-p«ji városokat megrongálta. A fóldrungéai a következő évben és azután többször ismétlődött. Titui uralkodása fclfttt a kor. évszámítás 7i)-iki évében aug. 24-dikén óriási tűzlömcgot hányt ki a Vezúv, mely a közel és távolabb vidéket ia elemésztő, s hainu-oaóvel a lorró lávaauyaggal olboritá. Ekkor vosztok el Jlerculunum, l\'oinj)t>ji, Stabine s egyéb virágzó helyek. J\'linius, u toFiuószottu-dos, az iszonyú kalaslrophát vizagalaudó, a gőzkorbeu megtuladl. Unokája, az tljabb l\'li m\'us, a történetíró, Tuciiuihot intézőit levelei-bon ecsetelte a uagy azetoncsélloiiségot. lazo uy ú loldrougéa lámadl, auappal oji aolétté változott, a uapot elboriló oriáai liaiiiutömogok kiazóralása miatt. A sötétben irtózatos láugok röpültek ki a hegy torkából, .villámok czikáz-lak, a tenger háborgott, a aalukeaő tüzes szikrai hullottak, a lúouekvó lóriink, nők, gyermekek réuisikoltiisai mindenfelől hangzottak. A. terinékouy Ibldön, dús, öléi.* tarosok felelt uagy hamuhogyek lámadlak. IJgy látszik, akkor változott el a hegység alakja is, s támadta mai Tozne nevezető csucJ. Ezulótl goiubolydod kratur volt a hegység s unuaK déli része, a mai Vezúv, a legulacdo-nyabb rész vala; a tfouimu hegy kráter alakja maiglau látható. — Azóta a Í\'«i«e kitörései kisi-bb nagyobb alakban ismétlődlek. l.egoh". szór tieptiniut Ütvenií alatt 203 btu, az .Ián •112-bon a később a középkorban. A logiszo-uyúbb kitörések egyike Itidl-ben deci. lü-áii lóriéul. I\'.xelótt a hegy 131 év óla nyugodott; de addig li)38-ban J\'oicaoli mvllctt a A/uiito Nuoko a tóidból kiemelkedett, éa Sicilidlxm az Aelim lolyton működött. Azon kitörés alkal mával oly gózfolleg koletkezotl, moly tizenkét uégyazog mérllóldro terjeazkedett; a hogy torkából hét lávatolyam ömlött alá; a clborilák Torra del /liiHímciota, Torro delUreco, lte»lnu, a l\'ortiei varosokat. Közel négyezer ombor vo-szoll el} s a szél a liamulmesszeelhordá, egész az <uh i«i tenget partjaihoz, sőt, mint mondják, KoMluntiiuij/olifig. Következő évbeli az Ao(it.i is működni kezdőit, púdig az ronduauii pihenni szokott, midóu a l\'eziiv háborog. A vo-szélyosb kitoréaok egyike volt az is, moly 1707 -iki májusban vello kozdelél, s augusztus havában szüul csak meg, a hamujával Wípulyt sűrűn ollopé. Továbbá az 1737 iki, 17ti0 iki a az 17ü7-iki, moly a lávát és hamuesőt l\'ortiei- éa Niij>vlyru íh szórta. I77l>-iki augusztusban nagy tömegben izzó kövek repültek ki a kráterból, majduem kétezer lábuyi magasságra. Kgynémelyike e kövekuek száz fontot nyomott. 17\'J4-ben 7orra dil Oreco mellolt iszonyú lávalömo-gok zuhoglak lu a tengerbe, a nagy hőséget okoztak, négyszáz embernél több veszett el a a hamu Tar«nlig hullott. Az ujabb kitörések közt uevozotoaobbok az 1804-iki, az l80;»-iki, 6 különösen az lö22-iki, az lHöÜ-iki, az 1SŐÍ)-. iki, az 1808-iki, midőn a felaő králor 180 láb-nyira alá süppedt, a az lHdl-iki decz. 8-dikán. Kkkor Tőrre del (Jreco város aokal szenvedett. A hegy oldaláról tizenegy ujou támadt torko-latból zuhogott az izzó láva lefelé a város ut-ezáin keresztül; a házukat megrontolta; a tou-gcrparl három lábuyira i-jlumclkudc.il, és surü hainueső hullott. A kitöréseket előjelek hirdoték, a ilyenkor az utazóknak a tilos a Vezúv látogatásit. A jelen kitörés a hegy éjszak nyugati, nyugati a déli réazei felé pusziit. A hamu éjszaknak ogész Caierldig, (it vaspályán Nápolytól másfél óra), éa délkeletuek tiuleriMÍg ^Ná-polytól a vaspályán két órányira) hull azét. A Nápolyban megjelenő „l\'ungolo" april 2f) iki száma l\'áluiiori tanárud a kovotkező adatokat közli u Vezúv kitöréséről: ■ Meg nem ment foltx\'éabo, hogy az utóbbi hohltöltu alkalmával az „Atrio del Cavallo-"ba egy lávidolyam ömlött. A jelenlegi holdtölte idejéu még orősebb folyamnak voltunk tanúi. A láva a kup déli réazéu uagy lömegokban^ ömlik le, elárasztja az utat, melyen a Vezúv \' látogatói reudeaou lefelé szoktak jönni. Ilároiu tölcsér igen erőa tevékenységűt fujt ki, a nogyedik sokkal eseudosobb. K hó 23-iKu délután 3 órakor kezdett a láva a déli rétzen egy keakeny aziklarepedéa-bŐl kiömleni; o ropodéa már hajnaiban volt k Uv ^^böl i látható a fő tölcsér közelében éa azon erőa föld-I rengések következtében keletkoiett, melyek I 48 óra éta érezhetők voltak. Kato felé a ropedéa annyira kitágult,hogy ruj <S» igen tevékeny tölcsért képezett. Éjfél- táján e tölcsér a többiekkel együtt gyönyörű uép terinéazottUneményt nyújtott ; a felaő réaze tüzövvel környetvo IáUzott, melyből több lávafolyam vált ki, o^ minden irányban ömlőttok lefelé. Távcsővé át nézve, a tűzhányó hogy valóaágoa tűzijátékot inuta- j tolt. Időről idóro erőa lávarohamok lövőitek Kii a levegőbe éa uagyobbréazt viaazacalek a \| tölcaérbe. Egy réazo\'as-iibaii a ttílcaéreu kívül \| hullott alá éa lepergett a hegy lábáig. j Hajnal felé a kitörd megszült, de a hogy i belsőjéből a moraj íólytdst volt ^iallhal«\'.. Az \| érdokoa tünemény azánioa kíváncsit caall ido, j idegenek éa Torro del Uruco rtaazoa lakói az ogéaz : éjeu át talpon voltak. A király a Oapodi Monto j tetejéről (t. i. Nápolyból, a novozott hegyen ; álló, egyik királyi palotából) szemlélte a tüno- I méiiyt." . 1 Nápolyból a .llon\'-uak pedig tíváry \| Lipót,ezekot irja mull hó 2G aról; Szakadatlan ! dörgés,\' ablak-, ajtó- » falrocaogéa, a num cao- \' kély földindulás közepottoiroiu jelöli soraiinat. A Vozuv, molinók m. é. fobruárban uyilt, a azóla el nem aludt uj kráterjo már e hó olujeu Hiirú láva-folyamokkal ömlesztő el délkeleti oldalát, a azlan ismét lecsöndesedett, mintegy mély lelékzetet véve, tegnap - calc oly hatással lóri ki, hogy pár perc/, múlva u roppaut tömegben kiömlő láva tüzpaláatUil borilá boa hogy felaő róazét egész a csillagdáig. Nemsokára, az utolsó napokban nyili kisebb, vula-miul u hatalmas lókráter ia földi ázkodtató bómbolcsok kn^5retében óriási tuztöiuogekot, cyclopikus tüzsziklákat, hamu s kövecs (lajiil-luh) terhelte sűrű füstfellogokol kezdéuok lövetni a magasba,u legborzaszlobban nagyszerű látványt nyújtván az éjfél után a sziuhazakból hazasiető lakosságnak. .Mik Stuwer legphaiitas-tikusabb tüzjátékai o három szájú tűzokádó szörny tegnap esti előadásához képest V Számosan, a különösön idegenek, mintegy elbűvölve o nem miudetinapi tüno lény a a azép holdvilágos ojcsábjai állal,ki kocsin, ki lóháton,vig csojKír-\' tokba" sietett fel a Vozuvra az unnak derokáu levő csillagdáig, onnét cianoiúk által vezettetve, hajolván a luztengerlioz hasonlítható láva tömeg felé. Sukan megelégedvén a látvány-rövid megszemlélésével, csakluuhhr vhtz Bzaaiuttek s szorencaéson mognuinokültek, mások ellenben — külöuöaun a k«-»őbb orkozottek —j keserűen megadlak kíváncsiságuknak árát, i/ legirlózlatóbb\' catastiophának válván áldo-zalaivá. Hajnal felé ugyanis, midőn, mint kitöréseknél szokás, a Vozuv vendégei a legnagyobb ön megelégedéssel t árták a nap fölkullél, a kilörés hirtelen borzasztó alakot kozdo ölltAii. Mintegy varázsütésre számos králor nyílt a Vozuv alsó oldalán is, láligba.boriiván az ogt\'u* hegyet s tűz közé szorítván a csillagda közeié buu veszt«\'gell szegény utasokat. Ki ydua képes leírni a most következett vériagyaszló jc lenelel, uiolyuok tauui s áldozatai nugyobbura már\'örök álmukat aluszszák ? V»gy személy, kinek sikerült rest találni a tűzfolyamok kozf, a legkínosabb állapotban jutott le, u többi menekülés kozbuu résziül a villáiusobos aégtjel rohuuó láva lolyainok állal sodorintott ol, részint lüz közé síoritva, füst- a kéugőztöl fult meg, sokan á lobb helyütt meghasadt hegy Örvényeiben ielték halálukat ! . . . Ez a uiuh éj rövid s szomorú törlóuoiu ! Borzadok, ha rágondolok, mily köunyol-műon gyönyörködteni magam is többször -1HÜ7 ben Siuionyi Ernővol, tavaly Nagy Uusz-liiv ügyvéd- s kclloiudús nejével — á Vozuv kitörésének közelről való szeinlelesóbou,lépétról lépésre térve ki a lassan hóiiipolygőaa leguruló "tsooriák (a láva- felső, azuz könnyebb részo^ által, száz meg száz lüz-cascudeol képező láva elől I . ... . Ma reggel a kitörés még óriásibb mérvűt öltött, l\'usziitólag hatol előre a láva minden irányban, h a számos kráterból kilövell tüzlö-megek szukadallauok a inenydorgésszorü böm l \'dóséi megrázkódtatják a földet nemcsak a közvetlen kórnyékeu, hanem ilt Náimlybaii is. Nápoly szép egének majd kétharmadál. aürűn gomolyodó füsltellegok borítják el, hasonlók azokhoz, melyekről Cajus l\'linius, a pompeji calastropha után azt mondja, hogy .hoH\'ehé-rok, hol inocskoaal^ vagy loltusak, a mint ugyanis hamut vugy földöt ragadnak magukkal." Egy szóval, ily kitörése má\' több század óta nem volt a Vezúvnak, ifc Luirhallan az ijedtség Portiéiban, Torra del tlrocoban s a Vezúvot szegélyező vnlamony-nyi hefyitégbon. tlazdagok s szegények hálra-hagyva vagyonukat, házi tűzhelyeiket, futva menekülnek a már-már rájok rontó vész elől. Itt egy kétségbeesett api vagy anya szivszak-galó kiáltásokká! koreai elveazett gyermekét, amott tehetetlen öregek segélyért rimánkodnak, télvén, hogy nem lest erojök elég gyorsan menekülni a tüzáradi^t elöl, éa tömegesoil^ \| tódul u földönfutóvá vált atogény nép Nápoly leié, hol -a polgári ti katonai hatóság mindent ! elkövet, hogy a monekülők\' hiányt ne azenved-\| jenek. A\'király is, ki jolouiog.Nápolyban vau, tetemes öeszogokot ajánlott\' fel » monokílltek ápolására. Ma délután óta sürü hamu- s kövecseső hull Sommá, Ottajano s a többi közel íokvő helységekre. iWicolli, St.-Sobastiano s Santo Oiorgio már majdnem ogészou a Iffva a lángok martalékai lettek. Egy óriási tűzfolyam, eltemetvén a rosi-nal oldalon levő nyári lakásokat s szőlőkoi, fenyogotvo közelit Torro del (Irísco fölé. Egy másik hosszabb lávafolyam l\'orticinak vetto útját. Ido látszik S. Uiorgio, S. Sebastiano égése, moly szemlátomást harapődzik tovább, s az egyes liá/uk kigyuláaa ugyannyi tüzakua folrobkanásálua hasonlítható. A halottak s sebesüllek számát, főleg a Vezuvotl rokedtekot, lehetetlen még meghatá-rejni. Ki 100, ki 200, ki 300-ra teszi azt. Nápolyban még soinmi tetemes kár nem történi, a környék által szenvedett károk azonban folszámiiliatlauok. Éjfél után 1 óra. A bömbölésok ritkulnak, nem oly erősek többé. Ki tudja azonban, mit hoz a holnap V A csillagda, bár tűztől környezve, még nem szenvedhetett nagy károkat, — a miul ugyanis ily távolból kivehető." Olasz lapok jelentései után podig a következőket közölhetjük^ April 2t)-ikén este ö órakor a nyugati ogot süru hamufelleg borította; o felleg egyre terjedt, ucháuy helyűn szétszakadt és kékes tojszinű háttért tüntetett fól. A lávafolyam kettévált éa erősen fenyegeti egyrészt Torro del lirecot, másrészt han üiorgiol, Sómmá Vezu-vianál ós San Sobastiauot. Időről idóro borzasztó tompa dörgés jelenté, hogy a fÖldulatli erőknek engedve, u talaj megrendült és sűrű, magasra szálló, foketo füstoszlop jelöli a helyet, a hol a föld megrepedt. A fóneüb említett helységek lakosai tömegesen a város felé vándorolnak ; házaik lalai ingadoznak és ez eléggé mutatja, mily nagy a veszély. Esli fél öl órakor arról értesítették az „Uoita Nazionulé* t, hogy a l\'ortiei temető mollott egy tölcsér képződött, uzérl a llerculu-uiiiu- és l\'omimjiboli munkások hirtelon a vá rosba siettek. Nápoly házainak ablakai a toly Ionos földlökésük következte bon öjiszulörtuk, több épületben a falak repedo/.iiek és ogész nap hallható a Ibidből kellemetlen és roazsejtelmet gerjesztő zaj, mely egy közelben robogó gözmozdonyé-lio/. hasonlít. Totótól tulpig lepörkölt és irtozu-tosan jajgató emberük nem ritkák ; némelyike og\' .izuu piros, mint a főtt rák, mintha lörró visből húzták vulua ki. E szerencsétlenek Nápoly kórházaiban, kaszárnyaibaii, nyilvános épületeiben helyezletuek el, de rendesen rövid attmvwlcs után a halál liai. fcddig 200—300 halottról szótanuk, a voudéglókból szilmos idegen hiáuyzik, és Nápoly bau az a hír, hogy többen lávával körülvéve, kétségbeesetten so-gélv után kiáltoznak. Kél orvos az izzó lávától eléretve, szörnyet halt. Az olasz lapok több részletet közölnek a halottakról. Egy ilju angol hölgy egészen födve van nobek- és vértől. A szerencsétlen nő fifj-dalmáóau folyvást kiakarl a kocsiból ugorni éa csak kél erőa csendőr volt képes visszatartóztatni, mig a korházbuu elhelyezték. Egy ungol család a kitörés alkalmával a Vezúv aljara síelőit, a férj éa egy Ili éves leány a Iává bau lolto sírjál, az anya két kis gyermekével szoruncséacu megmeuekedott. Többen, kik Nápolyt elhagyták, hogy a ritka tüuoményt szemléljék, vissza uein térlek A vasutak mindenkit iugycu szállítanak éa a vároa óaazes kocsijai hurczolják az ombe-rekol a voszely színhelyéről a városba, miud-azouáltal nem győzik a Vozuv aljáu fekvő falvakat rögtön kiüríteni. M. hó. 27-én a római kamrában jelentet-ték, hogy a király Ö0,00<.\',a belügyministerium 4(),000, a közmunka ministerium 20,000 lírát bocsájlott a nápolyi prefectus rendelkezésére az első szükség enyhítésére. April 2Ü. l\'almieri tanár dél bon az obser-vatoriumból távirja : Egy erős salakeső vonul az observatorium folé. Ennek eszközei igen nyugtalanok. A kráterből kőtömogok egy kilométernyi magasságra fólvettotuok, a lávaömlés megszűnt. April 2\'J. 1). u. 1 óra. llomokeső hull. A Vezúv hevesen dörög, (,\'orkotaban ismét ho-rnok- és salakeső hull. April 21). U. u. 2 ós féj óra. A Vozuv rot-tenetes electrikai tüuoinényeket nyújt. Villámlás és földrengés váltakozik. Itt homokosé hull. Mussa di I.onoraban salak- és lávaeső. April 211. (Éjfél.) Az observatorium egy távirata jeleuti: A heves salakosé elpusztítja a lávától megkímélt falvakat. A homokeső is tovább hull. A Vezúv moraja folyvást tart. A lávaömlés megszűnt. A hamueső Casmáig terjedt. A lakosság nyugodt. April 30. d. u. A kitörés, valamint a hamu- és salakeső vége leié látszik közolodni. Néhány helységbuu u lakoaság ismét muuká-jához kezdett. M\\iu» 1. röggel. A Vozuv kitöréseit inog-szüuteknok lehet tokintoni. ,SZ. E." VároHképvisoletl házszabályok. (folytatás 6» vígo.) 20-ino. Soll koin ltatluvorvrandtor, ohno dssa er doni Stadtriohtor vorhor es gobührend angoioigt, Ubor íwei bis drei Wóchen vou dor Stadt zu verroisen befugt aein. Hingegou auch 21-mo. ErStadtrichter zu donon wöcheut-lichon, wonigítona zwoi odor dreiiual haltendeu Kathssession jodwodorom Kochtsverwandton or-dontlich einaagen lásson, und koinon pravteri-reu, wie dann sofern oiuigo erheblicho Ursucho (warum uin odor anderor Kathslrouud dio Ex clusion moritirto) sich oreignen thiite, solche dem kais. Frovisorn allsogleich zu hinterbriii-gen und darüber die weitero Dociaion zu ur-warten sein wtlrdo. 22-o. Ist auoh hiermit boizufllgen nöthig, das eiu jetlor Kathaverwandter sich dioser In-struction jedor Zoit wohl errin^ore, und nacli selbigor ullea schuldigst beobaehte, zu welchen Eude donit höchst nöthig ist allo Monat dieso Instruction boi der Kalhasessiou iu dieser, oder oinor audorn ktlndigon Sprachc in authentico transumpto (hiteles fordításban) numontlich abzulcsen, damil solcher gestalton ein Jcdwe derer allcs wohl begreifon, und bei ein oder audern Vorfallonhoiten das Gehörigo desto besser seilfttr pllichtmiissigen Schuldigkeit nach vollzieheu könne. 23-tio. So wird nun auchins künftige jedor Zeit .der A u s s e r e lt a t h (wolcher iu 8 I\'ersonen bestehen allo Angolegeuhciteii dor gemeinen Uürgerschaft tleissig und schuldigst golchor Uostalten beobajhteu, datuil bei eiu-oder audern Anlag keino Uugleichheit vor-beigohe, allermasson auch dorsolbe (wann oinige die liürgorschaft betreffeude Ueldsachen trac tirt oder dio Ueinein Stadt-Kcchiiung jiihrlich abgelegt, vurgenoinmen und exuminirt wird) alleinaleU dázu berufen, und mitanwcscnd sein soll. 7 2ö-to. Schliesslioh ist Er Stadtmagistrat, und zwar in Specio Er Stadtrichter und (\'iim-meror nach verllossener Jahrosfrist a dato hu-jiu, wie auch weiterahin von Jahr zu Jahr, gehalten sein uebst der Kalhsstellu obguliabtes Aliit bei Sngeheiider neuen Jahreszeit dem all-daigeu kaia. I\'rovisqrn in dero Hohauaung mit gezi- ineuden Uospect zn p >• s i g n i r o n, und dieselbe pm Vornelimun^- eim r nouon Wahl gebühreud zu ersuchon s.-huldig, gcstalten s« dann dor kuis. l\'rovisor aus denen Kathsvfcr wandtuu drei C a u d i t a t o s auszusuhen und vortuschlagon, auch dio Vola solbat colligireti und über die Wahl dio Contirmation von der kais. t\'ameral- Administration auzusuclieit liabe, áuuh \'welche die samentliche llürgehíc.haft in dem guwöhnlichen Stadt/Uuthliaus in (logen-wart des alldasigen kais. Wovisoris(so dio Vota colligirou soll) mit Abgobung ihror Stimmen o i n q u lt i o h t u r und 0 a m m ér o r vei wllli-len kann, welclie sialann bei dem dormaligen l\'rovisorat vorderist um die (.\'onlirmalion der boschohencu Wahl gobührend aiilangen, und bei selbigen in dom (\'ameralhause das Jura mout abzulegen habon, nicht wonigor mit \'dom ausdrücklichon Zusatzo, dass der alldnsige Stadtrath dio uuter stefi erwltlilto Hathsfrouodo , ohno vorhinein von dor kais. Cameral-Admi- \\ nistratiou schriftlich erhaltenen Contírmation in den Katii nicht hioeinnuktuon, viol wunigur diejenigen so als <Ratlisvorwandt« bereits auf-genommen und ipia tales confirmirt vrordou scynd ohno ubonmitssig schriftlichcn Couseus obgwlachtor C\'ameral-Administration von dem Katii nicht arooviron sollo. Was Allos man Ihme Stadtrath und dor gesambten Uürgerschaft zu ihrer «achrichtli-cho\'u Wissenschaft hiorinit alsó bedouten wolle. Actum Eünfkirchon, dou 1. Dezember im Ein Tausond sechs Iluudort acht uud neunzig-slen Jahr. Don Ferdinánd Kari Gráf CaraíTa di Stigliano pro tomporé Comissarius principális m. p. Amire Thobald von Moyorn, ni. p. Hüdiger Gosswin von Fürstonbusch m. p. (Okm. két pecséttel.) Praosontem Oopiam, I\'aginis 63 conpro-liensam, oum Origiualibus luatrumentis jier Noacollatam, iisdoin conforrnom esse tostamur. Nagy Kanisa, 19-a Maii 171)1. Ladislaus Tuboly de Tubolyszeg 2 Cottus Zaladiensia l\'ub. Judlium. (l\'ecsét.) Ueorgius Jako ojuadem Cottus Zala-diensis Jurassor. JKözli: Dr. SZŰKÍTS. II Ír e k. V- i\'Henyery Antal a hagy-kanluai kureskcdelmi s iparbank közgyűlésére tegm>p a déli vonattal városunkba érkozett. At indóháznál Holüs József polgármester ur Üdvözölte nagyszámú tisztelgők jelenlétében. Bevonuláskor a ó\'szfo^atok hosszú sora féuyos látván vt\' nyújtott\'. A városban lolkeaült éljonzésekko* , ar^ytoiáiM nu-UikMen Melléklet a „Zala-Somogyi Közlöny" 1872. évi 37-dlk számához. Uilvüzöltotott h már roggeltól kezdve nemzeti zászlók jelzéka nap Ünnepélyét. Herczog Batthyány vendégo levén, Hegedűs Józsof ur tiszti inkába szállt. Ma, vasárnap d. o. ü órakor a bank közgyűlésén elnököl, a „Szarvas" vendéglőben díszobéd tartatik. Körünkbe örkoziok oz alkalommal (l.yulay Pál éa Szendroy lgnácz urak. Logyenok üdvözölve 1 — Kaposvárról írják noküok: A hon atyái elhagyták a fővárost. Kihagyták azon közös házat, —\'s melyben talán több nom egyszer, mutatta magát, mint gondos atya a bulTut-bon. De.ezt soktól nemnU lobot rósz néven venni, mert daczára annaiPfTtogy az országgyűlés utolsó Ülései uem is voltak oly táp lálók, sokan mégis jó szinbou akarjak vissza- — llegedilH JÓMCf csurgói követjolölt I térni oda, hol ujolag atyáskodnak,\'családjok május 12-én d. elölt 10 órakor terjeszti elö Csurgón a .Daru" vendéglő toromébon politikai hitvallását. — lll/men.fi[lakosi László kedves barátunk s szorotve tisztelt munkatársunk I)r. Ents Ferencz szollum- s kollemdus leányát, Kmma kisasszonyt oljegyozte magának. Óhajtjuk, hogy az nAlföldi pacsirta" most már körébe. S a napokban, midén hazatért köretünket megláttam, teltUnt előttem, hogy most is oly sovány, mint amikor l\'eatre ment. Azon gondolkodtam, mikép lehet az? Hosszabb gondolkodás után oszombo jutott, hogy kövotüfik-nek háromféle atyai gondja vau, ö t. i. honatya, lolkiatya és családapa egy és ugyanazon sze-mélyüon. Uondoljuk inogjon gondokhoz azt uk, hogy az „Allölcli pacsirta" most mára .--j— ----- valódi boldogság, az édes elégedettség melón J ,8\' \'"\'^l\' J»\'"»\' Somogy megy ében 4 párt- .....? . ...... P. I t.i kuli H/iunkíi\'/.t itIIiiinn lm olt •■■/■• l.ltt l nwil gető érzetét dalolja; óhajtjuk, hogy rideg mi gányát a családi jólét pótolhatlan drága öröme feledtesse el, s nemes szive, tettsovár lolko hervadhattad koszorút leljen szép arája boldogító szerelmében. — Homoyymeyye rendes évnegyedes bizottmányi közgyűlése május 0-án veszi kezdetéi. J — „Farkasvadásxat 2 puskás és 4 hajlóval." Gróf Kwtotics <)y. ur o\'lári uradul- ( inondvH Ra rÓ4zi\|\|t m, ordésxe, kákosy László. május én n.^ol , üArlta\| A\|\| jj..^, kiindult nz erdészeti kerületbe szemlét tartamlö; útközben a mezőn dolgozó napszámosoktól hullotta, miszerint\' egy farkas a/legki>zcl«bhi uradalmi vágásnak vette útját a mezőn keresztiig mire az említett erdész tel használván az alkomat, csakhamar maga mellé vetie a legközelebbi inajorgazdát puskával és 4 napszámos gyermeket a mezőről, mely utóbbiak :U a vágás alsó szélén fölállítva, maga a gazdával felső szélére állott ful a a kis terjedelmű v.igiU- I ban egy hajtást tétetett. A farkas csakugyan a i 2 puskás közt kitört és sikerült azt Kákosy erdésznek elejteni. A larkas ritka nagvságu és i hiiu volt. i — Névjeyyxékv. azon lapoknak, melyek ! a kis-komáromi m. kir. postahivatalhoz az azzal összekötött Kis-Koinárom, Komárváros,\' ! Mugyarad, Galambok, Meronye, Oaraboucz, j lfculíy Karos s Kápolna helységekbe a jelen év ! negyed alatt iiiogrondeltottek: Pesti Napló 1 \| példány, Ilon 2 p., Reform 2 p., Hudapesli I Közlöny 1 p., l\'ester Lloyd 1 p., Magyar Politika I i>., Haladás 2 p., íNyfgyar-iiliam 2 p., \' Oyors l\'osta .1 p., Fővárosi ^apnk 2 p., I\'resse ! Gojpoindo Zeitung I p., llirmontlö p., lleli Krónika 1 p., Igazmondó 1 p., Heti l\'nsia 2 p., Zászló ,1 p., Népújság 2 p., Politikai újdonságok l/p., Magyarország s a nagy világ • 3 p., Vasárnapi újság », p., Über Und u. Mtwr 1 p., Katii. néplap 3 p., Családi kör 9 p., Nc-felejts 1 p.,\' l\'esti ilölgydivatlap 2 p., Magyar Halár 1 p., Bokréta 2 p., Üstökös 1 p., Bolond ....... i Ja........... Miska 1 p., Borsszem Jankó 1 p.,Mátyás Deák 2 p., Kikeriki 2 p., Floh 1 p., Fliogondo Blitt-ter 1 p., Humorist 1 p., Néptanítók lapja 9 p., Zalai Tanközlöny 9 p., Népiskola 1 p., Religio 1 p., Protestáns egyház s iskolai lap 1 p., Köz-ségi jegyzők közlönye 1 p., Zala-Somogyi Közlöny 9 p., Sopron 1 p., Somogy 1 p., 8/..-Fehérvár 1 p., Sugó 1 p., Kislap 1 p., Medizini-»phé Woclienschrilt 1 p,, Posta-Közlöny I p., Vadász s Wrsonylup 1 p., Erdészeti Lapok l p., Természettudományi Közlöny 1 p., Gazdasági\' lapok 1 p.. Gyakorlati mezőgazda 0 példányban. Gssze.eii ÚÖ lap 11-1 példányban, melyekből 44 lap magyar, 11 lap német. — ltélyeyiloy. Az igazságügy miniszter következő kibocsátvár.yt tott közé: A felsőbb bíróságokhoz felterjesztett porok okirataira nézve tapasztalt gyakori bélyoghiányok, illetőleg bélyegokkeli visszaélések folytán, az I8Ü8. XXI. t. cz. 80. § ban megállapított felelősségre való figyelmeztetéssel, utasíttatnak a biióságok, hogy a bélyt\'gtörvény- és a törvényesitott bé-lyog- és illotéki szabályokban foglalt köteles-ségolkuok átalában, különösön pedig az itélo-toknok s a szóval bejelentett folobbezésoknek í», a törvényes bélyegekkel való ellátása, ezek átbélyegzése, a felek által használt bélyegek megvizsgálása, a folok olőlogea figyelmeztetése és szükség esetében a lolet felvétele tekintetében pontosan eleget tegyonok. — Irodalom. Boküldotett: Lauffer Vilmos kiadásában megjelent .Páriti titkok* irta Suo Jouő II. és HL kötőt, ára kötotonkint 80 kr. A szép kiállítás és gyors megjelenés o nagyhírű munkát még aiánlhatóbbá teszi. Megrendelhető a kiadónál rost, újvilág utoza 19. "•ám; s minden hitelos könyvkereskedésben. — Beküldetett „A terméuzottao elemei" népiskolák számára. IrtaMauritz ltozső, kiadja Aigner Lajos. Az Ízléses kiállítású, töiüött tar-taliuu éd népszerűen irt munka ára kötve csak 40 kr. — Mogjolont s boküldotett: Psenyeczki Nagysándor tanárnak az .Angolnyelv levél szerinti önoktatásának" XXIV-ik levele 40- és 40-ik loczkével; ugy szinte ,A franczianyolv levélszerinti önoktatása"-nak Xl-ik levolo, 20-dik loczko és függolék, mindkettő HoborUon í\'. t&nmódja szerint. Ára egy egy levélnek 30 kr. Előfizetés ntján 25 kr. Megrendelhető szerbnél DobreuzonUuii, vagy AigiiurLajo* köny v-kereskedésében l\'esten. . I tal kell szemközt állania, holott ezelőtt 3 évvel csak 3 létezett. Ilja! a mogyorondozés szült I nálunk iné^ egy 4-ik pártot, neve „Független." \| Igen független, inert uem akar senkitől sem \| függni, h azért jogosan hajol a szélsőbalhoz. : Azon is töprenkedtem, hogy e párt miért no-j vezi magát függotlonnek V A független párt- j I nak, mint ilyennek tudnja kellene, hogy épen \| ! így nom szabad magát neveznie\'. Tudnia, hogy tölo is független iniuden párt, vagy jobban mondva az részint az egyik, részint a másik : párttal áll összefüggésben. S mi a czélja a p.«rt- I nak, talán Körmondy volt követünk, mogvá- \| lasztását akarja megakadályozni V Vatry a jobboldaliak többségben levését akarja ellő- r néini, vagy talán azt akarja, hogy Somogy-megye ismét egy lépéssel tovább menjen és a mull országgyűlésre balközépro kicserélt köve ( íek szélsőbaliak legyenek V Ezt talán níind i akarná, de száma által a szélsőbalt nem juttat- j hatja többségre, elszakadása által a jobboldalt pedig nem igen csökkenti. — Somoyt/mi\'íii/r központi választíná i nya: Gróf Zichy János, Tevely Klek, Dornay ; István, Mérey Gyula, Kómesz György, Kund i Jenő, Somssich Pál, Vaszary János, Kacsoh Lajos, Szokolay Dániel, Kacskovich Sándor, j •lankovits Józsof, Bodonyi Lukács, Kapocsfy , Imre, Folly Imre, Kacsjtovits lgnácz, Vörös Antal, Nagy Márton, Grubain.vich Gyula, Mu j zey Pál, Tallián Lajos/ B. Majthényi László, Farkas Iliire,. Sáfár István, Hogyay lmro, Pa [ isii \|liódi, Domanitzky Boldizsár, Id. (Jsorba : Ede, Mácz János, Kiss Lajos köttsei, Inkey J.izsof, Szegedy Imre, l^mándy Benedek, I Pfeffer Antal, Bolováry Mihály, Csépán József, (,\'sépán Antal, Véssoy Sándor, Kovachieli j Őszinte, Gaál Gusztáv, Berki József, CseruU j István, Balog Benő, Kacskovits Mihály, Mai kovich György, Sárközy Béla, Hagelma-. Kii j roly, Tallián Gyula, Baán Gáspár, Be/onki«\\ Károly, Martyn István, Szaléky ?ilok, lg j tíiáudy lgnácz, Bückol Miklós, Lav\'áty János, \\ liazglia Laj.is, Kovács Imre, Kissovits József, \| Vogronics Antal, Schwarz Samu, Somssich Lőriucz, Tallián Pál, Iukey Zsigmond, Botka Pál, Lohnor János, Ladányi György, Andorka János, Kachkovicíi Károly, Sárközy Dénes, Laipzig Jónás, Folly József, Szabó Kálmán, Dr. Kozma József, Kovács János kaposi, Vas-dinyei Hódi, Horváth Sándor, Vermes György, Koharica Foroucz, Gáspár Lajos, Sárközy Ti tus, Tallián Sándor, Svastich László, Ep-stein Zsigmond, Német Hódi, Svastich Gábor, Vasdinyei Béla, Nagy Lajos, Máté Lajos, Kör i mondy Sáudor, Bogody István, Zichy Antal, [ Véssev Mihály, Gaál Dénes, Grünhut Lajos, Gróf Zichy Ödön, Bátor Geiza, lloboz István, I Boroiikay Lajos, Nőthig Józsof, Tallián Manó, ! Bittó István, Somssich Andor, Gróf Somssich I Imre, Gyalókay József, Scheffer Alajos, Froy-stildtler Antal, Lohnor Vilmos, Feketo Lajos, l\'ollák Józsof esperes, Mihóka János, Matolai Józsof, Miklós György, Svastits Józsóf, Kiss j István, Bogyay Márton, Königsborgor Antal, ( Marton Lajos, Szűcs János, Kovács Samu, Nyim, Pál Farkas, Longyol József, Gaál Dénes Hetes, Bolováry Is\'ván Csoknya, Szem-nocz János, Horn Fors ic«, Mautnor Szigetvár, Smodics Józsof, Bárány Gusztáv, Stein Jukab, Barla Szabó József, Szalay Károly, Széchényi Ferencz gróf, Széchényi Pál gróf, Zuzrnan József, Braun József n.-bajomi, Pap József Szenna, Mrav Józsof gamási biró, Kovács László inarczali, Mesics lmro szt. doncs, Lőczy János Iharos, Tulok Pál Surd, Hoznik Ferencz Honész, Fodor M. Hosszúfalu, Ková-csevics J. Szigetvár, Magda János, Máté Fo-rencz Igal, Bodó Forenoz göllei biró, Mózsa Forencz kilili biró, Bapatyai Foroucz n.-bo-rény, Gaál Alajos, Szörcsöki Ádám, Torabor Józsof, Ilajdu Ferencz, Tallián Károly, Bárány Elok, Bodó Józsof, Policzor Miksa, Németh Imre, Kanyar István, Löwonsohn Péter, Bárány Károly gombai, Vargha Józsof, Vor-bai István, Kovács József,, Benkő István. HoUlfoyyatkotás lesz május 23-án szerda és csótörtök kózti éjjel. A sötétűlés kez doto: 22-én éjjel 11 óra 57 porczkor, a sötétűlés közepo: 12 óra után 35 porczkor és a sötétűlés végo 23-án l óra 13 porczkor lesz. Közgyűlést tart a csáktornyai takarékpénztár május 0-án d. u. 4 órakor. — K<>MXthely<m a m. kir. gazd. felsőbb tanintézet ez évi tavaszi mulatsága tuájus 25 én lesz a Hévíz fürdőnél, j — A hivatalos lapban olvassuk: Gróf Szápáry Géza, Znlamegyio főispánja, ez állásától való felmentését már több izbon kérolmozto, ő felsége azonban april 30 áu kelt legfelsőbb határozváuyáuál Szápáry kérőimét teljesítőn-dő^ek nem (<t\|álta. — Sllnwyen május 6-án lesz Chernel Glivér ós Moyer Josefa úrhölgy esküvője. — llöold htre/c. Lima városában 38 ezerrel több férfi van, miul nő. — Debreczou-lien egy 70 éves nó temetésén.jelen volt anyja, ki 1770-bou született. — Gr. Aiidrássy Szóra-tiua niegíinlt. — Grillpalzor-szoborra oddig 47 ezor frt gyűlt be. — A birodalmi tanács máj. 7-én üI össze. — Boriin évi. iskolai költsége LOGO,850 tallér, tanuló 40,039 van t>9 tanodában 1,000-nél több osztálylyal. — Komáromy György, párbajban kapott .seb folytán, Salzburgban, apr. 29 <J(i meghalt, — Liszt\'Ferencz jelen lesz a lipcsei óttgy zenoi előadáson. — A szegény Sarulta császárné azt hiszi, hógy vadállat, s mindönkit dűhösou megrohan. — Anuvz olasz einbor, ki egy villát elnyelt, nvég él. — Király ő felsége 4-én indult alfiildi útjára. — Szomolnokon uj dohánygyár létesíttetik\'. — Rossi kisasszony ruhája a prágai színpadon meggyuliidt s annyira összeégett, hogy a k. a. életéhez kovés a remény. —• A magyar korona .tartományaiban 54822 unitárius van. — A magyar ezüstkö\'csöu kötvényei 30 inilió frt értékben már Londonba szállíttattak. — Eugénia oxcászárnő veszélyesen beteg. — Potoczki Ádám gróf meghalt. -— iCansas Cityben egy 134 évig élt embyrt közelebb temetlek el. — A gombostű 1410 ben jött forgalomba. — A temesvári magyar lap első száma mogjolont.— II ad házon egy földmives 4 évus kis fiát is kivitte a szántóföldre s gondjára bizta a pálinkás üveget, melyből annyit ivott, hogy atyja visz-szaténére meghalt. — Gróf Lónyay Aferaliba kiséfto családját. — A nagyváradi dalüiiuop szt\'pt. 5 — 8. napján lesz. — A zultáuról az a hír, hogy százezer piasztert adott az alföldi viz-károsultaknák, egy piaUztef* 9 krajezár s igy 9 ezer forintot tenne. Az ótssai fé};i templomba beütött a villám. — Pesten a marhahús fontja 32 kr. T á v I r a I. Berzrnczc, máj ti* I. (Krwl. siirgony.) Burzenc/.e és Csurgó közt az al.suki erdö-ben ma szombaton t.»11ja a balpárt majiUis szin alutt puliiikai cic- iét. Schröter és Vidats Púiról ott vannak, •lolojilcvók száma\'nem nagy ; a rend fen-tariásáról ha\'óságilag van intézkedve. S /. I ii h ú ■/,. — Sxer.lán, május l-íu „Kuy kíunyelm.ö lo-Auj" vlttkí\|i hoanloll stiuro kovó« i<áinu klzKufég nlötl Ax ejt hSsiiítje l.ínárdui volt, ki a b\'lbeaxidK Kipeldauomít kitUnŐle^ du. R<v«iní, 8olym<>iy, Gárdonyi 6t Kerencil jál feleltek meg >xer«\|>j»knek. Káldyn<t ciodAltuk, hogy nt eg.Ut darabbau egy vörils allata incll«etl I OltCxOtten juleut m K folyloiu >>, ki fl^yalommel • gnnlxg vAI(o<ntoanAggnl aiokott öltn»ködiil, a uó.tii kiliUuiig illuaiijit a s.axllvog bonyodalms iránti Ügyeimét nagyon megxAvurjn »t ilyesmi. \' — Cilitörtökön, m.ijui 2-án „Uun»ii»n" «ny-nyirior látóit, annyUxor lollott operette, ífileg a knniisKlsknál, kik legiisp ligetben, m» itt, holnap renlvii lebctnrk, vagyis inkább lehetnének ixiuhix-ban, nem ciodálbatjuk, hogy kuvéi -köxöntúg elüti •■látott. A kardalok erőtuljeacn öiixhangiólag il-keifiltuk. Kőinívct mint mindig, helyesen játixott, Patroctui (Kápolnai) úával bgyiiit. Káldyni bár ki»«ú látyoloxott hanggal énekelt, hatott s tapsot aratott; örllllünk, hogy Dékiny k. a. k\'dveseo csöngő hangjában a párdalnál gyöuyörkUdbotni alkalmunk volt. Érték és váltó folyam máj. 5. 5% metaliquos 64.80 ; 5% nemi. kölotóo 72.16; 1865-ki álladalmi kölcsön 103.25; bankrészvények 838; hitolintésoti részvények 335.— London 112.60 ezüst ágió 110.50; arany darabja 6.37; —20 frankos arany 9.97»/»o k• Heti naptár. Május 5-től májat II %. 1872. 1 Ilit- és heti- Katiiolikus nap-j Protestáns 1 J) I nap I tár . \| uaptár 1 ntj. 1«) Ha mit atyámtól no vemben kérendeieST\'^ 1 János XVI., 23. 6 7 8 9 10 11 Vaiárnip llétfü Kedd Csllförtők lMnlek Sxoinbal F. S. Piu. Jhiios f. ) a Uixolla ) \| Mihály ) -p Áldozó osiit. It. Alilnl lle-Milx sx. f. 5. flojate (iixella Ákos Áldozó estit. üormiiia \'Adolf R M Sorshúzás. . \'27-íu 2, 64, H2 13, 81 ti\', lf», 87, 60, 8\'J. Ifi, 28, 34, 81, 65. Kclelős szerkesztő: Bátorfl Lajot, Dunántul gtibnaplareza. . — (Oy. K.) Gy6r, inájui 1. ítuxa írt 7.---6. 70 kr. Kom, 3 frt 30- 10 kr. Árpa, 2.85—4.50 kr. Zab, 2.10—2 fit. Knkoricsa 5.-4.60 kr. Köles 3.20— 3 frt. Hab 4.20- 4 frt. — kr. — (r. I.) Kesxthely, május 1. A városi tanács jcgyxBkönyvíbül kiirt gatmairak : Itnia 5.ÜO-6.70 kr. Koxs 3.70-3.GO kr. Árpa 3.-2.80 kr. Zab 2 frt 1 frt 90 kr. Knkorioxa 4.—3.90 kr. Tllxifa kömény 17 frt. Sxéna uiáisAja 1.80 kr. Kuxasxalma 1.10—1 frt Árpa- és xabsxalma 1.10 kr. Id5jrás : kellemes. Termények állapota jó. — (r. I.) Csáktornya, május 1. liuxa 6.70-6.40 kr. Koxs 4.40—4.20 kr. Árpa 3.60-3.20 kr. Zab 2.30- 2—kr. Kukoricxa 4.60—4.20 kr. Kcinéuyía nlo _,_ \|,r. Időjárás igon kellőmet. Terményok állapota eddig igcu sxép. — (8) Kaposvár május 2. Huxa 5 frt. 20 kr. - 5 frt. 40 kr. Koxs 3 frt. — 3 frt. 70 kr. Kn korioaa 3 frt. 30 kr — 4 frt, Árpa 2 frt. 60 kr. Zab 1 frt. 80-00 kr. Hajdina 2 frt. 50 - 60 kr. Egy öl fa 8 9 frt. Kgy aki bor 5-6 frt, 6 borok 9 12 frt. Kgy meUliul valrt boöjú lO—12 frt Kövér lud párja 6—6 frt. Csirke párja 45—60 kr. Tyiik párja, 1 20—60 kr. — ÍV. L.) 8xombathely,aprilii 30. Iluxa 6.80- 6.5Ó kr. Koxs. 3.85-70 kr. Árpa. 3.--2 frt 90 kr. Zab 2 frt -1.90 kr. Kukoricxa 4.50 kr. — Varasd, május I. Iluxa 6.-^ kr. Koxs 4.10. 4. kr. Árpa 3.20 10 kr. Kukoricxa 5.20—4.60 kr. Bab 5 10 kr. Hajdiua 3.26 kr. JNTylltt^r.; Néhány <xeréuy éixrovítel a képviielS-válssxtá Ügyében. Alulírott bátor vagyok exeunel a letenyel balpárlnak a k.\'pvis»l".-vál.n/U» körtri tanusitoU i\'ljárátát a nagyérdemll köxöuiée tudoinástra juttatni, és h tárgyban e becses lapok olTaiélhoi néhány szerény kérdést intézni. Sxllkségcs-", ho.;y orsxágos képvitoIK niü-vclUéggi\'l bírjon V A nílWeltiéget podig a hölgyek iránti lovagiaoág sxokla Uuus Uni, és e minőséggel Remete llgyvéd ur egyát-ilán nem bír, mlrCI a leta-nyoi értelmiség innoságiit lehel. • 2. Igénytelen nézetem ««(int sxilksé\'ges, hogy ax. ki egy egéix válanxtó-kerlllet képvieoUsére vál-lalkoiik,mindenek elíill maga jól rendoxett vagyohi vi-sxonyok köxött éljen. 3. Hogy ax ily ügyvédi praxisával fölhagyott ügyvéd a kc/.ére bixott pénteket cliensoinek vissxa-sxiilgált.\'issn, mielőtl méltóságok után töreksxik 4. KI nem mulasxthaljaV«i)rok irója annak kii/lését, mely „xerént Keiiietc ur ex évi márcx 8-án oly öltöxethen jelent meg, hogy cxigány muxsikus-nak tarthatták volna, vagy tán csakugyau axuk köxé tartoxik-eV II, i. sxabadjou reu.^iiylenem, hogy Kemet* és társainak fondorkodásai siker nélkül maradnak.; mcit hisx bál\' Isten vannak meg férŰaink, kik ily fuudurlatiikat maghiusitani kéjesek KltlKDFKliD JAKAII, gorlcsáni kereskedő. Jószág-eladás. Kgy 308 hold szántóföld- és 48 hold kaszálóból álló tágositott birtok Somogyban \'/« órányira a szigetvári vasútállomástól, a korcsma-regáléval együtt, vagy a nélkül, igen előnyös fizetési föltételek mellett, eladó. Közelebbi felvilágosítást nyerhetni llexa Pál ügyvéd ur irodájában Pesten, ros-tély-utcza 2. szám. Azon kouörHÖt, moly olyan sok orvosés az azzal elért szerencsés gyógysiker által ajánl-tatik: az altesti szakadások (l\'nterleibh-Brűche.) ollon, Mchwnjribnn, llt risnubnit Sturien-i\'KH«\'r Gottllfb készíti; s az nála és az alólirt raktárban kapható. E kenőcs ogyátalában nem tartalmaz sommiiélo ártalmas alkrészoket; ■ legtöbb esetbon a szakadását teljesen meggyógyítja. — Ara csuporban: 3 frt 20 kr. o. é. bajor pénzbon. Raktár: PeMcn, Foruingyi. F. gyógy-szortárában. ) gyakori i ) lcginakac Titkos betegségeket és te netetlenaóiret, j (elgyengült férfierőt) magömléseket, idillt ayphiliat, a Fegmakacsabb börbotegségekot, gyógy it C gyökorosen és biztonsággal \' ft 5 frt honorárium mellett \| hssksibki a. 0 orvos, sebész és szülész, Józsqf iAhercseg ^ x ó fenségénél völt uradalmi orvos. / 0 llendel 9—4 óráig Petiten, s g Zöldfa utcza 20. szám az ud- ^ 0 varban balrá 1-só ajtó. (T) Díjjal ellátott lovolokre azon- 0 nal válaszol. ) V rovat,alatt köalöttokért íeUlo«á«et s«a vállal a m* H X R D B T E S Él K ?]iifliD(inm!^(í3ffrílfdjpfÍ5f\|iirlr Ht i\|l gcfotgl ffrr \|(Ci» Jlinb, ob \|ung obtf alt, ob tciifc obti a i jti-tiit* ft<f<M(l, tvo unt bttJrtig mannin\'.iiti íulrooljl loátt unb ju (old) bitligcn í»n Mrfaufl \| ii finbil in ttini fíin 5u>itb. S\'crfitietenr inlmflanlt n>if\|(nf4i<tli<t)< €pi(!í (ür bit ődml\|iijcni>, \|o űiid) (int i: un taft Íiiií-t wabl von adtai inlmflanlin 9(fca\|4afllfi>itltn fút Hinbtt \|tb(f Kllcrl k. k. • «<i«lwa iíIIunm Vi»a, t tcili tt. 10, 8a^fcí<ktfití.íd4(n,eufl<.t,ltta.3ii ntr.CaliB S". »". ». I. I, í, 4. I BJ^W MJ, mi\| „t ^Inic^iuni. • U»\|(Mtd( HapKa. l CUtfft.in. «0, 10. I0,[«irt« ifcj ti, fi jj, co. fl. I. o. (•>, » I, ». \|e«Mrl4\'tiit. ff, I", jo. Jo. M > Rtei. Watt u«: 1 Ciaa rr„ jo, o JJ.\'"1;1\' »\'dt. r t ItoiIcU-ertilt, \|J (t 10, JO, W, 80. t imt «l«St. ti. 10. >0, 10. Hfe^í* Itta. oiii dljuim. R l.» Sí .iiWil.Ji\' tlltB, h « , e * \|. i.so, 1. fc-tfuBtl. \| P. I.M, \|, s, «. niSMF* itcmnlta, ltemmtln. Bleüwn fi""* i\'«inii«, ftitlriiiiai, taktUatfrM\'u, A«f ITorniU^ l»l/Jfalrlilf „Bt , t(I( a»«i«Bntlc lt»t »lí!" 1 1H" \'""Win far unnilUntijr Miau.-, e l" c»ft .OaulfUB). r. IJ. ű, \' ^\'"WktM J\|Wrt űuf Val. tr. P. I», ) TStT" J»- lJ«t "iiíili anjílátil. 50 fr„ \|l. , 0S/T" fi"," ( P«fU4ta t«IOWf«4rl IlIín}!. IU I r- ®<(\'C\\>4(uir rtc ». KJa\'t mii i Oiir.iJhn l- tl Ki Dlo I. it. 40. tritf, * I S\'r, t. 1. Bili atljjirdl. n tl, Űj»Hia ur.t ®(H(tr< i 1 21. ír. V., :>, fl. I. \|.\|0, «4lfl, ... ... _ i>. 9o. n. 11. .luíaónxcn-ín lm ©ifia mcfc Ht 14urtr ircn, 1 Chilei rt >•■ • wrí/i\'i" hj4 -ír-Mc ti to, >....... •4>e<tft i-!nífj»i uní atn.Xj: i ■ lift íit -juj rcű m n ""A íJ B\'KÜ. ■ • •ÍMTI I.\'."\'Í5,\' VI,\' Vi,ír.\'e»"\'.\' i \|CbBt irtm Ummi<t\' lénnm Dini* <»(«l.ní K^ii Icmrnl ■ h« »<»<„ u.-l »llt<t!Jt!,i, i tiu,l fl, l^rúlnit lián \' I lliiJ -0 h __í ft W. í. I 1 \' ferítf a M1"\'Aa,É\' P\| Hl i ►í iUtT" \' "" ■ :,»ftiur«nt ■ Íí\'l.í I^JclnMitm,: !^. .-,.< # -• ® SW" Jí\'j"4? ti>.\\ i.\' ,s\' etiMtfi.^1, a 8tl(l« In i)TÍ\|m (IH.\'-JH. IU I AlUil. I evio :0 fr. \'Jtff .tátim. l»Mtl< mw „,,„ „ „bjS\'ís lííST" Ü^"l\'TÜírratfhan\|t und I nlorlinlf^Sg\' a-í.\'?. JoOTRfltí. tfnt d«« Ullcnl cíi" n r\'í""To ii1\' m\'......... j«tut». ii# ("a"..... ....... itinn lcnr\|i\|irl«i ,-üata .icrju: inlciliiu,). jt. m -------- S\'utt.fi (i i, íj,, r iui» flapt\' ítsr irurt: i« itti ■a^ Ijtt Pffetbitr, >ur ill (ti •» \'nrlitli i: •• , > n-F> i, ■ ». i J«IIÍ^I fluí:cu;n ujj jüí KV ttu\'i III r "ín \'. hím olcinl 411 4.IUM1 , 3 ".tllíl 1 íl\| iíanf ; t.ft I . [.« j . fl. hl\'\' JJ," ■?1\'U, (ffrr tűnt III. I « aniw,\' ö^J^MIiaii Vc<t<tJbn. y h.^Hi, a_ 1. 1, ?\'(if«iiBiíií r«tTá JTHI SÍ" • BrptJii ; i i >H \|(tcl Ht\'b \|.»\|(D f íitj:«l (űr ;<f;n Cl \'{I íTftKI 11. :o, W íi?(Ili( ru<l Ti »>, fl. 1.30. uní SntBsti\'tld. \| }i fími\|4. fr. 10. » Ii 1 I S III ír d 1 t:d « Rtifift. t fr - ti lf. Irtr r.<M4t •J-TI, <1< -n> Ili I iaííl ml guttH. 3Wí:: l.vo. In lit ecill fl " 3 ö\'""\' Jt^P" «<-i\'i<i \'U..l«:ctnri. 1 CiíiííJjrUjnl\' ■•r » .\'■ fi IBfn, II ni!. In IIJM Ad / tiilcrnt\'t cli etl.ííl ?o \'r W "A ««W> ii l«i»Jigau«n!»M, <i lf n<n i\'.iNiuiilitc, n«,9fi. iv(1 41. fcit «>■•«•» lil Rbk kfrecji. Der kleine Zauberer t»t \|U üilfn, i Ct 11 ,:n\\n Rtri.u «.. fi ^ Jt»w«»<tklt«lrii T" J * f ín n T M^f.yj Villlf * i.iil •• II M* iu t.» ""yfi :t faiia il «u\|.\| litirlitff aat ju\'"^ ,1, \|\'l\|i ia\| Rci t«l.í»Hir 1. I.f- «U<! tl Om e.íie\|Jl«\|. ».• m ílft . X«i -iMcik >ui(» MnTflit. lotr V\' i\'tfl « . r c» .1 • TDO leB I :I«pf«nn-J itln, c> 1". Í. e......^\'ífSSrstoTW s5s»»WS.V W Uí Imk rtjd virfitlitinr ~ Unif Cftürt iinbatr 6pi«lio. H\'"-1)" •\'if\'ín pinjfn cinug inib ulldii Miff irmrf\|.:nt\'fint>; ip«6, Wirjil <a Mjoji fana 1(41 inrl (f.iarrt n«rl«a iinf »íf«M(dwflí!pi{it. d\|\|{ „ity bcnann. n>»rt«n (ínnen hTotrltf\'ll £\'"t,<\'""e",: \'<t\'"lfl8« !u VrtilbliMlir, lucldjt A\' W«dmannf itSirn, ^iintfijlinöc M. ***** -fn«Mfi«T..—-. ----------rrfii—wII- IIIIM—nririiiii !■■■■ 111 •KX^L+X&H VB ■\' vn maciim iihc1is(<\'Ih>ih!»> prolrato JErflníSüHsson. Er„p:aui0». Kein Zim nerputxer mebr. DIo nnagcieloliueltf Zlmmerbodró. QUuapaal (mii Ri.i^ufi, ii<I4( \'ibiJ\'.-\' .........— K«f<»: \|Ein Sieg; der Wiesenoohaft ""------AChem Pilatrvatlv. biI4«I Villa ma.t\| Ka jlaaittTitn Mai faINV.\'íl\'i, V V tja-lanj tlnt tit III Ml Ift. 1 ClUJ llodf p-Wlohabiint* ftHH ..(1.1. Amoriltftniiohes Patent. aa«na», aohSn wtlaa* ZKha* fiaa mi leitta :t (»(»u\'4 »iMi»ú«;i4in amin túl i.\|lt R<j\|f4«[..- .inH.fun H D!ua6. tanfi an<Bltl\|ill4). 1 «IUi M fr. I Guldcn 50 kr. ein Dampf-Appsrtt lm ílllnfiflie.i íir M>dMi<ti<ii u(l. Uat ilitil 4 \'ií BpItAUr, BohnUD, Aam «.r, WrrkxUttaa, WoUnalnm.r, \'ml. «j4 Balosa i.ilr nif4iat l\'l <in l8.-\|\|;ifBci \'•H auMIct a (tcfJtil, l» l<\| fii a l iijinMBl t(t .1 «M»<n fiaa. í eni fc\|lrt »«•»• £«\'in!iflt»al.«.i\|.Bi 60 lf. \'«(aü,iiat fi \|ja\'\|ljai<l.l NZum Sobutze der Perion un» iui eirtifrb.il Ii« (y\|,\|fail)ii»l p aarrll\|li4 atttotaMi. fiai «aic íitíMVI jaajm."! ia tií»ra; Hi\|(» fl.l tl, atatnXI. írva L«f»aoh»n>.K«volTor aill €1>»it. \'Ilit /\'ftarjanj ir.» i^rn«a :i4» fl<tfit C4\'t\|\|f, Non Ilii uliri f.-a DaHfa. I Clíá lf - - I IU » Taaotaoo-Plrtolen, (fia fimjlati, 1 Cili " \' > . tettfOia1\'! II 11 \'. L«bouarrtl«r UUt TodlaohlA(ar ir« II ifl\'la ■> B r Maa\'. t i;\|tia «.. .. .....------- \|a in clitun I íreli 6I<I4< (annl Ka»Hlaa« .. ,. Eine Wohlthat ^ mull aa nki-n Cl«,\|lm iiíiill.l 1 r4 M <<f\|til\'irjn\| a-t aii tattal >lia tbu ti Blllitf, «an r«aa lt»r Ilit! t«-ití» \|f» .cal lalír{rf < a.fl n jji 1 t>»» 1in> faxn II jrnJ aalri4i cltt l<.h tn e^iafr \|l« ttaVvnj «r (alllr. art \|W0t a MiftlMa tl\'n\|i. all »nn t I tiüf (• f lllail Nouoíto chirurglsche Erflndung! ZncllaohaBolbat-KlyaUar ailitultmaiti, Hl ílaKt.i uní vikj4i tn « i\|ul»fn>» 1; lfH1 . _____ - .................— - ll(t«l. aa> aimait blthl ».t(litr !, aiit (\' Hrf Ml I fi Hl tUt jtMli > .« .•! aa\| TI1I1I JaPruai al \|.Bii jiwlj ia fnaiai 0«\'f f«4K«. • Clili J í. Ein intere»3ntcr Federhaller. III Cl. Kit. íil\|u SOétílira III. kai Wltl 3alla« vlKr I4\'l »t >m Ha ltJ. bh aifj! I\|ai 0 (1.1,a Ht •iltldiidtn iVi4anl tt ilaia .Itítfiiliti .a4 \'licaff mii\'i Uftta. t«o»l t-l lifli i 91 •, dfa rtfratl Wrl\'l, aaf Ikraarl» lm 1tto «nk ti í.uulil « t-«t< 14 aia\'.l V" vTHIIil >.r<k i F\'tttflfili Bl4 kltlullüf Mi Jk«t, I Bt Irtilll Ni t\'f af kll Ilii etiltf 10 Wa»»ti«n»iH. ra tl J»fr iBi 9nrir:>r.ta tia á»l>»« l»tliríitm til fiilc likllknid i l aul Illatat 01 n.1\'1 kfr, t. 4 11. ar, tli Sulttvfiien Ifi íitti;. ui uoa hH Hl Ím \'114(1111.. \'aan.fjn fii íl,-tan\| -l> ki- niirtfii M( llnlt filliklj 11 ul na Uaa ni latpItMra, t \|ll\|» eiútf lifel A 1, \'l ta\'((i » a.\'cli.i\'t Havannu-Bouquet. " . It tini f tr. dliatT\', niaU<4 tU Hüliflf tflpni la \'B 11 (lm tdli .it.a i taial ^itJB !J.?».\'5BII ti:; llliniln. r.tff .\'<11 — ---------- Otnlna:.vi\'(B\| witk iu\' kft k ai \'jtlnU.lt Pr\'(i4i n» a ul \'tl ( Htir-a itt 10I\' eitttVili. QIbi úU\|4f. Ital i\|» \|>r eobnainlfi:\| \'.aBJ k;l flaui\' .U«\'\'m.Í?--«I \'"\'Í7l rali "."„hVi..\'" "»•«\' ní i: k t J4«a M ari, tat if i,M,»(n t,i \' \'•« la k-i Jal.vi fa la fan., 1 eiuí Hol :oir Tall "!.■, . " Elektro-galvaniaohe Binjce, \|tifi4»tn" .4 ..... .... • lm »Srf>ft •t\'l\'lifli, (ilr likin Vtrnfd tn • ntt»«lf lJl 9 9\'l\'hta, •. .. t<a. i..ríi„",Ü!íi1?,ií?aSa „ Media;niflohe Theereeife, (i\'ia aalti t a mMXna\'it i , iclif. llukH.i-iallf rtl kftu in fa l\'ar \|ir nt.tr* itutll i «r. t)\' \'I In !>tu A) ojt aul Dm i>. aaíltrut ai I Itt Mil.\'lt ti t\' tl • to M4\|a(u;4.a tMlír: «"><! "\'f «\'iltHkirt \'vltfuni kai. u ti - i-a aa- \\ Ullrn afli dUl-, Mki aii. a.\'t «•(>( . Iil\'ta .-Ultira. «..»<» :c. Jia JeI4« a a m n r.ii f it <■!(• Ir. ub> te.tl at\|lU4trlilll i \'tlti aan \|.i i i-ca iai\'.(;Mia. Luftpölator, u tat\'.lr>\'tn :a"t »;i\|nlin. \|i a^4 llr M. 1 ii t.I-a"- » }i, a,..- na- Iliit tnt4 l-rr dia ,\|. »•««. Irl • ■■ » !« t»t l\'il«\|l nttkia an\'n. <11 » 1 a> Ali\'t Iftd In k ( vÜ4tt anü\'i-. •—-----.------tlulirai .llrt-.-B. Blrnta .Indtn :< Prl Ulnki-B uak U.iratlrma aniaRi.itia I «IJtf {artal flalwl ur.j l> fr. Koin Zahnsohinei\'z m\'ehr. 3tkir .•Uka\'u-ftl, kiití Kkfurra rHr Utfll\'uai \|u»t\|»«rn. r.iit In tlais Ka rakH (tktllt Ibii .. trlal lai a um 11 ta lalkta aj Metl i: tl >.l aul kafit kai a nm I il IjrtBI Mllf* fenti k ll II I.M. Peraiiohen naarf:;rbemitfel, ■itnr>» an\|ta\'\'l\|<f>l4 jta.\'.l fl\'Jt ra4 BtlitkfB kiaaa atn liknoi) ) ,iM in 111 t.an; t\'IKMI \|B\|lri<k tii aaiilil J.\' iltil.V r KI lil rcn fJi4«. um kiiiltitaat i(l a\|Bnl4dtli4. I Halién jaaiiai ■a>tlfun\| Itt. Zabiiperlenü tinflmiii Ifi i». kit M» Ht.ta I4ia In J»(tr \|atl (ttu 3UJIHI Iji I NI S\|:i(a illír e, aitt. ll\'ik T al ti 40 t í. mektn I»\|IÍ. I jlnen mit .snililúnj 10 tt. Praktiuohe Erfinduug. I MI4 fl tl atlan\'ta. I< i Jlnl ai\'ulm [u tr. I\'. Btl.bil l,HB k.\'t kt tn » tl U IMr. t aütl f I k il\|i Un \' a> »1 ni, -Al i aa Ijltl\'. t>nrí> trlml\|.t«ai ti-.itl \' fe lia Riafltr .„ , . \' "ta\' .aaiiBklItfliií llt k." i I4im u Jlr.t . I II 1.1 \' 11 t\'n WB\'m ..a ttk-lnita fan i, (tinit n, nt(4 ■ \|aata\| <. ta \| tanít t in i Ui. ......«... ui,.Jw .„! •„,■„,,„í;,;,* ,„„„„.„. »>tf«n..li ímftl (Inb Ilit lit tPlliMl.lt; ffl.nü.^. ,lnal£ oua Mlbln in Ir. tifin.aUn »..litl,\|i m lil.n " FBFEHiWAro in WiESÍ; J.irntfrftrnfte tlr. \'lak tlt \'t;r.-l\|i.i ,-vakarnl a. ml.>i tal 3atnin tnail tr -i.) f., a\| fit \|<v in l l)rt .likai trvatlia JltKl natt CAaui 0 It Palver gettón FuKHflcbweii.8. ritltl tfhi\'lji Ul \'ift.: en . Ij<n kit fint Í»I l.kat<k ir^utlia 11 0\': wajiaikmi \'eakmti au4 Mi «xl.»•tum. i ■aél,\|aa\|. « nii\|(ak ú. 3 We-alt, 4o M leen-\'l\'ropt\'en. kat4 Bt\'4t atflJ\| n ><\| le.li vtaaifl. \' t»\|. ancí ika an.l^.ilj\'ii\', gittit.,na, Cali(t> litflai Üt\|el\|r, I ,)ia.,a (aairal ■ itiilunj Ki fi Einiige Hilfe llt h4«kPti:.iki B\'fí: «"\' »»t4 Ht laiIIIK iiiaB(l.ikit töatr\'t n >■< 4ttíli4f llrkll jani .li.lt Btikta J i it.a\| <Ct» t »tl tcfltl \|l. J. 0 I. Horkulon-Eo ,u. rifltí lf \|\'ifl\|l llr • an: J ji i\'a\'t tm ii. c t , . iilt í li y t jireu.\|<I \|d k ::i ,iuk (llifta, titflnitri lek t \|4ia •<» -at (iftia »ta. 4( kii Aullifftn k.t Qtin. kt l 141 \|<t t. : »a.(>akiaia i?i\|Bl»-a uak ttrklntut t.tti ta.\'ll.ara. I BUti.i lamm tlaoilJ .j Iu It. PiaktUob und biliig. .ísn TBJlVtntífn ittr ftetltalt rla iüiui \'t >l>\'4 rmlttrl «l\|katil <a.. atl ta f ikn atai r Ji\|(tit un -Hat i)ia\|itl« nif u ÍVtir. ilt vak rlfltrri fal, tüll \|uliaiafn In tl.irat 314(4 <larUB fefla klcl Tt It, um aat.a f.»tl M It. Noueite Zaubernadel-Büohse. II BIII Ka\'tlkíl4[i, (itluQi nll to IiIbib lit-tl un tBjlifAia «il»e\|iuak(iB ui> m.\| riiK « tt\'AI\'iBi, ti\| maa \|tH atB.!a\'4li «4itl aa4 W mmtia \|aa tt.t dn tcaiatm la < 1 \'aan. Biil I kat4 ka" Meflia rttkültluak lal Cu4ia trlratt. > Bá4\|f It. Fliogen-Aethor \|lr ílatBir. 4.B, «)!•■! :« ta - -i i(tmrl(4cr ■" Ilial \';, eina-í ik itcjit __llászedéstől mindenki óvatik !) ^^ Azoir imgyHzámu hipktmdiiyok közt, molyok killíiníiscn órákra vonntkozimk, nümolyok igon cziozoniáauu ds azon bzAiiiíIAsduI vannak kiilllitwn, hogy a vidókiokot hálóba kcriUök. Saját órilokóbcu óviikoiljék mindoiiki oly órák mogvétűldtCl, molyeknól nz eladó riMzúról kiológitö biztouitók noiu nyujtatliatik, A tóloin luogvctt órák totazóii szerint miiidon időben akár viiwznvctetnuk, akár bcc80róltotnek,.mi a jolo a luga/.igori\'ilib bccaülotoMÓgnok, I UJKOH CSODÁI I \| azon kitUnő órák, molyok kót\'óvi biztoaitók mollott aduinak ol, kóvotkozó wokóly ár^I.. nagy l\'orgaloin kioszkíizlóuo vógott; oz okon aonki no muláazsza ol az alkalmat, ily DÓlkUlüz-hotlon tárgy xuoguzorzóaóro. Minden óráért Jótállás v&llaltatik, agy mint órásoknál. Kjfy iifOH an\'p II r o a r. i r n omnlloH citimU\|>\|inl I írt 30 kr., unyaiiaz liiioin om.iil-\|iürcxollánból l"frt UO kr., U\|{yani« ó r .1II t i t s «• I 2 frt 80 kr, 6 \|j r o s « t 8 v 0 I 20 krral ilrAeAl.b aiíncn kiállított naKy nlnku «» 1 <•/..• II A 11.1 r h Irl frl •.\'<) kr., ugyau** I„\'űi. .Ii»c« kAllitáibnu órHIItúaaol 3 frt 110—1 frt 60 kr., uKyana» 1\' 0 a t o 11 a x A 1111 a \|> p a I v.tKy a r n 11 y k 0 r o t Ii o\'ii viirv avajeii I a r n g v n 11 y 1. y a I - óralll.\'«rl .\'), I», 7, H frl. » a I o i.-ó r a l;\'<mból, llvtgl oril^kkal s AUvAnyi.yal 2-2 frt ÜO kr, nagyobbak 3 frt 20 kr„ 4 fit 601 ogy legjobb MOrvcxotfi a a g o I u\'taió-íra tokban\'a íbresalövol 6 l>l \| jól aabrtlyoll ivAji-xi /íoborak 2 óvi jotnlliiaaal, caliioa foglulvajiy.iyal, ós nj-araiiy lancacral -1 frt (AJ kr. Miiidon aaobáuak vagy loroianok disxéUl laolgAluak a lilroa bícai ingaórAk b napi jArui(ivi-l, t-gy 30 lillvolyknyl Iioiikú iliazoa axokrénybon; ilyou i5ru csak jArinlívul lil frt, (ItSmSvol 28 frt. Angol zseb ó r ú k ___ iliiomnbb Miokol- vavy nxabatoa (prllcialon) infivol.\'fi M jóiAlláMal pontos jArAsukórt. Kaok a logblxtosabb órAk, molyok\' addig kiállíttattuk. ,. 1 i, r \'I frt Ml kr., iigynna* arnnyiival vdxvi- 10 frt M kr., krialAlyltvoggol. 10 írt f>0 kr., aranyoxva U frt kott3s borítókkal, aavonot 13 frt 60 kr.; ugyanax mogara- V-M 1......... V\'\'!\' í "V, \| x-\'i r A k koltSa mfivnl, cxukiifíc Ara c/.elölt 40 frl volt, most csak 1H frl. — 11 o r g o 11 y-ii r A k, dijxoson kiAllltva, krjstAlyUvuggol 1 f 1 frt 60 kr. — Á Ii g u I 111.8- nyoicva 11 frl M) kr.; amerikai \' " \' \' . \' . \' J .„üvol, dnrabin 20 frt; K e m « 111 u I r, knlt-i nólkll^ 12 frl 6ll kr., ugyanax a legfinomabb iiiluűsúgbeii l-l tt\'rl, ugyauax lognjaUb kollüa kriatilyllvcggol, örák. kUlBiio-on linóin a jV,\' \' «« .\'.rf.-1 <.yi»lnt 1 tók 10.\' rt.\'X) kr.. ugv.inax, logtinoinabb Iiorgony 13 frt 60 kr. - HlSlgy.í rAk flnom ó» dUxoa; dl.ja 12, 15, 18 frl. Kxekeu klvllf mlndon- bugy a gópoxntot látni l<ili<-«, • W ■ niáalml: jÁ sxabályxott na u ára I r A 11 y t 8 v 0 I, Mcbbon liordliatá s mely után. minden riiAs óra igaxitható, 25 r. féle, itt meg nem uovoaott árak olcnobli Hroii auainaK, / ^ , . Óralúnczok talmiaraiíyhól, legújabb, pompás mintákban. r a val \'di aronyláncxok által semmibon som axorittatiiak liáttvrlic, mivel axok mintában tlkéletrVcu utAnoxva vannak s ax aranyszín mindig megmarad. mi-yo a v • ^ leifliuomabb ind 1 frt \'>0 kr, 2. 2.í>0 és 3 frt., I db. lnis</.á nyakláncx, vcloncxíl; I frt,80 2 frt., 1 db. Iibssxá logfinomablmili 2 frt 60 I db, rövid IAiiciC 70, .»• kr, 1 t ■ » \' flt M 4 jrt., \| db. valódi 13 latos hossxá nyaklánra 6 f,t ím- 0 frt A\|»." \' . <a 3 frt .MI., I ll\'\'• -V1nl,;;;1i\'i I;1 Vinlények ,\'<\'1 \' 13 ,Mo" ,\'"lMl,;11 8 r,t ^ :f K\'y ,H,k"r kUliln.\'ólo ókArmárgyból (iO-kr. Miiuiez kapíiató: HtLEDMANN A. uj, nagy diszlmzarjúban Bccsbon Tratorstrasso 2(j. axtua xttiMJ/r,: .\'.wvní ^^^^ruíjüaa^üs-c TÖZ8DE. alulirt czóg igyekezik TŐZSDEI SZÁMÍTÁSOKAT eszközölni oly köteloxetUígok alatt, minit olönyt míg oddig non) mutathattak föl. "MagasAllAsu és az Üzletbe beavatott ogyénok moghizAsa Altul, vagy a tuhbsxör képződő Arsxök-kontő, és Árcsökkentő tAraulatokhani résxvétel Által a caég gyakran axon liolyxotl.cn vau, hogy a t. bixo-mAuyxókuak gyakorlati tanácsot adhat. liogy mely hitelpapírok esnek hörxol vAltoxAa alá, s molyokkol a mindenkori töxiilirAuyxAat nyereményre fordítsa. 2. Naponta loszAmitolással a hivatalosan jegyzőit pénxárkelotnél, molyhox BOO forint elegendő, hogy mindönki 25 darab értókjogygyol it tőzsdei spoculalióban rcsxl vogyón. 3. Mindou Általain vásárolt hitelpapírnak nom szllkségos mogvott lenni. 600 frt fodoxékiel mind addig hosszabbítás alatt maradhat, inig a kivAnt cxól elérvo nincs ín exért eank H porcxciit zxámittatik. Kiat\'hh fodezéniiél (I hosszabbítás töxsdosxortlliig változik naponta. 4. IrodAin t. hlxoináuyxói, kik a vidéken laknak, ininden jelcnték-uyobb órtoslttotuok. 6. Pénz 1 frt tói fölfelé 7 porcxonttcl n három napi felmondásnál kamatoxtatik. 6, liogy csekély betéttel is majdnom bixonyos eredmény érethessék ul, n portoxatok oredményo olég vUAgosan boaxól, oxonnol lóuyrŐI táviratilag (762-3,1) \\ mAr alakult c KILENCZEDIK spcculáló-társaságot 100 résztvevővel. mognyitom. Egy résxvény > résxvényjegy utAn, a többi 80 porcxcut két i nlo iniudon ogyos mán kiiratui fog. ttvovövul tudatlk, 100 frt j a bejegyzésnél esik 20 Irt fii ■xlotfixotési ideje.a inogtö tűnt rondexko svélélből mintegy 7.000 frt mindeiikorra böizei iráuy/.á»ra forditlatik * minden moly gyors hasznot hox. A többi, vagyis 3000 frtou töflBT 100 darab Horsjegy vAsAroltntik, a sxAmok köxöltetnek A sorsjegy német-a többség hatAroxxa- meg. Minil köxöson játszik, a nyeroinény a részjegyek szerint osxlntik azét, széloszlAskor mindenki egy eredeti sorsjegyot kap. Mlndon csinált (Wlotről minden résztvovü értesíttetik, minden hónapban szAmadAs\' és pélixtAr csinAltatik, a a haszon axiba.1 rendclkexéaro adatik. Minden hal hónapban feloszlik a társaság a újból alakiltatík. Mindou réaxtvovőnok joga vau a könyveket a kkssát megvizsgálni naponkint. A társulat Uxletéi.él liem sxámittallk ogyébb jutalék, mint a tiszta nycijomÓDyből &\'/„. Amint a 100 rfozvényos aláirt, a társulat megalakul, mindenki értosittotik, hogy báróin felügyelő tanácsoat bízzon inog. Kik a bürzehelytol bár. távol vannak, mégis gazdag iiyeroméiiybon réazesilluok. Kivonat a sz&mad&sjelöntésből. Miudun 1U0 bulizotott róazvóny után uz általam alakult a vidult speculátió elsó tárHUHágániik egyes lúgja kót hónapra lorlnt u második társaság ket hónapra 47 frt tiszta nyereményben részesült! A ki iipiii mulntoll LÍrauUtokuak uiég ax egyhavi idejük nom futott lo. PLACHT J. B„ Complior für Fonils Spcculatloncn an dor k k Wiener Börse, Wien, Sladl, Renngasse I 2. Sllogc & rí1 f » % A bécsi bizományi-bank váltoUzleto Béosben. KohlmarUt 4. kibwaát IGBNY-J EGYEKET alaut jugyzott ajrsjegy - csoportokra, óa ozon összeállítások már azon okból is a legelőnyösebbekhez azámitundók, tnivol ogy ilyen igónyjogy tulajdonosának avton lehetösóg nyujtatik, valamennyi fó ós iiitillóknyorovónyoket ogyodUl. nyerni, ós azonkívül 30 franko aranyban és 10 frtüt bankjegyekben, mint kamatjövedelmet ólvozholni. A. csoportozat, (éveilkillt Ili IlUZáü.) IO rrloM hu vi rémietek. Ai utolsó rcaílet leílietése utón miiideii resalvevö következő 4 »or«jegyot kap; I 5% 1800-lki 100 6\'i»rliH«»t» ulli>niior-«j. K>,.(, l\'ónyuromóny UUU,UÜÜ Irt, a\'kihuzott-atám »■ ó. frUal vásároltatik viasza. 1 3% í-f. (ürük 4()() frankon óllnnisoriíjcgyct, fónyorcmóny GUO.UUO, 3UO,UO0 frank aranyban. 1 lifioiCK UiHUimchwt\'igi 20 ti»llé»o» norMjeg)ot, fónyoroiuóny ÖU,U00 tallór mindou lovonás uólkül. 1 imiMlirucki (tyroli) »or»jrgyct, fóuyoromóuy 30,000 forint. li. csoportozat, (éVCIIkiüt 13 IlU/ás.) 0 frtoH hnvi rénxletek. — Az ut<il»ó résilet leUieívne után minden réHztvevö kUvctkeiő :> Hornjegyet kap : 1 3°/0 cm.\' törtík 400 frankos állniiiHorttjegyet, fönyoromóny tí00,Ö00, 300,0>H) frauk aranyban. 1 h. rcieK IlrauiiHchweifíi 550 talléran nornj«>)•«■!, főuyoromóny 80,000 tallór mindou levonás nélkül. 1 SsÁHi-liieiuiilK«iii Hurfjegyet, fónyoroiuóny 4ó,OoO, ló,0<)0 dóin. órt. Vidéki megrendelések ingyen küldetnek.__ « Hí w v «tí ttti $ \'A 1 S A. Fr^odmann, r. = 5-3 " s« jS\'8 WIEN.PRATERSTRASSE26. q {JlJ\|\| \|\| Biliigoralaüborall. ® °E * " "S\'is" Einzig tn lhrer Art In Európa i.l die gtfl.it,, vL.\'l.i\'itij, ,ug«ielcbiiut« ci kais. kön. Hof-Wásclieíabrlk \|u"\'-7b ilc» E. Fogl, la Wien, IVlederlaKen: 2j MurluMlf, •PHILIIT LÖWY Hauptstrasse 25, Ziiforu Stadt, Kámtneretrasse 27, • OrOSS-KaníZSa - Eoko dor llimmolpforigasao, flacceptirton Wochsol ist um tí. W. i fi. 30 — u verkaufou boi N. líiiHchku, Siegelmarken-Kabrik Nűrsbtrg. Itznin lirxJievxoy Kari" :n airengalo nolutiiat uud auf judom .Sutok .Vaaro mit shtlichou l\'roia u. boi ihror Maaaouproductiou dahin go-braobt hat, das sie dem Exporté, Engroa- aowio Dotailvorkaufo von koinem dor anproisoudou Haudlor Erreichbnros, aussorordout-lioli Uilliges und lloates, untor vollstor Garautio biotot und uaoh deu Provinxou auf briolliches Verlangou lloatolliiugeii prompt xu- \' soudel uud Niohtpassondes rotour uíiumt. v Kugl. C/tl/)\'oii-Hcmtlcn jniti lMunvn- Uiitvrrőcfceaus I\'or- # odor oliuo llalakrHgen, schöuor als cail oder foiuatom Koek-llarchout #1 Lciuon (boi briollicher lleatullung xu II. 4, mit btickoroi-EiusMxeu 11. ~ iat dor lialsuinfaug auxugobeujdaa StUck n. 1.Ö0, 2,2.,\'K), 3—3.&0.D.U Klegantesto uud l\'raktiaehesto. lCumbury.- l.clnvn- llerrvn• i/<-\'m</«Hl\'al»uinfauganxugobouj xu ll. 2, a, -1, ö, 0 die allorbesten. lluinkrilffen, nouostor Kay. por Utxd II. 2,3 -4 li. (Ilalauiufaug auxugobuii.) Hvrrcii-C\'ivivttten odor Síi-lonblmlrn per Stílek 1& kr., II. 1 2 bis tl. o. llerrvn- I nU r/tosvn xu ll. 1 I.60, i, 2.60—3 ll. KoiUchaitt, fran züaiseho, o\|lor ungariacho Eaqon. Wullono Gmiinil/uilti - Ja-ckenzu il.2,3,4,aus hoido ti. 0, 7, gepelzto oder gewirkte UntcrUo-uvn II. :» -4. rfchutzgegou Uicht. l^elnen - JMitncn - llvnulvn, glatt, zu II. I.öu, 2, foiugcschlungou II. 2.00, sohTo Sch\\oixorf.>riu, gauz uouo Koiiueii mit Stickoreieu zu ll. 3,3 00,4,5, au aurh allorfeinats Loi-Ueu-und liatislhelndeu níil Sticke- , , , - •-, .... M ............ ü. ,„ . I. II.IÍL"1\',\'\'\',! \' lMunvn-Murht- oder U infer l i.. ... .... /limiten mh laugou Aermelu zu II. . , , r-"1" 3 auoh goatiukt ll 7 - ti .1. Dumai/ionén,ausI.oiuen,Por- 14, l.V, lö, 22 -21 ll. " • "- 1 - " 11. 2, 2.ÖO-3 II, \' ulligo biilgiacl Lvinuuuul xujl. 22 0(7!)7<—2,1) •WAJDITS JÓZSEF könyvkiadó-hivatalában Dnmt-nnlrtlmpfv oder ller- \\ rcn FuHHSÓvkvn, das L)tz>Vil. 5 ö—lü ll. die foinatou. DaminmlctU r zum SchnUrou C (Tailleuumfalig iat a.i,ugol.cn) zu »iV. líanlZöán " Uudauinen-l\\Mc/u;UU- & Altola minden hite- c/it-r XU il. 1.60—2 II. grösaoro und « loa könyvárusnál kaphatók : foiuoro xu 11 2.00,3.60,4,0—811. q) WMMririMUt TOcher j„llalljuk a MZÓp SZÓt !u Sérvül!cn od. JI< •„lialljuk a szép er, « yíra 1 trt so Al Szegényből •a a z d a a 1 Leliu-n-Tluch-UurnUur i f\'UrIS l\'vmunen (I TUchtuch iáit i pasienden rtervfolteu) zu ll. 6, l .-lUlLjlUriaPorSidasUoppolte. w , 30 Blloit filrbluw Ueltxeuy, « Ara»OkraJozr. daa St. xu IL V, ö, \'J, 10—12 tl. M 30 Kilo.. n<tmiVmn-uin- •.Rajtaílúk vigadjunk\' o.O.Ö k..dt. . 10,13-1.1 II. 5 \' ára »Ü kr. isu 30ciiigo y. bíoito ítum- Rajta leányok, mulassunk,\' i ll 12,13, Ara 1 frt GO kr. uit Sliekore Jhímen-Xcylíyr „,liir X<u /U [\'- auagexelohiiet aclii •ornet.1 aus fxiiuiujn llarehout xu 611 K"eu I. 2—2.60, aus fraiuüsisclicm Ua.Utunibnrycr ode; ii ll. 3.60, 3 1 ll. H elten Olaudgeapln igében.) \|zu ll. W, 36, III, 60 Srajtapírok,táncoljunk • Ara 1 frt 40 kr. Kebelhangok, (Halaum Briefiiche Bustollunyen geo odor Postiilghuahi i, • l jLenOrmana, . m vtt&káetya. irdei \|irachc geg.ii Idaoudun-\' # soudot. - • il —12,10) E. FOGL, Wien, k. k. Ilullietaiit, Marialillferstrasse 2ü. ? ltuilll Kiiikuiil\'n vuli ju ;\')U 11. ll St. líuli.Uttcliut „lliultérszolgúlat." Árn fMJ kr. K) liú/.i cnekkdiiyT. KUnstlIche Augen, die dem MeiiSchoiiauges gloiehmlissig mitmachon, siud in groaabír Ausaivalil zu habon (und werd< fT MAX íiateclíők MÍÍ&a"\' Optikus Ni. 8 Wallzneroasse Nr. 8. ilm .Hotel Palatin") In Vént. Wnllznergasse Nr. 8. (lm ,a MAX HATSCHEK, mit gle tel Palatiu) in l\'eut. \'" sehKften Hhuliohou Namcns, nloht xu __(796—2,1) DiuoWst tind noch folijeiulv Ihgenttiiude zu hűben : Jirillen, Zwickev und titecher mit u. ohne Eipíassung, von 1 —25 ll. Uperngucker, jedo Uriisso uud Qualitot von 5 11. bis ÖO 11. Thermometer (für Aerzto nach Kolsins in \'/4 gotheilt, für Fouster, Zimmor, Had etu.) von ÜO kr. bis 12 11. (Jut approbirto liurometer v. 5 —30 11 Kehto Schweizer lieitíteuge von H. 1.G0 bis 40 ll. ^ Uut approbirto Manometer v. 15-^25 ll. Buromoter mit llUhtmetser. Microserpe uud VergröittrungiglUter in allou grösson und für alle Zwecko, v. 3 Ü. bis 30 Ü. So wio aueh vlolo .andoro optischn uud Galaulerle-Uegonst.ludo, llostolluugon wordo forgfallig per Nacbnahi Mierophoro und Storooacop-Apparato (zur Vergrösaorung dor l\'hotographio) von 1 ll. bia Ili ll. ^ Orössto Auswahl von l\'hotographbn, bosondera Jux-IiiUUr «u 30, 40 und GO kr.) in Visitkarton, Stereoscop- und Kabiuot-Format, per StUck von ó kr. bis B 11. Out gohendo Wtcktr mit Ohren (36 Stuuden) von/7 íl. bis 10 Ü. Feinsto Parisor CUocolat-ilenitr, mit Vauille u. oliue Vauillo (bouöopatisch) por l\'akot (>/, l\'fund von 80 kr. bis 1 11. 50 kr. SS5i is S\'S I" iÜ -ii 1 o s ««« 8 SjJ \'^SiJ " f 12" id \' \' 1 liái i ^ \'UOSltíg40B0ip 0)8UJOpO]^ BtlQ ^ wassvuisuaivad\'NMrö í! i -• i \'qwtmipenj.-Y h htui un alajílsíig \' t \| -"isiWlí í I t.s I -l \' e é i 1:1;: t ÜZLET-NAGYüBBITÁS. A nagyérdemű közönségnek van szerencsém tiszteletteljesen jelenteni, miszerint tizenhét <Jv óta a t. közönség közmegelégedésére vezetett kAkpitos üzletem i.t nxnlAii is nait.t lati tdkórel, ós a Ivgjdbb segdderúvcl folyMIandoin. Nagybecsű megrendelőim klllönds kényelmére, folyó szeptember hó elseje óta, gazdagon felszerelt as/talo.s lníior raktáramat is megnyitottam, melyben n legfinomabb Ízléssel, a legújabb divatú, és a legjobb minőségben készült bútorokkal minden, elgondolható árfokozatban szolgálhatok. Midén a nagyérdemű közönségnek, kárpitos üzletem iránt tanúsított bizalmáért hálás köszönetemet kinyilatkoztatom, egyszersmind ASZTALOS Hl TOK KAK\'MRAMAT kiterjeszteni kérem, biztosítván, hogy nagybecsű megrendelőim elégedését kinyerni fófeladatul tűztem ki magamnak kiváló tisztelettel ZOTTL (»\\()H(«\\ iÜiJ4—ö) kárpitos és osztalos butor-rnktáruok. gadfc Varazsdi (német) utcza. Babóchay-(Schaffaritsch) féle bázban. Weissberger Zsigmond Nagy-Kanizsán, a főtéren ajánlja ^gOitdagon ellátott inimUnmmü ülremléke) . homokkő , márvány- ét yránitköböl kén akt A i Szintúgy igon jő fajtájú malomkövek nála kaphatók. nagyválftixtéku ÉROZKOPOR8Ó raktárát beágyatáiaal e;yUn. Ily érczkoporsók olcsóbbak a fakoporsónál, podig tartósabbak és diszcsobbck s igon ajálhatók mindatoknak, kik övéik végtisz tcsség tétolénél szomorú kötolos-ségot teljesítenek. Elvállal képrámázásokat stb. v \' a^T Vidéki megrendeléseknél érczkoporsók s ugy halottias készleteknél, történjék a/, bár éjjel, a legközelebbi vaspálya állomáshoz azonnal szállíttatnak.\' November hó I ón H/l«\'temet Dorottya-utcza 12. 8Z. há/.ba helyesem át. \| 1839-kl llotliscIillil-sorNj^jek részletek ncIkOI. Ih\'k\'y «zen legnagyobb jáiéku » «;lt<-rjudt sorsjegyek, künuym minden kör-bou megszerezhető legyen, és a kik a jegy ár.it so részletfizetésben se egyszerre megvenni nem akarják, tisztik a még csak hat húzást érő 18ií9 iki Rothschild-sorsjegyekre (főnyeremény .><K),!XK) frt pengő, legkisebb nyeremény ÓOO pengő forint) baszadrtszvóuysorsjegyeLv kiállítását, a pelylyel az ember ugyan azon saját jogát éli tniudeu húzásra és különféle szerte számokat successivo választhat. A betéti pénz ffff/Hg\'cr és minden-korra cmt/tán 10 frt, a melyért a szabályszerű\' kiállitott iromány pontos serie és sorsszám ellátása melleit szolgáltatik ki. a kihúzott sorsjegy eladása eltében nvereségért kezeskedünk és készen is állunk, az eredeti részvényjegyekot mindenkor\' 1 frt különbség mellett a napi árkelothcz visszavásárolni és reá előleget nyújtani Kövid idó teltével ezon jegyek bizonyuyal a 4-aiorus árkeletnek örvendnek,\'miután már is alig tarthatók vissza. Egyes IW;H)-iki Uothseliild-sorsjcgyeket adunk 22 havi részlet 10 forint lizo-tés mellett azon kötolozettséggel, hogy azokat, mint serieaorsjeg.y, a seriehuzás után H nappal f>0 frt haszonnal visssavoszstük. MAGAZINER ós STERK, l?Tt»—Itf.fn i .i.l vA1\|.lhi., P.M.n, l).ik F.r.nfli.111.... .7 .. Vidéki megrendelésokel utánvét mellett pontosari eszhóilllnk. SÍ \'A I £ \'•k KANITZ C., papír* és dismfiára keresfcedóse Pesten, Deák Ferencz-utcza 6 sz Ajánlja dúsan \'felszerelt raktárát iró- és Irodai szórókból a legjutányosább gyári ár mellett, u. m.: g Levél Irodai — és csomagoló papir, borítékok minden nagyság és ^minőségű. szalmapapir, boritek irodába igen alkalmas; név, jellém es helység fekete nyomatával; 1000 db Q frt. - ügyvédeknek irodai papir, zöld-, chamois-. rózsa- és kék színekben. Meghatalmazás, kötelezvény, váltó, váítóóvás, költség-jegyzék, nagy kiválasztéka. \'1\'eljeHPii feUzercIt anztali IróenikAz legfinomabb bruiice- é* vanböl 3-. Ü-, 10-, 15-, 30 frt « legfinomabb Váltó- éokmánytárcfa, magánii&hesitö, d0mb0rny0thÓ-prÓ8, levélmérleg. Levélpapír ós borítók a legújabb szinös monogrammal leszállított ar mellett Legújabb névjegyek 100 darab 60 kr., 1 frt 20.; égin 2 frt f>0 hrig; valódi brillantin yapiron. Irodai- kereskedelmi- és gazdászati könyvek, mindenit\'-mii nyomtatványok felvétele gyári ár mellett. , Ajánlom jól rendezett raktáramat, mindennemű illatnzcr»\'l>ból. Uölu viz (Eau de Cologne) pipere- cm kézi szappanból, cg) bit\'raiiilnri illnUxprhcz való fecakiMttlt\'xöl. Levélbeli megrendelések rövid idó alatt, a legpontosabban, utánvét mellett, eszközöltetnek. \\\\0\\\\ uq/yi\| ZS Z\\ B20JI1 BAU0J0Q J>)tu0\|0\|zp U9-\| 01) JöqUIQAON lini1 1\'"ar Mltnner, die in Folgo zu rascheu 1 l\'tl beus, Selbstbellockuug odor atiduro .chwílJuseiitl- diós. berUhmto lJuch Trosi, lehrung, Kath u. Hottung. Für 1 Oulden am schuellsten direct zu bu.uehi vuin Vorlegof, \\V* llt-rnhardi In llcrlin, jetzt Himcttiinlr. 2 He- ti und kraftlos ind, biotet Spiegel- Hirdetmény. Én Mx-Vilma- M ezennel nyilvánosau kijelentem, hogy én, mint boldogult Dr/ttix A. özvegye ló év óta e(/yeneyy\'edlHl készitójo vagyok a valódi és hamisitatlau PoinjHldoitr-PátixtálHlk, inert «sak én magam ismerem enuek készítési titkát. Midőn ezennel jolontem, A zala-ogorszegi jártw közig, szolgabirája által ezonnol köz- hogy novozott l\'ompadour-l\'ásala mostantól kezdve csi& laká- \' hírré tétetik, miszerint Ságod, An.lráshi.h, Alsó-Bagód, Salom-!«>™D> .S?"0 °hf0nf "u l,4\' 1 Sli"8«\' rhflr 02, valódi minőségben kapható, intek mindenkit várés lárnok községekben felállitandó körjegyzői állomások - \|R Init8ni4\| va\\6 vétől elleti, minthogy jolonleg som fő- sem podig szabad szállás és 400 frt évi fizetéssel — pályázat utján lesznek j fiók raktárt nem tartok és a« ozolötti raktárakat, előfordult _! b-u. in-s. f. w-«>! l\',;;™;:: \'XJL\'L nstrrj\'^ 10 úr.kor Sávúdon, u .lutrA.hid.i t. ilvi májns hd 22. dóliitán hibázni; o fDiUlinulli.ll.a nrcipjiMUt* orwiiiiónjc minden viíru -lóir.kor AadrbhidiD, m «l.d-b.godi t.M míju. hd Sd. dél-1 rt,\'[ \' "»<•••«« •naMjkaw. bír-, tkík, - Maplők, mA jtolt\'.L ea jMtr.oud.uk K^ors da oaalh.Utl.n clüídwSru. oldlli lü dr.kor Altó-IUgodon, ..lomviri, (. dvi mijiu hd , A .„„yj,, biil.,.it»ák, hogy nom t>\|wuull .ikor Mi- u.m.iill., . i.,.w,3lb ...•.kii... l„iM.»i.,.lt ddlulán 4 úrakur .Salomvirott, a tárnoki f. dvi iiidjua hd 2d án ben, a pdnt vixiaadalik. K kilüoí piailibdl 1 tdgoly, uUail- "\':»"\'« ........... ..... kh.».i, ufjJItauila. \' ■ vdnvnval egyUll 1 irt. 50 kr. o. d. 78I-IU,3) Sí ,MW41" l,,OT"k"\' ^ Í. .n-.KHwáat.lrétolt nem nyilváníttatnak. - Postai után- OLL A. SEIDL1TZ-PORA. K \|.»r« ll.Ati.uk Alti nul a» aliS hrlyat r»i(UliAk Ininéan réaaíbdl kíarlnkh... knldnil I.Alt-irolok a lí(fréa»k.»......... ....... aiijAk, bopj a porok r.iKatm siorsltsoknál. eaiewthstetlenségekncl. gyo lyázm óhajtók a aiorhévnél. torábhi göroiök veis- <<i Idegbajokban, nlvdobogásnál. Ide ... , . ..., . . . , ... „, . , , , , .! f«tsé« »ku.w rarajss. veri.l.laa, /KiiT hysttrlara búkor huianoi l\'ályázni óhajtok lolyamodványaikat. a azükaégot okmányokkal i kiayAira hajlamnál a IvRjobb aikrrrrl alkalinsitalnak a a legtarti ryigjbatáat erodm/nyrtlrk. Ara I eredeti doboznak használati utasítással I frt. 1 f) n»pp»i «i«hb«szolgabírósághoz benyújtsák, i iolvilágositással hivatnak meg, miszerint a ; felszerelve, a pályázatra kitűzött határnapot megelőzőleg legkó- í véttel Is kUldetik. s OS PÁLINKA és SO. "Zala-Egerszegen, 1872. év april hó 22. .Mii t A lsf(m«Kl>ialiatAI>li orvoaaaxr •r- miiulan bolaf. kttlali gyulaiUa, loptni. ... faj-, ftll rí«\' »rvek h n uiláa, MuiflAa it miiiilconemft afrllUa ollón atl. <\'K . I palaczk ara használati utasítással 8U kr. Skublics István, ták, ÍI-iií, \| IORSCH-HALMAJ-ZSIROLAJ. Dl__________________ A Itgiiaitábh Ughathatótal.li orroat aacr Koirígla bcgysIbUI mm raartUndt M a in. at«ia<^[ron tUatitott lialmÁiiilr-olaJjal. a valódi Dorsch balmájislr olaj mell- i. tüdŐ-ba\|oknál, sorophu-la- ía raohitil-l atrKa.\'-Krkl.Pii Icslobb gydnybatásaal van; mfRByónrttja a IffidultaMi könvéay- ía oiúzbajokat, valamim aa idöaiaki borkütejlkel Ara I üvegnek használati utasítással I frt. Raktárak Naqy-KanUmán : Holui J. gyógysz. Lovák K. gyógysz. Fesselhotfer J. <V Hosonfeld F. uraknál. Bslsvtrstt l.akdvica U. Csáktsrayia Kiráai II. Ctargia KiriaUr t)»vl>l Kapaivárstt Koh,. Kapronoiáa witi sáiul. Kssithtlyts Wnuarb y Ktrtsiten ll.e.ín Jakal. Ii». Mtiegta t\'aaraiii»«\|u latV. ^ I tetsnysn Kalivod. J. uyAfy". Maroiallban la>tl Nándor Bánok-Sít. gytfrgyön Fihloa J, Siambatbrlyen IMi.H Kcm.ca Ky. Sopronyban Mcarv And\'Aa nyí«y»«. Zágrlbban Mittrll.axh /... tcyógy«» \|l , Ceylcok J. I. gvógyaa. l)r. F%kiss\' $zej>eiikiirjjiiti növény-kivonata mellet tüdőbetegek ndmara A arVpyrM kárpáti llorának legaiorKalmaaalibau klftlikiWiott a kitUn6lo< Alkalom, gy.\'.>:>■ f.lviuck urdvuibltt k.\'<aiit«lt aaer. mint kittliiO hatáauuak bolilionyiill: kdhOgía, rekedtíg, a aiáj-, garat- * Ivgxöaaervck uyákhártyáioak hoTouy, liurutoa l.ántalmal, gtSr.-ana (ilrgea, 1/grrkfd.tai rol.amo* kí>áeE«aek, aattknK-lldafg, oldal.iuráa, jjl\'ilt bOrgbuiut, IddSráts « a tadagUinóahk, eiofogyaittó a bil licadá* pllun. , HaionlA liatáaaal bírnak a aaepesl kóqiátl nrtvinv »l»gv thoa ía a aiepcil kifrpáti iibríu.r-ciukorkák (llonliona) I)r. KAVKISK\'.i ,!. Ara így üveg liövíi.y-kivonatuak liaa«nálati utaitá..al-N <•» kr. . caomag ihrának . 1 -J.", kr. , „ doboa niwfayciutrjorkáknak „ , „ XX kr, K««iv gyigycaikkík niíKienJe\'b-t\'ik mWgánál a k. »»>l-\'iiól gydgyaiKrtár a ,.magvar koronáhoa" Kfninrirkon AiuiiklvRI kaphatok SMfi/etlm: UeimOllcr éa HUd, Makón: Kienlvld .\'. Spiu. Temesváro t : l\'ana«nberg«r Jóaaef, Jaroiulr Ü. ía Ouirini uraknál, Ksoakemétfn: l\'arkaa, N Sít. Miklóson: Kari Ferdinánd éa B -Cisbtn lton.i.-ii iiioál._.__(77t»-b,b) A valódi " or». aaab. lerujabbaa fi Kíl.ig, által kiváltsággal kitüntetett, a* orvotl kartól megvizsgált, * aike-reanek talált esnrHIeUpeu kipróbált titko* aaar a patkányok, házi a mezei egerek, vakartok < a avábok telje* k\|- irláaára, (melyet aokfeló megpróbáltak liainlaan ntánoaal • .v árulni,) hamliltlan minfiaigben Nagy-Kanizsán ROSENPELD ADOLF ur ^ kereakedftébon, l\'etteu Hcbntlder O. I.lpdt ntc>ai\'k»rak«dá- aáben kapható. Kgy nagy bádog 1 frt, kia bádog 80 kr. Kgyca bádog mrgrendelét la utánvétel mtllett gynraan tl- aittetik Ugyanott kapható oiltrom-kenóo ogyedüll ar.er a fagyhó-lysgok 6* tyúkszem ellen, egy tégely M) kr. Kivonat egy, naponta érkező hasonló didsérő-levolekből: Miután aa Hntdl hoiptotl ea. k. aa6adnlmaiott arcaninn, m.\'reg, patkány í egerek puaalitáaábnn oly liathatóian mSkOdBtt, aaiveakcdjík míg egy nagy dobott kllldenj. meljak utáu jegyaero magam a Icgil "ndübb lia.teUttal l.uciae, i\'ebr. 1-én 1S7K INDOF MARTON. B7B- •,1\'J) Luciáéi káplán, l.ail.ach mellett. \'vVajdiU József kiadó-, lap- óh nyomdatulajdonos, gyorasiytonyomása Hagy-Kauittáu. NAGY-KANIZSA, 1872. május 9-én. 38-llxi szám. Tizenegyedik évfolyam. Hirdetések julányoi I NY1LTTKKHKN ( soroukint 10 krért Zala-Somogyi Közlöny ---------------------«» !] A lap szellemi részét \| illetó közlemények » ij szerkeistébvi, — anyafri részit illetó közlemények pedig s kiadóhoz bérmentve in-tézcndók: . XA0Y-KAN1Z8A ^ Wlaiiloiház. (a „zalamegyei gazdasági egyestllet" és a „nagy kanizsai Kereskedelmi s iparbank" hivatalos értesítője.) Heteiíkliit kcts/er, vasárnap- s csütörtökön, megjelenő vegyes tartalmú lap. A n.-kanizsai választó-kerület egyike a legszerencsésebb követválasztási kerületeknek, mert oly hazafit birt követjeül a lefolyt országgyűlésen s üdvözöl jelenleg követjelöltül, ki a hazafiság, a tudomány s a munkaszeretet édes szinmézét hordja kebelében, s mi magyarok teljes önérzettel büszkélkedhetünk bírásában. Gyakori gondoskodásának kiváló tárgya lévén e kerület, hogyne vártuk volna epedve azt az időt, mikor körQukben meg fog jelenni. Megérkezett ! Előbb egy 30 tagból álló küldöttség, utazott l\'estrc, felkérendő a követjelöltség újbóli elfogadására, mely alkalommal, máj./ 3-án a küldöttség szónoka, Tóth Lajos ügy-• véd a következő szavakat intézte Cseuge-ryliez: .A nagy-kanizsai választókerület Deák-pártja őszinte örömmel ós hax^tias büszkeséggel kísérte nagyságodnak országgy Ulési működését. Ürült, hogy nagyságod magas tehetsegét, mély tudományát, a jellemében fekvő erkölcsi erök összes hatalmát a közviszonyok megszilárdításának, a közügyek higgadt fejlesztésének, a bel béke, a rend és szabadság inegórzéséuok szenteli, hazatias büszkeséget érzett, midőu nagyságodnt fölfogásának mélysége és mosszo torjedö látköre által a jelesek jelesei között ki-omelkedti az országgyűlés kebelében is osztott közbizalomhoz képest a legfontosabb állam-Ügy ok iránti kiküldetésekkel megbízatni láttuk. Ámde öröm és büszkeség bármi jól eiott nekUnk, nem meríti ki azon azon érzések körét, melyeket nagyságodnak magatartása bennünk (akasztott. A tudat, hogy a hazai ügyek iránti nagy gondjai kö^é szerető szivvol szőtte be Nagy-Kanizsa városa és vidéke iránti házi gondjainkat, a tapasztalat, hogy a sokoldalú elfoglaltsága között, lelt időt éa módot érvényesíteni a jólétünk biztosítására irányzott törekvéseinket; as eredmény, melylyei annyi aggodalmak há nyattatásai között megvalósod\'.ak reményeink, a kereskedésünket emolő ut, a polgári öntudatunkat fokozó városháza, a forgalmi életünkbe uj forrásokat szivárogtató pénzintézetek, az igazságszolgáltatás iránti igényoinket botelje-aitó törvényszék, miud ez hálás elismerést keltőit szivünkben, i» mi, Nagy-Kanizsa választókerület Deák pártja, tfrömmol, büszkén és há-lásau vallottuk nagyságodat a miénknek, a politikai hitünk közössége, az elveinknek adott kifejezés, s a hazai éa házi ügyek dolgában velünk érző, értünk fáradó gondossága miatt. Ily lélekkel bizott meg bennünket a N.Kanizsa választókerület Deák-pártja, hogy nagyságodnak hálás köszönotünkot nyilvánítsuk képviselői inüködéeeért. Mi »zon megyének szülöttei, mely egy Deákot adott a hazának, szélről állva, hol szláv és némot elérnek árjai csapnak össze, ió létünket k mezei gazdaság, ipar és kereskedés (elvirágzásától romélvo, híven tartunk király uakhoz, mert hiszszű^, hog.y a tölségcs trón képezi nemzoti összességünk forrasztását, szilárdul ragaszkodunk az 1867. kiegyezéshez, notu* csak azért, mert azzal indult meg alkotmányos élotünk újjászületése, hanem inert az szabadított föl gazdasági élotünk békól alól \\ a választások alkalmával oly férfiúra kívánjuk bízniTörvényhozási jogainkat, a kinek múltja kellő garancziát nyújt arra, hogy szava, tudománya, erkölcsi súlya és tokiutélyo által az államjogi alapon érvényesíti a béke.frtntartása, a közviszonyok rendezése és szabadelvű kifej-áso, a nemzetben rejlő anyagi és szellemi erők kifejlesztése iránti gondjaiukat, hogy föllábadjunk sobeinkből, biztosítsuk jóllétüukot, gya-rapitsuk hatalmunkat, megóv Hassuk határuu-kat s lételünket. Nagyságodnak közpályája küldőinkbon azon meggyőződést keltette, hogy elvoinkben és gondjainkban osztozik, nagyságodnak magaa szelleme pedig azon biztosítékot nyújtja mindnyájunknak, hogy mindazt, a mit elvben és eszmében vallunk, a mit hazánk, városunk, vidékünk javára megindítunk, senki hívebben nonvöleli föl, miut nagyságod. Midőu tollát ezok-hel nagyságod előtt megjelenünk, nem csak köszönetmondás végett történik az, hanem hoj>y küldőink, n nagy-kani-zsai választókerület Deák párt novébou, mély tisztelettel kérjük, méltóztassék a nagy-kanizsai választókerületi képviseletet jövőre is elvállalni. Engedje remélnünk, hogy minket szerencséltet, mikép a jövő országgyűlésre kuldhcs-sük, teljesíteni a haza, a nemzet érdekében való magas Hivatását, melyért kívánjuk, hogy sokáig éljen." Csongery Antal a jelöltséget olfogadá, mert kötelességének tartja — úgymond — a jelen körülmények között a hazát szolgálui. A küldöttség elhatározá ennek folytán, hogy Csengoryi lekíséri, és a társaság szombaton, május -1 éu a déli vonattal Kanizsára érkezett. A pályaudvaron a városi képviselőtestület, If u I ii » József polgármester éa golsei U u t in a ii n Henrik alcluök vezetése alatt, nagy néptömeg és körülbelül 50 kocsin a kerület legelőkelőbb Deákpárti választói várták ünnepelt jelöltünk megérkezését. A város ösz-szes utczái s a pályaudvar lobogókkal volt díszítve, a város utczáiii, melyeken Csongery bevonulandó volt, lelkesült néptömeg hullámzott, a lőtér ablakaiból uézó hölgyek oriasi éló virágfüzért képeztek. A mint a vonat megérkezett, szűnni nem akaró éljenzés harsogott tol, mely totópoutját órt0( midőu Csongery, Gyulai l\'ál és Szondrey Iguácz kíséretében a waggonból kilépett. küldöttségnek rövid tisztelgésé után kocsira ültek és lelkesült éljenzés közt bovo-uultak a városba. A fogadtatás az egész uton megragadó tanúsága volt azon határtulau tisztelet- éa szerutul,lck> melylyei o kerület képviselőnk iránt viseltetik. Csongery és Uytílai mint líatthyány berezeg vondégei Hegedűs József uradalmi ügyvéd ur házában Bzálltak meg, moly előtt lakosság még hosszantartó ovaliókban ádott örömének kitojozést. Eátéro fáklyásmouot volt tervezve, mely azonban Csongery kérolmo folytán elmaradt. Kedves vendégeink este a színházat látogatták meg, olőadás utáu pedig a kereskedelmi bauk alelnökéhez , Uutmann Henrik úrhoz, voltak moghiva kodélyoa baráti vacsorára. Csongery vasárnap, május ő-én 1) órakor a bank helyiségében megjelenvén, élénk lelkesültséggel s szűnni nem akaró éljouzéssol fogadtatott. Elnöki székét elfoglalván, rövid üdvözlő beszéddel a közgyűlést megnyitotta, s a következő jelontés olvastatott fel: Tisztelt ki./gyülés I Midőn intézetünk fennállása negyedik évének eredményeiről ezennel jelentósüiikot megtenni szerencsénk vau, alig gondoljuk szükségesnek bővebben fejtegetni a lefolyt évnek, ugy is eléggé ismert általános hitel és korcskedelmi viszonyait; — azonban el nem mulaszthatjuk e helyütt azon nehézségekről cailitést tenni, melyekkel ezen időszakban intézetünknek is részben küzdenie kellett, — miután ezek a bank fejlődésére zsibbasztó hatással voltak, de jövedelmeire nézve sem lehettek befolyás uélkül. Ha különleges álláspontunkról jogo-sitvák volnánk általános észleleteket tenni, ar.t állitanók, hogy az osztrák-magyar birodalomban koronként fellépő pénzválságok rendesekké lőnek. Ez olyan tény, melyet, sajnos! hogy intézetünk létcsülése óta tuiu-tfeu évben bizonyságra emelhettünk. De daczára a fennebb érintott kedvezőtlen körülményeknek, intézetünk minden Üzletága a lefolyt évben, arányosítva 1870- nol, tetemeset, növekedett, mi bizonyságul szolgál, hogy intézetünk a fejlődés és haladás pályáján szakadatlanul előre halad, és igy, még a pénzválság nehéz napjaiban is, miud a hitelkeresó közönség, miud számos betevői igényeinek oleget tett, a leszámítolási üzletet, megszorítás nélkül gyakorolta, —■ sőt még üzlet-körét egy ággal bővítetté is. Az igazgató választmány a kor köve telményeinek és a közönség igényeinek vélt megfelelni, midőn a múlt év junius havában a váltóüzlet osztályát létesítette, melyről bővebb szám szerinti jelentést az egyes ágak sorában teendünk, e helyütt csak azt jegyezvén meg, hogy ezen üzletág is 7 havi tevékenységét tekintve, várakozásainknak megfelelő, és reméljük a tisztelt közgyűlést is kielégítő eredményt nyújtott. Őszinte megelégedéssel jelentjük továbbá, hogy intézetünket a mull óv válságos napjaiban, de egyáltalában fennállása óta, a legcsekélyebb veszteség sém érte, a mi a lelkiismeretességgel párosult óvatos kezelésről, és összeköttetéseink szilárdságáról fényes bizonyságot ad. Hogy pedig a tisztelt közgyűlésnek az intézet fokozódott gyarapodásáról helyes képet nyújthassunk jelentésünkben, a lefolyt két üzleti év zárszámait, az egyes.üzleti ágaknál összehasonlítva tüntetjük fel: 1. YáltóUizámitolái IH71._1-70. Maradvány doc.3l. leszámítoltunk / folytí 2ül,G28..>>> 224,711.83 2.557.180.31 1.072. UH\'..\'>7 2,778,8.4.811 l,7sk>.>21 4.J i-.t 2.302,223.70 1,575, 192.82 105,758.57 121,473.54 buváltatoll Cd leszámítolt__ maradvány uj számlára: 410,590.93 221,028.58 többlét a forgalomban: többlet az állomány bau 985,070.74 194,902.35 " 2. Záloggal biztosított váltó üzlet 1871. 1870. Maradvány a mwlt évről 33,505.— 1 1,775.— leszámítolás az óv folytán 2H.010.- 70,970. összeg: 02,175.— 82,745.— vinszatlzotések az év folyt. 37,475.— 4\'.»,10. maradvány uj számlára : 24,700. — 33,505.— fogyatkozás a forgal. az állományban 42,300.— 8&J5.— 3. Hetitek folyó számlára 1871. 1870. Maradváuy a múlt évről betétetett az év foly-tán 1,154,830.78 831,484.90 összeg: 1,320,595.35 952,958.50 visszatizottotott az óv folytán 941,049.03 787,199.93 marad uj számlára: 378,945.72 105,785.67 többlet forgalomban állományban 323,351.82 213,187.15 4. Piuztári forgal. 1871._1870. 3,579,101.28 2,451,071.40 többlet a forgalomban : 1,128,029.88 5. Váltóüzlet a lefolyt 7 havi Üzlcttartam alatt vásároltatott különféle értékpapír,sorsjegy-ígérvény, arany és ezüst érmek, külhoni pénzjegyek , mintegy 430.000 fért. értékben, ezekből elárusita-tott részletfizetés és társasjátékok utján és eredeti darabokban készpénzért 395.000 frt. ért. ós igy az óv végével leltár szerint maradt: 36.000 frt. ért.azelárusított 313 részletivés I20társas-játék iv után lejáró részletfizetések a legnagyobb pontossággal folynak be, a mit szíves tudomásvétel végett itt közölni óhaj-i toltunk. G. Összes forgalom: 1871. évben 9,050,070.22 1870. „ 5,920.185.70 többlet a forgalomban: 3,129,884.51 kr. Tisztelt közgyűlés I Ezen ttzletjelentésből és a bemutatott mérlegszámlából a tisztelt közgyűlés meggyőződhetett, hogy az intézet 128,000 frt tőkével 35,413.73 kr. összes nyereséget jövedelmezett, mely összegből 153.15 kr. vagy 10% bútor és Írószerek számlája törlesztésére, 198.23 kr. vagy 10% alapítási költségek számlája törlesztésére, 4219.84 kr. személyzet dij és házbér, 2G76.18 kr. adó, irodakellékek, és egyéb költségek 8z. G400.— kr. 5% kamat 128,000 forint alaptőke után. 21G4.81 kr. 10% jutalék az igazgató választmánynak , és végre, tekintet teU kedvező eredményre, a válas/tmany által. a tisztelt közgyűlés jóváhagyása fentar-tásával,azalup-szabályilag megállapított 5% helyett 17,772.36 frt. 19G0.15. avagy 10% a tartalékalapra, leíratván ; a még fennmaradó 17,G41.37 kr. tiszta nyereség felosztására nézve azt indítványozzuk, hogy ebból 12,800 frt. avagy minden részvény után 8 frt. osztalékul fizetessék ki, a fennmaradó 4841.37 kr. pedig, minthogy az ujján létesített váltóüzletben a számadások lezárásakor minden üzlet lebonyolítva nem volt, tehát a nyereség sem lévén egészen biztosítva, — az 1872. évi nycreségszátnlájára Írassék át, — igy minden szol vény után 4 frt. 5% kamatképpen 8 m 10% osztalékképpen, összesen 12 frt. volna kifizetendő, a mi a részvényenként befizetett 80 frt után 15%-nyi kamatozásnak felel meg. Midőn még a tisztelt közgyűlésnek tudomására adjuk, hogy ez év lefolyt négy havában is, minden üzletág élénk forgalomnak örvend, és igy üzletünk a legszebb reményekre jogosít, — fentebbi nyereség felosztására vonatkozó indítványunk elfogadását és a számvizsgáló urak által a mérlegre vezetett zárjelentés alapján számunkra az alapszabály szerű felmentvényt megszavazni kérjük. Az iyazgató választmány. (Bővebben jövő számunkban.) 12 óra olőtt a városi tisztviselő kart fogadta, l)ol us Józaof dőrék polgármeatorénok vozotéso alatt, ki üdvözlő beszéd utáu as urakat egyuswkint bemutatta. Rövid társalgás után Csengory, Ulavina l.njos, a megyei Deák-párt elnöke, Inkoy Lásxló a korület vidékénok, IIo-gedüs József a kerületnek Nagy-Kanizsa városára kiküldött elnöke, n városi tisztvísolőkar ós számos mások kíséretében a .Zöld fához c/.imzott vendéglőbo ment, molynek Minháitá alakított nagy termében. választói által szívélyes lelkesültséggel fogadtatott. A színpad előtt felállított állványon a nevezett elnökökkel, a polgármesterrel és Gyulai Pállal helyet foglalván, miután a nagyszámú választók zajos Udviizleto véget ért, felöl-vasá remekművű képviselői jelentését, melynek előadása közel másfél órát vett igénybe. Hővezetésében előadá, högy jelentését eredetileg csak választóihoz intézett levél alakjában akarta megtenni, de minthogy elnöki tisztje kötelességévé tette a kereskedelmi bank ma tartott közgyűlésére Kanizsára jönni, örömmel ragadja meg az alkalmat, hogy személyesen megjelenvén választói előtt, §lőtorjoszaze a lefolyt országgyűlés működésének eredményeit. A "beszéd, (molyot egész terjedelmében itt közlünk), nagy lelkesedéssel \' fogadtatott és számig helyen hosszan tartó éljonzéssol szakit-tatott félbe. „OlaVina Lajos ur, azalamogyoi Ucákpárt elnöke, továbbá Inkoy László ur, a nagy-kanizsai választó kerület vidékének kiküldött elnöke és Hegedűs Józsei\'ur, a kani/Kai választókerületnek Nagy-Kanizsa városára kiküldött clnöko, hozzám intézett becses soraikban felhívnak, hogy a jövő országgyűlésre, a Deák-párt részéről, Zalamegye kanizsai választókerületében a képviselői jelöltséget fogadjam el. Jlármeuuyiru megtisztelő reám uécvo a bizalom nyilatkozása ily érdemes férfiak és a párt részéről, a melynek nevében felszólítanak, nem egyéni hajlamomat, hanem a hazaírni kötelesség parancsát követem, midőn felhívásuk-nak engedve, a jelöltséget ismét elfogadom. Nem sok kedvet érzek, gyakori gyöngéi-kedésem mellett s még betegebb pártviszonyaink között, a politikai pályára: do ha kör.re-működtum a párttal, mely létrehozta a kiegyezést, érzem, hogy nem szabad viss/ayonuluom, a midőn még folyvást ostronvltatik az alap, mely a törvényes viszonyt az uralkodó és nemzet között, 8 a ueinzétközi viszonyt hazánk és ő felsége több országai közt, annyi emésztő küzdelem után, végre szabályozta. Mindamellett, hogy o kiegyozés a nemzet önrendelkezési jogát oly mértékben vih»hz.i-rezte, a minővel tettleg nein bírt háromszázad óta: a pártok álláspontja szerint most is különböző a foltogás a kivívott közjogi alap felől. Míg az ellenzék ucnr látja altban kellőleg biztosítva Magyarország államiságát: nemzetünk ellenségei, a hon határain kívül és belül, épen abban és azzal vélik iellorgathatni ez államiságot. Oly körülmény, mely már magában is ragaszkodnunk int a kivívott alaphoz, a kétkednünk iudit azon politika ildomosságá\|i, moly egy alkalmat sem mulaszt el azt teglá-inad ni. K politika inkább, elmélet után indul, mint a helyzet gyakorlati felfogásából. Nemzetek hatalmi állását nem docretálhatui. Azon szellemi és auyagi erő kifolyása az, inely fölött a nemzet rendelkezik. \' • A szellemi és anyagi erő gyarapodása hozza meg a további fejlődést. 8 a legfőbb ok, mely miatt részemről most is a legbensőbb hazaiiui meggyőződéssel ragaszkodom a kivívott alaphoz, épen az, mert visz-szaszorezvén a nemzet önkurmányzati jogát, teljes mértékben biztosítja szellemi és anyagi ereje tovább fejlesztését. .Sok töriVut ez irányban már a lefolyt öt év aiatt is. Az ország torllleti épsége biztosítva. Az erdélyi részek viszont egyesültek az anyaországgal. Horvát-Szlavonországgal egyezmény köttetett. Kitűnőben ismét magyar tengerparti kormányzó székel. A határőrvidék polgárosítása is megkezdetett. S a kiegészített, részbeu visszaszerzett hazai föld, és o földön a munka, föloldatván a középkor fennmaradt nyűgei alól, teljesen szabaddá lett. Az állam közvetítésével megváltat- j tak a szőlőbirtok után járt tartozások is; s az úrbéri kapcsolatból fouuiiiarudt jog- és birtokviszonyok reudezése szintoly tulajdonná tette a volt jobbágyi birtokot, a minő azelőtt a földesúri volt. A magyar polgári jog caak egyféle, caak a íj a h ad t u I aj d o u t ismer ezen tál. Hz elvből indult ki törvényhozásunk már u vadászati törvény alkotásánál is. S a szabad földön egyenlő polgári Ós politikai szabadság! A kiegyezés a pariinmenti kormáuynyhl együtt, szerozte azt vissza; s a törvényhozás, a moly előtt megnyílt a cselekvés tero, a kor szellemóbeu fejlesztette. Mint már előbb a\' köztoherviselés, a honvédelem személyes kötolezotUégo is általánossá lett. So születés, se vagyon nem ment fel alóla. Le-döntve a gyűlölt válaszfal is, melyet a polgári és politikai jogokra nézve, a valláskülönbség emelt az ország polgárai között. A nemzetiségek közt az egyenjogúság, a vallásfelekezetük közt a viszonosság, s görögkeleti valláau polgártársaink felekecoti önkormányzata törvóny-nyel biztosítva. Önkormányzat he államban, az országos érdekft ügyekre nézve, parliamenti kormány-nyal élén, csupán esküdtszék által ellenőrzött, ■zabad sajtóval é» országos képviselettol, oly I választási alapon, mely közel áll az általános szavazatjoghoz. Önkormányzat a helyi és helyhatósági érdekekre nézve szintén felelős s a mellett vá-laaztott megyei és községi tisztviselőkkel, megyei és községi képviselőtestületek ellenőreéso alatt. Közigazgatásunk egész rendszere asföu-kormányzat alapján nyugszik, a logkisobb falusi községtől kezdve föl egészen azon legmagasabb körig, a hol az állami ügyek intéztetnek. S midőn a közigazgatás alaki jogának kerete így alakul: anyagi jogának megírása is kezdetét vetto a kiSaj.Uitási eljárás, a vizaza-bályozásí társulatok, a -átrendörség, az ipar és honvédelmi ügy, s a polgári élet némely más viszouyainak szabályozásával. Kezdetét vette a törvénykezési ügy rendezése is. Az igazságszolgáltatás ügye elválasztu-tott a közigazgatástól. Hiztositoituk a birák függetlenségét alulról, de biztosítottuk fölülről is. S a függetlenné tett birói hatalom visszaélései ellen biztosítást kerestünk a felelősségben. Koudetlotott a polgári perrendtartás is. Jogviszonyaink i\'gész összege mindazáltal még zavarban. Ac 1848-diki törvényhozás szakított a múlttal, a nélkül, h«gy ideje lelt volna alkotni. Idegenek, a nemzet megkérdezése nélkül végezték e munkát, nem tovább fejlesztve, a mi viszonyaink közt keletkezett, hanem idegou reudszer egyszeri! átültetésével. S a nemzeti visszahatás , mihelyt nyilatkozhatott , talán több hévyol is látott az idegon növény kiirtásához, niiiito téren a gyomirtás szüksége u magánjogi érdekeink követelték. A jövő országgyűlések leiadata folytatni ajogügy rendezése nagy munkáját: de a multat illeti a dicsőség, hogy megkezdette. 8 bizton elmondhatjuk, hogy az ut, a melyen megindult, a jogi államok sorába vezet. Jogi én az emberiség jelen mivelődési álláspontjának uiugfelolő, úgynevezett culturál-lain alakítása, a nagyszerű czél, a molyot meg kell oldanunk, s korunk jogi s culturállamai a műveltség annál nagyobb fokát teszik nélkülözhetloiiAI szükségessé, minél több polgára a hazának vau hivatva az országos és helyhutósági választásoknál, a képviselőiestületek ülésoibcu és az esküdtszékeknél, sőt a magánegyesületek és láisulatok kebelébon is, közvetve vagy közvetlenül járulni az ügyek intézéséhez. Miuél nagyobb valamely államban a közvélemény befolyása a közügyekre: annál szükségesebb, hogy e közvélemény fölvilágo-sult és mAvelt logyeD. Kégininort igazság, hogy a tudatlanság bűnök szülőanyja. Kégi tnpaaztalás, hogy amit egy nemzőt a közoktatásnál kiméi meg, tegy-házakra, börtönökre kénytelen kiadni. Franczia irók elismerik, hogy azon hadjárat nagy eredményei, mely csak imént Európa legfőbb katonai hatalmasságát megalázta, nagy részbeu a tudomány, a közoktatási rendszer vívmányai. Hasonló hikerrol küzd a műveltebb népek ipara a kevósbbé müveitekével. Tudjuk, hogy a rabszolga ugyauannyi idő alatt kövesebb munkát roszabbul végez, mint a aznbnd ember. Ugyanezt moudhatni a tudatlau emberről u művelttel szemközt. Amerikábau a közoktatási statistika szerint változik a földbirtok értéke. S ha a azabad intézmények, közerkölcai éa közgaz-lasági viszonyok, a polgári jogok, sőt azon foglalkozások gyakorlása is, a melyeket önfentartása végett Az az ember, az ismerotek bizonyos összegét igénylik: ki kételkedik, hogy a polgárok közoktatásáról gondoskodni, önfentartása érdekében is, nemcsak joga, do egyik legfontosabb kötelessége minden államnak. A magyar állam e kötelességének is törekszik megfelelni. Mióta a kiegyezés lehotővé totto a törvényhozás működését, évről-évro nagyobb összogek szavaztattak meg a közmű-volődési czélokra s a közoktatás előmozdítására. Nem szólok az egyes reformokról, melyek u képviselőház határozatai alapján a fousőbb oktatás körében történtok. Megkezdtük a.nemzeti közoktatás nagy rendszerének egybeállítását is azon törvénynyel, moly a népoktatás ügyét rendezzo. Nagyszerű programiu, a melynek már megjelenése is üdvös mozgalmat idézett elő a tanügy körül. A közoktatási szabadság nagy elve áll o programúi élén. Tanítási szabadság egyesek, testületek, társulatok és hitfolekozotek részére, azon egy föltétel alatt, ha képesűk\'ama kellé köknek megfelelni, a molyot a törvény a nép. oktatástól méltán megkíván. A hol o képesség megszűnik vagy a felekezetek arra a meggyőződésre jutnak, hogy a közerővel virágzóbb tanintézeteket tarthatnak fönn : előáll a községi oskola, a községi lakosok összes gyermekei róazére, hitkUlönbség nélkUI. Nmn-felekezeti, de azért nem vallástalan intézet. A község, az állam taníttatja, a mit t u d n i kell; a is ogy -ház saját lelkésze által tanítja, a mit hinni kell. Munka-felosztás, molyot XVI. Uergoly pápa is helyeselt az ir püspökökhöz 1841-ben irt levőiében. S a hol a község ereje nem győzi, vagy a község törekvése a közoktatás terén különös támogatást érdomel: előáll az állam segélye. Az oktatási szabadság választást enged a szülőknek, olt taníttatni gyerinekökot, a\' hol jobbnak vélik. Csak arra nem ad jogot, hogy ue taníttassák. A legegyszerűbb kertész is tudja, hogy elsatnyul a növény, a melytől elvonják a világosságot. így vall ez az erkölcsi, a szellemi világban is. A szüléknek nem lehot joga a községbon, az állam- és « társadalomban megörökíteni a sötétséget, a babonát s mindazon bajokat, melyekot a tudatlanság szül. Már az ovangelium mondja, hogy nem csak kenyéri--I él az oiubor. A szüléknek szintoly kevéssé van joga gyermekeiktől elvonni a szellemi tápot, mint azt, a mire a testnek szük sége van. Törvényhozásunk ez okból holyeson cso-lekvék, hogy a tanszabadság elve mellott mindjárt a tankötelezettség elvét is kimondta. Ezt tövén, az állam nemcsak a kiskorúak érdekeit védi, mint legfőbb véd és gyám : hanem a társadalom érdekeit is megóvja, saját jövőjét is biztosítja. Azon hatalomnak, inely kaszárnyába küldi gyermokoinket, hogy védeni tanulják a hazát, hogyan no lenne joga iskolába küldeni azokat, hogy emberi és polgári jogaikat és kötelességeiket ismerni tanulják V Iakolai törvényünk csak egy mentséget ismer a rendszeres mulasztás ellen, — a hagy szegénységet. 8 itt a vagyonosoknak, egyesek- és társulatoknak, s a község- éa államnak kell sogélyozőleg fellépni. Nem jól fogták fel népoktatási törvényünk szellemét, a kik azt hiszik, hogy fola-duta minden áron községiekké alakítani ál az iskolát. Nem községi vagy felekezeti, hanem jó iskolán kitűzött czél. (,\'sak örvoudoto u verseny ez iránvban. Do kötelessége az állam nak fölügyelni, hogy valóban el is éressék a kitűzött czél. Ezért hozatott be a tanfelügyelők intézménye. Fontos állomás, ügyes éa lelkes szakférfiúkra bízva. Már mogjolenésök is mu tatja az állam figyelmét a tanügy iránt, geni-rozza a hanyagságot, lelkositi u tevékenységet. Mit tehetni e téren empa buzdítássá\' és jóakaratú figyelmeztetéssel, Amerikában látjuk. 8 a magyar tanfelügyelő egyszersmind közvetítő az állam és au egyházak, az állam éa a községek között. Az állam vezérlő, ellenőrző éa támogató beavatkozása sehol sem üdvösobb, egyszersmind sehol sem kevésbbé gyűlöletes, mint épen a közoktatás terén. Ha másutt elöli, itt serkenti u kezdeményezést. A világ inüvolt államai ma már kivitel nélkül elismerik ezt. De másfelől azt is tapnsztuljuk, hogy u hol a népnek nincsen adva tér az iskola igazgatása és fentartása körül, közónbössé válik e fontos ügy iránt. Közoktatási törvényünk fohát kellő befolyást enged a kfizségi oskolákra a népnek is. Választott iskolaszékek, s ezek fölött megyei oskolatanácsok" őrködnek a népoktatás fölött. Üdvös i intézkedés már csak a közérdekeltség ébrentartása miatt is. Nem volt még hazánkban, hogy annyi polgár gondolkodott volna, mondhatni kötelességből, a közoktatás előmozdításáról. Ue a jó tanító tsszi főleg a jó iskolát. Közoktatási.törvényünknek őzért lógolső feladatai közé tartozott gondoskodni a tanító ké-peséséről, utánképxéséről s értokozletókbun, eszmecsere utján is, mAvoléséről. Feladata a törvényhozásnak, moly jó iskolát akar, a tanító jobb sorsát s inaga és családja Jövőjét is biztosítani. Egészben is megtörtént, a mi első lépésül, a mennyi egy álla-Inoos törvény keretében történhetett. A jövő törvényhozás egyik kiváló gondja: valósítani a kimondott elvoket s tovább fejleszteni az ügyöt, a melytől nagy részbeu közoktatásunk jövőjo függ. Azon intézetek közt, a melyokot a közoktatási törvény a uép művelésére állíttatni rendel, logyeD ólég oz úttal csak a polgári oskolát kiomelnom. l\'olgárláisaink azon túlnyomó száma, a kik nem akarták tudós pályára növelni, do az eleminél bővebb oktatásban kívánták részesi-tcui gyormokoikot, kénytelenek voltak eddig gymnasium- vagy reáliskolába küldeni azokat. S hogy a szükségnek, mely o részbon mutatkozott, megfeleljenek : algymnasiumok- és reáliskolákat állítottak egyes nagyobb községek. Ez intézetek azonban caak olőkészitő iskolák a fönsőbb tudományos kiképeztotésre. Sokát tanítanak azokban, a minek csak az veszi hasznát, a ki tudományos rfzakpályára készül. Mig u gymnasium szükségkép a latin nyolvro voti a súlyt: az alrealiskola olyan gyermekeknek, a kik alig ismerik a számvetés óloméit, már algebrát, s olyan gyormokeknek, a kik még anyanyelvük nyolvtanát som tudják, már német nyelvet tanít. Az .gyík főleg humanisti-cu«, a másik főleg real irányban vezeti az oktatást. 8 oz oktatáson is csekély az áldás azon csekély képesség mellett, a meíylyel a csupán algymnasiumok- vagy alrealiskolákra képesített tanítók, ritka kivételekkel, birtlak. Az algymiiasíumokban, ha taníttatnak is mellesleg a reálismeretek, többnyire neiu szakemberek által taníttatnak ; s az alreáliskolák viszont kevéssé törődnek azon tanulmányokkal, a me- lyek a* omber, a polgár általános kiművelésére szükségesek. A polgári oskolák egyesítik a két, ogy. aráut félszeg irány előnyeit. Előismeroteket nyújtanak annak, a ki fonsőbb tudományos szakpályára kiváu átmenni; de egyszorsinind befejezett oktatást adnak az ember, a polgár általános kiképezésére. Sőt tekintettel levén a tanítás, a vidékek szüksége szerint, az iparon gazda képozésére is, pótolják a szakiskolákat u. Ez intézotok, ha kormány és községek egyarául fölfogják fontosságát, fontos tényezők lesznek közművelődésünk előmozdilá.-ábun. Azok teremtik meg hazánkba Uzt a művelt polgári középosztályt, moly más országokban az állam főerojét toszi. Ez teszi lehotővé a józan deinocrácziát. Ue hosszasabban is »zóltam azokról, a miket a törvéuyhozás a közelebbi években a közoktatás körül tott, mint talán a többi tár gyakhoz képest, a melyeket érintenem kell, szólanom lehetett Volna. Neip szóltam eleget az ügy fontosságához képest. Érzékemet o részletek aránya, a forma iránt legyőzte az erős meggyőződés, hogy a tárgytól, a melyről szólok, — a közoktatástól, népünk műveltségétől ftlijg főleg o haza jövendője. A jövő törvényhozás legfontosabb teendője folytatni o részbeu is a megkezdett munkát, s a széles alapon, mely immár levan téve, tovább épitvu, a közép, fonső és szakoktatás rendezésével, fölemelni a nemzeti közoktatás összes szervezetének nagy épületét. Azonban nem programinját adui a munkásságnak, mely a jövő törvényhozás előtt áll, czélju o rövid áttokintésnek. Csak főbb vonások-, csak a legfőbb pontokban szándékozom rámutatui a törvéuyhozás eredményeire azon öt év alatt, mely a kiegyezés óta fölyt le. Mint a közoktatás ügye : tudományos és műiutézeteink is érezték, már e rövid öt év alatt is, hogy hazalikezek vették át a nemzet kormányzását. Erezték a nemzoti törvényhozás ápoló figyelmét. A közművelődési czélokra szánt tőkék minden adó alól felmentették. A történelmi kútfők kiadása, a hazai mAemlékok felkututá bu, kijavítása és megőrzése, az ország földének ismertetése, földtani, meteorológiai a általában természettudományi tekintetben, a népesség staiistikájának egybegynjie.se és megírása részint állami segélylyel mozdíttatik elő, résziül közvetlen állami közegek által eszközöltetik. S mint több tudományos: több mAintézet is országos segély tv nyert. A mAvészeteknek jutalmak és ösztöndijak kitűzésével, s külön országos intézetok emelésével is, minő ac országom rajziskola, adatott lendületet. Művelődésünk történetirója, a közízlés fejlődéséről s a hazai festészet emelkedéséről szólván, bizouyára há lásan emlékszik egykor vissza azon évre; mely azt a nagybecsű műkincset, a melyet az Esz-torházy-képtárban bírunk, megszerezte. S ugyanazon rövid időszakbau, mely alatt a törvényhozás a pemzet közművelődési ügyoi körül ennyi figyelmet,\' érdekeltség- és áldozatkészséget tanúsított: mondhatni még több történt az ország anyagi érdekéinek előmozdítására. Helyesen. Mert a vagyonosság a közaza-badságnak szintoly szükséges feltétolo, mint a műveltség. A kél tényező együtt és egymást kölcsönösen előmozdítva, teszik lehetővé azon nagy feladatok megközelítését, a molyoknek valósítását az államtól várjuk. Közgazdasági viszonyainkon öt év előtt végig tekintve, önkéntelenül a gazda jutott eszembe, ki ogészen parlagbirtokot voszou által,/» melynek művelése, hosszú, emésztő pör. folytatása alatt, inorőbou el volfhanyagolva. Hálát ad istennek, hogy a pör alkuval bevan föjozve b nom tudja, hol kezdje a javítást, nem tudja, miként szerezze bo a beruházásra szükséges nagy összegeket. Istennek hála, a kiegyezés, a sokat ócsárolt, még mindig ostromolt kiegyozés, közhitelűnk megalapításával tette lehotókké hazánknak azokat a nagymérvű boruházásokat, a melyekre elhanyagolt közgazdaságunk terén szükség van. A legkiáltóbb bizonysága e közhitel, ősi tulajdonunk, kétségtolon jogezimünk ós ki-zárólagoa rendolkezéai joguuk elismerésének. Az összes külföld a világ czáfolata azon otromba vádak ollon, melyokot az olvakult pártszenvedély szór azon párt ellen, a mely a kiegyezést létrohozta. Ki nyor hitelt oly földre, a melyet eladott, vagy a mely fölött a rondel-kezés ioga nem kizárólag ót illeti ? Legjobban ismeri a külföld minden államnak épeu azon törvényoit, a melyoktől köz-hitele függ. Tudja ez okból, hogy Magykror-szág pénzügyi törvényhozásának\' önállósága és függotlonségo toljoson biztosit <a van: Ac államadóssági járulékon kívül, moly változás, alá nom eshetik, a költségvetés mindon tételét, egész összegét az országos képviselőt szavazza meg, többnyire közvetlen. Csupán a közös védelem költségei állapittatnak meg közvotvo az országgyűlés küldöttei által. S ha e küldöttek a közös védelem költségei megállapításánál , szövetségeseink, ő felsége többi or szágainak küldötteivel is érintkeznek: ezen érintkezés nemzetközi formasággal, oly módón történik, moly na országuak mind önállós\'gát, mind nonuetiségól biztosítja. Hogy anyagi érdekeink is mogvannak óva oz érintkezésnél: biztosítékul Bzolgál szövetségeseink rokonér-doko. IliBZon ók viselik a toherből, moly meg-azttvaztatik, a jóval nagyobb részt. Harminc* százalék Üloti a magyar államot. Nem csekély összeg kétségtelenül: de bizonyára k1sobb,mint a mcunyibo a közöa hadsereg magyar részének fentartása magunknak korlllno. Azon összegeket, a. melyek o szerint az az országgyűlés által ajánltatnak meg, felelős ininisterok kezelik azámndás terhe alatt. S hogy uz ollouörzés a legkisebb részletekig lehetségessé váljék: a kormány mellett önálló közeg, fUggotlon állami számszék állíttatott fel. Egyetlen pillantás azon ttfrvényokbo, a melyek a közelebbi öt év alatt hozattak* meggyőzhet mindenkit, pénzügyi és közgazdasági Ügyekre nézve, a magyar törvényhozás mindenre kiterjodő teljhatalmáról. Hátra van I ugyan még az ogész adóügy nagy reformja: j du nincsen adónom, a melyről a törvényhozás már is nem intézkedett volna, ogyes könnyítéseket íb hozva bo, különösen a közvetett adóknál. Rendelkezett országgyűlésünk a pénzverésről, a postákról, a távírdákról és a vámügyben. Kereskedolmi szerződéseket fogadott cl, a molyok már a magyar kereskedelmi minister hozzájárulásával köttettek. Kendezte az ipar-ügyet. S az ipar és kereskedelem érdekeinek képviseletet állított az ipar és kereskedelmi kamarákban. Azon szakismorotek taiytására, a melyektől az ipar és iüldmivelés emelését várjuk,-iskolákat nyitott. A valuta helyreállítására is megtörtént a kezdeményezés. S hogy önálló jegybankunk nincaon még, egyáltalában nem a kiegyezésből folyó, jogi vagy törvényes akadályokon, nem is a törvényhozás vagy a Díákpárt jóakaratán múlt eddig, hanem közgazdásági és általános pénzügyi nehézségeken, a melyokoti nom a kiegyezési törvény ok módosítása, nem a delcgatiók eltörlése, vagy a hadsereg bárminő szervezése sogit. Nem szólok azon aránylag kisebb összo-gckről, melyek az állam költségvetésében évenként közgazdasági czélok előmozdítására megszavaztattak. A kiegyezésnek s nz az által migalapitott közhiteinek köszönhetjük, hogy több száz millió ruháztathatott bu e rövid öt év alatt csak vnsutakba, oly vidékeken is, a hol eddig kőutak sem lehetvén, az év nagy-részében a forgalom teljesen pangott. Terményeinknek minden irányban megnyílt, vagy ■ övtd időn megnyílik a világpiarcz. A nemzetnek egy régi óhajtása is, tengerpartunk köz-votlon összeköttetése termő vídékoinkkol és a fővárossal valósággá lesz rövid időn. S már foly a munka, mely a magyar állóin tenger-partját kényelmes és biztos kikötővé alakítja át. Mindazon nagy érdekek, n melyekről eddig szólottam, a nemzet közművelődési és közgazdasági érdekei, mint központban, találkoznak az ország fővárosábafi. Korunk ogyik legkitűnőbb közgazdasági irója, ki az életnek oly hatalmas és gyors fej-I/illését \'ólja az ttj világban, az anyagi és szol-lemi fejlődés\'egyik alapfeltételének mondja ily helyi központok alakítását. Ily központokon latjuk az ö világ műveltségét legmagasabb fokán. Csak Athénét s Komát említem. Európa ujabb történelmo szintén hálásan emlékszik az ilyen központok, a városok bofolyáBáról a pol-gárisodásra. Azok őrizték meg a római műveltség maradványait; azokban fejlődött az ujabb kor ipara, koreskedolmo éa műveltsége. S a mik ogyes vidékekro nézvo a vidék központi városai: az országra nézvo a főváros. A milyen fontosak egyos vidékokre nézve azon központok, a hol az egyházi és polgári közigazgatás s a törvénykezés másodfokú közegeit, a katonai igazgatás főbb állomásait, sá középoktatás intézeteit találják, a hol a földműves és as iparos termékeikot kicserélhetik és a kereskedés közvetítése mindnyájok szükségeit elláthatja: szint-oly fontos az egész országra nézvo nagy országos központ létezése, a moly egészséges, kényol-raea és díszes szélíholy ül szolgáljon a fejcdolem-és törvényhozásnak, nz állam ocész kormányzatának, az ország legfőbb itélőszékeinok, az irodulomnak, a tudományok fensőbb intézeteinek, a művészetek oly ágainak, a melyek csak nagy városokban virágozhatnak, az országos közművelődési intézoteknok, az" ipar fejlottobb ós fényűzési ágainak, a nagy kereskedésnek, moly termékoiukot a külfblddol közvetíti, ban-károk- és nagyobb pénzintézetoknok, az ország nagy pénzpiarciának. Siluda-Post egyszersmind a \'Duna egyik legfontosabb kikötőholyo, az ország azivo, a honnan indulnak ki, a hová vissza és a hol egy befolynak közlekedési fóeroi. Indokoljam-e bővobbon, a mit az országgyűlés a fővárosban az országos órdokekért tőn ? Semmi som térül vissza oly hamar és oly dúsan, mint a mit egy nomzot fővárosa emeléséért tesz. A beruházást, mely a fővárosban törté nik, szintén közhitelűnk emelkedése totto lo-hetővé. S örvondotoa dolog, hogy a közhitei mindeddig általában csak hasznos beruházásokra Vétetett igénybo. Az emelkedő közjövedelmek, a polgárok nagyobb turholtotéso nélkül, fodoz-ték u% állam növekvő rendes kiadásait. Pedig ez idő alatt, ogyebet mellőzve, az ország védelme tekintetéből is, rendkívüli áldozatokat hozott a nemzet. Egy uj intézmény keletkezett, hazánk védelmére, oly név alatt, a moly csak nem rég a forradalommal volt egy jelentésű. Bizton állithalom, hogy ez évben immár 150,000 fölszerelt honvéd lesz teljesen fólfegy vorozvo. Minek köszönhetjük ezt főleg, ha nem azon bizodalomitak, melyet a kiegyezés hozott létroV Azon bizalomnak, moly-a nemzetnek a i közös hadseregbe sorozott liait is rendre had- I kiegészítő kerületeikbe szállítja haza. íme, uraim, csak általánosságban, csak a főbb pontokban a közelebb lefolyt öt év orod-ményoi ! i Elismerem, hogy ennyi eredmény, ily \' sok irányban tett kezdeményezés mellett, mu- ! lasztások és hibák is történtek. Nem vagyok 1 elfogult pártember, néha még pártombor bem \| tudok lenni. Tudom, hogy a beruházásoknál ! külön érdekük egypárszor az országosak fölé 1 kerültek. Ismerőin a részletekben itt-amott el- j követett hibákat. Rendszeresebb eljárást, ineré- : szebb kezdeményezést is óhajtottam olykor. l)o \'ha a teendők özönét tekintem, s a kormány és I törvényhozás sok oldalú elfoglaltalását, a mi- ! dón az általam elősorolt tárgyuk mállott oly i nagy fontosságú egyezmények is forogtak- folyvást szőnyegen: nem lőhet csodálni, ha itt-, amott olsiotés, az ósszhangztis hiánya, hibák és J hiányok is mutatkoznak. Annyival kevésbbé \| csodálhatni ezt, mert hiszen nem is dolgozhat- j tuulo kellő nyugalommal és teljes erővel. Ugy- !■ szólván csak egyik kezünk állt rendelkező- j siiiikro; a másikkal az alapot kellett védenünk, a melyen állottunk, a melyen építettünk. S ha j nom történt olég, avagy nom egészen ugy tör- j lént minden, a mint kollott volna: részben azt \' a közjogi ollenzut okozzuk, moly annyi időt elvett a reformkf.rdésoktől, a moly nem ongedi, \| hogy a pártok ijeformkórdésok körül csoportosuljanak, mognoheziti o kérdések előkészítését s a közvetítést íz eltérő vélemények között, s i minden ministeri válságot alkotmányos válság \| színében tüntetvén föl, lehetlouné teszi a par-liameuti kormányzás megszilárdulását. Mindezek mellett is, ha az általános ered ménvt, mondhafini a mérleget, vizsgáljuk : öröm ! mel és megelégedéssel tekinthetünk\' vissza országgyűlésünk ót évi működőjére. A/, alkotuiá nyosság minden biztosítékát visszaszereztük; s a külföldön a diplomatiában a magyar név ismét mcgjnlunt. Szent koronánk, a hárinas bérczczol, a kellős kereszttel és négy pólyával ott ]obog a kövotok és.consulok házain ország világszerte, ott lobog a siktongeroken. Az elvek, a melyeket kiömöltem, nagy haladását jelölne <; üdvös fojlődés indult ineg minden ; irányban. Megkezdtük lerakni a jogi és cultur- j állam alapjait. Allamalkotással léptek őseink nz európai i nemzetek Borába o földön, oly népfajok között, a melyek közöl egyik som bírt képességgel államot alkotni. S az állam, a melyot őseink alkottak, megfelelt a k\'or polgárisodása igényeinek. Államunknak a kor szellemében átalakítása az a missiő, melynek betöltését az emberiség, \'a polgárisodás érdekébon, ma is várja tőlünk. Ettől függ fonmaradásnnk. S méltóbban nem ülhetjük meg a honalkotás ezredéves ünnepét, moly felénk közéig, mint o nagy föladat szerencsés mogoldásávní. Minél nagyobb o feladat, minél több a mulasztás e nomzot szerencsétlen múltjában, mondhatni a mohácsi vész óta, s minél inkább érezzük és valljuk mindannyian, hogy drágák o nomzot porczei: annyival inkább szükséges, hogy a nemzet teljes ligyolmét, mindon erejét összpontosítsa o munkára. S az csak ugy történhetik, ha ragaszkódunk a kiegyezéshez, a moly lohotővé tetto a munka megkezdését; ragaszkodunk az egyezményhez, in oly legféh-lmesebb ellenségeinket szövetségeseinkké tette; ragaszkodunk az alaphoz, a melyen tovább épithotünk ; és a törvóny-hfk, melytől ha eltérünk, mindon ismét bizonytalanná lesz. Készemről hnenfiui kötolosségnek tartom, a fölhívásra, moly hözzám intéztetett, ismét fölajánlani szolgálatomat oz egyezmény, o I törvény és azon alap védelmére, a molyon a jövő törvényhozás folytathatja a megkezdett munkát." (Szűnni nom akaró éljenzés.) A beszéd bofojozéso után Glavina Lajoa, a megyei Deák-pórt elnöke adott kifejezést nz egész párt és különösön a n.-kanizsai választókerület határtalan örömének a fölött, hogy Csengory jövőro is kész elfogadni a jolöltséget, és óhájtá, hogy na. általa elfoglalt alapon még sokáig működhessék a haza boldogságára. A gyűlés orro a közöuség viharos éljenzése között szétoszlott. " j Délután 2 órakor közel 500 terítékű bankett adatott a jelölt tisztjéére. A résztvevők lingy száma miatt meg Kellett osztani a lako-\| mát; a kisebb rész,körülbelül 160-nn, Csengery-\| vei és a meghívott voudégckkel.a „Szarvasinál, több mint 300 pedig a „Zöldfádnál gyűlt össze. A lakoma mindkét, helyen az üniiopolt-I hoz és az ünueplőkh\'jz méltóan folyt lo. A „Szirvus" termét Deák Foronoz zöld koszorú- val övedzett arczképe diszité. At összegyűlt vendégek belépésekor zajos éljenzéssel fogadták Caengeryt, s a lakomát Kovács kitűnő nomzotf I zenekara nyitotta meg a Kákóczy-iiidulóvnl. És \' csakhamar megindultak a pohárköszöntések. I - As olaű poharat Helus József polgármester emelte lelkesítő szavakkal a királyra, mint al- \| kotiiiáuyos szabadságunk védőjére. Utána He- : gediis József Csengoryt köszöntötte fel. „A kanizsai választó-kerület politikai józanságának három évvel ezelőtt vivott nemes kii/dolmo, úgymond, ma üli fényes ünnopét; üli a bajnok győzelmének hazafias örömérzo-tébon, midőn körében tiszteli" magas szellemű képviselőjét, kiért omolom a pohrtrt." Szóló kiemeli a legközelebb lefolyt országgyűlés alkotásai közül különösen a megyei és községi törvényokot, melyekben nz egyetlen do-mokrat jelleg, az egyenlőség jutott uralomra. E törvények hatása alatt érleli be magát csendesen a domokrácm n szivekbe, szokásokba és erkölcsökbe. Azért üdvözli szólói) törvényekot és különösen ezek alkotói között azon férfiút, kerületünk büszkeségét, ki o törvények feletti vitaküzdelmckot azon útra vozeté, melyen hazánk mint jogi állam fog fejlődni. Szóló nom a szokásos ünneplés szóvirágaként mondotta: kerületünk büszkesége. „Igenis, folytatja, o kerület méltán büszke ké)viselőjére\'; mert oly férfin, ki a magyar állam önállóságának, a magyar haza államiságának második pragmatika annctiöját teremtő két nagy szellem egyike, ki a siva-. taggá tott magyar kő/jog pusztáin háromszáz éven át vándorló nemzetnek, a\'magyar Mózessel rnagynr Arona volt; kihez tanácsért lordul a náhób, ha a pénzvilág hitele ingadoz; kihez bátorságért , iránytűért megy nz állnmhnjó kormányosa, ha zivatar fenyeget; ki a közoktatás,\' köznevelés terén lángoló kebellel öleli át az egész emberiséget: ily férfiú egy országnak büszkesége, ékessége. S én o korület részéről a hála legszentebb érzetében óhajtom, hogy a vórnélkÜli szabad ság-hartíz ezen hősét, n magyar olymp legerősebb bajnokát, a tudomány folkon\'tjét, a hazának e rendithotlen hű fiát. kerületünk feltétlen bizalmának letéteményését a magyarok lütcne ki őt legjobb kedvében ajándékozta o hazának — hogy a miről eseményszerű követ jelentésében ma oly lelkesen szólt, a hon megalkotása ezredéves ünnepén őt, mint az uj fényes és hatalmas Magyarország egyik Józsuáját hos-sánnával üdvözölhesse halas nemzete, a magyarok Istene boldogul éltesse !- / Szűnni nem ukaró éljiiiy/s követte a szívből lakadt és szivet megragadó szavukat, melyek emelkedettsége a legnagyobb lelkesedésre villanyozta fel a társaságot. (sengery a ráköszöntött foasztra meg-, jegyzé, 4hogy a képviselési rendszer Bzeriut közvetve a választók intézik az ország dolgait választott képviaelőjök által. Ezért az érdem a képviselőről visszaszáll a válásztokra. Ha ucki is valamit sikerült tennio a közügy előmozdítása körül, azt a választók bizalmának köszöni, azért a választókat szintoly mértékben. illeti inog az olismorés, mint ót. I) tehát viszonozza a felköszöntést. Poharat euiel a nagy-kanizsai kerület és Nagy-Kanizsaváros Deákpárti választóiért. l\'ohara.t. emol e város, a kerület felvirágzásáért. A helyi, a vidéki érdekek szószólója lenni az országos érdekek ellenébon, szűkkoblü provincialismus. A nagy-kanizsai ko-ülot képvisolójo azonban oly kedvező helyzetbon van, hogy n midőn o vidék, c város ér-dokei mellott szót omol, egyszersmind országos erdekek mollett szólal föl. Itt a vidéki, helyi érdokok országos érdekkel találkoznak. Itt a kereskedés, hogy ogyobet mollőzön, országos mérvet ölt. Itt a tanügy, a midőn a közművelődést mozdítja olő,ogyszersinind nemzetiségűnk ügyénok ugyanoly szolgálatot tesz, mint egykor a hon védőimében tettünk, midőn országútik \| területét kellett oltalmaznunk ! E hely, e vidék \| tanítói, nemzetiségünk előőrsoi. Megannyi fon-j tos tekintet, -a melyeknél fogva az állam, a kor-\| mány figyelmét a lognagyob mértékbon meg-! érdemli o város és vidéke szellemi és anyagi \| érdekeinek fejlcsztéso. Szóló oz érdekek elő-, mozdítására oz okból ozonlul is mindent el fog : követni. S szívből óhajtja, hogy a vidék és \| város, hol ily fontos órdokok vannak, virá-j gozzék, s a kik o vidék és város anyagi és szellemi emelésén szintannyi értelemmel mint buz-I galommal fáradozunk, soká éljonek 1 Ez áldomás elmondása után, mtlyot itt \| csak emlékünkből közöltünk, nem ült le Cson-! gory. Még, úgymond, barátjának, Hegedűs j Józsefnek egy hibáját koll ióvá.tonnio, a ki a [ toaztozás sorát, talán mivoí szóló az ünnepély I érdemtelen hőao, jiiogzavarta. A legelső magyar ember, a király után, motidá továbbá i Csengory, nem ő rajta, hauom mesterén, vezé-I rén, lett volna a sor. Siet jóvá tonni o hibát. ! Azon férfiak közt, úgymond, kik 1848 előtt, ; alkotmányunk védelmében b a jogoknak a j népre kiterjesztéao körül fáradoztak, volt neki I többek köjlt egy igon érdemes barátja. Jellemzésére csak annyit mond, hogy képviselőtársai j „örök igazság" névvel tisztelték meg. E férfiú : Bozorédy István volt. Senki nom csüggött any-i nyira vérmos roményokkol, több hittel o hon, e nemzet jövőjén. A noiuzet nehéz napjaiban nem csUggedott. Ezért optimistának novoztók Ezon foledhotlon barátom, folytatá Csongcry az 1848-ki küzdelmek között sóm csüggedett. Lehetetlen, mondá nem egyszer, hogy o nemzet akkoc veszszon el, midőn a jogokat a népro kite.rjosztetie. A nemesség három százados nehéz küzdelmek alatt megtartotta alkotmányunkat: lehetetlen, hogy akkor veszítsük el, midőn a nópro, az öbszcb iiiipro szállott védolmo. 1849 őszén, ugy szomorít oktoheri napon találkozván 0 dőrék férfiúval, kérdozém tőle, miben lel most vigaszt optimismusa. Nem tudott szólani, hanem könyezve mutatott fíil — az égro. Hite nem hagyta el, s hitében nom csalatkozott. A nomzot folytatta a harezot. Nem azon fegyvo-rekkel, a nielyokyt Világosnál lerakott. Oly fegyverekkel, a melyek nagy orkö.lcsi eredmények kivivására gyakran sikorosobbok. Az erkölcsi fegyverokot érti szóló. S o nngy küzdelemben, a mely erkölcsi fogyvorokkol vívatott, mesterünk, vezérünk Deák Forenoz volt. Isten után őt illoti főleg a dicsőség mindazon orodményokért.a melyokot kiYivmtnk sikerült, \'fóliát Deák Eerencz éljen mindonok előtti Érette, az ő becses életéért, egészségéért ürítsük mindenekelőtt poharunkat!" ( •sengery u beszédét, melynek végszavait a megindulás által olfojtott hangon mondotta, roppant éljenzés kövotto, 04 Hegedűs József ur inditványárn ^ elhatároztatott Deák Feronczot (,\'songery toastjáriil azonnal távirati uton érto-siteni. Azután szakadatlan sorban köv,ették egymást a részint komoly, részint tréfás felköszöntések, melyek közül megemlítjük Gla-\'vina hajós urét a miniszleriumra, kiomelvo gróf Lónyny Monyhértot,Séllyoy László urét a Csengory Antal nejére és kedves gyormokoire, az ünnepolt férfiú kellenulus nőjét erről szintén távirati uton értesíteni határozták ol. Pressbur-ger Jakabét ismét Deák Feronczro, o lapok Bzerkesztőjét irodalmunk fénycBillaga, Gyulai Pálra, Oyulai kedélyes toastját a hölgyökre, Hója Gergely tanfelügyelő urét a zalamegyei tanitók nevében Csengory Antalra s később gróf Andrássy Gyulára,\'dr. Király Mórét a a haza felvirágzására, o lapok szerkesztőjének újból e követválasztási kerület két\' lángbuz-galmu zászlóvivője, Inkoy és Séllyey László urakra mondott pohárköszöntését, S/.akonviét ■ gróf Szapáry Géza főispánunkra, Ambrus Ger-; gely szelit-balázsi plébános többrendbeli hatá bos toastját sut Közbeu a logólénkebbou folyt a társalgás A lakoma vége felé a „Zoldtá\'-nál , b.inketiirozó falusi vála^tÓK részéről jöttök 1 egvmásutiin a küldöttségek, egvs\'orü, de őszin 1 tón érzeti szavakban tolmácsolván küldőik I ragaszkodását képviselőjelöltjükhöz. Minden küldöttség szívélyesen fogadtatott és pohár-koczczintás és kézszorítás után távozott, nz utána következőnek adván helyet. Dicsérotet érdemel Knorczer Frigyoa vendéglős ur a disz-ebédnél minden kívánalmat kielégítő intézkedéséén. y A lakoma 5 órakor ért<pfcgot. 7 óra foló megjelent a kanizsai önkéntes tüzoltó-ogylet-nek egy küldöttsége (\'sengerynél és érteaité őt az egylet óhajáról, miszeriut gyakorlatait neki bemutassa, éa felkéri azok megtekintésére. Az egylet 60 tagja teljes egyenruhában a Csengery szállásával szemközt fekvő városházát szom-lélto ki gyakorlatai tárgyául. A látvány tömő-gCBon oda vonzá a nézőket, kik zajos tetszéssel kisérték a derék oltók mutatványait és egyes dévajságait. Csengory más vendégekkel szállása ablakából nézte a mutatványokat, melyek befejezése után ujolag ogy küldöttség mont fel Csongoryhez, ki elismerését fejezte ki nz egylet gyakorlottsága és biztossága fölött. így ért vjjget a szép nap, melynek a leggyönyörűbb icfo kedvezett, és melynek emléke mindenha egyenlő élénkséggel meg fog maradni emlékünkben. Hétfőn délelőtt n küldöttségek tisztelgését fogadta. Ebédután a pályafőhöz ismét sokan kisérték s szívélyes „Isten hozzád\'\'-dal búcsúzván, a voua\'. megindulásakor zajos éljonzéssol üdvö-zöltotott még egyszer s mlg ogyrészről az öriim édes érzote dobogtatta szivünket, hogy kö-rünkbon voll az ünnepelt férfiú, másrészről bizonyos neme a fájdalomnak vett holyot kebo-lünkbcn, hogy kedves körébon nom lohotünk. A tisztelet ós olismorés oazthatlan érzetével tekintettünk a vonat után : hordozza az ég szeroncséson, logyon boldog s éljen sokáig, l^sz élolo a hazáé, az emberiségé I II l r c k. — ö felséyc, a király alföldi útjában miudonütt a legnagyobb lelkesedéssel fogadtatik. Vannak ott helyek, hol Mátyás óta magyar király nom járt. — Gróf SxApAry Géza főispánunk I ZBla Egorszegon tegnap bizottmányi gyűlést j tartott. Jövő számunkban közleményt hozunk. . — Vízvárról írják nekünk, hogy ott j május 5 éu, d. u. 4 —5 óra közt oly nagy jóg-\| eső csott, hogy a barcsi vonat kénytolon volt j néhány perczig megállapodni. A;babócsái állomáson még a vaggonok. ligeteiből lehetett jégdarabokat kiszedni. — Merslch Jóxsefügyyód, s a „Győri ^Cözlöny szerkesztője május G-án vezette ol-4rho» I\'ocr Janka kis^sszouyt, egy köztiszfo- llotbou álló győri polgár müveit ós szollomdus jjoáuyát. Feliogtolou boldogságot kiválniuk az j párnak I A távírda ^Ijeson áttétetett a vá-táházn béréplllolébo; a tVgi bolyon az oszlopok » felszedettek. — Gyakornok kerestetik Wajdils Jó-lof köuyv kereskedésé be; előuyös feltételek mellett, a licly azonnal betölthntő. — A csáktornyai kir. járásbírósághoz jVuoknak t\'zapáry Boldizsár Ugyvódsegéd no-[voztotott ki. — Kmxthetl/en május 5 ón tartatott ollonzóki érlokoz\'.et, kövotjolólt; Vérlossy Sván Ugyviid. — CHodaxxiUÖtt, Öntés pusztán, Kapu-\|\'ár mollutt, legközelebb ogy loáuygy ormuk lülotett, ki — mint a .Sopron* nak irják — > következőleg uózutt ki: A homlok közepén rolt egy szeiuo, mely birkáóhoz hasonlitolt-Irra uem volt, ennek liulyót csupán ogy kis j ífuk helyettesítő; szájáuak alsó ajaka tökélő- \| ísou reudben volt, de a felső szájszól telje-St-n hiányzott s egy félhold alakú lyuk képozs-8 a szájat, mohból a kis nyelv, mint a kígyó illánk ja járt ki ós bo; a tUl rendes volt, azou-au mindegyik Ilii felett egy-ogv tojás uagy-Hl^u hólyug domborodott ki, melynek középé-Hői lámpából alakú cső látszott ki, melyből tü-\|ékonyságu vérsugár lövellott elő; élt 30 órát. A ,, llaxa" magyar életbiztosító bank ly örvendetes átalakulásnak néz elébe, mely Ital mfiködése sokkal tágasabb tért ttyerend. \'evezett intézet 300,000 frtuyi részvéuy tökéli, három millió frtra emeli fel, mely 16 ezer íljesun befizetett 200 ftsrészvéuyokbou állaud, már ejy millió forintot inegháliidott tarta-ikalappal oly tekintélyes tőkével rendelkezni, hogy tókobiztoai lássál leendő hitel egyle-Ik szervezése által a közönség fokozott igé-vének is eleget teend. Jóllehet a 3 injllió frtnyi tszvénylőko bécsi bankintézetek,ét egy tokinté-társulat által uiár fölüljegyoitetott, a uagy iuségnek is alkalom nyujtatik ezen vállaltban részt vonni, s az uj .Haza* magyar élot-izlositó- és hitelbank czinirt részvények, habárS >ak egy kis része is nyilvános aláirás alá fog \| sáttatni. A részvények egy .\'10 frtot meg uem \| aludó felüllizotés mellett lúgnak kibocsáttatni, az által a történt leszállítás után kiosztandó ; azvényokro bizonyára nem jelentéktelen nyo- : miéuy mg esni. \'rudomásuuk szerint aláírá- sokra olőjogyzésdket a u.-kanizsai főügynökség Slomiuer K. ur már most is elfogad. — Itöi\'ld hírek. Ai angol főkonsul magyarul lovoloz. — Az orsz. zenede évi 2000 ftón leiül f) ezer ftnyi államsegélyben részosÜlt. — Sinyrnában a görögök és zsidók közt véres iuízekoczczanás volt.-- Barlakovies érsek Jésa-berénybou a nónóvoldéiiek ogy tolok megvető-léro 7(XK) ftot adományozott. — Kákos-Palotáu közelebb négyes aranylakodalmat tartottak. — Komáromy György halálát nem párbaj, hanom esés okozta. A vasutakon uj jelzési rendszer fog alkalmaztatni. — Berlinben a sóadót megszüntetik. — A spanyoj tol kelés véget ért. —• Troppau vidékén nagy a hiuilőjárváuy, a tánczmiilalságok bolíltattak. — A uémet közf gazdák congrossusa Danzigban lesz aug.végén. — Gr. Károlyi György kir. fóudvarinosternok, gr. Fostotioli György pedig ideigl. koronaőrnek neveztetett ki. — A bécsi kiállításban Brazília is részt vess. — Bonuaz püspök Tomosvárott ogy árvaloányintézolro százezer s ogy líuövol-dére szinte százezer forintot adományozott. — A sehönbrunni állatkertbe két mázsás teknősbéka hozatott. Tffrtéiwtl naptár. Május 0. 1849. I\'est második bombázása. — 18-n). Abrudbáuyán a hegyi oláhok ^möczok) minden magyart folkon-czoltak kegyetlenül. „ 10. 184M. Macskazono Budán, véres ötz-szeütközés nép és katonaság közt. 1700. Fogyvurszünot két hóra I. József\' cs. és a inagyarrendek közt ^Tozaony).-. 11. l\'Ultonborg Lévánál győz. 12. 1849. a (első hadsereg vezényletét a császár veszi át. . 13. 1849. harmadik bombázás l\'esteu, 32 ház leég. 1848. Sturm-doputatio Bécsbon. l-l. 1849. Kossuth s a miniszterek Dob\'-reezonben lotoszik az esküt. . ir>. 1713. sz. Mell József, jolos bányász, tormészettanár, földmérő, gépész és gép-k feltalálója. 1849. Iluntzy égő hajói kifogatnak. Szerkesztői (1 zenei. M. I Sslvos ka«xncl. jövőre is kérjllk. a-.\'l (ly. 11. I\\st. Iiitétkedltlnk, most .semó ívesen könnycl.l. lesa feltalálni. l.evolllnkre csak 929. Kaposvárra magánlevelei irtunk. 923. „Három Ildire" csirafl költeményre sse-reocie, hogy cjak vers, különben igy U.ljssití. 324. 8. K. Bajnáloy de eddig nem lehelen. Papi rsze let. — K \'u 11 o n ni. Kiállási keresett egy url ember, ai ára?* kérdi .gy kiadandó lakosi-tályra néare, a háil úrtól. .Négyssái forint\' — voll a \'válass. .Van-e hossá latálló is?" .Niuos uram -viitouiá a háiiur, de mog különben Is úgymond, uraságoduak mire való volna as istálló, hiss tudteni-mal no in tart lovakat: .Nem is résiémre kérdem — mondja a ssállás kerosS — hanem csak asl Kartan megtudni, hvgv van-e a hásbao istálló annak a ssamárnak a s\'címára, aki esérl a ssállásért as urnák oigyssás forintot 4d * - Ilogy a saoreloni sötót verem, mutatja e kis történőt. Kgy cseh ifjú nS, kit valami iparlovag tetemes sselipénssel ssökósre bírt, l)ebre-csenbe érkesett liuádoltjával. Amint fogyott a pina, lankadt a (sérelem is. Kgyik napon (Isssokociódásuk eredménye I6n, hogy véresre verték rgyinást. Igy mentek a rendőrséghez, ki is letartóitatváu ökot, kulim hasájokba kísérteié. ■Cr as 1 © t. A .HAZA* magyar életbiitositóliank 1872/aprili. havi (lilétkimutatása-. Henynjtatott 630 darab bevallás 403,Hűl frt— kr. Kiállítatott db :WI bevallás 387,112 frt — kr. K* óvbon befolyt dijak ösuege 281,833 frt 47 kr. Ka évben kiOsetett károk össsege 77,150 frt - kr. él ---Npdor. Ai össies érvény bou levő bistosilások ösissego 20.015,1X0 frt 26 kr 1 Dunántúl galHiapIarcxa. — Marcsali, május 3. Huta C.lő C.IO kr. Kots 3.60-3.45 kr. Ar\|>a 3.10 kr. 3 n. \'/.ab 1.80—1.76 kr. Kukoricsa 4.WI—4.16 kr. Köles hláijyaott. Hab hiánytuti\'. Hajdina hiáuytott. Hiéna mátsája Ifi, — !K) kr. Kialma 60 kr. Keményfa Olo 12.—11 l>l. Időjárás nagyon síép, meleg. Terinényi-k állapom jó, esőt I kiváu. 1 — (r. I.) Kessthcly. május 3. A városi tanács jegvtSköuvvéből kiirt gabnaárak : Huta 6.HO-6.ŐO kr. Kots 3.W—3.70 kr. Árpa 2.80 -2.70 kr. Zab 2 frt 1 frt !K) kr. Kukorieia 4.10-3.90 kr. Tfltifa kemény Ili.fiOkr. 8téna mátsája l.COkr. Hntastalma 1.10—1 frt Árpa- és tabssalmn -.—. kr. Időjárás : kellemes. Termények állapota jó. Érték és váltó folyam máj. 8. í)°/„ motaliquoA 64.70; t)0/0 nemz. kölcsön 72. 1805-ki álladalmi kölcsön 103.20; bankrészvények 838; hitelintézeti részvények 334.50 I.ondon 112.90 ezüst ágió 111.— ; arany darabja 5.39; —20 frankos arany 9.01 kr. Felelős szerkesztő : Bátorfl Lajos. JVylittér. WtT Kérelem. "^Nl Május ti-án délután 1 óra tájban a vasúti Diétában 2 olajfestmény cbinat nyers selymen, elvest-vén, mely egy fértit és egy nót ábráiul ; miután en-nek hasinál tulajdonosáu kivftf senki lem veheti: sslveikedjék ai illelő, ki meglalálla, a városi kspl tányiágusk áladul, hol nó\|> jutalmat uyorond. N00 Titkos betegségeket I és • j teHeteUenaóffet, < (olgyengtllt fórflorőt) gyakori magömléaokot, idillt syphilist, a ) logmakacsabb bőrbotogaégekot, gyógy it ( > gyökoreson éa biztonsággal 5 frt honorárium mellett i\'BBSKNBKKA. V orvos, sebész és szülész, József főhorezog s X ő fenségénél volt uradalmi orvos. Ú Rendel 9—4 óráig Pesten, (.;; Zöldfa utcza 20. szám az ud- 0 ^ varban balra l-só ajtó. (y rí Jjffljp^ ellátott lovolokre a«on-s (7) •1 na! válaszol. 0 Idült vagy kezdetleges titkos betegségeket é» telietetlenaéffet haionsienvi gyógymód storint gyógyit Úr. Emit L., I\'vsten, bálváuyutcia ü. st. 2. eiu. 16. ajtó. Houdelési Idő délután 2—6 óráig. K betegségek gyakran, hogy atonuali eredmény éressék el —- köunyelmflon nagy adag jód vagy kénesővel keieltetnek. At Igr gyógyultak atonbau a legbonas>tóbb utAbajokt.il támadtatnak meg ; annyira, hogy a könnyelmfi gyógyketolés miatt képű vénségUkig steuved-nek. Ily venélyok ollen monedékot nyújt a ha-sonsienvi gyógymód, mert nomcsak n legrégibb bajokat meggyógyitjn, do h.tisa oly jótékony, hogy utóbajuklúl félni luun lehot. Ai életrend niellotto oly egysierfi, hogy inindeukitCl lueg-tartható. I.evélileg is csikóiöltetlk rendelés. D J& E3 Sütöde. A legnagyobb, — s a legjobb forgalommal biró, két kemenczóvel ellátott,\'-— Isotulc- és ki\'uyórsdtódo Nagy-Ktinim legnépesebb utczáj&n, közbejött családi viszonyok tfliiatt a házzal együtt eladandó,.vagy bórbeadandt). A netáni bérlő-vállalkozóknak azon előnyük van, liogv a lisztet számlára \|tvehetik. Közelebbi órtesitós REICHENFELD SÁMUEL lul^jdonosnál, Naiív-Kmiiitsa. í » ) A bécsi lű/iOmányi-bank váltóüzlete * Béoaben. Koblmarkl 4. kiliocaál IGÉN Y-J E GYEK E T alant jegyzett sorsjegy-csoportokra, és őzen összeállítások már azon okból is a logolőuyösobbekhoz számítandók, mivel ogy ilyen igényjogy tulajtlonOnának azon lehetőség nyujtatik, valamennyi fő- é* mollékuyerovényokot egyedül nyerni, asonkivUl 80 franko aranyban és 10 frtot bankjegyekben, mint kamatjövedelmet élvezhotni. A. csoportozat, (éveilklllt Ifi IlUZilS.) 10 frtoH havi rÓHilotek. — As utolsó rcHilct lellietéíte utnu minden rÓMlvcvö kövctkeiö 4 Htirxjenyct kap; 1 6%, 1860-iki tOO forintiiH nllnniHornj<Kyet, főnyeremény iJOO,(.KX) frt, a kihuzott-vám íOO o. é. frtUl vásároltatik vissza. 1 3% <•"■ tttrttk 400 frankos állnnifiorajegyet, főnyeremény ÜÜO.OOO, 300,000 frank aranyban. i lfrrcie\|{<llrnuiiHcliwt\'ÍKÍ tallérom Hor«je«yct, főhyér\'omény 80,000 tallér minden levonás nélkül, t liinnbrucki (tyroli) aonsji gyet, főúyoromóny 30,000 forint. 11. csoportozat, (CVeilkillI 13 IlUZilS.) 0 írton havi rémietek. — Ax utolsó rémiét lellietéHC után minden réhztvüvö követkoiö 3 aoraji-Kyet kap : 1 3"/u «\'»• török 4()0 frankon nllniUHorMjegyet, főnyeremény Ü00,tKK), 300,0<X) frank aranyban. 1 heroit\'K llr»un»»ehwei«l talléron Hornjonyet, főnyeroméuy 80,000 tallér minden levonás nélkül. 1 8iÁnx-meliiliiK<\'tii horsjeKyet, főúyoromóny 45,000, lő,000 déln. ért. \\l(lékl inOKlOmlt\'lést\'k l>°i<t°«>i meUfU l tepmlUiurk. n \' IImiimí in llutAM jrmix+krk IHÜKII , liil/i/i II killdi lm k. Iiiu\'íh után ^bérmentve 1839-kl Itothschllil-sor^egyck részletek nélkül. Hogy ezen legnagyobb játéku s eltorjedt sorsjegyek könnyen mindén körbon mogszeruzhetó legyen, és a kik a jogy árát se részletlizotésbou se egyszerre megvenni nom akarják, teszilk a még csak hat húzást érő 1839 iki HotliBcbild-aorsje-gyokro (főnyeroméuy 300,000 frt pongő, legkisebb nyoroméuy 500 pengő forint) kiállítását, a melylyel az ember ugyan azon saját jogát éli minden húzásra és küttin-lélo szorie számokat succossivo választhat. A botéli péns (\'(fysxer és mhiden-• korra csapán 10 frt, a melyért a szabályszerű kiállított iromány pontos sorié és aorsszám ellátása melloit szolgáltatik ki, a kihúzott sorsjegy eladása esetében nyereségért közösködünk és készen is állunk, az eredeti részvényjegyeket mindenkor 1 frt különbség mellett a napi árkolothoz visszavásárolni és reá olőleget nyújtani, llövid idő toltével ezen jegyek bizouynyal a 4-szeres árkolotnok örvondnok, miután már is alig tarthatók vissza. Egyen 1839-iki Kothschild-sorsjogyekot adunk 22 havi réselot 10 forint iixo-tés mollutt azon kötolozottséggol, hogy azokat, mint sorioaorsjogy, a seriehuzás után 8 nappal 50 frt haszonnal visszavoszszük. MAGAZINER él STERK, (779—lü.A) 1.1:1 él vill^hli, I\'ciuo, l).\|h F.r.Dcutri. 7. u. Vidéki megrendeléseket utánvét mellett pontosan eszközlünk. Ki.Hia \'•fír ffirdeímény, A zala-ogorszogi járás közig, szólgabirája által ozonnoj kö«-hirré tétotik, miszorint Ságod, Andráshida, Alsó-Bagod, Salom-vár ée Tárnok községekben felilliUndó körjegyzői állomások — szabad szállá.^ 401) frt évi fizetéssel - pályázat utján lösznek ^öh^sio?Whweifw^ betöltve, a ságodí körjegyzői állomás-f. évi május hó 22. délolőtt ergabeu , ohno ondlich dic 10 órakor Ságodon, az andráshida! f. évi május hó 22. délután 3 órakor Andráíjliidán, az alsó-bagOjli f. évi május hó 23. délelőtti 10 órakor Alsó-Uagodon, salomvári, f. évi május hó 23. délután 4 órakor Síüomvárott, a tárnoki f. évi május hó 20-án délolőíti 10 órakor Tárnokon, moly helyökre és napokra, a pályázni óhajjók azon folvilá^ösitással hivatnak mog, miszerint n pályázni óhajtók folyamodványaikat, a szükséges okmáuyokki fölszerelve, a pályázatra/kitűzött határnapot megelőzőleg logk«5 Bőbb 5 nappal olőbb o szolgabik-óáághoz benyújtsák. . Zala-Kgerseogon, 1872. ív april hó 22. Skublics István, aaolyabiró. (792 - 3,3 Wttiiliu sltiastí todú-. Uut ^ .uvQBidrtuUidw^. KYormkitó\|»yoiuáaa^a^y-iUaiinip. pie Irrenhftaser a. die Qrftber borgen oft düstoro (lohoim-nisso. Miinner bovölkorn die orsteren, woleho gegon sich iolbst frovolteu ; frühor Tod, »tatt krüftigen Alters traf dio Hilfo da zu suchon, wo aii ointig und alloin goboton wird. Wor \'an dor so ornied- rigondou gcschlochtliehen Sehvriicho leidet, wird Trost, Kath Uud uouoa Lobon iindon in dom» beraiintten Uuehf l>er JiiKendHploK^I\'S dae für 1 Oulden aa Hclinellsten diroct vom Vörlegor, W. Ilernhnrdi in Berlin, jotzt SimeonHtr. 1: zu boziohon _ NAGY-KAMZSA, IS 72. mitjus 12-fn. 30-1H Bzíim. Tizenegyedik évfolyam. Í Előfizetési ár : ji ogéis évre . . 8 írt. i fél évre. . . . 4 , I; négyed évyi,. 2 i ügy szám 10 kr. J Hirdetések Jutányoitn. \| XYILTTKKBKX [ joronklnt 10 krért »é- Zala-Somogyi Közlöny A lap íznlloral részét Illeti) kii/\'.i\'Uiúnyck a azorkmtéhez, anyait!" réfxét illetít i kdxlcményi\'k pedig a I kiadóhoz hOrinentvn in li tézcndúk: i XAOY-KAXIZ8A Wlasslcsh&z. a „zalamegyei gazdasági egyesület" ós a "„nagy-kanizsai Küreskedelmi s iparbank" hivatalos értesítője.) Hetenklnt kétszer, vasárnap--8 csütörtökön, megjelenő vegyes tartalmú lap. Meghívás. A balatoni ,zala-somogyi" gőzhajó-részvényeseit Bogláron, f. évi május 13-án tartandó közgyűlésre tisztelettel meghívom. A gyűlés tárgyát képezondik: a hajó-gy árossal kötött szerződés, melyszerint a hajó f. évi jul. végével járni fog; az alapszabályok megvizsgálása, igazoló választmány s a tisztviselők választása, stb. Az elsó részlet — 20% befizetését — a ki még neut tette, május 13-ig teljesítse t. Wodiáner Arnold ideigl. pénztárnok urnái, Puszta-Berényben, utolsó posta Lengyeltóti. Szőllös-Györökbcn^ 1872. apr. 2ö. JANKÜVICU LÁSZLÓ, a r. tár«. ideigl. eluivko. Hirdetmény. A nagy-kanlzsal segél jegytől részéről f. évi április hó 23-án tartott rendkívüli közgyűlés 1354-ik számú végzése folytán elhatároztatott, hogy az egylet fennállása második 10 évi idófolyamában a 2200-ból álló részvénymennyiség 1 tíÖO uj részvénynyel száporittassék, s hogy az egy-,téti tagok nemcsak ó részvényük, hanem ezek; minden két. darabjára eső egy-egy uj részvényt is felüliizetes nélkül megtarthatni jogosítva legyenek; — ezen igények kielégítése utAn megmaradó 700 uj részvény pedig mind az\'ó-, mind pedig az uj tagoknak csak b frt lölpénz mellett adassék ki. Ennélfogva felhivatnak a t. cz. egyleti tagok, miszerint joguk ígéuybovétele végett folyó 1872-ik évi május hó 1^-től KwkIvc egész ugyané hó 30-ig a segélyegyleti irodában délelőtti 9 (Jfától 12-ÍJí, délután 3 órától ü óráig magukat elöjegyez-tetni cl no mulaszszák, mivel ezen határidő * lejárta után a részvény-előjegyzés bcállít-tatni s a be nem jelentett igény megszűntnek fog tekintetni. N.-Kiinizsán, 1872. évi máju9 hóban. A nagy-kanizsai scgciljegylet * igazgatósága. Nagy-kanlzsat kereskedelmi és I p a r b a n k közgyiilése. Lapunk előbbi számában közöltük a május ö-iki közgyűlésnek (\'sengory Antal olnök ur általi megnyitását, ngy szinte közöltük ti titkár álialy-fclolvasott igazgatótanács felügyelete alatt készített jcloÖtést egész terjedelmében. Most közöljük-a mérleg-számlat s a jegyzőkönyv egyéb pontjait. Mérleg-számla. Vagyon I. Hutor és irodaszerek . Hó. Alapítási költség . 13ö. Váltó-üzletben . . . 00.-Értékpapírokban . . 131. Pénzkészlet , . . . 137. KI.",legek ..... 144. Váltók u tározában 34. Adosok főszámlára I37M.a8 1784.14 I OSli 71.20 4013.40 S738.99 24700.— 4l0í>90.93 [>398.75 Ö71270.84 Teher Köszvény t«\'i(toi számla . . \'l\'iirmliik ulaptúku . ". . . (Szelvény n/.junla .... Visszaszámított kamutok váltók után ...... Visszaszámított kamutok oló-• logok Után ..... .lutulékszámlu..... Hitelezők folyó számiáru ICgyouleg mint nyeremény . 128000.— 3uU9.óO t)i)20.3i) I ItMO.öO 378.01 21IÍ4.81 40 OÓO.Ü4 17041.37 0»«g: 671270.84 1871. veszt- ós nyereségi számla. Tartozik Bútor és irodaszerek luirúsa . . 1»3.1 Alapítási költség............108.2 Szomélyzetdij és lukbér számla. . , 4219.8 Költség számla . . . .v. . . 2070.1 Szol vény-számla, u részvény lűko 5 °/„ kamatja . .......64t)0.- Jutalék számla, lo°/0 az igazgató választmánynak ............2104.8 Tartalék alaptőkére..........lüOO.l Mérleg-számla, ogyenlog . . . 17041.3 Összeg: 35413.73 _Követel fyérleg-száinlu nyerem. 1870, évről I I«.I7 Értékpapírszámla..... 874.öl Kamat-és jutalékváltók után . . 2ÍI8-J.5H „ „ előlegek után . 2220.02 Váltó-üzletből . . . . , . ll"\|;i ir, Összeg: 35413 73 Nugy-Kanizíán, 1871. évi dcez. 31. Ollop, a. Gutmann, - k. Stolzer. ■ pénztárnok. alulnllk. \' titk. a könyvei;:. Megvizsgáltatott és a könyvekkel meg egyezőnek találtatott." A »z<imviznj<íló bizottmány: Wei8sM,,..k WalbachM.,.k BerényiJ..k Nagy-Kanizsán, 1872. fobr. hó 14-én.. Ezután elnök ur előterjesztésére Herényi József, I)r. Király Mór, Vágner Károly, Löwingur Ignác/, és Keehnitzer Vilmos urak szávazat.szedó bizottmány tagjaivá egyhangúlag megválasztanak. Elnök ur továbbá jelenti, hogy a sorrend szerint Löwinger Izrael, Kosenberg Izrael, Welisch József és Soiniuer Miksa urak a választmányból\' kilépnek,\' tehát 4 igazgató tanácsosnak és hároul \'/ágból állt) számvizsgáló bizottmánynak választásit volna eszközlemló, de minthogy a. kózgyillésnek tárgyai fwlik pontjában a választmánynak 3 egyénnel leendő többitése és esetleg ezeknek választása is indítványoz-, tátott, tehát előbb e kérdési bocsátja tárgyalás alá, a közgyűlés a hivatkozott indit-vánvt egyhangúlag elfogadja és (rutmann S. Henrik alelnök ur javaslatára elhatározza, hogy a felsőbb jóváhagyás reményében -4 igazg. tanácsos helyett 7 locml választandó és pedig azon négy, ki a legtöbb szavazatot nverendi. három év tartamára, a többi három pedig oly formán, hogy,, közülök a következő két évben mindenkor egy kisorsolandó lés£6n, minek folytán jövőben évenkint ö tanácsos lesz választandó. linnok folytán az alapszabályok illető pontjai némi kis változás alá jónek s jóváhagyás végett a ministeriumhoz felterjesztetni rendeltetnek. A szavazatszedő bizottmány jelentése tárgyaltatik, melyszerint az igazg. tanácsosi tisztre megválasztattak: Löwy József 1021 szavazattal, Welisch József 1004-, Löwinger l\'iacl 993-, Kpcrjessy Sándor i 871-, Woiss H. 1. 704-, Hoscnberg Izrael j 7 22- s Bosenfeld Sándor 712 szavazattal. ; Póttagok: Sommer Miksa 000-és Schcrz I Zsigmond 300 szavazattal. •Számvizsgáló tisztségre: Woiss Manó, Herényi .József és Walbach Mór, póttagul j Kbenspanger Lipót választattak meg. A közgyűlési jegyzőkönyv hitelesítésére (ilavina Lajos,\' Wlassics Antal és Kbenspanger Lipót urak bízattak meg. Elnök ur a közgyűlés nevében az alelnök, elnökhelyettes és igazgatótanácsos uraknak az intézet fokozódott felvirágzása körül tanúsított fáradozásaik és önzetlen tevékenységükért elismerését nyilvánítja, mire Guttmaiin S. H. alelnök ur a választmány és közgyűlés nevében elnök ur ánagyságának áldozatkész fáradozásaért, melylyel a közgyűlés elnök lésére számos és foutos leendői daczára hozzánk lefáradni kegyeskedett, hálás köszönetét nyilvánítja és az egek urától néki hosszú életet és tartós egészséget esedez, mely hő óhajtást a közgyűlés többszörös lelkesült éljenzéssel kisérte. Kelt Nagy-Kanizsán, május 5. 1872. titulzcr m. k. titkár. Csengcry Antal m. k. Glavina Lajos ru. k. Wlassics Avtal m. k. Ebcnspaiujcr Lipót ni. k. 8 o in o g y in e g y e bizottmány! kUzgyülése /. hó 0\'-<ín (nrtalott meg a megyeház nagytermiben. j Jankovich László főispán ura gyűlést 10 > órakor megnyitja és mindenek előtt előadja, \| mi kép az i gal i járásban elhalt segédszolgabiró, Szabady helyébe ő a törvény értelmében Badenícs Gézát nevezte ki. Továbbá folytatja, h gy cz állásra Badenicson kivúl, senki sem jelentkezett, a miért öt — mel- TÁRCZA. Hervadt virág. Rivalg a harcii kürt, ConUra hí hanánt — rMegyek nép angyalom, Vética halálba táu" ...... Szerelmi1* barna lány K«en\\él>en köny ragyog -Menj, hiax a hon Itdvn lleeseib mint én vagyok I Ha harciban életem Hazámért áldozom : Ápolj virágokat /.Oldello ((romon. Tavaik virágit éu Sírodra Illtetem j , Ott hervad el legizcbh Virágod kedv. kon lti 1) jknő. kalokagathoiogla. Olvasóim bámulattol fognak végig ovicz-kélni ezen tengorhosszu szón és én csuk arra kéretn az istenoket, hogV ovoző lapátjaik — illetőleg nyelveik — a bosszú ut alatt ki no fáradjanak — illetőleg ki no ticzamodjnnak. Az elutélkedők azt fafják mondani: mi a manó! tudornáriyos értekeftit kupunk mi itt? -- Pedig biztosítom őkot, nyomát sem fogják lolni a tudományosságnak. l)o hogy az igazat megTalljam : az egész szó csak csalótok, ha ttgy tetszik :. csalit,-mely gyiinylIr.U -hangon magához fpgja csábi Inni a hfltlon hivoket; különben a.hossr.n czikkben Tonatkozás sem történondik "•á hallghsy.hát (hfl .nyiJvőru-siorű lonlltása fc német .gesvhvrvige deuu"-nek,) hogy ezzel iiilteném a papirt. A csel pedig a következő volt : a tudós — feltéve, hogy ilyen kezébo veszi e sorokat — érdekkel, feszülten betűzgeti a czimet, és habár reménye csalná is — esküszöm, hogy csalni fogja öt — dicsérni fog engem, hogy ily szép szavak birtokában vagyok — és más czélt nem kívánok elérni. A szép hölgyet, ki gyenge nyel vliczamját ily nagy veszélynek teszi ki, bűvös-bájos hatalom fogja ellopni, — és oz lound jutalmam. Lehetetlen uz embernek sutyrát nem írnia. Ezt mondá llorácz, majd kétezer és Hör-ue ötven év előtt, és azóta az emberek nem igen változtak meg. Ilu a természet meg is tagadta a satyrismus tehetségét, ug$ m i gondoskodunk, hogy ennek csirája, — mert a jó és rosz csírája egyaránt meg van az emberben, — ki no veszszék, de sőt, hogy sarcusniussá fajuljon át, és öttől a hypochoudriáig csuk egy lépés, valamint a lranczia közmondás is mondja: a feuségestöl a nevetségesig csak ogy lépés. Midőn e szót irO"t: franczia, önkénytelenül jut eszembe ezen szó is: német; és mi termé-szotesebb? — No szök jeuek meg, tisztelt olvasóim, nem akarok politizálni I — Ezen szóval pedig telujul emlékezetemben egy kis történet, melyet im tisztelt olvasóimmal közlök: Egy ur fölszólított engem l\'eston, hogy vezetném őt egy magyar vendéglőbe. Eu nem tartáiu ezen iwat liuiigurisátornak és elsorolék neki mirtdon szállodát, hol a legjobb uÓDÜtorio-dejettnék kaphatók, de midőn amaz mindenre csuk fejét csóválta, kérdém tőle, váljon uiit ért .magyar vendéglő- alatt V mire A nekem következő felvilágosítást adott: magyar vendéglő oly vendéglő, melyben magyar voudég- lőst, mugyar piuczérekot, magyar étjapokat, \| magyar ételeket 6* italokat találhatni. En azonban szerencsétlenségemre nem ismerek vendéglőt, hol az utolsó két speczialitást kivéve — uz öreg urat kielégíthettem volna. Önök novetnek ? és azt mondják : az ur bolond volt! liizony nem! Az urnák több eszo volt, mint-akárhány vakbuzgalmu gerniunizá tornak, kik még annyit som engednek meg, begy a szegek csizmutalpaikon ,M" betilt ké-pozzenek, inert cz is a „mugyar* szóra emlékeztethetne. Amaz urigoii jól beszóló a németet és a német nyelvnek köszöné műveltségét, ha- I nem ő azt is tudta, hogy a német nyelv csuk \| eszköz, moly czélhoz vezet. Jó lenne, ha most hamarjában egy pár I originel ólczct faraghatnék, mert érzoni, hogy nagyon is uualmus és száraz kozdok lenni; do ez nem az ón hibám; liánom ogy orvosé, a ki egy pár év előtti betegségem alkalmával az Utér helyett comicus eremet oresztetto meg, éa azóta vngyok oly száraz, unalmas; ha sikerül olykor ogy élez, akkor is csak azt mondhatom, a mit Moor Károly Spiogolborgnok mond, u mit azonban, miután a conlra-complimontokni k — vagy hogy uj szavat alkossak — az ollón- \| bókoknak önmagam irányában som vagyok barátja, nem idézhetek. — folytassuk tehát! i A németek okosabbak, mint mi, (^bocsá- \' nat, hogy ezt ily nyiltan kimondom,) vagy ha j nem, ugy voltak és vannak okosabb embereik, f mint nekünk. Mi lenne a német nyelv, mi u • német irodalom, ha Lossing fel noih lép, és j láng-karddal l\'elíegy verkezijtt cUerubl^tTtTnrnl---lomuniáuak véget\'iiem vet! Es nyelvünk ugyanazon veszélyes holyzottáíívart) íúu, iiiiuő ben u német szá\'. óv előtt. fc^eMrmuunyife nyissuk is fel szemoinkot, nem mutatkozik ogy magyar Lessing, és ha igon, mi nem borulunk le előtte és uom rebegjük o szavakat; imo, megjött a nyolv mesiása : ecce homo! Olvasóim félre fognak engem érteni. Az Istenért! no tegyék azt! Imo, inkább bővobben megmagyarázom álláspontomat. Vessük lo magunkról az elfogultság köpenyét! No legyünk u német — és különösön a német nyelvnok azért ellenségoi, mert ezon ellenszenvet atyáink koblünkbo lohelék! No ir-~~ tózznnk a német nyolvtől azért, mert oz nemzetiségünk eltemotésével fonyogot! Legyünk szilárdak, legyünk férliuk ; védjük, harczoÍjunk órto, onlsttk érte utolsó csepp vérüuket és lgy nem lesz ellenség, moly képes lenne bonnünkot legdrágább kincsünktől megfosztani! Ámdo tanuljuk a német irodalmat, mert mély, bolát-hatlan kincsek vannak óbba rojtve, minőket\' egy nemzet irodalmában som lolünk íol; ogy nemzet irodalma som nyújt oly hasznot éa oly élvet, melyot a német irodalom nyújt. Harczoi-junk tettől és szóval azon elfogultak ollon, kik a hazaszeretet palástja alatt a szép és jót kiirtani törokesznek! Kutassuk ólotrovalóságvinkat az által, hogy magunkévá teszszük\'azt, a mit más nemzetek büszkeséggel v&llanak sajátjuknak! llnssiink együttes erővol, hogy a népot, az elfogult népet felvilágosítsuk I Ezek mellett küzdjünk. Harczoljunk po-dig a következők ollon; Legyou szent előttünk nyelvünk, mert oz annyi, mint nemzetiségünk! Logyön nyelvünk ogy kincs, melyet mélyen keblünkbe rejtünk, honnan sem a kevély sas, som »» alattomos bwgoly ki nem ragadhatja! Műveljük, gyakoroljuk, terjesszük, védjük ellenségei ollüu, ma- lózvén a vizsgáló-bizottmány kiküldését — ez állásra megválasztanák. fírre Badenics Géza egyhangúlag segéd-szolgabiróvá lett megválasztva. Felolvastatott az alispáni jelentés, mely a közigazgatás jókarban létéről tudósít, s a megyében elintézett közigazgatási teendőket, melyek eddig végeztettek, elsorolja s kimutatja a megyei pénztár állását. Szalay Károly ezen tudósítás ellen szót emel és a közigazgatási törvény 58. §-ra hivatkozván, kijelenti, hogy a megye-gyűlés ily jelentéssel meg nem elégedhetik, \| hanem kérne minden egyes esemény felett részletes jelentést. Igy pl. az ujonczozásról ; megvan említve, hogy megtörtént, do az ! nem említtetik, hogy mikép törtéut. Végre megkéri, hogy a jelentésekben bennfoglal- i tassék minden tisztviselő hatásköre. Csépán alispán erre felelvén, hivatkozott jelentésére,mely ben benfoglaltatik, hogy különösen az ujonczozásról részletes jelentés fog előterjesztetni. Tudomásul vétetett. Az árvaszéki jelentés olvastatott fel. Kovacsics erre következőt mondja: Az árvák vagyonát jobban kell őriznünk, mint magunkét, s hiszi, hogy az árvaszéket is ez vezérli, s daczára ennek, 90,000 (kilenczvenezer) frt árvapénz ninr, bekebelezve. S ennek oka nem más, mint hogy az árvaszék hivatalnokai oly kevesek, mikép a legjobb akarat mellett sem képesek eleget tenni; azért kéri a bizottmányt, szíveskedjék mind a telekkönyvi, mind az árvaszéki hivatalnokokat szaporítani. Szabó Kálmán, tiszti ügyész, s/.intén kéri, mikép a telekkönyvi és árvaszéki hivatalnokok szaporittassanak. Előadja az elintézett Ügyek számát és kimutatja, hogy ha a hivatalnokok nem szaporittatnak, két három év múlva 3 — 4000 ügynek hátralékban kell maradnia. A betáblázatlan 90,000 frt árvapénzre nézve kijelenti, mikép felvilágosított többet, hogy bár 12-szeresen legyen is biztosítva az árvapénz, azt mégis bekell kcbeleztetni, s daczára anuak, hogy a nép elónyösb feltételek mellett nem kap pénzt, mégis inkább felmondja azt, semhogy vagyonát terheltesse. Örömmel constatálhatja, hogy ez csak a nép va-gyonosodásának következménye, s az említett összeg nincs bekebelezve, mivel anuak V,o rósze eddig már felmondatott, épen azért, mivel az illetők vagyonukat terheltetni nem akarják. Főispán erre kéri a megyei bizottmányt, hogy mondaná ki végzésileg megelégedését az árvaszék, eddigi működése felett, a végzés véleményezés végett tétessék át az állandó bizottmányhoz, mi egyhangúlag elfogadtatott. gasztaljuk barátjai előtt, a hol kell és a hol lőhet I Érvényesítsük a mindennapi életbenl Nyissuk fel az elfogultak szemeit, mutassuk meg nekik, mily kincs a magyar nyolv I Es lenne ot bár még oly rút, lenne visz-szataszité, mint a poklok nyelve, lenne rideg, melyben nem lehetne hő érzelmeket kifejezni, mint az éjszaki sark, lenne forrő s pulya, melyben nem lehetne fértias gondolatokat kimondani, mint az ae«\|uator, — bár mindez ^emáll, most nyelvünk szép, magasztos, fönséges, enyhe és férfias gondolatok kilojozéséro egyaránt alkalmas, — de ha nem lenne is ilyon, szentuok kell előttünk lonnio, szeretnünk kell, mint az anyának gyermekét, mint a gyermeknek anyját, mert rokona mindnyájuuknak, édes rokonunk, mely bennünket feutart és mely nélkül mi megszüntünk lenni! Szerezzük bár más nyelvokből műveltségünket, mert édes nyelvünk annyi évig, do évszázadig háttérbe szorittattva, nom fejlődhetett szabadon, mert annyi tehetség nem fejoshoté ki gondolatait anyanyelvén, használjuk ma fel más nemzetek kincseit,ültessük át őket nyelvünkbo s mutassuk meg a többi nemzeteknek, hogy nyolvüuk még él, és ha csak saját gyermekei, Magyarország gyermekei, nom lesznek rajta, hogy kiirtsák, élni és virágozni fog örökkél * * . * r.zen gondolataimat leírni, volt jelen sorok ccélja. Tudom bár jól, sokan unalommal vetették e papirt maguktól, do esek, rövidlátók, a logfőbb jó, a közjó nem fekszik szivükön, s ha a romlás bekövetkezik, ők a zsarunk előtt is meghajolnak, mert nem lesz, mi Őket lelkesítse : a nyelvi SOMOOYl EDE. Tárgyaltatott a Lengyeltótiban felállítandó közig, és N.-Bajomban létesítendő járásbíróság feletti kérvény. Főispán kijelenti, hogy szükséges So-mogymegyében egy 9-ik járást alakítani s ennek székhelycül N.-Bajomot ajánlaná. Paizs erre mondja, mikép mondassák ki, hogy egy 9-ik járás alakítása szükséges, de a székhely egyelőre ki no jelöltessék. Csépán alispán N.-Bajom mellett szóK Somssich Pál Paizs véleményéhez hajol, hogy az állandó bizottmány gyűjtse össze az adatokat és okadatolva nyújtsa be azokat, melyek alapján azután, határoztas-sók meg, hogy mikép osztassék be az Uj járás, melynek alapján a székhely is nteg-határoztathatik. Ez indítvány elfogadtatott. Ezt megelőzőleg, Szalay Imre indit-ványozá, — hivatkozván az illető törvényre, — hogy azon tisztviselők, kik 2 hó alatt lakásukat nom teszik át, hol hivataluk-székhelye levén, ugy tekintessenek, mintha állásukról lemondottak volna. Ez indítvány nem tárgyaltalván, a bizottmány a napi rendhez tért át, melyen a 30 tagú állandó bizottmány megválasztása áll. Ezek megválasztása után, Heves-, Külső-Szolnok- ós Biharmegye átiratai a választások iránt olvastattak fel. Vései lelkész kéri a bizottmányt,hogy ezen átiratok örömteljes tudomásul vétessenek. Körmcndy Sándor az átiratok pártolását is kéri. Az átiratok azonban egyszerűen tudomásul vétettek. Felolvastatott azon ministeri rendelet, mely Zala-, Somogy- és Vcszprétumc-gyékben a balatoni halászatot szabályozza; továbbá még több ministeri rendelet tudomásul vétetvén, a gyűlés bezáratott. E gyűlés főbb mozzanatait képezi a 9-ik járás felállítása. Ez, ha Somogy megyében a közigazgatás- és igazságszolgáltatással az ujabb törvény szerint a t.ép viszonyain segíteni akarunk, valóban elkerülhet-lenül szükséges, mert — mint a gyűlésen többen is emiitették — valakinek az igazságért 11 —12 mértföldnyi utat tenni csakugyan nem volna igazság! Nem volna köny-nyebbités, sót teher. Megkell még emlitcr nem Körmendy Sándor ur azon indítványát, hogy Heves-, Külső-Szolnok- és Biharmegye átiratát támogassuk. Hangsúlyozván az abban említett egyenlőséget. Azt gondolja talán K. S. ur, hogy nálunk nem ismernek egyenlőséget. Nincs-e nálunk a közigazgatás és igazságszolgáltatás ép oly jó kezekbe letéve, mint bármely megyében ? — Nem nyujt-e elég biztosítékot erre nézve a törvény? Ne gondolja, mikép végrehajtói visszafognak azzal élni, Nem fogják hiányait még azok olleu sem használni, kik talán más elvet vallanak. A törvény előtt egyéniségeket és nem elvet ismerünk. Legyen meggyőződve, hogy a bizottmány a választásokra nézve oly intézkedéseket teend, melyek ellen kifogása senkinek sem lesz. Kezeskedik ezért megyénk azon veteránja, ki annak élén áll. Tiszteljük mi mindenki meggyőződését, s arra fogunk törekedni, mikép a miénknek is megszerezzük a bccsűlést. Paizs, a mcgyegyűlések veteránja, igen sokat veszt az által, hogy csaknem mindig beszél. Szercpo hasonlít az angol parliamentben élt régi Cobbel-hez, ki épen azért, mivel mindig beszélt, sokszor nom is hallgattatott meg, s a legfontosabb ügyeknél elhangzottak szavai. Ezzel nem akarom állítani, hogy Paizs ur szavai is benyomás nélkül hangzanak cl; do azt határozottan merem állítani, mikép ily gyakori felszólalások csökkentik beszédeinek értékét. P. D. A pusztai Iskolákról., Neveljük a népet! Ez az, mit tiZedok óta hangoztat az beriség nagy száma; ez az, miutáu annyi ozer ajk opodve, sovárog; ez az, mit imánkba szövünk — hogy boldognak lássuk népünket szellemileg^ De nem szonvod-o ott, hol talán a legtöbb szükség volna — a pusztákon — a nép-novolés nagy hiányokat; nincsonok-o oly gá-tok útjába votvo, melyeket elkerülhotlonül mellőzni kellenék ? Nagyon is sok helyou. Van hazánkban számtalan megyo, — a hol a puszták túlnyomó számmal vannak, b távolabb ősnek ogyos rondozott községoktől; vagy 2—3 puszta képei ogy községet, s van tanítója — ki a uép szellemi kimftvoléséro van hivatva. Do csak ez tartozik-e hivatása körébe, ennek szon-teli-o logtöbb idejét? Erre csak azt mondhatom — nem. Mert nom elégséges, hogy a pnsz-tai-tanitó, kinek hivatása a nép gyermekeit növelni, néhány hóig bibolődjék a gyermekekkel, s azután eugedjo őket szabadon, vagy más mezei muukára szorítsa. Van elég osot, a hol 2 — 3 pusztának megvan ugyan a maga tanítója s iskolai terme, — urasága kegyes jóvoltából, — de az iskola nincs ksllőleg felszerelvo,. uincsenok meg mindazon szükségletek, molyok ogy tanodába elkerül-hotlonül megkívántatnak; s a tanoda annyiból tanoda, a mennyiben 50—GO gyermek tanítója vezénylete alatt a padokat pótló lóczákon elhelyezve van. A szegény pusztai tanitó iskolás gyermekoit irí^karja tanítani. Do hol? Niucs rendes tanodái -fiad, ogy rozzant asztalt kivéve, ily körűlo —ii gyermek ugyan elfér; tessék most a szogéuy tanítónak a gyermekekkel auuyira elórehatolni, hogy azok azon rövid idő alatt, míg iskolába járnak, az irást elsajátítsák. A gyermeket ö—0 éves korában iskolába adják, 3—4 évig jár, s azután megszűnik azt látogatni, — lesz belőle mindenes vagy szántó-gyerek. ) Do nemcsak ez, nomcsak az iskolai be-roudozés az, mi orvoslást igényol, ha azt akarjuk, hogy népüuk a korszellemmel haladva, maradjon a sötétség nyomasztó járma alatt; hanem a kellő felügyelet a tanügy fóllob-valóitól, nem különben azon szigor a pusztai-tanítók iránt, — hogy azok, valamint más rendezett községek tanítói a tanévet törvényszabta uton kötelesek legyenek megtartani; no az uraság befolyása vagy parancsa következtében a gyermekek az iskolától elvonatván, egyéb más mezei munkák teljesítésére legyenek kötelezve. Tudtommal a rendes tanévok községekben október hóval kezdődnek, s tartanak ju-nius vagy jujius hó végéig. Azouban vannak pusztai oskolák, hol a tanév októberrel kezdődik s már márczius végéu befejeződik. S miért? Mert a gyermokeknok as uradalomban, a melynek minden egyes pusztája 3-4000 hold, irtani kell kimenni; ez sokkal nemesebb foglalkozás, ebből a gyermeknek több haszna van, mintha azon időt, — mely külónbon az egymástól meglehetős távolra eső pusztákon legalkalmasabb rolna a tanításra — a gyermek oktatására fordítják. S az ily irtások oltartauak 4— ö hétig, azután jő a kaszálás, aratás. De ilyenkor szinte el vau foglalva, mind a pusztai tanító, mind a gyermek. Tehát moddig járt iskolába, o\' hóig, ha ugyan járhatott volna. Mert ki kívánhatja, hogy a tanodától 1 órányira fekvő pusztáról télen át naponta a kis gyermek a mossze utat mogtogyo, s da-czoljon a téli viharokkal; ez a uierő képtelen-ségi fogalmak közé tartoznék. S a midőn to-hetné, a midőn as idő nem gátolná, — akkor elvonják, oly muukára szorítják, moly szollotni kiképzéséro sommi olőnynyel nem bir,vagy igon kevéssel. A gyermek 3—4 évig jár iskolába, s ha össi .adjuk ama hónapokat, molyokbon oktatást nyert, nom fogunk az ogészből 18 hónap nál többet kihozni. Mit tanult? — annyit a mennyit néhány év bizonyosan egészen el fog törölni. S mit nyertünk ..zal, hogy iskolába járt ? sommit. Addig, mig a pusztai oskolák nom loen-denok berendezve, nom lesznok kötelesek a pusztai tanítók ugy, mint más rondezott községekben — nem az urasági parancs, hanem a tanügy szabta tör vény ok szerint cselekedni, nom fogjuk elérni; hogy no legyen kénytelen a legutolsó béres is szégyonült arozcsal bevallani, — hogy bizeny som irni, som olvasni nom tud. TIHANYI GYULA. Toluay Károly beszéde crrtiággyüUti képviselőül kijeleltetiie alkalmával. Az igaz hazafinak, ki hazáját és az emberiséget igazán szeroti, ki hatni, alkotni, gya-rapitni, s a haza fényrodorültét elősegitni óhajtja, gyakran hivatottnak kell éroznio magát önmegtagadás- s áldozatkészségre. Mélyen érzem, hogy oz mai napon reám nézve fokozott arányban áll, inort a kesztholyi követválasztó-korülot tisztelt választóinak egy nagy részo oly államközi szerződés foutartása körül összpontosul, molynek megóvásától függ állami és nemzeti létünk fennmaradása, — felbontásától pedig •) Vasárnapi Iskoláról, melyben a felniteket ii oktatnák, „á .inci. 8 hol vau atua törványnek megtartása, mely a>t parancaolja, hogy minden gyermek 12 ívei koráig kötelei a tanodába járni í A puntábsu tOrríuy uinci. kiszámithatlan válságoknak káros esélyei. -Értőm azon nemzetközi szerződést, mely 1807-bon egyrészről Ó Felsége örökös tartományai, másrészről Magyarország közt köttetett, s moly ugyanazon évi XII. t. cz. által a nemzetgyűlés és ó Folségo részérjől szentesittotett. S midőn önnek hű megőrzésére, s rajta, mint bistos alapon, nemzetünk szollotni s anyagi jólétének fojlcsztéséro a t. választók bennoiu ▼élik a jövő hongyülésen föllelni a csalhat" biztosítékot, s engem negyodizbeu országgyü-lési képviselőjükfii kegyesen felhívnak, — \|u. hetetlen ozon, reám nézvo fényes megtiszteltetést s nagybecsű bizalmat visszautasitauoiu a nélkül: hogy a hazafiutlanság- s hálátlauság-nak súlyos vádját magamra no vonnám. Enuél fogva, daczára azon öntudatomnak, miszerint -tehetségemhez képest négy országgyűlésen hazámnak elég szolgálatot tettem, — daczára azon igazolható indokokuak, molyok által elvonult-ságra volnék utalva, — mégis a képviselőjelölt-ségot jövő országgyűlésre nézvo ejfogadoin, a a választás kétes esélyoinok még egyszer, do ulóljára, magamat kiteszem. Miuó eljárást fogok megválasztatáséin esetére mint képvisoló követni, arra nézvo részlotos előirányzatot adni majdnem fölöslegesnek tartom, mert csak ismételnem kellene azokat, miket lStiö-ben történt mogvalasztata-som alkalmával elmondottam, s melyeknek egyrészét most már irolt törvény szentesin. Pártállásomról pedig tanúskodik azon bőszé dom, melyet a founérintett közjogi alaptörvény tárgyalása alkalmával országos ülésben — ugyanazt pártolólag— tartottam,s molyhoz most is szorosan ragaszkodom nemcsak, hanem őzen közjogi alapfeunmaradásától tel tételezem állami és nomzeti létünknek is további méltó teunáll-hatását. S most már nom ismerők fontosb feladatot, mint hogy mindon közjogi vita mellőzésével a szabadelvű szellemi, és gyümölcsöző anyagi reformok terére lépjünk, hogy igy fol-lengzőbb szárnyakra vergődhetvén, a magyar szövotséges társával méltó helyet foglaljon el a müveit európai nemzetek soraban, s azt mindvégig mégis tarthassa. Eunek előrebocsátása után némely bizto sitásokat kívánok megjegyezni : Megválasztatáson! esetére főelvem lesz : kiváló figyelmet fordítani azon érdekükre, nio-\' lyek a t. választókat legközelebbről érdeklik. Ilyon a közoktatásnak mindouUv-é olterjoszténe. A mezőgazdaság- és iparnak, melylyol leginkább foglalkoznak, fejlesztése, emelése. A polgári éa büntető törvénykönyvnek, végleges perrendtartásnak, s az adóreudszer kijavításának sürgetése s mihamarább! életbeléptetése. Ezokonkivül hő pártolója fognék lenni minden olyan szabadelvű reformnak, mely az újkori társadalmi rendnek megalapításához még szükaogoltotik. Ilyen a törvényhozás fölső-házának a jog és méltányosság alapján de a> kor igényeihez képesti átidomitása. Önálló bankrondszer behozatala. A még fennálló hűbéri viszonyoknak, u. m. korcsmáltatási, stb. jogoknak igazságos megváltás utjáui beszüntetése. Sőt, ha az állam kiadásainak fodo.zetéro egyéb czélszorű források megállapíthatók lesznek, a dohányogyodáruságnak is eltörlése. Hangsúlyozni kívánom különösön azt: hogy én a béke- és rendnek politikáját követőm. Ennélfogva a pártszonvodélyok lecsillapítása. A társadalomnak hamis tanoktóli megóvása, melyek az iuternationale utján világszerte terjesztetnek. S mind olyan elméleti politikai rajongásoknak, melyek egyesekro ugy, mint az államra, veszélyesek lohotnok, első csirájábaní elfojtása főelveim közé tartó-zanduak. Jól tudom: hogy mindezen előszámlál-takra nézve a vezénylő szerep nem jutand osztályrészemül. De dicsőség után, valamint oddig nem vágytam, ugy ezután is vágyódni nom fogok. A halhatatlanság örök fűzére amúgy is megilleti a bölcsöt mély tudományánál fogva, — a hadak hirkoreső fiát vitézségo- és orélye-ért, — a nagy művészt remok műveiért. Az én jutalmam, moly után vágyok, nem egyéb, mint tiszta öntudatom, — a tisztolt választóknak kegyes elismeréso, állandó bizalma, és maradandó szerototo, melyokbo is cgyolőro magamat ajánlani van szerencsém. Szigetvári külOnféle. Az olső eset, hogy nom harangzúgás mol-. lett irok, bizonyosan senki som halt meg; legalább olyan ^ nom, kinok a harangoztatásra pénze van. Ezek a harangok olyanok, mint némely asszonyok, foly vást focsegnok ; csak az a különbség, hogy.a harangszót megkell fizetni, mig abból ingyon is eléggé részesülhetünk; már t. i. azok, a kik az olyan harangfajbél kaptak feleséget, szomszédasszonyt vagy barátnőt. Én épen kezük ügyébe osom ; (nom az asszonyoknak) ha a torony- lodülne, épen » nagy harang esnék a nyakamba. — Különös, hogy a néinot- és latinnál is a harang nőnomú, tán mikor a harangöntést feltalálták, már akkor is a nők . . ... no uedi beszélek tovább1 HT JtUjftaUU a meUékUUn do ugy látszik, hogy a ktivotválasztási mo/.ga 10111 vajmi r o a z u 1 használ neki, mórt most már épon c\'.t vaunak, hogy ol nom moholnek, mert pénzök nincs és nom maradhattuk, mort ugyan az nincs. Vannak buzgó mngyarok, kik kogy alomból ingyon kosztot is adnak egy némelyiknek. Csak aitáu még is szeretném tudni, hogy mi lesz a vége, ha soká igy tart; adnak-e ruhát is nokik, mort ezúton lehetne leghamarabb s biztosan megvetni Szigetvárolt — egy állandó német színház alapját. Legalább nem kelleuo attól félni, hogy valami magyar színtársulat megfészkeli magát. Ugy hallom, hogy egy másik német színtársulat is kéazlll hoz-záuk — osztozni az ittlovók iogyen kosztján. Ad vocem követválasztáa. April 4-én a baloldal értekezletot tartott, mely alkalommal ilednyánszky Sándor ujolag képviaolöül kije-leltetett. A jobboldal april 10-én tartotta értekezletét, do hogy ki a vivát, még nem tudni. De ha a jobboldal által kiadott programmhoz méltó férfiút lelnek éa az ahhoz hiven ragaszko-dand: ugy gratulálhatunk magunknak mi szigetváriak. A programm oly kitüuó. A napokban egy részeg, falusi polgár ment a városon át, azéles kedvében ujongatni kezdett, s hogy politikai érzelmeinek is jelét adja, <tfty párszor egész érthotöen kiáltotta, hogy V^.jöljön a jobbpárt." A sarkon több uri erabei kik ezt hallva, egy honvédot kértek fel, hogy utasítsa rendre. Ez aztán ulána ment b a népnevolésnek rendelkezésére álló eszközeiből egy pár pofoncsapást korcsvén elő, azt a jókedvű polgártársnak arczához nyújtotta. Miro ez a sommás kapaczitálás által felvilágosítva, csendesen odább tántorgott. Ugy látszik, gyorsan folfogta helyzetét, Már most csak az a kérdés, hogy ezen előadáB tényezői közül melyik érdemli mog a dicséretat. A Chignonok 2\'/, hüvelyk apadást, a frakkok 3\'/a /o emelkedést mutatnak. Kemény van azonban, hogy a nők fején ismét visszaál-land a G hüvelyknyi aulyegyon a hogy a frakkok 20%\'et emelkednek. — Aoylinderro nézve az esős és szoles időjárás rosz hatást tettek, s kolendőségök 10% csökkonést mutat, remóuy van azonban, hogy miro a gombák kibújnak — o részbon is kodvezőbbot irhatok. Tán majd a követjelölt urak nagyobb lendületet adand-nak neki, ha jó példával előremonnok, a min nem is kételkodom. PIJÁNOVICS PRDÓ. Melléklet a ,,Zalt-Somogyl Közlöny" 1872. évi 39-dik számához. Mintogy három hét óta boldogítja váró- j vonni, vagy ott hagyni, Csongery nem sunkat egy \'vándor színtársulat német előadá • elfogult ombor, nom dicsőíti saját pártját, nom eaival. Támogatja is városunk magyar részo," gyalázza a másikat, ő a tárgyat fölfog\'a s át-de ugy látszik, liogy a kövotválasztilsi mozga- értve, ugy adja, a mint van; nom tosz hozzá sommit; nom vesz ol belőle semmit, kijelonti, hogy ő nem olfogalt pártomber; nem akar makacsul conserválni, nom óhajt féktelenül rohanni, ó az élotot fejlődési viszonyában fogja fel, az ideális reális politikát párosítva, Csongery concret politikus, Csongery az igazi, üdvös reformok barátja, és oz a holyes álláspont 1 . . . — líoffnuinn Mór ur, munkatársunk, helybeli tanító, a bécsi „Vorstadt Zeitung" által e tételro: .Milyen legyen a nőnevelés, hogy általa a család- és társadalomra haszon liára-moljék" kitűzött pályadijak egyikét elnyerte. Miut a bécsi „Tagespresso" irja, nem kovo-sobb, mint 748 munkálat pályázott, melynek megbirálására kiváló novelészok és irók kórot-tek fel. Az Ünnepélyes pályadíj-kiosztás a bécsi nőegylet disztermébeu mont végbe f. hó 10-én. — Kiadandó lakás. A takarékpénz tári épületben ogy ö szobából álló lakás együtt vagy külön, részben bútorozva, azonnal ha-szonbérbo vehető. Tudakozódhatni a házmesternél. — Gyásxhlr. Mogfoghatlaii " sorsszeszély; a tavalyi bécsújhelyi 200-dos gyászüune-pély egyik tovókeny rondozője s szereplője Eöt-vösLajos a télenmeghalt,most mog a másik szinte tevékeny rendezője s utóbb a.Bácska" tohetség-dús szerkesztője Hoós U. haláláról értesülünk. A 25 éves muukaszeretó ifjú barátunk halála mogdöbbontőleg hatott o lap szerkesztőjére, ki nemes törekvését a foqtobb irt nemződ gyász-ünnepély alkalmával tanulta becsülni, tisztelni és szerotni a íme o törekvő iiju, nincs többéi Pedig vajmi szükség vau noküuk magyaroknak ily kitartó, munkaazerotő ifjakra, kik hivatásukat fellogva, a gunynyal illetett provinczialis-mus sivár mezején szorgalommal ápolják az irodalmat, a honazeretot százszorosan megtámadott virágait; nemes ifjú, te ily bajnok valál .....Nyugodj békén, sírodhoz az elismerés szollomangyain vándorol. — Ax egy és ötforintos bankók. A vörös nyomatú egy esők ós ötösök beváltására az adóhivatalok, továbbá a budai központi, a zágrábi, eszéki és fiumei állampénztárak még caak e hó végéig vaunak felhatalmazva, azontúl, vagyis junius l étől deczombor 31-ikéig a közös pénzügyi minisztériumhoz koll beváltási engedélyért folyamodni. 1873. január l én tul pedig egyáltalában be nom váltatnak. Jó ezt tudni azoknak, kiknél vélotlonül maradt még belőlök ogy-kettő. — Zamárdon — Somogymogyo — közelebb a villám ogy szekéren ülő legényt két ökrévol ogyUtt agyonütött. — Legát Gábor cz. kanonok és pákai plébános ur lemondása folytán julius 1-én üresedésbe jövő pákai plébániára hg. Eszterházy kegyúr által Balaton József alsó-londvai segédlelkész lón kijolölve. — Cxégbéfegytés. Minthogy lapunk a nagy-kanizsai kercskedolmi s iparbauk hivatalos közlönye, mogbizaitunk, hogy a közönséget közelebb érdeklő intézkedésről értesítsük. Ugyanis a közgyűlésben ujonan választott választmányi tagok és podig: U sonfold Sándor, Weiss H. I., Eperjcssy Sándor és u bank titkára Stolzor Gusztáv urak megbízattak a czég vezetésével és o végett n váltótörvényszéknél a czégbejogyzés eszközlésével Tóth Lajos ügyvéd ur megbízatott. — A süineghi országos vásár igen ko-vés népességű volt, az adás- vovés pangott, okául az az napi esős időt okozza tudósítónk. — A nagy-kanix$ai holnap tartandó pünkösdi országos vásárra osokély előkészít le-tekot tesznok. — l>Uterich Sxllárd ur nagyon szilárdan alszik (akkor is, mikor a „Szókosfojér-vár czimü lapot szorkoszti, mert különben nom engedhetné mog, hogy lapjában morő rá- Hírek. — Sümegh vidékéről iriák nekünk, hogy a ezont-gróthi korülotben Bója Qorgely tanfelügyelő urat, ki a magyar szabadságharc! idejében már országgyűlési követ volt, szándékoznak I)oák-párti kövotjolültül felkérni, annyival is iukább, mort a tanügy o tevékony férfiának még nagyobb hatáskört kívánnának eszközölni. — Tlsxa, Jókai és Csongery. A „Testvér" czimü figyelemmel szorkosztett lap igen találóau jogyzó mog, hogy Tiua Kálmán programmját az ér z e 1 o m-, Jókaiét a képzelem- sCsengeryét az értelem kifolyásainak tartja.Csengory urazértolom, — irja tovább,— a realitás embero. Programmjában, vagy ha tet-izik jelentésében nem küzd közvotlenül, egyenesen az ellenpárt vélotnényo ollon, hanem álláspontjának tárgyilagos igazvoltát emeli ki, megmutatja, kitárja őszintén szellemi áruezik-keit, kijelenti olőnyoit s hiányait, már most tessék megítélni, jó-e vagy sem, s a szerint fogás lásson napvilágot, ugyanis irja rólunk, hogy .Iparosaink" ozimfl czikkét átvottük, dehogy vottük-át, dehogy ; haaonczimü czikk-sorozat jelout meg ugyan lapunkban, do azt l\'oznor ur maga küldé be hozzánk Pestről, ha baja van, teasók ahhoz fordulni. Aztán „írói jogot omloget, oh, oh I — Társas oktatás. Ungar Oyőző m. kir. táviráaztiazt jelenté nálunk, hogy a franczia- és olasznyelv elsajátítása könnyeu és jután;. osan eszkózölhotő lesz nála, a mennyibon társas oktatáat rondoz a körülmények 8 jelentkezések szerinti beosztással, kezdőknek alapos oktatás-, a haladoltaknak társalgás utján. - Rövid hírek. Gróf Nádasdy Lipót komároiumogyei fóispánságának -ÍU éves ünnepét decz. G-áu ülik mog. — Sina báró 1000 ftot adott a vizkárosultakuak. — A Pesten építendő román színház alapja 15 ezer frt. — A pesti állatkert igazgatója Borecz Antal lett. — Orczy Elek báró kocsiból kicsvo, lábát törte. — Mar-marosszigeteu o hó 3-án nagy tűz volt, leégett a megyeháza, a kalh.y a rof., a román tomplomok, a zárda sat. Borzasztó volt a" remegés, midőn a piaristák hntalmus tornya ingadozott s iszonyú robbajjal zuhant alá, a tűz vigyázatlanságból oredt, egy kocsis a gyertyát az istállóban égve hagyta. - A gr. Zichy Jenő srent-mihályi kastélyából ollopott 30 ezer forintnyi tárgyak tolvaja Győrött elfogatott. — Bismarck betegségéből felüdült. — Hyacinth atya Pá-risba utazott. — Olaszországba a pápa 10 püspököt nevezett ki. — Az orvosok és természetvizsgálók idoi nagygyűlése Mohádiáu szept. 1G- 21-én lesz. — Az esztoi gyalogezred olső századának logénységo Bécsből 10 fiot küldött a posti népszínházra. — A „Ferencz-csatorua" ásatása 1794-ben engedélyeztetett, 1802. a forgalomnak adatolt át s 1842-ben jött az állam birtokába. — Jokolfaiuay püspök Kómában van. — Ghyczy Kálmán olfogadta a képviselő jelöltséget. — Bazaine fogoly. — Don Carlos franczia földre menekült. — A vaskaput a nyáron fölrobbantják. — Kóuay toroutálmegyei főispán kocsifeldülés következtében meghalt. — A „Szegedi Híradó" 55-ik száma a király ottléte alkalmából uemzeli színű diszkiadásbau jelent meg. — Elíorgéuyi Júlia megőrült. ty as i & t. Nagy-Kanis.a, má\|us 10. Dacaára, hogy. * berlini váaár jól ütfitt ki, nAlunk a fisl.onaüálet pang. Al.ipjaúl egy oldalról a vevfík hiányát, más oldalról a atállitá* nehéaségeit, hor.iák Tol. Ax árusítók részéről visszatartás észleltetik, olé^-dettok, tia a szép vetésre néznek. Mindet caet világosait eszközli nt (Illet pangását. Érték és váltó folyam máj. II. 5% motaliquoa G4.60; 6°/0 nemz. kölcaön 71.60, 1865-ki álladalmi kölcsön 102.50; bank-réazvényok 834; hitelintézeti részvényok 328.50 London 113.90 ezüst ágió 111.60; arany darabja 5.42; -20 frankos arany 9.06\'/,„ kr. Heti naptár, Május 12-tól májas 18 lg. 1872. \'SJ éa heti- Kathollkui nap Protestáns\' í ® nap tár naptár 1 .d 19) Midun~éljövend a vlgasataló. Jánoa XV. lvl Vasárnap F. 6 l\'angr. f e s» 13 Hétfő iw 14 Kedd lloiilfaclus Uonlfie. m 16 Kxerda Zsófia !•■ #t 10 Csütörtök Nep. J. N.ji. Jáa. 4; 17 Péntek Ubald p. Job.t Ü 18 Sxombat Vernáca Lili\'.r l.ó Í\'Í Sorshúzás. 11 it 1, máját 4-én: G7 SO, tf, 57, 2 Temeavár . 49, 67, 87, 30, 60. 0 r á t a . . 87 17, Síi, 32, Innsbruck . 6, 43, 88, 23. Felelős szerkesztő: Bátorít Lajos. üNTyllttór.) Bizonyítvány. Kamete Géz letenyei lakoa, k»i- éa válté-0(fyvád ur megkeresése folytán, alulírott hivatalosan bizonyítom, hogy aa általa e folyó éri április hrf 26-in 877. ai. alatt Friedfeld Jakab goricaáai lakos oll«n a letenyei kir. járásbírósághoz beadott ftlhiváai koresetének Il-od példánya aa oaon biróiágnil létszS vételismervény tanuiitáaa axerint, nevezeti Kriedfeld Jakabnak e f. évi május hó 1-én lett kéabesltve. I.otenye, májúi 6-án 1872. Motolla jlNOB, kir. járáablr6. Titkos betegségeket és telietetlensóg-et,! (elgyengült Íértier8t) gyakori magömléseket, idült EyphilÍBt, a ) legmakacsabb bőrbetegségeket, gyógy it t gyökoreson és biztousággal ^ 5 frt honorárium mellett \| B K S K H B S K A. 0 orvos, sebész és szülész, József fóherczeg 0 £ ő fenségénél volt uradalmi orvos. Rendel 1)—4 óráig Pesten, ( Zöldfa utcza 20. szám az ud-varban balra 1-só ajtó. WfŰf Díjjal ellátott levolekre azon- ( ^^^ nal válaszol. ____ Mindunkiiiult klilüuü. tigj-elmébe ajáolt.tik . l)r. Forty-féle általános S E B-T A JP A S.z, rneljr reiulkivUli gyógyorcje, olvilaaató, érlelS a fái-dalmat caillapitó liatáia által leggyoraabb, legbltto-aabb a egyaaerannnd gyökorea gyógyuláat eaiköadl különnemű bajukban. — Ily bajok a torokgyuladáa, légcsőhurut, b í> r k é a-barnaság, hártyáagyik (Croup, angina) inindenuuifi infgaértOaek, harapáa, (túrás, rágás vagy égés által témadható sebek, megforrá-aások, daráis- ragy nlébsiuráiok, konok-fekélyek, auiatok (colitoaiók) meglepő gyora fájdalom csilla-pitissal — rögiött daganatok, gUmUk, Ulyogok, pokolvar (carbuncolua puatula maligna), megkeményedéaek, gcnyedéaek, vérkelísek, minden mirigybelegaégek, gürvelyes fekélyek, fagydaganat, ujjfércg, körömméreg, vadliua, tagsiivaca, csontuó, kilicxamitáa és megrán-d\'/láau\'x, helyi csúx; továbbá a aiüléa folytáni láb-fulfakadások és sebek, fájós fekélyiett vagy már gvuyes n8l mell. — Sok uö már csirában volt emlőráktól, — a ktllftnben elkerülhetlen életveaaélyea sebésii lufttétnrk inellőiésével — egyedül caen joloa aeblapast haainálata által inenokült meg. Végro a tesibe teljesen bemélyedt bárminemű siálka, vagy daráss- és méhfnlánkja csupán esen tapasinak rövid idei haainálata folytál! annyira előtűnik, hogy aaután a testből köiOnségesen saabad késsel, aobéaai mfitét és fájdalom nélkül kOa^yen kihuaható, mire a aeb gyógyulása nemsokáraflbkO-vetkeaik. ~ Kaen megbecsülhetlen gyógyaier, melynek jelea-aége leghitelesebb egyének s.ámoa s klllönöa kívánatra bármikor felmutatható biionyitváuyai által már régeu a legfényesebben elismertetett — rendkívüli, s legkülOnnemübb esetekben megpróbált hatásánál és feltűnő sikerdús eredményeinél fogva, melyek hasaná-lata által még elavnlt bajokban ia eléretnek, jól megalapított éa élterjedett hirét kétaégbevonhatlanul Kgy csomag ára 60 kr., nagyobb csotnag I frt, haaanálati utasítással együu, postán küldve 10 krral több. Kgy fiinyl caoraagnál kisebb s.állítmány nem tolje.«ittetik. Köaponti küldeménye/8 raktár: Ptlten TírSk JiZííf gyógysierésa urnái k\|rily-utcsa 7-ik aaám alatt. Továbbá kaphatók -. Nagy-Kanizsán : WAJDIT8 JÓZSEF urnái. Pakson: Malatlusiky 8. - - Piosett: 8ipóc* J. — Sümegen: 8tambartífey. - Sx.-Fíhírvá-rott: Hraun J. — Siomhat\'nelyen: Pillich K. — Veszprémbtn : Ferencay K. - Zágrábban-. Mitlbach Zi. A t. ci. gyógysaorésa és koroskedő urak, kik raktárt elvállalni hajlandók Isimének, felsaólittatuak, miszerint e részbeni ajánlataikat oaon gyógysier késal-tőjéhea FORTY LÁSZLÓHOZ . a.meav. : Rudára, (Rácaváros, föutcaa, 6iK). aaám) beküldoni szíveskedjenek, kl megrendeléseket is pontosan teljeslt- t/tf Vidéki (térmentes levelek általi megran-dőlések ax árnak késapénabeni beküldése, vagy postai utalváuy vagy utánvét mollott tüstént éa legpontosabban teljesittetnok. •) B r Gazdftazatl Jegyzék; saját tudósltólnKtól. Gabnapiarcz: Boglár" Csáktornya Oyőr Kaposvár Keaithely Maréi alt N»gy-Kaníasa Páp. Péca, P.at Sopron - Bümegh Saékesfehérrár Baigethvár Baombathaly VUrasd . Vesaprím Zala-Kgersisg Május" 10 Zab .20-8^ 1.76—I.70j\|(.6O—4. 1.10—8.-jjS.--1.80M.90—4.1( i.10—2.7cJb.lO- 1.7(\|i.-1." 1.60—2.6U 1.86—1.7u\|j3.8o—ö. 1.60-2.60(2.--1.90.(4.10—3. .10-3.-11.90—Í.84MA0-4. .20— 3.10jl.9&— 1.85ÍÍ.60—á. ,--2.80jö.—1.9O\|Í.60-4. I ,--9.8űj\|2.--1.8CjM.60—4.1 ,90 -2.60ll.90—1.8ŰM.30—4. 1.10—3.—)p.20 - 2.10\|4.70—4. .--2.90 1.90-1.8ök--8. .90—3.7oj[2.16—2.—jj4.90— . ,90-72,80jp. ÍO— l.WOjli.— ,80—,3.lo\|l.96—1.9W4.90—1. .96—2.90\|l.80—I.6UI4.—■ .00—2.70W. 10—3.—Jk— HCIH.XJE3 T tó S BSBt: Bpifli(ip(irrit^§r(\'fll\|dj(ifl5fiiífir 81 ill (tforfl lúr j(»« tinb, «b \|ung oNt olt, ob nitt) oD«r ami; man (íntíí In »i«« tfin b janiul 9((ct.i\|t, ma mii b(i.iilig mannigluibi íuliv iljl wilte unb \|u lolti biUigcn fi«ií»:i Ddtoull I ívuD. t\'UÍdj iMnt mldíHúiiK wiflcnfánlllii&c 6pitl* Mr M< e,tnl\|»jcnb, (a au$ tmr Imintaft »ul-" n niK.n inltteffaalcn ««f«qf<^aft«fpi(len \|ii JTin»<r \|«>«# «llttl k. ic. >.\| ■^r>>4t<i><- W4ea, "Nn, álBktt, Catia. i^V RU« nll alt e\|at 4taif4taa\|. >, JNaMt lt«r- •- - r.a«tv.3 atllototi Vártra, I CHd tt. w. $■>. n. I.i, . i. • U-4.-..ihii fiHo, i •iMb.io, «o, ao, o,i M * * U^n\'wTY 1.10, i.Mt t, .\')«. w, «o, o, tO, B. i. . 10, «.., (0, w, I. 1, l.w, I. <elt.fr. >o. w. to, w, n. j,io, i. _ ,\'.telt»-».ret:ea. tt «->, 10, I. I, 1.60, «. E Ma* \|» B. I.M. ». «, . - ~ rcapelca, gttaaela. Ulíllnm. .hUbfaa, TaKtlaift\'cl\'m. Aac , tflnfcaftitlt aal antnc Un»...meale l.\|. »tOi« ~ evkwiin fit aamfUaHji IKala, tri I Hamleti a»<i »«aH4«l. tt il, l», W, w.1 - <-tii\|lileai «\|Urt anf jt«. It. », 10, (0\| • tbletj, (*** Wh.lt. • lilm «tl\|<4<a la 1000(44.1 lutettl. l« fi •fteCt4t\|lM»>iU Ma 90, o ft. M t. - Be 8t(MtM4tt, \|w\'t Ri;«. alt tMt c»»e 6NifaBea, tr. 10, fo, 10 Wilaamlíxnetlcte. tr »0, 40, <0, (0. -—f rui« fi. 14. k — ■ • Vilalc Hit laaW. ír. 0. fllyaM" l !<1 giyil^n alt raanw.t, \|l 1.64, ». - -tcfkta I------- Ra leit «!«. > «lid tt. 0»«« )et<a Dauuktl >♦« ni Hf. yi«»B«, M Hiúd ft 60, W, \|L 1, 1.60, ». Itf LaUiaa f»»cIta. (eaaaat AaaMt\'(alltat, r„T »ai««<»wc Calantil \|tr Jm, ul Mii, HM " IB"t™ U< ÍM> * KV, I.M, M a^lil^ IBntnufflflrl. (tfuSi int afl<a In Nah lu^Uua S«it\|iu<a. I Sitii fl. \| \' ».«, ». ^ MfWWn Ikin (r Blatít, tr. M. •». liilm l ts^sxa illó.\' I e»ui aO -.ío. J, ) 60. tta.nralarán. temMrl nll «lr>jKlra aat BlraAllca. Ili (TRM()l(a< tlnt<i. fi. t\\ R. l.w. »•« »• ». " Wirt- li\'n\|L ..\'«« •ri«l>tatia. la i»tlla^tíikiít, ul t»a Hutm\|l, III u> íiűkn. nt 6tad ,n 40 SO. fc. •• - 1 íííoíra,1 l\'rbcrrstcbinfc and l\'ntrrbslt\' ». », , >0, 11. _____®41«(tr<ii, tir. I. fi. 10, 1», 10, »0, 40. •i»;ll!«. Oarallan aa» 0>(<tn ailt # lílirt. 1 61. tr. m,4ö, to, . \| 140, 1.60 CJM. tea Pl<4, tr. U, tű. «0, »i ei»H. aiai\|i»\|( «u»uj»Ucn ai^n-it^a trldmaira, •■- »if>n Ul Mi4uaa t< Vía^add 644ld 1 1». 10, M. o >. »•((«•, . •r»t«. fr (0. o. I IrwIMal ■IIR Mi ■M^fcrvaia., eich 6t<\|i-6<tilft. H1 i. i w j, 1,10. i .,—___ illaal fiat \|ai \|ct<* aj na \|a\|an aut^llcaini Saatn-\' WM4< falHiu ■!\' KtMÍlrtrai* \'-\'-\'-i-tMuMra. JPk(«űt «<m í jit\'ici íu.íi i-m tii\'4»i Oftti) na4ra laoa I ital (t la Vrelilln H I\' Ml StM.aU n. 10,1.(0. (.(0. IftK** Í>,< tf(M lat IK< \|r c.iflaMai li\|r ..tfOLa j « ifi ,t, /t„ Jl, «llllf»a« «\|<lT<4t aaljdtirt ia» .0. Pc.taa tu .....i»«\'i KarajaUi.a4lcatii.it aa«\|.\|iiit Uitn I eica«ca t«t fftsi; t.»<tM:( >» fr. tr to\' "o" ^ Mniti\|t, l «i •»aí»lrt«»l í»lcct,\' iilt\' latttll! 6llar-fl \'■/), to, R. 1, \| »o, l.w, t, 1.60. <■• Vlo* IcVi Uactkill Icaüialilc aat MH4 Maatlc 4<aiMi- — ----- —- 1 afaclaltc aat a: 10. \|l. 1. I.W. .....I •♦III. itclclrll, 6t(Qvi\|fn, üPajco, aOi alt Vl\'it". r-ivi fla\'lcitií), \'cia aal«tlliaMa «t \' mia Rlini4c l>trt»)w»W<a ninaca taaa. I llnlNltaia h. W, W. aat .-titánra■((•rali C\|..... t^W CaitcaalaiJ taaa \|«tl Ctal \|Sa.O \|>.4aca «a> \|4,<ltca nl.lica. ttra.al fa. ],»«« tj, • laat (ctaiat fr. 4 , W, 0i N>tl.r(icl ti. 40. i«. ffl.lli.ialt\'.l ti W, S. l.W. * aat tlnlacillrLl. \|<M rcnl\|4, ff. 10. .«( íull-tlill.lca h, »o, w, 10. IttatCT >OI\|a<ttl tx. 40 ao, I IW. Cl aat PI.4 ti tO. a.l B:.M t, ao. tf 1 tl.tc (itt »j»I4i tini ffcuiii. vlinc far^tete ftiaj, Mlf.\'.at aaf I 64»c(i \|ala- >. I\'. fl« i I fairt - it tattc 4»aft, «0. eu\'í tVlt4ca\|ia BatcUr i etiit Rialflil lafíi »<t Bti erl\'iii to\'"1, ttcuc 0(tncUiaCw.1tt alt Villtaxiaaa, i«i ^n.lac »inlct ltr aiinVattiat, l «\|ÜJ ailtct. 2t< .li\|>\\Iitiiialtt;«. 1 jctti&cat ctaia • (aflcil tet Ira.a tlitc.iiiii^c, RH4cr, acaa ■<■ "41, tie Siaiant ta Saia »<BC\|i. I Cili Der kloiuo Zauberer t«b"i» tMi «»4 iMcSI«aftca a\| »a< Craaaiitfk _____ -ati " \| yiac\'JfVi-"\'\'-! .. 34«crMJtc»artiUa^atcj Hcti4»la»ia ( \' \'" " \' " "\' ............... Í«l44i\'9t«cr\|c»a! lan titlacl. M. It« ji il.ra l»!alca. > tr. - TITT"\'»■■««» <\|itc ta I4\|ca I. It V?fn\|c, «Í4»Utct ila•<«ca\|itV>\' I "ta iíiíal"\' \' .5 j i lt«r»td rratlalrl, t<\| aar lei 4tn»ct tc.\|c Mn tlc tc.(4 cl.aa l ala 1 "" «Jrn» (lnatcnlaai aa4l\'\'ca, .^c,ca Mc\|allalc aa aclaaaca. -■n ttraralcMt alt 8cU»rai\| >, rfifta. • t t ac^cticBait.a taaicalcttca tot ű«ri;.\', tiv a>o Ul «cHla>ll Utal am aat iái, II fr. vaat<rl<\|4i ttu tli a«» i>(\| re i-icJc. ti<4 K«l4c lel Wlltlafi aall4i> ..... •iajUR(a\|\|tri. oí 11 ti taiti (ti Rtc< it ixica-Wlilir, ta . , ict ltiia aa) ><ral4ict a lllica. •Ul.. k. t M n .Hjaiii-fObfiI, \|ri\|i \'4 ■ mi. ■ Del ti I>Ct\|.l.( Bl\| tv»Ml.C Ii\' Jctía Kat.aiai. tÍTflaá"\' 1"\' \'UU "" D«l Pjn).riaia)ú la VtaaM X« Pc.at»ta-,i lataral It. ! ■ rrtiati, \|lic4 <M\|.a tRar\|,\' i l> Mt tU falta tanai ■ rtia, n I 9-n 64ict>\|ii 7tan? 10 h. eclMlacik I«i4 tea T.14, lott »t(«,)atH itai/M«n •alatta, «(\'«\|ti, írtat »ra InHa, ro tr. tt< na.011141 tt4aan aaa i«. líi\' l.l ln\|« t« Val ifan aa\| Haac4 It Ilim, 16 fr. ^tfca.l.l4tct, aln laitlaalf ictll4 \|a aa4<_. .. .. Í\'I eratm «, aVc. na tű 14 «tll» II H. „ .....- -------------Kata faaa »I4I «rt jraaaat wiMt. . , , "\'7 W\'°«J epiilw-nnn un& •i\|([\|f<t\|tllp.tlt. ctt 0t 11.41 btnannt mictcn fónntn, I.k. 1 ; í U"b aU,,n m" "" l\'Mil\'n Sicíitlijjt ,U (ibm. VtcitbUlltr, ívddjc (i»i inlttrtflaut flnb, ioct»ca juhi ictl^ill, ffln yrüdit ^ar, A. Friedmann, W\\t\\\\, yrnterprn^r 26. •srt* aa ittta Vcrtcllmaa let 8\'a\|4c, wu. taaa ntlckca i»ld ii afn4i »Mr IciM Jattal Illat \|4<lil. al ct tn ta\'l..\|, aa •>\'# !»■ 114 Kara Ver ailílíi.Jia VtiSail\'tl daca Rtlnlilin n«4 .l\|tan Sanlt aa4«a tafln, Italt Hl Ittiii •( I.u4.a .rlttit auti, aal Itctlaytt l.la tiullca mi aaliic KtntM l>tl.M4 "4 KIIMrt M«4\'C tcrMflitlc at4 Hlcalcal Ha JUi, aal nHtlt li !\' Illitac Cl4 W Maftlctilcr\'l, I ti llrt alt •raatiaaito Ica Sat«i Mtl»l(4ca »ai Xiclci Kttnlatuc 11 aal friMa «»iaa(\\ let. tttf4\',H\|. lar. Ili «(.\|batt\|«a I* Ittari, lat ■<■ taa gt» II (Hal (4ttiltci laaa clac lile 6tina\| aal Ul ÖtlcVo. ter TlaU Idillit n.ul na taaa. la\'.it .lilnaaaa \|« ca(li\|tca, lalcatcrl avt Iti fiiliatc.Bonli,iB;lflN, rsllitau. C4I I\'. ic. 6lt< Illet « I, I »\|ial fitpilualilcia \|l«\|a 1* fr. Havanna-Boaqaet. rti 1\' , ft liai W fr. ataatre, ala(l4 »U llSIitc i UHant lanal. dac i4ti \|>Na ia Iai4 >a ^•taani.f • ::acl MiaiA\|c.l ni.i.a IVdi \|a»\|; ara latattiill Dtijlml.>\'ca\| alti ul It. Bánd aal Claal lit l4lia a«»(a\|i\'4e» V lttaaa\|i (csaiatn, inl>ar4<lala4i »ilc«4l\'« I ■II Mtlclca a irt t«i #cta4 M tl alitn la-] la\' ial)c\|>a aal (íjra la* Idmttcaia tccail-1 (t\|ii4«n-< l>araa« timi4 <11. ttai jl«\|4<, \|<atic,il \|it US 4t\|ama, I. I. Medlminlioh® Theersoife, fcaaaal Itc Wa-lttVUc, airttfMic ml Réctt* maciién nachmtolientle probnte Erfíndina^eii Kein Zimoierputser mohr. jEin Slog der Wi««on»ohaft DU aaavtaalohnal* laa»atbo4.n- \' Daa na* Atham FrtatrraUT. ai 4l* U Cal!4l), W«I44 •<■ 8»Ma I Mi eiMaaA Irlcil itíca Mir I4<atiai Ulta. Ma 14 >a. tea ital latit \|c rtl ra>, IciMat a> -nt \|ca«laa{ daca aa\|c\'tn aHIIta\'.iM Ircma tiivi^lc I, tnlilMa.-"-- - —----- — • S " IjS^SÍ ^ » aa4t Ma SlaacitaVt IMM ctlM»itl4, la IU BctiiXaaatUl Mt W4ltl\|. 1 6tM S4B-Wlahiti«nW tatai . . (L L \' Amorikaniaohea Patent. Saauia, a«haa wa4—■ IUaa tan* i a.a c.lat\'ca Mi etliaaé let aa«niltII4«a irara t!ctitiM.i««tf4\'-.\'ia»Hr#t (MiÜaat\' I flaat. wtalM(iU4). 1 ed/ W ft. I Gulden 50 kr. ln Dampf-Appartt \|»t Cellafrfllan let f«illi<b<a taft. Ui.ail.j.l 4 Itt e»MUt. Mdia, Aaaa Ur. WarVÚÜtUa. WakjuU»r. Itatc a>4 Baűaa^. tlitcTtafillTUTea ecilli.aci 1 HM at«lll4 ailHMl, ;f tat Ke al< H>rM. li\|»\|aat Ml.a4iii aeilia taaa. t «it< hfKi <Zum Sohutae der Pereon aal tat ei<r»«ll te •l«eai»«ai* •TP* aanUltM) aal\|»ealU. dac \|alc Htn»<UI. »a(ltalh Mt\|.a; lfe\|el ftal llt aratttMV letle* L.famaa.ax..»•!»., alt •(«. \|ci\|«.«\|ittt, Mn.llct 6cM\|taa aal \|4;e.l>ca vaa\'ca, lUljva \|a la\| aaa la claet Ctluli fc4l A4n* C4l(\|c. al\|i»ia laaa; a* tt (a* Naa fl.. all.atu HaHia. I Clt4 T IKÜtactMlI II lOOVatbaea I t.-1 a » . \| !•■ . . Í.í.54 I . \'I . S. " , , »..- Taaohan-riaUUu, fala Vaailinl, I ei4 ...llale fl 1 .(o, IftieBlaR* P t 40. LabanaratUr i(>Mt Tedlaohl(ar aaaatl. tliltil tea 9.iiaiat \|<aili.iiti \'tini-•.lat ifi \|>t t-clinte.iMitl«aa« tit Bt\|rti\'e.i al m litc BaCc \|t ent ittc I. la la.4 IU Satu Ic.leMa ctnt \|i.(i ecnatt aaldlc i fata, iát 14 dl tja;oa It.atl, tat Rí JtMtauaa Ni 114 la let 1 a\|4l l.ajta taaa. I 6tl4 Ilii 14 tr. Elektro galvanlaohe Riuge, -\'-f 4l6S a.rf.il., (.It \|cMa BteaMwn Hl aBcta\'n M. ae rt.\'aici Kitilt a\|< \|a \|5ea! Ílr Maaitn lifi»ir< \|t taiyfe\|la. l \|ir\|* ----- .—..— ~ - ailiifaitct (4 Ntusito chlrurgliohs Erftndung! BulUakaBtlbat-Xiratiar allf-dtaari. Ml átateta aal ara<4\'i4ia a»i.aca-a>: \|HM M(4»4ta, ttaata fn\|ea\|.i tlaaca a\|n WM\'il • »4 la* V(Xirlmiat tal\|UM<, aal lírai lleft* «l«titt ic aaé Oilarf III lldnti tMt \|rl\|tt Ut.M a.\| XXilc* OaBna-al \|cBli Blaara .ladea K Pei ttaMra ial Ciitafltaca ariaaeaMa I etilt (taat ta«iir\| II ft. Kein Zahnaohmerz mehr. rHlca ! 3<Mc Sa\|»\'4"iii. Wt4 Kínai etet Irllllia* I aal Kitv* \|t\|.lC\|(", Itlll Ta daca RaccnIIK actrttt Iar4\| iWIjli\'lR III acuea D.il act íaVattttfra, Cleiaiaal\' * (Mblibstlf erttal____ Uta tea \|c4\|ia actljlnl!4ci aavaotliea. Ifi r* Mneteai, let gfat.tailail a.lrfftlii \|C\'C» aal.a t «. »U ítaaUe t n altit. Da4ln. laM Ilid Mrulaita f an(ti at\|lc* aarMnBImtt. rl <\|t ta liMt aaf N.aictt aaic\'iti \|i a l Mr .lala\|< ii.cl e(e!.\|« Ba«aiiU4ca XtaMe\' »il4ci Hl inletllirt tBtiNai »al, \|a w.UI aal )> Mllca tBl 0M4I-, RilW • \|0\|i\|Min, Mrl tetMa, .slllcra, t.\|(»-» ic. «ta \|cí>it ,\'a ia ----«-\' - awa\| l.d.t llai W fr. tat alrb U\|U(4<t\|tli« jcmt«taa \|a t.a\|ia iac\|c\|tea. LuftpÖlater, I callrt\'ca alea Ril^Ma, (• u4 \|»t M. ■i(t\|ittH»\'\'cuM> aal Rat lleh ta<4 Tttc «l> i\|. \|(UI, »e 4 ta. I t4 íaft i.\|lt\|t actlca aaa, al C i ab E4i.\'r ltit In Mt e.ni aal^r. «\'lí\'it la lie\'alía1!"\'! \'\' \'t\' "" aiaa Ba"ni\'in"M\'««\'U»i"í eti/V.VtSJ! B(tptJ«nb« Vtlifil ftnb (üt bit ft\|ltrt«i4i\|d)t Tlona«V nt R4cr, Ml»»4talif.\'.\|la»«il»______ (ejiMa unl. 1 QUlta aU anei\|aa\| 10 ft. Praktiaohe Erftndung. «\'l»4 1(1 c Wlaaira, tl« ttafaUlvn la leuji., ael tcl J.bta lefr..M\|ta »it»; i« IMi. i.lii alcl Hl>\|[itai Ita.-M aaeitc, atl «4 aa »lUIWi. t>«r4 BrtaKíaai ciael IMUei BaRrtl taaa an aa\|callifl.4 Hl MCl I4»> u Hall Eraparniaa. PMIiaV\'? \' 1 ia)tniiitea Loaomobtl-BG(llau rR< tainlil.4. 4c* Hetin •\'rt\'t\'.ntt laiet la* \|ni la Cfia a tea cla\|<Ieiiatca CtaU4* » tU- \' ft.ltd\'iul íj lerail, lat ti fe\| t.lea II 111 fai.1 ta\|.<4 ti te . alt mt d ea eenltall4en N\|eM\|ea 11 Xt« ItUe \|dc \| l ver ea 1 eu< 119at lt(l liBet »tS B I Peraieohes Haarfíir bamlttol, ■ •Iat4 aaarallitflUt \|taat C\'.e n.4 BclicMa l.aaa alít \|4»a.\| e\'4rll aulca fiaa; Kcilltl Ii\|tct4 >W aalt.141 8d\|4c C<IM« IS t»a íila-Itta Mitt\'K nt IBI •! a\|41IH4. 1 ia.leu (ibbi bacIN l B. Zahnperlen 11 DatttWi IB •«. Mi Hl «t>iu \|4ti la Itm \|rt\'Bia Jajnl Iat4 la .J«\|ne« jtiSc «\' Bet. in tilrilia fal aalf.a.l MBl n.ltcl t«\|i«cn Rat II* itttaHia íataieila, ail4i Ma Mattra >•* Allata Icait itlci4tc:n, t\| ül I4n\'cr\|lil Uta 3»»a attaltia Qm* tlatt 64.i M tr. Pnlver gegen Fuossohwalsa. rílltl Weli\'il Ml IIBt\' 4\'rl\|ia la {Wi »•> l(« I«lai4 i>\|ea\|lra lí-41 ia4a\|iai\|nea taatemn aa4.u I»cl4<tuaj. I e4>4lc(. \|.n.,l ■aa.\|aa\|. aenlfiat llt I (Aaaale. 10 tt. magen-Tropfon, Iat4 a«\'4i Oi fc.rallel \|a«l< »iaa>(, «rte. n- aal fi\'.la an.l i(l\|ltli, ealtccnnca, talan> iC x. Ilim laairal lc\|aMn »al:n, a.l »•\'•«• Ml.B «i\|cl\|i. I i)t(ca faüa.1 k..ttei\|aa\| w ír Einaire Hllfe tt rraiabBclM.il 01\| • aa: ln.1 III ea.KMa StaatlaMelrtapic laaa licit\' i4t<4tl4e UtMI ián) tlicll. aMUL «>. «Um.i\|( \|al4ei irt leid 1.10 I. Herkulfls-Eiaoni. tied «ll>\|ldt\|t lllt.aH ua: 4 jclía\'t I (aa.ttM , ic nll II\' \|>atiBai\|.l \|* Ideien ui SB\'.\'ca, tiiUalio tfl t \| tia ra4 m etBca ■Ha. 4c Ml ku«\|ali. Ml (tan. Ic\'et;l\|l \|ct.:i. tlc tt.lJilcata «(kri\'a aal iitblaM.t Ima Kiatiltr.\|. I 0tacta laxni Baaclan* o tt. Ptaktiaob und biliig. Aaa Bi\|4cac.tea cin feelntíti el liaiil fitt \|Bí\'4 jr.tlrut CliMHl laj.at tahc.iMt etoltil Ma,. <«< \|i»i rtla\|4< A ailtn WatN tatl a ab Kerít,\|l \|il, aBtl \|a\|aaam In tinta tlll4ia JUí.. ItR\' He 7a tt iiaU aEi tcBct trr Neueite Zaubernidel-BUohie. il.a»4 .. .-. -ItBia »n\|lltl ual ttÍNtí.\' 1 BI4\|i > ft. Fliogon-Aethor ftr Slaaer. t4ea, «at»aí !\'.tanjeectitU4iab aal Tiltat (inat i etaali II* arattc i-4ae BlU\|ia ta. 1 Bla(4i w tr. olniig uud ftlUla m bn \|(fttliglta Ritbft(gt jn tobm. A. FRIEP1WAMTO in WÍENí^rnttrftrnfir ílr, 20. llászedéstől mindenki óvatik! "WB V.ou uaiíV.wlluu hirdutmiiiivelt kiiil, lűulyok külonóMH órákra von.tkoiuak, námülyok igon c.icBomi.»n M .ion iiiruilii»»\| vannak kiállítva, hogy a vidékioket liálóU koriudk S.jál wJoKbon .Sv.koajók mindönki oly órik mogviStolótíl, molyoknól «« ol»Jó riíiírjl klolígiW bi.toliliSk nom nyujulhaük. A Ulom mogvotl órák WU.i. iiorin. Illindon idsbon ú\'ár vúuavótotnok, <akár (.ocoróllrtuok, ini a jolo a lo^íjgornbl) bocUlolo^ógíieh._ r [~~~A.Z TJJKOR OBODAII \| .ion kituní órák, molyok kól óvi biiloiilók niolloll ad.ui.k ol, kóvolkoló cokóly áron, angy . forgalom kio.«kóaló.o vógolt; 01 okon «nki tn mulaalau «1 ai alkalmat, ily nélklllöl- h.u.« orgy mogU.ó.óro. Mltulon ór4ért jötAUSt váUaltatik, agy mint órásokn&l. . ..,„ ,,.„„.,\', r a ctnailo ctimlaiiiial 1 frt SO kr., ugjranat fluom oinail-porotellánból 1 frt 60 kr., ugyanat ArnUtéaaol 2 frt 80 kr, 4 b r o t a t 8 t e I 20 krral drágább, tiípen ipei. tJi orona m ^ lgeu dille, kAllitiban óraUtíol 3 frt 90—4 írt 60 kr., ugyaaa f o * t » 11 * a i m 1 >p p a I rag/ aranykoraiban, vaav kiállított nagy Mk« p o r c t o I a «m ^ ö Ü, 7, Ö frt. 8 a I on-ú r a brontból, tlvrgloritikkal a AIWAnynyal 2-2 frt 60 kr, nagyobbak 3 frt 20 kr., 4 fit 50; ogy legjobb .törve,«iö angol utaaí-a vaj osi larag.ik u yji y ..ibálraoít a\'vájcai tacbórák 2 évi jótállAtal, cilno* foglalvnynyal,\\4» ujarany láurtctal 4 frt W.kr. Minden tiobAjiak vagy teremnok dittiUl >tolgálnak a birot b4cl íoía\'dtik í\'\'na\'pí jirmítal ígj »í.«lylí.yl boutd diaacs .t.kf.nyb.n, ilyen dra c.ak Jirmdtel 19 frt, Ulomttt.l 28 frt. ^ WtT Angol zsebórák / 1 .tiiioiiinbb Niokel- v4Ky *abato (prücition) mBvol. 6 ivi jótillXa.al ponto* jiriiukírt. Eiok a legbitloiabb órik, melyek eddig klilllttattak. . „. . .„ r 11 í.t f.O kr., ugyauaa aranyny^l odivo 10 frt 60 kr., Vrlatilyflvoggel 10 frt 60 kr., aranyotva II frt kettüi boritikkal, tavouet 18 frt 60 kr : r tI\'re".B.!IC,ik»i^\'duplat-Oirik. kettü* mltvel. Oteki.ok Ara otelStt 40 frt roll. motl oaak 18 frt. - Bo-aon-J-lk. ai.....ati.ui..Y~ — • - - nyoava 14 frt 60 kr ; amerikai duplot-,.ák kell . mftvol oteknek Ara o.elRlt 40 frt roll, motl o.ak 1H frt. _ H o r g o n y-d r A k, di,.„o.!\|kiAIIUr». kri.lAlyUt«„\| V\'frt fA; "f8"?\' 6 r A k. klllM.O.eu finom « fAra^.Agot munkája filigrán miivel, darabja 20 frt; Kemontolr, kulct nAIkül 42 frt 60 kr., ugyauat a legfinomabb mliíJt.i-K.- .1 <■-. í—5\'1 . 00 krV ~ Angol t l\'"gy » gépététől látni úhel, anélkül, bogy aa .\'.r» foln.vittatuék IOÍ rt60 kr.. ugyauat, logfiuomabb bo^gony 13 frt 60 kr. — II 8 féle, itt meg nem nevetett órík plctóbb Áron adatnak, mint máshol; egy jó aiabályiott napára l r A n y tM v a I, t,ebben hordbaljS * mely utn mlndon má óra igatitbatd 2ö kr . „.,, .un »i.d.„ „i. j,; „\'.„„.í,!\'Vk""1 Órulánczok talmiaranyhói, legújabb, pompás mintákban. mel,.V . v.líili .rftuyliae.uk Alt.l .."imit,.,, ..nt ««oHlUt..k hiil.rb., ml..l „^ tó.Ub.u i.l(íl.t...u uliao.t, van... • .. ir»nj..lp mindi. d 1 dl,.\' to.id lám\'. 7li, W) kr. 1 frt 1 f,l W., 1 db. l<(»noin>bb mű 1 1,1\'W kr, i, a.KI i, 3 f. , 1 db. ho...d ajaklán.., ,.\|.„.„\| \| \|„ «0 3 , ,, í ,. 1. 3 (II 60., 1 db. ..Ildi >3 latol ..0" ........ .raiijoa.a 3 (.1 50, < M, I db. ..IUI 13 l.lo. bo,..4 , ..klini, 5 Í,1 60\' 1 fr! SO \' 1 \'"""4 1\'lHaom.bb .1 1 (.1 00 l^g..obb iiiiitlá\'O «atlBa,k 50, öü kr., I ír^dK"\' SO. Eüilíuj.k 13 l.lo. .aütlbSI I fit &0, 3 frt. ,Kgy bokor ór.ütyol.k il kUlönfil. íkiratirgybíl 60 kr. Mindez egyedül kapható: FRIEDMANN A. uj, nagy diszbazarjábun Bécsben Fratorstrasse 26. >GARRETT R. és FIAI F" LeLston, Sttffolk, angolországi gépgyárának főügynöke "Wi KOTZÓ PÁL, Qf" Pesten, Váozl ut, 39. azá. m alatt \'M 763—6—B ajánlja B^" e gyár lyabb s javított gyártmányait, és pedig: viWghirft malmait, vetőgépeit, gőzmozdonyait <?s Magyarország viszonyainak legjobban megfelelő SamuelBon éB társa arató- és kaszáló-gépeit, és kéri a t. cz. gazdaküztinséget, miszerint becses megrendeléseivel őt eleve szerencséltetni szíveskedjék, hogy igy minden kívánatnak megfelelhessen. 91 Árjegyzékek kivAnatra bérmontvo küldetnek. T 1839-ki Rolhsclill<l-sor,sjc»yek rcszlelek nélkül. Hogy ezen legnagyobb játéku s eltorjudi sorajegyek könnyen minden körbon megszerezhető legyen, éa a kik a jegy árát ae részletfizetésben co egyszerre megvonni nom akarják, toazlik a meg eaak hat hozást érő 18!>U iki Hnthschild-sohijc-gyekro (főnyeremény 300,000 írt pengő, legkisebb nyoremény 500 pengő forint) bassadrtevéayseiesieKyek kiállítását, a molylyel az omb-,r ugyan azon saját jogát éli mindon hnzásra és külön félő szorio számokat succu.aive váhiszthat. A betéti pénz Cff//sxer és-miiulcil-korra csupán 10 frt, >■ melyért a szabályszerű kiállított iromány pontos serie és sorsszám ellátása melled szolgáltatik ki, a kihúzott sorsjegy eladásn esetében nyereségért kezeskedünk és készen is állunk, az eredeti részvényjegyeket mindenkor 1 frt különbség mollott a napi árkolotlioz visszavásárolni és reá előleget nyújtani. Rövid idő toltévol ezen jegyok bizony nyal a 1-szeres árkolotuek örvendnek, miután már is alig tarthatók vissza. Egyes 1839-iki Rothschild-sorajogyekot adunk 22 havi részlet 10 forint fizetés mellett azon kötelezettséggel, hogy azokat, miut seriosorsjegy, a seriohuzás után 8 nappal 50 frt haszonnal visszavoszszük. , MAGAZINER ós STERK, (779—12,7) l.nV v«lt.lh». Ptil.n l>.Ak Fii.DM\'Utnt 7. ... Vidéki megrendeléseket utánvét mellett pontosan oszközlünk. A bécsi hizományi-bank váltéüzlete Bécsben. Kolilmarlit 4. klbocait IGÉNY-JEGYEKET alant jogyiett sorsjegy-csoportokra, és ozon összeállítások már azon okból is a legelőnyösebbekhez számitandók, mivel ogy ilyou igényjegy tulajdonosának azon lehetőség nyujtatik, valamennyi fő- és molléknyorovényokot egyedül nyerni, és azonkívül 80 franko aranyban és 10 frtot bankjegyekben, uiint kamatjövedelmet élvezhetni. A. csoportozat, (évt\'llkllll Ifi lllizás.) 10 írton havi rémietek. — As utolnó renslet leflseténo után miiideu rÓHitvevó következő \\ nomjegyet kap ; 1 5% 1800 iki ÍOO forinton allaniHOrnJegyet, főuyoromény 300,000 frt, "a kihuzott-Bzáiu 400 o. ó. frtUl vásároltatik vissza. 1 3% «\'»• török &00 frankon államaornjogyet, főnyeremény 600,000, 300,000 frank arauyban. 1 hereien UrauiiHchweiKl 40 tnlléroH nomjenyet, főnyoromény »0,000 tallér minden levonás nélkül. 1 Innsbrucki (tyroll) sorsjegyet, főnyeromény 30,000 forint. B. csoportozat, (CVeilkillt 13 llU/ÍS.) 0 frtOM havi réssletek. — A utolsó rósslet leflsetése után minden réaitvevö követkesó 3 sorajeKyet kap : 1 3% oh. török 400 frankon allanisurnjtKyet, főnyeremény 600,000, 300,000 frank aranyban. 1 hereien Hrnuuneliweigi ÍO talléron nomjogyet, főnyeromény ÖO^pOO tallérmindon lovonás nélkUl. 1 Száni-miinliiKeni főnyeremény 45,000, 15,000 déln. ért.. » ltICKI mt-krunumtstüfc:^^ Jegi.t(kek mimUn l>nxás után bérmentve ^ ina yen kíUdetnek. November hó I ón üzletemet Dorottya utcza 12. 8z. házba helyezem &t. 1 KAMTZ C., w papír- és dismítóra; kereskedése 4111b Pesten, Deák Ferencz-utcza 6 sz. Ajánlja dúsan felszerelt raktárát író- és irodai szerokből a legjutányosabb gyári ár mollott, u. m.: Levél irodai — és csomagoló papir, borítékok minden nagyság- és minőségű, szalmapapir, boritek irodába igen alkalmas; név, jellem és helység fekete nyomatával; I0Ú0 db 3 frt. — ügyvédeknek iroda papír, zöld-, chamois-, rózsa- és kék színekben. Meghatalmazás, kötelezvéuy, váltó, váUóóvás, költség-jegyzék, nagy kiválasztéka. Teljesen felmerelt anztall iröemkös legnumunb. bronce- é» vasból 3-, 0-, ÍO-. 15-, 30 frl a legfinomabb. Váltó- és okmánytárcza, magánnedvesitö, dombornyomÓ-prÓ8, levélmérleg. Levólpapír ós borítók a legújabb színes monogrammal leszállított ar mellett. Legújabb névjegyek 100 darub 60 kr., I frl 20.; egiit 2 frt 50 Úrig; valódi \'rancziu brillantin papíron. Irodai- kereskedelmi- és gazdászati könyvek, mindennemű nyomtatványok felvétele gyári ár mellett. Ajánlom jól rendezett raktáramat, mindennemű illatazerekból. költi! is (Eau do Uologuo) pipere- én Uézl nsappnuból, egynsorsiuhid Illatszerhez aló fecakendezöt. / Levélbeli megrendelések rövid idő alatt, a legpontosabban, utánvét mellett, eszközöltetnek. ív uiozoa[oi[ v([zyt\| zs z\\ Bzojn-ea^oJoa )outo)o[zu uq-\| ot\| jaquidAON Árlejtés utjáni építkezési hirdetmény. Sümegben, Zalamegyében épitni szándékozó négy oszt.fóelemi tanoda egy párYO-nalos osztálylyal és egy négy oszt. ál-reáltanodáuak a szükséglendő melléktermékkel együtt; — az egész építkezés egy tetőzet alatt, az arra kijelölt helyen emeletesre fog építtetni. Építkezési árlejtés alá bocsájtatnak a tervezetek szerint: a) 482 köb öl falazat, állás fával; — 180 □ öl monyezet (stokatur), 600 □ öl töltés az egész talajzat alá, 257 □ öl tégla talajzat, összes lépcsők, ajtószárak és kép-faragótnunkák berakása, ugy 96 O utcza szincni falazat diszittés 11,950 frt. b) 208\'/j öl tetőzet és 187 □ öl menyezet ács munka és anyag 4,000 frt. c) Kőfaragó munka; 26 darab szabadon álló lépcső homokkőből, két nyughely és a lépcső melletti párkányzat; — továbbá 8 fütö hely, ajtószár, három nagy ajtószár és egy kapuszár, két kerék vetővel 1,000 frt. d) Az Összes szobrászati munka terv szerint....... 250 frt. e) Asztalos munka: 58 db ablak, 40 ajtó, két kapu, ugy egyéb kisebb a terv és anyag számításban körül irt munkálatok.....3,125 frt. f) A terv és anyagszámitás szerinti összes kovács és lakatos munkák.............• • • • • • - 3>256 frt- Összesen 23,680 frt. McgjcgyeztctYén: miszerint a város már több nemű anyagokról gondoskodott; különösen mintegy 600 mázsa meszet már leoltatott, — körülbelül száz köb Öl termő-követ a helyszínére hordatott, melyek a vállalkozónak\'a beszerzési áron fognak átadatni, végre 200,000 faltéglát is égettet, ennek czerc 15 fton adatik át. Az árlejtés 1872-ik évi május hó 26-ik napján Sümeghváros tanácstermében d. c. 10 órakor fog megtartatni, mely időig.zárt ajánlati levelek is bánatpénzzel ellátva elfogadtatnak. Részt veiíni szándékozók a kikiáltási ár lO\'/o-tóüját bánatpénzül készpénzben vagy államkötvényekben letenni tartoznak és az árlejtésre tisztelettel meghivatnak. A tervezetek bártuikpr Sümeghváros tauácsánál betekinthetók, hol az illető vállalkozni kívánók bővebb felvilágosítást is nyerhetnek. (o7-3,i) Sümegben. 1872-ikjévi május hó ^éu. Szakmáry József, városbiró. Bindtr Pétw, város h. jegyiójo, Einen Weltruf erwarb sich in kurzor Zoit dio höchst nülzliclio und sohr bolohrondo Schritt „ Dcr(fíigcn<ln))te{/fil," daa borlilimto Buch ftlr geschwHbhto und impotonto MHnnor, durch Aus-sehwoifungen ZorUttoto u. a. w. Inhalt: 1) Kinloitung. 2) IJober Impotonz im Allgo-moinon. 3) Ursjichon und Vorbreitung dor Ouanio. 4) Kin Wort Ubor dio mllnnlichen Geschlechtstheilo. 5) Geacliíecht-lioho Krankhoiton. 0) Uosehlechtlieho Auaschwoi.fungon und daa Altor. 7) Hottung aua dom Vordorbon dor Unanio. 8) Iloilung. 9) Krankhoiton uud Hoilungsgeachiohton. 10) Anitán^ von Zeugnisson gohoiltor Milnnor dor vcrschicdons stoin Alteraklasson. Man lordere in doa Buchhandlungon abor iiur <tn bcrQhmtcn rJtiK»\'iidnp\|eKel," der ftlr 1 (luldon schnella-ton direct von> Vorlogor, W. Ilcrnhnrdi in Berliit (jetzt SiniconMr. fc.) zu boziohon iat. 20,000 St. Soiinenscliirme! Kellei Ajánlja gazdagon felszerelt urak-, hölgyök ál gyormokok számára való topán-raktárát, a legjobb minőségűeket a lohútö Jutányos >lJg) szinte ligyolmóbo ajánlani bátor vagyok a cd. k. katonaság a t. közönségnek, hogy megrendeléseket a lugjobb hol- óa külföldi bór-ból elfogadok ós készítek, az árt logjiltányo Habban számítom. Az ón raktáromban váaároltakat kijavi, táara elfogadom. \| Empfiohlt aoin reich assortirtcs Láger i aller (Jattungen Horron-, Dámon- und Kin-I dor-Stilletton von beator Qualitllt und zu i mögliehat billigou Proiaon. Körper mache ich daa k. k. MiliUir und vorohrungswUrdiges\' Publikum aufjnerkaam, daaa ich allo Bcstellungon vom beaten In- und AuslttndurLodor verfortigo und prompt uud hilligat boreehno. Auch wird von mir gekaufl\'i Wnure zu reparieren angonommon. Prof. Dr. Lappidr Befecskendezése :t nnp alatt moggyógyit) mindon luinycHÖ folyási, valamint nóknól fVhér folyást, luv máf. idültek U. Kgy üveg ára használati utaxitással :> frt 20 kr o. é. A pónz beküldés-után, titoktartás mellett kapható. Epilopticus görcsöket (nehéz kór) gyógyít levólileg, százszorosan jónak bizonyult gyógyszerről (9-702) W1TT A.-uál, Berlin, Lindoivatraaso 18. ) Több neny-at meggyógyított már. Fatori lts-Haupt-Depöt von Sonnen- und Regenschirmen. Der cnorrne Zuapiuch und Maaaeii-Vorkauí im vorigen Jahro halté, veranlasate inlcli, nnf dioM Augvi.meik kii rieliten, ile.m xufolge liiii ieli mit «\' rlken in Verhlndung getreten, um biliige inul gute aueh huulltxe ich ilie ganxo Wlnteraaison xur vollli der Waare, ivoil.unh icb gro.se Yorthi-ile auttohl im Arl-eitsjuhno 9I. I Csáktornyán Kái aurli im Kohmateriale errungen liabe. I CíUrflÓn Kreisltr unvin Allé die»c Thatsachen flilnten xu dem Itcsnltate. dasa die Waaro, ( Kaposvárott Kulin Jakab gogeu dán Vurjabio noeb ícbóner, beíser und bllilfler /.um Verkauf< I Kapronoznn NVcili Mnd. gyógyís. i Soiileuláh-crhallcn, ar i lleratellung Molla.seidlltz-polla. K porok romlkivtlll a logellérőhb cselekben boblxonyult gyógyhatásúk által minden, eddig iiinortháxi nx\'orok köött, lagntlhal.Mla-nni a első helyet foglalják el ; mint axt so)< ezer, a csásxárl birodalom minden résxéből kezeinkhez kllldötl bála-Iratok a logresxlolesebhcn tnnu-siiják, liogy e porok rögxtitt szorulásoknál, enicszthclctlcnscgeknél, gyo nvrhévnél, továbbá görosök. vese- ■\'•< ideg bajokban, szlvdobogásnál, Jdc gexség okoy.ta fífájás, verlolulás. ••\'g\'U\' hysleriára búkór huzámos\' hányasra hajlamnál a legjobb sikerrel alkalmaztatnak. a a loglarli«1í Ifyógyhalásl eiedményestek. Ara I eredeti doboznak használati utasítással I frt. OS PALINKÁ és SO. A Icgmegbixliatóbh orvoaaxer a «xen>\'fdö i\'inheriíeg- ■avgeir..\' inére ininilen In-Isii i\'-s kilNö gyuladá<, legtflbb betega-\'-g, mindi......- \| seb-,, fej-, flll- ís ogfáját. régi »érvek ,és nyitott seb k. rák, fene, I aiemgyudi, hénuláa é» imiidcmienili sérülés ellen, sth »tb. I palaczk ára használati utasítással 80 kr. Dorsch-halmaj-zsirolaj.^* A legtiaxtább és leghathatósabb orvoai »zer Noiv. gia hegyeiből nem eaéréleiidíí fel a mesteraégelen tisztított halmájxnir olajjal. \| A valódi Oorsch-halmájzsir-olaJ mell- «\'•• tiidö bajoknál. sorophu lus- és raohltll-t\'itegaégekbeii legjobb g) ógybatás.al van; m. ggyógyiljn n legidnltehb köszvény- ■\'•» ostizbajokát, valamint a« idö«xaki bórkUlegekcI. Ara I üvegnek használati utasítással I frt. littktáruk Nttnu-KontxKáu \' Belus J. gyógyaz. Lovák K. gyópysz. Kénsélhoffef .1. ós Itósonfold F. uraknál, Belovárolt l.akovies kom int, man lasso sich daher von gar koiner Conourrenz >«ír dureh den ao gering gcstellteu Nntxen ist Jedem die M\'-glichkeit \|! Keszthelyen Wiiiuch K. Kereszten llreyer Jakab fiai Kőszegen Csac«iuovlt« Istv. gyógysx, tetenyen Knlivodn ,1. gyógys. Marczaliban la<tl Nándor Bánok-Szt.-györgyön Kibic .1. gy. Szambalhelyen l\'ilioh Ferenc* gy Sopronyban Men y András gyógy/. Zá^rabban Mittelliaeh /.a, gyógy** , Ceyleck .1. J. gyógys. , tJrwoi. Kr. gyógys. FOG- és SZJIiETEGSEGEK akármilyenek legyenek is aok J. a. POPP cs. kir. udvari orvos Bócshen. Anatnerln szájvize .umi icgi.ix- anhh.ni gyógyittatuak. - S/ámtalan bixonyllváuy hitelositi ennek \|óság.\\t. (•\'íhbek kőxt t>ppolcer tanár pr !rectormagilif; cs. kir. udv. ijetemben llécaben), ugy szinte exoii vijvi* sxámtaláii vidéki és hely-•li orvos által megvizsgálva ajánlthntónak találtatott és aRrtíeii ren-■Itetott. a , , • , Kon fogpép egyike a legkényelmesebb Aliatneri-rogpep. \'fogtisztitóknak, mort soinmifélo egész-légróntó. anyagot nem tartalmaz : a, ásványalkatrészek a fogak zo-iiiAllcxára hatnak, a nélklll, hogy ax megtáiuadtatnék, valamint a pép •xftrvoa réaxei tiaztltolag, ugy a xománoxot, mint a nyálkahártyát, a fogak fehérségét és tiaxtaságát nttvelik. KillilnlJsen ajánlható a pép utazóknak szárazon ía vizén, mert sein ki nem Omlik, som a min-lennapi nedves haaználat által meg nbin romlik. — Egy adag ára 1 frt Mi kr. o. é. (bll7—g, 1) Kaphatók : Nagy-Kauixsáu : llelus Jór.aef gyógysze., Kosenberg Kosenfcld, Welisoh, .1. és Keaselhoffer J. kereskedéaébou. -- Pápán: l\'schopon .1., Keszthelyen : Pflatoror gyógyszorész, Hinger M. Woisi Zala-Egerszeg. ii ; Isóó K., gyógyazerésx. Kaproiicián : Werli gyógy. rísz. Varasdon : llalter gyógyc/erés/.. Silmegen : IJorncr Kajet. Szóm-ihclyon: Pillich Kerencx ítuitolf gyógyszer. Ilaúrőrvidékl S..-Oyiir-gynn. Mblc\'E. C. Vcsxprémbon: Meyr Tnszkau, ugy Uuthard Tivadar liainál. — Székeafehérvárott ; l.e^manu A. Ilrauu .1. gyógysz. I.ovns-Iteiényben: lleialer gyógysz. Kaloe^án : Horváth K. gyógyszerész. Keca-Reinéten : Milhofor éa Maebleid gyógysx. I\'akaon : Flórián .1. gyógyaz. lendcn : Horváth J..Silinzeurenil gyógysz. Kaposvárott: Kotm .1. Illlgl, llelus és Hchríider gyógys. .S.eg«/.árd: Itrahsny gyógyax llonyhádon : Kramoliu .1. S».igeivároll:IIarv\\aitli. ."íalTiion gyógysz. — Kaján: Michitseb ft. é< llerztVld fial, ugy llerxng I •....- "ál. I\'éeaett: \'.aolnay W. éa E. /áeh, .Slplikh gyógysz. Kárádon. /. i.lm.ánszky gyi>gy«z. Marczalihan: Kiaa gyógyxs. -Tolnálian ; OraiV gyógysx. — D\'inat\'ild-árott I.ukács gyógysz. 8eiit-Uy-ir/yrtn : NlHhig — Alsó-hendván, FrühjahrsSchirme. 1 Stílek aus BtolT...... 1 , aus feinstom SeidenstolT, verschiedonc Coulcura \|l 1.20, 1 „ \'dicseiben, gefllttert mit Heide H. 1 superfein auagestattet, mit oder oline tjarniruiig ll. 2-7o, l.íiO. l.\'HO 1.8o, \'J.SOl :i.2o, :i.b" I ti. 1.10, l.KO ii.-1. n. i.-io II. 1.40 11. 1.80 2 50, 2.ÖO n :i i;o, 4.-fl. 6.60, Ü.-Ű. 6. — , ti.60 Grosse Sonnenschirme, 1 Stílek aua HtolT...... 1 „ grösatv rtorlo ..... 1" „ aus eugl. llaumwoll-Allaa sehr schOu • 1 „ dieselbon gofllttert ...... 1 „ Alpacca, uuverwüsp. engl. Stoz .... 1 „ groaate Sorté, geflttterl 1 „ aus foiiist. I.yonor Heldenatolt in allén modernen Farben, je nach Orössc ... .11. •->. 1 , dloaelben gefüttort ll. 2.90.3/0, 3.«0, 4.30 1 „ von superf. tlattungon mit oder ohno Garulrnug ll. -1.50, fi.—, íi.M Damen Bergsteig Schirme, gr jse r-orte, mii den lodomeii hoheu HtOcken. 1 8tdck aua Alpaccs-ijtotT .;.... ll. 1.80, 1 „ . . relch Oarnirt n. 2.40, Höchsto £leganzü Das Effotvolletí, Felmts, wa. bis h»z» erzeugl wurde, sind die Frou-Frou-Schirme aus fciuster Soido odor Alias. 1 fitUck, rcich gopntxt, ftlr\'s FrUhjahr . ; 1 „ mit modernem lierglteigstocko Gitela-Schlrme. Das Neueste der Salson 1872 Schirmo aus dem feinsten HoideiiatolT, reich, gesehmackvoll und adjustirt, gopaart mit hOchster Kleganz. 1 HtUck Frtlhjahr-Schlrm ..... II. 3.50, 4.—, 4.50 1 „ grossor Sonnonschirm ll. <>60, 7.Ö0, ».60 Daiiien-Scliatteii-Scliirnip. (Kn tout Cas.) 1 Stílek grosso Sorto, engl. Woll-Atlas, hat v. (ilaux w. Soiden-Atlas 11. 1.50 Dorsflbe gefllttert . 1 . . . II. 1.80 1 , aua dein nnvorwllstlichen engl. Alpaeea-StoITo . Dcrselbo.gofllttert . . .-\'.■\'. . . 1 . aus feinom schwerou Soidonstolf . II. 4.50 Schirme aus feinster roher Seide. 1 StUck grosj ohne Oamirung . . . II. 4 1 , mit roicher Oarnimng.....0. { Herren-Schaiten Schirme. 1 BtUck főin Woll-Atlas . ...... 1 ■ , „ gofllttert...... 1 „ aus ongl. Alpacca ..-...- 1 . . „ „ gofllttert......II. 3.— Re§rensolilrme. 1 Stílek gowohnlicho Horto, gross . II. 1.30 bis II. 1.00 1 „ aus auverwflttllchoin engl. Koashaaistolf, Khillich dem Heidauatoff......11. 3, 3.50, 1 . aus feinster Lyouer Soido . x 11. 5. . 6.50, 0. — , 6.50 1 „ oxtiafoino Sorté.....II. 7.50, 8.50, 0.6Ö 1 n feinsto Borto aus Boldenkopper ... II. 7.—, b.— 1 , non plus ultra Hcidonstoff .engllscher DoppelstofT), xweifHrbig..........\|\|. !l AO, 10.50, 12 — 19" Mn OroH-KUu/\'er erhulten Uubnlt. TPű A. F r i c (I ni a ii n, "Wien, Praterstraase JNTr.26. , 5.50, 11. 1.80 ll. 2.20 II. 2.40 • JEinzig in ihrer Art in Európa ® iat die grlisate, violseltig a\'uaguzuiphueto crslu ^ skais. kön. Hof-WásekefabrikS J dcs E. Fogl, la Wien, g • KTleaerlasen: ® : AH Mttrlahllf. f\\r I s<ad1, Körntneríjrasse 27, ® • 9K uarumuf, ne Ktíko dcr- mmmolpfortgaíso, • • £m\\J Hsuplslrasse \| ,,z„m Evxlursou Huri-, • J welcho durch atreugato Solidit.1t und aill" jeJein Stílek >Va iro mii ? J Zilíuru ersicbtlicheu Preii ea bei ihref Maisenproduction dabin\'ge- ? • brachl hat, das sio dem Exporté, Engros- so^io Uetailvorkaiuu x • von koinom dcr anpreisonden Haudler Krioielib.ircs, ausaerordent- X J licit" liilligcs und llestos, unter vol\|stor Oaratilio !>• vtvt und nacb ? J den Pfovinzen auf brielllchos Vorlangoii llesii-lluugoii prompt u- x JJ j se.udet .und Niclitpasscndes retoiir nimmt. . • S Engl. Clii/)\'on-llvni(len inil( IMllUvn-L\'itlvrrlirkcaua IVr- J J odor ulino Ilalskrllgen.sehönor áls\'cail o.lor féinstom ltoi k-llarcheut J 2 l\'i iiien (bei brietlleher Uestellung zu II. 1, mit .Stickerei-Einsátzen ll. 2 isi dor llalsumfaiig auxugeben)das!5, 6—8 ll. • StUck ll. 1.80, 2, 2.50, 8—3.50. Uaa Diiiiu n.strtliiipfc odor //<•,■- • • Klegantosto und Praklisohosto. rcn Fiimmockcn, das Dlz.l ll. 6, J S Jhtm/\'tirf/.-teltien lIerrcn-\'S 10 dl« íu,in",u"- J? Z i/e»«í«u(Halsumf»nganxugobon) DítnuinniciU r zum Schullren * Z xu fi.\'2, 3,4, Ö, G dio Allorbe>ton. ( railleiiumlang isi anxiigebon) xu • Z llalnkrUyin, nouoster Fatjon, "-•»> . - S p.r «U4». „,.!_\';:.■! ÍSÍSÍ^ÍT!: _ por Utzd 11. 2,3-4 Ü. ^llalsumfang 0 anxugohon.) 4) llerrcn-Cruvaten odor Hu- • lonblmlcn por StUck 75 kr., U. 1, • 2 bis ü. 8. . • • llerrvn-Unlcrhoscn xn ll. I, V 1.60, 2.50—3 II. Koitsolmitt, fran-® 8aiseho, odor ungariaeho Fatjon. f Wollono OtamulheUa - Ju-2 vkentu 11.2,3, 1, aus Soido ll. li, 7, S gepelxto oder gowlrkto Untcrho-J hch tl. "A 3—4. Schutx gegen iiclil, ^ Lehlen-Dumen- llenulen, 0 glatt, xu II. 1.50, 2, fcingoschlungcii 0 tl. 2.50, sotvlo Schwolzorforin, gauz ^ nouo Kormon mit Sliokeroiou xu ll. a 3,3.50,-1,5, soauchallorfeinste l.ei-0 non- und llalislhomdou-mit Stieko-^ roi, aueh 8pl(MD, zu tl. ti, 8—10 ll. % lktmen-X\'neht- oder tt\'inler-£ hvnxlen mit laugen Aermeln zu ll. £.3.50, auob goslickt tl. 7 —ti 11. • l)umvnhonen,n\\\\» Lclneu, Por- • cail, odor llarobont 11.2, 2.50-3 11. • mit Stickóroi. Du m vn-SeuUyh odor Nuvht-coraetn aus feiustem Sarcbont xu Ü. 2—2.60, aus franxilsiachem Ba-tist mit Stickoroi xu U. 3,50, 3—4 II. (Halsumfangauzugobon.) clter xu U. l.óo—2 ll. grössorc und • foiuoxe zu ll 2.50, 3.6U, 1, 6 —8 II. \' • 1 l>u<\\ Zwirn-lltili.it l\'llchcr • I 11;5, 7, \'J 10 ll. die feinsten. 9 Servlvttcn <>d. Ihiiutlllc/ter, • por Utzd nur II. 5, ti, 7—tl tl. In 9 IMmaat. # íjeinen-TiHCh-tíurikitur ® filr O l\'crsonen (1 Tlichtueb mit • 4 paasenileu Sorvloltoii) xu II. 6, ti, 9 8 — 10 ll., ftlr 12 Pora. i\|»; Doppelle. • 30 Ellon fdrbiuvh Iteltzeuo, • das St- xu tl. 7,8, li, 10—12 11. • 30 VÁ\\»nt Uuntlvam-Lein- • wunU gobleichl, a\'uch IJpppd. 9 zwirn uugojíloiclit zu ll. 7.50, \'j.50, ♦ 10,13-15 «. • 1 át. 30 elligo V, breitó ltum- • buryer Lelnwmnl zu ll 12,13, 9 ">—18 rt. • 40—42 Ellon vorxllglicblr 9 bcn-/jelnwand(u feinej liott- • wlUobo oder 12 Uainon-llomden)ll. • 14,16,18,22- 24 fl. • 48 olligo bolgisobo Weben- 9 Leinwrmd zu ll. 22, 25,30—35, ? ll. ausgozeiehnot achUii. \| • 60 uilil 54 Ellen unvorgl. guto ® Jtumburyer odor Ilotlfhnle Weben (llandgcs\|>innst und s/t b zu 11. 30, 35, -lo, 5o -tio ll, lu boliobiger Spracbc auj den Pro- = vinxou worden gegen Ucldsciidiin- 9 ■i j Briefliche Bostellungen a gon odor Postnachnahmo uulor Garantio (Iborallhin zugeaondet. — 2 \' llriofo zu adrossirou: 12,10) ? SE. FOGL, Wien,k.k. Hoüieferaiil,: f Mariahilferstrasse 25. • e von jo ŐO Ü. G St. Batisttiicher (-ratis. ^ HIX ANTAL, ajánlja t. ez. vevőinek, és kegye, levélbeli megrendelésekre következő legújabb találmányokat a legpoulosabbau killdi azét: S\'/3llíií IhílO\'Vinsi " »»«"•\'\' jótállanák, hogy hatása olyan, 0/iaii.d.lHcl0yiIld, Inisz..n„t tizennégy nap alatl a legko\'-paszahh helyen a Icgsxobli szakált nOvesxtl. A jótállás auuyira biztosit, hogy azon esetben, ha nincs hatása a szernek, a pénz vlsszáadatik. Egy csomag ára 110 kr. \\Iolllvlirm jólállotl szer, hogy tizenkét nap alatt ssuplőt, lUtlUBlUt, májf.iliot, bubnresékot, himlőt st\'o. ílrnkro el vészit. 1 csomag melusine ára \'.X) kr. utasítással egylltt. AlllnrÍíl/> * ogyotlen létoxo szer, melylyel rögtön linóin iiiiitMiuv,, fehér ko/oket kaphatni. JÓUllás mellett. Egy Uvog ára ti5 kr. M nprf>\'/ n\'lnfl vakitó fehérségű fogak. I.egjobb fogsxer. \' VVIM .Ulitlili j;/un „uríc\| „ fukl.\|c fo(íak.3l,crcí „\|MI vakitó fohérséglluk és tiszták lesznek, axonkivlll a fogköt eltávolítja és a sxáj kellemetlen -szagát elvoszli. 1 csomag ára 45 kr. DiÖnl\'U Rlx Antal,dl- K,c» \'lióolaj a dió\'íflld héjából saj-x^iwv^iaj, toltatlk és mindon világos hajat a legrövidebb Idő alatl megbarnítja. Egy llveg ára 25 kr. Rózsaolaj egy Uvog 15 kr. lilltor-máv \' "vog 7:\' kr> ^""IC" "W egés* szoba , bútorzatára és minden polilurát nélklllöx- . . hctővétlosx. Hsií-hn.lzs:im K,ry r°l,p\|l"t fontosságú találmány, moly J «s»"omsxx« n természet törvényét n hajnövést illetőleg kitaláltatott Dr. Wakorson Londonban oly hajbalzsamot talált fol, mely mindazt helyettesíti j a ml oddig lehetetlenuok látszott; a bajklhulás általa rögtön elmúlik, olőaogiti a haj növését liiho-letlen módon és a növést csodálatosan elősegíti, ugy auuyira, hogy a legkopaszabb helyen ailrlln hajt, és 17 ive) fiatal embereknél már sUiU szakáll növosxt. A köxönség tiazteloltol felaxól-littatlk, hogy o találmányt ne cserélje fol ex igen gyakran el8-fordulni sxokott vásári exikkekkel. Dr. Wakosson hajbalxsama orodoli sxolonexébon 2 frt és 4 frt 50 kr. Az Ilikor rwfwlsíin avixabadalmaxott Anodln-tzájvlz, IV/. UJKUl LSt)UajU, mely • ax ép fogak olnyoré.A és megtartását elősegíti é« a szájnak mindon kollemotleu szagát oltávulitja, 1 eredeti jiveg, Anodin-szájvix 35 kr. Jóságban felülmúlhat,lun ^^"""íú\'íí mollotl, hogy 5 perc* alatt minden hajnak liulláinsze\'rllen fod-roxva kell lonnlo. Egy dobox fodritó balzsam !»5 kr. Eskiiijo-fugy-illany, jótjülás mellett meg koll gyógyulni. 1 Uvog fagyillany 15 kr. Rix szabadalmazott párisi ruhatisz- titó-vlze, mely szövctliBI s minden foltot vesxély nélWll nyomtalan oltávolitá. 1 Uvog ára 42 kr. Uix salon-fústölö-illanya, ;n^űbd;tn mesobb szaggal tölti bo, és mindonklro néxve° nélklllöxhotÍoii. 1 üveg ára 78 kr., poralakban 20 kr , papimlakban l(i kr. Hqlestó-anyng, ftf-^ÍS\', nára vagy feketére fost. Ezen anyag fllvokböl készlllt és log-kovesbb^ som ArWlmas. 1 csomag ára UO kr. Villanyos fogkefék 45 kr. Villanyos köszvény gyiirük S1"" mo"eU 90T Irt cxikkok^egyes egyedfll \' (788—12,1). ant. RIX, Wien, FraterslrassclG, gyáros urnái kaphatók ós ifii ezen lj,asznos ozikket saját tapasztalásunk folytán bárkinek eléggé ajánlhatjuk..Árjegyzékek 104 lap vastag éa ÍOOQ ábrával 20 krért kaphatók. __ WaiiiiU} Józbt\'f kiadó-, lau- OvS livowdatulaidpuofl. gyorsaaitóuvouiáaa NaKY-Kauizsán. XAflT-KANim, 1872. májún 16-án. 40-ll£ HZilm. Tizenegyedik évfolyam. T-1 EffU xá)li 10 kr. Hirdetések Jutányosán NVli/rTKRHKN\' joronklnt 10 krért vó-tolunk fel. Zala-Somogyi Közlöny II A lap (zellemi réfxét :< illctrt közlemények a szerkesztókcz, anyagi részel illető ; kur.Il imül) ck pvdig a j kiadóim* bérmeuivc in- \| tózendók: I NAGY-KANIZ8A \| Wlaislosháx. J (a „zalamegyei gazdasági egyeslilet" és a „nagy-kanizsai kereskedelmi s iparbank" hivatalos értesítője.) Hetenkliit kétszer, vasárnap- s csütft\'rtflkön, megjelenő vegyes lartaliUH lap. A király körútja után. Ó felsége, alföldi kőrútjából f. hó 10-én fővárosunkba , Budapestre visszaérkezett; mely alkalomból a következő legfelsőbb kéziratot bocsátotta ki: Kedves gróf Lónyay! Ma tértem visz-sza a magyar alföldről, hová népeim jólétére irányzott fejedelmi gondjaim vezették. . Fájdalommal telt cl atyai szívom, midőu a rendes években gazdag termést adó vidéken a vizek által okozott nagy károkat szemléltem. Megnyugvásomra szolgált, hogy az el-öntött terület egy része időközben ismét művelés alá vehető lelt. Bizton reménylom, hogy a kormányom által részint már elrendelt, részint tervezett és legközelebb foganatba veendő intézkedések s a társulati munkásság fokozása az elemi csapások által okozott bajokat lehetőleg enyhíteni fogják; s hasonló csapásoknak a jövőben elhárítása iránt, kormányom előmunkálatai és előterjesztései alapján intézkedni fog a törvényhozás. A bajok között, a melyekot fájdalommal láttam, örömmel töltött el, egész utam alatt szemlélhetni legdrágább.kincsemet: népeim szeretetét. Hú népem az őszinte ragaszkodás és osztatlan szeretet lelkes és fényes nyilatkozataival környezett mindenütt. Visszatérve a fővárosba, fejedelmi hivatásom kedves kötelességét sietek teljesíteni, midőn ezért teljes elismerésemet és őszinte köszönetemet nyilvánítom. Nem egyes városhoz vagy helységhez, hanem az általain átutazott\'vidék összes népességéhez intézem e nyilatkozatot, miután ugyanazon érzelem őszinte kifejezésével találkoztam egyaránt mindenütt. Ezelőtt néhány évvel ünnepélyes alkalomkor mondám: „Boldog fejedelme csak boldog nemzetnek lehet.* Hogy ezt elérjem, ezentúl is arra lesznek irányozva atyai szándékaim és fejedelmi gondjaim. Hiszem, hogy a mindenható áldásával fogja kísérni e törekvéseimet; s bizton re- mélem, hogy hű népeimnek a trón és haza iránti hű ragaszkodása és őszinte szeretete mellett, kedvelt Magyarországom és a monarchia szép és biztos jövőnek nézhet elébe. Megbízom önt, hogy erről az utazásom alkalmával évintett vidék összes népességét — ismételt szíves Üdvözletemmel — azonnal tudósítsa. Kelt Budán, 1872. évi május Hlyén. FERKNUZ JÓZSEF, s. k. Zalamegye központi bizottmányának Üléséről. Gróf Szapáry Géza főispán ur ó méltóságának folyó május hó 8-án körünkbeni megjelenése kedvesen lepte meg a megye központi bizottmányát, melynek minden egyes tagja őszinte örömmel sereglett a fentirt napon Z.-Egerszegre; annál inkább, mert ez által az ép akkor megyeszer te szárnyaló öröm hiíj, — hogy kedves főispánunknak megyénk kormányáróli lemondása cl nem fogadtatott — megerősítve láttuk. Délelőtt a különböző választó kerületek tisztelgő küldöttségei fogadtatván, majd a tevékeny és uártkülönbség nélkül köztiszteletben állt/ alispán Csntor Imre ur elnöklete alatt megtartott központi választmányi gyűlés, a választók összeírása körüli egyes fölmerült kérdések iránt tanácskozván és különösen abban, hogy minden egyes küldöttségnél mindenkor nem kevesebb, mint három tag legyen jelen, s hogy akkor, midőn a rendes tag akadályozva van a póttag is ugyan azon jughatalylyal bír — megállapodván — a főispáni, 2 órára összehívott ebéd kedélyes társalgás közben folyt le. Ott láttuk közügyeink fáradhatlan elő-harezosát Glavina Lajost, Séllycy Lászlót, lnkcy Lászlót, Königmayer Apát urat. Sza-lacsy Farkast stb. Áldomások is ürittetvén:Séllycy László ur a főispán urat, mint már elveszettnek hitt, de ismét megtalált kincset éltető, Tu-I boly Victor Ügyvéd ur pedig ezen szónak: „központ* jelentőségét találóan elemczé, s a főispán urat, mint a megye legkedvesebb központját, kiben megyénk bizalma és szeretete központosul, élteté. Az esti vonattal főispán ur Z^la-Eger-szegról elutazván, Nagy-Kanizsáig többen elkísértük, honnét szívélyes bucsu üdvözletek között l\'estre távozott.- EGY JELENVOLT. Za 1 a-egernzegl mozga Imák. i. Zala-Egorszeg, moly oly hosszú idő óta a tétlonség polyhén vesztegelt, moly eddig inin-.den anyagi és erkölcsi fölvirágzását czélzó intézkedésokot hideg közönynyol utasított vissza: ma phönixkéut emelkedik ki poraiból, a küzd-térre lépőit, hogy torvoit valósítsa, demonstrál, hogy elnémítsa azokat, kiket szebbjövője előmozdításában gátlóul ismer. Zala-Egerszeget megtanította múltja, a jelenben kétszeresen érzi a sobokot, melyeket a fukar kö/.öny ojtott rajt. De lássuk közelebbről a terveket, melyek jtdenleg Zala-Egorszeg közönségét foglalkoztatják. Zliht-Égerszög ma sokat akar; többel talán, mint miről valaha álmodni képes lőtt volna. Akar vasutat, mely a délivonattal ösz->t/."köttctvéii, (iöcsejeli keresztül a magyar tengerpartra szállítson. Akar katonai laktanyát gyalog- és lovasok részére, akar polgári tanodát és gymnasiumot. Már hogy ezekből mennyi- vagy mulyik lát nnpvilágot, az még a jövő litkn; do nem lesz (alán érdektelen néhány pillanutot vetni azon gyűlésekre, melyeken mindazok vitatár-B,ul „itolgtiuk. A mull hó utolsó napjaiban rendkiviili ko/jflülés hivatott össze, az igen szép számú köfwség előtt városbíró előadván a gyűlés czélját, kijelenti: miszerint a következő napon katonai bizottmány érkozond, mely a tervben levő katonai laktanya részére holyiségot leszen kiszemelendő. A polgárság örömmel fogadta városbíró e nyilatkozatát, késznek Ígérkezett miudont elkövetni, mi e terv kivéloléro alkalmas locnd ; söl hajlandónak nyilvánult áldozattal is járulni hozzá, csakhogy a kínálkozó alkalmat cl ne I Hvalaszsza. i Megkezdetett tehát a tárgyalás, hogy I hol, a városnak melyik részén lenne czélsze- rlibbiji laktanya fölépítése. Egyik az úgynevezett „Fojérkép\'-utcza végén, másik az „olai-uiczátmu, a püspöki telken óhajtotta. Ez azonban sok nehézséget tüutetett elő, miértis hosz-s/.u vita után uZselőbbi fogadtatott el. Most a kisajátítás mikéntje került szőnyegre. A tanács — némelyektől támogatva — ezt városi költ-ségen akarta teljesíteni; de azok, kik különben sem tudtuk Örülni a laktanya építtetésén, ollene voltak, s határozottan odanyilatkoztak : hogy vegye inog a korm ny_a tulajdonosoktól ugy, ahogy megvohotii Es kijelentők, miszerint a tanács e tekintetben a katonai küldöttséggel önkényülog — mások rovására — nem intézkedhetik, a végleges határozatot a közgyűlés ismét löulurtja magának. Eszel a gyűlés szétoszlott. Másnap a katonai küldöttség — a városbíró és tanács némely tagjától kisérve — megvizsgálta a kijelölt holyot, az minden tekintetbon, de különösen egészségi szempontból oly kedvezőnek találta/ -Melynél alkalmasb egész Zalában nem kínálkozott. Most csak az volt .hátra, hogy a kiegyezés közte és a város közt létrejöhessen. Agyülés összehivattntott, do oly nehézségek gördiltettek nz alkudozók elé, hogy az Ugy • elejtése már-már bizonyos volt. Egy 1000 \|_j° földterület, mely becsár szerint alig 2(H> frlot ér, 800 írtra emeltetett, inig voltak, kik a gyakorlótérül fölajánlott közös birtokból esendő részöket pénzért sem akarták odaengedni. A küldöttség — látva a nehézségeket, odauyilutkozott: hogy Zala Égerszögen a. laktanya építtetését a kormánynál nom hozhatja javaslatba. Ok, — miután Zala-Egerszog o tárgyban folyamodott — azon hitbon voltak, hogy Zalu-Égerszög a katonai laktanyának ftelyot "Yieni ily magaráiért, do ingyen is ád ; minthogy• pedig . csalódtak, igy kénytolonok lesznek odafordulni, hol o tárgyban kedvezőbb föltételük nyilvánulnak. Nem koílott egyéb! A polgárság a laktanyáért vérét áldozzu! — sajnos, hogy a nevelés ügyben még nem tapasztaltunk ily lelkesedést. — Lett lárma,\' zaj : „Ingyen adunk bolyét", az össze8zedt(pénzou váltjuk) — „En is adok hozzá !"— „En is----Lu — hallatszott miudeufolöl. Rögtön aláírási-ivet nyitónak, s ntindjilrt közel <2000 frt jött össze. A jegyzőkönyv felvétetett, Zal^i-Egerszeg, a katonai \'laktanya részére iiigyen ád helyet. Ökűblies István helybeli szolgabírót, — miután e ezélra 100 Irtot irt alá - a polgárság azon estve fáklyászenével tisztelte meg. TARCZA. A h z a I) a (11) a 11. nt I (lidl a bérc* a intoxü, Kii ei a cialogáuynyal hirdetőm, lia a ír.ived vérxlk, inoft enyhei talál Ciak a niabadbft jöjj, ■ múlna velőin. Níid untot, lomb koronáival, A kikétől bűbájos templomát, Mlotba tündér lengetné árnya köxt égi hit ör»k»ép támláját. Níid, mint monolyg a húrciek ormiról Kék fái volán keretalM a remény, K< at, mi téged olykor ÍOlkerei, Hogy el no c»llggd<ij aoraod éjjeléu. A Wk inoaö ék< » vlráglról HHiég, iaerolel sugárzik föléd, Maradj klinlllk bár pillanatra ii, Ha a világban fol nem lelhetéd. \'•ásd ilt a ég barátodként moaolyg, A aell5, mint tc«tvér, mulat reted, Jb\'ij hát ide aa emberek kflirtl, "Uol «>t mind oly hiába keresed I FÓOOLY. Irányesziiiék a neveién köréből. (Irta:\' G/6rfty Jánoa.) . Különös időszakot élünk ! .Most mindönki írt mindenhez, vagy legalább mindönki hozzászól mindenhez. Az eredmény természetesen a,mi ily esotbon rendesen lenn; szokott: „a sok szakács elsózza a lovestf ; és rol ezt a ke- i gyetlenűl elsózott levest, mivel jobb\'tííncs, szé-j\' pen felknnalazzuk, s még jó képet is vágunk i hozzá. A lélektan bizonyságuszorént u teremtő-\' \| minden embert mogajándékozott az észszel: az eszmék tehetségével. Eeek nz eszmék ! ezek n sötétben távolról • villogó mécsok I melyek a tapasztalt embernek biztos irány pontokúi szolgálnak, a járatlant tévutakra csábítják. Forr nz eszmék zűrzavaros kovoréko az emberek fejébon, mint a szappanfőző üstjében a viz, sziksó és faggyú habaréka; azonban, fájdalom! nehogy som akar belőle az omberiség foltjait tisztára mosó szappan válni, mert az alkatrészek legtöbb üstben igen tökélotlouok. Az a fölrziiien uszó szappanbuborék egy porezben kápráztató színekkel ragyog; do a másik percz-bon már elpukkan és nyoma sincs többé, mert a keverék nagyon híg volt. Jó Uriston! mióta „mogviradt", és mi fólébrodtünk, hány száz oldalról hányták már inog nálunk a nevelés ügyét is I Olyan tűzzel, lelkosedéssel bőszéinek róla uton-utfélen, mint valami néinot iskolamester. Koppant szegénységünk érzotébon ugy teszünk, mint a szegény emberek,\' kik hamar és könnyön szorotnének meggazdagodni, rendesen tonni szoktak: álmodnak egyet.....és lélokszakadva rohannak — hova? a lutris boltbal hol a szerencse istonnőjo kegyos igéretokel tesz mindon halandónak. A növelés eszméjéről is legtöbben csak álmodlak valamit, és városok-, falvakon torok-szakadtig hirdotik a megálmodott csalhatatlan számokat, hogy egészen önzéstelonűl boldogítsák azokkal ezt a földhöz ragadt nemzotot — a tzerencte jóvoltából. A legjobb és legbiztosabb növelési olvek hiv»«ott letéteményesének tartja magát szám- talan olyan ember, ki a nevelésnek csak nevét ismeri. Tanácsokat osztogat ez ügyben sok „buzgó hazafi, kiknek kérniük kellene a tanácsot. Kés/, növelővé lott már (természetesen, csak szóval) a papa és a mama, uz öregbiró és a kisbíró, a nótárius és a serfőző, a költő és u füslfaragó, az országgyűlési képviselő és az újdondász......Ez utóbbi valamennyi között a legveszedelmesebb, mórt legtöbb arrogantiá-val lép fol, holott retteuoteson kovesot ért a dologhoz (magától értetik, hogy tisztélet a kivételeknek 1) De hát honnan van, hogy ennyi támogatás én taszigálás daczára sem akar előrehaladni nevelés-ügyünk döczögős szekere V Csak onnan biz az, hogy többet löknek rajta hátra, mint olőro. Ennek pedig, szerény nézetem szeréut, az az oka, hogy a rögtönzött nevelők legnagyobb része nom látja azt a fŐczélt, melyhez jutni kellene, ar.t a főeszmét, melyben a többiek összpontosulnak ; nem ismeri azt az irányt, melyben a haladás igazán haladásnak volna nevezhető. Meggyőződésem az, hogy logulább a nevelés harozterén —az volna a helyes csatarend, hol a vezérok állanak elől, — és az a támadás vezetne sikerro, melyre a vezérek adnak jelszót. A hívatlanok hallgassanak a hivatottak tanácsára; a járatlanok kövessék a jártasak utniutatását; ne akarjon mindenki csn k ok tatni, í,hanem -okulni is, hogy okulásának a maga természetszerű körében hasznát vegye! Ha mindez igy lesz, akkor hiszem, hogy valahára szoroncséson kilógunk vorgődni azon ösz-•szovisszakuszált tévkörből, moly ben ez időig alig tudjuk magunkat tájékozni. Most veszem észre, hogy a miről szóluom kellene, még egyet sem szóltam. Mindazáltal nem tartom fölöslegesnek ezt a hosszú bevezetést ; mert, hogy lehetőleg elháriItassanak nevelés ügyünk kuszáltságának azon okai, melyekre fentebb rámutatni iparkodtam: erre nézve nagyon hasznosunk sőt szükségesnek tartom az „Irányeszmék"-hoz hasonló művek megjelenését. Figyelemmel olvastam át o könyvet, s jó lélekkel ajánlhatom hasonló figyelmökbo mindazoknak, kikuokaz egyetemes növelés óriás munkájában bármily csekély szeropro koll vállal-kozniok. I\'edig hogy mai társadalmunkban alig vannak, kik e munka alól magukat teljesen kivonhatnak ; az iránt épen e könyv lapjairól szerezhet magának meggyőződést az is, ki eddig talán más hitbon vala. A „Irányeszmék" nom a szigorú rendszer korlátai közé szorított, nom kiválóan a „szakemberek számára irt munka; do bitem szeréut, ez a körülmény érdemét nem csökkenti, sőt növeli; mert épen nzokhot szól leginkább, kik a mély bölcsészeti alapra foktotett s o7. alapén a priori megállapított tervrajzok szeréut kidolgozott elméletektől könnyen visszarettennek, s kik nálunk aránylag mégis legjobban érzik tájékozatlanságukat a nevelés terén : szól főképen a ajsülőkhóz, mint ji gyormok legelső és logtermészotosobb nevelőihez; szól továbbá a népnevelőkhöz, iriiqt az ogyoto\'mes művelődés legközvetlenebb terjesztőihoz ; szól végre minden művelt emberhez, vágjon bár mégoly kevésstTis szakjába a novoléstudo-mány. t A mű négy fejezetre oszlik. Az első fejezőt o czinfoilatt: „A nevelés", képezi a Jegna- Apr. 21-én a polgáriiskola Ügyében Untatott értekezlet, melynek már az lón eredménye, hogy .nom kuli" polgáriiskola, helyette inkább gymnasium létosiltcssék. A tervezőt \' kivitolót ugyan tekintélyes tagokból álló bi zottnvány votto át, kik minden lohutót elkövet ni ígérkeztek arra nózvo, hogy a létesítendő gymnasium alaptőkéjére megkívántató péni mennyiség, gyűjtés utján m>\'gaEerostethoMék Azonban én még ia Tamás vagyok abban, váljon « fcrt>, melynek hotuu fonalát a könyörülni ctikorgótortóján akarják fölgombolyitani, megéri-e at( a boldog pillanatot, midőn a ummit gb.Hl mintegy migUttttillt való jön létre, intv* at ifjú uemtedéket: .Jöjjelek kebelemro. a vÁtkössétek le a tudatlanság és sötétség rou-gyoa köpenyét". A városi tisitujitás must van azőnyegon : május 7-éu volt a bizottmány megválasztása, a választók két részro osztattak, egyike az isko-laháanál, — másika pedig a városháznál sza-vásott. As iskolabáznál a balpárt győzött. A tisztújítás május Il dikén volt. Bírónak megmaradt Miazori, a tanács többi tagjai is kórós változássá f-m ograaradták. b6dy. Vadászat-Ügy. Najjr-Kanltaa, május 13. Ih7i. Daczára annak, hogy a magyar vadá-siati törvény országszerte kihirdettetett,) legyen szabad o bolyén röviden felemlítenem, hogy naponként o toron a lehető legnagyobb visszaélések történnek, és lui onnok az oka, mint hogy található több hely, hol a rendőr) csak azért húzza it várostól vagy a közönségtől a fizetést, hogy napszámhan álldogáljon cs nem pedig, hogy egyes visszaéléseket nyomba követve felfedezzen.\' \' Folyó hó 8-án a helyi, i „ Zöld fakor i"-beu történt, hogy egy ihárus-iíeroiiyi lohlmives telt kosár csecsemő nyulakkal beállít u vendéglőshöz eladás végett,ki miután a luldmivest dorgáló szavakkal olulasilá, a foldmives összeszedő m kis füleseket \'elárusítandó tovább hordá házról házra, addig, inig gaidájok nem akadt, az ily törvény, és megtartás mellett bátran puskánkat vállra akasztva sétálhatunk odábbi és maholnap a nemes vadaszal iukább ar. onz-azegyült társaság száma, és zayárns politikai ügyeink polemizáló színhelye lesz. Ma, midőn az erdészet és vadászat terén is előhaladáat kívánnak és pedig nem egy oldalút, részünkről is igen kívánatos volna, bog/ országos Ügyein kot képviselő honatyák ott font az országházában nem a folytonos pártoskodásban odáznák ul a drága időt, hanem mielőbb egy hathatós erdészeti törvényt alkotva, mely sülyidő erdészetünket és vadászatunkat emelné: a törvény őrködvo véd no, büntetne, melynek palástja alatt oljuthatuánk odáig, hol már más nemző-tok rég elismerést érdemeltek! Hazánk épen oly kedvező természeti viszonyokkal bír, hugj nálunk akárhány tert kövéé fáradsAg es.költséggel rövid idő alatt belásitani, azon a vadállományt lohotőleg szaporitnui lehet, purazo jóésszigoru törvény védő lm o nla 1t; cs az eredmény minő szépen jutalmazna; uny-cyi uj gyönyört szerezuo, s aok esetben anyagi hasznot is nyújtana! mily sokat írtam már ot érdemben,azonban elhangzott az mindanuyiszor a zordon rengetegben, és még hányat említ-heinék ; azonban hisz e ozikk ezélja csak is jelzés és iigyolnjo/.teiés, és irója nagyon örülno, ha találkozuának olyanok hazánkban, kik erdészetünk felvirágzását, vadállományunk oino-lését válvotvo minden irányban elősegítenék, és hogy a ajánlatok ne csak ajkon hordott ígéretek, hanbm tettekben nyilvánult és a loholó horderővol biró tények lonnének, hogy elmondhatnánk nunak időjében aa íróval, igaz vadászati labloauval. K- I, frl Aok 1 a vaiüs.kürt /\'<iik> már a riadót: KUfisltk lo 1 Hamuinak A aiokiios >i\'-raddl I Kígrverre hát, ii ^Öre : Iliiül a tflbhit pu>kacaSdr«>. •) II kihlf<l«tl«l>"ll ? ") Atopbau ...k helyei) Iflligj elolímk ii tulajdonítható. inli\'v.\'ih-k lianyag Hegedűs Józsefnek május 12-ón tartott beszéde a csurgói i\'iiltuttó kerUlelKet! A t. választó-kerület Doákpártja által a jövő országgyűlésre a képviseló-jelöltség elfogadására fels\'zólittatván, midőn e nagybecsű felhívásnak engedelmeskedni, s a jelöltséget elfogadni hazalias kötelességnek ismerem: politikai hitvallásomat t. válasz tóim elA\'tt röviden a következőkben teszem le. \' A zászló, melyhez tartozom, s mely alatt küzdeni akarok: Del\\k Ferencz. A közjogi alap, melyen jelenleg állok, s melyen szilárdul megállani fogok í az 18(i7. évi Xll-dik törvényezikk. Az elv, mely vezérel, s melyet köve-tendek: szabadelvű reform. . Ezen zászlóra egész Európa néz, s utána igazul nagyrészben még ma is az európai politika óramutatója. Szabadság és rend, béke és jóllét vannak arra irva.S inig e zászló lenlobog: országok és népek nyugodtan folytaijak a munkát, mely műveltséget és gazdagságot gyűjt. Az 18t»7. Xll. törvényezikk: az uj magyar állam megalkotásának dekrétuma. „E törvény: uj szövetség a magyar és osztiák népek között. E törvény uj alapegyezmény a fejedelem és magyar népe között. E törvény ál {al a nemzet vissza van adva önmagának,\'sorsa saját kezébe letéve, alkotmánya visszaállítva, ósi szabadsága biztositvh, s nyerve oly jogok gyakorlata, melyek előbb ^ak óhajtásban éltek ; neve-zetesen: hogy vaját felelős kormánynyal bir, befolyása vau a külügyekben; számon kéri az adók hova lett fordítását, száuiou kéri a törvény tnikép történt végrehajtását. E törvényben van kiegyenlítve azon viszály, mely közel negyedfélszázad óta élt a bécsi kormány ós az alkotmányos magyar haza között; e törvény határozta és nevezte meg , azon Ügyeket, melyek ó Felsége két állama, t, i, a magyar állam és az osztiák állam között közösek, s ez állapította meg azon módot, mely szerint ezen ügyeket kezelni kell ugy, hogy so az egyik, se a másik államnak sérelme ne legyen. . .Mióta e törvény, e népek szövetsége fenti) öt év óta -- Magyarország különösen anyagi jólétének emelésére szolgáló tényezők, országos beruházások tekintetében majdnem hihetetlen haladást tett. Legyen csák azon egy megemlítve, hogy Yas-utakha hatszáz millió forinton feliül van beépítve többnyire idegen tőke. Ez nyilván arra mutat, hogy a külföld előtt e törvény, e törvényben i kiegyezés által közhitelűnk van megalapitva, mi bizonyára nem történik, ha Magyarország — a béke állandósága irántc kiegyezés által a világnak egyúttal biztosítékot nem nyújtott volna. S íme e törvény, e. kiegyezési alap ellen HUtézi folyvást támadásait az ellenzék, azt hirdetvén: miért ne lehetne az utóbbi országgyűlésnek megváltoztatni azon törvényt, melyet áz előbbi hozott. Igen is lehet. De különbség van a dologban. Ezen kiegyezési törvény nem tartozik az olyan tetszésünk szerint könnyen változás alá vonható törvények közé. Fz egyrészről alaptörvény a magyar nemzet éa fejedelme közölt, másrészről alapegyezmény a magyar király és osztrák császár között, ^alapegyezmény az osztrák császár és osztrák népe között, s alapegyezmény a magyar nép és az osztrák uéjiek között. S ennyi egyező féllel szemben, ha egész nemzetünk egy értelemmel kívánná is a változtatást, boldogulni alig lehetne ; mennyivel kevifcbé lehet arra kilátása a nemzet egy részének: a balpárti ellenzéknek? • • - De, ha Isten e nemzetnek ínég jövőt szánt, neur engedheti c törvény felforgat-tatását. S miután én hiszek abban, hogy az emberek, a népek sorsát isteni bölcseség vc-z- t li, hiszem teljes lelkemből, hogy a gondviselés találand utat felvi\|ágositni a népet, hogy fel ne forgassa e törvényt, melyben c nemzet, e uép boldog jövőjének uj fundamentuma vettetett fel. E törvény egészen uj. ,Vaunak-e és minő hiányai, az idő majd megmutatja, de e/l móst lerontani, épen annyit tenne, mintha p. o. egy családnak némely tagjai azt a házat, melyet a család csak a mult évben épített, az idén felgyújtanák azért, mert nem az ó ízlésük szerint épült, — nem gondolva uieg azt, hogy (alán sohasuiu lesz többé annyi pénzük, a mennyivel épithetiiéuck, nem gondolva meg. hogy az ogÓBz család hajlék nélkül maradna, s nem gondolva meg, hogy künn 6s benn számos ellenségeink les-uek reánk, mint gazdag prédára ; — s bizonyára ha még egyszer elbukunk, soha többé fel nem kelünk. Az ellenzék .megrettenve a veszély nagyságától, mely politikája győzelmét követné, a néphez intézett uj nyilatkozatában azon módositványt teszi, hogy ezen közjogi alapot, ezen kiegyezést most már elfogadja, s változtatását kedvező időre és alkalomra halasztja. Do e módositványával megszűnt ellenzék, megszűnt balpárt lenni, mert ezáltal eddigi elvét tagadta meg, mely nem volt más, mint a kiegyezést halomra dönteni. Ecpberi mű tökéletes nem lehet. Ha idő és tapasztalat bennünket jobbra tanít: a Deákpárt akkor sem fogja nz elsőséget az ellenzéknek engedni, s a javítás munkájához hazafias készséggel fogja az alkalmat megragadni. Addig aionban, mig ez történhetik, rendithetlenül ragaszkodom a szerzett alaphoz, s ebből indulva tovább fejleszteni ha-záuk anyagi és erkölcsi erejét leendő fótö-rek vésem. A szólóbirtok örökváltsága immár keresztül vitetvén, az egész magyar fiAd egyformán szabad tulajdonná vált. Sót az úrbéri telkek feldarabolását megengedő törvény a birtok szabadságát gátló s uri viszonyból folyó hajdani intézményt utolsó izében is eltörlé. Az ckkép örökriyfclszabadult minden úrbéri birtok tehát teljes szabad tulajdonná levén, felesleges dolog lenne arra ajánlkoznom, hogy kemény harezra kelnék azok ellen, kik a robot visszaállítását megkísérlem akarnák. Mert ily akarat nem létnek s ha vannak, kik ily akaratnak létezését állítják, azok nem egyebek, mint a - magyar nemzet jó hírnevének, joo.-rzetének s törvény tiszteletének bűnös rágalmazói, s a nép józan erkölcsének meg mérgezői. S itt lehetlen vissza nem mennem agyidegen országok* péuzpiaczai előtt közhite* lünket megalapító kiegyezésre,mely az úrbéri ; birtok teljes felszabadításával egyetemben . eszj&zlé azt, hogy mig előbb áz úrbéri bir- • tokra kölcsöut szerezni lehetetlen volt, ma minden pénzintézet kész szolgálatára áll c birtokoknak. Volt-e v alaha a polgár, akár bir • tokára, akár személyére nézve oly mértékben részese a szabadságnak, mint ma; nem emelkedett-e örvendetes mértékben ugy személyének erkölcsi hitele b becsülete, mint lir tokának értéke; s niuis-c biztos kilátása, hogy a kedvezóleg megindult viszoáyok leö-/ zött helyzete napról napra gyarapodni fog. Ezt valóban mindenki érzi, s csak részakarat tagadhatja. gyobb és legfontosabb részét, moly miután röviden körvonalozza a nevelés fogalmát és megalapítja annak szükségességéi, behatóan foglalkozik a kövotkoző kérdésekkel: Kinti, joga ét kültltiiége nevelni 1 — Melyek a neveiéi jó-tan tlveit — Melyek a nSfölét ettisteril ettkti-«» f — Melyek aton neveiéti elvek, a melyek a jó iieveUthet megkivüntató józan elvekkel öttze nem egyizhetük I Az első kérdés taglalásánál mindenekelőtt az ido vonatkozó nézetek történeti fejlődését isiuurtetí szerző rövid, do biztos vonásokkal; magának a kérdésuek megfejtését a növelés czélja- é« feladatára alapítja. Igen helyesen, mert csakugyan ezekből tűnik ki a munka nagyizerüaégo a a v\'elo járó jogok és kötelességek általános érvénye, melyek egyesok vagy egyes osztályok vállain el nem férnek. Kzert jut szerző is — alapos és roudszeres fejtegetések Által — azon eredményro, moly szerént: .nevelni joga és kötelessége az egész emberi-► égnek", különösön pedig a család- és a népiskolának, karöltve az egyház és az állam közro-mflködéaével. A.második kérdés megfnjtéwU nyolez pontra osztja szerző, a hallatlan ! a nevelés józan elvei közölt ezt teszi első helyre: .A novo-lés legyen vallásos!\' — Nekem ugy tetszik, hogy o munka irója noifi akar a korral haladni (?) Nagy bflnl még nagyobh hiba ! mely mindenesetre mcgboszőliamagát a kelendőség rovására. Mindamellett — a közmondás daczára még sem volna tán nagyon kevésre bo-i csllleudő azon ember, ki elég erőt és bátorságot k érc magában as.á r elleu törni, mikor\'ez az ár ^körvénybo vezol. Uh « pont fölöttmai kor \|r™................ Ián nem igen adhatnák elő magukat olyas furcsaságok, minőnek én nem igen régen tanuja voltam, midőn egy 12 évea kedves leányka játék közben egyszer csak így szólott még fiatalabb társnőjéhez:. .Bibiké! éu bizony nom hiszem, hogy vau Isten........Juj! bo roszul áll a máslid." — Eazombo jut itt az ia, hogy jót nevettem egy tekintélyes fővárosi lap újdondászának, ki az .Irányeszmékot* néhány sorban jellemezni akartA volna, azon megjegyzésére, mely szurént e munkában .aok az ul-tramontáu kifejezés." Az érdotnos kritikus jól tetto volna, ha azon ultramontáu kifojezések közül egyot-kottőt fölemlít; legalább a szerző I is tudna rólok valamit, — mert eddig, nom hi-j szem, hogy csak sojjolmo ia volna ozon ott , lappangó kígyókról.jRn, megvallom, a legazor-\| gosabb kutatással 4em tudtán) csak egyot is Lfeliodözní, pedig én sem vagyok a Szent-Uor-T gely lovagja. I)e nem időzhetünk sokáig ogy I helyütt. (Vak annyit akarok fölemlíteni, liogy ! azersoWssgálódásaí a nevolés jóau ohroi körül sokoldalú tanulmány eredményei. A harmadik kérdés bonczolgatásánál különös előszeretettel, mondhatnám: melegséggel tárgyal ja szerző a példaaddtt, mint a józan nevelésnek kétségtelenül leghathatósabb cszkö zét Kövesebb tért szentelt a izeretet, tekintély éa az aktatái, mint a nevolés szintén elmarad-hatlau tényezőinek, kitejt&éro. A negyedik kérdés megoldásával irónk : röviden végoz. Itt inkábbyaak a második kér-1 désro utalja az olvasót, hogy az ott terjedelme-\' son kifoított elveket Bzoin előtt tartva, ugyazől-I ván önerejéből ismerje föl az ellentétes elvek káros befolyásait Ica, hogy ez által sok fölös-i luges ismétléstől tudta magát ós olvasóját meg- ] óvni, mit némely neveléstani munkák azintéu j nagyobb figyelembo vehetnének; mindazáltal I ugy tetszik nekem, hogy Uy. ur könnyön tnos-. gó tollának lelt volna még itt alkalma a nap 1 jainkhan nagyon divatozó ferde nézotok több i oldalú oatorozáaára. Záradékul iamételvo és nyomatékosan hangoztatva találjuk o nagy buzgalom-a szak-avatottsággal tárgyalt első fejezőt főtételét: ! .Joga és kótelussége nevelni miudonkinok.* \' A munka második fejozote a magán- és kötnevelét párhuzamba állításával foglalkozik. Szerző o sokat vitatott kérdést, mint gyakuílati mint valódi növelő, határozottan a köznevelés javára dönti ol; meggyőződését igen ügyesen választott, kétségbovonhatlan érvekkel támogatja, melyek belátáaaaenkiuek som kerül sok \' fáradságba, csak az elfogultság bilincseiből tudjon az embor kiszabadulni. Szorottom volna mégis, ha a magán növelés előnyére felhozatni Hzokott^érvokot valamivel részletesebben és bo-hatóbban hányja meg, hogy os által az ollon-tétcs nézeteket tisztibb világításban állítsa szomközt. Megvagyok győződve, hogy nem körűit volna uagy megerőltetésbe a mindon oldalról bekerített olloniélt megadásra kény szerileni. Óhajtora, minél előbb legyen alkalma szerzőnek ezt a hiányt utáupótolni. A harmadik fojozetet egészen a fegyelem tárgyalása tölti bo. A fogyolem annyira fontos tényezője as ösazos nevelési folyaniatuak, hogy az olyan növelés, molyet az mirídon léptou nyomon nem kísér és minden izébon át uonl hat, soha som számithal bízlosau.akivánieredmény bekövetkezésére; a munka sikerét legtöbb esőt-bon ia csak a véletlen esélyeitől teszi függővé. Es okból elismerést érdemel o uiü -.szerzője, hogy a gyakorlati növelés o nagyon kényes és legóvatosabb körültokíntést igénylő tényezőjével oly réazlofoaon és terjedelmesen foglalkozik. Előadván a fogyelinozéa feladatát és ozélját, ez alapon kifejtvén annak elveit: igon szépen hozza ki ozon elvekből az igazi humanut fe-i gyoliui oljárás módozatait és jó követkozmá- 1 nyeit, egyrészt az elkényeztető acntimentalis-mua, másrészt az emberi méltóságot sértő durva bánásmód ollonében. Szemlét tart az iskolájukban gyakorlott büutetések fölött, s kifejtett elvei alapján részint leövotésro m^ltó tanácsokat ad e büntetések alkalom- és mértékszorü használása iránt, részint száműzni kívánja as\'isko-Iából ázokat, molyok a tiszta humanismus ell«-néro több rosznak, miut jónak eszközlőí. A nogyodik a egyazoramint utolsó fejezet czimo: nAt iikolától ae életig." Valóban azob-bon és a mai — hatalmas léptekkel haladó, do épen azért nagyokat botló — kor kövotolmé-nyojnok mogfolelőbben nom zárhatta volna be szerző ozon igon életrevaló müvét, mint ezen fejezet tel s az óbbon tárgyalt korszerű eszmékkel, mint a melyok hivatva vannak arra, hogy az egyotomes népművolődés folyamát szakadatlan ömlésben tartsák és növekedő áramlásra sogilsék. A vasárnapi és ismétlő oskolák, se iskolai és községi könyvtárak élotboléptotéso, illetőleg felkarolása és felvirágoztatása ügyében küzd itt szorjő oly .nemes szAudék- ős any-nyi hévvel, hogy o fojotot mindon aora kitün-,teli a szívvel-lélekkel hivatásának élő növelőt. Ugy látszik, mintha épen azon téron érezné magát leginkább olomélurn, hol a nép derekának, a felnőtteknek inüttdésoért kell az ész és sziv legyverévol harczolnia. Általában az ogés* munkán bi«onyo» jó- E kedvező helyzetet tetemesen emelni fogja a regálék, vásár-, malom- és egyéb még fennálló kiváltságos joguak illetolegea méltányos kárpótlás mellett leendő megszüntetése, mi a legközelebbi országgyűlés intézkedésének előkelő tárgyát fogja tenni, s melyben behatóan részt venni küldetésem egyik lényeges feladatának tekintendem. Továbbá jogügyeink még eddig rendezetlenül állván, a rendezésnek nagy mun-^ kája szinte a jövő országgyűlés egyik fontos feladata léeud. S e téren igyekezni fogok a nemzet • szellemének s a kor felvilágosultságának uiegfelelő elvek alapján járulni törvényeink s törvénykönyveink megalkotásához. Adórendszerünk hiányos volta: naponkinti panasz. Az adóreformot tehát minden irányban; különösen pedig a nehézkes és költséges kezelés egyszerűsítése s olcsóbbá tétele tekiutetében sürgetni fogom. Arra nézve, hogy pénzügyeink kedvezőbb arányokat nyerjenek, hogy bírjunk Önálló jegybankkal, s általában, hogy összes pénzügyünk reformjának, iparunk, mezei gazdaságunk fejlesztésének, közutaink kiváló gond alá vitelének kérdése(,kedvezőleg öldössék meg, miuden tehetséggel közreműködöm ; — sőt a dohány^ionopoliuui megszüntetéséhez — a közjövedelem csorbulása nélkül — vezető módot is pártolni fogom. Az európai honvédreudszerben hazánk niajducm\'egyedül foglal el sajátságos kényes állást. Azok, kiknek, az európai béke, rend és műveltség..érdekében reánk szükségük van, rokonszenveznek ugyan velünk; de rokonszenvük nem terjed odáig, hogy abban önálló államiságunk csak némi biztositékát is láthatnánk; határainkon belül pedig némely nemzetiségi testvéreink, honpolgártársaink fénhangon hirdetik ellenszenvüket, s ncui titkolják szándékukat, hogy az elsó ki-nálkoz&alkaíom fegyverben találná őket ellenünk.^— E kényes helyzet komolyan int bennünket, hogy közös hadseregünk mellett szervezett honvédsereg is álljon a drága hon rendelkezésére. 150,000 honvéd áll ma felszerelten — hatalmas kezdet — de még műszaki csapatok nélkül. Evédintézet tehát folyton fejlesztendő, s az európai hadászat színvonalára emelendő lesz. A lélekismeret! szabadság, a vallás-egyenlőség, szabad állambau szabad egyház eszméje törvény által immár dekretálva vau — de a végrehajtus biztositéka nélkül, Ez a törvényhozás hovahamarabbi gondoskodását igényli, — s mert ebben az önkormányzat, az autonoiuia is tényezőként szerepel: e jog a hazai törvények korlátai között fele kezeti különbség nélkül minden egyházat megillet. Végre: tanszabadság tankötelezettség- tókony melegség s azon cmelkodett hangulat Vonul át, mely szívből fakad éa szívre hat. A mit mond szorzó, azt nomcaak tudja, hanoin egészen átérzi. Nomea buzgalma sokszor a lelkesedésig, sót nom egy lyen az elragadtatásig emelkedik. Ez az oka, hogy előadása is többnyire áradozó; olykor, mintha a rendes medert szükuok érezné, annyira felbuzdul, hogy dsgályowágba megy át. Innen magyarázható ki némely szakaszainak azon túlterhelttige, moly szerént egyes fölvett kérdések tárgyalásánál ki-kitér a rendes vágásból éa olyan dolgokra is kiterjeszkedik, melyek a szoros rendszer szempontjából nem tartoznának oda. Ezok azouban könnyen elnézhető hibák, ba a rauuka ezélját és azon közönséget, melynek a* iró ki- „ válóan szánta, szom olől nem tévesztjük. Csak oktatni, buzdítani, irányt adni mindon áron! ha i^iindj&rt csak mellékesen és epizodszorüleg is. És ily eu alkalomszerű irányadást olegot talál itt a nevelés Ugyo iránt őszintén érdeklődő olvasó. Hogy többot no említsek — monnyiro fontos pl. azon linóm, némelykor alig fölismer-hotfi árnyalatok tekintetbevétele, melyek a fiu-<5s leánygyermekek, vagy a különböző vérmérsékletű növendékek természetében eltérőleg jolentkozuuk, s melyekot a növelés torinészot-szorüségéuok lerontása nélkül nem szabad a számításból kifeledni. Ezt illetőleg is elég részletes és világos utasításokat találhatni o könyvhon. Azonban nem hallgathatom ol azon meg-jegyzésemet, hogy a vérmérsékletek jellemzése nétn mindenütt szabatos; különösön a mit az epésről (cholericus) és a petyhüdt vérüről (phlcgmatious) mond, igen elüt a physiologiai 6»j>syehologiai tapasztalatoktól. Egyébiránt a legtöbb pont tárgyalásánál gel, 8 jó iskola — bárkinek legyen is ez kezében — teremthetvén egyedül biztos és nagy jövőt,: kell, hogy a közoktat4s Ugye mihdonífc^tékdt fő gondja legyen az államnak. A műveltség vagyonossághoz, a vagyo-nossAg szabadsághoz vezet. — A fennálló közoktatási törvény hatása rövid ideje alatt is óriási mérvekben mutatkozik már; miért is e törvénynek fejlesztésén teljes buzgósággal munkálni leghazafiasabb, legszentebb kötelességemnek tartandom. ^Nagy-Kanizsa, május 3-án 1872. II i r e k. — CiHengert/ Antal szeretve tisztelt képviselőjelöltünk a nagy-kanizsai derék tüz-oltó-.egylot alapitó tagjai közé lépett. Ezt megölő ölog az ogylot egyhangúlag a fenntisztelt férfiút, mint a munkaszeretet országosan becsült példány tükrét, ntár is disztagjává választotta. — Bánok-Sxent-(lylirgyön folyó május hó ll-én Deák-párti értekezlet tartatott, melyen Letonye, Sz.-Liszló, Bucsuta, Oltárcz, Vakonya, Tolmács, Kerotyu, Várföld, Szent-I\'étorfölde és Bánok-Szent-György választópolgárai igon számosan jelentek meg és lelkesült éljenzésok közt eddig volt képviselőjüket, Királyi l\'ál yrat, kiáltottak ki képviselőjelöltül* — FelkcrcttUnk a kővetkező sorok közlésére: „A fatouyosztea ordemóoeu egy óv óta olleuem szórt aluptalan vádakra sajat magam igazolására vau Szerencsem kijelenteni, hogy 1805. év tavaszától folytonosau a late-nyésztéssel, — két óv óta puilig faleuyésziés, szőllészot ós méhészettel is foglu\|Koom, megtekintésére vádlóimat mindig szívesen latom. Sáringer Károly, m.-szerdahelyi nep-taeitó. — Kerka-sx«nt-mlklósl kántortanítóvá Pointlor Eereiicz zala-ujlaki néptunitó neveztetett ki. — TÜX a kocsin. A napokban egy jé-csai (Somogy ban/ember vejével u sok aluo-másivás következtében ittas allapotban hajtatott a vásárról hazafelé. Egyszerre az üles alatt égni kezdett. Az iljaübiK, hogy a tüzet jobban elfojthassa, eleresztő » gyepiül, mire. a lovak elragadták a kocsit. Azonban ueui mész-s/iro emberek jöttek .segítségre, s a lovakat megállítva, a kétszoroacséllon megmentéséhez fogtak. Az öreg felső testreszo egészen összo-égett s életéhez kevés reL\'iéuy. A fiatal kovo-sebbot szenvedett a lángok alt.il. — A léáttasxck-dombovár-xáká- nyl vasultársaság igaz\'gutó-tanácsa legközelebb Blaskovics Fridolib urat, eddigi felügyelőt, vozérigasgatóvá novozto ki. — ninyer Hamu\' izr. tanító Pesten, előbb Csurgóu lakott s ouuau lapunkba sokat dolgozott, „Zengori"-ro változtatta uuvét. • — Vadászat-ügy cziui alatt fennebb egyik munkatársunk oly közleményt hoz, moly valóban botrányos és u törvény nyílt kijátszá-\' sát tauusitja. Fölhívjuk az illetők ügyeimét. — Jégetö vouult végig Nugy-Kauizsán mult vasárnap; a mogyoró nagyságú éa sürfl jégeső sok kart tett a vidéken. E zivatar "következében a hétfői vásár kevés látogatóval birt. ha nem mondja is ki.nyiltan, de elég világosan és határozottan tüntoti föl szorzó a lélektani mozzanatokat, melyek fólroismorhotlonül utalnak arra, mikép koll az embert mindonokolőtt és mindonek fölött smli«rr4 nevolni a szónak leg. valódibb metaphysicai és morális értoményé-ben. l\'edig épen ez az, mit kevesen akarnak megértoui és még kevesobbon valósítani, kivált mióta az ogyóni érdokro fektetett hasznosság olvo kiölni látszik az emberek között a végezé-losság magasztos oszméjét. Az ombor belvilá-gát fürkésző és föltáró lélektan lehet csak a valódi ombornevelés biztos alapja és útmutatója ; oz szabadit tol bonuUnkot a novolés nehéz, do áldásos muukájábau mind a szédelgő dogiuatismus nyűgétől, mind az egyedül üdvözítő (1) ompirismus korlátoltságától. Végro nem hagyhatom emlitotlonül o köny vuek még egy jó tulajdonságát,s ez az, hogy nem vastag. Nem oly csekély előny oz, mint az ember ogyolőro gondoluá 1 Ismerek egy pár novcléstani müvet, molyok végnélküli szóhal-mozábau a sok fától alig. látja az ember az erdőt. Természotos, hogy ofélo vaskos kötotek-től a legtöbb ember előre elijod s a világért sem szánja el magát az elolvasásra. Nom fejezhetem be ozon ismertetést, vagy — ha tetszik — bírálatot a nélkül, hogy ismételve figyelmeztessem a nevelés összes barátait, de különösen a népnevelőket és szülőket ezen sok tanulmány-, avatottság- és önállósággal irt érdekes müro. FARKAS. — Világkiállítás érdemében tudakozódások intéztettek hozzánk, hogy áll oz Ugy V Sajnos, mi annyit tudunk, hogy o vidéken működő bizottság uines, vagy ha van, semmi életjelt sem mutat, liertelondy Kálmán ur, mint a zalamogyoi gazdasági egyesülőt elnöke megbízatott ugyan, de sajnálatunkra, betegeskedését halljuk, s így az ügy — tényloges haladásáról nem írhatunk. Ha valaki többet tud ennél, szíveskedjék, lapunk utján, az érdeklődő kö-zö; -.éget értesíteni. Ez érdemben olvassuk a .Világkiállítási Közlöny" 3-ik számában: A bejelentési határidő a bécsi világtárlatban való részvételre, az o lapok első számában közzé tett hirdetés szerént 1. évi junius 1-jére tűzetett ki. Mivel azonban ez egyszeri hirdetés, bár azt számos hazai lap átvette, talán még sem hatott eléggé a közönség köróbo, szükségesnek tartjuk ismétolvo azon sürgető kérelemmel fordulni a tiszt, olvasó-közönséghez, különösen az országos bizottmány-, a vidéki bizottságok tagjaihoz) a kereskedelmi és iparkamrákhoz, a bazai lapok szerkesztőségeihez, általában minden Ugy baráthoz, hogy saját körükben mindazokat, kik a kiállításban részt venni szándé koznak, vagy a kiknek részvételoaz ügy érdekében kívánatos, a határnap közeledő lejártára figyelmeztetni no terheltessenek. A bejelentés, ha lőhet, no halasztassek utolsó pillanatra, miután ez a vidéki kiállítási bizottságok, valamint a végrehajtó bizottság működését tető-mesén nehezítene. Ha netalán a kiállítási tér megszorítása szükségednek mutatkoznék, számos esutbon a bejelentés elsőbbsége dóutőleg fogna hatni az ogyes bejelentő, vagy az egyes vidéki bizottságok által igenyelt terinennyiség javára, l\'esteu, 1872. évi május hó O-án. A világkiállítási magyar orsz. bizottmány végrehajtó bizottsága nevében.:, lvorizmics László, elnök. Stoinacker cdön, kiállítási titkár. — lillenxékl jvlöltje a nagy-kauizsai kerületnek Virava József iovén, mult vasárnap a kerületben járt, s mint értesiteuek bennünket, k kiskauizsaiaknak a réten adott rendez-voust, hol lö azaz tizenöt egyén olőtt tartott bemutató beszédet. — A kii vet választók összeírása Nagy-Kanizsáu ma, május lü-au törtéuik. — Csillag Lásxló miniszteri osztálytanácsos, mint jolibparti köveijelölt, Zala-Égerszögen május i&gu nagy ünnepélyességgel fogadtatott. Tudósítónk leírását lapunk jövő számára válunk kénytelenek halasztani. — l\'acsa-szt-liétori vagyonos paraszt fia K . . . mult bét coülöi tökön egy kis kirándulást lelt Kis-Komáromba, a gyalogolást megunváu, u legelőre ment, \|»>\| 1\' , . . lovai meg is tetszettek neki; egyikre rá ült és elvágtatott. Mellékesen legyen mondvu, a másik ló a rajta lövő békó miatt nem totszett neki. Mo-renyéro vágtatott lovának "párt Bzerzendő, de ő kegyelmét ép akkor csipték meg, midőn azokkal olvágtaiui akart; hamarjában nom lop lovat, mert Kanizsán unja magát börtönben. A tettes 17— 18 éves, asztalos; atyja ló-lovelét ellopta a végből, — hogy a lovakat annál könnyobben eltudja majd adni. — Légráltról írják nekünk,..hogy ott egy roszhirü korcsmában héttőn, május 13-án este kártyázás közben két fiatal parasztlegény összeveszett, s egyik annyira elverte a másikat, iniszeriut másnap délelőtt 10 órára már meghűlt. A verekedést sokan nézték, do senki sein ment a szerencsétlen segítségére. Szomorú je-jenség, hogy az i.lju nemzedék könyv helyett kártyát vess a kezébe ! — l^alaton-Ederles határát a jég f. hó 12-éu elverte. — A „keszthelyi dalegylet" folyó hó 19-én Tnpolczára kirándulnod és az ottani uagy vendéglő termében dalestélyt rondoz, melyre a t. cz. közönséget tisztelettel meghívja. Ezen dalestélynok tiszta jövedelme a tapolczai iskolák javára, vallás különbség nélkül, fog adatni. Miisorozat: 1. Dalra magyar 2. Haramia dal. 3. Étlap. 4. Meidiugor. 5. Ernáni. (5. ltákóczy induló. Ezután táncz. A szünetek a tapolczai zonokar által töltetnek ki. Relépti dij 1 frt. Családjogy 3 frt. Fölülfizotóáek köszönettel fogadtatnak. Kozdeto 8 órakor. — JtövUl hírek. Bukarestnek 250ozor lakosa van. — A pesti népszínháznak a város telket adott, nz építkezés félmillióba kerül. — — Gömörmegyo lelkes hölgyei Tompa Mihálynak díszes sirszobrot emeltettek. — Wagner Richárd Bécsbon van. — Lipcsében a Bro-chaus-félo könyvkereskedés mult héten üuno-polte százéves fennállását. — A budai honvéd-emlékszoborra 7()00 frt gyűlt be. — Ghyczy Kálmán a karlsbadi fürdőbe utazott. — A király Tomosvárott az iskolákat is moglátogátta. — A népszerű trágyakozolési kézi könyvre 400 frt díjjal ujolag pályázatot nyit a földiül-velési ministerium. — Thaly Kálmán honvédelmi ministeri osztálytanácsossá nevoztetett ki. — Nom Rónay főispán, hanoin Prick, torontáli alispán halt meg kocsifoldülés kövotkoz; tébon. — A tégla ozro Peston 32 ft. — A jövő évi némot-gazdák congrussusa\' Bécsbon lesz. — Az ujabb szerb congressus aug. 18-ára hivatik össze. — Bánhidy Adolf, lionvéd-httszárszázados a 111. vaskoronarend vitézo, 32 évos kfbrában Félogyházán meghalt, 18 éves korában márSol- ferinónál harczolt, az 186G. hadjáratban is részt vett s több sebet kopott. — Balassa-Gyarmuton mammut-csontokát találtak. —Miklósy Gyula a a pesti népszínházra 200 frtot irt alá. — Mi? zsey Endre színházi orvos, Peíten meghnlt. — Király.ő-felsége szombaton esto Bécsbe utazott. — A nemzetközi statistikai congressus az idén Szont-l\'étervárott lesz. — A beyreuti Wagner-szinház alapköve é hó 22-ikéu tétetik le. — Francziaoiszág évi bortermelése 70 millió akó, Magyarországé 40 millió. — Szegeden a hólyagos himlő uralkodik. — Tordán „Szerotothá-zat" létesítenek. — Berczolon 80 perez alatt, 200 ház égett el, 18 volt biztosítva. I\'aplrnzelet. — Uj nóta, régi kaptafára. Csuk ugy vsa iiio«t l», mint volt régeu Oyönyörkádhetduk \'* numétOD, Orxágo vásár volt a héten, hálhatni jeléi a ÍStéreo. Sicni atnlms, gsuaj, dudva, Nincs Kstiixsán sulisé dugva. Jé olvssdin "gy-e furcsa, llogv igy vsn a fŐ-ili utcsa t Kt míg •oniaii, irum kaddan : Krre ««ivd meg-mogdObbín, — Kifv nsgy falka marha nyugalomban Koki.ik a templom olőtti lomban,. Történeti naptár. Máj. 18. 1810. szül. Maunó Alajos, vegytani író, Debreczenbeu. 1849. a császáriak odahagyják Bánátot. 183b. halt inog llemans Felicia (szül. Browne) .aug. költőpő. (Dublin.) 17. 1422. Koributh Zsigmond, lithván hg. a kelyhesok által Zsigmond m. kir. el]énóben cseh királylyá kijelöltetvén, mint az ország kormányzója, fényt/3 bevonulását tartja Prágába. 428. Kr. e. sz. Pláto bölcsész, Athénben (Görögország). 1848. Hadi tanács eltörlése. A császár olutazik. „ 18. 184U. Felszólítás kereszteshadra. 11. 18o9. Innsbruck a bajorok által ol-loglaltatik. 20. 15D4. Esztergomnál csík el Balassa Bálint br. in. költő, Pálffy Miklós tbk. oldala mellett. — 1814. sz. N\'ey Ferencz, magy. neveléstani, szépirodalmi és drámai iró, Budán, 1795. Budán a vérmezőn fojeztettek le as ugyuevczett rmagva • Jakobinusok :u Martinovics apát, Zsigrai gróf, Stt,. Máriai, Laczkovics és Hajnóczi. — 1792. Budán országgyűlés, melyen 1. Ferencz m. kir. koronáztatása ki-mondatik. . 21. 1849, Buda diadalmas bevételű. Szerkesztői Üzenet. \'A>5. V. L. Sopron. KsreutknUs alatt küldöttet megkavts ? Mii. F. I). 10 db küldetett. 227. Y. a ven alnttl mogjsg.vé«en igon cio-dálkoxtunk. ■J-Jy. M Pcot. Mellíklei végett küldotttlnk H p. krirs/lktítvs alatt. 2211. UHzdátxatit. tudoiitóinkat biialommsl kérjük á mult ttamuukban foglalt gaidAssati jegyiék még hiányos rov.-itaiiiak kitöltriít — betenkint egy-mer .\'K/Wii/.nlni oxíveikedjenek. 2-\'J0. I). J. 8soi»baton déluUii. 2JI. 8. A. „tárczában" nom lebet; 232. 1.. I. Kima-S \'mbat Ortimmel UdrÓiOljUk . 233. II. I, Jövőre is kérjllk. 2H4. N. A. Pécs. Ugy küldte honim leveledet afnit tcln-tek — stivettn. , 235. O.-A. Kösxönet. \' 23tí. K. Ax mondaték, bogy a „Pénxlsms" még Vssutl naponklntl menetrend Uuda-peiti idS sxeréat. Indul N.-Kaiiiisárdt Budára reggel 6 óra 18 perci, . délután 1 , Uécsbe . 8ombatholyro 10 l\'n t felé reg. 43 48 d. u. 2 , 23 , l\'ragerhofba éjjel 11 , 30 . Mohács, Harci,Bsxék reg. 5 . 18 . . . . ^ - íinlx.iira Dudáról reggel 4 , 43 délután 1 . 46 „ estve 9 , 20 . BérsbSI reggol 4 , 33 eitve 10 „ 18 ^ Hiombathelyrül d. e. 10 . 27 . Trieat felől d. u. 1.3 \' . . eitve 10 , 22 Pragerhofból reggel 3 . 60 . Barcsról . 4 . 19 délután 1 „ 21 Ax éijel 11 óra 30 peruikor Kanlxsáról iuduló vonat a Triuothfil Bécsbe aicnü 6-ös txámu ixeuiély xxállitó vonattal l\'ragcrhofnál csatlakoxik. Értek és váltó folyam máj. 15. í»% uiotaliques 04.45; 5% nemz. kölcsön 71.75; 1805-ki álladalmi kölcsön 102.50; bankrészvények 83();.hitolintézoti részvények 328.25 London 113.— ezüst ágió 110.75; arany darabja 5.39; —20 frankos arany 8.97-V,, kr. Folelós szerkesztő : Bátorfl Ltjot. A bécsi bizományi-bank váltóüzlete Béosben. Koblmarkt 4 kilxk\'xil • IGÉNY-JEGYEKET alant jegyzett urajegy-csoportokra, As ezen összeállítások már azon okból is a legelőnyösebbekhez számitandók, mivel egy ilyen igónyjegy tulajdonosának azon lenotőség nyujtatik, valamennyi fő- ós inclléknyorovényokol ogyodül nyorni, ós azonkívül 30 franko aranyban és 10 Irtot bankjegyekben, mint kamatjövedelmet élvezhetni. ^ji A. csoportozat, (évi\'llklllt Ifi IlUZilS.) I, IO frtoH havi réHiletek. — Ax utoUó rémiét Icfixetéso után minden réaxtvevö kAvelkcxö íl sor-jegyei kap: \\J/ú I :>% 1800-iki 100 forintot allaiiiHorHjiKycl. fönyereméuy 300,000 frt, a kihuzott-száin 400 o. é. frltnl vásároltatik vissza 1 3% «•. tflrflk 400 frankon lilluiii.\' rje\|tycl. főnyeremény 600,000, 300,000 frank aranyban. Mtí 1 liorcifK BraiiUH( hw<\'ii(i iO talléron fttir.sji\'K) et. \'jj^ főnyoromény 80,000 tallér minden levonás nélkül. ÍM 1 limaliriicki (tyroli) HorMji-gyct, főnyoromény 30,000 forint. ftR B. csoportozat, (éveilkllll 13 IlUZáS.) $ 6 fi\'toa havi yénxlelek. — Ax utolaú rúnxlet lelixctcHe után minden vjjl! rénxtvevó kővetkező 3 Moraj egyet kap : 1 3% oh. török 400 franko állainHornjegyct, djS főnyeremény (100,006, 300,OU0 franlj, aranyban. 1 her.cxeg UraiiiiHcIiwviKi 40 talléron «on\\joKy<-t, \' j ^ főnyeremény 80,000 tallér minden levonás nélkül. 1 Sxáax-nit\'iniiiK\' ni •"imjeKyet, főnyeremény 40,000, 15,000 délit. ért. $ Vidéki UieKreildeléKek /">»\'"•""\' •\'•» ni/tnefl mellett is teljesíttetnek. Űí* lluxásl Ji-ftifsfikrk iiihi\'lni Inixás útán borment re Vár. int/yen ktlhlitnek. l!\|W Somogymogyei Marozali mezővárosban tulajdonomat képeV> egy nagy terjedelmű kávéháza mat egy olvasó-, ogy játszó-, egy lak és egy cselédszobával, továbbá egy takarék tii/.-helylyel ellátott konyhával, kamara, padlá-, UHm» akót befogadható pinezu , jégverem és ledett gurulya hely ly cl több évre bérbe adui szándékozván, a vzives vállalkozókat Keszthelyre nevem alatt czimezeudó levélbeu kérem tel ogyezkedő érintkezésre. Itubóchay Ját ion. Sütöde. A legnagyobb, — s a legjobb forgalommal biró, két keiucnczóvrel ellátott, -zsemle- és.kenyórsütodo Nagy-Kanizsa legnépesebb utczáján, közbejött családi viszonyok miatt a házzal együtt eladandó, vagy bérbeadandó. A netáni bérló-vállalkozóknak azon előnyük van, hogy a lisztet számlára átvehetik. ^ Közelebbi értesítés REICHENTELD SÁMUEL tulajdonosnál, Nagy-Kanizsa. Árlejtés utjáni építkezési hirdetmény. Sümegben,Zalamegyében épitni szándékozó négy oszt.föelcmi tanoda egy párvo-nalos osztálylyal és egy négy oszt. al-reáltanodának a szükséglcndö melléktermckkel együtt; — az egész építkezés egy tetőzet alatt, az arra kijelölt helyen emeletesre fog építtetni. Építkezési árlejtés alá bocsájtatnak a tervezetek szerint: a) 482 köb öl falazat, állás fával; 180 □ öl menyezet (stokatur), fiOO U öl löltés egész talajzat alá, 257 □ öl tégla talajzat, összes lépcsők, ajtószárak és kép-fa rugóm unkák berakása, ugy !)(J G utf.za szineni falazat diszittés 11,950 frt. b) 208\'/, öl tetőzet és 187 i J öl menyezet ács munka és anyag 4,000-fr.t. c) Kőfaragó munka; 26 darab szabadon álló lépcső homokkőből, \| két nyughely és a léptfső melletti párkányzat; — továbbá 8 fütő hely, ! ajtószár, három nagy ajtószár és egy kapuszár, két kerék vetővel 1,000 frt. I " d) Az Összes szobrászati munka terv szerint ....... 250 frt. e) Asztalos munka: 58 db ablak, 40 ajtó, két k^pu, ugy e\'gyéb \| kisebb a terv és anyag-számításban körül irt munkálatok ..... 3,125 frt. f) A terv és anyogszámitás szerinti összes kovács és lakatos í munkák.................... 3,255 frt. Összesen 23,580 frt. Megjegyeztetvén: miszerint a város már több líémü anyagokról gondoskodott; különösen mintegy 000 mázsa moszet már leoltatott, — körülbelül száz köb öl termő-követ a helyszínére hordatott, molyok a vállalkozónak a beszerzési áron fognak átadatni, végre 200,000 faltéglát is égettet, ennek ezere 15 fton ndatik\'át. Az árlejtés 1872-ik évi május hó 2tj-ik napjáu Sümeghváros tanácstermében d. e.v10 órakor fog megtartatni, mely időig zűrt aján\'ati levelek is bánatpénzzel ellátva elfogadtatnak. Késztvenni szándékozók a kikiáltási ár 10\'/0-tóliját bánatpénzül készpénzben vagy államkötvényekben letenni tartoznak és az árlejtésre tisztelettől meghívatnak. A tervezetek bármikor Sümeghváros tauácsánál betekintliutők, hol az illető vállalkozni kivánók bővebb felvilágosítást iá nyerhetnek. Sümegben, 1872-ik évi május hó 7-én. Szakmáry József, városbíró. Binder Péter, város h."jegyzője. (807—8,1) H ö c h\'s t o E1 e g a n z!! Das Efeolvollste, Feinsto, wns bis jetzt erzeugt wurde, a Frou-Frou-Schirme min fciniiti\'i 8eid« odor Alin-. Ilrk, reieli gepuUt, f\'ll\'» l\'rlllijabr , ; . II Gisela-Schirme. Das Neueste der Salson 1872. imlcii SoidfiialolV, rcicli, gombmsi\'kv. n.ljii.lirl, KO\|»,if«it mit li.VliMer Klegán. Scltirme aus feitistor rohor Seide. Herren-Schaiten-Schirme oll-Atln....... „ gefllttert . . \'K\'l- Al\|»aci-a . . , • ... „ „ gefllttert . . \' . • Einzig tn ihrer Art in Európa 0 it die grUaito, viulseitig .nngenieliiu\'to ornte íkais. kön. Hof-WíLscIiefabrik • des K. Fügl, III Wien, J Nlederlagen: :25 n I ""\'\'"ttxzil, 5 £\\J Hsuptstrasss AW, \| ífZUin Erxlieru* Kart", ^ ivolelio durcli\'nlreiiglo SnliditKt und Mlf jodein \'Hittek \'.\'^inri . 4.60 iolitlielivn dinit un i bei Un ^ brnclit Imt, dna nio .lem Kxporte, Eiigron- y vou.koluoin dor aii\|iroiiiuiiili\'ii Hnndlcr Kriei ................... ^ üo.)i •\' llilltgc und ItoMen, iintol volUtér Oursiilie bielet und u.tcli 0 den Pr«.»lueiintiT b>íoHicli(i» Verlniigoii IloitoIIuiigeD prumpl int-i(l, IJ.60 "íoailet und Nlchtpawendos reluur niiiiuit. ^ Hugi. Chlfl\'on-lleiinlen mlti 1 Ütmen- Unterrö<kr au> I\'er-0 oder ulino llnlskrXgou, achliner als cail oder fei(ixt^ni Koi k-lisrcheut ll. 1,801® l\'ci»o" (boi br^efliebor liodulluug xu H. 4, mit Slirkirei-KiijtitUcii Ü. 11! á\'.ao O "•••r Hal»uinfauK Riiugolioii)dn ,r> " 11. j;,.\|o J ». l\'.ÖO, a, 2.50,3-8.50,1)». II ^ Klegnutente und l\'raktir.licste. O Jtumtiint/.- faluéit\'-Jlerrvn J/f/lirfe<.<(llnUuDifnngaiixugcbcn Fatorilts-Haupt-Depöt von Sonnen- und Regenschirmen. Der enurme Znsprucli und M/iwen-Vorkniif in Bchirnieii, den ii-li ím rurigen Jsliro btto, vormilw<t« mirli, .nif ilionvn Artiki-I nu-in llnupt-Augei.nierk xu ricbteu, dem xufulge biu irli mii dcu érden Hoidenlnb-rtken in Verbindung gelreti-n. um lilllige und gult; Stuffc xu erbsltéii, nu ■uih bentltxe toli dio gnuxu WlnlorMiáuii xur vullkomiricnvii llerttelluug der Waarc, wodurch \|ch Krómé Vollhett.- now.obl int Arlieitnlolinu nl« »ucli im Hnhtnxleriiile errungou Imbo. Alti- illeie ThaUaohen fUhrlen xu dem Itemitlalo, d».<H die Wnnre, gegru dm Vurjsbro uucli schóner. bcsser und billlgcr min Verkniifr kom ml, msn Isme eich dulur von gar keiner ConourreilZ lieirren, d.u duri-li den «o gering gcstolllvn Nulceii iil J»-U«m dio Mügtiol.keil gi-nom-meii, mir C\'oucDrrenx xu bielen. FrtJhjahrs-Schirme. I KtiUik aus Stoff............kr. 50 1 B au« feiiuUtn Seidenxtoff, vemobiedene C\'ouli\'urü II I t.Ml, I.RO 1 . dlenelbcn, gefültert mit Heide (l-l V.SO t " iiipetfoin Ausgeststtet, mit oder ohne (larnirtifig H. \'i 7«». 8.\'J0U 8.80 Grosso Sonnen8chirme. 1 StOck aui Htoff . .....kr. KO, !Hl 1 n gröMte Sorté II 1.1". I.VO 1 i aux eugl. Uaumwoll-AtUs (elír acliOn II 1 . dlcítlben gefflttert ... II. 1 » Alpacca, uaverwtlitl. engl, 8tox * II 1 grOute 8orte, gefllttert ... II. 1 , »ui felnit. Lyoner 8eideunloir in alleu niodernrtii Psrben, jo nacli Orn««e . II. \'2.50, 1 . dleielben gefllttert . . II. 2-ÍK). 8,40, 8.80, 1 „ von tuperf. Qattungen mii oder oline Gariilrung II. 4.50, 5.—. DamenBergsteig-Schirme. groMe Sorle, mit dnu lederiien bobén Stűehen 1 Htnok ioi Alpaec»-8l..ff .11 l.8>(. ! 1 ■ n n „ reieb Onruirt II \'J.4<l. Regensclilrme. I dillek gewaliiilicbe Sorlo, gruM II. 1.80 bi» ll. 1.00 0 « \'I-3,4, ö,C die alíerbeaten. I n mm uiivvrwIIMtk\'liem engl. KoMlmnmloff, Hbnlieli j# Unl/tkrUycn, ueuottur dem Seiden.lotl\' .....II. 8, 3.50, 8# pur l)txd II. 2,3 -4 ll. (Hsltumfaug I „ Aita feiiMler Lyonor Hoide ll. fi.—, 6.50, li. , li.SO # anxugobeu.) j - «U k • \' 7rrt\' 7 MI\' h"\'"\' ® • """"-Vntvutcn oder - V"\'«lo »<"«o «U» Hoidonkopper , . . . fl. 7. , 8. - « lonOimlen per StUck 75 kr., ll. 1 I „ Ikiii plii ullrH Hflidviim.\'IT engli&cher Doppelstoff), -j i(i,,) ö - xwclfitrbig..........II. {1.60, I0.ÍK). 12.— # „ „ «•/«."«. •>"">"\'■ -m js-asars\'j íl. I1 T I P ll III il II 11. 5 .a.r-.í.ri.oU.F.j.u. II. III I. U 111 U II li, \|5 w.,,„. 0„,„«1M„. Ja. Wlon Frateratraaae i\\rx-. 26 • n« o.a, 3. n.«, i K\' l1"1\'1" ..\'l\'T Kunlrktn t litrrho \'\' 10\' Wll fl,3, II Hfliut.\|t.Krii lllcl.l I.rturi, - IKiiiiru . Ilriltiltii Jugeiitl- !fff Wieviel tansend Menner siechen alljitlirlich elentl dachin, nádidéin sie in ihrer Jugond durcli Ausschweiiungcn lllO\'Ollitla 0,c\' Verbreoher \'Ml.^tllu gegon sic-h Vnlaiwil e,bht Rcwose\|,i ihre Wohl- fahrt untergrnbeu. Tauseuden von hoüiiungslosen Jüngllngoni Selbstmord brütenden Ehemiln-nern zeigte das bi-rUjuuto lluch den ersehnten Weg der Huttung. Es ist liir 1 0 ulden nm flohnellsten diroct vom Verlego\'r, ir. Itornluirdl, livHin, jetzt SlmeoiiHtr. 2. /.u.boziohén. álller Art, Bchmach.volle Solbstbe-I I e c k u ii Jugciitl- SpICííCl. \'rxQglIebe H\'e ben-Leintt\'und (xu feinor Beit-wjUcbe oder 12l)sirfmi-Hen)deu)0. 14,10,18,22 - 24 0. • \'(<!». xu ll. 1.60,\'2, főin gcaebíungen 0 ll- 2.50, xowle .Seliweixerform, gnnx • neiittKormon mit Stiokerpion xu Ü. • 8,3.50,4,6, •oauclft»llorrein»leLei- • non- und IlntUilioindon mit Hlióko- • mi, nuub 8pitxeu, xu fl. ti, 8—10 11. • Damen fytcht- oder H\'lnter • ti ennie n initjaugenAermelii xu ll. • 8.50, auob giMtickt fl 7 -6 11. DafficnliÖMl, au«Loin«n,Per-cail, oller Harcbenl II. 2, 2.60-8 II. ^ mit Slickoroi. ® I)<t men-Negligé <)ior í/ncht- - rorsetn aua foiimtom llarchent xu II. 2-2.50, aua fránxfl.i.tbem\' Ua-w Ilatmit Siiekuiíii xu fl. 3,()0, 3 - 4 I 0 (llaliuinfaug nuiugeben.) • Brieflíche Bestellungen f gen odor J\'oalnar.bnáhmo unt\\>r Clarautie llborallhin llriofo xu adrosgiron : r Ditini tni/r/liiijj/e oder Hetven 1\'nnxsockvn, daa Dtxd 11. 6, G,8—10 11. dio foinaieu. ÍMtmenmteiler xum Hchnllreu (Taillouumfalig int anxiiceben) xu 11. 3,4- 6 fl 1 Di xd Llnen- Taxchcnia-cher xu ll. l.no—f! fl. grdaaere und feinero xn\'ll 2.60, 3.60, 4, 6 — 8II. 1 l>Ud \'/.wirn-lUUM TUchcr il). 6, 7,\'J 10 U. die feinatoii. Servtetten od. ItaiultOcher, per Dlxd nur H. 5, 7—911. in Uamaal. 1 Leitlen-\'TUtch-QurnUur fUrtí l\'ertonenil Tlaclitucli mit pa»fonden 8orviotteö)iu ll. 6, 0, - 10 fl., ítlr íai\'era.dasDoppolto. 30 Kllen fürbtyes lMtzeua, da« 81. xu 11, 7,8,11,10—12 fl. 30 Kllen llumlgavn-Leln-nxmd gebleichi, aueb- Doppot. xwirn ungubteiebt xu fl. 7.60, ÍI.60, 10,13r-16fl. 18t. 30 elljgo 5/4 bteHo JCum-bui-aer I.vinn and xu fl 12,13. 16-1811. V 40—42 Elli Wajdits József kiadó-, lap- ós nyomdatulajdonos, gyorasajtónyomáaa Nagy-Kanizuán. 48 elligo belgi.cbq Weben Lelnwund xufl, 22,26,80-r36, " auigexeiebnot achön. . 60 und 64 Kllou uuvergl. gute Itumbuvgev odor IMHInder H elten (Uaudgeiipinnat und l. br. «u II. .(0, 35,40,50 -60 0. * in beliobigor Spracbe aua den Pro-vinx«n wordon gegeu Goldaeuduu-igoauudot. —. 5E. FOGL, Wien, k. k,.....4W1~W S . Marlahilferstrasse 25. • l^eim Einkáufo\' von jo 50 íf. 6 St. Batisttücher gratís. NAÖT-K.tNlZSA. 1S72: inAJns liWii. 41-lk azam. TI wni^jeillk árfolyam. Cltfliettli ár I-N-"\'""" • - - j Htti Kt\'i\'i\' 10 kr. Hirdtlctck latiiyauf I mflI.TTKHBKN lorookint 10 krírt \| 4 ii>tnck fel. Zala-Somogyi Közlöny fa „zalamegyei gazdasági egyesület- és a ..nagy-kamzsu, Kereskedelmi s iparbank\'- hivatalos értesítője.) ■ A lap 9z.\'lli>mi részét \| illM.i közlotuinyek . a 1 i f/crkcsíióli\'ii;,. - \| anyagi. réizét illető P • WlnuiMiy. k jx diR a I; i kiadóhoz hérmeutve iu- \|; \' tézendók: \| NAGYKANIZSA [ WUitloihil. i ^____________"--------»-----—— " •.»»aj «»«<"—»• iwi ........... o \|\|<UI umm illvaiaiUB 01 lüöllUJO./ "!«»«\' Hetenkliit kétszer, vasárnap- s csütörtökön, megjelenő vegyes tartalmú lap, Válságos perexek. (8z.) A politika egyik nagy határköve előtt állunk megii.t, melyek, mint a mérföld mutatók, folyvást jelölik, hogy mindnyájan haladunk egy közös czél, a mély titkok kapuja felé, hol a lángelmét és korlátoltságot, a dicsőséget és gyalázatot, a bíbort és rongyot ugyanaz a sötét lepel födi el, melyet nem emelhet föl senki, hogy alája nézzen. . t A hon polgárainak miuden osztálya között megkezdődtek a követválasztasi mozgalmak, s^ezek látszólagosan hosszú árnyékot vetnek a letűnt három évre; mely um már oly rövidnek látszik, mintegy pillantás! S ha az eredményeket kutatnék : nagyon is feszesnek kellene lennünk a politikai fordulat jellemzésében; annyi azonban minden tartózkodas nélkül elmondható, hogy a nemzet zöme rendületlenül ragaszkodik a törvényesség elvéhez, melylyel az önkénytos kísérletük daczolhattak, de melyen nem győzedelmeskedhetnek, minél fogva az alapnélküli épületnek össze kell oiulania. Igaz ugyan, hogy a kedélyek ingerültek és látszólag izgatottak, sőt némely vidéken oly nyilatkozatok is történtek már, s csak szikra kell, hogy a fanatizált nép lángra gyúljon, s a forradalomig lépési tegyen ; — de oz alig szerezhetne érvényt, — még akkor sem, ha a visszaélések határozott alakot öltenének. Az ily veszélyes merény nagyon megdöbbentő alakot fényképezne. Jaj a hazának, — mondja Eötvös — melynek fiai egyszer egymás ellen forditák fegyvereiket. A pelgárf háború kegyetlenebb minden másoknál. Nem az anyagi szenvedések, nem egyes városok füstölgő romjai, neiu a veszteség, melyet egyesek a szomorú időkben szenvednek, teszi azoknak fó átkát. Az egyes küzdök sirhantjait"«lsi-mitja az idő, a városok fölépülnek, szorgalom s nyugodtabb napok uj jólétet teremtenek ~ szóval, mit a polgári háború el- TARCZA. Klégedettség. Itt a gaxdag úri aaxlal Drága csemegékkel, Kgymás mellett a auk áld. Majdhogy alig fér ol. iU a tarka tolt palaexkok Ulatató aora, A ki végig uéai, már ia Kéjre lobhaua. ^ Olt a lőaaér halmosával l\'at arany kincsének, Mii knnintbau egvre másra Még tovább telexnek. -IViia, a púi.x I — kiált iiios.ilylyal Küldi csillagunk, Vél., a halál pWáli la Fényben úaaliatiiíílfr^ Majd a más ogéaa gyhnyörrol Telkeit caodálja. Mindegyiknek, vart valr.ini Kalmár boldogaága. Hadd legyen I mi ebb«w nyugszunk. Kasai ébredtlnk: j Mindennapi kenyerünket Add meg Istenünk I Jp 11AJGATÓ WANDOK. vett, az idővel elfelejtetik, de nem az, mit tuaga után hagyott. A gyülöltség, mely mint a sértő nyílnak töredéke, a látszólag begyógyult sebben benmarad s táj szünetlenül, s.ba évek után is. végre mindig kigyúl s uj veszélyeket okoz; a góg a győzőben, a lcgyö/.öttben titkos boszúvágy; gyanú s bizalmatlanság .minded oldalról, — gzek azok, miket a győzelem vagy békekötés eligazítani nem képesek, s a viszálkodasnak elhintett magvai előbb utóbb megtermik átkozott gyümölcseiket. A dolgok ez uj fordulatában, annyi közös érdek mellett, a három, jólehet négy politikai testet képező nemzetre csakugyan veszélyes volna, a komoly kiegyezés és bel-bgke helyett teljes diadal vagy teljes elnyomás fölött vitatkozást folytatni. Mert valamint egy hüvelybe): csak egy kardnak van helye, és mikép két kard nem férhet bele: ugy egy országban nem lehet két király, két hatatom egy nép fölött. — Ki a törvényt s esküt tiszteli, s nem folyamodik álokoklioz, hogy lelkiismeretével alkura lépjen, az nem daezol, hanem vallási s erkölcsi kötelességet teljesít. Előbb kétkedni kezdünk, ha vájjon felvilágosittathatik-e a jóllakott tömeg V mert Cato mondása jutott tizünkbe: „ne-/ héz a hashoz szólani, mivel annak fülei nincsenek." S c kétely eloszlatására nagyon határozottan hivatkozhatunk Kölcsey jelmondatára:\' , A pórnép ítélete a szerencse után jár. Hutásodban megvet és átkoz; lehető kiemelkedésedet bámulat és öröm zajával üunepll." Mert a sokasággal csak ugy boldogul az ember, ha mindenét dicséri s csudálja; ki igazat mond, hibáit felfedezi s dorgálja, az soha sem kedveltje, mcít hiúságát sérti, s önfelsőbbségét érezteti. iiár mennyit mondják, hogy a nép szava isten szava, búr mennyit hízelegjünk s udvaroljunk a népnek, gyakran a mesében levő rókaként, ki a csókát elbolondi-totta, azért a nép mindig ugy tekinthető, mint a jóhiszemű növendék és tapasztalat-j lan kiskorú. Nem akarom cz által a népet ; kisebbíteni, s ha az a kérdés, mi előbb való, \| a nép-e vagy vezetői, azt mondom: a nép. I.Anevelő a növendékért, n gyám a kisko-\'mért van, s ezeké a kettő\'közt az elsőség; I de a vezetés mindig a nagyobb értelem, a i bővebb tapasztalás o.Ktáljfrésze s ezé a J e-\| lelöss ég is. Az emberi noinzat történetsora a kezdet egypár emberétől fogva a jelenkorig, nem egyéb: mint egymásból szakadatlanul folyt okoknak és következéseknek szövedéke; — ogy hosszú láncz, melynek összefüggő szemein véges tekintet keresztül nem hathat. — .A porszemet, moly r«k magában áll. Kifújja ogy kis axollő, ogy lehcllot; Uo hogyha össxeolval, ö»«zonö,. ha A porszemekből szikla alakul : A fergeteg som ingathatja mogI Vonaljuk ext mog, elvált magyarok." \' - \' Én házafiságban senkivel sem vetélkedem, legyek én a legutolsó hazafi, ez lesz xfeám nézve a legnagyobb vigasztalás! Csel 6 d c 111 k. Társít almi életünk kóros állapotának egyik szomorú jelensége a tétlenség és köny-nyobb életmód utoni vágyódás, mely ragályos betegség gyanánt szétharapédzva, kivált iparosaink között, aajuns 1 gyorwmúggul olterjudt éa melynek tormészotos uzüluményo a paupcrís-iiiiis. Hogy méltányosak logyiink, meg kuli vul lanniik, miként o tekintetben nem annyira iparosainkat, mint ama viszonyokat kell vádolnunk, melyekbe két évtized éta sodortattunk, — A szorgulomhiány ugyanis még nina.„boldog időkéből veszi származását,\'a midőflllngyar-ország Európa utópiáját képozto; a midén az élelmi szerek me.seszerü olcsósága mellett a ke-nyérkeresés parányi fáradságba, és u magyar ember.a természet kiapadhatlan forrásából merítve, dúsgazdag, de gyám nélkUli ijrökiisként, hasznos tevékenységről mit seiu akarva tudui, diuom-, dánomban élte napjait. Ámde 1848 éta nagyon is megváltoztak uz idők. A ]»cn\'zérték csökkenésével, az élelmi szerek és egyéb szükségletük, ára aránytalanúl emelkedett; a közlekedés könnyítése éa gyor- sítása közvetlen ériutkozésbo -hozta 3(agyaror-szágot a külfölddel, és oz által oly hatni inas vetélytársai támadtuk a magyar itmrosoknak, kikkel a versenyt ki nem állhatják, hacsak a dolco far uiento édes mámorából kijózanodva kettőztetett crőv.;! bolyt opótolni nem törokosz-nok, mit az évek hosszú során ^t nlitiiilaaz-toltuk. — De a munkaiszony még károsh hntáxaal bír ott, hol erkölcsi romlottsággal jár, a mint ez pcld\'iúl csolédoiiiknél oly szánándó.m mutatkozik. Neiu nagyítunk tán, ha azt mondjuk, hogy a cselédtartáa — vidékünkön Irgaftihb — valódi országos csapás, inert eltekintve az ollons\'Aivtöl, inolylyel a cseléd koiiyérfadó gazdája .iránt rondeaun viseltetik, éa számba aeui vévoa sokicárt, mit tti2 ilyen rósz a>sarntú cseléd részint szándékosan, részint kounyolmíV Bégből okoz, teljes szívből meg kell szánnunk ar. oly azorenc-iétlou asszony szomorú sorsát, ki cselédjének rabigájára kárhoztatva, hatalmas önkéuycinek<ki van tévo. — A\' logsnjnosb jh.-dig a dologban, hogy gazdaasszonyaink, ferde nevoltoUMÖkuél fogva a cselédet nom nélkülöz-hűtik, a legnagyobb áldozatoktól som rettentjük vissza csakhogy zsarnokaik vas uralma alatt iin\'-g tovább ík nyöghessenek. Az ily visszás In-Ív/.cinek rendes következménye, hogy cso-léd- k követ-ilósüi azon .mérvbon fokozódnak, a milyenben szolgálattétolök csökkenik, sőt sokan csak névleg szegődnek, tettleg pedig — más kercsutot folytatnak. Ily viszályok inugszülitetéséro olső sorban szükséges, hogy leányainkat derék, gondos éa tevékeny gazdaasszonyokká nuvcliük, mort csak igy szabadíthat juk föl a csoledok kényuralma alél. .Miután azonban a baj ily tuódoni orvoslása csak a jöyő nemzedéken volna foganatosítható, addig ia, inig gazdaasszonyaink a házi kormány gydplőit erős karral magiak közölni kéltelek, lesznek, szerény nézotünk szerint szükséges t ^ \' \' 1. Hogy a cselédük viszonya kunyértndó gazdájuk iránt szigorú közrnndészutf szabványok által til7utoseu megállapíttassék, hogy mindenik fél az átvállalt kötelezettségekkel azon jogokat is m:-gtudjn, molyok őt ugyau-ezen szerződésnél fogva méltán illetik. 2. Hogy a cselédük javítása czéljából oly egylet hozas-ék létre, inolynok egyedüli fiila-data A jó, Ar galmas és kötolozotUtégénok megfelelő Cielédot -szolgálati idejéhez képent pénzbeli jutalomdíj által kitüntotni. Az ily c^ylét, hu sokan hozzájárulnak, aránylag kevesebb áldozatot igényel mint a milyont jelen viszonyaink közt a roiz csolédokuok hozni kényte- \|jegcttodíilutoHubl» . . . Legcsodálatosabb Mindon köat aa élet, . Formál a* einbcrbSI Mindenféle -képet. Ml voltam egykor, ha Mt\'gauguá a bOlcsÚ, . Nagy fej, kis tagokkal, J Kgy kis p o ii I o >-v o i a-s C. . Miisa óv múlva -- ah, a Kor hova szárnyalt el I -11 iisszu lettem a vékony, Kgy felkiált é-j <* 11 A természet fejlik H kövérségbe iltrónt — Tiz, busz évv. l késl\'-bb I.ettem egy vastag p out. Ma a kaj.iu sora még Tapasztállal többet: l\'orvalóui lassankint KérdOjollé görbed.... NOTTKR ANTAL. T. .)lozrI(zky lét<T úrhoz, a 7\'t éren pofitAhoz. Hattyú dala a I k a I m á b/. I. 1872. Jd Meariczky ,1\'éter bátyánk -Kedélyes poétánk I Mint tudfMt, rhr^nlcnsát KKszllnti aaép Zalánk I C\'aoháncsAk«I t Tátika Clasaicua hogyvárak. Felújulunk emlékéről A hfis daliáknak ! Kuruoa-Labjinca táboroiuak A török tatár dul, Majd iishivok énekelnek JövS izcut bucsukrél I 8 ki aa, ki a liSa időket Klünkbe átlitja ; lllllcs atyakint^az unokát Kkép kt buzdítja ? Agg Me ■ riczky Péter bátyánk Ön a mi bölc* atyáuk, Mint tudósát — chroiiicusát Köszönti szép Zalánk ! I.elkotlll vezér 8«oln A nem korca unoka. H Hak lelkesi-déaétSI, \' Fal virul a haza. Tilkör önnek bölcsessége Ar. iljkor. akemúbon : Köszöntjük, mint Igaz magyart Fülöp édenében ! Láng lolkéher. legyen mérve „Viduljon fel\'a báj Vidék,. S Flllöp látására !\'* Százszcroxaa „liattyn dalát" A tihanyi viazhang, * Nem várjuk, hogy Űxeaae irteg Majd ax öreg ^harang ! Köpüljön körill Zalában — .Saskirály Un abban": Várják,ax ös gólya fészkük Öraöu, éa Tihanyban 1 . Jole üdvkosaorújának — Mi ön lelkére vár . \' A Ilalaton azép tUudérét Szülő hajnal sugár I - Zalának fogadott tla Mondja ex áldomáai. Istentől kér uj élulot Önnek, ét aok áldást 1 On vezette Őseink Mohoault nyomára t\'hrónicáava Zala minden Ncmea családjára, Kmlékcaiék a télen múlt Viharos Időre, Akkur lettem a vaspályán, Önnek tláxtolője I ■ Kimé* Aphnrlxmálra Feledtük a aiélvéaft; Szellemi kéjben rlligatá Folyvást a aalvet-észt! Mind tisztelőivé lettünk Itagyogó lelkének ! — — Hogy ért akkor hajlékába Kies Ktllöpjéuyk y \| llgy-e a jég hátán kellett lloglárról átmenni T Hiszem : sehol aein engedte A vihar pihenni ? ! No do j$n a fttrdő aaiaon, - lUji a aaőlő szépen . I,egyen l> >ldog Fülöpjében, Fürödjék éa éljen 1 Zala becses Közlönyében H luindeu vidékében, Kiáltsuk ax agg tudósnak, Jó Mezreezkynk éijeu ! fonok vagyunk, a mállott pedig as ösztöndíjak által j<J vi»eleire serkentve cselédeinket, oly állapotnak vetond véget, mely már is csaknem elvisolhetlonné vált. tollagj jános. Zala-egerszegl mozgalmak. II. A községeket rendelő törvények értelmében, Zala-Egerszeg is levetette városi tisztviselőivel a régi köutöst, hogy őket újba öltöztesse. Május 7-én tartatott a képviselőtestület-, 11-én pedig a biró és tanácstagok megválasztása. Itt is, mint minden választásnál - - egyik párt részéről sem hiányzottak a caudidáltak. A képviselőtestület választásánál t» választék két kerületre osztattak, egyik kerület a városháznál, másik ai iskolaházuál adta be szava tatát. A \'Jelölteket ajöbbpárt vörös-, a balpárt fehér papírra nyomatva, adta választói kezébe, hogy a különböző véleményekot, molyok ily választásoknál saétágazui szoktak — megszüntesse, > a párt akaratát a győzelemre összpontosítsa. A kijolölés — egy kissé több tigyelemmel összeállítva —nem voltrosz, mort nagyon megkönnyítette a választás eredményét, nem-sokat kellett goudolkodni egyeseknek arról, hogy ugyan kit érdemesítsen a fontos állásra. Azonbau még sem állithatjuk egész határozottsággal, hogy jobb nem lehetett volna: mert vanuak. Égerszögen igen jómódú és értelmes polgárok, kiknek helyeit a jelöltek közt birko-ciitok foglalták el. A szavazatszedés reggeli 9 órakor votto kezdetét, s tartott délutáni 0 óráig; ekkora a felügyelő bizot\'.mány által összeolyastatván, kiderült, hogy az első választókerületben — a városháznál — a jobbpárti vörös papirok, — a második választókerületben pedig — az iako lahá«nál — a balpárti fehér papirok győztek. A biró és tanácstagok megválasztatása — mint feutebb érintém — május 11-én tartatott. Az eddig szokásbau volt zenekíséret, az a jó kedv, az a győztes öröm, mely a magyar embert ily választásoknál oly híven jellemzi: teljesen megszűnt, móst csak csendesen azállin kóztak a polgárok a válasstöhelyre, hogy ott jelöltjeiket kikiáltsák. Bíróul: MiszOri Ignác/., — másodbiróul: Rigó Ignácz, tanácstugokúl: Dergavics János, Huber Alajos, Pirithi Lajos, Pap János, Czin-der István, Bosenyey György, Deutsch Manó, Fisoher László, Juhász István, Ilajgató Koroncz ás Sabjáu Lázár, ogy hangulat; választattak meg. Jegyzőül: Vöczköndy László. A téglagondnok éa őrmester választásé\' nál nem tudtak megegyezni a felek, ezek szavazásra bocsáttattak, s 105 szótöbbséggel tég-lagondnokúl Hegedűs, 4 szótöbbséggel őrmesterül Kutasai, balpártiak, választattak meg. A választások iuind a két esetben a legnagyobb rend- és csendben történtek meg; s igen jól esett tapasztaluunk, hogy az „uj köntösben* — igen kevés kivétellel a .régiek" maradtak meg, mi mindenesetre dicséretes bi-aonyitványát adja anuak. hogy a polgárság, n .kenyéririgység* viszketegének kővé* mérvbe u hozott áldomtot. S ezt igen jól tette. Mert azok, kik már több éven át a közönség bizalmánál fogva oda érdemesittettek; kik hivatásukat mindeddig kellő buzgalommal teljositék ; kik « község bajai-, viszályaival teljesen megismerkedtek : csak ezek folytathatják minden fennakadás nélkül megkezdett pályájokat, — csak ezektől várhatjuk gyors elintézését azon ügyeknek, melyekkel ők — mint régibb tisztviselők — már eleve foglalkoztak. Pedig, ha széttekintünk azon munkakörön, melyek jelén viszonyainknál fogva a községeknek előirvák ; ha foglalkozunk azon követelményekkel, melyek minden tekintetben, de külöuösen novolészoti s társadalmi szempontból vállainkra nehezednek : bekell ismernUuk, hogy mindesok gliutézése- és megoldásában az oroszlánrész a tisztviselőknek jut. Z.tla Egerszegnek sokat kell tennie, hogy a multak hibáit helyrehozza; de bizuuk a tetterős és művelt lelkületil képviselőtestületben, bizuuk az or-nycdotlon buzgalmú tisztikarbán, hogy miudou erőt összpontosítva, oda törekszenek : míi&raut mind MviUiteti, mind társadalmi ritzonyaifk eiiyelkediitt ti felviriigoitntdiiit legeliü él mg-itentebb kötelmeik közé foroli\'ikmert csak így felelnek meg azon magasztos hivatásnak, melyre részint anyagi állásuknál fogva, részint a köz bizalom által oinoltettek. , Bői>y. lÍBk stb. , Követválasztásl mozgalom. Zala-Égerszög, máj. 12-én. Városunk egyik logivevozotesb, mozzanatának szülője, melyről e.bocses lapok t. olvasóit sietek is tudósítani, a zalaegerszegi választókerület jobboldali kövotjolöltjének, "Csillag László ur, miuiszteriuuii osztálytauácsos megérkezésének napja volt. A mindenütt lengodező nemzeti lobogók ; a közel — és távo.lkörnyékről az ünnepélyes fogadás fényének omeléso. a iolölt láthatása és politikai programuijának hallhatása végott érkezett. fogatok; a piac-, a sétatérén észlel ho-váit szokatlan sürgés-forgás, csoportosa-, már olőro jelozék o nap jolon-tőségét. \' Délután 2 órakor indulának ol helyből a fénves fogatok, molyok nagyszáma (70 a hoz-zácsatlakozások folytán 100 on is felül tehető) a bekövetkezett záporesővel tostvériesült viharos idő daczára még a legkovésbbé se csökkeut, a szt.-iványi pályaudvarhoz Csillog László ur fogadására. % A vonat megérkeztére zajos éljen-kiáltá-sok hangzottak fel, melyet nőtlön nőlté tett Cs. urnák a vagonbóli kilépte, láthatása. — Az ünnepélyes fogadás o kellemetlen itlő miatt a nagyobbik váróterembon történt; Isóó Alajos helybeli ügy véti ur fogadta őt itt a körülöl ösz-szes jobboldali választóinak uovébon, moly után kocsiba ülvén, Isóó Feroiícz gyógyszeréé úrral nemzeti zászlókat lobogtató féuyos kiséret mellett az olőro meghatározott helyre, hol összesé reglett lelkesült néptömeg egymást szakadatlanul felváltó éljen kiállásai ecsotelék \'kifejezését azon általános lisztolot, szeretet és örömnek, tnelylyel Os. L. ur ismert és érdemekben nemcsak megye, de országszerte gaz-^dag személye iránt viseltetnek ; melyet öt évi távolléto utáni láthutáso csuk fokozott, hajtattak. A házakon lengő és e felirattal .Éljen-Csillag László" ellátott nemzeti lobogók, a nép torfalképzéso, lelkes éljonoi, a diszfogatok egymásutáni bevouulása »tb. igen emelték az ünnepély fényét. A közérzület, közöröm, mint K legőszintébb .tisztelet, szeretet és bizalom ogyeipw kifolyásai csak akkor érték el melegség! hőfokukat, midőn Cs. L. ur a kocsiból a néptömeg közé lépett, hol a zajos éljenzések szüuéao után a városi elöljáróság nevében Páslek József polgártársunk által rövid beszéddel üdvózöltetctt. — A velős beszédet követő lelkes éljonrések szüuéso után Cs. L. ur a nemzeti lobogókkal környezett állványra lépvén, eltuondá politikai programtnját, melyről addig is, mig azt közlés végott megküld hetem,\') csak annyit jegyzek ineg,Ítogy az oly remek, annyira felvilágosító, példázgutó, tanulságos, hatásos és vonzó volt, ho-y tuég az ellenzékiek se tagadhatták meg álliláauinuk igazságát. E helyeslés, éljonzésekkol találkozott beszéd végeztével az őt körülövedző övéi, barátai és ismerősei körébeni kevés időig turtó késése után a néptömeg Cs. L. urat zeneszó és zajoa éljenzések közt .uz arany bárány" nagy termébe kísérte,\'hol a társalgás Darázs Miksa kitűnő zenéje mellett kedélyesen folyt le. - SZÉLIU FEKKNCZ., K r I e h 11 é Több havi ittlétem óta alkalmum volt ta pasztalni, hogy a helybeli n. é. közönség valódi buzgalommal ápolja a zeneművészetet, ugy forró érdekkel viseltetik az iránt s beláttam, hogy rop-pout hiányt pótolna városunkban egy zene ós 0 n e k ilt k o I a. — Az évek hosszú során át kizárólag a zenészei torén, do kivált annak tanításával működve, ily iutézet létrehozását tűztem ki czéloiuul és ,Z e n o d é m c t", mihelyt elegendő számú tanulóim lesznek, meg-nyitaudnin. Minthogy azonbau a nagyérdemű közönség becses pártfogása nélkül czélt nem érhetnék, felkérem önzetlen török vésem bon szerzett tapasztalataimat az itloni iljuság hasznára és üdvére fordíthatni és azt, mint szive* támogatását tőlem a zenetudomány városunk baui előmozdítása érdekében uo vonnák mog. Mint minden művészet-, ugy a zenészét-ben is; miiit inindonült, ugy itt is, nagy részben oly egyének foglalkoznak a zenetanilással, kik azt csak mint mellékkeresotot űzik, a zeneiskolák rendes kezeléséről, ugy a tnuifásról fogalmuk som lévén, o nemes művészetnek nemcsak nein használnak, hanem annak terjedését a szó teljes értőimében, meggátolják, mert nonylovéu képesek növendékoiket rendszeres s Czélszerű oktatásban részesíteni, igy a szükséges önállóságot s értelmet meg uom nyerhetve, annak köbeiéből a zene iránti lelkesültség szent szikráját, a helyett, hogy azt lobogó lánggá növelnék, egészen kioltják, miáltal\'— fájdalom I — nem ogy nagy tehetség törpittotott ol. Szent feladatomul tűztem ki azt, hogy városunkban, melynek lakosa csak rövid \' idojo vagyok szerencsés lenni, a zenetudomány czélszerű, alapos s rendes oktatása által emelkedjék és bár elérhetése sok nohészséggel van összekötve, az eredmény ogy nagyérdemű zeneértő s azt pártoló közönség által részemre biztosítva van. Egész tisztolettol lolkéroüi tehát azon uagyérdomű szülőket, kik gyermekeiknek magánórákat óhajtanak adatni, sziveskudjenck egész bizalommal hozzám fordulni, nem különben azon urak és hölgyek, kik a helybeli valóban virágzó .dalárda* tagjaivá lenni szándékoznak", az éuokbon alapos oktatást nyerhot-nek, valamint zenedémben kevosebb költséggel j /•) Mielőbbi iiivei uu-gkUldéiét kérem. Ssstk. és gyermekeiket a zonészot vagy énokbon ki-képoztetni óhajtó szülőknek ezáltal alkalom nyílik mindezt (mi különbon nagy költségekkel volna összekötve) csekélységért osjközölui. Hogy működésem eredményét fölmutathassam és tanulóimat nagyobb szorgalomraaerkontaom, évo.ikint ogy-ogv nyilvános hangversenyt fogok zeuo- és éiioktauitváuyaimmal rendezni és pedig, tokintvo működésem csokély idejét, az elsőt már jövő őszkor fogom megtartani, moly alkalommal a zenéről értok\'.zl itot lesz szeren-ctém fölolvasni. Tantervem, ugy egyéb szükségest a In-íratásnál fogok tudatni, melyet i« a tanuló bemutatásával e napokban és minél számosabban kérőm teljesíteni, (sas uteza, Brun-nor mollotti ház, "kedd és pénteket kivéve, naponkint délután 3—óéra.közt, akár személyoson, akár lovélileg) itt mogjegyozvén, az, ki zenét tauulva, a behatással iparkodik, inkább választhatja nz önmagának megfelelő tanórákat. Ha oly szerencsés lobotok a nagyérdemű közönség valódi pártolása mollott a zenetudomány emelkedését városunkban előmozdíthatni, ugy teljes bizalmát mognyerhétui — leond törekvésem s munkásságom legédosobb jutalma. Nagy-Kanizsa, 1872-iki áprilisban, mély ],j»ztelettel Orosz A n t a l,,zeno- ós énektauár. (Ajánljuk ez alkalmat felhasználni mindazon niübarátoknak, kik az ének és zeuo iránt olő-i/oretoliol viseltetnek, ilyenek pedig városunk-bau nagy számmal találhatók. Szerk.) Levelezés. Fut, 1872. májú* 13-án. Jaj, beh szép ez a Pest, Istenem, b$h szép! — Es ez igaz most is, ha leszámítjuk a hosszú uszályok ós kocsik által — minden öntözés daczára — felvert port, mi a tüdőt oly erővel rohanja mt-g, hogy a megfuladástól lehet tartani ; es leszámítjuk a kocsik utczai versenyét nem véve tekintetbe a rend szoros ellenőrzésére kiállított coualáblerek éber ligyelme(tlen)«égét, wiörökolgáfolAssal lényegei a Járó-kelőkét. Nem említve tehát a feríuebbiokot, Pest szép, és szép most különösen mert májusban Vagyunk ! — Egymást érik\'azon ta \|assi mulatságok, melyek a zárt szobák szük-kbrii atmttsphorájábau Billióitokét kicsalják a szabadba, élvezni az üdo májusi levegőt! — Annyira napirenden vannak a különböző irányú, do ugyauazoti egy czél felé törő tpéuz) ünnepélyek, hogy piég élvezni is sok, annál inkább leirni. — . " Ez úttal csuk a f. hó 12-én rendezett lóversenyről akarok pár szóban megemlékezni. Vaaárnup volt, mindouki sietett a helyeziu\'ére, ki kocsin, ki lóháton, ki pedig (s magam is) per pedes apostolomul. Hosszú leuno csak vázolni is a történteket,\'melyek d. u. 4. órától, aziute hétig szórakoztatták a szemlélőket. Vol tak ott nagy nyereinényok, voltak szerencsétlenségek, veszteségek. — Egyik megsimogatta a nemes állatot, czukrot adott neki. (181 db. arany megérdemli\' egy darabka ezukor reski-rozását); másik meg oldalba rúgta>»eegéuy párát. Az egyik ló befutotta szerencsésen a pályát, a másik megkáutúlt, a harmadiknak iába törött ki. -- Ezt szép volt nézni, gyönyörködni és sajnálkozni. Végét érte ^ lóverseny, kezdetét vette az üunepélyt bezáró jutalmak kiosztása. — De ezt uom tűrhette békén valaki ott fent; ineginditott felhő paripáit, párszor villám korbácsával végig húzván raj.tok, jót dördült, s megeresztette csatornáit. Uczczu neki! — Még csak most kezdődött az igazi verseny bo a város felé, mindenki azon az alkalmatosságon, melyen jött. — Mondhatom szép mulatság, majdnem egy óra hosszáig szaladni s hozzá még nyári kittiben! — l)o van-u nekünk férfiaknak okunk punaszkodniV hisz coiupactionk erősobb, miut a nő világé. Ha még mi is békétolenkedünk, mit szólnak majd Vénus leányai, kik közül hány meg hányan fogják érezni a lóverseny szomorú következményeit. - * M. J. E. Hírek. — Gróf Nxápáry Gtxa főispán ir .harmatbxljegyzőnek Kajky Lászlót, alpénztár-nuknuk Szakáll Józsefet helyettesitette; Majer Jánost közigazgatási iktatónak, llüky Imrét pedig lajstromozónak novozte ki. — fíymeit. Kaposvárott Uüohel Miklós birtokos Csalay lika kisasszonyt (a l^aposvári gyógyszerész leányát) votto -nőül; ifj. Csorba Etlo szolgabíró pedig Krizsanich Aranka kisasszonyt vezető oltárhoz. — Szuper Károly színtársulata Koszt-bolyon, a nyári színházban, május 20 án kezdi-meg előadásait, — CtwrHxey-TojnaJ Keszthely melletti hegység ogy részét-e hó 12-én délután a jég igen megtizedelte. — A harmadik klinkerut készítését Nagy-Kanizsán Stérn téglagyáros már megkezdette. — öngyilkos. Németh Mihály, loson-cze-tomaji lakos, f. hó 11-áji este, tulajdon szobájában a gerendára magát folakasztotu. Ön-gyilkosságáuak oka ismereten. — Somogy megyében az i^tóbbi nép. számlálás szerint 477 gazdatiszt van. — LőrOUle. A nagy kanizsai lövölué-nok ünuopélyos megnyitása mult vasárnap tor-tént,. melyen as egyloti tagok szép száminál jelentok meg; az első nyereményt Kocli Adolf ur nyorto. Óhajtandó volna, hogy a távollét miatt olcsó közlekedésről gondoskodnának. — Tilx. A szent-békállai plébános ur hegyi pinozéjn e hó 10-én leégett. ^ — Veaxckedé. Takács Mihály, sz ut iványi illetőségű szabadságos honvéd Vörös József ottani molnárlegény nyel szóváltásba ke verődvén, arczul ütötte, a bántalmazott nio\| nárlegény egy yasdorongot kapván kezébe, s oly erővel sujtá a honvéd főjéhez, hogy azonnal sjörnyet halt. — Stí darab araii//ut küldött a un iiisterium U- l\'uthean U.i/a úrhoz, mint a ui« gyei lótoliy<isztós: bizottság elnökéhez, hogy M szorgalmas tenyésztők közt osztalék ki. A díj kiosztás színhelye Nagy-Kanizsán, az augusztusi vásár napján losz. — VJonrxoxtU eredménye Zalamugyé-ben. Az állandó soreghez 808, a póttartalék hoz 4118, a honvédséghez 030, összesen 1870 egyén lett besorozva. — Dr. Main/old Henrik balatoufü redi gyakorló fürdóorvos urnák, Zalánk egyik büszkesége, Balaton-Füred rövid és hű leirAsál tartalmazó zsobkóuyyo küldtftett be hozzánk, mely iránt a legszebb elismerést akkor teljesii jűk, midőn lapunk legközelebbi tárczájábau közölni siotüuk. — Ilajgató Sándor „Kikelet" czim. költeményeinek második kötetére az előfizetőn határidőt május hó végéig meghosszabbított!, moly időre aydiszeson kiállított s 10 ivot tai talmazó könyv mégis fogjelenni; kéri az ívok szíves beküldését. — A nagy-atádl iskolaszék elnökéül Tallián Gyula szolgabíró ur választatott meg, miután Németh Ignácz ur e tisztségről leköszöni -x- (iytinxhlrek. Gosztynyi István Hu éves korában Nagy-Bajomban, — Bereczk An tul ügyvéd 34 éves korában Kaposvárott Uervarics Lajos földbirtokos 77 éves korában Alsó Lendván meghalt. — A balaton-füre/ll fürdőidény ms jus lU-én veszi kezdetét. ^ x - Sétány. Ugy halljuk, készül a terv, melyszerint a fógyranasium körüli tJJ^befásii Útikéi a közönség használatára sétányul ul kaluvaztatik. A helyos törekvést Üdvözöljük! — llablás. Nenwirt Pál, sümegi lakói, s az ittoni nagy vendéglős főpiuezérjétől f. bó 1-én virradóra 040 frt o. é. kézpénzt s több darab aranyat raboltak ol. A tettesek még ueiu tudatnak ugyan, mindazáltal Szukics Lajos házi szolga azonnal, Molszer Mátyás szíuleu ottuiii háziszolga pedig — ki ugyan azoü reg gol Keszthelyre vette útját — a sümegi járásbíróság távirata folytán Baksay Sándor keszthelyi csöndbiztos által Kosztholyen e hó 2-án reggel elfogatott, s a sümegi kir. járásbíróság hoz átkisértetottt — Kit (intet Ah. a keszthelyi .takarék pénztár részvényesei Book Sándor-ürat, — ki az említett takarékpénztárnál az igazgatói teendőket annak fennállása óta uiindon dij nélkül, a legbuzgObban taljesiti,— meglopni akar .ván, számára egy 150 frt értékű s következő feliratú: Beck Sándor urnák, a .Keszthelyi Takarékpénztár" elisineréseűl 1872. ozüst serleget (billikom) készíttetett, mit Trsztyánszkv Lajos ügyvéd ur, s a takarékpénztár titkára, f. hé ó-én egy, o czélra választott bizottmány jelenlétében — moleg szavakban Üdvözölvén, — adott át. — UJ bunk. B. Mi kos Edo, Mollbr Manó, Steiner Holczheim Károly,Bochnitzor Salamon, Lövenstoin és Deutsoh, Krone.okor József tudor és Horváth János egy .Szombathelyi h i t o I- és r é s z v é n y b a n k* létositéso iránt folyamodtak a foldmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi inagy. kir. ministeriumhoz, melynek czélja leond: a kdroskedós-, ipUr- és fiilduilve-lés érdekeit jutányos pénz kózvetitéso által előmozdítani óa támogatni. Az üileti tőko ogy-olőro 000,000 frtra lott megállapítva, moly 20,000 db 200 frtos részvényre oszlik s a közgyűlés határozata folytán 2 millióra folomoltet-hotik. — Jlonenberg Benedek, kosztholyila kos keroske^iő, f. hó 13 án d. u. 3 órakor lakháza padlásáról lejönni akarván, mintegy l\'/i ölnyi magasságból fojjol alá osott, s agyvolőjét oly súlyosan mogsérté, hogy még azon éjjel iszonyú kínok közt meghalt. — Tárgyalási terem. Május 23-án a nagy-kanizsai kir. törvényszék az alább közölt bűnügyeket fogja tárgyalni: I. Kohn Sándor hamis eskü iránti bűnperét. II. Fábján József perébon a legfőbb törvényszéki itolot kihirdetése. 111. Papti Illés és társai lólolvajok elleni bünügybon. IV. Május 24. Biró József ombor-ölési porébon fogja a tárgyalásokat folytatni. — Mé%Jclei\\t s boküldotott hozzánk: „Vor den Wahlen", eiuo populUro Darlegung dor politischen Verhitltnisso Ungarns von Prof. J. II. Schwicker. Pest, Aigner Lajosbál, ára 30 kr. Németajkú honpolgáióinknak ajánlható röpirat. — Megjelent s boküldototl hozzánk: Az erdélyi gazdák 1871-ik évi octóber ó. ti. 7. 8-án Maros-Váaárholyt lartoti olsö vándorgyűlésének jegyzők önyvo. Szorkesztotto 8 kiadja az erdélyi gazdasági egylet. A gyűlésen llil en voltak joleii s Mikó Mihály elnökölt, jegyzője Qamauf Vilmos volt, kivel lapunk hasábjain t. közönségünk több izben találko-/.ott. A füzet 130 lapra terjed, s a jegyzőkönyveken kivül Erdély gazdászati viszonyait (eltüntető jelos értekezéseket tartalmaz. Üdvözöljük a kies Erdély tottorős gnzdaközön-ségét, s kívánunk a nemes ösztönből keletkezett törekvésnek minél áldásosabb sikert! / — Mlnö bajba kevoredhetik az ember a kacsintás állal. Egy volt inogyei usküdtnek szokása levén az önkénytolon szemhunyorgatás, öttől magát akkor se-u tartózhatta vissza, mi dón 1 bírói árverésuél miut kiküldött árvorelő-biró működött. íj midőn mondogatta: először, — másodszor, — ki ad többet . . . mindig kacsintott is ogyot-egyot uz árverelők felé. Ezt egy izraelita polgártárs arra értotto, hogy -a kerdéses tárgyat saját maga számára akarja kiárvereztetui az esküdt ur, s azért váltig többet igért a concurreus vevőknél, mig végre az ő szamára le is ültetett. Fizetésre kerülvén a sor, ogyidoig csak várta, hogy az esküdt ur által felre hivatik, s a vétolárt tőle megkapja, inidtfn nzouban ez nejp történt s a fizetést követelték, egész iudiguatióval támadta meg a jámbor esküdtet, hogy hát minők kacsingatott rá, ha most a tá.gyai átvenni nem akarja. S ha rósz szokása felől ósziptéu fel nem világosítja a jelenlevő közönséget, még a részrehajlás és érdekeltség gyanúját is magára vonta volna. — A nevelésügyi irodalomhoz. Ma-yer Miksa, a .Néptanítók Lapja" tevékeny szerkesztője, egy nevelésügyi irodalmunk ösz-szes terqjékoit paedagogiai elvek szerint rendszeresen Jcritikailag ismertető munka kiadására több joles tanférfiúval szövetkezett, kik az egyes tanszakok kritikai feldolgozását magukra vállalták. Ilogy o roppant nehézségekkel járó vállalatot köuuyobbeu megoldhassa, Mayer ur felszólítási intézőit u hazai könyvkiadókhoz, hogy a kiadásukban magyar nyelven megjelent s a növelési irodalom körébe tartozó eredeti és fordított művökből egy-egy példányt f. é. ju-nius elejéig hozzá ^lludavár, közoktatási minisztérium) bérmentesen beküldeni szivesked-jenek. — A sxInUggjtártoló köxönségliex. Országszerte általáuosan nyilvánulván azon óhajtás, hogy a magyar színészet nyugdijalapjának növelése érdekében adakozásra felhívó ívok, melyekkel 10,000 példányban bátorkodtunk megkeresni a magyar szinügy pártolóit, az annál fényesebb eredmény elérése tekintetéből még egy ideig hagyassanak a gyűjtőknél, azok bokűldéséaek határidőjét — a közkívánat folytán — f. évi juuius Jo-ikáig meghosz-szabbitani kötelességünknek tartjuk, és hazafiúi bizodalommal kérjük az illetőket, hogy az aláírási iveket a föllobb kitűzött napig — az ellenőrzés eszközölhotéso végett — még azon esetre is okvetlenül visszaküldeni méltóztassanak, ha talán fáradozásaikat nem koronázta volna az állalok remélt sikerért. Kelt Peslou, 1872. évi ni. 1-jcín. A szinészkebelzet központi kormányzó tanácsának elnöksége. — Apollo czimü jeles zeuemú folyóiratnak megjelont a 9-ik száma. Tartalom : Uyász-kar „Dobó Kalicza" czimü népszínműből, Aliaga Oézá.ol. .Sajkadal Zapf Antaltól, llulló levelok 3. Lrnoy Józseftől. La bas (ott lenn) gróf Széchenyi Imrétől. ÁriaZampa dalműből. •Szerkeszti Fellegi Viktor. Megjelenik havon-kint kétszer. Ára egész évre ö frt, félévre 2 frt ÍHJ kr. — Karáilon a polgárság „olvasó-kör\'t létesített. — A magyarnyelv külföldön. A drezdai kereskedelmi tanodában számos magyarországi ifjú uyer oktatást a kereskedelmi szakmából. Azonban a mily mértékben olőnyöa rájok nézvo az ottani jeles novolőintézetokbon cföMrl kiképeztotésilk, ép annyira hátrányos az, hogyNjz oktatást nem hazai nyolvökön hallgatjuk. Az intézet igazgatója o hátrányt belátván, ÍQtézkodc\'t, hogy az ifjak a magyar nyelvnek is folytonos gyakorlatában maradjanak. Órákat tűzött ki magyar társalgásra, magyar lapokat járat intézetébe, sőt még ogy tanárt is szerződtetett Magyarországból, ki a magyar uyolvből rendes előadásokat tart. Példát vehetne a nemes férfiú eljárásáról sok növelőin-tézot tulajdonosa. ^ — Boglárról értesítenek bonuüuket, hogy Clemoutisz üábor ellenzéki követ, amint megérkezett Boglárra, hivői családosai! jöttök a vonalhoz, hogy annál nagyobb számmal lo-gyonok. tiáspár Lajos ügyvéd fogadta, s omlok beszédére válaszolá: Megvagyok győződve, hogy nem csokély személyemet illeti ozon ünnepélyes fogadtatás, hanem azon elvet, melyet képvisolok. Erre ogy .igen" szó a hallgatók közöl nevetést idézett elő. lloglárról Lolléro, innen Latrunyba mohi a legnagyobb rondotlou-ségben kísérve híveitől, kik azonban csakhamar ott hagyták a faképnél s igy félbe kellett útját szakitnia. Gróf Festetics győzelmét tudó-Bitónk bizonyosnak írja. 13. J. — Marcxallból irják nekünk, hogy Horváth Sándor a volt követ s újból követjelölt beszámoló beszéde alkalmával azzal igen hatott a népre, hogy egy balpárti képviselő törvényjavaslatát mogomlité, miszerint a do hánymouopolium helyett hozattassék be a pipaadó. Tudósítónk azt is irja, hogy jobbpárti kö-votjelölt még máig sincs; Hankbánból teszi hozzá: Magyar hazám térsit bejártam, Mimit\'ii (Itt « búsulást találtain. V. — ltövld hívek. A pesti nóiparogylet-. nek máris Ü00 tagja vuu.— Fiúméban u corsoi toronyóra javilásáuál az órás feje a kerekekbe szorult s megfuladt. — Caasanova nsszouyon Kufstoinban egy farkas 8 sebet ejtett, do a bátor nő nem veszté el lélekjelenlétét s kinyitva a kalit ajtaját, kikergető a dühös állatot. — A czárról irják, hogy minden önként visszatérő longyelmenokültuok kegyelmet ad. — Vallore vidékén az árviz ezer embert olte-netott a 12 ezeret földönfutóvá tett; — Az idei nagyobb katonai gyakorlatok Vörösvár környékén lesznek julins hóban. — Egy léghajói irja: u férti hangol egy, u női hangot két mértföldnyi magasságra hallhatni. — Napoleon ogy cseh gyógyfürdőbű készül. — Rochefort börtönében veszélyes i otegou fekszik. — Az olasz tróú-örökös jjévol egy ült Herlinbo utazik. — Thiors li>00 lírát küldött a Vezúv károsultjainak. — A mohácsi vérmezőre gyűjtés utján emlékkövet készítenek. — Csillag Kóza l\'áris-ban énekel. - Uittó igazságügymiiiisternck a 103 törvényszéki elnök arczképévol ellátott diszalbumot adták át a fővárosi törvényszéki elnökök. — A spanyol fölkelés Navarrában még tartja magát. — Horvát és Sluvonország-ban május 2D-én kezdődnok inog a választások. — Zsólia fóherczegasszony igen beteg. — Vot-tor tábornok Angliába utazott, hová egy katonai intézet vezetéséro hivatott inog. -- Uorovo Károly meghalt. — lloőthy Zsolt Rákosi Sidó-nia k. a. nőül veszi. — A stauai nlugut bomló-félben van, pedig 700,000 forintba került. Papírszeletek. — M I r • h a s s ná I h a t ó as OkOlt Aui-trálla Salakúinál a szerelmi nyilvánításra. Ugyanis : máa törrs leányait Jívmelvéii ki, aa ártatlan gyöuge teremtményeket meglesik, fejükre elkábitó Ütést márnák a haiavexellk. 8 e> embertelenség náluk a sza-releintuel párosult igaiságírzet. Kurcia. — Arca nélküli gyermeke született egy sxisieki rasulőr nejének. Arci helyét idomtalan hus-tömeg képeii, ax orr belyét egy lyuk jelii, a aiáj helyét pedig egy oly ki« nyilán jelöli, hogy a kisded táplálékadása nagy bajjal történik. A kiided még él. — Egy énxakamorikai tOrvéoysxék elnöke ily feddő nyilatkozatot tett egy magáréi meg-feledkeiö ifjur ak : „Fiatal emberi ha ily hangon lolytatja, akkor a törvényszék meg fog feledkeini magáréi, éa olyat llt istentől elrugaszkodott ssájára, hogy fnga csörögve lessállnak hasába I- Kecs, birói méltóság! — (T.) K i m o n d á a siomUvcges assxcntáló orvos egy megvixsgált bojtár felett a .taugliöh\'.l. ,ii«ositatik aa Krneit- exersdhsz\' folytatá az afispán, és aa újoncához ferdült. : ,baka lesz belőled Ham.\' .Már tinztelem átossággál az utakat-\', könyöke rezgő hangon a boldogtalan r ok ruta, „ne tegyenek bakának, mert nem értek én a lóhoz, noha sem bántam rclo.-\' -Kbsrgényl Juliáréi megint beszél a klónlka, most aa Iiir róla, hogy megőrült. Azt Ir\'ék ugyanis, hogy egy bét óla ismét Dériben van, «- ii somtól utolérotvé, melynek kedvese Clioriussky Uusxtáv gróf is áldoxatává lön. Mint Chorinaxky, ugy Kutrgényi in megürült s a bécsi általáuos tébolydába mállittatott. Szombaton délben érkezett meg. Kiné «é«o köuvflrllletro méltó, az IdÖ, melyet Neudnrfban töltött, réiuitő punztitinokat tőn külsején is. Egykor oly égető Iliiéi nemei elveiiték miuden fényüket, n mély II,egekben fekvő, sUrli kék karimákkal siegé-lyoxvék, ai egykor oly rónán arcx elsápadt s elhervadt, m ajkak köríti redők keletkextek, minők kü-lóiibou cnak olőhaladott koré egyéneknél szokuk inalatkozni. Hajlott fővel testileg lelkileg megtörve, elgyengülten, csaknem ninlődve tipegett fel a lép-csőxcluu czellájába, két ápolónőtől kinéive, kik már készen tartották ax uj beteg rénxére kirendelt szobát. Alig, hogy ciellájába érkezék, az ágyra dSIt a csak sok bajjal bírták levetkőztetni. Aaóta némán az ágyban fekiaik , iem aa igazgatónak, sem pedig az intézet orvosának még nem sikerült állapota iránt a legcsekélyebb értesítést nyerni. Nem lehel tehát ineg tudni, lugy csak tettetne vagy elmebeteg. Érték é3 váltó folyam máj. 17. f)°/o metaliques G4.4;"»; ü°/0 nemz. kölcsön 71.70; lHG5-ki álladalmí kölcsön 102.30; bankrészvények 833; hitelintézeti részvények 328.75 London 113.10 ezüst ágió 110.70; arany darabja ft.38; —20 frankos arany U.OlVio kr. Heti naptár, Május 18-tól májul 25 lg. 872 Hó- és* heti- Katholiku* nap Protestáns LJÍ.; bap tár j uaptár ntj. 20/ A ki engem axeret, aiegtartja bestéden -t. Jánon XIV 119 Vasárnap F Pünkösd v. F. Pünkösd v. r: 20 Hetfo PünkdsdhMfo Pünkösdhétfő 21 1 Kedd ■Siilárd Itálin t 22 Szerda Julia K. t Ilona Jtí -3 1 Olllörtök Dezsér Dezsér e-"\' Ü4 félitek Jobauu* f Janka 26 .Szombat Orbá.! t 0lbi"____ ** Felelős szerkesztő: Bátorfi Lajos. JJT Értesítés. Több rendbeli tudakozódás és felkérések folytán e lapok hasábjain az illetők értésére adatik: hogy a mult hóban felséges királyné asszonyunknak Komárvároson történt megállapodása alkalmával a Kis-Komárom és vidékebeliek hódolata jeléül átnyújtott köztetszést nyert, díszes ka-melia csokrot, nagyságos Inkey József ur iháros-berényí buzgó főkerté-sze Ullmann Venczel ur állította kl. Azon kenöfHOt, mely olyan sok orvos és az azzal elért szoreucsés gyógysikor által ajánl tutik: uz illll\'Nli sziik.Kl.ísok nteil eilis-II rdrlie.) ellen, Seliwájt ilinn, llerNnubaii Hlurzen t\'KKfr «s»ttl\|el» készili; s nz nála és nz alólirt raktárban kapható. E kenőcs egyátulában nem tartalmaz semmiféle ártalmas alkrészeket; a legtöbb esetben a szakadását teljesen megvfyó-gyitja. — nra csuporban: 3 frt £0 kr. o. é. bajor péuzben. Kaktár: PcmI. n, ForiunK) i- I\'. gyógy• szertárában. VjXD ->b l Titkos lieíegségeket f KTyllttiöx:/) — Félrerétének kikerülése miatt kijelentem, hogy a „Zala Somogyi Közlöny* 39. számit ifyiltterébcn megjelent hivatalos bizonyítvány a 38. számbau megjelont nyílttéri ezikkre vonatkozólag lett általam nyilvánosságra hozva. Letenye, 1872. május 17. REMETE GÉZA. Árverés. Palini uradalom részérói közhírré tétetik, hogy május hó 27-én délelőtt 10 órakor 1\'alInban — Nagy-Kanizsa merlett— árverés utján, a legtöbbet ígérőnek cladatik : 2 darab 3—4 éves eredeti durham. 2 , 2 — 3 , ostfries. 3 , 1 — 2 „ dtt. 3 , 1--2 , durham A ostfries. Kevert fajú birka. Továbbá szabadkézből eladandó és minden nap megtekinthető 30 darab 2—4 éves igen gyapjas hágó kos. Kelt Paliuban, május 17-én 1872. GltUNER ERNÓ, tiszttartó. tehetetlenséget, (tflgyuugillt férrterŐtl .. gyakori magömléseket, idült syphilist, a 0 • legmakacsabb bőrbetegségeket, gyógvit \'-i • gyökereién és biztonsággal G> 5 frt honorárium mellett § ! BISKJSBSI k. \| \'J orvos, sobész és szülész, József főherezog [ ö fenségénél volt uradalmi orvos. Rendel y—4 óráig Pesten, ő ;) Zöldfa utcza 20. szám az ud- $ i; varban balra 1-ső ajtó. \'c> 0 W/tf I^jj"\' ellátott levelekre azon- 0 (•) ual válaszol. 0 Idült vagy kezdetleges titkos betegségeket és telietetlenaévet hasonszonvi gyógymód szerint gyógyít ír. Erast I,, l\'eaton, báiváuyutoaa Ü. sa. 51. in. 16. njtó. Kondelési idő délután \'2—6 éráig E betegségek gyakran, hogy aaonuall eredmény éressék ol — könnyelműen nagy adag (ód vagy kénesővel kezeltetnek. As igy gyS gyúltak azonban a legborzaastóbb utóbajoktól támadtatuak meg -, annyira, hogy a könnyelmű gyógykezelés miatt késő véuségtlkig szenvednek. Ily veszélyek ellen menedéket nyújt a ha-souszenvi gyógymód, tn«rt uemcsak a legrégibb bajokat meggyógyítja, de hatása oly jótékony, hogy utóbajoktól félui nem lehel. Aa életrend mollette oly egyszerű, hogy mindenkitől megtartható. gV Lovélilog is eazközöltetik rendelés. GazaétBzatl Jegyzéli aajá.t tudósítóinktól. Gabnapiarcz: Boglár Csáktornya Oyőr Kaposvár Keszthely Marciali Nagy-Knnin l\'ápa l\'écs HOmegb Székesfehérvár Hzigethvár Szombalbsly .Varaid Veszprém Zala-Kgerszeg ltozs Árpa ! Május 17. U.40-ft.tK)\'Í3.70— 3.ft0\'j3.») - 3.— „ 16. W.80—í.loHl.ííO—3.90Ía.80—8.— „ tf). 1(7.-4.4WB.G6—S.»t».10—2.7a \|. . 14. 6,50—5.- 4.--3.iK»3.--\'i-.ÖO\' Kuko-rieza . ;6.ÜO—5.6(X3.70—3.80 17. U.\'.\'O—6. lo\|a.55—3.60 15. ]\'«. 10-6.70(4.--3.70 17. i\'tí.60—•.—13. i.76—i.7u[».«o-4.aa 3.20-2.-][4.t>0—3.HO Ü.20-2. 5p.--t.cuj 1.80—1.6\'»\':«.4o—4.—j 17. 6.40--6.1U4.20—4.1t> \'7 30 -G 163-70—3.6(J\| 1K)_ e.öOM.-3.80 j6.20—5.1X1(3.80—3.6i Ü.30—6.1U\|\|3.60—3.4Q S$.20—tí.—Íj4.50~4.— 3 ti.80 ö.6ujj3.H5—3.76 3.— .00—6.40(U.90—3.80J3.Í0- 1.80-2.60 3.10-3.-1 3.--2.1KJ 2 90—2.6<)\| 3.--2.80 i\'JO-2.00, 3.10—2.90 3.--2.90 2.70—2.50 3.80 at— -rí —I.U5M. I 90— 1.8V4.60- 2.-1.9014.60—4.4<ljj3.l6—8. 1.80— 1.7Oj3.40-3.2w\| .804.60—4.3« 1.90—1.80, 2.16 - -3.8 3.80—3.6 í.fO—x.nupr.- 3.20—3.—\|\|2.20—S. 10,1.80-4. II •2.90:2.--1.90 4.60 -3 lojl.96~l.9Clj 1.90—4.701 .---1.90— .— l5.90-5.80fe.70—8.^.05 -2.90 1.80—l.tótil.---._J .— .— I.ÍK>— .— \|o. 10--t6.9(\\3. 70—3.60^2.90— 2.70\|2.---—ÍJ-.-3.80I3.20- Jegyzet; Zala-Egorsiegon \\ borsó uu-rejo 8 frl, a lenesei 4 frt 60 kr. Zsir itoiéjo HO ki Csáktornyán s kukoriesa állapota rósz, még sok helysn ki sein kelt .90 -3.8U \|3.60— .60—4.60 ,90— Hajdina rs\' b.-r-2.90 b.20—,.— 111 = s lalah hus fontja 32\|26 feltönŐ, hogy a 1.80— .— 1.30— a k 6 j a 1.20- .— hajdina mérője .--.11 .70- Zji—--• 1.20—1. .110— .5013.-12. .80—«.-}\' . - .-1 Időjárás Termények állapota kedvsző igen Jó kielégítő meleg kell. mel. kitűnő gb. jó bor silány esőt kiván kitűnő jé; J4 JA kitűnő ja jé \| igen jó f Einzig in ihrer Art ifl Európa ()LL A. SEIDLITZ-POR A. Z iat dio gröiste, vielicitig ausgexvichnctr rrite 0 ■■■ kais. kön. Hof-Wascliisfalu\'iks!"!- dos E. Fogl, In fflen. Ún llix Vilma 25 NlederlaKon: ;.;//• ai> SWdl. KárMntralrasiB 27. Z MarianII/, ftr Krk« d. •. iii.nn.flpforigMe. Z Hauptstrsiie JLU, , Knhcrxog Kart", Z welche durch itreugite Sollditlt und aaf jodem íililok -Vaaro mii Zifferu riicbtllchen Prsli o« bel ilirer Ma««iipro.kiotloii dabiu ge- q bracbt bat, dai ie dem Kxporto, fingról- «o«ic DotailverHnufo ^ »on kelnem der anpreliíiidcn Handlcr Krialuhbw\', sumerordent 0 licb Billige* und Ueitei, unter volliter (Uraotio " l.iolet und iiach ^ den Provinien auf brieflichei Verlaugn. lleiu-lliii.goii prompt xn- 0 lendet und Slchtpaaiendci rctour niimnt. a\' Eufl. Chiffon-Henulen inlti JMtmen-Unterríickc«»i l\'er- ^ oder obne HalikrKgeii.iohöner ali\'rail udei feiiiatoni Kot-k-llarcbont 0, I.cinen (bei brl«fllebr tíMlelluug «u fl. mii Stickersl-Kimllueu fl. J llt der H»liumfaiigniugeben)da> 5, öli. \' ^ g K porok rendkivllli Ihaláxuk állal minden, o m nm na ol«8 helyot foglalják * minden róaxébfil koxeiiikhc\'x 2: litjík, hogy o porek rlig/«i 5 morhövnél, tpváhbA Qörosök legcltiróbb esetekboii bebixon.T.ilt gyógy- eriliAii »erek küiOtl, Ugadhat-iiini-axt tok oxer, a ositaxAti hir..dnlúm áía-lintok a lígró»l«l«o\|il.i>n tanú-azorulnsoknál- emészIhetellenacBcknel. nyo Ideg-bajokban, azIvdoboyásnAl, ide kitt. nlk.ilinaxlatnak bányáira h.íjlai gyógyhatáai trearaenym™. Ára I eredeti doboznak használati utasítással I Irt. s OS PÁLINKA és HO. A legmegbixhatóbb orvoiixci a axrnx-d.5 rmberliíg icfciMÍI \| minden belíR ós klll.ü gyi>).U«, lei!"\'1\'1\' \'"\'rtK^K- ........ fej., ílli íe logfájK régi s/rvek r» nyiloll «cb k, rík, I ingyudái, bi\'uuláa .\'a niiiidc-iiiioniG «ór.ll.,» ollen, atb. Mb. I palaczk ára használati utasítással 80 kr. ;; nORSCH-HALMÁJ-ZSIROLAJ. "WS Slll • .........>.\'.1.1. ... I ...l ..l.., .,l.l. „.,.„.; ív.., N\'urvt\'.iríl. lll\'l\'Vi\'tllí.l Stílek fl. 1.80, 2, VI.60, 3—3.60. D»«j DamenntrUmpfe odei fler-Ulegaoteito uud PraktUcheite. Imi FuMtOCke/l. <1 na l)lad II 6, Bumburg.-Lelnen-Herren.\'-\'««• «»»«•"• ZI«Md«HH«l.umfangan.ugel..n,\| iMimcnmleiIrr «um Hebnllren au fl. 2, 8, 4, 6,6 die allorbeitc.i. \|(TalU«miifaiiic l«i anxugebon)xn Uaitkrilfftn, neue.ter Katjon,,"-•»• ^_v , ^ •• i / 1 I !>■ "I Ia\'Íwii- lasrhentU-pírUt.dfl, 2,3-4 fl. Ulal.umf«oc <./(4.riii „ ......... „ Ulld anwgcben.) T«i„«r« «u ll 2.ÓII, .1.60, i, 6 - ti tl Z II A t,.Kti»,i Űerrtn-Cruvaten oder Hu-j \| Dt».i y.wirn-Hatitt VUc/ier ■#,„.,„ r«orílriul.". r,.\| „ ,. •.n-ii./t permnek 76 kr.. fl. I,\|10 d. , le fl. J\|, feln.ien. Z a x nl .Ii Horach halmáj/»ir-oU\| mrll- íbi,fl-0- Sert\'MU-n •• I. Ha mit üc/ier, Jj \|118. r:.rh:ll«-i.-i. k-k-H\'-m r>"i}vnn»»- <■)>■. ..» -j- Herten-Vnterhoaen »u fl. l, per l)iad nuril.ft. ii, 7—üli. in , i«<r.liili..i.i. köazvény .\'-a osújbajokat, valamim n iillwaki börkiitcgekel. • Ara I üvegnek használati utasítással I frt. Wolleoo OetundhrUa - ••AvMiufl.2,3. i.am Hei.l- (1 geprlile odrr gewirkte Unterha * i"U:, mi r.\'i.ila;líuppulte. i Belovárott l.ak..vi.-« ii. 1 Meny. 8 r - - ... — • ■ -JII Kll.\'li flifl.lur* ll.H-^nn _____ ezonnel nyilvánosan kiuileptoii), liogv én,\'\'mint boldogult I)r. Kix A. Óz tegye 1;"> év lUif (niy<!.H!{HjtxlMI készítője yngyok a vh lóili.é* liáini»iU\|lnn I\'otnjutduur-PiÍHSh\'milk, meri csuk én magáin ismorom ennek Uiiszilési titkát. Midőn o/.onnol jolonleui, hogy nev./.ott l\'umpadonr-l\'áazta mostantól kezdve csak lak:\', somon, lléra, l.-opoldstadt, grosso Mohrangasso 14. I. Stioge \'l\'lnlr 02, valódi m inőségben kapható, intők mindönkii a másnál va! /vétől ollon, minthogy jolonlog som fő- som pedig liók-raktárt nom tartok és az ezelőtti raktárakat, o I fi\'fn r d ii It b a m isit ás ok végett mogszilntottom. Vnltídi Pompadmir l\'ásztám, esodapásztának is novezvo, hntását soha som lógja el hibázni; u folillmiilhatlan arczpas/.ta eredménye minden vára kozáson tíili, » egyedül bi * tos szer arezbőrkilteg, bőr-a tkák, szeplők, májfoltok és piirsonésok gyors és csalhatatlan olllzésére. A vevők annyira biztositvák, hogy nem tapasztalt síkor eseté bon, a pénz visszaadalik. 10 kitűnő pás/.tából I tégely, ntasit-ványnynl együtt I frt. ."><» kr. o. ó. (787-12.2) Köszönet-iratok nem nyilváníttatnak. véttel is klildetik. Postai után- it lialiiin\|xiiir.\'.»lajj«l. • ■ tiidö-bajoknál. borophu- \' r aeun i i lenini-1 nwi-unriiirui- • ----- ----o----- ------------------, ., ,. Ua-Ja-\'/firOPeraonen l Ti.,-hi,u.bmit • Raktárait Xaf/i/-KantsiAu : »«lna .1. gyogyaz. l.ovák K. de fl.-H; !,[■ psaaendeii ervimten) au ll. 6. Ii, gyógVSZ. l\'Vaselholler .1. U\'.wilfold V. uruknál. Jnterho * l»tí:. f«< lLMv.a.dailJoppolic. Belovárott\' l.sk..vi.-« u. I Menyen Kal.v,..\|a .1, gy-lifv-/. da.H. fUrhlut lMtvug, J Csáktornyán Kátá , «,!. 0-12.1 • Csurfl4n \'KrMet , llamlffarn-ljftn- Jl Kaposvárott K,-l,„ m< hi, aiioii\' ""i\'l\'.\' Kapronozáa w. il. /U"\' 7 •"* 0 Keszthelyen Wiin-a Kereszten Hroy.-r í;™; jí ............. tllgliclu- Itt 0 A<7l fl. 2, 3—4. ricbutagegi-n Oi A IM»<•»» - iXi men-1lem den, \' • glsll.au 1^1.60,2, íeinge.eblu..g«-n\' . • fl. 2.50, iowío Hehweiíerform. gai.«( \' "„^i.^^i,, • neue Kormon mll Sllcker\'elen »u il./""" \' • 3,3.60,4,6,soauehallerfoiiutel.ei.! ; I? "j. . . • ntn- ihid>UtUlhoindeu mit Hiicku . \' Z aueb HpiU.n, au fl. 6, « lo A ,\| J Damen-S\'acht- odor ll\'lnter■! ,,,_kh..,, v. • hetnden mit laugeu Aeriii\'-I" »" \' :. \' • 3 60, auch ge.tickt II 7 li II . ^IVh .\'>.,:.-» IIoni ll. 5 X>a»irHAoe/i,sualrf)inoii,t\'. \| [ I,-, iís,-^ -ji,\| • caii, odor Harchenl fl. •>, sf.fH) 3 fl, is . Il\'ig.- Iiolgiaeho H\'rhen-0 mit Sllekerei. Uinwnid /.u ll\' £.\', 0 Diimrn-Xegllgta&i\'T Sacht il. auigraeirlihci bún. 0 coraet* auíóimtem Harchenl xui 60 uii-l I Klli-n uncorgl unté 0 ll, 2-2 W, fraiir\'iíiKli\'Uii »■«- Uumlunvcr od.-r llnll/luitci-0 tist mit Hllokerei /iifl. 3.50. .\'í -I ll.i »> W/eil , ll.-oiiV\'i\'i"\'\'\'\' ", 0 (Halaumraug auiii^aben.) Iíu Ii--W, 35, lo, ísl 110 ll. •Brlefliche Bestellungen w^ílíd\'-Sg\'n ; 0 gen odor ....................... Uar.inlir ill.rr.illi.ii. íurcclIiU. — 0 Hriefo aa adieaairen: 70l- I J.\|o, , • £S. FOGL, WIou, k. k. llolllcIVnuit, i 0 Klariahilfer8tra8se 25. 0 Heitn Einkaufo von jo f)D tl. 0 St. Datisttilehor gralis. Marcaliban I Bánok-Szt.-flyiirflyön Kibic k Szmnbathelycn l\'ili.-l. tVronn* g Sopronyban Mnev Aiulrá* gy.\'gy^ Zágrabban "Mio.-ii.aMi /.. gy\'-gy llrw 1 fcOK\'.V" sy>tyn gHP^ .III^CIKISÜIHUMI bestiáién sich olt im Mannes-Altér. Wo Andoré von Krafl und Külle strot/eii, bietet der hoimliche .liigoudHÜnder ein enlsotzlielies Ibid der Verkommenlieit, erzeugt.durch er niudrigondo gesohlochlliclio Seliwiieho. „T rost-, . llch\'hramj\', „ Italh und• „11II/\'c" biolot dús hiicht niitzliche und s.-br belohrendo Hiteli Jhr JiKjfínthpivje.l-, das man fiir I tiniden nm/tiehiiullslen di-rpot vont Vorloger, 11\'. Ikrah-irdi in ll-rlio, j.-l/.t Simeoustr. \'>. bezieht. V o g f á j i\\ s! i «a <kár rlieio.iallkn* ininöi.\'-gU, akár odvi dr. J G Popp Anatherln.azájvize által bii i fogtól «tárnia: elauyáaati ott legy. lik. Anuai. f">Kra (plleuivllen halául ; * i-ltnvolilja a fogfájái vla»«atór4ít. KitflnS i roaiaxagu kiloliellúa elUvoliláiára. Ar I frl 40 kr. Dr. J. G. Popp fog blombja = ólomzata ilyan porból fojvadíkji.M áll: a mely aa odva. éí axiielto fogak ctOmeai\'rc .ik.-ilT liasaiiáltatik, hogy ax a Ingnak eredeti alakját lilr.aa.ljii, t-xállal ax odvaaodá* tovább tórjndíac olliárítlalik lyálunk, íielilrk a egyéb nedvnek olt valé l»»»xn^ylllé«c, — ir.tÁn fogfájiiat l.kox — megakadáiyoxtalik - Ara\' egy tarlalybaii l frt 10 kr. o. . (C97 - h,l) Kaphatók-\'.^CyKaiiIxsán : Holu* .Ióx«ef gyógyaxo., lto».\'iiber\| {uaenfuld, Wclily^ I. Feaaelhoffer .1. k.-rc»k.<déáboii. - l\'ápáti l\'ícliopen .1., K.-axthelyen : Pfii-xlerer gjV.gyaxeriaa, Singer M. Wela. t. •/.sla Kgi-raxeg. n: la.iú Y., gyógyaxeróax. Kapruncxán : Worli gydgy-xoréax. Varaadon : llaltor gyógy«/.uré»a. Hlliiu-gun : Doriior Kaj.-I. Sxoin. .athflyen: l\'illicb Kereiicx é» Kiidolf gyógyaxrr. HatárSrvidíkl Sí.-ÜyÜr-lyliu. Kibio K. t,1. Veaxprémbnn : Meyr Tiiáxkau, ugy (luthar.l Tivadar < fiainál. — Kxékeifehérvárott ; l.cginsuu A. líraim .1. gyógyax. l.ova lori-nyl.cn: ilcUlor gyógy.., Kalooasn : Horváth K. gyógyaxuróíx. Kcoj Kciuófeii : Milhofcr ós Machleid gyógyax. Pakson : Fioriáu J. gyógy..* .rmoniK-ii; r.orvátb J.Homxenrond gyógyax. Kaposvárott: Kolui J. Ígl, It l-l ii* in Schríidor gyógyax. Sxogíxárd: Itrahaay gyógyax. uiyliHilnii : Krainolin J. Sxigelvári.tlillarwarll., Salunon gyógyax.. íján : Michilach St. ós llorxícld flai, ugy Ilcrxog Ign.-Miál. I\'.\'csoll i.limy W. éa K. Zách, Sip/ikh gyógyax. Kárádmi: /.H-l.il-ámxky gyógyír Mur.-ynlil.au: Kim gyógyxs. Tolnában : O.all gyógyax. - Dunal\'-lhl rutt Lukáca gyógyax. Sxent-GyUrgyOn : Nftthig. -- Alaó-I.ondvin gyógy". Itohoiic/■■!.: ^imou gy\'.gyaxeréáx uraknál. káykmAx-iíkhhkaüás. November hó I én a/.li;imtm Dorottya-utcza 12. sz. Inlzba holyczcm át. egy nagy terj.delmfi ábliá egy takarék liiz- Somogymcgyei Marezali mezővárosban tulajdonomat ké\|. kávéháza-mat egy olvasó-, egy játszó-, egy lak- ó* egy cselédszobával. helylyel ellátott konyhával, kamara, padlás-, lOtK) akót befogadható plnoze-, jégverem- i\'s\'le.i gurulya helylyel tübb évre bérbe adui szándékozván, a szive* vállalkozókat Koszth«lyro m-vi alatt czimezendő lovélben kérem fel egyoiákedő érintkezésre. Itabórliay János. A bécsi hi/iományi-banlv ;í! váltóüzlete * Béoaben. Koblmam -st. IcibiK-Bál I G É N Y - J li Oi Y 14 K K T alant jegyzett sjrsjogy-csoportokra, és ezen összeállitások már azon okból is a logelőnyöaobbokhez számítandók, mivel egy ilyen igényjogy tulajdonosának azon lehetőség nyujtatik, valamennyi fő- és melléknyerovényekel egyedül nyerni, éa azonkívül ^ 30 franko aranyban és 10 frtolí l>«nkJe>?y«k 1 mmi, mint kainatjővedelmot élvozhetni. A. csoportozat, (CVI\'llklllt 16 llU/il!S.) 10 ftrton hnvi rcNzletek. — Ax utolsó rémlct lellzcté«.e után minden résitvevö küvetkezö 4 xor^psyflt k.ip : 15%1860-ikl KM) forliitoH nllniiisor»ji-K>ei. főnyeremény 300,000 frt, a kihuzott-szám 400 o. é. írttal vásároltatik vissza. 1 3% «•«/ tűrök 4uo fronkoH nlliiniHorHjenyet, fónyoromény 1500,000, 300,000 frank aranyban. 1 liercieg nmuii<-hwcigi \'iO tnlléroa horsjegvot, főnyeremény Hú,000 tallér miudon levőmig nélkül-\' 1 Imiabrucki (tyroll) sorhj gyet, főnyeremény 30,(KX) forint. B. csoportozat, (évCIlkillí 13 IlU/is.) 0 frtOH havi rémietek. — Az utolmi részlet lellxoteHC litnn minden résitvevá követkesö 3 Horsjegyet kap : 1 3% ch. török 400 franko állniiiHori\\jogyet, főnyeremény 1500,000, 3(X),000 frank aranyban. 1 hercxeK llrautiH« h« 560 talléroM Morsjogy\'•«. KANITZ C., papír- ős disxiuőára kerRsfeedősei Pesten, Deftk Perencz-utcza 6 sz Ajinljn .Hlitji\'i f.ilniMsriilt n.klírál író- U írottul h.omkből ft lünjuUiiyoB.t.b :)Ari ir imill.-ll, ti.\'tn.: Levél irodai és csomagoló papir, borítékok minden nagyság- ós niiiösógű, szalmapapír, borítók irodába igen alkalmas; nóv, jellem t» helység fekete nyomatával; 1000 db s frt ügyvédeknek Iroda papír, zöld-, chamois-, rózsa- és kék színekben. Mcicliatulma/is, kötelezvény, váltó, váltóiívás, kíiltsrig-jcgyzák, nagy ki válas/ti-kn. \'I\'i\'lji\'BPii felHiorrlI nstij.n Irúi-nakO. I<\'kIIii»iiii,i,\|i [,r,.n.-:>-. 0-, in . ir,-, 3o rn i, iiiiOiiiMimiiii. Vállá- és okgutnytárcza\\ magiínnnhe$itii, dombornyomó-prós, kuflmfrlct). Levélpapír és boriték a legújabb szines monogram mai leszállított ár mellett 1 U.juyM •tüjtgytk 100 dur.ií fio kr., I j„ 20.; 2 frt 00 krig; yrnUdi u brillantin.jiujiiroii. irodai- koroakciloluii- ú» «az<lá.szati könyvek, niiiideniieiuű nyointatvá-nynk felvóleie gj\'jlrl ár iiicllcll. Aji\'.i.h.iu jiil r^ndeai-tl ritk.iirRn.Ht, l\|lll.il..nilrii.A ill»t-ii r.\'l.l><il. kOlni vl.lKandó (Mogno) \|ii\|>.-ro- kril .lappi,nból, ««v.i.ri.l..in.l lllnl.irrhci Vl.li. r.\'.-Vlll,!, ,,!! Levélbeli megrendelések rövid idd alatt, a legpontosabban, utánvét mellett, eszközöltetnek. t Hinni Wuy«ruin(íny 80,WXJ Inlk\'r luilldun IovohAb núlklll. iiclDlitHcnl Hi)r-Jru) .\'f. fónycroiníny 46,0uO, lít.tkHJ ly iuazo.í\|oi\| «i\|zyi\| zs ezo)ii-eA))OJoq \|9U1I>\|U\|Z\|) ua-1 oq jequioaon Strasser A. ajánlja jolesokül p^iamort készitméiiyoit \' vízmentes kan tsc hu k-ponyyá k ban Vidéki megrendelések »i,uT:n, ÍA \'f/T", "\',r"r\'/ ° lluz/isl Jri/i/zt fa/i >>ihnl<\'n húsán után ormmdve inuyrn küldetnek. Wajdita József kiadó-, lap- ós nyomdatulajdoaoa, gyorssajtóuyomása Nagy-Kanizsán. <i Ii\'ííoIcnóIiIi gyári árakon. Mustrák ós árjegyzékek kívánatra ingyen. Raktár; Pest, lléla-utcza 5. sz. ) NAGY-KANIZSA, 1872. niAjiis 28-án. 42-llc szám. Tizenegyedik évfolyam. í Előfizetési ár: ? egész cvro . . 8 írt. \|l fél évre.... 4 , !• negyed évre . 2 , Eou nám 10 kr. Hirdetések jutányosán XYll/fTKlUlKN\' jj rouklut 10 krért in- l tetuek fel. J Hctciikint Xalii-Soiiioyyi közlöny la zalamegye! gazdaság! egyesület- és a „nagy-kanizsai Kereskedelmi s Iparbank" hivatalos értesítője.j kétszer, vásárnap- s csütörtökön, megjelenő vegyes wr . ■ A lap szellemi részét Íilletó •közlemények h ticrkeutóhex, ■ 1 .myagi részét illető I\' közlemények pedig • i kiadóhoz tiénnenív- iu- 1 \| tézeudók: I NAGY-KAN1Z8A ij l.,^ Wltitloshiz. ^ tartalmú lap. Somogy megye bizottmány! i k tt z g y ülése tartatott /• hó 7-in a megyehdz nagytermében, Kaposvárott. E gyűlés legfőbb mozzanatát képezi az, hogy ezentúl is 4 negyedéves vagy csak 2 iéléves gyűlés tartassék. Efölött vita támadván, főispán folszólitá a jelenlevőket, miután többen felszólaltak az iránt, mikép több nem bizottmányi tag is jelen van a teremben, uévszeriut szavaztassék, melynek eredmér.ye lőn, hogy a féléves gyűlések 2.2 szavazattöbbséggel elfogadtattak. Bárány (iusztávf elvtársai nevében felszólal s kijelenti, hogy ez ügyet a ini-nisteriumhoz felebbezik. Ezután a megy egy illéseken tárgyalandó ügyek sorrendje határoztatott. Melyjavaslat a jegyző által felolvastatván azon pontnál, hogy egy tárgyhoz mindenki csak egyszer szólhat, vita támadt. Szalay K. mondja, ö nem szeretné ugyan a szólásszabadságot megszorítani, do ez állal nem is lesz megszorítva, mert mindenki, ha egyszer szólhat, kimeritoleg log a tárgyhoz szólani. l\'aizs erre kijelenti, hogy az országgyűlésen ez lehetséges, de a megyegyülése-ken csak egyszer szólani a tárgyhoz már azért sem fogadható el, mivel az illető tag a tárgyakat sokszor csak a gyűlés napján tudja meg, s igy egyszerre nem képes mindazon comb.inatiókat felfogui, melyek a tárgyhoz tartoznak. Kéri ennélfogva, hogy többször lehessen a tárgyhoz szólani. Egyszeri szólás fogadtatott el. Ezután meg a Kaposvárott építendő katonai laktanya felett folyt a vita. Mi azzal végződött, hogy a laktanya felépítése.elfogadtatik, ha az állam költ-ségéu épül fel. E gyűlés már azért is nevezetes, mivel á megyeg) ülések számát 2-vel kevesbítette. Előnyös-e ez a közigazgatásra? Nézetem szerint sokkal jobb volna továbbra is négy TARCZA. Balaton-Fii r e<l. Valamely gyógyhelynek órtókü mindenek előtt fokvÓBoéa másodlag azon gyógy-liaiányo.k szorint ítéltetik inog, melyek ott a betegek rendelkezésére állanak. Mindkét te-kintotben B a 1 a t o n-P U r o d, Magyarhon legelső és leglátogatottabb fürdőhelye megismer-( tetést és méltáuyláat érdomol, s pedig annál inkább, miuthogy ozon kies fekvésű gyógyhely luiudeu irányban kényelmes vasút közlekedésül is rendelkezvén,"Európa fürdőhelyei között •dy rangot van hivatva elfoglalni, melyet jolos ®galji és gyógyviszonyai folytán már \'\'égéta érdomolt volna. Ezen égalji előnyök fokozzák évonkint az idült moll beteg só-Kükben szenvedők látogatásáuak gyakoriságát Füréin, kik a kedvező ittlét által lég-jtési és mozgási ^képességükben üdülnek vagy legalább időnkint javulnak, és ozon égalji ha-^»you kívül Füred több hatalmas gyógyesz-közzol dicsekedik, molyok gogélyévol nom csak Mámtalan baj enyhítését, de teljes meggyógyult is remélhetni. Hogy a tisztolt olvasók Ff írod gyógyá-»Mti és gazdá8zati berandozésévol könnyű és j^vid módon megÍ8raoi£dho88onek, o kis zsob-kütiyvbon o gyógyholy rövid vázlatát olyképon "örvonalozni iparkodtam, hogy anuak nyomán ^lATák\'\' Urutl mint08^ l>a képmását , Füred, Znlnniegyc tapolczai járásában, ,v°tlen a magyar longor, a bájos Balaton gyűlést tartani. Mert jobbau lehetne a mc-gyegyülésnek ellenőrizni a közigazgatást, mint azt kettőben teheti. A tisztviselőknek könnyebb volna ne-gyedévenkint számadatolni, mint féléven-kint. Az ügyek könnyebben áttekinthetők lennének, s nem gyűlnének annyira össze. A tisztviselőknek pontosabban kellene eljárni minden ügyben, mert tudnák, hogy negyedéven kint kell számaddtolniok. Féléves gyűlések által hanyagságnak csak több alkalom kínálkozik. Jóravaló tisztviselő is jobban szeretheti,- ha legalább négyszer éveukiut számadatol, s nem fogja örömmel fogadui azt, hogy minél ritkabbftu-. adjon tudósítást működéséről, ez csak olyanoknál történhetik, kik kötelességeiknek nem szoktak pontosan megfelelni. .S nem is hihetem, hogy azok, kik két gyűlés mellett szavaztak iá, ne lássák, mi-kep sokkal elouyösb a négy. Más nem is vezérelhette őket, mint kényelmük tekintetbevétele. Ürömünket nyilvánítjuk tehát a felett, hogy ez Ugy felebbeztetik. i\'aizs ur is megérdemli az elismerést már azért is, mivel e gyűlést teljes erővel iparkodott mcggyóződiotni a négy gyűlés szükségességéről. S daczára- annak, hogy elvtársai két gyűlés mellett szólottak, ó még négy mellett szavazott. , Reméljük azonban, hogy — ha a mi-nisteriuui helybenhagyná is a két gyűlést \'-- a megye közönség niuga is belátaudja a négy gyűlés szükségeit, s ujolag négyet ha-tározand, hacsak Somogy megye kivétélké-peír nem akar allani. P. D. Zulumegye alispánjának évnegyedes jelentése. Van szeromáéin a tekintetes bizottmányi kö/gyülésuek a folyó évi fobruár utolsó napjairól, ugy a márczius és ápril hónapokrol a megye állapotára vonatkozó hivatalos jelentésemet a következőkben előterjesztőül: A beérkezett főorvosi jelentés szerint a közogészségi állapot uz olőbbi hónapokhoz ké- pest valami feltűnő változást neui mutatott, \| inert u csípős hidegség váltakozva a nedves időjárással, a beteg forgalmat nom csökkenté s a felhozottakból u tüdótiuruiok és gyuladások a többi betegséghez aránylag legnagyobb szátu-ban fordultak elő. — A üaksai ós perlaki járásokban a rendesnél nagyobb mennyiségű hagy-aiáz esetek is fordultak elő, váltóláz pedig igen kevés számban mulAtkozott. — Gyermekeknél a toroklobb és huruton kívül Mur^közbeu a torokgyikuak tiiljli esete észleltetett, a buksui járásban pedig a vörheny lépett föl. A szarvasmarha közöli járvány vagy ra gály nom mutatkozott, — a tapolczai járasbau megtartott lószsiulo alkalmával nagyobb mérvű taknyosságban szenvedett 2 ló agyonlövetett, keltő pedig a nálok muutkozó mirigyek kétes volta iniail\' az ogéizsógesektől elkülöaitve, gyógykezeléi alá votetett. — Más járásokban is a lovak itt-ott inirigydag- é< hurutban szenvednek ugyan, de a bajok mind jó iudulatuak-nak mutaikozuak. Szeroncséllou szülés, gyermekgyilkolás, vagy kitevé e két lióuap alatt uom történt. Orvos-törvéuyszéki bonczolás 4 teljesíttetvén, kettóuél fojsortés következtében véres agyguta, egynél tiidósebzés lólytáui bulső el vérzés, egy-nel pedig vasúti agyongázol tatás, voltak a halál okai. Kuudőri bouczolás szinte 4 történvén, egynél agyguta, egynél vizbefuludás, egynél lepropedcs következtébeui belső elvérzés, egynél pedig vasúti elgázoltatás, okozták a halalt. Hulla-vizsgálatok ugy vizbofult és ugy gutaütósbon rögtön elhalt egyéneken teljesíttettek, és egy súlyos testi sértés esőiében, hol ogy leányunk mindkél at balkarcsonija eltörő tett. Mérgezés vagy mérgezési kísérlet nem történt. — /illitólagos voszott ob általi marások Djiiiboriin és Kottoriban fordultuk elő, az olsŐ kozségbeu egy 13 éves tiu márczius 2-ikán, a másodikban pedig ogy 19 éves loáuy marattak meg; miudkeiten orvosi sogélybon részesittot-vén, ínég eddig a víziszony tüuotoi rajtok nem mutatkoztak, az osotlogosou szükséges orvos-rendőri intézkedések mojjMtotlok. A természetes himlő londvai járásban 5 esetben mutatkozott; — a csáktornyai járás-j bau is fordultak elő ogyes esőtek, minélfogva \| nehogy az idei himlőoltást a himlőjárvnnyt i megelőzhesse, uz egész megyében uz ojtas és viszontojlás elrendeltetett. — Tébolyodási eset I e két lióbuu cgy fordult olő. A közogészségi állapotról beadott főorvosi jolonCés szorint a sümegi, pacsai és tapol-I ezuijárásorvos urak havi jelentéseiket lóorvos úrhoz be nom adván, — ezen orvos urak bar jeleiiióseikuek főorvosjUrho* leendő pontosabb beadására k.izgyülósilog ^unáliukább ulasilau dók lennének, meri a kot első a múltkori évnegyedes jelentéshez megkívántatott havi jo-loniéseíkkel is hátralékban voltak. Úugy ilkossági esel\' 2 adta magát elő, a megye területén: ugyVuisl\'anyek Míüály 4-ik huszarozerodbuli óriuoitor a bellacjuyii állomáson mugál april 3 án agyonlőne, — és Tömpe .Mihály, igriozei lakos már.czius Ü4-éu saját padlásán magát felakasztotta. — \'l\'akács János, uagy-réosei lakos az úgynevezett petoudi pusztánál a vaspályáu a vonat által darabokra zúzva, találtatolt a vasúti szolgák álul; — váljon uzonban szándékosait vototte o magát eléoe a vonalnak, vagy csak szerencsétlenségből történt ulgázoliatasa, bizonyosan inoghatá-rozni nem lohot. Vélotlon szerencsétlenség általi és hirtelen halálozások a következők lettek bejelentve: Mikes János, uyiródi laaos a Haláp és Nyíród közti utou február 2S-áii viradöra mogtagyva találtatott. Eovacs Pál, hodosáni lakos február 14-én esto ó órakor a korcsmából hazatérvén, február P.l-ou délután 2 órakor meghalt s uom lehet biztosuii megállapítani, váljon az oldalán orvosilag észleli illési kékség ugy okoatatolt-o valaki állal, vagy azt esés közben kapta V do ozeu ütés az orvosi vélemény szerint könnyű sértés levén, hihetőbb, hogy a különben beteges embernek a benne lappangott nyavalya, mint erőszak által onozialytt halála. — Jurcsics .Mihály, kótlii illetőségű katona, márczius Illán a csentef erdóbeu favágás közben a ledöntött fa által agyouütlelull, miről a katonai balóság értesítve vau. — Bizonyos Töreki János nevezetű Aszófóből Tihanyba tolonczoztwtott öreg kpldua, — mégis Bokl Ambrus isuiorotlou koldus végelgyengülésben hirtelen meghaltak. — Nevozotes szerencsétlenség volt az, mt-.a hírlapokból is köztudomásra jutott, a melysze-rint a balatou-füredi- savanyú vízi községnél kertészkedő Nugy József és Uál János,—amaz IS, ez 20 éves ilju tolyó évi márczius 2ó-ikéu az alkalommal, midóu a szélvész által elsodort b.-füredi hidoulovőkot, különösen az utóbbinak i atyját is meg mentendők, egy csónakon » hul-\| lámzó Balatonra szálltak, s a hullámok közt I lelték sirjokat. - Végre folyó évi febr. 2S-kán ] Szabó György s napa, Zöld Andráaué, padrogi 1 lakosok Ábrahám hogyi szőlejüknél orvosi vélemény Bzorint a tüzl^l. kifejtett szénsav miatt \| megfuladvu, lalaltáttak. Gyilkossági édet ogy lett bejolentve: \' l\'uitli János, ó-hitli lakos 48-dik sorezrodboli északnyugoti partján fekszik, gazdag virány-nyal díszített regényes tájnak közepette, mely hazánk logszobbikéihoz sorolható és Olaszország vidékeivol versenyezhet. Az előnyös földrajzi iokvésuok és tougersziu fölötti magaslatnak Füred kitűnő égaljt köszön, minthogy o tényezők mérsékelt és onyhe hőviszonyokat feltételeznek, a levegő dús növényzettől ékesített vidéken át áramlik ido és legközelebbi szomszédja, a szép, tiszta és nagy Balaton-tó o fürdőholyot, mely a határos magas licgylán-czolatok által zordon szól behatása ellen kollő-leg meg van óva, a legegészségesebb fekvésűvé toBzi. A hőmérsék iti már nprilis és május hóban oly kellemes, hogy az itteni tartózkodás már ülőrehaladtabbmellbajokban szenvedőknek is alkalmassá válik, junius, julius és augusztus havában a hőmérő délben ö—lU—2ö°-ot Uoau-mur szorint mutat és szoptemberbon is a hőmérsék még mindig elég egyenletes marad. A Balaton-tó hőiuérséko (10-22° lt.) hasonlóképen feltűnően soha sem apad rögtön, szél- és csőnél is mogtartja ugyanazon hőfokot, sőt gyakrabbun melegebb a környező légnél. A közlekedés igen kényeimoson a bttdu-fehér vár-kanizsai vaspályával történik Sió fok állomásig, honnan az o czélra készen álló, jószorko\'zotű „Kisfalu d y-g-Ó z ö s" ogy. óra járás alatt a Balatou taván a vendégeket Füredre szállítja. A\\ buda-voszprémi vaspályával is lohot Füredre érkezni, de inkább csak azon időben, midőn a K.isfahjdy-gőzös uom tart összokötto-tést, a lürdőholy és a siófoki vaspálya állomás köz.t. Egyébiránt Veszprémből is igon szép regényes vidéken keresztül bérkocsin juthatni Füredre. Budáról kétszer iudul naponkint a vo- nat, roggol 7 órakor és délelőtt 10 órakor. Füredről szintén kétszer indul a Kislaludy-gőzös, roggol \'/SJ/írakor és délután \'/a3 órakor összeköttetésben a Budára és Kanizsára induló vonatok inonotrendjévol. A r a k a gőzhajón : l-ső boly 1 frt. 50 kr; 2-ik boly 1 frt; 3-ik hely i")0 kr. Mindon gőzhajói kártya után f>0 font málha szabad. Füred gyógyhatduyai. A fűrodi ásványvíz, (szénsavas, sósaljas, vastartalmú viz) három forrásból ered. Az olső a folsö sétatér közepe tájáu fokvő, gazdag víztartalmú forrás, Fo r o u c z - J ó z s o f-torrás-nak neveztetik és mint úgynevezett „savanyu viz" csak ivásra használtatik; a második, eddig névtelen ivó-forrás, szintén a felső 8étatéreu létezik s kovesobb scónsavat és több vasat tartalmaz mint az olső; » harmadik a régi fürdőépület mollott fakad és xnint f ü r-dő- forr ás valamennyi iürdők ellátására szolgál. A füredi ásványvíz Ilollor Flórián tr., bécsi egyotomi tanár vogybontása szorint egy polgári fontban tartalmaz : Kénsavas szikonyélogot . . . 0,0:)0f» seomorl. Szikenyhalvagot....... 0.0989 „ Szénsavas mészélogot..... 0,3744 „ n szikenyéleget . . . 0,8294 „ vas-és csolonyélecs. 0,0tMf> „ , kosoréloget.....0,3149 Timföldét........... 0,0230 Kovasavht........ . 0,1070 Mgenytartalmú szerv, anyag. 2,9045 \' , Szénsavból 38.5 köbhüvolyk. 19,2450 Üsszosóu: "Ó0.078U wemort. Ilőmérséke 9 — 10° Kéaumur, fajsúlya 1,00,13. A forrásból moritott viz szinteleu, átlátszó, gyöngyöző, kellemes savanyu, csípős ízű. A Feroncz-Józsof-forrás vize borral keverve, mint kellemes téiiyüzésU ital is szerepel és különösön szétküldésre igen alkalmas. A fürodi ásványvíz alkatrészei folytán o 1 d ó és z b o n g i t ó erővel bir, az anyagcserét előmozdítja, az idegrendszert enyhén ingerli és a vérkészitésro javitólag hat. Ezen hatásmódját különöeen a gyomor ós béltakhártya megmásított elválasztási viszonyainál és oly kórokbau kiilöli, melyek minőlogeson változott vórvogyen alapulnak: az úgynevezett „alkati kóroknál," nem különben az idegrendszer működéseinek zavarainál, ha ezek táplálkozási zavarokkal és rcndellonos véralkattal állanak oki viszonyban. A fürodi savanyu viz használatánál azonban ép oly kovéssé lohot általános szabályt fölállítani, mint mindon egyéb gyógyszernél, oz szigorúan afc egyéni körülményekhez alkalmazandó. Hőmérsékót illotőlog rondoson természeti állapotában használtatik a fürodi sar&nyu viz, do bizonyos alkotásit egyéneknél és meghatározott kóroknál, midőn a gyomor korán roggol nem tür hideg italt, o vizet melogitvo koll inni, valamint akkor is, ha a szénsav ártalmas lohot, mivel e lég mogmelogités által a vizböl elillan. Kondeson tisztán vétotik, do gyakran más ásványvízzel vagy tojjcl ós savóval keverve c«ól-szorű a fürodi viz ivása. Mi a mennyiséget illeti bizonyos, hogy mint minden ásváuyvizből általában, ugy a füredi savanyu visböl is, kisebb adagok sokkal biztosabban hatnak, mint nagyobbak. E tokintotbon lénvogoson különbözik az ásváuyvizzeli gyógyszereié a mód- \' szoros ivóviíiel való ssereJóstőJ, tzabadtágot katonát, midőn este 8—0 óra kötött Móri Gyürgy rokonáuál vacsorálva, több óhidi lakos a ház mogro hallásával mogtámad-ták s kapával, fejszékkel agyonvugdnlták;\'— a tettesek már bofogattak, s a fenyítő oljárás i ellenük folyamatban van.. Emberölési esetek követkosők történlek: Vághi Mihály, kis vásárhely! lakos (Jzolter Vendol szabadságos katonával f. hó 9-én szóváltásba keveredvén, ingerültségében nála lövő fejttóiét Czalter Vendelhez hajtotta, miro ez Vághi Mih.ály hoz szalail ván, az a nála lövő ka I pávai ugy főbo vágta, hogy az másnap reggel 8 órakor.meghalt; a tottos elleni vizsgálat tel- j jesitése Végett az eset a sümegi iii. k. járásbi-róságnak bojelontotett. j Horenateiu János, atayerországi illetőségű I Letenyén Mura hidján foglalkozó áeslegény j lölyó xivi márctius 30-án Buti Uriucs, gori- j csáni lakosi a köztük felmerült czivakodáá koz , bon akképen lltötto mog, hogy az azounal meghalt; — a tettet elfogatott. Potacz György novrí-njolnárlegénv éa hí,a- 1 bádságos katona f. hé l-énaz uttoki csárdában i az ott mulató houvédek altal ngyonszurutütt. ; Mogemlilhotő itt azou osomeny is, m.sze- i rint több németfalusi és wtidi lakos f. hó 8-áu a zsidi hegyben kapálván, — a jelentés szerint pártkérdések miatt \'összevesztek, s az összcve- I szés köztök Véres verekedéssé fajult, inely alatt 1 Baricz Mihály súlyos testi sérülést kapott. Itt Znla Kgerszogen is súlyos testi «Órlé i seket okoztak egymásnak kölcsönösen, Fülöp ! György szolga és Laulfer ltozália az.ikucsné, I kik közül az első az utóbbit karján késsel meg- \| szúrván, ez amazt viszont forró vuzol egész . arczában végig öntötte, kik ellen a vizsgálat a helybeli kir. biróság előtt foganatbun van. J Utoűállással párosult rublá* egy joloiilc- \| tettbe, mely szerint Kondora István, szent- j lőrinezi lakos, márczius lU-ón estve óra táj- ) bau a szoutiványi korcsmából hazafelé men- , vén, ujabban 3 isfiierotleu ember állal incgiu- , madtatott, a 110 forintjától megfosztatott; — a j teltetek nyomoztatnak. Máaik útonállási elrablás nélküli epet Kincses József komárvárosi lakos állal követ- \| tett el, ki Szőllős István kis-komáromi cselédet i útjában megtámadta, s leverte, megugorván, I azóta elfogatása nem sikerült, de nyomoz-tátik. A megyei közbiztonsági közegek tudomására jutott kisebb-nagyobb tolvajlások kö- \| vetkezőkbon sorolhatók el: / 1. Jászol Mátyás, dráskoveczi lakos — i Nóvák 1. turcsitcsei lakostól ;">0 tóul dohányt is, másutt pedig 8 forintot tolvajolt; oltogatott , s a bíróságnak átadatott. 2. Bergor Audrás szászkoveczi lakos No- , voazol Antal orehoviczai lakostól egy tinót ellopván, ennek bőre kutatás alkalmával a foglárok által egy hordóban megtaláltatott, a tettet ol foga toll s a járásbíróságnak átadatott. 3. Horda Pál viudor\'uya-szóllósi lakos márczius U éu éjjeli 11 órakor u hegyre menvén, ogy ember egy pár általa szemközt hajtott \| ökör mellől ugratott el, s az ökrök bitungké-pen Vindoriiya-Szőllősbo hajtattak. 4. Hermán János csöruyofőldi lakos éi 1 neje Meglica Márton puscsiuai lakostól egy to- i houel lopván, a foglárok által elfogattak s a törvénynek átadattak. i). Horváth Károly, tüsko-szent-petori la- \| kosnak egy tinója márczius 22-én ismeretlen \| tettes által eltolvajoltatott; — a tolvajlát kö-iözvo lőtt. 0. Grubics József, kéoházi sopronmogyoi lakostól a horvát-szent iniklósi korcsma udvaráról, míg maga ott benn borozott, két akkor vásárlóit ökro lopatott el; — a tottos iránti nyomozások oddig^uredinéiiyro ncui vozoltok. 7. Gáspár Mván, lasztonyai és Horvát Oyörgy, erdőháti lakotok és kanászok özvegy Lukács 1.ászióné sertéseit oltolvajolván, ol fogattak. \' 8. Február 2í>-én .Somogyból 10 db sertés Verkovics Oyörgy taráuyi kaiiász elől ellopat-ván, özek közül Ü db Takács Jáno3, kis-komá-romi lakosnál feltaláltatott, ennek bemondása után a tolvaj, Sömpöli János, berzsenyi kanász elfogatott, a a bíróságunk átadatott. i). Márczius 18-án Mihály Gábor bazsi kanász Szegletes Miklós hányi molnártól 4 db sertést tolvajolt el, s ezeket Szonl-Gróton eladta; — a tettes elfogatott s a bíróságnak átadatott. 10. Varga István szent-kozma-dombjai lakostól ismeretlen tettes által 4 db sertés ellopatott. 11. Fejér János kanászbojtár a gáborjánházi kanász elől egy sertést ellopván, elfogatott s a bíróságnak átadatott. 12. Groszuyák Katalin, tót-szerdahelyi lakostól márczius 23-ikáu ismeretlen tettes által 4 - 13. A morcnyoi közlegelőről márczius 22-ikén ismeretlen tettes által ó db sertés ellopatván, köröztettek. 14. l\'őczo István, söjtöri lakostól márczius 28-án 3 db sertés lopatott cl; — a tettes Horvát István, pölöskoi czigány, elfogatott, s a bíróságnak átadatott, a sertések megtaláltattak. : lf). Móricz Anna szolgáló Simon Józsof, ogyedutai lakosnak szobáját föltörvén, abból több ruhanemül ellopott,.elfogatott s n bíróságnak átadatott. 10. Csillag Oyörgy, kottori lakos szobája ismeretion tettes által feltöretvéu, 17 db húsza pénz, s több ruhanemű ellopatott, a tettes nyo-inoztatik. 17. Lörincz Józsof, kocsis, Beesoholyről l\\>sztrák Foroncz adóvégrehajtónak pénzét ellopván, elfogatott b bíróságnak átadatott. 18. Márczius fWu Bálint József, kaczor-luki lakostól két ló eltolvajoltatott, s llirschlor Sándor és Horvát Illés uj-udvari lakosok miut gyanú ulatt állók elfogattak és a bíróságnak átadattuk. l\'.l. Varga János, barabási lakostól e hó 17-én a vándor-czigáuyok által két ló ellopa-patott, a tolvajság körözve vau. 20. Ujgazda Furkó lonti illetőségű legény, ki több rendbeli tolvajlás mán csavargásban volt, elfogatott s a bíróságnak átadatott. 21. ilonczi Oábor, csehi lakos kezein ut--közben a foglárok kdt lopott lovat találván, ót elfogták s a bíróságnak átadatott. 22. BorgOr József, keszthelyi lakos boltja mácczius 13-áu feltöretvén, abból 800 frt áru kelmék lopattak cl, s minthogy a kelmék közöl egy db u Bululou-parton találtatott fel, valószínű, hogy a tettesek somogyiak voltak, a nyomozás folyamatban vau. 23. Neumann Laura, huhóti kercskcdönő boltja márczius 9-én feltöretvén, abból tH.K» frt értékű kelmék lopattak cl, a nyomozás fólya- 24. Gál Kázmér piuczotöréiok és fegyver tolvajlása illán megugrott fegyveres csavargó márczius 0-án a csáfordiak által áz ottani hegyben, hol ittaa fő$)l lövöldözött, elfogatott s a bíróságnak átadatott. 2ő. Hörvát Mátyás, bellatinczi illctŐBégü ,9-ik vadászzászlóaljboli szökevény, miut csavargó elfogatott s a bíróságnak átadatott. 20. Mcszolics István, /soriák Oyörgy, Moszelics Lörincz, Komintits Mátyás, és Meg-lics István zászádhegyi lakosok márt. hó 6 én Kovács Pál lonkoviczi lakos pinczéjét föltörték, a abból 0 akó bort oltolvajoltak, a azért elfogattuk s a bíróságnak átadattak. 27. Horváth Mihály azont-jakabi és Németh Pál vasmegyei kanászok a caüdei hegyben elkövetett piuczetörés és a csödoi hegyben elkövetett birka tolvajlás miatt elfogattak, s a bíróságnak átadattak. 28. Mároziua 14-én Nyitrai Antal b Ko-ronczi György koppányi lakósok pinczéjo isino-rétien tettesek által föltörotott; — a tolvajok nyomoztatnak. 2\'.). Márczius (J-én az őrjárat által a tűt-kési majorban 20 db. birka inegrokeszlvo fel ügyelő nélkül találtatott, a bíróságnak átadattak, jJÖ. Burkóczi Ferencz vándorczigány Sz.r Lörincz határában egy lopott lóval olfogalott, a kísérő foglár, elől azonban ez erdő sűrűségébe ugorva mogszükött. 31. Fribert Józsof almási lakostól ismeretlen tettes által két ló ollopatott. 32. Foigács Foreiicz váudorczigány birtokában Zsuppán Ferencz néniet-szont-miklósi lakostól ellopott két db. csikók megtaláltatván; — a tolvaj elfogMott s a. bíróságnak átadatott. 33. Horváth István, Keller József éj I,)e.in\\>viea Orzso kis-kanizsai lakosoktól a váu-dohízigányok által összesen 0 db. ló tolvajol-latott cl; — a tettesek még eddig nincsonek tudva, a lovuk köröztetlek. 34. Strausz Ferencz jakabfai lakostól is-moretlon lettes állal egy db. ló tolvajoltatott ol, a kár köröztetett. 35. Németh Foroncz nomos-apáli Irikoatól april f) én 4 db. ló a kóbor czigáuyok által ollolvajoltatván, ezek Szont-Gcjthárd vjdékéi,! elfogattak, a a lovak tulajdonosukhoz .visszakerültek. 30. Farkas Ferencz andráshidai lakostól f) db. sertés ellopatván, Samu György hely nélküli kanász mint töltet a vasmogyoi rendőrség által elfogatott, s a sertések a károsultnak visszaadattak. 37. Kovács Fereucz oltárczi, Kovács János bocsohelyi ós Marton Józsof rigyáczi lakosok, s a bukovcczi plébános 10 db. sortéBoinek eltol vajlói, a sertésekkel együtt elfogattak, s a bíróságnak átadattak. 38. Troiuits Márton tót-szerdaholyi lakostól 3 dbot. 31). Csopi Zsigmond z.-szt.-lisztéi plebáhos úrtól 3 db. sertés ismeretlon lettesek által ellopatván, nyomoztatnak. 40. Lázár Józsof putetinai lakostól egy tohéu. •11. Kardos István kuposkai lakottól egy tehén és ogy ökör ismeretlen tottesek állal ellopatván, a tettesek nyomoztatnak. 42.-Jutár Ferencz ökör hajcsártól két ökör és egy telién ellopatván, a lettesek Lörincz István, Kollárits Ádám, C\'zuppon György- ét Patilin Formioz oltogattak, 8 a bíróságnak átadattak. •13. Horváth János viudornyaBzőllősi lakostól kél ökör. 44. Zollics József gárdinoveczi lakostól ogy bika. 46. Holczor Audrás tnkácamcstortől 100 frt. ollolvajoltatván, a tettesek \'mindannyian elfogattak s a biróságnak átadattak. Több rendbeli kamara, pincze és szoba feltöréseknél, a melyek főcsöndbiztos urnák upril havi jelontésébou foglaltatnak, a tettesek többnyire elfogattak, s az illotő biróságnak átadattak. — Hasonlóképpen elfogva lettek több rendbeli csavargók is. Befogja látni a t. bizoltmáuyi közgyűlés uz általam fellebb előszámlált kisobb nagyobb tolvajlási esőtöknél előadottakból azt, miszerint a tottesek igon kevés esetekben maradnak kinyouiozatlanul s büntetlenül, következve ki-tüuik az általam folhozoiwkból, hogy erélyes ctendőrségUnk a fenyítő oljárás azon alapolvé-nek, miszerint nem a büntetésnek nagysága, hanem a büutotlonül maradásra táplált reménynek és kilátásnak meghiusitása riasztja főleg vissza az embereket a bűntények olkövetésé-től , — foganatositilsát hatályosan elósogiti, b csendőrségünk ebbeli tagadhatlan érdemének e jelentésemben éli is elismerő kifojezést adni kívántam. A megye terülotén márczius és április hónapokban előfordult tUzcsetek következők : 1. Kajánföldön april 14-én tűz ütvén ki, 7 háj; elégett az azokhoz tartozó gazdasagi épületekkel együtt. 2. Bonczodföldén márczius 8-án a pap-lakhoz tartozó gazdasági épülőt, mint gyanúsítható, gyújtásból eredőit tüz által felemész-Jelelt. 3. B.-fűredi köztéghez tarlozó boctári szőlőhegyen Ctizmazia Jái>osué pinczéjo állítólag gyujtát kövotkeztében február ltl-én elégott. 4. Monostor-A pátiban február 22-én három pajta s takarmány isucretlen okból támadott tüz által felomésztoteti. \' b. Szent-máriai helységben márczius 0-á.a ogy pajta és hidas gyanú szerint gyujtásbóí támadott tűz által elégtek. ti. Bogvár János tölcaányi lakosnak barabási hegyi hajléka gyi.nu zcriut tzinto gyújtásból támadott tüz által égeti el. 7. l\'ölóíkofói községben murtius 2t\'-éu két lukház és gazdasági épületok egy tiúóval éa ^ db sertéssel együtt ismeretlen okból támadóit tüz által olégtok. 8. Humpok Foroncz szántéi lakósnak barsi azőlejéuél létezett pinczéjo ismeretlen tettes altal lolgyujlutott s elégott. II. Csány községben folyó hó 7-én 17 lakház, ogy 7—,8 éves loány-gyermokkol, 0 db szarvasmarhával s ö sertéssol együtt ismeretlen okból származott lUz által olégo.tt. 10. Hotyofői helységben april 13-áu 14 ház leégvén, a tüz 20,000 forintra becsül l károkat okozott. Az ujonezozása incgyo területén Bzerou-C4&&n bevégeztetvén, midőn részemről miud-azon urakuuk, kik o fáradságos munkában, mint polgári eluükök közreműködni azivioiked tek, nevezetesen Horváth Péter, Baboohay Jáuotét Torttyánczky Lajos uraknak köazönu-tot mondanék, jeloutem miszerint az állaudó sereghez 808. — A póltartalékhoz 438, a mely Füreden szintén sikerrel jön alkalma; zátba, az úgynevezett .édes vizzel", moly jó és egészséget ivóviz miuden kellékeivel bír éa gyógy czélokra a s z a b á 1 y ojo\' i z i v á a a I ak-jában kitűnő hatású. Az élotrendi megtartás, valamint egyéb ásványvizek, úgy u füredi ásványvíz használatánál is, tekintetet igényel u test és a szellőm állapotára. Az é t r e n d r o vonatkozólag általában mindon zsiros éa nehezen emészthető ételok kerülendők, nem külöubou vaj, aajl, nyers gyümölcs, oezottol készült saláták a effélék. Mint roggoli rondesou legjobb a kávé, kovésbbé alkalmas a-.thea; ebédre: leves, marhahús, sült, könnyű főzelék, tóleg gyökérnomüok. A vacsora kevés legyen éa korán vétessék, álljon leves- és lágy tojásból, vagy sültből. Magától értetődik, hogy ezek csak általánosan bírhatnak értékkel; az étrend minden egyes bajnál különösen meghatározandó. Azért is csak általánosan lehetnek érvényo-Bc-k azou lajstromok is, motyek rendesen fürdői iratokban azon étolokot és italojiat tartalmazzák, molyok a különböző ásványvizek használata alatt alkalmasak vagy nom alkui-masak, A tejsavé, melyJFUrodon adagoltatik, juhtavó, a vidéken buján tenyésző illatos növény nyel táplálkozó, mintegy 4t»00 durab anyajuh tejéből, szakértő késfitésiuód által nyerotik, s folytonos egyformasága miatt kitűnik. A savónak onyhén oldó, izgatottságot enyhítő ét csillapító gyógy hatása az öaazOy nyak-hártyákra, nom ésak a légzésiekre, miut álta lánotau Maiik, hanem az emésztési\' szervek rtyakhártyáira is, különösen ulhasi pangásuknál twjed, melyekben a távét még jelesebb étrendi gyógyszernek jelezhetni, mint tüdőbajok és sorvadási állapotoknál, hol nagyobb táplálkozás szükségeltetik, mint a mennyit a savó alkatrészeivel (viz, tojezukor, igon kevés saj-tariy és zsír, sók) nyújthat és a hol azért inkább a toj, tág ulkatrészekbeui dúsabb tartalmánál togva, czélirányosubb. Mindkét o gyógymódnál az életrondi oljáráR, moly nek tényozöi: jó levegő, tápláló étoiok és lehető testi és kedélyi nyugalom, előidézheti azon állapotot, melyet a sorvadás megszüli téliek novozünk, éa habár ily kedvező kii\|iouetok neiu oly mindennapiak, azok mégis a toj és égalji gyógymódnál, miut általában uz étrendi, gyógykezelés hatalmas és üdvös befolyásánál, aránylag nem.oly csekély számban észlelhetők. íly kedvező esetekben az illető tüdŐRorvadásbUn szenvedők vagy a tar-^iós jollegrő tünetek mellett csodálatosan sokáig tartják fenn magokat, vagy a kórtünetok szüu lével o^v időro gyégyultaknak tekinthetők. iVp^a savó és tőjivásnál szükséges étrendet és ázun adagot illeti, melyben ezen italok veendők, arra nézve minden egyoa esetben u kezelő orvoj egyedül határozhat. A savó Füreden poharankiut és félpohurnnkiiit méretik, u felső sétatéren u második kut téren. Kgy fél pohárnyi adag ára három kiajczár, melyhez jegyek az igazgatósági irodában válthatók. Külöuböző nemű jó és elég mennyiségű tojről szintén gondoskodva van Füreden. Hosszas idő óta OKtyzorazágban és ujabb időbon Némothonban a legkülönfélébb kime-rülési állapotoknál, különösen pedig az idült mollbotogaégokné] a K u my t-gy ógy iu ód alkalmaztatik. HKnmys" alatt egy tojlehérségü, sirvauyu, kissé csípős ízű italt értünk, molyot délkeleti ét déli Oroszország vándornépei, me- lyeknek a szorosan úgynevezett szeszes italok \| a tüdővész ellen, valamint egyéb kimorülési élvezete a inohamedanus hit áltnl tiltatik, kan- I állapotok körüli is, éa az oredmény is azt mu czáik tőjéből, savanyu erjedés ségélyévol, ké- ( tatja, hogy a tüdővészre való hajlamnak « sziteuek és tápszer gyunául haszuáltatik. Ezen ! Kumya által elujo vétetik, annak kifejlődés, -"•ataglukók télen kiválólug aszalt lóhusból n.egakusztatik, és az előhaladt betegségnél élnek és igy természeteson o táplálás következtében nom jolontéktelon módon, elsoványod-nak, mig nyáron, azaz azon időben, midőn a I jó legelőkön levő kanczák aránytalanul jobban \' tejelnek, a K.umys használatánál kövéroduek 1 , . ,, - , ., . és erősödnek. lC.eu körülmény, valamint «z ! és ko- élynyugalom, l\'üredot legalka • hangulag odahangoü\'i nyi- 1 "T W * h°l a KUU,)"1 °ml\' élet a Kumys haszuálata által hosszabb időre fóntarthatik. Azon főtényozők, inalyek a KumyB gyógy-I módot elősegítik, mint jó levegő, szubadbani orosz orvosoknak egyhangúlag odahangozó ny latkozatai, miszerint Oroszország pusztáin a u tüdővész egyike az aránylag legritkább bajoknak, méltán magára vonta u szukférliak ügyeimét. A ÍÜdővészt, mely ollou tollát a Ku-mys használata különösen dicsértetik, tudvalevőleg csak akkor lehet megállapítani, sőt nem ritkán teljesen meggyógyitaui, ha a fontomlitott életrendi föltételeknek, miut:}ó, tiszta lovegő, tápláló étel, tosti éa szellemi nyugalomnak !gfeleltetik, minthogy csak akkor lehetségos, ménynyel hnsználhatiii. A szól lő, molynok oldó, vérjavitó,"tápláló éa üdítő hatása már logrégibb idő óta a megfelelő botogségokbon folismertotott, még eddig nálunk az osztrák-magyar birodalomban még miudig nom elogondőképen méltatott életrendi hatány. Füreden o gyógymódhoz a leg-kedvezőbb alkalom nyílik,, a moiinyibon vidéke, a Bzőllődús Balaton táj, hatalmas szőllő-hegyoktól környoztotik, itta lognomcsebb szől- hogy az eróbeli állapot emeltessék és u mogtá- [jófajták ritka bőségbon a leggondosabb terme madt ügyén testsúlya álliyidová tétessék, sőt \' —"J—u .....\' \' " \'--J1- gyarapitassék. A test súlya pedig csak "oly j anyagok élvezete által tarthatik fenn és gya- \\ rapitathatik, melyek az élőtestet alkotó anyagi \| alkatrészekkel azonosok és az nnyagcBerében a felhasznált anyag pótlására alkalmasok. Ily ! pótszorokot a Kumys ital kiválóiig tartalmaz és minthogy a Kumys zsírtartalma folytán a légzési folyamatot\' és u testmeleget, illetőleg a táplálkozást emeli, továbbá a tápláló sajtany oly alakban vitetik uz emésztési készülékbe, mQlybou erőlködés nélkül ÍÓlvétotik,, és a ezu-kor és borszesz a zsírlerakódást elősegítik: oson ital fölöttébb czéltzord szernek t( kiütendő lésnek örvendeuek, és igy mindon intézkedés történhetik, hogy a botegek miu\'doúnap üde, közvetlen a tőről metszett, teljesen érett, egészséges és vékony héjú szőllőt kaphassanak. A gyógyhely fekvése és égalja, nom kUlönbon at ily gyógymódot fóltételoző, itt lolhotő többi viszonyok, Fürodnok szőllőgyógyiutézeli jolle- Íél kölcsönzik. A tzőllS\'voli gyógykezelés Fű eden \'szeptember elején kezdődik. l)r. MANQOLD 11ENR1K. (Viígo kttv^keilk.) honvédBéghpz\'flflO égvén lett besorosvft az ogész, inejyében. N.-Kanizsa rendezett tanácsú városának az 1871, 42. t. cz. értelméboni rendezése a folyó bó 18-án elnökletem* alatt megtartott tisztújítással, — molyro polgármesternők Bo-lus Józsof, kapitánynak zilbánits Flórián, aU kapitánynak Szakonyi József, főjegyzőnek Tandor Feroncz urak láttok a legszebb rendben megválasztva, — befejeztetett, s van szerencsém a t. megyének és bizottmáuyi köz-^yüléonok Nagy-Kanizsa várost mint már most \'ogy szólván, a mogye egyik járását ajánlani. Végre a közigazgatási Ugy darabokról, s utóknak minő arányba^ lett elintézéséről tisztelettel jelentőm, miszerint folyó évi márczius 4-ről elintézetlenek maradtak 135, folyó bó 23-ig befolyt 924, összosoii tollát volt oliűtézet-len 1959 db., elintéztetett 943 db. Zulamogyo árvaszékónéi bátralék 1872. évi márczius 1-éig 545, — 1872. évi mározius l étől 1872. évi április 23-ig beérkezett 1008, üsszeson 1013. — 1872. márczius 1-től 1872. évi april 23-ig olintéztotott 1233, hátralékban maradt 380. . . A községek rendezése nagy részbon már megtörtént ugyan, do részben még folyamatban vau, s n zaln-ogerszcgi járás szolgabiráján ki-vili a többi járásbeli szolgabíró urak még jelentéseiket be nem adván, oz Erdőmben jelentésemet én is csjik u jövő augusztusi évnegyedes gylllésro áuliatom be. Kelt Zala-Egcrszogeu, 1872. april 24. OSUTOK/IMRE m. k., alispán. FflvárosI tárczalevél. (Mety a tárnába nem fér. Szerk.) I. Pest, 1872. május hé 20-án. Izzadok, izzatsz, izzad, stb. — tanítja az igeragozás; és igazat mond, mert oly kánikulai hőség van, hogy minden utczai felöntözés daczára is: minduyújau izzadunk, egyik a képviselői programúi készilésébeu, másik a választás előtti röpiratözüu gyártásában, harmadik a korteskedésben, én a levélírásban és így tovább. 8 izzadnak velünk együtt a 18-i kéjvouuton hozzánk loráudult bécsi sógorok és sógorasszo)\|iyok is, kik ugyancsak elözönlők a ftrácost. ,Uég láttunk annyi idegont, mint o napokban. A lóvouutu vaspálya minden kocsiját és járni képes lovát, a város összes iiakkereit, omnibuszait, szóval: mindenféle hidasait mozgásba hozták o napok, molyoken a szegény lovak legtöbbet izzadnak ós fáradnak, holott . uiindon vasárnap oz az ő osztályrészök, s uom a hatnap utáni nyugalom. Ezoknél csak az izzadtjobban e napokban, ki lóvonatú vaspályán ment ki a »zöldu-bo. hova mindon városi törekszik; mert e kocsik roodoson annyira tömve vannak, hogy, ha~ Véletlenül két kövér ,frá-inám\' közé kerül az oinber, ott az olfuladástól s hogy a két hő test közt el nom olvad, mint a spanyol viasz, csak a közöli megszabadulás re-ménye menti meg. No, de oz tán mind fel sem tűnik a bécsieknek, hisz kedélyes, türolmei emberek ők ogy szálig, mosolyognak az ilyet dolgokon b egypár jó pohár sör mellett őszökbe som jut többé a kiállott szenvedés; hanem a méregdrága margitszigeti mulatságra mégis aligha nem .szakkermouf-iroznak majd néhányan s ilyenkor a pratorre gondolnak vissza nagy pietással, hol olcsóbb árou szoktok mulatni. Hja, uraim a\'magyar élőt nom olcsó, meg kell azt űzetni! Egyébként általán mcglöpto őket a főváros ékessége éa vidorsága. Legjobban irigylik tőlünk a Dunát, mely épon most nom mutat vundégomknok derült arezot; árad és zavaros, mintha nom látná őket szívesen. Végtolonül totszik nokik a dunaparti „corso" is, kivált, ha a« uján ültetett fák már legalább oly nagyra nőttek volna, mint a bécsi „ring\' fái. A Lukács- és Császárfürdő szintén tetszésben részednek, hol délolőtt, délután katonai zenekar működik: Megbotránkoztak azonban az újpest: tiiitaszinü, bűzhödt Duna-ág fölött, moly ily rekkenő hőségbon már-már ragálylyjal fenyogol, "ónt azt az orvosok benyújtott memoranduma , felhozza. A kópvisolőválasztási mozgalmak után \'» érdokkol tudakozódnak b nom unják meg az ezer meg ozor nonizoti lobogó feliratait botüzni, melyek a jolöltek nevoit hirdotik, s oly nagy Mámmal csüngnok ki az ablakokon, hogy magában a Király-utczában ogy alkalommal 300 lobogót olvastam meg. — Majd meglátjuk kü-.lönben, init irnak Post felől, ha otthon leszok. Do menjünk tovább, omlékozzünk mog e hét többi izzasztó szeroiről is. Első sorban említhetők itt az egymástérő "\'"jaliaok, melyek majd a „disznóié"-nél, tnajd a .szép juhásznő"-bon, majd a város-hgetbon vagy budai város majorban, mint par «xcellonco majalis-holyoken, hol aztán mi som hiányzik a részlvovők szórakoztatására: zone, u°cz, totnáíás, lövöldözés, tüzjáték Btb. mint 61 már rendoson történni szokott. Csupán a ngy hőség toszi kellemetlenné o mulatságokat, •Bolyok máskot* még júniusban is rendeztettek, tz\'ídón aligha maradnak oly későro hacsak pwoíékboa nem akarják torUni. Ily izzasztó szer volt továbbá a I ó f it t-tatás, mely többnyire emborfuttatással vég: zúdult, minthogy tus eső vorte szét a roppant közönségééivelormészottudományi és földrajzi tuOiulatok mult héton tartott ülései is idesorolhatók, molyok elsején nom az eszmék, az ásváfayok krystaKsatiojáról és sok más érdekes tárgyról szóltak; utóbbi társulat pedig, molynek tagjai nők islohotnok, az akadémiában tariá alakulógy ülését s nom sok vajúdás után 250 taggal alakult meg. Ajánljuk e társulatot a közönség figyelmébe I ^ Az ülések közül azonban hátra van még a legizzasztóbb : a m. t. akadémia ünnepélyes közűléso^fnely 20-án lesz és melyről jövő love-lembei/ireferálok. Addig is curiosiimként iuogemlitoiu még, hogy fogalma legyen a boldog falusiaknak, mily Eldorádó oz u l\'ost: nem sokára ugyanis megérjük, hogy kiszabják az embernek, hány pohár vizot szabad egy nap alatt meginnia. V i z m ti t a l ó órákat akarnak mindon háznál a vízvezetékekre alkalmazni, hogy lássák, mennyit fogyaszt s igy u vízpazarlást megakadályozzák. Juj nektek pesti vízivók és tisztaság kedvelő gazdaasszonyok, féljotek n vízvezetékek királyától, sz angol Huxley úrtól, mert bizony megtréfál boiuictokot valami furfangos szerkezetű viziuututóval, mely u körmötökre koppant, ha a kiszubottuál több vizot akartok a csapon kiereszteni I A színházi háborúról nem is szó lok, anyit beszél úgyis róla minden lap, hogy már meg is unja uz omber. A püukösdi szentlélek azonbau hihetőlog.jótékonyan szállta még az egyonotlenked^ urakat, mert a béke — mint látszik — helyreállni készül s tán csuk Csépre-ginek törik bele a kése, mert Orczy báró nehezen rotorál, a hét drámai tagot pedig a közönség reclumálná — és méltán ! Végül ideje£yzoin, hogy uz 1809. óvi april 20-ra összehívott országos kép v isplóbáznak 1872. évi april hó 19-ig terjedt, tehát3 évi időtartama alatti összes kiudá-sai tettek.: 3,321,149 frt 92 krt, 120 aranyat. Szép összeg, legjobb barátomnak sem kívánnék többet; szerkesztő untuk sem kiváiiok unnál több előfizetőt, megelégszik vele? — (Dehogy elégszem ! Alom, álom, édes álom, hu elő nem fizetőimet számlálom.....Szerk.) GYULAI. II 1 r ti k. — Deák Ferenc, Zalánk nagy szülöttje, mult szombatoj a déli vonattal Nagy-Kanizsán keresztül Vasmegyei Kálóira utazott Széli Kálmán vendégszerető házához; kísérőül utazott Volo Sídlí Káliniiniö fivére, a .Szózat" halhatatlan költőjének fia; Vörösmarty Géza. A nagy-kanizsai indóházhoz az ünnepelt férfiú üdvözletére siottok lukoy László, Wlassics Antal, Babochay János, GabelicsImre, Molnár Alajos, stb. Qolsétől kezdve Molnári-ig o lapok, szerkesztője is szerencsés volt kísérőjéül csatlakozni. A társalgás hármunk közt humor-teljosen folyt, mely körülmény örvendetesen tanúsítja, hogy a nagy férfiú kedélyo mindig ifjú tűzerővel lángol. Szeut-Iványnál zala egerszegiek üdvözölték, Molnárinál Széli Kálmán fogadta számosak jelenlétében, s diszfogatok kisérotével azonnal Körmend felé roboglak ol a Molnárihoz kél órányi távolságra fekvő kies I Hálóira, hol a pesti választásokig, mintegy ju- I nius végéig, időzni fog. Adja az ég, hogy tetterős lelko ujult ifjú erővel, a szalud természet izabad edzésével folytathassa visszanyert iza-badtdgunk alapjának nagy munkáját! — Királyi Pál, jolos publicistáuk s a letonyei választó-kerületnek már három izbeni országgyűlési képvisolójo, f. hó 25-én körüuk-bo érkezik. Lojövotolo kettős érdok$. Emiitettük lapunkban, hogy Lotonyénél a Murán államköltségen állandó Ilid épittottotik, tokintve, hogy ama vidék közlekedésére e hídépítés nagy horderejű, mert számtalau szerencsétlenségnek eleje vétetik, csak közhulyeslóst érdomol azon intézkodés, hogy a vidék érdekoltjei május 20-án. megnyitási Uunopélyt. rendeznek, s igy adják át a közforgalom-, a közhasználatnak; o mindenkire jótékonyan ható hidépitést kieszközló Királyi l\'ál, kinek nomes ösztönből s a vidék jólétére törekvő intézkodésből koletkozott indítványa alapján rendelte el a törvényhozás ama hídnak építését, szinto meghivatott. Az ünnopély után az összegyűlendő választók között mogjelonond s kövoti jelentését, ugyszinte mint jolölt, programmját terjeszti olő. — Néhány sxó az országgyűlés követ-választóinak összeírása érdemóbon. Néhány napja, hogy a választók összoirása folyamatban van, s minthogy nagyon sokan igon féltéko-nyok jogaik iránt, ennélfogva czélszorünek tartottuk az 1847—48. évi országgyűlési V-ik t. cc. azon kitétoleinok folomlitését, melyek a nagy-kanizsai, mint rendezett tanácsit község érdokoit is érteimozik. 1. §. Országgyűlési kövotválasztási ioggal bírnak mindazok, kik eddig szavazattal birtok. Ezen kivöl: 2. §. a) kik 300 frt értékű házat vagy földöt bírnak; b) kik mint kézművosok, kéreskodők, gyárosok, telopedvo vannak/b wlajdön" mönely-, köroskedési lelop- vagy gyárral bírnak, s ha kézművesek, folytonosan legalább egy segéddel dolgoznak. Jövedelmükre való tekintet nélkül a tudorok, Bebészok, ügyvédek, mérnökök, ucádomiai művészek, tanárok, gyógyszerészek, lelkészek, községi jegyzők, és iskölatanitók ; e) kik eddig városi polgárok voltak, ha a fönt körülírt pontokban loirt képességgel nem bírnak is. Ezeknek fölomlitéso ulán mindenki tudhatja, hogy minő föltételek alatt birhat szavazati joggal. Ezek alapján rcclamálhat a jogaiban mogsértott és hallgathat, kövotolmoi-vei a törvény által föl nom jogosított nagykanizsai illetőségű. — Uj bankvállalat. Hirnitzer testvérek, és érdektársaik egy „kaposvári kereskedelmi és iparbank" czime alatt alakitondó részvény társulat alapszabályait nyújtották be a földmivolés-, ipar- és kereskedelmi minisztériumnál jóváhagyás végett. Czélja lészen a so-mogymegyoi kereskedelem és ipar felvirágzására törekedni olcsópénzok közvotitése által. A társulat alaptőkéje 320,000 frtra állapíttatott mog, mely 16000 darab 200 frtos részvényre oszlik. — Légrádon május 15-én volt a községi választás. Biró Mátay Elek lott. A képvi-solő-választók összoirása f. hó 17-éu ment végbe, 317 Íratta be magát, ozok közül 310 jobbpárti s ogy választóképes balpárti van. — Tllx. Balaton-Magyaródon Pünkösd hétfőjén délelőtti 11 órakor egy istállóból tüz ütött ki s félóra alatt 24 ház, mollóképülotok-kel, sok marha, ló, disznó lott a lángok marta-léke ; a lakosság részint Kis-Komároinban a tomplomban, nagyrészint pedig a hídvégi búcsún voltak b igy oltásról szó som lohotett. Sajnos, biztosítva mi sem volt. Emberélet nom osett áldozatul. — Árlejtés. A nagy-kanizsai fürdő-részvény társulat a kívántató épitkezésok elkészítéséi árlejtés utján szándékozik kiadni. Az árlejtés írott ajánlatok utján történik és özek 500\'frt bánatpénzzel ellátva f. hó 25 ig d. u. 5 óráig a helybeli kereskedelmi s iparbanknál aduudók be, hol a tervek és költség számitás elove bármikor botokinthetők. — Tavaszi vlyalmáto. nagy-kanizsai főgymnasium ifjúsága junitis l én a rKerekes erdőben" tartja. Kodvezőtlon idő esotén 5-ére halaszlutik. Kezdető délután. Az évenkint megtartani szokott ezon vigalom látogatott és kedélyes szokott lenni, hiszszük most is az lesz. — 10—lő Jtercxcxel késnek a nagykanizsai toronyórák u vasútihoz képest,.mely körülmény az utasokra nézvo nagy hátrány. Orvoslandó. — A bécsi világkiállításra vonatkozólag küvotkoző korlovolot vettünk : Minden iparos és termelő, ki a bécsi világkiállításban részt venni óhajt, foJhivatik,"hogy ebbeli szándékát, a kiállítandó tárgynak megnevozéso mellett mielőbb vagy a magyar országos kiállítási bizottmány végrehajtó bizottságának Hősien , vagy a soproni kereskedelmi- és iparkamarának bojolontso, mire noki a szabályszerű bejelentési ivek mogküldetni fognak. E bejelentés, valauiiut mindon a kiállítási ügy boni lovolozés bérmontes, do koll, hogy az illető a lovél boritékán nevét és kiállítói minőségét, ugy e szavukat : „hivatalos felszólítás folytán, portó-mentős" kítegyo. Sopron, 1872. május havában. A kereikedelmi- it iparkamara. — Hövld hírek. Yedoban — Japán — 4.J mérföldre torjedő tüz volt s 30 ezer ember maradt födél nélkül. — A 49 ki honvédzászlóalj zászlószontoléso jun. 9 én lesz Egerbon. — Temesvárott ogy 80 évos szolga nőül vott egy 78 éves hajadont, kivel rég óta plátói viszonyban élt —« Hannlalalulu afrikai király l\'árist és Londont látogatja meg; — A Schubert szobor Bécsbon lelopleztotott. — Uhrich tábornok hadi törvényszék oló kívánja magát állittatui. — V. Ferdinánd király",beteg. — Görgői álma czimű képet udnak ki Dobroczenbon. — A Margit szigot hídját már ópitik. — A félszerfulusi szeszgyár leégott. — A mármaros-szigeti tűzkár 282,004 ftot tesz. — Horváth Boldizsár Siombuthúlyou május 20-án loirhatlan lelkesedéssel fogadtatott. Történeti naptár. Máj. 22. 1520. Cambriában (Francziaország,) szövetség VII. Kelomon pápa VIII. Hoinrik aug. I. Feroncz frauezia kir. és a volenozei köztársaság közt V. Károly császár ollon. , 23. 1849. Mészáros Hostro utazik. Népgyűlés.-1011. II. Mátyás Hrágában csoh királylyá koronáztatik, -r-1018, Hrágában vallási forradalom. . 24. 1848. magy. 1 és 2 frtos bankjogyek. .» 25. 1838. halt inog Horger János magyar nyelv- éo történotbuvár, (Pest). — 1302. Kónig (Lo-roi) Péter ogy 00 évos takács, szegény, kicsi, rút és fél-szomű, do lángszónoklatu czéhmestor, az olégcdollen polgárokkal Brüggo városba (Belgium) jövéú, s onuok lakosait is mognyorvén, a francziákut megrohanja ós mogvori. . 20. 1848. Bécsbon torlaszozás. 27. 1849. Pesti népünnop. - 55. szt. Pál apostol Joruzsálonibon oJfogatik. ~ Máj. 27. 1700. sz. Zinderdorf Miklós Lajos gr. a herrnhuteni vallásfelekezet alapitója. - 1849. Déva vára megadja magát Forró ui. ezredesnek. — 184. Budán várostanácsosi rostaurátio. „ 28. 1849. Erdély Magyarországgal egye-sül. — 1812. Bukarestben békeszerződés az oroszok ét törökök közt, melynél lógva Oroszország Bessará-biát és Moldva jelentékony részét kapj:. r 29. 1802. halt meg a tudományosság hőse vértanújaként Bruokle Henrik Tamás, az angol művelődési történet remekírója Damascusban (Syria.) . 30. 1848. buda-peati őrség nyilatkozata. . 31.1409. 31-junius 18-ig I. Mátyás Boroszlóban Silézia hódolatát fogadia. 1773. sz. Tieck Lajos költő az irodalom- és művészetben nagy újító. — 1809. Haydn József, hires zeneköltő, halála. (Bécs) — 1778. Mária Theró-zia a bánságot három vmegyére osztván, Magyarországhoz visszakapcsolja. Szerke8ztől Üzenet. 237. Hí. Kilriiieml. Horni nem Ütőmben kai-<lölt levelére! választ luogelSilem a Molnáriban fel-•adott levelemmel. 238. A. I/. Pest. lloismerem. 239. Oy. II. Poit Jovö aiáiu hona. 240. 0. a. I.ígrád. Sajnálom hog/ még mindeddig fel nem kírlicttem, sxemélyoaon akarom e«r.-kritOlni, addig is mindenkor sslvesen veiiem. 211. Sp. KéiSn jöttem haia kOileménye bevitelére néxve, vasárnapi nám hosni. fogja. 242. 8. K. Magyar Rierdahely. Bzives könOnet becaea inegliivásáért; caak egy nappal hamarabb tudtam volna. l)o ami halad, el nem marad I 243. T. Oy. Szegtird. Intézkedtem ; a neme. Ügyet kltelhel\'ileg pártolni igyekezem 244. N. Póm; aa igért levelet várom, kUsé gyötör a kivnncsUág, bár ex nem a legszebb tulajdon. Máalk (igyre aemmi jelénség. 246. O. O, Nagyon sajnálom, bogy a keaxt-lielyi majálison nem vehetek résxt. Ugyanekkor a letenyol hldmegnyitásnál lenek , mely e vidékre néxve jelentékeny fontosságú tlgy. Hiivea UdvOxlet.\' 24t>. A rSxlnpad" sxerkesitöségének, Örtllllok, ha lapunkbél átvesx valamit, de kérjdk, hogy lap-cximünket ha köxli — jól e.tkönilje : utóbbi ■ xíniAbau .Homogyi Közlöny"-t emlit a egyik tárexa-cxikkünket idéxi; mi .Zala-Somogyi Közlöny\' va gyünk II év óta s hogy Zalát képviseljük, bllsxkék vagyank rál Vasúti napsnklatl menetrend : Uuda-peati idő sxeréul. Iudul N.-Kauixaáról iludára reggel C óra 18 peres, . Uéosbe délután 1 10 délután 2 . 18 . eatve 10 , M . , Sxombathelyre reg. 6 • 48 , , , Trleal felé , f> . 3 . d. u. 2 - 23 , . Pragerbofba éjjel ll , 30 , . . Mohica, Harcs,Kaxék reg. !> „ 18 . , , . . ""\'be 2 . 43 . \' Érk. N. Kanixsára Kudáról reggel 4 . 43 , , . . délután 1 . 46 „ estve 9 . 20 . „ ItérsbM reggel 4 . 33 . „ eslve 10 A 18 , SxombathelyrSI d. e. 10 . 27 . \' . Trirsl felöl d. u. 1 , t , . . . eslve 10 . 22 . , Pragorhofl.il reggel 8 . ÖO . . Uarosról . 4 . 19 , délután 1 . 21 . Ax éjjel 11 óra 30 peroxkor Kanizsáról iaduli vonat a Triestböl liécabe meni! 6-ös sxáinu sxemély sxállltó vonatul Pragerhofuál csatlakoxik. I Értik és váltó folyam máj. 23. 6/, moUliquM Ü4.70; &•/. uorni. kölutón 73.10-, 1805-ki AlUdaltui kúlctóu 103___ l»nk. rinviuycí 833; hitoliDliioti ri.i vínyok 333.70 London 113.25 otUat ágió 111.40; .r.ay A. r.bjk 6.43; —20 fr.uko. .r.ny st.04 kr. Keldós szerkesztő; Bitorfl UJot. ICyllttör. >©0iX3 533031XD33333330033^ \| Titkos betegségeket \| és j* telietetlenaóff et, (. (elgyengült férfierőt) Q gyakori magömlésokot, idillt syphilist, a ^ legmakacsabb bőrbetegségeket, gyógy it £ gyökeresen és biztonsággal 5 frt honorárium mellett BBSSKBBS A. } orvos, sobósz és szülész, József iőherozeg $ ő fenségénél volt uradalmi oryos. Rendel 9—4 óráig Pesten, £ j Zöldfa utcza 20. szám az ud-> varban balra 1-sö ajtó. Diijal ellátott levelekre ai vv —^^ uttl válaszol. :8 rokkant ^Kps SÍYáííiX-EáEEKAiiS. Somogy megy ui Murczali mezővárosban tulajdonomat képező egy nagy terjedolmfl kávéháza-inat egy olvasó-, egy játszó-, ogy luk- és egy cselédszobával, továbbá egy takarók tüz-helylyel ellátott konyhá \' " ..... kamara, padlás-, iOOl) akót befogadható piceze-, iégveroin- ós fedett. ......... szíves vállalkozókat Kesztlielyro iiovoin gttrulya helylyel több óvre bórbo adni szándékozván, alatt cümoaoudó levélben kórom íel egyezkedő érintkezésre. ÁRVERÉS. Jiabóchot/ JánoH. Árlejtés utjáni építkezési hirdetmény. Sümeghon, Zalamegyében épitni szándékozó négy oszt.fóelemi tanoda egy párvo-nalos osztálylval és egy négy oszt. al-reáltanodának a szükséglendő melléktermékkel együtt; — az egész építkezés egy tetőzet alatt, az arra kijelölt helyen emeletesre fog építtetői. Építkezési árlejtés alá bocsájtatnak a tervezetek szerint: a) 482 köb öl falazat, állás fával; — 180 □ öl menyezet (stokatur), 500 öl töltés az egész talajzat alá, 257 □ öl tégla talajzat, összes lépcsők, ajtószárak és képfaragóraunkák berakása, ugy 9.íí □ utcza szineni falazat diszlttés 11,950 frt. b) 208\'/, öl tetőzet és 187 □ öl raenyezet ács munka és anyag 4,000 frt. c) Kőfaragó munka; 2G darab szabadon álló lépcső homokkőből, két nyughely és a lépcső melletti párkán/zat; — továbbá 8 \'fűtő hely, ; ajtószár, három nagy ajtószár és egy kapusztlr, két kerék vetővel 1,000 frt. j d) Az összes szobrászati munka terv szerint....... 250 frt. e) Asztalos munka: 58 db ablak, 40 ajtó, két kapu, ugy egyéb kisebb a torv és anyag számításban körül irt munkálatok.....3,125 frt. ; f) A terv ós anyagszámitás szeriuti öfcszes kovács ós lakatos munkák..................... 3,255 frt. , Palini uradalom részéről közhírré tétetik, hogy hétfőn, azaz f. évi május hó 27-én délelőtt 10 órakor Palínban — Nagy-Kanizsa mellett - árverés utján, a legtöbbet ígérőnek eladat ik : 2 darab 3—4 éves eredeti durham. 2 „ 2—3 •„ . ostfries. 3 „ 1^-2 . dtt. \'* 3 „ 1 — 2 „ durham & ostfries. Kevert fetju t>lfca. Továbbá s/^badkézből eladandó és mijitjen nap megtekinthető 30 darab 2—4 éves lgren ffyajijaa hágö kos. Kelt Palinban, május 17-én 1872. GRUNER ERNÓ, Összesen 23,580 frt. I Megjegyeztetvén: miszerint a város már több nemű auyagokról gondoskodott; ! különösen mintegy U00 mázsa meszet mar leoltutott, — körülbelül száz köb öl terműkövet a helyszínére hordatott, molyok a vállalko/.ónak a beszerzési áron fognak átadatni, 1 végre 200,000 faltéglát is „égettet, ennek ozerc 15 fton adatik át. Az árlejtés 1872-ik évi május hó 2<J ik napján Sümeghváros tanácstermében \| d. e. ÍO órakor fog megtartatni, moly időig zárt ajánlati levelek is bánatpénzzel ellátva I elfogadtatnak. I Résztvenui szándékozók a kikiáltási ár 10%-tóliját bánatpénzül készpénzben I vagy államkötvényekben letenni tartoznak és az árlejtésre tisztelettel meghívatnak. J A tervezetek bármikor Sümeghváros tanácsánál betekinthetők, hol az illető j vállalkozni kívánók bővebb felvilágosítást is nyerhetnek. Sümeghen, 1872-ik évi május hó 7-én. <«o< 3,.tj Szakmáry József, városbíró.______Binder Péter, város h. jegyzője. \| Strasser A. ajá n 1 ja j o 1 esokü 1 a 1 ism or t kószi t m ón v <: i t \' vízmentes , kautsch u k-pon v vá k ha n j a legolcsóbb gyári árakon. Mustrák ós árjegyzékek kívánatra ingyen Raktár: Pest, Hóla-utcza ő. sz. A valódi A bécsi bizományi-bank váltóUzlete Bécsben. Koblmarlct 4. kibocitt IGÉNY-JEGYEKET alant jegyzett sorsjegy-csoportokra, és ezen összeállítások már azon okból is a logolóuyösobbokltez számitandók, inivol ogy ilyon igónyjegy tulajdonosának azon lehetőség nyujtatik, valamennyi fó- ós mellóknycrevóiiyeket egyedül nyerni, ós azonkivUl . ^ 30 rrankü aranyban és 10 irtot bankjegyekben, mint kamatjövedelmei élvezhetni. A. csoportozat, (éveilklllt Ujj IlUZi\'tS.) 1(> frt oh Itavi rénzletek. — Az uttilao reazlet I ellejt Se után mindén résztvevő következő k norí\\jegyel kap; 1 "»"/„ 1800-lki 1(M) forint oh nllaiinorHj.gyot, főnyeremény 300,000 frt, a kihuzott-szám 400 o. ó. frttal vásároltatik vissza. 1 3% f». török 400 frankon álInmHorajegyot, főnyeromóny 000,000, 300,000 frank aranyban. I berezeg MrauiiHcIiwt\'iKi £0 talléron Hornjcgyct, főnyeremény 80,000 tallér minden levonás nélkül. 1 liiiiMlirtlcki (tyroii) nornjigyot, főnyeremény 30,0011 forint. i3, csoportozat, (CVCIlkllll 13 IlUZÍLS.) 0 frtoH havi rémietek. — As utulnó részlet leilietéHe után minden résztvevő következő 3 Hornj egyet kap : 13% oh. török 400 frankon államHornjeK) ct, főnyeremény (500,000, 300,000 frank aranyban. 1 berezeg llrnuilHeliH\'cigi talléroH Horujogyet, főnyeremény 80,000 tallér minden levonás nélkül. 1 KzáHS-niciiiiiiKcni horajegyet, főnyoromónv 45,000, lí>,000 dóin. ért. Vidéki megrendelések 41 \'1\'/"., m,e"f! Jliit/i.nl Jiyuxtkek minden huzán mán bérmentve n k tiidc------ inyyen küldetnek, t. ixali. I>- -ujabban ő M»égo állni ki vállaival kltllntelolt, ar. orvosi kartól nicflvljsgált , a aike-reanek , talAlt ozerf.Wok.\'-p.-n kipróbált titkoa .«rr a patká ■yok, háil a mezei egerek, vakartok .\'a «vabok tcljea kiirtására, (melyet aokf.lé iftígprót.ált.ik han.taaii iiUnUxni a Árulni,) hamlsltlan inliiöaégben Nagy Kanizsán 1 ROSENFELD ADOLF ur kereakedMben, Peáton Hchneidcr O. Upótutrzal kereakedé- aílien kapható. Egy nagy bádog 1 frt, kia bádog 80 kr. Egyea bádog megreudoléau in utánvétel mellett gyoraan tel-•ittstik. Ugyanott kapható ozltrom-kenöcs egyediül a»or . fagyhó-lyayok tyuksiem ellen, egy tégely W) kr. Kivonat egy, naponta érkező hasonló dicsérő-levelekből: Mintán ax (intól hozatott <>«. k. aznliadalma/.ott aro,minin, \'reg, patkány óa egerük puaititáaáhau oly lialliatóaau mlikOdlIlt, ilveakedjík míg egy nagy dobozt kllldeni, molyok után jegyzem magam n legilivndöbb tia/tel ettől . Lnelno, fobr. 1-én 1872 INDOF MARTON, i.110i11.i kí\|.lín, uí1..I.I. III. II.U \' A. Friedmann, ^ í WIEN, PRATERSTRASSE 26. ^ f Billiger als überall. \' \\n^y-kiiiiizn«i liltiiliinÜH btíteg-Kogtflyző cRylet. Hirdetmény. A iinjíy-kanizsoi általánua b.atog- i!k rokkant negilyzí) ugylutmíl u könywivői állomás niegüríílvi\'n, felhívatnak mindazok, kik ezen — 200 frtnyi tiszteletdíjjal öíszekiltött jíllomáHt elnyerni óhajtják, ez iránti kérvényeiket az egylet. elnökénél f. évi jnnina hó Í.O-ig henynjtani. Kelt N.-Kanizsán, 1H72. május 13. VÁLASZTMÁNY. \\ JA.Jahrtf alté Miintier, die uiiter dtiu stíltmaclt- v.ollon Folgeú jugpudlichor MiikAttsscIiweifung- und goheimer Selbstbo- U v Heckung leiden, giobt ea \' J \|\| n\\ir eine Kottung. Man lindet sie in dor berühmton Schrift I 150 „l)er Jugendsidegd". woléhe ant sehnellsten direct vom Verleger, 11\'. Bern-hardiin fíeríin, jetzt Sime.onstratse 2. für 1 Gulden : Hückporto zu boziehen ist. ISlSlí CZ2 o -a wi j \'UosiBg jaeaip ojfm.iopo^r g«( £ rj r9Z3SSVaÍS«]lV«d\'H3IMá 1 \'anquipai j.j y 6. S S ii.ii\'i* <gli! „ o s "^sí sií SPJí a-i • ü í XAOY-KAMZSA, 1S72. aiAJim 20-ín. <r 43-lk I izám. Tizenegyedik évfolyam. EIBfll.ti.1 ír .■ndiK uv\'rc . . 8 frt. fíl evrn. ... 4. , negyed évre . 1 , Ugy HXÜni 10 kr. Hirdetések jutányosán nvh.ttkkiikn , joronkint 10 krért vé-C cetnek fel. h. 1 Zala-Somogyi Közlöny * 1\' .■ t; A lap tzollumi rétiét illeti közlemények » ,/.\'rkfsxtóhez, - jiiyagi réiiét Úl«t6 ktuieuiéuyek pedig Ki ad óhoz bénnenfro in-téxendók: NAGY-KANIZSA WlMilOlbáz. (a „zalamegyei gazdasági egyesület" és a „nagy-kanizsai kereskedelmi s iparbank" hivatalos értesítője. > Heíeiikiiit kétszer, vasárnap- s csütörtökön, megjelenő vegyes tartalmú lap, ................^r ......................... ..... .......- -..... E l ö t n té z k e tl 6 h e k a fo é c s I világkiállításhoz. A bécsi világkiállításhoz szükségelt előkészületek a kormány által valójában megletettek, miután az ország minden részeiből egy, számos tagból álló országos bizottság .neveztetett ki, a mely azután kebelóból a végrehajtóbizottságot választá, és igy a kormány a kiállítási ügy fóteendóit a végrehajtó bizoitságra ruházta. A végrehajtó bizottság nehéz .és fontos megbízatásának tudatában azonnal munkához fogott és Örülünk, azt mondhatni/hogy a bécsi világkiállításhoz elkcríllhctlenül szükséges előkészületek, a mennyiben a szak-és helyi bizottságok életbeléptettettek és a központi iroda megalakittatott — szerencsésen megkezdettek. Véleményünk szerint azonban itt már az idő, midőn tovább és pedig kissé sebesebb léptekkel tovább kellene menni, a menynyiben a végrehajtó bizottságnak néhány fontos és a kiállítás ügyének érdekében ha-lasztliatlan teendői nemcsak tanácskozás alá venni, hanem azokat a kormány segélyével már végrehajtani is kellene és.pedig: 1. Azon kiadások meghatározandók lennének, melyek az országos alapból Jize-teudők; 2. Oda kellene hatni, hogy a szak-biztosok a kormány által mielőbb kineveztessenek ; 3. A végrehajtó bizottságnak kellene derék bírálókról és 4. Szakképes kiállítási felügyelókról gondoskodnia. A mi az első pontot illeti, ennél a végrehajtó-bizottságnak más előrehaladottabb nemzetek c tekintetbent eljárását kell szeme előtt tartauia. Vegyük fel például a i.émet birodalmat, a mely semmicöetre sem novezhető fényűzőnek és* lássuk, mily kiadások vétettek ott fel olyanokul, melyek a nyilvános alapból fedezendők: a) a kiállítandó tárgyaknak szállítási költségei az átadási helytói a kiállítási helyig, és ide számitattak a biztosítási kiadások is, a szállítás alatti veszély ellen; bj a kiállítandó tárgyak lerakási, ki-csomagolási ugy szintén a felállítás költségei, a mennyiben cz hivatalból történik; továbbá a tárgyak általános felügyeletének, tűzvész elleni biztosításának, továbbá a visszaszállításra nézve a szállító ládák, göngyök megőrzésének és a becsomagolásnak költségei; c) a kiállításnál használt összes helyiségek és terek elkészítése, felékitésc és rendszeres, általános tisztántartásának költségei; d) asztalok állványok és üveggel ellátott kiállítási tartóknak, a mennyiben azok egyes esetekben átváltaltatnak — beszerzésének költségei; ej a kiállítási térért fizetendő bérpénz költségéi; f) a gépek hajtásához szükséges mozga-tócrók költségei; Ali reményijük, hogy kormányunk a gyár- és kéziuü-ipar ügyében nem fog ennél kevesebbet tenni akarni; csakhogy nálunk, hol a gyár- és kézműipar annyi sok kívánni valót hagy hátra, mindenesetre még tovább kcllcno menni és pedig a collectiv-kiállitá-sok rendezésének lehető könnyítése és a bécsi világkiállításra a lehető legtöbb művész, tanár és kézmű-iparos küldése volna óhajtandó. Halljuk már azon egyáltalán jogos kérdés felvetését, honnan veendő minderre a pénz? Azonban az erre vonatkozó feleletért nem jövünk zavarba, meri nézetünk szerint a „ bécsi világkiállítás Magyarországra nézve országos kérdés és ez az országgyűlés által oldandó meg és nem kételkedünk, hogy a legközelebbi országgyűlés által a kormány részéről a bécsi világkiállításra előirányzott összegek minden ellen-zés nél k ü í jóvá hagyatnak éspedig azért, mert az országgyűlés jól tudja, hogy egy ily töke beruházásnak tekintendő hazánk szellemi jövőjét illetőleg. FŐZNEK K. L. Szőlészet. Az uj szőlőrajok teremtése miké-peitjéről. A növény-élettan alapján sikerült a találékony észnek, a haladni, teremteni szerető szellemnek utat s módot találni még soha nem létezett szőlófajok előteremtésére. Fölismertetvén a növények rejtélyes termé-szcttulajdonságai, a tudomány irányt tudott kijelelni az elfajzásra is s az által oly .sző-\'lófajoknak birtokába jut.hatást eszközleni, melyek má igen nagy becsben állnak és szenvedélylyei kerestetvén, magas árértvá-sároltatnak, szaporittatnak, és toljes élvezettel ízleltetnek is. A franczia kertészek legtöbb dicséretet arattak e téren, Némethonban is sok kertész foglalkozik e munkával, ujabb időben hazánkban is találkoztak, kik néhány száz uj faj szólót teremtettek s maguknak ez által hírt, nevet szereztek, l\'ár évvel ezelőtt Urbanek, pozsonyi kanonok ur 2ÜIJ uj szőlófajt mutatott be az országos gazdasági egyesületnek. Hírlapok utján tudom, hogy azok közt sok kiváló becs- ós ■elismerésben részesült. Midóu a tudomány a szőlészet terén ily nagy horderejű sikert tud fölmutatni, magában\' értetik, hogy az iránt közönyösséggel nom viseltethetünk, vagyis nemcsak hogy közönyösséget nom tanúsíthatunk, sőt kötelességünk az üdvös ismeret szoros átvétele által annak folytonos élesztősét a legtüzetesebben eszközölni, hogy a tökély a maga teljes valójában megálthassa helyét. Mivel a kísérlet a virágzó fürtölrtjjsz-szepárositása által, junius hóban töroRik, az idő pedig nincs messze, jónak tartottam a szenvedélyes szőlészek ujouezai figyelmét ejeve korán e tárgyra vonni ama reményben, hogy figyelmeztetésem üres hangok gyanánt nem fog a semmiségben elenyészni i rövid idő alatt tényleg fogják bebizonyítani buzgó ügyszeretetüket. Két különböző jó tőkefajt ültetünk egymás mellé, hogy a virágzó fürtöket egymással összekocczanthassuk vagy ^.közeli ériutkozésbe hozva, alkalmat nyujtsuuk a vegyes megtermékenyithetésre. Egyik kézben tartjuk az egyik, másikban a másik virágzó fürtöt s midőn azokat egymás fölé holyeztük, ökleinket többször és gyengén összekocczantjuk, vagy egymáshoz hüzzuk a fürtös vesszőket és gyengéden megrázzuk azokat, vagy a két tókefaj fürtös vesszőit egymással kigyóza-tosan összesodorjuk s az által az elfajzáara czélzott megtermékenyítést a természetre, bízzuk. A virágzás • rendesen 3 hétig tart, azértis a kézzel czélzott vegyes megtermékenyítés kísérlete is ennyi időre, terjedhet; a munka legkönnyebben eszközölhető a kerti lúgos vagy edény-szőlőművelés által, A fürtöket teljesen megérni engedjük, leszedjük a földhöz legközelebb állókat, fölakgatjuk ^ midóu márfonyadui kezdenek a bogyók, leszedjük a legszebbeket, legkifejlódöttebbeket, elszakítjuk, kiszedjük a magvakat, megmossuk, szellős helyen toeg-szúrogatjuk, üvegben homok közt kiteleltetjük, tavaszkor melegágy- v. szabadban ugyan, de melegágyi földben,sorrendben zsinór mellett egy hüvelyk mély -barázdában elrote-ményezzük, gazmentescu, öntözés által kellő nedvesen tartjuk, a sürü paláutákat helyenként gyomlálás által megritkítjuk, fölneveljük, télre betakarjuk, tavaszkor megmet-szük, s a második évbon iskolába átültetjük, 3—4 éves korukban a kísérleti telepbe elrakjuk, s e helyon rendesen kezelve, bevárjuk a termést. A termés iránytadó a megválasztásban, azértis a vadszólót elvetjük, vagy oj-tás által nemesítjük, az uj fkokat pedig — becsük szerint — további használatra megtartjuk, és Urbanek ur módja szerint a nagy világgal megismertetjük. \\ Minél jobban sikerült a vegyes megtermékenyítés, annálnagyobfi számmal fog-. nak szaporodui az uj, hasznavehető szőlő- TARCZA. Halat on-FUr ed. (Kolytitás él vége.) Népdalok. UkmAltAk már a rítot, nom lugytak rajt virágot, örtJmimnok virágát Is sxéjjal tépte a bánat. Olyan vagyok, miként Ssxuol a »árguló falovél - -Cukkogy ax én éltem fája tavasxt többi nem remél. Mit ii érne már a tavasx, mit la érno énnekem T Nem segíthet n napsugár a hervadó életen . . . fij nekem olyan igon, ax oposzti lelkomet: ~ A kit szivein) régtlil imád, soha enyém uoin lehet. Nem kluérne engem a hé, nom üldözne a bánat, ,;«ak szerelmem a sxlvndhox lelno utat magának . . . A">n a szép fényei utoa föltalálnám tyindenem, M\'t miattad elvesztettem : boldogságom örömöm. II. Fehér rózsa, piros róxsa, viola • Kiskertedbon jaj do szépen virult. Hxípen virult — hej tlo ol is hervadóit I .. Megunta tán a hajnali harmatot. Nekem is vau egy sxép roxía-virágo m, Krte élek egyedül a világon ! Jaj do féltőm, jaj do nagyon féltem 8t, \'(ogy inoge salja ax Igazán sxerotfit. Üde. rózsám, sxeress hl Yen engemet, llogy * bánat no opossxe lelkemet-Hzeresi híven sxép gyönyörű virágom ! H megáld Isten, ugy a hogy én kívánom I -* Áldjon is meg ax én áldó Istenemé Örömvirág viruljon a axlvedon — — l\'gy áldjon meg, a hogy megver engomot, Ha a szived hozzám igax nőin lehet. \' .KÖMtVKS 1MKK. A füredi ftlrdök közül a hűvös (10—22° li.) testet ós kodélyt felüdítő Balaton tófllrdök cl hü sorban állanak. Már magának a szép bájos nagy tónak, Magyarítón legnagyobb állóvizének, és mosolygó partjainak megpillantása, az általa eredményezett kedély bonyolítás, valamint a szinte villanyozó hulláincsapás és a tiszta ló mozgás, a bajok gyógyulására lényegoson folynak be. A Balaton vize bigitott ásványvíz lévén, nemcsak, mint hidegvíz, liánom alkatrészeinél fogva is hat. Tartalmaz t. i. Schuster és Preisz tanárok v egy bontási vizsgálatai szerint kétszer annyi szilárd részeket és kétszer annyi szénsavat, mint a folyó viz. JJalaton tavi fürdók zsongitó, hatásnak és egyáltalában javalva vannak mindazon esetek-bbn, hol hideg vagy inkább hűvös fürdők, no-vozeteson htillámesapásos fürdők, hasznosak, hol a testet zsongitani, odzoni akarjuk. De a-Balatontavi fürdők.nom oly közömbösek, hogy azokat mindenki saját belátása éa vélokodéso szerint kár nélkül használhassa; a javallat az ogycs kórokra, a fürdés gyakorisága- és tartamának meghatározása csakis az orvost illetheti, mert a mily hasznosak kollőou alkalmazva a balatoni fürdők, ép\'oly károsan Eathatr nak, ha oly kóroknál/használtatnak, molyok-bon javalva nincsenel^. x A Balaton tavában rondosoncsak ogyszor szabad napjában fürdeni, minthogy ogyrészt többnyiro a második f(lrdő káros hatása az elsőnek üdvös befolyását mogsoininisithoti, s másrészt a kétszeri fürdés a Bilatontóbatl gyengeséget/ lovort\'ségot, nyugtalan álmot, sőt lázas felingerllltséget idézhet olő. A Balatonié vizo nom tekinthető oly közömbösnek, hogy az -abbani fürdést naponkint többször ismétolui lehetne. Moddig tartson ^/fürdés, az miudon egyes őseire nézvo az ogyéniségtől függ, moly tokintotbon a betegnek kétiyo-kcdvo mellőzte-vei, az orvosi roudolotet szigorúan követni nagyon is érdekében van. Általában a fürdés legkisebb tartama 2—ö perez, a legnagyobb J}U—30 perez; tovább a tóban kuraképen fürdeni nem Bzabad. A zuhany- alkalmazása igen megszorittas-sék, minthogy a sokáig tarló zuhauyozás, mint az l-\'üreden még divatbau van, gyakran többet árt, mint használ. A balatoni iizap, mely szárítva is, mint linóm por szétküldhető, anélkül, hogy sósfoldi, növényi és állati alkatrészeiből vcsztouo, helybeli ingorlő szer gyanánt bedörzsölésekre, bo-rongatásokrA ós helybeli fürdőkro, mint elvonó szer, sikereden ulkalmaztatik. Helyileg előidéz: bőrpirosságot, viszkotegséget, égetést és gyakori alkalmazásnál csallánküteget;miért is ozon iszap csuk óvatosan és csak oly nsotben, mikor az orvos javalja, ennek utusitása szőrint hosz-náltassék. Egy olső osztályú magán hidog fürdő ára egy szomélyro ÖU kr, kétszomélyroüO kr; ogy másodosztályú magán hideg fürdő ogy személy ro 40 kr. Egy férfi közfürdő az uszodábau dél előtt 25 kr, délután lf> kr; egy női közfürdő az uszodában 30 kr. (ruha nélkül.) Az uszodában ügyes uszómoator áll rendelkezésre, kivól oktatás végott az illetők ogyozkedhotuok. A balatoni hidog fürdőkön kívül még egyéb, Dovozotoaon tavanyu■ ót balatoni ^me\'is- gitett vizftlrdök kitüoő gb»-, tavó-, valamint orvosi utasítás szorint gyógyisertartalmú für-dök is állanak a betegek roudolkezé«éra. Ai ujabb időbon a savanyú víznek melegítésre történt czélszorA intézkedések által, t. i. ugynovozott Schwarz-file kádak beszerzése által, a szénsavas, illetőleg a savanyú ri« ^pozsgő) fürdők gyógytani hatása Füreden is bebizonyította azou\' értékét, raolyot a gázfür-(löknek tulajdonítanak. E szénsavas gdtfUrdök hatásukat eszközlik a bőr idegeiro való hatás és a belégzés által; izgatólag és erősitőleg hatnak olymódon, hogy a bőrről közvetlen érint kezébbo jövő gáz abban melegség érzést idézető, egyúttal a bőredéifyok tágulata és izzadás lép feU Hasonlókép működik a szénsavas gás a nyákhártyákra is, molyok váladéka áltól* jelentékenyen szaporodik. E gázfürdők ennél-fogva javalvák, mindazon kóros állapotokban, hol az edény- é? idegrendszerre izgató befolyást gyakorolni kplí. Minden rontlü mologíUrdőt a fürdőszolga otvosi utasítás szerint a rendolt hőuértékben, hőmérősegélyévol, készíteni köteles. A kényelmesen berendozott uj gőzfilrdőbeu a legkülönbözőbb zuhany-ké»zUÜt«kröl rendolkozhotni. Ugyanitt van egy nagyszoril ttlkörfürdli is, moly naponkint friss 10 U. fokú íavanyuvizzol, töltetik. Különösen megjegysou\'dő, hogy o 111-körfürdő, valamint a Schwamféle kádfürdők csak orvosi rondölotro használhatók, minthogy nom a javalt egyszeri használat által is, nagy kár idéztothetik elő. Egy molog Balaton- vagy olső osztályú savanyúvíz fürdő ára: délelőtt 80 kr, délután 70 kr; ogy meleg Balaton- vagy másodosstályú savanyúvíz\' fürdő délelőtt 60 kr. délután 4ü kí. fájok, és fordítva, azonban még sem kell feledni, hogy legtöbb\' magoupz vadszőlőt terem, temérdek marad meddő,- s lesznek olyak is, melyek csak 10 óv múlva hozzák meg termésüket, mely körülmény árra mutAt, hogy a vegyes megtermékenyítésre mindenkor bizonyos kedvoitmény szükségei telik, tehát nem minden mag bir egyenlő természettel és sok idő, állandó kitartás, fáradság szükségeltetik, hogy az ember eddig nem létezett uj szólófajokat tudjon teremteni, de mégis lehetséges annak eszközlése akarat .és kitartás által. TERSÁNSZKV csak gyéren fordulnak inog, még is megjárja, de időtöltéssel járó, fáradságos és kényelmetlen ,j a kö/.önségre nézve, ha oly nagy terjedelmű, óriási struezmadár alakú városban, mint N. Kanizsán csujián egy posta-hivatal és egyetlenegy levélszekrény létezik, és cz is úgyszólván a város szélére van helyozvo ugy, hogy a lovo-•lek«r közel állomásokra gyorsabban és kön/-nyebbou s«áJlittathatuak, mint a helybeli\' pos-tahivatalhoz. K bajon szerény nézetünk szerint igen könnyön és pedig .oly módon sugitli tni, j ha a külöuböző utczákou a helyi viszonyokhoz I képest több levélszekrény alkalmaztathatnék, j szabadjon roménylenünk. hogy a* illető hatósá 1 g«\'k ez indítványt figyelemre méltatják annyi-í valiukább, mivel keresztül vitele a kormány-Inak semmi költségébe mim kerül, másfelől j pedig ogy általánOsau érzett hiányon sogituu. TOLLAUI JAN\'ÜS. Times Is uioney. (Idő pénH.) As angolok eme aranymondása, ugy lát ■lik, még uuiu részesül általáuos elismerésben, hazánkban legalább még eddig mm sikerült érvényre vergóduie. Mi magyarok az idővel is ugy vagvuuk, mint a fával; látva szép renge teg erdőinket meg sem barátkozhatunk azon gondolattal, hogy valaha fa nélkül kellemi szü kölköduünk, és rendre injuk, pusztítjuk a természet o szép adomáuyát, óseiuKtöl r auk szál lőtt örökségünket, tűig egyszer azon vesszük észre luaguiikat, hogy — kifogytunk a fából, az idővel sem flftiguuk ga/dalkouui, míg a viszonyok hatalma arra nem kénys/erit, pedig a takarékosságra iutö időpont mar is bekövetkezettünk látszik. A gépek, vasutak, távírdák sat. mint megannyi intó jeiei a gondviselésnek és a kereskedelem, tuoly primitív- állapotából kivetkőzve egészen uj alakot öliöti, szinte igyekszik lépest tarUui a sebes, n rohanóidó Velj a legbouyolódoiubb Ügyletek villany segítségével es villám gyorsasággal iiuedcin.k cl; a kereskedők közti viszályok kiegy enlilcse most már tobbuyiro nem a rendes tör vény kezes hosszadalmas es idövusztvge>essel járó urán, haueiu választolt békebirak álul történik, szóval luiudeu luiezked\'s, találmány mintegy figyelmeztetés az idó gvors li.iludasaru, s mégis mily kevesen méltányoljuk azt. Kzuttal uein cze.uuk polgártársainkat inuukássagrn e« idojok czelszurú loih.tszualusaru biudiuui; e toladal.il szívesen áléiig* djuk azoknak, kik allusuk és tokiii.elyükiiél lógva arra hivatvák, — de tekintve az idó drag«t voltat egy liiáuyra kívánunk tigyelmeziotui, ha nem is koivellouUl, de közvetve neiu csuk a kereskedelemre gállu befolyást gyakorol, de általáu a lakosságnak sok kellemetlenséget es ídőiuulasziasi okoz, és melynek ui.g./üulet^sot az illető h.tloS.igok szíves tigy elliiebe ajiuljuk. Nagy-Kanizsa lukossagauak szama minden népesedése mellett semmi arány ban tieiu* áll a város tuijodolmmel j erről meggyőz dk -tünk, ha a soprou- vagy pécsi uiczauak 80 ■ mogymegyévul határos napkeleti szélerői a bécsiutcta vége felé sétálunk. — Ily uránvta-litnaáguak rendes következinéuyo, hogy a köz-iuipzetek, bármily czélszerUon elhelyeztetnek is, az egyes utozáktol, illetőleg azok lakóitól nagvoit is távol esnek. Hivataloknál és oly közintézoteknél, hol csak kevesen és azok is II I r e k. — litttó Jutván igazságügy uiiuistor f, h i 24 én (leli fél egy árukor a nagy •kanizsai kir. törvényszéket egy nevezetes bűnügy vég-tárgyalásának bofojezc»4ué), illetőleg az Ítélet kihirdetése alatt lepte meg; az ogy cm szakmákban vezetett kezelési könyveknek megtekintése maii, meggyőződést szerzett magának arról, hogy a birak munkássága és buzgósága mellett is, szemben az átvett nagy hátralékokkal és nügymennyiségbeu befolyo ujabb beadványokkal. a létszamnak megszajxiritása nélkül a fel adat megoldására képtelen. Kzután inogtok in-tetie a törvényszéki börtönt, melynek helyiségeit zsúfolva találta, itt ismét meggyőződést fZer/ett uiagáuak arról, hogy a világkereske delmi forgalom p színhelyén a culturallamokban létező börtönrendszer alypjáu épiteudó börtönre égető sziikség van. Mini halljuk, a törvényszéki elnök urai teihivta, miszerint a vezetése alatt álló közegekre befolyását kiválólag oda irá-uyofcza, hogy a járásbíróságoknál tiagy hátralékokban levő hagyatékok az árvák és családok érdekéből minél gyorsabbau elintéztessenek, liiegiijánlváu uz eluokuek, h<>gy a járásbirósá-go.aial is uiutaikozo tuuukaerók hiányának pótlásárul a lehetős «g^g gondoskodni log. Belátta V,>vauói, hogy kei lorvouvszcki biro egy szobában működvén, az egyiknek targvaláoa másikat muukiij.ib.iu zavarja,\' ez okbol szobahoia-tott, hogy az atlumuak itt levő üres telkén e luanyuü, ax itt uralgó bérviszonyok szoriuleiti dragasága miatt az építkezés folytatásával le hol csak segíteni. — EiUilri). Na^y Kanizsa hölgy koszorújából egy szép virágszál ültelle^k át a családi boldogság edeni kertjébe, ugyanit u bájos Afenti lleluua kisasszonyt holnap, iietfuu, ■uiijus 27 cii vezeti ollurlioz Uo>uyak .Miklós kereskedő ur. Kísérje boldogság a szent frigyet! — Hétánytereek. Latiak a lőgyinna •tum körüli — es a városi templom elotli tér- • uek belasilásra szolgáló tervrajzai , s valóban leljen elismerés a far.idozoknak, aulonöseu Tor-•áncxky Józset urnák, ki éb-r figyctuiumol, s jóakaró törekvéssel kUzd, farad azon, hogy miud srépészuti, miud oges/segi szempont bol ez olhauy»goll város a haladás díszesebb kóu-tösébu öltözködjék. Nem lilkolhuguk el, hogy öuzetleu umkódése elé részint az irigység, részint a maradásban még mindig haladók, vagy I tán a haladástól ohnaradók tövisekot szórnak I de ezzel tisztelt munkatársunk ne törődjék, bátran, olőrej.sokan lesznek, kik részt vesznek, önnel tesznek.....A főgymnasium iskolájá- bani bejáratnál b. Kötvös szobra lesz a fák között, igen hely esőn, hadd emlékezzék az ifjúság legnagyobb barátja- s jótevőjére. A kut jelenlegi helyéről egyik vagy másik tér csúcsára helyeztetik, hogy a vidéki közönség használ-hassa s tüzeseteknél kényelmesen rendolkctés-nél álljon. A szentháromsági szobor és a ke-gyesroiulickhe/LAjárat közt zenetér alkal-inaztatik. A templom -előtti másik tér terve gyakorlatibbnak tűnik fel, a mennyiben a fasorok közt a gyümölcsárusok lennének, a mos tani helyről, a járdákról, losxoritva. K tér dél nyugati csúcsán ártéíi kut fúratnék, moly bő vizével a tűzoltóknak gyors használatúrszol-gállmtna. — Orosz Izgatók járnak-kelnek angol útlevéllel ellátva, Horvátországba^ maholnap siskamód lesznek ; nálunk is fordult meg ily Jánusarczu s uz ellenzékiek állapot > felől nagy érd-kkel kérdezősködött, t Vongery novéro la-nvar nrc/ot vágott. Hazám, harám! mi történik tereden H — As országgylUét szeptember elsőjére hí válik egybe; a királyi leirat a bplügy-ministerium utján már inindeo törvényhatósághoz szétküldetett. — A világkiállítás érdemében Írhatjuk, hogy H-rtelondy Kálináu országos bizottsági lug egy\' Nugy-Kanirsán létesítendő tíókbizottság szervezése végott május 24-énji városházánál értekezletet tartott, mely alkalommal Belus József polgármester ur elnöklete alatt a bizottságot megalakította, moly-működését azonnal meg is kezdette. Felhívjuk az iparosok s érdekellek ügyeimét, hogy a bejelentésekkel siessenek. A nagy kanizsai tiókbizottság eluökénél mindennemű felvilágosítást s a szükséges uyömtatváuyokat dijialanúl megkapják. — Jlymen. Tihanyi Gyula, tevékeny munkatársunk Szogszárdon jegyet váltott a szép\'müveltségU Kovács Emília úrhölgy gyei. ,Tartós boldogság tartsa ölében e párt." A bol dog vőlegény maris ogy szép intézkedéséről veszünk tudomást. Ugyauis a láuglelkü költő Uaray Jánosnak Özegszárdou, szülőfóldjéu, emelendő szobor javára „U a r a y-a 1 b u in* -ot ad ki. • — Kiterjedt az a hir, hogy a marhavész kiütött, azonban Nagy-Kanizsa-város kapitányi hivatala által, roglöu puhatol tat van, ftoluliuáiiyuak bizonyult be. — A széna- és ttt<l{m«-oladás a felső telnplom hálturébeu levő ulkalmas térre cou-ceniráltatott; eddig ott állottak meg a szekeresek a hol nekik tetszett s o miatt az egész város utczáibau széna szalma Csak szaporította a lomot. — Öntözteti a vasútra vezető ut ogy-részét a helybeli ptlyafónöK ur, igen helyes; de még nagyobb köszönetet szavaznánk, ha az egész uiat legalább minden órában végig Öu-töztetné; szinte irigyeljük a főnök ur helyzetét, midőn ily s zc p •\'alkalom vau szépeink hálaníosölyát elnyerhetni; azoubau ugy halljuk, hogy o hálutuosolyokra a várisi elöljáróság tart számot, mert a képviselőséggel elhatározni kívánják összes ute.\'iiiuk ömözietését. — KéxrekerÜitek a Uóröudi Péter n.-apáti lakoktól elhajtott ü serlés tolvajlói. Egy Schwarz-félegázfurdő i Irt, egy márvány-kádfürdő l frt, egv gő\'ílürdő ruhával 1 Irt, egv xuhauytürdő i)Ü kr. Egy tUköriilrdő zuhanv->yal 6U kr, ogy ülőtürdő ruha nélkül 30 kr. A fürdők nyomtatott jegyek mellett szolgáltatnak ki, melyek reggeli 7 órától 12 óráig és délutáu 2-tól 8 ig az uradalmi igazgatói irodában válutnak. A fdrdők száma aránylag kellőnél nagyobb; a füdójegyek ccak bizonyos órára adatuak ki, mi által uehezteléseknek és pártfugolásokuak eleje vétetik. Egvébiránt a meleg ós hideg fürdők mellett felállított fürdő-és úszómesterek e* szolgák kötelesek az előbb érk<M«tl vendégüknek, külöubaég nélkül, elébb adui fürdőt. A meleg és balatoni lürdók reggeli 0 órától esti 8 óráig használatra állanak nyitva. Az uszodákban csuk a szokott uszó öltöny-bon vau inegougedvoa fürdés. Kutyákat a fürdőbe vinni, ugyanott ruhákat mosni és a női fürdők telé úszni tilos A gőzfürdőben szivarozni nem engedtetik, a tUkörlürdőben a viz tisztántartása tekintetéből szappant h iszu tini nem szabad. Uőz fürdő ciakis reggel M órától d. u. I óráig kap ható. Fürdésre nyitva áll roggoli ü órától 8 éráig és ll-iől lig fértíak-, 8-tól li ig nők •zámára. A zuhanyok és a lükörfdrdó 4 tői 6 ig nők-, Ö tói 8 ig fériak számára használhatók. FUr$d yyógyht\'yi t\'itionyni. \' \' A füredi fürdőhely a tihauyi uradalom tulajdona. MéUoaágos Krucaz .Krizosztom ur •zontmárnyii főapátU és usgyságoi.Simon Ziig-tuond ur lihinyi apáttá 180j-ben toriént vá-laMUtáaával, Fúrod uj korszakot kezdett élűi. Emu, uiudeo tokiolotbou uagyérdeinü tértíak- nak, kormányzásuk kezdetélől tauusitotl iutt-ködöse mniduddig arra nWtat, hogy gondjaik egy fóréi lét a türedi gyógyhely emelése ké pozi. Ei valóban ez idoléi fogva Füred mindazt nyerte, a mi egy gyógyhelyi elsőrangúvá tépni képes. Fürednek eddigelé legérozliQtőbb hiánya a lakok nem elégséges számában állott. E hiányon a gondos tihanyi apát ur ««gyrészbou az által segített, hogy kieszközölte, miszerint a fürdőhelyből telk-k eladathassanak magánosoknak, nyaralók építésére. Ilvképun ei idő óta kisjbb nagyobb, kényelmesen berendezőn nyaralok épitiottok: Dóri, Szűcs, E -sv, Kszter-házi, llurai, Jókai, Halász, Kocsi-Horváth és Huud állal, hol lakások adatunk ki. , A g<iidiittuli Ugyektt évok hosszú sora óta Ecsy László, igazgató ur veteti, ki a fürdőt illető mind en tudósítást a legszivtab készséggel szolgáltat. Található reggeltől estig ax igazgatói irodában (a felső sétatéren), jv hol. a vendégek kívánságait meghallgatja. Ecsy ur, ki ura-sálának szintúgy, mint mindenkor vendégei nok is, bizalmát bírja, minden módún oda törekszik. hogy a füredi gyógyhelyi emelje és a vendégek megelégedését, a mennyiben csak erejétől telik, Kieszközölje. Mint fUrdöorcosok működnek PHtodon sziinos óv óta: l)r. Orzoveuszky Károly, f.ior-vos, Dr. Mangold Henrik, gyak\'jrló fürdőorvos és llurai Istváu, seborvos. Egy jól ínlszorolt, óvaj^sin és Ügyeson kezelt yytltjynerhlr (a t"ol«1 sétatéréül réndelke-xtWre áll, hol minduuneiuú Inason töltött ásvánv-v\'iz is kapható. L-ilfiiok rendelkezésre állanak még: a kétemeletes uj furdőházban, moly ujnbbjdő- ben nagyobbittatott és igen díszesen berendez-lelett; a két emeletet régi fürdőházban; az emeletes nagy vendéglőben; a két emeletes Horváthházban i az emeletes l-^szterházy házban; a két emel. régi postaházban; a Tallián\' féle házban; Teasdalo urnák a fürdőhelyiségtől mintegy 10 poreznyi távolságban levő pompás emeletes nyaralójában és közelében a Molnár-és Varga-iélo nyaralóban. Azoakivúl a kórnyékben több kisebb falulakás kapható. Megrendeléseket az uradalmi épülőtökben levő lakásokra az igazgató, a többiekben az illető házi folügyolók fogadnak. A fürdőhely boni házak lakásai meghatározott ár mellolt, a nyaralók lakájai egyezkedés utján adatnak ki. Különben Ecsy igazgató ur az uradalomhoz nem taríozó lakásokra is elfogad mog-rondoléseket és e tekintetben a legszivélyeseb-ben jár el. Magában a fürdőhelyben levll- éi tztkir-pott\'i van, (a nagy vendéglőben) iholy indul rogjpl Füredről fél \'.) órakor a gőzhajóval, déli 12\'órakor szekérrel; érkezik Füredre reggeli 8 órakor szekérről és i^éli 12 órakor a gőzhajóval. \' Ita, Füreden a fürdőidény kezdetétől annak végéig ldvirduhivat.,1 létezik a.régi fürdőépület első emeletében. At átluxéirtíl négy vondéglőbon van gondoskodva. Első helyen említendő Habsch téle vendéglőiét kávéház (a vendégfogadóban), hol minden tekintetben kitűnő ételek éa italok szolgáltatnak ki. A Sohwarz félé izr. vondéghV beu (az alsó sétatér közelében) az ételek <w italok hasonlóképen Ízletesek és^lk. Mindogyiko oxen vendéglősöknek szorgalommal oda törekszik \'A vondégek kívánalmainak lehetőleg ole- \| — VAndor-cxlgányok. A sümegh I derék foglároknak sikerült lelfedozni azon tet-I tesokot, kik, Stein Sándor sflmegh-mihályfai rőfös kereskedőnek, Zala-Egerszeg és l\'oxva \' közti útvonalon a szekérre holyoxott vásáros ládáját feltörve, abból több vég kelmét tolva-joltak ol. 17 vándor-czigány fogatott el, birtokuk bau még ti^b kelmemaradék találtatott, az egész karavánnak majd minden tagja uj ruhába volt öltözve. Sümegben két börtöuhe-lyiségbo zárattak, azonban az egyikből éjjel a vaskályha lebontása s a kályha ajtajának kinyomása után mind a hat czigáuy elszökött, a többi 11 pedig lovaik- s kocsijaikkal a -zalaegerszegi kir. bíróságnak adatlak át. — Vudamonról irják, hogy ott V. J. haszonbérlő o hó 10-én hajnalban M. K. licz kói haszonbérlő tehenét sökreil buzavclésében találva behajtotta, de mivel a marhák tulajdonosa a/, nap meghalt, az H gyanú terjedt el, hogy a károsodott megverte s ennek követkéz tébon halt volna mog. Vizsgálat roDd-llotett el s a gyanúval terhelt fogva van. \'— A pertl magyar népszínház folépitiietésére kibocsátott aláírási iv sxerkesz tőségünkhöz is küldetvén, tisztelettel kérjük az ügy pártolását. Aláírni liároinfeloképon lehet, miui alapító, ki legalább 200 flol ir alá, segély ző, ki legkevesebb 10 ftot tízet le • végre adakozó, ki bármennyit ir alá. Az alapszabályokat, jövőre közöljük, l\'eslváros egy nagy telket ingyen ajánlott fel. Üdvözöljük a kezdeményezést, mert a népsziuliáz a nemesebb szellemi törekvés ösztónnnek ée nyelvünk terjesztésének kiváló teuytoMje. Ellenőrzés szempontjából szerkesztőségünknél jelentkezőket közölni togjuk. Eddigi, aláirás: Uyőrll\'y János, mint segelyzó 10 fital, tíátorti Lajos, mini segélyzó lu ftlal. — A Hzakoixyl-kert f. hó 19 én tar toll megnyitása alkalmával igen látogatott volt; a kert cainoasága mindenkit meglepőit, búi egy kissé a várostól távol fukszik, mégis azon előnynyel bir, hogy a por- éa széltől mentve vatt^A kertszapornásoknak örülhulüuk, mivel ez által a ujilváuos mutatások-, szórakozásokban a társadalmi élet eröabodé«ét érhetjük el. Különbeu egészségi szempontból U örvendetes jelenség. — Jtalaton-Fürednek Pünkösdkor Pestről 120 veudégo volt, kik i. táj szépsége s a iürdői keri gazdag rozsaviritása fölölt nom győztek oleggó gyönyörködni. , < — Rövid hírek. A lorökdohány drá gább lelt. — iUijoros Istvánt az olasz .uói egyenjogositási egylet" (Societa ttaliana del romaiicipacione della donua) disztagjává vá-lusztotta. — A fraueziakormauy pesti főcousula Uuyot Monl l\'ayroux lelt. — A dohány-egyedárusságot Oláhországbun a fraucouiagyar bank bérelte ki 8 miliő frankért. — A magyarhoni műemlékek összeírására Xsiginoudy Uéza tuér-nökje\|l kinevezve. A Ludoviceum igazga tójául Uolich Kichard honvédezredest emlegetik. — A német-frauezia postaszerződés május 2ó-én lépett hatályba. — Moltke a vasuli rászló aljak fóiuspectoravá neveztetett. — A-uiira-maréi gyönyörű kéjlakol Lipót bajor berezeg megvette. — Vetter tábornok nein marad Angliában. — Vidacs János t» honvédmenházra adakozási felhívást lett közté. — li. Luzsénszky Károly Moórott meghált 70 éves korában. — A mostani párizsi makiállitás 1070. óta a mf t\'otytutáa a mtUéklelen get tenni éd orvosi utasítás szeriül a gyógyigé-nyekuok megfelelő ételek- és italokkal is szolgálni. Ezeken kívül még az Eazterházy házbau -és a Balaton mellett vaunak kisebb vendéglők is. Mulatidgul éi ttdrukoidiul szolgálnak : Kitűnő zeaekar, mely reggel és este 0 tói 8-ig a sétatéreken, délkoi felváltva az éttermekbon, este közöuségesen Habsch-féle szabadban levő nyári étlerombon játszik. — A parkban ujdon-épűlt nyári színház létezik, melyben naponta esti 5 órától 7 óráig jó magyar szinészlársaság előadásokat tart. — Hangversenyek rendesen ltabsch-féle táuczterombon adatnak. — Jótékony czélokra néha-néha tombolajáték rendeztetik a nagy étteremben. A park szélén levó \' régi színházépület gyógy teremmé fog átépíttetni — Kirándulások: A szép és kies füredi, arácsi és nosztori völgyökbe, Tihanyra, hol a hires „viszhaig" a vendégeknek ritkán élyezhotő mulatságul szolgál; Veszprém be, mire a fürdőhelyiségben kényelmes kétfogatú bérkocsik állanak rendelkezésre, áíözbajón is történhetuok. kisobb nagyobb kirándulások Csobáncz, Tátika, Szigliget rogényes vidékoibo és Keszthelyre is, ha erre elegendő résztvovő jelentkezik. A hajót illetőleg, Ecsy igazgató úrral egyezkedhetni. — Molnár Aladár m. • kir. oszt.-tanácaos ur k\'ozdoméuyózésu folytán Arácson felállított .Sxerototháx* állal a füredi gyógyhely ogy ujabb, kedélyre ható kirándulási alkalommal gyarapodott. -X- Bál közönségoson kettő szokott tartatui a fürdőidény alatt,a FI ó r a b á I és a hires A n a a b á I; különben időnkint kisjibb t á u c z v i g a I m a k is rendeztetnek. — Csónakázás a Balaton tava sima tükrén igou kellemes és egészséges szóra- Melléklat i „Zala-Somogyi KHzIBny" 1872. évi 43-tflk llimihoi. J>9-ilik. V. Fcrdin.nd nom buti-g. — A por.. \| többrendbeli lene- ée <oek-oW»dA«okb»nt mi „„lkod.1 cwlíd aug. hóban Peston lesz. —, Az. i tanítványainkkal sorogosen fogunk megjelenni, államsorsjátók 160 ezer ftnyi nyereményét a mogbirálandók, monnyiro torjedhot ellőnünk doroghmai jogyző nyorto s most örömében kö- \' önbon a közbizalom. votjolöltnek lép fel. — Románia egyik legna- 1 Mi elfogultak nem vagyunk, becsülni gyobb költője, Joau Ileliade Raduloseu meghalt, j tudjuk még ellenfelünkben is a tisztelőire rnél-— Erdély több vidékét nagy jégvorés érte. — \| tőságot, azért is komolyan kijelontom, legyen Nagyvárad közolébon nagy terjedelmű kőszén- \| meggyőződve, hogy a mint bobizonyitandotta tolopot fedeztek fol. — Bécabon a „Tagospress\'i" 1 ének- és zenetanári képességét, és nzt, hogy uyomdájáhan vasárnap éjjel nagy tüz volt, 3 ( érvot is tud adui nagyszerű Ígéretének, mi lo- ------„ La* rc\\ izU\|)k e]8ljki kik üuuok vA\|\|a]HtAt legtüzote- [ sobb hozzásegélyzéssel pártolandjuk, ollonkozŐ esetbon azonban akadályt és nehézségot gördi-\| toudünk törekvésében, toszszük ezt azért hogy. i saját szavai szerint: önben ne valitulhattanak ! el\'jtnünk hozott kételyei, i igy megmentsük a kö-; zöniéget nehogy azok gyermekeikben a zene iránti lelkesültség szent szikrái a helyett, hogy lobogó lánggá növeltetnének, egészen kioltassanak, éi es által némely nagy tehetség eltörpit-tesiék. Ennyit a magam és társaim érdokébon. Nagy-Kanizsa, 1872. május 20-án. RÓZSAVÖLGYI ANTAL, rendet tanító ói ionén. gyorssajtó olágott, a kár (30 ozer forint. — Az Eötvös-szoborra eddig 32ezer forint gyűlt bo. KÖZÖNSÉG KÖRÉBÖL •) Válasz Cfreiz Antal zene- és énektanár uruak ujon értesítésére, moly a „Zala Somogyi közlöny* 39-ik számában zono- és éuokiskola tárgyában közzé tétetott. Tisztelőt, becsület minden önfontartási igyekezotnok, még a törekvés a szerénység határai közt marad, megvetésre méltó azonban, tnidőn az holytolen folUlomelkedési vágyból inások érdomei kimélotlon lotapozásával történik. Oress Antal umak értositésc épen azok közé sorolandó, moly olég szoréuytolon hango-latban csupáu önfontartási vágyból tért ki a szerénység sorompoi közül, annál fogva toljesen megérdemli a megvotést. Komoly figyelem és megtámadás nélkül épen nom hagyhatni, mintán azt mondja, hogy a nagy-kanizsai zone-ás énoktauitók tudatlan, gyakorlatlan j5s káros tanítási modoruk ellenében mintegy kárpótolva kényszerítve van zene- és énekiskolát, tehát egy zonedét felállítani ugy mond: ,Mint minden művészetben, ugy a zené-szotben is, mint mindenütt, ugy itt is nagy részbon oly egyének foglalkoznak a zeuetani-lássál, kik azt csak mint mellék keresetet űzik, a zeuo iskolák rendes kezdéséről ugy a tanításról fogalmuk seu^ lóvén, e nemes művészet-uek nem csak nem használnak, hanem annak terjedését a szó teljes értelmében meggátolják, mert nem levén képesek növendékeiket rendszeres, s czélszerű oktatásban részesíteni, igy a szükséges önállóságot s értelmet inog nem nyer-hotve, annak köböléből a zene irántilldkesült-lég szont szikráját, a helyett, hogy azt lobogó lánggá növelnék egészon kioltják, miáltal, fájdalom, nom egy nagy tehetség törpittetett el.* Igy hangzik Orett Antal zono- és énektanár urnák azon értesítése, melyben a nagy közönség moleg pártfogánáí a kanizsai zenetanitók évek során át kiérdemlőit bizalmuk, közbocsülésöl* kimélotlon olforgáoaolásával, kéri és reményű mognyorhotni. E sajátszerű, e szerénytelen és meggondolás nélküli föllépése Oiesz Antal urnák, hogy i inkább hátrányára, miut olőnyéro szolgáland, bebizonyítja a jö\'vő és pedig nagyon rövid idő alatt, mert tudomásunkra jutott, miszerint ő az ének- és zenotauitásban annyira képozetlen, hogy saját erejéből, — tohát\'a helyi zene- és énoktanitók szívélyes hozzásogélyozése nélkül zmedét létrehozni és fentartani nem tud. Versenyre uram, versonyre! nagy a tér, mi e városban sok zene- és énekkedvolő, a ki birálni tud, mutassa ^>e tanári képzettségét ) K rovat alatt köxlöttekéri sem alak^-íom tartalomra néxve nam vállal felelősséget a szerk. kozástnyújt: acsolnakok/u igazgatói irodában és a főkortésznél rendelhotők meg. — Ezeken kívül elegendő mulatságot és szórakozást képez sétálgatás a viránydús füredi gyógyhelyben általában, (nevezetesen pedig a Balaton partján levő uj nagy sétányon Deáktér), a felső sétányou és a kellemes árnyékdús ■ parkban, miáltal társalgási tokintotbon a vendégek egymáshoz közelebb ismeretségi viszonyba jöh^t-nok. A Balaton-tó partján Longyol Samu kassai fényképész fényirdai műtermet nyitva tart aa idény alatt, a hol művészi fényképek legsikeresebben készíttetnek. A vallás kívánalmainak megfelelnek a különféle felokezotbeli imaházak a fürdőhelyen és környékén. A számos boltok közöl említendők: a Sárkány-féle finoman és Ízletesen berendezett ditzáru raktár a nagy vondégfogadó emeletén, széttöröm mellett. — A Quthard-félo vegyes-kereíkodéf, (tomplom-utcza) hol minden háztartási szükséglet és diszáruk kaphatók. A llegenbart-féle üvegbolt a felső sétatéren, hol ivó- ts diszpoharnk és egyéb üvogno-\' müok szerozhotők. — Stoinborgor ékszerész a felső sétatéren levő boltjában igen tiuom aranyas uzűst tárgyakat árul. Egy tyroli nő a felső sétatéren évek óta raktárt tart mindenféle hazájában mesterségei-»on faragott fa- és csonttárgyakból. — A Raj uiann-félo könyvkereskedésben a fölső sétatéren köl csönkönyvtár is létezik és mindonfélo író kés zlotek is árultatpak. — Taubor- és Iloller-We kereskedésokbou (a fölső sétatéren) a log-ujhbb\' divatú női piporoáruk találhatók. — Auer u felső sétatérou, és Ilirschfold a tomplom utcában logujnbb divatú ruha- és egyéb kel-u>k«t árulnak. Paplrszelet. — I d y 11 egy v a i ti 11 kocsiban. A na. pókban Dobrecxonbeu a N. Váradra iuduló vonat uiáiodik ositályába ogy fiatal ember, igen csinos illlláranővel lépett be. A többi utazók nem kii cto-dálkoiáiára — laláu botzutágára Ii — nem mint illik a mint rendet, egymásmelleit foglaltak bolyéi, hanem a nő egén kényelmesen a Italai ember ölébe Itfl. De gustihus yc. goudolhatták a tübbi utasok. Midőu a vonat eliudult, a konduktor 1 ijötl a «ag-góuba jegyeket kontroliroiui. Fiatalunk kivess! jegyét s átadja; de a konduktor a nőtől is kérte; erre fiatalunk uagy dühösen ugrott fel s kérdé : ho g/an kérhet 2 jegyet, midőn ketten csak egy helyet foglalnak el. MáskUlOuben i< e nő menyassionyom — folytatá — a ugyhisiem hogy a vőlegény és menyasssony egy I . . . Erőlködése isonban mit sem hasinált, mert a legközelebbi állomáson meg kellett flxotni luouyatttouya utalását. -- (H.j Mikép lehet ac egész világot megsérteni ? Nem rég egyik, ura a legutolsók közé tarto\'ió városban, megérkesik a jobbpárti köveljelöll a tisi-teletére nagy s >kaságu nép tolongott ai utciákon o sokaság között sétál egy átya fiával, ki kérdőívén atyját: mi oka vau, hogy e poros uteiákön oly különös sokan járnak-kelnek I Lásd édes fiam, ennek egysietB oka as, hogy városuukbau ritkán jelenik meg becsületes ember: — Kell-e eunél nagyobb klltlntetésl — és lehet-o a világot ennél simábban megsérteni?! Szerkesztői üzenet. 247. T. Duna-Pontele. Megkaptad a kulcsol ? 24U. L. II. Itaksa. Ai irt lapot nem gyUJtjílK össze ; sajnálom, hogy nem. nvujtlistok tájékozást. 249 D. Oy. l\'cst Magammal v.sxein, 2iO. Himasiombatba. Köszönettel vettük, magánlevelünkben válaszolunk, de csak a jövő hó elején.1 2M. Cs K, Mily ssépen lehetőit volna tapasz-tslatok nyomán nemcsak Somogyinegye, de Stájerország sséleiről Írni. Többire nésre taitalmas leveleiben gyakori találkozásra kérem. — L\'í>2. (\'tillag László programm-beszédét lapunk közelebbi száma bozza. Érték és váltó folyam máj. 25. :>•/„ motnliques 64.70; 5% uomz. kölcsön 7.2—; 1865-ki álladalmi kölcsön 105.60; bankrészvények 834; hitelintézoti részvények 334.80 London. 112.70 ezüst ágió 110.85; arany darabja 6.41; —20 frankos arany 9.— kr. Heti naptar, Május 26-tól JtiDlut Ha-1872. Oyógydijak: Háromnapi tartózkodás után . 2 frt. Ötnapi • „ ... 3 frt. Tiznapi » „ . . 4 frt. Tiznapon felül 6 hétig . . . . 6 frtj Hat héten tul.......6 frt. A fürdőhelyen kívül lakó fürdő-vendégek e dyak felét fizetik. Cselédért az egésa idényre egy-egy frt jár. A ftirdóidény rendesen május 15-ikén kezdődik és tart szeptember lö-ikéig. Füredi fürdői rendszabály. 1. A kellő rend fentartáss tekintetéből az uradalmi épületekben a szobák fölötti intézkedés egyodül a fürdőintézet igazgatójára, a magán épülotokbon pedig az illető ház-folügyolókre ruháztaván, szállások iránt kizárólag csuk ő nálok rondolkeshotni. 2. Az uradalmi épülotokbon az igazgató tudta nélkül egy vendég som adhatja át másnak szobáját, som abba mást bo nom fogadhat, hogy tehát a szobák iránti intézkedés minden visszaélés nélkül megtörténjék, kérotnok a t. cz. voudégok, olutazási vagy szállás-változtatási szándékukat az emiitett hivatallal olevo tudatni. 3. A névsorok kellő szerkosztéso és a meghatározott gyógydiják pontos boszodotéso végett kérotnok a t. cz. vondégok, méltóztassanak mogérkozésűk után neveiket azonnal a bejelentési könyvbo boirui. 4. A naponkiati szoba-, ruha- és lábbeli tisztogatást nz illető cselédség végzi következő árszabály szerint: szobaloáuynak hoioukiut 1 frt o. é.; h\'áziinasuak hotenkint 1 Irt ó. é. Azon esetbon, ha valaki szobáját tulajdon osolédje állal tisitoigattatju, akkor a szobaleány dija Hó- és boti- Kathölikaa nap- Protestáns □ ap \| tár 1 naptár ifí) Adatott nekem r ........... libden hatalom. o-vMáté XXVIII. 18. _ ; Vaiárnsp"~ fl^sTTaT 27 Hétfő I Jánós J. 2a ; Kedd I ViliAoa r ix. kár. Kedd Szerda Csütört. Péutek .Szombat Jánós J. Luclau YiliAos Vilmos .Maximii Maximilián Ur napja Ferdiuáud l\'otronilla Petronilla Ni kod. v. Nikodom Felelős szerkesztő: Bátorfi Lajos. / INTy llttór.) Itxés Zsigmond uévaláirással Lotouyéről folyó május hó lti-áról kelteivé, ily tarUlmu levelet vettünk: „Meglehet, Inár ugy ii vau tudomása arról, hogy a jobb párt a legutóbbi időkbon mennyire oröl-ködik, tervol, a szövi a hálói, melylyei bennünket befonhasson. £p ez okból kérve kérem önt, legyen vigyázatos, s a uépot a jobbpártuak izetloo, hsszon talau Ígéretei, csábításai, sőt vesztegetési kísérletei ellenében is inegörixui szt. kötelességének ismerje." síb. Nem levén sierenosénk Itzéa urat ismerni, a igy csak bámuljuk siemleleniégét, melylyei ö minket, dactára, hogy mindönki előtt tudva van, miszerint-mi a jobbpáit, igy követjelöltünk Királyi Pál urnák rendűlotlou, eltáutorlthatlan és határozott hívei vagyunk — Ily nagysxerUnu sértoni mérésiéi. Hizios ludomásunk van, niiazeriut a Deákpárt mások bo fonására nom orőlködik, nem is tervez, de hálói sem fon, - ugy izelleu, haszontalan igeretek, esábilások, i vesstegototési kisérletokkoi a vidék választó köiöuségére nom bal, - Itzéa urnák, os állításait itt nyilvánosan gyaláiatos rágalomnak bélyegei-sUk. Nyilvánosság teréro ex esetet azért hosiuk, mert \'töltetesük, hogy elvtársaink közül laláu mások is kileltek téve ax ily nemtelen megpróbáltatásnak. Fölhívjuk azért Őket, hogy undorral utasítsák vissza 6k is a jobb érzést ily mélyen sértő megtámadást. Itzéi urat ea alkalommal fölkérjük arra is, hogy más alkalommal hason tartalmú levelével ne lessék nálunk alkalmatlankodni. PÁLFI JÓZSEF bánok szt. györgyi lakos MATKÓ OYÖKOY tolmács! lakós. Mindenkinek különös figyelmébe ajánltatik a Dr. Forty-féle általános S E B-T Al\'ASZ, mely rendkívüli gyógyereje, elválasztó, éilelu s fájdalmat csillapitó hatása által leggyorsabb, legbiztosabb s egyszersmind gyökeres gyógyulást eszközöl különuomn bajokban. — Ily liajjjk a torokgyuiadás, légcsőhurut, b ő r k é s-barnaság, bárlyáigyik (Croup, angina) minilenomfi megsértések, harapás, sxurás, vágás vagy égé* által táinjs .ható « e b o k, megforrá-lások, darázs- vagy mé.\'.ízurások, konok-fekélyek, zuiatok (coutosiók) — treglepő gyors fájdalom csilla pitással — rögzött daganatok, gUinök, tályogok, pokolvar (oarbunculus pustula maligna), uiegkoményedéaek, genyedéaok, vérkelések, minden mirigybetegségek, görvélyes fekélyek, fagydaganat, ujjféreg, körömméreg, vadlius, tagtxivacs, csonUzó, kiticzauiitás ét megrán-dulások, helyi csúz; továbbá a szülés folytáni láb-felfakadáiok ét sebek, fájós fekélyzett vagy már gonyes női mell. — Sok nő már csirábau volt emlőráktól, — a különben olkerülhetlon életvatiélyes sebészi mfilétnuk mellőzésével — egyedül ezen jeles sebtapasz használata által menekült meg. Végre a testbe toljeaon bemélyedt bárminemű szálka, vagy darázs- és méhfnlánkja csupán szén tapasznak rövid idei használata folytán annyira előtűnik, hogy asután a testből közönségesen szabad kézzel, sebészi rafltét és fájdalom nélkül könnyen kihúzható, mire a seb gyógyulása nemsokára bekövetkezik. Ezen roegbecsülhetleu gyógyszer, melynek jeles-sége leghitolesobb egyének számos s különös kívánatra bármikor felmutatható bizonyítványai által már régen a legfényesebb! n elismertetett — rendkívüli, * legkülönuomühb oiistekbon mogpróbált hatásánál feltűnő slkerdüi eredményeinél fogva, melyek hasiná-latn által még elavult bajokban Is oléretnek, jól megalapított ét elterjedett blrét kétségbevonhstlanal Igazolja. y Egy esointg ár» 50 kr., nagyobb csomag I frt, használati utasítással (együtt, postán küldve 10 krrsl több. — Egy fKíiyl Csomagnál kisebb szállítmány uem teljúlttetlk. Központi kűldoményező raktár: Peitsa TSrlk József gvógysieréiz uroál király-uteza 7-ik szám alatt. fovábbá k.M.hatók : Nagy-Kanizsán : WAJDITS JÓZSEF urnái. Pakson: Malatinszky 8. - PÓOSStt: Sipócx J. — Sümegen: titamborszky. - Sz.-Fehtrvá-rott: Uraun J. — Szombathelyen: Pilliob F -Vcszprimben: Furenczy K. — Zágrábban: Mitlbaoh Z. A t. cs. gyógyszorész ós koroakedő urak, kik raktárt elvállalni hajlandók lennének, felsiólittatuak, inisxerint e részbeni ajánlataikat oion gyógyszer késsi-tőjéhex FORTY LÁSZLÓHOZ cximezve : Iludára, (Háes. város, fŐutcza, 590. azám) beküldoui szíveskedjenek, ki megrendulésoket is pontosan tuljesit- 9V Vidéki bérmentes levelek általi megrendelések az árnak kószpéuzbeni beküldése, vagy postai utalváuy vagy utáovét mellett tüstént és legpoalo sabban teljesíttetitek. felügyclésért és kiszolgálandó fehérruhauemok-ért hotenkint 50 kr. Házi inasnak ruha és láb\'ooli tisztogatáson kivül, ha elküldetik, helyben egy járat 10 kr., — a fUrdőholy területén kívül egy járat 50 kr. 5. Kirándulásokra használandó alkalmatosságokat, az illotő házi inasok lognagyobb készséggol megszerzik. 6. Ha notalán minden szigorú felügyelet mollott is, a cselédség hanyagsága által szolgá-latbeli rondetlenség vagy zsarolás okoztatnék, ogész tisztelettel felkéretnek a t. cs. vendégek, ebboli panaszukat az igazgatónál előadni, hol a lehetőségig leggyorsabban elégtétotni fog. 7. A lakszobák, istállók, kocsisziuok s ezoknél fölhasznált szerek számlája az indulás olőtti napon rondolendő meg az igazgatói irodában, molynok fizotéso minden visszaélésok elhárítása tekintetéből, nz igazgatói aláírással ellátott s két egyenlő példáuyban kiadott szá-molatra történik, uz aláírás nélküli példányt az olutazó t. cz. vendég aláírni, s azt visszaadni kérotik. 8. Moleg-, gőz-, savó-, iszap-, zuhany- és ülő-fürdők, úgyszintén ivásra használandó savó-jegyek is az igazgatói pénztárnál azonnali fizotés mollott kaphatók. A nidogfürdói jegyek pedig u balatoni fürdőknél felállított pénztárnál válthatók. 9. Az uradalmi vondéglősök nyilvánosan kifüggosztott árszabály szerint szolgáltatják az ételokot és italokat, valamint az ét- és kávé-teremben, ugy a lakszobákban is, — minél fogva a piuczérek odautasitattak: hogy az árszabályt pontosan megtartsák, a szolgálatot podig legnagyobb készséggel és ügyességgel teljesítsék. 10. A savanyúvizes kutak reggeli ö órától Idült vagy kezdetleges titkos betegségeket és telxetetlenaéffet hatonsienvi gyógymód azoriul gyógyít dr. Erast Pesten, bálváuyutcza 0. sz. 2. em. 16. ajtó. üke; Kendelési idő délután 2—6 óráig. F. betegségek gyakran, hogy azonnali eredmény érették el — könnyelműen nagy adag jód vagy kéueiővol kozeltotnek. Az igy gyógyultak azonban a legborzasitóbb utóbajoktól támadtatnak meg; annyira, hogy a könnyelmű gyógykezelés miatt késő vénségükig sseuvod-uek. Ily vesiélyok ellen menedéket nyújt a ha-sontxeuvi gyógymód, mert nemcsak a legrégibb bajokat meggyógyítja, dó hatiaa oly jótékony, hogy ulóbajoktól félni nem lehet. Ai életrend mellette oly egyiz^rfi. hogy mindenkitől megtartható. f/fT Lovélilcg ii eszközöltetik rendelés. i Titkos betegségeket á V telietetlenaéget, < y) (elgyengült férfierőt) 0 gyakori magömlésukot, idült syphilist, i v legmakacsabb bőrbotogaégekot, gyógy it ^ ^ gyökeresen és biztonsággal 5 frt honorárium mellett \| JtiKSSfíBSK A. ^ orvos, sobész és szülész, József főherezog j f ő fenségénél volt uradalmi orvos. t; ltendel 9—4 óráig Pesteil, l ^Zöldfa utcza 20. szám az ud-x varban balra 1-só ajtó. 0 Wj/tF^ l)ijj»l ellátott lovelekro azon-0 nal válaszol. 0 11-ig, délután 4 órától 7-ig ivásra nyitvák, mely idő alatt a t. cz. vendégek szolgálatára külön savó- és vízadó egyének vannak alkal- 11. Az épülotokbon a házalás minden ne-mo, ugy a koldulás is tiltva van. 12. Minthogy a gyengélkedő házi vendégek a esendőt igénylik, tohát nyugalom időjén az ajtók zörgéso és minden egyéb idegrázó zaj mellőztetni kérotik. Zárszó. Balaton-Füred gyógyhatányainak és helyi viszonyainak ezen rövid rajzában szándékosan csak azon mozzanatok ismertetésére szorítkoztam, molyekot a füredi gyógyholyot látogató vendégnek tájékozására általában kívánatosnak véltein. A gógyhatányok különös javallatait, valamint azoknak miképeni alkalmazását pedig már uuuál fogva is mollózoudónek tartottam, minthogy ozok az egyes kór-esetek minőségétől függvén, szintúgy, mint azon kór lajstromok, molyok közönségesen ilyfélo fürdői iratokban előfordulni szoktak, a láikus egyént inkább csak tévútra vezetni képosok. A tulajdon képeui javallatot és gyógykezelést illetőleg bármely gyógyhatányra nézvo is, csakis a rendelő orvos adhat szakavatott felvilágosítást és kollő tanácsot. Végül megjegyzem, miszerint Füreden a fürdóorvosok, a logtöbb külföldi fürdőorvos czélirányosabb eljárását követvo, naponkint a reggeli és délutáni gyógyórák alatt lakásukban rendelnek; mert a kútnál, vagy a sétatérokon tartani szokott orvosi rondolés, többnyire csél-szorűtlennok bizouyult és azon fó\|ül nom rit-káu nohoztolésokro is alkalmat szolgáltatott. Dr. MANÜOLD HENRIK. Gazdászati JegyzéK aajéit tiadOBltólnlsitól. Árpa ;j Zab Köles j Bab Hajdina Boglár Csáktornya ÖySr Kaposvár Keszthely Marc/ali Nagy-Kauiaia Pápa Pét Pett 8ümegh •Székesfehérvár Szigethvár 8iombatbely Varaad Vesipréiii Zala-Kgorateg - 1.50 I.—i.i.GO—3.50 \| Kllko- ; j ricza J Májai-.\'I \'«.10-«-.UO-:i.M»,l.lO 2Vl.7S-l.<t\|l.»0 ,-4.20.! , \'J2.m.80-«.5o,«.W--í.-->.W-3.2ók3Ö-2.- 1.05-4 20 . — .-í .<--—!\' . iií. R.Srt—«> Í.ÖD .--3.103---2.7«{Í.I0-1.ÍKJÍ.--Í.GO-». ■ l .40—1.—!! . lű.\'o.iO—ő jjoijúu-atí ljs.——2.8<>\'1.ÖI)— .—j t 2d—3.8oJ\' .---.-■ .4.-;--3.20 17. ^.6.7 17 >:í.mo-?«0,2---1,90j\|k. 10—3.9uj\'3.50—3,30\|ű-5í.0(i».2o-^ .— [ 17.\'6.1 J.lu 3.----2uojl.8i—18 \|lí 10—3..0,\' .----.- .--.- aa.jö. iu—&.7u\'ii.——).7<i;3.—-2.no.—i.9<\|i.50—4.4o 3.16—3.- -ji.80-i.K0 .-" 10— i.2í>,2 rt\\>—2.7o\|l-30—1.7ojl - -«.• .- ■ -,-\'.---.-({.- Ituigonva A I Széna j Szalma .Keul. fa; Időjá- * l£ i-?. hui fontja a /«• ú j (i inázsája\'j mázsája^ öle j rás —:\'jti.4ó -ti.lo,:».2o—uo3.——2.S0-\'-—l.sofl.60—1,:./ .--.—\'!•— - ■— 24Jí 10—ti l.ij65—3.60,2.90 -^.8.^(1.90—1.3o4--300,3.20-3.10Í .---- 17.ijti.95—0.5 )Ji.» —3.80 8.15—2.90 jí. 18 -2. & 4.60—3--- —• •--■— 23. íjti.25—r>.:H)j3.80—3.60.3.---- 2.001-95 — l.Töji.----. - -i.W -4.50. 18. <i.---5.70 1.40—3.30 20—2.">0.2.---1.80,3.80—3.60,!.--.---, — 17. {,\'! fiO—•>.—\'\|l.50--1,— 3 20—3. — 2,--1.60J 1.40-4.—,---.—i •--— —,\|í.80-6.60]3.8ö—3.Í6 8.--2.90:2.—-l.9oil.fto— .-J\| .----! .--.—1\| —.\|\|560—.\'i 10 • 90—3.803..\'0—3 lo\'l.95 -1.904 9«)—4.7"1\' .—\'4.90— .—Jfl —.kW-ft.80ts.7O -3.60 J.U5 -2.9ö\|l 80—l,GO\|l,......- .—(j .— .—,,1.90- .—Jfl - . 7Í.10—5.9ö\'3.íO—3.60 iH> -2.TQI2.- ■—Jl* —3.80""" R .—,9.20— iltt 14 ;2-l-27,\'— .80- .— 12\')- T-T 13 ES :j,<>. - 8--7.-J12.- .40-6 .— I2.—10; .--7.—jll-—10. 1 Termények 1 állapota meglehetős 1.20-1.-], .---. -10.--9. .40- . -j,l.--.—i 16.----.1 ,8U— .70; .60— . -\'12.--lil deril.\'t sxáiaz 2.20—2.80 1.80 — .-I 33 JbC BAlleiiiipNieiIerlaptöeslerreicli m » alMOt ííftrtfiiiitirt B^r* ain™ l«t<» BfrtWI ifíJW" 1 -------- v.ll Iui4 Htr»rtttr\|fTl»Wljll. gtntUt Jlnaftnnurg gtfunbin tot, Riibldt tlnlgtr állt tcn nnV- . .„„----- _ «rcx gtrmín gcfJHAI, (• kiint tabtr Km 2 gttbttra l\'u:11 ri-n l-l baj bíi <D«ln t4:t OrUlnal •ffl^tl.fila tut In ttr gifnligtái Wldtt-agt \|a IB. Hff,i\|iiM«il\' Un JnlUir.u \| tüll #<)i4.-fiulíílj c. «il. tfltt, C»mafitn«Htii, írt\'rffh. ilhitfcautf \|»t fM<rt(r»\|. tk:f4íunBi,g uab fltiiilii-\|»i M Imii. I 2i\'\|t II l.M>- - «ii<« in t^W l\'dta \|tg\'auH Ml\'. . . 1U1 Oi* Imi tit4«n Rítt. tal lluit \|» !<«■<■ bnm JU U- i Ul á\'i • m bit fit Ml: bj(4 (ia iia\'a4t«, l«l* fÍB.ir(i4t« Onflta. »tnl 1(1 H gtlungtn, toí (in \|«ttJ.t<» Bujt l.-ju la t<i CJmntrani In ti( tünnfte .\'i-»<l c(In\'iitn (Inlittln fonn. unt fclld ttl-•- «<\|4ia«<n \|i \' ~ ........ tt RttlH 1 H ttnmi\'uri H;l 1} fr. _ _ tu ■<««» WífitiliiHJlftll . ciTwil l4\|tlll.6Ht<l Utt Ifi \|tj(ii XH »i«t«n »tt 6Hft MfldcTt. 1 fciflí In Odi l\'lilt 10 n.. 1 eiüit in »<ia 16 h„ I itui rali 8<tftMicr uak Kcnn tO tt., 1 MW<1-rtlűunj, (üt tilt Wcnait Mntlaiat. \'0 ft. - eiact Unka-tKatligumnl (ör Stíl unt Wa(d)»ulo«r. ám MinbmS I6(n< W^W B)j\|(tt \|u (italUi l)t\\ Hnlrtn-láng Iliid tjuttttl ctfratl aiia .-*!», ■),\'»■ brit unt m jt.-tti Vcitt\'it Uto 19 Bt4, Hl m»t <if(teat iriit. all t<l \|<lr«trtt4<t<\'inl4tunj. ■ vluntiafd <. tr. MaMT Xlt\'StulmliiK, )u (t.-rau(t<n t^W l»t Ota,\| uvb JC ■4MK» «it Mdtt Imii, Ildii t«ltfl «w 4ül(l(.i Ku\|( dn (."itdmaif: a-t \'Ett.inw \'un Un tt o, let ki< II Kdluaj «l(\|a Hl 1 ,ÜJl4<(.i Id4(t ttalc Jü tt. V\'x\'4 H\'t IU ^ofinfdiilacr, NF IU (leli W (4trttnn Ott. l(t Ml Km íttomutoi \|i»uv<a. \' jn^ST* vVíutftt* Mpiipiilatr, jai.ir.liti I^W Viliid \|Ut Qnilnr.unj atld St.-ft-nttft au\' ?dairan>, edtt unl anMt i Clal). .......... . . \|itlui>(di. lenit au4 tcn Cutt\' unl Ollmjf \|<t»i\|l\'a(l,lutaoiaKajd([. ---\'- ......•••- :a:ii\|(»(i lu.ttt. stlítd itJ\'c m(.. n ttltrdta •lamtn wM\'tlu! tlln iMtiintta. I ttltin etet undton i\'t laQ. aoat\' lAinutu, cttalKtl unt uniU\'ti ni .UtJia tat, Itauil nut ln\|( wil M(\|(m Valttt »(titi[«l \|u nnlii unb tc <t»all l a t Itaaltl Aa«\|it<a ftl tl Dulvtr ta(l............... . U-I u-tat tt> v»«t(ailant mii nőtt OMna- tcaiviattn Rtnialuitn (itH btlttfin ......C4a«Jnftll. I C4«attt taac.l ,1o. ( t.Kít V«lr- ti I Íi4 Mjídanj ual ifi in lati • " 1 ................. • \|t=» »0 \|dt vüatiana ftitr tint«í\'t((twrit(i-iát HM4fnfit c rt(«Oa(liiung tijalt. üm m tldn jJ lt..gt«:; ti tt AtillYiflir Vtlrn. fal UntntKtt. W \' l«4tc II l(tit $auit0tli:na, ta i(ltn\|t(u In \|»t<m ^ault rci- VcItlUfUcm.. ilitrn. dm un. i \|4a»tait»^i Imilitl, ».->ut« •>< l I Nraana rtl gt». tn i\'<i9 ijt(it tiat ollt «0tt! \' Ittmalltitavat Illatgdrcittntnl\\&<t\|túi!( <<■ , \| Wca(t,m <S«n!itaíri Cllkrr.Vu«m«< W lS\'i W, nn atlt llintgr\'irrtttatn -iflialt Manl unt a(u \|u utaA.n, ulg(\|(li»a( \| ettl\|(aliung V)tiudilo(r iroiIdtlrt.K »»ri..... luain. lut Vntatung t«l Xuiftml ftmtíin, fttaaten uul ©clnmnnoi tv... I él ti . (.!.»., \|.v. I.1-. . Zavonlii-tWit.-nith(i linigtn -iduiKii (DtRli . . ...InaJnK. Ii.W«(Ut l\'lO- la f( nti filifui-j out JtnII- rol titraibrrinifllpiilixr lt unt<l4itd U5i unt \|cgl(i4 l[«?(n g,iu4-Ití t.tiH Ki tf iitn futta litt\'aaí- Nlcalttl iu tmtfdlcB. 1 ndfl tnlluni « f \| llfrai t n Wíjiilal.-r dUrr llhrtn l\|» i Kg.liilí ^eaatautt alt Kern. luunn Ktlml iu mrfrttcii. to rt íiitii Ilit atlt >=(«• Vanlír llnietría\|.llt. un r,i4l nut Óllal. t\'ftuDan, Sitin, ®!t(t. • í>ct, it. Ictatdfitaf Ittatl \|U wjUn. tai(gun\|(ttt<aali4Kli», \|cab.tnum8tT. MltKrtlia vtittautn, j V«\'l mtl ilnaU, Wlal n\|- Vcildtan k , ts Hí tl irit dn Itctm ttlit. I t\'aftl rtn t tltm la \|ttti» tvault u Int-Ivfcr lítii filiitl aut 10 ft. Itritlbt Mm ím ilil 1,1a átpjr.tt, \|({t íulgitHg. I őtaie.i ■ Amtnfai I 4 paltclint inba _______ . htiil iAiaí tr.atl (jti4nduor. \|tl« rtdl an-tnlt (HM mit itlntm t0ai\|ti) !\'!<• IAm \|H( JJtr.t ntn. i«IV. i(tu4IM int gdunt * ---■■- - -- gteita Umla> \|u ciinUn, tfk líif UH aui «0 t-. gtptOl. Btlat 6tttf lu, e.-tit Ju. »o tr. m I n. i eifcd ai»í« nl eoiiHüin i n. i eiíd lat Sitiitúietn»: Kur.t »ai.l\|4at tnniingi «i i« naittn üint iéi tr. »l« »ot Nífft iu fdiiintii \|i .......—-tíltn -- -•\'• .........--••- >- --. .v.—. <» I __ - til ®t(lt, um bal fiaar (ti(4 iu »:fu kt-rii (uir.i;li4 ffl p,;. ttnm. tung nballia anb ll«ft; cNt arautl (.«!, \'ai:(inaf(Miicn uul itt eiaa > .u ti \|a babtn. Mtaulaicr-jltttrii \|aa J!i4tis i \|(N Oant urb iu jdtai lafitT, lt >«j, nan nil itr tirtn Albtt IU [lisftia falljta. (il4<n, Ititlt aui Ht (taitpia E4iil>l<il •»\'■ llifitn finn 1. Öt. 11 ft. tl\|\|>tl)i)(tift iiattnlitltt Biff Ilit \'llulroiliiiii) atlír Wauft.ítallm. Jt-dmfttr uiibtDtaiilniltff. In ftitaU! t(l unltt t»ariini\|t I gtejt K<lt.tbCi»\|t l \|t. í. i.\' »Mg JfaMf.iltl Muld, un Vl1liutt< aufltii tn láB.ttnl » la(f« JtfdN \|U ttitllgtn; tifit* niu ttlantilt fiilltl ilbtt-titgt aOt tilttitgm unt Irlib Nitt unfti :•\'.■• tanilt Ntlaull. I 64\'4tft Mbll U»tiiau4l. anatifurg au tt BmjC— Siniigtl J\'(tti (n Ciütmi4 b.l ■nwt:ai\'4tfn Min fa\'.Otltb. Rt:-4tl bit (Uuatlittlrfaiu la tat, ttr ttanf. ttittn \|U bdting n. tcn (l\'aatbdta ant .-it r<n \|U fildta u.it Ii ui4 Hl £>a4ir,un Ki faait. Idbft au\' !4{\|(n et( ta. in íbtita-Utub lAndltt ,H(ii \|u Kldltia. a.4tn:l(tn\' 1/ Ht rcifímmtntt Act(f\'b:r.tabiltvB\|. * \' fyllmttd ifi tí iu ttaalti tn C-util4un tii, Vilin t.Bjtn >Vliiltii(iitn JIKupií. :tglta <"tt4«i- Bwáf- ^V«.-«ti\'afta mii ani Vtbdttvtf untttRUftli K\'cnltl iu tnif iUta • iti »\|l. illnt Clt4>uitlt do ir Mg- litflt Jf.ifirmtiTir.Vjfta. Tuiit Iliit Vafla tiirJil maa. b - " \' mtflit 141(1 tn iu la\'lin. I á-íailt. -- " l!\'(l\|,llrti fúl ftla> I i Voliin-Idlldf ÖU\|4i atgt-l IdlIA <t Htl »5 ft. Tol Itflc n/tatl Altittii. iiiil, * . (uiiaI • Wafftt lotd ----- \|M\| <nrit»oli talfítrl Vff aul &\'1\'4< tltt ar.l iub;tn \|ilta ItilHm linlta\' tifiii lt. Allaa Unalchtbavo ____ iianb iMjr.tnn. il ta\| uai Idb i tU a«\'itii In ttlfitn lil \'ttalitr bial fii ftbta far... uul (int t t<- iSIft-IHfl ft»rv.«t\'4 lJ íirr-n ttn. \| <1 Ki uiniiultn icii :stbl. I\'.tu4i fűl\|taliú4im, CnitKliB, lUftraau , .ma, IftB, V)aiuifctl4ungta ic i eui fi. ii, »>, il I, i iu. i 6 ■ 7rt "A\'m" Onftfit* liiuitt alttal. ,1 altII ni4l aur !4n(Q aJ/\|ur.\'IKn, \|.n tis wtnttn g(g\'n \' a« tu. GíjaMii, WitKn MgP> .-trettf nallatOtirarrnngt.ma, W f(Mnt. í uul titlt i\'.a im tani, aia.i Itbt Bulit I4n«u ui,b la iti4i vtt «ftn. I Cluif Iv fr I Cliicf Inaft. «.tl( \|út rta» i\'l,i fl l >0 — f.\'nirotlungt . OTí- Irtl.n inti ^cbtlbriitf. Kii Wa\'ííiiu tana IdlH tir 8i h t{nt na. tftletllt Ota\|4l tnlfctftn __ íftutiinianftl aul ■a\'(T>l4lt« — - u i.i nufll\'4\'Bi CtoKt itn fUti, tng>i\|4t\' 4t\|iu\| ij; bidti Vlanltt 1(1 tnitl gtma4{. bal n i i(a tltbl 6(114tnft«ai Wti. . V- "\'i""^\'""í etur4llingH4 í NtaK fmt \|4 b 14." ^" VttbtTiiii^\'illiiTl! Cl r"\'ltai"74\\-!"i» L\'íbtnilbí"\'ihW"fíttl" L^^1;.:.!1?.^. D. «. t-m»- «W«M.!I r«i«?,«* "» »■■« Iiawitl.\|4itm, fiV\'4ta Mtlitnni HiO (. I - mtbi. ö< nlibt.ia»l ÜÍ\'L\'"\'ÍÜÍS\'VÍV.\'"\'41 \' B\'4"1 ,lria 1 >Mi\'0«»rirl n!4t Bit lnlaabi(4ta u ki. i\|r.t4(a iriib. i rilaccii 60 ft » ** Vit,tblaif<r ultt aSt ia ia\'tt íijlii tu4i I* bli b.-4jtt itiu ....... — » tltlafü all au4 btt gtc(U «u\|li Wuitrl.gt alitmltfit «!ít iiaKaHi \|atl .(t4.11 tta\'rJjfa tavjmvvtnr-; . . Jlíaiml\|i. ní.íb:ttil»B\|aBtBift-raBi, tl I la itbt )tan4« tia(4U-jtnt, Uaia uab lUig btlugl a tal «r«U öalcrrrlcbUcb ConiniU.loua-u.arliKn btl - _ A. FrliMllíiann in Wien, Fratoratraaao Kr. 2$} ^rswwís^-f^j^íaaasuwttaaiwi !í ^(tpteve, föifttfrtvtcii, petfdfafte j unb niiírrt Sdtrfifc-tlroninifn. C Sldfá feiitflcc Eliialitflt jii nadifliliinirn ®iioltpreiffn lí rraoi&«. Brlefpftplei nil fuiil. aintttilurg itltt btlltblgtn ÍJaaitn, f«4\' fUbtn uub t»utn. 100 Ctita Cltav. lila <tti\| . (t -.«! . . ntgl. gttiüH ebtt llullrt . fl. -.Sí 100 , , g"i»»i, iu slitia Oaibtn . « - .lt livi , Cnart, lili Rtlf . .(!.-.« 100 „ ., tnat gtiiuH «t« llrlld . fl. I.-IOO , (ituMill. L\'ia.\', Ittl( . . n. --.X 100 . , I. Ct;a(, ítiiiH. flail. i\'ap. -M 100 J . \|HHg (uitfi fl. ~.»í 1") . t«n Inntn tnaiaitt II. — <• 100 . . lütOuarl.gttlwi.ilart iVitltt fl. -.(» MT .-«"■«> Mt\'4l Caitflibta launt «rci:( iá t(n nrttrnta ttt(4itltntn öaittntiuJ 1 Toltn aai íoo Va»tm, TOtaeg-a» m l\'O Jtuttill iliiacgrann 100 Stílek Vinltkart- n ^ tal Xicr<natf, mtogtatlit, ntutflt e4ti\|iail bUH\'bta. I.lafl ml (4>»i\|tai Drni . fl. —,!0 B&tT SUhlfedero. Htuulali t • itbttn uin ti4lta (flt (dt \|>aab ItKsi t\'ariíi. tt eiítf...... 1 iBjtiliti, in II Kr Kflta e»\|(n...... lt (tm Uattrn) In (ligta etnin . so h. II . Mluaiinia .\'.JtKtn, gri4í(! a(gta Wífl » 1 „ Rauliituf\'tjiKrn, aulgt) m iíitr mi l< tlt llf. >o\'t, icr\|"g i.ii MagBuai loaum.ítbtt, :ttt $>«■!» N\'Mb. (amrnt út utalni lí tífüj :i 1 „ Cldftill;, gutt Cfiit, 10, li l>, a>, l! I „ Qtbtt^titt ., „ 10. 16. tO 50 f( <-;!»<" U»l 1(1 itata tal Sitiin Ki .Br^t jifi wil, l feltl ia \|>tl\| atlall 10 lt.. I etild la í tin 15 fr., I lua ml .WKtbaltrr unbHítlIit 90 fr . I ftaplcf fűt biti citnalt gtnJ .tab, to ft., 1 «u4 im.cn . itallt-guna-l IkJc Old unbtiait i tt. H^r Urr Hthóoe Fedrrbtltrr. S I \'n-fl flilftaa gtatbdlitit ü bt.la Itr anf . t it,-ItbM (all tinti iBlirtflta tn ffii\'i.-.t\'t.Icjtarb t \'ifi li babia un tm ercllitdl .n lt fr. it. £\|0f, W «ra?lrte rrUrh.iflp M . „ , inlf fdiAiifttt Zditifl. ^^ 1 6IQJ ntt 1 y<u tlattn lammi fdnfltin 0lftft( V> lt , Wt.nt UHil JO ft.. ganjí «am(n :.-tt,(.i bt .gu t<Ki»n(l ilamJlgíliit\'amBt »lt4taflta, \|)dt unMHn\|tl 3HST t\'i "tatfliaitlbrtbtiiuA!uiM\|.2ijmi\'iglitii TT "X" mi tlnmal I(4nf(n ttt ,flt tinll\'.fHi Uctallcitl, Motto de» «>• biliig\' fi"\' l\'ln. 1 Cilii (anni Itinfltt »iaei,: ÍEjT- ril 14<Bfita Namt> ~ " atftn, itl\|iaiauíj; iilraltirt ectlt:i uiil \|tinft rí; WU4t.l\|\'ir. I Cilid to, 10, ii etowiilalionl.\'! "i\'l(n€ tRIj\'buflIBKÜ \' r nfilfrtitn Hid>iii.\|\' <in t>raftifd»b tlllUt* Wtfrtnní II lit ntag eAldMair.ll.it aul ítcntt.a), Mt^tab aul i Clild a, unt iRat: 1 e4iiU\|\'uí. I 8tK "" " fit^Rfttr, e.Vtib tu4ltt, I Iktt r.iBit\'it, I iiAtd, i ,:iutt\| iíjltaa.i, I RtNO»t\|4«r L...... C4nuf- uub Ubiiugtt. ilBtl Ittt t»b!4 uab tUgaal aufgtl^d unt t fld blU J fl. fféíT >ra rrfandeoca Tlaten-Pahf " ur tur4 ^timihtang von OtHti tiUII aua bit aa< III Vndt #Un)tln(t. 1 e4«4l<! Ht >0 tr. >«rUgrc fflr geirfikallehe nád kallKraphltche .SrbrlftObingín, Mittialmu^ 1 t>((l ftnail Bcmat, miit 14ti\|:ailta. ftflrt 10 li. I OH, uotrt iUraial, Btl Mttti fta.l. C4 lllatttn •< tr. Vcrtagta, un \|4ntfl \|d4iitn \|i \' tn. atattt Btt!»íí<, \|it .".a\'ia\|tt ual Xtlnt«Etta, lanaij\'a.\'.tt .-.alirtjl. I fctii <0. II, II tr. V Kint- rompletrZfieliBcn.srhule ■ Otlt(B, eca d«ib btirtt.a\|tatt i 4atantifltT ItraifgtJtttn. scia irttn Clrib a itta\'lta ia ll\|4ta fl a\'UBg\'R Ml Jut ganilliia .DpIi á I4tnfa»(t 8-t b\'t blIbtlM Jugtat Itlcaltil vlist.n kot >: tv Itt ItfUa btal fl. 1 >0 --- MltrnlllfoifB llrl.tlft. -f _ :1a \| tt Idtr. ri\|t,\|tr,tlal(tnl\|tt IVaKbTain-ftiifli l tn brtfii « Rtknliu\'t\' fl4 ..i\|<tvi««tlifll lt ..... bittt Wcnalt bifiBKn. i C\'ud f.flti Ital tu fr r l>An nror Srhrrili-ltoulrnai u4ltit-btt (t5t tllgtnl, Itl.il unl t\|ultl\|\|\'B. lt a,:4 I t \' 4 tl r a ti n l ifi. nil Km , aitllt la t i ualtll\' I :4 t.\',tJ\| 1 .Wldbilttt, I uratca, al atl <fÍB i , . i (iu. I t>d\'4all. i Kt tr-mtflti I =tad Ciígttlad, 1 tíabirganat , « «UÍ öt. ita. lu\'aBSH.; » 01 fl. 1.70. Srhall • lien Iflr H d-hrn nnd Knben. Clai lamBt \\itaitn, dnab \'t i), 10, «) r . tt.-« it aal i Kr. !r 0, :«). ■ l\'(»t4 a-C4a\|.\\i r,l (»0(, Tt K>. lt I. I to. IMIT Üi-r liritt Krdrrunlachrr. "ÍM la HH4t1 Vtr\|:flan(at4tu, nlt rtiCtn gtliDI. »d4i U C.mu.i\|!t ,i(ttr all (I mit ablttlliii ttütBl trlnill I Ctld <•> tr. ts&r tliile In alIcii Kurbeu, "fm i;it ^ t t. I jiia.-.\'a ffttnm, t.\'l\'.y Ha>., grilii, ii> ft. \'\'Xoiriisr. "ÍM €üf flr e45IttW)\'t, fl 1.-, I 10, l».™ , ítélt Cárit, raantit fl 360, I.— Pi. d t i flr far 3 it • (uit (I t. ,t.io, 1.14, i.M, Bliiti h. i KtiviKt 11 \'i r Farbru\'ki t. hm, IHlll b : f lat : ;>.«!\|f.t:t • filr J l.-ilttl -ajta tb«r 14 ■a .«itJ ;\'.a\'tt\' ta. ■ «li 4l«. H\'flai nil lt, ia I ia:(ta .6 6. «i tt I ía 411. \|t fl: b I 1\|i\|.\|(j crt(^, i«, i«i « liac tn. »0 ít. n 1,\' I ».. I «ud rta \|):t:tiB\'d 1 fr, unj a tr. I CIM 4>><lM4ta tu\|4 flaa.gctnal.atRtai iáig. 1 eta.f n" Taftln, I düd 9QT Sohreibo-Mappen, "fwf lll,^1," ,, »-fi.w.a.r-.. —- ttj flM\'i \'160,160 A \' !"■"•,•\'\'■, taf" K.ll.bltbtr , ..... \' .•■.7.KÜSS1! "" " . ............. " l ^ í,l.tHlW ,.,\|„.tl,l [ Briefaiegelmarkeu. m l\' " 600 gíJd\'fl.6 MÓ! \' \'" ""\'" Vtbii Idaflt J6. 16(6 fr\' I »t Ii\|;u4 mll Vttgtntat.eiitltn, ■ntMrallfl\' \|B\|í\|ttB flllt, , tta«ta, f\'aBtn 1000 Clud fl 1.1 f\'ipftrrlfo. -30a neiíd h «lBt\|4baaníj,flilfti,ln,i„top„.,^UDl niUstWItbtnm fit , liadtii íaial-tlttKttn aa« «ia«rt#, l Cilid 15; II. 60 " • —-tO ft, fl. ». 3T" (•plr-Pfí»»e«, tttiaffrftt nnk prót lfAi ». a .luti.ci, ria -•p. í«»t.fl4«t . » ■ etlittr l.M, 141 iit, 1 xi ai 46 tt "»». » emtltafltl ®ltg<Uacf ia MiKtltt t í>ifffr fluotilát olltin ju (jobfu in Wientiri A. Frietlmann, JímtrrRrnl)r \\\\r. 26. fihiiiiiüm. ai\\i ím -féle itraJozároE mrdetésé a lofcjobban bizonyítja, lio^v mindon vorsony élán áll, daczára, hogy az áruezikkok potom árou hirdotvtSk, miniÜságök mígis mindon várakozáat mmzo túllialadii ö drb jó ré.lull. ,5.1 pír Imrjaii)Hkötő. . 5 . 12 Jrb \\,óu. 10 , 1 pip. „4rr»l W«M, \| lft kr. 1 i»4r írner urt liarltn,. I »ft . l „.„A,. íai , J. 1 x«vbyyii\'7.vi, j & r lilibtülrio. . 1 eviíknnil úrctbSl riUttötvo. 6 , « Irismiobb tVnykvpck. ,5 . t drb »íp óralnucz. 1\'5 „ 1 drb axivarlovA({ii, 10, 20, 30. 40. 50 kr. k(ll6nffl« atorck aiámlOkimk Alkalmas nük, urak it cyormvkok t/á- 1 kr. tolltartó. I.I. irka. 1, 2. 8, 6 kr. kfllOnttle illatuti aiu balUxját/k. 2 kr. 1 kávt\'tkauál úiczböl íillt- 2 ki. 1 drb finom pipere atappau. ! 5 3,1 callsii-rü kulratarló. > 5 3 . 1 rb keuiikefo. 15 3 . 2 kbnjrrecake iiivaDna-aziv.tr * papir. , 5 3 kr. 1 drb koitjrlllaríjpfigomholl-. \' !> 3,1, Takaró-gummi. \|5 3,1, örökllt naptári ló 3.1, bofUaS-KÍp. 5 3.1, finom jej-j jíkköii/r. 5 3,1,\' illatot pcctítvinai. 3,1. plílitálriA. 3,1, tinóin ciebffyáaxer viasr.- \| 5 gyertyával. I 6 3 , 1 llveg bícai Unta. \' 5 * , 1 drb elesám fánykípráma. i & * , I fettokládácaka 12 fcilékkal 1 5 it ecaollat j 5 4 . 1 rőt kanóca. 6 4 , 1 faUltö.ötlgy8»U 5 0 . 1 drb aaebtUkör. 6 a 1 , liájhaugora. \| 6 1 a & v nukorotipu. . . . o.\'ükanál úrctbSl fiUttövo. j 5 . 1 drb lüip óralnncr.. J\'ö . 1 darai, gjrri) «tart<5 - lílcia i 5 tlvogből. , 1 ada« l«ifj. ■•rcxtiattilisxer. j , tnbbréle jáft- pipa axárral egyfitt. 116 kr. 1 pir naBy «r«a url liarlanya. I 25 . 1 napóra jól rogulárott. I16 » J P; iiAgy vrSi barlauya. j 26 , 1 tfnykép albuiu. , 1 ciukorliintö. 16 , 1 fllg«gyu»icr. 16 , 1 kí-i í> villa. . 1 öv lackblirbCl. 15 . I ilvtg finom illatazrr , 1 linóm aranybroni medalllon. I 15 , 1 . valódi kölnivir. 25 , 1 drb l<-kok. i kvpcakönyT fití- taappan, , ldlbfino: 1 lllífi-f.Va ii kíalartó. in gyoitvafodor.. oriii- vagy növényit Kauta.\'hukból , 1 I- giol.l) fogpamta. . I pí.ialrr plíbból. . 1 pár n-rdráglailó. . 1 drb tzóp plíliUonibiU , I , vniláki vagy jolaip. , t . azivurtárcaa uj ía cxil- , 1 drb papírtok 3 Jrb prr tút- j 5 , j lucmt ftl"tK kerc»bürbúl. 10 1 ti . 1 gyermek óra. ÍIO. I pár ravinakoityAgyereknek I 10 ,10. \| drb tcíp aíiyein uribojt. j 10 ! 10, I „ jegynékuapUr. j 10 10, I akatnlva 12 tia. fenékkel. . j 1Ü ■ 10, 1 tajtík Aíivaiixipka. I 10 \|\|0, 1 kóa/lel melllfi éa ftill.ovaló, \| 10 j 10, 1 Iívcg légiin, illat. olaj. \| ; ior j olló Unci. j io ; 10. 1 tltar.létil bivalaxarrból. : 10 10 . 1 jó aAr böröndhll. \| 10 I 10, 1 hOvelykmér3 béeti it fran- I 10 i ciia inóitík aai-riul. . 10, j 10 p 1 f\'.ép lcgy«íi- \' 10, 10. I pál kávíacaétie, porc/cl- I 10 láuból. ! 10 . 1 r.«omOg« ttnyér \|I0. 1 caólaicrfi írivargép, í 10. 100 drb varrótű. 1 10, I jo péuiiáica. i 10 . 1 pá< gyeriiitkbAiítuya 1 axíp óratok báraonyból. 1 finom kóttlet gomb, ingelö. kéifodor í» inggallérral. 1 ciéliaerfi diigaacbutó 1 Caantuueter. 1 burnótazoloncte 1 jó olló acaílból. 1 lalnór valódi burányból. 1 ilvrg lejobb follvir. vagy folt-szappan 10. i\'txépon öljöiött báb. 10 , 1 logkcfo. 10 . 1 finom fodritó f/nfl. 10. I pár djvatoa flllbi.v.iló, 10, 1 túgul eriia liajkeoöca. 10. 1 kötükoaár. 10, 100 drb jó fogvájó. 10, I rubapotox.\'. 10, 1 lUrtfodoritó fából. 10,1 divatoa óraláucz. 10, 1 album 10 bécai látképpel. 10, 1 tollkél 2 kíatol. 10 ét 20 kr. finoiu tétabotok. finom olló. , 1 pár czérnakeztyü urak azá . 1 üveg folyékony enyv hidc. gen basziiálliató. . 1 nagy bangóra. , kenyér koaír dróttól. „ 1 fojkefo jó miiiötégU. . 1 xaebbévniérő regulázott. . 1 ozéUzerfi keztytl-tágító. . 1 finom ztobkefo f.\'tlt éa tükörről. ....... , 1 pár virágcsokor porcxel-lánbó) . 1 jó IáUz.erészi távcaö negyed mérlföld iáturfival. , 1 jó angol borotva. . 1 pár erüs bosszú nöi baria-nya. , 1 szép varró párna aróffal. , 1 pár nadrágtarli^. . 1 kém lel ovííoszkőz, kés, villa éi kauál. , lOOdrbUvélborlték. I 50 1 azeinfiveg látaz. llveg. , t bevásárló korár. . 1 szabadulni. köazörttlSazr.r minden vágóaierszánmak. , 1 legújabb angol «zoptató< mely állal a dajka könnyen uicllőzhetttvé lesz. , 1 földgömb. 1 gyormeksziuháx képalakkal 1 nagy oakolaláaka azijjal. i 100 drb finom levélpapír. 1 napernyő. \| t frt 20 kr. I jó nagy esernyfi. II , 30 , 1 axoliaóra jól rngulá- xott, 2 évi jótálláa mollott. \| 2 frt 80 kr. 1 ogéaz készlet iróeaz-i köz bronzból, moly 10 darab^ bóláll: 1 tentatartó. 1 levélnyomó, "2 maga gyerlyalarló, I kézi gyertyatartó. 1 liéviné-r5, I gyutzor.l óratartó, 1 toll-tarló éa bamutattó. Képei árjegyzékemet, mely-beu tok ezer cxlkk följegyez vo van mindenkinek ingyen ét bérmentve beküldőin. Fit I ED MA Ify A., Béét, Prateritraaa* 26. ti. GARRET-T 11. és FIAI Lcistön, Suffolk, aiigolorszógi gépgyárának főügynökc KOTZÓ BÁL, g«r világhirft vetőgépeit, gőzmozdonyait cséplffgépeil, Pesten, V íi o z 1 u t, 39. aza m. alatt ajdnljn e gyár ujabb s javított gyártmányait, és pedig: malmait, (\'h- Magyarország viszonyainak legjobban megjelelt) Samuelson társa arató- cs kaszáló-gépeit, és kéri a t. cz. gazdaközönséget, miszerint becses megrendeléseivel öt eleve szerencséltetni szíveskedjék, hogy igy minden kívánatnak megfelelhessen. gJ^T Árjegyzékek kívánatra bórmentve küldetnek ""1 X* Op p o I c x o r tanar, reitor magolí. ét * c«.. kir bé\'»l kl ,\'k tanára bizonyítványa szerint: \' J. 0. POPP c». kir. udvari fogorvos Héciboo, belváros, Bognergaise Sr. 4. Anatherin-száj vize a logalkaltoatabb ner a fogak conserválasara t exért at ugy Oppotcior, miut sxárnos mái orrotoktól gyakran rendelvéuyoxtetlk a fog- ós szajbajok ollen Xra 1 frt 40 kr. egy üvegnek. Növényzeti fogpor: a fogakat akkéut liaxtitja, hogy az által ctak az alkalmatlan borkő eltávolittatik a fogról, hanem a fog fénye-, fehérség- él tiixtaság tekiutetéből még erötbödik. — J ,1;* ára : 68 kr. o. é. Kaphatók: fc\'agy-KauIxsán : Uelui Józief gyógysze., ltosenberg Koieufeld, Weliscb, J. ét Fettelboffer J. kere»kedésébeu. - Pápán: TKbepen J., Keszthelyen : Pfisxierer gyógyszerész, 8inger M. Weist \' Ziia-Egersxeg. n : l»óó Fi. gyógyszeréit. Kaprouczán : Werli gyógy. itn. Varatdon : Malter gyógyszerész. Sümeget : Dornor Kajet. S/.oiu balhelyen: Pillich Ferencz és Kudolf gyógyszer. Határőrvidwkl Sx.-Oyör-fjtu. Kibic K. C. Veszprémben : Meyr Tuszkau, ugy (lutbard Tivadar •i fiainál. — Székesfehérvárott; Legmann A. Hraun J. gyógysz. Lovat-lerényben: lleitler gyógysx. Kalocsán : Horváth K. gyógysxerész. Kect-Kemétvii : Mllhofer ét Machloid gyógysx. Pakson: Flórián J. gyógyít. Körmenden: Horváth .j.Homxeurend gyógy** Kaposvárott: Kohu J., KUgl, lielus és Scbrüder gyógysx, Siegizárd: Urahiay gyógy.r. — Bonyhádon: Kramolln J. Szigoivárotl: Harwarlh, Salamon gyógysz. --Kaján: Mlohltieb Hl. óa llorzfeld ffai, ugy llerxog Ignáczilál. - Péciott • uluay W. éa K. Zách, Sipökli gyógysx. Kárádon: Zadubánszky gyógyn. Marcaliban: Kitt gyógyít. Tolnában : Clralí gyógytz. — Dunaföld-lott Lukári gyógyít. - Szeiit-Uyörgyün : Nötliig. - Alsó-Le.idvau, it gvógyiz. — lt\'ihoncion: .Simon gyógyszerész uraknál. IOLL A. SEIÜL ITZ-B01Í A. ii bebizonyult gyógy-rck közüli, tagadhat.-iila-i ciánári biiodalom M III K porok rendkívüli i a legeltérőbb llliiatáiuk által minden, eddig Isinerf.áx uul z ellő helyet foglalják el j mint azt «c raiu .vn részéből kezeinkhez kUldiitt -hála-Iratok a legrészletweb..... •itjiik hogy u porok rágatni szoru\'ásoknál, emé»zthetetlen?égeknel, oyo ■ -rhcvnél, továbbá görciók, vese- ét Ideg-bajokban, szlvdobogasnal, ide getség okozta rtfajáa, verlolulás, végül hysteriara bukór <•» huzamos hányasra hajlamnál a legjobb sikerrel alkalmaztatnak, i a legtartosb fryógyhalátt erodniényeztok. Ara I eredeti doboznak használati utasitassal I frt. Sós PÁLINKA és so. ^m A legmegbízhatóbb orvoiizer a izonvedö emberiség segédéi-míre minden belső ét külső gyuladáí, legtöbb betegsog, mindennc-mfi teb-, fej-, ftll- é» (ógfájái, régi lérvek él nyitott aeb-k, rk, fene, •itragyndái, béuulát éi mludenueniB lérüléi ellen, atb. etb. I palaczk ára használati utasítással 80 kr. nORSCH-HALMAJ-ZSIROLAJ.-TO fii A legtisztább éi leghathatósabb orvoii sxttf Norvégia hegyeiből\' ■^uem cserélendő fel a n.Víterségcsen tiiztitott halmájxsir-olajjal. A valódi Dorsch-halmájzslr-olaj mell- tUdó-baJoknál, sorophu-l«t- él rachltll-betegiégekben legjobb gyógyhatáital van ; meggyógyítja » It jldnltebb k0»zvény- él osúzbajokat, valamint a« időttaki börkütegeket. Ara I üvegnek használati utasítással I frt. Hdktárak Naift/-K(inl»»án: Holus J. gyógysz. Lovák IC gyógysz. Fesselhoffor J. és Kosonfold F. uraknál. Nagy-kanizsni. általános beteg- <?h rokkant seo;(5lyzö egylet. Hirdetmény. A iingy-knuiztni lillulínoa beteg- t!s rokkant aegélyzíí egyletnél n könyvvivői állomás megUríllvdn, felhivatnuk mindazok, kik ezen — ÍOO frtnyi tiszteletdijjnl összekötött lillomiist elnyerni álwijtjiík. ez iránti kérvényeiket nz egylet elnökénéi t\' évi június lió ln-ig benyújtani, Kelt X.-Kanizsán, május I.\'i. A VÁLASZTMÁNY • •••••• 9IMII ItOlslltltltUIHMI • Einzig tn ihrer Art in Európa • • III dl. trrö»»t.,vlnt..>ll g «r,te • ikitis. kön. llol\'-Wflsclicf<tl»rik: • des E. Fogl, III Wien, • • Nlederlagen-: S 5 ne Marinhtlf, nr K"\'«tMr.tr..i. 27. f I ZO H.uptilr.tic ZO, RIX ANTAL, ajánlja 1. cz. vevőinek,\'\' él kegyei levélbeli megrendeltekre kö.-vetkeiö legújabb találmányokat a logpontoiabban küldi izét: Sy fik síi h n <>• vivi» * "erírl j\'i,4ll»"»lt. »">»/ h»t4,» 0/lUKilIU<loy,Ilu) ml.ierint tliennigy paiz.ibb helyűt biztoiit, h<igy adatik. K^y c mag ár. nap alatt a legki ti." A jótáilái annyira nincs liatáia a ttornek, a pénz Maríalillf, Hauptstrasse 9 welchc duroli ttrcn^ite Holidiíitt {Zifforn uriK-htlichun Preia e« bei ib bracht hm, dai"tio .len Importé, 9 von keiiiem der anproliendcn Ilau # lich llilligei und «eitoi, nnter vol » den Provlnzen aul brleflichoi Verli # icndot und Niclitpasiei..................... • - Kugl. C/ilffon-Heinilvn mit; Dumen- Untcrröckc • \'oilcr olino HalikrKgon,lohönrr alilrail odor felnitem Hork-llarrheut n : Stadt, Kárntnerstraase 27, K.-kr drr lliininelpforlgaiso, W „zihii Erxliérzog Kari", • I auf jcdi-iu Htück vVaaro mit # •r Matieuproduotlon dahin gc- • Kngroi- lowie Detailvorkaufe • i-r Krieichb.iroi, autserordent- 0 itcr Garautio bietot und iiarh 9 igen Ueilellungon prompt au- 9 SLoiuon (boi briulliuhor lloitollung iit der lialiumfaug anzugeben)dai • Htück 11. 1.80, 2, \'i.M, 3— 3.f)0. l)ai 9 Kleganteito und Praktiichcito. j Humburg. Letnen Jierren-? i/c/llrff/KHalii\'.mfanganiugeben) • zu II. 8, 4, f>, ti die allorbeiteu. J HatskvHgen, ueueiter Fa<j J por l>tid ü. 2,3 -4 fl. (lialiumfaug ^ anxugeben ) 0 llerren-Cruvaten oder Ha-% lonbiiuten per Stílek 76 kr., fl. 1, 0 2 bit fl. U. • IlérrcH-l\'nterhoscn zu fl. 1, • 1.6(1, V. 2.60—3 fl. Koitichnitt, fran-0 zöiisrhe, oder uugariiche Pa<j< tű II. 4, mit Htlukoroi-KiuiHlxon fl. fi- ötl. DunienstrUmpfv odor Jler-ren FutwHOcki-n, tlai Dtxd II. 6, l5,8 —10 fl. dio folntten. ltuinenililerter zuin Schutlren 1 Taillenumfang Itt anzugoben) zu fl. 3, 4 - 6 fl 1 Dud Lel nett- I\'iikc.\'i ciU ü-rhertu fl. 1.60—2fl. gröitere und 1 ■einerexutl 2.50, 3.50, 4, f,-8 fl. \\V>\\iiy.wlrn-ll<itiat Tücher zu fl. 6, 7, U • 10 fl. die felmten. Seriirtlen od. IlundtUcher, por Utxd nur fl. 6, C, 7—9 fl. iu Damait. 1 Lelnen-Tinch-Ournitur Belovárott Laku..« Cliktoroyán Káráiz II. Csurjón Kreitlcr Dávid J«PO»Várott Kol.ii Jnknb "Pronozán Werli Bánd. gyógyix. anithelyen Wümcli F. <"Uten Uroyrr Jr.kab fiai aojiegen Ciacilnoviti la tv; gyógyi I etenyén Kalivbda J. gyógyix. Marozallban Ii/.tl Nándor Bánok-Szt.-györgyön Fibícx J. gy, Szambatheiyen Pilleh Ferencx gy Sopronyban Mezoy Andrái gyógyix. Zágrábban Milielbach Zt. gyógyít. . Ceyleck J. J. gyógyix. , U^weitx Fr. gyógyít. \|\|ah Fúr Mttnnor, ^io in Folgo zu rasohon Lo-"tl , bons, Solb\'stbellcokung odor nndero Au8\' IIIOAIKI B\'oc^ wnd kr9f,los »9liwoifuiigon e\'llf^CIIU" sind, biotet dieacn berüliinto Buoh Trost, Ile- VhlOO\'Pl , lolirung, Katii u. Kettung. kJllltgW Für 1 Ouldon am Hclinollsten diroct zu b\'oziolien\' vom Vorleger, \\\\. lieriiharili in Ucrllu, jo«zt SilllOOtmlr. Wollene Unumlheit* - Ja-f\'^O l\'rraonen (1 Titcbtuchm cktnzu fl.2,3, 4,aua Seide fl. fi, 7,\|; ffrv,elten) au fl. 6. b, I gep. lzte oder gewirkte Unterho-^ Ben II. 2, 3 -4. Kcliutx gegen Glchl. • gep. lzte oder gewirkte Vnterho ? (ör 12 Peri.da; Iloppelle. • seii II. \'2, 3 -4. KchutagegeaCllchtj ^fj.^^ ^ {"lO-Vi fl 3 , UinTr/^T1\'" 30\' Klíeu llaiidi/arn-LHn glatt, K11 " 1 nll fmti ffAflnliliiii(ri>nl - "... . • fl. 2.50, « . f., ,, . . ,, o\\l r.iioa liiiriii\'/iir M-Iii ifi- fl.l.5«)>2,fe,nge.rhlung,n,íWjíj<\| bWeh\| ,uch „0 ,ol. nono Form Hí gíckíeí"\'fl,\|4W,r" u"?.cbloicllt tu "• 7 ÖÜ\' " 3,3.60,4,5, to auchirtlorfoin J non- uudlIatU.hemdon miiiS.icke-K^^jbSnWiíií\'\'aV fl"»í"Í8, • T rsi, auoh Hpitaon, au fl. b, » —10 111 j fl — • , MMtmen Nacid. od.r l\'V\'^\' l 4D-42 Kllen vor.Ugliche • 3 60, auoh geitlckt fl 7-611. \|,iUcbe oder U\'U.meu ll.mden) fl. ^ • i^lMIf/í/lO/iíH.auaLoiuon.Por-jU, 15( JtJ.22-24 U. • • cail, odor Hírchcmfl. 2, 2.60-3 fl. 48 elligo b«lgiicho Webeti- • • uiit 8tickoroi>-— iLeinuumd zu 11. 22,26,30 -35, • • Ditmen-JS\'cgllgfi uáer Náciu l- auigexclcbnel ichön. • • corelH aúi foinitQin llarchont zu! r>0 ""d 61 Klleu unvorgl gute ® • ll. 2—2.50, aus franxöiii.-hem Ha- Hamburger oder llollüiidcr ® j# ilitmlt Slickerel xu fl 8.60, 3 -4 fl.\' "\'e6«rt(Ilandgeipiunat und br. • • (llaliunifangaíuugeben.) \'IH •W. 35, 40, ,\'KJ -60 11. • • Brlefliohe Besíellunflen \|# gén odor PoHiiaobnahmo untor (j^autio ttborallbln\'xiigoiondet?— • 9 liriefo «n ádroniren: t7»il —Cfi.lO) • •E3 FOQ#, Wien, k. k. Ilülliefcnínt, J \| • Mariahilferstrasse 25. \' \\ • ■ j® Beim Einkaufo von jo ÖO fl. C öt. Batiettllcbor graiis. • 90 ki Moliiuinn jóiállott"ixer, hogy tizenkét nap alatt ssaplfft, XUCltWHlO, inájfiltot, buborciékot, himlőt itb. örökre elveszít. I cioniag meluilne ára \'.HJ kr. utaiitásial együtt. A ninri/ln az ogvetlen léuxő ixer, inelylycl rögtön finom AlIIUlUll, fehér\'kezeket kaphatni. Jó\'.állái mellott. Egy llvrg ára 65 kr naPfiv aloff vakiló fehériégll fogak. Legjobb fogixer. ü l\'tIU rtlUOU Kl8II ,terre\| A fckct0 3 percx alatt vakító fehériégll-k éi tiizták lennek, azonkívül a fogköt eltá-vol.t.i.i é» a tzáj kellemetlen nagát elvoixti. 1 ciomag ára 45 kr. Dwwil\'ii Rlx Antaltól. Kzen dióolaja dió xöld héjából «aj L/tUUlilJ, ,„\|ulik miI1d0U világol hajat a legrövidebb idő alatt iiir^iiarnitja. Kgy üveg ára 25 kr. Rózsaolaj e^y üveg 15 kr. Hlltnr.lllóy 1 Uvo«? 75 kr, elégiégot egy egéix szoba üllMll-lttuí, bútorzatára ét minden politurál nélkülöz-hetővé tevz. Usu-hnl\'/tiiim Kt?y r°l\'l"«»» fontosságú találmány, mely tlJ-U<ll/i!5tim. R ,,>rmí„ot „í,vényét a hajnövéit illetőleg kitnláitatott Dr. Wakerson Londonban oly hajbalziainot talált fel, moly mindazt lirlyelleiill j a mi oddig lehototlonnok látaxott; a hajkihulái általa rögtön elmúlik, elöiogiti a haj növését hihe-lottón módon ói a növést ciudálatoiau elöiogiti, ugy annyira, hogy a logkopaizabh bolyén illrlln hajt, él 17 éves fiatal embereknél ninriüril szakált növeszt. A közönség tisxtolettel felszól-littatik, hogy o találmányt no ciorvljo fel cz igen gyakran előfordulni szokott vásári rzikkokkel. I)r. Wakeison hajbalssama erodcli ixolcncxé6en 2 frt és 4 frt 60 kr. ■lioaxott Anodln-szájvli, ép fogak eluyeréiét éki nájnak minden kellemetlen sxag^r " ixáj"\'- -"■> i" Az újkor csodája, balzsama , jótállás tellett, hogy 6 percx alatt inluden hajnak hullámsxorüen fodrozva kell lennie. Kgy dobox fodritó balnam 05 kr. Eskimo-fagy-illany, S\'^r\'^.í\'K,1.\'.";; jótállás mellett meg kell gyógyulni. 1 tlvog fagylllany 45 kr. ltix szabadalmazott párisi ruhatisz- tltÓ-Vlze, mely szövetből s mlndeu foltot veixély nélkül nyomtalan oltávolitáa. 1 tlvog ára 42 kr. Bix salori-fiistölö-illanya, "\'wüní racaobb szaggal tölti be, és mindenkiro nézvo uélkülöxhetlen. 1 tlwg ára 78 kr., poralakbau 20 kr, papiralakban 15 kr. Hajfestő-anyag, ^"KVÍX \'.X.T uára vagy foketéro fest. Kzen anyag fUvekt>aí késxült és log-kovésbbé inn ártalmas. 1 eiomag ára \'JO kr. Villanyos fogkefék 45 kr. Villanyos köszvény gyűrűk Fent 1(1 c.ikhvk .gvo. ttftdUl (TÖS—l\'J.,> ANT. RIX, Wien, l\'raterstrasselö, gyáros urnái kaphatók éi ml oson h.tsxnos cxlkket saját Upait-taláiunk folytán bárkinok eléggé ajánlhatjuk. Arjegyxékek 104 lap vastag »\'. HKX> ábrával 20 krért kaphatók,_ Wajdits József könyvkiadó hivatalában Nagy-Kanizsán inogjolentös általa minden hiteles kíiuyvkoroskedósbon kaphatók: „B, a j t a fi ti k, vigadj u n k!" IV\'dik uj, iU ki. Iá.. Ara Hü kr. „Rajta leányok, mulassunk!" Mulattató kónkán) v. Ar. 1 frt 50 kr. „Eajf a párok, táncxaljaak t" Logujabb iíi»gyar tánczkünyv. Ara 1 frt 40 kr. „Halljuk a szcp szól!" Magyar felköszönte (toaszt) könyv. Ara 1 frt 50 kr. „Szegényből losz gazdag." Ara 90 krajcár. KÍYÉKÁÍ-BIEBSAÖÁS. s Somogyroogyor Marctali mezővárosban tulajdonómat képoző egy nagy terjedelmű kávéházamat egy olvasó-, egy játszó-, egy lak <■* egy cselédszobával, továbbá egy takarók tüz-helylyel ollátott konyhával, kamara, padlás-. 1000 «kól befogadható pinezo-, jógvorora- ós fedett >crbo adni szándékozván, a szifes vállalkozókat Keszthelyre gurulva helyivel több óv/o b< alatt ezimezendó levélben kérem li \'Vozkedö érintkozésro. Hahódul 1/ Jőhom. Strasser A. ajánlja j e I o s e k ii 1 e 1 i s mjB r t készítményeit vízmentes kaiiíscliiik-pouyvákbaii a legolcsóbb nyári árakon. Mustrák ós árjegyzékek kivánatrn ingyen. Raktár: Pest, Hcla-utcza ő. sz. November hó I én lUL.-ii in- i Dorottya utcza 12 sz Imba helyezem át. K AMTZ C., W & papír- és dismííáni &oro$kedésö Pesten, Deák Ferencz-utcza 6 sz Ajánlja dúcait felszerelt rokhirát int- és Irodát szórókból a legjutáuyosabb ári ár mellett, u. lm: Levél irodai — és csomagoló papir, borítékok minden nagyság- és minőségű, szalmapapir. boritok irodába.igen alkalmas; név,jellem es hety8ég fekete nyomatával; 1000 db O frt. Ügyvédeknek irodai aapir, zöld-, chamois rózsa- és kék színekben. Meghatalmazás, koU\'l<<zvény, váltó, váltóóvá.s, költség-jegyzék, nagy riv&lasztéka. I>lj"t«pn fi-lsicrclt asztali irónuköi IruUii nuinblt bronre- és vasból 3-, «-. IO-. !.»-. 3<> frt a IrKlIniitiinlili. Váltó- i\'s okmánytárán, maijánnaivesitö, dombornyontó-pré 8 élmérleg. Levélpapír ós boríték a legújabb színes monogram mai lobzállitott ar mellett Lngnj.,bb nvj«tjyek HMhlurub fíl) kr., 1 frt 20.; e,ji$z \'/frt 50 krig; valá<li franczia brillantin }>nj>i>on. Irodai- kére tke leinti- és gazdászati könyvek, mindennemű nyomtatványok felvétele gyáriv-ár mellett. Ajánlom jól ri-iidr. II rNkliirnnmt, mhuli niH ilii llln<».. r.-k-ból. kolxil i. (E.u do Uulo^n.) pifii-r.\'- t;H kéli <..iv\|>\|>aiibtil, M.\'rMilIlid illnl-xi\'rlit\'t vilit) frekf.....,n\| Levélbeli megrendelések rövid idö alatt, a legpontosabban, utánvét mellett, eszközöltetnek. A bécsi bizományi-bank váltóüzlete * Bécsben. Kohlmarkt 4. kibocUt IGÉNY-JEGYEKET alant jegyzett sorsjegy-esoportokra, és ezen összeállítások már azon okból ii a legelőnyösebbekhez számítandók, mivol ogy ilyen igényjegy tulajdonosának azon lehotőség nyujtatik, valamennyi fó- és molléknyerevéuyokot egyedül nyorui, és azonkívUl .10 rranko aranyban és 10 frtot bankjegyekben, mint kamatjövedelmet élvezhetni. _ A. csoportozat, (évenklnt 16 húzás.) 10 frtos havi rémietek. — Az utolsó részlet leflietése alán minden résztvevő kft vetkező 4 sorsjegyet kap; 1 6% 1860-lkl IOO forinton all«msorsj<«yel, főnyeremény 300,000 frt, a kihuzott-szám 400 o. é. frtúl vásároltatik vissza. 1 3% cm. török 400 frankos őllamsorsjeKyet, főnyoromény GOO.OOO, 300,000 frank aranyban. 1 hereien llrauiiNi-hWt\'Jgi talléron Horsje«yet, főuyoremény »l),Ö00 tallér míuden levonás nélkül. I Innsbrucki (tyroli) sorsjegyet, főnyoromény 30,000 forint. B. csoportozat, (éveilklllt 13 IlUZáS.) U frtos linvi részlelek. — Ax utolsó részlet lellietése után minden résztvevő következő 3 sorsjegyet knp : -1 3% cs. török 4O0 frankos allamsorjeWyet, főnyeremény 000,000, 300,000 frank aranyban. 1 hi-rcii\'X UrnundchwoiKi talléron sorsjegyet, főnyeremény 80,000 tallér inindon lovonás nélkül. 1 Siiísx-niHnitigeni surwj«gv»\'t, főnyoromény 45AH), lí>,(X>0 déln. ért; Vidéki mexreSdelézek -in {/yen küldetnek. 1 ÁllVERES. iv ui.ii,,.i\|,ii\| zs «zo)n"»7»ojoa ijiujij\|í\|) U3-\| og jaqaiMOM l\'ulini uradalom részéről küzliirré tétetik, liogy hétf.in, a in. i. évi május hó 27-én délelőtt 10 órakor l\'alinbán — Nagy-Kanizsa mellett — árverés utján, a legtöbbet Ígérőnek eladatik: 2 darab 3—4 éves eredeti durbam. 2 . 2 — 3 . ostfrics. 3 , 1—2 . dtt. 3 „ 1 — 2 , dlirliam & ostfries. Kevert fajú blKa. <v Továbbá szabadkézból elaoandó és minden nap megtekinthető 30 darab 2—4 évds lffen gyapjaa bétaíö Uob. Kelt l\'alinban, május 17-én 1872. GRUNER ERNŐ, L Keller Iguácz g NaBy-KanlzBó-n, mh,»)- ic Ajánlja gazdagon tolszerelt urak-, hölgyök éa gyermekek számára való topán-rak-tárát, alegjobbminóségüuketa lehető jutányos ároa. Ugy szinte figyelmébe ajánlani bátor vagyok a cs. k. katonaság s I. közönségnek, hogy megrendeléseket a legjobb bol- külföldi bőrből elfogadok és készítek, az árt legjutányo-•abbau számitóm. Az ón raktáromban vásároltakat kíjaví tásra elfogadom. ^ TÍ? A. Friedmann, s WIEN.PRATERSTRASSE26.P, itilligor als iiboruli. ® R Kmpliehlt sein reich assortírtes Láger nller Oattíingen Ilerreii-, Dámon- und Kin-der-Stiüetten von bester ^ualitlit und zu möglichst biliigen Preisen. Korner mache. ich das k. k. Militiir und verehruugswUrdigos Publikum aufmerksam, dass ich allo liestellungon vom besteít In- und Attslünderl^der verl\'ertige und prompt und billigst berechnC\' % Auch wird von inir gokaufte Waaro zu reparieren angenomtnen. P itA 0 Faraktár megnyitás Lcgrádon. Alulírott tisztelettől jelentem, miszerint Stájerország- éii Karint hiúból szúllit ott faanyagokból Létrádon a Mura ós Dráva pariján raktárt nyitottam s mindennemű i\'pUletfu, deszka, lécz »at. ^azonnal, jutányoflan éo u logpontosabban kiszolgáltatnak. Megjegyzendő, hogy t. vevőim rdszdro a raktár mellett fekvíi dt\'li víiöntou a megrendelt anyagok gyorsan s könnyen szállithatrík. Valamint nagy-kanizsai fatizlotemben szilárd i!s pontos szolgálat-tűi vagyok t. megbízóim iránt, ugy ozmánra is birodalomra midőn főik-Tinim. ajánlom a nagy-kanizsai fő- da Itigrádi fiók-faraktáramat Baohrach Gyula, fakereHketld _________________ Nany-KanlzaÉin. S s erMsili IJ Li ^ •ao6rogioKoipo)eu4,)\|)oj\\Tni(j g i3t,-\'-="- o\'9Z3s$m$y3ivad,e/A«i fyf \'uuouipajy W UíjJlJ Waiditá József kiadó-, lap- óa nyomdatul jdonos, gyorssqtóayomJttl Nagy-Kaaizsán. NAGY-KANIZSA. 1S72. május 80-án. 44-llt szám. Tizenegyedik évfolyam. r fclóflxetesl ár: 1 -géiz óvro . . 8 frt. jj ! fii évro . . . » 4 „ , ! noityOá évre . 2 . I KgV Am ÍO kr. \' Hlrdítíiak \|utányoian. j SYII.TTÉRBEK \| j ioronkint 10 krért vé- j I. temek fel. i ____ Zala-Somogyi Közlöny ia „zalamegyoi gazdasági egyesület- ós a „nagy-kanizsai Kereskedelmi s ipartank\' hivatalos értesítője.) f A lap tzclloroi 1 illető Köziemé I sacrkcutólii anyagi résrrt illété jj közlemények pedig \| kiadóhoz bérmentve I \| tézendók; NAGYKANIZSA tcllcmi réiaét i, ilcmi\'tnyok a j résn-t illétó II el. pediK a\'!1 Wlatslcsbáz. fel. — Hetenkint kelszer, vasárnap- s csütörtökön, niegjcleuű vegyes tartalmú lap. nok lefolyása a annak borokoszléso utáu meg- j tésre biztos kiindulásul vótotbottok. A népno- I gatya, azt több elvi részében, lelonni küldőik nőtt. Iimrv „„„i,.., » 1 - i_______i.. i i. • ...... f . « . ?.. \',\'. , ., , .. ... m- jelenni küldőik olótt, hogy azokat a hároméves munka eredményei- s özek horderojéról, vagy esetleg orodiuénytolouségéről a ennek okairól felvilágosítván, közeikbe helyes tájékoztatót nyújtsanak annak megítélésére, váljon mandátumok a választáskor kimondott alapelvnok s P°litiai vof.<rirá\'«ynak mogfelelőlog értositte \'jjléaról, » kereskedelmi szövetség-, a honvédo-leiuről, a perrendtartás- » az adózásról alkotott torvónyok az utána kövutkozó országgyülésnok oly intézményüket szolgáltattak kezébe, melyeknek fonalán torvszorüleg haladhatott, helyes tájékozottsággal foglalhatá be munkálko- o--------o------- dása keretébe mindazon teendőket, melyekot a rM\|"Vi* J.°D * nyert » három haza életszükségei elhalaszthstlanúl követel- év lefolyta alatt netán közbejött fontosabb ese lek, valamint azokat is, molyok a mullból re- nevezetesen a Zalamegye egyik kiváló érdemű szülöttjét üdvözlik e sorok! A nép fiábóKlett népatyát! A vér- és tollal, szív- és észszel küzdő törvény-alkotót! Az önzetlen, tiszta ba/.afit, a munkás houpoigárt, a józan haladás, a szeplőtlen demokratia és a tiszta reformeszmék törhet-len jjóharczosát! Légy üdvöz nemes férfiú szülőföldeden. Zalában! Légy üdvözölve a tisztelet és szeretet bensó érzetével! Könyezett az ég örömében, hogy szülőföldeden üdvözölhettek a fák susogásai, melyek árnyában fázva , éhezve tanultál könyveidből, hogy egykoron e vidék büszkesége lehess s tetteidben jelezhesd: ^ magyar uépben vrtn erő, csak akarat és kitartás kell, az ország tiszteltjei közé emelkedhetni. Könycivel öntözte az ég utadat, hogy mosolygóbban köszöntsenek a virágok, melyeket szabadságharczunkban ifjú szived vérével, szép lelked könyeivel öntöztél, védted a földet, podig csak annyi jogod volt hozzá, hogy tövisein járhattál, de te egészen az övé voltál, áldozatoltára a szabadság-, egyenlőség- és testvériségnek, s annyival becsesebb, mert a népből emelted fel magadat; neiu mucit senki, nem védeit semmi; hon-szerelőm volt egyedüli társad, egyedüli birtokod, melyet sem a nyomor, sem a nélkülözés, sem a gúny beiuételyezni nem birt; híven őrizted kebeled e gyfingytiszta szentélyét, melyből a honfi bú égető könyeit Dalmátia kopár szikláiról elnyomott hazád felé tekintve, Adria fogadta magához, hogy fenekénannáltöbb gyöngy füzért birhasson. Később a toll hatalmával irtottad a gyomot, mely imádásig szeretett nemzeted irodalmát lepte el, de a toll. hatalmával ápoltad aihoufi reményt, az életerőt, a közérzületet is s midőn felismerve benned a hü és jó hazafit, a tottsovár s becsületes munkást, a tehetséget és szorgalmat, szülőfölded repeső örömmel sietett legszebb vagyonával, a .bizalommal* megtisztelni\' 8 te, neiőes férfiú, e bizalommal törvényeink szent könyvébe, állami életünk alapkövébe, oda vésted: nincs mit félni, e haza mienk! Ah de beszélj magad .szavaid meggy tizők, mert az igazság szav ai azok ; hangod tiszta, mert a kipróbált hazafinak edzott hangja ^z: Jelentés os 1869-72-ilii orizdggytlléi milködéiiröl. Tisztolt választók! Habár az 1848-diki választási törvény alapjáp álló orazágoa képviselőség utasításokhoz kötvo nincs, a igy azon oljáráaért, melyet a megválasztott képviselői minőségébon\'a törvény hozási működés folyama alatt követett, saját becsülotén s lelkiismeretén kívül másnak ne$ felelős; a népképvisolők mégis a dolog természotes igazságából folyóuak találták és találják: az országgyűlés törvényszabó idojé- ények, politikai s társudalmi alakulások nem szükséglik-e vagy a mandatariusnak változtatását, vagy az iránynak az idő viszonyát Bze-rinti módosítását, vagy pedig nem hatnak-e aum meggyőződés szilárdítására, hogy a kezdetbon felállított vezérelv magát eredményekben is jónak, üdvösnek bizonyítván, auuak to vábbra is fentartása válik szoros polgári kötelességévé mindenkinek, ki nomzetünkot erősnek, elégedottuek, hazánkai boldognak, a munka és szorgalom biztos jutalmasójának s menhelyének tudni akarja? A választott és választó közti viszonyból származó ezen crkölcsi kötelezettségnek ón is meggyőződésből vagyok olismorője, a mint hogy flh már két izben teljesítettem is, s. telje-silóin ozuttal is írásban foglalt .jelentésemmel, hogy választóim mindegyike, pártnézetkülönb-ség nélkül, otthon, magánkörében vagy együtt társaságban olvasva, meghányva, — ítéletét belátása szerint szabadon moudhussa ki. Választottam pedig az Írásbeli jelentést azért, mert a kerülőinek, melyet képviselni szerencséin volt, egy ogészszé kikerukitéso kod-vozőtlen arra, hogy a központtól nagyon is távol eső több népes község munkaiuiilasztás s költséges fáradság nélkül a követ jeleutésénok egyszerű meghallgatása végott egy helyre gyűjtethessék összo; — és még azért is, mert kerületünkben két nyelv dívik válaszlóink közölt, a magyar olóadást tehát a horvát ajkú választó nem értvén, oda fáradozása elvesztegetett idő és fáradság loendno. Az Írásos jelentós mindkét nyelven eszközöltotvén, ez utóbbi hiány általa pótolva lott. Az 1869-ki választás alkalmával tett nyilatkozatomban kijolontém, hogy azou alap, moly az 1867 : 12. törvényezikkbon van lefok-tetvo, s moly országos viszonyainkat a lajtán-tuli királyságok- ós tartományokkal szemben rendezi, képezi az abban kikötött évok folyama alatt a nemzet politikájáuuk alapját, oz képezi azon olvot, molynok zászlója alatt küzdeni akarok óu is kitartóan, kövotkozeteaen ama nagy és szent czél felé, mélyre hazánk boldogítása, népünk erősítése, alkotmányos szabadságunk fejlesztése, szolleméletünk tökéletesbitéso, vtt-gyonállásunk gyarapítása van irva. — Küz-doni fogok e magos czélokért a meggyőződés ogésZ hevével, a szabadelvű törekvés ogész buzgóságárai, a becsületes hazafi ernyedetlen munkásságával — őzen a* alapon; mórt hitem szorint minden más alap tarthullan, oz időnk-és helyzetünkben veszélyes! Választóim nagy többsége c pontra nézve, velem egy nézetben volt, s kezetubo adá a három évre szóló mandatuuiot. Az országos terem ajtai mögöttünk most bezáródváu, szabad kérdenom: ha csalódtunk-o teltovésünkben, hiúk voltak-e reményeink? Szóval: járhatjuk-e tovább is az eddig köve-tott utat, vagy más irányt kuli választani ? Az imént idéztem törvény kiegyenlítvén egyrészről a korona, másrészről a birodalom másik telével addig fonforgo.tt nehézségeket, a nemzetnek, inint egyedül jogos tulajdonosnak, kozoibo adá önkormányzatát, o nagy fogalom minden legapróbb részlotévol. — Es eképon ránk került a sor, megmutatni a másik szerződő félnők, hogy adott Bzavunkat, nemzethez illőleg, tudjuk és akarjuk beváltani, s bebizonyítani a művelt Európának, hogy inidón nép-családai közé bolópünk, ezt toszszük azon méltóság- ós komolysággal, moly irányunkban csak tisztoletet és bizalmat eredményezhet. l)e bekövetkezett egyszersmind az id* arra is,hogy sokszor felriasztott, féirevozolott, aggodalomba ojtott közvéloményt mognynglassuk a tokintot-bon, hogy egyezményünk életképes, a hogy mi olég erősök, elég határozottak s elég eszélyo-sok vagyunk annak alapján oly politikát inaugurálni, moly bent bizalmat, künn tekintélyti hitelt szoruzzen. Az 18li8-ban berekesztett országgyűlés az alapot lefektetvén, egyszersmind gondoskodott oly törvényekről is, melyek a továbbépi- áuk maradt, do az idő által túlszárnyalt intézmények körül javítást, átalakítást vagy újraalkotást sürgottek. Hogy a törvényhozás a törvényalkotás művéhez moghatározo ttalapterv szerint fogott, ezt bizonyítja azon országgyűlés megnyitásakor elmondott királyi trónbeszéd, mely o törvényhozás legfőbb teendőinek világos sorozatát állítja fel, \'nem zárva ki azon számos egyéb tárgyukat, melyeket a trónboszéd nem omlit, do melyokot az élet jolentkozó szükségei részint már megismertettek, részint a tárgyalások folyama alatt előtérbe fognak* állíttatni. Nem turtozhatik e megszabott keretű jelentéshez a bevégzett törvényhozás működését nyomról nyomra kisérni, ki ennek történelmével részleteseit akar megismerkedni, eztn óhajtásának az országgyűlési nyomtatványok átlapozásával eleget tehet; — az én feladatom csak nz: rövid, világos átuózotét nyújtani a a három éves munkálkodásnak, hogy a kiderülendő eredmény megítélése a fönuobb feltett kérdésre határozott választ adhasson. Az 18tii)/72-iki országgyűlés jelszava re form lovóu, munkásságát lóleg o téren kell--összpontosítania; a javítgatások, tatarozgntás s másodrendi!: szükségek kielégítése időjét csak mellékesen voheték igénybe. A rjform tág és nagy mezejére lépve— habar no.-i hiányoztak, kik olég igaztalanul tájékozatlanságot, sót tervnélküli határozatlanságot votettek szemére azon pártnak, mely a képviselőház- s az országban a többséget képezvén, az alkotandó törvényeket elveihez mérten koz-doményozto, — reformáló munkáját a fővouá-sokban, u trónbeszédbon, olmondott programm szorint kezdé és folytatá. Kozdé az i g a z a á g s z o 11 n t á s á t u 1 a-k i t á b á v a 1; s az ido vonatkozó törvényekkel cszküzlé, hogy miig a bírót az elmosdithatlau-ság által függetlenité ugy a felülről, mint az alulról jöhető befolyások ollon, másrészt a személyes felelősség kimondásával a birói hatalommal való visszaélésnek szabott törvényes korlátokat. Kzen intézmény, kapcsolatban u törvényszékek, járás- és tolekbíróságok arányos elhelyezésével hatni fog arra, hogy igazságszolgáltatásunk gyorsabb, olcsóbb legyen, segélyével a magáu- és országos hitel megszilárduljon, hogy az mindon kedvezőtlen oshotőségekkel győztesen állhasson szembe. Az ellenzék ozon törvényt nunak tárgyalásakor megtámadta, az alkotmányos szabadsággal megegyozőbbnek vélvén, n bírákat ezentúl is, mint eddig, a választástól tonni függőkké ; a többség azonban megfontolva az o téren szerzett eddigi bó tapasztalatokat, molyok szerint igazságszolgáltatásunk hiányos, hanyag, lassú s szerfölött költséges volt, s hitelünkre épon azért, nyomasztólag nohezült, a helyett, hogy azt ouioltc.volna; tnogíontolva továbbá azon eredményeket, melyeket a választás alól kivett bíróságok más müveit államokban felmutatnak, melyekben pedig az alkotmányos szabadságot nemkülönben szeretik és ápolják, mint hazánkban mi, — a tonuobbi törvényt, megszavazni hazafias kötelességének tartá s o képen a törvénykezési téren oly reformot lép-totett élotbo,— melynek áldásos gyümölcsoit mi haszonnal fejlődni, az utánunk következő nomzedékek pedig hálás olismoréssel fogják élvezni is. Az igazságszolgáltatást anyagi törvény- főispáni hatáskör, s a virilis szavazókról szóló fojozotokbon keserűen támadta mog. — A többség azonban, melyhez csekélységem is tartozott, számolva a múlttal, — ismorve a jolen sürgetéseit s a jövő követeléseit, meggyőződött arról,\' hogy uz idő halottját emberi erőitödés eleire nem támaszthatja; viraszthatunk mel-lotto, lelkesülten csügghetünk emlékein, mint szent oltárt térdelhetjük körül sytnbo] urnát, — de maga ezen kegyeletes fellángolás is bizonyítja, hogy a tárgy, melyet ily szent hévvel ölelünk magunkhoz, a szó valódi értelmében már csak roliquia ; a mozgató lélek elköltözött belőle azon parlamentbe, melyet a népek forradalma 1848-ban, mint a nemzeti Bouverain hatalom egyedüli központját inaugurálta. Itt van a noinzot, itt hatalma-, itt alkotmánya-, szabadnága-, jólétének forrása, őre és védebnozójp; onnejj, kollélni, ennek izm<>»odni, h»gy áldásos verőfénye alatt megélhessen ós izmosodhassék minden! Do ez a régi megyék resistentiális jogával elérhető nem volt; ejog parlamentáris kormányzat felelősségét csalódássá tette; pedig az idők elmultak, midőn a megtámadott országot száz ,s egynehány felé oszolva is lehetett védel-mo/.n i. Mn az. erők tömörülésének korát éljük ; oly népek íh, melyek egymástól históriailag különálló múlttal bírnak, egyesültek, hogy egyesült erővel az állami és társadalmi czélok felé biztosabban s több sikerrel közeledhesse-ufck. Mi se engedhettük, hogy a törvényhozó központi parlament mellett száz és ogynohány tiók parlament gyakorolja tetszés szerinti el-lentmondási, vagy ellentállási jogát, s az alkot-! ininy oltalma alatt bizonyítsa bo a nemzeti méltóság gúnyjára, miként szabad Bzentesitett törvényekot nem tisztelni, megsérteni I —A mi erkölcsi és anyagi palládiumunk külollen-ség és anarchia ollon parlamentünkben van. A végrehajtás minden közegéuek az államgépezet ogy kerék fogát kell gépoznie, moly az alapszerkezet alkatrészeivel teljesen összhangozzék. Csak igy oldhatjuk mog a nagy feladatot, be-lépui Európa oultur államainak sorába, s ott elfoglalt helyünkot méltósággal mégis tartani ! Az országggyülés többsége tohát a szabadság- és rendnek őrdokébeu visszaállitá törvényszabta szigorába u kormányfelelósséget, idomítva a hatósági rendszert a parlamentáris rendszerhez. Ezért adott a törvény a főispánnak az eddiginél szélesebb hatáskört; do eljárásáért személyesen felelőssé is telte; — és ezért adott a nagyobb adót űzőtöknek személyükhöz kötött szavazati jogot, — állttmbiztositási attribútumánál fogva nom ongedhetvén, hogy egyrészről uz értolmiség, másrészről a polgárok azon osztályzata, mely az ország szükségeinek fedezéséhez, annak fenntartásához s ha kell, védelméhez a legtetomesebb contingeussol járul, ép ott, hol ozou költségek megszavazásáról van bzó, a velők egy határra utasítottak jóakaratára, vugy épeu szeszélyére bizassék. Az én hitein az> hogy midőn törvényhozásunk a törvényhatóságokat és községokot a a parlamenti rendszerrel összhangzó szervezettel látta ol, ugyauakkor ezen elsőrendű reform-müvévol hazánkat belépteié a culturállamok sorába, és saját emlékét halhntlanitva, népűnk jövőjét biztositá minden időre. Közgazdasági tekintetbon a bovégzott törvényhozás szintén gondoskodott némely intézkedésekről, inolyokot—a hitelre méltán váró tulajdonjog rég érzott Bzllkaégokkónt ismerteteti. Az úrbéri rondozéseknél foninnradt irtvá-nyok és maradvány földökről, valamint rfz arányosítás , nemkülönben a vizszabályzó társulatokról, vizgátrondszcrról, végül a vadászati jog gyakorlásának szabályozásáról szóló törvények, inig a birtok tulajdonjogi jellegét meghatározták. s nc o tekintetboni sok helyütt ko- nyel is gazdagitá orssággyülésüuk ; hódolva\'a letkezott viszálypkuak elojét veszik, egyszers-kor művelt szellőmének, a személyt aujtó tosti \| mind azok bolértéko- s tormolő képességének büntetésoket mindenkorra megszűnte Második fővouása lefolyt törvényhozásunk munkásságának n közig izgatds rendezése melyet uz 1848 diki törvényekből) kifejezett kormányzati felolősséggol 8 a parlainontarismus követelte népies uttributomukkul összhangba hozva, a jogegyeulőaég alapján reformálta a törvényhatóságokat és községokot. Az ollenzók ozon törvényben a régi vármegyék kiváltságos alapjait látván megboly- léséro is nom kovéiisé hatnak. Ugyanezen gyarapodási czélt mozdítja elő részint már a jolen-, dojt jövőbei)_bizonyo-san.azon számos vasút, mely okot az országgyűlés o három év lefolyása alatt minden iránybau engodélyozott, s ha a megállapított hálózatot befejezni Bikcrül, elmondhatjuk, hogy nom le-end vidéke ar. országnak, honnét, vagy molyou ál vasul no közvetítené a forgalmat a főváros s más központi piaozok tolá^ A vasútvonalak irányának meghatározása, és kUlőnüsen azoknak országos biztosíték melletti engedélyezése az öt év alatt e téren szerzett tapasztalati adatok raollett a törvényhozást jövőre oly elvek követéséro inditandják, melyek vasu;hálózatunk kiépítését az aqnyira terhes állami garantia nélkül is lehotségessé teszik. \' _Ezen uj épitkozési terv alapján a kormány már a most lofolyt orsrággvülés elé terjesztőn több törvényjavaslatot, do melyek az ellenzék gyorraekos kötekedéso miatt minden hasznosságuk mellett sem vétethettek tárgyalás alá. A termelési orő nagyobb kifejtéséro s ez által a jólét emelésére czéloznak a Tisza és Duna szabályozásáról, a Béga és Feroncz-csa-tornák javításáról szóló országos intézkedések is. A kereskedelemre, mint anyagi gyarapodásunk legfőbb emeltyűjére, kiváló gonddal ▼olt ibrvéuyhozásunk, mit egyrészről építkezésekkel n kereskedés közvetítésére szánt iuté-zetek támogatásával, másrészről nomzatközi szerződésükkel igyekezett tottlegesiteni; igy réscint kereskedelmi, részint postai, távirdai és barátságos szerződéseket kötöttünk a Német vámszövetséiigol, az Eszak-nómel állummal, Svaioyczal, Franczia-, Olasz-, Spanyol , Svédét Norvégországokkal, Angliával, az északamn-rikai egyesült államokkal, Quatemala, Uruguay, Argoniinia, Peru, Chili délumerikui köztársaságokkal, Sorbiával, az Egyesült dunai fejedelemségekkel, a japáni és cliiuai császárságokkal, s a siámi királysággal; — mindezen szerződések az országgyűlés állal elfogadtatván, mint szentesített törvények törvénykönyvünkbe ikutvák. Kereskedelmünk kiváló omeltyűi loend nek még a Buda-Pest közt országos erővel szabályozandó Duuapartok, valamint az épülőfélben levő fiumei kikötő. A most előadottak kapcsában kell megemlítenem a ttabad iparról szóló törvényt, mely a munkát a régi rendszer nyűgei alól felszabadítván, senki iparának — a fennálló törvények korlátai közti — szabad gyakorlalábau nem akadályoztuthatik, sem akarata ulleni munkára nem kényszeríttethetik. Az ellenzék által sürgetett hirlap-cautió tltörliiit a többség nem fogadta cl, mert ezen cautióról az 18411-iki sajtótörvény rendelkezik, enuek rovisióju pedig az ipartörvéuy tárgyát nem képozto; és mert nem czélszerü az egy egészet képozö törvényekből egyes szakaszokat tetszés vagy pártérdek szerint kiválogatni, hogy özeket a napi élőt nyomása ulatt külön-■váltan módosítsuk. Ellenben \'eltörülte nz országgyűlés a hirlapbílyeget, melyet az absolu-tismus korszakától örököltünk, do len tartását igazoltnak notn találtuk. Helyén találom itt mogumlitoui az Esz-terházy-képtár .megvásárlásáról szóló törvényt is, melynek országos tulajdonná tétele által még kezdetleges szépmiivészetünk számára mintapéldányokról lett gondoskodva. Honvédelmünk a véde\'tŐről alkotott törvény alapján ozeu országgyűlési szak alatt ismét közelebb vitetett nagymérvű fejlődéséhez, a gyalogsági zászlóaljak kettővel, s a lovassági századok nyt Iczczal szaporittatván. Nem fogudhatá el a többség azon ellenzéki kívánalmat, hogy honvédseregünk már most müttaki ctupatokkal\\é.llDa6k el; — nem podig azért, mert ninci hottá etuttal te pintünk, te embereink; és ba az előbbin, kölcsön által tán segíthetnénk, az utóbbiakátraég csak kölcsönözni se lőhet, nem toromvén magyar ember Magyarországon kívül sohol; már púdig tény az, hogy magánál a honvédgyalogságnál 1&00 tisitre van szükség, kik hiányoznak \| tüzérség számára podig előbb képző iskolákról koll gondoskodni, o nélkül sárba hányt pénz lenne a reá fordított költség. A Ludovicoa honvéd-ncadoroia hivatása o hézagot mielőbb • minél tökéletesebbe^ be töltoni; — erről a kormány előterjesztése alapján, a jövő törvényhozás jóváhagyásának fett-tartásával ő Felsége a király goudoskodott, minthogy az ellenzők kiskorú és inparlamen-taris magatartása nem engedte, hogy a tárgyalásra váró javaslat törvényerőre emoltolho-tott volna. A kötneotUt ügyit, mint nemzeti jólétünk, a erőnk alapbiztosítékát az on,zággyüléa meleg érdekeltséggel karolta fol, s figyelmének keresett tárgyát képozé, — á habár, a közjogi vitázásokon különös előszeretettel csüggő ollon-zék akadékoskodása miatt nz ogy etem és kö-?<4ptanodák reformjára vonatkozó s a törvény-hozásnak alkot nányos tárgyalás vógott benyújtott törvényjavaslatok nem tálaltathattak, s e ként tudományos művelődésül)knok o hathatós közegóit további három évro eddigi állapotukban kolle hagyni: do azért az óvi költségvetés megállapításánál,ugy ezon főbb intézetek, valamint népiskoláink ellátása s tőlünk telhető sogólyczése és támogatása országgyűlésünkben .iSézolkülönbség nélküli pártolásras felkarolást talált. llasonló öntudatosságot tanúsított a (örvényhozás az állami főszámszék felállítása s rendszeresítése körül, hogy általa az államháztartás kezelése kellő olleuőrzés alá vétetvén, az országos bovételek és kiadások minden ágazatairól készített számadáhok általa, mint a kormánytól teljesen független számvevő hatóság által megvizsgáltassanak, s jelentése kíséretében évonkint a képvisolőház olé terjesztessenek. A jelcntésöknél fogva általánosabb hord-erővel biró"törvények közül megemlítem még a nipndmldldit elrendelő országos intézkedést, molylyol nemcsak törvényhozási működésünk számára szereztünk biztos vezéradatokat, do azok nyomán helyesebben tájékozhatja magát a végrehajtás is sok águ eljárásában, v.ilamint igy megszerzett és összeállított adatgyűjteményben egyszersmind eddig nagy hátrány nyal nélkülözött forrás nyílik tudományos bu-várlataiuk előtt is. Az itt előadottak a hozott törvényeknek csak sarkalatosbjait sorolják elő, do melyek mégis elég bizonyítékok arra, hogy nz országgyűlés munkássága meddőnek no mondathassák, viszont a betöltetlenül maradt hézagok orős érvek arra, hogy a hároméves törvényhozási működés ercdiuétiyo teljesen kielégítőnek nem tekintethetik. Rendezetlenül maradta főrendiház, a fővárosok, a király föld. A törvénykezés alliki része bevégeztetett ugyan, ellenben anyagi része som a polgári, sem a bűnvádi, som a perreudtartási, som kereskedelmi codezekro nézve munkába noni vétethetvén, az egész félig végzett műnek tekinthető. A királyi kisebb haszonvételek megváltásáról szóló törvényjavaslat — habár az országgyűlés ellő ülésszaka alatt adatott be, nemkülönben a tolopitvényes birtokokat szabályzó törvényjavaslat nem terjesztethetett szentesítés »lá, az olőbbi osztálytárgyalás elé »e kerülhetett. A főbb tanintézetek átalakítása, a t >-rendszerünknek a kor színvonalára omolóso elmaradt. A választási törvény, politikai kórjeloiok-emo forrása, agyonboszóltotett. Több közlekedésügyi törvényjavaslat, gazdag tormoiö és feldolgozó vidékek roményo a ház asztalán hagyattak. AllamóletUnk ogyik legégetőbb szükségo az ndó/á\'i rendszer átdolgozása, s a mostaninál igazságosabb alapokra fektetése indítványba se hozathatott. A katastorről szóló törvényjavaslat kiosztatott ugyan, de osztály tárgyalás alá so vétbthjtott stb. Éj miért történtek o mulasztások ? kérdezhetik a tisztelt választók. A kormányt lehet okozni a késedelmességért, melyot ogyes, lényegesebb törvényjavaslatok olkószitéso s a ház elé torjesztéso kürül tapasztaltatott, valamint hibájául róható fol az. is, hogy a munka alá vett tárgyaknál a helyet egymdtutdn sorrondjét olovo nem állapitá meg, mi által uz alkalmas idő folhasználbatlanul ol-haludván, később a tárgyak összehalmozódása s az idó megszabott rövidségo könnyen követ-keztclhoték a némelyek által torvszerülog kívánt eredménytelenséget. Ez azonban nein volt az egyodüli, nem is az igazi ok. A baj valódi oka, igazi íorrásu másutt kereseudő. Pártokra vagyunk szakadozva, s a párttusát ma már nem elvekből olvekért, hanem szeuvodélyből szenvedélyért üzzük! Az ellenzék magát közjoginak proclamál-váu, a többség és korináuyáuak minden kezdeményével szemben oly álláit foglalt, melyből vagy egyenesen, vagy mollékczélzatokkul az 1ÖÜ7-ki alapot oppugnálta, s oly törvényjavaslatoknál is, melyek ezon alappal semmi összeköttetésben nem álltuk elleuzését napokon át üres szócsépléssol folytatta. Es miért V Az ellenzék épen az által, hogy magát u nagyváradi programmban, a később a pestiben is közjoginak declarálta, kijelcutette egyszersmind mindou alkotmáuyosan gondolkodó polgár előtt a maga kormdnykipteleniigit it; törekvése tehát többségre bár jogosult, do nem gyakorlati, llogy tehát minő czélzutok vezették erőködéseit, minők lehettek tervei, hogy oly állapot idéztessék elő, mely a megalkotott alap mellett küzdő, uhoz visszonyuink között kövot-kozteson raguszkodó mostani többséget szétoszlassa s álláspontjai tarihatlanná tegye, kiuek-kinek saját következtetésére koll hagynom. Az itt jelzett állapotot pedig elérhetőnek vélte legkönnyebben az által, ha az országgyűlési három éves folyumot sikerül lehetőleg meddővé leuni, s azt mondani otthon a választóknak : „nézzétek, ez a jobboldal a többség, Övé a kormány; s imo az ország szükségoi által kö-votelt törvények közül egyet ae, vagy csak ko-vopot alkotott, - szóval hagyta elmúlni a drága időt semmittevésben." Feltéve nzon szomorú eset bekövetkezését, hogy a felzaklatott népulégedotlonség az ellenzéket juttatja a többségre, Jután az követ- keznék innót, a minek parlamentarU fogalom •zerint kövotkozníe kellene, hogy t. i. a király az ellenzéket hívja meg a kormányra? Avagy tehetnó-e azt a király oly párttal izemben, moly ftZon alapszerződést, — melynek •lőrebocsátása mellett ő a koronázási esküt lelőtte,-oppugnálja? Kinevozhoti-o minisztere-reinek azon férfiakat, kik nem akarják fizetni a közös kiadások fedezeséro ogyezségilog kikötött hányadot, s tagadják a monarchia két felo közt tényleg s törvény szerint fonálló érdekközösséget, mely mellett podig a napi ólat szükségoi is szólnak ? A ozél tehát, hogy aa eaetlog kiküzdött többség ogyszorsmio-1 ás ország kormányzatát is ollonzéki olvok mollott vogyo kezébe, annak negatív tormészoténél fogva som elérhető, le hototlon lóvén nbm csak ogy országot, do a legkisebb községet, aőt egyes házat is tagadólag kormányozni; B hogy ellenzékünk mégis ezon talaj nélkUli többség szerzési orőködésébon annyira megy, hogy támadást intézzen a par-lamentarlsmus,— önkormányzatunk és iügget lonségünk emo legfőbb biztosítéka olleu, — öt hogy uom kétkedik kezot fogni olyan nemzeti-sógiokkol is, kiknek törokv&ök az ország feldarabolása, a a politikai nomzot jollogének, a magyar hogomouiának mogszüntotéao, minden vsotro oly jolohség, molylyol izembon hazfisá-gáltoz is férhet egy kérdőjel ? Közvotlon szomorú követkozóso pedig • szonvodélyot pártharoznak az, hogy a meggondolatlanul aőt keresve használt gyanúsítások, roszakaratu ráfogások, cselszövények s e féle nem megengedett fegyverek mogronditik a törvény iráuti tiszteletet, aláássák a tekintély, rend s kormányzat iránti bizalmát, fejlosztik a fanatismusig felizgatott tömegbon ai anarchikus hajlamokat, széthintik a gyűlölség magvát, « elszakgutják a szeretet és kölcsönös bizalom kapcsait, melyek testvért testvérhoz, .bfc\'ffc\'. baráthoz, szomszédot szomszédhoz fűztek,;. szitnek a társadalmi rendből oly zűrzavart, mely népünk erkölcsi haladását, a anyagi fejlődését évtizedekro(tartóztathatja fel.Csak igy,és csak ekként terjed ama corruptió, melyet uz ellenzék unnyiszor felpanaszolt,s maga ápol. E politikai válságos per eldöntése a választó közönség bíráskodása alá van bovátva. vizsgálja meg a nép józan érzéke, a természetes felfogásával a kérdés alapját s horderejél, vesse ösdzo szükségeivel, s ezeket az eddig ér-véuyes politika által megteremtett eredményekkel, b azután határozzon!, En, ha elgondolom , \' hogy. az egyoz-mény megkötésekor átvettünk egy nagy országot Üres pénztárakkal, idogen rendszeren állott közigazgatás- és igazságszolgáltatással, néhány fővonal kivételével a vasúti összeköttetés teljes hiányában ; midőn mun-káliknak jutalma, vagyonúnknak ára, terményeinknek piacza, forgalmunknak hitele nem volt, — ha elgondolom, hogy az elszogényedés népünket már-már ezin-haláílal íouyogeté, ipar, gazdaság, tudomány minden saját orőtlenségérs hagyva pangott, —. a gondolat lekötve, a vélemény félénk és néma, lelkiismoret őrizet alatt, bizalom a jelenben,, romény a jövőben csak futó pillanatokra adhatott némi elevenséget az életnek. y Es ha viszont elgoaá<rtom, hogy as uj Kera alatt lefolyt öl éir eJBpó képet alapjában áltoztatá meg; ha lájjPjfhogv a törvény kor-\' iaÜaíitiielíékleien TARCZA. A hirtelen lövés, Kaltbachtél. — Ballada. — A hollószikla tövib\'n Kél férfin Ul éi pihon. öiszehozta Sket ot, i ég Igy II\'d mag aa iimeretaég. Egyik Ifja. vidor arcaa Szenvedély még nem asTArta. Halván/ ábrázata a mát, I/átaaik a léiekmardo.áa. .Ma Urnát évtll a dolog Beh Iá] aebeml" mond, éa zokog. Ai ifjabb kérdi: „Min/i ael." ? „Halld tsbát I" mond as IdÖiebb i Volt egy nom, a nrpmgár Bájainak, — gyeng árnya, ö volt házamnak a lelke Sfját lelkem drága gylagys. Hogy boldogaágom Tala 5, Ezt dlmon megirlgylé. Ma évaapja; jBTOk halkan, Lalam St más karjaiban. Bssr.tüjét laVlaéri, Are.án ciók a caékot éri. Éji homály tzemam előtt..... Hab I ciábitó 1 — lelörílm Sl. Bit rálKlttm, mint aa ebre 0 Isgott vérben fetreng... Kedvei férjem I oh kegyellen I Mit yétett ntk»d - fivérem T Fivérin kit nsm láttál xatg, Boeaáaaa meg vétkod az ég ! Mit hallok ? hát tivéxd 6 7 Tettem nagyon bajmereaatSI Elfutottam orizágizerte Keblem ég8ii pokoltclve. Ti« éve már hordom ilrom, Végezz ég — többé nem bírom I A gyilkol fejét lehajtjs, Tár»a rémülve elhagyja. Hollóizlklán a gyilkol áll, Miért károgta fekete tnadárT Utl gondolattöredékek. Rég volt, mikor gyermekkori öltönyömből alig kivetközvo, előttem az élet rózsaszín-bon állt; vigaágot, gyönyört igon, do szonve-dést, bút, nélkülözést nom ismerve, csakhamar útra koltem; szülőim és rokonaimon kívül egy tekintélyes és becsűlotbor. megőszült úri egyén is könytelt szemmol adá reám áldását, hivon emlékezem, mily átérzett, zokogó hangon szólt: Iston veled fiatul barátom 1 légy utadban szerencsés, a veszélytől mentson őrző angyalod. Korod a haladó ifjúság kora; most inkább, mint valaha a becsülotes, képzelt ifjuuak nyitva áll a világ, mert kelettől nyugatig, déltől éjszakig csak a munkás egyénnek van értéke, azaz világpolgári állása. Ha sorsod jól megyén, ne bizd el magadatha rosszúl, kétségbe no essél, a munkaszoretot vezércsillagod, lesz jó és balsorsban. Ha valaki ajándékkal kinál meg, vagy emlékkel óhajt kedveskedni, ne utaiit8d vibsza, mert ha szívesen adja s el nem fogadod, u^y megsértőd.őt s kimélytelen vogy irányában és viszont többé meg nem I kinál. • Áldásom kisérjen a boldog riszonlátásra. — A tisztos aggnak ez érdemdús szavai lelkű-lotemre sajátságosan hatottak s szinte lehangolttá tőuek, mig nom egy gondolat villanyozott fol: kit Isten szorot, azt utazni hagyja 1 igen, hogy a föld szépségét, a természet gyönyörét, o fÖlülinulhutlan romok művét az érző, a fogékony szivnok, a földi hivatását hivon betöj^, tudomány és művoltség után vágyódó itjun^k megmutathassa, mert a természet a föld fő kincse, — koresd az istenséget a ter-mészelbou, mert a természet az istenség. Az aggtól uyort áldás óta,Istenem, menynyi idő tünt ol villámsobességgel az öreg som-miség .tengerébon, mennyi ismeretet szoreztom s mennyi népszokással talilkoztam azóta, mert a birodalom nagyobb részét, alsó ós felső Németországot, Helvétiát, Belgiumot, Olaaz- és Francziaországot boutazva, e nemzetek nagyban virágzó ipara és koreskedelme elég alkalmat nyújtott ismeretokol szerezhetni, mely után oly rég^vágyódt\'am. Az olső .Isten hozzád" óta majdnom egy ötödszázad mull ol, mennyi változás történt ez idő alatt, népok, nomz^tek közt; a földabrosz mennyi változást mutat fel, a féuy homálylyá, s a homály fénynyé váll, Európa sulymértékéu ami font volt alant vari, s ami alaut volt fent ▼anjs még mennyi változás fog törtéqni,anlinok megtörténnio koll, eddig nom más, mint nyilt titok. Ismét útnak indulók a rég nem látottr ifjúkori emiékok láthatása -uj erőt, uj\'kedvet kölcsönzénok, és mindamellett még som ugy, mint egykor; a jó kodvot komolyság, a lélok-ijyugtát gondok, a függotlenséget más torhok váltották fel, mert a mai világban a osaládi, városi, polgári, állami és Isten tudja hány félő tehor görnyitik o természetadta izmos vállakat is, — mindamellett félre bubánut, újra megragadom vándorbotomm, hadd repüljön hegy-halom, vigan, előröl hadd láthassam az ész vívmányának nagyszerűségét, a föA növényeit, a vizok lakóit, a lég szárnyasait 1. . és ennyi kogyért hálátlati nem lobotok, öröm az égőn, öröm a földön; mert május hónapja van, merre a szem lát, minden zöld; a fák virággal telvék, a föld zöld bársony-pázsittal boritva, a pacsirták, mint laton madarai a kikelet dicsénekét haugoztatják, a csalogányok szívhez szóló hangja a tavasa mindenségi hirdóti . . . . igf a háznál .Isten hozzád nőm, gyormokoim, a kanizsai indóháznál .Isten hozzád" város, Szont-Iványnál .Isten hozzád" mogyo és Sop-ronyoxi tul .Isten hozzád" hazám, ha visszajövök egykoron, hadd lássam boldognak néps-det virányidon. Bécs, te egykor törökök által ostromolt magas tornyú város, mily világhírre tettél szórt tomerdok proviHoriumgyártásod, Bach és tíohmorling,. valamint ozü<t pénzed sülyedéjő által ; te, ai ogykor atjnyi á\'tkoteott és gyüWIe-tos villámokat szórtál bárány türelmű fojoinkrf, sok tokintotbon megmaradtál a régi, ezer.fénytől csillogó, -porfellegokbe borult, lovakat kinzó. s bűzt torjeszlő hely, do azért zong a dal hegyen-völgyön; Es gibt nur.ein Ka^er-Sudl, ea gibt nur ein Wien I - Karaamadiner, larms euer Gnaden, előre I (FolyUtáaa kövstk.) Alkotmányos iJlolünknok — úgyszólván — kozdetén a o pártszonvodélyes időbon — örömmel koll üdvözülnünk mindon oly cao-móuyt, moly kozesiégűl szolgál arr», hogy az alkotmányos kormány ós a törvényhozás — iiivén hordja a haza javát ós a magyar, ugy a teitvérnópok jobblótót ós boldogságát. Ily örvondotos közösségül szolgál nekünk M állam költségén épített, s a közhasználatnak mai napon átadott Mura hídja. A tisztolot és bizodalom szavaival legyen ödvözölvo köztünk a hazának azon jolcs fia, kinek nomes ösztön-, s a vidék jólétére törekvő intézkedésből kolotkozett indítványa alapján a törvényhozás ome hidnak építését kegyoson elrendelte. E hid szemlélése visszahozza emlékembe ii 18-18 ik évet, midőn én — mint muraközi uUletésü hazafi — Perczel tábornok alatt épen e helyen vór-kerwztségot nyertem a hazáért! Visszahozza omlókembo a multat, midőn o hidnak — általam mélyen tisztelt indítvány o-lójával .... áthatva ügyünk szentségétől -mint honvédok ogy közös ezél felé törokodvo, harozoltunk és győztünk. Az, ami akkor erőssé telt, az egyetértés volt; a valamint akkor egyesült erővel haladtunk egy czél toló, ugy jelenben is szükséges, hegy ogyetértvo mőködjünk. A nemzőtök sorsa Istennek — a népek atyjának kezében van ; > mi — valamint nehéz napjainkban, ugy moat is, midőn szebb és jobb jövő küszöbén átléptünk, Istenbe vetjük bizalmunkat, aki majd egy évezreden ál unuyi vész fenyegotte, oly sok baj környezte, s időnkint oly súlyos szenvedések sújtotta huzáttk és nem-ittünk fölött — mindig atyailag Őrködött. A haza jelesb fiaiba helyezzük bizodal-munkát, kiknek azon dicső feladat jutót; — törvényes téren vezetni a nemzeti alkotmányon átalakulás nagy munkájá\'., melvnek szerencsés bevégezésétől függ édes hazánk /.-bli jövője, 8 nemzetünk jóléte s boldogsága. Örömmel üdvözöljük eme hulltak indítványozóját, a haza ezen jolosbjoi között, kit tiszta hazafisága s forró honszeréhuo vezérelt mosi ide, hogy az általa indítványozott és létre jött hidat jelenlétével megtisztelje, s mint szülöttjét mintegy megkeresztelje. E pillanatban a lelkesült öröm, de ogy-iiersiniiid a nehéz fájdalom boruja vonul át a múltba tekintő lelkemen. Eszombo jut a nemzetnek küzdeloihteljes "élete, ■ remény ós fájdalom közt — a legszentebb imával köszöutök fol hozzád oh ma gyarok ura — nagy I#tone I — tekints irgalmas szemekkel édes magyar hazánkra; — tor-jetid ki hatalmas vódkarodat annak határai felolt; — engedd háboritlait békében bírnunk e hont, melyet atyáiuk áldásodból nyertek és annyi századokon át — szent novedbon folyta tolt harozok között híven megór/öttok; — hol őseinknek, szüléink-, rokouink-, barátinknak tetemoi pihennek és várják angyalodnak felköltő szózatát. • Aldd meg a jó tanács lelkével azon férfia- kat, kik a jelonlcgi nehéz napokban hazánknak igazságos ügyét vozérlik. Önts egyotértóst ós testvéri szeretetet c honban lakó miudon népek szivéboós bocsásd inog, felejtsd el uomzetünk ős bflnét — a viszályt — és még századokon át, évezredeken keresztül éltesd és boldogitsd ez édes szép magyar hazát; éltesd annak minden hü fiát. Ma Aiouban iiivllnkbn vjtvn eaak ni áll : Éljen aoká t. Királyi Pál I Éljen. Egymást érték ezután a pohárköszöntőnek; különösön kiqmolondők Bokányi esperes, Noyák plébános, Zsolnai jószágigazgató, Ttt-boly Viktor ügyvéd, Dömötör orvos, Wajdils József, Nusohetz József sat. uraké. Öt óra tájban az esős idő miatt oszladozni kezdett a néptömeg a mi ia az alkalmat felhasználandó a lotenyoi vcudéglő termébe siot-tüuk, hol a fentebb közlött programmot Királyi Pál alkalmilag előadta. Kedélyes volt látui Tuboly Viktor író-társunkat, midőn a nép vállaira vette 8 ugy kollet tartani- beszédjét. Kapcsolatosan megemlítjük, hogy Királyi Pált a kerületben mindeuhol szívélyes voBdégszoretettel fogádIák. Szalacsy Karkas földbirtokos ur négyes fogaton szállította Lo-tenyere, hol lelkesült ovatióval üdvözöltetett. hétfőn Báuok-S^onlgyürgyún jelent meg s ösz-szes szavazatképes választó-közönsége előtt Faícs tanító ur által meleg szavakban üdvözöltetett, s ő népies modorban magyarázta a haza sorsát, a Deákpárt törekvését a az ellenzék álláspontját, melyet kitörő lelkesedéssel fogadtak. Faícs György ur vondégszeretó házában számosan megjolonvén, hazafias pohárköszöntésok nőni hiáuyoztak, az nap esto felé a Velenczéből hazatért Iukoy Kálmán urnái tett látogatást, nemkülönben Haydn Mihály, Iliid. Gusztáv uraknál sat. Kedden Bokányi esperes urnái Szcpelneken, szülőföld-jón, azután Vontén Szalacsy Farkas urnái, majd Szt-Martonban s délre Kottoriban, Kol-lay ltokua szolgabíró urnái gyűlt összo u vidék intelligeutiája s innen a perlaki majálisra tettünk kirándulást. Szordán Alsó Domború, Légrád, s Murakereszturbau üdvözöltetett. Hordozza az ég szerencsésen s koronázza siker hazafias törekvését. II I r e k. — Zsófia föhercxegaHsxony, király ő Felsége édes anyja, hosszas kinos vonaglás után, kedden röggel 3 órakor Bécsben meghalt. A halálküzdelem már az esti órákban kezdődőit, s mindon pillanatban várhaté volt a vég. A rohamok szakadatlanul ismétlődtek; a fóher-czegasszony pillanatokra eszméleténél volt. Agya körül álltak : a király ós királyné ő felségeik, s a felséges ház összes tagjai. Éjfélkor ő fensége elveszte eszméletét, mely töübó nem tért vissza. Még nzutáu is három órán át tartott a halál küzdelem, inig nom fia: a király Ő Felsége karjaiban jobb létro szenderült. — A nagy cnak nagyot tesa. A m. tud. akadémiai összosülés május 27-én. Táviratilag értesülünk, hogy ünnepelt hazánkfia, szerelve tisztolt volt követünk 8 jelenleg deákpárti követjelöltünk, mint országunk első tudományos intézménye\', a magyar akadémiának alelnöke, Csengery Antal azt a nemes ajánlatot tette, hogy a nagy-kanizsai gymnasiumnak, mint nomzetiaégi tekintetben fontos tanintézetnek az Akadémia azon kiadványai, melyek legalkal Masabbak, mogküldessenok ; az indítvány véleményadás végett a könyvtári bizottsághoz tétetett át. Örömmel üdvözöljük ez intézkedést 8 megvagyunk győződve, hogy fő-gyinnnsiumunk nagybecsű ajándékokkal fog gazdagodni. — Csengery Antal, városunk- a vidékünknek annyi sok jót tett küvotjolöltjo ollon fellóptototl bal párti képviselőjelölt szinte innlt vasárnap tartotta — mint halljuk — programul-beszédét N.-Kanizsán. Megye közönségünk jó-éle- s haszna-, sót dicsőségére inkább szolgált a letenyeí murai hid megnyitása, 8 így ott levén, nem kaptunk iutolligoua egyént, ki ró szilnkro referált volna; különben nagy költséggel kis dolgokat tenni nom ongedi bttd-gotünk. — Meghívás. A nagy-kanizsai czéllö vész-egylet 1872.junius 8 án, rosz idő esetéu 15-éu a délutáni órákban „dijlövészetet* (Best- \' sohiossen),ozt köv-atólog pétiig a.Laanaki kert"-bou „tánczkoszorut* rendez, melyre az egylet minden tagja s ezek családja oly kéréssel hivatnak meg, liogy szomélyeson megjelenni, úgy ismerőseiknek vondégkópotii hővezetésével j is a vigalom fényét ós kedélyességót emolui szíveskedjenek. A v á I a s z t m á n.y. — „Zalamegye hely névtára" czimü \| becses müvet rendez baj ni alá Haydu Dénes ltigyáuzról, kitől közelebb mutatványt is . közlünk. Amennyire örömmel üdvözöljük e : megyénk javára törekvő munkálat tuegjelenó-i sót, ép ugy megvagyunk győződve, hogy a \| községek a egyesek kiváló a méltó pártfogás-\| bnn részesitendik. Egyébiránt a nemsokára lapunk mellett szétküldendő progrnmm bővebb ismertetést uyujt. — Kérdés iutéztetott hozzánk: mint áll a göcseji vasut-ügy ? Erro nézvo biztosan felel-hotjük, hogy az előmunkálatokra szükséges engedélyérti kérvény a kormánynál van, a conaortium várja annak leérkeztél, hogy aztán a szükséges intézkedéseket megtehesse. — JPályázat. Postauiostori állomásra: I. Boldogasszony ián (Somogy megye) tiszti szerződés ós jOOfrt készpénzbeli biztosíték totótolo mellett. Evi járandóság: 120 frtfizotés, 20 frt irodai 8 720. írt szállítási átalány. — II. Kndar-kuton (Somogymogyo) tiszti sjorződés éa 100 frt biztosítók letételo mellett. E«-i járandóság 140 frt fizetés, 40 frt irodai a 936 frt szállítási átalány. A kérvények hárotn hét alatt a soproni postaigazgatósághoz íntózendők. Sopron, 1872. óvi május hó 24-én. — Tárgyalási terem. Május hó 31-én. A nngy-ktniz8HÍ kir. törvényszéken a követ- kezendő bünügyok fognak tárgyaltatni: Knol Gábor és Knol István véres verekedők végtár-gyaláaa. Báturí vagy Poazovooz Forenca véres verekodő elleni tanú vallomások hitelositése. i Matkó Károly legfőbb törvényszéki ítélet kihir dotóse. Lukács Károly tolvajlási perébon legfőbb, itélőszóki ítélet kihirdetése. Juuiut ti. Német v. Horváth v. Bagol György elleni bor ós azéua. tolvajlási bünpere, vádolt óti^ tanú vallomások hitelesitóso. Kelo Feroncz tolvajlási Ugye. Poklós János ós Kúszás László gyújtogatás! ügyében. — JH-pro-qao. Mult vasárnap délelőtt, mikor a murli-hid meguyitási ünnepélye tartatott, a lotenyoi ellenzéki képviselőjelölt néhány letenyeí párthivóvel hátat fordítottak a hidnak és Bánok-Szent-Györgyro utaztak, hol épon véletlenül a tomplomból kijövő közönsógoí egyik oldalról az ellenzéki képviselőjelölt Ite-moto Géza ügyvéd ur, a másik felől pedig medvehajcsárok tették kíváncsivá s saját-azerü, hogy a med votáuúoltatást többen nézni megállapodtak. Ezt, mint a véletlenség nevezetes mozzanatát rogistrálnunk kellett. — Sopronból irják tiokübk, hogy koddon a cuaino directorái Hilobrand urat a szél a sétatéren megütötte a moat oszmélollonül fekszik a halállal tusakodva, — Ti\'tX. Tegnap délelőtt az urasági ház padlásán tüz támadt, derék tűzoltóink óizro-vovón, azonnal elnyomták, mi nagy szerencaj:, mert az eróa szel nagy puaztitást okozhatott volua. — Rövid hírek. A berliui .Bazár-május 20-ki száma, lllóaué, a magyar gyors-írónő arczképét hozza. — Paulai né jeles szi-\' nésznő veszélyesen botog. — A Császárfürdőbon mesterséges jóggyár van. — Vajda Viktor éa Hamar Celesta k. a. esküvője o hó 20-áii volt. — A pécsi dalárda Pünkösdkor ülte 10 ík évfordulóját. — Arany János hirszerint befejezte az Atilla-triiogia második részét. — A .Kelengye" hozomány s tőkobiztoaitó egylet alapszabályai jóváhagyattak. — Stiller Náthán kávéméró Festőn,őrültség! rohamban üzlete valamennyi edénykészlotét összetörte d» teli pálinkás üvegeket vendégei fejéhez csapván, öltözetlenül az utczáu futkosott. — Goldstein Adolf, poati tolvaj és csaló Sopronban lotartóz-tatott. — Csohországban felhőszakadás voll. Lapunkra junius elejétől szép temberig 2 forintjával előfizethetni. A választások eredményenek gyors és hiteles közlése, élénksége ajánlatossá teszik lapunk jaratását. Érték és váltó folyam máj. 29. 5% motaliquos 64.70; 5% nemz. kölcsön 71.90; 1865-ki álladalmi kölcsön 103.70; bank részvéuyok 837; hitolintézeti részvények 333.50 London 112.70 oiüst ágió 110.85; arauy darabja 5.41; —20 frankos arany 8.99V,, kr. Felelős szerkesztő: Bátorfl Lajos. H R E T EJ £3 K. : A bécsi hizományi-bank váltóüzlete Bécsben. KommarUt 4. kibocsát IGÉNY-JEGYEKET alant jegyzett sorsjegy-csoportokra, és ezen összeállítások már azon okból is a legelőnyösebbekhez számítandók, mivol ogy ilyen igónyjogy tulajdonosának azon lehetőség uyujtatik, valamennyi fő- ós melléknyerovényokot egyedül nyerni, ós azonkívül 80 franko aranyban és 10 frtot bankjegyekben,\' mint kamatjövedelmet élvezhetni. A. csoportozat, (évoilklül 111 IlU/iS.) IO fMo* havi rénzletek. — A« utulnó részlet lefizetne után minden résztvevő következő 4 sorsjegyet kap; 1 5% 1800-lkl lOO forinton nllam-.or-jrKyct. főnyeremény 300,000 frt, a kihuzott-szám 400 o. ó. frttal vásároltatik vjssza. t 3% «•». tAriik 400 frankos nllnnu»nn\\ÍeH)et, főnyeromény 600,000,.300,000 frank aranyban. 1 berezeg tlrnuintehweiifi \'40 taliéi-o* norje»<»et, főnyoromény 80,000 tallór mindon lovonás nélkül. I IniiHbrücki (tyroli) Hornjeityet, főnyeromény 80,000 forint. B. csoportozat, (CVeilkllIt 13 IlUZiiS.) « frton havi rémietek. — A utolhó résilet lefizet ene után mind t-it rénitvevó következő 3 HorMjrgyet knp : 1 3°/0 ch, török 400 ftankoM állaniH(»r-.j. «>«•. főnyeremény 600,tH)0, 800,0<>0 frank aranyban. I hereien llraunn. hwe UÍ talléron Homj.»«> t I. főnyeromény 80,000 tallér mindon lovonás nélkül. I Hláx-lueiiiiiiK\'iii hor>je«v< t, főnyoromény 45,000, 15,000 déln. ért. vidéki nu>0-r(>iuh\'l^nk pontomn é« utánvét mellett h teljesíttetnek. -i Hit KI 111(1,11 IHIt H S( M jjHiúgi jtgifxékek minden Inix<m után bérmentve int/yen küldetnek. Die Irrenhftuser a die Grftber jorgen oft düstere Gehoinv lissé. Mílnner bovölkern die rsteren, wolche gegen sich selbat frevolten ; früher Tod, itatt krilftigen Altere traf die wolche sich Ausschweifungen rgabon, olino ondlich die Hilfo da zu Bttchen, wo sir inzig und alloin geboten wírd. Wer an der so ernied- rigenden geachlechtlichen Schwttche leidet, wird Trost, Kath und neucs Leben findon n dem IterOhmten llu<-h> „Der JugendspicKel", dat für 1 Gulden an schnoílsten dircct vom Verlegor, W. Hernhnrdi in Uerlin, jotzl SiineoiiHtr. t. zu beziohon ist. Titkos BEÖENBEKA orvo.M-bí.ji >\'•» «xlil.t»í. Heortel 1 U én 12 4 óráiR, vuirnap VI Kltlhii bejárat a v»r.\\ ««bAI.» U ktlIOn kijárat a r<-n<l<-l-"-..... . bálinI Pesten, Zöldí.v nti-na 20. »7111 a* n.lvnr-ban balra. — Díjjal ellntntl levelekre atomul váUniol. r REZI-BOR. AlHÓ-fakoai pusztán, Hahót mellett, Zalamegydben, Krajner Imro urnái, ^ kilenczven egyneliáuy akó {8§MM rezi.&ar « etíe\'szben, vagy hordónként is eladó. Értekezhetni a tulajdonosnál ugyanott. Nagy-kanizsai általános beteg- és rokkant segélyztf egylet. Hirdetmény. A nagy-kanizsai általános beteg- és rokkant <(!gélyzö egyletnél a könyvvivői állomás Im\'iíüríílvru, í\'clliivatnuk mindazok.\' kik oy.en — fOO frluyi lisKteletdijjal ii.szckiUUtt illjoniásr* tuyerni ólmjtjtík, ez iránti kérvtiuyuiket áz egylet elnftkénól f. dvi junius I16 15-ig benyújtani. Kelt N\'.-K\'anizsiln, 1872. mitjua 13. A VÁLASZTMÁNY. Melléletet i „Ztlt-Somogyl KfcIBny" 1872. évi 44-dlk tiimihoz. Ütni közt egyéni ée polgári szabadságát min denki tetszés szerint gyakorolhatja, gondolatát, eszméit szóval é» iráaban a törvény oltalma alatt Kábádon kftzölhoti; — munkáját ott és ugy értékesítheti, hol és miként legelőnyösebbnek .tartja. Midőn látom, hogy a sxemély- és vagyonbiztonság szilárd lábra helyezve,a közrend seho\' háborgatva nincs. Ha szemlélem ama vigasztaló eredményt, inelyot a köznevelési téren népies és felsőbb tanintézeteink szaporodásában, tanuló ifjaink folyton növekedő számában ós előmenetelében felmutathatunk ; azon erős bizalmat, melyet a vagyonos külföld izmosodni kosdő hitelünk irántai által tanmit, tugy milliókra menő tőkével maga keros fel bennünkot, s nyomában uj műhelyek, intézetek, gyárak emelkednek, gaz-dagiioiag foglalkoztatva az eddig meddőn heverő dolgozó orőkot. Ha nézem as adásvevési központokat, melyek gazdásxatunk, iparuuk és kereskedelmünk emelésére a minden irányban húzódó vasutak által alakulnak, — s ezekből rokon-összeköttetésben a pezsgést, elevenséget, vállalkozási szellemet, melyet az ön éloterejéuek tudatára ébredt nemzet városábau és falun, utozá-kon és mezőn kifejt. Ha eszembe jut, hogy régibb országgyűléseink mástél évszázados sérelme, a katonai végvidék polgárosítása elrendelve, réstben már végrohajtva, részben végrehajtás alatt van, s ekém az ország területi épsege o ponton is visszaállítva; ha figyelmemet honvédelmi intézményünkre (ordítom, s látom, hogy mit 49-en iunét remélni se mertek, s 48 előtt eszmében is alig volt mog, ma ogy rendszeresített polgári hadsereg áll szervesre, felkészülten a trón, a hasa, alkotmány védelmére; ha nem felejtem, hogy közadónkat minden idegen befolyás nélkül magunk határozzuk meg, hovafordításáról magunk rendelkezünk; ha a horvát-sziavon tárfnomzetteli kiegyezést, Erdély tényleges visszacsatolását tekintem; Ha ast tudom, hogy kikről a külföld ekkorig csak mint osztrák tartományról emlékezett, most mint Önálló nemzettel kereikedelmi ée baráttdgoi ezerzödétre lép, consulai által magát fővárosunkban képviselteti; s ha ehhez veszem, hogy nemzeti szinoink nemcsak ha-táraiuk között, de az oozeánok legtávolabbi vizem is lobognak s hatalmunkról tanúskodnak ; ~ Éi ha végül azt látom, hogy midőn a magyar király trónjáról szól nemzőiéhez, ez ünnepély emelésére megjelennek Európa és Amerika hatalmasságainak követei, tiszteletet adva király unkuak, s üdvözülve a magái nagykorúnak bizonyított nemzetet, oly tényes jelenség, rniuő Mátyás király ideje óta nem történt Buda várában, s ily mérvben akkor sem; avagy vádoltathatom-e tulbizakodással, ha mindezen tapasztalati adatokkal szemben eldöntés végett ismétlőm a bevezetésnél felvetett kérdést: ,van-e oka as országnak\'megbánui, hogy a kiegyezést létre hozta V\'1 s hogy vájjon as ily fényes eredményeket ily rövid idő alatt felmutató politika olyan-e, melyet balyldali rajongásokért felforgatni, molyot félrolökni kell, hogy visszatereliessünk a régi bizonytalanságba, a régi nyomorúságba V Tisztelt választók I önöké a jog, önliké.a köteletiéy ii; e kérdétre válaitolni, de önöket terheli érte Itten és lelkiitmtretök előtt afeUlot-$ig is. Hátra van néhány szót mondani saját képviselői eljárásomról a három óv alatt. E feladat ott, hol a képviselőnek szavai és szavazata hitelesen feljegyezve naponkint a közvélemény tudomása és bírálata alá bocsáttatik, — hol a tanácskozás nyílt ajtók mellett, hallgatóság b a szabad sajtó képviselőinek jelenteiében történik, igen kónuyü, sőt azt részletezni még untató is lenno. Megjegyzem azonban mégis, hogy pártállásom a jobb oldalon lévéu, ennek vozérelvoi voltak az éu vezérol-veirn is. Minden lényeges kérdésben, hol a kormányzati politika feutartás&ról vagy átalakításáról, szervezési s reform törvéuyekről volt szó, pártommal szavaztam, szavaztam pedig azért, meri elvei az én elveim is voltak, s mert meggyőződtem, hogy törekvése üdvös a hazára, czéljaiban igaz biztosítékai lelhetők fel az önkormányzatnak, a nemzeti öuállásnak s az alkoimanyosszabadságuak. Egyéb indítványok vagy javaslatok tárgyalásán!, mélyek nem képeztek pártkérdést, hanora a közélet szellemi és anyagi hiányainak pótlásán a fenlev&k javítását, vagy ujnnk előállítását czélozták, szavaztam szabadelvű meggyőződésem szerint, függetlenül minden pártbofolyás nélkül, miként ezt tevés tennie kellett partunk mindonÖnálló képviselőjének. Feladatomnak tartoltam különösön, hogy az igazságszolgáltatás közegeinek olhelyozése-kor kerületünk az o reformtól vart előnyöknek közvetlen részese legyen, s igy réssben törvényhozási, részbeu közigazgatási utqii Szubó Imre képvi.olő társam és barátom együttműködésével eszközöltem, hogy a Murán iuuoni rész járásbírósággal, a Muráu tuli törvényszékkel iáitassék[el. Gondom volt, hogy közlekodésüuk egy nagy hiányán, a murai átkelésen segítvo legyen, j s a törvényhozás megszavaata aleteűyei hidat, s a kormány felépítette azt. Sziveson közbejártam, hogy a népnevelés költségeihoz egyes helységekbon, melyok ez iránt felszólaltak, az állam segélyzéssel járuljon. rCegtottem az első lépésekot a Dráva-part szabályozásához s Légrádnál egy álló híd által a két partnak összeköttetéséhez is, de ez osak kezdet, ha azonban a szükséges adatok összegyűjtetnek, folytathatja a munkát utódom. Végoztem képviselői kötolosségomot az osztály és bizottsági ülések bon s a ház tárgyalásai alatt, többször mint egyos törvényjavas latok központi előadója I Önérzettel mondom, mogtottom kötelességemet, hazafiuboz, becsületes emberhez illőon, átadom önöknek jelentősömet, itéljonok eljárásom felett t KIRÁLY^ PÁL, m. k. Zalamcgye Idényei kerületének volt oritágg/Uléii képviselője. E nagyhatású e gyakori éljonzés- és helyezéssel feiboszakitoti felolvasás után a következő programm alapján tartott a most már ne-gyedizbuiii követjelólt beszédet, molyot tiszta előadás, meggyőző érvek ós helyzetünk hü visszatükrözése, ugy jövőnk iránti meggyőződésének tárgyalása jótékonyan hatott a jelenvolt nagyszámú választó közönségre, s lelkesült éljenzés és örőmzaj között egyhangúlag üjból telkéretett a követjelöluég elfogadására. Tisztelt választók! Önök bizalmából felhivatván, hogy a Kdiv.kozö országgyűlésre ezen kerület kepvi-t&fj jelöltségét fogadjam el. E szíves felhívásnak, bár a korban három évvel ismét öregebb, i testi erőben ennek megfolelőleg fogyatkozot-tabb, engedni aunál indokoltabbnak tartottam, mert hiszen azok közé tatozom, kik as uj alap letételénél közvetlen s tevékeny részt vettek, kiknek tehát a térről, hova elvtársaik bizalma szólítja őket, elvouuluiok nem s/abad, midőn arról van szó, hogy mit az elmélet mint helyeset felállított, igazolja-^ azt alkalmazásban az élet V As itteni alkalmat engedjék felhasználnom arra, hogy legrövidebb vázlatban előterjeszthessem több részleteiben azon torvet, mely engem a jövő törvényhozásnál mint képviselőt vezetne. Politikám s törvényhozói eljárásom alapját azon törvény képozi jelenleg is, moly szerény befolyásommal is I8ti7-ben a kiegyezétröl alkottatott. — Ezen törvényt, mint kétoldalú állami szerződvényt azon időig, inelyru mog-állapittatott, kövelkezotesen tontartani s védelmezni akarom; ennélfogva minden oly kezdeményt, mely enuek időközbeni megváltoztatására vagy fel forgatására egyeneson vagy mellékesen czélozua, határozottan ellenzonék. E magatartással biztosítottnak tudva as alapot, mely reformmunkálataink talaját képezi, a józan haladás igényeinek, n fejlődő élet szellemi ós anyagi szüksogeinek megfelelőleg szabadelvű irányban érvényesíteném a kerülőt szavazatát mtndazou kérdésekben, molyok a reform külöubözőáguibau munka alá vétetnék; nevezeloson: Ae igazságszolgáltatási mű bevégezését a a polgári és büuiető codoxok összeállításával, a kereskedelmis — ha lehet — közigazgatási törvények megalkotásával sürgetném. E törvények alkotásánál polgári és politikai szabadsagunk valódi kellékei, mive-lődési feladatuuk helyes igényoi louuéuek vezetőim. 4 Kívánnám az adózási rendszer gyökeres s oly módoni átalakítását, hogy inig az által az államháztartás igényei rövidséget na szenvedjenek, egyszersmind az igazságos oiztályozás s helyes felosztás által egyes adózók terhein érezholó könnyítés eszközölhető legyen. Sürgetném a régi birtoklási viszonyokból még foumaradt kir. kisebb haszonvételeknek kizárólagos élvesotét az állam közvotitése Általi váltság utján megszüntetni. A lefolyt országgyűlésen bevégezhetlonül maradt javaslatoknál vezetőm lenne egyrészről: alkotmányoi életünk él ezabadtdgunk garan-tiája, — másrészről pedig — mint a kő- és vasutak megszavazásánál az ország valódi érdekei. Az evi költségvetés tárgyalásánál lelkiismeretes, ozigor és méltányosság, a számadások vizsgálatánál részrohajlatlan igazság az útmutatóm. - A köznevelés szentügyének előmozdítása miként eddig is képviselői törekvéseim legbuz-góbbikát képezé, ozontul is kötelességem legszebbikének tartaiiám segélyül lenni arra, hogy népüuk művelődési eszközei minél szélo-s\'ebb körüokkó s minél tökélotosbokké válhas sanak. ^ Különösen pedig, mint ezon kerület képviselője, feladatomnak tekinteném módot találni, s azután hatni arra, hogy a károk, melyokot időnkint a Mura éa Dráva kiöntéseikkel és partszakgadásaikkal okoznak, országos orővol teendő intézkedések által lessankint olhárittas-sanak, — s hogy az összeköttetés a horvát vi. dákok s megyénk közt a Dráváu is egy hid álul állandósittassék. Kelt Pesten, május 10-én 1872. KIRÁLYI PÁL m. k. Mindez Lotenyén, május 20-án délutáu ment végbe, olőbb a ünnepélyes meguyitása történt. Ugyanis mint már emlitők Letoiiycnól a seboson rohanó Muráu egy hid épittotott, moly mintegy 70 ezer forintba került, a törvényhozás, Királyi Pál indítványa folytán a mogyo, do különösen őzen vidék jolótóro okvotlon szüksége.- intézkedést eszközölte. A vidék intelligonliája b a haladás hü polgárai cz örvondotes eseményt ősi szokás szo-rini ünnopélylyol akarván emlékozolot-MÍ tenni, a megnyitás május 20-ára tűzetett ki. Nem sokat mondunk, ha hat ezerre toszszük a jelen voltak Számát. Szeretuók o vidék két követe, Királyi Pál és Szabó Imre úron kívül előszámlálni a távolabbi érdokoltokot is, do o lap nagyrészét igény bo venné, inind a mellett nem mulasztjuk el jelezui, hogy külügyminiszterünk édesauyja, a köztisztelet- és becsülésben álló houleány s e vidék őrangyala Andrássy — Szápary Etelka grófuő ő kegyelmessége is jelen volt^ Tuboly Viktor ügyvéd, a faomelvényro állván, mlDt\'egyik buzgó rendező, átérzett lelkesültséggel követkoző raoguyitó beszédet tartotta : Mélyen tisztelt nagyérdemű közöuség ! / Nagy és megható nemzeti ünnepély ez iil ma, az Isten Bzabad ege alatt, mert a nemzetet képviselő ily nagy számmal itt összegyűlt közönség öröinsugárzó arczokkal tokint azon fa-alkotvány felé, mely hazánk és különösen e vidék koroskedolmi épüloténok csarnokában hatalmas oszlop gyanánt áll előttünk! Az uj murai hid az, mely uemzetüuk felvirágzásának virágcsokrában reményteli zöld ág gyauáui foglal helyet, az uj murai hidat értem, mely a hosszuszázadok során keresztül jó ós balszerencse között együtt örvendő és szouvedő kot testvér nomzotet a magyar és horvátot most még iukább összekötötte. Uraim! nagy és megható napja ez a vidéknek ás habár Jozsue isteni hatalmával biruék nom tudnám azl megállítani örömteli folyásában, hanem iukább megállítanám a Mura vizénok sobos rohanásai, lio-y csapna ki modréből szélos jó kedvében es csókolná e partokat, juelyon magyar hazánk ily számos lelkesült fia és loánya a jiárioskodás haszontalan logy voro helyett a halaüas lobogóját tartja kezébou ! hadd csókolná a partokat és csak liaztcloténok o jelvénye után oreSztoiiém öt ismét medrébe ekkor is csak azért, hogy vigye meg hírét messze tengerekeu tul a horvát- os mugyurnép mai dicsőségének ! Uraim! nagy napot ért ma e vidék, mert anyagi koruukban azon nyomorult közlekedési eszköz helyett, moly életveszély lyo\' járt és mely itt a 2 partot összekötött,egy szilárd épülőt segíti most elő iparunkat, a a foldmives, ki előbb tor-méuyeit nagy Ugygyol-, bajjal vitto it; keresztül, az utat, kinél az átkelés élotszükség .volt, mert nem ogyszer haldokló nojo, vagy gyermeke várta otthonn epedve — kénytelen volt itt órákszámra valamelyik parton vesztegelve sóvárgó szemekkel áttekinteni, s a révészek kíméletlenségeit tűrni, most bátran, szabadon és büszkén fog áthaladni a hidon, büszke most még a hid maga is, mert a hidak büszkeségo az, hogy ók parancsolnak a víznek, természetes, meri ók n víz felelt állván a felül lévő mindig parancsolhat alattvalójával! Uraim ! a muravidéke egyik legelső termelő vidék az országban ! és e hid éloiszűksége volt e vidéknek; bámulatos csak az, hogy múlhattak el óviizedok ugy, hogy oly civilizált államban mint hazánk, hol a cultura naponkint fejlődik: s logsobesobb igyekezet is mikor ideort zátonyra akadt, do megakadt itt még a gondolat is; mort-a hol nincs szabad mozgás, ott rabszolgaság honol és a hol rabszolgaság van, ott nem szabad még a gondolat som! azonban szélzuzattak mosi ilt a közlekedés rablánczai és a szabadság, ogyonhWg, testvériség szent szavait szeretném reávéeeiui ama hid pallóira, meri tzabadon és egyenlően lép arra szegény és boldog és mert Magyarország édes teitvérjét Horvátországot ma ezon hid állal mintegy uj kapooscsal keblére tűzte. Uraim ! A murai hidak már a történelem lapjain miut novezetos épületek fordulnak elő és ha liodus szigetének híres volt colossuusa, Somiramisnak függő kerljüi vagy ha, hiros máig is a prágai Ind, molyről nep. Szent János a vizbe vettetett, hiresok a nfkmrai hidaink is, híresek n ncmzul-szabadság harczából, az egyik a Rákóczi forradalomból, a másik az 18-18-iki szabadságharozból. A mura-szerdahelyi hid (iiircs 1704. márcz. 10-iko óta moly napon Inkey János kuruozvezérJelkes magyarjait Rábutin német gcuerrlis lotaszitotla la-báuczaival a hídról. Híres a leteuyoi, murai hid 1848 hói o helyen állott az azon időben, múlón honfi vér áztatta e partokat, azonjiidat Perczel Mor jolos houvéd tábornok .vorte lu a vizbe diadallal, mig utóbb hazánk szomorú romlásával a hid is összeomlott. Do tartósabb leend ezután,mort biztosabb alapon áll hazánk alkotmánya, molynek jolen-l«gi kormánya uiabbi életrevalóságát jeltf azzal, hogy o hid épi lését elrendel te. Azon ősi szokást pedig, mely szerint a hidakat nep! Szout János vagy egyéb szent tiszteletére fel-szentelni szokás, ugy koszoruzzuk mig legdi-csőbbou, ha mindenekelőtt ogy szent imát küldünk az égb" és áldást kérünk azon férfiúra, ki e hid felépítését legelőször indítványba tette: o férfiú a nomzot egyik szoróny napszá mosa, o férfiú itt van közöttünk: u férfiú nem más mint Királyi Pál! Le olfitto a kalapot! Éljen! Szűnni nom akaró lelkes éljenzés követts e hatásos beszédet. Ezután főtisztelendő Bokányi osperes, Nóvák Ferencz és Láposy Q. M. plébános urak egyházilag felszentolvén, az első átmenés vette kezdetét. Meglepő látvány volt, midőn ezrével tolongott a népség, testvéresülvo a magyar és horvát —át azuj, erős hidon. A Mura túlpartján Láposy 0. M. perlaki plébános ur, a tiszta hazafiság s munkaszeretet o példányképo állott a szószékros horvátnyolven a kövotkoző alkalmi beszédet tartotta : Fontosnak mondanám azon esemény t,moly miattahidnál összesoroglottünk; do ezerszer fon-toaabb reánk katholikusokra nézve e mai nap, (l. i. Szent-Hárortiság napja)a melyen történik e hídnak megáldása, — mert az Isten a földet és mindont ami rajta létezik, háromságban al-kotá és minden létező tárgy csak a háromságban tökéletes, például ezen uj hid; az embert a ki csinálta, az anyag — a miből van, és a viz, mely fölé van helyezve és ugy tovább a rétet, a szántóföldet, az embert sat. mindnek csak háromságbani tökéletesnek létét mutattam ki. De a földön azt tapasztaljuk, hogy semmi som állhat magányosan; — ugy az ember, mint nz állatok, ugy az égi madarak, mint s Mura s ogyéb vizek mélységében lévő halak társnságában élnek, ámde a társaságnak kell, hogy legyon igazgatója, legyen vezetője; — innét származnak országok, junát fejedelmek és kormányok. A mi országunknuk kormányzása alkotmányos és ez alkotmányos társaságunkban/ örömtuol koll üdvözölnünk minden oly eae inényt, mely bizonyossá tesz minket arrél, hogy a kormány és törvényhozás minden tekintetben gondoskodik az ország javáról és s nemzet jólétéről és boldogulásár >1. Ily örveadotos kezességül szolgál nekünk az államköltségón épitott s a közhasználatnak most átadott Mura-hidia. (Itt elősorolta jeles szónokunk a hídnak az egész vidékre való fontosságát és a hídnak ingyoni használatát. Aztán előhozta, hogy s nemzetek sorsa Isten kezében van és hogy bi-zodalmunkat Istenbo ós a haia jelosobb férfiaib helyhoztetjűk, kik törvényes téron működnek a haza javáért és a nemzet jobbléteért.) Ezen jelesebb hazafiak között örömmel üdvözöljük — úgymond — t. Királyi Pált, kinek ezennel köszönjük azon szíves hazafiu \' buzgóságból oredt fáradságát, hogy e bidst iudilványával kieszközölte és kérjük, hogy továbbra is képviseljen bennünket és tegyen meg mindont, a mi nz Isleuiiok nagyobb dicsó ségére, szent hitünk védelmére, a haza javára és a mi hasznunkra szolgál. Ez után ihlett hangon áldást adott hallgatóira, a hidra és a szép Magyarhazára, mely nek Muraköz a kiegészítő részo! Egotrázó éljenzés és zsivio közt szállt le az ünnopolt szónok az állványról s lassan áthaladtunk a díszes hidon; nnm messzire hozzá ogy domboznton- megállt Királyi Pál, körülövezve a bcláthatlau sokaságú közönségtől. Bzombon a hidnak egy oly gyönyörű alkalmi beszédet tartott, melyre sajnáljuk, hogy elW-szülve nom valánk s igy közlését nom teljesíthetjük. A nagy hatást költött alkalmi beszéd amily rövid volt, do olyannyira erős; jele1" a Ilid felépítését, mint a kormány atyáskodó, önműködéséiioktettbeli tanúbizonyságát, figyelmeztetvén a hid hasznát élvező közöpsége\', arra, hogy a ^üz ós késseli gyermokjáték nem, illó egy komoly nemzőihez, mert nemcsak ms gának, do másoknak is kipótolhntluu kárár lobot. Áldást kivánt a közönségre, moly közös ség o hidat most már szabadon hnszuálhatjs. A diszobed ízlésesen gályákból elkésíi^1 fasátor alatt tartatott meg, molyen inintegj 200-au vettünk részt, nem hiányozván » hölgykoszorú som. Távölahb ősi szokás szerin „ökör-sütés" tartatott a folyt a bor, szólt a xe°« több holyütt. Vidámság,)öröm .mindenfelül. A di»« bédnél Szabó .--Imre volt képviselő ur eme" legelőször poharát Királyi Pálra, szívből cre<i lángszavakban emlékezvén meg lefolyt o^ gos tevékenységére. Királyi Pál viszont isme virágnyelven Andrásy-Szapáry Etelka gróf egészségére, Láposy 0. M. isméi Királyi P1. s mivel közelebb moll h"\'v. >uk. szavait ">\'J győzni tudván, imo közöljük; _____» - Minden ntmUUiü áru vlitzafogadtatlk, vagy mai.áruval kloatrMtatlk. i íz a Itgtzlláid <bb beoaOleteaaég bixonylléka. - Olcsó ékszer urán ö h Hölgyet Ei«n, II úgynevezett uja.any vagy talmiaiany■Wf fémből kénült ékner feloilegoiié leni » valódi éknoi mellett még non előnynyel ii bir, kogy\'ciftk\'negyedréixűyibe kerti), mint cialatbaUk • gyártmány álul, oly jól Tan minden ulánuxva. Legújabb ék(Ztr-tá>gyak : uj aranyból, melyek at aranya/int megtartják, legdivatosabb íoglalványban, valódi iitniiiott kövokket vagy aománcioava, amint a foglalván) igényli. Finom melllük dbja 40, 60 - 80 kr. — I írtig, legfinomabbak 1.60, l.«0, t—2.60 krig. KUlbevalók 1 pár fin. 60, 80.kr. 1 írtig, legflu. 1.50, 2, -.IfH!. Egén garnitúrák, melltfik t; fülbevalók: 80, 1.20, 1.60 kr.. Ingfln. 8, 2 50, 3 50, 4—& ínig. Karperecnek, finomak dbja 5\'), HO kr. I írtig, leglln. 1.50, 2, 3, 3 60 krig. A legnnhb nyaklánca, dbja \'JO, 1.20, l.fiO kr. Einlények fin. 20, 40, 60 kr .\'finomabb HO. 1, 1.60 kr. Tüiőféiük, ujára"? fejjel 80 kr., 1, \|.H0, 2. 3 írtig. Oyürfik, eialékonyau utánoiva, különféle utánion kövikkel, dbja .10, 40. 50, 60, HO kr. 1 írtig. I.egnobb óra-lánraok uraknak, rövid ; 50, 80 kr., 1, 1.50, •_> frtic. l.egntbb fin. i,yaklánexok, velencei la?on : 1.40,1.80,2 írtig Melltűk, urak •lámára, 20, 40, 60. 80 krig. Inggomhok dbja. 10, 15, 20, 30 krig. KíielSgombok páija 20, 30, 40, 60, 80 krig. llaltérgombok 5 éi Ki kr. Kgén kádlet legnebb ing- éi kénelögombok 50, 80 kr. I f,t, 1.50 krig. Kgy cioiuó órafilyelék, igen ciiúoian ö»«oállitva; O 80 kr. — I írtig. Valódi aranygyűrűk, kflvekkel l.60- 860 k-\' 13 latoa jelien ertftt-lánei, tűiben aran¥oiott, rövld : 8.50— Fenni etSaoroll áruk • siabott áron él Ily minőiégbi fi.t mindenkinek érdek. Z ÉL XXX minthogy ei uj g>, Ara iyuak ciak foglalvány.iéii ii fiietni kell ; igy a leguj,bba\' gyakrab • Még a valódi mtgett, ■ e , nak ember U raeg- 4 írtig. 13 latoi jelzett hoaaau nyaklánc rt-7 írUg. 13 latoa „a,t emlény. tűiben aranyozva é« aoináncioty* 2.50-3 írt. Legflnomabban kiállított gyémanl-ékiier Exálta\| nil((n „ nakértő ii csalódhat. Kxen éUer wU.U oxüitbo v,„ fo„mT, arany.tljj.il tóv.d ellátva, » alá. ..U gyémántok. min(i fin0m, ciinolt hegyi kristályból, inoly sol.a nom vonti é),<„k fé,1)rét ; mái drágakövek i« í..li»morhetlenül uuuoivák 1 raeiitfi . 4, f,( fi írtig. 1 pár fülbevaló: 4. 6, 6 írtig..1 pár kétolögoin\|,: 2.60, 3,50, 4.50 l db. tiri tft ". 1-80,2.80, 8 - 4 írtig. Gyémánt gvürllk, aranyból, 1.20, 1.50. 2. 3 írtig. Koreaitek éa iiivelc, mint nyakék 2, 3,4 frt A mindig illatol ékszer, indui növényekbJSl, ,noiyek termé-Iieloa illatjukat mindig íenlartják i legújabb divat nerint formálnak. Ei éktíur, di»xea«..get illelSIeg túlhaladh»tl,n , \|H»,ja végett igon kedvelt. Ha ogy l.ólgy, kl ilyféle éknerkénlotot hord, ogy terembe lép, ei néhány, perci alatt exen ék.xof illájával lelik meg. Ebből 1 melltfi HO ,1c. i frt, 1.20, 1 50; egy pár ÍUlbovaló 80 kr., 1 fit, 1-20, 150; egAkarporeox 50,60. 80 kr„ 1 frt, 1.60; egy nyakékit>0, 80 kr.. I frl 1.60, 2 írt, 3.60, egy uri óralánci, Illatos 1 ín. 40. \\ / oitzei. divatot ét hataaoa ai uj rokoko-ékner, melyet a • akii ax alólirl raktárban kaphatók. Mindon, raktáron tartandó e kUiépkorban ciak h-retegl ixomélyiaégck hordtak-, egy ily ékner monban ai uj divat norint átalakítva, ozép, mfltoljoa éknorré vál> — Egy kénülék: mulllHéi fülönfüggő 2 frt 50, 3 frt; legfinomabb 4 írt 60, 5, 6 frt; omlény 1 frt 50, 2. frt, 2.50 ; legfinomabb 3, I, 5 írt; egy pár hajtíl 3, 4, 5, 6 irt; «gy kérem nyakéktll 1.80, 2.50, 3 frt; karpireci, diiio«, 5 frt, írt 50, 7 frt 60; nyakék, diiici 3.60, 4.50, 6.50. A fekete oiUrlő-éklier. F.ion uj divata ékner kövei a valódi ruta formájára vannak k\'inörülvo, a ennnk folytán külöuöl ha»átt gyakorol • mégii báinulatoi olció. Kgy kénlet, melltö éi frtlftiiíúggö 30, 60, HO kr; egy nyakék 1-, 3-noroi 1 frl. 1.60, 2 frl; egy pár hajlfl 15,25,30 kr ; egy fejék (Diadém) 60, 80 kr. 1 frt 20 kr. A divatot fekete ékszer, finoman, legjobb mintára éi tartósan ké««itvo üvegből, jelből, lávából, bivaluarvbóli kauMukb(SI: egy rnelim 20, 30, 60, 80, kr., 1 frl ; ogy pár ftllöu,függő 26, 35, 60, 80 kr., 1 írt; ogy karperoci 30, 60, 60, HO kr. 1 frl j egy nyakék 50, 80 kr., 1 írt; ogy rövid óralánci 15, 30, 60 kr. ; ogy nyaklánca 30, 80 kr., 1 frt; egy [„ggoinb 4 kr.; ogy pár kéxolő-j gomb 16, 20, 80, 40 kr; így m(fíéafl 20, 40, 60, 80 kr. Ikkokriil «ióló árjegyiékek logyeil n,i„lnak. Egy Ily árjogyiék iioj. FRlEDMANiN A. díszbazárja B é c s b o n, Praterstrasse, 26. szám. \|i ÍJ «««» WafAluMtlftlIn. olMit kl U\|ll\|t CUkn ■>» IK (Ijtn t ri(«<n (<r etllf icláctt. 1 Cin In C<li l\'Ult 10 tt.. 1 t«d la txia IS ti., > «iud vlt BtttrUIifT n» R«f\|K 0 h., I «.Hd- _.........r irfnlieln Wil .. . .11 \|a l\|. Cilii V<l<>liat in (állt\' lnlau < (Dn Wlt- T, €»=int(n.nio, M\'t»«<«, tt«l«\|< "•»lrt»lmi\|. t«..m.r.«n\| u» 0<n<I\' M tini. I 2l<\|ll fl I.K. r«a<» Ift ni0.111 Brr wírti ll MW »i»\'»«H UJ ■•« rtn« •>(! »r«4 rit<« >lf>. WS ««\|t \|> a Ilin 4te\'U<ii M 4 tia ili\'.M \|cH flintti»<4 9alr>- ----------- \'A lU (4M4M «H< Hl HniJIi N«Mt ntm m u \|iiuuir, lil iu \|i .....il Wi t4nmiur\| la I- * • lUda III M> eiiaaallai.VulWt. ria BHH iibiiisil,4naif4\|ili"sua\|<<i«\' IM Bim,\|»w Vl.Mt. Ml*** iUU- mn III I\|B lit.tJ.lla l\'ll < r«4rfirll\|« •l\|ii\|l<>l •-< illim ilit iidtiH WtttB, ixitM (4aiii\|, vttallirt Ml uuilriif ll«l BlKta l«l, N»4I aal W(< >h ll.j.B f ilnr llnui\|4t ntuu ni « irHIt •la lilJtiltl a>4\|itu t lijtí fiUit M«t • «l tilnt •<in\|lta> mit italt Hint-, — m—K\|Ml. 1 «4<4M faaal ta. rfliUa. ■■ ■ Tilinn iil Mlrt\|«MitMiMM\|» ■II « Illírt" Bmtiliii, \|<ilt\'. . V.raitai, ®n • »« tv. _ \|M»> •lllir-Vmfg<l,<Uiil\|l\|il4m-t^W M nt.tit, an tSc ll(lH<wtrt«fii «iiitl-«nin\|llitt Iliit ia» ■» \|> ri4»n, ■nrelMttU4 Nt •ill- «»l CllKttrliUn. t CÍM i n. "" ~~ >•» BnlHWvnn(lt«l»fr ltIHt liiln Hrflllirl itiU Cia rtmulticr «Un Htrta l\|l I^W Hl Kgutliic Cmmh nll •»• Hl. \'ll O\'Nimii Wflml )■ imyt\'tlm. M vtw i<4 Illlir imil n^iiia Dlr (Dl HI4\' all il Ultia ii :tm ftaa. 1 «iltf lila M tt. aBiiINxIM Clw Itmv ^tn«.aiéirir.<i<ii\|ii4aiti9M* nmliitn fl4n \|(\|<a \|<l<« «Hlii4. I «U4 rlilii etrti 10, to. Otr. 1 etM Ittli Ctlll 10. >0 tr. Ili I II. I eiQá inti nll t eAllltita I fl. I etld (Ir Hti\|«U\|4a U. 4 iii M BitfP- » anl\|(iil4\'i\'i re<r«lin\|.«lff, W^w "ll (riulf4»l tíiwfi\|l ■■ Itl tim Itliln ía 44ia. «lat C4a4M (na ífmil) lotr. XU «fl\|< Mt Kifli itt f0\|fn »«I Wifi\'ltlit l»trj»li4 Ift. Vli liMilni Nt e.l\|i\|ii4rrt(a fti\|\| ."Wei ?ilir.«»Wrt»i, u« tx til irtintctl >114 ail •Iir4lrln\|ll4 »<4<. I« Hl at4 Km liaifln Itt 641(1 il Mr lilfli filn 8i\'IIIsMt — ■•WlaeiaDl(i\|tr»\' XI fc ^IkMtaiMw----.. btot. llétHllh. aa««Mal>ir, •■> Hullni I4Im nt\|4i \|i nHitii. eu Bi»n. IW Halmi irtMtt aia 3«ll. l«-1 ••>». ur \|tc\|U «in\|<tl Mhi ifi I Ki él(4< •>«»■ \|iMcit »l"l, «tl 14it8tnl4t»»\|. iffialrtlrt «oti. Slt 8«Mlitilat(, \|i \|Hr<i4ta - rUtait «-> C\|t. «tieiii\|,\|f Iliin Hiti, IMII Itllft lm : lia ••^limait; mi Cnitiiil . .. . . In III lnaiMinj \|1<I »«t i4« JH4if lloli lo ft. r-> «i<ttll4 flil >W «fiaf«aur, »il4i lU Cili Hl (4li4tt« tírt. IC rklm.\|.. I4l»<a. Vitrin. ■ Riuiflil NofiniilMr, itriitirt, Rlltil \|it OiKmiai tört Red\' W«Btr», Crlti ual taltin et»H« \|iitai.\|<i, (mit ta4*a •itH« unHilmji mfljnlía. I falit lift •nillfilitr í.l«ti«<r, ».lui4 .f^F \|lMíl!«»\| ItMt ltanM4«i4llj. Ilit III lli\|4iifli * H\'jiBt«nia\| li\|ltt Jn nitccQ ndt ii h.,\|it\| u h. Vldfflt" «lm. ttl BaiatHlf t^W luHU hl HHt 0"IWt«iá. ll ■•> M Hl M<14liltii\|lii Ii kHa> l>i»\|» Mi. ttunralta KiHnlam (tOfl H\|ci\|«r. kan; hiv« «tin hu p4 ulklmi nl h !■ iilii" AfltiBli \|a \|itu»4m. 1 ftftua \|iil 10 h )■■■>- •iraAleft »«tr«rlllt WtUila. i^V lt«n. \|« «<rt\|lhia\| Kl r«>4«)\|. Ital lil iHilm, trtatai iái OMnriiara \|a SOTMalta, l 4t. M tv., fl. !>•, l.ie, l.U. M" K. t. ft. ••veHln-gtlt\'tlrtkír nlftnl la itat\|ia üihitUa tli ali tamiT Ktnia \|iV<ntin ölttfni >a liMt Cltlfittniii •*< a«l«i\|ri. rtiM mi tri-lati llvttrlnl la ti in Blitii\| tOi l(all-4<a BiHtliti. la cl kllfl iii Hrli\|k t)<"i •nKMtm U\|t III \|eitii4 trftfra - \|mi4-Idluill. Ba# ifl il inai 9al«a Htfcint. idcV Mal4tl n \|«\|HH(>. t ÍUtt. wlfl ■ nMdfiit 4» ti. MT* Varlftt U»l»«rfíl.lli, ,,____.., ... \|4aiflRiil Htwt )• mtIIm Na. \|iHMpruTtrtiiaII4KÍrl. (•■HraunSir- Slittail Ii •milliói, I B. 4>»\'\| Bit Ruta, Ul Bti «ii\|i8(a K., \|t Hl rt Bit tU tírrrt Mii. l Ditit »n I ikB la \|iUb KK Blttil lat II rr. »«rfillt Alit la ItlIHia l<K sl\|ltH«. 1 0ltt«i MK- ei»nrlfi Sakaltrflra, lu<t i^v biI4i b«i e\|i» AtVnrifli cin (ta-flty VliH\'ti.ii.11 (IIH ah nlaia Btflrt) Hi .-Ulm r.U, Kilf i<rui\|IM inl \|<\|un» n-Hl\'oi >■>■• Oa tiilni UaUt 11 n\|i(ttn, tt m Drill mi Clíd IIH til 10 ti. itflifli. M* Bil<\|0>t\'l»«if\'n, ml<N mim t»m Bitatal 4M1, eiotitill lal (hta fl4na Pnl4l«l Ha OlUtai ial Ha «U\|tlU4 tniuliHa flai. I* Inifln Caalitát, ■It HlliH\|n Hím, tOi\|H». Hibix ím vtlr^kbb >00 ClM fl. l.io, 1000 Cll« Ur- ttl eifli. «a IU ^M l« nltllii aal Il4h< f In frtiil Ciir Hiaftt latl\'H\', iltnutfli iBi4iBll4iavii< Hitk flal (4\'l iiJ. 34 In^n al4 llmll .m..... p."\' 1 K6m «. lm i\'Hn ttrlir. I« t»\| II llrm <><1 III lililiiB (i\'ijia* 1 tu4 Hl lirtflia C4.1 huji minta iaan II Ct II fl. Mp- «ll<ihi>rt)rt polinlu,.! tSIÍI \|HI ^ llulraltiiniaUirMdufr.Maltin, imfttt unl Vfiutivnifi. I^r ínliul IR mOiunili I tit\|i Kti.IH.4le I fl. » W —- ItaMfalil taiitcl, un >H»n«r. <HI>n In liaiflial I It.in Irrnlel ta Mitll\|tn; IU\|il an ntanliai Riln\' liifll tíi l.Hit\|ia ...... Iilfll 1B1 I1IH1I 64i4l<t r.itn «i.:< .......-Ildii." Vrnlfa.tNIil, 4M Hl Buatiinliliiii In »4 Hl.ffil\'frtnt-Hiten \|t l(tilli\|ia, lia Ottticlia inl Hl »iir« •ía ii fllibi ial Itihi4 >«• r.\'iílit««i In ttri, jelHI ul lt)lni Cti\'ii. in ultin-I4ial táaiBn jelt <» Wlilira. • ft lailnn ll III tortimramti Rcdlftilciaitl:.\'T\| Ül ^1811111 ift H \|l llilftll Hl C.WII.Hn. m, tii l-ajen. aililnrtiMi. ÜHltii, Betnl\' •■■Ha k. WIHtil In Hi H.,«li\|U. Ctlftiti\' luil 1 B tica I fl. \|ar> üiltrvaflaialt ffauifdmf, le Wl liltiBnl iam»úftli4 I" Hlctlltl \|t iai\|fi)lia He v\|iiIi\|i<41.ii tt. tlai f li4M14k tO tt. }<ifll í(tnrmifr«i.»o(ia. Xuift liilt i«t iitHrt >»• "\'fl\'\' Bilin I4te. li. \|i t\'lu. I C4«4te. tr- tlncntb.h. Iltt) fiit \|(H.l<-«UIMlt ^^ flil III mai* »atini.*lilf«r. Bilirft na niOiIiui iil4ti\|(M ual\'iHl Rlll tQl €4u tinnt.lu\|», fmll ®4»ltw, Wifln ir. in Kan tKinaK 14\'eilca U«K »ln ttttMH II It. Tti ufli auiait ni«r<n>iriii- i^v . (Ha(i. at«ff» fiftit mi ű>l<i< \|gf> •■trlMli lalfnnl t.\'\|t f 11IH W •■lOllfticHt tnliir.. enlljtl-la>\|ia \|ilin \|ti\|4ci ílnlinfrt I gitten bfltt ii rr. AUes UnaKhlbav* wtrd alohtbarl . Iut4 In iiimn Xafib\'i. ■ TO.ficfrcvt, Bll4i >0, 10-, Ii. Hl IOObii IiIib «iji. • Eal KTlrilrta. (• H\| wai Itllft Ik il.e.i tilala til»rBtfln leal 14 llHa !•»«. lal flil lllle Rlhíl\'ill liH t.ilUft !• KtBtB-Kl. I 9 lel Qinflalia un Alit, Iin4t. 6ll\|ta\'il4te». CinetiUa, Bi itt«ti i, sat. lelea. H»tirier14»\|ea it. 1 «N4 Ir. I>, 10. H, fl. I, I K, 1 Ii. MT- ®» eUia UAIgm 3nfifi«« i^V Ht« Mi aii ttf jnl-nr, nii 11 llltnti fltlen riili Ht I < ai(ia\|4«\'l. t« JakII at4l aar I4ae0 aniiar.ilio, l.n na lftJ\|t aar- —\'--—----- m l«l V Cftilra, tlttlia, I CW3 iliafl Otílt Se4.míli\|iOiifiifaa\|l\'IRi. _ _ f«hl««. taeilHik Kíi4laMa..a ■•• iili 8ul4i I4»en 1 ertí \' \' Btl\'iUa fl QnnllfAi f \'Blf»rtunnl .»;•-W fekUi mit »iHt»rutf. Ru hton Wt\'4l«e (aaa Idlfl <ir Bn> t\|m Aa. fltt^iu 1 Hl ftlllfl mt Ctlll ŰUlftt ii.tícifia TCiU liftet « í. __ítt\|«na_i»ih IB\|H\|fttl <t\|ni\| \'<r «u4 trt\|U Ina, ____________. Jtmlftina iftl 4« l»r« e\|«\' WaM il; Hilei Rtmil ift ttur III ltll.1 l<H4»nBt«Bi: I Ct t. U HiB Vin\|i refifi II il I Brill tini .Htfl fl. I - aitH. nlil Htltl 8aliif«l a 141 all lalial.\|4tn Í»«Ycb Ift oi ita H»H«t"niairttB" KbIIi \'h&^^ÚcÍb ÖÍÖi r liicftta itlrt. 1 IIUCM 10 Ir. i> h, I\'»t u fr. _________. tM kawau 1111111 t<4 l«fH\|ftl «mHa.\|» ■•«• 14 Hria\| ta(ae»fWi StmULVIjnIl,,,a Hi<ttili\|i .ll.ln litli •«■ la HHaflal. VttillUlftt IHt tOl ta t«;rt Hftatl 4ea •iitaMaH itnHa\|ttlil tl\| " • . ...... . . — —\'------- ________............ .... ........... ....Jtltll (M-JtMt. iS\|lti4 at«i 14 Ht iHHMHNallmiaiVtv.lirttBl ai 11lt.BallU1l.iHH.ini t»tB«t\|«a.« Ifl Hl tll\|l\|«íe!4J\'t Me\'.-t Kr • H let niltfM lU taft Ht (tiUt •altiii. la \|tH Btta4t tia\|4U\|tat, !4atB lal II. \| Wn\|t »ltl. ®l ea^eíli 64 Hitt \| R>"t,a Itl «rat« «alerrletaUehe C«BtmlaaUBa.U«atbaft Hl ; > A. Prledmann in Wien, Prateratrau Nr. 2ő: ^avti vc, iüifítfnrtcn, ^Vtfdwfte 3 mii niiíirrr Sd)rfib-ltrqiiirilni. C 310^8 feinfírr Eiiialitat ju ttad)flcbcn&eii a5)iott\|)teirm. í rraniót. Brlrfpr.pleri-Bil 014111 • Qlnriela \| jent Hll.i i(<a ft fltlM an\| Sít 1:. 100 etl< ctit>, lela mii leo . . ea\|l. \|in«l M<t tiailit leilri". In ai:lm RiiWa Motto dei Hauie: Vudi billigt VBoait tann gul \|<tn. l\'lil profllfditl HUlail «lt(A«Bf IB Hl MM Ctinímiíl i tol Strucc,at, HliWal ul 0 ets^\'B, iát \|UJI 1 «4tioi\'i\'<. t &<i«m»n, ViliRttd,. . £>:elliaAUr, 1 iHi»Bt\'ti. t AaaH • fliun^mjlu\|<t, 1 BtMnH(4n aal r\'- . ie.il , Osttl, lein ! •ca\'mtl.t NrCc4it,\|iilr»e.\':<tlil t!- r if»rt ISM4- Pa Ui lm Belttain v<t(4iiiniri OJ\'Haltaá ^ feftta tál 100 ttrim. Títnci títai M H\'r. 110 JiumiiI .tRcar\|ttaiai . 10 „ &QI0U Stárk Vialtkarlrn tvK.Blí. \|. íll\|f\|it\|\|U. nuifli C4ii\|tttt fl. I.-HcliIHa, lilaft a l \|4.ctnir.. Xx»í fl. -.10 Ütaklfedera. Hc\|Mlaivr • itlcrn ián t>c»!m III \|\|H Aaal aal \|u \|(lm llaHer. II ClB4......II 1 S\|\|. it\|ll\|4i. la 11 Itt ttflia enita . , in Ii, tiawr. lm »n íti\|i liftet. 1 tiiaá la Zttin ij (; •0 fr., I aarftlfJUrr " Drr Ifbóne Fcdrrlialtrr. "tp^ flllfttn \|f itlrl\'citr H lc.it Itt aal .1 lián lali\'tiliaci Rlrc«.Vlctt\|r<>lic. Ift 1 am len Cjclunll »..a II ív. re. Cltf. felatt gratlrle rrttebafte .nli fitilaAtr 2<flrl\|i. " " - - - • birii icmflni atctfil SO (t ma itnMi HlTl\|i. Hn4nt Hnat Raaca, (ilifl a.l 1 «IIM mii feftil 30 Ir.. \|.n\|t S p- vofhcrntiprtltí \' Wt"»«l. fl. " \' .m^lglIcN limai Blc4ft\|lcr, 0tll mt I ■ T.\| nnrtlK.XtlbAtrtcmfiliiaiil-CUaiiii at4cn 100. BHiú4c mi\' tlmait lilnl\' 1. Ul Viatli 4tlic lm Biaitt cici ftcmn ftam (ilnOn 01. iua< 1 • tll l4iB\'\'ta Nnmcniual. u Wrt.iHlalltBl. 1J > lelt HH4 1 1 Ot\|ial r \|4n<B iii Bji Hit aal f.fltl Hcl ... " >m rrlnndrnr« Tlnten-Palter."^^ I.at Iat4 re.a.il4a«\| tea Baltn nllll aua Hl tal- jijiiABíii •IJ.MIIrii. i e.H4H tat 10 fr. \'fJflfT\' VorlagcB flr gr itöbnllrlie uad kallgrapblirhr ScbrinobatigeB, "iffi^? (Ilii arwntl I Otft. fk ad (Iciaal, m-fll «4tihartei, Itfttt 10 Ii. 1 0 II. itetel ^cibmI, all Mtltl Vt«4l \|C4 HUrtta l» ft. Wetltjta " -Ittna, aiucftc Rtilclc, Ht fiain la Ktrai\|li4n «jHta\|l. 1 Jd! U....... &W Kine ronifileteZeielmrn.ifhiile I Oef\'a . »•• Haiti IcanrtiiaH. . 1 ftaiaaclfla ttai\|cicfca, »»a náci. f:rl» 4a\|f«.i\|ti> Hfliaa* tea ii^b\'ub\|ta :U \|ut <Jii)ll4tn ><(0\'nla..a Ht .itialiaR gur l.c Hlltaft .-uicaí Hlcalnl \|i l«i-ellta BBc viltc li\'i Mii fl. 1 Kr HltralllfiMfB Blclttlfl. ricl Ift ila \|.n.l4ee t.i l<r ctnlttahti tvi^laia-Milfll I la lilfin i KiHi\'llulc. fl4 ni1.tíC.tHi.\|U te n Rmtli Hftait 1 eittf feflii llel t. ft Baa aeae .Srhrrib-Rsalrnai "ÍM M UtiUalta, \'u4tlnl\' I Ilit ll it C4jI« . Iii4t anl i\|jttlat n. \|i I gllf.\|lllti, I 4tt\|M, <«. 1 fiillilt. 1 Ht:lt» 1 R«Hi\|j"ai, 1 ClIK "ifltT . I «lt\|C«t(f , glicln. laltaaca I M «. 1.ÍU. .Srboli\'ia. hrn flr M.idrbfB and laabea. «IjJ Itaal XiiatB, c.a\'a4 fr. S>, 10, W. \'. tmi4-n-C4a\|.t\' titlta\'lr, It 0, fl l. 1 tO. fBF Brr bratr Kcdrranltrhrr. 41b t1M4e< Vet\|t0ia\|i\|4ca. all fecftis \|tllII,Bcl4t .....le óctrt all claaal al .tc.fcn Itlltal rilnlil 1 €114 10 ti. TlBtr la allfB Karbrn, Hfte fcftlt. I nii.ca \|4ti\|. teli, Hji. jiúa, l» (t. Br.tr Kflanragr. C Qt l Wc\'rclc\'r.. , Karbrn.ká t\'-ki a, 9llc4rclflcr. 1 eiúj leleB Nelflm.itca, cirij Ii .".ríE\'fSSi- 1 «IM 4Mt\|\'i\|4ia u\|4 c1 a fi I f d- c m Hciteii< Sohreibo-Mappen, " i, Onsf8et.B4t. trne tli.rld l.nj an P4UI fl" 1" f eitbaiif \' 1. ii\|\|i. 1 I Cldf ail RtiiHti ; t! • \|B»tl4Ul! flil ... J..LI, _ \' t . Btil.ftttail etai ! Tt-lilHa laiatlM taiicfitiirt I l ■ «U4 II. 1 Bitia, II s «larl4lan\| fl I. fl * to, I, I lo. _ F" Brie^aiegelmarken, Bilit »e,«ta IHti jlc\|ucn\'l4tcll, BiBI\|-iit unt 1 flftttn Bcti4\'.a.i\'l lm Cllelti ual lein Sujtati l"l e:ta flaf. i« Iclnfin C.»4 ült. aii Hliclim fliri Batren. Vam- ---------- — - «-- • 10OO Ciü4 \|l MT Jtstlibűrhfr " n l\'.eln \|ilaaHn 6. 10 ft . 8nl4 fl. I.»0. •taeI4íntaljifla tajal-eirlmn a \|0ft, 8.1. Taprlrrlca. Mlíppc, I\'liiai allpci14icltri ; lefte. t h« 1 8»ilrt. gtiHa H»l 1 ÍI1 hiffrr ílunlitát atlcin Ijnbrn in I Uc u te tll, I él.14 ti. ti, ! ii«B(lllm. •nsn»flfl» I €UI4 liliftcl 2li\|iUé<f U ll»et\|n Wien Uri A. Vriedinann, JJratrrprage Ur. 26. FÍRIEDMANN-fóle Krajozaros hírűetése lotriobban bizonyítja hogy mindon vortony ólán áll, ós daczára, hogy az áruezikkok potom áron hirdotvék, minötógök mógit mindon várakozást metsző túlhaladja, réitoll. \|6 . 1pár barUuyakötö. \|6 , 12 drblrón. \| 10. 1 pipa i,árral egytttt. 116 kr. I pár nai j wT^irUiari.nya \| fö . 1 napéra jójjegulásott. 1 kr. 6 drb jó 1,2, tolltartó 1.1. Irka. 1, 2, 3, 6 kr. kültnféle illatoaA aao-balüijáték. 2 kr. 1 kávéakanál áieaböl eaüt- töave. 3 ki. 1 drb finom pipere aiappan. 8 . 1 caéliaerü kuleatarló. 8 , 1 rb kenSkefe. 8 , 2 könyv«e»ko Havanna-nlvar papír. B kr. 1 drb keityaéscaip6\|ombol6. 3 , 1 , vakaró-gummi. 3,1, ArAkOi naptári 3,1. bef(ll6-gép. 8,1, finom jegyiékkönyv. 3,1, lllaloa pecaétviaia. 3,1, plébtáloaa. 8,1. finom a«ebgy1á»aervia«a- gyertyával. 8,1 üveg bécai lenla. A , 1 drb elegáua fényképiáma. 4 , l fettékládácika 12 fsdékkel éa eciettel 4,1 tSíkaudei. 4 . 1 eiüilöiOtt gyflua. 6 . 1 drb iiebtUkör. 6,1, nájhangora. iiebgyái 1 evőkanál ércabSI eaüatOave. 1 drb nép óralánci. 1 darab gyertyatartó • tálfia üvegből. 1 adaglogj, ércatiaatilóaier. többféle játékner. . táriaajátékok. 1 drb saép képeskönyv (löveggel. 1 drb nép melltfi. 1 , eiéliterS keltemutató. 1 , saép gyűri. 1 , kávéa táléra. 1 , finom kéalartó. 1 , finom gyertyafodor. 1 . glycerin- vagy növény; aiappan. 1 drb fiiiom bajkenfira. 1 tUáő-íéaU KauU>búkból. s6 , 1 legjobb íogpaeeta.. 6 . 1 pénilár plébből. 6 , 1 pár nadrágtarló. 6 , 1 drb aiép pléhlromblta 6 ; 1 . vadása vagy jelsíp. 6,1. nivarlárcia uj éi ciél-•ier6. 6 , 1 drb papirtok 3 drb peciét- 10. . 1 drb . a legnebb fényképek. . 1 drb uivarlovágo. 10, 20, 30, 40, M kr. különféle \' tietek ajándéknak alkalmai nők, urak éa gyermekek ná-mára. . 1 tncxat fürtlekerei bőrből. - 1 gyermek <ira. 1 pár ciérnakeityfi gyereknek I drb nép lelyein uribojt. 10. 1 , jegyiéknaptár. 10. 1 skatulya 12 fin. festékkel. 10 . 1 tajték nivarnipka. i jO, 1 kénlet inollin éa fülbevaló, j 10. 1 üveg legfin. Illat. olaj. 10. 1 olló lánci. 10, 1 Hliőléaü bivalnarvból. 10. 1 jd aár böröndhöi. 10, 1 hüvolykmérő bétái\'és fran-[ eiia mérték aierint. \'10. I íiép legyeiő. 10, 1 pár kávéscsésse, porcaftl-lánból. 10. 1 caemege tányér , 10. 1 ciél«ier6 nivargép. 10,NlOO drb varrótű. »Os-lJá pénatárcaa. 1 tajlékpipa. 10, 1 caukorhintő. 10. 1 fügSgynaier. 10, 1 övlackbőrből. 10. \' finomaranybronamedaillon. 10 , 1 aiép óratok bársonyból, lp. 1 sárkefe. 10. 1 finom kénlet gomb, ingelő, kéifodor és inggallérral. 10, 1 ciéluerd dugaaihuió 10, 1 Cientimoter. 1°, 1 burnóiaielencie •0, 1 jó olló aciélhól. \' 10, 1 ninór valódi burányból. 10. 1 üveglejobb foltvii vagy folt- ssappan 10, 1 népen Bllöiött báb. ! 10. 1 fogkefe. .. 10, 1 finom fodrltó íésü. ; 10. I pif divato. fülbevaló. >0. 1 tégel erői hajkenőri. : 10. 1 kölőkoaár. 10. 100 drb jó fogvájó. 1 10, ] rahaporoió ] 10. 1 ÍUrtfodoritó fából. 1 10 , 1 dlvatoa óralánci. I 10. 1 album 10 bécsi látképpel. 10. 1 tollkéi 2 ké.ael. 1 p. nő: nagy barianya. i , 1 l\'la d nlj. ) , 1 k a ás villa. » , 1 Üveg finom lllatsaer: > . 1 , valódi kölnlvia. > , 1 flaom olló. > , 1 pár caéroAkealyQ arak saá- máia. > , 1 Üveg folyékony enyv blde* gen hanna.l ató. » . 1 nagy hangt.fa. I . kenyér koiár .lioibdl. I , 1 íejkoíe jó minőiégil. I . 1 aiebhévniérő reguláiolt. I . 1 ciélnerfl keityü-U\|(iló. I . 1 finom aaobkefe fétfl éa t«-kftrrel. i , 1 pár viráf^iokor poreael-lánból. I . 1 jó láuieréíii lávcati noR-yed mértföld látcrSvel. , 1 jó angol borotva. . I pár eröa hoii.u nöl harisnya. . 1 nép vartó párna iróffal, , 1 pár u\'..lrágUrtú, , 1 kénjei evőenkörw, két, villáéi kanál. 1 fénykép album. . laaemüveg Iáin. üveg. , 1 beváiárló koeár. 5 I nab.tdalin, k«iiörBl«ner minden vágóirerasámnak 80 . 1 legújabb angnl aaopUtó, moly állal a dajka könnyen inolloxhetővé lesa. 5 , 1 földgömb. S . 1 Kyormokaiiuháa képalakkal 5 . 1 nagy oikolatáaka nljjal. I) . 100 drb finom levélpapír. I) , 1 napernyő,, frt 20 kr. J jó nagy eiernyő. , 30 . 1 nobaóra jól reguláiolt. 2 évi jótállái mellett, frt HO kr. 1 ogéax kénlet iróeaa-köi broniból, moly 10 darabból áll: 1 lentatartó. 1 levél-üyomó, 3 magai gyertyatartó, t, kéai gyertyatartó. 1 bévraé-rö, I (tymior.l óratarló, 1 toll-tartó éa hamutartó. Képet árjegyiékemet, moly ben ook eier eiikk íölj«y» ve van mindeiikinek-IngyeO éi bérmentve beküldőm. \' H!KOMÁNK A., ---------- & » R_____________________________ 2 Einzig in ihrer Art in Európa S • lat dia gröaate, vielaeitig ausgezeichnete ersto Q \|kis. k011. Hof-WAseliefabrik { • des E. Fogl, In Wien, • KTlederlaffen: • nh \\in~i„h{lf AP Stadl, Karntnerslrasse 27, • Ok oíarianuf, ot Keha a„ ........„lefonja.... • Hauptsírasse \| „«mm h>xherzoy Kari4\', • welobo durch atreugato Solidltlt oud auf jedem Stflok SVaaro mit £ Zifferu oraiohtlichen Preit bei ilircr Masseuprodaction dfchiu go- • bracht hat, dat i« -jem Eaporte, Engros- sovrie Oetallrerkaufe • von keinem dar anpreisendeu Haudlar Er.aichbros, ausserordent- # licb Billlgsa und Botlás, iinter rollster Uarautia bletut and uach • dau Prorinsan auf brlefliches Verlangon Boslelluügen prompt au- • sendet und Nichtpassendes retour ni mint. 20,000 * Sf. Sonnenschirmc! Kugl. Chiffon-Hemden mit oder ohna llalekrlgeu.sehöner als Leluen (bei brieflicher Bastellung isi dar llalsumfaug anaugebep)da< 8tück fl. 1.80, 2,2.60, 3—3.60. Daa Eleganteito und Praktischeste. Jtumburg.-Leinen-Heri^n. IIr//iítf/i(,Ualaumfaoganaug<>ben] au fl 2\' 3. 4. 6,6 dia allerbrsten. UalskrOgen, neuester Fagon per Dtid fl. 2, 3-4 ll. (Ilalsuujfaug anzugeben.) Hrrren-Cravaltn \'oder 8<i-lonbi\'iden per Htllok 76 kr., fl. 1, 2 bii fl. 8. Herren-Unterhoten au fl. 1, 1.60, V, 2.60—3 fl. RaiUebaitt, frao-aösiacbe, oder uagariaoha Fajon. Wollene QfUndheitt - Ju-cken «u fl. 2, 8, 4, aua rtelde fl. 0. 7, geprltte oder gerrtrkte UtUtrhőst n fl. 8, 3 —^Schuta gegun Uichl. Linen - Da mm- Hcm dtn, Damen- Unlerrőcke aua Per- • oall oder feiuatem Hock-Barohenl 0 4, mit Stlakerai-EiiiaíUeu tl. • \|6,6-»fl. • DametutrOmpfe oder Jfer- P ren Fuassocken, daa Dtad fl. 6, # "" 8—10 fl. dio feiusteu. # Damenmloder aum HehnUreu # (Taillenuiufang iat auaugoben) au # fl.8,4-6fl f 1 Ond Le hun- TancbcntU- • cher a a tl. 1.60—2 fl. grötsero uud # fe.uarezull 2.50. 3.60, -1, 6 - 8 fl. • l\'Uiid Zwirn-BatM Tücher 0 ifl.6, 7, tl lOfl. diefoinaten. # Servleiten od. HatultOchtr, • u Ond uurfl.6, 6, 7—9 fl. Uj • Oamaat. 9 1 IMnen-Tisch-Qarnitur • für 6 Pcrsomn 11 Tlaehtueh mit 0 • paaaendeu Merrielteu) au fl. 6, 6, 0 8—10 fl., ÍUr 12 Pert. da: Doppeltc. # 80 Ellán fitrbige Bettueug, % díaSt. aufl. 7, 8,9, 10-12 fl. C 80 Ellán Hantig arn-Lein- % wawl geblalcbt, aucb I toppéi. j avrirn ttngebl.............. 10,13 16 fl igebiaicbt au fl. 7.60, 9.60, \\ 1 8t. 30 elllge »/4 brelta Ru>n- { burgtr Lrtnwand au fl >2,18, < erbalten, illkommani\'U Ueratelluug aowohl im Arbeltslohne ala y.60, sowlfrHchne.lserforni, gana ueuo Formeu mit Utiekereieu au fl 3,3.60,4,6, aoaueballerfainata Lei nta- uud Uatiatbemden mit Sticke rei, auob ripitteo. au fl. 6, 8— In fl. Damen Xaeht- odar Winttr E1Uu ToriUgiioh. »>- ® ^ * \'" ■•en-Letnu-and^ r„M, U.tt- J 3 60, auvb geativkl tl b fl. „aacbo ydor IV Oam,u-H.nidín)fl. • Damenhoien, aua Lelően, P«r-\|n la. 22-24 fl. • call, oder liarcbaut fl. 2,2.60-8 0.1 4ö el),Ke bclgi,c\|,e tfeben • mit Stickerei. , Mnuxind■ au fl. 22, 26, 30—36, • , Uamen-XegllgiqieT Sac/i&Ú- auagéaeirlinat achőn. • ! corneia aua leiuitom llarobant Vu 60 und 64 Kllca uurorgl pnle fl. 2-2 60. aue fraua0.ia« litm Ua- Uum/turger «dtt llotUhidcr • \' liatmit 8nck«>ei aufl. 3.60, 3-4 fl.1 Webet > tlUndgeapinnat und br. • j (llalauinl\'mig auaugeben.) lau ll :iO, 36, 4o, 6u (jü ll. • Briefliche Bostollungen \'.\'.r.\' ZlZ2l .51 geu odar Poatnucboabme untar Oarmitio uberailbin augeiandet. — 0 [ líriefo au adreaaircn : (761 — 12,10) • E3. VO O-La, Wien, k. k. Hoflleferaní, 5; Mariahilfei stra888 25. • Bőim Einkaufo von jő^áU il. (> bt. -BatiattUclior gratia. Jj amimmaaaitoa Faörilts-Haupt-pepőt von Sonnen- und Regenschlrmen. Dar euorma Zuaprueh uud Maauu-Verkauf in Scbirmen; don leh lm rorleon J»hr« balta, veranlaa.ta liifrh, auf dla»n Artikcl main llaupt-Augaumark au riebUu, dam aufolga bin leh mit dan aratan Seidanfab-rikeu in Verbindung getreten, um billlge uud guta Stoffa auch banütao ich dio gaura Wlntaraaiaon dar Waare, wodurch Ich groaae Vurtlitlb auch im Rohmateriale arrúogen hab. Alle dieae TbaUachen fnbrten au d«* Reauluta, daaa dia Waara, gegau daa Vorjahrt noch IchÍBtr, b»«»«r und bllllser aum Varkaufc kommt, man laaae aich dahar ron gar kelnar Csaourreni beiiíeo, dan durch dau ao gering gcatalltou NnUen iat Jadam dia MöjjUebkeit gaoom-mau, uiir Couourrena au biaten. ^ Frühjahrs-Schlrme. 1 StOok aua Stoflf............. kr. 60 1 . aua feinatam 8«ld\'anatoff, reraohledana Coulaura fl 1.20, 1.60, l.«0 1 p dieaalbao, gofUltert mit Htida .... fl. 1.80, 2.S0 1 • auparfein auageatattat. mit odar ohna Qarnirung fl 2-70,8.20,3.80 Gr0886 Sonnen8Chirme. 1 StOck aua atoff . . / . - . • kr. 80, 90 gröaate 8orta . \'......1-10, 1.20 »ua angl. Baumnoll-Atlaa aahr achOn fl. I.— diearllieu gefllttert ............fl. 1.20 Alparra. u<nerwü«Ü. eugi. 8toa ll. 1 40 grítaata 8ortc, gefllttert ..........fl- 1.80 aua fcinat. I.jruner Baidenatofl" in allén modernen Farben, io nacll OrOaa\'e Ö- 2.-, 2 60, 2.80 dlcaelbeií gfíllllert Ü. 2.90. 3,40, 3..H0, 4.30 »on euperf. Uattungtn mit oder ohne Oarnirung fl. 4.60, 6. «. 6l8ela-SchIrme. . (772,lz ») 0m Nm\|\|\|\| der Sl\|\|cn \|87S. j flc(iirmo aua dom frinaten 8cidciial«(T, reieb, gcaohmackvoll und modarii adjuatlrt, gopaar\'. mit hdehater Klrgana. I Stílek FrUhjaJwHfhirm ... fl. 8.50. 4.—, 4.60 I . groaáífr Sonoeuachirm ...... 660, 7.6o. 8.60 I>aineii-Schatteii-Selilrine. (,K» toutCas.) I Stitok groiar Sortí, ««urI. Woii-Atlaa, hat V. Ulnux \\v; .Sridou-AtUa II, l.frl O. iarlba gofilttnrt ......ll, l.8<) t . aua dein iHívprwUalliohen «ngl. AlpaPca-StolTa .. ll. 1.30 llrraelhe goflittart.......fl. 2 40 I . Kua feinrm achwercn Seldenatoff . fl. 4 60,6.—, 6.60 Schirme aus feinster roher Seide. 1 Sittek groaa ohna OaVnlrung . . fl. 4.-, 4.60 1 „ inil roivhsr Oarnirung . fl. 6.00, 6.60 Herren-Schaiten- Schirme 1 Riflok fáin Woll Atlaa . . o . fl. 1.80 1 , , gefOttert......fl: 2.10 1 , aua angl. Alpaeca ..-,... (1. 2.40 1 t . „ geftltlarl......fl. I__ Rn Qros-Küufer erhalten Rabatt. "W Fr led ni a un, Wien, PraterBtrasse Nr. 26. Damen-Bergsteig-Schirme, groaae Sorle, mit dru lodornou hoheü 8t»ckon. I atűek aua Alpacca-StolT .:.... fl. 1.H0, 2. 1 , , releh Qarnlrt . . tl. 2.40, 2.60 Höchste Eleganzü Daa Efeotvollite, Feinate, waa bia Jelzi erxeugt wurde, alnd dle Frou-Frou-Schirme aua fílnater Heidc oJor Atlaa. 1 8tUck, reich geputal, fUr^a FrUhjabr . . fl 3 60, 4. t-, , , groaaa aorta fl. 6.60, 6.—\' 1 U)it modernem BargaUlgaluikt fl. «. , 0,60 g Fontos mliideii családnak, g Üzletfeladás miatti szilárd és végképeni végeladása miudonnema legújabb és legjobb nói ruhakelméknek, paletottknak, zekéknek, zubbonyoknak, lontchavloknak, nagy kendőknek, plaidsok-naK, minden évszakhoz valóknak; további gazdag választékú valódi rumburgi, hollandi, créas, silézla ét házi vásznaknak, damast asztalneműiknek, Jehér és szines csinvatoknak, ágykanavászoknak, nankinok-nak, len-zsebkendöknek, sijfbn és sirtingeknek, Jehér és szines Jüggöny-szövqte/xnek, Jehér és szines alsószoknyák na k és hálózekékitek, nap- és esernyőknek, Jehér és szines parketekiuk, Jekete és szines bársonyok- és plisektiek, btUorszőveteknek, nyngágy- és szobaszonyc-geknek, matrar/tok-, asztal- és ágyteritöknek, lótaka-rókvak, sat. sat. JJr igen lesz&Uitott arak mellett. Wels/mayer M.-wéI, sz Izr. község házában, a „KOfíO .V A" szálloda átellenében, \'.\\.-KiuiisNnn. . II V I Tflyelmexteléa. Aa álUlam kereakadelmi oaikkltl ha..- ! á-j nátt Pompndourpaeta, mely igen rövid idő al tt kitUuöaége — ; végett mária kOaelia.neréaael fogadlnloll, egjr idd &ta ISbb koroa- " kadShtiak Utal utanoalMik ; a I. c>. köaOnaégnok tobát tudomáaul l tdom, bogy rí tgyadill valódi eredeti arcapaata caak aa aléljogy-aett rakUrbau kaphatd. Eacu paata aa arcaon mutatkozó mindou-nauitl pOra aéaek, bSratkák, aaaplök, májfoltok cltávolitáaára, ogyaidval a bSraaiu fdutartiaira éa aiépitéréae aaolgál. Egy kOcaOg ^ - 1 irt 60 kr. ^ • 0V Seaiail ISM lehstetunt Ki hitte volna ereloit, hogy V t még olyxa.ni iá. feltaUltalni l\'og, minek aegiltégével majd a -^jaaen.ci ia lőhet kimélui a caéruánAk tfiba öltéaéuélegy ilyen f legjraaertl, elin\'.a «aak<ta aegitaegérei aikerült, hogy gyengült aiein-■r 2 liuel még- alkonyatkor ia a legvékonyabb tftba minden erolietéa • Kju.lkul a t-aáhruát belehel fUaul, é. Ára egy ily gépecakiuek liaai-7 uálati utaaitAaaal együtt r.aak.iö kr.. kn.bbféle t k;. Uj találmányok egyedüli raktára Ansztriában. 2 t IÍ ti í! előleg, elegendő 3 hóra 10 kr Radirgummi) tantál vagy irdnt kiv< I db. vakaréméaga (iíulon- m+ Tyukszem-flyiliük anaorsgyapjubil 12 db. S6 kr. llotópo, hogy « fehérnemű hófehér aaint kapjon. E por baaauálaU állal idd, muuka éa péna takaríttatik meg -, de legnagyobb aliinyo av hogy a fehér d-juiü jobban kiméllatik, mint a kOiftntégea moaáanil. Égy fontos csomag 20 kr. ar^ Va>á/itlnta, haainálható komoly éa tréfáa dolgokra. Egy r tiutával irolt lőréi a logéleaebb lálátu aieinnek ia titok marad, >\'.nk ai tudja ulvatni, ki ai ehet aaUkséges ulaeitással blr. ladrágot , fc uaiau Iiiaauaaaai agyuu csnr.. KneUbieie 4 kf. ll Étt. Brillantin por, egy uj, átkerült, vegytanilag késaitelt T - B IféintarUliiiu por, mely elnaraaé.éuek tnkéleteaau uitgfelel. Egy j éa lackfi J a piaakoa, elavult, vagy ki netn vehcio aaouuyfoltokkal biró nemi \' _ vagy koaouségea éiealiöl kéaadlt tárgy e porral c.ak könnyildí " -ti fényét; e por ilyea tárgyi ■Jkat meglepő gjoraar í.) kr. éa poliroi. Egy kaiulja Igen aikalmaaak s nadrágvedók, melyek rosa idillien üepisakoláa ellen megvédik ; párja 6 kr. aa** Legulahb loiadapor, pi.losilott aier a roiadafoltok eltávolítására vn.ionból , selyemből és más kelméből, aiintugy acaél-eaakó<(>kröl. 1 vaoiuag 36 kr. Angol bÓriSOk, mely által mindonféle bőr puhaaágnt _t uyur. Egy kia üregese 26 kr.-, uagy 46 kr. Folyadék enyv. NélkUlnahellen minden háitarlásban, ,i ember oiael a aok kUdníéle, min ién házban előforduló ölheti. Eaeu enyv évekig feularlhaló s hide- bastnálati \' geu hasxuáiható. Egv Szagtalan v >agy i s háaii i. ón kr. * Ezúit csiszoló golyók, kitdufi a rany rait csekély fáradság elegendő egy aioba r elvakoty éreztárgyak j nélkül ak \'ZüsImOresek- Lyártuiánj uiél s * ágynak gyer U kr., 1.30, 1.60, 1.70 kr. . sz. szarpanfil zslr-öphg f..li,i ■litja ii lolgálatot fellllmul. Közönségei pau E I ogy h i . találni imabb AII... ,ag -J.i rSL, i jól nlW-ályz,.! t tájtttvol a gúpebli «rálgü igaailaui, JMT Minden 0<ak szabályozója itt napóra ; ea niiudeiikinek nj.iul \'\'icattra btztoa óra után iegjobbau leliot Í- A 1 db. z6 kr. , ■2 \| m- Amerikában patertl.s»R roiWakAtok, UMtaS aaarre-o i jaetttl, bialoaak b«IOréá eliun. 1 db. kisoobféle 30, 40, 60 kr. ; utH luagyobb 7o, 90 kr., 1 frt i uagywU.kév kuiceia. I ^V; utaaó táakákra 3 való .26, 40, 6o kr. 11 h íj ,— KltUnö kauosukkal keve.t lakmái-oslzmakenöoa, a bőr )ó kar.iau UrUaára. Egy doboa i>i»t) 30 kr. Ay lábakat Slá\'Nian tartani mindenkinek ajánlható, mert ei* aa egisaaéguek Uasaúoa A Molzger-félo kltllu6 bőrcaino-sat haai tiáUta által a lábbeli pubaaága a viameutáaa.égf lentartatik, olyannyira, hogy a legtvoaaaabb ideig tartó hordát után ia a ria l\'-Uhat a igy a caél tOkéletv-Jn eléretik. I Üvegcse 00 kr. _M1 Nagy ílnnynyel bír aa\' uj gép Irón, nem szükség eat mindig bt.Tyazni, a u.rés ellen biztoaitovl. V. db. Iában 10 kr.; eauntbao 16 kr. i iolitartór.vl • a kéasal 30 kr., — ogy talt tokbau ÍSTES. Miután a leüt elősorolt tárgyak hamiaitráiiyban la forduluak elő, ligyeimcatetam\' tehát Miu.len, a rakUrbau található árutárgyakról aaóló árjegyaékok ingyen kUldeluek. Kgyaaeremiinl tlgynlmaaieteiu n t. ca. vidékieket flaletem biaoinányi osztályára\\ aa egyetleu a maga uauiébeu, hol l/oiaan 4a pontosan asakoaólteiik. Számos magbiaáaokra ajáulja magát ajáulható.JEgjr aveg haazn. ntaaitAsaal fgyUlt 4l» kr. og, port-zelláu, kS, tajt, fa tarivs osazviorraazuia.ira, ugy hogy ez <-lválhatUn gy kiilonféic tárgyak ö.«szeilloszté»ére, péld. fát ércaczel, ,-zcllánnal atb., ugy hogy mintegy test tiluik fel. Egy caomag « nélklllóahűtlou szőrből csak 10 kr. Ugyan e ragaaz folyadékban, igen bőaégoa. I üveg 30 kr. Villanyos fogkefék, m«fyekkl a fogakat fogpasU vagy máa gyógyszer n.-lkül tLazla vízzel) tiaztáu, faliéreo, büa uélkül éa tükéletoa ogéaaségfien feun lehet tarlaui. llogy o hasznos caakoaből minél Wl/bet lelienen forgalomba hoaui, ára dara-bonkiut csak 60 kr. Levél bélyeglegyek, melyek kényelmea haaanálhatáauk, Sz«bály«6 ollak, minden késhet a uiiadeu papírhoz igaalthalók, ugy hogy egy éa ugyanazon tollal a legfluoiuabb aiép irászatot, mint a legdurvább iráat is eszkOaOlhatui. 12 db. 21 kr. W Leflf. helyről patentlrozolt méreg, egerek, patkányok, hóreeSkOk és vakauáok kiirtására. Jótállás melleit ár\'uaittatik. Egy uagy bádogaaalencaa 1 frt. A tyúkszemnek 8 nap alatti gyOkerea kiirtására szolgáld saer; eaeu ajonan felUlált aaeri túlhalad koindeu eddigit, aaérl jótállás mellett árualttaUk. Egy doboa haaauálati utasítással 40 kr. AusStriábaa egyedüli raktára a hamisítatlan Aralka íkappaaár) slsjuak, moly oaodahaláaaal bír mindenféle fejbaj eltávolítására, a fejbőr a iaek orőeithotéaéro a euuok folytán a haj meg-lepöleg gyora^uOvetítéséuok alSsegitéaére még kopaax helyekeu is hátráltatja » pikkelyek képződéaét U. Orvoaaaerül haaanálbaló aurlódáaok, fleaamodáaok, iuráugaUaok rheurna, égetés által okozott sebek atb. gyógyítására. KOxelebbi érteaitéat tartalmas a hoaaá csatolt leírás. Egy (lve« 1 frt. ** Bórpasla kaucsukkal; ea a bőrt elpuastithatlanná teaal; külOnóaeu ajánlható lóaaaraaámra atb. Ery bádog azelencaé-vei 60 kr. Legjava beretva paata. E paata a beretva kOaaOrUlisét inn- folcilegcaaé teaal. Egy doboaa 26 kr. V NélkUlöxhotlen mindon háztarláaban aa aj pstentlr. brr) köszírllll, melylyal könuydden éa legkiaabb fáradság nélkül inin-é\'.ol üouféla motaaőaaart, ollót, kést, agy perci alatt magi het köszörülni féle Egy db. 36 kr. leknél, { l Hí rii fi —------- ------------- ----- tiutafoltot mindenfajta kelméből. Bgy üveggel í6 kr. Minden látatlant láthatóvá lesz az uj zseb-gtfrosi segítségévéi, mely minden tárgyat 10-, 20-, 30—loO-azor uagyit, ugy hogy a tlaata ivóviabto létező állatocakákat ia tiaatán aaein-lélhetni, a e gór-caök Igen aokfélekép használhatók, péld. liaxt, gubna, hüvelyetek, fflazor váaaou bevásárlásnál, végy bontásnál, iermészetviaagánál atb. Egy db. 40, ÖO, 80 kr., 1 frt, 1 frt 20, 1 frt\'60 kr. Mindennemű rovart kiirthatni aa ujan föltalált rovarirtó eaaentlával. Ennek lülajdoiiaága, hogy a rovart nemcaak gyoraau kiirtja, de tojáaait ia megaemmlallii használható poloska, moly, kullanea, pinctebognr ellen. Egy nagy üveg 3o kr. ____ . OzéUzerU dugaszoló gép. Ezzel aa üveget gyoraau é. olcaóaáguk éa biztos sarasuk fislytán ai ostyánál több elSnycyel ] légmentezen ellejxt dugaaaoliii. Egy db. t\'«ü kr.: l.-gliuouiabb gyá-bírnak a jobbak mlul a pecsétviasz. Legfinomabb minőségbeli, ! lakba 1 lit 9tí Ttr. kívánat„aaeiinti felirattal, rzinierrel, névvel, vagy névelővel. ftoo j s^ Angol dugaszhuzó gép emeltyűvel. Ennok aegitaégúvol db. t frl ;»0 kr ; lOOO.db. I frl 60 ki a^- A hajat frlaaeaégbeu fonlarlaui 4a azőke vagy liaz hajat abtét azinre festeni, a legjobb aser a dióolaj; miudonféle vagylani kéaaituiéuy ártalma.. Ezennel tudatom a t. oz. közönséggel, hogy frias, kélaaer tisatilotl valódi illóolajat raktáron tarlók. Egy kia llvcgcse 26 kr., nagy -tó kr. UJ bslhsfogégép dbja 20 kr. közönségei, hogy aaok mindon nrőhetos nélkül agy győrinek ia kihúzhatja a legorösnlioen Ulo dugjszt. Egy db. 1 frt. WT tsoköpeny vlzmantoa rongálhatUp kelméből, varrás nélkül, angol gyártmányú. E köpenyel^ju-UgkelUinesb idöbbau ia hordhatók, minthogy mindkét >aléoAtzép felóltlíhoz hasonlítanak. Egy db. 42 hüvely hoaaau UKTkt 60 kr., miudeu további két hüvelyk 1 friul több. E g^rtmáiij) nem belföldinek UrUudó. csak aa alólirt raktárban val< legki iohb luegbiaáa i \' Wajdits József kiadó-, lap- ós uyomdatulajdouos, gyorssifitouyotaaása Nagy-Kwiizsáo. ■ .A., Bécsben, Praterstrasse 26, ztrr i\|í U :4 H i