* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 17.4 MB | |
| 2010-02-14 21:06:14 | |
 | |||||||
Nyilvános  1300 | 4203 | Rövid leírás | Teljes leírás (317.63 KB) | Zalai Közlöny 1903. 045-048. szám november Zalai Közlöny Hetenkint egyszer, szombaton megjelenő vegyes tartalmú hetilap 42. évfolyam A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: NAGYKANIZSA, 1903. november hó 7-én. 45-ik szám XLII. évfolyam. J_ mm Előfizetési ár: y.ltii irrt . . 10 kor. — fill. M írre ...\'•> kor. — fill. .VjJrdíTrt ■ • 2 k°r- 60 fl"\' Ejj" szála 20 Ml. HIRDETÉSEK & batiUi pelluorbao H,má«o<i«or 1 í. t ttlsden toril>l>i lor^rt 10 fill. N Y I L T T £ R 8 £ N j.t!h .trookíüt 40 fillírírl uok fel. ZALAI KÖZLŐIT. A lap nellcmi rv»xét illeti minden köxl«méajr a felöli* »xcrkefit5 nevére, ti &nvxgi réaxt illeti köi-lemínyek pedig * kiadó notére cimxcuen NagjrktuilKfiára bérmentve inléxocd&k. Bírmentetlcn letelek nem fögid-Utnxk cl. KíxIratokTlwxonem küldetnek A nagykanizsai „Ipar-Testület,* a „nagykaoizsai-.Takarékpénztár részvénytársaság," a „Kotori takarékpénztár részvénytársaság," .oagykaüizsai ós a galamboki önkéntes tűzoltó egylet, V a .nagykanizsai kisdedneveló egyesület,4 a .nagykanizsai tanitói járáskör/a .nagykanizsai keresztény jótékony nőegylet\' n-kanizsai izr. jótékony nőegylet," „szegéuyck tápintézete,* a .katonai hadastyánegylet/ a „soproni kereskedelmi iparkamara,* nagykanizsai külválasztmányának hivatalos lapja. hbtenkint egyszer, szombáton megjelenő vegyes tartalmú hetilap. Á Kégi és — bocsássuk előre — nem slapialau a panasz az úgynevezett koronás bankok ellen, hogy többnyire a szegény kisemberek kizsákmányolásából tartják fönn magukat ée szinte kiszámíthatatlan az az anyagi éj erkölcsi kár, amelyet flzel-meikkel okoznak. Ezek az utóbbi években, különösen a fővárosban gombamódra elszaporodott apró hitelszövetkezetek, a kormány által könnyelmű módon jóvá-s hagyott körmönfont alapszabályaik alapján, a szó legborzasztóbb értelmében vett uzsoráskodást űznek és számos esetben valósággal tönkreteszik a kisemberek existeuciáját, akik c veszedelmes „pénzintézetek*-hez kölcsönért fordulnak. A koronás bankok létalapja az a régi igazság, hogy szorultságában a szegény ember még a lelki üdvösségét is eladja; elvnek, üzleti alapnak ez elég erkölcstelen ugyan, de annál jövedelmezőbb a koronás szövetkezetek számára. És a baj épen az, hogy működésük köre a legszegényebb néposztály, ügyfeleik a munkásosztály, a kisiparosok, kiskereskedők és csekély jövedelmű hivatalnokok köréból kerülnek ki, akikkel a nagyobb pénzintézetek, melyek tisztességes kamatra adnak kölcsönt, nem állanak szóba s akik ennélfogva teljesen ki vannak szolgáltatva ezen szövetkezetek szemérmetlen uzsoráskodásának. Hogy az uzsoráskodás vádja nem üres szóbeszéd, hanem keserves valóság, azt. a következő példával is bizonyíthatjuk, megjegyezvén, hogy az adatokat hiteles okmányokból merítettük: Tegyük föl, hogy X. felebarátunknak sürgősen szüksége van 200 koronára. Mint szerény, 80 forint havi fizetéssel javadalmazott kishivatalnok, ezt a ránézve óriási összeget csak ugy tudja megszerezni, ha egy ilyen koronás hitelszövetkezettől kér kölcsönt. Hosszas könyörgésre kél hasonló állású jóbarátja hajlandó érte a kezességet elvállalni és most már beállíthat valamelyik ilyen „intézet"-be. Már most mindenekelőtt le kell szúrnia 4 koronát tudakozódási dij címén; megjegyzendő, hogy a tudakozódás az intézetnek belekerül, mondjuk sokat, egy koronába, tehát már ezen is három koronát nyer, nem is említve azt, hogy a kölcsöntkérőnek emellett számítania kell arra is, hogy ezt az összeget esetleg teljesen hiába dobta ki, mert a róla beszerzett informá- ! ció kedvezőtlen és igy kölcsönt nem kaphat. De tegyük föl, hogy a hitcltudó-sitás ugy róla, mint kezeseiről kedvezően szól és a bank két-háromheti huza-vona után megszavazza a kölcsönt. Felebarátuuk már most boldog, mert birtokába jut a szükséges 200 koronának és ennek ellenében heten-kint csak egy koronát kell visszafizetnie. Önök és én és mindenki azt hiszi, hogy a dolog csakugyan igy is van. Pedig dehogy! A kétszáz koronából csak körülbelül 370 koronát kap ki a kölcsönkérő. Mert: először is levonnak 13 heti befizetést, mert az alapszabályok szerint csak azután engedélyezhető kölcsön; azután levonnak 5 korona 34 fillér négyhavi előleges kamatot, 2 korona kezelési dijat, betétkönyvecskéért 1 koronát, nyomtatványok- ért 40 fillért és Siitnitsuk hozzá a fönt említett 4 korona tudakozódási dijat, ez összesen 25 korona és 74 filllért tesz ki. Mindazonáltal a kölcsönvevő 2C0 koronával adós és adós marad ezzel az összeggel a negyedik év végéig, míg csak a 200 koronát 200 heti egy koronás részlettel az utolsó krajcárig vissza nem fizette és fizet ezen időig 200 korona után minden négy hónapban előre 7 korona 84 fillért, kamatok és kezelési dij cimén. Épen ebben van az az óriási uzsora, amelyről szólottunk. Az adósság ugyanis már az első perctől kezdve hétről-hétre apad, a kamat összege azonban ugyauaz marad. Már az első félév végén az adósság csak 174 korona (mert 26 heti részletet befizetett az adós), tehát a 7 korona 84 fillérnyi kamat már ekkor is 13 7«-nak felel meg. Az első év végén az adósság 148 korona, de a kamat változatlanul 7 korona 84 fillér maradván, ez már 15\'/,\'/,. A második év felében ismét törlesztődön 26 korona, tehát ettől kezdve & kamat már 19*/t-ra szökött és igy nő rohamosan a harmadik év első felében több mint 24\'/,-tt, a második felében 337.-ra, az utolsó félévben pedig, mikor az adósság már csakis koronára apad, de a kamat még mindig 7 korona 84 fillér (négy hóra!), 129 — csaknem 128 százalékra. Azt mondják ezzel szemben áll a nyereség, mely a betevők közt is megoszlik. Megám! de csak akkor ha a sok tagu igazgaztóság lefölözte a nyereséget. Nem tréfa ez, de szomorúság, valóság. Azt az embert, aki csak tiz százalékot is merne kérni a kölcsönadott tőkéje után, becsuknák, pedig.az legalább nyíltan megmondja az adósának, hogy alább nem adja a pénzét, mig ezek a zugbankok szabadon gyakorolhatják a legszemérmetlenebb uzsorát. A kormány, a hatóságok szótlanul tűrik üzelmeiket, sőt napról-napra ujabb ilyen hitelszövetkezetek alapszabályait hagyják jóvá, amelyek mind egy kaptafára készültek, mind a szegény ember kizsákmányolását célozzák. Talán szolgálatot teszünk a közérdeknek, ha lerántjuk róla a leplet. J\'ohjAr ■lózsrf- Városunk csatornázása s a vízvezeték kérdése. Lspunk olvasói előtt már ismeretei városunk legtöbb ügye. Ismertettük már e lap hasábjain közigazgatásunkat különféle oldalairól tekintve. Nom egyszer szóba hoituk közrendészetüuk, közbiztonságunk, köztisztaságunk, közegészségügyünk. középitkezésünk és tok más köz-Qnk jelenlegi állapotát; rámutattunk azoknak hibáira és kifejtettük táját véleményünket is javításuk irányában. K sorok tárgyául szintén közügyeinkből választottunk, még pedig olyant, amely nem tűnik oly hamar bárkinek a szemébe, de mihelyost rossz állapotban van közügyeink eme része, ennek hiányos voltát azonnal megérezzük. Ugy vagyunk őzzel is, mint némelyek egészségi állapotukkal, a mig az rendben van, nem érzik szükségét, do ha egy kevéssé betegek, akkor láljáv csak mennyire szükségük van erre. Városunk csatornázásáról éj övvel kapcsolatban — horribilo dictu — a ma még csak utópiának nevezhető vízvezetékünkről akarunk a jelen sorok olvasóibot szólani. Csatornázásunk állapota nagyon kezdetleges. Nem szólva arról, bogy a forró nyári napokban (most is. Szcdö.) a csatornák nyitott nyiláéiból roily kellemetlen a a közegészségre mennyire ártalmas bűz terjed ol az egész városban, nem említve azt, bogy nagyobb esőzések alkalmával az esőviz a csatornázás .helytelen volta miatt a járdákat felszaggatja, csak azt említjük, hogy nagyon sok utcánk van, amelyben nyitott árkok akarják pótolni a csatornát. Nem okozzuk ezért a város vezetőségét. Építésügyi szabályrendeletünk azt mondja, ha valamely utca háztulajdonosainak kétharmada utcája alag csatornázását kéri a hatóságnál, vagy ha a hatóság ezen csatorna építését szükségesnek tartaná, a csatorna építése elrendelendő, amelynek költségéhez •/, részben a város, 7i részben a háztulajdonosok járulnak hozzá. .j Arra, bogy óyilolt árku utcáink háztulajdonosai a csatorna építését kérték volna, nem találunk példái,"sőt még a második esetben is a háztulajdonos urak, be nem lálva a csatornázás szükséges-cégét. azt ellenezték, ugy, bogy amint hiteles forrásból értesültünk, sok építendő csatorna 6gye felebbezés alatt áll. Igy vagyunk ezen ügyünkkel. Nem akarjuk belátni, bogy ha már a szép és művészies dolgok oly mostoha pártfogolásban részesülnek városunkbao, a hasznosat, — többet mondunk — a szükségeset okvetlen párt-fogolui kellene, a város hatóságának ki kellene mondani az összes utcákra a csatornázás szükségességét, amit talán akkor fog igazán teljesíteni, ha a még nyitott csatornák rothadt levegője és bacillnsainak ezrei valamely járványnysl megtizedelik a város lakósságát, amikor is a felelősséget már városunk vezetöiuek kell viselniök. Ha már csatornázásunk nem egységes, a meglevőt kellene legalább tisztességes állapotba hozni. Az egyes házakbői mindeofélo szonyviz csatornáinkba folyik, amelyek az utcákon csak egyszerű fa, vagy néhol nyitott vaarácscsal vannak letakarva. Ez áll a régi csatornázási rendszerünkről, amely a város legnagyobb részéi magában foglalja, csak a Sugárútnak az uj kaszárnya felől eső része van az ujabb szifon nyílású csatornázással ellátva. Valamennyi csatornanyilást e módon kellene elfödni, 8 igy meg volna akadályozva, bogy csatornáink ártalmas gőze a járó-kelők egészségét megrontaná. tárcz a. Borozás, — A .Zalai KOiliny. eredíii lltclj*. — Hogyha én oly bús. borongó vagyok is, Vau. kinek tán rózsa jutott, nem tövis; Töltsetek bort, zengjetek dalt. lelKeset. Hadd gyújtsa fel mégegyszor a szivemet! Terhes felhő a búbánat, — el vele! Véu fának is van virága, levele: Hegy tüzében égjen arcom, mint mikor — Jobb időkben — húzta cigány, folyt [a bor. Nincs a főidnek koszorúja, oly sivár, Mini az élet, mely hanyatlik, őszre jár; Ámde azért borban a gyöngy, töltsetok, És virulni fog tavaszként, kedvelek. Sorban igyunk, lelkosOlve, mindazérl. Mire keblünk dobbanása egyetért: Mind, mi szép. mi szent van ilt az ég alatt, Fényben éljen, űzve szét az árnyakat 1. ... Sxiv, szeretet boldogít csak, mely ha nincs, Jégvirág a csillogás, a drága kincs; Álmám se voll arany-erdő sohasem. Egy kis öröm lombja, fészke több nekem. Most is ilt van bor, barátság, dal között, Tőle a gond gyorsan el is költözött: Szitsuk tehát mámorunkat lángra fel, Így való ma: itt szivárvány ünnepel. Hejh! ngyis csak buborék az életünk, Bölcs dolog azt rózsaszínre festenünk I Ekkor mutat még a világ valamit. Színtelenül fakovát cr, — elbusit. Van elég baj, könyhullatás, küzdelem; Rám is sereg bút akasztóit végzetem; Hogy leinnám, hozzá beh sok kellene, Töltsünk tehát — mig tehetjük — ellene! Éljük vigsu a mosolygó porcekei: Holnap bucsut int az idő, meglehet; Igy a szavát füstbe veszszük, mond;a bár: Nincs poharunk, összetörött, — vége már! Hajgaló Sándor. E v o e. — A .Zalai KOilO&y\' lirc^ja. — Irt*: Jill Rtril. Kihunyt színházi nagyságokról, letűnt csillagokról és uyomaveszolt hírességekről volt szó ... és valaki azt találta mondani: — Vájjon mi lett a szép Rosina Ambrayból, aki a császárság alatt olyan nagy sikereket ért el? Égy öreg ur fájdalmas melancholiával sóhajtott fel a kérdésre. — Páris legszebb lábacskái I — Ailán elhallgatott és behunyta szemeit, mintha a szép opcretle-énekesnó elmúlt bájait akarná lelki szemei előtt újra felidézoi. — Oh az régen volt! — mondta valaki. — Ki ludja, milyen régen porladozik már a bájos Rosina hamvas, fehér teste. — Miért? — Hiszen még alig lőhet ma hatvan éves! — Ohó! Hatvannál bizony már sokkal öregebb. Jusson csak eszébe, kérem, hogy a\'szép Ambray már a császárság alall sem voll gyermek! — Ah, hová beszél! Akkor legfölebb husz-buszonöl éves lehelen, — legfölebb huszonöt éves! — En tudom is. hol él jelenleg. Asniéresben vau egy kis kifőzője. Egy frankéri és ihelvenöl centimcsórt igen jól lehel nála ebédelni borral együtt. Csakhogy ha szervélát is kíván az ember, .akkor kerül öl centimessel többe. — Ön már ebédeli nála? — Én nem, do egy barátomtól tudom. — Lássa, nekem pedig valaki azt mondta, hogy páholynyitogatónó lett belőle a l\'ort Szl.-Martin színháznál. — Ugyan, ugyan! Régi rnhakereskédése van a líue de Provenceban. És kártyát i$ vet. — Ennyire jutott hál? Különben ez a tipikus sorsa az ilyen egyéniségeknek. — Ön egy kicsit túlságosan szigorú! A kis Ambray nem volt egészen közönséges. Tehetsége, igazi tehetsége volt, pláne Offenbach melódiáit éppenséggel csodálatosan tudta csicseregni. Erre a mondásra az öreg ur is magához tért álmodozásából.. — Csodálatosan?! — kérdezlo valóságos elragadtatással. — Mondja inkább, hogy imádásra méltóan. Soha, senki nem fogja Bacchus himnuszát ugy énekelni, mint ó . . . Oh, csak hallották volna azt a meleg, selymes, hajlékony hangot! Hogy csengett a dala. bogy incselkedett, milyen forrón, olvadékonyan, milyen merészen énekelte: Kvoó!.. . Kvoó! . . . Egy pillanatra nagy csendesség lámául és ket elegáns fiatal ember egyetértően mosolygott össze. Az ószhaju gavallér azonban zavartalanul lovább folytatta: — Rosma Ambray nem halt meg: de nem lett belóle sem páholynyitónó. sem ócska ruhakereskedő. Kifőzője sines. l)3uem itt lakik Rlois közelében egy kastélyban. Kgy igazi feudális kastélyban, amely egy ölv\'en hektár terjedelmű gyönyörű park közepén áll. És a pénzszekrényében egy milliónál többet éró ékszert őriz s a nyakában még mindig ott van az a híres öiszázezer frankos koilier, amelyei 186". óla soha egy percre sem lett le. — Micsoda?! Öu látta ót? — Talán meg is látogatta? — Igen, én láttam őt és meg is látogattam. Valaki gúnyosan felkacagott: — Kgy milliót éró ékszer, egy kastély, park, ötszázezer frankos nyakék — ez bizony Isten elég tisztességes eredmény a pálya végén! Az* öreg urat azonban egy csöppet sem bántotta a gúnyolódás és a • legnagyobb nyugalommal folytatta: — Csak ugy véletlenül láttam viszont... Egészen véletlenül; s mikor meglátogattam, fogalmam sem volt róla, hogy kihez megyek . . . Kolönbcu olmondh3tom az egészet ugy. ahogy történt. Tavaly ószszel egy ismerős családnál voltain látogatóban, amelyik lilois közeiébon lakik egy gyönyörű kis kastélyban. Egy délután kint ültünk a torraszén és mindenféléről beszélgetve háziasszonyom egyszerre elbeszélte, hogy a szomszédságukban lévő kastélyban egy roppant titokzatos. hölgy lakik. Valami madame Cholard. . . -— Képzelje, kérem — mondta a fiatal asszonyka — az a hölgy sohasem jár ki, nem fogad soha látogatást és azzal tölti az életét, hogy egész n3p a parkban egy gyermek-kocsit tologat fel s alá és elavult, ósdi operettmelódiákal dúdolgat félhangosan. \'Maga könnyen megtudhatná, hogy ki ez az öregasszony. Ön igazi párisi s ha látná és egyszer beszélne vele, azonnal tudná, hogy kivel van dolga. Tegye mog nekünk ezt a szívességet! Ugye megteszi? — De micsoda kifogással állítsak be hozzá? — kérdeztem mintegy szabadkozva. — Mondjon akármit! Várjon ... mondja például azt. hogy nyesesse meg a park végében lévő tölgyeket, mert elveszik a mi gyümölcsfáink elől a világosságot. Én még védekeztem egy ideig a forma kedvéért, de az\'án csak megadtam magamat, mert magam is roppant kíváncsi lettem .a titokzatos öregasszony kilétére. Másnap dólnláu mentem át hozzá. Csöngetésemre egy piszkos külsejű inas jött ki: — Mit akar? — kérdezte meglehetős gorombán. — Madame Coularddal akarok b&szélni. — A madame nem fogad; — mondta és be akari3 zárni az ajtót az orrom előtt. — Vigye csak be a névjegyemet, — erősködtem • én. Az inas elvette tőlem a névjegyet és eltűnt. Egypár pillanat múlva azonban visszatért és kelletlen arccal jeleutette: — Madame a tölgyfa-sorban várja önt. Lapnak mai számához féliv melléklet van csatolva. XLU. ÉVFOLYAM. Még egy nagy hibájs van csatornarendszerünknek, I. i. bogy a várostól való kiömlése a csatornáknak csak nagyon kevés helyen történik és e miatt nagyobb esőzések alkalmával, — aminek különben örülnünk kell, mert az oly ritkán tisztított csatornáink legalább ilyenkor alaposan megtisztulnak, — azok az utcik, abol a főcsatornák a városból kifolynak, szinte járhatatlanok lesznek. mert a csatornákból nsgy meDoyiségbou kiömlö viz az egéaz járdát olárasztja s azt sok bolyén felszaggatja. Egy helyes csatornázási rendszernek főkelléke, amint ezt egy szakértőtől bal-\'lottuk, az egységosség, hogy a város minden része csatornázva legyen ós a tisztaság. Az elfő kellékről városunkra nézvo már megjegyeztünk némely dolgot, az utóbbira nézvo még van némi mondani válóok. A tiszta csatornák nagyon természetesen azoknak gyakori tisztítását követelik, vagy tisztaeáguk elérhető azzal, hogy a vízvezetéket rajtuk engedjük keresztül folyni. Az előbbi mód nagyon fáradságos és költséges és ha lehet az utóbbi módon kell tiszta csatornákról gondoskodni, ugy, bogy a tiszta csatornázásról vízvezeték hiányában szó alig lehot, Vízvezeték Nagykanizsán! Hogy lehet ilyet még csak álmodni\'is? Sokan gondolják ezt a. koozervstivek közül abban a szép városi palotában. De ha azét nézünk a körülöttünk lévő városokban, Pécsett, Szombalhelyon, Pápán, mindenütt megtaláljuk az ujabb kori haladás eme fokát és városunknak ia ezekkel a városokkal lépést kellene tartani. A legnagyobb nehézség a vízforrás feltalálása lennw, de erre nózvo valamelyik geologusunk bizonyára adna útbaigazítást, bogy hol keressük azt; vagy ha ilyen városunk közelében nem lenne, nem vagyunk-e közel a Balatonhoz, a Murához, melyek ki-apadhatlan vizforrásaiok lennének, s amelyek vizének idevezetése csak annyiba kerülne, mint 20—25 évi csatorna tisztítási költségünk. Nem említjük, bogy mindehhez az egyes háztulajdonosok is mennyiben járulhatnak hozzá, hisz\' egy jó vízvezeték megszüntetné a kutásatási és fenntartási és más tisztogatási költségeket, a lakások, különösen az emeleti lakások bérét felemelné; s ezen haszon arányában méltán még külön hozzájárulhatnának a létesítendő vízvezeték költségeihez. Még az s kétely nierülhot f«l. hogy az esetleg igy vízvezetékkel ellátott csatornáinkat hova tudnók kiüríteni. Erre nézve kót ajánlattal állhatunk elC, vagy a most is felhasznált principális csatorna szolgálhatna e célra, vagy, amint egész Belgiumban teszik — kellő területen való mezei csatornázással a kifolyó szenyvizot és piszkot a földek meg-trágyázására használhatnék fel. De ha félre is teszszük egy időre ezt az álmunkat, azt mindenesotre sürgetnünk kell, hogy városunk egészen csaior-náztassék, a csatornákat többször tisztogassák és az uj rendszerű fedőlapokkal ellássák, s ha csak némileg akarunk o tekintetben is haladni nagyon kívánatos, hogy a* mostani csatornákat cementtol beöntsék, — h8 már betonirozott csatornákat nem kívánhatunk, — mert a mos- tani csatornák tégla hasadékaiba leülle-pedett a bomlásnak induló mindenféle piszok gáza határozottan veszélyezteti közegészségünket s nagy bajnak lehet okozója. Szezonképek. A nfpkonybs. — A hm dritcllu. — Méui-roiok itrikjc. A nap legkritikusabb pillanata a déli harangszó, óriási véglelekot jelent. Szinte láthatólag nyúl bele az utcán foglalatoskodó társadalomba és ezt a heterogén elemekből álló zagyvalékot gyönyörű rendben osztályozni kezdi. Ez az osztályozás azonban nem válna dicsőségére a\' tudományos akadémia egyik tagjának sem, mert nagyon felszínes és csupán külsőségeken alapul. Borjúsült, vagy sült burgonya; hat tál étel, vagy egy sem; ebéd a teritett asztal mellett, vagy az árok partján. Ezek az ellentétek a harangszó osztályozásának alapjai. Sok jót és sok rosszat jelent a hsraug-szó és nem a legrosszabbat jelenti annak, kinek népkonyhát jelent. Persze vidámabban koroghat annak a gyomra, kire otthon a családi költemények elemei: terített asztal tiszta teritékkel, egészsége?, tápláló ételekkol és .boldog család- vár, mert hisz ezen a sok hajjal telitett sártekén nincs is egyéb jó, mint jót enni és jól aludni, mégis valski Rothschildjáosk érezheti magát az is. kit a Zöldfa kertjébe int a déli harangszó, hol jótékony kezek dolgoznak a társadalmi egyenlőtlenségek nivellálásáo. Természetesen jobb volna, ha anyagi helyzete senkit sem szorítana be a Zöldfa kertjébe; de ha már nem tudtuk jobbau beosztani életünk rendjét és nem szűnik meg az az inesztetikus fajzat, mely örökké vádolja a terített asztalt, mi, kik nem tartozunk a néphez és kiknek konyhája nem népkonyha, legyünk azon, hogy hulladékaink célszerű felhasználásával csititsuk az örökös vád erejét, eltömjük annak forrását, a nyomorultak gégéjét. IIa a sok teleszáju gyereket és felnőttet nézzük a Zöldfában, ahogy ebédjüket falják, rájövünk, hogy ezek a félelmes alakok tulajdonképpen nagyon szerény, butiul szeréoy emberek. íme, megelégesz-uek tízedrészével annak, amit mi szükséged tápláléknak tartunk, csupán egy kis garnirungot igényelnek hozzá: jó szivet annak a részéről, ki nekik a falatot nyújtja. A jó szív, mely örömmel adja, amit ad; ez a szava a szegényügy rendezésének, minden kenyérbálos és népkonyhás intézménynek. A mi népkonyhánk intéző-sége — örömmel konstatálhatjuk — ezzel a kellékkel nagy mértékben el van látva, jobban, mint egyéb szükséges kellékekkel. De sajnos, 8 szív maga nem pótolhatja mindenben azokat az egyéb kellékeket és ez az oka, hogy egy ily népkonyhai látogató nyugodt lelkiismerettel elmondhatja: .Amit jó szívvel adtak, azt én megettem jó gyomorral. Még sem laktam jól." Bizony szegény 3 mi népkonyhánk, legalább nem elég gazdag ahhoz, hogy zalai közlöny hivatását oly mértékben teljesíthesse, mint azt annak vezetői szeretnék. A baj persze itt is »i a nagyétkű szörny, mely súlyával összes intézményeinkre ráíek-szik és fogyasztja azok erejét: a közöny. Az Úristenen és az ügyeletes hölgyeken kívül az ördög sem törődik az egészezel. Volna kicsitel több pénze a népkonyhának, ez ogymagában is megoldaná szogényügyűnk bajáoak egyik legkuszál-tabb csomóját. Nem lenne kénytelen tiz krajcárokat szedni olyanoktól, kik bizonyára nem mennének a népkonyhába ebédezni, ha csak kétszer tiz krajcáruk is lenne. Aztán adhatna kissé esztetikusabb külsőt egész cselekvési módjának ói nem lenne kénytelen önérzotétől megfosztani a (éríut, kit kényszerit, hogy hat éves gyermekekkel i-gyütt egye a jó sziv meg nem szolgált adományát. Lenne még 8ok módosítani való. Szeretnők például, ha a^népkonyha intézőinek módjukban lenne, hogy vendégeik intelligensebb elemeivel, a tanulóifjúsággal megkülönböztetett gyengédséggel bánhasson. Külön termet, rendesebb kiszolgálást adhasson nekik. Váljék lehetővé, hogy arc-pirulás nélkül ellátogathassanak a népkonyhába és ehessék ennek főztél azok is, kik az üres gyomrot nem rougyok alatl, de gyakran divatos ruhadarabok alatt hordják. Igaz ugyan, hogy a szegéoy-ség — állítólag — uem szégyen. Mégis ki tehet róla, ha ezek a gyámoltalan alakok a holyelt, hogy anarchistának csapnának fel, megmaradnak a .becsület" utján és restellik szegénységüket. Bizony jobban meg kellene becsülni a .nép* eme illemtudó részét és ha egyébért nem, hát helyes önzési politikából nem csupán gyomrukat, hanem önérzetüket is tekintetbe kellene vennünk. A népkonyhával kapcsolatosan megemlékezünk egy óriási akadályról, mely a népkonyha törékenységének és általában a nyomorúság enyhítésére irányuló törekvéseknek városunkban útját :állja. Ez az akadály a szemérmetlen drágaság, mely nálunk az élelmicikkekben, különösön pedig a húsnál indokolatlanul uralkodik. Indokolatlanul, mert a hus drágaságának egyedüli oka a mészárosok embertelen önzése, ami pedig nem elfogadható ok. Nem irigyeljük senkinek a kenyerét, mégis elégedetlenséggel tapasztaljuk, bogy a mészáros urak túlságosan meghíznak és gyarapodnak vagyonban ép ugy, mint testben. Pedig a mi szerény véloményünk szerint a közjava nem okvetlenül feltételezi, hogy a mészárosok érjék el testi suly tekintetében a legnagyobb rekordot, különösen, mikor ez ezer más nom mészáros omber borzalmas lesoványn-dásával jár ogyűtt Egyéb céhbeliekbt-n legalább megvan a tapintat, hogy mikor stájgerolnak akár jogosan, akár jogtalanul, mindenkor gazdasági okokra hivatkoznak. A kereskedők a beszerzési számlákkal igazolják az áremelkedést, az iparosok ar. anyag és s munkaerő drágulásával. Egyedül a mészárosok azok a szabadalmazott lényok, kik a saját háztartásuk szükségleteihez mérik árucikkeik drágaságát. Ha nürnbergi csipkével, vagy gránátalmával kereskednének, még meg-bocsájtható lenne ez a hallatlan önkényeskedés és igazat adhatoánk a mészárosok- nak: akinek nincs pénze, ne csipkézze fel a fehérneműjét és ne kívánjon gránátalmamagokat szopogatni. Ds ahboz van valami kla kőzüok, ha etek az urak a mi gyomrunkkal spekolálnak és a maguk életmódjától teszik függővé a mienket. Szabad ipar ide, szabad ipar odal A megélhetés előbbre való minden szabadságnál. Különben sem tapasztaljak, hogy a szabadság eszméje olyan szontsége lenne az emberiségnek, melyhez élet-veszedelem esetén tero szabad nyúlni. Mindenféle fajta szabadságunk szenved olykor egy-egy hatalmas oldalvágást, állítólag a köz érdekében. A mészáros urak immár elfajult szabadságáuak sem ártana a szíjkosár, annál kevésbbé, mert itt akadna elég megszorítani való és ha tőlük veszünk el valamit, még mindig elég marad nekik. Egyébként a mészárosok most sztrájkba léptek a helybeli zsidóhitközség ellen. A rituális metszések után a gabellát nem akarják megfizetni. Azt mondják, \' nem falit t nyereségből. Eltekintve attól, hogy mi még nom hallottunk mészárosokról, kik az ily fajta kiadásokon tönkrementek volna, ebben 8z egész per-patvarban bennünket más érdekel. Egy olyan szerencsétlen marhának a mészárosok sztrájkjáról alkotott véleménye, amelyiknek bőrébe kerül a vita, bárki javára dől Is el. Azt hiszszük. ez ártatlan teremtés ebben a kérdésben teljesen semleges fél, érdek őt sem a zsidóhitközsóg, sem a mészárosok győzelméhez nom fűzi. Neki miodeo esetben meg kell döglenie. egy ily fenkölt gondolkodású lényről pedig nem tételezhetjük fel, hogy a halálnemek bizonyos fajai iránt különösebb rokonszenvvel viseltetik, mint a másikak iránL Ha a marba filozófus, akkor csak a célt nézi. A cél pedig a halál és az, hogy embereket tápláljon, mint mondani szokás: felekezeti különbség nélkül. Ar. eszközök megválogalása az emberek dolga. Az ő tetszésüktől függ, hogy a csapó-baltán, vagy a metszőkésen keresztül akarusk-e eljutni a marba húsához. Az ő tetszésüktől, étvágyuktól és kőoyörOlelességűktól függ. Mi a két mód közölt nem látunk nagy-különbséget. Embertelen mindakettő éa különbség közöltük csupán annyiban vau, bogy a lebunkózás még embertelenebb a levágásnál. Nagyon provinciális ize lenne a dolognak, ba mi itt patetizálni kezdenénk a könyörületesség, az állatvédelem és a magunk egészségének érdekében. Mindenki tudja, amit e tárgyban tudni lehet: hogy nagyon étvágytalan eledel a lebunkózott marba annak, aki tudja, bogy az állat hogyan mult el a világból és hogy égbekiáltóan emberiden egy művelet a lebunkózás. K S. ecijrek:. — Novemberi clólőptetének. A hadsereg novemberi előléptetése miudkét báziezredüok tisztikarában meglehotős változást okozott. A cs. és kir. 48-ik gyalogezrednél a következőket léptették elő: Burian Lajos századost órnagygyá a egyúttal áthelyezték a cs. és kir. 37-ik gyalogezredhez, Bayer Richárd, Freiaz-berger Vilmos éa királyfai Botló Károly htdapród tiszthelyetteseket hadnagygjá. Bayert a cs. és kir. 56-ik. Freiszbergert pedig a cs. éa kir. 44-ik ezredhez helyezték át. A m. kir. 20. honvéd gyalogezrednél Kerékgyártó József századost órnagygyá, Frtiylag Géza, Kiss Béla, Németh János, vitelei Tallian Jeuő és Csorba Károly hsdtpród tiszthelyettesek badnagygyá < léplek elő. A csendőrségnél Hegedűs Gyula csendőr hsdnagyot nevezték ki csendőrfőhad-nagygyé. A 20-ik honvéd gyalogezrednél még Prag Frigyes törzsőrmestert léptették elő kezelőtiszt hadnsgygyá. A kinevezésekkel egyidejűleg áthelyezték még Zsivajnovics Pál őrnagyot a károlyvárosi cs. és kir. 96-ik gyalogezredhez, a helyébe a mi báziezredűnkhöz a nagyszebeni cs. és kir. 2-ik gyalogezredtől Martiny Hugi ezredest. — Esküvő. Wajdits Géza posta- és távirdatiszt lapunk kiadójának testvéröccse f. évi november hó 11 én d. u. i órakor tartja esküvőjét Sey Vilma urleáoynyal Pécsett, az apácák templomában. — Személyi változások a viiroanil. A novemberi változások nemcsak a hsdseregnél, hanem > városnál is végre bekövetkeztek, ugyanis a polgármester intézkedése folytán az eddigi polgármesteri irnok Füredi János az adóhivatalba helyeztetett át, helyébe jött Jancsi István a tanácsi irodából, Nóvák Nándor a kspitánysághoz — az adó- 1908. NOVEMBER 7-én. hivatalból és Kamenár Géza a\' kapitányságtól — a tanácsi irodába. Ezen intézkedés folytán a .Nagykanizsai Friss Újság" felelŐ3 szerkesztője nyugodalmasabb állásba került. — Eljegyz&s. Radó Róbert, az Ujlaky Hirscbler cég főtisztviselője Szt.-Paulban (Karintiában) eljegyezte Bun Ida kisasszonyt, Bun Samu felső keresk. iskolai igazgató leányát. — Bncsu. Kellert Lajos tanár, aki 35 évig működött a helyboli izr. iskolánál a folyó tanév elején nyugdíjba ment és lakását Budapestre tette át. Kellert előzékeny, lelkiismeretes és higgadt tau-férfiu volt, aki csak barátokat szerzett magának. Mindezeknek Isten hozzádot személyesen nem mondbalolt, azért ezt a hírlapok utján teszi meg és kéri barátait. hogy tartsák meg őt emlékezetükben. — Az írod. 88 Műv. Kör válsága. Az írod. és Műv. Kör f. hő 3-án tartott ülésében Csóti Márk főgimnáziumi tanár, az irodalmi szakosztály elnöke állásáról levélben lemondott. Az érdemes, tevékeny és buzgó elnököt bizonyos intrikák kedvetlenítették el. Az üszökvetők kullogó cselszövésekkel visszavonást akarnak előidézni a társadalomban; de az csak egy pár órára sikerült nekik. Horváth György, az írod. és Műv. Kör elnöke is kijelentette, hogy megmaradását a kör élén Csóti Márk demissziójának visszavételétől teszi függővé. Ebben az elhatározásban követte őt Böhm Emil, a dalárda karnagya is, aki szintén lemondott tisztségéről. Ezzél a tömeges lemondással majdnem, hogy lepergett az írod. és Műv. Kör életfonala is. De másnap küldöttség ment Csóti Márkhoz, amely eloszlatta aggályait és lesimította a hullámzó kételyeket, Csóti visszavette lemondását, hogy az omlatag kar be ne dűljön. Ennek kapcsán aztán sikerült az elnököket is megmaradásra birni. De a főmunka most már az, hogy az egyesületet repkény módra körülfogó cselszövőket irtsák, hogy a repedékeken át hozzá ne férjenek a nagy fáradsággal erceit épülethez, melynek neve: Irodalmi és Művészeti Kör. — Halálozások. Münr. Fülöp terménykereskedő 70 éves korában szombaton elhunyt. Temetése vasárnap volt nagy-résziét mellett Goldschtnled Jskab százados, kezelő-tiszt s 48-ik gyalogezrednél, hosszas szenvedés után f. hó C-án este elhunyt Holnap temetik. — Koszorutpőtlő adományok. F. évi október hó 81 én elhunyt Münz Fülöp iránit kegyelet jeléül adakoztak: Münz József 10 kor.. Műnz Jenő 5 kor, ifj. Deulscb Ltjos, YYolf Arnold 10 — 10 kor. Összeseo SS kor. A nagykanizsai izr. Szent egylet. —■ Pályázat orvosi állasra. A nagykanizsai járás főszolgabirája Légrád nagyközségben megüresedett 8 választás utján betöltendő községi orvosi állásra pályázatot irt ki. A javadalmazás 1200 K. A választás november 23-án lesz; a kérvényeket 22-éig kell benyújtani. — Gyógyszertár átruházás. A m. kir. belügyminiszter özv. Pelter Károlyné éa Mihály Jenő okleveles gyógyszerész közős kérelmére a letenyoi szt>» Lélekhez címzett gyógyszertár személyes üzleti jogát Mihály Jenő letenyei\'lakós, okleveles gyógyszerészre átruházta. — Kövezik • piacot. Végre, valahára! Ugy látszik, hogy vóge lesz annak a nyomorúságos állapotnak, mely úgyis oly sok piaci mizériáinkat oly nagyon tetőzte, a térdig érő piaci sárnak. — Ezideig, ha egy kis eső volt, nyakig kellett az elárusítók aortí között végig menni, bát még ba egy zápor voltl No de végre kövezik a piacot. A munkálatokat szerdáu megkezdték, 8 remélhetőleg egy-két hét alatt már kövezett\'piacon vásárolhatunk. — Szárakoztaté délután. A Katho-likus Legényegylet holnap, vasárnap délután a főgimnázium rajztermében tartja 20 fillér belépti-dij mellett első szórakoztató délutánját A műsor: szavalat, dialóg, felolvasás, i fizikai mutatványokbői áll. — Zalavármegye törvényhatósági bizottsága folyó évi november hó 10-én d. e. 9Vj órakor a vármegyeház gyűlés-termében rendkívüli közgyűlést tart, melynek kizárólagos tárgyát a folyó évi kiadások fedezésére szükséges póthitel kérése. Előzőleg az állandó választmányi ülés d. e. 9 órakor lesz. Megindultam a fasor felé t-s egypár pillanattal késóbl) oll álltam az\' üregasszony előtt. Mikor a kis, összetöpörödött asszonyka engem megpillantott, gyorsau lebocsátotta a mollette lévő gyermekkocsi bőrfüggönyét éi elébem jőll. Annyi esztendő telt el azóta, hogy a raép Kosinál utoljára énekelni hallottam, annyi hosszít esztendő: és ón mégis azonnal felismertem. Pedig milyen szomorú nyomokat hagyott rsjla a kérlelhetetlen idő. — Jó napot Rosiua, — mondtam nyájasan — köszönöm, hogy elfogadott-. — Mit 3kar? — kérdezte az asszonv barátságtalanul. Kezembe vettem a kezét és szelíden kérdeztom: — Hát nem ismer engem Iiosina? — I)e igen; őn a kis Monelle. — Most azonban már \'az öreg Monelle. : — Khezrám nézve egészen közönyös! . Mitaksr? Kgy kicsit kellemetlenül érintett s rideg elutasítás és némi zavarral mondtam el jövetelemnek állítólagos célját. Rosina azonban az előbbi ellenséges magatartással hallgatta végig szavaimat, s aztán, hogy én elhallgattam, élesen, kíméletlenül támadt reám: — Ez mind csak ügyetlen hazudozás! Azok oll kíváncsiak rá. bogy ki vagyok én és msgát most ide küldték, hogy kémleljen ki. No hát menjen vissza és mondja el uekik, hogy én egy olyan lény vagyok, akivel nem szokás törődni. Hamm mondja meg in-Ifik azt is, hogy hagyjanak most már békél nekem, ne firtassák minden dolgomat, meri clhAgy a türelmem! ... hzzel megfordult és visszament a bölcsőhöz. Nekem tulajdonképpen most szépen el kellett volna mennem, de valami mégis visszatsrioll. Kgy név jutott hirtelen eszembe egy barátomnak n nőve. altit már régesrégen elfeledtem. Az volt az egyetlen ember, akit Rosina igatán szeretett. — Mi lett Georges do Tuntonból? — kérdeztem szinte önkéntelenül. Rosina erre a kérdésre villámgyorsan fordult felém és mohón kérdezte: — Ismerte? — Maga talán barátja volt Georgesnak? — Igen! — Lehetséges ez? — Ön barátja volt? Ugye nem hazudik? .... Ugye nem azért mondja, hogy engem vallomásra bírjon ? ... Hogy megmutassam ónnek ? ... Reszkető kézzel mulatott a gyermekkocsi leercsztott bőrfüggönyére és felindulástól elfojtott hangon folytatta: — Nem kíváncsiságból, hogy megmutattassa magának az én emlékemet, ami Georgcs után maradt számomra . . . Georges után I .. . Ugy meghatott az asszony láthaló. nagy-fájdalma, hogy szó nélkül el akartam távozni. Rosina azonban oda lépelt a bölcsőhöz és rugóm is odaliuzolt. — Várjon, — mondta remegő íhsngon és óvatosan szétvonta a bölcső fóggöhycil. Rettenetes volt, amit látnom kelleti: A bölcső csipkékkel disziio!t vörös selyem párnájáról egy nagy fakó arc meredt felém. Egy negyven esztendős, ember 3rca Tágrauyilt zöldes fényű üvvges szemei szinte kidülledlek üregükből, ajkai pedig rettentően mosolyogtak A teste csak akkora volt. mint egy gyönge csecsemőé és apró ráncos kezeivel szünlelt-nol maga körül hadonászott. — A Georges lia! — mondta az asszony végtelen szeretettel. Kifogott 3.szánalom. — Nem rossz az én édes gyermekem! — folytatta Rosina a magyarázgatást. — Cssk azt akarja, hogy a mamája folytonosan énekeljen ueki, különben megharagszik. Csakhogy a mama nem haragítja meg soha az ó kis fiacskáját ós énekel neki: -- Evoól Evőé! . .. Ugy-e, édes? Az édes egy haragos morgással felelt. Rosiua Ambray pedig elkezdte ringatni a bölcsőt és énokolle hozzá a Bacchus himnuszát. Evőé! . . . Evőé! . . . És -még mindig elég jól csengett a hangia, csak néha támadt kellemetlen árnyalata. A kis nyomorék megszelídüli Jés lezárta a szemeit. XIJI. ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY 190= NOVEMBER 7-én. — Jegyzi választás. Kováts Béla pscsai járási irnok hahóti körjegyzőié megválasztatott. — Az nj barcsi lild. F. évi november (16 3-áu d- e. 1.0 érakor, Ebreohőfer Aladár, miniszteri osztálytanácsos esetése alatt a kereskedelemügyi és föld-mívelésügyi ro. kir. minisztériumok, 8 horvát-szlavondalroát bán ur, Somogyis Veröcevérmegyék, a vaBUti és hajózási m. kir. föfeltlgvelőség, s végül Barcs és Theresienfeld községek képviselőinek résztvétele mellett tartatott meg a hid-helyszioi szemléje; A hid a közforgalomnak átadatott. — Tisztiszemle. Szerdán volt a cs. és kir. 48-ik ezred hadkiegészítő területén.tartózkodó tisztek ellenőrzési szemléje. A közösbsdsoregbez tartozók szemléje a közös laktanyában volt, hol az ezredparancsnok Grivicsica Emil ezredes elnökölt. Az ezredes a szemlo előtt német beszédéén figyelmeztette a liszteket, mint katonákat, a mosfani zavaros politikai viszonyokra s óva intette óket a politikától l?) figyelmeztette őket, hogy az elóirás szerinti: „Hier* -rel jelentkezzenek, elleneseiben szigorú büntetés vár az előírás megszegőjére. A szemle rendben végződött. A honvédségnél Plebeisz Gusztáv alezredes elnökölt. — Pálinka a szerelemben. Perser Kati globukai születésű 22 éves leány cseléd, Stridón az elmúlt vasárnap abbeli bánatában, hogy Sajnovics Antal legény ellorditotta tőle szerelmé:, egy pint 8zilva páliukát ivott s reggelre meghall. — A köserlms éa a mészárosok. Furcsa háboiu ütött ki a helybeli mészárosok és a zsidó hitközség kőzött. A mészárosok tokallották a 2 kor. 80 611. kóser végatási dijat, s kérték illetékes helyen ennek leszállítását. Miután pedig a bitközség a leszállítást megtagadta, az összes mészárosok aláírásukkal köte-lozték magukat, hogy kóserhust ezután nem árulnak. Eddig a dolog rendben voIub, de egy 8z aláírók közül, Weltner mészáros megszegvén a szövetséget, írással és szóval hirdette, hogy nála kóser-hus kapható. Ezt már nem tűrhették a többiek, s midőn Weltner kedden a piacon sátrát felállította s a kóserhust javában mérte, megrohanták sátrát, a azt tartalmával együtt a szó szoros értelmében darabokra tépve-törve dobálták a világ négy tája falé. A közönség mulatott, kacagott és b03zankodott, Weltoer feljelentést tett. A jelenlevő kóborkutyák podig vigyorgó pofával falatoztak a pompás lakomán, ar elszórt kóserbuson. — A nOTemberl esküdtszöki tárgyalásokat nem tartják meg, mert a kitűzött ügyek közül még \'egy sem érett meg esküdtsiéfci főtárgyalásra. Kisorsolt esküdtjeink tebát szünetelhetnek újra egy pár hónapig. — Ismeretlen hnlla. A Mura folyóból Muraszerdahely község határában egy 30—35 éves férfin feloszlásnak induló hulláját fogták ki, amely már hetekig lehetett a vizben. Kilétét eddig még nem tudták megállapitaoi. — Az atádl gombgyár megnyitása m. hó végén ment végbe nagyobbszabásu ünnepélyességek között. Az ünnepélyes megnyitásra a kereskedelmi kormány is leküldte képviselőjét s a gyárosok nagyszabású bankettel vendégelték meg az atádl közönséget éa a megnyitáson résztvevőket. — Hévíz bérlete. A Keszthely mellett fekvő hires gyógyfürdő Héviz bérletét nyolc ajánlattévő közül Reischl Vencel keszthelyi sörgyáros nyerte el. A bérleti szerződés fóbb pontjai szerint, a bérlet tartama 35 év, a bérösszeg 30.000 korom. A bérlő köteles az első években 300.000 koronát befektetni üj fürdőházat, gyógytermet \'építtetni, fásitatni. A befektetések 35 év után minden kártérítés nélkül az uradalomra szálloak. — Liakay Tivadar-féle bünperben a keszthelyi kir. járásbiróságoál a Depókban volt a folytatólagos tanúkihallgatás. Kihallgattattak özv. Meszlényi Boldizaárné, Pál Samu. Neutoark Béla dr. és Simon Sándor dr. keszthelyi lakosok. — jKákócy Ónnepöly Tapolcán. E hó 15-én Tapolcán a városháza tanácstermében Rákócy ünnepélyt rendeznek a következő műsorral: Megnyitó; tartja: Hertelendy Ferenc országgy. képviselő. Himnus; énekli: az állami polgári fiúiskola énekkara. Szavalat; Bucbberger Józseftől. Felolvasás; KoMáoyi Ödöntől. Kurucdalok; énekli: a polgári fiúiskola énekkara. Zárszó; Glazer Sándor város-birótól. Az ünnepélyt a Szózattal fogják bevégezni. — Gyermeke gyilkosa. Egy gyönyörű ctgáoy leányt kisértek a csendőrök csütörtökön délelőtt a főtéren — vasra verve. Nem oly piszkos, rongyos cigány leány volt ez, kiket naponkint látni szoktunk, de egy szobrász Kreol nője, ki után még a bideg márványban is bomlik a férfi-világ. Bűne nagy a az ő körében ritkaság: gyermekét ölte meg. Vajdájuk menyasszonya volt, de szereimét ,előre másnak adta, s ennek tanuját kegyetlen kezekkel egy dézsa vizbe fojtotta. A 20 ik században haladunk még itt is. Eddig idegen gyermeket loptak a cigányok, most már sajátjukat is megölik. — Uránia. Vasárnap fejezte be 4 napra terjedő előadásait a budapesti tudományos Uránia színház. Szombaton a .Qómezök világából" cimü darabot olvasták fel s mutatták be nagyoD szépen, de ép oly kevés közönség előtr, mint aunak előtte, vasárnap pedig a kitűnő szónok Hock János orszgy. képv. olvasta fel nagy hatást elért darabját a .Megváltót." Ugy a sikerűit darab, mint a szerző több közönséget érdemelt volns, bár többeD voltak, mint az előző estéken. — Véres verekedés. Kiskauizeai legényeink csak nem tudják eltüroi, hogy egy korcsmai borozás után ép fejje] menjenek baza. Sok a vérük, hát va8árnapookint mog kell csapoltatni. Most vasárnap is oly épületes verekedést rendeztek a Vaskapu vendéglőben, hogy az egyikot vérbe fagyva, eszméletlenül kellett hazaszállítani. Hogy sokra nézve uem vált végzetessé a verekedés, azt megcsinálta maga a korcsmáros Cár János, ki a garázda legényeket literes üvegekkel vsgdalta fejbe ugy, bogy azok elszédülve, harcképtelenek leltek. A korcsmárost a kezén szúrták meg. — Közbiztonságunk. Xörökné piaci elárusító házába szerdán egy vándorló-legéuy tért be. A lakásbau csak Törökné leánya volt, ki épen azt a pénzt olvasta, mit anyja adott át néki takarékpénztárba befizetni. A vándorló a pénzt kikapta a leány kezéből s elfutott vele a piac felé. A szegény leány jajveszékelve robaut a tolvaj után, de bát az messzebb volt már még — rendőrségünknél is. — KészOIód&sek a farsangra. Gyűléseznek egyleteink, határoznak már, bogy farsangi mulatságukat mely napon tartsák meg, hogy mely napot tegyék kellemesen emlékezetessé tagjaik és közönségük előtt. — Természetes, hogy fő most a rendezőség ideája, hogy mivel tegyék vonzóvá mulatságukat a sokféle csalogatott közönség elútt, s a szerint miként töltBék az üresedő pénztárt A Keresztény Jót. Nőegylet is működik erősen. Mult számunkban megemlékeztünk a .Karácsonyi vásár\'-ról, melyet decemberben fog rendezni, most pedig arról értesülünk, hogy január hó 16-ikán, szombati napon tartja meg farsangi mulatságát. Az Általános Munkásképző Egyesület, mondhatni azecesziós mulatságait már évek óta megszoktuk. Farsangi mulatságát január hó 10-én tartja meg .Nyitott könyv" cimen, melynek tárgya lesz: .Üdvözlet a nagy világból". A rejtélyes cim után eddigi sikerei folytán sokat várunk — de ezideig keveset sejtünk t semmit sem tudunk. — THi. November hó 1-én éjjel 12 órakor a Garai-utcábzn (Vizi-utca) Dömö-törfi kőmives tulajdonát képező báz teljesen leégett. A legnagyobb furcssBág. e szomorú dologban az, hogy Be a rendőrség, de még a tűzoltóság sem tudott felöle. A szerencsétlenül járt báz szomszédai is csak reggel tudták meg, hogy a kedves tő szomszédságukban lévő bázat a tüz pusztító eleme tüntette el a föld színéről. Ezen kis humorral rendelkező szomorú esemény olyasmit tartalmaz, melyre rámondhatjuk: „Nem mindig az kiabál, akinek ég a háza." Mert ha kiabált volna, biztosao a tűzoltóság is kivonulhatott volna, fis az őrtorony? Ez pedig jelenleg oly rozoga, hogy annak megközelítése életve3zélylyel járl — Gondos anyák figyelmébe. A gyermekbetegségek ellen való legjobb védekezés az, ha gyermekeinket erőssé odzetté és a ragályos betegségekkel szemben ellent álló képessé tesszük. Az angol gyermek halandóság azért sokkal alacsonyabb mint a miénk, mert a fent elmondottakra ott kiváló gond fordittatik s niocs család, hol a gyermekek a hideg évszak alatt ne fogyasztanák a csnka-máj-olajat, mert e szer az, mely óriási nagy táperejénél fogva kiváló eredményeket idéz elő. Igaz, hogy a gyermekek nem 8zivosen vették be e szert, de mióta a Zoltán-féle csukamájolaj forgalomba jött, azóta minden kifogás elesik s e kiváló szer elterjedése oly nagy, hogy kevés családnál hiányzik s minden gyógyszertárban kapható. — Érdekes és mindenesetre célszerű újításról értesítjük azokat, akik a m. kir. szabad. osztálysorsjáték iránt érdeklődnek. E sorsjáték sorsjegyeit többnyire bizonyos körülményességgel lehetett megezerezni, kivált az olyan speciális sorsjegyeket, mint például a Lukács Vilmos bankja által eladottakat, melyek a közönség körében népszerűségre tettek szert; Most ez a bankbáz a közönség kényelmére való tekintettel városunkban képviseletet alapított, amennyiben sorsjegyei elárusitá-.\'sával az ifj. Wajdits József könyvkereskedő céget" bízta meg. A sorsjegyvásárlók időt, fáradságot éa költséget kiméinek, ba sorsjegyeiket közvetlenül ennél a cégnél, a Lukács Vilmos-féle m. kir. osztálysorsjegyek kizárólagos elárusítójánál szerzik be. A sorsjegyek megújítását a budapesti bankbáz közvetlenül fogja intézni, amennyiben a sorsjegyeket pontosan elküldi és befizetési lapot mellékel hozzájuk, ugy, hogy a sorsjegyvásárló a megújítási dijat a pőslá utján portómentesen küldheti be Lukács Vilmos budapesti bankházának. . — .Osztálysorsjegyek iránt érdeklődőket különösen figyelmeztetjük a Nemzeti Pénzváltó Részvénytársaság mai hirdetésére. — Nem mindegy az, hogy milyen pótkávét használunk a miodennapi kávéitalhoz. A Kathreiuer-léle Koeipp-raaláta kávé. különleges előállítása következtében, a babkávé kedvelt izét birjs, ezáltal legalkalmasabb is, egy ép oly ízletes, mint egészséges kávé készítéséhez. A létező sok silány értékű, csalódásig hasonlóan csomagolt utánzatok miatt, hangsúlyozzuk minden bevásárlásnál a Katb-reiner nevet és ne fogadjunk el mást, myit eredeti csomagokat Kneipp páter védjegygyei. Földszintes ház kelleme* utcában nagy kerttel, elköltözés miatt olcsón eladó. Cim a kiadóhivatalban. ANYAKÖNYVI HÍREK. — 1903. október 30-t61-novciaber e-ig. — Halálozások: Rasztics Lajos rk. csizmadia, 42 éves. Kunica József rk. főldmives; 70 éves. Kálmán Vendel rk. kocsis, 65 éves. Mflnz Fülöp izr. kereskedő, 70 éves. Mészáros József rk. 16 éves. Özv. Vajda Ferencoé rk. magánzó, 80 éves. Burka János rk. zenész, 61 éves. Vékásy Ágostonná rk. cseléd neje, 34 éves. Özv. Treiber Jánosné rk. koldas, 72 éveB. Gerócs Anna rk. 23 hónapos. Házasságot kötöttek: IRODALOM — Orvosi zsebkönyv. A hazai orvos-. világ mindezidáig nehezen nélkülözött oly recipegyüjteményt, amely az összes egyetemi klinikákon használatos gyógy-eljárásokat összegezi. Kénytelen-kelletlen a külföldről szerezte be ez irányú szükségletét. De ezek a kényszerűségből használt recipegyüjtemények idegenek a magyar orvos kezében. Mert a Korányi, Kétly, Récrey, Scbulek, Tauffer stb. egyetemi ..tanárok iskolájából kikerülő magyar orvos elsősorban azokat az elveket akarja a praxisban meghonosítani, amelyeket ez iskola oltott belé és továbbra is régi tanácsadóinak szellemében óhajt működni. Hiányt akarunk tebát pótolni, amidőn az összes egyetemi klinikákon, poliklinikán és a lővárosi közkórházakban használatos recipéket, szakok szerint csoportosítva összefoglaljuk és azt zsebkönyv alakjában az orvosok kezébe leteszszük. A munka szerkesztésére megnyertük Dr. Müller Vilmos urat és általa — közremüködőkül — az összes egyetemi klinikákat, a budapesti poliklioikát és a fővárosi közkórházakat Teljes bizalommal teszszük tehát le az eddig nélkülözött .Klinikai Recipe Könyv*-öt a magyar orvosok kezébe, amely — hisz-szük — állandó és szerves kapcsolatot fog teremteni az ország perifériáin élő orvos és a központ gyógyító tudománya kőzött. A munka a jövő hő folyamán jelenik meg. Lampel R. (Wodianer F. és fiai cs. és kir. udvari könyvkereskedésében, — A színház. November hónap tizennegyedikén jelenik meg ,A színház" című művészeti hetilap, amely Írásban és képben ismerteti a fővárosi és vidéki színházak heti eseményeit A lap munkatársai: irodalmunk és művészetünk kitűnő- ségei, közérdekű cikkekkel élénkítik a azépkiállitásu éi előkelő színvonalú újságnak gazdagon illusztrált tartalmát. A lapot Falk Richárd szerkeszti. Előfizetési ára egy évre 10 korona, számonként 20 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal Budapest, VIU., BarosB-utca 59. sz. — Divat Újság minden hónapban kétszer jelenik meg. Előfizetési ára nagyon olcsó: negyedévre, postán való szétküldéssel, két korona busz fillér. Előfizetni legcélszerűbben a kiadóhivatalba intézett postautalványon lehet. A Divat Újság kiadóhivatala Budapesten, VIII.. a Rökk Szilárd utca 4. számú házában van. Szerkesxtöséo : Dr. VÜUInt/t Bmrik. felelíi wcrkeiztö, Kí«d<S: Ifj. lynyMU Józje/. Báli-seli!§gg§ hátbor szállítva. — Nagy mínttgyttftemóny azonnal. Honneberg selyemgyár, Zürich. VEGYES. — E?y elterjedt házlszer. A folyton emel -kedő kereslete „Moll Ferencpálinkája és sójának* bizonyítja &z oredményes használatát, ezen különösen mint fájdalomcsillapító bedörzsölő antirbeumatíkus szernek. Üvegenként 1 kor. SO fill. Naponti szétküldés utánvéttel Moll A. gyógyszerész cs. és kir, udr. szállító álul Bécs Tneblauben 9. — Vidéki gyógytárak-ban határozottan Moll készítményét kérjök védjegy és aláírásával. Nyilttér Ai « rovat alatt kellettekért Dem r&llil fűlelSiséget a (lerkosztSitc. VeBe, húgyhólyag, hngydara és a köszvény bántalmak ellen, továbbá a légzó és emésztési szervek hurntos bántalmainál, orvosi tekintélyek által a Llth Ion-forrás SALUATOR sikerrel rendelve lesz. Hpyyhajtó hatása! Kelta uc! m | «» fówijei cnésitketf Kapható ásváoyvizkereskedésekbon és gyógyszertárakban. A Salvator-forrás igazgatósága Eperjesen i „ffiBMT AMne MÉciffiM Zeitui" cimü orvosi szaklapban olvasható: Wilhelm Ferenc gyÓKyszorésx, cs. és kir. udvari - szállító Neankirchon, Alsó-Ausztria álul fclUüált Wilbelm-íóle antiarthritikus antirenmatikns vértisxtitó tea, ez a gyorsan ismortté vált gyógyszer, illetékes nyilatkozat szerint is minden időben a vérnek minden beteges lerakódása ellen alapos gyógyszernek bizonyult minden korbeli ét nembeli ember, nek. Az ezerféle gyógymód, melyet vele a csuznál, reumánál, ideg-, izom- és izületi bánUlmaknál el lehet érni, biztosítják o szemek á nevezett bántalmak ellen való kitünó gyógyszer hirét Ép így bőrkiütéseknél, nemi betegségeknél, íütármilyon régi ós elhanyagolt bajok legyenek is ezek, miután ex a szer belső használatnál az egézz szervezetet megtisztítja. HimorrboidáJis betegségek és székrekedés, májbajok és sárgaaág ellen valódi kincset ér ez a tea, csak valódi legyen & nom szabad az utánzat által megtévesitctaOnk magunkat, mert ily esetben eredmény nélkül adjak ki a pénzt Az igazi, orvosi előírás után készült Wllhelw-íélc antí&rthritikus antí-reumatlkus vértisztltó tea használati utasítással együtt a feltalálótól Wllhelm. Fereoo gyógyszerész cS. ét kir. udvari azállitó üeunkirchen, vagy fiókjaitól rendelhető meg. 1 csomag 2 kor. a raktárból. 1 posta küldeméoy 16 csomag 24 kor. bérmentve ar osztr. magyar monarchia posta állomására. %__^ ^HJROETÉSEK. 7508/ek. 903. Árverési hirdetmény. A nagykanizsai kir. tszék, mint tkvi hatéság kSzhirré teszi, hogy a .Hazai általános biztosító részvénytársaság* végrehajtaténak, Matolics József fityebázi lakós végrebajjást szenvedett elleni 74 kor. töke e jár. 7 kor. 46 fill, jelenlegi árverés kérelmi e a még felmerOlendíí költségek iránti végrehajtási ügyében a nagykanizsai kir. tszék területéhez tartozó s a fltye-háti 63. sz. tjkvben I. 71. hrsz. alatt íelvett ház, udvar és kertnek Matolics Józsefet illető s 934 koronára becsQlt 7« része; — továbbá a fityeházi 194. sz. tjkvben I. 371/a hrsz. alatt felvett berki réti rétnek u. azt illető s 171 koroDára becsült része, agy a fityeházi S36. sz. tjkvben I. 268/b hrsz. alatt felvett válent táblai szántóföldnek u. azt illető s 372 koronára becsült ■/, része 1903. évi november hó 21. napján d. 8. 10 rirakor Fityehái községházánál Szekfa Ignác székesfehérvári lakós felperesi OgyvéiJ v. h. kózbenjőttével megtartandó nyilvános birói árverésen eladatni fog. Megjegyeztetvén, hogy a fityeházi G3. és 335. sz. tjkvben foglalt ingatlanok a 3104/897. iktsz. alatt |özv. Matolics Jó-zsefné javára bekeblezett holtie tartó haszonélvezeti jog épséj\'bentartásával bocsáttatnak árverés alá, de avval együtt csak az esetben adatoak el, ha értük a szolgalmijoggal terhelten, a megelőző jelzálogos hitelező Délzalai takarékpénztár követelésének kielégítésére szükséges 1450 kor. beigértetik; ellenesetbon az árverés hatályát veszti s az ingatlanok fenti szolgalom nélkül adatnak el. Kikiáltási ár a fentebb kitett becsár. Árverezni kívánók tartoznak a becsár 10\'|o-át készpénzben vagy óvadékképes papírban a kiküldött kezéhez letenni. Nagykanizsán, a kir. törvényszék mint tkvi hatóságnál, 1903. évi szeptember hó 24. napján. Magas jnlallal immi bármily állása megbírható egyének budapesti bankházban sorsjegyeknek részlet-őzetéire való eladására, az 1853. évi XXXI. t -c. alapján. Töke ét kockázat nélkül némi szorgalommal könnyen elérhotő havonta 800—600 korona kereset. Wtf Ajánlatok intézendók a .8zerencso Hiradó" kiadóhivatalának, postafiók 180. Bodapest. "Wtí NAGY JÖVEDELEMI Előkelő budapesti bankcég képviselőket (ügynököket) keres, kik sorsjegyeknek részletfizetés mellett való eladásával foglalkozni akarnak. Nagy jövedelmi! foglalkozás, esetleg havi fix fizetés. Ajánlatok „Nagy jövedelem" Winter és Nagy hirdetési irodájához Budapest, Magyar-utca 6. intózendők. Nyavalyatörés. Ki nehézkórban, görcsökben és más ideges állapotokban szenved, kérjen ezekről brocburát. Ingyen és bérmentve kapható Schwanen Apotheke, Frankfurt alMain által. . ÜGYNÖKÖK ismeretséggel magánosoknál havi 80 korona fa fizetés és magas jutalék ellenében, azonnal minden város, helység és kerületben kerestetnek "uj szabadalmazott cikkek eláruaitására, melyek minden háztartásban, polgárok és gazdáknál elkerülhetlenül szükségesek. fizen ügynökséget bárki, kinek magánosoknál ismeretségük van, szabad idejében betöltheti. Ajánlatok „Neuheit 1903.* an Rudolf Mosse, Wien jellel intézendók. XLD. ÉVFOLYAM. zalai közlöny 1903. NOVEMBER 7-én. I M tíztől; a gyárbait rásárol Ön olcsón és letloMM. Első magyar hangszergyár villamos erőre berenderfc. STOWáSBER J* C3. éa bir. udvari hangszergyáros, hadaeregszálliló a Rákóczi javított Tárogató egyedüli feltalálója Budapest, II., Lánczhid-utcza 5. Ajánlja a saját gyárában készült összes réz-, fa-, fut6- és vonöa-hanguzeroket. Hegcdat, gordonkát, Wytk, fuvolák, klarinétok, trombiták és czlmbalmok. Tárogató ára 80 írtéi ($0 kor.) feljebb, iskola hozzá ingyen. Zenekarok teljes felszerelése olcsó árban, eiéuyüs fizetési feltételek mellett Harmonikák elpusztíthatatlan erős hangokkal. Javítások speciális kivitelben gyorsan és szakszerien esz-küi-Sltetnek, vonós hangszerek a legújabb találmányú hangfokozé gerendával, melyért garanciát vállalok. ÁR1E6YZÉK minden basgizerrai Ulia-kMa kiriadj. Mily Hr-BlBBtVB mtqkaidetlk. .fl\'l ij*.\' 8870. tzám./tk. 903. Póthirdetmény. A nagykanizsai kir. törvényszék, mint telekkönyvi baléság közhírré leszi, miszerint a Magyar Országos Központi takarékpénztár végrebajtatának, Hohl Rozi férj. Slltö Józaefné zala-azent-balázsi lakós végrehajtást szenvedő ellent 228 kor. 92 fill. 5 jár. iránti végrehajtási egyében 6368/tk. 903. sz. alatt kibocsátott árverési hirdetményben a szent-balázsi 126. sz. tjkvben II. I—12. som. alatt felvett >/, úrbéri telek 1557 kor. éa a szent-balázsi 851. sz. tjkvbeo l 1063/c hrszám alatt felvett malom uton aluli szántóföld 57 kor. kikiáltási árban Zala-Szent Baláz6 községházánál J903. évi december hó 29. napjának délelőtti 10 órájára kitűzőit árveréa ti 1881. LX t.-«. 167. §-a alapján Balázs István szent-balázsi lakós véerehajtató érdekében is 88 kor. 80 fill. lóké követelése s járulékai kielégítése végett megtartatni fog. A kir. tőmzék, mint tkkvi haió>ág. Nagykanizsán, 1903. évi október hó 28. napján. Gózony, kir. tszéki biró. 1 II || f is I\' iienese fiiikiél! kedvez föárudáuknak a szerencse. Rövid Idó alatt 12 millió korona nyereménynél többet DzettUnk nagyrabocsult vevőinknek; csak a legutóbbi 5 hónapban a 3 legnagyobb nyereményt és pedig? a 805.000 koronás nagy jutalmat az 57080. sz. sorsjegyre, a 100.000 , főnyereményt a 74366. „ a 90.000 , , a 109780. , és ezeken kívül még egyéb sok nagy nyereményt. Ajánljuk ennélfogva, hogy a világ !cgesélydú*abb oaztályaorajálékában vegyen részt. — a most kővetkező magy. kir. szabadalmazott 13. osztálysorsjátékban újból 110.000 sorsjegyre 55.000 pénznyeremény jut és összesen egy hatalmas összeget, 14 millió 459.000 koronát sorsolnak ki rövid 5 hónap alatt. . • A legnagyobb nyeremény a legszerencsésebb esetben Továbbá 1 jutalom í nyeremény 400»000< 1 & 2 a 100.000* 1 4 90-000, 2 á i & y©.©©©. 2. ©©.©©©, 14 «©.©©©. ■1 a <&©.©©©. 5 a S©.©©©. 3 á 25-©©©, 8 á 2©.©©©, 8 íi, 15.©©©, 36 4 1©.©©© korona és még sok egyéb; összesen 55-©©© nyeremény és jutalom 14,45©.©©© borona összeaben. * Az I. osztályú sorsjegyek tervszerű árai: V. eredeti sorsjegy frt —.75 vagy k. 1.50; \'/. eredeti sorsjegy frt 1.50 vagy k. 3.— ■ ■ - 3— , ,6—;V. » „ , 6— , „12:- A sorsjecyeket utánvéttel vagy az összeg előzetes beküldése ellenében küldjük. Hivatalos tervezet díjtalanul. Megrendeléseket eredeti sorsjegyekre kérünk f. évi november hó 19-te bizalommal hozzáuk beküldeni, miután a huzüs e napon kezaódlk. TÖRÖK A. k T M BAXHLllAZA BUDAPES Hazánk legnagyobb osztálysor •EST. sjátél k-tizlete. Főirodánk OBZtilysorsjáték-üiletíI: Központ: Teréz körút 46/a. I. fiók: Váczi-kürut 4/a. n. fiók: (íuzeum-körut ll/a. Ilt. fiók: Erzsébet-körűt 54/a. E^M-éi u^m. XOKÖH A. és TAKSA bankháza Budapest. Kérek részemre----1 oszt, nj. kir. szab. osztálysorajáték eredeti sorsjegyet a hivatalos tervezettel együtt küldeni. . , . , l utánvételem! kérem összeget-korona összegben < postautalvánnyal küldSm I mpllM-ftlAm hanl-l..----- . pu.Muuuixojitjai imaóra mellékelem bankjegyekben (bélyegekben). liealílaőlörM. GYÜMÖLCS-, FŐZELÉK- ÉS HUSCONSERVÁKAT aszalt főzeléket ajánl a legjobb minőségben az „ELSŐ KECSKEHÉTI COHSERVOYÁR" KECSKEMÉTEM. BT ÁRJEGYZÉKEK INGYEN ÉS BÉRMENTVE. \'WU aoocxxaooooooootxaooocxioooooaooi | p^EBMBiiPiag; ii 1 melyek évek óta a legjobb eredménnyel használtatván éa a legkiválóbb orvosok által mint gyengéden h»«-higtó, feloldó szer ajánl-tatnak, az emésztést nem akadályozzák. teljesen ár- ---talmatlánok. Cukrozott alakjuk vég8tt a gyermekek is szívesen veszik. Egy 15 pllnlát tartalmazó doboz 30 fillér, egy tekercs, mely 8 dobozt, tehát 120 pllnlát tartalmaz, csak 2 korona o. é. 2.45 korona összeg előzetes beküldése esetén egy tekercs bérmentesen küldetik. l/írj mi/ Neusteln Fülöp hashajtó labdacsait. Valódi IVllnUUlV csak, ha minden doboz hátsó oldala a törvényileg bejegyzett .lleil Leopold" védjegyünkkel, vörös-feketo nyomással van ellátva. Védjegyezett dobozaink-, utalványainkés csomagolásainknak a „PHILIPP NEUSTEIN APOTHEKER" aláírást keli tartalmazuiok. . i * E U 8 T E I ■ FÜLÖP gyógyiiertira a .Sieut-Lipéthex* 2. K. "/, WIBN, I. Box., Plankoiigasse síknél. H asoDDOo Raktár Nagykioixiáu: BKt.IiS IAJOS éi ESIK GYULA gyégy«xeré>xíknél. öooooaacx3aoaoooaoaoaaooano5öoo£3aa oooa pocxx^ooooocKK«3oaoKx>oon!oocxK3aooooiaooogaoc Z.K. "/, 903. MOLL SEIDUTZ POR Csak Bkxor valódiak, ha mindegyik dobox Moll A. védjegyét és oliirisát tünteti fel. A Moll A.-féle Seldlltz-porok Urt6« gyÓKyhatisn & leff«ftksc«ább gyomor- él iil-le»tbá»t*l«*lc, gyomorgörcs fi ^yonorhér, rőgzött ozikrokedil, wájbiaulom, vér ttlilál, tmoyér ét a legkolftob&s$M> BŐI betog»6geX elleo, o jeles hislixeraek évtixfdok 6U niodiK nagyobb elterjedést iserxett. — Ára egy lepeoséUU eredőit doboznak 2 kor Haroisitások t ör vó n y II 8 g f en y i 11 e t n e k. fMOLL-FIIEFRÁN C í Ál BORSZESZ ES SO Csak akkor valddi, mioáejrlk nveg MOI.L A. léjjesryet 10ul«U fel \' .A. Moll" feliratú 4níxatte1 m iiri,. A Míll-fíle fraaolla boriién él ti nívíxeleieo mint fá]dal«MOSllHpUtf bsdSrzaSieil azer kf.fir^cv, cssji él a raeghalól egyéb k^vetkexméayoiaál legiimeretesebb aépixer. - Egy iiazatl irodlU öves irt I kor. 90 411. MOLL Gyermek szappanja. Legfinomabb, legújabb ucxlsier ixíriDt\' kéixitok gyermek ÓI b&lgy liappan a bár tktzvíl ápolkiára gyaraekek a Talalttek rniéri. ira daraboaklat — 40 III. Öt darab — I kar. 80 fill. Minden darab ffyermok\'Uappan Mail A. védjegyével vau \'ellátva. Fészétküldés: Moll A. gyógyszerész, cs. és kir. udvari szállltd által, Béca: Tachlauben 9. sz. Vidéki megrendíléiek naponu peitaDÜsarét mellett tcljoiittetnek A raktárakban tíuék határozottan\\MOLL A. aláírásával ét védjegyével ellátott készítményeket kérni. Raktár-. Nagy-Kanizsán Rosenfeld Adolf és Fia. igoocxxaorooaoooooooooaooiiooQQOooSöo Njomatoit Iij. Wujdits József köayvnyoradijibau Nagykanizsán. pf Melléklet a .Zalai KBzISny- 1903. évi november hé 7-lkl 45jk sziaáhez. XL1I ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY 1903. NOVEMBER 7\'én. szololugast ültessünk minden ház mellé és kertjeinkben föld- és homoktalajon. Erre azonban nem mioden sxőlőfaj alkalmai, (bár mind kosxő termésxetQ) mort oagyobbréaxe ha megnő í», uráért nem hot, ezért sokan ceta értek el eredményt eddig Hol lngasnak alkalmas fajokat altettek, ixok bőven ellátfik hAxukat ax egéat wSlWrét idején a legkitÜDÖbb muskatály ét mii édes axőlőkkel. A sxőlő barinkban mindenütt megterem ■ niccstn oly hix, melynek fala mellett a legcsekélyebb gondozással felnevelhető nem vohia, ezenkívül más épületeknek, kerteknek, koritóaoknek itb. * legremekebb diize, anélkül, hogy legkevesebb helyet ii elfoglalna ax egyébre haisniJhaté réaxekből. Ex a logbáladato-sabb gyümölcs, mert mtoden évben terem. A fajok ismertetésére vonatkozó, uines fénynyomata katalogns bárkinek ingyen és bérmentve kQldotik meg, aki cximé: egy lerelozólapon tudatja. Emellek első szoJcollrá} tele) Kagj-Kigja, b. p. Széktljlid- Síorm-Slipper de Hóczipők köcoyú, eleitAna amerikai felez pök Boston Rubber Shoe Co tói Bostonban U. S. A. A boltonl Storna-Slipporek könoyOaíltak é» clcjloi alakjuk követkextóbea, a ucbéz f.lcaipfik ellenében elöüybtn rtiieiilietcek; a lábakat teljraeo iLegórjfck a ZéáTtn&gltA H kellemea a TÍKlrtCV. VfgyizzDDk a védjegyre: Nagykaaiaaiii k»plial4k: ltoaecfeld Adolf i« Oal, Alt 4a Bölim, llalphen I,. és na cineknél. Veaírkíp»iaelö: Wellisch, Franki & Co., Bécs, I. Flel6chm«rkt 12 -14. A Pesti Napló karácsonyi ajándéka. 1 Puli la,la. anitj adriaié a: EMktr tratédláját, Iraai Jáaoa balladáit. Zlekj IIMIt HlBiilrácIóral. talon Joziaf Iánk biajál. a Hlnly-Albcmol. a lollik-ilbiBát. Inalj a ra«ik HtlliU Zlcbj-IIHaiai. ttb. adta almilaak a ki.jTjlaca. állaláaaa (altiéin killS klállltiikaa. a: Idta addl|i kladiiajalt falilail, faajajal áa pisfáial inifiiiili liaiij Wtllku a YÜRÖ SJ& ARTY-A LBUM.OT fogja •Iraaötaak ftaricaMjl ajáaiikal atai. A Törosairly-Atoia a Zichy-Albumnil U dwtesebb Viillitivlon nagy kvart alakban fog megjelenni. Magiban foglalja a költi> életrajzit. Clll|ir is Tiarfat. Vörösmartynak c kedvei drinui költeményét, a Szóíelot, a Vél lígfayt, Szép Ilonkát és Vörösmartynak legkiválóbb költői alkotásait, kiváló művészek eredeti {élményeivel ét rajzaival, 21 aiarllíklltkll és srimos azöve gtíc nyomott képpel éi illuutrfrdóval. A Yiróiairty-Albia mümellék-letelt a- legjelesebb magyar fettőmuvéscok k^szltfk. Mindannyijuk élén ott van Izéklly Itrtllu, • legnagyobb magyar történeti festő, aki a\'TlMI eima költeményt illusztrálja. Kor-társa és barátja IldirálZ Viktor, a Saliail cimíl költeményhez készit festményt. A két nagy históriai festőhöz a következő elérendő magyar művészek sorakozoak: tikari Síiiir, Fiijti ií»H, Firsttj Király. IírúI; J«m, Itrstloek Ilnly. Kriiitr (Tiríu) V., |||.ir Hssnkélair liaztáf, Iijj Siodor. Rzicné Kirsok ■•III. Ezenkívül tiimoi kUebb illuizt-ráció dUzlti majd a Vörö»marty-Alb«mot, amelyek egé»z tor ktviló magyar fen5 müré-ízetét íogjik a Vóröinwty-Album keretében bemutatni. A valöbai) remde kiviteltl miilapok-nak egy réíze gyönyörű szlnnyomlsu le»t, amilyen eddig alig jolent meg magyar diizmQ-bea. A Vörösmarty-Albumot megjzerejhetü mindazok, akik » Peiti Naplóra 1. ogyMcne egy egész 4»r« előfizetnek, V. akik fílévri l>ictiiek eló éi kötelezettiéget villáinak, hogy egy tovibb! félérea it üzeröink letznek, 3. akik egy ll|y«tféTr« fizetnek elö és további háromnegyed éveu it való elöfizeté»ro kötelezettséget vállalnak, azok a mlsodik évnegyedre tzOÍÓ elöfuetét bsuolgiltatiu utin kapjik\' meg a Vörö»marty-Albumot, 4. akik kironts fizetnek eU\'. é* egy egétz évi elö!;*ctéire kötelezettiéget villáinak, aiok a hatodik havi elftueté* beküldése utin fogjik megkapni a Vöröimarty-Albumot. Azon uj előfizetőink, akik a Zichy Mihily albumot, az 1903. évre szóló előfizetés alapjin, mint előlegezett ajiodékot birjik. azok a Vöröimarty Mihily Albumot c»ak ugy kapjik meg kt S|j(tltkkl ffilZ éiri diizitllk. illetve ha jelen négy pontban felsorolt előfizetési feltételek egyikének eleget tesznek. A Puli Bspló ilcírileil ára: Eg<az éirs 21 k»r.. félítrí 14 kiu ■•liiiétra 7 k^.. i|j béra 2 kir. 41 Illír. — Elilzitil alitfu hl 1-tÍl éa 15-tíl lakat. A „Pc»ti Küpló" ki»díhlv»taű». A Rlohter-félo Linimt. Cm. eom Borgosy.Pali\'BxptUtr egy régi kipróbált hixisxer, a mely már tőbb mint 331 ér óta meg-bixhatóbodőmőlée^ alkalmaxtabk kkntafití. ctüiil te «t5Wktti«tí. 8ü4nyBbb Qtinxatok miatt bevisirUakjoróratoaak 6« csakis eredeti üregeket junk . Árban a logttbb gréoraxextfatian kapható. Főraktár:TÖrök JöZBOf gyógyasortesnél Budaposton. BlctorF.Ál isiim, dúl. «• Vtr. tJriri .UÜlSJk- IndnlAs Barre-ból minden ssosobaton. Utijegyck a francia vonal-nál. Jó éi olció iUaillltái. Kitön5 ellitáa borral é« likőrrel. Bővebb felvilágosítást ingyen ad a francia vonal. Bécs, 17. WejríaMaue No. 8. csontícvélpapit. Kapható; papic-ít czttfedceáCcn. Férfiak ingyen kapnak, olyan oj txlilminyu onrosigot, mely ax elvesztett erőt újra meghozza, Próbacsomagot s egy szis oldalas könyvet postán, jól becsomagolva. Ingyen kapjik mindazok, a kik érte Imák. Ex a legbi-muúlrxméltóbb csodaorvossig, mely megmentett ezreket, a kik fiatalkori kihigisok folytin nemi bajokban, szifilisben, valamint elvossitett férfierő ben szenvednek. Ez okból elhatározta ax intézet, hogy egy ingyen orvosigot magyarázó könyvre! együtt mindenkinek ingyen küld. Exxcl a háziorvos siggal a baj otthon gyógyítható, s mindazok a kik a fiatalkori kibigisokból származó némi bajokban, szellomi elgyöngtllé<ben,vagy krónikus bajokban szenvednek, otthon gyógyitbatjik magukat. Ex a gyógyszer köxvetetleoül azokra a szervekre hat, a hol a megerősödés szükséges csodálatos eredménynyel gyógyítja ax évek óta tartó betegségeket, öreg, fiatal egyaránt írhat State Meditál Institutnak ax alant jelzett címre, a honnan a csomagot rögtön elküldik. Ax Intézet leginkább azokat akarja megmenteni, a kik kezelés céljából ax Otthonukat nem hagyhatják el. A pióbacsomag megmutatja hogy mily könnyen \' kigyógyíthatok ebből a rettenetes bajból otthon. As intézet kivételt nem tesz. Mindenki irhát érette bárhonnan magyarul, mire titoktartás mellett postafordultával egy Ingyen csomag orvosságot kap magyarázó könyvvel együtt. Írjon még ma. A csomag oly szépen bo van csomagolva, hogy a tartalmát senki sem fogja megtudni. A levelet igy kell címezni: Suté Medical Iastitnto, 17 Elektron Building, Fort Wayne, Ind. Amerika. A levdlok mindig bérmentesltendők. SUCHARD Csokoládé ^főzésre és nyersen való^ ^ evésre egyaránt a legjobb Bőr-tisztitó szer i i „GLOBM felülmúl minden eddig létezőt. GLOBIN a legszebb fényt adja, a bórt simulékonynyá és tartóssá teszi. - Pótolhatlan óvószer chevrau, box-calf és lackbórné). Kapható fekete és sjlnea beo: Fesselhofer József, Martan és Huber, Neu és Klein, Haas Vilmos, Schwarz é8 Tauber Nagykanizsán. Lukáes vnm (Budapest, V., Fürdö-utcza 10.) a m. kir. szabad. Osztály - I sorsjátél f őe lár usitó] a bankházának osztálysorsjegyei kizárólag csak nálam kaphatók. Megrendelések posta utján csak a pénz előleges beküldése, vagy utánvét mellett eszközölhetök. Kiváló tisztelettel K Kj, WAJDITS JÓZSEF könyv- 6s papírkereskedés Nagykanizsa, Deák-tér. Az I. osztályú sorsjegyek árai: V.__V,_Va__V. a 12.— kor. á 6.— kor. A 3.— kor. á 1.50 kor. jFolytoff éí/a „ jfccrjy dcrl/óA KÖZPONTI FUTESEK MINDEN RENDSZERBEN, MINDEN TÜZELŐ ANYAGNAK FÜSTME/VrSS TÜZEIÉSSEL. EGY KANDALLÓ TÖBB HELYISÉGET FÜGGETLENÜL BEFÜTHET. Szetfázfe/ési bere/zdezéseA, MINDENNEMŰ SZÁRÍTÓ BERENDEZESEK. NÖVÉNYHÁZ I FŰTÉSEK. legyoóóreferencz/JA. - frospefi/soA és kö/fséffveféseA ingyen és bérmentve. BUDAPEST, THONETUDVAR Eredetiben kaphatók bécs,ober-döbling. CSAK IS GYÁRUNKBAN BECS, I.K0HLMARKT 7. VAGY FIÓKJAINKBAN. • PRAGA, HYBERNERG.7. abban a helyzetben van, hogy bármily nagy nyereményt — még esedSkessfeg elótt is — a legszigorúbb titoktartás mellett, jnUlék-meutesou fizet ki és ügyfeleinek minden irányban a legmesszebbmenő biztonságot nyojtja. A legtöbb (ónjereseiji nálunk vásárolt sorsjegyeken nyerték. megyében eddig 4 főnyereményt 15 más nagyabb nyereményt Köhögés, rekedtség és elnyolkásodás ellen gyors és biztos tatásnak Efjen! az étvágyat nem rontják és kitűnő izliek. Doboza 1 kor. és 2 kor. Próbadoboz 50 fillér. F5- és szétkdldési raktár: „NÁDOR\' GYÓGYSZERTÁR Budapest, VI, Vici-körut 1?. Minden háziasszony üdvözölhető, aki az egészség, takarékosság és jóízre való tekintetből a Katliremer-felo Sneipp-maláta kávét használja. Tisztelettoljee kérelem: A bevásárlásnál ne kéljen ogyszortton >maláta kávét*, bűnein mindég határozottan — Kathreiner-félo — Kneipp-nmlita kávét, a azt csokis az itt ábrázolt eredeti csomagokban fogadja el 1 Megfojt ez az átkozott kfihSgésI Egger mellpasztllla Kapható Nagykanizsán: Belus Lajos, Práger Béla, Reik Gynla és Csáktornyán: Pető Jenő gyógyszertárakban. ■ÁTa csomagon :ént 50 fillér. ■amm. -friiúkto- sz szemefcíwn. München XL1I ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY 1903. NOVEMBER 7-én. Med Dr. Traub József tsyomorpora QASTR/C/M omsilai is mepizsíálTa és lasznílra. Ercr és ezer ember gyomor, bél és mii bajok, következtében wlgoru étrendre van kényszerítve, ami az életet kinesii teszi. Dr. Traub József Oastrlcln gyomorporinak használatinál ezen étrend már rövid 135 múlva feleslegcisé vilik. Betegek, kik zok tip-lllék felvételével orSiek akarnak lenni, elérhetik a Gastricinnel a legrövidebb ido alatl. Gaatricín mulandé bajoknál, mint gyomorégés, felböfSgés, feltovódás, gyomorfájás, hányis, görcsök, rosszallót, szorulás, fejfájiz és rossz emésztésűéi szennai basznál éj hosszabb élvezetnél megszűnteti a régi gyomor él bél bintalmaaat, melyek eddig minden szernek ellenillak. — Oastrlcln nem basb^jté szer, a székelési azonban szabályozza. — További-kat a prospektusok szolgáltatják. — Orrolok rélzére ingyen prébik. Kaphatú a legtöbb gjégytirban. Nagykanizsán PRAOER BÉLA gyígytiriban. Főraktár „Salvalor" gyógytárban Pozsony. Nagyban a gyégydrogueriikban. Nagy doboz S kor., kis doboz 2 kor, bérmentve 20, ajánlva 46 fillérrel több kXXXXXXXXXXXXXX XXXXXXXXXXXXXX i gchalek Henrik HIRDETÉSI IÍR□ DÁJA! Bécs, LjoltoilellJlisM és I. emelet í Alapíttatott 1873. » Telepbon 809 i A cs k. péitatakarékpéazUr Oloaring-zzám- > ! Iája 804. S16- ) 1 ajánlja magit hirdetési megbízások jyers ; 5 és oloiö elintézésére b«l-é» külrSIdi ujsijek : réizére : Szaktanácsok, hirdetési tervezetek, ima- \\ basek díjmentesen. : Leflujabb nagy hlrlsp-irjegyzek hirdetíknek \\ legyen és bérmentve. Saját gyíljteményes-hirdetö ; rovat a ! „tieaB Frtie Presse" cs „Seiies Wr- Tigllill" | í hírlapokban mindeanema hirdetés részére, 1 mint: Adas-vétell kSzléiek minden Bzlet-í igaak, Tára, képviseleti, Ogyníkl, illáit-; keresi, ajánlati hirdetések stb cs.ÉS kir. .. ffesfia "Aá/y/tój Heim féle folyfonégő-szabályozó-szellozó kályhák TÖB£ M/NT 65*000 HASZNALA TBAN. Utánzatoktól MEIDINGER\'OFEN utalással az itt óva ínfűnk H.HEIM álló védjegyre ^JHEIMHm NAGYKANIZSA, 1903. november Hó 14-én 48-ik szám XLII. évfolyam. Blófíxfíiti ár: Etí«i évre . . 10 kor. — 111. Fél érre ... 6 kor. — flli. Nígycdivre . . 3 kor. 5(1 611. Ugye* »i4m 10 HU. HIRDETÉSEK Mi«»*tioi!>eUtiort)»nl+,niiioiI«or 13, ■ miodeo toribbl lonSrt 10 llll. N Y I L fTFR BEN petit .oronkéM 40 fillsrért rítot-nok fel. A Up szellemi rínát illctfl minién koiloméuy & folplfit trtrkcflití nerértv ni anyagi részt illető kot. leuéojttk p.-oig & kiadó onrérc ciutettoD Nagykanizsára bérmentve iotézood5k. Bérmsntetten levrlek nem fojtud-útnak el. Kíslrtttok vl&nranem küldetnek részvénytársaság,* .nagykanizsai és nőegylet,\' „n.-kanizsai izr. jótékony hetenkint A nagykanizsai . Ipar-Testület,« a „nagykanizsai Takarékpénztár részvény társaság, ■ a .Kotori takarékpénztár a galamboki Önkéntes tűzoltó egylet,1 a .nagykanizsai kisdednevelő egyesület,* a .nagykanizsai Unitéi járáskör,« a .nagykanizsai keresztény jótékony nőegylet," „szegények tápintézete.\' a .katonai hadastyánegylet," a „soproni kereskedelmi iparkamara,\' nagykanizsai külrálasztmányának hivatalos lapja. egyszer, szombaton megjelenő vegyes tartalmú hetilap. A város költségvetése. (v) A pénzügyi bizottság letárgyalta az 1904-ík évre szélé költségvetést. Nemsokára kiosztják azt nyomtatásban /"és a közgyűlés ömlengő helyesléssel fogja a bizottság és a számvevő terjedelmes elaborátumát elfogadni, mert hát a közgyűlés a bizottság, a bizottság pedig saját határozatait nem szokta dezaniálni. Számolunk azzal a tényezível, hogy a költségvetés teljesen rendben van, mert a bizottság azt helyesnek találta és hogy a bizottság határozatait a közgyűlésnek nem kell megváltoztatnia, mert lényeges változásra szűkség nincs. Ha mégis foglalkozunk a budgettel, toszszflk azért, mert nem akarjuk a részvétlenséget, molyben a mi közönségünk szenved, még hallgatással is tetézni. A sajtó feladata a közönség figyelmét a közügyekre felhívni és áthidalni az űrt, mely rendesen a közönség és a közigazgatás közt tátong. Kezdjük mindjárt a bevételeken: A bérérték (52524 kor. 09) nem változott. A haszonbérek valamivel magasabbak. A lőgimnázinmi bevételeknél szintén csekély szaporulat mutatkozik. A Jérhelyek bevételei a régi honvédlakUnyában eddig 12884 kor. volt, ezután csak 6000 kor. bevétel remélhető. Itt évi 6000 koronától esik el a város: Az összbevétel 626,052 kor. 80 fillér. A kiadások: A fizetések emeléséi nem javasolta a pénzügyi bizottság. Amig a szabályrendelet elfogadva nincs, a fizetés felemelés is elhalasztatott. Pedig az országos mozgalom, mely a tisztviselők fizetése emelésében megindult, a város ajtaját is előbb utóbb be fogja nyomni és azért, de különösen azért, mert a jelenlegi fizetés nem felel meg a pénz csekély vevó erejének, a fizetésemelés elől a város közöniége el nem zárkózhatik. A rendőrség szaporítására vonatkozólag semmi javaslat nem tétetett. Már sokszor szellőztetett ez az ügy a „Zalai KözlOny" hasábjain. Kimutattuk, hogy a közönség közbiztonsága parancsolólag követeli a rendőrség szaporítását, mert 30 rendőr ugyan talán elég volna, ha mind a 30 rendőr tényleg rendőri szolgálatot teljesítene. De 8 rendőr belső és egyéb szolgálatot teljesít, 22 rendőr pedig oly nagy terület rendőri felügyeletére, mint amilyen nagy területet a mi városunk elfoglal, elégtelen. Remélhető, hogy a közgyűlésen fognak indítványt tenni a rendőrség szaporítása iránt. A közgyűlés nem zárkózhatik el a közóhaj előtt. A városi épületek fentartására 26614 kor. van előirányozva. Az óvodai épületek tatarozására egészben 550 kor. van beállítva. Nevetséges csekély összeg, lu meggondoljuk, hogy az óvodaépületek milyen elhagyatott állapotban vannak. Ax uj gimnázium felépítésének költségeire semmiféle Összeg törlesztés céljából felvéve nincs, jele annak, hogy az annyira szükséges építkezés ismét egy évvel elhalasztatott, hacsak a törlesztéses kölcsön feleslegéből az építkezést meg nem kezdik. Az annyira sürgős közkutak megfúrására (3 közkút építésére, 3 felszerelésére) 10337 korona van előirányozva. A közkutak megépítése után remélhetőleg megfognak szűnni azok a visszáságok, hogy vízhiány következtében ennek a poros város- nak utcáit nem öntözhetik kellően. Parancsoló a követtós, hogy az olea-öntözést a tűzoltóktól elvegyék, mert ahogy a 13 évi tapasztalat mutatja, a tűzoltóság öntözési és sepretési munkálatai sok panaszra adtak eddig okot Még csak az sem volt eddig, minden felszólalás dacára kivihető, hogy a város főforgalmi utcáit ne nappal, hanem este és reggel seperjék. A közvilágításra bár 22000 (f 2000) korona vau felvéve, a város kültelkeit még mindig petróleummal világítják. A villamos-világítással való ellátás még mindig késik. Az ebbeli munkálatok még csak most vannak iolyamatbau. A tűzoltó fészer felépítésére 1652 kor. van felvéve. Deák Ferenc arcképének megfestésére 800 kor. van beállítva első részletnek. A közmunkák terheinek fedezésére 2000 kor. többlet vétetett fel. Ezt a többletet remélhetőleg lelkesedéssel fogja megszavazni a közgyűlés, mert a városnak nagy mulasztásai vannak a közutak rendbehozásában. Sajnos a Szemere-tUca ázsiai állapotán ezentúl sem fognak változtatni, épugy a Kis-Jaludy-utca feneketlen állapotán sem, pedig az a két utca is megérdemelné a tanács és mérnöki hivatal figyelmét. A Szemere-utcáról különben a Déli Vasút tartoznék egy korábbi szerződés értelmében gondoskodni. Az összkiadás (a leírandó pótadóval együtt) 809,038 korona 60 fillér, a bevétel pedig 626.052 kor. 80 fill. A pótadóban fedezendő szükséglet tehát 182985 kor. 80 611. Az államiadó alap 313025 kor. 26 fill.; a pótadó tehát megfelel 587,-nak. fiz nagyjában a mi költségvetésünk vázlata. Megszavazása pártküzdelmekre okot adni nem fog, de erre nincs is szükség. Városi tisztviselőink fizetésének rendezése. Nagykanizsa város képviselőtestületében már a millooiun.i évben megpendült az az eszme, b\'ogy a városi tisztviselők fizetését lényegesen megjavítsák, do ni eaztno a mai napit; kivitelien maradt. Ez évi március hóban is a képviselőtestület sok mellette és ellene való szólás után kiküldött egy bizottságot, amely a tisztvisolők fizetése rendezésének tervezetét elkészítené és azt a városi költségvetés tárgyalása előtt « közgyűlésnek előterjesztené. Már itt állunk a költségvetés tárgyalása elött s a fizetés javítási tervezet még mindig késik városunk vezetőinek amaz ismeretes szerénysége miatt. A fizetés javítását eddig személyi pótlék léiével helyettesítették, de ennek elégtelen és rendezetlen volta ma már nagyon ia sürgeti * fizetés tényleges rendelését. A millenáris év éta tisztviselőink már a hetedik évet tiporják még mindig a régi fizetés mellett, s ez utóbbi 7 év alatt életfeatartásukboz síükséges élelmi cikkek legalább 30-35%-al drágábbak lettek; nem csupán a husnemüek, hanem a liszt és a krumpli is, igen a krumpli is. Kiemeljük ezt némelyek kedvéért, habár nem kívánhatjuk, hogy városi tisztviselőink csak krumplit egyenek, mert ők is megérdemlik, hogy mindennapi (árasztó munkájuk utáo, s a hivatalban annyiszor nyert, de a gyomruknak bizonyára nevetséges, .tekintetes ur" titulus után ne csak krumpli, banern néha egy kis bus is kerüljön asztalukra, ami pedig a mai drágaság és fizetésüknek mostani csekélysége miatt sok kétséget támasztó kívánság részünkről. Azon csekély fizetés, melyet városi tisztviselőink kapnak, közigazgatásunknak nem egy gyengo oldalát rejti magába. Nem mintha a moitani tisztviselők szak- képzettségét, vagy bivalalbeli képességét kicsiojleoénk, hanem csupán az uj kor kívánalmainak, megfelelöleg vetjük fel azon kérdést, vájjon tisztviselőink listájában találunk-e olyan embert egy-kottőuek kivételével, akinek jogvégzettsége volna. Ismételjük, ezzel nem akarjuk kc-veselm várost tisztviselőink tudását, csak élénk példái állítunk arra, hogy az utóbbi módon képzett erök a fizetés csekély volta miatt kerülik városunk közigazgatásában való résztvevést, mert tudják, hogy a csekély dijszás nem csak hogy eddigi fáradozásaik-eredményét nem teheti, hanem abból még életüket is éppen csak tengethetik. Hu más városok közigazgatási tisztviselőinek névsurál tekintjük, amely városokban az ifjúkori munkálkodás a tanulás méltánylásra talál anyagiakban is. találunk abban bizony magas kvalifikációt; nálunk ilyeu csekély fizetés melleit csak s közönséges napidijasból, majd Írnokból képezett tisztviselőnek igénye lebet ily csekély és szerénysége ily nagy. Ua már most elő is fordulna városi közigazgatásunkban olyan eset, hogy hivatalnnkaink nem a leglelkiismerete-sebben végezoék dolgaikat, vagy erejök nem lenne elegendő a rájuk háramló munka elvégzésére, nem kelleuo-o ennek okát az állásukkal járó csekély fizotésben keresnünk, amely a közigazgatásra termett és ahhoz valódi tehetséggel rendelkezők legjobb törekvését és munkálkodáséi részünkre lehetetlenné teszi. Képviselő uraink, ne késlekedjenek oly soká azzal a fizetés rendezéssel! A kiküldött bizottságtól kérjék már a legközelebbi közgyűlésen számon munkálkodásának oredméoyét. Ha ez hiányoznék, iparkodjanak már felmutatni valamit helyes irányú és gyors tetteikből. Intézzék el gyorsan e sürgető kérését epedő tisztviselőinknek. Közeledik már a tél is, a fa is drágább lett, mint ezelőtt 7 évvel volt, a család is tán nagyobbra szaporodott és a gyermekeknek élei meg ruha kell. Nagy igényűek lennénk, ba azt mondanők, hogy a divat is tán már megváltozott ez alatt a 7 év alatt és a tisztviselőné őnagyságának uj ruba is kellett, de hát csak nem kívánhatjuk, hogy Nagykanizsa város tekintetes nem tudom micsodájának tárcz a. Elza naplója. Irt.: Síkír Erii. — A >\'/,.!.i Koileny exe4«lt UfcAj*. — UWóber 31. Nem tudom miért, de nagyon szeretem az észt. Órákig elnézem a haldokló természetet... Ma is szokásomhoz biven kisétáltam az ordóbe. Minden, minden a mulandóságot hirdeti. A tölgyek koronája már nem zöld, hanem valami sajátságos vegyű-léke a pirosnak és sárgának .... Neketn tetszik ez ti szin. Ószi ruhám is ily színű lesz .... Lábam alntl mindon lépésnél megzördül a száraz haraszt és az őszi szellő messze kergeti a lehulló falevelet. — Ez a kis száraz levélcsoport itt a topoly tövében a szeréuy ibolya utolsó változata. Vájjon téptek-e\' még róla virágot ? Csak a jó Isten tudja! Mily Kopaszak ezok a cserjék! Hacsak kis szél kerekedik is. ugy zörögnek az árva gallyak. — Te kis bohó kis madár, miért nem mentél te is a szebb hazába? Szegóny, olyan vidáman dalol, oly fürgén szökdel, tninlha tavasz volna. Vigyázz madárka, a napsugár megcsal; hiszen már nagyon bágyadt. Társaid visszajöveteléig rózsát már nem faksszt. Jgaz, itt van régi isme-rósöm, kedvencem, a vadrózsabokor. Még van egy-két founyadt virága, néhány óldeló levele. Majd ha ez is lehull, ő is meghsl ... Otl a siron tul oly szép lehet az élet .... A repkény csak ugy élhet, ha van támasza, melyol átölelhet örökzöld leveleivel. Itepkéuy, kúszó repkény, a nő is. Támaszt keres és a legtöbb talál is. Én is találtam, ámbár nem kerestem, de az én fám magasabb semhogy a hitvány repkény felérni bírná. Ma ismét láttam ót! Ugy hiszem, hogy ó is szereti az ószi idót; különben miért sétálna a kopár mezón, az elhervadt mezei virágok közölt? Olt állt a palák partján. Elmerengve nézett a csacsogó hullámok közé. Oly érdekkel figyelt minden locscsanásra. mintha értené a fodros habok suttogását .... Pillanatra ismét erót veit rajtam a vágy öl megszólítani. Beszélni akartam azzal, kié szivem minden dobbanása. Megtántorodtam. de csak pillanatra. A másik percben már kijózanodtam. Nagyon, nagyon magas az a fa, hiába is erőlködnék a repkény hozzá emelkedni! Letértem a mellék-utra. Oh. ki tudná leírni a gondolatokat, azokat a hiu ábrándokat, melyek egész hazáig kísérőim vollak! November 2. Ma van a halottak napja ... Maga a természet is gyászol, szürke fátyollal takarta be a vidéket. A nehéz ködön alig tud átszűrődni a nap fáradt sugara. A feldíszített sírhalmok mellett annyian imádkoztak. Szerettem volna magam is sirni, imádkozni. Valóban nagy próbára tett engem az j Ur! Ismét vele kellett találkoznom. Egy elhagyott sir szélén térdelt. Valami elfe- ! ledelt, szegény ember nyugszik alant. A kis fakereszlnek már csak a romjai feküsz* nek a sirdombon. Akiért senki sem imádkozik, aki emlékének senki sem szentel egy könnyet sem. azt keresi fel. Mily nemes lélek! Es én ezt a férfiul akarom fel érni V fin gyenge leány ? . . . Nem vagyok rá méltó. És mégis szeretem. Forróbban szeretem mint atyámat, barátnőimet. Minden gondolatom, minden érzésem az övé. Erősíts meg Uram. inert panaszra akarnak nyílni ajkaim; panaszra ellened, aki legbölcseb vagy végzéseidben .... Reszketve kerültem ki az imádkozót. de ő felkeli és szembe jött velem .... K percben azt hittem reám szakad a iiieuybolt minden csillagával. Közel voltam az ájulásboz .... Ó észrevette megrettenésemet és szolid hangon vigasztalni kezdett, hogy jó az Isten ha ránk mérte a bánatot bizonyára meg is vigasztal . . . Azt hitte a jó lélek, hogy talán valami fáié visszaemlékezés hatott a szivemre ... És én nem tudtam felelni. Egész testemben dideregtem és csak zokogás volt a válasz. — Nem háborgatom fájdalmában szólott ismét ugyanazon a szelíd hangon és szomorúan ment tovább a sírok közt. Csak midőn már alakja is eltűnt szemeim elól, csak akkor tértom magamhoz kábultságomból, csak akkor teltem magamnak szemrehányást gyengeségemért.... Még most is ballom azt a lágy suhogást, melyet talárja okozott.... Azt mondják, hogy a talár alatt is dobog a sziv .... Hátha lehetséges? ... De félre ti kisértetek! Ó pap. az Ég szolgája. Néki inár vau jegyose: de nom itt a göröngyök közölt.. ... Ezután erős leszek. Kiirtok mindent sziveidből, ami reá emlékeztet... De nem, ! . . nem lohol! Jól van léhát, ha uem lehet, maradjon meg a sziv eszménye. de neki azt nem szabad megtudni, még sejteni sem. amig élek. Mijm 1. A temetői találkozás megrázta minden idegemet. Azóla mindig rosszul vagyok, pedig annak már fél éve . . . Mindig Iázom. Kéjem tnajd szétszakad a hőségtől. lteleg vagyok, nagyon beteg .. . Talán az Isten kegyelme megengedi, a mit leghóbben óhajtok. Csak jönne már a végső perc. mely megnyitja előttem az örökkévalóságot. Mindenki biztat, mindenki reményt csepegtet szivembe, hogy a szép május uj életet ad. Hiába biztatnak ... már érzem a halál fagyos kezét, melyet a tavaszi virágok között fölém nynjt; de én nom félek tőle. Már a végső k\'iváuataimat is leírtam. Talán holnap már későn lett volna. Valami sajátságos fény dereng körülöttem; még ezek a fekete betűk ís rózsaszinben úsznak előttem. A kezem már reszketi; nem tudót tovább irni; pedig még nem vagyok készeu . .. Óhajtom, hogy ó temessen el . . . S mikor már o meg-gyötrőtt test a sir mélyén pihen, akkor csak akkor adják neki. e naplót. .... Öh. jön már lelkiatya . . . . ? nem ő . . . . más valaki . . . számolni akarok nagy bűnömről. Miiig tart a napló, melynek mintegy bofejezése mogy végbo ma a büszke Gál-falvy József kastélyában. Csakugyan megszánta az Isten a b:>I-dogtal&u nemes lényt és eljött a kérlelhetetlen halál, mely lelépte a legszebb bimbót durván, erőszakosan .... A természet ismét felébredt álmából, a vándor dalnok újra zeng a berekben, megint ellepték az erdőt a vadvirágok ezrei; de Elza már uem gyönyörködhetik a vad rózsában, nem merenghet a csalogány dalara, ő már halolt. Ott fekszik a sötét ravatalon nyugodtan, boldogau .. . Kedvenc virágai leje fölé hajolnak, mintha súgni akarnának neki valamit. Hiába susogtok, ö már nem érti többé. A gyertyák ragyogó visszfényei glóriát szőnek balavány homloka körül____ Oly sokau állják körot az érckoporsót, oly sokan siratják meg a korán letört virágot. Az atya nem sir . . . Fájdalma nagyobb, hogy sem könnyebbűlésl adhalna neki könny; hiszen büszkesége, féltelt kincse, egyetlen leáuya költözött édes anyja mellé a cypruslombok alá ... . Lapunk mai 8lámához negyediv melléklet van csatolva. xui évfolyam- ZALAI KÖZLÖNT 1903. NOVEMBER 14-én. felesége 7 éves szoljában. vagy der<st" ban járjon. ..... . . Élni kell városi tisztviselőinknek is, még pedig nem csalt ke nyérrel éa krumplival, hanem hivatalukhoz képest kell háztartásukat berendezni; ha életmódjuk nívója alábsoyatlik. ép oly ártalmsa ez rájuk nézte, mint közigazgatásunkra, mert 5 bennük nyer az külsőleg kifejezést, nekik kell pózba vágni magukat a vasúton érkező nagyjaink előtt és kopott császár-kabátjuk, borpadozöti cilinderjük, mind csak a fizetés javítását várják. De e humoros dolgok mellett komoly baj is fonyeget, ha képtelenek volnának fizetésükből megélni és adósságokba sülyedve ott kellene hagyni hivatalukat, hol talal-nánk helyettük oly csekély fizetéa mellett másikakat, s ha akadnának is, vájjon alkalmasak lennének-e e nem jutnának-e elődeik sorsára? Azt hiszszűk, nem fog hiányozni városi képviselőink lelkéből a humanizmus és ejt az oly kívánatos fizetésrendezést minél előbb megalkotják. o A Gyárak a környéken. Valahányszor vidéki magyar város haladuivágyásának jelét adja, tekintetűnk akaratlanul is városunk felé fordul, mely ugy tetszik, mintha megkövesedett volna a fejlődéi egyik, 9«m > éppen előrehaladott fokán. Nemrépibeo a közelünkben levő kicsiny Csurgó kapóit lengyérat. a mult héten pedig a még kisebb Nagyatádon nyílott meg a gombgyár. ggy kisebbszerü len-beváltótelep és egy gombgyár ugyan nem a legelőkelőbb tényezói a világkereskedelemnek. mégis ezekért az ipartelepekért is irigyelnünk kell e mezővároskákat, Erek egjike sem kereskedő- | város, dq különösen Csurgó nem az. Sem vasúti forgalma, sem pedig környéke nincs ahhoz, hogy valaha is virágzó kereskedelmet remélhetne. Az egész községben csupán két fftazer-engrossista és egy rőlösuagykereskedő a kereskedelem képviselője. Kereskedelmi irodája, ügynökségei, de még gabonakereskedője sincs, ami pedig .eléggé különös, ha tekintetbe veszszük, hocy a város vidéke eléggé termékeny. Utazót heteken á.t nem lát Csurgó és gazdasági tekintetben elenyészik még a rtála nem uépesebb Keszthely mellett is, Van két középiskolája és ezek körül csoportosul » város lakóinak legnagyobb része. Intelligens, kellemes helyiség, de nagyítás nélkül, komolyan mondhatjuk, hogy a forgalom útjától ép oly távol áll, mint Cetünje, Montenegró fővárosa. Világos tehát, hogy Csurgó fejlődésbeli törekvéset Bem lehetnek a gazdaság köriből valós, de ha e városka ambicionálja is kereskedelmének megteremtéséi, a csurgóiakat nem tarthatjuk annyira paivokuak, hogy feltételezzük róluk, hogy ók egy szubvencionált len-beváltótelep felállításával kereskedelmüket negalapitaoi hiszik. Nem. A csurgóiak ép oly jól tudják, mint mi, hogy a lengyár még nem varázsolja Csurgót & Dunántúl forgalmi centrumává, aminthogy a gomlt ár sem sokat lendít Nagyatád ügyén, \'eg vagyunk róla győződve, hoRy míftúkót mezővárosnak az uj ipartelepekkel csupán negatív céljaik voltak: nem akartak ellenkezésbe jutni a haladás mai irányával. Ma mindenütt a gazdaság fejlettségi foka az evolúció mértéke és ezt a lényt minden kritika nélkül igyekezett i>;agáévá tenni Csurgó is éa mert: a langyárat éppen felajánlották neki, azt még áldozatok árán is valóban megható mohósággal elfogadta. Mi nem kaptuk meg a lengyárat, illetve nem akartunk érte nagy áldozatokat hozni, pedig részünkről ez nem caupa loyalitási aktus lett volna a huszadik század szelleme iránt. Nekünk még az Eltemették! A káplán imái elhangzottak, s az ősi ;.irboK vasajtói csikorogva Járultak be a koporsó fölölt... A rokonok, a részvétteljes keblek szétoszlottak, s a nemes szív, moly feddhetetlen maradt ■annyi lelki gyötrelem között is, olt maradt az ősök társaságában- Temetés után a megtört atya magához kérette a jámbor káplánt; vérző szívvel nyújtja át noki a naplót, melyet Klza lepecsételve hagyott hátra. Otthon a pap kegyelettol bontja fel a naplót éa olyan nehéz a?t néki végig olvasni, .Mikor a végére ér, leborul a megfeszített Isten elölt és hó imát küld az Égbe sz elhunyt leány lelki üdvéért, a naplóba pedig e szarakat irja könnytelt szemekkel. .Tul H síron isméi meglátjuk egymást." ily csekélységekre is égető szükségünk van, sokkal nagyobb szükségünk, mint a százezreken felépült kaszárnyavárosrészre. Kanizsa par eicellence kereakedővároa. Illetve csak volt Ma márinszohens ebben a tekintetben is. Ha becsuknák is a lengyárat, Csurgó még mindig megmarad a diplomák mezővárosáuak. De mivé íog fejlődni Kanizsa, ha kereskedelme kibal ? Városunk lakói háromnegyedének exis-tenciája kereskedelmünkhöz fűződik: ügyvédeké, orvosoké, tanároké, (kereskedelmi iskoláok) iparosoké és természetesen a város társadalmának egyik legjelentékenyebb részéé, a kereskedőké. Eleknek a szájában napról-napra élesebbé válik a panasz: nem lehet megélni. A város lakóinak a száma aránytalanul növekedik, mig gazdasági viszonyaink kétségtelenül visszafejlődnek. Kereskedelmünk lába alól a spekuláció kirántotta a biztos talajt és a rároa organizmusa nem rendelkezik elég ifjúi erővel, hogy a szenvedett csapásokból képességeinek eddigi átlagával kilábolni tudjoo. Kereskedelmünk megszűnt táplálni őnmagár, a maga erejéből a fejlődés utján egy lépést sem lud előre tenni. Egykor virágzó gabonakereskedelmünk elúszott a börzén és vele úszott a kereskedelem továbbfolytatásához szükséges tőke is. Detail üzleteink felvirágozni nem képesek a környék egyre erősbödő konkurenciájának hatása alatt. Nincs iparunk, mert nincsenek gyáraink, a kisipar pedig már rég lejárta magát Ha a baj csak az volnB, hogy kereskedelmünk és iparnnk elült, mert a tőke vállalkozási kedve megszűnt, akkor követeléseink kevésbbé lennének jogosultak. Ebben az esetben csak magunkra vethetnénk. De sajnos a dolog nem igy áll. Ma nincs pénz Kanizsán. Elvitte azt Í8 a börze, vagy a nagyzási hóbort Legalább nagy részét elvitte annak a tőkének, mely még nem is oly rég forgalomban volt. És mert nincs pénz, kereskedelmünk fejlődése magunkból nem indulhat ki. Külső segélyre van szüksége. Orvosságra, mely táplálja gazdaságunk organizmusának életerejét. Nálunk ma mindenki gyárakról ábrán-dozik. Gazdasági pangásunk ellen ezt találják a leghatékonyabb orvosságnak. Miután Kanizsa kereskedői és iparosai a gyárak szükségességében megállapodtak, felesleges lenne most kutatni, vájjon nem találhatnánk-e az idokényxzeritett gyáraknál eredménydusabb eszközöket is. De hát honnan szerezzünk gyárakat? Holmi gombgyárak, vagy saódagyárak nem sokat segítenének rajtunk. Hatalmas segítségre van itt szükség; ha pedig e segítséget gyárak felállításában véljük feltalálni, akkor mindenesetre olyan iparvállalatokra van szükségünk, mely megfizet pártfogásunkért és áldozatainkért Ilyeneket honnan szerezzünk? Felvetünk egy eszmét, mely ha tökéletességre a maga eredeti voltában nem is tart igényt, meggyőződésűuk szerint nem minden alap nélkül való és érdemes, hogy az erre hívatottak foglalkozzanak vele. Nem lehetetleo, hogy, ha más alakban, más lényeggel is, testté válik. Légvárakat építeni nem a mi passziónk és seramitől sem irtózunk jobban, mint a felesleges és megvalósíthatatlan tervek kovácsolásától. Mint közügyeink szerény munkáBai, sohasem akartunk túlzott fontosságot tulajdonítani tevékenységünknek és egy percig Bem képzeltük, hogy váro-Bunk fejlődésének mi vagyunk irányitói. De ennek dacára is mindig kötelességünknek ismertük, hogy erőnkhöz mérten prolegáljunk minden pártolásra érdemes eszmét és városunk nem egy üdvös intézményére, újítására szerénytelenség nélkül rámutathatnánk, mint melynek kovásza vagy élesztője lapunk kohójából került ki. Tudvalevő, hogy az osztrák kereskedők és iparosok körében állandó rettegéssel figyelik Magyarországnak a külön vámterületet célzó törekvéseit Piacát félti az osztrák gazdálkodáB. Az osztrák iparosok és kereskedők nem bíznak a vám-közősség jövőjében éa igyekeznek óvó-intézkedéseiket megtenni, mielőtt a halálos csapás reájuk méretik. Közénk telepesznek, hogy az esetleges különválás már itt benn érje őket. A legelőkelőbb osztrák gyárak ma egymásután alapítanak fiókgyárakat Magyarország vidéki városaiban, részint a külön vámterület rémétől való féltükben, részint pedig hogy ellensúlyozzák a növekedő magyar koaknrrenciát Több igen előkelő, az egész Monarchiát áruival elárasztó gyári vállalat tette ezt már meg és még több azoknak a száma, melyek ezt a közel jövőben megtenni akarják. Mint az eddigi példákból látjuk, ezek az nj gyárak kivétel nélkül Dunáu-tul, közel Ausztriához, létesülnek és itt fognak felállíttatni az ezután következők is; Ily gyárakat a maga részére megnyerni városunknak nem kerülne túlságos megerőltetésébe. Ezek a vállalatok nem gazdasági missziót akarnak teljesíteni, banem csupán önös céi vezeti őket, ennélfogva támogatásra senki részéről sem számítanak és örömmel fogadják azt, ha abban mégis részesülnek. Ahogy e betelepedési mozgalom természetét mi ismerjük, biztosra vehetjük, hogy Kanizsa törekvései e tárgyban eredménynyel járnának, csupáu szükséges, hogy a város 8z áldozatokban ne legyeu szűkmarkú. Természetes, a betelepülő gyárak mind olyanok, ineiyek az egész ország piaca Bzámára gyártják cikkeiket, mert kisebb kaliberű vállalatok a tulajdonosoknak innen a távolból nem fizetődnének ki. KanizBa fekvéae tudvalevőleg nagy iparvállalatok exisztálásának nem kedvező. Nem fekszik vizi utak mellett éa ezenkívül az innen való szállítás nagyon hátrányos fuvartételekkel jár. Miután ezeken a bajokon változtatni nem lehet, minden erőnket meg kell feszítenünk, hogy azokat ellen6alyoz7.uk, Áldozatoktól visszariadni nem Bzsbad, ha azok gyümölcse biztosítva van. Ez a kérdés a betelepülő osztrák gyárakról mindenesetre nagyon érdekes éa bizonyára figyelmet érdemel. K S. HÍREK. — Katonai temetés. F. hó 8-án temették Goldschmíed Jakab százados számtisztet. A yégtisztességre megjelent a 48-ik gyalogezred soproni zászlóaljainak tiszti küldöttsége. Gyász-kiséretül a helyben állomásozó 48-ik gyalogezred zászlóaljának 5-ik százada volt kivezényelve Marzsó Tibor százados cs. és kir. kamarás vezénylete alatt. Eljött a yégtisztességre a 48 ik gyalogezred katonai zenékara is. A gyászháznál összegyűlt az ezred tisztikara és a 20-ik honvéd gyalogezred sok tisztje. Az utcákat a temetóig óriási közönség lepte el. A rendet egy szakasz rendórBég tartotta fenn. Fél háromkor délután kezdődött a gyászszertartás. A koporsót ké.t koszom födte: a bajtársoké és egykori fegyver-társának Eosenberg Ernő koszorúja. Felhangzott a Kartschmajroff Leó fókántor által előadott gyászima, melynek végeztével Dr. Neumann Ede főrabbi megható beszédben búcsúztatta el-a halottat. Aztán Beethoven gyáaz-indulójának akkordjai mellett meg-iudult a végtelen menet a zsidótemetőbe. Az óriási tömeg nem tudván magának utat tűrni a főkapun, a mellékajtókat ostromolta meg és mint az ár özönlött a temetőbe, A temető előtti téren állították fel a gyász-kiséretül kirendelt zászlóaljat az ezred zenekarával. A hullateremben elvégezték az utolsó szertartást, aztán felhangzott a kürt éles hangja, a sortűz eldördült, a katonazene elfújta a Gotterhalte-t és a hős immár szerény sírban aluszsza örök álmát. — Zalavármegye közigazgatási bizottsága dr. Jankovicb; László gróf fóispán elnöklete alatt f. hó IO-én tartotta havi rendes ülését. Az alispáni jelentés szerint a közegészség állapot elég kedvező. Az állategészségügy azonban kedvezőnek nem mondható mert a ragadós száj- éB körömfájás, Bertéavé8z, nertéíorbánc és egyéb állati betegség még mindig uralg. A személy és vagyonbiztonság rendben van. Az előfordult tüzesetek közül ezideig bejelentetett 13, melyeknél az összes kár a beérkezett jelentések szerint 17094 koronát tett ki, ebből biztosítással megtérült 8768 korona, igy a biztosítatlanul maradt kár 8326 koronára rng. A őszi vetés legnagyobb részben befejeztetett, jelenleg > tavasziak alá való- BJánláa van folyatmatban. A kukorica, burgonya és répanemüek betakarítanak éB általában jó termést adtak. A hasznos háziállatok forgalmi értéke magas, a mi kárpótlást nyújt részben a gazdáknak, a silány gabonatermés éa alacsony gabona árakból előállott csekélyebb gazdasági bevétel fokozására. A pénzügyi adminisztrációt illetőleg a törvényen kivüli állapot nagyon észrevehető, amennyiben a vármegyének vannak olyan községei is, melyek a mait év hason időszakában kincstári tartozásukat majd- nem teljesen befizették, jelenleg pedig tetemes hátralékban vaunak. — Erzsébet ünnep, A helybeli felső kereskedelmi iskola ifjúsága Erzsébet királyné emlékére 1903 nov. 19-én délelőtt 11 órakor az intézet nagytermében gyáaz-ünnepet rendez a kővetkező műsorral: 1. Hymous, énekli az énekkar. 2. Megnyitó beszéd, mondja Dr, Villányi Henrik tanár. 3. .Erzsébet* irta Várady Antal, szavalja Kanfmann Jenő köz. o. t. 4. Gyászdal, énekli az ifjúság énekkara. 6. Ünnepi beszéd, mondja Kransz Ödön felső o. t. 6. Beethoven „Gyászinduló\'-ja, játszák zongorán Benkő Oszkár f. 0. t., Strém K. k. o. t , hegedűn Filipich Kornél f. o. t, Morgenstern Dezső a. o. t. és Hrabovszky Ede k. o. t Az ifjúság ez alkalomra külön meghívókat nem bocsát ki, b ez utou hívja meg azjskola-pártoló közönséget — Müvészestély. Az Izr. Jótékony Nőegylet ia készül erősen ebben « szezonban Í8 azt az élvezetet nyújtani közönségünknek, mit ezideig is oly sokszor nyújtóit mulatságaival. Folyó hó 22 én müvész-eatélyt rendez, melyre szereplőkül sikerült megnyernie Bricbtné Pillemann Ágnes énekesnőt; Hatacsy Irma hegedűművész-nőt és Blumenschein Vilmosné úrnőt Jegyek kaphatók Alt és Bőhm üzletében • következő árak mellett: Ülőhely az első sorban & kor., a második sorban 4 kor., a harmadik éa negyedik sorban 3 kor., a többi Borban 2 kor. Karzati ülőhely 3 kor. A hangverseny iránt nagy az érdeklődés, mert a szereplő művésznők igazán nagy műélvezetet lógnak nyújtani. — Népkonyháról. Városunk legnépszerűbb emberbaráti intézményét, t nép* konyhát november hó 19 én, ErzBébet-napján nyitják meg immár tizenhatodszor. Az 1902/3. évben a népkonyha 122 napon át volt nyitva. Ezen idő alatt 32559 egyén látogatta a népkonyhát, ezek közt volt 27814 iskolai gyermek, kik díjtalanul részesültek a népkonyha jótéteményében. — Hazafias ünnepély. A nagykanizsai róm. kath. főgimnázium tanári kara és iljusága f. hó 21-én -—szombaton — d. u, 4 órakor a Polgári Egylet nagytermében II. Rákóczy Ferenc emlékezetére kegyeletes ünnepséget rendez, melynek műsora a következő: 1. Rákóczi-oyitány, Kéler Bélától; előadja a főgimn. zenekar. 2. Rákóczi kesergő, Káldy Gyulától; előadja a főgimn. vegyeskar. 8 Rákóczi Ferenc emlékezete, irta és előadja Blau Arthur VIH. o. t. 4 Riadó, Cucor Gergelytől; zenéjét szerié Rudassy László; előadja a férfikar. 5. RákoBi Viktor, Rákóczi üzenete. Előadja Kaffka József VIII. o. t. 6. Kuruc dalok. Cimbalmon előadja Sauermaon Mihály VH. o. t 7. Csínom Palkó, Káldy Gyulától; előadja a főgimn. vegyeskar. 8. Rákóczi visszatér. Irta Illyés Bálint; előadjs Czigány Iinác VIII o. t 9. Rákóczi induló, Szeot-Gály Gyulától; előadja a főgimn. ének-és zenekar. Az ünnepségre külön meg- .hivók nem lévén, az igen tisztelt szülőiket és tanügybarátokat ez uton hivja meg az igazgatóság. Belépő dijak: Ülőhely 1 korona, állóhely 50 fillér. A tiszta jövedelem egy a főgimnáziumi Gyakorló iskolában létesítendő Rákóczi-alapítványra fordittatik, éppen av.ért az esetleges felülfizetések a leghálásabb azivtel fogadtatnak. — Katullu estély. A nagykanizsai Társaskör folyó 1903. november hó 21-én szombaton a .Társaskör\' helyiségeiben könyvtár-alapja javára családias jellegű Katalin-estélyi rendez. Belépti-díj 1 korona. Családjegy 6 korona. Kezdete este 9 órakor. Tagok által hivott vendégek szívesen láttatnak. — Csalás utalványnyal. Utóbbi időben több városban előfordult, hogy egy uriasan öltözött 30 ér körüli barnás szőke bajuszu, barna loden ruházatu és kalapn egyén az esti órákban hamisított postautalványokkal akként követett el csalást, hogy bevásárlásokat eszközölt és ezeket utalványokkal fizette, a még fölös részt pedig kifizettette magának készpénzben ; a kereskedőket azzal ámította, hogy a postahivatal már zárva van, neki meg az éjjeli vonattal el kell utaznia. — Gyászfinnepély. A nagykanizsai Izraelita Jótékony Nőegylet alapító tag. jainak kegyeletes megemlékezésére 1903. évi november hó 16-én, vasárnap d, e. 11 órakor az izr. templomban gyász-ünnepélyt rendez. A nőegyletnek jelenleg 29 alapító tagja van. — Ej ügyvéd, Dr. Etléoyi Géza a napokban nyitotta meg ügyvédi irodáját a Nagykanizsai takarékpénztár épületében. — Állatorvosi kinevezés. Bács-Bod-rog vármegye, és Szabadka város főispánja Hutya Károly nagykanizsai közvágóhíd! állatorvost Szabadka város közvágóbidi állatorvosává nevezte ki. — Felolvasás. Az Irodalmi és Műv. Kör f. hó 15-én vasárnap délután fél 4 órakor tartja első felolvasását a városház dísztermében. Mű>or: 1. Társadalmunk. Irta és felolvassa Csóti Márk szakosztályi elnök. 2. a) Polonaiae. Wyniavtsky. b. Magyar ábránd. Hubai Jenőtől. Előadja: Hegedűn,Hofrichter Emma k. a., zongorán kiséri Blumenschein Vilmosné úrnő. 3. a) Részletek ,A bál" című versciklusból, b) A leégett templom. Költemények. Irta és felolvassa Dr. Révay (üllrích) József főgimn. tanár. 4. Viharban. Előadja a Kör dalárdája. Belépti-dij személyenkint 40 fillér. A Kör tagjainak és a tanuló ifjúságnak 20 fillér. — Klsértetjárások. Berxence község éa meBsze környékének lakosságát érthető izgalomba hoztí az a rémhistória, amit a lakosság ezájról-szájra adott tovább, hogy t. ii Berzencén egy 13 éves kis leány előtt megjelent a nemrég elhalt Csánk Ignác szelleme s az csodadolgokat regélt neki. Közben pedig kisértetek járnak láthatlannl keresztül-kasul a szobán 8 titkos kezek mindenféle tárgyakkal dobálódznak, anélkül, hogy aunak eredetére rá lehetne jönni. A babouát még csak megerősítette az a körülmény, hogy a káplán, a községi biró s a csendőrség napokon át figyelte meg az eaeményeket, de nyitjára nem jöttek a talánynak. Napokig tartott ez igy a közben a leányt bevitték tt ottaoi zárdába is, de olt sem tudtak belőle egyebet kihozni. A héten Kacskovics Lajos, Csurgó főszolgabirája hivatalosan kiment a helyszínére, hogy a vizsgálatot személyesen vezesse. Délutántól éjfélutáni 3 óráig ott volt a szobábau, ahol este 8 óra tájban még a Festeticb grófi családból is lejöttek a cauda hirére. Hosszas megfigyelés után végre is rájött arja, hogy az egész csak mese és szemfényvesztés b az egész műveletet a család 5 tagja csinálja végig. Mikor már a csalást leleplezte s ezt kézzel foghatólag be is bizonyította, a családtagok maguk ia bevallották, bogy a szellemjelenéat ugy szuggerálták a Icia leánynak, a dobálódzáat pedig közösen csinálták. Mentségükre azt hozták fel, hogy kenyérkereeetből űzték a játékot, amelynek — a XX-ik Bzáza^bau — még mindig bámulatos sokan ültek fel, Notn régen Nemesapátiban jártak a dobáló szellemek, de ezeket leleplezték. Legújabban Pozvában kísértett egy kanász lelke, aki nem régen költözött el jobb hazába. Nem tudott nyugodni szegény b feljárt a lámpát elfújni, amelyet hiába gyújtottak meg, azonnal elaludt, sót a lámpa üveg leszállt az asztalra. Mindezeket természetesen nem tehette máB, mint a lélek. A megboldogult hektikus ember volt b naphosszait az udvaron feküdt a körtefa alatt Kedvenc helyét nem tudta elfeledni. Egy világos éjszakáu újra ott látták szegényt a fa alatt Csendesen, mozdulatlanul feküdt, még csak nem is köhögött és a szél egy lebbené-sére eltűnt. Mindezeket igy mesélik a pozvai hívő lelkek a csak hitetlenek állítják, hogy a báualos özvegy fantáziája látta a meghalt férjet. — Uj lovas-dandár parancsnok. A 3 ik honvéd lovas-dandár, amelyhez a 7. és 8. honvédhuszár ezred tartozik, uj parancsnokot kapott Skriojár Mátyás ezredes személyében, aki eddig az 1. bonvéd lovas-dandárnak volt parancsnoka, As eddigi volt dandárnokot: Rohr Ferenc tábornokot, a pozsonyi 7^. honvéd gyalog-dandár parancsnokságává! bízták meg. — Birtokvásárlások. A mult héten két nagy birtoknak árverés utján való eladása történt a közel vidékben. Az egyik nagy kiterjedésű birtok volt Tamás Ádám földbirtokosnak a borsfai, letenyei, egyedutai, béci és polai határban feküdt földbirtoka. Az árverés több napig tartott, mig végül Borsfát a Kőszegi takarékpénztár vásárolta meg 116,000 koronáért. A többi birtokból dr. Taboly Gyula helybeli és dr. Tamás István perlaki ügyvéd vásároltak meg egyes parcellákat, a fenmaradó részeket pedig a környék kisbirtokosai vfiáéi meg. Ez utóbbi esetnek némileg örvendhetünk, mert határozottan nemzetgazdaságilag hasznos, ha valamely nagy birtokból felosztás utján több kiü birtokot alkot- XLII. ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY 190S NOVEMBER 14-én. nsk, hasznos ez különösen a földek gondosabb kezelése szempontjából. A másik nagybirtok Back Samooak lazsnaki földbirtoka volt, mely 126.000 koronáért kelt el az árverésen; legnagyobb részben Franz Lajos helybeli malomtulajdonos és Pick Albert szombathelyi bérlő s palini földbirtokos vették meg a nagy kiterjedésű földeket. Franz Lajos a kastélyt a parkkal együtt vette meg 86.000 koronáért. — Jegysó választás. Lénk Józsefet, .ki városunkái is volt alkalmazva, Zala-szentiváobao körjegyzővé választották. —• Szórakoztató délután. A Katholi-kus Legényegylet, holnap. vasárnap dél-utáu szórakoztató délutánt rendez a főgimnázium torna termében. A múlt vasárnap rendezett délutánon a nagyszámú közönséget kielégítette a mfltor előadása. Horváth fósimn. igazgató ügyes s élvezetes felolvasása, Kecskés Margit szavalata, PavelkoviU/Kálmán mouologjs, Molnár Károlio és Szabó Ltíán dialógja jó volt. Az énekkar is tetszett. — Hadkötelesek. Nagykanizsa város területin tartózkodó és a legközelebbi ujoncáililásrA megjelenni tartozó hadkötelesek felhívatnak, miszerint f. évi november havában összeírás végett a városi tanács katonai ügyosztályában munkakönyvvel, igazolványnyal vagy illetőségi bizonyitványnyal jelentkezzenek. A jelentkezési kötelezettségnek, valamin: általában a védtörvényből eredő kötelezettségeknek elmulasztása ezen felhívásnak vagy a védlörvényben megszabott kötelezettségeknek nemtudása által ki neui menthető és a védtörvéoy S5. szakasza értelmében tiz koronától kétszáz koronáig terjedő pénzbüntetéssel büntetendő. Városi tanács. — A szülól aggodalom netovábbja, lfj. Molnár István sorolási legény vagy kél évvel ezelőtt szerelmi viszonyt folytatott Jó Terén cselédleánynyal. Minthogy a legénynek komoly szándéka volt a leánynyal, Molnár meglehetős sorsban élő szülei nagyon elleneztek fiuk e viszonyát, b uern egyszer volt miatta komoly családi per-patvar. A leány időközben Ujnépre távozott, 8 my a szerelmi viszooy ezideig csak levelez!es utján állott fenn. .Minden* szentek napján Jó Teréz bejött Kanizsára, bogy egy koszorúval s egy-két gyertyával áldozzon az itteni temetőben nyugvó szülei emlékének. Itt találkozott régi kedvesével ilj. Molnár Istvánnal. A legény magával hivta a leáoyt Sormásra, s minthogy ez olt lakó ismerőseit is óhajtotta látói, beleegyezett az ajánlatba, s elment a legénynyel Sormásra. Minthogy a szülők előtt a leány Sormáson létét el kellett tagadni, a késő este is volt már, éjjeli szállásra a leáoy az istállóba ment. A szülök azonban megtudták valahogyan a leány jelenlétét, felbőszülve fúriaként mentek az istállóba, s párját ritkító kegyetlenséggel bántak el a szerencsétlen, szerelméhez oly hfl leánynyak Haját tövig levágták, aztán az ollót az atcába szúrták. Majd egy vasgeroblyét vágtak az ájult leány bátábs, ugy bogy az fogaival a búsba mélyedt. Midón már vértől elöntve, mint halott feküdt a vérea földön, akkor még ásóval és kapával ütlegelték. A szerencsétlen leányt a többi, valószínű végzetes ülésektől csak az odaérkező fiu mentette meg. Eszméletéhez csak másnap tért, s súlyos sebeivel a helybeli köz-kórházba szállították. A kegyetlen szülök : Id. Molnár litván és neje Kovács Éva ellen bűnügyi eljárást megindították. — Szépen Indáinak. Vasárnap két >5 éves suhauc alaposan becsípve támogatta egymást hazafelé. Útközben valami miatt hajbakapuk a az egyik bicskájával magyarázta igazságát, amennyiben társát hátba szúrta. A seb veszélyes. — Keresztül ment riyt a kocsi. Szerdán délelőtt Godina Juli kiskanizsai parasztasszony egy kosárral a fején ment keresztül Ungor Ullmanu vaskereskedése előtt a Kazincy-utca kocsiutján. Egy a Kaztncy-ulcába sebesen forduló kocsi elütötte, ugy a lovak, valamint a kocsi kereaztül ment rajta. Könnyebb sérüléseken s az ijedtségen kivol komolyabb baja nem történt. Igat, hogy a kosarában volt ebédet, melyet mnnkáa férjének vitt az utca sara nyelte el. — Megszökött az anyósával. A szij-ról-szájra járó éicek legtöbbje az anyósról szól. Van ezek közt csattanós, van kevésbé sikerült. Valamennyi azonban megegyez abban, hogy az anyósokat teszi gúny tárgyává. Az anyósokra kedvező élest keveset hallani. Még kevésbé azt, h°8y valaki a saját anyósával szökjék meg. Ilyen dolgot cselekedett meg a minap Vitai Imre gazdaember, a ki bár jó egyetértésben élt a feleségével, de as anyósával, aki helyre menyecske még mindig, bár vagy 60 tavasz virágaiuak a kinyikét látta már, még jobb egyetértésben lehetett, mert a múlt napokban, mialatt az asszony benn járt a városban, kocsira ültek s elhajtattak, hogy többé vissza se térjenek. Vitainé asszonyom roOBt nem tudja, az anyját, vagy a férjét sirassa*e. — Ügyetlen aktuális „vice." Benkő József szabari korcsmáros, kinél Bőröc József cipésznek ecy kis adóssága volt, egy pár csizmát rendelt ez adósság fejében Böröcnél. Mindenszentek napja reggelén elment Benkő a csizmájáért, minthogy az még nem volt készen, a régen megrendelt csizmát félig kész állapotban vitte el. Eddig még csak ugy, ahogy rendjén volna a dolog, s nem is került volna mint bünügy a helybeli járásbíróság elé. De Benkő egy aktuális .viccet* gondolt. Mindenszentek napja levén, kiakasztotta a félig kész csizmát korcsmája elé, megkoszorúzta s gyertyát gynjtott egy következő fehráau tábla mellé: .Itt nyugszik Böröc munkája, elpálinkázia az árát, s azért részeg mindig. Az aktuálisan, de kegyeletsértő rém ügyetlenül humorizáló korcsmáros ellen megtette a csizmadia a feljelentést, s keservesen panaszkodik, hogy ezek után lehetetlenné van téve a maradása a faluban. — Érdekes és mindenesetre célszerű újításról értesítjük azokat, akik a m. kir. szabad, osztálysorsjáték iránt érdeklődnek. E sorsjáték sorsjegyeit többnyire bizonyos körülményességgel lebetelt megozerezni, kivált az olyan speciális sorsjegyeket, mint például a Lukács Vilmos baokja által eladottakat, melyek a közönség körében népszerűségre teltek szeri. Most ez a bankház a közönség kényelmére való tekintettel városunkban képviseletet alapkőit, amennyiben sorsjegyei elárusitá-iával az ifj Wajdits József könyvkereskedő céget bízta meg. A sorsjegyvásárlók időt, fáradságot és költséget kiméinek, ha sorsjegyeiket közvetlenül ennél a cégűéi, a Lukács Vilmos-féle m. kir. oszlálysorsjegyek kizárólagos elárusítójánál szerzik be. A sorsjegyek megújítását a budapesti bankház közvetlenül fogja intézni, amennyibeo a sorsjegyeket pontosan elküldi és befizetési lapot mellékel hozzájuk, ugy. bogy a sorsjegyvásárló a megújítási dijat a póstá utján portó-mentesen küldheti be Lukács Vilmos budapesti bankhá/áuak. — Egészséges gyomorhoz mindenekelőtt rendes erőteljes emésztés szükséges. Sajnos, éppen ez irányban azonban sokszor vétkezünk és igy támad: a gyomorrontás, étvágytalanság, székrekedés, álmatlanság, főfájás, kólika, vérszegénység stb. Ne mulassza el tebát senki jő ós hathatós ovószert használni, mely ugy a gyomrot, mint az egész emberi szervezetet erősiti, gyógyilja ós jó egészségben tartja. Ilyen szer egyedül csak a valódi Brádi-léle máriacelli gyomorcsep-pek, évtizedek óta kipróbált zamatos izü. biztos hatású bázi gyógyszer az összes gyomorbajoknál. Üvegje 80 fillér a gyógyszertárakban. Utánzatoktól óvakodjunk. — Osztálysorfijftgyek iránt érdeklődőket különösen figyelmeztetjük a Nemzeti Pénzváltó Részvénytáraság mai hirdetésére. Földszintet ház kellemet utcában nagy kerttel, elköltözés miatt olcsón eladó. Cim a kiadóhivatalban. Egy 38 évet egétztéget parasztasszony óhajtana egy magányos urnái a gazdaasszony! állást betölteni. Cime: K. M. Nagykanizsa, Eötvös-tér 12. sz. I. ajtó. ANYAKÖNYVI HIRlE" — 1903, október 6-tól—H-lg. -Halálozások: Tiborc Margit rk., 18 hónapos. Özv. Bence Feroncné rk. földmlves, 78 éves. Auer Lászlóné rk. bognár neje 54 éves. Czinczer Mária rk. 5 hónapos. Bartol Lászlóné rk. földmivei 35 éves. Ötvös József rk. földmives 70 éves. Markó Ferencoé rk. napszámos <8 éves. Qozdán Feroncné rk. földmives 29 éves. Magyar Anna rk. 15 éves. Kállovica Rozalia rk. 1 órái. törvényszék. — Magyarellenes Izgatással rádolt lelkész. Peterka Tivadar stridól róro. kaih. káplánt a helybeli ügyészség a magyar nemzet elleni izgatás vétségével vádolta, s nevezett lelkész o miatt ült a szerdán megtartott főtárgyaláson a vádlottak padján. A vád szerint Peterka Tivadar a stridói bucsun vagy 30 főnyi közönség előtt a magyar nemzet ellen izgatott pohárköszöntő formájában. Ai izgató pohárköszöntőt a szomszédszobában jelenlevő Mikulek Károly segédjegyző azonnal feljegyezte a ez alapon Indult meg a bünügyi eljárás. Az itélőtanács tagjai voltak: Elnök: Tóth László; szavazóbirák: Knorr Kálmán és Gyenes Sándor. Jegyző: Szenes Defő. Közvádló: Dr. Orosdy Lajos kir. ügyész, vádlottat Bentzik Ferenc ügyvéd védte. A tárgyalás folyamán vádlott védelmét következőképp adta elő: \'Boros állapotban, pohárköszöntő formában beszédet tartolt, melyben ő csak a slovén nyelvet dicsérte. .Igyunk, igyunk — mottdá tovább védelmében — éljenek a elové-nek; lássátok: szép nyelv a slovén, lehet is kifejezni, (gazdag kifejezésekben) ezt beszéli 28 millió, csak az kár. hogy nem vagyunk együtt, hanem elszórtan Boszniá-bab, Istriában, Oroszországban, Szerbiában stb. Ne szégyeljétek nyelveteket, kell. hogy az is megkapja jogait I Jön majd az idő, ha nem is mi. de gyermekeink vagy unokáink meg fogják érni, hosy szabad lesz a mi szép nyelvünket használni. Magyarok kevesen vagyunk, horvátok kevesen vagyunk, de ba őssze-állunk, akkor erősek leszünk; mellettünk áll egyik oldalon a német, másik oldalon az orosz, ezek ellen kell védekeznünk, ezeknek nem leszüuk rabjai!" Vádlott ezen védekezésével szemben éppen az ellenkezőt állilja a bünpör korona tanuja: Mikulek Károly s. jegyző. Mikulek vallomásában az iáltalánosak után sz izgatással vádolt lelkész beszédjét következőképp mondja el: ,Mi horvátok 28 millióan vagyuok, beleértve Boszniát, Istriát, Szerbiát, Oroszországot stb., amely nép mind a horvátok segítségére van, igy tehát az összes azlávok-nak a magyar semmi I Azért az itteni nép lartsa meg az anyanyelvét, abból ue engedjen, mert ha jön idő, hogy arra kell mennünk, azt minden egyes slovén védje meg biztos erélyességgel. Mert közeledik az idő, hogy ismét szabad lesz a horvát nemzet, hogy nem lesz túlterhelve a magyar által és hogy nem lesz rabja és szolgája a magyarnak. E beszéd alatt — mondja tovább a Uno — Mesza-rics Ferenc községi biró közbekiáltott, hogy nem kell hinni a papnak I Erre a közbekiáltásra válaszolta aztán a lelkész, hogy mit csahol, hisz magának is vau egy kis háza és birtoka, abban is csak az a kívánsága, hogy benne szabad polgár legyen. Ne félj nemzet — végezte a tanú szerint a lelkész beszédjét — a hajnal virul, a nap kel rövid idő múlva, felszabadulsz a rabságtól I" A következő tanú, Meszarics Ferenc községi biró nem emlékszik a beszédre, mert nagyon boros állapotban volt. csak annyit tnd, bogy Mikulek s. jegyzőtől egy szivart kapott, bogy kiáltaa: Éljen Magyarországi Ö aztán el is kiáltotta torkaszakadtából. Az egyik főlanu Nemec Antal szabósegéd nem jeleni meg, miután a zágrábi rendőrség nem kézbesítene az idézést, dacára annak, bogy az ügyészség pontos utcát és házszámot közölt a tanú lakásáról. Minthogy a tárgyalás során a tanú egy jelenlevő jóbarátja ia igazolta levelezéseivel, hogy tényleg ótt lakik, az Ogyésa-ség indítványára a törvéoyszék a báni országos kormáoyt fogjs megkeresni az idézés leljesithelése miatt. Ezért a tárgyalást 30 napon belül megtartandó határnapig elhalasztották. — Bothmann Menyhért bünpöre. Ismeretes közönségünk előtt az a bünpör, melynek vádlottja Bothmann Menyhért kéményseprő, ki valóságos kerületi szövetséget kötött, hogy csalással, hamisítással szsrezzenek anyagi hasznot. E bünpör utolsó felvonása a szerdán tartott főtárgyaláson játszódott le. Tóth László törvényszéki elnök olvasta fel a vádlottak olótt a Kúria Ítéletét, mely a meg-felebbezett kir. táblai ítéletet helyben hagyta. A pécsi kir. Ítélőtábla elitélte Rolhmano Menyhértet egy ét félévi fog-házta, társai közül Varga Vendelt 3 év és 6 hónapra, Végler Mihályt 9 hónapra, Varga Sándort 8 hónapra, Horváth Józsefet 1 évre. A jeles bandát az ítélet kihirdetés után azonnal szuronyos börtön-örök vitték a helybeli fogházba. — „Adj a tótnak szállást." Kollár Mihály kocsislegény Komárvárosban, szállást adott könyörületből egy helynélküli társának, aki azonban köszönet helyett a zárt kocsiszínből az istállóból ellopott kulcscsal aonsk ünneplő ruháját és cipőjét ellopta. A törvényszék a szerdán megtartott főtárgyaláson vádlottat az előirt legkisebb büntetéssel, 6 hónapi fogházzal sújtotta. Érdekes volt sz Ítélethirdetés után, midőn vádlott könyörgött, hogy legalább egy hónapot engedjenek el néki. Az ítélet jogerős s vádlott büntetését meg is kezdte. IRODALOM — Kincses Kalendáriom az 1904-dik esztendőre. Nyolcadik esztendeje már, hogy ilyenkor, a tél küszöbén megjelenik a legjobb és legtartalmasabb magyar naptár. a minden máa társától minden izében különböző Kincses Kalendáriom. Naptári része a jövőé, irodalmi és művészeti része a jelené, a hogy a multakról se feledkezzék meg : hü krónikása a mu:t esztendő minden jelentős eseményének is. Ez sz egyetlen kalendáriom, amelyben minden naptári adat megvan, tudományos alapossággal és oly egyszerűséggel, hogy nemcsak az akadémikus, hanem mindenki el tud igazodni rajta. A kronológia ismeretére a Kincses Kalendáriom neveli a magyar közönségét, sőt a csillagászat elemeinek és érdekességeinek Ismeretére 1b, mikor írásban és képben megmagyarázza, hogy az uj esztendő minden szakában mi mindent lehet látni a csillagos égbolton. Az uj Kincses Kalendáriom-bsn harmincnyolc nagy tanulmáoy és egész sereg apró cikkely van, összesen hétszázhatvan képpel. Az erős, kemény táblába kötött 1904-ik évi Kincses Kalen-riom-nak két korona az ára. Sxerkatttota : Dr. Villányi Benrik. felelés i.erkesitö. ICIadé: lfj, Wajdits Jóittt. VEGYES. — BgT owtrtt kültfnlegewég. Gyomor bftjb&o ixenredóknek ajinUtoj & rtlódi .Moll-féle icidlitx por* hmnáUu, mint egy régen bevált hixisxcr, mely * gyomrot erStiti é* *x emésztési tevékenységét tokoixa. Doboxonként 1 korona. Nfcjwnti szétküldés utánvéttel Moll A. gy6ry»xeré»t e». ét kir. ndr. szállító álul Bécz TachJzobcn 9. Vidéki gyégy tárakban batároxowan Moll készítményét kériQk védjegy é» aláírással. Nyilttér Ak e rovat alatt közlőitekért nocn villái felel Sasécet a szerkesztőség Vese, húgyhólyag, hugydara és a köazvénybántalmak ellen, továbbá a légzó és eméaztösl szervek hnrutos bánulmainál, orvosi tekintélyek által a Llthlon-forrás SALVATOR alkerrel rendelve lesz. Hugyhajtó hatásul Kelta uil -•> | Kóiijen «iéult«|J Kapható isvinyvizkercskedéaekben és gyógyszertárakban. A Salvator-forris Igazgatósig! Kpetjeien 9105/tk, 903. Árverési hirdetmény. A nagykanizsai kir. tezék, mint tkvi hatóság közhírré teszi, hogy a bakónaki vallás alapítványi közbirtokosság végre-hajtalónak, Ország József és neje szül Beke Rozi végrehajtást szenvedett elleni 55 kor. tőke, ennek 1903. évi juniua hó 1. napjától járó 5«/„ kamaUi, 13 kor. 60 fill. per, 11 kor. 40 fill. végrehajtás kérelmi, 13 kor. 60 fill. árverés kérelmi s a még felmerülendő költségek iránti végrehajtási ügyében a nagykanizsai kir. törvszék területéhez tsrtozó s a bakónaki 18Ö8. sz. tjkvben f 310. hrsz. alatt Beke Rozi férj. Ország Józsefné tulajdonául felvett a 323 koronára becsült ház, udvar és kert, mégis u. azon tkvben f 342. hrsz. alatt felvett u. annak tulajdonát képező s 61 koronára bscsűlt szántóföld a beltolekben, valamint a bakó-nakí 876. sz. tjkvben f 770. hrsz. alatt felerészben Ország József és felerészben ennek ueje Beke Rozi tulsjdonául felvett s 1474 koronára becsült szőlő s ksszáló a dávori begyen 1904. évi január hó 28. napján délelőtt 10 órakor Bakónak köztél; házánál Remete Géza felpereil ügyvéd vagy helyettese közhen-jötlével megtartandó nyílváuos árverésen eladatni fog. Kikiáltási ár a fentebb kitett becsár. Árverezni kívánók tartoznak a becsár 10%-át készpénzben vagy óvadékképes papírban a kiküldött kezéhez letenni. Nagykanizsán, a kir. tvszék mint telekkönyvi hatóságnál, 1903. évi október hó 16. napján. Férfiak ingyen kapnak, olyan uj talilminyu otvoiigot, mely 11 elve,(tett erőt újra meghozza, Pröbaciomagot t egy uii oldat.) könyvet poitin, jól becsomagolva. Ingyen kspjik mlndszok, a kik érte imák. Ez a legbi-muUtraméltöbb ciodaorvotfig, moly megmentőit ezreket, a kik fiatalkori kihágisok folytia nemi bajokban, iilfilbbeo, valamin: elvesiiteu férfierő ben ,lenyelnek. Ez okból elhatározta az Intíret, hogy ogy ingyen orvoiágot magyariio könyvvel egyölt mindenkinek Ingyen kaid. JKziel a hizloi-roiíiggal a baj otthon gyögyitbate, s mindazok s kik a fiatalkori kihigisokból síirmazö nemi bajokban, welleml elgyOngai4tben,vagy ktOnlku, bajokban ízenvednek, otthon gyégyitbaljik magukat. Ei a gyOgysior közvetlenül azokra a i;cr-vekre hat, a hol a mogerSiWe* izoktégei ciodi-liloi eredménynyel gyögyitj* az ívek eta tartó betegségeket. Öreg, fiatal egyarint irhát State Medieal Initltutnak ai alant jelzett címre, a hon-nan a ciomagot rögtön elküldik. As Intézet leginkább ltokat akarja megmenteni, a kik kezelés céljiböl ii otthonukat nem hagyhatják el. A pióbacsomag mcgmutatji, hogy mily könnyen kigyógyíthatok ebből a rettenetei bajböl otthon. Az intétot kivételt nem tesz. Mindönki irhát érette birhonnan magyarul, mire titoktartii mellettposla-fordultival egy ingyen ciom.g orroiiigo: k«y magyai-iló könywei egyött. írjon még ma. A ciomag oly szépen be van ctomagolva, hogy . tartalmit lenkitem fogja megtudni. A levelet Igy keU címezni: Stato Medieal Inititute, IT Eloktron lluildlng, Fort Wayne, Ind. Amerika A levelek mindig bérmenteiitcodök; Nyavalyatörés. Ki nebézkőrbsn, görcsökben és más ideges állapotokban szenved, kérjen ezekről brocburát. Ingyen, és bérmentve kapható Schwanen Apotheke, Frankfurt aJMajo által. XLH. ÉVFOLYAM. zalai közlöny 1903. NOVEMBER 21-én. „WIAYER" gépgyár vas- és fémöntöde részv.-társ. SZOMBATHELY Rakván Budapest, V., Lipót-kSrut 15. Részit miuitennf-mü Gazdasági gépeket," iBonzni-molorokatóál. Benzin-motoros cséplőkészletek. Itlaloiuénitészet - UJ hengerszékek, minden c sxskmába rigó gép gyirtiia. --S--1 Teljes mümalmi berendezések. RíílOllICSCHSéf\' Legnjabb szerkezetű csavaros és szabad. Tiznyomásn " borsajtó. Osliorne ö. M.-féle arat* ,k/fáI0 «épek magytroritégi kizárólagos képviíelo.ege. Képes árjegyzék Isgyen él bérnsnlve. Klváoatra nlsdén szükségletre kílSn kiltséfvttés. 8080/tk. 908. Árverési hirdetmény. A nagykanizsai kir. tszék, mint tkvi hálósig közhírré teizi, hogy a nagykanizsai takarékpénztár r. t. végrehajtatónak, Németh György úgyis mint kk. Németh Anna, Kati, Erise éa Juli h. képviselője, ugy Németh Rozi nagykora, nagyrécsei lakés végrehajtást szenvedettek elleni 400 kor. töke, ennek 1901. évi junius hó\' 27. napjától járó 7\'/. kamatai, 7% késedelmi kamatok, 33 kor. per, 20 kor. végrehajtás kérelmi, 24 kor. 70 fill. eddigi árverés kérelmi s a még [elmerülendő költségek iránti végrehajtási ügyében a nagykanizsai kir tszék területéhez tartozó b a nagyrécsei 400. sz. tjkvben t (2600-2606.) hrsz. alatt felvett szóló, présház, Bzántóföld és rét a Bartola hegyben 2842 kor. becsértékben 1903. évi december hó 10. napján délelőtt .10 órakor Nagy-Récse község házáoál megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog. \' Kikiáltási ár a fentebb kitett becsár. Árverezni kívánók tartoznak a becsár 10%-át készpénzben vagy óvadékképes papirban a kiküldött kezéhez leteuni. Nagykanizsán, a kir. tvszék mint telekkönyvi hatóságnál, 1908. évi okt. bó 22. napján. r kedvez fóárud&nknak a szerencse. Rövid Idó alatt 12 millió korona nyereménynél többet fizettünk nagyrabecsült vevőinknek; csak a legutóbbi 5 hónapban a 3 legnagyobb nyereményt és pedig: a 605.000 koronás nagy jutalmat az 57080. sz. sorsjegyre, a 100.000 , főnyereményt a 74366. , a 80.000 . , a 109780. , és ezeken kivül még egyéb sok nagy nyereményt. Ajánljuk ennélfogva, hogy a világ legesélydúsabb osztályBOrsjálékában vegyen részt — A most következő magy. kir. szabadalmazott 18. osztálysorsjátékban újból 110.000 sorsjegyre 55.000 pénznyeremény jut és összesen egy hatalmas összeget, 14 millió 459.000 koronát sorsolnak ki rövid 5 hónap alatt. A legnagyobb nyeremény a legszerencsésebb esetben Továbbá 1 jutalom €»0>0000< 1 nyeremény 400000. 1 a 2 a ÍOO OOO* 1 á 90*000, 2 4 SO-OOO-1 7ÍÍ OOO 2 a 60 000< 1 a 50000-i & 40 000- 5aSO OOO.3 a25 000»8 á 20>000> 6 í> 1S OOO) 36 a lO OOO korona és még sok egyéb; összesen 55-000 nyeremény és jutalom korona összenben. Az I. osztályú sorsjegyek tervszerű árai: v. eredeti sorsjegy frt —.75 vagy k. 1.50; 7. eredeti sorsjegy frt 1.50 vagy k. 3 — V» » , , 3— , ,6.-;\'A , „ , 6— , ,12.— A sorsjegyeket utánvéttel vagy az összeg előzetes beküldése ellenében küldjük. Hivatalos tervezet díjtalanul. Megrendeléseket eredeti sorsjegyekre kérünk f. évi november hó 19-ig bizalommal hozzánk beküldeni, miután a húzás e napon kezdődik. .. TOROK A. ts T BANKHÁZA BUDAPEST. Hazánk legnagyobb osztálysors|áték-Qzlete. > Főárudánk osztálysorsjáték-üzletei: Központ: Teréz kBrut 46/a. I. fiók: Váczi-kürut 4/a. II. fiók: Muzeum-körut ll/a. III. fiók: Erzsébet-kürtit 54/a. .^dsiöievéi lerÁganió. TÖKÖH A. és TAKSA bankháza Budapest. Kérek részemre---L oszt. m. kir. Bzab. oszUlysorsjáték eredeti sora- jegyet a hivatalos tervezettel együtt küldeni. . , UtánVételesni körém Az öBszer;et-korona összegben\\ postautalványai küldöm mntllik.lnM I...I.I.___i.,. r-.n.HHU,w,jHj«| kUlUVIII mellékelem bankjegyekben (bélyegekben). AieintílíiötöiMii- CS.isKIR. A feltaláló DS AlCIDINGER TANÁR ÁLTAL kizár.jogosifotf gyára. ÜDVARI SZÁLLÍTÓ €heim 101 ^^ Hesfict-fiá/y/w/F^^ Heim féle fblylonégő-szabáiyozó,-szellöző kályhák TÖBB N/UT 65. OOO HASZNA LA TBAjV. % Utánzatoktól óva ínfűnk MEIDINGER-OFEN ^ H.HEIM EN~| utalással az itt álló védje | állá védjegyre JFolyíonégrö. jkaj^e/cr//óA KÖZPONTI FUTESEK MINDEN RENDSZERBEN, MINDEN TÜZELŐ AATYAGMK fÜsmEA/reSTÜ/EiÉSSEl. EGY KANDALLÓ TÖBB HELYISÉGET FÜGGETLENÜL BEFUTHET. Sze/lazfefési, berendezésed, MINDENNEMŰ SZÁRÍTÓ BERENDEZESEK. NÖVÉNYHÁZI FŰTÉSEK. legyoéó referens/M. - frospe/i/soAéskö/fségvetéseA ingyen és bérmentve. BUDAPEST, THONETUDVAR Eredetiben kaphatók ,«> bécs,obér-döbling. CSAK IS GYARUNKBAN BE£S, J.KOHLMARKT 7. VAGY FIÓKJAINKBAN. • PRAGA, HYBERNERG. 7. loooooooQQoooooQoocMnagasfflflflj MOLL SEIDLITZ POR Cnk aklcoz validjak. ha mlndOKyti doboa Moll h.. vMJoljit és aláiriaát tünteti fel. A Hall A.-félt Ssldlttz-perok ur<6> jyiphitiss a lezmtkteitbb |y»sr- és tl-tsatbáatalaak, gyoraorgsrea és fyomorhŐT, rögsött tzékrtktdét, májbinttlnm, vér télalit, aranyér él a logknlfinbéxSbb iftl bstsgiégtk ellen, e jelét básitternek értitedek éta mindig nagyobb olterjedéit tserzelt. — Ara tfly lepsetélélt »\'»■ ditl doboznak Ü kor Hamisítások türvénylleg fenyíttetnek. TMÖIX^IlefranciaI BORSZESZ ES SO 1 Csak akkor valódi, h* ?0I\'L. í\' J"22| ,í?i ---- ,A. Mail" íeliratu <5no*attal Yaa atirra. A M«Il-Wt fraiozlt borszesz ét aé nevezetesen mint fá|d«loBosíll«pltó bedUrzsílésI szer köszvény, csnt és a meghölés egy^b köTetketraényeinéi legitmereteiebb népsser. - Egy óaozott tredttl Bv»g ár* I kw. 90 MOLL Gyermek szappanja. Legfloumabb, legnjabb médtior tisrint kétsitek gjormek ét hölgy szappan a bér tktiarl ipolttárt gyinsokék • folaltték rétiért. ára dtrabtnklRt - 40 011. Öt darab — I ktr. 80 «tl. Minden darab Kycrmek-izapptn Moll A. védjegyével van ellátva._ Föszétküldé s: Moll A. gyógyszerész, ct. és kir. udvari szállltd által, Bécs: Tnchlaubea 9. az. Tldéki megrendelések naponta portaatlnfét mellett teljetittetnek. Á raktárakban tessék határozottan UOLL A. aláírásává! éi védjegyével ellátott készítményeket kérni. Raktár: Nagy-Kanizsin Rasmfeld Adolf és Fia. mmuém íí pal!1®!!:^!^! NAGYKANIZSA, 1903. november hó 21-én. I 47-ik szám XLII. évfolyam. Előfizetési Kjrésr erre . 10 kor. — fiH. Neftyrdárre 2 kc,r. 5C fill. Ktíjes «c.ám nit. HIRDETÉSEK b huil«» milittorinii l-l, má»wl«iMr 13, ■ mindet! lorilil.i «»rírl 10 fill NYILTTÉR8EN petit „űrönként 20 fillérért »*\'«\'■ nok fel. A ]»p szellemi résrét Illető inlo-den közlemény a felelSl ircrkcsrtő netére, ar anyagi résit illeti kör* leményelr p.-oig a kiadó nevére címzetten Nagykanizsára bér-taeuu iuléreodök. RjCrmenletlen lorelek nem ÍORid-tatnak el. Kerlratok Tlssiaceiti küldetnek A nagykanizsai „Ipar-Testület,\' a „nagykanizsai Takarékpénztár részvénytársaság,\' á „Kotori takarékpénztár részvénytársaság.\' .nagykanizsai és a galamboki önkéntes tűzoltó egylet,\' a .nagykanizsai kisdcdneveló egyesület,\' a .nagykanizsai tanitói járáskör,\' a. .nagykanizsai keresztény jótékony nőegylet\' n kanizsai izr. jótékony nőegylet," „szegények tápintézete,* a .katonai hadastyánegylet,\' a „soproni kereskedelmi iparkamara,\' nagykanizsai külválasztmányának hivatalos lapja. ° hetenkint egyszer, szombaton megjelenő vegyes tartalmú hetilap. A drágaság. A vidéken ismét megujul az egyébként állandó panasz az élelmezés drágasága miatt. Csodálatos és jellemző, hogy a panaszok tulajdonképpen a mezőgazdaság által termelt élelmi cikk s most főként a hus miatt keletkeznek. Az ipari termékek, legtágabb körben véve ezeket, panasz alig hangzik fel, sót a cukor még olcsóbb is *lett a brüsszeli egyezmény ismert hatása alatt. Egy agrár országban, mint a minő ma hazánk, a drágaság elleni panasz nemcsak acut, de krónikus jollegü. Ez az agrárviszonyok természetszerű hatása, mert legfőbb értékesítési cikkeink azok, amelyek mindennapi eledelt képeznek. Ezeket pedig külföldre kell értékesítenünk, ha megélni akarunk. Már magának ezen egyik leglényegesebb körülménynek kellene oda terelni az elméket, hogy az ország gazdasági prograinmját, politikáját, a termelő osztályok jelentőségét és kölcsönhatását a most divó szempontoktól eltérő bírálatban és megítélésben részesítsék. Mert elvégre is nem éppen emelkedett gazdasági felfogás, hogy egy ország arra a szerepre legyen kényszerítve, más államokat étellelitallal kiszolgálni és e mellett magunk drágán fizessük meg életszükségleteinket, azt, ami nem kell az exportnak. Az országnak legfőbb érdeke, hogy a gazdasági alárendeltség ez alacsony fokából sürgősen kibontakozzék s ne legyen utalva, kemény szóval élve, lakájszolgálatra. Hazánkban a drágaság annál suj-tóbb, mert fogyasztási képességűnk a kulturnemzelekéhez mérten úgyis alacsony. Oka, hogy nz igények nem fejlettek, a mi talán részben kedvező is most, mert ezek erőteljesebb uyii-vánulásáva! a helyzet még jobban kiélesednék. Innen van, hogy a drágaság gócpontjai a városok, melynek lakossága a magasabb kulturális fok miatt természetszerűleg nagyobb igényeket támaszt. De fogyasztásunk vasgyürüjét vételképességünk képezi. A keresetforrások nem bőségesek s nem oly kiadók, mint a külföldé s igy a lakosság a drágaság hatása alatt fogyasztását korlátozni kényte-leu, kénytelen különösen akkor, ha az elsőrendű szükséglet cikkeinek ára magas. A magyar és jelesül a vidéki társadalomfejlődés van gátolva akkor, ha keresetének zömét táplálékra aránytalanul kell fordítania. A kivándorlásra késztető csábító okok között vajmi sürün hangzik fel az, hogy a munkásosztály a külföldön olcsóbbau él, miut a mi tejjel-mézzel folyó Kaanánkban. A miben sok igazság van, mert a termelés, a külkereskedelem, a fogyasztási adók rendszere mind azon célt szolgálja, hogy a tömegfogyasztás emeltessék. A magyar fogyasztás ellátását nem vezérlik e szempontok, a minthogy szervezve és rendezve az egyáltalán nincs. Még az export is, a mi országos szempontból oly nagy horderejű, fejletlen és csak ujabb időben mutatkozik némi egység, rendszeresség, holott áruforgalmi statisztikánk váltig mutatja a nagy nemzet-vagyouosodási érdeket, a mi kivitelünkhöz fűződik s egyes cikkek, mint p. o. a baromfi, tojás, gyümölcs stb. kivitelének felszökkenése egyenest reátereli a gondot ez ügyre. Bclfogyasztásunk ellátásában valóságos anarchia van, melyből leg-fölebb a székesfőváros ellátása bon- takozik ki némileg. A többi városoké azonban szerfölött szomorú s a termelés uem aknázza ki azon előnyöket, a miket a közeli alkalmi piac nyújt. A mezőgazdasági érdekkörök figyelmét, erejét a cél nélkül való fogyasztási szövetkezetek kötik le, a helyett, hogy a haszonnal biztatóbb a produktívebb tevékenységet választanák. Vidéki városainkban azért látjuk sürün megjelenni az idegen származású vajat, baromfit, gyümölcsöt. A vidéki város fogyasztása azért szenved, mert a termelés nincs ennek födözetére berendezve. Akárhányszor állapitható meg hiány a legkelendőbb cikkekben is, minők p. o. a tej, a baromfi. Sincs rendszer, nincs pontosság. Az árak a végletek között hullámzanak ez állapotok mián, a mit éppen a kisebb vételerővel biró, de a tulajdonképpeni tömegfogyasztást képező réteg érez és szenved meg. Ennek megélhetését, fejlődését akadályozza meg a ziláltság. Bizonyára közgazdasági és társadalmi okokból helyesebb volna a termelő osztályok figyelmét e nagyfontosságú fogyasztási kérdésre irányítani és a termelést\'t/i.e szervezni. A kényszerítő ok megvan s mint hirlapi közieményék tudtul adták, Pozsony városában már fölismerték az űgy jelentőségét s a városi lakosság ellátására szövetkezetbe tömörülni igyekeznek. A hazai fogyasztás ellátása mindenképpen nagyjelentőségű feladat, akár városaink föllendülése, akár a tömegek olcsóbb megélhetése, akár a mezőgazdasági termelés, állattenyésztés szempontjából. Itt uj keresetforrások, kedvezőbb értékesítési alkalmak teremthetők, tehát a nemzeti vagyonosodás mozdítható elő. Más ; oldalról viszont a fogyasztás a hazai termelés számára leköthető és fokozható. Ez utóbbi az, a fokozás, a mire nagy szükség van. De ennek ellensúlyozója a drágaság, mely korlátozásra szükségképpen vezet s a mely alatt nyög a magyar társadalom s az ennek oly becses alkotó elemét képező városi lakosság. Nálunk tétlenül ösz-szeiett kézzel nézik a fogyasztás nagy problémáját, holott ez a termeléssel egyenlő rangú. A külföld társadalma akcióba lép ily nagy kérdésben, csak mi nem emelkedünk tul a platonikus panaszokon, melyek folyton a drágaságról regélnek. Társadalmunk. Az elmúlt héteu ily cimü felolvasást hallottunk illetékes helyen, az írod. és Művészeti Kör szórakoztató délutánján. R felolvasás ötletéből térünk viasza mi is ebhez az agyoncsépelt, de meg nem oldott témához. Mérlegszerűen fogjuk végezni dolgunkat. Elmondunk mindent, mit e tárgyról tuduuk, ha ezzel ismétlésekbe esüok is. Vannak kérdések, melyekkel tul sokat sohasem foglalkozhatunk 1 és ily kérdések tárgyalása véleményünk szerint mindig tanulságos lehet azokra, kiket azok illetnek. De más szempontból is menthető ez a folytonos utazás .egy kérdés körül." Lapunk negyven ós egynéhány évi fennállása alatt bizonyára kötetekre rugó terjedelemben foglalkozott már e tárgygyal, de ba az idevonatkozó cikkek tengerét végigolvasnék, meggyőződnénk róla, hogy e kérdés tárgyalásában több változatosság rejlik, mint gondolnók. Minden változik, fejlődik köröttünk. Napról-napra veszszük uj intézmények, felmerült üdvös eszmék, derék törekvések éa a haladnivágyás egyéb megnyilatkozásainak birét Nem múlik el bét, hogy valamely esemény felmerülésének ötletéből ne nyílna alkalmunk Kanizsa és & terjedelem éa lakÓBság számának tekintetében vele egy nivón álló vidéki városok közölt összehasonlítást tennünk, melyek mindig városunk hátrányára ütnek ki. Társadalmunk kérdése tehát ily módon mindig a felszínen tartja magát és amily közelről érint bennünket, ép oly aktuális is ma, mint volt tíz év előtt, lapunk hasábjain, mint az írod. és Művészeti Kör felolvasó asztala mellett Sans phrase előadva igy áll a dolog. Társadalmi viszonyaink nem egészségesek. Midőn magunknak megalkotjuk az egéaz-séges társadalmi viszonyok mintáját, nem vagyunk szerénytelenek. 8em ideológusok. Számolunk.minden elemmel és minden ténynvel, mely e kérdésnél számításba jöhet, söt ép azért vagyunk elégedetlenek, mert meglehetősen tisztán látjuk a tényleges állapotot. Látjuk és érdemük szetint méltányolni tudjuk társadalmunk elemeit, ismerjük azok értékét és el tudjuk képzelni azt a mainál jobb, kellemesebb és fejlettebb állapotot, melyet ezek a ma még nyers elemek célszerű berendezés és jóakarat mellett létrehozni tudnának. Kanizsa, bár a lakók vagyoni viszonyaiban nagyon éles ellentétek mutatkoznak, kétségtelenül az ország jubhmódu városai közé tartozik. Igaz, hogy e tekintetben ia a visszafejlődés jegyébe jutottunk, azonban tisztán társas érintkezésünk szempontjából emiatt\' nem lehet nagy okunk a panaszra. Azt sem lehet tagadói, hogy Kanizsa intelligens város. Megvan lakóinak az a szükBéges hányada, mely megérti éa méltányolja az ész műveit. A város fekvésénél Íogía eléggé ki van téve az országos áramlatok hatásának. Foglalkozás tekintetében a lakók közt helyes arány áll fenn. A lakók zöma a polgárság. íme ez az az öt elem, melyekből egy vidéki város társadalma helyes arányokkal, biztos alapon felépülhet Kanizsa társadalmának épülete mégis kontár munka, tele aránytalanságokkal és veszélyes repedésekkel. Városunk előnyeivel nem minden vidéki város dicsekedhet, de igen, kellemesebb és produktívebb társas élettel. Eszünkbe jut a hercegfi születésének meséjo. kinek bölcsőjéhez egynek kivételével minden jó tUndér hivatalos volt és mindegyik magával hozt8 ajándékát. Egyik dicsőséget, másik gazdag- TÁRCZ A._ Holdfénynél. Im: lutrin ». Itnídj. — A ,Z»Iaí KwilOriy\' tirctj*. — — Kaphatok egy táncot? A hangra megfordult a leány s halvány arca vérvörös lett. — Maxwell ur! — kiáltott fel meglepetten. A férfi mosolygott. — fiát nem felejtett még el egészen? — s kezébe vette a leény teleirt táncrendjét. — Hová jegyezhetem nevemet? — A tizedik, tizenharmadik és tizenötödik keringőt ínég uem adtant oda senkinek. ezek kiizllt bármelyiket választhatja. — Szivosen tartanéin meg mind a hármat. Nagyon rég nem láttam már magát s azóta sok minden történt. Legyen könyörületes szivü s a régi idók kedvéért adja nekem mind a hármat. A leány némán igent intett fejével s a férfi gyorsan bejegyezte kezdőbetűit a cbamois-sziuü lapra. Ábráudos, álomba ringató akkordok töltötték be a nsgy termet, mikor Maxwell tíuy odalépett a leáuyhoz. hogy követelje A téli idény kezdődött Dél-Kaliforniában , s a Hotel Coronaddo zsúfolásig megtelt a washingtoni, baltimorei és kaliforniai leányokkal, kik pompás new-yorki éj párisi ruháikban olyanok voltak, mint egy-egy színdús, pompázó virág. Sem Maxwell, sem a leány nem váltottak szót a keringő alatt, de mikor lélekzet-vesztve megállottak, a férfi hirtelen kér-dezte : — Nincs kedve kijőnui a terasse-ra? Ott álltak egymás melleit a morajló tenger előtt. A telihold tisztán és hidegen világított a haragos teugerre: jobbról Point Loma sötét körvonalai látszottak, balra pedig Mexikónak félköralaku sziklás partjai. Mind a kettőnek eszébe jutott a mult. Két évvel ezelőtt Launay Sybil ifjúságának zenitbjén visszautasította a mellette álló lerli kezét, azt mondta neki, hogy sohasem megy férjhez, mert egész lelkét, egész életét művészetének szenteli. Azelőtt néhány hónappal két szobrot állított ki, — valóságos remekműveket — melyek az egész müveit társaságot eksztázisba hozták a a leány diadalmáinorának elsi perceiben azt hitte, hogy 8 boldogsághoz elég a hírnév. — Különös véletlen, hogy igy találkozunk, szólt a férfi nyugodtságot erőltetve. A leány visszautasítása teljesen boldogtalanná telte s akkor hirtelen kettétörte karrierjét s eltűnt abból a világból, amelybon a leáuy ólt. — Igaz" — mondta a leány — már ka éve nem láttuk egymást. — Két év; nekem egy egész örökkévalóság volt! — Azután hirtelen megváltoztatta a hangját s közömbösen folytatta: — Meddig marad itt? — Azt hiszem, az egész telet itt fogjuk . tölteni. Azt mondja az orvos, hogy nekom árt a new-yorki levegő, hogy napsugárra van szükségem. — Csak nem beteg? — tudakolta a férfi aggódva. A leány mosolygott: j. — Nem; de az lenuék, ha nem vigyáznék magamra s hideg vidéken tartózkodnék. — És itt is a — múvészeténok fog élni? — kérdezte a férfi keserűen. — Ezt. ugy-e itt som adja fol?. — l)e igen. most kénytelen vagyok vele. Hanem, remélem, hogy csakhamar újra kezdhetem a munkát. Ez az egyetlen, amiért érdemes élnem. Mióta az atyám megholt, teljesen egyedül vagyok, s maga jól tudja, hogy sohasem törődtem a társasággal. — Eddig is ez volt mindig, amiért egyedül érdemesnek találta az életet, — mondta a férfi komoran. — Az én életem romlása nem jelentett somrait maga előtt, ha csak előtto volt a mintázó agyag! A leány egy kissé visszahúzódott s az arca még a rendesnél is halványabb lett egy árnyalattal. — Talán joga van ezt mondani, — szólt balkan — talán önzó voltam azokban a napokban, de akkor nagyon fiatal, csaknem gyermek voltam még s a siker elszédített. S honnan tudtam volna, hogy maga komolyan törödik velem? Vagyonom e napon sok férfit vonzott körömbe s azok is mind szerelemről beszéltek nekem. — Pedig az ogész világ tudta, mily rettenetesen komoly ez az érzelem, — mondta a férfi szemrehányóan — s 3z egyetlen, akit illetett, nem értette meg! Hiszen ugy jártam utána, mint egy bű kutya. S mégis, mikor a lábai elé rak- tam miudent, amivel bírtam, egyszerre nyugodtan, érzéketlenül jelentette ki, hogy csak ugy szeret, mint barátját, s hogy ennél több sohssem lehetek számára, mert testestíl-lelkestől a művészetének szentelte magát! — Oh, Istenem! — kiáltott fel szenvedélyesen, — mondja, mibél van faragva, hogy érzéketlenebb azoknál a szobroknál, melyeknek ihletett keze életet adott! Launay Sybil kissé összerázkódott, mintha a tengernek sós lehellete fázókony-nyá tette volna. — Én ... én .. . azt hittem, hogy már elfelejtett — dadogta. Maxwell keserűen nevetett. — És\'hogy került most ide? — kérdezte a leány, más tárgyra vive a társalgást. — Azt hallottam, hogy elhagyta New-Yorkot, de senki sem tudta megmondani, hová lett. — Igen, ide jöttem; felhagytam hivatalommal s reméltem, hogy itt oly távol leszek magától, hogy hirét som fogom hallani. — Tehát itt .él most állandóan? — Igen. Közel ide, a hegyek kőzött. Ismét csend támadt. A férfi a tengerro bámult, amely iine. két év után váratlanul ismét összehozta őket. S a leáuy nem látta, hogy kezei oly szorosan kulcsolódtak össze, hogy a körmei belovágódtak a busába. A férfi pedig nem tudott semmit arról, hogy a leánynak könnyes a szeme és reszket az ajaka. — Most már legalább nyugodt élete van — szólalt meg a leány csendesen, hosszú szünet után — mert megtanult felejteni. — Igen, azt hittem én is — ma estig. De mikor megláttam magát, egyszerre bizonyos lett előttem, hogy hiábavaló volt menekülésem, két évig tartó küzdésem, reményem, igyekezetem, hogy elfelejtsem. Maga lesz örökké az egyetlen asszony az én életemben. Talán örült vagyok, hogy ezt igy újra a szemébe mondom, ha ki is nevet érte, nem bánom. Látja, nem követtem el semmi ostobaságot, meg sem öltem magam, meg sem házasodtam — bosszúból s nem tettem semmit, amit a többi férfiak ilyen körülmények között tenni szoktak, hogy megkönnyítsék maguknak a feledést. — Nem gondolga, — szólt most a leány csaknem suttogva, — hogy . . . hogy ... ha várt volna ... ha nem sietett volna . . . eltávozni .. . talán jóra fordult volna minden ... Az asszonyok maguk sem tudják soksíor, hogy mit akarnak . . . A hangja oly halk volt, hogy a férfinek le kollott. hajolui hozzá, ha meg akarta hallani. És mikor az utolsó szó is elbsgyta ajkát, a férfi arcán egy reménysugár futott végig. A vállaira lette két kezét s szinte erőszakosan mag felé fordította az arcát: — Jól értem-o ... óh, Sybil... óh édes ... ne játszék velem, vagy ne szóljon igy száualomból ... a második csalódást nem bírnám túlélni..... A leány válasz helyett felemelte a fejét és homlokon csókolta a férfit. De az ezzel nem érte be. — Tudja-é, mit tesz. Sybil? — kérdezte szenvedélyesen. — Biztos-ó benne,_ hogy szeret, s hogy az enyém akar lenni? S a leány könnyei között suttogta: — Jóban és rosszban, jó és balsorsban, életben és balálban. Ameo. Lapnak mai számához negyediv melléklet van csatolva. XLH. ÉVFOLYAM. I zalai közlöny 1903. NOVEMBER 2l-én. ságot, nagy észt és nagy szivet a harmadik. Azonban a mellőzött gonosz tündér bosszút állott és mind a jő tulajdonok közé, melyekkel a többi tündér a gyermeket megajándékozta, vegyitett valami rosszat. Mai állapotainkból következtetve: ez a jelenet talán lejátszódott Kanizsa alapkőletételénél is. Vagyonos osztályunk magán viseli ennek az osztálynak minden hibáját, minden kellemetlenségét. Anyagi erőnk vonakodik bozzá-méltó r,emes cél szolgálatába állani. A töke elbújik, mihelyt nem szaporításáról van szó. Intelligenciánk elfásult, érzéketlen a maga jogai iránt is és társadalmunkban nem igyekszik elfoglalni az őt megillető első helyet Közönyös nyugalommal IQri alárendelt helyzetét. A város fekvésének előnyeit nem értjük meg és nem tudjuk kihasználni. Teljes elszigeteltségben étünk és a szelek csupán a fejünk felett sivítanak el, hozzánk nem csapnak le. Országos mozgalmakról, bármily fenkölt is azoknak lényege, mindig csak elkésve veszünk tudomást és mi vagyunk az utolsók, kik azokhoz csatlakozunk. A lakók zöme a polgárság, társadalmunk mégis széttagoltabb és választó falakkal jobban meg vsn rakva, mint a kasztos ludia volt, Minden jónak, melylyel bírunk, nagyon élesen kiválik és érvényesül árnyoldala is. Minden, amivel bírunk, feldolgozatlan, nyers állapotban van és értékük is csak inposse vau meg, nem érkezett még el annak az idője, hogy ezek a valóságban érvényesüljenek. Egy halom téglarakás, melyet még nem alkotott épületté ügyes kéz. Az pedig az egész szempontjából lényegtelen, hogy a téglarakás egyes darabjai értékes vagy kevésbé értékes anyagból valók-e. Midőn társadalmunk kérdésével foglalkozunk, önkéntelenül is eszünkbe ötlik a kaliforniai városok állapota Bret Hart leírásaiban. A mi városunk társadalmának is valami megmagyarázhatatlan ideiglenes jellege van. Semmi állandóság, nyoma sincs az intézményeknek, melyek a megállapodott nyugalomról, arról tanúskodnának, hogy e vároB lakói szeretik szülőhelyüket, ragaszkodnak hozzá és ennek viszonyaihoz; itt akarnak élni és ezért igyekeznek e várost oly állapotba hozni, hogy az itt tartózkodás kellemes legyen, Ugy tetszik, mintha futóhomokra építettük volna városunkat és minden pillanatban éreznők a továbbkőltözködés szükségességét. Mintha nem vetettünk volna horgonyt e helyen és itt tartózkodásunk csupán egy nomád élet pihenő stációja lenne. A lakók kasztokra szakadoznak céljaik, vagyoni állapotuk vagy jelentéktelenebb külsőségek alapján és nem ébrednek ősszetartozandóságuk tudatára, mert a lakóholyé a hagyományok Breretete és a közös érdekek magas szempontja ismeretlen és érthetetlen előttük. És ennek az összetartó, mindnyájunkat átfoglaló érzésnek a hiánya adja meg társadalmunknak az ideiglenes jelleget és fosztja meg ezt a tartós, produktív munkálkodástól. Egy város társadalma nom űzheti a .percről-percre" politikáját. Kell lenni messze kihaló, jövővel birő és végrehajtható programmjának, mely a lakók összességének anyagi és szellemi szükségletéből természetes uton kifejlődjék. Hogy igy tervszerűen irányíthassuk társas életünk jelené és jövőjét, keresnünk kell és meg kell találnunk mindnyájunk anyagi és erkölcsi érdekeink érintkezési pontját, melynek alapján ha társadalmunkat helyesen irányítani és fejleszteni akarjuk, kivétel nélkül mindnyájunk érdekéi szolgáljuk. Ez a közős érintkezési pont pedig nem lehat, más, mint magának Nagykanizsa városának, mint erkölcsi testületnek az érdeke. Ez a tétel a városi élet politikájának alfája és ép ez az, a mit a kanizsaiak nem értenek meg. Ezt megértetni, mindnyájunkban felkelteni az érdeklődést városunk ügyei, a szeretetet lakóhelyűnk iránt, ez lapunk programmja, ennek az ügynek a szolgálatában állunk mi és mindazok, kik viszonyainkkal nincsenek megelégedve. Ez az a szempont, melyből mi városi és társadalmi ügyeinket biráljuk és mert a kanizsaiak nem ismerik a saját érdeküket, ezért ütközik annyi nehézségbe és találkozik annyi ellenkezéssel és gyakran ellenségeskedéssel a mi munkásságunk. A lakóhelyünk iránt való érdeklődésben és szeretetben kellene egyesülnünk mindnyájunknak, ebben az érzésben kollene fellelnünk a kapcsot, moly mindnyájunkat összefűzzön. Az a mindent megemésztő nagy étvágyú szörny mely átkosan nehezedik közös ügyeinkre, a közöny, ez a legnagyobb akadálya haladásunknak és társas életünk kifejlődésé- nek. Mindnyájunk eme közös ellensége ellen küzdünk mi és valóban örvendünk hogy ez irányban folytatott küzdelmünkben segítségünkre lesz az írod. és Művészeti Kör is, ha kebelében elnökének szavai visszhangra lelnek. X. 8. A szegénység tanyáján. A tél. — Látogatás egy magyar szabónál. — Nincs munka. — Azok a gyárak. — 40 évi eredmény. — Az uri wabók. — Néhány "6 a cöi szabókról ét vuTóléáoyokról. Közeleg a tél. A majd mindennapos őszi eső éB a hideg éBzaki szél, már annyira lehűtötték a levegőt, hogy mindenki télirubáját veszi elő, vagy szabójához megy csináltatni. S hogy ezt látjuk, eszünkbe jut iamételten a kisipar egyik ágának csendes haldoklása, a kis szabómesterek eltűnése és a szabómunkások közé való olvadása. A minap egy csendes utcácskában sétálva elhaladtam egy régen ismerős öreg magyar szabó lakása előtt. Már kis gyermekkoromban, amikor még szomszédunkban laktak, el szoktam járogatni hozzájuk és az öreg szabó bácsi, jó felesége meg leányuk el-eljátnzadoztak velem. Ami hozzájuk vonzott, persze nem volt éppen a szíves vendéglátások, sem csinos leányuk mosolygása s csillogó szemei, hanem más valami csillogó, az a sok újdonatúj gomb. amelyekből néba-néba az én számomra is jutott egynéhány darab. A régi jó barátság miatt most is betértem hozzájuk pár percre. Alacsooy viskónak nevezhető házban laknak. Az udvarról a szegényeknél oly sokszor található közöskonyhán át léptem be egyetlen szűk szobácskájukba, melynek kopottas fehérre meszelt falain egynéhány ó-divatu német kép díszelgett. A bútorzat pár szalma-széken és az alacsony ágyakon kívül az erős, nagy szabó-asztalból és egy nagyon régi szerkezetű varrógépből állott. A szegénység nyoma az első pillanatra kirítt a szobából. Otthon találtam az egész családot. Estefelé járt már az idő, tehát a pislogó petróleumlámpa az asztalon égett, auioly mellett az én öreg bácsikám olvasgatott pápaszemén keresztül valami régi „kalendáriumból," az öreg asszony a kályha mellett melegedett a leányuk, aki nem rég jöhetett haza a gyárból, ahol dolgozik, egy székre kuporodva vacsoráját fogyasztotta, amit az öregek neki hagytak. Beléptemkor ntgyoo megörültek a régi ismerősnek, s mindjárt letessékeltek egy ócska székre. Elbeszélgettem egy darabig velük a régi idókról, a vidám gyermekkoromról, a szép uj gombokról és más egyébről, mig avval a kérdéssel fordultam az öreghez, hogy miként megy az üzlel? ,0b, kedves uramöcsém, — válaszolá — az üzlet csak ment, már több hónapja, hogy nem dolgozom!* „Hogyan, bácsikám, talán munkaadója penzionálta és most szépen éldegél hogy kipihenje sok évi munkálkodását?* kérdeztem tőle. „Szépen élek, válaszolta, nyomorúságban, kedves öc8éml És mi lett a jutalmam annyi fáradság után? Hallgassa csak!* És most elmesélte, hogy negyven évig dolgozott egy holybeli cég számára. Most pár hónapja, hogy már a hetvenes évekhez közeledvén, munkája nem olyan gyors, mint valamely fiatalé, egy szép napou főnöke azzal fogadta, hogy nem adhat munkát neki, mert már nagyon öreg és ő olcsóbban jut a munkához, mint amennyit eddig neki fizetett. Igy penzionálta tehát őt az, akinek 40 évig segített üzlete haladásában. Vigasztalni akartam őt, hogy az emberek nagyrészben ilyen hálátlanok, de nem nyugodott meg ebben, okozta a „rossz idóket, amelyek mostanában járnak." Azelőtt 10—lö évvel segédekkel dolgozott s megvsrrt egy nap 8—10 dolmányt, az utóbbi időben egyedül kellett\' dolgoznia, mert nem volt munka és egész héten nem keresett annyit, mint előbb két napon. Mosi nem a munka jóságát tekintik, maguk az árusok sem, csak az olcsóságot s ebben természetesen őket kisiparosokat a gyárak legyőzik, mert a tőke ereje az ujabb fejlődésben a munka fölé kerekedett A legtöbb „dómány," „prnszli," meg „pantaló" a gyárakban készül s az azelőtt oly szépen virágzott magyar szabóság utolsó lehelleteit teszi uapjainkban. E miatt nyomorogni kell az egész életében józan és buzgón munkálkodó öregnek. „Amit a Mariska keres a gyárban (naponta 60 kr.) meg amit a gyerekek küldenek — folytatá beszédét — abból tengetjük hárman életünket. Néha, ha nagyon megszorulunk, kisegít bennünket az uj zálogház in; mert bizony szegény lányunk kelengyéjének nagy része és ágyneműink jobbja íb már bevándorolt. Most, ba még a jó Isten avval is nem sújt, hogy koldulni kell mennünk, csak a jóttevő halált várjnk és ha megbetegszünk orvos nem kell már. Ha kellBue is, nem tudnók megfizetni. A betegsegélyző, amelynek oly régóta tagja voltam, s amelynek alapját mi, régi iparos munkásoknak összegyűjtött pár forintjával vetették meg, — most 4 heti késedelem után kiiőrült tagjai közül, én pedig nem tudom megtenni, bogy visszakönyörőgjem magamat Itt látja bát kedves öcsém 40 évi munkálkodásom eredményét és igy van ez a legtöbb öreg magyar Bzahóval; hogy ba egészségesek vagyunk koplalnunk kell. ba pedig betegek, ezenfelül nyomorúságunkban legfeljebb a kórházi ágyén várhatjuk, a ránk nézve csak jótékony halált* Igy fejezte be a jó öreg beszédét ée én nem tudtam valami sok vigasztalást mondani neki, beláltam azavai-nak súlyos igazságát és méltatlaukodásának jogosságát. Néhány Bzót beszélgetve még bucsut vettem tőlük és eltávoztam a szegénytégnek emez ujabban felfedezeti tanyájáról. Igy küzdi léhát végső elkeseredott harcát a szabóipar íb a nagy gyárakkal, meri nemcsak e szegény magyar szabónál találjuk meg a nyomorúságot, hanem olt vannak egyéb szabóink is. akiknek csak fele tud önálló üzletet folytatni, mig a másik fele a nagyobb cégekoek pár ruhadarabot készítve iparkodik nagyszámú családja részére a mindeunapi kenyeret megkeresni. Saját erejükből nem tudnak egy öltözet ruhát sem elkészíteni, mert nem tudják a szövetet élőre meghozatni rendelőik számára, akiknek a bizalma is nagyon kevés hozzájuk, mert la!áu elrontják a ruhát és nem csinálják azt a legutolsó divat szerint, pedig a nagyobb cégek íb csak nekik adják ki azokat darabszámra; természetes azonban, hogy már ezektől sokkal kevesebb munkadijat kapnak, mintha ók lennének egyúttal az eladók is. Igy azután az a kevés munkadíj is csak munkaadójuk szeszélyeitől függ és nem lehet tudni, hogy melyik napra nem jut a család részére kenyér. Visznnyuk munkaadójukkal szembeu határozottan rosszabb, mint a közönséges segédeke, mert ezek a felmondási idő alatt más munka után nézhetnek legalább, mig ők semmiben sem tudják biztosítani keresményüket. Még csak néhány szót akarunk mon-daui a szabómesterségről, de ezekben, a női szabókról beszélünk és korunknak lehér rabszolgáiról, a varróleányokról. Városunkban a divat hóbortos változása nagyon termékeny talajt talál s igy női szabóinkat nem látjuk a legkisebb szegénységgel sem küzdeni. A legtöbbje már vagyont is szerzett városunk szépeinek hiúságából és amaz, egy kis merészséggel uzsnrának nevezhető mnukadijazás-bó\', melylyel ők a náluk dolgozó leányokat fizetik Mert, ha elgondoljuk, hogy a 11 —12 órát görnyedve dolgozó sápadt, beesett arcú varróleányaink átlagos havi fizetése a legtöbb helyen 12 korona és e mellett a minimum 6, a maximum pedig 24 korona, ugy az ilyen munkának ilyetéu való díjazását egész bátran nevezhetjük munka-uzsorának. Tehát női szabóinknál csakis a szegény varróleányok nyomorúságáról beszélhetünk. Ama pajzán kedv mellett, amelylyol naponként délután egy óra tájt látjuk őket varrodáink előtt csicseregni, bizony sokszor ott van az üres gyomor is. Alig pihenik ki ekkor délelőtti nehéz muukájukat, mihelyt a gyárak kűrijei szólanak, már tódulnak be az egészségűket rontó rossz levegőjű szük szobába, ahol a villogó szemű Cerberus a „principalina" durva kiáltozása inti őket csendre és itt egy széken görnyedve végzik 6—7 óra folyást egészségüket emésztő munkájukat Hol marad a humanizmus e fehér rabszolgák sorsának javításán. A csekély fizetés mellett pedig, hu egy napra nem gyűlik össze elég munka, haza küldik őket s az erre napra eső dijukat a hónap végén lefogják fizetésükből. Mivel a legtöbbnek munkakönyve sincs, minden leimondás nélkül eresztik útnak az ilyeneket. Igy aztán nem csodálhatjuk, ha varróleányaink, akikről oly sok rosszat mesélnek, köny-nyebb megélhetési módot találva az erkölcsi statisztika javulását nem mozdítják elő. A társadalomnak ezekről is kellene gondoskodni, mert belőlük is ép ugy vál-hatik becsületes feleség és jó anya, mint nagyúri leányainkból és a szegénység tanyája mindaddig nem lesz üres, mig ezeknek nyomorúságos helyzetén segíteni nem tudunk. O A HÍREK. — Erzsébet napja, öt éve már, hogy ott pihen a kapucinusok sírboltjában Erzsébet. A fájdalom, a gyász minden évben megujul, de szivünkben az ő emléke el nem halványul, morc 6 volt az, aki a szeretet és egyetértés útját találta meg a trón és nemzet közt. Azért maradandó az ő emléke e hazában, azért Erzsébet napja a nemzet gyászünnepe, azért az 6 pihenőhelye a magyar nemzet zarándokhelye. Eiirlhatlanul él az ö dicső képe miuden magyar szivében. Tőlünk hiába zár el a bécsi kriptabázl Vitám sempiternam babeas! A helybeli összes iskolákban tartoltak gyászünnepélyt. Gyászmise volt ugy a íylsőtemplomban, miot a városiban, hol áz összes közhivatalok, valamint a helyiőrség tisztikara megjelent A kőzőshad-sereg legénysége a délutáni külön misén jelent meg. — Kinevezés. Az igazságügyminiszter Goschy János nagykanizsai kir. fogház-örmestert a nagykikindai kir. fogházhoz fogbázíelügrelővé nevezte ki. — Katonazene, F. hó 14-én és 15-én játszott a 48-ik ezred zenekara Grassauer karnagy vezetése alatt a „SzarvaB" szálloda uj éttermében. Nagy közönség látogatta az előadásokat és tapsolt a kitűnő \'produkciónak különösen a „Wagner" számok és a Komzák-féle vonós négyes kapták meg a közönséget. Minthogy az ételeket is kifogástalan gyorsasággal tálalták fel. a műélvezet tökéletes volt. — Válfozás a megyei Arraszéknél. Végess János megyei árvaszéki jegyzőt Tolnavármegyében első jegyzővé választották meg b tegnap megvált itteni hivatalától. amely egy tehetséges munkaerőt veszített. Végess János a társaséletben is élénk részt vett s távozását őszintén sajnáljuk. Dr. Jankovich László gróf főispán Végees János helyére Fatfgler Béla ideiglenes jegyzőt ennek helyére pedig dr. Skublics Gábor közjegyző jelöltet helyettesítette. — Uj vasút. Jövő tavaszBzal megkezdik azon uj helyiérdekű vasút épiiési munkálatait, mely Gyékényes állomástól Zákány község és Surd község irányában Nagykanizsán át Alsólendváig vezet. Mi ennek a hírnek hitelességéről nem ludunk semmit. Még a vonal bejárása se történt meg, az érdekeltség nem is tanácskozott ez építésről, de Csurgó és Vidéke már építi a vasutat. Aligha a birlelés nem egyéb hő kívánságnál. — A zalaegerszegi zsidó templom építése a befejezéshez, közeledik. A tavaszra valószínűleg már csak a belső munka marad s biztosra vehető, hogy a húsvéti ünnepek előtt már átadhatják magasztos rendeltetésének a minden izébon modern épületet. Különösen szép a homlokzat; kevésbbé előnyös azonban az oldaloézet, mert a tető lulmagas és az \' épület alacsonyabb hátsó részét úgyszólván agyonnyomja a pompásan tagozott főépület. Egészben véve a külső benyomás impozáns. — A hitközség 7200 K.-ért orgonát is rendelt Angster József pécsi orgonaépitónél. — Agyonlőtt niedvök. A molt bélen a tabi csendőrök két medvetáncoltatót tartóztattak le, kik egy négy éves és egy két éves mackó produkcióval mulattatták az utcák közönségét. Minthogy azonban néhány évvel ezelőtt a belügyminiszter szigorúan eltiltotta a medvék mutogatását és táncoltatását, a szolgabíró elkobozta tőlük a medvéket és felírt a budapesti állatkertbe, hogy meg-veszik-e a rabságba jutott két bundást; mivel pedig az állatkertnek sem kellettek, a szolgabíró elrendelte a medvék agyonlövését, ami csütörtökön meg is történt a gyepmester udvarán a két- medvetáncoltató nagy szívbeli szomorúságára. — Házasságok, Szóké Kálmán mura-keresztúri kántortanító folyó hó 2ö-én vezeti oltárhoz Babica Gábor mnravidi körjegyző leányát, Gábriellát, Kiskéri Vörös Gusztáv miniszteri szám-ti«2t f. hó 23-án tartja házassági egybekelését Szedlmayer Évikével, Szedlmayer László közgyám leányával. — Az Irod. és Már. KSr délutánja. Az írod. és Müv. Kör szórakoztató dél-utáojai sorát az elmúlt vasárnap megkezdette. Ha a bevezető délután sikereiből következtetni lehet, az idei szezon tartamára sok kellemes és tanulságos órát remélhetünk a körtől. Az első délután valóban kielégítette várakozásunkat, melyet a körhöz fűztünk és azon a magas nivón állott, melyet a körnek elhagynia sohasem lenne szabad. A programm változatos és gazdag volt, összeállítása kitűnő ízlésre vall. Csóti Márk tanár, az írod. és Müv. Kör elnöke „Társadalmunk* címmel okosan és tarlalmasan értekezett városunk társadalmi életének bajairól. Az igazság-szeretet bátorságával és nyíltságával és a nemes sziv jóakaratával tárta elénk táraaséletűnk zord képét és a szeretet magas szempontjából keresett orvosságot a bajokra. A szép számú és előkelő közönség érezte a felolvasás tartalmának igazságát és élénk tetszéssel, hálásan fogadta a minden izében szellemes és tartalmas előadást, bár az igazságok éle őt érte. Hofríchter Emma kisasszony, Blumen-Bchein Vilmosné urnő és Böhnj. Emil mesterien összevágó kísérete wellett hegedűn három zeneszámot adott elő, óriási hatással. Különösen \'a Polonaise és Ballade előadását elbájoló nőies gyengédség és finomság jellemezte. Az utóbbinak misztikus hangulatát a kisasszony diszkrét és érzelmes játéka valóban felülmúlhatatlan sikerrel érvényesítette. Nem kevésbbé tetszeti Hubayoépdal-variációjáoaktemperamentumos előadása. Ullrich József gimnáziumi tanár hangulatos kis költeményeit olvasta fel. A versek tartalmi szépségei és az érzéssel teli előadás szintén nem tévesztették el hatásukat. Női szemekben könyeket láttunk csillogni. Avprogrammot a konvencionális „Viharban" végezte be, melyet a kör dalárdája éoekelt precízen, összevágón, ahogy ezt tőle már megszokták. — Hangverseny. Ma lesz az Izr. Jótékony Nőegylet által rendezett hangverseny a „Casino" disztermébeu Bricht-né-PylIemann Ágnes asszony dalművésznő, bobrovnoki Halácsy Irma k. a. hegedü-müvésznő, Blnmenschein Vilmosné urnő, Biscbitzky Miksa ur szives közreműködésével. A műsor a következő: 1. a) Bruch Miksa: „Adagio* D-moll hegedü-bangversenyhől, b) Bach: „Air* Halácsy Irma k. a. 2. a) PergoleBe: „8iciliana", b) Grieg: „Solvejgs Sang", c) Schubert: „Wohin?" Brichtné-Pyllemann Ágnea asszony. 3. Paganini: Hegedűbangversony D-durban Halácsy Irma k. a. 4. a) Doppler: „Én Bzegény leányka" románc „Ilka" operából, b) Magyar népdal, c) Schumann: ,\'WaldesgesprScb", d) Brahms: „Slandcbeu" Brichtné-Pyllemano Ágnes asszony, ő. a) Chopin-Wilhelmy: „Noc-turne", b) Sarasaié: Spanyol-lánc Halácsy Irma k. a. 6. a) Massenet: „Ouvre tes yeux hleua", b) Kückauf: „Dsa Stell-dichein", c) Loewe: „Die Mutter an der Wiege* Brichtué-Pyllemann Ágnes asz-szouy. Kezdete pontban esti 8\'|a órakor. — Somogymegye alispánja öngyilkos. Kaposvárról írják, hogy Maár Gyula, Somogymegye alispánja vasárnap reggel öngyilkosságot követett el kercseligeti birtokán. Vasárnap reggel, midőn inasa bement a szobájába, észrevette, hogy az alispán vértől borítva fekszik az ágyában. Az alispán kei lövéssel oltotta ki életét. Az egyik golyó a baloldalon, közvetlenül a mellbimbó fölött, a másik a jobb halántékon fúródott be. Az utóbbi lövés a csővel a halántékot érintve történt s rögtönös halált okozott. Az öngyilkosság okáról több bir van forgalomban. Az egyik szerint fiáért kellett vagy százezer koronára rugó váltóadósságot fizetni, azonban bajo3 hinni, bogy ezen anyagi vesztesség miatt vált meg az élettől, mert egy. félmiliót meghaladó vagyonához mérlen e veszteség elenyészik. Inkább lehet hitelt adni a másik hírnek, mely-szeriut az. utóbbi időben álmatlanságban szenvedett, s ez kergette a halálba. Az öngyilkos alispán hatvanhat évet élt és özvegy ember volt Halálát egyetlen fia, ifj. Maár Gyula dr. gyászolja, ki korábban főispáni titkár volt, most pedig egy uradalmi bérleten gazdálkodik. Az elhalt kitűnő zenész ia volt. Gyönyörű zongora és hegedüjátékával Kaposvár közönségét sokszor ejtette bámulatba. Temetése kedden délután volt nagy pompával s az egész megye nagy részvételével. — Halálos végű baleset. Lőrincy Pál, ki valamikor városunk egyik legtekintélyesebb iparosa volt, s a mészárosok céhmestere, hétfőn a temető mellett elhúzódó vaBUti töltésen sétált Utolérte azonban régi szívbaja, 8 a mint habzó szájjal összeesett, legurult a mély árokbs. A súlyosan sérült embert a helybeli kórházba szállították, ahol azonban rövid idő alatt meghalt. Szerdán délután temették. — Megmart cselédlekny. Fehér Uari nagykanizsai születésű cselédleányt Varasdon egy veszett macska oly veszélyesen mart meg, hogy a Varasdról Kanizsára küldött leányt rendőrségünk azonnal Budapestre, a Pasteur intézetbe azál-litotta. — Kath. Legényegylet délutánja. Vasárnap tartotta második szórakoztató XLII. ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY 1903 NOVEMBER 21-én. délutánját a Kath. Legényegylet. Mátyás József fögimn. tanár hatásos felolvasást tartott. Gyümölcs Lajos, Munkácsi Mariska és ReithofTer Lajos szépen szavaltak. A kedélyes délutánt Kauc Juliska énekszámai fejezték be, kit Kanc Kálmánná kisért ügyesen zongorán. Holnap délután lesz a haVmadik. — A villamosság ellenőrzese. Ismeretes tény, hogy Franz Lajos villamossági vállalata magánosoknak ujabb.időben általány áramot nem igen ad, hanem & fogyasztott áramot éraolvasóval állapittatja meg. A közegek évről-évre, hónapról-hónapra végig járják a lakásokat, ellenőrzik a villamos órákat, vájjon jól járnak-e és ha vélemény tó szerint elérkezett a javitás ideje, elviszik az órát, kipróbálják és a szállító szerelőinek approbaciójával ellátva, visszahozzák. A villamos vállalat részéről az ügy tehát rendbe van hozva. Mint a közönség szószólói kérdjük a villamossági bizottságot (hol a bizottság ?) nem tartja-e méltányosnak, hogy a közönség érdekeinek megóvása céljából a városnak vagy a közönségnek valamely közege is vizsgálja meg a villamos órákat, hogy rendben vannak-e? A város a villamos vállalatnak 22000 koronát, a magánosok körülbelül 70000 koronát fizetnek évenkint. Érdemes-e hát ezért a csekélységért a közönség szempontjából is ellenőrzést gyakorolni ? — Orsz&gos dnloeünnep Szombathelyen. Az országos magyar daláregye-íillet legközelebbi országos dalversenyét a jövő érben Szombathelyen tartja meg. Szombathely város kijzöusége legutóbbi közgyűlésén egyhangú határozattal hivta vendégül az országos daláregyesűletet. Jelentkezések Lung György elnökhöz küldendők Budapestre. A közösen előadandó karok a következők: Erkel: „Elvennélek," Rieger: „Ki a gonddal,* Gaál: „Szent hamvak,1 Hubert Károly: „Királyiuduló," Himnus, Szózat és Emey: pOrszágos Jelige." Ismét Szombathely, mikor ébred KanizsB?! — A keresk. Ifjak szórakoztató estélye. Szombaton e hó 14-ikén este tartóira a keresk. ifjak Önképző egylete második szórakoztató estélyit. Közönség szép számmal volt jelen. A mü<or előadása sok élvezetet nyújtott. Neumark Ilona és Rosenberg Maris szép zongorajátékukkal, Giojz Ernő felolvasásával, Weisz Arnold és Krausz József pedig szavalattal aratlak sok tapsot. E bó 28-ikán tartják a harmadik szórakoztató eatélyt. — A gyermekek legjobb erősitő- és tápszeréül a Zoltán-féle csukaruájolaj ajánlható, mert könnyen emészthető, tápereje nagy, rossz szaga és ize nincs, isiért felnőitek, valamint gyermekek szívérten veszik be. Üvegenként 2 koro náárt kaphftló a gyógyszertárakban. — A rendőrség figyelmébe. Arról értesülünk, hogy a helybeli kereskedelmi irodák tulajdonosai nem respektálják a kereskedelemügyi miniszternek a vasárnapi muokaszünetre vonatkozó ujabb intézkedését és a munkával a bét folyamán agyoncsigázott alkalmazottakból megvonják azt a pár órai pihenő időt, melyet ezeknek a miniszteri rendelet biztosit Ugyanis a főnök urak vasárnap délelőtt tiz órától délig alkalmazottaikkal zárt ajtók mögött csak ugy dolgoztatnak, mint hétköznapon, ami semmi más. mint rosszakarat a főnök részéről. Üzleti érdekek nem kívánják e pár órai munka meg-hoBBzabbitását, mert az országos forgalom ez időben szünetel, sőt a fővárossal vasárnap egész nap nem lehet érintkezni. Az alkalmazottak a főnökök szükkeblü-Bége miatt nagyon el vannak keseredve és rendőrségünk megkerülésével egyenesen a felsőbb Forumhoz akarnak folyamodni panaszukkal, feltéve, hogy idő-közbe itthon a rendőrség nem védi meg őket elég szabályosan. — A hangezeripar hazánkban az elmúlt évtized alatt nagymérvű haladást mutat fel. melyet első sorban vidéki tanintézeteink vezetősége hazafiságának köszönhetünk, amennyiben a magyar ipar pártolását tartván szem előtt, oda hatolt, hogy a külföld mellőzésével szükségleteiket tisztán magyar cégektől szerezték be. Ezen dicséretes eljárást követte több dal- és zene egyesület, s utáoa a közönség egy része is. TeljeseD el is lehetne érni a külföldi készítmény kiküszöbölését, ha némely hangszerkereskedő cifra ár- jegyzékekben, hangzatos dicséretekkel nem ajánlgatnák a sokszor hasznavehetetlen idegen gyártmányt a hazai rovására. — Ezért kötelességünknek tartjuk egy hazai hangszergyárosra felhívni t. olvasóink figyelmét, ki már 1867 óta tevékeny a magyar hangszeripar fejlesztésében, s a közönség ugy Budapesten, mint az egész országban a legelőnyösebben ismeri. Ez Stotvasser János, ki mint kisiparos kezdte a hangszer készítését, s vasszorgalommal, mindig csak jó gyártmányok kiszolgáltatása által a megrendelő közönség bizalmát a legnagyobb mérvben elnyerte a fokozatosan annyira emelkedett, hogy ma már hangszergyára a legtökéletesebben van minden munkagéppel berendezve, melyeket villamos motorok hajtanak, s igy a készítés a legjobb eredmény mellett jutányos is. — E melletl Stowasser János, még mindig személyesen vezeti üzleté:, ugy hogy abból csak az ő szakértő bírálatának megfelelő hangszer jut a megrendelő kezébe. Nagyban elősegíti a cég megbízható és kielégítő szolgálatát ifj. Stowasser János, ki a hHugszeripar terén méltó uióda atyjának s az üzletnek rendkívül előnyös munkatársa, ki itthon szerzett alapos készültségét Olaszország, Németország és Páris legelső hangszergyáraiban gazdagította, s a Rákó-cy-tárogató újraszerkesztésével már hírnevet is szerzett, ugy hogy ö felségének a segédek- és tanoncok kiállításán tett látogatása alkalmával a király egyenes kívánságára megszólaltatta a tárogatót s Ö felségének legmagasabb letszését megnyerte. — A magyar ipar pártolása kötelesség már hazafias szempontból is. de kétszeresen az, ha eszel egyszersmind oly készítményeket nyerünk, melyek tökéletessége minden kifogáson kívül áll, minők Stowasser János hangszerel, mert ezekkel a bizalom megszilárdul a hazai gyártmányok iránt. — A Horgony Pain Expeller igazi népszerű háziszerré lett, mely számos családban már több mint 33 év óta mindig készletbeu van. Hátfájás csípő-fájdalom fejfájás, köszvény, csuznál stb.-nél a Hor-gony-Pain-Expellerrel való bedőrzaölések miudig fájdalomcsillapító hatást idéztek elő, sót járványkórnál minő: a kolera és háuyóhas folyás, az altestnek Pain-Expel-lerrel való bedörzsölése mindig igen hasznosnak bizonyult. Ezen kitűnő háziezer jó eredménynyel használtatott az influenza ellen is és 80 (., 1 k. 40 f. és 2. k. árban a legtöbb gyógyszertárban kapható, de bevásárlás alkalmával mindig határozottan: ,Richter-féleHorgony-Pain-Expellert" vagy „Richter-féle Horgony-Liuimeut\'-et tesaék kérni és a .Horgony" védjegyre figyelni kell. — A Rlchter föle Horgony-Kőépitő-szekréuyek oly nagyszerű tökéletesítésen mentek keresztül, hogy valamennyi szülő, mindegy, ba már birtokában vaunak egy kőépitőszekrénynek vagy sem, hozassa meg tüstént az uj. gazdagon illusztrált kőépitöszekréuy-árjegyzéket, hogy a felette fontos újítást, a Horgooy-Hidépitőszektényeket megismerje. Bővebbet találunk abban a gyönyörű .Satum" és .Meteor" rakási játékokról íb. Ezek uj játékok, a melyek kü:önösen alakított köveket és csinosau festett golyókat pompás mintalapokkal, minden tartozékkal, sőt még a „Malom" és „Hölgy* társasjáték játék-tábláját elegáns szekrényben tartalrosz-zák. A mintalapok ízléses mintáikkal páratlanok. Fiatal leányok számára, akik a hímzés elemeibe bevezetve lesznek, fiuk számára, a kiknek szin és szépség iránti érzéke a játékban kiképeztessék, nem létezik jobb ajándék, mint a fent-nevezett játékok. Bővebbet erről az árjegyzékbeo találunk. Egyszerűen egy levelező-lapon keressük meg Richter F. Ad. és társát, kir. udvari és ksmarai szállítókat, Bécsben, I. Operngasse 1G, a mire a színpompás árjegyzék azonnal ingyen és bérmentesen beköldetik. Bevásárlás alkalmával saját érdekünkben minden egyes kőépitőszekrény „Horgony" gyárijegy nélkül, mint nem valódi visszautasítandó. Földszintes ház kellemes utcában nagy kerttel, elköltözés miatt olcsón eladó. Cim a kiadóhivatalban. Egy 38 éves egészséges parasztasszony óhajtana egy magányos urnái a gazdaasszonyt állást betölteni. Cime: K. M. Nagykanizsa, Eötvöstér 12. sz. I. ajtó. ANYAKÖNYVI HÍREK. 3903. november 13-tól—20-ig. Halálozások : Magyar Anna rk. 15 napos. Kállovics Rozália rk. 1 órás. Kulcsár Gyula rk. 1 hónapos. Msjor Ferenc rk. 7 napos. Krisztián Györgyné rk. földmives 77 á\'ts. Kunica Rozália rk. 9 napos. Lőrincy Pál rk. mászáros 61 éves. Kulcsár Sándor rk. városi becsüs 53 éies. Rogáo Jánosné rk. magánzó 66 éi»s. Özv. Glílck Alajosné izr. magánzó 70 érés. Szmodics Fí-ronc rk. 2 napos. TÖRVÉNYSZÉL — Vétkes bukás. Rsthmann Ká®ly és Teréz, kiknek Ratbmann Testvlrek cég alatt a Teleky-utca sarkán fűszer, és vaskereskedésük volt, 1902. évi sitp-tember bávában csődbe jutottak. A ciöd; eljárás folyamán az ügyészség a vélles bukás vétségét látta fennforogni, ameoiyi-ben könyveket, vagy éppen nem, v.gj hiányosan vezettek, s évi mérleget ism készítettek. E vád folytán került a vádbt-tak padjára Ratbmann Károly és Tiréz bűntettesként, mint bejegyzett üzletulaj-donosok, R&thmann Gyula pedig, ki az üzlet vezetője volt, mint bűnsegéd. Ez ügyben a szerdán megtartott \'fg-tárgyalásoii Tóth\' László tőrv. ebőlc elnökölt. Bírák voltak: Csesznáb Miilóa és Gyenss Sándor. Jegyző: Szamueli Cttó. A vádhalóságot Hérics Tóth Lajos al-Ogyész, a vádlottakat Dr. Tripamroer Rezső képviselte. A tárgyalás folyamán kiderült, fogy az üzletvételhez Ratbmann Károly és Teréz adták ugyan a pénzt, s ők is vollak üzlettulajdonosként bejegyezve, de azt tényleg Rsthmann Gyula birta és kezdte, amelybe testvérei a legkevesebb befolyásai sem voltak. Rathtnaon Gyula kéífibb megnősült, testvéreit kifizette, s igj az üzlet kizárólagos tulajdooába ment ál, n csak a költségek kímélése miatt ism iratta Baját nevére. Világos lett, miszerint Rathmanu Gyula nem ugyan a bitelstók megkárositására célzó szándékkal. <S a törvény ellenére oly hiányosan vezüttn üzleti könyveit, hogy azzal a vétkes btkás vétségét Követté el. Knortzer György takarékpénztári titkár^ s Szigeti Soma bankkönyvelő, mint s&k-értők eskü alatt vallották, hogy az ü.lett könyveket vádlottak oly hiányosau vetették, hogy azok üzleti könyveknek iáin tekinthetők, javítások, üres lapok éa időtlen bevezetések fordulnak eló, évi mérleget oem készítettek. A vád és réd* beszédek elhangzása után a törvénynél: meghozta Ítéletét, mely szerint bűnöméi: találta Ruhmann Gyu\'át a vétkes bírás vétségében s ezért elitélte 8 napi fogházra, 1 évi hivatalvesztésre és az ósizes költségek viselésére. A többi vídlottrixc felmentette. Rendkívül enyhítő kirlil-ménynek vette a törvényszék, miszerint a rossz szándék teljesen távol állott vádlottól, s a bűncselekménybe csak a kereskedelmi törvények nem ismerése folytán jutott Vádlottak könyezve, írou nagy megindultsággal hallgatták az Ítéletet, melyet Rathmann Gyula neg-felebbezett. — Tolriy cigányleány. Derült plla-natokat teremtett az a cigányleány a törvéoyszéki tárgyaló-terem komor ftlai közé. ki fölött egy férfi nadrág ellojása miatt ítélt szerdáo a helybeli törvényerők. Bizony, oly humoros jelenetek fordultok elő, hogy az elnök is mosolygott, rui ügyész is. a birák is a védővel Is i közönséggel együtt. Kolompár Vilma egy Bzép váidor cigányleány, kit a törvényszéki orvos megvizsgálás után 1G—18 év körűi isvő-nek mondott, a kihallgatás során ae születési helyét nem tudta roegmoniaui, sem korát Egész élete alatt BOhisetn volt fedél alatt, mindig a zalamegyei erdőkben tanyázott, s ennek is tulajdonítható, hogy mióta a helybeli fogháibau van, beteg, nem bírja ki a szobai levegőt. A vád szeriot Felső-Királyfalván egy paraszt lakásából egy férfi nadrágot lopott. Az eloök kérdéseire kacagtató feleleteket adott a csinos cigányleány, igy pltL midőn az eluök felmutattta a bűnjel, s kérdezte, hogy ez-e az a nadrág nmit lopott, éles hangon válaszolta: „Delogy loptam, dehogy loptam, folyjon ti a szemem, ha láttam a falut is, ahol bz a nadrág volt Cigáuyleány vagyok, ha izet, akkor sem viselem én ezt a nadrígot; hét 8lioges szoknyát hordok énl" s élénk gesztussal mutatta a hét slinges szokiyát. Eluök: Látod Vilma, tegnap és tegiup-előtt mily nagy eső volt Te fedél tinit pedig hogy tulajdon- voltál, volt enned, jó ájgyad, hát nem jobb ez, mind az erdób6f0 (4ZU|? \'Vádlott: .Dehogy joblj,, dehogy jobb, inkább áztam volna egt(n naPi 80kkal jobb lett volna az a szal^ levegő " Midőn a tanukat sze^toútenMij; fen-hsngon kiáltotta a azemi^j vagy „^y. szer egymásután: Hazunk\', hazudnak. ^Eliiök: De hát miért m011danék ezek a ,ó emberek, ha nem iga2? Vádlott: Hát ra.ért, hít *iérti hát tudom is én, hogy miérté Hát „amarak, cigányleány vagyok én, nem ken oekem nadrág. Hiába volt azonb%n a sok lagaaás, a törvényszék mégis elilíé|te 4 heti |og. házra. Mikor az elnök; kihirdette az ítéletet mely szerint a vizsgálati fogság beszámításával még eg^ hétig kell , clgányleánynak fedél alattam, méltatlankodva válaszolta az e!it^|t: [ját akkor minek hoztak ily messze^ \'hogy meg),ek én Alsó-Lendvára. hisz n,jncsen pénzem." Felállt ekkor vádlott v.íiMja Oroszváry Gyula ügyvéd, s dacára, b^y a védelemért sem kért dijat, felajánlotta a cigány leánynak az útiköltségeit Alsó-Lendváig. Az elnök megmagyarázta e nagylelkűséget s vádlottnak, a mondta, h«,gy kiszabadulása után menjen Oroszváry, Gju|a ogvvéd úrhoz, aki megfogja ado(i az „tikőltséget „De mit szól majd sl^ a2 agjvéí úr felesége" volt me(ghatott befejez5 valasza az élénk clgánylie^?JyDait> — Magyarellen lzga;W ie|k(iSz. Mult számunkban közöltük s törvényszéki ürgyalást Peterka Tivad|,r 8llidúi kápiáD elleni.bűnügyben, ki a maigj. „ D6mzet elieni izgatással vau vádolva. Közöltük azt is, hogy a \'ágrábi rendőrség, „9m kézbésitett egy idézést, pedig pon!tos |akcinl v0|t feltüntetve, azzal a me, az idézett ismere\'len, képpen azért mert az jdélés nlagJar. nyelvű volt. A törvéuyszj^ ez 0(,j miítt megkereste a báni ors,..^ kormányt, aki a vizsgálatot megindi^tta, 8 az idézést azonnal kézbesittette. Az; ajabbi tárgyalás, melyen még e tanú le*,, kihallgatva, s az ítéletet hozzák meg . e w 30 van kitűzve. IRODALOM Almanach l9iQ4-rB. Az ezidei Almsnachhn,,. jrt előszavában Mikszáth Kálmán szon^^ jgaz8ágokat mond. Az író elvesztettig hajdani becsét a közönség .szemében. A hiriap megi(|j az igazi irodalmat. A napj BzakBéglet kimeriti a teremtő erőt.. Regény, novella nem ugy kéBzűl mint r.^án, lassú megfontolással, szeretettel, hSDem a türelmetlen hírlapok reákén,;.s,eriti|£ az j,.^ hogy gyakran kedvetlen\'^ gyakran minden ihlet nélkül irjon a; mindennap számára. Hiszen nem baj, ha Dem i8 0]yaD jó az, amit megírt. %,„,p m4r ugy sem emlékszik senki ary^ hogy az előtte való nap tárcájában mi^ olvasott. Annál uagyobb fontosig,] bi\'r éppen a hanyatlás e korszskáb,sn az Almanach, amely uem sürgeti mob^j, percről-percre az irót. hanem hosszú eDged neki. Egy egész évet. A legjobbal, a legtökéletesebbet. arait a magj,ar irodalom legjelesebbjei egy esztenejj aiatt alkotni tudnak, az Almanach megmenti a napi tárcák megszokott sors^,^ a feledéstől és összegyűjtve adja á:t „ nagy közönségnek. A mindennapi k9nyérért akkor kell írni, amikor a szesdajnai kopogtat, az Almanach Bzámára ^ megkeresheti egy ogész esztendő, a|att azt a pillanatot, amelyben tényjeg ratamj szép és érdekes mondanivaló^ akadt És ez az oka annak, hogy azj A|manach minden esztendőben tényl^ kil0llö cellákkal ajándékozza meg n nagy közönséget. Az ezidei Almanach, aem- m„ad a hosszú sorozat bármelyik kötete mögött, amelyek az évek folyató ^önyörköd-tettek ós mulattattak. %e átlapozzak, az olvasóközönség legke^r68ebb neveivel találkozunk. Jókai Mór, .VikSIáth Kálmán, Herczeg Ferenc. Ambr^, Zoltán, Gárdonyi Géza, Bródy Sáty^ Szomaházy István és a többi. Ar egész magyar elbeszélő irodalom egy napiam megelevenedik előttünk. Mindegyik iránynak megvan a maga hivató^ képviselője: A színes romantikába visz, p8)!ác Q^a & Lőrinczy György. Vidá% igazságszeietet-tel mutat reá Szomaházy. t,twtn a modern élet nem egy mélyrehktíl problemájára. Komor realizmussal fo^jjk fel ugyanezt a modern életet Bródy Sándor és Thury Zoltán. A bitnek báláig hirdeti a hit nélküli világban GárdonJ--, Q&a. a táb-labiró-világ már-már tseijesen elveszett aranyoB zománca csillag Nagy Endre elbeszélésének hősén, ftj lehetetlen az egész Almanachot sorrn Ten;1aQk, Aki a mai magyar irodalom hű és tiszta képét akarja megszerezni magának, az ugy is el fogja olvasni. 8x£rkc«*tM0 : Dr vülúnvl Hrurik. íolelfia »KCrkeext8. Kiadó: Jfí. Wajdlts Jótact. Foularfl SeTp 60 kr.-tól 8 M 70 kr-Ig; méterenkint bloasok és ruháknak. — BérmODtte éa már fclrimolra k hAxhor wilUtra. — Nagy miaUgyöjtctaény azonnal. Heuneberg solyemgryár ZHrich. VEGYES. — Sokoldalú használat. Alig létezik hiti-wer, melynek haarnilhatóíága többoldalú lentw, mint „Moll Fcrcnc-pilinkája és sója," mely ép ugv, mint Ugszaggatáioknil íájd»lom caillapitó beaör*8ölö szer, valamint i*om és ideg erösitS fardíS pótlók stb. lesz haszn&lTa. Üvegje 1 kor. 90 Bll. Naponti szétküldés utánTÍttel Moll A. gyógyszerész cs. és kir. udr. szállító iltal Bécs, Tuchlaubeo 8. — Vidéki gyógytárakban határozottan Moll készítményét kérjük védjogy és aláirátsAral. Nyilttér Aa e rovat alatt kftr.lottekérí nem rillal lelelöaséeet a ezerkoBztfaéiz. Vese, hngyhőlyac, hugydara és a köszvénybnntalmaü ellen, továbbá a légző és emésztési szervek hurutos bántalmainál, orvosi tekintélyek által a Llthlon-forrás SALUATOR sikerrel rendelve lesz. Hnnyhajtó hatása! Kelleme* izdI ^ | Kőoojeii emésitliető Kapható isTAnyrizkereskudésekbuu ós gyógyszertárakban. A Salrator-forrás igazgatósiga Eperjesen |§I___ em* HIRDETÉSEK. Magas \\MM felyéteínek bármily állása megbízható egyének budapesti bankházban sorsjegyeknek részletfizetésre való eladására, az 1683. éri XXXI. t -c. alapján. Tőke és kockázat nélkül némi szorcalommal könnyen elérhető havonta 800—500 korona kereset. MT Ajánlatok intézendők a .Szerencse Hiradó" kiadóhivatalának, postafiók 180. \\ Budapest. ^ÍM \' Nyavalyatörés. Ki oehézkórbafl, görcsökben és más ideges állapotokban szenved, kérjen ezekről brocburát Ingyen és bérmentve kapható Schwanen Apotheke, Frankfurt alMain által. Férfiak ingyen kapnak, olyan uj uliltninyu orvoiAgot, mely az elvesztett erőt újra meghozta, PrObacsomagot s egy sxiz oldalas könyvet postin. jól becsomagolva, ingyen kapjik mindazok, a kik érte imák. Ez a legbi-mulatraméllóbl) ciodaorvosiig, mely megmentett ezreket, a kik fiatalkori kihigiiok folytta nemi bajokban, szthlisbeti, valamint elveszített férfierő ben szenvednek. Ez okbtM elhatirOzta, az intézet, hogy egy ingyen orvosigot magyartxó könyvvel együtt mindenkinek ingyen küld. Ezzel a hizior-vos$iggal a baj otthon gyögyithatö, * mindazok a kik a fiatalkori \'.ib&gisokból szirmaxó némi bajokban, szellemi clg\' •ngUlésben.vagy krönikus bajokban szenvednek, • hon gyögyithatjik magukat. Ez a gyógyszer kö^vetetlenUl azokra a szervekre hat, a hol a megerösödés szükséges csodalatos eredméaynyel gyógyítja ax évek óta tartó betegségeket. Öreg, fiatal egyaránt irhát State Medical lnstitutnak az alant jelzett cimre, a honnan a csomagot rögtön elküldik. A* intézet leginkább azokat akarja megmenteni, a kik kezelés céljából az otthonukat nem bagyhatjik el. A ptóbacsomag megmutatja, hogy mily könnyen kigyógyithatók ebből a rettenetes bajból otthon. Az intézet kivételt nem tesz. Mindenki irhát érette bárhonnan magyarul, mire titoktartás mellettposu-fordultával egy ingyen csomag orrosságot kap magyarázó könyvvel együtt. írjon még ma. A csomag oly szépen be van csomagolva, hogy a tartalmát senki sem fogja megtudni. A levelet igy kell címezni: Suté Medical Institute, 17 Elektron-Building, Fort Yi\'ayne, Ind. Amerika. A levelek mindig bérmentesitcadők. XLH. ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY 1903. NOVEMBER 21-én. 8410/tk. 903. Árverési hirdetmény. A nagykanizsai kir. tszék, mint tkvi hatóság közhírré leszi, hogy Beocze Anna budapesti lakós végrehajtatónak, ilj. Farkas György kiskanizsai lakós végrehajtást szenvedett elleni 628 kor. töke, ennek és pedig 42 kor. tóke után 1894. évi augusztus hó 15-töl, 586 kor. után 1902.. április 15-től számítandó 6% kamatai, 29 kor. 30 £11. árverés kérelmi s a még felmerülendő költségek iránti végrehajtási ügyében a nagykanizsai kir. tszék terOleléhez tartozó s a nagykanizsai 3154. sz. tjkvben f 4974. hrsz. lele részben ifj. Farkas Györgyöt (nős Jakabfi Annával) fele részben pedig kk. Farkas Józsefet illető nagysaroki dűlőben levő rét 3G8 kor., az 5167. sz. tjkvben f 6807/b hrsz. a ugyan őket illető majkó-berki szántóföld é« rét 217 kor., a 3738. az, tjkvben f 4923. hrsz. s \'/< részben ifj. Farkas Györgyöt, részben Farkas Györgyöt (flős volt Godina Katalinnal) és % részben kk. Farkas Józsefet illető mélyvízi dilidben levő rét 38 kor., a 3930. sz. tjkvben f 4922. hrsz. s \'/, részben ifj. Farkas Györgyöt. 1/i részben Farkas Győrgyöt (nős volt Godina Katalinnal) és 1 a részben kk. Farkas Józsefet illető mélyvízi dűlőben levő rét 20 kor., a 6594. íl. (jkvben f 2752. hrsz. s \'/, részben ifj. Farkas Győrgyöt (nős Jakabti Annával), Vs részben kiskorú Farkas Józsefet, v. részben Farkas Györgyöt (nős volt Godina Katalinnal) és fele részben Muczer Györgyöt illető récsei utmenti dűlőben levő rét 364 kor. becsértékben a végr. eljárás 156. §-a értelmében egészben, ugy a nagykanizsai 2135. sz. tjkvben t 4921. hrsz. mélyvízi dűlőben levő rétnek ifj. Farkas Győrgyöt (nős Jakabfi Annával) illető része 126 kor. éd az ugyanazon tjkvben f 6876. hrsz. szokoldombi dűlőben levő szántóföldnek, rétnek ugyauőt illető része 494 kor. becsértékben 1904. évi február hó 3. napján délelőtt 10 órakor ezen tkvi hatóságnál Oroszvéry Gyula felperesi ügyvéd v. h. közbenjőttével megtartandó nyilvános birói árverésen még pedig a 3738. sz. tjkvben Andri Julianna özv. Poszavecz Fereocné javára 2560/876. iktsz. alatt bekebelezett özvegyi haszonélvezeti szolgalmi jognak épségben hagyásával eladatni fog. Kikiáltási ár a fentebb kitett becsár. Árverezni kívánók tartoznak a becsár 10°jo-át készpénzben vagy óvadékképes papírban a kiküldött kezéhez letenni. Nagykanizsán, a kir, törvényszék mint tkvi hatóságnál, 1903. évi szeptember hó 18. napján. 9498/tk. 903. Árverési hirdetmény. Nagykanizsai kir. tszék tkvi hatósága közhitté teszi, hogy Oroszváry Gyula ügyvéd nagykanizsai lakós végrehajtatónak, Szalay Sipos László és neje Gáspár Rozi nagykanizsai lakós végrehajtást szenvedettek elleni 800 kor. tőke s jár. eddigi 11 kor. 30 £11. jelenlegi árverés kérelmi és a még felmerülendő költségek iránti végrehajtási ügyében a nagykanizsai kir. tszék területéhez tartozó a a nagykanizsai 6489. sz. tjkvben f 4680. hrsz. alatt felveit e 148 koronára becsült rét a városrészen lelüll 2-ik dűlőben, ugy a palini 91. sz. tjkvben f 102. hrsz. alatt felvett s 584 koronára becsült för-hénci szőlő éa pedig a nagykanizsai ingatlan 1904. január hó 4. napján délelőtt 10 órator ezen tkvi hatóságnál 8 a palini ingatlan u. azon napon délután 3 órakor Korpavár község házánál Oroszváry Gyula felperesi ügyvéd vsgy helyettese közben-jőttável megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog. Kikiáltási ár a fentebb kilett becsár. Árverezni kívánók tartoznak a becsár 10\'/„-át készpénzben vagy óvadékképes papírban a kiküldött kezéhez letenni. Nagykanizsán, a kir. törvényszék mint tkvi hatóságnál, 1903. évi november hó 5. napján. 8474. azám/tk. 903. Árverési hirdetmény. A nagykanizsai kir. törvényszék, mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy Sebeslény Lajos ügyvéd és az első magyar gazdasági gépgyár csatlakozott végre-hajtatőknak, Varga Péter végrehajtást szenvedett elleni 960 kor. tőke és járulékai 8 a még felmerülendő költségek iránti végrehajtási ügyében a nagykanizsai kir. törvényszék tbrületéhez tartozó és a homokkomáromi 249. bz. tjkvben f 656. és 657. hrszám alatt felvett középhegyi szőlő és présház 1196 kor. becsértékben Sebestény Lajos ügyvéd utóajánlata folytán 1904. évi január hó 2. napján délelőtt 10 óraior Homokkotnárom község házánál hivatalból megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog. Kikiáltási ár 386 k. 10 f. utóajánláti ár. Árverezni kivánók tartoznak a becsár 10\'lj-át készpénzben, vagy óvadékképes papírban a kiküldött kezéhez letenni. Kelt Nagykanizsán, a kir. törvényszék mint telekkönyvi hatóságnál, 1903. évi november hó 4. napján. IOOOOODC melyek évek óta a legjobb eredménnyel használtatván és a legkiválóbb orvosuk által mint gyengéden hashajtó, feloldó szer ajánl-Utnak, az emésztést nem akadályozzák, teljesen ár-, ,. , . talmatlanok. Cukrozott alakjuk végett a gyermekek is szívesen veszik. FvlPllDlát tartalmazó doboz 30 Sllér, egy tekercs, mely 8 dobozt, tehát 120 pllnlftt tartalmaz, caak 2 korona 0. é. 2.45 korona összeg előzetes beküldése esetén egy tekercs bérmentesen küldetik. IÍÉR ifllf Neusteln Fülöp hashajtó labdacsait. Valódi i\\LilllUl\\ csak, ha minden doboz hátsó oldala a törvé-Snyileg bejegyzett ,llail Leopold* védjegyünkkel, vörös-fekete J nyomással van ellátva. Védjegyezett dobozaink-, utalványainkba csomagolásainknak a „PHILIPP NEUSTEIN APOTHEKER\' | aláírást kell tartalmainiok. neusteih fö L Ö P Z. K. gyógyszertára & , Szent-Lipóthoz\' „ i., x, , . _Wrt!i\' I. Plankeosasso 6. Kiltsr Nagjkanusin: BRLTJS UJOS is RBtK GYULA gyógjBertKCknél. ...... 8 anoooo o Bőr-tisztitó szer „GlOB/M" felülmúl minden eddig létezőt GLOBIN a legszebb fényt adja, •íte a bórt simnlékonynyá és tartóssá teszi. —— Pótoliatlan óvószer ohevrau, hox-c^lf és (ackbőrnél. Kapható fekete és Bilnes-ben: Fesselhofer József, Marton és Huber, Neu ós Klein, Haas Vilmos, Schwarz és Tauber Nagykanizsán. 9371. 8zám/tk. 908. Árverési hirdetmény. A nagykanizsai kir. törvényszék, mint telekkönyvi hatóság közhírré teBzi, hogy a kiskanizsai róm. kath. templompénztár végrehajtatónak, Kancsalics Ferenc és neje Krisztién Apna végrehajtást szenvo-dettek elleni 200 kor. lőke és jár, 12 kor. árverés kérelmi és a még (elmerülendő költségek iránti végrehajtási ügyében a nagykanizsai kir. törvényszék területéhez tartozó és a nagykanizsai 5308. sz. tjkvben -f 7672/b braz. alatt felvett 143/a számú báz, udvar és kert Kiskanizsán 687 kor., a nagykanizsai 6688. bz. tjkvben f 2819/c 2. hrsz. szántóföld a katona temetői dűlőben 112 korona becsértékben 1903. évi december hó 19. napján délelőtt 11 órakor ezeu telekkönyvi halőságnái Oroszváry Gyula felperesi ügyvéd vagy helyettese közbenjöttével megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog. Kikiáltási ár a lentebb kitett becsár Árverezni kivánók tartoznak a becsár 10%-át készpénzben vagy óvadékképes pspirban a kiküldött kezéhez letenni. Nagykanizsán, a kir. tvszék mint telekkönyvi hatóságnál, 1903. évi okt. hó 26. nap.\'án. *MMX*H**KMM*XX XKKXKXKKXXXKXX 8168. szám tk. 903. Árverési hirdetmény. A nagykanizsai kir törvényszék, mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy Geczi András én társai végrehajtatóknak, Vajda János végrehajtást szenvedett elleni 400 kor. lőke és járulékai s a még felmerülendő költségek iránti végrehajtási ügyében a nagykanizsai kir. törvényszék területéhez tartozó és a sormási 272. bz. tjkvben f 40[a brszám alatt [elvett 13. népsorszámu báz, udvar és kert 884 kor. becsértékben Vajda Katalin férj. Schmiedt Mátyásné korábbi árverésen,vevőnél hátralékban lévő 1631 kor. 60 fiil. vételári tőke és ennek 1903. április 6-IÓI 5"/o kamatai és 12 kor. ujabbi árverés kérelmi költségek behajtása céljából 1903. évi december hó 15 napján délelőtt 11 órakor Sormás község házánál Remete Géza felperesi ügyvéd vagy helyetteae közbenjöttével megtartandó nyilvános árveréseit eladatni fog. Kikiáltási ár a fentebb kitett becsár. Árverezni kivánók tartoznak a becsár lOVo-át készpénzben vagy óvadékképes papírban a kiküldött kezéhez letenni. Nagykanizsán, a kir. tvszék miut telekkönyvi hatóságnál, 1903. évi október hó 30 napján. xxxxxxxxxxxxxx x#xxxxxxxxxxxx 1546 /903./végrh. szám. Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. L-c. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a nagykanizsai kir. járásbíróságnak 1903. évi Sp. III. 277|3. számú végzése következtében Dr. Fábián Zsigmond nagykanizsai ügyvéd által képviselt Végb István zala-szent-mihályi lakós javára Végb György felső-rajki lakós elfen 307 kor. 60 GIL s jár. erejéig 1903. évi juliua hó 28-án foganatosított kielégítési végrehajtás\' utján lefoglalt éB 640 knrooára becsült 2 ökörből ál:6 ingóságok nyilvános árverésén eladatnak. Mely árverésnek a nagykanizsai kir. járásbíróság 1903. évi V. 78012. számú végzése folytán hátralékos 174 kor. 43 £11. tőkekövetelés, ennek kamatai én eddig összesen hátralevő 47 korona 10 £llérben bíróilag már megállapított költségek erejéig Felső-Rajkon a helyszínén leendő eszközlésére 1903. évi december fid 3. napjának délelőtti 10 órája határidőül kllüzetik és ahhoz a venni szándékozók oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX t-cz. 107. és 108. §-a értelmében készpénzfizetés mellett, a legtöbbet Ígérőnek becsáron alul is el fognak adatni. Kelt Nagykanizsán, 1903. évi november hó 18. napján. Maximovits György kir. bir. vhajtó. CS.ÉsKIR. ÜDVARI SZÁLLÍTÓ iQf EIM tjffl? ^^Jfesf/a Jfá/y/iáA1^^ Heim féle folyfonégő-szabájyozó-szelíöző kályhák TÖBB M/tfr6S. OOO HASZNAI A TBAM Utániatoktól I MEIDINGER\'OFEN I utalással az itt óva intünk H.H E1M álló védjegyre jFolytoné&ő. Jccrj?cfcr//ójk KÖZPONTI FUTESEK MINDEN RENDSZERBEN, Ml.VDíN TÜZELŐ AA/YAG/YM füsmf/vr£s TÜZBléssfl. EGY KANDALLÓ TÖBB HELYISÉGET FÜGGETLENÜL BEFÜTHET. SEK. NÖVÉNYHÁZI FŰTÉSEK. leffyo66refere/?cz/<fA. - frospe/t/soÁ ésJeö/fséffveféseA ingyen ésbérmenfve. BUDAPEST, THONETUDVAR Eredetiben kaphatók .*>. bécs.obér-dÖbling. .......—............---">, l.KC CSAKISGYARUNKBAN BÉCS, I.KOHLMARKrz VAGY FIÓKJAINKBAN. PRAGA,HYBERNERG.7. gcxx?pocKX30Qocax>oaooacx3ooaooaoaooooginocgxago: Z-K. 903-1 MOLL-FELE I EHÉÜÉ9 Csak fcksor valódiak, ha mindegyik dobos Moll A. védjegyét és aléiráaát tünteti fel. A Moll A.-féle Seldlltz-porok tartót yyógxhatAíft a legmakacsabb gyomor- és al-tea1báatal«ak, gyomorgörcs <s gyomorhór, rögzött azíkrekedée, raájbántalom, vér totális, aranyér éi a legkrtlonl>óz5bb síi betegségek ellen, e jeles házisaernek értlxedok óu mindig aagyobb «iterjedést iserxett. — Ari egy lepeoteteit eredeti doboznak 2 kor Hamisítások törvényileg fenyittetnek. M OLL-FELE l SEIDLITZ-POR I C8ak akkor valddl, ha mindegyik nveg MOLL A.. TéJjegyét iQntrtti tel --- .A. Moll" feliratú őnozattal van xárra. A Matt-féle fraoozla borszesz is si nevezetesen mint fájdafonosillapitó badírzsölösl azer köszvény, csai és a me^bnles egyéb következményeinél legiameretesobb népszer. - Egy ónozott eredeti üveg ára I kor. 90 flll. MOLL Gyermek szappanja. Legfinomabb, logojabb módsier ueriat készítek gyermek és hölgy Kappan a b5r okizerS ápolátfcra gyemekak t feloítlek reirorí. Ára darabsnklnt — 40 üli. üt darab — I kar. 80 Oll. Miodeo darab gyerraek-srappan Mail A. védjegyével van clUtva. F 6 s X é t 1c a I. d é a: Moll A. gyógyszerész, cs. és klr. udvari szállitd által, Bécí: Tuchta ubeo 9. bz. Vidéki mogrondeléaek naponta poitaatinvét mellett telieaittetnek. A raktárakban tessék határozottan MOLL A. aláírásával ét védjegyével ellátott készítményeket kérni. Raktár: Nagy-Kanizsán Rasanfeld AtWf é« Fia. 5Bgg«öSoBaBc8^55B5gB5aBgiö . i\'SnáJÍi-s s A ig g 4 S » § alEl3lilfSll s-s L- e/3 -ós p\' a -g - , gss"a-sSJ|SS=1-Sg „ a Sf a I á 1 >141111^1 iái - g S^JztJ^S^fflf-SS Ijl^lpflWlli! \'8 3 s-s s-is a-al:s Sl-> B Nyomatott Ifj. WajJiw Józ,ef IcfluyvDyomiüjíbaii N\'agykínizala. XLII. évfolyam- Kél ívre . . . \' knr. — fill. N<-gy«-dövrc 2 kor. f»i» fill. KpyoK xxám 20 1111. HIRDETÉSEK 6 InsAbos |.et»Wf»rban H,mi*oit»xor 1-2, n mmiidu tovfcblii\'aorm 10 (ill. NY I LTTFIR BEN (u-lit •oronkfui 20 tillrré:t véiet- részvénytársaság," .nagykanizsai és nőegylet,* „n.-kanizsai izr. jótékony HBTENKINT A lup axellemi rósxét Illeti minden kOxlr.mény & íclolö* BzerkOBxtÖ nevére, nx anyagi résxt illető közlemények p-\'dlg & kndó nevére címzetten Nagykanizsára bér-mcutve iutétondök. Rérmentetleri levelek neta fosud-utoak el. Kéziratok yíhukuhoui kUldetnok nagykanizsai „Ipar-Testület,* a „nagykanizsai Takarékpénztár részvénytársaság," a „Kotori takarékpénztár a galamboki önkéntes tűzoltó egylet/ a .nagykanizsai kisdedneveló egyesület,* a „uagykaüizsai tanítói járáskör,* a „nagykanizsai keresztény jótékony nőegylet," „szegények tápintézete/ a „katonai hadastyánegylet,\' a „soproni kereskedelmi iparkamara,* nagykanizsai külválasztmányának hivatalos lapja. EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP. A tasttluii szakoktatás. (I.) A kereskedelmi szakoktatásról esik megint szó. Csak alig-alig került le a napirendről és íme megint felújul annak a sürgős volta, hogy az egész ügyet reformálni kell. De t&bb ok van reá. Az első az, hogy a kereskedelmi szakoktatás ügyének a vezetése, adminisztr/tive is, tanügyi szem-poníból is hivatott, erős kezekbe került. Benn a minisztériumban erös meggyőződésű, a viszonyokat okosau méltató kéz intézi az ügyeket; a tanulmányi kérdésekben pedig a szakoktatás minden részével ismerős, kezdeményezésekben gazdag férfin vezeti a szakoktatás munkásainak immáron jelenlékenynyé vált hadseregét. E kettős erének hatása már is nagy nyomokat hagyott a szakoktatás egész ügyén. A voltaképpen való reformáció folyik már most is és a mire majd hivatalos formában is kikerül az uj szervezet, nagy része már valósággal is megleszen — az ő irányító vezetésük és munkájuk mellett. Az emiitettem két kiváló faktoron kívül ínég egy harmadik tényező is sürgeti a dolgot. Ez a harmadik tényező az a törekvésünk, hogy szeressük a kereskedelmet és a fiaink ne tolakodjanak a lateinerek pályájára. Iskoláinkkal akarunk kereskedelmet teremteni. Viszás dolog; de talán nem olyan mértékben, mint azt sokau gondolják. Rendszerint ugy történt az egész világon, hogy a kereskedelmi szakoktatás messze elmaradt, lassan kullogó lépésekben bicentett a gyakorlat után. Nálunk . sincs, a mi után járjon. De azt szeretnénk, hogy az oktatás nyomán támadjon az a kereskedelem, amelyet j óhajtva várunk. Lehetetlennek nem lehetetlen. De ha nem is történnék meg, hogy az iskolák teremtsenek Magyarországon kereskedelmet, megeshetik az, hogy — és ez az, amire törekszünk — megtermékenyítjük a közvéleményt az iskolákban eltanult gyakorlati ideákkal. Majd lia évenként néhány száz kereskedelmi tudásban gazdag ifjú kerül ki a közéletbe, lassan-lassan kipusztul belőle a latéi ner szellem, erőre kap az önbizalom, közszeretet tárgya lesz a munka, a kezdeményezés cs a vállalkozási kedv. Nem kell legúnyolni, hogy Magyarországon iskolákkal akarnak lerem-teui kereskedelmet. Nincs kizárva, hogy meglesz. Ha majd a kereskedelmi iskolák olyan ifjakat küldenek ki az életbe, a kik munkás, önállóságra törekvő, vállalkozástól vissza uem riadó tagjai lehetnek a magyar társadalomnak, meglesz, a mit akarunk. Ha jó katonai anyagot nevelhetnek az iskolák, miért ne nevelhetnének jó kereskedői materiát is. Csak olyan legyen az iskola, hogy abból legyen mit kivinni az életbe. Csak férfiúi öntudatra, erős akaratra, önálló megélhetésre, kezdeményezésre alkalmas anyagot növeljen az iskola, meglesz a cél, elérjük azt, a mit a készülő reformmal akarunk: a kereskedelmi szellem igazi melegágyává tenni az iskolát. Ilyen messzemenő célok, természetesen, nem eshetnek meg kicsinyes reformációk keretében. Nem is ilyennek indul a munka. Nagy, széleskörű az előkészület és nem egyoldalú. Szava jut benne mindeneknek, a kit érdekel. Különösen is nagy szerepet szántak benuc a kereskedőknek, a kik tudják, hogy mit kelljen tanítani, illetőleg mit kelljen tudnia annak, a ki kereskedő akai lenni. Az ő szava leszen az alap. Ha majd ők megmondják-, hogy niit kell a kereskedőnek tudnia, jobban mondva, hogy mely tudással kell a gyakorlati élet terére lépnie annak, a ki kereskedő akar lenni: megmondják az iskola emberei, hogy init leliet az iskolában megtanítani. A tanárok majd azt is megmondhatják, hogy az iskolábau elérhető készültség mi módon legyen biztositható, hogy mi módon kelljen tanítani, szóval a dolog didaktikai részét. A gyakorlat embereinek munkája most folyik. És ez a körülmény az, a mely szóra késztet bennünket is. Nem az iskolai ügyek érdekelnek, hanem a gyakorlat. Az a kapocs, a mely a lapok és a forgalmi ólét kőzött fennáll, oda visz bennünket azok táborába, a kik a gazdasági élet töm-kellegéből néznek be az iskolába. Mint a magyar gazdasági élet jelen-, ségeinek krónikásai, magyarázói és bírálói állunk be azok sorába, a kiket az Országos kereskedelmi és iparoktatási tauács véleményeik nyilvánítására kért föl. l\'eszcrük ezt egyébként még abból a szempontból is, hogy bizonyos tekintetben beleszóljunk a kereskedelmi és iparkamarák meg a véleményadásra felhívott* kereskedő-körök munkájába. Ok a nyár elején kapták meg az Országos kereskedelmi és iparoktatási tanácstól azokat a kérdéseket, a melyekre mostanában kell előterjeszteni jelentéseiket. Az első kérdés, a melyre a reform munkájában fáradozó tanács választ kér, az idegen nyelvek kérdését illeti. Kétségtelen, hogy ebben nem igen lesz egyező a feleletek tömege. A német nyelv tudását bizonyos, hogy minden gyakorlati ember sürgetni fogja. És csonka lenne a reform, lia nem tndná keresztül vinni, hogy a jövőben, a német nyelv megbízható tudásával: hagyja el a kereskedelmi iskolát végzett tanuló az intézetet. De majd nagyon is szerteágazók lesznek a nézetek abban, hogy kell-e a magyar kereskedelmi iskolák tanulóinak még más idegen nyelvet is meg-lanuluiok. Sajnálnánk, ha a sok eltérő nézet megtéveszthetné a tanácsot és a készülő tanterv nem találná el azt, a mire ezen a téren, sok-sok tekintetben szükségünk van. Mert van ám az idegen nyelveknek irányító hatása is. Nemcsak azért, mert a hány nyelv, annyi irodalom és annyiféle nemzet szellemi kincse nyilik meg tudója előtt, hanem mert irányitanunk kell gazdasági életünk szellemét. A nyelvek tanításával vezetni a jövő generációt a kereskedő népek szellemi világába: ez legyen egyik célunk. Tudatosan vigyük bele az ifjúságot azoknak a népeknek a nyelvébe, a melyekről tanulni akarunk, vagy a melyekkel sürübb összeköttetést keresünk. Ezek a nyelvek pedig nem lehetnek mások, mint az olasz és egy szláv nyelv. Az olasz nyelvre azért van szükségünk, mert az a parányi kis kapu, a melyen át mi a nagyvilággal, tengeri utakon érintkezünk • — olasz. Az egész földközi tenger. — olasz. A hová annyi törekvéssel nézünk, Dalmácia, kikötőiben, tengerpartjain olasz nyelven beszélnek. Hogy az olasz mellett mire való nekünk valamelyik szláv nyelv, az talán mondanom is fölösleges. Iparunk természetes országútja a kelet, jobban mondva a Balkán; ott pedig a szláv nyelv, meg az olasz kell, a melyekhez éppenséggel nem ált messze a román. Kereskedelmi iskoláinkban ez idő szerint a német mellett a francia nyelvet tanították. Hogy miért éppen ezt? Bajos volna — a kereskedelem szempontjából, különösen a magyar kereskedelem szempontjából — megmondani. De vitte a divat, meg a megszokás. Haszna nem volt sok; eredménye még kevesebb. Vr. Berinvl P\'ál. A társadalom megelégedettjei. a természet sohasem szegény csodákban. A társadalom sora. Ez is eléggé gazdag shnormitáaokban, az uralkodó iránytól eltérő fattyubsjtásokban. A társadalom csodái között nem a legutolsó hely illeti meg azokat, kiket a címbeli kitétellel tisztelünk meg. Egy nagyon kevéssé őszinte csoport, áll buta. vagy a végtelenségig önző. rosszakaratú emberekből. Sietelemük a megalkuvás éa haláluk a kritika. A társadalomnak „jogos" megelégedettjei azok, kik a jelenben nagyon jól érzik maguk&t. Ezek a befejezett munka emberei. a munkát befejezte az apjuk, vagy a nagypapájuk, ritkán ők maguk, de a gyümölcsöket fik élvezik. Ezekkel az emberekkel nekünk nincs dolgunk. Ez őszinte népség. Hazug akkor lenne, ba nem lenne konzervatív. E cikk cime nem reájuk vonatkozik, ők nyíltan beszélnek és cselekszenek éa a harc, melyet a jövő munkásaival folytatnak, szintén nyílt, becsületes. A .társadalom megelégedettjeinek" mi ezúttal egyéb találó kifejezés híján a nyomorultak renegátjait nevezzük, kik gyávák, vagy önzők éa megalkudnak. Igaz, Bok vizet nem zavarnak. de diszkreditálják az igaz emberek lörekvö, haladni vágyó csoportját, melyből kiváltak. Elő példájukban megrontják a haladás nemes szellemének hitelét. Blamiroznak bennünket és valóban magunkban is megrendítik a hitet. Jó eze- T A RCZ A. Évek multán. Ina: Aadré Thmrlit. — A .ZaUÍ KvHúiiy* (Arrtji. — Csak nagykésőn jutott hírnévhez Etienne Miller. Az ó képeinek valami sajátságosan egyéni sziuük és hangulatuk volt. szinte érzett rajtuk a földszag; ám a közönség-uek ez nem volt szája ize szerint való s a szemére vetették Millernek, hogy nem modern, a miért is a megreudelók sokóig elkerülték műtermét. Már tul voll a nogyvenen, amikor végre az „Avatás* cimft képével az első jelentős sikere voll. Eltőlfogva aztán bú maradt hozzá a szerencse. A dicsőség azonbau sem meg nem lepte, sem el nem kábította, egyszerlleu csak tűrte csendes elégtétellel. Nehéz küzdelmet folytatván a léiért, Millernek nem volt ifjúsága s a siker most már csak plátói örömöket ad halott neki. mert fájdalom, nem volt többé abban a korbsn, araikor a sziv egy szép asszony látósára.sebesebben dobban. Korához képest eléggé daliás és erős volt még, de a bajusza mór őszbe vegyült," a haja gyérOlt, átható kék szemei fátyolosak lettek és ha mosolygott, ironikus mosoly volt, ami az ajkáu megjelent. Orvosa azt tanácsolta, hogy menjen délvidékre és pihenje ki mag:it; igy esett, hogy Miller egy szép januári estén Nizzába érkezett. Tannlmáftyai miatt és hajlama szerint inkább a Keletre vonzódolt s iáért az első napokban kissé lehangolt volt. Már a nyolcadik napja volt Nizzában, a mikor levelet kapott, amelynek a borítékján gróli korona diszle It Ugy rémlett a festőnek, mintha ismerné valahonnan ezt az írást s ugy érezle, mintha a levélből kiáradó parfüm könnyű és mégis átható illatát már szívta volna valamikor. A levélben egy ünnepségre való meghívás volt. Az Ünnepséget az idegen-kolónia .egy előkelő nótagja rendezte s a meghívás mellett a következő levél volt: Ha Klienue Miller egy régi ismerős asszonyt viszont akur látni, ugy ez nagyon boldog lonmv ha a .Villa Kndymion"-ban találkozhatnék vele: egyéb fel világosítást nem tartok szükségesnek. mert kíváncsi vagyok, vájjon rám ismer-e? Sospello Júlia grófnő. Etienne meglepetten kutatott emlékezetében. A grófné családi neve nem világosította lel semmiről, sőt a keresztnév sem vezette nyomra. Júlia V ... Az időtájl, amikor még lecke-órákat adott, több Joliát is ismert. Újra átolvasta a levelet. A betűk hosszúkás formája, mint már említettük, ismerősnek tűnt föl elölte. De honnan? Hol látta? Egyszerre megnyílt előtte agyának egyik rejlett fiókja és tisztáu látta maga előtt a márvány lépcsőzetét annak a házuak, ahol egy baukár fiatal feleségét tanitolta vizfesiésre. Látta magamagát is újra huszonöt évvel fiatalabbnak, amint a szmirna szőnyeggel letakart lépcsőn fölfelé i iparkodik és a zöld szalonba lép, ahol u ! tanítványa várt reá. Az asszony huszou-három éves voll, szőke, karcsú, finom arcvonásai voltak, élénk fekete szemei és j nagyou fehér tointjo. Az elegáns és bájos fiatal asszony; akii tanított, tisztán állt most a szemei előtt; valóban Júliának hívták, ám a férjo nem volt Sospello. A Rue d\'Aumalo-i I tanítvány maga irla alá a levelet! Micsoda í változáson ment hát keresztül a huszonöt | esztendő alatt? i Miller kíváncsisága \'rendkívül föl volt I izgatva ós a kitűzött napon a Villa Endymionba hajtatott. | Miután egy lakáj az első szalonban érces hangon bejeloutetto Etienne Miller nevét s a festő túlesett a háziasszony üdvözlésén, nem minden elfogódottság nélkül sietett le a kertbe, ahol a vendé-I gek mulattak. Csakhamar feltűnt neki némi távolságban egy hölgy, akinek elegáns toalettje ós fiatalos járása lekötötte figyelmét. A festő szive egy pillanatra megdobbant, mert fölismerte a szép, kerekded arcot és a finom vonásokat, amelyeket egykor annyira megcsodált. Odalépett a nőhöz, meghajolt és megmondta a nevét. Az asszony mosolyogva nyújtotta kezét és kérdozte: — Ön tehát rám ismert? — Az\' első pillanatban, — felelt a i I festő és figyelmesen nézegette az asszonyt. Az elmondotta a névváltozás történetét. j Az első férje meghalt s ő újra férjhez ment egy olasz grófhoz, aki boldogtalanná tette s akitől \'elvált, Gyengélkedéso miatt Cannesbe jött s csak átutazóban van most Nizzábau. — De ön. — mondta aztán — . jünk önről! Élénk érdeklődéssel kisértem önnek minden sikerét s büszke vagyok, hogy a tanítványa voltam. Ön most nagy festő s azóta, hogy a Ruo d\'Aumale-ból kiküi Olt. ugyancsak sokra vitte. — Igen, — bólintőit fájdalmas mosoly-lyal \'a festő, — de az idő is mult s én .sok sikeremet odaadnám most, ha újra huszonöt esztendős lehetnék. — Ah, önnek igaza van! . . . A fiatalság! — sóhajtott az asszony és irigy pillantással nézett a fiatal leáuyok felé, akik lawn-iennist játszottak. — Nem emlékezteti önt ez a -dal, amit most a zenekar játszik, valamire? — Oh igen, — felolt a festő — fiatalkorom egyik leggyönyörűbb órájára emlékeztet, amikor ön egy estén, a tanítás után, ebédre hivott meg engem. A férje eltávozott s mi magunkra maradtunk az öu virágos szalonjában. Maga a zongorához ült és olasz dalokat játszóit. Egyszerre kiesett hajából a fésű és gyönyörű szőke haja a vállára omlott. Most is látom szinte azt a bájos mozdulatot, amint a szétzilált fürtöket újra rendbesfedte ... Ön nem vett észre semmit, de én őrülten szerel- mes voltam magába és közel voltam hozzá, hogy térdenállva valljam be ezt öunck azon az estén . .. Örvendő mosoly futott végig Júlia ajkán és a szemei megcsillantak. — Bizalomért bizalom, — mondta. — Jól láttam én nagyon, hogy maga szeretett. Asszonyok az ilyet hamar megsejtik s ha maga azon az estén kevésbé lett volna tartózkodó, ha mert volna beszélni . . . valami gyöngéd vonzódást én is éreztem ön iránt... Ma már n\\eg vall hatom, a mikor ifjúságiinknak immár oly régen vége! A grófné megfagyott arcán könnyű pirosság ömlött el; mintegy megbűvölten állt és Etienne elragadtatva nézte. Egy pillanatra megcsapta őt az ifjúság lehellete. — Oh asszonyom, — szólt fojtott hangon a festő, .— a szív nem vénül, a vágy örökké ifjú marad s ón most ugy érzem, hogy az akkori vonzalom nem halt ki belőlem . .. A míg beszélt, az asszony nedves szemekkel, némán tekintett a kék tenger felé; hirtelen azonban belevágott a festő szavába, finom kezét a karjára telte ós a fejét rázta. — Nem, barátom, a mi korunkban már csak az emlékeinkből élünk. Aztán hirtelen hozzátette: — De ideje volna már, hogy hazamenjek, — szólt és elfogadta a férfi karját. — Köszönöm, hogy eljött. ;. Nem tudom, taíálkozuok-e még valaha . . . Lapunk mai számához féliv melléklet van csatolva. XLI1. ÉVFOLYAM. zalai közlöny 1903. NOVEMBER 28-án. rencse, hogy a hatást, mit ezek kelthetnének hatalmasan ellensúlyozta az a pár eltökélt, erélyes, lénkéit egyéniség, kik viszont a másik osztálynak váloak renegátjaivá. hozzánk csapván át. Ha a legjobb nzándékkal, felebaráti szoretettel oltelve és a rideg igazságból engedve valamit foglalkozunk e sQrü vérű megelégedettekkel, akkor sem találhatunk viselkedésüknek egyéb elfogadható okot a rövidlátásnál. De képzelhetö-e a rövidlátásnak ekkora foka? Ezek az emberek no látnák be, hogy egész berendezkedésünk nem természeti törvény, hsnem buta konvenciónak az eredményei, kicai eszük az emberi jogok egyenlőségét és a véle-méoy szabadságának jogát ne tudná felfogni ? Sajnos, o renegát tábornak vannak tagjai, kik a társadalom vezető rétegeibe, is felküzdőtték magukat és döntő csatákon küzdenek az igazság elleo. Mi nem ezekkel állunk szembeo. Kicsiny körnek lévéo munkásai, nem akarjuk túlbecsülni fontosságunkat. Nem is szükséges, hogy azokkal vitázzunk, kik messze vannak tőlünk s kikhez roig eléroe, elhalna szavunk. A tengervíz egy cseppje i» magában rejti a víz minden sajátságát és a kicsiny kör, melyben mi élünk, a társadalom minden színárnyalatát. Ha mi ittbon magunkat a haladás munkásainak tartjuk, viszont megtalálhatjuk a sötétség lovagjait, kik nem kevesebb elkeseredéssel állanak velünk szemben, mint a mi ügyünk nagyságaival az ő hatalmasaik. De mig a folszinen már a cselekvés módozatai felöl foly a vita, itt alant mi még akademice a kritika jogos és jogtalan voltáról értekezünk. Midőn a főid mindeo tájékán lángokban csap fel éa vérré higul a bírálat, nálunk a másik oldal még cáfolja az olvnek jogát, melyet ö nem ismer el. Semmi áron sem ismer el. .Ugócsa non coronatl" Ez a mai társadalom csodája. Stréberaéggel és veszekedő, összeférhetetlen természettel vádolják azokat, kik a társadalom eszméjének a mainál tökéletesebb formáját is el tudják képzelni és kiknek nincs elég jó gyomruk ahhoz hogy egyebek közt véleményüket is lenyeljék és elemésszék. Valóban, stréberség, haszonlesés kell abboz, hogy ellenségeket szerezzen magának az ember, hogy veszélyeztesse a saját érdekeit, hogy gyakran fel is áldozza ezeket, hogy érez-zon tiz és dolgozzék száz más helyetti Minden ember természetének alapja az önzés. Ai önzetlenség sohasem a termé-szetbeo, hanem az érzés intelligenciájában vanl A kritika jogait védeni ma már meghaladott álláspont. A kritika hasznáról beszélni szintén nem uj dolog, de e holyen szükséges. Hogy vélekednek azok a torkig megelégedett urak : mai társadalmunk épületéhez ki hordta a több követ, ki dolgozott azon több erélylyel és több eredményevei, azok-e, kik rottegték. vagy akik óhajtották a jövőt, akik ragaszkodtak a jelenhez és at.nak állapotaihoz, vagy akik szabadulni akartak tólo? Kinek állítson szobrot az uj kor: a Tuilleriák parókás urainak és hölgyeinek, vagy a Genfi ló nagy prófétájának és ennek elszánt csapa-(ának-e? Vájjon annyira biztonságban lehetünk-o intézményeink tökéletessége és a férfizk csslbatatlansága felől, kikre megélhetésünk ügyeit bizluk, bogy minden ellenőrzést feleslegesnek tartsunk? Vájjon sohasem lépjük-e át angyali szerénységünkben a kicsiny kört, melyben a társadalom jóvoltáért mindoyájuokoak élnünk kellene? A jog. a morál talán realitások, melyek önhatalmúlag lecsapnak a vétkesre éa helyreigazítanak minden hibát emberi segítség nélkül? A kebléről levett egy kis ibolyacsokrot és átnyújtotta a férfinak. — Tartsa meg ezt az ibolyát és emlékezzék róla reám . . . Azután beszállott a Iaodsuerbe. amelynek ajtaját egy inss csukta reá. Az asszony hátraesett az ülésen s a mozdulatlanul olt álló feitó még ki tudta venni a homályban az asszony fehér alakját egy darabig, aztán megindult a fogat és lassan haladt lefolé a dombon. Amig Ktienne a kerekek tovatűnő dübörgésére neszelt, lassan leszállt a nap és leereszkedett az alkony köde. Gyorsan beállt sz éj, sötét árnyba borítva az egész vidéket. A festő csőudeseu mégindult a város felé, miközben kabátjába tűzte a hervadó ibolyát, eltűnt iQnsága, eltűnt szerelme szomorú szimbólumát. Az intézmények tökéletességében fél-művelt emberek hisznek, kik nem tudják felfogni a tételt, bogy intézmények nincsenek, csak emborek vannak, hozzánk hasonlók. És önzésünk diktálja, hogy ezeket az embereket ellenőrizzük és bogy kritikánk nem meddő munka, mutatja ar, hogy sehol nem dühöng oly elemi erővel a korrupció, mint az országokban, hol a kritika szája be van szegetve. Hát hiszen igaz a tétel: maradjon mindenki a saját bőrében. Ezt követelt ar okosság; már mint az az okosság, mely mindig a gyomorra néz. Nincs is kényelmesebb valami, mint békén megtenni, hűsölni éa röpülni ökörszemként a sasok szárnya alatt. A sas viszi a magasba, ki hozzászegődött éa ha megunja terhét, leteszi valamely sziklára: valami kis jövedelmező, kellemes sineenra állapotba. Az ilyeo mesterség mindig bőven hajt. Kevés megalkuvásért és több hizelgésért csalhatatlanul kijár a bér. Olyan recipe ez, melyet használnak őröktől fogva és mindig biztos sikerrel. Do ki tehet róla, ha akadnak emberek, kik nem féltik a maguk bőrét és nem ambicionálják azt, hogy gépévé eülyedjenek a társadalomnak <■> cselekedeteikre nem holmi olcsó útszéli elveknek, hanem a maguk erélyes, érző és törekvő egyéniségének bélyegét akarják rányomni 1 .Beatus lile* ... A Horatius uzsoráin ruralis passziókról ábrándozik. Ökörcsorda és juhnyájak közepette akar nemes, kontemplativ életet folytatni. A modern társadalom uzsorásai nem kívánkoznak falura. Etzel a milieuvel ók nagyon meg vannak olégedve. Ehhez nagyon basznot-hsjtóan lehet alkalmazkodui. .Csak csendesen, csak rendesen. Hozy meg no hallja senki sem • Ami van, az nokik nagyon tetszik, ök meg vannak elégedve éa jól érzik magukat 1 .Beatus illel.. Városi közgyűlés. A városnak legfontosabb közgyűlésén a költségvetés tárgyalásán kevés közönség volt jelen. A képviselők nagy többségo bízik az adminisztrációban, egy töredék saját ügyeivel van elfoglalva. Sok képviselőt pedig a nemtörődömség bacilluaa tart távol a tanácsteremtől. Lanybán indult meg bát a tárgysorozat tárgyalása. A legtöbb adótfizetó v. képviselők névsorába belenyugodott a közgyűlés, nem reklamálta senki kimaradását a lajstromból. Lengyel Lajos föjegytő beterjeszti a városi költségvetést az 1904-iki évre. Miután a költségvetés 14 nspig köz-azemlére ki volt téve, senki ellene észrevételt nem tett, ajánlja annak egészben való elfogadását. Blau Ottó felvilágosítást kér a köz-kutakra előirányzott tétel hováforditása iránt. A szükséges felvilágosítást a polgármester megadja. Eszeriut három uj közkutat fognak felszerelni éa a már meglevőket jó karba helyezni. Dr. Villányi Henrik a rendőrség létszámának szaporítása iránt tesz indítványt. Már többször volt alkalma oz ügyben nézetét nyilvánítani. Nagykanizsa város nagy terjedelme és lakosságának száma indokolja az indítványt. Tényleges szolgálatot csak 22 rendőr végez. Elvárta volna, hogy a rendőrfőkapitány lépett volna ezzel az inditványnyat a közgyűlés elé; de miután ez nem történt, megtoszi ő, bár nincs sok reménye a siker iráot. Kifogásolja, hogy a Zrínyi- éa Csengeri-ut sarkán a legritkább esetben van rendőr. Délelőtt, délután a gyermekek 6s tanulók ezrei hagyják el az iskolákat és kivannak téve a marbabajcsárok, suhancok tettleges bántalmazásának. Deák Péter rendőrfőkapitány helybenhagyja, hogy a rendőrség létszámát szaporítani koll. Kimutatja, hogy viszonyítva más városok rendőrlétaiámihoz, Kanizsán tulajdonképpen 40 rendőrt kellene alkalmazni. Mindezen hiányok dacára ő inkább figyelmét a meglevő rendőrség fitetéséuok emelésére fordítja, mert ők jelenlegi fizc-tésökból megélni nem tudnak. A rendőrség létszámát a városi szabályzat tárgyalásakor tartja omelendőnok. Villányi Henrik zárszavában kiemeli, hogy a városi szabályzat Ogyo mér 189$. óta vajjudik és dacára annak, hogy bizottság van klküldve a szabályzat előterjesztésére, ez nem kistül el éa késni fóg ezentúl is, ellenben a közbiztonság követeli, hogy a jelenlegi állapoton változtassanak. Mikos Géza pártolja Villányi indítványát. A polgármester szavazás alá bocsátja a tanács javaslatát, nem pedig az indítványozóét, mely ennek követkor-tében kisebbségben marad. A közvilágításra vonatkozólag Elek Lipót kérdést Intéz a tanácshoz, bogy Franz Lajos villamos vállalkozó mélt nem kéaziti el a villamos vezetéket a közvágóhidboz. Igaz-e az, bogy kikötötte a vállalkozó magának, hogy a közvágóhidboz csak akkor ad áramot, hogyha a város a világítótesteket is nála rendeli meg. Kifogásolja továbbá a sodronytartó póznák düledező állapotát és az ívlámpák elégtelen világítását. A vállalkozó nem érdemel semmi elnézéat, ő ia kíméletlen a közönség irányában. Villányi Henrik leltárja a magán-világítás tarthatatlan állapotát. AlUláoy-vílágitáat Franz vállalkozó magánosoknak egyáltalán nem «d. Az áramfogyasztást pedig saját köfegei álul ellenőrizteti. A közönség érdekeit senki sem képviseli. Mindou panasz, mely ez iMnt tétetett, azzal végződött, hogy a mérnöki hivatal Franr. Lajosnak adott igazat. Király Sándor városi mérnök felvilágosítást ad az iráot, hogy a vállalkozót sokszor szólítja fel kötelességének teljesítésére (felkiáltások: meg kell büntetniI) Király Sándor: Ez nem tartozik hatáskörömbe. Atni tőle függ, ő megtesz mindent. Zsebében van egy kiégett 20-as lámpa, ezt is elkobozta, mert az égő energiája nem felel meg a szabálysatoak. Kéri a vároa közönségét, hogy a panaszokat jelentsék be. A polgármester kijelenti, hogy a felhangzott panaszok mind jegyzőkönyvbe fognak vétetni és megvizsgáltatni. Az Eisinger-féle ház és telek mindeddig az egyedüli épület volt, mely az Erzsébettéri háztömbben nem volt a város tulajdona. Az egész komplexus valamikor le lesz döntve éa helyébe vagy állandó azinházat vagy valamely kultúrpalotát fognak építeni. A város az Eisinger-féle házat most megvette és a vételt a közgyűlés egyhangúlag jóváhagyta. Mikos Géza nem tartja megfelelőnek, bogy ebben a házban, moly inéttul már a város tulajdona, a pálinkás butik továbbra is megmaradjon és kéri a képviselőtestületet, bogy a bérlet megújítását tagadja meg. A közgyűlés ezt az Indítványt a legközelebbi közgyűlés tárgysorozatába [elveszi és tárgyalni fogja. Özv. Knausz Bódiné telkét a Sugár-uton a város voszi meg, mert a város Ott utcát nyit Hegedűs László indítványozza, hogy a Varasdi-mcából a (első temetőig uj nt nyittassák. Mint külön indítvány a legközelebbi közgyűlésen log tárgjaltatni. Hutya Sándor közvágóhidi állatorvos lemondása folytán megüresedett állásra pályázatot hirdetoek. melynek foganatosításával a közgyűlés a tanácsot bízza. Az ülés 6 órakor ért véget. Vármegyénk virilistái 1904. évre. A vármegye igazoló választmánya Hajik I«tván bizottsági elnök elnöklé-sével a vármegye legtöbb adót fizető bizottsági tagjainak névsorát az adóhivataloktól beterjesztett 1903-ik évi adóelőírás alsp-jin következőleg állapította meg: Gróf Feaietích Taasilló, gróf Fesletich Jenő, Elek Lipót, gról Zichy Agoslon, Halbig Cypriáo, Takácb Jenő. gelsei Guttmann László, gelsei Guttmann Vilmos, Vizlendvoy Sándor. Tarányi Ferenc, gelsei Guttmann Aladár, ifj. Thasjy Imre, gróf Batthyány Ernő. Boeyay Máté, Linzer Béla, Harkányi Ede, Hertelondy József Tamás Ádám, Lengyel Sándor, gróf Batthyány József Barcsa László. Bosnyák Géza, Koller litván, Forster Elek, Malatinszky Ferenc, dr. C\'joder I-itváo, Reischl Vencel, Guttmann Ödön, Franz l^ajos, Szeutmibályi Dezrő, Bogén-riedor József, Landau Horác, Wliser József, Grancr Géza, Legáth Kálmán, Lázár József, Hiracbler Miksa, Ivkó János, Szommer Ignác. Derrarite Imre, Houerla Hermán, Babócbay György, Boz-zay Pál. Fischer László, Herlcleody Ferenc, Oltay Guidó, dr. Kaiser Emil, Stern Zsigmond, Zalán Lipót, Baronyi Benedek, Baronyi Ede, Bezerédy Adorján, Cseitán Károly, Ftlipica Lajos, Kasz-ter Sándor, Denrarita János, Musiet Ferenc, Breuer Boroát, Schercx Richárd, JerSy Adolf, Tinagl Lajos, Králics Márton. dr. Friedmann Bernát, Berg Bódog, dr. Háry látván, Stero Sándor, Leazner Samu, Győrffy János. Jnsztus Izidor, dr. Dunszt Ferenc, Hertelondy Béla, Kemény Andor, íd. Háczky Kálmán, dr. Tuboly Gyula, Pectek György, Lóké Samu, Deák Mihály. Rapoch Gyula, Hűvös Ármin, báró Putheány Géza, Pongrácz Jakab, Szauer Ignác, Kollay Jeromos, Riedl Ferenc, Csertán László, Vágnor Károly, dr. Győmörey Vince, dr. Schwarcz Adolf, Strem Vilmos, Strem Tivadar, Varga János, Tóth Lajoa, Frisch Lipót, Szao-vober József, Farkas Józaef, dr. Benttik Ferenc, Kovács Antal, Eperjesay Sándor, Oroszváry Gyula. Schmidt Emil. Csendes József, Nagy Károly, dr. Szabó Zsigmond, Königmayer János. Matisz Lajos, Beré-nyi Jenő, Deutsch Lajos, Oroizy József, Grünhnt Alfréd, Sebestyén József, Hajik István, Naay László. Zerkovilz Lajos, Zerkovitz Oszkár, Schütz Sándor, dr. Dick József, gróf Batthyány Pál, Armuth Náthán, Friedmann Samu, Bezerédy Lajos, Simon János, Tbassy Kristóf, Strom Dénes. Nagy Aladár, Csesznák József, Skublics Zsigmond. Győmörey Gáspár, Aczél Pál, Blau Adolf, Stero J. Mór, Práger Béla, Stern Sándor, Kiss József, Eitner Zsigmond, Krosctz Jáoos, Szily Dezső. Unger Ullmanu Klok, dr. Szekerei József, Szabó Lijos, Blau Lajos, ifj. Háczky Kálmáo, Zozola Ferenc, Botka János, FOrst Benedek, Hlalkó János, Baka Boldizsár, Holl-mann Béla, Hajó) Mihály, Grüohut Henrik, Kaufer József Sebestyén Lajos, dr. Kele Antal, Németh János, id. Leszner József, Kiss Vilmos, Grosz Károly, Szabó Imre, Ivánlca György, Gyórffy Géza, Skublics Gyula, Lázár Soma, dr. Plibál Viktor. Pollák Adolf. Skublics Károly, Haba József, dr. Berger Ignác, Krosetz Gyula, Belus Lajos, Ostterbuber Lajos, Isoó Ferenc, Marton Gyűli, Semetke József, dr. Wollák Rezsó, Sartory Oszkár, Weinbergor Jakab. Fábián Gyula, Milté-nyí Sándor, Neumark Ignác, Morandini Bálint. Pollák Lizár, Bogyay Jenő. Sza-nyi Ferenc, dr. Hetyey Endre, Raj József, Kherndl Imre, Kobn Gáspár, Grüobaum Ferenc, dr. Hanny Ödön, Ley József, Langer Makár, Scbönfeld Miksa. dr. Bárdió György. Csutor Jáoos Vurglich Gusztáv, Mortudioi Román, Kiss Pál, Bakó Gyula, Berényi Béla, Imrik Zvoinimir, dr. Huray Isttáo, Skublics István. Fischer Pál, Krauz Lijos. Vidor Samu, Tánczoa Lajos, Mosonyi Henrik, Oszmaon Pál, dr. Plosszcr István, Berger Vilmos, Zat-hureczky Márton, Scbvarcz Gusztáv, Scbvarcz Oltó. Pethó Jenő, Laskay Emil. Juk József, dr. Oborsobu Mór, Imroy Ferenc, dr. Tamás János, Makray Sándor, Ebenspanger Leó, Hajba Mihály, Lázár L Sándor, Farkas Gábor, Dobro-vics Miklós. Nagy Jósaef, Bücblor Jakab, Fridrich Márkus, Uoffmann Jakab. Lővy Adolf, Krausr. Lipót, dr. Kemény Fülöp, Roaenteld Adolf, Roseofeld József, Bosc-hsn Gyula, Lusztig József, Botka László, tdr. Laubhaimer Oszkár, Oszvald Józaof, Elek Ernő, Bogyay János, Itnreh Antal, herceg Szulkovszky Viktor. Méhes Kál mán. Hajmásy Ferenc. Stadel János. Hodászy Béla Talabér László, Kohu Alfréd, Bock Gyula, Elek Géza. Simon Gábor. Scbvarcz Hermán. Hergár István, Rosenbergor Zsigmond, Miltényi Józaef. Reichenfeid Gyula, Nagy István, ifj. Fes-selhofer József, Dinueoberg Jakab, Weirz Adolf, Weisz Tivadar, Seller Zsigmond, Bronner Hermán, Wiohoffer Dezső, ifj. Eitner Sándor, Skublics Imre, Eóry Miklós, Lövrenstein Jakab, Scbulbof Adolf. dr. Eitner Sándor. Stoínor Ferenc, Szommor Sándor, Nnsál János. Poppel Lajoa, Krstuz Lajos, dr. Keresztury József Kukorelly Pál, Steíner Simon, Eisioger Henrik, Golub János, Vogron Antal, Nunkovica Vilmos, Trajkó Lajos, Dervarics Lajos, Abelest Igoác, dr. üerger Sándor, Moj-zer Ferenc, Morgeostein Ignác, Neumann Miksa, Marton Ignác, Bettelheim Győző, dr. Zarka Zsigmond, 8zalay Lajoa. Fatér Jáooa, Mikos Géza, Ján Ferenc, Stolcter Jakab, Dentscb Ferenc. HÍREK. — Mulatság • Korcsolya Egylet javára. Már adtunk bírt arról a mulatságról, melyet a városunk társadalmának kebeléből alakult rendező bízottság fog rendezni a Korcsolya Egylet javára. Az előkészítő bizottság a napokban küldte szét felkérő leveleit a rendezőségbe való belépéshez. A lolkérő levél szerint a rendetőség alakuló gyűlése e bó 80-án délelőtt lesz a városháza nagytermében. A cagystabásu, féoyesnek Ígérkező mulatságra védnökül Gróf Dr. Jankovich László főispánt, Vécsey Zsigmond poK gártnestért, C.-cb József éa Nagy Valért ezredeseket nyerték meg. — A mulatság január hó 5-ikére vau tervozve. — MQvé8ZSStély. Az Izr. Jótékony Nőegylet november hó 22-én nagy művéazestélyt rondezett a „Kaszinó" dísztermében. Közreműködők voltak: Brichtné - Pyllemann Ágnes asszony dalművészoő, Halácsy Irma hegedü-múvésznó; a zongorakiséretet Blumen-schein Vilmosnó és Kohn Alfréd vállalták el szivességból. Pyllemann Ágnes asszony városunk szülöttje. Atyja 1866—1869-ig városunkban zongoratanár volt. A művésznő tehát mnzsikális családból való. Bécsi mestereknél szorgalmasan tanalt. Hangja mély mezzo-szoprán, határos az althanggal. Mély érzéssel énekel. Arcjátéka nagyon sokat fejez ki a dal belső hangulatiból. A közönség áhítattal hallgatta a dalokat. Élénk-tapssal jutalmazta a daloknak legjavát, különösen Loewe és Mozirtnak dalait. Halicsy Irma sok erélylyel kezeli a vonót. A gordonka bns énekét épugy mint a madárhangot sikeresen utánozza hegedűjének húrjain. Bach klasszikus airjét vagy Paganini ördöngös futamait finom technikával adja • elő. Sarasaié, Kubelik Ján, Bur-mester és OudriCek is játszottak már Kanizsán, de * diszes névsor mellett a hangversenyző müvésznó is megállja a helyét. Blumenscheinné és fivére kisérték a zongorán. Ök készséggel ott vannak, hol áldozatra és kitűnő zongorakisérctro szükség van. Az idegen művésznők sok értékes virágot kaptak. — Vasúti előmunkálati engedély. A kereskedelemügyi miniszter Weisz Oszkár szombathelyi mérnöknek a koszt-bely-balatonszentgyörgyi b. é. vasút Koszthely állomásától kiindulólag Hévíz fürdőig vezelendó keskenyvágáuyu, osotleg szahváuyos nyomtávú gőzmozdonyu vagy villamos vasútra, valamint az ezen vonalból u keszthelyi Andrásay-téreu kizárólag a Balaton partjáig vetetendő ló- vagy villamos vasútvonalra meghosszabbított előmunkálati engedély érvényét további egy óv tartamára meghosszabbította. — A kaposvfcr-barcsl vasút érdekeltsége mozgalmat indított, hogy e rég vajúdó vasút mielőbb kiépittesaék. A műszaki munkálatok már jó ideje készen vannak, sőt a hozzájárulási összegek tetemes része ia jegyeztetett ugy, hogy a fioancirozásí kérdés megoldása után semmi akadálya sincsen az építés végre hajtásának. Hír szerint a munkálatokat a jövő évben megkeidbotik. MŰTRÁGYABESZERZÉS Van szerencsém a (. gazdaközönség tudomására hozni, hogy a „HUH G ÁRIA" MŰTRÁGYA, KÉNSAV ÉS VEGYI IPAR RÉSZVÉNYTÁRSASÁG képviseletét egész Zalamegyére kiterjedöleg átvettem és kérem, hogy a műtrágya szükséglet fedezése, ügyében bizalommal hozzám Jorduíni szíveskedjenek. Legolcsóbb árszámitásról és figyelmes kiszolgálásról biztosítva a t. gazdaközönséget, maradok kiváló tisztelettel REICHENFELD GYULA Nagykanizsán, Z A L A i KÖZLŐN*] 1903. NOVEMBER 28-án, XW. ÉVFOLYAM. • rencse hogy a hatást, mit ezek kelthetlek hatalmasan ellensúlyozza az a pár eltökélt, erélyas, fenkölt egyéniség, kik Snt k másik osztálynak-válnak renegát, iáivá, hozzánk csapván át. - Ha a legjobb szándékkal, telebarát szeretettel eltelve és a rideg igazból engedve valamit foglalkozunk e .W vérű megelégedettekkel, akkor sem találhatóak viselkedésüknek egyéb elfogadható okot a rövidlátásnál. De képzelhető-e a rövid- látásnak ekkora foka? Ezek az erabe ek ne látnák be, hogy egész berendezkedésünk nem természeti törvény, hanem buta konvenciónak az eredménye., kicsi eszük áz emberi jogok egyenlőségét és a vélemény szabadságának jogát ne tudná \' felfísgoi ? ■ Sajnos, e renegát tábornak vannak tagjai, kik a társadalom vezető rétegeibe is felküzdötték magukat és döntő csatákon küzdenek az igazság ellen. Mi nem ezekkel állunk szemben. Kicsiny körnek lévén munkásai, nem akarjuk túlbecsülni \' fontosságunkat. Nem is szükséges, hogy azokkal vitázzunk, kik messze vannak tőlünk e kikíSfe mig elérne, elhalna szavunk. A tengervíz egy cseppje » magában rejli a viz minden sajátságát és a kicsiny kör, lífslyben mi élünk, a társadalom minden színárnyalatát. Ha mi itthon magunkat a haladás munkássiinak tartjuk, viszont megtalálhatjuk a sotétaég lovagjait, kik nem kevesebb elkeseredéssel állanak velünk szemben, mint a mi ügyünk nagyságaival az ő hatalmasaik. De inig\' a felszínen már a cselekvés módozatai felől foly a vita, itt alant mi még akademica a kritika jogos és jog-tálán- voltáról értekesünk. Midőn a föld minden tájékán lángokban csap fel és vérré higul a bírálat, nálunk a másik oldal még cáfolja\' az elynck jogát, melyet ö nem ismer el. Semmi áron sem ismer el. .Ugócsa non coronatl" Ez a mai társadalom csodája. Stréberséggel és veszekedő, összeférhetetlen természettel vádolják azokat, kik a társadalom eszméjének a mainál tökéletesebb formáját is el tudják képzőiül és kiknek nincs elég jé gyomruk ahhoz hogy egyebek közt véleményüket is lenyeljék és elemésszék. Valóban, stréberség,\' haszonlesés kell ahhoz, hogy ellenségeket szerezzen magának az ember, hogy veszélyeztesse & saját érdekeit, hogy gyakran fel is áldozza ezeket, hogy érezzen tiz és dolgozzék száz más helyetti Minden ember természetének alapja az önzés. Az önzetlenség sohasem a természetben, hanem az érzés intelligenciájában vanl A kritika jogait védeni ma már meghaladott álláspont. A kritika hasznáról beszélni szintén nem új dolog, de e helyen szükséges. Hogy vélekednek azok a torkig meg-■ elégedett urak: mai társadalmunk épületéhez ki hordta a több követ, ki dolgozott azon több erélylyel és több ered-■méuynyel, azok-e, kik rettegték, vagy akik óhajtották a jövőt, akik ragaszkodtak a jelenhez éa annak állapotaihoz, vagy akik szabadulni akartak tőle! Kinek.állítson szobrot az uj kor: a Tuilleriák parókás urainak és hölgyeinek, vagy a Gsnfi tó nagy prófétájának és ennek elszánt cs\'apa-tánakra? Vájjon annyira biztonságban lehetünk-e intézményeink tökéletessége és á férfiak csalhautlansága felöl, kikre megélhetésünk ügyeit bíztuk, hogy minden ellenőrzést feleslegesnek tartsunk? Vájjon sohasem lépjük-e át angyali szerénységünkben a kicsiny kört, melyber. a társadalom jóvoltáért mindnyájunknak élnünk kellene? A jog, a morál taláu realitások, melyek önhatalmúlag lecsapnak a vétkesre és helyreigazítanak minden hibát, emberi segítség nélkül ? \' Az intézmények tökéletességében félmüveit emberek hisznek, kik nem tudják felfogni a tételt, hogy intézmények wn- 3, csak emberek vannak, hozzánk hasonlók. ÉS önzésünk diktálja hogy. 2 embereket ellenőrizzük és. hogy k itikánfe nem meddő munka, mutatja a \'hogy sehol nem dühöng oly etem, erővel a korrupció, mint az országokban, hol a kritika szája be van szegezve. ; Hát hiszen igaz a tétel: maradj mindenki a saját hírében, Ezt követel, a; okosság; már mint. az az okosság, mely .mindig a gyomorra néz., ! » kényelmesebb valami, mint békén meg tenni, hűsölni és röpülni ökörszemként a sasok szárnya alatt. A sae viszi, a magasba, ki hozzászegődött és ha ;neg-unja tértét, leteszi valamely sziklára; valami kis jövedelmező, kellemes sinecura állapotba. AZ ilyen mesllenig mindig bőven hajt. Kevés megalkuvásért és t?bb hizelgésért csalhatatlanul kijár a -bér. Olyan recipe ez, melyet használnak öröktől fogva és mindig biztos sikerrel: De ki tehet róla, ha akadnak emberek. :kik nem féltik a maguk bőrét-és nem ambicionálják azt, hogy gépévé süljedjenek a társadalomnak és cselekedeteikre nem holmi olcsó útszéli elveknek, hanem a maguk erélyes, érző és törekvő egyéniségének béljegét akarják rányomni 1; Beatus illé" ... A Horatius uzsotása ruralis passziókról ábrándozik. Ökör-csorda és juhnyájak közepette akar nejjes, kontemplativ életet folytatni. A modern társadalom ■ uzsorásai nem kívánkoznak, falura. Ezzel a milieuvel ök nagyon meg vannak elégedve. Ehhez nagyon haszjiot-hajtóan lehet alkalmazkodni. .Csak csendesen, csak rendesen. Hoay meg; ne hallja senki sem." Ami van, az nekik nagyon tetszik, ök meg vannak elégedve és jól érzik magukat I 1 I „Beátua illel..vi Máposi kSzis?üBés. : A városnak legfontosabb A kebléről levett egy kis ibolyacsokrot . és átnyújtotta a férfinak. — Tartsa meg ezt az ibolyát és. emlékezzék róla reám ... • Azután beszállott a landauerbe, amelynek ajtaját egy inas csukta reá. Az.&sszony hátraesett az ülésen s a mozdulatlanul olt álló fostő még ki tudta venni a homályban az asszony fehér alakját egy darabig, aztán megindnlt a fogat és lassan haladt lefelé a dombon-. Amig Btiehlie a .kerekek tovatűnő .dübörgésére neszelt, lassan -leszállt a nap és leereszkedett az alkony köde. Gyorsan beállt az éj, sötét árnyba borítva\'a\'z egész .vidéket. A festő csöndesen megindult a város felé, miközben kabátjába tllzte a hervadó ibolyát, eltűnt ifjúsága, p.liüíit. szerelnie szomorú szimbólumát. a költségvetés tárgyalásán kevés közönség volt jelen. A képviselők nagy többsége bizik az adminisztrációban, egy töredék saját, ügyeivel van elfoglalva. Sok képviselőt pedig a nemtörődömség bacillusa tart távol a tanácsteremtől. Lanyhán indult msg hát a tárgysorozat .tárgyalása. A legtöbb: adótfizető v. képviselők névsorába belenyugodott a közgyűlés, nem reklamálta senki kímaradásáta lajstromból. Lengyel Lajos főjegyző beterjeszti a városi költségvetést; az 1904-ikí évre. Miután a költségvetés 14 napig íköz-szemlére ki volt téve, senki ellene észrevételt nem tett, ajánlja annak egészben váló elfogadását. Blau Ottó felvilágosítást kér a :köz-kiitakra előirányzott tétel bováforditása iránt. A szükséges felvilágosítást a polgármester megadja. .Eszerint három uj Iköz-kutat fognak felszerelni és a már meglevőket jó karba helyezni. Dr. Villányi Henrik a rendőrség, létszámának szaporítása iránt tesz- tódit-váoyt. Már többszőr volt alkalma ez ügyben nézetét nyilvánítani, Nagykanizsa város oagy terjedelme és lakosságának száma indokolja az indítványt. Tényleges szolgálatot csak 22 rendőr vége2. Elvárta volna, hogy a rendőrfőkapitány lépett volna ezzel az índitványnyal a közgyűlés elé; de miután ez nem történt, .megteszi 6, bár nincs sok reménye a siker iránt. Kifogásolja, hogy a Zrínyi- és Csenge\'ri-ut sarkán a legritkább esetben, van rendőr. Délelőtt, délután a gyermekek és tanúlók ezrei hagyják el az iskolákat és kívánnak téve :a marbahajcsárok, suhancok tettleges bántalmazásának. Deák Péter rendőrfőkapitány helybenhagyja, hogy-a rendőrség létszámát szaporítani\' kell. Kimutatja, hogy viszonyítva más városok rendőrlétazámához, Kanizsán tulajdonképpen 40 rendőrt kellene alkalmazni. Mindezen hiányok dacára ő inkább figyelmét a meglevő rendőrség fizetésének emelésére fordítja, mert ők jelenlegi fizetésűkből. megélni nem tudnak. A. rendörslég létszámát a városi szabályzat tárgyalásakor tartja emelendőnek. : Villányi Henrik zárszavában kiemeli, hogy a városi szabályzat ügye már 1896. óta vajjudik és dacára annak, hogy bizottság van kiküldve a szabályzat előterjesztésére, ez nem k&zűl el és kéaní fog ezentúl is, ellenben a közbiztonság követeli, hogy a jeleulegi állapoton vágtassanak. Mikos Géza pártolja Villányi indítványát. Á polgármester szavazás álá bocsátja a tanács javaslatát, nem pedig az indítványozóét, mely ennek következtében kisebbségben .marad, i A .közvilágításra vonatkozólag Elek ; Lipót kérdést intéz a tanácshoz, hogy Franz Lajos villamos vállalkozó mért nem: készíti el a villamos lvezeléks a közVágóhidhoz. Igaz-e az, hegy kikötötte a vállalkozó magának,: hogy; a közvágó-hidhoz csak akkor ad áramot hogyha & város a világítótesteket is nála rendelt meg. Kifogásolja továbbá a sodronyfartó póznák düledező állapotét ésíaz ívlámpák elégtelen világítását. A vállalkozó . nem ■ érdéinél semmi elnézést, ő js kíméletlen a közönség irányában. j :. ■ ■ Villányi Henrik feltárja a magán-világítás tarthatatlan állapotát. Általány-világítást Franz vállalkozó magánosoknak egyáltalán nem ad. Az áramfogyasztást pedig saját közegei által í ellenőrizteti. A közönség érdekeit senki wm képviseli. Mindon panasz, mely ez iránt tétetett, azzal végződött, hogy .a mérnöki hivatal Franz Lajosnak adott ligáit Király Sándor városi mérnök felvilágosítást ad az iránt, hogy ia vállalkozót sokszor szólítja fel kötetesükének telje-Sitééére (felkiáltások: meg kell büntetni!) Király Sándor: Ez.nem tartozik hutás-: körömbe. Ami tőlo függi ó megtesz-mindent. Zsebében van egyikiégett:2Öras lámpa, ezt is elkobozts^ímert a?, égő energiája nem felel meg a szabályzatnak. Kéri a város közönségét: hogy a panaszokat jelentsék be. j Á jiolgármester kijelenti; hogy a felhangzott panaszok mind jegyzőkönyvbe fognak vétetni ób megvizsgáltatni. :Az Eisinger-féle ház és telek mindeddig az egyedüli épület volt, mely az Erzsébet-téri háztömbben ném volt.ja város:tulajdona. Áz egész komplexus; valamikor le lesz döntve és helyébe\'J vagy állandó színházat vagy valamely ; kultúrpalotát fognak építeni. A város az Eisinger-féle házat most msiBvette és aj vételt a közgyűlés egyhangúlag jóváhagyta. Mik os Géza nem tartja megfelelőnek, hogy ebben a házban, mely inéttnl már a város tulajdona, a pálinkás butik továbbra is megmaradjon ;és kéri a kép-, viselöteatületet, hogy a bérlet megújítását tagadja meg. A közgyűlési ezt az indítványt a legközelebbi közgyűlés tárgysorozatába felveszi és tárgyalni fogja. Özv. Knausz Bódiné telkét a.jSugár-ulou a város veszi meg,; mert a; város ott utcát nyit ;\' Hegedűs László indítványozza, hogy á Varasdi-uicából a felső itemetőis uj ut nyjttaBsék. Mint külön indítvány a: legközelebbi közgyűlésen fog; tárgyaltatni. Hutya Sándor közvágóhíd! állatorvos lemoudáaa folytán megüresedett. állásra pályázatot hirdetnek, melynek foganatosításával. a. közgyűlés a tanácsot bizza. Az ülés 6 órakor ért véget Vármegyénk viriBisiái 1904. évre. A vármegye igazoló választmánya Hajik litván bizottsági elnök : elnöklésével a vármegye legtöbb adót; fizető bizottsági tagjainak névsorát az adóhivataloktól beterjesztett 1903-ik éviiadóelóirás alapján következőleg állapította meg: : ! Gróf Festetich TasBilió, gróf Eestetich Jenő, Elek Lipót, grói Zichy Ágoston, Halbíg\' Cyprián, Takácb -Jenő. gelsei Guttniann László, gelséi Guttmnnn Vilmos, Vizléndvay Sándor, Tarányi Ferenc, gelsei Gultmann Aladár, jifj. Thassy Imre, gróf Batthyány Ernő. Bógyay Máté, Linzer Béla,- Harkányi Ede, Bertelen\'dy József Tamás Adám, Lengyel Sándor, gróf Batthyány József; j Barcza László, Bosnyák Géza, Koller | István, Forster Elek, :Ma)atinszky Feranc. dr. C/inder litván, Reiscbl Vencel, jGuttmanu Odon, Franz Lajos,.Ssentmíháiyi Dozfő, Bogen-\' rieder József, Laudau; Horác,. Wliser i József, Graner Béza, SLegáth Kálmán, j Lázár József, Hirachlér Miksa, Ivkó János, Szommer Ignácj Dervaiite Imre, Hbnerla HermánrBabócbay György, Boz-; zay\' Pál. Fiscber Lájzló, Hertelendy I Ferenc, Oltay Guidó, ffr. Kaiser Emil, Stern Zsigmóud, Zalád Lipót, Baronyi; Benedek, Baronyi Ede, Bezerédy Adorján, Cseitán Károly, Filipics Lajos, Kasztéi- Sándor, ,\'Derv.arita Jáóos, MuBset Ferenc, Brener. Bornát, \'Schercz Richárd, Jeiffy Adolf, Tinagl Lajos, Králics Márton, dr. Friedmaun Bernát, Berg Bóáog, dr, Háry István, Síern Sándor, LeBzner Samu, GyőrEfy János, Jusztue Izidor, dr. Dhnszt Ferenc, Hertelendy Béla, Kemény Aiidór, id. Háczky Kálmán, dr. Tuboly Gifula, Peczek György, Löke Samu, Deák fcjibály. Rapoch Qyula, flüvöa Ármin, báró Putheány Géza, Pongrácz Jakab, Szauer Isná\'c, Kol\'M Jeromos, Riedl Ferenc, Csertán László, Vágner Károly, dr. Gyömörey Vince, dr. Scbwarcz Adolf, ,Strem Vilmos, Stróm Tivadar, Varga János, Tóth Lajos, Frísch Lipót, Szán-tvéber József, Farkas József, dr. Bentzik Ferenc, Kovács Antal, Eperjoesy Sándor, Oroszváry Gyula. Schtnidt Emil. Csendes\' Jó-íBef, Nagy Károly, dr. Szabó Zsigmond, Königmayer János, Matiss Lajos, Beré-nyi Jenő,\' Deutsch Lajos,. 0.ros?.y: József, (jrünhut Alfréd, Sebeatyén József, Hajik István, Nagy László, Zerkovitz LajOB, Zerkovitz Oszkár, Schütz Sándor, dr, Dick József, gróf Batthyány Pál,-Armuth Náthán, Fríedmann Samü, Bezerédy Lajos, Simon János, Thassy Kristóf, Stróm Dénes, Nagy Aladár, Csesznék József, Sknblics Zsigmond. Gyömörey Gáspár, Aczél Pál, Blau Adolf, Stern J. Mór, Práger Béla, Stérn Sándor, Kiss József, Eituer Zsigmond, Kroaetz János, Szily Dezső, Unger Óllmann Elek, dr. Szekeres József, Szabó Lajos, Blau Lajos, ifj. Háczky Kálmán, Zozoia Ferenc, Botka János, Fürst Benedek, Hlatkó János, Baku Boldizsár, Hoft-mann Béla, Hajós Mihály,. Grünhnt Henrik, Kaufer József Sebestyén : Lajos, dr. Kéle Antal, Németh János, id. LeBzner ifózsef, -Kiss Vilmos, Groaz Károly, Szabó Imre, Ivánies György, Gyórffy Géze, Skublics Gyula, Lázár Soma, dr. Plihál Viktor, Pollák Adolf. Skublics Károly, Baba József, dr. .Berger Ignác, Kroaatz ;Gyula, \'Belus LajOB, Oszterhuber Lajo3, ilsoó Ferenc; Marton Gyula, Sametke Józsof, dr. Woilák Rezső, Sartory Oszkár, .Weinberger Jakab, Fábián Gyula, Milté-uyi Sándor. Neumark. Ignác, Morandini Bálint. Pollák LSaár, Bogyay Jenő. Sza-nyi Ferenc, dr. Hetyey Endre, Raj József, Khoradl Imre, K:ohn Gáspár, Grünbauro ÍFerenc. dr. Haniiy Ödön, Ley József, Langer Makír, Schönfeld Miksa, dr, Bár-:dió György, Csútor Jáoós Vurglich Qqsz-Itáv, Morandini íiomán, Kiss Pál, Bakó : Gyula, Berényi jBéla, Iinrík Zvoinimir, : dr. Huráy István,iSkublics Í<tváa. Fiacher Pál, Krauz Lajos, Vidor Samu, Tánczos Lajos, Mos\'onyi He.nrik, Oszmann Pál, dr. Plosszer; István, Berger Vilmos, Zat-hureczky Márton, Schvarcz Gusztáv, Schvarcz Ottó. Pethö Jenő, Laskay Emil, Juk József, dr.; Obersohn Mór, Imrey Fereuc, dr. Tamás János, Makray Sándor, Ebenspanger Leó, Hajba Mihály, Lázár I. Sándori Farkas Gábor, Dob\'ro-vics Miklós, Nagy József, Bücbler Jakab, Fridrich Márkus, Hoffmann Jakab, Lővy Adolf, Krausz Lipót, dr. Kemény Fülöp, Rosenfeld Adolf, Rosenfeld József, Bosc-hán Gyula, Luáítig József,~Botk\'a László, dr.-Laűbhaimerí Oszkár, Oszvald József, Elek Ernő, Bojyay János, Irpreb Antal, herceg Szulkóvázky Viktor, Méhes Kálmán, Hajmásy- Ferenc, Stadel Jáuos, Hodászy Béla.\': Talabér László, Kohn Alfréd, Beck Gynla, Elek Géza, Simon Gábor. Schvarcz Hermán. Hergár István, Rosenberger Zsigmond, .Miltényi József, Reichectfeld Gypla, Nagy István, ifj. Fes-sélhofer József, ÍD.inuenberg Jakab, Weisz Adolf, Weisz Tivadar, Seller Zsigmond, .Brooner Hermán, Winhofíer Déz.sö, ifj, Eitner Sándor, Skublics Imre, Eőry Miklós, Löwéns.tein Jakab, Scbulhof Adolf, dr. Eimer Sándor,; Steíner Ferenc, Szommer Sándor, Nusál János, Poppel Lajos, Krausz Lajos, dr. Kerbsztiiry József. Kukorelly Pál, Steiner Simon, Eiaingér Henrik, Golub János, Vogron Antal, Nnnkövica Vilmos, Trajkó Lajos, Dervaiics LajOB, Abelesz Ignác, dr. Berger Sándor, Moj-zér Ferenc, Morgepstoin Ignác, Neumanu Miksa, Martori Ignác, Bettelheim Győző, .... dr. Zarká Zsigmcnd, Szalay Lajos, Fatér János, Mikos Gézi, Jín Ferenc, Stolczer\' Jakab, Deutsch Ferenc, ^HIHEK- — Etulaíőág; a Korcsolya Egylet javára. Már adtunk hírt arról a. mulatságról, melyet a városunk társadalmának kebeléből Alakult rendező,Jjizoltaág fog rendezni a Korcsolya lágylót javára. Az" előkészítő, bizottság a napokban küldte szét felkérő leveleit a rendezőségbe való belépéshez. A felkérő levél szerint a rendezőség alakuló Igyülése 3 hó 30-án délelőtt lesz a városháza nagytermében. A nagyszabású, fényesnek ígérkező mulatságra védnökül Gróf Dr, Jatiko>ich László főispánt, Vécsey Zsigmond polgár mestert, Cseh József és Nagy Valér ezredeseket nyerték még. i— A mulatság január hó 6-ikére van tervezve. — Művészestély. Az Izr. Jótékony Nőegylet november hő 22-én. nagy . müvészestélyt rendezett a „Kaszinó" dísztermében. Közreműködők voltak: Brichtné-Pyllemann Ágnes asszony dalművésznS, Halácsy Irma hegedű-, művésznő; a zongorakiséretet Bjusnen-scheín Vilmosné és Sohn Alfréd ■ vállalták él azivességből. Pyllemann Ágnes asszony városunk szülöttje. Atyja 1866—1869-ig városunkban zongoratanár volt Á művésznő tehát muzsikális családból való. Bécsi mestereknél azorgalmaBan tanult. Hangja . inély mezzo-szoprán, határos az ait-hanggal.\'/Méljí érzéssel énekel. Arcjátéka nagyon. s^kat fejez ki a dál belső hangulatából. A közönség áhi-tattal ; hallgatta a dal okát. Élénk tapssal jutalmazta a daiokb&k legjavát, különösen Lpewe és Mozártnak dalait. Halácsy Irma sok erélylyel kezeli a vonót. A gordonba bus énekét épugy mint a madárhangot sikeresen utánozza hegedűjének húrjain. Bach\' klasszikus airjét vagy Paganini ördöh-;. gős futamait; finom technikával adja ■ elő. Sarasate, Kubelik Ján, Bur-mester és Oudritek is játszották már Kanizsán, de a díszes névsor mellett a hangversetiyző művésznő is megállja a helyét. Blumenscheinrié éB fivére kisérték a zongorán, ök készséggel ott vannak, hol áldozatra és kitűnő zongorakiséretre szűkség van. Az idegen művésznők sok értékes virágot kaptak. — Vasúti elómnnfcálstl engedély. A .keresksdelem.ügyi .miniszter Weisz OszkáT szombathelyi mérnöknek a keazt-hely-balatonszéntgyörgyi b. 6. vasút Keszthely állomásától kiindulóiag Hévi-z fürdőig vezetendő keskeuyvágányn, esetleg szabványos nyomtávú gözmózdonyu vagy villamos vasútra, vnlamint.az ezen.vonalból a keszthelyi Andrássy-iéren kizárólag a Balaton partjáig vezetendő ló. vagy villamos vasútvonalra meghosszabbított előmunkálati engedély érvényét további egy év tartamára meghosszabbitottff. : Í kaposvir-barcsl vasút érde-: kéltségé mozgalmat indított,, hogy e rég vajúdó vasút mielőbb kiépíttessék.. A műszaki-munkálatok már jó ideje készen vannak, sőt ia. hozzájárulási összegek tetemes-része is jegyeztetett úgy, hogy a -fináncirozási kérdés -megoldja után semmi akadálya sincsen az épitésvvégre-hajtásánák. Hir szerint, a munkálatokat á jövő évben megkesdhetik.\' ..-.■■ TmáGVMBESZERZÉS. Van szerencsém o t. gasdaközdn&ég tudomására hozni, hogy a j j „HUHBÁRIá" WÜTRÁ$YA, KÉMSAV ÉS VEGYI ÍPAK EÉSZ¥ég¥TÁflSA$ÁÚ képviseletét egész jZoiámégyéré kiíerjedöleg átvertem ít kérem, hogy a műtrágya . szükséglet fedezése ügyében íim^malhozzám]JordtM sdveskedjenek. "! i .:4\'-\' tegolcsibp árszámit&sról (ét figyelmes kiszolgálásról biitositea a t, gaidaközönségel, i! \' . maradok kiváliltisztéleltel i i ■ i g REWHEXFELŰ §VlfU • ::! ; ,: ..■■■■■. ■ :■■.:\'-..■.-. - , ■:"-.. ; Nagykanizsán* XLII. ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY — A balatonfüredi Erzsébet szeretethez uj igazgatója. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter Molnár Antal volt szeretetbázi tanitót a balatou-íüredi Erzsébet szeretetház igazgatójává nevezte ki. — Eljegyzés. Harsányi József leteoyei kir. járásbíróság! aljegyző eljegyezte, Stern Zsigmond rátkai földbirtokos leá-□vát, Linuska kisasszonyt. — Boykottált lap. Keszthely város képviselőtestülete múlt szombaton Nagy Idtváü városbíró elnőklésével rendkívüli közgyűlést tartott, a melyen a városbíró előadta, hogy a .Balatonvidék\' cimü lap, a múlt vasárnap megjelent vezércikkében nz elöljáróságot mélyen sértő a a Fehér György-alapra vonatkozó hűtlen kezeléssel az alap rejtélyes eltűnésével vádolja teljesen alaptalanul 8 ennek megtorlását kéri. Lénárd Ernő és Stiedler Lajos részletesen ismerteiték az alap történetét s számadásait. Többek hozzászólása után a képviselőtestület a vádat visszautasítja 8 elhatározta, hogy tiltakoznak a fővárosi lapokban, a melyekben meg is jelentek már egyes kivonatok az alaptalau vádból, egyben ellogadták az elöljáróság azon indítványát, hogy a „Balaionvidék" a városházáról kitétessék a a laptól az eddig általa élvezett sub-venció vonassék meg. A határozat egyébként szószerint a következő: ,A Bsla-tonvidék cimü helyi lap legutóbbi számában megjelent és Keszthely község volt elöljáróit és ellenőrző képviselőtestületet ártatlanul gyanúsító cikk alaptalan rágalma a legerélye^ebb formában vissza-utasittalik s minthogy a nevezeti lapnak Keszthelytől távol lakó tulajdonosa és felelős hzerkesztőjétől, a község iránt taió meleg érdeklődés ezek után ugy sem remélhető mégis miut, hogy a szóban forgó közlemény arra enged következtetni, hogy a nevezett lap nem a község biztos haladásának elősegítését, hanem a lakosság nyugalmának megzavarása és községünk vezetőségének meg-gyunusitáaával fejlődésünk utja elé akadályok gördítését tűzte ki feladatául: enuél fogva az elöljáróság egyhangú indítványára, a Balatouvidék cimü laptól a 100 K. évi szubvenciót megvonja és a lapot a községházán mellőzi. — Meghívás közgyűlésre. November hó 29 éo, vasároap délután 3l/a órakor a hitközség tanácstermében rendes közgyűlés lesz, melynek tárgysorozata: 1. Az 1904. évi költségvetés megállapítása. 2. Indítványok. — Meghívó. A Dunántuli Közművelődési Egyesület 1903. évi november hó 29-én, vasárnap délelőtt 11 órakor Budapesten, a Váczi-utcai uj városháza tanácstermében X1L évi rondes közgyűlését tartja meg. Napirend: 1. A jegyzőkőuyv hitelusitédére két tag kiküldése. 2. Az évi jelentés bemutatása. 3. Az évi számadások bemutatása ós a felmentvény megidána. 4. Eluök. másodelnök és az igazgató-választmány megválasztása. 5. Rákosi Jenő másodelnök előadása (az igazgató választmány megbízásából) a magyar nyelvről — A Kath. Legényegylet délutánja. Vasárnap tartotta a Kath. Legényegylet harmadik szórakoztató délutánját, melyet igen nagy számú közönség élvezett. A délntán sikerét leginkább Kalcsok Leo főgimn. tanár biztosította, ki rendkívül ügyes, szellemes humoros felolvasásával állandó derültséget okozott. Siépbegyi Margit, Purger Linka, Hradek Kálmán és Páveikovits Kálmán nagy hatás mellett szavaltak, Erdőssy Lujzika pedig ügyes zongorajátékával szerzett magának sikert és sok tapsot. Az egylet^ ■ legközelebbi délutánját jövő vasárnap tartja meg. — Szórakoztató estély. Mult számunkban megírtuk, hogy a kereBk. ifjúság Önképző egylete második szórakoztató estélyét e hó 28-án tartja. Az estély azonban közbejött\'akadályok miatt elmarad. Helyébe december hó 5 én tartanak egy élvezetesnek ígérkező estét, melynek műsorát, egy egyfelvonásos vígjátékkal fogják kibővíteni. — öngyilkosság pálinkával. Nagy lehetett szerelmi bánata Perger Kati 22 éves csáktornyai cselédleánynak, mert öngyilkossági szándékkal egy liter pálinkát ivott meg. A leány haldokolva sze-rolmi elkeseredését mondta öngyilkossága okának. A szerencsétleu teremtés egy napi szörnyű kínlódás után halt meg. — Kosárfond tanfolyam. Keszthelyen egy kosárfonó tanfolyam nyílt, melyben d. u. 4 órától esti 9 óráig a háziipari kosárfonást tanítják. Tanulóul dij-taUnul felvesznek mindenkit, ki 12 életévét betöltötte. A tanulók még a vesszőket ia ingyen kapják. — A knblipredlkáoló öngyilkosa. Hogy nemcsak az agyonviccelt anyósok morál prédikációja kergethet egész a sírig, hanem a feleségeké is, azt bizonyítja a következő eset. Sásdi József tapolcai fuvaros alaposan becaudálkozva ment haza. Otthon azonban az elfogyaaz-tott szesz gőzéveli küzdelme mellett feleségének óráig tartó kuklipredikációját is kellett hallgatnia. E miatt oly dühbe jött, hogy egy igen jól elhallgattató Hzer-rel, késsel rontott nejének. Ez pedig az utcára futott segítségért, mire azonban viaszatért, férjét holtan találta, ki ugyanis elkeseredésében a pajtában magát felakasztotta, — Kedélyes családi élet. Varga Gyula helybeli lakatos-mester felesége feljelentése folytán az ő családi életükre is ráillene az a régi vicc, midőn valaki kérdezte pgy asszonytól, hogy miként élnek férjével, a felelüt az volt: remekül, csupa öröm az életünk. Ugyanis nap-uap után a konyhaedényeket vagdalja fejemhez. hátamhoz. Ila talál, ő örül, ba nem talál én örülök, tehát folyton öröm van a háznál. Vargáné szerint is oly kedves férjjel áldotta meg az ég, ki miután az asszony pénzét elköltötte, annak kamatát naponkinti veréssel fizette. Kedden egy kalapácscsal verte súlyos beteggé az asszonyt s ráadásul összes bútorait darabokra tördelte. Szegény asszony most válik a férjétől, miután a pénzétől is örökre elvált. — Megégett leány. Muraszordahelyen a barmokat órző gyermekek tűzet raktak a hideg elleti. A körülötte sütkérezők közül Horváth Teréz ruhája meggyulladt, melyet a többiek téptek le róla. A leány súlyosan összeéget:. — Tűz. Hétfőn éjjel tűzlárma riasztotta fel városunk közönségét. Weiaz Jótaef fuvarozó Petőfi-utca 30. szám alatti házához tartozó istálló és pajta eddig ismeretlen okból kigyuladt. A helyszínéit azonban rendkívül gyorsan jelentek meg a tűzoltók s igy megakadályozták a tűz tovaterjedését. A kár körülbelül 1000 korona, de biztosítás utján megtérül. — A legjobb karácsonyi ajándfck gyermekek számára. Majdnem óriási sikert ért el az utolsó évtizedben egy játék- és foglalkoztatószer gyermekek számára, moly külső alakjával keveset mutat, melyben azonban minden más játékszerrel szemben oly sok előuy foglaltatik, hogy neki tényleg egy magas, maradandó érték tulajdonítható. Mi a Richter F. Ad. és társa, kir. udvari és kam. száll, bécsi cégnek L Operngasse 16, Horgony-Kőépitőszekrényeit értjük. A technika miuden ágazatában való haladás korszakában igazán értékkel bír, ha már a gyermekbea a forma és alaki szépség iránti érzék élesztetik és hogy ez más foglalkoztatószer által hasonló tökéletes módon el uem érhető, azt bizonyitja egy tekintet az alaktelt mintalapokra, a uielyek könnyű mintával kezdve, lassanként nehezebb miutára térnek át. Maguk a kövek igen tisztán vannak kidolgozva és lehetővé teszik a gyermekeknek a könnyű és biztos felállítást. Egy nem megvetendő előnye továbbá a szekrényeknek azok nagy tartóssága, mert esetleg elveszelt kövek mindeukor pótolhatók és maguk a szekrények is kiegéázitőszekré-nyek és hidépitőszekrények hozzáváaár-lá«a állal tervszerűleg oagyobbithatók. Egy csiuos újítás a pompás BSaturn" és .Meteor\' rakási játékok. Földszintes ház kellemes utcában nagy kerttel, elköltözés miatt olcsón eladó. Cim a kiadóhivatalban. ANYAKÖNYVI HÍREK. — 1903. november 20-161—27-ig. — Hsl&loiások: ÖIY. Horváth Láazlóná rk. koldus, 79 éves. Ösv. Mariocs Józselné izr. magánzó, 82 éves. Munkács; Jánosné rk. fókelauz neje, 41 éves. Faica György rk. löldmives, 69 éves. Löszly Ignác rit. nyug. posia- éa táv. altiszt, 85 éves. Tialér LászLóné rk. földmives, 27 éves. Sávolt Manó rk. fazekas-segéd 31 éves. Klein Ignác izr. házaló, 66 éves. Házasságot kötöttek: Pulai József földmives — Horváth Annával. Bábel Jakab mflaaztalos — Bödi Rozival. Stoll János cserepes — Flórián Rozival. Wlnkler József kántortanító (Zákány), - Jelenics Anuuskával. Tiszai József földmives — Hanc Jnli-ánnával. Vörös Gusztáv ig. min, számtiszt (Budapest), — Szedlmayer Évával. TÖRVÉNYSZÉK. — Borkereskedők egymás ellen. F. hó 26. és 27-én tárgyalta a nagykanizsai törvényszék mint vádtanács Schulhof Adolf és Weiszmayer Lipót, a Zerkowiiz Zsigmond és lt>a cég főnökének vádját Zerkowitz Lajos ellen hűtlen kezelésre való felbujtja miatt. A vádat panaszosok feljelentésére a kir. ügyészség már régebben ejtette el. A tárgyaláson a panaszosok mint magánvádlók nzerepeltek illetőleg képviseltették magukat. Weiszmayer Lipót képviseletében Dr. Feldmann Bódog szombathelyi, Schulhof Adolf képviseletében Dr. Weixz Lajos kanizsai ügyvéd jelent meg. Zerko-witz Lajost Eötvös Károly országgyűlési képviselő és Dr. Balog Ignác budapesti ügyvéd képviselték. Rozenstein Gyulát, aki ezelőtt Weiszmayer Lipót alkalmazottja volt, Dr. Havas Hugó ügyvéd képviselte. A vádtanácson Mikos Géza táblsl bíró elnökölt Szavazó bírák voltak Knorr Kálmán és Gybnes Sándor. A tárgyalás f. hó 26-án egész nap ké«ő eatig folyt és a bíróság csak 27-én délben hirdette ki határozatát, melynek értelmében Zer-kowitz Lajost hűtlen kezelésre való fel-bujtás miatt, Rozenstein Gyulát, Mayer Gyulát, Milboffer Gyulát és Deutsch Jánost hűtlen kezelés miatt vád alá helyezi. Ez ügyben tehát főtárgyalás lesz. — Keszthelyi kocsis virtus. Horváth József keszthelyi kocsislegény egyik keszthelyi korcsmában egy kanizsai legénynyel összeveszett, a csakhamar ként ragadtak igazságuk b tekintélyűk védelmére. A vendéglős rendőröket hívott segítségül, akik megakadályozták ugyan a további komolyabb következményű vérengzést, de ők maguk lettek ugy testileg, mint hivatalos tekintélyükben megsértve. Igy került ez az ügy a helybeli törvéoy-B*ék elé hatóság elleni erőszak vétsége miatt. A tárgyaláson Mikos Géza táblai bíró enökölt, Birák voltak: Dí. Eőri Szabó Jenő és Gyenes Sándor. Közvádló: Dr. Hérics Tóth Lajos kir. alügyész. A szerdán megtartott tárgyalás folyamán a sértett rendőrök Székelyi István és Keresztúri litván egyhangúlag vallották, hogy midőn Ők Horváth Józsefet a verekedésben megakadályozták, 8 hazaküldték. ez kutyakorbácscsal akarta őket megverni, megnyuzással fenyegette őket, gyalázó szavakat kiabált feléjük, majd hazament 8 egy vasvillával tért vissza a rendőrök ellen, de ezek ékkor már egy csendőrrel voltak, akitől aztán ugy megijedt a hősködő legény, hogy vasvilláját eldobva hazafutott, k a széna közé elbujt. Vádlott mindezeket tsgadta, s egyre a tárgyalás elhalasztását kérte, mert ö arra állit 3 tanút, kik megesküsznek, hogy ezeket se nem látták, se nem hallották. Az elnök erre megjegyezte, hogy ő beáll negyedik tauujának, mert ő is megesküszik, hogy nem látta. A törvényszék a virtúskodó kocsist 2 hónapi fogházra ítélte, mely Ítélet vádlott megnyugvása folytjáu jogerős. — 75 krajcárért — egy ótI börtön. Még sokra viheti városunk az a kedves virágja, ki felett lopás vétsége miatt szerdán ítélt a törvényszék. Zsidi Ferenc városunk e reményteljes szülöttje, ki dacára 23 éves korának, már ö-azör volt összesen 8 évre elitélve lopásért A nyáron itt működő lovarda állóhelyén egy melletteállóoak a zsebéből 75 krt vett ki, ez azonban észrevette, hogy a zsebében idegen kéz kotorász, nyakon-csipte a tolvajt, kinél a jelenlevő Kocsis rendőr a pénzt meg is találta. Tekintve a többszörös visszaesést, a törvényszék ez ujabb lopásáért, a 75 krajcárért 1 évi börtöare ítélte e jeies mádarat, ki — előélete után ítélve — még sokra viheti. — A megdézsmált körtefa. Idős Saffarics István IX. hegykerületi lakós észrevette, hogy hatalmas körtefáját napnap után dézsmálják. Egy este fegyverrel állt lesbe, melyet oly söréttel töltött meg, melylyel rókákra vadásznak. Várakozása nem volt sikertelen, mert csakugyan jöttek körtefája alá gyermekek. Fegyverét reájuk sütötte, b Vuk Istvánt a nyakán találta. Az orvosi vélemény szerint a lövés, melyet egy-két körte megmentéséért tett időa Saffarics, könnyen halált okozhatott volns. A törvényszék, mérlegelve a sok enyhítő körülményt, gondatlanságból okozott súlyos testi sértés vétsége miatt 14 napi fogházra itélte. — Érdeken főtárgyalás lesz december bó 14-én. Friedmann József álnéven Weisz Dávid országos zsebmetsző, 8 társai felett Ítélkeznek, kiket rendőrségünk valóságos harc és kardbasználat után tudott a helybeli pályaudvaron letartóztatni. Szerkesztőséit : JDr. Villányi Henrik, felelői nerkesxtő. Kiadó: Jf). Wajdits József. A csecsemők ós a gyermekek táplálkozásának kérdése. — Tejhlglonla. — A gyermekek táplálásának kérdését napjainkban ismét élénk fejtegetések tárgyává tették azok az illetékes körök, melyek a tehéntejjel való táplálás kérdésével foglalkoznak. Különös aktualitással biró életkérdés vár itt megoldásra, amely — dacára azoknak a uagy vívmányoknak, melyeket a biochemia, a diátetika és a társadalmi viszonyok terén elértünk — alig haladt valamit gyakorlati irányban. Más szempontból kell ugyuniB tekintenünk azt a tejet, a mely a csecsemőknek és fejlődő nemzedéknek kizárólagos tápláléka, mint azt, a mely a felnőtt ember vegyes táplálkozásához csak hozzájárul és időnkint elhagyható, nélkülözhető ital. Az utolsó évtized valamennyi orvosgyü lésen, minden ipari és közegészségügyi kiállításon komoly megfontolás. tárgyává tették a tej minden előnyét és hátrányát a csecsemőtáplálás szempontjából: nemkülönben szigora bírálat alá vették azokat a fertőző mikroorganizmusokat, melyek kívülről kerülnek bele, valamint az eredetileg benne rejtőző veszélyes csirákat, mind a modern bakteriológia sxeraövegéo nézve. Ha végigtekintünk a szak- és politikai lapok révén nyilvánosságra jutott közleméuye-keo, nagy ellenmondásokra találunk, a melyek azt sejtetik, hogy a lej fertőző voltának kérdését kongresszusokkal alig lehet véglegesen megoldani. Érdekes tény, hogy manapság a politikai és társadalmi életnek számos kérdése interviev révén jut a nagyközönség ajkára. Igy történt ez egyebek közt a tejkérdéBsel is. Alig hihető, hogy ily nagyjelentőségű a gyakorlatot és elméletet évtizedek óta foglalkoztató kérdés az interviev módján oldassék meg. Mig Koch és követőinek egy része azt állítják, hogy a szarvasmarha tuberkulózis és a tehenek ezzel rokon gyöngykórja az emberre át nem vihető, addig igen tok tudós és gyakorló orvos, kiknek óriási beteganyag szolgált a megfigyelés alapjául kórházakban és magánpraxisban, szemmelláthatólag bebizonyították, hogy üz ily állatok teje okvetlenül károsan hat a csecsemőre, mig ha 80—90 foknál pasteurizálták, vagy forralva még magasabb fokon sterizálták is. Sőt azt tapasztalták, hogy nemcsak az első életévben vaunak ily veszélyes következményei, hanem a későbbi fejlődésben is akadályul szolgál, már ameny-nyiben sikerűit a gyermek életét megmenteni. A legutóbbi kongresszuson a serumtherapiájáról híres Behring jóval tovább ment. A tejnek mint csecsemő-táplálékuak akkora befolyást tulajdonított, mint előtte senkisem. Nemcsak tuberkulosis és szárazkór keletkezését vezeti vissza a gyöngykóros vagy tuber-kulosisra hajlandó tehenek tejének az ifjú szervezetbe való bevitelére, hanem nagy veszélyt lát magának a csiramentes tejnek kezelésében is, a bogy ez a tejcsarnokokban és magánosoknál történni Bzokott. Behring szerint a nem tökéletesen egészséges állatok teje és a nem szakszerűen kezelt tej a csecsemő egészségét komolyan veszélyezteti, nemcsak a csecsemőkorban, hanem a fejlődésnek későbbi időszakaiban is. Folyt kör. ilS-SfllpiEi gok. — Bérmentre és már elvámolva a házhoz szállítva. — Nagy mintagyüjtemény azonnal. Henneberg aelyemgyár, Zürich. VEGYES. — Bgy olcsó háxiszer, A jó emésztés szabályozásira éa megtartására, ajánlatos e sok értized óta elismert valódi „Moll-féle seidlitz-por," mely kevés költség mellett a legjobb eredményt nytylja az emésztési zavargásoknál. Eredeti, doboz 2 kor. Naponti szétküldés utánvéttel Moll A. gyógyszerész cs. és kir. ndr. szillitó által Bécs, Tuchlauben 9. — Vidéki gyógytárakban határozottan Moll készítményét kérjük védjegy és aláírással. N y i 111ó r Az e rovat alatt közlöttekért nem vállal felelősséget a szerkesztSiég Yese, húgyhólyag, hugydara és a köszvény bántalmak ellen, továbbá a légző és emésztési szefvek huratos bántalmainál,orvosi tekintélyek általa Lithion-forrás " SALVATOR sikerrel rendelve lesz. H n k y h ajtó hatóan! Kellemes ízű! | Kóniijeo eMzthetó Kapható ásványvizkereskedésekben és gyógyszertárakban. A Salvator-forrái igazgatósága Eperjesen Wilhelm Ferenc urnák, gyógyszerész, cs. és kir. udvari szállító Nennkirchen, Alsó-Ausztria. London. Évek óta használom az Ön Wilholm-féle antiarthritikus antireumstikus vér-tisztitó-teáját, mert csak ez tudott megszabadítani\' erős reumámtól. Tisztelettel Dom C. F London 46. Museum titreet, a Britiach Muzeum mellett. Wilhelm Ferenc urnák, gyógyszerész, cs. és kir. udvari szállító Keunkirchen, Alsó-Ausztria. Oroszmező. Nem mulaszthatom el Nagyságodnak legtisxteleueljesebb köszönetemet kifejezni a küldött Wilhelm-íéle antiarthritikus auiireumatikus vértisztitó teáért, miután két teljes esztendőn keresztül lábaimon rettenetes reumával kinlódtam és a/, ön vértisztító teájának hssználata álul ettől megszabadultam, amit tehát most és a jövőben a közönségnek tudomására hozok. Lekötelezettjo Ituhestörcr Benrik, adóbeszedő. Kapható Franz Wilhelm. gyógyszerész, cs. és kir. udvari szállítónál Neunkirchen, Alsó-Ausztria, valamint a nevesebb gyógysser-tárakban és drogueriákban. 1 csomag 2 kor. a raktárból. 1 poata küldemény 15 csomag 24 kor. bérmentve az oaztr. magyar monarchia posta állomására. Férfiak ingyen kapnak. olyan uj tatólminyu orvoságot, mely az clvciztott erőt újra meghozza, Pröbactomagot s egy síi* oldala* könyvet postáin, jól becsomagolva, ingyen kapjik mindazok, a kik érte irnak. Ez a tegbi-mulatraméltóbb csodaorvosjig, moly megmenteit ezreket, a kik fiatalkori kihigisok folytin nemi bajokban, szifiliíben, valamint elveszített férfierő ben szenvednek. Ez okböt elhatározta ax intézet, hogy egy ingyen orvoiigot magyarázd könyvvet egyfltt mindenkinek ingyen kütiL. Érzel a hizior-vosiiggal a baj otthon "gyógyítható, s mindazok a kik a fiatalkori kihágásokból szirmazó némi bajokban, tzellcmi elgyöngülésbeo,vagy krónikus bajokban szenvednek, otthon gyógyithatj&k magukat. Ex a gyógyszer közvetetlenQl azokra a szervekre hat, a hol a megerösödts szükséges csodá-Utos credménynyet gyógyitja az évek óta tartó betegségeket. Öreg, fiatal egyaránt irhát Slate Meüical Inslitutnak az alant jelzett cimre, a honnan a csomagot rögtön elküldik. Az intézet leginkább azokat akarja megmenteni, a kik kezelés céljából a* otthonukat nem hagyhatjik cl. A ptóbacsomag megmutatja, hogy mily könnyen "gyógyíthatók ebből a rettenetes bajból otthon. Az intézet kivételt nem tesz. Mindenki irhát éretto birhonnan magyarul, oure titoktartás mellett postafordultával egy ingyen csomag orvotságot kap magyarázó könyvvel együtt. Írjon még ma. A csomag oly azépen be van csomagolva, hogy a tartalmát senkisem fogja megtudni. A levelet igy kell címezni: Stato Medical Institutc, 17 Elektron Building, Fort Wáyne, Ind. Amerika. A levelek mindig bérmentesitendök. bármily állású megbízható egyének budapesti bankházban sorsjogyeknek részletfizetésre való eladására, az 1883. évi XXXI. t -c. alapján. Tőke és kockázat nélkül némi\' szorgalommal könnyen elérhető havonta S00—GOO korona kereset. ■MT Ajánlatok intézendŐk a „Szerencse Híradó\' kiadóhivatalának, postafiók 180. Budapest. XLII. ÉVFOLYAM. zalai közlöny 1903 NOVEMBER 28-áo. 4217. sz./lt 1903. • Árverési hirdetmény. A Istenyei kir. járásbíróság miot tkvi bstósáe kórbirré teszi, hogy a községi takarékpénztár s társai végrehajtatóknak, Tamás Ádám elleni végrehajtási Ügyében f. é. november hó 2-án megtartott birói érverés 8 .borsfái 244. sz. tjkvben A t 340/1. hrsz. ingatlanra vonatkozólag Dr. Dick József nsgj-kanizsai lakós utóajiu-lata folytán hatályon kívül helyeztetik, minéllogva a nagykanizsai kir. törvényszék (letonyei kir. járásbíróság) területén fekvő Borsfa községi 244 sz. tjkvben A t 340/1. hrsz. ingatlan 1804 kor. kikiáltási árban s letenyei kir. járásbíróság telekkőnyvtárában 1903 évi december lió 19. napján délelőtt 10 Órakor hivatalból megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog. Kikiáltási ár s lentebb kitett becsár Árverezni kívánók tartoznak a becsár 10%-át készpénzbon tsgy óvsdékképes papírban a kiküldött kezéhez leteuni. Letenye, a kir. járásbiróíág, mint tkvi hatóság, 1903. évi november hó 13. napjáo. 7260/tk. 903. kJ.jlii llsTrc-Wl niüdcn ifOiebatOD. Utiíegyek a francia vonal-uál. Jé és olcsó Sis.illiün. KilOüö ellátás borral és likőrrel. BSvcbb felTilágosIlAlt ÍDgyen ad a francia vonal. Bécs, 17. WeyrituEercasse No. 8. A nagykanizsai kir. tezék, mint tkvi hatóság közhírré teszi, hogy a Délzalai takarékpénztár végrehajtatónak, Dani Marma József nagykanizsai lakós végrehajtást szenvedett elleni 1200 kor. töke, ennek 1901. évi junius hó 17. napjától járó 8°/o kamatai, 8% késedelmi kamatai, 28 kor. 50 fill. jelenlegi árverés kérelmi, ugy Haba József nagykanizsai lakós csatlakozott végrehajtóiénak 600 kor. tőke, ennek 1901. március 22-től járó 8% kamatai, 48 kor. 40 fill. per, 16 kor. 30 fill. végrehajtás kérelmi és a még felmerülendő költségek iránti végrchsjtási ügyében a nagykanizssi kir. tszék területéhez tartozó e s nagykanizsai 2S29. sz. tjkvben felvett A t 7844. hrsz. ház, udvar és kert 1322 kor., ugy «z ottani 1247. sz. tjkvben felvott t 8929. hrsz. jadai rét 34 kor. és f 9161/b hrsz cigányberki ezántó 114 kor. becsértékben 1903. évi december hó 19. napján délelőtt 10 órakor ezen tkvi hatóságnál Simon Gábor és Faics Lajos felperesi ügyvéd v. b. közben-jöttével megtartandó nyilvános bírói árverésen eladatni fog. Kikiáltási ár a fentebb kitett becsár. Árverezni kívánók tartoznak a becsár 10%-át készpénzben vsgy óvadékképes papírban a kiküldött kezébez letonni. Nagykanizsán, a kir. törvényszék mint tkvi hatóságnál, 1903. évi szeptember hó 9. napján. Kapható minden szakmába vágó üzletben, nsgybsn Scbwarz és Taubsrnél Nagykanizsán. DoaoQDOöoooaaaaDaotxjooaaaoaaaooaosaa oaaaQac mmrwtmml 4 <smi ik^©g.cs-tv- f "r,<\' |i *—___—____ fc » IPiashajíó labdacsaig melyek évek óta a legjobb eredménnyel használtatván és a legkiválóbb orvosok által mint gyengéden hashajtó, feloldó szer ajínl-Utoak, 67. emésztést nem akadályozzák, teljesen ártalmatlanok. Cukrozott alakjuk végett a gyermekek is sziveaen veszik. Efry 15 pllulát tartalmazó doboz 30 fillér, egy tekercs, mely 8 dobozt, tehát 120 pllnlnt tartalmaz, csak 2 korona 0. ó. 2.45 korona ö»8zog elózetes b^kQldéae esetén egy tekercs bérmonteseti küldetik. ÉQ llll/ Nensteln Fülöp hashajtó labdacsait. Valódi rnÜUIV c.iak, h% minden doboz hátsó oldala a tórvő-Bnyileg bejegyzőit .Ueil Leopold« védjegyünkkel, YŐrös-íéketo B nyomással van ellátva. Védjegyeseit dobozaink-, utílvánvaink-léd csomagolásainknak a „PHILIPP NEUSTEIN APOTHEKER-| aláírást kell tartalmazniok. NEUSTEIN FÜLÖP gyégytiertira a .Szent-Llpétboz* Z. K. "/,, 1YIKN, I. Bcz, Flnnkengasse C. bá Kaktir Nagykanizsán: BEI,US LAJOS és KEIK GYULi gyégyzaerészcknél. g 3QQaoaaocxx3oaQOQaD55ooaan ooao aaoaoaa 6184/tk. 903,. Árverési hirdetmény. A nagykanizsai kir. tszék, mint tkvi hatóság közhírré teszi, hogy özv. Tóth Jánosné nagykanizsai lakós végrehajlatónak, özv. Kele Istvánná szül. Molnár Katalin sormási lakós végrehajtást szeo-vedott elleni 260 kor. töke. ennek 1903. évi március hó 21. ospjától járó 5% kamatai, 16 kor. 91 fi", zálogjog be-keblezési, 37 kor. 60 fill. per, 18 kor. 30 fill. végrehajtás kérelmi, 19 kor. 40 fill. árverés kérelmi s a még felmerülendő költségek iránti végrehajtási ügyében a nagykanizsai kir. tszék területéhez tartozó 8 a Bormáei 580. sz. tjkvben Molnár Kati özv. Kele Istvánná tulajdoniul felvett L 1—6. sorsz. 4 drb. szántó és 2 drb. rétből álló úrbéri birtok 628 kor. becsértékben\'; — továbbá az 1881. évi LX. t.-cikk 156. §-ántk alkalmazásával: a BOrmási 677. sz. tjkvben ifj. Molnár István és Molnár Kati férj. Kele Istvánné közös tulajdonául felvett L 103/a hrsz. báz udvar és kert 904 korona; — a sormási 335. sz. tkvboo Mibáczi Ferenc és Molnár Kati özv. Kele Istvánné közős tulajdonául felvett I. 20]\\f>. hrsz. mántoi rét és 2697. hrsz. vajdai,Vét együttesen 128 korona;-— a sormási 581. sz. tjkvben J, részben Mibáczi Ferenc, \'/a részben Peti Katalin és 1, részben Molnár Kati özv. Kelo Istvánné tulajdonául felvett I. 2552. hrsz. császárrét! rét 160 kor.; 8 végül a sormási 586. sz. tjkvben >/, részbon Mibáczi Ferenc, részbon Miháczi Ferenc s neje Simon Éva és \'/> részben Molnár Kati özv. Kole Istvánné és ifj. Molnár István tulajdonául felvett L 203. hrsz. spáki dülói szántó és rét 156 korona becsértékben 1903. évi december hó 18. napján délelőtt 10 órakor Sormás községházánál Faics Lajos felperesi ügyvéd y. h. közbenjöttével megtartandó nyilvános bírói árverésen el-adatui fog még pedig tekintve, hogy á sormási 677. sz. tjkvi I. 103/a brsr, ingatlanra Molnár István s neje Mibáczi Anna sormási lakósok javára haszonélvezeti rzolgalmijog. ezt megelőzőleg pedig jelzálogos követelés van bekeblezve, eunél-fogva ezen ingatlan a szolgalmijog fen-tartásávsl bocsáttatik ugyan árverés alá, de azzal együtt csak akkor adatik el, ha az előző jelzálogos követelés kielégítésére szükségesnek mutatkozó s ezennel .1000 korooában meghatározott vételár éretto beigértetik, ellenkező esetben az árverés hatálytalanná válik s ezen ingatlan a fentebbi határnapon a szolgalmijog nélkül is eladatik. Kikiáltási ár a fentebb kitett bpcsár. Árverezni kívánók tartoznak a becsár 10*/e-át készpénzben vagy óvadékképes papírban a kiküldött kezéhez letenni. Nagykanizsán, n kir. törvényszék mint tkvi halóságnál, 1903. éti szeptember hó 9. uapjáo. Nyavalyatörés. Ki nehézkórban, görcsökben és más ideges állapotokban szented, kérjen ezekről brocburát Iogyeo és bérmentvo kap-haló Schwanen Apotheke, Frankfurt sIMain által. Nagykanizsa város tanácsa közhírré teszi, hogy a v. tulajdonát képező erdő és fáslegelő területeken a szálfa eladások a következő napokon tarlatnak meg, és pedig: November 24-én: az Alsó erdőn 1—20 f. 8Z. alatt 25 drb. ssárazfa 200 K. _ f. és.ugyanott 1-10 9 a ■ 48 nyárfa 122 _ November 26-án: a Felső erdőn 1—39 04- W 8Éárazía 336 40 November 2S-án: a Felső nyirosen 1-25 U m •. • 92 a azepetneki ut mellett 1—17 s 30 * oyárfa 82 _ Deczembor 3-án: Alsó nyiresen 1 -48 t m 178 s BT-ár&zía - 255 40 Deczember 5-én: Alsó nyiresen 1-62 It 0 B 210 ; B 228 40 Deczembor 10-én: Folsö erdő lásl. 1—167 m 324 J szálfa 1914 40 Deczember 12-én: Alsó erdőn 1—98 a | 9 174 1760 Deczember 16-én: Alsó erdőn Budin 1—28 9 w 89 482 * _ n Deczembor 17-én: Felsőnyires fásl. 1—110 m 248 540 Deczember 19-én: Alsónyíres fásleg. 1-61 9 388 447 20 Deczember 22-én: Alsónyíres erdőt 1-384 - • 3390 V » 3893 60 ■ Az eladások mindenkor a helyszínén d. e. 9 Órakor kezdődnek, az eladás árverés ntján azonnali készpénzfizetés mellett történik s a megvett fákat a vevők legkésőbb 1904. márc. l-lg elhordatni kötelesek. Nagykanizsán, 1903. november 17-én. A városi tanács. CS.és KIR. <7-J> eZt^^MS^* «__S--^ l®EIMlEfe l/fesf/a Aá/y/zaÁT^ Heim féle folylonégő-szabályozó,-szeIlőzÖ kályhák TÖBB M/NT 65. OOO HASZNA A A TSAN. Utánzatoktól MEIDINGER-OFEN óva intünk H.HE1M ^ álló védjegyre utalással azilt JToly£onégrö. Aerj?e/cr/fóA KÖZPONTI FŰTÉSEK MINDEN RENDSZERBÉN, M/.WEN TÜZELŐ ANYAGNAK FÜSTMEA/rSS TŰZEIESSEI. EGY KANDALLÓ TÖBB HELYISÉGET FÜGGETLENÜL BEFUTHET. Szcl/azfefési bere/zdezése/c, MINDENNEMŰ SZÁRÍTÓ BERENDEZÉSEK. NÖVÉNYHÁZ I FŰTÉSEK. legyobbreferenci/sA. - Prospe/osoA e\'sJíö/fségvetéseA ingyen és be\'rmenffe. BUDAPEST, THONETUDVAR Eredetiben kaphatók bécs,obér-döbung. CSAK IS gyárunkban BÉ£S, I.K0HLMARKT7. vagy fiókjainkban. " praga, hybernerg.7. GYÜMÖLCS-, FŐZELÉK- ÉS HUSCONSERVÁKAT aszalt főzeléket ajánl a legjobb minőségben az ,,ELSŐ KECSKEMÉTI CONSERVGYÁR" KECSKEMÉTEN. mr ÁRJEGYZÉKEK INGYEN ÉS BÉRMENTVE. ~9M w* % DOOooooocxxxx«xx3nDoaooaga;ooaoaoooaaioaDooaq o z.K. »/,. 903.1 M O LL-FELE" SOS - BORSZESZ Caak «*«or valódink. hu mlndonylk doboa Moll A. védjogyét és aláírását tünteti foL f ÍS\'.VÍ1 s,""l"»"\',k unt" ayógybatisa a leeoakae.abt. ey..lr. 4l tutbáatalsaak gyomorsarcs ís Homorbév, ropott izékrektdés, mi\'bintalom, ,ér ^l.lás aranjér é. a legkolf.eb6.5hb aíl betagsigek ellen, o jeli bázlszernek értizcd.k éu mindi, nagyobb mterjcdést ««,«. _ Ara esy lepsosét.\'t .re-4ltl dsb.zaak 2 kir Hamltltások törvényileg fenyittetnak. m o LL- FÉLE Csak akkor valddl, ha mindegyik nveg .A. Mell* felirata MOI.L A. véjjojyét ttniletl íol ————---- .IS. «eu- lenrara inozattal van zárra. A Mell-féle fraaazla b.rszesz és sé oerexetesen mint fa]dslMootlllapllí bedSrzsiltil az«r IV. z. V " mint rajűtiessesIlJaplté bedSnsiliil szer MOLL Gyermek szappanja. I^t«oonabb, legnj&bb znMszer szerint késaltek gyermek és oSlzr azanpan a Mr ekaiari ápalálára gyermkek a felnítlek részire. Ara darabeaklnt — 40 fill. Ot darab — I kar. 80 üli. _Minden darab gycrmek-aiappan Mail A. védjegysval van ellátta. \' Főszétküld é~in Mell A. gyógyszerész, cs. és kir. udvari szállltd álta(, Bécs: Tuchlauben 9. sz. Vidéki megrendelések naponu poitaulinrél mellett telleaittetnck. A raktárakban teuík határozottan MOLL A. aláírásival ét védjegyévei ellátott készítményeket kérni. Raktár: Nagy-Kanizsán Rosenfeld Adolf és Fia. Nyomatott lfj. Wajdits Józ<eí könyvnyomdájában Nagykanizsán. aisoopoo oóoÚQocKiooooociácKiSaoP 0- Melléklet a „Zalai K8zl8ny\' 1903. évi november hi 28-iki 48-ik számához. XIII ÉVFOLYAM. f 1903. NOVEMBER 28-áo. A Richter-féle Horg-ony-Iíőépitőszekrények tf||l és Horaony-HidépitSszokrények Köhögés, rekeduég és elnynlkánodás ellen gyors és biztos hatáKiink Éljen fl| felvétetnek e lap g ül... JggZl^; 1kiadóhivatalában. ffflj az étvágyat nem rontják és kitiind izüek. Doboza I kor. és 2 kor. Pröbadoboz 50 fillér. í\'ö■ és szélkftlűési raktár; „nádor\' gyógyszertár Budapest, VI„ Váci-kSml IV. Megfojt ez az átkozott köhögési Egger raellpasztilla csataarmcHföuilotí. Kapható Nagykanizsán: Bellis Lajos, Práger Béla, Eeik Gyula és Csáktornyán: Pető. Jenő. gyógyszertárakban. Scliftlek Henrik BfrU, WoMle 11 JMit és 1. eiBlet Alapíttatott 1813. R Telephon 809. A es k, postatakarékpénztár Clearlng-szám- llyft 804. 816. ajánlja magát hírdstésl megbízások gyors és tilosé elintézésére bel-éskOIfStdttíjségok részére. Szaktanácsok, hirdetési tervezetek, árszabások di|Ksnlesen. Legnjabb nagy hirlap-árfegyztk hirdstöknsk Ingyen és bérmentve. Saját gyUjteményes-hirdetö rovat a Jent Fttie Presse" és Jenes Wr. Tigbljlt" hírlapokban luiudeauíuüű hirdetés részére, mint: Adát-vétell közlések minden Bzlét-ignak, Tért, képviseleti. Ogyaíkl, állitt-kersaó, ajánlati hirdetések itt. könnyű, elegáns amerikai felczipok A Pesti Napló karácsonyi ajándéka. Boston Rnbber Shoe Co.-tól Bostonban ü. S. A. A bostoni Storm-Sllpperek könnyűséget és elegáns alakjuk következtében, a oehéz UIczipők ellenében előnyben részesilletnek; a lábakat teljésen megóvják a nedvességtől és kellemes a viseletek. Vlgyázznnk a véd|sgyrel Nagykanizsán kaptisték: Eoser.Md Adolf és fial, Alt és Bölim, Halpben L. és fia czégcknél. Yezérképviselö: Wellisch, Franki & Co., Bécs, I. Fleischmarkt 12-14. fogja olrasölnak karácsonyi ajándéka! adni. 1. egyszerre egy igíaz évrs előfizetnek, •2. akik falatra fizetnek elő és kötelezettséget vállalnak, hogy egy további féléven át előfizetőink lesznek, 3. akik egy aagjadérra fizetnek elü és további háromnegyed éven át való előfizetésre kötelezettséget vállalnak, azok a misodik év-1 negyedre szóló előfizetés beszolgáltatása után kapják meg a Vörösmarty-Albumot, 1. akik havonta fittnek elő és egy egész évi előfizetésre kötelezettséget vállalnak, azok a hatodik havi előfizetés beküldése után fogják megkapni a Vörösmarty-Albumot. Azon uj előfizetőink, akik a Zichy Mihály albumot, az I9O3. évre szóló előfizetés alapján, : mint előlegezett ajándékot birják. azok a \'Vörösmarty Mihály Albumot csak ugy kapják ; meg ha iíj további agász árra alölzataak, illetve ha jelen négy pontban felsorolt előfizetési i feltételek egyikének eleget tesznek. A Pesti lapló aloftzataal ára: Egiiz é»ra 28 kor.. íélátra 14 kor., nagyadavra 7 kor., igv hóra 2 kor. 40 fillér. — Elaflzatni nlndan ! hó 1-tol ás IS-tot lihal. i A t,Pe»ti Napló" kiadóhivatala. Jt Vörösmarty-Alfanc a Zichy-Albumnál is díszesebb kiállításban nagy kvart alakban fog megjelenni. Magában foglalja a költő életrajzát. Csongor és Tiadát. Vörösmartynak e kedves drámai költeményét, a Szózatot.a lén clgáijt. Szép Ilonkát és Vörösmartynak legkiválóbb költői alkotásai:, kiváló művészek eredeti festményeivel és rajzaival, 20 ■aRSlIéiÚStbaB és számos szövegbe nyomott képpel és illusztrációval. A YarŐsnurtj-AlbllH mümellék-letcii a legjelesebb magyar festőművészek készilik. Mindannyijuk élén ott van SZíkaly Bertalan, a legnagyobb magyar történeti festő, aki a! Toldi cimü költeményt Illusztrálja. Kortársa és barátja Madarász Ylktor. a Salanoa cimü költeményhez készít festményt. A kél nagy;históriai festőhöz a következő elsőrendű mngyjtr művészek sorakoznak: Bihari Sándor, Fénjes Adolf, Farsaey Károly. léaséndy Janó. Karastock Károly, Kraansr (Tardos) Y., laaTar Hannhelaor Gusztii. Hagy Sándor, Radáne fllrach Belli- Ezenkívül számos kisebb illusztráció disziti majd a Vörösmarty-Albumot, amelyek egész sor kiváló magyar festő művészetét fogják a Vörösmarty-Album keretében bemutatni. A valóban remek kivitelű mülapok-nak legy réize gyönyörű színnyomású lesz, amilyen eddig alig jelent meg.magyar dlszmü-beu.j A Vörösmarty-Albumot megszerezhetik mindazok, akik a Pesti Naplóra Ára csomagoj MSSI^ egész szem^l^íii München |
