* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 4.65 MB | |
| 2010-02-13 20:32:08 | |
 | |||||||
Nyilvános  1693 | 4687 | Rövid leírás | Teljes leírás (267.31 KB) | Zalai Közlöny 1901. 001-004. szám január Zalai Közlöny Hetenkint egyszer, szombaton megjelenő vegyes tartalmú hetilap 40. évfolyam A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: NAGYKANIZSA, 1901 XIlfhttiB i ír,\' kV" etn . 10 kor. — fitt Ml éftc ... 5 kor. — ah. Kegyedé vra . . 8 kor. 60 öli. tgyes szám 20 flll. H I R DETÉ S U í hsiábos petitlorbio 1 í, öiiiodnor 13, i minden torfcbli lorórt 10 flll A nagy-kanizsai .Ipar-Testület," „a nagy-kanizaai Takarékpénztár részvény-társaság,* a .Kotori takarékpéni^ részvény-társaság, .nagy-kanligai és.a galamboki Önkéntes tűzoltó egylet,\' a .nagy-líanizaai kisdedneveló egyesale,,\'a .nagy-kanizsai tanítói járáskör,* a^nag. oücgylet,\' „n.-kanizsai izr. jótékony uoegylet/„szegények tápintézete,*\' a .katonái hadastyán egylet," a .soproni kereskedelmfiparkamara,\' nagy-kanizsai kQlválaar. HETENKINT EGYSZÍIR, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HE\'i. Népszámlálási l\'lll-IullM, 1001. Jaa. 1. Néhány hét múlva meg fogjuk tudni, milyen eredménynyel teljesítette a magyar nemzet fajfentartó és faj-terjesztö hivatását. Népszátnláló biztosok járják be az országot, mioden \'kunyhót lelkerosnek, számon kérik, lakóit, iját-fiát felkutatják minden embernek, honnan jött, hová készül, mivel keresi kenyerét, oiro Bzánta magát; mindezt fel fogják jegyezni, hogy a beszerzett adatokat azután beadják annak a hivatalnak, mely bizonyára fóliánsokat fog rövidesen kiadni a beszerzett adatokról. A népszámlálás tekcikai munkája nagy szellemi és etikai tőkét képvisel. Akik a munkát elvégzik, azok a lofin.ipyobbszabáau politika számára adnak anyait a gondolkodásra ós a tevékenységre. Csak\' ez adatok ismeretével lehet irányítani egy nem zet értelmif és erkölcsi vezetését, uiert a nemzet testét csak ez adatok lévén ismerhetni meg. A legnagyobb értelmi és erkölcsi nivón álló nem-.zttc-k ezért fui.üljünk\'-olyan kiváló gondot a népszámlálás intézményére. A legutóbbi évtized való történetét és eredményeit majd csak a mostani népszámlálás révén fogjuk megismerhetni és méltathatni. Lehetetlen, hogy nemzetünk sikerei kí ne fejeződjenek majdan a statisztikai allatokban. Hát még milyen érdekes volna, ha kisebb időközökben is tarthatnánk népszámlálást. A nemzetek legtevékenyebb korszakai a népesedési adatokban visszatükröződnek 8 a nemzeti és erkölcsi élet elsekélyese-dése kifejezést nyerhet a demográfiai libellákban. Vájjon a német biroda- • T A R C Z A. Berlini levél. — A „Zalai KötlOnj" eredeti tárcája. — A rígi él az uj Poronoraxig. — A katonák teronulá-aa. A némot egyetem.— A.diákiig.— A diák egjeiület. Egyike a legkellemesebb könyveknek, a melyet valaha Németországról irlak, bironyára Staöl asBiony könyve, amelyet Del\' Allemagne cimen uémelorazági útjáról irt. Ebben a könyvbeu mondja StaSI a«8*ooy: »A ki Poroszországot ismerői akarja, taoulmáoyozea Nagy Frigyes jellemét." Ez a mondás nein csak a XIX század elején, hanem most h áll még. Nagy Frigyes ugyanis o*y tukiothetö, rolni u mai Pöroaroras-ág megteremtője, « ar 6 törekvésoi sokáig fognak még nyomokat hagyni Porosior->/ág történetében. Törekvése ax volt, hoKy a Déroet emberből a XVIII. század recipéje szerint franciát c-«ináljoo. Ez sikerűit ia neki látaiólag. a mig ural-i odott. Azóta azonban sok idő elmúlt. Valamint pedig a Saossonciban a falon fo-grt régi porcelláo tányérokról lekopott e francia müvésaek kéaxitotte tománc, « előiöuik a porcellán anyag eredeti Bzine. agy ídók folyamán lekoptak Nagy Frigyes Iraociáa sxokáaai, a «n» már alig látszik meg ,a oémet emberen. 8 a régi Poroszországról csak ax épQlelek regélnek, a melyekben hiába keresőnk rokowo kitenet, rudereadobozt, íranciáakodó pro-c ölöket. — De megmiradt a német lom hatalmas lendületével nem járt-e együtt a németség hatalmas szaporodása s a francia erkölcsök és politikai mozgalmak zilálódásával nem járt-e együtt a franciák statisztikai adatainak elrettentő képe. Az össreíöggést a kétféle jelenség közt lehetetlen észre nem venni. Mikor tiszta vér kering a nemzetek erkölcsi életében, akkor izmosság és eró költözik a nemzet tagjainak erezetébe s dúsabb az aratás a sarjadókokban * erősebb nemzedékek lesznek a világon. Lifolyt évtizedünk statisztikájától nincá okunk félni. Ez évtizedben voltak nemzetünknek oly etikai fellendülései, melyek egy-egy vonalát a statisztikai táblázatoknak bizonyára hatalmasan felszökkentették. -Az az önérzet és az az öntudat, a mely joggal eltöltött bennünket egy egy időszakra, bizonyára képjelét fogja adni a jeleu népszámlálás adataiban. Erkölcsi tőkénk mellé ez időszakban gazdasági tőkék is párosultak s ezek együtt idézték elő a jótékony? hatást -Viszont ez évtized lehajlóban \'súlyos gazdasági válságokat látott, a melyeknek szintén nyoma fog maradóid népszámlálás adataiban. A magyar elem száporaságban jóyal felülmulta a többi nemzetiségi elé-v meket. Vájjon most ia hasonló jelenséget fogunk-c észlelni. Yajha! Mert ezt a jelenséget miudig bizvást odaállíthatjuk aztán azok elő. a kik a magyar nemzet jövő hivatását szkepticizmussal tekintik s bizalmatlanul rázzák fejüket, mikor arról van 6zó, hogy a magyar nemzet az évszázadok sorára biztosítottnak láthatja sorsát. Mert semmi kétség,\' ez a nemzet csak akkor állhat meg a népek tengerében szigetkéot, ha mindjobban közeledik azon állapot felé, hogy testében egységes legyen. Csak ha túlszárnyaló a.\' jmagyar nemzet szaporasága és értelmi ereje, akkor asszimilálhatja csak ja nemzetiséget. Mert csak igy végezheti el évszázadok alatt azt a munkát, a melyet más nemzetek — többnyire sikertetenül — évek vagy évtizedek alatt akarnak elérni. Az egyletek fúziója. — Ki alapította a Polgári Egyletet? — Köic-ledéa ax iparoaok felé.] — A t4nad»lom; tagoltaága; — A Polgári Egylet rendre eládogalja ingatlauait, rom pénzügyi válság\'fenyegeti íeuáll laát, . Tuboíy Viktor pedig biába versel a Társas-Kör de a Polgári Egylet fúziójáról, ez csak nem jön léire. Kanizsa vároná, valnmikoi^áz\' iparosok városa volt At iparosok \'alapították a Polgári Egyletet ezelőiL CO évvel. Azóta í a Polgári Egylet hütluo lett trádicióihoz, mert idővel uri kaszinó lett, mint: a; milyen a Társas-Kör. Az iparosok lassankint disszidáltak, megmaradtak at urak,\' kiknek azooban veszedelmes verseny-1 tárjuk támadt a Társás-Körbea. Minden évben kísérleteznek a fúzióval, de oz nem ttijcerOl Iy körülmények közt a I^olgári ÍEU\'ylct.jíein .iíhaí.jneg».,dű.np.m in bal meg, haoem vergődik mint s bal, a hínárban. A Társas-Kör, mely egyúttal a helyőrségi tiazt^kaek is klnbbja, uera akarja a biztos jeleut feláldozni bizony) talan jövőért, azért niocs is kilátás; hogy a fúzió e két opyeaQlet közt létrf jöjjön. A Polgári Egyesületen múlik, bogjf arisztokratikus aliürjeit félretéve, az iparos osztály felé kiiaeledjék és ismét szeretettel ölelje keblére a- lakosság e mostoha osztályát Egy kis demokratikus éizécsel ezt is» meglehetne caelekqdo . Az a fóuri játék, melyet a város lakoaj-eága évtizedek óta üz, smugy in csak külsőség, mert ennek a 82»nlelénne)k alapja nincs, hiányozván a vagyonossá?, az\' első feltétele a nagyúri életnek. A polgársággal, azzal az igazán demokratikus elemmel érintkezésbe kell lépői, jjnert azok teszik^ a lakoaaág zömét; ihisz Kaoizsának kŐzél 6ŐÖ öná.Ió iparosa van. Hozzáadva a kishhatalnokokat, kik. nzintén á demokráciának hívei, olyan tekiulélyea Bzámot nyerünk, moly képoa egyesületet alkotfti és fentartani. A helyett, hogy a Polgári Egyesület lefelé keresné az érintkezést, felfelé keresi; azonban hiába, mert reform felülről soha sem jó. ez alulról felfelé terjed, amint azt a társadalmi fejlődé^ törvényei mutatják. Ha a nyomás alulról qlég nagy, akkor a felsők is engednek. A vidéki véroaokbau mindenütt van\'"-cak demokratikus színezetű egyletek, | A fővárosban minden kerületnek meg van a polgári köre. hol a polgárember megtalálja a magához való egyenrangú, de nem leereszkedő, nyájaskodó társaságot. Szombathelynek, Sopronnak, Pécsnek meg van a polgári köre,, hol a csizmadia és kéményseprő is szívesen látott tagja a klubboak. A külföld vidéki városait el sem lehetne Képzelni a .BQrger-klúbb* és „Eintracht^ egyletek nélkül, holvR polgár, áz iparos igazán megtalálja azt. amit-keren. Oiak mi nézzük öseze-tbtt karokkal,\' hogy .a parasztság és az iparos osztály a latéinerre,-*-*\'\' ~ \'fftjfiÍT^ mint valaxni ellenségre te\', \\ikivol neui akar ériutkezéabe ennek derogál a demokrata em < jalogni. Eíbz á lateiner nem vái^ semmit^ a*, iparoa oeawgan -Jehet^|ien8» nem lehet igazgatósági tag a pénzintézetekben. Amikor t eljön a választás napja, csak akkor, ismeri az ur az iparost, a parasztot\' is, de már későn, mert a kis ember elszokott az uriosztátytól, mely-lyel a közön>éges életben semmiféle közösségben nincs, süt rendszerint ellentétben van vele. A társadalmi életünk ezen áldatlan tagoltsága kőretkeztében, már ott tartunk, hogy Bemmifóle mulatságunk nem aikerQl, mert csak az urak maguk közt szeretnek lenni, mint a királyok a kapucinusok nirboltjában Bécsben. Lomhán morzsolódik le a vidéki város társadalmi élete. Bizonyos fatalizmus vett erőt rajtunk, miotba annak tudatában élnénk, hogy minden jobb törekvés úgyis hiábavalói _Kiprneval d, • — Sxiwaű f felrónálbao. — • í Karnevál bevonulása. Személyek | ; Karneral hercegi Pierrot Sarneval kiiérete. / Silnhcly: Kaaiiaa berkoibeo, íart&og idej*a Pierrot: Rajta elóra mulatni iabit Újra vldittW\'lfel, Kaaijtrát l • \'iBmerem-népét, Iimerem szépét, r Szentül imádja, 8 óhajtva tárja Carneralr. Mindnyájan: Bajla blőre, mulatni tehát. Újra tiditnnk fel, Kanizsát! Karneval. Fiuk, ne ugy miirt hajdanán, A régi jó időkben, Mikor még volt pénz Kauizsán 8 mulatni jókedv bővenl Rossz hirt közölnek a lapok, Hogy szűk a pénz a;üres a zseb; 8 a buksza hol azQk, a pénztolen, Ott a itesff i--iwswddr*- Mondják egy Tőke nevü ur v • Vonult magába vissra, S komorsága levét a zeur, A bál, a táuc megissza-. ^-Ttí Pierrot-m, a te Pi«rcaiLa_— Te-hartoUin, s te vig sereg, Nagy-KanlzBAii, most az idén . Hej 1 rosszal \'áll »s ügyetek 1 Mindnyájan: Rajta előre, mulaiqi tehát, .» Kanizsa, reméljük, nem hagyja inagát. (Miodnyájan bevonulnak a Polgári Egylet nagyterűiébe.) IÍ felvonás. Az összeesküvő a. Személtek: A» elkeaeredett férjek éi apák . tömege általában él Krmss Jónál kOlCoOien. Idő: ISKK)- december 80-án, délntán Hely: A kereskedelmi kaszinó gyllléitenno. (A aöld asztal körOl egjmka nyakába fogéiaó elnánt tömeg ) X, bárom lány apja: Uraiml A tömeg: Halljuk I X: Összefoglalom a mondottakat. anyag, a szürke, katonaállam. A Szürkeség nem a goethei „grauheit — wie alle teorie,* hanem az életnek, a levegőnek szürkesége. Berlin tán a világ legélénkebb városa, a szőke, szálas német jem-kerek erőtől duzzadó arcúak, arcuk mosolyog, beszédük élénk, de biába — szürkeség — az északi germánok e sajátja — Uri róluk. Tudósaik, művészeik, íróik, városaik, épületeik, színházaik, bankjaik, kaszárnyáik nagyok b hatalmasok, de — szürkék. Szobám ablaka egy kaszárnya udvarára nyilik. Moat is, mig e sorokat irom, glédába állnak a katonák, 8 porosz di«z-lépéiekkel lengik körül a kaszárnya tágas udvarát. Előttünk a zenekar halad, b a kicsiny flótából élaa b&ogu harci riadót fu, A középen egy magas bajuszu; katonatiszt kritikus szemekkel vizsgálja a legények szimmetrikusan mozgó lábait. Ez a kép Poroszor«7ág egyik, még pedig nem kevéssé jellemző oldata;^ Poroszórszág a legutóbbi 60 év alatt háromszor verte meg ellenségeit, a ez a három győzelem nem csak a papiroson áll, hanem poztyiv eredményei is megvannak. Nincsen tér, nincsen hely most Németországban, a mely ne hirdetné emlékét e bárom háború egyikének. Felhasználnak minden alkalmat, hogy az emlékezetbe visszavigyék a német fegyverek dicsŐBégét. A napokbao jött meg a Ojjroában bar-coló katonaság egy része. A kormány nagy ünnepséggel fogadtatta őket, de a nép oagy tömege távol maradt az üopep-ségtől. Az .Uoter dei> ^inden." á mely |a csatából hazaléró katonák diadalútja, zászlókkal volt\'telve, a Zeugbausbsn :a németek császárja yárita őket, s beszédét tartott, b azok a szegény, fáradalmakból elcsigá/.olL fiuk a zenekar hangjaira porosz diszlépésekben járultak császárjuk elé. I A mint talpukat az utca kövezetére verék, s a mint a sovány arcokkal, beesett szemeikkel, de mellüket kifeszítve, bQszkéo tekintettek .aj visszahozott zá z-lókra, emléket tetteta római impe a-torok csatáiból visszatérő harcosai a. Talán csak azért, mert katonák ők is, b mert ők is távol világrészekben küzdöttek. Szinte aliR képzelhetjük, hogy ugyan ennek ar Németországnak olyan\'páratlan iotézményei vannak la tudomány texfén, mint a német egyetemek. A német égfye-tem kiváló é\'^világhirü intézmény. C^en-geri Antal egyetemi llanitá unk reformja alkalmával irt essay-jében \'áma rendszerekkel foglalkozik, a melyek \'Eoíópa egyetemein uralkodnak. A francia rend* szerrel, a mely szakoktatánl ad a |már pályát választolt egyetemi, hallgatónak, az angollal, a mely a. gimnazlális óktá-tást folytatja az egyetemen, a a fősúlyt az általános mttvelfeég megszeriésére fordítja, végre .a uémettel, a nfsly a kettőt egyesíti, s gondot fordít; arra, faogy a hallgató általános müveillséget is sajátítson el a ooakoktaiia mellett. \' Az egyetem három rendszerében az állam bcfolyáaa is külööbözŐ. Legnagyobb be- -4J, folyást cyakorol az álltm Franclioratág-baD at egyetekre, legkevesebbet Angiiéban. A magyar egyelem a némeloek basoomls.; épea olyan visionyban van ■z Államhoz, belsó életében még Déml-leg maradt öu&llósiga; épea ugy az egyetemes műveltségre a vele együtt a azakokUtásra ia kiterjedt figyelme. Átvettük a oémotektöl egyeteiaök rand-ezerét, anélkül, bogy megtudtuk volna adni azt a kulturális jelentőséget, a melyet a német egyetem betölt. Kimet nyelvű egyetem van tán 30. ezsk között a leghíresebbek Németországban vannak a vi\'ág minden részéből odasereglett i[ju<4gga]. A legnagyobb közöttük a berlini 10,000 nél is több beiratkozott hallgatéva!. Továbbá: Lipcse, MUncbea, Heidelborg, Halle, Bonm, Jena. GOttiiiga, Freibarg.Striaaburg, TObinga, Königaberg, Kiel, Marburg, Bóroazló, Erlangen, Vlt-tenberga városokban van egyelem. A néraet egyetem a a német tudis olválaaithatatlan fogalmak. Eltekintve ama tudóa férfi.Iilól. a kik gimeaziu-mákban a mis kötépiskolákban oktatnak, a oémet tudós az egyetemi katedráo hirdeti elveit és tudományát. Mig például Angliában a legnasjobb férfiak kivíl álltak az egyetemen, mij; Ij.irwio Speacer, a régiek kőiül Hame, Lecke stb. soba-eem törődtek az egyetemmel, addig Németország legnagyobb tudósai egyetemi tanárok voltak. Kaut, Hegel, üolm-bolr, a két Humbold, Mommaen, Nietscbe, Httckol atb. egyetemen tanítottak. Ei magyarázza meg a oémet egyetem nagy knllnráiia1 beeaét,\' azért tekint a ".\' "\'■" P\'J í \' ,.!.-I :\'i német ember egyetemére a legnagyobb büszkeséggel, e ugy tekinti, minta mely helytől a németek tudománya világhódító útjára indult. — E tekintetben mind á mai napig megtartotta a német egyetem régi preatige-ét, s még ma ia, olyan férfiak tanítanak, a kik a tudományban nem közönségéé nevet vívtak kt maguknak. Isy például a berlini egyelem tanárai közül világhírű tudósok: Mommsen, Virchov, Waldeyer orvostanárok, Liszt, Sierke Otto. Dernburg jogtanárok, Schmoller, Wagner nemzetgaidák, Willa-movitz filologus atb. Az egyetem nem változott, hanem a diákság alapos változáson ment koreaitól. A német diák külön typuaát már a német élclapokból mindenki ismerheti. Ezek csak egyik részét képviselik a német egyetem polgárainak Megkísérlem Sket osztályozva bfl világításban feltüntetni. . A német diákságot elaí lorban — ■ eá különbözteti meg más nemzet ifjoaá-gálól — a testületi szellem jellemzi. A német diák legnagyobb tésza diák- , egyesületekbe (Burscbenscbaft, Luda-mannicbaft, Corporation) oszlik. Egy ilyen egyesületnek van 60—10Ű tafja körülbelül, a főfeladata: a testi képzi, a melyet a viváa képvisel, a azellemi képzés, a moly ■ a felolvasásokból, dia-kusaaiókból, meghívott tanárok beszédeiből áll. — Eztu egyesületek meglehetéa \'nacionális Jellegűek. A diákságnak ama réaze, a mely egy teatületnek sem tagjl, az által épen alaViija a testületen kívül álló diákok testületét, úgynevezett Fin- } ZALAI KÖZIiÓN\'y I 1900. JANUÁR 6-<n. 1-/Ok oaan. „üazünk, ellenállást *rló éa fénybe rceg hóditá-o8 sziklaszilárdan mi leghatalmasabb .■ok: nejeinké®leányaink .aimk. Mindnyájan: Ellenállunk, esküszünk. X: Uraim I Wertheim tQc< és betöréi-mentes Biekrénye, az eddigi tapasztalatok szerint ellenállott a Papa* koszták és Affendakiazok bandájá-uak, de nagy kérdés, meg fogja-e óvni vagyonúnknak roncsait leányaink, foloaégeiok és anyósaink phalank8*-tlmadáBai ellen. Csak egyeaülésflokben lehet erő a azon esküvel fogadott elhatározáaunk-ban, hogy a farsang tartama alatt ugy is eléggé üres pénztárcánkat családjaink láncoltatáaa végett meg-nyitani nem fogjak. MindnvAjan: (torkok n»k»dtiból kllltva) Éljen, Éhéijen, esküszünk 11 X: Uraim I , \\ Minduyijin : Éljen I Halljak I Kraaos Jóné.i: AticuR, le vclo I (Állatinos e)»»Crnjedé«.) " Mindnyájau: Mi az? Ki az a vakmerő? Dárius? Vagy tán Eolscbild? Krauaz J.: aulaira áll. Bíró ha»|oa.) Ob, nem. Nem Dárius őfelsége, aem Rotucbild, nem íb Wander-\'iUd^Jlialc^éji^^iusz Jónás,. a R«bna ésnaztllgynők, -ett,~r rebellis. X: Benzéljeu Krausz ur, mi az, mi bántja önt. miért jelent be külöu véleményt? _Kranaz: Édes jó uraimI Apák,. lórjeic éa szegény, BserenrM<<((en , yók. Ti, a teremtés Ictfwziualroaitabb. legszerencsésebb lényei, kérésem v»n hozzátok; az spához, a férj* hez és a boldogtalan vőhőz szólok bennetek. Mindnyájan: (elérxékenjolr* törlik ize\'meikeL) Beszéljen Krauaz ur. Krauaz: (keieit ömeknlciolva.) Ne tegyenek tőnkre. Ne kívánják halálomat, hagyjanak émem, csak élni, aemmi egyebet. X: Világosabbin szóljon Krausz ar, nem értjak. Krausz: Nem értenek? Ugy hát n«m iKaz, hoRy Önök apák, vők és férjak. Nem. nem lőhet igaz. mert különben megértették volna az én homályos, fájdalmas szavaimat Uraim I Szegény kollegák, kell-e magyaráznom ? Nekem, (kéuégbeawt-ten kiütra) nekem kilenc férjhez-menő, illetve férjhezmenne lányom, kilenc hajadon láovom van, kilenc eladó .... Egy hang: Olcsón .... Krausz: Akár ingyen. Édes uraim, ér- rt: tenek-e már. kezdik e látni. hof<y kerschaft, Treie HudentenschaftoL Ennek a*:a célja, bo«y a testületen kivQI álló diákot a testületek jogaiban részesítse, riinden külön kötelezettség nélkül. — Az egyetemek hasonló egyesületei 8 Bzabad diáksága (Fmkenacbaíi) évente országos gyűléseket tartanak, s állandó szövetségeket létemének. Ezektői különálló intézmény az egyetemi olvasóterem (Leaohalle.) Es a diákok alkotta intócinéoy pótolja a mi egyetemi körünket, a melyről különben a mi - diákságunk legnagyobb réaze csak a tüntetések s tisztikari választások alkalmával ball. Az olvasóterem az egyetem közvetlen-közeiében levő terem, a melyben egy csekély összeg lefizetése mellett egéxt napon át a bel- éa külföld leg-hiréaebb napilapjait és folyóiratait lehet olvasni. x J »>A diákegyesület kötelességévé teasi tagjának, hogy egy, fél év alatt legálibb bárom mensurát vívjon. És csak ezután leit diákhói (TuchO « egyesület ren-dea tagja (Burecb). A menanra éles kardokkal (Siger) való mérkőzés egy máa Bnrscbenschaft Ugjával. Az elleofoleket sors utján válaaztják. A felek • burscben-eeblft-jelenlétében állnak fel, csak ircra szabad .vignf, s. i helyt, a bol felálluk, nem aiibid elhagyni. — A megsebesültek, ha nem ünnepeljük meg a far-aaugot, tönkretesznek engem. Kilenc ■ány . ... Uram Isten, b... bál uélkQI a nyakamon maradnak, meg-/ vénülnek. *r: (doböien.) Ebi kérem es nem érv. Nincs pénz, nem lesz bál.... a-ausz: (altra.) Ne tegyenek tönkre, kilenc lányom van---- X: Örüljön hoRy nem tizenkilenc I Krausz ur, as ön érvei nem érvek, bennünket szilárd elhatározásunkban meg nem ingatnak. Nem lesz bál, punktum I Abcug Carneval. Mindnyájan: Abcog CarnevalI Abcug 1 Nem lesz bál (qjjaikat a* ég felé emelik a megeikosirek) Krausz Jóoáa : (egyik aarokbao, kétségbeesve.) Én aram Monem, .... kilenc lányi .... Miért nem tizenkilenc? Hisz az már egyre megy.1 (Fflggflnjr.) III. felvonás. 8 s e m é 1 j e k: \' Gyiri Áion, bankár.\' > Feleiége. Leánya. Anyósa. Idő: 1COO. decombrr Sl-^n délben. Hely: Qyiriéknál, aa ebédlőben. Gyárink: (Gyárihoz.) Váltottál . jegyet a kaszinóbálba? < : / Gyári Aroa: (leveies kanalat lete«i a torkát kftaaOrfilL) Bml Hm! £bnml Gyáriné: Mi bajod. Áron? Gyári Áron: (remegB hangon, mintegy ságra) Ma nem megyünk bálba. Itthon maradunk...... [ I Leánya: Tessék papa?l Gyári: (klsié hangosabbati.) Ma nem megyünk bálba. \\ 1 " FeleBége: Szóltál valamit édes Áron? Gyári: (bangoiabban.) Ma,\'.... Ízé..... nem me^yOok bálba .... izé . . . Gyári anyósa: (csípősen.) Édee vőm uram, miütba valamit mondott voloa, ugy . láttam a szája mozgott. Halljuk, halljuk, haneouabban, ha valami mondani valója van. Gyíj ^PfitóroDgra hallgat.) GjáJ - anyó< a leány: (egyaxerre.) / *ps, Áron vóm uram, csak. )ban, halljuk, mit suttog? Gyári Aron : Izé .... «v«k- azt mondtam, hogy . . ., hát... . melyik bálba menyünk ma? C«ak ezt mondtam. Mindnyájan: Jól van Áron, bálba me-gyttek mindenároo. Ilyen és hasonló jelenetek játaródnak le az ÖBsyeeaküvéa valamennyi részt-vevőjénél. Kanizsa az egész farsangot áttáncolja. IV. Karneval kivonulása. Személyek: mint u I. résxbea Pierrot: Csalódtál hát. jó hercegem, Hogy nem fogadnak Kauizsán, Mulattál Bzüaön-stüntelen v Ép agy, miként roég hajdanán I Volt lány, volt "bor, volt aene, táuc. Akárhogy zárult a biláuc. Pierrette: A nők mily szépek voltak ott, S a lérfíak mily, kedvesek, Arn egyiken sem-látszhatott," Hogy szük a pénz, b üres a zseb; Volt jó zeóe, volt jó cigány, Tudnak múlatni KanixsáD. Mindny.: Volt lány. volt bor, volt zene, tánc, Akárhogy zárult a bilánc. Karneval: Ti vig fink, ti, kik a but, Ez őlomaulyu felleget, Mint Bzél, a mely rohanva fnt,\' Bárhonnan mesnze űzitek, A pénztelenség Bzbk: világán — lm könnyen győztetek meginl Ellfen ki áll, hol megjelentek Ti puccmelli, s harlekin, 8 te Pierrot-m 6a Pierrette, Te tarka. vig. bohó sereg — Mig a világ, neked hódolnak Mulatni váRjó embej-ek — 4 S mig működünk a nagy vjládou Nem szfin meg a.dal. tene, tánc, Ki nem puszi al a bál, MIr él,- vig Carneval — j Akárhogy zárul & bilanc. | (Kivoaalnak.)} ^ HÍREK, i — Darás Ágoalf. Egy ve^zödBéges, szorgalomban eltöltött életnek szakadt vége. Darás Ágoston s XX. száízod elsó napján életének 63-ik évében elhunyt, j A eohse tétlen, nyugalmat: nem Ismerő ember a nagykanizsai takárékpénztáruak 83 évig volt tőkőnyvelője. Töretlenül erolgálta a pénzintézetet,\' molnok ügyvitelét minden íziben ismerte. Bzorgjal-má dus vagyonnal nem lón jutalmazva neki caak á\'szó nemesebb érteln^étyeu jól eltöltött élete volt megnyugvása, Öntudata. vigasza. Mobí visszavonhitlafuil megnyugodott. Beteges ömber volt, ) de dolgozott mindaddig, mig a duló betegség alatt le nem ro3kadt. Ravatalánál gyászba borult cáaládja és számos barátai keseregnek A takarékpénztár külöu gyászjelentést . adott],ki. A család ayászjelentése ( igy szól,: öiv. Darán AROstonné ezül. Pigmond Malvin asájái, u«y gyermekei Malvina, ? Krisztina íérj. Vöröá Endréoé valamiut; vője, testvérei, ugy az összes rokonság\'nevében fájadlbm-mai tudatja- felejthetetlen szeretett [férjének illetve édea atyjuk .és testvé^nelí D&rás-Porpáci Darás Ágoston n.-kaoizsBi takarékpénztár részvénytársaság tisztviselőnek 1901 évi január hő 1-én éjjel 11 órákor éretének 67-ik, boldog házasságának 33 ik évében röYid szenvl-dés utáu történt gyászos elbuaytát. A drága halott hűlt teteme folyó hó 3-án délután ^r* árukor- fog -JBAtihyán-utc» 27.[ bz. gyászbázbun h róm. kaib. hitvallás szertartásai szerint beszenteltetni és a helybeli róm kath. temetőben örök nyWa-lomra tétetni. Az engesztelő üzent mise áldozat folyó bó 4 én délelőtt 10 órákor fog a helybeli szent FerencrBndüekt plébánia templomában a Mindenhatónak bemutatlatni. Nagy-Kanizsa 1901 jsjnuár bó 2-án Áldás és béke lengjen a szere tett bü térj és atya hamvai feletti Vöjer Vörötf Endre, ki\'r alügyénz, TeHtv^rek: őzv. Pirovich Károlyoé, Darás-Porpici Darás Józoef, fíroaetz Jánosáé Temetésén. moly f. hó 3-án ment végbe, i takarékpénztár igazgatósáRa jelent ; meg te>tületileg. Küldöttségilsg képviseltették magukat a váro^ Összes pénzintézetei. A kopogót óriási kőzőuség kisérta és\'rajta a következő feliratú koszorúk voltak: Malvin éd gyermekei, a felejthetetlen jó lérjnek és apának. Tioka és Bandi, jédes jő apánknak. Pongrátz Jakab és Ju c>>tt utolsó üdvözlet a jő barátuak. A ííagj-kanizsai takarékpénztár, ügybuzgó tisztviselőjének. Tisztviselő társai a Felejthetetlen jó társ és barátunknak. Jozipovics család, a jó .szomszédnak. Uelen és gyermekei, I<tcn veled. Béla éa Janka, ejzore- tett Guszti bácsinak. Bucbgraber Károlyoé éa Matolek Andráané, tisztelettol. öery Szabó Jenő és neje. — Halálozások. Simon Gáborné szül. Gönc Etelka, Simon Gábor ügyvéd neje m. bó 31 én éíetének 48 ik évében évében szívszélhűdés következtében hirtelen elhunyt . Bseitl János, a -Vaskapu" srátloda tulajdonosa L hó élténok 63-ik évébon elhunyt . — 8Jllv«wter-esWljek. Vigan búcsúztatták el az idén az ó-eszteodó^ a vigan köszönték az ujat Kaoizsáo. Négy estélyröl számolhatunk bo, do természetesen cem egyforma sikerekről. Legsike-rültabb volt az írod. éa Mflv. Köfestélye, melynek közönsége zsúfolásig megtöltölte a Polgári-Egylet nagytermét. A tartalmas műsor minden száma tetszéssel találkozott, 8 helyeakint viharos taps jutalmazta a szereplókeL A dalárda férfi- éa vegyeskara ezúttal is jelét adta kiváló készültségének. A programra 2 ik pontja Blau János zongorajátéka (Valse Serensde a ,Sülte Roroantique"-ból és Major Gju« látói: Gavotte á .Vonós Serenade\'-böl) volt, melyet a fiatal műkedvelő nagy precizitással adott e!ó és a közönség kivánsáaára két magyar népdalt is játszott., Nagy élvezettel hallgatta a közönség az 6 ik számban kivá\'ó müvészüok-nek, Sterneck Zsigmondnak cello-játékát, melyet zongorán DoákPéterné urnő, harmoniumon pedig Böbm Emil kisért .Az ezüst fályol legeodája\'- melodrámát — zenével kisérve Stenneck Zsigmond és Böbm Emil által — Bar-to 8 Szidi k. a. Bzavalta, as ő szokott ügyes," talpraesett előadásával. E Bzám üouopi hatását-nagyban fokozta a női-kar zsolozsmája. mely a azavaiatot ki»érte. A programm 6-ik számában 01 lop Imre mu\'attaLCa a közönséget az ö inmert sokoldalnaágával. E«y olasz daliéi egy humoros dalt énekelt Szuppée Ferenctől, ezzel azonban korántsem elégítette ki a nevetni vágyó közönséget. Az ujrézá-soknak engedve, küplékat énekelt a kanizsai lányokról, Wajd i ts nörőzésel-ről és egyebekről, s a mig a pi»diumon volt, meg nem arünő hangos kacagásban tartotta ballgaióaágát-f mely zajoa tapsokkal jutalmazta.1 T-tazést aratott az utolsó -«sámbin — a férfikar egy számában — Kad nai Jenő boIo baritonja is. A közönség késő reggelig együtt volt s B órakor végződött a második négyes 70 párral; az első négyest több mint 100\' pár táncolta. Jelenvolt asszonyok: Betti-beim Vümosné, Blau Simonné özv. Ber-gerné, B-ck 8ánJorné, Bród Tivadarné. Deák Péter né, Deák titkárné Karkasné, GrQnhut Henrikné, őz?. Grófné. Hamburg Miksáoé Haiphen Mórné, ^►ffuianc Oitóüé Hirrchl Miksáné, Keller Mátyái-ne. Kobu ö lőnáé, Klein VUmosné, Krausxné, Kis S. Z igmondné, Kl^infeld Iguácné, Ledolazky Arininué, Löwy Aruoldné, Lichientjlein Palué, Mathea Károlyné, Meraita Edéné, Mai-chauzkerné, N^nmark Józsefné Oszterreicher Bernát né, Práger Béláné Por^dus Anlalné Po!iákZ^ÍRm. né. Phillip Lipótné, RoaeDberg Bernátué, \' Rosenberg Öalampnné, Rosenthal Jvkabué, Sommer Ignácné, Sattler Mórné, Schermé, ifj. Stern Mórné, Steiner Józsefné, Tbiirn Lijjótné, Wei-\'smayer Llpótnó Vidor Samuné, Weiss I\'idornő. —■ Leányok: Blau Margit^ Bartos Szidi Berger Elza. Beck Ilka és Kalinka. DeuUcb Lina, Gro."8 nővérek. Iloch Klementio, Horn Szerafin, Haiphen Teréz, HímcUI Netti, sebeit bevarrván, nagy ünnepségekkel fogadják kebelekbe, a mely ailcaldmmal nem igeu kímélik a halvány éa a sötét BÖrÖket. Három mensura után a; diák BarBchfchá lexz, s viselheti a kis diák-sapka mellett egyesületének eziueit a mellén átkötött szalag alakjában. A men.sura különbözik a párbajtól. A párbajt a német BQnteiö törvénykönyv 3 hónaptól 6 évig terjedhető várfogsággal bünteti; mig a menBurát, a melynél a tost legnagyobb része — az arcot kivéve — oern lokioti -duclIuiDDik.* A mensur, uellett . BonchcoBchtílok idejOk nngy rCn^t . «8ría klQCBÓ melleit iSltik. Rafinált mídok.l tililclk ki • sörivásbso való ISkálelesbitésOkre. — Ojíléseik .OenQtljchertéiljfl- d»üj sír-iTásbsn cauciosodík ki, • midin • .Qe-felligkeítet- KÖidalok éoeklásétel jatlat-jék kllejetéíra. A késő éjjelig hmódó együttlét emlékére reggeli sSritási (frűh-ecboppen) remisnek, s melyet déli, t délit eneli sörivás követi, lgj folyik nap oap otíá bl a u egyetemi hall-gatök nsgy ré«VB..jgy tölti drága idejét a igy rombolja egteaégét. A testületek ama réaie alkot caopáo kivételi, a mo-Ijektiek tagjai sem\' idővel, sem péuszel sem rendelkeznek, bogy e költséges, életmódot követhessék. <3k tehát mér- tékletesebboo .Ifneipolnak," de in altima an&line az előbb leirt álettnód ar. ideáljuk A Corpsstudent ss-az aki valamely testület tagja, eme életmódot három egyetemi féléven át követi, s csak ezután tekintik abszolváltnak. — Ez az | élei-mód szerzi meg a jó barátokat aa élet számára is, mert az egy azon testület tagjai el nem bagyják egymást atiegye-, temi évek után sem. A korporáció szerzi meg neki összeköttetéseit, s pótoljá bizo-, oyos tekintetben a uáiuok jól ismeretes protekciót. ; A Corpsstudentek ideálja Bismarck, a vaskaocellár, a ki saintán kijárta ezt az iskolát, a jellemében sok emlékeztet a corpilodeolra. A sok rossz tulajdonság melleit van t.testületeknek jó oldaluk is; élet számára kitartó, ediett embpreke\'!, a nyilvános pályán bátor, önérzetes fírfiak.t feremteoek. Ezt az eredméoyt msg nem letet tagadni a Unracheotchaftoklál. As egyetemi hallgatók Aöhbt része az egyetem ptdjaioál tölti idejét, s roppant komolyan, nagy szorgalommal hallgatják az előadásokat. Ezek a jövő tudósai. Arcukon kevéa van ax Fifjokori szenvedelmekből, a Wilhelm Meistera W.nirr-jakrekeo nem mennek keresztül. Tisztában vannak avval, a mit tenni akarnak, a mit elérhetnek, s igy az életbeu kevés csalódás lesz osztályréizük. — Ezek körött nem csekély százalékot tesznek a külföldiek, a lengyel, orosz, dán. angol, amerikai, s magyar diákok, a kik nemzeti jellegülcet az egyetemen belül is megtartják.\' Végre meg kell emlékeznem a nöhall-galókrói. Magyarországon már rendes hallgatók lebetnek, itt azonban csak rendkívüliek. Igen sok közöttük a lengyel. a kik többnyire nemzetgazdasági elösdásokat hallgatóik s a szocialista" gyűlésekre járnsk, továbbá vsnoak oroszok ée angolok is köziünk. A német egyetem tehát nzgyon érdekes képet nyújt. A mi az idegent leginkább meglepi, az a demokratikus iránya Nem csupán azért, mert a tanárok előadása a legliberalisabb a a legszabadabb, cem csak azért, mert az állam összes joaa-táljai képviselve vannak, banem mivel a ballgsiók között nem létezik egyéb külöubség, mint as észbeli. A tudományok szerető adja meg a eielleml elő kelőséget. Berlin. ZtrkwHtM ZríoinrmcL H Koller GizeHs, Kobn Emma, Kohn Margiti Kondor Irma. Kranse nővérek. Krautb Margit, Cedolazky Mid. Márkus Etel, Maachaozker Fanni, Msy Margit, • Neu-mark Tinka, Nyitrai Olga. öjzterreicher Elra, Pbillip Hermin és Karolin, Práger Ilona és Margit, Rosenberg Karolin, Sabjáo nővéreit, Bcberzné, Stefánovits nővérek. Könnyű beszámolói a .Casino" szil-veszter-estélyéról, mert olt csak 3, azaz három nő jelent meg, bogy az ó éa nj század közli barázdát vígság közt tépje át. A távolmaradásban, a boykotlban lobototlen észre DBm venni valsmi szánt-szándékoitágot. Hogy oly kiváló kedves és barátságom helyiségben, mint s Cssinóé, cisk bárom nő jelenik meg. az bizonyos, szimptomákra mutat. A Társas k őrbe n a reggeli órákig5 tolt együtt a megjelent lársaaág Bora bandájának begedQszója mellett. Kedélyes hanga latban bacauztak az ő-százsdtój^ A jeleovolt hölgyek s kővetkezők voltak: Binder Mihályné, Csig\'báiy Antalné, dr. Fábián Ziigmondné, Faragó Lajosné, Forintos Kálmánná, Horváth Jáoosné, Horváih Zsenny Irma éa Böake, Jerfy k a. (N.-Récse) Köhler Niua, M,r?-ó Tiborué, Nagy Sándorné, dr. Nsgy Ferencné éa leánya, Nyuly Györgyné, Nyuly Mariska, 8egerc Rezaőcé. Segerc OstUéa Kata, Scbmidl Frigyesné. Takács Jánosné, dr. Tuboly Gyuláné. Véber Károlyné, Vécsey Zsigmoodtié, .Yirius Karolin, Wilde Ferencné, Weiss Józsefué és Weiss Ella. — Templom rablás. A mult héten történi meg, hogy Scgoaden a segeadi barátok templomát még eddig ismeretlen tettesek megrabolták. Feltörték s templomban levő perselyt éa elrabolták belőle, az áhítatos hivek filléreiből felszaporodott mintegy áO—00 koronát tevő ősi-szeget. A csendőrség orélyesen nyomóira a rablókat, kik még az Isten házát sem kímélték, hogy céljaikba pénzt szerezhessenek. — Tolvaj katonák. Az íttállomá-ozó 48-ik gyalogezred két katonája 1000 koronát ellopott, aztáu polgári ruhába öltözve, megszökött. Az illetők Alföldi litván temeavári szülctéaü 22 éve a őrvezető, a ki magas termeto, fekete hajú a kerek arcú ember, a másik pedig Borsos Pál baksai születést), 24 évei-fekete bsju, srürke szemig hosszas ar-cn, kerek áílu közember. A rendőrség mind a kettőt keresi. — Egy piatakoldönc halála. K kis-komáromi csendőrök a. mult hónapban kutatni kezdtek Zaáliog Imre nevű nemeavidi postaküldönc u\'án, ki a falóból nyomtalanul elLQnt. A nyomoziansV lelt is eredménye, mert kiderült, bogj* -a postaküldönc C-öntepuazla mellett vigyázatlansága kövelkeitébeo 0£y karra* lieba cselt, amin fagyos, cauazos uton könnyen megtörténhetett éa a vízbe lult. tlulláját (eltalálták, s elszállították Nemes vidre. — Olcsdclpő. Egy körülbelül hsrminc éves egyén., akit Nespols Károlynsk hív\' nsk és aki egy magyar-utcai házban lakott albérletben, egy héttel ezelőtt felmondta lakását, bogy haza költözködjék Nyitri-megyébe. Sylveszter napján Keller Ignácnak egy jussa kopogtatott be N&pola úrhoz éa egy pár ezelőtt 8 ojppal megrendelt cipőt vitt neki haza. Mespola ur nem volt meg-elégedte a cipővel, mert a cipő a ballábát szörnyen saoritotts. Kérelmére az inas vÍHszavitte az egyik cipót, boiiy kaptafára,, verje. Így remélve annsk keltő l IsgnlásáL Az inas elvilte a bal lábra i való cipőt éa ott bagyta a párnak másrk felét. Egy órával később Mersits cipész- j nek inasa jelentkejett egy pár cipővel kezében, a melyet a nyitramegyei dzsentri egy pár nappal aielótt megrendelt vala. Ee alig próbálta meg Nespola ur s cipót, elkezdett jajgatni, mert a jobb . lábát szörnyen szőritől!a. Az inas megnyugtatta a kundaaftot azzal, bogy azt a jobb lábra való cipőt kaptafára veri éa akkor majd kitágul , Neapola caak azon feltétellel egyeseit bele, bogy ba az inas eslére az egyik cipőt ismét eibozzs. Este felé két -inas talilkozotf Magyar utcán, mindegyik egy darab cipővel a kezében. Mikor Nespola ur lakására értek, a házbeliek tudatták velük, hogy Nespola ur ebéd után elutazott, állítólag Fmmébe. A két cipészlnas hosszú órral. távozott és kit hangon értesítették a msjstter urakat st őket ért balesetről. A majsz-terek pedig szidták a bejelentő hilalalt éa kiadták az inaaoknakaz ujóvi remunerációl. — As első hó. Ai nj szásad reggeléi nagy meglepetésben részesültünk — " bóra vlradtnnk. A mult izázad utolsó két évében caak bébe korba esett • hő, Iranigimet pedig már egy évszázad óla nem láttunk a vidéken. Újévre beköMÖQ- XXXX ÉVFOLYAM. > ZALAI K\'Ö^Z LÖKI 1511 « pcéllel bélelt idí. SOvílló íjsiáVi I mellett egénz nip eaett a hí. He-Ijenkint 6&ppedékea buckóit képifidlek. \\ pjeiHiekekDek Stómnapjuk tolt én kapkodtuk a pihe toll-alán. A melegítő Bi\'jbák — értve alatta a korcsmákat éa kátéi árakat eziaültifi voltak tömve. Akik peil\'K a*utcán járlak, iakább ir.edve va-ilá-izoklioz hasonlítottak, mint városi emberhez. De aligha soká tart a mi iirómttttli, mert a köztisztaság megkőve-teli, hosy a lapátokat tnoigásbi hozzuk i\'h kopácsoljunk a Járdákon. Boldog grönlandiak és izibériaiszáműzöttek! Nektek m-acsak fehér karácsootok van, hanem fehér huivételek i«. Nálatok Bog a ár Károly liórakőnak egész éven át van dolga. — A választók száma. Az orazág-Bjáléii képviselöválasztó kerületeit Iliül. évre érvényes állandó névjegyzékét a menyei központi válaszmány íolyó bö 2i5-iki Qléséo tárgyaim. A Tapolcai vá-Usztó kernleiben 3352, a Keszthelyibe!! 3230, a Szentgrótllibau 3202, a Kani-xsniliau -1553, a Zalaegerszegiben 4244, az Alaólendvaiban 3063, a Bakaaiban 4413, a Lstenyeibcn 2304 és a ciák-tornyaiban 2755 választó van, az összea azivazók száma a megyében 31606. . — tfagykanlzflz. Zilavárcicgya tör-vényhatósási bizottsági közgymése elhatározta, hogy az országos központi statisztikai hivatal ajánlata szerint Nagy-Kanizsa és Zala Egerszeg rend. tan. városok neveit a jövőben nem külön Írva hanem .Nagykanizsa" és Zalaegerszeg" összeírva hivatalosan is) — Vörösmarty ünnep Kotorhali. A Kotori Polgári Társaskör Sylreazter eatén a Vörösmarty szobor javára szioelöadáa-sa! kapcsolatosan átkerült Vöröímarty-íinuepélyt tartott. A helység és környék inlelligenciája teljes szárúban megjelent, hogy ünnepeljék a költó-Virély századik születésnapját. — KI akar egyóveB üukéntes lenni I Uizonyára van olvasóink közölt akár hány fiatalember. ki annak iJejéu tanulmányait félbenhagyta e igy a 3 éves terhes katonai szolgálatnak néz elébe. Debrecenben már évek óta aikerBseu működik az országszerte kilQnó hirnér-uek örvendő Uchlblau Albert-féle mioisz-leriieg engedélyezett\' katonai előkészítő tanfolyam, tonbizottsig: eddei Driugentz János ny. m. kir. honvédezredes és Msyer Adolf ny. cs. és kir. őrnagy, melyben azon ifjak, kik még eddig sor nlatt. UBm \' állotuk, foglakozásukra és elókészIlltaégOkre való tekintet nélkül rövidesen megszerezhetik a* egyéves önkéntesi jogot. 1\'elvilágOBÍtásl és prospektust készséggel küld Lichtblau Albert igazgató Debrecen. — Életveszélyei tolongás. A Diákotthon javára rendezett sorajíték kirakatai előtt, .Erzsíbet-körilt 34-ik Bzám, ezer és ecer ember áll és nem talál megfelelő szavakat a kiállított nyeremények nagvszerüségéuek ecsetelésére. Itt gyémántok, rubinok gyöngyök vakítják ai ember szemét, melyek minden hől«y-nok szivét, ha még oly előkelő 18 hangosan dobogtatják. A tolongás oly nagy, hogy a forgalom teljesen szünetel és á rendőrségnek kellett közbelépnie, mert a tolongás életveszélyessé válhatott volna. És ez nem Is csoda, hl meggondoljuk, bogy mindezen naGyatfrll nyereményeket, közöttük a 10 000 koronás főnyereményt, e sorsjáték összesen 1311 nyereményt tartalmaz, csekély 40fill.-ért, azaz mondd negyven fill.-ért lehet nyerni éspedig már-január 12-éu a \' hutás napján. anyakönyvi hírek. Születések: - 1300. dec. 28-tól ItOl. jan. Mj. - Mikovits Mihály vasúti pályaőr: Juli Knausz István földmiiejj Lász\'ó Vári Katalin cseléd : Margit Margyetko Teréz cseléd: Ktll Karkas IstváD ács: Erwébet Neu Lajos kereskedő: lilára Golobics Katalin ízv. P«PP ZlWsrlásnó napszámos: litván Istéf Károly vatutl kslsut: Frauciaka Hajnal Anna cseléd: Mária lg rí Ferenc íóldmlrea: Ferenc IIege IstváD kOmives; János Takács József cnírmsdia: Károly Moll Károly, vaeuti kalauz: Károly. \' Halálozások : _ 1S0O. dec. 28-tóll.íOl. Jao. ) — Scbvrsrc Máris rk. I« íspos: WrhfoUM özv. Dobrovícs M.hályoé Manncy Hel«"» gőr. kel. mspánzó, 88 éves: végelgyengülés Simon István rk. 2 éves: sgjhányalob Fiiszár Károly rk. szobafestő, 21 éves: Hdígümőkór Simon Qáborné Oönc Etelka rk. U. éves: szívszélhűdés 0 Neuhold Ferenc rk. aszlaloaeegéd, 35 évo*: tüdöifümékór* Darázs Ágoston rk. tkptri tisztviselő, 6G éves: tüdőmenyö Modrovics Imre ifj; rk. 2 hónapos: göriélykór Sseitl János rk. magánró, G3 éves: »gy lágyulás. IRODALOM — a Magynr könyvtár novemberi | fQí^tei, melyeket inoít^köld szét aWo dianer- félti kiadóhivatal, ^toicdtm tekintetben méltóan CHallakoznak a vállalat eddiR megjelent 190 számához. Valósággal kisebb fvjta irodalmi eseménynek tekinthető pl. a mo.-t megjelent Jókaid füzet, a mely Tullérossy Zabuloií Min-\' denváró Ádámhoz Irt lereleinek srinét-javát \'étó gyűjti 08876. A vaskos füzethez Várdia Béla irta mej,\' nagyon ügjeaoD a uzQksőges jegyzeteket. Örömmel látjuk a íüxetek közt Verga aieri-zációs uépdrámóját: A Farkast íp, a melyet Radó Aotal, a MaRyar Könyvtár szerkesztőjének kiváló fordiláiábaa közöl a vállalat. A Farkad c-ak legutóbb aratott nagy Bikerl a Vigaziuházbau a most kezdi meghódítani a vidék közönségét íb. Érdekes IQset á* ovidiua füzot íb, Paulovics Károly dallamot*, hű íorditáaábau, a mely bár préífl, o/. eredeti kötlöi az^paégeit mind viasradja az Átváltozások és Naptár legíaebb részei vannak meg a füzetben. Megjelent Kipling Drfuogelkönyvé-nek máaudik soroznta is Mikes Lajos fordításában,.\'mely akis Mauli történetének folytatáuát és Kipling legszebb meséjét: A Fehér fókát tartalmazza. Mindkettőt illásztrál?«. A 19ő-1>7. a Német Elbeszélők Tárá-nak első sorozatát nyújtja, ebbe Alesauder Erzsi íor-ditotta le igen szépen Panl Eeyse, Hans Hofftnann éa John Henry Mackay egy-egy hosaabb elbeuréléadt. a M. (L-o&k immár 19ö számra rugó teljes jegyzékét kiráoatra mgyon \'megküldi a kindöhivt-tal. (Budaposf, Audráai-ul 21,) f, — Aa Olcsó KönyTtár legújabb kötelei. A Gyulai Pál Bzerkesztéaében megjeleuö O.csó Könyvtár hova tovább eléri 1200 ik számát. Korrekt szövege, tiazts és választékos nyomása eddig i», ezentúl is legbecsesebb e fajta könyvtárrá teatik, a mely már nagy választékánál fogva is mindig érdemes közönségünk ügyeimére. Legújabban Arany, Potőö, Tompi, Vörösmarty éa Shakespeare munkáinak közlését vette fel Borrendjébe. Etutlal Arany Jáuoslól, Muráoj ostromát (1186 — 1188. GO fiüér.) Petőfi: Jáooa vitézét (1170 20 fillér) közli, a moly álial hoz/áíérhelővé leBznek nagy költőink kimugaiilóbb művei olcsó, I de mindazonáltal olvasható kiadásban. | Érdekes kötete a vállalatnak Goethe Faustjának II. része, Váraiii Antal fordításában (1171 — 1182 12 kor. 40 fillér.) Az orosz regényirodalom, egyik legkiválóbb termékével Patapenkó N. J.: Sr.erélem cimü regényével van képviselve, melyei Ambrozovicu Djzbó fordított ie hQáéfegeli választékosan, (1183-1185. 60 fillér.) — Klókelő Világ hetenkint (^zerdáu) mopjelöuő szépirodalmi éa társadalmi folyóirat a magyar nemes tárM^tág\' »r.á-mára. Szerkeszti és kiadja Longyel Gizella. Előfizetési ára eg\'ész évr« lel kor. Egyes szám 40 611. Szerkesztőség éa kiadóhivatal Budapest, VII. ker., Istvánul 40. azám. — A Jíert a kertészét összes Lgait. magába foglaló kertészeti szaklap.\', Fő Hzerkesztő éa laptulajdonos Mautbuer Ödön. Felelői szerkesztő Igali Svelozár. Megjelenik minden hó 1-én és 16-én. Szerkebzlőuég: VI. Andrássy-ut 23. «•. hova a lap sxellenii részét képaző közlemények kéretnek. Kiadóhivatal: VL Anfiráuay-Ut 23, az, n,, hova a hirdeié-bek, az olőfizutéaj pénzok, a szétküldésre. vonatkozó ártosilének kfildandök, aj"reklamációk ái a lakásváltozások jelentendők* Az a rovatban magőinlitett mű mreí-rendelhető és kapható IFJ, WAJIfílTS JÓZSEF M\'íi vktírtjuktídésébei, NagyKaniis^u. SxertesflOidg: Dr VWányt Pcnrfo f«!M ••erkéutö. Ki»dó: trf. mim Mtá VEGYES. — Megbízható pydgykezeléB Zi»art eméi*-tteacl ellátott egjéffck Kllc étrigybláayban, a falfüTÓdlibMi, gyooorgOrciakbea ée rendetlen ■jókdésben íxenvednek, a „ Moll-Wle aoId)ltz por\'\' iiasznáUlB ilml röiid idő malTk vlB8»anje-rik egójiaégOkcl. Egy doliw ir» 2 kor. 8c6t-küldít na.ponta atánvétt^l Moll 1.\' e7óSTHXG\' réai, ca éa kir. udv. kzillitó álul Bécs, I. Tnchlauben. 9. Vidéki gyóijysrertárakbAn hatá-ro^ottau Moll i61c kísíiiménj kérendő ax 6 gyári jebényével és alálrisáTal. Nyílttéri1 Az e rorat alatt kotlettekért nem villa] felelősséget a izerke.axiQqég. Köszönetnyilvánítás! Mindazok, kik boldogult felejthetetlen nön^^hült. teteme beszentelésén és eltakarításánál a zord idö dacára megjelehni szívesek voltaki e tettük- ért: fogadják leghálásabb köszönetemet. Nagykanizsán. 1901. jan. 3 án. Simon Gábor ügyvéd.\' HIRDETÉSEK. csokoládé SUCHARD Párisi világkiállítás 1900. GAND PRIX Legnagyobb kitüntetés Doctor Hrlegl JőiBff valódi angol . i Böróvó - pomádéja és Boraxszappanja A teljesfnmcn-tes niiodt-n tiltott, vagy ártalmas dratt tikos anyagtól. A lejjolb k«- . nőcs rtTaden-féle börtiaitátlaníág ellen. — Egy.tége kecfict egy darab Boraxasappftnniil —\' 3 korona 30 fillér = elüre bcküldve ar. Összeget Chlef Offioe 40, Brlxton-Road, London S. yt. APCTHEKERA.THIERY\'BALSAM FABRjK ia Prefirada yei Hoiillsch Nagybani verőknek uemetes entedméair. LODEN posztó Legdivatosabb és legjobb __. .. mszövetek uri ruhák részérc . j w.uk,"Téli fcaMrrarfl Fobole és klSk k>mmg>ritob CÍIEVIOT 3 E.-161 FELFELE. Mintitat ingyen is bértnrtve Vold • Kimlner 6i Ohler Urbezl cég ponté oiitfclj*. ""■ J WILHELM iDtiirslirilikgs tl tiream^likot itó egész csomagokban > 2 koronáért ti Oiszcs gyógytíralrlan k>p-liKlúk. N\'ÓI RUHASZABÁS. I TANFOLYAM. ;Van 8icreoc9ém a n. é. köz-gelj liszfelettcl tudatni miszeriot^ kanizsai liifjoüb liiruévuek örve. üzletemet feloszlatom s azt háro hői oiulra Uerlinben ismét megnyitom. Engedve a kOzóbajnak távoznsom előtt SZABÁSZAT/ m m ü fl É-ilS TANFOLYAMOT nvitok, bol a t. c. hölgyek valamint aí szakmimbeliek Is a legjobb kiképzést nyerik, mérsékelt dijazis melleit. J .Kívánatra hízón kívül is adok pktatást. Tisztelettel Sölétormoa Géza I o női uabó. Horváth Így véd háziban. I 03 . J. I1 oo | 2f!l SSi! is!?is U* 6350]\'k. 900. s. Árverési Iiirdetiuéuy. A na^ykntiiEsai? kir. tötvaték tkvi os/ tálja rénzérőt körbirré tétetik, hogy Sírén) és Klein cég végrebajtatónak Weirtr. Dávid végrehajtást szenvedd n.-kanizsai lakós ellőni 39i k. 78 f. töke, ennek 1900. májas 8-tól jirá ö°|0 kamatai 39 k. SO f. per. 19 k. 60 f. végre-hajiás kérelmi, 20 k. 30 f. jelenlegi és a még felmerülendő költségek iránti végrebajláai Ügyében a fenlnevezelt kir. törrszék területéhez tirtozé a nagy-kacizlai 4577. sz. ,\'tjklbeq t .611 hrBE. alatt \'f, részben, Weisz Heimanc részben, Welar. József és \\ részben, Weisz Dávid lulajdonáal falvett a 3015 koronára beesőit báx, udvar és kert az 1881. évi LX. tv t 156. §. c) pontja értelmében egészben 1901. évi janniir hő 30. napján d, e. 10 órakor ezen tkii halóság biiatilos helyiségében Dr. Dick József felperesi ügyvéd vagy heljeltese kózbejötiével megtartandó nyilvános áttérésén eladatni fog. még pedig tekintve, hogy ezen ingatlannak Weisz József és Dávidot illető részére 0 6 alatt Wets\'z Hermann javára boltiglanl haszonélvezet, ezt megelőzőleg pedig jelzálogos követelés van bekebelezve, rz érintett ingatlan ezen szolgalmi joggal terhelten csak akkor adatik el, ha a szolgalmi jogot megelőző jelzálogos hitelezők kielégítésére siQk-6égesnek o.Dlitkoíó 8000 korona vételár beigértetik ellenkező esetben az érverés hatálytalanná válik s az Ingktlan.a szolgalmi jogra való tekintet nélkül a fenti határnapon ujabban elárvereztetik. A halón... tárnak I. 141 kor. , 66 Sllér ula. járó 6% kamat. hajtási, 12 kor. «o iránti végrehajtási tik. zasl kir. törszék (t letea^____________C/ terülctéo fektő Etdőif. község,; 8S. tz\'. tjkvben A f 40. h alatt felvett ingatlan ós rajta épült 27. ítépsorai. híz 99C kor. kikiáltáii árban Erdösfa körségbiró házánál 1901. évi jannir hó 28-lk napján i d. e. 10 őrakor megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog. Ezen érverés állal a fenti tjkvben\' C 2. sorsz. 286|ikv. 91. iktsz. előtt Nnvák Dorottya özv. Tersrteniák Györgyié javára bekeblezelt kikötméay és szolgalmi -jog nem érintetik. Kikiáltási ár a fenntebb kitett becsár. Árverezni kiránók tartoznak a btcsár lOVrát készpénzben, vagy óvadékképes papiiban a kiküldött keséhez letenni. Kelt Letenyén, a kir. járásbíróság mint telekkönyvi hat óságnál, 1900. évi november bő 9. napján.\' NUNKOVITS. 4 kir. aljbiró. 676l|tk. 900. Árverési lilrdeliuéii^. A nagy-kanizsai kir. törvéoy&zék telekkönyvi oarUllya résíérfll közhírré tétetik, bogy Lsdila József-yégrebajtaténak Pécsek Katalin férJ.Ladila Józsefné végrehajtást szenvedő.íirighegyKlubós elleni 117 kdíjhátralékos tőke, 12 kor. 00 £ü\'. iogó végrehajtáai, 17 kor. 10 fill. Iogó végrh. niegkifiérléai, 17 kor. inpatlan végre hajtás kérelmi, 24 kor. 30 fill. korábbi .árverés kérelmi, 12 kor. jelenlegi éa a,, még felmerülendő költbécek iránti ügyében a fentnevQzett kir. lörvénynzék területéhez tartozó a nagyrévei 120 be. Ikben t (4236—4238.) bnz. alatt íelvett s 828 koronára becaQlt virághegyl sjsőlö, présház és rét 1901. évi janoflr hó 16. napján d. e. 10 órakor Nagy-Récse községházánál Győr.iy János felperesi ügyvéd vagy helyettese közbejöttével megtartandó nyilvános árTeréeon eladatni fog. \' Kikiáltási ár a fenntebb kitett becsár. Árverezni kivánók tartoznak a becsár 10\'Jo át készpéoiben, vagy óvadékképea papírban a kiküldött kezéhez letenni. Kelt N. Kanizsái\', a kir• ttezék raiot telekkönyvihatóaignál, 1900. évi november hő 27. napján. GOZOi\\Y, kir. UiöM alblró. ehállil* teljes malom berfiodecéieket, iUUkitAaoka^ terjedelembea gyirt és szillit: HeDDorszékeköl wind«n . nigyiigb»né»min3ié(j bén, lömöröntés éi por-\'eel.áa bcugerekkel. . Francia malookőreket ■ legjobb mioöiígbeD ét m»lomj4ratok»l, bo-ni-oixtilyotó beugera-ket é» fej kőplatókat if-ját rcnúi*erü«fkct. Koakolyviltiztő. Eure-ka. Tararck, liitikeverő sépek.dara\'és g6t- liutitógéj.ek, oleratp-rok éa sz&llitó-oigMc, traoumiuiik, teogeljr- a Duna | mellett i minden rcndaacr éa ágyak, parsel jrek.8ellrr éa gyOrOkenéa rendBiB-rfleket Gazdaiágl mlack kéxi éa járgány bajtiara. Turbinák\' éi riiikere-kek, keret, kör es saal-lagfOrésxek, fugjaluló éa caiajö\'ógépek kőtö-rökkel éa zuió-gépok miDdeonemü érc és ko-y a, baialt, méí r kő: cka - motto éa gipsz réizéro. Mindenféle azOrka és féroBntéa asját ét Ida-Qeo ■oútllek éa rajzok izeriat Töiiiöröntésö rostélyok stb. Legolcsóbb árak! \' JrJeffj/zék ingi/en -áérmenlve V ncnger^ovitkolások leginrortabban és plcióbban, szállítás jólálláa mellett LEGKEDVEZŐBB FIZETÉSI FELTÉTELEK. Hengerrprátkoló^éa kOazörOlü-gópek, yiltaayoi-világititi telepek. Termetak, kiltiéBvetiiek. i» praktikai taaáosok gysraia áa Iniy ZALAI KÖZLÖSI.. 1901. JANUXlt 5 ín. • eresztény fogy. szövetkezet, folyó 4 órakor LÉST TART, /esek tisztelettel meghivatnak. ,T SOROZAT}/ sgálása, aoaztisa és f netáoi veszteségek mikénti fedezé- . cs felügyelő bizottság jelentésének tárgyalása, ezen \' a felmentvény megadása, azok választása vagy elmoidiláia, részére a felmentvény megadása, azok választása vagy elmozdítása.. u. i, a tagok idegen helyen való vásárlása. Nagykanizsa. 1901. jaa 4-én. Nagykanizsai VI — VII. kerületi főtéri keresztény fogyasztási szövetkezet. SZMODICS LÁSZLÓ 8B5/900 sz. Zalavármegye törvényhatósága területén az 1898. évi XIX t, c. alapján állami kezelésbe\'vett erdók törvényszerű örizetére szervezett, évi 500 kor. bérrel, 120 korona lakpénzzel és 80 kor. átalánynyal javadalmazott karos í erdóóri állomás megüresedvén, a [inalt betöltésére nézve — egy évi próbaidő kitöltése mellett — ezennel pályázat hirdettetik. Pályázók (elhivatnak, hogy sajátkezüleg irt és 1 kor. bélyeggel ellátott, magyar állampolgári jogukat anyakönyvi-, fedhetlen előéletüket hatósági-,-szakképzettségüket erdóöri szakvizsgálat!-, egészséges testalkatukat, hibátlan beszóló látó és halló képességüket közhatóság! orvosi-blzonyitványnyal igazoló kérvényeiket Zalavármegye közigazgatási erdészeti bizottságához címezve alulírott m. kir. állami erdóhivatalhoz legkésőbben 1901. évi január hó 30-lg nyújtsák be. Kellőleg nem okmányolt és a kitűzött határidőn tul érkező folyamodványok figyelembe vételni nem fognak. Zala-Egerszeg, 1900. évi december 27-éa. M. KIR. ÁLLAMI ERDÖHIVATAL. ooooooooooooooooooooooo oooooooaoiooopoooooac Z. K. v,.901 MOLL SEIDLITZ POR Cuk akkor valódiak, ha mindegyik dobot Volt A. vbdjogyát és aláírását tünteti fal. « Mail A.-fíla Seldllttpirak tartól fjógfitOH i leitntkteiabb lyaatr- h al-tiatbáltalaak, fjomorfflrct ti fjomorl.ér, rogxött atlkrakadi a, rafcjbkntaloin, -vér tllalii, iric;tr a legkűHnbö.íbb ni! klt^ltgik ellen, e jelet hk.l.seröck éitíied.k óla mindig DMy»bb tillerjedeit nerzett. — Aft egy lepieiétrlt «n-ditl dabizaak S kar Haml«ltá«ok törvényileg fen yit tatnak. SOLL-FELE FRANCIA! Cuk akkor validl, ha inlnjegjlk a,eg MOM. A. TÓJjeryöt inutntj fai Mali" felirata dnoiaital no A Mall-fila Iraaoila karalaaz ét lé nerexetcien nini rijiialanoaillaplttf tidirtailéll azar kóitrény, Mnt él a megtolít egyéli köretkeiraonyeiu II legiiraoroteiebb népiter. — Egy éaaiell aradul lv«« tri l kar 80 III. MOLL Gyermek szappanja. t.egünumabb, lejmjabb módeier uerlal kéultck gyermek ét hölgy ixtppan a bér akaiarfl ápoltéira gyaraakak éa felelitek réaiéra. ára darabaaklal — <0 «H. Ól iánk — t kar. SO 911. Utaltan darab gyermek-e* ipptn Mail A vádjtfyivtl vm .lü\'.ti F ö s z é t k \'ü I d é"Ti 1 j ~ Moll A. gyógyszerész, cs. él kir. udvari szállító áltál, \' Bécs: Tncblacbeo 9. sz. , Vidéki megrendelőiek naponta poitanlánrót mellett leljeiittctoek. \' Á raktárakban tették határozottan MOLL A. aláirátíval ét védjegyével ellátóit készítményeket kérni. Raktár: Nagy-Kaniuin Roaonfeld Adolf és Fia. Brády-féle MÁRIA-CELLI GYOMOR-CSEPPEK nagyazerflen halnak gyomor bajok 11.41 nélkOISihetetlen ét általánosan ismeretes háti és népszer. — A gyomorbetegség tünetei: étvágytalanság. gyomorbeteg\'ég, bfliós le- ! belet, felfujtiág, aavanyn felböilügCa, hasmenés, gyomorégés, felesleges nyálkaltivílatifai\'i sárgaság, undor és bántás, gyomorgörcs, áx&kOlé». —■ ] Hatbatós gyógyszernek bizonyult fejfájásnál, a mennyiben ot a gyomortól származott, gyotaortullerhelédnél ól elükkel ós italokkal, giliszták májbajok és hfimorrboidáknál. Kmlilelt bajokoál a BrádyfélO mirlatelll gyomoreseppek évek óta Itillloókcek,bizonyullak, a n-.it aiáz meg száz tmonyitvány taoosit. A bevi\'árlásn^. kérjOnlc határozottan Brády-féle márlacelll gyo- ! morcseppet és ügyeljünk a fenti védjegy- és aláírásra és arra, bogy e rég biroereBÍ valódi Brády-félo márlacelll gyomoreseppek öve! geokint 40 krba. nagy üvegje 70 krba kerül, bololt a nem valódig j hamisított és értéktelenek olcaób- j biD, legiokább $5 krórt éntsiltatnak. J . KAzponti szétkQidéa Brády Károly i által Bécs, gyógysiertár a .Magyar: \' Király" hoz, I Fleiicbmirkt 7 Nagy-Kanizsán: Práger Béla és Belus Lsjoa gyógyszerészeknél. — Barcson: Kobut Sándor gyógysze-réstnól. I onoo FONTOS MINDENKINEK!! Kiváló, b.wll készítmény, -tm Tör/.1 védve. DURATOR által a cipöulp pgynerQ heké>né»»el CUxtír oly tarUa éa vlzátkitlaa leiz Ára 1 li&dorpilaekn&k haixnilkli ulaiíLiiial ecjQtt 1 kenu, otgjobb ptlack 2 kirm PÍ81ÉB 1 kor. 30 fillér bcknldéic atio bér-mentfe.. Kapbali mlDdea fane^kerwkedéjbep, drogué-riikbao, cijiéiseknél >lb Fi..ni.ini.; DURATORGVÁR Bndapesl, V. Lipót körnt 8. száui. Vlsiontelárailtdk —_— BiDdenQit\' kcreitetnek — li és olcii órak 3 éti jóltilliiiat pritát Töröknek KONRÁD IAN0S 4raiyárk árny. riBit ét ikaztr Arak •zillitó-bázt BRÜX (Ciebarixáj) Jó njckel-rcnj-ó^ irt 8.76. Valódi ezOi\'.-rrni.iirá frL /S.80 Valód! estit MR\'írt. 1:10. Nickel ébrewlő óra írt. 1 Í5. Cé|em a cs. é»\'kj birodalmi dmírrtl t«d ki(ttote(Te, Bsámtalan arany, «xQit kiállitáli érem Talaniat exernyl eliine-rfi-levil van birtokomba. képe* árjegjriéket in^rfn éabéio. A Rlrhter-féle Horpony-Pain-Expeller Liuimejit CapBici comp. P(Q-n\'<gi kipn5hálrWmicr,a reely mir több mint 30 ói óta megbízható be-dörzrólóoGl alkalmiutAtik ktúvéayaéL eaúaál is MogMIéackaéL Intés. SilAnyabb ublozatck miatt bc- -risánáíkor mindig figvmlera- mel lecvtnk a „Honjony^ rédjegyre la a Jtíckter" cxidegyxÓ6ro. 80 f., 1 k. 40 í. & 2 k. árbux ö*y-itólv&n tnindon (tyósrszcnárlaiS f ható. Főraktár: török Józaef gy( Bxftnwxnril 8ud«pe»t«n. BlckierF.Ad.it lárii. kir uá*»riiiillitók, • RudolsUdt, OOOOOOOODDOPOCODOOgaQQOOOOOOOnDOaODOOOOOOOl {Mm\\mirnm g(hashajlo labdacsaiifl h .7 01 Kpilulák hsnonl6 késilt-ményekttél tnlnden Lekin-•tetben feljebb beca01end5k; — mentek minden ártalmas anyagoktól, az •llesti szerek bajainál legjobb eredinánynyel használtatván, Ryeogédan bashsjtók, vértisHitók; ejy (tyóttyater sem jobb, a mallattoj oly ártalmatlan, miot e pilulák a ■ zékszorulás a legtöbb betegségek torráia ellen. — Cukrozott kaleejDk végott mfg gyermekek\': is szivesen. Efj pllnlát tattalmaaó dobot 15, egy tekercs, mely 8 dobozt, tehát ISO pllulnt tartalmaié, csak 1 frt o. é. --\' ±— \' Utioiáloklil kolíoUien 6tak«a/oak. KírjOak hatiro.otiao ___i RaBa\'etn FnUp ha.bajld labduuatt. ValSdl Cllk, ba ■ miadea doboi lOrrépfileg bejeftyiett .ídjegyankktfl pirolfeketa njomu-ítubm .Szent-Lipót* H „Kenetein Fülöp . fjóiylterési" a\'ilrtinl el latra. A kerekedeimi tflrT.lajt«ékileg rfidott csomagjaink alt rí- inokkal ián ellfctta.. , ■ ""\'> EUSTEIN FflLÖP .Bsent-Llpóthoa\' eimaclt gjö|yiaertára Z. E. */, WIBS, I., Platiketijasae C. O Raktár Kajy-Kanlaaátlr DEI.tlS I.AJOS íl BEIK «IUti fjiijilieeéiiekníl. g iOGOooaaDOaoaDaoa920QOoaaoaoaaoooDocx>ooc3o Nyimátott Ifj. Tíjdita József könyvnyomdájában N«gy-Kaoiisln, NAGYKANIZSA, 1901. Január hó I2.én. Blttlnetéti ár; Kg.i* éne . . 10 kor. — fill. FfI érre \'. . . 6 kor. — fiit. Negyedéire . . 2 kor. Ml fltt. Eíjel -nán tO ME HIRDETÉSEK b tiisitif}! peüliorbto 14, müoditor 12, ■ tokodén lotábbl torért 10 fiit NYI LTTÉ H B í N I»etit .loronkéul 2U fillérért rólot-Otk lel. \' "A\\ XXXX. évfolyam. A lap aeelleml rí síét illelö tnto den kflrlem^Dj fc felnlő* attrkeiitó nevére, az anyagi réait lll«tö Icaiéoyek .p-\'dig a kiadó nevére cimzctieu Naftj-Kanlfiára bér---» Inííieiidfik \' B<-rnn,nteü<?r» lírflek nem fofnd-latnaic el. KéiiratokvlBsca&eoi küldetnek • A,nagy-kanizsai .-Ipar-Testület,\' „a nagy-kanizsai Takarókpénztár\'részvénytársaság, rósiiÓR^táraaság,? .nagy-kanizsai.\'és a ^alamboki -öukénUís tűzoltó egylet, nőegylet. Kotori takarékpénztár a .nagy-kanizsai kisdeűnévelő egyesület,• ;a „nagy-kanizsai tanitői járáskör," a .nagykanizsai keresztény jótékony ijl-kanjzláai izr. jótékony nőegylet,"\' „szegények tápintézete,4 a „katonai hadastyán ,\'egylet," a .soproni kereskedelmi iparkamara," nagy-kanizsai külválasztmányónak hivatalos lapja. HETEN KI NT EGYSZER, SZOMBATON MEÜJELENO VEGYES TARTALMÚ HETILAP. A sport, Kanizsán.\' \' Ha,jk»iil«í», 1901. U. -\' Es\'ztendók óta az\' idén elósibV virult fel pezsgő élete a jégnek. A fényes, aitna uton nyílsebesen repülnek tova a kipirult pírok ér-Ujai vig kedélyük, duzzadó életkedvük szemlélete jól esik annak, a ki az élet szürkeségéből feléjük veti tekintetét. Szép dolog a sport, tisztább, nemesebb élvezete nincs a fizikumnak nálánál. Képzi a testet, harmóniád ját fejleszti, mint az olvasmányok és a gondolkodás a szellemét. Morális hatásának jótékonysága kétségbe nem vonható, s az a rövid, időre való megelégedettség a\' világgal; s Önmagával, az a nemes önérzet, mely a sport óráiban eltölti keblünkét egész lelki életünkben nyomokat hagy maga után. A sportemberek rendszerint egészséges gondolkodásnak és ép kcdfilyüek. Szellemük és szivük fiár-cooaiája és rugékoaysága együtt fejlődik testükével midőn izmukat edzik a vízen, a jégen, a lovon, a taflászkton,\' a torain,1 a biciklin,\'\' a jálékbítr, \'echódnek &f étetküZdel-mekre. A sport — . általánosan . elterjed ve —-, kulturális tényező éa mindenkor- a legtalálóbb megoldása a közegészségügy nagy kérdéseinek. Njugaton: országos intézetek foglalkoznak szervezésével éa fejlesztésével, nálunk sok helyen, főleg íiadápesten, s igen sok vidéki városban társadalmi uton szép híladist tanúsított. A magyar bycikli-sport, a vizi-aport é« a torpázás a külföldön gyakran szed babérokat és a" fővárosi , hajtó oly szakszerüeo és ánayi. áldozattal referál a Sfort változásairól, akár. egy-egy kabinetválságról. A magyar sportélet ily élénksége " dácára, honnan Tán, hogy. Jfvgyiánúián \'a sportnak nyomaira \' is alig. találunk ?■ Miért nem Ozzük, miért nem -becsüljük áiég\'elfinypit mi ia,-mint máshol? Miért, hogy itt is elmaradunk?*" \' "Vírosuiik -sok gyárjóság^aak, ,.oltát találtak már meg társadalmunk, közönyében, melylyet az nemwak a-kör-ügyek \' komdly kérdéseiben, - de a könnyebb kalibéttt dolgokban is.Visét-kedikT Ez, az oka.^.egész . társadalmi életünk ziláltságának és elposványoaot dásának-.---:Azt liisasztlk a- sport elhanyagolása \' fs ennek rjSBjité\'jtil. • . Van - egy\' tornaegyletünki\'a melynek tagjai \'/„r«d • részben nem vitték tübbre az ekzereírozisnál. Soha még nem mutatta magát és tán a tudatlanság szégyenérzétében . elbújik a nagyközönség elöl. Vagy egy verseny tj ogy nyilvános ünnepélyt, egy estélyt rendezni még nem jutott\' eszébe és * ki Kanizsán letelepszik, ,tornázni óhajtván jóidéig várjön, .mig tudomást szerezhet. arról, hogy itt létezik egy bújósdit játazó torniegylet is. Azután---ha nem csalódnak, Bycíklí-égyWt **iV ÍTI"Fenti. Biztosai ném írerjük állítani, mert olyan csendesen viselkedik, mintha halva volna. Lazsnak,-, Palin, Itécse, Galambok határolják végtelen térségeit ki-terjedési küréneV melyet villamscbe-sen jár be páripáival. Hát Dratn Isteo — van-e még több is?.AIigl Azaz, hogy a korcsolya-egylet, a mit számításba kell vennünk. S ót kellett Volna legelőször említenünk, mert a legtöbb haszna van, Aáj&y pártolásban részesül, , s \'szépen . ekzísztál. Talán-vinné.is valamire, ha az időjárás kedvezne neki, de sajnos, a hol- talán - lett volna buzgóság az :•■ TAR.C Z A." A kis Norine. Mratta. . -\' A ".Zalai Ktriéoj\' eredeti Urc»jt. — Francaié, C-*i>páe.»«k .Utcáa és bent" cimt} verskötetében nem egy iibím találkozunk ezzel a-figyelemreméltó ikérdéssel, hogy: .llola rejtőznek/ a madtrak, midőn halálukat értik?\' Talajdon ezt a kérdést\' nemde önök ia tzámtalaojz&r fölvetették magolnak, azokra á kedvei fándortnadarakra, azokra a aaiopadi tiszavirágokra gondolta,■kik\'egy e»téo vagy ílvéneegj teljes siísononát a sikereknek egész koatornját aratják és a kik/ mintán egy szikrázó üslököa\' villátuiijorai-jáaával .végigszelték volnaapárini moude egét, njomtalnoul tOaDcki el » \' totodáj. bonaijábín? síri:-\' it ■■ •■\'■ ■ íláojon lebptllnk-ma, kik • kl> Nofins otnlékét megórir.tllk?.Alii bártnaa rag* négyen. Pedig Nojjavpír áv»l Badán előtt, bál>ány*aeH isteeoí oódjá/a erőlködött valamelyik Mlfáto.!- »»nil«»i«i. Sziféizoö-raK,\' aiia\'éaié* lagrllkábti tajtibői, kinek diig«Bt»lá»ál(ál\' ki nem 1 fogytak a kapói ártlitalipok • »\' Wo«k távollétében neei lolt-iilcerfllt «ün«»ély a második esáazáraág HzalonjaibU/ Még most ia eláttam AJI Znitt* .VtuAfr\'\' ábsn, .aa Qnnepati oagyríl^ WWlH ragyogó koszorúja el4U,-»W »M» , iM 1 eukétaxeUa.vMwáv <r»W >««!(»»<» r\'::\':-\'..:: Wt r-.\' V\'.-1& \' . azint), ruhijában, mely oly bájosan ámult formás idoljához és oly pompásan illett göudórfürtös htjának gesztenyeszin tonu-| sábnz., ákifoiíbtn hq<z éves volt bf ba i sem is tartozott-1 szabályos szépségek közé, igen szemrevaló volt mogyoróbar-\' na-sietneive), febér bérére! kicsattanó, I piros ajltávatés sajátszerüoa pisze orrocs-kájávat. FolÜlmnlliautUa volt abban a niúvéezi Ldkéletea.éKre emelt szokásában, hogy szikrázó etroóstéggel. szórta maga kőrtll. a legképtelenebb., legfnrább összetételű szavakat a a legtrágárabb élcokot éa e mellett elragadóan énekelt kister- jedislmt], .iakolázatlan hangján. • 1 • • Norice engem kétszeresen érdekelt: *kó sorban szép Bzemeiért,. aztán aiért, hogy -Zöldiek voltunk. Meglehetősen ho-mlljo.l tzírniaiáai volt. Mint egy vá-(Diombtli caibárui.gyermekét, már ti-Mnnyolc <voa korában msgazöktelteegy I^n ipué újságíró, ki Pániba vitte és f«|)éf>utt« ogy elég alacaonj aülészi nlvaauval randolkeió stinbázban. - Midin Itgolaó liboe viszontláttam, elég Plijttíqií voltam át estébe hozni, iiogy agyaton vidákrél arármatuak. Ép. apro-vIlMÍálblől jöttem éa onnét hoztam.- ait a Ijeí.ülütea adag fálazog«ágot(, a\':pely yel^W.iirt • lUBjliMJáitistítlin baklövést uHÓ^Ietlo, A l\'W Norlnentk bemutatni* li< l|i|vöi(ills(ii őt. szeretetreméltó ítPWlfBfwíl Il«j9ll«» felája át dladalmtf (mm nrtHMt"\'- , l\'Á-\'i ■ ■ ií. IHMWt wl (íl\'ll\'k t* fihmmk ■■ ••«»« r, \'^iíioa. -• i 1 b«"ífi\'l emberekben,- -ott mindeddig az idö-já^ást-fogt«: el a\'lanjhiBÍg.— " Pedig; li»- meggoridojjük, nfily üá-rót hatással volna a virágzó, sportélet táfsnsélottlnkrn is,. liogy ez nemcsak fanssngi bálok idején adna jelt létezéséről; hanem a- éjiortéletében is élénken részt veuóe1,\' 8 "igy^ maga is felvirulná, felpezsdhíoc,\'. \'akkor ulóban órthetetleunek kell,tartanunk, hogy. ennyire mellőzzük- ts -sportot." TársaséletOiiknék nj perspektívái nyílnának meg a1 sportélet\' nyomán \'fel; .ostobaság ez a lianj-agsig és nemtörődömség.. Azt . hiszszük, csáit néhány lolkes férfi - akadna a sport propagálására, ákciójakat- igén szép siker követné, mert hisi\' van Kanizsán ifjúság ós férfiasság íb, mely téstedző szórakozásokban gyönyörűséget talál. Természeti viszonyainknál fogva, a szárazföldi sportokra vagjunk\'ntalrí, s_;jgy pályánk csak a tofnázás-, és byéUcli terén nyílik. De e kettő,\',\'a különösen az- első oly tág tér, a mély?" nagy ut van megtenui vald-\'éi * liol a sportkedr ■ teljes- kielégülést Islálliát. A mai tornaegylet |egalkklmasáb^ a\' keideméhyéiés mégtótelére, \' s azt bíszszük, hogy h» azt a medret, melyben eddig Jialadott, s melyet eddig mak szűkített, ezentúl kitágítani, szélesíteni \':,igjokéznók, a sportélet felvirágzására eléget\' fcesz;\' .Nem á latin közmondás..igazsága igazolja\'a testedzés-jogosságát: itens sana in corporc\'sano, hanem Bzükség van a testedzésre, hogy egészségesek legyünk; a fi megfeszített szsllemi munka ugy is égbekiáltó hangosán követeli, hogy a mit .elveszünk az. agytól nyugalomban, s jólétben, azt adjuk vissza a testnek a sportok üzésében. Kereskedelmi newslésQhk V*" hibái. Akik n gyakorlati kereskedelem terén mfllíötlpek, . keUemetlonül észlelik,, hogy hoau?L« évek óu vflRy talán roég Hobaaetn volt annyi állástalan és munkakereVó .gziil erö. mint moataoiban. A bankok éa .egyf b vállalatai lelve vannak álláat-kerotökke), a kere»ked6 cégüket pedig .C8a,\'4 ugf selbalmoxzak szolgálati aján-lai-okkall.protegáló-levelekkel, személyes .piudkakérésekkel, i-Lt>. .. - JKkt?égtelen, .bpgy n keliemetleti é» a^oinljru á.ijappt. .jórta/.« a ketlvezölleu Kartlaíági viszoojokunk jele. egyik követ* De látván a munkakereslet-nek! ezt az óriási tulteugését, önkény-leletiOi is felvetődik az a kértlés, vájjon ninCá-B liáluük taltermeréí a kereskedelmi szakerők produkálásában? Vájjon I áz á 37 kpreskedelmí szakiukola. mely i a nipgyar kereski-dö-iíjUfág iDtelligpnciá -ját | pályájára előkószitr\'s évről-évre több mint erer 10-12 óvuyi1 iskolát •végiéit, érettségit tett s igy\' icrmétize-• teaíjo; nagyobb Igényű ifjút indít el a k\'erö&kwdélmi pálya, utján,\' vájjon :hz á ebíc[ i&kolb- -néni baladja-e. tul a. magyar be^skédel^i élet tényleges fezökséglctét ? tíz alkéráéá "igéd na^y\' íontoaeágu » \'fáV^yaTSeá annál nagyobb komolyságot igényel, mert Vele együtt \'.fervetödifi: az egétiz magyar UéreKkédéími oevelés kriti-kájShik téniája; lévén \' köitudorqásóin á bazái oktatási ak éppsn a kereskedelmi nevelés a \'legelbanyagoltabb ága". Ezen a ídreri olyan régi és olyan sok panasz b\'alláUzik, bogy. immár erősen tudatára ébredlünk az állapotok kedvezőtlen voltának á élénken érezzük általánosan a "reforo? s/UltBfgeaaégét. ; .\'„A^-imagyír kereskedelmi nevelésnek hái;cfm. (okozata vao: az ahófoku kerea-kgdélinl ceakoktatáH, ez úgynevezett felső kerí^lcedélmj \\nkoJa, mint középfokozat .tégdl a talajdonképpeoi egyetemi jeilegü képr.éa: a kerenkedelctii akadémia é3 n köteti koroakcdelmi akadémia. At ftlsófokti iskolábaa, a kereskedő jnasok az elemi iskola hiányait pótolják némileg kereskedelmi jellegű irányban; e felaő kereskedelmi iekolák a tulajdon- képpeni Jcereakedelrol képzés lörxtét Ulják el. mig a \'Kereskedőimi főiokoíiá-és a keleti akadémia arra volnának hivatva, hogy a kereskedő-ilja*íg. tgr részét speciális feladatok ellátása ezecn- . pontjából bizouyoa magasfokú képzésbén részeaitaék. - "f \' v \' Nem habozunk anuak kijelent&éb\'etl bogy a gerincében ekként Vázolt kereskedelmi nevelés rénd^z^re alaposan rossz. Talán legjobban megfelel még az igényeknek az alpőfoku kereskedelmi ixkola, amelynek szervezetiben csak az a hiba, hogy időbeosztás aiempontjából nem tud alkalmazkodni a?, általános üzleti igényekhez. Az al8Ófoku kereskedelmi Ifl^ola ugy, abogy jelenleg el van rendezve dolga, a kereskedői segídötemél/zetet fonloB és szükséges időben vonja el tulajdonképpeni liivatásiiió!: az üzlettől; éppen ebben van az oka annok, hogy a kereskedők maguk aeni szivesen küldik inasaikat az aleőfoku iskolába, pedig hogy az inasod sem menuek uivesén, ai köztudo\'máfu. Az ilyen időbaontUái Ije^ézpég azonbaD aránylag még könnyen niVfepldhal\'ó, « e baj elhárítása lehetővé teszi, hd\'gi\' . áz . alöófoku rqktalái teljea sikerrel érvínjesjnpn. , .\'. HaBonlithitatl ánuí^, inéjy e&^^n.^ k rtík ellenben a hibjik ^kereskedelmi, ne\'vQl\'éj többi, ágában 8 e\'litbák\'^8|téiiqéga~uUD . röviden a jellemzően, a?xal ,\'fe].ezhpt6. Jtt, hogy éx a neveléa lülajilonképpeb \'neia- • kereakedélmi nevelés. KétségkivQl van bonno valami a ;ker«íHkedelmi\' jellegből, aronban ennek a valamiúcíf s\'em^a módj^ sem"u" \'mennyisége nem megfelelő a neto elégséges. A kereskedelmi\'fftve\'lóa\'náYaAé első sorban abban a hibában szeaved, hogy nem eléggé reális, hanem túlságos nagy tért ad a teóriának. Már pedig azt, a ki a kereskedői pályára készttí, lehetőleg baroar rá kell szoktatni a kereskedői szellemtől elválsrztbataüan realizmusra és materializmusra, természetesen anélkül, hogy egyszersmind önző és számító ridegsőget öntenénk beléje. Vájjon az a módszer, hogy a felaő kereskedelmi iskolában, az irodalmi tárgyak hosszan és scéleeen való tárgyalásával foglalják el az ifjú idejét, lelkét, gondolkozásán ez a kereskedői nevelés? A ö megütközött arccal mért végig majd válasz nélkül hátat fordított. \\I6 ideig téplelődtero. a mig \\-ígre rráakadtam .a dollog nyitjára. Meg ia szivleltém aztán a kapott leckét ugyanuyira,-hó^y |midő,n későob újra" alkalmam nyilt Velé:\'szetó-től-iszeríibe állani, épen én voltam, á ki az ó származását éa pultját a legőszintébb njődon ignoráltam. Másrésizt • azonban az ő arcvonásaiból pem volt éppenséggel kivihető, hogy felismerte volna bennem á hajdani insultáust, • ii\' benno egy! estén rég eltemetett\\ emlétíeket volt báttr fölidézni. És mi igen jő barátok lettünk. Azóta gyakran láttam öt a Bzinházbaé. segyélx mű^éízi- összejöveteleken, • és • jóllehet idők multán igazi benső családiasság fejlidött ki közöflttok, a sajnálatos Tnnít: ról j eoh\'sem esett szó: ezémeipeh soh* seni fedeztem fel azt az Önkiébytelen, iruljó villámfényt, mély két közös titkot ; egyéa leplezett büdrészesöé^éről szokott tanuskodqi. \' . :;\' \' \' \' 1 I. « ..\'\'..• A\'háború otúu azoknak « kóbor szl-oéfl^CBapato^riak*\' éjikéhez spegődött, •melyeknek az a dícséreles hivatása, hogy a divatba jött párisi darabokat a vldék-kel jéa\' a külfölddel megismertessék. Játszott a teogerparti városokban, sok évet tőliöU JSgyptombao és sob\' aem lépett fel ^öb\'bé párisi deszkákon. Lassan-lassan oapitendre térlek a kis NorínB felett. Ismerői, kiket valaha elragadott, elfeledték, ás uj nemzedéknek;pedig még csak s Játoaádéről nom volt tudomása. Más csínon íloányok, Űatálok, cifrák, moderneb- bek, aratták most a taptokat 08 kocsin tósokfit ugyanazokon a deazkákon, hol •Norlnó a debuljét tarfá. O^kor-olykor, a kedélyeü vacsora vége felé, anzOrkülő szakállú fiuk. felidézve az ifjúkor em lékeit, fel-felkiáltottak, bogy: ,És akii Norine, nem tudjátok, mi lett belőle?" A legtöbb-esetben csak ráztak egyet a fejükön és mán, érdekesebb dologra tér-.tek.. Egy napon, mikor ugyanez a kérdés uzinésztársasájTban hangzott el, vahki igy felelt: .Norine?" <3 elhagyta abz!^ padot. . . mellbeteg u most ott kezeld -téti magát valahol délen.* Telt az idő. Egy-két év nulva aztán, egy \'téli reggel miután valamely lap hasábjain megemlékeztem néhány szóban H7. é^n elfeledett fóldimről, egy doboz fms!mra>ózát és ibolyát kaptam a postán ezenj egyszerű siavak kíséretében : .Üdvözlet és .sok köszönet a kis Nörinetól.* • Egy hónBppal később váratlanul há-romlietl szabadsághoz jutottam éa miot-hogyi a; tél ez évben förtelmesem csúnya voU,i elhatároztam, hogy a ritka alkalmat falfcssztjálva lérándnlok a Corniche mentére |sütkérözuH Mikor Montomba értem, legott aa esiíembe jutott, hogy Norine aorai. épp nebbfil* a városból keltek, -á TÖvidesen eltökéltem, hogy litáuajárok a lakásának.; A ■ dolog nem ment oly köny-nyeoL a .mint hittem. A színésznő neve nem [igen volt\' iamerő-t; \' mindazonáltal; fáradhatatlan nyomozás után, sikerült végül ráakadnom a szállodára\' a hol meghúzódott és néhány Borban- engedélyét kértein egy, futó.;Játogatáahoz. B ó- máanap-fogadott, s jóllehet öltözködésén-és arcvonásain lehetetlen volt fel nem ismerni a kacérságnak némi nyomait; oern voltam képes egyszeriben vifuzftfojtani a meglepetés öokénytelen mozdulatát a betegség. pusztításainak láttára. Mily külőmbség e pihegő pár-naözönbe temetkezett, elfoszlé váz és a közelmúlt saellősrnháju, lemte chan-sónettejé közötti A festékek alól is kifehórlő arcával, Ijesztően lesoványodott, vértelen testével, fénytelen, mélyen be-es-ett szemével a hörgő, köhögéstől rázott mellével ugy rémlett, mintha Norine öonönmaga előtt szégyenkezett volna. —Nemde, aiagyon megváltoztam ? rebegte, kiaszott karját felém nyújtva. Egész madárijesztő lett belőlem..... Bzinte félek a tükőrba nézni. ... De sebaj 1 .... Valóban kedves öntől, hogy eljött megnézni, a mi még a kis Nori- neből. megmaradt.......Én önt mindig Bzerettem, mert ön mindig jó volt hozzám, dacára annak a csúnya fogadtatásuak, a melyben én önt Páris-ban részesítettem, akkor, a mikor legelőször láttuk egymást viszont . . Kissé megütközve pillantottam reá, . Ez volt az első eset, hogy egykori baklövésemről említést lett. Azt hitté ön, folytatta bágyadt moaolylyal, azt hitte, hogy én megfeledkeztem a mi első találkozásunkról? .\'\' Nos nem, épen nem és nekem hiha-\' tetlenQl jól esett ar ön okos diacretiója.\' Lássa, a színházban én számtalan ko>; holt históriát meséltem a családom fé> lől és egyre féltem Attól a szörnyű bl»- XXXI. ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY 1000. JANUÁR 1Q-4b. történelmi dátumok s a í&ldrajti srám-csoportok bemagolíaa. a nem kevésbé, __valljuk csak be tartóxkodás nélkül, a rallásoktalábnak tnliengéae:. ex volna ax igati kereskedői nevelés? óvakodjunk « félreértésektől I Távolról nem kivánnók e tárgjak kirárását a kereskedelmi nevelésből, atonban azt valóban BzüktféKeanek tartanék, ha e tárgyaknak jelenleg tagadhatatlan inl-leogéae némileg korlátottamék s as igj nyert idő a srorosabb értelemben veti kereskedelmi tárgyak javára felhasználtatnék. Ex ax eltolódás a mérleget ugy billentené, hogy a nevelés kereskedelmi jellege tuleuljra juthatna, ax eredmény pedig ax volna, hogy a kereskedelmi nevelés nálunk is - gondolkozó üzletembereket h oem pedig ábrándozó versfaragókat produkálna. Reálitmus az irányban a Üzleti szellem a módszerben: ez a kettő vihetné bole a magyar kereskedelmi nevelésbe, azt ami belőle hiányzik. Kereskedőink most általánosan panaszolják s köz^p kereskedelmi iskolákból kikerülő iljuság gyenge képességeit ■ legfőkéul azt hibáztatják, bogy a fiatal emberek nem tudják a munka módját, formáján, miként és — e*»igon fontois: a becsét. Valamennyi hivatalnok akar ienoi; üzletről, árukereskedelemről hrl-lani sem kiváütiak. ami. ppdig kereskedelmi képpHségeiket illeti, azzal módfelett gyengén állanak. E bajok remediumául sokan vetik fel a jelenleg hároméves kereskedolmi.középiskolai tanitáínak egj évvel vMi meg-toldását. ami pedig bir.ony felette helytelen dolog. Mert sohasem szabad figyelmen kivQl bagyuuDk^hogy a kereskedelmi iBkola eminenter kenyérkeresetre késeit elő b utána közvetlenül, minden átmenet nélkül következik mega a kereskedelmi élőt, a való küzdelem. Már pedig ennek a létért Való küzdelemnek is meg van a magában levő iskolája: a küzdelem eleje, ez az iskola. Ed miyelhoey az élet sokkal többet tanit. nevel 8 oktat, mint bármely iskola: az a kereBkedö-csemete b»dd vesse msgát minél előbb bele az üzleti életbe. Egyetlenegy esztendő az éietoek ebben a forgatagában több hauzoooal van, mint egy csomó iskola esztendő, kár volna hát attól a nagy iskolától elvonoi még egj karmesterét Bomil személyében, aki élet évera padok közé szorult nevelés részére.^ ^képet dalárdát akar alakítani. Ax el- Az iskolai nevelés időtartamáról való ez a felfogás előrevifágií a .kereskedelmi egyetem\'-aeerü intézményekről való kritikánkra. A kereskodolmi főiskola, ugy * ahogy Dáluok most cnirájábó! kikel s a keleti kereskedelmi Akadémia, ugy. ahogy talán nyolc éve működik — aeb a mi kereskedelmi nevelésünk testén. Az első magetöl, hogy a társnőim esetleg tudomást nyernek arról, hogy- én ogy 8*ibá-ruH boltjából származom .... De a szivem mélyén rajongással csüggtem a kicsiny falumon és végtelenül Őrültem, ha olykor egy-egy földimmel találkozhattam. . . . Az ön szemében óa egész modorában van valami — .hazai* s ha ön a közelemben volt, mintha a mi drága szőlleinket láttam volna viszont és mintha a mi erdeinknek balzsamos leheáradt volna felém. Ah 1 a mi erdeinkI Magam ee tudom, bogy mit adnék érte, ha újból vissza tudó ám varázsolni azokat a boldog időket, mikor még gyöngyvirágot szedtem a caerje közötti ... , IIa majd elmegy V.-be, kérem önt, tegyen ogy sétát az ordőbon. . . az én kedvemért... És most Isten önnel, már nem hirom. tovább. . . Kősröoöm, hogy eljött, d8 többel ne jöjjöa. . . Nem akafora, hogy valaki lássa, mint fogy ki az élet belőlem óráról órára percről peren • • . Az igen csúnya lehet....... tsteo önnel I Elhagytam ót, miután először ós utoljára átöleltem volna. Utolsó kérését kőonyü vot teljesítenem. Másnap meghalt. így hunyt el a kis Norine, egyedül, csöndben, elfeledve, ő, a ki két éven keresztül lázban tartotta egész demi-moodsiu Párist. Mielőtt Mentontól elbúcsúztam volua, virágokkal hiotém be kic&ike sírját és mialatt álmodozva jártam végig azt a ciprusoktól szegélyezett hossza utat melyen fel-fel csillantak a messzeségben a Földközi-tenger kéklő habjai: elgondoltam, mily semmiség az a dicsőségnek nevezett vadul hajszolt hiu álomkép at élet szilajon rohanó önző áradatában, a hol a tegnap már álom, a hol a holnap még mindennél bizonytalanabb b a hol kételkednünk csak abban nem szabad, hogy holnapután már mi is feledésben leszünk..... Farditolla: L---ly. tiaxtára időpazarlás, ideálisták fantáziájának próba-életrekeltése, mely semmi nexusban sincsen az flileli élet tény-leges igényeire); a kereskedelem hideg realitása remélhetőleg hamarosan elaltatja ezt a Idonal égő mécset "Ám a Keleti Akadémia aa komoly kérdés, mivel már intéxményszerQen itt áll előttünk s a kelettel való kereakedeltnQnknek éjről-\' évre 10—lö fiatal embert nevel, akik — sajnos — kenyér nélkül állanak, mert a magyar kereskedelem exidŐszerint még nem használhat évenként, egy tucat .magasabb* képxésO kereskedő-iQut, akinek speciális Axiikmája a kelet és mélységesen sajnálandó, hogy kereskedelmi nevelésünk e hibás Bzerve évenként annyi törekrő ifjú ambíciójának, reményeinek, . de gyakran egész pályájának tönkrejuttatáfára vezet. • íme, néhány megjegyzés, egy pár eszme a magyar kereskedelmi nevelés hibáiról. Nagyon sötét ez a mező, akadna innen még sok hasonló. A mi keréskedelmi nevelésünk immár igen erősen megérett ap egész vonalon végig haladó reformra a a jelenlegi viszonyok türhetetlenségé-vbI szemben csak az ad némi megnyugvást, bogy a reformok keresztOl-vitelére mérvadó helyen komoly törekvés észlelhető. Csak aztán minél előbb megkezdődjék, minél gyorsabban haladjon s minél gyorsabban lebonyolódjék az a reform,-r mert a kereskedelmi nevelés újjászervezése egész kereskedelmünk jövőjének kérdése. -/a. Sxezonképek. — Beáll érdemei. — A muI&Jiágok csődje. — A íimng mint ngorkaazexon. — A sok kármeaterválségnak végre-valahára vége. (Nem az aliiteráció kedvéért irom le ezt 8 sort, hanem való tényállás ez, nem pedig Wagner Rikárd féle utánzat.) Az írod. és Művészeti Kör dalárdája, mely arra van hivatva, bogy. mint a spóra, külön váljon aoyateatélftl, az Iiodalmi körtől és önálló életet foly-^•ügpn, mert ex csigaéletet él éa most ^■iLTégleg elazontyorodott, megtalálta bakafántoskodott írod. én Mflv. Körből le.H- Dalárda irodalom nélkül. Miért hiszek én Bemil törekvéseinek őszinteségében? Mert felbiztatja Nagykanizsa összes ének-képes férfiait és hölgyeit, tanítja őket, gyötrődik velQk, hrisBiben uj dalárdát alakit, mindezt ingyen végzi azért — hogy valamikor bálátlanságot arasson, vagy füatarnoyai kapjon elismerés helyett. Karmester, aki iuxyen vesződik, rendez, buzdit. kezével hadonáz, mintha hadoapatot vozctno, néba egy leány tót is kihordást a társadalom tömkelegéhői, közreműködésre rábírja és agy veieti niüvészcsapatát, mint szQle gyermeket — jártató szalagon, az ilyen ember megérdemli, hogy olajba festessék legalább is Steltka Gyulával vagy Kárpáti Gyulával. Mert oly ritka ma már ax a tulajdonság, melynek neve ambíciói A mily égető szükoége volt a dalárdának egy fizetés nélküli karmesterre, ép oly szűkség volna jelenleg,: lBgilább a farsang tartamára, egy ambiciózus ■ fiatal karmesterre, aki a hangszereléshez jól ért, hogy a mi a társaságban uralkodó diszharmóniát, azt a B<tk csúnya hamis hangot összhanggá tudná átvarázsolni. A nyilváooa mulatságok látogatottságában hatalmas árcsökkenés állott be. Hiába rázza Karnevál ur csörgő sapkáját, a termekben mégis csak fagyos levegő, tátongó üresség\'uralkodik éa ha a beavatott habltnék baljóslata beteljesül, az idén Karóéval ur feje felelt Damoklesz damaszceni pengéje függ. Olyan eaté-iyeket ma_már nem lehet rendezni, hol a pénzes emberek elhittjégének egyed-ánisága vevőket vonz és néhány ecke-ficke úrfi jó kedve felmelegíti a közönséget. Ma a tömegre ia szükség. van; ez pedig inkább megeszi drága búzakenyeret otthon.békében, mint a Kuglor-sűteményt mellőzések kőit a bálteremben. Ha báli baletet ellen volna bixtoútó intézetünk, talán a félénk leányok még megpróbálkozoáoakatermeksikosparkett-jéo, de minthogy ilyen nincs, otthon maradnak ás ott várják be a leánykérőt. A táncot könyQradományképpeo el nem fogadják. Fiala! embereink csak ogj távolról legeltetik szemeiket a pompázó sokaságon éa ha alkalom nein nyílik valamely pásztorköltejpéoy megkomponálására, bizony rohamlépéssel távoznak a táncteromből. A lappangó krízis tehát tart tovább éa ha szomszédasszony leányának véleménye nemi alappal bir, már most is mélyen benn vagyunk az ugorka \'szezonban, melyből caak akkor fogunk kivitor-Iázni, ha megérkezik az a fiatal karmester, aki a muzsikális közönséget zenekarrá tadja összetoborozni. Addig is a leányok szülei, a papák éa mamák hozzák rendbe a telekkönyvben birtok-állásl lapjukat ~HIREK. — Zalivarmegye köilg.-bizottsági bari rendes ttlé.ét f. bó 8 ikáa gróf Jknkovich Láailó dr. főispán ur elnöklete alatt tartotta meg. A főispán mindenek előtt botdog újévet kiránt a bir. tagjainak, majd Deák Mihály, (ülőt a bízottéig újonnan megválasztott és jelen ülésén fölesküdött tagját dd»0i5lte, kérvén öt i bizottság támogatására. A kir. tanfelügyelő bejelenti,1 hogy t lefolyt időszakbsn z\'miniszter elrendelt®, bogy Ztltlővő községbeo a folyó évbeo állami iskola nyittassák, továbbá a Stridói iskola fejlesztése, illetve Uneröinek sttporitási iránt intézkedés tétessék. A péntdgy-igaigaló előterjesztése folytán elrendeltetett, bogy a községi és körjegyzők, ugy a Táros) sdóhivstilok ai idófokönyvek-bea nyilvántartott két évvel régibb adóhátralékokat egyenkint magok tárgyalják, illetve számolják le. — Halálosáé. Scbuster Ferenc az ibáros-berényi urod.lom nyug. fóerdésze, f. hó 7 én filbunyt, 79 éves korában. — A ker. jdték. uóegjlet eatélje. Mnlstaigsink balsikere állandó rovata társadalmi panaszkönyvünknek. A termek rendszerint néptelenek, közönségünk megunta a művészetet, a műked velőséget egyaránt. Mesterséges érdeklődéssel pedig uj életre nem ébreszthetjük a mi társadalmunkat. Az egymással való érint\' kezést bizonyos feazerség azegletesség jellemzi, mintha egyik is, másik is megírta volna egjmásnak a válólevelet Néini összetartás ce.k a rokonság ée oldalro-koniág közt észlelhető, egyébként nagy válaszfal választja el a kfllömbOrö foglalkozású embereket egymsatél. Nem kis szerepet játszik ebben a visszavonásban a pénzkérdés: • gazdasági válság nagyon tok családot tart vissza a uem okvetetlen szükséges pénzköltéstől. Ennek tulajdonítható talán az a (Öntető távolmaradása a .közönségnek az idei mulatságoktól. A miben valamikor szívesen részt vettünk, az ma már terhüokre tso, termeink nem népesednek be mintbajdau és nagy táltos legyen az, aki közönsé-gQtiket az idén talpra tudj. állítani. A kor. jót. nőogjlet f. hó 6-és tartott estélyét nagyon előkelő közőnnég látogatta, de a,tömeges láiogatás\'ez alkalommal elmaradt. A .fehérvári honvéd-zenekar igyekezett hangulatot kelteni, de az Igazi jókedv csak ugy éjfél tájban kerekedett tel, Akkor, E<it> rá magát a táncra a fiatalság. Gíeszlette-a kedvet nagyban a pezsgő is. melyet két szép hölgy, Ur Fábián Z-tigmondne éa Oencsjnó Tassy Ilona mérlek a sátorban, míg a postlllon distnanur Sebestyén Lajosné fájós szívvel nézte a közönyt a sok szép anzixkártya iránt. Jslen voltak asszonyok: Binder Mibályoé, Őzt. Beréityioé, Farksa Araoka. Csiga-bázy Antalné, Oobrovica Milánná, Deák Péteroé, őzt. Daniellsz Lipótné. Dr. Fábián Zsigmondoé, Faragó Ltjosné, Füspők Józsefné, őzt. Fiálovits Lajosné, Fiálovits nővérek. Fis pök Jolán. özv. Genssiné, Goldbammer Hárolyné, Horváth Józsefné, Horváth Jenni. Irma és Böske, Kábn Irma, Knortzer. Qyörgyné, Knortzer Aranka, Horváth nővérek (Merenye,) üatzecbscb Józsefné, Kstzenbsch Ida, Kovács Károlyné,, Kaltaoer Edén\'é, özv. Klaaerné. Köble^ . Anna, Leitner Irma (T.-Bzt.-Uárton,) Lsuk Károlyné, Mikoa Gésáné, Uikos nővérek. Uarzsó száza-doanó. Dr. Kensiedlnr Antalné, Piatachek Károlyné éa Piatschek Erzsa (Tftrcsök,) Pranger Károlin," Rsjtmann Alajosné, Dr. Szekeres Józsefné Sebestyén Ltjosné, Bebeatyén Kata, Stirling SándornlS, Stir-llng Ella, Síuertntnn Julii, özv. Segercné, Segere Kata és Balta, Dr. Tuboly Gyuláié, Tőrök Ambtusné, Törők nővérek, Tsssi Ilona. Dr., Villányi Henrikné, Yéber Károlyné,. Vidor Samuné, Virius Karola (Lesencá-Tooij,) Zadubánszky Lajosné, Zsubory Istvánné, Zsübcry Erzsi, Unger Dllmanu Elekné. KílaliU«lt«k t to.uktiM: Abo Dombonit Htnetiln- HtkOai, KeUk GyuU aü-SO Voreiw, L\'nger Ulmu Elek. Klix Lipót. Ebunpinjcr L«ö, El.lc tlraS, Klemrat Lipót él neje, Vtttc; 7.1 ![-mond ti neje, Z^dubtoiikr Ltjo.at, H N. Fri-tU Xirolja. 10 -10 kor. Ko.wioffer Jón.f ir. t kor. Sogero KuiSnS 7 kor. fuitS niitdoiní, Tlniglnt 6-8 koi. Fltlovlet L»)otn», Síit./ Ltjot, Itelji Ltjo., Vldoi Sjudiűí, IIoítÜU Denö, Delit PSier 5 & kor. özv C.lmt Jinouié, Trtpuaner \'jyulí, Dr. Htmer Jtnoi, Gv-rici Jtfloi, K..K, dr, Szdc.rMat, Kaortmr György, Kobne. Ltrhlirhln, dr. Riu tUlmáa, Tóth Ueilrt á—4 kor. Unton Ipüc, Ltjpri^ Acl.l, Kellsr Mtiytiné 8 8 kot. Wiuitl LajoeuS, SimOD Gfc-boe, C*oloit J.n8, N. N. Dl. Pábiin. Koht. L. L*jo., Jizu Gábor, dr Lük. Emit, Bl.a Piloí, Bltu Béla, Autdoi Dílfl, Özv. Fiichcr JOZiefne, leftQ. FendLuTcr Jí«ief. Dobtortci MÓáa, Htr-telendr Bit., Fram Ijjni, Oltvinjrt Giiptr, 11J. WtjdJí. Jöziet 2-3 kor. Mvkovlct Dávid Ikor. Onleien íS6 kor. — Egj elmaradt báL Az Izr. Nőegylet i választmánya legutóbbi gyűlésében olhatározta, hogy az idén tz általános gazdasági pangásra való tekintettel nem rendez bált, de hogy hivstásánsk megfeléljen, tagjai körében gyDjteui fog a szegények számára, a ml a szegényekre nézve js kedvezőbb, mert nem veszik el jótékonyságtól a bál költségeit Az egylet bozta, is 7 e határozatát egy szótöbbséggel ugyanis a bál mellett is él ellene szavazat adatolt be éa igj az elnöklő Vidor Ssmnné bálellenei szavaznia döntött. Látjuk tehát, bogy még az idén Is nagy küzdelemmel adták fel pozíciójukat azok, kik szeretik a pulat-ságokat. A kanizsai farsang pedigazegé-nyohbllesz egy fények ealével. s mivel azonbán felér azr hogy a kanizsai szegények jtán gazdagabbak lesznek egy-két pelturával. — | Balthyány-Strattintán herceg házaMága. A kinizsii, körmendi,v né-melujiári és ludbregi hitblzimányi uro-dalmalt birtokosi, Batthyány-Strittminn Ödön I herceg v. b. L L hízzaiágra lép Holfminn Amáliával, egy bécsi [iclgu gyönyörű leányával. Batthyány Srattmann Ödön herceg 1826-ban születeti! Milánéban, tehát Tá áves. Első ízben lépett házasságra Qunpel JotUval, férj. Todecovsl, aki. 1893-ben balt meg. -1 A „Caelao"na&ránastélje. Hojy a Casino vigalomrendezó bizottsága a táncmulatságokból kiábrándult közönség, nek á műélvezetek egy oj nemét nyújtja, (i hó 8-áo tartott ülésében elhttáro-ta, bogf i Népszínház ünnepelt primadonnáját, Fedák Sárit és s Népszínház jellemsiinészét, Kovácsot, egy f. hó 19-én tartandó müvészdstélyen, mint közreműködőket meghívja. Ax emlitett művészek Biau Béla éa Elek Qézi közbeujárá-_8ávs] már a meghívást meg is kapták "éa eezt elfogadták. Talán ismét örvendetes bangutat fog urtlkodnl a .Oaaino" szép1 tenueibeu Á teljea aiker óhajtandó volna, mert a mulatságok sikerében való bizalom az Idén erősén megcsappant. A leleményesség uj erők megszerzésében tehát nsgyon is indokolt. Fedik Bírids Kovács i komikus két )(zváIA művész, kiket közönségünk még nem istner. Eló-relátbaiólag élvezetes estély várhatunk. A két uiúvész egyebek közt Kan Toyból fogja elötdnl i bires kettőit. — Esküvő. Róth József, a Weiser gyár\'fflköuyvelője folyó évi jauusr hó 1 őrén délelőtt fél 12 órakor etkűazlk ötök hűséget Pollik Uerinin kisásezony-nuk, Pollák . L\'pót sztppaogyároa leá-nyitntk. I— A Farka* Furcsa raeflrpetáaben rélzesű t i nspokbin egy kisebb vaáász-társssáii, mely Tóröcske felé lartott. A mint kocsijuk a városnnk kötelében fekvő Csererdő sszkánál a töröcskei uira fordult, a bótaksrii rőteken s .távolban bozontos farkú állatot láttak kullogni. Kezdetben azt hitték, hogy róksl A pint ikonban tz átlát mindinkább közelikbe jctolt, mir uagyságiról Is észrevették, bogy íz oem lehet. Csskhlmsr rábukkantak egy csomó polgáremberre is,\' kik fejszével, kapával és ka.zákkal fnlfopy-vjerkozvo üldözték a csatangoló állatot, a mely f.rkas volt. Az asszonyok slrva-riva könyörögték a vadászoknak, hogy vegyék üldözőbe a fenevadat Ezek liövetiék is a nyomát, mely bevezetett « Cserbe. Még itt is követhető volt; ott azonbao\'hol a rezulákbi vezető uloniz fllat elhagyta a Cser-erdői, njomsi elvesztek sz egyéb nyomok és kocsivágás közölt. Hogy merre tartott.- ízt nem Íudják. A restedéinél Tebdég — mely élelemben tartja i icellcl begyek között tkó népet — valóisInQleg i befsgyott Dráván át látogatóit el vidékünkre. A jiiiut a vtdásztárstaág\' meséli as állat \'f— nagy, erőa píldány volt Ottző em- (tereknek elövigyácstosi^got, —:az lile* ékes hitóságnsk padig a kellő intézke- Íéaek megtételét ajánljuk. — Fedeztetés! állomások. A föld-livelési miniszter vármegyénkbe 1901 -ik erre a következő állítni fedeztetés! állomásokat engedélyezte: Alsó Domború f>, Alsó-Páhok S, Biksi 3, Becjehely ö, ÍBelztincz 8, F. Bisztricze 4, Dobri 8, Dobronsk 2, Dráva-Egyház 2, Dráva-Vásárhely 2, Bgyednta 3, Fálsö-Szemenye Galambok i: Gyertyános 9, Hosazuftln ,8, Kolor 3, Unra-Csány T, Mura-Keresstur 3, Mura-Szt.-Mértoű 8 Mura-Bzevdabely 6, Nagykanizsa «, (ftgyVsIina 3, Novi-jkoveca 8. Pacsi 8, Palin 3, Söjtör 2, Sümeg 8, Szoboticzt 8, Tapolcza Ziliclány 8, Zalaegerszeg 8, Z.-Szent-Balázs 8, Zaliujvár "3, Zsedéoy 2 mén. — Az orezág legolcsóbb folyóirata. A. , Magyar Néprajai Társaság gróf Kuun Géza, gróf, Zichy Jsnő, Szslay Imre, Vámbéiy Ármin, dr Munkácsi Bernát György Aladár, dr. Sebestyén Gyula, dr. Jankó Jánoa, dr. Hermann Antal etb. aláírásával egy előfizetési fel bivást küldött be hozzánk, a melyben tudatják, bogy folyóiratuk,\'az Etbnogra-phla 1900-tól fogvi évi tiz, terjedelmes, mOlipokkil, rajzokkai, fényképfölvételisk-kel, hangjegyekkel és egy állandó mu-; eeumi melléklettel ellátott fűzeiben jelenik meg. A díszesen kiállított havi folyóirat évi előfizetési ára enek dacára továbbra is csak .6,\' azaz bat korona marad. E példátlan olcsósággal a több minisztérium és tudományos intézet támogatását élvező társaság azt óhajtja elérői, bogy tz ország minden irodalon-barátját tagjának a folyóirati munkatársának lüegnyörjB.\' Az Etbnogrtphiáugyan-Is főként népköltési gyűjtéssel foglalkozik » készséggel teret nyújt annak, bogy a tárasság vidéki tsgjsi benne uépds-i lókat a esetleg dallamokat, népmeséket, \'népmondákat, Krisztus-mondákat, betlehemes, vítkereszti, balársnspi éa ger-gelyospi játékokat, regős énekeket, luca-nipl szokásokat, ojévt köszöntöket, születési, lakodalmi, névnapi éa temekezéai Bzokáaokatsz évben különböző alkalmakra szóló babonákat kuruzsló szokásokat, igézésekot, ráolvasásokat, játékdilokat, kiolvasó versikéket, találós meséket, alkalmi rigmusokat, közmondásokat, atb. közzéteheasenek. A társaság e gyűjtések nyomtatott ivét 35—60koronával díjazza A gyöjtók közleményei és a tagságot jeleulő levelező-lapok egyszerűen .a M. Néprajzi Társaság címére (Budspest, M. Nemzeti Muzeum) küldendők. A jelzett táraiság törekvéseit, mivel népűnk költészetének régi emlékeit a modem kul-lun végenyészettel feoyeiteti,\'-melegen ajánljuk olvasóink szivea figyelmébe. — Februári eekMtok. A kir. törvényszékünknél r évi február bó 4 napján kezdődő esküdtszéki első űlésszlkon szolgálatot teljesítő esküdtek névsort (szolgálni lajstrom) e hó 7 én alakíttatott meg. . A szolgálni líjstrom i kir. törvényszék nyilt ülésében sorshúzás utján ké szült A tsnácsbsn Tóth László kir. törvényszéki elnök elnöklete mellett dr. Kiss Islváu és dr. Keusiedler Antsl kir. törvényszéki bírák, valamint Szenes Dersö kir. törvényszéki aljegyző, mint jegyzőkönyvvezető vettek részt. A kir. ügjésaség részéről dr. Orosdy Ltjos. kir. ügyész volt jelen, míg • zila-egerszegi ügyvédi kamarát Hertelendy Béla ügyvéd, alelnök képviselte. Sorshúzás utján rendes esküdtek lettek Belus Lajos gyógyszerész helyben Stirltog Sándor i.y. őrnagy , Szmodics Pongrács Vendel földm. . Rosenberg Richárd kereskedő \' . Bronner Hermtnn kávés Keszthelyen Eperjessy Gábor tkptári pénzt. N.-kanizsa Farkas Sebestyén fékertész Keszthelyen Sélljey Pál földbirtokos Gelsén Vidosfalvy Ernő számtarló Keszthelyen Fiscbl Lsjos könyvkereskedő N -kanisna Tinágl Lsjos szálloda tulajdonos , Bián Barmbás orod. erdész N.-Récvén Reirchi Venczel birtokos Keszthelyeo Mtgícs F. bizt. iutéieli köny velöN -ksnizst Sirahla Károly kereskedő Csáktornyán Ueck Miksa segélyegy.1 ignzg. N.-ktnizst Szabó Islváov magánzó * , Szeles János gazdt\' Keszthely Poüárváros Reick Gyula gyógyszerész }*pfcanizsa Vaavada János kasznár Simon Gábor ügyvéd Mátyás István- caitmidil Spitzer József földbirtokos Király Sándor vároii mérnök N.-kinitu dr. Tripammer Rezső ügyvéd ilj. WajdJta József könyvkereik. Siefics Imre földbirtokos Aisó-Í Remete Géza ügyvéd N.-kioSsi Sável Jánoa lakatos á Sleftica Miksa gazditiszt Ciáktornyás. Helyettes esküdlek lettek : Bun Samu keresk. iak. igazg. N.-kaniza-Lövry Ödön kereskedő , Lickenbscher Ádám uásxároe\' , \' r Huszár Anni lakatot , Félegyházl Károly kovács-mester^. Szmodics siska L^liló. fUdoíMá > \' Gulh Arnold kereskedő . , Rosebleld Jóuef kereskedő Nagy Ferenc korcsmáros . Samuely PáÉ mérnök , \' Eaküdtbiróaági ügyek. Fel4 ruár hó á-én tárgyaltain! fog hatált okozó aolyoa testi sértés.büntette miatt vádolt fogva levő Viczlivik (8tube(> Márton bűnügye. Tanáca-einök lesz: Mikoi Kobárvároa N.-kanizns Perlakon ixxx. évfolyam. ZALAI KÖZLÖNY L901. JANUÁR 13 tfo. Oéza kir. tibltbiró, szavazó birák.-Caesr-uák Miklós és dr. Eön Biabó Jenő, jecvzókönjvvezelő: Dertln, Ágoston jet!Jró. Védő: dr. Löke Emil Qgyréd. Február h<5 5-6u szándékos emberölés büntette miatt rádőlt Kósa József büuöpye kerül tárgyalásra. Tnoác«-elüök les?.: Tóth László hir. történjnzéki elnök, b/.uvhxó biráb: dr. Kiss látván és dr Neusicdlor Antal, jegyzököojrvvezetőBamu-ely 0:ló aljegyző. Védő: Oroszváry Gyula \'ügjvéd. — Ujltáa a BÓbeaierzéa terén. Ugy lát37i le a pénzügy miniszter végre mégiBjnieg-gotalta azokat a tűrhetetlen nebáwégeket, a melyek a eóeladás körül miodezideig íennálloUak. Budapesti levelezőnk Írja ugyania, hogy a kormány a konyhasó éa ipsrt>ó eladáfáoak közvetítésével a ,M&-gytr Kereskedelmi Részvénytáraság* budapesti céget bizta meg és apémügy-miniszter módot adott 8 részvénytársaságnak aira, miszerint a sővásárló kö-•íönöégtfíiyonjWí BiblgálhaBaa-ki^íeiHart-ván magátiak a számított költségek ellen • őrzésének jogát. Ha rendaxerlnt gáncsolni \'valók is a kormány intéskedé\'ei, ez alkalommal c«k dicséret illeti uért a prtktlkc\'s" és okos ujitásért. \' — Verekedés. A Magyar ulca csendjét a napokban ismét ieWerte egy korcsmai verekedés. Nébány palini huszár és néháuy pareeztlegény került Össze a tett színhelyén és tekintettel a katonaság és polgárság közt fennálló, állandóan feszült tiezoöyra, hamarosan megtörtént az összeütközés. Ezúttal a katonaság húzta a rövidebbet, mert a huszárok közű! hárojb akkora szúrást kapott, hogy vebeik életveszélyesek. A paraaztlegények, kiknek fókolomposoi a Herceg tcstrérek voltak, és a rendőrségnél bejegyzett városszerte hires verekedő cég, caak csekély sérüléseket szenvedtek. — 1900 évanjabönyvlstatlaitlkája. A mnlt évben a születések száma 808, melyből 420 fiu és 388 leány A halálozások száma 694, melyből 367 fioemü \'éti 337 nőneruO. A szaporulat tehát 114 lélek, a\'tavalyi iiaporodás 167 lélek volt. Házpsságkötéaék száma 234, a mólt évihez képest 47 szaporodás. Vegyes házasságot 19 esetben- kötöttek, melyekből 10 pár izraelitának keresztény nyel való házasságkötése. * DURATqR, által acipítatp egyszerű - bekenésael ötször.. f>}j tariós és vilát-hatlan lesz. E kij&ló hazai készítmény nagyon sok takarékos embernek szerez örömet éa bizonyára kevés családnál log hiányozni nemsokára. Ára 1 és 2 korona. Postán I kor. 20 fill. beküldése után bérmentve küldi a Daratorgyár, Hadapest, Lipótkőrut 3. Kapható azonban mindenütt. Kóraktár Nagykauizsán. Keleti M.Mór-uál. ANYAKÖNYVI HÍREK. Szblelések : - Jinolr 4-lllj. — üaa1 Ilona cseléd: Mária Palalica János fQldmives: ftoxilii Fülöp Jóiaef IftldmWes: Ferenc Sípos Károly hivstalmolya: Márit Vajdai Jitnos béres: István 1 Koráca Éva uapszáraoB, ikrek: Miljie és halva szüleit Dani Ferenc,fSldmivei: Ferenc Hokkrrsn Gjörgr ftldmifej: Anoa B$rda Anna BtskácsBé: Mária Nsgy Imre pincér: Imre Miller Mirl& cseléd: József. Halálozások: V"....... — Jaoolr 4-1 l-ig. — tíenkő Rozália rk. 18 hónapos: bSkk-husiit Fülöp Ferenc rk. 1 percei: gyenRMég Sipos Máris rk. perces: gyeogeséí Pdlíjr Terét rk. casléd, 21 éves: tadő-vész Virág Elemér rk. kSijegj/íi Írnok: 48 éves: iQdövé<*z Sialavírj Jóiaéfoé Betoica Anna rk. napszámos, 76 érea: [Odólégdng Pallér Sándor rk. 2 hónapos.! tddóhurut fiolongya Mária rk. .10 hónapos: agf- hártjralob . , >"• Dakász K»rolii|i Izr. W éves: tOdó-pflmőkór Szalay I«tvánné Takács Kalalin rk. kádár neje, 88 éves: méhrák Pál János ei. réf. 2 hónapos: gyengeség Dáyldovica Katalin rk. S hónapos: tQdó-hurnt \', í •\' Öreg Hegedűs Lásilóné Hsjdu Juli féld-- niives rk. 69 éves: régkimerOlés -Tomasica GySrgy rk. va«nti ór, 36 évea; gyomorlekély ön. Krug Mátyásné Fleüehacker Mária ág. bt. oagánló, 68 évBj: BairaiélhOdóe 8cbualer Ferenc rk. njng. (Serdéaz, 78 éves: Tégkimerülés Bakonyi Rozália rk. 2 hónapos: todóhurut Pacíics Sándor írj. rk. 5 hónapoi: gürcsók. Házasságot kötöttek: Jaooár 4—1 l-ig Qerstmsn Zsigmond kereskedő — GrOn- baum Aureliával Dani Ferenc Mldmives — Koch Évávsl Szmodics Ltarló iíj. földmivas — Ötvís Apollóniával Dőlt GyUrfy rasuli íékezó — Horváth Annával. irodalom — DJ Idők. Hetedik évfolyamába lép január eluejóvel Herceg Ferenc lapja, az Uj Idők. Változatlanul oda (örökölik az & gyorsan páratlan népizerüsépro etort tolt újság,, hogy beváltsa att a »á*akozáátés. érdemesaé tegya magát arra,ra szeretetre, a melyet a magyar olv»BŐl(flfr.őn«ég hozzá fűz, n a melylyel kitfloletle. Szépirodalmi, művészeti, társadalmi rovatli egyaránt élénkek, (artalmasak és i^iltozatosak. Egész csomó szép kép disziti mindjárt az első számot ie. A lehető leguzebbet és érdekesebbet nyújtani, ez az Uj Idők programmja. Az uj évfolyamot Herceg Ferenc nagy haláau regénye a .Pogányok* nyitja meg. Ez a regény- a magyarok őskorában játszódik lo megírva Herc<?g könnyed, fényes nyelvezetével. Február havában az Uj idők értékes kivételénél fasrépajándékkal kedveskedik olvasóinak, Valentiny .Ábránd" cinvü, nagy leltünéat keltett festményének srines reprodukcióját küldi megj amely • kivitelénél és méreténél fogva raélló díszét fogja1 képezni a magyar cnalid szalonjának. Negyedévre 2 koroua. — Honi Ipar Kereskedelmi, ipari és közgazdasági folyóirat megjeieaik havonként kélster, főszerkesztő Lord Albert, felelős szerkesztő Sagár Ottó, igazgató Gyárfás Oizkár. Kiadja á ,Houl Ipar* kiadóvállalat. Előfizetési ár: egész évre 10 korona, félévre 5 korona. Sterkrsz-tőiég éa kiadóhivatal Budapest, Vl, József tér 13., I. emolet. A ,Honi -Ip«rtt több győzelmes akciót vitt keresztüf. A j^atőbhí, .legkiválóbb a .kereskedőit bat^ági ^akjatáaa" ejlen folytatott agitici.ónk: Kíméletlenül Irpleztük le a kereskedők ható\'ági üldözését. Mindeu egyessiámuokban.ujabb eseteket közöltünk. Külön kiadásokat dobtunk a közönség kö&é ás küzdelmünkkel elértük azt, hagy a kereskedelmi miniszter maga i» belátva a helyzet tar-hatatlaas\'ágát. megigérU a viszonyok gyökeres megváltoztatáíát. A honi ipar és honi kereskedelem érdekeiért küfdöt-tünk eddig függetlenül mindenkitől és e célért akar tovább in barcoloi. Anonki vül a Bzak8*erQségot is megóvja, nüvel rovatai k legilletékesebb kezekben vannak. A közönség követni fogja őt ebben a harcban. Magasan Iobogtaija a a zászlót, melyre az van irva, hogy honi ipar éa honi kereskedelem. A .Honi Ipar* legyen az ország- minden intelli-gensebb iparosának éa kereskedőnek, de az iparmozgalom minden lelkes hívének is kBdvenc olvasmánya. A ,Honi Ipar", mely legdiszeaebbon kiállított lap, a legolcsóbb in egyúttal, mert előfizetési ára egérfz évre 10, félévre 5 korona. — A Kert a kertészet összes ágait magába foglaló kertészeti szaklap. FŐ-itcerkeszlő és lapluUjdönos Mauthner Ödön. Felelői szerkesztő Igali Svelozár. Megjelenik minden hó 1-én éa lö-én. Sierkefiztőség: VL Andráasy-i^t.23. az. a., hova a lap szellemi részét képező-közlemények kéretnek. Kiadóhivatal: VI. Aodrásay-ut 23. az._a.t hova a hlrdeté-•ek, az előfizetési páozek, a szétküldésre vonatkozó órteaitéseft, küldendők, a rok-jamáciők éaa lakásváltozások jelenteifdők. Dr. ViUAnvi Henri*, fclelfia aierkeaatő. Kiadó: Jfi. WajdUs vjegfyeís. — Tartón FAjdalmig aóinil, a derék-, teitréaiek a forgó1 kössvéayej bintalmainál a .Moll-félo fractia borneai és »6u-*al tiló bcdörssölfii. trikorrcl hasxnilUtik. Egy Oveg ári 1 kor.,00 jfill.- Síétkflldia naponU ,atAnrételIel Koll A. gyógrMtrétt cs. éa kir. ad*, "isiilító Á\'tat Béca. i/H\'qcftlaabani 9. Vidéki Kyógyuertárfckb&a ói * »ayftifkereikedéBckben h&tirorotVaa Molt-!éle\'k««zitm\'ÍDY IkércudS ai gyári jelvényére! és Arisával ---■ ■ \' .^-t. . HIRDI&tSEK. Chipf-Öflice -Í8 fíri\\Un-&oaa. London. S. W, \' thlepry X. Byífl^azeréiz n i r; bs tíy ralóiji »jign! egytítriiiH "ét\' ff emósztő pora, Ritáiban mindeaoetqO gyomorbajcál felül-nmlhatlin ÉtTágyffljUutő és. eroéixtéa.eiő-arRÍt«. . •\'. . ■ Minden doboznak a kéaiitő aláírásával kell ellátva lenni. Egy doüoxt bérmeDtre előre péna beltOldéBael i -koronütrt kllid. APOTHEKER A-THIERY" BW.SAM-FÁBRIK vln"Pregroda bel Robitiob-Saaerbrunn CSOKOLÁDÉ SUCHARD Párlil világkiállítás 1900 - GANDÍ PRIX Legnagyobb kitüntetés Jd és 3« évi jóttálliwal pri«ft^vévőkneki oknrad janos éraiyArá arany, szült éa ékizsr árok aziilitó-uáaa -BRÖX (Cichorpság) Jó nickel-rem-óHc\'trt 8Í6, Yalódl eíüat-renj.-óya frt, 6.80. -Valódi esQst láocj:/rt. l.tO. Nickol ábretstő .óra frt. 1 95. Cégem a ca. ói.Au birodalmi cimőrrel ran kitüDtetve, aiftntalan arany, ezüat kiilliUal érem rilUinint ezernyi eliaitie-rö-levél tan blrftkiniba. Nigy képca fcrjegyííket iogjtn éabérni. A Klc^ter-félij Borgony-Pain-Expeller Linimontdapeici comp. ecy rí\'^i iipróbáltnázisrex, a mely már több mint 30 év óta mcébizható be-dörz.<«l«4il alkalniwitjiük Wazvfcoynól, oiúinál ós rnejtyljéaeknéL. IntÓ8. Silinj\'ablj\'atánzalot miatt be-\' VÁsííKswr mindif Bgyelorn-mol Icírvünk\'.A „Horjony1* vMje\'gyre és a „fticht»rt\'c*tó<>ry*ésre. 80 f.,.l k. 40. rwk-árban ú^--oiólroa minden jíjóejszcrtárbaa kapható.\' r«\'.r«W*f: Tiroli\'Jómf gyógy-szon\'stnélxlBadapeatín. RichlerPj\'AAés tárat, TMM.o^ir. ni^vj^iJÜKliíX. HMMMÍni^a^iaM I HAZAI JJfAH I : . \' jieghiyó. A „N\'agytaniiíai VI—VIL kcr. templomtéri kereBzt^j fogj. azOvelkezct", t. c. tagjai folyó é"vi Január 20-in azaz, vasirnap d. u. 2 óraior a .szövetkezet helyiségében („Polgári olvasókör") tartandó \'í i .■./. .\'■..\'■.\' i /. RENDES KÖZGYŰLÉSRE meghivatnak. : li napirenSV.. 1. Az igazgatóság jelentése\' s \'» mérleg előterjesztése, 2. A felQgjelS bizottság jelentése. . «.<■ !\' 3. A mérleg felülvizsgálása s a felmentvényít\'megadása. 4. A felügyeli bizottság megválasztása. 5. Esetleges indítványok. \'. j NagjkaDizsa. 1901. jac. 20-in. AZ IGAZGATÓSÁG. - - WEIN KÁROLY ÉS TÁRSAI \' . " 1 szövtioyár, Kéimárk elismert hivaeves SZEPESSÉGI VÁSZOH és DAMASZT ÁRUI minden nagyobti Üzletben kaphatók. Gjiriiból . SZeftj e*eo ixfcrm&zó iminci minden d&- (^g^, —^ .ac nb áru f^itbt^Z ellAHa. IIIBETIIIY. A föld és házbirtok után járó általános jövedelmi pótadóuát számításba veendő kamatterhek bevallása tárgyában. A kfilcsőnnnel terhelt ház és földtulajdonosoknak az 1883. 41. t. c. 13. §-a által az á kedvezmény adatott, hogy a föld és házbirtoknak általános jövedelmi pótadójából levonandó az illető tulajdonost be-keblezés által terhelő kölcsön után az adóévet megelőző év végéig tenjleg le nem rovott tókemaradék egy évi kamatainak 10\'/,-a, ha tőkével kamatok is vannak Bekebelezve. Pelhivatik ennélfogva Nagykanizsa város érdé-kelt adózó közönsége, miszerint az e célból kiadott és a városi adóhivatalhoz bcadundó nyomtatványon a kamatterhek bevallásit folyó évi január hó 31-ig annál is inkább eszközölje, mert a később beérkezett vallomások figyelembe nem vétetnek. Nagykanizsa, 1901. január 1-én. Neu V é G ■ e y !>;. . ....J4«l]Mjór.......- ------ .... -polfinoe.Ur. £ A C E . T Y L JD N K LEM M ÉS NOWÁK KOLOZSVÁRT oly ae«!ylen ItésiUlékot siillitanaí, mely mlndan kl^nilomoaU raegfolel. Ezzel minden hiányt megszüntettek: Robbanásbiztonság, Automatikus és gazdaságos gázfejlesztés. Elérhetetlen tiszta és gyors utántöltés, Solid kivitel és egyszerű kezelés.. Saját szabadalmak Fúrója ti Amerika legnagyobb államaiban. Ajánlják magukat továbbá Acetylon telepek lAtesitésére minden kivitel* ben éa nagyságban. (Prospektusok, clismcrO-iralok, költségtervezetek. Ingyen <s Wrmcn\'.rc.) EliörendO Garbld . •<\'?> i -fzilllttatik. Fómnvomdal munkák |,iirm,1ycnl horgany, «ij«cca -;—\' stb. rajtok vagy minták szerint gyorsan íj olcsón clkiaxlttetnek. A* InatalUtlókban JArUa, tl»xte»a^gca kópvieolgk kerestetnek. illelc tíbUrBiiua M ét " i MtMKWt.UWM. * Mtltzlietleii Sí relBÍmoitiatlan, timaraáhatlan a hatasbaiL láöítt, tiíilel iflto múüi Chief Office 48, Brixton-Road, London S. l W. A legmegbízhatóbb, legjobb és az égési riligon". hirei éi kerezott bixincr Thieny A. gyógyszerész balzsama. KclülmalhataVUn moll, todö, m&j, gyomor én miadea bellS beteg-1 légnél. — KüUöiee « legjobb ■V Sebgyógyitószer. Valódi csak ar. Oaszea kaltoridlamokban efild apáca rédjegygyel és a kupak hQvelyen bepréselt céggel: Alléin eeht. Éti kászitéi bebizonyitbatólag 6 millió Ovegcso. — Péstin bérment?e 12 kisebb, ragy 6 nagyobb üteg 4 korooa. — Próba-Qregcse prospektojsal és a rilig minden országa raktárinak feliorolizáTil 1 kor. 20 öli. — Szétküldés ciik h p6nz előre kaldésérel. TLIerry A. C\'eiitif\'olin kenőcse (caodakeoficraek nevezre) el nem érhető vonzó erővel él gyógyító hatással, — Operációkat\' legtöbbször felesjegeisé telz. — Esen kenőcsciel egy 14 étes gyógyIthatlaonak tartou csouluti, ujabban egy 3\'2 órcs nagy ráksxcrQ betegség lett meggyógyítva. — Anüseptikniaa hat, hősit, könnvebbit és gyontfln gyógyít mindennemű gyalzdásnái és\'sebnél. — Gyorsan puhít 6i azétoszlat, és megszabtdit mindennemo Idegen, még oly mélven- behatolt tárgytól. — Egr tég«lj bórmeiitte 1 kor. ÖO flll., csakia elóre atalrányozáz elleoőbenJ — Nagyobb reodeléflc\'ól ojcióbb. — Bcbizoúyitbató évi grátlás 100.000 tégely. Mindkét fserríl egy egés* levéltár\'áll bizonyittányokbóí eredetiben a világ minden részé-ból rendelkozéiro — KerQljQk » utánzatokat és Qgjeljnnk iu össze» tégoljre beég«tett. cégre: Apotheke z*m Schutzengol des A. Tbitrry. Hcl nincsen raktár, ce htgyjuk magunkat utánzatok vtgy állítólag hasonórtéka sserek, megvótelóre rábcssélni, hanem ... rendeljünk kőzretlen és citneizQnk: Apolheter A. ThierryVFabrik in Pregrada RoMUCll-SaüBrlirilDIl IDellStl (A cl. kir. osztr. államrúaUk tísstiiielóf szóyetiégének jzállitója.) . LLl_i (Contractor of Ihe ITar-OfQce »nd the Admlralty, London.) 5S5- XXXX ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY 1901. JANüAr 12-én. Pályázat erdőöri á11omás.ra. 886/900 ez. Zalavármegye törvényhatósága területén «z 1808. évi XIX t c. alapján állami kezelésbe Tett erdók törvényszerű örizetére szervezett, évi öOO kor. bérrel, 120 korona lakpéazzel és 80 kor. átalánynyal javadalmazott karos i erdőöri éillomás megüresedvén, annak betöltésére nézve — egy évi próbaidő kitöltése mellett — ezeniel pályázat hirdettetik. Pályázók felhivatnak, hogy aajátkezllleg irt és 1 kor. bélyeggel ellátott, magyar állampolgári jógákat anyakönyvi-, fedhetlen előéletüket hátésági-, szakkép lettségOket erdőéri szakvizsgálati-; egészséges testalkatukat, hibátlan beszélő, látó és halló képességüket kOzhatósági orvosi-bizonyitvinynyal igazoló kérvényeiket Zalavármegye közigazgatási .erdészeti bizottságihoz rimezvo alulírott m. kir. állami erdőhivatalhoz legkésőbben 1901. évi január hö 30-ig nyújtsák be. Kellőleg nem okmányolt és a kitűzött határidőn tul érkező folyamodványok figyelembe vétetni nem fognak. 8 Zala-Egerszeg, 1900. évi december 27 én. M. KIR. ÁLLAMI ERDÖHIVATAL. iüü oaQOoooocoooQOOoooooooo ooooooouoooocoaoooaü Z. K. \'»/, 901. MOLL SEIOLITZ POR L\'i*k akkor valódiak, ha mlndofrylk doboa Moll A., védjogyét éa aHLriaát tünteti fol. A Mail A. réli Saldlltz-portk tartó* gyóflylutiia t legmakacsabb gyomor- ét al-leilbánUlsuk, gyomorgörcs í« jjomorhír, rögzött tiiVrekadii, infcjbAntalom, vér lalalái. aranyér 6b a lL-gkrtMubaxSbb nfil betegségek ellen, u jeles hásiuncniuk óvtiied.k ót* minrfijf nagyi bb *lterjedé«t izerxeit. — Ara tgy lapveoitelt «rt-dili doboznak 2 kar Ha mit I tá»ok t Őr vó n y i I 8 p f e n y i 11 e t n ek. [MÖLl^F É L EF R A M CIA Hsak ükkor V&lédi. b» mindegyik üteg MOLL A. Tédlcgyét iQuUti , le! UWK anxur vbiuui, A „,„! MirAta w.ual v>ll s4rT;a A Ml|,.wt fraaotla baramz éa lé Deiezeteaen mint fijdaloaosillaplttf bed9rza&léii axer kössfény, moi é« a mo^hüléa egyéli kötetketraéoyeinoi legiimcreieiebh aépiaer. - E|y iBoiotl eredall firag Ara l kar 80 flU. MOLL Gyermek szappanja. Legfinomabb, legújabb möds*cr •xeriut készítek gyermek éa hölgy azapp&o a bír okazarD ápoláaára lyeraekek éa falnítlek réazéra. Ár* darabonklnt — 40 üli. öl darab — I kar. 80 flU. Minden darab gyermek-szappan Mail A. védjagyéval van ellitta Főazétk Oldén: Moll A. gyógyszerész, cs. és kir. udvari tzállitó által, Béca: Tucblauben 9. az. Vidéki megrendelőiek naponta poataatinrét mellett teljeiittetnek. A raktárakban tessék határozottan MOLL A. aláírásával és védjegyével ellátott késiitményeket kérni. Raktár: Nagy-Kanizsán Rű88nf8ld Adolf 88 Fia. joaoöaöoooaaoooaoooQiaoooaoaooaoosaoabiOQODOa oil2IJ •< tfSjegSiJ! ^ . * Qrády-féle 5: MÁRIA-CELL1 GYOMOR-CSEPPEK uagjezerüen hamak gyomor bajok oál. uélkQlörbetellou és álLalíuouaa iomeretoa házi és népszer. — A gyomorbotegaég lünctoi: étvágytalanéin. nyomorb^tegfég, bűzös lehelet, felfujti«ág, savanya felböffSgés, hasmenés, gyomorégés, felesleges nyálkakiválasitá*, sárgaság, undor és hányás^, gyomorgörcs, uíükülés. —: Hathátóa g.vó{iyHzeraekbiroDyuU fejfájásnál, a mennyiben ex a gyomor-lói származott. gyomortullerbeléánél ! ételekkel é« italokkal, giliszták máj-bajok és bimorrhoidákiiái. Bmliiett bajoknál a Brády-féle márlacelll gjomorcseppek érek óta kitfioőknok bizonyultuk, a mit azáz meg B7.íz bizonyítvány tanuiit. A berápárlásnál kérjüuk határozottan Brády-féle márlacelll gyo-raorcaeppet és ügyeljünk: \'a feni i 1 védjegy- éa aláírásra és arra. hogy e rég hírneves valódi Brády-féle márlacelll gyomorcseppek Qve gebkint 40 krba\' nagy üvegje 70 krbt kerül, holott a oem valódi, hamisított éa értéktelenek olcsób-bao, leginkább 35 krért áruai Itatnak. Központi szétküldés Brády Károly által Bécs, gyógyszertár a .Magyar Király" hoz, I. Fleiechmarkt 7 Nagy-Kai,iiaán: Práger Béla és Belua Lajos gyógyszerészeknél. Barcson: Kohut Sándor gyógyszerésznél. Legjobb a Dr. FORTI-féle sebtapasz. Fortl László eredeti |gyirtmárya. Legkitűnőbb batisa Y»n éa búto*an segít mindeouemtt-aebnéL ügé»l aebekníl a fijdal-mat rögtöu c»ill»phja, , nicg«*ttntcil <» rövid hiunilat ulin meg ii gyA-gyltja. Női emlöbajoknál, mindennemű gyuidklsok. uiogkccuéoycdíiek, ciutos is rheumatlkus hlintilmikn&l, daganatok- és sérüléseknél, »öt még a legldaUebb .se-bcknél is a legsikeresebben hat. A gyűléseket megérleli felfakastlja, . —-és rövid idö " eyhja. Ereken 0 0/ V tO =A (KJ.nX^J^ kivül míg sziuntalan, itt fel neai sorolt csetbea nyújt biztos gyögyulist. A dr. Forti-féle tapasz mir 0 óta nagy elterjedetlségnek örvend, meíy.idö alatt érkezett szJmtaiaa hlla-eliimcrvény és IcOsiOnó irat mind innak kitünü gyögyh^lisiról lanusUodilc. Minthogy az utóbbi időben sok értiklcl-n hamlsiiváiny is került [orgalomba, szives figyelembe ajinlora a csomagon ■ lévü allirist, ved--jegvet valamint a pecséten l&lható K. betűt. Csak a Firtl Láuli aláírással és védjegyével ellátott tap^M a valódi. Az utánzatok havxui-latától mindcitVi; óva Jntck, meit cck inkább kirira, min! hasznára Vannak n\' uenvedanelr. A lei egy olyan caomagct bakflld, mely a fonti aliiráatal ét v4dJogygy«l «llitva nincsen, jutalomban réixetQI, mert a haml-• ItOkal folytonoaan (jörvénylleg üldözöm) Arak: nagy csomaj I frt, középnagyságú 50 kr- kisebb 35 kr. Kapható a kíszilünél a gyárhan: Fortl László Budapesi, II. ker., lakola-utcza \'£i. Seidt-féle ház. Faraktár: -Törftk József gy6gy»Lcitára is dr. Egger gyógysz., Viczi-köru:,\' 17. Kapható tovkbbá valamennyi budapesti is minden nagyobb vidéki gyógyizerttrban. NÓI RUH AS2ABÁSZATI TANFOLYAM. Van szerencsém a n. é. kCzOnség Kel tisztelettel tadatci miszerint Nagy-lfanÍ7.sai legjobb hírnévnek Örvendő üzletemet feloszlatom s azt három hó múlva Berlinben ismét megnyitom. Engedve a közóhajnak távozásom előtt SZABÁSZAT! lá 111 TAHFOLYAHOT nyitok, hol a te. hölgyek valamint a szakmámbeliek is a legjobb kiképzést nyerik, mérsékelt díjazás mellett. Kívánatra házon kivQl is adok oktatást Tisztelettel SSIétormos Géza o61 ixtUO. Horváth agy\'éd házában. Kukorica-mor\'zsolók kéz- éi eröhajlásra, egjsierO éí kettős nerkezettel, szelelóvel ís aielelö nélkol, Gabona-roslák, \' \' Konkolyozók (trieurők)) j kézi kezelésre való Széna- és azalmaBajtök fekvően vagy kocsira szerelve, Takarmány-fOllesztök, •r Szállítható takarék fifzö üstök takarmány stti. részára -m Eománo bevonattal, vagy anélkül, szállitókészQlékkel, vagy anélkül. Szecakawágók, szabadalmazott kenógyDrfls g0rg6 csapágyakkal igen kOnnyü járással körülbelül iO\'/, erömeglakaritás\' mellett, Répa- és burgónyavágók, Darálók \'■ . • i-t-;. „Agricola" tor vetügépek (toltkerék szerkezettel) mindennemű votrméuy számára, vállókerekek uéikül, Egy, két-, éa több vasú ekék jótállás mellett elismert legjobb szerkezettel készülnek MAYFARTH Fh. és Társa. ceász. ^b kir. kit. szabad. . :; v . g&zdaBági gépgyárak, vasöntöde és gőzhámor Alapillaloll 1872. SSL" 750 |0I& - br»i« árcanal 4t dljakk.1 ;r —— áje^jiókok rs\'aximss elUmerO ItiTblek Ingjen 4s bérmenlTe kSldelsek. KppTlselük M rU.nnt.-n.lt\'ik f.lT«te(n.k. "W ODOooooooDoooooooaooooooaooaDoanaooooooooc (KEDSTIIM ERZSftn labdacsok) Ejiilolák biaöiilö készit:._ ményoknél minden tekint" télben feljebb becsölendjk; — mentek minden ár-tatmafl\' ánjagoktAI, az alfesti szerek bajainál lecjobb eredményeyel hsuználutrán, gyoogédon b»sb.jt(Sk, ,v<rtisjtilék; ö egy gyógyszer sem jobh. a melleile oly árulmstlin, mint c pilnlák a . O s z é k ■ z o r a 1 ft s Ö a legtöbb bolcsségek forrása ellen. ~ Cukrozott külsejük végett még q gyermekek is szívesen. Eer IS pliaiát taruimatő doboz 1B, egy tekercs, mely 8 dobozt, _ \'6hlt \'80 plluliit tartalmaid, csak 1 frt o. é. OV\'Á\'sl H"""01"11 kolflDÖien óiíkodjunk. KírjOok kaUrotolno ií I j FtlSp huhajtd Ubdu»lt. V.16SI ci«k, h« nlnd.n dobo. lerTéDjlIee bsj.^tstl .íd|>ero.kkíl plr<i.r»k.i, „y0„i„. . i,i® " P^1" FBlöp rron.wrí..," >\'iirá>»i " ""\'\'\'» * kere ktdelml terrja;nikile« rédstl ciomsjjilnk alk rk-■ uakkál t.ü ellátra. NEUSTEIN FÜLÖP .Sient-LipOtboi* címielt gj6gjiurlkrn 2. K. "/, WIÍN, 1., rlaaken^asss 0. R»kur K.rJ-K.tii,.ln: DBLDS LAJOS él KUK HrCLÍ. íjdijinrélMknil, laocjooaoooaaaoooe^aoaotxjooooooaaaooooDc B - _ h « « " -2 Nyomatott Ifj. Wajdití József könyvnyomdájában Nagy-Kaniisán. NAGYKANIZSA, 1901. január hó 19-én. Előfizetési ári Kgóis ívrö . . 10 kor. — fill. Vél éire ... 6 kor ftli. h\'rgjfdévre . . 2, k«ir. 5\'J fitt. Hiíjtkh szám 20 1111. HIRDETÉSEK Mmábos i\'dilaorbnn l-i.mAitndtxnr 12, i miodea lovibli torért 10 fill NYILTTÉ R B EN ^eii! Boroiikéut 20 filléréit vétőinél. fel. 3-ik szám. XXXX. évfolyam. A lap axclleml ré«»éi illető mln-dpn kAxlnmfny a fel*18» iiprkesitő nevére, a« auyagi résxt illető kot* leniéojek p^dig ai kiadó . npére ciaixcttcn N&gj-K&nlxH&ra bér-nicntre intíxendők. Bérmeatelleii letelek nem fogad-utcák el. Kéxlratókvlssza&em küldetnek A nagy-kanizsai „rpar-Testület.j" „a nagy-kanizsai Takarékpénztár részvény-társaság,* a „Kotori takarékpénztár részvény-társaság," „nagy-kanizsai/s a gilamboki önkéntes tűzoltó egylet/ a. .nagy-kanizsai kiBdednevelő egyesület,\' a „nagy-kanizsai tanitói járáskör," a „nagy-kanizsai keresztény jótékony nőegylet;* „u.-kanizsai izr. jótékony nőegylet," „szegények tápintézete,: a .katonai hadastyán őgylet," a „soproni kereskedelmi iparkamara," nagy-kanizsai külválasztmányának hivatalos lapja. _HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Rágalom ós gyanúsítás Nafráanlz.a, 1Ö01. jan. 18. Közéletünknek régi rákfenéje, hogy a harcosok nem igen válogatnak a fegyverekben, amelyekkel egymásnak rontanak; rágalmazás és gyanúsítás mindenkar nagy szerepet játszott az ellenfelek megostromlásáhan. De talán sohasem pusztított any-iiyirfe a gyao.u és\'rágalmazás fertője, mint napjainkban, midőn, sajnos, a sajtó is nagyon közreműködik a baciliusok széthordásában s meg-szaporitásában. Becsület dolgában az emberek szerfalat érzékenyek, a legcsekélyebb\' szóváltás hamarosan tettlegességgé fajul s nálunk az éretlen gyorkőc is kész pisztolylyal avagy karddal megvédelmezni megtámadott becsületét a az inas ia különb gcntlemsunek képzeli, magát, mint Angliában a legelső lord. És ime dacára a becsületet érintő eme nagy érzékenységnek, mégis oly könnyelműen és előszeretettel markolunk bele a mások becsületébe. Ma egy tanár, holnap egy hivatalnok, holnapután egy. művész esik áldozatul a rágalom és gyanú furiáinak. De általában véve mégis a közélet emberei azok, akik ellen irányulnak leginkább a gyilkos nyilak. Itégehben inkább az ellentétek, elfogultság és. türelmetlenség volt melengető ágya a becsületet és sokszor életet is rontó gyanúsításnak, a modern élet gazdasági jellegének megszilárdulásával pedig az irigység lett sugaimazójává a leghitványabb ösztönöknek. Az irigység sohasem volt jó tanácsadó s must sem fog annak bizonyulni. tárczaT~ A hold. — a „Zilai Köslftnj" eredeti Urcija, — Irta: Vajdal Szabó litván. Szeretem a holdat, a mint 1 ezüstös szekerévé] szép lassan felvonni az égre, mialatt a lég csöndes, s a fának nem mozdul égy levele ee! 8zeretem a mint elökélóan,.zárkózottad tekint le ránk b gondtelt homlokáról azt olvasom ki, bogy aggódik — noha szeretné nem mutatni — a mi sorsunkon. ó már végig élt egy hossza életet: tQzzel kezdte, majd kibQlt, megkérgesedett, vt^gro .kihalt belőle minden élet. 0 már tudja, azt, a mit mi nem tudunk a örök intő példa előtiüak, hogy a mi földünk, a mely bennünket táplál — szintén az Ő sorsára jut . . . ... Azért mosolyog olyan titokzatosan. . .,. . . A földön nem mozdul se fű, ee fa, ee virág, a levegő olyan csendes inintba a tenger mélye volna b körülöttünk mindem olyan, mint a tengerfenék homályosan előlűnedező sziklái, csodás növényei. Mi iit vagyunk eltemetve a mélybe, mig fölöttünk, a holdon tul egészen más élet lehet: uj küzdelmekkel, uj gondolatukkal, uj szerelemmel, a melyre-mi jelenlegi alakunkban képesek nem vagyubk. • Ki tudja mi a hold azon a túlvilágon? Taláo egy .óriási hajó-lámpa, a mely a mélybe világit? Kik ülnek a bajóban? S mivel irigység, ,argyanú és rágalmazás nem pótolhatják a produktív erőkei, legyünk hát óvatosabbak a mások becsületének ki kezdésében. E figyelmeztetés annál indokoltabb, mivel a méghareolások sportja ujabb időben már nemcsak a többé-kevésbé gyanúsokat, de a legtisztább jellemeket sem kíméli. Csak akkor, ha már meg van a katasztrófa, jdöbbennek . meg az émbervk 8" sietnek Pilátusként mosni a kezüket. | Valóban, milyen beteges szellemre, az irigységnek s rosszakaratnak •micsoda elfajulására mutat, hogy oly kitűnő, szeplőtlen jellemű férfiakat, mint a tragikus végei ért Lukács • Béla, sem kimélte meg a vak gyűlölség. a lelkiismeretlen cudarság. . Csakugyan érdemes volt-e ennek a férfiúnak élete javát, tehetségének, tudásának legértékesebb részét hazájának és polgártársainak a szolgálatában fölemészteni? Ma felülről és alulról egyaránt erösgetik, hogy Lukács jelleméhez 09 becsületéhez a gyanúnak még az árnyéka sem férhet. Ez való igaz tény, miudazönáltal azt hiszszük, ha egy héttel ezelőtt plobiscitum alapján megkérdezték volna ezrek és ezrek vélemlényét, nagyon-nagyon sokan lettek volna, a kik hitelt adtak volna a lappangó gyanúnak. így állván a dolog, szinte\' belenyugszunk a megváltozliatlan sorsba 8 belenyugszunk e kiváló hazafi, e jeles férfiú szomorú kimúlásába, mert halála révén legalább kitudódott, a mit az élő Lukács Bélának talán nem akart mindenki elhinni.\' hogy Bzeplőtlen jelleme felülállott .minden gyanún. Kibékülünk hát azzal a Szellemek, a kik leszállnak i mélybe, hogy itt náluuk gyöngyöt keressenek ? To édes kis leány, takard el a szivedet, nehogy bele lássanak s magukkal vigyenek I Én utánad, megyek és átváltozom egy más életro a to kedvedért. . . Hiszen talán a fóld ia csak bölcső, a melyben szivünk első gyermekálmait álmodja. Do nem, nemr az nem lebet I . . . Csak ct a föld a mienk. Olt fenn ninca számunkra hely a a hold egy kihalt kődarab, a mely szánalmas együgyűséggel kering a mi világunk körül. —jN—■— És én mégÍB Bzeretem a holdat 1 Szeretem, a mint etüst azekejre neki végtat a felbőknek ugy, hogy azok csak foszlányokban maradoznak le a kerekéről. Szeretem, a miDt vörösen, hsjragoaan feljő a víztükör fölé a arca egyre sápad; mig végre látvn, hogy a csillagok engedelmesen, reszkedve vonulnak félre előtte: bőkező úrrá válik, a ki ezüst pénzt Bzór a locsogó habokra. . . Szilfidek, sellők hangját ballom ilyenkor mikor a felfodrozott vizén részijét holdsugár e megértem az éjBzakáoak hangjait, a mely nyngodságával égi bármoníát lop szivünkbe b a lelkünket 1 ezüstön zománccal bevonva gondolata inkáik finom cirádákat kölcsönöz. Szeretem a holdat, a mint derűit világával besül éjeleokéut a szobámba, csendes fényével — vigasztal, | bátorít. Szépen összecsókolja a bútorokat, ste-liden megcsillan a gyertya tart ókon. a lámpa Qvogéo, majd egy nagy fényfoltba folyik össze a szemközti falon, a gondolattal, bogy; 4 meggyaűusiio^ a maga jellem tisztaságát élete árán tisztázta övéi, honfitársai és az utókor előtt. Elhantoltuk a nagy halottat s folytatjuk a lázas napi munkát.\' Vájjon a gyanusitás és rágalom munkáját is akarjuk-o folytatrii? Vagy pedig okulva c gyászos eseten, végre helyesebb és nemesebb irányba tere-lódik-e majd a közszellem? Hisszük és reméljük, hogy Lukács Béla megindító tragédiája óvatosabbá, igazságosabbá\' teendi a sajtót és a közvéleményt egyaránt. Ismerjük fel, honfitársak, __ tévelygésünk veszedel-\' meit, térjünk a jobb útra! Tartozuuk ez/.el önmagunknak, de tartózunk ezzel Lukács Bóla dicső emlékének is. VeriUit. Az Irod. és Müv. Kör feloszlása. Az írod. én Mű*. Kör \'feloszlásával, mint íait accotnpli-vel állottunk özembe. Azt hittük, hogy Kanizxán általánossá vált már az a nézet, hogy a kiírnék pusztulnia kell, mert hivatását, a \'mely végett fennáll, nem teljesítvén felesleges. Most ime olyan hangokat hallunk, i^elyek tudni sem akarnak a kör feloszlásáról, 8 áletbalzsamme.l kenegetik a haldoklót, hogy felkeljen a további életre. Aij Írod. és Müv. Kör életében még bizniik és nem veszik észre, hogy megérett pár a lehullásra. Mint maga kör felesleges, ép oly| fölösleges bőven tárgyalni az ő fennállásának hiábavaló-ágát, mert hiszen az mindenki előtt tudvalévő dolog, de válanzu) reflektálunk azoknak4 véleményére, kik a kör fennállása mellett törnek pálcát. | Az írod. ét Müv. Kört oly körülmény teszi lehetetlenné, melynek megváltozásához a mi társadalmi életűnk gyökeres > átalakulása szükséges. Akkor, miklor lét-,, rejötl a kör, voltak Kanizsán olyan elemek, melyeknek Hzükséglete volt az iro- melyen az én fantáziám ezernyi Alakot " lát. ..." Te jutsz eszembe ilyenkor, édep leány h ugy látom, mintha a hold íb! azon ,őrülne, hegy én tégedet ugy szerellek...; Barátságos üdvözlet minden sugara én nekem. Mintha, csak mindegyik J neked hozna valami ajándékot a magadból.... Csupa, csupa ezüstöt! Szeretem még akkor is a holdat, a mikor ugy uéba éjjelen ehöláül az irigységtől, hogy ez a föld még mindig él 8 mindig olyan Bzép. Hiába hirdeti annak, hogy odaj jut, a hová ö, a föld csak nem hiszi jel s él, szeret tovább. Virágokban pompázik, az erdőn zöldet nevel, kristály patakokba önti ki örömkö/iyeit: begyekbe halmozza fel romantikus gondolatait. Szeretem, ba látom, bogy szabadulni akar ettől a földtől, a melyhez\' hozzá van kötvé a mozdulni se bír. A föld pedig nevetve üírtja fogva, a mikor elakar szökni; éjszakákon pedig föltekint reá, mint a magára maradt\' féíjfi. holt kedvese vonásaira s ilyenkor el-elsjrdogál, ugy, hogy másnap harmatos a fü a a rózsa levél. . . . Téli éjszakákon pedig, mikor a föld édes álomban szendereg, magára teritve, hófehér paplauát, a hűséges hold oda áll ágya. fejéhez a-ezernyi csókkal halmozza \' el szerelmese nyugvó alakját Ilyenkor eltűnik bolöle minden irigység. Sugarai csupa szeretetet ragyognak alá a magasból! . . - Tavaszstal pedig örül a természet ébredésének; a falemilék alatt bevonja dalmi élet. Azok a férfiak, kik megalakították, önmagukra tekintvén az egéat kanizsai társadalmat alkalmas talajnak találtak egy irodalmi kör prospoláaára és megC4&lattak a látszattól. A talaj alkalmasságit csupán látszat volt, mert a felszín alatt, a vékony bumus alatt a hatalmas alsóréteg csupa homokból éa löszből állott. Az irodalom kedvelés nem gyökerezett benn, a kanizsai társadalom mélyében ós mihelyt az életviszonyok egy csekély változása tovahordta a termő-k^pes fedőréteget, elvivón Kanizsáról azt a néhány embert, kik alakították és fenntarták a kört, nem maradt hátra más, mint a jól iamerf, aokszor bűnösnek kimondott kanizsai kőzöuy homokrétege a?. ő kopár környezetével. Hol, mely rétege a kanizsai társadalomnak óhajtja mflkséglete kielégítéséül az irodalmi életei? Kik akarják, bogy éljen és kik érdeklődnek iránta? Az iskolák őuképzókőrein és néhány helybeli tárcaírón kívül, kik az irodalom berkeiben füvet harapdálnak, úgyszólván senki, de Benki, csak néhány, nagyon kévéi*, kevés 87ámánál fogva nagyon gyenge komolyabb, számoltevőbb íórű. \'Ebben a légkörben valóságos diszharmónia egy oly kör, moly irodalmi céloknak akar szolgálni. Olyan ez, mint elhagyott szélmalom a sivatagban, mely forog, egyre forog, hadonázik a szélben anélkül, hogy kövei körött gabona volna őrleni való. De hisz e viszonyokat ismerik azok is, kik meg akarják menteni a kört az élet számárai Miért erőlködnek tehát? Más okát nem találjuk, miit hogy bíznak a kör jövőjében, fejlődésképeaEégé-ben azt hivén, hogy a terméketlen, kedvezőtlen környezet dacára, van a körnek annyi belaő ereje, melylyol jövőt alapíthat. Nos, belső erő létezésének mi semmi dokumentumát nem találjuk. Nem támogatva a közönségtől, igyekezett-e a kör, hogy önmagának élve, a maga körében tevékeuykedjék? Néhány tavasai felolvasáson kívül, hol és mikor találkozunk társadalmi életünkben az írod. és Müv. Körrel (nem beszélvén most a dalárdáról.)? Rajta acárad mindaz a fiaskó, melyet az egész várost érte nevezetes emléknapok ezüsttel az ágakat s halvány karikákkal hinti tele az erdő ezöoyegét. Utat mutat a\' vándornak, utal a szerelmeseknek, a kik egymáBt szeretik. . . . • ÉsénmégÍB haragszom a holdra I. Mikor aí-on a csillagfényes éjszakán együtt bolyongtunk a platánok alatt, ugy látszott, mintha azt a dicséretet, a mit ráhalmoztam — megakarta volna cáfolni. \' Olyat tolakodó volt a olyan cauíjáté-kot űzött velünk. Azt gondoltuk, már elbujt a fa mögé: egymáshoz hajoltunk b akkor ÍBmét előbukkant és raojolygott rajtunk. . . . Szerettünk volna a sötétségben lenni, hogy ne lássa senki azok közül, a kik velünk jöttek — mennyi szerelem, mennyi vágy ragyog szemeinkből egymásra s ő nem hagyott soha magunkra. Meg-megbotlottál néha s olyankor a hold gúnyosan oda teriti szép világos Bzönyegét\'pici lábaid elé — az útra, bogy ne legyen alkalmad többé karomba kapaszkodni. . És olyan édesen Bütött a te bűvös szemeidbe, kívánatos ajkaidra . . . .. . . hogy azinte elepedtem a Vágytól utánad. Hnragözom nagyon haragszom a — holdraI . . . Valahányszor látom, mindig szemrehányásokat teszek neki, bogy akkor, régen oly kegyetlen volt hozzám. . Pedig ez a perc soha vissza nem jő többéi meg nem üunepelése által. Hol volt k kör a Petőfi-ürínrp idejénr Vörösmarty Bzületésének száz éves évfordulójakor és mindazokon az ünnepnapokon, melyeken megmozdult az egész nomzot, hogy hódoljon nagyjai emlékének? Ha valahol ünnepeltek Kanizsán ily alkalmakkor, az nem a kör érdeme, mert ő nem vette ki belőlük a részét. Szóljunk - azonban a dalárdáról. A Dalárda nélkül ki tudná, hogy egyáltalában létezik az írod éa Müv. Kör? A kanizsai társadalmi életben egyed&l dalárdája révén mutatkozott, ez a magas nivón álló dalárda egyedüli művészeti képviselete az írod. ée Müv. Körnek. De vájjon mi a kölcsönhatás a kör és a dalárda közölt? Használ\'e a dalárda a körnek és a kör a dalárdának? E kérdés döntő vájjon van-e joga a körnek lovább élni, vagy som. .A kör egyébb ágaira s dalárdának a dolgok természete szerint semmi hatása nem lehet. A dalárda pedig a körtől mit várhát? Semmi jól, annál több roBszaL Összekötve szervesen egy haldokló ictézmény-nyel az ö életfunkciói ia megbénuloak. Nehézkesen működik, mert hozzá van köive egy élettelen szervezethez. A\' rohadt alma, megrobRBZlja a másikat és a beteget el- kell választani az egészségestől. Mindezek alapján véleményezzük, hogy Karthágónak el kell pusztulni. Sajnálattal látjuk, bogy Kaoizsáo ily nemes célú intézmény, mint az írod. és Müv. Kör a közönség és tagjainak réax-vétlensége folytán ieloszlani kényszerül, de tiszta tudatában vagyunk annak, bogy a mai viszonyok közölt ennek így kell lenni. És nem látunk benne" sommi rosszakaratu-^eodenciár, ha az uj dalárda a kör hamvaiból akar életre kelni, hisz neki joga van az életre, ezt a jogát eddigi buzgó, sikeres tevékenységével megszerezte, a a közönBég pártolása néki ezt a jogot a legszívesebben\' megadja. Az írod. éa Mflv. Kör balálán, n dalárda újjászületésén tiszta lelkiismeret-; tel kiálthatjuk: „Le roi est mort, vive le roi!* Soha sem lógja a karját az enyémbfi ölteni az a leány, a kivel azon a ! csillagfényes éjszakán együttbolyongtam a platánok alatt; aoha sem fog >rám nézni BzerelmeB szemekkel, Boha sem fogja velemegyütt átkozni* a holdat. . . Gondolatok. Van az erkölcsi világrendben valami, a mi a legmelegebb kegyeletnél íb jogosabb igényüket támaszt, s ez a történeti igatBág. Akinek lelkét az élet küzdelmei és keserűségei kimerítették, térjen be ide, a csalni nom tudó gycrmekarcok közé b fontolja meg, hogy amiért mi fáradunk és izzadunk, abban nekik egyengetjük a szebb és boldogabb jövőt , . * a \' Amint s családi élet melegét a munka és szeretet boldogsága nélkül elképzelni nem lehet, ugy a testületi közBzellemet is csak a hivatás tiszta felfogása, egymás lelki és egjéni becsének készséges elismerése fejlesztheti oly btinsőaéggé, mely elnémítja a pesszimizmussal való kacérkodást. Dr Rumicnka Kálmán besaédeiMI. \'^v f XXXX. ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY 1901. JANUÁR 19-én. Léghajón. Fél 01, reggel. Egy kiasé hűvös, májusi regg, a ffl, a fák harmattól nedvesek, madárdal és katouai kommandók, mert egy pár század egzeciroz a közelben. A bécsi arse-Dalnál VBgyunk. a légbajós intézetnél. — Az ég gyönyörű kék, tiszta, csak egypár felbőcako tarkítja, ók és o gyárak nagy kéményeiből kilóduló füst jolaik, hogy merre felé fuj a szél. Itt a földön nem is érzik, mintba nem íb fújna. A léghajón intézetben a kora óra dacára is nagy sürgés-forgás van. Hogy is ne? hisz\' pár porc múlva útnak indnl egyik gömb, utasait tudja Isten merre vive? A tisztek egy csomóba állnak éB cigarettáznak, kivéve hármat, a kik különváltak a hul az egyik, hol a máiik elmegT, meg viaszajö. ők az"elmeuendök. Közölök felnéz egy az égre éa vizsgálódva nézegeti a felhők járását, a füst irányát. — „Ciehomág, ugy vélem," szól,— értvén a szél irányát. — ,N«na, csak aztán no löRyen újra a Fertő tó" — felel rá a máaik. A tavak t. i. az erdökkfl egyetemben a léghajó.-sok rémei. Nagy víztartalmuknál.. fogva nagy menujÍBégü- melouet kötnek le és igy felettük mindig hűvö* a levegő, a mi megint a léggömböt húzza le, ugy. hogy rajta az átmeoés csak Bok-aok homok kiszórásával lohotséges. A kolotfH7.áli;\\ nagy, vasból keszitett balloncnarnok ajtai kitárulnak lassan; — honn/ti, élen kommandók hallszanak és a lárt kapukon egy óriá*i, sárga tafotagömb mozog kifelé, telisded-tele-spékelvö a nagysáuához viszonyítva apró emberkékkel, a kik tartják, hogy el ne szálljon. Messze világit a sarga, otromba test, idecsalogetva a környék apraját, nagyját. a kik szájtátva bámulják a kaio-uák készülődéseit. — .Irány — a kosár 1" — ballbzik a ve?énya?ó éa nehéz kézzel tartva, lassan arra leié fordalnak a ballonnal a katonák. A kosarat már előbb kihozták és oda állítják, a honnan fel akarják ereszteni mBjdan a hajót, a szél iránya szerint. — .Álljl rábogoznil" és most ráboRoz-zák a háló köteleire a léggömb kosarát. — .Az elutazaodók a kosárbal — Lassan felengedui I* — vezényelik, éa a gömb, a mely eddig a kosár fölé volt leszorítva, fel lesz engedve, ugy, hogy a kötelek megfeszülnek A sárga szörny, — mert az ez a gömb 20 méter átmérővel, — most 6 méternyire lebeg a kosár felett és kényolme-bűu himbálódzik a szel.őbeo. Ha erósebb szél fuj akkor előre-hátra hajlik, tépi a kötelét, akárcsak egy szilaj csikó. A kötélzetet uézik. hogy \'jól van-e odaerősítve minden,. mert jaj, ba nem vesuk efct idejébeo észre I Ha már egyszer felreppent, nem lehet igazítani rajta és szörnyű halállal balnak a bent ülők! Belerakják a homokot kis zsákokban és körülakasz.tják vele a kosár falait, ugy. hogy meg sem lehet mozdulni benue. A legénység elmegy éa csak egypár marad a kosárnál, a kik letartják. Most jö a legfontosabb pillanat, a mit ,kiu)érés"-uek neveznek. T. í. megállapítják, hogy mennyi nulyt, hány zsákot vidzen el a gömb, azáltal, hogy el ei eresztik és újra megkapják, ha látják, hogy nagyou gyorsan nzáll, tesznek még egy párat bele; mig ha nem mozdulna, kiszórják a felesleges homokot mindaddig. a mig csak nem emelkedik. Mert nagy baj volna, ha hírtelen emelkednék. ,\'Kurz-losl" — és csakugyan villámgyorsan emelődik a kosár; de már meg is kapták és lerántják ugy, hogy csakúgy uyekken. — .Zsákot bele, — keltőt 1" — kiáltja a vezető tiszt Még egyszer „kurz losl" éa ime. most nem mozdul. Nagyon meg van terhelve, csak a kosár csikorog és nyikorog, a mint a kavicson csúszik. ,Ki a homokot — félzsákkal I" hangzik Még úgyszólván ki sincs mondva, és máris szórja a vezetó u készen tartott zsákból a homokot, ugy, hogy a körülállóit szeme-szája tele lesz vele, és a kosárt valóságos lelhőbe bori (ja. „No most — kurz-losl" — és megmozdul a kosár és lassan-lassan emelődik, — jól vau miudeii. — .Losl" kiáltja a tiszt és rengve-ríngva emelkedik fel a ko»ár a körülállók közül a fejük felé. Mindenki Bialutál, a sapkájához omoli a kezét, a kosárbnn Ié»ök, ugy, mint a lennt állók, még egy^ utolsó .Isten hozzád" — és messze van már, távol röpül már, — a kosár kisebb éa kisebb les*, — már a beonülőket se lehet megkülönböztetni — — — most meg már csak a sárga golyó látszik, az íb fogy, ---már nem is látBzik — u— — Furcsa érzés vesz az emberen erőt. ha az ilyen dolgot először látja I .Vájjon visszatérnek-e" még épen?" kérdi miiid-epyik magában ennek a 20 m. magas, ide-oda ringó kolosszusnak imponáló beuyomáia alatt. Mindenféle régi dajka-mesék éa mondák jutnak az ilyen pillanatban az ujanc néző eszébe; kitörött lábak, kezek, gerbebullás, ballonrepedés, kőtélszakadis stb. stb. forognak ilyenkor tarka vegyü-lékben a fejében. De még inkább annak, a ki először ül benoe. Nem is csoda. Et a oágy embertömeg, a kik körülveszik a ballopt; a komoly, eietős\' szedéstevés a ballon körül; a halálos csönd, a mit csak egy-egy vezényszó ezakit félbe; a katocák fáradt melléoek ziháláso, erőlködése1, a kellemetlen éa szűkös álláa éa hajojlis a kosárban, a por stb. stb. ugyancsak komoly hangulatra hozzák öt. — S még ha erős szél fuj és a ballont a bonlűiók feje felett rázza, tépi és szakítja, ujgy, hogy alig győzi az a sok ember tartani; — a gömb hol előre, hol hátra hajlik, majd a földet érinti bukdácsolásábanj és emellett rángatja és vonzza az emberek minden éröinegfeszitése dacára is a koisa-rat, felborítja és ugy huzza-buzza a íöl-dőn, csakúgy csikorog a kavics éa nyög a kosár fonása, mig bent a kosárban bol felül, bol alul, de mindig a löobin, Öánzevi88za«ágban dobálva buknak, uey, hoity a ki helenézne ilyenkor, ka ugyan lehetne a fölvert nagy porlól — c«ak kezeket és lábakat, fejeket és hátakat látna föl-le bukni. És ime. a következő percben hallszik a kommandó: .Losl* a most egyszerre, hirtelen maga alatt látja az embereket, társait, a kik még előbb is mellette álltak rala. nem, sőt imo, — a1 fákat is, — a balioncrtaruokot is, — sz egjész arsenalt, — óhl — és most márj a szörnyű magas kéményeket is, a miket, szokva vau,- nlólről látva mint óriásokat, megcsodálni. — Do már ia éa»rov< tto ezt a vezető, igy már többször utazott, éa erősen rája szól: .Kérem, a térképeket elővenni, — tájékozni magát. — magaSaágot mérini" — és sietve kap az ember a dolgok után. „TekinlB csak le egyszer a földrel" szól a vezető jóakaróiag és — feledve van a magasság, a szédülés a baJlál-veszedelem. feledve mindeo, minden — és szemet szájat tátva bámulunk le erre a felséges panorámára, & világvárosra lábunk alatt. Irta: Főhadnagy. Szezonképek. — Az. izr. nSegylet Dom báloz — Bniuláa. — Cifra nyomorúság — A figyelmesség hiánya — Az a jövendő-mondó, aki pár évvel ezelőtt meg merte volna jósolni, hogy az izr. jótékonyság anyja, Vidor Samuoé, maga leszavazza életbe léptetett intézményét, az Izr. Jótékony Nőegylet hagyományos bálját, az legalább is a űőalkot-rnány boykoltjáaak büntetésében magasztaltatott volna ol. Éj imo mégis íneg-történtl Az igazhitű bálpárliak leszavazták báljukat, mert nem igéikezik többé jövedelmezőnek a szegénypéiiztárnak I Révész Lajos megadta a megholt estélyoek a halotti tisztességet egyj ki-cicerózott entrefilet alakjában. A jótékonyságot pedig mindenki házhoz Bvállitva gyakorolhatja, mert tekintélynek és |k5z-kedvellségnek örvendező nók bejárják a várost és gyűjtenek legott. Csak a kézizálognak van értéke, jelzálogot el I nem fogadnak, ügyvédre tehát ez egyszer szükség nincs. Tényleg a jótékonyságnak ilyetén való gyakorlása jutányosabb a bálozásuál, hol mégis csak felül kell fizetni. I . A kegyvesztett Karnevál kártyavárai az idén mind összedőlnek. A kedélytelen hangulat, mely erőt. vett a lakosságon, első sorban a Bzegény farsangot | ölte meg. A kapocsvas. mely a mi városunk társadalmi állványát eddig összetartotta, annyira meglazult, bogy ösazeroskadlá&sal fenyeget. Alátámasztani ae (alkotmányt már nem lehet, leg/eljebb óvatosan széjjelszedni, a gerendákat megmebtetii és a felállítást jobb időre elhalasztani.\' Hogy miért van ez igy? Megmondani talán lehetne, de bebizonyítani nem. Pénztelenség é3 bizonyos csendes agitáció, melyet kendőzetlenül\' ki nem akarunk ejteni, első sorbhn okai ennek a társadalmi exéjjelrebbenéanek. Mindenütt csak kesergő üzletemberek panaszait halljuk- Itt a keresethiány, amott a készpénzhiáiiy az okozója mindennek. Máaok pedig azt tartják, hogy egyik ember a másikat kicsinyíti, azéit nincs összetartás. Mind6z hiábavalóság 1 Ki kell várni az időt, mig kibonyolódik az igazság, akkor majd mindenki tudúi lógja, hogy hová tartozik. Aztán majd kiengesztelve kezet nyújtanak egymáe-nak az emberek, koporsóba teszik ja gyűlölködést, mert kell, hogy m éjg ünnep legyBii Nagykanizsán! Ez az egész visszavonás mégis csak onnan keletkezett,, hogy egymás irápt nem vagyunk semmi figyelemmel. Ha belépünk akármilyen terembe hol ötven j-n vannak együtt, mjnő httvős fuvallat I Fogvacogva foglalnak helyet azok, kik társalogni, mulatni jöttek. Az egyik jobban gubbaszt mint h máaik. Egyik asztal a1- másikkal Bzemben hadviselő fél. Az a finom társalgási hang, az a jól eeő figyelem, mely még ma ia a franciák társalgását jellemzi, teljesen eltűnt. Mintha a bizalmatlanság férge rágódnék titokban a sziveken! Hallgatagig i éa tartózkodás honol mindenütt és szétáradó melegség helyett áihatlau köd, a szeretellenség köde nyomja a kebleket. De azért ne busulj magyar 1 Lear. még ünnep Nagykanizsán I . A kereskedelem és ipar halottjai. Annyi a panasz széltében-hosszábau, hogy azinte már kételkedui kezdünk az őszinteségében. Hihetetlennek tetszik, hogy jogos legyeu áz a uok panasz: a kereskedő meg az iparos panasza. Különösen .náunk, a hol az iskolában is azt verik a gyermek fejébe, hogy mi földmüveló állam vagyunk, a hol azt is megtorlás nélkül hirdethetik, hogy az ipar és a kereskedelem csak a főldmi-velés parazitái. A kereskedő és az iparos a gazdák véres\' verejtékéből él*;, a gazda ciak azért túrja az anyaföldet, azért veri kezét térgeore a kapa meg az ásó, hogy a kereskedő meg az iparos nri módban éljen. Csak terméhzet,e*,i hogy azért fújják olyan nekiHzáDtaii r flz iparoxok tne« n kereskedők a pa\'nasz harsonáját, hogy még több előnyt csikarjauak ki. Hogy mennyi a> igazKágtalancág ezekben a nagy moudáMOkban. könnyen bizonyíthatnánk egy hiteles lisz^al, a mely számot ad arrój, bogy a kereskedők milyen segítséget adtak a mull fjetekben a maguk hibáján kivül elszegényedett kereskedőknek. Még nébáuy év előtt, még tavaly elő kelő kereskedő volt. Kartársai legjobtkn tudják, hogy lelklinmeretes, ! munkás ember volL A cégének jó volt, a bire, meg volt a becsülete, mert mindenki tudta, hogy üzletét szolid alapokon becsületes törekvéssel; vezeti. De mit (tegyen. Nem tudott elég jövedelmet *jki-srófolni az üzletből,,hogy megfizesse\' a hallatlanul nagy házbért, a még nagyobb adót. Kénytelen volt becsukni a bolt ajtaját. Hazába beköltözött a szegéoysjég. nyomor 8 a nemrég még köztiszteletben volt keréhkedő megírja a könyörgő levelet karlársaibot: Adjatok egy kiB segítséget, külöuben éhen pusztulok a családommal. | Éi a Hegitséget osztó bizottság tagjainak köny szökik,a szemébe, a mikor hallja a segítséget kérők hosszú .tisztáját. Mugkérdezi még egyszer, hogy I jól hallotta-e. Nem hisz a magá fülébek sem. S a mikor látja az igazságot!, a. kétségbeesés megdöbbenésével sófciajt föl: Ez is halott. Megszavazza segitség-maximumát s ha az egyesület pénztára már nem birja, a maga zsebéből \'pótolja. A közhivatalokban , alig győzik elintézni a számtalan kérvéoyt, a melyben a tönkrement iparos és kereskedő, a ki ezreket fizetett adóba, könyörög, hogy adjauak neki egy kis munkát. Akár milyet, csakhogy meghozza a mindennapi fekete kenyeret. Ha csak ogyeB esetek volnának, nem azólanánk róla. ÍVégre minden pályának megvannak a mnga hajótöröttéi. De a kereskedők éa iparo»ok között a járványos betegség erejével pusztít, veszedelmesebben, mint akár a pestis. És nincsen remény a gyógyulásra Azok a faktorok, a melyeit hivatva] volnának arra, a melyek a hatalom egész erejével, sietoek a íöldmivelők segítésére, ha azok a legkisebb bajbait vannak, érthetetlen közömbösséggel nézik az \'.iparosok és kereskedők vergődéséi,elsülyedéaét,pusztulását.\'Nemcsak segítésére nem aietnek, hanem félazegintézkedésekkel \'még mes-tcrségoöon siettetik a pusztulást. A kereskedők és iparosok hiába kiérik a segítségei. Ha elkeseredésükben han-gosabban találnak szólani, a mikor a kenyerüket védelmezik, a mikor minden kétséget kizáróan bebizonyítják, hogy mesterségesen fosztják meg őket a ..ke-, nyerükiől, a hatalom rájuk olvassa, hogy csak tüntetni akarnok, hogy izgatók festették csak olyan aötélre ► képet. Hiszen nyomtatva van, a kérésük, nem a falusi kisiparos vetette papirosra öreg betűit. (£lát nem elég ok ez arra, bogy bebizonyítsák a lüutelé&i szándékot akkor, a midőn azt kérik az ipurosok, hogy íparpárlolás címén ne fosszák meg a kenyerétől. Ki törődnék a kereskedők éB iparosok sorinival. Kinek VRn gondja arra, hogy egymáenlán puüztnl a sok iparág, a mely Bzárados becsületes munkával; bajlolta gyökerét a magyar földbe. Ha elpusztul az iparo?, kit mindnyájan tisztelünk, ha báfesukjik a\'*boItját a kereskedőnek, a kiről tudjuk, hogy egy emberöltőn becsületesen dolgozott, levesszük a kalapunkat, a mikór megcsendül a lélekharang s őszintén megaajnáljuk \\at uj halottat. Dd kinek jutna eszébe ebben a z o m o ru \'pil Ián a t b\'áü"\' h o"^ \' k\'éjféáefef,\' kutasoa, mennyi a része ebben a pusztulásban annak az ismeretlen valaminek, a melyet iparpolitikának mond a dervisek dicsőítő dala. | , llat*a. HÍREK. — Népszámlálás. A népszámlálás mnr leljenei! bevégződött városuokban. A várost 40 számláló kerületre osztották fel. Tekintve a számláló lap ?ok rovatéi, s a részletességet, melyet az ula»itáa követel, azonkívül a városi bejelentő hivatal részére azolgáló fapok — kitöltésének kötelezettségét — a ezámláló biztosoknak, dacára a kerületek látszólagos nagy számának, elég dolguk .volt. A műveletlenebbek azt hitték, hogy adó-összeírás u igy a foglalkozáera, jövedelemre vonatkozó kérdésekre nem akartak felelni. Különösen a VI. kerületben akadlak egyének, kik valótlant mondtak, ugy, hogy a számláló biztosoknak az udvarban körűi kellett nézni, vajjou van-e istálló, p*jta. csűr vagy egyéb épület a mivel van\'fedve, a látóitokat otihou kellelt aztán a házi gyüjiőivbo feljegyezni. Arpád-utcában egy cipéazsegéd neje férjének koreaményét havoukint hat koronára tette, másutt elkezdték a mesét, bogy mit tudna dolgozni és mit tudna? keresni egy beteges öreg ember, ki alig tud menni, b az illeiő éppen fát vágott az udvaron. Városunk lakóssága most 23,481, ezelőtt 10 évvel 1890 ben tartott népszámlálás 20.619 egyént eredményezett s igy a szaporodás 28G2 egyén, a szaporodás százalékban kifejezve I3 89°j0, tebát nem egészen 140],,. Egy emelkedő virágzó város 20 sőt 2ö°|0 is szaporodik iés pedig növekedő arányban. Az ilyen városok lakóssága 50 év alatt megkétszereződik. Városunk épponeéggel nem szaporodott oly arányban, mint vártuk, mert némelyek biztosra vélték, hogy a lakó.KHág nzámn meghaladja a huszonötezeret, sőt a közvélemény legszerényebbjei is huszonnégyezerre számítottak. A szaporodást csupán a falukról beőzönlött idegeneknek köszönhetjük, kik tekintélyes számukkal megkétszerezték a „fal\'ámogató" osztályt, mig a város maradt a muga fenséges állandó-iágábao\'és azt a reményt nyújtja, hogy változni nem fog hosszú időkig. — A nagykanizsai római katholikus főgimnázium ifjúsága február hó 6 án a főgimnázium Segítő Egyesülete javára a .Polgári Egylet* nagytermében hangversenyt -rendez, melynek mfliora a következő: 1. Megnyitó, Moiart ,S?ök tetÓH a Soráljból" című dalműből. Előadja nz ifjúság zenekara. 2. Tavaszi dal. Mar.- chnertől. Előadj § az ifju-ág énekkara. 3. Komoly szavalat. Tarlja Vargha Jenő 8. o. t. 4. Népdalok. Előadja az ifjúság zenekara, ő. Kéler B. Puszták fia. op. 132. HegedQo előadja Gflrtler István 7. o. t., zongorán kíséri Tóth litván 6. o. t C. Vig szavalat. Tarlja. Plander Boldizsár 8. o. t 7. Magyar népdalok. Előadja az ifjúság énekkara. 8. Dalra fel. Induló. A zenekar kíséretével előadja az ifjúság énekkara. — A „Casinő" estélyo. A nagykanizsai Casinó 1901. január bó 19-én, szombaton Baját dísztermében \'Fedik Sári kisasszony, a Népszínház művésznője, Kovács Mihály ur, a .Népszínház művésze, Ollop Ernő és Böhm Emil urak szíves közreműködésével\' eatélyt rendez. Műsor az estélyen lesi kiadva. Kezdete 81/, órakor. Az előadást tánc követi; Helyárak: számozott ülőhely az I. éa II. iiorban 4 korona, a III. éa IV. sorban 3 korona, a többi sorban 2 k. és 40 fillér. Karzati ülőhely 2 korona. Fóldsziutl állóhely 1 korona 60 fillér. Kimutatás. A nagykanizsai róm. katb. felsőtemplom, javára adakoztak 1900. évi julius 1-től 1900. december 31-ig: N. ö ur adománya 1 kor. 11 fiiI. Névtelen ur adománya 1 kor. KegyeB-rendű társbáz adománya 1F0 kor. Az elhelyezett perselyekből 13 kor. 31 üli. Szent-Istvánoapi népünnepély jövedelme 637 kor. 36 fill Frey Tivadar ur adománya 1 kor. N. N. adománya 4 kor. Milhofer Ernő adománya 70 fill. G&tz Ede (Keszlhely) adománya 2 kor. Farao-tai Alajos adománya 2 kor. Kálmánnapi társaság adománya 8 kor. 40 fill. Dr. Fischer Ferenc (Bpuat) adománya 10 kor. Geissl Yiktor ur adománya. 100 kor. Értékpapír kamatból 20 kor. összeg 880 kor. 87 fill. azaz nyolcszáznyolcvan korona és 87 fillér; Vagyonkimutatás a templomalapról. — Értékpapírban 1000 kor. Nagykanizsai Takarékpénztárnál 26238. ez. betéikőnyvbeo-l3986 ,kor. -ÖT-fiU. Nagykanizsai Takarékpénztárnál 19540. nz. betétkőnyvbeu 934 kor. 07 fill." Zila-megyei Gazdasági Takarékpénztárnál 149. sz. betétkönyvben M39 kor. 09- fill. Zalamegyei Gazdasági Takarékpénztárnál 198. sz. betétkönyvben 4215 kor. 94 fill. Zalaincgyei GuzdoBági Takarékpénztárnál 682. bz. betétkönyvben 1038 kor. 98 fill. Zalamegyei Gazdasági Takarékpénztárnál 713 hz. betétkönyvben 1611 kor. 85 fill. Kereskedelmi és Iparbankuál 244. sz. betétkönyvben 3914 kor. 9& fill. Délzalai Takarékpénztárnál 7720. sz, betétkőnyvbeu 797 kor 15 fill. Délzalai Takarékpénztárnál 15187. sz. betétkönyvben 892 kor. 56 fill. Összesen 29829 kor. 96 fill., azaz huszonkilencezer-nyolc zázhuszonkilenc korona 96 fillér. Nagykanizsán, 1900. évi dec. hó 31-én. Eperjesy OáOor, b pénztáron. — Az Izr. Nőegylet gyűjtése. Az Izr. Jót. Nőegylet tudvalevőleg az idén mu\'alság helyeit pénzgyüjtéat rendezett. A beszedett tekintélyes összeget bizonyára nem apró.ékbau fogják a Bzegé-nyek közt eloszlani, hanem azonnal éa osztatlanul. A nőegylet háztartása oly rendezett, hogy ez egyszer a lőkegyüj-,tésre reá Bem szorult, mert a jótékony egyfrt nem bankfiók. R-iszorult azonban a sok CBaládfentar.ió szegény-a& adakozók • aranyára. Enyhítő írt kell csepeglolui a Bsjgó Bebekre, miket a szegénység ütött. Csak keressék fel a szegénység tanyáját I Nézzék meg a cipelótlen. csupaszon járó gyerekeket, kik nem az egészBég szabályai szerint élkeznek, hanem darakásán élnek I Nézzék meg n szegénység elerőtlenedeli, sápadl alakjait 1 Loho-letlen melleltök elsurranni anélkül, hogy mélyen bele ne nyúlnánk a pénzeszacskóba. Kiosztani lehál az egész gyűjtést," lökét lehet majd szerezni kevésbé ínséges esztendőben 1 — Eljegyzés. Dr. Ollop Mór ügyvéd. várOsi képviselő, ifjuságunk közkedvelt-séRÜ tagja, jegyet váltott ö?v. Grütiwald Iiínácoó leányával, Margit kisasszonynyal Várpalotán — Az Irod. és Műt. Kör igazgatótanácsa f. hó 15-én tartott gyűlésében elhatározta, hogy a február végén tai-tandó közgyűlésen a kör további fen-álláaát fogja tagjainak ajánlani. A megüresedett elnöki és szakosztályi elnöki állásokra jelölteket állitoti fel. Hatásos és a kör céljait előmozdító újítás lesz, hogy az igazgató-tanácsba uőköt is fognak beválasztani. Álláspontunkat, mely a kör eddigi működését tartja szem előtt, mai 87ámunkbRn bővebben fejtegetjük. — Kinevezés, ö felsége a dr. Kendi Elemér eltávozásával megörült pRgy-kanizBai kir. alügyészi állásra dr. Hérics Tóth Ltjos aradi aljárásbirót nevezte ki. A kinevezés hírét igaz örömmel fogadták városuukbnn, mert dr. Hérics Tóth Lajost szorosabb kötelékok is fűzik Kanizsához uj hivatalánál. — A bouvédogyíot közgyűlése. A Zalamegyei 1848/9-es honvédek egylote évi rendes közgyűlését 1901-ik évi jan. hó 27-én d. n. 2 órakor Zalaegerszegen a városház tanácstermében fogja megtartani, a melyre az egyletnek lapjait bz elnök meghívja. — Utazáa keletre. Elek Géza. fiatalságunk egyik tevékeny tagja és a földleírás kiváló kedvelője, (. hó 31-én indul nagyobb tanulmányútra. Cairóhól Wadi Halfaybt és Cbarlumba indul: visszajövet a kisázsiai kereskedelmi kikötőket fogja meglátogatni. A tanulmányúton keleti ipar és mücikl- eket fog összegyűjteni. üiloirá*aiból néhányát közölni fogunk. — Vasutasok mulatsága. Nagyságos Siurovy Géza é» Witteuberg Ignác felügyelő urak védnökBége nlatt a cs. és kir. Bzabad. \'d£li vaspálya-társaság nagykanizsai vonatkísérő és Tonatmosgóaitási XXXI. ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY személyét? a ca. és kir. szab. déli vas-pá\'va-társaíáKtiak a magyar szent korona területén levő alkalmazottjai részére alakult önsegélyző egylet alapja javára 1901. évi február hó 2 án Nagykaqizsán a „Polgári Ecylet\' disitermébon Sárközy Já nos jeles zenekara közremüködéae mellől t zártkörű tánce»télyt rendez. Kezdete 8 órakor. \\ — Áthelyezés. Tcrsáttazky Józaeí, jiosta éi tivirdaliíit Budapeatro helyez-U\'toit át. A visszatérő menekült. Fentar-táehfll fcÖ7Óljtlk a hirt, hogy Kanitz Imre, a Dőli vaBUt volt nagykanizsai forgalmi tisztje. ki ezelőtt 15 évvel a kanizsai pályMidvaron történt halálos vé>;0 vooalösszeütközéa oka vo\'t s e miatt a nagykanizsai törvényszék által két évi börtönre Ítéltetett, Zürichből — n bol eddi? hírlapírással foglalkozott — nemsokára visszajön Kanizsára. — Civil Uoaság. hímét Kadarkút-köz--ség a Bzinbelye egy nagy bűncselekménynek. Fejes Ferenc\'kadarkuti jómódú polgárnak nem adott az Isten gyermekeket, úgy akart eegiteui magán, hogy egy Zoka látván nevQ fiút magához vett éa azt fél is nevelte. A múlt bétoo történt azután, hogy Fejes Ferenc pajtája ki gyulladt s midőn eloltották a tüzet, Fejen Ferencet a pajtába találták halva. A viRSííálat nyomban kiderilette, hogy Fejes Ferencet előbb meggyilkollák és csak azután gyújtották rá a pajtát, hogy igy a bűncselekmény ki ne derülhessen. A bűncselekmény elkövetésével Zoka Istvánt, a nevelt hűt gyar.usitják a törvény emberei, kit azután el is foglak. — Time re s gyermekgyilkos. — A Keszthely melletti tíoztókról irják lapuok-nak, hogy az ottani korcsmárosnak leánya, Fábián Hermina borzasztó vallomást lett. — Tíz gyermeknek adott életet éa a lelketlen anya mind a tiz apróságot elemésztette. A bünflgyet a nagykanizsai törvényszék fo?js tárgyalni »z esküdtszék előtt. — A lakások fosztogatója. Gyakori panasz volt h múlt nyáron, bogy a nyitva hagyott lakásokból a beunalvók ruhaneműi. óra és\' egyéb elemeibelő holmi eltűnt. A rendőrség soká figyelt, kuta tott, sejtette is ki a tolvaj, de semmi poiitir eredményhez nem juthatott. De azért nem nyugodott. Végre aztán oly adatok kerültek kezébe, hogy egyszerre lecsaphatott a már rég figyelemmel kísért tolvajra, ki nein volt más, mint Törők György, helybeli illetőségű notórius tolvaj. Hétfőn íog\'ák ól és jó csomó bűnjel ii került a rendőrség keiébe. — Nem ^soda, hogy ily eokd tudta a dolgot leplein!. \\ rendőrségnek egy kitűnően .iskolázott ellenféllel volt dolga, mert Török a mult évtizedben elkövetett temérdek lopásaiért egybuzombsn I0 évet i öl -lött a soproni fegyházban. — Házi-tolvaj. Sártory Os2kár cementgyáro8 mult szombatról vasárnapra átmenő éjjel nyitva feledte az irodájában álló Wertheim-szekrényf. A reggeli tisztogatást végző Plander Kati, szerdahelyi ezületéaü szobaleány ezt látva, gondolt merészet és nagyot — és kivett a kasszából 40 frtot és e»j 700 írtról saóló váltót, aztáu kitárta az iroda-ablakot és ott hagyta az irodát. Hadd gondolják, hogy a oyitott kaszájába idegenek nyúltak belő. A pénz-Rzokrény nyitva bagyáBa a gazda mulaez-táaa lévén, nem tu-ltak kire gyanakodni. Mégis megfigyelték a szobaleányt, ki c akugyan hamar gyanússá tette magát feltűnő költekezésével. Mikor eztán a rendőrség vallatóra fogta és nála kutatott, megtalálták még a pénz^nagy részét, a váltói; azonban, mint mondja, elégette. * Átadták a büntető bíróságnak. — A nagykanizsai „Elió temetkezési Egylet" folyó Ló 13-án déluián tartotta a városház nagytermében folytatólagos évi, illetve tisztújító közgyűlését. Deák Péter városi főkapitány jelenti, — hogy a folyó hó 6-án tartott közgyűlés alkalmával az elnökaég lemondott. Az uj választás rendzavarás miatt megtartható nem volt, kéri tehát a közgyűlést a korelnök éa a szavaiatfzedő bizottság megválasztására. Megválaaz-tatott: elnök: P.rkó Péter, alelnök: Munkácsi Náudor, jegyző: ifj. 8zélig Aotal, pénztárnok: Májer Károly, felü gyelfi bizottsági elnök: Leitoer Ödön. Választmányi tagok: Horváth Vadász Ádám, Csillag Béla, Czvetkó István, Folkmeier József, ifj. Takács Horváth István, Kaufman Ferenc, Szatler Samu, Németh Lajos, Brantío József, Rózsa Lajo.% Nóvák Frigyei, Porteleky Ferenc, Scbleaz Márton, Torma Lajos, Szélig Lajos. HifgenaUdt Rudolf, JBoceka/ János, ABtalay Gábor. Póttagok: Néma János, Andri Lijoe. Számvizsgálók: Ciámpa Antii, Koseothál Géza urak. Etek cégtörténte után a közgyűlés egyhangúlag dr. Cílrbuat Géza Tolt elnököt, örökös tiszteletbeli elnöknek választolta meg. A főkapitánynak, Deák Péternek pedig ezúttal mondunk köszönetet a gzives fáradozásáért. IRODALOM — A Kort a kertészet összes ágaié magába foglaló kertészeti szaklap\'. Fő-szerkesztő éa laptulajdonoa Maathner Ödön. Fttle\'ő* szerkesztő Igali Svetozát. Megjelenik minden hó l-ón és lB-éd. Szerkesztőség: VI. Andrássy ut 23.jz. al. hova a lap szellemi részét képező közlemények kéretnek. Kiadóhivatal: VI. Audrássy-ut 23. sz. a., -hova a hirdetések, ez előfizetési pénzek, a szétküldésre vonatkozó értesítések kűldeudók, a reklamációk és a lakásváltozások jeientepdőlj. — Előkelő Világ helenkint (-zerdárj) megjelenő szépirodalmi és társadalmi folyóirat a magyar nemes társaság\' számára. Szerkeszti és kiadja Lengyel Gizella. Előfi/-.etéBÍ ára egész évre IC? kor-Egyes szám 40 üli. Szerkesztőség éa kiadóhivatal Budapest, VII. ker., latváo-ut 40. szám. Szcr/iesttOséff : Dr. Villányi Henrik, felelős •■crkcssiöJ Kiadó: JfJ. Wajdits József. VEGYES. — Blxtos gjúgjliftla*. Mlndaxok. kik roaix emésrtés vagy székrekedés következtében fol -fuvódáaban, szoralásban, főfájásban, étvárjbiány, egyéb bajokban izenvednck, a valódi „Moll fele aoidUtx poruk* használata áital biztos gj6-pyiilást árnpk cl. K.gy dnboz ár* 2 kor. Síét-küldéa naj onta utánvéttel Moll A. gyógyszerész ca. éa k. udr. Rxállitótól, Béca, I. Tachlauben 9. A vidéki gyógyszertárakban határozatlan Moll A. kóaxitmény kérendő sz ó gyári j«lvó. nyévcl éa aláiráaával. 190ll JANUÁR 19 án. Nyilt tér At c rovat alatt köslöttekért nem villái íelelöaiéget a uerkeaxtíséj W1LBELM FE8ENC URNÁK, gyigyszarósz, Neuaklrohen bel WlíN, Nled. Oeitr. „Minden reklám dicséretnél" femége-aebb az ón sohase eléggé dicsérhető Wilhel int éle antiartbri tikos ésantirhcumi-tikui teája. Már több év óta szenvedtem iheumá-b&o, i oly relteneteien, bogy hétbosaxat sz ágyban kellett Időznöm, a legbor-saixtóbb fájdalmakat elszenvedtem, alvásra éa evésre nem ia gondolhattam, a minden erőszakos axer mint tinctnrák, mixtúrák, kcnöcsfik és fü dök, fOrdósók-kal él scappaonkkal <>uyhite!ték hkr a lájdalmakat. de a legközelebbi IdSvilto-zásnil újra elővett a ré^i bajom, még pedig uagjobb mértékboa, ugj bogy cröim azemlálomist hanyatlottak. Ekkor olvastam a .Berliner Tageblatl ban »x Öd theája ajánlását, mire rögtön rendeltem három csomagot; exek elhasználása után enybaléit kaptam, éa l\'|, év óta at előirt időtartamokban öt olran kUldeméuvoyel & korát tovább folytattam éa hála ezeo szernek, aonyira helyre vagyok állitva, hogy egésxeo rgéazaégesnek érzem magsmat, 6a a visszatért étvágy követkestében erei éa életvidám vagyok, és esen Sitssel és télen dacara a síéinek éa roisz időnek üzletileg elfoglalva a sxaludban tudok leuní anélkül, bo|y a fájdalomnak lag kisebb Jelét ll értzaéa. — Kx\'.et igen tisztelt uram. önnek köazflnhrtem. bárcsak minden azenvedő micel előbb éa teljes blxatommal fordulna az dn csodás hatású leájáhox, hogy gyógyulást és frias életkedvet nyerjen, a hogy önnek mint én ia lcköieleaettje legyeo. Hálás uagyrabeciQléiael tfeazel Frigyes k Mű, erdéaxeti éa ssépfeatő, Fiedler Ad. GotlJob ntédai poaxtó gyára, Opatowek Kallicb mellett, oroax Laugjclorsxág 1899. Karáeaony APRÓ HIRDETÉS. Két egész uj HabltS-féle pedál- CIKBALOIH olcsó árért eladó, virj\' havi 4forintért \' bérbe vehető. Bővebbet ifj. Wajdita Józsefnél, Nagy Kanizsán. Pedál nélküli cimbalmok ára 66 írt. Havibér összeg 2 írt 55 kr. HIRDETÉSEK. 3717/lkv. 900 Árverési liirdetinény. A letenyei kir. járásbíróság mint tkvi hatóság közhírré teszi, hogy a kir. kincstárnak üodis János puszta-magyaródi lakós elleni 186 kor. 21 fillér tőke, ennek 1900. évi május hó 30 tói járó ö°|0 kamatai, 7 kor. 86 611. lejárt kamBt, 3 kor. 21 fill. bohajtá i illeték, 15 kor. 90 fill. végrehajlás kérélmi, 13 kor. 30\' fill. ezuttali költségek iránti végrehajtási ügyében a uagj kanizsai kir. tszék (a letenyei kir. jbiróság) \' területén fekvő Puszta-Magyaród község 114. az. tjkvben A f 151. hroz. ingatlan éa rajta épült házzal Bodia Jánost illető felorészére, 552 kor. kikiáltási árban a puazta-magya-ródi 205 sz. tjkvben A f 410. hrsz. alatt felvett váltság köteles ingatlanok u. a. illető íelerésze 398 kor. kikiáltási árban Puszta-Magyaród községbiróházánál 1901. óyI föbiunr hó 4-Ik napján d. e. 10 órakor ipegtartandó nyilvános árverésen eladatni foK. Ezen árverés által a puszta magyaródi 114. sz. tjkvben A f 2. sorsz. 3880|(kv. 82. iktsz. alatt Bodis József javára be-keblezett szolgalmijog nem érintetik. Kikiáltási ár & fenutebb kitett becsár. Árverezni kivanók tartoznak \'a becsár 10°/«-ál készpénzben, vagy óvadékképes papírban a kiküldött kezéhez letenni. Kelt Letenyén, a kir. járáabiróság mint tolekkönyvi hatóságnál, 1900. évi november hó 9. napján. .NUNK.OVITS, t kir. aljbiró. 7404./Ik. 900. Árverési hirdet meny. A nagykanizsai kir. törvényszék telekkönyvi osztálya részéről közhírré tétetik, hogy a. kir. államkincstár végréhajtató-nak, Varga János és társai végrehajtást szenvedők szábari lakósok elleni 191 kor. 63 Ilii. tőke, ennek 1900. évi március hó 12. napjától.járó 5°j0 kamata;, 30 kor. 80 fill. végrehajtás kérelmi, 15 kor. 50 fill. jelenlegi ér a még felmerülendő költségek iránti ügyében b fsnt-nevezutt kir. törvényazék terűletéhjez tartozó,sa szabari 76.» sz. tkben f 82. hrsz. alatt felvett s 800 korínéra becsült ház. udvar s kert — még pedig Beke Erzse özv. Varga Györgyné C 9. soriz. alatt bekeblezett özvegyi jogának épségben hagyá>ával \' jr 1901. évi február hó 8. napján, d. e. 10 ónkor Stabar község házánál megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog. Kikiáltási ár a fentebb kitett bectjár. Árverezni kivánók tartoznak a becsár 109|o-át készpénzben vagy óvadékképes papírban a kiküldött kezéhez letenni. Kelt Nagykanizsán, a kir. tvszék mint telekkönyvi halÓBégnál, 1900. éri november bó 18. napján. , GózoftSr, kir. tsséki albiró. 50|tkv. 901. január 7-én. Árrerósl hlrdetmány. A letenyei kir. jbiróság mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy özv. Gyuricza Fereneóé szül. Ktltfej Páni lasztonyai lakosnak, Markotán János lasztö-nyai lakós elleni 1015 kor. 24 fill., eánek 1900. éri január hó 1-től járó 5°|0 kamatai, 92 kor. 10 fill. per, 26 kor. 130 \'fill. végrehajtási, .21 kor. 30 fill. I ezuttali költségek iránti .végrehajtási ügyében a n.-kanizsai kir. törvtinjszék (a letenyei kir. jbiróság) területén \' fckvÓ Lasztonya községi 48. sz. tjkvb.\'A I. 1—4., sz. 93., 42, 49. és 85. ingatlanoknak a rajta épült 9..népszámu háznak Markótáu Jánost illető 4|48 része 473 kor. kikiáltási árban, az u. a. tjkvb. A t 76. _h. ingatlanok u. a. illető 4|48 része kor., a 112. h. ingatlanok u. a. illető 4(48 része 15 kor., a 134. h. ingatlanok u. a. illető része 25 kor., a 135. h. ingatlanok u. a. illető része 150 kor., a 155. li. ingatlanok u. a. illető; része 119 kor., a 157. h. ingatlanok u. a. illető 4|48 része 14 kor. kíkiáltáisi árban; — a lasztonyai 77. sz. tjkvb. A f 285. hr. váltságkötelei ingatlao 244 kor. kikiáltáai árban, a l&sstonyai 162. sz. tjkvb. !A f 233. h. a. felvett váltságkőtelea ingatlanok Markotán Jánost illető- 4)48 része 214 kor. kikiáltási árban, az u. a. sz. tjkvb. A f 302. h. alatt felvett váltságkőteles ingatlanok u. a. illető\'4 48 része ]228 kor. kikiáltási árban Lasztonya községbiró házánál \' xgox. évá március 28. napján d. e. 10 órakor Dr. Rothschild Samu n.-kaniiftaJ lakós felperesi Dgyvéd vagy helyette&e közbe- jöttével megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog. Ezen árveres által a lasztonyai 77. sz. tjkvb. C 5. alatt Bonczok Kati özv. Markotán Jánosné javára bekeblezett öívegyi haszonélvezet szorgalmijoga nem érintetik. Kikiáltási ár a fentebb kitett becsár. Árverezni kiváDÓk tartoznak a becsár 10°/o\'át készpénzben vagy óvadékképes papírban a kiküldött kezéhez letenni. Kelt Letenyén, a kir. járásbirőíág mint telekkönyri hatóságnál, 1901. évi jan. hó 8. uapján. NUNKOVITS, kir. iljbiró. Hirdetések Bácsi lapok, további az a»stcs Mi- él btlfilil íjaitok részére a legolcsóbban csiköili RUDOLF MOSSE. Annonceo-Ejpedilion WIEN, I. III.. Sillintitli í Sctiuttleworth-fóle CSÉPLŐ 0 É P tiz lóercjQ locomobillal, legjobb állapotban 2400 írtért eladó. Ajánlatok VT. V. 4314 alatt HAASENSTEIN jJTVÜ6LER-hoz BÉCS I. kéretnek. NŐI RUHASZABÁSZATI CMef-Offlce 48, BriilbB-Road, London,S. V. THIER R Y A. Byínys^rósi Térképié és Uplalé valódi HÁMATIN PASTILLÁI a logbixtosibb axer a Térsxegéoyséc meg-sxQututésére, a sirgssá; és utúkO»etke«uié-nyéiro. — KerOljflk s gyomoridegekéi tsl ixgat6, kábító nehéz vaaborok haixnklatát éa bassnáljuk csak eten enybe, könnyen basoDulliatö {lastillákat, — Uiodeo ilobux-. niW a késiitfi aláifásáral kell ellátva lenni. — Egy doboat postán bérmentve 4 törona előre bekoldéic ellenében keld Apollietet L THIERRT\'S Balsam-Fahrik In Pregrada bel Rohltsch-Sanerbrnnn. Poltar Sándor m kix.sjab syen urvosl mű-éa kötazeréu BUDAPEST, VII.. Erzaébet-körut 60. ss. Aiánlja dosso felaierelt raktárát saját gyártmánya orroii sebésxi éi betegápolási lárgyakban Saját talán in ju m ki stabadsl-raax. Polgár-féle SÉRVKÖTÖ haskötő, flörosir ílleal Qumaihariinya. ortshpaa diai készülékek, nü lbak a kezek stb. Valódi francia kQlOnlegeaiégelc F. Bargosrand / . flla párisi oyárából. Uésxletes ké^cs árjeg>s<k ingyen és bérBqeotre. "W TANFOLYAM. Van azereocsóm a □. <5. közönság gel tisztelettel tudatai miszerint Nagykanizsai legjobb hírnévnek örvendő üzletemet (eloszlatom s azt három hó múlva Berlinben ismét megnyijom. Eogedve a közóhajnak távozásom előtt SZABÁSZAT/ ü ® É ü 1111® TANFOLYAMOT nyitok, hol a t. c. hölgyek valamint, a Gzakmámbeliek is a legjobb kiképzést , nyeriií, mérsékelt dijazáa mellett Kívánatra házon kívül is adok oktatást. Tisztelettel SőlétormoB Géza dSÍ mbó. Horváth llgyvíd házában. FONTOS MINDENKINEK) w Elváló huzal UxzKménr. Tör7. védve, DURATOR által a clpötalp egTszerii )>eki\'uósiol ütattír • oly tartás A vlráthatlas teiz Ára 1 bádogpalackcak használati utasitáisal együtt 1 korona, nagyobb palack 2 korona Ptfltán 1 kor. 20 fillér beknldéae után bérmentve Kapható mindén lasserkereskedéiben, drugué-riákban, cipészeknél itb . FőazátkQldis: DURATORGYÁR Budapest, Y. Lipót körút S. azám. YlKzónteláraaltök ■ mindenütt kerestetnek Alulírottak a Nagykanizsai VL—VII. kerületi Keresztény Fogyasztási-Szövetkezet Igazgatósága 1901. január hó 27-én délután 2 órakor RENDES ÉVI KÖZGYŰLÉST^ tart saját helyiségében, Rácváros, Jakabkuti-utca 2, melyre az összea tagokat hivatalosan meghívja AZ IGAZGATÓSÁG. Kelt Nagykanizsán, 1901. január hó 18-án. TÁRGVi Az 1900-. óvröl kelt zárszámadás bejelentése. A felügyelő-bizottság megválasztása. ACETYLEN KLEMIH ÉS HOWÁK KOLOZSVÁRT " oly scetyífen készüléket szállítanak, mely minden klTánsIomnak megfelel. Etzel minden hiányt megszüntette*: Robban á sbizton ság, Automatikus és gazdaságos gázfejlesztés, Elérhetetlen tiszta és gyors utántöltés, Soiid kivitel és egyszerű kezelés. Saját szabadalmak Európa és Amerika legnagyobb államxlbxn. Ajánlják magukat továbbá Acetylén talapok létesltiséro minden kivitelben áa nagyságban. . (Prospektusok, elitmerS-lratolt, kölUégtervezetek legyen és bérmentve.) EliőrsndD Carbld folJrtona"il a uíp\' fsállittatik. FémnyomJai mnnfcát S^V.\'ÖK elkésziltetnek. Ax Inetallatlókban Jártas, tfaxtesaéges képvlsslflk karestetnek. JUÍXX ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY 1901-J*NUÁB h. éle Expeller J A Rlehter-féle Horgony-Pain-Expeller Liniment Capsici comp. pgyrégi kipróbált háziszor, a mely már több mint 30 óv- óta megbízható bo-dörzsölésül allrnlmnztatik kSwvénynél, csórnál ói meghűléseknél. IntóS. Silányabb uliuiutyk mintt bo-. v».sárl/inlor mindig figyelem-mól legyünk a „Horoony" vedjegyr? ós a „RÍchter" cségjcgyzésní. 80 f, 1 k. 40 r. m :2 k. irUo unszolván ihíikI \'O gvófrvszorfárban kapható. Főraktár: TSrök József gyógyszerésznél Budapesten. m Ridritr F.íd.Éa társa. | Rudolfltndt. CSOKOLÁDÉ SUCHARD Párisi világkiállítás 1900 GAND PRIX Legnagyobb kitüntetés. jaaoooaQoooooaooooDooocooa oooDoaQOooooooaoo (SíCSTílK-He ER2SM . g LABDACSOK) jj Epilulák hasonló készít- Ö ményeknél minden tekin- O tetben felj-bbboc-fllendók; § — mentek minden ár- q talmag Anyagoktól, az Q allenti szerek bajainál Q lepjobh erpdméaynyel használtatván, gyengédöu hashajtók, vértiaztitók; Q egy gyóeysr.er <tero jobb, a tnelletto oly ártalmatlan, miot o pilulák a O azékazoruláa 8 a legtöbb betegeégek -forrása ellen. — Cukrozott külsejük végett még gyermpkek is szívesen. Epy 15 pllolát tartalmazó doboz 15, ogy tekercs, mely 8 dobozt, tehát 120 pllalnt tartalmazó, csak 1 frt.o. é. inVÁQI ü,án«l,októl kOlönöien órakodjunk. KérjQok határozottan y vMOI N\'eos\'ctn FülBp lia-lmjt.i labdacsait. Valódi csak, ba roiodcn dobot törvényileg hpjejryzett védjegyOnkkrl pirnsfeketo nyomtatásban „Szent-Lipót" és „Neanteln FttlBp gyógyszeres*" aláírással van i-ltátin a kere-kedelmi tórvínyszékileg védett csomagjaink alá rá- aunkkal vaa ellátva. r NEUSTEIN FÜLÖP C 1 „Síent-Lipótboi\' címielt gyögj.iortara Z. K. "/, jj 1YIBN, 1., tiankengasbe 0. C Ii.VtAr NaH-KaaU,áa: BKLUH LAJOS él KRIIÍ GYULA gyógy.aerÍMekoél. C loaaQoaooaooaoooooooaabaaooooaooonoooaonc WEIN KÁROLY ÉS TÁRSAI szövőgyár, Késmárk elismert hivnerea SZEPESSÉGI VÁSZON 6 a DAMASZT ÁRU! minden nagyobb Üzletben kaphatók. Ojiraiból . SZ(Pr. exen "tód- •lirmaaí VV^VIÖ^vJt jcffrRjel mindéi, da. -■) r.n rab irq < < ellát... I HAZAI IPAR I jnaoooooc\'ooooooooooonoooooooooooipogr\'oooooocj Z. K. \'•/, 901. HÜ Caak akkor valódlak. ha mindegyik dobon Moll A v&djegyét és alilráaat tünteti foL A klill A.-féla Seltílttí-porak tartói gyógyhatása a legmakacsabb gyooer- és al-tsatbáatataak, gyomorgörcs íi jyomorbév, rönzétt székrekedés, majtiaaialmn, vér tslilát. aranyér és a legkrthnhAaőhh nil betegségek ellen, e jolea\' báziazeroek éttisedak ÓU mindig nagyi bb fUeijedesf fteraett. — Ara egy lepsosételt ar»-datl daoizaak 2 kar H a m is 11 á 8o k törvényileg f e n y i 11 e t na k. MOLl-FÉLE~FRANCIAl BORSZESZ ES SO Pfijjk akknr VftIÓfll bn nindefrrik Oveg MOI(L A. TéJjorrét lünt^ti lol taiwu., A Mí||< \'fe]|rilta <JnoMtu, ,an sáf;A A NaU.ri|, (raaozla faarszetz és si ouv^xetúsen mint rá|dal«no*illapit4 bcd8rz«8lStl «zsr kOszrény, csos é« a megbolés egyéb kovetkmniéQyBia\'il Ingíiaoreieiebb népiser. — Egy i*»z«tl artdali üvag ára I kor 80 «ll. MOLL Gyermek szappanja, LcgÜQutnabb, lejuj.bb mbducr .i.riut lignitek gyermek it hAlgj ixappao a blr akarni ápoltsári lyaraikák «a ralnitlak réaiíra. ára darabaaklat — 40 HU. Öl darab — I kor. 80 üli. Minden darab sjermek-aiappaa Hall A. védjegyével van allitia . FSseitkQldés: Moll A. gyógyszerész, cs. és klr. udvari szállító által, Bécs: Tucblaubeo 9. sz. Vidéki megrendelések naponta poalaalánrét mellett telje,illetnek. Á raktárakban Ittték halároiotlan MOLL A. aláírásával ét védjegyével ellátott készítményeket kérni. Raktár: Nagy-Kanizsán Rosenfald Adolf és Fia. IB^nnflnnnnnffnnn^mnnnryvyinnnnrö^nr«iiVir Legjobb a Dr. FORTI-féJe\' sebtapasz. Fortl László er*detl gyártmánya, j LegkitUodbb hitiia ran él Mtto*an acgli ralndeuoemü icbnél. sebeknél a fájdal- mat rögtön CJillapitja, megulntctl (a rö»iü hniailat Jt\'in meg ii ny-i-gjrilja. N8i emlÖbijoltnil, mindennemű gyulsdlso\'i. megkemenyciiéscl, ciazus is rheutiLatikn» liintalmAVnil. daganatok- é» sérdl&seknél, sőt még a legidQItebb se-bckuil l» a leR.Ucrcicbbcn hat. A gyüléieket megérleli íelfakautja,. -,7-^ él rörid idő - L^ alatt begyó- /) t- gyitja. Eieken 1/ 0/V U/ kivQl még i:ftmtalui, itt (el nem torolt etetben nyújt bUtos gj-ógj-ulist. A dr. Fortl-féle Upatz rnir 8 ét óta nagy elterjedettaégnek Crrend, mely id5 alatt érke-lítt azimtnlan bála-ellsatervény éskö"Onüiíat minti annak kltücö gyógybatiiiröl tamiikotjik, Minthogy at utóbbi időben sok értéktchn hamliitriny ii kerUlt forgalomba, ni*e» figyelembe aj4rvlom a csomagon lévő alilrist, >éd-jegyet ralnminl a pecséten lilhatA F. I- IntUt. Csak a Fart! Láulé afálráasal é> védjegy^el ellátott tapasz a valódi. Az utániatok hasmi-UtáX41 niinüeciklt 6va Intek, raeit ezek inkább kárára, mint hasjnira vannak a síenvedönek. A ki egy olyan csomagot bekCId. meiy a .fenti aláírással ás védjegygyei ellátva nincsen. Jutalomban részesül, mert a hamisítókat folytonosan (törvényileg üldözöm.) Atak: nzgy ciomaj I frl., kötéjínagyiAgu 60 kr.. kiiebb 35 kr. Kapható a kéultőnél a gyárban: Fort! László Budajiest, 11. Ver., Iskola-utcza \'U. ieidl-félc h4z. Főraktár; Török József gyógyszeilára éi dr. Egger gyógysi., Váczi-köiut 17. Kapható további valamennyi b-idapettKé* minden nigyobb vidéki gyógyszertárban. Jd és olcsó örak, 3 évi jéttáJUssat privát T^rSkoek KONRÁD fANOS* •ragyára arany, ezQst és ikirar áruk azAllító-hűa BRŰX (Csehország) Jó oickct-rem-óra trt 8 76. Valódi ezüst-remJ-óra frL 6.80." Valódi esüst licc írt. ».20. Nickel ébreszt* óra frL 1 95. Cégem a ca. és k. birodalmi címerrel vaa latfiate\'.ve, stámtalao arany, eznat kiillitisi érem valamint exeroyl ülisme-rö lerél ran birtokomba. Nagy képea árjegyzéket iogytn éíbé/m. Brády-féle 3: MÁR1A-CELLI GYOMOR-CSEPPEK g nagyszerűen búinak nyomor bajok o uál nélkülö/hetetlen e« általánosan ^ ismeretes házi és népszer. — A O gyomorbetegség tünetei: étvágyta- u lantiég. gyomorbetegfég, bűzös le- q belet, felfnjitt«ág, Bavaayu felbölISiiés, g baBmenős, gyomorégés, felesleges u nyálkaki választás sárgaság, undor é-s R hányás, gyomorRörcs, szűkülés. g Hithalósgyóiiy^zeinek bizonyulljfej-, U n fájásnál, a mennyiben er. a K)omor- 8 JJj tói nzármarolt, g)0tu0rtullerbelésnél ^ ételekkel é* italokkal, Kilis/.ták máj- ü bajok és b&morrhoidáknál. ö Erali\'ett bajoknál a Brády-féle ö márlacelll gyomnreséppek évek □ óta ktlűuókuek bizouyuittfk, a mit, n azáz meg száz bizonyítvány tanuiiL ^ A bevásárlásnál kérjünk határozot-j ü tan Brády-féle márlacelll gyo-t S morcseppet és ügyeljünk a -feuii g védjegy- éa aláírásra éa erra, hogy^ g e rég biroeves . valódi Brády-féle n márlacelll ^yomorcseppek üve g geukint 40 krba, nagy üvegje 70 U krba kerül, holott a nem való\'ll. y hamisított éa értéktelenek olwób- H ban, leginkább 35 krért árusit\'tatnak. o Kórponti szétküldés Brády Károly 8 állal Béén, gyógyarertár a .Magyar ő Király* hoz, I Fleischmarkt 7 1 Ö Nagy-Kanizsin: Práner Béla é& 8 Belus Lajos gyógyazerészakuél. — X Barcson: Kohut Sándor gyógyaze- w p résznél. ÖCXXXIOOOOOOOOOOOOCJOOCWC OEXXJOaO - m <r H o -<t p S O CC H 7" ec OÉ S X O o - o í ü f- oo ■g-i® u 3 IW •c -s un vu ~ta -C V 3 5 N < ^ s illőin MhterBilus w w I<i»I»H«\'MMI • **SOIIUl.S*W*r»Jt \' Neitnioznetlen cs f6lll|ij!|all§, tliiiarailiatlai .MSjJia\'L\' MíbWl, Milíjf minfléa müúi, Chief Office 48, Brixton-Road^ London $. W. A lfgtnegbizbatAbb, legjobb éa-*z esísa világon bifts és kereiett háziszer • Thierry A .\' gyógyszeres? balzsama. Felolmnlbatatlao moll, icdö, máj, gyomor és minden belső betrg-I ; V: • "\' "égnél. — KQla61eg a-legjobb BQT" Sebgyógyiiószer. Yalédi csak ar. összes kultnrál.amokban zdd apáca rédjegygyel és a kapák bQrolyen bepréselt céggel: Alléin echt. Évi kéraités I ebizonyiibatólag G millió Qvegcae — Pdsláu bérmentve 12 kisebb, vagy 6 nagyobb Oveg 4 korona. — Próba-Övegese prospekttiasal éa a világ minden országa rakl&TÁüák lelscroláslval 1 kor. 20 &11. — Ssétkllldés cs^b a póor. előre küldésével. Thierry A. CciiHfoliu kenőcse (eaodakendesnek nnv«?xve) el nem érbetS vonzó erővel éa gjő«yttó hatással. — Operációkat legtöbSssér feleslegessé >esz. — Kzen kenőcsciet egy\' 14 éves gyógyíthatlannak1 tartott •• ig lett \' • " • - bal. bQait könnyebbít és gjorian gyógyít ntiudruuetuU gjuladásuál ús sebnél. — Gyorsan jitihit Aa azf-tnszlat, éa nipgazabadit mindenoema Idegen, még oly mélven behatolt tárgytól — Egy tégely bérmentve i kor. 80 üli., csakis előre átalványotás elteuébea, — Nagyobb rendelésnél olcsóbb — Bebizonyítható éri gyátláa 100.000 tégely. Miidkét szerről e»y igése levéltár áll biionjitváajokl\'ól eredetiben » világ minden tétté\' bő\' rendelki>zé*rrt — Kr-rOljuk nz utánzatokzt és flgyeljünk as ösizo« tégelyre beégetett cégre: Apotlieie mm Sclintxengel des A. Thierry. Hol nincsen raktár, ne hsgyjuk magunkat utániatok v»gy álli\'ólag hasooénékQ szerek megvételére rábenélol, hanetn rendeljünk kör.rvUea és címezzünk: Apolbeier A. Tnierry\'s Fabrik in Pregrada MÍISCMaoertfllllIl (A cs. kir osxtr állsmrasutak tisztviselői szövetségének izáljitoja.) -(Contractor of the Yi ar-Offlce xnd tlie Adnilraltj, London.) — elvállal teljes malom bcrenilezéscke-. átalakításokat, minden rendszer és terjedelemben gyárt és szállít: ; Hengertzékekel uiiaden nagysághtn »-*m nfiiég bot, témCröutés és porcéi An bcugerekítel. Fraacla malomkóreket legjobb minőségben és malomjáratokat, K»bo-na-osztályozó heugere-ket éa fejkoptatókst saját reodsaerneket. Ksnkolyválaarté, £ure-ka. Tararek. IU»«ke- verő gépek, dara éagőz-tisztitógé. ek, elevátorok és tzáilitó-csigák, transzmusiók, tengely- ágyak., perselyek.f)ell r és pyOrakeués rendsze-rOeket Gazdasági malmok kézi\' t-a járgány hajtásra, Turbinák és vizikcrc-kek, keret, kör es axal-\' lágfnrésiek, fagja\'tiló és csis ológépek kőto-rókkvl és zuzó-gépek mindenoemO érc in kova, hsiílt, méstkí. cba-motte és gipsz részérő. MlndeafdQ szürke és fémBatés saját és Idegen nodtllak éa rajitk izeriat Tömöröiitesü rostélyok Mb; Legofctbbb árak! lm Árjegyzék ingyen bérmentve! W Hongerrovátkoíások leggyorsabban és olcsóbbab, s> ál lilás jóliűláa mellatt m LEGKEDVEZŐBB FIZETÉSI FELTÉTELEK. Heogerrovilkoló éa köszörülö-gépck, villanya-vilAgitájl telepek. Tervezetek. k8U»éavstések éi praktikai tanácsok gyorsaa 4a lagyaa. Nyomatott Ifj. WajdiU József könyvnyomdájában- Nagy-Kan ixsán. NAGYKANIZSA, 1901. január hó 26-án. Előfizetési ár: Egíai érre . . 10 kor. — fill. Fél érre . . . B kor. — fili.\' NegyeJórro . . 2 kor. 60 Ül!. Egyes Hr&tn 20 fill, HIRDETÉSEK 5 hisAbüspetitsorban M.máaodiizor 12/a iniuJeu lotAbbl sorért 10 fill NYÍL TTÉ RBEN petit soronként 20 fillérért Tétetnek fel. XXXX. évfolyam. A lap szellemi réssét illető minden közlemény a felelős szerkesztő, nevére, az anyagi rísxt illető köi-loniényfk p.\'rfig n kiadó nevére címzetten Nagy-Kanlzuára bérmentve iotézondök. Bérirentetlen leVclek nem fogad-útnak el. KézlratokTlHB7.a\'nem küldetnek A nagy-kanizsai .tyaf-Testdlc^ „a nagy-kanizsai Takarékpénztár részvény-társaság,\' a .Kotori takarékpénztár részvény-társaság,• .nagy-kanissai és a galamboki önkéntes tűzoltó egylet/ a ,nagy-kanizsai kisdedneveló egyesület/ a „nagy-kanizsai tanitói járáskor,\' a .nagy-kanizsai keresztény jótékony nőegylet/ „n.-kanizsai izr. jótékony nőegylet/ n3zegények tápintézetej,* a .katonai hadastyán egylet/ a .soproni kereskedelmi iparkamara/nagy-kanizsai külválasztminyának hivatalos lapja. HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON\'MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP. i ümúw iistósíiér Kaukanlua, 1901. Jau. 25. A közgazdaság manapság már nem lehet nálunk sem keresek ismeretköre. A pangás mai korszfka legjobban megtaníthatott arra, hogy közgazdasági ismeretekkel mindenkinek kell rendelkeznie. A földmives, az iparos, a kereskedő, az értelmi foglalkozások képviselői egyaránt nem nélkülözhetik a közgazdasági ismereteket; sót a forgalmi élet mai fejlődésében nem is elég, hogy a nép nagy tOmegc csak annyi közgazdasági ismerettel rendelkezzék, a mennyit az elemi iskolákban rendesen nem is külön tárgyként, bánom csak beszéd és értelmi gyakorlatok során tanul meg az iskolásgyerek. Nem valljuk azok nézetét, akik most, mikor a közgazdasági ismeretek szükségessége megnyilvánult, mégis félnek a közgazdaság titkaiba be-avatűi a nép legszélesebb köreit, mert attól tartanak, hogy a közgazdasági ismeretek táplálni fogják azokat a törekvéseket, melyek a népet a szocializmus tanainak meg akarják hódítani. Mert hisz nem minden közgazda egyúttal szocialista is és igy nincs ok félni altéi, hogy a nép éppen a szocializmus tanait fogja maga számára kiragadni a közgazdaság tanainak köréből Sőt épp ellenkezőleg, mi ugy\' véljük, hogy a szocializmus terjedésének mcggátlója lesz az egészséges közgazdasági tanok ismeretének terjedése, mert ebből a nép meg fogja tanulhatni, hogy van a gazdasági fejlődésnek egészségesebb irányzata is a szocializmusnál. Síikor igy a közgazdasági tanok népszerűsítése mellett szólnnlc, nem propagáljuk egyúttal azt, hogy a - közgazdasági elmélet egészére fogjuk egyszerre a népet Olyan illuziőkban nem ringatózunk, hogy a nép akár Iiobszu tanítások révén, akár csak korvonalaiban is ismerni fogja q közgazdasági taookat. Elég volna, ha a népet rászoktatnék arra, hogy a benne kétségkívül meglevő közgazdasági érzéket fejleszsze vagy inkább kibontakoztassa; ezenfelül azutáo a közgazdasági ismeretek specializálása mellett tOrüuk láudzsát. A nép mioden rétegét és osztályát speciálisan foglalkoztassák a közgazdaság azon részével, mely gyakorlati életéhez legközelebb á|l: a\' föfd-mttíesét a földmirelés elméletibb ismereteivel, az iparost a termelés ismereteivel, a kereskedőt a közforgalom ismereteivel. Ez a specializálás természetesen nem foglalja magában az egyoldalúságot, hanem mellette lehet terc annak, hogy az egyes, ágak között a kontaktust megtartsuk. Jól esik olvasnunk, a közgazdasági tanok ily terjesztésének lévén Ihivé. hogy itt is, ott is az országban népszerű kurzusokat rendeznek az arra hivatottak, a gazdasági egyesületek s egyéb hasonló faktorok1 s jól esik tudnunk, bogy épp a földmives nép körében ily helyes irányban használják fel a téli pihenőt. Segítségére van az ily törekvéseknek a földmivelésügyi minisztérium, ak* népszerű és ingyenes vagy potdmáru kiadványaival közöl tad férkőzni & néphez. * Mind e mozgalmaknak azqnban csak akkor lesz igazán számottevő eredménye, ha a közgazdasági gon- TÁ RCZ A. Egy amerikai Napoleon. - A „Zalai Közlöny" tircija. — Irta: Lauzauiie iKtván. Egyik Napóleon meghalt a múlt héten. Nom Bonaparte, hanem Arraour volt a neve; nem Francziaországban, hanem Gbikagóban székeli éa nem is harmincötmillió embernek volt felszentelt császárja, hanem 200 millió dollárnak volt ő ura, uiert Amerikábau a* uralkodói cini csu pán a jövedelem kérdése: tiz millió franknyi jövedelemmel herceg, húsz millióval király, nogyvon millióval pedig császár vagy. Az amerikaiak megesküsznek rá.kogy Philip-Dávid-Armourban nemcsak államfői tulajdonságok voltak meg, Pb. D. Armonr zseni volt. Ezért történt, hogy nemcsak császárrá léptették elő, hanem Napoleonnak íb elkeresztelték. Tényleg sok hasonlatosság ekét ember között. Ph. D. Armour is szigeten, Manhattan szigetén született, mint Napoleon Korsika szigetén; nom íb volt kevésbbé vérengző Napoleonnál. hisz cbikagói vágó-hidján éveute körülbelül hatmillió állatot irtott ki b végül mindketten egyformán csendes és hallgatag emberek, voltak. Ha Armourtó! megkérdezték: — „Hogyan szerezte millióit?" — .Defogtam számat" — volt a felelet. Itáliai Oampagneja örökké híres lesz a Yankok emlékezetében. Rosszul ruházkodott, rossz volt lakása és tápláléka és a köztársaság semmit sem tehetett érte. Ekkor javában] folyt a Szeceuszió-háború éa verekedtek mindenfelé. Ugy lát«zotf, az északiak rossz helyzetben voltak. Grant Iliclimout! felé szoríttatott, Sheridan a Sheuandoan völgyébe volt bezárva és Sherman hiába ostromolta Atlantát Pb. Armour visszatért New-Yórkba és itt ogy szempillantással, a sas szempillantásával megismerte a bolyzetet. Stratégiai terveit rögtön megvalósította és 48 óra alatt összevásárolt minden a városban található disznóhúst. Nyolc nappal később Örant győzött Rich-montnál, Shoridáa kétezer megvette a szövetségeseket a Shenandoah völgyében, Sbcrmait bevette Atlantát; az északiak triumfáltak és a kolbászok értéke a vételárét ötBzörösen meghaladta. Hat hónap alatt Ph. D. ^rmour hat millió frankot nyert; tönkretett 28 kereskedőházat éa a new yorki Bertéakeresbedők — kimerülve — egy caropoformiói-féle egyezségre léptek vele. I A pénz pénzt szü\', mint a győzelem győzelmet. Ót hónappal később Philip-Dávid-Armonr Chlkagó királya éa a húsnak császára és uralkodott 60 millió dollár lelett. Húszezer alkalmazottból álló hadsereget vezényelt, moly éveukéut tizenötmillió frankjába került. Háromszáz raktára volt, tiieobét vágóhídja éa csak a levágott disznókból kilencmillió tonna zsirt nyert évenként Rendelkezett négy pályatesttel, öt tebersilllitó-vonattal; az állatjai, háromezer lóval terményei dolkodásra. mái^az iskolában* az elemi iskolábah rászoktatták a népet. Amikor az ész és lélek fogékony a tanítások iránt, akkor kell ez ismere-" tek elemeit belevinni a nép elméjjébe. Épp ezért nem ajánlhatjuk eléggé az illetékes szakkörök mérlegelésébe azt a mozgalmat, mely különösen Németországban kezd nagyobb hullámokat vetni, a mely mozgalomnak, az a céljaJ hogy a humanisztikus ismeretek mellett már az elemi osztályokban tért nyissanak a közgazdasági ismereteknek. Nekünk szilárd meggyőződésünk, hogy ez a mozgalom lelkes hívőkkel fog találkozni világszerte mihamar. Bennünket is meg fog nyerni ez. a mozgalom a maga számára s akkor talán lesz idő amikor a nyeljtani szabályok, a történelmi adatok )és a természetrajzi ismeretek mellett a nép vérébe közgazdasági fogalmak is át fognak menni. Csak ha ilyen, alakuláson ! fog átmenni népünk nevelése, akkor lehet számitani arra, hogy mikor az ^gész nemzet életébe vágó közgazdasági kérdések kerülnek napirendre, ajkkor csak oly érdeklődéssel fog megmozdulni ez az qrszág,: mint most, a mikor politikai pártái lásfoglalásról vagyon szó. —la.— Záloglevelek. Ezen cim alatt jelent meg a napokban a „Zala" legutolsó számában egy igen tanulságos éa érdekfeszítő cikk, jnely fényesen tanúskodik szerzőjének Bzak.-avatottsága éa ama körülmény mellett, hogy az író a magyar záloglevelek diadalait éa kudarcait vizsgaazeinmel kisérte. FejtORetései egy lapidar mondat körül csoportosulnak, .melyben az ran hang- súlyozva, hogy: .A jel zálog-kői csőn körüli mizériák megölik a vidéket." Már pedig ezen érchangzásu frázis általános helyeslésre nem. igen fog akadui 1 Igaz, bogy a kilencvenes évek majdnem végéig tapasztalhatott nagyszerű lendülete a záloglevél-és jel-záloghitel-üzletnek, mely nem természete, hanem igen uagy részben csinált volt, majdnem hirtelen csökkenést szenvedett a hazaj; záloglevelek főpiacáuak, Németországnak példátlan ipe^rí fejlődése következtében; igaz, hogy akkoriban, túlzással mondva, hurokkal fogták Budapesten a hitelkereíőket; igaz, hogy fővárosi intézetek szívesen és a legnagyobb előzékenységgel- vették át a vidéki intézetek jelzálog-kttvénybeni terheit; igaz, hogy mint minden természetellenes dolognál, itt is beállt a reakció, az ellen-chock és hogy manapság óvatosabbak jelzálogbitelnyujtásnál, de igaz az is, bogy ezen reakció, ezen észszerű óva-tOBöág coakis előnyére szolgál a közönségnek, a nemzetnek l Édoa jó l8toaeml £la a mi nemzetgazdaságiam nagyobb és kisebb kapacitásaink csak ne alapítanák bölcsességük és leleményességük igéjét kizárólag statisztikai munkák, tőzsdei lapok és kereskedelmi mérlegek hasábjaira 1 Talán más irányban szórnák átkaikat, mint a szegény záloglevelek ellen, ba végigsétálnálak hazánk egykor viruló szőllösein, melyeknek elszomorító, nagy része alig van gondozva és szívhez szóló némasággal tanúskodik sárga venyegélvel és fonujadt leveleivel gazdája indolenciájáról 1 FI& elgondolkodna elhanyagolt gyümölcskertjeink felett; ha tommázná az a számtalan hektár magyar földet, melyeket be lehetne fásitani, mocsaras réteket, melyeket \\ kevés költséggel le lehet csapolni, vagy legalább fűzfákkal beültetni kosarak fonására; ha megtudná, hogy vannak vidékek, hol a selyem-hernyótenyésztésnek még hírét sem hallották; ha" megemlékezne azokról a számos nagy- éB kisbirtokosokról, akik jobban szeretnek nugyuraakodni, mint\' dolgozni, jobbptj. mulatni és kártyázni, mint tanulni, inkább haszonbérbe adni az apjuktól örökölt jószágot, mintsem sze- mélyesen annak gondozásával törődni; ha statisztikailag ki lehotna mutatni, hogy a hiteligény mily nagy százaléka nenf befektetések eszközlésére szolgál, hanem a könnyelműség éa oktalanság kötelezraényének fedezésére — akkor talán meggyökerezne benne az a meggyőződés, hogy gazdasági jelenlegi állapotunk okozóit nem csak a nehezen kielégíthető hitelszükségletben kell keresni. Rövidmuk évek dus hitelei és sovány termései sodortak Uenuütikel a jelenlegi nehézségekbe. Éi mi mit teszllnk? Kere-aünk bünbaknkat, jobb jövőro romélünk és hazafiúi meggyőződéssel énekeljük, bogy: „I^ten éldd meg a mBgyart!" Ez az egész, a többit tegye a kormány. Ha érdemesnek találnánk szép anyanyelvünkön kívül még idegen nyelvet is megtanulni, akkor ránkadnánk erre a szép \' mondásra: ,aide toi ot Dieu t\'aideral8 de ezt nem ismervén, a segítséget nem magunktól, hanem csakis a jó Istentől várjuk, no és még attól a kecsegtető kilátástól, hogy az Osztrák-magyar bauk a jövőbea nagyobb összegeket szándékozik a jelzálogkölcsönbo fektetni. Olvasta ezt tisztelt szerkesztő uram vajami. hivatalos kommünikében? Én Be\'l4> Ideálizmus az iparban. Tóvob lenne azt hinni, hogy a magyar iparosokat kapacitálni óhajtom az iránt, kogy merő idealizmusból anyagi veszteséggel dolgozzanak és feláldozzák nyereségüket a hazai ipar ideális szolgálatának. Nem, az iparoat oly idealizmusra kell iktatni, mely az ő keresetét nem gyengíti, hanem ellenkezőleg, az erkölcsösnek, a jónak és igaznak az iparban diadalra juttatása által emeli a magyar J iparos tekintélyét és ez által a magyar ipar hírnevét és lényegét Az utóbbi időben már annyit irtak aj hazai ipar fejlesztéséről, hogy o tárgyról ! ujat írni már nem lehet és nagyjában! mindnyájan megegyezünk, sőt sajnos,\' belenyugszunk azon végeredménybe, hogy önálló vámterűlot nélkül nagy hazai ipart nem teremthetünk. Nem is e kérdést akarom most bolygatni, hanem a magyar számára és volt külön tiz- alkalmazottja a lelegráfnál, kik naponta Londonual, Piriasal, Brindiaivel, Alexandriával, Chan-Kaival, Jokobumával, Now Yorkkal, San-Franciskóval, Rio de-Janeiróval éa -Bue-nos-Ayressel tartották fenn az összeköttetést. Előcsapatainak szolgálata is mindig a lehető legjobb volt és ő mindig legelőször tudta meg, mi történik a világban. Vezető hadnagyai bírták az ó-világ mipden cimeit a évenként 200-ezer frank fizetést búztak. — .Egy generális sem nyerheti meg a csatát egyedül —,mondta Armour — meg kell egyeznie hadnagyaival. A győzelem ép ugy függ a tiszt, mint a hadvezér tulajdonfágaitól." t Alkalomadtán nemesnek is tudta magát mutatni én ellenfeleit is lekötelezte. Egyik versenytársa egyszer igy szólt: — .Én megértettem az .öreg" taktikáját és akkor verem meg, mikor\'akaroml" Kevéssel utóbb valósággal kelepcét állított neki és felajánlotta a harcot Az .öreg" igy meglepetve, mosolygott, de Napoleon mosolyával. Elővette hallócsövét és két parancsot telefonált és várt Elleufelo még az nap délutáu tönkre volt téve. Hat órakor Armour találkozott volo a Micbigan tó egyik gőzhajóján. Ez | volt a tilsiti találkozás. Kitárta karjait, ellen-felét megölelte éa adott neki egy mjillió dollárról szóló Cbequet, hogy összeszedje magát Sosem volt ezentúl ennél, jobb embere. Dicsőségének és hatalmának tetőpontját a Leiter Jakab elleni hadjárata jelzi. Leiter J. a, buza királya volt éa Armour ellen egy roppant kvaliciót szervezett: ez volt a két monnrcha között az élet halálharc. 1885. október , 3t-én • rbilip-Dávid-Armour négy millió métermázsa gabonát szállított. Ez a gabona I^zak-Amerikában raktároztatott végtelen nagy granariumok-ban; arról volt azó, hogy szállítmányozás által egy bizonyos mennyiségű gabona helyeztessék el egy fix napon a Chikagói raktárakban. Néhány ügyes manőver 4lta) Leiter Jakabnak sikerűit Cbikagó összcb raktárait megszerezni éa mikor október 81-én Pb. D. Armour gabonája számára magazinokat keresett, miud viasza voltak .tartva, vagy bérbeadva. A caászár rögtön megértette a helyzet nehézségét; harminc nap volt még előtte, hogy a négy millió métermázsa buza számira Chikagóban raktárt keressen. E határnap elmultával Armour tönkre vau téve. Fejét tenyerébe nyugtatta és elgondolkozott egy pillanatig, mint ünnepélyes pillanatokban szokta, mikor császárságának sorsa forgott szóban. Majd igy Bzólt: - .Uivjátok Blank urat I" Blank Chikagó első építőmestere volt — .Menjen -j- parancsolta Armour — és építsen nekem egy oly nagy gatanaraktárat, a milyet még nem látott Cbikagó. Négy millió gabonának kell beleférni éi 28 nap alatt legyen készen, Nyereségem lesz a jutalma." Blaok ur késznek nyilatkozott a mtínka elvégzésére. Hatezer munkást fogadott, kik éjjel-nappal dolgoztak és bámulatos gyorsasággal emelkedett Chikagó közepén az óriási raktár. Armour sugárzott a boldogságtól. Meghúzta pénztárosa fülét napoleoni gesztussal — és félkiáltott. — „Állunk elibük!" . De Leiter el volt határozva: győzni, vagy meghalni. Raktáralt dolgában megveretett, most a vasúton remélt győzni. Egy éjjel összevett negyven lokomotivot, miáltal a vonatok ezután nenrkőzleked-hettek a reudes időben. Armour csodálatos riposzttal felelt Összevásárolta a Michigan tó összes gőzbajóit és elküldte őket Duluthba, gabonát szállítani. A hó nébo) be volt fagyva.Napoleon-Armour, megemlékezvén AuszterlitzisiOről, ágyúgolyókkal repesztette azét a jeget. Néhány hajó elsülyedt de a legtöbb megérkezett és október 31-délbsn négy millió métermázsa gabona volt beroktá-rozva Amerika legnagyobb raktárába. És Leiter Jakab tönkro volt tévő. . . Ilyen volt az élete annak a fér&nnak, — .ki nagyobb volt Caesarnál. Nagyobb Rómánál l* éa aki egy\' igen gazdag amerikai volt. Azt hiszem fognak bzüIuí az Egyesültálla-mok egy Hugó Viktort, ki megötökiUe tetteit és emlékét. Lapunk mai számához negyediv melléklet van csatolva. XXXX ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY -1--— 1901. JANUÁR 26-án. iparossal akarok foglalkozni. A magyar ipar és a magyar iparos kérdése két nagyon különböző dolog, mert nem • képzelhetek magvar iparost magyar ipar nélkül, de nagyon félő, hogy as önálló vámterület meg fogja teremteni a belföldi, tehát magyar ipart, magyar iparos nélkül. A magyar iparos ma ugyanaz, mint leBz a * önálló vámterület létesítésekor, miután pedig a magyar iparos (tisztelet a kivételeknek) érzése és gondolkozása és az ezekből kifoljó cselekvése nein áll azon a ponton, melyen a külföldi ipa-roBok gondolkozásából kifolyó egész ténykedése áll, bizonyos, bogy az önálló vámterület létesítésekor ezrével fognak bfzánkba özönleni a külföldi iparosok, kiknek erkölcsi versenyképessége messze c túlhaladja a hazai iparosoknak az üzleti v becsületesség éa tiBztesBég felöl való fogalmát. Ha á magyar iparos üzleti erkö\'.cfe \'ép oly kevéssé fejlődik a jövőben, mint r hogy napjainkig fejlődött, ugy az Önálló vámterület létesítésekor ez a magyar iparos aria fog ébredni, hogy immár nem a küllöldi iparral, hanem a belföldön dolgozó, külföldi iparossal kell felvenuie a versenyt. — Ezen verseny pedig csak ugy el fogja nyomni a magyar iparost önálló vámterület mellett, mint a hogy elnyomja most, uagy erkölcsi oulyánát lógva, közöa vámterület melleit. A magyar iparosnak tehát már most kell oda törekedoin. hogy ne csak áruival, hanem ami legaláhb is ép .oly fonton, felfogásában és gondolkozásában, tehát jellemileg is teljesen egyenerejü . legyen bármely más külföldi iparossal. Iparosaink nagy hibája, hogy érzésük és Ropdolkozá<uk és igy az ezekből kifolyó cselekményeik nem felelnek pieg az ideális követelményeknek, melyek . mindenekelőtt bec-ületeaséget és lisztes-Béget követelnek meg az iparostól.\' A müveit nyugaton nz iparos már rég ludjn, hogy a boldogulás alapját az erkölcsi törvények szigorú betartása képezi. A hamis igéreleknek, hazug állitásokonk, ravasz Üzleti fogásoknak mog kell Hzünniök és helyükbe a becsület és tisztessé)? iránti törekvésnek kell lépnie. Számtalanszor lett már baz&i iparunk anyagi versenyképessége kimutatva, nagyobb és kisebb kiállításokon lett ezen versenyképesség elismerve éa méltányolva és mégis ott tapasztaljuk, hogy a magyar ipar uem képea meghódítani a magyar közönséget. A magyar közönségre a hazafiatlan&ág vádját emelui igazságtalanság lenno és igy nem lehet máskép, mint hogy a magyar iparosok az okai a nagyközönség bizalmatlansága okozta mellőzésnek. Anyagi versenyképesség mellett a magyar iparos kizárólag azért nem boldogul, mert erkölcsileg nem versenyképes. A közönség, mely külföldön aláveti magát az ott uralkodó üzleti szokványoknak, a hazai ipsrossal szemben gyakran tulbizalmatlan, tulköveleló és még többet kíván a liazai iparoatól, mint a külfölditől. Éa ennek is csak a hazai iparosok az okai. Minálunk (ismét tisztelet a kivételeknek) az iparosban nyugodtan megbízni nem lehet. Az, kiben megvan a jóakarat, a bizalom a hazai iparos iránt, mibélyest ezen bizalmat próbára teszi éa előre, megalkuvás nélkül rendel bármit is, keserűen fog mpggyőződoi arról, bogy az iparos sajoos a legtöbb esetben a beléje helyezett bizalommal rutul visszaél, kihasználja azon körülményt, hogy a rendelő előre meg nem alkudotc éa tisztességtelen magas áTl követel munkájáért. Bölca elöljáróink egy feltűnőbb hirdetést, oatobáu szövegezett reklámtáblát tisztességtelen versenynek minősítenek éa a mull századba illő felfogással meg Is büntetnek. Az igazi tisztességtelen veraenyt az iparosok uent a hirdetésekben támasztják és nem íh reklámjaikban, hanem erkölcstelen gondolkozásukból kifolyó magaviseletükkel, mely a versenytárs hazug én aljas rágalmazásától sem riad vissza. Minálunk akár kíváncsiságból, akár ellenőrzés céljából becaülletjük meg egyik iparos munkáját; áruját egy másik versenytársa által, . ugy egész bizton azt halljuk, hogy meglettünk, csalva, hogy tutdrágán fizettünk, az ár tulzot I, á minőség rossz I Ez azon tisztességtelen verseny, mely ellen nincs törvényünk, nem is kéazül törvényünk .éa egyedüli törvény lonno az emberek lelkiismerete. Ezen lelkiismeretet, az erkölcai törvéaff" ^iltalában is csekély Bzáma mind nép kell nz iparosban felkölteni, nevelni, bogy szakítva az eddigi rendszerrel, mely a kölcsönös ócsárlás és rágalmazás által bizalmatlanságot ezült az egész magyar ipar iránt, végre is győzzön minden iparos ténykedésében a becsületesség és tisztesség utáoi erélyes, igaz törekvés. Az anyagi versenyképességet kövesse az erkölcsi versenyképesség, mert csak teljes erkölcsi versenyképesség mellett van joga éa vao reménye a magyar iparosunk a magyar közönség bizalmára I Szert* O. Népszámlálás Kanizsán. Kanizsa dekadenciája ime a lakósság szaporodása terén is megnyilaikozott. Dekadens a társadalmi élűt, az építkezés, a gazdasági élet, a közélet; dekadencia a azaporoilásbau is. Kanizsa lakő*3ága tíz esztendő lefolyása alatt nein szaporodott többe\', mint harmadfélezrr emberrel. 13\'39%,-al I Tiz esztendő alatt 100 ember 13-at propagál, egy év alatt egyet 1 Oly jolenséc ez, mely felelt uem lehet megjegyzés nélkül napirendre térni. Érdemei dolog, sőí kötelesség volna hivatalosan is kututni az okokat, melyek ily kodvezőllen eredményt szültek, mert elvégre is egy város életképességének legbiztosabb jele a Iskóaság számának gyors növekedése és ha oly dekadenciát látunk, mint Kanizsán, akkor utinna kell járnunk, mi pusztítja a város erejét. • cMint mindon lakóaeágé, Kenizsalakó*-págának szaporodása két tényező\' ered-\' ménye: a születések és beváudorlások összege, kevesbítve a halálozások és kivándorlások összegével. Vegyük rendre e tényezőket. Előző , számunkban már kifejezést adtunk azon vélemétiyünkuek, hogy Kanizsa 13%-iiyi szaporodását túlnyomó részben\' a bevándorlásnak tulajdonítjuk; - Szerencsére van még Kanizsának annyi vonzóereje az ő vidékével szemben, hogy ennek népességét némi csekély részben magába szívhatja. E vonzóerő azonban korántsom oly intenzív, mint a milyen intenzív egy Kanizsához nagypágra nézve hasonló, de fejlődésképes város ily irányú képessége. Igaz, bogy e tiz éves tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a vidék bevándorló népsége csak a proleláriátust szaporítja, mert életképes exiszleociák nem telepednek meg Kaoi-zaán, hol nem találhatják meg azon gazdasági és táraadalmi tényezőket, melyek érvényesülésükhöz szükségesek vol-j nának, de annyi bizonyos, hogy e tiz esvtendónek szaporodása fele ré.zben e proletárok bevándorlásának tulajdonit ható. Természetes, hogy a bevándorlás még nagyobb mérvű, mint a mennyi a szaporodásban elénk tárul, mert tekintetbe kell vennünk a kivándorolt is, mely az elmúlt tiz év alatt nagyban csökkentette Kanizsa népességét. Aholakkora a stagnáció minden téren, mint Kanizsán, onnan sok tönkrement eiiszteocia vándorol ki és gravitál a nagyobb ceutiumok fölé, hogy magának ott uj exisztenciát alapítson. így áll a ki- da bevándorlás ügyel Hogy vagyunk a születésekkel és halálozásokkal? Akik — vajmi kevesen — érdeklödnek lapunk anyakönyvi rovata iránt, tapasztalhatják, hogy már eszteudők óla semmi szembetűnőbb eltérés a születések és halálozások között az előbbiek javára uem mutatkozik. Számadatokkal is bizonyítani tudnók, mily közel áll a halálozások száma a születések számához. Ez azonbau nem jeleuti azt, hogy városunkban az elmúlt tiz év alatt rend kivül nagy lett volna a halandóság. Nem emlékszüok rá, bogy 1891-tól 1901 ig valamelyik pusztító ragályos betegség dühöngött volua. kivéve termé«etestin \' a gyermekbetegségeket, melyek nemcsak Nagykanizsán, hanem a legegészségesebb városokban fel szoktak lépni a maguk idején. Világos tehát, bogy e szaporodási dekadenciát a születések pangáéa okozta. Ismét olvasóink emlékezetébe idézzük löpunk anyakönyvi rovatát, mely a születésekre vonatkozólag még egy más, igen nagy horderejű adattal is szolgál ja figyelmes tanulmányozónak.- Kanizsán asxűlctéBok számának ugyanis oly csekély jhá\'nyadá esik a jobb módú Osztályra, hogy ez a körülmény 8 a születéseknek szaporodási, mind morális tekintetben loly megdöbbentő jelenségre enged követ* ikeztetni, melynek természete nem engedi jmeg, bogy most, hamarjában és felületes \'módon tárgyalnék. Csak utalunk reá, mint jegyik legnyíltabb tilkára városunknak. \' Mindezek a jelenségek, melyek a Iicostao) kedvezőtlen népszámlálási ered-i ményt létrehozták, visazavezetbelők városunk általános dekadenciájára. Még az ja legutoljára érinlett jelenség is csak a ferde társadalmi élet egy kinövése és • nem a morális érzék hiányára vall, A j gazdasági és társadalmi élet felpe/sdü-lébo a lakosság szaporodása terén is i meg fogja hozni az üdvös eredményt éa Imost cuak .arra kell törekednünk, bogy I o gazdasági és társadalmi fellendülés ] bekövetkezzék. j .---------------------------- Szezonképek. | — Fedik Siri íellépéie. — Az irodalmi í-a I Müréaceti Kör. — Kők a Uniósban. — 1 A népszínház felkarolt primadonnájának, Fedák Sárioak.és Kovács Mihálynak hangversenye szerencsésen lezajlott. A szilveszteri halsiker felrázta a Caaino vigalomrendező bizottságát letargiájából. Ez a bizottság ama fogas kérdé3 elé volt állitvs, hogy fátyolt borítson-e az idei farsangra, vagy fulrázza^e a közönséget éjjeli álmából, fakó, szürke kedély-hangulatából\'i A jobb eszme győzött. A népszínház ékessége egy kis élénkséget hozott a társaságba és az ó kedves énekbeszédével, mozgékonyságával éa szikrázó temperamentumával felvillanyozta a megjeleni közönséget. Sikerült. egy-két órára az idegenszerű elemeket is Összefonc8oroiui és ez már -magában véve eltekintve ac igazi élvezettől, a derültségtől, mely a teremben uralkodott, nagy, dicséretreméltó tett. Ha a kanizsai társadalom csak egy pár ügyes épitőmesterrel.és kőmiveslegényDyel rendelkeznék, kik nem járnának a körönség xözötl, mint megvadult állat a fazekas piacon, hanem metterségök egész tudásával összeillesztenék azt az épületet, melynek neve táj^adalo m, de szép palotánk lehetne! S&szjtcaéggel - mutogatnék az idegoimck is ezt a lakályos szép alkotmányt, \'ezt a büszke fellegvárunkat, melyért érdemes vojua egéac tevékenységünket feláldozni. Társadalmi életünk egy melléképülete készült bedőlni: az Irodalmi s Művészeti Kör. Már azt hittük, bogy halott b el keÍPmajd földelni, csak .vártuk a halál-bejtfl^ntésr. S ime. ax Irodalmi Kör utolsó tanácsülésén kiderülj hogy a loszladás-nak indult egyesületnek akadt egy pár ügyes orvosa, kik arra vállalkoznak, hogy az egyesületet uj éleire ébreazazék. \' S z a 1 a y Sándor, Dr. Neumann Ede és Deák i\'éter a fómestarek, kiket a gondviselés a mentő munkára rendelt,ki. Dr. Neumann Ede\' eddig is meg volt elégedve a kör működésével, Deák Péter és Szalay Sándor kivül maradtak eddig a góctávolon. Most azonban, hogy össze-1 gyülemlott az a sok kóranyag, moly vég-\' kimúlássá] fenyegette az egyesületet, ők siettek a göthös, gyámoltalannak Regit-ségére. Első teendőjük volt, hogy a hadizenó feleket, a Dalárdát éa a .Zalai Közlönyt\' megbékítették. Hevenyében ; elnököket jelöllek ki, sőt a mi több; az írod. s Művészeti Kör hajlékában! meg fog honosodni a bázi boldogság! Nők lesznek az alkotmányban! Deák Péter hevenyészte azt az indítványt, hogy az igazgató-tanácsba nőket is kell bevá: lasztani. Ex lesz ám csak a hadak utjai Honnan is vesz majd a kör annyi haj] fodorító vasat, mint a monnyiro szükség \' lear. ?• A tagi-ágdijakból talán csak kerül annyi pénz. Éu \'a-.nőknek beválasztásától reménylem a kör megizmosodását Uj érdekszálak szövődnek majd ezntáu\'; egy-egy kftgypillantáflnak ia meg lesz a hatása; a tanácsülésekben megindul á kalló malom, lenyűgöz bennünket a nö\'k ozeretetreméltóaága és int felénk az olajfa béke ága, ha harci kedvünk szottyan, összebékítik ők a legkQlömbözőbb élemeket is, \'nem lesz többé pártBzellem. Ha még aikerül a pernahajderséget at irodalmi, szakosztályból kiküszöbölni;\' akkor •— igazán a nőké & pálma. Isten hozta őket az uj igazgató tanácsba I! I HÍREK." — -Wluslcs Gyűli jelölése. A Wlas-sica Oyula miniszter jelölés© képviselőnek Kiskanizsán erős hullámokat vet. Jelbli mostanában a népszerű minisztert majdnem minden\' nagyobb város, Sopron és Szombathely ia. Előreláthatólag Wlaa-sica Gyulát annyi helyen fogják megválasztani, hopy nehéz} lesz a lemondás. Kiakanizaán azonban hauyatt-bomlok gyűjtik az aláírásokat egy monstre-deputációra, melynek célja lesz a miniszter felkérése a jelöltség elfogadására. A kanizsai kerület hamis kerület; 92-ben hatalmas harsogáasal illették a már akkor is providenciális férfiul, de a válaBzlók-\' többsége máskéut. vélekedett. Ez a választás vgllhattyúdala Wlasaics Gyulának növelő vároiába helyezett bizalmá-Wk. Vájjon ez & bizalom helyre hozha-tatlanul elveszett.? ki tudná ezt\' meg-jmondnni? Mi csak azt mondhatjuk ma már róla: .Semmi sem hiányzik nagy nevéhez; csak mi nélkülözzük azőnagy .nevét.\' A mi megtépázott dicsőségünket az ő nevével állihatnók helyre. — Az első megjel közgyűlés. A vármegyei törvényhatóság elBö közgyü lését ez évben folyó évi február ll-én tartja, az ez megelőző állaudó választmányi ülés f. évi február 4 én fog megtartatni. — Halálozás. Városunk egy tiszteletre méltó polgára, a függetlenségi eBzmék- lelkes ,hive, Mantuanó József f. hó 25-én elhunyt. A boldogult édes atyja volt Dr. Mantuanó Rezső miniazf. titkárnak és kereak. altachének, a ki jelenjeg Bukarestben van hivatalos ki-küldetfeben. Halálát családján kivül nagyszámú barátai ia gyászolják. A család gyászjelentése igy bzóI: Alulírottak a saját, valamint az összes rokourág nevé-beu fájdalomtól megtört szívvel jeleutik a legjobb férj, atya, nagyatya, testvér és rokonnak Mantuanó Józstf urnák f. | hó 25-én reggeli órakor hosszBB scenvedda éa e halotti szentségek ájtatos fölvétele után .életének 59-ik, boldog házasságának 33 -ik évében történt gyászos elhunytát. A drága halott földi maradványai f. évi január hó 26-án délután \'|j5 órakor fognak a Telüki-ul 18. számú hazából a róm. katb. hitvallás szertartásai sieriot beszenteltetni 8 a helybeli róm. kalh. sírkertben örök nyugalomra helyeztétui. Az engesztelő szent mise-áldozat f. hó 28-án délélőlt 10 órakor fog .a helybeli szent Feroncrendüek plebáuia templomában a Mindenhatónak bemutattatni. Nagykanizsa, 1901. évi január hó 25 é». Á\'dáa és béke lengjen n dráqa hamvak feletti özv. Mantuanó Józaefué szül. Wajdits Janka. neje. Dr.! Manluanó Hezső, Janka, Gizella férj. Harsay Györcyné, Mariska. Jenő, Ernő, gyermekei. Dr. Man\'uanó RezBŐné szül. Maár Irma, menye. Harsay György, vője. Mantuanó Ede, fivére. Manluanó Lucia, unokája. — Hangverseny. Két nagyhírű és kedves müvészvendéget fogunk jövő hó 1-én Nagykanizsán üdvörö hetni. A kereskedő ifjak önképző egylete Nagykanizsán 1901. évi február hó 1-én a ,Cisino" dísztermében F. P«.wuy Irén urnő a m. kir. Opera kiváló művésznője valamint Sauret Emil ur a világhírű hegedűművész közreműködése mellett jótékonycélu estélyt reudez. A keresk. ifjúság eddigi igyekezete mindig oda irányult, hogy kivá\'ó művészek meghívásával a helyi művészi életei fellendítse. Az érdekes estélyiéi amüsortaieremben adják ki. — Hangverseny. A zalsegerszegi m. kir. állami főgimnázium 1901. évi febr. hó 2-áni,ifjúsági segélyalapja javára saját tornatermében hangversenyt rendez. — Fedák és Kovács. A müvészpdr a „Casino* meghívására f. hó 19-én tartotta meg az estélyt, melyre közönségünk régóta készült. A díszteremben nagyszámú és disztingvált közönség gyűlt össze és kéjelgett a két művész, kifogyhatatlan mókáiban. Fedák Sári iránt az érdeklődés nagy volt. A kedves művésznő nagy pajkossággal énekelt kuplékat és jelezte & táncot, melyben a kis színpad, és ruhájának redőzete egy kiesé akadá- lyozta. Majd karikázott a szeme, maj\'d mélabús s.ovár tekinteteket vetett, majd taglejtéseivel tolmácsolta az érzelmekot, de mindig ildomosán és behizelgően alakitolt. A .San Toj\'-ból énekelt részleteket és a „Kis szökevény\'-ből. Nem kell mondanunk, bogy számtalanszor kitapsolták. Kovács Mihály komikuma nagyitótükörl mely mindenkit" megkacagtat, aki belenéz. Mókáiban kifogyhatatlan és az élces reppentyük egymásután pattognak el a levegőben. A eava-fogyott kuplékijól ie hatásoa jeleneteket tud alakítani. Legeredetibb volt mint kopaamáju, hosszú copfos khinai. A „San Toy" ban kitört belőle & hivatásszerű színész. Hangja pedig olyan, hogy a sipot ép ugy képes utánozni, mint a trombitát, *mit bo is bizonyított. \' A közönség kitünőea mu\'atott, a „Casioo" és a n Üvé8zek pedig ritka sikert arattak. Ha-otiló jókat óhajtunk a jövőben is. — Főgimnázium hangversenye. A uagykanízsoi főgimnázium hangversenyére a meghívók 8zélkü!dettek. A kik meg hivót tévedésből uom kaptak, szíveskedjenek azt bármely főgimnáziumi tanuló, utján Mácjka Lnjos vezető taoár urnák tudomására juttatni, ki legközelebb a tévedésbőleredt mulasztást készséggel pótolui fogja. — Eljegyzés. Dékány Mihály áll. laniióképző intézeti tanár jegyet váltott Ciákiornyán Margitai József áll. tsnitó-képzőintézeti igazgató leányával,-Ilonkával. — Kls-Komároru és Vidéke Ipartestülete 1901. évi február hó 2-áu, az alaptőke javára zártkörű táucestélyt rendez. ^ — Könyvnyomdászok mulatsága. A magyarországi könyvnyomdászok éa betűöntők szakegyesületének nagykanizsai fiókja é* a nagykanizsai szabómunkások éa Bzabómunkáanők szakegylete könyvtáruk gyarapítására 1901. évi" február hó 2 án (szombaton) uz .Arany Szarvas" szálloda nagytermében világ-póstával egybekölötl zártkörű táocestélyt reodeznek. Kczdefe este 8 órakor. A műsor igen változatosnak és mulatságosnak ígérkezik. — Számvizsgálat. KaffKa László, belügyi osztálytanácsos Dr. Bosnyák Zoltán, uiint titkár, Dr. Szontagh Antal. Dr. Szecaey József, fogalmazók éa Gumin . Zoltán, számtanácsos és két számtiuzt-ből álló kirendeltség a vármegye közp. közigazgatási és árvaszéki hivatalait, ugy a pénztárakat, Hzámvevőségeket, valamint Zalaegerszeg r. t. várost, úgyszintén a kapitányi hivatalt megvizsgálta éa inin-deuütt kielcgi\'ő munkásságot éa tevékenységet tapasztalt. — Felolvasások nz Iparról. A zalaegerszegi iparvédő egyesület folyó hó 20 án tartott választmányi ülésében elhatározta, hogy kéthotenkint szakszerű felolvasásokat tart é.i\'még az év derekán kiállítást,fog rendezni, mely keretébe fogadja nz egéaz vármegyei ipiro sok remekeit, hogy iimertebbév legyen téve ezen megye és vároa fejlett ipara. — A nőegylet gjermekzsbrja. Az izr. nőegylet f. hő 20. tartoUa meg az idén nz első gyermekz? úrt, melyre már régóta készültek a családok. Az ártatlan gyormoki-k legnagyobb bévvol hódoltak a táncnak és a műélvezetnek, melyet Itévéaz J.ínoa zongorajátékp, Blau Margit éneke és Neumann Józfb zongorajátéka nyújtottak. A tombola alatt nagy veit a csendháborítás, vagy enyhébben szólva az érdeklődés, minden sorpjegytiilajdouos legalább is egy becukrozott kanárimadarat akart volna nyerni. Szerencse, hogy 8 órakor este a bugybotéko\'ásnak vége szakadt. • — Uj temetkezési egyesület. Ae alakuló közgyűlésen, a helybe»i népkonyha helyiségében január 20-án értekezlet tartatott a .Nagykanizsai Emberbarát Temetkezési Egylet" megalakítása tárgyában. Az értekezletet Raffay Ialváu rendőrbiztos számos felszólításnak ooged-ve, hivti össze. Megnyitó beszédében előadta, hogy az egyletet főkép a azegényeb néposztály érdekében valláskülömhség nélkül kívánják létre hozni, \'hivatása leszen megmenteni a vagyontalan embert attól a nyomasztó gondolattól, hogy holta után még tisztességes eltakariláaban se ré8zesülbes8en. A mintegy 130 tagból álló értekezlet egyhangú lelkesedéssel kimondta a megalakulást b egyúttal az „Henneb er g-s e ly e m" fekete, febér é» aztnea 65 kr-161 1< frt. 65 kr-ig aAterenkint, aitna, aivoaotf, kockázott miot&xou, dataaaxtok Ub. (ca 240 kölömbözö minóaégben és 2000 asinben rajzókban- atb. Mcnjaaaiony seljem 65 kr.-ról 14-frt. 65 kr |3.-toulird míniizolt 6ö kr.«t61 8 írt 66 kr Seljrcm-dama«ztok 65 . 14 „ 85 , Bili-aclycm 60 . 14 05 8 -báutr. nbánkéat 8 frt 65 kr. 42 . 75 . (Helyem grcnidicok 80 . 7 . 65 " méterenként portó éí költiégmenteien — Minták azonnal küldetnek, kettős leiélportó 8»ajeb"a -r HENNEBERG G., S6lrGm£fáros, Zürichben c«. «, kir. ud>iri-i>uiii6. XXXX. £\\FOLYAM ZALAI K ö Z L Ö,N Y 1901. JANUÁR 2G in. A PALLAS IMY LIZISOH kész! Megjelent 16 diszes íélbórkötésü kötetben;\' i« lelje* mű ára 90 fit. — Diszes fali állvány liozxá csomagolásiul együtt 21 frt. A magyar lélek mindennapi kenyere a PALLAS NAGY LEXIKONA; el nem lehet nélküle senki, ifi*-— I Kell: a gazdagnak, szegénynek, tudósnak, tudatlannak; Kapható: Ifj. Wajríits József könyvkereskedésében NagyKanl28án, ésetteg havi 8 koronás részletfizetésre is! ©Itáliai teljes mali Hengeraiékeket miudeo cngjsfcghkoéim nSiég bon, tómöróniéa éa porcéi io beug\'erekkel . Francia ibftlomkóreket legjobb minőségben éi malomjiratokat, c&bo-na-oaziilynxú hengereket és fej koplalókat Bajit rendaxerOekct. KenkoIyvAlasztó. Eare-kn Tararek, liazikc-»cró gépek, d»r» éa gőz-tisxtitóirétick, elfi*Ho-.\' rok éa srillitó-caigik, irauaztalailók, tcngely- Töiuöröiitéftü rostclyok stli. r^ffofct>Ohb druk! Árjcyuxék inouen hfriiiCHtvo! Hmg^rroriikoliaok leggyoraabban éa ojcaóhtian, sziliiiás jólilláia mellett LEGKEDVEZŐBB FIZETÉSI FELTÉTELEK. HcDgcrrováíkoló éa köixörülJ-gépek, ..vUlanyQt-viligit&ai telepek. Tervezetek, kSIlaéavtéaek *a praktikus taaáoiok gyortan él Ingyen. a berendeléseket, áulakilAsok*!, mindeu rcudazer é» terjedelemben gjirt éa ixállit: igyak, perselyek. 8ellfr \' és eyOrükenes rendaíe-rüeket eazűaiigl milook kézi ca járgány haj lázra. Turbinák éa »itikerr-kek, keret, körn szal-lagfnréazek. fagya u!ó 1 éa cais/ológípek Icőtö-rfikkel éa xuzó-gópek mindeuoemfl ércéi kova,baxalt, tnéaikg cb&-jnotte éa gipaz részére. Mindenféle tzOrka éa fémOntés saját éa Ida-Qen modellek éa rajzok szériát CSOKOLÁDÉ" \' SUCHARD Párisi vi\'ágkláliltás 1900. GAND PRIX Legnagyobb kitüntetés Jé és olcsó órak. 3 £ri jAUá,H4ll. pri.Mt ...öíiiok KONRÁD 1ÁN0S óraoyara arany. ezOat éa ékszer áruk aiállitó-hiia BHOX (Caehorazág) Jó nickel-rom-óra Irt 8-76. Valódi ezflit-rem.-óra frt. 6.80. Valódi eaüat lánc frt 1.20. Nickel ébresztő éra frt 1 95. Cégem a ca. éa b. birodalmi címerrel rtn kitOotetTe, számtalan arany, ezöst kiállítási érem nlamint ezernyi elisme-ró-lerél van birtokomba. Nagj képes Árjegyzéket ingjen ésbénn. A folyó 1901. év február hé 2-án délelőtt 11 órakor lartandó RENDKÍVÜLI KÖZGYŰLÉSRE / a „Btnok-Szcnt-GyOrgy és Vidéke keresztény fogyaszlási Szövetkezet" Összes részvényesei ezenocl a legnagyobb tisztelettel megliivatuak. A közgyűlés Bánok-Szent-Györgyön a szövetkezel helyiségében lesz megtartva. TÁRGYi Elnök — és egy felügyelő-bizottsági tag választás. Bánok-Szent-György, 1901 január 21. \' AZ ELNÖKSÉG. m- Melléklet a „Zalai Közlöny 1901. évi jan. hó 26-lki 4-lk számához. XXXX ÉVFOLYAM. 1901. JÁNUXR 2C-áii. í 1 _ ui ~ co ■ s T M | . « Í5jí2= .= .m Sí":0 o . - -k 5- - is l - r Z j S Sfs^ - - 3 = -; 5 2 - DwytZ evetben nyújt Legjobb a Dr. FORlbfele sebtapasz. Fortl László-eredeti gyártmánya. t^UtllmVI.I\' haldia vn\'i, é% lib.ln-nll si^il mindennemű «ebnél. ligcsi *el>ckn<il n fijil.il-mar\'ríijjtfiti Cílthi\'iijiT,- m«£»tüiilc«l cs .rövid Iiami4l.ii ui.\'ui nicnrt» uyö-Hyiij». Nlíi emlobnjokn&l, mindennemű gyuláthsoV. inegkeinényedfrsck, c<u/.os cs rhcuuiulikus b.»iitalu>.iknM, daganatok- és strülcieknél, süt meg a lcgidUUebb sebeknél is a légsikcreselihcii hat. A gyfllé-ckot mcgírloli felfakadja, is rflvid idíS » claii begyógyítja. Kiden kivill meg iiámuvlan, itt fet liiztos gyógyulás:. A dr. Korti-fcle tapatz n»if 8 év óta nagy eherjedettségnek örvend, mely Mii alalt critc-jelt számtalan h&la-elUmervéiiy is kdszütiü irat mind amink kiiüaü gyíigyli-uisAnil lunu»kodik. Minthogy at niölibi idai.cn suk crléktcUn hamisítvány is került forgalomba, síivé* Itgye-lemlie ajánlom a csomagon lévő átütik, védjegyet valamim a (iccsitcii lAth.v.o F. !•• belül, Ctak a Farli Lászlá aláírásul cs sédjcgyfcvel ellAlott tapasz a valójL At utániatok használatától mindenkit ótaiintefc. mert ezek iníAIib kátéra, mint hasznára raunnk a sjenvediiuek, A ki egy olyan csomagot beküld, mely a fenti aláirátial ás védjegygyel ellátja nincsen. jutalomban részeiül, mert • hami-• itokat folytonosan (lörvénylleg üldözöm.) Arak:, nagy csomag I frt., középnagyságú 60 kr, kisebb 35 kr. Kapható .i kíszitöuil t gyArlian: Forti László Uudapesl, 11. ker., Iskoln-utcza 24. Seitll-fele haz. Főraktár: Tőrök József győgyuerúru e» dr. Egger gyógy**., VAai-körul 17. Kapható további valamennyi liudapcUi 4s minden nagyobb vidéki gyógyszertárban. XXXX. ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY alapszabályok kidolgozására egy 18lagu bizottságot küldött ki. Végül Ifcffay Istvánnak az értekezlet összehívásáért 3 annak tapintatos veretése és ügybuzgó működéséért köszönetet szavazlak. A jegyzőkönyv .vezetésére Rueaz Antalt kérték lel. A tömeges érdeklődést és humánul célt tekiutve az egylet jövőjo már előre is biztositolttnak Ígérkezik. — Kivándorlási statisztika. Az ÍJOO-ik évben New-York-ban 137,852 első és má8odo.s2tál\\u utas és 403,409 fedélzeti utas kötött ki. Ezek közül a llumburg-Amorikai vonal 83,6G3 személyt, az éjszak-német L\'oyd 88,048 személyt szállított. — Köszönetnyilvánítás. Gr. Zichy Aladár 10 kor., N. N. 2 kor., Hellai Józsefné úrnő 50 kor. adományozott a Nőegylet céljaira, melyért ez uton is hálás köszönetet mond az elnökség. — A WHékenygég. .Zöld sxemü szörny, mely vérrel táplálkozik" -Ennek n vérengző indulatnak lön áldozata Pécsek József, jómódú polgár Iháros-Be-rényben. Lakodalomban volt, takaros feleségével együtt — kivel már, két éve házas. Vígan szólt u muzsika, a jóboi pedig meghozta a jó kedret. Pécsek-Józsefné isvigan volt; a csinos menyecskét körülvették a legények Mindenik mondott neki valami szépet. Egyiknek nvután — amint a mende-monda susogja — nagyon beletalált uézoi a szemébe. Ezen keseredett el ez ura és a napokban felakasztotta magát. — líelőrés. Tegnap éjjel .yámosou Recbuitz Vilmos kereskedő üzletét eddig ismeretlen tettesek feltörték és 600 korona készpénzt és majd ugyanily értékű árut elloptak. A somogyvári csendőrség erélyesen nyomozza a tetteteket. — Még egy esküdlblróságl ügy. A kir. törvényszékünk, miut esküdtbíróság előtt L évi február bő 4 én kezdfidóesküdtozéki ülésszakban n korábbi t-zámunkbao ismertetett Ügyeken fülül, tárgyalásra fog még kei Ülni M»jor János mcszcsgyörki községi bíró bünügye ip. Ez a községi bíró balált okozó súlyos testi sértés bűntette miatt van vádolva. A tárgyalás napja 1901. évi február hó G. Elnökként Tóth László kir. trzéki ülnök fog szerepelni. Bírák lesznek: dr. Kiss István éa Knorr. Kálmán. A jegyzőkönyvet Szenes Dezső aljegyző vezeti. A védelemmel Varga Lsjoa ügyvéd bízatott meg. — Szerencsétlenség az erdőn, F-hó 19 éu a zsigárdi erdőn Auer József 34 éves kiskaniznai földmives néhány társával fák kidöntése közben, mikor már a fa dőlni kezdett, éppen az ellenkező oldalra állt. A U ráesett, mindkét lábát összezúzta, usy, hogy mire amputálni akarták, kiszenvedett. Özvegyén kivül három árvája siratja. — Az nlBÓ-lendral Ukarófcpémfár forgalmit feltüntető adatok eléggé igazolják bz intézet virágzását és fokozatos emelkedését. Iletétállománya az 1900. év végén volt 180,722 kor. 03 fillér, betétállománya az 1899. év végén volt U4G70 kor. 54 fillér. Emelkedés 92051 kor. 49 fillér. Heti befizetéses betétállománya az 1900 év végén 62 908 kor 12 fillér, heti befizetéses betétállománya az 1899. év végén 29,682 kor. É\'melke-dC3 33 226 kor. 12 fillér. Váltótárcáok az 1900. év végén 520 823 kor. 83 fillér, váltó árcánk az. 1399. év végén 335,000 kor. 3G fillér. Emelkedés 185,823 kor. 47 fillér. A zárszámadás ezeriat lG,83b kor. 98 fillér a tiszta jövedelem. * DURATOR által a cipőtalp egyszerű bekenéssol ötször oly tartós és vizát-IiaLlan lesz. K kiváló hazai készítmény nagyon sok takarékos embernek szerez örömet cs bizonyára kevés családnál log hiányozni nemsokára. Ára 1 és 2 korona. Postán 1 kor. 20 ílll. beküldése utáu bérmentve kfildi a Puratorgyár, lludapest, Lipótkörut 3. Kapható azonban mindenütt. Főraktár Nagykanizsán: Keleti M. Mórnál. KÖZGAZDASÁG. A gabonaüzletről. (»z. b.) Dacára, bosy áraink íoljton emelkednek, az eflektir-flzlet mégis síUne tel. A malmok nagy lisztkészlettel rendelkeznek, éa — amennyiben eladói oem tódnak — tartózkodnak az ujabb vásárlásokéi, igy tobát .oem igen bieszQk, bogy ezen áremelkedés tartós legyen Csupán zab iránt elénk a koreaiét 6a jóllehet, hogy épptín ezen cikk aa olő-idézűjo azoo hauase-oak, mely már vagy két bét óta uralkodik. Rozsban az iráojiit szilírd, nem kevéabbé a kukoricában. Nagyon keresett a bOkköny úgyszintén a lóhere ia. I\'iaci áraink a következők: Buza 7 kor. 60 fill.-• 7 kor. 00 Gll. R°«a 6 . 66 . — c . 75 , Z,b 6 . 90 . — C , 20 . Cinquántin6 , — , — C , 16 Tengeri 5 . — , — 5 . 26 Bükköny 8 . "30 , — a . 60 . Lóhere 68 . — . 62 . — . 60 kilogrammonkint. SxrrkcMlGsrg : Dr. rutinul Henrik, Irlelö. Iwrlciitó. Ki.dó: If). traídtts Jóxiel. VEGYES. 1901. JANUÁR 26-án. Egy a közjót, illeiőleg még mindig keresett, ismert gyógyszer gyógy-erejéről a következő hálanyil&tkozat szól legékesebben : Bizoayltviny. — Alnlirt hálái köszönetet mond a Wilhelm Ferenc gyógy-aseréax úrtól Neuuklrclien Béca mellett kért a póata utján kapott Withelm-féle amiarthritikus es aotirheumatikaB teát. Ét teljes baiAst gyakorolt, és pedig midőn a felét clbaaxnáítam, körülbelül 8 nap útin csillapodott ti a horxait\'.ó rheuma-tikus lájd&lom, nely & bal caipöm és lábamban tolt, a mely már majdnem 3 hónapig tartott, álmatlan éjjeleket okosolt ei minden ormai azrrnek dacolt, ugy hogy éa bz ágyo£ elhagyhattam b házi teendőimet végezhettem. — Minden ily betegségben azenvedöuek ajAolom c«rn olcsó. éi hatásos Wilholm Ferenc gyógyizerési nr Neunkirchen - Béct mellett vértiiztiló teáját. Tisztelettel Huber Barbara asszony ,zum KOuli,* Aeacb Neatenbscb, Hantin Zürich. Schwei*. 1001. febniir Bó 10 — Eoy népszer. A Moll-félő francia borizciz | és bó által a betegeknek egy ép oly gyógyhatású, mint olcsó Bzer nyujtatlk k ösr. vényes és csúzos bántnlmakbau, sebeknél és daganatoknál. Kgy üveg Ara utasítással együtt I kor. 60 fill. Szétküldés napouta utánvétellel Moll A. gyógyszerész ca. és k. udvari siállitö Által Dics I. Tucblau-ben 9. A vidéki gyógyszertárakban határozottan Moll A. féle készítmény kérendő az ö gyári jelvényével és aláírásival. Nyílttól- Ae e rovat alatt köxlöttekért nem vállal \' . felelGsiéget a szerkesztőség Búcsúszó. Zom borba való áthelyezésem következtében Nagy kanizsáról a jövö hó elején távozom. Midőn erről iigyjeleimet és barátaimat tisztelettel érteiitem, köszönetet mondok mindazoknak, kik engem jóindu\'afu támogatásban és barátságukban részesíteni szívesek vollak} kérve okét, hogy engem emlékezetükben továbbra is tartsanak meg. Nagykanizsa, 1901. január, 2G. Scháfer Artúr a 9Fonciere" b. társulat titkára. HIRDETESEK. 370|lk. 901. Árverési hirdetmény. A nagykanizaai kir. törvényszék telek-könyvi osztálya rtacéról közhírré létetik, hogy Vigyáz Kati íérj. Hajdú Ferencué azt.-mártoni lakóa végrehajt.tónak, Vigyáz I*tváa végrehajtást szenvedő baksaházi lakóa elleni 300 kor. töke, ennek 1899. évi január hó 1. napjától járó 61, kamatai, 31 kor. per, 17 kor. 40 611. végre-hajtás kérelmi, továbbá ugyaoannak 200 kot. töke, ennek 1809. jaouír l-törc°|0 kamatai, 31 kor. per, 16 kor. 70 Gll. véBtehajtis kéreluii.. 18 kor. árveréa kérelmi, 43 kor. 72 611. árverés logaoalo-ailáai; — reégie özv. Vigyáz Jánoanó f 16 kor. 80 6IL tőke, 12 kor. 20 fill.j végrehajtás kérelmi és a még felmérQ-1 lendö költségek iránti ügyében a fent-nevezett kir. törvsiék területéhez tartozó j a baksaházi 21. sz. tkben I. 1—12.1 íorsz. alatt felvett \'/, úrbéri teleknek Vigyáz Istvánt illető\' s 1996 koronára becsű t 1, réaie. —■ Varga Joli lérj. Vigyáz lstvánné utóajáplata következtében i 1001. évi február >kő 20. napján d. e. 10 órakor Oroaztony Bakaabáza községházánál hivatalból megtartandó njilvánoj árverésen! eladatni fog. Kikiáltási ár 2000 leorona. Árvrreini kivinék tartozuak a becsár 10%-át ké.-zpéii/lion, v.igy óvadékképej papiibnn a kiktlldött kezéhez letenni. Kell N\'acyktir.izsáo. a kir. tvszék mint telekkönyvi ha\'ó,ágnál, 1901. évi január bó 13. napján. GÓZOSY. kir. ttzékl albiró. Líniment. Capsioi comp. cgvrégi ki|>rúbáltliáxü?zor,moly m&r több mint 30 év úti.ir.epbízhntó lw-ilörzs\'ilésöl altalmazbtik köménynél, caúínál megbütéieknél. Intós. Silányabb uünzntuk miatt be-- vásiirlnskor inindi^ figyelemmel legyünk n „Horgony" védjegyre ós a „Richter" ciógjtfgj\'zósro. ! 80 f.. 1 k. 40 f. i\'-s 2 k. árion úgyszólván minden gyóiysíeriárlan kap-Imtó. Wraktir: Török József gy^y-_ Kzorószn/\'l BudHpesten ______ Richler F. Ad. ét lária, ffjjS i.r« Vlrod^rUihlliKÍV, ll^l^j Rudolstadt. ^y^\' Chief Olflcs <8, Briitoi-Roai, Loilon.SW. - laltJI lliomil ^%vBellsyrup k^jlemes iiU szer ícl- uv<lck ti gyermekek részére. tiörcí. fálla«td ctailiiló köhögés, tlldö-hurut, clnyilkisíitlis és niinilcn mcllbelodííg sl-Ien. Köpetet elősegíti, t Üveget S k®r. 30 III. beküldése elleniben kUü Apothoker A. T H I E H R T\'S Balsatn-Fahrlk in Pregrada bei Rohftscb-Sauerbrunn. Vigyizzunk .vkupak eziltisra, beégetett cégre". A. Thltrry\'s Schat;ong«1-Apothak«. 8372/tk. 900." \' Arvercsl liirdetniciij. A nagykanizsai\'kir., törvényszék telekkönyvi osztálya részéről közhírré tétetik, hogy a Délzalai Takarékpénztár YéRre-hajtalónak Czímmermann Erisé \'férj. Böjti Józsefné végrehajtást szenvedő kiskaoizsai Iskős elleni 300 kor. tőke, ennek 1898. évi május hó 26. napjától járó 3°|e kamatai, a lejárt kaníatok 8°|0 kamatai, 3 kor. 30 ;fill. bátr. eddigi, 10 kor. 40 fill. jelenlegi éa a még felmerülendő költségek iránti .ögréb.en a fentnavezett kir. tvazék" területéhez\'tartozó a nagykanizsai 7837. sz. tjkvben fele réazben Czimmermaon Erzae férj. \' HAZAI IP Alt I WEIN KÁROLY ÉS TÁRSAI szövőgyár, Késmárk elismert hírneves \' , SZEPESSÉGI VÁSZON DAMASZT ÁRUI minden nagyobb üzletben kaphatók. Ojáraibál v,o<"1Tí,. acL ,éí\' uirrnuó .^V^rr^f\'i ic87II[1 mlodcD <1«- " 0 r.b ám S-jÍSíS; ellil"\' __,c*r tiv^* _ i HAZAI LPAJi I Böjti Jóisefoé, s fele részben Dr. Bauser Jánoa agyvéd tulajdonát képező 8365[1 braz. 2222. népaorEZ. kiakanizsal ház s belEöBíg 3660 koroos becsértékben az 1681. évi LX t.-cikk 156. §. c) pootja alapjáu egészbeo, továbbá az 5114. hrsz. todonkuti szántóföld a rét 204 korona becsértékben az 1B8I. évi-IX. t.-cikk 15G. §. a) pontja alapján egészben , 1901. évi február hó 10. napján d. e. 10 órakor ezen tkvi hatóság fair. helyiségében Simon Gábor felpereai Qgyvéd vagy helyetlese közbejöttével megtartandó ínyilvános árverésen eladatni fog. Kikiáltási ár a feontebb kitett becsár. Árverezni kivánők tartoznak a becsár ÍO\'I. át kéazpénzben, vagy óvadékképea papírban a kiküldött kezéhez letenni. Kolt N. Kanizaán, a kir. tvszék mint telflkköny vi hatóságnál, 1900.óvi december bó 20. napján. GOZOXY, kir. Uiíbi .IhirA KXXXXKKKXXKXXttttKXXXXKKXXXHXXK xxxxxxxxxxxxxxuxxxxxxxxxxxxxx illdc ecbter Btlsuc fW M WlUlSK\'l«sQ4l _tu A.fhiefryjnPr»enta J^ttMetjei és r»lílmMai, limtsihillai i, laláslap. «i, liléi mii ómklia, Cfiief-Office 48, Bn\'xton-Road, London S. W. A legmegbízhatóbb, legjobb éa az i\'gésa vil&gon birtB és keresett háxiaier Tliierry A. gyógyszerész balzsama. Fflelmúlhatatlan mail, indö, tn4j,\' gyomor és minden belső betegrégnél. — Kulaöleg a legjobb 0W Sebgyógyiiószer. \'^Ml Valódi rs&V nr. öbbzps kalturillamokbíD zöld apáca védjegygyei éa a kupak hüvelyen bepréselt céggel: Alléin cclit. Évi kéizitéa bebizonyitbatólag 6 millió Qregcse — Póatán bérmentve 12 kiiebb, vagy C nagyobb öreg 4 korons. — Próba-ovrgcse prospektuasal és a világ minden országa rakiaríftak telsorolásival 1 kor. 20 fill. -- Szétküldés cs*k a pénz elörc küldésével. Thlerry A. Cenllíbllu kcnöcsc (csodakenócsaek nevezve) cl nem érhető vonzó erővel éi gyógyító hatással. — Operációkat legtöbbször feleslegessé tesz. — Ezeu kenőcscsel egy 14 évea grégyithatlancak tafto\'.t caontflxu, ujabban *gy 22 évas nagy rikaierfl betegség lett meggyógyítva. — Antiseptikuaan hat, hősit, köunyebbit és gyorsan gyógyít mindennemű gyuladásnál és sebnél. — OyorBan pnhit éa szétoszlat, és megszabadít mindennemB Idegen, még oly mélyen behatolt tárgytól — Egy tégely bérmentve 1 kor. 80 fill., csakis előre utalványozás ellcnébon. — Nagyobb rendelésnél olcsóbb — Rnbizonyitható évi gyáltás 100.000 tégely. Miudkét szerről egy cgösa levéltár áll bizonyítványokból eredetiben & világ minden részéből rendelkexésre. — KerQljOk ax utánzatokat és ügyeljünk az osszei tégelyre beégetett cégre: ApotheWc zum Schulzeiig^I des A. Thlerry. ltol nincsen ^aktár, no hagyjuk magunkat nUnzatok vagy állllAhg hatonértékü Bierek megvételére rábcsiélni, hanem rendeljünk közvetlen éa címeztünk: A. Thierry\'s Fabrik in Pregrada RüíitSC\'tt-SaaerlirnCD (A ca. kir. osctr. államvasutak tisttriaelfii snövotsígének SBálliti^a.) • iContractor of tho War-Offlco «»nd the Admlrnlty, London.) 2 Pártoljuk a magyar ipart I Legjobb Csontlevélpapir icy haza/ GrÁfíTMÁftri -a Versenyez & k&lföld elsőrendű k^szüményefvel A yArlil tHllltásoi j| ax ..Árny ér««"^»»l készíti i Rigler József Ede PAPiaataoavAs aiazvtavvAaaAiAs • - BUDAPE8TEN. Kapható: i(j. Wajdits József, Ki clial Fülöp a Slair Józi ef cégeknél N.-Ksuizsán ÖS\' ; t xxxz évfolyam. ZALAI KÖZLÓN Y TPV TrTi\' Tf Tf 1901. JANüAR 26-áo. - 1 L> O-c?- A NAGYKANIZSAI TAKARÉKPÉNZTÁR RÉSZVÉNYTÁRSASÁG V F. iCJOi. ÉYI FEBRUÁR HÓ J-ÉN D. :E. 10 ÓRAKOR IABTAHDJA ; •SAJÁT HELYISÉGÉBEM 56 ÉVI RENDES KÖZGYŰLÉSÉT, melyhez a t. cz. részvényeseket tisztelettel meghívja .j \' AZ IGAZGATÓSÁG. ANÁCSKOZÁSI TÁRGYAK SORRENDJE: 1. Igazgatósági és felügyelő bizottsági jelentések. 2. A mérleg előterjesztése az osztalék megállapítása, az igazgatóság és felügyelő-bizottság felmentése feletti\' határozathozatal. 3. A hivatalos közlöny kijelölése. 4. Az alapszabályok 27. § a értelmében sorrend szerint kilépő 8 igazgatósági tag ti. m.: Blau Lajos, id Fesselhofer József, Grünhuth Henrik, KUrscbner Ignác, Plosszcr Ignác. Itosentcld Adoll, Scberz Richárd és Weiser József, valamint Gelsei Gntmann Vilmos, visszalépése folytán behívott Rosenfeld József igazgatósági tag. ugy Goldhammer Károly, Heimler József és dr. Schwarz Adolf felügyelő-bizottsági tagok helyett ujak, esetleg ezeknek ismét! megválasztása; és pedig 8 igazgatósági tagnak 3 évi egy igazgatósági tag és a felügyelő-bizottsági tagoknak egy évi időtartamra. 5. Netáoi indítványok. Jegyzet: A L c. részvényesek figyelmeztettelnek, miszerint szavazó-lapjaikat 1901. évi február hó G-ik napján délelőtt 9—12, délután 3—5 óráig az intézet helyiségében személyesen vagy meghatalmazás alapján átvehetik. j • ( Megjegyeztetik, hogy az alapszabályok 11 ik § a szerint szavazati jogot csak az gyakorolhat, kinek részvénye a közgyűlést megelőzőleg négy héttel nevére átíratott. APRÓ HIRDETÉS. Két egész uj Hablls-félo pcdnl- CIMBALOM olcsó árért eladó, vagy havi 4 forintért bérbe veheló. Bővebbet ifj. Wajdits Józsefnél, Nagy Kanizsán. Pedál nélküli cimbalmok ára 65 írt. Havibér Összeg 2 írt 50 kr. Schuttleworth-fóle CSÉPLŐ GÉP tiz lóercjü locomobiiial, legjobb álla pótban 2100 frtért eladó. Ajánlatok W. V. 4314 alatt HAASENSTEIN & VOGLER hoz BÉCS I. kéretnek. aaoooooocoooooooooooooo oaaoooooo oqppoooooou X Z. KT"/, 901- MOLL-SEIDLITZ POR C»ak akkor valódiak, ha mindegyik dobos Moll > A., vódjogyöt éa / aláírását tünteti. fél. A. Uall A.-féli Saldlltz-porak tartói gyógjbatá-ia a legmakaciabb gyonar- éi ■!• teilbánUlHak, g/o>»or$nrM <t» gynmorhér, röcxött székrekedés,- nújbánulotn, vér találás aranyér és * )egkril*nbfliöbb oSl betegségek. allén, « jelei háciisernek évtiifdok óu miadijf n*cy< bb -\'terjedőit eserse-.t. — Ara egy Icpooaitail «ro-dall doaatnax 2 kor Hamltftáaok \'örvenylleg fenyíttetnek. FÉÜTFRANCIÁI MOLL m Caxk akkor vatddi, ORSZESZ ÉS SÓ ha vnlndrcylk nveg SIOI.l. véJjegyét tönt«ti tal .A. Moll* feliratú ^noxatul tid tárva. A Mell-féla frinozla bor»/eai éa aé o*r«tete«en mint fájdalanoiillipild bedörnSléal azer kflM> »J, reui p* » rui-<taul£s egyé- kOrpik>»*\'nHiiyeiu-i> legistnnreteaebb népszer. Égy 6\' otoM arHet: flvog ara l kor 80 flll. MOLL Gyermek szappanja. I.r|[án,,tDat>b, legújabb nartaiar \'iMM\'t Ifétailek gjermek él hlljj aiappaa a bér ekamQ épeUiára oyaratakak él falaétttk részire. Ari d.rabaaklat — 40 Olt. Öl darab — I kar. 80 III. Mladen darab nyennek-aaappan Hall A. vádjagyével »ao ellátva K««sítkOldéa: Moll A. gyógyazerasz, Cl. és klr. udvari szállitd által, Bécs: Tucbianben s. sz. Vidéki ne,rendelitek naponta poalaatioiét mellett teljeaiuatsek. A raktárakban tessék határoiottan MOLL A. aláírásival it védjegyével ellátott készítményeket kérni. Raktár-. Nagy-Kaniuán Rosenfald Adolf á> Fia. oooooQOQoooooQioooooaoooooooooootöoSac Nyomatod-Ifj D371/tkv. 1900. Árverési hirdetmény. A nagykanizsai kir. lörvényerék tkkvi osztálya részéről közhírré tétetik, hogy a nagykanirsai kir. jbitó.ágnak Pacain elhalt Horváth Anna férj. Cioraa Mibályná hagyatéka táreyiban ö 340|13|99. siám alatt kelt végzése folytán a len i nevezett kir. törvényszék területéhez tartozó s pacaai 1072. sz. I.jkvben I. 180. és 182. tirszám alatt felvett a 300 - koronára becsalt belsőség, — továbbá a pacssi 1073. sz. tjkvten f 2232 hrsz. a. (elvett, a 80 koronára becsült gárdonyi azölö éa a pacaai 517. sí. tjkvben | 2246. brrz. alatt felveit a 240 koronára brc.Qlt gurdooyi szőlő éa borbár. 1901. éti febrnnr hó 18. napján d. e. 10 órakor \' Pacaa közBégbátáuál hivatalból megtartandó oyilvános árverésen eladatni fog. Kikiáltási ár a lentebb kitett becaár. Árverezni kívánók tartoznak a becaúr 10°|„-At készpénzben vagy óvadékképea papírban a kiküldött kezéhez letenni. A kir. tszék, mint telekkvi hatósági Nagykanizsán, 1900. évi novemberi 21-én. QÓZOKY, •»•"\'• \' kir. uiékt aJSlró. ,r AJlnlja duaan felaterclt ráki tirát aajkt gyértoaányu orvoai aeüéatl éa bele,épulátl tarayaltbtn , Síjlluütninju m kl aaabadal-iAaa Puljáf-féla SÉRVKÖTŐ : haakBtó, |8roa4r elleai gaaaHlbarlaaya, ortohpaa fiai kéiíűlékak, afiáhak a kerek atb. , Valódi francia kOtOnlegenégek F. Bargaeraod nla .páriái gyárábél. v R\'itlctei kípca árjeg>xék! iogyco éa bérmentTO.\' "ég 4 <\' ; é ACETYLEN KLEMM ÉS MOWáK KOLOZSVÁRT oly (icetylen kétidlfket nillitanak, tnely minden klrintlomnalc megfelel. Ezzel minden hiányt megszüntettek: RobbanásbLztonság, . Automatikus és gazdaságos gázfejlesztés, j Elérhetetlen tiszta és gyora utántöltés, Solid kivitel é3 egyazerü kezelés. Saját izabadjlmak tSurdpa ét Amerik* legnagyobb illnmailian. Ajánlják magukat továbbá Acetylen telepek létesítésére mlndon kivitelben éa n»gy»*gban. j (Prospektusok, ellsraerö-Jratos, költ»ég:crvczetck Ingyen <s l>irinenlvc.) Elsársndü Carbid ful>,ono""» -;----szállíttatik. Féninyomdai munkák birmi,ycn\' Rárgaríz. horgany, alitacca --itb. rajzok vagy minták szerint gyorsan ti olcsón elkészíttetnek. Az InsUlUtlókban jártas, tl»rteaaége» képviselők kercatetnck. □□QooaoaoaooaQo 000000 aaoa oooaoaaaooooaooao (SEliSTElK-fele ERZSÍIET LABDACSOK ] Epllulák hasonló készítményeknél minden tekin-- tetben feljebbtwcaülenéók; — mentek minden ártalmas anyagoktól, az altesti azerek bajainál |. Wajdits József könyvnyomdájában Nagy-Kanizsán. 8 legjobb eredméoynysl használtatván, gjeogédeo hashajtók, vértisztilók: g a eM gyógyszer sem jobb, s mellette olj ártalmatlan, miot e pllulák a □ székszorulás a legtöbb betegs^ek forrása ellen. — Cukrozott külsejük végett még O gyermekek is szívesen. ° Eírr 16 Pllnlát tartalmazó doboz 15, egy tekercs, mely 8 dobozt, o tehát 120 pllnlát tartalmaié, esak 1 írt o. é. Ö I 0V Á I Ulinii,°k"il km\'"\'"" 6takodjank. KórjQuk htlárototitn ® U í . Jl,™\'tl" F,H» haabaltd labdacsait. Valódi ctak, ha I tV.k." . " «"*>»»•« t"J«ey>ell \'édjegyankket pirotfekcH nyomta- 8 | laaban Sacnt-Lipót" ét „Neuatatn FOlOp gro,;i«erett" aUUrkaal K \'at.a. A kera.ked.tifii tarrényiiékileg Tédett «oma,jalak ala ri- H lunkkal van ellátva. NEUSTEIN FÜLÖP ! 0 .Stertl-Llpólboa\' eimaalt ayégytaertim Z. K. X WIKS, I., Plaakeagute 6. Raktir Nazj-Ktnitiia : BEI,US LAJOS éa BBIK (IVllI A gyéjjiierítieknél. 0 laoooooooaoooooasooooooaoaoaoaooooooooo |
