Zala 1890 09 szeptember k.pdf - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Nagykanizsai Kistérségi Adatkezelő Rendszer

www.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	27.77 MB
Keltezés:	2010-06-03 14:52:34

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	851
Megtekintések száma:	2567
Leírás:	Zala 1890 szeptember Politikai és vegyes tartalmú hetilap. A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: 36. szám. Nagy-Kanizsa, 1890. szeptember 7-én. XVE évfolyam. im>i«iiiiii Xéfjrtt-ittM II. hleiÁB. Ht liüiiiil a bp ■■Tlil iIiiéii nhIW mtodu ktahaéajr. Hi»nliii«« Imiak «uk Imiért k«-sakWt li>ilitiit «l Itlrntok vii UUatHk. ZALA BiáMMvatalt féiwi ixuw 6, fám HMU f ItiSf knrtkKvd Ctóruarftei Arak \|ÉM ÍMI HBm > ütyillrw tM - tw, t , M , I . tt . Politikai és vegyes tartalmú hetilap HMsMart JtUa/MU .»»Hi.i..k WyiitMr h»Iw» M kr. A Nagy-KánSsái- és Délulai takarékpénztárak te tt Oankegy esölet hfvatslos közlönye, rittllt(„t nhaM t t\|[j\|\|lllrtf\| ——■ " i —.^ » ;ii...iin „_ _ tmMImII VJwluI MM tosfv- He\|\|elMlk JfB\|^«Kaoliiáu helenklnt %y*rt viutrn«p. A császir találkozás eredményt. Ai ünnepélyességek lezajlottak, aa Orosz-ország cárja elbúcsúzott maga Vendégétől • némát birodalom császárjától a most iámét visszatért a mindennapi élet a szentpétervári palotába. Aa ünnepiségek folytán ösvényéből kizökkent Orosz gyűlölet nem suttogott egy ideig, bevárta mig német császár elhagyja ac országot j da most, midőn már a oár iámét egyedül van, moat iámét uyilvánul aa orosz gyűlölet Európa hárma* szövetsége ellen. A politikusok, a- politikai hévmérőt kezükbe véve, találgatják, keresgélik, mily eredményt tudnának kibetűzni a császár találkozásból; de mind az, mit ki tudnak betüani, nem egyéb puszta feltételeknél, nem egyéb személyes benyomás okozta s előidézte combinatiónál. A világ lapok egymásután hasábos cikkekben mondják el néseteiketj de hogy ac általuk levont eredmények valóbán po-litikai kétszer kettők-e, azon legalább mi kételkedni bátorkodunk. Oly íenbéjáaó hangon azonban alig beszél egy lap is, mint minőt a „Novoje Wremja* ereszt meg hasábjain; nem kötünk hozzá semminemű kommentárt, nem boncolgatjuk saavait; de hogy lássák olva sóink, mily értelemben l>essél e lap, elmondjuk aa ő nézeteit. A lap, mely magát legjobban értesült-nek állítja lenni, oda nyilatkozik, hogy t azon benyomást nyerte a császár találkozásból, hogy Oroszország nem fog s nem akar oda törekedni, hogy közeledést érjen el Ausztria-Magysroraaághoa. Oroszország ugyanis ugy találta, hogy a monarchiánkkal való barátságos magállapodások nélkül is oly hatalmi tényezők állnak randalka-aésére a Balkán -félszigeten, melyek eleggé ellensúlyozzák Auaztria-Magyaroraaág befolyását Bulgáriában és ez időszerinti bolgár kormányra. Vilmos császár pedig loyá-lis ember « ez után is megfogja őrizni a legsaigorubb semlegességet mindenben, a mi bulgáriát illeti. Bulgária vezető köreiben ezen (Mjqám ellen, még ha az megfelelne is aa órosz kormány ntketeinsk, uni fontos kifogást sem emelnek, jól lehet más részről nem szabad tagadni, hogy itt a bolgár viszály békés, protocoláris rendezésétől nem idegenkednének, teltéve, hogy Oroasorsaág nem jcivánja a bolgárok erőszakos meg-rendszabály ozását. Az ellensúly, melyre sz oroea lap oélos, bizonynyal osak Szerbiára vonatkoshaük : non, ez már maga Románia által is, mely politikailag folyton szorosabban csatlakozik hozzánk, — jól tudja miért ? — ellensúlyozva van és Görögország a némát osá-saári háaaal van Korosán összekötve ■ hogy ez mit jelent, aat az oroes lap maga is megfogja tudni birálni, mely Vilmos oii-saárt mint oly igen loyális Smbsrt magasa taljs. Azután a Szerbiában jelenleg uralkodó hangulat fennállása sincs beláthatUn időkre biztosítva. Előbb-utóbb ott is ksiasa-tül fog törni a szerb állam valódi exifen-tiáinak felismerése... Erre már aztán mi aat mondjak, hogy: Amint mindeaekből kitűnik, nem a ml monarchiánk as, hanem Oroasorsaág, mely vészit mellette, ha nsm keresi a köaeledést hozzánk Mi, mi osak a békét akarjak, semmi mást; ha Orossorsság el van tö' kélve, hogy aat eaantul sem zavarja, ugy aazal is megvagyunk elégedve, de Európára és a katonai tsrhek alatt nyögő népekre főbb lett volna, ha a oári birodalom kevésbé gőgös és Isgalább a részlsges lefogy verkezésre engedett volna kilátást, jnin terméssetessn nem lehet gondolni addig, A „ZALA" tárcája. L jlzt numdjdk. . . "V Azt mondják: hogy haragétól te én fám. Azt mondom rá t jól teszed hiez m/ltdn. Sem ugy tenné* helyedbe bárki t Nem tudok én, a kedvedbe járni. rogyok én oda való, látod \ Sok már nékem a tt nagy világod, Jemeretten, titokzatos, fényéé; Xtm vagyok én exokva az Üy fényhez: Hogyha egyezer termeidbe mennék, S valami kie ^orma-hibát' tennék, Kinevetne hódolóid eerge Én meg pereze, haragudnám Ée a többi ... De minek ie mondjam /• Xem ismersz te engemet meg onnan t Látnál ceak kinn a virágoe réten, Ott tanulnál megismerni éngem. A mikor a /£, fú, Jrihqjt zöldül} Ezer virág fakadoz a fNdbül, Dalra gyújt a bokor eealogánya, 8 a ez tv lazzan dobogni kezd rája. i Sz. Kováét Sándor, A virágárus leány. — Karcolat a /Mroll HlIbBi. — Irta: Palotay Ákos. Ott Olt -éveken át a váoi uiea sarkin, a kora tavasz első napsugarától kezdve, mig csak a késő öss a fák utolsó leveleit le nem tsrolts; ott ttlt, hajnalhasadtától a késő éj homályáig folyton kínálgatva a járó-kelőknek: .tessék virágot venni.« Virágai vafa természet fejlődését köveiti. Előbb a szerény Ibolyát fűzte a csokorba, majd illatos gyöngyvirágot kínálgatott, aztán s nagyjelentőségű aslelejiset Araija, később teljes violát IDzBU sóroblukadba, Q/.IÍ ssln- te Illat gszdsg róuák, a virágok fejedelme váltotta lel, míg a késő wsszel Ks tarili (Virággal kedveskedett. Minagn szál világot egy-egy udvarias bókkal nyújtott 41, s enök csengő hangon volt mondvs, oly csenjuNbsOgon, mint tányérjába dobott ezüst csengése I S mégis oly méla, bús volt e bsng, mint a fájó kebel panasza, s önkéntelen megakadt pillantásod e kedves gyermeken. A hosszúkás halvány arc, a finom metszetű ajk, as ábrándos nefelejfskék szemek, sz ^jsötét haj, a gyöngy fogsor, s pici, puha, febér kéz — mindazt látszott mondani, hogy e .gyermeket, a természet nem >virágárulásra* teremtette; bár koszorús költőnk szerint i >önkéntelenül, az ember mindenre születik,. E kedves alak nem volt csupán »virágárus leány íT - E gyermeknek története vau! • » • •Csak egy kis csokrot, csak egyet vegyen; olcsón adom, két krajcár as ára. igy csalogat a kis tündér s önkéntelenül zsebedbe nyuUi, s megveszed a kis csokrot. 8 Emmácska. — a kis virágáras leány meghajtja magát oly ksosssss, mintba ossk s sa> Ionban tanulta volna; — oh, ezt a bókolást asm s váci utoán tanulta ö, — ö sít születésével hozta magával I S mily különös. Ha s suttogó selyemrabás hölgyek haladnak el mellette, elwledi kínálni vlrá-gait, ajkai lezáródnak s csak szeméit uOgsii tz elhaladó urnöre, mintha keresne valakit i midőn a merev pillantás nem fedezi fel est, kit keree, — a nefelejii szemekbe kél köanyasep tolul, mint mikor s lenger söld ssinén íój-l'ol lebben egy pár gyöngyszem I 8 Emmáoska jenkor lesttti sas-mell; gondolkozik ? Nem; pitién, piheni a fáradságot, melyet vizsgálódásai okostak. Es mit vizsgál e gyermek oly behatóan, miért e merev tekintet? kit keres? . Azt, kit soha sem ismert, kit sohase látott s kiről azt hiszi, hogy a fővárosban hullámzó nagy urínők között fel fogja találni, — mert erős hite, hogy ss kit keres, esak a nagy urinök között lehet; — de nem is lehel máiként, — mert ha sste későn hasa megy s a pinoelakás ablak-mélyedésének falába beillesztett törött tükör darabba betekint, mosolyogva atei azt a síép föl, melyet a tükör dsrab visszavet, meg van győződve, hogy Ő nem lehet gyermeke e saegény, napszámos családnak, mely nyáron át virágárulás végett küldi ki s váci-uloábs, mig télen a templom küszöbén dideregve könyöradományok gyűjtésére kényszeríti. Oh Emmáoska télen sem érzi a hidegei, mert lelkében él a remény, hogy megfogja találni azt, kii keres I Meg fogja találat, hiss jól Ismeri, — álmában hányszor látta már, sugár, magastermefO, kék szemekkel, bogárfekete hsjjal, bársony ruhába öltözve. Oh igen ö megfogja találni, hias ismeri, jól ll ,r Nagy-Kanizsa, vaaérnap mig Oroszország nyakig fegyverben áll • I béke fen tartását nem U összes hatalmak egyetértő védelmére, hanem a saját maga dacoláeára alapítja. Majd megjön as ideje, mikor a Neva partján is olcsóbban adják a hetvenkedést!! Zala 86. azáro (8 lap.) A ttUkáronltAk érdekében. ▲s elemek legborsasstóbbika: atúi, pusztít hasiak minden réssében. Ezrekre Vky * kár. mit a lángok az orsság minden réSsében "okos-tak. Egyesek segélye nem enyhítheti a nyomort, orsságos segélyre van ki ükség. Est belátta a kormán? és Ssapár Gyula gróf, belügyminiszter sietett felhívni a törvényhatóságokat, kik a könyorület gyakorlásában, min* denkor híven teljesítették emberbaráti köteles ségüket, hogy s gyűjtéseket sürgősen megindit-sál, ée mi nemcsak reméljük, hanem tndjuk, 'hogy a miniszter ajkáról elhangzott felhívás nem léesen kiáltó ssó a pusziiban, és a törvényhatóságok sietnek lerakni áldosat filtereiket a kösyörfilet oltárára és enyhíteni a szerencsétlenek nyomorát, teissáritani a kétAgbeesée könyeit. A belügyminiszter felhívása, mit a törvény-hatóságokhoz intézett, a követkeső eg hangzik : • Gyakoriak a tüzek az orsság különböző vidékein. A_ belügyminisztériumhoz úgyszólván mindennap érkeznek jelentések, hirt adva, hojro ma itt, tegnap smott pusztított a tüs. A sok közfii felemlítem Püspök-Hal vant, Moórt, MezŐ-Livádiát, Andadot, Rozsnyót, Szent-Hubertet, Tokajt és Kabát. Az elhamvadt házak romja felett sekélyt kérő ssó hangzik : megsemmisült kaslak, élelmi sserek s bennégett barmok vess tét panaszolják a szegénykárosultak és a könny nemcsak as elveezett javakért, hanem több helyütt a tüz áldozatává lett embr életért in omlik. Ezen szerencsétlenségekkel szemben köteles séfemnek tartom hivataloj hatáskörömben minden lehetőt megtenni arra nézvg, hogy a sze-rescsétlenek sorsán lehetőleg enyhítsek. £ kötelesség késztet arra is, hogy a törvény hatósá-gokat könyöradományok gyűjtésére szállítsam let Teszem ezt annál is inkább, mivel ezen felszólítás a károsult községek illető törvényhatóságainak kéréeén is-alapuk Midőn tehát a törvényhatóságot a könyőr-adománygyűjtés azonnali megindítására jelen köriratommal utasítom, egyszersmind megvagyok győződve, hogy ezen iratom már előre is a siker biztosítékival bir, a résevét és felebaráti szeretet azon meleg érzelmeiben, mely az or- \| ssát trényhatóságaH Ily esetekben at Ütés-kédeeekben vezéreim szokta. A begyült ado-uuinyok — annak felemlítése mellett, bog/ „Mi országos tüskárosultak is vára'4, avagy bizonyos I kösségek réesére (tétettek-e mihelyt 100 JH\| együtt van, rögtön felküldendők hozzám Végül megjegyzem, hogy a nyugtásás a • Budapesti KösJőny* utján fog történni.4. A magyar textil-ipar. Ila csak két évtlseddel tekintünk is visssa nemzetünk fejlődésére, mily sok igát látjuk \| nemzetgazdássatunknak, mely még csak böloső korát élte; s es ipsr s nemsetgasdássati ágak ma már két évtizeddel oly fejlődést tanúsítanak, hogy a szomszéd nemzetek hason ipsr s nemzet gaxdáasati ágaival nemcsak kiállják aj I versenyt, hanem ások felett dísdalmaskodaak is. De talán egyetlen ipar ügy sem haladt a fej-j lődés terén oly rohamosan, mint a magyar tea til ipar. Két évtiseddel eselőtt alig volt as I I egyéb, mint ssük keretbe szorított bási ipar, \| I mely vidékről vidékre, alak, s/ineses, felfogás j dolgában elütött egymástól; nem volt benne i semmi össsekötő kapocs, kíki ugy művelte mint épen felfogáeának tetssstt és egyöntetűséget \| Inem találtunk as országban sebol. Midőn Mchy Jenő gróf, ss ipar terjesstéesi {körül oly nagy érdemelcet szerzett magyar fŐ-ur először vetette tekintetét a textil ipar ter-\| mékeiie, csaknem visszaí jedt a gondolattól, hogy es iparágat is lejlessteni 'kell- De sokkal ssi-i lárdabb volt aksrat ereje, hogy ssm az síébe {gördülő akadályoktól visszariadt, volna; smeg* kezdte nagy müvét a magyar textil ipar tejlees-1 tését s hála fáradosásainaa ma már es ipar- i águnk jelentékeny szerepet játssik hssánkoin. I Az Imi ik évben Budapesten megtartott orsságos női ipar kiállításon láttuk először ama j gyar textil ipart bemutatva rendszeres kezelés mellett. Az úgynevezett csabai ssobii volt ss, melyben .Békés megyének leglelkesebb s mondjuk ki \| ! legszebb asszonya Hurtuky Láazlóné saját költ- [ isége, nem kiméit fáradsága mellett egéss rend-l szeresen tüntette tel s ssövészeti ipart, a ken • derfonástól tel egész a legfinomabb szövetekig. I Az a kis csinos magyar leány, ki a csabai sso-bábán fonta a fővárosi nagy kösönség sse ne láttára a hófv'hér kendert, pergetve orsófát s hosszura nyújtva a fonál ssálakst, Bartokyné\ költségén jött a fővárosba. A derék békési úrnő, kinek honleányi keblében melegen vert a szív a magyar nemzet minden irányban leendő fejlődésének előhaladásáért, páratlanul áll, a magyar textil rpsr fejlődésének történetében.! J890 saeptember hó létu \| Eleinte saját költségén, majd a nőipar kiállító eon bemutatott eredmény után különösen /nhy Jenő jrrét kösbeujárásáre nyert állami segély lyel Békés-Csabán nagy ssövéssetí iskolát, álíi* tott fel, melynek igasgstóis ő maga lett. A rendsseree tanítás megszült* eredményét, ma már nsm egy-két rendssereeen kiképzett szövé-sssti tanítónő van basánkban, kik siképeateté-süket Bwrtokynénak kössön hetik j kél midőn a nőipar gylet as slső díjjal tüntetett ki nemes törekvéséért' s as elért eredményekért; nem bista el magát, nem iparkodott elnyert habárain pl-beani, hanem kettőzött storgalommal tört előre s textil ipar ftyieagtéeébeo. Alig telt el párév, as 18HT> iki orsságos kiállításon ismét ott talál-kostunk Burtokunémd as általa resdssett meglepő csabai kiállításán. A rendszer. s haladás, ss sgyöntetüség oly meglepő volt a osabai ki állítás minden tárgyánál, hogy nemcsak a kiállítási jarytuk vonta magára figyelmét és szerzett tf babérokat Bartókyné szám ars, hsnsm oisgs Erzsébet királyné ssemélyessn látogatva tnsg Bariokyné kiáhtiását, legmelegebb elismeréssel nyilatkozott a oesbai ssövéssetl ipirról, es'sva* kat mondvavalóban ssép, megrsgadó tárgysk* j de a külföldi joumalisstika Is s legmelegebben emlékezett meg s derék magyar nőről, ki nsmsete textil iparát pár év slatt annyira előre vitte, hogy a külföldi álső rangú bAaak megtcandelé* esket tettek a csabai esövésset* iskolánál. A külföldi illus4trált lapok pedig egyik a másik után mutatta be a .ssép msgysr úrnőnek" élet-nagyságú képét. íhrloíeyn^t még es elért eredmény aem tette elbisakodottá; a kitüntetések, melyek egymást érték, csak tok ózták működési kedvét, s nem sokára Bécs birodalmi városban látjuk a Bnrtokyné által bemutatott magyar textil iparnak diadalát; és ma, ha a kereskedelmi s inarmuseuaot meglátogatjuk ott áll a Hurtokjfui által vezetett oeabai asövésaeti iskolának minta kiállitáes, mrly a szakértők által a legmelegebben ajánlvák. A kiállított tárgyak a ssövésset szabályainak hajszálig terjedő tinóm-aágával, a színeknek a legnnnyáeabb islést ki* elégítő össshangsatával s a kési ipar teljes sa« hatóságával tünnsk tel minden ssemlélő előtt, minden egyes ssövetnél a magyar motivumok meglep en emelkednek ki, mely motivumokat a legnagyobb ssorgalom és társasággal, költségst nem kímélve, gytUt ssorgalmasau a hass minden részéből a szövéssel]..iskola derék igazgatója Bnrtöky Ldntloné. Mit évtizedUckel álmodni sem mert volna Csaba, ast ma kivitte BartokynJ, nincs főrangú palota a lővárosban, nincs nagy uri kastély nasánkbsn, melyben a lissai textil ipsr müve sseiileg kiállított ssövsteivel nem találkoznánk, Tizenkét évvel ezslOH, a templom lépcaözeíé-. nél, ott, hol moai téleo át könjförsdomSnyokért nyújtja ki hóiebér kis kezeit, — találta egy ssép jutiusi reggelen il napi munkárs hajnalban megindult napszámos a kis csecsemői Tiszta lehér .ingecske, patyolat kis szoknya s hófehér főkötő volt s lejéft, mig pólyáját egy kék selyem szalaggal dissiletl párnácska kepezé. A csecsemő oly barStaágosau, mosolyogva né • zen a munkásra, hogy olt hagyni lelketlenséRiiek tartotta volna. Felvette, haza viiiet m a jó KaM néni gyermekének logadia, e szUlőtlen árvát. Feloldották a pólyát s ti/, darab arány gurult a földre. Ex volt a csecsemő -hozománya. A jő emberek elnevezték Emmácskának s ne veliék a" maguk módja szerint. Télen koldulni küldtek, nyáron virágot áruitattak vele. S Emmácska nőtt, az idő haladt s a gyermek tísenkét éves lett. Tizenkét év, a fejlődés legszebb kore. Emmácska gyönyörűen kifejlődőit, szép vonássi mindenkinek toiiünfek, s ki virágot vett töle, nem s virág — hanem a kedves gyermek kedveért vette meg azt. A jfóváros ismerte a »kis virágárus Emmicská(.««j S E'nmácska ismert minden járókelőt a váci utcában s mégis keresett vaiakit, kit ismeri álmaiból a soha sem találta (el. A gyermekeknek sajátságos érzékük vau. Hár nem mondják nekik, ludjákt hogy körül-tok titok lappsng. Emmácakánsk sohasem mondták nevelőszülői, hogy nem sz ő gyermekük s ö tudta, érezte, bogv olt a nagy világban kall lenni snnsk, ki aakí életet adott s azon csodálkozott, hogy Ö nem jön érte, hogy Ő oem veas töle soha virágoi. 9 eerasis Ötat miadenütt; minden nöit ki el SMwt mellette megnézett, de bssstslsn, éjjeli ál-astaak képét aem találta egyikben seiirT' A gyermek kebel heveeen dobogod s s ploi ssiv élénken lüktetett, g vér keringés lázassá váll s gyermekben, ha egy aelyembe öltözöll nö közeledett leié, mert mindig ezt hitte, — hogy es Ö, ez sz kii keres, kit vár, ez ss ö éjjeli ál-msinsk éiö képe. Csak mindig csslódoií; Ö nem jött. öt nem Islális. ■ Álom képeinek é!ö lénye nem került ssemei elé, nem vásárolt töle ibolyát, gyöngyvirágot, violát, rózsát, Ksislin virágot. S igy mult el egyik nyár a másik ulán, Em-' mácska ugy várt egyik tavsszfól s másikig hsas-tslanul, az, klí vári nem jölt s g nem lalálla fel kit kereseti A szülölíen árva nem lalálta anyját / É se S vaj, mi nehéz a várakozás { - A sziv nsponta eped, naponta vágyik utolérhet len ulán, naponta emészti Önmagái ! Emmácska arca napról-nsprs sápsdtsbb lett, I ajkai zárkozottak, hangja, mint a párját vesztett {csalogány éneke mindig panaszosabb, lájóbbá vált. A kis leány sorvsdl. S minél .jobban fogyott {ereje, snnál inkább vették virágéit. Mindenki ssjnálta s szenvedő gyermekei, s enyhíteni akart fájdslmán pár krajcárral, — a fájdalmon, melyet kívüle senkisem ismert, — talán ö maga sem!. Sobs sem volt ajkán panasz, sohasem mondls senkinek, hogy mi beje, — pedig olt benn s baloldalán ugy fájt valami — Ő se tudta mi, — szegény gyermeknek a szive fájt* I Azt mondják, a fájdalom nem öl rögtön* Igaz. A fájdslom maró kígyó, mely befészkeli ma-I gát a kebelbe s ott rágódik napokon, hónapokoü, I éveken keresztül mindaddig, mig táp anyagot nyer s ha es inegssüni léiesni, s halál angyala \|6* lékony szárnyaival takarja el a sssnvedOt* Emmeodta keblében is ily msróklgyő fészkelte msgát. Anyjs utáni vágys elfbgta egész kedélyét, megmérgezte létét, s még mielőtt gondolni ludoll I volos valaki arrat hegy mi bsjs i eleervsdi,-eW saszoll, s a jőlékony halai megmentette fájdsl-\| maitól, megmentené enyjs hmialsn keresésétől. I e I I e e A H6kuiz'kórház halottas házából kékre leslelt kis koporsói hosUk ki.. A pap beszenielie a kis koporsót, melyen ei egyszerű név állolt •Emmácske. A halottas kocsira emelték. t A menet megindult. A koporsó után s szegény nepazámos és neje hslsdtsk, kik s kis Einmáos-kát felneveilék s kik most, örök nyugalomra kjsérík, A menet s kerepesi utrs éri. Egy selyembe öllösölt nö közeledett, kesében drágs virágkossoru volt, azélea fehér szalaggal s e felirattal: ,a piritydrut Mnynak „OV A koszorút rátette a kis koporsúrs, aztán hirtelen lá» vozolt, finom baliszt kendőjével megtttfOlve szemeit. A halottas menet a temetőbe ért, — a kii koporsót leeresztenék s sírba, hogy nyugodjék otl Emmácska, ki kifársdl s várakozásban, hogy megtalálja M, kit keresett a hssstalsn várakozásában meprepedt kis szíve. Nyugszik most már, — mÖsTlárje öt, tudj* ki volt, hisz ö egyedül ismerte fel, hogy ki Mt$ a koBtorut kojtoríójdra f Óh s halottsk mindent tudnék, mindent látnsk, Einmáoska látta őt, a megbotlott anydts megbocsátott neki s olt fent imádkozik érte, hogy boceássa meg Isten is, mii gyermeke ellen vétetiII Vsjon a koporsóba sári jsiv nem dobbsnt-f lel még egysserf kimondja meg? Nagy-Kanizsa, vasárnap. Zala 86. szám. (8 lap-) A. Zkhtftk, Á&ttok, Sidutif Kánifi paloták ja vlziórék, aaoa k&IO'Jbéggsi, liogy a viwst aj ag ysnkist tüntetnek fal agy egy aaooát, swly. j homok helyettesítette. ügy a vitára miat a bo ben a caabai azflvéazet adu aaöstaee batormtol\|mokárák feltalálói iaMretMMk. Volt alkalmsak egy gamitarat látni, melí a A tiasaagyadik asszad e&jén készült aa eladj ssövésaet remekének mondtató a ha a eeabai j kerekeken járó úrji; terwéasetasss a Isgkesdet ■ asovésast semmi mást netá állított volna elő.es legeeebb azerfcezettal. A 14 ik aaáaadbaa klfesek \| egyetlen garaitara Mztoaitaoá-Csabának a Bar-! voltak különóeen a néset órások, elannyira, tokynénak a soha el nem enyésző babért I hogy Francia és Olaszországba hívták őket Ara j Bartokyití magma, impozáns alak, gyösyört-jjavításra, Találkoznak adatukkal, melyek ami termet a vonzó arccal, ajkán a megelégedettség! utalnak, hogy aa idotájt már léteatek torony mosolyával. Öltözék a mindig a legválogatottabb j és kastély órák. 1657 bon a bíres matbaautieua s leginkább szereti a. magyar díszt éa ebben' Hajghen, nevezetes vívmányokat ért el O a jelenik meg mindenkor, mid$n Ünnepélyes alks- , fali órákat a ponfossig legmagasabb fokára lom ayüik. A. valódi magyar asszony példány-1 emelte. liBQ han találta isi CLciuent- angol ti kéne a a nOipar kiállitáa alkalmával egyik iour-1 horgony fali órát. nalisztink azon találós megjegyzése „a kiállítás I Hala Péter németnek köszönhető t&QO-ban s legszebb magyar mwzonya- mo«t is megmaradt -j zsebóra feltalálása Ez órák feltalálójuk szillé■! azok körében, kik ismerik Bartokynéf. Modora jtése helye ntán kapták a /NUrnbergitoiáa el-j gyöngéd, megragadq, társalgása liaom s vitat- nevezést Ea órák a zsebben hordozhatok vei-1 hozásait érett megfontolás jelzi. Az aralkodóaől agy a főhercegnőit több ízben tüntették ki elismerésükkel a derék magyar nőt. ki nemcsak a textil ipar agy szólva egyedüli képviselője haaankbán, hanem tevékeny tagja a .Magyar gazdaasszonyok. .Magyar országos nőegylet a több hazai jótékony egyletnek. Adjon a magyarok Istene több ilyen bonleányt hazánknak I , Cnorba Palotai ,um ina Az órákról. Epr kis uwwgts-: fyjf MáSÍtSk. Iparo. Talán nem lesz érdektelen olvasóink előtt, az órák eredetének és a. legelső órák szerkezeté-nek rövid ismertetése ...' - Nem todományoa dolgokat irnnk, csak azt, mit iparos eszünkkel (elérve, könyvekből olvas ▼a. aaját tapasztalatunk 'után ismerve, adba tnnk elő. "" « A legrégibb időmérték a nap földkörüli tor- fisa volt, de ennek segélyével csáb a reggelt, elet, estét éa éjjelt lenetett meghatározni. Ez igen gyarló időhatározás volt. (lelátták ezt ax akkor élt emberek is. szért pontosabb időmérték felfedezésére törekedtek. tak a abban különböztek a többi óráktól, hogy-j mozgató erejük nem saly, hanem egy acélrugó j tolt, a hogy as óra bármily irányban tartva! járt Az elad zsebórák Biegbishatlanaágát aj csiga éa bajazálrugó alkalmazásával javították, í I Szazadnak ötvenes éveiben találták Tel a re : moatoir órákat, mely órák a ftlbszás kényei-i msaaége tekintetében egész napjainkig piratla-! nal állanak. i Nagybsn segítették elő az óraipar felvirágo-I sását a különböző országokban tartott kiállítások. A budapesti 18R5. évi kiállításon hazánk órásai álul kiállított érák bátran kiállbatják a küllőiddel bármely tekintetben a versenyt, i Egy a kiállításon látható vélt óra. mely ss 1 örökös naptárt is matatta, párját ritkitetts s j maga nemében. A lü-ik azásad s villsay százada a villanyos járót legutóbb, óráinkra is alkalmazták. Hada-\| pesten s* muaenmköruton a Polytechnikam előtt I látható a legelső hazánkban lelállitott villanyos ! óra. Egy villanyos árfolyam, melynek működése minden perobep megujul és ismét megazünik, taszítja a negyedmutatót egy perccel előbbre. p Kiilföld. Hertlu A péteryári rsászártalálkozás tö lőtt még mindig a legtllentélesabb verziók ti Amit a napóra vagyis jobban mondva az árr madnsk. Mig s l'ost és a ReuferUgynökaég. nyék meghatározása által véltek elérhetni. Meg! jelentését s tteú-hesnzeiger is kösH. arról biz-amint .'észrevették, hogy egy a fölkelő nap sn-1 tusit, hogy a két nrslkodó az egész együttlét garai által ért. földbe vert pózna árnyéka, án- alatt a legasivélyesebb egyetértésben és légnél inkább rövidül, minél magasabbra emelke- [jobb hangulatban volt, aduig a Hamb. Corr. dib a felkelő' nap as égen mindaddig, mig dél- {azt írja. hogy nem lehet többé kétségbe vonni, ben a nap emelkedésének legmagasb pontját el-1 hogy a találkozás s várakozásusk nem felel érte. -a mikor is * pózna által vetett árnyék meg. Már az. hogy végül a találkozásunk tiaz legkisebb lett. Délután pedig annál inkább nőtt; tán rokonaági jellegét ismételten hangaalyozták, az árnyék, minél inkább távozott a nap lát-1 mutatja, hogy az eredmény nem felelt meg a határro)^ Ez észlelés azon elhatározásra bírta őket, hogy az árnyékot 12 egyenlő részre — egymást il 1 lábnyi távolságra levert cölöpök segé lyével osztották be. E szerint' tehát képesek ma telelő indítványokat voltak a napot 12 egyenlő részre beosztani. Ez [kérdésre, különösen ** az időszámítás Krisztus születése előtt néhány asázaddsl a régi zsidók, rómaiak és görögöknél volt használatban. Hogy mely nép ériieme ez időszámítás (eltalálása, a történet eddig nem kutatta tel; de gyanitják, hogy a hsbyloniaké. kívánalomnak. Talzott az as állítás, hogy ■ két uralkodó kfeött való « iazony elbomályosalt, de pétervári jól értesült, körökben azt hiszik, hogy Vilmoa császár a cár kívánaténak meg " tstt egy pár függő iriára vonatkozólag. Vad Sttte lopunk, mai mJreikkéttí, A urrk. Pária, A francia keleti vasat társaság min- ben évben ad ki olcsó körotasáai jegyeket, sokféle kombinációban. Esek segítségével as uta-aok számos kirándulás közül választhatnak as Alpesek északi részébe (Olaszországon kivül,) és A régi egyptoauaknál nyilvános házak stőttjaz Alpesek déli részébe (Olaszországban). E felállított oszlopok ntán bárki meghatározhatta \| körutazások án éa feltételei találhatók egy kü az időt. Nálunk ez órák feltalálójaként bizonyos Ion vasúti könyvecskében, a mely a keleti vasat Cernzus sz- repel. A görögöknél a hiree matbe: párisi pályaházában éa táAsság fiókirodáiban maticus Anaxamler javította ez időmérőt. kapható. Németországban is lehet utazni ntle- Minden előnyük mellett is a napórák nem j vél nélkül, kivéve, ha' valaki Elszász Lotharin-voltak lényeges hibák nélkül. Ha ugyanis a giában akar tartokod ni. napot fsllegu fedték el, megszűnt az időinér-; Berlin. A magyar legyvergyárnak gépese-hetée. Éjjel meg semmikép sem lehetett sz időt tél szállított Loeve cégtől, a nevezett gyár 1.2 meghatározni. millió kártérítést követel mivel e cég rossz gé- A nyolcadik század elején lettek a már pon- pei okozták a kudarcot, inelyet a gyár váltott tóeabb viziórák feltalálva. Ennek segélyével \| A Loewe cég nem képes az igényelt 1.8 millió nemcsak nsppal jó időben, bsnem rossz időben! kártérilést megfizetni a magyar fegyvergyár-éjjel is meghatározhatták az időt E vízi órák \| nak. mert különben fizetés képtelen lenne, szerkezete a következő volt vettek egy gömbö- j Azonban kinál '/, milliót, de csak jiz esetre, lyfl golyó torma edényt, ebbe egy ios lyukat i ha ast készpénzben be tndia hajtani a Sreen-fúrtak; S készüléket teleöntötték vízzel éa ezt j wood cégtől, mely rosu gépeivel volt, oka az a kis nyíláson át csepegte^ék le egy alatta \| egész ^erencaétlenaégnek lévő fokokra beosztott medencébe. Á víznek bizonyos fokig való emelkedése segélyével határozták meg a fokok azáinéhoz képest as órák számát Történeti nevezetességű az a vízóra, melyet a kilencedik század elején Haria al Ka-srhid kalifa küldött tisstolete jéléül Nagy Ká-rolysak. órák, aaelyek ugyanoly azerkezettel birtak mint — Belgrád Az egyifberlini lap által kő-zölt a Milán király ama leveleiről szóló hir, a melyek a aalivnicai vereség ntán oroszbarát politika kezdeményezéséről szólaaak — tendenciózus koholmány. Okmányszerü bizonvitékok vannak arra, hogy Natália királyné akkor egy as ő elnöksége alatt való régenaség alakítására A viliórákat neauokára -követték a homoki fes a külügyi politikának osztrák-magyar elle- nes formálisára törekedett. _______ 189a acepUfflber hó 7-án Helyi ojdoJUigok. — Aa áj Mkatei é« léaylef kas4mM «et-19, Városnak bas eaak agy baaaaasgMk aa (Seák a Mataák szentélye felé torétséa Ujaktól. A be. Íratások teljenflh véget értek, a mondbatjuk igen aaép sradméoynyal, s mennyiben magába a lő-gymnasiaaűN háromszázon Mlli tanuló lelt kai-jegyezve; a városa ok bss isvo kftlünbOiő Iskolák látogstótosk száma koaal áll s kátsaarbea. Ka is-Jjiaiélyas ssám « mindenesetre egyik erős bízó- ' aylÜlk IMII, hogy Hm Kaniaaa jó Iskolák vsnoak, melyekbe a aaSlök teljea bizalommal kSldbstik gyarrnakmkat., Áir* előadások fésibaa megkezdeniíij részben hátion kezdődnek meg s igjf tiz bóéspoa ál isméi vidám lesz városunk a vidor Ifjú kedélyek áhal' — A péasl IgyvMI ksaaara könaUbb tartott köagyüléae alkalmából váraoakbaa né kélő körjegyző ItiUl Ferencet válasatetta aaag a kaaura alelnökévé. Ősztatén örülünk a kar-lirsak által teauaitott magtiaataltsiéMiek, — Hail»é«i. SuUutr (líirtM) JuUm Halai operaéaskaeaő városnak aatilSttja tiastaletew e M VI éa vasárnap d. a. 4 és tél arakor as-i .Arany M>«svas' aaálloda nagy termében mailntf ! rtndasutik/mslysu a biválátehaiáigtl éaníma Inő több nagy operai áriával fog' k«d»asksdai, I Közönségünk, aíalynsk oly gyéna jat ki a va-1 lódi mávéaast élvezetéből általásea érdakSUés-; sel várjd ezen matinéét I — — Hateaal l«m\|ialaslléa. A kaaalbslw I hoavédhaazánághns tartozó legénység s hó 3»ín érkezett SM( a katonai őszi fogyvergyakorlatok ; «él\|á6bl asaaözlött katonai öesapoatomtásra N.-! Ranizaára a itt á 7 Ttasaáreareddel agytU daa- " . dár k&telékbsa tartják a gyakorlatokat U>>ahlr. /W<m Kiroly-liabóti volt kántortanító TX éves korában meghalt asg. "81 éa reggeli 4 érakor. A mag boldogult 4U avat töltött a népnevelés rögös pályáján s méltán meg-' érdemli családja a kuaréasvétet a derék aépas- • relö halála árad sÉsinsilsII napáanál. — Harmadik aylhásan rlHámsIás, A nagy-kanisaai épülő félben levő evang. tea- jplom és lelki asJak építéaí költségeibaa járaltak ja 8-ik nyilváaoa elssámoláa óta' Kasasa Hol. I diiaár 10 trt. Stem Bernát 1 írt, Wencsl Raaaő I trt Erdődy Lajoe I frt. Nagy-kánl>aai taka-'rékpénslár U) frt, Trinammej tiyula 1 trt, Wuaztl xajoe S frt, Milnofcr Udün 8 Irt, Laok-nar lfiiyisné gylljlő ivein: TalaCaaas JáaoeüU kr., Ott Károly 00 kr, Jelleaica 80 kr., Kötik ' 10 kr., Wallnar 80 kr, Wikolinrsky 80 kr., Kohn Jóssslaa 60 kr., BosaalaM Vilmos Wl krM Beierl ferene 60 kr„ Harky Ödönné 40 kr„ Pottyondi ióaselaé 1 trt, Visaiák Jéssafoé 40 kr., Sojkoviua Anna 40 kr., Versig 30 kr., Sobild 80 kr., Mifd 80 kr., Tbem 80 kr.. Katik 50 kr, Winkler 80 kr,. Vagár 80 kt Izraelita bitközaég 60 frt, Erdélyi Mihály & társai 86 Irt, Dr. Rothschild Samu 10 M, CgglgiU nép-bank 1 trt, összesen 164 frt 40 kr.. aa I. éau. alatt elszámoltatott 1808 frt 10 kri begyült addig 1060 frt 60 kr. Fogadják a kegyes aaivt adakozók as épitkeaő gyülekezet legforróbb, leghálásabb köeaöaetét. További kegyes adomá-I syokat e szent célra méltóztassék as evang. lelkészi hivatslhoa juttatni. Nagy-Kanizsa 1880. jévi szeptember 4. Ltttgvd Lqjw a k. gyillek, {felügyelő, Tltoinka fííln b. a. gondnok a^éaa-j tárnok. HiUltr Lajot h. lelkéea. '' — Msia éakáafl árult a napokban a Te leky utcában egy azomazéd kiizsegbeli atyaü; d.e a fináncok megszagolták a tiltott árucikket s nemcsak a dohányt koboaták el, hanem ráa- • <lá»ul tettleg ia bántalmazták a dugárust; így ; beszélik azok kik látták aa esetet Ast hiaasük ' a tnlbusgó Snáocokat felsőbb hatósága megfogja \| tanítani arra, hogy mennyire terjed a Ünáac j hatásköre, a hol kezdődik a fenyítő birdUgé — Mkttlk jártak Nagy-Kanizsán a nem ! eredmény aélkül, mert a magyar utóiban lakó Strobel Jánoa istáiójából 9 darab 14 markos I lovat, Strobel Istvántól pedig egy 16 markosat vittek el. A rendőrség a tett teljeleatéere rögtön megindította a nyomozást; de eddig méjg nem jutott eredményhez. — legmérieile • kegyé .Vajwar István győrfiazegi lakos kis fiát, kl mist levelezőnk uja a kerítésen levő larkasosesésaye mérges bogyóival lakott jól. A gyorsan árkswtt segély dacára ia a két éves zu János szülei zagy bánatára meghalt. f Nagy-Katóm, vasárnap ______a Zala 86. agám. (4 lap,) • Iftvllé Imtáaotfca küldte rendőrségünk i wtaeiUa kfcsi k£Jitt tgjX«siaát, mkképtftiutjiét • egyik helybeli eipéesfink tíaeakét éves fiit, ki, »duk Meséit a városi késség és tftaolt«gys»tist mái; már tőbbeaörös lopása által állaadó ismerőse Möáfáató, tisstoletáa«k k nimhídMaik s msgeserotstt Tolt a rendőri laktanyának s ki legutoljára tssár trést. — A matatság anyagilag Is siksraii, vagy 00 gazdája ilsletéből egy öltőzet rnhát lopott el. írt tissta }»v#d»l«ot kajteit a tftaahék segélyalapjának. Afiatal romlott gyermek javuláaáhoa semmi \| ____& reményt sem kötvén arendőrség, elküldte Aesód ra as ottani javító iatáaetbe, ott tálán még embert csinálhatnak belőle. — A a a—se égett saa kársai* Kot alti Ve ronika; kínek szerencsétlenségéről mait ssámnnk-bsn megemiékestünk, égő sebei követ kertében • hó 5 én kiszenvedett. Ugyanaznap ejtetett meg rajt a törvényszéki boncolás ii. — A t ársakéi mtMIhUMktérltle Különfélék. — ó felség® a király mint már jelestük Nagy-Váradon si ottani püspök Schlauch Lőrinci vendége less A jeles és tudományos löpap sa» ját lakosztályát boesájijs felséges vendege ren* delkeaéeére a ö mags addig, mig a kiré'y ssA- ngralt Baranyai Szid. lopással vádolt cseléd, mArt kHa»ll termekben as átalakítások butoro-kinek esetéi ismerik olvasóink, a városi közkór- áse, diszitési s egyéb ssaokAlatok folynak, a házban van még mindig ;'ds jsvules felé közéig, belső termekben húzódik meg. A királyi lakoss-eltörftti karját hae/náln. íogjs, arc zúzásai máis 4j\|( M ehédlől nsm számítva, dolgozószobád begyógyultak, s így kilátás van hozzá, hogy rfc-Li, M.iAnhAl ssl-- idő aJatt felépül, ée elkövetett lopásáért ..Ia<WJ, a ssslónból és és elkövetett lopásáért való méltó büntetését, mely elöl a halálba akart tne nekülnt, elfogja nyerni! — A geadetlasság kivelkssmés\|s. Kardót Bándór iíj, VVeisz József szállító kocsisa e bo l-én egy^oosi ölfát szsihtolt s nagy-kanizsai iodóháshoz. Amint az úgynevezett Bekáetó msMetti lejtőn haladt a kocsi, a gondatlan ko a szalonból es a dohányzószobából. Hálószobára nincsen ssükség, mert ö Felsége ludvelevrf-leg még 10-én este Székelyhidra utazik. A nagy ebédlőben, mely nem !ett ojonnsn bebutorozva, fogjs, értesülésünk szerig, s király a küldöttségeket is fogsdni. A fogadás előtt e terem virágókkal lesz disritve. A dolgozó-szoba, melyben j csíz kötőláncot nem hozva magával, nem kötötte íróasztal, könyvszekrények, pompás ké meg s kerekekgt, — a kocsi rohamosan futott le- pek vsnnak, szintén ö felsége rendelkezésére less felé, a (a egy része lecsúszott, leütötte a kocsist \| bocsájtva. A szalont, melybe es előszobába lehel ki a kerekek elá került és s terheskocsi kereez-1 tül ment rajta, derekát eltörte a fején nagy su sódasokát szenvedett. Életveszélyes sebeiben közkóbázban fekszik. —— Cssvargé taasasicak. l'jsbb időben, mióta a katonai összpontosítás van városunkbsn, gen sok iperoe tanonc ssöktk meg gazdájától s a katonai laktanyák körül ólálkodik, hol s ksto-naságtól maradt élelmi ezerekkei táplálkozik. A rendőrség a teaoncok e csavargását megakadályozandó, déli időben rendőrökkel vételi körül jutni, aranyozott fakeretü, barokk stilü, hordeaux bársony butorokkaj rendezik be; s függönyök basonló színűek leesnek. A termet gyönyörű I koncol tükör ékeeili A reggeli ssobába uj ollo-! mán fauteilleket és függönyöket helyesnek ée ! minden termet a}, finom szőnyegekkel látnak el A dohányzó szobában, mely as angol kertre néz smyrns-ssövstü uj bútorok lesznek, részben pe dig az eddigi berendezés. A szobák parkettesé- a lakianyái s s gondnélkül fsisiózó urüskst el- sét sem kellelt megujileni, de több termel ujrs csipt.Ma Ö ilyen csavsrgó tsnonc ül s rendör-\|\|\|árpitokUk. A tépOsöháiakst és a bejáratokat \| szőnyegekkel, virágokkal diszitik a minden isié- ség Őrszubájáben, hogy oonét a rendőri büntetés I kiállása ulán, vissza szállítassanak gazdáikhoz, kiktől megszöktek. Vidéki levelezés. 8mif U0O. Tekintetes ezerkeiztő ír! api. 4-én. Sümeg várastojik tűzoltó egyesftlet« ma már «zak«serttes képzett egyoafttM. Ki állítanak féayee bizonyítéka az ang. 31<4a lefolyt tftgoltó gyakorist, moly a tűzoltóknak mintegy ayilváaos vinfiitU volt. A saaksaerft kiképzést Szidonjet Fereac, a 15várost öuk. tSaoltá-egyaeftlet osztály parasc sok » ssskftsile, ki slapfts Makértelsauwl párosait rsadkivftll ftgy-tonagalmat fejtett kl hogy a tűzoltókat magasztos hlvatá-anjuuk bstiHláSÉIT pisál jobban képesítse ée sasrotstot, Wt» kassdéat gynjls a as áldásos iatázmény iránt, Beveaett nap éálatánjáa a nagy vendéglő előtt Barkáosy Károly tSaelU-ogyssSloli elnök Mojser Jáaeof alelnök, Fűzik Gynla S-, llojaer Imre at parancsnok és dr. Kellsmsn Károly titkár és ssgéétimt érlásl kftaftaeég kSrsyosotáboa vártak s sssrtársál gyftlskoaott tösoltókra, kiket Ssidosic* F. vezeteti HsgUvéa A Jelentését a főparancsnoknak, óz jelt adott i gyakorlatok rnegkaadésám. As fttesuserS saivstty asserelést Záborssky EUk és Joés Antal, a lárik szerelését Károlyi JáüMMi éa Fejes Lajos, ss életaMartást-Vid Lajos és Jaag üvnla vezetése alatt matatták be. E gyakorlatok ntán. melyet koaftaeég nagy érdeklődéssel kisárt több percnyi szünet kft* sstksastt, as)y alatt a tfiŐÍtóság as Bsssss felszerelésekkel sgyStt eltávozott. Igysasr csak megadta a ApcnuAsaok a jelet, a kürtös elhasdto fiijai: Tfta van l Tts vaa ! A tftaoKók a szerkocsi, saivattyak és Untokkal vágtatva érkeztek a beiyizinére visssa* s megkssdték kát oláalrtH a támadást as egy emeletei aagy épSist elles. AUg egy-két perc, s^j^t0ttyak 'felszerelve, a csdvezetfik sagáresSvel kesókbsa as épAlet ormán b fecskendik erősen a — asm ág6 teUK. Ezalatt s mentők pikéstek, kaaem gyorsan menekültek ée mentették egyatáat as élsB emeletből, E gyakorlatok pontossága, gyorsasaga és Sgyssségs valóban meglepte a közönséget, moly élénk érdek? ludéssel ás méttánylásssl gyönyörködött .beaaök. A gyakorlatok ntáa Szidonics Fercae tiszteletire tánccal sgybokátitt WssaSaaopály volt Talabér Káról/ kertjébsijE. S mslaiaégoa s közöaség i tuiadee osztálya igen szépen volt képviselve s valóban örönr vett nézni, mint omlottak la s msMaag élvezetei ktoMt a klaal választó falak, s mily bév-val járta a csárdást s saiglay IMdássUány ás nagyságos kis-aamwsy agyaaasaa táackelysa. A mulatság folyamán Ftsik 0yvia W parsa ess ik és Záhsmky Elsk sgyssSloti ftgy ész alpvaosstt bsssMskben méltatták a gyakorié mesternek a aes, tényes lesz. A melléktermek a király legközelebbi környezetének vannak Isnlartva. A püspök íetséges vendége lisztelelére Bécsbed i^j, iáJ gss diszhinlöl is készíteted, — A város lobogő-árbsn log usani a több disdalkaput állítanak fel. Egyiket a Wöber logadö elölt, a másikat a közkörház elölt. További hireiuk .szerint. Jótmf főherceg e hő 5 én este érkeslk Nagy-Váradra és 8chlsuch püspök vendége lesz. A főherceg másnap Nyári b. főudvarmesterrel szemlét tart azl itt öaazeponloeitott honvédcsapatok fölött, s mégl sz nap Schlauch püspök diszebédel ad tiszteletére, melyre sz öaazes honvédtisztek hivatalosak leeimk 7-én a lőberceg Gyapiura megy, honnan két napi időzés ulán, Debrecenbe uteaik. — Ssa-páry Gyula gróf miniszterelnök 9-én délután 8 órakor érkeaik sSchlauch püspökhöz száll, ki tiszteletére négy órskor díszebédet id, Vtjérváry G, báró hoovédelmi miniszter tű én lesz N.-Vára* don. Kálnoky külügyminiszter valószínűleg ö felséfével érkezik, lskást • káptalanban rendeztek be számárs — Király fogadtatás Dskreesaksa. A király fogadtatására nsgybsn folynak as előkészületek Debrecenben, a hova ö telsége e hó 12-én érkezik. A készülődések kösépponijs természetesen s városbázs, a melyben a király Iskni fog. A-hivatalok jóréest átköltöztek a királyi táblának szánt Korona-épületbe, alpolgármester pedig titkárával s városház egyik kis meHékbelyi-i ségébe vonult. A király ssámára 16 ssobát rendeztek be a közgyűlési teremmel együtt. A diez-banderíum, mely a király kocsiját fogja kisérni, a város színeibe lesz öltöztetve« kék atilla sárga zsinórral, meggyszin mente, meggyasin nadrág és kucsma lesz as öltösetük. A városnak öeezesen 70.00i forintjába log kerülni a király fogadáss. A programm szerint a király délelőtt fél 10-kor érkezik Székelyhíd felöl különvonaton, s a város ötös fogstán fog bevonulni Debrecenbe, melyofk utcáin disdaliveket és a közönség ssámára tribü* nőket illitansk 1190. isaptambar hó 7-én, .,.» Isrgll léfcér—gf á réaaéli. Hispedea egy fiatal kertész Balog Jánosnsk sikerült egészen u) (aju tbéa bybrida rósséi előálltiaai, melyet a budepeeti róassk iái liláson be Is mutatói i ss orss. keHéas egyesflleinék. Most az orss kertéeiegy#> sülelei 'föliratot iatésett Jóssef főherceghez, kérve, hogy engedje meg a asegsdi kartész által előáll! toti uj fóaeefe\|nak Maryil fRherceynMl való elnevezéséi. Leea tehál egy megyar föheroegnOrő! elnevezett róseánk is. — Isskáss; Hlhaiy lllkss. A világhírű müvéas liazánkfls Arsd vsros polgsrmeete-réhes intézett sson válaszában, mslyst a neve* zefl város levelére sdoti, s moly Munkácsyt as aradi vértanuk szobrának leleplssésére meghívja, igérelel tett, hogy az ünnepélyen részt 'vess* Mini hiteles forrásból értesülünk, Muokáí^y szeptember hó vége fslé érkezik Bécsbe, honnan sgye neeen Aradra utazik, As ünnepélyen tehát min* (leneseire ott leea. • Munkácsy azután még vagy két hetet fog Magyarországon tölteni* mielőtt visz* ssautasnék Kranoiaursságbs. — ás egyHeai uj laaáral. A budapesti tud. sgyetem jogi kerának üresedésben levő tanszéke ssepUm. hó folyamán töltik be Mini örömmel értesülünk s büntető tsnssékrst <\|r. H'UuUt Gyulái — városunk neves Üál, — a kereskedelmi jogra i Aagg Fereaoet, a jogiotttnelmire: JU mos Ákost neveajk ki. — UyastMAalunal Imnár válasaftáa N, Kikindán • inult hó 9Háa tsitotta a gybuasialis hisotlság ülését s es alkalommal timluy Jenő, eümegi alreáliskolsi raistanár válasstaiail meg egyhengulag a uagykikindai gymn. rajilsnárává* — Kssplftsikfr s magyar kölléaset egyik gyáeznapia. E napon veszté el s msgysr kolié* szet egyik legjelesebb flstsl lagjáfc a még osak 98 éves Anyot Pali, ki mint ssersetss örök beosü költeményeket hagyott hátra nemsetének. A fiatal költő meghalt i78t. azept. 6 Veszprémben. — Ilová eaalellaislk Flusssr, egyházi saempontból ? e kérdée foglelkosiaija muat Fiume róm. kaib. híveit. K kérdée felvetésére e Iliiméi horvát érzelmű papok vi«elkedéae adott alkalmat, mire vonatkozólag következő értesítési vegünk egy avatott eg'yántöl: A horvát érzelmű üumei pepok szent látván napján oly magyarellenee Dotrányoa magaviseletet tanuattottali, hogy a Hu-mei előkelő polgárság körében leimerüli es as óhaj, hogy Kiumét szakitaák el a ssnggi püspöki megyétől ée csstolják a Siékeslebérvari egyházmegyéhez. £4 ss intézkedés köseiebb bosná Fiumét Msgyarafeiságbos .a legjobb bistositék lenne arra, hogy a Üumei gspok egyházi Állásukhoz se* hogysem méllo gyűlöletes viselkedéssel ne botráa-kostassák meg híveiket. — Tfta Ttkaa)aál. Auguaztus '27 én oeü-törtökön, hajnalben a tihanyi feleő révhát porrá égett, A révésagaada, a kl kélazsr betolt be a szobába égéaí sebekel aaenvedelt. Haegény ember* nek mindene odaégeti, valamint a hat révéesle-géoynek Is, a kik egy éve álltak ssolgálatba* Benn égett egy borjú, egy sertés, tizenhat pulyka és sok kisebb ssárnyas. — N«ereafsfilenifg a vssilaáli A regk* tornya ukki vasul még meg sem kezdte a forgalmai s máris megkövetelte emberéletben a maga áldosatát, — irjá a • Muraköz* — tíaál Jóssef az alsó-lsndvsi állomáson elloglalt, psieshagi illa* töségü munkás, a hogy aug. 24-én a vouai Öseia-állítása alkalmával a kocáikat öeszekepoeolai akarta, oly rosssul járt, hogy két kocsi kösé kerülve, azok által agyoonyjHnatott. Neje a három apró gyermeke siratja a szerencsétlen véget At apái* — Nagyaresedé pusmta A baranyamegyei Pogány köseég mellen lévő Lisőe (Listya) puszta, mely a pécsi püspöki uradalomhoi tartozik, megváltoztatta nevét. A belügyminiszter megengedte, hogy ezentúl a • Nádorliget* nevet viselhesse. — A vsaatl slpelás ériéke Egy vaauti' hivatalnok kiszámította, hogy New-York—New* üsvsn-Hsrifort vonalon a vasúti sípolás nspon* kint 280 Iont kőszenet igényel s ágy a vonalon évenkint oeak a füttyökre mintegy 80,000 Irtot adnak ki. Körülbelül ugyanannyiba kerül a gős-hajók füttye is s igy — mondja a vasi hivatal* nok — helyes volna olcsóbb jelzési módot találni ki.. — Vssatl veedégllk bérbeadása A m. kir. államvasutak Duna jobbparti üsletvesetö-sége pályázatot hirdet a budapeat-kelenföid és brucki pályabázi vendéglők üzletére, 1800. évi november 1-től 1898. évi oktober 31-ig terjedő időtartamra. A vállalkozni kivánók 50 kros bé-lyeggel ellátott, zárt Írásbeli ajánlataikat i éi Nagy-Kanizsa, vaBámap. azept. tO-ának déli 13 óráig pocit utján, lérii veyény mellett t m. kir. áflamveauiak Dunt jobb-parii tzletvezstöaégénél (Budapest) nyújthatják be. Mindkét vendéglőre nézve külön-külön 300 trt óvadék kiupénzbea vtgy óvadékképe értik-papírokban a nevetett QzlelvezetOeég gyüjlö pénztárinál a lenti batáridőig leteendő. — Earépál inlival üuhUII hli Franciaországban égy társulat alakult, mely a tőrök kormánytól engedélyi kér arra, hogy Euró-pát Ázsiával valamely alkalmaa ponton hiddal köthesse össze. Az áthidalás kérdéaében közvetlenül Kooatanünápolynál természel eseti nem lehet *ó, meri ott a Bosporus torkolata nagyon azéltjs. A tengerszoros sokkal keskenyebb részén, n regényes fekvésű Rumelli Hiasar romjainál akarják a hidal felépíteni. E helyen a atoroa szélessége 180 méter, tahát csak kevéssel szélesebb, mini a Kajna Kölnnél. A hajózást a hídnak nem szabad akadályoznia, a ezért ugy épilik, hogy 70 uiéier magasságú ívvel kösse össze a két partot. Ej alatt a legnagyobb tengeri bajé ia áthaladhat Minthogy a Uosporuanak mindkét partjt sűrűi) be van épiive, nagy (orgalpmra lehet ssimiiani Ezzel egyszersmind aa anatóliai vasutaknak a török vasutakhoz való csatlakozása ia lehetségesbe válik. — A szigetvár! kds.eaeléka. Zrinyi Miklós elestének 824 ik évfordulója alkalmából, as e«l szeptember tt-án, a •SaigatvárLolvaaó egylet saját helyiségeHen a kert lényes kivilágítása mellett táncesiélyi rendezeti. — Jéaaef nkeree\| Hal vadásansk. JitnJ Ágost a magas Tátrában zergéket üldöz, a; kis lAtiló pedig a völgyben foglyokat lövöldöz "len-séges anyjuk számára, ki most Tálra-Füreden időtik. — Rendkívüli srkéa dühöngött jégyerés-ael párosulva a mull hó végével Incéd községében k annak balárán, mely kitzámithtlttlan károkat okozott a mezőkön. A jég által agyonsújtott nynlakat éa lürjeket kocaíteher számra hordták haza a mezőről. — I>Ahag« őrült. Gönyö községből, mint ottani leveletőnk irjt, — egy örült iljnt nzálli-toltuk a napokban Qyörbe, sz ottani közkórház tnegiigye'ő osztályába. A szerencsétlen if\|U már jó ideje elmebeteg volt; de eddig szülői házánál ápoltak. Egyszerre azonban kitört rajta a düh s ily állapotában a család egyik tagjának leharapja az orrát. Erre aztán/ röglön leszállították a győri kórházba. — Érdekes pért folytat Leleuye köaaége gróf Andrásay Aladár voll földes ura ellen. A letenyeiek ugyanié ősidőktől fogva a Murában tartották a fürdőkurát, mely folyóhoz aa ut az Andráasy-cstlád Bónyt nevü birtokán át vese telt At idén — miért, miért nem — András y Altdár t folyóhoz vezető utal, úgyszintén egy másik utat is elsáratta, fegyveres csőszöket élül va rfz ulakra, A letenyeiek azonban ügyvédet fogtdvs, beperelték t gmiot és az ügyvéd atlán btióeágiltg jelöltette ki uibói a régi fürdőhelyei ás mig SS sgyllr nlar partik, a misj\|[\|l szftrnyö rakoneáilankodás között használják, oly kegyetlen pori verve, hogy felhője ián még (övárosi rezidenciájában is boBzóntja a grófot. A földes ur mit tehetmt ? Ali a per elé; a végkimenetelig ia azonban eltiltott minden elliltbatót: a lürdö mellett levő hegyi utat, a aélát a azép csitArl erdőben. - — UJ léfegyvar. Milanovics ezredes szerb kslonai stiacbé Bécsben mult hetekben a steyri gyárban járt s egy általa feltalált nj lőfegyver mintáját mutatta be az igasgstóságnsk megvizsgálás végett, a fegyvergyir legott elismerően nyilstkozotl s kivilósn egyszerű szerkezetű fegyverről és saerződést kötött a feltalálóval a fegyver gyártását illetőleg. Az olasz kormány bír szerint, kész ez uj fegyvert elfogadni. — A sslgslvárl kda harasgja Érdekes leletre bakkant egy földmivea Tsszáron. pincéje ásása közben. A lelet nem máa mint Zrinyi Miklósnak, a szigetvári bősnek szép öl mázsás harangja. A leletet bejelentették a muzeum igaz-gatóságnak, hogy a harangot valamely szakértő régész állal viza^ltaasa meg, mivel a faszári blébénia templom levéltárában levő régi okmányok tanúsága szerint a Szigetvár ostroma elől menekülő nép a vár három harangját ér templomi edényeit az ostrom előtt elhottt Szigetvárról ét Tasiáron stásis. A hsrsngnsk, melyei most a plébánián őriznek, igen azép hangjs van. Most tovább áanak éa ast hiszik, hogy a sziget-Vári bős máaik két harangját és templomi edé nyelt ia megtalálják. Zala 86. szám (6 lap.) Tan ügy. 1800. szeptember hó 7-én OfiLAJKETQaC. IA király «l»6 látogatása Debraoanben. Mosl, hogy a király ellálogst Debrecenbe, a rési ló időkből, aa 1H67-Ikl klrálylálogatáeról sok érdakea dologra visaaaemlékéanek a debreceniek. Ily vlfasaemlékeséssksi kösöl a >B. H,« egyik számában a köveiketö sarokban, 1867, máj. 88 án érkastak a király, a királyné Debrecenbe. Velük jött Albrecht főherceg la. Ak* kor vaaut még nsm voll i~s királyi vendégek koasln jöttek. A logtdás lényen voll. Csorba Janin, Debrecen akkori polgárán siere ) a váioa hódolnia jeléül a fcrattséal vlitgálalsk A budapesti, kereskedelmi akadémiánál éa a köaépkereake-dalmi iskoláknál a szóbeli javító vizsgák éa pót-érettségi vizagálatok sorrendje a következőt A kereskedelmi iihiilimidlion : október 1-én éa 8-án, a VIik kerületi köst/gi kitsépkereikedehnt iskolában ssept. 80-án, a II. ktr, kőié/i ktrttktdtlmi iskolánál azeptember 17-én, a IX-ik ktr. kűtiégi kitéjikeriikedilmi Jgkolában szeptember 8U én és a HSur td nyilvános kösépkereekedelmi iskolában pedig sseptember 26 án. As össses vissgála-tbkhoz miniszteri biztosul dr, Vtrédy Károly kir. tanfelügyelőt küldte ki a minlaator. — As Iparsa laaaaesk ffcnylléss. királynak kél hortobágyi csikói ajánlott löl, a Gyakran fordultak elő olyan eaetek, hogy a debreceni hölgyek padig arany páriát nyújtottak hatóság az ipariskolák előtt az utcán rákon Ul a királynénak. 0 lelaégaik kagyaaan fogadták oátlankodó iparoatanulókat elsáráaaal lenyitotta \| M gjtndékokat. meg. Ebből kifolyólag moat a vallás és kőzök-j Alig két óráig élveihaita a királyi pár a deb-tatisi minisater rendeletileg utasította a tanfal- recenl nép hódolálái, mikor hlr jött Budáról, ügyelőket, hogy hasonló esetek többé elő ne \|,0\|y /.^fja föheroagnö maghalt, forduljanak. A rakoncátlankodó tanulókkal szem j a király és királyné, akkor még csásaár és ben iskolai fenyítéseket kell alkalmaani, nem; calazámé, a város hlnw ölös logadtára üllek s i pedig elaárni Őket. rögtön elhagyták Dalireasni. —"A' középiskolai lanárképsú intézet A királyi párl vivő hintót Kallós l'ista, a Vében a rendkívüli vagy ösitőndij élvasfctével nem ros első kocsist hajtoHi, járó tagtágért való folytatódások, melyekkel! Loüogó bornyuazáju lugullhan, panyókára ve* at érettségi bizonyítványnak, Illetőleg a lecke- teli, tárgapltt.yké* zöld' msllénybsn, térden alal könyvnek nitelee máaolatd melléklendő, f. évi lenyúló lantolyfftl, rámáa atrktulyua qtUmábtn \| szenti Ö. 10. éa ll én délelőtt 10 -11 óráig asjugy Olt Kallós Pisla s bskon, mini a hogy ■■ intézeti igazgatóaághos nyújtandók be. A kilenc: Olyinpuson Jupiter üihsleii s trónján, rendes, évi 800 trtnyi ösztöndíj élvezetével egy- Mikor Kallós Pista felült a bakra, a sok cifra-bekapcsolt állomásra a pályáaat határidtye ssept, ruhás ur saívire-lelkéra kötoita, hogy jól meg- hó li-ike...........logis a gyeplőt, ügyesen kormányossá a lovakat, - ZanKaralaiillsra éa francia nyelvi mart a oaáaaár éa a caáaaárná Ülnek a hintó-okiaiásra ujánlkozik a l. cs. szülőknek dr. Vil- hun. lányi Henrik lanár lakik Ilaltyáiiy-utca 8. státn I Kallós Pista, minihs nsak néma lett volna. Ugyanott teljes ellátásba logad agy jó erkölcsű gimpáziumi tanulót. Tudomány, irodalom. —' A >Zla Képes NaplAra> teljesen el-készült és legköselébb a könyvpiacra jui. Tartalma: A rendes ntplári részen" ktVUl .liBttt nyaláb". Beaiély. Irta: Palotai Akna. (Képpel ) ,Dal a yalambokrál." Vers. Irts: S^amowsegi Sándor. „A rokkant támaua. Bsssélyke öreg Huszáriól. .Melnj M ran". Ver. Irta: Kováca Sándor. ,A ItttalcitoH ráttabimbi'. Kaja: Usi Honvédtől. .Zeng a mtiti', Vers, Irts: Tuboly Viktor. ,A szép onoay". Vera. UálinilTy Bálint lói. Zalamegyt, Nagy-KaitiMta várót, a talatger ■ szegi ét nagykanizsai Hrvényttéktk icljos tissti névtára, a xalaegerttegi Ügyvédi kamara névsora Humoreuk, illusztrálva. Oruágot cátárok. A nap-tár tetszetős külsővel bir a díszes initialékkal van ellátva, éa dacára a tetemes kiadási költségeknek a Naplár Igén csekély áron szarezhelö meg \| a kiadó : Fitelul Fülöp könyvkereskedéséban. —■ A „VadAst Lap', hazánk e sport lapja, a nagy közőnaég egyik legkedveltebb heti lap\|a, melyei megyénk derék üa bgtrráry (Jyula azer-j kessl, kúráló ssakérteleiomel. E lapnak nam csak a hazai vadáazaii viszonyok mai kedveaő kifej-\| lődésél éa as ismeretek terjesztését köszönhetjük, hanem löleg aa az érdeme, hogy ennek révén a hazai vadáaasii irodslogi a löbbi kullur államokhoz képezi 10 év altit száztdol htltdi előre. A vtdászst és vsdásztti irodalom lerén elért eme kedvező eredmény megyénk derék fiának köazönhetö s hogy sz ő működése már eddig is mily hatásos voll, mutatja ason körülmény, \| hogy maga ő Felsége kitüntelie Egerváryl, kinek aaint zaiastegyei volt löldbirtokoanak éa szenvedélyes vadásaask, a hasai sport kiiejlódésében jelentékeny munkaköre és nsgy érdeme volt és van jelenleg is. Egsrváry'lspjs sz össses hírlapoknak a legjobb anyagól asolgálialja s vadáazaii ügyekben a lapunk ia több Ízben veaz át e jól azerkesztett lapból kiesbb híreket a ismertető oikkeket, melyek Janank olvasóinak elismerésével találkoznak, mini volt a legutóbbi asá-munkban V. L. aláírással megjelenti >A mezei nyulak befogásáról < szóló tsnulsigoa és mégis mulailaié cikk. A •VadiulapoU mini a legjobb aport lapot megyénk vadássközönségének legjobb lelkiismerettel s legmelegebbed sjánljuk. egy szót sem saóloii, cssk kevélyen ksoslnlott a prüaaaögö sárkányok leié. Mikor aztán agy generáli* nagyon aokai varageiie a vállát, kitz-liadl Kalló. — Menjen már odább as ur, értem én a magam dolgát. Aatán a lovak közé cserdített s neki ha\|totl nagy HnrtobágyAák, Nyilaebeaan röpüllek a sárkányok, hanem a mint belementek a homokiengerbe, egysserre osak laasabban lépkedlek. — Oyoraabban, gyorsabban, —. szólóit a király. Kallót Pisla hallgatóit, hsnam mikor a lóháton menő kíséret tagjai kösöl la aürgették, hogy gyoraabbsnSiajison, türelmetlenül sodorgatta ttá-kőolbaju«zál a mogorván kiáltotta t liszteknek ; — Könnyű kendteknek. — Vágjon a lovak kősé, kiáltotta egy lötiest. — Nem én, — tagadólag ráava meg lejét. — Ha nem hajt gyorsabban, lassallllatlom, —. kiáltotta a király, Kallós Pisit mérgesen hátralordult i _ No, no, osak nem teszi. Vittem mán én nagyobb urat la. A kísérel tagjai hűledeaiek, Kallót Pisilt mellen as inas ugy reszketett^ mint a hideglelés, de a caáasár nem haragudolt mag. Mégis kivánosi voll, ki as a nagyobb ur, kioek Kallós Pisit volt, Meg is kérdésié. Kallós Pisit ilsttelellel megemelte árvaleány, hajhokrétáa süvegét a megilleiödöll hangon vált-tzolit! — Hál Kossuth l<a\|os 0 lelaige. Mikor klkástolóditk t homokbuckából, Kallós Pitit t lobogós ingojj itlíil felemelte toélksrjm g meglorgtiit % lovuk lölölt státgörcsü ostorát Miat a madarak, ngy röpültek t lovak. Hirtelen lölkiáll a császár. — Hol a kíséretein P Kevélyen válttzolt Ktllót Pisla t — Jelentem tlásan, elmaradlak t nimetek. Mire a itjiéksó psripák Gsergére röpüllek a hintóban ülő királyi párral, a gyeplős ló megdöglött. De egyéb baj nam eaetl a sa uralkodó meg voll elégedve a debreceni elaő kocsissal, E közleményt még azaal toldjuk meg mi a saját tudomásunk után, hogy a távoaó isássár és császárné, kiknek tiszteletére Debrecen nagy bunkóitól adott, gr. Zichy helytartói ea Csorbánál biitlftk meg, hogy a bakkal Ion őket helreiiesiltik, mi meg Is történi ts tssttllőuél gr. 2>icby ét a polgármester neje, előbbi a császár, utóbbi a cai-atárné képviseletében praestdiáiltk t bankatoa, tj Lapnak •ttrkwsU\|J«atk, Uasrlis iknaask vall U0> kl késilbb mist ksrllUU táblai blrú ksU mg Nsg?-Szoínlistliaa, ogystlsir w-t iiiSiTMii Isáajra iVrka Mirta, Ja, Izaltf Kaposvárt [wlgitr! IsSsylssals IgsagaM. Nagy-Kamm, vasárnap. — jAfllá IftáMlN küldte rendőrségünk egyik helybeli cipészünk tíaaakét évee ftát, ki asár többssörös lopása által állandó ismerőee volt a rendőri laktanyának • ki legutoljára ridája üzletéből egy öltöset ruhát lopott el fiatal romlott gyermek javulásából semmi reményt eem kötvén a rendőrség, elküldte Assód ra as ottani javító ialésetbe, ott talán még embert csinálhatnak belőle. — Aa iaestégsil asakáesné Kotalik Veronika, kinek sserenceétlenségéröl mull ssámnuk-ban megemlékeatünk, égő eebei köveikeslében • hó 6 én kissenvsdett. Ugyanaznap ejtetett meg rajt a törvénysséki boncolás is. — ávársskás mássdlkf^slctérllle ugrott Baranyai Ssidi lopással vádolt cseléd, kinek esetét ismerik olvasöinJf^a városi közkór-bazbsn vsn még mindig; ds javulás leié közéig, eltöröli karját bsssnálni lógja, arc zusássi már begyógyullak, s igy kilátás vsn kossá, hogy rö-idő alatt felépül, ée elkövetett lopáaáért váló. méltó büntetését, mely elöl a bal álba akart me nekulni, elfogja nyerni! — A gsndellasaág kével ktamiéaya. Karám Sándor »1 j. Weiss József stállitó kocsisa e hó l-én egy kocsi öltát esailitott a nsgv* kanizsai indóházhoz. Amiül as ugy neveseit Bék^gió mellpiti ie)tőn haladt a kocsi, s gondatlan kocsis kötőláncol , nem bosve magé vei, nem kötöite meg a kerekeket, — a koci rohamosan lutott lefelé, a fa egy^ réssé lecsúszol I, leütötte a kocsist ki a kerekei elá került éa a lerheakocsi keresztül ment rajta, dereket eltörte # fején nagy so-zódasokst szsn vedelt. Életveszélyes sebeiben a köskóházban tekszik — Caavargé lamomoak. Ujabb időben, mióla a katonai összpontosítás van varosunkban, gen sok iparos tanonc szökik meg gazdájától a a katonei laktanyák körül ólálkodik, hol a katonaságlói maradt élelmi* szerekkel táplálkozik. A rendőrség a tanoncok e csavargását megakadá-lyoaando, déli időben rendörökkel vételi körül a laktanyát s a gondnéikül falatozó urüskat elcsípi. Ma -6 ilyen csavargó tanonc Üt a rendőr* eég örszubájábsn, bogy onnét s rendőri büntetés kiállása után, vissza azáílitssasnak gazdáikhoz, kiktől megszöktek. Zala 86. aám ( lp.) bsteaitál keret klhjutt ii/fcaslaái, naakképsstleégét 1890, aaeplemter M 7-én 'I ü* Margit llkerersaé réziák Szegeden •dtak klfcjeeéti s városi kttaosség és tlsoltégye«ftltt aály \| sgy üstal kertész Hslog Jánosnak siksrüll egésseo uj (ftju tbéehybrlds róuát előállítsál, melyet a budspesti rósaekiállHáson be Is mutetott sa orss. kertész egytsülstnék, Most orss. kertáet-egy sületet föliratot Intéseit Jóssef főherceghez, kérve, hogy engedje íreg e sssgsdi kertész áltsl előállt* toll u\| rósssfsjnsk Margit főhir&fnőrSl való el nevetését. Less léhát egy tnsgyar löhercsgnöröl elnevezett rózsánk is. * ■sskámy Hlkály lltkaa A világhírű müvéas baiánküs Arad város polgármeete-réhei intésett ason válaszában, melyet a neve* sftt város levelére adott, s mely Munkácsyt gg aradi vértanuk aaobráuek leleplezésére meghívja, Ígéretet tetl, hogy az ünnepélyen részt vess* Mint hiteles forrásból értesülünk, Munkácsy ssep. tember hó vége leié érkezik Bécsbe, honnan egye ngeen Ariidra utasik, As ünnepélyen tehát min* denesetre olt less. Munkácsy sulát) még vggy két hetet fog Magyarországon tölteni, mielőtt viss-ssautesnék Kranciaoraságbs. — Aa atyaiamé uj lauáral. A budspesli tud. egyetem jogi karának üresedésbsn levő tan széke sseptem. hó lolyatnán töltik be. Mint Örömmel értesülünk e bünteiö lensaékrs: dr. IVlu$U$ Vidéki levelezés. 8ümg iíÖÖ. saept. 44a. Tekintetes szerkesztő ur l Sümeg vároaáaak tűzoltó egyest let« aa aiár szakszerűen kápastt sgyssSlsL Ba átlitásask féayes biaóayiték aa aag. íil-éo lefolyt tűzoltó gyakorlat, atly a' tSsoltákaak mintegy nyilvános visagállla voH. A Raeksaortt kiképzést Szidónia "J Jsísbc, a ft városi Sok. tftao)téegysefilet oeatálypsraacsaoka asakftaél'«, ki alapoa- saakártslaauasl párosait rendkívüli ügy-boagabaat fajtett kf hogy a tftaoitókat aafsaatisi klvatá _____eakask betMésérs isinél jobban képesítse és siwrefetst, Isi-. kassdéat gyújts ■ ss áldásos istéswny írást. Heveseit sap éálatánjáa s zagy veadégtO előtt Barkóesy Károly UUoltó-egy est Isti elnök Mojaer Jéaseí alalaok, Vtaik Gyula 15-, Mojser jlaro alparsaeaaok éa dr. Kellesse Károly titkár és segédtisat óriási kdsSs^f kArsyesatábss váltak a sasrtáraál gytlsksastt tűaoltákra, kiket Hsidoaics F. vezetett, Msgtevéa 6 jelentését s f¶acsaokmsk, sa jalt adott a gyakorlstok aMfkaadéaéro. Aa ttemsasrtt szmkttyaesereléet Záboraky Elek éa Joós Antal, a létrak pzeroéaét. Károlyi János ás R^jss Lajos, sz életmentést Vld Lsjos és Jnng Oysls vezetése alatt matatták ba. E gyakorlatok ntáa. melyet a koaftaság sagy érdeklődéssel kisért több percnyi szánét kft* vetkesett, aoly alatt a ttsoltóeág sa össaes felszerelésekkel sgyttt eltávozott. Egraser csak megadta a ftperaaesaok a jelet, a kürtőt elkösdto fajai: Tla vas! Ttá vaa } A tflsoltuk a aasrkoesi, saivsttynk és latokkal vágtatva érkeztek a helyssiaárs visz-saa s megkezdték kát old síró I s táasdást sa egy emeletes asgy épület elles. Alig agy-két porc, a szivattyúk fslsae-rslve, a cSSveaetSk sagárestvsl kezökben aa épülft onaáa s fecskaadik oröasa a — aem égÖ tetftt- Esalatt s aisBtAkaom pibsatek, kaaeai gyorssá meaekfiluk ás meat«tték sgyaiást, aa első emeletből. K gyskorlatok poatoasága, gyorsasaga és Sgysaaégs vslóbsa meg lepte a kŐsftSségnt, mely élénk árdek-lfldéasil ás a^Itáayláaaal gyOaydrkedeft beaatík, A gyskorlstok atáa 8aidoaics Fsreac tiaateletére táaoeal sgybokOtett koeaaSaaapély volt Tslibér Károly kertjébea. K malstaSgoa a k6st>as^g miadea omtálya igss szépen voH képviselve s vatöbaa érem volt aéaai, mint omlottak le a smielság élvsastel kéaétt a kínai válaaató klek, s mily hévvel járta a aeárdáet s ssigésy Aldásslosay ét sagyságo* kis-sasasay sgyssasea táackelyos. A maistság folyamán Pisik Ilyet* flpsrsai,sa>k ée Zátmrssky Klek egyssSletl Sgyása alpraaaell kessáéiktwa steltatlák a gyakorié mesternek s káláfásak, Ussteletáask és ragssakodásásak a messsereteti tanár tráal — A aatatiág anyagilag is sikertII, vagy 90 frt tiszta jövedelmet iajtett a ttosltók sogályalapjásak. H, l. Különfélék, — 0 felsége m király mint már jelestük Negy-Vársdon as ottani püspök Schlaueh Lőrinc vendége lesz A jeles és tudományos föpsp ss-Íját Iskosztályát bocsájtjs felséges vendége renT delkesésére s ő megs eddig, mig s király ssá-1 mára kijelöli termekben as átalakitáeok bútorozása, dissiteei s egyéb munkálatok folynak, s belső termekben buzódik meg. A királyi lakosi-tály áll, ss ebédlőt nem számítva, dolgoaóssobá-ból, a szalonból és a dohányzószobából. Hálószobára nincsen szükség, mert Ö Felsége tudvalevő* leg még 10-én este Székelyhidra ulezlk. A usgy ebédlőben, mely nem ietl újonnan bebutorosvs, fogja, érteeülésünkjiserint, s király a küldöttségeket Is íogsdní. A fogadás előtt~e terem virá»\| Gyulát városunk neves ltot, — s kereskedelmi gokks} less diszitve. A dolgozó-ssoba, melyben jogra: Aapj/ Kerennet, a joglört(>nelmlre; fi isléaea iróaszlal, könyvszekrények, pompás ké-\mn Ákost nimijji. _ pek vannak, ssintén ö lelsége rendelkezésére less i^í. "ÍT, T, ^líf^uiu ' , * Klkindán s mull hó yMán taiiotta a gymnasialle bocsájtva. A szslont, mslybe a%előszobába lehel hisotlaág Ülését s ez alkslommal Haiay Jenő, jutni, aranyozott lakeretü, barokk stilü, bordeeux i sümsgi alrsállskolsi rsistsnár választatott meg bársony bútorokkal reodesik be; a függönyök egyhsngulsg a nsgy klkindai gymn. rsjzisnárává, hasonló szluüek lesznek. A termel gyönyörű - »aa\|ilamBk#r IM s msgysr koiiésset egyik Lmo.,.^^ Z^luoUb. u\| iitTíLtS mán leuteillekei %a lüggönyöket helyesnek éft 28 éves Anyoi Pált, ki mint sserseles öfök beosü minden termei u), ünom szőnyegekkel látnak el. költeményeket hsgyott hátra namsetének, A fia- \K dohányzó szobában, mely ss angol kertre nés tel költő meghalt t78t. ssept. 6 Vessprémben. smyrns-ssöveiü uj bútorok lessnek, részben pe ' —f„• •• Fliimia, Wkási , i , . A . . . saemnonlból r e kérdés foglslkosiaha mosl rtume dig az eddigi berendezés. A szobák parkettag* L^^ Wfiili K k4rdi mJü* a fiumei sét sem kellett megújítani, de több lermel VljrsI horvát érzelmű pspok vi-elkedése sdoit ulkslmat, kárpltosvak. A tépesöhásakat éz a bejáretokat mire vonatkozólag következő értesítés; vettünk szőnyegekkel, virágokkal diszitik s minden isié- eky avaiolt egyéntől: A horvát érzelmű üumei ses, fényes lesz. A melléktermek a király legkö. PPok mnl U7áV !Bi!'trfllf\|fti . ... t. . , . ,, , , ' . ~ botrányos magaviseletei lanuaitotlak, hogy a nu- selebbi környezetének vannak fedlartYS, A ptts- w#\| flJu\|ö polgárság körében leimerüli es as pök felséges vendége tiszteletére Bécsben < m', tá.jóhaj, hogy Fiumét szsküsák el s senggi püspöki gss diszhintót is késziteietl. A város lobogó- megyé'öl és csatolják s síékeslehérvsri egynás- árbsn fog ussni s több disdsllcsput állilsnsk fal.'Uagyéhes. E< ss intézkedés köselebb hozná Ktu- Egyiket s Wőber logsdó elöli, s másikat a köz- • ^^^Sfí^!,inM 1 1 arrs, hogy s fiumei pspok egyhási állásukhoz ss- kórhák elölt. További hireink szerint Józ/ fő herceg e hó 5 én este érkesik Nsgy-Váradrs és Schlsuch püspök vendége iesz. A főherceg más nap Nyári h. hogysem méltó gyülölsisa viselkedéssel ne botrán* kostessák meg híveiket. — Tfta THiaujnál. Augusstus 27 én osü* öudvsrmesierrel szemlét lert sz I lörtökön, hsjnalbsn a tihanyi leleö révhát porrá itt ősszeponlositott honvédcsspatok fölött, s még!^' A kj í * ' , , ' " szobába égési sebeket ssenvedelt. Hsegény ember- es nap Schlsuch püspök díszebédet sd lisziele-\|nek mindene 0d„ég«Mf valamint a hsi révéssle* téré, melyre az összes honvédtisztek hivatalosak Igénynek is, e kik egy éve álltak szolgálatba, lesznek. 7-én s főherceg üytp\|ura megy, honnan Benn égett egy borjú, egy sertés, tizenhat pulyka kél napi időzés ulán, Debrecenbe uiesik. — fka 1»ok kisebb szárnyáé páry Gyula gróf miniszterelnök 0-én délután 8 órskor érkesik sSchlauch püspökhöz száll, ki tiszteletére négy órskor díszebédet sd. Fejércáry Ő« báró bónvédelmi miniszter 10-én lesz N.-Várs« don. Kálnoky külügyminisster valószínűleg Ö felségével érkezik, lakáét a káptalanban rendestek be ssámára — I«ersnesétlesiég a vaaHlmál. A reák* tornya ukkl vasul még meg sem kezdte s forgsl* mai s máris msgkövetelte emberéletben a maga áldosatát, — Írja a •Murakös* Gaál Jóssef as alsólendvei állomáson elfoglalt, psieshasi illa töségü munkás, a bogy aug. 24-én a vonal öseae* állítása alkalmával a kocsikat öeszekepoiolai akarta, oly rosssul járt, hogy két kocsi kősóké-rülve, ások által igyonnyomatott. Neje s három apró gyermeke sirstja a szerencsétlen véget éi% — Király fogadtatás Mkreesakea A király fogadtatására nagyban folynak az elő- J epái. készületek Debrecenben, a hova 0 telsége e hó T^ÍI®41 A, 'b,tra/°,yJMi; i« x A a jl iviaja i lu . , . gyei Pogány község melleit lévő Lisde (Listya) 12-én érkezik. A készülődések középpontja ie* , püspöki uradalomhoz tartó- mészéiesen s városháza, a melyben a király Iskni tjkf megváltoztatta névéi. A belügyminisster megfog. A hivstalok jórészt átköltöztek a királyi táb- engedte, hogy ezentúl a »Nádorliget* nevet vitának szánt Eorons-épületbe, a polgármester pe- eelhesse. dig titkárával a városkái egyik1»s mellékháti-f fíü'í ^Háka. Egy vasúti a il ii a ,i a a ... hivatalnok kiszámitotta, hogy New-York—New- ségébe vonult. A király számárs 16 ssobát ren- giVt0-Herlfort vonalon a vasúti sípolás napon* deztek be a közgyűlési teremmel együtt. A disz-j kint 880 font kőszenet igényel s igy s vonalon bandérium, mely s király kocsiját fogja kísérni, évenkint csak a füttyökre minlegy 80,000 Irtot a város ssineibe less öltöztetve: kék atilla sárga ,dnak W* Körülbelül ugyanannyiba kerül a göa- zsinórral, meggysziu mente, meggyszin nsdrágés;hi[ók ÍB 9 Jjl T K®.® ! ul 1 ' . u nok — helyes volna olosóbb lelsési módot ta- kucsma lesz az öltösetük. A városnak összeeen \| jgj0j ^ 70.00) forintjába log kerülni a király iogadáss.j — Vsiutl veadéglék béeiaa4áaa A A programm szerint a király délelőtt fél 10-kor m. kir. állsmvssuisk Duna többpárti Üzlet vezető-érkezik Bzékelyhid felöl különvonaton, s a város pályásától hirdet a budspest-kelenfőld és ötM fogatán fog beroauloi D.bree.nb., „^^ftSnB^ÍfoLS'^.l,'tj^Í utcáin disdaliveket és a közönség ssámára tribtf- időlarUmra. A vállalkozni kivánók Ö ) kr^s bé-nőket álliianak ilyeggel ellátott, sárt Írásbeli ajánlataikat f. évi NtgY-Ktniaaa, vasárnap. ezepl, tO-ának déli 12 óráig poala utján, lórii veviny mailett a m. kir. államvasutak Duna jobb-párll űsletveaatösigénél iHudapeali nyújthatják be. Mindkél vendéglőre néave külön-külön 300 Irt óvadék kéaapénabes vagy óvadikkipsa érték-papírokban a nemeit üalstveietöaég gyűjtő péna-táránál a lenti batáridőig leteendő. — Kurépél íialával iMiakéll lild. KranciaoraaAgban egy társulat alakult, mely a ttt-rök kormánytól engedélyi kár arra, hogy Európát Assiávaí valamely alkalmaa ponton híddal köihease Oeaae. Aa álhidaláa kérdésében kőivel-1 lenül Konaiantinápolynál lermésseieaen nem lehel aió, mert ott a Boeporua torkolata nagyon aaélea. A lengerntoroe aokkal keskenyebb réa«én,"a re-gényea lekvésü Rumelli Riasar romjainál akarjlt a hidal felépíteni. K helyen a «zore» szélessége 180 méler. tehát osak kevéssel saélesebb, mini a Rsjna Kölnnél. A hajósáét s hidnak uam asabad akadályoanfa, a eaért ugy építik, hogy 70 tuélor magasságú ivvel. kösse óssse a két pártol. E< nhltl a legnagyobb tengeri haji la áthaladhat. Minthogy a Hoaporusnak mindkél partja sürttn be van épilve, nagy torgaiomra lehet asámitani. Ezzel egyszersmind aa anatóliai vaautaknak atö-rók vasuiakhoa való csailakoaáaa ia lehetségessé válik. — A aalgeta Ari litfa eaaléke. Zrinyi Mik lós eleaiének SiM ik évlorduléja alkalmából, es evi szeptember Dán, a »Saigetvári oivaaó egylet* anjót helyiségeben s kert lénye kivilágítása melleit táncestélyl rendesett. — JAasef JV h • r reg Mai vadásanak. Jóttef Agosl a magaa Tátrában ssrgéket üldfts, a kis lZM pedig a völgyben toglyokat lóvöldöx len ■égea anyjuk ssámára, ki moal Tátra-Füreden ídöaik. — Keadklvftll orkán dühöngött jégverés-ael párosulva a mull hó végével Incéd kösaégé-ben a annak határán, mely kiszámíthatatlan károkat okosott a mesökön. A jég által agyonsújtott nyulakat és lürjeket koosileher számra hordták hasa a meaöröl. — IkAkéngé Arttll Gönyö kösségböl, mint oVani levelerönk irja, — egy örüli iljul nzfilli-totisk a napokban Győrbe, as oltani küskórhás megligye'fl oaslályába. X szerencsétlen il'ju már jó ideje eímeheieg volt; de eddig szülői házinál ápollak. Egyszerre azonban kitöri rajta a düb s ily állapotában a család egyik tagjának leharapta az orrát. Erre aztán, rögtön leszállították a győri kórbáabs. — érdeken párt folytat Leteuye községe gról Aodrássy Aladár volt földes ura ellen. A letenyeiek ugyapis ősidőktől fogva a Murában tartottak a íürdökurát, mely folyóbos as u\| ss Andráasy-caslád Bónya nevO birtokán ál vese telt. Aa idén — miért, miért nem — Andráasy Aladár a folyóhoz Vezető utal, ugyssinlin egy másik utal is elsáraiia, fegyveres caősaökei ál-iilva as utakra. A leienyeiek asonbsn Ügyvédei togsdvs, beperelték s grólot és sz ügyvéd aztán hatóságilag jelöltette ki újból a régi fürdőhelyei mig aa egyik utat pertik, s másikat .szörnyű rakoneállankodáa közön használják, oly kegyetlen port verve, hogy felhője ián még lővirosi re-sidénciajábsn ia boszónija a grófot. A földsa ur mii tebeiett? Ali a per elé: a végkimenetelig is szonban eltiltóit minden eltiltható!: a lürdö mellett levő hegyi utal, a sétát a szép csilári erdőben. — UJ iiregyver. Milanovica ezredes szerb kalonai attaebé Bécsben mult hetekben a eteyri gyárban járt a egy általa (eltalált aj lőfegyver mintáját mulatta be az igssgalóaágnsk megvizsgálás végett. - a legyvergyár legott elismerően nyilstkosott a kiválóan egyszerű szerkezetű legyverrfll is aaarződist kilőtt s feltalálóval a legyver gyártását illetőleg. Az olasz kormány bír szerint, kész az nj legyvert elfogadni. — A islgslvárl ks baraagja. Érdekes leleire bakkant egy löldmivea Taazáron, pincéje ásása közben. A lelet nem más mint Zrinyi Mik-Jósnsk, s szigetvári hősnek ssép öl mázsás ha-rsngjs. A leletet bajelenlellék a muzeum igás-gsióságnsk, hogy a barangol valamely azakértö régész állal vizsgáltassa meg, mivel a faszári blébénia templom levéltárában levő régi okmányok tanuságs szerint a Szigetvár ostroma jjlöl menekülő'nép a vár bárom bsrangjái és templomi edéoyeii ss ostrom előtt elhozta Szigetvárról ia Tassáron eláaia. A harangnak, melyei aaoei a plébánián őriznek, igen azép hangja van. Most tovább áanak éa ast hiszik, bogy a szigetvári hős másik két harangját és templomi edé-nyelt ie megtalálják, Zala 86. Bzám.J5 lap.)___ \ fmftiy - tlrellaégl vlssgálsisk A budapesti kereskedelmi akadémiánál és a kösépkereske-1 delmi iskoláknál a szóbeli javító vitásak és pót-érettségi vizsgálatok aorrandje a következői A kd'enketh'hni akadémiiltmH . oktober 1-én éa V-án, a VI. ik kerületi köxtigi Üvtépkertikedtlmi iskolában azept. 90-án, a //. Ittr. kfut'ji ktrukedetmi iskolánál szeptember 17-én, a l\-ik far. köuiai kősépkereskedehiri iskolában szeptember 80 én és a ltöser-/éh nyilvános köaépkereskedelmi iskolában pedig aacptember 20 án, Aa öaaaaa viligála-tokhoz miniszteri biztosul dr, Vtrédy Károly kir. tanfelügyelőt küldte ki a miniszter. '— Au Iparos tanoncok l'enjllSse. Gyakran fordultak elő olyan esetek, hogy a hatóság as ipariskolák előtt az utcán rákon cátlankodó iparostanulókai flsárással fenyítette meg. Ebből kifolyólag most a vallás- és közoktatási miniszter rendeletileg utazitolta s tanfel figyelőket, hogy hasonló eaetek többé elő ne forduljanak, A rakouoátlankodó tanulókkal esem jben iskolai fenyltéaoket kell alkalmasai, aem Itedig elzárni Őket. — A késéplskelal lauérképaO inlézat I ben a rendkívüli vagy Ösztöndíj élvezetével nam járó tagságért való folyamOdaaok, melyekhez aa érettségi bisonyitváaynak, illetőleg a leckekönyvnek nitelea máaölbtd melléklendő, f, évi szent. 9. 10. éa ll én délelőtt 10-11 óráig aa inteaeti igazgatósághoz nyújtandók he< A kilenc rendes, évi IjOO trtnyi ösztöndíj élvezetével egybekapcsolt állomáara a pályáaat határideje aaept. hó Il ike. — ZenuerataMllAara és IVanela nyelvi oktatásra njánlkoxik a I. cs. szülőknek dr. I'i/-tányi Henrik lanár lakik fíallyiÍHg-Htra 8. szám Ugyanon teljes ellátásba logatl egy jé erkölcsű gimpáaiumi tanulót. < Tudominy, irodalom. — A >Z»la Képes Napléra< leljesen elkészüli éa legközeléhb a könyvpiacra Itat. Tartalma: A rendes naptári részen kivül ,U3ttt \ nyaláb". Ilsszély, Ina Palotai Akoa. (Képjml) !,/ii/ o galambokról" Vers. Irtst üzampsssegi Sándor. tA rokkant támatta". Resaélyké. öreg [ Huszártól, ,Meleg dél ran". Vers. Irts • Kovács Sándor. ,A lettakilott róstahimbá'. Hsjz: Oss Honvédtől. .Zeng a me»S". Vers. Ina: Tuboly Vikior. ,/1 ssép aettong": Vara. BálinlHy Bálintiét. ISalamegye, Nagg-Kanitta rdrot, a talatgtr tMtgi ét naggkaniitai Uirrényuékrk lel\|es lissli néviára, a talaegeruegi ügyvédi kamara névaors. Humorutk, illusztrálva. Orttágot rátárok. A nap. I tár taiaselöa külsővel bir a díszes initlslékksl van ellátva, éa dacára a tetemes kiadási koltségek-I nek a Naptár igen csekély áron szerezhető1 meg I s kiadó; Vjschcl Fülöp könyvkereakedéséban, — A ,Vadasa Lap", hazánk t sport lapja, \| a nagy köaönaég egyik legkedveltebb Iteii lapja, melyei niegyénk derék fla Egenáry Gyula szerkeszt, kiváló szakértelemmel. K lapnak nem osak a hassi vsdáasaii viszonyok inai kedveső kifej-1 lődését éa as ismeretek terjesztését köszönhet-jük, hanem löleg as sz érdeme, hogy ennek révén s hszsi vsdáasaii irodalom ^ lobbi kultur államokhoz képsai 10 év slsll ssázsdol haladt előre. A vadászat és vadászali irodalom lerén elért eme kedvező eredmény u>egyénk derék üá-nak köszönhető s hogy as ö működése már eddig is mily hslásos voll, mulsljs azon körülmény, hogy maga ő Felsége kitüntette Egervaryt, kinek mint salamegyei voll löldbirtokoaoak és asanvs-délyes vsdássosk, a hasai spo{* kiiejlődésében jelentékeny munkaköre és nagy érdeme volt és van jelenleg is. Egsrváry lapja ss összes hírlapoknak a legjobb anyagól aaolgállaljs s vadé azad ügyekben a lapunk ia löbb Ízben veaz át e jól aserkeazteit lapból kisebb híreket s ismer telő cikkekei, melyek lapank olvasóinak elismerésével találkoznak, mini volt s legutóbbi ssá-munkbsn V. L aláírással megjeleni; >A mesei nyulak befogáeáról* szóló lanulságoa éa mégis mulaitaló cikk, A • Vadásslspoi • mint a legjobb aport lapot megyénk vadáaakősöoségéoek legjobb lelkiismereliel a legmelegebben ajánljuk. 18110. azeplerober hó 7-én 0GLAJCXSr03CL K király első látogatása Debreoenben. Moai, hogy a király ellálogal Dsbreoenbs, a régi jó időkből, as 1H67-Ikl klrályliiogatásrói stlC érdekes dologra .vlsassamlékesnsk s debre-oenlek. Ily vlsassemlékeaéaaksi kösöl k ■11, H.« egyik aiámában á kövei kesö aorokbso. IÜ67, máj, UH án érksstek a király, a királyai Debrecenbe. Velük \|\|lii Albrecht löherneg la. Ak* kor vasul még nem voll a a királyi vendégek kocsin (öltek. A logsdáa fényes vojj, Gnorlia János, Dsbreosa akkori polsármislara ') a váios hódolnia jeliült királynak kél hortobágyi cslkől ajánlóit lől, a dehreosnl hölgysk psdig arany pártái nyújtottak ál ti királynénak. 0 lelaégaik kegyesen logtdiák ts tlándékokti, Alig luft éráig élvezhette t királyi pár a deb-reosnl nép hódolaiái, mikor hir jöll Budáról, hogy Zólla főhercegnő maghall, A király éa királvné, akkor még ctiatár éa cakazárné, a város nires őlöa logadiára üllek a rögtön elhagyták Dabrecsnl, A királyi párVj/lvö hinlól Kallós Pisla, t város első kocsisa hajlolia, l.obogó ltornyussáiu Ingujtlmn, panyőkára veteti, sárgaplttykéasőld mellényben, Iérden alul lenyulő taraoiylvaff ráma sarkauiyua tnlgmáhkü ugy Ült Ktljós Pisit a bikon, mini t hogy ts Olytnpusoh Jupiter űlhsien e trónján. Mikor Ktllós Pista felüli a bakra, t tok olfrt-rüháa ur tti vére delkért kötötte, bogy jól meg-lógja a gyeplőt, Qgyesrn kormányozna a lovakat, mirt a császár ét t császárné ülnek t hllllö-han, Kallós Pista, mintha osak néma leli voliiit, egy aaói aem ssóloit, oaak kevélyen kioalnlott a prÜsssögő sárkányok leié. Mikor astán agy generális nagyon sokai vartgeiie a vállai, kila* kadi Kallós. —> Menjen már odább ts ur, ériem én t mt-gam dolgát. Astán a lovák kösé cserdített t neki bt\|iotl nagy Hnriobágynak, Nyilaebeaen rft\|iüliek a sárkányok, hantin a mint lielamenlek a homokiengerbe, egyszerre csak laasabban lépkedlek, — (lyoraabban, gyorsabban, — saólott a király. Ktlléa Pisla hallgatón, hanem mikor t lóháton menő kíséret ttgjai kösöl is sürgették, hogy gyorstbbtn hafleoii, lürelmeiltnűl aodorgatta ttá-kóol-htjusiál s mogorván kiállotla s tlssleknek i — Konnyü kendteknek, — Vág\|on a lovsk kösi, kiállói ia egy lötitai. — Nam én, — tagadóiig rázva meg fejéi. Ha nem htjl gyorsabban, laasalliiatloin, kiáltotta a király. Kallós Pisla mérgesen hátrilordull i _ No, no, esik nem leaal. Vittem mán én nagyobb urtl la. A klaáial Itgllj hftledasiek, Kallót f'iaia melleit aa inaa ugy resaketéil, mint a hidagléTH, 41 t osássár nem hsragudoit meg. Mégis kiváaosi volt, kl as a nagyobb ur, kiatk Kalló* Piait volt. Meg la kérdésié. Kallós Pint listlelellel megemelte árvaleány-hathokréláa süvegét a meglllaiödött hangon vila-szollá t — Hál Koisuth Ujos ll lelsige. Mikor klkásaolóditk t homokbuckából, Kallót Pitit t lobogós ingajj tlól -laliiaallt toélktrjál sy meglorgattt t lovak lölölt aaáigörcaü ostorát Mint t midtrik, ugy röpüllek t lovak. Hirtelen löíkiált t oaáasár. — Hol l kíséretem ? Kevélyen vilsszoli Kallóé Piait: . — Jelentem tlátan, elmaradlak a nimetek. Mire a tajtékzó paripák Oaergére röpüllek a hintóban ülő királyi párral, a gyeplős ló megdöglött. De egyéb baj nem eseil a aa uralkodó meg voll elégedve a debreceni első kocsissal. E közleményt még asaal toldjuk meg mi a saját ludomáauna után, hogy a távozó császár ét osászárné, kiknek ilszieieiére Debrecen nagj baa-ketloT adott, gr. Zichy helyiartót es Ceorbáitéi bízták meg, hogy a bakkenon őket haljfeiiaaileák, mi meg fa történi as asztalfőnél gr. Ziohy éa a polgármeater neje, előbbi a osássár, utóbbi a császárnő ké\|iviseletébsn praeaidiálták a bauketoa. j Upaak sssrkossltyíiuk, 0srt» áktsaak vett aagg* IiUj'Jh, kl késdbb uilnt ksrlUgll Uíilsl bírt kall mag Nagy-Bsaailiatliaa, egyaUsn isimt i\|iig IIS Mara < Wks Jjirls, Jk lasl( KajKSvirt \|ml\|érl U4sjti>solt IgssgaU. Nagy-Kanizsa, vasárnap ftÍMÍ8k IBlléktiPgyfci. IPahther. A németek kötül állva maradiak j Ni 'loiera póslltáaarS5 oly erősen megiiaédeli A saiaésa kiallitán, melyről mér megemlékez - fiket. Haliaobergi Barde, Agamemnon, Haphó óa axölöinket egy u\|abh vnaxéjyfw alléig fenyegeti, Zala 36, a^ára. (6 lap.) I KinttacHk Königelieutetianl, Kaldherr, Marder én \| 1890, awiptemhur hó 7-én. A «ilil ujabb VMMNlilaii A phy* lünk. jeleseinknek emléktárgyait öleli fél Sokkal Börotbea, kisebb tarank, bogy nem a kiállítást egész tarja* deimében isotfríeihetnök, felemlitendönek tartjuk azonban azon emlékeket, melyeke! jeleseink leg-jelesbjei állítottak ki a sziuésaet ICHi éves jubileuma atkaimából a azini kíálliiáson. mely ha behurcoltál ik, ügy örökre lemondhatunk a ssölötermelénröl. A betegséget egy »Htt^li• •rot nevü gomba okoxaa, mely t fürtöket támadja meg « puaatlija al h igy a hol leilép, oti* as áv», ben ninoa aattret, Nem terjed oly gyoraan* mint Magyar hajé én gépgyár, Aeojpenti t peroáoinora, d* nam ín oly könnyen kütdhelö Ipar és kereikidtlem. Ax irodalom királya Jókai aa eltö, kinek aaját WtaWian4á)t házgyár at ax utóbbi én ttprá-jle. Legalább halaxnr kall permetatiüak..®l!«> a ugy megboldogult miv«x neje kiállított emlékei «ai éPVp "attli régebben megállapított lelté- \| . . ' lu UL mhllútl A.. ..... ff .Ah u inuüuun ragadjak még figyelmünket. telek mellett es év aug. 81«én a magyar i\|»ar i A terembe belepve mindjárt szemközt Ittlftljuk hwskedalmi bank rénavénytámanág által tollégala^t; legerönehb tt% rátgálio oldattal a mégeEkrtrnnm. irtottuk ki gyökerenen, mert a (Övtö évben újra A« lildJArán éa Irrméarr »<»nalb- Jóki nagy költö éa aainmftíró én neie 2^/aW ***** nár előbb megvette a prágai I-^----I-----T Jbfoi as ethuoyi nagy tragikának, exebbnél-nxebb ftPyar "ÍP^tt telepét mindkettőt a lagkóxe-1 g^la g\|inögyj}öl köyelkeaö értesítést vallünk : emléktárgyait: szobrait, képeit, arany és etüst '•»ban alapítandó magyar hajó éa gépgyár réaa- /ftfj(<Mft A múlthélenia folytonosan asárat, me kosxoruit, serlegeit, albumjait atb. Itt van Jókainé \| ?w\|táraaaag nxámára; ^ " leg, idöjárán volt, néha acéllal, de aa ia me'eg puaxpángtából kéezült .szobra, melyet gyöngéd f m+KJ+r ralaitftailla éa •IN** volt; a hévmérő délben W—W lakol mutatott, férte, ki nemo«ek jeles ifo, de a«obráa« éa lestö "u,aM* IIPÍHW turtotl értekexleiükiiá elhalá- aatTMé «-M at fi aaarint Tehát a herva-ia — íognágaban íaragott; itt vannak aaon iwr?, ; ®raaágda láljbelikéiiailOaAukegye vdgyia a növények megaemmi«öléae — a gombok, melyeket Jludoll iröobrAküa viselt hajLI^Í11 l«kitanak, melybe a budapeati oipáataa^^líaTmég egy kia aöld nalget van a leéga» punata> lakor, melyeket a kflltö-barat Steténia öavegV g l Ö\|!y'Ö!e iW ,>fli,vad' Wí ^laágon, továUí i«rí ii itla«»-onnnn egy artld loltra tKmőrökftenOiAl kapott : itt aa a taíiliól-Yaragotil kiadá»áu lógnak bua\|Alkodiii\| * hogyMxi\|l\|Mn „k\|\|(j ft már (gf\|ban hull, pipiméi)Ivei mint Kaka* Martont tinatelték meg \|H,U' év l«ninWJ ^yilvauoa ttl^attkrtn jm\|QI mAukúf „ktabar derén éjaaakei után. A Ma ex P«tAkttá Vt évi jubileumán : itt a hiren komá-l Ilwa,0lí »»rminclagu ANabély.bi«otiaágukat „génxaég aaonban - hala e gondvinel^aek ■ romi láda, melylyel mttlölöldjén liulelte meg egy \| •\|á»«Mk ki, mely kuleleniégéuek (otia a retidklvUlt idíijáráa daelra jó lábon áll, A ku* •OiparoM buag^aága. Továbbá több érdekes em ámabaly pénal^r javára gT^horina, burgonya, e mi kavéa van, megar#ti, a léktárgy. j'éneket anakAjtil, melyet a>Uknég enatén helyaetUk : jivghan twkaritiák, hogy aat a kavanet Ü ^úkaiék után kővetkexuek. Stigliytti hit em- {"^"ára lorditanAuak. Végül a t, é. naaptambar AnUta k«veei léktanryai : ecfiet lapon egy exUnt tentatartó, melyfW '■■^••rtwdé Itétfei iMpéea-kongremMuura i wugi(Miama leiébe bárom kötet könyvei ábrától a kftlto attal irt válaaatottak. lONk mfi amléke&l; kettöa etOat kioiioru, pálya- A ÍpÍWÍÍl I____..THÜ.....PRPIIRPHHPIIII nyerten müvei véneiével, melyet a .Saökött ka- !ftrH11!' m,nl • v«wprémi vannt épitéa«el engedé- \|Uük( hiányában a baior ia neheaen érik, a -t«ia« vénen érték meg meg, hogy vágják á ltuktí? I rica anart éa pedig aok^helyen ugy, h^ay lejei aem tOrtek róla. Jó érett naólftl még alig (alá 1 Hmft alfladáaa alUtmihfi? knpfítl JLÖÖt» My^ei mar beadták memurandumokat Vaagprám I kodnrko, burgundi neme pedig olyan mint a aÖ-ben líályatárnaitól: arany érem a totoxevári adn> ItÉrCi memorandum atennt aa uj Uf M mftr hllgd ^i^Ini. \|,gtobb helvan 4ekát báitél: akadémiai érmek ; etünf toll, eaQat aer. Weirtktafllag van mmertetva : á vaaurvonal] mjnöi4\|fl larménre nii.c. kilátAn legek; aaon álió aastal, melynél derabjeit irtalf .do.M fwh^óaáai táwartg fföafíí állomáaéból _ A riuMm nmmuHNagy érdeklő, stb. ati»M továbbá aiobra én olajfenlményQ arc- índu,n® kia hunaág mentán a m. á. (íéllW\| v£Ft itagynaabánu munkálat eaik meg aa képe, elohbi a nemxeti aainháx, utóbbi ax »lrói W" állnmáaáig vetetne, innen Hxabad-(ejléix TjMI\| fo\|y6n mái aatptambar bónanban kir« luliH^ona. A falon a nemxeti nxinháx t^ J^Í^^11 j irja ax tK..a. A (Hldmivéléai mtninatar rendeleté- lagtai, me!veket ünnepélyes alkalmakkor kaptak. Kl,"l£ jW'Mth^^mmxi,lahetftlag egy ea ugyanaaon pereben végig Követkexnek egykor volt világhirü énekesnőnk j f?'. Kománd, íJJkft,°y« **** méHk e kanyargó Tiatn hálát, keadetétAl lorko. HMm Kornélia férjexett Lomncsné emléktür- t'tct, Bakony-Taináni, 1 apu- laarér, Ma ! \|a,aig, ax egyea beonatott lolyónxakaawikon abból . gyai: arcképek, ntalagok, emlékvernek lég jelenebb War" é* J»ém[ ^^ Fdnfom. f dlbA]v"ho«y minden (■ iMitiJttóí t'h ttt tgy himaai JteMbaíi, mely alntt \| Mff ^a Magyar-Bakony Sat. Király, Qaenxnak,! „ (\|e^\|^bh> vix aa anxlalon regi nxináiOvek, nxinbáxi taabköny. Jíím\ ,,orfl¥ftr' ^ Nagy-hwíargar,-,,,^ mo\|1 m nK ^tnköií vek atb. toslalnak helyet. Oleexlklu, Puaaia-Eplény. hókut, Mát, m0gtudni: leatállott-e al UABQI lUVaKIOIIU \| ... . . . . I l» diplomája; a családi cimer, naobrok, képek, fény- kerül: » hogy mennyire kóxélbe h( yak, éknxerek ; j ',0f,a Venxprémet (vyOrrel, kidéről abból, hogy j,. M mig ma (íyórból Venxprémbe Kia Cellen at t35t\|v a célból, hogy minden ponton megállapithaanak a ■axinét, A mynkálatnak, ülteat atádtnmban, etlja, „s,,v„ -----"IPTTT-»—5--w-Í7-w^wr^u^m^r-í-iJ TlS^U 0 VÍ/H/.Íll6 Mi\|d a Faúb mMupár enléktargyait látjuk. I ^ódiirfn kOaégek halárán át Vmjtrimto j utóbbi, még I84SÍ. évban magejiett baaonló .flxi-Oklevelek. fidvöxU> iratok, honvédntaeadoni i«a- p®aaa ÍK) k,\|{omét^\|' M» betűkkel eaedatt haJ ^^ Al\|l? MtAn. \|m bixonyox tol van y. kard ón bojt; a Ferenc Jóanef lovagrend \| lífn.x""^"^ \| itélerat mondani aaon, rendkivül lontoa kordén- : helyen eredméoyea volt a aa agéna tiaaaaaa> lályoaáni munkálat ? Ha alaenonyahh lett a nxabályoxán ifclyláo a <0 vixaain, a nagynxerQ nia ■^^^■ttMjtaÉipíjfM' aaért la ja lagáaóieaebb kúrben keit ólónk érdeklódéat, mert ea aa általánon vianxin Oxiroxáa elónaór eaik meg a Tlaxaaxahályotáa keadete óta. llnd«\|»r«ll gl»iiA plur. A buaa-ttxlet árát Apponyí Albert gróftól, a főrangú mtikedve-1 gyar méliénx egyenQíet a mult hó utolaő napjai-1 iránya még mindig nyugodt. A kióálat megiehe lök nevében; diaxkaraxéket róxtenxin nelyemból bao (i.rácxba rándult, megtekintendő a atájeror- Mönen nagy volt, de jó vét el kedv re ia talált éa babérfával én virtgvaxaval (l)ítróiék . ajándéka); nxágí méiióax kiállitánt. A magyar r vendégek a mintegy 80,000 mm. adatott el telieaen váltoaat-dtsxea (alnxönyegeket feliratokkal, okmányokat; legnxivélyaaebb togadtaláaban réaxeaültak, a pálya- lan árakon. Kgyéb gabonanemekben cnak gyér amtékvernéket, leveleket, albumokat, ré^xváUt^' udvaron UUan hí/niuti^ fogadta .ikel a a kialli. jvoti a toraalom. éa irány my árak teljenen váltókat, serlegeket, emlékérmeket, legyezőket, virág-[ lánon való megjelenésükkor ériáxt magyar trikó-1 toaatlanok maradiak. Aa árak ítávetkp'ök : Huaa lort IQaiek ki. A magyaroraxági méhéaxeti egya-17—* 4ö, roaa AJ5• H.20, árp* fl, aab képek, arariy én ex&tt emléktárgy ébenfa,keranxt Haynald érsektől; olvasók Lipov oictky noktót SzmkMiftné Mitlf Kormim ktaHrtesában ta-1 lá'unk a nzámos apróbb tárgyak mellett axöbro-bit, képeket, araay éa utilnt koaaorukat. ékaxe-, reket a egyét) emléktárgyakat, tekete márvány — Hazai méhétielak tirárltaa, A ma- y nagyváradi pünpókt^l éa Góndóos kano- í Sákáaftóérváron át 168 kim., addig a tarraaett Jh^lyo^sí munkálat helyen«ege voxitiv biao Mf virágtartók mb. ntt>. \|U1 v?líH»ön l®nua. \| ltot nyer eaen a probán, mely már caak ai Közgazdaság. vázákat afb. atb. Kóvetkexik ifj. Lendmné Fáhestj Ilka kiálli- nület tagjai, kik kOxül tóbben kiálliiókként nae 0 80—660, tengeri 8JÖ repce 9.40—Í0,8tl táaa: kóatoruk. axalagok, kóltemények, lra Aid Hdge, (iarrtek, Kemble angol szinéaxek arc- én jalmaxképei s egyéb arcképek, levelek atb. Felémlitjttk még a nemzet csalogányának báró Splényiné Blnka Lujzánák kiállttáaát. Van eb6en arany koaxoru, aiűut kostoruk, tómén leien szalag, Budapasi ós aa omaág na£ystítr vámsaiból; albumok, könyvek, legyezők, oklevelek, képek én lény képek, a Natália volt szerb királynétól kapott rendjel, Mnnkámy rajzai s tömérdek apró emlék tárgy eHr' " Sz. L\ Sport. — Tlrvlvásl gyakarlalet tartott Miche-hx Gyula párizsi vivómea.ter Budapesten Fodor Károly fővárosi vívómester vivó termének ftane-pélyes megnyitása alkalmával. A hírneves francia tőrvivóval Porzsolt Gyula a derék magyar atléta ált szemben a igen érdekes gyakorlatot mutatott be a nagyszámban egy begy Qlt látogatók előtt — A bérel éaal veraruyek vásárnap kezdődnek. Aa első napon a főnyeremény a »Jubi- j leum preiz* l^az, melyre már több jelentkezés van, de néhány bánat'ia jelentetett, a versenyre állva maradt 38 lé, köztük / Aapirant, Villám, Prada, Éretnek, továbbá Garlic, Sürgöny, Caalfa, Waaiber, Kalaburfar, Pajzán, Piatacbe, Aba, Waalkarby atb. a töröltek' közt van a német Derfey nyertje QálÉeife a Nématorazágból még spok* nserkeaxtöjét válasxtották Másokat. Sajnoa, kivitelünk egyelőre nagyobb mér-• veket nem Ült bet, mert a valuta kótnégl»eejtö ál- repelnek, igen sxép nikert aratlak, igy grót Knx — A helybeli gabanattalel a legutóbbi terháxf Miklós, Gérgelyi Kálmán, Mayer Károly napokban kellemeaehb iránytatnak örvendett. A caákvari plébános dinzoklevelet, többen pedig] baaai. éa osttrák malmok butát élénken váaárnl-exOst érmet s pénzdijakat nyertek. A méhént-j tak, miáltal at árak 6—10 krral javultak; a kQl* jury elnökéül is a magyar embert, Binder Ivánt föld részéről csak a Svájc tett nagyobb váaár-a • Méhészeti * — A szőlő ter ménről kővetkező érteni lést I lása minden speculációt megbénít s igv dacára veltttnk Muraszombatból: Az idei szőlő termé- annak, bogy jó termésünk van s a fogysatió ál-sünk nem valami nagy reménynyel kecsegtett. l lamokban a gabona ára elérte aton fokot, mely* A tökéken naponkint kevesebb a fürt, s amit a j nél más evekben hasznos kivitel lebetnégen, a juniusi rosz, szelén napok meghagylak, azt külföld képtelen a mi kütünben nem magas árain-a forróság, majd a kétszeri jégesés apaszlá. Ami kat megfizetni s nálunk csak a legstükséganseb-fürt van is, mind ^ibás, s a szedek oly aprók bet vásárolja. Ex nagyon is érthető, ha elgondol* és kemények, bogy bixvást lőni tehetne vele. ! juk, hogy 100 mm. buaáért 7 Irt 50 krral ran- — Tavaaa éa #aa egy Icörtefán. tíeax Ides valutaviszonyok mellett mintegy IbHO frankot tercebányán Burkhardf ketekőtö kertjében egy érdeken körtefa van, melynek felső ágai tele vannak saépen ktfejlfttHtt érett gyümölcscsel, as alsó ágak pedig pár nap előtt kivirágottak, Igy moat a (án egyaterre van gyümölcs ia meg virág ia és igy van a tavasz és öaa együtt ugyan aaon aa egy körtefán. — Teraaény árak Debrecen ben. Az utolsó bivataloa jalentéa aaerinl Debrecenben következő árak jegyeatetoek mmázsankint: busa 8.60, kétaaerea 660, roxa 5.10, árpa 6.00, aab 6.00, teogeri 6.80, kölaa 6.00, 1' saák burgonyát l.OQ, 100 kl. ezalonna 47.00,100 kl. báj 45.00 oriaf. • illetve 1Í7I márkát kellett flaetni. mig ma ugyanaaon mennyinégért hanonló ár mellett 1746 iro, illetve 1880 márkát kall Ázatni a küllöldi vevő* neki * H" métarmáaeánkint több mint egy egésa forint különbségnek felel mag. Kosa külöoöaen caek saámlára váaáfoITItott emelkedő árak mellett. Jobb minőségű árpában a kereslet folyton tart éa aránylag a legmagaaabb árakat lehet elérni érte.. A helybeli piac a kellemetlen időjárás következtében e héten keveabé volt látogatva, A beszállított buta 8 írt 90 kHával, árpa 9 írt 10-80 krjával, roaa 6 írt 60- 70 kriával kait al, Bab eddigelé gyéren érkexik, ára 7 frt 86 kr. Teogeri aailárd 6.7<MK> kr. Nagr-Karina, vasárnap. - A »»ia érésének \|\|mlláar« igen egyaserü. tőkbsaty kipróbált eijsreat aiáolaitek, mIv mrim eadfetót ültkor, mikor rajla a bogyók nagyobbaknak mm alkotnak. hetenként né fcaayttor meg kell «iöini langyoa viaxel, Mint a próbát tevők bizonyítják, es eljárás saerint nemcsak a uölá log gyorsabban megérai, de nagyobb ssemQvé és édesebbé is válik. Szerkesztői üzenetek. a. J. SaéipKt Aéféni^l 100. Magkaltál. vagy i M tamlat agy ifnybe w koiry még cnk Uit aa kellet** ro«gadrdl nnukeéi, kik kegy léted iriot ennyire Ír-deklidnek 't As eenteJlékben nlace -ctumi kisirat uiauk-r& Ba m »rsf kénytelen l«eaek a kis „Mérit* kérni, hogy ifi ksiyot é íijoa. 0. J ■■<npe1, Teljmaa sthallgottál, sgy aaiaos kól-taaéay SblM. íbméilem a jöó snámra migjén , B. L aralaak aCMbo. Ma k áldott lovaltak meg. ed)s a kéaolikM felviUgmUtáaoknt Negyeed netaiáni csodál-tasiiislra. K> Spirt I .eveiét vettem, Aliul létbatje méltányos okj^et UUsamétatk Jövőre kartárvi visaasynak katnrUaál kásám. Cefkkt. m. J CiAkternye a káauatgy már maska alatt vas. k jövő hetes már kikéről a gáphől. •a A. Smaapeel. KtaaAnet wrildért. Varom Ígéreted bmkaáL Én aa eajrémaek edaadé ithehnisil balyt eltek. a ■ Msl/bea Kérjek s ive* lálogolásét enerkésatt-eágSnkben s déli érák ben. kev<» megb—aélal valóak vas. .A tífilfc liáay SejBáletankre, om a rimeléa, aem a t«ai«a teckaíkéja nam ttti meg a mértéket e igy nem ktatlkstjtk. ven sémi eengm Imans. tnláa ujabbí étdelgnaáe enl bamnálbaté leano. A kenirntat nynlr napig readetkaaá> eéfS fteUrtjak m. B Ist iUilée Ás igárt prései dolgoséinak aánSak eléje Mikor? á. M Blmn luváaaágát tiljeeltptltk Jővén íakárják Igfimplaét Zala 56, asám. (7 lap.) 1800. saaptaabar hó 7-én. •mtoiototo«otoio«K)totototototo Hirdetmény. I ő i 0 Í 1 0 1 0 1 •<atoo«ooo«oo<aio£o»oo«oo«o<B>? Vagyonbukott Sebért Luj>a fia nagykaními karaakudft cég caöd tfimugéhoz tartozó a caödleltárban 1—357, 3Ö1* 372. 374. 375, 376. 378, 383. 38&. 387. 390. 301. 394. éa 39&. tételazámok a. felvett tárgyak 2339 frt 95 kr becaértékbun ajánlati uton óladat nab, ^^Kt ráabeli cárt ajánlatok lagkéaAbb IH90. éri strptrmber déli 19 éráiig 234 frt óvadékkal egyetemben Dr. Kotachild Jakab nagykanizaai ügyvéd caöd választmányi elnöknél benyújtandók, hol a cnödleltár én a kAzolebbi feltételek ia~4tftekinthet6k. N.-Kanizaán, 1890, augusztus 30án« tol l-l BAPOÜH (ilYl'U ügyvéd ceődválaesámányl jegyső Nyilttér. Varftlsskle eehvane teMe. Mann verbrenne eía Vbbreboi dee Btolo, von dem au knnfcn wiÜ, ond dte etwnige Verfilacknng tritt igfurt an Tege: Keki min gttfárfóe Saide kriaaelt «efort inwemmea, veriftecbt Imid nnd Materiedet vénig Axcke vjro gana hellbranall-ckor Farba. — VerfUecbte Seide (die ieickt nmekig wird nnd brít'biji brennt lang»amm fort, eameatllch gtlmama die .Mieéfedee wnéter (emi aebr ail Karlu»IT er-«eWwtí, nnd kinfterfia»t eine dnn^elbranne Aaeke. dia séck im gegeneeta nnr echten Seide nicht krtnaelt « >ndern krümmt. Zerdrückt mnn dk Aecke der ecirten 8eUe. ee aeraUnbt. nia. die der varTelocktao oicht. Dia Seidenfab-rik-Ur-pot von 4L Heneekeri (K. a K. HofliaO Sa riek vSVaendet gera Maeter von eelnoa echtan Seíden-utolTen an Jodermaaa, nnd liefert eiuneine Bobon aod gnuns diScke portó- aad zolifrei ia'a HnSa. 5S6 Fild&t otrkmuiő. is Palotai 4kos hikdeté«£k7 ■taSen a csatban ti ttenarm-SsleCban ^^^^ 4 a veiödl ^^OD VlE HOUBLONls nu>< nt rniLftralwr ^rm i ^ CAWLEYée HENRY TÖL ' hlIISAS FArekUr: KillTI OTTÓ ée tántnáJ SSOnSaJ Hirdetmény. #r Az Eszfcerhtoy hercegi kitbizom&nyi alsó uradalmainak íőkerúleti tötisztsége részéről közhírré tétetik, hogy alsó-lendva. nempthy- és csobánci uradalmakhoz tartozó következő korcsmaépületek és tartozékaik u. m.: 1 Ab mla6l«ndTml uratlitlombiui i as s.-lefidvai iisfyveiidé\|c fogadó, as alsó lendvai feila/í 1 ircama egyílUeaen as elffaővel, a FelsA Sw menye, Térílfalu, K. Sst.-Uiklóa, liottioa, Petesliása, Sserdabely, Kapcsa Mekka (Roth köaség) Hosssuialu, Dobronok. liagotiya küsségben • levólt : AUÓ-Lendván, 1890 éfl a^plember lió 28 é» tl-hi 1 Krmptli) uratlalombnu K.-Kutas, Pákst H-Sal 0)ttigy késségekben levjk B -Sa(-Ü) itrgjOfi 1890 r lio ZIMii 8. Caobáuci uradiilombaik: Gyulakeasi, 8a0es ktisaégekben ▼ők ()ulitkeH/jbiMI október llÖ H-.'lll mindenütt a vendégfogadókban d e. 9 órakor tartandó iráabeli ajánlattal Oaaxeküiött árverés uljáu elfognak adatni. . # A vállalkosni kívánók ssiveskedjenek tehát a jlsett helyeken és időben megjelenni magukat as Árverés kesdetén lefisetendő óvadék pésael ellátni. - Ac iráabeli lepecsételt ajánlatok as árverést megelŐsó napra as alsó-lendvai hercegi -tiaaUart/»gághoi beküldendők. As árverési teltételek as alsó lendvai hercegi tisattartóaágnál betekint* hetők« vwgy kívánatra meg is küldetnek t 687 3 3 Altfó-Leudvii, 1890. augnsstus 14. FélcerHltlI i6tlnminé& í t ) Hofherr és Schrantz, BUDAPEST, ¥.. Yáczi-körut 76. T ngzdaságí gépgyár és yasöntöde uniKS>K\|a ■ ípn —-— ^m^W KiMmArnl Dw ÉKjuHEáÉi'xéÉ&EE??' ^Pag^^^^^^^^fS sjáaiják általáiio Mii » Mgrobim.a eilsmert lig-u;at>b Hj tt én I lacrejtt veraiéramn rreSurr uebed. ) I oz< >1 o k 1c k t< üke la teiisM »/„ a < sisbadatm. pánesélszeges gtfzcaépltfkészleteiket, aeenkim a ie(\|ebi» ••rnógéprkt „Király-ÚHII" „88-as Drill14, egyetemes teaél Reyol ekéket, valamint ;nin<kn egyéb gnadaaági íjaikét és .saxkOiöket jotAnyoa árak melleit. Képmt árjegyzékek ingyen és bérmentve. xxxxxxxxxxxxxxx Móriazelli gyomor cseppek la\|Witmakk nHim rolniin gyomor bajnak. . CUUrleŰw ketáea uávinttlNik ayemar gymaeeia. t»fl<A» UWs, eav nyu MMíagm^ seél wae4ée. (asliA (fmor liurtti, «mor é«jiL maS emok ée 4ar ¥t\|sMW, leleScee m* ayákieeiSe, eAiaamermmer li ym» tngr) •Mtibea, aimtoatt a MftAl (he et » nyomor elronlwmtei mArmailil (ynmer gnrteatt kemény mSléil,e8éksm eSéet, u étel >kplsmialigrea» ret kttlsxttK elúsl a Mmrne&l, « ■ryngytt lén, iwa, mái és nanae aftSttkMluK — egy Cvss ér. mns> n«letl eleiWéeel e«yit 40 Kf leSN Svee 70 Kr. Köi(Minil ■^lkSI<1éel rtkilri Ma Mfflj n i\|\|imS>i Rremtler! Mórra I eNaégT Ovéer A rslűál MérUeelll eeeep^i * féle. képen fíánoiUin»w e kemlalietnek, • eaért vm<MlUk greaéal uek iM lofidtiMutk el. metyek ttrega, enr réree. • a mad védhgygyel ellélett \|>plri>e m ttt nmagélre. e melyim mellékelt BímeáUU etealtéeée utitkl m SntSvi, heg* ss Siemileiaen. flaeek M. kaervnreawéléaei ajnmtitetam, mm. e ■■ « A fte»éet«iéklée ée uéfcmkeéfli ll sm^rk xUMobblMiaNK AyAwl IwévliA n-iktils»»M>t»lt inU«<-..»k le,eM\| -iiAtr? k«juen bmltitaiMk ukl/ Ue^k vételénél U vlirvéxnlJdW^ \|f»»iH v»4Jenyr» » eréét«4wa\|\| wm n ^ j r Ht" h rfgg VéiUegjr. LaMacsok. \|KrfMiiért1 Mmtmmia név _ tedcll SsSeeon iMkatm L„ Ivkerce I éo^omel i IH. A ai triaSrft, melyek n Mm érn S Kr. UV \| slQleiee bekOMése uUn, I tekerve I M Kr., » ukwm 3 frt w gr., % teSeree Ifri SS Kr. ért, eeomegelée éeyoeUkm I mentésen kSISettk mtg. A Mériwallt gyomor cneppek ée tt&rlsseltt lakliiÜia nem tílkoe msrek, s gyógyh'1' sayegelkMk (Inntflal mtaéee kestamsn ÉlseHéeksn fel vsn lorélve. A atrtmem eySMameeaaek ée aértemSI laaáeeesé feeaasaS Nsgy-Kaalaa^a. Prager Séla és Belas hsjon gjrög/ ■nertáreikbsaTBabóeaáaí illan gyégvssaftárAbas lUros, Kokét Séador gyégjeaerUráhaa. Marenali: Kftvta Vls** tor gyógygsertáráhun. Olalta: Böloe Béla g>őgy»asr» tárábaa. Hst. Úottbérd ; Toacaáayi gv^Vfaér* tárában. 4S? 40-41 10410211 Nagy-Kmiisa, vasárnap. Zala M nám. (I lap.) 1800, tMptember bó 7-én jf'1* fi f 1 Vval/aln ac k onfmnnn á T Székely és Kaufmann férfi szabók, Nagy-Kanizsa Ebonapanger-fóle hát, Van szerencsénk a u. é. kSsfinség becses tudomására hozni, bogy raktárunkat as őszi és téli ld.én3rx« a legfinomabb bel- és kttlWIdi dlvatkelraékkel daean felszereltük. Nagyobb mennyiségben vásárolt kelmék által, valamint válogatott nagy munkaerő következtében aaon kellemes helyzetben vagyuk, hogy a n. é. kii aöaség becses igényeinek minden tekintetbe? megfelelhetünk. Teljes tisztelettel V&s szolgái i Székely és Kaufmann. I Székely és Kanfmann m t. 8 ftrfl szabók, Nagy-Kanlzsn Ebanapanffer-fólo ház, yoooooooooáúocxx, Hirdetmény. ! J 7707/ f. 90 Nagy Karnis* város rendesett tanácsa réméről közhírré tétetik, hogy a belső piacai helypénzszedém jog évi 13501 forint és as orsságoa marhavásárt helypénzszedé.ii jog évi 168! frt. kikiáltási ár mellett 1891 évi JilIIUÍir hó 1-tfil kezdődő három egymásután kftvetkezd évre, vágyta 1803, évi detsember hő.-81-élg terjedd Időre folyó éri acepteaaber hé 15-én délsUtt ÍO órakor a váronhAc tanáMtermében nytlvásioa stébell árverés utján, külön-külün a legtöbbet Ígérőnek bérbe fog sdatni, a mely árverésre a bérbe venni szándékozók ezennel meghivstnak. BánatpénsQl a kikiáltási ár tO', ka késspéns, takarékpénztári k/lnyv. vagy'óvadékképea. papírokban az árverés megkezdése előtt, a kiküldött bi zottság kezéhez leteendő, Az árverési feltételek melyek a stersődés ponljsit fogják képezni, a városhás tanácstermében a hivatalos Arák alatt aa árverés megkezdéséig bárki által megtekinthetők. Nagy Kanizsán 1890. évi sugusztus hó 30 án. 692 i—1 _ .. A rárssl laaáe iB Jlf m, 2 íj- 4 É ú •ffl tflB-'.S nj II K 1S 1JSSs^í 21 k IJiSi . J íiíTí « M? I ■g rrl 1S H S f £ TlMM? "1 « aj ltAllllii\| bd l üf i i ír 1" i ® II llH ''i ^ 9 íti!Uí — 'Ml-3 h ft® s WÍSfH ■Vil J n ll^lfltf s •S II _. öfiitll Ifl'íiHHi Pli'íilfííií I híiUliu g": ilfftlllr fi í r THhI Jj , {a HLII S] 1 rí lifl.l ? 5 Ivw i(1! ill ír ilr>« Is M; \| Bsr tsslilsl.nl k«n> HiaiUasti mjlwkn. M. I <r.«j1Wf taariNyssrti itilillsilSi wt' II Irtti rinjuére. IfM uUmfét JsIsM WUVM AféaUU'k a I íhj »Uu (SU «-S 1 timnii. a. V, hlnl.löii IrnéÉJikn s.s» . mm. Hm* Mnu s. a, — l.üsml't W Szíveskedjék ■rggfétAdiil, hegy a SUIU-10 a leghatalmasabb szer minden rovar kiirtására, mert es, — meglepő gyorsasiggsl és hatással irtja ki a rovarokat, s azoknak legkisebb nyomát is eltörli. A vásárlásnál asonban figyelemmel kell lenai és csakis valódi .ZACHJERLIN* kérendő, mely Ütegekben I. Zacherlla Révvel van ellátva Sohasem vásárlandó azonban nyíltan, felbontott csomagban levő por, vagy e szőrnek utánzása, —Nom mulasztandó el a .Zaherlinbes* egy twherlls takaréksser 80 krajcárral való vásárlása, mert es a találmány annyi megtakarítást esskősíl, bogy agy Irtf larlalaaa káreamsrs. M<rs hat kl. IiftiU Nttj-Kaniísán Ronnfeld A, Ksplutó KtfJ-luíaU* Pmlu/w és Dntstb KsplikM Cíiktornjio- Símhl. MHrink Kapható Kemlh.ljfen VlsMk r. . , Sírra éj Klein , Armutli NitbJn , , OráSM ,, « • S«Melíte á. , , flekwws és TuWr , # thiton é. HiW és , , Mikin és , > (Nibibii W , Hm fa U»ls . . KJ. BMMkwt Hikn. , < , 0»n« tav. crtr» , „ • „ Wjtes és , ÍMMlbofer Jóuwt , AW-Uaáris fuk XésSor , 0«ns H.IWr Albwt NmU ScbHifor M. O. kmMMtaa Nyomatott Fischel FUlOp laplulajdonosnál Nagy-Kanizsán. 18907 37. szám. Nagy-Kanizsa, 1S90. azeptembér 14-én. XVII. évfolyam. (urkwlhtf^ íifjHiin U 1 Uuú Ue IsMsiiH > tap aaellömi ti—in voaaútoió minden köalemtay. Bétmeatetlen levelek taak lamert kelekből fogadtatnak el. Kéairatok Timi* nem Uldetaek. ZALA Politikai és vegyes tartalmú hetilap. "A Nsgy-Kanizsai- és Délzalai takarékpénztárak éa a liankegyesdlet hivatalon közlflnye Jlt>K\|fl<nik Kaj()-Hanluáii hrtriiklulrgjurr: vanárnap, SUaSSUvaUli Várne'.éft-sWM fi, .aaai Tim> «l rtMs k>W)l'kMMk>4M>. tlóniaTÍSl Amax ; Kn'-i •»» , , , , 0 (M - k>, félévre ,,',,, \| , tll , K»sy«l«vr» , „ , f \| , lt , lühtelMi Jitásjreaaa eaAnittalaak. VylltMr fMliwit io kr. UMaatéMk, valamint a klr<laM«kr» vosalkmák flaekel Kilhlji kfcsyv-kamkadéaéU ll éaaaMk i Alt&linoi lefegyverzés. Hogy a béke zavartalanul fenn fog maradni Európában, abban ma mér politikus, ki csak némi l iatoe combi na tióval bir, nem kételkedbetik; mi mér el mondottuk nézetünkét, melyek előttünk a békét meg-erőüödöttnek tüntetik fel. A kUlfbldi lapok nagyban egyetértenek az általunk elmondott indokokkal a fik is azt hiszik, hogy Európa egyensúly mérlegébe oly esélyt, — a jelenlegi viszonyok között — egyik állam sem dobhat, mely a békét megzavarni képes lenne. De ha a béke fenmaradáaán nem is két kedik ma már senki, annál több combina tió merül fel ama kérdés felett, vájjon: lesz e általános lefegyverkezés. Kétaéget sem szenved, bogy e kérdés \| megítélésénél nem ugy kell feltennttnk azt, mintha a b i o 1 u t lefegyverkezésről volna szó, mert végtére is általános lehet a lefegyverkezés, de azért nem abiolut; mert az képtelenség, hogy bármely állam lg, egyetlen katona nélkiil maradjon. Az általános lefegyverkezéat tehát ugy értjük, bogy minden állam, egy közösen megállá pitandó, — s ac állam szolgálstának tel j esi lésé re szükséges, — létszámra fogja lefegyverezni hadseregét. Ily értelemben vett lefegyverkezéa lehetősége fennáll, ma inkább mint valaha. A lefegyverkezés lehetőségét minden politikus as utolsó császár találkozásból ipar kodik megfejteni. H nem ok nélkül. Tudva van, hogy a császár talál koSáa végeredményében ha nem is a legszívélyesebb, de azért rokoni szinezetO volt a azon senkisem kétkedik ma már, hogy Oroszország, a hármas szövetség nyomása alatt; feladta Ausst ría-líagyarorazág elleni ellenséges indulatát; — s elállott a Bulgária ellen megkezdeni szándékolt akna munkától és hogy nem idegenksdik egy kongressuaszerüen megállapítandó eljárást elfogadni. Lehet, mert hisz a régi közmondás : „graeca fidea, nulla fidee" ma is fennáll még, lehet, mondjuk, hogy Oroszország e megadása nem szív-hanem csak szinbŐli, mindegy azonban, célhoz vezet az is, • ha a három szövetség befolyása alatt fog állani Európa továbbra is; és mert e befolyás alól Oroszország sem bújhat ki, meg kell neki is hajtania ezen kényszer helyzet előtt. De nem lehet kételkednünk azon sem, bogy a cár, teljesen meggyőződött a felől miszerint Vilmos császár legerősebb támasza as • európai békénsk s igy as Oross-Franola szövetség, még ha ss a sorosan kapcsolatossá válnék is, nem zavarhatja meg a békét. j Ily viszonyok között, — midőn a béke minden oldalról teljesen bistoeitva van, nem is képselhetŐ, hogy as államok, aa óriási pénsáldozatokafilgénylő badaersgek jelenlegi fellegyverkeaéaét, hosszasabb * időre elodázni óhajthatnák. Elleukeaik es, minden állam jól felfogott érdekével; mert mig egyrészről elvonja a munkaerőt as onaá-gos munkák fejleestéeétdl, másrészről a termelő közönséget nagymérvű péuzáldvsatokra kényszeríti; ml pedig mindenkor aa államháztartás éa as orsság nemzet gaadá-saati viszonyainak hátrányára szolgál. Nem lehetséges, hogy az államok akkor midőn a béke áldáaa alatt oraaágok nem-zetgaadászati viszonyai fejlődhetnek, el vonják a munka erét s msgakadályozzák a fejlődést, mert kétségtelenül áll asou axióma, bogy csak a jól rendezett nemzetgasdászati viszonyok mellett, lehetséges aa államháztartást rendes kerék vágásábau vezetni. J£zt tudja minden kotmány. A „ZALA" tárcája. rQötórJL Ziojoahitz.) Mért flirnijetxi áö/Marít » dalra ?1 Letűnt a lelkek ünnepe mrinap: At istenek csodája eltagadva ViíUffteremtü eszme az anyag. Megváltozott a föld aükja régen, ErdS berek, Üres, nem-halja át Tündér serég dala •; a tó rizében .Vem fürdik ám a Nymfa ét Xajád. A napt csak fgS összedűlt világ, egy Khaos, -- azon Apolló nem hanoit; A esillagok alaktalan tömeg, S bút temeti) a nyájas arcú Md, Hint régi ai'rW, Ss legenda romja — Qlymp tetSje puszta elhagyott, Most ment/követ nem szór a büszke orma: Az istenek, múzsák nem laknak ott. ) Kornak világgy&löletet szsnvelgt költői között alig akad •ty két oly poéta, ki ss énslem valódi hangát eltalálja. As ó-klasaicisninsnak ma Bár alig van, egy-egy míveWJe a pMsis terén, padig mily sok ssép hasonlatot lehet abból vasai. Öriimanlre asolgii, hogy raerefl s költeményét, — Swiyrt mist mutatvánvt küldött be lapoakkös sajtó alatt IsvS killteménykatetéböl, — olvasóinknak bemutathatják, melybon Sgy a valódi kiSIWi hang, mint as 6-klaa«knnmaa hasonlatai ttígkapók » eltekintve attól, hogy aabjaetiv irányo, oljr kM-taméiiy, melynek ka méltó táfsai lemnek a többlek a sssrxíi kótstttisB, feltétlenül Wstoaitva iass a kötat sikere a magyar olvasó kstóssfeaél. . JÉ A twi toiw. Kihalt a Kalliópe szelleme itt. Nem szül a satnya nép több Herkulest; Az istenek és emberek csatáit, Homér rílágát itt te ne keresd. -zfemeengi már a Pin idylli berke Eráto szüt szerelmi dallamát : Az égi láng elfogyna, eltemette, Megvénhedett, elaggndt a rilág. Maga maradi ma már a törpe ember, Elhagyva öntőn lelki istenit; Keresni szépet fent az égbe ném kell, Ábránd- i a dal megélni nem esgit. Arany borjúI imádni vissza lére, Asm hallja meg az égi szózatot; Árnyék boralt lelkére, tzelletnére, Boldog csak akkor: hogyha jóllakott. Mit tengjek — moml — e hetyke nemzeteken ? Ki a nagyobb ? A ki több phzt kapar, A ki repül mint Ikarus a légben, Epit, mnál Etjei tornyot hamar ? I Kinek modern sikkes szokása, tette, ■ Még körme is araeztnyira kinőtt; Atléta, szép, tömött, fett nappal; ámde .Vem lenne jó velkötve látni öt. Festett arcokon hálni jár a lélek, De hetykeség, gtg ül a homlokon : ö tudja, hogy mi fán terem as élet, Este túlér legmssslM etiUagon f / Oh mily silány a föld, bús minden itten, Ha nem pidil/ák égi stMemek , Ha estme, ha a halhatatlan Isten Teremtő lelke rajta nem lebeg I Hol Habilon, s büszke Sinive hol f I ésár hatalma f Hogy elmúlt at h I Rámtss csodált most takarja por, Alig maradi egy két Ide piramis I Mind eltűnik: csak at marad örökre Mit szellem alkot, ele, nem bántja itt ldö, — i mig annyi nwl van ledönt r: Ott áll o OoIgothán a fakereszt. Jje igazad van; a kfitíS kötelme Prófétaként hirdetni at igét; Hányszor feküdt elhagyva, elfelejtve A sárba, p<frba at emberiség, Még sem nyélé el a pokol, enyészet;; Mert jöttek a költök, apostolok: A pusztaságon stebb élet tenyészett, OyozöU a essme, elv, — a dal hatott. Csak tbregeee, eeak hass tovább barátom! Lelkedben olt lobog át égi láng; « Égess, lütelj a jóra, — szinte fájjon — Csak igy javul at ember, a tildg. Kele Oyörgy. Nagy-Kanizsa, vasárnap. Zala 87. aaám. (2 lap.) Legfctvéabé aem kételkedhetünk pedig aaon, hogy épen ax Ausztria-Magyar birodalom közös kormánya jól fel lógja a aai ▼én viseli e fontos körülményt a igy annak elérhttéeére minden esaköat megragadni kési, nem kétkedhetünk tehát aaon aem, hogyha más állam nem lenne, monarchiánk leaa a kezdeményező as \|ltalánoa lefagy-verkeaée mozgalmának megindításában Eat várjuk éa hiaaiük be is fog következni, azért hiaasük a állítjuk is, hogy al rég óhajtott általános lefcgyverkesén most már a béke biatoaitáea után legközelebb be fog következni. Cwrbu Palotai Gyermeknevelés. Sokat halljuk emlegetni ama köauondáat ; .Néad meg aa anyját és vedd el a lányát." E közmondás ast jelentheti: kogy aa anya aki táplálja, neveli gyermekéi ka sokat Ijglalkozik vele éi jó tulajdonságait sikerült átömleasteni gyerekeibe, aaok ia jók leeanek, háaiaaak, eré nyesek, egyszerűek, erköleeöeek; ha pedig azo kat elhanyagolta, vagy ő ee volt képeeitve arra, bogy azokböl derék embereket és leányokat neveljen, (mert ő ee résaesült nevelésben, mivelt-t Bégben,) gyermekei U — ha másban túlszárnyalták ia fe a sziv nemességben elmaradtak. \| A mi nőink — tisztelet a kivételeknek,— nagyréasbea édeskeveset toglalkosnak gyermekei neveléaével: részint mert nevelőnőket tartanak, részint mert azt hiszik, hogy a nevelés az iakola feladata; pedig igen igen tévednek, mert a aeveléa a lélek, a szívre; a tapitás pedig aa értelem fejlesztésére vonatkozhatik. Sokszor és sokan tandálkoznak azon, hogy mi oka annak, hogy a gy.ermetó_ oly_íöivi!á j goeodottak már kis-koi^ukban, sőt sokan szintéi örülnek, ka 6—-7 éves gyermekük ir, olvas, emellett élceket ereszt meg. 9—10 évee korában pedig iame* ni látszik a jót és rosszat, sőt még a két nem közti különbséget ia, pedig akkor, még eaak bölceőkorát éli. Ezt megfejti a bonne, a gouvernante systema. Krzéa, azív. bőség léle)t nemesség helyet az tanítja nyelvekre, zongorára, horgolni és a lélek,! a azív meddő marad — s as ész íreg'elik idő előtt érettséggel. Hogy volt ea a rómaiaknál ? PortiurOato a ssigoru oeneor. maga ftgwlte kis ftát mindig, ő maga tanította mindenre t ol-vásni, irni, stámolni, saántás vetésre, teetgva-korlatokra, hideg és meleg elviselésére, s uár oly görög saolgája volt, hogy bárkit oktatha* tott volna — mégis {f maga akarta fiát nevelni és tanítani is. Termésaetes a mi apáink ma elfoglalva levén a kenyérkeresetiig nem tehetik, — majtl megteszi ss iskola. Nőink ? As anyák Tl Etek nem tehetik mert ott a háztartás, ott a főaés I (?) Es nevelőnőt tartani: bontón, A görögöknél, rómaiaknál, bízón nem volt dajka, bonne ée gouvernante as aaya atop-tattu yiffrtHfikfiit, ilgyplt fél yutrmtkti miniftn mozdulatára, mavlm, crJfkűctrrr, játékaira, hwju mind az Hhwts fa rrkoic** lgyén n a t utidé ÍH hazafias htclrm volt « at Mk tlföhhtf, amit ktzett MIM oltani Ab ilven nő mondhatta csak a másiknak, aki előtte drágaköveivel dicsekedett - gyermekeire mutatva —■ »Ezek aa én ékatereimí* Aa anyát nevelő vagy nevelőnő nem helyettesítheti. Most aa átrium a naelédeaoba; a matróna a nevelőnő; a a nevelés ; a franci zsargon helyen kiejtése. o igy haladnak folyton folyvást aa egyszerű-tői tovább; a Szerény igényektől a tényllaéaia, a igy éri ük el, hogy ma a hol 8 • 8 g vermek van, keli szakécsiiél axobaleány, gyermekdajka, aaoptatóa, boene és szolgáló, 6 szoba és még tudja istea mi ? S igv érjük el, hogy a lányok nagy igé nyekkel — kevés hoaomáuynyal és uiég ke ve* aebb élettapasztalattal, szellemi képzetséggel éa lélekcrővel vagy itthon maradnak, vagy ha térjhea mennek ia, csakhamar eljátazák : »ahol unatkoznak* vagy épen-a- • Váljunk el-l, mert ninca meg bennük a hűaég, a lélek nemesség törni, ssenvedni, áldozni a caaládért; fel hagy m a régi naayzással Na fenn az-ernyŐ nincsen kas" mindig jobban éa jobban érvényesiti magát és lesznek munkátlanok, dologkerülők, csapodárok, Esek nem fogjak előidézni a világ uijáaaÜle téaétj pedig ea a nők és az anyák telauata. Leheljétek gyermekeitekbe a jé szellemet — neve'jétek őket magatok és jobb less a világ 1 Torkon Lajot Szellem-s testi nevelés. Az ujabbkori didaktika éa paedagogia mindinkább közeledik azon álláapont helyeaaégéuek elfogadása és megvalóaitásáhoa, hogy a jövő nemzedék nevelését' vezető a hivatáea magaslatán álló tanítónak, az ész és szivképzés nemes 1890. szeptember hó 14-én. munkája msllett nem ssabad elhanyagoló), sőt ép oly gondot kell fordítani növendékei testi ép Bégé, ereje éa Ügyességének fejlesztésére Is, s aa iskola, mely saásadokon át csupán a saab letnml kénaést ismére egyedQlf éa kíaárólagoa feladatául ma már — Igen helyesen I ™> a lé* lek mellett egyenrangtinak tekinti a testet ia a mindkettőnek együttes és egyenletes nevelését elodáahattanul xsttkségesnek tartja. Es különben korán aem uj találmány, hanem csupán visssatérés a rég elhagyott ösvényre, I — s tolismsréss a elassikps ó kor nevelési he \| lyes elvének, mely évearedek előtt, a görögök olympiádjain egytormán Ünnepelte éa egyaránt megkoaaoruata a tudóst, a bölcsészt, a költőt* ép ugy, mint a testi erő éa Ügyaaaég bajnokait, \| fj. mart a mindennapi élet eléggé ígaaolja arany i igavaágát ama régi bölcs mondáénak, hogy I .nana mena, in oorpore aana", vagyis Ncsak ep testben lakik ép lélek"; igy tehát maga aaélet I követeli, nogy aa iskolában a teáinak célirányúé neveléee is helyet találjon, Mindennapi a panasz, hogy a mai nemzedék j mily vézna, gybnge, eiaatnyult, — s ennek sao* I moru igasságat semmi sem bizonyltja jobban, mintha — eltekintve ezúttal a más mérték alá iBsö tóvárosi viszonyoktól végig nézünk egy' j egy vidéki tuliömütt népiskolában, a hol a no* i vendékek túlnyomó nagy réaae egyenesen állni, \| ülni, járni aem tudj^a a ferde vgjló, dombom I hátü, télaaeg moadmatu a Ijesitő fflérvbefi aga-porodó rövidlátó gyermekek asemléléee vgióbaa elsaomoritó; — s mi ennek aa oka V — a teetl nevelés elhanyagolása I — éa mi által előjhető, i Illetve aaiintethglő meg ea a kóros tünet'V — a I kötelező iskolai tomatanitáa által. A torna tanítás noveléaaeti jelentősége, szükségessége aiisn ma már figyelemre méltó éa I saámba vehető ellenvetés alig merül léi, m s .annak mintletb tehát még a leányiskolákban ia ikötelaaővé tateie oly általánoaan hangoztatott követelmény, a nfelv elől ae a aaükkÜrü öliü■ gultaág, ae aa iskola feutartási költségek tekintetében való helytelen takarékosság, int esetben i inkább ssükmarkuaág) se a tanítók némelyiké* - nek kényelem aaemtetar ae a szülök gyermekeik \| elkényeztető gyöngesége tovább el nem sárkós* hátik. Egyébiránt a teet épségét, ügyeaségát, h^jfé* ! konyaágát, erejét annyira fejlesztő s s szellemi j foglalkozásnál meglehetősen túlterhelt ifjúság szellemi üditéaeiil ín oy jolékonyan ssol^áló iskolai tornáaást s ennek megkedvel Vetése él : folytonos gyatprlása által a gyermekeknek i sxinte vérébe átmenő torn^játékoH általános I meghonosulását, nemcsak nevelésaeti, de uemaet {politikai tekintetek is kényss-iritőleg paranesol* k peregi hősök. KllNMtfteka kist íejesettMB. — Irta Métzán* Káséor. — A .UU* sredtii Utcája. — {Folytatás.) Azután ismét alkeadiek tanakodni, hogy kimaradjon legalul. Erre legjobban válalkosott Dohé-1 nyoa, ki riadt még attól a gondolattól is, hogy még egyszer leessen. Hinaen ha még egyezer alázuhan, akkor orrából nem lopó tök, sem kobak nagyaág leaz, de olyan lenne az, mint egy na gyttó üvegen átnézett mázsás tök. Tehá' i>ehányon uram maradt legalul, Józsi meg majd légiéiül fog menni. Máaatak is, Józsi ia mászott már, s épen a kis* párkányát togta, midőn egyik a ki a közepén álli, aa alatta levőnek a jobb lapockájára talált lepni, mely igen igen sajgott. E<en as a fájós taggal hiró ugy megrezdült, bogy frum, másodszor is ala zuhantak. l>e mi történt Józsival? . • As meg fügvemaradt , . Azonban addig kapálózott, bogy az is le zuhant, és mi több, a kia malacra Ax meg egyet rúgott a hátulsó, kettőt kapálózott az első lábaival, és őseihez tért, az az kiszenvedi* Ujabb tanácekotás után, megint csak"arra fértek, bogy csak mászsnak ismét egymás hátára és máazanak addig, mig nem sikerül egynek is, hogy kijuthatni. _ ~ Harmadazor azonban szerencsésen kijutott egy, a .Mzsi. Ment egyenesen Peregre, bogy lámpákat, létrákat, meg köteleket hozzon. Jé kéeöre járt már az idő, midőn Misa, kiment a hátból, bogy körül nélzen mindent, ba nincs-e valasi bá). Amim körül uezte a portat, talákototi a atom stéd fiával, ki vele egy idős volt Sainte aa is a ház tájékát nézte körü. '— Te vagy az Misa ? — Eu vagyok Pisla. Alig ssólnak egy kettőt, midőn látták ám^kmü. a teleki Ittldeken lámpákkal járnak, meg hallják ám, bogy ott hangosén beszélnek, — Pista, gyerünk, néssfik mag tni at. — Fene bánjs. Rrre a sxóra kilép Sxsrka uram is subásan. — Nincs mslac ? kérdé Mlnát. — Nem láttam én spám uram. — Ejnye eb as ingét, hál csakugyan elvész ám. De ni ni, veté sxemtft a teleki löldekre, mi van ott ? De sok lámnáa. Mi történik o\|J. — Ast akarjuk megnéani Pia'ávál mi is, — Megyek no. El is indultak. Mikor oda értek, már miodannyjan kijöttek a bős Peregiek s kú ból. Szarka ursm, meg Misa mindjárt meg ismerték Dohányost, meg Jóxait. Re azok őket nem vették észre, mert távolabb Jálliak, többiek között, kiket Peregrőf a kíváncsiság vitt oda. — Hát a malac kin van-e? Szólt Dohányos uram. — Nincs az még mondák. — No Józsi, monda Djhányos, hozd kl, úgyis te üt >tted agyon, amirtt visszaíjujfíantál. — Vigye a fránya a malaccá!, majd ki hasss akié, Szarks uram egyszerre megértelte a dolgot. Tehát az ö aranyos beszédes kis csorácskája ott van a lóiban élettelenül. Egy peregi azonbsn lement a malacért a ki* hozta az latén ege alá. —. Hadd legyen itt, majd megtalálja a kié. A peregiek megfordultuk a mentek haaa, (Starka uram meg Mtai megfogták a oa^ra bttlt \| tetemét s vitték hasa. Másnap Dohányos, Jjxai, meg még más négy i kú ha esett peregi ment am Laobáaa felé, hogy liiaaaiyit tegyenek a bíróságnál, hogy bele ltullot* ItaiTa kútba. Velua miül UüliáuyuBBik-- Sxsrka uram liavel kiút álltak a hat elölt. Amint a peregiek odaértek Htarkaék haza elé, Doliányoané oda saólt 84arkaho«, —- No várjon caak,inaga malac kereső Szarka, megmutatom, bog\| kutak a poriájáu aiabml aa» I gem a korc köxé hajítani. — Majd megmutatom én is, monda tóditva Dobányos. — Mé,i maga ia beaaél ? • . Uondá könyedéQ Haarka Dohányoshoz, még maga la beatél, aütba t potyogó. Dohányon, he, he, he. — Hes<tél ám, meg én ia, szült Jóaai. — Te is bessélss r Mondá Józsihoz. Még te is merss szólni, te malacpufTaató Verebi Józni V . • — Hesxél hát, monda Dohányosáé, beszél hát9 j maga malaexkereaő Szarka. — Majd meg mutatom én! Monda mérgesen Dohányos. Nini, monda Szarka? a kútba potyogó Do* hányna. — Malacakeresö Starka ! Mondá Józsi. — Oh te, te malacpuflantó Verebi. A peregiek előadták a váróakátáu ügyüket, valamint Starka ifram ia, ki utánuk ment. Atonban nem lett a dologból semmi. Fát András kú jából kiszedette a téglát s aa* tán be temetette, hogy ne legyen, több peregi ember fogó. Verebi nek meg megkeltett a malacot térítenie. De ezt sem kellett volna, de hát a biró jó lm* here lévén Sxuka uramra tehát rá beosüflette* (folyt kttwtkeslk,) ^Nagy-Kanizsa, vasárnap. ják. Mert napjainkban, a midiin aa általánoi védkötelezettség úgyszólván egész életünkre ki terjed: a hazafiság éa éaaasarüaég egyaránt kii ■ teles berniünket, bogy gyermekeink, a jövő nem zedék, a badi szolgálatra nemcsak alkalmas.de erre már aa iskolában mintegy előkéazitva legyen, — a e tekintetben a szövetséges Németország a legjobb például szolgálhat, minta hol az iskolai toruáaás tudvalevőleg a legmagasabb fokon áll. A modern" iskola, mely a tornászat által a test nevelésére oly nagy shlyt fektet, kiegéazi-• tője. a gyakran oly; hiányos vagy téves irányba torait házi nevelésnek: — s mivel a test és aaellem tehetségeinek fejlesztése, nevelése, ugy-. szólván a bölcsőnél kell, bogy kezdődjék. azért 'kívánatos — különösen a ktirrendjl és alsó néposztály gyermekeire nézve a kiadedóvodai nevelés, mint előkéaaitője aa iako'ának. Közoktatási kormányunknak egyik elévülhet-len érdeme marad minden időre a kisdedóvás) Ügynek orsságos f; IksroUss és törvényhozási uton való biztosítása, — ürömmel nézhetünk í tehát már e tekintetben ia a jövő elé, mert a * népnevelésnek, a. helyes alapra tekteiett közoktatásnak eddigelé annyira mellőzött, elhanyagolt két tr. ostoba gyermeke : a tornásá* és a Kisded óytts elvégre fel vannak véve a nemzeti népnevelés nagy munka piogrammjábe, — a magva-léséén az essme, as óhajtott eredmény buo-! nyára nem marad mögötte a nagy várakozásnak. 8 a mint bizonyára nem jut senkinek eszébe,j a ki a nemzeti népnevelés elöhaladása iránt i Őszintén érdeklődik, begy a tornászat és kisded-óvás nevelési jelentőségét kicsinylené: ép oly igssán megilleti as őaainte tisztelet, hála és I köselismeréa a lelkes úttörőket, a jó ügynek előharcosait és busgó aiioetolait, * kik cmiggil dést neln ismerő kitartással és nemes becaérze-töknek szakadatlan munkásságával lehetővé! tették, hogy ngy a tornászat, valamint a kis-1 dedóvás Ugye ma már hazánkban is azon ma gaslatm emelkedett, a honnan a -nemzeti nép ; nevelés ezen uj irányának teljes eredményét s reformáló hatásának a' közéletre is sokszorosan kiható áldásos gyOmflleaeit.habár egyelőre még nem is élvezhettük, de most már legalább bizton tekinthetünk ezek megvalósulásának .Ígéret /Bldtró," OündSee Isleán')\ Zala 37, szám. (3 lap.) HerMd Vilmos csássár aa ősssiél Aasstrla Magyavot^aágba jő vendégül, mert meglogadta, hogy boldogult nagyatyjalioa hasonlóan est a látogatási utasást o is minden évben mogtessi. A Két uralkodó találkosásán alkaltnasist jelen lessuek a magyar s sa osztrák minisztereit)!! kök Is. Helyi ujdoasigok. PéuaUgyl bla«(la«Kl Mni)Sl«l volt Nagy-Kanizsa város 1801.évi költségvetése tár-gyálianrA bizottsági jegyzőkönyvből kösöljUk a kövétkeaő kösértlskU dolgokat. 711 roy : A városi tanára által előtarjisatstt 1801 -ik szóló költségirányzat a városi ssámvavő Sltal előadatván, annak ugy bevételi, mint klsdási 1890, szeptember bú U-én, Vil ik rovat Sí', tétsls alatt felvett bevéts! Xill. rovat. Adósságok ér terhek elmén l»7 , Um és 69 tételszámok alatt felvett és •MeblétseCt tartozásokra vonatkozólag aat javasolja a Irfaott ság, misssrint a városi isnáos flilhlvaeeék, hogy eaea tartozásoknak mielőbbi Konvertálására -fiésvs a sstlkséges Intésksdéssket ssonnsl tsgye meg XIlLrarai. Segedslask elmen a 114. (é telnél előállott tllbb sisdást a bsvsastésbsa sa-lltett jgy»őkönyvbsn as svanrellkus gylllokaset által templom- és Iskola építésére sgyssersmla* dsnkorra javaslatba boaott össtsg idésl elő. XV-fk rovat, Hegedelmsk ciaén a 114. tételnél előállott több kiadást a bevezetésben említett JecysÓkHnyvbsn javasolt és snnak alapján a évre \| 1ÜO.mi, és I)t2. téttilok alatt felvett ke»dl-\|ak indokolják. XIX. rovat. Világítás címén 1311 Ik téttlszám alatt előállott több kiadást a tételről tételre tárgyaltattak és a f. hó ÜH-án I petróleum árának emslkstlése Idézt* idő, XX Ik vbon előterjesstett, a k'lsgyll felvett jog lés által a landó javaslatoknak . az alábbi megjegyzésekkel a kö'gy illésnek elfő gadás végett aiánltatik, Betétetik: I s"l rovat I«ő tétel pénslári marül vány ütmén az, IHHtl, évi december hó végéig kimutatott ö»ss»g vétetett fel. II. rovat 8tk tétel regale jog után m0\| állapított összeg vétetett lel. V ik rovat tétér vadásaati jog bére után felvett összeg ss árverés, eredménye. Ugysnason rovat H-ik és 7 ik tétele alatt megemlített piád és országos mar ktiltaégvetépsel együttesen tárgya figyelembe vétele mellett \| kolja a maii* tik rovat. Katonatissti besaálláaolás tftO, Hl l-lli. számok alatti tételek ntegeaUntek és sa Indo-kevsssbb kiadást A Italanal osksrlslak melyek tud, ! valóvilág most folynak a kíslianlssal, ■ormási sarpstnskl mssökrtn, 8 hétig lógnak tartani, A Pécsről, KssathslyrOl, Pápáról ás Z, Kgsrsisgrfll érkssstt kát lovss honvádssreii egyikét Kslaán, a másikat Psrcsal sarsdsask vssányllk, s iőps-rsnesuoki tlsstst, psdlg gr. Hobllppsnbsch ssrs-des ilsndárpsrsncsnok tsljssltl, * r.iga/i i'«;tsi, Itsrii hal> iwgst vásári helypénz tárgyalása alkalmával a bízott- mlkánt ast annak idején islsstttk, — sa egyls) ság azt véleményezi, hogy a^ általános hely- vssráo<oallal vétstls knrQI. A ráosorási munká nénsszedés behoiatala érdemében MJ5 fc8fl.-«aamu latokat pár nappal saslflif kssdták meg a jslsn határoaattal kiküldött bizottság jelentésének előterjesztésére bivassék fal. VI ik rovat tMk tétel'a városi bormérési jog megváltásának kamata címén a remélhető kártalanítási összeg íriínynztatik elő. VIIIU rovat épületek bére cr mén 10L 16. 11., 20., 22. és 28. tételek alatta katonaság által eddig használt épttlotek ntán, Isg már elkészüllek assal, < lainos alakú oeslopsa tok köé lllfs'tvák a tstssstos ráesők, mi által ss Oly vlsssstetssást szült dssska keriláe eltávolltván, a jobb Ülésnek msgfslo ssép ráososst sgtsssn mási és kellem** bsnyoaásH képet ad as egész utcának. Nagy-Kanlsss ssépilásárs, fftlsg ss utánunk letssstAségárs igen sokai fess «a a vsa- a kitüntetett kevesebb bevételek onnan erednek, rácsos kerítés, melyen át ssabad batekiiitá* nyílik s ssép kertbe Létsrissy. A mivel azokba uem állandóiul, hanem csakis a fegyvergyakorlatokra időközönként behívandó ______ katonaság lest elszállásolva és igy csak ss ezek dár ss ávi ssepisinber után remélheti? összeg vétetett fel, Ugysnason rovat alatt szántóföldek és rétek elmén mutat-kosó többlet az újbóli bérbeadás eredménye. X XI éi XTI Ik rovatoknál ölofordnló több bevételek az iskolaszék Által benyújtott költségvetés klr, honvéd lovandsn M « d. o 9 ss tál Órakor lóversenyt rendes. Vsrssny bírák : naspel Zoltán tábornok, Kardos Kálmán, Hvasttes Hené, Kuiililfi Zldiy Hadoalsv löispáuok t (tról Hobllp-psnbseb hriván éa '1'ainssaaau Viktor azredaask. Pálys Irlvigyásók: (iyerlySnlty Kálttiáli őrnagy, Külföld. iszerint vétettek tel. XlII-ik rovat katonatiszti Káró WlnpITen Iván, Gekensbsrgsr tiyftrgy »<a bes'állásolás címén csakis sz átvonulási Illet- aadosok, Liedemann Vilmos 8aávosst Kálmán 10-jmények után remélhető összeg vétetett lel, a \| haduagyok, Waldbsusr llsnrik ás Kátbelyt J Parisa. A napokban egyik amerikui lap tudósítója tárt a párizsi grófnál, kivel hosszasabb beszélgetést folytatott. A párizsi gróf ez alkalommal beismerte, hogy Bonlangerral ő ia érint keiett és hogy helyeselte n jobboldal v zérei és a boulangisták között folyt tárgyaláaokat. A s -többi e róvat alatt előforduló clrrek, mint megszűntek, kihagyattak. liladAmk: I ső rovat 8 ik tételszám slatt rega'ejog után tlsetendő ősszeg a 11 ik rovat 8 ik tétel alatt bevétalbe Vett összeg által mutatkozó 'több kiadás ellen-sulyoztatik. III ik rovat a/.olgaazemélyzet fizetése és ruházata címén 8(1. Tétel száma alatt párissi gróf azt _hiszi, hogy Boulanger az össses j j,\|Mtt keveablet abba találja indokát, mert és I évben rnha nem sssreztstik be. E helyen a pénz- pártokat miaztidkálta. Madrid. Valencia yárosában 16 ember balt! (tgyí bizottság azon indítványát terieszti" sí6} meg kolerában, a kellő íntésketlések folytán I h0gy miután a kapitányi és rendőri helyiségek azonban-a véaz tovább terjedés meg van aka- L hivatalos tekintélynek él) szákségletnak nem 9. üátvsrssny. Tsrtslákos tisztek, hadapródok ás dályozva. A többi spanyol területen a kolera '..........' ■ a csőkbenőben van A -madridi kormány az általános védkötelezettaéget akarja beboani; a bad-ügyminiszter már el is készítette az erre vonatkozó törvényjavaslatot Knoalnutliitpoly. Az örmények és türtt felelnek meg. esek rendesésére, illetve egy el* I kalmasabb belylseg építésének véleményezésére \| bizottság küldessék ki. Véleményezi továbbá, ! hogy a városi tanács felhivsssék, misssrint a ! kapitányi hivatal meghallgatása és más váró soktól (Székesfehérvár, Pécs, (iyőr, Soproni lie* kök között viszály SitStt ki Törökországban " »l ezenzen'IA adatok alapján a városi rendőrségnek viszály mi> eddig is emberéletbe került. Izmidt I \|»ktanyáztatása érdemében javaslatot tegyen, közelében ngyania Bagcse Danik falvában, hol yi-ik rovat főgymnasinmi kiadások 67 ik tétele nagyobb részt örmények laknak, aa örmények \| ala,tt megemlített házmeatari ÜzelÉsnek 00 frttali három'zaptieht meggyilkoltak. Hir sserint & \| felemelése a bevezetésben említett külön jegyző-szultánnál ez ügyben a nagyvezir, külügymi-1 könyvben már véleményeztetett. VIMk rovat sset hadnsgydi. Bisottaág t tlrél Hhhltpiisiibaah István e«rede% Kálmán frigyes, l'urc.el Jnzsel slssredessk, (Isbron Uyuls, Fsiárváry (láts ssá-zudosok ás Fttgh l'ánes lOlisdnsiy Minden Iái-órában sgy vsrssny. I, Aksdály vsrssny. A dan-dárbsll lhűlök sxámárs ssolgálstl lovaikkal iiiliij-denossik állni lo'sgolvs. — Távolság 800Ö m. Nevssási dlj: 8 Irt. I>nsk tisstsletdij sitys gról Sohlippsnbsoh István strsdes dandár paranusnok ur és 100 Irt. 2 nak Ktsstbsljr város ás ftO frt. 8, é. és 5 nsk a blaotiság. Nevesse vsn 90 ló. niszter és az igazságügyi miniszter részvételével értekezlet volt \| községi népiskola 69. tétel saáma alatt a több kiadás az állami egyenes adó 5" „ által idézte- IsáHs Az njonnan összehívott nemzet gyü- tik elő, ugyazinto a 70. tétel száma a'atl az ia-léshez a választások most sjtettok meg. Uegvá- kolaszék által beadott költaégvetés indokolja a lasztva lett 296 képviselő; ezek közül 960kor- több kiadást VDI-ik rovat 71. tételét sz ísko-mánvpérti 26 ellenzéki. Stambnlow miniszterei-1 laszék által benyújtott költségvetés indokolja. ifSköt Viddinbén választották meg. ttrekovvolt \|X. rovat ipariskola címén az i\|iarbiaottwág által minisztert Esski-Zágrábban. Az ellenzék fia.....— " ' " " doszlavov-, Caaakov- és Karavelov-pártiakból áll. Radoszlavov megbukott Lovoaában, bol két \| dednevelő-e, C'zankor pártit választottak meg. Az ellenzéki \| felállított I benyújtott költségvetés indokolja a több kiadást X. rovatban megemlített ujabbi segélynek a kis-résület részése as Atilla utcában _ __________-ik óvodára való megadását ,a be- pártok köréből egy kiválóbb ember sem lett vezetésben emiitett jegysőkönyvben már java- megválasztva. A mult nemzetgyülésbea as ellen séki pártok még 90 tsggal voltak képviselve, a mostani választások eredménye tehát nagy diadal a kormányra nézve. ) A ,üi(ru Pasdagagiai Sraale" sseptsmlwr kari ftae-léMi IssaertelJSk a dkkat, aaijrask minden asava trHT slli—w isaasif s meljrek nsait S taaiUk, hanem a asá-l«k seaWillilri is aettttk. A aasrk. soltatott és es indokolja a több kiadáat 17 ik I tétel asáma alatt a szegények tápintéseta részére 1891 ik évre 100 frt segély felvétels a I bevezetésben emiitett jegyzőkönyvben már véleményeztetett XII. rovat Epületek tatarozása cimén a 88. tétel tlatt felvett ^j kntoak építését indokolja az alőflJott többlet A 96. téte) alatt látasólagos több kiadást' ellensúlyozza a önkéntesek ssámára aaolgá'alí lovsikksl — Távolaiig 2.500 itt. 1 nek és 9<nak tlsslelstdlj adja a Msottság. Nevesvs vitii 17 IA, 8. Aksdály verseny. Nyitva mindsn lovak ssáinárs, melyek isit Isges tisztek lulsjdonát képezik ás snsspst slöll lovagolvs lellek, kivéve sson lovakat, melyek lolyó évbsn nyilvános Idomítás alatt voltak vagy versenyben nyertesek. — Távolság 4000 m, Nevezési dlj: ö frt. 1-sőnek tiszteletdíj, adja öos. és klr. Fensége Józsel löheseeg ás \|(X)frt 9. tiss^ telel dl], sdjs Pécs város ás 100 frank. 8-iknak tiszielst dij, adja Nagy-Kanisaa város. 4-iknek Benicsky Uábor sslssdos. Nsvesvs van 10 ló. 4. Vadáss verseny. A dandárbeli altlsstsk századonként egy-egy altiszt. — Távo'ság 2,500 in. 1-sönek tiszielst db', adja Forinyák altábornagy sdlslus ur és 8 drb arsny. 8-iknsk Kálmán IU-ezredes ur és í drb. srsoy. 8-lknsk Percei alezredes ur ás rdrb arany. 4. 6. és 6-iknak kát-kél drb. arany. I. (iáúerssnv. Tisstl tulajdonlovak száaára : Távolság 9000 m. Nevezés." 5 Irt. I sünök tisztelőt dij^sdja Zalamegye gaz daaági egyesülete, i. 8, áa 4-iknak a bizoltiAg.— -fiHe fényes bdl leea a .Searvat' eendéf/lUben. — gjóvésArláa. Ezennel köahirré tétetik, aiaserínt a a^ kir. pécsi 8, honvéd huszár ezred pétlovazó bizottsága által as alább neva-zett helyeken és idődsa lé vásárlás fog tartatni és pedig ssepteaber hó 804a pótlovazás Nemes Viden Október 1-éa pétlovasás Ksesthelyen, 8-án pktftvazás Parson, 6-én pótlovazás Német Bélyeo, 6-áa pótlovazás Péosea, 8 áa pétlevasás Nngy-Kanizat, vasárnap. Simontorny ás, 9-án pótlovaaáa Pincehelyen, 10-án péilovazáa Dombovároa, 11-án pótlovaaáa a kŐr-nyékben a t»y értőknél, IS én pótlovaaáa Ka noovároa, 13 án pétlovaaáa szigetváron. Miért la felhívatnak aa érdekelt magá a teu y éea t ő k, kiknok 4—8 éves kora 168-166 cmtr magas alkalmai lovaik vaanak, azokat a kitüaött napra elővezessék Vételár 860-850 frtig esetleg ma gaeebb áron ia megváaároltatnak. Kelt Nagy Ksnissán, 1890. eaept. hé 10-én. A m. kir. pécsi h. k. ezred parancanokeága. — IVrm aa kapta, m klwek tiáava volt. Egyik helybeli liszteaségea mester ember neje a napokban utfában megállott Szálai Sipoa Joaaei uram házánál egy percre, fip akkor érke tett meg a hát gatdája ia a begyről, egy akóe bordói emelve bálán. Sípon uram nyugodtan letette a bordót aaián minden elŐamény nélkül arcul ütötte a háta előtt álló meateraaatonyt. A liatiea nő elkiáltotta magát, atamrebáayáal téve,, bogy őtet nyi't utcán valaki felpofozza, mit fog a ví'ág mondani ily raeeteraaaioayról; Sípos uram akkor vette éstre magát a teljes bún bánattal kért bocaánatot, mondván: ast gondoltam, bogy fiain kedvese ál) itt a hát előtt, aat itartam arcul ütni. Aa utcai jelenetnek, melynél ióbb náaő voll jalen, folytatása a bíróságnál leai, hová a tisztes nő jelentést lati. — RsereassMItasIg a kadgrakerla lekaál. E bó 10-én a katonai gyakorlatoknál egfik huszárnak lova eleseti s a szegény huszár a lóról lebukott. A a épen rohamban lovagló agéas huazárszáaad átlovagolt a Iebukotton, ki jelente-kany sérüléseket szenvedett, gyógykeaaléa végett 1a kórházba saállitották. -T DnkaJ legén) ek. Három fiatal suhanc a bó IO-én behatolt P. Z, lakásába a olt a nő-cselédet kermite, előbb a konyhába, majd a kamrában, majd a szobában, mely Utolsó helyen meg ia találta. Itt dacára, hogy a háztulajdonos távollétében annak jelenvolt Ipja tiltakozott az idegen házba történt betolakodás ellen, a duhaj legények egyike, magát a divánra vetv« kijelenté, hogy nem távozik. Időköaben megérkezett a gatda, a suhancok éietveazé'yeaen fenyegették a nőoselédet I és a gazdát ia, azzal, bogy ba kapuját bazárja' agyonlövik. A gazda azonbzn nem veszté el lé-! lak jelenlétét, rendőrök után küldött,; de a suhancok megugrónak A rendőrség kipuhatolta már neveiket s magiette intézkedéseit. A perlaki iskola felszentelése- (Latéi u $9frkMÍÍkfa.) ^ Perlak, szept. 10. Hiszem, hogy nem felesleges munkál végzek, midőn rövid leírását adom azon megható iinne pélynek. melynek Perlak város ugy vidékének közönsége a perlaki állami elemi népiskola felszentelése alkalmával szemtanúja volt. As érkező vendégek elé nevezetesen Svait in Benő töispán, Cser tán Károly aliapán, Ruzsicsks Kálmán megyei tanfelügyelő elé a város közönsége a magas vendégek iránti tUntaiétböl 12 kocsin agy klUdöl leéget indüoti Szt.-Keresztig. A váróéba érkaave járásunk főazolgabirája Kosi vál Ferenc voll szives őket fogadni. Az Bnnqiély inteni tisztelettel vette koadetét, mely Veni sancte-val lévén öeazeköUe, a gyermekek azép magyar éneket zengtek. Mise ntán impozáns menet indult a leiszent e-lendö épület felé. A felasantelést s helybeli plé bános végezte, melynek megtörténte után meg haló, haaafias, len költ szellemű a oly ritka azép-aégü beszédet tartott, mely minden jelenlévőt mélyen meghatott. c. Ezután a tanfelügyelő vázolta aa iskola történetét, egyúttal a goodnokságnak az iskola létesítésében kifejteti buzgalmát megköazönte, Ígérvén, bogy az iskola fejlesztése s löké.etesiiéséröl továbbra ia gondoskodni fog. Ily értelemben nyilat koaoit beasédében a főispán is, ki egyúttal a tantestületnek elismeréaét fejezte ki eddigi fáradó zázáért. Sipoe Károly iskola goodook megköszönve a magas vendégek részvétét az ünnep alkalmával, őket a gondnokság további buzgalmáról biztosította. Végre Tóth Sándor igaagató magvas beszédben megemlékezvén a népnevelés fontosságáról, biztosította ugy a magas vendégeket, valamint a nagyazámu közönséget, miszerint a tan-toatftiaf eaantul ia kötelességének eleget tenni törekedni fog. Déimáu agy órakor volt a 90 terítékű nagy aáatabéd^ Zala 87/aián^. (4 lap.) 1860. szeptember hó lé én El alkalommal a kövstkeaó toasa'ok mondat I fehérruhás leányok virágot hintenek Dé«elÖti 10 llf t ilóianán a királyi házra, a tanfelügyelő r órakor fogadj a király a városház nagytermé-C<áky Albin vallás, közokt. minisalerre, K t,ál \ím vjdék\| ^ M he\|1 küldótlségekei, a kftf«. Ferenc fötaotgabiró a főispánra, Gota rerenc ja- L ráabiró a tanfelügyelőn továbbá aa aUepáti a "orreodben tiaaántuli ev. rel, agyháakerQ. helybeli plébánotra mondat beszédet, hang- H** 0»íil áa év. egyháikerttlef, a helybeli róm. súlyozván a vallás-erköloaös nevelés aaükaégéi; Ikaib egyháa és kegyes tanitOrendiek, a munká s több kisebb-nagyobb loasat. Uatorfi Uios lap L,t görö\|-kat. püapökeég hajdudorogi vikáriátuta, mrkeaatö pedig a jelenvollak élénk érdeklödé* vármf\|yék Miba(i Hmok ,)i\|i0. mellett olvasta fel e* alkalomra irt acbroaatikoo L ,, . , . . . ' ,, ünnepi költeményét, mely általános tetsaésben ftW vVléf? i,iU éi E részesült. A dmzebéd eate 6 órakor ért véget. Aa ünne pélyi taklyánmenet tejete be, hol a magas vendégek bet aa Öaatee lakóeág nevében CtMOMsia Jánot állami tanl'ó szólón. A fáklyás menet után reggelig tartó tánc következett, melynek közönté' gét a magas vendégek megjelenésükkel még egy saer megtiezleiiék Hornod , Heves JássNsgykuo»HsoJnok', Szabolcs-és H^jdumegyk, továbbá Saatmár város és Haj* dumagye küldöttel; valamint Debrecen (Örvény* hatóeá\|i biaoitaágáuak tagjai éa a városi főreáliskola profesaorai, a debreceni törvényszék, a helybeli ,állami hivatalok a föiapán vetetéae alatt, az izraelita község, at ügyvédi luminre, a köa- Perlak évkönyveiben e nap örökre emlékeaetea jtgyjgl. kamara, at ipar éa karaakedelmi kamara, taarad I H, L Műkedvelői előadás Sümegen. f/f s »fvkeeet6kit. Sttmry. mjileslMf le-én. a kereskedő táraulat éa a keroakedslmi akadémia, Délbsn 18 órakoi a Cjgléd , Batthyány éa Ta-ieki'Után valamint a piacon ál kooaisva, a király meglátogatja aa ev. rat, föiakolál. A kollégium ! nyugati bejáratánál aa igaagatóaág é* tanárkar \| tiszteleg* A király áthalad aa udvaron, hol aa Biaun-tii»i>o eríte m«g«ks4i n vaigyi.ftit Tháiis-\|w\|H.« - Ujuxág all aorlalof és aa uj .épület diastar\|aébe •Mk^rs a-ésáeft mélyig., vui^hos. sasat, bgy att ts i» \|ui#\|y. iu a téaaAnluli av. rel. égyhaakerilet kü.« döttaége üdvösli a lalaéget, élén Kias Aron asat* mári aaperea, püap^kl helyeitaaaei. A iöiskola énekkara a Kölcaey-bimnusst énekli. A király ezután megnézi a termésaetbiitóriai éa fiaikéi muzeumot éa a könyvtárt. Ktelali a diaaiaram-ben öaaaegyült urak ét a tanuló ifjugág a töia-kola homlokzatának hoassában loglatnak helyet, kid. kl báioa JdtAkoay M«fl«m(i, ksnjrsraut«# n\|va -áatst •■Ur kJ ssm rás^jn. K trhioivirátus /ISMW J%hm, Ifj. snr Jóuy b* Tálcáik Elmér, kik nlksdvsIO sIMAs rtá* dstéfféln kaptak s hogy a siker U«ljöiwn blato* Isa/ns, sss-rencaéaek v- Itak ■•fayorat VM Anna és Boetubecg Jfffr-nélia kisasszftByokat • Vadas G/nta Hpolg. si\|>atié«Mti prl* mást" ii asgyednitgévtl. Az nlöadás ita\|>Uibtr dés folyt Is s zagy vnzdégIO tsr* mút taljanaa hetiiltö ,kü tta% jslaaUlibsa ▲ nttsor «i«ö saáena Aistáíj sgy Mvoaásos vigjáiáka Két A király a nyugati kapun Jön kl éa a Peterfl* ér mttiiin volt Bozaas norvpét Ltgtti Vilma, Krvin grétit utcán s at latvánmalom előtti utón a méntelep' Nqjur Jómhí adtn. Ugvti a nslatirsulztsak katárosettss . \|\|#4\| \|j0\| mtgnéai a népüuuepet. ö felaége a fürdő-!m Jf^,f ,kl ■0it!lf,ibM I háznál aiáll le koosljáról; a itt vöház előtti témé - áldozott Tbnlia oltárán) sasyirz balatlt* magái grófl ssora- ; pébs, hogy azóu aitsds^tt tsgstább i. Mréaak titniai a j «en llWf^ái virágot hiuianek sléjs aaaatttl btsai, bogy waa mUr a báréaát kaadiHlik." N» <1.. A lövöbáa eiött a 80 lk gyalogezred log játszani agj-két bét, a majd kipárolog as Ö damokfata fajé böl as.arta- la a városi daiegyeaület énekei. A király 9 óra tekfetikoa élataéaat dacára aaaak a falraagotfl tapaaak i perckor a hslyi vaiUt kÜlönvonaláu vissaaié1* háronszori kililváasak, mattal a kUaüastg aikaraa játékát „gjj^ a városháahoa, hol 4 órakor kezdődik jutaluiazá. wKft év ■ultáa<'-t kOvalia Resaabargar Koraélla rokon- asaaras, kedves kaag os atöadott aépdalat cizéayaaas klaém tébea, mal.rat Takács Elaatér flaoai. sa4p kafadttjéták« vasa-tett. A jóial magyar nótákat a kttaOaeég a^joaau maf^jriata. Apolló stáa i\jból Tkalia! Vld Aasa ftlaégaa Stérnletoit kitoMzonp volt u aalzpndoa. allaakaaéleg a kallgatékkal, kiket pompásat alAadott mozologjával a seagtaataaSIt Agya-lamaé varáaaolt. UldÖá monologja végén naiv kadvaakadéa-aal ktvta fal a psbUknmot (ksatSk volt édaa aajrja la): ^Saépan k^rem, mag aa mosdják ám a mamáaak !* aalaai sam akaró tapa baagaott fal. Jutalmul U saép aaokrot ll kapott, a^lyskat a saép est emlékért bizonyosan — lapréaaf. Az wloadaj féay- fa t-aattaaéa aérúponlja Blkkai Jáaoa ramflk íuvolajáUka volt Doppler magyar fautási^ját és ma* gyar népdalokat adott alO cigáayklaérat wollntt, A gyitnySit j Játék mággyftate a Jalaavollakat, bogy Bakból J. oly klttaö vlrtaóa a liaagaaaraa, mlaAl ritkán vaa alkalma itallaai. ! Mfiadáit után a kétÖBtég nagy résaa aékáay órai táac \| rögtönzésével még amlékaaataaabbé tette aa élveaetaa estét. \| Egybea fölemUtem, bogy Völgyi OySrgyaé 4 beti Játékát \| asept 9-án fejazts ba a „Három pár olpA4 etdadásával. H. U Különfélék. — A klráljr Dakreeeakea. A király io-gadasa alkalmából irják Debrecenből: Városunk ünnepi diszt öltött az érkezendő király liaztele-téré. A jvasuti pályaház valóságos sászfóerdö, az utcákon diadalkapuk és árboclök emelkednek, melyeket esernyi lombfüzér fog össze. A király 12-én, pénteken reggel nyolc órakor érkezik Debrecenbe. As üdvözjő beszédet a főispán mondja s ez alkalommal bemutatások nem lörténuek. A bevonuló meoetet két lovas bajda nyílja meg, majd a két bandérium köveikesik, aztán a főispán é< a polgármes'er egy kocsibao, erre 60 lépés távolban a város ötös fogatán a király, utána bét kocsiu az udvari kiaéret, végül pedig az öaz-szes küldöttségek. A város összes harangjai szó iáni lognsk a bevonulás alatt. A városháza kapuján csak a király logata megy be. A lépcsőnél sb udvari ebéd. A bóduló kbldötségekneu körülbelül 490 előkelő férfiú jelenik meg. Lesauak közöttük tőlspiuok, püspiwk, lelkéeatk, ügyvédek, orvgsok tisztviselők. A népünnepélyre vonatko* aólag kővetkező érteaiteal vettünk: A király látogatása alkalmából rendezendő óriási aranyu nagy népünnepély azinbalya, a Nagyerdő olyan átalakitason megy át a mostani napokbau, hogy a ki nem látta pár bét ota aa erdőt, alig ismer rá erre a tünderkertre. A mit osak emberi leleményesség és emberi megfeszített erő képes illemtan! oly saép helynek aaebbé tételére, aat lázas sietséggel eszközölteti a hatóság. A lürdöhaa éa a lövölde környékén munkások raja hemzseg. Aton a tájon les* minden küiönleget iátnivaíó összpontosítva. Olt isssnek a láncosok néposztályok sseriut összpontosítva, ott leesnek a nepsaá-mára rendezett mulattató látnivalók, ott sütik as ökröt, aütnek fonatoai, disznópecsenyét, árulnak^ mézeskalácsot, atb. atb. Katoua- és cigány tena-karok játszanak, 800 tagu dalárda — a helybeli össses dalegyletek tagjai — működik. 0 Felsége távozta után pedig harapni való pecsenyét s más ennivalót oszlanak szét és rögtön csapni ütnek negyven hektoliter jó érmeléki bort, negyven hektoliter sört, ssétoszlanak kenyeret esekér* ssámra. S hogy a tolongás na legyen nagyobb mérvű, a folyadékokat csatornára bissák. A rendfentartást e helyült a lovaarandönég fogja eaakösölni. Szóval olyan mulataág lesz akkor aa erdőn, a mely megérdemli a néaő köaönaég ár* lödéaét ia, bár valóaainü, hogy tekintettet aa ak* kor napi emberáramlktra, a helyi vaaut közlekedése meg lesz tiltva az egéaz városon. — A király a kadgj akarlalakan. A Székely hídon tartandó hadgyakorlatokra a végleges megállapodás szeriül, a királyt kisérni fogják Károly Lajos főherceg, Kálnoky gr., liausr báró és Orczy oáró miniszterek, a két főhadsegéd, a polgármester üdvözli a felségei. A nagy lépcsőn ] három szárnysegéd, a föiováasmealer, éa Nagy-Kanizsa, vasárnap. 'konyhamester, Vendégei leninek továbbá a király-1 nak : llein Olló L. atUUadoa aa Egyeaüit-államok, Déiuaa Őrnagy Németország, de Toroy alearedss Franciaország, DoiuvlHe Cecil ssáaados Nagy Brl-tánia, Bruaati lovag alesredsa Olaszorsaág, Mott-doia d'Andwde Őrnagy Portugália, C'ianda lovas \| sági azásadperancauok Románia, Znjeff ezred ea Üruszonuág, Espinoéa ezrede* Spanyolorsaág, Tevfik bsy alezredes Törökország katonai etta-cbeja. — Rlalssltr változás. Oroay Béla bárö, ó Felsége személye körüli miniszter visszalép állasából éa telies nyugalomba lép. Utódjául Szög-gény Marich Láasló külügyi osztályfőnököt sntle-jjjeiik, a ki a dalegácionAlis ülésszak beiejesése után, majd későbben isinél kijelentette hajlandóságai, bogy tárcát vállal a Szspáry kabinetben, tíelyét mint elsO osztálytönök s Kütttgymfniszle-ríúmban valószínűleg dr. PoaeniTnglel\|a sl. — EIJeg)sés Sümsgen. fítiiinorr Mtbály -sümegi lisstkersskedő eljegyezte IwA Jóssal kereskedőnek kedves neveli leányát, Anna kisasa szon'yt. Adás a kötendő IrigyreI — A aáaiel esáuár laisgslébs jön királyunkhoz. A berlini udvarnál el vau határozva, bogy a Tesekaa melletti sziléziai hadgyakorlatok ulán Vilmos oémetosaaaár királyunk meghívására részi fog venni a slájeri vadásaatokon. A császárba hó 90 án érkezik meg s valószínűleg — MQrzslegben log lakni. Reszt log venni a vadászatokon Albert saás király es Lipót bajor hre., Gizella lőhercegnö lorje. — Stlgeltár ttaaire. Szigetvár bazsilu közönsége e hó 6-án ffnuspslte meg Zrínyi Miklós hősünknek halálozási évfordulóját. Heggsli 10 órakor a plébánia templomban, melynek kösepén díszes rsvstal volt ágő gyertyák között felállítva, ünnepélyes gyász mise volt liberával, mely alatt a karzat a himnuszt énekelte. Est hazafia* egyházi szónoklat követte. Esti 7 órakor a Zrínyi -szobor s a belváros kivilágitatván, a kős- és magán épületekről Isngö sásxlák, valamint a várfokáról meg-magujutó mozsárlövések hirdették ss ünnepélyt- A megkoszorúzott Zrínyi-szobor elölt a dalárda énekelte a szózatot- Ezután Kazaliczky Antal lelkes besaédet tartott, melyben a szabadságért küzdő Kákóczyrúl és Kossuthról is meg-euilákezett. Befejezésül a zenekar jáiszotts el a Rákóczy és Kossuth indulókat, mire as ünnepély véget ért Az >01yasó-egylel< kertjében ez alkalomból tűzijátékul rendezlek. — A kéltségvelés 1801. évre már csaknem teljesen elkészüli' a miniszter tanácsban .J Több reform van felvéve a bndgetbe, ugy a bel ügyi tárca költségvetésében mint értesülünk a jegyrüi képesítő szaldanfolyamúk tétele is lel van veve. — ApArasArda fslavatAa. Zala-Apátibsn a Vaazary Kolozs tőspát által épitteieii apáca--aárdát, hol az apácák leányrievslés-oktatásssl fognak foglalkozni', e bó tt-en Kisasszony napján avaiia fel ünaspélyssen Vsssary Kolosa lOapál ki az apácákat is maga vsaaUa be a zárdába — A sslaésssll MAIIIIAat iömegsseu togsljak az ország előkelőségei. Eddigelé megte kiutalták a kiállítást r'Szspáry Gyula gr. minis* terelnök ás nején kivű) lőbbek 'között Ttszs Kai mán, Jókai Mór, Pulsaky Ferenc, Beniczky Ferenc, iolsndáns éi neje Bajza Lenke leányával, Szalavsaky Gyuls áUamtiikár, Kárffy Titusz, Jekelfaluni Lajoe, Gyöngyösi János, Hsgedüs és Huszár Káinén miniszteri tanácsosok, Szohner Antal, Tűrök Zolién és Borhy Kálmán miniazteri titkárok, az Andráasy, Bsttyány, Degenteld, Fes leticb, Keglevich, Komis és Pécby grólok, Bánf-fy, Dillurt, Orczy, Splényi, Piret bárói, Almási Sándor, Molnár Antal, Lukács Gyuls, Hsntaller Lajos, llyéa Bálint, Molnár József, Varady Gábor, Pltcby Gynla, Ragályi Gyula s'h. képviselők, s müvász-világ több jelese, köztük Jásssy Mari, Blaháné, Pálmay síb.; a kik mind igen elismerőleg nyilatkoztak a kiállításról ígérvén hogy azt iöbbasór ia meglátogatják. — Kalauai Jubileumi. A 9 ik huszár ezred jubilálni késaü. Ez évben érte ugyania uieg az ezred lennállásának 100. evét, a minek Örömére október hó 24-án mindenféle lényes részletekből álló ünnepséget rendes az. eired lisati-kara. Az ünnepélyen jelen lesz Ferenc Ferdinánd löberceg, valószínűleg Frigyss főherceg s több ksioosi nevezetesség. — HA«wd ilrágiéü. KecsksuiétrOl írják ne künk ; Dacára s nagy bőségnek és szárazságnak, mely hetek óta ugy emberre, mind állatra már e'vieelbstsiieo volt, vidékünk némely helyein, egyes gyüwölcfjAk másodszori virágzásnak indul-lek. Igy Körös felé s vasúi mellett sz ugyneve- ■Zala 87. uám. (6 lap.) sen .Kotrón, néhány skácls ás nas\|iolys bokor másodssor virágzott, Jelenleg pedig a logbás udvarán aa orgona'bokrok Igen dúsan ás aaápán vlrágaanak. — A sasg}srsrsit\|l Itikárssallak lavAra a hó lt-án hangverseny és tánevlgelom Tesz s tóvárosi vigadó össsea termetben Aih\-ráisy Géza gról. Hadik Sándor gr., liádik Bar-kógzy Endre gr., Szentére Miklós, Ciavolssky L., Sennyay István br.r Károlyi László gróf kssds méuyeaésérs 4011 lagu, Budspssl legelőkelőbb köreiből alakult b isollaág rendezése msllett, — Főtáncrendaső Bsrohtold Miklós gról A hang verssnysn közreműködnek; Sp'áAyl báróné, r. Hegyi Aranks asszony, Mssslényi Adrienne. k, s., Pálmai lika asssony, SchllUer Antónia k. a, os. és k. udv. opersénekesnö, Aggházy Károly ás Hubny JanO. A prologol irta Islsö-eőri l'ongráoz Béla, zenéjét szerezte Ivanovtca Iván, A dtoráma-képeket leaieiték SpanrafT és llirseh operai fás-lék. ' — A Idei asAie. Péoaröl Írják, hogy birs* muskotály fajokból, aa Idén nem álveshstnsk ugy as inysnoek, mint okuk a közeiebi évskban Fs. Először azért, msri halomra dőlnek tökeink a phyinzera pusztítása alatt ; aztán a mit aa idén piacra boanak is, nem kellő cukortartalmú: a szemek sinossnek ugy kilej ödve s rsudstien időjárás minit, mini máskor. — tj -Mpergyár PsHtafksa. A pozsj-nyi dinsmítgyár területén lüstnélküll lőpor gyártása végsti epiiendíi gyár terveit s hadügyminiszter már véglegesen jóváhagyta, At első lőpor-készletei a gyárnak már a jövö lavassssal kell s katonai hatóságnak átadnia, asért a gyárnak no-vsmbsr hó vegeig késsen kell lein:'!. Legközelebb lövési próbáltál tesznek a gyárban (üstnélkOli lőporral. Csakis vaktültést bassnátnak eleinte. Hlr sserint s gyárterúlsieii ágyu-lövöldát is szándékosnak telallilani. — Betörés Szűcs László kshidai lakóanak — irja oltani levslesönk, — s taluvégén lávO lakását e hó tf-án éjjel ismeretlen (sttessk feltör-fék s míg a ház asszonya és leánya a bás bálnáé szobájában aludtak, minden nemű ágyra* hát, lehérnamül, különféle ruha ne-nlleket, élelmi ssersker néhány loriut késsptast szóval mindent, mii csak találtak ellopták. Kép telhető, mily nagyot bámult az asasony reggel mikor üres aao* bálát meglátta, melyet az este lötnvo hagyott. A kár 2J2 frt. A jelentés nyomban megtétel vén, a csendőrség rögtön kivezéuyeliststt, a teljesiteti nyomozás azonban es időig eredméuyrs nem vezeteti. — Tfta síel. Augusstus 80 én Ssent-Urótb polgárvároson, é jeli fél 2 órakor Sípos József háza sddig ismeretlen módon kigyúlt s ugy ss, valamint Szabó Józaef lakhása és gssdasági épületei a lángok martaléka lett. A kár mintegy 1700 Irt. Biztosítva csak egyik ház volt es is csak 4U0 Inig. E< alkaluminal Szabóné holmiját menteni akarván, elssett és psflig ugy, hogy as égö bás körül lévO üsskök közé jutott, mi által bal-karján, nyakán, a arcán, bal lábán égési sebeket szenvedett. — HegNgraastelt bsllrlk. Vett értesülésünk szerint ősv. Mandlbaum Adámné csáayi lekós bolt bslyiségét e h> d án éjjsl Ismeretlen sgyéaek leszegelték ; a tulajdonol as okozott lármára fölébredvén, cselédjeit is telköllé, mit a betörök észreveven, megugrottak. — A híres Mslélager kAlyhAkrAI. Ezen cim alall hoztunk a napokban egy közleményt, melyben levelezőnk a löbbPköai hazánkfia H e i m H. ur (Bécsben, Michaelerplais 6. B. pesten, Thonetudvar) által gyártott Meidtnger kályhák óriási elterjedésére utsl. Livelesönk ujsb bau egy egész halmaz a legkivá'óbb egyéniségek és iniézetekiOI eredő elinnerö levelet küldött be hoszánk, melyek közül olvasóink érdekében s bárom következőt tesszük közzé: \|íróf Dessefty Aurél Budapestm, s kövstkezrf* nyilsikossiol küldötte be Heiin unlak . A'óliroii örömmel ly-zonyiiom, hogy a léglüsií berendelést ugyneve->eti Meidinger patent kályhákkal, palotámban, a Heim cég esskősölie é< pedig oly kép, bogy ezen berendezéssel s csarnok, lépcsőház és több szoba less fűtve, hogy ss égő anyag (a szén) logysss-íása igen csekély; s fűtés s mi s lűtölt helyisé-gek arányos melegét valamiül a szabályozást Illeti, minden irányban meglelni, miért Is én a Itt-téa ezen nemét és berendérési, a legjobb lelkiismerettel ajánlhatom.! Scbmidt Jóssef a győri általános korház gondnoka következőleg nyilatkozik: tA-györi általános kórhás restére szállítói! töltő és szabályozható kályhák, teljesen megfelelnek, A melegség egyenlő és kellemes, s 1880. aceptember bri 14-én, sisllOiés kllttnö. As égöznyagrs fCmke) vonat' kosólag asan kályhák baiároaottaa a legiakaré* kosabbak, ugy bogy már as alsö téli Coks kei váebblel fédssts a btssersási kőltségsket s ezért pagy köasönetat árdsmsl Meidtnger tanár sseren. osás találmányáén,! Mlbálykovlis Imre, Nagy* Bossáayi plébános a következőket tr\|á i .Kérek rássemrs Msidiugsr töltökályábos sgy dupls sil* tát O'-ika lűtásrs kűldsni. A kálrhs uiladsn kívánalmaknak maglslsl s teljesen ktsiéglisit. A ssom* ssédssobs Ittiáse mslsgvsseto osövstksl kliüaö,* 8 Igy megy ss tovább, Ismételve Ogyslmsstetjttk tehát olvssótnkst, liogja llolm ur gyártmányé) érdekes, kápts árjegyzékét kívánatra bárkinek késaséggel beküldi. A poatajotadék, mint forgslom bév-tBérőjs. Basánk Isgélánkenb lorgalmu városai a poslajövsdákl bevételek alapján i Budapasi 8 és \| fél miUlé posisjövedslme titán Sövstkeslk s kis Fiutna káiszásessr írttal, ezután l'oisuny, Zágráb, Szegőd, Tsmssvár, Arad, Nagy-Várad, Kolozsvár, Pees, éi Kasas, 100 sssr Irflg. 100 OOÓ Qj'OOi) lóriul jövedékkel a kövsikssö 87 város blr i Dsbreosn, Brsssó, Sopron, Miskolc, Uyőr, Zliiioi\|y, Essék, A'ayy Kunism, Nagy-bsebáe, Vsrseo, Újvidék, Ssékss-Fehárvar, Ssombstbsly, Nagy üsosksrsk, Hzaliadks, Szstaár, Losooe, £gsr, Sslszsk, Eperjes. Komárom, Kaposvár, Panosova, Károlywros, Ungvár, Zzsbor, Veraaé, Ksoakátnái, Nyitni, Nytregyhasa, Msrefeáros-Sziget, Baja, S.-Alja-Ujhsly, Esstsrgoui, Vtiko-vár, Lúgos és Nagy-Klkluda. Jsllsmső, hogy A kiaebb uápsaságU városok forgalma intinnyivei megelőzi a nepesebbekát; pl. 48 sssr lakosú Ksoskstuát ossk a <10 ik helyen van,__ A Sarg >K a Iodo n I* ja, utelyet Sarg ur talált fal s hozott lorgalomha, mint tílycsrtn kii-lOnlsgasség, (Fiuom sssppsn stb) As Uzstrák* Msgysr monsrobian kívül Nitnsiorsaag ésKraa-oiorsságban is a Isgnsgyobb ersdinénynyel hass-náltatik. A belföldi iparnak oly du« eredményé es minői sllg találunk s mslysl sok társdság « jelentékeny \|iénsáldosalok után árt sl s ieltsláló. Annál örvendstssebh ss s körülmény, hogy a .KuUutonf, mint egyszerű bácsi találmány ugy kitűnő jósága, mint olcsóságánál lógva világ assrrá vált, s a Islséges urslkodo hás lagjsiou bsssnálatbs válsieit, a a logkele ás esappsu mái* lel e sssr, s legegysssrübb polgár hásánsk öl* léző ssiialáu is található, mart akt, sst ss egészséges s s jogak szépségánsk isrtásárs, valsiuint a ssáj Irississágánek megőrzésére legalkalmaaabb aasri csak egyézsr Is haaznaiia, az sohasem lúgja többé nálkűlöshetoi. Tokajban dűhöagötl tüaváaa által károsalt embertársaink felsegéléaére alakult ssgélybiaott-aág aa oraaág összea lakóihoz fsll^ivást intését! köayöradomáuyokért. A hatósági Islttgyslet alatt álló köayöradományt gylljtő. Ivek köattl a 688. aaámu ivet a bizottság sasrkeastőségünkhüg küldte be. Mindások, kik nyomorban levő em-bertáraaínknak könyöradumányt nyújtani óhajtanak, a letett iven neveiket aláírhatják sada* kosásaikat megtehetik ; a nyújtott könyöradományokat lapunkban nyilvánosan köaölai fogjuk. A ,híula' uerkeeitMye, Egy darab Pirii Budapesten. Szegény amerikai reporterek I Mennyi káple* * lenséget kénytelenek kieszelni, hogy a nyári hő* aéglől elbágyadt olvasót kissé felvtllanyoasák. A tengeri kigyó már régeu eljárta magát, a ssazmil-ltomon örökségekben már as örökösök sem lösznek, az öngyilkos kutyák története elosepelt. Mihez fogjon tehát egy saegéuy ujaágiró, bogy uyá* ron szenzációt csináljon r Hisz idegeink már annyira hozzá vaanak szokva a knronkáuti mag-rázkódiatasokhos, hogy emásstásüukie is aav\|, rólag halna, ha egy-egy jelsutösetib esemény hírét heiekig nélkülösuünk keüstte. Azok, kik augusztus utoisó beiében a váci ul-oal sétálók dtazes osstáiyáha tartoztak is ugyan ki nem tartozik lítía V); a kik a divat hódításai iránt köielss llgyeleaiiisl yisolletnek (s ugyan ki iieviseltetnék ?); a kik oiábiió látványokban gyft* nyörüaégei leinek (s van-e, á ki nem lel ?)t ások ez idáa nem ssoruliak hírlapi kacsákra, hogy villanyos rezgést éressenek. Egy eseinénynysi ál. lőttek ugyanis szembe, melyei maga lliogsnes, ia kénytelen lett volna szenzációsnak mondani, da> cára hordójának és dacára a kutya divat taiuls* musi iránti bódulatának / _ Nagy-Kanizsa, vasárnap. Zala 87. aaám. (0 lap.) El esemény egy nagy divatárukéi kelelketéno raindbö egyt» darabon kiiüntélvé van, ntm olilll «oh. mely a váci- és sxibárui-utca tarkán épüli étik-kel, hanem víIArob arabi Hámokkal, £« ai\|itám) küldendő, renaissance styltt palotában, előre ii oly nagst Arak ugy v nnak (Ixiroiva, bogy ai alku egyutr 1800 aitplernber hó 14-én. iblvaialáha tRudiptii, Nagy-Korona uioa 10 ií Irányokat lümtitír lel, minőkhöz Hudipaattn tsokva nam voltunk.' Nem caoda Uhai, bogy a váoljStcai közvélemény látás érdeklődéssel kiaérlo annak Ijfcrendéxéaéj, bámulattal adóioll ai ablak-toruk ragyogó riisrének, melyikre tündöklő villa-bw» lény hinti imigiit sugarait. Ei üzlet tulaidonnaaia llirsoh-roal vérek, kiknak neve a divatvilágban. Európa-eMrie elökelöa n1 haagiik. Tudnunk kall ugyinis, hogy a cégnek Bécsben éa Páriaban nagy divaiUileiQk van. I)a tentitiDkei bitónyraan ti is Jrdtktlni fut, hogy á Htrsch-tetlvérek magyar emberek, B\|ján ssü-leltek a a tiácskábét szítrmitetnk a divat-világ j ntv metropolisaiba. Mikor as üalet augusztus SS én megnyílt, uo katlan élénkség tavana meg a hóit évadot a Vád-utcában- Earekre meni ki táncai tömeg állott1 napliossiat a váei- áa itibárui-ulca aarkán. isinte bttóre*«l fenyegetve a Bsemkáprás itató és mindeneit teleli vagyakat ébresilö kirakatokat, melyeknek giidigiiinpompáit, nsodálkoxársa indító eleganciája oly látványban gyönyörködlotik a i szemlélői, mely élénken I'áriara emlékeitől. Ax ember önkéntelenül a lelülmulhatatlin ítéptégüj Hmasmanu houlévurdon képztli magát, aixébe jut ' HjtEJrlniemps. nevQ divatcsarnok, mely .iligbi fét nem anéyira nagyiágftnak, mint elragadóan I bájos voltának kösiönhetl. A vHirscli-leslvérek üzlete s iegkösvet'enebb sxellemi rokonságban látszik vele lenni. Egy kia \| darab Pártat várással! a váci-utcába. Mi ia örömmel üdvöiöliük ea impozáns vállal-1 koséit. A divat e ragyogó népségű csarnoka által ffivárosonk egyik legszebb utcájn oly neve-tességre te»z ezerl, mely világvériis jelleget1 élénken kiemeli. A kik ex üzletet megtekintették,! isinte roskadtak a gaidag impressziók térbe aluli. \| Ezekről aa impresasíókrél akarunk futólag számol adni. f _ _. ;__ . ~ ~' .] A földszinten é« az emeleten arányosan csoportosított kirakatok és divatcikkek küiönbüzö osz'ályait tüntetik lel. Ha egy sétát leszünk « kei utcára nyitó üzlet körűt, egész kii tanulmányutat tettünk és ha szemünk végig lutott aa ezernyi tarkaságon, kénytelenek vagyunk megvallani ms-gunknak, bogy az összes bálványok közölt a divat bálványa a legragyogóbb. Kora este kigyúlnak a villamos lámpák és ezüstös lényük tünéé-riaaan Ataaslja el a kelmék sziyárvunyos pompáját a nöi pipere 'észbontó egyvelegét. Nincs h dl vat tág fogalmának olv aprósága, melyre ex óriai üzletben rá le bukanjunk. A mQvésaien berendezett tarka csoportokban megtataljnk a tri-col-harisnyától a pazar disaő nöl kalapig, lyoni ■•lyematövattAl, a symirnyiai szőnyegig, a legyezőtől a tóuri berendezésig, a caokroi nyakkendő-Í8I a a valódi jappán vázáig, mindaxt — mit a mindenkorra ki van lárva A cég leaklixelebb egy pazar lénytt .liivet-lip.-ot ad kl, mely díjtalanul küldtük iiét, imAy illuutrátiók éa magyaréin iS&tvg- tekintetben M t laj'a irodalomban páratlanntk igórkeslk, Mr. de Untán. T & n H g y. — A ittmigl irl«A leáttyliktli tójává Hénfi Aia\|ot elemi isk, igaagstót, aa Iparos iskolaivá pedig Ktlltm Károly drrreáliikolw \| Tinllótgylutk irodalmi tanárt válászlolln at i'kulabituUiig. — I-Vloaaiaiait ktiitlitg. A köxépiikolai tanárvizsgáló bizottságot a kKioktatás) mjgiisler laloailalta. a tizenöt étivei osolőtt istrvaxai hl-xollság mandatuma lejárt i a minisiitr migra* gadia aa alkalmai, hogy ait uijá nlujtjiatyló bi-1 zoiiiág már ktntve»eit elnökével, RtSIhy /.tolnai kifejealélte köaiönatét ,a tliimtréiét mindegyik tagnak lavéktnyiégOkén. E* eiail a köxépiskolai lanárképiésnek tgyik korszaka zárul be. — Káalarlaallél AlInmAam pálváiatol hirdet a vetiprémi püspókitg és \|iedig: 'Mami' gyében, A kesithtlyi tsjuresnégiie kebeleiéit al sopáboki plébániábni Ur nau igragyi liókliiikií-zaégben I. saepitmbar hó HO-áig. Jdvöiltilmo min deut készpénibtn asámilvjt 177 lódul .70 krajoár. A tannyelv magyar, a Unouuok szám* W. — Jk nAIpar Iréckékia itlenlékeny eie-ményről értesülünk. Az orsiágos nőipar egytiU-let ugyanii gyűlést tartván n napok ben, az tlnök kővetkező jelentéat tett: Uarois tfábor kereskedelmi mlniuter leliamerve ai egylet hivutáiál t aa általa lentartott nöiptriikolák vattkségéi, kezébe vélte aa ügyöt a megindította n tárgyalásokat a fővárossal, mely aiintén hivatva volt ti intésmény támogatására. A főváros nem vette iát ai ipariskolákat, hanem megta'áltn a bajok gyökerei orvoslására. Ugyani* a lövárot 25 ezer fóHnt küloaönt nyújt az A iRtgyír Ptitgt\|ltl Miaailc iitpltmlttr havi ittiate mtgjtltnt ixokáMM n«ln nal t dúi tartalommal, A lllifit homlokán der geyl Jakab Unité Igtn jé treképt áll. K Ittitital a tliinntgytdik kötal ktltnntdlk fUsttt ktrtll aa olvató köiöniég ktiébe kövttktiö tarttlommal: Tanító, a ittti át ittllemi ntvtléi tiolgálatáhan, Ulöndöoi litvántól. A magyar nyelv tinitáia. Irta < Havas Károly. A tanítói köiaulltmrAI. ina l.nli Ignác. Vltihtng as tgytltmta gyOlétliöl, Kőtik igaiga- Vidéki. Tanttgyiörtánttl adaltkok. Irta, Kitt Há'n-I dór. Irodalmi Ktlaut i Könyvek ét tanaukósttk. müaödéat. Tanlntáaattk álltpott. Tanügy- t tgyéb irodtlml moigtlmak. Könyvénél. Tanügyi lapok ét folyóiratok rtptr* loriumt lapntmlévaL Tanügyi Htvi-Krónlks. Tsqjték „Emléktiittöjt" auguitiua havárt, Sttr-ktsatöi mondanivalók. —a> KIAManlAal Irllilt Aat véltünk : Kanyart fr'trtno kolotavári logymn. tanár álial Irt ily.nini ü mtlrt: lUnllármiok Magyaromágon, takln. Utttl ax finltnrUinuá tlttlánot lörténtttrt. • A mii, moly ti unlitrllmumak történetét a l-l-lk tiátadtói keidve Ititi, már iit\|it, 30 an lelt nlk inog, árt i I frt. Kiadja t Ushtattii és fltldi Ko-lnitvárt Ilid uina. Myü\|t6k 10 tlöfltttö után un-ttltt\|>éldányl Jüipnitk- Ajánljuk t mltvt', minda-trtnrtém \| toknak, kik lődntk. thrténtitm rátsltktl tiyh\|4tér4ak- OB^ZUSTOICL A mezei nyúl hzsi&oiiiga és kártékonysága. A meiei nytil ntnr etupán lilttos busa minit hantm mát tekintet bon It Igtn iitstnnt Iliit. — módot a I Hogy a nyulpeettnyé, különöitn t süldőé, több-léit módon tlkésiilvt, Igen lileits, könaytn gyltlnek a tiut-1 tméitthtlö és tápláló, ait mindenki tudja. Sok ínyenc as egéisen Attal tüldök pecsenyéjének mindenekléletl előnyt ád, ámbár egy kilejltil, a téli hónaiMikban Ion nyúl linia inkkal iiltteatbb, saaalosabb ét táplálóbb. Ntitv valanitnnyi mtiti nyul huta tgylormán jó; t tekintetben ntgy he-lolyáit gyakorol a vidék, a hol a nyul tartóiko-dlk ; a jobb vagy rottiabb minőségit táplálék a , malytl él; ai éghajlat éi aa idöiárái, a mtlytk I bahatásiu alatt nöttkulk. Így t nldt\|tbh éghaj -I latu nitzoi nyulak buia sokkal liltititBl), iiilnt n melegebb éghajlat alattiaké, ép ugy a téli hideg hónapokban lött, nyulak ptottnyéjt tokkal Itle-I losobb ét táplálóbb, mint t mtltgebh hónapok- vtstolöi nyugdíjalapból l évi segélykcpeu llsnl -ennek B°/0-os kamatait, mig mi egyenületnek a kereskedelmi banknál levő (It).(ltll) triói bázépitéso kölcsöne törlesztve nem lest. A kereskedelmi mi-niszter évi 9000 írttal, a vallás- és kötoktitlás-ügyi minisztérium pedig JiBOO írttal segélyezi. Tudomány, irodalom. — 'lij'Uon. cimü egy kötolns miire hirdet fllöQzetést Endrefi. (Tokaji Kis Endre) Kls-Várdá-írói. A mii egész jövedelmét a Tokaiban leéget- I tek javára ajánlja ial, a szerkeestöaégttnkbtn is I \|mn elo\|loit nywltké. Mihtlytit a téli törd Idöro [l« van téve t 481 száfnu gyüjtö iv, hol aiuk, \| rt kövttkuik ti tnyht idö\|árás, t nyuMius rögkik a leégett saegények javára e mii megesettén tön vetsit iilttttiégéböl, itniaiosságéból ét táp-----l -j-'—i -—ii— »'ertjéből. Ep ugy ntgy tllárét van ai erdőn éa divat káprázatos fantaziája az újkor némára ki- által akarnak adakozni aláírhatják ntveikat. A gondolt, bogy a Jérfiak elegánsak ét anökellen- mü ára lüzve: 60 kr, kötve 1 Irt. Megjtlenik ei --állhatatlnnul bájoaak Irgycntk Sietünk [_ gyezni, hogy egy divat ötletben a villamos tények nemcsak dakorttiv, hanem igen praktikus oélja ia van. E lény' ugyanii a kelmék sainait _eredet itiegje-1 év november l-én — KIAflMtAal MHIvAat vettünk ti »Aradi Vértanuk Albuma cimü műre, titrktttli Varga Ottó. A nemsel vértanúinak emlékttobra lelepla- valóságukban, vagyis nappali világiiásbaniünieli. aéie alkalmából öaitönöiieiett Artd várni kii fal, s igy hölgyeink abba kellemes' helyzetbe jul- töntégt és aa ottani .Kölcsey Egyetültl. oly mii-nak, hogy este it vásárolhatnak.'a nélkül; hogyI nek klbocsájlásáraj melynek kapcsán uélet o a tsint illetőleg ctalödáiokntk kai. As emeleli tértnek (melyekbe? kényelmes, (a-ragott lépcsőház vezet) egy része szőnyegeket ét dekoratív cikkeket foglal magában. I't lépten-nyomon a keleti isiét meateri alkotáaain bukkanunk éa as .Ezeregyéji meaék. tündérvilágának tegyék ki magu-1 basában ások ia osatbaasanak ünnepünkben, kik {körülményeiknél fogva itt jelen nem lehatnak, mondja a szerkesztő. A mü ára kötetlen 2 Irt, vátaonkötéaben 8 frt. Megjelenik 10 íven, Zichy rajtával. As előfizetés AratÜ várói pénitárahos küldendő. — Nak m lap Aa kavéa • piti. Koránt igazi szőnyegei süppednek lábtink léptei alatt sem légből kapott, hanem sajnos nagyon ia igát £ termek másik részében a nöi conlectio foglal ez az állilát. Épen azért kedfnt-kőtelesaéget tel- helyet. Jól esik tudnunk, hogy a divat költői ét jetitünk akkor, a midőn litzteit olvttéink figyel költekezésre csáblió képzeletének minden uj szü- mél a >Képes Cetiádi Lapokra,, mint oly szép- löue Páris ét Bécscsel egyidejűleg itt fog napvilágot látni. Bennünket ea üzlet nemzetgazdasági tekintetben is érdekel. Minthogy a páráinak testvére, irodalmi ét ismereierjeiitö képés heti lapra lel hívjuk, amely tok oldatusigánál lógva ellátja olvasóit mindazon szellemi kincsekkel amelyekre a müveit eaaládok tagjainak szükségük van, amit magyar kézi műipar egyenesen korrespondentiá-laionbanai idők mostohaságánál lógva külön-külön ba juthat a párizsi ízléssel, megismertethetik annak finom ezellemévél, eltanulhatja meaterlogáaait a es által felkfisdbeti magát az európai vagy hé-lyesebben a párisi színvonalra. I>t ha a >Hirtcb-taalvérek, üzlete ragyogóan di-aset berendezése ét óriáti arányaival bámulatra ragadott mmdekii. nekünk még jobban imponált as a Itliétlen szolid alap. melyet aa árakban kitüntetve láttunk. Egy valódi japáni divatcikket például olcsóbban vehetünk meg itt, mint a hogy ast eddig imitálva másutt kspftik. Éa ugyanaz áll a többi árakra nézve is. As ár különben meg nam tmrethtioéatk. A ..Képet Családi La pok> ugyanit nemeink tsépirodilmi olvasmányokat nemcsak képeket nyújt olvatóintk, hinemt divat Wpot, az orvoti. hátiariási, getdatági, kertészeti, neveléstani s iljusági szaklapot ia nélkü-helövé teszi amennyiben iiámoi munkatársainak közre mökődéaénél fogva a főlapban ét ttámot mellékieiein mindezen kérdésekre ie kitarjeuti a figyelmét a dacára ezea gazdag ét élénk tartalmának még ia a legolcsóbb tsépirodalmi .képet héti lap. Eiöfiittéii éra ugyanis egéss évre ö Irt, t mely öaasag a .Képet Családi Lapok, kiadó- mtiőn élű nyultk hui-ita köiötl, ntveteteian, miután at olflbblok illatot erdei lüvekkel táplál-kntntki husiik sakkal inletaaehh ■Int a Imnink, lésig vagy láp vidéken lalnötl, vagy általán terméketlen vidékről laármazö nyulaké. Már a régiek it, nevettitttn a görögök éa rómaiak, igen nsgyrs bectttllék a nyuibutt. Martiéi mondja, hagy a négylábú állatok kötött a matti nyúlnak van legiileteacbb husi. Vére a lagédaaabb éa Itgialeteeabbnek tartatlk, nem igy ssirja, mely élveiheüen. Különben mig a nyula, siabadban tenyészik, tohttem hitik el túlságosan, tllenben itelidllft hátban felnevelve,% eók-isor veszélyben Ionig, hogy a aairjába ful. A keletiek undorodnak a nyulbusttól s annak élvesetét nekik Mohamend éa Móaet tana tiltja. A nyúlon a legízletesebb réti a címer, utána következnek a hátsó combok, a malyek süldőknél mindig elég porhanyósak ét aamatoaak , da a vén nyulaknál szívósak ét szárazak; ezek után következik a nyul-aprólék, a melyhez a fej, a a nyak, a bordák, a lapockák, a máj, a asiv éa a lép tartoznak. Különben tudvalévőleg as islés igen külöabö-Aö t igy vannak a kik a nyut-apróléknik előnyt adnak a többi réat (előtt. A nyul-aprólék különben a franoiák nimieti eledele. A viatonylag magai plaol ár, malytl a nagyobb vároeokban a nyúlért flietpl kall, a jól gondotott vadászterületeknek Igen etép jövedelmet biztosit t igy a matti nyul már pecsenyéje állal jeienlékmy baaanot bajt. Mart ámbár a kevéabé jómóduakaa^ nem igen, vagy ctak ritkán tallk arra, hogy aaitaluson nynl-pacsényét lássanak, — dt ha aa a lömén talán asAmu nyul, melyet as onság minden vi* jteffi-Kantesa, vasárnap. ken évente lövetik, a konyháról elmaradna • bt* il a vagyonosabb oaatálynak mást kellene eeataiára hoaaia « axxel emelkednék a most ti(r<t olcsóbb tápanyagok árt; ezért a vádiul lm ma la kóxvaíileufll, de közvetve bizonyosan javára van a szegényebb néposztály táplálkoxáei naio< nyalnak. V- , E mellet ma. nemzetgazdaságilag fontos hass-not ia bajt a nyul. igy bőre, mely télen tömött asöraaével fedett ét lefhassoAlbftlóbb, réaxbea prémQI, részben — a (éli bőrükről — a szőr: kalapok, harisnyák* keselyük, nadrágok s máa rahadarabog előállítására szolgál a igy aeámos, kUlööÖHen észak vidéki orsiágban, jelentékeny ka reekedelmi cikkel képes. \|>e még a «z0rmé}éíö1 meglosztott bőrnek ia nagy hasznát Veszik a Zala 87. Mám. (7 lap.) írét gasnihsi vadáaxatáa négy nap sieti i&vsltsff : 54 nyal, Ml fogoly, 15 10r\|, I láeán. A léin f4jrai ffryt tadáaalon elesett . 4 zerge M egy havasi morga ; Ihtipní wryéMiiiUéüloti jíeéig 10 napi vadasainak, következő eredménye leit; lő; veieti lOi aarga kaoaktL X aarga gida, W sarja-bak, I szarvai éa 1 róka. Nádamly Kereip grAI 1800. szeptember U6 U^n .Tlhrlai tiwt4Má"uk aMxát magAlMUttA, MiailkiM Uulll fogtak, Ifft \| nnfi'ÍJ M laáfatáasS aáaAek ifá)f N. a. Waáay—I. Vállak . éa latsak ttoyéh ara 4* ■«i, k ám fogjak felbü—élai, fff"fiTéfi Mjasel, a ima fi* lm ii atybWaait aM MiI/í«()iIí aíit (Mi* § kiaapgé la* r>kai ajtói aj laka*M ia aikaidtak, Méu krtaéf kivét iMf li Ibii rirUli. gAain«i Még ~~ l u ka«siuiiak Snak Kvl maga 69 aergét leritetl lét Nimród bajnokai ál-jid^a itaauiöfjii2kyt aaiiia»b tatában mag vannak elégedve Ca aa nlei vadéi omanynysl s a vadáaxatnál elért eredményekkel. "JUJ - A diuunl-IuiUk e^elvek a lehir ten-í** garban lésakelnek ét melyeknek pehely-tollaik' igán keresett karaakadalmi .cikket képesnek, aa \| ellenök indilütl rabló kihasmélaa folytán évről* 1 I TM fogynak. A pehely gyűjtök nemcsak a duna-ludak lágy béléaét lösz lógatják, hanem rendesen F. ItlMjtHiti. KavMM mit Mm i mi at U&0 oZ Nyílttér. kesztyűik, cipéaxak, agi'aköiök éa aoyvióxök; lalaiadík ia cíHMxeH i«lé)l iojáéoka) U Így mag de értékatíthaiök a bor kikéaiitétéoél éa a jhemraínitik araporulatoi. Ha magvarnftk a pa« kalapgyériiauál nyártJbulladékok K a melyek )6 j hely gyUjiok, mig a liaialok ttlMnak, ugyanaunyi trégyasaart ^ixolgéKalnak. A lérdiaOielig bőrében palybal gyl^ibaittének, da aa akkor nyárt tolta-meghagyott bétaóiébak mint pwió-katék éltaié \|aat liaitogatni kaltana a hogy tat afkarifcljék, in nos haaxoéiatban vthnak ; özeket baatnélbai)a a kébb aa agéaa danaiudéliouiány létét támadjék r«vU\|« kl4ut«g« %mi aa kp, Mf m» ,UM#r gbti ind ymmirtaH (cir<.4.) tttú (peJttttf — wrurtrt rolwa awt taefcvatM Mi M KIMNMimH ié, Haaittabatg (K KiHili. Hmu tn '0 kr. foríu- ll«(tirt< $* U'éé vtnrt to- aaé . a, IC; íife k«a Felelőt mrkmtlfi; € a Pataiét lkai HIMDKT^KK t ji fisíkui, ha ninca rOka-farka, a dArsaviiiamoa^ aág efü&llüéaéra; aa arauymüvaa aa ekölt Hiaii-tiaftra éa a femek caiaxoléaéra; n kftnyvkötA, a bOrt k^oi velük a nácoal éa a toiéaiehérnyéYtl. A nyui bátaó lábaiban taJálbat6 caontocaka, ax tgynevfaett ax^köcaont, axttkaég aaatén árt pipa> taaaitd alb. gyauánt haaxnálható. A nyul báj a bölyaghuxMltairomot halyattaait meg rOvidláló Onxénttkkal. Közg&zdisig. — B«rvmfl klAIIIIAa l)tbr»e«ali»a A debreceuLUatomfMenytHa'O egvaxűlét m évi oki. 2-tól 7 ig nainxatkOxi baromfl ktállttáat randaa A tiati a iogíájft»ná>, lakélyak é» a búiba h-tolt kiálUtáa a xároa agyik laganabb épillfttéban, i idegen, taatak által keletkezett daganatoknál Végű! (elamlitendök még a nyul béleí, a me* • Margit«-tOrdü nagytermében leai, melyei eatén-kint viilamoi lámpákkal lógnak kivilágítani. A lytük mini vonaalék é< mint caalétak a ragadoaó kiállitáai biaottaig iiaeokét taglnil áll « elnoka éa kártékony vtdak ptmtitáaánál jelentékeny aae- j Nná»xy Feranc. A birál0 biaoilaág Kyárt (íyaU atpet játaxanak. „ TWdxx La/t Sport. — A kérmrndl ta«pari\|ift egylet IH90, báró lett « tagjaiul küllóldi xxakembarek la frieg I hivattak. Aa egéax kiállitá* technikai rendeaéaét Ktrlbay (íe<ára bi4ták. I)i\|akul arany, exQat é< eliemeró oklavelekan kívül iíOO Irnnk van kltU/vo aranyban. KÍ»l iiáxra elfogadnak mindealéle kö-xÖnaége« éx íajlyukokni, gyüugytyukokat, imlyká* ; kai, kacaakat,'ludakat, galambokai, madarakat, eseptember U-én I aö n"nxeikósi é« orxságoa tengeri nyulakat, éneklő diaxmadarakat éa vemenyt rendez azon reményben bogy Körmend barumii enyéaxto rxakóióket. Bejelentéin halártdó] a határa/éli éx dunántuli kerekpárosok falálko- axept. 2'i-ika. záai.helye leend, moat ax egyeaületbex köxel van — A miiKjar jalxáiog hiielhank 4' ,,-koa (xrác, közel Tan Bécx, ép ugy BudapeeL Ott^an -Ayereotéttf kofvényeinek ferva^erd iiaénk»»ai.edik alkalma minden magyar -kerékpároanak a kültöl- j kiaaraoláa i héiion. e hö 16-én d, u. log meg dtekkei aikra azállni. A könnyebb eUxálláaoláa éa tartatni Uudapaaten egy ko/teg) xo jelenlétében, a rendezés érdekében arra kéretnek a réaztverők, -bank hivataioa helyiaégeíjien. bogy ebbeli sxándéknknt mielőbb tudatni asivex- — Htadapeel! g«bu» lAaadr* A buaa-kedienek a rendexöaéggel. A verseny sorrendje : ü/let nyugodt irányt kóvet. A' kinálat ugyan. 1 Megnyitó verseny; Táv. 2000 m. (Nemzetközi.). meglehetőseit nagy, a véielkedv mémékelt éa min* K HMkxtoa't^itfa rlrU larié baxznáUttAl i IMttÉÉi td«lf i"i<«k ALODONT (jrttiiéfffiytft hntósdy 411 m IkHfhirwiiht. w tfaa atkalaua atataaaáaai Watzeaa aéHé -mm «r irwmiu. H . UKgyttiifftM ■áneiál le. w Jagya^k Niaiiimi\| ^ rfnajytfwitwi a tgiax?,,w ntfíílHi' hvío raa liaaaaátatlaia agr aa adv«raat, jaiat a taxaiagMutik ksrfrkhaa ka aa ZJr»a»ft \|Ml\|lf UMill ta liaaaakttaiA AN I—él Kitplfni' a f>4gjwrkMk k tltal«aariaaatiaal ára »gjr (Urahaak M kr. Xiiy-KaiiMi gakasra aa tiilafi Uu^üfaM A4etf, HU>n> <:« Klrin M«rt»«i» »-ltnt>af arakaál^ aaa iK4l»%jan t ii vm* rjiin a» Tet 2 trt. O y műkedvelő kerékpárosok részére IPÍHE Naö di\|i'i még nem nyertek. 1. eiQf, it. ér III. bronz éréin. 2. Uajnoki verseny: Táv, 8000 ni. Hazai kerékpárosok részére. Tél 4 Irt. I eztlsi érmek ée ax »1890. évi DuoántuU bajnok jelAl'« címet nyeri. Ha bárom egymáaután kiívetkezíí bajnoki versenyben iemé<elten aa »évi Dunántuli bajnok jélőit« címet nyerte • Dunántúl bajnoka éa a bajnoki nagy arany érem tulajdonosa lesz. 8 Bixtooaági gépek veraenye. Táv. 200«t méter. (Nemzetközi.) Tet 8 Irt. Q y műkedvelő kerék pá-roaok réazére a kik még első dijat nem nyertek. 1 exüat, ll brona érmet, HL elismerő oklrztot nyer. 4. Kexdök versenye. Táv. 1000 tn. (Nemzetközi.) Tét-2 irt. Oly műkedvelők részére a kik a kerékbajtáaf 18i9. és lK9>Mk években tanulták éa azóta üxik. Biaonyitáa becsúletazó. I ezQ<t, II. bronz érmet. III. elismerő okiratot nyer, 6. Nagy veraeny a hölgyek díjáért. Táv. 10.000 m. Nemzetközi. Tét 6 írt I ezüst érmet é< a körmendi hölgyek 150 Irtnyi becaértékfi tisztelet diját, II. ezüst, III.TV. bronz érmet nyer. 6. Vigasz verseny. Tav. 2<>00 m. Tét ninca. Azon kerékpárosok részére a kik ax 1, 2, 3, 4, 5» éa 6 ik versenyben első dijat nem nyertek, I. ezűsf egy 3)0«M) mm. adato t el teljesen váltoxailan árakon. Tengert lanyha ea métermázaánkint öt krajcárral olcsóbb; a többi gabonainakban csak , ( gyér a lorgalom és irány meg árak taajesen változatlanok. ~ ilebreeeni galiael Aruk, az utolsó hali vásárról* ntmáxaankinl azámitva; buza ti.00, két -szeres 6 60, roza S. 10, árpa 6.00, aab 1)00, tengeri 6.80, költa 5.00, 1 xsák burgonya 1.00, 100 kl. azalonna 4700, 100 kl. háj 4^00 — PA\|»a vAren plmsl Arai t buaa uj 7 Irt 10 kr., rjaa uj 6 Irt ÖJ kr., árpa uj 7 Irt., zab ó 0 Irt 30 kr., kukorica 6 Irt 20 kr., biírgouya \| 2 Irt., aaénu 8 Irt 70 kr., aaunp 9 Irt 21 kr. — Kanl«»l \|alas«l Arak. A bét alaő n <p • jaibao beállott lanyha hangulatot aa tttoüó napokban szilárd irányzat vallotta fel. A kínálat jó volt, de a kereslet ia nagyon élénk, minélfogva buza 6—10 krrgl emelkedett, A kűifö d jelenleg nem váaárol a a naponkint Fiumébe indított na gyobb küldemények régibb keletű eladáaokbó! j származnak. Árpa iránt ia kiaebb aa érdeklődéa, j a nagy kivitelit üzletek lüaaüntették vételeiket a moat caak néhány belföldi cég vásárol, mely korábbi eladások révén még adóa árpával a ba ezek i j találmányok j ifabséalaiaitataxk mlaéea aHaiabaa BENEDEK LAJOS ét Társai szabadalmi irodája allal Bpesten. Muteam körút 10. 01. A nugy in. Miaieetrium által k ja lélUIAItfk bUftlaaAbu a\|aiilvn I Sévenként 600-nál több szabadalmat l eatkőxői W 4—ír iVHV UIHWUiURt 1 d Mariazelli gyomor cseppek IliUltllftUi iflntnr wiftAna uiur bajnak. yowwf liuíut. ff "ff lyoatM ayw\|nww« PíSöfi__ nyu WlraiAfM, HM rdMNfijl érmet, U. bronzérmet, ,111. elismerő oklevelet jg ledexfék azükséglelöket, ugy nagyobb árctök* nyer. Minden veraeny közölt 10 perc, a 3. és 4 kenés várható. Uj bab már nagyobb mennyiség* azám között 20 perc szünet. Nevezések »verseny ben kerül piacra, a minőaég axép febér. Helybeli nevezés* felirattal legkésőbb szeptember 10ig piaci áraink: buza 7 Irt, árpa 7 Irt 25 kr.rroza Udvary Feri alelnök úrhoz Körmendre (Vasme-1 & frt 76 kr., zab Ö Irl 25 kr., tengeri ö írt 50 gyéi^nj küfdeudök, a tisztán meg keli jelölni w kr., léhér bab 7 frt 26 kr, illető versenyt a melyen részt óhajt venni, azint-1 __. . — _ ugy megjelölendök az ing, esetleg válszalag színei Minden versenyre a bánatpénz 4 frt. A tétek és * bánat melléklendők. Ha egy ur több versenyre nevez, akkor a bánat caak egyazer fizetendő, a ha minden nevezett versenyen indul ez viaszaazolgálüttlk. Este 8 és fél órakora táncmulatság kezdete. Kerékpárosok az egész ünne* pályre óO krt. fizetnek. — Vadlaaall eredmények. Gr. Etzter-ád'jr Károly axent-ábrabámi birtokán tartott vadászatnál bárom nap alatt eaett: 706 fogoly, 21 tor), I tusok, 9 nyul, 2 fácán. TL$zterhtey Béla VMIklaltai ImiIm MtivAsyialaaata attMM Mr " lí ifin? Ct)'«m»»f halál. (/<■■■■ kmwk v sara sapfllWws laiaAgiM m ayálkiwéki, fAieMás, HMlw h4«y» lagMf rtSlikak aagMIMill i tlSwK (int bb aájrww•ihaHkav>l MfirniMikj tviHnorf<NvMM.k<iMaay Híia^aihia ■d<M. <u élat • HalUi laH«rMi na» U>y«rat Kg\|~evag nSlatl ulílHálMl ttfVt 40 IU. Iittt Ml 70 ar, K0»i>onU MNhlllM rakurtl aréat Méntf tWfíUttirHfmi1«rf1ávtt _I _____ Ováa t A valódi MAriaidll jey)m«r ««n\|k «ok Mla> késao utánoíUlaak •li»n»uii»iii»k1««4rt vif.Niuksyanksl ónak aáftk losiultMunak m«fy«k Ovqp. mty v0ro«. • a fctilí vé«0«ajfvH allÁlon aa\|rfrka vaa eMiiMirnlva,* MHyiS\| atalMkall haMitilall In ful vas Ittntalvv, kon. u KmaiwkM, ou»» k II. krtúvvny«iwlnj»i\|iitUi«l\| U — . t a« « A a»miari<4kiéi éa iiilMliéii] Hfifctii 1 <>" J ml k(Uaa>IUa, aHli béiamal agrMSyH Uf, ■•. wU « MM fikálMMai. » Ü0 flv« ml VMJ«7. Szerkesztői üzenetek* K itf tkmU^wt KikttiMi a «A\|» kulian«u.vért. a va- i lódi poaala oly ritka aia nálunk miiit a fahér kollt. lla aa \| aasUilókban aéx akad ily amalkedattpoaina\|axt nxámuakrn j tartotta addig, nagyon Mxivauss fogadjak rrksaéaél. K. a«tOrétk. £géáz«6gMioa érkastak. ha %aoraxtuk azonsai; Jövdtwa kaaonlé katiridő tartására kérjük. Üdvöslat. „n F. Na saerkefleééeége Bpeet MaK«a lavalaink \| alfstéséaét haastataani várjuk ?! A nagy aapok laaajl.m» □tin már csak laas idd pár aor mgirá»irrt1 E. aieaeg. Kuasönjttk ax élénk éntekbidéet, uiio. I gyak rabban annál szebb Jtax. . i íMáriazelli LaMacsok. titfft, á«k «>U leajnht) kAlácaak n ik MMnlt laMa^H •Hrtk lí.BOk- ílyi íIoImík Áru í! Kr.. «aj lakarrt » tfnlmaMfl IW. A pai aíOlasMi báaalaáÍHP utu, t lakarv t írt iH» Rt., t lakvna frtt lo Kr.. I takarva • fo » K r. ért, Mnraas»láa (K^tatréf íftjfl RAiion nftmiviMitiAB, UMI vaok vaivtáttét la vIkv&mií kait á mn vAil>a.vr» SrMt Káraljk Wraa»taa nafiaiaréai ttáv da Iráiwrrt, waljrak. inlt»lan. aratlMl iImImumh taiimiak Kay rö takarra a dnlnieuí I tti, El t takarva t itt w Rt., t lakaran laataaan kOlitaltk rnog. A MáriaaáU g>«nii"f eaappak éa MArtaaaul lakaaaltjk nain tiUcos taarak, a ayogyiiatti aujragaiknak oaaaaléiaa, MUidaa kpiiaélaa 'alaaSiakaa fal vaa aotnlva A Uárk»a«l fy««M»a0\|fc ** Sértaiaat iaMaaaak kapaaMk 'Magv Kaaiaaán: Pragar Hála IWu l^loa gvágy \|aaartáraikl»ao. Haböcaán liiaa gyupfaaHáraliaa tUrei ,K«hnt Hitiiilor gyógytÉHiári^a. Martaali KörOi Viö-, 'tor gjrógyaaartirábas. OlntU ttoica Hála gyág.raaar (tárábaa. Hat. Ootthárd Toaicaányi Uoj^ g\ufyaar-i .tárában. 4»« 41-41 Migy-Kamut, vasárnap. ZaJt 37 szám (8 lap.) 1690. SMpUmbar hó Mt SPHT Wlt fclp Vasöntöde és gépgyár Részvény-ynLJUVlClC / Társaság Budapesten. Gyár és irodák : \| Vároti iroda éa raktár i ▼L HW iiMt tt its« It. it. I TI. Muil<iky<«tm 14 wUm. Ajáaja kitűnő ét szilárd szerkezetű, ssá»os_tla6 dijakkal kitt etetett: SCHLlCK-féle szab- 2 és 3 vasú ekéit ós szab. mélyítő ekéit, mélyítő ekéit önvezetékkel, eredtti Sekkek h Yidait-félt egy vasu ekéit UliJiiilTelüeMklIfeK lioroiiAii (m rAclAri lienicorelt SCHLICK félt as%b. ^^HCaladáu®" «orbaTr«tótrép#lt. Stórrtrf8gé\|wk. Mkkraaa tkékr mIUmtmmmtnié Hfwl-réflM llllU k^illékrk. Káatlatbat ?uiak lavábM: gőtét járgntyitéplá ktelMtt, pbuUttliU rótták (Baker ét Villáin retdaner) takaraanykr-aitö gépek. tn\|»ri mnranolók éa dirilk. MA> Itltwik ét .Atfutat karatdaoétek. — ftWafi amerikai kMkfitv de MnlrrvM trtfd yfraá de fikmmdlé ff4ptk. LifjitaijuaN irat Előnyös fizetési feltételek Hh Arftgyztt ki ni untra iMf\|ffN 'ii bJrmentr. Jf$y:<! Vat »ttrtaetétk tttsstl I. ír. ItalMHaniUink ktctaa tudom ■ tárt M'iMf} toka t TI. Fodmtnioky-utoti 14. ssáss lUtt Itvó iró3áínk iejrtapy«»W» rétiét a ktUé réti tUt Itvfi gyérteU- Makre kalyotftik ál, ■itdttotállal atat Irwdai MjrltAgSnkktt t üaletharáUiak ké»rl&>« érdekéket Oát tártnak feni, valamint, log\ ugyanott éflláal clkkrínk ét gttdttági gépalakkbdl rtláH lélaailull egy vártai lii 586 14—21 KíválA HftKtnUttol A Schlíct-féle vasöntöde és ppeyár részvéiiytarsasás: iiazsatósáia í li M i n I 11 — ys ■ u 1 M i 5I Székely és Kaufmann férfi szabók. Nagy-Kanizsa Ebenapangerfóle ház. Van szerencsénk a n. é. közönség becses tudomására hozni, hogy raktá ntnkat az őszi éa téli Idéziyr* a legfinomabb bel- és külföldi dívatkelmékkel dúsan feleseiéit ük. Nagyobb mennyiségben vásárolt kelmék által, valamint válogatott nagy munkaerő következtében azon kellemes helyzetben vagyunk, bogy a n. é. kö-zönség becses igényeinek minden tekintetben megtelel hetünk. Teljes tisztelettel késs szolgái: Székely és Kaufmann. Székely és Kaufmann m 2 férfi szabók, Nagy-Kanizsa Ebenspangor-fólo ház t ll ~ < «h * is 5 II! nj^ d Ilií". i r N * o ■Islejjj h 2ti lm K'lSl • J* II í!5"rittdlsl Iúl o-. 1 \rt « U H I ii ttfl l ~í LJ S U I t ; I s J \Z I te Ib.fill r 11 ■ D f ? I M A M I 61 1 I M ■ í }%M± I H 3 « í 11.1 J h flS « i Hitelű. ■ B —• 3 llt 2 »Ií I Hfi 'Hliíh l » ■ iflKflWl1^ I idilli* H p ■ fl Tt ílf Q"bl«J\| i la? ^nHiliti4 f ■UjíUII Ijí t ' I J-a É íí ÍIUlT1^ M Ijillttll -ilí P MilHi , 5S keresel, kttkitléatl kim tiittUtS'l »fyátf\|tl, lar Vttylhr •Hiswléljrtttu '•••nO«CT«k rMailMUt m\ Mii tlMlátárt. I\|tt tlStt/S \|nult'k MIMalak i AjátUlak J )njr tUU tíll ti»loii\|>i 4. V. hlrUaMai linl^éktt. Itét P—i, vátsi tlott S. at. — iniéwadúk Hyors ei biztos mitrti azok kövclkcztuboycí It Ab «gés«»ég i«M«riéMrtt tt éklMávtk » MMwk M»ién • vtfiirk lltalllátárt ét ÉH« állaflkta fanttitjbárt éi t Jé «»éMié« tMargké»é«« t l«g\|ol.ib • IrgUiktléniU *ar t már la ■ liiiain lant- életbalzsam Dr. R 0 S A-tól. Kiaa vlatbálwaa i kfjtkk a kttlltéaee mludan atiétaléal bajok, gv____. li^Jok atb, atb. ellet. t»lj«.n hAtfialdmák klMtytL I )tg\|jréfjhtlAa»t ftr<V(\|(ltakb4) t kanaéislkiA vavatiyta IiImiI\|4i «ir bfl.UftnjttH »tfkkbalé UMaatrévé lati a néptik. Ars p™mm patjhcgftwaj átvé«) Min, atttMÜ IkttOi.O ttlllal au»« ktfli Ua ti »2.B ö • a?" -•ff" sr \ döBa,.!'' S ^ Trt ¥ 3. CTJ .S « i g '2 IffSSi rí "Irt ►S? <t s nt késriitt • véHéltléa, nnywti HM élfttbalaaaaa agy enr nagy IvMgil I fn, kis lim C0 kr. Hlntré Irstsk ssrsft bárűask kstsalatés vétett rsaislkssácrs tilsak. Óvás! llftmiat,A(^1 •'kavtUaa végatt, mli éttkll Agyaim* oiatak, kag\| ta eeyaitl rir áHtlaaa at araéaii ataaitéa aaailtt kéatllall „Dr. 10IA-(Im el s "-f-eLa ajj a 3 3 tl o^atalt íjlfl a. cc —■ n RZt ü , 9 O J rij S-e 3 J ■ - íispíífp5 ZSSSI" mMan Qtagarakél* kék btrakba na caamaaalva, waljrtak kaaawMaklt LtDr. 101A éltibslsttmt s „ftkfts tta ssu oslmsstt U<\|\|1l Itárbál. mam B. Fztgs 805- Ui 1 ^.t, aa.h, Muir éa fayalvra alraabtlA, aaélaa falain paUig ta Ma njon ott Tag)afj Itihaio. Dr. SOI A álstbalsssas vsléélsa ksfksté ssak a késsttt v «o\|tg>. rtrsktt rtbss, gyágyszsrtAr a „faktit sttkssu Frágtbss NMII ét BÜDAPE1TEH Török JÓEStf ur gjéeaaavéaatél, Ktrly-uu»» 11. aa. BsAs! Basll tr tirt vl gjrógjraaaftáié kat a Vératkát^érat. As aaaü-ék-tiafyar sitfakls mt9ém ssfjsbb ryéyyiafrtérékaa ftt rtklát , 22" -1'1""'55: 581 aa-M Upiaitl kapható > „prágai általános házi-kenőcs" tObb aaar kélat állat. Kmb kai Nyilatkozatta) allééért bftsits S\|ég\|1T ■It4atl»la grtltáAatk, aakak éa gatyadéeak •tea Uatoe aredménynyal kaaatélttté t tll rmlft gjtlaiáaánél, a taj taapadéténél a at aaaM eegkaaat\|t4éaéeél eattéakari k«Uvényoél, vérdagntatoknél, gatyta tél, ta tgynaraaau kOrOtnnregnél, a.katiitf illiaktét, ralptnadiauk_____ tál, értéket un uguknál atb. flindau gyttladéat, daganatot, alkatiéayagéat, fal\| ulkdéai t ^agtieiéékk Ml laapadéeénél a il, fenyee fakadék ok nál^ pokolrantél, kftrOmgygk-felptladáenktal ntirig) dagetataktéJ. aelrdactaatok- •la ta + er f idrigydaga IH n, NhAP alatt akávolil t l íU már g«oytdéa mutatkoalk, ott'a daganatot kgitvtd'kk MS tltll fl\Jdlőm nélktl M-•lvja, klératl éa kUrdgrHjt. __ _ MT Ksfksté ftt és tt krajosárot ssslsssaékbssL H A . \| Mintán a prágai általáuoe káallkSM<OI ankaaac iManaaik, naindau UVtLS I ka Sgyligetietek, kegy at atadad ttaaétáa eaertel eaak nákti Mta kéetttrt, a eaak akkor ttlédl, kt t aárga a<eaaaalataaa» ■alyke MkaUk, agrSa ^^^HK^^^F '' ktaatálati tlaaSéeiikka (aaalyak I tytl^at ayeaivák) aa két ktHiskt, Melyet mm lám maaiatt yéflasv láikaló — ktrkaivt vea. Q <t M u, nyomott yHegr Itibtld — ktrkalat ets. JUu táf.SSáM - a., fkaiéi át ftl W^Mateatkkadk ellainert aaar a nehéaballéa álg\|lg\|IMatSS t ta egéaaat •lvaaalatt ktlláal lakaMég fMaatnyaréaéra ftgj ivtg árt 1 frt Nyomatott FucUel Fülöp Ispiulajduiiosual Nsgy-kaiuisáii. ÍH9Ü7 SS. szám. Nagy-Kanizsa, 189Ü. sieptembor 21-én. XVII. évfolyam. lMrkwtli>\|: Magvar-utra U. liauia. Ida UtiundS i lep mllmi cinért «ulkw4 Bkindon kbilemc&y. MnNiMIn levelek cmk leaeert ke-sekbtl fogadtattak el, KfcinUk visDKA mm klldetsek. Z A LA Politikai ós vegyes tartalmú hetilap. KteáéfctveUii VinisliAü-iiliiitu b, rntiin Pj.nl,flity kita) , h.r.bcijrM ElŐHlSTtSI Ahak I\|i\| t vt , A M — kr, K.l.vr. , , , Ml , .„.,l.vr. , , , , \| „ SS , tlin\|H«»k JaUafma >uniiuiii.k WylUUr palik A Nagy -Kanízsni- és Delzalai IttkiirVikpéitzlAi'hjt és u llankogyosület UvhIhIcm kOzllltiyo. kimmuI »»isfjífc^ It N«\|\|eltnlk N«(,i.Kantiián lil'tnnklnt cgyiifr: iMárnn\|t — YOMlktttlkk KÍmIi.I l'llll.n lliliiyy/ kariekaéMlie Is'taeMAk. Európai megbízatásunk. Fél századnál több idő merttlt aa örök Semmiségbe azóta, mikor a „legnagyobb1 magyar Széchenyi látván, fi^f belátva, hogy a dunai hajózás osak akkor éa ugy lehet világ hajózássá, ha a fejedelmi ma gyár "folyót könnyen hajóthatjuk a Fekete teíjgerig a hogy es sikerüljön elkerülhetetlen szükséges 'a Duna szikláinak akadályt okotó szirtéit eltávolítani, ártalmatlanokká tenni éa főleg a hajósáéra legveszélyesebb „Vaskapudnak nevetett szikla tömböt kell ártalmatlanná tenni s herculesi erővel fogva hozzá nagy munkájáhos, a repesztést megkezdte a szerencsésen utat töri a sziklák között Ada Kaléh mellett a szerbiai olda Ion vagyis a Dana jobb partján annyira, hogy ha bár nem a nagy mélyeid hajók, de a kisebb szerkezetűek veszély nélkül surranhatnak át a Vaskapun. Széchenyi e müve csak kezdeményezés nek nevezhető és bár azóta több mint egy fél század telt el, a kezdeményezésnél egy lépéssel sem baladtunk tovább. Ennek oka pedig abban rejlik, bógy a Duna, mint a hajózásnak semleges folyója, bár a Dunai összes államok által egyenkint és Aaateségben haaanálva lett a hajósásra, mindazon által egyetlen állam sem volt hajlandó a robbantási gygás munkát ma gár* vállalni, azon kísérletek pedig, hogy a Dunai államok öisietell működéssel létesítsék a „Vaskapu" felrobbantását a.kis-sebb Dunai-államok ttUkkeblflaködéaén ttlrt meg s igy nem maradt egyéb hátra, mint várni a jobb időket, mig as eszme teljesen megérik s kivitele többé , nem ütközhetik akadályokba s midőn skár az együtUs, akár az elvált munkálat meglógja nyitni a Dunán a szabad utat le a Fekete tengerig. Sokáig kelletett várnunk j de bekövetkezett végre is ez időpont. A Duna hajózását Európa maga nemzetközi szükségletnek nyilvánította s a megtartott államok értekezlete véglegesen ikimondá az elvet, hogy a .„Vaskaput* meg kell nyitni. As elv elfogadva lévén a kivitel nyomban követte az elhatározást. A Dunai-államok belátták, hogy ily óriási miinek létesítésénél a több oldalról való beavatkozás, csak bénitólag log hatni, azért kimondta az értekezlet, hogy a munkálat I keresztül vitelével egy államot biz meg, Kz államul pedig Magysroretágot jelölte ki. * Igy nyerte Magyarország^ at európai megbiiatást, bogy a „Vaskaput" nyissa mg a háborithatatlan keleti utasás ssámára. Nem elbitakodoltság, hanem teljes magnyugtató önértet fogta el minden magyar \|.ember keblét akkor, midőn haaánk kor-1 mánya et euréjpai megbiaatiat elfogadta és Baross minisater, e vasakaratu s • legna gyobb nehézségekkel is bátran szembe néző minisster kezébe ragsdva a nagy mU létesítését, nála megstokott hévvel, kitartással, látás sebességgel sietett Európától hazánkra utalt eme megbiiatáanak megtelelni. At első teendője volt: „ Vaskapu szabályozási* hivatalt siervetni; érintkezésbe téve magát a magy. áll, vasutak vezetésével, mint a mely intéaménynek magának több hajója haaitja a fejedelmi folyaqj háborgó hullámait, Oraován OasipontoaitoUa la niffködést s megketdette a robbantási kísérletek élőmunkáit. Lspunk olvasói emlékesni fognak, hogy' Imi már jektfük, miszerint a robbantási Ipróbák stnpt, elején fognak a miniszter A „ZALA" tárcája. A költők fája. kajf. — A „ZaU" eredeti Uro/i)». — Irta: Vachott SAhdorné, Mintegy 1 égy.tv ólait (örténi, midőn nagy betegség ulán e vidékre köllliztem, s egy iróp lovászi nspon — unokáin lisedik szüleién napján, nsgy fáradtsággal bár, de mégis feljutottam meredek hegyeken át, a nagyszerű szálas erdőbe, mely ss slsó-leodvsi magas szőlőhegyeken lul terjeszkedik.. Cdülni óhajték s szabad lég mellé nagy csendet kívánt állapotom, mert akkori alig kéjttelbetö I kft ni folytonos vidám csévcujése le nem kőtl fl-; «irrs, de Isnn s magasban <M loinbkurmiáriil _ I gyelmsmei, ha kifogyhatatlan tslálékonyiága nem ékeakedö oszlopot, anaak sem lobot logalmaasm váliostsiis volna egymásután oly élénkséggel s arról, mit érez, mint megdöbben ss smbsr, mi-/f besződtárgynkaí, hogy minden gondolsiom s figyel-jdön as oszlopok egymásba logósott lombkoronája meni egészen .reá irányult • sí övé volt ' lélhomál'yái először megpillantja, snnsk nem ls- — Tegnsp valami rajz félét kívántál Írni, nagy-j msmám, de nem volt lárgysd, melyet leírbstlál I volna — szélt s kis leány, midőn hévégié, miről épen beszéli. — ttá kívánod; s siálss erdőből sürüjéhsn, mely kupolán keresetül egyetlen nsp elveseitek egy igen igen vén csertáhor, mely sok sok nemzedékei látott már ssUletni és meghalni s olyan nsgy árnyékol veit messze elavuló lombon karjaival, hogy egész Alsó Lendvn lakossága elférné slstia Ennek a fának moha lepi derekát s koronája cssknem a felhőket éri, s ss, bogy már századok óla nö és leijeaxkedik, hogy oly vén cssknem, mint s telS, melyen áll, még sem uei ii.au, .ii.iwivui, uivrt Hiún iwiwiviuciu ,. jv, ., - „■ . . . idegességemben minden ismeretlen hang halláss, l4!",k Ode ső d és erő teljes minden lombja, " . ... — Mindsfl 4ita An m u laualai nluaiV saánan anhAM. hst képzeleté sem e sajátságos sUrüségről, ssm azon árnylátyolré!, melyei s terméssel Ily szentegyházának zöld kupolája terjésst, as osslopok vagy arc látása, leírhatatlan szorongás! idézett elő nálam, mi «aknem félelemmel volt haláros. Engedtem léhát gyermekeim, illetőleg fiam s unokám kérelmeinek s fölindnfék kiséreiőkben a szőlővel beültetett msgas tetőkön át, s hegyi lakók kis, festőileg elszórt kunyhói kőzött haladva ilf-amoil a sxílaa erdőség egyhangú tömkelege leié. Tekervényes utakon balaidtunk, msjd bársony sima pázsiton, maid durva kötőre lékek felelt, melyek cipőinkéi csaknem felsxakgsiák. A meleg tikkasztó volt s moodhatlsn jól esett belyel-köxzel meg-megiiihenni némely százados fa árnyékában, mely alait kinálkosólsg zöldellett ■ lágy gyepsxönyegzet s melynek közelében kris- tály visO hegyi jutlak csörgedezése igéré szomjú-44fbe ssorult minden egyéb, mi figyelmemet le ságnnk enyhítését De bármi ssép volt is utunk, az a körülmény, hogy majd egy csomó szőlő muokással tslálko-aáak. majd a kunyhók előtt állongálók bámultak bénnUnket, rrám, akkori idegességem miait, visa-saariassió hatást idézett volna elő, hs kis uqo- minden ága ép s a levelei olyaif szépen suhog nsk egymás között, mintha beszélgetnének, mint-hs vslsmi töriéneieket óhajtanának velttnk megértetni, melyek árnyaikban mentek véghez. Ha ezt a szép vén lát megmutatom neked nagymamán, s elmondom mii regélnek félöle, bizonyosan le fogod írni s késien less a rajz, melyet Írni óhsjiál. , — Elvárom regéd elbeszélését s előre megígérem, hogy leírom, bt alkalmas less — vision-zám megölelve a kis leányt. De mielőtt elbeszélését megkezdie volna, elértük a szálss erdőt s bármi őszinte érdekeltséggel hallgattam volna is unokám meséjéi, ezúttal hát- kblölte volns, a termésiet e nagyszer!) templomába, ez ünnepélyes csendben, mely csaknem áhítatra készleteit. Ki soha nem járt szálas erdőben, ki nem látott soha merre csak tekintete ér, egyenesen felnyúló óriási fát fa mellé sorakosvs, mint megannyi sugár som bír utat tárai magának. Nsgysterüen Ünnepélyes s félhomály, melyet ily'mensie terjedő, ily óriási ssálas erdő nyújthat osak s a nagy osend, ntélvel e száras falevéllel vsstsgon elhintett talaion, lépteink halk rcpogáss okos s aion körülmény, hogy sa osslo-pokhoi hasonló fák sürUjében egyetlen szál mesei virág nem diaalik s egyetlen lüssftl sem zöldéi, sajátságos illelödésUokel még neveli . . . Minden emberi mosgás, sőt még madár baH\| is mögöttünk marad ily helyen, —- egyhangü csend és nyugalom terül minden leié, — de ez egybsngústg oly ünnepélyes és nagyszerű, hogy a stem órákon ál sem unná meg s a lélek órákon át sem fársdna ki ily látvány felelt emelkedni. A mosdulatlan nyugalmat a csthdhen még as sem zsvarjs, midőn ilt-amott a távolban egy-egy magát biztonságban vélt öalke siolid feje olOlmk-kanik, — de nsgy szemeivel egysserra fölfedes-vén a betolakodókat, megrettenve tova iramlik, s álomkép gysnánt lün el tekintetünk elől. Nem csak hogy nem zavarja Ily kedves látvány a mozdulatlan egyhangúságot, de bég vsráisosabbá leszi előttünk a bűbájos félhomályt. De bármi le nem irható bámulat tartott is feszültségben a szálas erdő közepett, mindamellett midőn csendesen baladvt, egy kanyarulatnál váratlanul ketté nyílt e bájos egyhangúság a egy zöld páasitlal lepett dombtetőn, magán álló óriás Lapuuk mai aaámáhot tízeinár József budapesti mfikertész képes árjegytéke van mellékelve. Hafy-Kanim,. vasárnap aaemélyes jelenléte mellett eeaköaöl telni. Ma-már nemcsak történeti réssé vei illünk asemben e nagy mfl létesité-tének, hanem tények fekaaenek előttünk, melyeknek eredménye a jövőre hat ki. A robbantéin kiiérletek megtörténtek és pedig a legteljeeebb aikerrel, elannyira, hogy biatoera Vehető, miszerint a nagy mfl mely iélaaáaadot vett igénybe mig létre jött, jmÉORMA teaei a Dunát a akadály ta lantol ""Ingnál rVpülni gőzÖReink a keleti világ kereskedelem gócpontjára: a Fekete tengerre. A magyar nemaetet piegtieatelő Európától nyert megbiaatáaát e nemaet fényeeen teljesítette, e nemzet btlaake lehet jól tel-j esi tett feladatára, melynél aa érdem oroea-lán réaae feltétlenül Baroee miniszteré, kinek mtttíl feltette a koronái Saéobenyi kezdemény-esésére Ha oaakugyan volt, — pedig tagadba Utlan 8 a követkesmények teljeeen igazolták hogy volt értelme aaon lelkiáltánuak, mely a negyvenen években viaahangaott a Duna éa Tiaan tájain, mely igy szólott * .Tengerre Magyar* a ha e szó megteremti • földközi tengeri utat a magyar kereakedelem réaaére, ugy biaonyára még nagyobb vagy legalább ia oly nagy értelme van a „Vaskapu" megnyitáaának a keleti kereakedelem érdekében, mert kéteégkivüli a mértan aaou tétele, bogy : „két pont között I legrövidebb aa egyenea vonal", a igy két> aégtelen aa ii, bogy a keleti kereakedelem, melyuek kiágazó köapontja a Fekete tenger, a dunai — mint legrövidebb — ut álul lees elérve; már pedig haiánknak a :-zzel együtt a Dunai-államoknak kereske delmi tendenciái nem a nyugot, hanem a kelet felé irányulnak; keleten kell keresnünk aa öaaieköttetéat kereskedelmünkre a Zala 80. stám (8 lap.) igy re^nk s a Dunai-államokra kissámil-haiatlanshaaaon a Dunának a Fekete tan-gfrig saabaddá tételé. De nem osak haaánk és a Dunai-államok, hanem általában egésa Európa, főleg Kösép-Európa köselről van érdekelve a nagy horderejű kereskedelmi vonal által s abból lejthető meg, bogy Európa saját, jól felfogott érdekében mondta ki a „Vaskapu" megnyitását s bista meg annak kereaatül vitelével Mrfgyaroreaágot. Európától nyert megbiaatáaunknak em borii 1 megteleltünk és ha Európa keleti kereakedelme lendQjetst nyer, ha Európa meghódítja a keleti kereskedelmet, akkor ea csak a magyar kormány érdeme s akkor bilsskén utalhatunk a történelemre, mely igaaolni fogja aat, hogy a magyar nemaet lelkiismeretesen felelt meg i „E u • rópai megbízatásának!' l'alnhii Áko. A király Debrecenben. — >K>t a aapst asai Islséiai «i< — ea' mondta a magyar király, midőn' Debrenenhöl nedves saemokkel elutasoii. Büszke lágy rá ósl Debrecen I Fogadluk a királyi. Ragyogó pompában ussolt Debrecen. Éh a ssivek mélyén as Asslnis tisits-let a szeretelnek rejongáss liillllmull minden külső pompát,' melynek párját hiába keresnénk I Debreceu bosxá méltó lénynysl, iIIhzhzoI, lel kesedénssl fejezte ki lojedolmo Iránti rsgsszkods sál, bü-<égé'. Debrecsn lelktsedéne lérfles, Anérss-les. magyaron nyilvánítása s loialis aiaitvsló, s vendégszerető hs/igsxdn érzelmeinek. Mindenütt lü<ér, virág, nsönyeg, logogó . . , . mindeniéle tolongó néptiimeg, örömteljes arcok, lelkei éllensés! Es s királyi maghalul Is Dsbrsosn tüntető lelkesodAse s szivében msradsndó nyomói bsgyolt s tösgyökerea allöldl város önsiote, nyílt, valódi vonxaima. As időjárás elösölsg oly lónyogelö ssándékol muUloli, bogy s logsdislán soináncál lólloni le heteit, de isméi kisütött s nap és a rsgyogó kép lényéi semmi ne homályosította el. Debrecen váron, Hájdumegye és n szomszédon megyék küldöttségei lóinpánjsik vezetése alslt 1890, Moptemb«r hd 9i-én már rsggsl 7 órákkor gyülekestek és serskostak as indohás porrónjári. Lelkesült éljanaéi hangzott lel, a mikor gróf nsspáry mialasterelnök e pá. lysudvarhuiwpárksiett, Ponlben 8 őrskor robogott bs a kttsönsdg riadó éljeaféss jiOül s udvari vonal, 0 Felságéi gróf Htapáry (lyuls logadta és üdvAsolis, A király nébány nslvéiyss ssót váltott s ml-nlsatsrelnökkel, msjd s küldöttségek sorfalé előtt álló gróf Dégenfeld lóispáalios iorduit, a ki be-ssédst intéssit ss urslkodóbox. Szűnni nsm sksro siisnsés bsflgioll lel s be-sséd niáu, mslynek végeslével 0 Felsége llnsta magysr klejlésnsl körülbelül követkeaőleg váls suli: •öróamsl jöllsm hosssshb Idó lelelyta után Ismét e lössgyökerea msiysr várnsbs s órdmmel látom s tulkos logsdisltsSban sálugát annak, hogy Dsbrecen lakói hsssllss érselmsikísl a trón és nzsmélyem iránií bfi rsgssskodénl egyesítik. Őszinte kössönettel fogadna és ssivélyes üdvöa-lettel vlasonosom s neme* érselaeik nyllvántiá- Ezután (MiIrály Himonly poigármsniert ssóli-tolta ssotán Msnalényl tiüsuökhös lépett, majd Douishldy ftlnpánbos, kikkel rövid ideig bensélt, Kiss Aronbos fordulvs megjsgyié a király i «— Ont ismerem ; ssi Itlssea, bogy öo már ai én uloliö Ittlétem jutalmával In jelen voll. Kiss válasMilá \| ™ /> — Igen, már ekkor oly ssereoosán voltam, Tíögy Felségedet üdvösólbsliem. • Ezután a király bosnsanabban bensélt Keletika püspökkel, majd s csoport másik oldalára meni, hogy br. Vsy lAinpáni msgnzólllse. Riután A sirály a várótermen keresetül es in* dóbás előtti térre lépeU kl és bosesebb ideig nésts e pompás képel, melyei s nsgy néptömeg, s gyönyörűen dlssllotl utcák különösen pedig a nagysserü bandérlnm nyújtóit. Hasonló — gez-dsg lótskarós én dinsöllösék — űri bandériumul Matyarorsságmi kívül oáiuit nem lehel láinl. Nem kevénbbé érdekes voll e polgári bsndé-rium. 0 tsasógs aaián gr. Ssapáry ministlerelnök-kel a pontpán öiös logatre üli és msgindull a bosssu, gyonyürb kocalsor s városbs, kísérve mindenütt s aosUnséi IsIksnUli éljensésétöl. Elöl két levaa hajdú lovagolt s utánuk a két bandérium. Krrs a kocsik aors kövelkssstt. Aa elsőben gr Degenfeld és Ulaonly polgártnesier loglultak helyet. Asután jött a város pompás ötös iogaia. tnolybcp 0 KeMge és gróf Sispsry ml-ninaterelnök üllek; a körttkssA bél kocsiban a klráfy kiséreie loglsli helyet i aauián pedig roppant bosnsu sorban n küidöiKégak köveikestek ragyogó pompában. A bosssu tnsoei valönágoe lát mutatott ISI, mely mintha áldólag lerjesstené esát messse ágaró aöld lombos kSrjsil a gyönyörű vidék teleli, ugy állott beiyéo. E la élel-dua, de nagyon ven lehetett már. mert terjedelmes derekán 10 nőtt ki s felső kérgét helyenként moha lepte, mind a mellett, mintha egy maga sgénx erdő lett volne, árnyékol vetett ea egész dombou, melyen állt s koronáját cseknem a felhőkig emelte. — Es ss a fa, melyet emlilék — ssólt aa én Ilonám, megtörve a caeadet. — Innen egéns Csáktornyáig el lehet látbi s ba a Zrínyiek vára nem a lápban, baneas tetőn állaoa, mint ss alsó-leadvai vár, hol mi lakunk, akkor aa ia tisslán kivehető volna. — Uyünyörü la 1 — mondám önkényteleo ámulattal. Maga e fa megérdemelte, hogy idáig fáradtnak. - — Hátba még azt ia tudatom veled nagymamám, bogy ast beszélik, hogy Zrinyi Mikíós, a költő, gyakran átjárt tydan Cnáktornyáról aa alsó-Ütndvaf vár uraihoz vadászatokra, de mig társai vadakat üldöatek, ö többnyire fölkereste e magányos fa árnyékát, honnan ősei fésskét, Csáktornyát is láthatta s itt irta legszebb költeményeit. Ha es igaz, kedves kicsikém, akkor e fa nemcsak gyönyörű és érdekes, de igen nagybecsű fa is — viazonaám akaratom ellenére is kétsseres rokonszenvvel nézegetve a la óriást. — Kétségtelenül igaz lehel — atóll élénken a gyermek — bissen neve kezdő belűi is láthatók Zrinyi Miklósnak a Iára vésve: ime itt van a Z betű, utánns pont, s mellette a nagy M s ismét pont, ezután as évsaám: 1680. Ezt a két beiül éa számokét mega a költő véshette a (a derekába, azért van oly erősen kidudorodva minden vonás és betű, mintha mind megannyi régen behegedi aeMemMás rotae. — Meglep a mit mesélas Ilonám — válanaolék a kis leányt megölelve — s kíváncsi vsgyok hallani, ki beszélie neked s fa nevesetességét. Emlékszel nsgytnsmán srrs ss öreg úrra, a kivel Dömödre együtt uiastunk, n a ki olyan nagy tudósnak láissoltr — Hogyne emlékezném ; nemde as, ki a mull bélen meg is látogatott bennünket. — Ugyan as. ö veselelt Ide bennünket s as-alatt mig Károly bácsi as ossonna msllé, melyei msgunk után hozattunk, forrás viz ulán nézett, aa a kedves üreg ur' megismertetett. engem e la nevezetességével. E fát, mint mondá, költők Iájának nevezik, mert Zrínyi példáján, tttbb magyar költő ina legzzebb munkái egvik vagy másikát, ugysnitt. A kél Kisfaludy, Bnieséy, Dsjka és Berzsenyi, mind megforduliek itt s neveik \| kezdő betűi be vannak szintén a fa derekébe vésve; ime, ill olvashatod nagymamuskám Kazinczy Ferenc nevének kezdő betűit: K. K. — mondá folytatólag, kis mulató ujjával megjelölve a bétüket — vslsmivel odább pedig Dajka Gábor neve kél bei(i\|e: D. 6. — továbbá B. D. es a két betű Berzsenyi Dániel nevét jelenti. Mint láthatod nagymamám, egyik a másik ulán elzarándokolt Zrínyi, a költö fájához s végre lBSttf ban, mint a Iára jegyzett évazám jelenti, egéaz küllő társaság tőn itt látogatást. Ugy meeélte ss a kedven öreg ur, bogy egy alkalommái a lenn nevezett év nyarán, Kielalndy Sándort ösi birtokán meglátogstia néhány iró barátja és fivére, Kislaludy Károly. Vidékünk ünnepelt költője, Kis-' taludy Sándor, őrömmel kisérte kedves és ritka vendégeit Alsó Lendvárs. hogy Zrinyi tájához velük együtt elzarándokoljon. A két Kisfaludyt! kiiül Szemere Pál, Kölcsey Ferenc és Vörösmarty vájlak a látogatók, kiknek név belül egy \| csoportban is vannak a Iára vésve. E látogatás óla njerle nj nevét s igy ljilt Zrínyi Iájából a: • Költök lája.< _ Hlssen te gyönyörű dolgokéi menélns nekem kedvesem a lm igy folytatod, éjiéiig is ssivesen elhallgatom — siólék, a hallottak éllal valóságomul elbájolva. De fiam smléksalelelt, hogy jó less vissse félé indulnunk, ha alkonyat előtt haaa kívánunk jutni.1 Vjsasa indulónk tehát, de kis unokám meeéle nem ment kl a lejemből. As érdeken táléi álig bírtam megválni s egy lombját emlékül lisss Is hostunk. Midőn isméi bájutánk s ssálas erdő homályába, melyben as árny mellel világos nappal ssm blr a lénynek egy paránya ssmbehatolni, valódi bfl-erdővé varássolta ast s teljen holdvilág sselid derengése s a látvány ünnepélyessége még meglepőbb lön. Akár merre tekinték, minden oeslophos hasonló (a mellen, árnyat véliem látni, mejd a költö-bad-vesér sislleme lebegőt elöltem, lanttal éa fegyverrel kesében, msjd nyelvünk apostola, Kaalnoy Ferenc tűnt fel ssemeim előtt . . . Kölosey, a kát Kisfaludy, Bersaenyi, Dsjka és Vörösmarty egy. mást válták a la osslopek között, s elkáprásott szemeim, a nem rég kiállón betegség után, t phantasta játékát, csaknem valóságnak kápselék.., E kirándulás ulán néhány napig ismét feküd tem, de alig hagytam el a< ágyat, midőn föltevém magamban, hogy a legkóaelsobi tavasa valamely szép nspján fölkeresem a ktlltBk /<(/tlf, Föltevésemel meg Is tsriám, de nagy voll levertségem, midőn e helyszínére érve, a gyönyörrü Iának csak ronosolt romjait találtam. A nsgy viharok egyike, melyek vidékünkön oly gyakran puasiitanak, letördelte, siáisuata a fa ágait s a I villám sserle hssogatá derekát ... Mit es iéö, talán kegyeletből megkímélt, mit ssásadok ápollak s nevellek, aat a vihar egy pillanat alatt I tpegsemmisilé. . . . NscT-KanicM, vaaArnap. vie iriumfon ment kerextül. A s.ép sséles ul egén hosszában tóid lombbal bevont tásalóru daltkai volt dbsitve, melyekről hatalmas háromszínű lobogók lengtek alá és melyeken kerasstQI at utcákon át csinos lomboaal huiódott címerekkel disxitve, A király a kocsin gróf Seapárylól több épülel iránt tudakozódott, a melyek vagy építészeti stílusuk, vagy ssép disxilésUk által 0 Felsége figyelmét magukra vonták. A városház előtti tért át-líthatlan embertömeg lepte al. A városháza elé, hol 0 Felsége lakott, beláthatatlan díszmenet vonul), bot Simonfly Imre pöl-gármester a sok ezernyi nép sorfala között Üdvözölte a királyt, A király a városháza elölt még' egyszer megtekintette a feljáró két oldaláé (elállított gyönyörű két bandériumot. A polgármester a lépcsőház előtt üdvözölte a királyt, miután előbb ö Keltét a lelenlevö bnnoráriorokat köszöntötte. Mi után a király a polgármester üvözlö beszédére \| köszönőleg válaszolt, Szapáry gráf miniszterelnökhöz lordull ée attal tgyüU ismét a (eljáróhoz mén! ki. A király a két bau()ériumoi,t vizsgáira. Béaa-ier vároet tanácsost, aa ari bandérium veselöjéi kérdésié, hogy vajfon a bandérium összes tagjai debreceniek-e, vagy pedig környékbeli urak is vaoeak benne ? Bészler városi laoáesos est letelte, bogy kisárótag debreceniek. -. A polgári bandérium vezetőiétől; Polgáritól azt kérdezte 0 Felsége, bogy debreceni születésű-®, ée bogy a lovak sajátneveléslik e? Mind a kél kérdésre igenlő volt a válasz. A király 0 felsége kíséretéhez fordult és meg-jegvezte: Igen azép, pompás I Ezután a király lakosztályába ment mialatt a lépcsőnél, melyen lelhaladl, a sorfalat képező fehérbe öltözött leányuk virágot ssórtak a király elé. Tíz órskor ö Felsége a különféle küldöttségeket fogadia a városháza dísztermében, mely alkalommal a király oldalán felváltva gr. Szapáry és hr.Orczy minissterek állottak. ö Felsége a déli órákban kikocsizott. Tíz húszezer ember tengerárja 'vette körfll éljen rivalgással követve lépten-nyomon. Arulán a Collegiumba hajlott a város ötös fogatán. As udvari ebéd végeztével az elutasás alkalmával megint látta Debrecen város közönsége azt a ragyogó pompát, a milyet város és annak népe nem fsjlbet ti sehol. As az 'tiJJODgő, rs \|ongó, lelkesült lömeg körülvéve legntgyobb rendben as uralkodni, a lobogó erdős utcákon ál elkísérte as íadóhásig, bol ö Fslségs buosusóul azt mondta a polgármesternek : — »Eaá a tapel nem ieMsm el !• Mi na sóba. Mi volt aztán? A népünnepély a Nagyerdőn ■talatság széles e'nágy városban, rend, pontosság Feledhetetlen napja Debrecennek. Ennél szebb nap nem less sohasem I . . , Nfiipir. A szép és hasznos, együtt véve képezi at emberi tevékenytégnek törekvését A nők különösen hivatva vannak a azép ée hasznon iránti törekvést minél nagyobb mérvben sajátjukká tenni; s tagadhatatlan, hogy ott bol a axép éa hasznos eszméje, bármily alakban feltűnik, at eizme keresztül vitelére a nők örömmel tártainak, kéezaéggel csoportosulnak, És lehet-e valami szebb, valami hasznosabb, mint az önképsés oly irányban, mely mig egyrészről szépsége által gyönyörködtetőleg hat a kedélyre, más részről hasznosságánál fogvá, ha nem minden eaetben nyujt is megélhetési mó dot, de nyujt legtlább lehetőséget arra, bogy anyagi áldozatok nélkül juthasson mindenki ab-hoc, mi rá nézve haeznot? Ée lehet-e valami hasznosabb egy nőre, mint as, ha öaképaése által eléri, hogy mindaat, mire egyénileg szüksége vsn, önkezűleg állithatja \| elő; lehet-e valami haaaaoeabb a nőre, mintha öaképaéae által lehetővé teszi, hogy kézi munkáié által teremtse meg magának egyéni szükségletét? A női kézi maaka, a nőipar hosszá időn át] parlagot hevert haaáakbaa; aa itt-ott emelt Úgynevezett .divatos aeveldékbea' megtanulták Zala SK. szám. (» lap.) agyán AS honleányok a pipere munkákat, tudtak a átülik név- ée ssülsféenapjeim, vagya kará előnyt Ünnepekre, — e szülők drága pénzén, — egy-egy háti sapkát, pepuosot, vagy épen díván párnát készíteni; de midőn saját ssüktég. felükre fehér aernttt, ruha distt kelletett beeee-raanl, vagy éppen felöltő ruhára volt esüksé-gük, a szülők kénytelenek voltak drága pénzen bevásárlásokat tenni, hogy aa iakolában aam tanult munkát bestereueék Isányaik ssámára. At idők jele, hogy ma már, midőn a tisztul -tabb eszmék gyökeret verve, a nagy kötótség belátta, hogy a munka nem aláa meg senkit, sőt felemel, ma már itt-ott örvsndeteeen tapasz talható, hogy a nők elhagyva a divatos neve* lést, reálisabb alspokra léptek s a pipere mun-kákát, as ipari munkák kiszorították eddig birt fölényükből; ma már a nőipar és késimunka oktatás lendületet nyert, főleg, mióta basánk lelkes hölgyei megállapították at orsságos nőipar egyesületet, s főleg mióta á kormány atyáskodó gotdoekodáta a nőipart is védő saárnyai alá vette. Mindazon által, hogy belátta s női köebnség, bogy a nőipar lendttléee, a ssép és hasinos eszméjét megtestesítette; nem oly mérvtt a nőipar kezelése még hazánkban, mint azt méltán meg-várbataók ; még ma alig van egy-két vároe, melyben a nőipar oktatása rendszeresen közöltetnék s a nagyobb s műveltebb városokban is, még mai napig is hiánytik ily isakoktatás. Hiányaik ea városunkban is, melynek pedig haladását, a ssép, jé és bassnns iránti lelkesedését kétségbe senki sem vonhatja; hiányzik, mert talán hiánytott a kezdeményező; vagy hiányzott a tiüktéges tanerő; mert az orsságos nőipar iskola nsm ad annyi képseitett tanító nőt ma még, amennyire ax orsság igényt tsrt. I Ebben találjuk mi megfejtését annak, bogy N.Kanizsában, hol a népnevelés és' fe'sőbb oktatás orsságoean elismert eredményeket matat fel, a I nőipari ssaktanitásával, eddig nem találkoztnok. Ámde, most megssünt aa ok s igy természetesen meg kell esthniie at okozatnak ie. Előléptek a kezdeményezők, találtak ssakkép-zett oktatót s igy a nőipar és kési munka rendszeres oktatásának, többé mi sem állja útját Vároeunk néhány lelkes hölgys yetle a kezdeményezést kesébe, s megindította t mozgalmat e báladatoa asaktanitás behozatalára, t megtalálta a szakoktatót Krangel Irma k. a. személyében (lapunketerketxtőjének fogadott leánya t nnokahnga) ki az orsságos nőipar iskolában végtett e kitint képesítést nyert ipsr- és kéti munka tanítónő, A kisasszony szivssen vállalkozott a szakoktatásra s niár a legközelebbi napokban bejelenti a tanfelügyelőségnél at iskola megnyitása iráati ssándokát és addig is slőjegyzéseket elfogad nevelő szülei lakásán (Magyar-utca 88. est s a mennyiben az előjegyzések sikereseknek Ijízo-nyulandanak, az iskola még sz évi oktoher hó* ban megnyílik. Sokkal közelébb áll e lap vezetőjéhez a dolog, hogy aem részletes ajángatáaokst tehetnék, kísértse meg a közönség s a kívánt felvilágosításokat a tanítónőtől bármikor megnyerheti, mi csak annyit jeltünk, hogy a fölállítani szándékolt iskolában, mindazon nőipar és kéti munkában oktatás fog adatni, amelyeket at orssá-Igos nőipar egyesület budapesti iskolájában ta-\| nitanak, elkezdve a kötéstől, fsl a női raba varrásig. A közönség részvételétől fog függni, hogy le gyen e Nagy Kanizsának nőipar iskolája vagy sem, mi azt hitttük, hogy a város lelkes s müveit női, aa eszmét, — melynek életre valóságát senki sem vonhatja kétségbe, — nem fogják eUgteai! JfépnitM. 1800. szeptember hó tl-án. Virotl köigytlti. Városunk bizottsági, közgyűlése s hó ll-áa délután 8 órakor volt a váras háza aegyter-mélwn, A kitűzött batáridőre szép számmal Jelentek meg a bizottsági tagok, kik ti előre kötőit tárgysorozatból msggyősődést szereztek maguknak, hogy nem egy két érdekes tárgy fog ssőnysgrs kerülni j ée a biaotuági tagok nak s tömeges megjelenése annál dioséretesebb, mert ezzel Igatolták, hogy a vároe kÜzűgyej iránt érdeklődnek, nem ugy, mint némely törvényhatósági vagy hiaotttági gyűlések tagjai, kik oeak akkor töltik meg a gyűlés termét, mikor választások vannak, más alkalommal pedig esek ügy kohg a terem aa ürességtől. Nagy Kaalsaa vároe bisottsági tagjai élénk érdeklődést mutatnak, minden kösttgy iránt, miért méltó elle-merésüskst el nem hallgathatják Pontban három órakor jelent mag t vároe polgármeeten BaUekay Uyörgy ur, mint a gyűlés elaöke t at emel vényre lépve, röviden tld» vösölte a kösgyülést s szonnsl keedetét vstte a tárgyalás. Jjr A tárgysoroaetbea 18 tétel volt felvéve, me* lyek kösül aa ellő, «4k, 0<\|k ét tt-lk tétel idé tett elő vitát A pénzügyi bizottság aeot jelentése, aelyljrel e népkonyhának) a kiededaevslő egyesületnek ée a helybeli ágéit. r. valtáéi gyülekezették segélyt ajáal, oly médoa fogadtatott sl, bogy a népkonyhának 100 Irt, a kTsdsdnsvslő egyesületnek 160 frt évi segély adatik, es utóbbinak aaoaban oly kikötéeee), hogy zárszámadásait a városnak bemutatni köteles t aa ágoet r. vallású gyülekezettek adandó segélynél a pénzügyi bi-zottság a telek megvételének árából lOGOIrtot ajánl segélyül adatni t (lyőrffy aa egésx vételért 8800 frtot ajánlja megadatni lUt)<ock Uyuia pártolja es iaditváayt FUk4l biz. tag, <aiat a pénzügyi bizottság elnöke, aa 1000 frt mellett I nyilatkozott, indokolva a bizottság álláspontját. A többség határoeata alapján a péas. bizottság javaslata fogadtatott el s 1000 frt se-Igélv adatott Horaitk Károly volt vároei tanácsos, Kammi• nár Jóssef volt városi hivatalnok, és ösvegy Fafkai Károlyné városi veit rendőr feleség ■H^Mfeardij Iliül k eftŐ mm kegydijjuuiása, melynek Ősexsge 000 frt ban egynangulag lett ellogadve, annyiban ídésett elő vitát, mert némelyek éveakínt megssava-saadólag, mások pedig élstlogytiglaa egvsserre megssavaaandóleg akarták kieuwdani a kegydij sdasát. A vitában részt vettek ; 0ytr//u, Inrga, i'lihál, Tubolu V., Hhmi/tangír képviselők \| sse-vetás atján kimondatott, hogy a 000 frt életfogytiglan lese megadva e aa évsnkint a költ-eégvetéebe bevezetendő. Ktmmenár Józsefnek havoakiat 8 frt ban fiaetendő össteeen évi 90 frt. mig Farkas Károlynéaak havonklnt & írttal flaetendő évi 60 frt kegydij lett msgxsavaave. A péatügyi bizottság azon javaslata, tiogy Mo/-nir György főgymaaeinmi báamester ouO frt sddigi Htelese 800 frtra emelteseék, egyhangú leg el lett fogadva. " A városi nyngdii alap sservesésére vonatko-^ tólag a péatügyi bizottság által tett javaele! értelmében, es aiap sservesése elvileg kimondatott a szabályzat kidolgozásával a pénz, biaott megbízatott a Varga bi«. tag lelstólslásáia, utasíttatott a pénz. biaott., hogy ott, a hol jogügyi kérdés merül fel a városi jogügyi bizottsággal tegye magát ériatkesésbe. Aa ,4891. évi költségvetés elfogadtatott. A városi rendőrség helyesebb elbelyesése iránt ntaeitatott as épitéeeeti bizottság tsrvsiet ki* dolgoeására, a rendőrök laktanyáatatására nésve pedig a tanács falhivatott, hogy a szomszéd városoktól a rendőrök laktanyástatására vonat-kotó adatokat tiereite bi s azután véleményt adj ón. A várost erdő ée legelő bizottság javaslata, melylyel a Pálffy Alajos főerdéesssel, aa üzemterv elkészítése iránti • sértődést elfogadásra ajánlja, tudomásai vétetvén, a szerződés helyben-hagyatott, annak aláírására a polgármester fel-hatalmai tátott. • 1 A kéményseprői kerületek beeeatásánál hosz-ssaaabb vita keletkeeett. A miaieeter aaon legutóbbi rendelete alapján, mely kimondja, hogy , . , I ■ ■ ■■ javára nyujtaadó kegydij iránt a pénzügyi bi-zottság javaslatának slső jiontjn a Hrrváth Nagy-KinuM, vasárnap J\ Zala 8H mám (4 lap.) jtfatUHWM Jóssef 4J, iéantunu Ede 30 éa Rollt-' pár nyalka kuuár tisst alatt toporzékolt lova, vtann Menyhért 26% aaakátma réeaeeitaaeeaek,! aaiat a earkeatyube kapta, hegy ai előtte ro a tanica uj beoeatéal eesköeölt i e eeeriat Maa- bogé togatban 014 saép né, vagy hlllgy mellé tuano Jéaaefre jutna 8009, Edére 1407 ée ttott juthasson, kísérő lovagjává sasgödv* annak A jmannra 1268 kéményre sserint aa elad 92 ké- fogatok kösött főleg leltüet a fíultmm fogat, ményiiyel kapna kevesebbet, mint aa öpasee ké- Családi omnibusa ea, isppáni nagy ernyővel ményék 45°i„ Ede 26 kéménynyel többet, miat ftidvMnuly a beat ülőknek saabad kilátást ea-a éa Rottmann 06 kéménynyel többet, fedett minden leié. Ily fogat méltán keltett W,-miat a 26% ; a bizottsági tagok többségének l_Kenltsén (eltüaéet, mert esasl hasonló a tővá- aaon nézete érvényesült; högj mintán a mlniss< ter ssámarányu felosztást rendel ée hangsúlyozza, bogy a kéményseprők Jofoeulteága is tekintetbe veendő, a művelet viaeaaadasaék a ta •ácsnak üj értelemben leendő njahbi felosztás eszközlése végett. A váns térületén levő vadásaati jog gyakorlata iránt megtartott árverés belybMoagyólag tudomásul vétetett. A köavágé kid építése iránt aa építési bizottság által téti javaalat elfogadva lett s a tanács a teendők iránt utaeitáet nyert. Vitát keltett a boavéd laktanya kibővitéae ée aa újonnan nyitásúié utca megnyitása iránt -a laktanyai bizottság által beadott javaslat. A iavaalat első résae, mint a mely sürgős intéz-. kedést kíván elfogadtatott a batárosalilag kimondatott, bogy a laktanya jobb aaáraya kié-^ittetik, a eafiíeéges telek megvásárlásával; ds as uj a tea nyitását némelyek egyelőre elhalasa-tandónak vélték; a többség véleménye alapján kimondatott, aa atcá megnyitása, a telkek megvétele, s a teendőkkel ugy % szerződés kötésével a városi taaács azsal bízatott meg, hbgy a szerződéseket a közgyűlésnek mutassa be. A közkórházi szabályrendeletnek ujjal leendő felcserélését Benntartja szükségesnek a kösgyO-lés • azért megmaradt a régi. aaabályrendelet. As általános helypénz fizetése iránt tett elő-terjaztist a közgyűlés nem tette magáévá s igy a helybeliek ezentúl sem tognak helypénzt fizetni. A 'szegény ügy rendeaése iránti péns. bízott sági javaslat, csak annyiban érvényesült, hogy a közgyűlés kimondá, miszerint es ügyben egyelőre társadalmi nton ssándékozik mozgalmat indítani s utasította a tanácsot, bogy az egyes polgárokat saólitea tel, mily öeézeggel hajlandók a szegény ügy rendezéséhez hozzál járulni, hogy a -legyen. Végül a helybeli törvényszék hirdetése az ia-aeretlenek telekkönyvi kiigazítási ügyében fü rosi versenyeknél is osak kettő asokott megjelenni. Egyik aa Ed'elsheim Gyulai báróné kettős fogata, mslyet rendszerint mag* a báróné bajt, a másik a Moosonyi család omaibus négyötté. A futtató tér, mely Kis Kanissa keleti réssé aál elterülő terep volt, nyílt aikot képes, közé pen magaslattel, mintha a terméeset csak arra alkotta -volna e síkság kösepérs, bogy aa eaer-nyi bámuló tömeg kéuyslmesen látliassa onnét a 4000 méternyi térségbén vers ínyt futó bsd-Hakat A tér jelsését nemzeti sainü lobogók képesték, mig aa inditók és vereenybirák tar-tóskodáai belyéa söld lombokból rögtönzött körtei volt felállit va, mindkét oldalán magasan isngő nemzeti lobogókkal, A futtató tér vég körein busaárok állottak mintegy íelesve. bogy .eddig és no tovább"' A versenyzők a téren, a néző közönség pedig a magaslaton foglalt he \| lyet, melynek köapontján a fogatok állomásos-tik. A jobb saerencsébsn résxssttlő nézők; kik fogathos juthattak, télállót tuk s kocsikban s igy nésték á ritka látványt, mig a gyalog érkezettek jobbra balra futkostak, tolongtak, nogy minél többet látbaaeanak az érdekee versenyen* bői. A kép, mely e dombon teltUnt oly tarka volt, bogy aat leirai nem lehet, selyembe öltözött urnő mellett, asázrétü viganóban állott a földész leánya, a divatos őltöaékü dandyval egy sorban lengett a pagasst legény kalapja mellett aa árvsilánybaj, a komoly élemedett arak lábai nál fiatal, vtrgoac grer nokok futkostak, saóval vegyes volt a körülbelül 10 ezer néző elbelyeskedáse. A versenybíróság tagjai; C'te/mi Zoltán Elek tábornok, Sauliéi Beoó főispán, SeMUiflenbuch István és Teintman Viktor ezredesek elfoglalták álláaaikat A városi hatóság részéről ott volt j liabochay polgármester és Malkutici tanácsos. As akadályeeneny volt as első, 11500- in táv, I Első volt Paljfy Imre „Kaján'-js, nyerte aa első \| koldulás végleg megssüntetbető \| dijat 300 frt értékű damazst kardot ezlist hüvelyben .;-Lux Ödón .Incéje" a második dijat1 ezüst vadász készlet. Harmadik: Koráéi Káa-mér „Játék" -a, nyert ezüst dohány sxelenoét. domáaul vétetvén, k'őahirré* tétetni rendeltetett \| Kolltr Ödön .Subanca* s utolsónak Ceigó Kál-e ezzel a gyűlés 6 óra után véget ért, melynél i mán ,Futár"-ie jelentkezett, amaz ezüst serleget, kellemesen lepett meg minket aa, hogy as elnök emez lovagpálcát nyert, tapintatos vezetése ée a jelen voltak higgadt tár Következett a gát perieny 2600 m, táv. Az első gyaláea {eketővé tette, hogy az elnökség egyet- dijat l'ribáld Ferenc .JakobinusaVa- másodikat len egyezer sem volt kénytelen a ceengetyUhiiz i liogyui Kornél .Lassú"-ja vitte el. nyúlni; valóban eok közgyűlés példát vt-hetne\| Az akadályrenenyben Kálmán Frigyes aleare-a nagy kanizsaitói. - des »Harmat'-ja, melyet IMIjfy Imre lovagolt ----. nyerte a dijt, ea Jóseef főherceg ajándéka volt «.,,.. s állott egy aranyórából lánccal. Kollír Ödön Huszárok lóversenye. .Mártája- l'écs város által adott estist serleget, Ceigó Kálmán Nagy Kanizsa város diját egv. Mintha caak megrendelték volna huszátjaiuk 300 franknyi értékű aranyozott ezüst dohány maguknak az időjárást, oly alkalmas volt az a I készletet, végül lWctel .lóssef alezredes lova. nap, melyen a már előre jeleztük huszárok lé- melyet Vauari hadnagy lovagolt Beníozkyszá-versenye meg tett tartva. \| zados diját nyerte, egy ezüst szelencét. Valóságos lóversenynek való időjárás volt. A At 'álliuti vadán versenyen. 26011 m. táv. nap, nehogy arany sugarainak ténye a futtstók j Stommer volt a nyerő, 8 drb 10 frankos ara-azemeit kápráztassa, vagy az ezrekre menő bá- nyat nyert. mnló^ Bapsanráat okozzon, íslöHé könnyű Tietek gáleerienyén 2m ni. táv. Fehéreáry nyán felhő köpenyét s abba ugy befobnrkolód-1 Gézft „Hcttykéje" vitte el # zalamcgyei gazda-zott, hogy egyetlen fénysugár sem lovelt le a sági egylet ezüst kancaóját mint első' dijat, s a futtató térre. A felhő kopew ound a mellett „Dodikat Ceiyó hadnagy által lovagolt gróf sem volt az^a terhes, esővel telített felöltő, mely Schippenbach „Ksperansá'-ja nyerte, egy ezüst minden percben aggódová tesz, hogy mikor zu- ; azejencét lovagostorral Tantoiey Sándor ezüst bitja nyakunkba a hideg esőt; a szél is elült,\|gyufatartót emaillal és Viláyhy hadnagy ,Ilo- nftja" lovagolva Siráky hadapró<\|-által a tis ti kar diját, egy arany Szent, György teliért. A _dandár légéiiység venenye 2600 in. táv. fíenre közhuszár volt az e'ső, egy esüit órát és 2 drb 10 frankos, aranyat nyert. A vadáss verseny 4000 m. táv. Az első dijat, egy ézűet korsót Viláyhy Márton • Vikije* nyerte, Bauer József lovagpálcát nyert. Díjban ré szesültek még FMrváry Géza és U'atdbauer H, lovai. ~ A verseny minden baj nélkül folyt le, csupán br. ltyényi Ödön lova bukóit meg s lovasa sérüléseket szenvedett, de mint örömmel értesülünk, pár nap alatt teljesen felépül. A versenyt táncmulatság követte a Szarvas vendéglőben, hol a nsgy-kanizsai és vidélfi előkelőségek jelentek meg s mulattak hajnalig. Csot hu Ák __ 1890. szeptember hó 81-án Előfizetési filhtvu A „Z«la" politikai lutilap a XVII ik év folyam negyedik negyedébe lépett. As irány melyben a lap addig vonatva volt, helyesnek igazoltatott a tisztelt olvasó kOzOnáég által; legalább ast kall következtetnünk aa addig tapasztalt rokonszenves fogadtatásból. Ez irányi továbbra is megtartja lapunk, s iparkodni fogunk aa addigi rokonszenvet még emelni. Hogy es asonban megtörténhessék, a tiaatell közönség anyagi támogatásától ftfgg, s ópon eaért nyitjuk mag előAsetésUuket az tif negyedévre, tárva addigi előfizetőinket lapunk további támogatására, a ismerőseik kóréban leendő terjesztésére, K/ybsn felkérjük aaon elófiset^ÍDkat, kik még dijaik kai hátralékban vannak, hogy aaoafet beküldeni saiveeked jenek. A lap elóflsetáai árá: Kgésr, Arre . . . 5 frt. Kél évfe . . . . t kr. N»'g) ed évre . behúzódott az erdők lombkoszorui közé s csak ott suttogott a sárgulni kezdő falevelekkel, bu-1 c-snzva azoktól ez évre, bogy a jövő kikelettel i IfjuTtán üdvözölhesse ismét őket Nem is lehetett másként, minthogy az ily . napon már a kora déli órákban, — a verseny; 2', órára volt jelezve, — tömegesen sietett ki I az a közönség, mely fogattal nem bir a igy gyalog, volt kénytelen megtenni a bárom n ért- i foldnyí utat a feneketlen nbmoktengeren át a futtató térig. A német utca, melyen kereeztül Vezetett az út s a szomszéd Kis Kanizsának rác-utcája déli t órától 2 óráig valóságos por-telleggsl volt eltakarva az özönlő tömeg léptei áltel. Két óra felé indultak meg a fogatok. A helybeli és vidéki előkelőségek díszesnél dísze sebe fogatai robogtak ás utcákon Fényte arany ■ zsinóros tisztek, mstal daadyk, éltes urak,, s a •ói világ szépségei siették a térre; itt-ott egy I w .1 küztéyi i«yyS és tanító uraknak bnntn-kat án 8 /rt thj mellett kULljUk, ha aif mtyrtwUik. Minden Jél tengi/ étMs el/ljitetánk at ío végével lapunk Kerleutlfíjántk: „A mm üU ilil&UU ciiuldil" fim// m/éni/ét kapja mtg dijtaluuuL- K% előfizetési pénzek legcélsserllbben postautalványon kUldhatflk. „A Zala kiadó-hivatalába Nagy-Kaniasán" oim alatt Szíves pártolást kérve maradtunk Nagy. Kanizsán 1890. saept, 16. ▲ „ZALA" kiadóhivatala Helyi ujdonságok. — Nsa Iwa sslatiisllak. A „saéhés fehérvári színtársulat" tudvalevőleg engedélyt nyert, hogy október 1 tői városunkban előadásokat tarthasson; a kösönség várta és most aa utolsó psreekben jelenti a társulat intendánaa főkapitányságunknak, hogy jelsnlsg at Őssi évad alatt nem jöhet a társulat, baaem a jövő évi március hóra kéri as engedélyt. Hogy miként tog intézkedni a főkapitányság nem tudjuk, de lazt tudjuk, hagy ei;y láisalattél -éya nem üss tességtudás az, ha egy vároei küaönséget 0 hó m<pig reményben tart, aatáa viesaa vonja igére.-tát; ily társulat jövőben nem sokat ssámithat a városi közönség méltánylására. I — AlMkülé ka\|()rttl«st tartotté bó 17 én a oagyksuízssi katb.togymaaslum .lisák asgélysö-egyleie főt.' Farkai László igazgató elnöklete alatt Az egylet as 18ÜJ—1-iki lansvre alapsza* bálysi értelmében megválassiotta a lisstnart, Elnök lelt: Nunkovics Gábor, pánstaroi: /asto-nek Nándor, titkár : Eperjeiiy Imre Vili. oszt, tanulók. A választmány koveisezölegslakull megi a gytitp. Vili, osztályából: Tkany Ernő,Rneu Jenő, Máu liéls, Nagy Béla és Huchrach Lsjoe j a VII. oaslályból : Herdtn Kálmán, Htydll liyula, \| Sémtén (<éza, Afui'r Jóssal és Nwlili Karoly ; a VI. osztályból Landler Jenő, HV/cáfar Kálmán s végül as V. osstályból Schttiied Frigyes ts Habm Mihály lellek msgválasatva. — Hlraiyl táblai Itlisglll bíróvá ren> delte be sz igasságttgyi minissler Üidri László zala-egenfiegl' törvényszéki bírót a budapidl kir. tábláhos. " — HluevMáa. Sehareek Usssö péosi jbiró* sági joggyakornokot, Svastics Benő í^slavármegys loüipánja idsiglenes árvaszéki legyiové nevette ki. Scbzrsah Dezső teljesen idegen /.slavármegyt? ben, kinevestetásét egyedül jó minőeitésének kö< szönheti és es egy okkal több arra, hogy neki, ki a flaial jogáss-nemsedék legrokoássenveeebb tagjsi közé lartosik, kinevuteléséhst őssitén grs-táláljunk. Nagy-Kanizsa, vasárnap.______Zala SH. azám (6 lap.) — Ujáuklrtk Lapunk barátját áa • bu kamaaáu, eat tel* huta ment Kia Kamaaáa dapeati „Magyar Föld1 helybeli tud6»itój4!: Jto lévő átálláséra a oftt fegyverével isi vsa töfcte atnfdd hajúi urat a családját aulyoa caapás érte magát a azonnal magkait Holteetét a katonai ipjáaak halála áltat. A gyáazeeetröt következő 1 kórtyUba aaállitoiiák. A« öngyilkosság oka ie> gyászjelentést kaptuk: >Alulírottak a saját, vala-1maratlan, mint ax egéez rokonság nevében tájd alom telt aaivvel jelentik, hogy a feledhetetlen jó apa, ií-\| letve apót, nagyapa és sógor Dobrjn JA no* ur a hó IS én reggelt t órakor, élete 59-ik évében "•^hÖBstas sxenvedéa után v jobblétre sxendtrftlt. A boldogult nsk htttt tetemei e hó 16 an kedden d u. 4% órakor lógnák a hel ^-izraelit a temető, j mentette^ákét^nTatiariryermikít" ben örök nyugalomra tétetni. Nagy-Kanissán, 1890, szeptember hó. Béke hamvaira ! Dobrin L alti lerj. Roeenfeld Lajosné, Dobrin Zsigmond, Dobrin Ala-dár gyermekei. Roeenfeld Lajos veje. Dr. Ditrich- I a-ein uávid, Roeenberg Ádám, sógorai. Rosenfold; Pál éa Sselina. unokái * A temetés a nagykanizsai i ^ közönség általános részvéte mellett folyt la. — \|H\|H)HHH\| Aa ég vigasztalja meg a derék családot, mely- pal a tapolaai kuwakwlalml írjak kAaSIt As a laífcastltaég nek gyászában mi ia teljee fájdalommal osztozunk I •» Wtértéa, a vágy a wmaaltft tinktyaé* atáa létra koala jé temetésnél a helybeli ur. hitkósség kántora bd^f' WU M^ö h MwV gyönvörü bariton hangján énekelte aal a méla I Oaalatél árulunk IQaiak ambteiajáa, etval aálogal nol-bús dallamot, mely még akkor is meghatja a hall- fát aünak, hogy felfogták a kar iatt aaóaatát. Akt tudja gatót, ha nem ia ismeri annak szövegét, a gyér Mi(> naayit takat mag a isgaoatohabb vlaaaoayok köaűttU mekkar ösexhangzó karéneke pedig emelte a gyász jelenet hatását A rabbi remek magyar baaséddel búcsúzott a halóitól. Beatedének alapéisméje volt aa irás axon mondata • Eddig éa ne tovább « Festette aa élet küzdelmeit, rajzolta a családi éle* tet s a szerető xiv érxelmeit, melylyel ö'eli sxe-retteit s arra a meggyöaödéare jutott, hogy oly xxiv, mely annyira aseret, mint szeretett a megboldogultnak szívé, csak vixxont szereletet kelthet ; a midőn vegbucaut mondott ax e'kóltöxött: tői alig maradt szárazoa egy szeaMspg a jelen voltak a leikésxxtel együtt mondták aa — Matt \|c ilKiá»i«t»k ! A Király utcában lévő B. K. páTinkankéréshon, a tulajdonos-\| nak Aladár nevtt 9 éa Henrik nevű 7 évea flai I valahogy boaaájutottak a pálinkához, i annyit ittak abból, hogy mindketten alkohol mérgeaéei i tünetk jelentkeztek,. A gyors orvoai segély meg* Vidéki levelezés. Tapolca saaptambar II, T«klatat»a 8aarksaat6 art Dioaáratra aaáltó anagaloa ladiilt mag aaaiött agy bóaap együtt veled« végbucatHsói. — V^mk' a kürtiktírf Jdentést: • Alulírottak fájdalomlelt sxivvel jelentik torrón szereteti (elejthetlen (étje, illetve aiyjok é* fivérüknek Csempesz József nyug. kir. nfüvántár-• tási biztosnak éz évi szeptember hó 18 án estéli 9 órakor, "-------— a kai 10 akarattal éa ttgvb«ag%laaaal biró tgyaattlvt as Sa mivottidáa tarjaaatéee körül — iri Jó akaaart. élatra való képaéa foatoaaágét, aiagb<iattlbotla értékét at—aahaió koré-•rajét blaoayaval félra nánt laiaarhati, éa aaért Igoa mélta* nyúljak a Mrikvéal éa aaivflakbrtl kívánunk kilartáat aais téaA arakaak, kik folyó bé 14a aa alakelé gytléa alkalaU* val a Mvstlasfl ttiftaégakrr válaaataltak nmm ; JClaük Lantig Jóaiaf ar, alalaúkok Ulvf B. éN fltalaar JaaA, arak. Tll* károk I. titkár, Oold Diaoa. II. Hoftaaaaa Náador arak. Péaatárok: Roaaar Mór ar. Kóarvlárauk Dakvarea OdSa ar éa háaaagy Bah tarc Kioll urrTavábbá aa agylat orvoaáaak Dr. Varjai flábor Hátai éa takateégw orvoannk éa Joglaaá* OMwal Dr. OoOk Zalán Lm^m omk. A rondos tagok ««4aia^addig 95, pártoló tagok padig Ót* •isten vanea vaaaak. Aa agylat a hó tS-áa ttaaapél^aaaa aylttatott aiag, n«ly alkataival T. Lnaallg JóaMl ar olaOk izB "■ép basaédbaa acaatalta. aa agylat feladatát éa célját, igaa kalyaaaa f«jt« gotta, hogy aa addigi nioagxlaiuk rsak l« aaért aa« váltak JaiaddAvé, aradnéajtolaaitkkéi Blval aiár régabbta táplált I óhajaak téayayé baigaaoláaát ilattaték éa kogy raaUwylI ^falvirágaáaat, lalval aa alftre tftrakvó Mjutég kaMébAl iadalt rövid szenvedés é- a halotti aaentaég j '^Tmo^imbM aanéir.'.gv. álVr^láthiuó, hoc U abbaa felvétele ulán, élte 63-ik, boldog házasságának fáradozók jatalmaaáaára aoba oly ttayt non fogaak 41 ik évében tortént gyász!* kimúltál. A boldo-jB>zragádai, a«ly va«atéra válaák aa latéaaiéavaak -A megnyitás utuu a llatalaág táaera kffrnkMatt bmIv tk gal 4 óráig tartott. ~ Z. L. Különfélék. gultnak bQlt lelemei e hó 15-én délutáni 4 ónkor lógnak beaaenteltetni és a helybeli köxös sir-. kertben örök nyugalomra helyeztetni, Ax eogesx-telő axent-mise-áldozat e Ró 16 án fog a helybeli róm. kath. templomban reggeli 8 órakor ax Ur-1 nak bemutat lat ni. Zía Kgers-ceg, 1890 szept hó — A« angol irónOrOkttMiélinik Kfí<l 14-én. Áldás éi béke lengjen drágs porai telelt I hatyröl érlesOlünk, hogy a velsi herceg október Daempeaa Józaalné szül. .Horváth Rozália, mintjelejón Fesielics Taaailo gról vendége lesx Készt-az elhunytnak neje, Csempész Vilma öxv. Haydenjhe5yen» » hol aaarvanokra log cserkészni. Ax An-Déneane, Dr. Camape^z Kálmán gyermekei, Gtem ol trónörököa, ezutial liarmzdsxor lesx „vendége pesx Erzsébet mint növere.* Fraietica grófnak. »llniagárl«.< C-mk a legköze'ébb megtar- — A v»kaepii lelrobl»Aiiia«ea A felrob-lott városi kdxgyQléaeu adtak kifejezést városunk hanlAai munkálaiokai e hó 10 án kexdték meg a atyái axon inmigyösödésttnknek. hogy a váron 'Vaskapunál. A robbantási kinézetnél Ausztria csinosiiá^á érdekében nem sxabad filléreskedni Pénzéről gróf Kslnoky kiilUgyminÍNxter helyeite-n ugy (áts/ik, hogy e kimondott n senki állal ékép báró (xlanx, lovabbá Baqueliem keréake-ketaegbe nem vonható igazság nemcsak a váró <11 tni miniszter; Magyarország részéről gr. Sza-atyáit, hanem a város egyes lakóit ia lelkesili; \| páry é tínroaa, Szerbia részéről tiruioa es Teu Tzek ta megteáznék a maguk réazéről mindent, mi állal a város kQlcainjái emelhetik. Így tapasztaljuk örömmel, hogy Nagy Kanizsán, mely oly jelentékeny lorgaltni város s melyben az idege nekttek megszállása a fennálló egy két vendég löben igen korlátolt, moat egy egészen a mai igényeknek megfelelő cain, kényelem, mondhatjuk i vártak s ill ünnepélyesen fogadták, A löépi nagyvárosi TényQzéssel berendezett szállodát épit léaivállalat ui épületei pompásan iel voltak di Halász Elek közelimerésben álló vendéglősünk,!"'1" Oreben nel egy nagyobb akna leli lelrob elkeresztelvén a szállodái: ^Hungária* szállónak. anovica éa Románia részéről is* egy triniszter fog a helyszínén megjelenni A robbantáéi próbára vonatjfozóg lapunk zárta elölt véltük még a következő tudósi lést í Szspáry éx Baross minisztereket (jruies .szerb minisaterelnök s Jozimovics szerb közlekedési miniszter a (irehen — sxiklasaoroa- Nem oijr-teliegekig nyúló épület es ugyan, mint a fővárosban a Duna balpartján büszkéikedó hason nevü társa ; de vároaunk terjedelme a építkezéséhez arányítva, egyike díszes épületeinknek. Volt alkalmunk megtekinteni és oélsserü berendezéséről csak dicséröteg nyilatkozhatunk. Az alaó részben tágas étierem a szükséges melléktermek-ke), óriási tükröktől díszítve a legjobb benyomást teszi a látogatóra. As udvar parkirozva a abban nyári fedett étterem s tekepálya. Az emelet a szállók részére szobákat tarfaimáz. A bútorberendezés, melyei Fialmits. jónevü buforszállifóok banlva. Exulán déjennek a «Kazán* hajón t elutazás Oraova felé. Juc xuhatagnál Schlenker mérnök a robanió hajóról gigsniytkal vizalalti robbantást lelt, mire a sziklafalak 50r-60 mé ternyi magssságra hajit attak. A hatás és a látvány impozáns volt és lefényképeztetett. A gigán tik robbantószer hatása irtóztató. Este Herkules-fürdőn ebéd volt melynek folyamán S/a-páry Gyula miniszterelnök poharai emelt a mfl sikerültére s folytatólagosan francia' nyelven a szerb kormányt éltedé. Gruictf francia nyelven válaszolt, beszéde végén királyunkét él léte. A vendégek Orsován a Korona-kápolnát lekintéU eszközöl, sem cain, sem kiállítás szempontjából I mK< innen a Vaskapuhoz utaxtak s mindent nem áll mögötte a nagyvárosias berendezéseknek Ax árak olcsók, miot indjuk egy utcai szoba egy napra 80 kr. A jó bor éa ételek pedig már eddi veri n be hajót lak, innen viszatértek a Herku'e* ..........— fürdőbe, hol ebéd volt. — Pttapéál bellc tatán. Sie'mr Fülöp dr. atékeslehérvárí püspököt kiaassxony napján szén? telte föl a bíboros hercegprimáv br. Hirnig Károly veszprémi Zalka győri püspök segédkezévé vei. Fehér megyéből Etlyekröl és Zsám^ékról proceasziók érkeztek az ünnepre, mely nagv iénynyel meni végliez a bazilikában. A pápai i* ismeretesek Halász elébbeni vendéglőjéből, * Bárány 4-ból. A díszes épület megnyitása a j^vö hóban lesz. Csak még .azt jegyezzük meg, hogy fftes azon elterjedi hir, bogy Halász e vendéglőt egy társsai közösen építette; mert az kizárólag a egytdn'i tulajdona Haláxzoak. — (^agjllkaa lieiaxAr Török Antal honvéd bnavar tizedes e hó 18 án mulatott Nagy- lüzeleaen megszemléltek Baross méltán Örül, hogy minthsn asépen sikerüli. A Vaskaputól Turnsze- 1890 astpitmber hd li-éik bullát Charnoeh Jánoi dr. apálkonok etfastaNH. Aa ujjonnan fótssantelt püaptUi, 6et hagyomány ssarint, két viaszgyartyái, kél kenyeret és két hordóoska bort nyújtott át a haroegprímáiaaki Htelner püsnift a tölssenteléa után áidtat osztva vonult végig a bazilikán s mikor a tőoltárhoi vls^xálérl, bíboros heroegprlmás háromszoroz Ad mulioa annoal kívánsággal ttdvösölia őt. A pH* más igen el volt érzékeny ed ve ; as uj püzpökőt. mint győri püspök ő vette ttfl növendéknaptai közé és aa öaaaes egyházi rendeket ő adta tel neki. At egyházi szertartás után dlagebéd volta primási palotában, at ttasxea tőkáptalan réetvé* telével. A bíboros főpap Xlll. Leó pápái éltette, aiután a magyar királyt és at ú\| pttspökól, Ii visxont a hercegprímásért emelt poharat. Ilavra-nek Jóxaef stékesfeliérvári polgármester a prímást, mini Ssékeatehérvár ksülOtiét éltette Mtjd htelner püspök köszónle meg a veszprémi és győH püspökök Jittsremüködését. Végül a hercegprímás meghatóit in küldötte üdvötletét földijeinek, a tiékesfehérváriaknak. — Tanítása* válaaalAaak. A sümegi felső ieányiakoláhot a. Mzi munka taniiására Látót lióasa, a mannyiaég- ét termáasettudományi aaakra pedig TÜrilt Vilma laniiónőket választotta aa iskolaasék. A taniiás október tén kesdddtk — Nléraagéa Malagából táviratilag jelentik, hogy a siomazédos közaégekbsa e hó ll én reggel erőe fAldrengÉst éreztek, mely atonban nagy kárt nem okdlott — A lakájt lAalcáreaMllell javára ada-koxásra hívja tel a »tokaji ifjúság gyüjiő bízott* ságit« hazánk lelkes lakóit. A gyűjtő ivek köaftl a 89H. ssámu szerkesztőségünk ben van lttévef hol az adakoxók adományaikat bármikor bejelenthetik, — Véldkérftll wlrti indult i •Saida* nevtt os. és kir. korvet hajó, mely e hó 5-én hagyta el a polal klkOtöt, hogy egy és fél évig tartó útját megkezdje a föld kütrui. Az érdekes utasáahao réast vesznek a flumat os. éa ktr. hadi teng* akt* démiának mull évben végsett nttvendákei is, saámszerint mintegy 84-en, kik.mindannyian ka* det minoegben lellek behajózvz. A »8aida« korvet hajón Wacltlel fregátkapitány paranosnoklása alatt a következő liazlek vannak bah ejóava: Cg. devii, Htus, Dreyer. Krascenios, hohwsrz kapitányok; liichiehr hanntnharge es Marchettl ha jósássiósok, továbbá két orvot, három gépéea, I számiíszt és Só kadet, as öaaaes legénység, főből áll. (írja a Mnm) A »Kaida< királyunk egyik legkedveltebb kórveibaiója, s minkéi magyarokai annyival inkább érdekel e hajó, mert es volt az első, mmy a magyar hegyaljai bortermelők borait Amerikába vitte, midőn kísérlet léte telt arra nésve, hogy boraink a tengeri utat kiáll ják-e vagy sem; mini tudjuk a próba sikerüli boraink sértellenül érnek kí at újvilágba. A aerkmüi — A aiaraazaaekall gazdasági egyesülete hó ttO-án d. u. kél órakor Muraazombatban a ka* asinó helyiség olvasó-szobá\|ahan választmányi üléat tart. Tárgy: A környék lótenyésztésének •emeléaére mily módok s eszkótökkel volna egy lóvásár reitdethetó. A kiküldött bizottság jelentése a vasul ügy jelenlegi állásáról. Jelentée a faj* malaook beszerzése s a fajtyukásaat érdekében. A tagsági dijak befolyása s a pénztár állásáról jelentést tesz a pémtárnok. Indítványok. . — Kritikán napeket jósol ismét dr.fWé birneves időjós és pedig e hónapra két napot, szeptember 119 a és 2H-at, — es utóbbit »elsŐ rangú* kritikus napnak állítja. . — A Veaul* fanyagrltdilk. Nspolyból érkező hírek szerint a Vazul mar bárom h'ete nyugtalankodik a oly nagy kölömegeket dobál kí pokoli gyomrából* hogy még a hegy a)iában ia veexedelmea a járkálá. — MaAJ éa kttrégmfAJáa járvány uralgott Csapi és Nagy tticst községekben s szarvaamar hák, között. A vett hivataloa értesd lésünk szerint e járvány a neveaett községekben már megszűnt; de ugyan aa a járvány cmatatatál • t%tott e hó 17 én Korpavár ktteaég saarvaamar-háinál. A járvány tovább terjedésének megaka dályotáaára a azükséget óvintézkedéseket a ha> hatóság azonnal megtette. — Mamiin bankjegyek ktaalléae. kél gyanús ember tertóskodott egyik uap a siófoki fogadóban, kiket at oltani csendőr Őrmester azonnal letartóztatott s az egyik már a vonalra készülőben volp Az őrmester előtt bevallották, hogy ők gyártják a baukjegyekel Ki Iliiben s hogy szsporábbaa.menjen a munka, két segédjük is van s ezek Lázi Sándor os Sxalei Ferenc kiliti lakotok. Kutatások lariattak és Sialai pincéjében Nagy-Karnisa, vasárnap. __ mégis találták a bankóprést, mely Bécsben ki* aaüli. Talállak lesléket, beakópapirt, ecsetet • egyéb készleteké. A bendának még több köaség-Uo vannak iársi. - Falálh ujléhlba Mily tok bajt okoanak a sajtóhibák a nerknitdk Bak aa tudja, ki Hatéban topot peerkerített. Ily sok bajt okoaott nekünk lapunk mull btárnában a ssedó által — daoára tett javításunk nak, — benhagyott aaon sajtóhiba, mely a sport rovatunk utolsó újdonsága volt s melynek c(me: „4 dumm ludak'4 s a szedó „A dunai ludak44-!* váltoatatta. Kérjük e fatális sajtóhibának "helyesbítését tudomásul venni. * A uerkentf. Művészet, irodalom. — 1Iss\|tm«cs\| volt a Kssiao termében s kó 15-án ssta H^Tárakor. A hangversenyt llir* »ckd Julcsa k. a. városunk szülöttje, s bácsi opars növendéke rendezte, Pollik Miksa ás Koaenberg Ádám arsk közreműködésével. Nem volt alkalmunk eddigelé s kisaassony énekéi hallani s igy hogy mennyit balsdt ssóis, mióta utoljára mutatta be magát ssülövároeáaak, msg nem ítél-heljUk; de bírálatot mondhatunk miivéaaetének jelenlegi állásáról t örömmel jegyezzük fel, hogy \| 8 bírálat igazságon Ss elönyöe s hangversenyző j fiatal művésznőre; kár csak as, hogy a hallgatóság nam töltötte meg a termet annyira, mint ast a nyújtott ^vezetés este méltán kívánstossá tette volna. Uinekd Ju'csa kisaassony megjelenése nem oly elragadó, mint a szinpsdi alakoknál ast már megszoktuk, de a fiatal tideeég, ss arcán viruló rózsák kellemesen lepik meg a kö -1j aönséget. Öltöséke választékos volt., bsngverseny-has illő. Figyelve vártuk megjelenését, melynél a jelen voltak tapsviharban törtek ki, előre is jslesve, hogy tudják, miszerint élvezeten dslokst lógnak! hallani. 8 nem csalódlek. A Mnyrbéer~\é\t Hu-gonotiákból vett »Apród áriája «-vaí kezd le meg énekét. Már as első intonationál tisstába voltunk assal, hogy nagy terjedelmű s alsposan képesett a iskolázott hanggal álíuuk szemben. A dal Ío» lyamán kitűnt, hogy nem ossk nsgy s hang ter- Í'edelme, hanem a coloraturához közeleg; trillái titsriók, rezgők, mint a szellő állal rezgeted esüst nyárfa leve'a s asivhez hat, mint s I ül mi le édes bős danája ; molhangjai a mélyaégst festik, melyre oly msgss hang, minő a kisasszonyé, osak ritkán bír leszállani. Lortziny • Kegy ver 'kovácsa nem kevésbé emelte s nár előbbi dsl által elért lelkesülést a, közönségben, mig a Heósr-féle »Bü-vadáss«-ból vstt ária oly emelkedetté telte s hangulatot, hogy a tapsviher percekig nem szűnt meg; szóval a -kisasszony teljes diadalt aratott ás pedig nem a rokonszenv által, mely kétségtelenül mindig szerepet játszik ott, hol hossánk közel álló müvést hallgatunk; hanem egyenesen és kiaárólag a kisasszony müvéssete állal. Hogy színpadi mozgékonysága még nincs meg, est ason körülmánynsk lulsjdonitjuk, mert s mimelö mű-véaeetet még csak ezután fogja lanulmányosni-Polák Miksa ur a Gounod Liszt • Faust keringő-jét* sdta elő megtoldva azt egy második darabbal is; songorán. A n úkedvelőkről rendesen nem szokiunk birálatot mondsni; de Pollák úrral ssem-ben kimondhatjuk bírálat unkát; mert játéka nem műkedvelői, hanem a szó. s toros értelmében művészi volt. A seue technikája semmi kívánni valót nem hagy lenn, a gyakorlat teljes és ami igen ritkán lordul elő sentszné), Pollák ur átér-seni látszik a zene költő egész poezisát előadásában ; a ea as, mi Pollák urnák teljes elismerést és viharos lapsokat sserzell jutalmul. Ronnberg Ádám nr, ki ss opera nüvéssnöt kisérte songorán, a"közönségünknél mér ismert praecistfássál s hangismerettel kisérte ss éneket s a művésznő diadalához nem kis részben járult, s pontos, ügyes és figyelmes zongora kíséret. A közönség lelkesedését aszal köazönie meg Hirsohel kisaas-tsoay, bogy a műsoron kívül még sgy darabot énekelt. A á 4t0 órakor eloszlott hsllgatóság sson meggyőződést vitte msgával, hogy a fiatal művésznő rövid időn s deszkákon nagy diadalokat fog aratni, a hisszük, a magyar deszkákon is, ha jelenlegi lissts német rrpertoirját magyarral Is szaporítani lógja, mert anya nyelvét tökéletesen bírja s igy repertoir^át magyarban is megfogja tanaim, bogy a magyar opera dissére lehessen. Zal* 88. axám. (6 lap.) A rabló reliqnilja. Zöld Marcii Angyal liandi, Róbm Nándor, /VflW. Soóri ♦ , , ekek valának a rÜgl rahlóvilág, a régi népmesék, népdalok megéaekelt hősei. A magyar rablóromantika szsn kiválóbb alak* iainak ftij.valfe dolgait sokssor 6»j sokfélekápeo la* írták már s ponyvairodalom oleaó, utssélt bisló* riás könyvei. Legendákat Ittsött nevetkhes, koszorút kötőit diosérstükre a néphit krónikása asokaak, akiknsk életrajzi adatai a bűnügyi levéltárak elsárgult, poros sktái köaé vannak betemetve s ma már essk rettegett neveikra emléke* sünk nagy ritkán vissas. Mint maiglan Is a vités huszárnak, épen oly dioaö volt régente bire neve a betyárnak Is. Csak a * vármegye katonái,« a • pandnrok* s utóbb a •zsandárok• üldözték s társadalom eme ssámki-vet etjeit, — a nép részvétet érzett /a .szegény legények* iránt. Igy lűrlént, hogy egyik•ntásik rabló-betyár évekig re\|tegethelé magát anélkül, hogy a törvény büntető keze utolérte volna. Minden betyár története egy kia tragoedie Legtöbb szerepe jutott e eaotnoru Játékban ia a szerelemnek ; mert a legtöbb helyár esive bánatában lelt betyárrá s ekkor össaeűtköséebe jőve a társadalom erkölcsi rend\|éyel, el nem kerül-beté ast a kaiasirólát, msly sorsának Isksls könyvében előre volt irva ..... az akasztófát. Sokat a megszokott bűn, a rsblás -yijtt, sokat asonban a sssbad baiyárálet osábitot a sikamlós ösvényre. De szép is volt a betyár élete i — Már amennyiben azt a nép képzelete maga elé fsa* tette. Ruházata: lobogós patyolat Ing, szástodrosl gatya, pitykés mellény, bazsarózsákkal kibeste-gelt szűr és osisináján tízforintos ssüstsar-1 kanlyu. Fegyverzete Isragványokksl kitsremle-1 léseit nyelű rézfokos vagy tényes acélballa; tarsolyában pisztoly, vállán ezüst veretes puskája. — Nappal a sötét, zöld erdő mélyén piheni le a vadróssabokor alá s hallgalá a vadgalamb bugását. Éjjel pedig a csárdában, cimhalombang, mussikaasó mellen ssáz i»ce gyöngyöző bor árán csillaghullásig búsult csalta szerelője, hüllen ba-bája után, s mire lelhssadi az aranyh^jnal s ki airta, elzokogta árva ssivs keservét, — felpstlant ssellő-szülle holló fekete psripájs hálára s odább j repüli egy más határbs n szegény •(utó betyár.* Éleié vei nem sokai törődött. Tudta jól mi vár reá, ha as igazságosztó, lörvény késéibe kerül, ha elfogják, — és ezt tudva; volt oly vakmerő, hogy játszva életével ssássor telte azt1 -koczkára. Nsm könyörgött kegyelemért, de nem. ia adoti kegyelmet — Üldözöiuek Büszke is voll. Ilslhaiatlan költőnk ssépsn emelte s betyárnak bűsskeségét mivoltjára nésvs midőn irjs, hogy ; • nem caak ö, de már aa apja ia betyár volt.* - Bátorságát csodálta bámulta a nép. Összefoglalta azt dalokba és legendákba. Humort ia ve gyitelt dalaiba a nép, így Palkóról emez ismert versben i .Caárdásnénnk Igy adja tol u ásói: 1 látott-o mér ^ Iovm Mi patkói V . « .* Négy patkó a lova lábain, keltő a c* urnáján, fa hetedik pedig ö maga voll neve után: Paikó. A szegény emberen segített a betyár s a ki neki bajában menhelyet sdolt —» azt megjutalmazta köszönet lejében. A magyarnak amúgy ia főjellemvonása a ven dégszeretetet s igy az üldözötleknek ha bár tudta a törvéay tilalmát, azért mégis akár szívből skár színből^ vagy akár félelméből, de rendeeen adott rejtekhelyet és egy lalat kenyeret. Sóbri Józsi, a hírhedt rablót ia üldözték a a törvény azolgái s egy ily mkalotnmal adott naki menedéket — saját ágyában — sgy somogyi szép csárdásné, kinek ^Sobri elbucsuzása kor sgy kis emlékkel hálálta meg • szívességét.* Es smlék sgy kis xsebtükör volt milyent még most is láthsiunk használatban pásztorainknál Egyszerű as egéss. A kis tükör farámába van illeastve, mely nem sokkal nagyobb mint a tenyerem. A laráma ki van faragva mindenféle cifrasággal, virágok és embert alakokkal. Sobri Jósainak a szép caárdáanénak hagyott es ajándékábsn, most éo nézem megam és fásülöm előtte borsas hsjasMf. Egy somogyi földéss-től szereztem meg ki azt valami nagynénjétől örökölte, aki tudta e »családi ereklye* történetét Is s azt nekem elbersélte. 1890. sxaptamber hó 81 ón. A tükör összehajtható bükkfarámába van II* Issslve. A rámán klv(il, ügyes késmetsaetken bá" rom slsk láthatói Hobri a reliegeti rabló, ennek kedves oimbor^e Mlífujt és 8obri ssarelÖ\|s lUpa Rozi kl leién tarka ksndövsl bekötőit nagy kosarsi tart 0 hordta ugyanii Hobri ssámára as élelmet, K tükröt valósainüleg valami pásstor farag halja még a szabadaáglisrc elölt, mert a keret email} as évszám is ki van vésva * egyfelül iAddoi, mái^eiül 1HII. s ugy eaea véset,mint as alakok és egyéb dissliés, piros és fekete kemény festékkel ki vannak kenve. Ha e • rabló rellqulába, e kis lükörbs nések reggelenkinl, élvonal előttem a régi letűnt betyárvilág minden sordon alakja s ssIníjR látom a vigadó betyárokat s hallom a láncoló, kipirult orcáíu betyár kedvese eperajkairól a dalt, amint hegedlftssó mellett felcssng s pusztai caárdábaa i MHagy aa éa rdaits arsja, Kitass \|iaa4ar sms bár tslal tiálinifdoi. Sport. maieues vaááuat Aa stysii ^rnlmit, a ki fagy sa ag/tk vagy a Hiáa tráav baii a nifiidaaaapiiój^alttto ^Uiai80in fulyisl, illtiaas«k asak lek ssvaani. Ily»sufltil v»U slkaiwsai naftaaiai\|^l, mí aokrit a»«s lia«aélsi \|alMt«a 4a sfelfSI iml ^BlaSaraft, oly i\|Mci«IlUw #mí iiistMirftvjsak la ■ kllnaakislfcs oly kl* lóals, oly sindütt, liugy Imh in>d«tli4\|lijil \|ii\|i« sa allst> RséUt »Knv«\|illii<uflfö»k Jsllafél sisgaa l»»»ny». Njnwn Mi vnít sa «mi határos, siatybaa klaSsti mist s kalyAraéf \|i»na««Suks Nr\|sji finaiAi sétkSl, M«si( éa lysrsMtMk sélkll, a kik a etvIllaáslóUl Ily Iával aal lis lyssaa »* «MlM»rt isdrakftatstsák, a végtslas sasi is sralwa alatt Sitt lacyta sa •mbnr y InsűÍ. — Kldlih bori, Jé bari, sssUs rumot IlkAKikot,. véfr» irtNlkál, a saad- éa usalam* viaaiS numaait Itali I HsnkorvS naaaa«l(Mk a mtk>r v«l« Mazl<sifk«4lasi, mar as alékIMrt jutott, <U anstali smoa ladla 4!vasal. A r«f\|«ll f»'liigynli»ii »m»I\|AIzII)ÓI lista jüvt'M, Madeeee la lsiM«4ai ss ágyra ■ ■Iih.»«UIii»ii« s- —Ifajai. vlvssorioaM hAIi kosáé, > isitod kogy ma vacUossl sio* gyáak." Ivaaortvo, » kl nir iséta mtsO »soro\|i«l kotl vlsslo, Moll i mI\|obIr tuilom, vsasadw áf * •Ast la tudod, ltosy nlityuisorral asi lukot ols'osst, roc-golisaSak lokál ■ Igyunk <fy kurlyot AsuIM koasllad ofii • raokákal ia ftifood b« s lovskol" \ „Iffoala, MSiodua ur" (Slolo Ivsauvtsa, oalAs ohtboanll «0 iinh kosyorot, kolh4aal és ogy Ivos aivoékál". A oaáao* do« ISIISII a mofklaállo a awlfájél la; s mlf aa agyai, ad* dig o asáaadoo aérawl syotl saalás aséta mNo do moal Idajo sikr a lavsk slAs séaal, aagy alat kall BMglonsInk. Uodd Itt s „vmlkil* éo s pokoiakol kogy aa ssalkoaujB. a Sitg ta a psakékal folaaoroJad éa s lovakat rasdbo liosod. IVmlJ, Iviuinvloa , , . oroity, Som " Ivsaovtoa távosotl, kogy (asdéjasak IdOl oagodjoa aékásj pokér wodka »lft>gysasiaaaro, aasláii vtaasajéll kél Ivag wodkávat éo ogy coftrgA dsfával (aa aaas tasuroaiw, motyat a káromfogotn asés kUs^paü lovául dorokára oréolloaak.) ilH vaunak a lovak, «aAaado« srl* fogsa lm.* «Hogy magét al ao unja, aaésadna sr, taaoék addig ogy kortyol Ías!.H tlgaasd vaa, Ivaaarloa. kodvoo tmrélom ; do ogyodll tsal som islík, Xgvodll a kókér rnng a korholy iastk. TíHto magadnak la éa Igyál — hadd fogjusák Ha a lObldok. - As olaö Uvaj? kiliilll. - ijiHaiasdoo ar, kéasos rogyunk.* A asáaadoa roakugyas kéoaoa vall; alnysJléakmlnU , Ifi* aovloo lalll aa égy vég»ro a osép laktuatmu oaörgolli s 'lúgét, a mig a asasodoo t laludl. Vél éra múlva Iblkoltoilo Ivasovtoa a aséaadoal a wkli: aSaáaadua úr, a VMltorSlotos vagyuok * „MII moadaaa Ivanovic?" 0á vadásstorulotoa vagyunk. „Akkor két Igyunk ogyot." .lgoola aséaadoa sr," A JUjyas két vadéu koctalolt e mg Ittak kél pokér .Vodkát yUoot add ido a poRkémalt' « Ivaaovico oda ay^jloll ogy toll poharat. „Rlflro kélt1 aaoll a aaiaadoa. »BI0roM — Mai Ivaaovlea. A Maéaadm inog int olaludt lvaaovtoa »«ébskorba ogy-ogy bum-ol vagy bumbum-ol ordított, aaaléa B ta ataaasdaradalt - a assai végo la voll a aui vadiasataok. Méasap ngyaalgy tOlytatték. nVadéaalsp * — A karokkal valé vséfacéa, as orvvadáoaat ama lagocamánynyabh aom« — mtal haltjuk — a Dosa-mollékéa még mindig nem akar magualaal, aflt aa Idl aaortal mit aaayira olajul, hogy még oaarvaaokra la alkalsiaasik a vad* lolvajob. Igy Dftmöoos a mull Itó folyamén 4 ossrvaa tatt hurokban olfogva a a lolloookal még aom stkaritl ktayo-moanl —t Síjrera péiiagalamk rSpaiéa. Még aoka som la* paotUll gyoraaoéggal lalla mag ogy poalagatamb as utat a napok hsa Boriin éa Mota kOaott A »BoroltsaM ogvlolVaáa S óra 80 poroskor hét galambot booaétalt M Éolabo a aaofc ktall ogy mér béUAs délstis 6 órakor laUoooa lobéiyogoave iamél Borllabo ért éo Igy páratlan gyoraaaiggal réplllo mag a roppant utat, — Pmesiml s féks. A fóka-vadésaokra aagy anomom aág vár.. Mint ogy avéd ludóa írja, a Mjé év hon iamél aAy-nyt fókát poHBtitottak al a féka-vadáaaoí, hogy laliaiattaa a aaaporodéanok assal arányt Urlnnt; lóbb mint K00.000 túka •aimolt \|o aa idén a vndianok kosa által aa élsléol An ol* fogott állatok lagtöbtya kim. n mi ontaléa arra mnlai, kosa as aa állat-ty moat már nflatéayak kljén kivaaaénsalg\|gduli r Nagy-Kanigpa, vasárnap Kertészet. ItaalmAr J4m«I budapesti udvari axáilitó a totíkertésanek diaaea a lartalomdúa árjegyzékét veeaik olvasóink mai lapunk melléklete gyanánt. Szelnár neve nemcsak i legmagasabb udvarnál, iianem aa öaaaes magyar föuri palotákban ia ép oly ismeretes, mini a magyar gazda éa kertész közönség köréhen~.Virágsi, melyeket István-uion lévő nagy terjedelmű kertjében s aa olt a termé esetiudocnánv legszigorúbb kívánalmainak megfelelőiig telállitott J\| üvegházában nevel éa termeset, as orsság minden réasében iamereteaek a megrendelései nemoaak belföldiek, hanem igen gyakran a költőidre is kihalnak. A virágfüaésben, inely korona-herceg utca virágcsarnokában eaaköaö. telik, Szelnár feltétlenül a legelső ss elsők kösött s lövárosben és főleg a halottak napján és a farsangok alatt, oly művészetet fejt ki, mely bámulatra ragadja a nézőt ^ tőle megrendelt növények és virágok teljes ' fejlődésben vannak a ások nak jóságáért biztosítékot nyujt s cég jó hírneve, melynek a virágtenyéezlés körül szerzett érdemeit nem csak ezxal jutalmazta a korona, hogy as „udvart szállítót4 óimmal ruházta lel, hanem a cég tulajdonosát a koronás arany érdemkereszttel is feldíszítette; mig a lcrlész$4i orss. egyeaület a cég tulajdono sál Szelnár Adolloi az egyesület titkárjává vá-laastolfs. Az oraságoa kiállítások alkalmával pedig az eísö dijakat mindig a Szelnár cég vitte et. Volt alkalmuok ugy a kertet, mint a virág-caarnoktoi megtekinteni, s ezen kőivel lenül szer aelt lepsaataletunk folytán, * a legmelegebben ajáalhaijnk a Szelnár céget vidékünk földesurainak, gazdáinak a mükerléasaiuk, szükségle* leiknek tőle leendő beszerzés végett. A „fiola* szerkesztiatye. Zala 3H •ní.áin. (7 lap.) RladAa. 1810, szeptember hó Í1 én. Ménea, gulya, iármoa Ökrük, tenyéaz juhok éa jevtéeek, gazdasági fbiszerel vények ée gének minden a legjobb karbsn egészben ée resaben azonnal eladandó, bővebb felvilágosítást nyujt: Baranya Set-LAfiHcti uradalom f(IWrnökaéo«tvQ9 nli állomtb ugyanott. #99 1—8 PtUUt uerkuttő: t i Pa tatai A kas. HIKDKT4:EK t POBNITZ JÓZSEF tánciskolája Nsgy-Ksnissán a ,Polgári Egylet" földeaínti termében. Legjobb hírit tánciskolámban naponkint fel • vétetnek jelentkeaő tanulók éa a modern ttaasee táncokban eddig utói nem ért módsaer saerint taníttatnak. Tanítási órák 6 -H íg és H-lOig este. A tanfolyam asamlialan, saepf ttwber ké t7 éa veezi kesdetét. Lakaaom: volt »Orosslán szálloda l ső emelet 10. ss. ásol. A kik már táncolni tanultak, de nem frsik magukat elég jártasaknak, féldjjjal vétetnek fel« m i- Heehalti Jéaaaf táaeaflvésa, ÍOOO forintot adok Szói. sSaek aki aa Is Kagya elleni kenőcsömet kaaaaélva a ragyái, mé (foltokat a aspsülést, vala mim aa artta iár««ly más akaaSio aaiséTal saia taaslll, ftgy légaly Sva i 9 fft IS Ur. „EPILATOIRE" aa arcswa. kéaaa Aa karas Iává iutj Isije sllávolltáeáfe aaolgáld nar (íly aaeraok feltaláltáé, mely a bajst kallasiatlaa helyek rtf agj fllyinstltjdi hogy aa telis* elt eeSa kl ae jöjjön fáz óhajtott végy volt, de aaeddig Muiait «aa. rss aem voltak hstáau«aá „Felttaéef kall fal isiiét aa általam feltalált aaar mely aem r«il eltávolítja a bajai kaaaia aa aláa aSvéet ts taljaaan meg úa* iályessa, s e részben teljes feleléeéaet vállal* kataJi a kotalaaaia magamat aradaaany uiíenaéc ess* té bán aa egéaa llaatatt uaaaagat viaaasiértUai. gt" Ara agy kii Qvegsek A frt, nagy üveg lüfri lagkatáaoaalili aaar a nllhapaarak j kí l/iázars, agy ilolatS Irt l.fio kr „Urnel Un" lui\|fcsiOM/.rr aia mtasts Méreg ée ftuMtartaloai néikMI. a kajsak biii'ha vagy aatka bármely írsyala leetbit'i vala A „Braetllaael" f«»t«tt ka) aa aradat! ksjaaiatal miben asm kÜIÖaÖttalku Ars agy aagy Svegnaktfi, tJiaavéUal la klldoat- riMtMKII atlkMr.ItT sas .1 --4 Jpagytaair Uáoa, i., Qrákaa. nabsburgargiasa l d. Mi szilára förkúbi maii^ mMiS; TUftik ,hU»>\i ffydfyttvrétinél, ét ti „Nuyy himtü/HÚi' UwhtyvatM, Közgazdaság. — BndapHtt gaksattzids jeleatés. A busa-üzlet igen szilárd irányt követ. A kínálat ugyan bő, de a malmok is igen élénk véielked-vet fejtenek ki és miulán a magánspekuláció ia részt veaz a bevásárlásokban, több mint 70.000 mm. adatott el teljes szombeti árakon, sőt közben pár krajcárral többet is tikettek. Koxs szinten szilárd és 6' krajcárral magasabb árakon kel; a többi gsbonanemekben caak gyér ii tor-gslom, sz ársk változatlanok. — A helybeli gabasalargalam a legutóbbi napokban kelleme* lendületet vett* A bécsi és budapeati tőzsdékről jelzett ssilárd irány-sst nálunk is élénkebb keresletet idézett elő. Hazában számos vétel történt 6—10 krrai emelkedő árak mellett osztrák éa svájci ssámlára. Koaa folyton élénk keresletnek Örvend s mint-, hogy as eiadó kéhzlelek csekélyek, ss 'ár íoko-satotan javai. Árpában az idei üzlet aaünöfélben I van, a hozatalok már eaak parányiak, de a külföldi vevők is már eltűntek: a fennálló névleges árakban táltosáé nem történi. Fehér babban ds* cárs a rostit termésnek nem mutatkozik eaidtig kereslet s egyetlen nevezetes kötée sem jött létre* Helyi áraink : piaci buza 7 frt 10 kr., urasági busa 7.16 85 kr., piaci rozs 8 90 urasági rozz tUO. árpa, köaönsege* 7 frt., árpa, válogatott 7 80 40 kr., elaörendü urasági 8 frt., zab 6.20 30 krrig, fehér bab 7.50, tarka bab 6 frt. Szerkesztői üzenetek. T. L. Hal/baa. Tárgyhalmaz miatt a aaép cikkat caak Jovo aaimoaiiban koahatjak ; tárgyánál fogva aem leaa baj ba kéaAbb lát ia aapviUgot V. a.-mé ls^jiga«> Alaó-I^adva. Fogadja Nagysád kfiaaAttateaaot a gjröijM rajaért, melyei siettem olva-aióanaal anigieawrtetai. íiaivas lóvéiéban kifejtett flisaaréaa Igaa jél aaatt eaapáa aa ókoaott fájdalmat, bogy jaég min-üig gyöngélkedik, de épaa az matatja a saellom erejét, hagy a 4aat fogyatkozása dacára la oly amép mtvat alkot. A köl-téaaat ^aaiaaa örködai fog Kagyaád aaalloma felett továbbra ia! Cr. laau ■tglasli Kaposvárt Örömmel olvastak á levelet, agy Uwa jtvöra miat ékajtva van. Váriak a kolda-utéayt Utaaáanak a viaaoayok a kftrtla^aytAI ragg, tudatai fogjak, Kérünk aa íatéaotröl agy alapaaakéJyt posta ntjáa kntílaai. Űdvoalat mindannyinak, fit. Tipalw Köastaat. Máskor ia«aivaaaa látják. Csáktornya mezőváros képviaeK teattlletének folyó évi szeptember bó 18 áii hozott határozatához képeat ezennel közte tétetik: miszerint a vároe tulajdonát klpeső lielypéiisasedé! J«g, - minek kikiáltási ára 5800 .írtban, — mégis n >liiirjtkkn< <?MÍÍrtlft használata a melynek kikiál-táai ára 850 írtban van megállapítva, — 1881. évi január bó l-tól 1888, évi december lió 31 ig, nyilvános árverés utjáu INOO.évlolitaber hó 4-élt délelótl 11 órakor a városi irodában haaaonbérbe adatni (og, Az árverezni kívánók tartoznak a fennti kikiáltási ár 10% mint bánat Í>énzt az árverés nnpján az elöljáróság ketfeire készpénzben, vagy íorga-omlm levő állami papírokba lefizetni, z iráabeli ajánlatok a 10% bistoiiték csatolásával, aa árverée napjáig beadhatók. Az árverési feltételek a községi hivatalban a hivatalos órák alatt mtg tekínthet/ík. r- Csáktornyán, 1890. azept. bó 18-án. 697 1—2 A váróul rlóljáróaág. OXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX J Nyilttér) •aba^rae Saldeaatafe voa SO kr. bia fl. 1IJ65 ft Matar — glatt aad gemasnrt (drea) 180 reraek i (\|aalittty — vavatpdot rabaa- aad atSekaraiaa porta- aad j aallftwl daa Fabfik-Dépot 41. Heaaekerg (C. a. K. MoZkfaraal). X#rl«k. Mastar nmgehead. Briéfa kas tsa Hl kr. Fovta. 566 Um kégst Aa a ravatbaa kftsltttakén aem vállal augára a aaark. SrU] TpF.falp Vasöntöde és gépgyár Részvény-V^IiJLJV^/JV"1C1CL^ Társaság Budapesten. Gyár és irodák : \| Városi iroda és raktár i VL külaö váozl ut !§•* ••. as. \| VI. Fodmanloaky-utoaa 14 ssám. Ajánjs kitűnő ée szilárd szerkezetű, stámos első dyakkal kitüntetett: SCHLICK-féie szab. 2 óh 3 vasú ekéit ós szab. mólyitó ekéit, mélyítő ekéit tfnvezetékkel, ertdeti Scklirk és VidaU-filt egyvasu ekéit tn UJ mi velő «NxkO/.elt, boronált ón rffgtnrtt liengereH SCBL1CK féle sszb. „£Xalad.dar ©or'baTretőg'épelt. 8aonravrtiígépek. Ubkvaas rkékre afkalmaskalé Magarl-ém répa Illaté kfaaálékek. Kéaalatbea vannak továbbá; gfta-éa jár^aycséplfl készületek, gabaaUsatltó roaták (Baker éa Vldata raadaaar) tamrmánykÚMaitÖ géjiak, taagari moraaolók éa daráldk, őrlőmalmok éa ol^jmalom iMraadeaéaek. Kmhii amirikoi kMrőit é marolcrakó urató fa ffifedstálá gépvk, Leótáiijojalil) árat Előnyös fizetési Mtfitii o ^A ■<é®§i 9 íSmk iinrvr^' r.r WmaTLlI ililo I Árjegyzék kívánatra ingyen ée bérmentw _____ Jegyűt. Vaa üaeraacaéak raannal t, r. ttaletluurátaiak birses tudnmá-aára hozni, hogy noha a VI. Podmanloky utoa 14. szám alatt lavö irodáink legoagyubb részét » külaŐ váel-uton J«iv»» gyartala-püokre helyeztük áj, miütluzuMAItí/Vf-zon irodai belyiaégtakban t. UaUtbarAtaink kényelme érdakrbaa dát tartunk fenn, valamiat, hog>' ngyaaatt ópitesi oikzélnk fa gaadaaági géjNiiakkliöl rátart litasitatt agy vároal iru" uak. &at is—ai Kiváló tlMatetlttal A Sclli-féle vasöntöde fis aépoár részvénytársaság ipzpllsáiii' 14237286 Nagy-Kanizsa, vasárnap* Zala 58 Mim. (S lap,) A l«cs«P>»rMbb éa A lc«lUrj«dUbb ■l\|\|M liftUj X'-ik évfolyam. BUDAPESTI HÍRLAP Szerkesslök éa Isptulsidonosok: CailkAaal JTóiarf éa HAkoal Juft 1190. szeptember hó ttt-án MárlazeWl íjonor neppet Q lifkiftiiiift i\|éf\|aiar atsém piair ka\|uk. 1# c\ 1 I • , í L 1 1 ínm-1 J Daart»i>in Mtáu MMoiffuiMi HMHM (yMMW^i, bQtlW liliild H,.. . ityw wiiaiagaa, aaaf (Aonia>' VMky tyttnw.i Hunit, My.xHinr Ka. gviMMV! MMI a <t«r» llébllm, luUk\|M Íy«AM4M. cáVfaMM a4«v IUI MMV UMrinitiBii, iMaMHMURi i liiHUrt' (Uh m fc lyoRuit ilnvpIuAWn a4tn»aiIS\| \| \|\|\|MM( \|AlWHtl,hfMllMI liU(l(m,H>tlW íwÜM, tt Mtl • ilklUllaitwIiall \| ml kltiMUI), «l<Ut ft MíUAtnukol, él UHMMBH l§\|,, MM. U M MIMMIl] «UIni«WI Kg/ tt** ktm, MMM"i jkilttti Mieeaéwi atiW aa iu ktti« H IU KAát>M«ai MMyuWttot r.au, i". trái Rimiy nmwwUttlUwmw i Morva. ■MflanT filMI MIVUmUI gyomor tfaMh »nK Ma* lut^W iHaMOMUilHilt VftíiHlliltiitNlMl ■W Iimmémmi Mi twaiyaV n«»g», aay vfirtU. t á \|j>lj\|i ,1 IIIUMI Murta VM MMIIIMVII • nmmjtm \| (bummIa^Uwi iihM aa mmaiva,mo ii a pi aaohr Hm] «iá)Hip\| aatiafcaif fíüiiilai A Budapesti lllrlap«-nak a hasai müveit olvnsókMaOnaég vetette , meg alapját. A lap eleitói lógva megértette a magyar kftsUnaéír szellemét, minden pártérdek ^viellőséaével küzdött nemzetünk- éa tájunkért, ea egyetlen jeleaóval: msttfyitrMAg ! Viaont ai oraaág legkiválóbb inlel liganciája ia aaonoeitotta magát a lappal, fblkarolvn aat oly módnti, mely páratlan a magyar ujaágiráa történetében. A haaai aajtóhan máig a legfényesebb eredményt h >Bu(1ii\|H^hH lllrlrtp érte al; legnépszerűbb, legelterjedtebb lapja ab orazágnak. A .Baéspeatl Hírlap" Polliikul etkkflask iránya, miat addig, ugy ezentúl is mindenkor nemseti ée pát térdek éktől fttggetlen. I»lllftlsmft bírni széleskörű összeköttetések alapján a legmegbizVatóbb forrásokból aaármasnak. Aa országgyűlési tudósításokat a gyorsírói jegysetek alapján aaerkaeatik. Magyarország politikai és közélete felől távirati érteetlléeekkel látnak el rendee levelesük, minőkkel minden váróéban, sőt nagyobb községben ia bír a lap. MHudap+all Hírlap- lévlrall tadéallásal maaap msAr fsljéssa faksa álla-■ak a vllé\|sajté leijehbaa >terv«iell klmelsálatával. A .Hada rfll Hírlap" Térearavala a lapnak egyik erőeeége éa mindig gondot tor* rá, bogy megmaradjon előkelő színvonalán, k maplravmtakal kitűnő zeur* naliazták szerkesztik a e helyi érteeUléa ismert legttgyeaebb tudósítókra van bízva. Randlrségl éa ittrvénysaékl ravatal külön külön eaerkesatől a főváros elitét eseményeit ia mindig oly hangon tárgyalják, hogy a .Budapesti Hírlap* helyet foglalhat malmién <«ald aaaialiíii* A kögiadaá\|tl ravalhaa a magyar gazda, birtokos iparos, kereskedő megtalálja. mindazt, a mi tá\|ékozásra szükséges. A regénycaarnok laaii osak kiváló irók legújabb müveit kttall. Ax eloflzetÓH fftlfltelrl: Eéx 6vrr> 14 frt, WIAvro 7 frt negyedévre 3 frt ?>ö kr, ogy hóm 1 frt 30 kr. A <»l<itl/,<M^ttk vidékről leficéUxerlihbcíi }>o«l a utal van y uyut om/JiíV/IVIhmoU kft-vetkezo dm slsll: 4 HBudapeatl Hlrlmp" kltidólilviilmlA-mik 'IV. kerület, Kmlmp-utcm meAisi. , 696 1—8 mm* • ig« a lawiantwiM M *a« mnazolli Labdacsok. m NiMiaartM, UumÉJiHnuy>-uy M«MI a.ui»n üymytniouaí,\ aniéwfiaUf éa Mwaiiti ■UaMiHMlNMk ■píM u MU SÁpoá biwl'iuinili. iafcii nuk yity«wial U «lwy*ftt taU fatlt v«iUo«>»« • Sfáat H<«tij\| lúwaelwi nmi'SHi űav «A' MAn, Mbih Miaéas imái uibaoti Kar i fcitt I Kl, agy KhMM a iloUtuMl > m, A iifttm' , •I6t«a« úaratiltoMi ttV&n, i I ta a KiJ leaaeaj im » Kt,»toUMM lm akt. ara. Momag4ii4aM\|»<«uia«i atalaa— ■tUMUi ms. i HliiuStl gyola«Mr tMit\|>h a* Marat«lu l»ii«lft»M\|l Mm ttUMa IMNA, a My«M\|yUkl>. Miy«g«ia»»al\| alttém SMMÉlai alaaSiiaa> i«A yjmi iMKuiv itftaiiSBiaiMiiiia wléaiiaieniui 11>un M, 'Nagy Itaataaáa Mita la Halaa syag; SSlriiktsR, libAmltn IUM iyacv«t»ri4rabaa \V»n iul tUador gyéf yatarlarlbiM, Mi Hor gyé(yiMMrlIriWa ('luU* nSt» Jáitthau, Hal OuliUant Töhu)i»4liyi kl4ralwa. krvaall: RAtfta S tr JA i üti lyagyapr W la\|. nwMefi 4Ui V\ UXL itak. 1 9 fy 1 « r r\ ■ ü J MA rt a^k. «<% 1 1 11 Székely és Kaufmann férfi szabók. Nagy-KanIzna Ebenspanger féle házr Van aserencaénk a n. é. köaonség beoaes tudomására hoanl, hogy raktá* í( runkat ac - 1 * őazi é@ téli IdLéxiyx* 1\|\| a legfinomabb liel éa küUüldi divitkalmékktl dúsan falaaereltUk. Ul Nagyobb mennyiségben vásárolt kelmék által, valamint válogatott nagy L * munkaerő következtében aaon kellemes helysetben vagyunk, hogy a n. é. kft- ti t\| lönség becses igényeinek minden tekintetben megtelelhetünk. » U^ Teljes tisztelettel kéax tsolgái; Székely és Kaufmann. II IfflgOTMJffl 11 uj talámánfökra 8 HllesskUtöl bármily államban, továbbá aWI 111 vállalja azok ivatsrUaéi, vódalwiéifl vs értlkealtéslt, S70 4-tal II Réthy Já.nos \| nttassilrőst milmdlfi áiiiaöndalmi irmídjn H I 1 ündapevt, KriifbHklrat I I S Í Utjanott ^wi WiiiniiiM ■ mIíI \ ____ mBBBSSísBR MI I "pl 1 \i<ii\ siiH e 51 m 5 fii®"1 H cö •Székely és Kaufmann 693 8:8 ij férfi szabók, Nagy-Kanizsa. Ebenspanger-fóle ház I 'zi^Hitíia ftíTi r» uU ^ ill it all £ i 5U\|V-iKs H r^tf Ülő uj K íarg 01Icerin^Fog-Cr^nt. • A fofsk \| Vflkfitösl»etétl«n rdvtd ideig ssépsffe. ! tartó haesaálattal a higsk tiszti táaár& ALODONT Eghuséffüffyi hatóiig által mtgbirálta. HT igen alkalmas utázásoknál. Illataaaa üditö Ártalmatlan még a leggyöngébb fogso ■áaoaál ia. Jegyzék: Kémetorssag ée fraadaortaágbsa a legnagyobb eMaiéayvyel van bapaaálatbaa i ugy as advsraál, miat a IsrmagasAbb körMbes éi aa egyszeri polgár kásánál is használtatik. 695 2-52 Kspkaté a grégysserisask Aa illaUssrésaskaél t Ára egy dtamhaek a§ kr. Xsgy-Ksaiaeaa fiekwara ss Tsaber, l^eeafM Adolf, iHiamésyeia. Martoa»aHaher arakaál Keresni Sgy fcaaklatézet keres aisdsalit egyétfakit, tör véayilea saaadályssatt aiirsiagyrk ríaslatásetés mai tetti elsdésárs. igas a&ólay6a juUU'k tsltútnlek. A\|áalat»KB 1 \|éfy alatt tiBU 6-ft ttfléktr\|er A. V* hlrdat^ni ir^Ujúho* llnda-paalt váesl ateza ű. sz. >•» iatésssiluk. Itala áeaijf%éssééban és áiaa4m»as\s<bsa. BlIlllillJJ_* 1 BiírP.ilni w ■M T l^i la* m » m a^ilfli■kll •a fi iiUll6 HJiiIíl Ivlllii MiH H _ ■411111 m\ «4 a (D b Q vai6dl H0UBL0N ku OJffMJV síi A avisTaaat hinrytöl Asiasaa JN vaáonÁaitki U& rarAMári USITft OTTÓ la láraáaál aioaaia ■■M Mm* * a l1! Slsll" aA 11 fii iH^uQ k Nyomatott FiacM rülOp laptulajdotiottiil Ma\|y-&iuitta4n. 39. sz&m. Nagy-Kanizsa, 1890. szeptember XVII. évfolyam Mifni'ltH SS. limia. tt» tatásnál á lap twlltmi réuért vaaatkusv minden knekwiy Z A L A Kladóklvatal VélWliiMtsu 6. Mii ftüii' »l l'lllnp lihyTbwtwtiw. fLiórizzTtsi Arak: Kgí»S Aycrt M.x.v.'lÁvr. fi frt kr, I , M . I . II . BinatttttUen tavatok caak hmu-t ke-aakMI fogadtatnak <1. Politikai ós vegyes tartalmú hetilap IllriMfwk JiitAnj'iwitii aaiialltalaati VjrUMér hWmii w kr. KMntek ráaaa i ...., A Nsgy.-Kiniwaí- és D^lzalai lakniukpéiuliruk és a llankmry osdlet hivatalos kítelfltiyo. „„„„., MtMataak. ———_ ' ' IHMwUwk, fulMilnt » hlilsitaki* ' ' voaatkuailk PmUI Fllllü jelenik NmKv.KaulsHáii lielniklnt w»rri vnaArimp. l<mWW" * A ..Zala" tisitelt olvasóihoz. Lapunk e számával az év harmadik nagyidét zárjuk el. negyed éve. hogy a „Zala" szerkesztését vezetjük. Magában véve egy negyed év igen kia idő! dé mégis számba vehet/S idő arra néiv/ hogy a. működés felett birálatot mondhassunk a összehasonlítást teheaaünk a kimbndott program m és a lefolyt időben tenuaitott működés között* A mi minket illet, iparkodtunk szem előtt tartani mindast, mit a lap vezetésének átvételekor programmunkban meg-irértttk í tudtunk én akaratunkkal egy lépéere aem tértünk el attól; aaért nyugodtan nézünk a tisztelt olvasók birálala elé ; mely hogy reánk nézve caak biztató lehet a jövőben,- azon körülmény győz meg, hogy •gy negyedévi működésünk alatt oly erkölcsei aiker koronázta Önzetlen működé-síinket, minőt Kevés vidéki lap képes felmutatni. A jelentékenyebb politikai tényezők, az irodalom korifeusai, méltányló elismeréssel voltak lapunk iránt, miből mi paak erőt merítettünk arra nézve, bogy eddigi működésünket kettőzött szorgalommal fnlvtaaank ; de as erkölcsi elégr- I tétel mellett nem hallgathatjuk el azt sem, jhogy anyagilag is oly mérvben nyert tá. I ttogatást lapunk uj előfizetőink által, minőre * rövid egy negyed alatt alig azámit-\| haltunk; e körülmény szőtt megnyugvást szerzi nekünk, hogy irányunk helyes, ta* \| pintatosaágunk megtalálta az utat a közönség szivéhez. Es iránytól nem fogunk eltérni ezentúl sem soha, e tapintatossággal fogunk törekedni, továbbra is a magyar közönség szivéhez eljutni, Sokkal keveaebb azonban az egyéni am-jbitió bennünk, hogy sem azt hinnők, hogy saját egyéni tevékenységünknek sikerült ez I erkölcsi és auyngi előnyöket kivívni JSpen nem. Jól tudjuk, hogy az összetett erő képes csak nagyot teremteni s .tutijuk, hogy lapunknak fáradhatatlan munkatársai voltak azok, kiknek nagy részben köszönhetjük az eddig elért méltáuylást; fogadják elismerésünk nyilvánítását, s engedjék meg kérésünket, hogy beesés dolgozataikkal jövőre is támogatui szíveskedjenek a ,Zslá" t, Midőn még a nagy közönségnek őssinte köszönetünket mondsnánk el addigi szívességéért azon bizalmas reménynyel lépünk ss év uj negyedébe, hogy abban nem csak minden régi ismerőseinkkel fogunk mint \|előfizetőinkkel találkozni, hanem az ő, lapunk Iránti jóakaratuk kifolyásukén! i\|Am-talan ujabbi ismerősünk is lesz; mit S\|T' táradhatlan szorgalmú tevékenységünkkel fogunk iparkodni meghálálni. Nagy Kaitizaftn, 1890 sxnpt. ÍM án, Cmtrtxt (pft'ltíttcii Akom Mi' «IM A^nW « „Xs/n" />/,/((• iwiU\|ifi\|> "iiaui * r, 11'■'aa yij / Közigazgatási reform. Majdnem egy évtizede, bogy n közigaa-igatáa államosításának eszméje komolyabb érdeklődéssel foglalkoztatja a kormányt; foglalkosik azzal a sajtó és foglalkoznak vele a törvényhatóságok ; alig van törvényhatóság. melynél ez easme körül már éléak vita nem lett volna, habár eddigelé még kormánykörökben is csak tanulmány tár-jgya volt az, s a törvényjavaslat készítésé-\| hez sem fogtak hozzá. Ma már nem csak si eszme ért meg I teljesen, hanem annak keresztül vitele is eeak as idő kérdése. A kormány maga Ul< jesen tisstában fan aszal, hogy a kösigai* gatási reformot keresztül itell vinni s hogy a közigazgatást, egybehangzóvá kell tenni ss igazságszíJgáltatáaaal s minthogy ezzel tisztába jött, nem késett as eszme megvalósításához szükséges módosatokról is gondoskodni s a minisztertanács reform prog« rammjába a közigazgatás államosítása, mint A „ZALA" tárcája. Jhiyán* «irj<intíf. K sir fedi, e puszta sir A legdrágább kincsem Amióta e» elhui/t/ott Boldogságom nincsen. Szenvedésem talán soha. Soka eem ér véget ; Egyre üldöz vad sorsom ée A'moetoka végzet. Néha-néha, mikor sorsom Vad karagja kínoz — Most is ide menekülök . Ide e Ide sírhoz. Itt sírom ki keservemet S elpanmszlom búmat . . '. — Tudfa Ieten, e néma sir Megenyhít, megnyugtat . . üóMsa Irén. emlékkönyvébe. (Achrwidkos.) JiS a perc röpül, halad Kis gyerneicbSUnagy lány levél; íieményid.ii kihajtanak. Mindegyik egy oirág levél. Életed e szép tapaszán Teljesüljön minden vágyad: Jfe érinste a szivedet A csalódd t, a búbánat?;.. * Kelt György. ősz. •Végig sir s» őszi szél s pusztákon., mtntha csak megsiratni akarná a lehullott, elsárgult leveleket, melyeket nem sirat meg senki, s termé-sset a gyermekeitől Dfm'bocsi'uik senki, csuk a siró sxél; ss a aiel csókdossa, hullatja könyell, a búcsú könnyeit as enyészetnek átadott sirgs I levelekre, s mely ások születésénél mosolyogva sullógoll- sxervlmi dsll a gyílnge söldsllő lombok-bos. .Sárga lei él kéken nyögdel as 0sii« sxellö; nyögdel lájdal mában, megsiratva ax enyészetnek oda dobott természet gyermekéit. A mezők letarolva, a Iák megfosztva lombko-szoruikiól, a kaszálták virágai elhuMs, elszáradva, a verőfényes nsp lelbö köpenyébe burkolva, --oly leverő, oly fájdalmas s lernt észét képe, midőn ax ősx beköszöni. A daruk < bellije rég ellünt s láthsláron, a kis fecske ott hagyja az eresz slatt üresen illő fészkét, a gólya nem kelepei többé a hlsletön összerakott galy-fészkében, elröpült jobb basába a boldog madár, kinek .két hazát adott végsete.; a csípős hideg elől tengeren tulrs vándorolt a ligetek primadonnáié a bájdalu csalogány, üres lett s puhs lésiek bslseje, elszállotUtk, kiröpültek belőle a futai csicsergő hamvasak; minden, \| minden néma. komoly len, borongó bomályu, fél sötét s tér, . . . megjött az Asz . . . I A teremtő tudná csak lalánmsgmoodaoi, miért van, bogy: >Sir kebelem belsejében a bánat, valahányszor a haldokló terméssetet látom s a hány sárga levél hull le a Iáról, annyiszor érinti \|keblemet egy fájó érzés; talán lelkem fórt any-nyira össze a természettel, hogy annak haldoklásánál azt is érseqi haldokolni; lalán as őss fogja letárni (áradt szemeimet örökre s ezt érzi s lélek, exért sir kebelemben a bánat! Kora lavasx I , , , késő fissl ... mily kösel állanak egymáshoz s mégis különbüsö érzést kel-lenek. A mint a lerméssot bnlcsöjs, emei snnak sirja, ott a mindenséget áldó terméssel sssr és sssr dallamos gysrmeks ssngl s böloső dsll, III as ósal ssellö siratja a koporsóba késsülS Itt-' méssetel. Tavsss és őss I Csak sgy rövidke nyár válasst sl agymásiói s Islksmhen mégis oly ellentétes léraést ksltsilsk fél. A tavssx i a Isssló róssa-bimbti, ax ös<: a lehullod elssáradt róssa sair-mal. A tavasa j a mosoly, ax öas: s sxemákbe I toluló könnyű. A tsvasx: a serdülő IQu, arcán as ifjúság róssapirjával, as öss: as, élet terhe t^r tal megviselt agg, msnkójátf támaszkodva meg v sírja szélén. A tavssx: a lerméazet kertének vl-ránva, ax öss : s természet kopár sikjs. A tavasz: keblem boldogsága, as ősz: lelkem fájdalma l„„. Miért ? I Kl mondja meg?l Érzem, nagyon ériem, hogy a bálái hideg lehelete érinti a lerméazet virányai, elhervssstjs, letarolja a mezői, érsem, nagyon érzém, hogy a terméssel haldoklásánál, haldoklik Islksm Is;pedig mennyire óhajtana még élni, mennyire vágyik még örülni, mennyire eped a boldogság után ; hasztalan, a terméssel haldoklik, vele haldoklik lelkem is . , , , . ... De nem, , . . s isrmésxet e haldoklását csak teliz halál követi j feltámad ss; a tűnő nap aranysugarei tavasssssl Isiuél megosókdossák a liliom, ssüs keblét, újra virulni log a tér, daltól fog sengeni s liget, lombos (ák árnyában Jogok pihenni. Igen igen, eljö a tavass: én qjra éledni fogok, e tudat hat, e tudat tel kosit, s e tudattól áthatva nyugodtabban nézem a hulló ta-,leveleket, nyugodtabban hallgatom a síró Ml súgását, nyugodtabban tekintem a most haldokló terméssetet J . . . Veoeba Akti. MagT-Kanina, ^winiip. flala 89. uám. (2 lap.) _ a türgőa reformok egyik legaürgótebbike fal I aánál eléggé érvényeiül » nép válaittáai ía vétetett dg a tttrvéuyjavttlat kéaaitéie akarata i at igy megvákattott képviselők megkezdetett j érvényesíthetik a nép A haját oM, lm! leg- Hogy -mennyire haladt -előre u reform j illetékesebb a fórum, a törvényhozás t«r munka, abból láthatjuk legjobban, hogy mében, hova \| választolt kOiigazgatási a> igaaaágtlgyi minitater Péctett éa Har kányban tett uyilatkoaataiban, a kftuga* gatiti reform kereaatul vitelét h kir. táblák felállitáaa utáni legkOaelebbi időre kilátáaba Uttlviaelők ép ugy nem folynak ba, mini-nem fognak befolyni a kinavaaettek. I)« nem ia oly hallatlan dolog aa a köt igazgatás államoaitáaa mint hinnők, mart 18D0. Mwptembar hó 28 ón.' Ismét ciinirUltlkosái. Valaháayatur a koronáé fők találkáinak együtt, a politikutok mindannyiaaor atoa mag-gydafdéaben vannak, kogy a találkaaáaoknak nagyobb jelialótigU politikai háttere ii vas, ég as nem lakat ntupán a* odvariattág klilctOndi nyilvánulása éa tagadhatatlan nagy réeee a raáttárok találkoaáiának politikai bittérrel bír. Iámét agy caáttártelálkotát volt,'A couttorki otáttlr öaat^jlívtUltn uralkodónk i a néaMt bl» rodaloa ifjii utáatára ttdvlltlék egymátt. B a találkozást a béoil vlilonaáe fogja kiivetni a német i'iáuár réttértl, Akár a ronttoeki, akár aa ett kBvető béoai találkoaiat tekintjük it, ókon Itwéll raátaár te' lálkosátaak politikai háttere ninottn, - A. ronateckl tttttajüvetel, ktitvttltn a navral ntán- vaa ; navrában a németek Hatel náttára e reform ha előbb nem ia. de 1892 év-1 lawwk W^noT^.^malWJliTa"^' I * "ÍK'0 ,0«Tk f4^,?®'?!?* ^ ben Z'le^tkeZllllet vive & mer. függetlenek lettnek - f? oly .állóan áll, mialatt fiaJST tóttól a hátuk megett nem a válanatókl"^'^'"f gyaroraaágon. egy rét.,, hanem u öm állam fog áU»ui ,ot'ki ulálko^ntk ul,át • Vpn^ tokán a külCnöteri a régi gárda \| lám„roul „ h y u ^ Van, látjuk a« igaz- Mké'41 ,0«v» Ml?k1#hrt WW érUkaalttet embem. k.k .a . kOaigaagatái államosítási Ugflgyi kinevetett álUmti-«lvÍH«tők..él^^ Ttuf^doniUanftl.. nak nemcsak hogy nem barátai, hanem ha "Végül.uison aggodalom, hogy a minitater ® I.IUréeUnkben még inkább awgeríait aaoa tároMttan elenségei . ellentaenvOket leg- L klueVMett tÍBKtvÍHeUík«t tetaxés saerint ,\| kírtlméay, bogy a hármat ttövtUég Harmadik inkább atsal indokolják, hogy : « (ogj helyezni egyik vidékről a máaikra, <j». « olatK.k lAragiat királya nam \ ■ VM""k á,uU a,?éP '"ff-íteljeien megdől aaon a kormány Alttl v»í- M-réeat, mi pedig. almaiadbatlaa volna at továbbá, hogy a kinevetett hivatalnokok^ elvn<1 fogvn mely IMrint 'B kormány !«. a telálkozát európai poliilkával ' j ■ \| jjj \| ífoglulkoKiiék." \|____a__.. ........... jA motttalálkoaoUkét korinát Iflnak IuImJiIoh • fogja helyeahetni W" kat Wkéleteten megismerjék ■ ewk wrint képtn tifg volt agymáttarkfltlindnja, vagy lag helyeate. Kétségtelen, bogy a miniatter e \| hiatou Magyaromágnak voltak már ki nyilatkoiatából kóvetkeateiheijuk, miaaeriut neveaeU kóaigaagatáid tiastviielói éa padig a törvényjavaslat ha nem it réealeteiben, léH6-ban, mik»r épeif leguemaetiatebb ái-de legalább főbb éa általános pontosaiban' Iki" vo'' Magyarorttág t a történelem iga már megvau. I I tolja, hogy a kinevetett tiutvitelők nem A kir. tátoffr feláffitáaa a azok mflkö- C4"k .Uo'íy hátrányára nem voltak haaánk-déliének wegkesdéte idejéül aa igaaaágttgy nak- h,nom aWuyére váltak annak, minitater a jövő évi májút hóntpot jelölte A,on öllenvetÓB ellenében, hogy a kint-megástál, hogy e relorm kereastül vitelé hivatalnokoknak nem lett tekintélyük, -k&wfni fogja a ktfsigtttgalát reformja, a igy bgytaerüen ast válaatoljuk. hogv épen at könnyen tehetünk atámot aa iiint, hogy Iálul mert kinaveaéa ét nem válatttát által nak nem le« as a tekintélyük, mi a meg- határozottan arra törektaik, hogy kinevetett válaMtottaknak nn t hogy a minitater; köti tAgi Uivalah.okai a helyi vitzonyo-teUzéa tseriut el fogja helyezhetni egyik l,, ö,.:^, . 1..L vidékről a máaikra a hivatalnokokat. Ez aggodalmak azonban caak látszólagosuk, mert mi az elaő aggodalmat illeti, hivatalotkodjanak ; mi pedig akkor lehe-l alább olyat valamit, mi egyik vagy mátik elótt tetlenné válik, ha a titttyiae'ők folyton vál* uj ltime, egyik a mátlknak nem mondhat t igy toztatn&k hivatali azékhelyeiket. ja hármat aklivettég létérdekére nétve a«mml az egészben véve nem .egyéh, mint gyBn-t Tegyük léire Iellát tíz alaptalan aggó j o\|y jelentég fenn nem forog, mely a bármat géd ragaazkodát a • hagyományhoz. Nem dalmakat, vetkezzük le az előítéleteket ét uiivetaég liarmtdik tagjának jelenlétit ttUkti-egy állam van, hol a közigazgatás államo- Uzakitsunk a hagyományokkal, ezt léve!getti tenné. £ bárom koronát fónek egytittei aitva van t a nép azért niuca megfosztva UdvOzOlni fogjuk A kormány azon iniézke« mQködée, Aiatetarti>a ia a megkOttttt véd- éa raabadválasztási jogától s nem letz az az dését, melylyel a közigazgatás államoaitátát j dauatűvettégkei vali bfltiie ragaukodáta oly eaet nálunk aem, ha az államotitás kimen- foganatoailani iparkodik; mi hogy mielőbb \|ttilárd, hogy att megingatni tornai aem képaa, datik, mert addig m:g rendi alkotmánya megtörténjék a tOrvényhatótágoknak a kor- ja bármaa tiiivettégnek egyetlen oélja van t at volt hazánknak, azüktégea volt a kOzigaz mánynyal együttesen kell kifejteni tevé \|a béke fenntari^sa, illtndöeitiaa, a euól eléri gatiai tisztikar válaaztáaa, de moat midőn kenytégüket s mi részünkről Örömmel né- • ti re tolja tevékenységét fejti ki s t ha e kir parlamenteris kormány mellett nipképvi-1 tünk elébe azon órának, mely a reformok Idiantk, a óéinak Ingkitaebb gát állana ujában, teleteli nyugszik alkotmányunk, ma nem ez egyik legnagyobbikát léteaiteni fogja kétaégkivUU, bogy a lovagias olaat király t\| szükséges, mert a népképviselők válaaztá-1 hazánkban. C». Palotai Altot. \| ott lett volna Honatookbu. iii ■ i I, j iT-rgi— olyan atliti aarkanlyu<an voll, bogy ugy Ltot^^ stn kévét vott a ml tftbb, nem ugy illl ámy<nSj i>t«akon állt mtr a tegaaebb t lt\|drA\|áblrruha, hunéin, no de minek mondjam, tttp volna \|f-g<wy, »«é\|i - tolt a ruha.—képttljik . a. khitit! Onók. A. pitnyaaatony meg olyan fehir Igatt Mreai rabiban voll. hogy a tinit Iritaea Iteaeti hoitá kuiiniitt. Mag it tktdt atoo mindenki- > nek a ateme, de mai annyira a ruhán, mint aki vtaelie. Karoau a i\|tr terme, butavirAg uiaO ábrAndoa atemekL rótaapiroa ajkakr, lojAtdad piruló arc, melyen otak ugy mosolygóit at Oríltn, meg at a dut aranyttinU ba\|, bitony oem mindennapi dolog aa. Mondtak ia toktn, bogy agyellan egy hibája annak alanynak, ouk at, hogy peregi. Folyt a lakai, melyen olt ivott LaethAtárAl vagy huat család, PeregrOl atinta annyi. Kengett a tánctól mig a Rio Kivi halár domb it. u- Éjiéi leli járt tt idö, midőn néhányan eltalál lók, hogy lebetne már ketdeni a lejkötö lAnoot XtiMéru* Hámlor. A peregi hősök. Pb—llés kél fcj«e«>b»». — Iru M (Folytatói.) Azonban mi lörténl ? A lolognak bire járl a a kútba eaett Dobányost aitán ugy hívtak kü'ba potyogó Dohányos, Jósait meg elnevettek malto puftanlo Verebinek, Starka uramat meg az óla caak ugy ismeHt, ~hogy malackereaO Starka. (Ime egy etet at eser meg eter eaetbO', midőn valakire a omiinét adatik.) De mig ninet fige a dolognak. Mita, meg Magdolna nem hajtva a szQlöi pt jlt\|4n whof rainl eibM>éiéaem nérneíy rancara, kérésre, lovAbb felék: a aterelm, »««w- elm0Ddék hol a vt]\|t,t n Vkai. S. egyszer at a hír jArla be LacjhtzA ,, Bé ltt i( , ^ m, D„f okntk T„. meg Peryt hogy "tlacikeretó Szarkt Nm tl- U tó, , fiu6k lt k 6uíe kerttfheléi4o4,. jegyMte Pwegröl t kúibapo.yogó [JobinyotMk t E kavéa kitérést úuktigetnek lariottem el-lányát Magdolnát. &t megtörténi at a dolog hogy m0D(Uni\| be«éiyJLém életebb tavainak enybi-a vaaiagnyaku kaimig. . vékonjrnyzku PIPM1^ Tégelt , ffll[Kgla, mint igtI0la.térl, lAnyayiJöette kertit ét igen jólétek. TalAn „ h , , gzi pliae kegyeüen ilélelel még most.s élnek, ha meg nemhaltak. Sapitmegy-némely olva.ómlól, hogy én a val- De azért a laethAzi ember kölönb szAszor aj,^ ^ { aktr^k utni ™ tAg, amott a vagyndbani albitakodotieAg, s s nsgy vsgyonbani kiiimyü élet, a régi bires kun-szabadságra való bbatketig, emitt a régibb időkből hAlra maradt elnyomoilaAg, a jobbAgytAg keaerU utóize — a föl t óUfiéji fttk^Vtt óléM íIIpH" tétbe helyeié a moaltni időkben it, ml.elég ma gyárinál arra, hogy egymAantk még leglittlel lebbjóf, leglenaégeaebbjét is guny lAblAul, célul tűzze ki, midőn egymtstl Atsteiütve stóviliAsbt eredlek. A IBIdmivelö oasiAlyt értem A nép mivaiödik, okul, tanul, t bála Illanok, ma mAr ilyet történetek sem adják elő magukul toraiban gúnyolták hőseim t a pereginéi, mtrt a laczbázi tóba sem potyog a kútba, a peregi pedig tokttor. Ime a kit malac meséje. _ II, Fejezet. A peregi k«aök Két szomszédot község, mini Kis-Kun-Lact-báza, meg VirAg-Pereg, bogy nagyon it élet el-lentitben Alltak egymással csak a közel múltban ia — tény. LtetbAtAn az egylöl-egjig mind református «állasa a Peregen egy aséíig kaiholikot. Furcsa, de agy volt, a majdnem öatze épült kit vAroe népe agymAsaal mindet közeledést kerüli at élet, a büszke kálvinista a Kit Kun vér, emut a lulságig vitt katholikus hit Upwk fl-th Máéul Elvolt möndya az első riasben," hogy Szarka i st tt pardon, malactkerető Szarka urtm malaca [ mily véget éri. Elvo'lt mondva a kú'bapotyogó I Dohányon lAnytnak szerelme a ennek vége. Moai azonban állérek a malacpulfanló Verebi Józsi történetire. Gyönyörű téli nap voll tt, melytn malactke-\ kereső Szarka Miea t a kúibapolyogó DohAnyon Magdua lakodalma voll. Szép, tiszta januAri nap \| voll at, melyen a Irigy megköttetett. LaczbázAn volt az eaketéa, attAn átment a la-! kodalnw nip Peregre, a lányon házhoz, bogy egyék, igyik, mulasson, örömére a atent napnak, faibenI jj0gy Néhány szóval jellemezzem a.lakoatlom I lényestégét, megmondom, bogy a két hAt kitett \| magaért. A vőlegény ojyan magyar rabiban. Et meg olyta lila, hogy levtttik a manyata-stony fejéről a lityolt a htlyetta oda teulk a lejkölöl a aki ctak akkor, ha bivott vendég, fal van jogotltva tt u\|don attlt aaatonynyal agyat keltöt fordulni. El It keidödött a meayaatony lánc, folyt javAba, midőn at ajlóh belép ám néhány lurcta alak, Egyiknek majom leje van, másiknak dlatnó, harmadiknak gólya, ntgyediknek kutya, it igy lovtbb, mind annyi külön lile volt. Legutoljára jóit egy' ördög lajn, kinek kttibfn agy yeresliajma koszorú volt, mit egytneaen a fejköfűbe bujtatott menyasszonynak vitt, (PuIvUUm kijvollttwlk.) Nagy-Kamra, vasárnap. Zala 89. szám. (8 lap.) 1890, mteplember hó ÍH-án. Nínes ok tokit aggódni tűért, mert a> ola«< I kezlet jav\|tnlatai alapján aa alaé ipariskolák: pedig ai Illető ttgybsn a hivatal érdeke teszi király nem volt Jelen a találkozáson ; mert mint aaertieiei szabályzata magái lapittatott, etek stükségeesé, mondtak e találkozásnak politikai háttere ninca. UPjít "tt1tAn "8 f'IW1' fW , A PW» !SP nyomozások eseteit! a köz- ... ... . • ... .. y sülét álul a fővároeban életbeléptetett Iparia l\|asgstáal hatóságok állsl klvánl hiányzó adatok • béke teljesen biztosítva van, s a bármaa ssö- ko\|Aknak is, ,,4\|00ii ,.4Urfl ni„\|«,Uri I lOlksraalss magklInnyltlaMék és gyorsabbsn ess- vétségét érdekli tárgyalások nem lettek (el- biztos volt as, a ki as ipariskolák reorganisa közöltessék: ss apyakDny vi kivonatokat bekl-véve Ronstockbaa. tiéját vezette, aki kimutatást készítetett as vánó kóslgssgsiási hatóságok qx anyskünyvvsaelő Pasztán udvariasság ténye Uralkodónk látó- iparostanoncok számáról, hasai városainkban, \| Islkésseknek ss összss rsndslisséaökrs éllé ads-gatáea s pusztáé aa udvariasság viszonzása ' " Jfoglalkozott. tokslm.gknldsnl lllsivs kft.tllnl linóinak, r a , . . . . . , , , Kikkor sz ipariskolák tói, rosszul ssarvssvs Minthogy usdls a halésások és lelkészi bi- lesz, a fiául német császárnak kilátásban lsvő UUek b«ho>stott egy előkészítő Unfolyam, az. vauink kft/,II érintkszésbsn. ss siyUHes mükö-béosl utazása. Írás, olvasás s ssámolásra, amalj/re as általános j dés sikerének és illetve s siker bisiosliáaának a £s ha még ia keresnek a politikusok valami tankSIeletelteig Mellett már gondolni m ifobntina; j kftlnsönós tisztelet s legtöbb btstosltéka r habár indokot art* nézve, bogy a császárok találko- ** 1- évfoltamban egy kis olvssUtás sz Ijwro- I elismeréssel kell kilslsnisnsm, hogy e tekialetbeo sását ne pusztán udvariasaágnak tekintsék,ak- ,ok.k.i}u kívánatos Jí tulajdonságokróli igykla, konkrét psnass ludomásomrs nem- jutott, mind , . , . , , ,_ nyelvtan, egy kis hazai ioldraiz, agy kis tor- amellett abbeli várakosásomnak adok kffeleséét, kor, ám legyen, megengedjük mi is, hogy ast métrfjtny, u fcványMerményekrfll; a ll -ikban! hogy a hatóságok résséről gond log fordíttatni állit-ák, miszerint: a német birodalomnak a olvasmányok a hasai történelomből, egyes ssa jsrrs, hogy ss aayskönyvssstő Islkáasekhss Inlé* vaskancellár távozásával, nj kancellárja lévén, kaa»ok; hazai töldrsjshól; to(mészettau köréből sendfl megksrssésak mindenkor oly hsngon tör-a mi egy uj aerát jelez Németország belpoli- valami, alkotmátivtanból. ismertetések, fogsl tánjsnsk, msly a lalkéssaz hivatali állásának ...___u.___„ ..._,, _ ,. , t, V . mazás, könyvvitel; fii ikban asemléltetés és meslslel. tlkAjáUa. vagy lm ugy tetsrikmoadjuk Kw^S^, ^ MayyTtt>li termé-1 —.^fc. ■ politik^ában, szttkségea tehát, hogy as uj kav- wettuii éa a nemsetgasdaaágtan elemei \| mind eellár a koronás tők jelenlétében ismerkedjék s II évfolyamban tt ssükséges számtan, mérten,] meg hivateloean az Osztrák-Magyar monarchia rsjs. Ha aa emlier elhihetné, bogy sgy iparos ta nulrt bstenkint II szor vagy 6 ssor o—6 esti, órában évi 1ÓO, külügyminiszterével Kálnokyval. Kétség kívül csak előnyös az, ba a nagy Németbirodalomnak uj kancellárja, a két koronás ifi mellett s Jelenlétében cserélt eszmét a mi külügyérünkkel, költsünüsen megállapították a fejedelmek előtt jövőben leendő működésüket és már előzetesen is megnyerik a két hatalmas uralkodó szentesítését azon ténykedései khes, melyektől Európai diplomatia működésűket teszik függővé ; ha mondjuk az egész jövőben kö- vagy 8 évi 450 órában mindeat elsa- Előfizetési filhivás. A „Zala" politikai hatilau a XVII ik év folyam negyedik negyedébe lépett. Aa irány I melyben a lap edaig vezetve volt, helye játitia, igen azép lenne, de én akkor is «sak estI üfik igazoltatott q itáltwlt olvasó köaönaég mondom, hogy az iparos iskolának es áltelánoe által; legalább ezt kell küvetkestetfitfnK ismeret tejlesstő vonzóerőt nem ád, egy fonto* ez eddig Upasstelt rokonszenves fogadU-aabb réss amin ezeknek az iskoláknak feküdni' táaból. kell, a uakMi tanilde, a saltlt4us4e, a falusi is- «t , . . , ... , .... . kola tonites a parasztgyereket faragásra, fonyás-1 ÍA továbbra Is megUrtja lapunk, ra, fanemesités és fOldmives munkára ; a falust leányokat, várni, ssőni, fonni is stb. Siaktaniiróhat, ne elemi iskola lanilókal alkal- vetendő eljárás egyöntetűségét msguk a feje- «, ipariskolikltan Js kOssük lis.se delmek jelenlé.ébea áll.pi.ütták mcg véglegeaen. '/"""/a-aníA^K msrt a. .pari.kolák fojlégzj tése nélküli ipsroktetásunk lesz hiányos, enél-kül pedig a hasai ipar nem fog fejlőoni, s es a nemsstgazdsságnak lesz végtelen kára, Ha erról beszélünk nem ciceró pro domo sus s iparkodni fogunk az eddigi rokonszenvet még emelni. Hogy ss aaonban megtörténheesék, a lisztalt köaönaég anyagi támogatásától fllgg, s épen ezért nyitjuk meg alőllselésünket as uj negyedévre, kérve eddigi elófizetóinkét lapunk további támogatására, s ismeróeaik körében leendő terjesztésére. Kgyben fal- lly értelemben volt politikai színezete is e találkozásnak ; de inkább belpolitika,' mint küldi plomaeiára vonatkozik aa; ugy fogják fel a HHMIHH^HI legelső körükben is a ronstocki Ulálkosást s ?IMÍInnk< kawm a kösérdek ssempontjából, seb-\| i,érjak Rt0l) „\|Mzetőinket, kik még dijaik ben a narvobb városoknnk kellene előmenni sil i u, uli , , , . . tán az ilMíi tsnhatóságnak ügyelnie kall, hogy f «Atrttlékbttn vsDMk\| hogy aaokat bo végrehajtatott-e a szervezet, mint eoncemplálvai küldeni szivesked\|euek. e felfogáshoz mi is minden habozás nélkül hoszá járulunk. —a —s. Alsófoki ipariskoláink. volt, egéaz vagy caak a látszatra van tsktetve as árái Tőrkos Ldjos. kr. Az anyakönyvi kivonatok. A kisdoll rendelet ssövege Igy hangsik! A válla- és kösoktsiásUgyi m, kir. miniszter ur s s folyó évi lebruár 14-én ssáin slslt hozzám intézett átiratában arról értesít, hogy ss anya-aa i " A legutóbbi időben lázas mozgalom folyik az ipar támogatása és fejlesztése körül a egész országban, mintha valami jóslat mondaná, hogy egy ország gasdagsága csak ipari állammá való kifejlődésében érheti el tetőpontját. Gyűlések tartatnak, melyben a szakiskolák I ben, a belügyminiszter körrendeletet adott ki elmaradottsága jelentetik a követelménykép ál-1 lürvényhalóságok részére, I littatik fel, hogy nagyobb suly fektessék a szak-tanításra. „ Iparmnsenm, technológiai muzeum állíttatik fel, hogy az iparos tisztultobt/Játköri nyerve, versenTképeasé tétessék a külföldi iparossal, lparlriállitásük szerveztetnek különböző helyeken,^ hogy a minisztérium megr^őződjék egyik vagy másik iparnem tejlfidéserol, vagy éppen hanyatlásáról, majd maga inditványos egy raktári-bitelsaövetkeaetet. Azt nem lehet elvitetni mamár, hogy az értelemmel ée eeakeserűséggel lehet oeak megállni bármely pályán bárkinek is helyét; nem lehet elvitetni, hogy ma a mennyiséget legyőzi a minőség, a neveletlent « müveit, az eröt az ész ; éasnel kell azért sorompóba lépni mindenkinek, mert különben elbukik. Mit látunk az alsófokn fa hozzánk legköze lebb álló) iparoktatás terén ? A legnagyobb in-dotentiát, elemi tanítást ée visszaesést, a tanulók legnagyobb réece félévig se látja az oskola bel-sejét s ha megjelennek ie, zajongás és figyelmetlenség folytán nem Unni nak semmit, s a tanár kesében pedig ninceen semmi hatalom, amivel felébreazthetné tanítványa tud Vágyát és figyelmét Sokszor esudálkottem azon, hogy a paraszt gyerekek nem a gazdaeágUnra, de a fanemesités, iatenyéaztés. okszerű művelésére, a gazdaság belteijeeebbé tételére sem UnitUtnak ; sokszor bámultam, hogy a parasztfiú semmiféle faragást aem tánnl az iskolában ; azt se tudtam BMMTtanj, hogy á parasstleányok, se varrást, as himaést, se szövést nem Untünak, de hogy as ipariskolában — az alsófoknban — elemi ismereteire tanítsák a tanulót, ne iparismeretekre, aat alig tudtam magamnak elképzelni, pedig Így vm I 1876 ban lehetett, midőn a vallás és kösokte-tási miniszter által összehívott szakértéi érte- A lap alóflsetési ügéaB évre . Fél évre . Negyed érre A ktiMúji /Oj/j/tő és tanihf uraknak Inpunt kat ím 8 frt fáj mellett kllUjIIk, hu at-Az anyakönyvi kivonatok kiálliláaa kérdésé - J megrendelik, 5 frt. * „ W) 1 , 25 Mindem fái át egy ríueH túiifatilfíuh iu áu végével lapunk szerkeszt/tjének: „A ttot'H Ul-iltiztitt rsaldil" rin)ll regénl/él kapja ínég díjtalanul. Az előflaetési pénaek legcélszerűbben könyvezetö lelkészi hivatalok as illsiékss köz-1 postautalványon küldhetők. , A Zala kiadó-igasgsiási bstóságok által anyikünyvl kivonatok liívaulába Nagy Kanizsán^ ^oim aUU- Lillllláu IluoiUn ItlMBáiltlt U.IAuaé1 ....... ■ II■ Yf , . Szíves pártolást kérve maradtunk Nagy- kiállitáss tárgyában hozzájuk Intézett megkereséseknek vsgy nem pontosan, vsgy nam s keltő időben lelelnek meg, s fetil'ebbi napon és ügyszám slsll az össies egyházmegyei löhalóságok-boz kibocsátott köriratában elrendelte, hogy h joghatóságuk alá tartozó aayakónyvvezelö lel. készekei oda utaaiisák, hogy vslabányszor s közigazgatási hslóaágok réaséröl hivatalos ügyiratok (elszerelése céljából szükségelt snyakönyvl kivonatok bskivánlatnak, ezeknek klszolaáltstásál ss esetleg kitűzött hstáridö legszigorúbb és lsgpon-lossbb betartása mellett eszközöljék, nyomozások esetében s rendelkezésre levő anyakönyveket minden alkslommsl tűsstesen és slsposan átvizsgálják, nehogy e csak felületes áttekintés miau a kérdéses cél veszélyeztessék. Midőn s vsilás- és közoklstási m. kir. minias-ler urnák ebbeli intézkedéséről a törvényhatóságot tudomás végett értésiiem, egyszersmind a nevezett miniszter ur leikérésére a magsm részérül ezen kérdésben jövőre való ssigoru slkslmsz-kodás céljából s következőket rendelem el és Kaniasán 1890. ssept. 15. A „ZALA" kiadóhivatal* Külföld. Belgrádi. A • Vaskapu, telrobhantáai kísérletének, nem csak nsmsefgssdássati s kereskedelmi előnyei leesnek, hanem ugy látssik, politikai hassnot Is vons maga után, mert itt — irják Belgrádból, azok aa előadások, melyeket ürülte miniszterelnök és Jossimovics kereskedelmi miniester a Vaskapu szabályosási munkálatainak megnyitásánál a magyar minissterekkel történt együttlétükről a regb'nsoknok s miniszteri társainak nyújtottak, rendkívül megnyugtattak. A szsrb fővárosban meg vannak győződve, hogy Ausztria-Magyarorssággal ismét gyorsán helyre lehet állítani as egyetértést és élvsnnak határozva, hogy est as óhajtott célt a saját viselstük által lehetőleg elémosditani a felhívom s törvényhatóságot, bogy ss slábbi ron-1 ssem elől téveszteni többé nem fogja. Sióval delfeaések pontos beisriására a járási (ösaolga-bírókat is szigorúan utssitsa. Az anyakönywesetó lelkészek sok bslyült, de különöeen nsgyobb városokban tetsmes irodai teendőkkel lévén elloglalva, nehogy a lelkészi hivatalok a közigazgatási hatóságoknak aokszor sürgősnek jelzett és s kívánt válassra sárós határidőt'is kitűző megkereséseivel ok nélkül tul-terheltessenek: a megkeresésekben a záró határidő cssk ason esetekben tüsessék ki, ha ast vagy a dolog valóban sürgős terméssele, vagy sserb államférfiaknak Orsován Irinyiit a mük, meglátták a világosságot, melynek tiszte fényénél remélhetőleg namar el fog oealaai aa oroaz köd. Meggyőződtek, hogy Szerbiának igen lényegee, sőt épen vitális érdekei függnek Ausztria-Magyarország jóakaratától, de meggyőződtek arról ia, hogy s szomszéd monarchia önzés nélkül adja jóakaratát a szomszéd orzzágnak » ettől csak ast kívánja, hogy ssitson a saját, szorosabb nemsetiségébés és ne űzzön peaaala-vismust. Helyi újdonságok. Jfsam \|>a aslMéasriééiak, a cím alatt Nagy-Kanizsa, vasárnap. Zala <19. szám (4 lap) • T ..........' ' 1 ' ' "V- - -—■ • - ■ • -'-........... — 'in »>mia ParlagéiIla~ Liaahoohói arról értesülünk, I mini lltkltárd, Hubert, lUJÍ éa Mirtnda gytrme-hogy B bó ta tn a republíkánua klub alőtt nagyI ktik uanmorodott »ivvti itlantik gyermekük ik néptömeg gyűli Sun, melynek Braga Bodttorjltlvt testvérük Otoáth Htnétié e hó 10-én dál ét Vatooncellőa republikánus képviaaiők tartót* utáni 4' , Ómkor ü éven knraban utjarkt követ tabiagató betsédtket Braga kuelelentetts.liogvj keatében történt gyta/.tm #iűoylftt, A korán ütött a portural monarcbi utolaó órája. A to«1 Ituiiyl löldi maradványai • hó 21 én délután B meg ezután felvonulást rendeaett as uUtákon, órakor fognak a helybn'i í^Aiíltá airkert halol-éleitetve a köttáraatágo t. Kötbe kőtbe a mo- itt« hááhót Örttk nyugalomra tétetni, Nagy-Ka narkiát tt as angolokat asídták. Lovat itan- niaat, 1890. nttpt. tÖ-én Nyugodjék békében I dárok ugrattak t nép kösé a utcai haro keiddé — A helybeli gabuaiUlelhett a Itlolyt hátén dütt, melyben tokán megtebeaÜltek. A niomr- m h «íj4rj hangulat voll uralkodó, A mérvadó kia ellenee tüntette ben több katona réeat vett tö>adékröl lijionkint érketeli magaaahb árfolyam egyenruhában. A forradalmi biiotuág iti meg- jelentétek Által a helybeli érák la javultak, a alakult Itt híre jár annak, bogy a lírály le- vélelkedv nőU, ugy, hogy at eiadAara kiná»t aa köatőn, Ahontó herceg leez a regent. bonAéri naponkint \|obb ér érheiö el. Különtiaan roaa váaAmllNtik élénken ktlonai nsáltiiéai eé lókra, min a bu<a oaalrák malmok éa ktrtaktdök réaatre s«AllUtötlk. Árpában uéliány kötéa jön léire, ta irány t cikkben'váJioaatlto. Piaci árak : . . , , , i. . .. . A_t köaftnaégen buxt 7.16-Hb kr. uraaAgi 7 40—50 irtuk meg lapunk mult ttámában. hogy a .éaé U^ kdaSiieégse vm gjfo kr., urtaágl 8.30 kr., keeíebérvári azintáreulaf éterben hagyta a járna. 'MMÍÍÖ lAMSi Jobb ÍJO -70 kr, aab reéja várakotó vároti küaönatg linket. Mögém 6.0U—40 kr, tehér bab tiöÖ, larka bab litsttük, hogy nem tartjuk tíaatteaégea dolognak a társulat et eljárátát, mott bottá tettük, hogy még auaál kevétbé- találjuk megbo<eátba tónak et fjjárátt, mert a tártulat utoltó ittlétekor, aton hixtatáaaal, kogy aa oaai évtdra vitttatér, ttinbáti kétaltteit üt iti htgyta a polgári egy-Fet helyiségében; tt egylet annyira előtékeny volt a társulat irántv bogy a dittleieknek díjtalanul adott helyet oly bottau idő óta A kösönaég iránt tanutitott eme eljárAtát a tártulat aem-mivel tem igazolhatja, a igy ottk helyetelni tadjuk vámunk főkapitányának aton tett nyi-latkoiatát, hogy ha mát, jó magyar tártulat kérelmet engedélyt akár őati tkár a téli etet-leg a tavatti idényre, tekinteten kiviil hagyja a „ttékeeiehérvári icintártulat kérelmét" att annak megad ti hajlandó, mert igy van kilátá-auak, bogy ha őatre nem ít, de legtlább a téli 1890. nzuptambtr bó Oynrmakiaeekaly ital liáeal aa lUi )>«■ fi ««? Aíüm l»Uán UkíiHnb H évM lii« fU » lto \|B4ii umgif liatralvéa a«M által fttkun valalMtgy trattlMft jutott f ktmeat voIp a béa aHijfttl raaáflMMi éa • iMMiipot JéUklMI riM^cyujMHU. C««akil\|Mf laafb l»f«lt u ögiál fcáa • rttvld íla mUh iaégaii Ua\|iR«iii«t\| tlia la ImUU vnÍMilt> H«aaéff«tt 11 tilt Martwi ia. t—khw. a^cr «aéioMm4 nriMftíí ■ tar •> ax Htéwia bivai takk aínt 4\|«H «t . Váfai taéalom, kifgy # M 144a • atai aaijpti káMáat l«\|éay«k aif/M«l»áti( vrtkMlM rrffiftaföMk. Fákal laaé> a/«k két littrd'Mii laténál Mnylra , tofy • aé tO'in (aiadmili ÍmIüíiíÍI éUibc J^Jfyr) Különfélék. vidéki leveluéstk. SaaaigrÁtli, ifpt, va A tllaiarti Irtó «aar«k fUra«llál dUn • fiitdlliiiv«JwiB\|tv j mlaliilariaM Ivl Jaltai J <ui n<Uatml(vfti «» nr»iiéf ott'! MMM> törvéih bniánágaít, lingy «■ v lárgybia I9HH, MAJMM ÍO. \| HÜ077 ».. JíimJf) i reu^lo) ujliél a UflilUrjodtitrbh ) tloa tétaaaék kaalilrré én • raalfaguMlák imi «Réd«ltéa( ké' pe»ö ftwtvk fttögvmmrtwáió! n UH«iiuiéaii«a képwl vImm^ ' tartatRAuk. M«rt — mosdja x idéaatt rwad^ltt — • gyí- p rit^ii nljárií»ru Nlk«lin«Bott avaakéROfaa mAi alkalmsa tfln j tara irtAaaar mlánáiílillff a a m létealk, a nladaa. a kl aat j állíja, kogy aa állala föltalált aaarral aa állami aaak tyaa fA által alk^raa klaárlalak tétatlak valóllaat állit éa a kftaAaaéf félravaani^iéra IráayalA mÍM\|«\|géal kovát al. K raadalnM moat blrda'tlk ki aálnak. K hó IIMfK KU'üörM kaa«éftwa a dálalöttl tírákbu ttla táaqult, mely a aaty xséíban plllaaai uIhii 11 lakúháaat. \| gaadaaáfi rpalatakol, aa^aa* »'»& <aalmakaaalukal láaaba bo \| Htatt. Ka alkalommal Bawnily Háador földbirtokon lakbáaa, \| OtaiBaa gaada«a\|H úpUletoi aaép parkia a lángok marlalékává ( UH. A imtlliH'm érték*, régi. maadják 2 HIIO évaa latin aaOvaxU kóajvak Mf(«k al. A kér mafhaladja a 1000" Irtot ' Miatotltva Miint«igy MMJ írt . rt«'ku JVjilt. A tAa kolotkaaMrc i Béifc a raoadöraég uyomoMat laTJaáíiatt a magéllaiilfotU, j i __ „uí—.a-L . ..-—r i lioiry a Némát Viadalnak fl"éí»» Oy^rgy fia, Va* Jiniwil evaora t .az aaineaaeiuna, mert oitonyara Kapva i lu;k' Uudi navé 6 rfp* »■■ K"vái> Pátarnak 4 évaa kl* ÜAm fog kapni mát jó tártulat at alkalmon, hogy n«vü loányw aaaladuk ol a M«Kayull Jiaalma kaaallAI, ga. gyun valáatiua t«bát, liogy a taa aMiUil aaérmaaotl. B bó Ifl'áu raggal ll órakor Maaglatb iAuoa kabldal lakó* lakbáaa gyúlt ki; áltól titkot lógott a naomaa^doa r\|fl4liáóla j iatáló a plibáaua aaalm^ja, gséuájé, trágyájn, — méa B épll-1 M6\ még a korcuma épttlai agy, liogy néhány porc múlva a I lat lángokban állott HaantucaÁra inéltaaad volt a így a lka I lóraliaálbató volt; a lagklaabb aaál aa agéaa falut VMaélyaa Urthatta volna. A ttiaoltái kArfll KÍh-O^HiOh olaó aorlma Vindoraya Maöl* < j lfta lakosságát^fljöff m«-g aa alininiiréa, kik flradfcattan aaor j galmkt UaunitotUk a focakaadfljakkal a kéaA aat lg bnagóa I dulgoatak; Kabidin padig a köppúitylak mttkódtak darakaaaa. !• It L várotunkba jöhessen, melynek müveit a a mü véaietért lelkeettlő kötőntége még eddig mindig anyagi hatsonital bocsátotta el Nagy Ka» nittán működött atintárnulatokat. — A »aaAgj •kmaalaiial Polgári Egylet* vá laattmánya folyó évi ateptember hó 24 én tartott fiiétében a polgári egylet, bérhelyltégeinek ujbél leendő béroeadátát alhatárotta. Az iráa-béli ajánlatok iolyó évi október hó íl igat egylet titkárÜiot nyiytanddk be, hol ia bérleti Teltételek betekintlietők. A bérlet már et évi no vember hó 1 én vetti ketdetét. — Jman klpur. A Mó/.f» valláantk legnagyobb Ünnepe, helyesebben nagy böjti napjuk e bó •én volt. At engeetieléa íj Káprádfalva, aiaptambar DO. Tlaatalt aMrkaaatÓ ur! A na)iokban i'pan aétára indultam, niikor a )o vél bordó tlajbém áll bogy \|ióttámat kévbxiiitia. Aa ugyMüar ungunt la t'Jl érnata n vlaagélat kamlém a te-1 « a _f. i__ .. tA . r"i Zií i vélhordó -kéaalatét'. Mintha íwaik angtn volna valami, bogyj lyet ■i. hoaio napnak ttokiunk nevetni, még!ép\|M>ll va(ó „uaiandok . l.v.iak knaóttíHÍÍ a ^egbaladóbb" uraellta It megtartia. Me^tar rat^m uayanla na irályi ^«ndaaiM>rnyak«tM - bamnlai.) H tütták ett várotunk ötttet it^aeíita lakúi tt, ét kát Ugynamk k»a«mlia akad ám agy lav«laaft lap, malynak a dietet a nagy Uriedelmli templom egtat nap1 ttlf! Da mi aa?- __ír iíaa 7 ... i " í Mairyar batak, al ia nlvMlatom , . . éa még Hunt artam, — U0V neg volt te VtI ItuMat « at itt Urtótko « í. ,mH hogy l.at ngya'. Ki ayatvaa la vaa dók által, hogy a lég mliadáaig hevüli. At ta- lm »gvmtf caak «niut« banyat Mt«m - nmiMuiMuj teni tiaiteleten at egyház község kántorának gyönyörű éneke emelte a hivők lelki butgaU mát, a a rabbi magyar nyelven tartott gyász beMéde magával ragadt minden jelenlevőt Az izraelita ünnep épen hetivátér napjára etvén, a hetivttár alig volt észrevehető annyira hiAny* aották a rendet vevők. A níp azép, derült volt, taa eeti itteni tissteret utáft az izraeliták tö- akoraamkólótvorna an>'i mag avatornyi haaam mibáaMt mag megesen élvezték aétájukbana kellemet esti lég kapót migyárt a V&rtot alklit lavArbaa bat uásam mag aata hatánát Vánot mart usonyia tnd«tivaa mart én tutom racaaploa It ■ Sh 'vaa tálam It Maupojotnat tóit vttaaatál Irt mag miháat mag magyar nyalvan {!)<• minA irály, én nram a én iatitnem* Hamar babi vo h amb^ramat, egy ital bórt aléja taaaak a gynr aaa lamáaolom « nagyaai-rfi iránt. Ima, IU kóvvtkaalk : 4k«rd aaplrmlmr 0 linxtörd komám kkroaát mag tuptam érttetam bogy a vért a nisjí vaa a^itorva án a (téaat -al kattam 15dén4 tami't ^iag kojrtat ltídán dérbaa vurttanapoaatN okor vort 10 dán hát bogyaa lebMt«t ax bogy mag avatokák kaaam igy labatat bogy to eaókórkókóa tiaan agy óra ntán vuttat Ims tndom valabun pararatár péaaaamkiittam voraa — a aaArel egéat vidékünkben okiAber eltő napjtibtn leax ; tt Hdigi megt ItpodAaok aterini: t Galambok, í 'gapi. Kin Komirbmi högyekhen nkt — a KtrtcMnyi httgyben okiober 2 án. fTirktnr ét Szabadhegyen oktober 6-án k«/df)-dik t txikret; a «ornogymegyei ttayola éa Szent' ylföryyrári hegyekben még uíijcm megállapilva a ajfiret ideje j ma vaaámtp^ leaz a hegygyűlés mély * határ idői kíiü/i — A Mraaara arfomAn) Jntalnaa. 8i$ko-r$ Mária grófnő özv. 8om$ic Imréné a nagyatádi — és ctnrgAí* ovodák részére egyenkint ÍUO^KAIU forintos alapítványt tett; e nemet adományért a k$xoktatáai miniszter mott elia-mtrését és kössönetét fsjeste ki a grófnőnek. — ClyAftsIalr. KövstkéaA gyáaajelentétt vei tOak Wath Már m. kir. pottt- éá tAvirdt-följtal, UmttttooAk ét ne{e taül. Ktttcber Jenny valt- ! topot Irgy " J\| Azok kodvé^rt, akik oam értanak ll -t«6iWJ1 fajtóabaa, la* rWom randea magyaraággnl ia a fantl rajtalnuiaaégat. V^lamé ■yam aa^rlnt aat akarta Irnl ama d^rék magyar amlwr : „Kait asapt. 20. Tiontólt komám) Kártyádat tártad. \|«vs lap) magkaptam Krtattam, hogy a váltó mag van ovatölva, \| Kn a \|iénit alkuidtam I.Vi«n, ta magkapud 104a déllwn vár* t«m (?) Napja ia .akkor volt, IS^áii, irat hogyan labatatt aa j bogy magovatoltik 7 Hagum ugy labatatt, hogy ta OaQtttrttt* kón tiaanagy óra után vittad lm, Tndom, v laho! pobaraa' tál. Pénat netu kBldtam volaa, akkor aam kallatt volna aay I nyit magovatolni. Hauam mibalyt magkapod miat^árt • váltót elküld lavélliaa, hadd néanam ning aat a váltót, mnrt aaon ia 10>d4ka van ; rni^rt éo tndom, raoepi«M itt van ná-i lam. Igy aaaitorodnak. Mit fisattét, irat mig, mibalyt magka-\| pod, írj! No da umk. még ím aaórnyOaég: magyar «mbarnek Igy Imi i j (Mrt aa illető tiasta magyar, magam ia iamaram naaméifa-aan Ót.t 8 mannyian vannak a köaaápbAI, a kik tAblié-kavéNblié Imigyan irnak * (lyata ran. Stfrit.) Haiye* ala\|>oktatáii mód-\| R«r, — jlíjjóa al h fa orasAgad I — KlrA\|\|icak aéamáNfal. 0 Itlaégt t htdgyakorltiok atktliMtval ha/Arikban lett uta* táaátfll mt\|láiogaioli k64atgek rtaaéit kAvstktaŐ adományokat engedélyesen ntlli intgtu. pénat A* rábAI; a nagyváradi aatgány^k rétiért 1000 (H, t nagyvArtdi itnegyletnak ta otttni* Kiaaátisi Ér* vtlita réa/ére 900 Irt, t ntgyváradi önkénlst ittmlló-egylti réaaért 100 Irt j továbbá t dtbrt* otni attgénytk réaaért lOtM) friot, t debrsosnl nőegylet nek t4 oittni Arvtiiáa rémért 80ti ír/, t dtbrtetni rtnkéntea iQ/tolíÓ egyítt réaaére 100 Irt, vtgul a a4ákalyhidi aaegtnyak rtastra 'iOO írt, a Hsékelybídon pKvaasit uaegéaymttihAt rétaért^ boaaAiárulátkép 206 (rt, t t4éksl)fhidliaiadtdóvé réa4ére 100 ín, a «4ékalylildi flnkéntea tűtolió* egylet réaatrt Ilii) Irt, Aaaaeaan B400. ' — 4 Méaaei aaAsaAr lAlagalAaa. Vilmua német caAa4tr olttőbtr t ln reggel 9 Arakor ér-ksaik Uéo^lie, uá étttkl vaaui patyabáitlit, hol t kírály« t Idlitréagsk, a lőútdpartnoanok, t halytario, t rend Antiinak éa t polgármsaitr foglak logadnt. A p\|tytudvarl>ól a Itttégtk t prá-terutetn, aa A«parnhidnn, t ringen é^ a búrt kttlaö kapuján tt t borgba hajtttnik a Innen dél tájban Behoitbrunbt mtantk, t bot fel M Arakor déjeuner dtiiamira Itar. iMlnttn X urakor t lel-atgek t atAjeroraitgi vtdá^tttokrt uitaatk. A Német r-rts/ar okiober M án lér visaaa Németor* at^gba; Rátáéi nam ériül! hataUit4ltbAn. - Jéaairf lólirrri-g IVrurtl A honvéd-aég /árgyaknrittatt Joyaal lölitrotg ia magnéatt Péentn, kj Jekelltliiasy earedea éa llobieeaky aaá* /adon ktaéreiebsn trkeaetf oda* A loberctg loga* dáatra tnsgjáten'ek dr. f)sitn»aky Nándor mtg)éa púapok. Kirdoa Kaimat) lOiapán, Hal y Láaaló aliapán, Aidínger Jánoa polgtrmanitr, Lsohnsr (}yult retnwI'Aktpitány, Wtttr Antal kanonok, Hitika Ltasló pűapAki iogituto4oa, báró PejérvAry Imre (OHptni titkár, easnkivtti A ndrá-ITy ea Ételien itbtirnok. a köada hadneregbeli ta honvéd tlloffltaparani'Niiokok : Helkovio* éu.Hoata tart* dtaek éa aegédiiaaijttk éa nagy ast mu kDtöntég. A inbtrosg a vonatról leatállvt, logtdta a pt* ranoanokok \|e;entéaét, tnt\|d a fOiapan. tlltpáo, polgártnt'a'er éa a tntgyéa püapók ttdvötlétét, lioaataatn a kűl6nfteti nyájtNau bettélgetvt a megyén pttapikkktl éa a loiapánnal. A lÓntrosc kiaérsiélMttt volt báró Fajérváry Uéaa honvédtlmí miniaattr iá, kit t pálythAanAI oaaiád\|t ksdvst laajti l'tgtditk, kikkel t mlntaaier Iitaögra ment at uradaSmi kastélyba. A logadialtn után J^attl töhercag khéretévsl t pttap<tkl palotába ht\|iatoit. Másnap reggel a tOlieroag maga tem lé te t sAíor tábort éa rea4l ve<t t Malom környékén tartott aárgyakorltion. Délbén t (Ahtrctg tiaattisiérs a pűapik (böjiii diaatbédtl tdotl, melynek ipseiA* Jltáaa t haláttlé Vöd, mfl mobáoni htltta lAUlt be, mely ulán t [njierceg iámét kihejialoit a aá» lortaborba, hol meghtllgtila Ftrkta Sándor nép* xenektrt játékát, ki e ktgytt még t mult évbsn kikérte magának, oigánynyelvtn irt folyamüdva* nyábtn. Délután t nélaléren lérsene Volt, A főherceg 80 án rfeggel utaaott él bécarOl Hudtpsttrs t gyom vonallal. Urast magányában. TVats Kálmán volt miniaaterelnükrftl, ki mont geaati mtgányAbaa vianatvonulvé él caaltd\|ával a minden idejét Övéinek natnieli, t kőveiktaö tudóailtnt vettünk; A nyugtlom jtvárt vált a volt intniaaterelnOk agéaa négének, trcaaiue Irina, tart Ast egyenen. Legtöbbet neje éa gyermekei kOaöti van, kik kőtttl Kálmán a gatdtaAgol veaeti, a kia \|<ajoa pedig axorgtlmaaan ttnul. Tiatt Kálmán kedvea logla-ItlonnAgt, mint t nagyváradi t&Uabtdaág* trja, hogy mindig ott van fia lanitAtAnAl; erről ottk rendkívüli eaetekben mond le. Ha aa idő atép, kilovtgol a lovát épp oly bittoaan kormásyotta, mint 3U évvel eaelött. A kaalélybtu nagy a oaönd, melyei még caak kooairobogAa atm aavtr, mari a vendégek, tekintettel t liáa úrnőjére, t ktpu elölt aaállntk ki kootijtikból. ' Nagy-Kanizsa, vasárnap — UJ Mmé Mlfkmm IihAmm A .Huda-pesti Közlöny* hivatalos lap tudata, bogt ölel-síp a magyar király, urAl F^ateiíeh Tasziló kameráé, a magyar lörendibáx örökös tagjának a! titko* tanácsom mélt<sfgot jtdományosta, — I bei omüIAm l>titcjty Sándor rusnadmegyei püspök e bó 28-an voiiuii ba ön* iiepélyeaen ssékvároéába Témavarra A bavo ! nul ásnál számos megye éa varos küldöttsége volt l telen. Budapestről külön vonal villa a püspököt} Temesvárra kinek kíséretében voltak: Berzevioy allamtitkár, Faacho Mnya ministér tanácsos, Mi-bályi lúgos pü«p<>k, Törők főkapitány és többen. Egyes törvényhatóságok küldöttei lénye* disz ma •: gyárban jelentek meg. Tememegye részéről a j püspököt tmgy küldöttség üdvöse,te Beregsaon, l)é>chán alispán vezeiée alatt, kinek beszédére' Denaawlfy püspök meghatva válaszolt. A külön vonal ötkor érkesett a közönaég^enaíéHe közt. Molnár töispán a töpaphoz aietett, véle n j»errour* lépve, bemutatia Temeavár üdvözlöd küldöttségét, uMHynek vezetője Telbiaz polgár-[ ireter lendületes bejeddel togsdia a pú«pAktit A püspök meghalva válaszolt. Iten rendelésének tekinti, hogy é$jn ide (sósta ors, hol boldog gyermekéveit töltötte. Sssvai óriási lalketadéai keltettek. A püspök axután titkárja aiaéraiébao kocsira szállt, utána tanyai* togstokou a többi elökem>égek, mire na impottxáa menai rit ka lány nyel -dizueii u'cakon végig üdvözlő laliraiokkal ekeeiteit diadalkapukon kerexzlül, a aorlalal ka pezö embertömeg örömrivalgás* közt a belvá-ionba hajtatott. A papneveidei templomnál a püspököt égyík kanonok tngadts. Itt a püfp«vk templomi rabat ^Juut^ esuian a nsékaaegytis-hoz hajlatotf, bol a káptalan é egyházmegyei papság élétt Németh püpök-helynök nagyprépost logadla a püspököt latin beaséddel: A pttspdk mindenfelé áldást osztott.- a főoltárhoz sietett, hol csendes imába merőivé, hosmrssan idosoti. A püspök axután áldást ostv«, kivonul a lemp lomból s palo.áséba hajtatott, mely nagy lény-nyel újból rendeztetett lm Esie a váron fényé-aen ki volt világítva — Aa Ik»mAxük)J mlalalfr l'écs tt. Idyyi Dezső Pécsett járt, hol togadtstáaára egybegyűltek: ^Kardon Kálmán föizpán, Aidin-ger kir. tanáco* p>»gármeier, S/ily alispán, a megyei éa várost tinxivis Kik és bizottsági tagok, aa ügyvédi kamara, egyes int évetek lejei atb. A -perronon a ax állomáson kívül nagy közönség vária a minist ert, a ki §iskovics Tamás kíséretében érkezett. Szilágyit él\|nzés»ei logadlák as ' ffyb'fyültek a Kardom lői-pán pár rövid, de szívélyes saóvnl ttdvAxnlta öl. Szilágyi ép oly röviden válaMxoti ax üdvözlóxré a arra kérte a küldöttségei, hogy logad ák öl oly benső axi ve-1yes«eggel ás lómdu atial, mini a milyennel ö t megye éa a törvényhatósági város mindennemű érdeke iráni viseltetik. Szilágyi erre kiment ax as állomásépület elé, -a bol a főispán négyes fogadiára aaállt föl Kovács Antal terehegyi evang reform. esperessel a ■» indóház-, országút éa Siklósi utcákon áthaladva, leutazottHarkányba, ax ev. egyház Ülésére, bo.vá többen kieérték. Tu-ronynal Málé aikróai löaxalgahiró logadla a mi rnioisxterl k&ldöitsétf élén. Torony minden háta ki voli világítva. Harkányba lix órakor érkestek; Ciocs Lajos av. rel. leikés üdvösödé aa aayhás-megye világi elnftket, ki asiáo a Fördö-nsallodábs vonult. Kávésra rá rögtöaösótt s fesxtelen kadé-lyaaaégQ társas vacsora voll, melyen a mintatér társalgáa köxben több érdekes kijelentest tett. Ksek köxül kiemelhetjük, hogy a ki rá yi tábla — most már agéx bizonysággal — 1891. május elsején kesdi mag működését. Nyilatkozoli még a kösigasgalás átlátnom'tásáról, melynek legközelebb leendő, élei belépi eiését a kir. tábla működésének megkesdéae utánra jelezte. — A tanké hanalallékal, — kikről mull xzámunkban már magemlékeriöok lassankint kés-rekeriti as oasió igazság. £ddigelé már a siófoki baokjegyhamisiió bandából tíz férfit és egy nőt tartóatatoit le az illetékes bíróság. A föcinkos. Csapó József mellett, a ki bankóhamisiláaért már egyaaer fogva volt, nsgy szerepe vsn Janii Péter polgirdi korosasáros nejének, szül. Sxücs Erzsé beinek. A banda löbbi tagjait a lohta iainási csend-Örörs fogdossa Sasze. As eddig elfogottakat as enyingi jarábtróaágnak adták. at. — StMé AMéséa Orsmtráá\|ksB Oroszország még nem eiegssik meg a zsidóság uidózásére eddig hozott brutális s minden emberi )obb érzést teliáboritó rendszabályaival, hanem még pót rendeletet s bocaájioil ki, melyben a zsidó HAMM* teelil hi^tí, £ pót rendelet kövefkexó kel rendeli ,ef: A fáriományí kormánysók egyba- AZala B9 asám. (6 lap.) 1100. asapiattber hó 84a h^ngsó nyiNtkosata ssaríni meg kall siltataini aj Jatt', Hpáni ii poooQOo^l0ggónyök« reipketásgft' jogot\| mélyéi a máiusi ukás magadutt, hogy a oyök, Htort, oalpka Vttragaok atb atb. meglepá zsidó iparosuk as orx«ág bestéjében lakhaasauak. válaaitékban, gyönyört! klvílalben éa bámulatos Ennek kövétke^lében kétsiásasar Midólparoai \| oleaó arakon, flahéa volna a rendelkatétáokra kargetnak ki lakó löldéröl. Magsioritiák a saidó áWó helyen a ssényagraktári kallépék méiil* ipart, navazatesen nem leas stabad többé gabona, nfnlitl. A Nsarény vlsvoayok kÖ<i élö Itt ép oly liftéi fis saasies italok Oülatéval toglaikosni. Ki könuyan la^aihatt asaknéglétét, mint a dűagas-ttsik lakóhalyökrAl azokat a lalu«l zsidókat, a kik dag, aki agf darab parslai, vagy ■mtvoiai ssö* a májusi ukás érialmében még ott maradhattak nyagért késs tÜQO 4t?io! fl«atnl. A kl teUitl, ai volna. Számuk 000 000. A tilalmat kitarjaastlk \| néaa mag a oég naooysgraktárát Ltodskrna as ugynevasett lengyel zsidókra a kik a len- j gas«a 1 ss. alaM4 a (kbiak as nem áll módjában, gyet provinciák lalvaiban laknak. As orsság ha* ias kttldassa mag magénak a tant említett érda* táraitól ötvén varaitnyi tarftlatan egyátalán nam kaa divattudó>ltást, mily a mértékvétalra Ii tar-saabad lakni zsidónak, aöt javaslatba yan hosva, halina utaaitást. A öég kívánatra si&vsi* és ssö* hogy Nxáa verstnyi terű leteti ue lakhassanak, nyagmimákat ia kOld iQgyan. A«okai a köno>itésakat( iimlyak vá4 ország lakó* . sainak katonaköielaaattjaira né4va lön* állanak, a • raidökrs nésva tnagasüntetik A melvik saidó MŰVéSlOt» ífOdulOBl- magát a katona kótalasattsig alól mégis kivonná, háromszáz rubelre büntettetik é< ba»orostatik. ' — A Mát. Hstl lapjaiak forábao egyik sem % — Klvégséa le»a kvnkrmHra Mapp I díosakadhaiik asval, hogy agy rövid év alatt toy* Imre nagy-körösi rablógyilkoxasl knkalabb fog!nyit foglalkoztatta volna a napi sajtót éa a kös-»eszámoioi a földi Igazsáystolgáltaiás Kacska-1 va!amanyl. tniat a Kiss lóa«el állal kiadott A méten t'app Imra múlt évi novemlmr hó 80áu\|Hát,« Politikai )allamra)aal abban a ganrebaa, meggijlko'ta Hl éves sxo«)Nzad\|át Hitz Haudort j malyat Kákái Aranyoa magtartiaialt, agytál' én annak TŐ avas gaidaaHuoayát Duli Erxaébe jegyig országos Itlittnént kaltatiak, utalunk Ti«aa tet éa a nteggyi'kohak lakásén talált pénzt elra Kálmáa, Biápary, Szilágyi Dasaö, Kállay, Ugroa bolta. A kckaméti törvényazék l'app Iturét \| jallamralzaira, ezskm legjobbak közé tartósnak, kötMhaldlru ítélte, mely bönia'éat a kir. tábla *\|a mit valaha a aíoAicu Írtak A Réti algObor* a közelebbi napokban a kúria U hlybmhnyuia ^ ban azépln»datmi hetilap, érdekleMiiö novatimti — A világ IfgpsráN) lbi» kémyva. Két* ku« réaaa vau, vereei mindig kitűnők, társaoikkal xégkivül a vi'ág legkisebb könyve a Danta. dQ^aadoak a sssliamtöl és tsrtslomtol. Az agéai vina C>mediájá»-uak ama parányi kiadása, me* irodalom dolgozik »A Hét« ba. tnalynak ösasaál* lye< Páduahan nyomlaiiak. Kz a lypographia re-1 tjtásán mindig ^aaglátsaik a gondos aaerkaastö tuekOfiy' iünainy, hogy óraláncun is lehetőt Jkénnyoms. Minden művelt msgyar tmliarnak ér-J ; hordani, ea csak nagyító üvegeit olvasható. A ; i mikrosKOptai köny^acaka nem a közónaég ssá* mára készült, hanem a nyomdastaii kiállításra. —- Tsi lrd» budi cél«kra. Kassától Orló áUamáaig hadi távirdai állítanak lel. A la'állitá«ra \| nézve a kereskedelmi miniszter ntm régan ren deletet adott a k««ai pozta igsxgatóságuak, hogy j adáNában 9Klinikai fütHik" otmű havi iolyótral] (indul mag, mely ss orvostan fontot kérdéittt egyes Osutetoglaló artekavézekben, íöleg a gya -kéfló ofvtts Igénytlhaa alkalmazol ián fogja tat* nyalni Hazánk legkiválóbb klinikusai* as orvot* búvárai valutatni a kűUöldön működő jelaa honfltarsak kösratnüktwléaa bUtoaitva van. Cve* kély ára tnaly a legM'é^eeebb elterjedését togja lehetségessé tenni, lg lűvftga 4 Ifi, 6 tünetre Kintiban hoszrahb j caak 2 frt, Ajáuliuk a sxükséget potío lolyólratol minden olvasniuk, de különösen ai orvotok, jegyzők, tanitólSéz 'elkész^k Itgyalmébe. — NsKjur Iréb élele éa miMiakál, as akadémia ttiegbi<ásából szarkasati id. 8xinuyty dakéban áll, hogy a iap proynaráljoo. AjánHun a lapot olvasóink llgyslmébe. k'öflzetéet ára t agy évre 10 Irt, (élévra 6 Irt, negyedévre a írt 50 kr — UJ •rv«aln9il lkl)élrat as évi okio-bar hóltan Dr Donátit (lyula sserkaaztéaa alatt és OtíUl Károly os és klr. könyvkereskedő ki* tartson kémten ha rom mérnököt, a kik még at ösxssel Galícia határáig kisárölag hadi hasíná* intra ktt~ftn taviida vrmalat építsenek. A munka* latoka- azonnal megkezdik, mihelyt a ministte* riu nbul a kÖltsegvatáe megérkezik. Hsakértök véleménye azerint a munka novattbar végéig el készülhet. A vonalon a gépeket lekaposolják s igy a vonal bármikor működhetik. — A Hsksrt ezskrek. időt töltött egyik francia utazó írja. hogy olt nagyon fel tudják liazználtti a «árgu!ö össi lombokat«, s axok a v rágkereskedésekben igen keltendő portékák. A ták hulló leveet otkor egé Hzen megváltoztatják szinökett a pirossárga, j Jossel. kiadja HoruyáQs>ky Viktor akad könyv* barna minden ée zinvegyülete meg vsn-akkor árus, Klaö kötet 4lk tttzela, mely • Balogh név* a leveleken. A legnagyobb leveleket kiválogat* töl a Bartha névig tarjad A jó terv saarint ia* iák, pspir közé MűitőljAk, inegaxáradi i hagyják, \| dult vállalatol Hztunyel lankadatlan ssaratetiai a aztán-mézga vagy viessoldattal vékonyan be-jés kí'art ássa I lolyiatja. Legrégibb íróinktól ked-kenik. E száradt^ de sziugazdaj^ levelekből sré^ ve a legajshbakig adja aa életrajzi adatokait hokiéiákat kötnek, melyet nemcssk a lakásokban, mindenik irónál művet jegyzékét', a végűi utal hanein n templomokban ia dlzsűl használnak. Ily svon lorrMokrs, melyekben kiki bővebb értesd' Nakart caokrok nemezak Kiiianau, ~1}inem nátnnk I léa< ia-nyarh'l. Nem kritikai manka, hanem táh g)ilagosan, egyenlő Hgytlammal azerksaitett életrajzi lestikon, mely röviden egybeállit\|a ig\|«fg\| Ir^ra vonatkozólag a legazükségaaabb gaasrá liákat, és ItWeltveoiti emlékét régen allelajtett Íróknak, kiknek munkái már caak a nagy könyv* tárakban találhatók. Egy>agy öt ívnyi terjadalattt tüzet árs 5(1 kr. \| is igen divatosak a sok leié készülnek, kűlönö-j sen remek ily csokrok vannak Hzelnár Jözsef ud I vari mü kertéesné! Budapesten, melyek ugy cain, mint oicaóságuknál fogvs, a küllöldiak leien sl- j lanak. ___ j •Képe dinaitudátitáe HMM* a eone egy tar-jedeiaea és mintegy 40(1 ábrával ellátott lüzet* inek. melyet Sebein S. a Béc-ben Bauermarkt 181 — 4 Feall lllrlsp sJáiiUékn előfizetői-szám alatt létező, előnyösen ismert* divatáraház! nak. Pé'da nélkül .áll a mtfgyar hirlapirodaloft \| és a Landskrongaene 1 sz. a. levő. híres ssö j történetében, a mit a Pesti Hírlap a moat kövei* Inyegraktár lőnöke adott ki az idei öezi éa télijkazö október decemberi negyedévben nyújtani fog I idényre. Ezt aa érdekes könyvet, mely a női di- j előfizet ölnek. Valóban csak az a szintén példa-vatnak é< a ssőnyegiparnak vslóságos kinosea I nélkü i nagy azám teasi lehetővé, melyei a ma* [bányáját tartalmazza ez ssépHfiállitásánal és ter-i gysr olvasó söaönség e kedvelt lap mailé tora-jedéiménél fogva értéket képvisel — mint ben- ] rakosotl. Hozm fog a Patti Hirap — mint n Hser-nünké* értesítenek — a cég egyszerű írásbeli kesztöaég velünk tudat ja — a nemzeti sainéasat 'megkeresése bárkinek ingyen éíTMrmentve meg-\|Hgáz éves jubileuma alka!máb()l október hó fo* küldi A könyv első cikket egy kitűnően szer- lyamán Jókai Mórtól „ Theepie körmi royy <v készteti idénytndózítás képezif mely as idén do \| földön járó ceillagok". oim alatt, fölülmulhatlao miuáló öezi és téli divattal foglalkozik. Est kö-j humorral és sátyrával megírat két tglvooeeos vetik a legújabb toilettek leírásai a legegyssa; ztinmüvet a magyar színészet első évtl«ot)ébÖl. I rűbbtől a legelegánsabbig bámuiaJÖs olosó ára- j Karácsony táján megkegdi Mikttáth Kálmán log kon, divatos női kalapok gazdag választéka, kö ujabb tnüvéuek, egy már kész, de még nevet i penyegek, Tricof-derekak, női tehéruemüek, va- nem kapóit regénynek közlését. —, S ugyan sxonáruk. ágytakarók, asztal készletek, lérft le-: csak december hó lolyamán kapja meg a Peati hérnemü, léi ti és gyermekruha éa ezt követi a Hírlap minden előfizetője - as ujonoan belépő I cégnek Landskrnngss«e 1 az. alatti nagy szőnyeg- havonkinti előfizetők is, — karársunyí ajándá-raktárának képes árjegyzéke. Kitűuö minőaégü Idékul a Festi Hirlap naptárát, agy valóságos futóssőnyegek 20 krtóí feljebb, láBÍörlök, ágy diszmüvet, a leggatdsgabb Szépirodalmi as k^n* szőnyegek, pamlag és fali szőnyegek, nagv ssa- Lhtzsnu tartalommai; mely több mint 400 oldal-Ion saőnyegek, pamiag-általvelők,chenille-, Lamb-jnyi terjedelemben log megjelenni s hozni log. rfquip-, Peluche , Flgnell- és Piqaet4akarók; uti levelesebb íróinktól (köztük Jókai és Misgkáth) takarók és plaidek. cheoilia- és Tuuis portierek, ínovellákat, rajsokas tárcákat, 40—50 dísiaa Nagy-Kanim, vasárnap, képet, teljes (iasti eimtárt éa fővárosi katauft, a rendéi naptári tudnivalókon kívül, 8 est még a kart ity/UMto is tsljsss* díjtalanul ée Mrmmtve kopjék: oly kedvezmény, minőt eddigelé napilap nem nyújtott előfizetőinek (Est ss ajándékot a lap aaántoaklnt velő vásárlói eaonhan nem kap* jak • a naptárt oaak teljes bolti áron (I (rt)ssé-reahetlk meg.) Ily körülmények kőat mar fölös-leges is külön sjánlaffim* a Pesti Hírlapot ti közönségünk figyelmébe. Előfizetni lehet olt. decemberre 8 frt 50 krjávai, egy-egy hót a 1 frt 90krral, a Pesti Hírlap kiadóhivatalában (Buda pest, nádor utca 7. azám.l Mutatványeaámokat levelezőlapon nyilvánított óhajra a kiadóhivatal agéai hétig ingyen éa bérmentve küld. , CSATOTOKL Zala 30. agám. \|6 lap.) Sport. Politikus nemzet) Irta MVI01KT •TTJUL Ml kedvoHabb mlaálaak, aíat t kártya, - £ Káromkodás, cigány, aaidók «aidátaV Minek vsa mladeaitt biztoe keletje. Kocsmába, klubba', kftan, taaácstorombe'v Ml képe e magyart agy fett twist Hogy falsak kéti* robaaal valamenayi V Mi air\|N mag eaaládot társadalmat tl Mi vet szftaatlflB gáacaot a magya aak» Bogy ast mondják kosára : Aaala \| Kimondjam-a. begy a — politika? Ők, Goethe, bár caadálom láagessed', lzaasáod bla még aa volt neked. SÍidöo böles elméd igy okoakodott j Vttrtia Mlltásálat rst dolog Íöltök királya, ta nem iameréd rpád politisáló aemsettt Klllabis aigiagyak gySsOdve róla, Hlree awadáeed ráttoatatv sjó'iib Politissla* rii versben paptroa Da még rútabb, Is gyakorlom ■ nem Írom. Sáluk varsa él sgy ajnen árta'laaabb Portéka: olvasatlanul marad. Lehatna oly hölee, mist Salamon király i_____J Lenéa a kortes, ki politlaál Él többre tart agy reoas programmbeeaédet, Miot minden todomásyt éa bfttuaeaéget. * 0a beanog máantk_lttns* fal neki sgybaa. Ha tikeiM ordító tömegbea, Ha aépgytlláseken tsdaa asoln okolni 0 nagy gaml értaas kaagoatatoi holmi Kopott érfifíen ssőpuffkaneokat ^Idézhetnék, ka kedvem vón\ eokat.) Ba tollat forgót as, pár lanoe rasérrikk, Biztosrz foghatod, számodra tért nyit. S ba nagy kora vagy 4a kl van Anetvo Adód, bástoo bejutás „ porlamastba. Orizágház ! ék. Ígéret földje te ! Bajtad Agg milliók aovár szeme, Mart nem igaz magyar* kiaek ■semébes Máa pálya ta «sa, latot ugy segéljea I Mi máeS jelent a példa, bogy gyakorta, Mihelyt as ország népe felkarolta Jobb sorsra érdeme* valamely ílát, _______ CMailt belőle rögtöa honatyát Egy ■Éitii költőhftl igy lehet Nagy némaeágn Mljm követ. 1 a eaábaak ellenállni nem tadott FftM üst, de fi mmh megbökött Üdv kát neked, Bsaloata hös ta > Ki a addöa a báláa pátria, Jfet megkínálni biztos karilettel. Saöktél elfíle. ast frMva Nem kéli t Cicero mondta, hogy kt mibea ért. -Ami —Ilije teljes életét. Hálnak > Aa la, kl Három Iskolát Vágsett a som lát aa orrásál tovább, < Még ceapaas álla a már korteskedik. Kása kis Komatb álmába s mindegyik. De ott, a bol dolgosai tanai kése, Bögtoa megcsappan hírhedett erélye, S kisüt, kogy caak Pató Pál ur áa, Vagy natsa bizonyos csizmadia"' És bárhová menj, édes hoafllársam : Egyben botolta meg . a politikában. Magyar vért többé nem kos semmi lázba, A bort kivéve csak kortea-kekárda. 8 a honleány se budai már ma máson, Csak képviaelöi beszámoláson Egy pálya vsa csak, egy cél, egy dicsőség: TálaestókertM, képvfptlöség. Beszéihetftk tl jéaaa emberek. Hogy ide f>rvo« kall; a nép beteg. Kersakodée, ipar lasaan halad, fs ad vga is sémst késbea a^rad. agy irodalom éa mlvéasotak Csák kegyelem kenyéren teagesek : A magyar k mlndern rá sem érsek, _ A mig as orsságkéthos beszélnek. tgy látva téged, édes msgysrem, £rdaea bízom benned mondhatom. Mert meggyőződöm, kogy sem árt neked már ge Seholverela, as horváth-ftgy, eom Eaalár. Történjék" bánni a cadar világon, Te esftngj továbiT kedvelt politikádon, B« eddig nem volt képes tönkre tenni Örökké élsz, aem él meg eoba semaU! •v A Jfafyr SmBűt* saerkssstöoégések (saerkeaatök: Moeninixky UjJ'h Kapott József, Budapest, TI kar.,aj-atoa 14 ss) mJvaastgébAI abban a kelleme* helyzetben varnak. bogy ma már hozhatják korán elhaayt sssmélyea Wstaakaak kivel több éven át agy Ispaál dolgoztunk, a kaaeméoTét. moly a „Magyar ásemle" oktöbor Ö-IW kp fcg teafe megjelfeal Eredaaáiif dAa vadászat volt a hó 91-án i Utdomborun. a liir&hUr urak vadáss területén, a Drávassigetea, Mol a ttevezeH urak rendes fáóán növelést rendeslak be. A kis, da víg vedáee tár saság, melyben néhány Siejeroreeági vendég is résst vett, reggel csónakázott át a Dráván a szl gatre, a ott eaii tl óráig tartott illr$ehhr Jakab \| ur vezetése alatt a kedélyes vadáaaal, malynak \| eredménye 31 darab vad lelt, eaek kösött 7 nyul, 9 fogoly, 1 vadgalamb, 1 gyönyörű fácánltakaa éa 19 floány. A^vadáat táraaaftg aale 7 órakor érkesatt viasza líjdombnruba, a hol még néháoy ott idéző vendéggel 6gyi)H a vadálsatot vaiatö tulajdonos vandégazaraiő házánál, s asélea kör* ben iamert háziasszony mint kltflnö gazdaaaaiony által előállított vacsorát költötte al. Á társulat egy része átment Kit toriba a ott Rögaa orvos há sánál várta be az éjjeli vonatot, hallgatva Hótaa Irén kisasszonynak Iskolázott aaép songora játé* kát és tosstokat mondva a derék orvos s kedves nejéra. A vendegeket aa éjié I vonat hozta ha«a Nagy-Kanizaára. E 1890 ggapletnber hó 2Mn. /ooooooooeoooooooov " mm Ménee, gtllya, járm«»a ök 9 I áH AC Wik, teayéas juhok áa sertá i" eak, gazdasági falaaaralvé ayak éa gépek miadsn a legjobb karban sgéatbea és réaaben asonaal ala dandó, bővebb falvilágoaitáat nyujt / liaranga élit < Lőrlnati urodalom /IfbémAkUgs, vauult líllmd* ugyanott, 809 9—8 lOOOOOO ootooooooo oi AWwliMitő, la Pnt»ui 4ko« HIHIMCTÉUKK t OOÖtf ssám. \|HgO. Árverési lilrilrlm^iiy Közgazdaság. — A világ péat\|ilaeArél pénzpiacon a pénz a hét sárlata óla jalantéke ayan megdrágult. Berlinben a napi kamatáb Sfe „ s/i százalékra, az ultimura szükséges pénz kamatlába 6 százalékra emelkedett. A szükséglat még eddig ugyan nem igen sürgős, da ast hi i szik, hogy a napokban uagyobbodni log Ezt a I berlini tógádén legutóbb altarjadt ama hírből Is lehat követkestetui, mely szeri.il a német birodalmi bank a kamatlábat á ssásalékra lógja lé!* emelni. Igen val^szinü, hogy példáját talán a Ion* {doni bank is fogja követni. A iemoK)siobbbsrf<il Ii #, vasal I mütanrendöri bejárása, a mult hétfőn lati meg \|ejtve. A bizottsági vonat mindjárt as első állomáson, Nagyatádon, mozsárlövésekkel, zenével a, í-óriási lelkesedéssel logadtatott, a további éllo-i másolofTls nsgy Trömmel éa asép magvas ssónnk l latokkal üdvözölték s bizottságot. A vasul 8o* mogyzsobból kiindulva, Nagyatád iLábod), <iörl704 geteg, Viaonta, t laokonya, Tarnóca állomásokat I érintve Barcalalepen lélí végpontját \ hossza 47 km. A pálya, de különösen magas építményei csinoaaág által tűnnek ki. A blsottság a vasutat \| minden lekinletkeii kifogástalannak nyilvánította A vaaut mér átadatott a köalorgalomnak. — Hfum tnshldjn, mely as eddig volt la ] I hidat lógja pótolni, isár teljesen elkészült aebó i 96 án a próba — a legszebb sikerrel, — meg is I ejtetett. As eddig lenn állott fahidat, mint as építkezési mérnökségtől tudjuk, — lefogják hordani s elárverezik. — A salai srsiágoa vásár Somogyban ez I évi október 8 án lesz megtartva. Iparosaink vegyék azt tudomásul. — Vasul aeiaylláza. As ukki vaaulat, mint végleg meg van állapítva, október 10-én nyitják meg. Alulirt kiküldött bírósági végrehajtó as IMI, évi f,X. t« oi. tusi, \| a értelmében aaannal közhírre teszt, hogv s nagyksnizaai kir. törvényszék járásbír»asg 9081, 9f'8t, éa 04dl K90. számú vég. aé»e által Armuth Nátán éa Kende Mór nagy nítaal, Laaaner éa Hlngar hécai oég javara, Mig-nar Hándor légrádi lakna ellen 941 írt 19,60 Irt, 105 frt 81 kr. tőkék s ezeknek msgtlélK ti# kamatai és eddig ösgasan 44 Irt Iffl kr. perköltség A namsetkösi \| követelés eihiétg elrendelt kieláglté^ ^egrehaitág alkatmával bíróilag fa éa felül foglalt éa HUH Irt 49 krra be«<Ült külömbléle füszarak, gyolesnk áa kartonok szobabútorok s egyebekből álló Ingó* aágok nyilvános érverés utján eladatnak. Mely árverésnek a 00ÖÖ/IHÖÖ, szám kiküldési rendelő végzés lolyisn ■ halyszlnén, vagyis Izégrgdnn N\|* peren lakásán leendő eaasknalésére IH90«lk áv oklólirr hó 'J-lk aapjáaak déluláat 4 érája határidőül kltÜsatlk éa ahhoa a venni szán* dékosók e génnel oly. meg jegy aéasal hívatnak magi hogy ag ériniatt IngCaágok az árverésen, az tam, évi LX t. ox. 107. \| a értelmében a legtöbbet igerönek beoaáron alul ia eladatni fognak. As elárvereiendö ingóaágok vételára aa Hftl, évi LX. f. \|t>H if áhan megállapított laltáta* lak azarinl laaz kíűaetendti, Kelt Nsgy-Ksmzaán 1800-ik évi szeptember bö 2'Mk nap án. ■t-í FÁBIÁN kir. bírósági vágrahajló* RECHN1TZ JÓZSEF noiskolája tá Nagy > Kanizsán a földszinti ,r«Agári ügylet termében. Legjobb hirtt táncíakolámban naponkint fal* vétetnek jelentkeső tanulók éa a modem összes táaookhan eddig ától nem ért módaser szerint taníttatnak, Tanítási órák 6-S-ig éa 8-10 ig eete. A tanfolyam aaaimléatali, siepteaiber há 97-áii vaaii kasdatét. Szerkesztői üzenetek* <1. Ké Mapradfmlvs. Köasösettel megkaptak. Hsjaál-Jak. de a váltoahatlasbaa Dianyogaausk Elismerése Jöl esik i érdsklödéeét jövöre le kérJAk. Ugy latéekedtisk, mist a\|áalatát tette, melyet elfogadtnak n erről as illetőt Ártott* tettük. R. B. Kfts-gslgetem. (u. p. pAa.) O. O. K. ajánlatára kéljük mttködését. a kfviat t. p. megy Lsgkéeslabb váljak salvss eorait. melyet mindig a hét közepén, legkésőbb oat> törtökig óhajtónk késhet venni. K. Ilt.«rétk Konaonet. váljak máékor Is. Lakaaom: volt Oroaalán szálloda* 1-aő emelet 10. as. szoba. A kik már tánnolni tanultak, de nem éralk magukat elég jártaaaknak, téld\|jjal vétetnek fal* Herliallt Jésief táaeaAv^ts. - 1— 898 9-8 * Nyilttér. WelMe teláesileae ven eo kr. bti 1 ll.Hft per Meter— gíatt nnd semaatort (elreá) 180 verach. Qoalitet) — veraeadet roben- und itflokweiee portó oad aellfrei du Fabrik-Dépot «. Heaaefcirg (K. u. K. Hoáieferaat). Sirteh. Mutter nmgebead. Briefe kos ten 10 kr. Porto. 666 - Ház eladás. fiatthiáuy-utcában N - Kanizsán! egy nsgy kertlel Illatén káatelekkal blré kényelmes sarokház istálló éa egyéb mellék épülettel aladó. 1 Értekezhetni a tulajdonosnál, Battkiáav-utoa 1100 ss. báaban. 706 1-8 és ház eladás Előre haladt életkorom folytán elhatárostaai a Kis-Kanizsán 188. as. házban létező, a lág* jobb forgalomnak örvendő fiiszerkereskedésemet, mely dekány(énedével van öeagfkötve, eladni. Eladóvá teesem esenkivül vagy bérbe adom káaaasal ig, mely három szobából, konyha, élésknmara, istálló a egyéb melléképületekből áll s korosmai Üzletnek ís alkalmas. A ház a legjobb épUkezési állapotban van. A közelebbi felvilágosításokkal saiveaan aaol-gálok. Hlraeh Henrik 701 1—8 Kia-Kanitaán. Nagy-Kanizsa, vasárnap. Zála 89, saárMT lap.) _ _______ 1890. szeptember hó ttl án. ...................................T'r **XKX****X)ÖOOOíKXX **>< > Glloeriii-Pog-Créni. jéT jK ]\| 8M»",so Hirdetmény. o 11 0 Nagy-Kanizsa város rendezett tanácsa részéiül közhírré tétetik, jv 0 hogy u belső piaczi helypénzszedéal jog 136(11 i'i t, a^ országos héti V W marhavásárt jog pedig 1081 írt kikiáltási ár mellett 1891. évi Jt- ■ x nuár 1-től fogva három egymásután! évre, vagyis 181)3, évi dueem m m bor hó 31 óig terjedő időre fi folyó évi oktober hó 8-án délelőtt 10 órakor 2 ff : ' ' " ■ " - 4 - " W u> a városház tanácstermében nyilvános szóbeli árveréa utján a legtöb- w w bet igérőuok bérbe fog adatni* V —■ JK Miiből a bérbuvenni H/imlékozók azzal érteaitetteinek, hogy bá- K ■ natpénzttl a kikiáltási ár IOVe-ka készpénz, takarékpánztári köny- X ___twmm m vecake va^y óvadéfcképet papírokban az árverés megkezdése előtt a ki- m IAD17A-ÖI M A I A f^ A A 0 V ÍT küldött bizottság kezéhez leteendő. Q VIU UOLJUALAllA Au/jU L Q Az árverezi feltételek, melyek egyúttal a szerződés pontjait fogják A m. 5 képezni, a városház, tanácstermében a hivatalos órák alatt uz árverés w ö megkezdésoig bárki által megtekinthetők. W IQ Nagy Kanizsán 1880. szeptember 20. t w X 702 1—1 A váróul tmiára X vööö^ [o Haszonbérleti hirdetmény. £ Q Csáktornya meső város képviselő testületének folyó évi aseptember hó ö I Q 18 án hozott határniMtáhos képen! csennél kössé télét ik : miniért nt a váios Q Q tulajdonát köpető he I itww^aléi* I Jog, — minők kikiáltáei ára 6800 Q !Q, írtban, — mégis a >JÍjiriikki< oütrÜa hassnálata. a melynek kikiál Q Q tási ára 350 frtban van megállapítva, — 1891. évi jauuár bó 1-tŐl 1898. Q -Q évi december hó 3» ig, — nyilvanoe árvsréi utján IHUO.évI oktober Q Q Ki 4-éii délelóU O órakor a vároei irodában hassoubérbe adatni iog, Q Q As árverezni kívánók tartósnak a lenni i kikiáltási ár 10% mint bánat Q j ?S pénst as árveréa napján as elöljáróság keseire kéaspénsbeu, vagy lorga* Q __ — lomba levő állami papírokba loíisetui. t Q HjHBBfijSjHBSSBMH IX Írásbeli ajánlatok it 10% biitoiiték caittolásával, ss árverés napjáig Q ^^^^PmMt^^l Q beadhatók, X I a W^ i-JSb >z>> 5 o SS 8 X As árverési teltételek a kösségi hivatalban a hivatalos órák slattmsg X R L * KsViili £?A8íX tékinthetők. X I ^^ í? ■IV Ciák tornyán, 1880. ssept. hó I8»áu. X £ f í ■Í8 697 ^ 1 városi rMIJáréiág. jj 1 m Í#Í\|lI lll Cxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxy *** uj\|U 4 ílil = 3 tmílíít O ■ IrWmlLil \ (t JI'HIKtB Sl ü p Mlmffi-illlil * t f ? i B • t Sr «5S 3 ■ ■ ^sTeHíá S-ffl ^ I 'IriifeSll M - _§ I w 1,1 r iilii * I m 'k Sí * I _ ■ •S W f H \| fi: \| I I 11 CD^B .....I e \|W íilíí I o ó pj I_oS,g-l 8 n Sri^rlil ® - N 3 1 P o I Nagy-Kanizaa, vasárnap. tfaru GIleerin-Fog-Cr^iH. A fűffak l NtlkaMittetta rövid t\|stg • i 4 p • ég 1 tárté kaeaaAlettái « tui»k tistUtiaárt. Zála 89 saám. (7 lap,) _ __ IWO. saéptombtr M il to, ALODONT w EgfoztégUgyi hatMrj által hugbirálva, ■ar Igen alkalmas stmsekaal. Iltatoaan uditó * wm~ Ártalmatlan még a ley»fSagébb fogas stAaenAl ts. Jigysik: Niait«iniii\| éa Fr»&i iaoniaagima a ltgaugyobb •radnt>nyayal vaa liaiaaálatban a ogy as udvaraái, mint a lagaiagnaabb kdrttkliM «■ nn vgyisirt \|ml)tir káaáni\| ia liaasaáluük. HS5 8-61 Kapkatú a g)ásytat<riasak fllatHaariaaakail Ara agjr darabaak II kr* Nag,v-Kaaia>ián Sokwara éa Tauber, Roaanfald Adolf, Hlram 4a Klaia. Martna r#itnbar uraknál Nagy-Kanizsa város rendezett tanácsa részéről közhirré tétetik, hogy a belső piaczi helypénzszedésl jog 135(\|1 fcf,. af. országos héti marha vásári jog pedig 1081 írt kikiáltási ár mellett 1891. évi január l-től fogva három egymásutáni évre, vagyis 1803. évi ducem-her hó 31 óig terjedő időre ^TolódU H9Ö K648 es Hirdetmény. A kl- aam.ttburfi <a éi» kir. burkiaárivti áU<umi> aiaéafk tanoaáxa anariat vaavalani. m kllliné, lalédl aaiMlMna mint 1 ajhHt'w aröei!4a»r ajánlható : ttdnlAkail lytrackikiél atb., továhhú vén>i«\|ri,iiyw'i éa irj'»»• rg>'i>i»fí«-aógak k'.f.kntú a triaUti nvafrklMtt atürvéaynai véu\|.cyayal allét va; A NA6Y SPANYOL BOHKERESKEDESBEN folyó évi oktober hó 8-án délelótt 10 órakor a városház tanács termében nyilvános szóbeli árverés utján a legtöb* bet Ígérőnek bérbe fog adatni* Miről a bérbuvenni szándékozók azzal értesitetteinek, hogy bánatpénzül a kikiáltási ár lUVa ka készpénz, takarékpánztári könyvecske va^y óvadékképes papírokban az árverés megkezdése előtt a ki* kQldOtt bizottság kezéhez leteendő. Az árverezi feltételek, melyek egyúttal a szerződés pontjait fogják képezni, a váfoshár. tanácstermében a hivatalos órák alatt az árverés inegkezdéseig bárki által megtekinthetők. Nagy Kanizsán 1880. szeptember 20. t 702 1—1 A városi IniiAra xssassx»ouoooooooo(awxxy VINADORNAL Bées. Hamburg. ~Kr«.deti ttrajrak eredoti ara 2 frt 50 1 frt 30 kr. Orvost malajra fehér 1 , Uvag 2 £rt, 1 ,. ftvug 1 frt 10 kr. 1 Továbiká; ktUSaféls klttlnö kttlfdldi borok esedett ttva^akben. aredati árakon valNttint poharankinti borklaaéréa Wagy-EantssAa: WNi KNIUEDRK JÓZSEF urnái Indúháxi vandéglte. MA TEJ ICA KUK w Aranv Maarvaa vandéfl. UOSKNHKlUi MIKSA' ifj „ Kuaa^rkwkadA. siKtiHirz BOBÉRT „ Korona vaadéslA. aTvrivi'itftPU i l'iikrt^ STRKM éa 7 FaaaarkenHkad^. SZITAft FKKhN' „ Kaasiaóvaudéflüa. TI Volt JÁNOS 4 - K0.\|>ontl kávéban Barossa: 1>ÁVU> EMJ.L1 A uradnál Künpoati Usállod i kávékat BéC' A „Vlmador" jagyra éa n liatiMáfilnf leteti véd* iRrn vigyásai kárain, mart c».k a j«fj uallatt vállalhatok t^ljaa liintoaltékot a borok vaiédiaáfáért. &0OOOIXXMX /^XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX^ 8 Haszonbérleti hirdetinéiiy. Q Caáktornya mesővároa képviselő testületének folyó évi sssptsmbsr hó Q 18 án hosott határosstáhos képest essnnel kössé télét ik : missertut a váios Q tulajdonát klpető laeljiftéiiXHE^dénl Jog, minők kikiáltási ára 610') ^ frtlmn, — mAgis a »lliir»kk«s« eaárda hassuálata. a melynek kikiáltási ára 360 frtban vau megállapítva, — 1891. évi jauuár bó l-től 1898. évi december hó 3» ig, — nyilvános árverés utján IttVO* évi oklobor l»$ 4-éii délfildti • órakor a városi irodában hassoubérbs adattíi iog, As árverezni kívánók tsrtosnak a lennii kikiáltási ér 10% mint bánat-pénst as árverés napján as elöljáróság keseire kéntpénsben, vagy iorga* lomba levő állami papírokba lefisstni. . Írásbeli ajánlatok it 10% bistoiiték cakolásával, ss árverés uapjáig beadhatók, As árverési feltételek n kösségi hivatalban a hivatalos órák slattmsg tekinthetők. üfáktornyán, ltiüt). ssept. hó I8»áu. 697 2r—2 A váraiul rltfljáráaág. íxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx tiiS 5 -If'í JA P Vasöntöde is gépgyár Részvény-Társaság Budapesten. Üyár éa irodák; j Vároei iroda éa raktári Vi kiüss vAost-at lééé éé. ss. \| VI. ysAsaaalsskjr-stesa 14 asAsa. s s- m ^ ^ a • ff •_oi -ff—ff^e. fi ° ImÍJTÜ 21 t SL p> 2 3 p tw x & rt m o « L0» r* A jártja kitűnő és ssilárd sserkesetU, aaámoe első dijakkal kitüntetett: SCHLlCK-l'éle szab. 2 ós 3 vasú ekéit és szab. mélyítő ekéit, ^y., fr mélyitŐ ekéit Onvesetékkel, eredeti Schlivk ée Vidate-flU egy vasú ekéit talaj mi velő eszközeit, faoron<és ri^iOrö hengerelt SCHLIC&féle asab. ' ^BCaladáuö44 ^oxToavötőg'épelt. Saórrsvutttgépak, tObKiv»an rkékre alkalnaaalialA Uniarl* éa répa-élaet* kéaaaiekSk. Kéasiatb«s vnnnak továbbá: f0S' éa járgányraéplíi kéaskiatak, gstAstiaaUtó ruaták (Öuker ás Vidsta randaaar) tskarmánykáasitfi fépék. tanári moraaoiéS éa darálók, Arid malmok éa ólomatom itarandaséaak. — tirtdrti amtrikai ItMM. ée murok-fakó uraló ptpak én /tíleenétó gépek, Leigotánjosabb arai. Klőuyös flzetesi feKDlelet ' Árjegyzék kmmatra ingyen é$ bérmentve. Jwyzet. Vaa marancaénk assnnal t. űsMbarátaiuk bavaas tudomá aára hunní, ho$ n.ka a VI. Poamaaiokjr-atoa 14. aaAm alatt jevíj irodáink Efaajryobb réssét a kélsé véehstsa lavfl tysrlala-pkakra h.lyaatük át, misdasonáiUil osan Innlsl ibf,írJ'étJlJbJf f ^^tbarAkink kényeim érdakiban viroai tro dát tartunk lenn, valamint, hogy Ugyanott épiteal eikkalna f«««HMigl véx>uiukkbOt rátért létoaitutttrt. f I Kiváló 5W1 16— SÍ tiaatalattal Nagj-Kantea, vasárnap, átvétel. Üzlet Zala 89 Mám (8 lap.) 1890. saeptember bó SH-Ao ■alva tldMMMIÉ j TiuloiHUj k4"« f > é. kOaétaAg ^ M ISS7-ik M ikpiMt ZmUmmlca F. -utóda lUatssevs fiai- éa áleem aáre-s let Siervtta-tér 8 etám. *vvtu» • uuk alifeb taiajdoaoaa Praadtser JA$mt a r vo» Mtiai alatt fogom Mytatai Praadtaar sr, Ili twváairísti a#Ml vltnaaérkanae. elv klta»a rmia ée mii • \| végé ^<üiéhJhi viámit b-. k»>gv a aé. ■eB*t loaaaigombb Itávétolmésyéiaak ia ayagadt határ. aottaegt») fcfclbetek mag Mifui in eaáaioe h éta mJíkbd véa a nikbn, ramaavUm. kogy bacalletae ét aaolld aaolgá-latalmmal valamiét okáé áraimmal * ti«t«H Vlfto 'meg •éfidéoét ki fogom A ráemel a i Mély tiaatolottal Tea í—s Zelenkai R. L. UtolaNrs fémé- ém itovslárt estet* Adbb Zmlmxitem, 3F. utóda Btida^-t. IT. Rif»Tlta-l#r «Mfr£ Máriazelli gyomor cseppek 8 tyiititsttt lyéfri/ir Misin \|fNMr IijmL y ÜMUmi bfttéwi M »<r jrlAlMMéflL W pofiiig, Mböa ItMrt, Mrt-SWIlfta, eeAI rekedte, (Katika) W korát, ejntmní égéi, gyamat W ét Sara aépeodae, talaAgfe al* á L Védjegy, (ba aa t pww etronláiátol Mfcrwiuitkji DoMor i&raM, k—éay iiiUM, uAkia tadéet, a* éf«i a HalUl Uirtertf II graa>» M ayéfkAeodAa. eArgaeAg, undor Aa báap* inaw ■■aeuihea, mea»«0atad a SffifiaW iuS) M - II tyoitt- . roft kitUaUOa, altul & bAlférgaSiat, ew msk.l^, imi. wAJ éa wtn H báatelmahaft. — Kgy Ora* Ara. «!#« (tttlHAcati efydi 40 Nt. tattea eaf fa Sr. 'KStpoan aaétk&bUai raktári Sréti Mf«íy n mawHéf grtawier (Korra nawgi Ml! A vaMél MAríaaaitl n«mr caappek aufc föe-W I képoa eSáeeelalnsk a kaadattataab, • aaétt vaMjak gyaoAntf^ • eaak aaok logsdtaaaoMüi al mlva ivage, agy vonta, a in ..... ....... ■ÉtaHM^^H^riin I won wqMypw utott peptro* rwa (vtomagoiva, * aaaijeP^j manAkalf hí—A lati ntamaaén aa la IU van tSntatve, bogy Tf aa Rramalerbea, <»u«#k U. kfioy <?h vmnrtá ii!»t n nyomtatatett, KZ A Mf^artiéMét éa uékrakaééü Yf tttM illik .,la Ufflnkii hillulk, 'Máriazelli nk Wf.nyúlt labdaöeok la.aok- V/ féle képen bamMtainak. tekAl «aek vételénél la vlgyéanl ImHiW ■ na H tittataitrl fyanraaaféai óév W •a mtaám anaMI dolmxtm- iitbalok. R«y H ' Labdacsok m i\|va, utoaS mindaar ' tatai éra S Kr.,' agy takarca I éataml > frt. A péna W HOtaeae bakSMéaa Máa, 1 takaraa i frt » Kr.. 2 ukana R m n Kr., stakaraa 3 frt » Kr ért, eaonagolAeéa poataMe W ■nana kaidetlk ma. XZ A Mértaaani gyomor aaapnak éa MáriaaalU lalKtaeaallO i naaa tttkaa aaarak, a gyogTkaié aayagaikaak 5aaaa(Ma A •■Éeiae kaaaaáil ataiMliln fal van toroln. AMirtaatSI ainaiiannt AaBirim— ISémiiI iigina rKagy-Kaniaaán . Pragar Héla éa Balaa Lajoa gyégy/ loaartáraikbaa. Babéeaán lliaa gyégyiaartirélmn Baroaj LKobnt Sándor gyógyanartárábaa Marea«li: Kftrfta Vlo-ftor gyégyaaartárébaa. < 'Inltt Boloa Béla gyégyaaar-Itarába 8at. Oottbárd Toaioaányl Laop gvég'yanarl^ btárábaa.49/ 41- 48 UarMbb áa rjadubb magyar aafllap A űcmépaa ítorl Íl évfolyam, BUDAPESTI HÍRLAP Haarkaaaiök és laplutstéanosok i Üallkássl Jéisaf ém Máléval JHé( aM l atn A Itiiclii\|>0híI lllrlap«-nak a liaiai mflvaU olvaadköf^fiség valatta mag hlapját A lap alailSI lógva magérletla a magyar kfattnség ssalla* méit mindatt pártérdak mállásé vei kllidöit iiemaettlnk- U iajunkérft et egyetlen jelaa^val: m«nyiirájf t Vidámít ac orsaég lagkivélóbb hitel ligenciéja ia aaonoaitotta magát a lappal, fölkarolva at oly mödoii, mely páratlan n magyar ujaágiráa I0rt4iietéban. A hasai sajtiban máig a lag-lényescbb eredménvl a »UlMltijm^hM llírlup* órta allegnépaaerUbhf legellerjiftltebb lapja aa nmaégnak- A .lliiéspoall Hlrlai\|»" g»o»l\|dlS«ssl HhkHaak iránya, mint otldig, ugy eaantul ia mindenkor nemaetiée p^tárdekeklöl fíilftellen. raítllllKAl hlrjaf sféleaktíril AjssfkUttetéaek alapján a lagmegbii: atébb f orrások hé I ssármaanak. Aa orasággyUléai tud isitáaokat a gyfniréfjegysetek ulapján sserkasatik. Magyarország politikai és ktisélele faldl távirfti érteali lések kel látnak al rendes leválások, minőkkel minden városban, adt nagyobb tbseégben is l»ir a lap tISdp«Hail Ifllrliap távlrsll laééaltáaal mannp már IrIJraru «g\| fakea állai aak a vllágaajté legjakkaa itsrva«ell btraaa\|tfálatátal. A Hada-peall II lr\|ng»f TArenrevnin a lapnak agyik erdaaéga éa mindig gondot lor-dit rá, bogy megmaradjon alí kelő asinvonalán. A nn\|ilr«e»l#li»l kltüné aaur-nalisiták szerkesztik a e helyi értesillés ism* rt legllgyeeebb tudóattékra van biavk RpihIOiw^hI ém l térvén teaélAl rovnlnl kttlon külön saerkaastÖl a fő várna aií tét eeaményeit ja mindig oly hangon tárgyalják, hogy a „Budapeeti Hírlap" he-lyeffoglalbat Minden emalnd naalnliln. A kéagMadnáAgl revnllann a magyar gazda, birtokoa iparoa, keraakadő megtalálja mindazt, a mi tájékoaáara szükséges. A regényeanrnnkbnn caak kiváló irok legnjabh miiveit aöali. Ki raiiHflfl: EiuUz Am U frl, féiúvre 7 írt ue- gjedévre 3 frt 60 kr., egy lióm 1 frt 20 kr, Ar< fllftUMMének Tldékrtfl I^KOélaKerlibbeii ponluutulváuynyul OHakftaftihetok kft-velkp/fí clm nUII': A f9Budnpnstl Hlrlnp44 LIndóliivninlá-n«k IV. ktrillet, Kalap-utea 16. sián.' 096 9—8 fii íi 8 ' 6im \| Mn ptseg qmft^l j ag töyelfcezigéiiyel ellen. Aa agéaaaég laMartéaára, aa Aiataadvak a annak folytán a véraak lUallléaéra Aa ttama éllapatbaa • • A 'fe«»ai1A»ére Aa a jo aoéamAa aldafgttéaéra a legjobb a tagi a baiwelb mar a mAr le a4utaiaii !«■>• »•'» * kadveli életbalzsam Dr. R 0 S A-tél. _ Kmm «ftbtft#ea a Ufjobb t lag\|yó\|)batátaab fyégjf&vakUI a laggoi dijaiban tan kéadlve « étánSemi minden améaatéal kűok, lyomorgOrra. étvágyltfány. «va»yna r»lbuiCgA«, vArtélaláa, awmyaraA ••«J«k alb, atk tüen taljaaaa balbaléaoak btuayal. Ity kattué Wtáaal kéveikerWbea a<an Alelbataaam egy bebiaaoytrti, migkiaiiaié báaimarévé lett a aApőak. Ara agy nagy üveggel i frt, kla teaggei 50 kr. Kiismerd Íratok ezrei bárkiméit befektetés végett renéelkaaéare állnak. ÓvAfll HamWtAa"k flkffilé«a vtaaU. mbdankli . K, M Étí^PI éllalam aa eraéeti uiaaitéá mrlot kAaaiMt NDr. E08A'l4l0 életbal-Z8AtmM Ktiadea ftvagatak^a kék barakba fu (.tomatvíva. toaljrsek boeeeetáaiala l.,Dr. KOSA élotbalxssma a „fekete aaa oz" ezftmzstt fjégyazer-{tárból* riáOlEB B. Prága 906-UA m uén «, aa«b, nagyér éá Irauaala f oyelVrn alvaabató, atélce féléin peoíg a* bia 0)t>n ott vrdjegy luiltauW Dr. S08A élotbalzzama valódian kapható caak a kásaltö __PEAGNEE B. \ aojagy. íáraktárában, gyégygaartár a nfeksU sasbozM Fragábam aoe-m és BUHATSSTn Török József nr gyég^mjkanél, Klrály-nti'fta 12. aa. Bndal Emil ar véao> »l gyégyaaertérabea a Vároafcéa>iAtan. <■ An snkik-rntpir atsarekla tlméem — gyobk gyágyanrrtaráfcnm iaa raktár ÍB4 Ilii ]P lllal ü.'it II fi í M Is " f 8 t8 !\| S «i Sií $ ad "ii tllufí fii íi.s'ji i.-t j tf sj Za es 4 2 X " -a'■ff „c"i »g-a i • i \|f\|\| Üli ■■ Sl.alíígirit eés —m életbalaaamkéL Ugyanott kepbaST 531 21—26 „prágai általános házi-kenőcfia tSbb aaar héiaaVflatkoaattal eliamart blStea gjégTaser miudanfAla gyolaááaot, aabak Aa genyedéaak eflea. te kaaSaa kéatoa andményayai bai^iilKté a tM amié gyaiadéaéuAl, a tej taap«déaéoél a aa emié magkoménycdéténél aaáléekor. kHavAayeéi, vinlaganaloknál, genyaa fakadékoknál, pokolvaraái, körömgyök-aél, aa Mvaevsoeit kSreeaTAregttAI, « ktményedAaekaAl, felpaiMáaoknál H.lriaydagaaatakaál, MMMBoalea-dAI, énmmtm tagoknál atb. fitadea g/OiadAat, daganatot, •lkeméoy«dAei, felisflAdAai a tagrövMebJ Ml akti akéveüt; a ahol aaár g«ojtdÁa mnUtkotík, ott a daganatot lagiörld»J»b Wö alail m nAIkai W- aakKMAMd átUayégyHK ' __ ■r ffftlilf at éa aa krajeaáros aaelenesákbem. H * ' * MiatAn a prágai áltaiéaoa bAalkeola ni a>«ktMr atéimiaaae, mwiaa-Ovafll ka SgyalMtonk, bogy aa eredeti aiadtéa atarlst aaak nálam leea UHitve. I aaak akkat valédly ka a aáaga Areaeaaianaaa, malyba töltatik, vkfla ataaltltokba (malyak S ayalvaa nyomták) ét kék kart. aba, melyen aa Ida svomott yAdjagy UaboAé — barkóivá na. I^AT v Amt ÍATíMAM » ^.t.u. ■it.m Al- mi lagbiataaabbi ft aüemert aaar a aebteballáa kigy<SgyllAaAaa a aa agtawie iliaeetea koOAaá tibitaég etaeaairyarAaAre Egy tveg ám 1 frt IHiiii ráll ffiG^iEi ^ áJVl' * \| ■\|í I t ' !■ Nyomatott PisoEei Füíöp laptulajdonoanál Nagy-Kartiasán. 1890.