* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 11.08 MB | |
| 2010-02-17 09:52:44 | |
 | |||||||
Nyilvános  1680 | 4264 | Zalai Közlöny 1905. 031-034. szám augusztus | Zalai Közlöny Hetenkint egyszer, szombaton megjelenő vegyes tartalmú hetilap 44. évfolyam A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: NAGYKANIZSA, 1905. negyvennegyedik évfolyam, 31. «zám. augusztus 5- ZALAI KÖZLÖNY Megjelenik minden szombaton Előfizetési árak: Egén évre 10 koront, félívre 6 korona, "negyedévre 2 korona 60 f. Egyes jzím ára 20 f. Felelős szerkesztő l>r. Villányi Henrik Laptulaj.Ionos és ki.vló : I fj. Wnjdilx J ó xmef. Szerkesztőség: Nagykanizsa, Sugár-ut 6. szám. Kiadóhivatal «s nyomda: Nagykanizsa, Ifj. Wajdits Józsefnél Deák-tér I. szám. Hirdetések díjszabás szerint. Nyiltt4r soronként 40 f. A rendőri mizériák orvoslása. tanák niintPé,(,á"i» tiszteletbeli hivatalnokokat az árvaszékjiél. Ennek a tanácsnak az elén A városi csendőrség behozása a társadalom ft polgármester állana s e hatóság ellenőrzése tekintélyes részében aggodalmat keltett. Lapunk több alatt — a rendőrség feje. Ízben megírta már ez ügyben véleményét. Tartunk Hogy a rendőrség lltfatása magaslatára attól, hogy ez a reform nem ott fog javítani, aliol a emelkedhessek, oda a fejnek kell emelnie.\' baj fé-zke van. A (áros péimigyi bizottságának Illésén A rendőrség fpjn ismerje a személyzetet, u is merültek fel a terv ellni aggodalmak. A bizottság váron viszonyait Legyen maga az éberség, elvileg mégis elfogadta a tértet. Nemsokára meg. körültekintés. buzgalom. Minden fontos dolgot indulnak a tanácskoznak a kormánnyal. Az aggodalmak maga intézzen Az eseményekből, illetve ezek azoubau nem szüntet meg. \'megfigyeléséből mindig vonja le a kellő A Zalai Közlöny alábbi cikke, melyet a nagy- következtetést. A lejek vetessenek. Irányítsák kanizsai ügyvédi kar egyik érdemes tagia küldött be ,i dolgokat. Az irodai munkát végezzék a nekünk közlés végett, a városi eseudirség behozása rendőrségi tollnokok I beljett rendin reformokat ajánlja. Hámmal a rendíri A rendőrségnél fő a kombináció, ellenőrzés tevékenység helye* irányítására. A vezeté* általános és vizsgálat. A megelőzésre meg kell tenni a elveire. Őszinte szavakban világítja meg a rendőrségi legalkalmasabb modern intézkedéseket. Ha mizériákat é» kitüní megfigyeléssel rámutat a reformok ezekkel jól tud bánni a rendőr, s mellette útjára. A cikket, melyet alább egész terjedelmében! jfaan Ítélettel bir, megvesztegethette!!, nem közlünk, > városi képviselőtestület ügyeimébe ajánljuk. |uslil , cselekvésre, sót komoly es erélyes, (A szírh) akkor van eredmény a működésben és a , .... * , , .. közönség is támogatja Ezek olyan általános A rendőr, mtezmenynek az enne a célja e,V(,k ^JJmodera cen,Wr8ég ir,ínyes feladata — lia teljesítem tudna — hogy ( . . " fentarisa a közrendet, megvédje a kózbiztoii- .. \',, . ,, .,, , ságot, s megelőzze a veszélyeket, melyek a .,. r"ml6n problémákkal, mmt kultur polgáiok testi, vagy lelki épségét fenye\'getik. polmkávri. szegenysegi, jragMágt polmka, t OJyan rendőrség azonban még nem akadt í testi épséget, életet teljesen ™lórség nem igen. foglalkozik. A munka-iázni, veszélvek. bántalmak fe!°»?,4s "lvn lyesOl itt. Kgyletek. _kor- vagy nagy -közegészségügyi eseménnyel _ ..V... — I mely az emberek megtudná oltalmazn,, . , ellen. A sok könnyű es sulvos testi sertés. ,,azak\'; orvosok- mérnökök és meg számos emberölés, gyilkosság, mezei kihágás, rendőri ,a.rs.a,lalm\' .^f1*" a reSf1 eila,Jak vétség, verekedés bizonvitja. hogy a megelőzi a/ \\,(lé>"J r"n<lórs^1 ^szórtba tartózó O^ak theoria marad, melyet a rendőrség csak t^ndokiiek. Sót meg a por is ugy szünik ugy teljesíthetne, ha minden embernek maga- Kan.zsanlegalabba jelek ilyenek, ha a nak volna rendőre - őrangyala helyett Vagy ^ozonseg a jardaja mellett az utca remeket még ugy sem! \' 18 önlözni \'Otrja. Mert víztornya ugylatszik Négyféle tevékenységgel kellene bírni a sohasem lesz Kanizsának, de még eiegendő rendőrségnek, mely e névvel dicsekedni akar: SZHrnu vixhajtó-motorii sem. az észlelő, a megelőző, a visszanyomozó és l I\'yen dolgokkal, melyeket példanak sorol-a , felfedező tevékenységgel: hogy e négy ta,n fpI- ná,unk 11 rendőrség nem vesződik, tulajdonság közül a magyar, különösen a ,,\'tlát ez ", MI i4 munkában. De a budapesti rendőrség, a visszanyomozó tövé-1 bűnügyi és közrendészeti dolgok három .-rőt kenységhez legjobban ért. azt az újságok is lekötnek. így mivel nekünk rendórbirósá-riporterjei alkalom adtán bőven megirják. 8unk n|ég "inca. csendőrökkel akarnak olyan Hogy a rendőr feladatának megfelel- bajokat gyógyítani, amelyet azok ép ugy nem hessen. rendőri tanításban részesítendő. A fo«nak javítani, mint eddig a rendőrség; nagykanizsai rendőrök azért képtelenek ellátni Azok a bajok, melyek a közönséget izgat hivatásukat, mert nincsenek kiokiatva. nem ják. nem " rendőrlegénység tehetetlenségét tudják jogaikat és kötelességeiket. Kanizsának mutatják. Nem u személyzet gyarlóságában egyidóre nem kelletne több. rnínt 32—40 ügyes, keresendő a hiba — hisz azok legtöbbje ki iskolázott rendőr. Ha\' ezek iskolázva lennének, no\'gált csendig kiket a városi csendőrségnél s a direkt rendőri szolgálatra alkalmaztatnának »« /elhasználnának — hanem annak rossz Kis- és Nagykanizsának 40 rendőr untig elég: Jelhasználásában, járatlanságában, az erőtlen ha jó biztonsági, piaci, tüzrendeletek vannak, vezetésben, a vezetőközegek negligentiájában. ha minden háztulajdonos köteles nyáron tiz Nincsenek a rendőrök betanítva, nincsenek télen kilenc órakor kaput zárni és a cselédek-1ükolátva, s •nincsenek kellőleg Jegyelem alatt., nek kellő időben este otthon kell lenni, ha a A rendőrséget, ha jól szervezik, beosztják, ki korcsmárosoknak. vendéglőknek, kávéházak-1 oktatják Jegyelemben, szigorúan vezetik, a mai, nak kfjllő időben zárórát kell tartani. Ekkor jelenlegi fizetés mellett megjelelhet hivatásának. a közrendészeti és közbiztonsági szolgálat A rendőri létszám emelendő esetleg negyven főre. tűzoltók és éjjeli boltórök segítségével meg- j A nagy szociális kérdéseket, mint munkás I oldottnak tekinthető. Az azonban jótékonyan és iparos kérdést ugy sem a rendőrség oldja j hatna, habár ez nálunk még nincs meghono- meg. A bérharcok nálunk sima befolyásnak, sitva, ha a közrendet a varosban a rendőri A piaci, tüz, a mezei rendőrségi és a cselédtanács kezelné, melynek egyei tagjait válasz-1 ügyekkel a csWidőrség nélkül is ellehet bánni. Nagyobb munkát csak a személy- és vagyonbiztonság ad a rendőrségnek. Az utóbbi hónapok eseteit levonva, ez még a legjobban kielégíthető rendőrségi közállapot. Ha volt is itt némi sikertelenség, ennek oka a szervezetlenségben keresendő. A piaci, járvány és közegészségügyi ügyekben a városi orvosokat és a többi közegészségügyi hatósági személyeket illeti az intézkedési jog. A rendőrség csak végrehajtója, ellenőrzője ezek utasításainak, illetve ,az utasítások végrehajtásának. Egy főkapitánynak, két alkapitáhynak, egy biztosnak el kell tudni látni a közbiztonsági és közrendészeti szolgálat vezetését, ha jó a munkabeosztás és ha a vezetés helyett nem apró-cseprő adminisztráció munkálatokat végeznek. Ezt, mint már emiitőm, rendőrségi tollnokoknak kell végezniök. Nagy nyomorúságra mutat az, mikor egy müveit város ahelyett, hogy rendőrsége nivóját \'emelné, finomabbá, ügyesebbé, modernebbé tenné a reyulőri intézményt a nyersebb, a primitívebb csendőrre! váltja fel\\ mivel az tán oicsóbb, de ijesztőbb. Bezzeg, ha a fővárosi rendőrséget, vagy a külföldi városok rendőri intézményéit szemügyre ve*.Síuk, án.uiatiai lá<juk, hogy ott mily nivón áll a rendőr, s mily silány kategória: a csendőr, mint policiális erő. Egy nagykanizsai ügyvéd. Bizottsági illés. Zalaegerszegről jelentik, hogy Xalavármegye hatvantagu jóléti bizottsága Uatthyány Pál gróf elnöklésével Illést tartott. A bizottság kimondotta, hogy az önkénteseu megfizetett adót a megyei hivatal ne helyezze el az állampénztárba. Erre nézve véglegesen a legközelebbi törvényhatósági kózgytllés határoz, mely elé az alispán javaslatot fog terjeszteni. ^ Visszautasított behivó. Nagyváradról jeleu-tik nekünk: A katonai ügyosztály Zalaegerszegen fegyvergyakorlatra szóló katonai behívót akart kézbe -sittetni. A katonai ügyosztály erre a következő táviratot kapta: A csatolt meghívó jegy vi>szajuttatása mellett értesítem a katonai ügyosztályt, hogy Zalavármegve törvényhatósági bizottsága 13.103,1905. sz. határozatával megtiltotta a hatósága alá tartozó tisztviselőknek, hogy a fegyveres erő bármely tagja behívásához közreműködjék, Brenner előadó. Katonák behívása. Megírtuk, hogy Nagykanizsa város — a megye határozata alapján — a katonai behívók továbbítását megtagadta. Katonáék teliát most posta utján hívják be a legénységet. Azonban ez nagyon nehezen megy, mert a hiányos eimzésü leveleket ? posta visszahozza. A katonai parancsnokság- tehát megkérte a katonai ügyosztályt, hogy a behivandók teljes cimét adja meg. De ezen kérelmet is visszautasították azzal, hogy a katonáknak semmiféle segédkezet nem nyújtanak ZALAI K Ö Z L ÍKN Y 190-V AUGU8ZTUS fi , A rendőri esemény könyvnek a heti egyedüli ROVÁS* szenzációja a bankóprés volt. az hogy egy furfangos mohácsi legény egy üres ládát baukóprésuek adott ki „ .. „ . .. . . ! és ezzel becsapta a hiszékeny parasztokat. Mi ebben Ha kis fiam lenne, bizony uem mondanám ueki: , , .,.„., ,, < . • ,.. . . a külön említésre méltó? Az. hogy Magyarország „Kis kacsoid összeteve szepen, imádkozzál kedves . , , ... , , „ „ a -I ■ „iÉálnám. bünügyi statisztikájában horribilis azok száma, akiket e-yermekem." Hoflmann mesek címeit sem citálnám\' . °J......, , , . , , „ „. . u ... . , „„,ur,„; pénzhamisításért itelnek el es ezek közül a legtöbb néki, ilyenképen szólván: „A szorgalom megtermi 1 .... . i ,.i ■ r i ■ iu i. i „ ... ... i u m . »• w \' paraszt-ember, kik ha hazakerülnek faluiukba, hol gyümölcsét* — vagy „A becsület utja rögös, de,1\' \' , , .. . .„, , ., .. v. , , ,1 : azeótt becsületes emberek hírében állottak, továbbra egyedül boldogít- — avagy „ki türelemmel járja végig a szenvedések iskoláját, boldogul." Nem tenném. Azt sem mondanám néki: tanuljon jól, legyen istenfélő ós más egyéb — igyekezzék kiválni kartársai közül, mint ez Szent László királyról megvagyon irva. j is közbecsülésnek örvendenek. Mert kevés intelligenciájú, de józan logikájú ember előtt nem bün a pénz-1 csinálás. Ezt a Nagy János egy áldozata igy magyarázta meg nekünk: „Ha a pénz vonz, hát minek csinál KOZUI, mi ni ez özem i^aszio Kiraiyroi megvagyuu ir»n. ~ . - Ellenben „t megtettem hogy elvittem volna k»™4»f? "» Jú dol«f \' \'kk« \'»» Kigó J.nc»i szerdai hangversenyéhez és ott rámutatva ™\'4>>b- b> » ™lD*lom Rí,Uk butik a péuzosmálá.t, .... ,, v. . „de hát miért nem nyomjak meg jobban a bankóprést, az incroyable rigóra, így szólnék: „Nézd meg ezt a . „ , , . , , ,, ,, . . . „ " , , t ■ . , .___,„ Hát megnyomom en. Sohase bai. ha sok van abból, ripacsos cigányt, fiam, ez hatvanezer forintot keres, . . lt. évente. Kiért - mint 6 mondj. - egy Kúpén ,ral |ó " hl"ps " " ni\'\'""> Montojok,! \'«le»«5 küldött kocsit a vasúti állomásra, minden lépte-nyomát ,órsulat- ma Para8l,ot v.ligositani tudná, hogy megírták azok a lapok, melyek a hülyeségig menő a PÓD,tC6,nálá8 hlloaJ bQn DíhW " unn. - csak becsület egy éhenhalt áldozatát rendőri hirként el- me* kó BJon,m a n,aslná, kezelik és nézz körül, itt szép leányok és gyermekek, anyák szemei mily nagyrabect.üló vágyódással tapadnak e kikupálódott cigány ragyás ábrázatára. És a kitűnő Kigó joggal büszke, joggal sujt le bennünket megvető tekintetével, mert ő különb legény nálunk, egyike a legkülönbeknek azok közül, kiket hátán visel e kopott földgolyóbis. Ó az, ki magában egyesíti azokat az erényeket, melyek boldogítanak. Olvasd, fiam, tovább is Hoffmann bácsi meséit, de a moráljával ne élj. Hagyd azt másoknak, kiknek ambíciója az éhenhalás és az Útközben. julius 31. A berlini Stein«ch, a Uienncrhij Dr. Pillil; Soma, mint hegymászó, orvos kollega. — Hóditás a vacsoráuál. — Pillil:, a szenvedélyes vadász. — Egy kis vita. Találkozás a „Korona" ponyvateteje alatt. Szokatlan dolog Dr. Pillitz Somát hegymászó arzenikum. Mert boldogulni és becsületesnek lenni nak elképzelni. Pedig mégis az. Magam sem hittem — ez kettő. \'volna, ha a magas turisztika mai általános áramlata1 * ide nem veti hozzám Steinachba a \'Hrennerhágón j Mert Kovás e rovat cime, azért, ami itt követ- Miután a kiszállás nehézségeit leküzdötte, igazi hazafias kezik, azt nem megrovásképeu mondjuk. Ugy áll a örömmel üdvözöltem ót. bár feje egy szokatlan lóden- dolog, hogy kettő nem sok. Tiz sok. Száz mégtöbb. kalappal és fafafcakas tollal volt feldíszítve, tehát Nagykanizsa város pénzügyi bizottságának aktái — ez épenséggel nem magyaros fejdísszel, millió. A mult héten ülésezett a bizottság és ekkor Elmondta, hogy bejárta Karintiában a Lavant tudatára ébredt annak, hogy töméntelen még az völgyét, többszőr hált-szénaboglyákban. mint ágyban elintézetlen ügye. A bizottságbau feléledt az ambíció és olyan marsokat vitt véghez, hogy még egy japán és elhatározta, hogy szombaton is ülésezik. Csodálatos, katonának is becsületére válik, a szombati bizottsági ülésről egy lap sem hozott Felkelésben és masirozáshan itt is megelőzött referádát. A nragyarázat az, hogy . bizottság szombaton engem. Mikor sétára invitáltam meg. már 6 akkor nem ülésezett. A szándék megvolt, de meleg is volt. régen felkelt és olyan sétát telt. hogy szinte bele- Ismételjtlk. ezt nem megrovásképeu említjük. izzadt. A hegymászásban tehát társa nem lehettem • Kellemes napot töltöttünk együtt, bár ez alkalom- mal szellemes adomákkal nagyon fukarkodott, nem pazarolt velők ugy, mint otthou. Összehoztam egy berlini orvossal, aki nagyon kíváncsian tudakolta a mi honi orvosi viszonyainkat. Meg is ere^t a beszéd árja és ez alkalommal a berlini kollega először győződhetett meg a magyar nyelv szelleméről és mondatszerkezetéről — Pillitz doktor német beszédéből. A berlini kollega egészen megelégülten mondotta, hogy teljesen megértette azt, [amit a mi földünk kifejezni akart. Egyúttal azt is konstatálta a nagy német, hogy a mi orvosaink, ha \'ilyenek, mint Pillitz dr., a modern tudomány követel-j menyeinek teljesen megfelelnek. Én a berlini aeskulapot ; megnyugtattam, hogy a budapesti egyetemből kikerülő orvosaink mind tanult, modern orvosok, ha mindjárt a német nyelvet kerékbe is törik. A vacsoránál sikerült a mi doktorunknak egy kövér berliui. asszonyt is meghódítania, talán már azért is, mivel a kövéreknek vigasza, hogy sok a társuk. „Solamen miseris socios habuisse." — Az ön orvosi barátja, mondotta az asszony később, szenvedélyes vadászember lehet. Ebből sejteni, hogy Pillitz dr. vadászatról beszélhetett az asszonnyal. A vadászati téma, — a vadászat a férfinak privilégiuma 111a — módfelett érdekelhette az asszonyt. Hisz tudjuk, hogy,az asszony mennyire szereti a vadászatot és a bizarr témákat! Kár. hogy barátom a theologiai tudásával nem parádézhatott. De itt az efajta tudomány iránt nincs fogékonyság a publikumban, bár a tiroli dialektus sokban hasonlít a sémihez. Csak velem elegyedett jogi disputába. Egy villa-tulajdonos kapujára két feliratot alkalmaz. Az egyik igy szól: „Wahrnung vor den Hunden", a másik pedig: „Der Eiutritt strenge verboten". Én azt vitattam, hogy senki sem büntethető azért, hogy ha egy villa kertjébe kihágási szándék nélkül benyit. Ó viszont azt állítja hogy aki valamely lakó akaratának ellenére egy lakásba bemegy, az magánlaksértést követ el. Az akaiat pedig már a táblán ki van fejezve. A kérdés eldöntetlen maradt — ainig a „Korona* pouyvatelepe alatt találkozunk. Pillitz dr. pedig lesz az első. aki ott-a ponyva alatt uti levelein miatt le fog szólni — de nem legelőször. v. H. TARCA. A védő. — Angolból. — Harrison szenátor elvégezte beszédét és leült a helyére, de semmiféle zaj nem zavarta meg a csendet. Mikor azonban Dormau szenátor felállott és köszörülni kezdte a torkát, mindenki feszült figyelemmel nézett feléje, a riporterek pedig tiszta fehér lapot tettek maguk elé. Az egész szenátusban ó beszélt legjobban s mindenki elégedetten ült helyén, hogy bejuthatott a terembe. — Csak arról akarok beszélui — kezdte kis szünet után — hogy miért erősködöm én annyira a Williams Alfréd szabadon bocsátása mellett. Ugyanis — habár ez nincs benne a törvénykönyvekben — mindenkinek adatik életében egyszer alkalom arra, hogy javítson magán. Ezzel a fiúval még sohasem történt meg. Harrison szenátor unottan nézett ki az ablakon. Nem igen értette, hogy Dormau miért akarja olyan nagyon a fiu szabaddá tételét. Tudta, hogy az ó vádbeszéde nagyon erős volt ós hogy sok ékesszólás kell annak a megdöntésére. Különben is unta már az egész dolgot s alig várta, hogy más tárgyra térhessenek át. Szinte előre tudta már, hogy Dorman mit fog beszélni, sót arról is hallott, hogy megígérte a kormányzónak, hogy a fiu szabadlábra bocsátása esetén ó vállalja a gyámságot. — Szükségtelen, hogy a bűntényt önök előtt ismét előadjam, — folytatta a szenátor — mert hiszen az egész országban nagy hire van a dolognak. Rettenetes eset volt, az igaz, de azért kérem öuőket, hogy kövessük egy kicsit . történet folyamát. Mikor a fiu megszületett, az any. már beadta széuapadlásra, de nem bírt elaludni. A feje szédült, a válókeresetet az alyja ellen. Megnyerte a pert és izzó volt körülötte a levegó, felkelt s az éj közepén mire Alfréd háromhonapos volt, már megesküdött a meggyilkolta az apját és a mostohaanyját, második férjével. Legzsengébb gyermekkorától fogva Nem akarom a büntettet azzal enyhíteni, hogy az atyja iránti gyűlöletre tanította «l és a gyermek vad gondolatok kóvályogtak izzó fejében és egy azt gondolta, hogy minden r .ssz a világon csak az önkívületi pillanatban követte el a rettenete., dolgot 0 atyjától ered. Ki igy^artott hétéves koráig, ami- Ne* állítom, hogy ha egy gvöngéd kéz inegiimo-kor meghalt az anyja. Mostobaatyja nem akarta a galta volna és vigasztaló sza\'vakat mondott volna nut magánál tartani, sót egyetlenegy magyarázó és ueki, esillapitólag halott volna rá. de kérem önöket, bucsuzo nélkül el is hagyla ót. cl„„„i Missouriba vegyék lel(intetbe. hogy esak tizenegy éves volt e, A hu hétévé, korában egyedül állott, fedél nélkül, ,oba senki gyengéden nem bánt vele nem szerette, azzal az oktatással, hogy gyűlöl,, az atyját. Kgypár Harrison szenátor még mindig .z ablak (elé napig még meghúzódott az elhagyott l.ká«b.u, de nézett. Az .l.tt . tizenkét év alatt, mit Dormannal mikor >z uj l.kok megérkeztek, elűzték oun.n is és együtt eltöltött, látta, hogy » védóügoéd túpfellélele a szaoad eg alatt trellett laknia. ^ mindig a szeretet felé irányult és hogv mindig a jó Szomszédaitól kért úkást, de azok elűzték 6t, szivre akart hatni. Sok irodalmi munkáját is ismerte; azt mondváu ueki, hogy ne alkalmatlankodjék az miut mély, tudományos és lélektani müvek voltak, idegeneknel, hanem menjen az atyjához. A fiu nem az ó nagy lelkének tiszta, folttalan tükrei Vagon ha is sejtette, hogy hol az atyja és mikor megmondták, ó lelt volna a Williams Alfréd helyzetében, ó is ugy — körülbelül 50 mérföldnyi utat kellett megtennie cselekszik, mint amaz? - elindult. Ne felejtsétek el, uraim, hogy ei a gyer- — Uraim. — folytatta Dorman, - esak gon-mek akkor csak hjtéves volt. dolják meg. milyen ártatlan kicsi jószág még egy Az atyia ridegen kiutasitotta ót magától, ft is elhagyott tizenegy éves Burska és mondják, méltányos megnősült, szép gyermekei vottak és Alfrédre nem a tizenkét megbánásteljes, szorgalmas, munkás, tisz-volt síüksége. De a törvény visszarendelte a kis lcs>éges év utáu egy felnőtt i^unak még mindig be-üldözöttet hozzá S ott élt le a fiu uégy évet, ahova Mimi\'>ni egy tizenegy éves elkövetett bűnét? hívatlanul jött és sohasem volt szívesen látott vendég. Tüstént szavazásra került a dolog. Harrisou Az egész család gyűlölte. Az atyja ütötte-verte sz""4tor "!0" tűnődött, vájjon sejti-e a fiu, hogy ma a mostohája követte az ,tyj, példáját, a gyermekek (,élu,á" " * ""t\'1 tárgyalják. pedig «ufolUk ól. Alig hihetó, hogy ilyen eset is . Az -^"""-ek és ,nem--ek csaknem egyformán megtörténhet a világon s mégis igy volt hangzottak el a szobában. Végre a titkár tompa hau- A büntettet nem igen nagyon fogom részletezni. K°" ^fo\'tm 3Í úrén Azon az esten megverte öt az atyja, amiért a mos- Z ,, 8 ,,. „ . toha anyja tejét kiöntötte K k\'l«l<""<» "tén egynehány asszony elá|ult a .„, .„■ . . , karzaton. A fiául iszonyok jajgattak a fiatal leiny- hz esten is, mint rendesen, elment lefeküdni a | kák sírni kezdtek. |.i05 AUGUSZTUS 6. ZALAI KÖZLÖNY S Pénzintézetek és pénzügynökök. (Feljelentett nagykanizsai pénzügynök.) A^pénzügynökök működése ellen napról-napra több a panasz. A Magyar Pénzügy egyik utóbbi számában egy nyilt panaszos levelet tesz közzé a pénzügynökök ellen : Bámulatos dolog, de tagadhatlanul elszomorító is, bogy a tisztességes hitelnyújtás szolgálatéban álló nagy es kis pénzintézetek, Tóvárosiak és vidékiek, milyen közömbösen, mennyi nemtörődömséggel viseltetnek a legketesebb egyénekből kikerüló pénzügynökök működésével szemben. Nincsen olyan lap, vagy legalább is kevés van, melynek hirdetései ne hemzsegnének az .olcsó pénz", és 4"/0-os kamatozású kölcsönök\' nagyhangú ajáulgatásától. A fővárosi kere»kedó, iparos és más foglalkozású ember ezeknek a hirdetéseknek a tartalmát képes a maga értéke szerint becsülni, a tájékozatlan vidéki gazdaember azonban könnyen felül a csábító Ígérgetésnek. Ennek pedig rendesen az a következménye, hogy becsapják. Az ilyen felsült ember aztán legtöbbször nemhogy panaszt nem tesz, de még el is titkolja röstelkedésében megkárosítását. Nem vehettünk még magunknak az adatgyűjtésre időt, de hogy Jó világot élnek az ügynök urak — hozzá tehetjük: hatósági háborgatás nélkül — kitetozik abból is, hogy a temérdek hirdétés, a szertelen sok levélküldés költséges kiadása mellett, mégis jövedelmező a vállalkozásuk. De láthatjuk azt is, hogy egyes, vidéken letelepült ügynökök hogyan szedik az áldozatokat és ha mar veszelyeztetve érzik magukat, odább állnak más városba, .bankbizományi irodát" nyitni. A bökkenő abban van, hogy mindig akad megbízó. Olyik hivatásának magaslatáról letért, kapzsi közgazdasági tényező, bank is és takarékpénztár is, mely éppen megbízása által teszi lehetővé az ügynök, a bizományos bűnös manipulációját. Mert ha hazai összes pénzintézeteink, kivétel nélkül, becsületbeli dolognak tekintenek, hogy ügynöki közvetítéssel kölcsönöket nem folyósítanak : vége lenne az ez irányban való visszaéléseknek. Különösen pedig a nagytőkével rendelkező, országos üzletkörrel bíró pénzintézeteink, aineljekuek irányító es példát adú^ieiyzetük vau, elsőrendű kötelességet teljesítenének a szertelen visszaélések ellen való erélyes fellépéssel, a nely visszaélések éppen a szegenyebb, a járatlanabb és a megtévesztésnek köuy-uyebbeu áldozatul eső kisgazdát.érik Pedig ezeknek az ügynököknek\' a garázdálkodása nem szükségszerű intézmény, exisztenciájuknak ereje nem is ebben, hanem az egészséges közgazdasági feladatok megoldá-ára hivatott kisebb-nagyobb válla- Leut a teremben szinte kísérteties volt a mozdulatlanság. Harrison szenátor visszafordult az ablaktól és tekintete a Dormaoéval találkozott. Egy percig összekapcsolódott a két tekintet, azután Harrisou kiegyenesedett és felállott. Mindenki ámulva nézett rá, ugy tartották hogy hatásos beszéde után, amelyet még a Dormané sem bírt lerontani, illendőbb lett volna ülve maradnia. — Azért állottam fel, — szólott tiszta hangon — hogy mindenkit megfontolásra és uj szavazásra hívjak fel. Pokoli zsivaj támadt. A karzaton tapsoltak, éljeneztek, a szenátorok látható megkönnyebbültséggel mozgolódtak székeiken. Azután halálos csend lett. Mikor Harrison szenátor látta, hogy beszédet várnak tőle. zavartan ült a helyére. Még várták, hátha újra feláll, de mikor látják, hogy ismét az ablak felé fordul, elkezdődött megint a szavazás Most már 50 uem és 12 igen jött ki. Zűrzavar keletkezett. A hallgatók mind egyszerre akartak elmenni, hogy közelről láthassák a két hőst, " eddig mindig l^ét ellentétes zsenit, az esküdteket is kimerítette a hosszú forró délután s igyekeztek a szabad levegőre. Dorman és Harrison együtt léptek ki a folyosóra. — Engedje meg -kinyilvánítanom, hogy ennél nevesebb tettet férfi még nem követett el. — Hát ön a gyávaságot nemeslettnek nevezi? — Gyávaság ? Én hősiességnek nevezem! —. Nem az volt pedig — válaszolt Harrison cinikusan. Csupán csak az a gondolat villant át az agyamon, hogy hátha öregségemre megbánom és folyton kisérteni fog az a gondolat, hogy elmulasztottam egy bűnösnek a jó útra való térésre az alkalmat megadni lataink köönyelmü megbízásában rejlik. Pedig az e nőknél sem lehetnek bélyegtelenek, annál kevésbé a tekintetben való visszaélések meggátlásához határo- közönséges kölcsönöknél. Amikor a pénzügynök jobb zottan nagy társadalmi érdek fűződik. Ne vegyünk tudomása ellenére efféléket igér, teszi azt abban a egyebet; ott vau a kereskedelmi utazókra hozott reményben, hogy az ilyen Ígérgetések felettébb alkal-törvényhozási intézkedés, mely kevésbbé veszélyeztetett masak a könnyen lépre menő és az olcsóságnak hir-téren — a tényezők értelmesebb fokon való állásánál detettnek felülő . m agy a f gazdák" megtévesztésére, fogva — mégis intézkedik, mig itt az adott körül- 7. De beleütközik jelen hirdetésével nevezett méuyek folytán égető szükség mellett mi intézkedést pénzügynök az 1900. XXV. t.-cikk I. §-ának a meg-sem látunk. Habár az 18\'Jb. évi XXIII. t.-c. kelet-1 rendelések gyűjtését tilalmazó rendelkezésébe is, mert kezésének példája is arra indíthatná pénzintézeteinket, annak utolsó pontja egyenes ajánlkozást foglal magá-bogy a megbízó védszárnyai alatt súlyos visszaélések ban arra, hogy megrendelés felvételére odautazzék, ne történjenek az üzletszerzés érdekében. már pedig nem engedhető meg, hogy a fent hivat- Ajáuljuk ezt az ügyet a pénzintézetek szíves kozott törvény intenciója kerülő uton meghiusittassék. figyelmébe. i 8. .Kik több kölcsönügyeket szereznek, azoknak * I minden ügy után készpénzben illó jutalékot fizetek." A pénzközvetitó ügynökök működésével a nagy- Kz is egyik üldözendő formája a tisztességtelen ver-atádi pénzintézetek sincsenek megelégedve. Ugyanis senynek. a nagyatádi pénzintézetek, névszerint a Nagyatádi. A feljelentést ezzel fejezik be a pénzintézetek: takarékpénztár rt., a Nagyatádi iárási takarékpénztér Tekintetes Iparhatóság! A fentebb előadottak rt. és a Nagyatádi hitelszövetkezet, mint az 0. K. H. kétségtelenné teszik, hogy a járás közönségét a ineg-tagja, amelyekhez a Bodoici hitelszövetkezet, mint az tévesztés, a félrevezetés veszélye fenyegeti. A való-0. K. H. tagja is csatlakozott, egy nagykanizsai pénz-! ságnak meg nem felelő, be nem váltható, de bevál-ügynök működése ellen a főszolgabíróhoz, mint I. j tani nem is szándékolt ezen nagyhangú Ígérgetések fokú iparhatósághoz fordultak védelemért. \\ megtévesztésre felettébb alkalmasak, tisztelettel kérjük A feljelentésben többek között ezt mondják: t»»hát. hogy a járás közönségének veszélyeztetett érde- Sattler Lajos nagykanizsai lakos ellen, akinek Nagy atádou pénzközvetitési irodája van, az ipartörvény (1884. XVII. t.-cikk) 157. §-ának d) pontjába és az 1900. évi XXV. t.-cikk 1, §-ába ütköző kihágások I miatt tisztelettel alulírottak feljelentést teszünk és kérjük, hogy ót a törvény szigorával megbüntetni szíveskedjék. Nevezett ügynöknek a Széchenyi-téren levő irodahelyisége fölé kifüggesztett cégtábláján a következő felirat olvasható: .Magyar gazdák jelzálogkölcsön- és pénzközvetitési fiókintézete". Már ez két az ipartörvény 157. §-ában foglalt szankció szigorú alkalmazásával megvédeni szíveskedjék. HÍREK. Cselédeink. Magyarországban sehol Ta|án Magyarországban sehol sem érezhető felírás beleütközik az\'ipartörvény 5*. §-ának tiltó j annyira, még a fővárost sem véve ki, a cseléd mizéria, rendelkezésébe, mert a tényleges üzleti viszonynak. < ,njnt Nagykauizsán. Általános a panasz, hogy jó cseléd illetve a valóságnak meg nem felelő adatokat tartalmaz. arany <rt gem kap|l)|tó m<,r| p|roulották öket , bely_ A tisztességtelen verseny logalma alá eső «»»:; ssersök, akik, csakhogy mennél több közvetítési dijat műveletet megismetli nevezett penzügyuök nyomtat- ... . . , r;. ., . . . . . ,, . . , ványán, illetve hirdetésén, melyen ugyancsak a fen- ^kelhessenek be, hát jobb helyek ígérgetésével el- tebbi cégfelirás díszeleg. Nevezett pénzügynök ezen csábítják a. régi helyen meg meg se melegedett, hirdetésével elárasztotta a járás minden községét, az tapasztalatlan vidéki cselédet. Persze az Ígéret leg-abban foglalt könnyen félreérthető, nem teljesíthető, aj többnyire nem válik be, régi helyét ott hagyva, ujat valósággal homlokegyenest ellenkező. iiavy hangzás.. hamar9san Uein ktpva facérkodik, ami a bűnnek és es a megtevesztesre utazó kijeleutesekkel es igeretek- . ... . . 41 , 1, . . kel . kulinyin hitt és könnyet, elámith.tú .mW.r erkl,lfM romlo"^°rt a gazdák- félrevezetést! szándékolja. A feljelenté* a| Igy les^lzuui a társadalom legotlkolfzhetetlenebb hirdetés következő tételeit kifogásolja: ; osztályából igen gyakran tizetett tolvaj, gyermekeink I. „ Hazai pénzintézettel közvetlen összeköttetés szivének megmételyeztje. És mig az édes anya ben állok - A most idézett kitétel nem felel meg a ,Mreume| ö|e|j kebléhez gyermekét, addig a eseléd, valosagnak: nevezett pcuzügyntk egy hazai pénz- , . r .. . , , intézettel sem áll közvetlen összekötetésben. ■ llJ " m4sfele ford"l» »\'«met, durván taszitjá ■J. „Törlesztése* kölcsönök, vagyis olyanok, "ls«á"il • *» «\' «•\'»\' me« » \'«•«• «•\'»•« melyeknél a fizetendő kamattal a tölte is lefogy ngy, 11 »t"«k. Hogy ez a durva bánásmód nem > leg- hogy a lókét külön megfizetni uem kell." Kz a passzus rosszabb, amit gyermekeinkkel tehetnek, azt kesertlen a megtévesztés szándékával egyenesen arra vau ala- tapasztaljuk naponkint. pitva, hogy félreértessék, elhallgatváu azt. hogy « A eseléd ott van lefekvésünk- és 1\'elkelésUuknél; fizetendő ,-oan a kamat mellett a tökelörlesztesre ,, , ,, , .. ■ „ , , szolgáló összeg is beleszámitutik, alkalmas annak a oU van zömünknél es bánatunkul: sz.vünk leg-hiedelemnek felkeltésére, pláne a könnyen hivő „ma- titkosabb rejteke sem titok előtt,-, sót nem egyszer gyaj; gazdánál", hogy nevezett pénzügynöknél olyan hamarább tudjfi, mint mi magunk, hogy mi történik kölcsön kapható, hogy csak a kamatot kell bizonyos körülöttünk s fáj nekünk, ha gonosz és rossz akafattal ideig fizetni, mágia egy szép napou az ember arra viszi a falrvásárra. Kegyetlen, szigorú birája a családokébred, hoey nem tartozik semmivel. . \' . • -, ,. —cl l. i 6J nak a mostani cseled, sót nem egyszer a ház bel- leges viszonyoknak! h^y l^LTXm^^ ^^étének, vagyonának, bee,hletenek sírásója volt már. detményben megjelölt törlesztési hányad mellett sze- l)e " erem másik ohlalát ts. Vannak rezne valakinek kölcsönt, de ez egyenesen képtelenség néha kivételek is. Betegágyunk mellett ott virraszt a is, ilyent akarva sem szerezhet, mert az itt megjelölt hű cseléd; csekély bérért éjjel-nappal talpon vau, ! törlesztési hányad a tehetőség legolcsóbb határa, inely p,rl„cíunkr« a legdurvább munkát is zúgolódás nélkül mellett . pénzintézetnek abszolúte semmi há«n» nem , uj á , dM|< ,Mrítteinket , virr,stt maradna, olyan hazai pénzintézetet pedig azt hisszük. ,. , . . .. ...... nevezett pénzűgynók sem ismer, mely csak azért mellettük velünk együtt, kónyezik, ha sírul lát; adná ki pénzét, hogy ki legyen adva, de hasznot mosolyog, ha derült az arcunk. Nincs se ünnepe, se nem akar. pihenési ideje; szeszélyeinket hallgatag tűri. Ha mi 4. .Mindkétforiua kólcsöu a fél által felmond- „,„latságba megyünk, vagy vendégeket hivunk, mienk ható és bármikor akár egészben, akár reszben vissza- . , k 4 x, „ „!.„„,. „,ln4ll , mt,nk. fizethető". Nevezett pénzügynek itt nagy bölcsen » szórakozás és .z elvezet, ovek csupán a munka, elhallgatja mindazou különbózó nagyságú storno- es nekik mindegy, szeretettel környeznek bennünket birságdijtkat, melyeket .1 péuzintézetek a kölcsönök és örülnek, ha egy elismert szót kaphatnak tólünk. idó elttti visszafizetésnél kikötni és szedni szoktak. Kiismert szó! L\'gyau kinek jutna ez eszébe? 5. .Ha szükseges, én adok kamatnélküli előleget TÍMte|et , kivételeknek, de legyünk igazságosak: a bármilyen Összegben". Ha igaz az,.atnit a nevezett M 4 ^ hivetalnokn.k nyugdija, a mesterembernek pénzügynek ebben a pontban iger, ugy a tisztesseg- . . \' , , ■ ,, , , telen verseny tilalmába lllkózó cselekedetet visz vég- Usztesseges keresete van, hogy biztosítsák aggkorukat; hez, ha pedig uem igaz, — amit sokkal valószínűbb- az árvákról mindenfelé gondoskodnak; a vakok, nek tartunk, ftleg ami az elóleg kamatnélküli ohlalát süketek, némák számára létesített jótékony intézetek illeti — ugy a valóságnak meg nem felelt ígéretek- virikgnziialz, csak a szegény cselédek, családunknak megfogl,.«.,.« nek." Kz egyszerűen meztelen valótlanság, az összes mulasztásból uem reszesülnek semminemű figye- okmányok, még az ugynevefcett .konverziós" kölcsö- lemben. 4 ZALAI KÖZLÖNY HM5 AUGU8ZTUS 5 Pedig hót épen a legsajátabb érdekeink kívánják, hogy képezzük őket becsületes, jószivQ teremtésekké és tekintsük is őket ilyenekül: de fordítsunk gondot növelésükre, mort amily áldá? ós segítség a jó\'cseléd a háznál, ép oly kínzó és gyötrő ellenség a rossz. Próbáljunk egy pillanatra igazságosak lenni irántuk, teljesen igazságosak. Próbáljuk belehelyezni mi magunkat az ő helyzetükbe, legalább annyira, hogy nézzük meg közelebbről, amit bizonyára igen kevesen ós igen kevésszer próbálnak meg otthon, saját viszonyaik között. Egy nagy társadalmi bölcselő mondta, hogy idegenebb lény álig van előttünk, mint saját cselédünk, akivel egy házban lakunk, sokszor egy szobában aluszunk. A nevét tán tudjuk, meg azt is, hogy uéz ki: de ami a lényt igazán tesjí, annak bel világát oly kevéssé igyekszünk tudni, ép oly kevéssé ismerüuk vágyaiból, gondolataiból, örömeiből és bánatából valamit, mint akár a hottentottákéból. És ez igen nagy baj. Nehéz volna az ó helyzetükbe beleképzelni magunkat, kik egy fényes terembe vagyunk összegyűlve. körülöttünk miodeufelól barátságos, ismerős, arcok mosolyognak jóakarattal felénk, szemünk megszokta öltönyeinkeu a bársonyt és. selymet, egymás, iránt való modorunk finom és előzékeuy s ami a\' legfőbb: urai és úrnői vagyunk azoknak a lényeknek, akikről szólunk. Hogyan tudnók tehát magunkat beleképzelni abba a helyzetbe . . . megborzadnának ugyebár még u gondolattól is! Hátha még ismernék önök. úrnőim, hogy milyen módon nevelődik fel ezeknek a legnagyobb része. Mikor a cseléd azt mondja: rNem tudok irui, olvasni" mennyi van kifejezve e pár szóban ! Ez azt jeleuti, hogy nem volt ember, aki előtte a jót és rosszat megkülönböztette volna hanem e helyett csak durva bánásmódban részesült, tudatlau nép környezetében maga is elbutult, nem egyszer éhséggel küzdve s rongyokba öltözve: és nem egy szép és jó tehetség tompult el örökre, sót a durva, tudatlan bánásmód, az emberben szunnyadó gonosz indulatokat ébresztve föl nem egy alkalommal. Kellebbentsük-e á fátyolt erkölcsi tekintetben is ama szerencsétlenekről., kik semminemű nevelésben sem részesülve, csak mint gyom, minden ápolás nélkül nevelkednek löl? Nem. Ne bántsuk e lepelt. hol az érzékiséget nem fékezi az öntudatos lélekeró tudomány és műveltség; hajoljunk meg tisztelettel azok előtt, ahol ezek segélyével diadalra jut a szép és nemes a szilaj érzelmok- fölött; de ue Ítéljünk tulsZigoruan azok fölött, akiket senki sem figyelmeztet a veszélyekre, mindamellett, hogy uton-utfélen csábítás veszi Őket körül. Halvány rajzát adtuk, úrnőim, hogy milyen helyzetük van azuknak a nőknek, kik közül cselédet fogadunk, kik előtt nem lehet titkunk, kikre gyermekinket s magunkat bízzuk : és bámulatos, hogy mégis találkozik köztük annyi jó és hű cseléd is, amennyi fehér hollóként tűnik elő. És ezeknek mi a jutalmuk? Valljuk meg őszintén . . . nem szidják meg őket, sőt tán egy-egy megunt ruhával is megajándékozzák. Ez az egész ! ( Ezekre még azt sem mondhatjuk: jutalmuk az öntudat, a kötelességteljesitésnek édes érzete, mert felébresztettük bennük az önbecsülést és kötelességérzést. Talán elhagyhatjuk a feleletet. Felséges eszme volt a nagy Napoleontól, hogy a rejtett erényt ki kell kutatni és méltóan megjutalmazni. De fajdalom, ez is csak eszme maradt, mint sok megannyi más. Nőegyesületeink feladata volna, hogy ilyen célt is vegyenek föl programmjukba és akkor talán idővel lehetne segíteni a mi legsajátosabb cseléd-mizeriánkon. Emlékeztető-naptár.. Al|. II. A lfju>xg\'*épiö-Kgyesulet rendkívüli közgyülé»e. „ 14. a /.ilamegyci Gazdasági Kgjresillct kóigyülíie Kc>zt-helyen d. e. 9 ónkor. A szezon halottjai. Itt is, ott is hallottakat vetnek fel a folyók. A fürdés áldozatairól beszélnek alapok. Ásókról,, kik a szabadban fürödtek. Átlapozva a külföld lapjait, ulig akadunk folyó vizbe fult halottakról irott hírekre, pedig ahol művelt a nép ott sok szappan fogy el, ott fürödnek is az emberek. Klemi logika után lehet következtetni. A külfeldön nem fürödnek a szabad folyóban. Községek, /árosok ingyen-fürdőket létesítenek. Mert az ingyen-fürdő: életmentés, életbiztosítás ott Nálunk az élet olcsó. Pedig kevesen vagyunk, és Széchenyi hires mondását minden második ember citálja- Kgy-egy vizbe fult temetésére elmegyünk, a gyerekekre reá parancsolunk, hogy be ne merészkedjenek a vizbe és 5"0 forintos fürdőre nem telik a községi kasszából. Telnék, ha akarat volna hozzá. A községi képviselőtestületek vegyék be a költségvetésbe, megye és miniszter ugy is fájlalja az amerikai népvándorlást megmenthetné azokat, kik itthon maradnak. Öt-hatszázra megy éveukint, akik vizbe fúlnak. Tavaly 000-on felül., Egy évtized alatt ez elég szép szám. És egy évtized alatt nagy erőmegoszlás a nemzeti vagy szerzésben. Népiskolai fejbeni matbematika is horribilis számot hámoz ki ebből, hacsak egy kicsit gondolkodunk. Minden család nemcsak magának él, él a hazának is. Minden ember nemcsak magának él. hanem a családnak is. Egy ember elvesztése, egy -erő1 megszűnése, vagyon-pazarlá<, az állami talapzat megingása. De ne filozofáljunk. Meleg a légkör, fürödni kiván a test, vízbe parancsol az egészségtan. Nem oda. ahol biztos x halál. Mert életszükségleteinket igen drágán nem fizethetjük meg. Hangosan hirdessük faluban, városban, hogy fürdőket akarunk. Ingyenest. Olyan legyen az. mint a templom, ahol a koldus is megjelen. Tiszta lélek, tiszta testben lehet. Ha a léleknek van temploma, legyen a testnek is. Ingyenes. Abban megfürödhessék a szegény is. Ne legyen privilégiuma a gazdagnak a tisztaság. Erre ne is gon-1 dőljünk: mert mihelyt privilégiumnak nézik a tisztaságot nem él vele sok ember. A megengedett jogot inkább megunja az ember, mint a meg nem engedette! és utoljára is csak a piszkos emberek száma szaporodnék. Ezt mondja a logika, amely tiszta ugyau, de alapjábau véve igaz. És igaz az is, hogy az ingyen fürdő életmentő. Igaz az is, hogy szegénynek, gazdagnak egyaránt meg kell lürödnie. Védett helyen, hol a közszemérem ellen nem lehet kifogás.\'\' védett helyen, hol nem ful bele a szülő, a gyermek, a rokon. — Kitüntetés. Ó felsége a király Blaskovich István pécsi kir. táblai elnökaek nyugalomba vonulása alkalmával a vaskorona rendet díjmentesen adományozta. — Személyi hir. Vécsey Zsigmond városuuk polgármestere augusztus 1-én megkezdte szabadsagát. Az ügyek vezetését Lengyel Lajos főjegyző, h. polgármester vette át. — A hivatalos lapból. Az igazéágügyminiszter dr, Ludányi Béla kir. törvéuyszéki joggyakornokot a zalaegerszegi kir. törvényszékhez aljegyzővé kinevezte, — dr. Vallner Bernát zalaegerszegi aljegyzőt a miskolci kir. törvényszékhez áthelyezte. — Aranymise. Szép ünnepség volt, inint tudósítónk jelenti, vasárnap Gelsén, ahol a község plébánosa, Modrovich János aranymiséjéi mondotta hívei nagy részvételével. Az ötven esztendei lelkész-kedésból harminckilenc évet töltött Modrovich a gelsei plébánián s jubileumán Csertán László alispán vezetésével az egész megye intelligenciája megjelent, püspöke pedig levélben üdvözölte és méltatta hosszú papi pályájának érdemeit. A hálaadó mise előtt a község elöljárósága Kluger Sándor körjegyző vezetésével tisztelgett a plébánosnál s átadta neki a hivők ajándékát, egy remekművű kelyhet. A tanítótestület nevében Selmecy Imre igazgató üdvözölte a jubilálót. Az arany misére a hívek körmenetben kisérték el ősz papjukat, akinek a misében való segédkezésre következő paptársai jöttek el: Simon György dr. püspöki titkár, pápai kamarás, Kosos István mura-keroszturi apát-plébános. Király Elek hahóti espores-plébános, Perényi Antal, a veszprémi Dávid-árvaház igazgatója, Bándy Boldizsár zirci cisztercita-rendi főgimnáziumi tanár, Vegele Lajos, a bécsi Szent Ágoston-intézet tagja. Bognár Imre, z.-szt.-balázsi és luk Béla gelsei káplánok, Perényi Lajos papnövendék. — Bizottsági ülés. Nagykanizsa város építési bizottsága f. hó 1-én a városház tanácstermében Eperjesy Sándor elnökletével tartott ülésben\' !• kisebb természetű magán építkezési ügyben adott véleményt. — Esküvő. Perger Ilóbert Budapest székesfővárosi gépész mérnök. Perger János nagykauizHai uyug. vasúti füttőházi alfónök fia, ma esküdött örök hűséget Köő József vendéglős és házbiriokos Anuuska leányának Nagykauizsán. Mint. tanuk : Schilhan János nagykanizsai déli vasúti felügyelő, füttőházi főnök és Pogány Sándor budapesti déli vasúti lelilgyeló szerepellek. — Rendkívüli közgyűlés. A nagykanizsai ált. ifjus-ágképző egyesület 1005. évi augusztus hó 10-én este 8 órakor egyesületi helyisége nagytermében rendkívüli közgyűlést tart. Tárgysorozat: Alelnök, vigalmi elnök, titkár, pénztáros, háznagy, rendes választmányi tagok, ellenőrző bizottság választisa. — A városi kórház köréből. I)r. Háromy Ferenc nagykanizsai kórházi s. orvost Kőszegen egyhangúlag körorvossá választották. Dr. Háromy a napokban végleg távozik Nagykanizsáról. — Anna-bál Fonyódon. A balatonfonyódi nyaraló közönség julius 29-én este szépen sikerült | Anua-bált rendezett a vasúti vendéglőben. A bálon az ott nyaraló közönség elitje és számosan a környékről vettek részt. A sikert nagyban emelte, hogy a bud.i-pesti Ludovika terepfelvételi tanulmányon a köruyé^-n tartózkodó körülbelül üt) növeudéke is részt vett. Az : első négyest 40 pár táncolta. Jeleu voltak többek közt: Leányok: Kocsis Jolán, Békési Jucika. Mayer Boriska, Prosz Vilmuska, Fekete nővérek, Öárossy Bella, Szepessy Mariska. Károlyi Mici, Gürtner Ida, Manheit Mici, Gáspár Margit, Kocsis Blanka. Margit lés Kata, Berzsenyi Jolán. Asszonyok: Lovag Burdia Szilárdné, K0C6Í1 \' Kálmánné, Haehnel Vilmosné, Békési Ferencné dr.-né^ Misoga 8ándorué, Hampek Károlyné, Krausz Gyuláné dr-né, Mayer Benedekné, Hajual dr.-né, Piufsich ■4r.-né, Vittinghof Gyuláné dr.-ué, Gara Józsefué, 1 Kisler dr.-né. Schön állomáslónöknő, Thury Ákosn-, Axamétyné, Cullmanné, Berzsenyi fóorvosné és még számosan. — Megkezdődik a vadászat. Lassanként lekerül a szegről a „Lancaster", az akasztékos tarisznya, meg a többi vadászfelszerelés. A naftalinos szekrény- I bői előszedik a zöldszegélyü s agancsgombos lodeu ruhákat, hogy kiszellőztessék, mert immár elkövet-, kőzett a vadászat ideje. A fiatal vizslákat.most vezetik be a fürjezéssel a nemes sport körüli szolgálat te -jesitésének ismereteibe s közbe le is puffantanak egy-egy hangos pitypalatyot, meg egy csalaiintáskoiló harist, a uégylábu „ vadásztanonc0 végtelen nagy örömére és buzdítására. Az öreg gácsér most tanít ja a fiatalokat repülni: most legkönnyebb őket ledurra • tani s most legízletesebb a husiik is E hónap el- \' napja óta már szabad a vadászat a fogolyra, fácá i-kakasra s augusztus 15-én tul már a tapsifülesek jt is veszedelem fenyegeti. Az igazi vadász azoiib;u , augusztusban még nem lő nyulat, mert még mindig nagy számmal vaunak fias nyulak: legföljebb eg -egy boloudos süldőt göbécselnek l\'ttltövön. hogy mutatóba vihessék haza. — A Sportkedvelők uagv zavarban vannak, hogy az ex-lexben. amikor a ker-! inánytól minden adót meg lehet tagadni, kell-e vadás/.-I jegyet váltaniok s ha jegy nélkül vadásznak, büntK-hetók-e jövedéki kihágás címén. Erre vonatkozói kérdést intéztek a vármegye alispánjához, aki a ki-c .désre azzal válaszolt, hogy a vadászati jog a földtulajdon tartozéka s bár a törvény a vadászati jog-t megadóztatja, törvényen kívüli állapotban, amikor a kormánynak az adók behajtására joga uincs, az adó meg nem fizetése vadászati jogának gyakorlásában senkit sem akadályozhat. A vármegye tisztviselőit az adók behajtásánál való közreműködéstől eltiltotta, tehát a fószolgabirák a vadászati jegy váltására vonatko:ó bejelentéseket nem látamozhatják, mert ezzel a vadászati adó beszedését elősegítenék. — A kasszatündérek megrendszabályozása. Még Széli "Kálmán belügyminisztersége idejébot. kelt szárnyra a hir. hogy a kávéházi kaszirnőket megrendszabályozzák s aki a kávéház trónusát el akarja foglalni, attól az erkölcsök nemesítése érdekében legalább betöltött 40 esztendőt. A rendelet azonban uero\' látott napvilágot s a kasszatündérek maradtak csinosak és fiatalok. Szombathely város rendőrkapitánya végre megunta a várakozást és szabályrendeletet dolgozott ki. amely eltiltja a felirónőnek a trónus elhagyását s a vendégek asztalához való telepedését. Sót még a szeparéban sem szabad mulatni. Ezután tehát a kassza mellett élénkebb lesz az élet. Va«y beállítják a kasszát a szeparéba: vagy . . . egyebet eszelnek ki, mort hogy a szabályrendeletet kijátszák, az bizonyos. 190ü. AUGUSZTUS 5. ZALAI KÖZLÖNY 5 — Kereskedők panasza. Lapunk junius 24-iki bzámában „A közönség köréből" című rovatunkban egy fó-uti kereskedő erősen kikelt a bérkocsi állomás-ter-ken tapasztalható tisztátlanság ellen. Az .illetékes körök" azonban bármennyire is kért az illető .azonnali iut-\'/.kedést" ueoi intézkedtek. Erre mutat az. hogy a, , K-\'ggeli Lapok Melléklete" tegnapi számában Eiaioger\' Suniu. tíeltch és Oraef, Klein Endre, Mezey Pál és ifj VVsyditö József kereskedők uyilt levelét közli, melyben a Nagykanizsai Takarékpénztár épületében üzlettel biró kereskedők intézkedést kérnek a Deák-téri bérkocsis-állomás botrányos piszokja ellen. A ■M..k résléről teljesen jogosak tartjuk » panaszt. -T^^Z" Tü\'ljuk - sajnos - hogy ,z „illetéke. korok- „em\'vsrosban kiütött a tlfusí Tífusz-járvány városunkban. 3 nap — 3 haláleset. Orwoaí vélemények. Az óriási kánikulai hőség a közönséget betegedések.™ csak egyre emlékszik. Ez vagy valóságos járvánvfélelembe" ejtette. Kz csak 15 évvel elött vo!:- Ekkor 18 a katonaság fokozódott, midón suttogni kezdték, hogv a|közt léPetl fel tömegesen. A kórházban je- j vezetéki vizet. Nagykanizsán azonban majdnem minden házban külön kut van. Már 1 pedig ilyen esetben járvány jellege alig lehet a dolognak. Nálunk, ha előfordul is tífusz megbetegedés, a baj csak egyes családra. esetleg egy ház lakóira szoritkozik. Nagyobb, tömeges nagykanizsai tífusz meg- jarvany. igen törődnek a sajtóban elhangzó panaszokkal. De kóréból már halottunk olyan véleményt is. mely azt elvárja a közönség, hogv a szabályrendeletet be- a hatóságot azzal vádolja, hogy a járványt A közönség \'en\'e8 nem ápolnak tífusz beteget. tartsák. A bérkocsi szabályrendelet 2:»-ik pontja pedig titkolja, mint ezt a fővárosiak teszik Az orvosi vélemények tubát egybehangzóan Mar- hogy városunkban tífusz járvány nincs a igy határozottan kimondja, hogy a bérkocsiálloinásterek jrjtszigeti iárvánvnál Kz azonban eirvenlóro alaPtalan * közönség rettegése. Óvóintézkedések mindazon liánokon. midón »aA n«m phíL- noHio ? \' \' ® \' J.... . 3 . ...... .......■ ....... i. i il . mindazon napokon, midőn eső nem esik és pedig április 1-től október végéig legalább négyszer, a többi hónapokban pedig legalább kétszer öntözendő és fertőtlenítendő. Biztosan számítunk a ,-zabályrendelet betartására felügyelő rendőrkapitányság imézkedésére. — Anyakönyvi statisztika. Nagykanizsa r. t. városban az elmúlt julius hóban született összesen 81 gyermek, kik közül törvényes 31 fiu és 35 leány: há/.iisságon kívüli <> tiuKés 3 leány, halva született 3 lia és 3 leány. Meghaltak száma 6íi. kik közül 4i a fi - és 25 a nőnemhez tartozott. Házasságkötés cél iból 24 pár jelentkezett, 17 pár pedig házasságot köt.itt. Vegyes házasság 5 esetben lett kötve, g kel. férfi rk. nővel I, - ág. hitv. ev. férfi rk. nővel 2; — rk. íérü izr. nővel 1 és ev. ref. férfi rk. nővel 1 esetben. Természetes szaporodás 15 lélek. — Veszedelmes éjjeli kaland. Fürst Antal budapesti utazónak, Fürst Sándor helybeli állatorvos bátyja, veszedelmes kalandnak volt a szenvedő hőse szombaton é|jel 3 órakor. A vasútra akart kimenni, mikor az Erzsébet-téren reá ugrott a Strem és Klein cég kutyája és össze-vissza marcangolta. Először a bal arcába harapott, majd leteperte ós a földön mind- ...... . lxU, ... , két torjából és lábából darabokban .rabatt, a hust.IKbb"1 " áll"á"b"° löbb » féleltm A nagy jajgatásra többen odasiettek, kik kipsiny baj meggátlására. igaztalan állítás. Az alábbi orvosi vélemények természetesen csak hozzájárulhatnak a most még szerint járványról eddig még nem beszélhe- ...... tünk. Az ügyben azonban figyelemre méltó az. hogy három nap alalt három tífusz halálozás történt. Az alábbiakban munkatársunk beszámol a járvány ílgyról. Rigó Jancsi Nagykanizsán. Alig csillapult le a közönség vörheny és difte-ritisz járványtól való félelme a kánikulái hőség felszínre hozta a tífusz járvány rémét. A városban már Ha Kigó Jancsi bejárná Magyarország nagyobb városait, hamar uzélfoszlaua az a legeudaszerü hir, mely Ward Klára világhírű prímásához, Ward — Rigójához* lüződött. Mert, hogy Rigó minden, csak nem legendásszerü alak. arról mindenki meggyőződhetett a szerda esti hangversenyen. A Szarvas kellemes kertjében tartotta a hangversenyt. A városban , .... , .... . ,, tartózkodó közönség crénije megjelent. Különösen napok ota beszelik, hogy sok Ufusz megbetegedés sokan voUak „ö,Kyek Mjnd akarUik a ^ történt. Több család rémületében megtett minden Rigót, aki egy hercegi fészek nyugalmas csendjét óvóintézkedést. így beszüntették a kútvíz ivását. — felcserélte négyszáz koronás hangverseny estélyekkel. Szóda ós ásványvizet isznak. Képzelhetni a közönség Ennyit kapott ó és tíz tagu bandája, rémületét, midón az egyes halálesetről értesültek. A Mikor mogjelent a pódiumon, minden szem felé , ,, / u- i i • , , , tapadt Hiába itt minden erkölcsös prédikáció. A legellenőrizhetetlenebb rémh.rok keringenek a közön- közön8Óg szereli a bütrányokati kiváü J azok hÓ8ériJi ség közt. Sokan mondják, hogy számos tífusz beteg különösen, ha a hős Rigó Jancsi, kinek híre bejárta világ összes lapjait. Érdekes volt a hatást figyelni A hölgyek mo- elzavarták. A súlyosan sérült Fllrtstöt a rendőrségen zás történt. Elhunytak : vau Nagykanizsán; a hatóság azonban titkolja a bajt. a félelem, mint a valóság. o, 0„ -- a "kutyát \'Az azonban igaz, hogy e héten három tifuél háláló-\' kötözték be A kutya gazdáját feljelentették. komoly arccal, bizonyos nagy uri fásultsággal húzta az operákat és operetteket, Nagy volt a hölgyek t nagygyakorlata A 48-ik gyalog- borkereskedő 20 éves leány Másodikán: Király Lucia, Király Salamon csalódása. Azt hitték, hogy egy világbotrány hőse e/.red Nagykanizsán állomásozó második zászlóalja folyó hó 4-én, pénteken éjjel 1 órakor külön vonaton . Sopronba utaztak. Itt marad 14-ig; innen gyalog megy! Kálovics Anna űl eves földműves neje. Pozsonyba, hol 8 napig marad. Azután felmasiroznak \' M----a.ua^. n.... i/x--i_ evalog Nvitra, Trencsén. Vágu|hely. Aranyos-Maróth vidékére, hol az idei nagygyakorlatot tartják. Szeptember 13-án indulnak onnan vonaton és 14-én; érkeznek vissza Nagykanizsára. — Elfogott csaló? Egyik nagykanizsai napilap megírta • hogy Rothgans Sámuel képes-levelezőlap és J ponyva regény árust a nagykanizsai kir. törvényszék! körözólevele alapján .Budapesten letartóztatták csalási miatt Nagykanizsára szállították. Itt azonban kiderült, hogy uem csalásról, hanem egyszerű ki nem fizetett j váltó tartozásról van szó. Rothgans szabadlábra helyeztetett. Darlon és Stehrson aréna. Szép és érdekes legalább is hatalmas, szép adoniszi alak lesz. De neui műsorral játnott 6 héten az arína tagjai. KnlípSMD ón területemben például e héten felemlítendő Stehrson igazgatom* művészies mutat- x . igazgatón^ ványai a majdnem 3 emelet magas kötélen, továbbá szerpentin tánca. Kiválik még a társulatból Darlon igazgató az ó lapátmüvészetével. A tagok közül érdekes az August az ó halálugrásával és mókáival. \\égül a táncoló k. a. és Obren ur a nyújtón tűnik fel. A társulat jó erőkből áll Ajánljuk a holnapi 2 nagy előadást a* közönség figyelmébe. A közönség köréből. Az e rovat an kOilOltekéri a felelősség • beVillJöt terheli. A kapuzárás. Cseléd mizériákról beszélnek é.s még csak azt sem lehet a házi uraknál elérni, hogy a ház kapu éjjel bezárva legyenek. Hogyha moat, amidőn Farkas kapitány ur foglalja el hivatalát ,a rendőri őrjáratnak megparancsolná, hogy ezek, más dolguk nem lévén, jelentsék ( fel az éjjel nyitva maradt házkapuk tulajdonosait ós ezeket megbüntetnék, akkor az ő wélyére büszkék és hálásak lennénk. De a szegény alap is, mely igy szépen gyarapodna a büntetés pénzekből. Tisztelettel: agy eldfiiatd. Harmadikán: ülavák (iyörgyné született az. voU Magunk előtt láttunk egy közép termetű mintegy 50 éves cigányt — aki azonban már leszo-v. .... „ . . kott cigányos modoráról — megroskadt térddel, hai- N egyedi ken: Putz Karoly 50 eves. zenesz. tott vá7,a, _Nem j|yennek képzeltem-, hangzott fel az elfojtott kitörés hangja a hölgyek ajkáról. Jancsi A Zalai Közlöny muukatársa felkeresett pedig csak húzta a nótákat mint egy európai világfi Minden cigány modorosság nélkül, feszesen, nagyúri pózban, de egy cseppet s?m feltüuó jól. Rác GusZ\'i kis ujjáhan több zenei tudás van, mint Rigó egész tudománva. De azért n hölgyek es&k néztek mosoly gó> ábrázattal Valószínűleg a Ward eset részletei Uoda dr. városi orvos munkatársunk jutott - szűkbe . Rigó Jancsi is tudhatja, hogy leányok és asszonyok -^kiábrándulnak már belőle. Azt hiszem, ravasz-.•■ágból szedte össze majdnem mind jóképű fiukból bandáiét. Hátha akadnak még botrányra vágyó her Tífusz járványról szó honi lehet. Az cegnók és grófnők... Ám akkor — tessék a* banda. Az egyik cimbalmosa Kunu József oly jó képű fiu, hogy halálozottau megérdemelue legalább is — két hercegnőt. S azok a jó fiuk remélnek is. Azt hiszik, rájuk is ra£ad valami Rigó szerencséjéből . . . ie szerencsós-o most Rigó V A hercegi fészek- két nagykanizsai orvost kik igy nyilatkoztak előtte GODA LIPÓT DR.. városi orvos. varost orvos ama kérdésére, hogy az előforduló huláli tek járványszerfl jeléggel bírnak-e ezt mondotta : eset törtónt. Ez járvanvra minden nyáron előfordul, nyár. hogy nem történne halai nem mutat. Ez. Alig van olyan •gy-két haláleset. Az veletlen, hogy három egymás után kő- hói már kipotyant. Az a sok mende-monda a levele- vetkező napon három haláleset törtónt. zésről tán mind reklám. Tudj\' Isten, ki irja azokat.. . i. i, ... ,x„, í , Reklám lesz a berliui grófiiő is. ki most Marienbad- Munkatársunk kérdésére hogy történt-e bau L Mi[lltl„, rlfk|ám m4r enI)é| az a járvány raeggitlásara rendkívüli mtezke- n.y «.«l< a képra-lapok is, melyet 3i> lillérért áru-dés, tíoda dr. ur kijelentette, hogy — ennek yitott eg>ik boriin közda nyereségre — Búéval. De ez szükségességét az orvosi hatóság fonforogni llzl,\'t is. Az egykor vagyonban dúskáló Rigó anzich- nera látta. A fertótlenitési es hullaszállilási "lst i™11" - !,aMonr" """" \'\'..... óvóintézkedések betartatnak és ez teljesen á elegendő. SZABÓ ZSIGMOND DR , a városi közkórház orvosa. Szabó dr. kórházi orvos véleménye szerint a tífusz halálozási esetek nem járvány-szerüek. .Az orvos ur véleménye ez: — Tífusz járványról szósem lehet. Álta- ...... Iában a tífusz megbetegedésekről nem lehet e|Jötl 0,la az e^ész nagykanizsai cigánykolónia. Hisz olyan járvány értelémben beszélni, mint más A Párisban herce«uóket Mese beszéd, hogy ennek Taláu még pezsgőt, az ő ,mindennapi italát" sem mert volna inni, ha nem látta volna a nagy — képeslap keresetet A legendát az impressáriók is szövögetik. — Szeptemberben világszenzáció lesz. mondta nékem nagy komolyan Rérci Jenó, a\' velük utazó volt színházi titkár. Kibékül Jancsi áz ó Klárájával, kkkor játszta epén a cigány Bagó nótáját, hogy uem bánom, nem bánom, csak szívből sajnálom . . . Bizony Jaurai sajnálni való nagy. Nem yagy te már cigány, legfeljebb azok királya. Tiszteletedre bajnál Ez \'csak oly városban lehetséges, ahol mindenki egy ivóvizet használ. Például viz- hóditó magyar cigáuy. Eljött Kaposvárról Rigó komája is megnézni Jancsit. Toké Lajos jött el a tárogatós Simplicius 6 ZALAI KÖZLÖNY )005 AUGU8ZTÜ® 5. bandájában. Talán úgyis az após küldte ide. Hadd halljon egy kis friss hirt arról a bütlen Jancsiról . .. Egy fal mellett húzódott meg Toké. Jancsi a, dobogón játszott. Figyeltem őket. Mikor jön össze tekintetük. Leírhatatlan jelenetet figyeltem, mikor egymásra néztek. Jancsit bámulta a nagyszámú és előkelő közönség. Jancsi pedig ránézett az ö Toké komájára. Szemeivel mondta: — Komám, lásd ez lett belőlem! Toké szemei mintha örömmel visszasugározták volna: — Nagy legény vagy Jancsi. A szünetekben nagyban csúszott Jancsi torkába a pezsgó. Mint Ladányba — a menykó. A banda pedig — a zenekíséret volt hozzá. A banda nagyon jó. Kgyjó primás, mint Kácz Guszti csodákat tudna velük produkálni. Ők azonban nem. Még csak egy mulatni vágyó emberük sem akadt. Ekkor aztán összeszedte Jancsi a megmaradt anzichtus készletét és elment az ó „édes" komájával — aludni. Másnap már a banda tovább utazott Jancsistul és képes lapostul együtt. Más városban ismét elülról kezdődik a muzeumi; mutogatás. Az impressáriók pedig a markukba | röhögnek. Nem hiába mondotta az egyik: — Ja kérem, eszesnek kell lenni Akkor van pénz. Különben se pénz, se posztó. Szerencsére jól éreztük magunkat a Szarvas kellemes kertjében. Különben ott hagytuk volna Jancsit — bandájával és képeslapjaival együtt. PÁRBÉ. Vezérszó : Mindeo dlr\'b "appan * Ncblcht név-\' vei, tinta éi ment karos alkatrészektől. Jótállás : ",000 koronát fizet Nchlcht Ujrörgjr , ceg An-nigban bárkinek, a ki bebiio- KÖZGAZDASÁG. A Zalamegyei Gazd. Egyesület Hertelendy Ferenc főispán elnöklésével folyó évi augusztus hó 14-én d. e. 10 órakor Keszthelyen a városháza nagytermében rendes közgyűlést tart. Tárgysorozat: 1. Egyesületi .Értesítő" mikénti megjelenese feletti határozat. 2. Az egyesület parcellázandó telke árának és az áruba bocsájtás idejének meghatározása. .). Allat-dijazások helyének s a dijak nagyságának megállapítana. 4. Váudorcigányügy rendezése. 5. Titkár kérvéuye az átköltözködési költségek megtérítése tárgyában. A hadsereg soproni élelmezési raktárának ellátása. 7. Pénztárnok megbízatás lejártával uj pénztárnok választása. 8. Folyó ügyek, iuditványok Egy munkás megjutalmazása Lélekemelő ünnepély folyt le vasárnap Galambok községben, mely alkalommal a nagykanizsai járás lószolgabirája Csizmadia József arató munkásnak — ki a behiáki pusztán a budapesti papnövelde szolgálatában 26 éven át egyfolytában szolgál — a földm. m. kir. minisztérium által adományozott 100 korona pénzjutalmat és díszoklevelet kézbesítette. Heszédet mondottak a járási főszolgabíró, Juk József plébános, Gallubiis Lajos gazdaköri elnök és Starzsiuszky György galamboki körjegyző. Hirdetmény. IJÍagykauizsa r. t. város tanácsa ezennel közhírré testi, hogy a folyó érben október 9-ére eső Terézia országos kirakodó- és marha-, ugy lóvásár kivételesen uem október hó <i-én, hanem október hó 16-án fog megtartatni. Nagykanizsán, 1908. évi julius hó 28-án. Vécsey Zsigmond polgármester. V EGYJüS. - Fényképészeti keizülekek műkedveliknek Mindazok nak, a kik a lénjképészet,, e U-gvMzóbli és mindenki álul könnyen megtanulható ipon irántr érdeklődnek, ajánljuk az A. Moll cégnek (Bécs, TucbJaub/6 9.) ci. ét kir. udv. szállító 1B64. óta fennálló fényképésáetifcszközók különlegességek áruházát, atneljnek képes árjéafzékét kívánatra szívesen küld el bérmentve a cég. y nyitja, bogy szappana a ,Scb rht" dÓ7t«1, valamely káros keveréket tartalmat. -—. -------—--- ^ u r- r u ( .SZARVAS VAGY KULCSSZAPPAMT\') m- Mitalarit pénzt. iUt és fáraútsáeoí. -m A roÉ iiíli bs megóvja. Mindennemű » ruliy\'\' és Hófehér ruhái ád. mosási módszer résafre a A síneket emeli, fénylőró legjobb és legolosilb. — és világossá teszi. A vásárlásnál\'különösen ügyeljünk árrá, hogy minden dá-ráb száppan „Scbicht" névvel és \'» „szarvas" vagy a „kulcs" védjegygyei legyen ellátva. Elektrotechnikai Szakiskola szanatóriummal é.s tanműhelylyel egybekötve. Pozsony, Wallon-utca 1-4. szám. F. éti szeptember 1-én kezdi meg a baffatást az 1 bő időszok olj tanulók számára, kik Elektpotechnikvioknaft (Gyári hivatalnokok stb.) akarják magukat ugy élefmileg, mint gyakorlatilag (2 évfolyam alatt) kiképeztetni. Feltételi kor: 14 tői 30 év. Képiettség: 3—4 közép vagy polgári iskola, kereske delmi vagy ipariskola. Az elektromoB erő állandóan növekedő alkalmszáan erőátvitele é8 világítani célokra, továbbá chemial gyárakban stb. b(b. a szülőkre (gyámok) nézve ajánlalosaá teszi fiaikat fentne-vezett intézetbe való beiratkozás által ezen ép oly szép mint reményteljes pályára küldeni. Jelentkezni minden nap lehet.. Kívánatra az igazgatóság prospektust küid és kérdezősködésekre postafordultával felel. AZ IGAZGATÓSÁG. Az intézet internatussal van egybekötve. Ny il t tér. Az e rovat alatt közlőitekért nem vállal felelősséget a szerkesztőség. A Szinye-Lipóczi Lithion-forrás kitűnő sikerrel ________ w használtatik »»s»-, húaBhólB»fl.ésk5s!^nabinlalraskollen.húaB- dsra és vix.Uti nihtyéjflinél, a cxukros húggirnál, továbbá a lígxő és Aííilííi szervek hurut.inil. Húrfyh|(jtó hatáaú ! Iiujfta ta.iith.tl! Cilr.aiDt.i! Salvat( Vua.aU.I Itaay.a •■éiiU.tl! Kopható áiráwiii,r,,ktd*i(i>,<n ro Solvator-forrás ieazoatóiagán\', \'b<r> 7348/ik 905. Arvereal hirdetmény. A nagykanizsai kir. tvazék, mint tkvi hatóság közhírré teszi, hogy Szalay Lajos ügyvéd végrehaj-latónak, Desgyek Mihály légrádi lakós végrehajtást szenvedett elleni 262 kor. 80 f. töke, ennek 1904. évi november hó 9-től járó 5% kamatai, 32 kor. per, 120 kor. 30 f. végrehajtás kérelmi, 24 K 30 f. árverés kérelmi és a még felmereudő költségek iránti végrehajtási ügyében a nagykanizsai kir. törvszék területéhez tartozó s a légrádi 929. bt. tkvben t 484/b. hrsz. a. felvett ház, udvar és kertoek Desgyek Mihályt illető */. ^sze 101 kor. becsértékben 1905. augusztus hó 28. n&pjáj) d. e. 10 órakor. Légrád községházánál Szalay Lawáa ügyvéd vagy helyettese közbenjlttével megtsrtaiuló nyilvános bírói árverésen eladatui\\fog; még teliig, tekintve, hogy ezen ingatlanra Delgyek Miháíy és neje Banics Rozi javára holtiglaui haskonélvezaf; ezt megelőzőleg pedig jelzálogos követelés jvau baíebelezve; az ingatlan a haszonélvezet épségtjen tolásával adatik el, de csak akkor, ha a szolgalmi/,jogot megelőző jelzálogos követelés fedezésére jjÉükségesnek mutatkozó 450 korona beigértetik, /lenkező esetben az árverés hatálytalanná válik /s az ingatlan a szolgalmijog fentartása nélkül ujabban eladatik. Kikiáltási ár a fentebb kitett becsár. Árverezni kívánók tartoznak a becsár 10°|t-át készpénzbetr vagy óvadékképeB papírban a kiküldött I kezéhez letenni. A kir. tömzék mint tkvi hatóság. Nagykanizsán, 1905. május hó 26. napján. \' r ■ 1868 óta. fonrnlomban. Berber-féle ? MöM-hdtriínv-szappon, •no*. ifkinl«v*k tlUÜ a|Énlva, Kartpa I*mbi lllamaJbaji Mur~ .Ik.rrr.l alkalmaatobk mindennemű börkiitesek l\'an. A Hrrwer-lfl» k.trinTitappan «ü^|Nnii4u ■ ktrvkadal.mUn .IM-w.l«J6 kátrány- tappanoktól Knjnwn koI«nW»lk. Idilli t,Orl.. •ik.rr»l .IW.lm.ft.tlk • kátrányiT.ppkr •«•»•!• » Bereer-féle kátrrtny-kénszftppnn. >it«r »h»U«»Iiiii«»»»I la|t»tana*a aiiai. iwai> r<IA> >np|>■■> tiilnil«nn»pl - .íAlr.l «1»l -kütninysznppan Mint rr*n(*t\'b k Atr A nr ai •lUtoliiaaA/a, t rvtmitk.k malh.u.n tArUndtó, •ao»i bornx-sznppan. b.| wk elltL _ f«Ja»H 7UU1I«r hMinSUtl uiMlt4M*l*(r(IU. K tUtrlUnU b.UrototUn B.r(W-ISI# klíriof-Mapptot it borai^uppant M Ur)«o ét ojb. mn u Itt LIUU r«d|HT«* <• » WL&4 ..... -0--" - - ^i.rA/.nnntl a pArial «Haakl*llltA.un muo. •yiodwi HT" n<*7- *• «"Pp»o. m.lj tlericer-líl* tjirlmáDj, k lutadao aaappaiűtoi BMlMUit tiu.aálati liUiHkMw M Kapható mla4«a tm baaonM OtMDm. 0 Magybaa : O. B«U k Oomp, Wlsn I., Biberatr. «. ■ anamaSal llrahtári T.rAkJ.u.l (r.»(<.rUra, ■niapMt, KirAJjr-m., TtuOlniB|rer «• Kait*. ínu/i-nica. mwlaitwi llH>M>rM.» Baamaa |/4|fUMlUalbM. Raktár Nagykanizsán: Práger Béla gyógyszertára, valamint Magyarország több gyógytárában. 1005. AUGUSZTUS 0. ZALAI KÖZLÖNY 8ERENY JÓZSEF skszerósz NAGYKANIZSÁN " 28 SAJÁT MŰHELY. JÉGYGíOROKr^\'&ft NAGY RAKTÁR 1838. fen kaphatók. r IrOkben gyémántokkal ----/ fa eziotís kövekben. NAGY RAKTÁR "rfi- * níi """ *»■ z : — — láoczokban. NAGY RAKTÁR 6oo,n 6,ű" <,kí"19- ---——— lekben. Eladás részletfizetés mellett is! Javítások e* uj monkak gyor-an készíttetnek Védjegy: „Horgony" A Linimenf. Capsici conip., a Hurgony-Pain-Expeller pMéka °B7 rógjónak bizonyult háziszor, muly már több mint 35 év óta lenjobb fAj lalom-csillapító szőrnek bizonyult ktuvenynel, csiizaal éa meghűléseknél bodurzsules-képpen használva. Figyelmeztetés. Silány harfisitványok miatt bevásárláskor óvatosayjegyuiik és it fogadjon/el. a mely a fgyel óa jfRiobttr czég-lobozbaÁn csomagolva. ) flllécf 1 kor. 40 f m tóiváy inindon gyógy-Fóraktár: Törík Budapeitea. ------ „..rfynzertára .Arany orosalánhoz", Prágában, Klisabethstrasse !> neu. mmt mwi.iyl sssoau*. mmw« ít HIRDETÉSEK \\i FELVÉTETLEK E LAP L KIADÓHIVATALÁBAN. ^ Hoch János imakönyve 1 forint 20 krtól 10 forintig. NAGYKANIZSA, 1905. augusztus-hó T. CZ. Vagyok bátor legalkalmasabb AJÁNDÉK T 1 II T i I K » L dúaart felszerelt üzletemet szíves figyelmébe ajánlani. . J ■ Raktáromon képes könyvek és ifjúsági iratok minden nem és kor szaftig* ajándék c» diaimúvak, pompás kotésu imakönyvek, emlékkönyvek, diszlavélpapirok, Írószerek, tárcza- ás fali-naptárak, társas-játékok, legújabb hangjagyek. nagy választékban találhatók. A hazai irodalom gyöngyein kivul a némát irodalom keresett műveit is beszereztem, ugy, hogy minden tekintetben módot nyújtok becses igcnyeinek kielégítésére. . , F-z alkalommal szíves figyelmébe ajánlom H A I 6 8 l E I K E I E I K E D É S E M E I a hol különösen a tanuló ifjúság számára szolgálhatok hasznos és maradandó becsű ajándékokkal. Zenélő müveket és macha-nikal hangszareket. melyek díszes ajándékokat képeznek, szintén raktáron tartok s esetleg részletfizetésre is szívesen átengedem. Továbbá legyen szabaJ tobb üj betüfajból dúsan felszerelt X í I T » I í 8 N 0 í M I T aghivókat izlésesfn és jutányos árakért kéazitak al. mély tisztelettel J. WAJDITS JÓZSEF . papír-, zenemű- és hangszerkereskedó. \\ f \\ Teljesen f laaerelt meaterbegedu Igen flnom kivitelben, kltllnö r»al. vonóval éa sárhato tokkal CSAK IO KRT. becses figyelmébe ajánlani. Névjegyeket, aakatéai és báli Üzletemet szíves jóakaratába ajánlva vagyok .onságl A hol zongora nincsen. 8 gyönyörű zenét hallgatni és tánczolni szeretnek, ott nélkíllözhetlen a „MIGNON" szalon zenélő niü. mely a leghosszabb operákat, táncz-zenét stb. hangjegyről játszik t tincz-zinét migizikltii nélkül szolgáltatja. Ára 25 éa 32 forint. Vandáilóabknah naiyan fontai. Pallas nagy I.eiikona 16 kötetben félbőrkőtésben ára 96 frt.. részletfizetésre is megkapható. b 1005. AlHiUSZTUS 5. . - - \'.\' "l?!??™\' ■ ■ Csak . Ml LKA SUCHARD ■ ..,.-, különlegesség. ircoaoDoononooooocJco aao aacoooaoQaaaoooc M OLL-FELE i SEIDLITZ-POR r Ceak ikior valódiak. ha mindegyik dobos Moll A. védjegyet ép aláiráeat tünteti fel. A Mell A.-félt Seldlltl ptrek tartól gvóp.vhatésa a írjrtnakaes.bl. gyomtr-él HtritbáBlaiMik, gyo-norgörci gyomorbev rfljtrott iiékrtktdei, máj-béntaloin. verlalütát aranyér ea a le^W iOnbózöhb nólbetigiégck ellen, e jelei háziiaercek évtlreiUk Am mindi* narr hh ylterjed- »t izerzett. — Ara egy peoittelt le eredeti dt\'-ozna* 2 ker Hamisítások törvényileg fenyíttetnek. MOLL-FE LE SOS - BORSZESZ Csak akkor vslddl. h» """deevik moi.i, a. *éJjegyét toutwi ---t«| .A. Mell\' felírató dnnzattfl vau »ar\\a. A Mell- fiit léi btri/ri/ netezeteien mint féjdalteioiillipito Iredör/tdlen ntr köiz-vény, cioa él a mt uhuiéi egyél. kfttetkezméeyelf.el Jbtw retetehb népn«r Egy éaeiett eredeti) íveg ara > yk 90 011 MOLL Gyeripek yzappunja. Legflnumabb, legújabb moüietr »ivmX kémtik gyermek él hölgy w tzappao a kér ekiztrfi éptléiára gytraiakar i felaéltek rétiért. ira tfarafeaaklat - 40 »li. Jf darab — I kar. 80 áll. * _Minden darab ayermek-izupyayHtltlI A védjtfyévtl *ap ellátta j Fin frt k \'1 I (1 " • a Moll A. gyogyszeresz, cs e» kir. udvari szállító akal. g B Béc«: Tucli aunen 9. »z. Q Q Vidéki megreüdelétek naponta poiuutánvét mellett te\'jeiittetnek ^ g A raktárakban tessék határozottan MOLL A. aláírásával ék védjegyível ellátott késiitményeket kérni. q Raktár: Nagy-Kaniisán Rosenfeld Adolf Fiai. O uoQDOOoo^aoa aDODooaea^noooancsaaaaaaaaaa COOK & JOHNSON? I— amerkal szab. Tyuksz m iyü ü A legjobb ét blztoiabb uer Kitűnő hátánál, azomul lájdalomciillapitó Kapható az oiztrák magyal moo*rcbj<rönzei gyópjtáraibau Darabja borítékban 20 f, 6 il»jmo dobozban 1 korona Poitán i£0 fillérrel töbt<, 4- Fyfttár Magyarorizág rétzertt Tördk Jézttf gyóiytztréézadC HuJapost. VI. Kir*ly-utc& 12 KSipantl raktér Aaiijm Magyarortzág rétiére .ZUM SAMARITER- 6rao Hirdetések Becsi lapok, [OVÍllll^k U^l\'ICi kii- il .lll.llí U,,Í.I i.\'Krr . IfCokVlrfíii e.tkOiII RUDOLF MOSSE, Annonceo-Expedltion WIEN. Itt.. Sllltrililtl 2 A JELENKOR LEGJOBB TETŐFEDÉSI ANYAGA MA6YAR0RSZAGI KÖZPONT: ETERNIT MÜVEK HAT5CHEKÍAJ01 BUDAPEST-VI..ANDRÁS5Y-ÚT3V ? Gyümölcs ás szőlő sajtók, .HERCULES" lolylono-an hat A kettSs emeltiü czerkej-ítrul és nvnniéerö »7nbilly7Óv*) >1 leR-magaflablt munkakípeHnf g garanliUva. HYDRAULIKUS SAJTÓK különösen magii nyomás é* n«i;y inunknkép"*-►én niérenére. Szőlő és gyümölcs zuzók í\'H boe)ó morzaolók. Teljesen felszerelt vzüretelo készülékek Szöló és gyümölcs -rlok, aszaló készülékek gjümölcs éj főzelék aszalásra, gyümölcs-vago és hámozd gépek, legújabb szerkeietU szakad. Onmüködó , SYPHONIA" fa és 8ZÖIÖ vessző permetezők, a szegecs es tormáncs valamint a vértem ki-irtásira; s oló ekék. A legjobb VETŐGÉPEK \\ / Mayfartb Pk. í. tár.a ..tO&ICOLA" (toló vetőkerék-rendszer) I ?etőt<épei. M\'ntfeunemü mán- éa különböző niapuiennyi-JH^®^^\' ámára ví fóker^kak nélkül dombon avagy W^^f^^ ártkon. a lejfköoyehb járá-t, legnauvobb tarfÓ8-^"iík éí miud a mellen a leeoicaóbb ár által tűnnek ki A lehelő IPKnHgyolib munka, idő é< pén/metítakariiá^t lex*ik lehetővé. KQIönleff«AflégekAi ména- én nrató»gfirt>hlféb, Mzénafor«Hiok, aséua- és nzalmaprések-ki-zl liaazuálatra, kukorica morzsolok, osép-lÓK^pek, járKftnyok, ffahonarostAk. trieurök, ekék, hengerek, boro-nikban és takirmán>liénzlt^sre szolgáló gépeket h leeujdhb rendszer éa jótállás mellett gyártanak e* dzálli\'anak. MAYFARTH PH. es TÁRSA, ^léiúi\'i géppjint, mőitödék és ekegvárak Bécs, ll/l Taborstrasse 71 szám Kitüntetve több mint 500 arany, e?üst éremmel stb. nz ö\'-^e" rmgyobb kiállításokon. — Részletes árjegyzék ingyen éa bérmentve. — Képviselők é-« viszont elárusítók kere-te\'nek. EN, CSILLAG ANNA a 185 cm hanza Itrelty hajammal, melyet iáját talalmáayu h«|ke«óo»öm 4 héaapl haizaaiat uláa kaptam. Ez tebét a legjobb tzeraek lett eiltmerve a haj aptlatéra. a hai advtieaek e\'omo/d lanara, a fejb r erőaltéiére. eiotegin arakat) tz erét*|-]ei. telt izakillaSvéit ét mér rtvid idei huzaé-at nttn ugy a hajnak alat a tzatallaak, tzelet fiayt éi tdmittitgit ktfioénöz M meg menti Aket az Idöelétti öazlléitéi a iMSigatabb karig. Egy tegely ára l, 2, 3 Poitai izétküldéi naponta az ár^tlóre va|.ó békül déie vagy utánvét mellett az egéiz világba n gyár-ból, ahová minden megbizii küldendő CSILLAG ANNA WiOB, I. Gratiefl 193. Főraktár Nagykanizsán: OELTCH « ORAEF, „yíröi kereszf-üez Cseiieri-i. Niomatott llj Wajdits Jóisef könyvnyomdájában Nagykanizsán. NAGYKANIZSA, 1905. Negyvennegyedik évfolyam, 32. szám. augusztus 12. ZALAI KÖZLÖNY Megjelenik minden szombaton. Előfizetési érek: Egéw-\'évre 10 korona, félívre 6 korona, negyedévre 2 korefia 60 f. - Egyes szám ára 20 f. - A szociálizmiis terjedéséről. (B>) ^ szociálizmus a jövő társadalom ós. gazdasági élet mozgató eróje. Gyermekkora valószínűleg már ott kezdődik az emberiség bölcsőjénél. Hisz a szociálizmus nem más, mint az ember sorsának anyagi és emberies javítására célzó törekvés. Mégis, a szociálizmus még csak most kezd jutni a diadalra vivő magaslat aljára. Most kezd kibontakozni a maga teljes pompájában. A szocíiftymussal foglalkozni főleg csak közgazdasági " értelemben célravezető. Táplálója a gazdasági élet. melyre támaszkodik. Lökést a közgazdasági élet forrongása, változása adott neki. A gépek es egyéb újkori találmányok feltalálására célzunk ezzel, melynek nyomában ott fakadtak a különböző szociális pártok, már nem a társadalmat felforgató eszmékkel, hanem anyagi helyzetüket megjavító törekvésekkel. A tömeg megmozdult, mert mint szociális szájízzel mondták ..a gépek kiveszik szájukból a kenyeret !" A gép ellenes mozgalom azonban hasztalan volt, hisz a kultura és a technika haladását meggátolni határos az őrültséggel. A technika haladt, de vele párhuzamosan jött előre a szocializmus. így jutottak el napjainkig. Egyik oldalon a gepek zakatolása áll. mely az embereket úgyszólván a rabszolgaság porából emelte fel, a másik oldalon elszánt munkástömeg, akik azt vallják, hogy ők a gépek nyomorultjai. Az ellentétek elég élesek\', de ügyesen kezelve a dolgot, az ellentétek ••let tompítani is lehet. A gépek elleni gyűlölet munkásjoléti intézményekkel enyhíthető. Az ily intézmények megteremtésében elöl kell lenni természetesen a gyárosoknak, megmutatva így, hogy ók rokonszenveznek munkásaikkal, anyagi jólétük az ó érdekük \'is. Mellette kell állniok minden reális és célravezető torekvesnek. Mert a reális szociálizmus a \'maga egészében utóvégre nem oly veszedelmes dolog, mint minőnek lefestik. Mintegy intő köve ez a töke esetleges hatalmi — a szó gazdasági értelmében — törekvésének s egyúttal izmos önérzete ez a munkásoknak. A4 önértetet istápolni a társadalomnak, is kötelessége A társadalomra nehezedik az a feladat is, hogy a szociálizmus ne lépje tul a kellő medret s npki sk"ell arra vigyázni^ hogy a szociálizmus, a munkás érzelmek hulláma, szelídén folyjon medreben. A szelíd lefolyását, tova nömpőlygését elősegíti a társadalom azzal, hogy támogatja, elősegíti a szociális intézmények létesülését. A tovaterjedés megakadályozása is az ó kezében nyugszik . . Minden évben szépszámú ifjú hagyja el a fővárosban a felsőbb ipari és az iparművé-! sfeti iskolát. Mindegyik ifjú tetterős, telve! tervvel és lelkesedéssel. A világot-még rózsás\' színben látják. Boldogulásukat biztosra veszik, hisz az iparművészet még verseny nélkül áll. | Telelőt szerkesztő I>r. Villányi Henrik 1-antulajdonos és kia ló: IfJ. WaJ d 11 n József. Szerkesztőség: Nagykanizsa, Sugár-ut 0. szám. Kiadóhivatal éa nyomda: Nagykanizsa, IfJ. Wajdits Józsefnél Deák-tér I. szám. Hirdetések dijazabáa azerint. Nyilttér soronként 40 f. Sajnos, az élet nagyon kiábrándító A reme- Ha a rendőrség feje érvényesülhetne, ezt mondja kül megkonstruált gépek már-már kezdik a a védő cikk, akkor ügyvéd cikkírónk is beláthatná, kézügyességgel is a harcot. A társadalom az hogy a rendőrség feje .hivatásának magaslatán áll." iljak küzdelmét közönyösen nézi. nem méltá- Ha rosszmájúak lennénk, mi is kétségbevonhatnánk . nyolja a kézügyességbeli művészetet, hanem előttünk ismeretlen t. cikkíró tárgyismeretét. Mert megelégszik silányabb gépmunkával is. Az « «\'\'< állítás csakugyan .tárgyismeret hiányra" vall. ifjak törekvése, sok évi tanulmánya karba Eddig ugyanis senki setn tudta, hogy a rendőrség vész és sokszor kenvéj: nélkül állnak. Telve, feje nem tud érvényesülni. Nem láttunk oly ellen- tetferóvel, melyet nem tudnak felhasználni! mozj;almat, mely a rendőrség fejének intézkedései és Proletárok lesznek. A szooiálisták arisztokratái! működése ellen — ha azok törvényen és rendeleten A társadalom pedig álmosan tova halad. | alapulók voltak — akadályokat gördített volna.\' Ellenben Nem veszi észre a ,félelmetesnek festett" rámutattunk és rámutathatnánk még sok szabály- szocializmus rohamos növekedését, mely már rendeled intézkedésre, melynek a rendőrség bem igen nem marátl meg az egyszerű ipari munkások tudott eddig érvényt szerezni. Ha erre vonatkozik a sorábán, hanem tör felfelé — a diadalért. védócikk iró megjegyzés, tessék nyíltan rámutatni, Mért hiába a szociálizmus a jövő társadalom »»ik azok az okok, melyek az intézkedés érvényesülését és gazdasági élet mozgató eróje! meggátolják ? Azt azonban tudjuk, hogy például a Ha Feszty Árpád festőművészünk leg- nagykanizsai, közel kétszáz magántisztviselő wak egy utóbb megindított hazafias mozgalma sikerr járna, e téren i.s javulnának a viszonyok. ROVÁS. vig tartó panasz és távirati jelentések alapján tudott érvényt szereztetni egy tör.vény erővel felruházott miniszteri rendeletnek. Vagy mondjuk inkább, hogy a , rendőrség feje érvényesülésének." Es azt is tudjuk, hogy midőn a mult hó végén a M. ü. Sz. központi tanácsa felterjesztéssel, panaszszal élt a belügyminiszter-uél a vidéki közigazgatási hatóságok ellen, akkor az A Zalai Közlöny rendfai mizériák orvoslásáról ország összes közigazgatási hatóságai közül a nagy-irt cikke .elevenre" talált, ti érdekeltség felhuíta kanizsai rendőrség feje volt példának felhozva, mint a véddzsilipeket. A nagykanizsai ügyvéd őszinte év „fcj Uem a rendelet -bettye szerint itélt. Van tehát igazságos cikket támadásnak szeretnek feltüntetni, nagy tér az érvényesülésre. Pedig az nem volt más, mint leplezetlen igazmondás. . * Az igazmondás mindig fáj. A tárgyilagos igazmondás Vl\'(,ik a vezet«st- Kz- niesélik nekünk, arra indította az érdekeltséget, hogy cikket sugal- klloS,Í!>,ala». céltudatos és körültekintő. Aki mást mázzon az ligy megvéded érdekében. Szükségesnek* ,no,"l; roShZ al£ara,"• Pe(,i^a nagykanizsai ügyvéd találják a Zalai Közlöny cikkere az észrevételt. .Mert \'Véggel nem rosszakarója a rendőrkapitánynak. „uem szeretik, ha tárgyismeret nélkill valaki bolygat olyasmit, amin egyáltalában seiumi bolygatni való nincs." Ez a hang 11 j még a sajtóban. Nem tudjuk, ki az irója a védő cikknek. Jie mindenesetre érdekes, hogy előtte ismeretlen ügyvéd ember tárgyismeretét kétségbe vonja. Mi ismerjük ügyvéd cikkírónkat és képességeit. Nem szándékozunk tehát ily nevetséges állítással szembeszállni. Csak annyit jegyzünk meg a cikkre, hogy a nagykanizsai rendőrségről még nem irtak oly találó cikket, mint a nagykanizsai ügyvéd ur. Ez pedig roppantul fáj. Nem a cikkírónak, d< nem barátja a közügynek is. Ennek érdekében pedig kimondotta, hogy az ügyek vezetése erőtlen. A káré- k a néhai Szakonyi-éra alatt. Pedig a rendőrkapitány ur elődje szép példát mutatott. Vécsey Zsigmond városunk polgármesterének rövid rendőrkapitánysága idején a rendőrség igen jól működött. A vezetésben volt szigorúság,. fegyelem és ügyszeretet. A legénység rajongásig szerette a kapitányt. Ambíciót, lelkesedést öntött beléjük. Példás rend volt a városban. Mikor Vécseyt polgármesterré választották, mindenki sajnálta, hogy elhagyja rendörkapitányi állását, melyet teljes rendőrségnek. A rendőrség azonban csak a sugó "\'^\'légedésre töltőit be. Azóta ismét megváltozott szerepét játszotta a cikkben. minden. Vécsey működésének nyoma teljesen eltűnt. Elkövetkezett a jelenlegi vezetés, melyről nem hallani dicséretet másutt — mint a védő-cikkekben. A közönség azonban az ilyen védelmet mindig leszállítja a kellő értékére A valóságot, a tényállást ugyanis nem mást irt I I _ ■ • A 48-aa párt szervezkedése Zalában. A . ie"uorí,l\'fr függetlenségi és 4f-as párt vezérférfiai számos ország- Azt is mondják a védő-cikkben, hogy a rendőrségen nincs semmi bolvgatui való. Ez is uj hang. Mert eddig a közöuség körében csak panaszt hallottunk a rendőrség vezetéséről. A rendőrség ellen ,ehfl ^kk-kben szépíteni. A valóság egészen ... . .. . ... inutat, mint a cikkünkre valaszul irt vedő-cikk. panaszkodnak — ha erről megy a téma — a társaságokban, a kaszinókban, társaskörökben, egyletekben, kávéházi asztalnál, s mindenütt, ügyeiről szó esik. Még a rendőrkapitány ur sincs >,7üiéT képviselő Üsérétébeii "csáktöni7ára ^ mennek megelégedve a rendőrséggel Hisz azért kéri a városi az ottani függetlenségi párt szervezése végett Csák- csendórséget. Az alispán ur sem rajong a kanizsai tornya és vidékének hazálias érzelmű lakossága már rendőrségért. Legalább nem ezt bizonyítják a nem most nagy előkészületeket tesz a vendégek fogadtatására, -........ «. tehát senki sincs megelegedve az llgyek vezetésével. pArthireil nagy küldöttsége. Hi\'r szerint a kemlet akkor Un mégis akad ott .bolygatni4 való. Mindenki bizalmatlanságot akar szavazni Zalamegve egyetlen egyetért abban, hogy a rendőrséget reformálni kell. kormánypárti képviselnének: Terbócnak. — A nép- A rendőrkapitány ur a testet akarja orvosolni. A Zaíai W\'»lé» augusztus 15-ére volt tervezve, de közbejött Közlön, Qgyvéd cikkírója ellenben - a vezetést. jX^X.6 * m"g "" ha\'ár0M" n,p" zalai közlő h 1905 AUGUSZTUS 12. Í7 iririk hnmnkia alatt 1 Ke««th«ir™, rWo»urgír»,. isk»l4ib» ,uu" IIUIIIU«J« Oiail. mennek tanulni A legfőbb ideje már, hogy a szuk- ái uj gimniúum. — A ftlsi templom ipilise? — »óges összeget a város bármily uton is. még n iden Sztgcnyilgy. — A villumáram áránaktvisszaUrilcsc. megszerezze, ugy. hogy a tavasszal már meglehessen Már a közepén tiporjuk augusztuB havát. Nem- keídeni " *Pi,éal . sokára teljes les. .árosunk Iskósságának létszáma. "W keletkeiet, a g,mná.,um ujjáep,lese- Haza jönnek a fürdőzők, a nyaralók, hogy ismételten kéjével, » feMtemplom építésének eszméje is. megkezdjék fáradságos munkáikat. Haza jönnek* a íDe ez 18 me« olt ran " ...... nyaraló városatyák is, hogy újból neki fogjanak Útközben. Qoiunini, a Br«nnerhig<Jn, 190J. tuguului hóban. Yartiu, az .Újság" szellemes tárcaírója mondta, hogy Veleucében ma már csak magyar szót hallani. A városból kivonultak az angolok, németek, franciak Nyomban tódulnak oda a magyarok. Velence ezelőtt 10—15 évvel még divatban volt a nyugati népeknél, de most már átengedik ott a helyet a magyaroknak, így vagyunk üossensass klimatikus gyógyhelylyel is. Hol van az idó, mikor Ibsen, a norvég drámaíró a nyolcvanas években itt töltötte a nyarat és itt tervez-e ahol a gimnázium építése. Ritka vidéki városnak van olvan szép utcája, csekélyebb miuoafcjofc ao, uvaty ujwui uoai luiuauaa a .... . nagy munkának, amely a város vezetés, tekintetében "^hibáktól eltekintve, mmt aminő a mi H-utauk rájuk várakozik. Jó lesz, ha egy kissé felidézzük * ^-térrel. Ha végignézünk a piactól felfele, szmte előttük, hogy félbeszakadt munkájukat, hol kell foly- bü"lkík lfl,í,Unk \'^osttnkrá. A Ws6 lemPlom * var0B utojok i legszebb helyét foglalja el. De mennyivel impozánsabb De nem is annyira arról a munkáról beszélünk, voId» a falu8Í- óllon ")\'la feWrre mM,e" tamPl<>m\'>™ka; legszebb drámáit I Akkor még néhánv egyszerű épit" amit a nyári szünet szakított félbe. Találunk sokkal h"\'?811 e«-v modern\' «"P "mP10"1- Ks mennyivel ménJ ,do„ h^|íkot , pihalmi és á|mod|lj vlgj. régebb megkezdett és egyszerre abbamaradt dolgokat, büszkébb lehetnénk a város arisztokratáinak templomára.; embernek; ,„, már oagyMab4su, márványlépcsője de Megszületett az eszme, amig uj voit, beszéltek róla, >\'* ■ le«u,oisó í,lu9Í t»mpl»ran« k»lönb » belseJe. kaszárnyaszerű hotelpalota fogadja be - a budapesti mozgalmat il inditoUak, egyszerre abbahagyták » az Persze itt is csak a pénz az akadály. \'lipótvárosi színlelt elegánciát, mely elöl ki. idók pora fedi. Számos ilyen dolgot találunk, melyek Réíóta "J"110 a \'«IW»8:rO\'>k \'»■ M«K-^ vonultak.nénietek és angolok, átengedve a teret — a régóta megoldásra s befejezésre várnak, s amelyeknek aikollak W szabályrendeletet. Bevonták a mw„0knak. A kisebb szállodákban ugyancsak a befejezése felé, a messze jövóbe, kétkedó tekintettel koldulási engedélyt. Azóta néma csend. Semmi hir sem magvlrok domio4|Dik Knnek aIonban 8ern , benn. nézünk. ballatszik az ügyról. Mintha minden rendben lenne j „olöttek, sem a magyarok nem örülnek. Amazok Körülbelül 10 évvel ezelőtt vetődött felszínre «»l. ha a koldusok nem járják be a város utcáit-| j^ért nem. mivel a magyar elem túltengése valamely az az eszme, bogy századok viharát túlélt és össze- Ki íródik azzal, hogy hogyan élnek, vagy egyáltalán kl]l[S|dj fürdjben már ennek dekadenciáját jelenti, mi düléssel fenyegető főgimnáziumunkat újra építjük, megtudnak-e » heti segélyből élni? Nem kellene p,,dig ljír, oem raer, közgazdasági csapásnak kell Magam is még gimnázista voltam, amikor már őrül- meggondolnunk-e azt. bogy nincs egészen rendén, t^IcintenOnk, hogy a magyar pénzt nem sikerült eddig tünk, hogy 4 hónapos nyári vakációnk lesz az épit h« a szegények tábora minden munka nélkül tétlenül |,aIa{ f0r(jőknok lekötni. kezés miatt. Azóta bizony jó idó telt el. Csak az vau? Nem jó volna tán egy szegényház építéséről gondos- Találunk azonban még itt-ott angol családot is történt, hogy az omladozó falak közül a honvéd- kodnuuk, melylyel meglenne oldva a kérdés szociális me|, la,an megszokásból jár ide és hallhatunk berlini laktanyába tették át az iskolát. Hogy itt meddig oldala? Persze péuzügyi helyzetünktől függ ez is. jarg0D, iSi de mjode„ c.lk g;íren , oéme( marad? Ki tudná megmondani? Nem szeretnék igaz, Van egy kérdés, melyet minden pénzügyi támo- középosztály nem jár ojj. hol a kávé liO fillér, jós lenni, de félek, hogy az épités eszméje még egy gálás nélkül is meglehetne és meg kejleue már oldani: Turisztikai szempontból sem nyújt Ousseosass másik évtizedet is megér, mig valóvá lesz. Hisz\' a A villamosság kérdését. Ki hallod már arról, hogy a majitt „(,, uttí Steinácll, Toblach vagy s Clröden Szépitó-Kgylet már padokat is állíttatott fel a régi kiküldött villamos bizottság űlwt (artolt, vagy hogy vö|gJe, „„,„ ig s:ólva , fíM vintschgau völgyéről épület kertjében. Pedig nem hiszem, hogy ezen egylet » tárgyalásait megkezdték a vállalkozóval. Azt a lne|yben jobbról az ötzlali, balról az Ortler-csoport vezetősége, ha tudná, hogy hamarosan megépül a tárgyalást, mely a drágábban számított villamos-árain tiavasal és jégárjai elsőrangú látványosságok gimnázium, hogy haszontalanul költekezett volna, árának visszatérítését kell, hogy eredményezze. A város l)e nem is szükséges hogy az ember (iossénsa,--Annál inkább sem lehot azt hinni, mert az egylet közönségé igéretét bírj. a képviselőtestületnek. Mert ba„ „díe|( ,„„•„„ ^ A parli .,ro„lenádon 4rfi vezetői városi képviselők és ók bizonyár, jól ismerik » képviselőtestület kimondotta, hogy a város, mint elj4rbal , |,gillHnHtll..Mi divathölgy fodros-habo, az épités stádiumát. Azt bulijuk folytonosan, hogy erkölcs, testület, a közönség nevében is tárgyal » ruhib,n is |,WMra„j, ,.jp4b,u. amil p,Jig \' miből építünk, amikor nincs elég pénzünk. Kz bizony vállalkozóval I érhe,nr„k aI ké0velm[,M,0 megttWí,|„,4 , igaz. De n még igazabb, hogy ha ilyesmit hozunk Nagyon sok ügyet kezd már betelne...... idók Urőbner-szálloda verandáiról vagy bármelv mii. fel kifogásul, akkor szégyelnuiik kell magunkat a homokja. A városi reformpárttól várja a képviselőket verandarő| j, legutolsó falu előtt is. Ha egy rendezett tanácsú választó közönség, hogy gát.t vessen az idók Délnyugatról a Püerscll-völgve nyílik me* város 10 év alatt kölcsön, vagy más jövedelméből nem homokjának. ,-,,„,,. • „. .... , T: , , . , . ,-..., , a m. előttünk es ezt a Stubai légárak kimagasló hegyei tud egy gimnáziumot felépíteni ugy legjobb lesz, l,a «\'<»*. a Feuer,tei„, alAgelspitz éá.Tribul.um ege,zen heszOnteti azt es polgárainak gyermekei zár,át le. Kz persze a mag. nemében és a kényelem TARCA. Geréb dr. betege. lila Bindy Gyula. Dr. (ieréb Jáuost, a hírhedett elmegyógyászt és pszihológot ftilsiketitó csengetytlrázás ébresztette fel szokott délutáni szundikálásábó\'l. — Ki az ? — kérdezte álombódultan és bosszu-sau, mint a téli álmaiból fölvert medve. — Farkas István földbirtokos. — mutatta be magát a vakmerő csendháborító, harcias nevéhez ellentétben: bárányszeliden. — Mivel szolgálhatok? — Uram, — szólt ez döbbenetszerü fordulattal, — hisz ön kísértetekben V — Nem! — válaszolta a derék tudós. — Én se hittem bennük; de most inár hiszek. Három hét óta nincs nyugodt éjjelem; három hét óta hallok szobámban a szellemek óráján vérfagyasztó és hátborzongató hörgést; egész idegrendszerem szét van már dúlva s érzem, ha sokáig tart, órülésre vezet ez az állapot Dr. (ieréb nem szólt ugyan semmit erre, de különös nézéséből eltalálta a földbirtokos gondolatát: — Téved, — mondta, — most jövök a lipótvárosi tébolydából, ahol kijelentették hogy teljesen ép elméjű vagyok. — Akkor igazán nem értem a dolgot, — csóválta a fejét jelentősen a pszihológ. — Talán szokott idegizgató könyveket olvasni? — Mióta kikerültem az iskola, padjaiból\' a cheque-könyvön kívül nem volt könyv a kezemben! — Vagy már azelőtt is gyenge volt az idegjete ? — Idegeim ennekelótte erősek voltak, mint az acéldrót, vagy hajóárboc . . . — Akkor tán leUfe igen fogékony minden izgató impresszió iránt ? (ieréb látta a földbirtokos határtalan csodálkozást leíró arcán, hogy eizel a föltevéssel is ros-z helyen tapogatódzott. Már föl is akarta a baj szülóokáuak megállapítása körül vívott harcot adni. midőn szokása ellenére egy meglehetősen jó ötlet villant át agyán f — Tudja mit, én magam megyek el az oroszlán barlaugjába: eljövök holnap az ön lakására; és majd ott meg fogom állapítani, mifajta legény az ön szelleme ? | -- Megmentem! Jótevőm! — rebegte hálatelten Farkas/ós szemében a költészetben egyedül polgárjogot nyert emberi váladék: — a köny rezgett. .... Azután a honoráriumot beszélték meg. Mikor másuip lieréb megérkezett Karkas kastély cimét bitorló földszintes házikójához, inár este felé járf. A nap vérezve lehanyatlott a messze nyugaton es az ej csillagokkal behintett szemfödelet \'kezdett ráhullatni ... De lierébet ez esti táj csöppet se érdekelte. KI volt merülve az .Ideg- és elmekor" kor-szakotvelő munka olvasásában. Kszre sem vette, hogy megérkezett. A földbirtokos szívélyesen üdvözölte. — Orík hálára kötelezett, hogy eljött Azután bő vacsora és kellemes, — de egy kissé egyoldalii — társalgás után, amely leginkább a Terapia világjelentósége körül forgott, nyugalomra tértek. Illetve csak a földbirtokos, mert Ueréb a kitűzött felállthoz hiven, egy Karkaséval határos szobában cerbéruskodott. Tizenegy óra lehetett. — Tehát még egy órám vau! — szólt zsebórájára tekintve és meglehetősen vegyes érzelmek közepette. Az egész vidékre néma csönd terült, amit csak időnként zavart meg barátid egészséges és graqdiózu, méretű horkolása, egy lialálmadár vészjósló kuvikkoláss. vagy távolról egy kutya rémes vonítása A park terebélyes fái reitelmesen és kísérteties -u suttogtak, ha időről-időre átsuhant rajtuk a kónnvli szellő. Az árnyékok néma és fántásztikus táncot jártak a szoba falain, amelyeket a hold halvány fénye bágyadt színbe vont . . . Néha az egész épiiM kínosan recsegett-ropogott. 8zóval előállott az a miliő, amivel Pol kísérteties történeteiben gyakran találkozunk A bátor pszihológ félelme az óraütések — amint közeledtek a 12-höz — arányával uóttöu-nótt. Most elüti a tizenkettőt!!! Csontfagyasztó hideg árad szét a két szobában ; a földbirtokos rémesen horkol és most . . . most ... az eddig világító gyertya fénye kialszik. A pszihológ szive lázasan ver, mint az óra másodpercmutatója. — Miért is jöttem ide? Miért?! . . . És mindez nem elég! A földbirtokos rémes hangon, amelyből kiérzik a halálfélelem, kérdi: — Hallotta a hörgést? . . . Hallotta? . . . Ekkor csoda történt. A tudomány az imént még nyárlalevélként reszkető (ier^ből rettenthetleo hőst csinált. — Az, — szólt fölényes, látnoki hangon, — azt mondom, amit ön egy kísértet hörgésének tart. nem egyéb, mint az ön valóban impozáns horkolása: hogy pedig 12-kor hallja, az abban leli magyarázatát, hogy ön ilyenkor — én legalább ugy gondolom — egyik oldaláról a másikra feküdve: éberebben alszik. A gyertya pedig azért alszik ki magától, mert eloltja horkolásának - szele ! — Ugy!? — szólt Farkas és ostobán érezte magát, hogy még soha. 1W05 AUGÜBZTCS 2. ZALAI K Ö Z L Ö N Y 3 szempontjából is rendkívüli látványosság, különösen Daplementekor, mikor a csendes, bóboritotta hegyek mögül a lenyugvó nap szórja glória-fénykoronáját, a díszben kávézó hölgyközönségre. Akit a természetnek ez a tüneményes hangulatkeltése meg nem kap. az jobban cselekszik, ha otthon alsózik, vagy a városi kávébázterraszon fagylaltoz Hogy mindazok, akik idejárnak, testben, lélekben edzve térnek-e vissza, az más kérdés. Minden fürdóben, minden gyógyhelyen vannak emberek, akik rácionálisan élnek és vannak olyanok, akik rossz városi szokásaikról Dem tudnak letenni. Akik az ilyen egészségellenes szokásoknál megmaradnak, azok reményeikben, legalább azokban, melyek az egészség helyreállítására irányulnak, csalatkoznak. Határozottan káros a penzió-rendszer, mert készteti az embert a mértéktelen hus-evésre, (naponta 5 különféle bus). A mértéktelen húsevés pedig e tápanyag magas égési értékénél fogva az idegrendszerre fölötte káros. A penzióknak az étrenden gyökeresen kellene változtatni. „Secundum naturam vivere* minden higiena alapelve. A természetes életmódhoz pedig tartozik étkezésünk túlnyomó növényi jellege is. DR. VILLANYI HENRIK. A rendőri mizériák orvoslása.* ii. Irta Egy nagykanizaai ügyvéd. A válaszban K. P. név alatt egy valaki — bizonyosan reudór s neiu újságíró — boszankodik azon, hogy tárgyismeret nélkufl bolygatják a rendőrség cirkulusait, amin jelenleg — szerintük — bolygatni való nincs. Hogy a tárgyat egészen kimeritóleg nem ismerjük, ugy mint az, aki benne él, mint aki a tóvárosi (lböi. XXI.) rendórtórvenyt és a oendóreeg szolgálati utasítását mindennnap forgatja, esetleg tanulmányozza s tanítja, s a mizériák legkisebbjét is isineri, mint a válasz sugftmazója, az igaz. Azt azonban már feleslegesnek tartjuk bizonyítani, hogy minden jogásznak toüb szakértelme van ily ügyben, mint a védő-cikk írójának. A cikk kéményén hangoztatja, hogy a rendőr-legénység heti 3 órán át kap oktatást,\' a rendóri lunkcióbol. Lehet, nem tudom. De a tanítványok nem dicsérik a mestert, akit ugyan mi uem ismerünk. Furcsa kis tanítás lehet az, ahol heti három órán át tanítják a rendőrt bünügyi, kihágási, egészségügyi, orvosreudöri. kéjelgési törvényekből, rendeletekből, abol a mester mindezekből megerőlteti magát a tanításban ; de a rendészetből, néháuy kivételével, még wra igen tudnak valamit a rendőrök Azt tudják, bogy hol van mulatság, de 4 koronáért a szegényalap javHra. Azonban rendőri dolgok iránt érzéke uincs. A rendőrlegénység nagy része egy legközönségesebb kihágás tényálladékát nem tudja megállapítani. Az utcai őrszemek még az utcarendészeti szabályzatul sincsenek tisztábau. Láttunk már nagy nép-csődületeket, aminek az őrszem feléje sem nézett. Nem hallják meg (?) az ostorpattogást, nem veszik észre a kofák infáinisságát a termelővel. Ha éretlen a gyümölcs, hamis a te), mérges a gomba — az orvosnak elfelejtenek jelentést tenni. A járdák tele vannak piszokkal, szeméttel. Nyáron por, őszszej sár, télen jég van rajta. Ki vigyáz mindezekre. A napilapok naponta tele vannak panaszszal, melyek a közegészségügy ellen szólnak. Hol marad az erélyes vezetés Az utcákon egyik sebes hajtás a másik után. A járó-kelők nyakába szórják az ablakokból a portörló rongyokat. \'Ki veszi mindezt észre? A korcsmák olomedényei, a kereskedők mérlegei bizony megérdemelnék az észlelő és végrehajtó tevékenységet. I)e ezek lappáliák. A rendőr, ha meg nem látja, fel nem fedezi, majd elmondja a hírrovatban K. P. — En megengedem, hogy tanítják a. rendőrt heti 3 órán át mindenfélére, de ha tanítják\' is, én kimondom, a kanizsai rendőrnek nincs füle, nincs szeme, nem látja meg a csatorna lyukakat, a rossz járdát, a dűlő házat, a zsúfolt lakást, a büdös csatornát se. melybe az idén még fertőtlenítő karbolt sem öntöttek! Uton-! útfélen látunk állatkínzásokat és más kihágásokat. De ! mindez olyan lappália. mint a kinizsi , vagy a király-; utcai éijeli lárma, mely miait igaz, hogy sok ember nem alszik, de mindez a vezetőség szerint nem fontos. Ezek lappáliák! A kereskedelmi alkalmazottak uem ismeiik, nem látják, az erélyes vezetést. A vasárnapi tíz órai zárórából nem egyszer tizenegy óra is lesz, | de ez csak lappália. \' Pedig, ha nincs is mindenre szabályrendelet és törvény, a rendőr azért, ba erélyes a vezetés, meg-| előzheti a bajt. A közönség megfogadja a parancsot, ; csak szorítsák rá. A rendórlaktanyát kibővítették, megépítették. A legénység fizetését megjavították. A létszámot az irodai személyzetnél emelték. Vannak már tollnokok, iktatók, leírók. Minden kívánalom kielégitetett. De akkor elvárható a rendőrségtől, hogy megfeleljen feladatának. Negyven rendőrt óhajtunk. Nem azért mert jó munkabeosztás mellett a jelenlegi létszám uem tudna megfelelni hivatásának, de hogy okvetlen elég j legyen. Tegyen ebből szolgálatot 12 nappal. 12 éjjel,! 12 pihenjen; 2 legyen éjjel-nappal a városházán, 2 a vasúton. A személyzet beosztása különben a vezetőség dolga. Ez a 40 ember betanítva, kioktatva, felhasználva.\' ellenőrizve, oly jól eltudná látni erélyes vezetés mellett a rendóri funkciókat! hogy a csendőrség Ib legénye ezt ugy el nem látná. Szabályozni .lehetne ekkor a cselédügyet is. Gátat lehetne vetni a cselédek éjjeli csavargásának, mert hisz az beleütközik a közerkölcsiségbe, még akkor is, ha ezt a gazda megengedi. A gazda engedélye és a 20-ik századbeli ,emberi szabadság" elvének hangoztatása még nem jogosítja fel a cselédet, hogy összeütközésbe jöjjön a közerkölcsi* séggel. Szomorú, hogy még ilyen dologna\'í is akad védője. A belváros és sok mellékutca fészke az erkölcstelenségnek. Egyik-másik fürdőben, korcsmában. , vendéglőben, mindenfelé beszélik már ezt. sok olyan dolog történik, ami nem összeférő a közerkölcsiséggel. A jelenlegi állapot már nem tűrhető tovább. Helyes, hogy a rendészet összes ága a főben concentrá-landó, de ez a tanács ellenőrzése, utasítása szerint járjon el Főbb kérdésekben, elvi eltérésekben döntsön a tanács. Ott van jogász ember. Helyes, tárja ott fel a rendőrkapitány a bajokat. S ha jó egyetéités van a tanács és a rendőrség közt — ami most nincs, de aminek nem a tanács az oka — akkor meglesz oldva a csomó és meg a rendeletek is sürgősen felterjesztetnek ! Ha a csendőrség viszi majd a közbiztonságot, a rendőrség a közrendészetet — a sok bába közt elvész a gyerek s rend mégse lesz. Modern kor, modern Igények, modern város: modern intézményt kíván. Lehet, hogy a kapitányságnak a városi csendőrség behozása után nem igen lenne dolga. De annál-4öbb a kózönségneji. S akkor a kapitányság is felesleges. Mi azt mondottuk, bogy városunkban a közbiztonság kielégítő: Erre ók azt mondják, sót. kifogás talan. De hát akkor mi indokolja a városi csendőrség behozását, minthogy az szintén közbiztonsági szolgálatot teljesít. Ha a közbiztonság, hivatalos bevallás szerint kifogástalan, akkor jó erre a célra a városi rendőrség is A közrendészeten nem fog javítani a városi csendőrség, mert csak közbiztonsági szolgálatot teljesít. A közbiztonság pedig bevallásuk szerint kifogástalan. Mivel indokolja tehát akkor a rendőrkapitány a városi behozásának * A »Za1 a i K C.xl&ny« e cikke érdekesen ét roppant találóan tovább fejtegeti a rendőri mizériákat. Hibáztatja a rottz oktatial. A közönséget napi életből egítt egy ki» eset-tömeget ragad ki, melyek élénuen bizonyítják a legénység iskolázatlanságát ét a vezetés erőtlenségét. Kimutat un, hogy a rendőrség minden kivinalma teljesalt, de a rendőrség még sem felel meg hivatásának. A cikk végén arra a helyet következtetétre jut, h«gy a városi ctendőrtég behozása semmivel tem indokolt. (A tzerk.) Emlékeztető-naptár. Al|. 14. a Zalamegyei Gazdasági Egyesüld közgyűlése Keszthelyen d. e. 9 Órakor. ., 20. Nagy néptlnnep a f. templom épilési alap javára. HÍREK. A kereskedők zárórája. s A nagykanizsai kereskedelmi alkalmazottak még mindig sokat panaszkodnak a záróra ellen. Nem érdektelen tehát figyelemmel kisérni más városok kereskedelmi alkalmazottainak mozgalmát. A pozsonyi kereskedelmi alkalmazottak arra kérik most az ottani városi törvényhatóságot, hogy a Pozsony városi kereskedések hétköznapi nyitási és zárási idejét reggeli, illetve esti bét órában és az élelmi- és füszercikkek árusításával foglalkozó kereskedők hétköznapi zárási ideje esti nyolc órában állapittassék meg. Az érdekes indokolásból kiemeljük a következőket. Rámutatnak arra a tényre, hogy az ipari munkásokkal a társadalom nem bánt el oly mostohán, mint velük a kereskedőkkel. Az ipari munkás már esti hat órakor élvezheti megérdemelt pihenő idejét, a kereskedők még. jóllehet az ó munkájuk az iparinál izgatóbb, tehát testileg fárasztóbb — csak esti 8 vagy épen 9 órakor mehetnek pihenőre. A kereskedelmi nyitási és zárási órának szabályozása a közmivelódés haladásában is hathatós eredményeket fog létrehozgi. A mai viszonyok mellett kereskedőink a napi 14—ló órai munkaidő letelte után mikor már öreg este van, bizony-bizouy sokkal inkább kivannak fáradva testileg, lelkileg, semhogy tanulással, önképzéssel foglalkozhatnának a késői órákban. Ha azonban a munkaidő megrövidül, jut alkalom a kereskedői isineretek gyarapítására, jeliemképzó hazafias és szakművelódési olvasmányok áttanulmányozására. Nem méltányolható eléggé közgazdasági szempontból is azoknak közremunkálása, akik a magyar kereskedőnek üzleti munkaidejét megrövidítik, alkalmat és időt adnak neki sziv és értelem fejlesztésre, tauulásra és lelki épülésre, hogy a külföldi kereskedőkkel egyenlő műveltségi színvonalra jutván, azoknak hazánkba vaíú Ózönlését megakadályozhassa. Rámutatnak arra, hogy mily kevés időt tudnak szentelni családjuknak. Végül kérik kérelmük teljesítését, mint ez már külföldön és több magyar városban is teljesítve lett. t — Kitüntetés. 0 Felsége a király Klopper Károly 4«. gyalogezredbeli I. oszt. százados-szám-vivónek nyugállományba helyezése alkalmából a koronás aranyérdemkeresztet adományozta. — Esküvő. Mütiz Jenő nagykanizsai sörgyári hivatalnok e hó 20-án délelőtt 11 órakor tartja esküvőjét Wollák Erzsi kisasszonynyal Darányban. — Tanitónőváifcsztás. A Somogy-Osertón újonnan rendszeresített tanítónői állásra egyhangúlag May Mariska nagykanizsai illetőségű tanítónőt választották meg. % — Iparművészeti kiállítás Kaposvárott. A kaposvári kiállítás rendezésének előmunkálatait, miut onnan jelentik, most végzi Kopits N. János kaposvári illetőségű szobrász-művész. A kiállítás sikeresnek ígérkezik. Ugy a helyi végrehajtó bizottság buzgó működése, valamint az országos magyar iparművészeti társulat áldozatkészsége, határt nem ismerő erélylyel iparkodik a kiállítás sikerét biztosítani. Hogy az eredmény nem marad el, ez már egészen biztosítva vau. — Halálozás. Károlyi Lajos színházi titkárt és családját súlyos csapás érte. Szép tehetségű Kornél nevű IH éves fia, ki a VII-ik gimnáziumba járt, Nagykanizsán elhunyt. Szerdán temették nagy részvéttel. Ravatalát sok koszorú borította. A temetésen a Siófokon időző színtársulat küldöttségileg volt képviselve. — Királyi jutalom. Vágó Árpád nagykanizsai bőrös-segéd bőrbe lepréselte a király és néhai Erzsébet királyuó arckjépét. A képet néhány sor irás kíséretében felküldte a bécsi kabinetirodába. A minap jött meg a kabinetiroda válasza, mely szerint Ó felsége Vágó Árpád meglepően szép munkáját legkegyelmesebben megdicsérte és érte, 5 drb. cs. és kir. arany utalványozása mellett, legfelsőbb elismerését nyilvánítja. — A nagykanizsai ipariskola tantestülete kérvényt nyújtott be a városhoz, melyben — tekintettel a folyton emelkedő drágaságra — fizetésük javítását kérik. v ZALAI K 0 Z L <> N Y 1005. AÜGUSZTU3 12. — Bizottsági ülések. Nagykanizsa város kép- — A nagykanizsai munkásság is képvi- ótestületének bizottságai kezdik már feldolgozni a selteti magát a fővárosban holnap lezajló munkásfelszaporodott akta csomókat. A bizottsági ülések le- kongresszuson és tüntető körmeneten az ált. titkos folyásáról a következő tudósítást kaptuk A pénzügyi bizottság folyó hó 7-én a városház tanácstermében ujnópi Elek Lipót bizottsági elnök vezetésével ülést tartott, özvegy Bergstein Herminának a „Bárány" korcsmára vonatkozó szerződését további 3 érre megujitandónak véleményezte. A helypénzszedési jognak bérbeadására vonatkozó szerződésnek Ösztereicher Bernáttal, mint legelőnyösebb ajánlattevővel való megkötését javaslatba hozta. A városház épületében Kaufmanc Mór szabó által birt bolthelyiséget Strasser Márton óhajtja bérbevenni. Tekintve, hogy a jelenlegi bérlő még eddig nem nyilatkozott, a bizottság ez érdemben csak feltételesen határozott. „Minimax" tűzoltó készülék beszerzését a bizottság véleményezi. Kölcsey-utcának tégla burkolattal való fedését a bizottság nem javasolja, hanem ehelyett a már elrendelt csatornázás befejeztével, illetve egy időben at utca kavicsoztatását véleményezi. Fabick Tivadar városi kertész évi fizetését 600 koronáról 800 koronára való felemelését véleményezi Ezenkívül számos kisebb természetű ügyet intéztek el. Az építési bizottság folyó hó 0-én Eperjesy Sándor elnökletével tartott ülésen a Hunyadi- és Rozgonyi-utca sarkán újból építendő népiskola tervezetét és építését vette bírálat alá A álasztói jog mellett. A nagykanizsai nemzetközi szociáldemokrata pártvezetóséget Hirschel Alajos elnök, a nyomdász szakegyletet pedig Banekovics György képviseli. Más szakegyletek is képviselve lesznek. — A kirándulások. Kanizsa városa nem igen bővelkedik kiránduló helyekben. Azt a néhány környékbeli erdőt és szőllőhegyet sem igen sokan keresik fel. A balatoni kirándulókat szintén nagyon könnyen összeszámlálhatnánk. Nálunk ugylátszik csak azzal a gyönyörűséggel élnek, ami önkéut kínálkozik, de ha valami után ki kell a kezöket nyújtani, már resteknek mutatkoznak. A rendezett kirándulások sem igen sikerülnek. Nem ismerik nálunk az élvezetes kirándulás titkát. Nem tudják, hogy a kirándulónak le kell ráznia magáról a város porát, a hétköznapi gondokat s épen ezért kellemetlenül hat, ha van mellettünk valaki, aki csevegése tárgyaival mindegyre a köznapi életre emlékeztet, aki eszünkbe juttatja embertársainkat s azok hibáit, felidézi bennünk a prózai gondokat, a hivatalt, a küzdelmet, a kenyér után való hajszát-Az útitársnak csendes embernek és régi ismerősünk nek kell lennie, mert ha valakivel szemben figyelmes- épitési tervezetet a kivitelre alkalmasnak találta, de; S($grei bókolásra vagyunk kénvszeritve, az elvon aunak megépítését nem a jelzett helyen hanem a sokkal bennünket a természettől való \'barátkozástól. Nagy nepesebb Osengeri-uton. illetve a budapesti vasút , vonal körül beszerzendő telken hozta javaslatba, azzal\' eróbe ker"1 a koznaP\' gondoktól menekülni, ha ferj a kiegészítéssel, hogy a Teleki-uti népiskolánál pár- «» feleség együtt tesznek kiráudulást, pláne, ha huzamos osztály-termeket toldalék építkezés által gyerek-kocsira is kell ügyelni. Férj és feleség, különö létesítsen a város. Ezenkívül épftéai engedélyek meg- sea tu| a méze8 heteken, nem igen képesek a termé adását véleményezte: Tüskés Sándor József-fóhercegi uton építendő 2 szobás utcai uj lakóházának: Farkas István Rózsa-utca 39. házszám alatt egy szobás udvari uj lakóházának és több kisebb természetű magán toldalék építkezéseknek. r- Tífusz Nagykanizsán. Lapunk legutóbbi számában megírtuk, hogy mult héten három egymásután következő nap három tífusz haláleset történ. A halálesetek nyomán óriási rettegés fogta Tn-lt^zöusé-get. Munkatársunk a kedélyek csillapítására már szetet élvezni, mert csak igen ritka kivétel a*4wg-műveltebb telkeknél is, hogy akik már fenékig itták a mély szenvedelmek gyönyörserlegét, képesek legyenek még olyan finom hangulatokban is élvezetet találni, mint amilyen a természet szemlélete. Es akkor is még nagyobb ritkaság, hogy mmd-kettejűkben ki legyen fejlődve ez a múérzék. Aztán az sem utolsó dolog, hogy a kiránduló ismeri-e mindazt, amit lát. gondolkozott-e valaha azok fejlődésén, rejtelmein, Zalai Közlöny mult szénában megírta G o d a bübájosságán. Mert elvégre nem elég az, amit a Lipót dr. városi orvos és Szabó Zsigmoud dr. kór- középiskolákban a természettudományokból jól-rosszul házi orvos váleméuyét, kik egybehangzóan kijelentet- hiegtanultuuk. de a növénytan, ásványtan, geológia és ték, hogy városunkban tifusz-járvány nincs s így csillagászat bővebb ismerete is szükséges, hogy szinte alaptalan a közönség rettegése. E héten egv kölcsönős társalgássá fejlődjék ki az a néma tekintet, tífusz haláleset sem fordult elő. mellyel a természet nézésébe elmerülünk. Hogy lehet — Cselédek illetősége. A belügyminiszternek élvezni az erdőt, ha csak az árnvékot találjuk fel legújabb rendelete szerint az a cseléd, aki egyfolytában beilIle ,s bokfele m< c^rjéjcH, vinigját nem Í8mer. negy eszteudóu át szolgál egy városban vagy községben. „ .... . . , 61. feltéve, hogy érte gazdája adót fizet, odavaló illető- ,Uk? ,,ÜK-Va" ,,ala,lhatu»k ^t a mezőn, hacsak annyit ségünek tekintendő, ha .mindjárt nem is szerepel a veszUnlí ^"e. hogy >ok a virájr és illatos a levegő, neve az adójajstromban Ez a rendelet, eminensen de egynek se tudjuk a nevét szokását, hasznát, vagy sérti az egyes községek érdekét, amiért a pozsouy- ártalmásságát? Hogyan tekinthetünk fel az égre lia városi tanács elhatározta, hogy a közgyűlésben azt a csillagok járá-ával nem foglalkoztunk eléggé komo- fogja indítványozni, hogy a városi képviselőtestület lyan s csak egy uagy sötét fátyolnak tűnik fel elót- foglaljon állast a rendelkezés ellen s ebbeli állás- tünk. amelyre ezüstport hintegettek? Mit ér egy foglalásának támogatására kerje fel a többi hazai hegyszakadék, vagy fóldhányás, ha a rétegekből és törvényhatóságot is. alakulásokból nem tudjuk kihámozni annak a föld- — Egy kereskedő balesete. Rothschild darabnak az élettörténetét? Hiába, előbb ismernünk Samu nagykanizsai termény nagykereskedő 8artory 8 természetet, hogy igazán megszeressük. Oszkár cementgyárossal hétfőn az esti órákban kocsin , ~ A;nna:báI Balatonfüreden. Évről-évre hagyó-! . a vtz uton a kocsi felburult s a benne ülók k.estek. Rotli- melyet Veszprém, Zala, Fejér, Somogy elókcló körei schild az esés közben lábán megsérült. A sérülés | is fel szoktak keresni á uagy napon. Már napokkal szerencsére csak könnyebb természetit. azelőtt hol bajón, hol fogaton érkeznek a bálozok. — Egyesületi közgyűlés Az Általános Ifjúság- ,A fékesfóváros is büszke lehetne arra a szép nói képzó Egyesület csütörtökön Dob ro vice Milán *lílS"sé8r?- melr elmull vasárnap virradóra a elnöklésével tartott rendkívüli közgyűlésén megválasz- !\'. eJ,Wer«n"»n az Anna-hálon megjelent, mely tatuk: Alelnök Nikicser liyörgy, vigalmi elnöknek u """J »t4Pl""Uw "W éléukséget keltett. Ihászi Horváth István, tilkárnak Frommer Sándor , — E1\'f4" Megírtuk annak idején, pénztárosnak Metz Lajos, számvevőnek Magyar Ignác\' gy, * "W""11\'"" törvényszék Kaulinanu Jeuö Ezenkívül ui tagn választmányt, (i póttagot és 5 tagi, fW"™"" "reskedít hamis bukásért kétévi fegy-ellenírzó bizottságot választottak !r" !t4"e A PM" kir- lAbl» « törvényszék Ítéletét — Nagy Vihar. Vasáruap délutáu 3 óra után Kaufniannt egy évi fogházra ilélte. nagy vihar voll Nagykanizsán. Valóságos bóraszerü szél zavarta fel az utca porát. Utána hatalmas zápor eső volt. A vihar ugylátszik nagy területre terjedt ki, mert az egész megyéből hasonlóról kapunk hirt. Különösen a balatoni fürdőkben dühöngött erősen a szél. Fonyódon elvtite a fürdőkabinok tetejét. Sok kis gyermeket, kiket a vízben ért a vihar, ugy mentették ki onnan. Nagykanizsa Összmunkássága által l!»05. évi augusztus 6-án (vasárnap) a sörgyári vendéglő összes helyiségeiben tervezett nagy népünnepély a kedvezőtlen idő miatt elmaradt Helyette vasárnap 1905. évi augusztus 13-án lesz megtartva. A műsor ugyanaz marad. Délután 3 órakor: népmulatságok. Este 7 órakor: előadások. Előadás után tánc. Belépti díj: Felnőtteknek 40 fillér. Gyermekeknek (10 éven alul) 20 fillér. A mulatságot minden körülmény közt megtartják. — Menetkedvezmények Budapest d. v.-r» és vissza Szt. István-nap alkalmiból. Szt. Istváu ünnepnap alkalmából a déli vasút magyar állomásairól f. évi augusztus hó 17-től kezdődöleg Budapest d. v.-ra mérsékelt áru menettérti jegyek adatnak ki és pedig oly módon, hogy az utasok az I. kocsiosztályban két II. osztályú, a II. kocsiosztályban két III. osztályú egész jegygyei. a III. osztálybau pedig egy 11. osztályú réndes menetjegygyel utazhatnak Budapest d. v.-ra és vissza. A szomszédos forgalom ezen menetdíj -kedvezményből ki van zárva. Gyorsvonatok a megfelelő gyorsvonati jegyek váltása mellett használhatók. Oly megállóhelyekre nézve, melyek rendes menet-jegykiadással nem bírnak, ezen menetkedvezmény ki nem terjed. Ezen kedvezményes jegyek f. évi augusztus hó 17—20. napjain, az utóbbi napon azonban legkésőbb a délelőtti órákban Budapest d. v.-ra érkező valaiueuuyi menetrendszerű vonathoz adatnak ki. A visszautazásnak augusztus hó 20. és 21-én kell meg- : történnie, é. p. oly módon, hogy augusztus hó 20-án legkorábban a Budapest d. v. állomásról ugyanaznap | délután induló első vonat, ellenben augusztus hó 21-éu legkésőbben a Budapest d. v. állomásról ugyauaznap este itiduló utolsó vonat használható. Utmegszakita> sem az oda-, sem a visszautazásnál nincs megengedve. Gyermekek részére külön kedvezmény nem engedélyeztetik. A váltott menetjegyek Budapest d. v.-ra való érkezés alkalmával nem adandók le, minthogy azokat a visszautazás alkalmával is fel kell mutatni. Budapest. 1905. évi augusztus hó 2. — Az üzlet- \' igazgatóság. — A Balatoni Muitum * köveikelő tárgyakkal gyarapodott .\' Ilemschütl Imre tanuló Nagykaniisáról 6 darab római csásiársági bront érmet, kit darab lapu* kőbaltát, egy darali Átfúrt kőbalta töredéket, kél darab kova-siilánkot és két darab pásztor faragáit; Mayer Karoly nagykanixal iparos 28 darab régi kékfestő mintát; Pollák Ede Ignác nagykanizsai iparos 9 | darab régi kékfestő mintát; Sárköxl Kálmán nagykaniisai iparul egy darab régi bábos mintát; iiarmadics Júnef nagyrécsei föld-mivcs egy lüzköves puskát; a nagykaniisai sicsitinomitó gyár igaigatósága a kaniisai törölivár területén talált török mellvér.\'et éi egy ágyúgolyót; öiv Horváth Jánosne vendéglősnő a kii-! kaniisai takács-céh korsóját; UyőrITy János Ügyvéd ,Dr. \\Vla» j sic* Gynla élet- éi jellem r^jia* ciuiU mllvét éi 25 lalamegyci iró arcképét; Dr. Ilajdu (iyula .Első fecskék* clmU müvét; Markovics Dávid tanár »Ai értékpapír Uiletről* cimü miivét ; voltak silveiek ajándékom!, A Balatoni Muieum Egyesület vet tősége et uton mond kösiönetet a szives ajándékozóknak. — Befizetéseit. A délzalai takarékpénztárral egyesült önsegélyző szövetkezetnél a folyó hó Jí-ére eső befizetések az ünuep iniatt l«-án délelőtt tartatnak meg. A nagykanizsai takarékpénztár által alapitolt önsegélyző szövetkezetnél a 15 ére e»ú befizetései 17-éu eszközöltetnek. — Malicla. A Keszthelyi Hirlap írja: A kaposvári helyettes rendőrkapitány is azok közé tartozik", akik szeretnek kikezdeni a sajtóval, ó kegyelme azonban megjárta. Egyik kaposvári laptársunk alapo»au lekapta u négy hibáról. A lap tőbbefc közt kijelenti, hogy ó a helyettes kapitány ur aktáira különben sem kíváncsi, mert ö rendszerint előbb tudja, hogy ki a tettes, mint a helyettes kapitány ur. — Csökönyös lokomotív. E címmel a „Somogyi Újság- a következő vicinális históriát irja: Mulatságom eset történt a\' fouyód—kaposvári vonaton a mult vasárnap esteli fürdóvonattal A kis lokomotív ugyanis a hosszú kocsisorból álló és igen sok fürdőző közönség által megterhelt vonatot Oszlopán állomásig csak elszállította, azonban, ott, uein bírván a nagy terhet, inegcsökönyösödött és fölmoudta a szolgálatot. Végié nagy kérés és könyörgésre rászánta magát, hogy az Osztopán és Somogy-Jaád állomások közti hegynek két részben fölvontatja a megterhelt kocsikat Így i> történt, először felét fölvitte Somogy-Jaádra, azutáu visszament Osztopánba a másik féléért és ugy vontatta föl azt is Somogy-Jaádra. Itt azután megint becsapták a csökönyös lokomotivot, amennyiben a dupla terhet ismét összekötötték és hála a Kaposvár állomásig tarló völgynek, vele szépen bekocogott másfél órai késéssel végállomására. Kaposvárra. — Gyilkosság. Hernászt Ferenc soinogyszent-miklósi lakost, a mórichelyi pusztára vezető országút árkában halva találták. — A hulla fején óriási seb tátongott, amelyről majdnem biztosan meglehet állapítani, miszerint Hernászt Ferenc gyilkosságuak- esett áldozatul. A leletről értesítették a csurgói kir. járásbíróságot. A vizsgálat megindult. — A fonyódi vasút. A legközelebb jövőben végre teljesül a Balatouvidék közönségéuek az a régi óhajtása, hogy a kaposvár—fonyódi vasútnak megtörik régi csökönyösségét és az utazó közönség igényeinek teljesen megfelelő utazási rendet léptet életbe. E hir szeiint augusztus lö-ikátAI kezdve a vonatok átlag */\\ órával rövidebb idő alatt teszik meg ezt az eddig nagyon is unalmas utat; a reggeli vonat nem kora hajnalban, hanem »|, hatkor indul Fonyódról, a déli 1905 AUGUSZTUS \'2. ZALAI KÖZLÖNY 5 vonat pedig nem 12 órakor, hanem 1 órakor. A Kaposvárról reggel induló vonat nem dél felé, hanem 1<> óra után néhány perccel ér Fonyódra. Végül a most csak augusztus végéig közlekedő fürdő-vonatok állandósittatnak. Ha még ehhez azt is regisztráljuk, hogy a déli vasút ezentúl feltételesen a Hélatélepen is megáll, akkor mindazt az örvendetes ujitást elmondtuk, ami hivatva van a balatoni fürdőzést a közlekedés utján fóllenditeni. — A Szent Istvánnapi néptombola rendezősége lapunk utjáu értesiti a u. é. közönséget, hogy a pénzügyi hatóság engedélye már megérkezett és igy a-bizottság jogosítva van a jegyeket előre is elárusítani. Eddig a jegyek eiárusitását Kasztl fivérek, Offenbeck VII mos és Társa, valamint Szabadszállásy Béla cégek voltak szívesek elvállalni. Azonkívül a bizottság pénztárosánál Eperjesy Gábor urnái is kaphatók, hol a nyereményekre vonatkozó felvilágosítás nyerhető! A bizottság azon reményben van, hogy most midőn a megyés püspök ur adományával ogyütt több mint 80,000 korona ért. összeg áll a bizottság rendelkezésre és a mikor úgyszólván minden összeg kétszeresen számit, mert a kamatozást nagy mértékben segíti elő, a közönség a szent Ugy mielőbb való megvalósítása érdekében ez évben a szokottnál is jobban magáévá tfc^i az ügyet és annak sikerét nagyobb anyagi támogatásával\'teszi lehetővé. — Halálos gombamérgezések. Megrendítő gombamérgezési szerencsétlensög tőrtént kedden Kiskanizsán. H e i 8 I e r Jakab kiskanizsai lakós gombát szedett az erdón. Felesége vacsorára megfőzte. A család a gomba elfogyasztása után rosszul lett. Másnap reggel fordultak csak orvosi segélyért, de már későn. A mérgezett gombától pénteken reggel meghalt Zalabéri Nelli, Heisler unokája, péntek éjjel meghalt a családnál alkalmazott 19 éves szolgagyerek, ma szombaton reggel meghalt Heislerné. Ileisler Jakab élet-halál közt kínlódik. Plander Éva és Szmo- Titániából. IRODALOM. Rimelli Kázmér, a legeslegújabb költői nemzedék tagja, Íróasztala mellett ül. Rövid tűnődés után a homlokára csap: (Hopp, minden jel arra mutat, hogy a kánikulában vagyunk és ón még az idén nem irtam erről, A világ már azt is gondolhatja, hogy kimerült a vénáin. Pedig, ha tudnák! Hah! írni fogok !i Végig dől a díványon és szemeit mereszti, (Hah, ihlet! Ihlet!) Haját borzolja. Az ajka habzik. iHah! Extazisz! taxisz!) Felugrik és az asztalhoz * Szerkesztő-változás. Nagy Miklós, a „Vasárnapi Újság" szerkesztője augusztus \'-én megvált szerkesztői tisztétől. Negyvenkét év óta dolgozott e lapnál, s 8U7. februárja, tehát több, mint 38 év óta működött, miut a „Vasárnapi Újság" és mellék-lapjai szerkesztője. Most előrehaladt kora és egészségi állapota késztette, hogy nyugalomba vonuljon. A lapok szerkesztésében azonban mint munkatárs, sok évi tapasztalatainak felhasználásával tovább is közre fog rohan, hol egy állandóan kifeszített papírra ezt írja működni. A „Vasárnapi Újság" szerkesztését Nagy érdekes betűivel: \'Miklós távozásával Hoitsy Pál vette át, mint felelős szerkesztő. A „Vasárnapi Újság" most megjelent száma a szerkesztő-változás alkalmából részletesebb közleményekben méltatja Nagy Miklós szerkesztői működését. Nagy Miklós az élő legrégibb magyar hírlapírók «i azer-kesztők egyike Hosszú szerkesztői pályáján a magyar hírlapirodalomban páratlannak mondható tevékenységet fejtett ki. FS lapját, a .Vasárnapi Ujság«-ot nemcsak életben bírta tartani egy emberóltönél hosszabb időn át, a közélet, a mlvelödési viszonyok, a közönség kívánalmai annyi s oly nagy ménékU változásainak, fejlődésének közepette, hanem fokozatosan mind magasabb színvonalra emelte, a lap lépést tartott a magyar kultura nagy fellendülésével, mely az utóbbi négy évtized alatt végbement. — Legjobban mutatják Nagy Miklós szerkesztői munkásságának példátlanul nagy terjedelmét a következő számok: szerkesztette a »Vasárnapi Ujság« 38 kötetét (évfolyamát\', ugyané lap füzetes kiadásának, a .Képes Kolyóirat«-nak H7 kötetét, a .l\'olltlkal Újdonságok* 38 kötetét, a .Képes Néplap. 8 kötetét, a .Világkrónika\' \'28 kötetét; »Az Osztrák Magyar Monarchia Írásban és képben« 2l kötetét és Ifjabb éveiben a .Magyarország képekben* cimü honismertető munka 2 kötetét összesen tehát, beleszámítva a .Vasárnapi Újság* három nagy karácsonyi albumát, 109 kötet jelent mog szerkesztése alatt, — valamennyi illusztrált és oly nagy terjedelmit, hogy több ezerre menő rendes nagyságú kötetei tennének ki. s ezeknek, mondhatni, nincs oly lapja, mely Nagy Miklósnak szerkesztői kezén keresztül ne ment volna. Ttlzlohellő, enyhe szellő Honolja a lombot . . Fel s alá járkál. Mellét veri. (Hah! lombot... lombot. Rimet reál Bolondok mondok, porondot! Hah! Ihlet, ihlet!) Újra írja!: H e vü Tet. Tüzlehellő, enyhe szellő Ilorzolja a lombot ... KUld a Karsztra 1 megolvasztja Szájunkban a blombot... Arca átszellemül, karjait kitárja. Földöntúli hangokat hallat, melyek távoli ugatásképen lassan elhalnak. IJjra leül s most már dühösen ir: Arany buggyan hát csakugyan Pici szádból szivem! Te kis bárány, aranybányám így szeretlek híven! Leroskad. Egy darabig aléltan fekszik. Csengetésre ébred fel. Támolyogva nyit ajtót. Novellási Alfonz, szintén a legújabb irói nemzedék tagja lép be. Egy pillantást vet Rimellire, aztán elbeszélő hangon: — Ihlet?... Rimelli fátyolozottan int: — Megvan. Alfonz az asztalhoz lép és elolvassa a kész poémát. Nincs megelégedve. Elsőfokú vitatkozó hangon: Nem ez. Újra nem ez. Nagyon világi KÖZ6AZDASA6. Vármegyénk gabonatermése. Az aratási és cséplési eredmény jó középtermésro vall: szalmában _____ vjm v|>>< v-i ,határozottan jó termés vau a legtöbb vidéken. Az -dics (iyura. kik szintén ettek a gombából,i Semmi homály. Semmi misztikum. Abszolút világos- termésen alul maradt az idén leginkább a francia életveszélyben vannak. ság. Nem ez. Újra nem ez. &úza, melynek í6*/„ már a mull télen tönkre ment. Rimelli egy ideig meglepő bután néz Novellásira 1 minőség a búzánál nem mindenütt olyan szép, Egyszerre kifakad: mint a mult évben volt, mert a hőség korlátolta a — Hiába! Nem tudok olyan értelmetlenül irui, szemképződést és a dült jószág is rontotta az átla-ahogy ti akarjátok. Nem tudom megtagadni a grama- minőséget. Aránylag jobb minőség van a tava-tikát, poétikát, logikát. Mindig azt akarjátok, hogy \'.vi,1«l » rozs és árpánál, mely utóbbi ha sárgás szine eredeti legyek és mégis a saját extravaganciátokat vau- másrészt elég súlyos. — Vármegyei átlagban mintázzam. Őrület! Téboly! Nem bírom . " loljró évben előreláthatólag elérjük az 1903. év. — Hopp, megállj! Kzt jól mondtad. Ez jó lesz termés eredményét, egy hősömnek! (feljegyzi, aztán novellái dialóg-han- Az alkoholizmus kérdése Máday Izidor uy. gon:) Dehogynem, fiacskám. Mindjárt fogsz te tudni! miniszteri tanácsos r Adatok az alkoholizmus kérdésé-Ne félj. (Carbonári köpenyéből egy üveg konyakot nek ismertetéséhez" cim alatt tanulságos munkát irt. vesz ki. Iszik belőle és Rimellinek nyújtja.) Igyál A szerző előszava szerint az idézett munkának célja ftteier idyll. melylyel előtérbe nyomul a többi gyógy- fiacskám! Kz az ihlet! S majd aztán próbál) írni! az, hogy társadalmunknak figyelmét felhívja a szeszes holylyel szemben. És mulatságokban sem szenved Addig magadra hagylak! italok, első sorban pedig az égetett szeszes italok hiányt: lapda, koszorúcska, tombola, zene- és ének- Rimelli megissza a konyakot, aztán újra a díványra^ fogyasztásával való visszaélés által felidézett bajok estélyek, egy valódi mulatságos népünnepély és egy I fekszik. Az előbbi jelenségek fokozottan ismétlődnek., komolyságára. Az alkoholizmus és annak következ-a legújabb erőtől játszott tenniszjáték az utolsó hetek-\' Szeme vadul forog, ajka habzik. Nyög. (Hah, Múzsa, ményei cimü fejezetben hírneves orvosok és inas bon rendkívüli szórakozást ayujtott a közönségnek. A (múzsa!) Tajtékzik, sir, röhög, hörög. (Hah! Ihlet! tudományos szaktekintélyek véleményeit idézi arról legfelségesebb és legkellemesebb idó Rohitsch-Sauer-\' Ihlet!) Méláz, borong, fetreng, szorong. (Hah1 Apolló... a hatásról, melyet az alkohol az emberi szervezetre brunnban augusztus és szeptember második felében j óllól) Fölugrik, leesik, újra felkel és ir. . . Félóra gyakorol. Statisztikai adatokat sorol, melyek az alko-van és ez hihetőleg az idén is megőrzi vonzó-erejét, multán Rimelli a földön alszik. Alfonz lábujhegyen hólizmusnak az öngyilkosságok, a balesetek, az elme- életveszélyben vannak. x Rohitsch-Sauerbrunn az idén ismét rond-kivülviiag.v látogatottságnak örvend. Az utolsó gyógy-f jegyzék több mint két és fél ezer vendéget jelez és ami előtérbe hozattassék, ez egy kizáróíag előkelő közönség a Monarchia minden részéből és a külföld ről. Mindenekelőtt a nagy pártfogás ezen fürdőhely előnyös gyógyhatású forrása és a feltűnő újítások és reformok létrejöttére vezethető vissza, melyek az utóbbi néhány év alatt történtek. Rohitsch\'<Sauorbrunn ma egy kuárólag modern gyógyhely, fekvés és éghajlatra nézve is, fürdőberendezés, jó ellátás és a mi uz itt tartózkodást kellemessé teszi: van erdókoszoruzta ANYAKÖNYVI HÍREK. — 1906. ^gusztus 5-től ll-ig. — Halálozások: Szollár János. 4 hónapos, cseléd gyermeke. ()zv. Pesta Józsefué — Pap Anna, 5!) éves, napszámos. Németh József jfjn, 4 hónapu.s. postás gyermeke. Kulman Sándor, 3.hónapos, házvezető gyermeke. Göllesz Lajos. 4 hónapos mozdonyvezető gyermeke. Hermán Erzsébet, 3 hónapos, magánzó gyermeke. Hagladi Sándor, 53 éves, hivatal szolga. Szobodics József, fi napos munkás gyermeke. Károlyi Kornél, 17 éves, gymn. tanuló. Horváth Mária, 1 hónapos, téglás gyermeke. Kálovics Ferenc, 8 hónapos, földmives gyermeke. Plándor György, 5.\' éves földmives. Kálovics Juliánná, 1 hónapos, földmives gyermeke, Házasságot kötöttek: ; az asztalhoz megy és olvas Szahara betegek, a tüdővészesek számának emelkedésére, továbbá a halandóságra és a/, utódokra való káros befolyását igazolják. A következő fejezetben „Az alkoholizmus és a külföld" cim alatt adatok foglaltatnak arra nézve, hogy a külföld tizeuöt különböző államában az alkoholizmus kérdése miképpen áll. A munkának fórészét a Magyarországra vonatkozó adatok képezik. Statisztikai adatok alapján ismerteti a szerző a szeszes italok fogyasztásának nagyságát és jeieutó-ségét. melv utóbbi részben kiemeli a szeszes italokra. Alfonz novellavégi mozdulattal felemeli az alvó kiváltképen a pálinkára elköltött összegek szédítő Aztán megissza a nagyságái, melyek évenként a fél milliárd koronát Hogy ordít, hasgat buja sirokkó... Nézd! Itah . . . keblem lázt sóvárog . . . L\'r mindeniltt . tátong, csak ásit . . . Kgy csöpp meleg vért!!! ttlzes húsárak! Oáz! . . . Oáz . . . Hah! mily lila vágy! . Ott a velő sikongó násza ... Oáz! Oáz . . . soha . . . elég már . . . A kéjszakái a vért szaglássza . . . Rimellit ós homlokon csókolja, _ >r_„o„.j _____ __ __________ _ .............. maradék konyakot és felkelti az alvót. Egy darabig megközelítik. Síivel az alkoholizmus tekintetébeu ; némán néznek, majd Alfonz széles gesztussal: mindeddig tüzetes adatok uem gyüjtettok, egy kérdó- — Keblemre költő!... ivet intézett a szerző azokhoz az állami közigázgatási (Sirnak . . Maguéziumfény . . .) közegekhez, kiknek a közoktatás és a közgazdaság —lm. gondozása képezi feladatát és akik a néppel legtöbbet I --. ------------ ----- _ érintkeznek. Ezektől több, mint száz érdemleges válasz érkezett. A válaszok eredménye „Az alkoholizmus Magyarországon" cim alatt 11 különböző kérdés v r i l x í».| .» ,n . , ! szerint nemcsak csoportosítva közöltetik, hanem min- Mcsos István, főkertesz (Dóba, - Gágpár Máriával.| A-i|Mr fé,yk4pélIikifhl Alulion.™ ,(..«< Wi«o,5 den egyes kérdésre nézve közli a szerző szó szerint on- él u\'i lényképéaieti készülékek. felülmúlhatatlan 1 - VEGYES. Perger Róbert, mérnők (Budapest) — Köö Annával. Velecz Ede, cipész — 8zabó Terézzel. Magyar László, földmives — Polai Annával. Sényi Károly, kómüvos — Dani Máriával. SzQcs István, vasöntő — Gerencsér Máriával. Kulcsár Pál, molnár — Korcsmáros Fánival. _ ... .,-. - . . . . is azokat a válaszokat, melyek a kérdés megvilágitá- lőségd pillnnatkézt apparátusok, valamint midéinéle tény- , . , . . , , . . . ... , i - i .. képiueti Cikkek Moll A cégűéi (Béca, TuchUuben o c. U legérdekesebbek. A kerdőivekre beerkezett kir udvari iz&Uitó) kaphat k. Ezerf üzletág alapitlatolt 1854 ben Kívánatra nagy kepea árjegyiéket bérmentve kQlű a cég válaszokból megállapítható, hogy Magyarországban «z alkoholizmusnak legveszélyesebb fajtája, a pálinka-■ alkoholizmus tényleg gyökeret vert. Az alkoholizmus I ellen való teendőink cimü fejezetben a szerző min- fi ZALAI KÖZLÖNY 1905. AUGUSZTU8 12. deuekelótt a követendő irányt állapítja.meg. A szerzó a pálinkafogyasztás ellen fordul, azért mert az a nép nagy tömegét képviselő munkásosztály erkölcsi és anyagi romlására vezet Az ebben az irányban való teendók sorozatában a szerzó többek kö/ött javasolja, hogy a pálinkának munkabér fejében való kikötése megtiltanék; hogy a pálinkafélék minősége éppen ugy, mint, a boré, törvényes ellenőrzés alá helyeztessék; hogy a pálinka árulása a katonai és honvédségi laktanyákból és kantinokból kizárassék stb. A teendőknek egy másik csoportiát a társadalom feladata gyanánt jelölt ki a szerző, mely csoportban többek közt a korcsmai visszaéléseknek olyan módon való orvoslását hozza javaslatba, hogy megfelelő feltételek ós ellenőrzés mellett az ital mérési engedély községenként kizárólag hitel-, fogyasztási — borértékesitó — vagy külön e célra alakítandó szövetkezeteknek adassék azzal a célzattal, hogy a pálinkafogyasztás lényegesen megszorittassék és fokozatosan a minimumra szoríttassák. A könyv Kilián Frigyes fővárosi cég bizományában jelent meg. Ara 2 korona. A gabonaszem megvizsgálása. Kovácsy Béla gazdasági taointézeti igazgató ur Kassáról a következő sorokat küldötte be lapunknak: A gabonaminták megvizsgálását igen sokan oly módon eszközlik, hogy a gabonaszemet a szájukba veszik, kettéharapják és ilyen módon kívánják megállapítani a gabona minőségét. A gyakorlatbau igen sokszor tapasztaljuk ezt az eljárást, melyet azonban helyeselni uem lehet, mert a sugárgombabetegséget előidéző sugárgomba a gabonán tenyészik és emberre, állatra egyaránt a szálkákkal, pelyvával átvitetik, h» az a szájüregbe kerül. A polyva ugyanis fölsérti a nyálkahártyát és a gomba igy közvetlenül a szövetbe juthat, esetleg rossz, üreges fogon keresztül ide is. Ha az embert támadja meg e betegség, akkor a nyakon, a bordákon,, vagy csigolyákon, de a tüdőn, a légcsőben, a mell és j hashártyán a beleken is kiterjedt gyuladásos genye- J dések és fekélyek támadnak. Ezen betegségnek lett áldozata egy molnárnak a fia Németországban, aki a | gabonaszemet a szájába vette s ilyeu módon iparko-1 dött meghatározni a gabona minőségét. A gabona, minőségét tehát, ha a különböző gabouaíéleségeknél vagy » különböző módon mivelt és műtrágyázott gabonaszemeknél megakarjuk határozni és köztük a különbséget megállapítani, akkor sohase vegyük azt\' szájba, mert egy olyau szem, melyben a sugárgomba meg van. elegendő a halálos megfertőzésre. Megszűnt sertésvész. Nagykanizsa város tertt-\'j létén uralgott sertésvész megszünvéu. a terület a zárlat alól feloldatott, minélfogva a heti vásárokra sertések | ismét felhajthatók. Hirdetmény. A miskolci VII. országos sörárpa-vásár folyó évi augusztus hó 22-ikén az ottani vármegyeház nagytermében fog megtartatni. E vásárra oly megjegyzéssel hivjuk föl az érdekelt körök figyelmét, hogy a vásárra vonatkozó részletes hirdetmény kamaránk hivatali helyiségében van kifüggesztve. — A kerületi kereskedelmi és iparkamara. SZERKESZTŐI ÜZENETEK — Kérdezőakodőnek. .A rendőri mizériák orvoslása" cimü cikkünket, amely mint Ön irja hozzánk intézett soraiban „az én véleményemet is kifejezi" Baboss László ügyvéd irta „Egy nagykanizsai ügyvéd" aláírással. Baboss kitűnően ismeri a viszonyokat. Közel harminc éve lakik Nagykanizsán. Ez idő alatt mindig tevékenyen résztvett a közügyekben. Jobbára tollával szolgálta lelkesen és önzetlenül a közügyet. Szerkesztette egy ideig a Zalai Közlönyt is. Szóval tollforgató ember, ki már több könyvet is adott ki. — L M Cikke nem közölhető. — B. Gy., Pozsony. Tárcája nagy anyaghalmaz miatt késeit a megjelenésben. E számunkbau találja. Igyatok napODta bor. tej, couotc, gyümölcs levet robitscbi „Templom-forráa\'-t, a nemcsak egy üditő, frissitö italt élvettek, hanem diatikua hatátban is részesültök, mely az étvágy könnyű emésztés és szabályos anyag cserében nyilvánul. Nagybani raktár Magyaromig rétiére: HOFFMANM JÓZSEF-nél Budapest, Báthory-utca 8. síim. HIRDETÉSEK FELVÉTETNEK E LAP KIADÓHIVATALÁBAM. // SZŐLŐVESSZŐI A világhírű „DELAWÁRE adja a legjobb bort! Oltani, permetezni nem kell! A tzölészet kincsei A phyloxerának ellent áll II Leírását és árjegyzéket ingyen küldünk bárkinek I Szölöoltványok mérsékelt áron kaphatók! Nagymennyiségű sima és gyökeres Dela-wáre vessző eladás \\ Cím: Szigyártó és Takáts uölötelep tulujdonoiok. Telep: ALS» SEOKSU. — Kll.pontl lrod>: FEL8Ö-8EOE81) Somogjmegje. A Liniment. Capsici canip., a Horgony Pain-Expeller egy régjónak bizonyult háziazcr, mely már több mint 35 óv óta lei-jobb ffylalom-usillípító szernek bizonyult ktfizvenyntl, . ciúznál és mephülMeknél UsJóranoléí-képpcn használva. Figyelmeztetés. Silány hamisítványok miatt bevásárláskor óvatosak legyünk « csak olyan üveget fogadjunk el. a mely a „Horgony" védjogygytl in a Richter czég-jegyzéssol ellátott dobozba van csomagolva. Ára üvegekben 80 lillér, 1 kor. 40 f. in 2 korona én úgyszólván minden gyógy-azurtárban kapható. KóraktAr: Törik Józaef gyógyszerésznél. Budapesten. Klchter gyógyszertára az „Arany oroszlánhoz", Prágában, Klisabethstrasse fi dpu. Nvilttér. Ai e rovat alatt közlöttekért nem vállal felelőiirgrt » szerkesztőség A SzinyeLipóczi Lithion-forrás kitünó süerríl ^aluatnr kltúDÓ8l"ml fOCUvdlUL használtatik nit-, háayhólgsj- és ktsxvingbánUlmsklU-n. hújg-dara és vixiltti nthiitégiknél, » exnkros hóggárnál, továbbá\' a Ugzö és tméiztéii szervek huraUinál. Húgyhajtó hatáaú! VaasanUs! Itasra sssMcttetl I Clraa.aUs! KasKaii dtvaKtvuktr,iktJtuil,rn ram a -■ SaUitor-forral ioaigatitág^ndl Eftrjut*. Elektrotechnikai Szakiskola laboratóriummal ás tanműhelylyel egybekötve. Pozsony, Wallon-utca 14. sxám. Szakiskola a teljes elektrotechnika és géptan számára. F. éli szeptember 1 én kezdi meg a beiratáat az 1-bő időözak oly tanulók számára, kik Elektrotechnikusoknak (Gyári hivatalnokok stb.) akarják magukat ugy élelmileg, mint gyakorlatilag (2 évfolyam alatt) kiképeztetni. Felvételi kor: U tői 30 év. Képsettaég: 3—4 közép vagy polgári iskola, kereskedelmi vagy ipariskola. Áz elektromos erő állandóan növekedő alkalmazása erőátvitele és világitáai célokra, továbbá chemlal gyárakban stb. atb. a szőlőkre (gyámok) nézve ajánlatossá teszi fiaikat fentne-vezett intézetbe való beiratkozás által ezen ép oly azép mint remfenyteljea pályára küldeni. Jelentkezni minden nap lehet. Kívánatra az igazgatóság prospektust küld és kérdezősködésekre postafordultával felel. AZ IGAZGATÓSÁG. Az intézet internatussal van egybekötve. 1S05. AUGÜ8ZTU8 12. ZALAI KÖZLÖNY Schicht-szappan! („SZARVAS" VAOr KULCSSZAPPAMT) Legjobb, legkiadósabb s azért a legolcsóbb szappan. Ment mindennemű káros alkatrészektől. Mindenütt kapható. A vásárlásnál különösen ügyeljünk arra. hogy minden darab szappan „Schioht" névvel es a „szarvas" vagy a „ kulcs" védjegygyei legyen ellátva. BERENY JŰZSEF nkszerósz fO "•CT" NAGYKANIZSÁN SAJÁT MŰHELY. « ICrVrVIIDIIir "i" kía.ltméojem mindeo- jLUlUlUnUn kor atgj vílaaxtékbao k«----- lián kaphatók. NAGY RAKTÁR g\'""kh" «»«»\'■\'•»■> --m sxinea kövekben. NAGY RAKTÁR ttr> t! D4\'""T<r" lánctokban. NAGY RAKTÁR fií0" Eladás részletfizetés mellett isi Ja.lUUok r, aj aaabtk (jor.aa Mailttataak Glóbus ttiszKtokivonatotj Nrlialeli Henrik HlRDETESI IRODAJA Béci,i.Joll:eiiel!,fólismi ésl. emelel Alapíttatott 187S » Telephon 809 A ci k. pósUUkarékpéostár Clearing-ssám- lája 804 81K. ajánlja mását hirdatéal meghiaiaok gyers éa aloaé aiiatéiéeéra bel-él külfíldi njtagok rétiért Szaklantoiok, hirdetési tervezetek, éraia- baiok díjmentesen Legújabb aagy hlrlap-áriegyz«k hirdetékaak ingyen éa bérmentve Saját gyűjteményes hirdet rovat a „ürüt Frtie Preist" is „lein Wr. Tagblítt" hírlapukban uiiodcnnemQ hirdotéi réaaére, mint: Adáa-vételi közléiek minden üzlet- > ágaak Tára képviseleti Bgyaiki, állást-karaiö, a|éalati hlrdatéatk atfe Mlal «|«u(*tb Uát,iii,.i., aHetoluaaaia. ■ nwiDtk,~ ■ nlh.Uan hMinlll/., ...«< w a>arK\'\'lr !<■•( Bergcr-félo glycerin-kátriínyszappan Jlcrgcr-félo borax-szappan. — aaaMa, asepia, mlliww *» baj »k elle*. ? a talaah 70B1I*r kaaintlutl "\' •■ynx. k TUirUyUJ aaUroaelUn I l\'í tl«-Happ»nl M bor»t-aaapl >1.1 A la im< aa ilt UUiaW a a 1 KlteoMv* dtrteklrréM g) atanyénmmal ■ pArlal vll*HltlAIIIIA.oi> ntitmÁBf, á*mto^«í*a»*fi[>aoLoi"maiia»a/í\'\' haiainaati ui N«gjbau : O. Haü jy4tfUil>ao «( hunniA n.wit-.,,. jJ á Comp., Wien I., Bib.rati. Hlwlarkwi lapamaMc 4««ai gr* Raktár Nagykanizsán: Práger Bél* gyógyazertára, valamint Magyarország több gyógytárában. A REKLÁM j u* Állandó, éamerü és ügyes reklámozás miuden gyári, kereskedelmi, ipari vállalatnak, üzletnek a lelke, rugója, az éltető eleme. Hogyan, hol én mlbor hirdethető a legsikeresebben, legjobban és lego\'csóbban. megtudható az "^zzccczzrxr: Általános Tudósiló hirdetési OHitályaiiál tulajdonos LEOPOLD GYULA sxerkfsitő. BUDAPEST, VII , Erzsébet körút 54 , ahol kiváló szakértelemmel, odaadó lelkiismeretességgel, pontossággal és olcsón esrközöluek hirdetéseket éa reklámokat az összes budapesti, vidéki éa kölföldi lapokban és naptárakban. 3E Költségvetések é tervezetek ingyen Ü -mf^f INGYEN kapja kiaáoatra mindenki i mi - Érdekes áitalanoi árjegyzékünket — több mint 1500 képpel, mai; btrmilj aaOk-aégleti a»r«a«i> fcrdekea ujdonaágokoel nél-kQlöxbetetleo. leveleiA-lap a pontos clm meRjalölíséf"! elén, mire bérmeoteaee küldetik az ferdakea klta\'taaa árjegjskk KERTÉZ HENRIK altal.WIen, Fleischmarkt 18-243. 186S 6tn fonrnlomhui. * Bererer-féle ? íMHótrúiiy-ntippiin, •OM\' ukmtMtak tlUl aláalva, Itartpe l«cm sUwtSee W*r«* -Oi-rrwl alkalmartatlk mindennemű bőrkfltcgek •n««, MimUM Wall Mkkaly-Whn&r, MMt strrasirr Un MMMtWi, ÓH af, íajrdaf, UUímuIU. le* M attHillkorpa •lUr.. A ll.r«.r-We Utrínynappa. UrUlma»a> la-k»W«»\' aak 40V.-1I w m».lw mib, i kmik«Mi<iil«i •1\'MoHsl* kálrtny (ta-renr-klAI Itn^nam kllPlnMalk. Idltlt h«r).^-*.«*aK.>»l •Ikarrw alkalm»rh.Hk • kAlrénfatannar -•\'v.r a licrgcr-féle kdtriiny-kéns/nppnn. F.lindalHH Havrrből minden HKombaton. Francia vonal. Kányelmes, gyors utazáa. kitOnö állati* bor éa likőrrel. Utazó-jegyek mindan állomásra az összes amerikai vasutvonalakon eredeti árakon. Bővebb felvilágosítással ingyen ás bérmentve szolgál Francia vonal VIEN. IV., Wenringerg. 8. Világkiállítás St. louis 1904 Legmagasabb kilünletes.Grand Prix" Ki szereti a gyiagéd, szeplő ndlküli, tiszta aroot, puha sima bért ís roxsás arcbőrt? a* nioiakodjek napooként. as ismert medikai BERGMANM féle {VHbjetj: 8 háoji.t) vagy BirgBaan L Ca Druda 4, Talaabaa a 8. — Ára 8o fillér — | Kapható: GELTSCH ei GRAEF .DROGÉRIA ■ Nigykaaliain V .ÍWÜ AUGUSZTUS 12 IOOCODDOODQCCO ooo ooQooaaaooaaaooa Gyümölcs és szőlő sajtók, ,HERCULES" folytonosan ható ke"í< emeltjű ^d.ir^T, \' saerkfietlol ée uvomóurő Bíiibályzóvul m leg- \'.x^, , ., pl magAgabb nmnknkfpesKÍg garanllllva. JflTfW ""ft* HYDRAULIKUS SAJTÓK - W\'ráfr krtlfiuö-HU magas nyomán (a nwiy niuakakepeB- J||)J I jlffl^L Szőlő és gyümölcs zuzók ég bogyó morzaolók. ^I Teljesen felszerelt szüretelő készülekek. i % Szolö és gyümölcs orlök, aszaló keszüló- jf/_„ kek gjümöics éa főzelék aszalásra, gyümölcs-vago és hámozd gepek. legújabb szerkezetű szabad, önműködő ..SYPHONIA" fa és SZÖIÖ-vesszö permetezők, a szegecs es tormáncs valamint a vértetn kiirtására; sölö ekék. i A legjobb VETŐGÉPEK .,A(iKIC()LA" (tolóvetőkerék-reudazer) mag- és különböző muRmennyi-számára vá tókerekak nélkül, dombon avacy (/•naikon, n legkrtnyebb járás, leRnauyobb tartós Hág é.« mind a mellett a letjoictóbb ár által tűnnek ki. A lehető leensK.vobb munka, idő és pénzmegtakarítást tesxik lehetővé. KfllönlegesHégeket széna- és nrató-gerebljék, Hzénaforj*atók, széna- éa H/almaprések-kezi használatra, kukorica morzsolók, csép-lÖK^pnk, járgányok, gabonarosták. trleurök, ekék, hengerek, boro-nákban és takarmánykénzltésre szolgáló gépeket a leflujabii rendszer ph jótállás mellett gyártanak és szállítanak MAYFARTH PH. és TÁRSA, gazdasági gépgyárak, Tasöotödék és ekegjárak Béos, Il/l Taborstrasse 71. szám Kitüntetve több mint 5O0*>arany, ezüst éremmel stb. az összei nagyobb kiállításokon. — Rédzletea árjegyzék incyen és bérroeatve. — Képvineiők és viszont elárusítók keresletnek. Paak akkor valódi aupdetyik "eg MOt.t. A. védjegyét lOutMl tsag axxpr vaioui. ^ A ^ |(.||ritu <BIiMIUI, Tkl, l4m. A Mo„. féli sot-bersitsz oev< jeleién mint fájdaloaiotillapito bedörzsölni szer kósz- »(.ot, csuz és a meghűlés egjé\' következményeire! |pg>|iii.r»Mei<:bb oépazrr Egy éeetett eredet! üveg ara i kor 90 flll MOLL Gyermek szappanja. Legfinomabb, legújabb módszer szerint készítik gyermek él bftlgy nappali a bér ekszerÜ ápolására gyermekek a falnéttek reaiera. Ara darabaakiat — 40 flll. Öt darab — I kar 80 flll Minden darab gyermek-szappan Mell A védjtgyavel van eilátm F í M f i k Dl d e <: Moll A. gyógyszerész, cs. es kir. udvari szállító által. Bécs: Tucb aut<eu 9. az. Vidéki megrendel én k naponta posuutamét meii.it teijeuttetuek A raktárakban tették határototlan MOLL A. aláírásával i» védjegyével ellátott készítményeket kérni. Raktár. Nagy-Kanizsán Rosenfeld Adolf Fiai. uoacicooonaaa ooooooü ooasoooaa^aoaoaaoooa EN, CSILLAG ANNA a 185 rm hess/u lorelty hajamnal, ■ •lyat saját ialfimanyu hajkeato«öai 4 hónapi haiiaa at után kaptaai. Ez tehát a legjobb szernek lett elismerve a haj ápelaiára. a baj nivetenek elÖMozditasara? a fejbőr ercaltéaére; eiéieglti eraknal az erote|-jea, telt izakallaövést ei ma\' röv.d idei haszna at atan agy a hajnak m nt a izakattaak, terme-s/etei frayt ei tdmottsegat kö csánöz es meg aiiatl éket az ld»eiétiU dsillérté a egnr.gisabb aerig Egy tegely ara I, 2, 3 es 5 forint. Postai íznkuldé* napmi\'a az ér előre *a!o bektj. deie vagy uttnvrt in>IUtt az egeiz világba * gyárból, ahová micteu megbizái kuldeti.ln GELTCH & GfíAEF, DROGÉRIA, i ..törói Serem\'-lis\' Cuum-o, A JELENKOR LEGJOBB TETÖFEDESI ANYAGA Hirdetések Bécsi lapok, továbbá az ö»»ze» kii- él bllfildl újságok részére a legolcsóbban estköxll RUDOLF MOSSE, Annonceu-Kx|iedition WIEN, III.. Illliritittl 2 }-imer.kai szab. Tyuk«ztm gyUrü A legjobb • n blztoiabb Bter KitQnő batAf«al azonnal fájdalomcsillapító Kapható az osztrák magyar monarchia óssre* pyóf?)táraiban Darabja boritékbxn \'20 f, 6 darab dobozban 1 korona Postán \'20 fillérrel töb •. — Főraktár Magyarország részére Tördk József gyógyszerésznél, Hudapost. VI. Király utca 12 Kttzpentl raktér Ausztria Magyarortzág réizére .ZUM SAMARITER- Grac MAGYARORSZÁGI KÖZPONT: BUDAPEST-VI., A NDRÁSSY-ÍIT 33^\' Nyomatott Ifj. Wajdits József könyvnyomdájában Nagykanizsáu NAGYKANIZSA, 1905. Negyvennegyedik évfolyam, 33. szám. augusztus 19. ZALAI KÖZLÖNY Megjelenik minden szombaton. Előfizetési árak: Egé»z Évre !Ö korona, félévre 6 korona, negyedévre 2 korona 60 T. Egyes szám ára 20 f. István király. ElÖmló szelídséggel az arcán, glóriával a fején, a pátriárkák fenséges harmóniájával a tekintetében, igy ábrázolja Szent István királyt a régi krónikák rajzolója a bécsi képes krónikától Túróéiig s igy festi meg ót képzeletében a nép. Pedig István nemcsak szent \\olt, hanem a maga korában mindenek fölött erós tértin. Lovag volt, hadvezér és államszervező ; diplomata, szociálpolitikus, gazdasági politikus; férÖKés király minden izében: nagybajuszom, szép daliás férfi, nagy katona, szenvedélyes vadász: amellett a fény kedvelője királyi hitvesével együtt, megjelenése fejedelmi, udvartar ása pompázó. Szerette feleseget mélyen, imádta s uralkodásra nevelte \'egyetlen fiát. Ilyen volt I. István a nagy ember és a nagy király. Kereszténynek született, a mikor népe nagyobbik részében még pogány volt. És országát egészen a nyugoti kereszténységhez kapcsolta. A németség már az igaz vallás hive volt akkor, amikor ó apostoli munkáját megkezdette. Magyarország függetlenségére is akkor vetette, először a szemét, goudűlva.; eFŐBI) egyházi provinciájává teszi, aztán világi uralma alá hajtja. De István nemcsak vallásos volt. hanem magyar is A salzburgi érsek és a passaui püspök hiába vetélkedett egymással, hogy egyházmegyéjébe Pannoniát melyikók vonja: Istvánnak a kereszténység sem kellett a haza függetlensége árán s a magyar kereszténység első teritóit és oktatóit inkább a messze olasz földön kereste. Velencéből hivta (Jeliért püspököt Csanádba, Monté Cassino szerzetházából Pannonhalmára Aszirikot. aki utóbb, a mikor a magyar katholikus egyház szervezésére került a sor, meghozta a pápa üdvözletével és áldásával a koronát, mely akkor a keresztény királyság külső jelvénye volt. Ezért szent a magyar korona. A hatalom jelvényévé csak később vált, azzá már István király és a magyar nemzet tette. István pedig keresztény volt érzületénél fogva, apostol lelki hajlandóságánál és irányánál fogva, nyugoti keresztény volt szivében, politikájában, nemzetéért, ón-magáért. Ilyen volt Szent István. Magyarország első királya, az apostoli király. És ő maradft a magyar király példaképe mindig. A magyarság erényeire, vitézségére alapította királyságát s azért szokták mondani, hogy a királyság csak addig állhat meg, amig magyar. Az idegen eszméket is kímélettel vette át, vigyázva, hogy nemzetét egyéniségéből, magyarságából általuk ki ne vetkőztesse. És keresztülgázolt mindenkin, a ki országának önállóságára tört. Magyar volt izről-izre, noha uralmát idegen elemek segítségével kellett megkezdenie. A kereszténység behozatalán kezdve, a civi-lizálást ós az államalkotást, az egyház vezér- Kclclüj ws.\'\'.,c.\'zt<j Ur. V i 11 ű n y 1 II <> n r i k l.aptulajdonos ,é> kiadó: 1 fj. Wa.| <11 (h József. karát is idegenből hozta, de egyházának hadserege magyar volt, a nép köréből került ki s a tömegekkel tudott érintkezni. Egy-két évtized múlva — beszéíi a történetírás — a plébánosok már magyarok voltak s ujabb évtizedek multán a püspökök és az apátok is. í Erós. céltudatos kéz volt az a sZent jobbkéz, melyet ünnepi körmenetben hordoznak meg holnap a/, orsiágból összesereglett hívók sokasága előtt. Magasan tartotta a keresztet, de keze ügyében volt a kard inai ko-j lata is és lesújtott a vakmerőre, ki a magyart bántani mefészelte. Nem is lehetett máskép:) Géza . fia a kereszténys*^ szellemében nevelkedett\', ámde honalkotó Árpád hagyományai szerint, akiről az aggofc sbkat regélhettek ; még az ifjúnak, atvja udvaránál. ROVÁS. A városboldogitó eszméknek az a része, mely I hivatalos uton nem valósítható meg, mert a rideg paragrafus nem alkalmas annak elintézésére, társadalmi | uton lennének megvalósitKitók. Ilyenkor merül fel az együttérzésre és össze\' ^ásra való hivatkozás, Vilyenkor krícsia á* ieikevfrioVTiVtfiesszivü társadalmat, \'de mindannyiszor csak egy megütött akkord gyanánt hangzik el az eszme, mely rövid hullámzás után elhal, helétemetódik a feledés és közöny temetőjébe. Hiába minden lelkesités. A társadalom széttagolt, fásult, közönyös. Mindenki magáuak !\'l és az egyesületek. \' körök, asztaltársa&ágojc kebelében is egyéni érdekek kerekednek felül éh legtöbbnyire személyes ellentétek állják útját sok szép tervnek, melyeket a közjó érdekében eszeltek ki. Ha valamely Ugybeu fáradozni kell, mindenki másra szeretné hárítani a dolgot, de ha valamely eredményt Ünnepelnek, mindenki részt kér magának az Unnepeltetésból. Legnagyobb oka mindennek á társadalom fentebb is emiitett széttagoltsága. Mintha Kanizsán minden egyes ember külön rétegét alkotná a társadalomnak: nem igen talál "megfelelő környezetet, nincs semmiféle szerves kapocs közötte és mások között. Különféle elvek és irányok különítik el az embereket. Kzért ritkán is szállja meg társadalmunkat közös lelkesedés bizonyos eszmék kivitele iránt. Csak az tudja ezt igazáu, aki önkéntes lelkesedés hiányában házalni jár, hogy bizonyos célra megnyerjen egyeseket. Csupa huzódást, fázódást tapasztal az emberek között, akik a kifogások ezrével állanak elő, hogy megtagadhassák résztvételüket, vagy anyagi hozzájárulásukat bizonyos célokhoz. Ez az állapot pedig tartani fog mindaddig, amig az egyesek közé ékelt különféle elvek és irányok válaszfalai leomlanak . . . Katonák és civilek összeütközése . . . Harc az utcáu . . . Ilyeu cím alatt számolnak be a napilapok egy nagykanizsai éjjeli összetűzésről Az összetűzés hősei katonák és civilek. Magyar emberek. Mindnyájan húsunkból való hus, vérünkből való vér. Ezek rohannak egymásra. Harcolnak egymás ellen, mintha ellenségek volnának. Eldobnak maguktól minden emberies érzést. Kéjjel rontanak egymás életére — a győztes jelzőért. Rut látvány. Ilyen nagyobb esetek a maguk meztelen- Szerkesztöség: Nagykanizsa, 8ugír-ut 8. szám. Kiadóhivatal és nyomda: Nagykanizsa, IfJ. Wajdits Józsefnél Í Deák-tér I. szám. Hirdetések díjszabás szerint. Nyilttár soronként 40 f. ségében mutatják be a népet és gondolkodását. A nép fékevesztett indulatát, müveletlenségát, csiszolatlan-ságát. Városról-városra bukkannak fel ezek az összeütközések. Hirdetve a huszadik század árnyfoltjait. . . # — Egyik előfizetőnk kérdést intézőit hozzáuk. hogy miért tartjuk mi a szegényügyei csak akkor teljesen megoldottnak, ha felállítják a szegényházat? A felelet egyszerű: Mert ennek nagy szociális fontossága vau. Szegényház nélkül a szegények továbbra is állandó felügyelet uélkül maradnának. Nem dolgoznának-Felvennék a segélyt. Akaraterő és erkölcsi érzék hiányában a pénzt mint eddig, ezután is a pálinkamérések pénzestiókjába vinnék. Teljeseu dologtalanok is lennének. Látnák, hogy muuka nélkül is meglehet élni. Pedig könnyebb munkát tudnának végezni. Azonban ók az irgalomra számítanának. Erre pedig nagyon jól jegyzi meg a Budapesti Hírlap egyik minapi vezércikkében, hogy a magánosok irgalmára való számítás nagyon veszedelmes dolog és könnyen megrontja a gyöngo erkölcsi erejű szegény embert. A legjobb indulatú jótékonyság demoralizálhat egész kerületet. A legbölcsebben kieszelt törvény elhitetheti a szegénynyel, hogy joga van az élet javainak élvezéséhez, még ha a kezét sem nyújtja ki. A romlásba vivő irgalom és a kíméletlen közömbösség két véglet éo a középúton van »7, igazság t Közönségünk türelme különben bámulatos. A lemondás, a sorsban való megnyugvás, ez a nagykanizsaiak egyik fó jellemvonása. Nem zugolóduuk, nem panaszkodunk. A városi képviselők csak mindenre bólintgatnak. Semmi vita. Semmi tárgyalás. Semmi interpelláció. Ilyen városi közélelünk képe. A város közönsége naprtfl-nápra ki lesz szipolyozva a piaci áruiktól. Az élelmiszerek ára az utóbbi néhány évvel 3<i—10 százalékkal, sőt némelyik többel is magasabb lett. A vásárrend párját ritkítja, az élelmicikkek drágasága mesterségesen lesz előidézve. Az élelmiszer hiénák, a vásár piócái tényleg reggelenként uton-utfélen ott láthatók, meglesik a vásárosokat és még a városon kivül kötik meg az alkut, de hát az ily gyalázatos manipuláció ellen - szabályrendeletek híján mit sem lehet tenni S amit ezek az árusok meg nem vesznek, annak is hallatlan drága az ára. Mert mindegyik ugy árulja cikkeit, mint a szomszédja. És kik ezek a szomszédok? Mindmeganuyian Hiindlerek, magyarán kofák, akik az útszélen megvett olcsó árut hozzák itt gyalázatos drágán forgalomba. Ezek igazán elmondhatják: ki korán kel, aranyat lel. Valamikor Kanizsa, mint nagy mezőgazdasági vidék centruma nagyon olcsó város volt. Ma drágaságbau „lefőzünk" sok uagy várost. Ennek egyik legfőbb oka, a piaci viszonyok rendezetlensége, pedig kis energiával milyen könnyen lehetne ezen segíteni. A város jól felfogott érdekében kellene szabályrendelettel megakadályozni, hogy néháuy ember kapzsiságát ne fizesse meg \'JSí.OÖO lakó?. Meg kell találni a módot a megoldásra. A hivatalos illetékes körök tartsanak értekezletet. Beszéljék meg a teendőket. Mert igy tovább nem maradhat. Maholnap olyau drágaság lesz a városban, hogy csak az tud megélni tisztességesen, kinek néhány ezer korona évi jövödelme van. A lakósság többi része pedig kivándorolhat e városból. ZALAI KÖZLÖNY 191)5 . AÜŰUSZTU8 11) A mienk és a másé. IrU MÜLLER MÓR. Fiume. 1905. 17. Egyik kanizsai nagykereskedővel nézegettük » kikötőben a berakódó hajókat. Az az óriási ür, a hajó gyomra száz számra fogadta magába a liszttel, nyers-cukorral lelt zsákokat s egyéb eiport-árukat. S ahogy igy néztük a nagy forgalomban azt az óriási kincset, amit mi még a saját szükségletünk fedezése után a külföldnek adunk, szinte büszkén mondta az én ismerösöm : — „Bizony gazdagok vagyunk mi!" Pedig hát szegények vagyunk. Hihetetlen szegények. Mert nincs másunk, mint amit a természet ad. A föld, az éghajlat s egyéb geográfiai körülmények. Hanem hol van az „ember" műve? Nem is amiért a kezünket kell kinyújtani, hanem amit csak nem szabad kiereszteni a kezünkből. Kivezettem egy mellékutcába. Apró üzletke felett ott lógott a tábla: „Omi sí vende soltanto mercedi fabbricazione ungherese." (Itt csak magyar gyártmányt árusítanak.) Valami nagy hazafi olasz aggatta ki az ajtajára. Csupán közönséges ruhaszereket árult. Hogy ez a tábla csak reklám volt. az világos. Itt, noha fél nap alatt bármily mennyiségű árut hozhatnak le, nem dolgozhat a kereskedő magyar cikkekkel, nem koukurálhat az idegen gyáitmányokkal. Az ismerősöm is kezdett alább hagyni a büszkeségéből. Mert nem csak itt van ez igy, hanem bent az országban is. Neki például még soha sem jutott eszébe megnézni, hol készítették a bőrt, miből cipőjét csinálják, a harisnyáit, a ruhához való szövetet, ingeit, gallérjait, vagy a nyakkendőit. Ha ezt nézte volna, ugy az a sok ezer kivándorló, kiket semminemű rendelettel nem lehetett visszatartani, nem hagyták volna itt övéiket. Hiszen akik nem ismerik őket alaposan, el sem tudják képzelni, hogy micsoda küzdelembe kerül, amig a nagV ntra elhatározzák" magukat, amíg eltökélik, hogy itt hagyják a régi ismerősöket, s uj emberekkel uj viszonyok mellett fognak élni. Csak a legnagyobb szükségbe határozzák el maguk erre. Kivéve azt a töredéket, kiket a vállalkozási kedv vonz. A többiek bármilyen menedékbe, a leggyöngébb szalmaszálba is belekapaszkodnának. 8 mi, kiknek kezében k. mentőcsónak. csak egy kis jóakarat, s megmenthetjük őket —i tétlenül összetett kezekkel nézzük az eseményeket Politikusok, szakemberek tanácskoznak az önálló vámterületről, a magyar nemzeti ipar ós kereskedelem fejlődéséről, de te meg én. meg ő. meg mi. akiken a siker megfordul, nem törődünk az Ogvgyol. -Pedig sietős, sürgős az. Az események fenyegetve kérdeznek bennünket: — Quo vadis? Hová megyünk? A veszedelembe. A magyar földmives paraszt, kinek konservatívsága melleit tulajdonsága a f-ohasem múló hazaszeretete, a szeretet a rög iránt, mindenhol, tért vészit. Kivándorol s helyébe olaszok és tótok jönnek, akik kevesebből is meg tudnak élni. S terjed a szociálizmus fattyuhajtása, a nemzetközi szociálizmus. A józan ész pedig azt jósolja, hogy ha eljön az idó s a „hazátlan bitangok", akik most azért tagadják meg hazájukat, mert nincsenek jogaik, megkapják jogaikat, ha nem is egészben, de a maga teljesíthető részében, nincs szerium ami hazafiassá tegye őket. A ragályos testi betegséget a viz. a levegő terjeszti. A ragályos lelki betegségnek veszedelmesebb terjesztője van. A nyomtatott betű. A rossz vizet nem issza meg elővigyázatos ember, a rossz levegő elől külföldre menekülhetünk, de a betű az utólér bennünket mindenhol. S a hazátlan bitangok betegségét vinni fogják ezek a apró fekete betűk az ország minden tájékára. Könyv könyv után tanács tanács után jelenik meg, de a beteg csak a régi mód szerint él. Pedig milyen kevés fáradságba kerülne gyógyítani magunkat. Csak olyant vegyünk, ami a miénk. Aiminek a készítésénél magyar munkások szerzik Wieg a napikenyerüket. Van egyenletünk, amely ügyel arra, hogy az esetleges rosszul alkalmazott üzleti élelmesség ki ne zsákmányolja hazafiságunkat. Egy kis életWftift kell önmagunkba s környezetünkre, hogy ki tudjunk használni minden alkalmat a saját fejlődésünkre, minden módot a magunk vagyonosi-tására. • Bizony szegények"ragyunk mi nagyon. «=* Megscmisitctt vármegyei határozat. Zalavármegye tőrvényhatósági bizottságának julius 12-én tartott közgyülésébeu hozott határozatát, amelyben a törvényhatóság az adók beszolgáltatását és a sorozásban való közreműködést megtiltotta, a belügyminiszter megsemmisítette. Tanév elejéhez. (A haza reményt.) IrU OSELKÓ JÓZSEF. Megkopogtatni akarom az iíjuság ajtaját, sót több: akarom megkopogtatni szivét és hallani akarom, váljon él-e, dobog-e még ez a szív. Akarom megvárni, váljon fölszólit-e az iíjuság engem, hogy távozzam és tovább menjek! szól-e hozzám barátságosan, szívesen, hangosan vagy pedig azt üzeni nekem, hogy — nincsen otthon. Más Szóval: hogy nincsen otthon a haza iránti szeretete, nincsen otthon az ó — fiatalsága. Hanem, hogy helyette ott van valami idegen fölfogadott, amelvnek neve: kosmopolitismus, ahol nincsen haza; de van hidegség tüz helyett; becsület helyett kényelem ; áldozatkészség helyett önzés; főleg pedig vau öregség — fiatalság helyett. Látja tehát az ifjúság, hogy mit keresek én. Hogy azonban ne féljen megnyitni előttem az ajtót és be ne zárja magát, megmondom, ki vagyok, aki kopog Nem vagyok erkölcsbiró, aki fürkéssze az ifjúság lépéseit és azokról számadást követelek. Nem vagyok szónok, hogy az iíjuság arca elé tükröt állítsak ö.ök büntetésekkel. Nem vagyok pedáns ember, hogy nem lenne érzékem a fiatal szivek dobogása iránt: nem is-vagyok az. ifjúság ellensége és nem irigylem tőle — fiatalságát Nem! Ilyeu törekvés távol van tőlem. Legnagyobb örömöm abban rejlik, hogy létezik a világon az iíjuság tavasza Boldogságom egész érzelme abban áll, hogy tudom azt, milyen könnyedén szárnyal az ifjúi lélek. Es ha az ifjúság meguyitná szivemet: akkor látná, hogy oly fiatal, mint bármely romlatlan ifjú szive. Én tehát barátja vagyok az ifjúságnak egé>z lényemmel, jellememmel, törekvésemmel; és ha szabad volna ma választanom: akkor szivewn soraiba lépnék be! Igenis, belépnék soraiba, mert én is ott tanultam szeretni azt a földet, amelyet ősatyáink is anyánknak neveztek el; s azért, mert ott felmelegítettem szivemet ugy, hogy. amint hiszem, az a kis tüz már ki nem alszik addig, míg e földön képes leszek foga! mat képezni magainnak az emberi méltóságról; tovább azért, mert ott láttam leghamarább s egyedül hogyan lobbanhat föl az ifjúi sziv a tudomáuyok. sége s a művészetek megható vonzereje által és ajért is, mert ott a nemes cél után törekedtek oly emberek is, akiknek úgyszólván sem hajlékjük, sem betevő falatjuk nein volt: s viszont olyanok is, akik min denben bővelkednek, de mindezt megvetették csak azért, mert ugy voltak meggyőződve, hogy igy kívánja ezt a szent ügy. a nemzet s a haza boldogsága Belépnék az ifjúság soraiba, mert ott megismertem azt. hogy a szép a neines eszme az életnél is TÁRCA. Az eb. Uj panama-kalapomat fejemre léve büszkéu sétáltam le s fel az utcákon s gyönyörködve néztem minden csiuos hölgynek az arcába., Egyszerre csak valami a lábamhoz ért. s ezzel egyidejűleg nedvességet éreztem a kezein fején. Odanézek: egy gyönyörű szép kutya volt. Önkénytelenül is megálltam és megsimogattam. Azután tovább mentem, de az állat nyomon követett. — Kiég volt a barátságból — szóltam — meuj a gazdádhoz! A kutya rám nézett nagy oko* szemeivel, de nem ment tovább, ellenkezőleg tovább kisért. Megsajnáltam s igy szóltam hozzá: — Te szegény állat! Hát elvesztetted a gazdá* dat? De hát ón mit csináljak veled? Haza nem vihetlek ... Kordul) más valakihez, akinek a lakásában a te számodra is *van hely . . . Tovább\'mentem s megvoltam róla győződve, hogy a kutya megértett. De kis idó múlva újra hátra néztem. A kutya még mindig követett! Egyszerre csak, mintha az isteni (ioudviselés hivta volna fel a figyelmemet rá, egy sárga plakátot láttam egy hirdetési oszlopon. Odamentem, hogy elolvassam : „Egy kutya, mely a, Désiré névre hallgat, h Haussinann Boulevardou elveszett A becsületes megtaláló illő jutalmat kap, ha visszaviszi a kutyát gazdájához, Ducroeuéhoz, St. üermain-Boul^yard 112." Megpróbáltam, hallgat-é a kutya a Désiré névre. Alighogy e szót kiejtettem, vidáman csaholt és ugrálni kezdett. Kétségteleu tehát, hogy ez az eb a hirdetés Désiréje. Elindultam vele a St.-Gerinain-Boulevard felé. Mikor Ducroené lakásán becsengettem, az ajtót nyitó szobalány , felsikoltott: — Désiié! Asszonyom! Asszonyom! A kutya megkerült! A szalonba lépve, egy mosolygós, öreg dáma köszöntött: — Mily nagy hálával tartozom önuek, uram!... — Óh, szót sem érdemel . . . — Ha tuduá, mennyire szeretem ezt az állatot... Természetesei*, megkapja az illó jutalmat . . . — í\')h. kérem . . . — Eu megtartom Ígéretemet. . . — Ne beszél|üuk róla ... én nem fogadj hatom el . . — Ön udvarias ember. Nem erőszakoskodom tehát. De ha megeugedi, itt tartom déjeuner-re . . . — Lehetetlen asszonyom . . . Eu . . . — Hát akkor holnap? — Legyen. Köszönöm. Másnap délelőtt újra beállítottam Ducroenéhoz. Nagyon kellemes meglepetés ért. Az ebédlőasztalnál egy rendkívül bájos fiatal leányka ült. — A-leányom. — szólt Ducroené, reá mutatva. A reggeli alatt jól mulattunk s később Ducroené kikísért az ajtóig, de a leány ekkor sem mozdult helyéről. Mikor leértem a lépcsőn, a házmesterné megszólított. — Öu Ducroennétól jön ? Én ingerülten válaszoltam : — Nem látom át, mi köze önnek ehhez? — Az ön érdekében teszem, amit teszek A kutyáját megtaláltatta önnel s most a nyakába akari* varrni a leányát! \' — Nem értem. Az a leáuy elég szép arra, hogy . . . — Igen ! De sánta ! — Sánta! . . . — Betanították a kutyájukat, hogy elkószál|ou hazulról ... Ha közönséges ember hozza luza, valami kis jutalmat kap, ha pedig előkelő fiatalember a becsületes megtaláló, ugy ott marasztják ebédre s a kis hölgyecske hozzálát, hogy meghódítsa . . . Csakhogy eddig még nem sikerült. Persze, mert falába van! — Falába! Ah, az a kutya egy csalószövetkezet bűntársa volt * Bródy Sándor gondolatai. — A .Nyomor*-ból. Kegyetlen, ostoba gyermek «-z az élet . . élve szúrja fel a Linók gombostűjére teremtményét, az embert . . . A nőnek nem lehet egyet szeretnie és lehet százat anélkül, hogy 11. n szeretni ereje megcsappannék. A gyárak kürtői már javában füstölögtek Eme sárgás füstfellegek: a vergődő munkásnép elpárolgó életerejéből alakultának. Az Ur bűnt teremtett, hogy büntethessen! Ki már most itt a hibás; aki bűnt hoz létre, vagy maga a születéséről uein tehető bűn anyaga!? 1 io5. AUGU8ZTCS lí». ZALAI KÖZLÖNY értékesebb ós mert ott megtanultam, mit jelent — fiatalnak lenni. Igen, az iljuság soraiban mindig voltak olyanok, akik kezet fogva igy szóltak: mentsük meg a nemzetet, mentsük meg a hazát! Es megmentették mind a kettót. Kedves itju barátaim I Önök elótt voltak olyanok, akikuek emlékét áldjuk; s lesznek önök után is lehet találkozni, olyanokkal, kiket a sors hosszú ujakkal áldott meg. Ezek az ujak aztán más emberek zsebében operálnak. * * Az Ampezzó völgyében az idegenforgalmat ma mér iparszerüen bonyolítják le. Azt a 40,000 embert, aki évente itt megfordul, már tetemesen felemelt SÍnS&Mii, ^."ffjs ** -f6" rrk-Ai 4"Md4 Tdégiobi,ch" ellenesség nem lehet szabálylyá. nem lehet egészséges b>n- a k"ntl"\'ö állomáson ma már kevesebb, mint törvénvnyé, miután a természet ellenesség — beteg- ezelőtt 10 évvel, ellenben megkétszeredett a ség. És ha önök esak betegekké leunének. akkor turisták 8záma. A turista pár napig vendége a szállo- onök után jönnek, akik egészségesek lesznek és önök- dáuak ós ezt a szállodások fel is használják arra, ról kijelentik azt, hogy - önök betegek voltak. ! hogy kÍ8aito|janak a turisUbóli amit lehet. A turisU kell (tniök " egeSZ<,ége8ek ,neKJönue\'í\' ■merl meg flwt e,végezvén dolgát haza megy és a ineg. \'az\'ifjúságtól függ az, vájjon a föltámadt uem- beszél a izép vidékről és a uagy- zet tovább is tekintse ót pauaszai és fájdalmai bizal- szerU. fantasztikus alakú dolomit-hegyekről. Ezt cse- masainak; avagy pedig tőle eltekintve igy szóljon: lekszem ón is, mikor elmondom útközben szerzett gét, hogy szeretettel fogadja majd a dalosokat, kik hozzánk jönnek l90G-bau hirdetni a magyar nyelv, a magyar dal bűbájosságát, fenségességét. Kezdjük meg szép csendben szervezni a verseny előkészületeit. Lássunk a munkához. Körültekintően, figyelmesen Fogjon Össze a város társadalma. Vigyük szép sikerre az ügyet: -A magyar dal ós a város közönségének dicsőségére I pArbé. Emlékeztetö-naptár. ti| 21. Nagy néptlnnep a (. templom építési alap javára. „ 21. Nagykanizsa város közgyülíse „ 21. A megyei állandó választmány gyűlése. Siipt. 4. . „ 21. A zalavármegyei jegyiök egyletének diitkdzgyUlé*« Zalaegerszegen. megvárom azokat a jövendőket, az egészségeseket! Az ifjúságtól függ az, vájjon a haza mondhatja-e „Benned bizom te vagy az én reményem!" tapasztalataimat. Útközben. HÍREK. Miaurlna, 19 6. aug. 13 án. Tirol, a templomok országa, egyúttal a leg-festóibb hegyeknek, a Dolomiteknek is hazája. A teremtő az Ampezzo és a Fassa völgyében építette A dal Ünnepe. — Dalosvcrseny Nagykanizsán. Három napig tartó országos ünnepségnek volt > héten színhelye Szombathely, a Dunántul e törekvő önmagának a- legszebb dómokat, gót és renaissance városa. Az országos dalegylet tartotta ott a dal üuue-stilben színes porphyr-ból, befedte a, dómokat hóval pét. Száz és száz dalos érzése olvadt össze a magyar és megaranyozta napsugarakkal. És most 40.000 ember dal szeretetében és csodálatában. A magyar szó, a zarándokol évente ezekre a helyekre, hogy megnézze magyar érzés,,a magyar dal Ünnepe volt ez. A dalezeket az építményeket, melyek ősidők óta állnak, nak üuuepe, mely kiséróje a magyarnak a lélek, a miket nem épített sem ókor. sem középkor és mégis sziv minden érzésében. A daf ünnepe volt ott, mely-megkapókéselragadók. fönségesek és áhítatra késztetók, »ek mindig sokat áldoztak a magyarok, épen azért, mivel nem emberi kéz építette azokat. Nagy, óriási fontossága van ilyen ünnepségnek. Megnyilatkozásai a nagy teremtő eróne*. Történetük, Művészeti, nemzetiségi és más szempontból is. A nincs, vagy ha van, mi nem ismerjük egészen pontosau fővárosi lapok az ünnepséghez méltóan hasábos tudó keletkezéseik törtéuetét, mert ember jelen nem volt. ■ sitásokat közöltek a dal ünnep lefolyásáról a dal hívogatják az embert, mialba azt súgnák; jertek ide ünnep mozzanatait. fel, itt-*an*k nyugalom, itt vat- a fenség! fiTmeg- Berniünket kanizsaiakat kétszeresen érdekelt e — A király születésnapja. A király születésnapjának hetvenötödik évfordulóját a hagyományos dísszel ünnepelték meg Nagykanizsán. A középülete- | ken és sok inagánházou is uemzeti lobogó lengett. A plébáuia templombau reggel, az izraelita templomban délelőtt hálaadó isteni tiszteletet tartottak, melyeken megjelentek a közhivatalok és a katonaság fejei. Diszszolgálatra a honvédezred vonult ki. Az egész ezred diszlövést tett. — Szerkesztői hir. Dr. Villányi Henrik, lapunk felelósszerkesztóje hosszabb távollét után hazaérkezett és a .Zalai Közlöny\' szerkesztését átvette. — Gáspár Béla, lapunk eddigi munkatársa, mint főmunkatárs lépett be a .Zalai Közlöny" szerkesztőségének kötelékébe. — Esküvő. Szedlmayer Antal posta- és távíró tiszt, Szedlmayer László kiskanizsai polgártársunk fia, augusztus -\'< -án tartja esküvőjét Kézman Rózsikéval a rácalmási plébáuia templombau. Kanizsaiak a szombathelyi daloavarae-nyen A szombathelyi bárom napig tartó országos dalosversenyre a* nagykanizsai Irodalmi és Művészeti Kör dalárdája is elküldte képviselőit. Ott voltak a dalárda tagjai közül: Gürtler Ferenc, Irmler József, Lendvay Samu, Mersits Ede, Kálmán Leó, Miltónyi Gyula, Büchler Mór és Kardos Sándor. A dalárda nem vett részt a versenyen, mert nein tagja az országos dalegyletuek. A dalárda képviselők szívélyes fogadtatásban részesültek. — Szónokok és a sajtó. Azt hisszük, hogy ebben az országban sokkal kevesebben beszélnének, indulnak az emberek karaváujai és elmennek a Dolomi- verseny. Erdekeit bennünket, mint e hazának polgá- tek aljához, meghajolnak és áhítatosan imádkoznak, rait és külön, mint kanizsaikat. Mert nemsokára nem ajkuk mozgatásával, hanem Mkük mélyében, nekünk is részüuk lesz egy dalosverseuybeu. Nem dogmák szeriut \'dicsőítik a világfereintó nagy * munkáját, hanem a szépérzék melegével és rajongásával Holnaphoz egy évre, Szent Istváu uapján fog j,a tudúék, hogy beszédeikről hallgatnak az újságok, és ez a szépérzék minden dogmával összeférnek, lezajlani Nagykanizsán a Dunántúli Dalosszövetség | A ny0inda-festékre nagyon bok ember vágyik, de Ezek a dómok, csonka gúlák és kúpok, mintegy 100G. évi versenye. Berniünket ért a megtiszteltetés. arra ^vés ember gondol, hogy a sajtónak szolgálatot szimbólumai azoknak a templomoknak, mik épülnr hogy e nemes célú szövetséget néhány napon át tegyen. Ez jut eszünkbe, mikor egyik kaposvári lap- \' fognak, ha az emberek valamikor nem dogmák szerint vendégül lássuk városunkban. A város -képviselő- tzirsuDkban egy helyreigazítást olvasunk. Ebben a fogják imádni az Istent. testülete már lerótta tiszteletét a szövetség iránt. megyegyQlés szónoka kijelenti, hogy uem ugy mondta, » Ezer koronát szavazott meg a dalszövetség céljaira. amit m0ndott. mint a hogy a lap megírta. A szónok Az ampezzói Dólomitekben ket ország osztoz- Ez mindenesetre nagyon dicséretes tette volt a város- urak jól tennék, ha beszédeiknek legalább a kivoea- kodik: Tirol és Venécia A legszebbek mégis Vene- nak. Ezzel már előre is siettünk kifejezni tiszteletűn- átaduák a jeleulevó hirlaptudó>itókuak. Így aztán ciában vannak Cadini kerületben : a Monté Chris- ket és becsülésünket a hozzánk vendégül jövő szö- „ein Miene nekik semmit helyr^igazitaniok. Erre tallo, az Antelao ós a Szorapis. Az Antelao vetséguek Tudnunk kell azonban, hogy ez mégis persze a legtöbb ember azt mondja, hogy ő nem Tizián-nak kedvenc hegye volt. A velencei nagymester csak külső kifejezése tiszteletünknek. Ez csak első késeit a beszédre, igy tehát azt sem tudja, hogy nem messze tőle Pieve di Codoreben született. A lépés a siker felé. j mit mondott. Darányi Ignác azonban, mikor a keazt- Szorapisz alján terül el a \' Misurina tó, melyről a Az igazi sikert más uton kell majd keresnünk, helyi Festetics-szobor leleplezésekor elvégezte a beszé- Grand Hotel Misurina vette nevét. Ebben a szálló- A sikert abban fogjuk megtalálni, ha a hozzánk jövő j ^ eűue|£ sokszorosított szövegét kihúzta a zsebéből dában töltötte Margherita olasz özvegy királyné mély dalosod otthonosan fogják magukat érezni. Ha az Lg szétosztotta az újságírók között. Neki azután nem gyászának első pár hetét. A szálloda 1800 m. magas- ünneplés nemcsak a külsőségekben fog kifejezést is ^Hett semmit helyreigazítani. Ságban ugy épült, hogy benne királynék is megtalál- nyerni, hanem ez lelkes és szívből jövő lesz. j — Kifüggesztett behívók. A nagykanizsai ják azt a kényelmet, melyhez szoktak. Királynők Nagy napja lesz városunknak a jövő évi Szent csendőrparaucsnokság kapuján is ki van függesztve hiányában azonban polgárembert is befogadnak, ha István nap. Az itt töltött napok emléket fognak | két katonai behívó. A piros es rózsa szinü lapokat, lakásér és ellátásért - mely mellesleg mondva hagyni több száz dalos szivében. Nem lehet közöm- melyről a főváros, újságok is írtak, sokan nézik a kitűnő - királyi árakat fizet. Azt hiszem, polgár- bös reánk nézve, hogy minő lesz ez az yinlék. Nem ! járó-kelők közül. Az azonban már igazán veletlen ember csődbejuthatna ha itt egy évig kosztol. Idézek lehet közömbös reánk nézve, hogy Kanizsa városa és , lenne, ha azok is elolvasnák, akiknek ki van füg- néhány adatot a szálloda étlapjából Oonsommé:leves | társadalma minő benyomást fog tenni a hozzánk jövő g6sxtve_ ^ ^ ^ ^^ ^ Zl^tZ^ rtl" £ ""tj tehát, hogy mindent el fognak ^^ répa KI — ; paprikás csirke K 3.-. Podding K 2. » sikerért. HisszUk, hogy város hivatalos intézói i l\'ál gróf eluöklésével értekezletet Unott. A bizottság siker érdekében\' a dalverseny ; elhatározta, hogy a községekhez felhívást intet, mely- í.t, • A A . üli „ „„„"„silójával emelkedni . bensóség és lelkesedés ama fokára, melyiután az adókat sllrgósen be fogják hajtani, miért is étkein, es azért .nkább felkeres, a nagy zállodáva eme «e « Érezzük, hogy . d.lverseny ajáolj. a bizottság, heg, az adóra szükséges összege- cmazekötótt turista házat ^ . ^ ^ k n évtdulóján a ,ájközönségének ket a polgárság valamely pénzintézetbe helyezze e«, W kell tennie, hogy ismerni fo., koteleas, i nehogy annak idején a tlzetést eszközöln, ne ,nd,a 4 ZALAI K () Z L Ö N Y 1905. AUGUSZTUS 10. — Házasság. Dr. Koritschamer Lipót pápai ügyvéd folyó hó 17-én kötött házasságot özv Ledofszky Ármiunó úrnővel Nagykanizsán — A jegyzők jubileuma. A zalavármegyei jegyzók egylete elhatározta, hogy az egylet 25 éves fennállásának napját, f. óv szeptember hó 28-át, a vármegye székhelyén, Zalaegerszegen díszközgyűléssel megünnepli. K tárgyban az egyesület lelkeshangu fölhívást bocsátott ki az egyesületi tagokhoz. — Faragó juhász. A magyar lélek hatalmas teremtő ereje nyilatkozik meg azokban az egyszerű tanulatlan pásztoremberekben, akik egy-egy bicskával, törött borotvával szinte művészies faragványokat készítenek. Mint Sümegről irják, ott is van ilyen faragó mester Keszler Ferenc birkásmajori juhász személyében. Állítása szerint művészetét nem kisebb embertől tanulta, mint Deák Ferenctől. Gyerekkorábau édes apjával sokszor elment Csabrendekről Oszterhuberéktől Pusztaszentlászlóra kosokért. A szeutlászlói kúria udvarán 4 hatalmas gesztenyefa állott, ezek alá hozta Deák Ferenc szerszámait s ott áldozott nemes szenve-; délyének, a faragásnak. A Ferkó el-elnézegette, miként dolgozik Deák, ez költötte fel benne az .ösztönt" s próbálkozott maga is a faragás mesterségével. Keszler ma már 58 éves ember s nagy ügyességre vitte a faragást. Csakhogy meglátszik rajta a kor szelleme Késeket, villákat, kanalakat, sótartót, papirvágót íarag, ezeket azután eladja. Bőrből meg olyan erszényeket készít, hogy ember fia ki nem nyitja, hacsak a huncutságát meg nem mutatják Keszler faragványai igen kapósak. Sümegen és a vidékén számos nri házban ott vannak ügyes faragványai. Több fia van, de apja mesterségét egyik sem tudja. Kérdésünkre, miért nem tanítja rá őket, azt felelte: „Nem lehet kérem, hiányzik belőlük az ösztön." Aminthogy a civilizáció lassankint tisztára megsemmisíti a pásztornépnek ezt a szép ós üdvös foglalkozását, amelyben a magyar géniusz teremtő ereje oly csodálatosan nyilatkozott meg — Honvédeink a hadosztálygyakorlaton. A nagykanizsai wi-ik honvéd gyalogezred hétfőn délután külön vonatott indul el az ideT*Ílado»ztály-gyakorlatra. Nagykanizsáról vonaton mennek Zalabérre In ne ■ tovább gyalogmenetek lesznek A hadosztálygyakorlat utiráqya: Zalaszefttgrót Sümeg, Nyirád, Monostorapáti. Tallián-Dösigü. \\ eszprém, Várpalota, Székesfehérvár, Marton-vásár és lefelé Lepsényig. A gyakorlaton 4 gyalogezred vesz részt. Azonkívül tüzérség és huszárság. Az e héten bevonult tartalékosok is részt vesznek a gyakorlaton. A póttartalékosok itthon maradnak kiképzésre. A gyakorlatot szeptember 13-án Lepsényben lefújják. Aznap este már itthon lesznek honvédeink, 14-én pedig leszerelnek. — Községi gyűlés. Sümeg képviselőtestülete őszi rendes közgyűlését f. hó i3-án tartotta Kiss Autal városbíró vezetésével. A napirend első pontja az I90(> ra szóló költségvotés előterjesztése volt. Ez a szokott keretben mozog. A bevétel 45. >4 1 K 25 f.. a kiadás 62.025 K 3H f, a hiány 10.884 K 12 f, A 42.264 K 30 f. adóalap után 40* „ os községi adó szolgál a hiány fedezésére. Ez 2 3-del kevesebb az idei pótlékuál. Ezután Németh János plébános, mint az égettek számára kiküldött gyűjtő-bizottsági elnök ismertette részletesen a gyűjtés eredményét s a történt segedelmeket. — Orvosi gyógydij — természetben. Mulatságos esetről beszélnek egyik somogymegyei balatoni fürdőhelyen. Tőrtént ugyanis, hogy a villák közt cirkáló csendórjárőr este 10 óra tájban, egyik villa gyümölcsösében a fán egy alakot pillantott meg, ki egy alant álló személynek dobálta le a fáról a gyümölcsöt. — Mit keres maga a fán. szólt a csendőr. Hisz ez a kert nem az ön tulajdona .-\' — Az igaz. válaszolt a fán ülő férfi. De én mint e ház urának orvosa meggyógyítottam aunak cselédjét. Fizetést nem kaptam érte. Most tehát természetben szedem be — az orvosi gyógydijat. A csendőr nem volt megelégedve a „természetbeni gyógydij" hivének — ki történetesen egy fővárosi orvos — kijelentésével és jelentést tett a villa tulajdonosának. A villa tulajdonosa kíméletből nem tett lopás miatt feljelentést. Az eset azonban kitudódott és most a fürdővendégek sokat kacagnak az orvos ur esetén, ki u\'gylátszik feltalálója lesz a „természetbeni gyógydijnak." Az oryos ur, azt mondják a rossz .fürdő-nyelvek", a természetes gyógymód elvéből bogozta ki e találmányát. — Bizottsági ülések. Nagykanizsa r t. város bizottságai közül a várdehAz tanácstermében ülést tartott: A pénzügyi bizo ttsá g augusztus ho 14-en uinépi Elek Lipót elnökletével a következő fontosabb ügyekben adott véleményt: Bálint és Jámbor budapesti műépítészekkel a főgimnázium és társház tervezése tárgyáhau kötendő szerződes tervezetre vonatkozólag — miután a kérdéses építkezési ügyben a kormányhoz beadott kérvény még eddig elintézve nincs — az ügynek egyelőre félretételét javasolja; a Széchényi-tértől a Bajza-utcáig terjedő uttestnek bazaltkó-kockával aló burkolása tárgyában minták beszerzését és a( — Nagykanizsa r. t. város képviselőtestülete augusztus hó 21-én délutáu 3 órakor közgyűlést tart„ melynek pontjai: Tanácsi javaslatok a községi kötelékbe leendő felvétel és elutasítások tárgyában. Tanácsi javaslat a Schwarc ós Tauber nkanizsai bej. cégnek Nagykanizsán létesíteni szándékolt pótkávé-gyára segélyezése tárgyában. A főgimnáziumnál az első három párhuzamos osztály fentartása ós egy osztály kibővítést* iránti tanácsi javaslat A főgimnáziumi rajztauári állás — és Kálócy János rajztanár ujabb szabadságolása iránti kérelme tárgyában tanácsi javaslat. Szégyen elöl a halálba. Kárász Pál szent- Kazincy-utcának a vasúti át|árótól északra a klinker: györgyvári harangozó fiu a templom perselyből ki- burkolat kezdetéig terjedő mintegy 150 m. hosszú |opo« néhány fillért. A lopást észrevette Horváth uttestuek asphalt burkolattal leendő fedésére a helybeli Lajos papnövendék. Bejelentette a plébánosnak, aki vállalkozóktól ajánlat vételét mondta ki. A költségek lelkipásztori kötelességéből a fiút megfedte és állítólag pedig 20 évre felveendő kölcsönnel lennének törlesztve. szt mondta, hogy Kárászról fog vasárnap prédikálui. A VI. kerületben lévő Tornyos-köznek szabályozása Kárász ezt meghallotta és szégyenébeu még aznap tárgyában — az érdekeltekkel felvett jegyzőkönyvi délután 3—4 óra között a padlásukon felakasztotta megállapodást a bizottság elfogadhatónak véleményezte; magát. a Haba-féle ingatlan cserét nem véleményezte; az, _ Alakuló ülés. A nagykanizsai általán.»i ipariskolánál a heti 2 órás tanítói állásra hirdetett jfjUh4gképzó-egyesület Dobrovits Milán elnök vezetés * pályázat eredménytelensége folytán a régi állapot u|att folyó hó l!)-én szombaton este 8 órakor az visszahelyezését hozta javaslatba. — A közegész- e^jesület helyiségében alakuló ülést tart. melyre az ségügyi bizottság ugyancsak folyó hó 14-én a tjszti|£ari választmány ós elleuórzó bizottsági dr. Szekeres József elnökletével tartott ülést, melyen tflgok j,j,ala|0sak. Folyó hó 20-án vasárnap délutáu városunk közegészségi ügyét — mely rendes havi j H órayor jy8Zj Horváth lstváu elnökletével a nagy- tárgy — tHdomásul vett- és a megüresedett köz- m. ifj.-kepzó-egyesület vigalmi bizottsága és kórházi segédorvosi állásra az egyedül pályázó L\'lreich a mQkedvelöi szórakoztató osztály megalakítása tar Ferencnek kinevezését hozta javaslatba. taatílc. melyre az összes egyesületi tagok meghívatnak. — A vasárnapi munkaszünet megszegése _ Baleset. Hajdú Lászlóné, Szalai Anna A magántisztviselők vasárnapi munkaszünetének ügyét becsehelyi lakós egy gyümölcsfáról I\'üukösd tá|á>i a uagykanizsai rendőrség most már teljes szigorral i leesett, mely szerencsétlen esés következtében hát-ellenörzi. Hajós Ferenc rendőrbiztos által a munka- ™golya törést szenvedett. - E szenvedett sérülés- . | ben tegnap a helybeli k>zkórházban meghűlt ai szünet be nem tartása miatt, feljelentett 5 irodah| ^ J® r \' céget e héten 10-10 koronára büntette a rendőr- \' __ AUt0holirmU8 elleni kongre9«us Buda-kapitányság. Az ellenőrzést ezután is teljes szigorral p^n. a szervező és végrehajtó bizottság a követfolytatják. kező felhívást bocsátotta közzé: Az l\')03. év április — Az állandó választmány ülése A folyó havában Brémában tartott nemzetközi alkoholizmus évi szeptember hó 11-én tartandó törvényhatósági elleni IX. kongresszus elhatározta, hogy a nemzetközi bizottsági rendes közgyűlésre az IOOü. évi megyei X. kongresszus lyt)5. évben Budapesten fog ülésezni költségvetés megállapítása tárgyában teendő vélemé-1 A szervező-bizottság — főleg a külföldi érdeklődők nyes jelentés elkészítése végett az állandó választmány kívánságának megfelelően — megállapította, hogy a ülése folyó évi augusztus hó 28-án ugyancsak kongresszust 1 \'05. évi szeptember hó 1-tól hi-ig ezen a közgyűlésen felveendő egyéb törvényhatósági, bezárólag tartja meg. Az alkoholizmus elleni ezen ügyek közgyűlési tárgyalásának elkészítése végett nemzetközi kongresszus ezúttal oly országban fogia pedig az állandó választmányi ülés folyó évi szép- tárgyalásait tartani amelyben eddigelé az alkoholi:-tember hó 4-én mindenkor délelőtt 9 órakor Zala- mus veszedelmének elhárítására úgyszólván semmi egerszegen a vármegyeház gyüléstermében fog meg- sem történt. Az a csekély társadalmi mozgalom tartatni. k mely a bécsi hasonló tárgyú kongresszus hatása ItfTV- — A régi nóta. Mi lenne más, mint a por. tán hazánkban megindult, még alin mutat fel vala-Minden riporter tizszer ír erről „szines újdonságot." ",e\'?e8 eredményt s küzd a kezdet nehézségeivel . ., , x -ii i t » i a i x ledig az alkoholizmus kerdese immár regeu kinőtt Az egy,k Timi. . má„k komolya fontoskodik és „0„6s!Uk kwlM,, „elvben az ellene v.ló védekezés Ml ak.rj. bizonyítani a kózegeazsegllgy intezőinek, hogy kezdetén mozgott és nagyfontosságú lársadalmi kér- h por ártalmas az egészségre. Tolakodóan megkérdezik (léssé fejlAdöll. Köztudomás,,. hogy az alkoholizmus a város vezetőitfii, hogy vájjon ők nem ezt a levegőt\' minden társadalmi osztálynak végletes csapása és szivják-e. Sőt. felvetik a kérdést, hogy igy liajlandók-e sujl «egé«jl. gazdagot, műveltet, mövoletlont egv- inté,kedésre Válasz sohasem iön A nor is *rá"t N"m \'* Wekhez, se nem egyes- osztálvok- mtezkeaesre. Válasz sohasem Jön A por is meg- hoi l]lnem mindenkihMi oslW|ykn|öml)ség nélkül marad, Kanizsa regi specMIlttm. Megmarad a 3 ulca- intézzük liivó szózatunkat, vegyen részt kongresszu- sepró is, akik egy jobb ügyhöz méltó buzgósággal sulikban. Igyekezzék e fontos kérdést minél alaposai\'- végzik munkájukat. Nagyzási mániában. Abbsn a han megismerni s veltluk egytltl arra törekedni, hogy tévhitben vannak, hogy ók a város nagy területét1™ emberiség ezen pusztító járványát közös erővel hárman, igen jól tetszett olvasni, hárman tisztán \'^\'í, Jí""d*\'i;í betí««\'\'íl<l ™\\k í"""1" " ........ , ..,..: ., ... társadalmi küzdelem válthat meg bennünket. tud,ák tartani. A lapok csipkedik Adám bácsit, mint A loatW,1Km „l0 ,im<l* „,„„,„, „,„,„«,„, a köztisztaság főfelügyelőjét. Mintha bizony Ő tehetne mis bejelentéi dr. S,letn Fülöp főtitkár elmén a nemzetközi arról, hogy a tűzoltóknak utcatisztitásért fizetett bér Í^Í!"^" eilen,,a intendő. - a , | kongresiitura vonatkozó mindennemű felvilágoiiUt itt nyerhető, oly nevetségesen kicsiny, hogy abból a többi kiadás ai iroda elme f. évi .zeptember hó i-ig iiudapot, IV., Központi mellett, nem tellik a budgetből több, mint 3 utca-! "onluJ A kongre..«u»s-,l \' ... , kapcsolatban rendezendő Kiállításra vonatkozólag bővebb felvili- seprő. Mintha bizony ő tehetne arról, hogy a besjer- Kositást ad .ir. Ko»ic» (Jyula kir. tanácsos, a kereskedelmi zett seprőgép, ugy mondják, oly nehéz, otromba TSSLS^ alkotmány, hogy azzal seperni nem lehet. Ott pihen kongresszuson való részvételre a jelentkezéseket lehetőleg szep- most babérain a tűzoltók laktanyája előtt. Sok panasz A^\'í-n\'"1? ke!\' be\'[ü,dfn! A kongre..«u.i tagdíj « korona. \' 1 Jiouoot A |>éiukllldcmények a végrehajió-blzoniig pénitiro.ihoi Taufler hangzott már el amiatt, hogy akkor söprik az utcákat, Károly gyógy.icréizhei (liudapeit. VI., Teréz-körut 39.) elm- amikor legélénkebb a forgalom, tehát amikor a leg- l^XT^S.^^iSEI több ember jár az lltcákon K igy a közönséget a SZÓ vonalkom rthajukal idejekorin tudatják a lakájUgyi-l)iiotls*gK.il, teljes, értelmébe,, tele szórják porral. A városi tanács TSf&SXIZX vegre meghallotta a sok panaszt és most intézkedett, husr l>eielen«.uliet l.gké.Sbb .ie|,i.ml..r ho l-jg mea- bogy ezentúl más rendben történjék az utcák söprése \'""\'\' "l,"k~ií\'"»k-A tanács utasítására ezentúl már reggel 2 órakor , ■ ~ Kee\' üvegek. A belügyminlsz , .. „,„.. . . . . ™ \' * °r"*or terluin nem engedi meg, hogy a s ma creBztócsövü kezdik az utcák söprését s nnre az emberek fölébred- Üvegekben árulják a szódát. Az llveg csövét ugyanis nek, már liszták lesznek az utcák. Igaz, hogy ezt az sok beteg ember a szájába v.eszi, miáltal terjeszti a újítást Pécsett hozták be. De hisz mi nem is kíván- betegséget A miniszteri rendelet szerint a cső végét hatjuk, hogy nálunk ily kérés teljesüljön Mi lenne ™é.leMl>l> karikával, vagy egyéb kiálló részekkel kell akkor a riporterekkel. Hogyan írhatnának a lanok 1 i h?,8/ se™miféit\' veszélyes és Ízléstelen célokra ,, , - a - í.x •, , po* ue haszná hassák az llvegeket. Kanizsán ínég mindig ezután fs a rég, nótáról, a porról, a porról, a porról,! ,„k van forgalomban a régi üvegekből mcv.. AUGUSZTUS 11. ZALAI K Ö í 1. Ö N Y r. — A sakkverseny eredménye Három hétig tarlott a sakkverseny a Koz|mnt kávéház különtermében. A verseny, mely iránt állandóan nagy érdeklődés nyilvánult, a mai napon véget ért. A versenyben résztvettek névsora — kiknek neve mellett álló szám a a nyert játszmák egységét jelzi —" a következő: Dezső Aladár (9). Dénes Ignáo (ló\'/,), Ihászi Horváth István (7). Milhofer Kálmán (6). Nékáni Aurél (5). I\'intér Dénes (15), Pintér Sándor (10). Szamek Lajos (12), TtSth István (9\'/,). Thurn Adolf (3). Ezek NYÁRI SZÍNKÖR. Az őszi szjni szezon. Ma este újból megnyillik az aréna. A nyári szünet után, mely szünetet a siófoki színpadon tartotta a színtársulat, ma lesz az első előadása Kölcsey-utcai Muzsacsarnokban. Mondjuk ugy, hogy megnyi lik az őszi szezou. Hisz a nyári szünet után ez következik a színházaknál. Augusztus 15-óre volt előzetesen hirdetve a összesen 90 partit játszottak. Klsók: Dénes "Hgnyitás, de ez ismeretlen okból — mert a direk-Ignáo 15 Va, Pintér Dénes 15, Számok 12 tor „nem szokott" színházi kommünikét kiadni, hogy A rendező-bizottság a nyorók közt értékos 1a közönséget értositse — elmaradt. Ma este „Báró Lucifer "-t játszák. Oporette Kövessy ós színházi karnagyának darabja. Holnap délután a „Hajdúk hadnagya", este a „Bajusz" kerül szinre. > Az oporette személyzet eddigi hiányait és kirívó hibáit a direktor is észrevette és mint mondják több uj tagot szerződtetett. Tekintvo, hogy az előző-tes hírek, eddig nőin igen bizonyultak az igazságnak megfelelőnek, az uj tagokról véleményt még uem mondhatunk. Ma|d megmutatja e színházi hét, javult-e az öperette együttes. Színházi rovatunkat ezután is Párbé. vezeti. Pártatlanul igazságosan ós szóki-mondóau. kulissza. ajándékokat oszt szót. — őskori temető. Sümegen a haraszti homokbányában földmunkálatok alkalmával 8üte Sándor urna sírra talált. Darnay Kálmán a helyszínen kutatást eszközölt. fiddig is több sir került -eló, mcl\\ek igen érdekesen diszitott urnákat és egyéb upró edényeket tartalmaztak legbecsesebb közöttük egy kezdetleges állatfejjel ékített urna. Szórványosan a haraszt minden részén kerültek eltúrna sirok A specialista válóügyekben. Egy fővárosi ismert nevű ügyvédhez, aki különösen válópörei révén tett szert sok pénzre és ismert névre: a napokban beállított egy redingós elegáns, komoly képű úriember, jó állásit hivatalnok. A fiskális ur, a válópörök speeiáliatája, hetessékelte a legbelső szobába leültette egy kényelmes székbe és utolérhetetlenül előkeli mosolylyal megkérdezte a fiatalembertől, mivel lehet szolgálatára? Az úriember mindenekelőtt óvatosan körnlnézett1 A hlilf6i 0rMáS08 vWr\' «*» aunbában.eg»d.r.big idegesen mozgolódott.széken,I n.e,e,hal{ országosnak, inert ai ország kíiszer csuklott b kétszer niegkőazírlllto a tnrkát, | rf"4MI «»"™»reglenek a kirakó vásárok parazitái, mielőtt hozzáfogott volna a mondókájához: azután °em M ISbbet W közönsége. hetivásárnál, végtelenül félénkon. bátortalanul hozzáfogott al, A helyi lapok időnkint pbt(0n a tenorban emlé-beszédhez • \' kéznek meg a kanizsai országos vásárokról. l)o azért \' - (iram, doktor ur, Igen kénye*, igen bizalmas tí,Im43 nom törl*nt az n*.?ben-dologban jöttem önhöz... ; A Zalai Közlöny junius 10-iki számában Krre a válópörök speciálistája közbevág: i már foglalkozott ezzel a kérdéssel. Megírta, hogy a Tudom, mit akar mondani, tudok mindent.; nagykanizsai kereskedők ujabban nem igen rajonganak A Nagykanizsai Bankegyesület igazgatósága Hirschler Sándort, az intézet pénztárosát cégjegyzési jogosultsággal ruházta fel. Hirschler 25 éve tisztviselője az intézetnek. Alaptőke-felemelés. A Dunántúli gazdasági szeszgyárosok szeszfinomitó rt-a (Nagykauizsa) igazgatósága az alaptőke-felemelés tárgyában a ma augusztus 19-én tartott közgyűlésén azt javasolta, hogy a jelenlegi 103,125 K alaptöke, 74 drb. 125 koronás részvény kibocsátása utján, 112,475 K-ra emeltessék. A zalai gazdasági egyesület Hertelendy Ferenc lemondott fóispán elnöklésével közgyűlést tartott, amelyben a miniszter leiratát tárgyalták, és elhatározták, hogy sem támogatást nem kérnek, sem nom adnak s a már kiutalt pénzsegitséget nem fogadják el. Hirdetmény. A cs. és kir. közös hadügyminisztérium több ezer pár bakancs, rövidszárú csizma, dragonyos ós huszárcsizma, valamint különféle bórtolszerelési cikkek (szíjak, bőrtokok, táskák, ! lószerszámok stb.) szállítására hirdet pályázatot. Az | ajánlatok legkésőbb folyó évi október hó 31-én déli ; 12 óráig az alulirt kamaránál nyújtandók be, hol | minden irányban részletes felvilágosítások is nyerhetek. Epugy útbaigazítás nyerhető minden ipartestfl-j létnél is. A pályázatban alkalmi és állandó iparos-| szövetkezetek, valamint egyes iparosmesterek is részt-j vehetnek. — A kerületi kereskedelmi és iparkamara. Ismerem az ilyesmit. az országos vásárért. A fó-uti keroskedók például Az úriember ijedten tekint a válópörök tudósára, i . , . , • , , . , ti. . , n Az pedig lolytatta : m"r évelí ota pa\'ia«zkodnak. hogy a Fő utat ellepik - Igen. barátom. Tudok mindent. Ön megismert | 8álr»ikk«l » vásározók. Ha jól tudjuk, az 0. M. K. K. e«y kisasszonyt. 8zive szerelemre gyulladt iránta. | Nagykanizsán székelő zalamegyei kerülete átiratban Tele volt ideálizmussal, mikor oltár elé léptek, mikor kérte fel a várost, hogy találjon orre más alkalmas feleségül vette. De a mézeshetek után következett a helyet. A drága bórt fizetó kereskedők a forgalmi csalódás, a^ kiábrándulás. | akadály ós más körülmények folytán érzékenyen - Hagyjalak\'kérem, nagy prakszisom v,n | károsodnak az ott levő kirakó sátrak által. nekem az ilyesmiben. Már a. mézeshetek alatt meg-! A ■ kezmüárusoknak sokat árt. A buda- tudta, akit ön angyalnak képzelt szerelmes álmaiban,! pesti központból csapatostul jönnek kétes exisztenciáju az egyszerűen hárpia . . . jegyének rossz minőségű kézmüáruval. Ezek a lármás 1 kufárok, kik a földön, vagy egy ládán árulva, min- — Doktor ur — Hagyja csak . . . Volt önnek egy hűséges , ,,,.\', , . , ... ,i . kutyája. Föl kellett cserélnie a (elesége utálatos denrélevel odacsábiljak a vevőket es elvonják őket a őlebeeskéjével. Voluk finom kínai porcellánvázái. szolid alapon mtlködó árusoktól és üzletektől. Hogy A felesége az ön fejéhez vágta őket. Voltak szerető a vevő becsapódik náluk, ez már megint más lapra b.irátai. Oiiagysflga\\elvaditotla őket a háztól.. Volt szép \' tartozik. baja, voltat liollófllrtjei. Vége. A családi gondoktól A do,og ,4„ycge „ hogJ , Dwk,n|„,i „,. m\'gTne "ram,\'-szakító,,, félbe .z úriember ^ * M»M>" "ál""k \' f ki országon csodálkozó arccal. ífásárok több kárt tesznek a kezmttáru kereskedelem-. — Csak hagyja. Ismerem már ón az ilyesmit. I nek, mint hasznot. Volt hitele, pénz.\',* gazdagsága. Ma csak adósságai j Az országos vásár nálunk csak az állatvásár vannak. A felesége megszökött a klavirmesterrel, s1 sze,„pontjából fontos. Ez feltétlenül hasznos. Ellenben itt hagyott az ön nyakán két süldőleányt, akik egész j a kjrakó vágAr e,|en kereskedői és iparos körökben nap a skálát verik a zongorán... Ismerem ón az; . . , ... „. . ,,„ „, ilyesmit.. . minden házasság ilyen, vagy hasonló, „ | <™dgy.kor,bl, » panasz. Kívánatos volna, ha az minden házasság válópörrel végződik. Kérem esak,,0. M. K. E. nagykanizsai vezetősége ismét megtenné bizzá rám ... a szükséges lépéseket az illetékes köröknél. Tauul- — Hisz én egyebet akartam ... j máuyozni kell a kérdést. Reformálni kell a kirakó Tudom ... i y^árog ügyét. Addig is azonban, mig a kórdós meg- kértii . fin a kedves leánya kezét akartam meg-j — Ah. vagy ugy? A leányom ketét ?! — Igen; igen. De a hallottak után elment u kedvem a nó.süléstól . . . bocsánat, ajánlom magamat. oldva lesz, nagyon kívánatos, hogy a kirakó sátrakat a Fő-utról más. alkalmasabb helyre helyezzék át. ^ Az ügyet illetékes köreiuk jóindulatába ajánljuk. EgV nagykanizsai kereskedő. ANYAKÖNYVI HÍREK. — 19u5. évi augusztus hó 12-től 18-ig — Halálozások: Özv, Andri Péternó, Kovács Teréz koldus. 60 éveB. Uyurics Imre, csapos, 36 éves. Zalabéri Kornélia, kereskedő gyermeke, G éves. Hiiusler Jakabné, Ilosenbergor Rozália, kereskedő neje, 54 éves. Gáspár Ferenc, háziszolga, 19 éves. Sneff József (Öldmires, 22 éves. Herceg .Juliánná, munkás gyermeke, 5 hónapos. \' Vild Juliánná, cipész gyormoke, 21 hónapos. Unger tiáspár, városi kézbesítő, 5:i éves. Peti Frigyes, cseléd uyorineke, 9 hónapos. Tarsoly Lajos, ügyvédi irnok, 20 éves. Horváth Ferenc cseléd gyermeke. 4 hónapos.\' Lendvay János, honvéd őrmester gyermeke, 9 hónapo. Schafra Franciska, pincemester gyermeke, 11 évess ófvös Ferenc, földmives gyermeke, \'/fc órás. Simán Kálmán cseléd gyermeke, 2 napos. Hajdú Lászlóné, Szalui Anna, földmives, (Becsehely) 24 évos. Házasságot kötöttek : Karkas József, cipész — Sötét Erzsébet, özv. Végh Józsefnóvel. Lengyel József, földmives — Szlavec Te rézzel. Dr. Koritschoner Lipót. ügyvéd (Pápa) — Pollák Betli. özv. Ledofszky Arminnéval. Vticsák Mihály, vasúti munkát — Vigh Katalin, özv. Vugrincsics Ferencnével. Főmunkatárs: CJnnpár Iléla. Kéziratot nem ad vissza a szerkesztőség. A közönség köréből. Az o rovat an közlőitekén a felelősség a bekaldöt terheli. Próbaküvezés. Tekintetes Szerkesztőség! A napilapokból örömmel értesültem, hogy a városi képviselőtestület bizottságai egyes utcák próbakövezését határozták el. Tehát kezdik már belátni a klinKer utak gyarlóságát. Próba kövezés lesz bazalt kővel: A bazalt nagyfor-galmu utakra alkalmas. Nom értem tehát, hogy miért kövezik ezzol a Bajza-utcát, melyben alig van forgalom és miért nem például a Zrínyi Miklós, vagy Király-utcát, abol nagy kocsiforgalom van? Azt sem értem, hogy miért ászfaltiroznak Kazincy utcában egy benőm épített uttestet és miért nem a belváros egyik forgalmas kis részét. A Sugár-ut, a Kazincy-utca a Csengeri-utca első szakaszai közül akármelyik alkalmasabb lett volna, inint Kazinci-utca ama része. Kiváló tisztelettel Egy adófizető polgár. f ZALA i közlöny IüiiS AUGU8ZTU8 19 VJEGrYJES. — Fényképé.i.II készülékek mttedvalékMk Mindazok nak, a kik a fényképénél, e legvonzóbb és miodenki által könnyen megtanulható sport irint érdeklődnek, ajánljuk aa A. Mell cégnek iBéce, Tucblauben 9.) cs. ée kir ndv ssillitó 1864 ÓU fennálló féuyképéeseli eiiköiök kdlöulegességek áru-bitit, amelynek képes irjegyiékét kívánatra ssivesen kQld el bérmentve a cég. Nyilt tér. is e rovat alatt közöltekért nem villái felelősseget a szerkesztőség A Szinye Lipóczi Lithion-forrás Q oliyofnr kltJflöslk8mI j^Cill/CtlUL haszniltatiíc mi-, húgyhólyag-és kHixvinyhintalnuk ellen, húgy-dara és vistlf\'.i nthéxségiknél, a exnkres húgyámil, továbbá a légió és emésztési szervek hurut.inál. Húrfyhajtó hatá«ú ? VaaataUs! Iéaaj«a tataetteM I Cslraaaatas! KmfXatf r«m « 3mh*tor-(orrát ijai<jalóidul fii K, ., a Horgony Pain Ex^eller p.tlfU egy régjónak bizonyult háziszer, mely mélább m»nt*9.rév óta lesjobb fijdalom-caillapító szemek bizonyult kiuvénynel, csúinál és meghűléseknél bodói zsoldképpen használva. Flgyelmexteté*. Silány hamisítványok miatt bevásárláskor óvatosak legyünk ée csak olyan üveget fogadjunk el, a inely a ,.Horgony" védj egy gyei éa a Riohter czeg-jegyzóssel ellátott dobozba van csomagolva. HIRDETÉSEK. 1868 Atn íoivniott)biin. Berber-féle 9 gyógy-húírtíny-szappan, MIM UkmUlT** uw ■lántva, Knr^a t«l«M Mltmsibsn Maya* •Ik\'rwl alk.l*.art.M mindennemű bőrküteejek •"*». ixtHilmsa MBIt p\'kk«lT-»flm&», UMi kBU«<k, .rv»tW »*i. orr-f»MMf, &tvar. la«T<*l. lábioaéás. »•>■ t* •uktt\'fiarpe •:\'»B. * Hsrffer-MW kilrántcuppar. UrUlmt»* « l»-li ASranr-í«v»t mhiHw HT\'b, • kansksd»Umb»n (IHtod-tltkitráay u«r|.*DcktAI Uny*«Mra kBlfteMmtk. Idillt l.flri..».r««»•»>..«! •lk«íT«l tlksImoUllk a kilrtnysuppar -•\'«•<* • Berger-féle kátritny-kénsznppan. M\'nl »!•"««" wairaiiynmnppi.il »s ar«>.«r I s aUt\'>• aa > a*nl »l-?r.|n|.Hi, ■ ntrrotKfknek valamennyi la|l*(v**d* -*>•" n. i»MI»n NMiuHfó. moailú M IttralőiaappMn nilmWnnnpl h»ni«Ulnl nolrtt «ISI Bergcr-féle glycerin-kiitrrínygznppnn Berger-féle borax-szappan. #■ bér- üvogekben 80 fillér, 1 kor. 40 f. éa 2 korona és úgyszólván ininden gyógyszertárban kapható. - Főraktár: Törik József gyógyszerésznél. Budapesten. Uiehter gyógyszertára az „Arany oroszlánhoz", i\'rigában, Elisabethatrasae 5 neu. Ki szereti ■ gyöngéd, ezopM ndlkflli, tiszta arool. puha urna bért éa rózaia arcbőrt/ \\t mosakodjék naj ónként, as ismert medikai BERGMANN féle l\'Vídij., j: i bányá.a) v.|y BirgM.rn k Ce Drud. él Tatlollln . 6 — Ara 8o fillér — Kapható: GELTSCH es GRAEF . DROGÉRIA \' N.gyk.all.á. Nclmlek Henrik HIRDETESI IRODAJA ; Becs, I.. Wollieile 11.rólisíipt éjI. emelbt 1 Al.pitt.lolt 1873 » Tel.pbno 809 A c» k. p\'Tl.Uk.Wkpíuilir Cleirlng-iiám- , Iája 801. >16. .jáulj. m.KAi Ir 4.11.1 m.Rhi.Alok gy.r. éi aloié aiiatézéaéra kal-éa klifl:ai .jug.k réazéra Si.kl.aáoi.k, hirdatáil larvaiatak, árata- báiok di|aiinte..n Lpg.jibb aagy Mrlig-árHayi k kirdatikaak l.gyta él béraiatva Saját gyűjteményes hirdet rOT.I . • „Neoe Fnie Presse" él „faei Wr. Tagblatt" j hirl.jiokb.il mludi-Hoi-uia hirdeté. réa.ére, mim: Adái-vélcli kliléaak al.daa Hrl.l-iiaak. Tara képvll.lall Hfy.HI, illáit-karai,,. >|éalall klrdaléaak atk HIRDETÉSEK FELVÉTETNEK E LAP KIADÓHIVATALÁBAN. ásCHClilj fcocfpapuja a (eyjoC6 ooutfei\'ifpa pí t. Kapható: clfj. pa p i t fi »ítc > b i dcs&i n. mw«k, »piSl4., Utpis, ok ellen. r Ara uludta fajBaSs 7oail. r li»..c.*I.CI "O aiaitlSaasI MfréU. A .UirtUnái baUi ■f«ar Wlt »»ir»\\|-«i»pp»nt S< borsM Ut)«a U DétM ruM as itt Itthaté v^ImtM «. Hall é v«a. ísaa-Uo h 7«r»»»»l m pArlal vliaakiani(a.*n luoo. m* 11*91- *■ ««pp.í., m.lj Hergc.r-I, náxW»T, a satodM nappaako* a^téktll htasailaU a Kayteté alaéea *• ^^ StMbeo. Q Nagybau : O. Hali h Oomp, Wlsn L, Biber«ur«. >>H7illial|1 ItnhUri I«r«kJ<u*l (/«(rai«rlira, SUrai^K, Tl»au»/kr «e Halta, Zfiuri.nl. ■laaianm ■aff«miaa« Imin mi* (yu«ritr«iu m. Raktár NaeykanizHán: Práter Béla gyógyszertára, talamint Magyarország több gyógytárában. Elektrotechnikai Szakiskola laboratóriummal és tanműhelylyel egybekötve. Pozsony, Wallon-utca 14. exam. Szakiskola a teljes elektrotechnika és géptan számára. P. ifi aieptember l ín kezdi meg a beiratiat ai I-ií id<a;uk oly lauu ók azároára, kik Elektrotechnikusoknak (G,éri hi,.«.lnokok .»b.) akarják magukat ugy élelmileg, mint gyakorlatilag (2 ívíolyam alall) kiki|,aitetni. Kollélell kor: U 161 30 ív. Képaettíég: kilép vagy polgári inkoli, kereake-delmi vagy ipariskola. J" elekl""I10! erS 4ll»odó«n oflvekedö alkalmiián erőátvitele éa világitáal célokra, továbbá chemlal gyárakban atb. alb. a aiOIOkre (gyáfeok) nézve ajáulatoaaá teaii fiaikat feotoe-vosett intézetbe való beiratkozáa által ezen ép oly aiép mint remfnjteljea pályára kíliteni. Jelentkezni minden nap lehel. Kívánatra az igazgatóaág proapektuat küld éa kérdezötkSdéaekre postalordultával felel. az igazqatósAg. Az intézet internatussal van egybekötve. NAGYKANIZSA, 1995. augusztus A6. T. CZ. Vagyok bátor legalkalmasabb AJÁNDÉK TABSYAXK4L dúsan lolszeielt uzletamet szíves figyelmcbo ajánlani. Raktárrmon képes könyvek és ifjúsági iratok minden nem es kor számaia ajándék és díszmúvek, p. mpás kötcsu imakönyvek, emlékkönyvek, diszlavélpapirok, Írószerek, tárcza- és fali-naptárak, társas-játékok, legújabb hangjegyek, nagy választékban találhatok. A hazai irodalom K>\'ongyein kivul a német irodalom keiesett műveli ii beszereltem, ugy, hogy minden tekintetben módot nyújtok becses igényeinek kielégítésére. * Ez alkalommal szíves Agyelmébe ajánlom HANOSZERKERE S K EOÉSEMET a hol különösen a tanuló ifjúság számára szolgálhatok hasznos es maradandó becsű ajándékokkal. Zenélő műveket és mechanikai hangszereket, melyek díszes ajándékokat képeznek, szinten raktáron tartok s esetleg részletfizetésre is szívesen átengedem. Továbbá legyen szabad több uj botúfajból dúsan felszerelt K Ö I r « I T 0 M D * M i T becses figyelmébe ajánlani. Névjegyeket, esketési és báli meghívókat Ízlésesen és jutánycs árakért Üzletemet azivea jóakaratába ajánlva vagyok mély tisztelettel IFJ. WAJDITS Jl ZjSEF könyv-, papir-, zenemű- es hangszerkereskedó. \\ TelJOBen felszerelt mettterhegedü Igen finom klvltelbon, kitünd hangyái, vonóval 6« zárható tokkal CSAK lO KKT. Újdonság! A hol zongora nincsen, s gyönyörű zenél hallgatni és lánozolni szereinek, ott nélkülözheilen a ..M IGNON" ^ szalon zenélő mű. mely a leghosszabb operákat, tánoz-zenét stb hangjegyről játszik t táaez-zsaét migizakitis nélkül szolgíltitji. Ara 35 és 32 forint. Vindigltiiknik nagyon fontot. 1905. AUGUSZTUS 10. 2 A L A I K Ö % L Ö K Y Gyümölcs ós szőlő sajtók, .HERCULES\' folytonosan ható kettői emeltyű fzerkezettel és nyomóerő H7ahályj-óval a legmagasabb munkaképesség garantálva. HYDRAULIKUS SAJTÓK különösen magas nyomás és nafty munkaképes- ség elérésére. Szőlő és gyümölcs zuzók ég bog)ó morzsolók. Teljesen felszerelt szUretelö készülékek. Szbiö és gyümölcs őrlők, aszaló keszUié- kek gjümölcs ó« főzelék aszalásra, _ w _________ _____ legújabb szerkezetű szabad, önműködő , SYPHONIA" fa és Vzölö vessző permetezők. H szegecs és torroáncs valamint a vértetü kiirtására; sölö ekék. obb VETŐGÉPEK Mayfarth Ph. éa tárna .,AURICOLA" (tolóvetőkerék-rendszer) vetőgépei. Mindennemű mag- é* különböző magmeonyi-Hég Hzámára vá\'tókerekek nélkül, dombon avagy ••ikon, a legkőnyebb járás, legnagyobb tartós ság és mind a mellett a legolcsóbb ár által tűnnek ki. A lehető legnagyobb munka, idő- és pénzmegtakarítást teszik lehetővé. Különlegességeket mént- és arató-gereblyék, szénaforgatók, széna- és szalmaprések-kézl használatra, kukorica morzsolók, csép tógépek, járgányok, gahonarosták. trieurök, ekék, hengerek, boro-nákbau és takarmánykéniltésre szolgáló gépeket a legújabb rendszer és jótállás mellett gyártanak éa azállitaoak. MAYFARTH PH. és TÁRSA, gudatági gépink, nmMi él ekfflírik Bécs, Il/l Taborstrasse 71 szám Kitűntetve több mint 500 arany, ezüst éremmel stb. az összes nagyobb kiállításokon. — Részletei árjegyzék ingyen és bérmentve. — Képviselők és visront elárusítók kerestetnek. Klindaláa Hatvrebí! minden szombaton. Francia vonal. Kányelmea, gyors utazás, kitűnő ellátás bor éa likőrrel. Utaxó-jegyak minden állomáara az összea amerikai vaaut-vonalakon eredeti árakon. Bővebb fal-világosítással Ingyen éa bérmentve azolgál Francia vonal VIEN, IV., Wenrlngerg. 8. MT Hoch János imakönyve 1 forint 20 krtól 10 forintig. Pallas nagy Lexikona 1(> kötetben félbőrkötésben ára 96 frt.. részletfizetésre is megkapható , A 1. A 1 K 0 \'/. L 0 N Y 1905. AU01USZTU8 19. AVILKA SUCHARD alpesi tej kakaó és czukorból áll Páratlan különlegesség. ítJoaaocoaEOOooooncco ooöciacoaocQooncaooo, M O LL- F ELE i SEIDLITZ-POR I l\'uk akkor valódiak. ha ralndORyik doboa Moll A. védjegyét én aláiráaát tüntoti fel. A Metl A. féle Seldlltz perak tarlói gyópybatása a legmakacsabb gyomor-éa altutbáatalwak, fjemorgArce éa gyomorhév, rógsótt ezékrekedée, máj-bántalom. vertolu\'ás aranvér és a legk»!6nbóiőbb aólbetegségek clloo. e jelei básinerrek évtizedek njindie narv bb ^terjedést sserzett. — Ara egy pecsételt le eredttl deseznax 2 kar Hamisítások törvényileg fenyíttetnek. M OLL-FC LE I SOS - BORSZESZ Csak akkor valódi. h* «veg moll a. védjegyét tununi ---lel ,A Mell\' feliratú dnozattal van zárva. A Mell- féle lée-bertzetz mvizeteeen mint fájdalomcsillapító bedörzsölisl azer kosz- u vény, csuz él a megbnlés egyé:> kflvetkezinényiirél leasm. reteiebh n•• |.a■ er q | Egy éeezelf ereded üveg are l ker 90 flll MOLL Gyermek szappanja, g Legfinomabb, legújabb módizer szerint készítek gyermek él hftlgy Q szappan a bér ekazerl ápolására gyermekek a folaéttek réeiére< Ara darabeaklat — 40 flll. öl darab — I kor. 80 flll Q Minden darab gyermek-isappan Moll A. védjegyével van ellátta__9 \' ÉN, CSILLAG ANNA a 185 on hoaazu lereley halammal, aiilyet iáját találmányú bajkeaöosöa 4 hónapi haaiaalat ulán kaptam. Ez tehát a legjobb ezernek lelt elismerve a haj ápelueára. a baj aövéséaek előmoiditáeára, a rejb<>r erfeltéeére, elíeeglti uraknál az erótH-lee, tolt szakallnövéat és Bár rövid Idei haszna lat után agy a ha|aak, mint a szakállnak, terme-aiataa féayt és tömltteéget kö\'osönöz oi meg meatl éket az Idóelétti öezQléeté. • legmigaiabb korig Egy tégely ára I, 2. 3 és 5 forint. Postai szétküldés naponta ac ár előre való hekol déio vagy után«ét melleit az egész világba a gyárból, ahová minden megbízás küldendő CSILLAG ANNA Wien, I Főraktár Nagykanizsán: OELTCH « ORAEF, DROGÉRIA, a „rorói teres2Í\'-lie<. Csetieri-n. t « gyógyszerei, Béc« i ( I t I I d i i: CJ. es kir. udvari szállító által. Moll A : Tiithlaul.en 9. sz. Vidéki negre odeléirk naponta po.t.uliDtét mellett telje.iu.\'luek O A raktárakban tessék haiároiottan MOLL A. aláírásával U is védjegyével ellátott készítményeket kérni § Raktár: Nagy-Kanizsán Roienfeld Adolf Fiai Raktár-. Nagy-Kanizsán uooooooo"űoa ooo oJOw ÜO^QOÜOJO JüjaoojuaoS vm~ Újdonság! ~m COOK & JOHNSON\'S a mer kai szab. Tyúkszem gyllrü A legjsbb és biztoeebb s»er. KitQuő hniánal, azonnal fájdalomcsillapító Kapható az osztrák magyar monarchia öuzei gyóg)táraiban. Darabja borítékban 20 f, 6 darab dobozban 1 korona Poitán 20 fillérrel tóhK — Főiaktár Magyarország részére Török József gyógyizeréazael, Budapeat. VI. Király utca 12 Központi raktár Auizlria Magyararizág réezére „ZUM SAMARITER- Grao Hirdetések Bécsi lapok, továbbá az ó*«eü kii- t% belföldi ujssgck --c a legolcsóbban ctzközli RUDOLF MOSS E, \\ nnonccD- Expeilitlou WIEN, I lei., tillerititti 2 S —1 te w cc I s Ilid 2! % á j-5»3i ^sc J> > •s Is S s- .«! = " n -o 1 5«0 £ >o Q. r - j £ 4 j \'5 áíjgl ae -rS i *• 3 » 1 □ iá i 0. 3 O u ■ n -i. •g-5 Ji-s * e ■ni g ■» a 3 oi ,E •a B £ II s & Vezérszó Mi,llle" dár»b »«PP»n a Schlcht név —nt kl . vei, tiszta éa ment káros alkatrészektől. Jótállás: 2.»,000 koronát fizet Schlcht Uylirgy — ———— cég Au-algban bárkinek, a ki bebizo-r.yitja, hogy izappana a „Scb\'fht" névvel, valamely káros keveréket tartalmaz. _ . ______ iZAPPAIT (.SZARVAS VAGY KULCSSZAPPANT\') A ntt Mindennemű rulia és mosási módszer i észére a legjobb és legolcsóbb, — Hófthér ruhái ád. A színeket emeli, fénylővé él világossá teszi. A vásárlásnál kOlönöBen ügyeljünk arra, hogy minden darab szappan „Schicht" névvel és a ,.szarvas" vagy a „kulcs" védjegygyei legyen ellátva. NAGY RAKTÁR •i"0\'" ""Mé"*- —-------fpkhen. Eladás részletfizetés mellett is! :---------------Javítások e» uj munkák gyonaa készíttetnek Nyomatott Ifj. Wajdits József könyvnyomdájában Nagykanizsán. BERÉNY JÓZSEF^ ékszerész NAGYKANIZSÁN m SAJÁT MŰHELY. M IPPVPYHDHI/ "i*\' késíitméoyam miodeo- UCUl UlUnUIX kor nagy választékban ké Bzen kaphatók. NAGY RAKTÁR 8?llrOI\'bi\'D sjto<»ton»\' ---------- és szines kövekbeo. NAGY RAKTÁR ,érfi"és D<li """ 6"\' rzr---:—----—- lánczokbaD. HAGY KANIZSA, 1905. Negyvennegyedik évfolyam, 34. aiim. augusztus 26. ZALAI KÖZLÖNY Megjelenik minden szombaton. Előfizetési árak: Egén évre 10 korona, féltvre 6 korona, negyedévre 2 korona 60 f. — Egyes szám ára 20 f. Felelői tzerkeiitö Dr. Vllláayl Henrik l.au(ulajdono» é» kiadó: Ifj. Wajditn J ó v. h e f. 8zerkesztöség: Nagykanizaa, 8ugár-ut 0. azám. Kiadóhivatal ás nyomda: Nagykanizaa, Ifj. Wajdita Józsefnél Deák-tár I. azám. Hirdetések díjszabás szerint. Nyllttér soronként 40 f. Szabályrendeletek gyártása. Az érdekeltség és a sajtó időnkint feljajdul, hogy nem mindenben intézkednek szabályrendeletek. Sok igazság van ebben, j I>e arról kevesebb szó esik már, hogy a; ineglevó szabályrendeleteink sem felelnek meg mind viszonyainknak, mert más nagyobb városok szabályrendeleteinek mintájára készül-1 lek. „Gyártva" lettek. Jó-e az, megfeleló-e, arról kevés szó esik. Betartják-e, az már ismét más lapra tartozik. Városunk sok szabályrendeletének egy közös vonása van. „Gyártva" vannak Mert nálunk ugy esik ír dolog, hogy a javaslatot a bizottságok és a tanács szépen előkészítik. A közgyűlés ekkor már fölösleges dolognak tartja ezzel bővebben foglalkozni. A képviselők nagy része távozik a „fontos* tárgyak után. Hogy ezek a fontos tárgyak személyi erdckil pénzügyi kérdések, tisztviselő választások, ez már csak mellékesen említendő. A tény az, hogy szabályrendelet tervezeteinket legtöbbnyire „en bloc" fogadja el a képviselőtestület. „Gyártják" az ilyont. Pedig számos kérdés van, melyet országosan, egy-öntetüeji szabályozni nem lehet. Az egyes vidékek szokásai, érdekei eltérők. Tehát ezen kérdéseknek szabályozása is mindenfelé más megoldást kiván. Atui például Pesten megfelel a viszonyoknak, azt tán bajos lenne gazdaságilag és társadalmilag nálunk megvalósítani. Városi szabályrendeleteink egész során keresztül mehetnénk lámutatva, hogy azok nem felelnek meg a -mi viszonyainknak. Kz azért van, meri a városi képviselők nem érvényesitik a szabályrendelet alkotásban jogaikat. Nem tolmácsolják a mi óhajainkat. Nem viszik bele a mi saját viszonyaink orvoslását. Alig néhány városatya szokta gyakorolni a szabályrendelet alkotási jogot. Pedig ez szép jog. Valóságos törvényhozói munka. Amilyen kötelező ereje van az országos törvényeknek az állam területén-, ennek minden lakósára, ugyanily kötelezők a szabályrendelet határozmányai a varos területén és lakóira És mégis e szép jog gyakorlása is azók közé tartozik, melyek a legkevesebb érdeklődést keltik. A közgyűlés majd minden vita nélkül szokta elfogadni. v Érthető volna ez az eljárás, ha a képviselőtestületi tagok előzetesen foglalkoznának az ügygyei, avagy a sajtó venné jó eleve bonekés alá a tervezetet.t A dolog azonban nem igy van. A közgyűlési tagok legnagyobb részének tudomása nincsen arról, hogy mii tartalmaz a tervezet, (isak pénzügyi szempontból érdeklődnek utána, hogy neiu-e jár ujabb megterheléssel.\' Ezt. pedig megtudják a társaskörökben, egyletekben, kaszinókban. Ez aztán elég Sokan azt sem tudják, hogy mit szavaz-, nak úieg. Csak bólíngatnak. Megtörtént már, igy beszélik, hogy egy városatya^ valamit bevenni kívánt a szabályrendeletbe. Mikor pedig megadták a felvilágosítást, hogy benne van már az, hát egyszerűen elfogadta az egészet. Elfogadnak olyasmit, amit nem ismernek, nem olvastak. Törvényhozási munkát végeznek — látatlanban. A sajtó rendszerint akkor jut a szabályrendelet tervezet ismertetéséhez, amikor már keresztül ment a bizottságokon és a tanácson. S ekkor már bizony nem igen v-álto* latnak azon az előadók Tégy hírlapi cikk" kedvéért, Pedig hát ez nincsen jól Több szem többet lát. Az eszmecsere mindig használ az ügynek. -A mi szabályrendelet .gyártási" [módozatunk melleit a legsérelmtsebb dolgokat bele lehet vinni a tervezetbe. Ezt csak már akkor veszik észre, ha végrehajtják az intézkedést, Nagyon káros tehát gyárilag gyártani a szabályrendeleteket. Jól meg kell ezeket vitatni. Ha igy tesznek majd nálunk is, meg fog szűnni az a nevetséges helyzet, hogy egy-egy szabályrendeletünk évekig osak tervezet marad a közügynek nagy ártalmára. Valamint, hogy gyártott szabályrendeleteink lesznek mindaddig is, inig ez más városok mintájára készül, vagy ha a mi viszonyainknak ugyan, de nem végrehajtásra, hanem az irattárnak. JOGASZ. ROVÁS. A tűzoltók kocsija az utcaöntözés céljaira naponkint meghord 14 lajt vizet. Kz az ó konvenciójuk a várossal, ezentúl többet nem hordanak akár van viz a közkutakban, akár nincs, akár vau motor, mely a vizet emeli, akár nincs. .Miattuk tehát lehet por oly nagy, hogy a tudónk vérzik, ók a bajon nem segíthetnek, mert szerződés csak szerződés. Csodálatos idegrendszere van ennek a kanizsai publikumnak. Lethargiájából fel nem zavarja semmi. Eltűr mindent, ahogy van. Nemcsak azt, hogy nem használhatja a sétateret, mert oda kijutni a por miatt eletveszedolmes, hanem azt is. hogy a port a szeme közé is hintik. Nem boncolgat ez a közönség semmi visszásságot. Eltűri, hogy legyen 5 uj kőzkutank és ne legyen hozzá motor, de eltűri azt is, hogy legyen közkút, legyen motor, de ne legyen lóerő, mely a lajtokat viszi. Ks ha vinnék, még akkor is volna elég kerékkötő a városban, mely a kocsi kerekét megállítja. Jó, hogy meg nem akadályozhatják, hogy eső essék! Még azt is meg tennék * » A hét elején Nagykanizsa város rendőrkapitánya Deák Péter leleplezéssel élt. Egy hirdetményt bocsátott ki, melyben „némelyik-\' mészárosról azt mondja, hogy „félre vezeti" a vásárló közönséget. Ez a finoman disztingváló hivatalos stílus. Magyarul ezt becsapásnak hívják. Igen a kapitány ur maga mondja, hogy sokkal kevesebb táperővel bíró marhahúst hoznak némelyek forgalomba ugyanolyan „magas" árért, mint az teljesen kifejlődött marhahús eladásánál szokásos. A rendőrkapitány eljárását, habár ez hivatalos teendője vol{, köszönjük. Hisszük; hogy a jövőben nem fog et ismétlődni. De ez még nem minden. Nagyon érdekelne bennünket megtudni azt, hogyan törtéubetett meg eddig — ki tudja mióta — a „közöuség szándékos kijátszása." Hogy történhetik meg ilyen eset, midőn a reudórsóg mindennap piaci szolgálatot teljesít és egy szakértő áll rendelkezésére. Vagy tán a város fizetett állásorvosának szolgálata mellőzve lesz a piacon? Nem ^tudjuk, kit terhel mulasztás a múltban. De mi ugy érezzük, hogy e dolog nincs rendén. Tessék a városi állatorvossal piaci szolgálatot is teljesíttetni, akkor nem történhetik meg az ilyen „félrevezető" „szándékos kijátszás." » A vidéki újságírók tekintélyes számban, igy mondják a megjelent ujságbi.ek, kilépnek az eddigi tyság-író szövetségből, a Vidéki Hírlapírók Országos Szövet-, ségéból. Sas Ede, a Nagyvárad szerkesztője indította i meg a mozgalmat. Az uj szövetség szociális alapon fog szervezkedni. A toll munkásai szükségét érzik a j gazdasági szervezkedésnek. Fizetés minimumot álla pitanak meg. Az a kiadó, ki nem ismeri el az uj szervezet szabályait, nem log kapni olyan szerkesztőt, • aki tagja az uj szövetségnek. A jelekből Ítélve, nagy-\' arányú, komoly mozgalom indult meg az uj szerve-. zettel. Országos nyugdíj- és segítő alapot szerveznek. Szóval egy uj társadalmi szövetség lép a küzdőtérre. \' Sikerről még uom beszélhetünk. Hivatalos megala-| kulás még nem volt. Az újságírók nagy tömege ; pedig még mindig lelkes híve a V. H. 0. Sz.-nek. A csáktornyai ellenzék gyUléso. A Csák-tornyai kerület egyesült ellenzéke e hó 1.0-éról elhalasztott s lapunk által is jelzett népgyülését holnap vasárnap, augusztus 27-én délután 31/, órakor tarija megi. A népgyűlés nagyaráuyuuak ígérkezik. Részt vesz azon nemcsak egé»z Muraköz hazafias nép*, de a letenyei és alsóleudvai szomszédos választókerületekből is számosau. nagyobbrészt községenként, testületileg. A központból maga Kossuth Ferenc s gróf Apponyi Albert mennek el Csáktornyára körülbelül 40 képviselő társaságában, kikhez Zalamegye egész területéről s Somogyból Nagykanizsán is számosan csatlakoznak. A 120 tagu végrehajtó bizottság a fogadtatásra nézve miuden lehetőt megtesz. Csáktornya ünnepi diszt fog ölteui. A népgyűlést Zakál Henrik ügyvéd fogja vezetni, határozati javaslatot dr. Tamás János perlaki ügyvéd fog benyújtani. A beszédeket horvát nyelven Habus Mihály perlaki plébános, Terbócuak volt ellenjelöltje fogja , megmagyarázni. A népgyűlésen egynéhány lelkész kivételével a kerület papsága is résztvesz. —• A Csáktornyára utazó országgyűlési képviselők aug. 27-én délben 1 2 órakor érkeznek a Budapest felől jövó gyorsvonattal a nagykanizsai pályaudvarba. Itt 10 percig időznek a pályaudvaron. — A zalavármegyei szövetkezett ellenzék vezérférfiai itt fogadják és üdvözlik; hogy azután hozzájuk csatlakozva, együtf mennek a Csáktornyái népgyűlésre A zálamegyei szövetkezett ellenzék vezetői a inai uap folyamán megérkeznek és megállapítják a fogadtatás részleteit. Lesz ünnepi üdvözlő beszéd, melyet a megyei vezérlő bizottság egyik tagja mond. A nagykanizsai dalárda tagjai üdvözlő dalt fognak énekelni. Képviselői beszámoló. Nyáry Béla dr.. az alsóleudvai kerület országgyűlési képviselője most tartotta kerületében beszámoló körútját, melyen a választó-közönség mindenütt nagy lelkesedéssel fogadta a képviselőt. ZALAI KÖZLÖNY 11)05 AIJ0USZTU8 26 Kereskedőink nyelve. Irla müller mór. Fiume. 1905. aiig. 84. Az országos eseményekben szót kért magának az úgynevezett praktikus világ, a kereskedői osztály is. A határozatuk egyszerűnek látszó, de messze kiható. A cseh kereskedőkről vau szó, akik kimondták, hogy osttrák cégekkel ezentúl csakis csehül fognak levelezni. Milyen messze vagyunk mi még ettől! Hogy mi a külföld kereskedőitől magyar nyelvet követelnénk ? i Még a magyartól sem. Ha például két dunántuli kereskedő levelez egymással, akkor bizonyára alnémet nyelvet alkalmazzák. Állítólag e nyelven jobbau kitudják fejezni a gondolataikat. Pedig milyen óriási tévedés ez. A magyar kereskedők között, kivéve a nagykereskedő cégek főnökeit, kik a közép kereskedelmi műveltség színvonalán már túlemelkedtek, nincs aki tökéletesen tudná a német nyelvet. így hát érthető, hogy esik meg, hogy a kereskedő egész mást fejez ki a szavaival, mint amit akar. Az üzletfél ismét mást olvas ki a levélből. De evvel a téves felfogás szerint meg van mentve a kereskedő jó hire; hisz németül irt. Trieszti kávékereskedők. bécsi pipereárusok direkt alkalmaznak magyar levelezőket, hogy magyar megrendelőik kedvében járhassanak. S a magyar fél németül válaszol. Avval a csodás magyar németséggel, amikor nem az értelmet, hanem a szavakat fordítja le. Szavakat, melyek az ó magyar gondolkodású agyában teremnek. S nem veszi észre, hogy mikor épen nz ó képzettségét akarja fitogtatni, nevetség tárgyává teszi magát. A csehek elhatározták, hogy esak saját nyelvükön fognak levelezni, s nincs is akadály ami gátolja őket szándékuk kivitelében. Nálunk nehezen lehetne ezt keresztülviuni a mi speciális viszonyaink miatt. Mert iparvállalataink noha legnagyobb részben magyar kezelés alatt is vannak, de idegen tőkétől függnek. Egyesekre marad tehát a küzdelem. A kisebb és nagyobb kereskedői házak tulajdonosaira. Vezető emberek véleményét kérdeztem s közös nézetük volt, hogy a felek csak azért leveleznek németül egymással, mert nem tudják, nem-e kellemetlen a másik féluek a magyar levelezés. Nagyon radikális eszközökhöz tehát nem szabad nyulniok. (\'sak a mérsékeltekhez. S ilyen van számos. A legegyszerűbb, szinte önállóan kínálkozó modus. hogy kereskedőink levélpapírjaikra nyomtatják : „Lehetőleg magyar levelezést óhajtok." igy eloszlik minden kétely, hogy a fél milyen nyelven kiván levelezni. Az osztrákokkal szemben meg valóságos csoda a helyzetünk. Ausztria a mi bevásárlási forrásunk, tehát velünk szemben a legnagyobb előzékenységgel tartozik az osztrák kereskedő, gyáros, vagy ügynök. 8 mi mégis csupa felesleges udvariasságból a uékünk nehezen eső német nyelven levelezünk. K tekintetben tehát legegyszerűbb magyar n> elven irni 8 nem is fog sokáig késni a magyar válasz. Evvel kereskedőink nem csak saját magukon segítenek, hanem a magyar magánhivataluokokon is. Ez pedig megszívlelni való dolog, miután kereskedőiuk gyermekeiket legnagyobb részt magán, vagy állam-hivatalnokoknak nevelik. Magánhivataluokainkat jelentéktelen nyelvtudásuk miatt külföldön nem használhatják. Itthon pedig élet-halál harcot kell vivnuuk egy állásért. Mennyivel más kilátásai vannak evvel szemben a német auya-nyelvüeknek. Nem mondom, hogy tanrendszerünk rosz feleljenek érte, akik berendezték. De az tény, hogy a kor legmodernebb államaiban, Francia és Németországban nincsenek 17 éves hivatalnoknak készülő diákok. 14 éves korukban irodába adják őket. Hanem 18 éves korukig kötelesek az esti tanfolyamra járni. Amint egy kicsit inegembereseduek, kimennek külföldre s ott fényes existenciát alapítanak maguknak. Egyetlen eszközük ehhez anyanyelvük, amit honi kereskedőik, ahol csak fehet, érvényre juttatnak. Nálunk meg ezer számra vannak az állásnélküli hivatalnokok. Kereskedőinknek pedig erre is kell gondolniuk. Hisz evvel saját gyermekeikről gondoskoduak. A csehek, azok kitudják vinni, hogy csak a saját nyelvükön levelezzenek . . . Reméljük és hinni akarjuk, hogy kereskedőink sem fogják megtagadni azt a csekély szolgálatot, amivel nyelvüknek, de különösen önmaguknak tartoznak. Városi küzyyüiés. (Saját tudósítónktól.) Nagykanizsa város képviselőtestülete hétfőn délután közgyűlést tartott. Bár egy uj gyár felállításának ügye szerepelt a napirenden, mégis alig volt érdeklődés a gyűlés iránt. Lehetséges, hogy a hagyományos lözöny, lőhet, hogy a „nyári meleg" volt oka e lanyha érdeklődésnek. Az azonbali uiégis sajnálatos, hogy a közgyűlési teremben ~ a hivatalnok városi képviselőkkel együtt — még Diogenes lámpájával sem lehetett volna találkozni harmincnál több városatyát. A pótkávé-gyár ügye keltett csak élénkebb vitát a négy pontból álb> tárgysorozatnál. Nith Norbert városi képviselő az ismert szónok ez egyszer beszédével nem találta tején a szöget. A gyáralapitá.-i és drágulási teóriát nem tehetjük magunkévá. A gyűlés igy folyt le : Lengyel Lajos h. polgármester a közgyűlést megnyitván, meleg szavakkal emlékezett meg az el- hunyt Saller Lajos volt városi képviselőről. Indítványára a közgyűlés jegyzőkönyvileg fejezte ki részvétét \' Az első ponton vita nélkül siklottak keresztül. Több illetékességi kérvéoyt intéztek el. A második pont már kevés vitát provokált. A Iótesitendő pótkávégyár volt szőnyegen. A vállalkozó Schwarc és Tatjber cég kérvényét tárgyalták, mely szerint kérnek a várostól: 13 évi pótadómentességet, 300,000 drb. téglát és 758S korona vételári djjai! A cég ugyanis a Déli Vasúttól egy területet szándékozik fenti árért megvenni a gyár céljaira Ennek megtérítését kéri. A tanács azt a javaslatot terjesztene a képviselőtestület elé, h<^y a pótadómentesség és a téglamennyiség adassék még, a vételárból pedig 2000 Korona téríttessék vissza. Mikosa Géza a pótadómentességeu kivül mindent megad. Adómentességet azért nem, mert adót mindeukiuek kell fizetni. Dr. Fried Ödön: Nem osztja Mikoss véleményét. Szerinte a segély kevés. Meg kell adui a 75«3 koronát. Nith Norbert: Semmit sem hajlandó adui. Nem kell gyár, inert az csak drágítja a piacot és a lakásokat. (?; Elek Ernő: Számokkal bizonyítja, hogy agyár létesítése mennyi előnynyel járna. Indítványozza, köteleztessék a kérvényező cég, hogy a gyárat legalább 12 évig üzemben tartja. Plihál Viktor még kikötni kéri, hogy legalább GO munkást köteles foglalkoztatni. Dr Schvarc Adolf: Nith Norberttel polemizálva, a tanács javaslatát, Elek és Plihál javallataival kapcsolatban ajánlja elfogadásra. Dr. Rothschild Jakab: Kikötui kéri. hogy legalább 150 hold cikória termésre helybeliek részesüljenek előnyben. Dr. Fried Údön: 100 holdra kéri leszállítani. Halvaz Frigyes: Mint iparos, a gyárból csak előnyt lát a városra, azért a javaslat elfogadását ajánlja. Pálffy Alajos szintén elfogadja a javaslatot Névszerinti szavazással a tanács javaslatát M-7 szóval. 3 ellenében elfogadták. Majd ugyancsak né • szerinti szavazással elfogadták Elek. Plihál és dr. Rothschild javaslatát Ez utóbbi javaslatát luo holdra redukálták. Elhatározták még, hogy a gimnázium háro.u alsó osztályában párhuzamos osztályokat tartauuk fenn. Ehhez 4 uj tanerő szükséges, melyek iHlnt a kerületi főigazgató megkerestetik. Kálócy János gimuáziumi rajztanárnak a közgyűlés, egészsége helyreállítására, ujabb egy évi szabadságot adott oly kikötéssel, hogy köteles szakszerű helyettesítésről gondoskodni és azt fizetni. TÁRCA. A bosszú. Irta LOVA8 GYULA. bosszúálló, haragtartó nem vagyok. Ezt u.ég az ellenségeim se mondhatnák, ha volnának, de azért mégis megtörtént velem egyszer, hogy nagyon megharagudtam valakire és lihegve szomjaztam a bosszút. Pedig akkor még fogalmam sem volt arról, hogy milyeu édes annak dühöngésében gyönyörködni, aki megbántott miuket. Most azonban már tudom s valahányszor eszembe . jut az én bosszúm, mindauuyiszor valami kéjes érzés fog el, ami taláu nem is szép dolog, de tekintettel az előzményekre, megbocsátható. Hogy mint történt a dolog? Hát bizony kissé össze kell szedni az idő multán szertefoszló emlékeket, mert már régen volt nagyon ; pgész fiatal, kamasz-gyerek voltam, de már tudtam szeretni. Sót többet mondok! Még kamasz se voltam, csak tacskó-gyerek, mikor már szerettem és szerelmes verseket irtam. Persze azok a versek olyan rosszak voltak, hogy a komisz versek irodalmi pályázatán okvetlenül megnyertem volna Vele az első dijat. Mindegy ! Az ideálom viszontszeretett és minden szem savanyu bonbonért egy édes csókot kaptam, a verseimet pedig megdicsérte, bár volt köztük olyan is, amelyikért jó huszonötöt érdemeltem volna csók helyett. Nem is lett volna semmi baj, ha a kis lányból nem lenne olyan hamar nagy lány, a gyerekből meg hamarább lehetne fiatal ember, — férfi. Mert amint a kis lány hosszú szoknyát kap, szűk lesz neki Macedónia és ha már nem játszhat, minek a játszótárs? Akkor már nem gyereket, hanem férfit keres, mert felébredt benne — a nő, kit természeti ösztöne is arra kényszerit, hogy élettársat keressen. Azt meg persze csak a férfiak között lehet találni. » Igy hát lassan elhidegült tőlem, mig egyszer aat vettem észre, hogy a köszöntésem is alig fogadja y ha megszólítom az utcán, az láthatóan zsenjrozza \\ Ez azonban csak olaj volt szivem tüzére és vértelen bosszút esküdtem a vélt csábító, Kohn Eóbi ellen. \\ Kérem, tessék elképzelni, mikor valaki elcsábítja az idolunkat1 és azt a valakit még hozzá Kohn Kóbinak is KTvjákT Ez már kétszeres bflu, amiért nem maradhatott el a bűnhődés. Soká jártam-keltem, mig a bosszú terve teljesen megérett bennem és hozzáfogtam a kivitelhez Először i« megszereztem Kóbikának egy levelét és aztán ahhoz hasonló Írással ittam egy másik levelet a következő tartalommal: .Imádott Mariskám! Erted kalimpáló szivem veréseire hallgatva tudatlak, hogy már nem bírom ki tovább a nagy szerelmet, ha nem találkozhatok veled. Tegnap is éjfélig ott álltam az ablakod alatt és nem nyitottad ki, pedig epedő szivem ugy várta, mint a tátem a Messiást, kiről azt hiszi, hogy szűz dohányt is fog hozni. ^ Tudom, hogy te is szeretsz engem-, édes kis galambom és azt hiszem, te is érzed, hogy ez a plátói szerelem nem ér semmit és ki fogsz jönui ma este a nagy udvartokban lévő szénaboglya mögé. hol epedve vár és karjába zár hű K óbid." Aztán irtam egy másik levelet Kóbinak, mely igy szólt: „Édes Kóbikáui! Nem birok tovább ellent állani magúnak és a -szivemnek, mely huz a maga ölelő karjaiba. Ma este i l órakor várni fogom magát a nagy udvarunkban lévő széna-boglya mögött, hol végre tanuk nélkül találkozhatunk. Ugy-e ott lesz? Sok csókot kap hú Mariskájától." Es ezt a két levelet elküldöttem a címzetteknek. Ugyanakkor irtam egy harmadik levelet Mariska apjának, melyben figyelmeztettem, hogy este 11 órakor kutya lesz a kertben Mint később megtudtam, ez a figyelmeztetés felesleges volt. mert a Mariskának címzett levél is a papa kezébe került- Olyan izgatott voltam egész nap, mint egy kisasszony az esküvő előtt Alig volt este !• óra. megjelentem Mariskáék háza mögött és felmásztam a nagy eperfára, honnét az egész udvart áttekinthettem. Nem a legkényelmesebb helyzetben töltöttem^ az időt fél tizeneggyig, amikor észrevettem, hogy kijött a házból Mariska apja és bátyja, a kisbéres és kocsistól kisérve. mindegyiknél egy jó husáng volt és elhelyezkedtek a boglya alatt. Szegény Kóbi! Ha eszembe jut az a verés, amit kapott, mikor a boglya mögött megrohanták, hát most is fáj a szivem ; de akkor, ah ! akkor az elégtétel kéjes érzése volt az ur szivemen és hozzáláttam bosszúm második részének kiviteléhez. 1005. AUGUSZTUS 56. ZALAI KÖZLÖNY 3 „Sóhajok hídja..." (D. L.) Ha tollat fog az ember, ipari-, kereskedelmi viszouyokról cikkezendő, önkéntelenül is sóhaj fakad a nyomán. Sóhaj, mely meseországba röpül — meseországba nekünk. mert talán sohasem is lesz azoknak a vágyaknak a „feltámadunk- napja, melyek mind ipari, kereskedelmi viszonyainkon javitaudók, azt célozzák, hogy a magyar fogyasztó, a magyar pro-ducens, magyar terméket vegyen. Ezerféle variációkban zengtek már e bajról, ezren rótták a betűt betű mellé, lelkesítő, buzdító, pártfogoló cikkek keretén belül, amelyek azonban elhangzottak a magyar fogyasztó vétkes nemtörődömségének ádáz sivatagában, mint ahogy nyomtalanul elhangzanék a mérhetlen homoktengeren a vándor, a kétségbeesett >áudor, a jelképes magyar ipar és kereskedelem iajszava. Igen Uraim, feltétlenül áll, hogy a lóverseny, a kaszinó, a fóldmivelés, katonáskodás, hivatalnoki, papi, orvosi, ügyvédi pólya szép és jó is. előkelő is lehet, de látjuk, hogy ez nem az egyedül üdvözítő ut, amely egy ország fellendülését, hatalmasodását, gyarapodását. függetlenité-ét előmozdítaná. Nem kell csillagok után kapkodnunk, ha cigarettánk tüzéhez untig elegendő egy szál gyufa. Nézzük csak az egyre hatalmasodó Németországot, a melynek feudális birtokososztálya csupa gyáros, kereskedő, vállalkozó s tán büszkébb egy-egy ipari-, kereskedelmi győzelmére, diadalára, mint, a legjobb lovának fenomenális futárára. Szükséges ez is — nem vitatjuk -r- de szükségesebb, hogy olyként oltsuk bele ne csak a népbe, a középosztályba, hanem az irányadó körökbe, az arisztokráciába, hogy hát az ipar, a kereskedelem uem alárendelt foglalkozás és nemcsak azoknak való, akik más pályán tönkre mennek, vagy reuzálni nem tudtak. Ez az a gyula, amelynek fénye, tüze nemcsak magára a kereskedelem és ipar cigarettájára volna gyújtó hatással, de nemesítő, buzdító, fénylő célpontja lehetne az f^ész ország iparos és kereskedő osztályra. De nemcsak ennek a célnak hódolna, hanem -elérnénk azt is, hogy elókelóbbjeink — akár a barátság. akár a rokonság, vagy más egyéb tekintetekből _____t—---- Nem soká kellett várnom, mert megjött az alkalom. Kgy délelőtt ugyanis a színházi irodába mentem és ott találtam Mariskáék cselédjét, amint épen jegyet vitt urnójéuek és mamájának Rögtön megvillant agyamban a gondola: „Ütött a bosszú órá|a" stb. Kimentem a piacra, vettem egypár szép piros rózsát és azt magammal vittem este a színházba, hol a folyosón összetalálkoztam Hadival, Mariska másik udvarlojával, ki meglatva a szép virágokat, elkérte tőlem azokat. Némi szabadkozás, ellenkezés utáu odaadtam, — s aztáu meghúztam magam a karzat egyik zugában. Nemsokára láttam Rudit végig sétálni a földszinti padok között egyenesen Mariskához, kinek átnyújtotta a virágokat, mit az bájos inosolylyal köszönt meg. \' Rudi érezte, hogy az egész földszint ót bámulja és irigyli, hát büszkén távozott Mariskától, ki ajkához emelte a rózsákat es hosszan szagolta, mig egyszerre csak egy nagyot tüsszentett, aztán megint egy nagyot, ismét egyet, kettőt, hármat, hogy az előadás megakadt es a közönség pisszegni kezdett. Hiába! A tüsszögés nem akart elállni s végre Mariska kénytelen volt a közönség nevetése és gúnyolódása közben mamájával együtt eltávozni a színházból. A bejáratnál találkozott Rudival. Dühösen arcába >ágta a rózsákat, mire — oh! csodák csodája! — Rudi arc* egyszerre piros lett és ó is elkezdett tüsszőgni, — mert a rózsákat\' télehintettem jóféle szegedi rózsapaprikával. Persze Mariska megtudta később, hogy a paprikás-rózsák tőlem származnak s Rudinak meg-bocsátva, egész haragjával ellenem fordult. Nem udvarolhattam többet neki, — de legalább bosszút álltam. — mindinkább megbarátkoznának azzal a gondolattal, hogy nini, hiszen a hazában előállított termékek is megfelelnek, mert azok — hála a kereskedelmi kormány tevékeny, hathatós támogatásának — már ma is oly magaslaton állanak, amely felveheti bármely modern külfölddel a versenyt — arányban. Zilált általános gazdasági viszonyok, az iparpártolás lanyha, renyhe ege s hozzá az az arisztokratikus, fölényes gőg, amalylyel ezt a szegény kasztot lenézik egyáltalán nem járulnak hozzá, hogy az bármily erőlködés árán is ügyét előbbre vihesse. Pedig talán éppen most volna legszükségesebb, hogy szerveskedjünk, tömörüljünk a magyar ipar- és kereskedelem zászlaja körül. HÍREK. PÖI. (vh.) ósrégi idők óta a vizzel való ellátás a legkisebb városoknak is életszükségleteihez tartozik. Elsó sorban a jó ivóvízzel való ellátása a lakosságnak tartozik az adminisztráció teendőihez. Ez nem magánügye a háztulajdonosoknak. Ebbe a közegészségügynek is van beleszólása. De ebben az irányban nálunk még nem kísérleteztek, még az elsó lépést sem tették meg, mert még mindig magánkfttakból fedezi a lakosság túlnyomó része szükségleteit. Az uj építésügyi szabályzat 80 §-a ugyan ad valamelyes preskripciót arra nézve, Jiogy a kutakat a házak udvarán hány méternyire kell a trágyadomboktól megépíteni és hogy az orvosnak a kuti vóvizét meg kell vizsgálnia, de ez az előírás csak írott malaszt. Mert először nem vizsgálja meg senki sem az udvarokat arra nézve, hogy a kut közelében van-e trágyadomb vagy nincs. I Másodszor nem vizsgálhatja meg az orvos a kutat használatbavétel előtt, mert a viz bak-terológiai vizsgálata nem olyan egyszerű dolog, mint a milyennek az építésügyi szabályzat hiszi. A viz bakterológiai vizsgálatához egész laboratóriumra és sok ismeretre, ínég pedig speciális ismeretekre van szükség, amit nem lehet nem speciálista orvostól kívánni. Ennyiből áll nálunk az ivóvíz beszerzésének kérdése, A kérdés, mint látjuk, nagyon egyszerűen meg van oldva: minden háztulajdonos maga gondoskodjék a szükséges ivóvízről. Az öntözésre és csatornaöblitésre szükséges viz beszerzéséről azzal véltünk gondoskodni, hogy megepitettük a közkutakat és földfeletti hydransokat. A hydransok azonban, kőztudomásu dolog, nem működnek, mert \' nincsen hajtó erő, nincs dinamó-gép ós igy a város utcáinak öntözésére szükséges 100 lajt viz helyett csak 14 lajtot kapunk és a por tovább rontja a levegőt ép ugy, mint azelőtti mikor a városnak egy okleveles mérnöke sem volt Az ültetvényekről és azok öntözéséről nem is szólunk, azokat a jó Isten öntözi, A csatornaöblité8t nálunk soha meg sem kisérlették, de nem is lehetett, mert csatornaöblitésre vízvezeték kell. De a csatornák tisztítását is csak három évvel ezelőtt teljesítettek utoljára és a bűz némely helyen mar tűrhetetlen. A vizbeszerzés dolgában teliat nálunk épületes intézkedesek léteznek, mely\'- k alkalmasak arra hogy a lakosságot megvigasztalják a magas pótadóért, melyet fizet. Reformpárt, mikor jön el a te országot ? A Balaton körBI. — Egy útirajzról. — Kellemes meglepetést hozott nékem a posta e hét egyik napján. Kgy rózsaszínű könyvecskét. Cime: „Egy hétig kocsin a Balaton körül-. Útirajz. Köttevényi Nagy Olivér dr. az eperjesi jogakadémia jeles Uníra irta. A „Felsómagyarország" nyomdájából kikerült útleírást, mint kedves jó ismerőst fogadtam. Hisz csak néhány héttel ezelőtt emlékeztem meg magam is ama lelkes társaság útjáról, kikkel Fonyódon találkoztam. Az útleírás a szerző, V u t k o vi c h^8áudor dr. jogakadémiai tauár és Vutkovich Ödön dr. laptulajdonos-lapszerkesztó útjáról szól. Egy hét alatt kocsin tették meg az utat Füredtől Keszthely irányában, a somogyi 8zántódig. Mint Nagy Olivér mondja könyvében „patriarchális, jó idők emléke rajzott fel szemeink előtt, midőn még atyáink ós nagyatyáink „kocsiháton" mentek rokonokat látogatni.* Valóbau fagy lelkesedéssel kellett otthagyni Balatonfüredet, a balatoni fürdők e régi híres helyét. Nagy Olivér könyvéből azt látjuk, hogy a társaság nem bánta meg. A szerző kitűnő megfigyeléssel, zamatos magyar nyelven, élénk sziuekben örökítette meg az uton tapasztaltakat Nem egyszerű, száraz útleírás ez, hanem kitűnő, élvezetes ismertetése az egész balatoni kultu>znak. Végig vezet bennünket a szerző utirányuk minden nagyobb helységén. Lelkesen ismerteti, jó-akaratulag birálja az egyes helyek fűrdőviszonyait. Összehasonlítást tesz a zalai és somogyi fürdők közt. S bármilyen is az összehasonlítás eredménye, a refrén mindig egy. A magyar közönségnek szól. „Ne szaladjatok, mondja Nagy Olivér, a messze idegenbe, mikor itt van ebben a szép hazában ez a szép Balaton, melynek telepei minden hiányosságuk dacára is, mégis csak magyar helyek. Jertek, segítsetek a hiányokon, majd megszünuek azok. Es minden bajotokban, bosszuságtokban is megvigasztal benneteket az a tudat, hogy legalább magyar embereken segittetek a pénzetekkel, inert hisz a Balaton mentén csak faj-magyarok laknak." Ez a derék eszme árad ki az útleírás minden sorából. A könyv nem foglalkozik ugyan teljes alapossággal az egyes helyekkel. I)e ez jobban érdeme, miut hiánya. Nem akart ez lenni alapos fürdő ismertető könyv, miut inkább élénken megirt. iinpressij* teli útleírás, mely csak a főbb jellemző vonásokat és megfigyeléseket örökítette meg. Nagy élvezettel olvastam e három ívre terjedő útleírást. Kellemes meglepetéssel láttam, hogy a szerző is megemlékezett arról a szép fonyódi estről, melynél e sorok irója is jelen volt és amelyről beszámoltam a „Zalai Közlöny" egy balatoni fürdő-levelében. \\ Mikor a szerző\' befejezi útleírását, szívből jövő búcsúval válik meg a Balatontól:^; Végig éltük, végig élveztük, mindeu szépségedet, te kedves, te bftbájos, te a szivünkhöz oly közel-fekvő magyar tenger, hullámzó Balaton !" Az útleírást útitársainak, két jó barátjának és balatoni szíves házigazdáinak ajánlja a szerző. A Balaton körüli utazás emlékére. Akit érdekel a balatoni kultusz, az olvassa el e könyvecskét. g- b. Emlékeztető-naptár. tug 27. /\\ csáktornyai ellenzék gyűlés Csáktornyán. „ „ Az általános hetegsegélyzu egylet fcyillé»c Nagykanizsán. „ 28. A megyei állandó választmány gyiilése. Szipt 3. A Dunántuli dalosszövetség közgyűlése Nagykanizsán. 4. A megyei állandó választmány gyűlése. ,. 28. A zalavármegyei jegyzők egyletének díszközgyűlés* Zalaegerszegen. — A hivatalos lapból K i D e V e lé 8. A pénzügyminiszter Kpstein József zalaegerszegi pénzügyi jég segédtitkárt a nagybecakereki péuzügyigazgatósághoz pénzügyi titkárrá nevezte ki. * — Kossuth Ferenc üdvözlése A A l KÖZLÖNY - .A kijátszott husvásirló közön- Deák Péter kanizsai rendőrfőkapitány 1905. AUOIJ8ZTU8 ai; az alábbi üdvös hirdetményt boosátotta ki, melyből ugyancsak fura históriáról értesülünk. A hirdetményt itt minden kommentár nélkül Karinadban. ( sehorszagban idozó magyar Ruvás-unkban tesszük meg az hölgyek Szt. István napján Kossuth Ferenc n i„„„il„lni kepviselót elmés meglepetésben részesítették Megragadták ei napon az alkalmat, hogy a koalioió feje és a nagy hazafi iránt rokon\' ügyre észrevételünket A hirdetmény szószerinti szóvege ez: Értesültem miszerint helybeli raéazárosok ne-melyike egy éven aluli növendék marhahúst ad el szenvüknelí és ragaszkodásuknak kifejezési éreti marhahús gyanánt s igy félre vezeti a vásárló adjanak A hölgyek gyönyörű osokrot adtak közönséget, amennyiben a sokkal kevesebb táp erővel ál Kossuthnak ^a Klemen,in vülában és ez J« —stJ^-fa ^^ alkalommal /erkovitz Lajosne Rapoch Lujza ni| s\'Iokiws. A hu, vútr)4 k0!5nsíg eMn stándéko. a nők megbízásából a következő üdvözlő kijm^uBát megakadályozandó, elrendelem, hogy mindszavakat mondta : azou mészárszékek ás hus áruló sátrakou, melyekben növendék marhahús (Kneip) árusillatik el, feltünó örömmel Nagyságos képviseli Ur! -- ------------. éa ragad,ak meg az alkalmat. ^^ ;|ka|nmU^k. marha- Szent István napján a nemzeti ünnep szentséges Jru o sátrakat vizsgáló szakközegeimet. • gondolata nemcsak összetartásra buzdítja . hazájuktól híd, felügyelósegtól naponkint Uvol levó magyarokat, de azok felé irányit,a tekinte- vágatás. k.muta ás adata, al.pjan ezen rendeletem tűket, akiknek nevével es működésével a hazaszeretet «\'goru betartását eHenftmu*. A hus v^a ó kö ön magüztoa eszménynyé van egybeforrva. rendelo emról sa,át J«l fo fogo t er,leke k * K mai ,zent napon minden magyar szive ezer- megvédhetem céljából pedig a hely. h rl.pok tjá azer fogékonyabb hazája sors. iránt. Gondolkozása, értesíttet.^ ^.. rendelet be nem \'art01t a ^d, hite. bizalma megszilárdul egy szebb, egy jobb jövó szabályrendelet 112. §,a értelmében 40 koronáig reménységétől, melynek fénysugara áttör a borús terjedhető pénzbüntetéssel büntetem láthatáron ~~ mulatságos színlap. Kovessy szin- E reménysugár, hogy a magyar hazának a társulatánál Újházi Ede is vendégszerepelt Siófokon gondviselés, szeretett képviselő úrban olyan fértiut Hirdették is dicsekedve a színlapok — irja a Pesti szemelt ki. ki törhetlen hazaszeretetével a béke és Hjr| >A • 8ienzációk. rovaU _ |10gv eljátsisza nyugalom révpartjára vezet, hazánk sokat hányatott ^^ egjM{ % <LeQgJeI IRÍdó-.ban. * S midőn ragaszkodásunk é, nagyrabecsülésünk Nézik, nézik a szinlapot. de a személyek közt min-e szerény jelét átnyujtjuk. kérjük, fogadja ezt olyan denki ott díszeleg, csak a vendég neve hián^ik. szeretettel, mint aminő őszinte az a fohászunk, hogy ftj^y derültség támad erre a felfedezésre, s délután a magyarok Istene tartsa meg és vezérelje Kossuth mar" a sétatér fáiuak törzsén két értesítés hívta fel Ferencet a hu. dicsóségere es mmdnyá,unk üdve^ arró| Kossuth Ferencet a magvar nok figyelme * BJ * . \' _________arany lánc elveszett, a másik pedig igy hangzott: A mai színlap személyei közül kimaradt: Mathis Haus----Újházi, Ede. A közönség sokat nevetett a mulatságos szinlapon. — A mezitlábd* vitéz. Ismert kézből vesszük következő sorokat: A tartalékos katonáknak minden ln\'inérő 24*—27° R. mutatott árnyékban. A hősugárzás egyes behívásakor tapasztalhatjuk, hogy azoknak katonai a város utcáin a délutáni órákban olyan erős volt. egyenruhájuk minden kritikán alóli Valóban nevetséges mint a sütőkemencéé. Az utcák pora annyira meg ; és szánalomraméltóknak látjuk őket foltos, színtelen töltötte a levegőt, hogy alig lehetett lélegzetet venni. í ruháikban és idomtalan, rosz bakancsaikban. E hét A hőség és szárazság a kapásnövényeknek nagyon! egyik napján is igazán komikus képet nyújtott egy ártott. Csütörtök éjjel egy óra hosszat esett az eső i közhonvéd, aki csapata után, fegyverrel a vállán, és a nedvesség gyarapodása arra enged következtetni, j mezítláb masírozott a városon végig és teljesen szét-hogy a rég várt csapadékban nem lesz hiány. i má|oU katonai porcipöíl kezében vitte. Azt hisszük. - Egy kadét kalandja Az alábbi hír. bar hogy raindel az ezredparancsnokság tudtán kívül nem Nagykanizsán törtónt, bizonyára nálunk is érdek- történik és a közel jövőben egy kissé emberiesebb I gúnyában fognak a tartalékos katonák is kivonulni. és Zerkovitzné beszéde nagyon meghatotta és megindultságtól reszkető hangon mondott köszönetet a szónoknak és jelen volt hölgyeknek — A rendőrség köréből May Ciyörgy rendőrkapitány, a bűnügyi osztály vezetője szabadságáról visszaérkezett és hivatalát elfoglalta. — A hőség.\' A nyárutó hősége a lefolyt héten elérte maximumát. A napok különféle szakában a lódést kelt abban a körökben, melyben az eset sze- replőjét ismerik. Csaláuy (iéza altábornagy — ki A piaci kofák ellen. Sági Lajos Zala- mintegy 7 éve Nagykanizsán ezredparancsnok volt - egerszeg város uj rendőrkapitánya, mint Zalaegerszeg- Íjáról szól c .Polgár- cimü fővárosi napilapból átvett i rö| irják, megtiltotta a kofáknak a délelőtt kilenc l.i. A bonvéd Ludovika Akadémia hallgatói a mull óra e|óui vásárláat. Kilenc óra utáu szabadon vásá- h. \'\'ii Várpalotán jártak terepfölvétel téliából. A tolhatnak. A rendőrkapitánynak ez az intézkedése növendékek között volt Csalány (iéza altábornagy, a Zalaegerszegen nagy megelégedést keltett. Az egér- budapesti I. honvédkerület parancsnokának lia is. aki szeKj 8iy,ó dicsérettel emlékezik meg az intézkedésről, harmadéves hadapród. A kadét rövid pauganétjával — Újságírók szervezkedése A vidéki hirlap- (eszelegve végigsétált Várpalota Fő-utcáján Itt két \'/ók közül mintegy :;f.-on országos szövetkéz, s cél- ti^ztesseges hölgyet sértő megjegyzésekkel illetett. A j^ból vasárnap értekezletet taitottak Budapesten. — kadét viselkedését a nők kíséretében levó Keller JTl V-V> u • ?,*• kolöi. , ,, , .,„ . ., „., . . szövetséget alkotnak. Nagykanizsáról Natry Samu a La,08 szabó utasította vissza. Erre Csaláuy ütlegelni >Za|a- .segédszerkesztője vett részt az értekezleten kezdte az iparost, aki viszont hikacsökjével leckéztette — Közgyűlés. A nagykanizsai általános beteg- meg a hetvenkedő ifjoncot. Csakhamar csoportosulás sególyzó-egylet holnap, vasárnap délután | órakor tamadt a verekedők körül. Több polgár megragadta reudkívJ1\' közgyűlést tart. A tisztikart és a választ- . kadétot és egy közeli bolthelyiségbe vitte, ahol ""fÍ,Bfatani- . , i i tii n ix i .... / ~ Kitüntetett iparossegéd. A kereskedelem- alaposan elvertek. (,salány huszonnégy ora.g heverte Qgyl mfalttter 2< 0 korona jutalommal tüntette ki a várpalotai utcai kaland következményeit. K e s z I e r Mór nagykanizsai cipész-segédet mert ez — A Déli Vasút köréből La re n z Aladár már 24 év óta becsületes hűséggel szolgál egy eazdát déli vasúti forgalmi hivatalnokot Nagykanizsáról Keller Ignác cipészmestert. A jutalmat vasárnap dél\' Harcsra helyeztek át. A vasúti hivatalnoki kar a előtt II órakor adják át Keszlernek ünuenélvesen távozó hivatalnok tiszteletére bucsulakomát rendezett, városháza tanácstermében — A magántisztviselők köréből A Magán-tisztviselők Országos Szövetsége elhatározta, hogy lyofi-ban naptárt ad ki a kartársaknak, a Magántisztviselők Jegyzéknáptárát. Jóbarátja * tanácsadója lesz a naptár minden magántisztviselőnek ós azonegy időben szerkesztője az együttérzésre a vállvetett közös munkára. A naptár nem kapiialiuz-tikus vállalkozása a Magántisztviselők Országos Szövetségének, hanem tiszta jövedelme állástalan magántisztviselők segítségére szolgál. A nagykanizsai bizottság elnöksége kéri a kartársakat hassanak már most abban az irányban, hogy a kereskedelmi hivatalok az IsOG-ik évre vásárolják a magántisztviselők Jegyzéknáptárát. melyet a Szövetség főtitkára szerkeszt. Ára 8" fillér. Megrendelési cim : Magántisztviselők Országos Szövetsége Hudapest, VI., Eötvös-utca 2G b. — Vasúti balesetek. Két vasúti baleset történt a minap a nagykanizsai vaslit állomás közelében. Szerencsére emberéletben kár uem történt. A balesetekről a következőket írják: Kodden éjjel a Csáktornya felől éjjel 1 i órakor érkező vonat egyik kocsija mikor a vonat a nagykanizsai állomás felé közeledett, lángokban állott. A podgyász-kocsi szállítmánya égett. ValószinüLog a mozdony szikráitól gyulladt meg. A tüzet a nagykanizsai állomáson c akhamar eloltották, mielőtt az nagyobb kárt okozott volna. A másik balesetnél csak a véletlennek köszönhető, hogy emberélet nem lett a baleset áldozata. Nagykanizsa és Murakeresztur között kettős siupár vau, egyikeu jönnek, másikon mcunek a vonatok. Tegnap éjjel egy deszkát szállító tehervonat indult el Nagykanizsáról és e/. a uyilt pályán összetalálkozott a szomszédos sínpáron közeledő személyvonattal. Nem tudni, hogy történhetett, a tehervonat deszkarako-niáuya megcsúszott és átnyúlt a szomszédos sínpárra .Ebbe beleütközött a személyvonat, melynek mozdonya ós egy kocsija összeroncsolódott. Szerencse, liogv az összeroncsolt kocsiban senki sem állt az ablaknál különben nagy baj történt volna. A kocsi ablaka ajtaja és a mozdony előré.-ze teljesen tönkrement. — A bérkocsi- állomástér öntözése. Már többször pana»z hangzott el a lapokban amiatt, hogv a bérkocsi állomásteret nem öntözik a bérkocsisok A rendőrség előtt a bérkocsisok azzal védekeztek, hogy nincs alkalmas vizbeszerző helyük. A rendőr- 1 ség a védelmet indokoltnak találta és átiratban kérie fel a tűzoltó testületet, hogy az állomástereket is öntöztesse. Ez az eset is mutatja, hogy nálunk a . szabályrendeleteket csak gyártják, de keresztülviteléről nem igen gondoskodnak. Evvel különben e számunk vezércikkében bővebben foglalkozuuk. — A városi átjáró járdák. A városi átjáró járdák ellen sok panasz hangzott már el. A vóro-i mérnöki hivatal megelégelte e panaszokat és átirt a városi tanácshoz, hogy utalja ki, a már öt éve nem javított járdák javítási diját. S igy valószínűleg, hogy ezek is javítva lesznek az idén. — Éjjeli hangversenyezők. Az éjjeli Ii«iil\'-versenyzők legtöbbnyire külvárosi különlegességet képeznek. A belvárosban az ritkán történik meg. hogy éjnek idején az utcán hangversenyt rendeznének, mert ott a hangversenyt rendezni akaróknak a torkukén akad a hang a rendőr láttára. Hanem a külvárosokban nincsen mitől lelni. Ott lehet énekelni, ordítani, bömbölni, a hogy a tüdő engedi. Hát rendeznek is hangversenyeket minden éjjel. Az éjjeli hangversenyeket pedig rendezik többnyire h boldog, vagy boldogtalan szerelmesek. Azok a szegény boldogtalan szerelmesek, akik szívfájdalmaikat csillapítani akarva, alaposan be szeszeltek, o t öntik ki elkeseredéseiket, nem törődve azzal, hogy kitöréseikre, panaszaikra az álmaikból fölébresztett lakók káromkodása a felelet, meg a kutyák üvöltése Nem hallia meg azokon kivül senki sem. Még a rendőrség sem. Pedig hát. könnyen meghallhatná, ha egy kicsit fárasztaná a lábát egy rendőr a külváros, közelébe menve. Hanem hát azt nem lehet neki megtenni. Mert az illetékes kör meggyőződése az. hogy elég ha a belvárosokban ólálkodnak a rendőrök, ügyelve a csendre és a rendre. Meggyőződésnek kellett neveznünk, mert hiszen, ha nem volna az. akkor már a többszöri felszólalásra intézkedett volna hogy a külvárosi állapotok megváltozzanak, hogy az ottani (\'Rendzavarásokat megszüntesse. — Könyvkötők szakegylete. A nagykanizsai könyvkötő-segédek vasárnap délelőtt a Polgári ügyletben tarlóit gyűlésükön megalakították a Magyarországi Könyvkötők és Rokonszakmabeli Munkások Szakegyletének nagykanizsai helviraoportját. Pénztáros-vezetőnek Kiéli Mihályt választották meg. A gyűlésre lejött Petrók Károly bucfapesli kiküldött. 1905. AUGÜ8ZTU9 \'ifi. ZALAI KÖZLÖNY 5 -Iskolai beiratisok. A nagykanizsai áll. el. j delem okát hitelesen igazoló bizonyítvány mellett iskoláknál sz 1905 (1. tanévre a beírások szept. 1-tól nyert felsóbb engedély alapján tehetik fel keidSdSIeg szept. B-áig esznek, hétköznapokon te _ Rajztanítás és festészet. Mint értesít-de. HJnó^\'Z ÍIÍK^.W. T s o h e i k Emi oki. középiskolai rajz-inti tanulók a Zrínyi Miklós-utcai iskola, — a III.,,am"\' és a Pir\'6\' -Aoadémie Julián" volt igazgatói körzeti tanulók » kiskanizsai középponti: növendéke, mint festó és rajztanár városunk-iskola helyiségében iratnak be. Szept. 8-án az I. és: ban telepedik le s itt rajziskolát és festészeti rrz^. ■*««« ^ * is »in»ik.«i< a rajzban és festészetben (olajban és akvarell templomba mennek „Veni 8ancte"-ra. Az előadások szept. 9-én kezdődnek. Minden tanuló köteles a beírásra magával hozni »ÉftesitŐ-könyvec8kó"-jét. A A beírások alkalmával/minden tanuló — kivétel nélkül — I kor. (egy korona) diiat fizet. Az a tanuló, ki 1 vagy 2 tautárgyból elégtelen osztályzatot kapott, augusztus 30. és 3 1-én javító-vizsgát tehet. Végül figyelmeztetnek a tisztelt szülők, hogy azon negyedik o-ztályt végzett mindkét nembeli tanköteles gyermekeiket. kiket a polgári iskolába vagy gimnáziumba nem adnak a rendes beírások idején a felállítandó V-ik osztályba okvetlenül beírassák. Az igazgatók. A helybeli felső keresk. iskolában • tanulók beirása szept. I , 3. és 4. napjain délelőtt Ö —12, délután 3—5 órakor az iskola nagytermében eszközöltetik. Az alsó osztályba azon lanulók vétetnek fel, kik a közép- vagy polgáriskola 4-ik osztályát legalább elégséges sikerrel végezték. Újonnan belépő tanulók az iskolai bizonyítványon kívül születési bizonyítványukat is "tartoznak felmutatni. A javító-vizsgálatok aug. 31 tárd. e. 0 órakor tartatnak meg. A helybeli izr. eleini iskolában a tanulók felvétele szept. 1., 3. és 4. napján d. e. 0—12, d. u 3—5 órakor az iskola nagytermében eszközöltetik. Az I. osztályba azon tanulók vétetuek fel, kiken az oltás sikeresen esközöltetett és kik legalább 5\'/, évesek, mi az anyakönyvi hivatalban váltandó tanúsítvánnyal igazolandó Üjounan belépő tanulók szüleik vagy ezek helyettesei kíséretében tartoznak megjelenni. A felvétel a következő eljárás szerint törté- , ..r ,, . , . , nik: Azon tanulók, kik az iskolát a múlt tanévben!™" es 02 nibetíleg az iden is megőrzi vonzó-erejét. látogatták, a hitközségi pénztárosnál befizetik a tan- j >—i-------—■.......... ■ ■ -■ ■■ - ■■ ■■■■■ . dijat, illetve beiratáai dijat és a nyugtával ellátva az! ■ «,. „ , . „ ,, „. igazgatónál felvételre jelentkeznek. Az újonnan belépő | A KOZOnSBO KOrBQQl. tanulók első sorban az igazgatónál jelentkeznek, aki| megjelöli az OSZUilyt, melybe az illető felvehető,\' Az c rovat an köztöltékért a felelősség a -beküldőt terheli, uzutáu lefizeti a tan-, illetőleg beirási dijat s az erről I zóló nyugtával újból jelentkezik az igazgatónál ben). Elfogad továbbá megbízásokat arcképek megfestésére és egyéb a festő-művészetbe vágó munkák teljesítésére. Megbízásokat feladni, vagy jelentkezni lehet: Mair József és Ifjú Wajdits József könyvkereskedésében, Ofenbeok Vilmos és Társa, valamint Krausz és Farkas könyvnyomdájában. x Rohitsch-Saucrbrunn az idén ismét rendkívül nagy látogatottságnak örvend. Az utolsó gyógy-jegyzék több, mint két és fél ezer vendéget jelez és ami előtérbe hozattassék, ez egy kizárólag előkelő közönség a Monarchia minden jászéból és a külföldről. Mindenekelőtt a nagy pártfogás ezen fürdőhely előnyös gyógyhatású forrása ós a feltűnő újítások és reformok létrejöttére vezethető vissza, mnlyek az utóbbi néhány év alatt történtek. Rohitsch-Sauerbrunu ma egy kizárólag modern gyógyhely, fekvés és ég-bajlatra nézve is, fürdóberendezés, jó ellátás és ami az itt tartózkodást kellemessé teszi; van erdókoszoruzta steier idyll, melylyel előtérbe nyomul a többi gyógy-helylyel szemben. És mulatságokbau sem szenved hiányt: labda, koszorúcska, tombola, zene- és éuek-esztélyek, egy valódi mulatságos népünnepély és egy a legújabb erőtől játszott tenniszjáték az utolsó hetekben rendkívül szórakozást nyújtott a közönségnek. A legfelségesebb és legkellemesebb idő Rohitsch-Sauer-brunnban augusztus és szeptember második felében lel vételi igazolvány átvétele végett, mely nélkül egy tanuló sem tekinthető felvettnek Minden tanuló az igazgató-állal történt felvétel után a felvételi igazol-vlbynyal a megfelelő osztályban beírás végett az osztálytanítónál tartozik jelentkezni. A javító vizsgálatok aug. 31-én délelőtt 10 órakor tartatnak meg. A helybeli kereskedő tanonc-iskolában a tanulók felvétele szept. 3-án délután 3—5 órakor, 4. és 5-én 7 órakor az áll. polgári fiúiskolában történik. l\'gyanakkor tartatnak meg a javító vizsgálatok. A nagykanizsai m. kir. áll. polg. fiit- és leányiskolái tanulók beiratása szeptember 1.. 2. és 4. napjain történik és pedig naponként délelőtt 7—I.\'. a fia-, d. u 2—0. a leányiskolában A polgári leányiskolái beiratásoknál szeptember l-éu délután csakis Nincs bérkocsi a pályaudvaron. Augusztus hó egyik derült reggelén 5 óra 30 perckor érkeztem vissza Nagykanizsára többed magam mai és némi podgyászszal. Szorongó szívvel léptem a város területére azzal a hő kívánsággal, hogy vajha ne találnék itthon semmit, ami. a lót örömét elrontja. Hisz az emberi élet oly rövid, hogy mindenkinek joga a sárgolyóbis örömeiből mindent kivenni, amit két kezével elérhet. De kedvem már a pályaudvaron el volt routva. A pályaudvar előtti tér ki volt halva. Csak egy száll rendőr bandukolt ott, különbeu teljes némaság. Egy bérkocsi som volt látható, amely hívásomra előállt volna. Mit tehettünk? Vártuk a jó szerencsét, amely egy elutazó kanizsai ismert alakban jelentkezett Hála az Istennek, haza mehetek. Lefog- *) Az utazó nevét szerkesztőségünkben Ismerik 1. osztályba lehet beíratni. Ezt megelőzőleg augusztus ,a,tain J4 kocsit, felpakoltam a családomat és jöttein 30-án tartatnak a javító és felvételi, illetve különböző; haza- Kz augusztus 14-én reggel történt és valószínű, vizsgálatok a fiu-, 31-én pedig a leányiskolában. A ! hogy azóla sokszor ismétlődött az eset, hogy a bér-beiralásoknál a következő szabályok tartandók szem : kocsisok lovai az istállóban abrakoltak, ahelyett hogy előtt: I. A beiratásra a tanulók kötelesek: a) kereszt-1 befogták volna a kocsi elé. Vájjon a szolgálatban levő levelöket vagy születési bizonyítványukat; b) inult rendőr feljelentette-e az esetetet? és ha igen. miféle tanévi iskolai\'bizonyítványukat:\' o lakásuk címét az intézkedés tőrtónt? utca, házszám és esetleg a szállástadó megnevezésé-1 Egy u\'"0-* vei. Keresztlevél vagy születési bizonyítvány nélkül\' uj tanuló az intézetbe egyáltalában nem vehető fel. 2. A polgári iskola .1. osztályába csak azon !> évet betöltött liu és 10 évet betöltött leánytanulók vehe-| tők fel, akik az elemi iskola 4 alsó osztályát végezték. 3. A tandíj elengedéseért folyamodhatnak oly vagyontalan szülők kiknek gyermekei a megelőző évi iskolai bizonyítványukban, jó magaviseletet és legalább jó előmenetelt mutathatnak fe|. Folyamodványok szegénységi és iskolai bizonyítvány nyal felszerelve és Zalavármegye kir. tanlelügyelóségéhez címezve, a beiratásnál nyújtandók be. 4. A beiratási és vizsgálati napoknál később jelentkező tanulók csakis a késő- VK GYEí Amateur fényképészeknek! Általánosan <■ ismert kíuliö >xalW és u-i lén>képészeli késrOlékek felulmu\'listnilun tni noiégü pillanatkézi apparátusok, valamint tnidenféle fény. kt-pészeti cikkek Mo\'l A, cégűéi (Bécs, Tuehlaub. n 9 «•* ós k r udvari szállító) kaphat k Kaen (IzletáK alapíttatott 1864 ben Kívánatra nagy képi a árjegyzéket bérmentve ktlbl a rég. Az egészségügyi bizottság. Irta 08EH0V ANTAL. Egy kis mezóvárosban, amelynek jegyét még nagyitóüveggel sem lehetne megtalálni a térképen, egy szép napon az egészségügyi bizottság elnöke a fejébe vette, hogy jó lenne egyszer a városka boltjaiban a higiénikus tisztaságot ellenőrizni. Az egészségügyi bizottság elnöke a városka rendőrfőnöke volt, s igy hát nem csuda, hogy két nappal az eszme megpenditése után már ott vonult a bizottság méltóságteljes ünnepélyességgel a városka piacán a boltok felé. Ez a tiszteletreméltó testület a rendőrfőnökön kívül két városi tanácsosból, a városi tisztiorvosból ós a városi kereskedők egy bizalmi fórflából állott. A felvonuló bizottságot tiszteletteljes távolságban rendőrök kisérték, bogy a hivatalos méltóság nagyobb legyen. Az urak tele voltak ügybuzgalommal és élénk taglejtések kíséretében vitatták meg a teendőket. A •vita olyan szellemes és tartalomdus volt, hogy a rendőrfőnök igazi lelkesedéssel mondogatta: — Uraira, nekünk gyakrabban kellene összejönnünk, hogy a közegészségügyi és köztisztasági ügyeket megbeszéljük. A hasznos eredményeken kívül kellemes társalgásra is nyílik ezáltal alkalmunk. — Kinél kezdjük el a vizsgálatot? — kérdezte a kereskedők bizalmi fórfia az orvostól olyan hangon, mint mikor a hóhér áldozatát követeli. — Azt hiszem, kezdhetjük mindjárt itt Oseinl-koffnál; — felelt az orvos — ez az Oseinikoff ugvis nagy gazember. Jó lesz, ha alaposan kikotorjuk a bódéját. Tegnap rizskását hozatott tőle a feleségem és — engedelmet kérek uraim, hogy kimondom — tele volt a rizskásája patkánypiszokkal. A feleségem nem evott délben semmit. De hogy is kívánhassa az ember, hogy egy asszony ilyen — hogy is mondjam csak — igen, hogy egy asszony ilyen dolgokat megegyen! . . . — Jó; kezdjük OseinikoffnálI — mondta a bizalmi férfiú sötéten. Az urak bevonulnak tehát az Oseiuikoff vegyes-kereskedésébe és minden teketória nélkül azonual hozzá is fognak a vizsgálathoz. Az áruasztal közepén egy hatalmas torouy áll, kazáni szappanból épitve. Az orvos sötét tekintettel I méregeti a tornyot, aztán odafordul a bizottság tagjaihoz: — Nézzék csak uraim. — mondja vésztjósló hangon : — ez ar. Oseinikoff avval a késsel vágja a szappant, amelyikkel a kenyeret. Ez már mégis csak sok I Nem ? j — Na, abból még nem lesz kolera! — felel Oseinikoff a legnagyobb lelki nyugalommal. — De utálatos; liallja-e! Hiszen én is magánál vásárolom a kenyeret! . . . — Csak legyen nyugodt főorvos ur, a finomabb kuncsaftoknak úgyis más késsel szelek. Ez csak a közönséges népségnek van ilt Az orvos ezen megbékél, az egyik városi tauácsos azonban egy hatalmas sonkán kezd szagolgatui és éles orrhangon fordul a boltoshoz: — Hallja Oseinikoff, nincsenek ebben trichinák? — Ugyan, hogy beszélhet már ilyeneket a tanácsos ur ? I — felel a kereskedő méltatlankodva. — Hát ön azt sem tudja, hogy trichinák csak a burkában szoktak lenni ? Hiszen hurka-méregnek is nevezik. A tanácsnok hirtelen békét hagy a sonkának és szerényen visszavonul. Meglátszik rajta, hogy egy kicsit szégyenli magát járatlansága miatt. A kereskedők bizalmi embere ezenközben belenyúl az aszalt szilvás hordóba és a keze valami selymes, puha dologba akad Kiveszi azt a valamit, ami a levegőben kapálózva nyávogni kezd. — Hahói — kiáltja a bizalmi férfiú — hiszen ezek kismacskák! Hány van? Hat? Na egyet nekem fog ön ajándékozni Oseinikoff belőlük. Jó a háznál az ilyen állatka . . . — Azt megtehetem, adok egyet, De nem volna étvágyuk az uraknak egy kis reggelire? Vau itt hering, sajt, vaj, fűstölt li.il, sonka . . . Van egy kis jóféle pálinka is, anélkül nem is esik igazán jól az étel, pedig én is ehetnék már bizony egy falatot. Nyári veszedelmek. A IcgtObb ember a nyarat tartja a legszebb időszaknak. O hozza a terméssel ajándékait legdusabbau és 6 hozza, a mi a fii./a d dgozó embernek számtalan tömegeinek a pihenési, a szubajpági napokat. Hogy várja a szelle \'béli munkái, a hivatalnok, a tanító ama pompái naj>ok közeledőt, amely neki lehelövé teszi a csukoti szobát magira hagyni és kisietni a pompás természetbe, a fűszeres erdőségbe, a felséges hegy magaslatára, \'leslel és lelket felüdíteni és a fáradozó, felemésztő munkára uj • röt gyarapítani. Hát még az emberiség fiatalabb felének képezi a nyár egy legnagyobb szerencsének szakaszát. Ki az iskolából, el a könyvekkel, szabad! Midőn az iskolai szünidő kezdődik, ez az öröm .\'s jó érzés legmagasabb foka, amelyet az ifjúság csak egyáltalán átérezhet. És amilyen jótékony hatású a nyári szünidő a tiatxWág szervezetére, amely amúgy is n mai korban a legszélsőbb határig terjedő intenzitással veszi őket igénybe. A halvanyarciok Ismét kipil ulnak, a kis mellecskék kitágulnak, jól e»ü érzés dagasztja az ifjú tagokat, és ujabb, nagyobb örömmel keresi fel az ifjú tanuló az iskolát és a könyvekéi, ha az utolsó szünnapot is kiélvezte Azonban többféle veszedelem is fenyegeti a gyermekeket a nyári szünidőben, betegségek, főleg a melyek a legzsengébb | korban a legnagyobb intensllással lépnek fel. — Százával halnak cl a viruló gyermekek minden nyáron hány-hasmenésben. Kz ellen hathatós oltalmat képez a rationális táplálása a ocoeinfiknck, .1 mennyiben ez legjobban Kufeke gyermekl|szt- és tejjel érhető el Kufeke gyermekliszlje a gyermek gyomiában könnyebben emészthető és a betegség csirájának kedvezőtlen talajt képez, mert a bélben a gerjedéseket csókemi. Kufeke gyerjnekliszijc általiban az 5 tápanyag tartalma által te«zi az összez szervezetet és igy a gyomrot és a belet is ellenállóvá a betegség csirái ellen A legtöbb hány-hasuienés az elégtelen és nem lationális táplálkozó gyermeket érinti. Ilár csak az anyák ezen régen bevált szért soha figyelmen kivül ne hagynák. ZALAI KÖZLÖNY 1006. AUGUSZTUS 26. Oseinikoff ne/11 is várja be az urak feleletét, az asztalra és j NYÁRI SZÍNKÖR. (Színházi levél.) hanem már is kirak sorra mindjárt bele is kanyarít a késével a szép piros sonkába. Az urak természetesen követik a példáját és bárom perccel később az egész bizottság ked< lyesen reggelizik a boltban álló hordókon és zsákon Qlve. Az üveg hamar kiürül, akkor azután a rendőr-fónök fölveszi a )egyzókönyvet, a doktor pedig a Megnyílt a nagykanizsai Nyári Színkör — ószi többiekkel együtt aláírja, hogy Ivan Ivanovícs Oseini- szezonja. Szombaton nyitotta meg liáró Lucifer Kövessy Albert színigazgatónak „idegen eszme" után "te),, Egy érdekes darab. — A minta diszlettár? — Kukorica Jónás. — Tolonc. — A titok. — A hét előadásai. koffuál minden rendben és tisztán találtatott C8ibukinnak azonbau már kevesebb szerencséje volt a bizottsággal. Az egéaz város tudja, hogy milyen komisz yutkit mér a boltjában, el is koboztak tóle egy Láda félig rothadt almát, melyet a rendőrök visznek a tanácsház felé vonuló bizottság után. Az urak valamennyien ki vanuak melegedve a fáradalmaktól és egy borpince elótt az elnöklő rendőrfőnök azt ajánlja, hogy jó volna egy pohárkára lemenni. irt darabja. Unalmasságig régi. mese. A direktor választhatott volna hálásabb „idegen eszmét" \'is. Az operette zenéje éppeuséggel botráuy! Felteszik egy zeneszerző nevét és ennek cégére alatt valami avatatlan kéz, minden ötlet ós mondhatni zenei készség nélkül összelopkod 4—& féle zenét. Kérdezősködésre, vájjon nem tévedünk-e nyíltan bevallják, hogy a zene „egyveleg". Egymást kergetik az ismert melódiák, minden ügyesebb átmenet I * Márkus Emilia, a Nemzeti Színház művésznője csütörtökön éjjel Nagykanizsára érkezeit. Már elutazott városunkból. * Az uj szubrett primadonna. Kállay Jolán, mint a napilapok írják, megérkezett. Ma este lép fel a János Vitézben. i * Károlyi a Király Színházban Heöthy László fővárosi Király Színházában szeptember elsejétől kezdve verseny lesz a vidéki színházak Kukorica Jánosai közt Kövessy színtársulatának primadonnáját Károlyi Leonát is meghívták a versenyre * Latabár jutalomjátéka. Latabár Árpádnak, a színtársulat mindig jókedvű, ötletes komikusának szerdán este lesz jutalomjátéka. „ A könyvtárnok" cimü bohózat kerül színre. A színház ez alkalommal bizonyára szépen lesz látogatva. Főmunkatárs: Uánpár Méla. Kéziratot nem ad vissza a szerkesztőség. Az indítványt egyhangú lelkesedéssel fogadják nólkül. A színészeknek nem ?olt hálás szerepük, el ós az egész bizottság szépen levonul a pincébe. Közönség roppant kevés volt. Az is megbánta. Az első pohár után a kereskedők bizalmi férfia Díszletről már kiig merünk beszélni. Régi, ismert, sajnálkozva mondja: kopott falak, sáros, esővert hátsó díszlet, ismerős — Kár, hogy nincs valami harapni való hozzá, képek és bútorok. Ez estéről-estére a diszlettár. Az Legalább ha egy uborkát lehet kapni! . . . igazgatóságnak ugylátszik eltökélt szándéka nem adni — Na van itt almai — mondja a rendőrfőnök, uj díszleteket. Jó a kanizsai publikumnak ilyen is. — talán nincs mind megromolva; — és magához Nekünk csak vigasz jut: A pécsi díszleteket már intve a ládát vivő rendőröket, keresgélni kezd az csinálják . . . almák kőzött. A díszletek hiányát éreztük kedden is a Kukorica A bizalmi férfiú is lehajol. Jónásban. Egy aktuális híres darabnak paródiája, rém — Ejha! — mondja a doktor szintén belenézve rossz kiállításban. Egy bárói lakás, amely egy közön-a ládába — némelyik alma egyáltalán nincs is meg- séges cselédszoba benyomását teszi, a városligeti tó, romolva melyet valami tropikus vidéki díszlet ábrázol . . . Egy jó óráig mulattak igy együtt az urak, a Nem állítanak ki egy darabot sem ugy, hogy • mikor pedig menüi készültek, az egyik rendór meg- egy csipetnyi illúzió támadna bennünk kérdezte a rendőrfőnöktől: Kukorica Jónás, rendkívül ügyesen van — Hová vigyük kegyelmes uram a ládát? elődje meséjének mintájára felépítve. Mese felépítés, — Lá-dát? Lá-dát? Mi-cso... Micsoda lá-dát? jelenetek, szakáwtott olyanok, inint János vitézben. — kérdezte a jó ur furcsán akadozva. Csak a mese más. Aktuális, mulattató. A közönség — Amelyikben a Csibukin almái voltak. jól mulatott a darab bohóságain. Sokat tapsolt Károly i — Azt?!... Azt vigyétek és égessétek el az Leonénak, ki ez estében meglepően és szokatlanul almával együtt. ölemében és jókedvében volt. A címszerepet Latabár — De az almákat mind megették az urak! — játszotta sok ötlettel. A sikerben kivették részüket felelt a rendór vigyorogva és szemtelenül tette utána: Nagy Dezső. Bánházy, Szigety és mások. A _ a rotbadta*fcat is. tiztagu zenekar nem egyszer malacbandához illő A rendőrfőnök felvonta a vállát és azt mondta: dolgokat produkált. — Akkor vidd el a ládát a feleségemnek, jó lesz A héteu két komoly darabot is végignézhettünk. a tűzre. A híres Tojonc-ot, a kitűnő énekes népszínműt, az ő És méltóságteljesen ment a többiek után, csak még mindig élő alakjaival. Nagy Dezső Mrawcsak . ciürariúliün minta alalriléct nvnitutt fintf ri.nli7 muwcnl szerepében minta alakítást nyújtott. Sok realizmussal játszott Makó Ayda és Bánházy. Megtapsolták őket. Jó volt Almásy is. A többiek is elfogadhatót nyújtottak ez estében. A titok szerdán este került színre. Kendkivül poétikus vígjáték, melyet szép előadásban produkáltak sziuészeink. A darab, a maga végtelenségig egyszerű meséjével néhol ellaposul ugyan és unalmas lesz. De a felbukkanó jobb jelenetek elfeledtetik velünk az egyes hibákat. Elfeledtetik velünk némelyik színész Özv. Danek Györgyné. Kuzsner Katalin földmives, szerep nenitudását is. Jó izüet kacagunk a darab egy kicsit ingadozó volt a járása. ANYAKÖNYVI HÍREK. — 1905. augusztus hó l!)-tól—25-ig. Halálozások: Szóllósi Imre tanuló, .10 évgft. 70 eves. Dobri Juliáuua, cseléd gyermeke, 3 hónapos. Kemény János ifjú, vasúti tiszt gyermeke, 1 hónapos Lach Autalné, Zupauics Margit uapszámos, 07 éves. Borbély Lászlóné, Varga Borbála földmives, 78 éves. Mercián Viktor cseléd gyermeke, l éves. mulatságostrészein. A darabban majd mindenkinek hálás szerep jut. Köves 8,y /Albert és\' K á r o I y i n é az öreg házaspárt játszották illúzió keltőén. Hahnel Aranka e darabban is művészi dolgokat produkált kis szerepében. Minden szava kiváló művésznőre vall. Sok Özv. Sztenkó Józsefné, Horváth Éva koldus, 87 éves* élvezetet szerzett nekünk ez estében. Szintúgy Kehéi (iytilaís, közvetlenül megjátszott szerepében. Almásy és Károlyi Antika járultak még hozzá a sikerhez. A bét előadásai ínég eddig uem változtatták meg régebbi véleményünket a társulatról. A drámai társulat jó, ellenben az operette társulatban sok a kifogásolni\'való. Az uj tagok közül még nem lépett Csébi Anna mozdonyvezető gyermeke, 5 hónapos. Deutsch Károly ifjú, cipész gyermeke, I hónapos. Házasságot kötöttek : Sável Lajos lakatos - Trojkó Etelkával. Flumbort József munkás — Tófej Rozáliával. Porubszky József szállodai kapus — Gáspár Rozival, lel senki. Zenekar rém rossz, díszletek hiányosak. A hét előadásai gyengén voltak látogatva. PARBÉ. Menyasszony rila selyem ÖO kr-161 11 írt 35 kr-i| méterenkint. — Bérmentve ét már elvámolva a házhoz szállítva. - N%gy miotagyaj\'emény aionnal. Ilenneberg rrlyemgyár. Zürich. Nyílttól-. Iáit közlőitekért nem vállal felelőnket a szerkesztőség A bzinye Lipóczi Lithion-íorrás Salvator tlS" »»*«-, húgghólgag- és kíszíénsjbánUlntak ■íl-n.húgg-dara és viztltti nthézaégsknfl, a ezukros húggirnál, továbbá a légzd és tméazléai szervek hurut.inál, Hútfyhajtó hatáaú ! (waiitn! Uiitm •■ésstksM! Cilraaiaalas! Kapható r»m <i Salrator-\'orrol iű<*\'•■;>>tótig4*<tl F.ytr nm. Gyomorégés, felfuvödas böfögós legtöbbnyire jelei a u.egzavfcrt gyomor es bel-tevékenységnrk, melyeket nem szaba<l flgyel-meu knül hagyni. Ajánlatos az ilyen b\'jok meggátlá.a vagy megszüntetése ellen robitachi „Templomforraat1, inni, mely orvosilag éa általánosan reodeltetik. A ..Stjr a-forráa \' erőaebb a csak íriösrakileg iható Nagybani raktár Magyarornág részére HOFFMANN JOZSEF-nél Budapest, Báthory-utca 8. »tám. HIRDETÉSEK. Ki szereti a gyiagéd, szeplő adlkBH, tiszta aroot, puha aima bért és rózsia arcbőrt \' A a mosakodjék naponkint, aa ismert madlkal BERGMANN féle (TMÍjflj: « bíoji.i> vagy Sárga.an <l Co Dratda éa Tataehaa a 8 — Ara 80 fillér — Kapható: GELTSCH el GRAEF .DROGÉRIA\' N.gykaall.a. 19(15 AUGUSZTUS 26. ZALAI KÖZLÖNY VAdjagy: „Horgony". A Liniment. Capsici comp., 1 Horpay-Pain-Expaller pótlék. egy rogjónak bizonyult háziszor, mely már több mint 3.1 óv óta logjobb fájdalomcsillapító szernek bizonyult kdsivenynel, csuznál és meghiileseknél bödorzsolós-kcppon használva. Figyelmeztetés. Silány hamisítványok miatt bevásárláskor óvatosuk legyünk ós csak olyan üvoget fogadjunk ul, a moly a ,,Horgony" védjegygyel ós a Riohter czég-jegyzi\'ssel ellátott dobozba van csomagolva. Ara Üvegekbon 80 fillér, 1 kor. 40 f. éa 2 koroua ós úgyszólván minden gyógy-szortirban kapható. — .Főraktár: Törik Jézaef gyógyszorósznól, Budapesten. Rlchter gyógyszertára az „Arauy oroszlánhoz", Prágában, Elisabethstrasso 5 neu. A REKLÁM Állandó, észszerű és ügyes reklámozás minden gyári, kereskedelmi, ipari vállalatnak, üzletnek a lelke, rugója, az Eltelő eleme. Hogyan, hol éa mikor hirdethető a legsikeresebben, legjobban éa legolcsóbban, megtudható az zzczccccccczcozcccccz^. Alliilanos Tudósító hlrielf.l o.itáljáuál lllíjlotos LEOPOLD GYULA atátlUi BUDAPEST, VII , Erzaébet kOrút 54, abol kivá\'ó szakértelemmel, odaadó lelkiismeretességgel, pontossággal ét olcsón eszközölnek hirdetéseket ^s reklámokat az összes budapesti, vidéki éa külföldi lapokban és naptárakban. Költségvetések és tervezetek ingyen ! 1808 óta fo t-g-n 1 om t) an. • -„ Berber-féle 9 Syősy-Kűtrűny-szappan, lrk<nl«lf«k tltai a|4nl>a, fcoróca Uf IMI tllaoaibaa Uajm -ik»rr»l alk«lma»Ut>k mindennemű böikiitesek •o kiolt p\'kkaly-aómór, étWI kou»«k, a|mtn* t, ótrar, l*n<>a(. látlaaadáa. Uv éa lakUlkorpa - ■-*•-*-------•-J-\'----(»<klUrtar< •lUo. A IUrK«r-f*l« kilránrwappan la/talm------------- ---- .- .. ■ H.tb a k«ra.kad*Umt*n •Iftl-w.taló kátrioy. i kalónbótlk. Idült b<Sr>..*aKa*(*k»«l Mák 40-/.-4I é. m rtk.rrw alkatmailatlk a kálrí n|«Mpn«r ■ Berger-féle kritriiny-kénsznppnn. Mini «T«Uf<>\'t lirtlrrtny .anppiMi na arc<>«r llskllt\' atnua4«at •.lu«olii»i*i>, a ntrmtk.kntk falamannyl l.|b«lafaMc •II*" WOl- roiiMi.llnt t.Minlllo, moaiU ia lUnlA■ *np|>n» ... I ...l.nm.pl linannAlnlul tiolrM «ISI líergeHóle glyeerln-kiítnínyNZftppftn SVy» /lioííln-iatUJommal «a Unom lllatl.il. Mini kivAIO Wratolo «i«r klIOoó Medmínjnjcl hannAltaUk továbbá a: lier^cr-í\'élc borax-szappan. klntí.eh, nap.OUa, aa«pl<V. nillcMrr <• ettréb b«r. baj ok elleti. Ara mladtn latnak T.iUllór li-.anAI-.il Kt/ aiMltUol •Ki\'att. A lAUrUanil baUroiulUn a*r««r-Ula kalrá it-iiappiot éa borai-atappanl fa ^..r, I, k4.W> 4. aét>. „>♦< >i ilt liUiató »W)*»t*« ■ Cl e.^Hell A^Oomp. fj^-A B KttanWtv.* diátak kiéUai J^íéK^^ B<eat*n ISSS-bai) 4a ----- ^t aran^Sranmtl a pArial »llAKkl AlII 1.U011 l\'JUO. •\'íllo.Iao afjéb nigy- 4a a*4aia4fl siaopao, n.<lj Mer*--rrirlioia}, • mladaa iiappaaDoi malMkait baatoilati ulanti vau aoralva. Kapható mloóao n^ntárban éa baaootf SiWMo. U Nagyban : O. HeU * Comp., Wien I., Bibiretr. 3. ifiéi* Bl«ala/k«a MaffarorMác O.aM Raktár Nagykanizsán: Práger Béla gyógyszertára, valamint Magyarország több gyógytárában. Elektrotechnikai Szakiskola laboratóriummal ós tanműhelylyel egybekötve. Pozsony, Wallon-utoa 14. tzám. Szakiskola a teljes elektrotechnika és géptan számára. F. évi szeptember 1-én kezdi meg a beiratást az I-tő időszak oly tanu\'ók számára, kik Elektrotechnikusoknak (Gyári hivatalnokok stb.) akarják magukat ugy élelmilep, mint gyakorlatilag (2 évfolyam alatt) kiképeztetni. Felvételi kor: 14 tői 30 év. Képaettség: 3-4 közép vagy polgári iskola, kereake-delmi vagy ipariskola. Az elektromos erő állandóan növekedő alkalmazása erőátvitele éa világitáai célokra, továbbá chemlal gyárakban stb. stb a szülőkre (gyámok) nézve ajániato^á teszi fiaikat fentne vezett intézetbe való beiratkozás által ezen ép oly szép mint reményteljes pályára küldeni. Jelentkezni minden nap lehel. Kívánatra az igazgatóság prospektust küld és kérdező^ködésekre postafordultával felel. , AZ IGAZGATÓSÁG. Az intézet iuteniatussal van egybekötve. Gyümölcs és szőlő sajtók, „HERCULES* íolytono^au ható kettős emeltjü szerkezettol éa nyomóerő szabályzóval h legmagasabb munkaképesség garuutiUva. HYDRAULIKUS SAJTÓK különösen magas nyomás és nagy munkuképea-t-ég elérésére. Szőlő és gyümölcs zuzók és bog)ó morzsolók. Teljesen felszerelt izUreteiö készülekek Szölö es gyUmölcs őrlők, aszaló keszüló- ___ kek g)ümőics és főzelék aszalásra, gytlmÖIbs-vago és hámozd gépek, legújabb szerkesetu szabad, önműködő , SYPHONIA" fa és szőlővessző permetezők, a szegecs és tormáncs valamint a vérteta kiirtására; sölö ekék. A legjobb VETŐGÉPEK Mayfarth Ph. és társa .,AURICOLA" (tolóvetőkerék-rendszer) i vetőgépei. Mindennemű mag- és különböző magmennyi-aég számára váltókerekek nélkül, dombon avagy xikon, a legkönyebb járás, legnagyobb tarlós aág és mind a mellett a legolcsóbb ár által tüunek ki. A lehető legnagyobb munka, idő- és pénzmegtakarítást teázik lehetővé. Különlegességeket s/éna- és nrató*gereblyéfa, szénaforgatók, széna- és azalmaprések k<:zl használatra, kukorica morzsolók, cséplőgépek, járgányok, gabonarosták, trieurök, ekék, hengerek, boro-nákban és takarmány készítésre szolgáló gépeket a legújabb rendszer éa jótállás mellett gyártauak éa azállitanak. MAYFARTH PH. és TÁRSA, gazdasági gépgyárak, móilMék fc elegjirak Bécs, ll/l Taborstrasse 71 szám Kitüntetve több mint 500 arauy, ezüst éremmel 8tb. az összes nagyobb kiállitáHOkon. — Részletes árjegyzék ingyen é8 bérmentve. — Képviselők és viszont elárusítók kerestetnek. taeai BM P771 •1906. AUGUSZTUS 2C. □oaoacoDonDooaRaco ooo oocoanDaoaaaoooo1 M OLL-FELE IS E I P LITZ-POR l\'uk ftknor valódlak. ha mindegyik dobos Moll A védjegyét én Aláírását tünteti fel. A Mail A. féli Seldlltz-perak Úrtól gyógyhatá** a legmakacsabb gyomoréi alteitbáatalmak, gyo-norgflrci fi gyomorhév. rögsött uékrekedéi, máj- , bántalom, ver telalia aranyér él a legkolönbösöbb aélbetsgségek eilen. e jelei háiiiaernck Mlneilek Ata mindie napi- bb e\'terjedéit szerzett. — Ar» rgy pecielell >• eredeti deiezea* 2 kor Hamisítások törvényileg fenyíttetnek. r MOLL-FELE 1 SOS - BORSZESZ Csak akkor valódi. u1*\' .\'""i*!\' ___lel ,A Mell" fíliralu énozattai van iim. A Mellfél* léi-kernelt neveseteieo mint féjdalimoilllapitö bedörzsöleil izer köszvény, nui éi a meghűlés egyél\' következményeit wl le«iirdiT<Mti"bb n*piier Egy éaezett. eredili üveg ára I ker 90 flll MOLL Gyermek szappanja. Legfinomabb, legoj.bb mftd.ier ti.riot kéliitrk gyermek ó» bolgy aaappaD a bér aktiéri) Aptiaéira |y«ra»ik i talalttek ráaiara. Ara darabaaklat - 40 Ml. Ól darab — I kar. 80 >11 Mindén darah gyirmfké«ap|.ai) Hall * vtd|a|ya»ll vau i-llátta 6 II , O o u Moll A. gyóyyszuraaz, c». 9s kir. udvari mllití al-al. n tíéca: Tucbiautieo \'J. az. Ű Vidéki mégr.adéléiék naponla poauultbiét mell.it teljatltlelaeb U A raktárakban teisék határozottan MOLL A. aláírásával U u o "ooocooocaoo aoooaaa oaaaooaaaoaaaoaatjnoo ### # ifi # 4MHMMp ét védjegyével ellátott kénitményeket kérni\\ Raktár. Nagy-Kanizsán Rosenfeld Adolf Fiai. R«r lljdonság! COOK & JOHNSON\'S < merikai szab. Tyukszím gyUtU A legjtbb éi biztosabb iter. KitQnö batáual. azonnal fájdalomcsillapító. Kapható a« osztrák magyar monarchia összes gyógytáraibau Darabja borltékhau 20 í, 6 darab dobozban 1 korona Poitán 20 fillérrel több. — Fótaktár Magyarország réiiére Törők Jénef gyógysze\'éizn I Hudapoii. VI Király utca 18 Központi raktér Amztria Magyarerizág réuére .ZUM SAMARITER\' 6rio Hirdetések Bécsi lapok, továbbá az ósszes kii- él belföldi ujiagok tinire a legolcsóbban eszközli RUDOLF MOSSE, Annonceo-Expedition WIEN, I III., tllliritlltl 2 ÉN, CSILLAG ANNA a 185 cm hemu lereley bájammal, milyet njii találmányú bijkinöosöm 4 hónap! baizaáiat alán kaptim. Ez tehát a legjobb izeraik lett eiliairve a haj ápilaiéra. a baj növésenek e\'ömo/d Iáiéra, • fejbőr ir(liléiére; eléiegln u-skaai az eröt»|-jei, telt izakillaBvéit él mér rövid Idei haizaé iat ulán ugy a hajaak. mint a izakállnak, termé-•zttii frayt ét tömöttléget kö\'oiönöz ei meg minll éket az idöeléttl őuüléité. a egm.gaiabb kerig Egy tégely ára I, 2. 3 ós 5 forint. Pollii liétküldéi naponta as ár előre va\'ó békül déie vagy utániét mellett «z egesz világba a gyárból, ahová tniudcu megbízás köldenJö CSILLAG ANNA Wien, I. Főraktár Nagykanizsán: GELTCH a GRAEF, DROQEHIi, a „Tírös leresif-üez Ciemetl-o. FIIiiiIiiIiÍh llnvreből inimleu N/.oiubntoii. Francia vonal. Kényelmes, gyors utazás, kitűnő ellátás bor és likőrrel. Utazó-jegyek minden állomásra az ösizes amerikai vasútvonalakon ercdeli árakon. Bővebb felvilágosit >ssal ingyen és bérmentve szolgál Francia vonai VIEN, IV., Wenringerg. 8. Lhilmi. Cspsicl mtj!.. Ricuir-ltli Hcri»f FiMiplitr. inalt hsiiiitr be>i- | »irl»«»D»l, — * mely 1 mlDdco gvóftvaierurbio j kiphuó, — mindig (iujt f ernrotl Irfryúnk . „Ur-geaf" vídj.ftvr* Schicht-szappan! („SZARVAS" VAGY KULCSSZAPPANT) Legjobb, legkiadósabb s azért a legol- . esőbb szappan. Ment mindennemű káros alkatrészektől. Mindenütt kulcs" védjegygyei legyen ollátva. Alapíttatott Alapíttatott lBERÉNYJÓZSEFI ékszerész NAGYKANIZSÁN & SAJÁT MŰHELY. M ICPVCVimnif "J1" \'■\'•\'•tmérnyem iniuilm- ULU I Ü I UnUIV kor nagy víla^lékban ké-........ezOD kaphatók. NAGY RAKTÁR K>\'nrI1,">\'3n sr^otokkai --------- e8 Bzious kövekbeu.- NAGY RAKTÁR ,érfi\'nő\'""" 6r" ___:---—— lánczokban. A vásárlásnál különösen ügyeljünk arra, hogy minden NAGY RAKTÁR fi"°m ezüat étké8zle\' larab szappan „Schieht" névvel és a „szarvas" vasrv a —T.--:-- . tekbeo. VVn Eladás részletfizetés mellett i»! Jarltátok ea uj monkak gyorsan készíttetnek Nyomatott Iíj. Wajdits József könyvnyomdájában Nagykanizsán |
