* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 4.27 MB | |
| 2010-02-13 19:50:05 | |
 | |||||||
Nyilvános  2197 | 5246 | Zalai Közlöny 1900. 001-004. szám január | Zalai Közlöny Hetenkint egyszer, szombaton megjelenő vegyes tartalmú hetilap 39. évfolyam A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: NAGYKANIZSA, 1900. január hó 6-án. l-sö szám. XXXIX. évfolyam. Klöfinetitl ár: Eg6.it étre . . 10 kor. — fill-1 Kel éné ... 5 kor. — fili. Nepjedérre . . 2 kor. 60 flll. Egyes szám 20 flll. HIRDETÉSEK 5 buAboj petilíorbao 14,másodi*or 13. i jiQiieo toTábbl norért 10 flll. HYILTTÉ\'RBEH petit toronként 20 fillérért vétetnek fel. KiocaUri illeték minden egyei hirdetésért 60 fill. fizetendő. mm. A lap szellemi részét illető minden közlemény a felelős szerkesztő. nerére, az anvagi részt illető köz-lemények praig a kiadó nevére cimitUcD Najj-Kanlzsára bérmentve intézendők. Dérmentetlen levelek nem fogadtatnak el. Kéziratok vlsszanem küldetnek. részvény-társaság,\' A nagy-kanizsai „Ipar-Testület,* „. .nagykanizsai és a galamboki öukéntes tűzoltó egylet," nagy-kanizsai Takarékpénztár részvény-társaság,\' a „Kotori takarékpénztár a „nagy-kanizsai kisdednevelő egyesület,* a „nagy-kanizsai tanítói járáskör,* a „nagy-kanizsai keresztény jótékony őegylet/J „n-kanizsai izr. jótékony nőegylet u „szegények tápintézete,\' a .katonai hadastyán egylet," a .soproni kereskedelmi iparkamara,\' nagy-kanizsai külválasztmányának hivatalos lapja •HETENRINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Egyesületi élet. i.*Kj-Kanizsa, 1900. Jan. 5-én. (N.) Ha az előző évtizedeknek a ,,hírlapokban és folyóiratokban elbe-; szélt krónikáját végigolvassuk, meglep bennünket az a mozgalmas élet, mely a kaszinók,, klubbok és egyéb egyesületek r kebelében folyt, melynek hullámai hivatásuk körén tul is fod-\' rokat vetettek. Majdnem minden egyes nagyobbszaíbásu társadalmi mozgalom szülője az egyesületi élet. Általa és I benne nyilatkozott meg hazánk közvéleménye; sőt annak idején ók vállalták magukra azt a szerepet, melyet manapsí^a törvényhatóságok gyűlései fiseluek \'árpolitika országra-i szóló ügyeiben. A hazai ipar és s kereskedelem, az irodalom és művészet és minden, mi nálunk gyengesége miatt támogatási szorult, a minek fejlődéséhez szükséges volt a társadalom pártolása j, bennük találta - meg lelkes istápolóját ^erőteljes védőjét. Szóval, nemcsak tagjaik érdekeit szolgálták, hanem a közérdeket. Magasztos célok irányították működésüket, „az eszmeváltó diszes körök" köz-kérd£sek vitáinak színhelyei voltak. A kaszinók, a társaskörök, az egyletek manapság csupán szórakozóhelyek. — Zártkörű kávéházak, hol a beválasztott kiválasztottak ép ugy ; piccolót isznak, ütik a kártyát, esetleg lapot forgatnak, mint a kávé-; házak vendégei. Legfeljebb a szórakozásnak nagyobbszabásu nemeit létesitik : bálokat rendezvén^és jourokat adván. Működésűk egyoldalú és szük-körü. Kizárólag arra teremtvék, hogy szórakozást nyujtsannk. Tagjaiknak csupán azt az egy szükségletét elégítik ki, mely a szórakozásra irányul. Ez az/\' egyoldalúság * egyébként jellemző abban^a fejlődésben, melyen az egyesülés eszméje az idők folyamán keresztülment. A testületi szellem a középkorban kezdett ébredezni az egyház és a hatalmas hűbéresek tyrannizmusának reakciójaként. Ennek á kornak testületei nemcsak egy célra törekedtek; tagjaiknak majdnem mindennemű szükségleteiről gondoskodtak : anyagiakról, szellemiekről, szórakozásukról, ismereteik terjesztéséről, sót bíráskodásukkal tagjaik jogviszonyainak rendezésébe is befolytak. ] Az idok folyamáu a testületek ez { a sokoldalúsága részekre bomlott. A munkamegosztás elve közöttük is érvényesült. Mint az anyagi jólét j előmozdítói, az üzleti társaságokban. nyerték helyettesítőiket, mint tagjaik jogbiztonságának őrzői, az államra,\' közigazgatási testületekre ruházták át ezt a hivatásukat, mint szórakozó,1 helyeknek — a mai kaszinókban, társaskörökben és asztaltársaságok-j ban Játjuk utódjaikát. ■ i ^ I Ez utóbbiak maradtak leghívebbek] a régi testületek szelleméhez, ők őrizték meg leginkább az osztály sze-j rint való \' exkluzivitást. Kereskedők j kaszinója, iparosok körei, az értei: j miség tágjainak egyesületei egymástól élesen .elválasztott társaságok, melyek nem közeledhetnek\', mert hiszen ép azt tűzték célukul, hogy az ,együvé valókat egyesítsék. Azonban, a hogy a mult idők testületi élete életet ^adott a kaszinó-társaságoknak, a hogy amaz ezeket a szórakozás eszközéül kijelölte rájuk ruházván az ó nagy szerepéből ezt a kicsike részt — kasziuók túllépték a kört, melyet örökbe kaptak. Tagjaik érdekeit nem szolgálták ugyan más téren, miut a mit számukra elődjeik kijelöltek s szórakozást és üdülést adván — csakhogy működésüket tagjaik érdekein tul terjesztették, nagymérvű akciót fejtvén ki a közjó érdekében. Ezen a stádiumon állott nálunk az egyesületi élet a megelőző évtizedekben. Ugy a hogy. azt Széchenyi és társai megalkották. Hatalmas várai levéuek a nemzeti eszmék ápolásának és fegyverei terjesztésüknek. A társadalmi és politikai kérdések küzdő palaestrai, melyeken a viták csatáiba sodródott mindaz, a mi mozgató reformja volt a nemzeti életnek. És ezt a szerepüket a kaszinótársaságok elveszítették. Nem élnek másnak, mint a szórakozásnak és a szórakoztatásnak. Távol tartják magukat minden nyilvánosságtól és nem részeli a közéletnek. Szóval behúzó\'"ak éa még az ország első kasz jója is évenkint csak egyszer em\'.cKezik rá, hogy mi volt: akkor, mikor alapitójának emlékét üli meg. Hogy váljon így van-e- jó, Yagy ugy lenne jobb, a hogyan előbb yoít — arról már sok szó esett. Azt hisszük, az előbbi állapot a jobb, a helyesebb. Igazolják ezt a tények 1 Az egyesületi élet régebbi élénksége és a mainak elposványosodása. Otl, a hol csupán szórakozni vágynak Bzürkeség és blazírt egykedvűség lesz honos, mert egyedül ott van tetterő és pezsgő élet, a hol használni is akarnak^ Söriparunk a tönk szélén. \' A midőn a filloxera, a peronospora éa más efféle kártékony rovar és betegség szőlőinket pusztítani kezdte, a rövid időn majdoem teljesen tőnkre is tette, söriparunk, a mely addig alig volt szá- mot tevő tényező, oly - leudületet nyert, hogy méltán azt lehetett hiutii, bngy sörivó nemzetté változtunk át. Szédületes gyorsasággal létesültek egyro-másra a kisebb-nagyobb sörgyárak, a régi gyárak pedig megnagyobbították berendezésükei, hogy termelő képességüket mennél magasabbra émeilhes«ék, szóval oly lázas tevékenység fejleteit, ki ez uj iparág fokozására, miotha legalább is ujaranybányát fedeztek volna fel. Hogyne I Hiszen általánosan az a nézet vo!t elterjedve, hogy valamennyi gyáriparból a sörgyártás a legjövedelmezőbb mert a sörivók egy rési szójárása szeriül, a sör nem kerül többe, mint a mennyi egy a falra öntött pohár bőrből a falon marad, a mennyi pedig lefolyik, annyi a haszon, Azóla elmúlt néhány esztendő s azok a könnyeuhivő Börgyárosok és részvényesek bizonyára meggyőződlek már arról hogy bizony nem annyi a haszon, mint a mennyi ama bironyos, a falra öntött pohár sörből ennél lefolyik,. hanem legjobb esetben annyi,\' mint a mennyi a falon marad, de igen pok enetben mé* aiioál ia kevesebb. Ma már senki ne gondoLárra, hogy uj eör» gyárat építsen, hanem nagyon Bokán már azon gondolkodnak, hogy milyen módon lehetno a már meglevő kötelezettségektől szabadulni. Vizegáljuk, hogy mi ar, oka annak, hogy a Bőripar nálunk még egészen \'meg sfl születve, már is meghalni készül. Egyik főok ar, hogy népünknek már vérmérsékleténél fogva híocb oly hajlama a söriváshoz, mint a sokkal higgadtabb germán népnek, hanem c.HBk a jobb és néki sokkal megfelelőbb bor hiányában fogyasztja a sört, mihelyt azonban alkalma nyílik ismét bort inni, rögtön visszatér ahhoz, nemcsak azért, mert jobban szereti, hanem azért is, mert sokkal olcsóbb és hatásra nézve kiadóbb is. És ezzel már is közeledtünk a többi okok felé. De maradjunk meg annál a megpendített oknál, hogy a sör nálunk .igen drága. Egész Európában, Spanyolországot kivéve, nincsen olyan ország, amelyben a sör olyan drága volna, mint nálunk, dacára annak, hogy nekünk a sörgyártáshoz csak igen csekély mennyiségben Bzükséges komlót kell a külföldről importálnunk, míg igeu Bok külföldi gyár, a sokkal nagyobb mennyiségben szük-öéges árpát tőlünk k\'éoytelen hozatni, és azután óriási szállitá-ji dijakat űzetni. Hogy a sör ennek dacára náluuk mégis drágább, mint Európa bármely országában, anuak oka Bőriparunk hihetetlen megadóztatása. Spanyolország az egyetlen állam, a mely a söradó dolgában még heunünket felülmúl, a raetjnyiben minden hektoliter aör után 20 frt sdót szed be. De mindjárt Spanyolország után következünk mi, hektoiiteroukénti 5 frt fogyasztási és IC 7 krajcár fokonkénti adóval, a mi összesen hectolite-renkéut 7 frt 20 krra, esetleg még többl-o is rug. Ebből kitűnik, hogy minden egyea pohár Bőrrel, a melyet akár egy előkelő vendéglőben, akár egy útszéli csárdában Magyarországon megiszunk, 21/*. azaz két éa egynegyed krajcár adót fizettünk, még pedig nem csekély állami, községi és más, adókon kivül, a melyeket az egyes sörgyárak mint olyanok a vállalatért és azátnos alkalmazottakért még külön fizetni tartozik. Ebből elég világosan kitűnik, hogy Magyarorazágoo már az adónál fogva Bem lehet általános és tartós sörfogyasztásra számítani. . Minderre pedig nem gondoltak azok, a kik a mostani válságos helyzetet könnyelmű vállalkozásaikkal teremtették, valamint sok más egyeben kivül nem gondoltak arra Bem, hogy vajjou mi fog történni akkor, ba a kipusztított Bzőllőink rekonstruáltalak és ismét termőképesek lesznek. A söripar hanyatlásának további fő-oka abban rejlik, hogy Bőrgyáraink 95%\'« oly keveset gyárt, hogy a csekély mennyiség gyártásával járó sokkal drágább előállítási költségek már eleve lehetetlenné teszik nemcsak azt. hogy a versenyt azzal, a néhány nagy sörgyárral sikeresen megállhassa, hanem azt is, hogy egyáltalában magát fentartsa, meri azonfelül a gyárban aránylag oly nagy holttőke tekszik, mely még a! rendes pol- A romantika világából. IrU: Haller Jdi — A .Zalai Köilönj" eredeti tárcája. — (Folyt, éa vége) A szép meűyecako bement boudoirjába és kéuyelmesen terült végig egy nyugvó pamlagon. ■Valami könyvet vett a kezébe és azt kezdte olvasni. . Közbekőzbe (elvetette gyönyörű gránát-fekete Bzemeit. Ábrándos tekintete révedezve siklott végig a Bzobán. Ki tudja, mire. kire gondolt*? Egyszerre, halk nesz. Mintha lépések csoazogása hallatszanék a amyrnán. Vagy csak a képzelet játéka?!. Nem I A következő momentumban egy nagy, athléta-teatü, daliáé férfi termett előtte. Csákóját hóna alatt szorongatta, kard-ját mereven szorította oldalához. Nyughatatlan azemeibeu élénk tüz cikázott — Pataky csendbiztos vagyok 1 — A méltóságos bárónéhoz van szerencsém?.. A megszólított meglepődve, de nem ijedten Bzökött feMektéből .. — Milliom bocsánat, hogy méltóságodat háborgatnom kell, de értésemre jutott, hogy Patkó betyárjai időztek itt az imént ... Az asszony, a kire a csendbiztos szavai szemmel láthatólag hatottak, nem annyira a beszéd, mint inkább a férfias modor és a csillogó szemek különös varázsa következtében zavartan állott helyén a nélkül, hogy egy szó szakadt volna ia fel kebléből. * Pataky uram segíteni akart a szenvedőn. — Ne méltóztassék kérem azért azt hinni, mintha ez olyan mérhetetlen következményű bajjal járna önökre nézve.. Legkevésbbé nemi., Csak éppen, mivel tudtomra adták, tetszik tudni, nem tér-hétek ki a kutatás elől, a melyet n^int formalizmust, felsőbb parancsra. be kell tartanom .. — Ahl . ugy! . Ez egészen máal. lélekzett fel a báróné .. Ugy hát tessék leülni. A csendbiztos nem sokáig kináltatta magát. Leült ^ — Ahl.. — Bzólt, a könyvet kezeügyébe kapva, — kedves .báróné Kisfaludy Károlyt olvassa?.. Derék!;. Igazán derék!. { A bárónét ez a túlhajtott bizalmasság, kissé bántotta, de ugy tett, mintha észre se venné. — ó, éa mindig a magyar .klasszikusokat olvasom. És ezek közt leginkább érdékel Kisfaludy. Valóban aranyos iró!. Főképpen a romantikája miatt kedvelem, a mely rendkívül le tudja bilincselni egéBz lélekvilágomat. . — Ah, ugyl. Méltóságodat a romantika érdekli 1 ? . Természetesen nem a kapcabetyár-romautika, vagy az igénytelen zaiványoké, hanem egy erősebb, izmosabb vállalalu társaságé, ugyebár?.. A némber szemeiben s rajongás lángja vetett lobbot.. — ó, tudja csendbiztos, nem is tudok elképzelni valami felségesebb látványosságot a magyar, az igazi magyar betyár typusnál .. Az a marciális termet, melyben az őserő lüktet; ax a fejedelmi tartás, melyben a méltóság, önérzet lovagias készség, tudatos önbizalom nyi-latkozilf V^gi — az valami remek. A fekete rojr j pillák alatt azok a merengő, mnjd. lágy, majd pedig haragos tekintetű szemek, a melyekből csupán e g y • kilövellő sugár földhöz sújtja a felfuvalkodott negédességet és túltengett büszkeséget, vagy ugyanaz megoltalmazza az ártatlanságot, a szegénységet, • a nőiességet... — Méltóságod szinte egészen az égig magasztalja ezt a szegénylegény-életet Eonek igazán örülök. — No hát, annyit bizváat elmondhatok, hogy én, a gyönge asszony, egymagamban nem ijednék meg ezer betyártól . . — Miért?, vetette oda látszólagosak ugy, a kérdést A báróné vállat vonitott. i — Pedig én tudom: miért? — Nos? .. csüngött a feleleten kíváncsian Éva leánya. i — Hát egyszerűen azért, mert olyan Aphrodité-szépség, mint a báróné, egyáltalán nem félhet; neucsak, hogy a nő-tisztelő betyárlegények közt, de még a pápuák között sem, mert a bájt, a gyönyörűséget a költői plaaticitást csak bámulni lehét: bántani: nem. — Hallja, Pataky, az ilyen természetű bókot magának nem bocsátom meg, még a szépen felkunkoritott bajuszáért 8em. — Csak nekem nem?, kérdő meg-: ütközve a csendbiztos. — Igen I mert tudom, hogy magának, ^ki folyton zsiványokkal bíbelődik, kinek cinikusnak kell lennie, — minden Bzava ..éles guny, metsző Batyra. — Megengedi méltóságos asszonyom, hogy egy iudiacrét kérdéssel forduljak kegyedhez. * — Halljuk! — Mit tenne méltóságod, ha egy ren-getegbéu egyedül kóborolna éa — a nélkül, hogy észrevenné, — egyszerre a „barámbasával\' találná magát Bzemközt? A báróné a ruhája fodrai közt pepecselt . . — Legyen nyugodt csendbiztos ur, nem szorulnék önökre. — Hanem?. . — Hanem oda állanék Patkó Pista elé, megrángatnám a bajuszát, .. . igy, .. mint moat a magáét... és hozzásimulva. hízelegve mondanám neki: Pista I Maga jó fiu. Éa itt egyedül vagyok. Csak magában bizhatok. Becsületemet a be-tyár-lovagiauság, azt hiszem, meg fogja védelmezni. — És, ha Patkó uram ezt ia hozzá tenné: Imádott angyalom I Én kegyedért életemet feláldozom, de elepedek egy c^kjáért?. . A bárónéháüyi-veti kacérsággal mondta: — Akkor azt válaszolnám: ilyen deli, szép gyereknek, mint maga,. Pista, szívesen adok egyet.. . Lángba borult az arca, mikor ezt ilyen könnyelműen odadobta... — páróné I én szaván fogom. — Csak nem fogatja el? . .. — De igen . ... Annak a lelkét, szivét már béklyóba verte két ragyogó szem... A bárónéé ... — Mic.soda?.. Palkó azerelmes belém?.. A Patkó?? . . — Többet nem ezólhatok . . Nemsokára visszatérnek ... — Tebát ma este méltóságod, egy társaság előtt meg fogja csókolni a hírhedt, szerelmes harám-basát Adieu! Au revoirl A csendbiztos kezet csókolt éa — eltávozott, rugalmas léptekkel. A báróné pedig a kíváncsiság, kéj, némi félelem é« a szerelem váltakozó ^érzelmeinek hatása alatt idegesen reszketve roskadt egy cauBeuse<re. V IIL l . \\ , --A vadásztársaság már a theá- nál tartott: Künn az idő\'némileg megenyhült. A felbőcafrangok szétfoszlottak és a menny azurjáo, az „ég tengerén" úszott a oagy-udvaru hold sáppadt karimája. Éjfél felé ballagott az óra kát mutatója. Egyszerre csak nesztelenül feltárul az egyik mellékajtó éa igazi betyár-koaz-tume-ben csetlik be ^rajta: Patkó. XXXIX. ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY * gári kamathozadékot sem képes nyújtani. Hogy a nagyban űzött, ipar min-denkor jövedelmezőbb a kicsinyben űzött iparnál, annyira ismeretes és mindennap észlelhető tünet, hogy anuak magyará-zatát adni fölöslegesoek tartjuk. Ha mér most a viszonyok annyira rosszak, hogy egy nagy, 50—60 ezer hektoliter sört termelő sörgyár is küzdve küzd, hogy a részvényeseinek a befektetett tőkét megmentse, akkor egy kis sörgyár egyenesen veszteségre dolgozik. Jól tudják azt mindazok, a kik ily kisebb sörgyáraknál érdekelve vannak, és nem in csodálni való tehát, hogy az ilyen kisebb sörgyárak legelső sorban oda törekednek, hogy mennél nagyobb mennyiségű sört produkálhassanak, illetve eladhassanak. Ám ezt könnyebb akarni, mint keresztül vinni, — mert. ősz-szén vidéki sörgyárainkat terjeszkedésre irányuló törekvéseiben gátolja elsősorban kedvezőtlen földrajzi fekvésük, — másodszorban pedig a közönségnek igen sok esetben alaptalan előítélete, a melyet a vidéki söröikel szemben (anusit. Egyetlen pillantás a vasutak hálózatára mindenkit meg fog győzni arról, hogy a mig a kőbányai sörgyárak az ország minden része felé egyformán gravitálnak, addig a vidéki Bőrgyárak kénytelenek a közvetlen környékro szorítkozni, minthogy a szállítási dijak lehetetlenné teázik azt, hogy csak Budapest felé is terjeszkedhessenek, nem hogy még Budapesten túlra is roeré*z kedjenek. Mit tesz most már összes sörgyárainknak azon 95°(0-a amely nem Budapesten, azaz Kőbányán, hanem a vidéken tengeti életét, hogy mégis mennél több sört produkálhasson? Hát azt teszi, a mi a legrosszabb, t. i. küzd egymás ellen, folytat olyau küzdelmet, a melyben csak legyőzött van, de győztes ninert, mert ez a harc a küzdő feleket oda jutatta, hogy csak egyetlen kedvezőtlen esemény bekövetkezésétől, vagy be oem következésétől függ, hogy melyik percben jelentsék ki a küzdök, hogy harcképtelenné váltak, azaz hogy tönkre jutottak. Ennek az időpontnak pedig nemsokára be kell következni, mert az a rettegett eseméuy már bekövetkezett az idei kitűnő bortermés alakjában. Nem mintha zúgolódni akarnánk a gondviselés ellen, a mely kezdi jóvá tenni azt a mérhet-len csapást, a melyet kifürkészhetetlen akaratauak egy mostoha pillanatában a szöllök kipusztítása által ránk mérni jónak látott, hanem csak azért, hogy söriparuuk tőnkrejutásának teljes képét adhassuk, említjük fel, hogy még egy, legföljebb két ilyen bortermés, mint az idei, számos Bőrgyár bukását fogja maga után vonni, feltétlenül kell, hogy magu után vonja, mert a sörgyárak, a fenye gelő katastrófát látva, legvégső erőfeszítéssel ugy igyekeznek az olcsó bor következtében nagyon megapadt sörfogyasztást mindegyik a maga részére biztosítani, hogy egyes vendéglősöknek, azoknak viszonyaival arányban tiem álló Tüszőjében beryll-tnarkolatu* tőrök ói pisztolyok. Jobbjában a szollingeni acélból készült fokos. A mint charcbiroxott a szőnyegen, halkan, elfojtottan csendült mog rámás csizmáin az ezüstsarkantyú., Sötét szemeiben az a pokolian le-büvölő láng. a mely a női szivekre olyan veszedelmes volt mindig . .. Árvalányhajas kucsmáját levéve, kecsesen bajolt mog a szép báróné előtt, ki selyempongyolában ült a divánon. A vadásztársak tüstént felszöktek, a vezér iránt való tiszteletből... * Palkó legyintett egyet, mire ismét leültek. A bárót, kinek kiesett kezéből a kés a nagy rémülettől, figyelmére se méltatta. Egyenesen odaállott a méltóságos asz-szony elé. — Méltóságos báróúél — kezdte lágyan, rezgő, azeielmes hangon, — ha. nem ígérte volna meg a csókot, ugy a harámbasa ae tolakodott volna ennek a háznak szentélyébe. De a báróné ígéretet tett, b két ilyen szemért a kárhozat Qehennájíra is elzarándokolna a nők nagy készpénzkőlcöoöket adnak, problematikus sörméréseket bérbja vesznek, és sok más hasonlót tesznek] Ez pedig valóságos öngyilkosság, mert a sörfogyasztás apadását feltartani fcpp oly lehetetlen vállalkozás, mint a milyen lehetetlen egy száguldó vonatot azzal megállítani, hogy az ember kerekei alá veti magát. A sör nagy megadóztatásán változtatni nem áll hatalmunkban. De jó és komoly akatattal változtathatunk azon, I bogy sörgyáraink, a melyok jelenleg a csekély mennyiség gyártásán és az ilyen nyaktörő müveleteken, mint az emiitett | kölcsönadások stb. menjenek tönkre. Nagyobbítsuk közös megegyezéssel a sörgyárakat, de nem\' ugy, hogy. minden sörgyárat nagyobbítsuk, hanem ugy, hogy megszüntetjük a most dutó harcot és békében egyesülünk. Az ország minden vidékén van sörgyár és pedig oly közel egymáshoz, hogy egyik a másiktól nem képes boldogulni. Ha ilyen egymás szomszédságában létező 5—6 Bőrgyárból ötnek üzenjét beszüntetjük és a hatodikban egyénítjük, mint a hat fogja haszoát látni, mert megszűnik az haszontalan egymást mérhetlenül elgyön-gitő és károsító, óriási költségekkel járó küzdelem. J\'irk .Jnssrf. Kereskedelmi s iparkamara. — Hirdetmény. A szegpdi kereskedelmi és iparkamara mint a magyar kereskedelmi éa iparkamarák szakirodalmi alapjának kezelüjo 1000 korouH (egyezer korona) dijat tüz ki a következő szakmunka megírására: A kisipar jövüje. (Azon iparágakra vonatkozólag, melyek a mai termelése viszonyok között fejleszthetők és a fejtesztés eszközei.) A jeligés levéllel ellátott palyamuíikák 1900. évi május hó 30-ik uapjáig küldendők be a szegedi kereskedelmi és iparkamarához. A dij odaítélésére kiküldölt bizottság a beérkező pályamunkákat tagjai közül választandó bírálóknak adja ki és azok írásbeli bírálati jelentése alapjáu az 1900. évi országo-í kamarai értekez-leléoek lesz előterjesztést a \'dij odaítélésére, megjegyeztetvén, hogy a dij csuk irodalmi becsű munkának Ítélhető oda és hogy a díjazott munka egy éven belöli első kiadási joga és kötelezettsége a szakirodalmi alapot illeti. Sopron, 1899. évi december havában. A kerületi kereskedelmi éa iparkamara. — Hirdetmény. A hazai kereskedők, illetőleg azok megbízottai és uttwói külföldi üzleti utazásaikhoz elmulasztják az előirás szerinti iparigazolványt az útlevéllel pgyidejijleg kikérni, és ennek következtében a^ülíöldön üzletük folytatása tekintetében akadályoknak, sőt az illető külállam törvényeihez képest büntetéseknek is ki vannak téve." Ezen viszásságok elkerülése céljából értesítjük az érdekelt köröket, hogy alkülállámok lovagja . . Nagyon kérem tehát, ha nem undorodik tőlem, — váltsa fel puszira ígéretét.... j És a szép asszony nem sokat habozott. Felemelkedett és igézően bájW pongyolájában, melyben csoda-szépen ringtak telt csípői és darázs-karcsú dereka, oda lépkodett íérje elé, ki halálos szorongattatásban vonaglott Rzékén . . Rózsás ajkait az ördögien csinos bandita szájához emelte, ki hatalmas karjaival gyöngéden vonta magához és ebben a pillanatban csattant el a c*ók . , mely uláu titokzatosan susogta a báróné a harámbasa fülébe: — Csúnya, rosszI . . miért csalt igy meg és . . . miért ijesztett ennyire reám. — — Bs a „félénk" báróné azon éjszakában megszökött a banditával. Csak azt BZeretném tudni, miért törtek a .modernek* ugy a romantikára??.. Tán, mert fzat/rálva. van: szilinél, poézisael?? \' / u 1 kai kötött kereskedelmi szerződésekben biztosított jogokra, do egyáltalán üzle tűknek zavartalan folytatására még a szerződéses államokban is csak akkor Bzámitbatnak, ha a szóban levő ipar-igazolványnyal ellátják magukat éa ezt az illetői külföldi hatóság kívánatára fölmutatni képesek. Miheztartásul megjegyezzük még, hogy ezt az iparigazolványt az érte folyamodóknak a belügyminisztérium utlevélosztálya állítja ki az útlevéllel együtt és gondoskodás történt, hogy ez igazolvány mellé díjmentesen egy füzetet is kapjon az utazó, melyben utmutatásul a magyar kereskedelmi utazókra, valamint az általuk vitt mintákra vonatkozólag az összes figyelembe jöhető államokban megállapított batározmányok beofoglalvák. Sopron, 1899. évi december havában. A ke rületi kereskedelmi és iparkamara. — Hirdetmény. A cs. és kir. katonai élelmezési raktárnál Sopronban, valamint e raktár fiókintézeténél, Szombathelyen, az 1899—1900. években 1000 méter-mázsát meghaladó menuyiségü rozskorpa fog métermázsáuként 3 frt 72 kr., illetve 3 frt 84 kros eiadatai. Miről az érdekelteket oly megjegyzéssel értesítjük, hogy közelebbi fölvilágositások u nevezett raktárnál nyerhetők. Sopron, 1899. évi december havában. A kerületi kereskedelmi és iparkamara. HÍREK — A nagy-kanizsni népiskolák «1-iamosltíisa. — Nagy ünnepségre készül Nagy-Kanizsa városa. Január 7-én nyílik .meg harmincöt tanítóval uj állami népiskolája. A hivatalos lap f. hó 3-iki azáma közölte azoknak a tanitókuak a nevét, a kik e fontos határszéli városban órtállói lesznek a magyar kulturánsk. Nehezen indult meg a nagy kanizsai népiskolák államosítása. Még 1897-beu kérte a város a közoktatási kormányt, hogy a 4000 forintnyi államsegitségét ujabb 19.000 forinttal emelje. Megokolta a város azzal a kérelmét, hogy saját erejéből tart fönn főgimnáziumot, hatosztályu polgári fiúiskolát, négyosztályu polgári leányiskolát; kisdedóvót és ipariskolát. 1897-ben a városnak csak népoktatási intézeteire 42.457 frt fedezetlen szükséglete volt. A közoktatási kormány féltvén Kanizsa város tanügyét, megtagadta a város ujabbi államsegitség iránti kérésit, ilo nyomban hozzá fogolt a város nép-oklatásügyéuek gyökeres orvoslásához. Wlassics miniszter ezzel hatalmas kui-tűrprogramjának ismét egy részletét váltotta be. ö mondta ezt egyik budget beszédjében, hogy ott, a hol a magyar elein uapy alraktiv erőt képvisel, ott a magyar elemnek hóna alá kell nyúlni és támogatni kell. íme, ezúttal Dunán-tul egyik tiszta magyar érdekének züllő-félben levő uépoktatásögyét mentette meg és fölállította Dunámul a kaposvári és zala-egerszegi állami elemi iskolák\'mellé a magyar kuitura harmadik védőbástyáját Nagy-Kanizsán. A nagy-i kanizsai állami elemi iskolákhoz kinevezett tanítók névsora a következő: Venczel Rezső, Szabó István, Almási János, Banekovicbné • Nyakas Viktória, Banekovich János, Dolmányos Ferenc, Erdősioé Nóvák Lujza, Erdősi Bálint. Karkas Vilma, Gergye Sándor, Horényi Pá1, Kaan Irma, Kovatsné Csillag Ilona, Kováta Miklós, Kottleroé Pataki Vilma. Lisztner József, Mantuano Gizella, Man-tuano Jauka Mágot Józsa, Orbán István, Poredusné Szakonyi Irma. Poredus Antal. tteiner Mária, Szalayné Juk Etelka, Szalay Dénes, Szalay Sándor, Váryné Szakonyi Józsa, Váry József. Vlasita József. Némethné Fülöp Krisztina, Szabó Gizelía, Tibolt Boldizsár, özv. Wugnerné Pankovits Lujza. A város képviselőtestülete ma az ünnepélyes átadás emlékére délután 1 órakor a S/arvas vendéglőben bankettet rendez, molyeu a vármegye főispánja éa tanfelügyelője is részt vesznek. A felavatási ünnepély sorrendje a következő: Reggel 9 órakor ünnepélyes azent mise a róm. kath. plébánia templomban. Iudulás a városházától. Reggel 10 órakor (a Ka-zincy-utcai iskola rajztermében) Vécsey Zsigmond Nagy-Kanizsa r. t. város polgármestere üdvözli a vendégeket és át- adja a községi elemi iskolákat. Az állami elemi iskolai gondnokság és tantestület hivatalos eBküjét fogadja dr. Ruzsicska Kálmán kir. taoácsos és kir. tanfelügyelő. Az állami elemi népiskolák megnyitása. Az állami elemi .népiskolák átvétele a gondnokság által. — Város! közgyűlés. Nagy-Kanizsa vároa képviselőtestülete 1899. december\' 30-án közgyűlést tartott a várOBház nagytermében. Napirendro két tárgy volt kitűzve. Az egyik a községi elemi iskolák államosítása érdekében a m. kir. kincstárral kötött szerződésnek a közoktatásügyi. minisztérium által tőrtént jóváhagyásnak bejelentése a az átadás tárgyában tanácsi javaslal; ennek értel-mébeu elhatározták, hogy az ünnepélyes átadás január 6 án történjék meg, melyre dr. Wlassica GyulA kultuszminisztert, a vármegye fő- és alispánját, ugy a kir. tanfelügyelőt is meghívják. A tárgysuro-zat másik pontját a városi pénztáraknak félévenkint történt megvizsgálásáról szóló jelentés képezte. A jelentés tudomásul vétele után Vécsey Zsigmood boldog újévet kívánva a képviselőknek a közgyűlést bezárta. — Névváltozások. Hirschel Ede kir. ker. tanácsos vozetékuevét Har-kányi-ra. Altstudter Oszkár és György Aladár vezetéknevüket Andor-ra változtatták. — Házasság. Szabó Alfréd a kőbányai polgári serfőző tisztviselője T. hó 7-én tartja esküvőjét Oszterreicher Leona kisas>zonynyal. Outerreicher B. leányával. — Szilveszter este. Az .Irodalmi és művészeti kör,* a ,Kasziuó" és a .Társai-kór-1 által rendezett Szilveszter-.eslélyek oly nagyszámú közönség részvétele mellett folytak le, hogy nem sokat nagyítunk, ha azt állítjuk, hogy társadalmunk szioe-java fennvirasztva várta az uj esztendő megérkezését. Az .Irodalmi és művészeti kör" estélyének szük volt a .Szarvas" nagyterme. Az újjászervezett daloskör ezen este aratta első szép sikereit, mely leginkább Bölim Emil karuHgy odaadásának köszönhető. Az énekszámok közül többet megismételtetett a közönség. Kalcsok Leo Szentpétervártól Stockholmig tett utazásáról tartott érdekes felolvasást, melynek rokonszenves taps lett a jutalma. Az első négyest körülbelül 80 pár táncolta. A Kaszinó, hangversenyén Blau János ur és Ledofszky Mici kisasszony arattak megérdemelt tápsokat és Ollop Imre ur keltett uugy tetszést bohókás dalaival. A jelenvolt hölgyek: Bellheim Sigfriedné, Butlheim Aranka, dr. Blau Simonné, Breuer Mórné (Budapest), Dobrin Ri-chárdné. dr. Engl Sándorné, dr. Fried Ödönné Heimler Jozsefné, Halpben Mórné, Kohn Emilnó Kohn Vilma. Lővy Adolfné, Lóvy Amoldné. Lichtenstein Jenőné, Ledofszky\' Ármin né, Ledofszky Mici, dr. Neumann Edéné, Pollák Fülöpné, dr. Rothschild Jakabné, Reinitz Józselné, Rothschild Z-ugmondné, Reicbenteld Edéné, liosenberg Izrielné, Rosenbcrger Pálné, Szegő Gyuláné, Stern Sándorné, 8cherz Ödönné, Szántó Ferencné, Soramer Igiiácné, dr. Scbwarz Adolfné. Slrém Tivadarné, Weisz Tivadarné. Wollkovics Zsigmondné (Varasd), Weiser Józsefué és Weiser Klára. A Társas-kör kedélyes estélyi rendezett tombolával egybekölve. A kőzöshadstreg és a honvédség tisztikara és a többi tagok is értékes ajándékokat áldoztak a tombola céljaira. — A Polgári Eg;ylet közgyűlése. A .Polgári Egylet" a mull év utolsó napján tartotta közgyűlését Bentzik Ferenc elnöklete alatt. A jelentés sajnálattal konstatálta, bogy az egyletből mintegy 40 tag kilépett Kifejezést adott ennek a válságnak dr. Beutzik már a Kaszinó közgyűlésén is. Ezen körülmény figyelembe vétele mellett a közgyűlés elhatározta, hogy kertbelyi-ségének egy részét eladja háztelkeknek, hogy a jövedelemből az adósságok törlesztethessenek. A kert eladásával a város területéről ellüuik az egyetlen oázis, mely menedéket nyújtott az izzó nyár porfellegei ellen és játékhelye volt gyermekeinknek. — Miniszteri megbízatás. Kálmáo Oszkárt, Krausz Lipót nagy-kaoizsai vendéglős 19 éves fiát, a ki a keresk. miniszter megbízásából egy évet töltött,} Afrikában, Hegedűs Sándor keresk. mi- -niszter a magyar kivitel és a közvetlen üzleti összeköttetésekben való kőzte-mükődésre Oroszországba küldte ki, a székhelyéül egyenlőre Kiewet jelölte meg. A kiküldölt 4000 korona évi ösztöu-dijat kap. Kötelessége lesz a hazai kivitel érdekeit szolgálni. — A nagykanizsai Izr. Jótékony Nőegylet 1900. január hó 13-án, szombaton a Polgári\' Egylet dísztermében vÍHBzapillautáasal a XIX. század jellegzetes divataira fin de siécle századvégi jelmez-estélyt rendez. Kezdete 9 órakor. Belépő dijak: puholy az emeleten vagy földszinten 20 korona Karzati ülőke!; 3 korona. Földszinti bemenet 2!/a korona. Felülfizetések - köszönettel fogadtatnak.\' Jegyek előre válthatók: január hó 11., i 12. és 13-án délután 2—4-ig a Polgári! Egylet nagytermében és 13-áu eate a pénztárnál. A szünórában a század kü- i lönlegességeinek bemutatásn. — A nagykanizsai Alt. Munkás-kópzóEgyesQlet 1900. január hó 6-án Gesa-eBtélyt rendez a Polgári Egylet nagytermében. — A nagykanizsai első magyar asztaltársaság f. évi december hó 23-án este 6 órakor tartotta a szokásos rulia kiosztást, mely alkalommal 10 fiu és 4 leány láttatott el téli ruhával éa lábbelivel. A leányok ruháinak ingyeu történt megvarrásáért Töllösy Péterné úrnőnek, Fehér Szidónia, Ralhmann Teréz, Molnár nővérek és Csizmadia Teréz kisasszo-nyoknak a társaságN nevében bálás kö- j szönetét nyilvánítja az elnökség. — Sár. Olvad-\'á hó és mire bucaul vett tőlünk az évszázad, Nagy-Kanizsa !• város utcáin sárteuger hömpölygött végig. Az életre való lakos a ballerina ügyes- ( ségével lábujjhegyén evickélt át az. ut-r cán, de u ki ugy hanyatl-homlok neki ji meut és végiggázolt a szekéruton. az a ugy érezhette magát, mintha olvasztott 1 kátrányban járt volna. Kevés bijja volt, J hogy a szilveszteri mulatságokra a ven- •] dégek putonyokba nem vitették el ina- J gukat. Csak a rendőrök nézték nyugoil- j tan állomásukoo a potylit, melyet a hó H olvadás nekünk szerzett. Várjuk a nagy utmestert, a szelet, mely majd össze-takarítja és kiszárítja a mi utcáinkat is. i — Műkedvelők hangversenyének ( műsora: 1. Petőfi emlékezete. Felolvasás. 2. Mozart: Szöktetés a Háremből. Elő . adják zongorán: Szalay Gizike, Tóth Mariska, Neumann Elza, Movandini Stefánia. Harmóniumon kiaéri Mantuano \'Muriska úrhölgy. 3. Emléksorok a .Petóti-Ház* alapkövéuek letétejéhez. Irta Tu- í boly Viktor. Szavalja Tuboly Ida úrhölgy K 4. Zaitz és Sterneck: Koncert duo füle- 8 mile. Előadja cellón Steiueck Zsigmond, |j zongorán kiaéri Morandini Stefánia. (>. R Az apostol. Petőfi Sándortól. Szevuljí M Paski Sándor. G. Moor. Cigáuyzene. Kló- jJ adja a zenekar. 7. Pályaválasztás előtt, jij Víg uionolog. Maros Bódogtól. Elöailjn jij Bartos Szidónia úrhölgy. 8; Népdaleuy- 1 veleg. Előadja az éuekkar. 9- A máso- . dik asszony. Győry Vilmostól. Ssyalja Lukács Aladár. 10. Schubert. Katóim |) mduló. Előadja a zenekar. — Változások a rendőrségnél. A , f. évi január 1-éri életbe lépő uj bflii- j vádi perrendtaitás szükségessé tette, .vá- ■ rosunk rendőrségénél is a pzemélyszapo-ritás\'t. Mint értesültünk a polgármestur | Jutási (Juk) István vár. iktatót osztott* J be a kapitánysághoz szolgálattételre fo- )| galmazói minőségben. A rendőrkapitánu j hivatalba kü\'ön bűnügyi osztály szerve?.- \'J telik Bay alkapitány vezetése alatt. Mid den bűnügyre vonatkozó panay.ok és fel- >,i! jelentések a bűnügyi .osztálynál teendők- » — Jégzajláí áldozata. A mult béten .f erős jégzajlás volt a Murán. Az U9*ó ■ jégtáblák nekileszültek a hajómalmok kompjainak s Perdigál József deklezsini molnár malmát tartó láncokat elszakították. A malom megszökött a le.u?70tt az izsakóci határig, a hol a feltorlódott jég között megakadt. Malom után ott . termett a gazda is embereivel együtt s • a sérülések kijavításához fogtak. Ott j volt elfoglalva Balazsic Mátyás deklezsini lakóa is, a ki megcsúszott,- a zajló jég j közé bukott és eltűnt a malmok alatt. ! A szerencséllen véget é^t ember őzve- \\ gyét és öt árvát hagyott maga után. j í Ir^fl í S T) \\ K 1 íe,,if,bb! r 4 méter - pó»t4bér és vAmraeatosca izillitTt I Minták ; \\ X ^ ll —W ir*iT fígl Bli tar nPI l I —------- ^^ ■ « »álaiitáira,nowkalömbenfíket«, fehér énxines lleoneberg-ielyío flrga ■ v- fT//\'itrA wn Oi I (■{< H flnBkH Ki r n \\ H h s H rubikra ^ ^i frt s& rV\\ \\ ( r* ■ ma ■ ■ ■ ■ wá\\ \\ I M ■ II D m I ml mA\\ Csak akkor valódi< ha közvetlen tőlem rendelik! MvIJ vili ifAvlli9VXl2 fii 40kríól hennebergg,^^ • XXXIX. ÉVFOLYAMÉ ZALAI KÖZLÖNY 1900. JANUÁR 13-án. — Keszthelyen\' a városi tisztújítás december 29-én Tákách Imre főszolga-liiró elnöklésével a következően ejtetett Mueg: Városbírónak újra Nagy Istvánt választották; helyettes bírónak Oppel Károlyt, ügyésznek Stieder Lajost, pénztárnoknak Ullnian Vencelt, adópénztárnok liuchberger Fülöp. Városi tanácsosok lettek: Vehaji Ferenc, Salamon János, Pető Vilmoe, Beck Gjula, Reiscbl Vencel, Stieder Kálmán. Sövogjártó Lajos és IIofTmann Arnold. — Anyakönyvvezelös. A belügyminiszter Zalavárraegyében a sárazegi anyakönyvi kerületbe anyakönyvvezető helyettessé Mártonosay Imre h. körjegyzőt, a zala azont-balázsi anyakönyvi kerületbe anyakönyvvezető helyettessé. Kallók Elek segédjegyzőt nevezte ki és őket a hiizasHfl\'ni anyakönyv vezetésével és a házasságkötésnél való közreműködéssel ia megbízta. — Kubcllk Jan NagyrKanizsdn. Nagy-KauizBa város közönségének oiy műélvezetre van kilátása, amelyről bízvást el lehet mondaui, hogy egy évszázad alatt oak egyszer van rá kilátás. Kubelik Jan, a 19 éves cseh művész, aki hegedüjátékának csodáival megbabonázta a budapesti közönséget, Nagy* Kanizsán is be akarja mutatni\' folyó bóg 24-én művészetét. Rajtunk áll, hogy föl--hitsználjuk ezt a ritkán kínálkozó alkalmat és a csodaművészt meghallgassuk, aki párját ritkító játékával hangszere ez idő szerinti legelső mesterének bizonyult. \' t — Mérgezés. Zvér Orsolu a lendvai hegyen lakott kis 8 éves unokájával Uor.ián Istvánná\'. Minden reggel egy leány hozott nekik tejet, a kinek kopogtatására szokott az Öreg asszony felkelni. Karácsony után való hét egyik napjáu a tejealeany hiába kopogtatott az ajtón, nom nyitották ki, mire a szomszédok st-gitségévol betörte az ajtót. Az öreg asszony a/, ágyban, a kis fiu a földön feküdtek halva. A boncolás mérgezést állapított meg; a vizsgálatot folyamatba tették. — A szerelem röge. Bölöcz Mihály novahegyi lakósnak nem tetszett a magányos élet, de Ilymen láncait mégis nehéznek találta; ezért csak agy bagoly-hitre vett« feleségül Józea Rozália kerka-kutusi hajadont. Később megunta párját h tovább adott rajta; az asszony azonban visszakövetelte a házhoz vitt 150 forintját. Bölöc halasztást kért az asszonytól, de uem kapott, rairo előkapta revolverét s négy lövést tett hitelezőjére, a melyek közül egy a válláu, egy a mellén a kettő a combján találta az asa/onyt. A két obő lövés feltétlenül^ halálos; a tettest elfogták. A transzváfi háború. Uly azereorsfotk vagyuak, hogy oltasoFknak viíj i.a.lyimitiiból jlivö hírrel •lolgfclti&iuuk. Á \\&«jk, ru\'oly inéjc nébioy Léttel ezelőtt majd-iii-m leuirreiteu mit, most egysterru sulia el ui\'in mosódó birué*re tett szeri ixab.ttl»áí;AÍrt kUzdö kin né|i(vuck hősiessége rémi Mindru szem Délalrika e pontja íelo fordul a érdeklődés kíséri minden tettüket. Lélcketuelö ugyan a kitartó hál>oruxkodá«, de szomorú haUst ia gyakorol s emuk oka i« 11 kítm-glu-eséí éa ar a lok rotu, a mit maga alá lemet. Egy niiuük bábom, a mely csak uiegelejjciléai és 6rőmet sztll, n mely ax ein-lierm\'E jótevője, a* a lieti-g*lg«k ellen viselt baboru. A beifgtft\'g az, a mi rlleu gondolkodás nélkül harcba kell vouului. K veszedelem clleu \\au egy liatáaua legyver. ar kurópa leg«\'sza- . kitib részéiül, -le «-gesz Dél&frikáig iniuüeuütt í»inert I\'iuk-picula, a ver uajry helyreállítója, melynek birneve inog:ültOtte a világot. Kgj polgármester, kit a uep nagyon tiszteli, \\Y. A.\'ü Bester u\'r. lourioskraali hekebtró. a ladysmithi törvényhatóságban, erejét beteglúg következtében fogyni érezte; nem tudott olyau világos Ítéletet inondao\', mint az elmúlt »>a-pokban, egészsége elgyengülése következtében meg volt támadva * elméje vesztet\' erejéből f-s világosságából Szüksége volt, hogy erejét, a betegség <-« munka köretk< etében elgyöngült vérét halyreállitsa A tul.röltetés vérszegéuy. séget okoa éi a vérszegénység a legnagyobb azenvedéieket okozhatja. Levole elmondja nekünk, hogy tudta erkölcsi e éjét viiazanyerve tizikai erejét helyreállítani. Ma — Írja _ vakon bizom a Pink-pllulák-ban, a melyek viiszaadUk régóta hiányos egészségemet. Nem ludtarn járni, lábam szára dagadt volt, szörnyű fófaju és olyan szívdobogás kínzott, hogy többször elestem. Kgy napon vadászaton voltam s ott elájultam s a kafferek rittek lakásomra. Kmésztésem mind rendetlenebbé lett Olyan beteg letlem. bogy az ágyat kellett Criznem és meg vagyok tjO-tőire, hogy más keréscé erds ember tOokre-mrnt voloa. Hivatásomnak nem tudtam megtelelni Három doboz Pink-pHuU használata után jelentékeny javulást éreztem és egy ideig lartö haszuálat után teljesen meggyógyultam. Kz idn óta több hónap eltelt a kitüuö egészségnek örvendek a lelkiismeretesen és fáradhatatlanul teljesítem bekebiróí lísztemc. Az erkölcsi gyengeség a vérszegénység következménye volt s így könnyeu legyőztem a l\'ink-pilulak által és minden ugyauoz okból «redö betegség, mint a sárgaság, a váltólái, a rheuma szintén icgyősetik használatuk által. A túlerőltetett munkában elgyöngült /érfldc risnanyerték régi erejüket. Winden oly eset- bon, a mid5n a vér erejét veutetle, a Pink-pilulák alkalmazása biztosan visszaadja. Magyaromig! faraktár : TÖRÖK JÓZSEF gyógy-szeriárában, Budapest, Király-utca 12 A magyar kir. anyakönyvi hivatal. Születések: 1899. dec. 80-1900. jan. 6-ig. Deutsch Sándor házaló. Gyula, Horvát Teréz napszámos, Mária, Grünfeid Adolf kereskedő, Béla, Molnár Ödön kalauz, Vilma, Mikó Ferenc földmives, Anna, Takács József munkás, Anna, Varga Ferenc munkás, István, Líchischein Rezsó raktáros. Margit, Kálovics András íöld-mives, Anna, Rüttl Frigyes ács. Frigyes, Dóka Pál honvéd-őrmester, Józsa, Valecky Vilma tanítónő, Károly, Mihálec János íöldraives, Anna, Német Antal pályamester, Anna, Yarga Mihály kipus, Rozi, Englinder Ottó kereskedő, Erzsébet. Baudi Klára szakácsné, Gyula. ,1 Halálozások: 1899. dec. 30 — 1900. jan. 6-ig. Vellák János napszámos, 82 éves, végkitup. rülés, Tuskáoec Eva Vellák Ferencné,; földmives neje, 63 eres, tüdögOmökór, Mályái János ács, 36 úvos, tüdölob, Mihálec Anna 1 napos, gyengeség. Horváth István 22 napos, ránggörcs. Plander László íőidmiTcs, 63, éves, tüdői ob, Varga Rozália 3 órás, koraszülóttség, ifjú Jámbor György 21 napos, ránggflres,1 Kovácsiét Audrás 71 évei, napszsmos, tüdiihurut, Taródy Ferenc napszámos. G7 ér;-s, túdőlob. SZÍNHÁZ. Csütörtök estéje Gabányi diadala volt. Jutalomjátékául választotta az „Artbur kalandjai* cimü bohózatos vígjátékot,\' melynek mulattató zavarai, vig ötletei állandóan haugos derültségben tartotta a hallgatóságot. Mindaz a szeretőt és ragaszkodás, melylyel a közönBég Gabányi iránt viseltetik és mely őt, rövid idő alatt a közönség becézett kedvencévé totte — szépen nyilatkozott »meg. jutalomjátékának estéjén, a midőn koszorúkkal és ajáftdékokkal halmozták el öt jeléül eddigi sikereinek a közönség részéről és biztatáe.ul a jövőre uézYe a maga részéről. Egyébként pociig az előadás a jobbak közé tartozott Gabányi, Halmay, Tuboly Klemeutin, Nagy Gyula képviselték a főbb szerepéket ügyesen és könnyűséggel.; Pénteken az .ÖrdÖR piliuléi\' került szinre. Ez a bűvészkedő darab vidéki színpadon, kezdetleges technika mellett egy cseppet sem gyönyörködtető, mert elveszik benne az a mi a gerincét alkotja : a látványosbág. j Szombat este Sárköz}\' jutalomjátékául a .Veres aapká\'-t láttuk. Sárközy igen rokonszenves, szép tzinpadi álak. jó hangú tenorista, hanem jutalorojátéka alkalmából kevés pártfogásban \'részesítették. 1 {• \' . Vasárnap Jókai BziripGve a LFekete vér* került szinre. Sok poesissál, Jókai röpke fautaz iájával megirt raü. melyet a azerejilők tőlük telhetőleg igyekeztek júl beníutatni. ; ^ Hétfőn egy avult népszínművet adtak a .Tündérlak Magyarhouhan" a jóSzent-. péteri Zsigmondtól. Ez is unalmas, vontatott cselekményü história. Tapasztaltuk, hogy a társulat kevésbé töri már magát válogatott és Rzórakoztató darabokkal látni el a közönséget, mint eleinie. Kevés kritikát látunk, annál több finánc-politikát. A keddi.dHrab Herceg Ferenc ujabb müvei közül való „Az első vihar*-t Kövy Kornél választotta jutalomjátékául. A műben érzik a Herceg Ferenc eleganciája és friss poezise, de több beune a reflexi*, mint a cselekvéoy és ezért mutatott is. A szereplők pedig élénken és ambícióval jái«zottak.,Kövy Korúé! (Olga) nagyon helyes felfogással alakította az élnivágyó szívbajos asszonyt. Halmay (Dobó) és Szabó Ferenc (gróf Lórántfy Lehel) éa Tuboly Klementib (Klára grófuó) szintén jók voltak, iG&bányi (Beni) azonban kissé sokat mókázott, n Szerdán a .Mozgó fényképek^-et hozr ták szinre ugyanoly szereposztással, mint először. Csodáljnk. hogy ezt ia nagy sikert elért darabot caak most elevenítik fel újra, holott pedig sok hiábavalóságot pótolhatott voloa a műsorban. • — Halmayék szombaton tartják a bucsuelöadást, a midőn rövid ilit tartózkodás után távoznak Nagy-Kanizsáról. Áldozatai lettek a farsangnak, mely kiszorította őket, bebizonyítván ázt, hogy külön színházi épület hiányában csak a tavaszt idény lehet a 8ziné3zekJaaÍ8onja. IRODALOM — A „Politikai Hetlszemle" Magyarország ez egyetlen komoly irányú politikai hetilapja, fényes kiállítás, gazdag óa változatos tartalom, magaa étikai és szellemi színvonal tekintetében; veteke* dik a külföld legkedveltebb helirevuű- ivel. A „Politikai Hetiszemle- tárgyilagos és füpgetlen magatartásával öt évi fennállása alatt irányadó politikai köreink elsőrangú orgánumává küzdötte : fel m8gát. Közgazdasági, társadalmi, irodalmi és művészeti rovata a magyar társadalom elitejéuek igényeit szolgálja. Pénzintézeteknek, kluboknak, kaszinóknak és olvasóköröknek pedig nélkülözhetetlen u állandó becsű hetilapja. A „Politikai Hetiszemlé"-t\'a magyar sajtó pártkülönbség nélkül a legőszintébb rokonszenvvel kiséri éa ez a lap, támaszkodva eddigi becsületes pályafutására, most újból bizalommal fordul a müveit magyar közönséghez, kérve annak to-váboi jóakaró támogatását. A „Politikai Hdtiszemle" előfizetési ára: Egész évre 10 frt, félévre D fit negyedévre 2 írt 50 kr. SzcrWsztőiég és kiadóhivatal: Budapest^ VIII., Főherceg Sándor-utca 19. Mutatványs/ám ingyen. Felelős szerkesztő és Inptiilajüonos Székely Sámuel. — A Skorpió. Regény. A kik meg-.szokták, hogy h kiváló francia regényíró: Marcel Prévost regéoyeibeá a bou-doir-lörténetek érdekes, gyakran mysz-tikua ipizódjaival találkozzanak, azok meglepetve, de annál nagyobb elragadtatással fogják olvasni a most megjelent kötetet, itH-rt ennek millieu\'je nem a francia előkelőségek társadalmi élete, hanem a kolostorok rideg fala, hol annyi a titokazerüség és a hol a levegő is fojtóbb, mint küon a derűs nagyvilágban. E mű, melynek címlapja az imádkozó jezsuitával és a ekorpió-szerü női fejjel mintegy betekintést rnged a regény-világba, Sachs éa Pollák könyykereske-désébeu (Budapest, Andráasy-ut 37.) jeleut meg és bár 17 ivre terjed, ára csak 1 frt. \\ — A Divat Szalon. Az élet, nem közönféges, hanem igerjis foltos kérdései közé ^tartozik az a kérdés V: melyik lapot reudeljük meg feleségünk vagy leányaink olvusó asztaléra? Olyán fontos kérdés ez, mint a ház barátainak megválasztása. Mert hiszen a jó lap csakhamar benső, igaz barátunkká válik és csak ugy okozója lesz örömünknek, mint egy-egy kedves baráti látogatás. Mi ezt az igazán jóbarátságra érdemes lapot a Divat Szalonban fedeztük fel egykor éa benne látjuk mai napig. Ezt tartjuk annak az egyetlen női lapnak, mely páratlanul dus és becsen tartalmánál fogva képes a ház egész kedves a^szonynépét, — a nagymamától az ntiokáig — szórakoztatni, foglalkoztatni éa oktatni. A Divat Szalon ugyanis egy cim és egy előfizetési ár alatt adja olvasóinak mindazt, a mit más lapok elaprózva szoktak osztogatni. Két gyönyörű keménykötésében benne \\an az egyetlen divatlap, mely után szolid és elegáns hölgyek öltözködhetnek és ruháikat otthon készíttetik. Itt találunk fehérnemű é\\ kézimunka ujnágot, valamint gyermekdivatlapot. Természetesen minden elképzelhető ingyen .kedvezményDye!. És ugyanebben á díszes borítékban van a Divat Szalon testvér-\' lapja, egy teljes éa irodalmi Bziavonalon álló szépirodalmi lap. Nem regénymellék-let b egy pár apróság, hanem egy teljes, jól szerkesztett szépirodalmi lap. Költeményeit, elbeszéléseit, előkelő irók írják, füzeteiben érdekes arcképek jelennek meg, apró rovataival, saison-cikkeivel pedig — mint újítással — fog hozzájárulni ez évben ahhoz, hogy még becsesebb, élénkebb h élvezetesebb legyen. S mindemez előnyöket csak igy nagyjából felsorolva is láthatjuk,. boi?y a Divat Szalon olyBn lap, melynek őszinte és lel kés ajánlásával szíves szolgálatot teszünk olvasóinknak, l^em csekély érdeme a páratlan olcsóság, mely ennek a reud-kivül díszes és tartalmas családi lapnak az árát\' a következőkben szabja meg: Egész, évre 12 koroua, évre 6 korona, 7» évre 3 korona. Mutatványszámot kívánatra ingyen küld a Divat Szalon kiadóhivatala: Budapest, V., Gizella-tér 1. O ZGAZDAS\'AG. A gabonaüztetröl. Ai üzletben » Uüjhseág tovább\' Urt, csak\' a határidőüzletek javultak az eüyhe idö behatása alatt oíhány fillérrel. Buta csendes irányzatú^ ára k. 7 frt 80 kr. Rózában a forgalom szintén csekély, ára k. 0 frt 20/30 kr. Ara iráut is alig van Dé\'mi érdeklődés, ára minőség szerint változik. Zab •» , 80/90 . Bükköny 6 , 60/60 , Bab C , 70/75 , ^ Sirrl.raitőu\'t/ : Ttr. yílianifí Henrik, felelő, .irrkpsilő. Ki.dí: Ifi. tVajditS Jte/. VEGYES. — Megbírható g^öfrykexehis Z&»art eméix-téml ellátott egyínck Jtik étTágyhiinyb&n, & felfu»ódisban, gyomorgörcsökben és rcndcüea (zékclésben tzeDTcdaek, n „ííoll-félo xcldlitx por\'* hn.ixn6.lata lUt&l rövid idő múlva Tlasc&nye-rik rgéamégükct. Egy dobos ára 2 kor. Stét-küldéi naponta nt&nréucl Moll A. gyögysze-réax, ci. éa kir. udv. ■tilllló által Réca, I, Tucblaubcn 9. Vidéki gyógyszertárakban b&iá-rozoltun Moll léle készítmény kérendő az ő gyári jelvényével és aliiráaával. MYILTTÉR.^) Voae, hneyhólyag, hugydara és a kÖBzvi\'nybnntalmak ellen, továbbá a légzó és emésztíisi szervek luirutos b.intalmainál,orvosi tekintélyek által a I Lithlou-forrH8 SALVATOR sikerrel rendéire lesz. Hutsjhajtó hatású! K.\'lkü\'* iiü! | Knoojeo emészllielő Kapható ásványvizkereskedésekben él gyígyszertlrakban. A Salvfttor-forrás ígazgatói&ga Eperjeseo Nyilvános köszönet. Wllbelm Fc.\'cuc gyógyszeré-ír. uruak Nfunkiiclicu A. Au*r.trlD. Feltalálója uz Aullrhpumatlkns én Antlathrltlkus vviiisztltu tannak, köazrény ók rlicomunal. .Mid\' n ón a nyilvánosság elé li pck, csakis azért történik, miután köU-lessé-grir.nek tartom, Wilbelm gyógyizcrész urnái Ncuukirchouben legmélyebb kó-Hzóuctvmct fejezni azon szolgálatokért, n ejyc-et az ö rértiszuió teája fájd.ilma^ rheumatikus szenvedéseimben tett és hogy nzokut, akik ettől a borzaszló.szenvedéstől\' Ivlkerestetnt-k, figyelmessé tegyem. Nem vagjok kepei azon öldöklő fájdalmakat ivirui, melyeket mar 3 év óta miuden időváltozásnál tagjaimban éreztem, ■ melyektől sem gyógjszerek, sem a badvi-i (Hóch mellett) kénfürdók hasz-i alata szaliaditott pívg. Almatlannl hánykódtam éjjeleukint agy-jmbin, élrágyom napról-ospru fogyott, kinézésem szem-látomiit rofszaliodolt es egész testi erőm ▼eszitett. Négybe i használata után fenti teának fájdalmaimtól n\' m- sak bngy meg-szai\'sdultam, s vagyok megszabadítva, miútáu már hat hft óm nem iszom e teából, «lc egész testi hogylétem javult. Szoros meggyőződésem, hogy mindenki, ki hasooló lNjdnlmftkbe.ii szenved es ezen tea használatához folyamodott, sziutugy fogja Wílhelm Ferenc ural áldani, miutén. Os/inte nagyrabcrsüléssel Butschin—Streitfeld grófnő alezredes neje ji Hirdetések rí 7644/tk. 899. Árverési lilrdetiuény, A n.-kaoizsai kin törvényszék tkvi osztálya részérftl közhírré tétetik, hogy Varga Józaeí végrehajtatóriak, Kovács Ferenc végrehajtást szenvedő nagyrécsei lakós elleni 18 frt 75 kr. felebbezéai, 4 írt 20 kr. végrehajtás kérelmi. 6 írt 95 kr. korábbi árverés kérelmi, 5 írt jelenlegi a még felmerülendő költségek iránti végrehajtási Qgyében a lentnevezett kir. törvényszék területéhez tartozó, a nagyrécsei 61. «z. tjkvben, f (2708—2712.) hrsz. alatt íelvett a 378 írtra becsült gesztenyés: azőlő, présház és rét 1900. évi február hó 17. napján d. e. 10 órakor Nagy Récse község házánál, Oroazváry Gyula, felperesi ügyvéd, vagy helyetteso közbejöttével megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog. Kikiártáai ár a- fentebb kitett becsár. Árverezni kiváqók tartoznak a becsár 10°]o-át készpénzben vagy óvadékképes papirban á kiküldött kezéhez letenni. Kelt N.-Kanizsán, a kir. tvszék qiint 1 telekkönyvi hatóságnál, 1899. évi dec. ! hó 11. napján. GÓZONY. kir. törveuyszrki albiró. *) Az c rovat alatt közhitükért nem válla) feIelő«S\'\'\'get a szerk Arany- és ezüstáru-gyár és verde-intézet. BUDAPEST. GYÁR : VIII., Ncmet-utcza 9. Telefon 56- 60 ■ Iroda és elárusitás: VIII., Esztcrházy-utcza 20. Telefoa 57-92 Bsy Saját kéüxUménj il -ca alma ós mintázott evókészletek, tálcák, kenyérkosarak, gyümölcs- tartók, glrandolok, gyertyatartók, nervice-ok, tollette ok. verseuy-(TljiiU, koszorúk, érmek, miuden-nemü egyházi Tárgyak att». minden tiemU kivitelben, csjy Nagybani árak. i« Javítások ét ujjá-atakltások saját költségen eszközöltetnek. BOSTON STORM SLIPPERT VISELJETEK! A BOSTON RÜBBEl(SHOE Company- tói Boston-ban Egy. Áll. Könnyű, elegáns külsejU, a cipőket egészen befödi. Érzékeny labsüfr részére az egyedüli vitel hétő fel a 4 olpfi. Kapható ROSENFELD ADOLF és FIÁNÁL NAGY-KANIZSÁN. m- NAGYBANI ELADÁS ^ Wellisch, Franki & Co nál, Becs, I., Fleischmarkt 12-14. — \\ Fedezési hirdetés. A zaigárdi ménesben következő augol telivér mének állítattak fol az 1900 évi fedeztetési idényre: LOWES-TRIAL ell. 1895. fekete jegytelen 17G. cm. Apja: Triui^ph az oszt. Derby és más BzántOft-nagy dij nyertese. Anyja: Lovell-Tála. Fedezéil dij 40 korona. Menelans. ^ till. 1885. Arany aárgii 173 cm. uzá-mos nagy dij üjerteso. Apja: Prlnce P«rlH. Anyja: ZfbeUa. Fodetéil dij lü korona. Közelebbi felvilágosítással szolgál Dauscha Ottó, inlézó Nagy-Kanizsán. Ugyanitt eladó: 20 darab sQldö tenyész kan Gróf Wenkhelm és Bnldashdr.y keresztezés, éa 40 darab fiatal tisztán tenyésztett Rambouillet, ugyszinte Merinó elektorát hágó Kos. XXXIX. ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY 1900. JANUÁR 6-án. \'0000000000000000000005500000aooooooooooc (HMSIIlK-fílt ERZSÉBET LABDACSOK-} E pilóták basODló készítményeknél minden tekintetben feljebb becaOlendSk; — mentek minden ártalmas anyagoktól, u •Itesti szerek bajainál legjobb eredménynyel használtatván, gyengéden hashajtók, vértiiztilók; W gjógjsier Bem jobb, a mellette oly ártalmatlan, mint e pilnlák a székizorulia a legtöbb betegségek forriaa ellen. — Cukrozott külsejük végett még gyermekek is eziveseo. Q Egy 15 pllnlát tartalmazó doboz 15, egy tekercs, moly 8 dobozt, tehát 120 pllulnt tartalmazónak 1 frt o. é. í\\\\T í C I ütáaaáaoktól kQlOnöien óvakoijtmk. KérjUnk hatlroiottao V V AD! Keuatoln FBlíp hanhajtd labdacsalt. Valódi ctak, ba tnlntleo dobói törvényileg bejegyzett védjegyűnkkel plrolfekete nyomtatban .Saent-Lipót" él „Seuateln FlllOp eyo&jazeréaa" alUriaaal van ellátta A kereskedelmi torrfnyizékileg védett ciomigjaiok aláirá-luakkal van ellátva. NEUSTEIN FÜLÖP „Szent-Lipóthoz* cimzett gyógyszertára TTIKN, I., Plankengaase 6. 3 Raktár Nagy-Kanizsán: BELUS LAJOS é> BEIK GYULA gyógyszerészeknél. SOOaOOaQOOOOOOOQOOOOOgOtSCOODOOOOODOOOOOOOOOÖ Bf¥JLY J511L0I divat- és szépirodalmi közlöny. Szerkeizil: Fanghnó-Qjujtó Izabella ós Szaliónó Nogáll Janka. Az 1896 Ikl berlini nemzetközi kiállításon az arany éremael kitüntetve, nyu i -p C7AT AM megjelenik minden hó 1-én éa 15-én. Dlizei, elegáns U i Y A I OZiALUlN kiállítása a különösen művészies kivitelű axinea jíivat-címlapja álul disze minden ixalon-asxulnak. T\\JM K\'T C7»T AM ingyen mellékletével, ax UJ QYERMEK-DIVATTAL D1VA1 OjLíALUIN »gyfltt 44-48 oldalra terjed. T\\\\\\T X T* C7í í AM azoukivül, hogy divatképei ac uralkodó divat tükre, (oly-1)1 V A 1 OjL ALU1X ton\' közöl képeket Pinából, Londonból, Berlinből is 3 ez álul ax idegen divatlapokat teleslegcssé teaxi. | T\\J\\T A T C7 A r AM rendeien közöl egyixerübb toilleteket ii éa módot, uUsi-UL V A 1 OZiALUn tist nyújt a hölgyeknek arra,\'bog/ ruháikat takarékosan a mégis cjinoaan otthon keszithesiék a ennek megkönnyitéiére minden 2-ik izimboz axabái-iv van mellékeire. nitrAT, P7 í T AM minden előSzetőnek mérték után ingyen készített sxabá-Ul V A 1 oZi ALUlN sokat; ez oly kedrezmény, melyet egy divatlap sem oyujt rviui f r>7 i i AM kézi munkii változatosak, a rendea használatra ixint Ul V A 1 O/iALUIN hímzésektől kezdte a legritkább, legdivatosabb uj kézimunkáig minilcnt bemutatja a érthetően Unitja. 1 T\\}\\J AT C7 A í AM Szépirodalmi része oly dus, érdekes éa Táltoxatoa, hogy L/1VA1 oLALUlN minden más sxépirodalmi lapot pótol, Munkatársai köxt ott tan irodalmunk minden jelese ét gondot íordit arra, hogy a nők lapjába tehetséges, kedvelt Irdnflk i« gyakran írjanak. A lap sxellcme mindig tisxtességea. Keresi á sxépet.a nemesitöt t kixir minden Irivol közleményt. Lapunkat fiatal leinyak is bitr«n olraabatjik. HIVAT Q7 A T AM ■zámról»ezámra muutja be kiválóbb hölgyek aroképelt: Ul Y A1 oZiALUll a művészet, irodalom i a jótékonyság nevezetesebb] nőalakjait. FiTV AT C7 A [ AM rovatot tart kérdések ét feleletek közlésére. E JJlvAl oZjALUIi rovat minden előfizetőnek teljesen díjtalanul áll rendel-ke«é«*re DIVAT SZALON ÍSSSÍ.4?\'^ém 12 k0""- \'i,é,r0\'6 k,r\'"\' niUAT C7Á1 AM kiadóhivatala bárkinek küld mutatványszámokat Ul Y A 1 OLALUlN Ingyen ea bérmentve, DIVATSZALON ^r*,aBnd*p\'"\'\' «"6ll,-tir (U*M- 3000000000001 :oooooooooo°oooooooogooooootMoao lyiÖLUSEIDLItZIPOR Caak akkor valódiak, ha mindegyik doboa Moll A. vódjogyét és aláírását tünteti fol. A Mell A.réle Seldlltz-porok tartós gyógyhatása a legmakacsabb gyeaer- é» al-teltbántalnak, gyoinor^rcs ía gyomorhér, rögzött székrekedés, májbántalom, vér telnláe. aranyér és a legkülönbözőbb ail betegségek ellen, e jeles háxiaxernek évtizedek óu mindig nagyobb erjedést sxerxett. — Ara egy lepeosétell eredeti deüezaak 2 ker - H am lg i tá sok törvényileg fenyíttetnek. fMOLL-FELE FRANCIA; 1ifi«ak akkor valódi, b& "Jiodegyik Oveg MOI.L A. védjegyét tOntMl ieJ í ^franoila berazeaz éa at nevezetesen mint fijdalaaoslllapltó bedSrzaSIftel szer | jköszvény, rsux és a meghűlés egyéb követkexménycinol legiamoretesebb népsxer. — Egy Aiozett eredeti üveg Ara I ker. 80 HU._____ MOLL Gyermek szappanja. legfinomabb, legújabb módszer sxerint késxítek gyermek és hölgy szappan a bir okszerű ápoláeára gyeraekek is felölitek részére. Ara darabeaklat — 40 flll. Öt darab — I kor. 80 flll. 1 Minden darab gyermek-azappan Moll A. védjegyével van elUtva. ~ FŐBZétküldéH: ^ Moll A. gyógyszerész, cs. és kir. udvari száUitó által, Bécs: Tachlauben 9. st. Vidéki megrendelések oaponU posUntánvét mellett teljesíttetnek. A raktárakban tessék határozottan MOLL A. aláírásával és védjegyével ellátott készítményeket kérni. Raktár: Nagy-Kanizsán R08önfeld Adolf 08 Fia. 8oocx3aoo6odoagQi^ Aki pulyt fektet egy kifogástalanul álló, nem gyárilag készített melifQzore, (mieder) a mely ki-cses alakot idomít, kiváló jó érmést oyujt és erö< lü/.éat nem kiván, miáltal a vérkeringés akadályozva niocH. UJ RENDELJEN MINTÁKAT ÉMM I. lapon Aun>tria és MasyarnrH/ág legnagyolíh éa lepszebb fü- ó műterméből. Maison Káldor, PÉCS, bárkinek 10 drb. IHz6t küldök, melyek felpróbáibalók éd^az ilieiő hölgyek a vételre kötelezve nin-.v caeoek. Mertókvételi utaBitást bár kinek díjmentesen küldök, ha erre egy 1. lapon megkérnek. Mérték utáni fűzőket francia kel-lékekből kéjzitve. valódi báloa halcsontokká1, 8 frttól feljebb Állaodó raktár b\'eiiöldi anyagokból kédzQlt fűzőkben, mittdeitféle bfl-ég éa msga«aágban 1\'50 fnól feljebb. (Le^általmasabb karácsonyi ajándék.) Régi, használt Jűzöket legjutá-nyotabban tisztit, javit és alakit. Különlegességek. Alkalmi, tápláló és neglige fQzökbeo. Női Bandege ba\'tkSló éa minden-léle bátgörny elleni müleges egye-neaea tartók, HeaBing, Nyropp éa Bigg tnnár arak módszere után kéazitett mülegea ÍQzők készitő műterem. KÁLDOR E. Első pécsi fiizó kószitő- Klriily-ulca 19. 11, Gyáranbao (alapitutott 1878.) kéezülnek ! ezeo-klvfll: műlábak műkezek, Járó- éa nynjtó gépek, rgyenestartók (ilessiog-féle rendszer), orthopltdisl lü»ók. haskötők, görcsérbari*nyák és mindenféle gummiánik urak és hölgyek résaére. Msgrendelésekoi pontosan és dlekréless eszközül; I/rT PTI T orrus aebés/eti 1\\£iLjCj 11 J. mű- és kBt»Hzer gyáron. Budapesten, IV., Koronuherceg-utca 17. Xagv ktpra árjtvt/zék ingyen é« bérmentve. ? Szóllomivelök és mezőgazdák számára! A szőllőtelepek befecskendezéséhez, valamiut a yyuiuölc^fálint kúroslt^rovarok, továbbá a szegecs és tormáncs teljes kiirtására Mavfartli fh. és társa féle i szabadalmazott : r ö \\ vi 1 h ö i) ö 1 ngj- hórdOihalő, mint kocáira szerelt SS feoskeodéi a leriobliiknuk bizonyultak, a melyek azlvattyozás léikül a folyadékot önműködőlég a növényekre permetezik Ezen fectkeuKöknck stár sok ezerre Bead példáaya van alkalmaxáibau éa számos elisnerl blzeoyltváay igazolja ezeknek elvitáxhallan kiváltságát minden más rendszerrel szemben. A legjobb vetögépek, Mayfartb PL h tsa Mabb nyliM „AGR1C0LA" (tolóvetŐkerék.reníJsxer) vetSgépei. Mindennemű mag- és kQlönböxö magmeny-nyiaég számára, váltókerekek nélkül, dombon. avagy aikon, a legkönnyebb járás, legnagyobb Urtósság és mind a mellett a leg-olcaóbb ir által tűnnek kl. A lehető legnagyobb munka-, idő- és pénzmegtakarítást teszik lehetővé. KOlBoleflosségokot ezéaa. éa izalesaprések< kézi haezailalra, kukorica eierzse-»ik 1 \' ii\' \' ? \' gabeoaroaUk, trleorík. ekék, hengerek él bero-Dákban a legújabb jendazer és elismert legjobb alkotáa alkalmazása mellett gyártanak éa azállitaüak , MAYFARTH PTI. éa TSA ci. él kir. ki*, iiabadaltaaaott mexőgudaiigi Bépnyirak r-rgi BECM, II. Taborslrnssc »!., tfirr-^ tőtő, mint iOO arany-, exaat ti broncfrcmtnel kUünlttty. Klaiarlli ár]§gyzék,k «a ellaatri (klratak klváaatra Ingyen küldalaak. -Kppvlaelök él linételadok alkalmaitalnak. Nyomatott Ifj. Wajdita József könyvnyomdájában Nagy-Kanizsán. NAGYKANIZSA, 1900. január hó 13-án. 2-ik szám. .o XXXIX. évfolyam. Előfizetési ár: Ejjíír. évre . . 10 kor. — 611-Kel érre . . . f> kor. — fili. .\\>gjrilt:vre . . 2~Tcnr. 5.) fill. Kgy** azám 20 ílll. HIRDETÉSEK 5 luBáboMpptiliorban 14,tni«ml«r.or 13, i minden totiblii Borért 10 fill NYILTTÉRBEN pitit sorúnként 20 fillérért vétolnrk fel. Kiucstári illeték iniudea egye* hirdetésért GO 611/ fúeiendó. A Up ízellemi réstél illető minden köxleméuy a felelöl sierkcaxlő ne»ére, ar anyagi ré»*t illető közlemények pedig a kiadó neyéro eimietten Napy-Kanlisára bér-mcnlTe intétendftk. részvény-társaság," „nap-kanizsai és nőegylet,\' „n-kanizsai izr. jótékony \'HETENKINT ZALAI I0ZL0IT. S-^gy-kamzsai „Ipar-Testület,\' „a nagy-kanizsai Takarékpénztár részvény-társaság," a .Kotori takarékpénztár ) a galamboki önkéntes tűzoltó egylet/ a .nagy-kanizsai kisdedneveló egyesület,* a .nagy-kanizsai tanitéi járáskor," a „nagy-kinizsai keresztény jótékony nőegylet," „szegények tápintézete,\' a .katonai hadastyán egylet," a .soproni kereskedelmi iparkamara," nagy-kanizsai külválasztmányának hivatalos lapja EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Rórmentptl<»n krrlek nem fogadtatnak el. Kéziratok vissza nem küldetnek. A népoktatásügy. •Na^y-Kanlzsa, 1000. Jan. 12«én. Nem kel! bizonyítgatni, hogy milyen hatása és jelentősége v,an a népoktatásnak a gazdasági életre is. Lényegileg ennek is alapját képezi. Számos jelenség, eredmény vagy hiba vezethető vissza a népoktatás állapotára. Hazánkban, hol a nép zöme az oktatás e mértékével kénytelen beelégedni, avagy önszántából elégszik meg azzal, hogy a népoktatás különösen fontos, mert a gazdasági élethivatáson levők túlnyomó nagy rétege, a tömeg, egyenesen ezzel a képzéssel lép be az osztályrendbe. A népoktatás tehát éppen nem kizárólagos tulajdona a közművelődési szakcsoportnak, hanem szintúgy tartozik a társadalom-gazdasági érdekkörhöz is. Az igaz, hogy nálunk\' ti nézőpontból az iskolák a népoktatás ügyét alig érintik. Legfölebb a szakiskoláknál látjuk halványan fölmerülni a nagyfontosságú szociális és gazdasági érdekeket. A népoktatást nálunk ma még különösen nemzeti oldaláról vizsgálják. Ennek helyességét ha el is ösmerjük, szerfölött szükséges, hogy a közvélemény ne feledkezzék meg a népoktatásnak az anyagi élettel, társadalmunk ala kulásával való gyökeres összefüggéséről. A gazdasági és társadalmi harc már az iskolánál, az oktátás legalsóbb részénél talán nemcsak kezdődik, hanem el is dől. Már ekkor megvan pecsételve a tömeg sorsa, a társadalomban való elhelyezkedés. Már az iskola állitja föl azokat a gátakat, melyeket átugrani nem bir, a melyek tehát a társadalom más osztályaitól elhatárolják. Számokban megrögzíthető tünet ez, mely nagyon megérdemli figyelmünket, mert éppen az iskola van hivatva arra, hogy lehetővé tegye a társadalmi ellentétek kiegyenlítését. Ezt a nagy missiót végzi akkor, midőn mindenkinek megadja azt a fölszerelést, melylyel a létért való küzdelemben egyenlő fegyverekkel vehet részt. Az iskola körül ennélfogva nemcsak az egyházak, az állam, hanem a társadalom osztályai is harcban vannak. Nálunk ez utóbbi még nem jelentkezik. Alig van ország, mely a nyügati kulturáboz csatlakozva, kötelezővé ne tette volöa a népoktatást. Azzá tette azt hazánkban is az 1868-iki törvényhozás. Ámde félmunka a kötelezettség miuden téren, tehát itt ezen is, ha anyagi akadályok paralisálják, a minő például a tandijszedés, mely a kötelezettséggel összeférhetetlen. Hogy az oktatás az állam társadalmi föladatát hiven szolgálja, ahhoz elengedhetetlen az, miszerint a berendezések és intézmények az egyes szociális rétegek viszonyaihoz simuljanak. Hogy lehetővé tétessék, miszerint a kultura fegyvertára ne maradjon elzárva. senki elől, vagyis ne adassék mesterséges előny azoknak, kiknek természetes kedvező helyzetük amúgy is nagy elsőbbséget biztosit a kenyérért s hatalomért való harcban. Nemcsak az oktatás költségeire, hanem maguknak az iskoláknak, berendezésére és tagozatára nézve is áll ez. És bizonyára el kell fogadnunk azt az állitást, hogv mi sem biztosítja az uralomban irányadó társadalmi rétegnek szerepét\' jobban, mint az iskolák mai szervezete,, be- jrendezése és tagozata. Mert hát nem yíjság, de igaz, űogy a nemzetek, a társadalmak, az egyének harcát az dönti cl, hol nagyobb és intensivebb a műveltség. És mindenekfölött való igaz, hogy e döntést a népoktatás végzi, nem pedig az a néhány ezer egyén, ki magasabb kiképzésben részesült. A tömeg, mely az állam és társadalom erkölcsi és anyagi erejét képezi, a népoktatási intézmények látogatásával befejezi e téren való szerepét. Közel három millió tanköteles közül — az 1896/97. tanévben — iskolába járt közel két ipillió négyszázezer, a tankötelesek majd 80\'/0A középiskolai — gimnáziumi és reáliskolai — tanulók-összes száma ugyané tanév végén 53,000, a népiskolába járó tanulók 2%-a! Felsőbb tanintézetben kereken 9000 tanuló volt, a középiskola* béliek negyedrésze 1 E néhány átlagszám mily képét nyújtja a társadalmi állapotnak. Vajon • a nép hány gyer-níeke jut e felsőbb tanintézetekig? Bizony szóra sem érdemes töredék, mert nem képes megmászni azt a magas csúcsot, melyet a költség, a reá való tékintet nélkül megállapított szervezet, berendezés stb. alkotnak. i Harmadfél millió lélek ez országban nem tud a népiskolánál tovább jut.ni, de ha egy része tovább is jut, a középiskola alsó osztályaiból el-elmaradozik, meri ninc3 hozzá annyi ereje. Az ország lakosainak zöme az élet küzdelmeit, a keserves versenyharcot tehát a népoktatás nyújtotta képzési fegyverekkel folytatja. És ezért .van társadalmi és gazdasági szempontból ís szinte óriási fontossága oktatásunk e fokábak. A mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi ke- reseti ágak nagy zöme azokkal az elemekkel télül meg, melyek csak népoktatásban részesültek. Ebből nő, keletkezik és keveredik az állam- és társadalomföntartó tömeg, melyet nálunk még eléggé nem becsülnek meg, melynek érdekei iránt még oly sokakban hiányzik az érzék és fogékonyság. Az iskola az. mely e tömeget emeli, abban minél teljesebben részeltetni tehát a legfontosabb állami és társadalmi érdekek csoportjához méltán sorozható, a mit fokoz még az a nemzeti érdek is, mely népoktatásügyünkhöz fűződik. Ujabb alkotmányos életünk három évtizede bő anyagot nyújt a tájékozásra. Ez ország társadalmi alakulását, mely lépést tart á rétegék anyagi helyzetével — nem az egyetemek, nem a főiskolák, ,-nem a vasút, nem a távírda, — hanem a népoktatás ügyének haladása és berendezése magyarázza meg; az irni-olvasni ttidás foka, mely döntőbb és elhatározóbb az . állam és társadalom milyenségére, mint ama maroknyi .csapat a maga nagy," széleskörű, kifinomodott tudásával. Ez vezet, amaz vezettetik. De e két érdekkört csak az iskola kapcsolhatja össze. Legalább ez az alap, mely egyenlően nyújt, mert nyújtania kell mindeniknek s a mi fő, a társadalmi harcok, ha körüle központosulnak is, beune és általa lecsillapodnak. A társadalmi békének egyik .legbiztosabb eszköze az iskola, de enuek az eszköznek olyannak kell lenni, hogy annak használata ne nehezítessék meg senki számára sőt megkönnyítessék. Az iskola nem lehet egyes rétegek erőssége, hatalmi posi-ciójának bevehetetlen sziklavára, de elleúkezölcg emelője és fejlesztője a társadalom minden rétegének, a békés és helyes elrendezkedésnek. A társadalomnak oktatásügyünket tehát nemcsak .a műveltség, hazafiság, hanem\' & társadalmi és gazdasági szempontokból is kell vizsgálni, mert mind e szempontok egymást kiegészítik és a cél sikerességét biztosítják. E tudat elterjedése és gyakorlati érvényesülése hazánkban különösen nagy jelentőségű, mert ez ellen véteni nem szabad, hisz akkor .az iskola nem a népé, hanem az egyes osztályoké, melyek között való küzdelembén nem a kiegyenlítő, hanem az ellentéteket csak kiélesbitő szerepet tölti be: hivatásának épp ellenkezőjét. Az állami elemi iskola megnyitása. A nagykanizsaj^népnevelés ügyének története nevezetes lappal gazdagodott. F. hó, 6-án a régi községi népiskolákat fölváltotta az uj rendszer: az- állami népiskola. Hosszú évtizedeken át tartotta fen a JvárQS közönsége a mit mindenkor szeretett: elemi népiskoláját,\' melyet a közoktatásügyi miniszterrel kötött szerződés értelméDen f. hó 6-án adott át Zalavármegye tanfelügyelőjének Dr. Ruzsicska Kálmán kír. tanácsos-, nak és a kinevezett gondnokságnak. Ezen átadás azonban nem rombolás vagy pusztítás, volt, hanem ellenkezőleg állandó védelmé a népnevelés ügyének, azért, hogy az megmaradjon Nagy-Kanizsán mint büszke véd-vára a magyar hazának. Remélhető,\' hogy az államosítás szelleme nemsokára tovább terjeszti áldásos munkáját és állami kezelésbe megyen át á helybeli polgári fiu és leány- A nagy bankett. — A „Zalai Közlöny" eredeti tárcája — Tanácskozik a város nagyja, Milyen legyen az ünnepély f Van-e tlyan terem, a melybe Minden vendég béle/érf legyen teljes fellobogózás, Vagy csak szerény díszebédt Legyen iv, melyre a polgár Ráírhassa a nevét ? Ki mondja az első toasztotf Belehozza-e ezt. amaztf Kanálison innen, Kanálison tul. Hogy ömlik dúsan a malaszt? Bölcs férfiak virrasztva ülnek \' Előttük számok, meghívók. Meghívók — drága ebédek Házakon lengnek lobogók. Beszélnek, írnak annyi Jélét: A boldogság milyen legyen Kanálison innen, Kanálison tul, Miniszter hozzánk le nem jon. Bál Kenderesen. — A „Zalai Közlöny" eredeti tircája. — Hideg téli CHto volt:Jnagy fényes cbíI-lagok reiegtek n sötétkék égeo. GyőnJ győsi Muki meleg bundába göngyölgette magát, arcára húzta a prémgallért éa Dagyón boldog volt, mert Ö volt k keudereai kaszinóban rendezendő tánc-vigalom egyik válJszalagos rendezője ma este. ó volt a kenderesi ifjúság legdélibb, legkiválóbb tagja. Talpig férfi, becsületes, jó ember, de korlátolt. Aki ránézett, az megdöbbent vállas, tenyeres-talpas alakjától. Mint gazda azonban teljesen bevált. A kenderesi finom társaság nem nevezte őt másnak, mint .együgyű Muki"-nak. Muki szeretett volna nősülni. Vagyonos ember volt, de mégis elhagyottoak érezte magát. Nagyon boldog lett volna> hogyha tanyájára egy leányt vezethetett volna, miDt boldog asszonyt. De soha leány nem gondolt arra, hogy felesége legyen, pedig Muki a fejéből nem tudta kiverni a nősülési szándékát. Ha ő megjelent a táncteremben és a kenderesi tündérekhez közeledett sugárzó, megelégedett arccal, a uők majdnem megpukkadtak a nevetéstől. A kaszinóban ma ő volt rendező. Minden belépő úrhölgynek Muki illedelmesen kezet csókolt. Mikor már mindanoyi delnő helyet foglalt a táncteremben, Muki Juliska előtt meghajtotta magát és rekedt hangon suttogta^ Szabad kérnem? Juliska idegesen csapkodta legyezőjével a plüss pamlagot. Nem szélvészként röpültek végig a parketten, sőt háromszor megbotlott tíuki éa végül táncosnőjével a földre\' esett. 1 • A szerelem tette-e zavarttá, vagy szögletessége? Miből lehetett volna ezt megtudoi?/Végre Julinkét, aki elpirult, mint a pipacs, mamájához visszavezette és bocsánatot kérve, mondta: Köszönöm. Később- limonádét hozatott Juliskának és csakhamar az egész bálterem közönsége tisztátían voJt azzal, hogy Muki gyengéd érzelmeket táplál JuliBka iránt. De Juliskának borzasztónak tűnt fel a gondolat, hogy Gyöngyösi Muki esetleg megkérhetné kezét. Muki . viselkedése meggyőzte őt ;a helyzet ^veszedelméről. Mert Muki sokat dominózott a papával már hetek óta, «őt a pap a meg i\'a hívtaj Hogy látogassa meg családját. Juliska ezivé, gondolata azbnban nem Gyöngyösi Muki körül járt, hanem künn a tengelyesi kaaznárlak körül. Ott volt Várnai Feri* a délceg 25 éves ellenőr, akiért azive felemelkedett és kirebbent a táncteremből, honnan Várnai Feri ma este hiányzott, mert a viudornyai pusztán olajos pogácsát kellett a gőbölyők számára kiosztani. De Muki nem igy gondolkozott. Semmi kétség, Julifka szép leány volt, szerette, bár ritkán nyílott szóra ajka, de annál inkább tudotti szívből nevetni. De ma este Muki különös volt. Szótlan és mégis figyelmes — Juliska iránt, önmagában iámét megrajzolta jövendő boldogságának Képét — szokatlan kép ugyan, "de ma este ez vott lelkének gondolatja és ö meg akarta tudni, vájjon gondolhat-e a megvalósulásra, vájjon JuliBka szeret-betné-e őt? • . Végre Muki elszánta magát, hogy Juliskához közelit. Juliska legyezőjével eltakarta arcát, mintha Muki elöl el akarna i-ejtőzni. De Muki az egyszer bátor \'volt. Hadart, össze-vissza beszélt. A szomszédok halálra kacagták magukat. Hirtelen Muki\' előveszi zsebkendőjét és homlokát törölve, hebegi: Ugy izza\'dok, mint a marha, Juliaka nagysám is? Juliska mintha kísértetet látna, el-.balvánjodott e kérdésre, de aztán mintha e kérdés felébresztette volna harci kedvét, megrendíti hangon vágta oda: — Hiaz tudja uram, hogy én a szép nemhez tartozom. E rideg, kevély válasznái figyelni kezdett Muki és mikor tágra uyiltxsze-mekkel látta, hogy e jelenet derültségre hangolta az egész padsort, tisztára megértette azt a maró gúnyt, mely Juliaka szavaiban- rejlett és leírhatatlan zavarban visszavonult. — Bolond pillanatom volt, vigasztalta magát Muki. Másnap egész Kenderes népe vihogott a bálon megesett tréfán.\' V--ik. Másodszor. — Irta: Máira Irán. — Elmúlt, ami nem volt... Nem zörgött a fagyos avar, nem volt szánut, nem borította jégfődéi a víz szinét. nem szorult a ki^ veréb az ember irgalmára, dölyfösen elhajított morzsáira, nem őszitette, fehérítette meg a szálldogáló hópehely milliárdnyi sokasága a természetet, nem halt ki belőle í az élet , A ztán mégia ráfogtuk, hogy újra kezd élni. Felütötte tiszta, habfehér fejét a hóvirág, virítani kezdett az illatos ibolya, énekelt a pacsirta, hogy legyen nóta a lantjahoz nyúlt a tavasz ábrándos költője, hogy belevigye ezeket az ember szivébe. S ekkor lebegve hullani kezdett a hópehely. Vaf>tagon ráfeküdt hideg, élet-tosztó testével a viru\'ó szép természetre.. Kihalt a kis ibolya, mert korán vágyott a pillangó enyelgésére a elveszett a pillangó, mert idő előtt csókolta az ibolyát éa lflrdőtt annak kéjes illatában. . . . Remegve ültünk egymás mellett. Olyan szentimentálisak voltunk minda-ketteol Kéz a kézben, lélek a lélekkel éa bámultuk egymást. Mikor átöleltem, elkacagta magát: — Milyen jól Közelünkben csattogó fülemile bujkált a fa lombjai között, kedves hangon dalolva nótáját; az alkonyodó nap mosolyogva bocsátotta ránk utolsó Bugarát és mi boldogan értettük össze ajkainkat, hogy elcsattanjon az első csók. XXXIX. ÉVFOLYAMÉ ZALAI KÖZLÖNY 1900. JANUÁR 13-án. iskola is. A várös közönsége már rég elhatározta, hogy az államosítás eszméje és aonak keresztülvitele mellett foglal állást. Az elemi iskolák államosítása csak kősziget a nagy tengerben. Kanizsa csak akkor lesz édene. a tanügynek, ha az összes községi iskolákat átadják az államnak. Az ünnepély lefolyásáról a kővetkezőkben számolunk be: A szt-ferencrendiok templomában megtartott mise után dr. Jankovich László gróf. Zalavármegye főispánja, CBertán Károly aliapán, dr. Ku-z s i 18 k a Kálmán kir. tanfelügyelő, a városi tanács, a kinevezett tantestület, az állami iskola gondnoksága és a meghívott vendégek a polgári leányiskola-rajztermében gyűltek össze. V é c s e y Zsigmond polgármester nyitotta meg a gyűlést. Két érzés fogja el a szónokot. Az egyik az, hogy a város közönsége, mely mindig előszeretettel viseltetett iskolái iránt, melyek örökségül szállottak a mostani nemzedékre, j elveszíti azt, amit őseikre hagytak; a másik érzés az öröm érzete a felett, hogy a tauügy fokozott erővel nemzeti irányban tovább fog haladni, hogy az államosítás nem visszamaradása a tan-\'ügynek, hanem elleakezőlec élesztése. Az államosítással az iskola fentartás költségeinek aggasztó módon való emelkedése is megfog szűnni. Hálatelt szívvel emlékezik meg szónok dr. Wlas-a í t a Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszterről, aki méltányolva a város törekvését, av átadási szerződéseket jóvábaayta, leveíte a város válláról az iskolafentartás nehéz feladatát 3 megértette a képviselő-testület kérő szózatát. Az államosítás mellett sem csorbul a város közönségének joga, mert a gondnokságot a városi polgárság, minden osztályából választották meg. Hátatelt szívvel tekint Zalavármegye érdemes tanfelügyelőjére, dr. Ruzsicska Kálmán, kir. tanácsodra, aki odaadó buzgalommal hajtotta végre az ügyet. Megemlékszik szónok az iskolaszékről in, mely odaadó buzgalommal vezette az iskola ügyeit. Végül bucsut vesz a tantestülettől. Gróf Jankovich főispán szívesen jött el e méltó ünnepélyre. Az iskolák államosításában ő csak előrehaladást lát. Igaz, hogy Nagy-Kanizsa exponált helye a magyar hazának, de hála Istennek, nemzeti kérdésnek itt nálunk soha nyoma sem látszott. Végül azt kívánja hogy a közoktatásügy mindenkor viruljon o városban. A kir. tanfelügyelő ezután bemutatja a közoktatásügyi miniszter rendeletét az államosítás ügyében és felhívja a gondnokságot a hivatali eskü letételére. .. Milyen-jól Rózsi tizennégy éves volt, én husz. Aztán szálldogálni kezdett a hópehely. Ráesett a kis ibolyára, amely korán vágyott a pillangó enyelgésére, összezúzta a hímes pillangó tarka szárnyait, mert előbb csókolta meg a kis ibolyát, mint szabad lett volna. ... Hanem azok a hópelyhek nem hoztak halált, csak mély sebet, amely mégis begyógyult... A tavasz azúrkék egére ólmos sápadtság ült. Elbujr mögötto a nap, nem törte át a bold, erősobb volt a milliárdnyi csillagok egyesített erejénél. Együtt ültünk a homályos szalonban. Az asszony álmadozva pillantott rám, a éu ugy vettem észre, hogy nem csillog a szeme, ha rám tekint. Tán a késői bó vette el a fényét? Beszélni, kérdeni, • tudakozódni szereltem, jolna.^ de nem_ mertem. -S ő-osm-akart sckora- valsiB-it -ts on dac I ra-arK-ti^y vártam, legalább elmélázó, közönyös pil-, lantása ezt adta tudtomra. Örült vágyam* volt, hogy lelkébe lássak, s egy szócskát nem találtam e tárgyhoz. Holmi banálirássat untattuk egymást ... .. . Találkoztunk ragyogó, fényes bálteremben. Az asszony fiatal volt még. Szebb, mint pár év előtt. Bódított bennünket az illat, a hő, a zene, a mulat- Közpályájának legszebb percei közé sorolja a pillanatot, mondja a tanfelügyelő, araikor a gondnokság esküjét fogadja, ö mindenkor hű szövetségese lesz n gondnokságnak. Ezután a kinevezett 36 tanitó éa tanítónő tette le az esküt. Itt megjegyzi a tanfelügyelő, a kép a régi, csak a keret uj. Tekintsék őt atyának és működjék mindenki lelkiiimerete BUgallata 8zerint. . Az eskütétel után a polgármester felolvassa dr. Wlasaitö Gyula kői-oktatásügyi miniszter levőiét, mely igy hangzik: Magyar kir. vattái-1» kSzofct>tA«agyl mlalnter. A nagykanizsai állami elemi iskolák mai megnyitása alkalmából Nagy-Kanizsa város és j az Ünneplő közönség nevében, mély Ihódolatunkat fejezzük ki Excellenciádnalc. Boldog é\'s gondtalan gyermekéveinek falai közül ezer és ezer ajkról száll hő ima az egek Urához, bogy Nagyméltóságodat dica-teljeB pályáján í a nemzeti művelődés és érzés örök megszilárdítására, megyénk és városunk büszkeségére, hőn szeretett családjának legnagyobb boldogságára a jó laton eoká — igen soká éltesse. \' 100274. szám./1899. őszinte örömmel üdvözlöm Nagy--\'"" Kanizsa vároa közönségét az ottani állami elemi iskolák megnyitása alkalmával. Jól tudom, hogy a város közönsége követésre\'méltó áldozatot hozott, csakhogy e fontos határszéli városban virágzó és erőteljes állami elemi iskola szerveztessék és ez által, a magyar nemzeti népoktatás felvirágzása biztosiita8sék. Kedves kötelességet teljesítek tehát akkor, midőn . Nagy-Kanizsa város közönségének az állami iskolákhoz, kö-\' telezett áldozatkészségéért elismerésemet és köszönetemet fejezem ki.v Reménylem, hogy a város közönsége továbbra ia hazafias érzésének eddigi melegével fog csüggni az uj állami elemi iskolákon és ezzel nekem módot fog nyújtani arra, hogy ez iskolákat fontos hivatásukhoz mérten mintaszerűekké fejleszthessem. Fogadja Tekintetességed kiváló tiszteletem őszinte nyilvánítását. Budapesten, 1899. évi december hó 31-én. ír lassíts s. />• Tekintetes VÉCSEY ZSIGMOND polgármester urnák. Nagy-Kanizsán. Az állami iskolák igazgatói: Vencel Rezső a központban, Szalay Sándor a kültelkeken és Szabó Öéues a VIÍ. kerületben. Végül következett nz iskolahelyiségek átadása. Délután 1 órakor a .Szarvas* nagytermében fényes bankett volt, melynek folyamán dr. Ruzsicaka Kálmán tanfelügyelő indítványára az ünneplő közönség köréből a következő táviratot intézték a lelkesen ünnepelt miniszterhez : Nagyméltóságú Dr. Wlassits Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter űrnek Budapest. A mit nem veszünk észre. (hj.) Bocsássa meg a Mindenható a mi vétkeinket, de hát mi sok mindent nem veszünk észre. Sokszor még azt ae, hogy: élűnk. Mert más világot élűnk, mint boldog őseink. A fantasztikus Renée Descartes bolondos axiómája, a: „Cogito, ergo sum" — most már idejét multa. — De hagyjuk ezt 11 .. Elegendő az; hozzá, bogy egyik-másik dolog alappsan elkerüli a becses figyelmünket. Olyanformák vagyunk mi .századeleji" bábok ebben a neurasztbeniás világban, mint az a bizonyét", aunyiszor kifigurázott professzor, a ki a paraplűi-jét a markában szorongatta, — és mégis a sarokban, meg egyebütt kereste. Nos, hát kérem igy áll a dolog a — magyarosítással is. Keressük mi vakok azt a — világosságot, a mely kápráztat; azt a mesgjfet, a melyen már haladunk; azt a hangot, a mely harsogva rúg a fülünkbe. Attól tartok, ha kegyetlen és leplezetlen nyíltsággal böffentem ki a régóta keresett kivezotő utat a szövevényes labirinthusból: még kikacagnak a naivitásomért. Állok elébe, uraim I Mellettem viaskodik, a palládiumom a való, a tény, a tapasztalás. Az ember a földi boldogságot, (persze a relatjvotl) a fellegekbe keresi, pedig voltaképpen a szivében szorongatja elzárva. A muraköz;! kérdésnél, a mely a magyarositáHt célozza, illetve öleli fel: folyton valami magasabb, földöntúli szempontokat kerestünk. Keressük a kulcsot a zárhoz; a lakat közönséges, magyar paraszt lakat és mi agyafúrt szerkezetű, holmi szecessziós Btilű kulcson törjük a fejünket, a mely azonban Werthejm-lakathoz pá,-szol, nem pedig közönségeshez. • Nos hát t. háza I a magyarosítás eszközeit megtaláltam a — in agyar cigányokban. .. Tessék nevetni. ság kéjes kháoszal És mi táncoltunk együtt, hosszasan, - kipirulva, bizalmassággal — és mégis közömbősen. ►Volt témánk elég. csak az a régi nem. Aztán eljött újra a tavasz, az ibolya-fakadás, az illatterbea levegő, a természet gyermekkora, gügyögése, csintalan-ságrt. És mi annak sem örültünk. Bántott benuünket a madárdal, a zöld lomb és a fakadó rügy. Ibolyát szedtünk együtt, közösen. Hogy valamit beszéljünk, mondom neki: — Sajnálom a kia ibolyát. — Miért? — Megfagyhat még. Valami volt. a hanghordozásomban, mert elpirult és nem folytatta tovább. És csakugyan megfagytak a kis ibolyák- Hideg, zimankós tavaszi napok köszöntöttek be. Ez az idő sem tetszett egy i kiinkpköem.. • — Szegény ki* ibolyák I — Kihajtanak még — feleli ő reá." A hideget elűzte a meleg, a hő, a mosolygás. Ez a második meleg jól esett, kedvesen, bizalmasan fogadtuk. — No láaaa, kinyilottak a kia ibolyák. A pillangó megfagyott. — Az nem volt életre való. — Azért, mert nem volt elég erős. ahhoz, bogy elvették tőle, ami az övé volt — Mit? nem értőm. — A fényt, az illatot, szereiméti Aztán megint elakadtunk. — Maga folyton szentimentális. — Maga meg közönyös. — Udvariatlan 1 Miért? — És szeszélyes, játszó, feledékenyt — Maga meg kezd érdekes lenni. — Most? Hát nem voltam egykor érdekes? Hanem elfeledte a legszentebb érzéseimből fakadt szavaimat, elfeledte azokat a csókokat, el mindent. ^ — Uraml? — De én azt gondoltam szeret most is. És csak érdekes kezdek lenni I S akkor haragosan villámlott a szép asszony szeme, pár pillanatig. Ha. ugy nézett volna tovább isi Hanem kérdően nézett rám, meglepődve, csudálkozva. - — Huva guiidorJeaői^lTTfZ^n^z^ura*-mat szeretem. Jobban, "mint ma\'gal," mint" \' akárkit. ... S az ibolyácska .kiviritott újra, a szirmai illatosabbak, hatalmasabbak leltek a fagy után, hanem a szines-. hímes, tarka pillangó belehalt abba az élvezetbe, bogy korábban csókolta a kis ibolyát, mint szabad lett volna, mikor még senki sem tudta . . . A BzabadossáK meg van hozzá, de a tények mellettem bizonyítanak. Igenis, uraim 1 a magyarositáf legegyszerűbb, legolcsóbb és mégis leghathatósabb garanciáit a fáraó-ivadékok működésében látjuk biztosítva. Talán furán hangzik. De hiszen minden egyszerű dolgot azért ismerünk félre legott, mert miudig holmi komplikációkon jár az eszünk. Hát kérem, a cigány nem tesz egye-\' bet, csak muzsikál. De természetesed nem huz mást, mint m agy a r, nó tát. Az a szegény horvát, (mondjuk oltott-magyar I) pedig bujákol, táocol, énekel. Minthogy b cigány nem ért horvátul, » mulatni akaró ember pedig lerázza ilyenkor magáról a politika béklyóit, felszabadul a feszesség bilincsei alól, tehát — (talán sokszor^öntudatlanul I) — beadja a derekát. Persze, a milyen nyelven az ember nem ért, azon bajosan fog tudni dalolni ia. Ámde a muraközi tud magyarul, beszélne is, de — átall,., nem akar.. És az andalító dallam lágy bizsergésbe hozza a daróc alatt lappangó, horvát érzésekkel szaturált szivet .. A vér pezsgésbe jön; a lelkesedés árja kicsap és ekkor a sziv uralkodik zsarnok hatalmával a despota ész felett : és arra ösztökéli, hogy magyarul énekeljen . . És bízvást elmondhatjuk, bogy ez a szegény cigánynépség — a nélkül, bogy tudnál — fontos, magasztos és nehéz feladattal birkózik meg — könnyű-szerrel. A mythológia nzerint Pán mindent, mindent elbűvölt dallamos Bzyrinsével; — miért ne öltene testet immár a mese, a poézis is 1? „ A mester az iskolában olyan hatást soheem fog elérni, mint a cigáuy a —. korcsmában, azzal az igénytelen ördöngös kis jószággal, a melynek hangjaiban benne lüktet az ő szive az ő szelleme, a szépség, báj, erő, enthuziazmus, — a nemzet egyetemes érzülete . . A tamáskodók ám kacagjanak felettem és az én együgyűségemen; a világpolgár-cigány pedig csak hadd öntse továbbad is lelkét a hurokból kicsalt felséges melódiákba. Legyen szabad egyszer állást foglalnom különvéleményemmel, — milliomok guuykacaja és sarkazmusa ellenében. Csak az ige inkárnálódjékl Én Ibsen mellett állok, ki azt mondja: .Az a legerősebb, a ki egyedül áll"... Ti pedig, mozBdatlan fáraó uép — teljesitsétek továbbra is ideális kultur missziótokat.. És nevessetek — utoljára 1 HÍREK. — Vlzlendvay József f. Zalavár-n^egye egyik nemes fia, dr." V i z 1 e n d v a y József, dusnaki földbirtokos f. bó 10-én Gőrbersdorfbatj porosz Sziléziában meghalt." Szerette és tisztelte a vármegyében mindenki, aki ismerte. Mikor családjától elbúcsúzott, hogy a görbersdorfi gyógyintézetben enyhülést keressen duló baja ellen, azt mondta, hogy csak útra megy, de ő maga tisztában volt azzal, hogy örökre. A boldogult élénken vett Tészt a\'megye politikai életében és bár nem volt a Bzabadelvü párt híve, mégis a becsületes előrehaladás barátja és követője volt. Helytálló ész volt a gazdaság minden ágában, részt vett a nagy-kanizsai gazdasági takarékpénztár alapításában is, tagja volt a helybeli társasköröknek. Halálát családján kívül őszintén gyászolja minden elvbarátja. A megye is sokat veszített halála által. Holtleslét haza hozzák és a családi sírboltban helyezik örök nyugalomra. — Öit. Palllrii Inkey Kálmánná. Nevezetes Ünnepe volt Rigyácnak a f. hó C-iki Thárom királyok* ünnepe is; -a-^üidőí! Tübc!" -Viktor elnöklete alatt álló .n.-kauizsai katonai badastján egylet* küldöttsége disz-eyyenruhában a rigyáci kastélyban megjelent és őzv. Iokey Kálmánné ő nagyságának mint az újonnan szervezett .egyleti zenekar* megválasztott Védnökének a disz oklevelet elegáns keretbe foglalva átnyújtotta. Ezen alkalommal a minden szép és jó iránt honleányi buzgalommal viseltető kegyes úrnőt a zenekar is teljes számban üdvő- Selyemdamaszt -ruha sölte. A dísz-oklevél átadásával tartott üdvözlő beszédre az ünnepelt utnő lelkesen válaszolt és a díszoklevelet szívesen elfogadva, a küldöttséget a zenekarral együtt bőven megvendégelte. A jótékony egylet javára pedig azonnal 100 korona készpénzt adományozott és ezentuli pártfogását is megígérte. — Hymen. Dr. Szűcs Ernő, fővárosi ügyvéd, eljegyezte Kállai Sándor íüszernagykereskedö leányát Margitkát Budapesten. — Dlák-hangrerueny. A nagy-kanizsai róm. kat. főgimnázium ifjúsága f. é. január 24-én segitő egyesülete javára a Polgári Egylet nagytermében hangversenyt rendez. Műsor: 1. Intermezzo Mascagni Parasztbecaületéből. Előadja az ifjúság zenekara. 2. A gyáva, Rud-nyánszkytól. Szavalja Vajda Béla 8. o. t. 3. Viharban, Dőrnertől. Énekli az ifjúság énekkara, i. Népdalok. Előadja az ifjúság zenekara. 5. Seitz Concert op. 30. Hegedűn előadja Bartha József G. o. t„ zongorán kíséri Vári József 6. o. t. G. Pázmány lovag Aranytól. Szavalja Ecetes József 8. o. t. 7. a) Ha elmegyek, b) Jó annak, ki ... . Beleznay Antaltól. Énekli az ifjufág énekkara. 8. Vándordal Abttól. A zenekar kíséretével énekli az ifjúság énekkara. — Üé8a-e8tőly. A .Munkásképzőegyesület* f. hó G án tartott táncesté-lyét az idén . is érdekessé igyekezett tenni. A .Gésák* operettnek japáni hangulatát akarta a báli terem pnrquett-jére varázsolni. Törekvése azonban a kevés érdeklődés miatt nem nagy sikerrel járt. Mindössze 8 hölgy öltött gésa-jelmezt és alig néhány fiatalember matróz-öltözéket. Az estély mindazáltal a kevés számú közönség dacára mindvégig derült baogulalban folyt le, b az első uégyest körülbelül 40 pár táncolta. \' — Kubellk J/in hangversenye. — KubeJik Jáu hangversenye iránt az érdeklődés óriási a városban és környékén. Kubelik. akit a hazai sajtó méltán nevezett el a XX-ik század Paga-niuijának, rendkivüférdekes programmot állított össze. A hegedű békés fegyverével hódított ez a tüneményszerű fiatal ember, aki a multak zenéjét ép ojy tökéletes művészettel varázsolja elő \'a vonóval, mint a modern mesterek t»ter-zeményeit. — Kubelik programmjában Szegő Vilma operaénekesnő ia néhány énekszámmal fog közreműködni. ,A zene a világnyelv," mondja Jókai. Kubelik tehát, bár cseh ember, velünk megfogja értetni a zene világnyelvét, melynek oly nagy a birodalma. A hangversenyt Rózsavölgyi éa Társa zenebankár cég rendezi. — Több műkedvelő a tanulóifjúság közreműködése mellett folyó hó G-áu este a nagykanizsai Casino dísztermében a ,Petőfi*Ház" felépítése céljaira sikerült hangversenyt tartott, 1. Figlár Géza felső kereskedelmi iskolai tanuló dolgozatát, „Petőfi emlékezetéit olvasta fel. 2. Mozart, .Szöktetés a háremből," előadták zongorán Szalay Gizike, Tóth Mariska, Neumann Elza éa Morandini Stefánia úrhölgyek, harmóniumon kisérte Mantuanó Mariska úrhölgy, kik oly ked- \' vesen játszottak, hogy a közőuség a darabot megújrázta. 3. Ezután Tuboly. Ida úrhölgy Bzavalta Tuboly Viktor .Etolék-sorok a .Petőfi-Ház* alapkőiének letételéhez" ciraÜ költeményét, mely nagy hatást keltett. 4. Zaitz és Sterneck: Conzert duo fülemile, előadta cellou Sterueck Zsigmoud ur éa zongoráu kisérte Morandini Stefánia úrhölgy. 5. Páski Sándor, felső kereskedelmi iskolai felső oszt. tanuló, Petőfi Sándor ,Az apostol* cimü költeményét szavalta. —• Majd 6. a zenekar adta elő Moor-tól .Cigányzene* cimü darabot. 7. Lapunk tehetséges munkatársának, Maros Bódognak .Pályaválasztás előtt* című víg mo-nologját adta «lő_BactQa_Szidón_ift ur-_ hölgy, ki oly kc<ktssa-^s-a-takSsoifJwz— oly bűén tudta előadni darabját, hogy a közönséget általános derültségben tartotta. Ezután 8. a felső kereskedelmi iskola ifjúságából összeállított 82 tagu énekkar adott elő Kertéaz József tanár vezetése mellett egy Bzép népdalegyveleget. Majd 9. Lukács Aladár, a felső kereskedelmi iskola tanulója lépett az emelvényre, hogy elszavalja Győry Vilmos nk második asszony* cimü költe- 0 frttöl feljebb I — 12 méter — póiUbér éi Timmenteseo axil-litvA l Minták kiv&lmtásra, nemkülönben fekete, fehér éa ixioei „Heonebcrg íeljcm" blonaok éa rabikra alkalmas 45 krtól 14 írt , «5 krig méiercnkint. — Csak akkor valódi, ha közvetlen tőlem rendelik. HENNEBERG G., selyemcfáros, Zürichben. Ci. éa kir. udvari-azillitó. , XXXIX. ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY 1900. JANUÁR 13-án. méuyél. 10. Befejezésül a zenekar adta elő Schubert .Katona ioduló"-ját, melyet líétsier meg kellett ismételni. A köiúosóg csak késő reggel kezdett oszlani. kiknek a reggelt Sterncck Zsigmond ur íűttyszólója tetto kellemessé. — ilojratáa a bábaképezdébe. A szombathelyi m. kir. fcábaképezdében az 1900. é?i njári tanfolyamra a beiratá-íOk 1900. március hó 1—10-ig tartatnak. A lülvételhez szükséges: i. 20—40 közötti életkort igazoló Bzületési bizonjit-váoy, 2. férjezetteknél eskQlevél, 3. erkölcsi (községi) és 4. orvosi bizonyítvány, 5. jártasság a magyar ■vagy német íráséi olvasásban. A tanfolyamban 12 tanuló 40 —40 frlüyi államsegélyben részesülhet. , A kii azt elnyerni óhajtják, az idézett okmáuyokon kívül szegénységi buonyitványnyal ellátóit, a\' vallás- és közoktatásügyi uagymélt. m. kif. minisztériumhoz intézett bélyegmeutes folya-l qiodványukat 1900. január bó 31 ig a szombathelyi m. kir. bábaképezde igazgatójához küldjék be. öngyilkosság. Kukecz Jánoe, kinek az úgynevezett uégyházzal átellen szatócs és hentesüzlete volt, folyó hó ü-án reggel nemcsak agyonlőtte, hanem .fel is akasztotta magát. Nehéz megmondani mutyiköt követte el előbb. A húíysziui yieagálat azonban kiderítette, hogy az életunt akkéut biztosította magáL az életmentés ellen, hogy földpincéjében felkötötte magát a pince fedélzetét képező gerendák egyikére. A pince azonban alacsony s igy lábai a löldet érték. Nyákéra készítette tehát a kötelet és a földön állva maradt, ily helyzetben aztán golyót röpített agyába. — Panganet botrány, lljév napján este.több^áka megtámadott az utqáu ^-néhány Kelj\'bdlí mészáros segédet, kik az "oldalfe^yvíereikkel hadonázó katonák elől egy házba meuekültek. De a bevea vérű hadtiak ide is uláuuk rohanlak és rájuk törték volna az ajtót, ha sebtében meg nem jelen a rendőrjég amely megakadályozta a további botrányt. A rendőr: ség áttette az ügyet az illetékes kato-uai parancsnoksághoz, hol erélyes vizsgálatot indítottak a virluskodó bak&k ellen. — Hangverseny. A Kereskedő Ifjak üukép^ő Egylete f. bó 20-án a Casmo diaztermébed hangversenyt rendez, melyen az igazgatóság meghívására közre;., műkődnek Szilágyi Arabella, a magy. kir. opera drámsi énekesnője és Hegedűs üyula a vígszínház jellemsziuésze. A műsort a. meghívók közlik. — Furfangos tolvaj. Krdélyi József, gelae-azigeti iakós f. hó 1-ére virradóra betört Bátai János kovács-mesier lakásába a gazda étt felesége távollétében és a fiókból péuzt lopott. A csendőrök elfogták és előttük azzal védekezett, hojjy a káros (elesége, kivel ő szerelmi viszonyt folytat, ez éjjelre magához rendelte, mert a férj- elment bazíllról. Ö este felé el is ment, Bátainét otthon is találta, csakhog/ ez mindjárt az ura után távozott, megigérvén, hogy nem-aokára visszajön. Ekkor ő lefeküdt, elaludt és fel aem ébredt reggelig, a mikor az ajtó uyilása felköltötte és erre a/t bivén, hogy a férj jön, kiszökött az ablakon. A furfangos vallomásra azonban csakhamar rácáfolt Bálainé. bebizonyítván, hogy az egész hazugság, mert ó a szomszédba ment aludni férje távollétében, félvén egyedül lenni. — A merész fantáziájú tolvajt feljelentették. — Agyonütött téglatetök. Borzalmas szerencsétlenség történt f. bó &áo Keszthelyen a Loitner-féle-körkemencével ellátott téglagyárban. Magyar Mihály napszámos dolgozott ott 3 gyermekével, a 19 éves Marival, a 15 esztendős Annával és a 14 éves Sándorral. A gyermekek a tégla előállítására szükséges anyagot\' laligáziák. melyet a partból ástak. ki. A fölöltük levő 3—4 méter magaa földtömeg a több napig tartó havazástól átnedvesedett, meglazult éa a 3 dplgozó gyermekre zuhant, kiket teljesen maga\'alá temetett. A munkások azonnal a szerencsétlenség színhelyére siettek, a föld eltávolításához láttak, azonban a nagyobbik leányt már csak holtan húzták ki. Az esetről jelentést tettek a főszolgabírónak, ki a vizsgálatot azonnal megindította a célból, hogy megállapittasBék, kit terhel a felelősség. —\' Közgazdaság PacsiUL Az ilig egy éve fennálló pacsai gazdakör már több ixben fényes jelét adta annak, hogy mennyire szivén Yiseli a kisgazdák érdekeit. A pacsai fogyasztó szövetkezet szintén a gazdakörnek köszöni létét, nemkülönben a marhatenyésztés érdekében állatdijazást rendezett. A netőrég tartott közgyűlésen ismét egy igen fontos dolgot határoztak el, ugyanis egy nagyobb-«erü Bzőlötelepet létesítenek, hogy a szőllósgazdák, az elpusztult szőllőik ajjá: ültetéséhez a szükséges anyagokat, köny-nyebben és olcsóbban beszerezhessék. — A nagy-kanizsai munkásokhoz! A Magyarországi munkások rokkant és nyugdij-egylete gondoskodik arról, hogy a munkaképtelenné vált és elaggott munkásoknak legyen miből megélniök. Ezen egyletnek tagja lehet mindenki, kor„ és nem-külömbség nélkül s orvosi vizsgálat mellőzésével. A tagok 20, 24 és 30 fillér heti illetéket fizetnek, a ba a tag tiz évi tagság után saját szakmájában munkaképtelenné válik, életfogytiglan 8.40, 9.60, illetve 1190 korona heti segélybea részesül, mely segély a tagsági idő arányában évről-évre növekedik, mig 40 évi tagság után 12, 14, illetve\' 17 korona nyugdijat kap a tag, tekintet nélkül munkaképes voltára. — Ezenkivül az özvegyek végkielégítést, az árvák pedig neveltetési járulékot kapnak. Ez igazáo közhasznú intézménynek Nagy-Kaoizsán több mint 80 tagja ián a a kezelés megkönnyítése céljából az egWeti "helyiségben, Kereszt-utca aarok, Kovács-féle, veudéglőben minden hó 1. éa 15-ike után való vasárnap lehet beiratkozni. Az egylet életrevalóságátigazolja azon körülmény, hogy hat évi fennállaaa utáu^.jeleuleg 10.000 rendes fizető tagja 8 a Hazai Bankban és u Pesti Hazai I. Takarékpénztárnál teljesen biztos alapokou 240 ezer koronát meghaladó alaptőkéje és 39 vidéki fiókegylete vau. — SxakúcBuék és szobaleányok bálja. Vasárnap, folyó hó 7-én este volt a .Szarvas* szálloda dísztermében a nagy-kauizeai szakácsnék és szobaleányok bálja, mely igen azépen sikerült. A nemes cél, melyre ennek tiözta jövedelmét íprditják, sokat arra ösztönzött, hogy e szép intézményhez felülfizetésekkel is hozzájáruljanak. A felülfizetók névjegyzékét, melyet a- bálbízottság rendelkezésünkre bocsátott, alább közöljük. Vegye ezt a nyájas és uetu nyájai, olvasó egyultal a jelen volt szépek jegyzékének is. Felülfizettek: Moór Anna, Pint Aana, Tóth Er<se, Cseh Teréz, Matos Julis, Gálos Gizella. Szabó Vilma, Marton Mariska, Bősze Julis, Tompa Mariska, Adler Katalin, Lőrinc Mariska, Németh Anna, Tadler Julis, Elcuer Magda, özv. Némelhoé, Ke.^zeríca Katalin, Szabó Rozi, Vári Miria, Nagy Anna, Lasics Anna, Balog Anna, Horváth Anoa, Vajda Apna, Vinhoffer Betti, Agg Fáni, Cjeh Emma, Tőrök Rozi, Mautuer Betti, Németh Roza, Andri Borcsa, Tomasics Vica, Veltner Berta, Rozs Mári. Kovács Teréz, Borbás Erzse, Nóvák Kati, Baota Anus, Füttő Julis, Gelez Éva, Felső Kati, Filó Agutís, Kósa Matild, Láng Jánosné, Keszler Fáni. Magyar Juli, Fiiszár Kati, Valentin Jauka, Túra Fáni, Tián Mari,. Vári Ida. Herceg Rozi. Kakas Lidi, Turabó Mári, Tarabó Apollóni, Pintér Kati, Scherbecki Ilona, MáVkovics Mári, Pesmaueuc Cili, tíarbás Erzse. -Németh Mári 1 — 1 kor., Reick Gyula 2 kor., Nemes János. Csukásy Orbán 40—40 üli., Scbeiber Samu, Weiszfeld N. 1 — 1 kor., Szinger János 20 fill., Koug János 40 fill. Nagy Zsiga, N. N. 1 — 1 kor.. N. N. 40 fill., N. N. 20 fid.. N. N.,\'N. N., N. N. 1—1 kor.. N. N. 40 611. összes bevétel 168 kor. 40 fillér. Ömes kiadás 166 kor. Tiszta jövedelem 102 kor. 40 fillér. A tiszta jövedelem a majdan felállitaudó cselédotthon javára gyümölcsözőieg elhelyeztetett,, a tisztelt felülfizetőknek pedig a bálrendező bizottság hálás köszönetet mond\'. Tiszti vizsga t tett állatorvosok. l?5zár Manó novai és Viosx^ Nándor Csáktornyái járási állatorvoso^az állatorvosi tiszti vizsgálatot letfetíék..és képesítő bizonyítványt kaptaj^_£zzel az 1886. VII. t.-c. 133. illetőleg 136. faiban a törvényhatósági, valamint az állami állatorvosi szolgálatra előirt minősítést megszerezték. — Az oj siólók adómentessége. Köztudomásu dolog, hogy az uj szőlők bizonyos ideig az állami adófizetés alól fel vannak mentve. És pedig: filloxera által kipusztított s újra beültetett szőlő 10 évig adómentes, ha időközben más művelési ág alá vonatott is; ha parlagon marad, 6 évig adómentes. A szén-kénegezéasel föntartott szőlő adójának kétharmad réRiét engedik el, de ezt évenkint kell kérni; — a direkt termő amerikai vesszővel beültetett szőlő 6 évig adómeútes; az immúnis homokba ültetett szőlő 6 évig élvezi az adómentességet Eddig ezt az adómentességet csak^at egyenes állami adóra kérhették, most azooban a közigazgatási bíróság kimondotta, hogy az ilyen szőlők tulajdonosaitól az általános jövedelmi pótadó sem szedhető be. Egy szabó szomorú pillanatai. Bizonyöi, . hogy vannak oly foglilkotiiok, melyek bisonTos betegségeket okornsk. Gyakran hallottunk m&r sxabóktól, kik h\'erei csípő-fájdalmaktól és oldalizurtatól lókat szenvedtek b e hajókat.a folytonos, fllép, a lercgfl és mox-gis hiánya által létrejött vémegénység okozta. Hem tótájás, csipöfájdalom, oldalszurás. emésztési záT&rok, az étvágy és álom hiánya szokott fi. rérszegényrég következménye lenni. Ilyen esetben haladék nélkQl alkalmazni kell oly gyógyszert,- mely a vért ujr* helyreállítja, a miután a Piok-f ilulának ezen a téren . kitunó eredménye Tan, ar.t kell használni s köTctni kell a Luisier Augustc evionnazi (Valais) szabó . példáját: szerződéses viszonyban Proppcr N János igak-gató ,Keleti UUzáai Vállalatával" rendezi. Az clsö nagy zarándoklat február bó elejé.a rendeztetik Az utazási jegyek rendkival mérsékeltek s az egész utazás Urtamára szóló lakás és ellátási szeliénjekkel vannak ellátva. Jelentkezéseket az indulás napján elfogad a kötponü iroda Budapest. Mária. Valéria-utca, Hungária átálló. MYILTTÉR.O) Vese, hucyhóljag, -hugydara éa a köszvénybuntalmau ellen, továbbá a légzó és rnnésztfesl szervek lmrntos bántalmainál, orvosi tekintélyek általa Llthlon-forrns SALVATOR sikerrel rendelte len*. . U u n v h aj tó hatású! y Kellemes iiú! | Ködojíd emtSstibelő Kajili«tó_ ásványvizkrréskedésekliea és gyógyszertárakban. A Sahfttor-forrái igazgatósága Kpeijcscn — Régóu rettcoetes csipötájdalmaktól szenvedtem — irja levelében — s *•! altal semmi munkát\'se Tegezhettem. Kivesztettem álmom s étvácyam, erőm elhagyott, heTea főfájás és gyakori erós szívdobogás gyftiört. Már |remény nelkol keidicm a nekem sjinlot^.P^akipilDlá-kat használni s oly szerencsést roltam, hogy erőmet TÍsszstérni s szenTedéféimet. megszánni éreztem, lljra muakáboz láthattam s most fáradság nélkül dolgozom. A Pink-pilula tagadhatatlan erénye,- hopy a Tér megerösitTC helyreállítja, az idegeket erő- I siti ■ hatása Tan minden betpgséguél, mind a férfinél, mind a nőnél, mely a Tér gyengeségétől ered, mint például: a sárgaságnál, & reumánál, idegbetegségekodl, főfájásnál, csipőfájás-nál. Magysrországi főraktár: TŐRÖK JÓZNÉK gyógyszertárában, Budapest, Király-utca 12 M/crkeiíxtöi üzenetek. — l)r. Ct. tí. Köszönettel vettük. — Jöto számra tartottuk fen. — Sz. I. üzent-Mlklós. Már régen nyilatkozott meg. — íu I. Amihez hozzá nem férhetünk, arról nem hozhatunk-semmit. Kanizsán &z a divat, hogy a szerkesztőség csak hosszú QláojárásBal juthat uéha adatok birtokába — vagy egyáltalán nem juthat hozzá A magyar kir. anyakönyvi hivatal. Születések: Jan. 6-től jan. l2-ig. Gáspár János napszámot, István, Ilahn Miksa szobafestő,IKároly, Dávid Irore^napszámos, Jenő, Horváth György napszámos, Károly, Jankovica György kádáneged, Nándor, Fülöp János föld-mives, Rozália, Pint János napszfmos, Mária, llosa Anna szakácsné, I^enko, Kucbtbatueu Károly kalauz, Lsjo*. Csondor János \'napszámon, László, Horváth Rozália cseléd, János, Kovács Lsjos házmester. Lajoí, Krallics György lazekas, Juliauua, Uchercr Karolina szobalány, Gyulr. Somogyi Ferdinánd kőműves, Margit, llirschl Bert.bold nyomdáo-segéd, Milán, Mágirs Ferenc magánhivatalnok, Mária. ^ ——- Halálozások: Jan. 6-tói jan. 12-ig. Keim Kristóf rk. nyűg. posta- és távírda olleuőr, 54 éves agylágyulás. Bencik Rozália rk. \'|4 éves, löldmivrs leánya, hörghurut, Uloch Auguszta férj: Fukics Andrásné százados neje, rk. SS éves, ideggyengeségi kimerülés, "Kupec János rk\' szatócs, ÖJ éves, öngyilkosság lövéssel, Jánkó Károly rk. I hónapos, .szakácsné lánya hörghurut, Kengyel Terét férj. Tóth Jóxsefné csizmadia neje, rk 37 éves, tüdő-gúmőkór, Schubert Elek takács, rk 51 éves, veselob, Glavina János napszámos, rk. 23 érés, veselob. ■ Házasságot-kötöttek: ; Jan. 6-től jan. 12-ig. Szabó Alfréd magánhivatalnok, Budapestről — Oestmcüer Leonyral, Kulka Dávid eszter-gály-s, Kagy-Bajomró] — Hlrschl Zsenivel, Steiner Mór drás — Steincr Irénnel, Pákai József szabó, Budapestről — Döme rMáríával, Mnlatics István földmives — Pap Erzsével,. Gerócs János kőmives — Magyar "Márival, Imrei József fóldmivet -• Nagy Katalinnal, Horváth \' Kálmán szabó — Danis Máriával, Gozdán Sebestyén földmives — Kujétár Katalin özv. Kruaes Józsefnével, Boda József,cipész — Pint RozaliáT^l, Döme Ferenc bérkocsi-tulajdonos — Magyar Atjo4t»I. "v— \\ Ster/ccstfÜMV : J)r TiIMuj/l Henrik, tióelos" sserkesató. Kiadó: J/J. iYn)lUta .Jözncf. V E (i Y E Ü E H. — Tartós gyógiyulker. Fájdalmas csásnáh a derék-, testrészek én a forgó köszTényes bántalmainál »• ,Moll-féle francia: borsxeiz és só"-val Taló bedörxsölés sikerrel .használtatik. Egy üreg ára r kor. 60 fill. Szétküldés naponta utánvétellel Moll A. gyógyszeréss cs. és kir. udv. szállító á\'tal Bécs, I. Tuchlauban » Vidéki iryógysj!ertárakban és anyagkereskedéselcben határozottan Moll-féle készítmény kérendő ai ő gyári jelvónyéTel és aliirásáril — Mbö ro agy. zarándoklat Rómába. A Szylveszter éjjelén kezdődött huszadik száwd első, ««fnt esstend\'jében a t.lág minden részéből exerekro menő tömegekben vonulnak a kathoüka egyhá* hivel Rómába, hogy a« apostolok fejedelmének, 8rt Péter sírjánál Imád-kosva nyerjenek teljes bűnbocsánatot s az isteni Mez váltó töldl helytartójától, ZIII. Leo pápa Ö Szentségének áldását. Magyarországból a szent évben a zarándoklatokat a mafyar kir. államvasutak Budapest városi menetjegy-Irodája Az e rovat alatt kózlóttekért nem Tállal If-K\'lösséget a szerk DETÉSEKi -— — - -—■—^^ -——Wm Olcsó K 0 C-S 1L 0 V A K 4 i\'ih 154—161 c\'ip. nngv-hrtkbnn. 4 pv. bek. hitiáUa-,nok. eladók. Georgshofi ménes Lukács—Barcs mellett. 1zsr Orsz^jos "TgC Zarándoklatok Romába az 1900. jubiláris évben* Rendezik a magas Clerus fönhatosága alatt a magy. kir államvasutak városi menetjegy-irodája (•» Proppcr N. János ker. akad. ígatgató .Keleti litazási Vállalata- (Budapest. IV , Mária Valéria-utca Hungária szálló) Az első zarándokutazás indulása 1900. február hóban, a melyre előjegyzések már most elfogadtatnak. -Részletes felvilágosítással és tervezettel a központi iroda szívesen szolgál. Aki nulyt fektet egy kifogástalanul\' álló, nem gyárilag készített mellfüzöre, (mieder) n mely kecses alakot idomit, kiváló jó érzést nyújt és erős ÍQzést nem kiván, miáltal a vérkeringés akadályozva nincs. tLiLii RENDELJEN MINTÁKAT Hl I. lapop Au8itria és Magyarország legnagyobb és legszebb ílltó műterméből. Maison Káldor, PÉCS, bárkinek 10 drb. fűzőt küldök, melyek felpróbáihatók és az illető, hölgyek a vételre kötelezve uin-csenek. Mértókvételi utasítást bár kinek díjmentesen küldök, ha erre egy 1. lapon megkérnek. Mérték utáni fűzőket francia kellékekből ké3zitve, valódi bálna halcsontokkal, 8 frttól feljebb. Állandó raktár belföldi anyagokból-készölt fűzőkben, mindenféle bőség «s magasságbau l\'öü frtól feljebb. taaltaiinasabb Karácsonyi ajandgl) Régi, használt Jüzöket legjutd-nyosabban tisztit, javit éa alakit. Különlegességek. Alkalmi, tápláló és neglige fűzőkben. Női Bandage haskötő és minden-féle hátgőrny elleni műleges egye-neaen tartók, Hering, Nyropp és Bigg tanár urak módszere után készített műleges fűzők készítő műterem. KÁLDOR E. Első pécsi fiizó készítő. \' Klrtilj-nlca 19. •«. BOSTON STORM SLIPPERT VISELJETEK! A BOSTON RUBBER SHOE Company-tól Boston-ban Egy. ÁH, KönnyQ, elegáns külsejü, a cipőket égiszen befödi. Érzékeny lábak részére az egyedüli visel hetö falst oipí. \'K:«phntö ROSÉNFELD ADOLF és FIÁNÁL NAGY-KANIZSÁN. mr NAGYBANI ELADÁS Wcllisch, Franki & Co nál, Bécs, I., Fieischmarkt 12-14. Fedezési hirdetés. A Taifihái ToécQHbeD kövelkevó angol tcrÍTér mének állítattak fel a* 1900. ívi fedeztetni idényre: LOWES-TRIAL ell. 1895. tekete jegyleleo 17G. cm. Apja: Trlnmpli ar. oszt. Derbj és mán Kzámos nagy dij nyertese. Anyja: Loteli-Tals. Fedezési dij 40 korona. liln. ell. 1885. Arany sárga 173 cm. számos nagy dij nyertese. Apja: Prlnce Paris. Anyja: Zebetla. Fedezési dij 15 borona. Közelebbi felrilágositijsal szolgál Dauscha Ottó, intézi Nagy-Kanizsán. Ugyanitt eladó: 20 darab süldő tenyész kan Gróf Woukbelm és Baláisbicy keresztezés. é3 40 darab fiatal tisztán tenyésztett Rambouillet, ugyszinte Merinó elektoréi hágd Kos. XXXIX. ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY 1900. JANÜAR 13-án. OOCXXSaOOOOŰöOOOQOQOCXSOOOOQOaOOOO (NEHSTElN-féle ERZSÉBET LABDACSOK) Epilulák hasonló készítményeknél minden tekintetbea feJjebb BecsOlendők; — mentek minden ártalmas anyagoktól, az v altost! szerek bajainál legjobb eredméaynyel használtatván, gyengéden \'hashajtók, vértiaztitók; egy gyógyszer sem jobb, a mellette oly ártalmatlan mint e pilulák a székszorulás a legtöbb betegségek forrása ellen. — Cukrozott külsejük végett még gyermekek is sziveBen. Effy 15 pilnlát tartalmazó doboz 15, egy tekercs, mely 8 dobozt, tehát 120 pilnlnt tartalmazó, csak 1 frt o. (\\\\ThQ I Utánzásoktól különösen óvakodjunk. Kérjünk határozottan U V AO í Neusiohi FDlüp. hashajtó labdacsait. Valódi csak, ha minden dobot törvényileg bejegyzett védjegyünkkel pirosfekete nyomtatásban „Szcut-Lipótu & „Neusteln Fülöp Kyosyszeréia" aláirápíal vau ellátta A kereskedelmi törrínyszékileg védett csomagjaink alá.rátánkkal van ellátva. F Ü L Ö P NEUSTEIN „Szent-Lipóthoz* címzett gyógyszertár.a ll\'IKN, I., rianken^anse Ü. Raktár Nagy-Kanizsán: BKLl\'S LAJOS és ItEIK «YL\'L\\ gyógyszerészeknél. □□acDoaDOOOOoooooooooooocaaoooaooacxjootaaoaoa halhólyag elsőrangú orvo«i tekintélyek szerint n legmeebizbatóbh ét f«-!tétlrnfll ártalmatlan tmizer urak é» hfllgyck szárná*» Megrendeléseket pontosan és ihscré-ten epzkilzöl: KELETI J. c». és kir. *7.nb. nr-os »ebé»zetl mü és kOiószrr gyáros " BUDAPESTEN. IV. Koronaherceg-u 17. Alapíttatott 1878. | Árak tucatonként eredeti párisi csomagolásban : Gumm.i és halhólyagjclaörendü gyártmány . . . . . . \'. ... 1 — 8 - írtig Capottcs americana (rövid) . 2 — & — . Suspensorium........ 060 8.— „ . Párisi női szívacska (Saíety-Spongcs) 2 - <>.— . Irrígator teljesen felszerelve . < 1.80 ö.— , Kredeti pensarium oclu&ívum (Pcli- porus) Mezinga tanár ezerint) . 1 80 2 50 n „Dlana-öV szab. havibaj elleni köt. 3 60 r>.— n iminden hólgj\'nek nélkülözhetetlen.) HT Árjegyzék ingyen és bérmentve. -^jto íÍM-SáS ) - jt ll^ll o □c\'jOODOoooaonooooQonnnnoQaaooQoaaooaaoaooao o □ o a a o a a a a □ □ a □ Onk akkor v&lódlak. ha mlndogylk dobos aláírását tüntoti fot. Moll A védjegyét és A Hall A.-félt S6ldlllz-pflrak.Jartós RyÓKyhatása B legmakacsabb gyomor- Bt «l-ttsIbáBtalmak, Kyomnrgnrcs It synmorhée, rÖRzMt izókrikedns, mtjliántabmi, vér tstulás. aranyér és & legknlinbözöbb ail betegségek elleti, e jeles báziszernék éitized.k éta mindig nagyobb .(terjedést szerveit. — Ari egy lopensételt sre-d«tl dabaznak 2 ksr Hamisítások törvényileg fen yittetnek. SOLL-FE-LE FRANCIA rhiJCsak akkor valódi, 31 ba i ■ A. ■ indegyik (Íren MOI.I, A. téjjriryél .tantét! lel Ü Hol!- feliratú .\'.notattal von Úrra. A Mstl-íélB ; tranozla bsrszesz és sA nemzetesen iniut rájdalomcslllapllo bedörzsölesl szer | « íL köszvény, csuz és a meghűlés egyéb kéTetkcMnéuycilMl IrgismiTetesebb aépszer. Cl \'C- E|> *»»■»" srBdall gvig árs l kar. 80 üli.___ Bi v MOLL Gyermek szappanja. « I.cefinamibb, legújabb mö\'Uier airrint keltitek gyermek él búlgy Bzspjiao n\' B bór okBZBrű ápolásira gyermekek (i relnltlek részérB. Q Ara daraboDkldt — 40 ftll. Cl darab — I kar. 80 flll. Q Minden darab gyermek-szappaa Moll A. védjefliível van ellítra Ói F~6 azétkűldén: □ j Moll A. gyógyszerész, cs. és kir. udvari szállító által, -- q Bécs: Tucblauben 9. sz. O Vidéki megrendeléaek naponta poBlantáovét mellett teljesíttetnek. 9i A raktárakban tessék határozottan MOLL A. aláírásával éa Q védjegynél ellátott készítményeket kérni. gl linktár-. Nagy-Kanizsán Rosenfeld Adolf és Fia. Q^x>atKxaaaoooooootx>gai5iabooooaoooacx>áD5ööb5 CMokoliidé SUCHARD Mindenütt kapható Ciicho I 7427/ik. 99 „ Árverési liiriletméiij. A nagy-kanizsai kir. tvszék tlkvi osztálya réstírói közhírré tétetik, hogy k.-kora Balog Károlj. képv. dr. Tuboly Gyula ra. tb. t. ügyész végrehajtatónak Balog László végrehajtást szenvedő gol-sei lakós elleni 105 frt 96 kr. tőke euuek és púdig 156 írt 46 kr.-nak 1897. évi nov. 1-tól 1899- évi májúé 29 éig 105 frt 96 kr.-tink pedig 1899. május hó 30 napjától járó 8°/0 kamatai. 13 irt 10 kr. véKrehajtáa kérelrtTi, 8 frt 95 kr. jelenlegi én a még {elmerülendő költségek iránti végrehajtási ügyében, a íennt uevezeit kir. tvszék területéhez tart07Ó a gel8ei 885. sz. tjkvbeu I. 246 /9, 247./9 2\'48./9 hrezámu, Balog László és neje Koca Viktória, tulajdonául felvett s 417 trira becsült ingatlanok a?. <1881. évi LXi \'.-c. 156. §-a értelmében egészben 1900 évi február hó 12. napján d. e. 10 órakor Gelse község ha\'zánál Dr. Tuboly Gyula felpereRÍ ügyvéd vagy helyetteso ^ő/bejöttével megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog. 3 Kikiáltási ár a fentebb kitett becsáf. s Árverezni kiváuók turtozniik-aVJiécs\'dr 10°|o-át készpénzben vagy óvariékképe^ papibban a kiküldött kezéhez letenni. Kelt N.-Kanizaán, a kir. tvszék mint\' telekkönyvi hatóságnál, 1899. évi nov. hó 30. napján. GÓZONY. kir. (széki aibiró. g Szöllömlvelök éa mezőgazdák számára! A szöllőtelepek,befecskendezéséhez, valamint n K)iiiiiülcsfúkul kiírosltó rovarok. további a szegecs és tormáncs teljes kiirtására Mayfaí\'tlr Ph. és társa féle ■ -;\' sinbadalmAzolt - ar ö \\ mii Könö ta ugy hordozható, mint kocáira szerelt fsaskradii a legjobbaknak blannjnltak, a melyek szivattyúzás aélkül a íolya-déknt .áemflkSdllB, a növényekre permetezik Kara freaken45k\'nek Kár sok ezerre aflaB példaaya rau alkalcnaaáibau és szimOS BlisilBri blzoayllviny igatnlja ezeknek elvitazbatlau kiválöságát minden más rendszerrel szen^beti. A legjobb vetögépek, Maffarl!) PL és tsa lepjabb szertezelD „AGRICOLA" (tiilóvetókerék-rendizer) TCtögépei. Mindeunemü mag- és külftnbftzö maKtneny-uyiség izAmára. ráltókcrckelc nélkül, dombon. **agy likon, a legkör.uyebti jkr&i, legnagyobb tartóííág él mind n mellett & legolcsóbb ár által tüonek ki. \' K lebetö leguagyobb muoka-, idü- én pénsmegtakarititt teisik lehetővé. KQlönleaenégaket azéna. éi izilmapréiek- kézi huzailaira, kukerloa norzio-lók, oieplígépek. |ai nákban a legújabb leai w lók, oieplógépek. járgányok, giboniroiták, trieurők ekék. hengerek él böro- endszer é* elismert iejrjobb alkotás alkalmazása mellett gyártanak és szállítanak MAYFARTH PH. és TSA cs. és kir. lix. (labadalmazott mezőgazdasági gépgyárak cz^fr BÉCS, II. Taliorstrassc TI., több, vilnf 400 nrn"V". ez(í*t é.i bronrfrémmel kitüntetve. — Klmerltó árjegyzékek ét ellsrnerS okiratok kívánatra-Ingyen küldetnek. — KrprlBeltfk és Ismételadok alkalmaztatnak. mm z- ksxci^ ^VkW.I. iért^ vannak még emberek, a kik\' a Knthrojnpr-felo \' Kuéipp-mali\'ita kávét nem használják, holott ez oly keilemeá ízű ós egészséges kávéitalV Mert ínég nem tudja mindönki, hogy n Kathrcinor-kávó mily nagy olöuyükkel bir. A kávóuövény egy kivonata általa bab kávé izét zamatját nyeri, anélkül, hogy annak az egészségre oly hátrányos alkatrészeit magába venné. Hasznosan egyesíti a honi maláta-készítmény értékes tulajdonságait a babkávó kedvelt izingerével. Igaz, hogy az egészség áldására aJCathreiner-féle Kneipp-maláta kávétmilliók, a családok százezroi^naponta isszák. Kívánatos volna azonban, hogy miníiyájtmk érdekében, ez az igazi családÍTkávé, kitűnő tulajdonságainál fogva, mindenütt a különösen minden családban bevezetést találjon. A Katlireiner KnCÍpp-maláta kávé többnyire mint pótkávé szolgál a babkávéhoz, a melynek Izét ( \' enyhébbé, és az "inynék kellemesebbé teszú Megadja a/kávóitalnak a legszebb, étvágygerj esz több szint, ós mnjdnem toljesen elhárítja a babkűvétnik az egészségre káros hatását. Ajánlatos a Kathroiner maláta kávó >egy hnrinadával a babkávó kétharmad-részéhez kezdeni, s. hova-tovább fele-fele részre átmenni. \' n A Kathreiner maláta kávé összehasonlithotlan előnye abban áll, hogy- rövid megszokás után, teljesen tisztán élvezve is kitűnően ízlik. Esetekben, a midőn a babkávó élvezete eltiltatik, a legajánlatosabb pótlást nyújtja, gyönge és beteg egyéneknek, mint könnyen eineszhetö, vérképző ós erősítő szer, ajánlható. Orvosi nyilatkozat szerint a fejlődő ifjúságnak, különösen leányoknak, más kávé-ital ne is adassék. A Kathremer-féle Kji^ipp-maJáta kávé bevezetése által, a legkisebb Háztartásin is jelentékeny megtakarítás elérhető. Egyszeri kisórlet,\'gondos elkészítés, mellet, mindenütt állandó használatot von maga után. A Kathreiner-féle Kneipp-maláta kávó soha sem lesr nyitva elárusítva! Csak akkor valódi az ismert fehér eredeti csomagokban, ha Kneiup páter arcz-képe mint védjegy ós a »Kathreiner«taóv rajta áll. Nyomatott Ifi. Wtjdits József könyvnyomdájában Nagy-Kanizsán. NAGYKANIZSA, 1900. január hó 20-án. 3-ik szám. ELÖfixetéai ár; Egész érre . . 10 kor. — fill-Fél érre .... 5 kor. — fili. N\'egyedérre , . 2 kor. 50 fill. Kfryes szám 20 Ml. ^HIRDETÉSEK 6 hasábos potitsorban 14,másodszor 12, a minden torábbi sorért 10 fill. NYU TTÉ R BEN petit loronkéai 20 fillérért rétótnek fel. Kincitiri illeték minden egye* hirdetésért 60 fill. fizetendő. XXXIX. évfolyam. részvény-társaság," A nagy-kanizsai „Ipar-Testület, A lop szellemi régrét illető minden közlemény a felelői szerkesztő névért*, az anyagi részt illető közlemények pitiig kiadó nevére címzetten Nagy-Kanizsára bérmentve Intézendök. Bérmputrtlen levelek nem fogadtatnak el. Kfzlratokrlsszauem küldetnek. .nagy-kanizsai és a galamboki önkéntes tűzoltó egylet, nőegylet," „n-kanizsai izr. jótékony nőegylet," „szegények tápintézete.- n HETENKINT EGYSZER „a nagy-kanizsai Takarékpénztár részvény-társaság,e a .Kotori takarékpénztár I \' * ■ \' v a .nagy-kanizsai kisdednevelő egyesület,* a .nagy-kanizsai tanitói járáskör," a „nagy-kanizsai keresztény jótékony i „katonai hadastyán .egylet," a „soproni kereskedelmi iparkamara," nagy-kanizsai, külválasztmányának hivatalos lapja SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Eeányképző; \' Nnci-Kanino, 1000. Jin. 19-én. (I)r. C. G.) A leányképzéa tudvalevően közoktatásügyünk jelen veze-tójének igen kedves ideája, azért felette csodálatosnak tartom, liogy Nagy-Kanizsa városának, a hol a szép számú középosztály sokat ad kimüvelódésére, 15 évvel ezelőtt és most utána, sem felsőbb.:leáoyiskoléja, sem felsőbb kiképeztetést nyújtó ma gáu tanintézete nincsen. Az elemi iskolán kivQl van egy polgári leányiskolája, de ez csak a legszükségesebb s legáltalánosabb tanítást adja; a ki 14—15 éves leánykáját még nem akarja bálokba vinni, — az idegen városba kénytelen adni gyermekét, mert Kanizsán, hol annyi az iskola, magasabb kiképzést nem adhat leánygyermekének. Hát ez igen furcsa állapot és csodálom, hogy senki figyelme erre nem terelődött. Hogy miniszter, vagy a város állíttasson ide felsőbb leányiskolát, arra, szűkös pénzviszonyaink között alig lehet gondoloi U bizonytalan, kiegészítené-e a közoktatásügyi miniszter a helybeli 4 osztályú polgári leányiskolát hat osztályúvá, illetőleg hajlandó leune-e azt felsőbb iskolává átalakítani? , Legcélszerűbbnek találnám azért egy leinyképzü Jelsöbb iskolának magán uton való lelállitását, női vezetés és -igazgatás alatt, bejáró tanítással. A hazai és világtörténelem, fizikai és politikai földrajz, magyar és világirodalom, német\' és francia "vagy angol nyelv, aeszthetíka, zenetörténelem,, hit- és erkölcstan, gazdasági számtan, rajzolás, aquarell festés, fiuom núi\'\'munkák tennék a tanítás prograiumjáL Akad elég diplomás ember mindkét nemből, ki illó honorárium mellett szívesen vállalkoznék a bejáró tanításra, arról pedig meg.vagyok győződve, ki leányának magasabb mivelt-séget akar adni, az nem fog filléres-kedni s vissza nem -riadna havi 10 — 20 írttól, ha ezért \' kimerítő alapos és ügyes továbbképzést biztosíthat gyermekének. Már .pedig rosszul esnék — ha Teleki vagy Szikra grófnő, ki a dsentrik aznobizmusza ellen aDnyira kikelt regényében, most a polgári osztály sznob-járói vádolná valamelyik regényében,p.o.akanizsaiakal. A sznob aDgol szó, amerikai import, azon meggazdagodott "jenkiknek hibája, kik alapos miveltség hiányában felsőbb képzést, tudást, ízlést affektálnak, de a mellett csak a pénzeszacskó érdekeit tartják legfőbb célnak,\' leghasznosabb tudásnak. Ha meg ráuntak a szerzésre s volna miből az életet legnemesebb örömeiben élvezni — nem értenek hozzá. Ez a sznob! Sajnos igen elterjedt betegség korunkban: az iudusztria-lizmusz és merkautilizmusz korában, a melynek csak egy az ellenszere — igazi lelki miveltségct és disztingvált szellemi kiképeztetést adni azon köröknek, a kik már nem szereznek, hanem élvezni akarják munkájuk, szorgalmuk gyümölcsét, vagy-u kik gyermekeiknek megakarnák azt adni, mi lelkűknek hiányzik. Hogy éppen a leányok felsőbb kinevelését óhajtom, annak két okát adom. 1. A nagyzási hóbortra a szoob-ra leghajtandóbb a nő; 2. A társadalom regenerálása ismét csak. általa lehetséges, ha valódi miveltségct, helyes érzéket és igazi tudást nyújtunk a nőnek. De az impulzusuak a tehetősebb körök részéről kell kiindulni. Ha ott igaz mivelödésre törekszenek, csakhamar átragad ez az alsóbb körökre is. 4= Iparfejlesztés. A hazai ipor fellendítésére irányzott ujsbbi törekvések közül egyik sem szolgáltat érdemesebb anyagot a vizsgálódásra, mint az, a mely a fogyasztó közönség bazHfi3ágára apellál. A kereskedelmi !éa iparkamarák iui-ciativájára némely törvényhatóság is csak a közel múltban adta tanújelét azon fizép"\'szándékának, hogy az iparfejlesztés érdekében a közönség támogatására vár oly módon, hogy ez fogyasztásában csak keveset elviselhető áldozatok árán ia a hazai ipáit pártolásban részesítse szükségleteit ennek cikkeivel fedezvén. Magyarország \'uagv reformkorszakában, a 40-es évek elején bukkanunk először ily irányú mozgalomra. — Kossuth Lajos és gróf Batthyány Lajos, a későbbi magyar miniszterelnök védnöksége alatt alakult meg az u. n. „Védegylet*, melynek tagjai célul tűzték ki a magyar ipar pártolását a hazai iparcikkek fogyasztása által. Az akkori átalakulás lázában a hazafias érzés mindenható támogatója volt nemcsak azon; függetlenségi törekvéseknek, melyet a politika terén mégnyilatkoztak, hanem a gazdasági törekvéseknek is. A hazaszeretet,, a nemzeti együvétartozás akkori élénk érzete termékeny talaj volt,j melyen dúsan-teremhettek a nemzeti ideálok megvalósulásai. Ha a közbejövő események meg nem zavarják működését, ha nevezető férfiak tevékenységét a politika \'nagy kérdései annyira le nem kötötték volna éa végül, ha a hazai ipar feüvirulásának feltételei csak kevéssé nagyobb mértékben meg vannak -- a .Védegylet" áz iparfejlesztés feladatát jórészben meg is valósíthatta volna és reánk ma kisebb munka várna. Azonban a hazafiasságnnk ez a szép törekvése kevé* eredménynyel járt. A mulasztást nekünk kell pótolnunk. A jó igyekezet meg is van bennünk. Ennek az igyekezetnek erediriénye is vau. Olyan, a milyenre büszkék is lehetünk. Iparunk elöhaladáse kétségtelen. Terjedelemben éa az előállított cikkük raenynyiségében növekedett. Kevösebbef^zorulunk a külföld ro és többet állítunk elő. magunk, miut régente. A haladás tehát szemmel látható éa örvendetes. Messze vitt — de távol van még a lehető tökéletestől. Sok kívánni valót hagy bátra és előtte áll sok, a mit el kell érni, hogy kielégítsen bennünket. - Ennek a további haladásnak eszközlésére két ut vezet: vagy a termelés érje utol a fogyasztást, elegendő, megfelelő és olcsó cikk előállításával,\' vagy a fogyasztás támogassa a termelést, eleinte áldozatok árán is. Az első ut a természetesebb, — mely állandóbb hatáshoz vezet, de hosszabb\'; az u\'.óbbi mesterségesebb, kétes eredményű, mert esetleg a termelési tevékenység elpefyhüdését okoztatja, de rövidebb. Erre az utóbbi útra lépett a legutóbbi mozgalom. A fogyasztó közönség vásároljon hazai iparcikkeket, mellőzze az illegem, kutassa a cikk származását is, ha vásárolni megy. Hazafias \'kötelességének ismerje pártolni a hazai ipart áldozatokká, is, bár ha kezdetben mindig áldoznia kell. Hogy manHpság minő eredménynyel fog járni ar. ily irányú törekvés, biztosan meg nem Ítélhetjük, de igen sok jelenség vizsgálatából vonhatunk lo valószínű következtetéseket. Ritkán történik korunkban, hogy sikert mutasson fel oly törekvés, melynek alapja a hazafiság. Pláne az olyan, mely arra sem ad alkalmat, hogy az áldozatkészség publikáltassék Szobrokra, emlékek emelésére még csak \' összegyűl a pénz a ^hírlapok révén, de oly célra, mely titkos, vugy az emberi hiúság dédelge-tésének nem szolgáló áldozatokat kiván, manapság naeyou keveset lehet számítani a hazafiság gyenge érzésére. De ha élénkebb hazafias érzés élne is közöttünk, a nemzettagok legtöbb részében az nem oly öntudatos, hogy vezérlő elvö lehessen a polgárok cselekvéseinek oly téren, melyen az érdekek oly számos faja, annyira különböző faktorai az irány-1 adók, mint a szükségletek fedezésében, — a fogyasztásban. Az áru minősége, olcsósága, a kielégítendő szükségletek terjedelme, r szokás, az ismereteég stb. a legtöbbszőr elfelejtetik a hazafias célt, melyet szolgálni kellene, vagy ha ennek tudatában van ia a fogyasztó, manapeág áldozatot hozni csak kevés hajlandó. Szomorú dolog, de nálunk, magyaroknál, a. mai nemzedékre áll. • Az iparfejlesztésnek az a módjá tehát, mely a fogyasztást használja eszközül alapul véve a hazafiságot — kevés eredménynyel kecsegtet a fennt említett pszychologiai okok miatt. Arra alapítani, a mi nincs, nem lehet. Hatásos sikert elérni azzal, a mi kis mértékben van, ha van ia, — ábránd. Nemes törekvés, de nem poétikus. A termelést fogni hónaljon, segíteni, tökében, nyers anyagban, munkaerőben számára előfeltételeket nyújtani, — ez lehet csupán- a magyar iparfejlesztés politikájának iránya, mely sikerrel, kecsegtethet és idővel a_hazai ipari termelés felvirulásár\'a reményt nyújthat. Kereskedelmi s iparkamara. — Hirdetmény. A m. kir. állam vasutak igazgatósága nz 1900. é. f. összegyűlő külömböző ócska anyagok (sinek és fémoemüek kivételével) értékesítése céljából nyilvános pályázatot hirdet. Az ajánlatok legkésőbb 1900. évi január hó 18 ik napján déli 12 óráig nyújtandók be. Erről az érdekelteket oly megjegyzéssel értesítjük, hogy a részletes pályázati hirdetményt a ajánlati mintát kívánatra bárkinek megküldjük. Sopron, 1899. évi december havában. A kerüloti kereskedelmi éa iparkamara. — Hirdetmény. A c*. és kir. közös külügyminiszter a tokiui cs. és kir. követségtől azt a jelentést nyerte," hogy a Japánba kivitt azon magyar védjegyeit, melyek Japánban az ottani uj törvény értelmében belajstromozva nincsenek, az/ Van az idén farsang. — A .Zalai Közlöny" eredeti tárcája. — Van az idén faraaog, mindenQtt azt mondják. Annyi bál és koncert, majd beOt a rálság. Magunk ie tudjuk, hogy rajta hogy utsunk át. Van ax idén farsang\'. Ha aa urnő mulat, ra szegény nem éhezik, Ö jár rongyban, ba a piperét nem veszik. . Megreizik ait Bécsben, Kanizsát elkerülik. Tan az idéa fari ing. Szegénynek nioci szállása, ha bálterem zárra. Vendégtilen boltok ajtai kitirra. Munkátlan szegény lyány, magyar ipar árra. Van aa Idén farsang. A „Nemzeti Szalon" Nagy-Kanizsán. — A „Zalai Közlöny" eredeti tárcáj*. — Örömmel halljuk, hogy a „Nemzeti Szalon* Nagy-Kanizeán a tavaszszal tárlatot fog rendezni, s hogy városunknak olyan műélvezetbrfíflesz része, milyennel eddig csak kérés vidéki város dicie-kedhetiir. A .Nemzeti Szalon* ujabban a vidéki képkiállltásolL rendezésével .foglalkozik s a magyar művészek müveit a vidékkel nemcsak toegismerteti. hanem olcsó árakon igyekszik eladni. A vidéki képkiállitások rendezésével uj korszak nyílik meg a magyar képiőroüvészet "ámára, mert képzőművészet iránt fogékony közönséget teremt az ország minden részében. A legújabb időkig az állam nem gondoskodott arról, hogy az ország vidéki városait a képzőművészet támogatására felhívja. Vidéki muzeumokat nem létesített 8 a centralizáció elvéuél fogva megfosztotta, hogy a képzőművészet alkotásaiban része lehessen. Vallás- és közoktatásügyi:minisztereink közjogi reformokkal elfoglalva, figyelmük nem terjedt ki arra, hogy a hazai képzőművészetet hathatósabb, eszközökkel támogassák. Nem gondoltak a művészeti oktatás reformjával sem, melyre a nyugati művelt államok pedagógiai tekintetben is nagy súlyt fektettek. A mostani miniszter programmjábau előkelő helyet biztosított a művészet ápolásának, de nemcsak az állami támogatással iparkodott a képzőművészet virágzását előmozdítani, hanem a kőzőuségre igyekszik hatni. A műtárgyak olcsóbb beszerzését létesíteni, közönségünkkel a művészetet megszerettetni, a művészeti oktatá»t középiskoláinkba bevinni: ezek tevékenységé-^ nek főbb szempontjai. De Wlassice miniszter reformjainak tulajdonképeni súlya nem itt van. ö felismerte a különbséget, a mely Budapest és a nagyobb vidéki városok kulturális képe. művészeti állapotai között létezik. Látta, bogy az ország képzőművészete csak ugy emelkedhet!k, ha\' ai ország egé&zét a művészet pártolásának megnyerj Célja: az országban mindenütt műértő kőzőusóget teremteni. A vidéki művelt elem a művészettől eddig el volt szigetelve, mig a fővárosi embert nemcsak az építmények számtalan remeke gyönyörködteti, hanem nyitva állnak előtte a muzeumok, gyűjtemények, mű-kiállítások, hol a műtárgyak látásán 8 jelenről megfeledkezve eszthetikai gyönyörűséggel szemlélődhetik. Vidéki ember ismeri-e ozt az érzést? Legföllebb csak akkor, ha néha-néha felvetődik egy nagy városba, akkor ia csak ugy, ha. nem a bor éa sör csarnokokban, vagy más mulató-helyeken keres műélvezetet. Wlasaics programmja, hogy a decentralizáció eszméje a tudornáoyok éa a művészet tekiutotében is létesüljön. Ennek az elvnek szolgálatában fontos szerep jut az időközönkint rendezett képzőművészeti kiállításoknak. Ámde ez iránynak első sorban a vidék cinizmusával, nemtörődömségével kell küzdenie. De ha a képzőművészetet sikerült becsempésznie vidéki lakóházakba, családokba, benne a művelődés erős fegyverre talált. A történelem módszere, is az, hogy .a midőu valamely kornak vagy népnek műveltségi állapotát, rajzolja, a művészét és tudomány fokát vizsgálja. A művészet a műfeltség mértéke. Törlénetirók mesébe illő képet rajzolnak arról a művészetről, mely Mátyáa királyunk és néhány főpap udvarában létezettJA magy«r király udvara egyik fénypontja az európai művészetnek, r-Átndo mivel az ország távol állott e mozgalomtól, a királyi; udvar fénye nem világított az ország távoli vidékeire, me- lege pedig nem költötte fel az ország érdeklődését. S ime pár évtized sem telik bele, eltűnik, kivesz a renaissance a hazai földből. Persze ebben a török hóditásnak ia jutott R7erepe. És már a követ? kező századokban a müveit európai nemzetek előtt, miat .barbár magyarok" kezdünk szerepelni. Hogy tehát a magyar képzőművészet kifejlődjék a vidéki városoknak, a nemzet jómódú lakosainak kell közbelépni. De müvészetüuk igazán magyar csak ugy lesz, ba a művészet-pártolás a vidéki városok támogatásával és irányításával indulna meg. Az ország kisebb városai nincsenek annyira kitéve a kozraopolitikus hatásoknak, mint a főváros, Ízléseik sem nem franciás, sem nem germán, hanem talán még egészséges és magyar. Ne számítsunk arra, hogy az állam a rendelkezésére álló összeggel fogja táplálni a művészetet, ue akarjuk, hogy kellő irányt ő adjon neki. A művészet éltető eleme a közönség. A- művész a közönségnek dolgoz, s nem az állam bevásárlásait végző bizottsági tagoknak. Az ibletséget a művésznek a-közön-Bég tetszése és babérai adják meg, s nem a protekciós pályadijak. A művész goodolkodás módját, a felfogását. & művészeti irányt a közönség adja meg. Németországban egy igen hires eszthe-tikua arra nézve, hogy a Ilolbeim-féle hires madonna példánya közül molyik az eredeti, — a mi kétség volt, — a közönséget szavaztatja le. S később tudományosan bebizonyul, hogy a közönség ítélete helyes volt. Vájjon Görögország művészetének nagyságát sok részben nem-e annak a ténynek köszönheti-e, hogy a művészek munkái fölött a nép Ítélkezett. A műértő görög népi De milyeu a mi közönségünk? Az a része, a melyet műértő közönségnek szokás nevezui — az uem pártolja kellően a hazai művészetet. Idegen műtárgyakat, vesz. vagy vásárlásait addig halasztja, mig a külföldre utazván, innen Bzerezbeti be. Hogy a mi városunkról vegyek példát. A mult év végén egyik leggazdagabb nagykanizsai egyesületünk megfeattetto elnökének arcképét. Az arckép külföldi festő műve. A város szebb épületeinek terveit bécsi építő készítette. És még sok egyebet említhetnék. A mig nem lesz igazán műpártoló közönsége a magyar képzőművészetnek, addig tengődni fog, addig a tehetséges magyar művészek idegenbe vándorolnak, miként még ma is sok művészünk él idegenben. Munkácsy Párisban élt. Zichy Oroszországban, a genialie Tilgner Viktorról, a kit Béci bódított el tőlünk, már nem is emlékezünk. A Németországban élő Klein Miksa, neves képfaragó művészről most írnak az újságok. Idegenben utazó magyar ember előtt nem megy ritkaság számba hogy legnagyobb meglepődésére magyar művész . alkotásával találkozik. Erről persze még XXXIX. ÉVFOLYAM. zalai; közlöny 1900. JANUÁR 20-án. ottani nemzetbeliek az uj történj értelmében a maguk\' részére bejegyeztetik b igy azokra/nézve az eredeti tulajdonossal Bzemben elsőbbségi, illetve kizárólagos használati jogot biztosítanak. Miután a Japánnal 1897. évi december hó 5-én kötött b az 1898. évi XXXIL t.-cikkbe iktatott egyezmény XVIIÍ. cikk értelmében a magyar- houosok a szabadalmak, mustrák, továbbá a gyári éB kereskedelmi védjegyek, cégek és nevek tekintetében ott ugyanazon jogókat élvezik, mint az ottani nemzetbeliek, föltéve. hogy az ottani törvényes alakszerűségeknek eleget tesznek: figyelmeztetjük az érdekelt köröket, hogy az említett visszásságok elkerülése és saját érdekeik megvédése védjegyeiknek Japánban szabályszerűen való bejegyeztetése által eszközölhető. Sopron. 1899. évi december havában. A kerületi kereskedelmi és iparkamara. HÍREK. — Kitüntetés, ö felsége a király Récaey György nyug. igazgató-tanítónak a tanügy terén szerzett érdemei elisme-réseül az arany érdemkeresztet adományozta. — Kinevezés. A király, dr. Felber Arthur zala-egerszegi kir. ügyészt, ügyészségünk kitűnő, tudós vezetőjét Pécsre főügyészi helyettessé nevezte ki. . — Temetés. E hó 14-én helyezték örök nyugalomra dr. Vizlendvay Józsefet a duzsnaki családi uirboltba. A temetésre óriási közönség sereglett össze a vármegye minden részéből, hogy elsirassák a vármegye egyik legjobb fiát, a jó barátot, a jószívű embert Nagy és osztatlan részvét vette körül a ravatalt, a mely gyászt hozott vármegyénknek egy öagy családjára. A koporsót az elhunyt majorjában alkalmazott gazdák vitték a sírboltig; a koporsó ulán négy férfi vitte a koszorúkat s a rövid uton a résztvevők serege úgyszólván sorfalat állott ... Béke lengjen csendes \'sírod fölött. > — Uj alblró. A király Rhénea Elek csurgói járásbirósáiji aljegyzőt a perlaki kir. járásbírósághoz albiróvá nevezte ki. — Aljegyző választás. A letenyei járás f/molgabirája, a bánok-szt.-györgyi körjegyzőségnél rendszeresített aljegyzői állásra a válaaatáa határnapjául 1900. február 5-ét tűzte ki, folyamodványok február 2-ig adandók be. — Névváltozás. Kiskorú Kohn Vilmos, nagy-kanizsai illetőségű bécsi lakós vezetéknevét belügyminiszteri engedély-lyel .Karcag" ra változtatta. Baedekker sem tesz említést. A prágai Hradsin udvarán például egy régi aujon-kori magyar művész szent Györgyöt ábrázoló szobra áll, & berlini hires mu-zeum leghire8ebb ilorabormüve az a melyik Hunyady Mátyást.és Beatricet ábrázolja. Munkácsy legszebb alkotásai idegenben vannak, nálunk pedig a leg-gyöngébbek. A magyar művészet pedig tengődik, itthon. Ennek a magyar közönség az oka. Voltaképen nincsen is magyar közön Bég. mely magyar műalkotásokat vásárolna. Ezt a közönséget még ezentúl kell megteremteni & az igazán magyar közönség megteremti az igazán magyar képzőművészetet is. Támogassuk hát a magyar képzőművészetet, a ne idegenbe adjuk ki pénzűnket műtárgyakra, hanem vásároljunk magyar műtárgyakat. Reméljük, hogy a tavaszszal kiállított műtárgyak közül . nem egy fog állandóan városunkban maradni. A keszthelyi .Balatonvidék" felhívta már városuk egyik társaskörét, hogy a Kanizsán kiállított műtárgyak közül váeároljon. De ne legyenek távol városunk jómódú lakói és egyesületei Bem I Emlékezzünk vissza a hires ■ milleniumi városi közgyűlésre, melyen tervbe vettük egy városi muzeum alapítását I Vajha megvalósulna. Xertiovttx Zsigmond. — AyJíereBztény Nőegylet estélye. A Kerői&tény Nőegylet választmánya következő ó-slilű meghívót bocsátott ki: Köszöntjük az OlvaBÓtl Tudomásul szolgáljon mindazoknak, a kiket illet, hogy a Nagy-kanizsai Keresztény Jótékony Nőegylet az Ur egyezer-kilencszázadik Esztendejében. Böjtelfi Havának első Napján a Polgári Egylet Termeiben Egyesületük Vagyona Gyarapítására és a helyi és környékbeli Fiatalság Mulatozására Lotteriával egybekötött Theázó Eatélyt rendez, melyre T. urat éB nagyrabeceült Családját tiszteletteljesen meginvitálják a Mulatság Rendezői. At Estvélyen Sárközy János kitűnő Bandája fogja a talp alá valót húzni. A belépés dija pengő 2 Korona, ráadásul adatik egy Lotteria Kártya; a népesebb Famíliák pedig pengő 5 koronáért jöhetnek be és két darab Lotteria Kártyát kapnak ráadásul. A Néző Rekesz ára pengő 10 Korona; a Kakaaülésen való egy helyért pedig pengő 1 korona fize tendő. A kirótt Összegen felül fizetők Jószivüségeért köszönettel adózunk és az újságokban nyilvánosan nyugtatjuk. Kezdődik pedig a Vigasság eateli \'/j9 órakor éa tart a meddig jól esik. Kelt Nagy-Kanizsán, az Ur egyezerkileoc-századik Esztendejében Boldogasszony Havában. , A kik e mulatságra tévedésből meghívót nem kaptak éa igényelnek, szíveskedjenek az elnökséghez fordulni. — Az izr. nőegylet estélye. A f. hó 13 án lefolyt estély sok érdekes vo-náöban bóvslkedett. A szecesszió ünneplése volt szecesszió nélkül, mert a különcködő szecesszióból igen keveset láttunk, de annál több kedves, exotikua jelmezü, bűbájos alakot letüut korszakokból. A közönség ugyan nem töltötte meg színültig a termet mint az előző években, de éppen annyi közönség volt jelen, hogy forgalmi akadályok nélkül kellemes csevegésben leheteti a Polgári Egylet nagytermében körüljárni. Az eláru-BÍtónők csarnoka pompás szecessziós alakokkal díszelgett Szecesszió* kalapokban árulták ^az úrnők a Lówy Aruoldué festette képeB levelező-lapokat, mélyeu tisztelendő buzgósággal és nyájas mo-solylyal — egy koronáért darabonkint. A teremben hullámzott a jelmezes nők festői csoportja bóditó sziuegyvelegben és a szemlélő nem tudta hamarjában, a nzép hölgyeket nézze-e, vagy a dtágu kelméket bámulja. Ha a szenvedések és a szegénység problémáját meg lehet oldani szinorgiákkal, akkor a nőegylet estélyét nagyon tnkerűltuek mondhatjuk. Révész Lajos csalhatatlan plajbásza n következő bájos nők nevét jegyezte fel: In primUz Vidor Samunét festői magyar jelmezben hercnelinnel prémezett bárB0»yu8zálylyal. Neki akadt legtöbb dolga: küzdeni az est aikeieért. öt a könyőrület fárasztó ösvényére nem követheti senki, mióta életének legdrágább kiucseitől megfosztotta a sors. Azután Birk Oszkárné, Bogenrieder Józsefné, dr. Blau Simiyjné, Berger Adolfné, Czérna Istvánná, Csigaházy Antalné, Dobrin Richórdné, ifj. Deutsch Lajosné. dr. Engel Bándorné, Faragó Lajosné, Forintos Kálmánné, Fiecher 8ándorné, ifj. Fi&cber Ferencné. Frivisz Károlyné, Goldhammer Károlyné, Gráf Simonná, Honig Dávidné (Kaposvár), Honigoé Weiiz Róza (Kaposvár), Horváth Jánosné, Hnlvax Gyu-láné, dr. Hausner Józsefné (Kis-Komá-rom), Jaeger Ferencné. Josipovic* Mili-vojué, Kohn Emiiné, Kaufmann Mórné, Kohn Adolfoé, Kürschner Ignácné Kaszter Miksáné, Klein Illésné, Klein Józsefné, Lichfenstein Jenőné, Ledofázky Armioné, Lőwi Adolfoé, Lichtschein Pálné, Lukácsné, (Palin), Markó Antalné, Markó Nándorné, Maarné, Belua Mili, Mnzikár Vincéné, dr. Neumann Edéné. Nagy Valérné, Nagy Dezaőné. Neu Lajosné. Ötvös Emiiné, Pillitz Gyuláné. Pokol Károlyné, Práger Béláné. Poredus Antalné, Pollák Armioné, dr. Rothschild Samuné, dr. Rothschild Jakabné, Rosenfeld Adolfné, Rosenfeld J.-né, Relnitz JóaBefné, Roaenberg Pálné, Rosenberg Izraelné, Segercné Paula, Scherz Ödönné, Sommer Ignácné, Sommer Sándorné, Som mer Náthánné, dr Schwartz Adolfné, Stern Sándorné, 8trém Tódorné. Strém RezBőné, Szalay Sándorné, Seregély Dezsőné, dr. Tuboly Gynláné, Takáca Jánoané, Unger lUllmann Elekné, Vidor Samuné, dr. Viola Ignácué (GeJee), Weiszmayer Lipótué, Weisz Józsefné, Weisz Tivadarné. Wolsz Adolfné, Weiaz Ferencné, Wittenberg Ignácné, Wamber-ger Sándorné stb. Leányok: Birk Mimi (Som. Szt-Miklós), Blau Ferike (Pápa), Czérna Etel, Czech k. a., Halphen Teréz, Horváth Zseni, Krausz Józsa, Hofmann Sára, Keszler Laura, Knortzer Aranka. Ledovfiky Mici. Mikosa Melani és Hedvig, Mantuauo Jauka, Nagy Ella, Práger Ilona, Segerc Kata és Bett,a, Strém I ona, Stalay Jolán, Tuboly Ida, Weiaer Klára, Weiaz Nina és Zsófi, Wamberger Meláni, Kohn Vilma (Budapost) stb. A felülfize-téáek összege 622 kor. 60 fill- Bevégeztetett továbbá belépti.dijakból: 809 kor. 50 fill.; a nőegyleti választmány önkéntea adakozásából felállított cukrázdábaa: 322 korona, dr.\' Neumann Edéné iirnő által felajánlott ós elárusított képes levelező lapokból: 86 korona; összes bevétel: 1840 korona; kiadatott: 410 koroua, — maradt | tiszta jövedelem:-1430 korona. — Mindazon jótevőknek, a kik ehhez hozzájárulni kegyeskedtek, hálás köszönetét nyilvánítja az Izr. Jótékony Nőegylet, eluöksége. A nőegylet választmánya szemérmes háziszegéuyek-Jcözt 400 koronát osztott szét és húsvétkor 600 koronát fog a szegényeknek juttatni. — Pályázati hirdetmény. A budapesti „Meusa Akademica Egyesület" az 1899/900. tanév, Il-ik felére a kővetkező helyekre ezennel pályázatot hirdet. 1, Az egyesület választmánya által betöltendő mintegy száztíz ingyenes, illetve fél díjas ebédbelyre. 2. Méltóságos bojári giőf Vigyázó Sándor ca. és kir. kamarás ur által betöltendő 4 ingyenes ebéd é3 vacsora segélyre. E kérvények a gróí ur nevére címezve, uz egyeBület hivatalos helyiségében . adandók be. E 4 helyre csak keresztény tudomány-egye temi hallgatók I pályázhatnak. 3. Szabadka város, Ung, Háromszék vármegyék polgármestere, illetve alispánja által betöltendő egy-egy ingyones ebéd és va-caora helyre. E kérvények az illető törvényhatóságokhoz címezve, az illetékesség világos megjelölésével, az egyesületnél adandók be. Ez alapítványi helyekre műegyetemi hallgatók is pályázhatnak. Mindezen bélyegtelen kérvényekhez csatolandó: az index v. másolata, első éveseknél I esetleg az érettségi bizonyítvány is és a részletekre ia kiterjeszkedő szegénységi bizonyítvány." Az 1. és 2. pontok alatti kérvények beadási határideje 1900. január hó 20 áoak d. e. 12 órája, a 3-ik pont alattiaké 1900. január hó 16-ámik d. e. 12 órája. A„ kérvények beadaudók a főtitkár hivatalos. órája alutt 12—1, e&elleg posta utján uz elnökséghez. Miheztartás végett közöljük, hogy a 300 koronán felüli ösztöndíjat élvezők segélyben uem részesülhetnek. Budapest. 1899. december hó 30. Tuká Béla sk. a segélyügyi albizottság elnöke. Szörffy Sándor sk. e. i. elnök. — Eljegyzés. Schwarz Gusztáv, a \'.Schwarz & Tauber* helybeli nagykereskedő cég főnöke és a Zalamegyei Gazdasági Takarékpénztár ÍK*zg: tagja, folyó hó 14-én eljpgyezte Kaposváron Steinitz Adolf leányát. Saroltát. — Az öreg rouz8lkn«. Grünbaum József, a helybeli cigányzenekar első hegedűse f. hó 12-én 75 éves korában elhunyt. Ezelőtt 50 évvel szakadt ide Rohoucból a .zsidó bandá"-val melyet ő szervezett és melynek primása volt, mindaddig, míg j ez a híres zenekar lol nem oszlott Akkor átpártolt faraó iva-déktiihoz. kikkel beutazta a fél világot. Ha emlékiratokát hagyott volna hátra, bizonyára ő irta volna meg legjobban Nagy-Kanizsa társadalmi életének fejlődését az utolsó 50 évbOD. A vonót tartó keze Boba el nem fáradt és a hol az emberek »igadtak, a hol zeneszó mellett temettek, ott volt Grünbnum József, a zsidó muzaikua. Végre őt is eltemették, zeneszó nélkül. Maga ís nyugszik most és a hegédü mellette. — Búcsúzó tanár. 8zirtes Henrik középiskolai rajztanár, aki a tanév eleje óta a helybeli izr. polgáriskolánál volt alkalmazva, a dévai állami főrcáliakoláboz helyettea tanárrá neveztetett ki. Szirtes már elfoglalta oj állását Öszlntép Baj-náijuk Szirtes elmenetelét, mert jelenleg a városban iámét rajztanárválság van. — A kereskedő IQak hangveruenye. Á ma este megtartaudó hangversenyre Szilágyi Arabella lemondása következtében Hilgermán Laura, a budapesti opera hires altista éuekesnője mű ködik közre. Az Amneria, Sieglinde, Roland és Mignon szerepek hírneves megteremtője, bár német szőke asszony, minden szerepét magyarul énekli és ugy nagy művészetével, valamint a magyar nyelv iránt táplált rokonszenvénél togva egyik legkedveltebb- müvész-uŐjo a budapesti operának. KauizBán ezelőtt 7 "évvel működött közre egy hangversenyben és akkor a jelenvolt közőnbég elragadtatással hallgatta Bzebb-nél ezebb dalait. Nemes előadási modora, szimpatikuB megjelenése éa tömör, csengő alt-hangja a legelőkelőbb dal-énekesnők egyikévé avatják őt. Hangversenye elé nagy érdeklődéssel tekint Nagy-Kanizsa műértő közönsége. — Lemondáaok. A zala-egerszegi lapokban olvassuk, hogy Hertelendy Ferenc. Koller István és Eperjessy Sándor közigazgatási bizottsági tagok állásukról lemondtak. A lemondás minden indokolás nélkül történt A lemondott tagok helyébe február havában fognak uj tagokat választani. .— Hűtlen raktárnok. Érdekes lopás felfedezésére jutott f. hó 11-én a rendőr-Bég. Fince Antal és társa Karlsdorfi vasgyáros cégnél egy Krausz Antal nevű egyén mint raktáros volt alkalmazva. Krausz tesivérét elcsalta szolgálatába s arra beszélte rá, hogy menjen Szombat-, hejyre éB ott Scbromberger Jakab név alatt az ő cégüktől rendeljen vasárukat, ö maga pedig sokkal nagyobb értékkel bíró árat fog küldeni. Ennek folytán Krausz Péter rendelt is több ezer forint értékű vasárut. Mikor a vasnak birtokában volt, Krausz Adolf név alatt Kanizsára jött és a lopott vaBat is ide szállíttatta oly szándékból, hogy majd itt eladja; de a rendőrség hollétét hamarosan kinyomozta és a hűtlen raktár-nokot őcacsével együtt letartóztatta. — Elásott gyermek. Korona L:na cseléd leáoy f. bó 10-én fiu gyermeknek adott életet és azt rongyokba oly erőaen burkolta be, hogy a szegény gyermek megfulladt. A lelketlen anya a sertés-ólba széna közé rejtette el magzatát. Midőn a gyermeket megtalálták, az anyát; kérdőre vonták, aki azt állítja, hogy a gyermek halva jött a világra. De az orvosi bouclátlelet az ellenkezőjét állapította meg. Korona Liuát letartóztatták és átadták az ügyészségnek. — Hirdetmény. F. hó 17-én a város belterületén, Sugárutiól Fekete-Sas vendéglőig. egy arcképet magában foglaló arany medáillou egy darab széle* arany lánccal elveszett, felhivatik a megtaláló, hoity azt a rendőrkapitány} hivatalual adja át, hol a tulajdonos által illő jutalomban részesittetik. — Felhívó*. Az 1879. évbed azüle-telt nagy kanizsai illetőségű hadkötelesek ezennel felhívatnak, hogy 1900. évi február hó 8-án reggel 8 órakor a városház nagytermében sorshúzásra jelenjenek meg. Nagj-Kanizao, 1900. január 15-éu. Vécaey Zsigmond polgármester. — Felolvasás. Érdekes felolvasó ea- • télye lesz a Kereskedő ifjak önképző Egyletének február hó 10-én a Kaszinó dísztermében. Wittenberg Ignác déli vasúti felügyelő, a nagy-kanizsai állomás fűtőházának főnöke lesz a felolvasó, ki .Vasút és Kultura" cím alatt tartja előreláthatólag nagyérdekü felolvasását — Ar. alsó lendval takarékpénztár zárszámadása. A i. egyes üzletágaink forgalmát feltüntető számadatok igazolják az intézet létjogosultságát. Betétállomány: betétetett december hó 31-ig 184.357 kor. 42 fill., tőkésített kamat 1898. és 1899. évben 4761 kor. 31 fill., ösazesen 189,118 kor. 73 fill., visszafizettetett december 31-ig 94,448 kor. 19 fill., 1899. december 31-én betét-állomány 94,670 kor. 54 fill. Váltó-tárca: kiadatott 1899. évi december hó 31-ig 1.207.399 kor. 86 fill.. visszafizettetett 1899. évi december hó 31-ig 872,399 kor. 50 fill, 1899. évi december hó 31. váltó-állomány 335,000 kor. 36 fill. A nyereség 6000 korona. — A nagy kanizsai futóháil kézművesek beteg kartársai felaogélyezésére 1900. évi február hó 4-én a sörgyár vendéglő termeiben zártkörű táncvlgal-mat rendeznek. — 8zabőntanká8Ök estélye. A nagykanizsai szabómunkások éa munkásnők vigalomrendező bizottsága saját pénitár-alapja javára 1900. évi február bó 4-én az .Arany Szarvas" szálló nagytermében zártkörű julmez-estélvt rendez. — A zala-egerszegi Kereskedő Ifjak Önképző Egyesülete 1900. január 27-én (ázombaton) az „Arany-Bárány" szálloda dísztermében dr. gróf Jankovicb László főispán ur ö Méltósága védnöksége alatt tánccal egybekötött jótékonycélu felolvasási estélyi rendez, melynek jövedelme felerészben az országos hirlapirók nyugdíjintézete javára .fog fordíttatni. — Ez estély műsorát a .Budapesti Napló" jeles munkatáraai, nevezeteaeu: Ábrányi Emil, Gergely István, Markua József éa Molnár Ferenc urak fogják érdekteazitő előadásaikkal betölteni. * Orvosi szaktekintélyek véleménye szerint a Keleti J. budapesti elaőrangu cég által gyártott és feltalált ca. és kir. szab. pneumatikus sérvkötök, orthopae-diai járó és nyújtó gépek, műlábak, mű-kezek, egyenestartók (ferdenövésüekuek) haskötők, a legjobbak és legmegbízhatóbbak. Keleti már évek óta azon fáradozik, hogy ezen a téren a legkiválóbbat és legtökéletesebbet oyujtaa, a külföldet éa a legelső klinikákat tanulmányozta, miért is a legmelegebben ajánlhatjuk e kitűnő specialistát az érdeklődőknek. " A bahk&ve használatánál mindig ajánlatos egy jobb fajt választani, a melynek zamatja erősebb, és ezáltal használatban Gém drágább és mégis sokkal jobb ízű. Az árkülömbözet egy csekélyebb és finomabb fajt közt, külömben is messze tul behozható, hogy ha a babkávét felerészben Kathreiner malátakávéjával keverjük. Ez az általánosan kedvelt kávékeverék zamatjában kitűnő és az egészségre is kiválóan előnyős. Kathreiner Kneipp maláta kávéja a forró öv alatt a kávé gyümölcsből készített kivonat által a babkávé illatát nyeri a ezáltal főlülmulhatatian módon- egyesíti annak megszokott és kedvelt ízingerét a belföldi maláta készítmény előnyeivel. Kathreiner maláta-kávéját Bohasem szabad nyitva árusitani, hanem csakis a Kathreiner csomagokban árusított- a valódi s azért mindenütt csak ezt kérjük éa fogadjuk el. Az anya és fia. Ax anyának legfőbb gondja gyermekének egéixi"ége ■ ha es nincs rendben, m anya éjjel-nappal gyermekét ápolja. De, hogy ezt tehene, elsőben li maginak oly egészsíge»oek kell lennie, hogy ereje ennek az anyai föladatéinak teljesítésében cserben ne hagyja. Chan-\'toizel anzonynak Boullie-ból (Cotei-du-Kord) hét éret kii fla oly gyenge, sápadt él io»iny ▼olt, hogy\'folytonosan, gondoiaa kellett Ápolni. A ixegény anya nem is sokalta rolna a lár&dt-ságot, ha 5 maga annyira ki nem merOlt tolna, hogy lehetetlen volt mindent elvégeznie. A következő levél, melyet Boulllo polgármestere aliirott, elmondja nekQak mindazt az aggodalmat éi rcményiéitet, melyet Chantoizel asszony érzett fia betegsége alatt, midőn minden gyógy-síért megpróbált t végre a Pink-piluláuak köszönhette ugy saját, mint Ga egészségének visszanyerését. — Megköszönöm önnek — Írja — a Pink-pilulát, mely engemet s fiamat meggyógyított. Már régóta szenvedtem fő. fájásban, hát- és láb-szár-fájdalmakban lía egy kereset aludtam, lidércnyomás zaklatott, miikor álmatlanság gyötört. Fulzagás, emésztési zavar Állott bp, a Pink-pilulát kezdtem használni > ax első skatulya, elhasználása otin nagy megkönnyebbülést érez-tem öt dobo« elegendő volt, hogy teljesen kigyógyítson. Báli-selyem-ruha feljebb ! 14 — méter — póstabér és vámmentesen szállítva I Minták kiválasztásra, nemkülömben fekete, (ehér éa színes Henneberg-selyem blousok és ruhákra alkalmas 45 krtól U frt 65 krig méterenklnt. Csak akkor valódi, ha közvetlen tőlem rendelik I 6frt30krtÓl HENNEBERG G.,^^™, Zürichben. / > XXXIX. ÉVFOLYAMÉ zalai közlöny 1900. JANUÁR 13-án. Hogy boldogságom teljes legyen, ngyanea idő alatt hétéves fiamat is kigyógyítottam. Nagyon gyenge, sápadt éa* ijesztő sovány volt. Roppantul agódiam miatta. Néhány dobox Pink-ptlula visszaadta neki erejét éa szép arcsxinét, most kitűnően van, van jó étvágya a nem tudok önnek mást mondani, minthogy nagyon bálás vágyok. Az anya és fift bizonyára vérazegénV-volt. A Piuk-pilula a jelzett mennyiségben ugy íölnőt-teknél mint gyermekeknél a legjobb helyreállítója a vérnek. Visszaadta erejüket, a mennyiben a véit ujraalkotta. Ugyanez az eredméuy érhető cl vérm\'júuységnél, sápadtságnál, neuralgikus fájdalmaknál, a gyermekuél angolkór-ual <?s a no gyengeségénél. Egy doboz ára 1 Irt «."» kr és hat doboz D frt. Magyarországi főraktár TÖKÖK JÓZSEF gyógyszertárában, Budapest, Király»utca 12. Lapzáráskor! — Halálozások. — Lapunk zártakor vettük az elszomorító hírt. hogy darás-porpáci ÜaráH Zsigmond ügyvéd, a Nagykanizsai Takarékpénztár évek hosszú során át volt jogtanácsosa, tegnap este élte G7. évében elhunyt. — Ugyancsak tegnap este 8 órakor tört le a halál egy még feslő bimbót. Berényi Kraina, Berényi Eiek éa neje Kuntica Emma leánya élte 19. évében elhunyt. F. hó 22-én d u. 3 órakor temetik. — FelQlflietóaek. A műkedvelők f. hó G án tartott hangversenyén felülfizet-tek: Bogenrieder József, Kövesdi Jenő, Fleischmatin Mór 4 — 4 kor., Kotori Takarékpénztár 3 kor., Bun Samu. dr. ü lop Mór. dr. Blau Simon, dr. Iloseo-berg Mór, Elek Lipót, dr. P.osszer István, Kasztl Jukab, Dömötör Lajos, Kaszter Miksa, Scherz Lujza utóda. Fischel Lajos, Kohn L. Lajos. Unger Ullmaon Elek, Pálfy György, Vidor Samuné, Sttém éa Klein,, dr. Vtlláuyi Henrik. Ftglár Mihály, Klein József Blumenechein Vilmos, Fischel Fülöp, Kopátein Lipót, Weinbergpr Náthán, Scbulhof Adolf. Harkányi Ede, dr. Lóké Emil. Grünhut Károly 2—2 kor., tíroaz Adolf, Fleischmaun Frigyes, Olscher Iguác. Kohn Fülöp, WeÍB7.mayer N, Milléuyi Sándor, Szegő Gyula, Kohn éa Licbtscbein. Neu éa Klein. Marton Ignác, Kohn S. B. és Fia, Ledofski Ernó, Fiálovits Lajos, Euglánder Mór. Singer Sándor, dr. Scbwartz Ernó, Schwabeuitz Samu, Zsmadita Ferenc, ifj. Stern Mór, Koseuberg Salamon, Fekete József, Lukács Sándor (Pécs) Pataki Soma 1—l kor., Geróca József 00 fill. A tiszta jövedelem (100 kor.,) a ,PetőfiTársaság"-nak küldetett be, a .Petőii Ház\' javára. SZERKESZTŐI ÜZENETEK. — !!. J. KitszOnet. Alkalom adtán kiadjuk. — I.. M, urnö. , He vallom, hogy hatalomra, tekintélyre, befolyásra való törekvés -vezérelt raindeu tettemben. Törekednünk kell az igazságra, mely eddig nálunk hiányzott.\' Ez a társadalom támnsxai cimü színműben lordul elő. A mgyar kir. aanyakönyvi hivatal. Születések: — Január 12—19-ig. — Betlehem Józset napsrímos, Mária, Baj József földmives, Ferenc. Bedö Sándor mnnkás, Rozália, Nemes Tetéz cseléd. Auna. Cinder János poda ellenőr, Piroska, Fábiáu Zsigmond dr ügyvéd, Lajos, Wolráb Sándor bádogos, Józset, l\'erger JAoon kefekötő, Gizella. Koroua Anna cseled, halva, Kec Józsei lóldmives, István, Vodenák István gépész, Anna. Daxler István kalauz, Lajos. Gerócs Ferenc földmives, Gizella, Fehér l\'ál szabó, Lajos. Nagy Lajos vasúti fékező. Eruő, Táncsics Ignác asztalos, Ignác, Armuth Gusztáv ker utazó. István, Reilhofer Béla kovács, R.zália Halálozások: — Január 12—19-ig. — Grftubaum Jóxsef izr. zenész, 74 éves, tüdőtágulás, Kaposi Jenő rk. vendéglős, 27 eves, tudólob, Kalmár Sándor rk napszámos, 34 éves, Kldőburut, Gáspár István rk. 20 napos, rátig-görcs, Schott Adolf ifj. rk. tanú ó, 11 éves, cukor-vitel^s, Csobod István rk. munkás. 41 éves. mellbártyalob, Németh Károly rk. 26 napos, gjengesí-g. Magyar László rk. 1 hónapos, hörghurut. Házasságot kötöttek: — Január 12—19-ig. — Szőko Sándor csikós — Mészáros Rozival, Szélig Lajúa szíjgyártó — Durcsák Máriával, FQrst László földmives — Kocsis Juliánnávtl, Polai József iöldmivea — Kristóf Katalinnal, Anek József iöldmivea — Kis Stentin Juliáuná-val, Gudlin György földmives — Mihalec Annával, Müles László földmives — Knans* Kataliu. IRODALOM — Uj kötetek az Olcsó Könyvtárban. Legrégibb gyűjteményes vállalatuok, mely olyi\'tapintatosan válogatja meg a hazai éa külföldi irodalomból azt, a mire a nagyközönségnek és az iskolának szüksége vau: ismét uj\' kötetekkel gazdago- dott. Kisfaludy Károly két pompás vígjátéka; Mátyáa deák és Hűség próbája nyitja meg az uj sorozatot. (1147. az.) Az elsőt az uj középiskolai tanterv kötelező olvasmányul rendeli, de mennyivel jobban illenék műkedvelő színpadokra is e történetünk kiváló alakjait annyira jellemző két apróság, mint sok modern lébafágl Imre Sándor terjedelmes tanulmáuya a népköltészetről és népdalról (1148—52. sz.) a jelea eszthe-\' tjkusnak kiváló gonddal készült munkája, mely a hazai és idegen népek nép-költéízotéuek főmotivumait kutatja. Le«-kovár Jáukó Roskadozó kastélyok citnü szép beszélyét « Bzláv irodalmak »zor-galmaa magyaritóia. Mnrgalica Ede ültette át (1153—5G. sz.) A következő kettős füzet (1157—58 az.) Márki Sá\'i-dor mélyreható easaajje: A középkor főbb krónikánai. Kritikailag ismerteti ebben a magyarok honfoglalása koráig ismert krónikásokat,- a kik hitelés és megbízható adatokat jegyeztek föl őreinktől éa pedig: Jordánéi, Vrocopius, Toursi Gergely, Fredegár, Paulua Diaconus, Einhard, Rucbert szent Atiskarja krónikáit éa zégül egy összefoglaló fejezetben mindazon középkori krónikásokat, a kik a magyar történetiráa kútfői. Eriékes gyüjteméuy. Jánoai Gusztávé Angol, francia éa olasz költökböl (1159-GO. sz.) válogiitott gyűjteménye Hugó Viktor, Coppée, Moore, Longfellov, Steccbetti, Byron, Ario.<to stb. szebb verseinek. Nagy érdeklődésre tarthat végül számot Riedl Frigyes könyve: Magyarok Rómában. (1161 — G2. sz.) A stilisztikailag is gonddal megirt tunulmány az Örök városban minden idők óta megfordult magyar Írókról éa tudósokról szól. Az Olcsó Könyvtár egyen számai 10 krajcáron minden hazai könyvkereskedésben kap-kat\'ók. — A „Magyarország" hírszolgálataival, oleveuségével ma a legjobb lap. Ma, mikor az ország csaknem minden nagyobb- városával és azoukivül Bf\'cacsel, Berlinnel telefon összeköttetés létesült, b lap technikai előállítása is bámulatosan megváltozott. Minden bir, minden esemény rögtön továbbittatik és a közönségnek nem kell többé várni, mig ntigy-Bokára értesül a politikai és közgazdasági élet összes lontosabb eseményeiről: a .Magyarország" mindent összefoglalva, hűséggel, részlelosséggel hozza már az összes eseményeket éa az ország legtávolabbi részeiben már a reggeli órákban értesíti a közönséget a történtekről. Azonkívül a „Magyarország" a legébe-rebb őre a nemzeti érdekekuek. Megmozgatja a tétlenséget, lelket önt a közömbös rétegekbe. Most egy éve egyedül állta a csatát egy romlott és erőszakos reudszer ellen. És ma ia az 8 célja, hogy a folyamatban levő politikai álala-kuláa oly befejezésre juesoo, a mely viuszaadja a nemzetnek anyagi erői kímélését, egy tisztultabb kormányzat lehetőségét és az önmagával való rendelkezés minden löltéieléf. A .Magyarország* legtöbb vezércikkét Bartba Miklós, az ország első publicistája irja. Ma ninca seoki. aki a nemzet gondolkozását és az ország igaz érdekeit jobbau felismeri és szebben tolmucsolni tudja. Kossuth Ferenc szintén e lap haaabjaiuak szenteli becses publicistikai működésének legjavát. A lapnak Holló Lajos oroz. képvisolő a főszerkesztője, a ki a lapot nagy akaraterejével megteremtette éa lnnkadatlau kitartásával felvirágoztatta.. Felelős azereesztő dr. Lovászy Márton. A .Magyarország* előfizetési ára egész évre 14 írt, félévre 7 frt, negyedévre 3 frt 50 kr, egy bóra 1 frt 20 kr. Legcélszerűbb az előfizetési pénzeket postautalványon küldoni a .Magyarország" kiadóhivatalába (Teréz-kőrut 19.) Az e rovatban megemlített müvek meg" rendelhetők és kaphatók IFJ. WAJDITS JÖZ8EF könyvkereskedésében, Nagy Kanizsán. MYILTTÉR.*) SxerkcattÖHeg : I)r VillAnyl Henrik, felelői saerkesztö. Kiadó: 7/7. \\Vn)itlt.i .József. VEGYES. — Biztos gyógyliatás. Mindazok, kik rossz emésztés vagy székrekedés következtében felfúvódásban, szorulásban, főfájásban, étvágybiány, vagy egyéb bajokban szenvednek, a valódi „Moll fele aoidliU porok* hasxnálata által bixtoa gyógyulást érnek el. Kgy doboz ára 2 kor. Szétküldés naponta utánvéttel Moll A. gyógysxeréax cs. éa k. udv. axállitótól, Bécs, I. Tochlauben 9. A vidéki gyógyszertárakban határozottan Moll A. kéaxitmény kérendő ax ő gyári jelvényével éa aláírásával. Yeae, hogy hólyag, hngydara és a köszYénybnntalmak ellen, továbbá a légzó és emésztési szervek hurntos bántalmainál,orvosi tekintélyek általa , Llth Ion-forrás SALIfATOR Mkerrel rendelve ^esz. H u tt y h > j tó hat ásol Kt\'llrntfS íii! ) KŰDQjen enit\'Nilhelo Kapható áaványvizkereikcdésekben és gyógyssertárakban. A Sabator-forrás igazgatósága Eperjesen Nyilvános köszönet. Wlllielm Kereuc gyucyíxerénv; árnak jjrunklrclirn A. AutztrJa. Feltalálója vit Anllrhrumatlkn* éa Autiatliritlkns | rértUxtitő teának, kÖNzreny í>s rheumánai. | Mi<l« n én a nyilvánosság elé lépek, csakis axért történik, miután kötelességemnek tartom, . Wilbelm gyógyszerész urna* Neuiikircheuben legmélyebb köszönetemet fejezni azon szolgálatokért, melyeket az ö vértisztitó teája fájdalmas rheumatikui szenvedéseimben tett és hogy aaokat, akik ettől a borzasztó szenvedéstől felkerestetnek, Ggyelmeasé\' tegvem. Nem vagyok képes azon öldöklő fájdalmakat jeinM, melyeket már 3 év óla minden idö>jáltozásoál tagjaimban éreztem, s melyektől sem gyógyszerek, sem a!\' badeni (Bécs mellett) kénfürdók használata szabadított meg. Álmatlanul hánykódtam éjjelenkint ágyamb»n, étvágyom napról-napra fogyott, klnézésem sxem-látomást rotszabodoii es egész testi erőm Teszitctt. Négybe\'i használata után fenti teának fájdalmaimtól nmesak hogy meg-szabadultam, s vagyok megszabadítva, miután már hat hét óta nem iszom e teából, de egcsz testi hogylétem javult. Szoros meggyőződésem, hogy mindenki, ki hasonló Ujdalmakbau szenved és ezen tea használatához folyamodott, szintúgy fogja Wilhelm Ferenc urat áldani, mint én. Őszinte nagyrabecsüléssel Butschin—Streitfeld grófnő alezredes neje. - •> Az e rovat alatt közlőttekért nem vállal felelősséget a szork HIRDETÉSEK: 7428./tk. 899. Árverési hirdetmény. A \' nagy kanizsai kir. törvszék tkvi osztálya részéről közhírré tétetik, hogy a m. államkincstár végrehajtatónak Varga (peoec) István és qeje Tőrök Kati végrehajtást szenvedő kis-kanizsai lakóa elleni 3 írt GG kr. költség-hátralék, 6 frt 25 krl jelenlegi és a még felmerülendő köjtségek iránti végrehajtási ügyében, a fent nevezett kir. törvényszék területéhez tartozó a n.-kanizsai 251G. sz. tkv-ben f 77(^1 hrsz.~a. felvett és 375 frtra becsült ingatlan 1900. évi február hó 10. napján délelőtt 10 órakor e7e& tkvi hatóság hiv. helyiségében Dr. Toboly Gyula ügyvéd közbenjötté mellett megtartandó nyilvános birói árverésen eladatni fog, még pedig C 6. 7. alatt Varga penec litván és neje Mersa Katalin! javára bekeblezve levő holtiglani lakásból álló Bzolgaimijoggal akkor, ha ezen szolgalmijogot megelőző követeié-pek kielégítésére szükségesnek mutat-akozó éa 200 írtban ezennel meghatározott összeg beigértetik, ellenkező esetben az árverés hatálytalanná válik és az ingatlan a szolgalmijog fenntartása nélkül a,fentebbi határnapon újból elárvereztetik. Kikiáltási ár a fentebb kitett becsár. Árverezni kívánók tartoznak a becsár 10°|o-át készpénzben vagy óvadékképea papírban a kiküldött kezéhez letenni. Kelt N.-Kanizaán, a kir. tvszék mint telekkönyvi hatóságnál, 1899. évi nov. hó 30. napján. \' GÓZONY, kir. tazéki albiró. Olcsó KOCSILOVAK 4 pár 154—161 ctm. nagr- xáttban, 4 évesek, hibátla-uok. eladók. Georgshofl ménes Lukács—Barcs mellett. ÉJS7" Országos ■ Zarándoklatok Rómába az 1900. jubiláris évben. Rendexik a magas Clerus fönhatósága alatt ■a magy. kir \' államvasutak városi menetjegy-irodája és Propper N. János ker. akad. igaxgató .Keleti Utazási Vállalata" (Budapest, IV., Mária Valéria-ntca Hungária szálló) Az elaő zaráodokutazás indulása 1900. február hóban, a melyre előjegyzések már most elfogadtatnak. Részletes felvilágosítással és tervezettel a köz-ponti iroda szívesen szolgál. Caokoliídé SUCHARD kéretik 1 S MÁRIA-CELLI H GYOMOR-CSEPPEK nHgyszerüen hatnak gyomor bajok-uál, nélkülözhetetleD és általánosan ismeretes házi és népszer. — A gyomorbetegüég tünetei: étvágytalanság gyomorbetegség, bűzös lehelet, felfujteág savanyu felbóffógés, hasmenés, gyomorégés felesleges oyálkaki választás, sárgaság, undor éa báoyáa, gyomorgörcs, szüküléa. -Hathatós gyógyszernek bizonyult fejfájásnál, a mennyiben ez a gyomortól származott, gyoroortulterhelésnél ételekkel és italokkal, giliszták májbajok és hSmorrhoidákoái. Említett bajoknál a Márlacelll Kyomorcseppek évek óta kitűnőknek bizonyultak, a mit ezáz meg nzáz bizonyítvány tanúsít. Egy kia üvegára használati utasítással együtt 40 kr., nagy üveg ára 70 kr. — Központi szétküldés Brady Károly által Bécs, gyógyszertára .Magyar Király" hoz. I. Fieischmarkt 7. Nagy-Kanizaáu: Pr^ger Béla és Belua Lajos gyógyszerészeknél. — Barcson: Kohut Sándor gyógyszerésznél. — A Zsigárdi méuesben kő-vetkező angol telivér mének állíttattak fel az 1900. fe-deztetési idényre: LOWES-TRIAL ai ell. 1895. feliele, jegy telén, 17G cm. Apja: Triumph, n oszt. Derby ós más számos nagy dij nyertese. Anyja: Lovely-Tais. 8 Fedezési dij 40 korona MENELAUS ell. 1885. aranysárga, 173 cm., számos nagy dij nyertese. Apja: Prince-Paris. Anyja: Zebetta. Fedezési dij 15 korona. Közelebbi felvilágosítással szolgál DAUSCHA OTTÓ, intéző. Xagy-Kanizsán. Ugyanitt eladó: 20 drb. süldő tenyész kan, Grf Wenkheim és Balázsházy keresztezés és 40 darab fiatal tisztán tenyésztett R AMBOUILLET, ugyszinte Marino electorál esr HÁGÚ KOS. *M C41. sz. 1900. Nagy-Kanizsa város rendezett tanácsa Zalavármegye központi választmányának határozatából ezennel közhírré teszi, hogy az országgyűlési képviselő választisi jog alapját képező földadó minimuma megállapiitatott, az erre vonatkozó határozat és megállapítás folyó évi január hó 15-töl január hó 23-ig terjedő 8 napon át a város tanácstermében közszemlére kitéve van, mely i: ott a hivatalos órák alatt bárki által betekinthető. A határozat ellen 1900. évi január hó 23-tbi 8 nap alatt a kir. Curiához intézett s Zalamegye alispáni hivatalához benyitandó felebbezéssel lehet élni. A-városi tanács. Nagy Kanizsán, 1900. január hó 16. VÉCSEY, POLOJRIUEHTER. XXXIX. ÉVFOLYAM. zalai közlöny lyiÖtL\'SEÍDLITZ POR akkor valódiak ha mindogylk dobon aláírását tünteti fol. A Mell A.-féte Setdllti-porok tartós gyó^jhatiaa a legmakacsabb gyaaar- éa ■!-teilbáatalnak, gyomorgörcs \'a gyotnorhév, rógsőtt azékrskedés, majbántalnm, vér talntáa. aranyér és a legknltnhözdhb «6T betegségek ellea, e jeles bixissernek éítixedsk óta mindig najjrobb ^terjedést sierxett. — Ara egy lepecsételt t datt doboznak 2 kor. Hamisítások törvényileg fenyíttetnek. rMOLL-FÉLE FRANCIÁ BORSZESZ ESSO ha mindegyik ilreg MOI.L A. védjegyét tQnti-d tel® .A. Hill* feliratú önorattal van xárva. A Hall-féli ^ JCsak akkor valódi. ^ftraiozla borszesz és só nevezetesen miut fájdalomoslllapltá bedörzaültsl azért HjköBivény, cau* és a meghűlés egyóli követkexméoyeinsl legismeretesebb oépsier. \\ — Egy ónozott eredeti üven éra I kor. 80 fiit.____ MOLL Gyermek szappanja. Legfinomabb, legújabb módszer szerint készítek gyermek és hOlgy szappan • bír okszerű ápolására gyermekek és felnittek rélzére. ára darabonklnt — 40 flll. őt darab — í kar. 80 fllt. Mindeu darab gyermek-szappau Moll A. védjegyével van ellátva F ő á 7. é t k ü i d é M: Moll A. gyógyszerész, cs. ós kir. udvari szállító által. Bécs: Tuchlauben 9. az. Vidéki megrendelések naponta postautánvét mellett teljesíttetnek A raktárakban tessék határozottan MOLL A. aláírásával ás védjegyével ellátott készítményeket kérni. Raktár: Nagy-Kanizsán Rosenfeld Adolf és^Fia. XVII.JVFOLYAM. A csáktornyai takarékpénztárral egyesült önsegélyző szövetkezet t. c. tagjai I. évi február hó If-én d. u. 3 órakor Csáktornyán a C9áktornyai takarókpénztár részvénytársaság helyiségében tartandó hivatkozva az alapszabályok 20*) §-ára, tisztelettel meghívatnak. 6. b I Tárgy ak« Az igaigatóság jelentése. A felügyelő-bizottság jelentése. A folyamatban levő VII. és VIII. csoporti számadások fölötti határozathozatal és a felmentvény megadása. 6 igazgató-tanácsi tag és a felügyelő-bizottság megválasztása. A közgyűlési jegyzőkönyv hitelesítésére 2 részvényes kijelölése. A IX. csoport életbeléptetése iránti határozathozatal. 7. Netáni indítványok. • Csáktornyán, 1900. január 13-áti. Az igazgatóság. •) llogy a közgyűlés érvényes haliroxatot hozhasson, arra legalább 20 szövetkezett tarnak jelenléte szQkséKeltetik, ktk ÖOO törzsbetétet kőriseinek "oveuexetí taf- v? ^}?XPalét De,m Tl,h"né.k ba-ározatképessé. akkor 15 nappal későbbre ejry uj kör-KjOléa hivabdó ön«, mely a. etaö kö.gyülés tárgyai fölött tekintet nélkol a Ugok va,rv töraí-tictétek számára jogértéuycs határozatokat hoz 8 vagy.iorxs A megvizsgált évi számadások, ax üzleti jelentéa és a íetQryelS.biaoUaá* ielcntése a tAr sutát Oxlet, helyidében a köz,yaléat 8 nappal megelőzőleg a résSéoyeaek^l b^Inthe^í" ! Rlchtcr-filc ! HorgonyPainExpelter a Llnlment Capsicl oomp. > Ezen hirnoves hitiozer ellentállt ax idd megpróbálisának, mert mir több 1 mint 30 év óta megbízható, fájdalom-csillapító bedürrsí lésként alkalsaaztatik köazvéuynél, csúzaát, tagsxaigatásaál és meghűléseknél és ax orrosok által bo-dörxsöléaekr® is mindig gyakrabban rendeltetik. A valódi Horgony-Pain-Ex-peller, gyakorta Honjony-Liniment el-noTezéa alatt, nem titkos axer, hanem Igazi íépazerfl háztwer, melynek egy háztartásban sem kellene hiinyoini. 40 kT., 70 kr. és 1 frt üvegonkónti árban majdnem mlndon gyógyszertirhan kési-letbon Tan; fó rak tar: TSrök József Eógyszoréfiinél Budapeaten. Bováiár-; alkalmával ig«n óvatosak legyünk, mert több kiHöbborU\'kü utánzat van forgalomban. KI nem akar megkároaodnl, az mindon egyos üveget „Hbr-gony" vódjoRvr és Hichter czépegyzés nőikül mint uejn valódit utasítsa vissza. IICBTU F. 11. tt tiru. Isisltliil a.t* kir. id»»rl ai.Ultók. 1900. JANÜAR 13-án. Epilulák hasonló készítményeknél minden tekin-totben feljebb bewülendők; — mentek minden ártalmas anyagoktól, az altesti szerek bajainál leejobb eredménynyel használtatván, gyengéden haahajtók, Tértiaztitók; egy gyógyszer sem jobb, s mellette oly ártalmatlan, mint e pilulák a székszorulás < a legtöbb betegségek forráaa ellen. — Cukrozott külsejük végett még gyermekek is szívesen. Egy 15 pilulát tartalmazó doboi 15, egy tekercs, mely 8 dobozt, tehát 120 pllnliit tartalmazó, csak 1 frt o. é. (W k C I ütánxásoktól knlöoösen óvakodjunk. Kérjünk határozottan U V Ao! Neoateln FQlflp haahajtó labdacsalt. Valódi csak, ha ■mindrn doboj törvényileg bejegyeett védjegyQnkkel plroifekete nyomtatásban „Szent-Lipót* és „Neustelu Fülöp gTÖgysxeréaa" aláírása*! van ellátva, a kereskedelmi törvónysxékileg védett csomagjaink alá\'rá-sunkkal van ellátva. MEUSTEIN FÜLÖP ,SieQt-Lip6tbai\' cimictl pógjiiértir. WIty. I., Pl.nkeniu.il a. Rlktir Kaay.K.oiziill: BEÍ.US I.iJOS KKIK GtULA ,;í|j.itréu.kníl. J1 E G H l Y Á S, A KOTQRI TAKARÉKPÉNZTÁR R-TÁRSASÁG P 11IBIS\'KÖZGYŰLÉSÉT \' 1900. február 4-én d. n. 2 órakor üzlethelyiségében tartamija, melyre & t. részvényesek ezennel meghivatnak. A közgyűlés tárgyai lesznek: 1. Az évi zirmérleg éa eredményazámla bemutatása, valamint az osztalék megállapítása. 2. Az igazgatóság és felügyelőség részére a felmentvény megadása. 3. A jegyzőkönyv hitelesítésére két részvényes tag kíktlld«se. 4. Esetleges indítványok tárgyalása. 0. Igazgató és ebből kifolyólag esetleg uj választások. Kotorl Takarékpéuztár Ké«>. vény társaság mérlege IS99. évről. [Fők. jl\'P". Vagyon Pénztári maradvány ...... „. . , ,, j váltór....... Kiadatott j k5lele(6re (kezességi) . Ingó vagyon ........ Jelzálog köteloző...... Tartalékalap betét...... Irlmidenrupii elhelyezett léke . . koron. .fillér | Fök. lapis Teher koron. fillér 59 60 61 36 66 37 27 7916 1072IG 79515 «95 400 10742 12000 24 48 40 83 32 1 — / 23 35 68 57 Részvény alaptőke...... Átmeneti kamat 1900-ra .... Visszleszámitolt váltó..... Nyeremény osztalék..... 21200 10742 3620 4050 174766 3707 32 42 58 218086 \'32\' j 218086 32 r Kelt Kotorban, 1899. december 31. , • Dr. LÖKE EMIL s. k. POLLÁK LIPÓT 8. k. KELE GYÖRGY s. k. \\ igizgité. pénztárnok. fökOnftelé. Jelen mérleg kimutatást az üzleti könyvekkel történi őiszebaionlitia után helyednek találtuk t azt etentol hiteleiiijük. Kelt Kotorban, 1900. január hó. BERGER MANÓ s. k. LÖWE ADOLF s. k. FISCHER GUSZTÁV s. k. felügyelő. felügyelő. felügyeli. Rotor! Takarékpénztár Hészvén, társaság erediuény számlája 1899. évről. Veszteség Betét kimat adé . . . . .zámla Tőkésített kimit .... Kgyenea adó ...... Lakbér ........ Ingó vagyon leírása . . . Visilettzámitolt vállú kamat Tiszti Bzetés...... Betét kamat...... Költség I 1900 ra 1810.\'— Átmeneti kamat) 1899-re 1727.24 Tartalékalap (a nyeremény 5*/.-a) Nyeremény mint osztalék . . .844 8035 804 280 32 656 3680 413 317 V 165 184 3707 19123 28 Nyeremény ■zárnia Részvényátiratási dij . Résxvényátlratái! bélyeg . . . Váltó kamat....... Kötelező........ Belratási dij...... . Nyomtatvány dij..... . Késedelmi kamat .... . Óvás és intési dij ... . . Nyeremény átbozat.... , IdeiglenBcen elhelyezett tőkekamat, Kelt Kotorban, 1899. december 31. POLLÁK LIPÓT s. k. koron.1 Sllír 4 _ 1 28 8950 54 6733 76 2019 90 70 38 281 24 146 38 721 86 193 94 Df- \'■ k\' P0LLAK L1PÓT s\' k\' KELE GYÖRGY a. k ","8\'L,i\'- pénilárnok. főkönyvelő. Jelen eredmény számlít az Ozl.ti könyvekkel történt összehasonlítás uUu uelyesaek találtuk és ezennel aláírásunkkal hiflasitjük. Kelt Kotorban, 1900. jaouár havában. BERG^0 "f.NÓ 8- k- LÖWE ADOLF a. k. FISCHER GUSZTÁV s k \' __felügyelő. Nyomatott Ifi. Wtjdits József könyvnyomdájában Nagy-Kanizsán. NAGYKANIZSA, 1900. január hó 27-én. XXXIX. évfolyam. Előfizetési ár; Egész étre . .10 kor. — 611. Kel érre . . . f» kor. — fili. Negyedévre . . 2 kor. 50 fill. Egyes szám 20 flll. hirdetések 5 hiüibon petitsorban 14,másodszor 12, a minden torábbi sorért 10 fill. NYILTTÉR8EN petit soronként 20 fillérért vétetnek fel. Kincstári illeték minden egyes hirdetésért C0 fill. fiietendö. részvény-társaság," „nagy-kanizsai és a galamboki önkéntes tűzoltó egylet," a .nagy.-kánizsai kisdedneveló egyesület," a .nagy-kanizsai tanitói járáskör," a „nagy-kanizsai keresztény jótékony nőegylet," „n -kanizsai izr. jótékony nőegylet," „szegények tApintézcte," a\'„katonai hadastyán egylet," a „soproni kereskedelmi iparkamara," nagy-kanizsai külválaBztmányának hivatalos lapja HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ -VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Egyletek fúziója. Nagj-Kankaa, 1000. Jan. 2G-án. A .Polgári Egylet* válsága most a legaktuálisabb eseménye városunk egyleti életének. Ez a hajdan virágzó egylet már évek óta pang. Most kitört a válság. Tagjainak száma egyre kevesbbedett; a legutóbbi idók alatt majdnem 200 zal. A kilépett tagok társasági szükségleteiket másutt jobban vélték kielégíthetni, csatlakoztak hát más körökhöz, a régi, a nagy, a kiterjedt Polgári Egylet pedig végső perceit éli és fuzionálni készül a Társaskörrel. A mult év december 31-én megtartott közgyűlés felhatalmazta a választmányt az egylet kertjének eladására, hogy anyagi- viszonyai kissé rendbe jöjjenek és egyúttal utasította, hogy a Társaskörrel tárgyaljon a fűzfő kérdéséről. Ez alapon a választmány előterjesztést tett a Társaskörhöz, mely öttagú bizottságot küldött ki, hogy ez a „Polgári Egylettel" tárgyalásba bocsátkozzék és javaslatát jóváhagyás végett majd a közgyűlés eló terjessze. Jelenleg folynak a tárgyalások. Azt hisszük, hogy már most a fúzió létre fog jönni. Nem kívánjuk, hogy „utinam falsi vates simlis." Sót őszintén óhajtjuk, hogy a tárgyalások eredményre vezessenek, mert a .Polgári Egylet" örökös válsága előbb utóbb ngy is a feloszláshoz vezetne, a mi sokkal nagyobb baj volna városunk egyleti életére, mint ez a derék kapituláció: a fúzió. A gyenge, a bomlásnak induló szervezet az erősbe olvad és bár nem önállóan, de folytatja életét és pezsgésbe hozza vérét az erősebb szervezet egészsé- gesebb vérkeringése. Ha engednék, j hogy a kór férge addig őröljön, rágjon a testen, a mig az lassan-lassan felemésztődve elpusztulna — ez a tökéletes megsemmisülés ölyau volna, melyből nincs rcméuy a feltámadásra, mert / az egyleti tagok, kik nem lelvén fel szórakozásukat az egylet körében, a kávéházak vendégeinek számát szaporítják, blazírt és egykedvüekké lennének á társasélet azon kellemei iránt, melyet az egyleti élet nyújthat, szétoszlanának ugy, hogy más társas\'egylet egészségesebb élete sem volna líépes őket magához édesgetve egybegyűjteni. A válság leghelyesebb megoldása tehát a fúzió. Nem akarunk az események elé vágni, csak szükségesnek tartjuk hangsúlyozni, hogy ennek a fúziónak olyannak kell lenni, mely egész társadalmi életünkre nézve a legüdvösebbnek látszik és oly erősnek, hogy kizárjon egy a közel jövőben bekövetkezhető ujabbi bomlást. És ennek az utóbbi követelménynek megfelelni valóban nehéz. A fúzió csupán a teljes „Polgári Egylet" beolvadásával. illetve felvételével történhetik. Ugy ahogy az most fennáll, azon alapszabályokkal, melyekkel most bír, azon irányelvekkel, melyek eddig kormányozták, nagyjában azon tsgok-kal, kik most kebelében vannak s csupán, mint egyezkedő fél tehet engedményeket a másik félnek addig a határig, a meddig ezek az ő szel le mét nem sértik, meg nem fosztják azon jellegétől, melyet kifejez neve, hogy „Polgári Egylet." — Minden í más ellenkező eshetőség ki van zárva, ha fúzióról akarunk beszélni. Minden más eset kizárja a fúziót, mert minden más esetben szó lehet beolvadásról, egyes tagoknak kilépéséről, illetőleg a .Társaskörbe" való belépéséről, de nem az egész testületnek fúziójáról. Már pedig ekkor felmerül a kérdés és a nem alaptalan aggodalom, hogy a kór, mely a „Polgár Egylet" halálát okozta, nem fog-e tovább pusztítani a fuzionált egyesület testén. Hiázcn mi idézte elő a „Polgári Egylet" válságos állapotát? Á hete-rogenia. Az, hogy különböző elemek alkották, a melyek idővel ráuntak az együttlétre s válni akartak. Kezdeményezője volt ennek a számban annyira nijegerösődött honoracior-osz-t£ly s nyomán a többiek szeparatisz-tikus törekvései szülték a pusztító válságot. Már most a fuzionált egyesület e heterogeniát megtartva, nem fogja-e ez ott is folytatni pusztító munkáját, inig nem ujabb bomláshoz, válsághoz1 vezet ? Ez az egyetlen aggodalom az, a mi méltán felmerül bennünk, midőn a fúzió kérdését tárgyalás alá vesz-szük. Mert egyebekben a küszöbön álló egyesülést mindenki, ki társadalmi életünk javulását őszintén óhajtja, szívből üdvözölheti és igaz örömet szerezne mindannyiunknak, ha sikeresen létrejöhetne. A társadalmi rétegek tömörülése, kialakulása egy oly erős, virágzó 6$ kiterjedt egyletnek, mint a milyen a „Társaskör" leend megerősödve a „Polgári Egylet" fúziójával, eddigi petyhüdt, színtelen és vértelen társadalmi életünket lethargiájából felébreszteni, mozgékonyuyá és pezsgővé tenni van hivatva. S nem hisszük, hogy ne sikerülne ez akkor, midőn a jelszó az, hogy: viríbus unitis. Munkácsy a kathedrán. (hj.) Itt fekszik előttem a Tudomáoy-Egyetem második félévi tanrendjének egy exemplárja. Böngészés közben .akadtam reá, hogy a bölcsészeti karon Beöthy, a nagy, a szellemen, o sokoldalú és mindenektelelt eredeti Beöthy külön, Bznkszerüen kiváu foglalkozni a szeijény meghibbant eszű magyar- Michel Angelóval. Hetenkint egy órát szentel a kiváló tudón R legnagyobb magyar festő művészetének és azt ugy akarja tárgyalni, a hogyan egy telivér esztbélikus interpretálhatja — a maga egyéni perspektíváján által tekintve — Muukácsynak halhatatlan alkotásait. Nem az lep meg bennünket, hogy Beölhynek terjedt ki reája a figyelnie; nem az, hogy éppen Munkácsy művészetét fopja minden oldalról megvilágítani egy ebőrtndü kapacitás, (az első igazi magyar eszthétikus) — hanem meglep, sőt megdöbbent az a vakmerőség, hogy miképpen mer va\'akí BZakitani ar. avult tradíciókkal, a melyek a régi, XV11I Hzázadbeli irók éB művészek alkotásait tartják csupán érdemeseknek arra, hogy azokat boncolás alá vogyék; a melyek a müvészetuek, a tudásnak határkövét a 19. század első felére, sőt strikte 1850-re helye*ik le b a melyek fumigálnBk minden ujabbat, akár azért, I mivel még a teremtője él; akár azért, I minthogy már meghalt, j A milyen következetlenség van az én ide iktatott szavaimban, éppen olyan | inkonzekveucia van a professzor urak I ebbeli elhatározásaiban, helyesebben ma-j radiságáben is . . . Nem tulzunk tehát, ha Beöthy cselekedetét és (elBégea eszméjét\' kissé vak-\' meróutik deklaráljuk, i \' Mert „merdz" kell ahoz —fájdalom 1 1 — ho>;y valaki szembe helyezkedjek a I mult megrögzött botor előítéleteivel/ és konok felfogásával. Vagy azért nem foglalkoznak az ujabb szépművészeti alkotásokkal, mert a hagyománytól kiszabott sorompókat áthágni nem merészelik; vagy pedig egyszerűen azért, mert a teljesen\' járatlan, vagy csak kevéssé letaposott mesgyén való járásra nincsen meg bentiük a szükségen készültség, nincsen meg a teljes és biztos apparátus, a melylyel felfegyverkezve, dicsőségükre válhatnék az uttörés. Harmadik eset hamarjában nem is ötlik fel. Eh valójában — valljuk men tőrodelmesen — nem is igen akad esztétikusaink sorában — (ba ugyan egyáltalában „sor"-ról beszélni leheti?) >— a kiben a kellő garanciát felta\'álnók arra nézvést, hogy a leküzdendő akadályokon tul fogja tenui magút. De Beöthy, — becsületére váljékI — elegendő biztosíték arra, hogy ilyen természetű nehézségekkel megbirkózzék. Belletrisztikai munkásságában, élea megfigyelő tehetségében, csodálatos önállóságában és lankadatlan szorgalmatos-BÓgában lelhetjük meg a biztos garanciáit annak, hoi;y feladatát nevéhez méltóan fogja tudói megoldani. Nem becsülhetjük eléggé Beöthy ezen szándékában azt a körülményt, hogy — ha mór mindenáron újsággal, eredetiséggel akarja meglenni hallgatóit éa egy becses tnuukával gazdagítani az eeztbe-tikát, — hogy uem fordult sem az olaszhoz. aein a franciához, sem máB nemzethez, hanem a lepelső és eddig legméltóbb magyar festő művészetét veszi tárgyalás alá. Ezzel a ténykedésével felpezsdíti a kedvet, az ambíciót, a melyet már eddig íb felcsigázott — (u. ia legtöbb hallgatója van ő neki I) — gyarapítja az esztheti-kát, ezt a parlagon heverő tudományágat éa hazafi.is kulturmissziót teljesít, a mely nevét, uimbusát emelni fogja még jobban. — És mi, szegény bün-bocbátók, dicsőítő himnuszokat zengünk. Pedig csak kötelessége^ teljesít Beöthy. Hogy\' is bzóI az a jó közmondás? Az a nő, a ki hű marad férjéhez: nem dicsekedhetik vele, hogy bű. Mert a hűség — kötelesség. — De mi — caak örüljünk. Nálunk a kötelességteljesítés — — halhatatlanság. Fegyelmi-vallatás. (Orosz jelenet) Ki vagy, mi vagyf megáltfí Jelelj: Minek neked ez a penna f Kit akartál meggyilkolni? „Dehogy gyilok, dehogy gyilok, Dehogy gyilok édes uram. . Érctgli-biz ez: irok vele Barátomnak levelet.u Uát ez mi a kezedben itt? Gyilkos csákány, tiltott fegyver. Kit akartál agyohütni? „Dehogy csákány, dehogy csákány Dehogy Jokos édes uram. Séta bot ez; támaszkodom Iieát mert fáj a tyúkszemem " JJát ez mi a hónod alatt? Felhívás! proklamáció! Felbujtás tiszteletlenségre ? „ Dehogy prokla, dehogy prokla-Máció az &les uram. fitófizetési progravim. Mely nem igen kelt J\'ól senkit." Pedig látom a szemedből. Bogy nálad még valanii van A mi tiltott, a mi jegyver. x „Igaz uram, van egy helyem A mely maga egy árzenál; De oda te be nem jöhetsz; Mert annak nincsen ajtaja. A becsületért. — a .Zalai Közlöny" eredeti tárcája. — ^\\ Kemény Tivadar magánhivatalnok egy n&pon névtelen levelet kapott, a melyben óvják ama Bzokásától, hogy késő éjfélig a kaszinóban maradjon és ajánlják neki, hogy feleségére jobban vigyázzon, mert annak egy yrral • — kit az illető figyelmeztető megnevezni nem akar — viszonya van. Kétszer is átfutotta y.eatottan a levelet a a benne foglalt vádat meglehetősen alaposnak találta. A féltékenység és a gyanú egyszerre született meg agyában; eszébe jutott, hogy az asszony pár hét ótá feltűnően elfogult; különösen^ este nagyon* türelmetlennek látszik, s szinte megkőonyebülten sobajt fel, ba a vacsora után ő a kaszinóba megy. Végül az aBszony még fiatal, életre való, ő meg már őszülni kezd . . . lötíbre becsüli az asszony ölelésénél a jó\\ italt. Mindezt átgoudolva, a levél vádjai kétségkívül valósnak bizonyult előtte.\\ Elhatározta tebát, hogy többé bem jár a kaszinóba . caak egy órára sem^ otthon marad és főlolvasást tart a fe- \\ leségének. ,A becsületért" lemondott minden élvezetéről: a kaszinóban lévő társaságról, kártya-játékról s a szivar-zásról, mit a felesége honn nem engedett meg néki; sőt még azt is kizárni hagyta, hogy kedve szennt berúghasson — csak a családi becsületét megmenthesse. Éh igy ment ez csakugyan két hétig. Minden esté ott ült a felesége mellett b az újságot olvaBta-föl néki,\' mialatt minden ravaszság nélkül konstatálhatta, hogy az asszony oda Bem ügyel, regényes gondolatai másfelé kalandoznak, s hogy csupa akadálynak tekinti az ő jelenlétét. De ezzel nem zavartatta magát a hírlap olvasásában és még akkor sem jött zavarbu, midőb az aBS2ony csípős célzásaival kutalá honmaradásának okát; sőt még csipósébb célzásokkal felelt a kétségbeesett asszonykának. Azonban a levélről nem mert említést tenni, inert ismervén jó| a menyecske kikapós természetét,! attól tartott, bogy az nyomban faképnél hagyja; ezt pedig Bzörnyeu resteito volna. Tehát csak hallgatott a levélről, türelmetlenül várva az időt; midőn a közös hálószobába nyugvásra térnek ; .. • Két hét multa egy ujabb névtelen levelet kapott az öreg/ melyben már meg volt nevezve az asszony csábitója — Nagy Ákos — egy vén szoknyahős személyében; ki az egész Jőváros előtt Don Juán hírében állottá Le volt továbbá írva a levélben, hogy ar. asszonynak az este 9 órakor találkája van vele a K. ...r szállodában. Ez a levél már egészen kihozta a sodrából, a oly hatással volt reá, hogy alig bírta magát a bosszúvágytól türtőztetni. — Vacsora után az asszony kijelentette, hogy ellátogat egy beteg \' barátnőjéhez, hova elkísérheti, de be nem jöhet vele. A férjnek külömben eeze ágában sem volt betérni a barátnőhöz, hogy ázzál még megakadályozza a találkát. A kapunál elvált a feleségétől s bevetette magát egy bérkocsiba. Dermesztő téli est volt. A fagyos Bzellő. végig nyargalt a hosszú utcán, magával ragadva a havat; sürü köd szállott alá, mely homályossá tette a léget. Keméoy Tivadar egész testében remegve, türelmetlenül ült a kocsiban; tudta jól, hogy eme utja forduló-pontot fog jelenteni az életében, mert „a becsületért* neki belyt kell állnia. — Igenl megfogja mutatni a gaz csábitónak, bogy vérig sértett, de bátor, nemes érzésű férjjel van dolga, kinek ő most elégtétellel tartozik ... Mindenre el volt készülve. A szálloda előtt kiugrott a kocsiból. Ugy érezte ekkor, hogy remegő lábai alatt inogni kezd a föld. Feje kábitóan zúgott, erei hevesen lüktettek, s megtántorodva égő homlokához kapott. A látvány okozta ezt, mely eléje tárult Közvetlen a szálloda kapuja előtt egy bérkocsit pillantott meg; nyilt az ajtó — s ime ott állt előtte a két alak: kit keresett. Vagy busz lépésnyire volt az ő kocsija a dacára a sűrű ködnek, azonnal fölismerte őket. Nagy Ákos, ki a feleségét lesegité a kocsiról, feléje ia pillantott, s aztán hirtelen karonfogva az asszonyt, eltűnt a kapu alatt. A megcsalt férj utáhok akart rohanni, de a lábai megtagadták a szolgálatot; csak táutorogva követhette őket; nagy nehezen főibotorkált az emeletre, a ott a szobapincér megmutatta néki a szobát, hova a vendégek betértek. Kopogtatott. — Nem leheti — hangzott a válasz.(I) Erre az a gondolata támadt, hogy a vállát nek)táma8Ztva az ajtónak, fölfeszíti azt; de még jókor meggondolta, hogy azzal csak botrányt csinál, mit a fővárosnak, Bőt az egész világnak szükségtelen voln^ .tudomására hozni. Belenyugodott tehát; hogy óvatosan megvárja őket. Várt isy-várt egy teljes óra hosz-száig a hideg folyosón, de csak eredménytelenül/Ekkor már teljesen elveszítette türelmét; magához hivatá a szobapincért éa tudtára adta, hogy a bentlevő úrral néki halaszthatatlan fontos ügye van. — ön itt marad — szólt a pincérnek — ón pedig lemegyek a kávéházba és ha kijön az az ur, azonnal értesítsen róla — értette? — Értettem — felelt a csinos szoba-pincér, kipödört bajusza alatt mosolyogva — e csakugyan igazat mondott... Kemény Tivadar egy bankjegyet nyomott a piucér markába 8 aztán kellemetlen érzelmek kíséretében levánBzor-gott a kávéházba......... Másnap reggel végbe ment a párbaj, illetve két. nagy lyukat lőttek a levegőbe. A sértett férj ugyan vont csövű XXXIX. ÉVFOLYAM. \\ ZALAI KÖZLÖNY 1900. JANUÁR 27-én. Helyazerzölc és cselédek. IrU: Bihari Imre. Kanizsának, a mi kedves városunknak évtizedes bajai közölt állandóan szerepet játszik a cselédügy. Végtelen a panaszok száma. Ma már nemcdak a háziasszonyok vannak kétségbeesve a cselédmizériák miatt, hanem mindama körök is, a melyek a cselédügygyel foglalkoznak akár hivatalból, akár kénytelenségből. Nem tudják, mit tegyenek. Csak azt tudják, hogy valamit tenni kell, okvetetlenül és minél előbb. Van is valamelyes szabályrendeletet, de abban ia, a mi jó, az már régi s a mi uj az épenséggel nem enybit a cselédbajokon. Gyökeres reformokra van szükség, ha csak valamennyire is segíteni akarunk az állapotokon, a melyek pedig ma már minden túlzás nélkül tarthatatlanok. Mik az okai annak, hogy igen kevés kivétellel ronaeak a cselédek? Mik az oka annak hogy az egy biztos nem győzi a cselédücyek intézését és maga sürgeti a cselédüny reformálását ? És a mi véck^p jellemzi az állapotokat, vannak már sok ro*sz kapzsi és lelkiismeretlen cselédszerzők mellett is olyanok, a kik nyíltan kimondják, böfty nem bírnak a cselédekkel és eonek sok komoly oka van. Keressük a bajok forrásait. A cselédek is panaszkodnak — természetesen a gazda-iszonyokra és csakis — a gazdaHi-zonyokra. Ez bizonyítja, hogy nincs igazuk, vagy legalább is nagyon ritkán és kivételesen. Mert megengedjük, houy vaunak rossz gazdasszonyok is, a kik a cselédet embernek sem tekintik, a kiknek a cseléd soha eleget nem dolgozik, a kiknél a cseléd több rossz szót hall, mint a mennyit enni adnak neki. Mégis ez-kivétel. A gazdai»z-Bzonyoknak hasonlíthatatlanul túlnyomó száma megbecsüli a cselédet és örül, ba olyanra akad, a kiben csak némi igyekezetet lát. Mégis a legtöbb esőiben nem használ a megbecsülés sem, a cseléd mindig keres ürügyet a kifogásra és a felmondásra. És ha elfogadható oka nincs, pedig ritkán van, akkor ujabb és ujabb követelésekkel áll elő; fizetés, étkezéa és .kimenés" tekintetében. A nagyságánál annyi a dolog, hogy többet is fizethetne. A nagysága ozsonnát sem ád, pedig másutt mindig kaptam. A nagysága csak délután ad ozsonnát, pedig a szegény cseléd délelőtt is megéhezik. Mindeu vasárnapra pihenőt kérek. Ezek a főbb kívánságok, de hasztalan v volna humánus érzések alapjáu megítélni ^a követeléseket, a legtöbbször csak ürügy ez a felmondásra. Csak végig kell nézni egy csomó cselédkönyvet. E sorok irója végiglapozott legalább ötszázat. A leszolgált idő-maximum négy hónapra terjed, a hat hónapos ritka kivétel a az is a szolgálat elejéről datálódik. A\'normális idő 1, 2, 3 hét, maximum egy hónap. pisztolyt emiitett 3-szori golyóváltással 10 lépés távolról, de a segédek azt ki* fogásoiták. Ilogy a két névtelen levelet ki irta, az az öreg előtt még máig is talány maradt. — Hej, ha tudná, hogy mily csúnyán rászedték öreg fejét. .. Az első levelet Nagy Akos irta, a vén Bzoknyahős, ki — talán irigységből — jó tanácséval akart barátjának szolcálni; a másikat pedig egy csinos, szőke fiatal ember, ki jó barátja a a párbajnál segédje volt Kemény Tivadarnak. Cssk az egyet nem tudni, hogy volt az a hölgy, kivel az este Nagy Akos betért a szállodába . . . Tán valami szobacicus, vagy egy éjjeli pillangó, kinek termete és ruházata feltűnően hasonlított Ke-ménynéjéhez; do annyi tény. hogy nem Keményné voH, mert ő azalatt honn volt b a szőke fiatal úrral ugyancsak újra háborítatlanul kedve szerint mulathatott, mint azelőtt éa azután tette .. . Az öregnek is jobb módja lett azután, újra kezdhette az igazi életet; nem maradt többé lesben a feleségének föl-olvesást tartani, hanem éjfélig eljárt a kaszinóba, nyugodtan ürítve a tele pa-) lackot, mert — mint mondta magában — derekasan helyt állt „a becsületért." Szósz Art/iur. A Jőokai ennek a cselédszerző és a kilutó. Mind a kettőt igen jól iameri a közönség. A caelédszerzővel hamar végezhetünk. ö élni akar. Sok a konkurrense. Ha a cselédek évekig, vagy csak hónapokig is egy helyen szolgálnának, akkor ők nem tudnak megéluí. Ha a cseléd vonakodik, akkor titokban azzal biztatja, hogy hiszen nem őrökre megy helybe, ha nem tetszik neki, hát felmond. .Tűrni nem kell I Majd szerez jobb helyet.* „ A cseléd megérti és megy szolgálatba — két hétre. Aztán újból a cselédszerző-nél ácsorog. így eltelik néhány nap tétlenségben, majd újból elszegődik két hétre. Szerezni természetesen nem szerez semmit, a ruhája lerongyolódik róla, de megtanulja a gondtalan, könnyelmű életet. Erre jeles mesterekre talál — a kifutókban. Kik ezek, mik ezek a kifutók? A legtöbbje tunya, dologtalan, munkakerülő ember, a ki fáradság nélkül, munka nélkül akar megélni. Többnyire félig-meddig elzüllött alakok, a legjobb esetben facérok, a kik az estéit kipihenve a nap .fáradalmait* piszkos lebujokban töltik — hölgyek társaságában. Ezelc a hölgyek a mi cselédjeiuk. — Nem jó.a helyed, azivem, hagyd ottl Nem akarsz szolgálni, jól leszedi Nem is ilyen leánynak való az! Megélsz te a jég hátán is; könnyebben, mint rORf^/^azdasszonyoknál I P-IIyen biztatá.-ok aztán teljesen és végkép Jetéritik a jó útról a leányokat. Ki látott már cselédlakást? Én láttam. És örülök^ hogy láttam. Mert így meg nem lehet\'érteni a cselédek romlottságának össszes ■ okait. A helyet fizeti hétszámra, vagy naponként, már ki milyen bizalmat tudott biztosítani a kvártélyon asszonyban. És ilyeu helyeken néha hetekig marad a cseléd és ismerősei gondoskodjak róluk és | mert ez az élet vidám és gondtalan, tehát eszökbe sincs helyet keresni és ha a végszükség rákéuyszeriti is őket,\'Igyekeznek minél előbb visszajönni ide, a hol dolgozni nem kell, -a hol ha vau egy pár hatosa, még ki is szolgálják. ; A rendőrség nem győzi a munkát. A személyzet kevés, a dolog sok. sok. igen sokl Néha reggeli 8-tól, délutáni egyig nem győzik elvégezni a cseléd-hátralékot sem, hát még az aznapi panaszok 1 Egyszerűen képtelenség az íh. a mi a cselédszerző dijak beszedéséin! történik. A szerző, mihelyt a cselédet elhelyezi, azonnal követeli a- diját a gazdától is, a cselédtől is. A cselédnek rendszerint nincs pénze és a gazda kénytelen azonnal előleget ia adni, holott a cselédnek előleget adni tulajdonképen nem is szabad. így a nélkül, hogy tuduá. megfelel-e a cseléd a kívánalmaknak, a gazda már legalább is két\' forintot elköltött. Igaz, hogy ha a cseléd rossz, a Bzerző köteles helyébe mást adni, de a ki ezt már megpróbálta, tudja, hogy mennyi huzavonát, mennyi kellemetlenséget kell elszenvednie. Ha pedig időközben máshonnan szerez cselédet, ne adj Isten, hogy a szerzőpénzt visszay kapja az ember. ( — Majd máskor én hozom a cselédet ! — ez^a stereotip válasz. Jól tudjuk, hogy nem mi vagyunk az elsők, de nem is az utolsók, a kik a cselédügy orvoslásán fáradoznak* b a kik ujabb és ujabb eszmékkel állottak elő. . Az illetékes körök és hatóságok a legtöbb eszmével nem is foglalkoznak, holott kiválogatva a jót, hasznosat és üdvöset már régen meg lehetett volna oldani a kérdést gazda és cseléd, de még a humanitás elsőraugu érdekében is. A gyakorlati értékű megoldás volna, ha a rendőrség kerületenként tartaná fenn caelédközvetitő irodákat egy-két tisztviselővel. Erős meggyőződésűnk, hogy e rendszer gyökeresen javitauá cselédbajainkat és ha nem is örökre, de igen ^hosszú időre megmentené a hatóságokat\' azoktól a feljajduló panaszoktól, a mik most városszerte hallhatók. \\ HÍREK. — Halálozás. A zala egerszegi felső keresk. iskola igazgatóját és a .Zalamegye\' szerkesztőjét súlyos csapás érte. Anyósa,: özv. Horváth Pálné szül. Faica Teréz január 22-én 85 éves korában elhunyt. Temetések. F. hó 21-én és 22-éu temették ai hét hatottjait. Darás Zsigmond ügyvéd temetésén ott láttuk a helybeli törvényszéket, az ügyvédi kart, a városi tanácsot, a Takarékpénztár igazgatóságát és nagyszámú közönséget. Az elhunytban G ó z o n y Sándor törvényszéki biró ,és Dr. Tripammer Rezső ügyvéd ipjokat gyászolják.- F. hó 22-én kisérték utolsó uijára B e r é n y i Emmát, a fiatalon elhunyt leányt, kinek a halál oly korán elzavarta ábrándjainak ködét. A mélyen sújtott szülők a következő gyászjelentést adták ki: Berényi" Elek és neje szül. Piscaa-noveci Kuntics\' Emma i és gyermekei, Frida, Vauda, Elek, Ella. László, Ernő, Géza a maguk, ugy az ÖsszeB rokouság nevében megtört szívvel jelentik a legjobb gyermekük, forrón szeretett testvérük és rokonnak\' Emmának, folyó évi január hó |19-én este 8 órakor hosszas szenvedés ,és a haldoklók szentségeinek ájtatos felvétele után életéuek 19 ik évében történt gyászos elhunytát.\'A boldoguljak hült teteme í: hó\' 22-én délután 4 órakor íog Magyar-utca 965. számú gyászházban a rom. kath. hitvallás szertartásai szerint beszenteltetni, a a róm. kath. temetőben lévő családi sir-holiba örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelői szent mise-áldozat folyó hó 23-án reggel 9 órakor fog a helybeli szent Ferencrendűek plébánia templo-mábau a Mindenhatónak bemutattatni. Na^y-Kanizsa. 1900. évi január hó 20. napján. Aldáa éa béke lengjeu a korán elhunyt drága hamvain 1 * Ugyancsak huszonkettedikén helyezték őrök nyugalomh^Kripp el József, a déli vaspályatársaság^felügyelőjének hűlt tetemeit. Az .elhunyt főhivatalnok nagy tiszteletben állt és egyiko^voít a déli vasút legrégibb hivatalnokainak. Önerejéből küzdölte fel magát a felügyelői állásig és élte végéig igazgatóságának os\'zfktlan bizatmát bírta. Témotéaón meg-jelenfok a helybeli állomás összes hzoI-gálaton kivüli tisztviselői éa hivatalnokai és a budapesti üzletigazgatóságtól: Frun-schitz Adolf forg. és száll, főfelügyelő, Kasche Péter felügyelő, Bursics Antal felügyelő, áll. főnök, Prinz József és Neumann Nándor főellenőrök, Járos Já-roslaiw főmérnök, Kollejr János íorg. főellenőr, Hona Zsigmond\'főellenőr, Erdős Ignác és Richter Antal ellenőrök. Székesfehérvárról Kováts Alajos forg. felügyelő és Rauacher Béla felügyelő, Szombathelytől Szurovy Géza íorg. felügyelő és Goldatein Béla felügyelő állomás főnök, Barcsról EleTanti Alfréd forg. főellenőr és Rak Báliut felügyelő áll..főnök és a messze vidék állomásainak iónökei. — Képviselve volt)a 48-ik gyalogezred éa a 20-ik honv. ezred, a mozgó-ponta, a városi képviselőtestület Vécaey Zsigmond polgármester vezetése alatt, a nagykanizsai kir.Mőrvényszék, ar isr. hitközség és végül az aggharcosok is kivonultak. Feltűnést keltelt a nagykani Z8ai vasúti tisztikar remek koszorúja óriási nemzetiszínű szalagjával, mely mintegy jelképezni akarta a megboldogultnak., ki osztrák születésű volt, mindenkor tanusilott jó magyar érzelmeit. A koporsó a rokonok, barátok és pálya-íársak tiszteletét és ragaszkodását kifejező számos koszorúval volt elhalmozva, melyek ; közül a. következőket említjük fel: Utolsó üdvözlet. Nagy-KanizBa fűtőház mozdonyvezető testülettől, Szeretett jó Atyának. Camiila éa Paula, A íellebb-való iránt tiszteletből. Zákányi állomás személyzete, Részvét jelefll Bogenrieder család, a nagykanizsai vaeuti tisztikartól utolsó üdvözlet, meinen Unvergess-lichen Gatten Marié. A család a kővetkező gyászjelentést adta ki: Fűrichshaini Fűrich Mária férj. Krippel Józsefné, ugy a maga, mint gyermekei Joái<z Hugóné szül. Krippel Camiila, Krippel Paula, URy vője Joász Hugó, b unokája Joász Gizella. valamint az összes rokonság nevében fájdalomtelt szívvel jelenti, hőn szeretett férjének, a legjobb apa. ipa, nagyatya és rokonnak Krippel József urnák, déli vasúti\' felügyelőoek, folyó évi január hó 20-án délulín 6V» órakor rövid Bzenvedéa után életének 56-ik, boldog házasságának 26 ik évében történt gyászoa elhunytát. A boldogult hűlt tetemei folyó hó 22-én délután 3 órakor fognak a Kazinci-utcai vasúti tiszti házban-a róm. kath. hitvallás szertartásai szerint beszenteltetni és a helybeli róm. kath. temetőben örök uyoga-lomra helyeztetni. Az engesztelő szent mise-áldozat folyó hó 23-án d. é. 8 órakor íog a szent Ferencrendűek plébánia templomában a Mindenhatónak bemutattatni. Nagy-Kanizsa, 1900. január hó 20-án. Áldás ós béke hamvain I Végül f. hó 22-én 5 órakor temették S c h u 11 z Károly, a helybeli polgáriiskola rendes tanárát. Schultz 28. évet töltött el-Nagy-Kanizsán, mint rajztanár. Szerették kartársai és növendékei egyaránt, mert jó tanár és hü kolléga volt. A temetésén ott volt a polgári fiu- éa leányiskola, valamint a főgimnázium és az izraelita .polgári és kereaki iskola tanári kara a tanuló ifjúsággal éa nagy-Bzámu közönség. A koporsót a következő feliratú koszorúk díszítették: Bús özvegyed é8 gyermekeid. Isten, veled. . A szeretett kartársnak, a községi polgári iskolák tantestületei. Felejthetetlen tanárunknak, a polgári fiúiskola ifjúsága. A szeretett kartáraunknak, az állami elemi iskolák tantestülete. A polgáriskola tantestülete a következő gyászjelentést adta ki: A nagykanizsai államilag segélyezett községi polgári fiúiskola tantestülete fájdalmas szívvel jelenti szeretett kartársának, Schultz Károly rendes tanár urnák, folyó hó 20 án, életének 53-ik. tanitói működésének 28,-ik évében hosszas szenvedés után bekövetkezett gyászos elhunytát. Nagy-Kanizsán, 1900. január 21-éü. Béke lengjen hamvai felett! — Kereskedő iQak hangversenye. Hilgermann Laura éa Hegedűs Gyula működtek közre a f. hó 20-án a" Kaszinó nagytermébeu megtartott hangversenyen. A diszterem teljesen megtelt közönséggel. Hegedűs Gyula a .Főpróba\' éa .Olbelló hálóaipkában" című magáu-jelenatekben mutálta be elmés előadó-képességét, helylyel-közzel hangos derültségét keltve, óriási tapsvihar zúgott fel az utolsó jelenetben, de Hegedűs ráadásra rábírható nem volt éa lekötelező mosolygással engesztelte ki a lelkesedő, közönséget. Hilgermann Laura pedig andalító, elörolő szép althangjával énekelte a szebbnél szebb dalokai. Legjobban tetszették a .bibláa ember\'-ből: Oh nyájas ifjúság és Schubert Gretchen cimü dalok. A dalban nyilatkozó fájdalmat és örömet Hilgermann Laura egyforma nemes előadással interpretálta. A művésznőt számtalanszor kitapsolták éa gyönyörű virágcsokorral leplék meg. Dicséretet érdemel 01 lop Ernő diszkrét zongora kísérete ia, mely teljesen odasimult az előadó énekéhez. A kereskedő ifjak önképző egyesületének hagyományos szerenc-.éje ez alkalommal sem hagyta cserben Yezelő íérfiait. mert a koncert minden tekintetben sikerült. Az egyesület javára felülfizettek: Zerkovitz Lajos, Elek Ernő 20-20 kor, Böhm Emil 10 kor., dr. Franz Rudo f 8 kor., N. N, 4 kor., Kaster Miksa, Breier Vilmos, Neufeld N. 2-2 korn Neuíeld Ödön 1. kor., ődszesen 69 korona, mely adományokért ezúton mond köszönetet a rendező-bizottság. — Deák koncrrl. A helybeli főgimnázium ifjúsága folyó hó 24 én este tartotta meg hangversenynyel egybekötött táncmulatságát a .Polgári Egylet" nagytermében. A bálon nagyszámú díszes közönség vett részt, mely rokonszenves tapsokkal jutalmazta a deákok működését, kik a programm számait ügyesen adták elő. Az ifjúsági zene- és.énekkar az előbbi Szauermann Mihály polg. iskolai az utóbbi Salánky István főgimn. tanárok vezetése alatt néhány, valóban bravuroi technikával, ösazevágóao előadott darabja dicsérelére válik mint az ifjúságnak, mint vezetőinek. Különösen Abt: Vándordalának és uébár.y jó magyar népdalnak előadása részesültek nagy tel-B/.ésben, Bartha József 6. o. tanuló, Váry József 6. o. tanuló zongora kisérete mellett hegedűn Seilz koncertjót mutatta be. A fiatal műkedvelő tiszta és nyugodt játékát nagy figyelemmel kisérte és a végóu lelkesen megtapsolta a közönség. Hasonlóan tetszésben részesültek Vajda Béla éa Eczetes József 8. o. tanulók Bzavalatái is, kik a maguk nemében előadó képességűdet igen előnyösen mu- tatták be. A mulatság virradatig széles j jókedvvel folyt. A négyest körülbelül ^ 70 pár táncolta. A jelen volt hölgyek névsorát itt adjuk: Asszonyok: Asztalos Béláné, Blau LajoBné. Berény Józsefné, Bartha Lajosné. dr. Blau Simonné, ifj. Blau Károlyné, Bettlheim Győzőné, Bogenrieder Józsefné, Borgsteín Lipótuó. dr. Bentzik Ferencué, Berger Károlyné (Sze-petnek,) Dezaő Béláné, Éderer Jánoané, Fjachel Fűlöpné, Fabianits Lajosné, FiBcher Ferencoé, Flelschacker Józseíné, Fischer Sándorné, Fiálovits Lajosné, Grosz Albertné. Goldmann Samuné,\' Günsberger Albertné, Gógl Lajosné, Hoffmann Gyulánó. Heimler Józseíné, Krausz Márkusné, Keller Mityásné, Kat-tauer Edéné, Kohn Fűlöpné, Krátky Jánosné, Kaufmann Mórné, Lackenbacher Edéné, dr. Neumann Edéné, dr. Nagy Ferencné. Oszterreicher Bernátné, Oszoaly Vilmosné,PhilippLipótné. Pataki Józsefné, Práger Béláné, özv. Pfianzer Gáborné, dr. Rothschild Samuné, Révész Lajosné, dr. Rothschild Jakabné, Somraer Ignácné. dr. Schön Fűlöpné, Sterbecky Ferencné, Sebestyén Lajosné, Saller Lajosné, Stirling Sáudoroé, Szsuermanu Mihályné, Saláta Jánoanó. Tőrök Ambrusné, Tassali Gyulánó. Tóth Györgyné, dr. Viola Ignácné (Gelse), Vasa Károlyné, Weisz Ferencné, WeÍBer Józsefné, Weisz Líjoané, Weisz-berger Zsigmondné, Wilde Ferencné, Wittinger Antalné. Leányok: Blau Margit,-Blau Alice, Berény Zaófi, Berger Teréz, Bartha Rózsika, Bettlheim Aranka, Berg-stein\'ijrma, Czettel Margit, Ederer Lujza, Fábiánits Blanka, Fleischbacker Meláni, Fischer Margit Fiscber Irma, Fiálovits nővérek, Grosz\'Aranka, Günsberger Olga, Heimler Anna. Krausz Margit, Káldy Irén, Keller Gizella, Kohn Mariska, Krátky Margit, Lackenbacher Margit, Mantuano Mariska. Nyitray Olga, Nyitray Margit, Neumann Józsa, Nagy Anna, Osztérreicher Elza, Oszealy Elza. Perkó Ylada, Philipp Kárdlin. Práter Margit. Práger Erzsi, Práger Ilona, Pataky Irén, Stirling Ella, Sebestyén Kata, Szauermann Júlia, Saller Aranka, Szalay Gizike, Szalay Pipi, Szitár Erzsike, Török Ferike, Tóth Mariska, Talabér Jolán. Weiser Ella, Wilde Anna, Wittinger Mariska. — Hymen. Kis S. Zsigmond kereskedő, folyó hó 22-éu tartotta esküvőjét Márkus Gizella kisasszonynyal, Márkus Frigyes kereskedő leányával Nagy-Kanizsán. — A haxni ipar.érdekében.^Hazafias mozgalom indult meg a hazai ípar pártolása érdekében Zala-Egerszegen. Egy magyar iparvédő egyesület megalakítása végett több miut kétszáz ember gyűlt össze a központi kávéház emeleti termében, iparosok. kereskedők, ügyvédek, tanárok atb.^Dr. Kele Autal ügyvéd ragadta meg a szót és feszült figyelem között, majdnem másfél óráig tartó beszédben íejtegetvén-iparunk hanyatlásának okait, rámutat azon gyógyszerekre, melyekkel a bajt sikeresen orvosolni lehetné. Ez prvosságot a közönség haza-fiságábau találja, a társadalom pártolása, a fogyasztás patriotizmusa lendítheti íel ciupán hanyatló iparunkat. Majd felhívja az egybegyűlteket, hogy alakuljanak értekezletté, melynek vezetésére elnököt és jegyzőt válaszazanak. Elnöknek egyhangúlag dr. Kele Antalt kiáltjuk ki, a jegyzői teendőkkel pedig Borbély Györgyöt éa dr. Caák Károlyt bízzák meg. Az eluök ekkor megköszönvén a bizalmat,\' előterjeszti a szervezkedés tervezetét, hogy szerinte megalakítandó egy életerős honi iparvédő egyesület vár megyénkre kiterjedőleg. Az értekezlet az alapszabályok megkészitósére a a már februárban összehívandó közgyűlés előkészítésére bizottságot küldött ki, melynek az elnökön és jegyzőn kivül tagjai még.: Dr Czinder látván Udvardy Ignác, Kovács László, Klosovszky Ernő, Schűtr. Frigyes, Breisneh Samu, Vörös Gyula, Nóvák Mihály, Preszler Gyula, Feuyveai Miksa, Cs. Péterffy József, Horváth János, Zábomky Kálmán, Gombás István, Papp Alajos, Bence György, Balaton Sándor, Kovács Mór, Farkas Ignác, Domokos Ignúc. Többeknek felszólalása után az értekezlet feloszlott\'azzal, hogy az ügy propagaláBára felkérik első sorban a két helyi ujnág szerkesztőit. — Értesítés. F. é. február 1-től kezdve a budapesti hírlapokat a déli órákban azonual megérkezésük után külön e célra felfogadott kihordók fogják kézbesíteni. Hogy a kezdetben előforduló feljebb! U -- méter — póitabér vimmenteBen tzillitTa I Minták kiváluztáirt, nemkölömben Ííkete, leWr éa axioea Heoneberg-ieljem blonBok és ruhákra alkalmas 45 krtól 14 frt 65 krig méterenkint. fn—» fí—" ■ ^L/ /j-ü W - b® 3 TI na r. _ . uiuuawa. cb ma»*r» aiaaimoa •«» i* m oo xng meiereaJCinl. J U I lel 10 Irt 50 KrlOl C3a^ akkor valddi, ha közvetlen tőlem rendelik! \' ."\' . \' V \' HE\'NNEBERG G, selMüros, Zürichben. ■aSj. Ct. 4, kir. udriri-iiUllta. XXXIX. ÉVFOLYAMÉ zalai közlöny 1900. JANUÁR 13-án. netáni tévedések azonnal jóvátehetők legyenek, Bziveakedjék a t. közömég a tapasztalandó hibákat, vagy rendetlen* séget hozzám azonnal, esetleg telefon utján bejelenteni Szommer, kir. posta-és (áv. biv. főnök. — Dohánycsempészek. Steiner Jcdő és Roth Izidor kaposvári lakósok megrakták kocsijukat csempészett dohány-nyál, befogtak eléje két sovány gebét fcs a téli hidegben nekiindultak szerencsét próbálni. Csabrendekig szerencsésen el is\'jutottak, itt azonban rajtavesztettek. Valaki feljelentette őket a 6Ümegi fináncoknál és Kiss István szakaszvezető lefoglalta a náluk levő 50 kgr. dohányt, a kocsit, a Jorakat és f. bó 15-én 140 koronáért elárverezte azokat. A vagyonuktól megfosztott csempészek kőnyőr-adományok segítségével tudtak csak Yiaszazyalogolni hazájukba. — Kimutatás. A nagy-kanizaai róm. katb. felső templom javára adakoztak 1899. julius 5-tól 1899. évi december 31-ig: Szent Istvénnapi népünnepély jövedelme 498 kor. 9G flll., nagy-kanizsai kegyesrendü társház (I. részlet) 207 kor., dr. Molnár Samu ciszt. tanár gyűjtése 46 kor., Ns. Pébr Pál apát ur adománya 18 kor. 40 fill., főt. Mátyás József ke gyesr. tanár gyűjtése (I. részlet) 23 kor., értékpapír kamatból 20 kor, N. N. adománya 3 kor. 20 fill. Öászeaen 816 kor. 56 fill. azaz nyolcszáztizenhat korona 56 fill. Eddis - befolyt ősRzesen 25822 kor. 16 fill. készpénzben. Nagy-Kanizsa, 1900. évi jaouár 15. Eperjcssy Gábor, ^ pénztáros. — Balatoul halászati részTény-tár-B«Bdg január 1-éo vette birtokába a Balaton halászatát a már meg is kezdte működését. Egyelőre küzdenie kuli a kezdet nehézségeivel, mert a téli bandák , összeállítása nehezen megy, azonban már i is 20 háló dolgozik változó eredménynyel. Biztos kilátás van arra, hogy az eddig Í8 működni szokott 40 bálót a társaság is beállíthatja. A társaság már felosztotta telepjeit a gondoskodott róla, hogy a Balatonhoz közel eső helységek hallal elláthatók legyenek. — Kösaönetnyílránltás. Friviaz Károly póatatanácsos urnák hzon alkalomból, hogy Krippel József vaauti felügyelő ur elhunytával a Ker. Jótékony Nőegyletuek 20 koronát koszorupótlás cimén adományozni kegyes volt, hálás köszönetet mond az Elnökbég. — Köretem. Felkéretnek mindazok, kik kegyeskednek a .Keresztény Jót. Nőegylet" tombolájához tárgyat adományozni, szíveskedjenek adományukat leg-kÓBÓbb keddig, f. bó 30 ig beküldeni. Az eluökHég. — Elhárított vafiull szerencsétlenség. A csáktornyai csendőrök folyó hó 17-én a Csáktornya—varaBdi vasúti úttesten Dráva-Vásárhely mellett a 29. számú őrház közelében egy helyen a sínt megrongálva találták oly formán, hogy a sin egy része helyéből ki volt mozdítva. A közoledő nzemélyvonatot meg kellett állítani és a vasúti őr segélyével a siut helyreigazítani. — Az utasokat nagy ijedtség lógta el, látván a veszélyt, mely őket fenyegette, mert a kiálló sínben a vonat nemcsak hogy kisiklott volna, de a tőltéi melletti 3 méteres mély árokba ia elkerülhetetlenül belezuhan, ha idejekorán észre nem veszik a bajt. Mindenesetre vétke* hanyagságra mutat a vasúti közegek ré-Bzéről, hogy a hiányt a csendőröknek kell észrevenniök és a veszélynek elejét venni. — Elfogott orvvadászok. A nagykanizsai csendőrök folyó hó 18-án a Herceg Esterházy erdőgondnokságának feljelentése folytén nyomozást indítottak meg orvvadászok után, kik a Czir.ena erdőben már hosszabb idő óta garázdálkodtak. A nyomozás eredményre is vezetett, .a mennyiben kiderüli, hogy Schweitzer István bajcsai molnár és segédje Pápocsi Imre a megelőző napokban is őzekre vadásztak az erdőben és többet le is lőttek, melyeket Nagy-Kanizsán eladtak. A megtartott házmotozás alkalmával több fegyvert, töltényeket és egyébb vadászkészüréket találtak náluk és ezek alapján a zala-egerszegi pénzügyigazgatóságnál feljelentettek. Pápocai Imrét ezenkívül le is tartóztatták, mert ő egy töltött fegyverrel kezében szökést kísérlett meg és az erdőőrt, ki elakarta fogni, meg ia,fenyegette vele. Az idegesség. Ha faluhelyen járunk, olyaskor, a mldón a földet művelni kezdik, rendesen, erős, egészséges emberekkel találkosunk. A isabad levegC, a város rossz levegőjétől való távolság az egészség egyik főfaltétele. Néha azonban akad a vidékiek kőzött olyas, kisek kerésbbé erői szervezete, gyengébb vére nem tud a fárasztó földmnnkálatokkal, a melyek a belyett, hogy az cgésziégre üdvösek volnának, még inkább lerontják, megküzdeni Ilyenkor a munkát télbe kell szakítani. Abban az esetben, a melyrSl most beszélni akarunk, az idegesség okozta a bajt Ha valakinek ily baja van, egész szervezete megsínyli; az idegek többó-kevesbbé meg-romlanak s ez az agyra és az ériékekre roppant káros batásssl vao. E baj kalsö megnyilatkozása igen kOlöobözö, de oka minden esetben a vér megváltozásában keresendő • a testi munka tulcröltctésének következménye. Motard nr fénykép után. Ezért a vér helyreállítására kell a fősúlyt fektetni; a Pink-pilulák mint a le/jobb helyreállítói a vérnek meg fogják adni a kívánt eredményt, ugy az idegességnél, mint a oeurasz-léniánál, a\'térfi és nő elgyengülésénél, a gyermekbetegségeknél, a melyek rendesen a vérszegénység következményei. Egy radikális gyó« gyulás példáját irja nekonk Motard Gábor ur charmanti (Charcnte) 22 éves földmives. — Egy év óta — irja — ideges és oly gyeDge voltam, hogy -kénytelen voltam munkámat félbeszakítani. Egész testem szenvedett és eoyhulést nem találtam, mig a nekem ajánlott Piok-pilnlákat nem kezdtem használni. Egy év lelt et azóta és a legnsgyobb megelégedésemre teljesen fölgyógyultam. Most én ajánlom a Pink-pilulákat minden s«euvedőoek. Remélem, hogy levelem nyilvánosoágra hozása sok embernek hasznos lesz. Magyarországi főraktár TÖRÖK JÓZSEF gyógyszertárában, Budapest, Király-utca 12. Hangok a közönségből. Köszönetnyilvánítás Amerikából. Az eredeti levél másolata szóról-azóra németből fordítva. Tek. Wilhelin Ferenc urnák Neunkirchcu Nied. Öitr. Legjobb Uram I 1895. évi november hó 12 én rheuma-tizmusban annyira megbetegedtem, hogy kényszerítve voltam á«yba feküdoi. — Nyolc hosszú hóuapon át egy és ugyanazon helyen kellett feküdnöm 8 nem voltain képes egy parányit sem mozdulni. — Testem súlya 175 Ibs-ról 130 Ibs-re ment vissza, — jele azou borzalmas fájdalmaknak, melyeket keresztül kelle Rzenvednem, éveken át. Egyetlen gyógymódot sem hagytam el. mindenre hallgattam, p. u. Linimenta Electric törökfürdők és mindé* lehetetlen foglalkozásokra és orvosokra, de nem éreztem magamat jobban, s az utolsó kezelő orvosom már több pénzt tőlem el Hero fo gadott. miután a pénzt ugy íb hiába pazaroltam volna. — Ea ez időben találkoztam egy barátommal, ki azt raoDdra. hocy a Wilhelm féle antlrhenraatlkns vértlaztltó teája biztosan segítő gyógyszer rbeumatizmu3 ellpn. — Elbeszéltem néki kísérletezéseimet más szerekkel és nem volt semmi bizalmam. — Ugy látszik a sors keze diktálta nekem, hogy írjak önnek ós Bzivem gondolta, hogy létezik még egy segitő, mely engem kigyógyít. — És csakugyan arra a tapasztalatra jöttem, hogy ily segitő létezik. Szavakban nem tudom kifejezni azon borzalmas fájdalmakat az utolsó 3 években. moat azonban már semmi Bem zavarhat többé éa azt hiszem e pillanatban, ugy érzem magamat, mint egy újonnan született gyermek b a világ összes kincsét, pemmi tekintetbe sem veszem, a WILUELM-fóle antiarthritlkns antt-rheamallkns teájáért. Legyen olyan jó uram s küldjön nekem azonnal 1 tucat (12 drb) csomag az ön Wilbe\'.m-féle antiartbritikus antir-heumatikus vértísítitó teájából az E. Q. D. által. önnek egészségben és homu-életben a legjobbat kívánva maradok lekötelezettje JOSEF M. GORDON 174. oschard. at. New-York. Vereinigte Staat^n. Minden gyógytárban kapható. A magyar kir. anyakönyvi hivatal. Születések: — Január\'1B—26-ig. — Lackesbacher Ádám vendéglős, Rezső, Varga Ferenc földmives, Károly, Dani József föld-míves, Erzsébet, Aogyán Terézia cseléd, Ágnes, Horváth Lsjoa vasúti raktáros, Vilma, Pentl József ács, Mária, Uitx Ferenc, Sándor, Csányi István csizmadia. Károly, Pálfi Teréz szakácsné, Géza, Koháry Károly munkás, Mária, Győri Frigyes csizmadia, Juliánná, Krausz József adóhivatalaok, Ferenc, Péterfy Pál vasúti őr, Ilona, Bagó Anna szolgáló, Lajos, Jankovics Mikia fegyőr, Anna, Káncz Kálmán posta- és távirda segéd ellenőr, Mária, Rakovszky János só-hivatalnok, Ádám. - Halálozások: — Január 19—26 ig. — Dimrn Mihály rk. mozdonyvezető, 74 éves, gégerák, Győri Mária özv. ISémeth Jánosné rk. 00 éves, gyomorhurut, Darázs Zsigmond rk. ügyvéd, 68 éves, tüdőlob. Berényi Emma rk. 1® étes, tüdÖRÜmőkór, Schultz Károly rk. polg. iik. tanár, 53 éves, ajkrák, Krippel József rk. déli vasúti .lelQzyelö, 66 éves, agyszélhüdés, Kürichoer Samu izr. kereskedő, 72 éves, tüdő-lob. Gold Teréz férj. Weisz Sománé izr. 81 éves, tQdőgQmőkór. - Házasságot kötöttek: -- Január 19—26-íg. — Krisztián Lajo« kőmi»es — Szabó Terézzel, Baksa János cipész — Kis Máriával, Forst-neritsch Simon asztalos — Kekec Máriával, Kohn Simon kereik dő — Márkus Gizellával, Kokas István pincér — Franki Gizellával, Be-denek Ferenc földmives — Bregovics Annával, Málék József földmives — Farkas Katalinnal, Bolf László földmives — Perkó Juliannával, Németh György földmives — Pint Katalinnal. IRODALOM — Szerkesztő Táltorás. A Pillangó cimü társadalmi és művészeti őlclap szerkesztője és kiadója személyében változás történt, ami, természetesen újítást vont maga után. A lap bár eddig is igen bzép és változatos illusztrációkkal és gazdag tartalommal jelent meg, de a mostani kiadó\' nem kiméi nagyobb áldozatot hozni arra nézve, hogy a Pillangó az ösazes élclapok közül kitűnjék. A mellett, hogy a Pillangó a legváltozatosabb tartalommal jelenik meg, aa előfizetési nra is oly csekély összegben van moghatározva, hogy nem eshetnék senkinek Bem nehezére, ha megrendelné a lapot. Egy*<r negyedévre 2 kqrona az ára. Szerkesztősége és kiadóhivatala Budapest, Vl^, Hajós-utca 23. szl alatt van. Felelős Hzerkesztő: Márkus Elemér. Helyettes azerkeáztő: Komáromi Aladár. — Esküdtek ös esküdtblrók törvén) könyve. Irta: K. Nagy Sáudor pestvidéki kir. törvényszéki biró. Meg-jelént a „Magyar Könyvtárban\' (155 — 15C. szám.) Kiadja: Lsmpel Róbert (Wodianer F. és Fia) Budapest, 1899. Ára 60 fillér. Az uj év kezdetével átalakult büntetótörvéuykezésüuk. A büa-tető igazságszolgáltatás megoszlik a polgári esküdtek és bírák között. Ezék együttvéve képezik az esküdtbiróságot, mefy a legnevezetesebb bünügyekben itéli A haza minden7polgárát érheti az a diszes. tisztesség, hogy esküdt lehessen! s bíráskodjék polgártársa élete és vagyona\') felett. Azért nincs a hazának egyetlen polgára se, a kinek ne állana érdekében, hogy ismerje azokat a jogokat és kötelességeket, melyek az esküdtekre hárulnak. A könyvnek nagy előnye, hogy a törvéuy vonatkozó szövegét előbb 8zószerint közli, azután könnyen érthető, világos magyarázatokkal látja el. Nemcsak az esküdtekre, hanem a bírákra is nélkülözhetetlen. Ajánljuk a közönség figyelmébe. — Szentek élete cím alatt egy nagy vállalatot indított meg az előnyösen ismert Pallas irodalmi és nyomdai részvénytársaság, melynek elaő füzetét most vettQk. A művet Dedek Crescens Lsjos, e kiváló egyházi iró irta. Rendkívül kedves leírásban lépnek elénk a katb. egyház egyes szentei. Az. iró. rendesen egy bájos epizódot Bzakit ki életükből s éhhez fűzi az alak kidomboritását. — A jinü 52 füzetre van tervezve és egy füzet ára 25 - kr. A müvet, mely az esztergomi főegyházmegyei hatóság jóváhagyásával jelenik meg,. 6 színes, 50 fekete mülap \'és körülbelül 350 szöveg közé nzomott kép fogja díszíteni. Rendkívül melegen ajánljuk e páratlan disz* mii megszerzését minden keresztény családnak. Bájos, igen érdekes, csaknem érdekfeszítő s a mellett tanulságos, szi-▼et-íelket nemesítő olvasmányra fognak szert tenni. Megrendelhető minden hazai könyv- és papirkereskedőnél. Aí e rovatban megemlitett művek megrendelhetők éa kaphatók IFJ. WA JJ)IT8 JÓZSEF könyvkereskedésében, _Nagy-Kanizsán._ j \' Sxerkesxtöstg : Dr. Villányi Henrik, felelői szerkesztő. Kiadó : Jf). WajdUa Játaef. VASÚTI MENETREND. VONATOK ÉRKEZÉSE. \' 6adap.it 3 óra 62 p. rogg. sz. V. 11 57 . d. «. gy- V. . / 1 40 .. d. u. 87,. T. 8 05 , este Y. V. 12 „ 07 B éjjel gy- V. Bica (Wien 3 42 . regg. BZ. V. l „ 35 . d. u. BZ.4 V. 4 08 . d. u. gy- V. 11 01 „ eate ez. V. Z-E,I-II B 05 . regg. V. Y. Pragerbof & 32 . regg. gy- V. 12 w 09 . d. u. BZ. Y. 4 „ 53 . d. u. gy- Y. 11 „ 22 . éjjel BZ. Y. CiákUr\'aya 8 3 10 „ regg. V. Y. Baroi /.j Gyékényes) 14 . d. e. BZ. Y. „ 1 29 . d. u. gy- V. H- • 45 , éjjel sz. Y. VONATOK INDULÁSA. Budapest •*> óra 47 p. regg. gy- V. 9 30 ,, regg. V. Y. 2 m — . d. u. 8Z. Y. & m 03 , d. u. gy. V. 12 15 . éjjel 8Z. Y. Béos (Wien) 6 , 05 , regg. BZ. Y. ; 12 n 20 . d. u. gy- Y. 2 05 „ d. u. BZ. V. 12 45 , éjjel BZ. V. Z.-Szl.-lván 5 • „ 20 „ d. u. V. Y. Pragerhof 4 t 42 „ regg. BZ. Y. .12 9 10 , délb. gy- V. 2 35 , d. u. BZ. Y. . 12 17 „ eate gy- V. Ciáktaraya 6 — , d. u V. Y. Barcs ) 4 „ •57 , regg. BZ. Y. Gyékényes ( 2 22 , d. u. sz. v. 4 „ 25 . d. u. b£. y. VEGYESEK. — Egy nap szer. A Mull-féle francia borszesz és só áJtal a betegeknek egy ép oly gyógyhatású, mint olcsó szer nyujtatik köszvényes és csúzos bántalmakbau, sebeknéTís\'daganatoknál.; Egy üveg ára Dúsítással együtt 1 kor.80 flll. Szétküldés naponta utánvétellel Moll A. gyógyszerész cs. és k. udvari aaállitó ál ml Bécs I. Tuchlau-ben 9. A vidéki gyógyszertárakban határozottan Moll A. féle készitméuy kérendő az ő gyári jelrényétel é« aláírásával. — Asztma végre gyógyítható. Scbiffmann R. dr. bizonyítja s»erében való bizalmát, mert ezt ingyen adja. Schiffmann Rudolf dr., a tüdő- ds torokbajok elismert specialistája, több mint SO esztendei gyakorlata idején kétségkívül több asztma-esdet és azzal egybekötött betegséget kezelt és gyógyított, mint bármely más orvos. Tudatjs, hogy egy szert végre olyannyira tökéletesített, hogy nemcsak gyors javulást hoz még a legrosszabb esetekben is, hanem szám-, utan úgynevezett gyógyitbatatUn esetet is teljesen meggyógyított Scbiffmann dr.-nak teljes bizodalma van szeréhez és hogy másókat is annak előnyeiről a legbiztosabb és legüatáso- -sabb módon meggyőzzön, nyilvánosságra hozza, hogy a 8chiffmann-fíle asstmá-porból tekintélyes próbacsomagot minden szenvedőnek ingyen I\'uttat, ki neki címét levelező-lapon e hirdetés :özeétételétől számított 6 naiou belül megküldi Ily kedveső alkalmat, hogy e híres és annyit Ígérő szert díjtalan megszerezhessék, kell, hogy minden szenvedő késedelmezés nélkül megragadjon. Cim: I)r. Scbiffmann R. magyar raktára, Budapest, Király-utc* 12. A szer már, évek óta a Jegtöbb gyógyszertárban el-árnsituitik és sok szenvedőnek hozott enyhülést és gyógyulást. \'— Mentőszekrónyek. A nagyméltóságú m. k. kereskedelemügyi minisztérium 76271199. számú rendelete Bzerint minden kisebb vagy nagyobb- ipartelep tartozik esetleges baleseteknél az első aegélynyújtáshoz egy mentőszekrényt tartani. Ily mentőszekrények, valamint betegápoláshoz szükséges összes cikkek beszerzésére legjobban ajánlhatjuk Keleti J. elsőrangú orvos sebészi műszer- és kötőszer gyárost, (Budapest, IV. Korona-berceg-u. 17.) ki kívánatra készséggel szolgál részletes prospektussal. Nyilttór.*) Köszönetnyilvánítás. Azon súlyos veszteség közepette, mely bennünket szeretett Emma leányunk korai elhunyta következtében ért, barátaink és a közönség az igaz részvét annyi jelével halmoztak el, hogy nem vagyunk képesek mély gyásyunkbau minden velünk érzőnek egyenkint köszönetet mondani. Fogadják azért mindazok, kik gyászos napjainkban részvétükkel vigasztaltak, ez uton hálás köszönetünk nyilvánítását. Kelt N.-Kanizsán, 1900. jan. 22. BERÉNYI ELEK é8 nejc "űl- nyug. hercegi gazdatiszt. KüütÍDS EM. Köszönetnyilvánítás. Azon mély gyász okozta Jáj-dalomban, mely engem szeretett Jérjem, SCEÜLTZ KÁROLY polg. islc. tanár halálával ért, enyhítő vigasztalásomra szolgált az az Őszinte részvét, mely a megboldogziltnak pályatársai — valamint a tanuló-ijjuság és a nagyközönség részéről mindenütt megnyilatkozott — fogadják érte mindannyian ez uton kijejezett forró ^köszönetemet. iV \\ Keli Nagy-Kanizsán, 1900. január 22-én, Özv. Schultz Károlyaé. Y080, húgyhólyag, hugydara és a köszTénybnntalraak ellen, továbbá a légzó és eméaztösl szervek hurutos bántalmainál, orvosi tekintélyek által a L!thlon-forrn8 SALVATOR sikerrel rendelve lesz. Huny baj tó hatáBul Mtm izii! ím | Kiioineo emciilhclö Kapható ásványvizkereskedésekbeu és gyógyszertárakban. A Salvator-forrás Igazgatósága Eperjesen *) Az e rovat alatt közlőitekért nem vállal felelősséget a szerk. IRDETÉSEK 5 ! Richler-féle ! Horgony PainExpelíer Liniment Capsici comp. : Ezen hírneves háziszor ellentállt az idő megpróhálásának, mort már több mint 30 öv óta megbízható, fájdalomcsillapító betJörzs ölésként alkalm&ztab\'k kOszvénynél, csúznál, tagszagoatásnál ós meghűléseknél ós az orvosok által be-dörzsölésekre is mindig gyakrabban rendeltetik. A valódi Horgony-Pain-Ex-p«llor, gyakorta Ilorfjony-Linimont elnevezés alatt, nem titkos szer, bánom Ijjazl népszerű hizlszer, melynek ogy háztartásban sem^kolleno hiányozni. 40 kr., 70 kr, és 1 frt üvegontónU árban majdnem minden gyógyszertárban kí-sz-letben van; főraktár: Törölt József gyógyszerésznél Budapesten. Bevásárlás alkalmával i^en óvatosak legyünk, mert több kisnbWrttikü utánzat van forgalomban. KI aera akar megkárosodni, az minden eyyes üveget „Horgony" védjegy és Ricbter czéa\'egyzés nélkül mint nem valódit utasítsa vissza. BICBTER F.lD.is lársi.lsíslitadt r*.4« kir. idtarl K&llltók. A Jagylmní VI—VII. toitl te, fogyasztási mMf f. évi február hó ll-én a következő tárgysorozattal tartja 1. A zárszámadások megvizsgálása s a mérleg megállapítása. 2. Az igazgatóság és felügyelő bizottság jelentésének tárgyalása. 3. Az alapszabályok módosítása. 4. Esetleges ioditványok. Nagy-Kaoizsa, 1900. január 27. Az igazgatóság. XXXIX ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY 1900. JANUÁR 27-ín. FEDEZÉSI J hirdetés. A Zsigárdi, ménesben következő angol telivér mének -i állíttattak (el az 1900. fe- | f5 deztetési idényre: LOWES-TRIAL dl. 1895, feketi-, jegytelcn. | 17G cm Apja: Triumph, az oszt. l)erby és más számos liauy díj nyertese. Anyja: Lovcly-Tais. Fertezasi díj 40 ko.ona MEXIÍLAÜK aranysárga. 17; nvt\'rtesi\' | dl. 1885 cm., számos nacy S Apja: Prince-Parja. | Anyja: Ze.\'jsita. Fedezesi dij 15 korona Közelebbi felvilágosítással szolgál DAUSCHA OTTÓ, intéző. N\'agy-Kanizsán. Ugyanitt eladó: 20 drb. süldő tenyész kan. Grf Wenkheim és Balázsházy keresztezés és 40 darab atal tisztán tenyésztett 1 RAMBOUILLET, rj ^ nnvc»inl(i \'TI ugy szinte £ Merinö electorál [c i asr hágó KOS. Tv. ti Csak akkor v»lódla\'<. ha mindegyik dobos Moll A., vódjogyőt CH aláírását tüntoti fot. Moll A.-féle Seldlllí porok tarum gyógyhatim a Iecraalcac3/ilib gyomor- ét al-tnlbántalmaV. gyo-nor^rc* -s gyomorbér, rf,ezött székrekedés, m-ij bantalom. vér tolutic. aranyér és a legkr.l\'T.bözöbb nőf betegségek ellen, o jelei bázúzernek é\\t:re<l*k óto rainüic nagyobb vlterjedést szerzett. — Ara egy lepeasátelt íredet! do\'jornak 2 kor Hamisítások lörvónyileg fenyíttetnek. MOLL-FÉLE FRANCIA o $Cs?tk akkor valódi. h» m\'nd.?rv\'l< mom, a. léjje^ét 4Unt.-ti teli oife----:-r " ol1\' teUnXa Vonzattal van zárva. A Moll-féle • iís^franozia bor«es* es ló nevezetesen mint fájdalomcsillapító bedörzoölasl sier\'( □ %k08y.v> ny, rsuz -s a inéiba!*\'* egyéi» k^vetkejtményei,,,., legiimoretesobb népszer. " i Egy ó\'Oiotf eredeti üveg ára I kor. 83 fill. O *\' --—------—-- g MOLL Gyermek szappanja. 9 Legfinomabb, legújabb tnAdscer szerint késziivk gyermek éa hölgy szappan q a bór okszerű ápolására gyarme^ek és felnótlek részére. □ Afa d«rabonklnt — 40 fill. Öt darab — I kor. 80 fill. □ Minden darab gyermek-szappan Moll A. védjegyével »an ellátva. Dj -------——-Í-- □1 V 6 h z é t k Q I d é s: q| Moll A. gyógyszerész, cs. és kir. udvari szállító által, § Bécs: Tuchlauben 9. bz. Q\' Vidéki megrendelések napouta postaniinvét mellett teljesíttetnek. Oj A raktárakban tessék határozottan MOLL A. aláírásával és O) védjegyével ellátott készítményeket kérni. jji Iiaktár: Nagy-Kanizsán Rosenfeld Adolf és Fia. 3uooouaoooaoooüoocx3bbaio:jQnooDQOQaDaóODOQaóQ MARIA-CELLI S | GY0M0R-CSEPPF.K 8 ungyszerüen hatnak gypmor bajök- §uál, nélkülözhetetlen és általánosan ismeretes házi és népszer. — A § gyomorbetegség tünetei: étvágyta p lanság cyomqrhetegség. bűzös le Q q helnt, felfujtsáíí. »»vauyu felboffögés, g 0 hasmenés, gyomorégés, felesleges Q Q riyálkakiválasr.tái,sárgaság, undorért § Q hányás, gyomorgörcs, sxükülés. - g § Hathatós gyógyszernek bizonyult fej- o iájásnál, a mennyiben ez a gyomor- § ° lói származott, uyouiortulterhelésnél H Ö ételekkel é* italokkal, giliszták máj- O Q bajok és bümorrhoidáknál. Q g Említett bajoknál « Márlacelli " ö KjoniorcNeppek évek óta kitünők- §ut>k bizonyultuk. a mit szú/, meg §»záz bizonyítvány taumit. Egy kis üvegára használat i utásifá.\'PRl együ\'t u 40 kr., nagy- üveg »ir« 70 kr. — § Központi szétküldés Brady Károly g által Bécs. gyógyszertára .Magyar o Király" hoz. I. Fíeischmarkt 7. o ö Nauy-Kanizsúu: Prrgfr Béhi és § g Belus Lajos uyógy^zerészeknél. — Q O Barcson: Kohut Sándor gyógyszc § résznél. — OQOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCOOl 54/tk. 900. Árverési liirtlet meny. A nacy^knniz.^ai kir. tvfzék tlkvi osztálya ré.-zéröl" közhírré tétetik, hogy Czigány Alajos haKoti lakós vé>;rehajla-lónak Francsics Viktória férj. Szaby JÍihalyné végrehajtást szenvedő hahóti lakós elleni 255 korona hátralékon töke. ennek 18í»7. évi dec. 1-től járó 7°/0 kamatai 12 kor. 30 fill. jelenlegi, továbbá a csatlakozott véK\'rehajtntók u. m. Stern Józ8el alsó hahóti lakosnak u. azo:> végrehajtást szenvedő elleni 65 kor. 52 fill. töke, ennek 1898. szepL 1-től járó 6°/0 kamatai, 11 kor". 40 fill. p>-r, 8 kor. 40 fill. végrehajtás kértílmi. 9 kor. 40 fill. árverés kérelmi; — méui« Ágoston Katalin özv. Eder latvánné hahóti lakosnak 400 kor. töke, rnnek s 320 kor után 1896. tebr. 24-től járó 7°/0 — s 110 kor. után 1896. évi febiuár 24-től járó 5% kamatai, 133 kor. 30 fill. eddigi, — valamint az Első Maeyar Általános Biztosító tár.-\'aifágnak u. azon végrehajtást szenvedő elleni 5 kor. 72 fill. tőke, ennek 1898 márc. 29-től járó 6% kamatai, 9 kor. 40 fill. eddigi, « ^ még felmerülendő költségek iránti véyrehaj- QücaűooooooacDooooQaQaaDaoanoQnnjgnaaonnnnnn tási ügyében a fenntnevezett kir. törvényszék területéhez tartozó, a hahóti 187. számú tjkvbeu f 1062. hrsrám alatt ; felvett b 748 koronára bec»ült bajahegyi szőllő s ugyanazon tjkvben I 199|b. hrsz. nlatt felvett h 934 koronára becsült 23. uépsorszámu ház udvar és kert 1900. évi február hó 19. napján d e. 10 órakor IJabót községházánál dr. Tuboly Gyu!«, dr. Dick Józsefi dr. Kreisler József é.i divTripammcr ^ezaő felperesi ügyvédek Vagy belyeltetéik közbejöttével megtar tandó nyilvános árverésen eladatni fog. [ \\ Kikiáltási ár a fentebb kitett becsár. j ÍÁryerezni kívánók tartoznak a becsár j lOV\'át készpénzben, vagy óvadékképes ! papírban a kiküldött kezéhez letenni. i Kelt N.-Kanizsán, a kir tvezék, mint telekkönyvi hntó.-ágnál, 1900. évi január \' hó! 10. napján." GÓZONY. ! \' kir. törvényszéki a\'biró. BST Országos "OC Zarándoklatok Rómába az 1900. jubiláris évben. Rendezik a magas Clerus ftínhatósága alatt a magy. kir. államvasutali v&rosi menctjegy-irodájn és l\'ropper N. János ker. akad. igaigatú .Keleti Utazási VállaUta" (Budapest, IV , Má-ia . Valéria-utca Hungária szálló) Az első zaráiidokutazás iudulása 1900. február hóban, a melyre előjegyzések már mnst eüngadtatnak. Készletes felviUgositással és tervezettel a köz-. ponti iroda szives-en szolgál. Cb. kir. szab, déli vaspálya társaság. 1 ad 181/2. sz. IJRYEKÉSI HIRDETMÉNY. A kézbesithetlen és íölOs szállítmányok a visuti UzleUzabályzat 70. g-a értelmében f. é február hó 5 én d. e. 9 órakor Nagy Kanizsa állomás telieráruraktárában kerülnek eladásra, melyhez a r. c. kOzOoség ezeun.\'l meghivatik. " / Budapest, 1900. január hó 25. AZ ÜZLETIGAZGATÓSÁG. 3 ló, I csikó, 2 Uazö. I tehén. I igen elepáns uj kis kocsi, I fél-• fedett elegáns fekete kocsi szabad\'kézből a gazdaság felhagyása következtében jutányos árakban azonnal eladok. Bővebbet ad HLATKÓ JÁNOS Nagy-Kanizsán. ooaDDOQOODOocoooaDDQOOSöaaoooDDoaaooaaonoaoo | ___(SECSTEMÍ .ptEfJ M|eust cinj^tilöi cukrozotí jhashajló labdacsai^ i C\'sokoliiilé SUCHARD Mindenült kapható Ciicno II Epilulák hasonló készítményeknél minden tekintetben feljebb becsűlendők; — mentek minden ártalmas anyagoktői, az altesti szerek hajainál legjobb eredménynyeL használtatván, gyengéden hashajtók, vértisztilók; egy gyóeyszer sem jobb, s mellette oly ártalmatlan, mint\' o pilulák a székszorulás a legtöbb betegségek forrása ellen. — Cukrozott külsejük végeit még gyermekek .is szívesen. Epy 15 pllulát tartalmazó doboz 15, egy tekercs, mely S dobozt, tehát 120 pllulát tartalmazó, c9ak 1 írt o. é. eSwwivral í\\\\T Á Q I Utánzásoktól különösen óvakodjunk. Kérjünk határozottan -SSwS^.i^ V nOi Ni\'HHielu Flllöp lianhajt*\' InbdacHalt. Valódi csak, ba miocén doboj tftrvéoyilpg bejegyzett védjegyünkkel pirosfekete nyomttt-tásban „Szent-Lipót" 6a ..Neustelu Fülöp gyógyszerén*.\'\' aliirással vau ellátta a kere-kedelmi tórvényszékileg vedett csomagjaink • ali rA-sunkkal van ellátva. NEUSTEIN FÜLÖP .Srenl-Lipölbo*\' cimicU gjógj.irrtári* WIKS, 1., riankcuso.su. 0. Hsklir N.Ky-Ksiiitliii: BKI.US I.AJOS ci RKIK GVU1.1 (jr<nfnertmkaH. íaocDoanaaooDOODDOooaaoocDODODaaaaDtjcooooooD . Meghívó. A Nagykanizsai takarékpénztár részvénytársaság f. évi 1300. február hó 8-án d. e. 10 árakor tartandja saját helyiségében í, éyi 8-- melyhez a t\'. c. részvényeseket tisztelettel meghívja Az igazgatóság. Tanácskozási tárgyak sorrendje: 1. Igazgatósági és felügyelő bizottsági jelentések. 2. t\\ mérleg előterjesztése, az osztalék megállapítása, az igazgatóság és felügyelő-bizottság felmentése feletti határozathozatal. 3. A hivatalos közlöny kijelölése.\' 4. Az alapszabályok 27. §-a ér;elméDen sorrend sz\'erint kilépő 8 igazgatósági tag, u. m.: Aczél Pál, Danneberg Jakab, ifj. Fcsselhofer József, Práger Béla, Sártory Oszkár, \'Sommer Sándor, Stern I. Mór és Wágner Károly, továbbá Goldhammer Károly, Heimler József és dr. Schwarz Adolf felügyelő-bizottsági tagok helyeit ujak, esetleg ezeknek isméti megválasztása; és pedig a 8 igazgatósági tag 3 évi, a felügyelő-bizottsági tagok 1 évi időtartamra. 5. Netáni indítványok. Jeejzet: Ut részvényesek figyelmezteltetnek, miszerint szavazólapjaikat 1900. évi február hó 7-ik ospján d. e. s—12, d. u. 3—0 óráié az intézet heljiHégébeu szcmélyesea, vagy meghatalmazás alspjín átvehetik. Mesjeityezleiik, booy az alapszabályok.11-ík §-a szeriot szavazni jogot csak az eyakcolbat, kinek részvénye a közgyűlést megelózőlog négy héttel novéro átíratott. A Xyiimatuti llj.. WajűUs Jnzief kfluyviiyomdájibaii Nagy-Kanizsán. |
