* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 43.23 MB | |
| 2010-06-03 14:51:17 | |
 | |||||||
Nyilvános  925 | 2856 | Rövid leírás | Teljes leírás (618.02 KB) | Zala 1890 augusztus Politikai és vegyes tartalmú hetilap. A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: 31. szám. Nagy-Kanizsa, 1890. augusztus 3-án. XVn. évfolyam. Z A LA HnwutlM tmkk tmk kmmt k» n , - roiitikai ég vegyes tartalmú hetilap. A Nagy-Kanizsai- és Délzalai takarékpénztárak .és a Bankt-0e»ülei hivatalos kteUi rw *j fu^ É !■ M Mi UátaM • hf mtlkm rtmtn nwW mimám tulnh). BillMnltl^ Utm fbtm '1/lrUi A* át ■ . . . . I M - k>, *« t , lo , ♦ . . . I . tt . RMrtfeat jMÉNf«MB atafeMiA l|UMf nHHwt tt kr. ftxifMek ma Mm UIMnt. ________WAMtak, »«Í4«flft~í' HnMtaáv f fmy foto *->0fr .11 e* jelenik .\a«|.k»nl«án hetenkint egyszer: rmmárump. f Maria Valéria, Ferenc: Salvator. Ai 1890. esztendő jnlioa havának Sí. napja arany betűkkel len feljegyezve Magyaromig évkönyveiben s Magyarország minden polgárának szivében rang és álláa, kor éa nemzetiség, vállán éa a pillanatnyi tartózkodási hely kolönbaége nélklll. A vi-lágon bárból tartózkodjék agy magyar ezen ai áldott napon, ha már éa ha még képea gondolkodni, Ontndatoaan érezni, a Iegör-vendetasebb, legbensőbb részvétellel gondol a dicsőséges uralkodó házra. Perencz József császár éa király, minden uralkodók közt a leglovagiaaabb a legjóaágoaabb; Erzaébet császárné éa királyné, es a legnemesebb éa legkegyesebb az asszonyok kőzött: • napon kisérték legifjabb gyermeküket, a nyájas Mária Valéria főhercegnőt latén oltárához, hol bttaéget eak'Udött a férfiúnak, kit választott, az egész életre éa helyette kapja vAlaaatottjának btíségesküjét, a férfias saép-aégben viruló ifjúét, a szellem és a sziv dus jelenségeivel felruházott Ferenci 8alvator főhercegét. Mind a ketten a földi előkelőség legmagasabb magaslatán születtek, mind a ketten ama legfelségesebb családhoz tartoznak, melyet évszázadok óta ismer a hódolattal környez a világ. Mind a ketten oly nevelésben ijfczeaQltok, mely tökéletesen megfelel sz állásnak, melyre már szfiletésQk rendelte őket s e neveléshez tökéletesen mél- tóan képezték ki magukat mind [valóban választott lények lettek: nemesek, jóságosak, asallamdusak és nagylel-íküek. a ketten,, Mária Valéria fflbarcagnő sgéasen anyjára ütött, hogy ennek a telségea asszonynak, ennek aa ideális magyar királynénak érzelmei a nyájas leányzó szivét éa lelkét Életfrigylikbe magokkal hozzák a bol- !*• eltölíik. Nemcsak szerettük őt, de rajoa-I dogság minden feltételeit éa boldogok f°°k árM j lesznek. De az ő boldogságuk egyúttal | ---- boldogsága a felséges szüléknek, OrOme s boldogsága közel negyven millió embernek, kik a felséges orftlkodó-oaaláddal érez-nek, örömében bánatában egyformán osztoznak. A legmagasabb család törvénye, vala- A mtvésut befolyása kulturánkra. — iiiaxlMnM Mtotesto. — * Ha aa ember szelletei erejét, nemes gondolkozását, felfogását, érzetnének eme napsasi II játékát. triaoayea slakkaa környezetét^, akár ssavakkaa -. akár a seae magasztos áeeoidjai-val; akár térbe helyezett aa jagaak nagyszer tien mint a közjog szabályainak megfelelőiig faragott idomaival, vagy a {estékek hármonisz- mielőtt a frigy megarősité* végeU ta | S^SSiffŰUSí elé lépett az ifja jegyespár, megtette a trónróli | kai faglalkostat^ a többség kímorftlt ilüfitt: lemondást; de a monarchia üeszes népei • I fVjyfr. emberiséget, fejleszti a eseílem . , . . I lateUigsntiáiáJ, ssóvai aa ember lagmagsssto- o*k szeretetére való jogukat ezzel nem: «abb fanetiiját végzi l adták fel; ha ez az aktus a tróntól, a { Mi eélis as emberiségaek e tüldSn ? Vájjon hatalom -ékétől, egy lépési eltávolította ff*?^ is őket, — rokonaiknak s' as összes tettébea, ssavábaa, — a tirméssit állal aynjtait I népességnek szivéhez egészen közel ma- *«7«ahal élve, aeokat haljaasa al / " | kai maira • érvényre juttatva, boldogítson ? radtak. ^ Vsjjoe nem-e ana továbbá, kegy minden te- Különösen áll es Magyarországot flW^raofS^JeJ^ t TÍ B nyek sorából. 3 mi által en el astf leg hol a kedves főhercegnő a szó legjobb 0^011^ , vannak easkáost, hogy aaokat ; értelmében népazezfl, hol őt mindenütt ms-1 másoknak tadtai adja, — érez s vannak esskő- gyár király leányként tisztelik, a ki magyar W"°klt m**^*™ aa smberi^ B' 11 I mindig a nemesre, szépre tanítsa, földön született, oeagyar szellemben nevel J jjy ínagaaztoa feladata vaa aa embernek, tetett s mindazon erényekben fényeskedik g vájjon eme asép s nemes feladatoknak meg- és tündöklik, melyek által különöaen a »«m--e boldogság már magában r Nem-e • ... *,, m .. . . boldogsága s öröme minden nemesen érző sazép- I magyar nővilág tűnik ki. Tudják itt min- berUni tndó srivaek? ; den palotában és minden ganybóbaii, hogy |---—*—----------- A „ZALA" tárcája, Leonora. CBeuar) — A íredet) lárcáj*. — - irta: Ce. Palotai Akót. Aa idegea önkívülelben feküdt. A két leány segélyt nyújtandó Magnesinst kérte fai, kinek mély Indomftnyihoz teljes bizalmuk volt, hogy nézze meg á seber<et. A mester, ki az orvosi fudomfinyban sem tolt teljesen jtrailaa, megvizsgálta a sérültet, nem találta veszélyesnek helyzetét, de nyugalomra lévén szüksége, égyba tétette s gyógyszerekkel ellátva dörzsöléseket alkalmazott, mire nem sokára magák 01 tért s feleszmélve a két leány éa a mester Uttára kérdé: — Hol vagyok, hogy jöttem ide ? — Legyen nyugodt, lovag, telelt Leonore, önt egy kis warení sétleoség érte s szolgáink ide hoz-iftk, irt orvosi kezelésben részesül, s ba felépül, eihagf balja kastélyunkat, egyelőre azonban nyu-fodlss ketl maradni e lakositftlyban, zavarni nem lógja Aat senki • a mester ügyelni fog állapotára. As ifla kAsiéoetei rebegett a aztán kérte, •Mtfjáa ef neki mi törtéét. Laoaors körafméiijresen étbessélte as esetet, I | mire aztán már könnyebben érezvén magát as I mielőtt a gróf előnyt viv ki felettem, slefném kél {ifja, elmondta, bogy nevegrúf Mondelli, a > tervem kivitelével. . szomszéd birtok ars s birtokát akarván megiekia i E perctől fogva kettOsött erővel iparkodott a ' feni, kilovagolt. | két leány előtt a zárdai élet boldopágát festeni ; A fiatal grúf mélabús tekintete ott tévelygett de minél jobban erőlködött, annál inkább éssrész ágya msllett álló két leányon. A szőke vette, bogy a leányok nem rajongnak már any-Valériáról levette szemeit, bogy a barna Leooo-!nyira a zárdai életért, mint, ezelőtt; a főleg : rán nyugtassa szokat s a két leánji alig birta mikor a gróf látogatását ismételte s ss oly gya-: kiállani e tekintetet, mely nem volt égető, nsm' kon lett s oly hosszas időkre nyalt ki, bogy 1 volt tüzet, inkább lankadt mélabús; de oly kife- ] Msgnesiosnak már terbéra is volt, a leányok jezéf, bogy más leányok, kik a világot ismerték, J mindig több melegséggel fogadták a grófot a oly sokst olvashatták volna belőle; ' de a két' Magnesitunak semmi kétsége sem marad lenn aa leány nem tudott egyebet, mint hálát -kiolvasni | iránt, bogy mind a két leány beleszeretett a abból. | grófba, öt bélig tartott a beteg felgyógyulása. j Mondelli gróf egyenlő tiszteletet tan ásított a öt hét alatt nsponts látta a két ékép leány a | két leány iránt; de némi előnyben részesítette szép grófot kinek minél jobban felüdült, annáJ Leonorát, ki ezt észre is vette, a nélkül azonban, jobban előtérbe tűnt férfias szépsége, és a modor, bogy cssk távolról is gyaníthatta volna, bogy ez !aa a válogatott beszéd, melylyel a leányok iránt nővérének fájdalmat okos. j viseltetett s melyen azokkal társalgott, a rövid öt Pedig okosott Valéria ia szerette a grófot, — de > bét alatt oly nélkülözhetetlenné tette a grófot a sorette Leonont is, a két leány sohaaem beszélt két leány előtt, hogy midőn az teljesen felépülve egymásnak érzelmeiről, mindkettő magába sárta I megköszönte a szives látást és bnesozott azon szivének édes titkát s csak midőn a gróf Leo-; kéréssel engednék meg neki a gyakoribb látogatást; nórának megvallotta ssarelmét s esedezett kesé-jmind a két leány egyszerre mondta ki: ért, akkor vette észre Leonore, bogy nővére ia _ Szívesen látjuk önt bármikor s kérjük szereti s grófot. Valéria a gróf tett nyilatkoaa-í mielőbbi látogatását. jjára elhagyta a termet, saját szobájába ment, A gróf eltávozott, Magnesins mindkét leány1 kezeire fektette szőke kis fejét s zokogott, toko-szemében egy könycseppet véft felfedezni. : golt, mint akkor, mikor anyja meghalt. — Vigyáznom kell, mondá magában a mester, A gróf távozott a nélkül, bogy Valériától mikor taobájába tért; a gróf teuőik a leányok- bocsát vehetett volna, távozott boldogan. Leonera nak s ts (ervemet tönkre teheti, sietnem kell, 1 mtnyastonya volt. » Zala 31, szám. [1 lap.) Sagr-KinMMt vasárnap._ Híáöii y «ber a wur természet o* m t g Qvwlaeeé kedélye** k«lliM ut teaai aaer eaépeégévd teiraaásett föld lakójává lett, Egyauwnak mát eletető a baaaéd le* — M gmm aa volt 1m0 ottkftt UiMtaio primitívebb fiumdgf ntMék tl j|É|iftMi Muáaak. [fcWbfe M»*»kk»l, wk ide tellett fi i ís bogy «a otthont a teramazet Breezéfycs- míg a oMliái g moadat wikMite< ismeretes» kwiéw allaaéba* megvédje. eróeiteai; — lege- volt az ember eldtt. As mo««Mra mindig ne*| lább ía tőrekedaie kellett ut cébaerfibbea lak-'ameebb aMoi oltöii S bogy egy salál. egri hatóvá UamL léptőra esiaát íitáerík,-okvetlen Kttkiég vonj Elérte a félaatrimrfgtt, térte lejét ím. nukep f égy oly kémééért, méytm ft attggydeó hang, J lehrtai azt tetszetőssé szépé teaai érvek egyaefil ve a fan éez tartumee logika- i Láa m érsek asea sradinmábae. már meg jávai ját«sották a ffiunfa. Saovai határoz^ veit a a* véawtak egyik áfiaak aa építészeinek j tabb alakot öltött a kezdett teIölemi»Utedei a] a cairája! kaaónaégm beszélgetés I«J# Ifi vaa csirája a aaó- j EkuU caak gyarló menedékhelyek, >a loea- j nokláeaak, tlya Deamotbenmi és Ciraró \ ize viaaoayukboe mérteaj colopőkSa pyegvé guy-. o!y magas poatra eternitek, kók Maradványai Srájebaa még aoit te lát j Béka, jóftt ölében a btaséd kefleaKs hangavá haluk » KéeŐbb mar kűbői épített házikok asoi- fejlődött. galsak lakáhelyftl aa 4s —au-nek. Már többé aoai a —tfyfat erejfl. — mint A kámkó, házzá lati; Majd tqlődvéaae esakóaók wkább a rabaeaélő a iedvemlgéeéUagy* voaaóI as ornaamatálie dolgok iránt fogékony Jéiaku**»kt • tartalma besprdr* volt aeftkeég. feldolgozta a ayew tóvet, kfloaije alakot ad - ' Aa '« iák, midőe aifi előtt látta a vi ~ • rak> tavaszt, ne® ypaliato. hogy w (ím ár- tatlaaeágábaa i eredetiségében aa törekedett volaa émiaat lüngitottikk a közöeeégeeaél jobbaa hangzóbb formába önteai. lgy keletkeaett a kőltáeeet. Ai a beeyeama, aieiyet • tanaéaaat fiaira vaa aekL Teméwtewi almta aafjoa kasdat-kgaxik voltak csak. így példáai i régi g0i& gdkaéi Zaast aiikrp aeai tmták ibmalai aiiat •cr omkIwo alaióéhan. Vagy pedig Cutor é» r^botti. olyaa (oraáa • fakították, aogy két fa- domogot egyaát »allé tettak, s két végét ke- ; . _ niMtlii, wém doraaggal kapceolták uowe is ú-iG^wl, oakéujrtalaa hangokra kéastettk válkitattaa^c ipabolava képea (iliu Ím 6«i»|i»du^ataiiuür« érvalttcín^ aaaafi világát, Site- ; tor éa Pellax an s^auiadt aa otá-1 tafí laagal iparkodott amgáaak a tua^aaat karnál k §ót a cailiagáaiatban ax ikrek a Ma airi. ^ mm I l-*>keeedéaéaek a raioMpftaáaak tetőpontján, ] Itt Utjai a mbráaat cairájít tfaledve minden batt* egyedal a tena^aet poei*; Aa éfNtáaart a aaobránattal kaitftve Maírajf®^ éfwve taatóéw} kísérte nézeteiaak at rádig aagyob6 mérvben fejtóáöU. S bd! lettaxl^^^n^ formába Sltoatetett játékét, j ensdfflénye r Kk adu m^g a asavalósaak aa alapját. A aaép énék tejlőtót, követte á jó isléeteb A aaavaláa eleinte eaak monoton volt e aa, M aaiáa a művi—H többi ága. mrlyekm* bh- /»*>er min iig az afat kereate. Meg b találta a| veléaéhe* a aaép érzék a jó ialée biaoayoa nívója ilflgHBi - ~ okvetlen acfikaégaltatatt. Ő a hatás kedvéért (mert eaaak vadá«aatava- Vakibaa bamniva aaemléljfik moat évearedek ^ l ^^ífw atáa az ókor remek étstményeinek maradvá ^^ do^gi^vai miateai ayait Hámalatank emúTakKr leaz nagy. kaK^T^ va<lak?lái tslAtbmW KMbb efltépzeyak; rntír batmfmae. mily tnpo^érm - «|ya«i«ea hatáet áhlk agy kui lateklebettek áok mílyíenköft érSműa tej- har'. ^^ ^ *™Utot. míg; Ifldött iziéaft emberek lehettek agy aaok kik : * \ ^ a baog^rak eme le^nmit, építették, valamint aaok kik eat wSr akkor meg vebb forBUilát 31633 *maha- M«ott érteni a kirilai tadták _ . . I* ff.n.V r nyo-H UfO. augtiazltH hó Ma legyta as váaaoa« Ük vagy ptpér miadigalag^ nagyobb ialadatek W tiHmtt Kluwaaa a amaeket a aioknak barmeiBift|Ét ilftftdttg. f Példa reá aa, bogy aa MM, aioWáa«at, mm mér ta^aMa ki amvelve a* miráMiti gaalatao áHSti. — a MmK prodortaamia a va)ndia midiig lataaott. ift a kik már a batalma* Miacrva templomot magéoh*tt&, aagyoa karéi aiiat tadtak eldállHaai. KdéayeOt* aea « lakoaatályakaak laata^t alakjai a raji tSkeletiMÍgi t mar kofdoat&lí idoMaikoa. a ana aaoabaa mindig kiüyxoCL Üeadaaee veret ár* ayaJat Itkate kőnrwaalaeáaMl. i. i. aa alakokat tekata aeiaael megrafóliák a varmaal kiarayé-kohák. Maradványok eléggé tasaakodaak vtfta. A Mwt kimúveléie maradt, nmk a cia^aervn -tónak a 14-ik k 15 ük grtiadaalr' A Mép érzék, ffaom mléa kaladt. Mfiti a támdaimi életet, ipart, kemkedelamt A táraadalau &tit. amit a «xiveket kéaelebb koeta egymáehot. ipart,' mart mindig ajat a ojat alkotott mit kéwtanl kellett, kaitakidel" aH pedig aa ipar Imata amgával - e eaafc karőftva leramtették meg a jffiétet. — egy* aép lalvirágoaáaákuK axBkaégmbk kellékei. 8 nmaat a taikapáeok, eliaji üáeek 4aták mag a atautetek mtjéi mert bátraa, kimmm i«oadaai a jé izkb, nép iziéa -^túvil a m6v*«crf - & mag4aataaaBE értemiébee - a kafcn íkmraeerfg^ nak. UUk MJcm Nínerelcstgy. HirM légének e mitdrtéaéMak adatai nyo- , ~ «^»^aéeére. mán lerajaolt foram Eomanamot, vagy PirtW ^f1 w^ * tro»-aont. Perrnpolim. Pbebet, Ptolemeaaok palotáit hltU ***** ^cból alkakitották. Damiiamie ttgg* kertjét, tm Biemie<jflk. - nem | Tiájih » rágíakaek tokfdonképeii eaak me-4 tudjuk eléggé, ama ideáliaa egyazerü vonala* lodiákból állott, acttmiok a ason eomplikált aagyaxer&aégét. ama épsteaaeti meréez gondo-,^tamok, melvakat ma ismerünk teljeaen ia-l l^ot. kivitelt a rdmpomtio mesteri voltát meg veretlenek voltak. U i ktaéret ae^ordtMtíóaak értaaL Ma* elméletével, aem pedig gyakorlati hasxoá- Ceak bámalai a ciodálkoani fogunk de azt Etával tmztába nem voltak. magérteni a mai zagyvalékon ialéeü korazakban [ Midőn már az elóatroit mávéazetekaek de aoka aem iogjok, mert a felfogó*, ialéa a azel-' egyáltalán az iaiéanek magaeabb fokán állottak, lam elveeaté ama jdeália egjazerfiaégei, mely a' — kezdték a színeket tannlmányo/ni — a íee-aagyaoerftaéget a kareaetlen egyaaM^aégben, alteazet ez a müvéazeU*k legtiatalabbika, tárgyi-terméaaeteaaégbed találja aál togva legelvoatabb. iaelekményt színnel, Meg volt az ottkoa. \ njnl ptürtéoaeá ü igazzá tanai, eík tárai, A aőemaaripatioaak aem vágynák oly ioltét* len kódolói, kogy eltekintve mindentől, még a politikai jogok megadáaát m kilátáaba belyaa* nők, da annyira trafiad az^llen toakank mágia tartjak magaakat, kogy a mhmtk ar -tdiyimfl likádmkk I d*pit* biztneitaadó. éa a alemaaci* patió ka máa alakban aem ia de . as alaklma mint aóaaveié* várueaak* in ia keli, bog)' már egyMer «zÓnyegre é* napirendre keriHjöa. Ut jega vaa a ndoek n mnntrára nm:u\ a tértinak, akkor alkalmat kell aeki ayajtaai arr« ia, hogy teke'aégei tifejlÓdbaeaeaek vngyia geadoakodai kell a n^relM agy. arínt gon-dnakodnak a térti ninláaéírti A legatőbiri iddkbaa, mid ón Maayaroraxág vároaai közfil a legjeleMbbak vetekedtek a kir. táblák birkaiáaá^rt min len egyik azt igyekezett kimutatni legalább paplnm — MU nemcáak egyike az uraaág legelaÖ vár>muaak, iparát, kenekedelmét, forgalmát, aépeeeégét tekintve, de majdnem mindegyik azt igywMtt feitfiatetai, bogy kohóra tekintetében se fi kai ftlotte áll bármelyiknek, mert d neki több kilöabozó fija éa azaka maaamtbéekfieépfoka köaoktatám intézetei vaaaaa, mint veraeaysft táraaiaak. Hogy melyik tizeaegy várgeaak volt igaM — ma már nyth dolog, da azokra ia tanalaágoa, aamlyaak nem virágzott a babér! A aövér zokogÉibiu talátia nővérét, míd6n annak uobája beofitott E||másra borultak, agyfin zokogtak, egyik öröji, máaík tájdalom-könyeket hullatva a néHMtf^iiogy caak egy azót ia raóltak volna, caak egy móv«I ta azamrebá-ayáet tatlak volaa egymáanak. Valéria tone mef a ceeodat — Te baldog ie*z kadfM néném az ő karjai kftaöct a éa keresni lógom elveaztett boldogaágo-BMt a zárda íaiai közt. — Ma vádolj kedvM Valériámv aem telietek róla, szerettem 6* as eleö perc óta, mióta meg ieMirtsM — Mért vádolaálak, én is ezereltem $t, de az C érceimé leléd hajlott, ie ép ugy aem tehetsz róla miai én. Reesan Meleg ceók zárta le a két aóvér ajkát. A legboldogabb menyaaeaony mellett ult a legboldogabb völegénv. Kés kézben oemán váltották asokat a pillantásokat, melyekben a aaevdbm egéas teliében kitejeséet nyer: audöo Valéria lépatt be e utána Magnesius. — iCadveemm, aaólt a fatal leány, ti boldogok lasatek együtt és éa boldog lessek a zárdában, kova eakivOtök atáa fogok menni, de moat mee-teruakaek tartozom egy kis talrilágoeitáaaal e easel asokatlan gúayoeaa nézett Magnesiuara, li saétiaatil IÉ székében, Jtím azolgáak, folytaié Valéria, jöti e M* Moadá, bogy a mester a városba küldte w egy levéllel s két araayat igért hallgat iáéért, nehogy a kinanautonyok meg-tudják a levél kQldédt; a hü asoiga azonban i eiebe tette irántunk való ragaaxkodaaát az igén | aranyoknak a azt gyaoitvan, bogy e íevétbea va-1 lamí minket illető titok vaa, a helyett, bogy a városba vitte volaa, átadta nekem, én lelboatot-j tam, elolveatam, iae olvaaaátok ti m a egy Imi-nyitott levelet adott át Leoaoranak. Msgnesios elsápadt, alig bírt ülni székén, minden tagja reszketet. Leooora vőlegényének adta a levelet a ez len-szóval olvaaá^Jv A csillagátt tétovázva hagyta el a termet, »te* tett saofeeiába, őassecaoamgott e* még as nap elhagyta a kaaté yt. Leooora megcsókolta nővérét • a vőlagéay kezet csókolt Ieead6 e^goraöiéaek, átvette attól a bírtok ajándékozására vonatkozó okmányt, melyet Valéria már előre megirt eájátkeaAleg. »Ur Péternek Bodáa (Magyarország/. Tervünk csak felében sikerűit, f^eonora férjtmz megy, őt, . nem tudtam zárdába vinni a igy az ő vagyoaát férje fogja kapói, — de Valéria zárdaazúz leaz, és az ö részét önnek, mint nagyhátjáaak togja hagyni, — az ía tekintélyes ősazeg, hiszem )Q-taimsm nem marad el. Magnaaiua.« A csillagász felugrott, aaőkni akart. Valéria elébe állott. _ • • .. — Uram! aaólt, ón -visszaélt bizalmnnkkal, nagybátyámnak, kivel anyánk feeztklt viszonyban volt, kezére akarta játszani vagyoaaakat, de a aaját kelepeéjébe került; igen, én zárdába megyek, de vagyoaomat sógoromnak és nővéremnek adom e a részbea amr as ajándékozási okmányt ia elkékmtettem. Azt hiszem, most Már viszatérhet ón bétájába. Három év múlva a boldog Moadelli gróf ott Olt neje metlett, térdén lovagolt a km órókóa, szőkefürtö fia, oly hasonlattal Valériára, mintha caak annak a gyermeke leu volaa. A boldog szülők forró csókkal halmozták e« a I kis fiuti ki pici kta kacsóival simogatta kol ap* íjának, hol anyjának arcát, gyermekies modor* ben adva jelét, bogy Ő is érzi azt a boldogságot, mely ezftlei keblében él. A hegytetőn levó zárda egyik kis céllájában jeárdaazúa térdel, a feszület eiótt, imába mentve, kóayező szemekkel. Valéria volt. Imádkozott, imádkozott né véréért a annak boldogságáért, amlyet saját boldog* eága árán nyert el Leooora. Imádkosott, kogy elveeatett boldogsága helyett nyugalmat találjoa a aárda falai kősótt. Megtalálta-e ? ki tudaá megmoodaai V! , tS hs megtaláld, pótolta e a lelki nyugalom a saétauzott lóldi boldogságot ? t Nagy-Kanizsa, vasárnap. Nekünk nem lehet tagadni, san elég elemi fin-, eSt szakiskolánk ia. dt nint* középfokú le-é*fuMánt, sem állású, sem kön, sem magán, ami pedig van, az rsak elemi- és íelsű leányiskola. olyan telaó, a hol a leány az ismeretek,(a panasz, hogy külföldi lovakért aaázsaérekets aa irás és ssáaolá* s a tudás legprimitívebb [ a katonaság fegyvereinek javítására milliókat elemeit sajátítja <«ak el. de a legegyszerűbb tu-doaáayt&l ia tivol áll, mert ha a felsőbb leány- X|ht >1. Mám, J| láp.) denbatóvá lett népalvsltségnek lüktetéseiről' tesz, tanúságot: Közmondásossá lett már baaáakbaa a tanítók jssomorn anyagi helyzete, alkotmányos életünk ] kezdetétől szakadatlan sorosaiban hangzik tel adnak erenként, tnig a uépoktatásügyre fordi-1 tot.t összegeknek egy pár -ezer forinttal emelése —j-ia nagy erőfeszítésiül kerül. Mindamellett ki me- iakolát sikeresen befejeste is — tudománya nem i renlí állítani, bogy aa a napfény, melyet egy-több, mint egy elei. 2 od osztályú gymaaaistáé: j kor b- Eötvös József felgynlasatott a mely a s igy néni felel meg a legszerényebb műveltség j népoktatásügy fontosságát oly közérthetővé kivasal mainak sem. —___l*""®' már halványodik s a nemzet jobbjai - m -a j , , ...j mmf * »' I |«ár közönyösek lettél Iráata? KéiA'tnUrpv- Tegyűk fel, hogy a kw. tábla 'Kanizsára hs 1 H társadalmi viszonyaink között aka lynztetett volna, háay leánynak, akinek csak j ratnnk ellenére vergődünk gyakran nesfkedvelt egy kis»é magasabb mnvelthégre van szüksége, utakon, de nincs többé senki, ki a aemzet sí-mint egy ügyes és értelmes ssobaleányaak vagy | ®éaek müveléset ne tartoa nemzeti feladatnak . • • ■_______Is nem lesz többé oly idő*zak, midőn kicsinylő- iparosaonek, kellett volna a zárdába vegylí, _7T l 'l. ui t. » i * , , . 'SS beszeljenek aa iskolák hatalmáról, nyerssegr* aiapnlt magán nönevélo, taté-l Lélekemelő példája ennek as emelkedett Mezetekben keresni fel nevelésének drága bete-j tudatnak a Unitok egyetemes gyüléee is; As tőzését. I ország kormánya, fi|jdÍJ"mmal bar, de megkö És miért? Tán hitvánv 20WÍ- 8000frtmiatt, 'Mtt kezekkel tagadta meg azt a pár ezer fp-t. . ... „ *. . ,, rintot, mely a «yüle« rendezésére izüksénes volt; *a ^PP® a közönség miatt. felkelt . müveit táwadalom s pár bét alatt Tudjj^ mindenki azt mai nap már, hogy a krajcáros adakazásokból összegyűlt ez az összeg kor szelleme oda gravitál, hogy a nők általános teljésen Volt-e valaha Magyarországon gyűlés műveltsége emeltessék, másrészt, hogy a nők melynek 'céljaira egyesek annyit adakoztak ? képesekké tétessenek tisztességesen feltartani fe^ az, hogy a ármány vejér- . r . . , „, ., ,, ,, , , _ fernai, egy arot bzaparj (ryula s gr. leáhy msgnkat. esetleg szüleiket az élet bármely ko.|A|bin mAgia éberek, sajá> filléreikkel rfilményei között; tudva van as ia. hogy evég | igyekezzenek potulni aat, a nsit mint ko'rmány- bŐl .középiskolákra, polgári leány- kereskedelmi, férfiaknak meg kellett tagadaiok ? A küzszel- és ipariskoláin* ran^zükség. aTüclyben a"nők Iem hatalma az, azé a közszellemé, mely ma kenyérkereseti pályákra kérctetnek elő. 'má? ^f088? ft hog)', * TlS V . ~ ~ . _ _I ereje a közművelődés s melynek hatalma alatt Es mit tapasztalunk? - azt hogy ezen a j méfy értelműnek tűnik fel ko-aurtu Írónknak, téren min az állam maga is nagy nehezen tör ! Jókainak ismert mondása: „Magyarországot még csak előre, a többi városok is, ugy saját váró-; egyszer meg kell hódítani, s e nagy feladat a sunk is alig "tesznek valamit, nem tesznek sem ; néptanítókra vár.« ., , I Sokat írhatnánk az egyetemes tonltógyűlések ------------------------------------»flkndáséoeh gyakorlati sikereiről. Elmondhat - Van-e Kanizsán egy n«i kereskedelmi iskola., hogy elek tesaik általánossá átaaitók ön itt. a hol majdnem minden második nő kereske-; segélyaö törekvéseit, az Eötvös alapot, árvahá dőhöz megy férjhez ? vsgy íérje a kereskedésben j zat, melyek ma annyi jótékonyságot gyakorol rá van ntolva? nak, ezek tették tehetővé a tanítói nyugdijsla- ,, - , , „ 7 .. , , , „, pot, mely ma. keletkezése után 15 évvel 8-mil-Van-e Kanizsán női ipariskola, ahol a nők li6'fűtinj[ felett rendelko7.ik .ezek hívták .fel a egyik va«v má«ik szakmában kiképezhetnék ma-1 közfigyelmet a magyar nyelv tanításának sziik- gnkatV Nincs ! .......... ségeseégére, a népköiiyvttrak fontosságára, a De hisz ez tán nagy igényekre is van építve, I hitoktatás reformjára s más foatos kérdéseim, sokat is követelnénk, de tán van egy 4 osztálya polgári iskola, amely mégis némi tudomá- nyos éa reál ismeretekre is oktat ? Ez sincs! Leányaink Csurgón fíh Zalaegerszegen raknak vizsgákat, hogy életmódhoz jüannak. £a itt fekszik ar. amiért tollat emelünk. Kezdődik az iakolai év, összeül az iakolaasék, De ha mindezt elmondanánk is, nagyon keveawt állítanánk, mert ugyan ezeket az egyea tanító-egyletek s a szépen virágzó tanügyi sajtó is felkarolták. Hét több nyelv s hét. különböző hitfelakaast darabolja szét akaratlanul gyenge nemae-tünk fiait anró csoportokra. Az egyes megyei s kerületi tanító -egyesiiletek e ssétválssstó elemi erők batása alatt igfirgyalcAa slőssaretet- ÖBSzejőnek tanárok, tanítók, tanügy barátok, | ^ keresik ««t, a mi elválasztja a házibán a törni fogják ismét fejeiket a város, a kösokta-1 polgárt s a szaksajtó sem képes nnndig felül? tás dolgában, hát arra kérjük csak őket, legye- emelkedni e korlátolt -felfógáamódon, Itt azon- nek szívesek beletekinteni egy kissé a. ideali-j^ " ^yeUsmea ^ül^k^ "'jenkor gyí-T, , y , ,1 zőtt s győzni tog a népnevelőknek hivatásokkal sabb részébe is érdekeinknek, s azt a megteaek-, g^,^ jdealismasa a tiszta kaltnrpolitíkai lett polgári leányiakolaűgyét, amely már tán í eazmeje. Magyarország tanítói az egyetemes a közoktatási miaister előtt ia ismeretes, sző- gyűléseken rsak magyarok, csak emberek akar-nyegre 'éa ha áldontot kérne, áldozattal jajnak lenni, a lelkesedés elemi erejével szemben ha áldontot létrehozni szíveskedjenek. Torkol Lajos,. A tanítók nagygyűlése. a ietzeseues etemi erejével elnémul a nemzetiségi s felekeseti zavaró hang s az a aépnevelő, ki. otthon a kicsinyes hatalmakkal küzd. a görög rege Antaeosaként erőt marit itt az egyetemes gyűléseken, hogy világosabban lássa eszményképét, midőn Kárpátoktól Adriáig egy lesz a magyar, midőn a mű-Magyarország néptanítói bosssn 12 év letelte véltebbé s jobbá lett társadalom azt fogja első után ismét nagygyűlést tartanak Budapesten j sorban keresni, a mi az embert közelebb hozza Szent István napján. 22 ezer vaaitó. 4000 tani-!az emberhez, hogy uj-uj eszméket valósítva tónfl, 1000 kisdedovioő * mintegy 3000 a nép Beg, ne csak ott túl a ködös jövőben keresse oktatásügy iránt hivatalosan is érdeklődő ke- j u embirí boldogságot dei tanár, tanfelügyelő, árvaatya. nevelő s Keni kicsiny, nem múlékony, erköleai hatalom I itató, egyszóval közel 30.000 oly egyén, [ tehát aa egyetemes tnnitógyillés. As a harminc I kik a magyar nemzet kulturális fejlődésének ezer egyén a jövő nemzedék nevelője, a kaltar-némes munkájában tettleg részt vesznek, küldik i politikusok reményei bimbójának fejlesztője., cl a legkiválóbb tagjaikat erre az egyetemes Jobbjaik látják a hiányokat, sajnosan érzik, gyűlésre, a melyen, mint az ~el3bbeaL hasonló, hogy a magyar tanitó csak kis gyermekek ok-gytléwken is, bisonynyal nem fognak hiáayotni tatója, de nagy feladatát, a nép tömegének ne-■áa lelkes férfiak sem. kik átérezve a népokta-1 velését még alig kezdhette meg. Itt az egyete-tás ügyének nagy fontosságát, mindenkor meg- {mes gyűléseken hintik el az nj eszméket, tőrjeimnek ott, a hot közoktatásügyünk fqleaaté- j Bek uj.Bj régeket. Kinek megadatott láSu ro-séaek legfontosabb tényezői összegyűlnek, bogy ! konszenvvel nyújtja kezét az úttörők ünnepi aggódó orvosak gyanánt meg-SMgtapinteák azt | öeesejöveteie telé: a nemzetilét megszilárdnlásá-as lUevt, mely saázados küzdelmek köaőtt al- uk egy-egy örvendetes azivdobbaaása ez. gyoagflt s ellenségektől körülvett nemzetünk I Gyóryy Aladár. ■sgísmoaodásáaak. a saáaadaakbu már min-: - _____ IS80, augusztus hó 5-án. KftlfSld. ■algériai Agyak. Kobarg Ferdinánd aa bistnsseoban űl trfajáa, mint valaha, hogy azonban eikerülni tng-e neki egy bajor herceg nőt feleségül kapai, — amint etra tőnkasik —-aa aa még kérdéses. Mindenesetre máskén állna a dolog, ha siksrtlas Staabalowaak. kinek nyilván igen szerencsét kese van s a V ildiaki fiakkal kitűnően tad bánni, a porta' és Baigária közötti viszonynak assa hensnsgét ia clérai, I mely aa ismeretes (egysekbon Bulgária részéről telaiáaltatott s mely a fiatal államnak nagyobb kttsjogi tüggiitlsaségét involválná KaaalMtlaApaljr. A török tó városból érkezett birek szerint: a konstantinápolyi ortho-doz örmények komoly zavargásokat idéztek elő. |a Kaakapa előtt lévő székesegyházban aa ia-tantisstelet alatt nagy naódüiet támadt. A pátriárka a sekrestyés át ezy kisali épületbe sm I nekült, A tömse utána, msnt, beverte aa abia-I kokat -éa revolverrel lövőMMaiítt. Minthogy a j zavargók megtámadták a pátriárkát, a road-[ őrség liénytalea volt közbelépni atre véras v»-! reksaée kelstkesett. A savargók kőafll valaki ! revolverrel agyonlőtt egy owwtórtwtet Egy embert a cseaaörilk ssaronyaikkal agyoaasnrüta is súndkét réssaa savas sebesülés töriűnlk i A readiSrminisKtert állásáról elmozditottáK —■ A knm-kapal kerületben kihirdették as ostrom* 'állapotot i Aa •rsuvruágl kaégj akartalak nagy-j ban foglalkoztatják jslenlag Európát, Minden I állna figyelmaa arra, bogy melyik állom fogja magát aa orosz hadgyakorlatokon képviseltetni; ! szó volt a lapokban arról, bogy monarchiánk | képviselve lesz Károly Lajos főherceg .és fia I Ferenc Ferdinánd által. Bécsből vett hitelaeértesülésünk szerint azonban még nincs véglsg elhatározva, hogy Károly Lejoa'Whareag s fia, Foreac Ferdinánd tőharosg elanaaek-e a hadgyakorlatokra Omozorsaágba. A pétervári ndvar részéről a bécsi ndvarhos mindenesetre oly mó I doa tétett jslentés a hadgyakorlatok megtartásáról, melyet a legssivélyesebb meghívásnak ia I lehetne venni: de mégis azt hisaik, hogy s nár-| nak egy további direkt lépésétől teendő függővé, J váljon a tőben egek atatáaa nwgtörtáajék- e vagy > sem. O Pelsege Galieiáha s esetleg onnan Orosa i országba tervezett utazásétól aa idénre elállott. Helyi njdonsagok. — narla Valéria magyar föhereegnó es-jküvöjé napján, várnának teljen díszt ettatt. Nem esak a köz- és bttaialoa épületek, hanem a magányosok házai is nemzeti Inbogókkal dissnettek (el, » már kora rewtel tolongott a kösönoég a I barátok temploma telé, hol 9 órakor volt a nagy mise, melyen a városi tisztikar Lengyel foisgyső vezetése alatt, — a polgármester nem lévén ált— hon, — a törvényszék tagjai, as adó s egyéb helybeli hivatalok tisztviselőt, as itt ál tornasort közős hadsereg és honvédség törzs és iotisstifcara {teljes kslonai dissbsa, s s polgárság, különösét! ja nők nagy számban jelentek meg. A fényes segédlettel megtartott isteni tisztelet alatt) a koru-son gyónyorft részleteket hallottunk énekelni, j melyek között lőleg nagy hatást idézett sin as | «Ave Maria* ngy zeneileg, mini kivitelileg ki-i tűnő templomi ének. A mise alatt tnraekdurro-gáaok jelezték as ünnepély magasztosságát. Dél-I előtt tl órakor volt az izraelita iasháshsn az isteni tisztelet, mely alkalommal as izraelita rabbi I költői emelkedettséggel, a ssónoklat színvonalán j álló magyar besaédben emlékesett meg a nagy ! nap jelentőségéről; s vele együtt kívánta min-jdenki, hogy az Ég áldása szálljon a fiatal leje-| delmi párra : Ferenc 'föheroeg és Máris Valéria főhercegnőre.- — A görög templomban is fényes isteni liszt elét voit, melyen a hatóságok képeim*-lói teetületilsg vettek részt. — Honvédségi IsIülvfagÉlat vaa Sopronba, hová a városunkban, állomásozó honvédség parancsnoka Bibra báró alearedee e hó 1.-én utazott el s a hó 3-án tért vissza városunkba. — KMeáaevsW Kgylet. A nagykanizsai kisdednevelő egyesület ösaaes ovodáioan a be-íratások és eszel együtt az előadások is augos-taa 1-ével megkezdődtek. — A asgyksslsnl illanáé aaiakAa ügye, egy lépéssel előbbre haladt Ugyaais a Batthyáni bitbizoaány kezslőségé elhatároztok hogy a nagykanizsai hitbizományi házakat ei fogja adni, — és pedig as állandó színház építési céljaira; a e réssben as eagedélyt már asg Nagy-Ktnissa, vasárnap, is, kérte a koronától. Ha u engedély mag lesz adva, a tárgyalásokat azonnal megkezdik m il-Intőkkel a ssinház rétiére leeadfl eladás u«m poatjából. — MylIvAsiaa •laUBdáa. A nagykaniotii épülő léiben levő evang. templom ée 1*1 kéaslmk éplléti költségeihez pótlólag láriiliak aa első nyilvános elszámolás óla i Gr. Hugonnay Kftlménné 9 bi, 8. Kovács Lajos 50 kr„ Pflsnser Gábor 1II, I R kaaisaai Hankegyésülel 20 fri, Sofaolta Karoly | 1 Irt, Kniisay Ágoston 6 Irt, Uödrtrháay István 5 Irt, Zerkowils Zsigmond éa lárta 6 Irt, Dr. Sobwaru Adolf 1 Irt, Outerhuber Uszló 8 Irt, StOt* Mikid* I Irt, Dr, Löke gmil 1 Irl, Ollop Ernő 8 Irl, N, N. I Irt Fáblén Ferenc 8 Irt, LukAci UyulAné BO kr., Mllboler Ödön 2 Irt, Karoa« Bél* ét lalvin ll-ik adomány 30 Irl, BI* II,les József ll-ik ndomány árleengedés építési anyagoknál 150 Irt, öaiteaea 923 Irl 10 kr. £1*0 elaiámolaskor kimuiaiiaiott IJőOlrt. Eddigi eréd-tnéay 1B02 Irt 10 kr. Fogadják a kagyes ttivO adakozók aa épitkeaö gyűlekeset legforróbb, leg-haláaabb kóaeoihelél. További azivet adomanyú-kst a wtanl nélra mélióainéíék aa evang. lelkéetl hivatalhoz juttatni. Nagy-Karnisa 1890. lol. II. Lengyel Lajoa a. k. gyüiek eteti felBgyelö. Tboiaka Endre a, k, gondnok é* pénztárnok, HütterLejoe St k. h. Itlkéai. — A nagybanimat Polgári Egylet I. hó 3-án vttároap taka varaaoyt raadea, melyre az érdeklődő egyleti tagok Ihitélettel meghívatnak. Keidet* d. u. 4 érakor. — LavaglAa kátb,«. Egy helyben állo ■áaooó hueaár ojdoa beoaetjtt lovakat veaetatt jártatni a napokban, e aa egyik ló, melyet kan-táraaáron jártatott, hirtelen oly ugráat tett, bogy a búvárt a máaik lóról lerántotta. A le bniott lovainak a ló mailére hágott, e két ol-dal bordáját beauata. A katonai korháaba átállították hol aa orvoeok kijelentették, bogy élet-veaaély aiaeean. — luatl ktlMCl. Ueitler Mátyáe vasúti kocsi tiszti tó juliui 2t)4n 9 drakor, midőn a aaákaatebérvtn vonat a pályaudvarba berobogott, koceitieatitáa egein pontjából egy vaggonba akart lépni, — elcauiaott a a kerekek alá bukott, — hol u a vonat ballába fejét elmeteaetto A kórházba ezállitották. Aa orvoeok véleménye ue-rint, a eaereaeeétlen ember életbe maradáaáho. teljee remény vaa. — Tttatwlck. Juliul 80 án reggel '/, 5 órakor öav. Herceg latvánné kamarájában tüz tttőtt ki, mely dacára a hirtelen megérkezett tftaöraéa segélyének, a kamarában tíetaebalmo-aott élelmi eaereket ell.amveiztotta, a tllaet caak. hamar eloltották, e további kár nem fordult alO. — Juliug Öl.én délután 0 Arakor tfiaet jeleitek a vároa teled rés<éa Kovácz Prai (iyörgy lakáaán; a tBaoltóaég kivonult, e erélyeeen botaá-látott a tüz lokalizálásához, mi elkerítit le any nyira, bogy oaak a pajta ée aa Utáló lett a lángok martaléka; mi leginkább eaon kürttl wénynek köazbnhstő, Bogy toljeeen eaélaeend uralgott Kérdés- , Bajátaágoe két kérdést Intéztek hoaaánk, melyre annyit, a mennyiről tudomásunk van frlalBnk, — a kimeri tó telelet megadását aaokra biaank, a kiket illet, A kérdéi így eaól. „Van-e tadomáaá aaerkeeatö urnák arról, hogy Varga Lajofc aaerkeaató a ,Nagy-Kaniaaa ée vi-dákébea* mely lap biztosi tikot " nem tott, politi-tikával ia loglalkoiik, a ha vas tadomáaa, fejtse meg, hogyan lehetséges eaf" A máaik kérdée ea: „Van-e tudomása aaerkeaató nrnak arról, hogy a tanügyi törvény értelmében a tanítóknak mellék loglalkozátt flanittk aem szabad ée hogy • közoktatásügyi jziaiator egyik rendelete meghagyja, kogy • Unitoknak lapaaerkeattéeeel foglalkozniuk oaak akkor lehet; ha erre minis-tori engedélylyel biraak, e ha erról tudomása vaa, hogy fejti mtg aat, kogy Hoffaann Mór, Haalay Sándor ée Hejgktó tanítók mint lapeser-kaaetők saarspslaak Nagy Kanizsán As elsí kérdésre aésv, mi csak aaayit felel-katlak. högy arról, mieaeriat a ,Nagy-Kawaaa ie vidáke* tett e le biatoeitékot vagy Mm aiaoe kmáwaáaaak, kogy aaolbaa Varga kartársunk _ Zala ar Mám. (4 lap.) _ politikát Baae, aat nem látjuk lapjából, eeak aat látjuk, bogy itt-ott politikai bireket kllglil, hogy es a sajtó tSrvénybe BtkOalk-e vagy Mm, nem a mi, hanem a királyi Bgyéea megbiráláea alá tartoalk. A második kérdésre nésve t igen ia -todomá-eunk vaa a kdaokt. miniszter rendeletéről | de ast, bogy a kérdésben felemlített tanító urak kaptak-e miaietori engedélyt vagy sem, nem lévén esereneeénk egyiket eem Ismerni, nem tudjuk i valószínűnek tartjak aaoaben, hogy ily engedélyBk van, mert fel nem tobetjBk felólBk, bogy kBsvetlen fenhatónáguk rendeletének ily stembeeafikóleg eaegBlnének ellent. A kérdés kUlönbea tol van vetve, hieeaBk, hogy aa illetd urak, maguk fogják megadni a kivánt feleletett a kettóe kérdést hoaaánk inté-aett egyénnek! A ,'Ma' utrkuttitiyt, Különfélék- — Kraaébal hlrAlyaf 4a a Magyar flH. (iaaleinban as utóbbi ntpok egyikén a királyné rendes sétáját végaé. Útközben egy kit magyar flu vonta magára a királyné ügyeimét. A kél éven gyermek, a ki nevelőjével mulatott a c,Ilidben, a királyné láttára lelkláltolt; »Olt megy a néttlN — A királyné moeolygott t magyarul kérdezte ia élénk Rucskától: >Hogy hívnak gyermekem?' piw iGyBrgy nénikém* — lelelt a gyermek bál* ran. A nevelőnő aztán megmagyarátia a ftnoe-kának, hogy az a néni nem >néni,« hanem a királyné. Másnap, mikor a kis (lyörgy meglátta a királynéi, lekapta kis *ialmakal*pjkt s tele iBdő-vel kiáltotta: >Éljen a királyné néni t« — >Te nagyon kedvet gyermek vagy,> felelte a királyné a megiimogatta a gyermek őröd) tői sugárzó arcát. — A remáa klrAlyné aleséu Erzsébet román királyné Sínaiából jövet szerdán reg gel 7 óra 15 perokor a magyar államvasaton a budapesti kótponli sleméi y-pilyaudvarbt érkezeit és 8 óra 40 perckor lolylaita ntjál Bécs leié. A pályaudvaron Pekáry lőkapitány helyettes jelent meg a királyné fogadására. — A pápa eagrdflyr. A bécsi pápai non cislura a kövelketd rendeletet letie kőszé: Minthogy Negyboldogaseaony ttliljepe at idén pénteki napra esik, tekiaiettel a lőbblelől érkeaett kérelemre, ó szentsége XIII. Leo pápt megengedie, hogy a bivek e napon húsétellel iápiálkothansa nak. Megvárja asonban 0 saentsége, hogy a hívek aa olvaaót kárpótlásért báromssor elmond|ák. — A Ugrágt éraek adaatAaya- Mihálo-vich aágrábi biborot értek, Mária Valéria kia-asstony esküvőjének emlékére 10000 frtnyi adományt lelt és pedig a ságrábi népkonybántk 4<JU0t e nő-egyletnek 8000, a betegek segélyezésére 2000, a zágrábi plébániának 1000 ée a nostári kolostornak 100<l Irtot. — A HN>lk«l/ta m, hó 22-én, asottaai jótékony nőegylet Által rendeteif tánomulataág várakozáson lellil sikerült, ugy, hogy a kis kerti helyiség alig volt képes befogadni a válogatott fényét vendégkoezorut. Volt ragyogó jó kedv, tánc, kivilagos kiviradtig. As eltfi négyéét kő* rül-belBI 40 pár tánoolta, ami ritkán étik meg a mi mulatságainkon. Most ia a IBrdőveodégeknek köaiönhetj&a inkább e nagy tikett, *képen megjnlalmásták a nőegylet iáradofásait, irjt levelezőnk. — A balataul .Vcltsctl éjj'-,l múlt csBtőrtSkőn tartották meg a rendesők! A • Velencei éjj« ezéles körben talált kedvesö logadtatáa-re. A iBzijáték eléggé sikerBli e,as est kővető lánc, melyben a vtros szépei igen nagy saám ban veitek részi, osak a reggeli órákban ért véget. Eliemerétael kell megemlilen&nk Hutaár K. ét Bertaenyi Uyulál, kik a dissee magyar oimert is kéultatték, Cták Árpád, Csák Máté és Kerber Lajoet, kik a kedélyei mulattágnak lerveaői és reodasől voltak. — Nagy Aradáa volt a múlt héten a Murán, elannvim, bogy a murai vasúti hidépiléeéi Mura SteraahalyeB be kallatt tsünteini a* ár mialt, ami igen tok kárt ia okozott az oezlopo-kat Körülfogó vízmentes kerítésnél. 1890. augusztus hó 8-An — A a«atid puaatal. A hiret ,omlói l>or-nak, me holnap már ciak híre marad fene, mert a fliloxera s Homlóhegyet Is végpatslulátial lát-síik Isnyegeinl. A kllBnö borlermóltigyen I8BW-bsn egy helyen, 1889 ben ól helyen, ez évfoeo pedig már 84 helyen konstatálták a flllozera lol-léptét. , — A pénat AllaadA aalahás pályáaail határideje leteli. Beérkeiett Oaeieien 9 pályamű. Etek kőiül 8-nak |elmondate i Magyar nemgétl színház l'éotell, egyé: Preesens, imperlectum, egyé: <l'ro patria* és egy körrel van megjelölve. As épBIel-iervek általában osinosak; a legkiválóbb alkotás kősötiBk a körrel jelteii, melynek költsége 218.000 Irl és 8. >Mtgyar na(n**ti tainház Pécseit" jeligéjB. melyek kőaBI as ngyik Díszkőit* tége'ls adva van $100,000 irtial. Ez utóbbi igen gyönyörű épületet mutat, ssép kupolával, rend-kívül diesei homlokzattal, a sstnbat előtt parkkal és oldalt balról kávéliászal, jobbról törctsrnokkal. — nillata**. A 'Kőszegi tournia kör< állal rendezeti nyári muleitág tényesan sikerűit, habár az idő neui egétaen kedvező volt; eate leié kellé* metbé vall az időjárás ét ennek lulytán 7 órakor a aörkert annyira megtelt a legválogaioitabb kö* töniéggel, bogi. a rendezötég alig voll képet el* helyezni a gyoiVegymáaulánbanösönlő vétMléj|*ket. A kltfinő nangulalol lokosta a Bzotnbeibelyröl érkezeit cigányzenekar, mely a tűzoltók zenekarával együtt buzia a szebbnél ssebb nótákat. A kert lampionokkel gyönyörűen volt világítva, sőt tűzijáték Is szórakoztatta a közönségei. A lom* bol^jálék pompát nyeremény tárgyai Is nagy vonzerőt gyakorollak s as Oeezes jegyek alig fél óra alatt elkeltek. — Héráikéit dtjeaabáa. A déli vasul vonalainak ex évi szeptember 1 én mérsékeli dlj* szabás lép életbe, A nevezett vasul magyar vonaléin a mérték lé« annyiból log állani, hogy at eddigi 16 ttázalékot arany aglo pótlékot elengedik. Ugyanannyival mérséklik a déli vaaut osztrák vonalain a nemély-lariiákai IMX) kilométer lávoleagig, ellenben 8110 kilotneieruii lul 4i)0 ki' lomelertg a mériékléi 80 takzaiékra, 40tl kilométeren lul pedig 80 zzeaalékra log rúgni. , — Habbautá* aa AI-VuhAn. A Duna mentéül hajózái megk&nn|itéie ttemponijából, mint tudva vaa smiit Irtuk, a islkla robbantéook megkezdődnek legköaelébb. Moat veti értesüléiünk s<ertnt a próba robbaalás a >Juc-'nak nevezett salkln Iömbi4l log meglörléoni a itt hol a szikla rendkívüli keménytégü, a tolysmsebesaég ragadó, bol angolok és Iránnak ísmélel'en hajó-lörétt szenvedlek robbantási klaérleloikkol, — a leggondotahb, a legtöbb időt rabló elövigyesafra tan szükség, mindamíllitt f, éti wiffiilitm ÖrdH, S'éii vagy 10-én mindin vttlíitínüitg nerlnt intg fog tartatni a hivatalin robbanlúti priba, — Hírek a tangarrfl. At óittrák magyar hajóra/, — mint Fiuméből érteaOlünk, — kttU földi uira kelt. A 'Kronprina Hudolf* »litrónprln> tettin Bielanlé' páneélhajók iKaieer FraneJoeet l.i rohamhajó és >Ttger« lorpedóhajöból álló hajóraj jallui hó 88*an reggel 6 Őrekor Indult Pó» labftl küllöldi. uijáre. A hajóraj, melyei Hinkle ellentengernagy p.iranotnokol, most egyenesen Gibraltárnak tart e onnét Havrenak veszi uijat. Angolorstág egyik kikötőjében a hajóraj két réetra log osileni a azok agyikét litváo lőlieroeg lógja ptranosnokolni. Tengeri raUfk tdmad<lta. Az 'Ele-triquie< nevű lraucia gőzös juliut 20*kn érkezett % Montrealból Londonba. A hajó kapitánya következő dplgot beszélt el, melyről Fiuméből vettük az érteaitési. >A hajó ju iut hó 89. és 30 Ik kii-aólti éjjel már csak pár mérlöld távolra volt Síd* neytől. A szirtes helyeken egy tengeri rablóoso* port köseledeti a hajóhoz, saámitva arra, hogy az apály beálltával a gösőt nem menekülket elölök e kirabolhatják. A kapitány látva a vasséiyt, azonnal lellegyvereete személyselét; szerencsére szonbsn addig buaódoit a támadás, míg bekövet* késett a dagály s az *Eletri(|ue* saépen lovamé- • neküli vetaélyes ellenségei elől. — Aaaerlkal alaa. A terméssel játéka talán annakagylk országban eem nyilvánul oly sajátoaan, mint a növényoreságban. Míg az egyik növénv hajnalba nyílik s már «ste elvlrit, s míg egyesek eslráaáelól virágsáaik alig igényelnek egy rövid ta* vaist; addig némely növény egy emberöllön ke* reazlül nő, mig végrt virágra ha|l. Ily ritka növény az anierikai otoe *Agave ameríoaaa*, mely eaáaévben nyílik egriser. Ily agavé van ?iet Mjee virágáéiban Nagyváradon aa Echerollea* oeólád kertjében. A nagyváradiak méltán járaak csudájára a ritka virágnak, melynek tnyanövéeye pár méter megu ée a ezára majdnem kar vae* tagságú. Nagy-Kamzsa, vasárnap. — A királyi ptUtt ujjá építés? al latnából megkezdett fóldásásnái as a hír terjedi al a tő városbán, bogy a bástyafal bontása kőiben a munkások több ezer torint értékű arany pénat éa ékszereket találtak egy nagy ládában. Ké»őbb es a btr ugy módosult, bogy Találtak ugyan pénat ée ékszereket, de nem egy ládával, I hanem csak egy arany kehelyben, mely drága kövekkel volt kirak?*. A bír eleinte csak a munkálok között keringett, hamar eljutott aionban a munkálatokra felügyelő Groezmann Ferenc épitéaaj tQlébe is, a ki nyomban jelentést tett az esetről a rendőrségnek. Egy nap«sámosnak, a mint este* felé a L4godtutcának as alagút telé eső részén | ötödmagaval a bástyafal aljában a tóidat ásta, valami ax áaójába ütközött- A recscsehésre figyelmesek lettek társai is és összenéztek a ezzel azon a helyen nem folytatták lovábtni á-ást. hanem a másik oldalon kezdtek dolgozni. Ennyit láttak a köselben munkálkodó napszámosok. Másnap | reggel ugyancsak ax a munkán beállított a mun-kateiűgyelöhöz s egy Lipót csássár korabeli arany pénzt előmutatva igy ssólt; — Tens ur kérem, est a pénzt találtam; ér es valamit ? — Hál hogy ne érne! Hiszen ex egy darab arany Nem talál* tál többel ? Kem én kérem. De a hol éx volt, kellett ot?többnek is lenni. Nem volt ott egy fia se több. Ezzel a munkái kiment, a felfigyelő pedig telefon utján jelentést tett a főkapitányságnak, innen azonnal agy detektív ment a helyszínére s a >xe rencsés munkást kereste. A te ügyelő rögtön oda vésette a detektívet, a hol annak a Lajos nevű munkásnak négy társával dolgozni kellene. El lehet azonban kepxelni meglepetésüket, mikor oda érve, nemcsak hogy a sxerencsés megtalálót nem lehék, de még négy társának is csak a Költ helyéi találták. Rógiön vi;ágos volt elődük, hogy as öt jómadár elillaot a zsákmánynyal, melyről így előre axt sem lehet tudni, hogy mi és mennyi értékű voít. Annyi azonban már eddig ii bizonyos hogy a lelet nagyobb értéket képviselt, mert ax a Lajos nevü napszámos igen bőkesüen bánt az aranyakkal, még egy teherssáltitó kocsisnak 4s| adott belőle egy darabot, a kivel egy lebujban boroxott. Ennek a kocsisnak hihetőleg beszélt is mámoroa fővel valamit a dologról, mert ez kezdte azt a bírt terjeszteni, hogy a napszámosok a bástya alatt egy •sárga* kehelyben sok régi arany pénxt meg fülónlüggöket, karperecekei, gyűrűket atb. találtak. A kelyhet azután, mely sok apró »kÖ7ecsk*vet« vott körülrakva, egy budai band-linak adták el; a ki a pénzek közül megvett néhányat 2 tháj'val. Mindenesetre a dolog igen érdekes, a bogy a napszámosok nagyobb értékű aranypénzt és ékszereket találtak, as kétségtelen A kebe>y pedig a leirás után iiélve valóságos tőr* ténel»>i becsli kincs lehetett. Különben időközben . három darab pénz jutott a inunkafelQgyeiöség kezébe, mind, a* tizenhetedik század elejéről valók. Az egyik darabot egy munkás . szolgáltatta be, a kinek -a megtaláló jókedveben ajándékba adra, a ínpUc kenői tóidig ugy vátiották visss* azoktól, a kiknek azt a • kincsásó* napszámon eladta. A rendőrség a feljelentés alapján már megindította a nyomosáat as eltűnt napasámoaok után, de mindeddig hiába. (P. H ) — As egyeteme* laalUg;AI«s költségeihez as adakosások szépen folynak be, ujabban ismét adakostak a nagy becsk erek i takarékpénztár 3 frtot, a nagy becskerek i takarék- és előleg-egyesület 5 irtot, Lévay Ferenc min. oszt. tan. 4 Irtot. "Molnár László 3 frtot, Eötvös K. Lajoi kir. tanfelügyelő 2 frtot, Jankovics József 2 Irtot, Kascbnilz Gyula 1 Irtot, a véglesi »Vera«-forrás igasgatóaága 5 frtot, a dobsinat kasino 7 frt 20 krt., a kecskeméti iskolaszék 5 frtot, Kápolnai Gyula 2 frtot. Krastics János glHtV Szathmáry György orax. képviselő 12 frtot, Kőpesdy Sándor 20 értőt, Mechwart András 6 frtot, a Ridagogiai Szemle szerkesztősége 26 írt 60 kr., Rács Ödön 4lh M) krt. Bokor Jóxsef dr. 16 frtot, Khédei János 1 frt 20 krt gyűjtöttek. — A fél salllleasee terűé. A monstre lottó ügyben a temesvári vizsgálóbíró teljesen be-fejeste a kir. tábla által elrendelt pótvizsgálatot. Most még csak as országos vegyész szak véleménye hiányzik. A pótvizsgáiét predménye — bír asennt — a vádnak isersett ujabb erősségeket, BMrt azok as iratok, melyeknek a Püsp&ky József és Ssobovita Károly vagyonoeodásának tiszta eredetét kallett volna bisonyttaniok, vagy teljee-aéggel közömbös, vagy épen terhelő adatoknak Maoayaltak. Újból meg lett Állapítva, bogy Püspök y ék, kiknek régebben nagyobb vagyonuk nem vtft, l8Í7tót kesdve a mikor Farkat as első vér* nyerte egyszerre szinte dúskálni kesdtek as szarta bea. Ssoboviosra vonatkósóla| valótlannak j Zala 31. arám. (5 lap.)_ Wonyult, bogy as anyóaa* Gecsőné, ssékeetehér-vári lakos, támogatta anyagilag. Fontos feladata volt a pót vizsgáiéinak as is,, hogy kideritse, vájjon csakugyan tett* Karkas as ismert 10 asámia évek során 50,000 irtot, ugy, a mint est a végtárgyalás során állította. Mint hirük, a lottóhivatalok jelentékéből kiderül, hogy a tudvalevő tis szám a legutóbbi 18 év alatt a bécsi, szebeni, temesvári; búdat és trieszti lottón egyáltalán nem ja lett megrakva. —• Micsoda szert használjunk? mindig ast, mely régen már mint jó ismeretee gyomorbetegség ellen. Dr. Bosa életbalzsama Fragner fi. gyógyssertárából Prágában régóta mint a legjobbnak ismert, mert már 80 év óta as egész birodalomban mindenkitől kípriháltnak becsül tetik. Kapható minden gyógyszertárban. Vinador spanyolországi nagy borkereskedőnek Béce, I. am Hot, 5. sz. alatt léteső borüzletére vonatkozólag lapunk mai számában megjelent hirdetményére hívjuk fel olvasóink figyelmét. A nevezett cégnek egyenesen külföldről behozott borai és francia cognacai, ügy srilódi minőségüknél, mint kitűnő zamatuknál fogva, világhírükké váltak. Tanügy. KIAkéoaltA tanJoljabboI khirdet Dr. Villányi Henrik tanár azok számára, kik egv évi önkér.iesi vizsgára készülnek. Hasonlóan előkészít gymnasiumi tantárgyakból én oktat a francia és német nyelvben is Bejelentéseket eltogad levelezőlapon vagy személyesei): Dr. Villányi Henrik bölcsészet tudor, volt tanintézet-tulajdonos, Bettyány-utca 8. az. a. Nagy-Kanizsán. Ezen tanfolyam feladatául tűzi ki, azon ifjakat, kik családi körülményeik vagy bármely más oknál fogva tanulmányaikat félbe szakítani voltak kénytelenek, mielőtt agy középiskola vagy bármely más, ennek megfelelő intését betejesése állal as »egyéves önkénteei* jogot elérhettek volns, azon viztgára elSkétziteni, a mely leetendS, hogy •igényt tarthatta nak a hadseregbe, mint egy évit önkéntes belépni Ezen tanfolyam a katonai ssolgálat teljesítésenél rendkívüli előnyt nyújtáson Itf—21 éves ifjaknak kik anélkül, hogy előbbi iskolai tanulmányaikat igazolni kénytelenittetnének, e helyeit, mielőtt hadköteles korukba azaz 21-ik évükbe lépnének, a szabályosan előirt képesítő vizsgál leteszik. Esen, egy katonai bizottság előtt leteendő vizsga terjedelme olyan, hogy srra oly ifjú, ki a közép iskolának vagy ennek megfelelő tanintézet osztályainak egy reaxét már befqjeste, megfelelő szorgalom éa igyekezet mefleit kellő elökéssilését .1—2 év alatt elnyerheti. Oly. ifjúnak asonban, ki csekélyebb iskolni képzettséggel bír, a körülményekhez képest több időre van sxüksége. Minden tanfolyamban 4—4 növendék vehet részt a napvali vagy esteli órákban. Ajánlatos, hogy a jelöltek már 16 éves körükben belépjenek, hogy ex által időt és alkalmat nyerjenek annál gondosabb elökéssi-téare. — AssAltk Agjetmébe As egé*s felvidéknek legjelesebben ietaxerelt, leglátogatottabb s legkitűnőbbnek elismert felad leányiskolája és nevelő intézete a Helrnbacher Augutzta minius terileg engedélyeseit és nfivánossagi joggal tel* ruházott nyolcoszt ál ju elemi és fflső leányiskolája és nevelő intézete, melynek, amellett hogy a Jó nevelés minden kellékeivej rendelkezik, egyik főjellemvonása az, ho£y benne a németajkú leányok egy kér év alatt teljesen megtanul-nak magyarul, míg ellenben a magyarajku leánykák ugyanazon idő alatt a német nyelvel szóban ét irdsban teljeten'elsajátítják. A kik as ínlésetet huzamosabb ideig látogatják a francia iráeban éa bessédben ssintén kellő precesitásra leesnek ssert. As intéseiben as egyes tantárgyakat, a zenéi, a rajsot Pozsony legjelesebb ssaktaniérfiai tanítják. Egy növendéknek egy évi teljes ellátásáért 300 frt fizetendő. Pozsony kitűnő éghajlati viszonyait s személyes meggyősödéeeínk után mondhatjuk, hogy a intézeti helyiségek alkalmas voltát is figyelembe véve, a legmelegebben ajánljuk ezen ínlésetet a asttfök figyelmébe. A I. lakelaasékek és taalték figyelmébe. Egy teljesen nj iskolaberendezés, mely padokból, szemléltető képekből és egy terme: szetraizi gyűjteményből áll, olcsó áron eladó. Bővebben tudakozódhatni Dr Villányi Henrik volt intésettulajdonoanál Nagy Kanizsán. 1890. auguaatua hó 3-án Tudomány, irodalom. Lapunk a revatábaa Issnertetetl ■«• vek, lspaak,kla4éjáaál, Vlsekel Fttlép klayvárat áilsUkea megreaéslliellli kiválás tldsists" című történeti rajzból, mely Budspestan jelent mag, Hs amely mű a tanítók életét festi költői rajzban aa elő* asó néhány sorával ismertetjük meg olvasóinkkal! — E sorokban as egész rajz körvonalosva van. A sierső igy ssól: Nem célja e munkának irány regényt- adni as olvasó keaeibe, csupán egy „raj* sot" akarunk 9a néptanítók jelenéből* bemutatni, melynek minden sora, minden betűje aa életből merített tapasztalati igazságot tartalmaz. Nem lesiettük a rögöe pálya örömeit élénkebb asínak* kel mint minőkben ast as élet folyásában talál* juk; s nem színeztük söléiebben a küzdelmeket, melyeket a tanítói karnak, áldásos ugyan, de falelte nehéz pályáján keresstü! meg kall küsde* níe; adunk mindent a maga terméeseies, éleiből vett saineaetében. fis ba mégis, itt-ott sötét ár* nyak vooú nak is keresztül rajzunkon, ne tule)< donítsa ast a stfves olvasó az irói képaalődée ábránd képeinek, mert valódi képek asoli as éia(« bői, habár sötét kép dr s mi nem rajsoltuk a képeket, mi osupán a keretet adtuk hossá, hogy jobban kidomborodjék, szemlélhetöbbé váljék a kép. Nem vontunk le semmit as örömökböl, nem tettünk hossá eemmit a fájdalmakhoz, küzdelmek* hes, eléggé kimagestanak ások as irói képzelet játékának hossá járulása nélkül is« Alakjaink nem kéntéteti lények I Itt járnak ők közöttünk, itt élnek. itt élvesik a rögös pályának csekély örömeit, itt küzdik a harcol, a legnemesebb harcot as el* vekért, melyeknek megtestesülésétől várható csu* pán a tanítói kar jobbléte, népnevelési ügyünknek ason felvirágosása, melyet minden a tanügy iránt érdeklődő férfiú vár, remél, s hisz, hogy i közel jövőbeli LelieeűlésbiJog menni I Ffilpáncé' losva a nemes eszme által busditott lelkesedéssel irtuk meg e müvet, nem tekintve sem jobbra, sem balra, sem nem vadássva felülről a kegyet, sem nem keresve alulról á népszerűséget; irtuuk, mert erős meggyőződésünk az, hogy ma már nem élünk ason korban, melyben a oonservativ várakozás eredményhez jullatoa; de nincs reménység arra sem,(|iogy lefelé hízelegve, vagy. meg-torditva, a jobb üorsot ér lemlö tanügy térién legkisebb lendület is előidézhető volna; e igy: tar* aadalmi utón kell tennünk, esen as utun kall kivívnunk ast, mit a jog, igazság, és méltányosság követelnünk megenged, kivívni ast a törvény-keieién belől társadalmi mosgalommal, mit más uton elérni nem lehet. Elébe kell állítanunk a föun állónknak as ügyet úgy, mini as van, hogy a feltüntetett tükörben lálhaasák meg, ismerjék fel akoliakat, melyek elhomalyoeiiják a tükör sima felületét, s elébe kell állitanunk^a^laillfi-soknak ast a képet, mely as ö életükből vpn véve, melyben saját énjükre ismernek, s meg kell mutatnunk nekik as útat, as ösvényt, melyben haladva a célt elfogják érni. Hegényee alakot széit választottunk munkákhoz, mert jól tudjuk, hogy a legnemesebb esamék: »a jó, ssép és igaz* essméi is, ssáras tudományos, vagy ssaksserü megvilágositása, halhat ugyan as értelemre, de nem hat a szívre; mi pedig a szívre akarunk hatni rajzunkkal; értelmes embereknek írván e * müvet as értelemre hatni nincs szükségünk, tudva azt, hogy ki e könyvünket kesébe veszi as ér* telmiség oly polcán állL hogy abból kifogja tudói olvasni, mi as életből vett kép, és mi at ahoi illesztett képzeleti keret. De azért is válasstottok a regényes alakot, mert ebben inkább ssemkött Állíthatjuk ecymásaal as ellentéteket, már pedig a szembe álutott ellentét jobban kitűnik; lesiettük a tanítóság éleiének örömeit, hogy assal szembeállítva küzdelmei!, még inkább kidomborodjék as assme, mely munkánk megírására a va* sértonalat adta kesünkbe, a es easme nem más, mint „a tanitói kar jogot, méltányos, ét igastágot követeléseinek érvényre juttatása.* £U kellett mutatnunk ason hiányokra, melyek egyrészről a tanító, mint a népnevelés apostolának egyénieégére, másrészt magára a legnemesebb ügyre, a népnevelés Ügyére ssibbasztólag hat. Oe nem tartjuk szükségesnek mindason pontosatokat előssavunk-ban elmondani, melyre kiterjed rajsunk ; as olvasó tudni, látni togja aat, ba munkánk eloiva* sására kis időt szentel; csupán körvonalosni akartuk miodaat, mit a raja lelölel, hogy átaé-aatét adjuk rajsunk nak. ....£» most leteasssQk a munkát a magyar nemsat kezeibe , alá* I Nagf-Kaniaa* saaArtíap. Zala 91. Hám. (4 lap.) ut láttok, bogy itt-ott politikai feírek«t közöl, hogy ss » sajti tlrvéaybs ütközík-é iify m, |im • mi, kun a királyi Bgyéar megbírálása alá tartozik. A második kérdésri fi íz ve": igsa is tadosá-! aoak vaa a köaokt miniszter rendeletéről; de [aat, kogy a kérdésben felemifitett tanító urak kaptak-e BUróteri engedélyt vagy sem. nem lévén szerencsénk egyiket aem ismerni, nem tudjak ; valószínűnek tarjak aaoabaa, kogy ily engedélyük vaa, mért M aem teketjak felőlük, hogy kősvetlaa faabatóiáguk rendeletének ily szembeszökőiig szegülnének ellent. A kérdés különben fel vaa vetve, hisszük, kogy az illető urak, maguk fogják megadni a ."Vkiráat feleleteit a kettős kérdést kószánk intézett egyénnek! A .Zala' tzerkmltiiét/e. ia kérte a koronától. Ha aa engedély meg iaaa .{jwlilíkát tzae, aat nem látják lápjából, eaak adva, a tárgyalásokat azonnal megkezdik aa il-S letfikkíl a színház réaoére leesdA eladás saem pasaikéi — I/llváaee alaaésaalda. A nsgyksnizisi épülő félben levő evang. templom és lalkéaziak tfíím ka.'tsápihoz pótlólag járullak as aisö ayil-TtM shtáawilaa óta : Ur. Hafnaaay Kéteáané 8 tn. 8. Kovács Lajoa 60 kr., fflaazer Gábor 1 ft, R kanizsai Bankagyasülef 90 Irt, Sebalta Károly 1 tó, Krumsy Ágoston 6 Irt, GMörfcáay lat vaa 1 Irt, Zerkowil* Zsigmond is társa 6 Irt. lJr. Scfrwsrlz Adolf 1 Irt, Ozsterbnber László 2 Irt, Sstts Miklós 1 Irt, Or. Löke Emil 1 Irt, Ollop ] Eraö 2 frf, N H. I Irt, Fábián Ferenc 8 Irt, Lakiéi Gynláaé 8<í kr., Milboier Ödön 8 Irt, Karcai Béla éa Islvia Iliik adomány M Irt, Bt-! lisée* József ll-ik adotaáay árleeogéiés épiiési anyagoknál tSÓ Irt, ösasasea itt irt 10 kr. KM | elszámoláskor kimuialiatott 1560 Irt. Eddigi ered mény 1808 Irt 10 kr. Fofaijék a kegyes ssíví adakozók aa épiikaső gyülekezet legforróbb, leg-l hálásabb köszönetét, További azívaa adományokat a saant célra mihoztaesék as evang. lelkészi | hivatalhoz jattatni. Nagy-Kanizaa 1890. ioL 31,1 Lengyel Lajoa a t. gyülekezeti felügyelő. Tbomka Endre a k. gondnok is péasiárnok. Hűtler Lajos a. la h. lelkéez. — A aagykaalsaal Polgári Egylet L bó 3-áa vasárnap teke versenyt rendez, mélyre az érdeklődő egyleti tagok tiszteiellet meghivatnak. Kezdete d. u. 4 érakor. — Lsvaglái kézkea Egy helyben álló-aiáaoaó huszár nidon baoost>ttlovakat vezetett jártatni a napokban. a az egyik ló, melyet kantárszáron jártatott, hirtelen oly ugrást tett, hogy a huszárt a másik lóról lerántotta. A le halott lovainak a U mellére hágott; a két oldalbordáját bezúzta. A katonai korbáaba szállították hol aa orvosok kijelentették, bogy életveszély nincsen. — %'aaatl baleset Geialer Mátyáa vasúti kocaitisztitó jalins 28-án 9 tfrakor, midőn a ssékeetebérrán vonat a pályaudvarba liaröEo J „—_____Ixmt)ából egy vaggonbe akart lépai, — elcsúszott s a kerekek alá bukott, — hol is a vonat ballába fejét elmetszette A kórházba szállították. Aa orvosok véleménye szériát, a szerencsétlen ember életbe SMiailáaélin teljes remény vsa. Különfélék- __1800, auguszius M 14a — A s<aié gasilal. A btrai somlai bornak, ma holnap mar csak km amé teaa, mert a fiitoxers* a Somlóbegysl is végpontutáseal latszik lényegeinf, A kiflaő bostevssőbegyea 1HH-bsn sgy helyén, IM9 bea M helyen, az évben padig már 84 helyen kaaststüták s llloisra lat-léptét. v A péaaé állania aaimkfca pályázati határideje leteli. Beérkezeti Bssisesa 9 péiyamO. | Etek kőiül 8-nak jelmondata: Magyar asmsatt j színház Péezgtl, egyé: Prssssns, imjwrfectuw, egyé: "Pro patria* és egy körrel raa megjelölvs. As épület-tervek állalábaa csinosak ; a legkiválóbb alkotás közöttük a tömi jelzett, melynek kall. sége 218,000 Irt és 8. *Msgyar nemzeti aaiabáz Pécsett" jeligéjű, melyek közül sa egyik Asazköli. isége fa'sdva van HOJjUOO írttal, Es uióbbí igee 'gyönyörű épületei mulat, saép kupolával, rend-[kívül diazes homlokzattal, a színház eiőtt parkkal és oldali balról kévébással, jobbról aőrcaarnokkal. — Jlulstaág. A •Köasegi hwrixs kör* által rendezel! nyári mulatság fényesen sikerüli, babér az idő nem egészen kedvezi voU ; mis leié k»ile mesbé vált az időjárás as annak lotyiaa 1 arakor a lörkart annyira megtelt a legválogatottabb k&-•ínséggel, bogy a rendezőség alig voli képet el-! helyezni a gyors sÉrsriMtiáabsaőaőaW) vendégekéi IA kitűnő hangulatot lokosU a Hiombetbeiyröl érkezeit cigányzenekar, mely a tlsoliók lentka Druékel király a*. éa a sugysr Hu lUaatsinban aa utóbbi napok egyikén a királyné, , , - . . _m™ I j i.i-S . i „, ., ' rával együtt hozla a asebboél szebb aOtákal. A rendes sétáiét végzé. Otkőzben sgy kis magyar kwt lampjo^M „pőréén voli világiiva. sőt fin vonta magára a királyáé figyelmét. A kél éves | tűzijáték is szórakoztatta a küíűtmégei. A lom- gyermek, a ki aavalöjével mulatott a zöldben, ajbotajátik pompás nysreméaylárgyai is nagy vons- királyné láttára lalkiáliott: .Ott megy a ninil. gyakorollak a az összes jegyak alig fél óra — A királyné mosolygott s magyarul kérdezte t*1*" ... . , x.x t « i. ». r . « — ■éraékaU étjsiskéi. A déli vaaoi vo- as élénk fiucakétél: .Hogy hívnak gyermekem ?»| nalaitiuk ea évi szeptember 1 in mérsékelt dij- — »György nénikém* — telelt a gyermek bél- szabás lép életbe. A nemeit vasat magyar vo-ran. A nevelőnő aztán megmagyarázta a daca- nalain a mérséklés annyiból (og állani, bogy aa kának, hogy az a néni nem .néni,* hanem a ki-l^'g?.10 izázalékoa inoy sgio pótlékot oleaga rályné. Másnap, mikor a kis György meglátta a I királynéi, lekapta kia nalm.kslspját a tele IQdő-1 la.^lfgyg, «||nben 80Ó kilnmaiarui iul éoO ki ; vei kiáltotta: *£ljaa a~kirélyné néni!* — >te| lometerig a ménékiés 80 máza tikra, 4ŰM kitol dik. Dgyaaaaayival mérséklik a déli vasút oeat* I rák vonalain a ■ isméi y-t ah Iákat 300 kilomatsr a megsimogatta a gyermek örömlöl sugárzó arcát. — A ramsAm klrklymé slasáis Erzaé-bel román királyné Sinaiából jövet szerdán reg gott, koeaibsatitás azcmpontjábúl egy vaggonba i nagyon kedves gyermek vagy,* felel le a királyné j meieren mi pedig 80 száaalékra (og rúgni. -------.. v . p» .. v . i ^^^^^ i _ K«kb«ma» aa AI-DaaAa. A busa menténi hajózás megkoaeryiiiae szempontjából, miat tudva vaa ami is irtuk, a szikla robbantások megkezdődnek legkótelébb. Most mt értesülésünk _i_______Iszennt a próba robbantás a »Juc-«nak nevezett — Tftseaetek. Jolias 30 án reggel '/. B! **' 7 órt 16 P8rckor * B*IT*r államvasaton > uikla tömbnél / fog megtórtéani a itt bol a órakor özv. Herceg Istvánná kamarájában tüz | budapesti közpoali ezernély pályaudvarba érkezett Uzikla rendítivűlr keménységű, a íolyamsebesaég Iilött ki, mely dacára a hirtelen megérkezett! és 8 óra 40 perckor folytatta atjét Bécs leié. A ragadó, hol aogolok éa iraneiák ismétel'en hajó-tBzöraég segélyének, a kamarában ö^balmo-1 Pályaudvaron Pekáry lőkapitány bslysttss jeleni ,0^, BZ8nve<llek robbantási kísérleteikkel, — a zott éld mi szereket elhamvasztotta; a tüzet caak- m*> * *«*,yBé[ logadáaára. leggondosabb, a legtöbb időt rabló etö vigyázatra bsmar eloltották, a további kér nem fordult — A pápa isgiéélyt. A bécsi pápai nan- van szükség, míndamMdt f. éri augutziut Ci-éa, elő. — Jaliua 3l-én délután 6 Arakor tüzet je-1 cialura a következő rendeletet telte közzé; Mist-1 Hé* vájt) 10-íii mindm MUuinitéf utrint mtf lazték a város telső részén Kovács Prai György bogy Nagybóldogasszony ünnepe aa idéü pénteki i fog tartatni a himtalot robbantát 1 prib*. lakásán; a tűzoltóság kivonult, s erélyesen hMsá- napra esik, tekintettel a többlelöl érkezett kére- — Hírek a leugerrtfi. A.t otttréi magtmr " lemre, ő szentsége XIII. Leo pápa megengédie, 1 hajóraj, —' miat Fiuméből értesülünk, — (ti* bogy a hívek a napon húsételül táplálkozhass*- földi fllra kell, A *Kraapriaz Rudolf* *Kronprin* bak. Megvgija azonban ö iaeánisége, hogy a bitek Lzessin Sielanie* páneélhajik tKalsei1 Frsnz doaslI aa ol'aaót kárpótláaért háromszor elmondják, IL* robamhajő és •Tiger* torpedóbsjóból álló ha-— A lágrágl érsek adeaaiaya. MihA'o- j jóraj jatim bó 83-án reggal 6 órakor iadult Pó-vich zágrábi bíboros érsek, Mária Valéria kia- Iából küllöldi utjárs. A bajórai, melyet Hinkle asszony esküvőjének emlékére 10000 frtnyí ado- ellentengernagy parancsnokol, most égyeneun mányi tstt és pedig s zágrábi népkonyhának guU), Gibraltárnak tart s onnét Hsvranak vassi útját. látott a tüa lokakzálásáhoc, mi sikerült is any nyira, kogy caak a pajta éa aa íatüÓ lett a lángok martaléka; mi leginkább azon körül-ménynek köszönhető, hogy teljesen szélcsend uralgott _ Kérdés- Sajátságos két kérdést iatéztek hozzánk, melyre aanyit, a menayirH tudomásunk vaa felalünk, — a kimentő telelet megadását azokra bizsuk, a kiket illat A kérdés igy szól: „Van-e tudomása szerkesztő urnák arról, hogy I helyiség alig volt képes belogadni a vái Varga Lajoa szerkesztő a .Nagy kanizsa és vi-|f^T« Zf^^^^}:LV8?^ÜÍZ0^^ dékében" mely lap biztosítékot aem tett, politi-tikával is foglalkozik, a ha vaa tudomása, fejtae meg, kogyaa lsbetaégee A másik kérdés es; í ,Vaa-a tudomása aaerkeaatő urnák arról, bogy a tanügyi törvény értelmében a tani toknak mellék foglalkozást üzniök nem szabad éa hogy a közoktatásügyi minist*r egyik rendelete meghagy ja, kogy a tanítóknak lapsssrkssztéseel I |ánc, melyben fegkblkosniok csak akkor lehet: ha erre minis-1 tan eagodélylyel bírnak, a ba erről tadoméaal vaa, bogy fajti meg aat, kogy Hoffmann Mór,' Haalay Sándor éa Hajgati tanítók miat lapaaar-kasatfk szerepelnek Nagy-Kaaissáa ?* a nő-agyletaek 8000, a betegek ssgélyszéeéra 8000, a zágrábi plébániának 1000 ée a nostári I koioel ornak Í00U Irtot. — A Mmtkelyia m, bó 22-én, az oltani | jótékony nőegylet által rendezett táncmulatság várakozáson leiül sikerült, ugy, bogy a kis kerti válogatott kadv, tánc, ki világos kiviradtig. Az elaö négyest kö-rül-belül 40 pár táncolta, ami ritkán esik meg a mi mulatságainkon. Most ia a fürdővendégeknek köszönhetjük inkább a nagy sikeri, kik eképen megjutalmazták a nőegylet iáradozáaéit, irjs levelezőnk. — A balalaal .Velencei éJJ -eí mólt csütörtökön tartották meg a reodszök. A *Velen óéi éjj* ezéles körben talált kedvazö logadtatásra. A tűzijáték eléggé sikerült a az azt követő a vároe ezépei igen nagy saám Angolország egyik kikötőjében a hajóraj két (észre log oszlani a azok egyikét István lüberceg lógja parancsnokolni. Tengeri rablik lámadáta. Az >Ele-tríquie* nevü francia gözös jdliui 20-án érkezett Montraalból Londonba. A hajó kapitánya következő dolgot beszélt el, melyről Fiúméból vettük az értemtésl. >A hajó ju iu* bó 39, éa 10 ik kS-zölti éjjel aiár csak pár mérföld távolra volt Síd-neytől. A szirtes helyeken egy tengeri rablócsoport közeledett a hajóhoz, aaámitva arra, bogy az apály beálltával a gőzös nem menekűlket elölök s kirabolhatják. A kapitány látva a veszélyt, azonnal felfegyveresté személyzetéi; szerencsére azonban addig huaódoti a láaisdái, árig bekövetkezett a dagály s as >Kletriqae* szépen tovsms-nsküli vsssélyes ellenséget elül. — Aaserlkal alae. A természet játéka talán annak egyik országban sem nyilvánul oly sajátosan, mii mint a növéayorsságbsa. Mig as egyik növéav ban vettek részt, csak a reggeli órákban ért vé-1 hajnalba nyilik a már este elvlrit, s mig egyesek gel. Elismeréssel kall megemlítenünk Huszár K. I esiráaásiól virágzéaik alig igéayelnek egy rövid la-és Bersaaayi Gyulái, kik a diszas magyar címert vaut; addig némaly növény agy ambaröliőa ke-| ia készitatték, Ciák Árpád, Csák Málé éa Farbar résziül nő, mig végre virágra ba|t. Ily ritka aó-Lajost, kik a kedélyes mulatságnak tervezőt és | vény az amerikai aloe >Agava amarioaaa*, mely rendezői voltak. százévben ayilik egyszer. Ily agavé van aMet — Nagy Áradás voli a mull bélen a Mu teljen virágzáiban Nagyváradon aa Ecberollaa- Az alaő kérdésre nézve an csak annyit felel-, . -. . . . . __ ... ....... . v__.v.-;™. rá0' elannyira, hogy a murai vasnü hidépitéeét család kertjében. A nagyváradiak méltáa járaak ÍTl"i * ' Szerdabeiyea ba kallatt szüntetni at ár!csudájára s rilks vtrágoak, melynek aoyaaövéays * pult, ami igen sok kárt is okosolt ag. oszlopo-1 pár méter msgas és a szára aajdaem kar vaa ia vidéke* tett e la biztosítékot vagy eem nincs kogy aaoabaa Varga kartársunk körülfogó vumentss kerítésnél. |tagságú. Nagy-Kanizsa, vasárnap. • - ~ A klrélyl pjitla ■JJá építése a»-ksítnáM awgkesdett fóldáaasoái ea a bír terjeét el a lővároaben, bogy i btsiyatsf botlást közben s munkások több mr torta' értékű.. arany pénat ét ékszereket találtak egy asgy lédábee Később aa a kir agy módosult, bogy találtak ugyan jiésat éa tksvereket, éa nem agy ládával, kanén eaak agy areay kehelyben, mely drága kóvakkal volt kirakva. A bír afteuiie caak a nun-ka-ok kMMt kenogett, baaier eljutott et—baa a monkálatokrs felügyelő Groex»snn Ferenc éptféss taiébe ia, a kí oysntan jelentést telt ax esetről a rendőrségnek. Egy sep«xásM>soek, a mínf esté* felé a L4godiutcássk aa slagut M eső réexén ötöd mag* vsl a bástyata9 aljában a ló&et ásta, vaewi ax ásójába ütközött jí reweaéste figyei-me—k leitek társai is és óetenéztek s aaael ason a balyan nem folytatták tovább as á*ást. baaeni a másik o'.daioe kezdtek dolgozni. Ennyit láttak a közelben munkálkodó napszámosok Másnap reggel ugyancsak ax a sonkás- beállított a aas-kelet ftgyeiöb óz e egy Lipót e*á«aár korabeli arany pén*! előmutatva igy szóli; — Teos nr kérem, est a pénxt találtán: ér ea valamit t — Hat bogy ne érna! Hiszen ez agy darab arany Ken találtál többet ? Kan éa kérem, lm abol ex volt. kellett ott többnek ie lenni. Nem voH ott agy fia se több. Ezzel a munkás- kimen*, a felügyelő pedig telefon utján je«eu*é*t tett a tökapitáayságnak. Innen azonnal egy detektív meni a betyssinére s a tse rencsés muakátt kereke. A teflryeiő rögtön oda veaettg a detektívet, a bot annak a Lajos nevű w»unkáénak négy társéval dolgosai kellene. El le-bet azonban képzelni negiepetésakei, mikor oda érve, nemcsak bogy a szerencsés megtsitiét nem lelték, de még négy táraánsk is caak a büli helyét találták; Rögtön világos volt eléltük, bogy az öt jómadár elillant a zsákmány nyal, melyről igy elére ast sem lehet tudni, bogy ni ét mennyi értékű volt Annyi sxonbsn nár eddig i< bizonyos hogy s lelet nagyobb értéket képviseli, mért sz s Lajos nevű napszámos igen bőkezűen bánt jaz aranyakkal, nég egy tebensaltitó kocsiznak ír adott belőle egy darafeoC * kivel egy tebujb&n borozott. Ennek a kocsisnak hihetőleg beszélt i« mámoros fővel valamit a dologról, meri ez kesdte azt a bírt terjesztem, bogy a napszámosok a bástya alatt egy »sárga* kehelyben sok régi trtny pénst meg (Ülóatfiggöket, karpereceket, gyűrűket stb találtak; A kelyhet azután, mely sok apró •kövöcskével* volt körülrakva, egy budai Bandiinak adtak el, a ki a pénzek közül megveti néhányat 2 Inájval. Mindenesetre a dolog igen érdekes, e bogy a napasá mosok nagyobb' értékű arany pénst és ékszereket találtak, as kétségtelen. A kehit-y pedig a létrát után ítélve valóságos lőr-téneUi becsű kfbcs lehetett Különben időközben bírom darab pénz jutott a raunkstelugyelöség kesébe, mind a tizenhetedik, sxásad elejéről való*. As egyik darabot egy munkás szolgáltatta be, a kinek a megtaláló jókedvében ajándékba adia, a másik keltőt pedig ugy váttották vissza azok tói, s kiknek ast s • kincsásó« napszámos elad«a, A rendőrség a íeíje'eniés alapján már megindította a nyomozást az eltűni napszámosok után, de nindeddig hisb*. (P. H t — Aa sgyelenes faaltégjfilée költségeihez as adakozások szépen folynak be, ujabban tettét adakoztak a nagy beess ereki takarékpénztár 3 frtot, a nagy becskerek i takarék- és elöleg-egyeeüle* 5 frtot Lévay Ferenc nin. oszt tan. 4 frtot. Molnár Lássló 3 Irtott Eötvös K. Lajos kir. tanfelügyelő 2 frtot, Jankovics József 2 frtot, Kaaekniu Gyula 1 frtot, a vágleei »Vera«-forrás igasgstósága 5 frtot, a dobsinai kasino 7 frt 20 krt., a kecskeméti iakolaszék $ frtot. Kápolnai Gyula 2 frtot. Kraztict János 22 frt, Saathmáry György orsz. képviselő 12 frtot, Köpeady Sándor 20 frtot, Mechwart András 6 frtot, a Pádagogiai Szemle szerkaastőségt 26 frt 60 krM Rács. Ödön 4 frt 50 krt. Bokor Jóssal dr. 16 frtot, Kfeédei János 1 Irt 20 krt gyűjtöttek. . — A fii aslllleases termé. A monstre lotió ügyben a temesvári vizsgálóbíró teljesen befejezte a kir. táblt által elrendelt pótvizsgálstot. ■ott még caak az országos vegyész szakvéleménye hiányaik. A pótvizsgáiét eredménye — hír aneriat — a vádnak szerzett ujsbb erősségeket, •art azok az iratok, melyeknek a Püspök y Jé-stef ét Saoboviit Károly vsgyonotodasánsk tiszta aredé<él kellett volna bisonytlsniok, a agy lefjes-aéggel kösönbős, vsgy épen terhelő adatok oak btsonyuitak. üjfeél meg lett állapitva, bogy Püs-pafcryéfc, kikaak régebben nagyobb vagyonuk nem vek, l$$7 tői kesdve a mikor Farkat aa altő táráét nyerte egyszerre szinté dntkáhii kezdtek as esSftfcbta. Hsobovtctra vonatkétóltg valótlannak Zala 81. szám. (» lap.) 1910. aafttssius bó Ma bizonyult, hogy az anyéaa, Ueesöaé, ttéktsJehér-ván lakot, támogatta anyagilag- Fontos leiadata vak a pót vizsgálatnak as la, hogy Meritat, vai- ] joe csakugyan tett-e Karss> az Mert 10 t*ntt J hmpmmk a revalábes Ietaeri eteti at. Tuddaá&jt ir&diioa. | vek, laktak klaééJAnAi, riaekel fáléf évek torén 60,000 fotat, ugy, a niat ast a vég-tárgyalás snráa állította. Ifiét bérlik, a letJéhétfa L talok jelentéséből kidaril, hogy a tudvalevő tin **m§mUm !■ ■!»! inillfciW*. szán t legutóbbi 13 évalatt a bécsi, tsebeni. ie», - me»vtr». budai és trieeztíloUóa egyáltalán nem! — kleaiás AMeaaés* fi»b t&rtaseti is Int megrakva. J (nj>kéli •al? Baétpa^aa jelest ang. ét antéy - XlassMla esaH hatnáljaak? nisdíg azt, "J *Jf ^^L^1 Mtt Z mely régen nár níat jó ísnaratee gyomorbe «6 né^ey aotával isntfteijaa n>g elvsaéiakkal? T tegaág elian. Dr. Roas életbalsaana Fragner " rey. karveeekeva vaa. A B. gyógyszertárád Prágában régó'a nint Mi": ^«aakáaak aanr iegjobbaak ísnert. mertZár 30 évótaaaétféa0?féll.y /fY ^Lwbaii mÍBílífikitSl kiasiháltaak h^il tkaruak ,a néatnmók jiltnéhM* baatemi melynek sdsdae tara, mlnéta as élüM merített tapasztalati ígtsaagoi tant Inai, Ken ttttniafc-e rögös pélya fttánttt éltakebéi asának* kei nint meőkbta azt as ele* lelyáiáhaa talái- birodalomban miadeakitől kiyrVháltnak beetftl tetík. Kapható minden gyógy téti tárban. ! Vínádor tpanyolorssági nagy borkereskedőnek Bécs. 1. an Hol, 6. as. alatt létaaő borüzlaiére | pk; a aen asmestak aőinabbta a kümlelnaktt, vonatkozólag lapunk mai ssánábaa megje!en»! melyeket a taaílóí Jkaraek, áidáso* ugyaa, de la-hirdetnénytre hívjuk lel oivartiak Agyelnéi. A Mte aebés palvtjás kérésziül an« M katde-neveseM cégnek egyenesen külföldről behozott j |j| - sdnnk mindent a naga itenéiettas, téalMl borai és fraseta cognacat, ügy valódi nisöaégük | v#u satneaetébee. te ha négla, i*t-aii tölti ár-|né«, nint kitűnő zamatuknál fogva, vUághtrükké | ayak voaünak ia ktreaaiat rajzuskoa, ae t«la|-váltak. \ doróaa azt é müfnf olvsaó as ftréi ktpsal^t ---ábránd képeinek, mert vsíódt ktpek azok sz é!t«- Ibőt, habár aAtét kép A ia, a né aen raiaaUak a T 1 B t í képeket, né népén a karatél adtuk hossá, hagy « j)obbsn HdosOmrodfék, ssenltlheiabbé valják a Klékéastta tsatelysast hirdet hr. Vil '< kép. Ken vontunk m limait as őrfMSókbőt nen lányi Henrik tanár ások szánára. kik egv évi teltünk hossá teaant a ítjdslnakboz, küsdténak-[önkér.iesi vizsgára készülnek, Hssoolóan élőké l hez, eléggé kiangatnnak ások as iróé kéyseiet szít gymnaaínmi tantárgyakból és oktat a frsncésjátékának hozzá járuláss nélkai is. álakjank nen és német nyelvben ia Bejelentéseket elfogad le-:képzeleti lények! ht járnak ők kösóttank, itt éi-. veierőlapon vagy személyeaen: üc. Villáayi Haa-1 <nk, itt élvezik a rögbe pályának csekély orúnett, tik bdlcsészeltudör, tolt laniniései-tulajdonos, j Ht küzdik a harcot, a Isgasmnthb harcot aa at-Baiiyány-nicn 8. sa. a. Nagy-Kanizsán. Esen tan- vekért, nelyekaalr meglastetalásttől varható csu-Utlyam leladaláat tűzi ki, azon ifiakai, kik csa-! pán s tsnóói kar jokbléU, népneve*é«i ügyünk-ládi körülményed vagy báraely náa oknál fogva1 nek azon lelvtrágosáaa, melyet auadea a tanügy lanulnánysikai félbe szakiiani voltak kénytelenek,! iránt érdeklődő lériúvár, remei, e hass, hogy a jiHetéH egy kdsépiskota vagy báraiely eriú^ ennek!kosai jövőben tiljiwfctaihi Ing aenoi! Feipáncé-megfelelő iméset betejezése állal az »egyévee| lozva a nenes eszme állal bozdtiolt lelkniétnit 'önkéntest« jogot elérhették volna, a&m vizsgára, irtuk meg a atüvet, sem teáin ve tan jobbra, etókteitem, a mág leeUmdS, hogy igényt tarthassa- sem halra, sem aen vadáasva taiüiröi a kegyei, | nak a hmtiéngbe, sasi egy évit óukémita beiépmi. I aen nen keresve alulról a népszerűséget. irtaná, j Ezen tanfolyam a katonai szolgálat tet/esiiésenél; mert erős meggyősödésésk az, hagy na nár nsn rendkívüli előnyt nyújt azon ta-#t évet itjakaak jélünk aaon korhaa, meiybeo a eeatarvtliv varakik anélkül, bogy eiőMu iskolai laanlanayaikat|kozás eredményhez juttatna; de nincs renény-: igazolni kéuyteleniffetuének, e helyeit, ntelőit eég arra sem, bofj lefelé hízelegve, vagy nag* hadköteles korukba asas 21-ik évökbe lépnének, lordiiva, a jobb sorsot ér lem 16 tanügy teréa Ingja szabályosan előírt képesítő vizsgái letetzik. kisebb lendület ie előidézhető volna; t igy: tar* Esen, egy kstonai bizottság etőtr leteendő vizsgs sadelmi uton kaM tenaénk, esen aa atea keli í terjedelme olyao, hogy arra oly ifja. ki a könép kivívnánk azt, mit a jog, igazság, ée méltányos-iskolának vagy eucek megfelelő tanintézet oastá-jság követetnünk megenged, kivívni azt a törvény-lyainak egy reazét már bef^esle, megfelelő ssor-1 keietéa beíőf társadalssi mozgalom mai. nit sás gslom és igyekezet melleit a kellő előkészítését nton elérni nen lahet. Elébe kell állítanunk a 1—2 év alatt elnyerheti. Oly iljunek azonban, ki fönn állónknak az ügyel ügy. nini az vaa, hogr csekélyebb itkoUi képzettaéggel bir, a körülné- j a feltüntetett tükörben láthassák meg, isner|áa ínyekhez képest több időre van szüksége. Minden tel s foltokat* netyaa slhonalynaÉiják a tükör | tanf^ymém 4 4 nfctwHk vért rifaif s ntfftli Urna felületét, t aléhe kaü állitaiittgk az ijanip-vagy e*di órákban. Ajánlatos, bogy a jelöltek már soknak azt a képet, mely az ü étetakbői vaa lo éves korukben betépjenek, hogy as állal időt véve, melyben saját énjükre ismernek, s negkaü és alkalnat nyerjenek annál gondosabb előkeazi-; mutálnunk nekik as ütal, az ösvényt, melyben lésre. i baladva a oéli elfogják érni Ragéayas alakot - AssAiak flgjeiatéke As egé«s lelfi- válaaztoltask muskékhoz, mert jól tudjak, dékoek legjelesebben tessereli, legláiogaiottabbs ^T » legnennebb eszmék: .a jó, szép es igaz. legkjitoébbnek elismert leiaő leányiakoltja és «as®* ** 'adonányos, vsgy ssskssera nevelő sntésete s Helmbocker Angnmta ninias | negvüágosii|aa, hathat upaa as értalaanre, éa terAag/engedélyteett és nyívánoangi joggal lel- kat a asivra; ni pedig a szívre akarnak ruházott nyolcosztályu elemi és feiső*leányisko-1hiüni rajzunkkal; értelnea enbereknek írván a Iája és nevelő intéseié, nelynek, amellett bogy az értelenre hatni nincs szükségünk, tudva a jó nevelés minden kellékeivel rendelkezik, j azt, bogy -ki a könyvünket kesébe veesi ssér-egyik fbjetlemvonáaa as, hogy benne a német- telmiség oly polcán áll, bogy abból kifogja tatt ajkú leányok egy két év alatt Uljmn megtams^lolraam, mi as éleiből vett kép, ée m ez ahaa nak magyarul, míg ellenben n magyarajka leány- j Ülaaziett képzeleti keret De asért tt ▼álasstotiak kik ugysnszon idő alatt a nhnet nyelvel szóban a regényea alakot nart ebben inkább szemközt ie irésbmn teljesen dmjátüják. A kik es ínlésetet huzamosabb ideig látogatják a frsneis írásban és beszédben szintén kellő precesitásra lesznek állit haljuk egymással as ellentéteket, nár pedig a aaenbe áiftlolt ellentét jobban kitűnik; festat-tük n tanítóság életének örömeit, hogy azzal szert. Az intézetben az egyes tantárgyakat, a szembeállítva küzdelmeit, nég inkább kidombo-zenét, a rajsot Pozsony legjelesebb ezakiantérfiai | rodjék az eszese, nelv munkánk nagirásérs a ja tanítják. Egy növendéknek egy évi teljes eliáiá- j sértenalat adta kezünkbe, t ea eszme nen más, sáért 300 frt fizetendő. Pozsony kitűnő^ éghajlati i ** 1<f»* mMnmt, é» tgazeágoe viszonyait s személyes neggyőződéeeisk ntán I kóvetelémnek érvényre jutUtíiea.* Rá kellett na-mondhatjuk, bogy a iniézeü helyiségek alkalmas I tatnunk aaoo hiányokra, nelyek egyrészről a távollét is Ügyelenbe véve, a legmelegebben | üító, nint a népnevelés apostolának egyéniségére, ajánljuk ezen intézetei a átülök figyelmébe. j násréest msgára a legnemesebb ügyre, a népoe-A t lakalaa^kek ás tamltAk firvel- vetóa ^kbasalólag hat. De nem tartjuk ^ÍmSSVi^la^íl^!^^^ -öasoa pontyokat ^navo^ Ti, Vfc 'i ■■■JmTlfff ir^irUd ^ 4-- v ban elmondani, nelyre kiterjed rá zunk aa al« r^jS^tflL- w isi te Sf islT' "'r^o^r rótt ■Éi.iHii^iMwii Wy í«i«á«. ^ .7:. É. M.ti^tk |a munkát a magyar aenzat kezeibe • . « • alá* Htgy-Kanina, vasárnap. Zala 91 szám (6 lap*) 1890. augusztus hó 3*ixi királyné MfjiMk. Jm tajgpBag bírálatának . . . , Ma tartunk töle. hogy!. feléteti kert növényeit* P»lmutatja at ioté-egyedüi tof állani a világon, man megvagyuak I statisztikáját évről ém. Eöedja *x intézet legidtefc aovéreaek le«ieméafe» trdafces t^F gyöxődve, begy mások la kon* tagnak szokni r,Taatervat,« s_aóvendékek névsorát, « végái | herceg esztergályos műbelya. A ía! deszkabarfco-aa áttaJaak WretHt kérdésekhez. » . ; . mi meg- .Tudnivalókai* a jtvö tanévre. Aa Intézet u^laitaJ vaa eilátva, azoo ée a potocokoo azeszter tstt&k mit 'ehettünk s ba ónak agy porszemmel mkoiai avi szeptember l-aa kezdődik, a felvitel gaiyos leesferségbet szükséget miadaaféte e*skö-f ^ | f1^!0.1* augusi. tú ig az igaigatóságboxtsök, aa ablakhoz közel magz ez eszterga. £ sgSrdskssebb a lóheroeg dolfnxó Mohája. ||| CSARNOK. íyöngyös Karmai. kőngnevu ragyog vUlámón hmé tiümn&iin oretámo*. tépaeve&m ügyünk r*nrj**é*éhert meg tan jutaí- küldendők mázra fáradozásnak l f . . . Jóakarat veaérelteI taflunkat . fogadba a magyar köeftaég olf jó-} akarólag ex olvasmányt, nu( a miaöval aii azi j megírtuk. asórakoatnasa aat, ki szórakozni óhajt • . . . taaitaa azt, ki tanulni kíván, mi igényén ----------- - - bocsáiituk a mar*, vajha minden népnevelési ij # « • agr baréijanai uioit vendég ianoa I AUisrvaat az arvaianyna] Budapesten. 189ü» évi juhos bó. Gáti tíyósó. — luMHétokk 4frlk*baaH ctimü Qhenmlt as ánalánehaj a rétet\ Stanley vi'ágbirü művéről, mely a* agész mü- Harmat raayag as mhmwk} Jtr*1m. vall vüágfean oly nagy feltűnést keltett, s melynek ' eredetiből fordftnti magyar kiadása at angolai 8 cégig pereg hedtény egyidejűleg jelenik mag, agy, ravidka részletet j közlünk. K néhány sor ia eléggé mutatja, mily éa- j Shra eirok utánad tsép csillagom .* dekes irodalmi mu a könyv, mely tuietenkint 30í/?«* kfinpm* mini a zipar hullatom. kriavnl rendelheti mag. A réatlet kftvetkasó: | Mini gyántát^ol a Üwrtá t*Ul*t 1987. januári** 27*4». Dalttián i órakor Efajritfa a búbánat MHoytalan Memti. ■iférkeriem Alexandriába, i. fi Farka, a had-1 larif agémét&ttyi óaaiáiyának agyik orvoaa eiföll Sjnn örömöm, mm nmritfem Jnnektm botfám a Mimi éa ** expedfco orvosául ajánJ- Amióta te itt hagytál kedtím! koxott. Ea vofHb «gyadüli ttrat aiiomaa, amalyat hlMwkw árra niíem keservét tal^M megaiógedéaemre még nam iadtam be$di~ j tani Aa ia?en laldftttét latiam benne: bar toa voltam, mert mar kit kaUaomilea tapaastaia-! tot tettem oryoaem berek kel; mindkettejök még Méri nem riUed d magaddal lelkemet V Angoiomáfbao ritva^xaagtrt eamgítebeilenaégei 1 Együtt Jlnénk én gtfüngórü angyalom! tanusiiott. Parké navyon aaép Halai ember — egy j Boldogságban, ezerelemU* egy ragyogó csillagon. énekét. | $ hallgatom a fülemile Mbánat Mért hagytál itt édes rózrtm, engemet, Báli niJy Bálint, kicai! fe Oa — de kftlöaben igen megnyerő. Pro- j bára leendő, vaijon komolyan vaaxi-e ajanlatai.! aai mondtam neki: vHa ulácam jftbel Kairóba, j tovább fagnnk emlJ a dologról bmízélni. Ilt nincs j időm ehbeti ax bfrben értekeani.« I>élel6H 10 Arakor Alexandriából Kairóba uUz- j lam. Ax indóházban találkoztam Sir Evelyu Ba-j ring gel, a kirftl már (iordon naplóiban tübliei p*ly alk»lrnábí»i «ok emlék úiúl lel etfltfünk | oivaatam. A* indóházból Sir £velja házába bai Nem tartjak énlekteleanek a *Vaaáraapi Ujeag* tattunk ; a hol m ö maga efyenes éa njilt mo- j egyik régi inámábót adni e kfrfatkeió laéráatJ doráhan kiieleatefte, hogy a mi dolganknak van 1 melyet ojvaaóink nacy réaze nem fog ismerni, ám bibije ia. A khedíve éa Nabar pasa, a mi- n melvben -ai -aicsathi élet teljeafajtt Íogíal(4*Ük. aiazierelöftk, kétkednek heane, vájjon okoaan í Az aicautlii élet. Józaaf fóbereeg családjában torté&t őröm ünne íróaaaial, agy nagy Ovagaaakréoy kónjvakkal, egy nagy ttrega*a<ai a aábáay aaék, aanyibM áll a | botor, a lobbi miad mökiaoa. vagy cwaiádi amték. jEaak kósdtt vaanak a JóaMÍ nádor ereklyéi; ; keni easküim, malyakat mindig baaxnáJt, gócba j nyald kaimba, reageiek nagy olajzöld selyem ^eaaniy^e, melyen toHofáa ayoami láthatók, ivó edénye, as a laaaygaijrd, mgly auM óráiban ia ágya lejénél áJt, agy nagy fatiatatartó, melyra | porozol ario csavarható, mind akattóa boldoguU I nádor aajátketft eaziercályoiáaa. A tóheroeg íróasztala maga ia egész agy ér-| dekes kiállítás. Fehér márvány aMltaobrok í állanak azon, as uralkodó caalád aébáay tagiát itOntatve tol, a tóbbi kóai Ferenc eváanárt, J6* Issat nádor fivérét a a kia Sándor Lipót tóUerregat, ji&meJ'nádornak ;ixaakét évas korában <t*Í7,) i elhunyt fiát, kinek arcképe ia a Jegkülóabtoobb I taldolgosásbaa (átható itt. A malkaobrok kátlaö ;múve«sek kejcma vallaaak. Uit látni a« asiialoa a töharcig asjf|ak, leánykáinak lénykéireá! a. írsadkivái érdekmr levéteyomtatékokat. di-| ribdarsbokbol vaanak ósaseallitva, vaa benne jromh, a min6 a katonai egyaarahákoo KKtlíaió, caatt. naákón*, töliénytáskán hordott két lejO sae, puskagolyó, bomba, gráaáttórtdak, poskaltakae, azoronybegy, kartára, mladaaak vaslapra erdeiive a a bomba töredékre UUvéeve: *Kóntggr^ta.« Minden darabkája a bires caataaMttOról vaa fal* asedve. Aa iróaaztaloa kinyitva áll egy rovatolt könyv, melybe Jóiaef tobarcag mioden nap lejegyezi as alcautbi idó}áráa lűneiei'. (V»i» k«fSl«iá.| Sport. - Hunzár llutfk lé%emeaye. A III. _____________^mndenekeíÖM az aJcauthi kasieiyról kóveike- fr'Kvet Vilmos nevét viselő ta-ik huszárezred ese.ek»zfak-e. midOn a Kongó utat válaaztjuk. |zölegs*6l a közlemény: A kaatély tbhomloktatának tiaiUkara, mely tavaly tavammal Pac*ett rende Schwetntunb isnár és l>r. Junke ennek hallatára j üvegajtaja a nagy ebédlő-terembe nyílik melynek i*au ifen ftikertilt Kóvereaayt. aa idén Tolnán ran asmia magrémikliek és egész udvariasan kijelen- j magaekga az emektét ía -auaában loglalja. A^te lutuiást. Az ezred t»dva|tf£ag Tolna mellett latték. hogy es az eszme képtelenség. iái görög mititologiáhói vett jelentekkel van éke ,art gT»koHet«ikat a igy a tiaaUker laljee szám- • Jól van. fiir Evelyn*, válaam>lám >de nem biazie aitve. pompéji mintára. A tsrem talán bosxszu ™ •f[?y» • malyból saéfi Mámu tuttató fo, hogy Angoinrwághan vaanak épen olyan okoa' repedés vad látható, az 1842-ki földrengés em- ,ofM kerül ^rarsenyt augasztus 3 án, délu ami*erefc mint Schwetnlurth és I)r. Junker? A léke. Egy-egy ki«ebbmérvü földindulás Alceuthon **n 2 órtkor tartják, este padig a .Fehér ló* oagátyaft biaott^ágban oü vao^ James Aagnatas- W0»ben és 71-ben ts-voit iapsaztalhaiö. A- ta-^11^* tenné ben táncrigalmat randeaaak. A var-Grant ezrede — Sfiekenek egykori útitársa; Sir rem kQonlien, leazámitva néhány óriási kiaai éa!? £ táncestélyre német- ée magyar-nyelvft Frai>ci» de Winion ezredes a Kongó-állam kiér- karrarai márvány váxat, klaszikaa agysseraségú- amghivoksi kttlték axét. damüh t^iormányvé) ; Sir Learig Pelly ezredes nek mondható, amint bogy az egésa kastéiybao A pécsi atlétikai tilmJhösaiversenyei, ~ egykoron Angliának politikai ágense Zanai- ia megtaláijuk ugyan, a mit a kényelem és fino- Ax athletikai klub igazgató-választa^nyaa mn't bártmo. tiny Ihiwoay ur, a had&gyminiftxterium mult iaiáa megkdvetelhet, de tulbahaazottságnak, bó 23-án tartott gy&iéeen alhatárosta, hogy az tagja, Sir John Kirk — egvkori aansibáh konzal, j u. n. pazar tény&aasnek, nyoma ainca sehol. Itt egyesölet verseny-gyaloglási reodea Szigetvárra, tiszt. Horsce Waller mások. Továbbá semmiben j szokott összegyQini a lőbarcagi család ebédre, j Indulás ax évi saeptember 7-én reggeli 5 órakor aem állupodiaak meg, a mibe • kMSyymmiszteJ ímnlhan órakor A caaHídon kivül rendesen a szigeti vántól, célpont a szigaivári Zrinyi-aso-rium bele nem egyeaett és aa»tt jóvá nem ha- jelen vannak a fobercegné udvarhölgye, Nyáry i bor. Jutalmak a kövatkaxök: elsőnek ezüst érám fffott volna Mi minden dolgot figyelembe vett lkok Adolf báró tábornok, a főherceg tóodvarmeetare,: és tiszteletdíj, másodiknak bronaéram éa lisata-és én asoo eröa elhatároxáesal jöttem ide, hogy a főhercegnők nevelőnője és Holdhásy apát, a j leldij, harmadiknak brontéram. negyediknek ties* a tervet 'végrehajtom agy, mint a bizottság éa én fiatal főhercegek nevelője. Ebéd ntáa fekete ká- talatdij. A verseoyre jelentkasbaiaí a klubtitkár-abban megállapodtunk*. . vént a főherceg fegyvertermét* vonul • tánaaág-!ságánál a verseny flőtti napig. Egyúttal elhatá- Eaután pedig előadtam aeki ax utakra vonat- Ez egy egésa aiuxaum. A (alak tele aggatva a I roxtatott, hogy a ül ik háziverseny ugyancsak kozó pro éa ooatra érveket, a melyek teljesen ki- fegyverek mindenféle nemeivel, a legrégibb kortól asepiember hóban tartatik meg. As arra vooat-alégitették* Sir Evelyn hátából elhajtatinnk Na- a legujabbig. Megvan itt ax ausztráliai boome kozó előmunkálatok a legközelebb megtartandó bar pasához, aminissiereinökhőv, neki ugyaneaen rangtól kexdve a legfinomabb céllövő pisztolyig j választmányi gyűlésnek fognak előterjesztetni, ■agyaráxatokai kellett eIőterjesx»eoem. Nabur jó minden vadáax és harci eszköz ^ csoottörők, Egyúttal köthirré teszi a klub, miaaartat Egry indu'atu, kegyes mo«M>iygás kötben jelentette ki vetődárdák, íjak ás nyilak, buzogányok csatabárdok Dexaő lemondása folytán megörült titkári állás megnyugvását Sir Evslyn bölcsebb ítéletében, és láncos csatacsillagok, szöges csépek, kések I ideiglenesen Scossa Jenő, eddigi iagytővel lótte-Rubár beismerte az útirány megváltoztatásában és tőrök, a legkülönbözőbb kardok, szuronyok, lati be. mig a jegyzői teendőket Bök Béla végzi, •ytívánuló okosságot éa óvatosaágot és mintegy j tölcséres, kovás puskák, köztök egy másíéi Öles J A vadáax évad. jvtalmul meghitt msgához másnap yaggelire.* — A „mtpis ( salédl Lapsk*' H. számát vettik.- A magyar aöi közönség e kedves [ példányban, továbbá pajzsok, sisakok, karikások 1 ödvözlé ezt pár (Uszlövésaal, mert a foglyáaa évad lapjának a számé is, — bhbi rendesen válogs-; és ostorok, sárkánytyuk, tarsolyok, tarisznyák, igen kedvező vmsonyok mellett köszöntött be. A tott tartalommal jelent meg; a diszes illusfrátió-ikürtök és trombiták, zaboiák és kengyelek, nyer- szaporulat általábaa jó s minthogy a esapetok kat attekintre. magában a szöveg is igen érdekes, j gek, kantárok, caótárok és boglárok, nyereglaka I nagy réaze a szokottnál valamivd korábban lett E azám tartalma : Máa vijág. Nagyváradi Mirá rók stb. A terem négy sarkában egy bedain és repülő: biztoera lehet venni, hogy Diana hivat tói Cxeoet. Zempléni ÁrpádtóL A szemüveg, három páncélos alak áll, az egyik lemezpáncél- ■ '«u no, inig i fogjam um A tftrelmetlenöl várt bediun fegyver, pisztolyok, az ujabb szerkezeit) I augusztus elseje megérkezett, s ezael a vadáaaati ifegyverek vaiamennyi rendszerei két három évad megnyílt; a vadászati sport minden hive Ctnpodi .fardafty Alkonytéay. Komritz RezMU. ban, a másik vasingben, a harmadik egy japáni Gondolatok. A lánvka panaara. Kriszt Károlytól, harcos, halcsontból és lószőrből késxfill r ért ben. A tudatlan baba. Ketrúmky M. IdjátáL Idyll a iA padlózatot és kereveteket szürke és fekete háború alatt. Molnár (JyaUdól. A világ legnagyobb ! medvebőrök borítják. E teremből a főherceg táia. Hhien AkostóL Mindenféle. A abét iiíkre.1 társalgó szobájába jutunk, melynek falai tele Mejbstátál vannak érdekes képekkel, a többnyire caaládi — tallkklayvet vettünk a Csáktornyán képek kösőtt pl. KoWy István, Koburgok anyai laiev^ m. k. állami taaitóképaadéaak legközelébb | öse, nagy rézmetzetü képével, továbbá agy igazi lefolyt tis évi mftkódéeéröl, axarkeeztatte : Samu | patriálkiláe hangulmn íesieméoy: Mária Dorottya, J4eeef igazgató. At amlékkAayv tartalmasaa tog-: a főherceg édaaaUyja, a miad fonó guxsalyról laikoeta as latéaet 10 évi történa'évaí. Tárgyaira1 fiaom szálat sodor orsójára és agy kis tajléa, a •Gazdaság éa kartáaseti oktatást.* laaNrtati: jmely Vértet tüateti föl, Erzsébet (öbercegnőoek, már ax első kirándulások alkalmával is, a vámot kifejlett csapatokból veszik ki. Mint mindig, ugy terméaxeteaen ax idén is akadnak kései költések is; a széna-kaszálással tojásaikról elvert, vagy ásóktól kártékony vadak által megfosztott fogoly párok, a kedvező idő behatása alatt tybó! fészkelvén : ezek a kései költések, melyeknek aug. elsejéa is bókét hagy a korrekt vadáas. A fö, bogy ksvés legyen a meddő — és erre, a ven híreink szerint van kilátáe. Kitűnően k9Höttak*a Ikcánok ia és asakből — utóköltéaek természetesen itt i» akadnak — julius kösapéa már fotolr nagyságú, jól repülő fiatalokat lehetett látni. A Nagy-E&fitm, vasárnap. Ifol'ttiiféistt «ea hagy hivitoi vtlói: i már-röuei süldők • kedvező tavaszon megmaradlak; aa oka, bogy mindenütt latnak szép, kifejlett süldőket és szép szaporulatot. C«ak a fürjekről nincs kedvező birtok. Általános az a *élemény, bogy az idén meg kevesebb vau, mint tenni ázöiott. Hanem mtnd ennél többel mond az a bír, hogy az Izek éa szarvakok igen jól raklak fafc.s hogy ritka szép vadá»s-tropheákra v«n -kfiüásaez idén a hegységi tadaezuak — Az* és szarvas agancsokban. Iparügy. .4 msg)ar Ipar. kfllfllldlrt. A magyar: Ipar óiknak kúl loidon szép- hírneve van. Egyik I legszebb név a Heim kinek Meidinger-lé le kályhát Enrópaaaert* ismeretesek. A iieiui féle híres Meidinger kályhákról 'e velezonk kövei későket közti velünk; »alár gyakran volt'alkalmarn' rámutatni arra, hogy liasaak halárain tfti élői bazánkttai szorgalmuk által mily magsa polcraj szoktak emelkedni és hogy Bécs leghíresebb gyár* i teWpeinek nagy része magyarok kezeiben van.: Erre nésve ismét például szolgál Heim H. temes*) vári születést) hazankfta, kinek Becsben Meidin-j ' ger kályhák, kandallók é* központi lütés béren* de/t hA számára nagysaaha«u gyára van és aki a dr. Meidingfr tanár által szerkesztett világhírű j káiyhakat egész Európában bevezeti*. A gyár e í B*es mellélii UberdöbUngben van, a raktár Bee^ Len 1. WitJiaeierp.au b. es Budapesien Mám. Valéria Thouei-udvar; azon kívül' fiókraktárai j vannak Prágában, Londonban es Mailandban. A* e ctg Állal ugy intézetek mint hatóságok és magánosok szamára szállított kályhák száma óriási és as utolsó tíz évben Ausztriá-Magyaror-! szagban csak unintéseteknek Jtőzéí 5®p darai) < Meidinger kályhái ^zálfttott, melyből Magyaror- j szagra körülbelül 20Ö9 drfc jutott. Vatnfftk s'iá-1 mars körülbelül lüOü kályhái széiiáoü éa e/411-1 kívül hivatalok, hatóságok, ka.hamvak, kiégek, köveitegek es konzulátusok, p^píreiidek. IbliktoJ. *égek, egyházak, templomok, kórházak, jótékony j intezetek, egyieiek, gazdaságok, uradalmak és kü-1 Ionosén órittt szamban magán vállalatok és ma-gánosok számara. A Meidinger kályhák, melyeket j vatódi szerkezetükben csak Heim gyáros készít, annyira elterjedlek és ismerlek, hogy előnyeikről és juiányossagukról kár volna beszélni. Külónő-nen az úgynevezett »Vesla* töltő és azelöső kályha as, tuely mint s közönsége* Meidinger! kályhának-tetemes javítása a cég aual most erősen kirctroztatik é» előnyei -éltaf mindenütt gyor»j san elterjedt. A cég különben mindenféle ipari, gazdaaági és magán célokra szolgáin tütés beren* ^jlézéeek lelállitáaával ia foglalkozik. Ajánljuk tehát az érdeklődőknek, hogy hozassák ifftg ma gukuak e gyár érdekes képes leírásait és katalógusait, melyeket a* bárkinek" ingyen megküld. Közgazdaság. J—%ala 31. axám. (7_Up.)_ vári agyagtpar szakiskolát arra sz esetre, ha asl érdekelt körök ez iskola fentartási kütlaágeihsz i hozzájárulni hajiandoknak nyitnikoznak, ajjászer-1 vésem. As Iskola tulsjdonképeni feladata lenne oly munkásokét nevetni, s kik megszeretve "Is! ttfagípar mai tsjlődétéveí karöltve járó ketfir gyakorlati ée elméleti ismereteket, as éleiben,ma-! guksi akár mint önálló iparosok, akar pedig gyá-1 rákban mint elömunkásofc ét vény esit besték Te*i kinteltel trra, bogy az sgyagípar a kamarának területén is elég jelentékeny mérvben űzetik, kí-l vánatoeask tartom, bogy a kamara ia, lerülflé-1 oek ezen ipám érdekeben lehetőleg hozzájáruljon í as említett iskola fentariásáboz. Ezt pedig legcélszerűbben oly modon eszkósélheti, ha saját terü-leféről néháoy növendék kiképezletésére, ösztön-! dijat alajiit, illetve inegára vállalja a szakiskolába j általa küldendő növendékek ellá'ási -költségeinek fedezését, mely költségek egy-egy növendékre at-tag HÍJ iorinlra lehetők. Midőn lebái a kamarát, felhívom, bogy hozzám mielőbb jelentse föl, vaj* jon bajlandó-e, mity mérvben s mely időtarta' | mon át at ungvári agyafyar isko'a lentartási köti- i ségeíhes járulni, egyúttal Hidaló** a kamarával, i bogy a kassai kereskedelmi ea iparkamara es iskola fentartási költségeinek részbeni fedezésere itt éven át évenkint tíQG Irtot ajánlott fel. — Hasal oaankaerdk as rrdlaiive-lésnél. Baros Gábor kereskedelmi mtniater a következő leiratot intézte a miskolci kereskedelmi j és iparkamarához: A kamara mult évi működe-í aérőt szóló jelentésben a kincstári erdőkben alti-> tolag alkalmason krajnkí t áltaithan idegen inna- í kasok mellőzése s e helyett hazai munkaerő al- j kalmazása tárgyéban loglalt javaslatára nézve i értesítem a kamarái, hogy a földmivelésugyi mi-1 nister úrtól, kit ez iránt felkerestem, azt a te^yi-> lágosilást nyertem, hogy. a kamara az a kívánsága, hogy a kincstár által jövőbén követendő] erdökihaaználási szerződésekben oly teltétel .két-j, lessek ki, mely szerint a vállalkozó, illetve vevő tartozik hazai munkaerőt alkalmazni és azt a krajnai manfcskeieteshcr beoktalntv-e-vallalkozó, -illetve veyó Üzlsii állásjmtitjtvtl '""^n nehé< t volna, mert sz üzleti tevékenységnek e korlátozása az illetőt működésében béntlnná, a mennyiben a gyakorlatlan munkaerő mellett az illatok sokkal kevesebbet termelhetnének s a mellett a szállítási határidőiét senf tarthatnak be, miáltal bizonyos mértékig a kinn* tar jövedelme is esők- ' kernelnek. Egyúttal azonban szt ís közölte vetem nevezett miniszter ur. bogy sz ország erdélyi részének kivételével, a hol a dongák, ás/ok- és epü-: let fa termelése már nagyon gyakorlott munkásokai igénye^ *7~~ ors *ag - egyéb 1 észéiben eJenyea*6> csekély az idegen munkaerő,- minthogy részéről | is nagy good fordji tátik ezen körülményre. Egy eb-' iránt megjegyzi nevezett miniszter űr, bogy dacára a fenhivatolt. nehézségeknek, jövőben mm-! den előforduló alkalommal kellő figyelemmel lesz j-arra, hogy a kincstárt erdészeti vállalatoknál le-1 betöieg mindenkor hazai munkások aikslmaztas- i teánk,—a—wua'liogy—ebben- as irányban már is| jelentékeny haladás észlelhető. _ 1800. aaguaztut hó 3-án Szerkesztői tünetek- A. Beéeeest. Blksa a. f. sugi*fc"StP. **Hlm s veit Urask, iaiSBMséi klvéasá mmá • Mtspéa ssai sMí m in 4« k WIMl. Isgfis áRsak A asÉe ■iktdtsl ÍSrSSk fiiiftumék a asltst. Mslsg Sévesélst aka ksttSakMt 4f« Bséapeai. Xsgksptaai aásiles K. km ktrssi tliaesal. Tiévsl^é Sgyksf IsvsM kalétak s jtvf Mt.-n bélilvi, fit a. «!, ffs..*lkl4«. Mim kl^sassSUsk jWn k ilvoa mjtá, Klvtsságs i^satt vea. Nyílttér*; Ifeisse a#l4#easaale vaa ée kr. é. 1144 Mstsr — jUu ul funási (tjas) iSO vsrsek. l^salitst) — v«fssa4si rstea aad atdívdis ps^te- vsl ~s*llfr«l €i. Mtssaktri tfc- C l, HulicA*m«t), SSrich. Msator saf«k««4. Üri«f« kss tos iU kr. totó. Mt lllrdetasémfr A Zala vár és Lebuj 'korcsma helyiségek Myó év október fctÖI bérbe adatnak. Bérelni szándékozlak bdvebb értesítést nyerhetnek a SUiaváfi gazdaság tisztségeidéi. *f*7 í—3 C's Falalal ik rí As # rststta* ktsIMiskért asa vtllal SMsma filsltkésst s mak, HIKDKT^MKK : "Valódi ORVOSI MALAGA ASZÚ ksa sas* iya l'éiislitfjl kel^selflnk. A kitün/íen sikerűit aratás és ennek folytán kedvezően alakul! kivitel következtében oly bőven tolynak be az adok, hogy a pénzügy mi nister isméi rendelkezésükre bocsáthatja a pénzintézeteknek ama összegeket, melyeket a nafuk elhelyezett átlátni pén aekből a juliuai sselvények beváltán végett kivett, ugy, hogy ts említett letétek v issza helyezése már elrendeltetett, részben meg is törléni és egy millió torinttsl ismét több !esz köles inképen átengedve a bankoknak, mint egelötl. - Aa AlUaakAstartAs. Az J8Ő9. évi zár ■ttmtdátok igen kellemes meglepetést fognak készítem ss országgyűlésnek s az egéss lakosságnak és aa idei á.'lamí jövedelmek kedvező alakulásé vai együtt 1391 re oly költségvetés beterjesztő' aét fogják megeagedoi, melyben a reform kiadásokra igen tekintélyes össsegek lesznek felvéve t ennek dtcárt sem less deficit, hanem egy kis leiesleg. E mellett meg kell jegy esnünk, hogy a pénzügyminister számítása körül nemcaak a aaját takarékosságát alkalmazta, hanem már a minis terelnöknek is igen szigorú megfontolásait ssintén tekintetbe vette. Gröf Ssspáry és dr. Wekerle ugyanié a legnagyobb tólyt helyezik sz aktuális kormányprogrammnak ama legelőkelőbb pontjára, hogy as állambástariásban az egyensúlyt semmi áron sem ttabad megzavarni. — Aa angvárl agyagipar tárgyában n minieaier a kővetkező rendeletet int éteti a hasai éa ktrttktétiau kamarákhoz: Aa agyagipar tejiaaztéee érdekében alhalároztam, hogy at ung- A kl»»-!«m«sl»srgl n r» kir kirkitirMI ÍIMn iUl«k laasaárs nssrist a k11ti•• é, »aIé«fI malaga alst hstlwu-i irMtassf njiinlkstii »>■>—■sétrsvl.l gmrisektkeéj Stti., l«vlltM v4rszsir»-ay*^s ér ffwj ■tfvk sika. s i^istÁ 1, és j #rststl svsgvkV-v^ljsg^ytl sllsivs) A NAGY SPANYOL BOHKERE SKEOLSBE* ^ i-4 VINADORNAL H«-r» lUwUMrg. KfnlHi 'rtrtjfU árit 9 frt 60 « 1 frt 30 kr. ijrvaai stsiags f.»b«r \ Svsg 9 Art, . "v®* I frt 10 kg* ToTábiiá különféle klttLaé külíaidl borok eredaM üvegekben, eredeti árakon valamint poharaaJdnÜ boi kimérés gsgyFanttaáa: BOOKXBIBUm JiiWET sisál Isdókásl vcadiglts. MATEJKA RUE , Arssy Hzsms méégL BOHíEjnUbiUi MIKSA II}. s jrsMerktfsuksdl. .siEllRU'Z UllBKBT » Kt»mfts v«a4*glt,---- STKTAKüVIt-H M. # Cskráss. yfpiry ri KUfff* • Ktt-jwfkrnmkwlá. Üf/ITáfi FEKfcSt7 Kassis<rvssilágta«. T1V0LTJÁ1M ► *ts|s»sii luvékás- Bar oson: DATIIi EMIU A arsteét Kozpoolí »sáll<4s • kavékás A „Vlnaéer^ iKjrfs is s listó»Afril«c !•«•*« véd* tgyrs vigyissi kórsa, smtI ossk s jser asikKl yállslkatek t ttljss biztssltákot a borok falé4Ínáfá»rt. 3 jhN ár Swlri. bmmm Légiaenles hysiPBikus! t>u";.JirHo" zárófödél VÁJKOPTOÓ (Slemaol-GutHBABD szabadülma.j Maii ■ IIhIM MIMSMUII VSStk. Ktosetek. nyílt arsyrktzsfcrk, é}« Jeli etéayrk szsba-k lesetek us-asrs Szsiieilsktai), kórtiazsk-ban, funSöiirtézetekben. vasutak-aál és itlaos naQáoosoktiál kipróbálva. Miatta ily fénm^ntes záró ÍMél'ei ewátott edény td jessa szagtalan $ abból seaiml-lyen, si efétnéysfk ártzlisss gázok ét sea tavszkstssk Dr. Korányi Frigyes kir. tan'.. Dr Fodor József és Dr. Wlederhofer ody. tan. tgyettmi tssar< k s legnagyokb eluar réssel nyilatkoztak ez s| ta ál-aány egészségügyi fos-tsssagárél és khrtlé.eél-szerűségéről (VÁSAEHELYI assbadslas.) Itá-oni porr alafl s tsgt^yssertthi* Lexeléh tneite-l éites IrjbíR, lej*xiw vsgv iejt<>lhót s lcg;x>rl#-s#*i<w tes-vsj kásaiijiott. Kitüntetve s bpestl orss kiáilltáson 1885-ben, s brdaroati oroz. gszdatásl egytsülét, továbbá s berlini tejbérlék nagy egylete és as aogsraittnAt orss. gasd «ságl egyesület által megvizsgálva éa kitüntetve. 10— lg*/, mcftasacliés es jobb (rúli'iSffcil vaj. A vaj lartóttbh. A vtaszanra-rsifé «Wles tej a ItAttar-''itl«io»*f lásziiSlietó. A Ki H'ülftk RHt emttl-(síiöIhm is nsgyon ki-' íiiuő és ezért a bit* dap^ti m. kir. vegytani kísérleti állomss álla) ki Mí tüntetva I ri\ SjI # a ffLBIfíHi f 1 irl . Az egyedéili gyártási fogét bírja: ZELLERH MÁTYÁS es. és kir stfv szállító Badapester, nagydiófa nt a 14. saám. Képes árjegysékek bérmentve kttldataek, Blaruaiték ksreatetsek. 1^4 NflNa m A 1 1 zjl a ^Tíífij 1 I I W t Kaff-Ktaiaft, vasárnap Zita 31 «*w» ff lap.) Hoflierr és Schrantz, BUDAPEST, V_ Ticii-iúrnt 76. I rtsáfli Bijáf és yasiií * % ifáaljík iHarifift-f i '-(fuW.r,^* iiMHrt a • U>wjt fHUrw rutmi g őascsé i > k ész letel ket, man s éi i inujt nabada!m. péaczélaxafat ftzcaéaMkéaxtoteUíci, —rtliii » ird^k „liréli-Ori*44 • wil't CrW4, tf|fttwti aetél Rayol ekéket, «»wa< t»j*a fatikiágí a* pákm^m ács* mém, Képw írjtgyzdktk Ingyen ét bermenue. 1W0. MgMtM M Ma láMi 0onof cs«ppefc *putmai nÉmar aadv |y«r ujmé. Él * f flPWfi I MI Mki I ^egi i H ImmmI «M mm n b | AMMKÍmi ríMvuifai* MM eVMKMf gy^MBB*®, MÉt jnu««r asa mhnm Mf MI m Cp—y lent gywy api* c ■MM ti MM •yaAMaaStS tSÖSSLiMÁ" ..SE lttlr a«M a»aa Mai * «M*jr55 IÉM MMMUMM I MM «H» aan ■ Jt ■ ■ ** _| m. tUmftní. SwaSi 40 »W>K f § kmt a>Mtjatli nvp«MfiN.*HÍ^| í MMM eMMII flt a et *** ÉM»« íKf* i S. feM* ■ lijH ii yatM^íl iá IMMi H másaim Hlriazelli Labdacsok My« Ml bifltnk JMÉMI tt M.W+ W itt t 4 aMMpi iMfi ak l 1 na tr, iiÉM Ili iCla f MA n Vl HmIMI a Mli^ uri* jyft 1 agy I a téaa >É* él pi ! *1S WM Mii ■Mae. laMaÉt Nh»|fl Itta tlaéa gytggasartaritMS, tv gp%yMtfMiitiB» mat a ttíiWá Itat ailtol T« ttlUu •tt ■ tened ftéas gtavT w ia—ia xxxxxoooooooooooooocn BSrldkma&lat arái néJkttlözhetien mint fo^tlutitó ucr 1 glycerin"fog^créme * I ksléaégtias AMgrisMcálra) ft ll TF * 8n ti t UN I ^^ II | m. kit. viwi Mfliték géwbte. Kapható a gyógyszerészek ée üiafszerészeknél 1 darab 35 kr. N-Kanizsán Sebwarca á Tauber; Roeeoteid Adolf; Streia á Klein, fierdia Márton; Mártonén Hober uraknál. 443 51—58 :xxxxxxxxx! s Kalod Armny-érein Pécs i888 Félszázad óta kitűnőnek elismerve! •r. MMMifa m Ma mi Arczkesőcs ii iüQSlIÓTÍL Im kátrinaáma tüslé Inafei. aaataai ihdni fia miuátnM aüaqfrjt vikffeMk m faaaMJat** ktyat tuKannnai mww i—ifuuii Mara, aawfU im BéjMto* Urr—ág vagy hgy »iuJ bUbwW P*rrnmé§ ■ * Mr ■iMln (tagáliáaáp «fl«. így no tp^ én 70 kr, *gj kt* Éémfy u 1(7 ufj »»n ■irfitta 1 H v ka e«tg I J oliessante- púder Mii kr ia kr. (IMr, Nh aagj airgAa.] atalt hdaat ajtai _______l aa mm ak Mm Mai ad tr ÜH^riiaaal kfti |q> mm éakas éra Í0 kr, agj kfa ártsa » ka llagkaia Mataér ligát pip—l—M. M kMMAM ÍKaarta .... ........ MfM éi ftáa kaMáaéÉaéáaa. l s3ss=üe-|.s"r^if ga er 9 ff a JS • crí ar® 12 S# w 2 >i 8ISMK: fi- ® • > < »S 3 8 fi p —B Mi E3.M S»S .ö| S.S-&5 8 gs-. Or« P 1 jl P B sf w • j-B ^ »6S BÍLTÍ BS ■ 183 NkijíuíH 5 I* -irl rK?5Sl |f 5 & III f111 irt 1 i* r !H tblía r I Gyors a tiitc aptai nwüt 1 aat littttaByB lg. Aa Mawlf imM», m étaMáaak « Mta a < ti aat wM tiinnM 4a a j4 MMéa dlavgMiM a • l«gtaika*MM mh a ukA ■ ■Mai ta 1 ht a aar k Mm a •0 életbalzsam Dr. ROSA-tól. na» iteetalMi a taiiaU • lifSJ»tJ>^ÍaM irépfraUl • iMij ■!»" illlifcii aMi» (Ma kjá, uni|an. a«i|)M< »atiis*s ___ b^aá sk ak aBaa li jaii kMli^áii ifc kfeaayaL l]y MM kMi Mmlatfcw MMti'aaiMaé Mihmifi Mi a ilyMk. Ara tgy aagy ÜTtggal r írt, kia eraggai 60 kr. SUaateró Iraték eszel bárkinek Wtaklatée végett rsaislkeféara áflasx Wnlililiit lairtllw ■»■ iníli wt, ^ "JTj Mé f — «aW IMI ^r. mou-wks élettal- ma" mm kék ksMta *m wuriw. Mya^ liaint^aM | JDr. 10CA életbalyaama a «Meáe saskea" iilnutt IJUIM" ItárbéL rnam m. Wft iaa-m.- atM. ^^ rnjiiTts tírttUlá, wéla M » Wa ag^aa aééNJ aMié. __ Dr. BOfA élatbalzsama valódiaa kapható csak a késetté fsaq-nes b. V «MZ7 ftrafctárábaa, gyégyaaartáz a «Caketa eaakeaM £»á«^bMtaa--Xn is BXJDAPEflmr Tíxők Jéaasf ar u^iurM Khtly-sM If. tk fcaai Eatil ar ci tjófjaunténbca • Vtiaafcta-térco. „ . 4. As HilftkMtyw aMiikls sds4ts sipikk ^éuiitirékas fM rtklit mm élrt^taa—ML 531 18—Wl ftJ" i iilnHj llilul MM MÍiáirf, atrtiaaa>nfcaÉI, m thátáai, p^ihaiaél, tlilU^ • - - — ..........f ti ■ff>i nli ii«n—rrtail MMa __ _ __ __ _#__~ ________i^aéklIM <UaU «ataaHl; ("iM aér yijiéfc aMlkadk, a'i hg^lMt til •!*« aH-'— ta" oél, n sajMf—ii n&l, énéMM UgataAI „prágai általános házi*kenőcsu fcéJMiexi—ad dMart biztos §|áfjMer itiliMii aUk a «U«o. Ím k«a« IM witMUiiiil MMJfclé •>M«ail gjakMMl, a *é >>^aát«iall ■ aa ■» ■HM. MtMyaél, Mtiaiaanlatl, payaa tháláai, fakaiMa' ItlatiiM, t.'fciaiÉaj liiiiaall, íil|MI>iika<l aiikjlaaaailikaÉl, lati atk lUn mhlia, liganti, Aisiii| i<M. BffcÜal a I d sir gnjiia ■nrtalkoaflr, aa a lijiaaiH japtfiétkk Ml alatt f MuwK- _____ . __ ^. it* Ktykité aa és at krsjMárts ssilMMákkw A ! I WMa I fvégai ÜuM kéMbti aoftiMT « WSF Maá éa kkTégyi^a. löaM i prágai _ UTaSI ka flgralanatatek, Ugj aa araáag_____ H„ÉI « caakiykkaa vM, ka a atiga i miiaaai, aiaMa Má, *Mi MM Mlturti (Myak • ayahraa ayMaéá) éa k* kMsáa, awljaa H Ü! nM jéékfT lácMé — Mm m J*it1^*hsí». ■ .i n in litiium. tal W^MaMabkaék M>t «ur a Mai Bli Mpégtaaf saa «Maa •HmM taBÜi takaMg iMaíjMlatu" Sgy ága 1 Vt Nyov^tt Fifchtl Fülöp laptulajdonoanál Nagy-Kaní«aán. 1890. 32. szám. Nagy-Kanizsa, 1890. augusztus 10-én. XVII. évfolyam. I«lrtl«1lll|: MíJxW'OWa tt. btoiin, lia uMwalt t kp ■■n—i rl»«>ri wetiUe* rt*é<i ketiamtay. MimmMIm Mik amfc inti Itt* MkMI fofutUtaik «|i E4iir.uk Ytau «■ k&ldttwk. ZA L A Politikai ós vegyes tartalmú hetilap. ■laééklvttalt jiLŐPIZETÉSI Arak IM» Un ém . i . . A frt kr. nuvrt , * . 10 . JUfytdim HlnUléMk jtlta/uMi ^ VjrUttér pntluor* 10 kr. AsN$ty-KonfeHii- és Délzalai takarékpénztárak es * líiiiikezyoHÜlftt hivatalos közlönye. gm,,,^ . IiIHciMm He|{|H*nlk 9f«|^'KiBlnáii hfi«nkbitfX|ucri v«MÍrnisp. 'MAikMuík FÍM|M| ffj:.«,, uöifyy tomkadMfa Ittl—iSt ö felsége a királyné ■iwhlii;*, lipuuk nrrkNitiJékfL A felsége* uralkodóház űytfmünnepe alkalmából kiadott flnhept lapunkat illetőleg Festetics Mária grófnő, a királyné Ő Falaága judvarbölgya levelet intézett eserkeaz-tőnkhöz, melyből kitűnik, hogy ax udvarhölgy mint régi znlamejryei aziveeen emlékezik még moat ia e megyére, A levél címe igy »aól: - Tekintetet tjáorbá Palotai Akoa Itüzr <ásr váltó Iljt/vAI * Kzcricmtő urnák per Wien baijy-Kanizsa. A levél tartalma ; Feldufiny, í$00. Augusztus 3-íh. Xopcsa oárd fi iuupjm£lUUága tol reám bízta — mint régi vtlameguei — /!imelc Tekintete* ur — u i-mno* iliszlapot — mely ma, késéhez jutott mngklfinsthrni ! t Mhnmtl teszem — íi unnak i/hijdbtin Jóijolt is tt jehérjfoiele róla svílni ! Festetirs Mari 0 feUt'yt: a királyné udrarhSIgye. Századunk szégyene. Ha a távi ró nap nap után nem erősítené ' mag aat a hírt, hogy ()roezor*cág irtóhá-1 i borút keadelt aa Üroeronzágban élő zaidó-í«ág ellen; nem ia hinné el aa euilter, hogy e felvilágoaodott mázadban lehet oly sötét-laégben botorkáló nemzet, mely valláai tU-relmetlanaégének ily azégyenletee módon adja tanúbizonyságát. Nem aaon csodálkozik u ember, bogy Oroszország a uidók ellen harcot Indított meg; hanem aaon, hogy e megindított harcnak aa indoka, a uidóaág valláaa. A világ meghóditáaára vágyó slavtznjus nem akar ée nem ismer máa valláat., caak ast, melynek látható feje: a cár maga; e valláa kebelébe akarja kergetni a nagy j Orostorazég terílletén levő minden egya»i valláat a mert valláai "meggyőződését aenki aem dobja el magától oly köunyen éa mert I alig van méff egy oi^ralláafaWkrtet, mely annyi ezivóaággal rageazkodnék őaei vállá-aáboz mint épen a zaidó, ezeket megtörni képtelen a hatalma* cár, — ba nem hajlanak, veaazenek gondolja, a killzi őket Oroazorezágból. Ha a aötét középkorban élnénk, talán eltudnánk nézni, hallgatni tudnánk a jelenség felett, de a 10 ik század kllazöbén ily eljárás méltán lalisgatja as emberi jobb érséat. Mi a célja Oroaaorstágnak a saidók Ol-döséaével ? Bele kergetni Ólat a görög valláabajf Gs lehatetlea, a zsidó sokkal inkább egeret! vallását, bogy sem mqftagadja Mójae sét megtagadja a hatalmas orosz cár kedvéért. Vagy bele olvasztani akarja a birodalomba ? Ez lehetne oél, a e célt el ia érhetné, mert a mily ra|ongáa*al caügg igrael népe valláaán, ép oly könnyen aaaimilálódik ason nemzethet, mely őt teetvére gyanánt öleli keblére. Itt van a példa Magyarországon, hol az 1848*iki egyenlőség kimondása után a mai napig a magyarorasági aaidóaág oly annyira egybe fórt a magyar nemzettel, bogy nem egy két példáját találjuk kflz-tUk az igazi haza fia* szellemű embereknek ; éa ha azabadaáfharounk lezajlott dioaŐ emlékén merengUnk el, ott lépten nyomon találkozunk a félistenek között aaidókkal, kik a magaaztoe eaamékért, melyért a nem- / A „ZALA" tárcája. , • Emlékezem 7. . J) Emlékeié-,m , . Emlékezem a mily vizű tengerre, Mit oleó tengernek mondott u költi , . , A mattnak csendes óceánjára, Midéin sajkámmal elmerengi* rajta & móri, mi elmúlt — édei /újdulnminal Etettem át a homályon éjitaián! . . , Alté tenger a múlt, de eealta annak müge fsak tükrén mutat tinta Homlokét, ■ Ölében mégit folyton jönnek-mennek Elmúlt világok rmuUs képei . , . f Átálltam hát egg édet Síelésre Hullámkarjába aendeun alá. Felkeresni as ei/eisdt világom, Felufitm a régi sseneedést , , , Ée hulláma lemosta a gyódyirl isitemrtl A mit as tss — e iisan orvosomnak Tanácsára mélv ssbemre kfiték. Lemosta msA, — újra Icetd oérttnl S a i évséeeel a tajgi fájdalom Ssorltja fesse lelkemet karmával! Es mégis eljtttem és eljtssndsk Még eokstor kottád, — édn, tsép világomr Hogg titkon ejtve msgkbnngssni tudjam Lehullt reményt elmúlt ábrándjaim. Öleljetek tt ti Is/stsbb reményim Ifjúságom slsiftt vágyai! ÖMjstsk és tartsatok foglyul Oh hadd maradjak én S köttetek.' Mily tdm Imw ismeri orrotok hált Megt'irt rágygyal, majd megpihenni itt! fth hasd, oh hotd a fstsdásnek fátylát, 2lf édse Ises majd álmom kittetek .... wmdni , ,/f/ *)TÍr»T«">"« je|« «»»>««> sstf k*<l« Ígért! ,Pk«rWl*-eMpsiMi* Álmodni arril, mi soha nem less, De a mii lelkem titkon megteremt, H egy édes csókban, kéjét öleléshen Keresni t lelni fel a régtelent! . . . Álmodni elmúlt, el/eledl világrál, MirSI a isis s emlékezel regél, Álmodni boldog, iga* itsrtUmrfí, ' Mely hotttu télre új tavaest ígér! .. . Álmodni csodás, rejteti iseltemkarrál Tjtoktaloi lomboknak irnyiban, Álmodni riendes, igaz botdogságril Igas stivü leánynak karjaiban 1 , . . Emlékezem . . : , Esdékezem a csendet nyári estre / . * . Sóhajtva néztem tünS csillagom, Mely folyton játstva rl-el tűnt eUlem, Hogy aztán unnál fényessbb legyen. . , Tán a csillagnak u van fenni szerelme, Azért oly csalfa ragyogó tűse: Hogy — meg-megcsalra, el el halványul Es lemét másnak lün tel fényesen Ifi ' Emlékezem...... _____fia. Hogy intézik el a párbajt „Békésen" békéién. — »Nem, oera uram! — kiabált a magas szőke I flatal ember — aki minket megbízod, határozottan kijelenté, bogy ügyét békéién inlésiQk al, itt tehát semmi alkuról st6 sem lehet, aaaáikevéaM, minthogy Uümíiry úr Tikeltak urat nen is sérté aieg oly mélyen, hogy vfirea párbajt kellessen te-rekedniük. Azért- sjÉolom, hogy (iömöry ur segé' deinél s kibékülést proponáljuk! ■ Mellesleg meglegyesxUk, hogy a most beszélő két fiatal ember Tikeltak OrakereskedO párbaj, segédei voltak. Egy tatélyta (tOmöry diaDyskeresksdö és Ti- keltak Arakartnkedö «(tymít» mellé kerültek a a kettőjük kftaé Hitetett fiatal nOnek egyik joblwn udvarolt a másiknál, a mi mér magában véve ím elég arra, hogy haleioa ellenségek legyenek; De ez méraemssfr Tilwliak w> a hölgyet almtsal kU-nalta meg, —• a dinuyekereskedű pedig sajltal, A I hölgy — nem akarván megbántani egvikttket aem; vett a mindkettő által nyújtott tálból, még padig (elég elmésen) egyidejűleg, azaz balkéssel ! u alma után nyúlt a jobb kézével s sajtot emellé I le. Eddig megvolt volna as egyensúly; de ba a Salamontermészettt úrhölgy egyszerre ki ia vehette s aajtot és almát a táayérbói, már aat a méltányosság legszélsőbb halárai közi sem lehetett tőle kiváoni, hogy egyszerre meg is egye a két egymáat ki nem egészflő dessertel. Ai elsőbbség a aajtnak nyújtatott s miután Aranka kisasszony a aajtot etta meg előbb a nem az almát, Uömöry ur iogosaa-vélte magát büszkének, lévén a sajt 0 általa kínálva. Nem is kéaett e büszkeségének kifejezést adni s alig indult meg a tánc, Uömöry ur Ott termett a delnő mellett a aa első keringőt lefoglalta. Persze hogy ette a méreg Tikeltak Arakereskedőt éa boazút eskOdöti ellene. Felhúzta az arca kösepén levő orrát, mem pedig az általa gyártott órát) a nagy duazogva beült egy sarokba a oQqan nézte mint repül el elölte Aranka kisasszony USmúry-vel. Éppen moat lebegnek erre. A kipirult arcot a boesantó mosoly még saebbé leszi, mint mikor aa asztalnál Olt as a bsrnalürtO szép leány. Mind közelebb éa közelebb hozza őket a keringő zenéje a midőn közvetlen közelébe ért, hirtelen egy pompás ötlete lamad a jeles óralTészftőnek vboaz szu lábalt ugy, komótosan kinyújtva Gömöry ut alacsony larsaeie alá, oly nagyszerű hatást idézett elő, hogy a potrohos dinayekereakedö mint egy lapda gurult végig a fényesre kifent padlón. De a másik pilnnalban már ott terssett TUtel- , Jfogy-Kanfesa, vasfanap. ____a Zala 32. szám. (» kp.)_ aat « véráldpzatot hozta, oly részt követelt I annak "káros következményei hihaassnak magának, minőt nemzetünk cakk lisztelet- magukra a beköltözőkre és a bennlakókra in. tel emiitbet fel ötökre, A kormány éber figyelme mOitH meg A zsidóság assimilatíója annak helyaeté- jMagyarórsíágpt áz Oross meggondolatlan bŐI természetszerűleg fejthető meg. Saját tényének bekövetkeiliető komoly folyomá-baaáját lázadókkal „előbb elveszítve, a vi-|nyától. Ezt várjuk * hisszük meg ii fogja láf minden részébe szétszórva, egy nemzetté tenni a kormány, mely tóba sem tévest-mntyyconaolidálhatja magát, s igy azon tette eddig aem és nem fogja téveszteni országnak len btt fiai, melyben él, mely szeme elől most sem e mondatot: „videant keresetet, élet lentartáat nyújt neki s azon consules, nequid anlux reipublioae, detrinwyi-oemzettestbe olvad, melynek fiai testvéri- j tum capiat.* leg Ölelik magukhoz. A mennyiben tehát a nagy cár bele óhajtotta volna olvasztani a zsidóságot az oroez nemzetbe, mi legkevésbé sem kétkedünk,! Fa/ólai Ákot. Különféle polgári iskolák*) A »Zalamegye« július havi utolsó számában hogy aa neki, minden, megerőltetés nélkül j» "árosunkban felállítandó pélgári leányiskola sikerül vala; de ő neki nem haufiak kel .0*!^'., ... , , • ■ - . . . . , „ Helyes érvekkel bizonyítja egy ilyen leány- lenes, o auuuruaran loiyiai a vaitas eiien , jg^ ja felállításának sitlkségét és es sllea na- a e részben a zsidóságot meghajtani nem | kUnk sem volna semmi kifogásunk, • az őszinte fogja soha. Ntode, nekünk nem sok kOiünk volna ahhoz, hogy mit és miért teáz Oroszország, ha es as általa most megindított harc,. «redményében minket kOaelebbről nem érdekelne. Érdekel, és pedig igen ia érdekel; mert ha Oroszország a zsidóságot kiűzi területéről, mi sem természetesebb, mint az, bogy a kiűzőitek hazánkat, főleg ennek felső részeit fogják elOaOnleni; s a tömeges bevándorlás által nemcsak területünk, hanem főleg nemzetgaadáazatunk érdekelve leend, Nincs semmi kétségünk abban, . hogy kormányunk diplomatiai utón; mindazt megfogja tenni, mi a beözönlést megakadályozza ; de nem tartjuk feleslegesnek foglalkozni a kérdéssel, mert: ,salus reipnh-licae suprema lex erto"* elvénél fogva, őrködni kell, nehogy a benlakók előnyei a beözönlés által veszélyeztetve legyenek. helyesléssel hozzá járulunk mind oly mozgalomhoz, mely as iskola életbeléptetését ia-tendálja és annak fenálláaát biitoei^ja. De aig a »Zalamegye* vezéreikkezőjo a keresztül vitel módozataival foglalkozik, «1 nem mulasztja oldalvágást mérni a helybeli kiizs. ^.puJgári fiúiskolára, amennyiben azt az állitáat kockáztatja, hogy a polgári fiu-iskola feloszlatásával foglalkozó eszmének is sok h:vs volna, miután helyben az izr. bitközség polgári iskolája a legközelebbi tanévben amúgy is megnyílik. Jó lélekkel biztosithatjuk cikk iró urat, bogy rostról van informálva. Mert ellenkezőleg, az izr. polgári iakolának még ezelőtt pár hónap-pal egy -híva aem volt, tűt lervbesem volt véve mindaddig, mig bizonyos helyről, mely a tekintély hatalmával dicsekedhetik, arra nem.buzdi-tátott a hitközség, hogy a terv kivitelét foganatosíts*. * Most már, hogy as- iskola engedély*itetett, azért egy a városunkban, nagy áldozatokkal 1 *) Mist közérdekű flgyra vonntkuV) ullennéMtnak aslvwwti nyitottunk tért lapnnkban; bár szó imtrllt Mm "Hatjuk I i-ikkirá nézetét; de minél több oldalról lene luugvilngitfn | egy tirjry. antiil jul»ba« Tojt' as kilSaal, mar padig a ncjine- ,f ... __. , ,. . 1 nUttgy. oly kftaérdakfl "ügy, molvet mfadea "Iilnlról meg Meg kell saontani a beözönlést, nehogy jkeii riUtMitaank. A nnrkaratri. 1890. augusxtu* hó Ifl-ít). létesített, interkonfsizionális, kitllnósn felszerelt "ít a tsakrsndsssr szerint vezetett, olosó tapdija* polgári iskolát felotalaasunk sgy még •sután érvényesülő felekezeti polgári iskola kedvéért? Mi okból, mi jogbél ? Mi nem kérdez-sdk, mi űélja vaa egy második polgári fln-isko-Iának városunkban. Dicséretre méltó a hitkösség ama áldozatkészsége, mely odáig megy, hogy a felekezet •Ivét érvényesiti a felsőbb tanügy terén is, d« viszont nekünk nincs okunk egy olyan kHz intézményt, mely évtizedek éta bpvállt, kockára tenni, nincs okunk egy olyan tanintézet felett pálcát törni, mely egy szakképzett tanári karral és oly berendezéssel dicsekedhetik, bogy népokta&sügyünk volt vesetójs, Uttacsy Pál, 1| a legnagyobb elismeréssel adózott neki. Az qj polgári iskoláról sünben még nem tudunk semmit, d< aaayit tudunk, bogy a jflví tanévben kvalifikált vesetés alatt állani nem tog és hogy as iskolának egész rslumstrukciója abban áll, bogy az izr. hítkllzaég sgy rajita nárt fog alkalmasai. .Tant de bruét pour un* omlstte1, mondja Jf francia. Psdig, bajéi, cm-iékssüak a .Pssti Hírlap" jul, 17-iki számában sz iskola létesítésének okairól az van mondva, hogy erre azon körülmény szolgáltatott okot, hogy taqitványait mindenféle külön irányú és külön célra tanintézotből öassestedni és igy gyakran a tanulók elégtelen készültségével megküzdeni kénytelen," Bocsánatot kérünk, ei merész inzultus. Mi ugy tudjuk, bogy megvan annak törvénye, 1 mi alapon szabad növmdéket közép • kereskedelmi iskolába fslvenni, agy tudjuk, bogy polgári iskola, gymnasium, rsáliskolának megvan a minisster által előirt tanterve, melyet aa 1 utolsd betűig foganatosítani kell; de bogy itt a tanulók elégtelen késsttltséget nyernének, errt a merész állításra felhívjuk aa üsszss baasi | tan intésetek figyelmét! Hogy majd as uj polgári iskola oly kifogás-talan less-e, hogy ahhoz szó nem fér, azt bevárjuk. Egyelőbe azonban jobb lett volaa nem az ekét fogni aa ökrök elé, hanem megfordítva cselekedni. _______ T7Ww Zrhél. lak ur a táncos nélkül maradt kisasszony melled I látszik bele is bujl az urba I Hshehe l< s ezzel a és diadalmasan láncolt tele-tovább véges-végig s I terjedelmes polrohrs ütött, hosszú teremben. j Gömöry ur tem volt resl, hsnem felkapta a Midőn táncközben ismét odá ért u e»emény-| bolol, hogy s vakmerőre üstön, de bajna! nagyon szinhelyere, rémülve vetie észre, hogy mosl meg Gümöry ül azon a helyen, bol előbb ö üli s olt törülgetts a homlokai és térdeit — nsgy keserveseket sóhajtozván. Egy rémgondoisl villant át Órásunk agyán. Hát ha most meg Gömöi y találja kinyújtani lábait, milyen tkandifium less akkor! Pedig szegény Gömöry ba akarta volna, setndta magasra latalta emelni í igy történi, bogy az ülésnek nagyobbik leiét a hála megett álló bar-osszemi), seiétlürlD, hamíakás Aranka kisssszony kapls. A kisssszony pedig legelöször elkiáltotta magát hogy »Jaj«, aztán mindjárt, hogy »Maga szsmár* s azután olt bagyta a kél jeles láncost, bogy volna kinyújtani, bisz ugy összehuzts oU magát, | oaztakozzanak meg a szamár néven. Persze, hogy ■im egy csizmába szorított macska. Hanem azért Gömöry nemcsak s leiét, de egészben is áten-gyaoupere volt Tikeltak urnák a kövér dinnye-1 gedte volna s ki ia jelentette, hogy kereskedőre s addig-addig nézegetett annak lábaira, i — »Magának mondta.* mig végre ax ö saját maga lábaiba megbotolván! — »Nem igát, maginak mondta* s minthogy — ugy vágta lóidhoz as imádott Arankát, hogy j nem aksrta egyik sem magára venni s a körül-a barnafurtu bamiskás asép rleány.caak ugy nyek-i állók sem akarták ellogsdni a htmissiefflü, btrna keni bele. i fürtű szép leány, áltsl ott hagyott nével, ugy 1*1- No hi«* lelt lalkosás; a potrohos dinnyekeres- ] szik s ké! imádó egymás fülét tapogatta, hogy kedö egyszerre elfelejtette térdeinek fájdalmát,: melyikre illik jobban a szamár név s ily kedé-| oly virgooc és eleven lett, mintha polroháról egé- j lyesen elmulatva felpofozgatták éa leköpdöslék ssen elleiedkezett volna. . egymást a város legelső órakészitö|e és legkővé- üdangrotl Arankához, lelemelie, turnfiijét síé-l^bb dinnyelermelője. pen kiegyengette, a kihullott hsjlüket izépen visz- f Természetesen ez nsgy feltűnést keltéti a vá-| -szadugdosts baja közé s más eléle apró helyre-1 rosban. Gömöry nagy potroha meg volt gyalázva álliiáaok után karjára lüzie -a bamiskásszemü, jTikellak'ütése állsl s végre is addig-addig nyelte harnafürtü szép leányt Mielőtt azonban végkép > a mérget a szerencsétlen dinnyekereskedö, mig eltávostak volna, saigoni arccal odafordult a meg- utoljára is párbsjrs hivta ki Tikellakot. fttkönyödött óraművesbex s elibe dörgé mély E« elfogadts s kihívást és segédeinek meg is htogra . | mondta, hogy az ügyet békésen intézzék el. E — »Ha ön nem Ind láncotai, menjen haza s akajussa fel magát érái közé Tikeltak nr! Tudja! Nobál !> — 'Mweoda — riadt M a másik — az óráim közé aksssssMa lel magaaMi, te, ki a város első MMtvésee vagyok I f Inkább ön bújjon bele agy dinnyébe, - mart már egy görögdinnye ugy 'két segéd voh az, kikkel elbeszélésünk elején találkoztunk. A segédek lebát megjelenlek Gömörr ur segédeinél és felkérték, hogy jelenjenek meg azok „Békfttn", bogy aa ügyet elintézhessék. Persze bogy Gömöry ur segédeinek nem ment el az éssük, bogy Békésre utazzanak egyezkedni, de Tikkellak ur segédei határozottan kívánták a Békésen való megjelenési, hogy végre is ily körülmények köst — bár nem szabad — Tikeltak yr személyesen Islksrssts Gömöry ural és klje* lenté, .bogy ö UUs kieiytelilést óbaji. Gömöry ur tehát utasította segédeit, bogy csakugyan at ügyét intézzék el bikittn. A segédek nagyol bámullak, mikor halloiták, bogy Gömöry is Ji/M. Hit" sksr kisgyesksdní. / Nem maradt más hátra, mint Tikeltak és Gó* mfiry urak segédei elutaztak *BÍküve> és ott azt határozták, hogy a két ellenség ssebkendővégröl löjjöo egymásra. Ezután hazajöttek. Pénteken II órakor volt a párbaj helye, hol a két ellenség tilokbsn ki sksrt békülni. Gömöry hozott 'ia- egy szép turkeeztándianyét magával, — Tikeltak psdig egy kulyalarku órát. Fél ll-kor összegyűllek az urak s a legidősebb segéd bessámol éa elmoadja, hogy >Bikittn* kiegyeztek es ök zsebkendővégről lognsk löui, A két táncos és imádó majd banyai vágódolt ijedtében. — > Micsoda?! bát at békét kiegyezés, ha agj#H»> lőjük egymást-. Nem mondiam én, hogy • Békétrtt menjenek egyezkedni, hanem hogy békéién egyenlítsék ki s dolgol. Na látom már, hogy az a szép hamiskás leány önökre mondta, hogy szamár L< Most nyílt lel szemük-szájuk a ssgédeknek, hogy milyen bakol lőttek s miután s bsrnalürlü, bamissn. ssépi setéissemü leánytól örökölt megtisztelő név elviselésére már hatan voltak, igy csak mégis oly kevés jutott egynek-egynek, hogy nem is szólljk ellent. Igy intézik el a párbajt 'Békésen*, békésen., Drwnár Jdnoi, y Nagy-Kanfcsa, vasárnap. Kös tisztaság A tisxtaaág un as agáaeség. Az Bgészség adja mag ai erőt, képességei, & vidámságot a munkára; éleszti a tevékenység ércetét a alapi* a vagyonosodásnak s a nei Zsüa 12. arám (3 lap.)_ a «agárati s Jü csatornák fertőtlenítését, Mao-ayoa bűzös telepeknek megtekintését, mert tudjuk, hogy kevés bikseaaaggel konaáayoetatík j ngymn a világ, de a^gie sok óvatossággal 1 E Távolítsuk el mindenek előtt városunkból aao kat a kóros helyeket, amelyek halált lakatsak. aeti gyára poSunak és ba a betegségek, iárvá-1 ellenőrizzük a ellenőriztessük orvosainkkal a Hyok ezer meg ezer embert, gondos családapát, Irenífirségttnkkel mindazokat a nyilvános helye-fizető honpolgárt visznek sirba, éa ka a iáivá- ket ahol aapoakiat aok ember jár némi élvezet, nyok fertője a tisztátalanság, akkor atui ae táplálék után; fordítsunk gondot ■— nagy gou-voabatia kétségbe, bogy minden egyes tényező, dot koreamáinkra, ételeikre, edényeikre, italaikra amely a körtiaitiságot mozdítja elő, egryazers-1 s tegyünk meg mindent, ami a köztisztaság eme-mind a közegészségnek ia meghecsttlheUen ru- léaével közegészség ügyünket előmozdítja, mert gója. a tisztaság maga as egéazségf A köatiaitaaégot azonban ma arig alig fogjak I Torkot Lojot, íel ily magaaztoe szempoijtkól é* na, alig van ____ ember, aki aat megérti éa belátja, bogy laké- t sásak. élelmének, testének e ezekre vonatkozó Al ÖBgyilkOSSájfrÓl- apró teendők elhanyagolása — egyszersmind I testi épségének, erejének elhanyagolása mely egész testi azervezetére, lelki eletére befolyás-aal vaa, aanálkevéebé találjak azt, bogy talnk. városok polgáraik javát éa jólétét tekintve, már alapjában -odairányozfiák tevékenységüket, hogy utcáik helyes heesetáséval, szélességével, üdülő helyeik nagyságával éa Szépségével, iskoláik saásrtval ée termeivel, kórházaikkal, fürdőikkel, vágókidjaikkat) csatornarendszerükkel. vízvezetékeikkel, közigazgatásukkal teljesen a köztisztaságot, a közegészségügyet szolgálnák. Pedig egy város. egy falunak a közoktatás után legetaő éa tegtontoaabb feladati a köztisztaság és közegéeaaégügy : amely ország halandósági a slatistíkiban — mint a nagy halálozások országa, szerepel, meg lehetünk győződve, bogy aa még a műveltségnek vagy igen alacsony fokán áll, vagy pedig oly körülmények közé jutott, hogy meg a legprimitívebb intézményekei ae foganataithatja, melyek köztiszta Irta: Dr. Nikd» Lajo*. Aa emberiség felfogása aa öngyilkosság kérdésében nagyon kűlönbörf volt jnásaUa évszá-zadok uralkodó eszmélnek behatása alatt. A míg egyee ázsiai népeknél a szokás, sőt a törvények megeaabták bizonyos esetekben aa Öngyilkosságot a míg aa ókorbaa természetesnek találták, hogy ha aa élet gyötrelmei felűl-haladták a halál iszonyatnsségait, akkor attdl ehhez meneküljenek, addig a zaidó valláa éa a belőle fejlődött monotheista aecták, különösen a kereszténység annyita megváltoztatták a köz felfogást, bogy ax öngyílkoarfgol később bűnnek tekintettél. Annál különösebb aa, mert asm az ó, sem aa ni testamentum nem említik tel a nem kárhoztatják azt a igy ezen elitéltetéahea a sophismáknak azóta kellett kéeaBlniök. A görögök megkűlönböatették a kért és íAe-natott, a latinok a mort t éa Idomot a dicső, . . ,, - . ----- r- . ------iszép halálnak aa egyszerű kimúlástól való poin- sága a kuaegésaaégügye érdekeben kivánstossk tirozásárs. Sőt külön művészetük volt az eut-volaának. , i hanasia, a szépen meghalás, melynek Sokrates . mondhataak többet a városokról se- Erőal;. hAdo|t< bár elitélte sz öngyilkosságot 8ze-fej ődési képességű városok már azok, melyek- rinte minden emWnek van bizonyos rendelte nek minden tevékenységét a azépitéazeti bízott- ^ mel_,51 ^ eivom,ia nel)1 lttbad ép oly sar véleménye hatja át a még fokozottabb mü-i o)y kev<M<i mint » hogy a katona nem hagy-veltaégfi városok, amelyeknek közigazgatásában hiitia el helvét. ' a közegéasségfigyi bizottság főszerepet játszik. A középkor sűrű harcai a halál gondolatával A felvakonajó levegő a tuzta viz,azegész- mÉ inkább, megbarátkoztatok az emberiséget séges élet pótolja még caak aat, amit városban1 -' - --- ' K - - -—-— nem pótot aemmi, de azért azt is máa szemmel nézi az idegen, ha házai rendezettek, kémény nyel elláttak, fák éa kutak állják el a jövő ■indexek J Városunkban azonban nem állnnk A nők vadásztak, vívtak éa mázsás páacélokat visellek; V. Károly caáazár előre megrendelten temetését, a corveyi klastromban pedig illan- . -L_—I-^-^—|—■ dóu csoda történt: minden egyes Darát három menő útját, ha vannsk jó ludjai s utjai nem fe- j b|l|ála el5tt fchér liliomot ^lált aa neketlenek, nem döcögősek; a váróéban azon-, ügyaneJI tsnént a Sinai hegy klsstr^ ban, amely csak egy kissé is szert akar tenni „J^ egy gyertya aludt ki ilyeakor a Cainos város, nevezetre, mily szerény igények ^ % lübecki apáteágban, hol egy fehér rózsa ., j jelent meg. L ,» * , . . ■ , lé tokozott Az ujabb időben az öngyilkosságot mintnem- tgényekkelj nem -kívánjuk, hogy a zetgmzdasági kárt ia megbecsülték és kűadeni kis paradicsomkert legyen, tele szükőkutakkal,; ke^tek e,fene; ^ igtm\\ emberi törvények, e házaik kertek kÖMpében, azt se követeljük^-., t v„i|4, és állam kénviaelöi bűnnek decle hogy aa ntcák bonlevárd ssélleaaégben, «áktól r4]tAk íl ------- övezve fussanak a varos egyik vécétől a mási- „ . . - , , . , _ , „ _. . .. kig, ahol azután a közvágóhíd, laktanyák, kór- .J***?.'"mi mnÍZ ? ^I! . báLk legyenek elhelyezve™ azt se követeljük, ^bopj^nhanerBBchner. »5t. nagv hogy sertéstelepeink, száritáink a várostól ígjW1 " ? "M0.?^ slh^ro^nak aláitndeí mértföldre vagy éppen kettőre helyeztessenek el a vonalon kivul, hanem mégis szeretnők, ba a köztisztaság szabályozására törvénynek volna: ^ ^Í^Sső éa külső részeinek, valamint tg, ^ járdák "ti^ntartá-, a h^Hajdo-1 ^ ^Zt^^uÁT^- lenőrUai. a csatornyák és ámyékszékek fertőt-^ I nek mindent, még ax életet ia. As öngyilkosság ' jogos, mert nyilvánvaló, hogy semmihéa e vila- H nwniDUR, UB » 1 ° L.rtt • 1 • . törvénvnek volna íen^uiek tóbb |oga nincs, mint sa)át aae-J | mélyéhez éa életéhez. Miután azonban az egyén i életét ajándékba kapta, anna' h^stulajdo- lenitéeét eszközöltetni." .Árnyékszékek, peeegödrök, valamint caator-aákaak tisztítása csak éjji fél 11 órától reggeli 6 óráig légmentes szivattyúban és hordókban engedtetik meg" etb. Ilyen ae haaonfó törvények bizonjMiagyon elkellnének ma Kanizsán éa ha még a piac, a kenyér, a gyfimölea, a hal, gomba ia figyelem alá kerülne, sót ha némelykor, kivált ily rekkenő melegbea, mint a melylyel' küzdünk, az advarok, pőeegödrök, mészárszékek tisztántartása, a hentesüzletek minősége ia ellenőrizve lenne, járda locsoltatnék, aa utca még erőeebben öntöztetnék, ast véljük ha áraeearnokuak, aéta-tertak. fürdőnk nincs ia, valahogy eaak meg-ayagodaáak a létező viszonyokban, anélkül azonban bizony sokszor gondolánk amaz időre, ka itt egy járvány aegwgaauik. Táa jTinn gondoskodni előre ée ajánlanáak a rsatnmáak, árkok (óriáMtcai tisztogatását, föntartáaát minden polgárától követelni. Azon számtalon ok között, melyek valakit saját énjének megsemmisítésére birtok, bizonyára legnemesebb aa önfeláldozás mások érdekében. Áfások életének, lelki fidrének, becsületének megmentése, azoknak jólétbe hozatala lehet a cél Minél kevésbé volt saűkséges a tett. annál nagyobb íz áldozat, annál gyöngédebb, annál ne-meeebb, de annál igaztalanabb a tett A hazának megmentésén sohasem volt drága az élet. Eodrus, az utolsó athéni király megölette magát, hogy a jóslat saerint győzhessen a népe. Decins a megnyílt főid mélyébe ugrott le engesztelő áldozatai, fia a lándzsák köze rohant, hogy utat nyisson katonáinak a palanz négyszögébe. Cato, Brutns tőrrel végezték ki ■agakat, hogy a köztársaságnak útjába na álljanak. Foscan hercegnő levetette magát a bástyáról, bogy holttestéért győzelem kirohanásra bírja gyáva férjét Winkelrried a sempa« bi cea- 1890. augusztus hó 10-én. lábas, Dagovtes Titasa Nádorfehérvár ostrománál feláldozták életűket Ogyttk megmentésére-' Még magasabban áll ssea felett aa aa aaya, ki éhínségben megöli magát, hogy aa afadeé falat kenyere gyermekének Jusson ; aa a ki katona, ki haldokló vezérének láttáira dobja el magától a többé mi becsesei sem béré életet Aa öngyilkoeeági okok második eeoportia a nyjnor A midőn valaki azért válik meg élété-től, hogy .zilált anyagi viszonyaitól* éfeaágHB.. betegségtől, testi ée lelki {^dalomtól, bánattól saabadafjoa. Ez már sgoiamna. Harmadik csoportba a passiv öngyilkosságok soroskatók, s midőn aa elhatározás nem veit megfontolt, hirtelen felindulás, elmebetegség stb, miatt Aa ide tartozó esetek, mslyek lulajdoa-képen csak aserencaátleaség számba mennek, szolgáltatják jelenleg aa öngyilkosságok legnagyobb részét Kproaás főktől a napszámosig szedi áldozatait aa Ősi családok öröklött Ideghaja s a névtelenek deliriasM. Erkölcsi tekintetben legutolsó csoportja aa öngyilkosságoknak, ha vele bűat, szennyet kell letörölni. A régieknél a halál, kivált aa Öngyilkosság teljes bűaboflsáaatot adott A hazaáruló Paussnias, Ceriolaaas tisatsesegss temetésben részesültek. Nagyíjfezt ma is álleaazslv.jpely ha fslsdéat talán nem, de a büntetésből menekvést mindenesetre nynjt. Az államnak azonban épagy utUuégs vaa polgárokra, mist a hogy BMR W gedhetl, bogy a bűnösök a bűnhődés alul ilyenformán kimenekülhessenek. Felvette a harcot aa öngyilkosság ellen s elkövet mindent annak megakadó-lyozására ; de a legnagyobb, majdnem egyetlen eredményt as öngyllkóstágok számának leszállítására, az Bagyukeaaáfja való hajlandóság megszüntetésére, a társadalom érhet eL Nem alamizsnát, munkát sdjsnaksx ébezilnek. Ne keldnláshoa, hanem dologhoz mktasaák, ae koldust, munkást neveljenek a proletárból Ne szoktassák a déelasséea st aisérables-ekst arra * gondolatra, hogy a »Ar—iUln» eltartja őket. Taniteák meg dolgozni, kenyerüket két kezűk segélyével megérdemelni, akkor nem leea többé nyomorult. Az emberbarátok és jótékony egyesületek ne ajándékba -adják a könyöradományokat, hanem bér fejében. Ekkor szitás kevesebb len az öngyilkos, mert egésaségeeebb, boldogabb leaa a nép a a társadalom egy nagy humánná mnakát, egy köteleaeégét teljesítette StiM Berlin, A német birodalmi pénzügyi irányadó körökbea általában aa a nézet van, hogy a magyar általános hitelbank mindián aa fisai évad keadetéa, vagyis a fürdőzési idő befejeztével visszafizeti ez oeztrák hitelintézet betétét e ezzel egyidejűleg felemeli részvénytőkéiét. A német hirndalni fővárosban nagy érdeklődéaesl tekintenek e művelet elé s innak bekövetkeztét a magyar intéaet jókora hauaae-ával fogják előreláthatólag üdvözölni. Káms. Az orosz diplomácia itt a vsastő politikai köröket ssondiroeta, hogy vaioa Tri-polisnak Orosz- és Franciaország által „kéz alatt' garantiroaott megaserzése árán nem lehetne őket megnyerni arra, hogy Olaszországot a hármas szövetségtől elvonják s egv orasa-francia olasz szövetséget alakítsanak Kikor o kísérletek meghiúsultak, gallofil és irredentista ellenzékhez fordnltak, a mely moet ea alapon iparkodik Críapit megbuktatni. SatáHa vellsserb királyné egy magyar mágnással beasélgetve elmondta, hogy záraába fog mennL Igen elkeeeredvebeaaélt Natália Milánról. A magyaroknak nincs igazuk szólt, midőn oly szenvedélyesen fogják pártját Milánnak, a ki bár látszólag mindig magyarbarát politikát követett, de azért mégis kétszínű játékot űzött és előtte tőbbazőr emlegette, hogy őée a kormány kénytelenek ugyan Aoaztria Magyarországot áltatni, de á népben az oroez érzelmeket kell ápolni, Isrvssrsiá|kss a nemeeeég, klérus és a csehek akciót szándékosnak megindítani Löbl lovag helytartó ellen; Kivel es a párt ellen nyilatkozott, melyet a csehek a német választók ellen azerveztok ée mert állitólag ő aa oka annak, hogy a csehek a legutóbbi Urtománygyfl-léei választásoknál kudarcot szenvedtek. Hogyha ez az akció, melynek célja az, hogy Lobit lemondásra bírják, aem vezetne eredményre, agy ezek az elemek akciójukat a tartomáaygyűlésben fogják folytatai. Nagy-Kanizsa, watrntp. _ Zala 32. arám, (t lap.)_ aat a vér&ldoaátot hozta, oly részt követelt árinak- káros következményei kihaaaanák magának, minőt nemzetünk caak tisttelet-j magukra a beköltözőkre ét a bennlakókra ia. tel emiitbet fel örökre. j A kormány éber figyelme mentse meg A zsidóság aaeimilatiója annak helyzeté- Magyarországot aa Orosz meggondolatlan bői terméazetaaerüleg fejthető meg. Saját tényének bekövetkezhető komoly folyomá-basáját századokkal előbb elveszitve, a vi-inyától. Ezt várjuk s hisszük meg is fogja lág minden részébe saétaaórva, egy nemzettéI tenni a kormány, mely soha sem tévézz-ri^ífrvconsolidálhatjR magát, s igy aaon tette eddig sem és nem fogja tévesateni országnak lesz bü fiai, melyben é], mely szeme elől most sem e mondatot: „videsnt keresetet, élet fen tartást nyújt neki'a aaon conaulee, nequid salus reipublicae, detrimen-nemaetteatbe olvad, melynek fiai testvéri- tusa eapiat." leg ölelik magukhoz. A mennyiben tebát a nagy cár bele óhajtotta volna olvasztani a zsidóságot az orosz nemzetbe, mi legkevésbé sem kétkedünk, bogy as neki, minden megerőltetés nélkül •ikerül vala ; de ő neki nem hazafiak kel- Palotai Ákot. Különféle polgári iskolák *) A > Zalamegye* jdlitts havi utolsó számában ia városunkban felállítandó polgári leányiskola ügyével toglalkoaik. ----------------, Helyes érvekkel biaoayitja sgy ilyen leány- lenek, ő kultúrharcot folytat a vallás ellen ; ^ ielftUitásának szükségét és es slléa aa a e részben a zsidóságot meghajtani nem künk sem volna semmi kifogásunk, s aa őszinte fogja soha. helyesléssel bozzá járulunk mind oly mozga- ,Node, nekünk nem nok köaünk volna lomhoz, mely az iakola életbeléptetését ia- ahhoz, hogy bit és miért tesz Oroszország, tendálja és annak fenálláaát biztosítja. De mig ha ea az általa most megindított harc, a * ^^ .... . , l , módozataival foglalkozik, el nem mulasztja ol- eredményében minket köaelebbről nem ér- „,érní .- helybéli köze. polgári fin- dekelne. iskolára, amennyiben azt az állítást kockáztatja, Érdekel, és pedig igen is érdekel; mert ba hogy a polgári fiu-iakola felosslatásával foglal- Oroszorazág a zsidóságot kiűzi területéről, kozó eszmének is sok hivs volna, miután hely- mi sem teraiészetesebb, mint aa, hogy a L^SS 55 Wtközség polgári iskolája a legköze kiűzőitek hazánkat, főleg ennek felső ré- '8^ > ...... ■ . , . I Jo lélekkel biztosíthat jnk cikk író urat, bogy azeit fogják elözönleni; a a tömeges beván-1 van inforai|rlL Mert ,ufnkttd,eg, M dorlás által nemcsak területünk, hanem fő- U,,. iskolának még ezelőtt pár hónap, leg nemzetgazdászatunk érdekelve leend. Ip»l egy hiv» sem volt, sót tervbe sem volt véve Nincs semmi kétségünk abban, hogy | mindaddig, »«g bizonyos belyról, mely a tekin-kormányunk diplomatiai uton, mindut tély hatalmával di<«kedh^, am nem buadi-, . ... , tátott a hitközség, hogy a terv kivitelét foga- megtogja tenni, mi a beözönléat megaka-1 „^tits* dályozza; de nem tartjuk feleslegesnek fog- Most már, hogy aa iakola engedélyeztetett, lalkozni a kérdéssel, mert: .salus reipnb- azért egy a városunkban nagy áldozatokkal licae suprema )ex esto" elvénél fogva, őr-j « ju* którd.ka tigyn vosatkosd .ii.u*.t»k nivwoa ködni,kell, nehogy a ben lakók előnyei aivitotuak tért i.pookb..; bér »n<i «.rint «» .«t|«k ' "J _<___[rtkkiri ataattt: de mlnil ttbb oldatni lom oafirlUgltni beözönlés által veezélyeztetve legyenek. Meg kell szorítani a beözönléat, nehogy cgv tirjry aaaiT Joliban log hx kitűnni, mír padig a üSpnfr-veMeSgy. oly kttaórdokll Ilgj, inolvol mindaa oldalról ttujg kall vll&goBltannnk.* A ssorkottxtft _____1890, augusztus hó 10-én. | létesített, intorkon fesziénál is, kitűnően felszerelt és a tsakrendsur szerint vezetett, oImó tandíja* polgári iskolát fsloislatsunk egy még j Hután érvényesüli fefeksMti polgári iskflla kedvéért? Mi okból, mi jogból? Mi a'emkérdezzük, mi célja van sgy második polgári tiu-mko-I Iának városunkban. Dicséretre méltó a hitkösség ama áldout-késsség*, mely odáig megy, bogy a felekezet •Ivét érvényesiti a felsőbb tanügy terén i*, ity viszont neküqk nincs okunk egy olyan kösintézményt, mely évtizedek óta bevállt, kockára tenni, nincs okunk agy olyan tanintézet felett pálcát törni, mely egy ssakképsett tanári kar* ral és oly berendezéssel dicsekedhetik, bogy népoktatásügyUnk volt vezetője, Uönczy Pál, li a legnagyobb elismeréssel adósott neki. | As i\j polgári iskoláról ellenben még n«m tudunk semmit, de aaayit tudunk, bogy a jövő tanévben kvalifikált .vezetés alatt állani nett fog és hogy aa iskolának egésa rakoMtrakeiója | abban áll, bogy aa izr. hitkösség «gy rajita ! nárt fog alkalmasai .Tsnt d» brnét pour aa* I omletté", mondja a francia. Padig, hajói *■• lékazünk a „Peirtí Hírlap" Jal. 17-lki számában aa iskola létesítésének okairól aa van mondva, hogy erre azon körülmény asolgáltatott okot, ih'ogy tanitványait mindenféle külön irányú ée [külön célra tanintézetből ösaasaxsdni és igy gyakran a tanulók elégtelen kéezflltségével megküzdeni kénytelen." Bocsánatot kérünk, ss merész insultus. Mi ugy tadjnk, bogy msgvan annak törvénye, mi alapon ssabad növendéket kösép - ker**k*< Ideírni iskolába felvenni, ugy tudjuk, bogy pol* Igári iakola, gymna*ium, reáliskolának megvan a miniszter által előirt tanterve, melyet az I atolad betűig logustontisi kall; de hogy itt a tanulók •légtelen készültséget nyernének, errs • merész állitáara felhívjuk aa öesxei hasai itanintézetek figyelmét!' Hogy majd aa uj polgári iakola oly kifogástalan less-e, bogy ahhot esó nem fér, azt bevárjuk. Egyelőre azonban jobb lett volna nem aa ekét fogni aa ökrök elé, hanem meglorditva cselekedni, __ yiiaroK Lekéi. tak ur a táncos nélkül maradt kisasszony melleit és diadalmasan, táncolt vele lovább véges-végig a iiMsaú teremben. Mjdön táncközben iámét odá ért ai esemény •aáajMlyere, fMDivé vatta ésirs, hogy bost meg Gömöry ül azon a helyen, hol előbb ö ült a olt Ktrftlgetle a homlokai és térdeit — hegy keserveseket sóhajlosvan. Egy rémgondolat villant ál órásunk agyén. Hat ba most meg Gömöt y találja kinyújtani lábait, milyen skandalum Isss akkor! Pedig szegény Gömöry ha akarta volna, se tudta volna kinyújtani, hisz ugy összehúzta ott magát, mint egy csizmába szorított macska. Hanem axért gyanúpere volt Tikellak urnák a kövér dinnye-keresksdöre s addig-addig nézegetett annak lábaira, mig végre az ö saját maga lábaiba megbotoifán — ugy végta löldböa az imádott Arankát, hogy • barnafurtü hamiskás szép leány csak ugy nyekkent bele. No hi« lett latkosás ; a potrohos dinnyekeres-kedö egyszerre elfelejtette térdeinek fájdalmát, oly virguoc és eleven lett, mintha potróbáról egészen elfeledkezett volna. Odaugrott Arankához, felemelte, turnürját szépen kiegyengette, a kihullott hajtüket szépen visz-azadugdöata baja közé s más etéle apró helyre-áHíiások után karjára füzie a hamiskásszemü, barnafürlü nép leányi, Mielólt azonban végkép eltávostak volna, saigoru arccal odafordult a megrökönyödött óramüvesbez a elibe dörgé mély hangon: . — >11* ün nem Ind láncolni, menjen haza s akassna lel augát órái kósé Tikellak ur 1 Tudja! Nohát !• ____ — > Micsoda — riadt ial-a-Bááik — az óráié közé akassssaai lel ssagaasat, éa, ki a város első 6#aeKlvé*ee vagyok I? Inkább ön bújjon bele agy dinnyébe, — aert Bár égy górögdinny* ugy I látszik bele is bujt az urba I Hehehe U s ezzel a I terjedelmes polrohrs ütött. Gömöry ur sem volt resl, Hanem felkapta a botot, bogy a vakmerőre üssön, de bsjna 1 nagyon jmagssra találta emelni s igy történi, hogy as üiéanek~nagfobbik Isiét a háta megett álló bar-| naazemü, seróllürtü, bamiskás Aranka kisasszony kapls. A kisssszony pedig legelőször elkiáltotta magát Ihogy »Jej«, aslán mindjárt, hogy -Maga szsmár* s azután olt hagyta a két jeles lancosl, hogy | oaziakozzsnsk meg s szamár néven. Persze, hogy I Gömöry nemcssk a leiét, de egészben is áien-igedte volns s ki is jelentette, hogy: — > Magának mondta.* ' * — •Nem igsz, msgának mondta* a minthogy I nem akarta egyik sem magára venni s a körül-| állók aem sksrták ellogsdni s hamisszeuftl, barna ifürtü szép leány pilisi ott hagyott nevel, ugy lát--I szik s ké! imádó egymás ' fülét tapogatta, hogy melyikre illik jobban a szamár név s ily kedélyesen elmulatva lelpofoz^ltták és leköpdöslék egymást a város legelső órskéstAö|e és legkövérebb dinnyetermelöje. Természetesen ex nsgy feltűnést kelleti a városban. Gömöry nagy- poiroha meg volt gyslázva Tikeltak ülése állal s végre is addig-addig nyelte a mérget a szerencsétlen dinnyekereskedö, mig utoljárs is párbsjrs birla ki Tikellakot, Ez elfogadta a kihívást és segédeinek meg is mondta, hogy az ügyet békésen intéazék el. E két segéd volt az, kikkel elbessélésünk elején találkoztunk. A segédek lebát megjelenlek Gömöry ur segédeinél -és felkérték, hogy jelenjenek meg azok .Békf$tn", hogy az ügyel elintézhessék. Persze bogy Gömöry ur segédeinek nem ment •1 as essük, bogy Hékéare utszzsnsk egyezkedni, de Tikkeliak- ur segédei balárosottan kívánták a Békésen való megjelenési, hogy végre is ily körülmények közt — bár n«m ssabad — Tikellak_ ar személyesen leikereste Gömöry ural ét ki|e>" lenié, bogy ö Ukii kiegyenlítést óhajt. Gömöry ur tehát utasította segédeit, bogy csakugyan as ttgyst intézzék el békém. A segédek nagyot bámultak, mikor hallották, bogy Gömöry is ,/féW* mm" sksr kiegyeskedni, Nom msrsdt más hátra, mint Tikeltak és Gömöry urak ssgédei elutaztak >Békétrti ét otl azt határozták, hogy a két ellenaég zsebkendővégről löjiön egymásra. Ezután hazajöttek. Pénteken II órakor volt a párbaj hélye, bol a "két ellenség tiiokban ki sksrt békülni. Gömörf hozott is egy ssép. lurkessiándianyét magéval, — Tikellak pedig egy kvtyatarku órát. Fél 11-kor összegyűltek az urak s a legidősebb segéd bessámol és elmondja, hogy * Békésen • kiegyezlek es ők zsebkendővégről lognsk löni. A két láncos és imádó majd banyai vágódolt ijedtében. — • Micsoda? I hát *t békét kiegyezés, ba agyonlőjük egymást. Nem mondtam én, hogy * BékétnC menjenek egyezkedni, hsqem bogy békésén egyenlítsék ki a dolgot. Ma láiom már, hogy az a ssép hamiskás leány önökre mondta, hogy ssamár !< Most nyilt fel szemük-szájuk a segédeknek, bogy.milyen bakol lőttek s miután a barnafürtü; bamissn ssép, selétssemü leánytól örökölt megtisztelő név elviselésére már balan voltak, igy csak mégis oly kevés jutóit egynek-egynek, hogy nem is ssóltak elleni. Igy intézik el a párbajt * Békésen*, békésen. Drumúr János. "Nagy-Kanizsa, vasárnap. Köx tisztaság A tisztaság maca aa egéesség. As egéeaeég adja mag az erőt, képességet, a vidámságot a munkára; éleszti a tevékenység éraetét s alapja a vagyonosodéinak a a nemzeti gyampodaannk és na a betegségek, járványok ezer meg ezer embert, gondos családapát, fizető honpolgárt visznek sirba, és ha a járványok fertője a tisztátalanság, akkor senki se vonhatja kétaégbe, hogy minden egyes tényeső, amely a köztisztaságot mozdítja elő, egyszersmind a közegészségnek ia megbecaölbeuen rugója. A köztisztaságot azonban ma még alig fogjuk tel ily magasztos azemponftól és ha, alig van ember, aki azt megérti ée belátja, bogy laká-aásak. élelmének, testének a ezekre vonatkozó apró teendők elhanyagolása — egyszersmind testi épségének, ertjének elhanyagolása — mely egész testi szervezetére, lelki eletére befolyással van, aanálkevéebé találjuk aat, bogy táluk, Zkla aa szám (SJapO_ a sugárúti s főcsatornák fertőtlenítését, bizonyos bflzös telepeknek megtekintését, mert tud jak, hogy ksvés bölcsességgel komáayoztatik ugyan a világ, de mégis sok Óvatossággal I Távolítsuk el mindeaek előtt vároenaaból azokat a kóma helyeket, amelyek halált lehelaek, ellenSrizzilk s ellenőriztessük orvosainkkal a rendőrségünkkel mindazokat a nyilvános helyeket, ahol naponkint eek ember jár némi élvezet, táplálék után; fordítsunk gondot — nagy gondot korcsmáinkra, ételeikre, edényeikre, italaikra S tegyünk meg mindent, ami a köztisztaság emelésével, közegesaség Qgyflnkét előmozdítja, mert a tiastaság msga aa egéaxaég I Torkot hajon, A: Irta öngyilkosságról. j Dr. Míkiím Lujon. As emberiaég felfogása aa öngyilkosság kérdésében nagyon különböaő volt más-más evssá- városok polgáraik javát éa jólétét tekintve, már L,dok ura.lko(lú seaméinek behatása alatt alapjában odairáayoaaák tevékenységüket, hogy .... utcáik helyes beosztásával, szélességével, üdülő helyeik nagyságával és aeépeégével, iskoláik aaámáaral éa termivel, kórházaikkal, fürdőikkel, vágóhidjaikkal,. csatornarendszerükkel, viavese-tékeikkel, közigazgatásukkal teljesen a köztisztaságot, a közegészségügyet sao. ígálaák. Pedig egy város, egy falunak a közoktatás Után legelső ée legfontosabb leiadata a köztisztaság és kftsegéaaaégügy ; amely ország halandósága a slatistlkában — mint a nagy balálo-sások orssága sasrepel, meg lehetőnk győződve, bogy az még a műveltségnek vagy igen ala-eaony fokán áll, vagy pedig oly körülmények küaé jutott bogy meg a legprimitívebb intéa- A míg egyes ázsiai népekaél a szokás, sőt törvények megsaabták bizonyos esetekben aa Öngyilkosságot s míg aa ókorbaa terméssel «s nek találták, bogy na aa élet gyötrelmei felülhaladták a halál iaaonyatosságait, akkor attdl ehhez meneküljenek, addig a zaidó valláa és a belőle fejlődött monotheista secták, különösen a kereszténység annyira, megváltoztatták a köz felfogást, hogy aa öngyilkosságot később bűn-nek tekintették. Annál különösebb ez, mert sem az ó, sem az uj testamentum nem emiitik fel a nem kárhoztatták azt a igy eaea elitéltetéshez a sophiamáknaa azóta keflett készülniük. A görögök megkülönböztették a Wrt ée <*«-natnxt, a latinok a mort t ée Utumol a dicső, a napszámosig öröklött ideg- ményekei ae fogaaatoüthatía, melyek köztiszta- 87á halálaak aa egyeaerü kimúlástól való poin-ságs i kuaegésaaégügye érdekében kívánatosak! tiroxáiára. Sőt külön művéaxetük volt ax eut-volnának. hanaeia, a aaépen megbaláa, melynek Sokrates Nem mondhatunk többet a városokról se. Erőé Sl hédo)t Wr e|it4|U u öngyilkosságot Sze-fejlődési képességű várovok már ások, melyek- mtndén embernek van bizonyos rendelte nek minden tevékenységét a szépitésaeti biaott- ^ me|ytí| magát elvonnia nem saabad ép oly ság véleménye hatja át s még fokozottabb mő 0|_ kevéaaé, mint a hogy a katona nem hagy-veltaégü városok, amelyeknek köaigaxgatáaában hatja el helyét a közMéességttgyi btzottság főszerepet játszik.! A középkor sBrü harcai a halál gondolatával A falvakon a jó levegő s tuata m. az egész- Lóg inkább meghsrátkoztatták sz emberiséget A hők vadásitak, vívtak és mázsás páncélokat aégss élet pótolja még caak aat amit városban nem pótol semmi, de aaért aat ia máa aaemmel nézi az idegen, ha házai rendezettek, kémény-nyel elláttak, fák ée kulák állják el a jövő menő útját, ha vannak jó hidjai a utjai nem feneketlenek, nem döoögőeek; városban ason- visellek; V. Károly császár előre megrendelte a temetését, a corveyi klastromban pedig állandóan csoda történt: minden egyes barát három nappal halála előtt fehér liliomot talált az , , , , . .ágyán. Ugyanez történt a Sinai hegy klistro-1 ban.^ amely caak egy kiaaé is szert akar tenni | mában, melyben egy gyertya aludt ki ilyenkor a csinos város nevezetre, mily szerény igények^ a labeck« apátságban, hol egy fehér rózsa mindezek. jelent me„, r 9 r váronunkban azonban nem ál lónk elé tokozott j Al „iftb& ^^ „ öngyilkosságot mint nem-igéayekkel; nem kiyáaiuk, hogy a vároe egy útgaSSasági kárt ia megbecsülték ée kttadeni ki. paradicsomkert legyen, Ule azükükutakkal, i ke^t(,k e,fone A| igteni éB eBherí törvények, s házaik kertek; közepében, azt se követeljük, | _ a T„1|4g ég 4I|wd képviaolöi bűnnek deela 1890. augusztus hó 10-én tébaa, Dngovtes Titasa Mádurfshárvár ostrománál feláldozták életüket ügyük megmentésére. Még magasabban áll szex felett aa aa anya, ki éhínségben megöli magát, hogy as utolsó fislat, kenyere gyermekének jusson ; as a hü katona, ki haldokló veséréask láttára dobja sl magától a többé ml beoscsel sem bíró életet . Az öngyilkoseágf okok második csoportja a nyomor A midőn valaki aaért válik amg életétől, hogy .aiiált anyagi viszonyaitól" éhségtől, beteglégtől, testi ée lelki fájdalomtól, bánattól isabaduljoe Ez már sgoiamns. Harmadik csoportba a passiv öngyilkosságok aoroahatók, a midőn aa elbatároaaa nem volt megfontolt, hirtelen felindulás, elmebetegség stb. miatt Aa ide tartozó esőtek, melyek tulajdon-képea osak szerencsétlenség számba mennek, szolgáltatják jelenleg aa öngyilkosságok legnagyobb részét Koronás főktől szedi áldozatait aa ősi családok baja s s névtelenek deliriuma- Erköloai tekintetben legutolsó eeoportjs aa öagyilkoseágokaak, ba vele büat, szennyet kell letörölni. A régieknél a halál, kivált az öngyilkosság teljes bűnbocsánatot adott. A hazaáruló Pausaaiaa, Coriolaana tisztességes temetésben résaesűltek. Nagyrmi ma ia állsz az *iv, mely ha fsledéet talán nem, de a büntetésből menekvést mindenesetre nyújt. Az államnak aaoaban épugy szüksége van polgárokra, aiil a bogy nem sngsdbetfi hogy a bűnösök k bűnhődés alal ilyenformán kimenekülhessenek. Felvette a harcot ax öngyilkosság sllea s elkövet mindent annak megakadá-lyozáaára ; de a legnagyobb, majdnem egyetlen eredményt ax Öngyilkosságok számának Isseál-Utására, az öngyilkosságra való hajlandóság megszűntetésére, a társadalom érhet el. Nem alamiasnát, munkát adjanak as ébeaőaek. Ne kolduláshos, hanem dologhoz aanktaasák, ne koldust munkáit eeveljenek a proletárból Ne szoktassák a déelaasées et misérablss-eket arra a gondolatra, bogy a társadalom sltartja őket Tanítsák meg dolgosai, kenyerüket kit kezük segélyével megérdemelni, akkor nem Isea többé ayomorult. As smberbarátok éa jótékony egyesületek ne ajándékba adják a könyöradományokat, baaem bér fejében. Ekkor aaatáa kevesebb lesz as öngyilkos, ssast sgéaaaégsaebb, boldogabb less a nép s a társadalom egy nagy humánus munkái egy kötelességét teljesítette. _| képviselői jfinai aa öngyilkoaaágot. Carteeius szerint minden bűn csak relatíve ! bün és 8choppenhaner, Büehner, sőt a nagy I Kant is a megfontolt elhatárosásnak alárendelnek mindent, még az életet ia. Aa öngyilkosság I jogos, mert nyilvánvaló, hogy semmihez e vilá- kviai, mnün wrin hcivhus, m » - , • , ', • . .,, .A ház bslső és külső részeinek, valamint a «s»ét ajándékba kapta, attak megpyerésérc ér járdának.^tartása, famH-, % háatu.ejdo-l^™ A hI3donos kötele, a báa udvarát, íé^JfrllkEft.'tlffift ■csőit, folyosóit tisxtán tartani, felaöpörtetoi,\ tulajJonjogából aa éltem és vállán. házisöpredéknek a lakók általi kiboVdéaátel- " i fi^ lenőrixai. a eeatornyák és áruyékszékek fertőt- M ««át-;érdekében kötelessége as élet1 leaitéeét eaaköéöltetai.* „Árnyék sséksk. peoegödrök, valamint eaator- kogy ka utcák bonlevárt saélleaségbru, iáktól övezve fussanak a vároe egyik végétől a másikig, ahol aaatán a közvágóhíd, lakianyák, kór-báaak legyenek elhelyezve; azt se követeljük, hogy sertéstelepeink, szárítóink a váróétól egy ssértföldre vagy éppen kettőre helyeateaaenek el a vonalon kivűl, hanem mégis szeretnők, ha a föntartását minden polgárátél követelni. Ason számtalon ok között, melyek valakit aa- EtlfSld. Berlin A német birodalmi pénaűgyi irányadó körökbea általában aa a nézet van, hogy a-hntgykr általános hitelbank mindián aa Oem évad kezdetén, vagyis a fürdőzési idő befejeztével visszafizeti sz osztrák hitelintézet betétét e ezzel egyidejűleg felemeli réesvénytőkéiét A német birodalmi főváméban nagy érdekledéessl tekintenek e művelet slé s annak beköveikantét a magyar intését jókora hausse-ával fogják előreláthatólag Üdvözölni. Htms. Ax orosz diplomácia itt a veaető politikai köröket aaondirozta, hogy vajoa Tri-polisnak Orosz- és Fraaeiaország által „kéz alatt" garantirozott megszerzése árán nem lehetne őket megnyerni arra, hogy Olaszországot a hármas uoveteégtől elvonják s egy oroes-francia-olasz szöveteéget alakítsanak. Mikor e kísérletek meghiúsultak, gallofll és irredentíata ellenzékhez fordultak, a mely most es alapon iparkodik Criapit megbuktatni. Ratálla tellsserb királyné egy magyar mágnással beazélgetve elmondta, hogy zárdába fog menni. Igen elzeoeredve beszélt Natália Milánról. A magyaroknak ninea igazuk szólt, midőn oly melyek i náknak tisxtitása ösak~éiji fél 11 órától reggeli I ját énjének megsemmisítésére bírtak, bizonyára szenvedélyesen fogják pártját Milánnak, a ki bár szivattyúban éa hordókban legnemesebb aa önfelljdozée mások érdekében. S óriig légmentes engedtetik meg* stb Ilyen es hasonló törvények bizony nagyon elkellnéaek ma Kanizsán -és ha még a piac, a kenyér, a gyümölcs, a hal, gomba is figyslsm alá kerülne, eőt ba némelykor, kivált ily rekkenő melegbea, miat a melylyel küzdünk, aa advarok, pőcegödrök, mészárszékek tisztántartása, a hentesüzletek minősége is ellenőrisve lenne, járda locsoltatnék, aa utca nég erősebben öaMMetaék, aat véljük ha árnoaarnokuak, sétaterünk. fürdőnk ninea is, valahogy csak meg-ay«C*aaáak a léteső vieaoayokbaa, anélkül azonban bizony sokszor gondolánk amaz időn, ha itt agy járvásy megwgamzik. Táa jo lenne gondoskodni előre ée ^áelsaéak • eeatonUak, árkok (óriás-utca) tisztogatását, Mások életének, lelki üdvének, becsületének meg-mentése, azoknak jólétbe hozatala lehet a cél. Minél kevésbé volt szükséges a tett anaXl nagyobb aa áldozat, aanál gyöngédebb, annál ns-meeebb, de annál igaztalanabb a tett * A hazának megmentésén sohasem volt drága ax élet Kodraa, az ntolsó athéni király mag-ölette magá.l, hogy a jóslat aaerint győzheesen a népe. Deoiús a megnyílt föld mélyébe ugrott le engaeatelő áldozatul, fia a lándzsák közé rohant, bogy ntat nyisson katonáinak a palanz négyszögébe. Cato, Brutas tőrrel végesték ki augukat, hon a köztársaságaak útjába ne álljanak. Foeean hercegnő levetette magát a bástyáról, bogy holttestéért avőaelmee kirohaaáare bírja gyáva férjét Winkelmed a ssmpachi eea- láteaólag mindig magyarbarát politikát követett, de aaért mégis kétaainü játékot űzött éa előtte többazör emlegette, bogy ő és a komány kénytelenek ugyan Ausztria Magyarországot áltatni, de a népben az orosz énslmeket kell ápolni. lertssrsiáskss a nemesség, klérui és a csehek akciót szándékoznak megindítani lJJbl lovag helytartó ellen, mivel ea a párt ellen nyi-latkozon, melyet a csehek a német válaastók ellen ezerveztek ée mert állítólag ő aa oka annak, hojgy a csehek a legutóbbi Urtomáaygyűlési választásoknál kudarcot szeavedtek^Hogyha ez aa akció, melynek célja az; hogy Lobit lemondóan bírják, nem vmetnrsndményn, arj ezek aa elemek akmójakat a tartomáaygyUée-ben fogják folytatni. Nagy Kanizsa, vasárnap. Helyi újdonságok. — IukI kliáa aapja A magyar sseal-' korona ataO királyának, basánk slsö szentjének névnapja, misdig kegyelet ünnepe voli ás less a magyarnak. Minden város megünnepli augusztus 20-át. Nagy-Kanizsa" város aám maradhat el ez orsságos ünnepélytől. Örösamel vessünk tudomást, hogy városunk kát derek egylete már megindította a mozgalmat a Szent-István napi ünnepélyre, a mennyiben: A nagykanizsai •Hadsslyáa egyleti a helybeli »Iljusági önképző körrel* együttesen •Népünnepélyt* rendes sng. 20-án, melynek részletes műsora később lesz kössé téve, egyea-lőre a magállapodások kővetkezők: -A reggeli ábresatö után, tarack dörgéaek közt és több w>-nekar kisereiében vonul fel a kát egyesült egylet a Szem-Ferenci zárda plébániai templomába, hol misét hallgat, délután 8 órakor a >Zöldla kert> helyiségében • aa aaelötii léren érdekes népmnlateág; este tánc a kertben. A „Polgári egylet kertjében* pedig: sssvalal, ének és »LI-lioaifi < 3 lel vonásos vígjáték műkedvelői elöadáaa, mely atáa lánc követkestk: A • Népünnep • tissta jövödelme a két egyesült egylet céljsira lesz fór-ditva. A rendezőség felkéri a polgárságot, a házak tellobogozására * tömeges megjelenésre. Asl hisszük es agésseo felesleges mert fel sem feheiö, bégy városunk magyar érzelmű polgárai között csak tgf is találkoznék, ki aa első magyar szent kuéily névünnepén részt nem venne annak emlékére rendeseit ünnepiességeiben, s házára ki nem tüané a magyar trikolort, melynek lobogtat alatt oly sok diadalt aratott a magyar Saent Istvántól a mai napig I — A lapka lel étel. A nsgykanixsai ágost. ev. gyülekezet templomának alapkövét e hó 7-én d. e. 9 órakor telték le nagy ünnepélyességgel, nagyszámú hívek jelenlétében. Az alapkő -letétel ünnepélyét GySrffy János városunk egyik köztiszteletben álló ügyvédje, az ágoet. ev. gyüle kezei ügyésze nyitotta meg, felolvasván, a terjedelmes emlékiratot, mely a templom épités történetet vázolja — s ezután a Tkomba Endre | gyülekezeti gondnok által gyűjtött, jelenleg ér-vényber lévő pénznemek, az említettük emlékirattal, ugy a templom szerződésének egyik példánya, valamint a Zalai Lapok egy stárna, üveg ée bádog szelencébe léve, az alapkő alá helyeztettek; mire az alapkövet bevakolták. Ezuláin a különböző isi mooaatok kíséretében megkezdődtek a szokásos kalapácsülések. Az első kalapács-illést a gondnok tette, ulánna következtek a gyülekezel előkelőségeinek kalapáceütése. A lélekemelő ünnepélyt Hűtter Lajos ágoet. ev. lelkész költöi emelkedettséggel elmondott rtnája fejezte1 be, a jelen voltak mindenkinek azon ssivböl eredő óhajával bogy: a mindenható, fürtsa fenn, as ö dicsőségére épülendő eme hását. Örömmel partosunk mi is ágost. ev. vsllássú polgártársaink ea ünnepében, mely valláson érsületüknek, rég óhajtott vágyai a megvalósuláshoz vaseltel — A kegyes taalléreaé nagykanizssi lántbására vonatkozó intézkedések megérkeztek. A rend iti volt tagjai közül többen elhagyják városunkat. Jankf Károly házfőnök és fögymn. igazgató, tanári minőségben Budapestre megy ; helyébe házfőnök és igazgató Farkat Lás/ló jelenleg Szegeden lévő rendtag fon j eltávoznak még Cttrnut Léssió rendtag Kecskemétre ée Popini Albert Magyaróvárra . 8 helybeli (áruházban hiányzó tagok pótlásárt még hároua új tag lett N.-Kanittára rendelve. — Jé Itaalék julslmsiéu A tanügy igazi barátja t jóiékonytágáról iimert Aleó-dom-borui Mirschler megbízásából dr. LSke Emil vá-rosunkbeli köztiszteletben álló ügyvéd, az Alsó-domborui iskolában különöa jó magaviseletük s sikeres eredményt feltűntetett tanulók között leendő kiosztás végett. — ex évben is, mint álta Iában minden évben Fischel Fülöp üzletében 50 lorini értékű könyveket, irö- és taneszközöket vásárolt. A kicsinyek öröme leend jutalma a derék tanügybartinak, ki e birtokán levő iskola növendékeinek kiképzéséi annyira lelkén viseli. Vajba mások is tanulnának e jó példából. — A .Xm-ksslwsl kladedaeiell Zala 82. szára. (4 lap.) égyik hordóval késöoskére érkezeit meg ai azt ssállité kocsis, s két polgártárs egymás mel let állva, kérdi as egyik f velőn, útiért késeli oly sokáig és a bordó. Aaért, (slell á másik,mert nincs vizünk, hisz lália kend, hogy a kocsis rá is irta a bordóra asN. K V. belükkél, mi azt jelenti: »Nincs Kanizsán Vis.« A kérdező velünk együtt elmosolyogts magát az ártalan, de kissé malioziósus megjegyzés lelett. — Fegyelmi vliagálat (olyl már egy Idő óta, a helybeli polgáriskolai tanárok egy néme lyiks ellen, s megyei közigazgatási bizottság ha-lározala lolyián. A vizsgálat, melyet városunk polgármestere vesetett tegnap leli befejesve; vizsgálatnál a megyei tanfelügyelő ia jelen volt, A belejezett vizsgálati iratokat most, a vizsgálatét, slrendelt megyei közigssgatási bisotiságbos terjes*lik elő. — ReudOrséKliak Szytlmlke ajánljuk aaon körülményi, hogy a taaarékpénzlárl utcában építkezés alall álló ház elölt nsgvmsnnyiségü lég la van össsehslmosvs, s s háznál létező iámps esiénkint nem lesi tusgvilágitvs, ml állsl kfttiy-nysn szsrsnosétlenség fordulhal elő; szsrdán este is két bérkocsis üikösött össse a sötétség folytán. Óhajtandó, hogy rendőrségünk Intézkednék as illetőnél, ki a világítási slőállitani köteles, hogy a lámpa estéukéni meggyújtassák. — Ksblé klaUrla Érdekes rabló bistóris larioita vidékünket izgatottságban egy idő óta, A csapi uradalom ugyani*, egy füldészt küldött el 31 lorininyi összeggel Bécsén leendő átadás véget). A kiküldött két ssszony kíséretében indult meg a küldetési útjára; de midőn Hécsérs érkeztek, jelentést lenek, hogy utkösben négy rabló támadta meg őket, ruháikat ssétrongyolta, raeg-ÜÜegelte, s s férfinál voli pénzt elrabolta. A csendőrség három őrséi mozgósították e hírre, bogy a rablókat kézre kerilsék. Putkoztsk, ku-laltsk, - nyomoxiak a csendőrök. Hasztalan. A rablóknak nyomába nem juthatlak. A panaszt levőre kexdlek gyanakodoi. Kurtára fogták. Vallatóra vették .... és s psnssst levő bevsllotts, bogy az egész rabló históriából egyetlen egy mxú aem igaz; nem volt ax egyéb, mint ax ö furfangos találmánya, hogy a reá bízott pénal elsikkaszthassa. Pénzért vette meg a két asszonyt, utilársul, hogy tanúi legyenek, aztán s pénzt elrejtette, ruháit maga tépte öaszs s igy állitptt bs z hatósághoz |>anaazával. A teli nyomoaásl, s s bütlen küldöttet s ennek bűntársait a k#t nőt tették abba a börtönbe, melybe ők a nem léiesö rsblókal hitték eljuttatni. Hiába as igaaság oaak kitűnik előbb ulóbb I — tfráll vasúti hivatalnak. SttUuag Carrion Ferdinánd lovag, ax osztr. áll. vazuiak főhivatalnoka, 38 éves Bécsből Zákány-felé' uta-sott; e bó 7-én a vonat közeledelt Nagy-Kanizsához, midöo a vonatvezető Stellwagon észrevette az örüllségi tüneteket. A wsggonból kiszállították; s a Sxarvas vendéglőbe vitték, mig a helyi állomás főnök Stellwagnak Bécsben lakó atyját táviratilag értesiteile fia állapotárul, ki távirati válasxábau jelezte, bogy lejön a további léxkedéeek megtétele végeit. Az örült a Szarvasban ugy viselkedett, hogy a vendéglős kénytelen volt a hatóság közbejöttei igénybe venni. A rendőrség aztán a betegei beazállitolta a kórbáz megfigyelő osziályábs. Stellwag nem dühöngő s nincs is.határoaott rögeszméje csak leletle házsártos: bs evett, aa étel edényeket s üvegeket mind ösz-szezuzza a lármázik. A rendőrség a nála talált 44 frt készpénzt, órát. láncát és a vasúti sxsbsd jegyet egyelőre őrizet alá vette. Látogató jegyén ez áll: .Ferdinánd Riiier Stellwag von Csrnion, besmter der k. k. General Direction der öster* reich. Staatabahnen.. — ftagyllhimég. Tulok Miklós szent-mi-hályi születésű 30 éves. volt csendőr, később va-suli munkás, egy teljesen elsüllött ember, nyomasztó anyagi helyzetétől menekülendő, e bó'4-én a Cseageri-ulcában Sehönleld féíe házban lakott nővére lakásán égy ti lövetű kis kaliberű revolverrel halántékon lőtte magát; a hirtelen megjelent orvoeok konstatálták, hogy a lövés életveszélyes ugyan, de szonnsli halált nem idézett elő, minek folytan sz öngyilkost a kórházba szál- 1890.augusztuiju) 10-én — Hsrsssll sáéklvsMi, A Nagy Kennie városi ttaáci érleslii a közönségéi, miszerint a nagykanizsai 1890-01 és,.02 évi kivetési Idő-' ssakrs ssóló III. oest. ksrsssli adókivetés a kissámi -lásl jsvaslatokkal agyüli sug. hé 6-tól 8 napon ál a városhái tsoáes termében közszemlére kilététen, sst bárki 'betekintheti és as adójavaslatok elleni észrevételéi mégleheti; ss észrevételek e fentebbi határidő alall a péasügyigasgaióaágnál, később as adókivető bisottságnál mindenkor Irásbsn lerisssihsiö be. seb s r I I in rovarirtó porról Ispana* bsn köslött hirdetményi olvatóiuk flgyalinsbe ajánljuk. E szer teljesen kiirtja a bolhát és po* Jóskát, s konyhát megtisstiiia svábbogaraktól, elöli s legyeket, hási állatainkat s növényeinket védi s kártékony rovaroktol, s es által a hásban teljen Jisslsságol Idés elö. A fürdő évad még mindig a lávoll fürdőhelyekre venssa a közönséget; löleg városunk lakóinak kell lelkaresni a fürdőket, a város ssoa hsiysslénél fogva, hogy Iplyó vize nincsen, mely fürdésre bssxnálhaló volas. Ezen sagilve ' van ugyan a fürdói réaavénytársulsl álul felállított osino* uszodával, mely berendezésénél fogva, a kívánalmakat kielégítheti, a lürdő minős parkja kellemes szökő kínja a látogatóknak kényelmes sxórskosást nyújt mig ss ussods mellett lévő gőz- és kádfürdft s fürdőzők teljes kéáyalmére vannak berendezve. Városunk kösönségs iit pótolva van a természet aaon mostohasága ellen, hogy a lolyó vizel msglsgadta tőlünk. ggyesálsl' e hó 14 én délutáa 5 órakor a Mtották, hol as másnap reggel meghalt •ádor-ntoai .Kiadudovoda' helyiségében választ mányi Ülést tart — jg, u V. A legközelebb városunkban volt tüzeset alkalmával egf komikas, s egészséges hámoránál lógva (eljegyzésre méltó megjegyzést tolt egyik polgártársunk. Tudva van ugyan is, hagy városunk halárában folyó viz nincsen, s Igy a tüsoftáabos szükséges bordókat, a kutakból kall megtölteni. A legközelebbi tüz alkalmával as Vidéki levelezés. Sümeg, T. szerkesztő ur 1890. aug. 7. — Fiatal eslkék váaftrl*«a. A helybeli cs. éa kir. lóavaló biaotlaág 8 éves nsmsSebb szármsxásu csikókat szándékozik vásárolni, és e célból lepünk mai számában hirdetéat lesz kössé. Megyénk gszdászsi figyelmébe ejánljuk e hirdetést, melyből körülményesen értesülhetnek a leendőnk iránt, nem kétkedünk, hogy gaada köaöosé günk tömegesen log ajánlataival jelentkezni a hirdetést közzétett bizottságnál. Néhány sorral állítok be, ba sslvss laaa azokat a .Zala' hasábjain közölni. Sümeg város teledheti ea polgárának, néhai Ramazetter Vincének Sümeg kulturális életében kiváló fontosságú ssép rendelkesése fog rasgva* lósulni a jövő tanév elején. Ugyanis a boldogult, ki életében tett iilgjsasi H adakozásai és vég-rendelstileg hagyott alapítványai által örök időkre beírta nevét Sümeg történetébe, a váróénak diaaes emeletes épületet és 96000 (rt alapítványt hagyott agy fslső leányiskolára. Minthogy ma már ez összeg 40.000 Írtra emelkedett, a város képvlsslff-testülete idejét látja a nagynevű alapító (rendelkezését végrehajtani, aaért elhatározta, hogy a jövő tanév kezdetévsl a felső leányiskola 1. osztályát megnyitja s a saervesés munkálataira az iakolaaaéaet felhívta. Vasúti balesetünk' ia volt Sümegen ; ugyanié pályaudvaron a hó 6-én a vaggonok Összeto-logatáaa alkalmával aa agyik munkás lel akart ugrani a kocsira, de vissaaseeti, a a kocsi kereke mindkét lábát öeezezozta A szerencsétlen moet a sümegi kórháabao fekszik s lábait váló- _ ssinülsg Is kellead venni. E hó 4 én délután 8 ée Hl órakor tüaet je-esztek városunkban. Osv. Pintericsnének a város kösspén álló szalstás háza gyuladt ki. Sss-renoeére teljes szélcssnd volt, igy a tfls odább nem harapódzott A tűzoltóság Károlyi János mászó parancsnok vezénylete alatt dioséretee buzgalommal működött Ugyan e napon a tüz eloltáaa után érkeaett meg Budapeetről Szidonlts Fersar, a fővárosi önk. tűzoltó egyesület oéztályparanesnoka, a sümegi tűzoltók begyakorlására. __R. L. J Különfélék. — 6 felsége a klrély öszi körútja alkalmából, meglátogatja Debreeent is, hová sseptem-ber 12-én érkésik meg. A király logadtatása részieleinek megállapításával 24 tagu küldöttség van elfoglalva. Braakov löszállásmeetert néhány nappal előbb várják Debrecenbe. Küldöttségileg képviseltetetik magukat a szomszédos törvény-hslóságok. Eddig már mintegy 15-80 küldöttség van bejelentve. Leaz 24 lagu bandérium, a melyet Részler Lajos városi tanácsnok log vezetni s a város színeibe (kék éa világossárgsi lesznek felöltösve. Tervben vsn sgy nagyaaámu cfvisbandérium sservesése. A küldöttségek viselői diszmagyarba öltöznek. A nagyerdőn népünnepélyt terveznek ökörsütéssel, a város-utcáin közlekedő közúti gőivaspálya psdig disakoosit Nagy-Kanuaa, vasárnap booeájt a aaagaa vendég rendelkezésére. Székely bitirt már tO-éo érkezik a király, hol ti alkalomra a vasúti indóházat fényesen tetdiazitik • kuön elaö osztályú várótermet készítenek 0 felsége réaaére. — Jimílllitrftfp t lltellé paraafi Mk. As orezág kedveit főhercege, ki oly Wki-iioirKucfl teljesíti (iladiiAt mint tűzoltó pa-ranceook közelebb ismét következő érdeket je* lem est küldött a »T&zreodéezeti Lapok' azer* keeztőjébez : »Kedves Markuaovezky uram ? Jul. bó 26 íki 6(1 i4An vagyok . . . Margit !öímt oegné eekttvöje utén fiáimat kísértem el Pannon* hilmirft viüflliipln. Lli«lö főherceg ii 5. ki kólát végezte ée Józai az érettségi vizagát (ette te fényesen. Míg Pannonba Imán jártam, azalatt A levőiben egy bástüö égett •!, Pelcsuthon pedig, alig kogy hazajöttem, egy kovácsműhely éa lakó hét. Asuián Jschlbe mentünk a királyleány la* kod a imára e hazajövet épen aa ebéd ideje alatt, IS óra 18 perckor, újra Peifnuthra szolitott a* atosuibi harang lavi.. Andráe*y ar ssérüa kértje kalló közepén egy 40 axekerea axalmakasali éa egy épen oly nagy szénaboglyát találtunk fétje-een fingba borulva Felennibi derék tanítványaink, aa oltani ónkénytaa tűzoltók, a tüzet már meg-támadták ath.« — Azután következik as oltó jnövelei menetének éa eredményének részletezés ezakazérö Jetfáaa. At ebédjétől a tűzhöz aieló tó-herceg caak eeti 8 óra után tért vissss a lűs színhelyéről alcantbi kastélyába. — Hlelnlfr laaáea. Nagyon ralóesinü. hogy augosalua közepén, már a mairjrar kormány ftaaiaa tagjai együtt leaanek Budapesten, a a mioi«zfertanácaok egésa sora log megkeadódni. E miniszter tanácsokban nemcaak aa 1891. évi költségvetés feláll keli hsfárosQia, hsnem hivatva lesz ép oly számos, mint fontos törvéoyjavssls* tot ia megvixsgálni a jóváhagyni, a* mely javaslatok aJkairéexeit képesik ama nagy /relormműoek, melynek kivitele a jelen kabinet ttfiaeziójs. A reform törvény javaslatok köz-Öl legelöaször mindeneseire ax igszaágűgyiek terjesztetnek a képviselőház elé, de aaért követkeieleaen gondolnak as öeeaee reformokra. — JéMtf féhereeg •Villa Quieeppe« nevű nyaralója ré<«xére 300 drb. váltogatott növény éa facsemetét rendelt meg CannesbÓÍ. A azáflltmány a mull héten érkezeit me| Fiúméba, honnét egyenesen & villába ktttdték. — A klr táblák étcaatrsHaáeléJári vonatkoaéleg a főváron illetékes kóréiból aat a hírt vettük, bogy as új táblák elnökei, már es évi október 1-én kilógnak neveztetni; ennek megtörténte ntán pályásatok nyittatnak a táblai bírói és segédszemélyzet! állásokra, — a az év végére esek kinevezése is meglesz, úgy, hogy az íij fc* táblák, * már a jövő év eleién megkezdhetik működésüket. — óakerl Ideiek a Tlazában Bokroa táján, az alpáili görög rév alatt a Tisza leapadi ; a selejtes vízben néhány halász igen érdekes őskori maradványt jaján. A lelet áll: ói darab mámmal fogból, két teleő lábaaérból éa kiltnc csigolyából, mindannyi elég jó állapotban. A nemseti muzeumbs szállítják. — Nagy vaantl aaeraaeiétlsaaég veit a hó 4-én a bécs-égeri vonalon Pilaen mellett, hol a ssemély vonat éjjel a vágányból kisiklott-A mosdony ée tizenegy kocái a töltéaröl lesuhant ée öeasesúzódott. Két utas meghalt, harmincan megaebesültek. A ffllő életét vesztene; a mozdonyvezető aulyoaan megsebesült A kisiklást as okoata, bogy a boltozott álereezt a felhőszakadás slámoata. — Hinne pau. As egfiptomi pénzügymi-nisterium államtitkárát Blum paaát legközelebb kinevezik as oegirák kereeked. éa ipar hitelinté-xet igazgatójává, a nemrég elhunyt igazgató helyére. Blum pasa budapeetí születésű a a nemzetközi pénz éa bitefforgalom terén elismert ka-paátáe. — KI mai nyelven. Sangbaiban a miaszio-nárinsok köselebbról tizennégy napig konferen-ciásiak a elhatározták, hogy a bibliát lefordítják kínai nyelvre. A kérdés mér rég idó óts foglal-kottát ja a misszionáriusokat, de máig véglegesen sem tudlak megállapo Int. A forditéa bárom ki-oai tájaaólással készül el, hogy terjedése sanál nagyobb legyen egésa Kínában. Mind a három tordtiásrs egy ée dgyanason bizottság fog fel-IgyaM. — A téléiben Is olvashatunk esen Braeeaelban eay nfömdáu állítólag feltalál- j ta a vrllagfió balflkef, vagyie ol^ nybmtatáet, •eiyaak tilii a aólétban is világítanak. Néhány Zala 32. szám. (6 lap.) 1890. augusztus bó 104a. eWtyt TuHnben ia leltek kiaérteiei a foeitor- í egyik fójeliemvoaáaa aa, hogy beaae a német* nak a nyondafeatékbe vegyltéaével. A nyomlat- ajkú leányok egy kél év alatt tdjtmn mtytomU* vény a aölétben világitólI ía, de két nagy baja I nak magyarul, mig ellenben a magyara|kn laáay* volt. A kisebb betak elnwaódó, Nyugtalan, fény- kák ugyanazon idó alatt a némi ngdátt mébm voitalt mulattak, olvasni nem lehetett. A nagy és iréskan ísljsssn d*ujálítják> A kik as iatéaetet belök olvaabaiék voltak ugyan, de féeyaaaégflk buaamoaabb ideig látogatják a francia iráehaa hamar elveezell ezeknek is, meg a kisebb betOk-léa baajédben asípféö kellő preeesliáara tesznek nek ía. Caak a írits nyomiatáa fénylett. A brüaz-! azerl. At intlieíben as egyea tantárgyakat, a laaeli nyomdáaz találmányáról ast mondják, hogy j zenét, a rajaot Pozsony legjelesebb saasiaatériai as apró nyomtatás ia elég tiaaián nlvaahaió, tanítják. Egy növendéknek egy évi teljas etlátá-■ a fény betekig megmsrsd, sáért 800 frt flzeténdö. Póasony kítünó éghajlati — Miért navgyttnlt kttiraidl lArdlékraI vta<oayaii a személye* meggyézódéeeínk után mikor bszánk oly dúsgazdag a kttlönféle gyógy-i mondhatjuk, bogy a intézeti belyiaégek aikalatta tartalmú Ittrdökben ? Oakéntelefttf) merül fel vollál is ' figyelembe véve, a legmelegebben ' előttünk e kérdéa midőn a fflrdókról kiadott biva ajánljuk esea intézetet a szülök figyelmébe. taloa statisztikát végig olvaaauk. E hivataloe _ adatok azerinl, van Magyarorazágon öeazeaen 987 tOrdöbelyfink, éa pedig vastartalmú tttrdö 48, m s t # a « tiaxta hévia 17, egysxerQ aavanyúvis 14, égvé- IvlClOBlUiy^ írOCUklOBL nyes forrás 10, égvényee konyhasós víz 14, föl- delea vix 11, iazep éa lápfürdö 17, göz-, éa fenyő I#®|Hi«ll a ravalában lenarrtalatl na levél fürdő ltf tavi lUrdÓ 4, aavó-; le)-, atölő- vek, Upunk kIa44jánál, Flsehel Fttlép gyóaymódoa éa Mdfgvix gyógytftrdö 81), Uditü ég- kény várna keletében miagrendelbsitéik. hajlati (klimatikasY gyógyhely 91. fis mi mégia a drága köllöldi fürdőket kereaaük fel. Hiába igaxa van a külföldnek mely axt mondja felőlünk, bégy •aaÜango* nép vagyunk* mert aaaretOnk tüntetni vagyonúnkkal a kttlföldöar. — Mieraeteaak barsalaaae vége. A hir azerinl, a löbb mint kétrser év óía birnevea Atboe hegy erdőségnek nagy réaze leégett éa a tQ*vésa-ben huaa ember lelte halálát. Az Athoa hegyei, melyet jelenleg Hsgioa Orosnak, vagyis azeni hegynek nevesnek, ősrégi, gyönyörű erdők bori* tottak, melyek most a Itta martalékaivá lellek. — A kár & millió frankra lehelő. A lángok viazfénye ellátszott a macedóniai partvidékig éa az egéaz tengeren már íó mesaze a pártól ia láibaiiák a a tüz pírját. Keakeoy földnyelv végén 19$ méternyi magasságbau emelkedik az Atkoa, melyen már az ókorban viraló Bon koloniák voltak. Xerxes ax atboai földaxorost kereastüláastis, hogy s görögök ellen vili hsjóbsdát átvezethesse. A kilencedik exáxad óta a görögéasxláv szerzetes élet vslóaágos gócpontját képezi s hegy ; még ms is huaz zárda emelkedik rajts éa azámialaii re metelak és kápolna van eséta/órvs sz erdőkben. Közel kétasáz remete Iskik ^ begyen, kösülök több odaveszel!, oetn menekülhetvéo az égő er dóból. Az Atbos hegyen lakó szerzetesek számát 4000—6ft"0-re leesik, Tanftgy. — Felaá leány laknia váraammkbam. K bó 7-én- d. -u. 8 őrskor Dr. Russicska megyei tanfelügyelő elnöklete slail tartott iskolaszék* ülésében egy N^Kanizaán felsőbb polgári leány-iakola telállitáaa iránt erélyea intézkedések tétettek egyhangúlag elbatárosott elvi megállapodá-sok alapján. Aa előzőleg már ezen Ügyben kiküldöli bizoltaág kiegésxitteieit. Tagjai: Bábö- cbay György, HofTmann Mór, llorgenbeaaer Jánoa, Orossváry (íyuls, Or. Schreyer Lajos éa Tnboly Viktor lellek, kik a javaslatnak aug. bó 17-ig leendő benyujtáaára utasíttatlak. A javaslat előkészítésének munkálatához ezemélyee hozzájáru-láaát as ügy iránt teljea buzgalommal viseltető tanfelügyelő az anguaatua 18-ki bizottsági üléare megígérni azivea vol. — A kéaéplekalal ianárvlxagálé bl zettaág tagjait a miniszter kinevezte: Elnök dr. BeŐtby Zsolt budapesti tudomány egyetemi nyilvánoa rendes tanár, alelnök: dr. Hóman Ottó budapeat-vidéki tankerületi kir. föigasgató éa dr. Ents Géza műegyetemi nyilvánoa rendea tanár. - Pél/júat kántortaaltól álláara. A I gégének figyelmébe, veszprémi püspök, több. ren^béli kániortaaitói állomásokra hirdet pályázatot1; elek köxt olvaaauk : Zalavármegyében a kit'komáromi eapereaaég* be kebelezett merenyei anyahltközaégben ez évi augusatus 28-án jár le a kürt pályázati határidő. A tanító jövödelme készpénsbeu 500 Irt. A tankötelesek azáma 80; tannyelv magyar. ,A nagfar Félé*, basánk legjobb kög* gazdáaiatí I pja, meJy már ll-ik évíolyamábi lépeti, a volt kiadóiulajdonoa aiarkaaaló bekövet* kezeit halála idytán Kormos Altréd tulajdonába ment át. Korapw neve, a magyaroraaá|i' köagaa* daaág éa pénzügyi irodalom terén évtizedek óta elaő rangú, a midőn a • Magyar Pöld#*et Ss át* vatta, esaal aem egyéni érdekei, hanem a közügy, különösen Magyarország gazdáinak érdekét tartotta atem elölt. £ lap, mely beienkint háromszor jelent meg, as i^j tulajdonos szerkesztő ve* setése meliett oktober 1-töl naponkint fog meg-jelenni* Tartalma felöleli as oeaaes gazdászati érdekeket, egyea rovataiban a gasdássat minden ágával találkozik az olvasó a hogy a magyar gazdaközöoséget teljesen kielégítse, nem kiméi semmi áidosatot; e célbél a lap egyik derék mun* katársa, P, Seabó Endre, kinek írodalau mtikö> dése a magyar közönség előtt már rég ismeretes, most utazsa be az egéaz orazágot oly célból, hogy annak minden részéből tudósítókat aseresaen a lap számárai A napokban varosunkat is meg látogat la a Itt sikerűit ludóettova megnyerni a Boeen* feld Lajoa urai, kinek azak ismeret a vároeunkbeo át alános eltsmeréeben rézzeafil. A • Magyar Kőid* előfizetői közt hazánk legelső uradalmai. — éa gaadásaainak névjegyzekét látlak, a némi eleao-morodáaea! tapasztaltuk, hogylpen városunkban, mely a gasdáassti termékeknek egyik jelentékeny gócpontja, ag elöfisetők kúst alig találunk#egy-két gazdái a terménykereskedőt Óhajtanánk, ba vá* várőfunk lakéi e lapot, mely a legközelebbi erdeket képviseli, miuél többen ölelnék lei. Meg- jegyasaük még, bogy a iapiuia|döböi iiarkvggtoji egyaseramiut tulajdonom aserkaastöja a: •Kareg-kedök Lapja* éa a »Magyal Péoaügy«-nek ia; a igy e három egy kézben lévő lap, Magyarország összes életkérdéseit összpontosítja. A * Magyar Föld*, mély eddig, mint említettük betenkint csak háromszor jelent meg, oktobertöl kezdve naponkint log megjelenni, dacára bogy e gyakoribb megjelenése által tetemesebb kiadásokat igéddel ~>az előfizetési árt most aem lógja felemelni, hanem a naponkinti megjelenée mellett ia az évi előfizetési ár marsd az, mi volt eddig: évenkinl 12 jriy félévre 6 /H, negyedévre 3 frt. A legmelegebben ajánljuk e lapot megyénk gasdsközön* — A >leallk Lapja* havi folyóirat julius havi azámát vettük. A nagy gonddal öaaaeáilitott azám tartalma: „Mentö-eljáráaok hugy-azervibajokban* dr. Bakó Sándortól. «A láz pathologiai azempontból* dr. Tauszk FereuctőJ. »Lapezemle«, — A aaftlék figyelmébe. Az egész felvi- •Havi kimutatás*. »Kisebb orvosgyakorlati kös- déknek legjeleaebben felszereli, leglátogatottabb a l«»4nyek.« Egyesületi birek. Különfélék. A jeleaan legkitűnőbbnek elismert felső leányiskolája éa nevelő intézete s Helmbacher Auguszta minisz terileg engedélyezett és nyivánossagi joggsl felruházott nyolcosziályu eléöai és felső leéuyiaio-Iája éa nevelő intézete, melynek, amellett, hogy a jó nevelés minden kellékeivel rendelkezik, szerkesztett lolyóiraiol, miről lapankbaa már körülményesen irityik, melegen ajánljuk főleg as orvosok, tanítók éa kösaégi jegyzők figyelmébe. / jhifKtnia^ mjnap. CSARNOK. Zala 38, szám (fi lap.) 1890. augusztus hó 1(Mq Ehpidui;. As ilenthi élit. A falakat oagyszfcmu képek J hbiii irodilsi legkitűnőbb » néki csak im 1 MbeiN aiegazereshotfr müveivel, De érdeke* ■]tudni. bogy a magyar irodalomnak, mely ások al & .. n_ . A___. i ír*.1 v. . . _»__— A Mit pU—krél Csupán as ooieri- f savadban kaadte termékeivel lótkwresoi akönyv- . t K j piacot, már Jéncf nádor oegy pá* fotója toll. Aa|W * Mfokyfwafí piacok jelentenek aéf szil* ateö évtizedek magyar eyelvea megjelent kiodvá- tárd iráayjatot emelkedő arakkal, ellenben a díszítik melyek igen sokat találni itt - bogy pogig aa többé termelő 4a fogyaaaló országok oseodes irányt többnyire csaltak a érdekes illusztrációi i irodalom, hváH a'erméasetludomanyv a )tjt0t#5tk btaao, da fokozatosan eeOkkeoö árak- herceg hasi égének. ll( van as öreg nádor ^T^^^.ííí^/'0 "H". A pincaokoo IdOaO küiloldiek nagyon tar- íastt&isíw es te isSíStíStf - írrvr -L—LA alakfát 111 vaa Mária Henriettának, a belga ki Vályaéoak agy gyönyörű apuarell-arcképe, mely a Kemény, EBivőe láa minden munkáikkal föltalál- külföldi hslyzet A forgalom túlnyomó réssé en- nek köveikeaiébes belföldi számlára esik. Aa halók Klen ZL \tAJSSH: iSJSXtt S®* É^te, r*á*mmmm rtrtgli u .1, nTr^dk.-^^^ ^ k0^T(árt ,*t ki A ^JímM nem Állottak be. «< csupán a kéetlet a» egy kie atlatttO medaillouban agy WoH ^í* ^ "íL",!; finom ***** ** íö,eg « keme.eiik. láthatóa főheregnö aranyizeke hajából. Érdekes ^ J* J6»eJ. 0y buták még mindig jft vélelkedwel ..Jálkoz-__ a. ' ia»Q ZZ__kesdve minden bossá iroii családi levest goodo-í . . . ; .__._ . ,. * T íSU" megfi»3« a » általa Írottaknak ia amáK- 8!,fbfln * ****** »«aaak aerttfejlM v^.Júwet Mfcepmg, mint még[^ ,E u,o|m paMilÍArM< M A), , ,íW4k ^ IhauTagolra éa <Mak S kroyi ár««gedméony9l »ol- aem ia HtltaM^ lapjta a. évszámok KMiagyzéaéval, molyekban a lak eladhatók. A moat már nálunk ia gyakran iban egy kerti padon ül, keiében aa * ie™,ek iríí|^' '^""V" rowo* /ieb!^^ 1,1 " Htoáé\mé> kelll, bogy i Réndkívül emlékeaiel va-rftff* « ^LL^M"" !o« kéea áru e pucra érkeam Ea 1 »Bríele meiner kioder 1820—53« a másikon. As . .. . a.i egyfelől elAnynewskinistik, mert minden angyobh hoxnlat nyomási gyakorol aa Irakra éa A *i6m^ ges srillilások egysserre talán nngyon ia érséke-oyen leaiáilitanák na árakat, annál is Inkább, mivel nincs hiány lényestfkben, melyek oaak aa alkalomra várnak, hogy aa árlaasállitáai appara* lual alkalmasásba hossák. Más felöl aaonhnn nem ssnbad ssem elöl létesslanQnk, bogy es IdO saa-rinl még arai vágynak n belysetnek, a világpiacon .úgyszólván yerseay nélkül Allaák'és e körülménynek la'n|doniihnlöt bogy a Magyaronmágon kaeamában Mára osismábnn akkor dívnioa foki Inaaelv ftatal magyar jogáaa alakjára aaon ^Tu^ """ i^löwg nádor ódon ^mbolyO belöi alail másiráa- u tTZljL _ ZT sw ll- , . " ralihoz képesi a leveleket átnéanem, rendeztem, i^SffUk'gri^ li M^oitó! írottakat aajáikeafileg elégeiiemí — rr-TbluT1 még éföktöl nármasoirtkat as illetőknek vias- ^ » a kackiá.1^ |8T4. Ütvén íg.- magyar parasatmenyecake bokorugró kurta sxok-oyábno, magnaenrku hegyes orra kis csizmában, | vílliüzöben, ingvállal, kendövei csiooeao bekötött fajiét nem máa, mint n belga királyné és Klotild tebereegnaesony; aa a deli magyar legény eser ránca bfi gntyábon, borjoasáia inggel, ezer pity-kés om!lényben, betfisöit selyemkendővel s kesében karikán ostorral József töherceg, kik kör&l hasonló népies öltözetben csoportosul még négyöt alak. E kép tudvalevőleg abból az időből való, midőn n belga királyné néhány év7el ezelőtt látogatást tett fivérénél » gyermekévei színhelyén visszaidézték a boldog emlékeket, színi előadásokat tartottak, melyeknek díszleteit ők magok festették, kirándulásokat tettek az erdőhegyekbe, hol gulyáshust főztek, szallonnát pirítottak a tQs mellett s n ég a bicskei vásárra is ellátogatlak inkognito, öasseváaárolva szitát, fazekát, mesae-ldés volt: tehát nem tehet bandita aanrás, ennyit! .7 STiT!!!™ fy akartunk megjegyezni; azzal hogy miutin sem m! ^ " személyt ki a kérdést tette, sem a helyei hol létetett nem tartja illetékesnek, várni lognok mig illetékes helyről less a kérdés feltéve, addig ré< — A >H. K. és TUMka« a lapaokboa hoasáintézett >Kérdés« sel egy két soros saerkeaa-tői üzenetben végezett. A nyíltan feltett kérdésre, adós maradi a felelettel; e helyett a a Kérdést-elnevezte „bandita szúrásnakA ki as irodalmi Iwök oly ieleotékeey. Ns- lissleeaégel ismeri és e szót «bandita« érti; aaa 17°° ujnálandó loone tehát, ha as értékesítés nem ndott feleletben is feleletet talál; mert e " ^^ teljesen ki nem zsákmányoU hallgatás beismerést jetent; ezzeí lehit ti Is Tt- jlmtoók, mert később, aogusstus végén éa kO-gyünk mi elégítve; a mi a >bandita« saót illeti,I,önö##n "aeptemberben a magyar tömegesebb rosszul van alkalmazva i ugy latsaik a »N. K. e-V.« 1 uáltitáaok nélkül is aa árra nyomási fog gyako-nem tndja.mi a bandita. A bsnditaasurás ugyanis 1rolni «aaakor már bisoayoaan jaleaikasö éssak-orv szúrást tesz, a mi kérdésünk pedig nyilt kérJinMrik>i ^ orasaoraaági verseny. r.« >•1 bandila ..nrS. rK^ ^ MüVeUr^ágm tok vásárfiának. Nagf híre volt e kedélyes mu latozásnak az országban, de még kivöle ia! A képek között érdekes tájképek is láthatók, a főherceg kis-jsoöi uradalmának részletei, a schaum bargí várkastély, hói István nádor csendes elvo- srilnkröl ez Ogyböz oem szólunk, elvünk lévén, cultságbnn fejezte * csalni h y a |tpok kötóniéf B Dem eg ek érdf. vonatkozású Orc- és tájképek kösóu csak egyel-1 _ _—- A 0%alau szerkesztőségi. IpsrtíF len idegea fogla* helyet: Deák Ferenc arcképe. Érdekea éa a .osaládiaajéletre kedves világot! vet egy ajtá, melyeo egymás mellett van írva a főhercegi gyermekek neve kor szerint: Mariska, Matyit, Józsi, László. Mindegyik név alatt ggf-1 egy skálaoszlop van centiméterekben, küíőnböző időkből jeles ve a gyermekek testmagasságát. Min- — A magyar fogy vorgyAr. A bécsi hsd-deo évhőt két-két dátum. Így eztán később is szertárban meg kezdődött a budapesti fegyver-tndhat)ák : ki hány éves korában mekkorra rolt gyár áltnl legújabban beküldött ötven lőfegyver A főhercegnő lakosztálya is földszint van, vizsgálata és szombaton alkalmaaiot be is lesz ■int n főhercegé s egy szobából felvezető csige- fejezve. Ezen vizsgálat eredményétől függ, vsljon lépcső köti össze a főherceg-kisasszonyok emeleti a honvédelmi^atínister a még szükséges 75.000 esobáivaJ. Itt egy üvegszekrényben sok értékes darab fegyver szállítását a magyar fegyvergyárrá holmi kőzött egy igen becses emléket őriznek : bízhatja-e, vagy sem. Msga a s^llitás minden egy bábjátékot, mely egy egész kis etnográfiái j esetre biztosítva van. gyűjtemény. Van Jiözte perzsa, szerecsen, kínai, — t'J gyárak Erdély bem. Ugton Gábor tatár, hiodu stb. alak, imitált drágakövekkel éke- Bethlenfalván müfürész, légla és cserépzsindely-sitett arany-ezüst cüpítés selyem- és bársony- gyárat alapított vízi erőre. Van e telepen 730 ruhákban. E bábokat gyermekei számára főudvar-1 méter hosszú kötélpálya és 800 méter vasul, mesternője. Fucbs grófné segítségével Mária Te-1 körkemence és betoogát Hargitában meg Török otíani kereskedelmi körökben as a aézat, b4gy a társulat kötvényei igen garan-liroaottak, a ebből kifolyólag Berliobea élénk a kereste] a befektetést kereső kösöoaég részéről az osztrák alpesi bányatársaság aj. 4%%-os kőt*' vényei után. — A g;spjá Arak JevmIAae. A gyapjú nyírás ideje épen most lévén, gazdáink végett, érdekesaek talállak I • Magyar rold« hasábjain, i: gyapjú árak javuláaa felől irt következő sorokat ismertetni, A mire ez évben a gyapjutermelök már alig mertek számolni, aa bekövetkeselt: a gyapíaárak javultak. Teljesen váratlanul köesön-lölt be az árjavnlás és pedig annál is inkább, mivel az egéss európai gyapjúipar kedvezőtlen vitaonyokanl küzd a strikeok és ss esek követ-keziében beállott bérielemelések következtében így a gyapjúárak javulásának legbiztosabb alapja: a gyapjúipar jövedelmező foglalkoztatása hiányzik. Ast hiszazQk, hogy érdemea foglalkozni e legújabb áremelkedés okajval. Az első mérvadó ok a gyapjú áremelkedésére az idei nyári % időjárás volt. Majdnem ezész Európa, beteken kereszt])! hideg és esős időjárás slatl szenvedett, mely az uj aratás iránt komoly aggályt keltett Aa esős időjárás alatt a gyapjúárak vesztegeltek, löt hanyatlottak, de mióta as időjárási viazonyok a .nyugati országokban javultak, a gyapjú iiántí vélemény ia megváltosott, nevezetesen Angolországban, hol kétségtelennek tartják a gyapjú áru- réaiá sajátkesüleg készítette. Máris Dorottya fő-1 Albert és társai állítottak mafürésztelepet. hercegnő rendkívül élee fellogásn volt gyermek- korábao.ugy, hogy a rendes tantárgyakon s &iaugun^uo vwi . •. v ... ^ , ... * , zongorán küül, melyben Erkel Gyula oktatta, AracTés Radna-Lippa között wmély szállítással j* f Egyesült-Allamok által eifodagott latin nyelvet is, melyben | közlekedik, fndul aradról este 7 óra S perckor, S.S^SSSL A1*^^1* ^^ ^ érkezik Radna-Lip{rára este 8 óra 39 perckor. " " M ' "" fififitt "" """" i — A smagyar állansvaaulak vonalán a ■ . . .. , , — 468. aa. lebervonat ez évi augusztus elseje óta h™* J®bb elatá81 ^oyait az aratás után. A y*. .> . .. . .. « ° .. ... . máailr ftlr •• fncMA I. i lamnk Alté szívesen tanulta a szép elómeaetelt tett. Ebed előtt és ebéd után mindig van - néhány I — Izraelita kéaosíi éa fildmalveléal órai tanulás, fölváltva tornászánál, lovaglással, egy lel öaslöndija. A magyar igr. egylet a kertéaskedéesel. sétával. budaneaif állami középipartonoda tanulói számára A főhercegi család gyermekei egész 1880-ig »* 1890—91-ik tanévre is több rendbeli ösztön-nem tudtak másképp csak msgyaral ; akkor fog ; dijat adományoz, melyért mindama iir. vallású tak őket franciára, angolra, németre. Aa emeleten volt azelőtt az ideiglenes kápol na ia. tanulók pályázhatnak, kik a nevezett tanintésetet L1 vagy már eddig ia mint rendes tnonlók jó ered-termék" ^érdekee régi butÓH^kkal/ ^"^ ^gatták, vagy pedig abba ezentúl képtárral, gazdag csiga-, kagyló-, ásvány-, ma te* s más természeti és régiség) gyűjteményekkel melyek egéss érdekes muzeumot tesznek ki. KLépvmelve van Alcsutbon minden müveit ü i szándékosnak belépni. A folyamodványok szeptember 10-ig a nevezett egylet titkári hlvaulá< nál nyújtandók be. •ától a lakosság vetelerejének nagymérvű emelkedését várják és kétségtelennek látszik, hogy legközelebb Amerikában mozgalom fog elöidéstetni ezüstpárt által, annak bizonyitásáriK hogy az ezüfrltörvény mennyivel növelte as amerika lakosság jólétéi. As esüstpárt e mozgalmat termésse-tesen arra fogja felbaaanálni, bogy ösassel a kongressZusbsn keresztülvigye as ezüatveretés teljes szabaddá tételét. Bármi legyen különben a gyapjú áremelkedésének oka. azt kisszük, hdgy as alkalmat a lermelökoek tel kelleune hssiaál-niok, mert arra alig találunk támpontot, hogy az emelkedő mozgalom tartós maradjon. Tájékoztatásul közöljük a jelenleg Budapesten elér- mm^m^mmrn^mm^mtmmmmmm 1890. augusztus hó 10-éa. íaí? ^ íi J Iffi*^ ft iLA&iL&MüfcAfc&tfcJ^ fcit hóaépazerüért 76—82 irtot Hoaitógy apjuért fino- T fi • A l JL mabhért 109-1(18 frtot Bácskai gyapjúért | * llirCletm6nV* f 64 — 56 frtot Gigájáért 48-59 Irtot. Zsirgyap | f __ 77m J f jókéit 98-39 (Hot. Tímár agájáért 48—47 Irtot, i ^j^feV^^K^WJ^^* ^ A ^ kaniMai ló- fc « « if a * » f Ím } J^K^^^^BÍp/^wCf évet aemaetbb uánuiáiv csikókra, l dzer&esztoi U2enete&. t ^^ ICdKiwB'' melyek kéeőbb tiaati lovakaak alkal- f b. b. tfláliw. Vatták. Ki«t<»«jAk. JóTúra. Maet I ^SMBP^^^Kft]^^. aaiiak volnának. ___V •lké~tt A jalaatt atkal.i dolgut kéfaaT^ f 9 ffSf^W VjC^ f* .SH11* ViJ 8°m°5r' f w. —rkaaatéaéga b^mí a <asr» pAMáajt kér- i Ur M WMff Zala, Tolna Baranya és Sopron vár » jak. Mai ntaiikbu Dl Luk tatt ifklMiktt beváltat- 7 J^ J ^Hfl i | V megyék — továbbá Horvát ée Tói- U tak ^ # t ^^Üae^J^% v orsságból tiaatelettel felkóretnek, a ff I' % ljÍMrfTM ía»U.liteit minőeégü asikók arimát * MT.it Kértek TT^- 2 - 11 V "X^HHMaBt nagyaágát és asánaasáoát a loavató CZ ?. a. 1 ■■ijiif U^Usiva ftakad kérni lm- f ™ bizottaággal Nagy-Kanizaán tadatni. ff Bak mivm nlintését di|f ? f Megemlítendő, bogy a csikók felpénz mellett foljré évi aMálsar haváig aa ff jéráaiyÉM n- f illetó birtokos telepében maradandanak. J *v*T3r dkkét. 1 Kivétetnek következő helyeégek : Leperd-, Puazta-Szántód, Ibáros-Beréay, Kis- ff i Sitke, Sárvár, Répce-Sst-György, Gyepű, Fttaee, Zala-Apáti, Kápolna, Moego, Sellye. I Pellérd, Dárda, Egyed Verőce, Lipovacea, Vakovár. já ___1 E' helységekből egy más biaottság veeai a csikókat. m I A Kelt Nagy-Kaaiaaáa 1890. évi aagnaatus havában. ff I * T A aagy«kaalaaal C I f t)«0 1—8 caáaa. éa kir. lóavató biaottaágtól. ff Nagy-Kantba, vasárnap Zala 82. szám. (7 lap.) 1890. augusztus hó 10-én. hstó árakat Fizetnek 66 kilogrammonként : Fésűit gyapjúért 70—75 Irtot. Poszt ógy api óért jó középszerűért 76—89 Irtot Poazrógyapjáért finomabbért 109—106 trtoi. Bácskai gyapjúért 64—56 frtot Gigájáért 48—59 Irtot. Zsirgysp-jókért 96-39 frtot.. Tímár agájáért 48—47 frtot. Szerkesztői üzenetek. B. B. árt ■Iklim Vettük. Kössoajtik. Ibién. Most slkéautt A jelactt alkatai dolgot kérem. JB. r. wrkiwléiétt Bp nt a vaan példáayt kérjük. Mai iriaiáhi á I-M tatt igératSakst ksváltat-tak. jévöre ia Mhaaaaáfyak tadéaitáaait. D. J aput K. J. Iiol aaaaayaé u éji haaái/kaa? ,Jg» H. A.' HirfcMitliifi Bpaal. P. L nem rála-aaolt. Kértek. V. a. é aaajaápl Ata^Laaiva 8taknd kérni tava-aak rtivaa Hiatéxét. Ba. a. a. KarMaflia Véa, mig aeddig T Dr. BéfcáMi I alaa Spaai Utálagoa jérákaf>éaa ra> aiéayéb(*a roriditett&k Upuak karalékaa mérve, aaép cikkét Nyilttér#) kkaaria Saléaaataga rmm 90 kr. bia tll.tt per Mater — glatt uad gvaiaatart (alraa) 180 veraok. t|aalitatt — wraaadat rakaa* und rtSckwalaa portó- und aoliflreí daa Fabrik«Dépot ti. Heaaakaf| <K. a. K. Htttfiajferaat). látlak. Mostar aagakaad. Brisfu kaa tan 10 kr^farto. 566 Hlrdrtaaiéuj A Zala vár ée Lebaj korcsma helyieégek folyó év okióber 1-tól bérbe adatnak. Bérelni aaán-dékoaók bővebb értesítést nyerhetnek a Zalavári geadaaág tisztségéinél. 677 8—8 Hirdetmény. ' A eeáait ée kir. nagy kanizsai lóavató biaottaágaak ssfikaége van 81/* évea nemesebb aaánaaaáan ceikókra, melyek kéeóbb tiasti lovaknak alkal-maaak volnának. Aa ajánlkozó urak Vaa, Bomojnr, Zala, Tolna. Baranya éa Sopron vármegyék — továbbá Horvát és Tótomágból tisztelettel felkéretnek, a lesntemlitett minóaégü csikók aaámát, nagyságát éa aaármasáaát a lóavató biaottsággal Nagy-Kaniaaáa tadatni. Megemlítendő, hogy a csikók felpénz mellett faljé évi alilábar liaválg aa illető hirtokoe telepében maradandanak. Kivétetnek következő helyeégek : Leperd-, Puszta-Szántód, Ibároe-Beréay, Kia-Sitke, Sárvár, Répce-Sst-György, Gyepű, Tttsee, Zala-Apáti, Kápolna, Moego, Sellye, Pellérd, Dárda. Egyed Verőce, Lipovacea, Vakovár. E helységekből egy máa biaottság veeai a eaíkókat. Fddót ÉzerhsztS: €a. Palotai Ákos. •l Aa • roratbas köalöttakért aam vállal magira íalalfiaégat a aaark. _HIKPETÉWEK: 1391. 1800. Áriejtési hirdetmény. Caáktornya mezőváros elöljárósága által ezennel kOzliirré tétetik : miszerint a városi képviselő testületnek folyó évi jalius hó 29-én tartott Ülésének határozatával egy kOsvárókid felállítása elrendeltetvén, eseti épitkesés, mely 10.000 frtra van költségvetésileg előirányozva — árlejtés utján lelyé évi aagaazlMa hé IS én flélelóli 9 érakar fog a városi tanácsteremben nyilvánoaan Kelt Nagy-Kaniaaán 1890. évi sagnsatna havában. 080 1-8 i aagy-kanlgaal éa ktr. lóavató biaottaágtól SfTTT IfFÍAlp Vasöntöde és gépgyár Részvény-^Xll^iTársaság Budapesten. Gyár éa irodák: I Városi iroda ée raktár: VL kttlaé ráosl-nt HM M, n. | VI. Feáaaaieakf-alaaa 14 aAa a|éalja a seépláBl tééayn kltáaé eeerka—Iá mt» gőzcséplő-készüieteit, locomobiljait, ^M éa vaakeratA gózo.é|>lő gépelt. (QVábba 588 19-18 járgánycséplö-készlileteit. gabonatisztitó-rostóit (Baker* éa Vldata-rasdnar) éa koakoljroaéfti. Készletben vannak: Eredeti kévekffttf- éa marokrakó araté-gépek, eredeti amerikai fttktaxilé* léysk sséttagjájték, sík. SCHIalCK-féle szab. 2 és 3^vasu ekék, taaé. Scklkk-féU mAgiti tkik, máyiti eicik CnctztUkktl, arad. Schlick- is YtdmU-féU fyyaasa Mk,. talajmintU tszkűsHk-boronák ét répférdá. Szab. .%ehlick-féle „HlLADÁK" sorbavető-gépek aórvavatO'géppk. — TakamánykéaaiUHcépnk — darálók, norasolék, őrlőmalmok Istjolctóbb Arak. — £May*« fiutéti ftlUulek. Árjegyzékek kiránatra ingyen ét j6&itt*nft>e. ^fcl kiadatni. ____________________ Mely időre és helyre a vállalkozók ezen Del meghivatnak. As árlejtést feltételek a hivatalos órák alatt as áriejtési napig bármikor megtekinthetők. Csáktornyán, 1890. július hó 3l-én. 681 1—1 As Höljáróftág. x»oooou>oooooooooaooooooooooo()ocxm Arany-érem Pécs 1888. Félszázad óta kitUndfiek elismerve Br. aihalsakl-féle 659 9-10 Arczkenoes- ts mosdov íl B készitnéayek ajánló lar^ét, aaokiak ttlssáaad aiadasltt elterjedt Tiiighirtk és Mnalataa katásak képezi. Lagkáealataaahb sikerrel ksmaallalish bibircs, sp!6 és májfoltok. fomVsár rágj fagy által kalatkaaatt pirosság s. a bőr rainaen tisztátlansága tilsa. BgJ sagy tégely ára 70 kr, egy kis tégely 15 kr. Igy sagy ferag naadéviz 1 frt. agy kis Irag 80 kr. Joliessante-puder (Már, rózsa vagy sárgAa.) Kivált ásansása nisH legjobbat ajánlható; aa aresÚr sah katlanát miat ad a látkttallasal tapad. Egy aagy éahts ára 80 kr., agy kis dobta 10 kr. lathelé Mataáfs Upét gvógyzzarészaél, miat kétsitéaél ssmáa atgj-gteimáa. Marton ée Hakar ktrtaktdétébta. Lézuestes- bygiraikss | " ® * - - - vi^vticöftjlöl N> éwln. zárófödél (Siemiit - GnUmann szabadalma, i BIsSm ABapkaa aáSSMMl MUha. Kiesetek, nyílt arnyékszékek. éjjeli edények, ataba-kloaetak szánért Szálltdákbtn, kórházak-kaa, flirdötatézetek twn, vasutaknál aa szánét magánosoknál kipróbálva. Mindet ily légmentes záré födéllel ellátott edény tel jeaea szagtalan s abból semmi lyea. az egészségnek ártalmsa fázak el aea tsvtzkstssk Dr. Korányi irigyet kir. tts, Dr Fodor Jéztefét Dr. WltétfUifer tznán k elismeréstel ■■ taülf szerűségéről (VÁSÁRHELYI taabaáalaMt) Itá'om ptrcalsll aUtrgvazeru^t ke/akj^iutt altádea tajMU,) ejszin- vngv lejffiíhfll a legizíeu-M^ib tea vaj ktaztthetAr attantetve a bpeatl ores kiállításon iaa& ben,l a hndantzti oras. gatdatágl egyceaiet, továbbá | a berlini tejbériök 1 nagy egylete ée as angermándi orss. gasdaeági egyesület által megvlsagálva éa kitüntetve. 10— megiakaritaa ét jobb minőségű vaj. A \ t) tartósabb. A vittzama-radó édes tej a háztaa tásban még használható. A ktaxftlék még enntl-gatióhoz it nsgyoa ku tűnő ét ezért a budapesti m. kir. vegy-taai kisMrrteti állonias átül ki l«tt tűntetve. Ai egyedüli gyártási jaget bírja: ZELLERIN MÁTYÁS ea. éa kir. név szallita Badapesten, nagydiófa utca 14. náa Képee arjegysékaa barmantvt kSldetaek Elaraattók kartatetaek. NafT-Kanirsa. vasárnap CSARNOK. As alctuthi élet.. k faUkal nagyszámú képek díszítik, molyok többnyire családiak e érdeke* i II nast rációi a fő herceg házi életének. Itt van aa öreg nádor egy kis arcképe életének ntolaó évéből, ülő alakban botra támaaskodva, polgári ruhában tüntetve tel] a nádornak már ekkor igen megtOrt, aaenvedö alakját. Itt van llária Henriettának, a belga királynénak agy gyönyörű apuaretl-arcképe, mely e főhercegnőt 18 éves korából, lp85böi mutatta, fején, rabiján mesei virigdisaiiéeael, egy rendin-TŐI vonai, caáboe kép, inely mint műremek figyelemreméltó, bíborbársony keretben, melyen aim egy kis átlátuis medailloaban agy Hlrlöcske látható a főheregnő aranyatoké hajából; Érdekes egy kia lánykép, mely aa iSSO-iki magyar ruha lívat ideiéből való. Jóesef IBberceg, mint még Mm ia pelyhedsö állu fiatal ember, kia bárány kucsmában, altilában, ízük nadrágban és hosszú széni csizmában agy keni pedon fi), kesében aa akkor divatos fokossal Rendkívül emlékeslel valamely fiatal magyar jogáss alakjára aaon idd* bfll. Mögötte letván nádor rengeteg bajussu alakja áS hasonló Biteset ben; a lejen pőrge csikóaks lap. Érdekes egy másik iényképcsoport is, tele tnagyar népalakokkal. Csak mikor közelebb tekintjük meg, akkor látjuk, bogy aa a kaokiás ■agyar parasstmenyeceke bokorugró kurta szoknyában. magamarku hegyes orra kis csizmábsn, vállfOzöben, ingvállal, kendövei csinosan bekötött fejjel nem más, mint a belga királyné éa Klotild föhercegasasony; as a deli magyar legény eser ráncu hő gatyában, borjussáju inggel, eser píty-kés mellényben, betüzúii selyemkendővel s kesében karikáa ostorral József löberoeg, kik körül hasonló népies Miösetben csoportosul még négyfii alaki E kép tudvalevőleg abból as idöböl való, midőn a belga királyitó nébány évvel ezelőtt látogatást tett fivérénéi s gyermekévei színhelyén visszaidézték á boldog emlékeket, színi előadásokat tartottak, melyeknek disxleleit ök magok festették, kirándulásokét teltek az erdőhegyekbe, hol gulyáahust főzlek, ssallonnát pirítottak a tűs mellett s még a bicskei vásárra is ellátogattak inkognito, összevásárolva szitát, fazekat, mesze -löt aib., a miket ökrös szekérre rakva, hazavitték váMárfiának. Nagy híre volt e kedélyes 'mulatozásnak az oraságban, de még kívüle isi A képek közüli érdekes tájképek is láthatók, a főherceg kis-jeoöi uradalmának részletei, a schsum-burgi várkastély, bol István nádor csendes elvo-nultságban fejezte be utolsó éveit, stb. E családi vonatkozású arc- és tájképek kösöt) csak sgyet-Ten Tdegen Töglit helyé? i Beák Ferenc arcképe. Érdekes és a esáládiae életre kedves világot vet egy aj(ó> mélyen egymás mellett van írva a főhercegi gyermekek neve kor azerint: Marinka, ilfalMjtli iÍm/ 'TméBíA MlmiaatHf ftÁir «1*4I ad*. ^ pviowvjttb IIU, niKiL nv* egy skálaosslop van centiméterekben, kOlönbösö időkből jelesve a gyermekek wfetmagasságát. Minden évből két-két dátum. Így aztán később ia tudhatják : ki hány éves koráben mekkorra roít. A főhercegnő lakosztálya ia földaziot van, mint a főhercegé s egy ssobából felvezető csigalépcső köti össse a főherceg-kisaaaaonyok emeleti szobáival. Itt egy üvegszekrényben sok értékes holmi kösött egy igen becses emléket őriznek : egy bábjátékot, mely egy egész kis etnográfiái gyűjtemény. Van közte perzsa, saerecsen, kinai, tatár, biüdu stb. alak, imitált drágakövekkel ékesített arany-ezüet csipkés selyem- és bársonyruhákban. E bábokat gyermekei «zámáraiőudvar-mesternője. Füchs grófné segítségével Mária Te-réaia sajátkezűig készítette. Mária Dorottya főhercegnő rendkívül élea felfogású vqJi gyermek korában, ugy, bogy a rendes tantárgyakon s a zongorán kivül, melyben Erkel Gyula oktatta, stivesen tanulta a — latin nyelvet ia, melyben szép előmenetelt tett Ebéd előtt és ebéd után mindig van néhány órai ^tanulfis, fölváltva tornászánál, lovaglással, kertészkedéssel, sétával. A főhercegi család gyermekei1 egész 1880-ig nem tudtak másképp csak magyarul ; akkor fogták őket franciára, angolra, németre. Aa emeleten volt azelőtt as ideiglenes kápolna is, termek, sok érdekes régi bútordarabokkal, képtárral, gtttdag csiga-, kagyló-, ásvány-, madár- a más Srpéasetí és régóégi gyűjteményekkel, melyek egész érdekes muzeumot lesznek kl. Képviselve van Alosutbon minden müveit Zala SS. arám (6 lap.) eemset irodalma legkitűnőbb a néha csak Igen faehesen megszerezhető müveivel. I>« érdesei tudni, hogy a magyer irodalomnak, mely oaak t aaáaadban kezdte termékeivel lölkereeoi a könyv piacot, már József nádor nagy pártfogója volt. Ak első évlliedek magyar nyelven megjeleni kiadványaiból igen sokat találni III j bogy pegig as ujabb irodalom, kivált a természettudományi, t történelmi é« a asépirodslom gazdagon van kép viselve, tán mondanunk Is fölösleges. A magyar klassaikusok, a jelesebb qjabbkoii költők éa re géoyirúk egyike sem hiánysik, sőt Jóssike, Jókéi, Kemény, Eötvös tán minden munkáikkal feltalálhatók itten. A könyveken kivül késiratokban is becses gyűjteményt öris e könyvtár. Msgs a József oá dor levelezése egész könyvtárt tett ki A kemény táblák, melyek a leveleket őrizték, ma ia tekintélyes halmot tesznek, pedig ms már caak magok a táblák vanosk meg. Jóssal nádor IHOO-Iól kesdve minden hossá írott családi levelet gondosén megőrzött a aa általa Írottaknak is a másolatát. >Epislolae Ksmíliarea* as áll s táblák előlapján sz évssámok (61 jegyzésével, melyekben a a levelek írattak. .Brieie an meins liebe Frau, Jahrgttnge 1x35-44., áll az egyik thékán; Briafo meiner kinder 1826—83* a másikon. As öreg nádor ódon gömbölyű betűi alatt más írással es olvasható: .Boldogult atyám végakaratához képest a leveleket átnéaoem, rendeslem, boldogult által írottakat sajáikasüleg elégellem, még élőktől aaármasotiaket as Illetőknek visz-ssaküldlem. 1874. látván fg,. — A •!¥. K. éa VMék*. a lapuokban hoasáintézetl .Kérdés*-se! egy két soros saerkess-lől üzenetben végeaett. A nyíltan fellelt kérdésre, adóa maradt a felelettel; e helyett a .Kérdést, elnevezte .bandita auráinak". A ki az irodalmi tisztességet ismeri és e ssót .bandita* érti; az a nem adott leleletben is feleletet talál: mert e hallgatás beismerést jeleni ; ezxei tehát ki ir va- hatnék, gyünk mi elégítve; a mi a .bandita* ssól illeti, I önösen 1890. augusztus hó 10-én Eöigfuduig. — 4 báaa piaeakrél Csupán as amerikai ét angolorssági piaook |elenlenek még tsil-lárd Irányzatot emelkedő árakkal, ellenbea a tfibbl termelő és fogyasstó országok csendes Irányt jelenlenek lessen, de fokosatosan csökkenő árakkal. A piacunkon Időző külföldiek nagyon tar-lóakodólag viselkednek. Vásárolnak ugyan, de csak keveset, mert még mindig blionytalan a kfilföldí helyset. A forgalom túlnyomó része ennek ktlveikeaiébea belföldi ssámlára esik. As ünlet nsendeeebb irányba lépett és bogy nagyobb áreséaek nem állottak be, as csupán a készlet hiányának ludadandó be. Nagyon kevés piros finom busa érkeaik, pedig főleg es kereeletik. Ily busák még mindig jó vélelkedvvel islálkoz-nak, ellenben selejtesb ie sárga fajták el vannak hanyagolva ée osak fi krnyi árengedménnyel voltak eladhatók. A most már nálunk is gyskraa változó időjárás, aat as aggodalmat kelti, bogy nsm fog elegendő kées áru a piaara érkesni. Ea •gylslöl előnynek tekintetik, mert minden negyobb hozatal nyomásS^tyskoml aa árakra és a törne* ges srálli'ások egyaserre talán nagyon Is értéke-nyen lossálliienák as árakat, annál is Inkább, mivel nincs hiány léoyesfikben, melyek oaak aa alkalomra várnak, hogy as árleszállítás! appara-tuat alkalmazásba hozzák. Más felöl asonbau nem ssabad ssem elől lévesstenünk, bogy es idő sae-riot még ural vagyunk a helyzetnek, a világpiacon úgyszólván verseny nélkül állunk'és e körül-ménynek iu'a)doniihsió, hogy a Magyarorsaágon idősö Idegen vevők ssáms oly jelentékeny. Nagyon sajnálandó lenne tehát, ha as értékesités as alkalmát leljeeen ki nem ssákmáuyoU mert később, eugusstus végén és kü-aseptemberben a magyar tömegesebb rostául van alkalmazva • ugy látszik a >N. K.éaV.. nem tudja, mi a bandita. A bandita szúrás ugyanis orv szúrást lesz, a mi kérdésünk pedig nyill kér. dés voll: tehát nem lehet bandita szurát, ennyit akartunk megjegyezni; azzal, hogy miután sem a személyt ki a kérdéat tette, tern a helyet hol létetelt nem tartja illetékeinek, várni fogunk míg illelékee helyrül lesz a kérdés feltéve, addig ré-saünkröl ez ügyhöz nem szólunk, elvünk lévén, hogy a lapok a közönség s nem egyesek érdekeiéri vannsk. A „Zala" tzerkeetlieége. Iparügy. — A magyar fegyvergyár. A bécsi hsd. szertárban meg kezdődött a budapesti legyver-gyár által legu|abban beküldött ötven lőfegyver vizsgálata ét szombaton alkalmasint be is lesz lejesve. Ezen vizsgálat eredményétől függ, váljon a honvédelmi minisler a még szükséges 75.000 dsrab fegyver szállítását a magyar fegyvergyárra bizhal ja-e, vagy sem. Msga a szállítás minden esetre biztosítva van. • — ÍJ gyárak Erdély bem. Ugion üábor Bethlenfalván mülOréss, tégla és cserépzsindely-gyárst alapított vízi erőre. Vau e telepen 730 méter hosszú kötélpálya és 800 méter vasút,, körkemence és beiongát Hargitában meg Török Albert és láraai állítottak müfürészlelepet. — A magyar állanavaautak vonalán a 4681 ss. tehervonst ez évi <iugU&z'tus elseje óta Arad és Radna-Líppa közöli saemélyszállitáesal közlekedik. Indul aradról este 7 óra 8 perckor, érkezik Radna-Lippára este 8 óra 39 perckor. — Izraelita kéz mii éa nídmlfelétl egylet öastttndlja. A magyar isr. egylet a budapesti állami köaépipartanoda tanulói azámára az 1890—91-llc tanévre ie több rendbeli össiön-dijat adományoz, melyirt mindama isr. valláau tanulók pályázhatnak, kik a nevezett tanintézetei vagy mir eddig is miot rendes tanulók jó eredménynyel látogatták, vagy pedig abba ezentúl saándékosnak belépni. A folyamodványok ssep-iember 10-ig a nevezett egylet titkári hivatalánál nyújtandók be. azállilátok nélkül is as árra nyomási fog gyakorolni aa akkor már bisonyoaaa jaleatkeső észak-amerikai ét orotaországi verseny. > H. í".. — Aa sttlrák alpral bárnyatArsaaég-réi, Berlinben aa oltani kereekedelmi körökben aa a nézet) hogy e társulat kötvényei igen garan-tirosottak, a ebből kifolyólag Berlinben élénk a kereslsi a befektetést kereső kösönség részéről az osatrák alpeai bányntársaság uj, 4'//',-ot kötvényei után. — 'A gyspjfi árak Javaláia. A gyapjú nyirás ideje épen most lévén, gazdáink végeit, érdekeinek tálaljuk é .Mágyár Föld* hasábjaiul a gyapjú árak javulása felől irt követkeaö'aorokat ismertein!. A mire es évben a gyapjulermelók már alig mertek ssámoloi, aa bekövetkezett: a gyapjuárak javullak. Teljeaen- váratlanul kössBu-tölt be as árjavulát és pedig annál is inkább, mivel as egéss európai gyapjúipar kedveződön viszonyokkal küzd a strikeok és aa eaek kövei kestében beállott bérielemelések köveikestében és igy a gyapjúárak javulásának legbiztosabb alapja : a gyapjúipar jövedelmező loglalkostatáaa hiánytik. Azt hittszük, hogy érdemes foglalkosni e legújabb áremelkedés okaival. As első mérvadó ok a gyapjú áremelkedéaére as idei nyári időjárás voll. Majdnem eiéss Európa, belekent kérésziül hideg és esős időjárás alatt sseovedeit, mely as uj aratás iránt komoly sggályt kelteit. Aa esős időjárás siatt á gyapjúárak *Veeategeltek, sőt hanyatlottak, de mióla as időjárási vissonyok a nyugati orsságokban javullak, a gyapjú itánli vélemény ia megváltosott, nevezetesen Angolországban, hol kétségtelennek leríják a gyapjú árucikkek jobb eladáaí viszonyait az aratás után. A másik ok as Egyesült-Államok által elfodagolt uj ezüsltörvény. As amerikaisk e törvény halá-aáiól a lakosság vetelerejének nagymérvű emelkedéséi várják és kétségtelennek látszik, hogy legközelebb Amerikában mozgalom log előidéztem! ezttslpárt által, annak bisonyitásárs, hogy as ezUvttörvény mennyivel növelik as amerika lakoa-ság jólétéi. As esüsipárt e mosgalmal termésse-tesen arra fogja felbeasnálni, bogy ötwsel a. kongresszusban keresslülvigye az ezüstveretés teljes szabaddá tételét. Bármi legyen különben a gyapjú áremelkedésének oka, aat .bisstük, hogy as alkalmat a termelőknek lel kelleune basthál-niok, mert/árra alig találunk támpontot, hogy az emelkedő mozgalom tartós maradjon. Tájé* koztaiátul kösöljük a jelenleg Budapesten elér- Nagy-Kanizsa, vasárnap. betó árakat Fiaatnaluftti kilogrammonként : Fé-1 Mt gyapjúért 70—16 trtot. Poesftgyep jóért jól kózépazertiért 76—82 frtot Posztógyapjüért üno-mabbért 109-108 irtot. Bácskai gyapjúért 64—56 frtot. Gigájáért 48-5$ irtot. Zeirgyap-jakért 28—38 frtot. Timár eigájáért 48—47 Irtot. ~ Szerkesztői üzenetek. m. B. Nt aikléMB. Vatták. Ktis*önjttk. Jártra. Moat ittlwti A jalaatt alkalmi dolgot kiraai. W. ■aarkaailliéft ipaat. a <aara példáayt kérjek. Mai aaáaaakkaa 8a E.-nek tatt igévoteakat be váltót lak; jtrfln ia felbaaaaátjak tadéaitéaait. D. J Bpaat. K. j. kai aaaaayad aa éji homálykaa ? ,.M. M. a." Markaailéaéfg gpaat P. U aaai váía-aaatt Kórjuk V. I. < McraagB Alaé^Laadra. Sarkad kérni lava-ltiuk «ivaa eliatéaét Ma. K. M. aarila/laa. Núa, aág aeddig t ^ Dr. MékAan tajva Bp«at. Gtotagoa jévákajcváaa r»-teéoyébes rftvtditattak lapnak kaiitékaa aaérva, aaép cikkét Zala 82. szám. (7 lap.) 1890. augusztuá W 10 én. Nyílttér*) •ckaaria laldaaaiafa vaa SS kr. bia a. II M j per Mater — glatt aad gemaaiart (oirea) 180 veraek. ] tyüalitöt) — varaaadat robea- aad aUkckvaiaa portó- aad i aoUfrai éaa Pafcrik-Dépot U. Haaaakafff (K. a. K, ; Bofiiefeniat). lériak. Maatar ttmgekead. Briafe kaa taa 10 kr. Pario. 666 Hirdetmény. A caáaa. éa kir. nagy-kaaiaaai lóavató bizottságnak azukaége van H'/i évaa nemeeebh aaármaaáau oeikókra, melyek kéeőbb tiaati lovakaak alkal* masak volnának. As ajánlkoaó urak Vaa, Somogy, Zala, Tolna Baranya éa Sopron vármegyék — továbbá Horvát éa Tót-országból tisztelettel felkéretnek, a fenntemlitett minőségű csikók aaámát, nagyaágát és ssársBaaását a lóavató bizottsággal Nsgy-Kaniseás tadatni. Megemlítendő, hogy a csikók felpénz mellett leljé évi akiékar káváig as illető birtokos telepében maradandanaa. Kivétetnek kővetkező helyaégek : Leperd-, Puazta Szántód, Ibároe-Beréay, Kia-Sitke, 8árvár, Képce-SatGyörgy, Gyeptt, Füzes, Zala-Apáti, Kápolna, Moego, 8ellye, Pellérd, Dárda, Egyed. Verőce, Lipovacea, Vakovár. E helységekből egy más bizottság veesi a csikókat. Kelt Nagy-Kaaieeán 1890. évi angnaatna havában. A iiagy-kanlzaal 680 1-8 csáss. éa kir. lóavató biaottaágtól. F- ^ l/Hr ♦ F MmmmMfm I Hlrdetaeaéiay. A Zalavár és Lebuj korcsma helyiaégek folyó év október 14öl bérbe sdslnsk. Bérelni szándékozók bővebb értesítést nyerhetnek s Zalavári gaadaság tisztségeinél. ; 677 8-8 Felelős szerkeszti: €s Pslstsl Ákos. As a rovatba® köalóttekért nem vállal magára j ffclalöaéffft a aaark. _HIKPETÉHEKs 1391. 1800. Áriejtési hirdetmény. Csáktornya naasóváros elöljárósága által ezennel közhírré tétetik : miszerint a városi képviselő testületnek folyó évi juliua bó 29-én tartott ülésének határozatával egy kösvágóbid felállítása elrendeltetvén, eseu építkezés, mely 10.000 írtra van költségvetésileg előirányozva — árlejtés utján telyé évi augusstua hó IS én délelőtt 9 órakor fog a városi tanácsteremben nyilvánosan kiadatni._____ Mely időre és helyre a vállalkozók ezen Dél meghivatnak. Az áriejtési feltételek a hivatalos órák alatt az áriejtési napig bármikor megtekinthetők. Csáktornyán, 1890. julius hó 31-én. 681 1—1 As flölj&róftág. QCHLICK-féle W Gyár ia irodák: Vasöntöde és gépgyár Részvénytársaság Budapesten. táyar ea irodák: | Városi iroda éa raktárt VL kaise váosl-nt íaaa aa. ss. | vx. Podmanlozky-ntoaa 14. eaám. •|Salja a aaéplésl láéayva klláaé aarkaiaUI gőzcsóplő-készüieteit, locomobiljait, éa vaakereiagéaraéiilé-gépalt. (ov&bb* 586 19-18 járgánycséplö-készlileteit. gabonatísztitó-ro8tftit (Baker- éa Vldata-raadaaar) éa kaakalyaaélt* Készletben vannak: Eredeti kévekötő- én marokritbó arató-gépek, eredeti amerikai fükaazáló- lépak saéaagyájlék, alk. SCHLICK-fleszab. 2 és 3'vaau ckók, Mzab. Scklick'félc mélyitö-M\ métyitfakik OnvuetékM, trvi. Schlicle és Vidat*-féU tgymsu-ekik, tatajmivclÖ etzkőzők-boronék ie rőgtörSk. Szab. >chliok-féle „HÁLA DÁM" aorbavető-gépefc _ aérvavstfl-gépek. — TakarmánykííHáitö-géjMík. — darálók, morsaolók, őrlftaalmok UyokHÓbb Arak. — Előnyő* Jlsetési ftlMek. Mf- Árjegyzékek kívánatra ingyen és 'Jbérmentve. ^fcg ■ ftMft t y kWr«v /fl / •Mlaa'i / xyooooo^K»ooooooooooooooooooaK<«w Arany-érem Pécs 1888. Félszázad óta kitűnőnek elismerve Dr. aikalMdü-féle 659 i-10 Arczkenocs és mim taaa kéaaita^aysk s^baléHtevalétt aaokaak (álaaáaad óta miadealtt altaijadt vlUj(tiMk és háaaiato* hatásuk képaaL Lafbáaialatoaabb sikerrel kaaaaéhatask bibírca, aaaplé és méjfottok. forréaáf vagy fagy által kalatkaaatt ptroaaig a • bér minden tiiartátlaaaéfa ellen. Sgy nagy tézaly ára 70 kr, egy kia tégely 35 kr. Ia7 sacy fevag aoaéévia 1 frt, sgy kis tvag 60 kr. Joliessante-puder (fehér, réeaa vagy sárgás.) KIvAlé hiaaéfs alatt lagjdbbaa ajánlbstó ; aa aresbér kaflaara aaiat ad to lálbatallsaal tapad. Egy nagy latsa ént 80 kr., agy kis dobos fiO kr Kapásáé listaár Upét gyégysaariasaél, adat kéaaitAaél t-aaáa. Magr laaiaaaa, Martaa ás Hakar Ksrsskadéaébaa. fa i* ikukt lí J fl mS^EIB!' m l—-zjj A | ÜwSSk _lal SliiS Légmenl08-byKÍenÍku8 zárófödél (Siemaiig-Gottmann szabadalma.) Hadra Uiakti aitoáil—il Hlüfi. lUoaatsk. nylINirnyékszékrk. éjjeli edények, arabs kloaetsk szadiéra. Szállodákban, kórházakban, furdöintézetekben, vsaut aknai as számos magánosoknál kipróbálva Minden ily légmentes záré födéllel ellátott edény tet-jeaea szagtalan a abbéi semmilyen, az egészségnek ártalmas fázok el apa távozhatnak Dr. Korányi Frigyes kir. taa, Dr. Fodor Jézsef és Dr. Wiedechefer Íudv. tas. egyetemi tanárok a legnagyobb elismeréssel nyilatkoztak ez uj tatái-■ aáay egészségügyi fon-| toossfsról és kiváló oét-szeriséféréi ÜjOuntk* javított vjLJi^öFtrx^ő (VAaáBHSLYI ssabadalaaa.) liánom porc aisti a laiegvsxorúliU k(i/(?Un mel'etl édes lejből, fejgv.jn- vagy lejfAlttSl n legixtotrMthli tea vaj késiiihoiő. Eltüntetve a bpeati érsz kiállításon 188B b«n, a botfa-naatt oras. gandaiáal ervestUst, továbbá a berlini tajbérldk asgy egylete és as ang^eróiandl orax. rszűaaágl egyealllet által msf^ízagalva éa kitüntetve. 10— 13*/, megtakaritaa és jobb minőségi) váj. A vaj tartósabb. A visstama-mdó édes tej a háxtar* láaban inét haasaalttaló. A kéar.Ülék mi1^ mmil-gstiéboz is hsgyon kí-fflfiő és ezért a bu-dápaati tn. kir. .vegytani kísérleti állomás áHal ki btt tQntetvs. Az egyedüli gyártási jeget bírja: ZELLERU MÁTYÁS oa. éa kir. sdv. anlllté Beáapeataa, nagydiófa • utca 14. asám. Ktpti árjegysékea bérmoatve kSldetaek. Elárulták kerestetnek. 1H>4 t Wfa Jl I fiM^n I ml m il fí ÍJ - )(>000000000000000<>000000000(»)000000< Nagy-Kaniraa, vasárnap. Zala 32, aiixn. (8 lap.) 1890. auguaxtoHló 10-éA, ttmlveeked)ék ■e||;0iMnlf Hogy m Jl&f^ /.IM #-10 a leghatalmasabb szer minden rovar kiirtására, nMrt es, — meglepő gyorsasággal ét hatással irtja ki a rovarokat, s asoknak legkisebb nyomát is eltörli. A vásárlásnál asonban figyelemmel'ketl lenni és csakis valódi .ZACHEKLIN- kérsndff. mely Üvegekben I. Zaelierlla névvel van ellátva Sohasem vásárlandó asonban nyiltan,. felbontott csomagban levl por, vagy e ssernek atáosása. —Nem omlasztandó el a •Zahsrliahss" «gy ■eekerllm takarék szer SO krajcárral való vásárlása, mert ez a találmány annyi megtakarítást eszközöl, hogy sgy üveg tartalma hAroa»oroN I4lr« hat kl. TtpisN Ri(7 luitái Rownfeld i. Kapható Nagy-Kanisaán Praslagyar éa Doutacli Kapható í.'náktornván BtrahU toat vérek KapliatA Keaatlialyan Wftnaoh F. , • Straa fa Kleia . v Armuth Náthán • t . Oráaea , . HakWhr A Ji • Schwárg éa Tan brr ~ „ —, Marton és Habar éa „ a Katariak Miksa éa , „ Oagaunn Pál , „ Neu éa Klaig . . ifj Roasabarg Miksa. p „ Oöaca ttsv.gvégyss. , , Márton Mór éa . . Famalhofcr Jóssef . Alsó-Landrár Racka Nándor - . t. Caurfóa Ha'ner Albart Pacaáa HaltlaiJar M. 0. k«raak*désébaa. { Hofherr és Schrantz, Mariazelli gyomor cseppek Iqbiztiuibb |y6|jszir mndii ||Mir bijnik. UtAtérheUaa bilin ea át v ágy i Dtaor naunaéi, bttaöe luMlknvIS nyo feJbalflgae, aaél rakedáa, (KoJJkaJ ÍM ijwi , nlaéna é »dor éa háojr- BUDAPEST, Y. ^ánlják iliali rm vf MW .Ifi h képaa yotnof iiurut, nuawr égáa, gyöt JiMh él San aé|ixA<iéa,ir ayélhá*Miaa, aAipaaág, om 11—r aaaütkan, ínnMtiji a SSJfa (na u BliUiUdv atmnréiáwt **áma*Tk) fyoaw gftroeOt, kemény aaékléal,aaék»s adási, aa étal a Saltal turtarbelt pmi Irat UwiiilK eloal a MUlrpM, a S.iayit Ng» vaa* aá) éa trunm ■UnmÍi — Kgy iveg ára, haai« nálatl utasítással a«|8l 40 Kr. kaMQs üveg 70 Kr. RAapuaU aaéeSMéM raktári lírád) Károly gyoff atertára Kremster (Morva orsaág). Ooéal A valódi Mártaaatll gyomor ceeppak euk féle-1 i attaoililiiák 5 namlsliaUiaa.a apért vafiidiak | Védjegy. [■PMPMBPpMMp^maaiMin'MUi caak aaak logedtaaeanak al. melyek É»eg*, agy vtnk. s g egolve, s melyek _Jb tttutetv*. mg ga Kremster ben, Oaaak II. kftgyvnynaSiJilan ayomtalaiafB fcsaUajasékléa éa aékriMáéa featl vádiegygyel ellátóit papírba van eeomagnl mellékelt haaanáUU niaelbeáa aa la fel vaa tintetve, hag* kioa. Miriazelli Labdacsok. ■alaMl^PH^H aak MmiijbII liiKUw'fc la.aak» •Kan. nvnk l»g}otil> hatáwtak I laKgaaawM léin k*MM hatpMiatuak. tafcáé aaak váMénél la vlgyánlluHlg foiitl véttjagyiti a iKMy Kár tráaára, malyak ailadaa aradall dapmmi Sobaa ára w Kr.,1 imv b;>n k •-'ismert l«-ffn;»bh 4t fl lMrg|t v«r4Ié«sag rraáaiar iiaáaé. gőze^éplőkéüzléteikei, ihíma a „ s én 4 léarcja szsbsdslm. pánczélazegea gtfzc^épltfkészleteiket, •Mikirti a legjokb aanriégéprkH „ICirály-Drill" é> „88-aa Drill11, egyetemes sciél Reyol ekéket, valamint minden tfyéb gaxdaaági gépekat és etakdsöket jutányos árak mellstt Képes árjegyzékek ingyen éa bérmentv^. XIXXXXXXXXXXXXXXXX Rfivld haHzuáliif után nélkDIözlietlen mint ro^tlHktltÓHzer * / •^ j glycerin"fog^creme " (agéssaéflfyi hatóságilag nafrisagálva) 1.1 San fia & Társa aa. kir. gdvari aaálliiók Bécs bee. Kspbsió a gyógyszerészek és illatsserésxekoél 1 darab 35 kr. N.-Kanissán Schwsrca á Taubsr; Roseníeld Adolf; Strem A Klein, Berdin Márton;' Msrtoaés Huber urakaál. 448 5Í-52 létkatuk. Sgy agy laáarwa • doboaaal l m. A pán* I MDlagaa bakgldáaa iiutt, I tokaraa I IH. S Kr., 1 toami 2 frt a Kr. ) lakarca 3 frt 30 Kr. árt, aaoaagaláa áa pnalatiár i aaataaaa klUilatlk mag. A MáríaaMli' gyomor a—paak éa MártaaalM lakia—k I nam titkos aawjk, a gyógyhat«> anyagaiknak Iwi^lili minden kaualM ataslUafcaa fal van aoralva. . m. i___ilt .----------■ i. i>it|t,^| i«i<«mt kuktlA A B..HIPH BV^PV^^^MI i. Nacy-Kaalaaán: Pripr Hála éa Bálna r*lJoa gyógy-aaarUraikban. Babóoaán Illan gyéosaavtár4bg%Barca Kobut Sándor gyógyasartárában. Marcaali: Köröa Vie-tor gyégyaaartárában. Olnlts: B51oa Béla gyógyaaor-jtárában. 8at Ootthárd : Tomcaányl Laop. gyégyagar-tárában. 4S7 80-48 tt * i glycerin"fogÍ:reme I m " ® | (agéasaéglgyi katáségilag aagviaagálva) 1\.AL0D0NT"S" Jt Jh Le ^J L# Vr II I kir. ndvarí aaálliiók xxxxxxxxx _■ I i I xxx?\ /:xxxxxxxxxxx»ooc\ X VXXXXXXXXXXXXXX5C/ fi Mlndan gohanytOaadábao éa dlaaára-ttalátbatt. x H^SSí^ A ^^^^ 1 g valódi I 8 ÍLE HOUBLONj* Q cawDÉ^^V^u^^| y r«f«.ur gAÜ-TZ OTTÓ éa láraáaa KgCr* fi X K XXXXXXXXXXXXXCN 9 VbcSOQOOOOŐÖQŐÖŐŐC/ Nyomatott Fiscbel Fülöp laptulajdonosnál Nagy-Ksnitsán. 1890. 03. szám. Nagy-Kanizsa, 1890. augusztus 17-én. XV1L évioiysm. IllrtMUllil; tbgjrar-itca 33. hun iaM«i»ll a bp —Ilii iWn vuatkazé kixlemíoy. HnMsMJe* Imkk caak Imi k»-lekből hfW»»l»> ti ZALA Politikai és vegyes tartalmú hetilap. *U4**I»»4*1; TirM'.u.trM | .um ftaaM tthf lla) ilani.áili ii jUömsTSai Ahak lr. tm . . j . 11>\ — fer. Wtm.....I , N , MIMI • . . . I . M . Kéziratok viasza mm Hlitoiaá RMaMaak JsttajrMan atalNUMk ■ytliur |idlwr» II kr. A Nagy-Kanizsái- és Délialai takarékpénztárak és a liankegyesttlet hivatalos közlönye. Vaiaaiat a Wni.ii».k» " ' 11 .walliall Maakat Wlup >u;i ■egjelnlk laff^-Kulnáii hvtcaklatcgyMor: u»ármp. --náiíimi "" Az idők tanúja. i a kiegyezés zsámolya, de mert kicsinyesek ! voltak Hmbitió (nem a személyeseket árt-' Kétségtelen éa a politikában, ama tör-1 jak, h» mk • bársonyszékig mentek, ténekni nagy tekintélyű elismert lérfiu | hanem értjük a politikai ambiliókat) — mondata: .ba nem volna, oainálni kellene merteaek kicsinyesek voltak,nem tudtak a ellenzéket", otái napig tn elismert igazság, j magae üt első ágáig eem emelkedni, igen, aa elismert igazság, hogy alkotmányos | A kormány meg tatt. mit basánk érdeke orssáfban ellenzéknek lennie kell; de es kívánt, megtett, mit as adott viszonyok ellenzéknek alapos elvekkel kell bírnia. j között tehetett, csakhogy ea mind nem volt Hazánkban ia van két ellenzék, egyik a a közjogi ellenzéknek, ők többet. sok-köajogi alapot elismeri, másik idealista el-kB] többet kívántak; de bogy mi as a lensék, mely a légben, csillagok közöltebb, mi as a sokkal több megmondani keresi ast mit megUlálni nem fog aoba sem. nem akarták ; azon egyszerű okból, mert... Es utóbbiról nem asóllunk, éljen ideál nem tudták, világában addig mig bír, liiaz a költőtől i Ámde minden embernek van egy vessső ki fogja elvonni • csillagokat; a suttogó paripája, melyen lovagol. A közjogi ellenese Hőt. a csergedező patakot, as őserdők séknek is volt egy ily paripája. Nekik lombkoazoruinak árnyát ? Daloljon, dalol- atolaó asalmaasálak as volt, hogy: a s á I-jon felölök, sem árt »em használ vele . . la mi Ui iga s g a t á • t r iformi In 7 a politikában, legfeljebb a asivet, az érzést kell. gyönyörködteti dalával, mely ha elhangzott I A kormány nemraaért, mert iamerte as ieledjflk a ujabb dal hangra figyelünk. ellenséknek est- aa utolaó vesszőparipáját. Foglalkozunk asonban a közjogi — ugy hanem azért, mert jól tudta, hogy as al neveseit mérsékelu-elleiizékkel. jkotmányos országnak ezer éa ezer reform - Ennek álláspontja a .nagy* Apponyi jai közé tartozik as állsmi közigazgatás vezérlete slstt olyannak tűnt fel előttünk j reformja is foglalkozott e kérdésael már régibb mindenkor, mint a kia gyermek játéka, ki idő óta; de a reformhoz idő kelletett magas iára akart jutni, de bár talp alá As idő megjött, a kormány a reformot ia zsámolyt lett is, nem tudta elérni ax elaő1 kimondta. ~Éir erre kihullott az ellenzék lába gályát aem. . 'alól as utolaó vessző paripa. A közjogi ellenzék talpa alatt ott állott | A közjogi ellenzék egyik vesérférfis, a A „ZALA" tárcája. Fáj a szivem Fáj a szírem, szemem könybe lábad, Sir a lelkem csalfa lány utánad'. - Délibáb roll fogadott kitépd, Hej, pedig én tzent hűséggel szerettelek léged. Égi szitvel szeretet szerettem, Istenem, bek boldogtalan lettem ! . Mit szomoritzz te fekete bánat t ~~~~ Bort énnekem hadd felejtem a hűtlen babámat Sem gondolok többet sohse téU, Csak egy átkot mondok még fejére: Ne áldja meg az isten kegyelme I NSprtjoryi tányérráeea veit as 8 szerelme. Harmatos a ntfeUjts virága. Gyöngyharmatos a szemem pillája . . . Mind a tipor megered a könnyem, Azt a csalfát felejtem nem birom oly könnyenl Hej ! azért is séf elejtet légyen, Vén rügyogó csillag még at égen .~>t~. fan meg csillag, lányait a rilágon — Bmrnm babám, te lettd az én édes virágom f Bálústfy Bálint. A peregi hősök*) BlbanMéa két fijaaatlMi.'— Irta: Misiim Sándor. — á .Zala" arMlfU tárolja. — J________i Folytatás ) T Dohányos Benedeknek hívják azt as embert, i Bogy miért hívják Dohányosnak, ast éppen úgy I nem tudjuk, mint azt sem, hogy Sslrka uramat i miért hívják Szarkának. Mind mondánk, Dohányos uram csak vagyoni I tekintetben hasonlít Szarka uramhoz, egyébre ' semmire. Azért nem hasonlít pedig, mert Szarka Mihály aram vastagnyaku tősgyökeres kálvinista s hozzá \ meg kun, és oly kis kun, skinek njör Lacházán a hetedik öregapja is kun, bamisitfátlsn kun vérből váló volt Dóhányos Benedek uram pedig csak amolyan I közönséges vékony nyakú pápista ember voli, {mind ott mondják, bár elég rosszul mondják,) aki ; sem hogy kun véritől való nem volt, de még csak mezővárosbeii sem, csak olysn jobbágy falubeli, miat VirágPersg.^ Volt ennek a Dohányos Benedeknek egy 17 éves jssöke kis leánya. Gyönyört teremtés volt miniden tekintetben. Vidám, beszédes, kedves, mosolygó, dallos ; olyan volt, mini a virgonc csevegő kis madárka, as erdő közepén. Mint mondók, Szarka uramnak meg volt egy I Miska nevO legény fia. ki már abban a korba •) LM lapsak tft-ik máaát I jeles tollú publicista, a képvisslőhás egyik Isgjeleeebb tagja, as általában tudományo-|aan képzettnek ismert Psnyvasay Ferenc volt as elaő, ki a válaas/nUkat le-döntve látta a kormány- éa a- közjogi ellen-Izék között, a magyar kormány által kimondott reform Aövetksatáben ... ét meg vált aa ellensáki tábortól, átlépett a ssa-badelvü párthoz. Pártank Fenyvessy átlépésének teljes szivéből örvend; nem csak aaért, mert Fenyvessy által jeles publicistát, munkás embert a puritán jellemet nyárt a párt, be-nem főleg asért, mert ő volt pártjának egyik tekintélye ás ba 0 beismeri, bogy a [kösjogi ellenséknek nincs többé létjogosultsága, akkor a pártnak magának is be íkell sst látnia; már pedig Fenyvessy est j nemoaak beismerte, battem aa ellensáki klubbsn elmondott nyilstkosata ntán, Ugo-don választói körében határosait nyilstko tátott tett e asavaíval: .... a mire mióta képviseli vagyok eddig hiába vártam, s a mely miatt ellenzéki is vol-! tam a múlttal asemben: — as aj korsiáay ki-[mondta hivataftsen éa nyíltan as — miami közigazgatásnak nemzetien tartó nagy elvét, de életképes önkormányzati hatáskör butoaitiaárai, s a városoknak, mint kulturális és gazdasági központoknak önálló fejlesztésével 8 épen eaért, mikor a kormány aa államnsí-tia mj elvét sássléjása lila én asm h»haa> i tam a mérsékelt ellenzék klubjában aaonaal felállási éa fisuntén, — mert esek as elfojtott szó 1 veszedelmes, de az őszintén kimondott szó so. jvoll,.hogy lányokhoz járfaaiott, mert túl volt minden kötelezettségit), 3é éves volt. Megtörtént tehát egyszer, hogy a mi Misa gys-rekünk, össze akadt valahogy Dohányos Benedek | ursmaak, szöks kis leányával, Magdolnával. A barna Misa népnek talália Magdolna szűke baját, kék szemét, karosa termetét, s a szőke Magdolna kedvesnek találta a barna Misa gyerek deli termelét, éj szemét »a psljbedzö bajusz I alatti piros ajkakat, melyek oly gyBayört nótáikat tudtak kiereszteni. A két fiaiéi össze borozdálódott, a két fiatal szív egygyé lett, mert megértették egymás gyengéd szerelmi vonzódásait. Észre vették ezt a lány szülei, Dohányoeék, de nem térődlek vele, mert hát Misa kun voli, eléggé jó módú is, nem volt lastvérje senki s s mi kévéssé spjánsk van, gondolák, az 0 reá ■ magára marad. De éazre vették ám Misa azQlei is a viszonyt, lök már nem agy gondolkostsk, miat Dohányo-sék. Ok már megQiköziek még ssoS is, hogy | Magdolna elössör pápists, másodszor cssk pe-! regit, tehát nem kant válssstott kedvesének harmad I szor meg ami lö, nem szülei válasstották fiuknak. Beszéltek is Misának, bogy hagyná abba ast a vissonyl, nem olyan holdvilág ábráaata lány való neki, de ha még holdvilágképp volna is, de lenne legalább lacházi, azaz kos vérből való, meg lenne bát kálvinista.; nem törtééi az sóba la*Szarka családban, hogy pápista vér kevert-dBtt a família kösé, mag asm kon. Mag ai, micsoda név az a Magdolna, istók biz sz mondá ' fiának Ssarka uram, valami pápiatasaseiaek nsvs. Nagy-Kan ina, vaairaap. • >IIW TM kárba, — kijelenteni. hogy meg győződésem szerint, s mértékeit ellenzéknek hira ti— véget ki. A mértékeit Menték programmja teljen* áeonot a kormánypárt programmjéttl, a iry DMt már oaak kettő lebetoégen, vagy egyezik a kormány programmja a mérsékelt ellen-lékével, vagy nem 1 f Ha nem, akkor ellenzéknek kall maradnia éa a kormány megbuktatáaára törekedni. Ha igen, — ■ aat nem vonja aenki kétségbe — akkor támogatni kell a kormányi Mert allaaaéknek mondani magát éa a kormány programmját mégis mindenben osztani, épen oly egéuaégtelen éa helytelen felfogás, mint a ki kormánypártnak vallja magát éa mégis titokban vagy nyiltan a körmanV programmjá-nak megvalósítását nem őeaintén akarja. £a épen a mindnyájunk által kívánatosnak jelzett reformok érdekében egyeneeen bacaflui kötelesség: nem tétlenül bevárni aat, hogy a kitűzött programmot, — melyért egy évtized küzdelmét és tára faágát azenteltllk, * melynek teljea megvalósulása dacára évek mnnká|ia leaa, — mások nélkülünk létesítsék, de- az elv és programm azonosság alapián annak léteaitéaénél a l:au érdekében segédkézét ke l arajiani. Vagyis támogatni kell azt a pártot ie akt a kormányt, mely a nézetünk azerint ia üdvös reformokat akár;a. Támogatni kell őeaintén éa — ingyen. Egy párt progtammjának és elveinek nemcsak a miniszteri bársonyszékekben lehet szolgálatokat teljesíteni, de az egyszerű képviselői padokon is.* E szavakkal Fenyves*)' átlépett a Bubikon patakán, és mi őszintén Üdvözöljük fit pártunkon, mert 6: ,A i idők tanúja." Palotai Akoe. Árvaház. Sokan vannak, kik azon nézetnek hódolnak, hogy városunknak .mindinkább nagyvárosias jelleget kölcsönözni két főfontoaságu dolog telel meg, esek között elsS sorban foganatosítandó lenne ez idő azerint a sétatér és világítás, — mind a melyekel a hasznosság és a sztlkséges •ég — s a színház, mint a melyeket a város ssépitéae éa szellemű érdeke javaeol. -—..- .d Mi is egyetértünk e nézettel ée tndjuk, bogy mindent egysaerre létesíteni nem lehet, dd bármint tiszteljük is e véleményt s az annak támogatására te'hozni szokott indokokat, mi ugy vagyunk msjggyőzödve^bogy azon teendők kö abtt, amelyek városunkat legelső sorban érdek-lik s ugy humánus szempontból mint jellegüknél fogva a mielébbi foganatosításra főfontos \ Zala 88. Mám. [2 lap.) ságnaknak és sürgőseinek leleatkeanek, aa sem I sétatér, sem a világítás de még a ssinbás kérdése sem, hanem egy mindezeknél előbbre való Ugy as árvák ügye, u árvaház éa a városi aaegények Ugye. Elismerjük ugyan ml ia fontos sooiális hivatását ugy az egyiknek, mint a másiknak, sőt belátjuk, hogy a lainbézak milyen jótékonyan hatnak a műialés, a történelem tejleestéséfe és a magyarosodás terjssstésére, értjük ast is, mit tesznek az előítéletek lerontására, as erkölcsök, szokások nemesbítésére, jó ialéa, udvariasság meggyökereztetésére; tudjuk ast iá, hogy a nőni esőbb eociális élet fojlődéee a kösegéezaég előbbre vitele, vároe ssépitésseti szempontból mit jelenleg egy oeinos sétatér — kivált ha ae egy gyermekparkkal ia egybeköttetik, a gázvilágítás haaznát se vonjuk mi kétségbe a kő olaj felett és mindezek mielőbbi létesítését magunk is óhajtják, de nem zárkózhatunk el mind ez alapos és fontos érvek dacára is, ama kijelentéslinktől, hogy as, ami igazán fontos, sürgős, szükséges, baaznos, sőt legszükségesebb és leghaszaoaabb-vároaunkban, az mégis as éretik ée szegények ügye i ügyének rendezése lehet csak. Hányszor hangoznak a lapok haaábjain sóhajok, kívánalmak esek iránt; hány embernek vérzik szive, látva a szegény vagyontalan árvát, aki elhagyatva apátlan, anyátlan, ruha, lakás és élelem nélkül, a jó emberek részvétére utaltatik. Lehet-e kétségbe vonni, hogy városunk területén nagy számmal vannak árvák és szegények? és lehet-e tagadni, hogy csak egyedül aa árva és szegényházak azok az intézmények ma, amelyek felállítása mellett — köllségkimé léssel — az árvák nemes, jellemes gondolkozású emberekké válnak, a szegények pedig tisztességes gondoskodásban részesülnek. Nem ? Es ez szól amellett, hogy ezek foganatosítása az első, ez szól amellett, hogy esek foganatosítása előtt minden háttérbe szorítandó, De-ha nem mondaná is a lelkiismeret szava, hogy ezek mindenekelőtt az elsők, vegyük fon-tolóra, hogy színház építési ügyünk oly sürgős e mint jeleztetik. Az idén a polgári-egylet nagyterme használtatott színháznak, van kellő mellékhelyisége, karzata, öltözői éa mindene, ami egy havi időre városunkba jövő ssini társaságnak kell, azt hitazük ez egy néhány évtizedig kielégíti a _ 1890, suguitlus hő 174a nagy közönség ■ serény Igényeit — a kalaeat* ható. A világításról máskép vélekedünk, as ssé-gyenlstoa, ssegényee, de mig a villamosság él a gáz.küzdelme eldöntetlen kérdésként függ a levegőben, addig nekünk is várakosó állást kell elfoglalnunk, mert a tudomány elébe nem vághatunk, másrészt mig as tapssataltabb jóságát be nem blsonyltja, mi se alkalmazhatjuk. Es tehát es oknál fogva nem oldható meg gyorsan Legutoljára hagytuk a sétatért készakarva mart snnek Ugye mi előttünk is slőtérba áll ée létosltésénsk akadálya is alig van,- legfölebb a péns és a jóakarat, de ennek sürgőssége is csak látsaólagos; a lelhoaottakkal szemben nemesek azért éa ason oknát fogvs, mert városunk ma ssép fasorokkal rendolkeiik, a melyek mint a osengerl utoa valóságos sétányt alkotnak, hanem aaért is, mert ha a város a Zsombor féls h Iától - a Lovák-léle hásig ksttőe fasort ültet i igy test a susster-allé kél oldalán ée Urttnlmt előtt Is, a vasut-felé két oldalt, a város saép sétányokat nysr^amelyek padokkal felsaerilve igen nagy hésaptt töltenek bt, as eg/lst kert pedig addig marad gyermekparknak éa sétatér mintának, a mely a sörkert ée Zöldfa kerttol egyidőre szerény igényeinknek egyelőre megtelel. Nem óhajtjuk mi mind eteknél fogva sem aaért, hogy es állapot öröklő legyen városunkban, ds addig mig árvaháaunk, rendesett sse-gényügyünk ninoa, elégedjünk meg a létoiő ál* lapotokkal, «sak ba azokat rendbe látjuk, akkor gondoljunk világiiásunkra, sétaterünkre ée esin-házunkra. > Torkot hajat. Különféle polgári iskolák. A >Zala« ex évi auguaitui 10-iki aaámábsn a fentebbi alni alatt egy' kftslemény jelent meg. Minthogy annak aorai közül minden óidéiról a roaaxaksrst és asáifdékos elterditéa lábéi láissa* nak ki é>i minthogy ilyen é< hasonló tnrtslmuüllsk aa avatatlan {JtöniVnaégel félrevezeti én aa inas, jó Ügynek talán mégis áriaimára válnék, lalké* rém tok. Szerkesztő urat, aaiveakedjék e helyre-igaaitáai, mely a valóságnak mindenben megtelel, beosea lapjában közölni *) A lent nevezeti cikk igen tiastelt irója • Viharos I.shsli ur nagyúri helyesléssel adja hele- *) Noiaoiak ntálUnyaniutk, lianam aaarkaaatlt kikülönít. Idáknak tartjuk, aa nltsn aiwtaak !• tért nyitni, aaért • clkkat la agiaa lorjiidiilmóbim kwi|)lk. A Morknintli, már pedig a Szarka família közé ne keverődaön egy hajdani pápista szentnek a neve ae. A dolgot aimitva Misa elmondja Magdolnája nak, hozzá léve azonban, hogy azért uerelme nem változik. Ezt a Miits által elmondottat meg Magdolna ki bessélte szülei elölt. Persze, bogy Dohányos uramék órollak, neheztellek. (De bogy is ne?) Dohányos uram annyira ment, hogy (ellette magában,'hogy első találkozásra Szarkának a szemére veti. hogy milyen balgául ítél a kálvinista, meg nem kalviniata felelt. El is jött as alkalom, ugyanis Dohányos urain Pestre vitt egyszer uénát eladni, s mikor hazafelé ment, Lacbázán egy nagy zápor eaö be szorította á vendéglőbe. Kifogta lovait, maga meg bement az ivóba. Amint leül egy asztalhoz, Ilije ám, hogy az ö S/.arka ura egy másik asztalnál ül néhányad magával s beszélgetnek. Dohányos uramnsk mindjárt eszébe jött, hogy megmondja ő, ami szivén van, de elállt tőle mégis, gandolla, nem korcsmába való az a beszéd, majd kijön qnnak * *ora máskor. Azonban a zápor csak esett, az ég csak dörgött s Dohányos uram üvegjéből- a bor csak fogyott s mi teimészeieeebb, mint bogy a bor Dohá-ayoe uram agyában újra megletemietle az eszmét, hogy mégis jobb leaa ast most annak a Szarkának megmondani, ami az 0 szivén van, ugy is ki tudja, jön e mostanában igy vele össze." A« miki testté vált, mert Dohányos uram oda lépett Szarka uramhoz, s meglógta vállát, — Jó napot Szarka uram. jj - (ugyan látom, bogy Szarka uram Szarka uram bálra lordult. — Jó napot sdjou Isién Dobányos urain. — Nem jönne Szsrks uram az én asstalomhoa, egy kis beszélni valóm volna. — Dehogy nem, megyek is. £s Starka uram oda ment Dohányos aszlaláhoa. Dohányos beszéli, besséli, Siarka meg hall gaila. Mikor már sokáig beszélt Dohányos, ssl kérdi egyszer löle Szarka, hogy lesz e már vége, vagy ez is olyan hosszan log laftani, mini buciikor a mise ? No hiszen több sem kellelt Dohányosnak, felugrott padjtróUs azt mondfa Szarkának, hogy moat már csakúgy; bolond. Szsrks uram elnevette magát, azt mnndla Dohányosnak, hogy »igy szól a bolond az ö szivében.. Nem hiába peregi, de számár ia ám, mint egy áporksi ürü vezető csacsi. — Megbánjs még ezt Szarka uram, mondá Dohányod kimenőben. | i— Megbánom ? Hátija ám az öreg apja, az a vén cseh trombitás, skitöl egész Pereg származott. A vendégek as ivóba neveltek, Dobányoe meg mérgesen ki ment, msga ulán csn'pira az ajtót. Mikor Dohányos haza meni, első dolga volt a történteket feleségének elmondani. Misnap eztán Magdolna is kikapta as uiasiláat apjától, anyjától, bogy többé S/.arka Misának még a köszöntéséi se merje elfogadni, mert nem in demli meg. mert pogány, istent tagadó,kálomista, kivel még a pap sem adná össze. Magdolna szomorúan bár, de lejei hajtott.szü* lei akarala előtt. . Nsm különben járt a Misa nyerek ae. ö azon* bán fel sem vette a dolgot, bánja is ö, akármit bessélnek, mindegy az ö neki, tízért még ip elmegy ö minden este kedves angyaláhos, Hogy megértsük a dolgot, aa a lenleblii eset még a kis malsc eltűnése előtt történi. Akkor még nyár volt, azonban most, hogy as aranyos kis csoráoakánsk hűlt helyeleti, öas volt, kora öas. Tehát keressük fel Dobányos uramék háaáb Mint Szarka uramék hása, a« is h szélső házakhoz (srtozik, azzal a különbséggel, hogy egészen el van tokárra mindenféle Iákkal, cseriékkel és bokrokkal. 1 Erősen alkonyodott, mikor Msgdolna olt a iák között, a Misáját leele várta, ha jön-e taár? Mert rendesen arra ment dolgoani Misi, ha került is, meg arra jött haza leié is. Egy peregi legény, ki majd meghalt már Magdolnáért, mindig olt ólálkodott Dohányosék hása körül s mindig leste Magdolnái, hogy négysasm közt beszélhessen vele ssivéröl, szerelméről a epe-déséröl. Találkozott is többször Msgdussal, de annyi voll talalkozáss, mintha nem is találkozott volna vele, mert bár beszélt kéröleg, esdeklöleg síivé-röl szerelméről, fájdalmáról, de biz az nem ért 'semmit, mert nem lett meghallgatva. Mást gondolt, be^zaant a lány síüleihes s el-elmondta szive vonzódását s hogy 0, ha megen* Hédik, járogat Magduiboz a megkéreti majti annak as ideiébe, farsang elején. Dobányosék szívesen fogadták az ajánlatot, mert as első gssda gyerekek sorából való volt as a Jönni. Igy hívták a legényt. (Folyt, kuv»tk«lk,) Nagy-Kámzsa, vasárnap. Z*k >2! Mám. (8 lap.f egyezését egy Városunkban (elállítandó polgári leányiskola létasiiéaáhei. Es i humánus helyeslés szóéban csak Brügy ahhoz, bogy balsttsse tollát, a képset társulás alapján, a i. évi ssept. hóban 4 bsztálylyal megnyúló >sr. polgári iskolába, melynek létesitéséhex, agy láissik elfeledték helyeslését vagy k0sremQk9dését kikérni. Csak ntán as slIerdHéesbneh. valótlan áliiláaoknak égési sorosata következik. Ast mondja pl. V. ur, hogy •as tar. polgári iskolának még ss élőit pár bó-1 nappal egy bive sem volt.* Látja igen 1. cikkerö ar, Aa sirae módjára a homokba dogja tudós, pbüosophns lejét és nem akarja tudni, hogy már »f éT " -kol* ^álWárthos a mi- A ,HWttá| 4)dou,a. Irányregénybíl, T" *VV""l'é'b~ " c"k mely most jelest meg s mely a tanítóság élet- »ála«tottak cÉl. po^tn iskolai laito, bog^Wa L^ vanJmeritve,WljKk ss utolaó szíkaazt: teendő polgár, bkolában jdkalmasbai-ák. EbW[EbbeB a wkat „fedett tanító végpercét festi láthatja, ha a homokból kihassa fejéi, bogy tó-L nk6lt(i bM|on. olvasóink öröm- I mel fogták átfutni e pár sort, súlyban a aserső Mi: 1090. angusrint bó 17-áo. Hl _ hogy! | egy ssékrs ss ágy libánál, mig MaiUd odsbej-as ökrftk | lott férjéhss s két kssébs tartá a Üteg jobbját. valótlan állításait figyelemre méltatni nsm fogjuk. sur. |> . . , '""1 * — „A szellem jutalma." slkalmashaépák. Ebből! a homokból kihassa lejét, bogy körülbelül 8 év óla foglalkozik a hitközség ss sss-mével. Majd gooosz dicsérettel illeti a hitközséget •mely odáig megy, hogy s felekezet elvét érvényesíti a felsőbb tsnügy terén is.* Úgyan V. ar ne mókássék I hisz ón jól tudja, hogy a nsgy-kanizsai izr. bitkörség egyedül a ludományosk ál-Ilije iskoláját. Bátran főhet hossánk mint eddig,, agy ssealal is, bármely vallású tanuló, igen jól fogja aagát iskolánkban ártani Ama dttst tikos awgjsgysésérs pedig, •jobb léit v'ólns nem as ekét fogni elé, hanem megfordítva raelekedai,< oaak szt A gyermekek nagyanyjuk mellett jegyiem meg, hogy a nagykanizsai iatelligeos némán, szótlanul, mint mikor á gysrmsk Ml ur. hitkösség soka nsm fog tanügyi cikkjébe valamitől. Akrtt "fogni, még ba eiaárat Is, Alföldi arca airotodai kezdett Legalább Ma- Végül kijelentem, hogy mi, kik komoly, aebés tlld azt hitte, hogy pir futja, el aa eddig halál munkával vagyunk elfoglalva, ss ön további | záuadt arcút. 8 nem tévedett, férje sree miad- issább piros ssist öltött. Kis Idő múlva a szemek oda meredtek Matildra, s aa íjkak mozogni kesdtek. - Mit akarss mondani kadvaatmf kérdé Matild lágy, szerető szivének fájdalmas hangján s odahajtotta fülét a beteg sjkáhoa, hogy ellesse annak saavát — Matild, édes jó nőm, rebegte a bstag gyönge sikáló hangon. A nő szemei megteltek könnyekkel, oly wk érzés, s mégis oly fájdalom volt kifejezve e hangban, bogy Matild esive összeszorult s 8n» önkéntelenül kárdesé: Szenvedsz édassm, mond mi fáj, ss orvos vényét ntáí elküld tik, a cseléd mindjárt itt Issa, beveszed a g/Agyart s az tayhitení fogja a (ájd&lmidat; sasavsdss nagyon ' I A beteg tagadólag rásta fejét s jjksl lomét mozogtak. Matild isisét adatatta fölét férjs sjkáhoa s ismét kérdé; mit elfbsa mosdani, agyatlan jd igy szói .A villám lesújtott, as erős tölgyet ketté törte. 'Alföldit ss ágyba sújtotta a levél I As orvos gondoskodása, a szerető nő tárad-hatatlan ápolása, a gyermekek sieretó enyelréee nem hatott a kedélyre, melyet a sors megtört A beteg önkívületben feküdt ágyában. Matild ée aayja éjjel nappal virrasztottak a beteg felett, aggódva tekintve aa órára, hogy Azi nádig egész határozottsággal tudja V. ur percre el ne mulaasssák ss 'időt, melyben aa or____ as ni polgári iskoláról, »hogjr a jövő tanévben vos a gyógysier beadását rendelte el, maga Bs féljem kvtlificált vezetés alatt állni nem fog.« No lásss orvos négyszer ötször látogatta meg betegét, de t. cikkíró ur, ea, saját asavaival élve, már csak- bár arca el nem áralta aat, mit a tudomány ugyan >merész Inzultus*. jól látott, Matild mégis tudta, hogy aa orvos Nem hihetem, hogy a mindenből jól beavatott aggódik, aggódik a' beteg élete felett V. ur ne tadná, hogy: polgári iskolánk igazgatója I Bárom napig tartott az ón ki viliét ____ sgy 1880. évben kiadott miaisferi rendelet által I Negyed nap feléledt a beteg. Ssemeit ielnvitá, | nyugvó beteg fqjít, hogy aaylites a köhögés „tekintetül a szakoktatót terén szerzett érdemeire, tétovázva tekintett ssét a szobában. Meglátta | által előidézett fájdalmakat, s köanyekbé Ugye valamint irodalmi ée ffakoriati milMéeére' keres-! az ágya mellett térdeplő, könyeső nejét. Ki- t köhögést ksdelmi középiskolai tanári képealMaael ru-1 nyújtotta jobbját, s midőn Matild felállott, s De sem segített a goadoaság. A köhögés va-háxiatott lel.*) Hogy pedig e qaalifikátio teljesen , megragadta a szerető férj kezét, ez oly hévvel j lóaágos rohammá vált s majdnem sgy aegyed kielégítse V urat, lekintaen bele Molnár Vidor asoritotta meg a szerető nő kezét, mint a vőle ' könyvébe : »A középiskolákról és azok tanárainak I gény az .igen" válaszra teszi ast menysssso képesítéséről ssóló 1888, évi XXX. törvénycikk, nyánál. Majd magához vonta gyöngéden, aMs-H^RMüpil 84 $-át, olt elolvaabatja, hogy: 'Tanári képesítő Itíld fejét a párnára tektette, hogy sltakarja I beteg teljesen kimerülten zárta Is ssemeit Ugy vizugSialot t«tt rendes tanároknak tekintetnek könnyektől áatatett aasmét. A ssaavedő féfjsj-ljátesott elszuadikált- — — természetesen szok is, kik s képesiló vizsgálsl kát nyujtá, meg akarta csókolni neje homlokát; £ percben érkezett meg a essléd s gyógy-alól felmentettek. 'de nem birt megmozdulni. Matild észrevette, j nerrel. Matild kiragadta kasából sas orvos ál- A szóban levő polgári iskola faiálliláia okáról odahajlott, megcsókolta a forróság,folytán ki-ital előirt mennyiséget egy kaaálba öatve, sut a •JPssti Hírlap* Jul. 17-íkí számából a követke- caerejsnedett ajkát férjének a aztán homlokára j togó hangon ssólt 1 — kedvesem, itt a gyógy-ifiket idézi: .erre (már Li.i polgári iskola lehelte a szeretet flditó s melegítő csókját,' mi jt»er, végy be. tesitéiérs) azon körülmény szolgáltatott okol, alatt könnyei megszűntek folyni. A beteg hallotta ái hangot, felnyitotta Ne- hogy tanít ványait mindenféle külön irányú és kfi-1 As anyóa is oda lépett, kesénél fogvs vesette j meit, s ajkát előre nyujtá. Matild gondoa gyöa- két. gyermeket,-s ss spa fájdalmas pillantást gédséggel bfadtefaz orvosságot (íyuríoám, Malviakám, kedves gyermekéin, rebegé Ismét a fájdalmas halk hang. Matila alig ladta visszatartani zokogását E percben a beteg köhögni kezdett A szerető asszony felemelte a párnát sas azon óráig tartott- Ekkor izffnBÍ kssdett Matild gyeagédea viss-ssaereestette S párnát slőbb volt helyére, s a lön cétu tanintézetből átvenni ás tgy gyskrsn rt* tsnulók elégleien késsfiliségével megküzdeni kény tetea.> A tájékosotlsn olvasó e sorokból azt érti, bogy a mi polgdriekoUmk lesz kénytelen tanítványait mindenféle külön, irányú éa célú tanintézetből fliissaaadni éa s Imgg slégislsa késsilltwé^i'tel megküzdeni. Pedig nem ss volt á Pesti lliiisp-ban mondva, hsaear aa, hegy- a legtöbb kerssk. iskola kénytelen küzdeni s bejjel, melynek mi ■ palg- Isfcato lélesitéss által akarjuk elejét venni. As idésstt közlemény megcsonkításából keletkezett fogalosssavart aem akarom V. úr joszakaratának, hanem rossz inlormstiójáosk tulajdoni tsei. Különben egész ok nélkül száll síkra a középiskolák mellett, nem saoraiisk szok ss ön vé delmére, nem vádolta őket senki. As idézett közleményben ceak as konststáitstott, hogy s közép iskolák épen aaért, mert a kormány által előirt tanterv szigorú alkalmasása által céljaiknak ugyan teljesen megfelelnek, de ss onnan a kö-sépkereskedelmi iskolába átlépő tanulóknak nem nyújtják a megkívántató késsültséget. E hiányt maga a közoktatási miniszter-is felismerte, midőn a mull tanévben e középkereskedelmi iskolákat véleményadásra szólította fel az iránt, nem volna-s célsserú, s középkereskedelmi iskols elé, előkéssiiö osztályt állítani, melynek főcélja as volns, bogy abból a tanalók egyöntetű készüli léggel lépjenek a keresk. iskolábs. • Hogy majd as Aj polg. iskola oly kifogásts-lsn less-e, hogy shbos ssó nem fér, sst bevárjuk • E szsvssksl toljs fsl magát iskolánk meg-Wálójáaek. Saiala látom, amint neki gyürkösik ■int vsiami skrebrats, mellét kiftasiti és vár: •Vsjb lészes s bős l« Ne isgssss idegeit; bs-tározottsa értésért sdbstom, bogy sem képesnek, sem íllsiékssaek nsm tartjak ónt arra, hogy is-koiáokról ítéletet awadhasson. vetett ked vee gyermekeire. I" Alföldi ismét lesárta saemeit. De mintha caak delejee ütés érintette volna a | p4r percig pihent beteget, egysserre felkiáltott: ,hol van a levél?" I Ekkor mintha minden el vasstett erejét vissza A jelenvoltak összenéztek, s nem értve meg | nyerte volna a gyógyszertől, felnyitó újból sas-a beteget, Matild gyöngéden kérdé: — mi féle! meit, nejére tekintett a fsnlüaagon ssólt: — levél kedvesem f hisz nem is volt a postás a [Matild, kedvee nőm, gyermekeim, drága gyer-báanál, levSTnem érkezett 1 mekeim 1 erre egy könintés, msid nöMz sóhaj A beteg nem felelt. De arcán némi nyugodt-1 kelt ki a kebelből t mély csend állott *bs.. . . ság látssott ülni. Ma.,.tild...gy»r me... keim hangzott Matild éa anyja azt hittek, iámétőnkivlletbe Bég egyszer szakadozva az eikrél,aztán...egy esett a beteg, s asért teszi a kérdést, s ss anyós (óhaj. .. és Alföldi lelke slsséJlott wuk köréből, *) • aipiim ékmimp ■HII71M MsUatetttk 1 laask UHaSs|l m látaet — talt maiakkal márél mén igjrk*. kap ik 11I Máiul á —Iwll. sietett az orvos mán Alföldi pedig ast gondolá•: — nem tadnak semmit, jól vaa. — Az orvos hamar megérkezett. Megvizsgálta a beteget, ki most mosolyt erőltetett ajkaira. — Nemde orvos ur, férjem jobbaa vaa, kérdé az aggódó nő. — Igen, as önkívületnek teljesen vége van, a beteg egészen magáhos tért, ha a javulás igy fog haladni, a legjobbat remélhetjük, s aztán megírta as orvosi vényt, s távozott Váljon as orvos igszat mondott-e ? kérdé önmagától, majd anyjától, a szeretett férjért ress-kedő asszony. — Bizonyára gyermekem, nyugtatá meg leányát as snya, mert ba nem mondott volna iga sat, sem irta volna az tg' gyógyszert. — Oh enyém! as orvosok a vég'percben is írnak vényeket, csakhogy a beteg környezőit megnyugtassák. — Ne légy gyermek kedvesem, nyugtasd meg inasadat s remélj, lásd én remélek, s most aie-lek s gyógytárba, a cseléd tokáig járna, én mindjárt itt lessek. A két aő kösött suttogva mondott e ssó váltást a beteg nem értette ugyan, de mintha tudta kiket annyira sseretett Halva volt ... Matild éasrevstte, egy sikoltással, mely még a holtat is fslébressthette volna,, ba lenne visz* ssatérés a túlvilágból, összerogyott, s eszméletlenül terült el a halott ágya előtt A gyermekek, nem értve meg a halált magát, de látva anyjuknak essméletlenségét, sikoltosva borultak as anyára. Matild anyja lefogta a halott ssemeit, letakarta egy lepedővel; aztán a cselédet elküldte az orvoeett és néhány jó ismerőseért, leányát ecettel dörssölte mig sz magához tért, rábornlt drága halottjára, zokogva csókolta a iúdegedni kezdő homlokot A gyermekek ott térdeltek apjuk ágya előtt imádkozva. öt perc múlva aa egésa falu tudta, hogy a hivatásának áldosata holtan fekszik szeretett övéji zokogása s imája kfst Kissen vedett A hivatás megkívánta áldosatátl Alföldi hivatásának áldozata lett! A falubeliek, apraja nagyja a lakosságnak, bucsnjárássel volt a halottas ház körül, tudta mindaaki, hogy nem a tüdőbaj ölte meg a tanítót, hanem a hivatásából eredett lelki fájdalom, volna miről van ttó, intett kesével anyótáaak, ^ h ol r<Maomn » iiigtt M . halált, hogy ne távossék. Konkolyon kívül, kinek meg volt szintén a mi- - Nem, nem jó snyám, ae meni te, lásd Já- „isten rendelet mása, mely magiosatotta állá-nos nem akaija, hogy te távoszál, küld a ess- Alföldit, Konkolyon kivül ki sem gyani-lédet s te maradj itt velflnk. totta, ea p«dig óvakodott tlaoadaai, a^dmeg- As öreg asstony elküldte a cselédet ét leült | tudják később gondolá magában, t ka aem tad Nagy-Kaniraa, vasárnap. Zala SS. aiAis (4 lap.) 1890. aagusztui bó 17-én, ják meg, annál jobb, legalább aat lógják kiani hogy a tüdővész vitte sírba. Maúld ia merte a viszonyt, mely ás aratott férje éa SaalJemea fővárosi tanti kiilött fennállott, tudta, hogy «Jhagyatottságába! senkihez sem fordulhat oaak féqe e barátjáhozde képtelen volt neki irai. anyját kérte mag tehát, a aa Öreg asszony kia levélkében csak annyit írt: — Jöjjön rögtön, János meghalt* Harmadnap raggal Szellemes megérkezett Szántott barátja koporsójára a fővárosi kar társak résééről gyönyörű koszorút hozott magával ; de stáf eaak a sirhantra-tehette a koporsó helyett, mert előtte való nap délután, örök nyugalomba helyezték a szeretett barátot, ki annyit küzdött a jó ügyért, a oly végzetesen lett hivatáaanak áldozata Miért újak la Matild fájdrimát Vaa e toll, mely méltó képét adná e fájdalomnak, van e ecset, mely festeni tudná aat a fájdalmat ?! A virradó nap elsötétül, a a sugarak elvesznek a korom fekete éjben, — e hasonlat még caak meg sem közelíti aat a sötét éjét, mely Matild keblére vonult. Nem ia kísértjük meg leirai a fétjében mindenét vesztett asszony fájdalmait, mert az, ki valaha ugy szeretett mint Matild, fel tudjs fogni, ki pedig nem szeretett, annak hiába festenénk; a vaknak hasztalanul betté-Ifini^a színekről. Szellemes mintán kissé megnyugtatni iparkodott aa elhagyatott családot, szeretett barátjá nak iratait rendezte el. ösaasaaedték ruháit, s egyik kabátja zsebé ben sMgtalálte Szellemes a végzetes levelet. Nem saólt Matildnak semmit, magához vette a magával vitte a fővárosba. Egy hétig időzött a mindenét vesztett család körében Szellemes, es időt arra haaanálta, hogv aa öavegy nevében folyamodott annak nyugat-1 jáért, és a nagylelkűség megadta a nyugdijjat oly mérvben, hogy Szellemesnek saégyen-pír futotta el aroát, midőn olvasta, mily- nyomorult nyugdijjat adtok annak a nőnek, kinek férje hivatásának oly magaalatán állott, oly sokat küzdött a jó éa szent ügyéit- a végre áldozata lett hivatásának! Jeltelenül dombordik a kia sir a hivatás áldozata felett; gyászoló nő e zokogó gyermekek keresik lel napról napra, bogy könnyeikkel áxtaa-ták a hantot, mely örökre eltakarja előlük azt, kit imádva saerettok. „8 mi a széliéin jntelnaV* kérditek. Tekintettek oda! E néma jeltelen sir, a ba- j ráti szeretet által odahelyezett, most már hervadó koszorú, s a koldusbot, melyre a hátra-/hagyott özvegy támaszkodik, midőn zokogó ár-vált odavezeti a .hivatás áldozatának" siíjához ! Ezek, ezek ,a szellem jutalmai 1l« (jÁíi OySuí.— ; A „Kölcsey" emlék. Nagy Kölcatynk emlékére Saathmármegye őe székhelyén -Nagy-Károlyban országos emlék felállítása terveztetik. Az emlék bizottság a nemzet filléreiből kívánja felállítani ea emléket, s e célból az alábbi felhívás mellett; aláírási iveket boeaájtott ki. ▲ 419. saámu iv szerkesztőségünkben van letéve, felhívjuk lapnnk pártolóit, hogy es országon emlékhez tiléreikkel hozzájárulni, s a nálunk levő aláírási iven aláírni aaiveakedjenek ; a be-gyttlendő. összegek birlapilag nyugtázva leesnek. Az emlék-biaottoág által kiadott .Felhívás" igy szól: .Rövid pár nap múlva száz éve less, hogy Kőlosey Ferenc napvilágot látott. Száz éve lesz anaak. hogy megszületett a magyar 'politikai-és irodalomtörténetnek es a legideálisabb alakja, a láagszavu szónok, * lelkes honfi, a hasa fisa költő, a mély gondolkodású tudós és bölcsész — egyike hazája legnagyobbjainak. Aranrbetükkel jegyzet politikai ée táraadalmi szónokiatok, gyöngysorai a Paraeneaisnek, e fölséges műnek, a Hymnua áldást kérő imája jutnak eaaébe minden magyarnak, ha Kölcaey nevét hallja kimondani. Emléke, — a legtisztább emlék, mit halandó valaha maga htáa hagyott, ércnél maradandóbb leaa. mit .magyar ajkon magyar dal seneg.* Keblének legbelsőbb szentélyébe tárva őrzi meg aat minden magyar, a oltárképeként tiszteli, va-lakásyssor lelkesülni óhajt azért, mi szép, jó ás ígűf Egy évszázaddal Kölcaey születése után ree-telked ve kell btvallaauak, bogy e legnagyobb- tincs l Halála óta is 68 év telt már el I Ennek aa, 61 esztendőnek mulaaatáaát akarjuk jóvá tenni, midőn ason működünk, bogy jCöloaey Ferencnek hozzá 'méltó szobor emeltessék ott, akol legbuzgóbban munkálkodott basájáért és vármegyéjéért, ott, ahol ő igazán otthon volt, a hol a legnagyobb tiszteletben él ma it at ő emléke, — JftiyyKói'olyban, Siatmár vármegye Bei eíütlielyén, Ismeretesek oimed előtt a közelmúlt seemé-nyei, melyeknek tömkelegéből a nagy-károlyi Kölcsey-aaobor eszméje kiemelkedett; a lelkesedés sugallata as eetmének testet adni igyeke-zett, midőn néhány perc alatt több mint 9000 frt gyűlt öatte e nemes célra, Ám a különben tekintélyes összeg távolról sem elegendő arra, hogy ason szobrot emeljünk Kölcsey nek, — szobrot, minőt emléke megérdemel és megkövetel 1 I Ahhoz, hogy méltó és művészi kivitelű em-Ilékasobrában gyönyörködhessünk, még sokasük • | ségee. Ezt a sokat várja a nagykárolyi Kölcsey-azobor bizottság a nemzettől, — mely hiastük, ! — tudja jól, bogy „otak önmagát tiaatoli msg, I ba nagyjait megbecsüli." Ezért s mert ismerete* előttünk a Tek. Szerkesztőségnek áldozatkész bazafitága, táradba-, tatlan lelkes mfiködéee minden nemzeti oél érdekében. — bizalommal fordulunk a Tek. Szer-; kesztőséghez s kéljük, szíveskedjék hatáskörében : megindítani, fenntartani ée eredményessé tenni • a mozgalmat a nagykárolyi Kölcsey-eaobor érdekében. ■ Azt akarjuk, bogy miaél hamarább álljon \ Kölcaey szobra, hirdetve azótl nem muló nagyságát s az utódok kegyeletét; aat akaijuk, hogy i az emlékszobor méltó legyen ő hozzá; azt akartjuk, hogy a ki csak leteszi áldozatát a nemes I ügy oltárára, égést életében örömteljes büazke-i aéggel emlékezzék vissza nemes tettére; azt ! akarjuk, hogy széles e hazában megértse min i denki a dicsőült stavát „Hamlett naiv la ninlatt elaw. llt haiái* hl MINIM, ,____" ~ Saé|i tattakra aaai kevlt." Hogy uavunk nem fog kiáltó nóként elhangzani, oiztjsiték rá a magyar társadalom ismert nagylelkűsége és a Tek, Szerkesztőségnek remélt buzgalma, melyért előre is fogadja hálás köszönetünket. Nagy--Károlyiban, 1890. julíus hóban. -Hazafias üdvözlettel : űrit Károlyi litván, a asob-r-bizuttaá* nlaftka. llúzmunits Timit II aaotmr tibsnttság titkára. Külföld. Berlin. A német hadgyakorlatokra vonatkozólag több belföldi . ée külföldi lap ast a bírt bootájtott világgá, hogy t gyakorlatoknál több idegen uralkodó fog részt venni. Hiteles fonásból értesülünk, bogy csak Farenc József császár és király fog a sziléziai gyakorlatokon részt venni. A mi a belga király és a svéd király látogatására vonatkosó híreket Illeti, kijelenthetjük, hogy sem a nevetett uralkodók ez iránt óhajtást nem nyilvánítottak, sem pedig a császár részéről a látogatást illetőleg kezdeményezte nem történt. IzéÖa. Naemia bécsi — bolgár ügyvivő azon megbízást kapta kormányától, hogy a kötendő, osztrák- magyar- boglár kereskedelmi szerződés érdekében különösen a magyar kereskedelmi ministerrel lépjen összekötetésbe. Mint tudjuk, Baross igen melegen érdeklődik Bulgáriába való kivitelünk iránt Béca. A külpolitika a legjobb alakban fejlődik. Hű szövetségesünk a német otástár, a ki a béke érdekében folytatott ajdtatoríné tevékenységét nemoeak a aaját neveben, hanem áj szólván a hármas szövetség rendkívül meg tolmaiottjakéat lejti ki, kitűnően dolgozik s az, a mit eddig caak incidentor magától érthetőnek tételeztek lel, bogy t i. Anglia mint barát el-itmeri a hármas szővetaég oéljait és sszköseit s hozzájuk csatlakozik, ma ünnepílyeeen és bi-telesen biztoeilott faktum. Anglia nincs beke-beletve a szövetségbe; ő mintegy külön bed-testét, balszárnyát képezi a békehadseregnek. Es ha sikerül II. Vilmosnak a eárt it rábírni ily barátságot manifsetatióra, akkor Oroazor-szág — szintén önállóan ét le nem kötve — a a jobb szárnya lenne aaaak, mig a hármat ttövttoég a centrumot, a főoailopot képezné. tba- Pártat Örvendetes ja'wtég aa, hogy Páriát haa, Bééiben ée Bndapsttes egy fsletU nagy tőkével rendelhető társulat alakult, melynél aa operatióaak tárgyát főképen a magyar általános hitelbank részvényei képezik, melyeket általánosan rendkívül smelkedőtépeeekatk tartanak a világpiacot s a kistőkepéaisttk köiá-bea egyformán. Csatsralf, Mint végződik a német- oetk vissály, ast ma ssaki sem tudhatja. As az egy biaoayoe, bogy gróf Tktffe még ba akarna tem mehet tál bisönyoe határokon a Kiagerrsl él győngttlméjfl óeteh híveivel nemben engedékenységben. A bécsi kiegyeséai értekezlet sti pul á'ióit betertaai t foganttosltanl -kell, ée fogják It, még a csehek elleír is, Ha oda haj tasak a csehek a dolgot, hogy oaak minitterváltozás, a rendsstr megváltoztatása nyújtaná a reményt, bogy at .ütött kopott állsmtalyiga ajra járható vágányra bozsthatlk j ba akár Taafféval, akár aálküle német kabinetet kellene kinevezni > a kiegyezési jegyzökönyvek határoamányait ennek is foganatot!tnla kall. Hilyi ujdoüsigok. — Tliellé mlritkiMt kligylIéN. A tZslamegyel lüzolyk saövetkeaet. kóagyüléas a bó -16-éo volt nsgy-Kaolasán. A meg jeleni; sala-egerssegi, xala-szi-lványi, kassthalyi, kottorl, csáktornyai, periaki, Itttayei, m.-keretsiuri, tor-máti, légrádl, gtlsti, b.-tt.-lásslói, n-kanlzsai, alsó-domborul, osikovláni egyletek a város lőterén Lengyel Lajos lőjegyső s tüaoltó alelnök fogadta Üdvözlő beszéddel, mire Kováes Károly asóvetkt-zell elnök, zalaegerszegi polgármester teleli. A tűzoltók a nagykanizsai tűzoltó laktanyán tartott rövid pihenő után 3 órakor d. u, a városhás termében tartották a közgyűlés', melyen as elnöki jeltnlés tudomásul véteistt, t a |övő év liaailkars msgválaszitioit. E'nök lett: Keeáee Károly, alelnóli; Kzsjviai Antal, uikár. NagT Antal, pénztáros ; Siepanak Jósstf; a titatikar mellé egy váltstimány választatott 7 rende* is 7 pöti aggal A jövő krtsgydléa Csáktornya város meghívása folytán Caákloroyán fog megiartaini. Este 6 óra után a tűzoltók t ntgy kóaönsóg élénk ttpat közölt diatgytkorlttot nrtolt. — A .tagy-ksalaatl migf.ssslsllár. tárjisatt- melynek célja, a saegény gyermekek telfuházása, Lajos napját megünnepll » es alkalommal dr. Batjtlia Béta és Matkovfti Lajos fog* nak felolvasásokat tartani. — Aa ■■gMaiaal aram Aga* váaár eléggé népes, ds kévéssé volt eredményee. A kiutiat mindenben, lö'tg aztrvatmarba éa terményben nagy, de a kereslet -igen Isnyha voll; a vevők tertóskodiak h inkább bámulója volt u snk Iflál-iilolt sátornak mindenfelé, mint vevője. A gyönyörű nyári nap a vidékről sok embert behosott városunkba, éa osak is -izek lendítettek valamit a pangó, láaáron.-_ — A aal silgáajaak a bbmIIAm eiflti E hó 8 án ntgy kilűntttés érte Horváth Lacit varosunk cigáaybaodájának a prímását, ki jelen > leg Konstantinápolyban idős zenekarával. Ugyanié a szultán rendeletére a prímás égést bandájával a Jildis-Kjöstkbe hivatott s ott a nagy úrnak muzsikált. A cigányok állal előadóit magyardarabok ennyira megtetszettel a török császárnak, hogy azonnal maga nyujlotla át Horváth Lacinak a i művészetek érdemjelét,. egy tacskó pénz ki* ( véreiében. — Ufáaijeltsléal vcttásk. Városunk egyik köziissteletben állott orvoss hall al. A család állal kiadott gyássjelentée igy-stói: Dr. Piclc Albertné, szül. Mayerhof/er Ilka a saját, valamint gyermeke Irma és a számon rokonság nevében fájó saivvel tudatja, bogy szaraiéit íérje Dr. Piek Albert ur, nagykanissai várost orvos e hó 9-én bosssn szenvedés után élete 41-ik évben Bécaban elhunyt. — A boldogult lóldi maradványai Béos-ben (Central Kriedhot) i hó 11-én léteitek őrök nyugalomra. Béka hamvaira I Cmrgó, 18Ui>. aug. It-én. — Lapát Egy légrádi kereskedő egyik helyhali nipisámotl Itlfogadta munkára ; a napetá-moa asonban gazdájának azt a saolgálatnt itui, hogy 4 Irinyi pénzét ellopft. A rendőrség klzrs kerítette a napiaámoet t áisdis t járásbíróságnak. — Stgillkts kaléaa At agykor jobb élelbes saoaott; de moet teljesen eleültölt e koldussá lett Hergovics Józael e hó 10-én esle a Patőfi-utoában lévő A odri Fereno kftijába ugrott. Egy 80 éves fiatal legény utána ment a kibuite Ntgy Kanizsa, vasárnap. • 11 gfo tftib&l; de • rögtön hfvoft Orvot már csak • báláit eoaelaiáibaita, — á|}*l raftt • 14. Minmriet J. bajesal lakos a vásártérre akarva smobi, megkérte Lengjél Jóssal vároaankbtli lakost venné kocsiján. Amint Miaarics a kocsira akart lépni meglógva as egyik IA tarkát, a IA ason pereben kirágott, kbnarícsot ugy sújtotta löbe, bogy as Assssragyott. Kocsié basassállították Bajosra, hol más aap meghalt. — A vMelt*- kaásptsll Istésetke, oltás céljából ulaasó usgánysorseak ksdvssmésyes aaállitáaára vállslkosott már as oraágbsn lévő Bsasas Vasúti igazgatóság. A déli vaaat is. E kedvezményézésnél a belügyminisier korendelet-ben értesítene N.-Kanizsa város ianácsái Levél a szerkesztőliőz- Zala Egsrsseg 1990, sugusstus 12 éa. Tskintcias Sierkesstö Ürl Aaon helyzetben Vagyok jelen lelssólslásom-msl én is mint s kéményseprő, ki bivslása betöltése körül ott vakar, hol neki nem ia yiszked, de oly dolgot akarok elmondani, mely aem csak aiei zsidó vallásii egyéni, hanem miat kösós hadseregbeli tartalékost bánt, mert jól tadom minő saellemheo neveltetik a vallás tekintetében a hadsereg S ép saért szólalok Isi, bogy slkal-mst adjak a* Vik honvédkerQletl parancsnokságnak arra, mikép a salaegerszegen állomásozó tisztikar! hivatására Agysieiestsi beáss s a szolgálati szabályzat betartására utaaithaass. As sast melyei Zalaegerszeg város minden egyes lakója bizonyíthat aa, hogy a gyakorlatról bevonuló huszárság élén álló tisztikar katona nyslfsn szólta ,extra marseltnak' az 1883 évből származó „Solctn totem hepp hepp heppet* fúvatja az n'eákon ál már régóta. Ama kérdést vagyok bátor tshát s székesfehérvári 5-ik bonvéd kerületi parancsnoksághoz iiffésni, bogy ba a katonaság mely tulajdónké-ptn a közcsend és közrend őrs ily nemcsak a szolgálati szabályzatba Ütköző, hsnetn a közrend és közcsendet határozottan veszélyeztető dolgokét mivel különösen Zalaegerszegen, hol az anli-semilismu" magva oly süróen el van vetve, akkor mit várhatnak a cöcaeléktöl ? Tisztelet tél. Egy közös hadseregbeli tartalékos. Zala 88. mkm (6 lap.) Különfélék. — Vekas»r< ketéráerél értaalt levelasöak Murasioaftaiból, bot mint Ifja: a hó f-án gróf Stapáry (téza muraszombati aradslaáoek • Belső• majorjában levő gasdasági Iroda ablakának kereset vasát Ismerttltn ittlétek kifeszítették t as irodában levő- • Wertbela* pénzes szekrényt as sblskoa át kiemelték t elvitték a majortól mintegy 2—400 öl távolságra egy kukeriesfóMte, hol ss ursdalml cselédség állal megltláltálöll, de (áttörve és 847 forint 82 krnyl készpénz lártalmától msgfoaztva. A benne volt okiratok körülötte szétszórva s nsgy résshen Összetépve feküdlek. Különös, bogy s msjorboll eselédség és ss ezekből kiállilttlai tzokott éjjeli örök reggelig mil-sem vettek észpe. A vizsgalat lolyik. — PAlyásat »«sl*adljre Kövstksaö Isl-biváat vettünk t A somogyiaagyti gazdasági egylet állal a keezi helyi országos gazdasági lania-lézelben tanulók aiámáee alapított sgy Aaatön-dlj-állás megürült éveakinl In IrtUl; kik est elnyerni óhajtják jól felszerelt folyamodványaikat i küldjek bt f. évi augusztus hó IJ-lg Kaposvárra a titkári bivaUlhos. 8<ükaégat, hogy folyamodót két sgyssülsti slspitótag ajánlja. Kall Kaposvárott, a somogymegyei gazdasági egylet gyűléséből, aogusstoa hó 4 én 1890, Koboz István, egyl. titkár. • — A vMékl mlslátislsltk jelenlegi tsrtoskodási helyeit, s »Sa L.« követktsöltg adja ele t Balogh Árpád, Boglár. Bácsksl Juk?«s, Borszék. Bálosi Endre. Rsttonya. Berényl, 8si-nay és Veszprémi, Csongrád. Bogyó Alajos, K.-Jenő. Bokodiné Róza Vtrbély. Csóka Sándor, Szolnok. Dilrói Mór, Nagy-Várad. Egry Kálmán, Élőpatak, Fábián László, Boros Janö Gáspár J.. Fehér-Gyárinál. Gerűfl Andor, Bsregssáz. Kaimat Imre, Stantss. Keltűi Nándor, Meső-Csálh. He* moksi (Aszló, Moór. Hubainé Gisslls, Rákospalota. Jeszenszky Dttsó, Szaiuiér Kárpát bi (ivftrgy, Sz.-Högyéet. Köaiöl tíy., Hsves. Kreesányi Ign, Budapest. Mskó Lajos. H. M.-Vásárhely. Miklósi tíyuls, Boziás. Nsgy Psuls, Munkács. Mikor Issz ss, midőn Nsgy-Kanizsát is olvssni lógjuk sbben s sorozatban V Bizsunk és reméljünk, mindennek s igy talán ennek is meg|ön ss ideje. — fkflli k*r Illőit ki a lovsk kftzöft a sárvári uradalom méneaeiben; hol több düh kód esel el cooslaláltak már addig. A szükséges, óv intézkedések ágy a kór kiirtása, -ssini annak tovább terjesstéss megsksdályozáss szewpdWjából megtétel lek. — Mlalasler tsaéégel leasaek vtdé-késksek. Auguszlii* végével, vagy szeptember e'aÖ napisin, — sz Idö még pontosan meg-határozva nincsen, — lesz s ctáklornys-ukki vasú' zalaegersxeg-ukki résséflek ünnepélyes megnyiiáss. Aa ünnepies megnyílásra a miniszterek kőzfST BodsposfWH lejönnek ! Baross fiábor kareskedtl-műgyi miniszter, Wtkeris Sándor pénzügyminiszter és Fthétáry Géza honvédelmi ' miniszter. . ' — Hysies kir. Kkuea Hédereáry Henrik gróf. s lovss msgysr testőrség századánál 10-badnaty, a jelenlegi horvát bán fivére, jegyet váltott Eller Johauna grófnővel, a német császárné ndvarhölgvével. — A drávai vashíd A Zákánynál épülő félben lévő drávai vashídon folytonosan ejfész sereg munkás dolgozik, s s roppant nehéz munks dacára szépen baladnak előre. Egy lesz ez ország legnagyobb és szebb vasbidjai közt. — CJfáasfclr. Hagy Lajot Ügyvéd somogy ■egyének hosszú időn ál érdsmeÁlt levéltár-noks s napokban meghalt, ki aok tekintetben a táraadalomnak egyik spteellláaa voli, s habár vietsabuzódva élt, de igaz és jó hazafi mindig — labbaaés sgy páaeéles htjés. Aa Odtaasából Szebasztopolba hajózó páncélos hajón a »Sinopen* e bó 11-én csőrepedés következtében ezpndált. Nyolc matróz és Scbílkov herceg isogeréss ksdel meghall, tiaenegy matróz megsebesüli, kőztük négyen élet veszélyesen. — ámsssa ésgyljkiiiágs. Rév-komá-roasban Posztsaneozky Vílmosné, saül. Farkas Belén kegydijazotl századosáé s hó 11-én hat sabvl torgópiastolylyal saiveo lőtte saagát, Férje eseiöti pár évvel hall meg; a 12-ik gyalogezred-Ml ssaigáli éa tnár bosszabbb ideig nyugalomban voli. a mexikói hadjáratban lyfnl őrnagy vett ráasi, ekkor isrotrts meg ongyilkossá lelt örve gyét Is. Mini menyasszonya Wvetts es öl lóhátai a osaták tüzében mindenfelé s a háború ls-sajláaa atáa egybekeltek. Férje kalála busko-aMrrá tette s ualelktt assaoayt. Azóta lobion betegeskedett, míg »égrs önkezével oltá kl élttét. x Tanügy- — Aa egyeUmes UsIM g|lléws megyénkből is Isszuek előadók. A •sslsmegysi általános tanító testület sümegi nagy gyüléae, — melyről annak idejében mi is hoaiunk tudósítást kél tlüsdójál: -— Hoffmann Mór nagy-kanizsai polgári iskolai tanárt éa Bápfl Alajos sűmsghi népiskolai igssgstót kérte Isi s végrehajtó bízott ság két tétel eiösdásárs. A megbízási mindkét len ellogsdták. Hoffmann létele: »A népiskolai tankönyvek a ezek bírálata.* BánlU; >A tanítói közszellem fejlesztése as áltslános és kűielező tanító ttstüle'ek szervezése és sz sgystsmes gyü lésak állsndósilás* által.* — 'A hlvsláa áldozat,*. Történeti rajs a magyar néptanítók jelenéből o. mü megjeleni, írója : Gáti Győző és kiadója Glatz Gyötgy. E mfl melyből lapunk mai szama mutatványt közöl, a mely a hazai tanítóság jelen életét és küzdelmét lesti iiíven és megkspóan, s habár a szerző előszavában azerényen ast áliiija, hogy nem irányregény l, hsoem csak rajsot akart irní, a mü egész tartalma azt igazolja, hogy e rajs valóságos irányregény és pedig snnsk s javából. Egy is-nitó éleiét, örömeit, fájdslmsir, küzdelmeit festi a tanítóképző intézettől egész s sírig. Alakjai kidomborúlnak, erkölcsi halása at irányregény hattsai; az események, a helyzet ét érttlmek festése élénk ilí-oil költői s a ketekded összefog-gés nagyban emeli e mü értékét. As élei küzdelmei, s hivatásért élő, s rajongó tanító baroa oly eleven színekkel van fealva, högy abban minden tanító önmagsrs ismerhet. E mü ssonbsn nemcsak a tanítók ssámárs van írvs. Élvezettel olvashatja azt bárki is, és sz sbban lefektetett bölcseleti elvek, lárssdslmi nézetek minden ol-olvatóra kellemes hatást fognsk gyskoroloi. A legjobb lelkiitmertiiel tjánljuk t müvet a magyar olvasó közönségnek. Kapható ét megrendelhető a 'Magyar Padtgogiti Szemit* kiadósaiéban Budapesten, Wesselényi-utca 48 tz. ára fűzve I frt, distkölésben I frt 50 kr. 1190. augaacfaa hé 17-éo—*"- Tudomány, irodalem — OJ naptár. Lspaak derék kfgdója, kl ssmmi íöliaéflst s áldosatet aem kiméi ofl hol aa olvasóközönségnek némi elflnyl ayejiaai,tUu* Ifcrosta agy aj aantér kiadását. A naptár, awly* nak etme >Zala Naptára* ssár izedét alatt áll a köselébb a pénzpiacra jat. Rtlurtalaiábos méltó eainot külklalltláia, éa a naplár hiteles < adatok alapján közli a megye és Nagy-Kaaisse város lissiíksráaak, agy a zalaegerszegi ügyvédi kams« ránsk nétjegyzékét. A derék kledé a aap'árbaa kövei késő slössóvsl mnutja ba uj nsptsrái as olvasd kösöaségntk ; A nsptár irodalom oly nagy mérvű Uraéke-ket mulat fel évről'évre, hogy szinte vakmerőségnek látsilk ma már egy naptár kiadására vállaik osaí. Eat mi ia tudjak igen jól. Ámde ladjak aat la, bogy megyénkben a nap* lárirodalomhan oly naptár, mely a köaöaaég Ifi-nyelt teljesen kielégítse, nem létezik, ezért kitér* tettük meg t nsptár kiadását, mely atmesak a rendes naptári ráait öleli lel, hanem ason kivtl különös tikinietiel megyénkre, adta a megyéi összes központi és kűllisaivíaelökaek, Nagy Ka* aina város liasllkarának ás a sala-egerssagí ügyvédi kamara tagjainak kilelne névsorát; ad aaoe felül szépirodalmi tealaitató munkákat « tréfás, humoron dolgokat!? Esek képeilk napiárook tartat mát, a aagy közönség Ítélje meg, loglelhat a helyet e naplár a naptár irodalomban ? t ba mint hisszük, as lli> Isi előnyös lesz s >Zsla Naptára* réssért. nem lógnak visszariadni aa áldozatöklól, bogy ast lövőre, még dtsstaehhen s lartalomdósabbsn mo-taaank bs ss olvssókoak. ~ -r A .llsgysr Fatitgtgltl ŰMMlti tuguaztus havi lüstlét vettük. A tanügyi ssakle-pok e Itgkitünöbbiki már eddig U oly D*«t< tivoli ki magáaak, mely sammiléle dicsérst s ajánl' galáara nem szorult, elismerve vta as a tanügy mipdtn avatott lérfla élőn; ezért It osak tgyate-rüen a most megjeleni lűstl ItrUlmál közöltöt, mely kővetkező: .Hízzunk éa raméllOnk* Irta: Tatt Máiyá«. bévettfáSMl a szerkesztőtől. Lévay Ferenc élet rajzával, > A tanítói köaastlltm ltjltta-tése -. Irts : Ewenyi Sándor. *8sakaitrü lenfel-ügyelet, itnitók lűggetlteiitaeéskiképséas.* Irtat Vranesits Gvala. • A taaitók szolgálati ssahály-sala. Iria Kiss Sándor. • VítsonváJMz Kiss S. ur fsnti eikkérs*. Irts Gockler Lsjos. flstároiaii ja-vaslat. Kösli Bányai Jakab. Tanügyi árny* éa lény képek. lrt% Vsrner László. A isnfigyi ssjtó >viszhang*-ja mini kösvéitmény. Kösli: Ssóosó. Tsnügyi lörlénrii adalékok. Irodalmi Kabult. Tanügyi lapok éa folyóiratok repertóriuma. Tan, Ügyi havi krónika. >Emlékeatetö.» — Magyar Iré aa Oreea niéés. Stábé Endre, a Jeles (ró, kii Iió Üuai «Bsndl» névtn Ismernek, az lUtlŐköt* saerkeazlőjt heeatabb lanulmánvutr ■ Indult Oroszországba. Mini aa pros* irodalom alapoa ismerője és hlválotl for-diiója széleskörű östitkőttetétekkel bír at orosz írói társaságban tt aa öfötíz QlMgOk alndlg a legmelegebb rokonsseavvel Írnak rúla. Meglátogatja tJrosaország nagyobb lároaait, kiválóbb po-lillkutait s a jelesebb fróktl. — Aa ara*, aa. kir. aeae- ée aalnasfl* véeaeél akaéeala stnészsli osstálysíbs (Aa-drásay-at 6ö. sz,) szeptember hé 1—9. aapjaln lehet beirstkozsí. A Islvéuli vizsgálatok pedig a haladók réssére: a zongorából ssept. 10-én d. e. 10 ófikör; s hegedű, gordonks és nsgy gordoe-hói d. u. 8 órakor; a magánénekből saept. Il-és* d. e. 10 órakor, a zeneszerzés és orgonából d. u. 3 órakor ; előkészítő osztályokban : a zongorából szepf. 18-én d. tt. 10 órakor, a hegedű és gordonkából d. u. 8 órakor tartatnak. A drámai és operai osztályokba (Kerepesi ut 1. sz. III. tat.) a beirstások ssept, tt—8 iks kösi a déluláni órák* ban , a felvételi vizsgálatik ; as operánál szept. 9-én, déli 19 órakor a nemseii színház sainpa* dán, a drámánál ugyanaznap d. u 3 órakor ás intézel hslyiségében (kerspesi ai I. ss. III. em. 18. tjiój Itssntk. Tsndij A ztnttitrzéti, mtgán-éntk és orgont, löisnuakokaál évsnkinl 70 Irt; s zongora, hegedi) éa gordonka lőUsszskoknál 100 frt; s nsgy gordon löisnssákokoál 50 frt;, a zongora, hegedű éa gordonka előkészítő osilá* lyakban 60 frt. A drámai tanszaknál 80 frt. ai operai tanszaknál 70 frt. A tandíj 4tét egyenlő résziéiben fiaelsndö. A tandíjon kívül 1 frt be-íratási és 6 írt Islvétsli dij jár. A senesztraéti ét operti növendékek a m. kir. opera — a drámai aövandékek pedig e atmitti ssínbás előadásait díjtalanul látogathatják. Ssegéaysonu, de kl* Nagy-Kanizsa, vasárnap. Váló tehetségű éa eurgtlau növendékek tandíj-tMateaaéget élveanek ée fiaatöndijban te résse-ififhetnek. Bővebb értesítést a ztnéaaeti oetlá-lyokról Dr. Harrach József titkár (Andrássy-ul 67. aa.) á drámai éa oparai oaztályokróf Dr. Vá-radi Antal titkár (Karepeet-qt l. at. 1(1. emelet) adnak. C S ARN O K. B&l&toavidéki népdalok. Csobánc edra folhík között Sötét romokba öltözött . . . kommá lettem binmtombon, A babámtól elhagyottan /.',,• Soiftifetnel reankk fala Árnyékét vet napnyugatra, ■ -' Alatta friss virág fokai . _ r -Valahányszor hajnal hasad. Seggel esendee a Balaton, — Szeress sngem kis galambom .' Nyugodt Isti a ti hulláma ; • Jöjj el hot fám valahára. B vau oldva a ladikom' BepSy át a jmm taron. Karjaimba Uss te tárva, Épen hajnalhasadtától ...... Tuboly Viktor. Zala 38. a«ám. (6 lap.) •italaim, a vitbat mindenkor kövét mennyiségű doliánynedvei lenni, mely tlpusaliiji a let veket, poloskákat, hernyókat itb., eöt elejét vetai annak, hogy aaak at. állatok e növényeket ellepjék, a nélkül, hogy e növényeknek ártana. A dohánynedv alkalmazásának módja a kép zelhelő legegyszerűbb. Elégséges, ha bárminő I edénybe a ssükaégea dohánymennyiséget beleüssük s lassankint vitet adunk bossá, erősen ke> verve a végyűléket, mig a feloldás teljesen végbe - megy. Hogyha ea megtörtént, ugy bossáad|uk a kívánt vismeonyiségeL Hogyha nevelt fákkal van dolgunk, ugy egy fecskendő alkalmaaása elkerülhetetlen. Legajánlatosabb a Radeoeau-féle fecskendő, melynek bajolt ée palette alakú nyílása lehetővé testi, hogy s folyadékot a levelek belső oldalára lövetjük. De valahányszor esekély kiterjedésű fákkal van dolgunk, a milyenek például a faiskolák cseae-jléi, a fiatal gyümölcsön ültetvények stb., gas-I dálkodhatuok a dohánynyal egy aoedóiál-félo {edény alkalmaaása által, mely is vegyBléket lar-, talmaasa. E végből, két munkásra vaa ssűkség. iAa egyik as edényt tartja, mig a másik bele-tnártja as élösdlek által megtámadott ágakat vagy leveleket. Végűi megemlítem, bogy két lövet vagy be-j máriás, több napi idökösökbeu alkalmaava, a legjobb erednénynyel jár a lei vekre, poloskákra, hernyókra tlb.-re nézve, még abban at eeetban is, ha at a műtét óvóintéakedésképen alkalmai-tátik. Mindetek után, táját tapasztalataim nyomán, a fiumei dohány-lúgviz-kivonatot legmelegebben ajálhalotn kertészeink figyelmébe, örülni togok, I ha sikarűlni fog e sorok kösléae által ugy kertéss-társaimnak, mint hatai dohánygyárainknak szolgálatot tennem. A dohinynedv. mint rovarölő i növényeknél Irta: Lágródy Károly. __ A Fiúméban leanáló dohánygyárban jutottam C-.-i bossá elöasftr, aa <HI előálliiott Kentucky és Vir- MjJarw. ginia dohánylug kivooathos . _ TAvIrdahlvatal a ló versenytéren. A dohánygyártás maradékaiból eredő dohány- A magyar- |oVlregy|„ budapesti igazgatóságának nedv igen nagy szolgálatokat tehet a kertészeti ben tsiai rovarölő. Alkalmazása a képzelhető lapknuitjaMi -é« Iww4ési ára rendkivűt csekély. Ezzel a »serrel budai nádorkerti fekvőaégem-ben a köveikeső eredményeket értem el s Aa alkalmazott dohány-lügviz nagyon koncentrált éa igen vastag Bzörpállományü' volt. Egy liter súlya körülbelül 1400 grammnak telelt meg. Egy lllér dohánynedvet ásás liter vizsel felhígítva, a dohány teljesen elpusztította as alma fU. barackfak, cserwnyefak At körteíék Mid vagy fekete levélietüit a dinnye ás ugorkatetűket, valamint a spárgahernyók lárváit, melyek a apárgalenyésztósekben annyi kárt okoznak április éa juniot hónapokban, megrágván e növények fiatal saárait és levelett. A rószatetflk nem ké-peaék AljeMM e taer ■yqattiió hatásának. — Asonban megkell jegyesnem, bogy 11 8ll arányban eaaköaölt oldallal biztosabb vagy legalább gyorsabb eredményi érhetni el. Ugyanígy vagyunk a körtefa-poloxka tekintetében ie; as Ugy piciny barna rovar, fehérei tíg-risfoltos szárnyfedőkkel, mely a körtefa leveleinek belső oldalán a azok rovására él, bol különösen nyáron igen nagy ssámban található s a körte-Iákban teteméé károkai okos. A dohány nedv ugy te jó eredményeket eaol-gáltat, hogy ba 1: 50 arányban hozzáadjuk kéo-virágbót és vízzel felhígított oltott mészből álló keverékbe', a lakéreg-rovarok elpusztítása céljából ; esek a kis fehéres ée lapos bogarak hos-tátapadnak különféle gyümölcsfák, különösen a körte- és almafák kérgeihez. As üveg alatt mesterségesen tenyésztett eprek, Valamint a földben vagy szabad, levegőben tenyésztett barackfák nagyon gyakran meg vannak Köxguduig. - Maieg-Ta palea ktslllt vsaát. A Sü-meg-Tapolca között létesülő vaaiiak épitéei munkája szépen halad előre úgyannyira, hogy ha a fél esetleg nsgyon korán nem fog beköszönteni, a közlekedés már a jövő év elején meg fog nyitni. Tervben van a vonalat Szigliget, Révfülöp) Pétig levezetni, ami a közbeeső helyeknek támadva egy barnás szürke szinü, pici póklajta I különösen Badacsonynak nagy előnyére szolgáloz. által, mely a levelek belső oldalához tapad, mely- — A aa. Ali. vaautak Igszfsiéségs élnék sejtjeit kiszívja. Nyáron különösen a száraz- határozása szerint ez évi auguzztug bó 10-től, tág ée a hőség nagyon elömozdilja ennek a ro-' Szombathely és Körmend között a 613. és 814. varnak kifejlődését. Kipusztítása végett ajánlatos számú vonatok fognak forgalomba .helyeztetni. A Íyakori öntözés olyan vízzel, melyhez csekély, 618. sz. vonat Körmendről regg. 6 ó. 68 pkor fog örfMbel&l 1: 150 arányban bozzáadtuok dohány- indulni és Ssombsthelyra 7 ú. 63 pkor érkesik ; nedvet. Legjobb, ha ezeket as öntóséseket este a <14. as. vonat Szombatbelyöl este 7 ó. 6 pkor vagy reggel eszközöljük. fog indulni és Körmendre este 7 ó. 63 pkor fog Végfl a minden fajtájú hernyók, de különösen, érkezni. Ezen közlekedési adatok a prágai időnek a szőrös hernyók, képtelenek a dohány-lúgviz telelnek meg. Ugyancsak sgusztus hó 10-161 hatásának ellenállni, azonban ebben sz esetben kezdve Győr ée Pánp közólt a 651. ée 662. sz. a dohánynedvnek koncentráltabbnak kell lennie, tehervonatok személysaállitásal fognak közlekedni. •mm a tetvek számára ét as imént emiitett ál- A .651. ea. vooat Pápáról eete 7 órá 90 perckor latkákaal I r 70 aráoyu oldat igen előnyösen tog tog indulni és Győrre éjjel 10 óra 8 perckor ér-alkslmsi's'si kezni, a 668. at. vonat Győrről d. u. 8 óra 44 Aa üvegházi növények s Fiku>ok, Dracaenák, pkor fog iadnlai éa Pápára d. u. B óra 10 pkor. gálmák. Aspldwtrák stb. mostaáatl nagyon | érkezni. 1890. tuguMlm hő 17-én. — A tlsajagyak labllytgilac A wagy. államvasutaknál eddig a aaslvényürisgyiknél nta kívántatott, hogy ások htsanálatuk előtt kelethé-lyeggel láttasanak el. Eieaiul azonban a páltejudvarokba éa váró*vaekbe való belépés ottkla labélyegtetl uiizásl, vagy pályaudvari belépti jegyekkel történhetik. A közönség tehát el na mulassssa zónajégyét lebélyegeztetni, alvel a nem bélyeiseli jegyek utazásra érvénynyel nem bírnak. A lebélyegsést kisebb államásoltoo a jegy-pénztárnál, nagyobb állomáaokon pedig a várótermek előtt e célra kirendelt kapusok fogják végesni. Sserkeiftfii üzenetek- a. 4. Bllléd. Mséaaak altttt Untunk kait. MMJa ba, ka kavállik Igaa aatvaan klallilk. a. B. aas aifclf. Aa HU Utm aaeaaal, a% ua kW. a. Cl/, apást. Megkaptam a nlal láltiall klaallaai la WHa, A dlaapéld&ay aaa válik dlntraün a kaayvkMlsek. kár vall agy alaaaMaal a «»4p a áféakaa aSvai. aelyeek k|Haga épaa nlam Maakaagamaa a baltarialaauaal. 40 |i(i|. diajrt várak Hava, „a. r." m>kmlili|llik. A vatl lavataal laataa közlött ikalláaáaak luegfoleltliuk, kiikipUI a. J. Bpeet. iima; at. Palaua ■rpmaiialilall, ka egy Mltaalayt sisak twnaájtutl a .tata* riaaáfa, Itra vagy? Hullaiul atsiaraét, vagy aa Ml aaaMlf aMg IsvIsM, ..raaU ■latof" aasrfcsssllslga Bpaai. (Mmll-éáajri algy aap Ma aaa kaptánk kértak *itv». IntíiJiriUit a MadiMgaál . Nyiittér*) SakiiKwi ■■sinisHaz L io.no por Maka aaé bainarn Qilallttttan varaaadat aarta. aad aillftal éaa rakrtk-Mpli U. Hnutkwi (a. a. E. Haliahraat', Zürich. Mnitar aagakaul Brialb kaataa Itt kr. farta. tét sikerűit a 'poala- és távirdaigasgatóságnál kieas | közölni, bogy a lóverseoyléren ezenlul fiók-tá-l virdahivaiai tog a versenyeket lííogató kSaőn-t ség rendelkezésére állani a rendesdijiételek melleit. A versenytérre irányítandó sürgönyök 'Budapest versenylóra címmel látandók el. — Beresgal, aelat Jó vad Aaa. Fürstsn-bsrg Dorottya hercegnőt a sport világ igen szenvedélyes és jó vadásznak ismeri. A hercegnő, as idei nsgykakaa dürgéa alatt a Fekete hegységben vadászott kakasokra és pedig oly szerenosével, hogy egy reggelen egy duplázásra egy és ugyanazon fáról két süketfajd-kakast emelt le. — Tla aap alatt aégy vaddlaaaét lőtt nem messze lakásától Schrenkel Károly slatinái hercegi erdőőr; az elejtett vadak közül egy kan t ntáiss 80 fentet nyomott* Hitkán kedves Nimród ily arányban az ő táborában asolgálóknak. — A J»v« évi Saent-latván napi versenyre már most történnek a nevezések. Eredetilég 116 aláiiti történt iBift-iki mi JitviiLjIünu * «iek közfii 4t et törültek, nem számítva atokal as esetleges törléseket; melyek Berlinben vagy Rómában történtek, s a melyekről még nem érkezett bir. KluSnet nylIvánlüU! Alulírott egeraraotai lakotok, kik a Magyar-Franotia biztoiitó részvény-társaságnál voltunk biztosítva a iolyó évi august-tua hó 8-án Egeraraoeán kiütött nagyobb tttavéea alkalmával kárt szenvedtünk. A neveaett intését volt aa els6, ki, a károkat a lignagyobb méltányossággal ftl-héostllte ét asonnal kifizette, mi által indíttatva éressük magunkat, a Magyar-Franoaia biztosító részvény-társaságnak gyors ét humánus > eljárásáért köszönetünket nyilvániUni. Egeraracaán, 1890. augusztus 18-án. Bencsik Bádi, köt*égi birá. WoU Jittsf, 7 iá Mihály, SárlcatUy Oásp., Farsang János, Leilner Simon, Ehriues letváu, Látár Uriuetni egerura* ctai tokosok. 088 1—1 FdsISt sterkeettS: Ca. Palotai ákoa. ») Aa a rovatban klalMlaklrt aaa vállal aaaii* falaltMgat . a aat. _HmPETjgWEK t 1617 '890. Zalavármegye számvevőségétől. Arlejtési hirdetmény. A zalavármegyei összes szolgassemélysetnek I89L—évi egyenruháihoz ssűkséges csikkeknek 160*37 meter tehér bélés vásson, 4 meter kana-vásaon, IS meter kemény vászon, 168 6é meter vitorla vásson, 16 tábla vatta,.8 '/„ duoat kapocs, 10'/,, duoat makk gomb, 34'",, duoat rósaa, 20"/,, duoat gyűrű, 2'/,, duoat drágon gomb, 19* „ duoat osont gomb, I1',, duoat köppeny gomb ée 88 drb nyakrevalónak szállítása, 4 drb. kék atilla, 31 drb. téli bekes, 1 drb. szürke köppeny, 74 drb. nadrág és 88 drb. nyári foszlánynak elkészítése, 88 drb. kék sapka kiállitáaa, 4 drb. kék atillán, 74 drb. kék nadrágra és 11 drb. léli bekesre szükséges sárga ssinorzat kteaolgá-láaa. mégis 80 pár nyári uj osisma (16 párra sarkantyú) és 86 pár téli u| oslsmának szállítása, — tt drb. téli bekeenek bárány bőrreli bebélle-lése ée megprémeaése, — továbbá (a vármegyei központi irodák részére 1890. éne uűketgee következő iroda szerek és egyéb cikkeknek n. m 7 riaaaa (rittmájt 1000 Ívvel Nagy-Kanizsa, vasárnap.____ Másítva) diósgyőri maritett médián papír, 150 • ív imperiál, ^ rizs ma minisier, 82 mama bér iroda, l rissma regisier, 43 rifime náry botit ék, 20 risama jnedién, 4 rissma regál, 15 rinBM nagy concept, 10% rissma kia irodai merített, 1?0 ríxiDi kin concept papír, 45 kl*, apa-gét, 205 dobos rét toll, 68 klf. közönségéé pe-ceátvíaaa. Í00 liter fekete tinta, 80 üvegeeske vörös tinta, 32 dncat fekete irón, 50 ducat vöröe I irón, 356 klg. atearin gyertya (reomegját 56 dgr. számit va) 20 klf. fagyu gyertya, 300 drh. toll | nyél, 30000 d. pecsét ostya, 24 kötet nemzetiszínű | hivatalos sainor, 140 üveg tutográph tinta és 10 risama lytograph papírnak, végre a hivatalos folyosók kmlágoftitáaáhos 160 ktg. petróleum éa 2 uicti lámpa kivifágoaitá*antk biztosítása érdemében folyó évi augusztus hó 28-án délelőtti 9 órakor Zala "Egerstegen, a megyei számvevői irodában írásbeli zárt ajánlati tárgyalás tog tartatni. Miről mindenki aaon megjegyzéssel értesíttetik, miszerint a vállalkozni szándékozó által beadandó' ajánlati levél (Ofíert) a megyei, számvevőséghez folyó évi augusztus hó 28 ig délelőtti 9 óráig be-ad«ndo, mert elkésetten beadott, vagy utóajáa-latök tekintetbe nem fognak vétetni, — megje-1 gyestül vén, hogy a beérkezendő ajánlatok kötött (7 1»P) jogot a töryényhatoeág _Zala 33. asám való ssabad válasstáai magának fentertja. Mintfet ajánlati leséi a tstbályssartt 50 kros bélyeggel tlláUnló, as elválataadó oikk vagy mupka listtán és érthetőleg as azért ajánlott óts-jzag padig betűvel és számmal kitetndö és &•/» bánatpénzzel ellátandó aaon boaaáadásaal, hogy a tárgyalás betejexésé atán a vállalkozók által letett bánatpénz bistoaiték képen 10%-ra kiegé-atiiendö, mely vagv készpénz, vagy államkötvény bfll állhat, az ajánlati levél a vállalkozó'által an 1890. ftuguttztuö hd 17-én. nak vezeték áa kereeatoeve, ugy lakhelye boisá* tételével aláírandó. A szállítandó cikkeknek mirfóaége, valamint at asokip vonatkozó minták áa feltételek folyó évi augusztus hó 28 ig vagyis a tárgyalás napiéig min* den nap a megyei számvevőségnél megtekinthetők} valamint bővebb lel világútitatok Is nyerhetők. Zala Egemegen 1890. évi augusslua hó 12 én, CZUKKLTE& JÖZ8EF m*f> m flUaómvtvó 0 Koreurt Igy fcssktstéirt *kem miadeaátt egyéaakat, tér-Yényileg Mi^éitjriMtt aor^agyak naaaktáaetáe melletti eladására! Igpn tMzfli jutalék feltételek. ▲jáaiatak B. J. Jegy alatt 688 1-6 UISb«rv»r a. hirdetési irodájáhoa. Bmém-pmtf vácii atcaa 9. as. — iatéaaadők. j találmányok atabedelwartattek stitidea éltemben BENEDEK LAJOS és Társai szabadalmi irodája altal Í' Bpaitan, Muzeum körnt 10. sz. A nagjrm. Miaiaetrium által a tilUláfék bizalmába ajlatva Évenként 500-nál több szabadalmat L eszközöl kl. 664 2—6 Gyors cs biztos segttség XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX FQNCIERE. PESTI BIZTOSÍTÓ INTÉZET T Bndspeet, íaao. aagaeatee Í4n. Vaa eaareareánk bóeaee ludoaukaára bossl, mtaaerlnt mmgykfcjtanal fMgyaékeágtsk veaet inával Sciiwaroz ém Tan"b#r céget biztuk meg. Inténetuek iránt eddig taaeeltatt biaalaiáért ea alkalommal koesdeetlaket tyasvéo ki, bátorkodunk Ögt. -felkérni, kogy bieteeitáaal megkótéae vágott eMStét uj képviseletiekkor fordulni naivnakedjAk é> maradnak Telje* llaetaloltel réséiért, PmU kliteslté-lsUsst KocktneUier. HakSa. 1\ C| Inr-Ksslas, IBM) U|M(«« t«ée. Voantkoeva a liéifMtoi aaák ló remeiére, PeaU biatneltó-l alánét (IM4-«#t ttty. év végéig „Pesti bintositó-intiset" cég alatt» font olvnakatd kértavéayére, oely táreaaág teHaaea bedeetett 10,000 db. 100 ftiao-réasVtayból álld 7 két naltlló o. é. ferlst réaavénytökúvel bir • melynek esasklvtl súg tartalékelbas éa 4vt dljberáteleihaa miategv sjela Belliié e. é. forint ál) randelkeaéaére. miuAlfogva a l«tyu4agoMS éa a leaaigyebb fclatoaltékat nyuJtó bénUeité-taté-salak eoráb* tartoaik egáaa tiaateletlat ajánlj tik fel Onsatr ktavsUM eaolgálatotakat kSvatkaaő Mataaétáaak aaastaláaére. u. m»: L igáé. villám avagy robhaaáa által katatkasott láikárek «llea, éa itadig a) épllatekre éa saokbaa levő kéeslalakre, gipekia, aaeielvényskn* éa easkAaókra , b) ániraktarakra káai aSSkteAkre éa bátorokra . c) takarmányra éa anai tameeaUaéayakre akár aaabad ág alatt tegyaaek aaok kaealokkaa, l«g lyakhan, akár padig ftdél alatt ; BC~ NB A biataaitaet a klraépeleadett uwai gaboaára U kiUrj«aaUtjük, ka ketlfl Id6bea felaa-téa tétaUk aaou helyről ková al fog kelyeatetai. II. f«TedileahveutMé| eltaa, mely valamely gyár vagy bárkái leégáaa avagy fálrabbaaáaa f«»lr tán a gyár alejdoaoera ara ve a gyár aalaeteléae, a káa talajdaaoaára aésva padig a bérkáa lak* hsttsaaága kdtatkaaiébas kalatkSaatt: III. ablakok, ajták éa bat«irok lUkOrttveg«ín Mkelé tőrén karok ellaa _IV. _aaalMlsnasur-kérek allea »laaa éa aaáraaoa waáUltaU javakra sásva; ... V. Jé|gkar«k Hlea nundoaaem0 meaeí Urmeeatmrayekra a«ava, a íelbeaatlilör Éal|aB ■est***' léee rn«'llelt; VI. mn enibfr él«lér«. ée padig: téka-, kikáaaalUai- á« járadék-blataaltáaekat ailadaa aiódoaat earrtat • VII. kaleett ellea. A blatotltáal fblUtelek a t. v%. kdaAsségra sésve a lehaté Itfeléa/laekkek. KlÖfordaló karok a légnUltásyoab aródea raadeateUek, ée leggyereokkoe (»e4te4aek ki. madeaaemll «aébeU mist iráabell árfáeltáaek ad«-ara legkéaaaégwaabbaa ajánlkoaván. fi Uataeitáni ajáalalait a leketé Irceleeábbai néMllaoéé dijak biatoa killláiiba betyaséaa oell»t». maradnak uliaa tleatalattal esi 1—9 n rearlHt, l»«4tl blitéalté^sté«sl aagy-kaalaaal Kltgyaékae SCh WARt'Z ét TA VtíKH. i azok Mniéiiyeí ellen. Aa egéeaség íentartáaára, aa -áUtnédvak e annak lolytáa a. várnék tlaatháaára éa llaata állapotban vaW feataitáaára éa a jó emáeztéa iHargkéaén a legjobb a Ifá^alhatőeabb mm a már te mlndenfitt Ieme r»*«e á* kfárrh életbalzsam Dr. ROSA-tól. kan «Wibetara» a lepjobb a leggyOgybatéeeeb gyágyAvakkli a ItggbndoMbban vaa klaattva a vSUnflaen miWeu cmáealáai bajok, gynmurgSrta, étvágybiány, aavaayae fcIbüiOgéa, vártdluláe, aranyeret b^Jok etk atb. elten teQaaen batltaídeitak Mtoayal. Vr kiiücfi katéaaf köveikc*liben exea iktbajaeemegv bebbumyttlt, megbbdiató báateaarévé lett a aAptwk: Ara fV aaff Uveggal f frt, Wt threffel so kr. Elismerő iratok ezrei bárkinek betekintés végplt rendelkezésre állnak. Áyi|| BamUtáaok elkeráUae végett, mái áaahlt figyel mentetek, koay aa. egvadftl általam aa atedetí utadtáe axarlnt kéwtett „Dr. KOfti-nli életnal-iaaau minden Avegaeeké)e kék borokba vaa caoámgolva, melynek boeaanlAalata i „Dr. lOU életbalzsama a „fekete sastox" ezlmzett gyógyszer-Itárból. nuam B. Fráfa aos-üt44 aémet, caak, magyarjáé- (raneaia loyelven olvasható, aaáka felein pedig as Ide ayevett védjegy latkaté. Dr. BOti életbalsaama valódlan kapható oaak a Hftíté PEAGNEE B. Veüjax^ főraktárában, gyógyazertáx a „feketezaaboz" Prágában S04—XXX ée BUBAPSSm Tőrők József ar gyógyeeráeenét, KMly-oteaa 11 aa. Baúai Emil ar váio-»l (yégyaaenérábaa a Vároabás teraa. Aa eaatrák.aiepmr mmartkle mladaa aatyakk péH-crtArábaa vnn raktár 581 18 -28 Xjltó/ iletkahaamMI. „p r a g a i Ma kálaayUatkaaoa kaaim ügyanptt kapbató: általános házi-kenőcdu Nbek éa genyedéaek •él e aa emló ttbk aaar kálanilatknaaSal aSnaart bixtOS gyógJÜer mindenféle gynladáwV, | t/km. Iaaa kanóca Uatna aredmánynyel kaanáJkató a dói emlő gyoladátanál, a t^ tea ■egkiplay liaéeil aattéakor, kalaváoyaél, aátdaganatánál, genyea fakadékokaál, pokolvamál, kórómgyQk •ál, aa yasvaami; kOrSetflragiiél, tlkimtai adiaikntl, feIpofiaéáaoknál mtrigydagaiMtoknál, aalxdaganatok-aét. ártókatlagAeál atk Mladen gyalaiáat, daganatot, eJkeméaiyedtat, falj offadáet a lefrtvidabb Idő alaH ehávobt; e akol mér genyedée motatkoaA, ott a daganatot legrúvldabb >45 alatt tddakm nálktl fel-»«i«Hk*r»tÍ «e kkvégyhja. rnt Kaykáté Sé éa aa kvsjeaároe ata&eoesékbea. A^.t IKletáa a ptigai általáboe kásAeoíe-Oi aokaeor utánoaaak, aMadea-yVmS 1 kit Sgyalmeataiak, bogy ea eiedatf ntaiitás eserint caak nálam leaa ttalhi, e caak akkor valódi, ka a sárga étessxeleucse, melybe Mltetft, vOrfie keawikt ataaitáaekba (malyak 8 nyelven uyomvák) te kék kaifaabe. melyen aa%Ía nyomott ^i^e^y látbató — barkáivá van. JUa ial léMamHii atamán mar ■ I imm hatláal tebeteág vlmeanyeráeére Igy ftvef ára 1 frt alegbttts j bl ,aaámlalaa próbatét ál-aeMakDla k|pógyttáaAm a .aa egémen 1890, augusztus bó 17-érj Írókról Dr. Hamek Jézsel titkár (Andrájuy-ul «7 .«..) • drámai ét operai oaatilyokróí Dr. Váméi Antal titkár (Kerepeai-ut I. sz. Hl. emelel) adnak. CSARNOK- váló erttsiiégl 4a tzajpriatu növendékek tandíj-1 sjánltlos a vlzbet mindenkor kévén mennywígu auitnséget elvonnak éa liflaéijhn le része-1 debinyoed vet lepni, mely elpuiitiljs a leiteket, (Ubetnek. Bővebb érlesiUet a senésssii ssziá-(poloskákai, hernyókat stb., aM elejét veted aaaak, hogy eaek ai allatok a növényeket ellepjék, a nélkül hogy e n idényeknek ártana. . A aohaayoadr tlkalmazásánsk módja a kép telhető legegyszerűbb. Elfpégee, ba* bárminő [edénybe a szítttégee dohányatnnyiaégtt betett-i szűk t lassankint vizet adunk boti*, eröeon ka. verve a vsryü Iákat, mig a feloldás teljesen végbe I megy. Hogyha ea megtörtént, agy hozzáadjuk a kívánt vízmennyiséget. Hogyha nevelt fákkal vaa dolgunk, ugy egy [fecskendő alkalmazása elkerülhetetlen, Legtját-i Istostbb a Radenesu-féle fecskendő, melynek : hajolt ée palette alakú nyitása lehelővé teszi, hogy a folyadékot a levelek belső oldalára ISveijUu De valahányszor csekély kiterjedése fákkal vaa ! dolgunk, a milyenek például a la iskolák ettat-léi, a lialal gyümölcsös ültetvények stb., gazdálkodhatunk a dohánynyal egy mosdótál-féle : edény alkalmazása által, jnéljr a v egy ttlékel tar-taimaaza. E végből két munkásra vaa szükség. | As egyik as sdénrt tartja, mig a másik bele-imáflje az élöadiek által megtámadoti ágakat vagy leveleket. Végül megemlítem, hogy kél lövet vagy be-mártéa, több napi idókösökben alkalmazva, a legjobb eredménynyel jár a tetvekre, poloskákra, hernyókra slb.-re nézve, még abban az esetben is, ha as a műtét óvóintéakedéaképen alkalmaz-latik. Mindezek után, saját tapasztalataim nyomán, a fiumei dohány-íúgviz-ki vonalot legmelegebben ajálhatom kertészeink figyelmébe. Orfiiai togok, ba sikerülni fog e sorok közlése által ugy kertéea-táraaimnak, mint hazai dohánygyáraiéinak szol-gálztot lennem. Bxkton vidéki népdalok. CmUmr vára felhők közöli Sötét romiét öltözött . . . Bemmé lettem bánatomban, A habámtál tOtagyottan f . .. Szigligetnek rssdka folo Árnyékot vet napnyugatra, Alatta fríee vérig fakad Valalufnyezor hajnal hatod. Seggel emmdm a Balaton, — Szereti myem kit galambom t Nyugodt lett a ti hulláma;. Jöjj. el hozzám ralahára. B vau oldva a ladikom' BepéUj át a tmm látón, Kórjaiéiba Utk le zárva, Epea hajnathaeadtAra! Tuboly Viktor. A dohinynedv, mint rovarölő a növényeknél Irta: Ligrddy Károly. A Fiaméban leonáló dohánygyárban jutottam! hozzá először, az ott előállított Kenlúcky éa Virginia dohánylug kivonathoz. A dohánygyáriád maradékaiból eredő doháoy-l nedv igen nagy szolgálatokat' tehet a kertészét-ben mmt rovarölő. Alkalmazása a képzelhetői legkönnyebb és beszerzési ára rendkívül csekély. | Ezzef z ezerrel budai nádorkerti fekvőségem-ben a köveik'ezö eredményeket értem el: As ájkalmazotf dobánj-lúgviz nagyon konoenl-1 rált éa igen vastag azörpátlományú volt. Egy li-ler súlya körülbelül 1400 grammnak felelt meg, Egy liter dohánynedvet száz liter vízzel fel-hígítva, a dohány teljesen elpusztította as alma fák. haraekfak, eeenanytftk és körtefák zöld vagy fekete levélielüit a dinnye és iigotkaielükel, valamint a .spárgahernyók lárváit, melyek aj spárga tenyésztésekben aanyi kárt okoznak ápri-1 lis ée juniu* hónapokban, megrágván s növények fiatal szárait é» leveleit.. A rössatetftk nem kó-pasak ellenállni e tatr pasxiUó hatásának'. I Asonban megkell jegyeznem, bogy I: 80 arányban emütóaAlt oldallal biztosabb vagy legalább | gyorsabb eredményi érhetni el. — a iéaajsg;sk tskél/sgséss A magy-államvasutaknál eddig a tzelvéoyOr jegyeknél nem kiváAtaieti, bogy *zok használatuk etfMi keletbé lyeggsl láittiaaak ei. Ezentúl azonban • pályaudvarokba ás (Várótermekbe való beitpés makit lebélyegzett efetáai, vagy pályaudvari belépti jegveaket Wrténbeflk. A kásftaság tehát el ne mulassaaa zónijtgyét lebél/ggesietai, mivel a nem Wlyeaseti tegyek utazásnt érvénynytl nem birntk. A lebélyegzést kisebb áUamásotoa a jegypénztáráéi, nagyobb állomásokon pedig a várótermek előtt e célra kirendelt kapósok Ingják vé-geaoi. Swkisztíi tűnitek. *. O. Bllléd. Misinák dStt lltaaak ks«. KMdJa ke, ks Imiink tfsa uinva Halljak ■• am tllklSs As áéét kéna mim' mm Ma kM. * a. ttv. apaaa. Magkaptsst • mist tálkáié fctotllia l> hdtlt A éiaapMélajr mm válik tlmtimtn a Haiillllta. kér tolt »zjr obtsáiasl • mta tu Mtém atvsi, oainak kSUtf. IfM siaa. lasakeaaaletaa * kdtsialiaail WpU Ütjl tánk láaw, •ja. ¥." aaavkaaaMaéféaak. A na '-n'isl li>kej Szálén átsftttáask atfcliMlii Umtt/tot a. A IpM- Aséiáar «l fMtUt aiglrualoaiolall, ks tgy ksitoaásyl kisek Miájlasíl t ,JS«la* r'ialn tag? vzflp J PMMaaé otaanét, vsgy aás Mi asMál t Nsha tévtsM ..rmmU ■ti>n'Vaiitiallll|i t|l»t. éásyt st& ssji «M ktyisek kéoask asw » *-|iél átsál NyÜttér •) Sport- — TAvIrdahlvatal a léveraaaytéraa. A magyar lovaregylet budapesti igazgatóságának sikerült a posta- ét távirdiigasgalóaágnál kieszközölni, hogy a ióverttnyiértn ezentúl flók-lá-virdtbivtiaí tog a versenyeket láiogttó közönség rendelkezésére állani a rendet díjtételek mellett. A versenytérre irányítandó sürgönyök .Budapest versenytér, citnmel látandók el. — Heresgal, aslat JA vad Aaa. f'trMtn-herg Dorottya hercegnői t sport világ igen szenvedélyes és jó vadásznak ismeri. A hercegnő, es idei nagykakas dürgéa tlall a Fekete hegységben vadászott kakasokra ét pedig oly szerencsével, hogy egy reggelep egy doplásásra egy és ugyan-atnu fáról két tüketfajd-kakaat emelt lé. — Tla mttm alatt tégy vaddinzsAt lőtt nem messze Itkáaálól Sebrtnktl Károly zlatinói hercegi erdőőr; ez elejtett vadak közti egy kan t mázaa 80 fontot nyomott. Hitkán kedvea Nimród ily arányban az 6 táborában szolgálóknak. — A JAvd évi Szent látván napi vtraenyre már moatAőrténnek a nevezései. Eredetileg 116 , H#MÜÍ» akjM tfa- poloaka ttkinitié- alAfrAs lOttAol IHOl-iki széni István dijra,sesek ** ; ro"r' IB .'t'i-kózíl 41 et törüllek, nem stámitva azokat as wfoUo. «1, mely a körtefa levtleintk. esei]egea 16r|é*kti. melyek Berlinben vagy Ró- belaő oldalán s szók rovására hol kOlteóttn | m4bgn ,artAatek> , fl melyekrUl még nem érke-nyáron igen nagy stAmbtn található t a körte- IC(( egé ' iákban taiomas károkat okot. A dohány nedv ogy it jó eredményekel szol- [ _ " Z gálist. bogy ha I: Itg arányban hozzáadjuk kén-1 £027120184?. virágból és vízzel felhígított oltott mészből éllé; keverékbe', t Itkéng-rovarok elpusztítása cél- ' — giaig^Tspelea klséftl vasát. A Sójából ; etek t kis fthéret ée lápot bogarak bot-1 még-Tspolca közölt létesülő vgtutak ópiléti tátapadnak különféle gyümölcsfák, - különösen t munkája szépen halad előre úgyannyira, hogy körte- és almafák kérgeihez. | ha a tél saeileg nagyon korán nem tog bekössön- Az üveg alatt mettsrtégsttn tenyésztett eprek, leni, a közlekedés már e jövő év elején meg fog valamint a földben vsgy szabad levegőben te- nyílni Tervben van a vonalat Szigligat, Révtü-nyéastttt barackfák nagyon gyakran meg vannak lóp, Pétig letesetni, ami a közbeeső helyeknek Quellttiea vtnMMht parte- aaé salUM éaa Pakvik-MaM <L lliaaakin (L a. K. tlillafcnal. tlilik. Haaiar aagihaal. Irtaik kaaiaa It kr. Pari*. áte Klealnet aylIvánltAa! Alulírott egeraracsai lakosok, kik a Ma-gyar-Franctia bittositó rést vény-társaságnál volttrnk' biztoaitva t folyó éri zugus z-tua hó 8-án Egtraraosán kiütött nagyobb tttavéea alkalmával kárt szenvedtünk. A nevezett intését volt aa eleő, ki, a károkat a legnagyobb méltányoeeágfal fölbecsülte éa neonnal kifizette, mi által indíttatva érezzük magunkat, a Magyar-Franozia biztosi tó részvény-tárzatágn ak gyors ée humánus eljáráeáárt köszönetünket nyilvánítani. Egeraractán, 1890. auguattus 18-áa, Bonctik Bádi, köztégi birá. Wolf Játmf, lik Mihály, Sái konty Oátp,, Farmny Jánot, LtUutr Simon, Ehrlnet letván, Láoár LSrlnctné Mfl'fl F •• cjaí lakotok, 488 1—1 FeUUe arrkttzit ft Palotai ihmo. Aa á ravaikaa káaléMakáoi soa vállal aagáta foMéoáeoi . a laork HIBDETÉREK t különösen Badacsonynak nagy előnyére saolgáint. — A at. AIL vaaa lak Igasgaléségs el-tagúmat bó 10-től, támadva agy btrnástsbfct szinü, pici pókftjtt által, mely a levelek belső oldalához tapad, melynek sejtjeit kiszivjt. Nyáron különösen t száraz-1 határozása azerint ez évi tág ét a hőség nagyon alőmoaditja eonek a ro-, Szombathely ét Kóraeod között a 613. ét 814. varnak kiltílMétéi. Kipusztítása végett ajáalatoa száau vooatok fognak forgalomba helyeztetni. A Eyekori öntözés olyan viszel, melyhez csekély, 618. az. vonal Körmendről regg. 6 ó. 68 pkor fog Brülbel&l 1: 160 arányban hozzáadtunk dohány- indulni ét Szombathelyre 7 ó. 68 pkor érkezik ; nedvet. Legjobb, bt ezeket tt öntözéseket este t 614. sz. vonat Szombathalyöl este 7 6. 6 pkor vngy reggsTeszközöljük. fog indulni ét Körmendre etlt 7 ó. 66 pkor fog Végül a minden fajtájú hernyói, de különösen érkezni. Ezen közlekedési tdttok t prágai időnek a szőrös hernyók, képtelenek a dobiöy-lúgviz telelnek meg. Ugyancsak agumtut hú 10-töl hatásának ellenállni, azonban ebben as tettben j kezdve Győr ée Pápa közöli a 661. ée 668. aa. a dohánynedvnek koncentráltabbnak kell lennie, tehervonatok tztmélysaáilüásal fognak közlekedni, •lat e tetvek számára It az imént emlilett ál- A 661. aa. vonat Pápáról este 7 órá 80 perokor ktkákaáf 1:70 aránya oldat igen előny öten log fog indulni ét Győrre éjjel 10 óra 8 perckor ér-afkalmattttni _ 1 ketni, a 118. az. vonat Győrről d. u. 8 Óra 44 Aa Ivegbázi növények i Fjkuroki Dracaenák, pkor log indqlni ét Pápára d. e. 6 óra 20 pkor. pálmák Aspidestrák stb. moaásáátl nagyon | érkttai. 1617/890. ' Zalavármegye aaámvtvöaégéiól, Arlejtési hirdetmény. A zalavármegyéi összes szolgsszemélyzetnek. 1891. évi égyéniuhálboz szükséges csikkeknek 160*87 meter fébér bélét vászon, 4 meter kaaa-vásson, fS mater kemény vásson, 168 '84 meter vitorla vászon, 16 tábla vatta, 8 •/,, duoat kapoqs, lO'/u dncat makk gomb, 34'",, duett rótta, 20"/,, dueai gyürü, IVrt ducat dragon gomb, 19',„ ducat osont gomb, !'/„ duoat köppeny gomb ée 88 drb nyakravalónak saállitáea, 4 drb. kék atilla, 11 drb. téli bekee, 1 drb. tzflrke köppeny, 74 drb. nadrág ét 88 dsb. nyári fotslány-utk tlkétaitéte, 86 drb. kék tapkt kiállítása, 4 drb. kék al illára, 74 drb. kék nadrágra és 81 drb. téli bekeare szükséges sárga ssinortat kisaolgá-lása, mégis 86 pár nyári aj osuma (16 pám sarkantyú) és 86 pár táü n| csizmának sstlliiáaa, — tl drb. téli bekeenek bárány bőrrtfí bebéUt-léte ét megprémetéte, — továbbá a vármtgyti központi irodák rétién I8M. évre tsükeégee követkeaO iroda eaenk ée egyéb cikkeknek n. m 7 rítsms (ritattájt 1000 ív vei Nagy-Kanizsa, vasárnap. asáattvay diósgyőri maritett médián papir, 150 úr imperiál, V t risama miaister, 82 risama te* kár iroda, 1 rissma regisier, 43 rifeme nacr bo- HHHn ritek, 80 risama médián, 4 rissma regét, 15: bélyeggel ellátás ló, u etválalaadó cikk vagy laapkra vqnsikosó minták ée feltételek folyó éoi rtzsma nagy concept, 10* , risama kia irodai me-j munka lisstán ée értbstOleg et ezért ajánlott óe«- augutotn* Kó 28 ig vegyia a tárgyalás napiáig min. den nap a megysi ssámvvőeéginél megtekinthetők, valamint bővebb tslviláguaitáeoh ia nyerhetők. 1800. évi augnsstos bó IS én. CZUKKLTEA JÓZSEF ___ Zala 33. Mám. (7 lap.) való asabsd valssstáai jogot a tőryénybetóság magának fent art ja. Minden Ijánlsti levél a sssbályszerü 60 kros 1890. augusztus hő 17-én. nak vezeték ás kereestoeve, ugy lakhelye hoasá* tételével aláiraadó. A saálütsndó cikkeknek minősége, velamint ss riteti, 1?0 risama kis concept gét, 205 dobos rés toll, 58 ceétvisas, 100 liter fekete vörös tinta, 82 docai fekete irón, 50 ducst vörös I irón, 856 klg. steartn gyertya (csomagját 56 dgr. arámii va) 20 klg. fagyu gyertya, 300 drb. toll j nyél, 90000d. pecsét ostya, 24 kötet nemsetissinO hivatalo* ssinor, 140 Qveg euiográpb tinta ée 10 risama lytograpb papírnak, végre a bivataloe fo« I lyoaók kivilágosít ásáhox 100 klg. petróleum ée 2 j utcai lámpe kivilágosítanának biztosítása érdemében folyó éri augusztus M 28-án délelőtti 9 órakar Zala Egersaegen, -a megyei számvevői irodában Írásbeli zárt ajánlati tárgyalás fog tartatni.] Miről mindenki azon megjegyzéssel értesíttetik, 1 miszerint a vállalkozni szándékozó által beadandó '; ajánlsti levél (Oftert) s megyei számvevőséghez folyó éri augusztus hó 28 ig délelőtti 9 óráig be-1 adandó, mert elkésetten beadott, vagy utósjás-latok tekintetbe nem tognsk vétetni, ~ megje-gyestei vén, bogy s beérkezendő ajánlatok kősóit] Kcrraet keres miadeae tt egyéneket, papir, 46 klg. apa- Uaeg pedig betQvel és számmal kileendö ée 5*/ klg. kőxőneéges p#. | bánatpénzzel ellátandó szon bozzásdáaaal, tinta, 80 Qvegeceke Zala Egeraaegen a tárgyalás befejezése után a vállalkozók által letett bánatpénz biitositétképen 10%-ra kiegé eaitendő, mely vagy kéezpénz, vagy államkötvény bői állhat, az ajánlati levél s vállalkozó által an _ xxxxxxxxxíöbooöooocxxx>oc BMgyel Aeáafivi tár* váayileg engedilyenett aonyegyak ráaaletftaetáe ami-letti eladására. Igea eiérnyáe jatalék teltételek. Ajáalatok B J jegy alatt 688 1-6 UM>tr|i A. V. hirdetőéi iiadájáW Bmd*. rácai atda 9. ss. — iitémdik 1 j találmányok sisbedekssgtstsek minden sllamksn BENEDEK LAJOS tl Társai szabadalmi imdája altal Bpeaten, Mnzeiim körút 10. n A nagym. Minisetrium által b tllUlálék btsalmáka a|éalva. Évenként 600-nál több sxabaúalmat ©siköxöl kl. 664 8—6 FONOIERE. PESTI BIZTOSÍTÓ INTÉZET .T q. Badapeet, ISéO sagaeeiee 14a. Vaa aaereaeeiak bseami tudomására liessi, miaaeriat mmgy kaailaaal íóigyaókeágSak veeetéaével Scli^rBűrox éiB Taubar céget hietak mag. lattestttak iránt eddig taaaeitett blaalmáárt ea alkalommal kttseeaotlakel fqjeavéa kl, bátorkodunk Öet felkérni, kngy biatoeitiael nmgkotéae végett enaetál uj képviseletiekkel fbrdalai aelveaked)ák ia merednek Teljes tissteletul Fenelére, Penll blatoaltó-latéart. KuckmsUtar Hchna. T. a. Veaatkneva a Bmtnpaatea mák ló Feemiere, Paetl -Pesti biztoeitó-ietéaet* cig alatt) feet olvasató kSrinvóeyára, 100 frtoe ráeavényhöl álló kél asllllé a. é. •aeakivttl w«g tartalékaiban éa Baey»laelma, ISSO aagaeates l«éa. rémvéavtfikévnl bir a melyeak Miteeltó-latéeet (IBBé-tai 1879, ity támaaég teUanae ked Betett törteit évt dijbevétateibea mintegy év Jri Bi.Oöl) éféíg db Byelea allllé e. é. forlat Ief|ai4a|akk áa m legmngyekk kisleellikel nyajté ajánljuk fal Önnek köevetitö aaolgálataiekat biatoeltoiati-kévatkaeA bistaaitáaak kanalakban, beg- ajáalalalt 8 v rS .« j Is VMi+íePt IVocXXXX áll readalkaaéaire. minélfogva aetek sorába tartozik • egtee tisatelettól aaekftaléaire. u. m.. I. égén. villám avagy robhesée által kalatkeaatt tBakármk ellea, éa |«dlg: a) ipllelekre éa aaokbaa levő kénaletekre, gépekre, eaetelviaynkre éa enaköeftkra i b) áraraktárakra káai eeakssokn ée batorekra ; e) takarmányra áa Mesei tormeeatmáayekre akár aaabed kg alatt legyenek aaok tyákkaa, akár pedig Adél alatt; MT NB A biateaitsst a klcaipeteedett saemoe gnboaára Is.kltarjeaatatjtk, ka kellé id6bae Jelea-tán tétetik aaon helyről kova el fog kelyaatatai. II. |evr«Kaleai-veeal«aég ellen, mely valamely gyár vagy bérkéa loégéaa avagy filtt>l>baaáss tolv-tan a gyár ulajdoansra nénve a gyár aattaeteléaa, a kés tulajdonijára eéava padig a birkáé lek* hatlaaságn kSvetkealében kalatkaaatt; III. ablakok, njtók ia bátorok iükőrttvegelii aakaU larée karek dlae IV. ■■allllnaáar kSrek elioa 4aaa áa aaáraaon ■aállitetl javakra aiava, V. Jégkdurek eíiee míndeanemtt mesei termaaatmiayakra n«eve, a blbaeaeit kar leljen megtéri-léae mellett; VI. m* ruiber áletéra. és padig' töke-, kikásaaitasi- é« Járadék^blatoalláaekal minden módosat seerlat; VII. kaimét ellam. A blstolltási feltételek a U cs. kbsOsaérre sésve a lehet* leffléa/áeekbek. RlOfbrdnló károk s lagméltáayoab módon readeatataek, legg/mreakkmm Mtetlelaek kl. lUndenne'mfl saóbsli miat iráabeli árteaitáaak ndására Ingkéaaaágnaabbaa ejánlkoeváa, éa biiMtást a lrkeftá legalaaékbmn nsámltamdd dijak biatae kilálásba lielyeaiee mellett, maradnak t«Űee tiaateletUl A9Í 1-8 a Feselfre, l'eatl Íblalealté*lBt#aet eagy-kaaiaaai Blgyaéksa W ' SCh WÁUCZ ét TA UMH 2 )OCXXXXXXXXXX>pCXX>OpOC^5pC es biztos segítsen: gyomorbajok i aiot kovetjcezuienyei ellen. , Aa eaaseig íamartieára, aa iletnedvek e ennek folytán a való rsntaitáááfa a a jé imnia iBmgUaki a legjobb c lagkaiketémbb mm r*tea é* kedvelt vérnek tkatttáeára és tlaaia állapotban i már te mindenütt Isme Saao eloibabttam különösen mludaa améasréd ba|ok stk etb. ellen tetyeee életbalzsam Dr. ROSA-tól. a k£tobb a leggyOgybatAaaab gvágyBvekkAI a Imgtininml ú Lejok, gyomtugerrs. étvágyhiány, snvaavaa klMklflgás, m kathatóénak bboayal. l!y kltinó katáeai aSvotkeetábea < Ublsaayalt. magbfaliató básiaeatávó lett a aápack. Íx% Sgy nagy Uve§ gel áe kr. IHsmsra Iraték esret bárkinek beteUa 4<aabbaa vaa kiáltva a vártóloláa, eiaayeree a eien iletbalaiaa agy f firt, We ireggel Miiemeré iraték eareá bárkinek betekintéa végett reaáelkeséere állnak. Áváal BamWtáaok elkerülése végett, mindenkit Igyalmeatetek, koay V általam aa eredeti atasltáa eaeriat kémltsH wDr. BOiA-mle életbal- caomagolra, melynek bnminldeleln ____skas0 czimzett gyógyszerit ár bóL F1AOVEB B. Frága tOS—m.a aémet, emb, msgyar'áe Imaaak I nyelven olvasható, asáies felein ped% as Ide nyomott védjegy látható. Dr. KOSA életbalssasaa Yalódian kapkató oaak a lréesttö FE AO-NEE B. védjegy Krsktárábazt, ayégyáaertár a .fskstesashosuPrágában aoa-m ée BUDAráBTU Török Jóaaer w gyógyiamimnll, Klrály-otcaa it. a. Budai Emil ar váia-M gydgyaaeriArábaa a Váreabáa-táraa. Aa —átrak-miagyar »eeaarekla eűadea sagyekk gyegjaarrtárákam raa raktár SSamr minden Svegocakája k«k bankba vi i,4>r. HÓBA életbeliaama a „fekete üetbalieamML „pragai _______531 18 -ÍB UgyaaeM kaphatói általános házi-kenöcSu adttdeaíéle gyaladások, mkek a smló g>eladásinál, a t^J teapediaiail geayaiiaek e aa sasié tóbk aser kálaarllatkeeaSnl eüamart bUtoe Kfágysser •Oea. Basa kenem Uatoa avetfseáByayeJ kaaaaóJbatá a nói et megkimÉayidiaéeál astiiskor, k^syényaél, vóráagaimmkaál, genyöi ahndikok^iij pokolvaroál, kórómgyfik láeekaiL felpukdáeoknál mMgjlagaaalekail, satrdsgaaatok-~ ' ' * - ' wrÓTldabb 1 ael, ea agyaevaamt kSremftnaail, t.keményedte ■el, áraókotka >agárnál «b, Bladen gyakdiat, daganatot', alkemánycdiet, Feli ttffedást a lsgróvidebk Mi »ieM akévaHt: a ekei már genyodéa metatkenB, ott a daganatot legrövidebb Idó alatt SM«I< m nélkül fal-Mí-K küüaö a kkrégyitK MT Kapkaté aa és aa krajesároe azelenosékben. Blatáa a prágai általlkea básikeaÓe öt eekeeor ntáaoeeaa, skadau-^■■■■■BQ^^^Ik \JVaa 1 kit flgynlmeetmek, kegy ee eredeti bta^táe martat caak Bálom lem ^^Bj^Hr kaakve, s saak akkor valódi, ka a aárga éioasialaBeaa, mel/ba tőhedk, vürte kumfh^ magtárokba (amlyek • nyelvsb avomvák) éa kék karttaba,atlyea ^■^T ae1tée avematt /édlegv látbaftó — barkel va vaa. ^ , JM»M|I BAIflBaM B IsgUekonyshabb, aeámtalaa peókatát ál- llr tál ''I" ' "anb * ----mtkakn»a IJgjágjlliaia i jaa igimm ireg ára I fitt tt halttal tokomig vlaeanyetieire Igy BTSf a i MaliP o Mímeli ÍfÍ?IÍ^I3R l!! Ml "Jtl il li i^t í í rl nlkliiiM^íIhli llElilrLdiiíla; € m 1 Sss ^l^eile'pí PtPili hűi Zala 88 Máin. (I lap.) "K A ca4aA. it kir. sicr keniaaaí ló i ij SBEi*^lg/ avató bíaottaágaak aaükaágn vaa 3•/» a 2 V Iá '^^BBy MrŰr évaa asmaasbfo saármaiáati oaikóéra, I # B^^jj^^^mAnp melyek kéaóbb tiaati lovaknak al kai- | T 4 wj jjRjfa* Ai ajáalkoaó arak Vaa, Somogy, | i 1 If ^L Iámfl . \ Zala. Tolna Baranya éa Sopron vár i I JSM'hí / \ megyék - továbbá Horvát éa Tót- I 7 onsáfból ti*ateletiel felkératnek, a f I T j^l^^^SftSHE ^ Jo- V yA feantamUtett miaóaégO caíkók aaámái. jr t ^^^^"TaBlMMpKBitfk.*-.' nagyságát éa aoármaiáaát a l6avat4 bissottaíggal Nagy-Kan íiaáo tudatni. T T Megemlítendő, hogy a csikók íalpési maliéit fmlyé évi •klébvr fcavélg aa W- 14 illető birtokon talapéban maradandanaa w m Kivétetnek k&vetkeaó helyaégek . Leperd-, Paaatattaáotód, Ikároa Heréiy, ICia- f i Sitke, Sárvár, Répoe-Sat-György. Gyepű. Ffiaee, Zala-Apáti, Kápolna, Moego, Sellye, f X Pellérd, Dárda, Egyed. Verőce, Lipovacna, Vakovár. I I £ helyaégakból agy aá« bisottaág vesai a csikókat. T 4 Keit Nagy-Kanixaán 1890. évi aaguaataa kavában. ó 7 A nAgy-knuliiMil f I 680 8-8 aán« éa^J^^^a^aágtól, ^ Ptmtkki *zmik raktár*. TörőkMz*tf9fógyuzrriszn*, __ * « ...Vavy KrUU/Dáh BmdapmUn ] F k 1 " —LéfBéilM fcyPÍMlhM T Ui#«aaa javított >=é zárófödél ^ajköpűlö _ | | «ft*WÍUUCA (TÁSá&nLTX eaaba4al.a) Arany-érem Pécs 1888 i ^ (Stai* - Gittáin siabtdilm.> jl^JÍft*^^ Félszázad óta kitűnőnek elismerve ! —É-<—.......... • juttuaetve a kyaatt m ktáwtásen íaaa-bw, Kínaiak syttt trnyékazékek,akiáaisa* ermugaalaaégl agyaiUt, továbbá jeli edények, tzobaklotelek né- a borlbü tajbérlék ■ára WHiiftii, kéráéak- nagy agyleie éa aa _ ^f fiiM n i tea. fíirdóiHtézetekbtn, vaaatak aagaralbUU ama. I bü ü tíémm ■igÉmiáiál II yaiiiatgflayiradMal I JTm J pitÉüia imm iiy lifiiiw által ■iaf faágáivá I M M^ I zár° fMM aüátett «4fny M- éa kttiatetve. 10— „ I BjÜfUJ^' H [ Y 5 f j jeeta Magtalan a akbói »«m«l- W, mogtakaritái 4a I V ■ ÍErl* u »|i|fártilmaa jobb wiinfltáyi vaj. A va} I « Jg « j) gázak fl mm f^vaifeataak tartáaabb. i viuzama- L Jfii] ff Ve^aMm Dr. Korányi Frigyei kir.iaa, 0r. raiJó ádaa tej a háatar- AJblH V ggg • mTibVi ^ iéztcf ál Dr. WMcrbifir 4á«baa Ma hiiinálhaló JÉKc ■SLnVv Aer^^^ taB t0rV<*ai' taJ,lrk 1 A kfaxfllék Méf writtl-' ^HpfeS^Sr \ Jiny tféamfiifyi fia- dapMi m. kir. ^fy- BimwrTf T \ ^ r ' T tollasáról éi kiváló cél- Uj^ kia^kti ^ánofeáa II1 ^ > A ffig^^B^^m Az t«y«NUl ayártéH kirja: Hl I .e í^gg/f ZELLERI* MATYAS Jlljl Uniafiili—. Mmlllil TTlT mám í légii ádifjiákti bMMatvi kUinaik. > lirttkkMt Hárulták kinalataafc. 1894 ^^tojHm^^^/í^^^fáf A caáaa. éa kir. na*T kaniaaai ló flflf / ^^^ avau> bíaottaágnak aattlaége van 8t/f ^^r m IKf évaa aaaiaaabfc aaármaiáaq eaikó^rt^ ^^ V ^E^^I^^wJHo malytk kéaÓbb tiaati lovfkkut alkal- fB&^^J Wl^ftAa ajáalkocó arak Vaa, Somogy, [r mJÍ/T V \ Zala, Tolna, Baranya éa Sopron vár JW | f^ megyék - továbbá Horvát éa Tót-^^^^ükké oraaágbol U^ateUttal (elkéretnek, a 1 / \ (aaataalitett misóaégO natkók aaámát, ^^^^^HBHjH^PpPíSS^J .* nagyuágát. éa aoimatáaát a Idavato biaottaággaJ Nagy-Kaniaaán tadatai. Megemlítendő, hogy a caikók falpéaa mellett fal jé évi •klébrr fcavéfg aa illető birtokon telepében Mradaadaaai. Kivétetnek követkeaó helyaégek . Leperd-, Poaata Hoáatód, lkároa Heréay. Kín-Sitke, Sárvár, ttépce-Sat György, (iyepü. Fflaaa, Zala-Apáti, Kápolna, Moego, Sellye, Pellérd, Dárda, Egyed. Verőce, Lipoftoaa, Vakovár. £ helyaégekből egy máa biaottaóg vensi a csikókat. Keit Nagy Kaaixaán 1890. évi aaguastoa kavában. A Nftgy-klINlinAl 680 caáaa. éa kir lóavató béaottaágtól. Légménte s- bygie nikas zárófödél (Sieitil - Gittfiin szabadalma) Btaán Mkmém m^tátkmmd tmm. Klantok ayitt irayíkutkrk. tf-Mi idények, woba kloietak uá ■ára StálMákbaa. kirkaxak baa, fürdóiatézetekben. vaaatak BF) wM ■■Ii. iiásém | KI prélélti. Maim Ily llfrnlm B| tkrt fMáÜal lOátaltfiMy M- J jme* íznftalnn » albol immbI-lyta. as ifápzaáaatfc ártalaan fánk il ma ftvaifcataak _ Dr. KnrAayf Frigyei kir. ina, Dr ^ Fodor JétstTát Or. WMcrbifir tan. tgyeteni tanárak al ^Pl^. legnagyobb elimrrtioH J \ ayiadíaitak « •) la'ál-»ány ifámégAgyl fia-K tnaaagar ól ál kivi Iá oál-^jk mrlMtnéi Hagy-Kanlzaa, vasárnap. | ÍOOO forintot aduk aaaa aiaak aki aa áa- Ragya elleni keDőcsömet bi—ltn a ragyát, ■AfMtokst ■ aapattáat, vala-■íat as area káraalj ■*» eéeeSs* -iioéí *l mi vmM. In lápli lm i S bt lf ki. rt EP1 L.ATOÍKE " aa amoa., ÜMi 4a fcaraa lávl kaj ta|)« ibávoUtián wilaálí mm Oky imÉ fcHiiáltai. mafy a kaját kalkaaUia h«lvak-fH ajy aly—titja, tiogy aa tabbá itt aaka kl aa JIMb Nc vi«.v volt 4a aa addíjf falteJáH t»k mm voltak I iiáni ■> „Fnltiaéar keh fal tokát ax általa* íalUiáJt Mar naiv mm joaak «-)táv«litj» a ba^at ktata m tttáa aöviat ia toljoaan Mag aka-iélf ■■, a a rlaabf ta^aa fklaUaéfat vállal katok a küiliaiw aipaii aradméaytalaiiaég aaa* Sékaa *a afÉM foalatt kMfit vianuUritoai. gflT* Ára agy kia fn<Mk 6 frt. aafr Svag 10 frt Orvosi Qarzuil ^SSK^utíTS^ ffBraclllllM h«|íeil(lnMr ila minute. Váraf áa fóastartairai oálkai. a bajaak karca vagv aaáka bénaaly árayala iaatball vek. A ..Braotilaaal" toatott kaj M aroáaii ^níaOI mibaa aam ktl0nb0iik. iia agy aagy ftvágnak 8 frt — Utáavéttal la kftMSaa, riM HDR HÓHKKT aaa t—4 vagytaaár. ■ka, lM OrabM. flababentaegaaee 4 M. 11 száoárá lauoituL^^^ PmtUi aaarak naAOra. Törők JÁtmff gfógyztritxnM, éa a ..Suvy KriaUftáh Budapesten. Zala 88 ssám. (8 lap. 1890. augoozlut bó 17-éo Arany-érem Pécs 1888. Félszázad óta kitűnőnek elismerve Dr. lkai—kl-féU 6M 10-10 Arczke&őcs is mimi EaM ktoalhaáajafc ajánló tovalát, aaokaak ftlaaáaaá áto aiiadMitt akaróét világhírek áa báulata* batárak kápaai. Lagbáaiatataaahb alkarral bawnállaliik faibirea, mifU májfoltok, fnrritoág vagy fogy Által katotkaaatt plrnaaág nbír miadea UaBtátűaaága altoa. Kgy aagy tágafy ára 70 kr, agy kto tégely 35 kr. Igy aagy Svag ■Miérté I frt. agy kia Ivag 50 kr. Jolies8aiite-puder (Mtár, ráaM vagy aáigáa.) Kiváló ftnoüiaága alatt Ugtokkaa ajáaiható , uu^arcsbdr »k katlwiM Mint al éa látliatatíaoal tapad Igy aagy áabM ára 10 kr^ agy kia «iobox 80 kr Kapható Molnár Lipót jjégiMaiáaaail, ©int kéaaitfaál WU Kliaáa, Marton éa Habar iii niiliiiiii. VjOuBaa javított vjLj-TzöFtrXjö (VáláBULTI aaakaáalsia) Iiá'mii pnrcaiati aUaagyaaerObh imatotiiial attadM IrjbOl, tejszín- vagy tejfölwl a ligitlatoaabh Ua vaj k^iiü^tö' Wtlntotvi a kyaatl om kiállttánan HM kai, a baéafaaü orn*. yaaáanági agjriatUat, továbbá a berlini tojbárUk aagy •a7,#u aa ufaraAall ama. aaaáaaAglanra^Ual által amíiigilfi éa kttiatetva. 10— I PL naflakaritáa 4a jobbrmoflaéai vaj. A vaj | tartóaabb. i vjaazama-raitó ódea tej a liáitar-Jápbia m4a biftnálhaló A MÜK móf emol^ gltiéboa n nagyon ki- tané 4a Márt f ka dapwti m. kif. Hgv* lani kie*vtoti álloinéa áhal ki Mt tflatetva. Ai egy«NUI gyártási jagot bírja: ZELLERIG MÁTYÁS aa és kir.jaéy irf«tá ■adapaaUn, IjmBí - ftcá 14. aaása. Képaa árjacymékan bánnaatvo ktldataok Elartuitók karoatataak. 1894 Holherr és Schrantz, BUDAPEST, ¥_ricii-tórut76. I gazdasági Dépgyűr és y jsili rf'- ^ TT^^ j^áaJjik általáae-aii a ugjöbbuait-^iisin«ri kgajabá ff, 6 éa 4 UcrcJI taréléaaaa roaéaaor flőzcséplőkészleteiket, iMiaié I H 4 léavaja aiafaadalm. páneiéltieges göicaépWkéailatalkst, MMaklvál ■ lecféU aaataflfápikaa „Kiráty-OHT4 és DrfM", 0«y«t0l Hayoi tkékti, valamint mindea egyéb gaaóaaági gépiket éi Makdaékit jaUioyos árak mnilalt Kápsi árj»gy*ékék IAgyén éa bérmantva. Mariazelli gyomor cseppek lafkiitissaU ||A|ytm Éata üiair kifftik. a ütoHrttattaa kaláM «*AIvA*jI«J*m% iikiáia (jaOku dnmt h«nn, gynawr ka gyai Bank to aat* kájwOdto^yiágM ayátkáaodáa, aaigMág,L mbv ■aalilkw, aMaMiiiMB (ba aa a gyomor alraMáaál»l má i ■MM) ilMMalaiifll.kiaijai ■iáli 1 ■■!! mim, aa Hat « aaaalknlabili gyaM-««i kiaiatoii. aüal a Mlta&l, a rftt kBlaalWil. I ___ wb l it ert HÍ nt»L araaaMM ira. MK váoagy Afl ■lÉaia •íjtf 40 Nr. tattf* StotL KftapoMT wMktkldtot rutóáf t Káraff fpatvaMwalnaMardfarva - JA valódi MánaaaDl l|»»ii imiit aak M Hpm atánostatoak r bamuiutnak, * aaárt vaMlak araaáM mik aaok logiuitaMaiiak at imlyafc Svaga. agy »*ÍH»I feati >a<t|Mjf;ai attáiait paplrb* raa nnmagyVM awjgM —IMÉiS —-----—tusán ulMoi tüntatvar aa Ki OaaakB. kto ;tavirarv<n4AiAa*a áaialipuilili él nyowi Miriazelli unttUMl V IJ 1 ,41* k^aá^iy'lyjyjj^ JP Labdacsok. ÉJSüHH araAad filwak Utbatok. Kay — t m A páM Maára, m»iy« ára » Ka, kakSMáM lokoa I llllMlt agy takarta illligii kakSMáaa aBa, t lakaraa t fH ■ Kr^ I iftikií,!■kiHTŰ ■ Kr. árt, aaaaugaláaáapoatokév mm fcÜdattM ang. A MártaaaBt gyomor aaaapak éa MártoaaW taSfawik báto anyagaiknak vaa aarvtra. k Bá>to>aé |)iaawi||n éa Üigy-KaaiMéa: Pragw Mla éa Balna laairtáfaikbaa. lakHiáa: Ittsi gyógvaawiéiilSaa " uMartaall syógy-mm: I Kokat Sáader gyégyaaarláfibaa. Máraali: KlrSi Vla-tor gyógvaaartárábaa. Olnlto Bóloa Bála gyágyfgfr-llárábaa. Aat OottbáH Tomeaáayl Lmp. gyógrap itárábaa. 417 97-41 » ■ Nyomatott Fiioliil Fülöp laprulajdottosnál Nagy-Kaoisián, 1890. J Cnnepi szám._' Nagy-Kanizsa, 160Q. augusztus 204n, XVII. évfolyam. 8 M BtutamOaif , ; JPTBf Jj^ '^BF' jjA Tirr*!,*,..'!^^'^:^ W Og M»»y«r»t<-« 33. liáuum U V H MV k«»y vk.m.k«U», ¥ fw^^M ^^j H I m U Z nuUou aíwUa kUnta;. ^^^^ ^^^L F*Mvr> . . , , , | „ 60 , K SS __ BHami VBH HHB fl^Bf^H SHrn fli w.iv«i*»r. , , V M. «atk iimort te *C|ÍW1L»1 , ' , . , , Blhlrttok Juliim,m, ..ái,.IM.t..k K sakui fogAtiüit&itk ei. ------ rolitikai és vegyes tartalmú hetilap. _ M j| , HfyHtUr p.tltaor* 10 kr. K t „ ,- A Najty-Kanútnai- én Délialui lakimikpénilArak és alliinkegyeHÜlet hivatalon kílxlílnyfl. ':" W Ktelralok tmi hu klMtlMk. ___' ' KM««U««k, vulitmlat • hlnl.ito.kra ML . 1 ' vnwtktixAk CImIwI KIIIIIu ku»jr». Jb SleK|H«nik MaKr-KanlMAi, lirUmklnt rwMert viw»Arn»p. jl"~~~ C-7-"-^-"" ...... _ •;_„,. f Vk Imiin midin Sagy Imjos is, J» f' jg »• Mátyils király udvara ^D ^ « S twtía, inidán ^ns^fftnnytlrtban ^ ^^^ Sf. Mini n nemzet ünnepét I K Uj^fc-;'.,^;'^. .j rj.:j -.,- • -j__ .' - • ______C—r- ■ iifpa « nap sietiI, a inelj/tn m ^ Szent István napján. .wínrf«« »«/>«• egyeam * flt ' ^ :% .Szent Istvánnak koronája ÍR V A legelső magyar király, Legyen tum/t MgÚm~ _ * fi Szent Istvánnak napjára A mely áldás gyanánt tzálljon ■ . . « BStzkin- gondol minden magyar Hutára /» brályra!--r-r-—:-—^——:—^— Ön alk'itniányiira. 8 ez áldáttal mig magyar H; rele jár: jí m Nemzetünknek alkotmánya. Hogy: „legeim magyar ember a király !4 « n Sw*< litvánnal Itezd&lik, TnMy Viktor. W m A' ha Itten it ugy akarja, ^Hf Wc SoAa ei nnn végződik ... fla JjA Ezer he! it ime mig ma it áll: A n <lt K Uf Hagy: ,Legelt") magyar rmlm a király!" aIKOiORK. jo * - >Annyi balszerencse közi, oly sok visiály után, él nemmtt, yg Sf Nem magyar az, a ki mrgffiem e hazAnt e szavaival s kO'lO visszapillantott a r<\g mull idAkre, Ik » .Tartja t tzent ünnepet! (ellebbentette sr. eltűnt idflk emiéköt. eltakaró íályok s ttnbi-'^M JK 'Alkotmányunk Uf&ja tó; ---—-— jartönttTUt B nem7eti erőbe fektetett teljes biralommal mondá • % 3JÍ _ Mit tzent István illtetett.: , , . . . jSK $ De' ttüksSgst; kogy a fában el hogy: >él nemzet e haián.« S 3g Bent legyen az Steril, S niit a köllö mondott ezrek ajakán vi»?,hoi)gzott a dal, Jv K Koszorúzza egyétértk, virzhsngzik nz ma íb ; és virzhangozni íog, míg a Dma-Tisza a 5w Akarat és tetterB! partjain magyar hang (og zengeni. A netnzet maga dalblja An-' » Így azután rendületlen, t rsak igy áll: ^ bizalommal, mert hiszi, hogy ezredéven (enállásu alatt a mull #É ogy. ,LsgeM magyar ember a király, minden nehézségeivel megküzdve, meg fogja érni a második ffi ™ évtizedet is; meg fog pihenni alkotmányának terebélyes lombja A m .. N'inrten vallás, nemzetitég, aj>(l a jövö évezredben is, ép ugy mint megpihent az alatt w m ■ S pártba^ e napo*; • ■ .dulló csaták, után ezer éven át. A* Ma mindnyájan állunk egy tzent, : 9 sérthetetlen alapon. AdBig él a nemzet, mig alkotmányához ha marad; áron g A nagy király alapitá y alkotmányhoz, melyet a művelt Európa tisztelettel emlit fel és ™ aL E nemzeti egységei, a melyet nem egy nemzet irigyel a magyartól és a mely al- Jt EMU /Olyó tzabadságot kótmány nem egy nemzetnek szolgált mintául. v * a testvériséget, .. A magyar alkotmány közel áll ezer évéhez, már ott a ® Ez a három nagyhalaim! ebből ml: * ■ i. ÍB § Hogy: ,Legelt/! magyar ember a király !* a pusftaszeri vérszeraödésnél le lett téve annak alap|a s a K 9r magyar nemzet ázsiai szokásait levetkőzve az európai igények- W v l" , . .,,.; hez alkalmazkodva, európailag müvelödött s annak culturális ft %|> Ai merne azt állítani, ' , , , . .. Ov ® Hogy a magyar hazában nemzed közölt Biémot lesz ma; mindezt csakis alkotmányé || A A nemzet köztisztelete- nak köszönheti. JB V Sem a a tzent királyban?! A pusztaszeri vérs/etzödés csak alapvonalaiban adott al- w R. <~h apáink áldották St, kolmányt a nemzetnek; ennek • fejlesztése későbbi keletű, mi- 3& Jt * Vt*r,flik 04 HHolídk' ^ kor a magyar nemzet ekö királya trónra lépett. <«c V Ő temnié*Hunniátl A világtörténet, de főleg édes hazánk története sokkal » J S ^Zn az"yiu rUág tudta már : ismeretesebb minden mugyar elölt, hogysem sokat kellene be- ® ^ llngy : , Ltgrlsd magyar ember a király!' SZébÜnk, hazánk első királyától. 'ifi g * M Nagy-Kanizsa. 1890. augusztus 20-án ZALA KU46hl*.Ul: A. ri^',.1 Klllll,, kheyvkerwikwtiw, ELÓrizcTéai AKAKI hm , , , , (1 frt — kr. ftUvn ..,,.», U , M«gy«UvN . , . t m M lutknitiaif: XiCiMla 33. Iiiuiin. BinmMIn Imbk eak taurt te ^ , ukui (og»,itatn.k ei. ~ rolitikai és vegyes tartalmú hetilap. ■ " , , A Nagy-Kaniwai- 6* Délzalai InknrtikpéinlArak éa a llunkoiyoKÜlut hivatalon közlönye. Kéli rátok fimt m küldőinek. . ___' Mexlelaalk Itaf^.Kanluán hel«Hklntrgyineri viwArnap. ftlnliiliwik Jaliair.ua .lánlM.iuk ■ytltur Htttem 10 kr. ElADaéUwk, vulnmlot . klriWMi VnmikiixAk riaalnl KUlltlI klluyi karmkuflirilHi laitiMMttk. Tudta midin Hagy hajót ét, Mátyás király udrara KárjultoktH Adriáig, iH atonlid It ur min I 8 tudta, mitf/ln nef^mnyolreban At étzalri áriát, *f jNViii mIt kifut gyátni gyfítlUI Egyeilül a* árulót. 8 azála — hogy lezajlott a iiárlritzály leniét: „7iYw'/i magyar ember n király!' Cmiejtfljük hál r na/iot, Mint n nemzet ünnepét I Legyen e nap tzml, a melyen Minden *tliber egyetért! .Szent Ittránnak koronája Legyen e nap tugtWa, A mely áldát gyanánt szálljon llnetira in Itinllyral---------j—— . S ez áliláttal mig magyar H; rrlr jár: llogy: „LegeM magyar ember a király!'1 A legeltS magyar király, Szmt Ittránnak napjára Büszkén■ gonttif minden magyar Vei alkotmányára. Nemzetünknek alkotmánya, Szent Istvánnal ltezd&lik, • 8 ha Itten it ugy altatja, Soha el nem végzSdik . . . Ezer ive! it ime mig ma is áll: Hogy: ,LegelsK magyar ember a király !' Alkotóik •Annyi balszerencse közi, oly sok viszály után, él nemaet. e hazán< e szavaival a kö'tö visszapillantott a rég mult időkre, fellebbentette az eltűnt idők emlékét nHakaró fátyok s önbi-zalommal, a nemzeti erőbe fektetett te)jes bizalommal mondá el hogy: >él nemzet e hazán.< S niit a költő mondott ezrek ajakán viszhangaott a dal, virzhsngzik nz ma is; és vnzhsngozni log, mig a Dtma-Tisza partjain magyar hang (og zengeni. A netnzet maga dalölja őn-' bizalommal, mert hiszi, hogy ezredéves lenállása alatt a mult minden nehézségeivel megküzdve, meg fogja érni a második évtizedet is; meg (og pihenni alkotmányának terebélyes lombja alatt a jövő évezredben is, ép ugy mint megpihent az alatt >dulló csaták, után ezer éven át. Adtlig él a nemzet, mig alkotmányához ha marad; azon alkotmányhoz, melyet a müveit Európa tisztelettel emlit fel és a melyet nem egy nemzet irigyel a magyartól és a mely alkotmány nem egy nemzetnek szolgált mintául. A magyar, alkotmány közel áll ezer évéhez, már ott a a pusztaszeri .vérszerződésnél le lett téve annak alapja s a magyar nemzet ázsiai szokásait levetkőzve az európai igényekhez alkalmazkodva, európailag művelődött s annak culturális nemzelal közölt s»,ámot tesz ma ; mindezt csakis alkotmányának köszönheti. A pusztaszeri vérszerződés csak alapvonalaiban adott alkotmányt a nemzetnek; ennek fejlesztése későbbi keletű, mikor a magyar nemzet ekö királya trónra lépett. A világtörténet, de főleg édes hazánk története sokkal ismeretesebb minden magyar elölt, hogysem sokat kellene beszélnünk, hazánk első királyától. Nem magyar az, a In megfUem Tartja e szent ünnepet! Alkotmányunk Sefija ety. Mit szent István ültetett; De' szüktégesj hogy a fában Bent lepyen az üeeril. Koszorúzza egyetértés, Akarat és tetterí! Igy azután rendületlen, t rsak igy áll: Hogy : „Lei/eh/i magyar ember a király, Ninrten vallás, nemzetiség, 8 pártkiUtinbtég e napon; Ma mindnyájan áltnnk egy tzent, Sérthetetlen alapon. A nagy király alapitá E nemzeti egységet, EbbSl folyó szabadságol Et a testvériséget. Ez a három nagyhatalom! ebből áll: Hogy : nLegHsá magyar ember a király Ki merné azt állítani, Hogy a magyar hazában A nemzet köztitzteiete Nem él a szent királyban'f t Üs apáink áldották át, ' 8 tisztelik az unokák, U rendezte — is államá 0 0 teremti Hunniát! . . - 8 azután az egész világ tudta már: Hogy : , htgtí^á magyar ember a király ! Nagj-Kaaizsa, vasárnap. Zala 33 agám. (8 lap.) 1890. auguastua hó 17-én ( iOOO forintot ailok ason nőnek aki a* ia Ragya elleni kenőcsömet * ragyát, Bájtotokat a napatttéat, valamint aa araa bármely máa •leaufltn aaiaét al a«m veaaltl. Kgy tégely éra t 1 frt 10 kr. „ EPILATOI RE" aa araaea, káaaa éa karaa lévő haj teljes ai távoli táaára aaolgálv. aaar. Oly iiaiik feltaláláaa, mely u hajat kellemetlen helyek* Hl agy elpnaatitja, bogy aa tftbbé ott nofca ki aa Jfttfii rág óhajtott vágy volt; de aa eddig feltalált aao-»k neui voltak hatáawak. „Felttinéet" kelt r«l tabát aa általam feltalált aaar mély nem caak eltávolítja a hajat hanem aa atáa növáet la taljaaaa mag aka-iályeua, a a réaabsa taljoa felelooéaet vállal-katok a kötelesem magamat orodmé&ytoloaaág eae- téban aa agéaa lleeteti óaaaaget vitaaatáritoai. ggE* ára agy kia ivagaak ft Art. aagy ttvag lOfrtr^g Orvosi Qaruaid, ki irtáaára, agy doboa ára 1.60 kr. „UraelHi!" hn)feaio«x«r ála minute. Kéreg áa fon tartalom aaikH. a hajnak barna vagy aaOka bármely árayala Natbetlí véíe. A , JSrnotllaaal" faatott kai aa eredeti hajaaintöl mlbaa aaa kttlSnbllstk. Ára agy aagy ivegaak 8ftt — Utáavéttal ia kiMttaa. FISCHER RÓBERT 668 M vegytanir. 'Bécs, 4- Grabén. Hababeigergaaee 4 aa. M uáiára fiK^^t^' /Vaaéáí aaaraé rmktárm: 1úrök Mzstf gyógynzetitznÜ, h a . % Krigió/mdl" Budapesten 11 ig^A^x I xxxxx jj ^Jr ÉJr^R^^ » Hirdetmény. A oaála. éa kir. negykan innal 16 avató biaottaágnak nsuknáge van 8(/i évaa nsmsaabh aaármasáau oaikóéra, melyek kéaóbb tiaati lovaknak alkalomnak volnának. Aa ajinlkoaó arak Vaa, Somogy, Zala, Tolna. Baranya éa Sopron vármegyék - továbbá Horvát éa Tói-oraaágból tmatclettel falkéretnek, a (anntemlitett minóaégü caikók aaámát, nagyaágát éa aaármaxéaát a Itavató biaottaággal Nagy* Kaniaaáti tudatni. Megemlítendő, hogy a caikók felpénn mellett lalyé évi mit 16l»er liavAlg aa illetó birtokon talapében maradandanak. Kivétetnek ktfvetkeaö nelyaégek : Leperd-, Puaata Saántód, l báron-Herén y. Kia Sitke, Sárvár, Répoe-Sat-György, Gyepű, Fttaea, Zala-Apáti, Kápolna, Moago, Sellye, Paliérd, Dárda, Egyed. Verőce, Lipovaoaa, Vakovár. £ helységekből egy máa biaottaág veaai a oalkókat. Kelt Nagy-Kaniaaáo I890. évi aagoastoa havában. A aagy*kanliNal 680 9—8 cnáaa. kir lóavató biaottaágiól. jtqpqqqprnívyyy Arany-érem Pécs 1888. Félszázad óta kitűnőnek elismerve Sr. MlkmlMaki-féle 6ft9 10-10 Imkttm ss mim Kaea ktaaitméayak ajánló levelét, aaoknak félanánad éta mindenütt elterjedt világhírük éa bámulaton liatáaak képeai. Legbámulatoaabb sikerrel használtatnak bibirea, aaaplö éa májfMuk, forróéig vagy fagy által kaletkaaatt plroaaág a a bör minden téaatátlaaaága ellen.---♦ Kgy nagy tégely ára 70 kr, egy kia tégely 85 kr Igy aagy fveg mnadóvia 1 frt. agy kia ivag 60 kr. Joliessante-puder ftabér, róaua vagy aárgáa.) Kiváló inaamága miatt legjobban, ajáajkató ; aa arcabór nek kellemea adat ad éa látbatatlaanr tapad. Rgy aagy dabon áfa 80 kr., agy kia dobon 00 kr Kaphnftá Molnár Lipót gyógyaaeréaanél, mist kéaaitfinél Kaaaáa. Nagy-Kakfaaán, Martna éa Habar karaakadéaébaa. 3 N ér Aaafcra. ApdSf inimiiiii Ltgilfatai-bygleiilkog zárófödél (Sieman^ - Guttmann szabadalma) átadni átlaMbaa m*aáelaa»al iám Kianetek. ayllt fmyákaiákek, ej JeN edeayrk. uoba kloeetek azé ■ára. Szállodákban, kárkáak-baa, fHriüatáiftekkea, vaaatak WáJtliráfflöi aagánoaekaál Kipróbálva. Minden Ily légeiretoe záró fMéllei ellátott eifay trt jenen Magtalan a abból eenunl-lyen. u tgátzaágnrk ártalmaa gazok el nem távozhatnak Or. Korányi Frigyet kir. taa, Dr. Fsésr* Járni áf Dr. Wledc rftefer tan. egyetemi tanárait a legnagyobb nliimeréftol nyilatkoztak az a| tn'ál-síásy ngétztógilgyl fon-tnaaágáról áa kiváló oél- Ujf javított VAJS:ÖP"Ü"LŐ (VÁaáBBELTI anabadaiaia.) Há'Otn perc alatt a letagyaMrObb keseléa melleit édan tejből, w a Ifgiflalaeebb toa-vaj kénaitbatö kiállitaaon 1888 bon, | lejixin- vagy tajftUt Kttttntatva a bpoati oiran a bodapentt araa. gaadanági anrentlnt, továbbá a berlini ta)bérl8k aagy egylete éa 88 aageraíMLaAi eraa. gaataaáft aa| aaOln által anagvfaagálva ■ A M^M / éa kltttatatva. 10— 12% megtakaritáa ia jobb minteágtt vaj. A vaj tartósabb A viaszama-rndó édea tej a liáxtar-Jánbnn min bansnátbató.' A kénxűlén még ami* gatióbot in fagyon ki-Tttiifl éa oxert a budapesti m, kir. vegytani kiaérlati állomás által ki iHt iüntetvb. Az egyedüli gyártáai Jeget bírja: ZELLERIG MáTYáS —ss. áa kit, ttdv fzáWtó - ■odapeatao, nagydiófa • utca 14. aaáfS. Képen áriagyaákok bermeatTo ktUdotaok Elarnaitók kerentotaak. Ihtté .....V Hofherr és Schrantz, BUDAPEST, ¥_ Yáczi-kőrat 76. 1 gazdasági gépgyár és íáÉti 8 njáalják általánosan a t^giobbnak elismert Ifcgajabb 8, • éa 4 léereja raréléaaaa readiaai aaakad. gőzcséplőkészleteiket, s^véMké S>/„ l a 4 léertji aiabadalm. pánoiélueges föxoaéplékéuletaikst, moomklvai a lrg|akk aareaségéprkot WKIHblf-OH®" * l»88^Í OgW4, igyitemea IBlél Hayel akékat, valaaúat minden egyéb geiiinaági gépeket éa eaahöoAket jutáoyot árak mellett Kepén árjegyzékek Ingyen ie bérmentve.- Váriazellí gyomor cseppek lifkiztimkk lyéffszer Éita ifiair tajiá m rí , "W J Utótárhatlan hatáan aaátvágytalaaaégi oar gyangafág. bSaO* tanaUtaaya. nyn aikemgés, aaál rakadto, (KoCka) gyomor gyomor hnrat, gyomor Igéa gyaaMt homok éa dara képaödáa, lutaágoa | apáíkáaedáa, aárgaaág, aader áa u^g láf«r amllm aMgtSanMl a M (ba aa agyemoralimaáaáfalnáiw omorgor«iöt, kemény aMnéaaaag „ dást, aa Mai • tUltal tüitorbrlt gy(_ rot ktttaatttja, elüst a lflfc|iFáT Véd)agy. tt A ogytt lép, veaa máj éa aranvarea inaneumakatt — tm ifüg ára. mtlati ataáttéaaal ogyttí 40 Kr. katHk tvaa 70 Kr. KOapoaM •aátkűldáal «1 8rif»Kárel>|>atyM»HáraKiiailir(ltarra oraaágL valódi Mánaaalll poawajimk mé flUe* képen atáao«taa»ak a bamlattaHmM aaért vaMttakjgi aeak aaok legaááiaaaak el, melyek Ovege, anr vóro fenti védjegyfyeí ellátott paptrba vaa fl*oma|t«?lva,| DMllákalt baaanálan_etMtUaán_aap~ aa Kramatarl mlvaamfbek üííriafr** aUaitáaán aa la ml vaa tttntatre, bogy larbaa,OeaaaB. kOnyvnyomdAJábannjrorotatateH. t aaa I lialnídMéi 4a Mlüifffa mriazdlli Labdacsok. togjobb katáaaaa-landaeaok ia. i ellen, évek \»UI a*k otaoavult l«__ rál« képen bamlMtatnak. tabát aaak vilaléaál k vtgyépl kRa fonti véálegyra « Iridf Káreta Kréméiért fyefrueréai aév jm tráaára, aMÉvek minden eredeti dobosi láthatok. Kgy dttboa ára » Kr. egy takarva f éebemad l ftt A péna elAlegaa bektUdéae atan, 1 takarea JJH » fUn S Ufwi l fn. » gr., I takarta I frt meateeaa kSldatfk 30 Kr. árt, oaemagoiáaéa peiUbév A MAriaaalt gyoaaor aaappak áa Máriaaefli Jnkdamajk m anyagaiknak tn^tili vaa aoroiva. tttkea merek, a gyagy hát «o baMaSniifdMK M ..................... (Kagy-Kaainaán í Pragar Hála éa Belaa aaertáraikbaa. Babóeaán: IHea gyógvanart Kokat Sándor gyógyaaartárában. Marcaali: Kifia Vlc-ter gyógyaaartárában. OlnlU Bólca Bála gyógvaoar Tomcaányl Leep. gyógwast 49? 17-48 Ldea gyógy rábaa. Barae Urában. 8et Oottbárd tárában. Nyomatott Fiacbal FQlOp laptolajdonoanál Nagy^anitaán. 1890. * Cnnepi «üm._ -Nagy-ÍCi iMÍHM i Kanizsa. 1890. augusztus 20-án. XVII évfolyam. luiknilM, Maiyanites 3.1 btmreim. Ma MImM a lap aaaDaari rémkn naattal alilia kMaaiay. Mi»aa*aHia Imlak caak laawrt ka-■atkN ÍOfpultataak el. ZALA KUdóhlViWt VimaSianiua, 6. «áa tlmlM fUtp kitayv kmakWta, ^LdriziTtai AMM ; ICffAac lm» . . , , | frt — lir. W|4w» . . , , , I , to , HagyadMra . , > , I , Ifc , Politikai ós vegyos tartalmú hetilap. CfaÓMtak f f f f f Midéinek. Illnlnlíwk JiUayaaaa náialMatuk MjlltUr )ill>wta u kr. A Nagy - Knniznai- és Débalai lakarékpérartAnk te n lUnkígyoaOlet, hivilatoa kfliltinyc. mrfll|,, [L IlJZZT" MbW TMalkexAk CIhImI fiuk) Ua/«- Nrglflaklk NawKaalinán hetonklnt *%y*t*ri va»árnap. kafwMMta laltaiauk. Szent István napján. A legein" magyar király. Szent Ittránnak napjára Bünkén genilol minden magyar Ott alkotmányára. Nemzetünknek alkotmánya, üzent litvánnal kezdődik, S ka Itten it ugy akarja, Soka el nem végződik . . . Ezer éte I ét ime még ma it áll: Hogy: , Legel tő magyar ember a király !" Tfat magyar az, a ki meg nem Tdrtja e tzent ünnepeli Alkotmányunk őefája ez, Mit tzent litván ültetett; l)e szüktéget, kogy a fában. Ilent legyen az 'merő, Koszotuzza egyet ért én, Akarat él tetterő! Így azután rendületlen, t rtak igy áll: Hogy : , Legelső magyar ember a király." Ninnen vállát, nemzetiség, S pártkülSnbtig e napon ; Ma mindnyájan állunk egy tzent, Sérthetetlen alapon. A nagy király alapitd E nemzeti tgytéget, . Ebből folyó izabadiágot El a tutvérieéget. Ez a három nagyhatalom! ebből áll: Hogy: .Legeim magyar ember a király!" Ki merné azt állítani, Hogy a magyar hazában A nemzet kiztiiztelste Nem él a tzent királyban ?/ <"h apáink áldották őt, 8 tisztelik az unokák, Ö rendezte — ée állaim! * Ő teremté Hunniát! 8 aeután az egétz világ India már; llogy; , hege!tő magyar ember a király f* Tudta midin Nagy hajat ét M<ilyilt jrirály udvara KárjiátoktM Adriáig, 8 azontúl it tir vola ! 8 tudlg, midőn negyvennyoletlnft Al északi áriát, Nem volt ké/mt győzni győeátl ügyedül at árulát. 8 azóta — hogy lezajlóit a párlritiály lemét: ,Eltő magyar ember a király!' I nne/ieljük hál e naimt, Mint t nemzet ünneftét! Itegyen « na/i elint, a melyen Minden ember egyetért! Szenl Ittránnak koronája l-egyen e nap tugára, A mely áldát gyanánt szálljon Ilmám ét kinllgru!—;— S ez álilánml míg magyar él; rele fár: Hogy: ,Legehő magyar ember a király!' Ttiboly Viktor. Alkotónk. •Annyi balszerencse közi', oly sok víazily után, él néputel e hazán* e szavaival a kö'tő visszapillantóit a rég mult időkre, (ellebbentette az ellünl idők emlékét eltakaró fátyolt a önbizalommal, a nemzett érőbe (ekleiell lejjea bizalommal mondá el hogy»él nemzet e hazán.< S mit a költő mondott ezrek ajakán viszhangzott a dal, virzhangzik az ma is ; éa vitzhangozni fog, mig a Doaa-Tisia partjain magyar hang log zengeni. A nemzet maga dalolja Önbizalommal, mert hiszi, hogy ezredéves lenállása -alall a mult minden nehézségeivel megküzdve, meg fogja érni a második évtizedet is; meg fog pihenni alkotmányának terebélyes lombja alatt a jövő évezredben is, ép ugy mint megpihent az alatt >dulló csaták* után ezer éven át. Addig él a nemzet, mig alkotmányához hfl marad; azon alkotmányhoz, melyet a művelt Európa tisztelettel emlit fel és a melyei nem egy nemzet irigyel a magyartól és a mely alkotmány nem egy nemzetnek szolgált mintául. A magyar alkotmány közel áll ezer évéhez, már ott a a pusztaszeri vérszerződésnél le lett léve annak alapja a a magyar nemzel ázsiai szokásait levetkőzve az európai igényekhez alkalmazkodva, európailag művelődött s annak culturális nemzetei között sjámot tesz ma; mindezt csakis alkotmányának köszönteti. A pusztaszeri vérszerződés csak alapvonalaiban adott alkotmányt a nemzetnek; ennek fejlesztése későbbi keletű, mikor a mjigyar nemzet ekO királya trónra lépett. A világtörténet, de főleg édes hazánk története sokkal ismeretesebb minden magyar elölt, hogysem sokat kellene beszélnünk, hazánk első Királyától.-, Nagy-Kanizsa, sata-da r Ünnepi szám. Í8Ö0. nuguazluit hó fO-án. f f f _ Szent István neve ott ragyog a történelem vérrel irott lapjain, az igazság ez elvitázhaüüláD könyvében; arany betűkkel jegyzé azt fel Clió, hogy örökre fényt vessen a magyar nemzetre e nagy név. Az első magyar király adta meg a nemzetnek a civiliza-tió első tanítását. A vallás elveivel megfékezte a srytha szilaj ■ erkölcsöket az alkotmány elveivel megvetette alapját a Kárpátoktól Adriáig terjedő hatalmas Magyar birodalomnak. A birodalom alapköve az tIslván király szervezte alkotmány és habár tagadhatatlan, hogy a pusztaszeri vérszerződésből csírázott ki a löjgy, melynek árnyában ezred éve pihen nemzetünk, tagadhatatlan az is, hogy István nevéhez tapad alkotmányunk űjá teremtése, megalkotása. A magyar alkotmány alkotója első királyunk Szent István voltl Ha semmit sem tett volna is egyebet, mint azt, hogy nemzetének a vallást adta, melyről jól tudta, hogy: >in hoc signo vjpces*, már akkor is örökké emlékezetes maradandóit alkotása a magyar nemzet keblében; de ö nem csak apostola voR Nemzetének, öpolitikai alkotója volt szeretett magyarjainak. Ezredéve, hogy a trónról leragyog a magyar szent korona lénye a Duna és Tisza öntözte térekre, ezer éve hogy e fény bevilágítja a zöld kalászt hullámzó alföldet a felhőkig nyúló Kárpátoktól, a csöndesen tükröződő Adria kék sikjáig, — és ezred év alatt: »jött a török, jött a tatár*; dúlt, pusztított a téreken, vértengerbe áztatta a mezőket, láng emésztette a falrakat, de alkotmányunkat nem tudta megölni, nőit, erősödölt annak tölgye, mert biztos kertész kéz ültette azt; majd zúgott a vihar nyugatról, megrázta mm egyszer a törzset, itt-ott le is tépett egy-egy ágat, de magát a fát kidönteni képtelen volt. Áll az büszkén, lombkoszoruzolfan máig s kabár a költö^ vei szólva: »Isten csodája, hogy áll hazánk*, — bízunk, hi-Fiük (tősen, ho^y állni fog az a jövő évezred alatt is, mert István keze plántálta, a nemzet szeretete ápolta s ápolja mindig és mindenkor— —"--------------,,.. . ':r— A magyar nemzet pedig kegyelettel emlékezik meg alkotójáról az első magyar királyról, megun nepli annak névnapját, nem csak miat az egyház állal szentté avatott nemzet apostoláét, hanem ngyis, és főleg ugy, mint a magyar alkotmány alkotójáét; és ma, midőn a nemzet nagy ünnepe Szt.-lslván_ napja felyiradtj a magyar nemzet örömkönyektölÁzott szemmel tekint fel a meny boltozatára, kéive a nemzet nagy apostolát, a nagy alkotmány alkotót, óvja, védje, oltalmazza saját nagy művét, a magyar alkotmányt a jövő évezredben is, mint védte, óvta, oNalmazta az első évezred alallII Palota^ A kos. Augusztus f8. -- A Habsburg dinasztia háromszázados dicsőséges uralkodása alatt, nem volt Magyarországra nézve oly jelentékeny nap egy sem, mint 1830. augusztus 18-ka. E napon született I. Ferencz Jóstef ausztriai császár és Magyarország apostoli királya,.ki ma hatvanéves. A lélek és testben egyenlően ifjú király arcán,'mozdulatán senki sem vehetné észre, hogy hatvan év súlya nehezedik a férfias vállakra, melyek mint a hitrege Atlasza tartja nemzetünk legszentebb ügyéi, Magyarország alkotmányát. Nemzetünk története, nem egy oly koronás fejedelmet emlit, kinek rokonszenve, alkotmányos érzülete, a magyar nemzetei örök hálára kötelezte; de egyetlen fejedelme nem voli nemzetünknek, — melynek loyalis érzelmei a világ előtt cso dálkozás tárgya, — egyetlen fejedelme sem volt nemzetünknek mondjuk, kihez oly rajongássá} ragaszkodott volna a magyar mint [. Ferencz József ö Felségéhez, egyetlen fejedelmé sem volt, mely alkotmányos érzelmeivel ugy elbűvölte a magyart; mint a jelenlegi apostoli király ; és egyetlen fejedelme sem volt, melyet már életében úgy megtisztelt volna a magyar nemzet, mitit a most dicsőségesen uralkodót, kinek a legszebb nevet máit : a » legalkotmdnyosalJj IHrdly.t • Fmnn Jtimf ö Felsége, a nemzet keblébe oly emieket vésett, mely nemzetünk |övő ezredéves fennállása alatt i» ép oly élénken fog élni, minden magyar keblében, mint él az moat, mikor boldogok vagyunk Ö Felsége, bölcs kormánya alatt, a béke áldásos ölében haladni a kulturális téren, nemzeti fejlődésünk, hazánk felvirágzása, éa alkotmányunk teljes kifejlődésének végpontja felé. Mintha csak egy égi jel mutatott volna arra, hogy az 1830. augusztus lH-án született nagy király, méltó, legméltóbb utódja lesz a legelső magyar nagy királynak. 0 Felsége, Szent-István napot megelőzőleg kél nappal szülelett. Az ég maga oly közel hozta egymáshoz e kél nagy fejedelem születéae és névnapját, hogy az emberi véges elme kénytelen az ég ujját látni e körülményben. És, mintha a légelső nagy király egész nagy szellemét örökölte volna az 1830. augusztus 18-án szülatett nagy király, mindenben az ö nyomdokain járva, mindenben Őt követve, mig Istváa megalkotta' alkotmányunkat, addig Fcrencz J<kmJ 0 Felsége visszaállította, óvta, fejlesztette azt, és ha nyugodtan élvezhetjük alkotmányunk jótékonyságának áldásait, ezt csak a dicsőségesen uralkodó nagy király alkotmányos érzületének köszönhetjük. Évfordulója van ma a Felség születés napjának. A magyar nemzet hála imára kulcsolta össze kezeit, kérve a királyok királyát, hogy a »legelső magyar embert, a királyt,* a >l«g(Un>lmányosabb királyt* l. Fertncz Jikttfti, a magyar nemzetboldogilására az emberi élet Jeghoaszab koráig nemzeti alkotmányunk őre gyanánt tartsa meg. Százezrek ajakán hangzik a szó, és mi lelkünk egész melegével járulunk a nemzet ez üdv kívánalához: „fijjen I. Ferencz József, a legalkotmányosabb király!!!" Keresztelő Jánofr beszéde.*) / t\ak Htrjátok bitony! mert elhagyott az Vr: Jwlára kárhozat, vagy romlás, vész borul! Az htm elhagyott, haragját küldi ránk; I iUámmtlnÜ ián megismerünk, Atyánk T Miként derékba -tört cedtusfa rflliok itt S fonnyadva, kérditek: e gyászra oh, mi vitt t . . , Sión leánya, jaj! áh, százszor jaj néked! Nem tátva most se még a gyilkold kezet! , . Szived marcongnlá — s arcát Jeledketédf Körötte láng —- s nem ismered tekintetét ? Sión leányit, jaj /•• Ófr, tzáitur jm neked t . . . Szivedbe' Hordozod nagy ellenségedet! Önhllnlhl lázadt Jlil megtűrni trónusod S te. mégis hitszegéin nz Istent Atkoztxl! ____ Halljátok szózatom, ttz ur nevébe int, Bezúgva Júdeát a menny dörgétekivt.' Még állnak tornyaid s a büszke várjalak A messze vándorhoz kérkedve szólanak ; De majd ha dürg a vész, lefújja himtid S az eltakart halott láttatja férgeit . . . Judának többé nincs üditó nyughelye: A iMntudat s nyomor vitáknak ő vele ! A szent igazság is száműzve bujdokol; Elhagyva rejtekét, köztünk van a pokol! ■Busullan megveti az Ur mi temjdomunk, Ör lelke nincsen ott, késfín m&lkozunk! Dülöngő, bús romok kisértő árnyaltép ___ Sionnok leánya, hajh, -időtlen sirba lép ! Bjíiimj haláfríivált tévelygó nemzetünk, A^xügy jSü előtt íortl példaként leszünk; 8 a rándorhf rege ha sírjainkra lel, Mélázó atkait átokra nyitja Jel. Oh, sirjtifok ti mind és jöjjetek belem ! Kl boldogabb világ reményét hirdetem! Bün-vert Sionnak ing, hull minden oszlopa'; (hröklfít épit O, ki mindent alkata! í^onffrclc* Béla. % I I I * * 1 I 1 I I •) K rtutk kelti mény íieinóje rtgll'b idli Alt hfUlkmk Jlui' dal »• tini, Mly mint tudjuk már In Irjtxfabe* jutott. A „Jtau'-wk egyik l»(M*U> rfaiM* e nőtt kttdt kMluníny, mrlybtk nem • vallla IktaU, kinin Inkább « kulid Ulk altiénak Iirui [» » Arnyaiba rMdálkdi. KfimliUt a|»les *z«i»B haritaak, agtrt kiaa-■ifgal engcdtii it lapunk Kintira. * Nagy-Kanizsa, szerda.___J ___ ' Ünnepi Síim * Isten velünk, ki ellenünk ? _______r f f f f « I f 1890. augusztus hó 2<Mn, .flyáva, pogány, térj istensmhes, tőle kérj ksgy ilmat,* — b^e, — - A nap letüat Ai ég nxurjin kiesattnnt a milliárd csillag, rexg<1 fényével megvilágítva a, menny boltozatát; a lejut moir szalagja végig vonult a csillag fénylwti a magas boltozat keleti végétől annak nyugúti végpontjáig: a halvány hold mosolyogva tekintett le arra a kia gömbre, melyen annyi ewr ét eser lény mozog, a melyet föld név alatt ismer a tudomány. Halotti mély esetid uralkodott mindenfelé, a szellő is ollllt, bogy ne zavarja a természet ifnnepi csendét, a fák levelei mozdulat-lannl pihentek a gályákon, SrQmittasan ssiva magukba ai éj jótékony harmatit, mely megjfrissi tette ajkukat a letllnt forró nsn utáni lankadtaág ellen. Még a flilemtte i* megszűnt csattogni, oda borult szerelmese keblére, ott suttogta o-öndesen sérelmi vallomását, no< hogy dalával megzavarja ait a csöndet, mely nyugalmat ad mindenfelé, mindenkinek. Távol ét kiitel, semmi nősz, a természet pihent, örtllve a nagy mfinek, mely befejezést ért, örülve, hogy ismét egy hatalmai nemcet borult térdre a termi hatalma előtt..... A királyi váró* uéktemplomának sugár tornyában már rég •jkongta ax éjjiélt a torony éronyelvii hírnöke, midőn kelettél erét ttél kerekedett. Mintha valami gonosz lélek ttate volna, szárnyakat öltött t üvöltve ingott át a térekqn. Az égboltozat őrszemei, u csillagok homályosodni kendtek, a tejnt szalagja eltilnt, a halvány hol t sötét felhő köpenybe burkqlóilzott. Pár parc alatt kitört a vihar. Csattogott a villám, dörgött az ég, s a jövő percben, mintha a menny csatornái nyiluk volna meg, záporként hallott az eső; az egy órával ezelőtt észlelt halotti csendet a felháborodott természet zaja tel- I jeseh elzavarta; a legnagyobb égi háború köszöntött be, oly égi háború, minőre a legöregebb emberek sem emlékeztek. Ép a királyi lak felett vonult el a legsötétebb tel hó, mely a királyi lak fénykupoláját alvilági rötétséggel vonta be. A lakban nyugt dtan aludt a szolgaszemélyzet, nyugodtan pi-heat, nen halva, nem ügy eh e s kiiit tugó viharra, megiemmisités-— *1 fenyegetve a világot. Mintha (isk a tetn.éutt a LBn keresztülvitelere 'esküdt volna össze a bűnössel. Miatha csak alkalmat akart volna nyújtani tnrak | a sötét alaknak, mely ott sttenkedett a királyi lak körül, nősen beburkolva ftkete löpenyébe, alatta élesre fent tőrt rejtegetve. A sötét alak vigyázva, óvatosan lépegetett előre, minden percben meg meg állott; agy egy csattané villám fénynél pár lépést i haladt, hogy aztán ismét megállva, fgyjijabbi villámfénynél tovább folytassa óvatos lépteit A királyi lakhoz ért Az őr visszavonult állomásáról, kitért a i zivatar elől. A tfltrt alak <öl-ét fi ősi H trillái a szorítva haladt el I az üresen hagyott fir&llotnáá mellett. A szentélybe lépett A felkent király 'akábsn volt Aa ajtók nyitva. A király nem ismert félelmet, nem ismect-J sggudalpat, soha egyetlen ajtaját sem záiatta te. Mi fll féljen ő, ki fogja vakmerő kezét felkent kitálya ellen felemelni? A ligris bőrrel bevont ágyon nyugi dtsn aludt a felkent koronás király. Alma nyugodt, szép volt Nemzetét látta a jövőben. Nagy volt as, uralta Európát, karjai mrgizmosodtsk, s kardja lesújtotta a félholdat, hopy annak helyébe feltűzze a keresetet Az alvó koronás tő auMolygott álmában, kezeit kinyujtá, imára kulcsolá bogy nemzetéről tátott álms beteljesüljön. & pereben gyönge szellő legyintette meg sz ősz királyi homlokot látta az angyalt, mely szárnyait kiteljesítve, gyöngétlen meglegyintette a király arcát Az alvtf legalább azt hitte, hogy sz an- I gyal legyrzgeti arcát, alánná nynlfP hogy megérintse kezével az angyal szárnyait . . . . . felébredett.';".-.... Az ágyával szemben álló sjtó ssrkáig ki volt nyitvs, sajtanni nyílt az fel, s a bebnzódó légvonat megétinté a király homlokát; álma eltűnt, as angyal elröpült * a király észrevette, hogy a légvonal volt at mi hűsítő csókjaival felébresstette álmából. A felkent király arcán méla búskomorság váltotta (el a mo solyt.....ágya lábánál gyiiioSválJott, kezében villogtatva tőrének acélját.........., __ A tejedeimi agg felült ágyában. Királyi méltóságának önérzetével tekintett a gyilkosra s ajkain megzendült a hang ■ — ki az, ki vakmerő kezét kdronás királya elten felemelni merészkedik ? A gyilkos meg volt semmisülve, a királyi tekintet lesújtotta. Térdre esett, a gyilok kihatott keséitől s ajkain ez egyetlen egyssó hangzóit ai s — kegyelem 1!,. . . szólt a király: ,én megbocsátom tettedet, távozz éa térj meg* A gyilkos tétovásva támolygott kl a snobttntt, elhagyta a királyi kastélyt, egyenesen a kltssli sárdába mint, ott fsIvsMo ka-reast bitét s a zárda Ingja tüTT . . . . A király padig öassikalesotva ksaelt, bálát adott as ftgnik, mely oltalmazta s midőn a gyilkos utolsó lépte is slhangsotl, vissza dőlt párnáira, ajka halkan rebegte ; , Isten velünk, kl ellenünk'/ !* Sokáig pihent a koronás király, álmában ismét látta nemzetét boldognak, nagynak. A hajnal első ingara belopódsott aa sblskoa át s István király felállott, felöltözött s teljes nyugalommal lépett a feszület slé, forró imába kérve Istsnt, teljesítse álmát; tagys nagygyá szeretett nemsetét. Cs as ég mighallgatta*isenljéiisk imáját, n\ nemzet nagygyá lett s ma is bizalommal kiált fsl: .Isten velünk, ki sllsnüsk V A keresztény művészet és annak fejlődése Szt István alatt. KulliirtArtélteti tanulmány, — tm tűik Nt tiuilm Aa ókor művészete, - bármily tartalmas bármily lejlett volt is, a kutolicismus általános elterjedésével zománcát veszté Uj tanok, uj eszmék s módszerek fejlödnok s ex Átmeneti kor embere elült aa ókor mQvésxele egy saép állomkép gyanánt vonul el. A klassikus kort pangás, eat pedig általános sülyedés korszaka váltja tel, s évszázadok kellenek, mig 14}, egészséges irány fejlődik. A katolicismus el«ö terjedésének stadiumában ax IstenrAl vagy az Istenember szenvedéseiről képet laragni, vagy alkotni nem volt szabad. Ép ugy mint a zsidók véteknek tartották azt, azt hitték hogy bálvány imádásra vezet. S a klassikus kor utlnt pangás föoka ez volt. , Késóbb midőn a művészeti érzék s alkotó erö ezen korlátokat átlépte, a művészet újjá ébredését vonta maga után. S a pangás és tülyedés korszaka üdvös volt, mert elfl hírnökévé lelt a művészetek rohamos fejlődésének. Az egyptomiak ép ugy mint a görögök vallásukban a fantasia' magasztos erejével oly szép s megörökíteni való dolgohat talállak, hogy az utókor sz elragadtatás legnagyobb nemével szemléli. Az ókor művészeiének ép ugy mint a közép korénak rugója a vallás volt. S szókor isteneinek alakját bármennyire jellemzi is a merész fantásia, — bármily isteni drámát létesít a művész vésője, — az eszme szépsége könnyed legyen, sz a legtökéletesebb mű, — de közvetlen hatása nem volt oly frappáns, mint a kalholikus vallás szóigálaiában állolt művészeti alkotásnak. A művészet tokkal háladatosaab témával foglalkozhatott. Msga a keresztény vallás tegmeghatóbb része az Istenember' szenvedései s annak megváltó munkája oly mély s érzületre közvetlenebbül haló anysgot foglal magába, hogy bármily sokan is voltak, kik e drámát művészi ihlettel szemlélhetövé tették, — dacára hogy jeleneleikben majdnem megegyezőt produkáltak — iönéllésbe toha sem estek. fra Angelico sírva festette Madonna képeit, s szemlélné-* nek szemébe is köny lopódzott. Raphael termékeny ecsete hányszor festi meg Madonnái, mily bájjal a Madonna (lel Se-diában;az anyai örömek mily magasztos kitejezése a lolignói sztfz Mária képén, mily fájdalom ül Mária arcán Krisztus sirba tételénél. v>Michel Angelo freskói alakjainak láttára önkénytelenül szemünkbe ötlik szobiász volta s apostolainak alakjai kidom-boron va vesznek részt a cselekvés azon nagyszerű szerepében, melyet nekik az ihlet rendeli Lionardo da Vinci utolsó vacsorája pedig oly megragadó mesteraiű, Krislus alakjában a szenvedés, környezetén az aggódás oly mugasztosan van ecsetelve, hogy az embert a kép rettenetes nyugodttsága a legnagyobb csodálatba ejti. Családok térnek ál a katholihus hitre, annyira hat leikökre egy egy művész rémek alkotása. " ') A msgyár miívV»z vilig tylk nlull tckintúlyi1 Vi|p' arad e MulleaHL Cikk, M.ljil olyojröfitk llgyalntMH! njátilubk. |l'al uullfia/a tolUW A Hrimull V * mHHHH^^Hi i Nagy Kanizsa, szerda Ünnepi szám Umbriából jön egy rajongd ifjú, ki az egész műveli Euró- i pát lebilincseli művészetével A pápák irtózatos összeget áldoz- ! nak, a a művészeteket a leggondosabban ápolják, mert benne a kitholicv'mas lényének egyik támaszát látják. Rramante megépíti szent Péter templomát, Róma a világ központja lesz s megteremtik a renaisance korszakái. De nézzük a művészeti érzéket a pogány magyaroknál a a kalbolikus művészet befolyását magára a vallásra. 1Í90. augusztus bó 204a O Fplsége születés napját Miként a (óváros éa az ország ttaszes vidékeinek jelenté- Az ós magyar, ki ha szerencsésen visszajön egy-egy ka landjiból, —r a magányt kereste fel, mystikos fényű csalitban, zogó hegyi forrás pariján oltárt emeltei, melyen kedvenc áldó zalát a fehér lovat áldozva, hálát ad istenének, hogy megszabadult Az ilyen áldozatoknál egy néptörzsböl a legöregebb, kinek alakján a méltóság, s a sok tapasztalás állal érdekessé váll vonásain a jóslás tehetsége ömlött el, vezette az ünnepélyt. Panaszos hangszerek kíséretében a vallásos áhítat álla) teljesen áthatott kédélylyel imádkoztak, s höskölleméuyeket énekelgettek. Milyen -kontrastl Harcol a megátalkodott dühhel pusztítja ellepét el a fold színéről, — s e^y másik pillanatban képes az idealiSmus legmagasabb fokára felemelkedni. -Igazi költői lélek, mely az egyik pillanatben a poklok fenekén kavarj: á tűzet a a másik pillanatban a mennyek országában rerafokkal s kerubmokkal dicséri az igaz Istent! A magyarok midőn az ígéret földjére jutattak, az értelmi műveltség elég magas Tokán állottak. Bizonyítja hadi taktikájuk, vallásuk Egy istent imádtak s a tűz, viz s egyéb természeti erő imádata nem eredeti, mert a perzsáktól származik. Hittek a lélek halhatatlanságában s halottaikat forrás vagy folyó m*llá_to—HA Vnlt kfiltéwtfik <i tállft*í'lr Pgywrominrl költők ÍB voltak. ~ Határozottabb alakot azonban a folytonos harci lábon álló népnél nem ökbeletl más mint a zene. Tárogatóik, melyekbot oly sok bűvös-bájos hangot csaltak Jki, ugy harcra ÖFztökélö, vatemint a harcban kitáradt léitek ábrándjainak- tolmácsolója volt Lehel, ki kivégeztelése étőU kéri hóhérait engednék meg neki utolsó dalát elfújni; szivének összes fájdalmát onlja ki; elbúcsúzik dalban övéitől; kik otthon aggodalommal várják,— s végső extasieában a létek nem tud ellentáltni, le csepja kürtjével a fejedelmei. A kereáxtény Európa, mely ezen népet a harcban tanulta - félni a tisztelni; inost már arra törekedett, hegy a keresztény vallásnak megnyerje Géjra, ki ezen eszmével már maga is foglalkozott, művének befejezéséi foára Vajkra hagyta. Vajk megkeresztelkedik s lesz belőle a legelső magyar király, kibőles uralkodásával, országszervező hatalmas tehetségével s erélyével még veti a magyar nemzeti élet alapját. A pogány vallás etvan nyomva, csak néha-néha gyullad lángra, mely azonban éltetőre nem találván csakhamar elenyész k s a katholickmus győzelme általános. István ki korának tudemányos nevellelésébt n részesült, nagy gondol fordított a népnevelés re. Elrendelte, hogy minden liz ialu' egy templomot építsen- Ilyen formán a művészet tért bódítva bő anyagra talált. A templomok- belsejében szobrokat állítottak fel s mozaik képekkel díszítették a fülkéket Lassankint a pogány vallás utolsó emlékét lerombolja a keresztény művészet s tpegaJkqlja hazánkban a román slylt. Szent István által épített templomok azonban - sajnos már mind eJpuszfuJának s a legrégibb templomunk a Xll-ik században épült pécsi székesegyház. Az idő, melynek romtoló hatásához Magyarország viszontagságos sorsa nagyben hozzá járult, ezen emlékeket tönkre tette. H sz hányszor kellett ez orsrágm k újból elöli öl kezdeni munkáját, akkor midőn más nemzet magas fokán álfoll az értehni művelségnek. Hol lennénk mi, ba szerencsésebb történeti multunk lett telni, ba nem lett rolna Magyarországba nyugat műveltségének védője. kenyebb Városai s legkisebb községei — hódolatuk é* ragaszkodásuk önzetlen jeléül - uwgüonepelték, városunk is megünnepelte. Iteggéfö órakor, a ferencziek plébániai templomában hálaadó isteni tisztelet voli, melyen a helybeli katonai és civil hatóságok ugy a .helybeli »Hadaatyáo Egylet< ] zászlója alatt teljes díszben testületileg vetlek részt A szent mise után a katonai tisztikar táraasebédet tartott. A mai nepunnep. Prtgraaiai t A mai népünnep részletes programja a következő V. Reggel f> órakar taracklövéaek s a lUzoltók zenekaré nak ébresztője. 2. Reggel 9 óiakor gyülekezés a (első templom terén 3. Refgel 10 órakor duutes bevonulás a Rzenl-Fereweiek templomába. 4' Délulán 3 órakor gyülekezés a felső templom terén • "disz bevonulás a > Zöld lakért* helyiségébe, a hol 3 \/t órakor kezdetét veszt a népünnepély- (Belépti dij 30 kr.) Az érdekesnél érdekesebb mutatványok és versenyek alatt felváltva két zenekar fog játszani esti 7 óráig mikor ott a népünnepély véget ér. Este 7 órakor a »Polgári-Egylet* helyiségében a népünnepély következőleg lesz folytatva: 1. Prolog. Előadja: Oroszváry Gyula. 2. Szent István napján, költemény, szavalja: Hukstedt Gocsár. 3. Hytnnus, énekli a nagy-kanizsai iperos ítjakdatköre* Ezt követi »Liliomfi« vígjáték, irta: Szigligeti Ede. Rmdező Ország. István. Ezután tánc kivilágos kiviradhk. A szini előadásnál az árak. PáboJ; 4 frt, erkélyvzék 1 frt, elsör. zártszék' 1 -frt 20 kr. másodr 80 kr., harmadr. 80 kr, földszint 60 kr, karzat 30 kr. A színi előadásra váltott jegyek (a karzatiakat kivéve) a »PolgáriEgylet* mindkét helyiségeire érvényesek. Belépti dij csupán a keribe 40 kr. Ax tisztajövedelem a népünnepélyt rendező két jótékony-egylet céljaira lesz fordítva. Halalap. LILIOMFI Vígjáték 3 felvonásban népdalokkal és zenével, irta: Szigligeti Ej Rendező: Országh István, rugó : Hsslingar Dezső, karnagy: Knobloch Frigyes. ~ Személyek: Szftvai, proíessor . . . T~. Szilák Andor Camilla . . . '. . , . Prohálzbyné B. Ilon Mariska, i övendéke, árra . . Borsitzky Mariska Liliomfi, I ... . , . Horváth Andris Szellemű, | v,dékl Aszalay Gábor Schwartz, pesti Jogádós . . Mersits Ede Adolf, fia ........ Viola Kálmán Kányái, telegdi fogadós . . . Gribenz Lajos Erzsi, leánya .... . Szélig Fáni Gyuri pincér..........L Tóth Ljjos Szolgáló, Kányáinál . Szélig Szidi Cseléd Camillánál..... • V # « Szomszéd asszony . Kasits Mariska Úrfi .. ^ ..... . Fehér Károly Legény...... . . . * * Vendégek. Történ k az első felvonás Kolozsvárott, a másik kettő Teiegdéq. VtUISt mrltmtS: Csorba SPaTbtUt Akott. I I 1 ■ % I I <• furhel Fultlp iNpiiiUjdoiiMiiál N«gy;K«iiiiaán. 1890. 1MH f f nnepi szám. ' "yimztua 20-íin. XVII. évfolyam. S f lurhmtfai( VipiMin SS. Mi—i(n,. ->■ Ma UiMli > lap nsaltelni rliatn Haatkaaé minim klaMu. Mnaatfátoa llmiák nak ionért k*-uEUl bgadlotmk al. Ualnlak vil küldetnek. f ¥ I ifk. LA Kiaáékl ratal: Vlma'ta-alaaa fi, mSm tlm'M Flltj k^vbaNMta -£i6n»Tt*i Arak: ERflwt í»t» . , ,,l m - kr. Wlévtü...... , M , Ma|jradi«n , . . . | ti IIInMaak jatiajraaaa aaáaiMataak. WjriltUr »«uta*ra M kr. A 6 tartalmú hetilap. |mk é. u BmikogyoHÜlot hivatalos kltelitny'o. mmMmk> VBlaii||n| , U|Mtakn vnimlhníiik rinM Klllun kitnyv-knaMWb lallaiailftk. Jtrlrkklnlrgyiufri vnnárnnp. Szent A legelső magyar Szent litvánnak Biásrkén gondot Osi alkotmányán Nemzetünknek al Szent Istvánnal S ka Jeten it uj Soka el nem rty\ Ezer he! és Hogy r rLegebS\ Nrm magyar ai Tartja i szent Alkotmányunk I Jfit szent, lstri De tzühéges, • Bent légyen arl Koszorúzta Akarat és tettá Igy azután n>| Hogy: .Ltyfll Nincsen vállán S f/úrtkülünbsi Jla mindnyájl Sérthetetlen ai A nagy kirái E nemzeti eyk EUSI folyó i\ Es a testvérül Et a károm Hogy : .Legei Ki merné azt Hogy a magi A nemzet Iti Nem ét a > Oe apáink S tisstelik a§ 0 rendezte Ő letfmlé II H atutáu a J H'>fy ; , Le}| arfül KtwKrflM^B - 1 BU UW^^H .—— t-f ■ ,--. \ . ... — —.. i— - '-.'ia:'- ■ i *V •T T* ; T V'ilflffgP jnBmE^^CM ■ "'• MaraOr* Wmmmm na« •m w&s> ■ Tudta midiin Nagy Lajos ée ■ MiUyái király udvara Kárpátoktól Adriáig, 8 aeoutul is ur mlu!- S tudta, midiin uegyvtunyolrshnn As északi tiriás, T / . Nem voll kénem gyámi gyétsfltt Egyedül at árulrh, S azóta t kogy Irtajlott a /«)W/w<l/;/ lemét] ~ElSíi magyar emher n királyi" CHne/ieljük kát-e napot, Mint a nemzet Bnneiiét! Legym e nap eseut, a melyen Minden emher egyetért! Szent Istvánnak koronájú legyen e nap eugilru, A mely áld/le gyanánt izdltjnu Ilmára ée kirátyn!- N ez áldásiul mig magyar él; vele jtlr: lloyy: m!jegein" magyar emhrr a királyjd Tttbolv Viktor. Alkotótdc. •Annyi balszerencse köat, oly sok viszály után, él nenuet e hazán< e szava ívat a kö'tö visszapillantott a rég mult időkre, fellebbentette az eltűnt idők emlékét eltakaró fátyolt a ón bizalommal, a nemzeti erőbe Tekintett "Teljes bizalommal mondá el hogy: ->él nemzet « hazán.* . S mit a költő mondott ezrek ajakán viszhangzott a dal, viszhsngzik sz ma is; és viszhangozni log, mig a Duna-Tisza partjain magyar hang fog zengeni. A nemzet maga dalolja önbizalommal, mert hiszi, hogy ezredéves lenállásu alatt a mult minden nehézségeivel megküzdve, meg fogja érni a második évtizedet is; mrg fog pihennislkotmányának terebélyes lombja alatt a jövő évezredben is, ép ugy mint megpihent az alatt •dulló csaták* után ezer éven át. Addfg él a nemzet, mig alkotmányához hd marad; azon alkotmányhoz, melyet a művelt Európa tisztelettel emlit fel és a melyet nem egy nemzet irigyel a magyartól és a mely alkotmány nem egy nemzetnek szolgált mintául. A magyar alkotmány közel áll ezer évéhez, már ott a a pusztaszeri vérszerződésnél le lett léve annak alapja s a magyar nemzet ázsiai szokásait levetkőzve az európai igényekhez alkalmazkodva, európailag művelődött s annak culturális nemzetei között siámot tesz ma; mindezt csakis alkotmányá' nak köszönheti. A pusztaszeri vérszerződés csak alapvonalaiban adott alkotmányt a nemzetnek; ennek fejlesztése későbbi keletű, mikor a magyar nemzet első királya trónra lépett. A világtörténet, de főleg édes hazánk története sokkal ismeretesebb minden magyar előtt, hogysem sokat kellene beszélnünk, hazánk ejsö* királyáról. ___ * 1 I i Nagy-Kanizsa, szerda Ünnepi Umbnából jön egy rajongó iljfl, ki az egész művelt Eurö-pát lebilincseli művészeiével. A pápák irtózatos összeget áldoz nak, a a művészeteket a leggondosabban ápolják, mert benne a katholíá«mus fényének egyik támaszát látják Bramante megépíti szent Péter templomát, Róma a világ központja lesz s megteremtik- a renaisance korszakái. De nézzük a művészeti érzéket a pogány magyaroknál a a kalholikus művészet befolyását magára a vallásra. Az ós magyar,"kr ha szerencsésen visszajött egy-egy ka iandjából, — a magányt kereste fel, myaükns fényű csalitban. zngó hegyi forrás parsán oltárt emeltei, melyen kedvenc áldozatát a fehér lovat áldozva, hálát ad istenének, hogy megszabadult ->. Az ilyen áldozatoknál egy néptörzsből a legöregebb, kint k alakján a méltóság, s a sok tapasztalás által érdekessé vált vonásain a jóslás tehetsége ömlött el, vezette az ünnepélyt. ,Panaszos hangszerek kíséretében s vallásos áhítat állal teljesen áthatott kédélylyel imádkoztak, s hOskölteményeket énekelgettek Milyen kootrmst' Harcol s megátalkodott dühhel pusztítja ellenét el a föld színéről, — s egy másik pillanatban képes az idealismus legmagasabb fokára felemelkedni Igazi költői lélek, mely az egyik pillanatban a poklok fenekén kavarja a tűzet s a másik pillanatben a mennyek országában serafokkal s kerubmokkal dicséri az igaz Istent! A magyarok midőn az ígéret földjére jutottak, az értelmi műveltség elég magas fokán állották. Bizonyítja hadi taktikájuk, vallásuk. Egy istent imádtak s a tűz, viz s egyéb természeti erO imádata nem eredeti, mert a perzsáktól származik. Hittek a lélek halhatatlanságában s halottaikat forrás vagy folyó mellé temették Volt költészetük s táltosaik egyszersmind költök » voltak Határozottabb alakot azonban a folytonos harci lábon álló népnél nem öltbelett más mint a zene. Tárogatóik, melyekből oly sok bűvös-bájos hangot csaltak ki, ugy harcra ösztökélő, valamint a harcban kíláradt lélek ábrándjainak tolmácsolója volt Lehel, ki kivégeztet ése előtt kéri hóhérait engednék meg neki utolsó dalát elfújni; szivének összes fájdalmát ontja ki, elbúcsúzik dalban Övéitől, kik otthon aggodalommal várják,—. s végső extasisában a létek nem tud ellentállni; lecsapja kürtjével a fejedelmei. A, keresztény Eorope, melv ezen népet a harcben tanulta félms tintelni, mo*4 már arra töfekee'eit, hegy a keresztény vallásnak megnyerje. Géjva, ki ezen eszmével már maga is foglalkozott, művének befejezését fiára Vajkra hagyta Vajk megkeresztelkedik s lesz belőle a legelső magyar király,ki bölcs uralkodásával, orézágsztrvezO hatalmas tehetségével s erélyével meg veti a magyar nemzeti élet alapját. A pogány vallás elvan nyomva, csak néha-néha gyullad lángra, mely azonban éltetőre nem-találván csakhamar elenyé-szk s a katbolicúmus győzelme általános. István ki korának tudományos neveltelésében részesült, nagy gondot fordított a -népnevelésre. Elrendelte, hogy minden iiz lalu égy templomot építsen. Ilyen formán a művészet tért hőőitva bő anyagra talált. A templomok belsejében szobrokat állítottak fel s mozaik képekkel díszítették a fülkéket lassankint a pogány vallás utolsó emlékét lerombolja a keresztény művészet s megalkotja hazánkban a román stylt. Szent István által épített templomok azonban — sajnos már mind elpusziulának s a legrégibb templomunk a Xll-ik századben épült pécsi székesegyház. Az idő, melynek romtoló hatásához Magyarország viszontagságos sorsa nagyban hozzá járult, ezen- emlékeket főnkre tette. EF.sz hányszor kellett ez országn; k újból elöliől kezdeni munkájáf, akkor midőn más nemzet magas fokán állott az értelmi művelségnek. Hol lennénk mi, ka szerencsésebb történei i mull un k lett volna, ha nem lett volna Magyarország a nyugat műveltségének védője . szám 1890, augusztus hó 30-án. O Felsége születés napját X Miként a főváros és az ország össze* vidékeinek jelenté- jt kenyebb városai > legkisebb községei — hódolniuk ás ragasz- M kodásuk önzetlen jeléül - megünnepelték, városunk ía meg- xf ünnepelte. Reggel 9 órakor, a ferencziek plébániai templo- jK mában hálaadó isteni tisztelet volt, melyen a helybeli katonai ÍR és civil halóságok ugy a helybeli *Hadastyán Egylet* 'zászlója alatt teljes díszben testületileg vetlek részi, A szent mise utáa w e katonai tisztikar társafcebédet tartott. flr A mai néptinncp. Frsgraaa i A mai népünnep részlete* programja a következő 1. Reggél 6 órakor laracklövések a a tűzoltók zenekaré nak ébresztője. 2. Reggel 9 órakor gyOMezés a felrő templom terén 8; Reggel 10 órakor díszes bevonuláa a Sxeift-Teretxiek templomába. 4 Délulán 8 órakor gyülekezés a felső templom terén a disz bevonulás a »Zökl lakért« helyiségébe, a hol 3 '/» órakor kezdetét veszt a népünnepély. (Belépti djj 80 kr.) Az érdekesnél érdekesebb mutatványok és versenyek alatt felváltva két zenekar fog játszani esti 7 óráig mikor otl a népünnepély véget ér. Este 7 órakor a • Polgári-Egylet* helyiségében a népünnepély következőleg lesz folytatva: 1. Prolog Előadja: Oroazváry Gyula 2. Szent István napján, költemény, szavalja: Hukstedt Gocsár. 3. Hymnus, énekli a nagy-kanizsai iparra ttyik dalköre: Ezt követi > Liliom fi* vígjáték, irta: Szigligeti Ede. Rendező Ország István. Ezutáo lánc kivilágos kiviradltk. A színi előadásnál az árak. Páhol: 4 frt, erkélyszék 1 frt, etsőr. zártszék 1 frt 20 kr., másodr 80 kr., harmadr. 60 kr, földszint 50 kr, karzat BOWr. A színi előadásra váltott jegyek (a karzaliakat kivéve) a Polgári Egylet* mindkét helyiségeire érvényesek. Belépti dij csupán a kertbe 40 kr. A tisztajövedelem a népünnepélyt rendező két jótékonyegylet céljaira lesz fordítva. Nalnlap. LILIOMFI Vígjáték 3 felvonásban népdalokkal és zenével. Irta: Szigligeti E! Rendező: Országh István, sugó: Hsslngar Dezső, karnagy: Knobloch Frigyes. Személyek: „ - - - t * Szilvái, professor . . . . . Szilák Andor Camilla . . . Prohálzhyné B. Ilon Mariska, tövendéke, árva . , Boreitzky Mariska Liliomfi, I ? Fzin^sz, it Horváth Andris Szellemi], j VKlék' FZIné8*lk Aszalay Gábor Scbwartz, pesti fogadós . . Mersits Ede . Adolf, (ia . . . . . Viola Kálmán Kányái, telegdi fogadós . , , Grebenz Lajos Erzsi, leánya.....Szélig Fáni Gyuri pincér......L Tóth Iajos Szolgáló, Kányáinál . . . Szélig Szidí Cteléd Camillánál ..... , * , Szomszéd asszony . . ,-". Kasits Mariska Úrfi ; Fehér Károly legény ...... ," , , * ♦ Vendégek. Törlén k az első felvonás Kolozsvárott, a másik kellő Telegden. íWtMi irrktttti-. Csőt ha Q^alotni Aho*. % % £ % $ $ & £ £ $ I I I I * I I I I I üfvií».H^pttr Krebel Fülöp h<piiiliij(liiiio*iiál N«gy Kiuiwán. 1890. 34. szám. XVII. évfolyam. Ua tiÜMk i la(> wötBi Ml miltnié ttU)itvu kííifí'laíiöy. Mnaaatirtlca ImM caak lurt ka-tifkbíi fagadtatsdt rl. Z AiiÁ ■Ul*kl»aui HihH & flaaM fitty ■mhtm rtUm ElirtlITlM AnAK. I« — kr ( . H ( I « tt , IWmtk n*M Irtildtiliwk, lllrili'I.Vk jatáayaaaa wlnlHilnt Wytlttér itttim 10 tar. A Not - Kantai- éa Délzulai takaW'kpénztérsk <j« u liniíjfogyeafilot hintaló* közlönye. vu^i* . Politikai és vegyes tartalmú hetilap. Hrg|cltaik Kagr*! kHraklalrgj'urrt tamiriiitp. ♦wnlkwék FMtal KiiIdii kiept-kifaikaééaétia la'taaaffrk Béke A politikai láthatárt sötét sssművegan át visagáló félpnlitikuaok, folyton hirdetik a azélróssa minden irányában, liogy a bélte nem tarthat noká, hogy n hábortt a ktt-ssöbön áll, bogy aa OroM európai harcra kéwlif Hireaiteléaeiknek alapjául at általános európai fegyterkeiéat jelzik • ugy okoskodnak, hogy e fegyverkezés a támadás éa védelem szem pontjából történik. Azok a politikuHok azonban, kik a láthatár vizsgálatokhoz tiaata szem(IVeget teáznak fal a kik előtt tudva van a latin közmondás, hogy: hí víhpacem, para bellum, jól tudják, hogy a fagy ver keséi nem a háború küszöbön létét, hanem as európai béke biztosítását célocza. A polili kunok ama réaze, mosolyogva említi fel a „fegyveres békét" a e mosolyból eléggé kitűnik a gúny; pedig nincs ok gúnyolni a fegyvereit békét, mert as igen terméasetea, hogy a mely állam a jelenlegi politikai conatellatiók kOsOtt biztos akar lenni a béke áldása alatt, kénytelen hadseregét tel jenen « a kor kívánalmai* bor mérten fegyverkezni (el, oaak igy lehetvén képes ellenirnlyozni • tttbbi mago- kat felfegyverzett államok netaláni területi térjmkedéai vágyait, Európa térképe *obs nem állott oly bis-toa alapon, mint épan moat, oly dolog, mint as mi -a közelebbi múltban megtörtén*, éa a mi Lengyeioratág felosztását átülte meg, a aa mit a legköselébb jagyset fel a történelem, hogy a* osztatlan Itália létre jött, ma már, épen a „(egyverea béke* folytán lehetetlen éa Európa térképét ma megváltoztatni nem fogja semmi hatalom; — őrsi ast a fegyveres béke. Ninos kétség benne s e réasben a liesta szemüvegen vizngálódó politikusok ia egyet értenek a sötét ssemüvegQ félpolitikusokkal abban, hogy Oroas<>rszág terjeszkedési vágya ma is ép oly nagy, mint volt Nagy Péter óta mindenkor a kétséget sem ssen-ved, bogy h most emiitett. cár végrende* lete, mely Orostorsság nagygyá, világbi. rodalommá tételét teasi kötelességévé az utódoknak, s mely kimondja, hogy í „Bécsen át veset as út Konstantinápoly ba * ma is élénk emlékében van aa oross diplomatának s a végrendelet meghagyásának eleget tenni' legfőbb törekvése as orosz politikának ; ámde a törekvés éa siker, nem egy éa ugyanasonoa dolog. Ab oroas terjaaskedéai vágynak nsgv akadály van eléje gördítve, Monarchiánk, s Poros* birodalom áa as agyságas Olaimraiág koronás tejei által megkötött véd és dac szövetség oly batal maa lapts ofTvnsioiiist képez Orossnraság terjetokedéai ItirefVáseihen, hogy igen Jól tudja as orossok oárja, miszerint ha egyetlen egy lépést tenne ia előre, s hármas szövetség által eléje áüitott akadályba ütköznék, mely megálláara kényeaseritsné őt a lett első lépésnél. A hármas asttvetség nem ittrné, hogy bárki is Európa békéjét ma megssvarja * ha még Oroásoraság s Francia isflvetaégét venné ia igénybe, a hármss szövetség parancsoló hangon kiáltaná oda a ,,megállj*-t, i e paranoaasónak elég nyomatékot tudna adni a hármas szövetségnek jól fegyelmeseti * a kor kívánalmaiból mérten félaserelt tekintélye* fegyveres hadereje, melynek minden seak-mája teljeaen képsett, haroedsett * lelke sült harcosokból áll. És Orossorfeág mindéit épen oly jól tudja mint mi s belátja, hogy legalább e* idő sierint lehetetlen mosdulni s Európa békéjét fegyvere* hatalommal megzavarni nem ssabad. Hogy est belátja, leginkább abból illőik A „ZALA" tárcája. Á peregi hősök. IlkaasilAa kit fcjtsatlMs. — Irta i lUasiroa HSmlor. — A .Zala" aradat! Untja. -iM/tnláa.) ' A Dohányosék elmondták, hogy vaa egy bökkend, as a bökkenő pedig Sxsrks Misa, aki sse-reti Magd'ust s ax is viszont szeréti, bár ax 6 tilalmuk dacara. tehát aat riassza el Magdáitól. Mert ók erflseo hiszik, hogy a legnagyobb vigyázat melleit is találkoznak. A Józsi gyerek lebát mindig ott ólálkodott Dobé-nyosék körül, bogy megcsíphesse Misát. A malac eltűnése napién alkonyatban szokás Marint Magdus várta Misáját. Meg is jött Miia, de már estenden; Elkezdötött a turbékolás. Pista meg ott leste a szerelmes párt a közelben, a korc mellett. Egysser as a gondolata támadt, hogy bemegy Dohányöeékhoz s elmondja, mit látott, Se is ment. El is mondta tapasztalatát. Dohányos annyira méregbe jött, hogy u*de, lekapta a fogairól felesége kézi mangbrló fáját s ment, rohant, hogy agyoocaapja ast a tilosba, az 0 sseatélyibe mászkáló, turkáló gézengúzt. Jósat ia kurázsit kapott s egy kissolgált kapanyelet kapott fel, Dohányos után rohant, bogy 0 I* kitegyes magáért, amúgy persgitsen. Asoabaa, mjrtf a laldUhölt apa a ax epedé ase-nitt** e hely stteére értek, Makit >•■ találtak. I Náilek erre, un, ée ninos legény, nincs leány. | Amint néznek, bét Dohányos észre vett ám * télebi földeken egy Lichás (elé meoó alakot. 1 Dobáiyos ne mzóI, se tiessél, hanem ntánn*. Ment ír, de nem ment, hanem rohant, hogy agyon osspja ait a haizontslant. aki ax 0 tilalma olle-i nér* mer portájén * A édes leányával, * világ I szépével szerslmeteskedni. Józsi, hogy ssínte észrevett* * menő alakot | Dohányon után tntotl. A félhomályban amint Dohányos tol, egyszer csak megbotlik, elesik, de nem kelt föl, mert elnyelte a tóid. _ • Józsi hogy éppen uténna *s*ladi, ugyan azon as utón, szinte egy helyen, hol Dohányos elesett 6 is megbotlott, elesett de nem kelt fel, mert ut is elnyeli* a föld. A Misa gyerek hogy észre vette *x uténna i szaladókaf, megállt a vért*, hogy mi l«*x ebből ? | ... De alig állt meg, nem hallott* ifibbé a síit-j kosédásl, meg a fenyegetést, * sieaiei elől min-1 dent eltakart az esti sxürk Illet, Tehát megfordult el ballagott haza leié. Otthon mindjárt kérdezte, hogy hol as apa. Szarkáné elmondta mindjárt, hogy * kin malacot hajhássza, mert elltiut. Majd haza jön. Szarka uram csakugyan aranyon Beszédes ki* csorácskáját keresgélte. Eljutott már égésien a peregi földekig, de még tovább, a házak közelébe s a Miéiben kutatta, hívogatta beszédes kis állalkaját. Egyszér Dohányos urámék háza portájához ért. Olt u aáóliitgsijs állatkáját. — Ts vagy az Benedek ?. . . kérdé egy bang. Szarka uram mindjárt megismerte Dohányos-1 aét a hangjáról. Dohányosáé azért kérésié urát, mert már vagy két órája, hogy oltnéni szerétül hajhászni a mángorló Iával. Szarka uram ntm szélt semmit, raak kereseti, Kutatott tovébh n Issnin odább m*nt.' — Benedek, t* vagy I Szélt Dohányomé. Szarka uram nnm állh*ti* tovább, oda szólt. — Nem vagyok bi* én uarancMmr* a Benedek, d* Hsirks, aki mtlacom koroHom, — Nini, hát még az *pj* is Itt vin ? S Dohányosné nagyolt nevelelt. — Hét Mí«a lilán jóit ngy-e ? . . keresi a ma- k Iscot? . . Ei nem rósz. Hét facházén az apa a fiát malacnak hívja ? . . ezt nem is tudtam. — Ne szóljon igy Dohányosné, tóért nem jól iár. — Na szóljak ?. . Miért ?. . A* uram ss elObb kiment, bogy elvárj* portájáról * kogyolmod gyóny5r0*égei mák virágját a Husiit, vagy a Mi . mit, vagy hogy fi hívják, kegyelmed meg ide jön fiáért, akit ugy szólílt, hogy hol vagy én beszédei aranyon kis csorécsltám, ka, ha,- ha. Es mondhatom, nsm ro*z. Felfortyant ám erre Szarka uramban a vér-a usida, a Miéiben od* ugrott Dohányoanához i (elkapva * kara kellős közepébe suhintott*. — Ne, tr peregi uüiek anyja, malac osora, meg beszédes. Dohényosné kényelmeilen helyietében elkezdett kiabálni ■ addig kiabált, bogy s sxomixé-dok gyülekeini kezdtek. Ssarka uram meg átlátta, hogy ennek fel* 8<jm tréfa, miért is neki vette Utja irányát 4 földeknek s haza felé kullogott bosiuMU. (folyt, ktívflkatlk,) Nagy-Kanim, vasárnap. Wt hogy « hárman szövetség egyik tagját, Vilmos caássárt az oross hadgyakorlatok alkalmából Orossorsságbati időző vendégét, minden oroeaok cárja minden kitelhető elozékenyaéggel fogadja e lépénrŐMépéare iparkodik meggyőzni a német caássárt arról, bogy nincs szándéka megzavarni a békét Ororaorfliággttl igy állván a dolgok, má« állam pedig még a aOtét szemüvegil pofi* likueok nézete aaerint nem veszélyeztetvén jelenleg a békét; dacára unnak, bogy a régi közmondást mi nem feledtük, mely est tartja, bogy; ,,<fraeca íldee, nulla fidu'1 míndttttonáltttl tudjuk, hogy Oromoratágot esdi Lati tartja a hárman véd: ^ dionO* vétség ■ igy tudjuk ast in, bogy mi sem savarja meg • bogy most állandó less Európában a „béka*? ' hüotui Ákos. A király születésnapján. A • legelső magyar embere azülstén napját es évi sugusxtun 18-án, nini mán evekben, ss idén in ss ország minden réssében megünnepelte n kiráiybcrs rajongó nsereietiel ragaszkodó magyar nsmxst. Eddigelé következő helyekről nyertünk értssitént. * A /Mroeban dint katonai snemiével kezdődött as ünnepinég, melyen a fővárosban állomásozó összes lován* és gyalogezredek, a Ludovica akadémia én a hadapród iskola vett rés/J, A ssem lét tábori mine előzte meg. rtitalön i ttfttért-~ hegyről 21 ágyudórgéne hirdette a nsgy nap je-leni őségéi. A budavári belyiírnegi templomban, a kormány és batóntgok lejei hallgatlak minél. — A saent Zsigmond én belváros plébániában szintén hálandó mi«e, mig os izraelita (dohány-utca) én orthodox tsraelila, ngy a budai ixr. imaiiénak ban hála Inteni tíeztelei voll. JJélntán 0 órakora ininiaxlerelnöknél diexetiédre g) Öltek a mégbivott tekintélyek, mely alkalommal a miniszterelnök mondott emelkedett fel kössön* öt a királyra. Esztergomban Púláethy püspök tartói la s miséi, melyen a bercegjjrimáa ia rérnt vet*; mine ulén 80 leritékü diszeliéd volt a priméai palotában, bof a pohárköszöntőt - a prímén tpondia. / Zala 84. axám. (2 lap,)f I as ottan aiékelö öeases Jjaióaágok rajit veitek a fényfa inteni t inal eleien, mely al- j kaiommal Gounod: «Ave Mariáját* énekelte a] kórus, Pozsonyban a «Hercegtéren* tábormia* voll | melyen Frigyesfőherceg aa óeeaaa katonai én cl, vilbatonágok álén jeleni meg Délulán 8 órákkor a lőheroegnél diasebéd volt. Hsékssfehérvárt, Prifach püspöki helyoók éné* kelte a nxent misét} délben a Üsxtikar dfsxebé-' det iártott a • Magyar király* Mállóban. Karlócán magé a pálriarcha Hrankovies celeb< rétit. Mine után dinsehéd volt a pálriarohánál, mely alkalommttl lirsnkovlos haaaíian lóánxtoti mondóit as uralkodóra. Nagy Váradon fkhíauch jMJgíáJk IÖ8 lerilékfl dinsebédén a tudómén \os ,jrfH^k*9^jJiaiáttii be< nsédei fartütt, melynek rés/éb4e\iy t^ól' '1 »Nem*etÜnk akkor volt legerősebb, midin ki rá lyávnl egyesülten fépeii Európa elé; királyaink akkor voltak leghatalmaeabbek. midón a nem/ei bUnége támogatta. Ax Osssctartóiendóság ppiii-i kai axiómává leit; érezxük mindnyájan, hogy po litikat axiómának ketl lennie tntt in. K«en öaaa« lartósandóeág érxetébe* járul a kegy ele', melyei. a axáxttdon kapocs me/Nxenteli; melyet- a nemzet királya, alkotmányának laglelkiie'nereleaahb óra iránt viseJtetik. As elválaaxlhatlanaág, a kegyelet, a bennö axeretei nevében emelem ma, felaé-' gen arunk, királyunk axlileiéae napján pohara mst, Vízi v bői óhajtván, kogy a mindenhaló 01 éa' leleégea a««*onyunkat sokáig lartna, élteaae • A | I vendégek állva hallgatták a heiaédet és végexté-1 vei xajonsn éljenez lék Zalaegerszegen délelőtt 9 órakor a róm. kalh plébánia lemplomban. 10 órakor pedig ax izr, | imaháxban lartaiolt ünnepélyéé isteni tisztelet Csáktornyán is megünnepelték e napot, a róm: kath. lemplomban d. e. 9 órakor ünnepélyén ia*; leni linzlelet volt, A axent minén Anggan Aurél I zárdstöftők celebrált lénken aegédletiel. A vároa1 őansen intelligenciája réasi vett s nsi. minénfn^á mon kor és magán épületen a nemxeii iricolor1 lobogott.lü órakor ax isr. tmaházhan iaria. J lott meg «x Ünnepélyea- iMeni linsi^let anámiahi*; vek jelenlétében, a melyen Munu'z Joitán helybeli rabbi ur fln Mór. —- ki tt loidapanii rabbi ] képző intéxéi derék nüvendéke én egyetemi hallgató I I — as isr. hiikó**eg megbixáaab^l lelkesüli éa i szivtie/ nzótó rövid magyar sxónoklstol mondtill. Nagyobb ünnepaégekkei Úliék meg s kiiály nxfileiéae napját a vidék követkexó vároanihan ; Fiume, Kolozsvár, Szeged, Debrecen^ Veszprém, Nagy'Sseben, Kun Félegyháza. Sopron, Jászberény, Kassa, Hózsaheggy Uyír, lJápat Arad, Makó, I Kadna, Esték. 1890. augusxlus Uó 24-én, Tűzoltóság A sokat tt veszélyeket, amelyek as emberek vagyonát akár bűntények, akár elemi csapásak által érhetik — elhárítani réesben a bíróságok, réssbta a hatóságok ielsdata. Ámde mig s bíróságok tt törvény értelmében httmttr elbánnak azokkal, akik egyeseket birto* kukban /.avarnak, vttgyónlfttg károsítanak ; addig a hatóságok, skiknek tt ttisvásx, vizái és más elemi enttpások pJháritásávtti kell megkUs* denif legnsgyobb réesben a tárnttdttlomre, aa egyesek ünsetieiiségérsj támogstánártt xsorulnak. Ily aton módon keletkeznek as emberek vagyo* nának bistositáss végett; s tilskár ée jégkár* biztosító intésetek, igy n trs (»kliól jrtn létre, sokasor ss állam, yáronok, kbznégek kOltaégéu tt tüsoltóeág intézménye. Hok tlolog járul tthhos, hogy a tűsnek eleje vétesaék s esek kOsOtt van a belyee épitkeaési rendasabály, amelynek esabványai tiltják a fa, nád-zsindely fedést, de eseken kívül ha már a llis kittUHt, hogy tovább ne terjedjen, vannak olyan dolgok kHQJuÜSűii várotKfkbsn - ftlut oltószerek, elég tttsoltó n kellÓ ttismnd, nmel)tak. nélkUI tftsoltást képselni is alig lehet. A legutóbbi tttseeet n a lapokban minden ol* dalról jelzett lüies^tek n a városunkban e hó 15-én megtartott megyei ssövstUég gyűlés — adták tt gondolatot, hogy tűzoltói in^sménytlnk* kel éa tttaoltónágunkkal foglalkozzunk s ftnnse-httaonlitauk a jelenlegi állapotokat aa 1M81. aug. Ü iki állapottal, midAn a l'n^-utc i 10 háza a Ki melléképület lett a MUvéas martaléka. Akkor még tinkénten tűzoltóságunk nem ugy begyakorolva nem volt, nem ne«n bírt ngy tlls* oiióaaarckkal mint moai s iz vigaMtaló reánk némileg i de azok közlll amik akkor nehézkeaaé tették tüsoltóságnnk tevékenységét, ott van mont is a tttrrend hiánya, ott van a ttiaoltó kaazárnya rosss fekvése, a mely a tüsoltóeág gyorsaságát, késxségét most is problematieueeá tessik. Hokssor Itlnárttlt már nálunk is, - tán más városok példájára — ason eszme, amely gazdasági asempoutból máig ae talált megbaiiga-táxra és smelyet-tán maga a tttaoltónág ia m» ditványoaott: hogy addig tntg a rároe maga lo• tokkal nem nndslkssik, addig nálunk sem a küi- i kávénénikék. (®n)n> 0<v. [)oka-Perancné talhucza as ablak redő ny5kat és szamait törülgetve, ásítozva tekint ki a kis vároa kasaira. Enyhe tavaasi fuvalom leng végig «a utcákon, a fák oly ttde zöldek, mintha caak tiaatára mox iák volna as éjjel. A nép jár, kel ss utcákon. Már nyolc óra után vsn és ki-ki dolga utáa lát. Doka Ferenc né fiatal, cninoe özvegy aassony, ugy btiszónofolc év kórtt' lebet. Termete karcsú, ruganyos, arca kedven, megnyerő. Egy-egy uracs sitt at az ablak mellett én mo eolyogva emel kalapot a axép Ösvegy előtt, ki alig éssravebeio fejbólintással kónsdn visssa. Hirtelen axonban lölrexsen mélázásából és idege* eea rángatja meg a esangefyQi. A nxobaiány falnyitja aa ajtót. *— Krxni, mondja a asép Ösvegy, hozták agymán atáa rendbe a axobákat. Délután vendégeket kapok uxeooára. Noa/a kezdetéi veszi a lakaritán. Caak ugy reng ax egész bás a porolástól* A sürgó forgó cselédek miodeni felforgat nak, A szép özvegy ezalatt hálóesobájába vonni és agy divatlap otvasasába merül, csak héba tekint ki, kogy mennyire haladjak a munkával. Délfelé berohan a naakácané. Nagysáp, kiáltja lelkendezve, egy morssa pótkávé siaee as éléskamrában. — Ilat kosson. siessen. Itleaem, miért bágy ■naésai as utolsó jpercre. Milyet psrinenol nagynágaV — Szalády-kávét koxxon. Tudja, hogy csakis lest nxokluk hansnálni A nxakácmé elsiet. A szép ösvegy pedig folytatja a félbehagyott olvasást ... Délután van. A fisul ösvegy végignyújtózva tt psmlagon varja vendégeit. Kocsi robog as udvarba. A báaiaassony felkel s fogadja as érkező ven* déget, Erdödyné asszonyságot. — Csakhogy eljMl kedvesem, ftem sokára Geröv Lina is itt less. Hogy van a kedves férje? Hát Ilonkát mért nem boai a el magával ? — Kisné gyengélkedik a ssegéoyke, de nem ko-opoly baj. Férjemtől üdvözletet hozok. — Köszönöm. Ah, de itt van a mi kedves Llnánk. Hozta Ieten édesem. Foglaljanak helyet S megeredt a bestéd árja. Ssóljgs-ssapulják as egésx várost. Mindenki sorra kerül, nem kiméinek meg senkit s nem feledkexnek meg sensiröl. Végre elérkexeii ax uxaona ideje. A hölgyek* nek jó étvágyuk van. Nem csoda, hisz annyit beezé Igeitek. A kávé különösen jól islett mindnyájuknak, Erdödyné kél eséssé vei is ivott. fcn nem tudom, mondja Geröyné, a kegyed kávéjs mindig oly jó. Hogyan késsili ? £n pótsse-rül a Frank-kávéi hassnálom, de a jó Isten tudja I élvesése nem valami kellemes s a Jtávé ssine sem oly nzép én ize fanyar, amellett mindig fö* fájáét ériek utána nőt észrevettem, hogy as eméss-Itéere is káros belotyásaal van* En ugyanéit lapaaAtaliam,. eröniié Erdödyné. s azért utóbb már nem Is hassnálom* A fiatal oxve*y moaolygoti, Nagyon jól ludnm, kedven barátnőim, ho4y mennyire igaauk van, de bix én nem ha^aná'nám aoha ez< a Frank-kávét. Minek ht ezen idegenlés rosssst, midőn van jó haaai. — Hál milyet haeinál ? A Ssalddy~kácél. Mondhatom, hogy e hasai gyártmány fölér minden külföldivel. S nemcaak, 'hogy nem hat zavarólag ax eménxtéere, de hatá« ( roxottan jobb és kellemesebb ixü is, miként arról moet meggy ősödbe' tek. -* Intenem, hogy miért nem ludluk előbb, sió> Ittlt meg Gerőy Lina. Kidobom a mi még Franck kávé van as éléskamrában a ezentúl ceakie a gsalády-kávét hassnálom. CNsk arra kérem ked* vesém, mondja meg, hol kapható es a Ssslády* kávé. Hát bs épen a* én lüsseresemnek nincsen meg. — Hát esek rendelje meg náis, majd meghozatja. Különben 'Silíády Antal kávégyára, ugy hiszem, a budapesti Andráay-uton van. — Ezentúl én Is mindig est a kávét hassnálomt mondá Erdödyné, úgyis mindig] irigyeltem sít tt jó kávét. Hála Istennek, bogf moat kiludóiotí a titok. A barátnők esiig maradtak Együtt* dicsérve as isletea kávét, asólva-ssapulva tovább is ismerőseket. Káré Kedvelt, t Nagy-Kanizsa, vasárnap, tisztaság, stm a káttgónsigigy, stm a tüzoltáság Sri* lábra állítható nem Ittz. Felhozták 3—4 pár ló heasersésö mellett ér-vülaz ntcák- öntözését, hó éa homokhordáit; de mindeddig a kérdés aem intéztetett ugy al, mint az indítványozva volt, hanem fuvarosokkal szerződtek, akiknek kiaehb dolga is nagyobb Zála J8i. szám. (8 lap.) -EgéayoAn 8 tétel tog letárgyaltaiul, mtlyikko-sül ,éi eliő négy, úgymint t a magysr nyelv oktatása, a saolgálati pragmatika ssahályosása, a tanítói közszellem fejlesztése éa a tanítók I ökfratlűűi is" bon lin anyagi helyzete cimtl tételek a legfontosabbak. Folyó hó 90-án délután 6 órakor volt as I ss 1800. augusztus hó 24-én. nr az tar. polgári iskola igaxgitó-I, i Amit I). ur az izr. Iának kvállllkáöiérál monn, as ilőitem régül résen ismeretest- lőt. magam li konnwlálom ast, igy ss, amit dttlt bellivel kinyomat, as aa iratban is benne van áa a t MerkMalő ar kijelentésének la feltétlst) bitalt adok, esakbogy as ai okirat rappttnl hlsagosan mm kőfttv*. En a lsghiteleisbb forrásból tudom, hogy ne veaatt ás általam la igen tisstelt igasgito nr s soproni kath. tanltókapeidében nyírt oklevelet, axután buiamoih Ideig foglalkozott a könyv- egyetemes gyttléa slMrtekeilete i vigadó nsgy-mint az, hogy a tilzoltáa céljához köze léb jusson. I termében. Mintegy ezrén gytilekeitek Utsie, de Ait tudjuk, hogy a rendőrség- figyelmet sin nagy zajban és a terem rendkivttl roai> gondot fordít tajtokra, vizes kádakra, létrákra, akusztikája következtében alig lehetett valamit kutakra, aat is tudjuk, hogy bisonyos mester- j hallani, ugy hogy a jelinlevők nagy réue li I adott két a könyvvitelre vonatkozó tankönyvet, aéggcl foglalkozó egyének, mint kéményseprők, | sz elfiedók jelentéseinek alapján a napi lapokba ~ ■ ****** ác»ok, kímivesek, kovácsok nagy izámban vesz-! került közlemények bél tudták megás elmondottá „^korlat í mtlkMMrs' __ J — A.SS__tli^i.L.. .. i I _ 1___1»! - !- I u auM A.I a 1. ti a ra al is al Aai*énlfMl«éAÍ lamMli*. 1 . nek részt a tűzoltóságban, de vélekedünk, beszédek isövegét. Ai eldértekeiletet iimirke-hogy a legtökélstaMbbben -faliserelt tűzoltóság déái estélyi követte, melyen emelkelt hangulat | a tanáviugálat'alél. — Ilyen kéjieiTténwl szokta a kOiokt. miniiter fel* mentette a könyvvitelűnból-a t. iesugató arat is tehetetlen lesz a vésssael szemközt mindaddig, | uralkodott éi iá- mig a városi tűzoltóság el helyre kihelyezve, —. az egyes figyelő álliasal. telefonnal öaizakötvi ját lovakkal ellátva nem lesznek. Ennyit kötelességünk volt elmondani eddigi tapasztalataink nyomán : „Sapienti pauca." Torkas Lajos. éa alkalmasabb Nsgy-Kanizsáról a gy Illésre feljöttek: Hún városrészi Samu, Boronkay Károly, Hajgatu Sándor, Hoff- mann Mór, Kemény Jóiief, Kemény Mór, Né-metb Ignác, Szality .Sándor, dr. Villányt Henrik. V. II. Különféle polgári iskoUk.*) ViJaaa Jjikt uruk. A .Kata" 82-ilí számában .fenti oífi) alatt közölt cikkemre Uíxi ur válaizolt. A „Zala" 88 ik . számúban kimutatni igyekszik, hogy állltáieím váddal illetni, hogy tálbuigalommal érdeklődik | „em egyebek rossz szándékból vezérelt valót- t IV. egyetemes tinitógytlés. Magyar társadalmunkat nem lsbet azzal a iránt, amennyiben a tanügyi hiúságoknál, melyeket már a jó Ügy érd a szigorúan vett szakoktatást, I >■ visszautasítania kell. Ellenben Dixi ui taiiftgyi kénlések kérdés alatt nem a szigi banem a nevetés oktatást értjük. — A szakoktatás. mély megteremti a maga hasznos gytt-mölusoit, társadalmunk utilitarisztikus hajlamainál foiva ii dédelgetett gyermeke annak. Azonban nem kell elfeledni azt aem, bogy sz egyén erkölcsi emelésére, annak a nemzeti szellem egybehssónulésára czélzó oktatás sem ke-vésbbé -fontos kérdés .a—iiahnktatágnál, -lioháu. ennek szüksége nem él a társadalom minden rétegének öntudatában oly élénken, minta szakismeretek szüksége. A bét jellegét a népnevelők egyetemes gyűlése éa az ezzel kapcsolatos tanítóképző Intézeti tanárok országos egyesületének közgyűlése képezte Ez -utóbbi egyesület mely életbelépteté •ét főleg Hettyei Gábor, a dévai tanítóképezde l'dokóbön ur- helyreigazítása — est ál litja ő maga — a valóságnak mindenben megtelel. a nm. minfiterium a nagyobb Mvároil pénzinté-wteknér működő könyvvivő urakat ii felruházni. I Ezok tanítják a kersiksdelmi Iskolákban a könyvitelt ii éi ezen kvalifikációt én n Igin t. igasgató úrtól sem vitatom el, ds ebből már laat a köistkeztstésl levonni, bogy ha valakinek | a könyvviteliedből a vissgát *leugedték, ezzel j már megnyerte a képsiltéit a polgári iskolai tanárságra ii, oz msiö pmlogiimui, Aaért én danára a fejnnhei dobott Insnltnsnsk bátor-| kodni fogok továbbra ii kétilksdni a Jogosult i fevátlIlkádéban éf'előhbi állításomat ugiW tar Ijedelmében fentartom. Amit pedig I). ur as 1888. XXX. t, 0.-ból I közöl, aa helytelenül van idézve, ilőuör mert > aa s törvény a középiskolákról és aaok tanárai-| nak képesítéséről, nem pedig a kereskedelmi iskolákról szél, másodszor mivel a 84. a liíi-lysttes tanárok nyugdijáról mól, húsom vanaa JNom tortok »enkit sem oly bárgyúnak, hogy J HT |»»graphns, a 6*. ezeu biztosítását cikkíró túliak n ég kiizlemé- j nyének elolvasása után Is elbigyje ; ue .van v la-zában néhány ügyeaen takargatott ki'/iesitett képtelenség, melyekről a lépet lerántani kötelességemnek tartom. Ha ebbeli műnkémlian D. ur rapszodikus gon <l')lntirw>lt'"'*f nynir.aif kiivetfip, ||)fy nflP H/ én hanem az ő judii'iumának engedek. — Hogy engem mi indított erra, hogy az első cikkemet közzétegyem, azt elmondtam annak idejében, de hogy elfeledték aa izr. l-itkósiég' polgári iiko-Iája felállításánál helyeslésemet és LözrsmUkő-(lésemet kikérni, szt szívesen1 koncedálom . mert ba kikérték volna, ugy nem engedtem volna az iskolát az egyes és kettős- könyvvitel szűk medrébe terelni. A mint már előző cikkemben mondtam, a re est olvassa el I), ur éa atillán aat fogja te i lálni, bogy középiskolai képsiitő vizsgálat -----alál ban el nem engedtetik, hanem arra gyének ii ImuUhalol, kik nem végesték faiskolai tanfolyamot, de viisgáini mn* el a •sál. bázgolkodásánalr köszönheti rendkívül nagy j konitrukcié Ügyét ngyan felfújták nagyi'it, de tagszámmal volt képviselve. — A népoktatás-'/parturiunt montes, mnsuitur ridixrului mns," a vajúdásban megsiüietett a rajztanár, u többi maradt a régL Azt mond|a il. nr, bogy az Iskola felállttá-sáiioi már tél éve meg van az engedély. Tet- flgv legfontosabb kérdései voltak a közgyűlés ! a vajúdásban megszületett a rajztanár napirendjére Intörre: A tanterv-niódositása a gyakorló ilkola és á gyakorlati kiképzés. Ta- Ennyit kívántam as Ugy érdemlegs* réméhez B*Alni. H ni1 nagyon aokat toglntkíwiii Mmmé-lyemtnel is; de én ilyen klfakadásokra hírlapban nem válaszolok, átengedvén ait llizl urnáit, horv mint egy táncoló dervi* badonáaaon tovább ii CmE annyit kívánok megjigyn*ni, hogy valamely ügynek elbírálására caak Orosioriság-bin nokái engedélyt kérni,* nálunk nem, főleg nem I). úrtól. - Hogy 11. ur engem képetnek vagy ttletékeviek tart a többéi asámban említett iskolájukról ítéletet mondani, az engem leg-kevéibé aem fog háborgatni abbeli snánilékom-t an, hogy a tiszteli- urak müködétét figyelemmel kiiérjem tovi'ibli ' ín. En legkevélbbé aem vnjjyolt idegM. Ne tessék oly kíméletesnek lenni 11. ur I Az Rki'irtlgyet ggy látszik magára vette I). ur, mert' kltlömben nem érthetnem, kogy ni nitóképeaitö vizsgálatok és a felvételi vizsgála-1 ^ j4tllj ü Ur es valótlanság mert az enge l*rtflt t*'i't M általam haunált képletM kös ..............' dély .-Mk f. év. május fll-én érkezett bs, annak Dí"n^1,bw'r "ixi 'kart valamit tlloíiM, de nem í. IMujwfllr. nh unnhan _il v, «t ha vnui iiniHiAn, latok kérdése. Az egvMŰlet közgyűlését az akadémia kii üléstermében tartotta. Az üléseket Pétorffy Sándor nimpathikns alak, nagy higgataággal vezette. A vitáknak 'ktylAnös érd -keiséget kölciön-sAtt a jelenvolt női taintóképaők bölgy tanárainak felszólalásai. Lázamé Kasztner Janka, felizólaláaatval sokszor nagyon ügyes fordulatot adott a vitának. Némi módosításokkal az előadó javaslatai fogadtattak el. A tanszer kiállításról nem lehet előnyöset mondani, mert - elég gonddal és alapossággal előkészítve nem volt Anyagát az egyes könyvkiadó cégek kiadvAnvai képezték, a mit valami nagyon tanulságosnak épen nem mondhatunk, s tnlajdonképen vett tanszerek csak igen nyéecő számban voltak képviMlve. Az egyetemes tanrtógyfilés előadóinak elflér pedig még negyedéve sieee Mielőtt az engedélyért folyamodtak, én azonban „dlzi et mIvsví animám Vöjjöíi Iliül tfr ti támi most mivel én ré- meim." vannak iltoglalvs, ai ő reájuk tertosik, izemről tekintet nélkül az urak bokros teendőire eit. sí ügyet betejeiettnek tartom. Viharos. iák előkészíti osztályról és reáliskoláról volt izó (Iáid az izr. iskola 1888 - 80, Értesítőjét.) Az élőké-•zitő osztályt a miniitor nem engedélyeste, a választái tehát caak reál, vágy polgári ilkola között volt. _ Hogy miért határozták el a polgári ilkola felállítását, azt I). ur jobban tudja nálamnál. — A polgári iskolai tanár pedig tekintettel a kereskedelmi iskolára válaiztatotkmeg. Ki tehát a strucmadár, D. ur-e vagy én. Gonosz dicséretnek nevéai O. ur azt az elii meréMmet, hogy a bitköziég a felekezet érvényesiti a teliőbb tanügy terén is I Hát a hitközség által fentartott iakol&k nem felekezc tieli? Nem.áll-e ott minifen ,Értesítő" címlap-1 , , . -------- ele-íján: izr. iakola? Nem áll ott az iskolaépület|MÜlt.éggel.várji smagyírilUlánoahttelbank, a homlokzatán aranyozott betüveL1 Irzaeliták oa- ct0P01l f,fk*lí .6h, ««»ron(!aáaen vozotott kólája? Talán csak nem reateli D. ur, hogy t»«L\w.évl mérlogének közzétételét i a lógna-valamikor „Deutoch-bebrttiiche Vorligen" cimU KP)b Pínserők állanak készen, hogy ezen pa-—' - - - - - ^ - ilom | piroinak a már előkésutett nsgy haun-t léte. Külföld. PArlas. A pénWilág egyik tekintélye iria e sorokat, melyek iimételt világlatba helyezik^ I magy. ált. hitelbank papírjainak állapotát a Ivét I ytlág pénzpiacén. A jelentékeny, bár rövid, de sokat\monaó sorok igy'Hólnak : Megint a ltotb-adbild-osoport uralja as európai, söt az .egész érték-világpiacot. Mindenki -a legnagyobb te* tekezletén f. hó 18-án mindazok gyűltek 3«ze,'mzetet irt?" HiiI a feiekezeU ilkola korántsoo akik a végrehajtó bizottság által kitfisött tété lek tanulmányozására felhívattak. Mindegyik tetein Öt-hat előadó is, csak a 1* népiskolai tankönyvek és ezek bírálata cimtl tételhez, egy előadó, még pedig Hoffmann Mór nagykanizsai kartánuuk vállalkozott fisét* kerülvén as előadók megválasztása, a jelenlevő elfiadójelőltek nagy előaékenyiéggel mondtak is egyesek javán liistségttkről, mig s többfek eaak kossá Mólóknak iratkoztak fel. zárja ki szt, bogy más felekezetbeliek oda ne járjanak és békés egyetértésben a többiekkel ne tanuljanak ? En azt ,iohs és mIioI Mm állitettem ! Ei mégii gonoszsággal vádol engem Dixi ur. — Nagyon gyanítom, hogy ilyen goromba iniinuációzkal igyekszik amogy is gyenge lábon állá logikáját támasztani, nehogy teje tetején essék. . , ♦) ás flgy, atiadkM részről megvilágítva tövén, ast bab-jaMttáak nyllváttltjuk aszal, liogy at llgylwn WbU agylk fél réaaérll ama ungedliatjsk Wg' a polamtn. tovililil folyta-táaát A •sarkawt'l. pirosnak a már eiokénitett nsgy •itsék. Ast mondják: a magyar általános hitelbank tökélétoaen baionnemű • egyenlően jövedelmeié ügyleteket teljesít', mint ez osztrák hitelintézet, ugyanazt s világhitelt i ugyanazt t biztos, nömea vezetést élvezi: ba tehát ax osztrák hitelintézet 160 frtoi részvényei ma 809 írttal jegyeztetnek, akkor a magysr általános hitelbank részvényének, még a tartalékéilo mánybeli kQIönbeéget is teljeMn ttgrelembe véve, legalább 876 frton kell álnia, tehát, hé 'ml leg jgssságoi leltogái és értelmei logika ne-rint réesvényenkint lsgálább 16 frttal emelked- Nsgy-Kanizaa, vasárnap. _______ ___ Zala 8i azám. (4 lap.)____________ né. Bs al emelkedés üsaTkatatíauul be ii ihgkélotni, Nagy-Kanian, 1890. auguiztui 18-As küvetkesai, ha a télévi mérleg teljniti ama várakoiáaokat, melyeket általánosan fllaáek ke—ái >f«werwé|. Vilmos osáaaáraak as orosz cárnál moat folyó tartózkodásáról vett érteatt lésünk szerint, e bó 18 án a cár n«gy katonai NyugoiWk békében! Á megboldogultnak hely ben Iáko rokonai ia tudattak a halálesetet t| kivetkező tartalmá gyánjelen téttel. Bordin Márton a saját ás ntije szül. Hollermayer Anna ágy nővérei i Bettiin Magda, Ursolya, ét ézámot rokonai nevében taomoru azivvel jelenti izére- szemlét rendezett császár vendége íissteletére. tett fivérük Berdin Ntp. Jánoi Bient-Fersc A szemle után adott reggelinél Sándor cár él I rendi áldozó papnak bontat betegeskedés után tette a német ctdttiri ét azután Fenne J&tetf j|0lyó hó 18-án reggeli '/• 6 órasor. munkás S feleégét, ki ma ssületésnapját üli. Vilmot csá ' életének 46-ik, uerietea életének 88 ik évében szár orosz nyelven tartott pohárkönöntrtvel vá- hirtelen történt gyászos elhunytát Al ingett 1 tszolt és éltette a cári. A tegnapi ebédnél telő szent mise áldozat folyó hó 19 én reggeli 'Vilmos osáazár a cárnő jobbján fiit, A szemle 9 orakor fog a helybeli Szent Ferenerenotek megkezdése előtt a császár ma reggel pompás j plébániatemplomában a Mindenhatónak bemu könnyű kocáit küldött ajándékul as orosz felié | üttetni. Ai laténben boldogultuk bUlt te emii gekaek. Helyi újdonságok. — Marul Kivan napján megtartott nép folyó hó 19-én délután 4 órákor fognak a helyben Saent Fsrencrendiek lak házában ünnepélye-teu beuenteltatni és a helybeli róui, kath. temetőben levő cialádr lirboltha örök nyugalomra tétetni. Nsgy-Kaniata, 1890. suguiztui 18-án. ünnepély a lehető legjobban sikerült Avverőté- Nyugodjék békében I — Sebestyén Lijoi ügvvé nyes nap ezer éa ezer embert cwlt ki a szé- í dob gyáiioi oant érte, kedvoi kii leánykája I pen feldíszített .Zöldfa kertbe* és s .Polgári halála által A gyermeküket veiitett ulílék ol egylet* kertiébe, melyek mindenike előtt csinos sorokkal jelentik a gyáaz caotet; Seben y én v j diadalkapu állott. A zöldfakerti mulatság a leg-, Lajos éa neje Hanny Marianna bánnattal telt élénkebb képet tüntette fel, hol a jelenvoltak azivvel jelentik ueretett kii Mannájuknak apraja nagyja egyenlő kedélyesen töltötte a.|rtfncaoió toroklobban folyó évi augmztm hó délutánt; különösen kielégítették a nézőketj91 én reggeli 8 órakor történt gjásxoa elhuny-Augenfcld tréfát mutatványai. Ette a .Polgári: tát A drága kii halott földi maradványa Egylet* kert helyiség* zsúfolásig megtelt, nol | folyó bó 28 én délelőtti 10 órakor a róm, katli.l a megállapított programm szerint: Oronváry szertartás szerint ,lóg a tőidnek viisaaadatni. | Gyük ügyvéd hazahas szellemű beszédben em- Nagy Kanizsa, 1890. augusztus 81 én. Aidái és lékesett meg Szent litván királyról a ő Feisé- j béke a drága kii halott hamvai fOlöttl géről I Ferenc Józsefről. Huckitedt Gonárd Haladunk a nagyvároiiaiiág felé. Vá-elszavalta lapunk mult számában közlött ver- rotunk minden tekintetben halad élőn, a küllő aat, melyet Tnboly Viktor irt.;,est követte a.csia mellett a kényelem és szórakozás beíveli helybeli iparos ifjak dalárdájának szabatosan mindinkább nagyvárosias isineket öltenek tol. előadott , Hymnut- karéneke. A népttnnep vé-j Egyik ssép bsijúliit látunk a kávéházak emel-1 gét a „Liliomfi* vígjáték műkedvelői előadása kettesében, melyek közül épen moat alakítanak i képezte, melyben a részt vett műkedvelők ver- {egyet át, oly módon, minő bármely nagy vá-senye/, tek a több ízben tel hatott méltó taps- & ! rosnak dicséretére válnék. Heiin Mihály kávéi, elismerésért. A jelenvoltak ezután—a-.Polgári ki eddig is nagy áldozatokkal nyújtott látoga 1 Egylet* derék vendéglőse által felszolgált ízle- jtóinak kényelmet, most kávéházat teljesen .uj-, tea étkek és jó italok mellett vigsn töltflUn el K.,1 alalfit„tt« it . mi addig Nagy-Kanizsán 1 az estét, melyet a késő éjbe bebaiadó táncain , nem volt „hői termet* is rendezett be, hogy a latság rekeaatett be. nagyvárosok példájára a női művelt közönség! — Vlruatk rikaplténjs Szakonyi Jó-: it meglátogathassa azt, hol beszélgetés t lapok ■aei Toplieára utazott, ott töltendi 8 napi sza olvtsAsa mellett fogyantliatjá el nyáron buti-badság idejét. i tóit, télen délutáni kávéját. Veit alkalmunkt — A pÍArlalAk uj klitáiaékr Farkat | megtekinteni e kávéházát s berendelése ugy, László már megérkezett városunkba, s a volt [.mint kiállítása teljesen kielégítheti a legtinya tömik Jauíy Károly al távozott. Hozta lataaaa.sabb ízlést is. A közönség elkülönítve- látogat-uj főnököt körünkbe; a távozó pedig vigye ma hatja a helyiségeket, melyben a közép osztaly-gával azon tudatot, hogy Nagy-Kanizia min beli és a magasabb igényű látogatóknak külön denkor emlékében fogja tartani a derék izerzet helyiség áll rendel tt esésére mindenik esin, tény derék tagját, Janky Károlyt él ízléssel berendezve; mig a női terem a leg — A ■««} kaalzui l.kslsufk által szebb válásztéku illéssel várjt gyöngéd vendé-kiküldött bizottság — a néyy féltőbb leányitkola geit. férfiaktól egészen külön bejárattal. A fa-téfeiítéfe tárgyában elkészített javallatát a f é. lak tapétái, a csitlaroS fényében tőleg eite va anguiztáa hö l* án délután fél S órakor az lóságot tővároii színezetei; adnák e kávéháznak, iskolaszéki ülésen -bemutatta. A bizottság mun- A kávéház megnyitása szeptember hó eleién kálatait Dr. ftnzsicska tanfelügyelő személyes lesz, a megnyitási napról annak idejében a ká részvétele ée uakavatott közreműködése nsgy vét értesíteni lógja a város közönségét mértékben megkönyitette. A javaslatról jegyző — U latén vedeli Geitzíer Mátyás' vaiuti könyv vétetett fel éa a tárgyilagoian szerkezteit kociitiiz'itó, kiről annak idejében megírtuk, hogy kitűnő dolgozit az itkolaazéki gyűlésen egy- kociitiiztitái alkalmával egy \ aggon kerekealá hangúiig elfogadtatott t Nagy-Kanizsa város kerűlft az lábát elmetszette, három heti tzen-tanaexáhoZ átvétetni batároztatott A jegyző- védés után e hó 18 áu a vároii közkórházban könyvet ■ a határozatot jövő tzámunkban egész meghalt. — • terjedelmében közölni fogjuk. — BelérAa. Kiss György kiskanizaai lakol A itmxll ipiep — Szent litvánénak két tzobából álló lakátaban, aa ellő nőnapjának, — ünnepiét lefolyását a legkiasebb i bábán aludt a család, a másik, hátsó szoba pe-cpendzavarás Kn) háborgatta meg s mint a | dig bezárva volt a mult éjjel; a sötét éjj alatt rendőrségtől értesülünk e napon egyetlen kihá- (ismeretlen tettesek a hátsó szoba ajtaját ialtör-gáa sem lordult elő városunkban: Dicséretre j ték s onnét mintegy GO—60 frt értékű ruha és méltó, hogy a város polgárai ily tisztelettel t fehérnemüeket elloptak. A rendőrség által meg-csendben ülték meg a nemzet ünnepét. j ejtett nyomozás arra enged gyanítani, hogy — 6/Aamfclrek. A Ssent-Ferencz izerzet. idegen községbétiék követték el a betöréit. helybeli tárihácának gyásza van: egyik érde-! — I.opás. A Nyifriy-féle korcimában a mult mes tagja e bó 18 án meghalt. A társház követ- j éjjel egy ott alvó ökörkermkédő zsebéből alvás keső gyászjelentést tett közzé: A nagy-kanizsai közben ezüst óráját t láni'át ismeretlen tettei Saent-Ferencrendi társház tagjai szomorú sziv-1 ellopta. Szerencse, hogy a tolvaj e jelentéktelen ▼el jelentik szeretett rend tártuk nak ijerdin Nep. dolgokkal megelégedett a a mélyen alvó itebé-Jánfls Saent-Ferencrendi áldozó papnak botizas bői annak duzzadt tárcáját it el nem vitte ms-betegeskedés után folyó hó 18-án reggeli ,6Igával. órakor, munkái életének 45-ik, szerzetes életé- — Hegbe Urat ad lak Ábrahám .Károly nek 26-ik évében hirtelen történt gyászos el- helyi lertéikereiktdő fiatal uikói tegnap s Te-banytát. Az engesztelő tzent mise áldozat folyó; leky-ütca,aarkán, a kocsit, melynek elébe voltak bó )9-én reggel 9 órakor fog a helybeli Ssent- fogva ■ a melyen a tulajdonol neje ée a koctiij Ferencrendiek plébániatemplomában a Minden-! ültek, eazeveizet futással ragadták maguk után. denhatónak bemutattatni. Az istenben boldogult-1A nő kiesett a kocáiból, de t/erenctére.-baja nem7 nak bült teteméi tolyó bd 19 éa délután 4 . történt,'míg a kocsit orra zúzódott Öiize. A lo-órakor fognak a helybeli Ssent-Ferencrendiek vak egy erőstörziü ákácfántk futottak, esttö-j lakházibas ünnepélyesen beszenteltetni s a: veitől kiszakította a sebesen'robogó koosj; dej helybeli róm. kath. temetőben levő Berdin egyszersmind meg is állította a féküket vess-Márton család sírboltjába örök nyugalomra tett lovakat. 1890, augusztus hó 21 -én. — A kAet*. Hitkán eiik -msg igy-igv bucik, hogy vslttml cMtt paté ilő m fordulna, •okizor azonban vérei vtrtknléi uvarjs meg s bu6iúlok mulstaágát igy történt m Nagyból, dogauiony napján ii a tormái! bácin likaiméval, amidőn ii Ktlle György ntvtt kiikauiisai lakóit egy tömig megtámadta i öusieiurkálta. A nebeillítet a batóiág vároaunk kórházába, a főtattenkit pedig a eiendőrség a birmághoz izállitotta. — A liktgilyé t|yta(lWI«, Leveli-■őnk Írja Bient Grótról. A testedső tánsijáté. kok egvlk ligtiebbiki: s ttkázés. Hódol Itt ennek klki s hogy id^ji ingedi j főkép tálukon, hol nem kínálkozik oly taórakoaát, mint váro-ívkbsn, tálukon défutanonkint Ottztvirődik tgy csoport rang t nemi különbség nélkül i minnek a tekepályához mulatni • ínfűket edzeni. Egy ily társaság takézett 1. hó 17 éa kálid JóiMftürjilkorcimároi kerti helyiségében, Mind ez már rondéooii wokái, a lisbás tilálli-tásáhos fiuk küldetnek ki, kik köré néha í—8 mái Hu ia csoportosul, hogy ss .állogstás' nomaa mister •égét mig'anu'ván, ItMŐbb ők is viheatMik ilyenben réiit. Ai irt társaság ál til kiállított iluboi ii többen wtilakoitak, köztük Prummer litván 11 évis ílu. Et wéb* kendőjét többiibin bedobálta s tekepályára, hogy iáiijftfa miként fat a golyó njta ksre-z ül i bolilVjöltóimét erte. Egy ily bétmjolái alkalmával Stekli Jósiel által kikUI(Uitt golyó hs* láutékon találta és oly mily ok sértést ejtett rajta, hogy néhány óra múlva meghalt. Szülők ügyeljitek gyermikeitekre! — óa||lik«wiK. Tót litván lala-tnnt-lásJói lazoi — mint levileiőnk irjs — e hé 14-én ntefe'é hazulról eltávozott, ason kljein-téttel, hogy a hegyen körűinél. Neje férjének baaatérését nyugodtas várta t még akkor tem nyugtalankodott, mikor kélő ette tem érkezett meg, azt hivén, hogy valóninüleg megkésett ■ s pajtiban leteküdi. Mikor aionban reggel uen találta, gyermekeit Ketküldte, keressék megaty-jokat. A légidőtelib 18 évet tln a >Btkliir" int- inm irényéiit msnt, Imi maglmlta, hngy a mol- nár reggel korán a Zala vizéből vatt* atyja hulláját ki. — A megejtett rendőri vizsgálat alkalmával kitilut, bogy az elhalt iuákoi, bá-itártot ember, lévén, már régebb idő óta log-lalkozott öngyilkottági tiándékkal i legutóbb is ugy nyilatkozott, neje előtt, bogy nem fog természetes utón meghalni, hanem a , BúdSr* malom Alija leta-aa ő. túrja, lls ia tuljesodutt; özvegyit ét 5 nenletlin árvát, hagyott maga után. — TAt volt e hó ló-én éjjel tél 8 ón tájban a premontrei rendnok türjei birtokán, miként Zala Szent-Gróthrúl irják nekünk, egy tibaii. tag meggyúlt i leégett Stertnuts, hogy ép akkor izélSBand volt, kü önben ai öi->iehalmaiott mintegy 4G00 kereist galma, menthetlenlll od'»> veszett volna. A gyorsan megjelent községi lakótok, a nemrég szerzett ty feutkendőjükkel óriási tevékenyegei tejtettek ki i csak atok fáradhat lan butgalmának köuönbitő, hogy t tüz gyorsan localliálható volt Vidéki levelezés. A legvllágeiabb vAroabiui. rUvII i szorkumtMk.) Sümegén, 181)6. aug. 14, Az agy atzaló ebhóség fiagyolt még vagy bá-Tom csepp aliaarin tintát öbiös kalamárisomban. Ofci jl fenekén zsugorodnak össze, félve, szorong* vs, hogy betalál kiikkintsni tüiet rejtekbelyókbi egy 38 E. fokot napsugár t (elisippantjá Okit; pedig ugy félnek a mayattál! Látva nagy tggó-dátukal, megkönyörülök rajtok, telitatom vado-noluj alumínium lollamval a oda rOgzitim őket e lehér laphoz: hadd uállianak lekete teitve-rükhöa látogatóba, s nyomdába; —- ha oiák t. ■zerkeaztő ur egy hitilmiis állj f-i uem kiáll oe-kik s • papírkosár feneketlen örvényébe nem taiiitja Okit. Bizony ez dioiiilen halál len rá-jok né*ve, de legalább nyugodalmatabb, minj_si-változva, tényei, napsugáron liluallni a mágn régiókba t széltől ütetve-kergelve honsu-hotii&-vándoruira kelni. No de hagyjuk i hotnu bevezitéit, meru fi ellő csép már lojylán van, a tráiodik pedig kér-ve-kér t hidd követhesse lekete leni véréi, hirdetni i legvilágosabb város hírességeit. Mert ba van legtöléiebb Alrikt, miért nem lehete kérem leg-yiiágoaabb várót V Ez pedigr Ilyen kánikulai bö- -Kanizsa, vasárnap/ •égben, a mi azéptekvéeű városunk. De miért ieg-| világosabb ? Hát csak azért kérem, mert ebben es easbarolvaaató simosiérában lebér színben is* aik ÍM minden. Fehérek s több irány ben húzódó poros országutak, a mészkővel kirakott gyalog járók* a tyukazemtenyéaxiő, azertelakvő kódarabok ; lekérek a meszeli házak (ilyenkor vakító fényben tündökölnek) és a begy aéghen fennhéjázó' büszke szik faóriás, a nFehérkGjptk*. Ea a sok fehérség pedig ugyancsak erőe világosságot terjeszt, l/zadunk ie $ méaaköo'raxágban gyöngyén s vakulunk is gyorsan! Btantey expedíciót vezetett a legsötétebb Afrikába Emin basa feltalálására; ide e legvilágo aabb orsxágha egyszerre négy expedíciót ja érkezeti, esek közül bárom a zsebek, megtöltésére. Legelőször Budaftesi őnk. tűzoltó-egyesülete ez-pediáltoUde Szidorict Ferenc osztályparancsnokot ilju egyesületünk begyakorlására. A tűzoltásnak minden c-inját binját ismerő, a tűzoltói intézmény éri lelkesülő tanár naponkint reggel 6 lói fy óráig s délután is 4-tót 8 íg kiváló saakértelem-rt»I tanúskodó, érdekes adomákkal és élményekkel lüaserexeM előadásban résxeaiti a liaztikar', vasárnap délután pedig a legénységet. As oktaláa iránt a »ctbílek« is rendkívül érdeklődnek ; vasárnap délután nagy közönség nézi a gyakorlatokat a meleg elismeréssel adózik a rövid idő alatt eiért szép eredmény (olntt. r bó 9 én Szakáll Anlal, az országszerte bire«-nevea Shakespeare recitátor e xpediálta magái Sü megre. ö s ló vészi árstilai kertiében akarta be-matatni nag? rsciiátori teheteégét 6—7 óra kö-siHt, de a körülmények szerencsétlen találkozása miatt — csak a iák sárguló, fonoyadó levelei hallgatták voina mozdulatlan — némán. Az e!Ö-idiN előadatlan maradt. Szakátl-ial egy időben köszöntött be Völgyi liyörgyné a/intárauiaia s pár nappál előbb Nagy János europabirü magyar mülovardáia, »számon kitűnő mUvéa/ekkel, sok lóvékkal, Auguszt hírneves bohóccal< és egy — szürke azamárrsl. A cirkusz, leszámítvs az első este fétközönsé-gét, mindennap tele volt. A szttlöi szeretet fel-használta ax atkáimét, hogy a gyermekeknek pár órai leinivalót s mulatságot szerezzen. Hogyne! mikor olyan apró emberke is, mint az 6 éves Nagy Pista ugyancsak meglovagolja a kia török lovat a hányja veti a bukfencet. Völgyiné társulata 12 elősdásra nyitott bérletei — csekély eredmény nyel. De hát a lavaszszal volt társulatunk, az öa/szel valószínűleg less ; ebben ax tzxadmanyn* időben bizony mtgy aldo zat leszúrni ez „enlrél.* Ax e-sö előadás vasár nap volt; színre került Bercik Árpát! »Paraszt kisasszony*-a igen gyér közönség előtt Máenap a színtársulat össses tagjai ijceeerüaégükben vagy örömükben ?) elmentek as utolsó cirkusi előadás ra, hogy legalább olt gyönyörködjenek a — lelt házban. A nevezett darabon kisül színre kerüli ~a »Sálán leánya* és a »Férj vétke*. A társulatban nagy as igyekezet, kiaabb városokban, hol a sz in és'.el ritka vendég, kieégiiheti a közönségei. Jobb lagjai Ligeti Vilma, Ligeti Kálmán,Si-montalvi tiyula. . T. Szerkesztő ur I Érdekes befejezésül engedje megírnom . . . Jaj f oda a nagyszerű, caatienóe belejezéz! Hi korára ide értem, egy csintalan tű-see képű ifjú nspsugárks beleszerel el I a barma dik csép be és . . . megszökött vele. »Há!a Isten! — »J*gyen boldogi* Ugy-enyá f as olvasó ? 1 Qábor diák. Ztlönfólik. — Miráljssk staaéaa. A magyar királyt I e nagyváradi és dsbreceni otjábsn Saápáry gr. minisslerelnök és Orczy br. fogják kisérni. A zá-rógyskorlatok alatt Ssékeiyhidon sz össses idegen ketonsi attasék és ax eddigi megállapodások szerint Kálnoky gr. külfigyminister és Bsuer br. kösös hadügyminister is jelen lesznek. — Erzsébet királyáé báró Nopcss főudvarmester ér Festetics grófnő udvarbölgygyel, meg a saolgaasemélyzef néhány tagjával tegnap elindult Vliaaiitgenbe, honnan nagy tengeri útját aMgfogfa kezdeni A királyi pár rendkívül azivé-lyeaen hueeuzott el egymástól a pályaudvarban, azután as udvari vonal fél nyolckor kirobogott a királynéval as isebli állomásról. — A kelésg IIJu pár. Ferenc Szol rátör löherrtg és felesége, MáHa Valéria főhercegnő, követik ast as elterjedt szokást, kegy ellátogatnék Itáliának — a mézes betek révén ~ leginkább ismert kél ege etá. Oiys ír alapos inkognitóban utazta Irt Zala 94. szám (6 lap.) el, luig 1 |soai érkezik rólak az első bir Eaga dinből E szerint a fiatal főhercegi pár rövid tar-tóskodáa után Engadinból Sondrion ál Bellagióba uiasoti, a mely tudvalevőleg mar a fetaőolaaaor saági favfE vidékéhes tartosik, — Kárai) ramáa király Ferdinánd bar .céggel, uradalmi igazgatójával, két hadsegéddel | "éa valóasinüleg Vacereako követ kiaérétében Gy6» rön át Bécsbe onnét lecWbe utaaott. Pénteken1 este a két király jelen volt a Cigánybíró elő-! adásán. — Ma#aaél) I révld klrrk Urzeébel királyné e bó lT^kén utaaott Oberámmergauba, a paeesió-játékok megszemlélésére. — ferttic Ferdinánd (öbereegnak Erztébti bajor hercegnővel való bá-sssaSgát isméi.jzóba bozaák, hír azerint as el-jegyzés már regiörtént, de csak a jövő eesten-dőhen bossák nyilvánosságra. — ticklanek Lőrinc nagyváradi püspök, nevenapja slkslmából e bó 10-én lelke* ovációban részegüli s papság, a városi hatóságok, a közös hadsereg és s honvédség lia/ttkara részéről, A 37 ik gyalogeared zenekara aserenádot adott neki. — J4u«a rakerrsg, a jelenlegi Ortk János kemény próbáját adia annak, hogy mini hajóé kapitány megállja a.helyéi. Ensenadából (Argeo-tinta) ugyante aat irják, hogy a «Ht. Margaret* vexénylö kapitánya, Hodicb, megbetegedeti a igy Qnh Jánosnak kelleti átvenma a baióparaucs* nokságot. Moat s Hom-fek leié evgz a hajója. Minthogy as ídöjáráa általában nagyon kedvezőt ' len, jóit most epen tél van), a »8t. Márga rei«-! nek aok viszontagsággal kellet megküzdenie. Taskerálctl lllgasgalévá nevezte ki a király Spitkó Lajost a besztercebányai tankerü ; let ideiglenes vezetéséve megbízott besztercebányai kir. kath. lögytnnaaiumi igazgatót. — PAspák, tliszpalKár, Szilágy Som;yó városa dr. tichlauch Lőrinc nagyváradi püspököt' egyhangúlag a város disapolgárává válasstoits. E hó 12 én nyújtotta ál egy diaxes küldótiséji a püs|tökuek válaaxlatására vonatkozó, gyönyörűen kiállított oklevélé*. Hencey Sándor, .Sztlágy-Somlyó város polgArmeatere, hatás >s üdvözlő beszédei intéseit a kűtd-Hleég- nevében * püspök höa, ki Isi-kesüll éljenséssel logsdoti szép válaszéban bit-toaitolta a küldóttaégel, hogy Ssilftgy-Somlyó anyagi és erkölcsi érdekeit mindenkor elő lógja mozdítani. A küldöttséget' a püspök megvendégelte. — Gyáaafclr. 8ze6eréhyi Gusztáv a banya kerület volt ág. Jiilv. supenntendenaemeghalt. A szomorú esettől e kővetkező értesítés y*VH Béké<-Csabáról. A bányakerület püspöke ma hajnali négy órakor jobb léire szenderült. Hosszas betegség öltötte ki éleiéi as agg egyháatönek. Még a téli időben szenvedte kcessiül as influenzái, s j ennek maradlak káros következményei, melyek eme kalászi rőtári vezettek.. Bár gyengélkedett Szebrényi az egész lavaszszal, buzgón látta e' egytiází hivataléi, a vizsgálatok idején pedig (eljött a tő városba, hogy az ágostai hitvsl-; táa evangeJiku* gymaasium éretiségi vizagálalán' elnököljön; E tisztében ia hiven eljárt, pedig ekkor már nem voltak titkolhatók a betegség nyomai. Haxainettl a oitliou ágynak dűlni kényese-rí lel le a tüdögyuladás, mely mini ax influenza uióbaja lépeti tel nála. Később némi javuláa állott be, ngy, hogy Mária- völgy be késsült, de ujsbb robsm e szándékéi iiieghiuaitotla. Ma reggel négy órakor megváltotta a halál aulyoa szén védésétől ' — Möftjo <Héa. A szombathelyi egyházmegyei r. k. laniió egyeaü'et e hó 28-án á e 10 órakor tartja közgyűlését Szombathelyen, a vármegye házának nagytermében. Tárgyak: Elnöki megnyitó. A mult évi közgyű'ée jegyzőkönyve bemufattalik és kívánatra felolvastatik. As elnök az egyeaület működéséről és állapotáról, ügyeinek vezetéséről, valamint azok elintézéséről jelentést lesz. Az egyesület pénztárosa a központi bizottság által már felülvizsgált évi számsdásái kívánkira (elolvassa. As egyháxmegyei tanítói segély-alap igazgatóságának jelentése. A központi bizottság által a jövő egyesületi évre kitűzött nevelés- éa lanitáatani tételek megbíráltál nak s azok vágy eltogadiainak vagy máaokkal pótoltatnak A központi bisottság állal ajánlott dolgosatok felolvastatunk s a jutalmak odaítél let nek. Indítványok. — Aa u(fontartási elélráaysstékrs vonstkosólag Zslamegye alispánja következő hirdetményt tette köszé: Ezennel közhírré léte tik, hogy a köxutak- éa vámokról szóló 1890. évi I-aő t.-c.- értelmében as 1^91. és 1802-ik évekre vonatkozó törvényhatósági uttemgrtási előirányzatok a tek. közigazgatási bizottság ál- j lat elfogadtatván, aaok a hivatkozott törvény I _ 1190. augueaftia hó 24«é& 22-il | a értelmében f.,évi augusztu* 2i4iöi i évi saeptsmber bó 7-lg bezárólag tartó II aagt közszemlére s vármegyéi If*od sliegyséi irodában kitéve vannak Miről a közönség aasalétte* Lsittetiky hogy as ea^n munkálat elleni telaió aiá* i aok tolyó évi szeptember 7-|k napjának délutáni 5 óráig alulírott alispánnál benyújtandók^ áft I előirányzat ai 1891. évet tlfetőleg gHt.eég irt |06 kr., at IHOg ik évet illetőleg padig gat.bgé frt 91 kr. kiadeaaal záródik. Az átadó, a ázása* i lék szerint adótókra nésve egyenes ál ami , adójuk (átlatánoa jövedelmi póladó nélkül) l9#/#*a, | az igás miniiaálistákra aésve s ide ások tertoe*/. j nek, kik legalább I igavonó álletial bírnak, dé | egyenes államadójuk 00 Irt nem lesz ki, f frt j i s kézi mintaáltstákrs nésve pedig —»kik k«ieé azok tartósnak, kik igavonó állatul nem Mr« í nak éa egyenes átlamodójuk (5 frtot meg nem | halad I In M) kr. Minden egyenes állami adói nem fizető, Mik életével betöltőit de 60 'évet még e> nem ért térő köteles Otadó tartozás fejében bárom kézi napszámot lerméazetben le* | szolgálni a igy a kivetett 911718 kési napszám jezek állal leaa leasolgálandó. As uj beostlás j sserint sz utbiztosok létszáma tS-bsa, aa utka* 1 paróké 120-ban áliapiflaiik meg. A számvevői : tsendök ellátására évenként egy 800 Irt Üsetáa és VOO lr< lakbérrel díjazandó kozuti számvevői ; áiiáa rendazeresiilai lfeu Végre u ailamépiléesell ! hivala'hoz egy írnok és egy Mvaialasoigs oiztet* ' nak be. Esen hirdetmény a járási föanMkabirák, Z. Egerazeg éa Nagy-Kaniaza vároaos polgármse* i terei utján a törvényhatóság területén szokott módon kihirdeti élni rendeltetik Z-Eter*zeg, 1890* I évi aujuasius hó 16-an. Csntan Káró y sk , Zalavármeg^e sli«páa|s, — A eaerfc patrlarrka. brankoríez Üyörgy ! állal Karlócán 161,OtN) frtnyi költséggel alapjiott : gimnáaiumi épület már legközelebb elkéesüt Tag nap tartolták meg s Islegyen-ünuoj'élyl, A pat* riarcha 60,000 torinlot tog loiditani a modern ko« igényeinek megtelelő épületnek belső brrendezés ; aére. A pslriarchlk a napokban egy nagyobb tár* aaaág előtt ki|eleiilelte, hogy ő már as uj tanév ■ kesdetével azigoru rendeletet 4os- kiadni - arra— ! nésve, hogy a as"rh |iapnöveldebe caak olyanok i vétesaenek tel, kik egy államilag jogoaitoit inlé-Ixeinél letelték ax éretieégi vizsgáiétól. E*en lár* saaág előtt a patrisrótia axi a nyilatkozatot Js is'te, hogy s karlócai gymnáaiumnál aejál költ* segén egy u| tsnisékgt tog atapíiani, a axerb egyházi xene müvelésére. A pelrisrcha miad^ét • nyilatkozata !elk««ul« eienk Istaaésre láláll* — SiélkAlla ária*a aiérsjet kall Waztoeiít Károly as oazlr. magy. államvasutak ! igazgatója. K hó 18-án este hivatalából váusi* i körúti lakására ment basa a a kapu aljában hol* tan rogyott össze. Hlsxaovite régi embere volt ss | osztrák-magyar államvasutaknak, boeaau ssolgá* Is tát pár év e'öti ideiglenes nyugdijarás szaki-I lotia meg, a mit betegsége téti szükségessé. Msjd ; jobbra tordu>i állapota a ekkor ismét akliv *soU ' gálat/tba lépeti a társulatnak; Mielőtt Ordódy Pál 1 közmunka é< közlekedési miuisziernek sikerűit keresztülvinni a társulatnak a magyar áliam vi* I láüa érdekeinek megfeie Ö azervezeiet, a eaael aa ■ önálló magyar igazgatóságot, Blaa^iviisnak nagy éa előkefő szerepe volt a tárau'at igazgatáaábon, ' A magyar vnau'ügy kiválóan gyakoriali képzett* | ségü lóriiul veszít as e-hunylban. Mi kik az ei* j hunyt derék hivatalnokot személyesen ismeri ük* I kinek a Temeavár-orvosai vasút építés körűi elévülheieileii érdemei vanuak, mély részvét tel I fogadtuk e gyászhírt. A mindenható vtgaaasa % szálljon le a visszamaradtakra! — |/J géséaék a magyar teagersie* ■sca. A jövő nyáron már három caavaraözös í fog barázdákat vonni a Balaton vizén. Keitől i közülök a társulat a Sió partján épített és pedig ugy, hogy jövő év június hónapjában mindkettői I vízre lehessen bocsájlni As épitésbei szükséges I gépezetek megvannak tendelve, már uton is van* nak Siófok felé. — Háatálaaáa caaláá koldus, lievecaer* ben e hó t4-én óriást lüa volt, melynek folytán I másfélszáz család koldusbotra juiolt. A tűs (Jö-I csoy AnJal házában, — és ismeretlen okból illőit I ki. Pillanat müve volt és a boeaau uica, a kutyaszorító s a szomszéd épületek tűzbe borultak, I Éppen nagy szél fuji i rekkenő bőség voll. A tű-izet megközeliieni nem lehetett. Mindenki csak életét iparkodott megmenteni, meri s veesedelem oly gyorsén terjedt, hogy vagyonuk i lakásukban | levő kés/pénzük megn«etKé*ére sem gondolhatlak, i Hat órakor táviratozlak a szomszéd tüaoltóaájirtak [de a veszprémiek, mivel olt is nagy s<él voll, 'nem jöhetfek, tartva az eséi legese veszedelemtől} Nagy-Kanizsa, vasárnap. Zala U acám. £8 lap.) mig • ao«lyóváaárhelyi, miakei tm noaxlopi lUanl- 4 N .fcjmUMl álUMlUv aetf*l)aeatt lók megérkexiek, de nem tudták lokalizálni a, lc»i ««iUI)u p»l«Arl Hit lak»IAba« t&aai, mart ^mmmfi tótlü kiaxáradt • vix a |§(jq/|H9I. tanévre • beirataaok augoaa-iKii böeégbea. Ití! 9 ómkor a isé! u) irányt | tu« hó IMI exepiamMr hó eaakóxölletnak va* a í«rj#át a taa tova, amíg caak háxak vol-1 naponkint délelőtti 0-42 éa délutáni 8— A óráig tal ntíAlian ■ ooak a Somlyóra vaaató oraxágui a polgári iakola bélyiaégaiben; .axapiember ki atéléa ceillepoli 1*, mert Kl már nem állt ut|á- 2 gn tartatnak a falvéiéli-, jarMó- éa pólviaagá-ben épaini -Háalék^ái család portit égeti, hatvan- gálatok. Minden tanuló aa iotéaaiba faló alaA Allét lakóttáv éa ugyanannyi me»ékéj>ölet lati a | vétet* alkalmával karaaxl lavalét-, lllelö|ag szála taa magsáéi** j léaí bixonyitvAnyái tartozik magával hoanl. Meg — Araay Aa firmlmmm agy vidéken iegyexlelfk továbbá. hogy a* 1*87 éti XXlLt. Hazánk áUAadit* téréin a kutató geológia mindi* vt értelmében minden tanuló orvoei bixonyii-•|abb én ujabb kíncaeíre talál a föld alall alraj- j ványayal kóialaa igazolni, hogyt: ha a 19 évaa •alt tarméaaati adományoknak. Legújabban Ma-; kort még nem érta al, aikareegn beoltatott, bá | ká/lta vidékén, a Harkulaa fürdő tájékán arany pedig |g ér*t már belóllötle, aikereaen Ujraol-I arai ás petróleum forrást találtak. A hivatatoa I taloli, vagy a legutóbbi 5 éf alatt vafóeágoa bim-kulatá»t megkaadatiék. .lót állon kl. Ily Mtonyilvány hiányában ax illető - Klae* • tl» fcaakéar A napokban agy jiaauló catfk ideiglenes vehető fal. — A nagyka-Ma éve* lányka a (íaja nava via padján Bakony 4/ ^^ folyAri ukoUti taniwUUel né •ál aftaraló erdőbe naant lát átadni. StedegeK?* hány tagja állal miniaieri angadélylyal. randaaaii kóabaa éaxraVaiia, bogy a vitbdl léayaa tárgyak (^„y. tanfolyamra aa IMO/pl. tanévre a balra* aailláaaloftak aló. Kivánoeiaágtól öaxiOnöxve W liánok axepiembar hó I—9-igr délután 4—4 óráig lépott a aakély viaba • legnagyobb őrömére etü'ieaxköxöltelnek. Jeknlkexhatiii a pQigári. iakolai pénadarabokai aaadagarait lói annak medréből. K ÍBaxgatóaági irodában. Nagy Kmiaaán íftOO. aug. taitedexéeél a közelben lakó Szokoli molnárral 190 Morgvnlxuvr J. laasgaió. aaty ürömmel tndatia, kl a balyaiinére niatatt e 4 nagykaNlMal népiek»IAIíI»nm aa állfiMaa na#Y®»annyiaégü kincaekai axálliloti onnan, 1690^91, lanéfra a bairatáMik l.évi auguastua bau A aireai járá* löaaolfabiráia óüeattUán m j hó Só tól axaptambar <M« mindenkor raggal H IStÓi áugua^taa hö 24 én — trlrillll iHlttak a „Magyar «m Itala* mult évi lanévról A *alno« kláliláau ia* aatban ialáf|uk a kAvatka^tf tartalmai A magyar palolái aana aradata. Kivonat Hartalna falván falofvaffáaából. Ada'ok. a Magyar Xeoaiafenla mükódéaéról a« lö&MíO tanéven Kalogyalal é« lakojai a<amélyxa< Tanaa^ay A Magytr 'Ia* naiakola oaiiályok aaerint. A Hagyef XenaiafcoU nóvandékei |»a(örantien. A viaegahangvaraanyak mftiMira. Tudnivalók a jttvó (anévra, maly arról érlaali. bogy a jttvö tanéy batraiáei ideje aug, 5f8-án kaxdódik a tart a további napokon át, naponkint d. e 10 éa d. u 3—5 óráig. Ba-iraláai dij a xaneiekolába: 8 frt, laadij 4rlrtT,8#' ira'ial díj a iaiatfbb kimUtraléal oagtályokba 6 írt. tandíj liavonkini 9 lrt( a nxinpadra képaaitó énak oanalyban 10 Irt. Aa alaié'ail én mették«tanasa< kokén kfilón tandíj nam jár. — C&^JEZtTOISZ. dolágról, a Hraa^at magattéaa v«fati rógión mag Jelaat a molnárlakáaán éa akkor kidarOlt, bogy Walbaiai 4CI0 darab 16 ik aaáaadliali axOat pénxt tilt al. A taftlt kincaei a tóeaolgabiró bivalaloaan lafoglalfa. ^ órától 11-ig én délntán 9 tanainak, ugyan faak 6-áa leaa aa ttnnapélyaa. *Vani Hanola« éa li*én kexdódnak a raadaa alóadáaok. A a.*kaalmal lar. alaml. p»lic- éalia-renkedelml itkotifban a bairatáaok a kovetkexó ÍW/01-íkl tanévre I. hó 2H., 29. én 31 napján eaxkftaólletnek A kereskedelmi i«kolál>ól ex évben caak aa eddig fanálloll kétoaxtátyii iakola ináao-"ffnrivtolyama, a polrári iakotának padítf mind a |4 oaxtálya meanyiltatik. A rákóvetke*ó 1^01/2 ik Tan tgy. Malal érlaalléMk i Aa kaalsialkalk I9g|maaalambaa ax tMO'f . tanév magkaxdéaét llleiOtag ax érdvkettItanévben ax addigi két oaatátyn ker^bedetmi ia (alak a kóvmkaxókrfiLiciasUftnak / A nm val-;kola leljaaan he«aOiiieiieirén, a polf iakola 4 oaa> láa* éa kóxoktatáiirigyi m: k. minixsier urnák l tályának tanulói a magnyitandó háromoaaiályu 1X90 évi ax. a. kell rendaietévél kibocaá kö/.épkereakede)mt iakola elaó oaxlályába lépnak. toll •Kóxépiakolai rendtartáa* intéakedaaébaxÜ- Ac exen iakolál végxell nóvendtik ax agyévi ón* pe*t a latfételi, javító éa pótló vixagáialok auir., kénteai katonai aaolgálalra jogoaiivák hó 2" napjain tartatnak, a íanuT^k héíra-v ~ A bndapaall AIUmI kAiip-lparli- táaa aaefti, I, 2 8 napjain tórténik. 8 án reygol. k«IAb»n a jMl úícola't fart.a)mruli*>kal 9ttfi-S1, Órakor annepélye« *Veni Sanciével« megnyi Itmbtr Hitt I0*ig tarlók. Ax intésnek fi acaa {Rtik a tanév, 4-én pedig u rendaa laniláa ve«st naxiálya van: épiléaxeti, aéfiéaxaii, vegyéaxeli, kaxdeiét. A nftvendék axfilól vagy axak m*gbi- lém-vaaipari ea faipari. Falvétall feUétélflk í négy aofiia kiaéraiében tarioxik az igazgatóaágoál mrg- I gymnáaiálid, reál vagy polg iakolai ^oaxlály vég-jelenní a itt ax alóbbi t&névról axóló iakolai bi fxéaa jalaa vagv legalább eredménynyel a lega* juinyiiványl trlDöta'üL.Öljxn növendékek, kik Jabb egy iak. aaOnidai gyakorlat. » válaaxiandó alóaxór lé|>nak ax iintéaeibe, magukkal noxxák ke axakban.'Hem ialaa vagy oaxtjjilyxaiu Tanulok raa'teló-le vei 5k el, ilieióleg axOlaléai bixonyitvá- felvételi vixagát leaxnak. SxOkaégaa iratok: ax nvaiket ia. Ax I. onxtá'yba caak ft évet balii(|ó(t j I -IV köaépiakolai oaaiályokró) aaóló iak. bixo* fanunk vétetnek fftl, kik arríH, hc>gy a népiafcola nyitványok. hiteleaitelt munkabiaonyitvány, orvoai IV. oaxiályát jó alkarral végexiéki nyilvánoa nép- > éa himló olláai biaonyitvány. I^efixetandó dijak : iakolában nyan bíaonyitványt falmutaini, vagy | ax épiléaxaii axakoaxlálvtian 5aaxaaen 22 frt, n n eafelaló képxattaégliket falvélali viaagálaton iga tóbbi axakoaxlályokban 97 frf. "xoini kótalaaek. ^gyanexek tartótnak olfá*i bi"' aonyilványl boxni. Meg|egyaxla(ikf hogy mi ve) egv oaalályba tiO tanultnál töbl) Ifn ném vehatÓ,! nabogy aaetlaa bal yhaliak legyenek kénytalanek Tudomány, irodalom. ^^________. ______ ________________A iMidiiprall Üagyar %rar*KK)i>NÜIel kiszorulni, a bairáaok alaf» napján <'aakia ilyenek lakniAJs.egvbekótve a felaóhb kímüvaléai ma vételnak lói ** I. oaxiályba> A gymnaaiumi okta* láaban legújabban tl^rvényaaitaii rendaxer válto aáa axQkaégaaaé laaii még a kóvalkexó falvilágo- ryar xeneiakola a«/tálvaival I. évi axeptember | íl-én nyitja meg lMW-91, évi tanfolyamát. A xenelakola 4 randán ea egy alóké^aitó oaxtályból aiiáaokat: A kóxépiakólákról éa aaok fanárainak áíl. melv utóbbiba olyanok ia felvétetnek, kik aemmi kéf*eítéeérOl aaóló IHH3. évi XXX t c. raódoal-; alókéaxülettel nem bírnak. (íyakorlati tantárgyai: I táea tárgyában boxott 181*0. évi XXX t. cikket zongora, hegedő, mély hágadü, gordonka, fuvola, a nm valláa- éa kóxokt. m. kir. miniaatar ur a (cimbalom, karének, vonóa négyea éa egyéb <»ias-| rendalkaxéae éa vaxeféae alatt álló ffvmnaaiumok gyakorlatok. A felaóhb klmfiveláai xenaixkola 8 ban fokosaioean éa pe<tig a jövtf 1M90—-1. évi oaatályból áll. Gyakorlati lantárgfai: bagedü, tanévben ax V. oaxfályban élathe lépteti Ax idé- mély hegedfl, gordonka, nagybögó, xongora, fu-xett t. c rendelkexéaének megfelelően a gymna I vola, magánének a/inpadi kép/laael, ugy ax ainaa 4 M*0 oactályáim járó aaon lanulók, kik a'opera, mint ax operetle axámára, karének, óaax-górógnyalv éalfrfHalom tanuláaáfa nem kOfalaz-1 játék, zenekari gyakorlat, prima^viata olvaaáa, tetnek, a tárgy hely*tt a kóvatkextf tantárgyakból betaniiandó xenemfivek körölt eljáráa (karmea-nyernek oktatáal : a) a magyar irodalom bővebb | lerkedéa) éa xeneaxerxéa, u. m. óaaxl^angxaitan, mégiamerteléea, kapcaolatban a gftrftg remekirók ellenpont,, ellenpontot éa axabad mii formák a mtivainek iamertetéaévei magyar fordiláaban. a a; hangszereié*. Elméleti éa malléktamárgyak : tene-górőg irodalom éa mlivelódéa-tórlénel alapvonalai, j elmélet, Óaaa)iangxaUanr általánoa éa mágyar b^ mix (mértani éa axabadkéxrajxi elemekkal)* K xene-ióriénei, magyarnyelv' éa veralan, a ma-oóiló tanfolyam két külön kftteleaó tantárgyat Ölel gyar xena aajátaágaí éa aeathefika. Paedagogiai m), mklye^Böl randea oaxtály vixagálat leendő a tanfolyam axok axámára, kik afaniláara kéaaül melyek köxül ax a) alatt amlitail ax éi?ttaégi nek, külön paedagogiai tanfolyamban (minő ad-vixagálai atóbeli réaaénak ia tárgya. Exak axarinl | digelé zene-ín tételeink ben még nincs) ax általá-a jóvó 1890 l. tanévlmn, a görög nyalvat pótló noa navaléa- éa lanltáatan adatik aló, a tényla-tanfoiyam falálliiáaával, at V oaxlályban a tani* gea tamttv gyakorlatával. A beiratkosáa mindkét láa bixonyoa mértékig már kél irányba teraltelik, i nemil növendékekre aéxve f. évi aug^ 28-án ket o m 1 görög nyelv éa. irodalom, at a)éa ó);dódik ax agyaaülat halyiaégében. (Váoi-körút 16. P< n««k alatt megielólt póllanfolyam. At V. aat- at., II. em. 52.) naponta € a. 10—12-ig éa d. M IfyJI tamuülcr* nim om trányválatztds «lu. 3 -5-ig. Szeptember 10 ikétöl ketdva caak d* U*'0»é$ alkalmiról a *9Üiők, iUeUtítg tőrvényei \ é. 10-12 ig BairaláaS dij a xeneiakolába : 8 frl., apAmk éltal imM távollétük mtén rf/fo- ihavi tandij 4 forint. Bairatáai dij a falaöbb ki- tmk kMitandé tráétU nyMkotat utján történik j mQvaléai oaalályokba: .6 frt, tandij havonkint 7 HKanum, iHW.vmg. 22, At igatgaiávág. i írt, a axinpadra képgaitö oaztályokban 8 forinl. A izinétziti kíállitái mifuyitiia. Asoraaagoa axinéaxetl kiállttá* megnyitáaa Mária Valéria ó fei.aége védnókaége alatt kit Svajféry Gyula grófné balyetleaiiett a hó lö*éft nagy 0a-nepélyaeéggal meni vegba Budapeaian. A móváaaak tpafk'idiak nagygvá fanni aa an. napélyi^ a a »8'i4r"ek Lapja« dlaa példányban jelent meg, homlokán MAria Valéfit srwpafat. A neveaetva napot Vávady Antal köllóínk a lagtalaaabbika, alábbi költeményévé!, éa dr. Htiklay Jánoi lekintélyea próaa írónk emelkedett aorok-ban di<4iöiiafték nt eajMlatl lapl»an. malyböl kl* vaaaiik a var»e( a prózai eikkai axon meggyötö-déaben, hogy aaoknak bemutaláaávál kaílemaa perceket fogunk axereani olvaaóinknak. Várady varae igy as^il: Aa kiflik ttodéi ragéi.rp Tlntiiaip dnlg kat b—ail * laai, HqffV mint wurtli Árpád tgykoroa ' A kattfieA aiiyirt, i kaatalaet, * tf Ctt4 aailtullának t*xyn>»iu4n IIA« koalitkat i)ÍM^ay vant aartt. tWIálv* aéa r«»j f»»t • j«ti>a _M aa Ad aagyxéa fcéfüla fftl. ,. ff. ).n turnn ráftfi! aiaakA* *k«VM Klxaáafja liaók Hffiwáii v«ál Kreklyiikéji ériali aat * kia a a »xiv»i sarat lnthwi|ii twjijx ál, Mint hotftía Hóim nrf|>k«h(tkrR'éta«< H kftavM nxiHiffkk^l, tii-xiiiik a ángy égr* Kot át takaaaak, ittkaak fggyyr*! kaask /étv# 4riotVték , . ■ ', *Éi tfwrarrH iPnipMin ltaka>élwa Naoi katjx At naaat Ií<1hAm «atva<iy A hA«tik, « axgyi'k •aité^a aMllatt A kik kftvaUúk aaar wt'UM, H íbgyvartalaa »• «t» talaialy k^Nit«Agg*l NA*<NlRa«M, fuglaltflk «) a I naat. Al«rt midet én fWyut naftw-xliwt fWgyvwr — talkl Hoat » aaell^m karaa Aol TI iHlwtk m ángyok . . Hag/ar uliéant AtauvatOi, tlrága AttftrAk, .H tb lik a v«riték(M «airt-aíabra {fimaltak UmiilMaoi (Waywrt iif<M(H — Ti kik rvawv* taruiak a autlthaa a tartók i«hm?Ív". ktudví* aiatitm, — TI agyttt vagytok «s*it«i»twe, »ailAkb«a, A aiatt — jel«íttité r<k a l<«l.vna í Ó m«aayi fAjduluai, hulló vcrvJUk, Sói kóny Oatötts nal n kia babért, Auittly, inig aingaA Ápolója magtor M fj$ ba lamttja iirbalaiAra ért . . » U maaayi karr aaiiAka leng 4tképak,. K koaaorAk, aa aatlék«k fttlott A malyak Mftinftőadaa axaUaaibatlkéat..^ A «aAaail Avat ifntt»*fM>Jiii jatt { | Javtak ItAt, üaa«paljflk I Altltallal Klggjnii NanDittak, saivttak tlrajtatok, MoHol^gó kéi>ak, f&ayas értfBaérak Éirgult betfík Aa.rttAát alakok ^. . rírvaatik itt. mint rigl haakftajvak Lapján lasArt TirAgou, aat aa illatat, Aataly tok, Mik tettat tavaaavirAgról, Bimbóról taájl, — umoly mar rég ksrradt, kalott, Da aaAIIJoa At a multak navéayértl Latkünk a aa»bb, a J«ib!i jalaa fblé . . . HÍ** Rlti^k -ftk- a»Ag rp« . Néad aaok flaArét, A klkaak »arga a célf tóüglélé, A kikkaa frlaa virAgok • suli! babérnak HaAll még ma édai — bflv&« IlIaU, H a kik falé *aivt)ak iap«ava fontat Hogy nékik, élva még, nódalbate! ... .11 ildil mag Aa védd aaataatam, tovább la flainéaaatad fájAt, a NaAiadoat, Maly agAa vikarbaa mag tadott marad a I 8 diiaad bfetalma* korongja'moat Araay»gyflmölcaa imAaadokra «<óló Baallan^röt éa IQnaágol ad. Tfikőr gyanánt matatja lalkad mélyét Ápold — a mutatja taa-nagyaAgodatl « v VArady Antal. A axinéatat lulmagaatialialáaáilkk napja. Aauyi balatarancaa éa ktttdalam után a ma. gyar aainéatat ia aljololt élete alsó atátadának Nagy-Kanizsa, vasárnap. Zala 94. szám. (7 lap.) Kösgudisig. végére. Ason a csarnokon ai, mely e napon /be fogadja a tényea közönséget, belépünk a második eaágadba. Nem rongyosan, kegyelem hfteioal—— CJ »a»aíl vonal m«fsj II ás a Ii bó tengődve, hanem fényes, asép óllöeeiben, hüaz-1adják ét a közforgalomnak a sadbb kén, emelt Ie jelT harcai vasutal, mely Bomegymegye belsejét köti Királyi kegvszó nyitja mj*g_a kiálliiásl. A leg-'ösaae a Drávával. Barcson a v a sut a déli vasaiba magasabb helyen is rokonszenvvet, .aaeretettel | ágazik be, tervben van aaonban, bogy a barcsi gondolnak arra az ügyre, mely egy évszázaddal állomásról a Urává parijáig egy szárnyvonal épit előbb még nem létezett. Azután mostohája, ha | a mi állni a vauul közvei lenül a hajók* mupipökéje volt sokáig a hazának é« nagyiéinak. >41 vehet Tói a adhaMöLjtipkra terhet. Lenézték, kiszoroőgaiiák onnau^~ a kot eleö joga j — MMnaagl ludáettónk írja. As idei lett volna: mig neki is meg nem leit királyfia,harmésünk igen tónak mondható, a mennyiben! a ki s sutból kivette és tényes ruhába öltöztetve, »«almára mint ssemre jóvsl felülmúlja a ts*| a trónra emelte. valil. A aaslmaierméa nagyságára bizonyítékul | a királyfiú a nemzeti géuiuaa volt Uy0a5tt azot||áUiat ss, hogy egyea helyeken cal. holdén*• minden akadályon, SSafcy lésen, intrikán. Ma ^111 90 ker. busát is kaptunk; amely körülmény1 mar annyira megerősödött, hogy nem kell lélleni!M I'Hbí talajviszonyokhoz képest cssk igen ritka: léiét; ivadékai hatalmukba kenték aa orazágot. f*!.**0 '°rdul elő. Szemre neavé a kövei kezd Szép nap lesz a magyar asinéaxetre nésve aug. | Eredményt kap uk rozs keresztje átlag adott ll-ike. Szép ée emiékezeles Csak ast fájlalhat- 86 kilót őast búza aeresitte átlag adott HÜ kilót, juk, bogy sokan hiányzanak, a kiknek ott kil-járpa keresztje állag adott 60 kilót, zab keresztje | lene leniök. Kózötaböeség, aségyenlöeég, ki nem ''égitelt hiuaág és a legrosszabb, s jóravaló reat- 1800. augusztus hó 24-én. Hirdetések: aég nem egyet tartott viasza silót, hogy a színé-aaet dicsőségének repreaeniátáaáiól elmaradjon. Pedig nagy kar valóban. Ámde ezen már nem aegilbet a panasz. A mii a meghívott vendegek a kiállítás csoportjaiban lá)ni fognak, éWelejteti vetünk asi, bogy még többen is vaunak, a kiknek a kapun bebocsáttatást kelteit voloa kérniök. A Ini itt. van, az is gazdsg képe a múltnak és a jelennek. Méltó arra, hogy as öröm hsngjsi melleit mu'assuk be a világnak, £a as öromhangok szólnak elsősorban a kiállítás védőjének, Mária Valéria főhercegnő ö Fenségének, a ki ha nenr ia jöhetett el személyesen, alkuidé képviseletében sz ország egyik leglenkÖl-[ lebb szellemű hölgyét, yr. Siajfáry (hjulánét; kit t.kérjék «in mindig a színészet egyeteme lelkes Örömmel és tiszteled I *i»B tapaak aarta tel tldvöeAl. Üdvözlet szóljon mindazoknak, a kik a kiállítás aikeréi előmozdították jó akaró támogatásukkal s figyuiia)megjelentek a kiájliiáx tnegnyitá-aán, megmutatva azt, hogy igen is, lestteMélek-kel hívei ügyünknek, A kormány tagjai, a főváros, a művészei, s kiállítók, vslsmint szók a cégek, melyek oly önzetlen buzgósággal ajánlották föl szolgalatukat,. fogadják s magyar színészet forró köszönetét. A csarnok megnyílt a közönség elölt. Az a *44ag adott 45 ktlot. Kapás növényeink és a sarjú nagyon megéreaték .tt tarlós szárazságot, miért ia különösen sarjunk (tevés lesz Kzölőink — a fillozera iepaitekei kivivé eéi lói állanak. Nagyobb mérvű levél hu'láa még eddig nem volt es«lelhttŐ. Szerkesztői üzenetek. H a. <eék tor nyit. KoeaóaJHk, JSvSfe i« eaive*«e látjuk bármikor. V. M. l.«miv.» Kugadje Jclrutalftseli hálánkat Kü^y-■A'l k ed vas aoralért• ,iv; a Misii lap akrw moadott aliaaeréw-asoál nagyobb orom«t ok"* nukiijói asrt oly hivat olt egyéniség trja sat, tolat Nagyid. Ualvci Ígéretét várjuk. V. K képviseli* urunk, Ko*eén>-t »aive» tavaiért, iirtt Ír* taak, awigyüsud^üUg irlnk, tiniuíiunl aésSak elébe atlva* igéretrark M. lalsHlMat-tiréth. Ko»ai>a«t,. udvoalHr Jővén Is "tiét~ drrrkaa - a pesrtsat kaldnaéay ia I •,rk"Sett- s majd ki keltat hajnauuk asaalwl. Nyilttér -—EazbifS Malámlagr ma llü-kr«lik 1L ÍJ Üj per Meter — glatt aad gemu*tert (nlrra) ISO vwrsek. ({aalitett — viMidet rakta* aad »tnt-kweiss po'to> aad sollfrei dna Kalirik-lléprft SZ. llmurbrrg |I, i Ik IJofllofcriijit) ZUrleli. Mastei uagvbead. Uriifc kas tu io kr. Parte. &S6 l Ü 0mt 4** J|t l 1 SJÍS 2 < a i I ■ ^tpE! rt Ili 4 ■ a jc n ^ r- . r k.i S r ■ 5 í! N B é 1 1 i® 3 ! ^ 1 rt II . h* K ■ ■ isi s-lJz \\ lg ■ CL a-1 1) ^ - ' I l^ftíii fediII ■ s• f■ 5 i H aHl I ^ iJMítNl 1 I \jc {[in I ■ IniliiLftJ I ■1 i liíi^íU* S I Ildí ffi " I IS Iliim; 11 I iilijTír r f I ■ a t II fUHl a 1 1 rt ? I , 14 iiL• j u o R 19 o lk4| sfevi 1 ^^^ P I? Itl I** 11 Ii i I 9 T I 11. s.r I1« P II l-t'ifi i'L'IOD ű I M'i ti ■ A-i í ■ 2 i a " 6 ^ V fi ■ É 2 1 -síí-i^iliI, * i i B i* * atalalil H | £% A A €% FMS, verkvulíl: C. PUteUI iUM. VXWXKU f í « SjeSÖeS :K&ár SSg ^XXXXXXXxXXXXXXXXiCXXXXXXX xxxxxxxx; dijalapjának növelésére fog esoigálui. Kétszeres ok arrs, bogy a színészek maguk felkarolják a kiállítás ügyét s úgy a fővárosban mint a vidéken mindenüti izgassanak a mellett, hogy mentől tömegesebben tekintsék meg: ezzel adják I meg a kiállítás intézőinek s jutalmat, hogy megelégedetten számolhassanak be a nagy er-aölesi és anyagi eredménynyel. Legyen méltó a siker abhos a nagy sssmébéz, melyet a kiállítás kifejezni akar; ez a magyar szinészet jóvöjé-nek állandósága, tündöklése. Dr. Szikhy János FONCIERF, PESTI BIZTOS1TQ-INTÉZET rr gg Jtudajiwt, 1000. ssfsss'si l-éa< Van M8f*rearsAsk betóiss tadoaiáaéra tnaal, mlssnriat 0Hgy-k*ut*»«l rASgyaok<ié(Sak vaa«l<w&v«l Sch^rarcz ém Tauber cégr«t bíztuk mr|. - iBtéaeidak iránt addif laaáatum Idaatsiéért ea alkaloaiaMU krw»«m»tüaksi í^)«avéa kl, bétarkadeak Oat r«tk«rni,-Wr-4»ÍRti»sitá.».;ii niozköti^ vételt "icatál al képvi«alaiaakkes fordalal aalvaakadkél éa ataraduuk Taljéa UaalalalWl Feaelérr, Paatl kUleiilé-latéifl. Kaakaislstér. gekSa. Sport. Cl* Nascy-KaaUsiH 1SU0 aufSMataii Mu. — Agancs klálllláa leaa ez évben is Bu-dapeaten az ösai lóversenyek alkalmából. A kiállításra vonatkozólag Nádasdy Ferenc gróf, a rendező bizottság elnöke közzélett felbiváaában kijelenti, hogy as idei kiállitásoo is, miként a mult} évben: a szarvasagancsok két osztályba fognak aoroztatni, a azerint a mini nyih vadássierüle len? vagy vadaskertben lövetlek. A kiállítás ez évi október 20-tól október 25 ig lesz nyitva s ingyen megtekinthető. A. kiállítandó tárgyak legkésőbb október !5-ig küldendők be. — A balatonfüredi gsIsmklivCsse* lek igen iój sikerültek és nagy részvétel melleit tartattak meg. Az egyik dijat Gaalerházy üthály grél, a másikai .Sibrik Kálmán ur nyerte még. A lövészeteken ss ismeretes gslsmblövök közül még • Eszterházy Béla, Andor és Trautl-manadorff Ferdinánd grófok, Dőry Lajos, Jankó-vicb B Gyula urak s még.néhányan veitek részt. | — Hl vaa hivatva a községi vadáasati jog dérbeadásáról felvett árverési jegyzőkönyvet lóvá hagyni / Több község által felveieti eme kérdésre következő választ adunk: A közaégi vadászterület bérbeadása iránt tartott árverésről felvett jegysökönyv, mint a melynek aiapjáu a bérszerződés költetik, a bérszerződ esnek as 1883. évi XX, l.-cz. 9. | a értelmében az alispán által történő helybenhagyásával helybenhagyod nak tekintendő a a képviselőtestület külön jóváhagy áaa nem szükséges. Vonatkozva a HuUnpealen Naék-ld Jötteiére, PoíU liiatoslnWlBléaat (ISSI Ul| ||7». év véfétz 9Pesti Uataaité-ialéaet" rég nint!) fnt ulvasható kStéavéayéra, ai«ly társasat lakassa IwllwUU SS.0UU Úti. 100 frtos réaavéaybAI élté kél millió a. é. lóriul réasvóaytiíkMvel Idr s tnoiyuak ezenkivUl aét tartalékaibaa és évi dijbavétalelkaa mlaiaty ayetcs millió a. é, farlat Ül rondölkozV'wén-. miin'lffjgva « Imaidagabk és <a legnagföbb blatesltékoMyujtá MsIoaH^lap-xetek soriba tartozik : eféaa tiaztelcttol ajánljuk fal Öoiit'k köxvotitö szolgálatainkat kúvutkozü blstasitások asak«HUéaéra. a. n.: I. égés. villáin avagy robbanás által kaUtkaaott tttalcárok •illan, ím (iftdlg: . .s) éj>Sletakra éa aaokbán lavü késslatakrr, pépekm, naralvényakm asakdaíikri; kJ Iraraktárakra bási iwaközakrv és bátorokra ; c) takanaáuyra éa mesei teraiaastaiényakrc akár szabad (éf alatt legyanak ások kasaiokban, liof* " lykkt.an, akár pedig lBdél alatt : g^* NB A biatoaitast a klrsépalendett sa««ea gabonára ia kitárj •matatják, ba ke 116 idöbaa jale«. téa tétetik aaoa helyréi hová al fog helyeatatai. II. löTedeleaeVasalaaég allaa, aiely valamely gyár vagy bérháa leégéaa avagy falrobbaaáei folytán a gyár nlajdoaosra aáava a gyár ■afliata'éiia, a káa tnlajdaaoiára nézve padig a bérház lak-hatlansága követkaatébaa kelstkeaett: III. ablakok, ajtók éa bátorok MklrSvacela ealielé llréi kSr*k ■ llaa ; IV. naállilmáns'-károk elten tiaaa és aSáraaou asállltotl javakra aéave; V. Jégkárok ellen mindennomtt inuzei #tarm«astményakra aéavs, a falb^eaSlt kar lsl|ea uaeglerl-léae »«llHt: VI. as ember életére, éa padig: töke-, kiháaaaitáal- éi járadék-biztoeltásokat miadan uéduaat aaeriat: VII. baleset ellen* A biatositáai faltételek a t. es. köaAnaégre séave. a lnlmtO legelőnyösebbek. Előforduld károk s lagméltáaypab módon rendeztetnek, és leggyorsabb** líaeltstaek ki. MtadeanemS szóbeli mint iráabeli érteettéaek adására legkésnaégeaebbea ajánlkozván, éa biatoeltáai' ajánlatait a lehető legoleaöbban saánaítaadé dijak biatoi kllátáska helyealae nallett, asradaak teljen UaaleletUl ast 1-3 a Feaelére, Pesti blzloalió-lntéar^ . / aagy-kaaiaaai ffllgyaékat * JÉr \ SChWAftrX h TA l'HKR. xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx xxxxxxxxy T a Nagy-Kanizsa, vasárnap. _- mutn.. a Zala 84 ttám (8 lap.} 1890. auguaztus hó 24-én Hirdetmény. Nagy Kanisaa váron rendesett tanácsa részéről kOahirré tétetik, mieeerint a városi alaó ée felső erdőn lennett guhuéi folyó auguKzíUH hé30-án délelAH 9 órakor a vároaház nagytermében nyilvános árvarés utján fog eladatni; bo) is aa árverési foltételek mindennap a Ili • vataloa órák alatt betekintbetŐk, Nagy.Kanisaánji890; augusztus 19. A váróul laaáfa Kereset Bar SMfcialéMi ksn* aiadaal't agyéaakst, ÜT flifikf i agadi4y.it iN^igjMi rinlStaSéi ■>!• latfi tladsaÉra. Igaa vléa;** jntaKk taltrt*lak. A|áalal<ik a. J fagy alatt SSS S-S HildSifl>r 4. V. Mrdotéal insi^sbo* Sada* *.mMi várai Kína S, as. — intése adok. SmidM éoÉáeyieeedaSea Aa Étaaáia iiISIií 5 ^E/W rijUmf í / ^v j\ I i E i Hirdetmény. £ n ti 1 • f A A oeáaa. ée kir. nagy kanizsai ló avató bizottságnak azttaaáge van BVg evee nemesebb saármasáeu csikókat, melyek kéeóbb tiszti lovaknak a lkai-maaak volnának. As ajánlkozó urak Vas, Homogy, Zala, Tolna Baranya éa Mopron vár megyék — továbbá Horvát ée Tói-oreaágból tisztelettel1 felkéretnek, /a fenti temlitett minőségű esikók esámát, nagyságát és eaároiasáaát a léavató bizottaággal Nagy Kanizsán tudatnjr Megemlítendő, bogy a csikók telpéoz mellett lelyáévl ekláber haváig as illető birtokos telepében meradandanea. Kivétetnek következő helységek : UpeiQ., Puizts Szántód, fbáros lierésy, Kis-Sitke, Sárvár, liépoe Hst tfyflrgy. öyepü, Füzes, Zala Apáti, Kápolna, Mosgo, Sellye Pellérd. Dárda, Egyed. Verőce, Lipovansa, Vukorár. E helységekből egy máe bizottság vessi a csikókat. Kelt Nagy Kanizsán 1891). évi auguaxtus havában. tWO 3—8 wmmam mIIM • ^^ a valódi I [LE HOUBLONl" 9 ruuut miirnr-imr 9* ^ ^^ CAWLEJAH^RVTÖL ^^ g ^usjzgy^n j Naai' assiTZ ottó éa.ts—fái aaoaSaa SZABADALMAT uj talámányokra eszközül bármily államban* továbbá elvállalja azok temtarláaAI, védelmét éi.ériékealtését. S70 a—12 Réthy János aemzetkozi mérnöki hzzabailalmi irodája Bsdapest, Kraaébetltttrul 14. Oomtt mmi belajstromoztatnat A nagy«kanlssal táas. és kir. lóavató bízottságtól. kSiHk.SJkSilkSili Hirdetmény, Az Eszterházy hercegi hitbizományi alsó uradalmainak íó'keí;öleti tőtisztsége részéről közhírré tétetik, hogy alsó-lendva. nempthy- és csobáncí uradalmakhoz tartozó következő korcsmaépületek és tartozékaik u. m.: 1* Ab alsó«lendval uradalom bnii : as a.-lendvai nagy vendégfogadó, as alsó lendvai felső korcsma együttesen as előaővel, a Felső Hse-menye, Téritfalu, K. Rzt -Miklóa, Hottica, Peteaháxa, Saerdabely, Kapósa, Mekka (Roth köieég) Hoasstifalu, 1 )obronok, Uagonya községben levők : Alsó-Lendrán, 1090 évi agtpietiiber hó 2S ós 24-óu 8. Nempthy uradalomban : K.-Kutaa, Páka, B -8st. György községekben levők B -Sífc(-üyftrg)iiii 1890 ewpfember hó 29-én 8. Csobánel uradalomban : (Jyulakeszi, Ösöcs községekben levők (üy ultik miben október lirf 6-áli mmdentttt a vendégfogadókban d a. 9 órakor tartandó írásbeli ajánlattal öeafcekötött árverés uf|án elfognak adatni. A vállalkozni kívánók ssiveakedjenek tehát a jeliett helyeken éa időben megjelenni a magukat az árverés keedetén lefizetendő óvadékpéssel ellátni, As írásbeli lepecsételt ajánlatok az árveréat megelőző napra as alsó-lendvai bercegi tiasttartósághoi beküldendők, As árverési feltételek as alsó lendvai beroegi tiesttartóeágnál betekinthető k, vagy kívánatra meg is küldetnek. 6.87 1-9 AlHÓ-LendTH, 1890. augusstus 14. FtkerMetl tdtlamUég. Máriazelli gyomor cseppek Ittkiztosubb gyógyszer minden gyomor bajnak. , yu irtf" _______ _Sku UtiVIérhatlen hatása ajtétvágytaia___ gyomtar gyingaaég. bftste lehelet. sava* nyu fíilbí>i'»gi-M. acél rakadáa, (Sottkaf gyomor honit, pmaor Sgáa, gyomor homok éa dan képa6dáa, tnlságos al* ayalhásodás, urguti, undor éa hány-inK'-r raaUlbaa, ayitiitai a MB • hu m a gyomor elrontásától nirouiik) iHoíherr és Schrantz, VédJasy. it A gyomor gúrraól, kemray nzéklést, aaakfe> Itadést, aa étel a ItalUÍ tarlaiiicll gyom-rot kitisztítja, aláal a bélférgakat. a grngylt ié|i, ^raee. nál éa araayaraa baauiimüiat. - JÉ*y üveg ára. haai> aüati utasítással aayflt 40 Kr. kattN fl»tf 70 Kr. K0ap«Milt aaácktUdéal raktár: SréayKáraly |yafiia»adáraKrawS>r(liarVa ImsID' valódi Mámaalil gyomor aaappik aok féla* hatódlak gya képaa atáaoitataak • bamhiiatnak. • ezért vaíorfiak gyantot oaak ások logadUManak aL melyek 6vege, in a a Cnd réSamrd altatóit papírba van csomagolva,* melyek a»Uékeh haasnálati aualtéaáa as ia M vaa tűntatve, hogy aa Kramaiarben. Oaaek h. kőny vnyomdájában nyornrataloft mm. a A liaienWli éa aaékraáadéa Mfl.fi 2i5561 13 ÜÜr*b4^nyult lafídacsok la. aok- —--™ _ féle ka^iwn banrt-Satnak. tabái T a VJ3 « ezek vitelénél ia vIjnáKnl kaU a L3«üCL^CS0Íl faotl védjegyre - SráS* Kárafr ai«¥MMíVMvaai ZfaanUri lyacracaréti név alá írására, melyek minden eredeti doSiMoa táthatok, try dobos ára w Kr„ agy tekarcs S lifcewl I frt. A péna aWlagaa beküldi után, 1 tekercs I frt SIr,l tekercs fői » Kr., > tekercs Jfri * Kr. ért, csomagolás áa ponubér laaete—n kSklatfk meg. A llártaaa>t gyomor cseppek és Mártuatli labdaaaak aatt titkos aurák, a gyógyhaW anyagaiknak Baaae^ala a« J^jfMáyt atasaéa»aa fal vaa aorol i aSMaasSi ayaaMfasappak ét ffagy'&aaiáeán Pragar Béla éa Belus Ujos győgy-■snáialklsa lab^aaáa llias gyógysaartárában. Barcs lakai Sándor győgyssartáráhaa. Sarcaall: KSrta Vtc. tar gyégyaasrtárábaa, <Halta: BMes Béta gyógysaor. Sat Ootthárd Toacaányi Agyasat unuMtt ée? ie-é BUDAPEST, ¥..fiCZi-kM76. | gazdasági iíiyár és tasöntöde ajánlják általánosai) a legjobbnak elismert legújabb N, I 1 lécraja verilSeaee raaéikar wakaé. gőzcséplőkészlotoi ket, fiébb* „ s éa 4 léaraji aiabadalm. pánoiélueges göicséplökésileteiket, niaaklvU a legjobb OTvcOgé^ke* „Kieélf-Drill" „88-aa Drill14, egyetemes SCZál Rayol ekéket, valamiat miadaa egyéb gaadaaági fépakat éa easkOfÖket julAnyos árak mellslt Kápea árjegyzékek Ingyen áa bérmentve. Nyomatott Fiscbel Fülöp laptulajdonosnál Nagy-Kanisáán. 1890. 35. szám. Nagy-Kanizsa, 1890, augusztus 3J-én. XVII. évfolyam. toiihlwMiÉg: liCiMta tt, I üuUb. lét iiMwll • k| —n.«i rtMlM Toutkoií minden küllemíny. ■ ■érantoin levelek tnÜ Ismert ke-s>kk|l féftéuutk ,1. tiuruek viun Mm ktUrtMk. Z AL A Politikai és vegyes tartalmú hetilap. A NAgy; Kanizsai- <Ss Délznlal takarékpénztárok es u HankegyesQlet hivatalos köslflnye Ua4éhlveleli TiMiliti-iUM A, ,«im VUlitiil (iMf kMjnkwMkWte. jLi<Ssizrráei Anaki Avtit riu.n , ÜWrilni » IM I . I I U Xf||rl(iilk Jíai^KniiluáB hrt«nkh(fKymri vn»<trii»|». UlnJ.tóMh JtliajMU utkimiMk. VgUMér pstltsora 10 kr. lüUMUwk, vulnuiltil * lilnlnlíimkl, Vosstkimdk FImIhiI KIHIIii kilnyv. kmMWb Is'ésssosk „Veni Sancte.. A régi jó időkben, amikor még mi jártunk iskolába — * a mikor még aa első diák iskolán principistának nevezte magát é« • máaodik diák iakolásnak, ka nem diákul beszélt, aignumpt akanatottak a nya-káQa ; szóval akkor, mikor Magyaromágon nem csak a diplomatiaí, hanem a educa A nemiet jövő támaszának, aa iljueág-1 ni tó- éa tanártél, hogy a auienge ifjuaág nak neveltetéMére né»ve, nem egy aaülő Iszollomi ktképeatetését aránylagoaau vezesse gondolkozik, egészeit helytelenül, midőn ait a hív nameaitéaével, mert oaak a namas Urtja, elég, ha gyermekét iskolába küldi, (érzésű sziv foghatja fel kellően a tudomá-tObbé neki semmi gondja gyermekére, ott nyok mélységét; de tekintve as idő rövidvan a unité, tanár, nevelje aa. aégét, tekintve a szorgalmi időt, nem lehet Tisztelet a oaekély kivételll szülőknek, tagadnunk, hogy ha m taniték ée tanárok kik uem ugy gondolkoznak; de mivel al* tagjobb lelkiismerettel, hivatásuknak tel* nepi tapasztalat ast bizonyítja. hogy a isü- i jesen felfogott érzetében működnek ie, oaak (ionálls nyelv ia a latin volt, at iskolai év jlők nagy réssé e tévee gondolkozásban állosouka, hiányoa miivet alkothatnak akkor, eléa Qgyét a szülők nem hordják ssivUkönys nltegelégszenek assal, hogy gyer* mekeiket elküldik as iskolába, többi nem •i ő gondjuk, As iskola halttl log mindenkor as lf|u- kezdetét ugy hivtuk, hogy: „VeniSanoW. ezekhez i ütés (luk pár sort, vajha ue hány-Ezt as elnevezést pedig, mint' mindenki n'D'1 borsét a falra és vajha saavaink ne tudja onnét vettük, hogy as iskolai év kes-1 lennének a pusztában kiálté szávai, delén as ifjúság isteni tissteletet hallgatott, Kétség kivül as iskola ason hely, melymelyen a .Veni Sanafo Spin tus" (Jöjj el ben ss iijuság ssellemi kiképesietését uyeri ssent Lélek, ur Isten) kezdetű latin egy- s el vitáshatatlan, hogy a taniték, tanárok leág ssivének nemesítésére; de a ssengeifju házi éneket énekelte. lázon hivatott egyének, kik a jövŐ nemse- kebel olyan mint a nádszál, a legkisebb Manapság a Veni Sancténak csak híre tudományos fejlesztésére vállalkoztak | légáramlat is jobbra balra hajtja asl, as maradt fenn, kivévén a aaorosan vett kath. i ® "kkola egyidejűleg nem lehet nevelő iskola falai kösött a taniték és tanárok aj-felekeseti iskolákat, hol ma is megtartják j intését is, a tanítók, tanárok uem lehetnek káréi hallott, esivet nemesítő oktatás elssáll a Veni áanctét éa minthogy ez elnevezést | n«»«lők. ' ^ ^ J^ . ja légben, amint az ifjú as iskolát elhagyja, ma már es váltotu fel hogy: .iskolai év Félre ne értessünk, — nem ast akarjuk f— hs otTIíoűrRol á gyermek sokkal több kezdete*, mi is es elneveséshes alkalmaz- fentebbi szavainkkal mondani, hogy mi aijidőt tölt, inint as. iskolában, a szülők nem kodnnk s moat, rnid<".n as iskolai év kez- .iskolát uem tartjuk kütulezettnck arra, hogy folytatják az oktatásba sziv nemesítő ve-detén vagyunk, elmondjuk egyik másik a sziv nemesítésére is kihasson; sőt ellen Izetést. nézetünket, nem annyira as ifjúsághoz, kesőleg határozottan megköveteljük minden A Hatul saiv hajlékonyságát nem ssabad mint inkább a szülőkhöz intézvén szavainkat, I iskolátél, minden azokban'alkalmazott ta-la szülőknek soha . szem elől téveszteniük A „ZALA" tárcája. Keleti utam emlékeiből. Mm! midőn a .Vas kapu> felrobbantása akli-szöbön áll, naplóm egyik iapiáuak jegyseteit ideiem lel emlékeimben. Naplómnak keleti utazásomra vonatkozó részében e sorokai találom feljegyezve, a közvetlen benyomás alatt irva: • A lejedeimi folyó utolsó kanyarulatát testi meg s > Kazán*-nak neveseit hegyezorosnál, üdvözli as utolsó magyar várost Orsováiiál, etsiklik a történelmi nevezetességű > Koront kápolná • -nál, mely éviizeden át jel/i a helye>, hol n Szent király koronázási jelvényei el voltak rejlve, s aa Altion hegy lábainál elsurranva, végleg elhagyja hsiáoksi, siet a tenger ölébe, mely karjai közé sáris, mini szerelő anya kedves gyermekét; I)® mily **ajáisAgns, mintha nehéz volna a meg--válás a magyar fóldtöl, mintha a huc»u megrázná kebeléi a lolyamnsk, s minihs csókokkal halmozná el még egyszer szeretel I földéi; mielőtt elhagyná a magyar területei, megtörnék habjai, hullámsa-ni keid a lolvó, mint a szenvedő kebel, s cssp-kodja a parioka' a nap lényében megtöri víztükre. Természet játéka, vsgy s hullámukul leikor- j báesoló vihar iDnste es? Oh nem; csöndes a táj, szellő gém lengeti a Iák zöld leveleit s a tolyam tengerzöld szine sima, mini egy üiopsdi diva velencei tűkre, s mégis sgy ponton egész széllében hullámzik a lolyant, zajong a csöndes lejedeimi folyó, hábo-roe a sgiles Duna. Búcsúzik a szeretett magyar löldlök még egyszer hömpölyög- a hab, s áicssp idegen, ismeret-földre, elhagyva ssi a földel, melynek termékeny Uj*)* arany ksis.s hajlongva Üdvözlé áthaladd-1 boa, rlbsgps a téri, hol s haláss ganybójábóll barátságos barna leány járt le naponta meríteni a folyóból as isletes halásziéhoz lösni való visért; elhagyja a tárt, hol 'tisztább a lég, vidullabk tf halár, s tülemtle hangja is bájosabh., elhagyja Magyarországot örökre. Hucsu csókokkal bslmosza el s igy sengl el • Isten veled.-jét a partokon, s még egyel hömpölyög, visszatekint ss slhsgyotl térre, — s átsiklik Románia hegyes szorosai kösé. A .Vaskapu* a válssilsj, mely természetes határát jelzi a Dunának, Magyarország és Románia kösötl. A lejedeimi folyó futásában mindenütt meredek ssiklák kösötl kering aldunai réssében, s e meredek sziklák összeköttetésben * állanak egymással a folyó medrében elvonuló sziklák állal. Ii .katarakták.-uak neveseit vizslául sziklák képezik ss összekötő hidst a.folyam kél part-jáu ellerlllö zsilils lalak kőzött, s s -iMjózásra nem csekély hátrápynyal vannak. As >lzláz> (mező), .(ireben. (lésűi és >Juo< elnevezésű katarakták kisebb Hziklsk, s csak is a Duna csekély visálláss mellen hátráltatják a folyam habjait basiló göziisöket, — mig a .Vas-i kapu. sziklái oly mngasak, hogy a legnagyobb vizái-1 | lásnál is megtöri a Duna babjait, a gátnlja a hajéaásl. Volt idő, beszéli a monda, midőn a Duna sekély vize melleit a .Vaskapu, ugy kiemelkedett a lejedeimi folyó habjaiból, hogy a romániai pásztorfia lejszóvei—vállán, a ssiklákon áljárt Szerbiába, a kecskéit ott legelieiö lángszemű pássior leányhoz csókol adni s csókot venni életveszélyes ulja jtilalmáért. S a mondának vsa alapja Ha a Duna visálláss sekély, a legkisebb gőzös is csak nagy-nagy elővigyázat mellett surranhat keresztül s .Vs»-( kapun, s ss is csak egyeden helyen, hol a .legnagyobb magyar* láradbatlan buzgalmának sikerüli pár méiefre Szétrobbantani a sziklahidal. Hajmeresztő, s mégis oly szép alpontja as al-dunának. Jobbra Szerbia őserdőitől ledelt hegyek menüinek s magasba, mig balra as Állton hegy tetején törik meg a uap sugara, megaranyozva annak tövében dlszlö >Korona kápolna, csillogó ltupolájál. A rotrián pássior turulyájának bua danája elhangzik a Dunára, melybe s Szerbia erdeiben legelő nyáj kolomp|ánati hangja, mint esti harangszó vegyül balé, s hajmeresaiö, mert a kormányos srnén aggódás tükröződik, midőn a kormány kerekei két késre fogva, sss szemeivel méri sz irányi, melyen egyedül haladhal, egy méterrel jobbra vagy ha.ra a .Vaskapu, szikláiba ülődik a hajó, s a habok tpmelAvé válnak, köblökbe aárva a járművel ulaaaival együtt. . S alig veszi észre as utas-trhttjmoresziö percei, szemei nem n kormányos aroát vizsgálják, tekintete o|t tévelyeg a Duna kellő közepében kiemelkedő szigeten álló Ada'-Kalén (vlaivár), melynek r.don bástyái közüli a mnscInV sugár minsretjének árnyékát visszasugározza a viz lükre. A város, mely a Duna köaepén épült, sokszor játszóit döntő szerepel a magyar-török őe-történelemben, mígnem a karlovici békekötés a tulajdon kérdését rendezve, a várat örökre Tó-röknrizág tulajdoniba adta ál, kikötve, hogy a városban többé uj épükesési létesíteni nem szabad. S e tilalom lolytán pusztult a váron, egymásután dőllek le s bástya falai, romlottak a házak, s még a báslys tetején lévő temetőnek turbános emlékköveit is lasssnkint szélmorzsolta as idő mindent otnészlö vasfoga, cssk az .Isten háza maradt meg., a mosebé áll máig is, ezl még nem tudta megtörni a telelte elvonuló századok vihara. Még egy pillántáet vetünk Ada-Kaiéra, t elillant ás alatt hajónk átsiklik a .Vaskapun, s teljes erővel hasítva a folyamot, nyílsebesen siet le a végtelen tenger leié I. Áhe. if Nagy-Kanizsa, vasárnap. éa mindast mit % gyermek aa iakolábari Unult, élénk emlékében kait UrUniok a aaülőknek, • aa irányt, melyben tanítók' tanárok aa iljnaáf neveltetése terén kitűztek a melyen baladnak, a szülőknek tovább kell fejleeatewök, mert caak ugy leheted ges kivájnt eredményt elérni a népneveié* torén, ba aa iakolai nevelés a bálival éa ée viszont aa iakolaival egyöntetüleg halad a cél leié A sió elhangzik, a példa vona, mondja a közmondás * igaaa van, ax 'iskola falai kOtOtt tanult jó elvek eíbangtanak, ha a családi körben a jó példa hiányaik ; a jó pólda ellenben megaailárditja a hallott jói •iveket; aaért fóieladatuk a szülőknek aa ifjnaág kedély világára aaját jó példájukkal hatni; a ba est megteaaik, bistoaan remélhetik hogy aa iskolába küldött gyermekeik a hasa, király éa táraadalom bQ fiai, engedelme* alattvalói és haaanoa tagjaivá / fognak válni, mi hogy minden ifjúnál be-! követkeiiék szivünkből kívánjuk nemaetUnk minden családjának a aa iskolákat látogató! minden ifjúnak mo«t detén !• „aa iskolaPly-lrttliidé lenni Zala 86. atám (t lap )__ | nak. fis eisa Baálláságre Is mily küsdelmek, iriilv péaaáldoaatok ária ? I X most 410 nemzedéké a jogász ás orvosi világnak, ba 90 eeatmdsig nem jé is utánsa uj asausdék — nett fogja; hiányát éreani a létaaám-nak, HB basánkban, ahol pár eaer orvos, 6—6 eaer Ügyvéd s pár sasr mérnitk jár a reformok, és vasutak nyomában, £s a pálya tebát ma, kivált ha aa igaasáf-szolgáltatás terén a tervezett ujjitáeokat a szóbeliséget beheseák, csak oly |elss ás kiváló ifjak ssáaára való leaa, akik kitűnő szellemi képességeik, előadási ás saónoki tehebgégUknél, a élaa értelmüknél fogva ott ia helyet tutinak kivivai maguknák. Sokhal ajánlatosabb ennél a katonai /«%«, asmcsak azért, mert különben ia terhel minden • kit aa általáaoa védköteleaettaég, de leginkább aaért, mert gyors előremenőt s jó lisete* bittó sitin a pálya eshetőségeit. E» lenne tehát magyar emberre náavs as a pálya, amely — a tisiti vissga letételének mai megkönnyítése mellett, Igaai természete, lova gias hajlatnainak megfelelő élethivatást vaa kijelölve adni. Keni ilyen már aa egykor .boldog'-nak ne-vssstt yanlatáyi pálya. Ciceró agyán ast mondja róla, bogy „subád embsrbes legméltóbb foglalkozás*, a* ma as amerikai verseny által lenyomott gazdaságunkban, bérleteinkben, elvesztette régi jelentőségét s mióta a gazdatisztet még a torvény se védelmezi a riigtiini élbocséjtás s bérbeadások el len, azóta a gazdatiezti állás megssUat sldo- Palotai/ Akoi. íletpiiyik. Azok a pályák, melyekre ifjaink a legszive-1 sebben mennek : azok közül az ügyvédi, orvosi, tanítói, bírói, papi, mérnöki, katonai; igen csekély részben a gazdasági, még csekélyebb rés*-, ben ez ipari, kereskedelmi" pályára. A tudományos' pályák, különösen a jogi, ma a legkevésbé kenyérkereseti pályák és ha as igazságszolgáltatás terén alapos igazságügyi reformok nem történnek, as állami közigazgatás nem aaerveztettnék, nem mondánk sokat: ba ezt a pályát ma tnltellitettnek s az ezen pályára sereglöket: a legszerencsétlenebb emberek nek tart|nk, akik családalapításra, önállóságra alig vagy akkor is agg korukban gondolhat- As l880-ki összeírások alapján aa iparral fog-I lalkúzók 18 főcsoportba éa 286 alosztályba osztattak : pl. Mfi éa kereskedelmi kertészet, -{.Halászat- vadászat* stb, sót „látványossági ée |mulattató" ipar cimealatt: bfivéaaek, komédiások, cigányok is itt vétettek tel, mi több a fémipar csoportjában a drótosok is fölvétettek, még is a kézmű iparosok száma üsstesen nem tett ki többet 266 eaer Ónálló iparosnál, KI8 ezer iparoasegédnél, s ezek kösttl is 76 eser tanoncnál; azt mondhatjuk tehát, hogy Magyaroreaág bir' tél millió iparossal összesen, mily elenyésző csekély szám — mennyi ember elférne meg itt Legutoljára hagytuk — minthogy a tanítói, papi pályákról ezúttal szólni asm akarnak — a kereskedelmi pályát. Igaz, bogy Magyarorsság kereskedelme nagy részben német, van ugyan kereskedő aki magyarul beszél, de ax Üzlet német, kereskedőink politikailag kozmopoliták, de ba magyar ifjak a kereskedelemre atíják magukat, azt is magyarrá ___ 1ÍW). auguwcttta hó .11-án | tehetik e kell ie hogy magyarrá tegyék, mert a kereskedni pálya tlsatsaeégas pálya, s annak ■agyarrá tételével e népszerűsítésével, a keres-jkeaő osztály társadalmilag is eaalkertei fog, Óhajtjuk tehát s íjáaljuk, hógy ■ fiséi többen menjenek e -pályára, sót az ipari pályára is, I mert a nóhivatalnokok, aőtaniuk Urfeglaláaá-jvai tse«>h*n eeak as lahet te a katonai pálya, mely tiaateeségea jólétet igér. _ Torkot bajot. A IV. egyetemei Unitógyllléi. •Az sgyetsmes tanitógyfilés bs vsa fsjszve j e jelen vplt tanítok nagy bosgsioa ée sok jó akaratul nrjesztették aló sok oldalá panaszai, kát, higgadtan vitatták meg a felvett tanügyi tételeket, aatán szétoszlottak, várva, mily eredménye less fáradosáaaikaak. A megvitatott tételek és felhozott panaszok, kifejezett kívánalmak a kormány elébe lógnak jutni, s mi nem kétksdBnk, bogy a közök, mi* nister a jogos ée méltányos kívánalmakat, aa adott belyaatbea mérten megfogja hallgatni s teljesíteni. Midőn a gy öléének vége van, annak leg S~ utolsó napjánál kell msgsmlákesattah, oiintamely nap minket leginkább érdekel, moft e aapoa a ml omberllnk vontii magára a közügyeimet A gyttlés e napjáról következő értesítést vettünk : A gyttléet 8 órakor nyitotta meg Stuthrnárf ttyörgy elnök, ki e jegyzőkönyv iraaávai Hchntt Vilmos, szólók Eljegyzésével Stiklai Gyula és (JOSi Jóaset jegyzőket bista meg Aa Ulée elé terjsaatette <£Sky Albin gról boaokuuásugyi minister válassát, melyet a tanltógyIllés üdvözletére küldött. , A mai első tárgy előad íja llot/mann Mór a.-I kanitiai laniló, aat a Islfogást védi, bogy aa [olvasókönyv arra való, hogy bslóle a tanuló 'az Írókat ismerje meg, aa olvasó-óráknak nem szabad tisztán a reális tárgyak tanítására irányulniok. Javaslatának tőbb pontjai: Mivel az olvasókönyv a.ayelv es a baaaéd elsajátítására, a sziv oemeaitásére, a hasatiság ibressté-sére való s a reália .tartalmú o.vasmányok csak kiinduló pontok a szsmléleti oktatásboe, szükségesek -a kézi künyveoskék in,; a reális tárgyak A tatására való olvasókönyveket mellőzni kell, de gondoskodni kell szemléltető esz- hösök-i A peregj Kllmsilti krt ftjozdl.tu, — Irt,: ItttsttM Hásdor. — k „Zals" sndsti ttnája — (MjlátSi.) A peregjek közül azonban vsgy négyen észre vették ntje Irányár s dtána. Mentek is, rohanlak is, de mily beleset, s Dohányos, meg Józsi aorsSrs jutották mindannyian. A földeken egyik a másik uián eltűntek, el-nyelte (kei a (old. Elnyeli a föld- mjr bal embert, és mint pére-giekei. {■■ \ Miért ? ; . Hogyan) . . Majd mindjárt meg-érijük. -i Van Lackázán a labbek között egy jó módii gaada ember, iwy hívjak, hogy Fás András. Kőnek a fás Andrásnak van egy darab teleki földi*, ott J.scháxa 'és Pereg kősóit. Ennek s tőidnek kellje közepében vsn egy régi régi beomlott kút, iMlfJbúCózonbaA a viz, még hajdú-nában kiapadt. Fás uram aaonban nem lemetetie be, gondolle, elöször kiszedeti belőle a java léglát, csak azu-táo. Igy van a kút ölvén éve már és még sem vetette ki a téglát belőle. Midőn Dohányos szaladt, uiánns meg Józsi, hogy Misái elpOföljék, s oüléi bén Dohányos nem látott jót, bele pullsnl a kO'bs, utánna meg Jóssi is. I)e mily szerencsétlenség. Dohányos talpra eeeil s még magához sem jótl ámulatából, midőn zsumsz, a nyak közé esell Jóssi. Es még nem minden. A km egyik leiében elkezdeti valami mozogni, aslán meg rőlőgni Megijedt Dohányos meg Jóasi úgy, bogy az a mozgó, m a rölőgő egy Vátkozoli lélek, aki arra van kárhoztatva, bogy olt éljen addig, mig va-1 lsmi állal meg nem menekszik. Dohányos, meg Józsi reszksdve térdre hullot-tsk, s imádkoztak, de logvacogva, Szent János, Szsni Krisiól könyörögj érettUnk. | Szent Erzsébet, Szent Cecília könyörögj érettünk. ] A rőlőgö valami meg hallva á hangokat, «odn M;ii Dohányos, msg lassi közé s rölögve uagol-gatiaóker. Sokáig voltak igy,' remegve mini a kocsonya, midőn a kú'ba ismét polyogoii as ember tt mind peregiek, (Tudjt/k kik.) Az utóbhiek pers<e~*azok voltak, kik Szarka uramsl vélték űzőbe. Hatan voltak együtt. Halan zendítették rá a könyörögj érettünket. S addig énekellek, imádozl|k mig a kálomista ember malaca, meri a kia malac Szarka uramé voll, valami szerencsétlen módon került a kúlba, oly léle módon mini a hős peregiek, lebái addig énekellek, imádkoztak a peregiek, bogy a kála-misla ember'malaca kisütölle msgáról a peremieknek. bogy A nem eláikoaolli lélek, meg nem is boszorkány, hanem közönséges sttdö, egy szerencsétlenül járt csoráesks. ^ Mikor n peregi hösí)k valahogy észre vélték, hogy egy ártsilen 6sorác»ká*sl van csak dolguk, báirabbsk leltek, de aiért fél szemmel mindig a malacra nézve, azun kezdtek lanskodni, hogy miként lehelne valamelyiküket kiemelni és as' aziin biri vlvs l'eregrq, létrákét meg holmi köteleket hozna nekik a mentésre. Végre úgr egyeztek meg, mini a lldeci bírák, hogy legjobb lenne egymás bálára mászni, igy a legfelső majd csak eléri a kút szélét és kimehet. Legalsónak Józsi maradi, mint legerősebb. Legfelsőnek pedig Dohányos uramul választották, ki legközelebb lakik, Jóksi megvetette a hálál és egyenkint keserves módon másztak feljebb, feljebb; már Dohányos is tuaazoit a már alig érte egyik kesével a kút párkányát, midőn Jóséival, as ember tornyot tartóval at a szerencsétlenaég történi, bogy a mini uégykézláb állt, a kis malac uda meni a közéhez s elkezdte szagolni, ezen Agy megijedt Jóssi, bogy slkspta a keséi, nehogy as a luroaa állat bekapja; ei is kapta a keséi, de el Is vwzleitt lámessat, miért is háta meggörbült, ennek a hát meggörbttlésiiek meg at a szerenosétlen u|ékő-vetkező* leli, hogy a hatan álló utegbilleutv és leesett vissza a kút lenekere. Erre ineg st következőit, hogy mindnyájan^e-hullottuk vissza. Legnagyobba! persze Dohányos uram eseti, ki esés kőiben még ráadásul ugy megjárta, hogy az orrát egy kiálló köbe ttiaoa-tette s néhány psre múlva akkora lelt orra, nem min' egy ecetes, sem mint egy kovásaos uborka, hanem igatáu mondom, hogy akkorára dagadt, mint egy jól megtermelt, egy jól kilejlődött lopó tök. Dohányos uram, mig a többi hős peregi oldalát, te|ét, karját tapogatta, aa as csak aaokou a kisebb nagyobb búbokat, Dohányos inog addig két keaébe Ingta lopó lök nagyságú orrát és átkozta a kulal, gatd^jál, Szarkái Misát, de legfőbb tn Józsii, kit úgy megátkozott, mint a hajdani peregi psp a hordó stájs tájat, «ue(y kiugrott valami módon u legnagyobb hordóból, es elhsgyla lolyui a bort egy cseppig. Annvlra mem, Dohányos, bogy ati mondta, hogy lányát inkább a legnagyobb ellensége llá-1": Inak edja, mini neki, aki kl* hija, hogy nem a nyakát szegte. (•folyt, kovstknlk.) Nagy-Kamzsa, Vasárnap kötökről. Aa iskolakönyvek bírálatára néz-V'e töntartható a mostani szokta, da bogy a biri-lat ifisságos legyen, szak férfiak, tanítok bírál-1 ják özet, a bírálathoz pedig a szerző ia bozzá-szólhasson. TrmjlUr Károly nem fogadja el a javaslatot. A reália olvasókönyvek kérdése még nincs megoldva ; a bírálást a tantestületek végezzék a caak aztán as 8 bírálatokról mondjon ítéletét; a küzoktatási tanács; a felekesetek ia caak en-! gedélyesett könyveket baazaáljaaak Hozzászóltak még: Hirmami József, Piterffy I Sándor, Has Samu, lnrtt József, Mikiit Gergely, j Sehmtilt Boldizsár, ki as osztatlan népiskolákra vonatkozó tegnapi határosat álapján ast kívánja, bogy a h ai határosat ne mondjon a tegnapinak ellene, vagyis as osztatlan népisko-j Iában aa olvaaókönyvlegyen aa oktatás közép-1 pontja, tíktri Antal a szabad fejlődés akadá lyának tartja a hivatalos bírálatot, a közokta-.; tásl tanácsot erkölcsileg bukott testületnek] tartja: Pker/fy Sándor e sértést visszautasítja*] a as elnök megrója érte a kifejezés használóját. I A gyülét dSadá jaeattalail Sjchmidt BulUittir | pótlásával fogadia el. ft törvényhitósigi nyugdíj intézetek- A törvényhatósági nyugdij intézetek és aa 1888 VIII. t" es. felirattal a kővetkező a érdekes ciiket közli a „M. K." melyet tekintve, bogy abban a mlnisteri elhatározás ia közölve van. egész terjedelmében ismertetünk meg olvasóinkkal. As érdekes cikk igy ezól: .As 18*1. évi VIII. t cz. 7 § a értelmében a társulati ellátási intézetek, tekintet nélkül arra, bogy as aaokbsn való részesülés önkéntes vagy kőtelező a törvényben meghatározott illetékeket fizetni kötelesek. Ugy a pénzügy-ministerinm, miat a pénzügyi közigazgatási bíróság is kimondotts. hogy a vasúti társulati zyngdij In tizetek társnlü ellátási Intézeteknek I tekintendők, tehát a vasúti nyugdíj intézetek pénztárába a tagok által befiűtett összegektől •'/is' • ós. a tagoknak kifizetett összegektől pedig 1* , os illeték fizettetik, az ezen fizetésekről kiállított okiratok (nyngták) azonban további illeték alá nem esnek. JE határozat a vasúti nyugdíj intézetekre te-femes terhet rS] 'mert a nyugták alán as ál taláttos törvény szerint fizetendő II. fokozatn bélyegilleték sokkal kisebb, miat az 1',,, és 1%-ot illeték pl. 48,000 forint értékéről a IL fokozatú bélyegscala ezerint járna 160 frt iHe-ték. 1'/ !•*/• szerint azonban 720 frt eeik, tehát majdnem ötszörte magasabb összeg. Több pénzügyigasgatóság a vasúti nyngdij intézetek példájára az 1HU8. évi VII t cikkben foglalt 1',, és I os illetékeket a tőrvény ba tóeági (megyei, vároai) nyugdij intézetekre is ki óhajtja szabni. E felfogás 'szerintünk téves, mennyiben as 1883: Vin.. t. cz indokolásából is kitűnik, bogy a törvényhozás intentiója az volt, miszerint a társulatok vagy intésetek által nyújtott s a magánjogi szerződésen alapuló bislositás jellegével oiró ellátások vonasssnsk magasabb illeték alá. nem pedig a köztörvényhatóságok által saját tisztviselőinek a törvény folytán kö telözöleg alkotott szabályrendelét értelmében fizetett nyugdijak. A fővárosi pénzügy igazgatóság az 1886. évben szintén owba vette, hogy a fővárosi tisztviselők ée ssolgák nyugdíjintézetét az ls/j» és 1%-os illetékkel megróvja, azonban a pénzügy-minisztérium a pénzügyigazgatóság javaslatát nem fogadta al. Tekintettel arra, bogy a minisztérium erre vonatkosó rendeletében kézérdekü elvi jelentőségű kijelentén foglaltatik, melyet a többi pénz Ugy igazgatóságnak is zsinórmértékül kell ssem előtt tartani, az 1026 886. sz. rendeletet következőkben közöljük: .A Budapest fővárosánál alkalmazott tiaztvi-aslők. tanítók és ssolgák nyugdijai nak illeték kötelezettsége tárgyában mnlt évi december hó 39-én 23,386. sz. a. kelt jelentése mellékleteinek vissaaeeatoléaa mellett értesíttetik az igazgatóság, bogy a ■ sanyiben Bndapeet fővárosa, mint kSctarvsáyhatóság, semmi körülmények között mm eabetik az 1888. évi VIII. t c. 7. g-ában említett társulati allátáai intézetek fogalma alá • » mennyiben már magából aa 1888. évi Vitt. t «. rizsé Ml ia ss vehető ki, hogy ezen törvény rendelkezései egyedül a szerződési viszonyon ..Zala 86. szám (3 lap.) vagyis aa elvállalt magánjogi kötelezetteégea alapuló biztosításokra éa ezekhez basunlo ellátásokra vonatkoznak, a milyenek azok a nyűg- ée kegy dijak. melyekbe* a Budapest fővárosa aaiatköatörvényhatóság által alkotott a a m. kir. b*IBgymiaissterinm által jóváhagyott nyagdijszabálysat alapján, a fővárosi kőzuszt-visel fők, taniték és szolgák tifetán közszolgálatuk folyományaként {éssrsfilpek, kétséskivSinsm tekinthetők; ennélfogva Budapest; főváros tanácsa mellékelt beadványának alntasitására irányzóit javaslata nem fogadtatik et s az Igazgatóság oda ntaaittatik, miszerint ezen beadvány felett botson neonnal lelmeatő határozatot* Külföld. Bfn. Most már egéss határozottan meg van I állapítva, hogy gróf Kálnoky elkíséri ő felségét a porosz hadgyakorlatokra, hogy továbbá ott ls*s a vezérkar főnöke báró Hteí táborszernagy I is, valamint Vilmot esés/árt is ktsérsi lógják | Caprin birodalmi kancellár és gréi Wuldirm vezérkari főnök. És Vilmos osászár akkor érks-: sík basa Oroszországból', hol megismerni tanulta {a nagyszabású hadgyakorlatok alatt aa orosz ' hadsereg egész képesrégét. Épen nem lehetetlen, I hogy mindezek után belyet log ioglalai azon megrontás, váljon nem fiaetné e ki magát a kísérlet, bogy kulcsot találjanak, mely sserint a j három hatalom — Németország, Ausztria Ma gyarorsaág és Orossország, — as aktaália formát íók és dislocatiók fenntartásáéit mellett a határok mentén felhalmozott csapattömegeket I redukálhatnak a igv könny illtetnének a népek Ivae terhén, a nélkül, bogy a bárom hatalom ' bármelyikének méltósága vagy ereje csak a leg-caekélyebb csorbát is szenvedné. Zzéfis. Mint diplomatiai résaröl jelentik, Stambulow a ssóftai német képviselőnek Wsn-genheim urnák ason megjegyzéssel szolgáltatta ti Kalubkovot, a Paniea-pörbea elitélt orosz i alattvalót, hogy a capitnlatiók érteimében Hat gária erre nem lenne ugyan köteles, de Német-! ország iránti tissteletből mégis kissolgáltatjs a | bűnöst. A Bulgária ée Néaietorazig közt létrejött kereskedelmi etyesmény megkötésénél Németország iránt hasonló s'ózékeayeéget tanúsított es as okos bolgár államférfi. Bsrliabll, a klilönléls sllsakaaő véle-, mények dacára — több mint valóesinü, hogy a ; német császár ez évi késő Őssén vadászvendége lesz felsége* királyunknak, igen kétes és sem-I miféle dispositió sem mutat arra, hogy októ berben Németországba jön a cár; de na es aa eset bekövetkeznék is, még akkor is marad ideje Vilmos csássárnak, hogy kivigye ssándékát s miként nagyatvja évente meglátogassa fslségss szövetségesét, Ferenc Józsefet. Bizonyos nap a látogatásra nincs ugyan uiég titUzve, de est hamu éa könnyen meg lehet tanni; hiszen még csak augusztusban vagyunk. ._1000. augusztus hő Öl-én msg, 40 évig élt jé egyetértésben, Valéeaial, | hogy ea a kórttlméav Teái tette Bákyt a mi-I souaori aőetlléer*. Kivás jak. bogy várakozásai . ban a* eaalódjék — VllUasr* swslm t.Uj N«ir Ksni-zsa városa a saját lulsjdonát képssó egyik lerü- ' leiének talsjából mutaiváayt küldiíu Budapestre, sz bllánl bizottsághoz, megvizsgálás végen, bogy vtjon e talaj alkslmas-e szőlöülfetésre és a II-| lozerának ellen állatid e. A megejtett hivatalos í kém-szemle meaállapiiotia, bogy a beküldött la* Isi tel|gMn Itltozert meoiee, és a ftilozers isri*. í désénsk ellen állási képességgel bir Knnek loly-I ián a város most a szölöt beülteti; melynek azou nagy jelentősége lesz, bogy as oll termelt szőlővessző — miután a lilozera elhurcolása leg knveshé sem történhetik meg e vesszők állal, as egész oitaágba szállítható lesz. — U|Suhlr. Követkeaő gyássjeleatást v*t> lünk: Alulírottak fájdaloatelt szívvel jelentik édes aayjuk, illetőleg aayésak és nagyaayjik-I nak Hiplter Him úrnőnek s bó 89 én délelőtt 110 órakor, életének 86. évébe*, rövid szenvedés i ntán történt gyászos slhnnytát. A drága halott I bttlt tetemei e hó 84 én vasárnap délelőtt 10 érakor fognak a helybeli iar. sírkertben örök nyugalomra tétetni. Magy Kaaiasa, 1800* aag. W-én. Áldás és báb hamvaira! HpHssr iáilka, férj. Gohbwbmldt Dávldné, Sldney, Arthgt %el-ma mint gyermekek. Goldsehmidt D. miat vő. miat meny. Uold- 1'os, Arnold, MargH, HHM. , ____i. — Mmgy Ilka volt városunkban s hó Sö-áa délután. A tűs ss Atilla-utcában ütött ki Km-gyet fazekas pajtájában s aa erős széltől ragadtatva a pusztító elem csakhamar lángba borította Ckinyoriny szérűskertjét, ss ott levő épületeket, sséna-, szalma ás ssap kazaljait. A gyorsaa érkssett tüzoltóeág trélyssm működött s localisálta le a tüzet, de meg le borasu és fáradságos munkába kerUlt, mig slfojtbatta ast As tlssses kár 1060 frt. - K bó fi ia hntír Oyala házteteje gyulladt kl. a gyorsan érkezett segély a tüs továbni terjedését megsksdályosta ; a kár 800 frt i — mindkéttűaokasddtgelá ismeretlen. A harmadik tűz gondatlanságból eredt llotnktrg kékteetó boltfában, ki a leteayei vásárról hasajöván pénsét 800 frtot a ládára tett* s cselédjét lámpa utáa küldte; a oseléd'sáay ügyetlenkedett, a lámpa feldőlt s a 800 frt bank jegy elégett, a láng martaléka lett több árucikk ie, az üeezes kár 400 frt — Aa|/llksMá|l klzérlvl, tiarunpay 8pi*g*l üTía férj. Spltzer, schmfdt Klára, Térés, Lalin Szidi lopás mivel Helyi újdonságok. — A viréz-krrrazi egylet helybeli fiókja, két ápolónőt szSndékosik Budapesten kiké-peztetni az ottani ápolónői tanlolyamon ; mindazok, kik e pályára lépni azándéíaznak felhívatnak, bogy a nagy kanizsai vörös-kereszt | egylet elnökségénél jelentkezzenek ; szükséges ; hogy as illetők egészséges testalkattal bírjanak i és Írni olvasni jól tndjanak. — Városunk likzplláays, nyolc napi ssabadsár idejét eltölti én Toplii án, visssatért j városunkba a már át is vette hivatalát — Ilymes. Kohn Gábor helybeli köztiezte-! létben álló kereekedő műveltlelkü kedves leá-I nyát Jennyt, ki kiváló tulajdonainál fogva kő* sdnségűnk egyik kedvence, e hó -24-én eljegyezte Hxabi Lajos Budapestről* — Bírtak** váltsiáz. Ujaép- ét Kámáncs birtokol, ssely eddig s Flandriai grófé volt, Ebentpanger LipAl helybeli nagykereakedő s előkelő polgár 247000 trtért megvette. — Érdeke* eakOvt volt e bó 24-én reggeli 8 órakor helyben a ferenciek templomában. Vőlegény voli a 78 érni Rdky Jitttf, a meny aaazoay: Cttittr Anna, ki moat érte el életének 55-ik tavaszát. Násznzgyokként szerepeltek: Köhler Gynlz ée Csóka Ján<mr-A vállalkosó szellemű vőlegény első nsjével, ki nem rég balt körmendi illetőségű ewládleány, miatt a rendőrség börtönébe került, de Igyengéikelő volt, humanitás szempontjából aa I Arségi szobába helyezték el. &nek idején midőa az őrök kimentek az őrezobából, alsáay kiosont, [felment a városház bérkásának második smsle-I térő, s onnét öngyilkossági ssáadékból levetette magát az udvarrá. Bilkaiját eltörte a jelentékeny zuzódásokat ssenvedett A kórházban ápoljak. — MagUkr lasáz. A nagyréos*i uradalom magtárából már évek előtt uegy mennyiségit gabonát loptak al, most ismét arra ébredt tel as uradalom, hogy a magtárnak nem egyedül ő as ura, mert mások is hordják onnét a gab-nát. Az érteeitett csendőrség nyomosott s nenány sihedert, kik nagyobb mennyioégü pénzzel mulattak elfogott, miathogy azonban a vizsgálatnak síébe akadályt görditeni nem akarnak, egyelőre as slfogottez neveit nem kösöljük; annak idején ar eredményt közölni fogjuk. — ómsségstt eitiéd Kotalik Verons ssa-kűcsné Hirschel Ede úrnál e hó 29-én délután 13—4 óra köat összeégett. A hásbsn ugyanis a a szobákat akarták beeraszlsni, s ss illető munkás s konyhában fősie a beeresztéshez való snysgOi. bz szonbso annyira fölt, hogy lángot veteti. A munkás a lőzöedényt le akarta venni a tűzről, de kezét megégetve elejtene azt. Az égö lángok aa egy lépésre álló ssakácsné ruhájába kaplak, et pedig ijedaégében as udvarra futott, I miáltal a láng iokosódott s egéss rubájs leégett testéről, -de as egész lestel is snnylra Összeégette, hogy a rögtön érkezett orvosi segély da. Icára alig vaa reméAy a megmentéséhez. Hordágyon a közkórházba aaállllaloti, hol most élethalál közt lekssik. — Hái ssámssásl táblácskák. A ház ssámokat mutató igen csinos táblácskák kaph* lók lapunk kiadójánál Fíachel Fülöp könyvkereskedésében Nagy-Kanissán. A táblácskák három különböző alakzatban vannak kiállítva, igea let-ssetös külsővel, nemzeti ssín széllel, olvasható Nagj-Kantzaa, vaaárnap. Zftla S&. nám. (4 lap.) •sép lakaié számokkal fehér alapon. Aa arak 6. 9. 10. krajcár. A könéfi jagy*Ó nnk a mintá* kai bér mikor me^ekinihstlk a navaaait könyv-lirwtidéiliiit. Vidéki levélnénk. TMiH (Uktúmpu 1880. atg. • «ri 1 — Krulkfl klr«i;i«nk es idejQlag j Párttaban vaa ■ olt tlrjt bt n ilkilaM időt, j hogy augkesdkeese a Cherbourgben horgonyzó msgAo yerhton tengeri utjái. A vihar volt %t oka annak, bogy a királyné Cilaiebea megssaki* lolia utazását éa váratlanul Párisbs érkezett. At oszt rák-msgyar ntgykövetség la csak n újságból | • értesült fi lelsége megérkezéséről. Hoyos gröf >n I hadságon tan, ai 01 helyett esi u< Zichy gróf I nagykövetségi tanácsa* tekintette! a királyáé UmamA saAaUhaa HrUn tMgaaüékaaatt | azigoru inkognitójára Napocea b. udvarmesternél * láiogatáef. A királyné senkii no lofad a. az JriiU>> dafék ia. m <**&. nkklk ásatta) étai UUá laaZa-t «_■__.,7__. .. ' ... . _ m7 u _ i ymá-k It évaa kaiifatója, ai ibaTa r*wf, ..Alt* ■boplió annyira, belariaiik, bogy a nevére Jövö *a$fa iiMMM laadiMaa, kinin asstis«tAl Atkatett «*- Imiik v iseaeoi así itat nak. «yw* mé—ki* t tartott Ctaktonvaa aa tar. u»pUw»btt — Fülcllai Jaal grot, — mint Oábtor-: , ^Íjfí BiJMW k—Aét as* oyáról értesülünk, hosszabb távollét* uian a hó! UvanUila «| MlMét Mlatkagy u agáta UnMiI HU lyh lA <_ ________'„.,.. , . . . .. . . Mik.ijsk, beid *a*tjfth ki SvkiMtgSiiéfcfc jattjait; a 5 Csákioroya-Zelau|vári kaatélyába érkezett, vaeatéeWa batAtet b^m ét jtÜtmtó rtaáttkkal traatoU aa hol aa ÖSSÍ évadot löiíeBi ÍOgji. ara« át Mán raakadatiaa n *«iWi éiatbee, — A caAklarnyal áll. lanitói képaidébaa I mán a király 6 FtiaÉ«*aok étotota le aikstovsaa ... A | ft köenktaiáeügyi mínfazter Jóssal Ali. tké- MKik év m agykor llatki, ogystóad, • mmbIiíi alá wt> stalja Miriiai kiftljvil áHAl ám halárig Mftiu totálé vaaéeakksl Kses postát bírálása tré——»k ulAljuk ta*»- pefcdei igazgatót saját éa a képesde belyettaa kérelmére szabadságolta igazgatójává Hargitai i m»rtoti fciihwi f*i«»i» — agy m4 — ki vitaui* József áll. taaitóképezdeí tanárt navaata ki. Ugyan ^ • ■"■g1"'! tiMMpiiiMi gpfc & képaadéhaa éoak taaaiatiárrá IMrKtraae tiptfi uy—iáira, eiiée öj wifc, Ai link hódflDttftk | ÍA . , '\ .„ ...__Ja1 . mnkmk UfTmiUu kMá>.kbM ft MiiMiléc «kmi6|ft M-' »«wváral}aí áll. ik^pardai énak-sanatanárt ha-taai t* «7««ábM • pMftiiiA* fáWyiy* lobbot Miatt; Imi lyaala ál. Margilai ur«ah, ki agyaatramíot a »Mu-vi—ni't ft foikorlécwii flaaav«4éijrakr«, a tAaaa auiagal- raköi• derék aaarkaiiaiojt ii. tiölapfaléaébtt naai j jataaakra aiéfta ■«■« gr»aa» ga értéaj lükkéa>aajjwrt|^ oiiani i.oiarM OrQlnak, hasam ml ia kari •rftt igéftyiA aMiakill Mktt véaaatla. ai4M A aépaaarattaa-' AA . . . _ . . „ . . \t____^ aég r^ii k>*n.uk uj!mX» járt 4. a *i*r« «t pa tár»i öróaiai éraünk a nyárt aiUmaréanél a aair- ráaaA caak alig hafjr pUiu(ott a kaUakkaa ka mdoa, bői kívánunk «»ur«nca<M. viaaaAtokiai aam Mik awréaaaáirkra Aa taaMrati a *ai aap j — A C«éklarN/al Hradalaakaa, Mn- i ^ ÍÉÉS cifcí.^f íar^-a Aladár, addigi urad írnokot Faaiatici JanO BiW aaak érte hn éa ■lao«a agy aaak érta yoadOi; on gról uradalmi Japánná naftita ki. — I4l«aieaéa. A knlluaamiaiaiiar J4ph Jöaaaí lévai ál)amí képaadai kartéaat a oaáktor-1 nyai állami tanitókápaadéhai kaiiéaanak navaata ki. - A kliakl nlalilarlam gyáaaa. A MÜf Ma hrtkatja át agéaa vallat, mltj boldogitá éraalaai dagtaxikatja kaMéC* ■Uarafad* volt ama jakraat. midöa a bAtéaon í«a bifoji-aéaa atáa wla fttóniöttak a kirak vállát kilftakatg aéikfil ara»k*ajr«kk«< talt tafakktl a darák tatai taéaakaak kai-Anyégtél tagéraé ■Ailaikta ktff/ taalagva tdvftadlják darírk fltfk daA aikaiéktA. Aa iataai liaaiaitt kabjtaéat utón gn-. B _ ---- .. ----_ w......... latiatok való*áfo» aatiawtaak voli kttéva a tatratatt rabbi ! kftaoktaláai nÍnÍA8'arÍomhan állalánoa réaavétat ^ , , 1-1A1 kaltatt, a caak pár napig hetegaakadatl Ka-1 laáiicrayi aMadvaaat tar. kitkéaaéf aUUáféaáaa a i»ir i __» »., . r,. aaitaak aaSákéva aiy |m,i tanác«oa halála, ki a oépnavaléa la. kak rakM ar«i éa éarék tét, twly valóbaa ritka » auga ! rén aiharviidhalatlan érdamakai aaarsatl mt-Ataéhta, t biAAkt ItWt ''-tkturayA aita. kacy oly lalkat m gftnak. — Api Kojtfán asúlalttt i8i7. asaptaa. ^ kaAaáa* tor kitkoattyti Mr Pgygjh a kitkftat^ i fc) aá, gynuuuiuati ianulmányaá a piártotak 1 •Hl a bó H-** kéttAaé Itrutoi faUatU ttaratoti i«Ikt uám.. ___, .. ^V . r "" toSu. ét . ftAtoi Mt. arftart.^.«iíké«|brfl",,l» ^ laointéiataiban régaxto. Ugyan- Kjotyura rrtavárát tyaitoU át. aalyaak agyik oklalát aa <*«tk Ptatan Végatia a l»ülc«é**elal éa a joglttdo-1 iQa aaváMk 8 M. rt«. >k wonöfrAmwja dlnitt mWk oWa-1 mányi 1847—184H ban l#4H-banf hogy laatvérati , ÜÍ5®* aaarattamágatyáak inegithaaaa, navalOnak ment. Gyulai Gaál Miklós kátaágái ia. bftfr diaaéra ráQék kaaéjtaak ia t qic várt- tépett, mtut díjtalan gyakornok 1801) bán a part- táaAk __a. B. AUjö§ budai oa. éa kir. korménybiaaiOAaág atolgálatába. Itt kiváló nmnkaerőriük híaonyulva, caakhamar• tagédaaolgabíröváf majd- megyei biaioatá. 1858-1 Tapuleán, 1890. aag 27. Ttkiatotot taafkaaxtA ar! Paaytt atkatáa volt a ká 8híi a tapolcai lar. toa^laaibaa, /V/W Lipót ar laAayaaak EUlka kiaataa^ayaak ihrprr MaaA arnű Aa ttk^áti tacrtortátt I)r Herrtty Mmmo kunmrirí főrabbi véftAto, ki Itaéltotoa baaaédbaa aiagyaráata a utotat. ■ágakat maiyftW aa aj káaatok küoaiaáaaa aiaarakra vél- ialaak- A toaiptoai aaaMátig a^giáit a ltgaltgáattl»b kéawatéggal. Kltoktatvt a vidéki v«ad ágak tél, kik aa aj- káaaapár a Aa-aapfára a vidékről éa a fArárttbúl árkaatok. ttt volt váirö-aaak aaiaa java felak*a»ti kautaibtág aélkll, • Buta 7 árakor a oaadáaak aiatogy káUaáatt gyilaktatok aa aatabádkta W«lf H. kAváháaáka. A koattoatolatbta álló krém taAIAk tUaákaayáágt éa aaaralatraatol tóaága rtadá^ti-kot raggal 4 áráig birták agyAtt tartani; aa ifjatág a táae-aál, a koraaabb vaadéftk paétg a paaagA aaUttt tlfáitdták, bogy tlváara it kaltoat gőadolai. Aa aj báaaaok t7-éa aáaaatra ktitok aUaattr tátra-f aradra, aaaál kftratat totaatk ktaáakbaa Midőn titaiato taivbAI mi It tlamtdjak aa AatfiBl arrd aa áldátra éa akoa a frtgykaa, I ban oaatrák balOgtmiuiaaiari togalmaaóvá, a kö-l vatkaafi évben btlytariótatiácaoai titkárrá nevet-teteti ki. A tele)e!öa magyar kormány megidaki láaa után mint titkár lépett he a valláa éa kda-| oktatáaflgyi miniesieriumha, hol cimaetea oattály-lanácaoai ranggal t&nieiték ki, nemaokára padig kinevették valóaáeoa oattályianácAoaaá. F* rangban kbldnOaan aokai láradoaott a xaneakadémia I megalkoláaa ét lejleaxtéee ItOrOI. A folyó év ele )én nevette ki a király mintatér! lanáoeoaeá. BK hunytát Átvegye ttül. Rene Irma két lláral Ödön* nel ét Ferenccel gyáaaolja. — UfAtiklr. Oxrtgy Lonkuy Antalné atOl* Tóth Jolán, néhai Lonkay Antalnak, a • Magyar Állam« axerkeatlO'tulajdonoaának Átvegye, hala ■ lonfQredi nyári lakában meghalt. Haláláról n kö-l veiketA gyáaAjelentéai kaptok : A .Magyar Ál'am "Wiljr gr— tiklyája ratllttt mt kMtftott, aat kiváajak , axerkeattdtége mély tájdalommal jelenti Aavegy hogy Btriar araak h tiktrtlljda a kOatiaatototot agy kién* BMiai, atiat ipjáaak. kiftok laJatéba aUat a cégnek tárta láp O—nfr. Lonkay Antalné atfll. Tóth Jaián úrnőnek, Magyar Állam« politikai napilap tulajdnnoeáoak, Bala'on Füreden t. hó 28 án reggeli hatodfél óra-kor hoaataa asenvedéa éa a .ateat viatikum vétele StllS&fiiik- ! u,án bekAvetkexeU halálát. A boldogult Tóth I Kálmánnak, a koaxorua lyrikuanak édea teetvére, — A IcIrAlyvArAa fltagj•Váratlan A maga i» költő volt, kinek emlékexelét megilleti krrályntk Nagy Váradon teendő fogadlatáaára vo ja gyáaaciprua ágával egybefont borOatyán.Teme-natkotóiag érteafilünkt hogy fíchlaurh LAHnc metéie e hó 34*éo d. u 0 órakof i* arácai (eme-nagyváradi pQapAk már megkezdet te palotájában ! ifiben megy végbe, az engeattelfi ateni miae áldo-a király leendfi lakoaziályának dekorációját. A tat a balatonfüredi fQrdfikápolnában e bó 26. foga király három aaobát tog elfoglni. melyeknek bu- Mindenkató ialennek bemutatlatni l-egyen áldott toroaaat 90000 frt ha kerül. Mind a háfom sto- emléketele ét lelkének fényeskedjék at örök vilá-bát virágokkal ékítik a egy axép csoport nagy- gosság. (Mi, kik a boldogult Lonkay idejében ma-váradi lotoax-virágot ia elhelye/.nek hennfik, mely gunk ia a »M. A.< xásxlója alatt harcoltunk, a unikum égést Európában a a pOapftk-fOrrffiben te ntéetik Kolot$rár ma tartott kóxgyfiléae meg-válaaatotla aaon küldöttség tagjait, mely fi lelté gél Nagy-Váradon leendő tartózkodása alkalmából Kolozsvár városa nevében ÜdvAxAlni fogjs. A küldöttséget Héldv tOiapan éa Albach polgármester vaeatik. — Mint /íroltokról lapunknak jelen* tik, a Jegoíóhbi renökivttti köxgyöíéa elhatároxta, bagy a királyt i>ebrecenben való tarióxkodáaa alkalasávnl kA*dA(teégtleg fogja ndvAaOltetni. A kAagyiléi a kaidotlségat ie megváleaitott*. kik a derék családot, melyet most oly nagy veaste-ség ért ismerjÚk^Hnéiyen érezzük a fájdalmat, mely ecealádor su|lotla a szivbfil kívánjuk, hogy at ég vigasztalja meg an.*gy másul án oly hamar kellfie csapást sxenvedett családot. A >Zala« sxerk.) — Klkarsutrlkrdflt éa áttért Mt Adolf axékeslehérvári lakós nejével éa két fitt* gyermekével együtt ax ixraelita vallásról a ker. valiátra. A kerasxtelési aiertartáat Kit fiábor leSgéat végezte izép beszéd kíséretében, a keresztapái tisztet Némeih István fheol. tanát teljeaitette. I9M. auguadita hó %\4a> — A BatlkAayl kirssgt eaalái kar meadi várkaatélyáben tudvalevaiag igea aok far* ténett aeveseteaáégU aniemiék, gazdag oklevél'és fegyver-tár vaa. Cs utóbbiakra aéave legújabban at at laiéakedéc történt, bogy azok, a kastély folyóért! dikiitésáre hamáitatiak fel. A fegy-veMecbnika fokozatos fejifidéeéról megíahetós ii-meritfi képet nyuft e gyűjtemény, mely tAbb stát darab kü tínféle fegyvert foglal magában, elkezdve a legrégibb idfitfii a mai napig — A ilsitgl éak, tftaalté sgyssáiel saját eegély alapja javára az évi augostta* hó 81-én a •Talabér* féle kart belyleégébea láao-mulatságot readea. A táncmnlaieágoi délután I órakor kezdodó lUaolió gyakorlat elfizi meg, a főtéren. Belépti dij; tzemátjagy 60 kr. Az egyen-mhájban megjelenti tűzoltóknak: azeméljegy to krajcár. Felfilflaetésekei at egveattlet k^attínetfel fogad és birtapiiag nyugtát. Ketfvezfitlen idd esetén a táncmulatság saepi. ?*én tartailk meg. — Egarvár msgAilA. A szombeibaly-ka-nizzai vonalon a dél vasút társulat • Eger várt elnevezéssel, a 8f. az. őrháznál megállóhelyet lét esi tett. — Tsiatlláa HtriAltmAgbas Zágrábból táviratozzák : fítankovtoe oosJálflónók el* nóklete elatt gu orsaágot kormány keheiében asaktaóácskotálok tartatnak, a tagosáéi Qgyfk tárgyában. Á kiküi#tt albtaottsag kél lavaaletot lerjeastett atő; at egyik az eddigi úrbéri tagost• aitsaok gyorsítására, a másik |ővőben esakőzlendfi tegosiiáeokia vonatkozik llsagtmrs) volt Tarcaáo, mint oitaai levelezőnk jrja. A hangversenyt e ho 15'én Ro* aenherg nagy-kanizsai tenetanár raadezte teljes aikarreí, Összekötve aat gyermek elCadáaaal. A műsor kAvetkező volt: Kástiadulá, Mendalaoba, előadták Undndr H. Hosenherg A. Tableeu fivant. (találmány i. Roaentbai K. által. Magyar tánc. zongorán előadja Boeenberg A. cigányze* nekar kísérettel. Tableeu vlvant, (taialmány), Barta Margit, Kollár Ella, Auach Krigya* ée Bíkárd által. Humoristtikus szavallat, előedta Lindaer L. Magyar palotáé ta»w ».u R hud-berg Hermina Tahleuz vivant, (találmány), magyar közmondás, Ledotsky Ilona, Koeembal Andre, Hsrte Msrgit, Koller K ia, Kosenberg Hermina, Ausch Frigyes ée Bikárd által. Tréfáé varáss meglepeté* a kts gyermekek itámára, előadta A'jeenberg A. A közönség bő tapsokkal adó* sott a közreműködőknek, kik valóban Igen sok éiveaetei nyojioitak. Különös létezésben résaeattit a kis A éven (ísyer Iranda szavalata, melyet a közönéig zajos tetszése kisért. A hangverseny Uazta jövedelme 81 frt At) kr. voll. Nlaes nap ittavéaa aélkll. At or aaág minden vidékéről neponta jelentenek na* gyobb tüzeseteket, A mull hét folyamán Kéttor• nyúlalc kOxségheQ pusztított a tüa, hol i hát, gazdasági épületek, negy mennyiségű takermány es ingóság hamvadt el; a kár 4000 frt. lottor kOzaéglien pedig 70 catlád leit lujiéktalanna sa ttt* SO.Oöö trr ára kárt titt, mtrt ax W0i mt lolytán, 8 megfessiteit oltási munkálatok ered* ménytelenül maradtak, — VáraalM navű majorban, moly Zichy Ferrarit Lajos tulajdona, 40 ól esett a láogok martalékául, at ólakban több állat éa teriée elvraaett. — Nagilla » vll|áai. Sappanoa Jánoa ágaargyháti tanyáján e hó 22 reggel Horváth László 16 éves napezámoe fltil atántát közben a villám agyomujiotta. az ekét butó lovakból egyA stinién agyon ükőil, a lovakat vetető Erdei Látató kertész fiu, kit a villámnak caak a atele ért stinién eleteti, de egyéb baja az ijedségen kívül nem lelt _ — Körarvaal vAlaaalAa. Ktpornoki leve* lezönk írja, hogy ez évi angnaztut bó 24-én N.-Kapornakon körorvost válasstas volt, mely alka* lommal Dr. S$n Ignác budapeeti gyakorló orvot egyhenynlag vátaaitatott meg, ki már Kit-Hartán ét Földiákon hoeeaahb ideig helyettes körorvot voll. — OylIkaaaAg liembalktlytB. A vároa egyik szorgalmit és kötbeceülétben részesülő polgárának: Számtdly látván ház- és bérkooat* tulajdonosnak 24 éves Jótaef nevü fia, ki atyja Üzletében mini bérkooait toglalkoaott. e bó I6 én éjjeli 11—18 óre között szerelemfeltéeből verte 1 gyilkosságot követelt el Kürt Teréz 80 éves mit* hói illetőségű eaakácanön. Egy nagy konyha kéltél hatszor szúrta meg áldosatát, míg végre a hetedik szúrás kereaaiülfurta a szerencsétlen lány tüdejét ■ at hörögve omlott Ötate. A gyilkos vérei tatlépek elkövetése után felkereste családját attól eltracsusntt e már éjfél után fél 1 órakor 'önmaga jelentkezett a rendőr laktanyán. Negy-Kanizsa, vasárnap Tittftf y. Zala »r>. tutám (5 lap.) 1890. augtiuiuiW!l4n jjsgytő, *• k. Dr. Rusainska Kálmán, s. k,, kir. ttalalfgy. Orosaváry Gyali ». k. Nusetm Jóassf - * (ítmI iih»lwi«ba«h lapnak mali a. k. Trtoly Vintor a V k tag, Morg**ba*ssr számában emiitett jegyzőkönyve következőleg János a, k. saál: J*gy*őkö*yv. Felvétetett a nagv kanissai — A kspMrtrl Sllsmlls( M««ltrafll iskolásáé* által a paifári laáayiskola MáiUtáaa »»lf*rl l*ásH>á*iákas aa 1890—91. tan ügyiben kiküldött bizottságnak aug. 174a 5. évre a beiratások auguaatas hó Ifl-tól aseptem. u. 3 Arakor tartott tláaáa. Jelen voltak: Dr. hó l-ig naponta d. o. 9 -tt óráig aa Igazgatói Buninkm Kálmán kir. taafslügyelő, A'aaacz Jó- irodában eszközöltetnek. A ssept. 10, ntán |e eset iskolaszéki alelnök, Tlaáely Viktor, Orass-! lentkeaö tanulók felvételére alapon okok igazo-ráry Gyala, Morytnktmr János ée Hoffmann! láaa mellett aa eagedélyt a tantestület, aiaala-Mór bizottsági tagok. 1. Dr Ruzzieska Kálmán | tár* tanfelügyelőség adja msg. A javító-ás pót kir. tanfelügyelő a megjelent bizottsági tagokat | vizagálatok angnaatus bó 28 d, u. 8—8 orálg, ttdvöxölvéa, aa iakolaszék utolsó ülésében telt Ígéretéhez képest megjelent oly dalból, hogy a bizottságot a fenforgó ügybe* legnagyobb zéaa séggel tássogssea, Ismételve hangoztatja, hogy a felvételi- és felsőbb ostályokba való felvétel eéljából leteendő msgánvvis.gik pedig augusztus hó .88. és 29. d. u. ft—Ö éráig fognak megtartatni. A lel vételre jelentkezők szülőik vagy Oft A TTCttC. polgári leáayiakola ielállítására nézve minap j helyettesi tőik kíséretében tartoznak megjelenni előadott javaslatok közül egyiknek elfogadása' és némutatín a keramtlevelet, illetve nsülstési iránt sem akarja a bizottságot befolyásolni s; bizonyítványt, iskolai éa oltáai- esetleg ujraol-kéri, hogy a tényleges viszonyokhoz képest szitást bizonyítványt, msly utóbbinak hiányában { ügy aa oatatáa és a város érdekei értelmében a tanulók oaak teiglenesen vehetők fal. A ren-1 vfllgittaaék meg. A biaottság a felállítandó po gári leányiskolának össses saemélyi ée dologi viaaonyait közalehbrő megtárgyalván, a következőkben állapodik meg : 1. Kimondja a bisott dee tanítás a tanévnek ssept elsején T.8 órakor tartandó ünnepélyee megnyitása után 2 áa vsasi kezdetét A polgári iskolánál rsndazsrtsí sitett munka tanfolyamba fel vetetnek a 4 polg. aág, bogi a polgári fmiakola mai terjedelmében {leánytak. végzett tanulók, kik a délutáni érák ten tartandó s a mostani két osztályú feleő leány-; ban nyernek oktatást ipermitnkáb**, tőként iakola városi és fcllami segélylyel nlgyotrtályu ssonban a tehérnemüek éa felsőruhák ssabása polgári leányiskolává fejlesztendő. 2. A tanerőkre | ée varrásában. A munka tanlvlyam egéss évi vonatkozólag a város maghagyja éa fenntartja tandíja 90 torint Egyéb résaletaket tudósitá j a mostaai felső leányiskolái tanerőkel olyképea,: sokat aa igeagatónál nyerhetnek a tudakozódó hogy jövőre üresedés esetében —férfi tanító he-1 szülők. Kaposvárott áitg. bó. Ntgyné f'soráa lyett egy a városi polg iakolár* képesített Márta igazgató. (nyelv- ás történelmi) tanítónál fog alkslmasni - IsNisrsIssIláars 4m Ossels nyatvfj A nagyméltóságú miaiasterium telkéretik. egy; oktsiá»r* ajánlkozik a l. ez. asülőknsk dr. Vi/-, mennyiségtani ssakcsoportra képesített tanúim \ lányi Henrik tanár lakik Battyány-ntca 8, szám | nrk a kincstár terhére le**dő eltartása irá*t (Jgysaoil teljen ellátánUa togsd sgy |6 srkolosü i A még ekép tea maradandó tananyagot sí polg. i gimnásiumi tanulót, fiaiskola taate*tölete megosztja maga köat. 8.! A bizottság öasee tananyag ellátását tantár-! TudomillV, irodalom, gyakként megtárgyalván, azon meggyőződésre j * uuwuiftujr, jutott, hogy a 9. alatt méltatott tanerők telje- j — Tawfcéwy vrk Á városunkban léteaőj sen elégségesek leesnék s az öasaes orák beosz jösSzes níp-, polgári- kereskedelmi iskoták <s| tás* a mely annak idejében a mai megállapo- gymnasium számára előirt tankönyvek már dáa értelmében fog történni Nem teijesaked-tt megérkeztek és eredeti árakon kaphatók lapunk ki a bizottság a francia nyelv tanitáaának esé-1 kiadója Fischel Fülöp könyvkereskedésében, vá lyeire, mert kéteégenkivül állónak tetszik, hogy I rosház utca 5. aa. a az ezen tárgyból befolyandó tandij elégséges j ._. |'j aamrsaCVch, Róssavölgyi és társa les* as óraadó diiasására. 4. As izkola fentar- zeiieinflkeresk. Budapesten „Magyar-lót nóták' j táaának évi kiadása összes mossanatiban követ- címmel érdekes dalgyűjtemény jelent meg ido«li keaőkben állspí tátik iseg — A város a mos 'Ábrányi Koméitól. A szerző IsIaőmstyarOrazági tani két osstályn felső lsányiskoláhos követke- motívumok után szabadon irt ál zongorára 12 aőkkel járul: a) Rózsavölgyi Antalnak alap. dall, leltQutetve az egymást legerősebben vonzói fizetése 700 4* 100 Ikb. 800 b) Hajgató Sáa- j ktt nemzeti zenei élein, a magyar és a lét egy-dórnak alap. fizetése 700. éa 100 Ikb. 800. c.) liekeveredésól. JB szempontból kűlönössn a >Ju-Pflancz*r Gábernak alap. fizetése 100. 100. d.) háss nóls>, a •Nem msgyek én lérjbezo, irt Pranger Károlinaak alap, fizetése 160. 160. e.i .Alighogy uitymalik. sal. érdskesek fűtésre 70. összesen 19JÖ forint A felállítandó. — Kél Hakzlua állratot vettünk Itötw \ polgári felsőbb l'eáayiakotánek költségvetése a j völgyi k Mraa e'sörendft zeneinükoreskedésóböl következő: a) Rózsavölgyi esetleg egy nőtanitó Budapestről As egyik ,Eyyv*l»y BákUán- ope-800 frt bl Hajgató 8. naetéae 8004-100 900 ráhól szersé Erkel Ferenc, cimbalomra átírtá l frt e) Pflancaer Gábornak 100+100=200 frt Kin Láttli ára I Irt; s mü hrktl fWtne a nagyi d) Pranger Károlianak 160+100 260 frt. e) mesternek van ajánlva. A másik mü .Tizenkél Igazgatóság és iroda általány 100+60-= 150 frt cimbalom átirat •, szerkeszté: Kun Láazló. Ii mtt f) S*ulga díjazása 100=100 forint g) fűtés lartaima : Emléklap.,Azt mondis s kakuk madár. 70-1-70=140 frt. önzésén 2640 forint Tehát ajtCi a legény. Szőke kis láay csitt, csitt, c«iil. polgári feleőbb leányiskolának fen tartása össze- l|)a|, Ha elmegyek nem sokárs messzire, Mesö sen 620 frt többletet okoz. 6. A város már | bokrán vadon nyilik a rózsa. Szélss utón nsgy nssglev S helyiségeit a polgári Ieányiekola szá- a por. Savolte alsó szerelme. Minek kérded mi mára felajánlja. 6. Felszerelésre a már meglevő j voltam en. Dara madár gyer* velem. Cigány dal. kitűnő gyüiteméaynyel szemben ujabb teher nem i A Splényiné Blaha Lujzs csinos élDusgyságuké-l jelezhető 7. A hitoktatást a fclekesetek gondos- pével díszített mű, Blaha Lajtának van ajánlva aák. 8 A növendékek felvétele akkép fog tör téani, hogy 4 elemi osztályt végsett növendék a polgárt iskola 1 só osztályba lép. A teleő Ieányiekola J-eő osztályát végsett növendékek képességűt é* képzettségük azérint, nemkülönben éleuoruk teaintelbe vételével a polgári leányiskola 2-ik esetleg 8 ik osztályába léphet- Ara 1 frt 60 kr. Mindkét zenemüvöl melezen sjánljuk a cimbalmot kezelő olvaaóink figyelmébe. Megrendelhető lapunk kiadója uljáu. — A ItgelsséU és leielvasstlakb ■*4|tlr<Mlalaml hetilap a .Khm Ctoládi Lapok', mely a magyar olvasó B&önségnek már évtisedek éta kMvenc*, derék sserkestője n*k;a felső 1 lányiskola 2 ik oastáfyát végzett, j llrankoric* György vezetése mellett minden ssá vagy már régebben végsett növendekek a pol-1 mában igssoljs, mily figyelemmel van e lap a gári iakola 4 ik osstalyába vagy csekélyebb | müveit olvasó közönség igényeinek kielégítésére, képesség mellett a 3 ik oaatályba vétetnek; a Ennek igasolására elégséges ba e lapnak moat polgári iakola tantestülete által fentartott! megjelent 85 száma tartalom jegyzéket felemlít-leány tanfolyam növendékei agyanc-ak felvételi j lik. K számban találjuk: ,Más világ.* Nagy vizsgálat alapján a koruknak és képességüknek ss*g?«lelő osztályba vétetnek fel; végül as slsmi iskola 6, vagy 6. osztályát végsett nő VMdékek és a koruknak és képességüknek megtaláld osztályba vétetnek föl. A biaottság ezen megállapodását aszal a kéréssel terieazti be az iskolaszékhez, hagy at ktUi indokolással és pár-Mással » térim UptitMmtUttím mielőbb további hatósági eljárás eéljából áttétessék. Kasa jwryzfiköny felolvastatván a bizottsági tagok álul sláirvtik. Kmf Roffmaan Mór, b. tag ■■ ■ HUHpapaani varady Mirától. .Uamerling Jóssef költetné ayeiből.* Luby Sándortól ,Alkonyfény" Koao vita Ressőtől. >A szemüveg.. Csapodi István tói. .Fiamhoz. Erődi Dánieltől. ,ldyll a háború alatt* Molnár Gyula , A madarak családi életéből.- ti rósz Lajostól. .Fővárosi tatéi vi* dékröL"--lytól. — Műgonddal kiállított képsi: „A nők lqgájahb mulaiságs.* .Egy régi tőrtéaet." „Aa anyósom.' Melíékelve van a „Hölgyek Lapja* aivatképekkel a ,Igaz azeié-jem", eredeti regény folytatása Miskolcsy H.-től. Cuk egy ciókot... Cttk tgy ctikot tdnél ajkaimnak, flwsdné* ittnttdinmt* 8 nm butítaná holló knbánai Kii * tSmi ms/tannlt ttivtt v Oly sokat tttnttdttm t rílSM t Hit, rtminytiy... mind tlhopyttntk I Ám tgy ctákod fllnráfottatní Ál tlhtrmdl rósstgtllytlítl Oh.s mikltt! idtltitni intim, Knyhtbnd *s IgS Hidalom — kt t etókóti Utt nagyol, titnntl •Átrohanni mindtn poklákon , , I Bélintfy Bálint. Ai iipta ur tréfája. -."Ktvlilks Wrtáaat. - Keljegyezte i .s <11 i « Dífék Jóravaló ember volt ami laluakbeü lupád urunk. Aa Islea nyugosstsljs { még ami bt nu-suluak utánns Vtaastialója volt Ő Mtadig a at*. rsncaéllwekaek, MttoHtója a esöggedokaalr, Jé pajláea a j^kedvfiekaak,-* aaért namcask s lait apraja nagyje, hasam a ssoawsédbeliak Is tita* leleltal kössontv* emelték meg kalapjukat elfitt*, Es a kedves jó *r (agglegény volt a boldogult) aki testestül lelkestül hivatásának éli, mindig ugy viselte magát, bogy soha senki sem gondolta volna róla, hogy a pogányok Assor Istenével le enyelegni tudns valaha. De hlsaán csak Ő is ember voli. Hs vtllara veteti* It poskájtt, vsdasa táskáját, aaért esak ugy dobogott ss 0 sstvt la, mint maa kósOnstges halandó*. Ha msg oty komoly srcót öltön is, hiába — aatrl volt olydl lűzss ssempár, amely aal a lagyos arcot kepat volt telolvaaaitni egy derüli muaolyra. Igaa, liugy ném Hűk valakiről Ilyen doliJt meg elsiebea aem eltiessttat, taatl kavítw tisltls uttn kidu-bolni ss öl msg nsm ílltlO kalandot, ds hst éti t mi jó iapánunkst ugy ísmsrtsm, bogy lis msg It tudnt sst aa általam *lk0v*i*tl kis illatisusegtt, legieljebb megtenyegstne ujjával oda Isnn s msuy* országban Különben aal hiszem nem báp.iauá a dolog, mert ugy is tudja, hogy az uj hszSjabt mtr nsm jut el ssmmí újságnak a birs, rsporttr msg ugy sem zkrQI tl hozzájuk tudom. He különben Is ts egész dolog nagyon irtat, lan. Én legalább az trtetian részéi lúgom elmesélni. A mini emliiém sz Ispán Urnák a vtre stm volt ktpoastaltbOl s igy nsgyon tsrmteatieeta megesett rajta sokszor, hogy rajt feledte a azt* a*ál a lehtr oaeltdsn, Lsglöbbsaör éa legjobban asukta azonban la* lednl agy fiatal aztp msnyeosktn, János btcaintk a talestgéa. __ "ET a János UIwl7 mikur íiliuiiíí a lársasló munkálkodásba, kapta magái — intgházasQdöU, Ssép Halai aaaaonyt hosoii a háahos s ugyancsak kerülgették a kása tájékát a vén rókának a fiatalabb rókák Ds hál hogy i« ne kerülgették volna t Olyaa azendektpü, bűbájos mosolyy angyalarc nem voli a környékben, de ián még a varhegyében sem s igv uem csodálkozhatunk, hogy még s lagyos areu, hidegvérű ispán ur is — tudja,latsa — gyakr bban ellátogatott János báosiékhos a ls> kodslom után, mini a lakodalom elöli. No ds hál nincs is sbban semmi rossz, miat ö mondani szokta, egyedül csak azért, mart Já> nos bátyánk eldobván magától s legénységei s most, msr mini jó és becsületes útra lóri » tisa-leaaéges életmódot folytatván senkinek a lába sem botolhatott meg az ű ajtaja küssűbéban. Én még albinném ezt aa okoakodtati az ispán urnák, de hál ea a csúnya rul világ egeasen máit kezdett beszélni. Ast sugdosták, hogy többször látogatott Ö János bácsiéjthnz olyankor, mikor aa öreg nem voli oda hatt, éa hogy ar a zztp Halai zsemle inenyecake is jobban szerette, lik as ura 'bolyéit sz ispán ur mulattatta. Bárhogy it titkolták, aztri majd mindenki tudta, caak egyedül akinek leginkább illet volaa tudni, János bácsi tlött maradt a dolog homályban. I>t hát áinsk mi köze hozzá ? Hs Jánot bácsi nsm kulalja sst, más ambsr meg ne unt bele aa orrát abba, a mi nem az 0 dolga. Aa pedig bizony nsm kutatta. Ksndesen avval töltötte idejtt, hogv kiment a gazdaságba szét a tani, vagy t eaőlöbe a borokat kóstolgatni, ragya puskát vállára akaszlvs, űste a nyúlét, egy ssó- Ityy-K&mzsa, vaaárnap, _ J\ Zala 86. tsán. (• SÉl 1S0Ö* auguastun hé 31-én ▼aJ, m »gj£legé»y ispán ar ít* meg $ ftetal m#» j tóidon uezik, ts oldal pedig » mtgiaba leaa j eaekféey(ik M#te 6 lyukkal fül ittál?** A kó« ■yecake In nyugodtan éímiék a héboritatian jartvs, bogy a nyalat oé érintse; mihelyt aa! aepftoomsAga gyaevtlas hordóbea leaa était líitva, együttlét Mntait. ebhez égtünk, gyoraan előre futunk a a hálót a még pedig • wte SÖ^IOö kgr. tartalom ma*, aa Történt, hogy t(T öeti nap délutánján JAnoa I nyúlra borítjuk. IJogy A vitáiknak arra külöai alma pedtg 160—>200 kgr. tartalommal báró bor-bAcai •erényen tisztogatta a puskát, rendezgette j kitanítva kall lennie, aa magától an atódik. A bo-Időkben. Abban aa eeeiben ba A kóaépmiafleAgü | muníciót a vigan Ült fal a kópékkal megrakott | ritó-hAléval c»ak atkaágon a caak olyan időben | gyömólca asekrAnyekben tűnne a keraekedelembe, kocsira, bogy mtjd re'»eoetea öldőkléat vigyen j lakat fogni, a midőn a nyul a vackában jól M* caak a stekréay oldalai rakatnak kl paptroeaal tégba a nyulak közt. Alig indult al hatilról s tart. Különben rendeaen nőstény uyulet log aa Aa a exekréay lanakAra teáznak gyelulorgAoeot tette kí lábéi portájáról, ezoonal axaladt a atol- j ember, mart a kan kóaóoeégoeoo óvatosabb Aal sagf- pepiraieleteket, melyre agy papír lankai aáló agy tia levélkével aa iapén lak be i nem ao í korábban kipattan a fektéből. Legelterjedtebb a (Avaf e*t fölvátva agy rétig gyüatfiaeeeel váltják kára bekőesöntóft aa íapán nr. a teoyáaz-nyuJak baíogAaAnAi moat ia baaxnAlt fel, mígnem végre lelOlre pepirletaee éa végya Hogy mi dolga volt JAnoa bAcaiéknál i mi ve-(hálók a nyul fogó-hálók, feeíyek randaaan |60[ pepiroaazeJeiek vagy gyelulorgAcs aArjAk ba i satta oda, nam tudom, caak ennyit hallottam, lépéa honának éa l Uh magasak i a fogAara 1 sort. Oly célból, bogy a gyümölcs óasaa m tör* bogy rettünetesen megijedt aa iapén nr, mag i'lazAn (al AllKtntaak : 100 lApéa boaainak éa S1/. jék, aa alma éa körte aflrüea rakatnak egymás szép menyecske ía, mikor kocttz#rgéat ballva éax- láb magasak. A hálákat jó zainegbdl kötik 14; malié éa A fedél leszögezte! te faaebroaceeeal revet»ék, hogy a kapo előtt megállt a a tornAcon saam aaélnaégri, agy, hogy egyik ctomdttVl a ma arMUitlk mag. Igán finom aaataii daamaga gyA-JAnoa bAcai lÁptat^va dArmOgO aiavai ballataaott. flékig 8 bflvaljk kAa van. AintAn a kéaa bité j mőlca 6 kgrmoa koaarnkbaa ia karul aladaara. Ijadtcn aogott valamit-a megrémült aaaaoay aa! íalaö Aa allé aaélén aiadaag. bnaatlk bi, mint aat A TtroHtóf Ily módon kivitt gj OmOloa wannyi-iapAn urnák-a hirtalan batmakolta agy nagy rtt-j a többi vad«(ogó hálónál aaokáaoa; as a madaag, j aéga mtatagy 1000 métarwAaaára tabatO, maly bAa ixakrényba. Aixal telít aaépan a oly jámbor a hálónál lagalább At qiíel boa«4ibb kall hogy | aMtinyiaég réaiint Bérabit, réarint Oroaaor»aag. kAppel varia kadvaa öregjét, núotba miaam tM| lágyan a Aa agytk otdalAra agy kampó laaa kdtva, baa talál vavdkra. Hioian Tirolban tgyta «idA» •ént vnlan. malynél lógva a hál»il talimil|Sk, a máaikna pa«|kak aaartnt maa íaju gyOaaaloaAlac tarmalnak, / — ViaaAa jAttam Adaaam, mart itthon faladtam | dif agy hapooa, magarOailéara. A hAlA talAUitA* I da a gyOmOloa laaaad^a ia ilpakoüaa tgylorma : a (a«6ÍtAniet. — No híasan a »aaginy aaaaonynak I aéra tia cövek kall, aalyak míndagyika 4l 9 JAbjaani eaoda. hogy aakik aol?a Htm kall karaakadd még a lélakaata ía elakadt, ugy aMgitadt, mart aa j magaa, hogy a letajéiAl aaámitva i hüvalyknytra uiln jármok, mart aaak mér tMában vannak af«_ a aaartncaétlan falAltA épan abba a laakrényba ^ a háld falaD aainaaénak oiagarőaiiAaéra aaoigál^ j aal, bogy ttnl éa mit mtlyaa áron kaphatnak auig. ffiggótt. a hol aa iapáa ur aaorongott a majd al-iaaitak odaaróatttaaaraak, alaó vágat padig $ bibi Bw<Ii»|m?*IÍ laáaatéiadr. HuiAt |élki* aíkpliotta magát, mikor iánoa bAcai oda lépati a ;vafyknyira a tAldba dugbiték Ugytoik. Maga alftAlOik, a ktraalaé^ia jé Kad»aiAbl> irényaal mai t&kréoy aíá r jfogAa kAvatkaaökép tOrtanik. Jőiél éjaaakAa, ajlatt aUalt a hA 27 én mlatagy 850011 mmAaaa Abltan a pillanatban, mikor iáooa bAcai kinyi- nyilt maadval batAroa ardóasélén a oly htlyin, a|tal)ia árakon. — Kfcyéb gabnanamOak kAatU a tmta a aaakrény ajtaját, hirtelen kikiAlt aa ia-pAa ur: ^ — KM f . . Jdnoi bdeti mmaaaa én padig: Zab 699 mm. Tangari ! 91901 mm. Kivitatatt ttngirtn aug. I—Iftig: Buaa 8762*2 mm. Taaaart lkat 84H'k mm. Tan* hol a vadáaa magfyOaAdAti, bogy a nyulaknak roxa valtoiatlan, árpa katleaMaibb. aab nüadao, járt véltójnk vas: a bálókat agy vonalban felál* tangari 6 knral aaÜArdabb. lítjuk, aauiáo a maxót lahatö aok hajtóval, nagy A nhaaifergatam Flimékaa a hó Saagéfly Jánoa bácai Alló helyéből a földre} lármával éa gyoraan a háló irányában át hajtatjuk.« elad laliban. =k4v#*fc*a6 volt: Vaanton érkaaatt tnttyant a olyta aaameket meresztett, mini ax j Nagy lárma éa a hajtók gyom elÓnyomuLáa* | Öaaaaaan 160,608 mmáaaa gabona éa padig: Hnaa agár aaAjábaa rngdalódxi'i nyól. [ aaért a/fikaég'a. hogy a nyuUk aröaan magriadva,; h790 mm Tangert mm. Árpa G0,<MMf mm. Aa iapén nr arra kilépett a asakrényböl a na- .gyoraan Inaaanak a hálóba a na legyen idejük a jLieai 49.606 mm. Roaa 806 mm. Zab 514 mm. vetve mondta: — No ea kitfinóen, — pompásan | háló előtt meahökkani a után kttftrnt. A hogy Repce 81.682 mm. Tengeren érkeset* óaeaaaen aikeröll. £pea miitor megakarom látogatni,akkor|a hajtók elérték h bálót« nem szabad kéaniók aijjm48 n arSkik el baxulról, — ex agy kiaaé boeaantott. j beléje került trynlak gyora kia«edéaével a a már Mikvr viaaaaj^tt. mindjárt mondtam a búgomnak.! kéaxen tartott aynl-arAllitó szekrényekbe rakják bogy biaonyoaan valamit itthon felejtett a akkor a nyulakat. A nyui*aaatlit«t-aaakrénytk. vékony 'aan 7809 mm. Zab tol mm. Árpa 0990 mm. «vy gondolatom támadt, bogy én majd elbúvok a j lenyÖdémákéból kéaaOlt 12 láb hoaazu 2 lábaié- jRoxa 02 9 mm Liaat 171 H06 mm. Repce I9£Ü0 megija«aiam éa a azókéeért magam megboizulorn. lea éa L láb magaa ládák, melyek J2 rekeaara mmáaaa. A haataek lulayemO ré»*a Angolom tág-£• ime, mily nifjaaár&en sikerült. j vannak beoaaiva^ ugyanannyi nyúl belogadáaáre. ] ba, husa, tengert éa tengeri liast Auaatrlába #a Erre aaután elkezdett ax iapán ur oly bangó Minden egyea mkának átlyukaaxiott lolóajtóvali Olaaiore'ágha, mig repce ée árpa kiaárélag Bel-a«a kacagni, bogy még ax ablak Qveg ia meg < kell ellátva lenni a ennek Átellenében van egy- gtumba, Rottardamha aaállittetmt. moadutt baü, a axép manracake ia oly jó iaOen | egy 6 hüvelyk hoaazu éa 2 hüvelyk magaa aae-1 — WsbttftitfargatoM Bfagy*WLanI*aéo. nevetett, hogy a kónnye is csurgott, i utóvégre | leld nyiláé. A láda oldalain logantyuk vannak a A íefotyt bé>en Rémben megtartott XVIII. ga* JA no* bAoaí ia akkorát nevetett aa esetnek, hovy láda könnyebb továbhitáiári. A> egyea rekeaae-j bona- éa magváaár eredménye aaullal aam felélt meg éveK múlva ia jó kedvre derftlt, ha ex a ai j ket durva váaxonnal éa aaénivtN vagy mohával | meg a várakoxáanak. lemét a régi képet tárta ;axokáa kibélelni, hogy a nyul pohán ftlheaaen, de j elénk : aa óraiig mindan réaaéból flaaiaaireglett megfordulni vagy moaogni ne birjon. A ládákat eladók kínálatával aaamben a aaintén tekintély ea | emeletre ia lehet csinálni, melyek akkor 24 nyúl laaámban megjeleni hOllótdi vetOk tartóakodó belogadáaáre alkaimaaak. Táplálékul Hkvat, kel-'álltat foglaltak el, minek eredményekép kftlónft-! kápoaxtát, salátái, vagy aabot éa kevéa vitat j sen e huaa ári i vásár tartana alatt értéke* I ketl a nyulaknak, a lállitá* köxben nyqjteni. nyen eláaaállntl. Aa árpattalet kedveaöbb.medar<> Mihalyat a togott nyulak elhelyeztetlek, a va- ben tolyt' a noha e kótött tUletek aránylag nem dáaxaxemélyxet óaaxeaxedi h hálókat, axtAn ott-1 jelentékenyek, ax elért árak mégi* kielégítők, A hon axoket ki kell leaxiteni, irts levegőre kiten- I váaárt kóvetö napon a külföldi töxedékről jalaatt ni, megaxárogaloi a ha az&kaégaa, ki ia javítani, nagyobb árak éa nagyobb kínAlet hiánya aailárd . Aaután rendeaen ö**xehajtva eihelyeaendök a iráayzaiot eredményeiatt a axóta la##u; de foko* a ved.éeaati aaenlvények liefugadAaAra—isivIgAló iait» ar)avolta éaalelhetO. Ptao Araink a kAvat-raktárba, vagy ba ilven ninca, aiAras axallóe he kexók; Buae. 6 frt 90 kr. 7 írtig. Árpa, 6 frt Ilyen egymáa mellé, dorongokra rakva. V. L. 80 kr. 7 Irt 26 krig Hoxa, 5 Irt4« 50krtg. Zabb, 6 frt. Tengeri 6 Irt 60 70 krig. Fehér bab 7 frt JterüJ tréfa eszébe jutott*.. Sport. A meael ayalak bafagéaárél. Hajda-nAbeo, midón» a lólegyverek még nem voltak t5 kéieteeek éa a vadá»xaira baaxaAlhetók, a vada* axati módok kóxót t igan elterjedt volt a nyulaknak bAlókkal való togAaa 'fAg-aiemü hálókkal ée ^|eli fAklye hajtáaoklul. Napjainkbaan már csak tenyéaztéai célokra azokáa eleven nyulAkat hálókba befogni, hogy azokat mAa területen iámét szabadon bncaAtaAk. A hajdanában baeználetben volt lág axemfi bAlókat rendeaen ligetek ée ceer-jéeek szélén állították fel a töijik bizonyos távol-eAgban a meaó lelett agy, ceórgókkel leli aggatott aainórt huxtnk 6—6 láb magamban a föld te Eöz^azdasig. 26 krtól 7 frt 60 krajcArig. — Hagytrar*xág Idei kiutcrméac. I Szerkesztői üzenetek. -tett. Midftn aztán a reggeli szürkületkor a nyulak I Szakkörökben ez idei buaaterméat t2*8 millió be akartak vonulni a caerjék közé a a háló elé mmáaaával többre becsülik, mint as utóbbi tíz értek, ekkor a lesben álló vadáaz megrántotta a évben átlag termesztve lett Az idén 6-2 millió J^-^ t«w; - a a caörgökkel ellátott zsineget, a nyúl megriadt, hold földei vetettek be. Az eredthéóy holdén-^ hi^u^, a háljak ugrott s lejével belékerült a tágszemü j ként 8 2 mm les/, az őszi termés pedig 42'6 b. b. naimiklóa. M«akaptmk, agytb>t • Mtptáraakbaa hálóba. Az azelőtt szokásbán volt éjjeli hajtást! millió in mázsa, A / átlagos termelés az utóbbi wety már«ajt<i «uii eutkaam efáwaa ké«», kuu*ltak M« fAk.ya világitAa mellett a kövatkeaökép rendez- \ tiz évben 3fr3 mmázsára rúgott. 1889 beo 28 tohAl k*iBk • ték. A ligetek vagy cserjétek szélén logáara fel- millió mm. és 1888-ban 87'1 millió mo. éa n. J. fiákiiraja A ktayv wegérkaatti V Fozadja allitottAk a bAlókat oly módon, hogy a hálók! 1887 ben 4d millió mm. termeaatetett. Ugyanezen grauutíénut m plőtópteUsbaa. Üávöaltt, szárnyai a nyílt mező leié nyúllak* Axulán sötét! becsülés szerint valós<iaü; hogy rozs 16 ssáai- BTebAnaavIrAf. á mraökon fatkos, vadászik, aialst, téli éjszakákon, mikor nem volt holdvilága éjfél;lék, árpa 15 százalékkal átaljában több lesz, a >éh* !?tekÍBt1_» ^^ *»,^baa.ja>áa .«aga»lé>a«| tájban magleleló számú hajtó vonult ki, aialma*! sablerméa átlagosan szintén jóbb teax. csóvákkal vagy fáklyákkal a kezükben, kik aztán 1 — G/ámlles iifdéa éa caamigalá* nagy lármával éa lutva A hálók felé hajtottak s Tirolban. A gyümölcsszedés a lehető legna* igy kergették a mezőn bokdácsoló nyulakat ejgyobb elővigyázattal megy végbe egy lajtorja halóba. Volt aztán még egy (ogásí mód, a /eritö j gyümölcs«tedö lepedő éa egy kiponyváiott háti hálóval, mely azonban sohA aem volt igen altér- j koeár segítségével. Leszedés után a gyümölcs a jadva, mintán az eredmény mindig igen kétea, raktárba kerül, hol minőség szerint, mint asztali mert a nyúl, bár mily kitartóan ieküdjek ia a gyümölcs nagyságukhoz képest két katagóriába %tefcábaa, a zajra, a melyet a kutya ulAn a bo- osztatnak. A kiválogatott gyümölcs selyempapirba ruo iiálöval aürgölődő vadáazok okozmk, csak I burkolva, 55—60 grammot térfogattal biró saek-igan ritkán engedi magát beközeliteni annyira ' rényekbe rakalik és végül sxines papiroaaal fe-hogy a hálörat leborítható legyen A fogáa kü- jdetvén be, leezögeztetik. A bozeni asekrények Unben ugy történik, hogy mibelytfst a viaaU állja 38 cm. azéleaaég melleit 83 cm. hosszúak ; be-a ayuiat, azt előre kftidjük, a mig egéazen be léjük 480-600 alma vagy körte fér el. Az ugy-nam közelíti a nyulai, ott astán lebaaaltatjuk. | nevetett bozeni iókatekrények 81 cm. magaaeág EsatAa eiőrt megylak a bori'á háióval, melyet! As 80 cm. szAleseég mellett 66 cm boessatAggil ket ember viaa oly módón, bogy a há'eöréete a!bírnak 190-210 darab alma befogadátárt. A tik a maltr>»l. aaayl aa ágén mukliág* Kléráaak. T. Y. Ital/kM. Aalvaa' atétagaa jéyákagyias rsnéayé baa.ékíMMI a nZ**§ n mm4* kftllaaéayét aaptá-raakb* ffflvattlk. a. B. A. ftáktirays. Utl.«tja, MfterUat. léa-jékaa jött itvéra U nirwt« látják, Misét MMaaér, aaaAt Jobb. <1. Tapolea. Kizáatán martat wU. Eérjftk jtivört la miaél gyaarabbaa a tarjedaüMeebkea. SchwtrM, walaao mmé marnia vaa É. 1.4a bla n Nyilttér. , 1 fkrfciga iaMan Ili p. Matar (18 i (li ^aal.) 11 — vambdtt robai- aad itlakwlM pvrta- aaé aallfral Lda« Fabrik-Dépot U. ■liniiigjl a K HttMh- raat.) UfMh. MaMar lapWid Portó. Btfife kaatea 10 kr. Wtó FilMi mrhmziti; Ca. llelal ikea. V v MráflAfi végrehsiló. /pöooooocxxxxxxxxxxxxxxxxx xxxxxxxxx?\ ix fonciere. pesti biztosító intézet 0 III T ^ MlflS. IP M|tM*M I-M V | X Vu Mök btm ttd«aáaára l.oaai aleaeriat Mf/>kMÉMAÍ téagysakeágeak inrinÍMl JK K Sclvwarcx é# Taubtr X IQ liUaHiiak kitm M4l| uA«iMi W átlóéért te ilkilMMl kMMiiiilMi l^jwrti kl, biterBadeek int R A fáikéra!, k<iff>-km«fité«ii gMpit&tée*! v*g»tt < jwaHií aj képvlaalttialbta Mulli »íű retkedül ée atradsak * A ) jc t*í)m lt»ela|gMet ja V Faurltre, PmII klilMUé-laléMl* W IX— X. CZ. kttf'Baal—> I9Ü0 »«|m(iu Ma. M X Voaatkosvs ■ .aék-li faaaléfe, faeii bt.ie»lUMetáael (lieitil IWI év végéig X U „fall Wsteeité-laláaH4' cég .iatt) l»at ottatkstá kérósvéayéft, aaf tiraeaág tetyeaa mattit WUOy -ék. U IQ- Jöö ífine rátaváaybái étté- A i X Iáét milUé «. é. léflil <f X egyre v&aaaai karaa. mart caak a je«r É»ll*ti■ ullaifcatuk V rfcsví-aytök^i bér • »«ivaak eaaakiril m*g terttlékeibaa ét évi diJbavéttMbee atettgy V Wijta btateeitakot'a berek vaJédWg*^rt. H f 1 ' ~ fi ~ K «)•!« millió a, «. Ibrlal X 76(13, 8199, 82^4, 8309 aaáai. 1*90. V 6,1 m|4*t)t*"*'r*' aiaálfegvi a lH|M4la|akk éa a lagaag/a** llitMilékat ay<uté laaMi^lata- O Q es^k tarába urlaaik; .gátt litaleleUeJ ajaafyek fal Uaaek kaaeedtó eaelgalaiatakai kevatkea* bHwHtoli Q Arveréal hirdetmény rA ; , ^ t ' X Ve - i. égét. villám avagy rt'bbaaá^ által kelatkeaett tátkárak allaa, áa )*dlg W Aluürt kikOklöll biróaági végrehajtó aa 1841 ' ö •> ^^jV* * ké«aletekrr. gépért, aaaieJvéeyekr* * *a«Mkr* Q - • * v « <uü a x —i-^Ai_ -- - i ■ > I /S b| áraraktarakra káai rakatokra éa batorvkra X éri LX. t. Cl. 102. I a éneImében ezennel kőz- Q c) uZaraáejra á. aeaei i*ramt.éeyekr« akár eaabed ég alatt legyetek aaak keaajokkae, Uf O btrre teazi, hogy a nagykanizsai kir. Járásbír-(Ság: A IrAkhaa. akár pedig Okiéi alatt A 8497, fl78, 8024, 8144 aaáotu vegzéae állal X_ MT A biataeifaei a ktt*«j»ltsitaU m^n gabaaára la kltarfceetetjek. ka b*llé iéabaa |al*a V Lusztig éa Beck cég, I C Mshanek cég, Hoflar V tl ^ .,4t*lk #l ** kitosMal O p____ ^ . r • u i"' a,.1 fi II. |*feáalaiiwaaalaaét allaa, aely vaiaaaly gyár vaay bérbáa Mi^m avagy lalrabbaaáaa W' A Ferenc ée Wém L C céf javára Molnár Odftn U £ . gyá* 0,.id„...r. tatetttiL, t káa telajdeeoeáji. eiav>di« a báfbaa laí W BM-komáromi lakoa enen 54 Irt 83 kr, 6 frt 20 M liatlaaaaga kévaifcvaiébaa k.lalkea^i O kr., 24 irt 60 kr., 1200 frt. lökek e ezaknek A III. aldakuk. ajtvk> buiurak tlkirftfifaia mkmU taré. kar*k .iba X eaedekea 6\ kamatai éa eddig óa»zeeen 121 Irt X i90u * •eéilliaii Javakr. aéaw W 76 kr. perkfiliaég kuveieléa erejéig elrendelt bi«-iW /'CatSSi; ," '>i aéan, a fclbamBli kár lai|aa fi loailáai éa kiélégitéai végrehafláB Bika:mával bt- U VI. ai •aab«r élaiéra Híz tAka*, kikáaaaiUai- á« járadák-btatuaitaa^iai aiaéaa laáéwwt aa^tat Q róilng le éa leim toglalt éa 1113 Irt 67 krra be- Q VU. balmaft allaa. Q caüit vaaáruii, Itiazerek, bolti áiványok, azoba (S 5.ÍÍÜ0*,114!! '•,t*1,í1,kl • f-k^zflaaám aéay. • Uh«u UfaUay aaak bak. X Kmnrr.k . M.Al^klWk! áilA ...w-.u..,vil.ér./u X WpínntnU' károk a la.a,éHaayo.li m-loa raaétatfiaak á Uq/aniakbia liatlataak ki. Vf bútorok a egyebakbO< álló MgÓaÉgOk H|UvánOa A MadabBakifl .aíb.ti mlat iráaUll áriaaltáa.k adagra kfbé.a-á|rM.i.Ua afáalkoavaa. éa WalaaHéal fl árverea utján eladatnak. Maiy árverésnek 7t>0o, X a)áalalalt a Irkrtó Irgaiaaébbaa aaáaallaMé dijak biaioa kllátáaba balyaaka a»IWtt. auradaak X rm. 8224, *909 az. 1*40 kiküM-ai rendelő V -. tat)ai ttaauiattat U vég/éa M)l4o a bdrazinéii, vagyia Kiakomámm- Q ail S-S a f oiirlfre, Frall blzlaall6-lnlé#r( Q bao aIpere. boiii Itelyiaégéban ét-lakaaBo iaendOjil aagy.l4ai.eal IBagva»t*e ö esazkoaiéaére IHÍM>-Ik éa aarplrmibrr Itd X ..... ,j m t-m n X 5-llt itapj.ttsk déiel.lt 10 érájm X ■ h»iáridfiűi kiiüienk*«hi,o«. .».ni .x«,»d.ko- V^XXXXXXXXXXXXXX)OpOOOOOOOOCxxxxxxxx^ ^ Ii a mm nTMT 1 8 |;|áiU ifi il- i: i ví !w Ii ils & ! -1 rilUili! I ** iS 12 s bSli'il .fll liifll *« álf Hl ililll ^li i líill p íiiiii1 p*iiii!riáf H ||£ jili'ljif.lilli cö P-8iíiíi.íllliJli M Kii a2l"r.l "it S _ f^SR « „l« 3f ÍZ £ S —J o.& i E « S B. •f I1IS! S I' |1 i —» " " " ' « " JTOHMI a^QBjJwyBEa—VCVVVv kir biróaági vétrehaité. 4RRMRBF DOOOOÜOCXXXJÖOOCXXXXXXXXX xxxxxxxx>^ FONCIERE. PESTI BIZTOSÍTÓ INTÉZET Q aégat Maiak aag. latá—iaak iraai addig taBkaiiati fMkárai. kflaV^bialaailAaai awakátá— ti Maiéért aa alktlaaiaal kaaaaaatiakrt ftjazvéa kl, báiarkadaak <>a tt aaaalél aj kágvlaalatgalkae (ardalai lalvaakadják él Bavaébak Ta^aa il.atailtal Fenrlére, PmII klileellé-lBlésel I' >m«Baalna, IBUO eagaaala* l«*a. Vaaatkoava a Ba4fi|nil«a •aák lé faaaléfa, faatt kiaia.itu-iaiáaai (llBl'tai IB7I, év végéig „Catl Uataaité-ialáaat^ eéf alati) laat altaabatá béfaavéay^v, aMy tlnartg tatyáaa baBartüt AMb -4k. 100 fcáaa ráaat^ayliél étté- liél aalillé a, é. leríni réaavéaytflkável bér a a^lyaak .aaakirtl a*t tartalékaibaa éa évi díjb»ráta|atbaa aiatagy B)elez millió e. é. Ikrlal áll raadalkaa^éra. alaálfatrl a Ucgaatfafafcfe éa a l«gaag/aHH k fal aat tékát aygjta blalaa4k*>ialé-aatak aarába tartaaik agáaa liaatakuW ajáaljak fal Űaaak kaavatit* aatlgalataiaia* kavalkaa* btalaaltáMk aaakéaléaért ti. m,; I. ágáa. villám avagy r»bbaaáa által kalatkaa«tt tttakArak *t)aa, áa )««4tg a) é|»ll<>takia éa aaokliaa lavfi ká^Uatakrr, gátakra, aaatalváayakr* áa a^kBaakra . b) áraraktárakra káai aeekéaakie éa batovakra a) takanaáayra á. Maaai laraaaatatayekra akár aaabad ég alatt Ug/aaak aaak kaaajwkkaa, bag• lyAkbaa. akár pedig Adél alatt: NBA bUlMifaai a kk-Mpalaadalt aa*aMa gabtaára la kltahwatetjak. ka k*llé idöbae ^kta-trg tátatik aaoa b.trrtl kővé al Ag kaly«ai«tai II. |Bvaéalaaa>vaaalaaé| allaa, saty r.taaialy gyár vagy bérbáa Uágtoa avagy Mrobbeaáaa Mv-taa a gyáh otajdaa—ra aéava . 4var asBaataifca, a baa talajdaaaaára aáava padig a kéfbáa lak-liatlaaaág. kévaikaaiábaa kalatkaaatt; III. altlaktfk. ajtvk > baturok Uklrlrtgaia aahalé taré. kárait • üaa . IV ..allimanj károk allaa laaa áa aaaraaaa •aállltatt favakra aáava V. Jégkárok allaa miad^aaraitt a^aai tanaaaauaáayakra aaava. a talbaaalli bar lal|aa aaaatérl* téaa a»IUilr VI. Aa •■akar ólaiéra éa |iadig t«k.-, kikáaaaitáai- á< járadák-blattiaitaa»k.i aiadaa laáduwt aaartat. VII. balr.fl allaa. A biztoaitáai faltátHek a t. fg. kuaAaaágra aágr. . Iabak< lagaUa|llikkik. Sléfqntnló károk . lagaiéHáayoab m«4aa raadaatftaak. • • laggjaraakkta laattataak kl. jriadábtiábifl aadWTi mlat iráaMI ártaattáank adagra I gtl.Méfi nfitna ajáalkaavéa, éa Makadliat ajáalalalt . Irkrtö Irgolr.úbbaa aaáaallaÉéé dijak biaioa kllátáaka balyaaM aallrtt. aur^laak taljaa tl«cfat«ttat ' a Faarlérv, Prall klitaailé-lBtéirt nagy Atiitaa, vasárnap ORVOSI MALAGAASZÚ A khataraaakafgl aa la kár. barkiaéflati ülaMa vagyalaaa-aéaéaak taaaaéga aaa fiat a klláal, valódi malaga íialkatáa atiailiaaar ajáatkalá : gyáagaaécaél, idniákaál itíat ayarawkakaál Bk, tarákká réraaagégyaág «. gjrnBai|jiaf aégak allaa. k afikalá V, éa V. 'wíili ivagakhaa . linéayaa véalagygyal aiütva . A NAfiY SPANVOt BORBER£8K£OC&B£N _ _ Zala M atám (7 lap.) zók ezemaai oly meg jegy eéaaai hívatnak mag; hogy aá éftetett ingdeágok az Brvtréaen, a« 1161. évi LX <L ea. 107* |a értatmében a legtöbbet igmOnek beceáron alul ia aladataí fognak. Aa elárverezendő ingóeigok vételára aa 1381. évi LX. I. ea. 106 í ában na#gállap*ioii leltye' lak aserint laez kiflzeteado. Keh Nagy-Kaniaaán i8M*lk évi auguaztni bé 27*ík napján. 690 1 — 1 F A H 1 A n kir. biróaági végrahaitó. 1890. auguaiiiia hö fí^- Kereaat g«f kaaiilaiéeai karai Btadaai'i afyáaaBat, lér véeytke ' ig.d>í|aaaft a>íajjgpk r*atialliatla aMd-káli alaéáaála, 1|** aléayia JelaMl bükki. Aiáalat«k a 4 Hiy alatt BBB kalákaffar A. f. klrdaiáai liodá^k«a M»Ba rátái airfla í aa. — kMamélk. 171 1-4 VINADORNAL Hasakor*. Mti Bvaink aradali ára 1 frt M é* i frt 30 kr. Orvaai aiUp fakár Irag a firt, 1 , tv*( 1 frt II kr. Továbbá ktUÖBféla kitftaA MUÍBIAI boraik aradéti Ivagakbia, araéaü árakma vatmíat ^abaraaJkiati karklaaérée Bagy-Eaalaaáa: BOOKXRIVDSa JfáNtT araál ladábáai vaadáflia. MATKJKA KDK aohsnbkelv miksa ii), 8*£tiHlí7. RtiBEET MTKFAKOVII U ii. aTHEM áa KLilK miTÁa FpKKi: T1VOLT JAVOg Baarvaa vaadágL FBaaarkaraakadi. Koraaa «aadá(ti. Cakriaa.. ra*ark*reakadé. Kaaeiaáveadégláa. KBapoatl kávébáa Bareaaa: IiÁTID XHIL1A araáaál Kia|iaaii aaéUod« — - .—-- kávék áa MT A „ViaaAor*4 Wia éa a batáaá*iiag lelett vád' j agyra IbÍéhí kiiaa aal caak a jegy aallatt rálkükatok lotjaa bütaaitákot berak vwméagárrt ^g 7605, 8199, 82gl, 8309^ BsBm. 1*90. Arveréal klrdetmény^ Aluürt kiküldött biróaági végrehajtó az 1841. évi LX. I. cz. 102. |a éneimében eseunel közhírre teazi, hocy a nagykanizsai kir. járásbir»ság: 8497, 5178, 8024, 8144 számú vegséae áitiit Luaztig éa Back cég, 1 C Mshanek cég, Hofler Ferenc ée Wei»er 1. C cég javáre, Molnár Ödön kia-komáromi lakos elten 54 irt 63 kr , 6 fn 20 kr., 24 in 60 kr., 1200 frt. lOkek e ezaknek esedékes 6*, kamatai éa eddig ós»zeeen |21 Irt 76 kr. perkfiliaág kuveielés erejéig elrendelt bix-J tosilási és kiélégítéai végreha|tas alkalmával bíróilag le és lelni toglalt éa 1113 Irt 67 krra becsült vasáruk, fűszerek, bolti- áiványok, szoba •bútorok a egyebekbe álló ingóságok nyilváno* árveréa utján eladatnak. Mely árverésoek 7ti0Ö, j rm. 8224, *909 ez. 1^90 ktküM -ai rendelő végzés tolyian a helyszínéit, vagyis Kiak.omámm-1 kan alperes bolti tialyiaégéhen éa. lakaaBn leendő j esszkozléaére IMM«lk éa asrplrmibrr hó 5-llt aapjáask délelőtt 10 éréja határidőül kit űzetik éa ahhoz a venni szBndéko-1 Gyors | Édü gisf gyomurftajok i azot toyelÉméiiyol ellen., ' Aa agáaaaég-íeatertártrara. Oalaadrcb a caaak lolvtáa a váraak tlastftáaár. áa Uaai. áUapoiUa fantaitáiáva áa a jé tataié. eMergkéaéra a legjobb a legia;kató#abb »tr a már It wi»d««fttt l»m. tm Mwtt életbalzsam Dr. R O S A-tól. «i. Uiuia a laflobb a laggyegjlieláeaeb gxágyfivekbil a kageUcaalbea vaa kéaaltva » . úifioCaea aibtéeo cokitki b*jok, gyonurgirea, étvágykláay, *evt*yat frlbwfigát, vértálaiát, artoyara* mok atb. ttb, «Uen taljetet btibttófoak bfcoayaL Ily bHAoi aalétai Ü0vt:keruUu tiaa átaibalaaaai agy ('.bbMyah, magbiaiMtó bá^«erávé Uti a aápaik. Ara agy aagy Üveggel 1 frt, kis Üveggel 60 kr. XllauiA Iraték azrei bárkinek batekiatás végett rendelkezésre állaak. ÁváaV Haaridtátob tlkarilátt végett, míödaaklt ig/almtrttt.li. bogy st.W^Í1 V M> ált.t«n a. eredül auuiti. Martat kétahttt rtDr. BOBA-féle életbal-ntiitdeo flvegettk^Jt kék borokba vaa ceeaMgelv^ melynek boaaatlitolala B08A életbalzaama a „fekete eaabez*4 eaimaatt gyógyaaar-FBAOIEB B. Prága S0l-IU.M Oáttet, e»b, magyar áa (ncaie nyelven alvMluié, aseka 1'cíeSn a» Ma ey«* ott védjegy laikaui. Dr. B08A életbaliaaasa valédlaa kapkató oaak a készt tó FK^O-lTEie B. fóraktárábait, gyógyszertár a „fekete sashoz" Prágában flOa-XS TBrök JélBBf or gyógynerétzoél, Ktrály-otci. 11 u. Badal Emil or vére->t gjágytBertáfibea a Várocliá} tereu. Aa tt»trák-anip»r aiaaarrkla a>la<lra Mptkb yjéfjeacriarákaa tan raktár amea élrtkalaaaaakéL ÖgyJőőit kaékaáái „prágai általános házi-kenőcs" t&bb mm kálaayiiaikatallal diamert HltOB gyógyszer adodtafélt gyakdétok, tabak ét gaaytdéttk ettem. Ezen keoiea bbtae eradMéayayel hMUkáiMld a iM raüd gjatadáeáeál, a tej laapedáaéoél a aa aadi wegkeméayrdátéoti nilátkor. k^laeéayoél, váfd.g*n.!oknál, genyet fakadék oknál, pokolv.rt»ál, körOmgyök-tél, a. agyatveaeit kfirdmíéregiiél, c úménj edéacknél, /elpaÍNláaokaál mMg)dagaaatekaál, sMBgaeelak-> 41, énákttlaa tagoknál atb. Üiu&iu gyuitdátt, dag.tuiiot, etkeméojrcdáaf, íali aBadátt a legrSrtdebb Idl •tett eltávolít; t tkol már gety<dét matetkeafc, ott a dagaotlot legrővldtbb Mi alatt ajd«<<« nélkül fel-^fja, kieretl él kigyógyítja. MT Kapkató 26 éa 35 krajeaároa exelenoaékbea. H x . | Míatáa a prágai iitaláuo. bártktale <>t tok>j»or Biauutt, mindtu.-UVoS I kit Agyelaiealelek, bogy ea ariiad atatHát taeriat ctak tálam leaa káaaitve, a csak akkor valódi, ba a aárga tieaejeleaeae, melybe IAItel||t, rőrik bataati'"*1 -alaekáaokbe (melyek I nyelven nyomták) áa kék kartraba, melyen •a Ide nyomott jédjegy lálbtld — barkóivá vaa, HALLÁSI Éllillll a legbebbeoyaltabb, nla'iln próbatét által laffcístottbbudk cliíintrt tttr t oebátkallát fclgyágyitátáta a aa tgátxea elvantett baliáal tebalaég vtana»ytréaéra Egy ttvég ára 1 frX CD O c MD I ucgfi -1 &J1 5NS ■o M • ** B v M a ll 1!3lrag BNSvmal^ Nafy-Kapigsa, uaámajK Zala 85 asám. (8 lap.) 1890. auguaxlm hé 81-én Pályázati hirdetmény. ÁOfUyTF.g :e A ntyeháai kílaaégi iakolánál belttltepdó tanítót állánra, hivatkozva a ,Népt, Lapja" f. é. juliu* 9*ki aaámában már kftaaétett pályázatra ezennel uj pályáit hirdettetik; a választás f é. Mtpteiiiber 20-ált reggel 7 érakor leaa Fityaháián Mura-Kereaatur, 1890 aug. 25-én. Vasöntöde és gépgyár Részvény-Társasig Budapesten. RieiÉiá tlyula ink. Miki uittitk. S-H -4-J Ctf 1 W O -aj -S a «8-1 c c Cd o S-h J rrj • líwl mj=I o CL tn i 1 co q ks £ 8 *S I r i a - s a i E « I -a 2 ti IJ" i II II ! J! . t> 2 a H HÍ N : • C Jt fi ü S *** 5 U l^^iífi^I © ÍJ 11J I * k « | Sf* B c 4. 1 rÍ4i Mali -3 r * s J* c 2 i '» 1 * 3 Sí W.2 .1 ■ w « 5 1 W, -22 -.af&í'f 2tfB ® tlíf if^HS a 4. fi » « f í í II raa m #Jl1.5T £2 > 5 .tis - ■' J v £ I I •£ - E í-feí-í á- » M < 0 al X JL V) © & rt 'O 9 ŰQ d 3 'ja é <D H fi v 0 fi vi í 5 W Gyár él irodák: I Várnai Iroda éa raktárt ¥1. fctUatt váoat ut tiH •». eaT | VI. Féáaaanftetkjr-eteta 14 nin. Bjáa^a a népiéi lééejva kllttal aMffetMH ffŐBoaéplő készülékeit, looomobiljait, ée vaekeretü fősoeépltf-fépelt o invábhá UHU Tít IK járgánycséplö-készületeit, gabonatiaztitó-rostáit (Hakar* én VléalaraaéMar) én konkalyaflélt. Kéeiletben vannak: Eredeti kévekfttfi-éM inarokrnkó aralA-tépek, uredet) amerikai rítkiiHz(tl6 Bépafc wlaag/IJUk, »áb. üf • 0 ■ L I 0 E-fféle aaabadalmavoU 8 éa 8 vaeu ekék, ~M esti, Schlké'fíU m&jtít!l-*b4k, mJij/ilö^Uék flhrudétM, mi. Srhliri- 4$ Vidat*-fdte ttf/jfvasu-iiM;, tattymiwlő tiktkOtfíh^horondb h rtyHhAk, hah, állítok Mle Jl ll.liriN Hoi-lmvnlő-gépnk Mt4rvavatA>g*i»k. — T«knriiiátiyk^HHlUi,gA|n>k — darálók, mnrasolAk, rtiMmalmok éa ol^)aalnm-paraatl«aAaak. ItfpalcíMtb 4mk. — ICIfluylhi (Icetfai folléidéit, Árjtgytiktk kiitinafra Ínyt/én h Mniuinhi*. JBBke^BBke JBke JBké JBké ^BMnKHKCBfr"* HStúabí I ff / 71 Jr/B^L^z i V 1 .r • s^^^i 5 *5 P IV (0 ■>• ■ ^ » b U J liti fi ^ÍHI ® II ■ is* ! 1,1*1} tJ 1T5 I- ^ ílUj Ly 0 I # I T - -r 1 i«;"t« ■ M ■ ^ erfj alV ■ < e llll1 íMl V 1 -—-• Hirdetmény. i* t - ft Az EHztorb&zy hercegi hitbizományi akó iumlalumimik ÍŐkerQleti íötisztsége részéről közhírré tétetik^ hogy alsó-lendva. nempthy- és csobánci uradalmakhoz tartozll%-vetkező korcsmaépületek és tartozékaik u. m.: I. Ab alnó-leiídml 11 rud u I imii Xm 11 : at a.-lendvai nagy vendég-fogadé, aa alart lendvai fela/í koroama agyOttnaeii at elSidvel» a Felaö Han-menve, Téritfalu, K. 8st.-Hikléa, llottina, Petealiáxa, Saerdaltely, Kapcta, Mekka (Roth kőatég) Hoaattifalu, Dobronok, Dagonya kötaégban lev/Sk : AUé^jeiHlvAii. 1890. évi nxéptnuilier liA SS éa M-én 9. Nfmptiiy uriMliiloitilMiii : R.-Kutaa( lVika, B'-8at. György kdtaégekben levék B-S*t-(áyUrgyft|| IKVO M^pleilllier Iko 2V-éU ft. Caobántol iirRdalombnift: Gyulakeati, 8a0oa köaaégekben la-vők UyulakCH/jiben okltfher lirf mindenütt a vendégfogtdékban d. e. í) érakor tartandd iráabeli ajánlattal OaazektHött árver^a utján elfognak adatni, . „ * A vállalkozni kivánók ativeakedjenek tefcát a jalaett helyeken Aa idOben megjelenni a magukat ax árveréa kezdetén lefteetendA évnddkpéttel ellátni. At iráabeli lepecsételt ajánlatok at árverést megeltfeé napra aa alté* lendvai hercegi tiasttartrisághos beküldendők, At Árverési leltételek at altó lettdvai hercegi tiaattartéaágnAI betekint* heték, vngy kívánatra meg is küldőinek. 687 2 8 AImA-LimmIvii, 1890. augusttus 14. FAktrdtatl . •wmvn > \ > i > > > Máriazelli gyomor cseppek hfliztisttkk gyégyszsr minden gyinor bajaik. Védi*y UltiMHxüW hatása Métrácjt«Uia|| Syom«»r gyyéc, bttsA* leliolot. aav%>' | njrn MKififM, hH nlcadé*. (KoUka) P"®«r hunit, jcyimir éféa, gyomor | hninok A« dara aé|iiAdéa, julivl|ti i hjrátkásnd»«t tAnaaáf, anaor «« hAnjf-1 ingt-r cffielben. tnftff.«£fiuteti a lofAjáía I hu aa a gjoraorairontiaátol aiirnaalk) . CjroMorK0rra6t,kem«iv «aekléat,M «kra-niM»u útal i italUl !uil«rheU eyom* rot kMaxtltK elüti • btftfergűkot, f (trogyU lép, vese, miü (a aranyeret I Moialmakat —'' Kgy üveg ára, hew-MUatt ataettáaaai agyfit 40 Kr. kitai tvef 71 Kr. KSaponti Métkfildéil raktár: Srá*v Kirot) fyo^yacartiraKremiiér (Morva | orííJMig Hofherr és Schrantz, Ovii I A váliMÜ MArlaaaUl gyomim ctwppek nok AW-UpM utánoxratnak M hamifÜatuak,* exért Valódiak gywnAnt csak aa*>k iormíta^anak «L melyek Qvege, ejry vöro«. I a ftaii v«dje«r}'gyel ellátott uapirfca van csomagolva,s melyek tbeHékrli haNziislatl atutiiMii as i* fel van tűntetve, hoo ai Kremaierben, Oaaefc II. k«nyvnyomdá|Aban lyoiptaUtatt. -1 A Keminyazikíét éa csékrakfdéa allén, évek »4a legjobb hatáauak- mmimmt* i<kmbhBh|P IMe kápaf kambltataak, tehát IBB vataíanál la viiyáa4||flMl frt,ti vódjeiryre $ Srady SáraKI Máriazelli Labdacsok. •ik hlsonyuU landaesok ia,mk« ha1 •tik vAtaKuÁl lavlioáiBl kell a Kramklari gye^ytreréfti név aláL_ tinden eradetl dokoaoa láthatok. Kgy I | <D takart* « doboxaal I frt A pfi| ■IOImm beküldése ntan, 1 tekercs I 01 » Kr^ S tekerca I Ifrt »Kr. Jtekercf 3 frt Ütr.ért, csomagolás é> portaltár | küldetik Írására, ■atyai n (Mm árt S Kr^ I gyomor cseppek éa Márltaalll labdacsok k, a gyogybaíú anyagaiknak 9aezt^tata ■ÉMMsata fel vaa sorolva. A Bilit—Bt gyomor cse| atm Ötkea merek, SM« ÉttttáHl • A MArtams syaawtaatfak ét gtcr-Kauvát Méla éa Balaa I^oa q*V'\ Mtrtartiktea. Babóéaáa lliaa gyógyaaartáriban. Barcs Ult fláaétr gydfyaaartárábaa. Marcaali: KérM Via" tor gyfigjastriárébaa í Halta: Bölcs Béla gyófyaaer larakaa. Sat OottkáH : Ttacaiaji Ltop. r IfctWa. 491 IW-48 BUDAPEST, V., yáczi-körut 76. 1 oazíatf oéporár és vasile 4 *t aIlMH^a* JrmSr* 'l^T íJÉMinaBHA. I ^B I^S^B iyiWP^m Dk 'A^mf • • j ^tal t wa iSL^ « *aaHMCXStpi|BMp 8 ai«»bbiu«k eatmvrt lí.fuj»bb r> n éa I lévraja vérélkwa reaiiur tt»b»%u. ^teikola ajánlják áJtaláno aii g őzO^é i > B őkéÉíz I a tovAbb* a éi i lAartja BCBbadalivi* pánciéltzegei göaoaéplttkéailatalkati nsoakivüi m legjobb mmégégtkei „Kirély-Drlll11 ni „tíC^n Opitl11, egyetemet iczél Reyol ekéket, valamiét minden egyéb |axdaaági faiakat i* aatkOaÖkot jutányo: urak inrlltit. Képes árjegyzékek Ing/en és bérmentve, * Nyonriatbtt~P5schel Fülöp laptulajdonoenál Nagy-K.anittán. 1890. |
